text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 198
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Néhány hete váratlanul egy teljesen új tulajdonos szállt be Mészáros Lőrinc és felesége családi cégébe, a Talentis Group Zrt-be. A vállalatot az ügylet, illetve egy hasonló korábbi tranzakció miatt is felértékelték, a független szakértői vélemény szerint pedig a cég valamivel több, mint 200 milliárd forintot ér. Mindez azt jelenti, hogy Mészáros Lőrinc és családja tőzsdén jegyzett, illetve korábban már felértékelt cégekben meglévő részesedéseinek összértéke átlépte a 400 milliárd forintot. És ez nem minden, hiszen vállalatokban további százmilliárdjai lehetnek a családnak.
Négymilliárd 2 százalékért
Múlt pénteken írtuk meg, hogy a Mészáros Lőrinccel korábban is üzletelő Varga Károly egy nagyobb összegű követelésért cserébe 2 százaléknál egy hajszállal kevesebb részesedést szerzett a Talentis Group Zrt-ben. Bár a felek nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy ez a követelés kivel szemben állt fenn, de a cégiratokból kiderül, hogy az értéke valamivel meghaladta a 4 milliárd forintot. (Akit érdekelnek az ügylet számviteli részletei, kattintson a csillagra.*A cégiratok szerint Varga egy 4,046 milliárd forint értékű követelést engedett át, vagy szakszóval apportált a Talentis Group Zrt-be. A cég ezt úgy könyvelte le, hogy az alaptőkéjét egymillió forinttal megemelte, a követelés értékének nagy része (4,045 milliárd forint) viszont a tőketartalékba került. Ezzel párhuzamosan a cég kibocsátott két 500 ezer forint értékű részvényt – ami ugye épp az alaptőkeemelésnek felel meg – és Varga ezeket jegyezhette le. A cég törzsrészvényeinek száma így 104 darabra nőtt, azaz az új tulajdonos a valamivel több mint 4 milliárdos követelésért 1,92 százalékos részesedést szerzett a vállalatban. A tranzakció így 210 milliárd forintra értékeli a vállalatot, amiből ugye 206 milliárd jut Mészárosékra.)
Ez nem az első ilyen ügylet volt a Talentis történetében. Idén tavasszal szinte pont ugyanez történt a cégnél, annyi különbséggel, hogy akkor pontosan négymilliárdos követelést kapott szűk 2 százalékos részesedésért a belépő tulajdonos (aki egyébként ugyanúgy Mészáros Lőrinc volt, csak egy másik magántőkealap formáját öltve*A követelést akkor a Status MPE Magántőkealap adta át a Talentisnek, amely szintén Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában áll. Az a tranzakció az időközben a fideszes médiaholdingnak átadott egyik céget, a Mediaworksöt érintette, a felek valahogy így számoltak el egymás között.)
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébeA második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.
A tavaszi tranzakció 204, a közelmúltbeli pedig 210 milliárd forintra értékelte a vállalatot. Persze ez akár kijöhetett volna hasraütés-szerűen is, de nem erről van szó. A két ügyletet ugyanis könyvvizsgáló is elbírálta, és az első esetben a szakértői véleményt is csatolták a cégbírósági iratokhoz. Ebben pedig a könyvvizsgálók azt írják:
Szakmai értékelésünk szerint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (azaz a követelés – a szerk.) előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van az ellenében adandó részvények számával, és névértékével, illetve a tőketartalék emelésének értékével.
Ez egyébként a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint egy abszolút sztenderd szöveg, hasonló esetekben mindig ezt írják, de kétségtelenül arra utal, hogy a kapott részesedés értéke arányban áll az adott követelésével. Azaz
Mészároséknak papírja van róla, hogy a családi cégük nagyjából 210 milliárd forintot ér, amiből 205 milliárd eshet az egykori felcsúti polgármesterre és feleségére.
Ez Mészáros Lőrinc vagyonának csak a legújabban láthatóvá vált része, de még mércéjével mérve is rengeteg. Arról nem is beszélve, hogy rajta kívül jelenleg a napi.hu és a Forbes szerint is csak két ember van Magyarországon, aki ennél a cégértéknél nagyobb vagyonnal büszkélkedhet: Csányi Sándor és Gattyán György.
Hiába szakad az árfolyam 200 milliárd még maradt
Mészároséknak legalább még egyszer ekkora vagyona van azokban a vállalatokban, amelyek értékét eddig ismerni lehetett. Még akkor is, ha a Mészáros-cégbirodalom legnagyobb részét összefogó Opus részványtársaság árfolyama sokat esett a tavalyi csúcspont óta.
A nagy zuhanással párhuzamosan ugyanakkor a tőzsdei birodalom átláthatóbb lett azzal, hogy a két legnagyobb tőzsdén is jegyzett Mészáros-vállalat, az Opus és a Konzum összeolvadt. Igaz, tulajdonosi oldalról még mindig elég nagy a katyvasz, hiszen a felcsúti milliárdos és családja több csatornán keresztül ellenőrzi a céget, amelynek összesen nagyjából 70 százaléka az övék. Ez jelenlegi árfolyamon nagyjából 150 milliárd forintot jelent (az elmúlt egy évben volt ez ennél bő másfélszer több is)*A részesedés egy része, nagyjából 14 milliárd forintnyi a Talentis Group tulajdonában van. A továbbiakban ezt levonjuk, mert különben kétszer szerepelne az összesítésben..
Az Opuson kívül Mészároséknak még egy másik tőzsdei cégben biztosan, egyben pedig valószínűleg van részesedése. A nemrégiben Jászai Gellérthez került informatikai csoport, a 4iG 11 százaléka a családé, ez több mint 10 milliárdot ér. A jelentős részben a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Appeninnél azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet, ott ugyanis a részvények ötödét egy Konzum II. Ingatlanbefektetési Alap nevű entitás tartja a kezében, amely nem biztos, hogy teljesen Mészárosékhoz köthető. Mindenesetre ez a részvénycsomag is közel 4 milliárd forintos.
A tőzsdén kívüli Mészáros-világból még két fontos cég értékét lehet ismerni, ezek a Mészáros és Mészáros Kft., illetve az R-Kord Kft. A két építőipari vállalkozás többségi részesedését ugyanis tavaly bevitték az Opusba, és ezért a vállalatokat felértékelte egy nemzetközi tanácsadócég. Az akkori szakértői vélemény szerint a Mészárosék által a két cégben megtartott részesedés valamivel több, mint 57 milliárd forintot ért.
Mindez azt jelenti, hogy a Mészáros családnak 410-415 milliárd forintnyi céges vagyonról van papírja,
vagy mert a tőzsdén jegyzettek az adott vállalatok, vagy mert egy szakértő értékelte fel őket. Ám ez még mindig nem miden.
Építőcégek, földek, mezőgazdaság, plakátok
A Talentis Group Zrt. ugyanis – bár nagyjából ebbe húzták össze a tőzsdén kívüli érdekeltségeket, amikor legutóbb átszervezték a Mészáros-birodalmat – még mindig csak a felcsúti milliárdoshoz köthető, tőzsdén kívüli vállalkozások egy részét birtokolja. Azt már a korábbi cikkünkben is írtuk, hogy a vállalatnak nagyjából egy tucatnyi másik cégben van tulajdonrésze, és ezeken keresztül további legalább száz társaságban érdekelt különböző mértékig. A legnagyobb értéket valószínűleg
az Opus Nyrt-ben meglévő, önmagában 14-15 milliárdot érő részvénycsomag,
az évi több tízmilliárdos bevételt és milliárdos nyereséget hozó Záév építőipari cég,
és a Takarék-csoport felett álló központi cég durván nyolcada
adja, de van egy rakat másik építőipari és egyéb cég is a Talentis alatt.
A Talentis-csoporton és a tőzsdei cégeken kívül azonban Mészáros Lőrinc további cégbirodalmakkal rendelkezik, amelyek szintén rengeteget érhetnek. Ezeket három csoportba lehet sorolni.
A maradék építőipari érdekeltségek között a legnagyobb a V-Híd és a Mészáros-gyerekek vállalata, a Fejér B.Á.L. Zrt. Ez utóbbi két cég nagyságrendileg akkora, mint a Mészáros és Mészáros, illetve az R-Kord volt, amikor azt a két vállalatot felértékelték. Bevételben kissé ugyan még elmaradnak tőlük, nyereségben viszont 2018-ban már ugyanazt hozták. Igazából az egyetlen jelentős különbség, hogy a tőzsdére bevitt vállalatoknak jóval nagyobb állami rendelésállománya volt, amikor felértékelték őket, de még itt is vannak olyan elemek, amiben a V-Híd és a Fejér-B.Á.L. áll jobban*Például nekik több önálló állami megbízásuk van, míg az M&M és az R-Kord inkább konzorciumban volt erős.. Ennek ellenére egész biztos, hogy
a két közvetlen családi tulajdonban lévő építőipari vállalat további tízmilliárdokat ér, de a hasonló méretű cégeik korábbi felértékelése alapján a 100 milliárdtól sem lehetnek messze.
Az agrár szektorban is jelentős cégek maradtak ki a Talentisből és az Opusból. Mészáros Lőrinc az ország legnagyobb földesura, mezőgazdasági érdekeltségeit a Talentis Agro Zrt. és a Búzakalász 66 Kft. fogja össze. Ezekben a Talentis-csoportnak csak minimális érdekeltsége van: mindkét cég több mint 99 százaléka közvetlenül a milliárdos és felesége tulajdonában van. Így a Henye borászat, az Aranka Malom, az állam által külön autópálya-lehajtóval meglepett Vivienvíz és bodrogkeresztúri Dreszla Kft. sincs benne az eddig felértékelt vagyonban. Ahogy a korábbi számításunk szerint több mint 38 ezer hektárnyi termőföld sem, mivel ezeket is közvetve vagy közvetlenül nagyrészt a Talentis Agro vagy a Búzakalász 66 hasznosítja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ország legnagyobb földesura lett Mészáros LőrincNem kell tovább számolgatni, Mészáros agrárholdingjának vezetője maga mondta el, hogy már mindenkinél nagyobb területen gazdálkodnak.
A harmadik nagy, eddig nem felértékelt tétel pedig a volt Simicska birodalom, annak is a média és hirdetési ága, amit szintén közvetlen tulajdonában tartott Mészáros Lőrinc. Bár az ehhez a csoporthoz köthető, szintén több tucat cég egy részét kiüresítették, azért szép számmal akadnak milliárdokat hozó vállalatok is. A főleg óriásplakátokban utazó Publimont például még azt követően is évi több százmilliós profitot produkált Simicskáéknak, hogy az oligarcha és Orbán Viktor összevesztek, és így eltűntek az állami hirdetők. A balhé előtt pedig minden évben több milliárdnyi nyereséget termelt.
Simicska kapitulálása, és Mészáros Lőrinc házon belülre kerülése után pedig lényegében azonnal visszatértek az állami hirdetések a céghez, így jó eséllyel idén ismét milliárdos profitot hoz majd össze a vállalat. Erre pedig 2019 és 2021 között még biztosan számíthat a vállalat, illetve új tulajdonosa, Mészáros Lőrinc. Ez önmagában is tízmilliárdos nagyságrendű vállalatértéket sejtet.
Mindezek alapján egyáltalán nem lenne meglepő, ha Mészáros Lőrinc lenne az első olyan magyar, aki 2 milliárd dollárt meghaladó összeggel kerül fel legközelebb a Forbes dollármilliárdosokat összesítő listájára. Ekkora vagyonnal a tavalyi rangsor alapján
a felcsúti gázszerelő nagyjából a 1200. leggazdagabb ember lenne a világon,
ami nyolcszáz helyes előrelépést jelentene tavalyi debütálásához képest. | Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel | Kétszázmilliárd forintra értékelték fel orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191118/meszaroseknak-mar-410-milliardnyi-cegvagyonrol-van-papirjuk-de-ennel-is-tobbet-halmoztak-fel/ | 2019-11-18 17:22:00 | true | null | null | G7 |
Alacsonyan szállnak a milliárdok a BKK elvetélt e-jegyrendszerével kapcsolatban. A fővárosi cég úgy tájékoztatott minket, hogy összesen 7,4 milliárd forintot fizetett ki a sohasem működő rendszerért a német Scheidt & Bachmann-nak (S&B) – amelynek szerződését egy éve mondta fel – az addig elvégzett kivitelezési és üzemeltetési munkák után.
Ez azonban nem a teljes összeg. A fővárosi közgyűlés a BKK tájékoztatása alapján idén tavasszal olyan előterjesztést fogadott el, amiben 8,8 milliárd forintos összeg szerepelt. Az eltérés oka az, hogy az S&B-vel kötött szerződés mellett egyéb költségekre 1,4 milliárd forintot fizettek ki. Ezen kívül még 99 millió forint elszámolása volt függőben.
A felmondást követő elszámolás kapcsán talán a legérdekesebb, hogy 1,6 milliárd forintot üzemeltetésre fizettek ki – egy soha nem működő rendszerért. A felmondást követő előterjesztésben Dabóczy Kálmán azóta menesztetett BKK-vezérigazgató és Szegvári Péter igazgatósági elnök által írt levél az tartalmazta, hogy ez a tényleg furán hangzó eset azért fordulhatott elő, mert még Vitézy Dávid vezetésével a BKK így írta alá az S&B-vel a szerződést.
Vitézy Dávid azonban már korábban is jelezte, hogy a fő problémát a távozása utáni BKK-vezetés idézte elő. Cikkünkre reagálva elmondta, hogy az a szerződésmódosítás, mely lehetővé tette a vállalkozónak, hogy nem igazoltan működőképes, nem tesztelt eszközökért is számlázzon, 2015 nyarán született, Dabóczi Kálmán akkori vezérigazgató írta alá. Ennek a módosításnak lett az eredménye, hogy végül a BKK milliárdokat fizetett ki működő rendszer nélkül. Többek között ez, az igen kétséges körülmények között született dokumentum is vezethetett ahhoz, hogy Tarlós István korábbi főpolgármester büntetőfeljelentést is tett az ügyben.
Így viszont a vállalkozó úgy jutott tehát bevételhez, hogy nem kellett érte sok mindent csinálnia.
Tarlós István akkori főpolgármester azzal próbálta a csúfos bukást menteni, hogy folyamatosan azt kommunikálta, az eszközök megmaradnak, azokat a későbbiekben is fel lehet használni. Az említett tavaszi előterjesztésben is az szerepelt, hogy elkészültek beléptetőkapuk a Deák Ferenc téren és a Boráros téri HÉV-állomáson, illetve 29 buszt is felszereltek a jegykezelőkkel. Ez is csúsztatás volt azonban:
a tesztelésre használt beléptetőkapuk és jegykezelők sosem kerültek a BKK tulajdonába, a kivitelező S&B várhatóan a napokban leszereli a tesztelésre használt eszközöket.
A szerződés értelmében hét részre osztották a projektet, ebből a nulladik az előleg volt, ezt követően a harmadikig sikerült eljutni a szerződés felmondásáig. A fázisok az alábbi tevékenységet tartalmazták:
A nulladik fázisban körülbelül 630 millió forintért a rendszertervek készültek el – ezek más cég eszközeivel már jó eséllyel nem használhatók.
Az első fázisban két szerverközpontot telepítettek nagyjából 2,9 milliárd forintért. Ezek feltehetően a továbbiakban is használhatók, az árazás azonban túlzottnak tűnik, bár részletek nem ismertek a szerverekről.
A második fázisban körülbelül 800 millió forintot fizettek a jegypénztárakban használt szoftverekért – kérdés, ezekből lehet-e bármit használni a későbbiekben. Ezen kívül ebben voltak hordozható jegyértékesítők is, de nem tudni, mennyi.
A harmadik fázisban újabb szoftverekért fizettek, nagyjából 600 millió forintot. A szoftverekről annyit tudni, hogy a CCS, CRM, BCHS és FareGo nevűek készültek el – az utóbbi az S&B rendszere, ezt a szoftvert más rendszerekkel jó eséllyel nem lehet használni.
Néhány kétségesen integrálható szoftveren kívül csupán két szerver maradt a felmondott e-jegy szerződés után a BKK-nál. Mindezt úgy, hogy az eredetileg 28,4 milliárdos, ötéves üzemeltetést tartalmazó szerződésből 7,4 milliárdot kifizettek.
Tarlós István az e-jegyrendszer bedőlése után már 2020 végére működő e-jegyrendszert ígért, de helyette a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevezetett egy okostelefonos, elég bonyolult applikációt, amit aztán e-jegyként próbáltak tálalni. Ez azonban messze nem az, amiről szó volt. Pedig még idén áprilisban is 2020 végi határidőt emlegetett a korábbi főpolgármester.
A belügyminiszterrel ünnepélyesen aláírt megállapodást a fővárosi közgyűlés 2019. március 27-én fogadta el. Ez egy csupán négyoldalas megállapodás, amiben az Elektra, AFC, Rigó nevek után Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszerre (FVR) nevezték át a projektet. Ebben csak annyi szerepel, hogy papírmentesen is meg lehessen venni a BKK jegyeit. Magyarán le is tett a főváros egy valódi elektronikus jegyrendszerről. Ez abban lenne más, hogy minden jegyet elektronikusan kellene kezelni minden járművön. Így Tarlósék terve szerint volna maradt volna a papírjegy, a mechanikus lyukasztók, és emellett mobilon is elérhetővé tették volna az összes jegyet.
Azóta pedig nem került a közgyűlés elé újabb javaslat, a BKK szerződései között sem találtunk újabbat.
Így az új városvezetés nem is nulláról, hanem mínusz 6 milliárdról kezdheti a munkát,
hiszen az előző bedőlt projekt hiteleit is ki kell fizetni. Ennyit használt fel ugyanis a főváros az e-jegyrendszer kiépítésére felvett EBRD*Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank-hitelből. A 2019-es BKK-s üzleti tervben 1,34 milliárd forintot terveztek be az EBRD-hitel törlesztésére. Azzal is adós maradt a Tarlós-féle városvezetés, hogy lezárja a hitelszerződést az EBRD-vel.
Az új fővárosi vezetés számára a kiutat az jelentheti, ha a BKK csatlakozik az országos rendszerhez. A magyar államnak ugyanis van egy bár igen lassan fejlesztett, de alapvetően jól kitalált projektje. Ez a NEJP kódnevű kezdeményezés a MÁV és a Volánbusz jegyrendeszereinek digitalizálását és egységesítését tűzte ki célul. Ehhez jelentette be a csatlakozást Tarlós István. De erről sem született még megállapodás. Ráadásul a fentiek miatt nincsenek is meg azok az eszközök – a beléptetőkapuk és a jegykezelők – amiket ebbe a rendszerbe integrálni lehetne.
Számos olyan probléma is van, amit alapos tervezéssel meg kellene oldani, ha a budapesti jegyrendszert integrálni szeretnék a NEJP rendszerbe. A fővárosi tömegközlekedés ugyanis teljesen más dimenzió, mint a helyközi buszok vagy vonatok: egy kalauz esetében, ha lassabb az internet, leterhelt a szerver, néhány másodperc csúszás nem okoz gondot a jegyek ellenőrzésekor, ezért nem is kell ilyesmivel foglalkozni. A metrók esetében azonban pont az a kihívás, hogy a másodperc tört része alatt kell rengeteg utas adatát élőben ellenőrizni, és kiadni az utasítást a kapuk nyitására.
Tarlós István ezek alapján tehát duplán blöffölt, amikor 2020 végére működő e-jegyrendszer ígért Budapesten. A jelek szerint elképzelése sem volt a fővárosnak és a BKK-nak, hogy honnan lesznek beengedő kapui. Ezek költsége tízmilliárdos nagyságrendű. Egy ilyen tender kiírása és a leszerződés közel fél év, de a gyártás és szállítás is legalább fél-egy év. A felszerelés sem kis feladat, mert áram- és internetcsatlakozást kell kialakítani, és a tervezett 794 beléptetőkapu telepítése is több hónapot vesz igénybe. Így nulláról kezdve legalább két év ez a munka.
A másik, hogy nincsen a fővárosnak és a BKK-nak élő szerződése arra, hogy ki és hogyan fogja az e-jegyrendszert üzemeltetni. Ehhez ki kellene dolgozni a tarifát, a beszedési módokat, és számos olyan technikai részletet, hogy mely kártyával lehet fizetni és azonosítani a felhasználókat, vagy hogy éppen mely adatbázisból lehet a diák- vagy nyugdíjaskedvezményt ellenőrizni. Ebből számos kérdésre biztosan ad megoldást a NEJP, de összetett informatikai fejlesztés kell ahhoz, hogy ez a rendszer a BKK rendszereivel probléma nélkül együtt tudjon működni. Szerződés nélkül pedig nehéz elképzelni, hogy informatikai fejlesztésekbe bele lehet vágni. Ráadásul ez is legalább 1-1,5 éves folyamat a szakértők szerint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHihetetlen összegek folytak ki a fővárosi közbeszerzésekenTarlós, ha győz, teljesen kiirthatja Vitézy örökségét, a kormánynak pedig a fővárosi közbeszerzési céggel sem kell foglalkoznia, hogy a NER gazdasági holdudvarának adja a munkákat. | Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét | Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191119/hatmilliardos-godorbol-kell-kihuzni-tarlosek-elfuseralt-projektjet/ | 2019-11-19 17:49:39 | true | null | null | G7 |
Akárcsak Ferencváros esetében, az üllői önkormányzat működésében is súlyos szabálytalanságokat talált még májusban befejezett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), csakhogy a jelentéseket csak az október 13-i választás után tette közzé. A IX. kerület élére új vezetők kerültek, Üllőn azonban a polgármester megtartotta pozícióját. A helyi ellenzék szerint ha a nyáron lefolytatott vizsgálat után azonnal nyilvánosságra hozták volna a megállapításaikat, akkor szerintük elképzelhető, hogy az üllői lakosok másként döntöttek volna a szavazófülkében.
Nem zárható ki, hogy az üllői önkormányzatnál vagyoni hátrány keletkezett – ezt a súlyos következtetést vonta le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ellenőrzése során. Az október 25-én nyilvánosságra hozott anyagban szerepel az is, hogy „Üllő Város Önkormányzata belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű, így nem volt biztosított a közpénzfelhasználás szabályossága és a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás.”
Minderről Fricsovszky-Tóth Péter tájékoztatta az Átlátszót. A férfi az „Üllő Te Vagy” színeiben indult az október 13-i önkormányzati választáson és polgármesternek nem, de képviselőnek megválasztották.
Fricsovszky-Tóth Péter volt az, aki az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat működésével kapcsolatos lakossági elégedetlenség élére állt, majd amikor életveszélyesen megfenyegették, a hatóságokhoz fordult. Sikertelenül, de a férfi zsarolás miatt beadott vádindítványát a bíróság befogadta:
Pótmagánváddal kerül bíróság elé a víziközműves zsarolás, a sértett a választáson is elindul
A bíróság befogadta Fricsovszky-Tóth Péter zsarolás miatt beadott vádindítványát – tudatta a férfi az Átlátszóval. Tavasszal írtunk arról, hogy jogerős bírósági ítélet szerint az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat több működésbeli hibát vétett. Amikor Fricsovszky-Tóth Péter a lakossági összefogás élére állt, megfenyegették. Feljelentést tett és nyomozás indult zsarolás gyanúja miatt, de az eljárást megszüntették.
A számvevőszék megállapította, hogy:
az önkormányzat belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű,
a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű, mert a jegyző nem gondoskodott naprakész nyilvántartás vezetéséről a kötelezettség-vállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás mintájukról,
a gazdálkodási jogkörök jogszabály szerinti gyakorlásának feltételei, a szabályszerű közpénzfelhasználás feltételei nem voltak biztosítottak és
a naprakész nyilvántartás vezetésének hiányában nem igazolt, hogy a kiadások az önkormányzat feladatellátásának körében keletkeztek és azok teljesítése a jogszabályok szerint történt, ezáltal nem zárható ki, hogy az önkormányzatnál vagyoni hátrány keletkezett. Az eset konkrét körülményeinek felderítésére az ügyészség rendelkezik hatáskörrel” – jegyezték meg.
Az ÁSZ a jelentéstervezetet megküldte az Üllő polgármesterének, Kissné Szabó Katalinnak és hivatalvezetőjének, hogy észrevételezzék azt, ám ők semmilyen jelzéssel nem éltek.
A független polgármester, akit újraválasztottak október 13-án, 2007 óta tölti be a tisztségét. Ez is szerepel a jelentésben azzal együtt, hogy a jegyző a feladatait 1999. június 1-je óta látja el a településen.
A számvevőszéki anyaggal kapcsolatban Fricsovszky-Tóth fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár a jelentés – az ÁSZ honlapja alapján – már idén május 24-én elkészült és Üllő önkormányzatának két hónap állt rendelkezésére, hogy jelezze az észrevételeit, de nem élt vele.
„Ezért is érthetetlen a számomra, hogy mi tartott további 3 hónapig, míg idén október 25-én, a helyi választások után két héttel közreadták a jelentést. Szomorú, hogy a jelentést vélhetően visszatartották, mert annak tudatában a helyi polgárok más megítélés alá helyezték volna a helyi városvezetést, így viszont ezen lényeges információk ismerete nélkül hozták meg döntésüket a választáson” – hangsúlyozta a képviselő.
Hozzátette azt is, hogy mivel nem látnak más lehetőséget, megteszi a feljelentést ismeretlen tettes ellen hűtlen vagy hanyag kezelés bűncselekményének gyanúja miatt.
„Reméljük, hogy a hatóság, illetve az ügyészség pártpolitikától mentesen vizsgálja ki az ügyet.” A képviselő megkereste a számvevőszéket is, és egy átfogó, gazdaságossági, szabályozottsági ellenőrzést kért az üllői önkormányzat működésével kapcsolatosan.
Fricsovszky-Tóth Péter azt hangsúlyozta, hogy ha az ÁSZ megállapításain felül további bizonyítékok is alátámasztják az ellenőrzésben foglaltakat, akkor követelni fogják, hogy a város vezetése azonnali hatállyal mondjon le.
Az üggyel kapcsolatban az Állami Számvevőszék szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy az egyes ellenőrzésekről szóló jelentéseit minden esetben az ellenőrzések lezárását követően hozza nyilvánosságra. Közölték azt is, hogy „az ellenőrzés megállapításai alapján az Üllői Polgármesteri Hivatal jegyzőjének fogalmazott meg javaslatot, melyre az érintettnek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie. Az intézkedési tervben vállalt feladatok, illetve azok végrehajtása hozzájárul az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok, hiányosságok megszüntetéséhez, ezáltal a közpénzügyi helyzet javításához.”
Megjegyezték azt is, hogy a jelentés függeléke tartalmazza az ellenőrzés során feltárt azon tényeket, körülményeket és felvetéseket, amelyek kapcsán az ügyészség jogosult eljárni. „Az ÁSZ nem nyomozóhatóság, és egy hatósági jelzést követően az ügy gazdája minden esetben az érintett hatóság. Ebből következően a további nyomozati cselekményekkel, eljárási körülményekkel kapcsolatban az ÁSZ nem adhat információt.”
A válasz alapján az Átlátszó megkereste a Legfőbb Ügyészséget is. Annak szóvivője, Fazekas Géza válaszában azt írta, hogy „az önkormányzatok működése és gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése nem ügyészi hatáskör. Az ÁSZ a jelentésében bűncselekményi tényállást nem állapított meg, az ügyészségre feljelentést nem küldött.”
Az önkormányzat működésében talált szabálytalanságokról, illetve azok kezeléséről szerettünk volna tájékoztatást kérni a város vezetésétől, de megkeresésünkre eddig nem reagáltak.
Fotó: Az üllői városháza, forrás: Fricsovszky-Tóth Péter | Szabálytalanul működött az üllői önkormányzat, de az ÁSZ hónapokig kotlott a jelentésen | Akárcsak Ferencváros esetében, az üllői önkormányzat működésében is súlyos szabálytalanságokat talált még májusban befejezett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), csakhogy a jelentéseket csak az október 13-i választás után tette közzé. A IX. kerület élére új vezetők kerültek, Üllőn azonban a polgármester megtartotta pozícióját. A helyi ellenzék szerint ha a nyáron lefolytatott vizsgálat után azonnal nyilvánosságra hozták volna a megállapításaikat, akkor szerintük elképzelhető, hogy az üllői lakosok másként döntöttek volna a szavazófülkében. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/11/12/szabalytalanul-mukodott-az-ulloi-onkormanyzat-de-az-asz-honapokig-kotlott-a-jelentesen/ | 2019-11-12 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
“2,5 cm vtg. AC 8 kopóréteg 3,5 cm vtg. AC 11 kötőréteg 15 cm vtg. Ckt-4 stabilizációs alapréteg 15 cm vtg. homokos kavics ágyazat geotextília” – a 2019 tavaszán meghirdetett közbeszerzés szerint így vállalta el az Ópusztaszer-Dóc-Sándorfalva közötti 17,6 kilométeres kerékpárút építését a kisteleki Probart Kft. A nyertes ajánlat szerint 880 millió forintból, azaz kilométerenként 50 millió forintból épül a valóban hiánypótló kerékpárút.
Az évtizedek óta tervezett út építését a Csongrád Megyei Önkormányzat koordinálja, a környékbeli települések is részt vesznek az uniós projektben. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer szerint az első kiíráskor, 2018 második félévében a Swietelsky 2,2 milliárd forintért, a Colas 1,27 milliárdért vállalta volna az építést, míg a később nyertes Probart Kft. és a G-Plan Építő Kft. érvénytelen ajánlatot adott be. Az első közbeszerzést a kiíró – mivel az ajánlatok jócskán meghaladták a rendelkezésre álló pénzt – érvénytelenítette.
2019 tavaszán újra, ugyanazon paraméterekkel kiírt közbeszerzést a kisteleki Probart Kft. 880 millió ajánlatt megnyerte, a Délút Kft. 1,4 milliárdos, a G-Plan Építő Kft. 2,6 milliárdos, valamint a STRABAG 1,5 milliárdos ajánlatával szemben.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető dokumentáció szerint a kerékpárút aljába kerül a 15 centiméter vastag réteg homokos kavics. Erre adott árazatlan ajánlatot a Probart, a kavicsból eszerint talajjavításra Ártándról hozott kavicsból 5100 köbméter kellett volna, valamint 12 ezer 630 köbméter töltésanyaggal is számoltak.
Az építkezés már javában zajlik, sok helyen már az aszfalt is a helyére került. Ami szembetűnő, hogy hatalmas betontörmelék-hegyeket halmoztak fel az építések mentén. Viszont sem a közbeszerzésben, sem a leírásokban nem szerepel beton hulladék újrafelhasználása.
Éppen ezért a Csongrád Megyei Önkormányzathoz fordultunk, azt írták az Átlátszó megkeresésére, hogy “a kerékpárút kivitelezője a kiviteli tervekben szereplő védőréteget homokos kavics helyett változatlan rétegvastagság mellett törtbetonból alakítja ki. A változtatást a kivitelező kérte, igényét hivatalosan jelezte, a törtbeton anyagára jellemző tulajdonságokat (szemeloszlás, aprózódás, fagyállóság stb.) laboratóriumi vizsgálattal alátámasztva bemutatta. A változtatáshoz a tervező és a műszaki ellenőr hozzájárult. A beépíteni tervezett tört beton a homokos kavicsnál jobb tulajdonságokkal rendelkezik, jól tömörödő, stabil és nagy szilárdságú. Mivel a tört beton egy újrahasznosított anyag, ezért felhasználása környezetbarátnak minősíthető. A kivitelezést a változtatás nem drágítja meg, a vállalkozó a tört beton beépítését az ajánlatában beárazott homokos kavics helyett ugyanazon mennyiséggel és árszinten számolja el.”
Az, hogy környezetbarát, tény, hiszen a bontásokból származó, feldolgozott és osztályozott beton újrafelhasználása célszerű, és mindenkinek jó. Az viszont érdekes, hogy a megrendelő szerint a hulladék használata “a vállalkozó a tört beton beépítését az ajánlatában beárazott homokos kavics helyett ugyanazon mennyiséggel és árszinten számolja el.”
Több fuvarozóval, kerékpárút építésben résztvevő vállalkozóval és bányával is beszéltünk. Mind azt mondták, hogy a hulladék beton ára jóval alacsonyabb a bányában kitermelt kavicsénál. Ráadásul Szegedtől csak 150-180 kilométerre van bánya, ami az út- és egyéb fuvardíjak miatt tovább növeli a kavics árát.
Azt is mondták, hogy csak akkor megfelelő a tört beton, ha az egyenletes minőségű, ellenkező esetben az egész pályatest megsüllyedhet. Arra, hogy mégis mennyit lehet spórolni az anyagcserével, egyik forrásunk sem akart válaszolni, de annyit megjegyeztek, a tervben szereplő 5 ezer köbméternyi anyag 277 kör 18 köbméteres kamiont jelent. Ha csak az út- és fuvardíjakat veszik, már az is jelentős tétel lehet.
Kerestük a Probart Kft.-t is, de egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak. | Bontott betonra cserélték a jóval drágább sódert a 880 milliós kerékpárútban | Homokos kavics szerepelt a Sándorfalva-Ópusztaszer közötti kerékpárút közbeszerzésében, ezt kellett volna a kisteleki Probart Kft.-nek az aljzatba tölteni. Ehellyett bontásból származó darált beton kerül a stabilizáló rétegbe, ami a megrendelő Csongrád Megyei Önkormányzat szerint rendben van, a kivitelező pedig nem válaszolt a kérdéseinkre. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/11/12/bontott-betonra-csereltek-a-joval-dragabb-sodert-a-880-millios-kerekparutban/ | 2019-11-12 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
eurómilliókat utaltak ki korai nyugdíjazási pénzek formájában jogellenesen csókosoknak, más szocialista politikusoknak és üzletembereknek
– írja az El País spanyol balközép lap.
Majdnem egy évtizeden át tartott a lopás
Ahogy a spanyolok hívják, az „ERE-ügyben” (az ERE a kollektív elbocsájtási mechanizmus spanyol nevéből képzett betűszó) az Andalúziát 2009 és 2013 között vezető José Antonio Griñánt hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, míg a régiót 1990 és 2009 között vezető Manuel Chavest kilenc évre eltiltották a közügyektől. Griñánon kívül még több más, szocialista politikust is börtönre ítéltek vagy eltiltottak a közügyekről: köztük ott van Magdalena Alvarez volt regionális gazdasági miniszter, és a szintén miniszteri tisztséget betöltő Gaspar Zarrías is. Ők megúszták közügyekkel való eltiltással – a spanyol jogrendben ez jár azon közszereplőknek, akik hatalmukat tudatosan tisztességtelen döntések meghozatalára használták fel.
Börtönt kapott viszont négy volt regionális miniszter is Griñánon felül: két munkaügyi minisztert is elítéltek, de nem úszta meg az innovációs és a gazdasági tárca vezetője sem.
Antonio Fernández volt munkaügyi miniszter nyakába varrták a legsúlyosabb büntetést, ő hét év tizenegy hónapot kapott.
De miről is szól az a korrupciós botrány, amivel ma, az ítélethirdetés napján tele van a teljes spanyol média? Egy kifinomult, és 2001 és 2009 között folyamatosan működő korrupciós mechanizmusról, melynek keretében a szocialista kormányzat emberei több millió eurónyi közp loptak el. A regionális kormány ugyanis annakidején létrehozott egy 680 millió eurós alapot, amelyből azon cégeknek adott pénzt, akik egyébként nem tudták volna kifizetni a dolgozóik elbocsájtása utáni végkielégítéseket. A vádak szerint pedig ebből az alapból jogellenesen többek között olyanoknak is folyósítottak pénzeket, akik erre nem is lettek volna jogosultak.
Kokainra is jutott a közpénzből
Az egész ügyet körülbelül tíz évvel ezelőtt fedezték fel a hatóságok, mikor a sevillai élelmiszeripari nagykereskedő cég, a Mercasevilla ment át a spanyolban ERE betűszóra hallgató kollektív elbocsájtási folyamaton. A rendőrség akkor arra lett figyelmes, hogy egy pár magánszemély korai nyugdíjazási kifizetéseket kapott a kormányzati alapból annak ellenére, hogy ők még csak soha nem is dolgoztak az érintett cégnek.
Ekkor a rendőrség vizsgálódni kezdett, és egy kifinomult, éveken át működő korrupciós sémát fedeztek fel, ahol az ERE-alapokat a kormányzat részben arra használta fel, hogy
korai nyugdíjazási alapokat folyósítson a munkaügyi osztály vezérigazgatója barátainak, polgármestereknek, és több, magasrangú szocialista politikusnak is.
Mivel a séma kilenc éven át stabilan működött, a nyomozás során eszméletlen mennyiségű, körülbelül kétmillió oldalnyi adat gyűlt össze a lehetséges bűncselekmények és jogellenes kifizetések listájára. Sőt, arra is fény derült, hogy a tartományi munkaügyi minisztérium alatt működő munkaügyi és szociális biztonsági osztályt vezető Javier Guerrero és sofőrje az alapból összeharácsolt közpénzt többek között kokainra is költötte. Zombicégek, és több száz, az alapból kifizetett vállalkozó, üzletember, jogász és politikus kiterjedt hálója jött ezzel létre.
Az El País az ügyre rálátó forrásai szerint az alapok körülbelül 85 százalékát szabályszerűen használták fel, több mint hatezer ember kapott elsősorban korkedvezményes nyugdíjkifizetést.
A Néppárt a saját botrányáról is elterelheti a figyelmet
Persze a konkrét lopáson kívül az ügynek sokkal komolyabb szimbolikus és politikai jelentősége is van: a szocialista PSOE ugyanis nagyon kényelmesen berendezkedett Andalúziában,
a párt harminchat éven át, egészen tavaly év végéig vezette a tartományt.
A 2018-as választásokon viszont – az országos, a baloldal erősödését mutató trend ellenére – a szocialisták nagyon meggyengültek, míg a jobboldal erősödni tudott. A jobbközép Néppárt a jobbliberális Ciudadanossal és a szélsőjobbos Vox-szal karöltve 2018-ban átvették a tartomány kormányzását.
Különösen fontos az ügy a Néppárt számára, mely ezzel sikeresen elterelheti a figyelmet az úgynevezett Gürtel-ügyről, melynek keretében viszont a néppárti kormányok tudtával és felügyeletével alakult ki egy nagyszabású korrupciós séma Spanyolországban. A Gürtel-ügybe bukott bele anno Mariano Rajoy néppárti kormánya is, és így tudott felemelkedni a szocialistákat vezető jelenlegi miniszterelnök, Pedro Sánchez is.
A döntés időzítése is érdekes: az andalúziai ítélőtábla ugyanis most kedden hirdetett ítéletet, míg Spanyolországban nem régen, november 10-én tartottak előrehozott parlamenti választásokat. Így sokan azzal gyanúsították a bíróságot, hogy az direkt késleltette az ítélethirdetést a választások utánra, hogy az ne ártson még többet a lendületét a parlamenti választáson elveszítő PSOE-nek. Az ítélőtábla elnöke, Lorenzo del Río ugyanakkor visszautasította a vádakat mondván, hogy csak mostanra lett kész a bíróság az ítélethirdetésre, hiszen az ügy „a spanyol jogtörténet egyik legbonyolultabb döntését” képezi. | AKKORA KORRUPCIÓS BOTRÁNYT TÁRTAK FEL ANDALÚZIÁBAN, HOGY TÖBB SPANYOL SZOCIALISTA IS BÖRTÖNBE MEHET | null | 1 | http://azonnali.hu/cikk/20191119_akkora-korrupcios-botranyt-tartak-fel-andaluziaban-hogy-tobb-spanyol-szocialista-is-bortonbe-mehet | 2019-11-19 17:00:00 | true | null | null | Azonnali |
|
Már eddig is voltak egyértelmű jelei annak, hogy Orbán Viktor egyik testvére, ifjabb Orbán Győző szoros kapcsolatban áll egy vállalkozóval, akinek informatikai cégcsoportja sorban nyeri az állami megbízásokat. Ahogy azt a Direkt36 korábban feltárta, a miniszterelnök öccsét és a Szentgyörgyi Gábor nevű vállalkozót összekötötte a birkózás, és arra is volt példa, hogy közösen néztek focimeccset Felcsúton, néhány lépésre Orbán Viktortól.
Ez a kapcsolat azóta még szorosabbá vált. Szentgyörgyi egyik céges érdekeltsége tavasszal úgynevezett fióktelepet nyitott az Orbán család egyik ingatlanján. Szentgyörgyi egyik üzlettársa ebben a vállalkozásban ifj. Orbán Győző veje, Kovács Viktor. Kovács ráadásul közben feltűnt Szentgyörgyi informatikai cégcsoportjánál alkalmazottként.
Szentgyörgyi cégcsoportja az elmúlt néhány évben látványosan fellendült. Cégei közül kiemelkedik az IMG Solution Kft., amelynek bevétele 2012-ben még csak 46 millió forint volt, de tavaly már 9,5 milliárdos forgalmat ért el, miközben egészen a közelmúltig még működő honlapja sem volt. A cégnek ezt az után sikerült elérnie, hogy elkezdett sikerrel szerepelni nagyértékű állami közbeszerzéseken. A Direkt36-nak sikerült megszereznie olyan, eddig nem nyilvános közbeszerzési adatokat, amelyekből kiderül, hogy az IMG Solution kimagaslott a résztvevő cégek mezőnyéből az elmúlt évek több nagy informatikai és irodatechnikai beszerzésében.
Segítsd a hatalom ellenőrzését, csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!
Szentgyörgyi birodalma időközben több céggel is bővült, érdekeltségei pedig jelen vannak számos nagy, jelenleg is futó közbeszerzési programban. Az IMG Solution például tíz nagyobb, évekig tartó keretmegállapodásban van benne.
A Direkt36 megkereste a történet összes szereplőjét, de egyikük sem reagált a kérdéseinkre.
A hahóti kapcsolat
Egy kis Zala megyei falu, Hahót határában működik a Hahót Tőzeg Kft., amelynek gyártelepét egy földúton lehet megközelíteni. A többek között fűtőanyagként használt tőzeg kitermelésével foglalkozó vállalkozás része az Orbán család cégcsoportjának. A kft. a miniszterelnök 75 éves édesanyjának és egyik testvérének, ifj. Orbán Győzőnek a tulajdona.
A céges iratok és a földhivatali adatok szerint a cég a tulajdonosa annak a földterületnek is, ahol a gyártelep áll. Ugyanerre az ingatlanra jegyezte be a fióktelepét a veszprémi székhellyel működő Graneos Gépgyártó Kft. is idén áprilisban. Cégek akkor szoktak fióktelepet létesíteni, ha a székhelyüktől távolabb eső helyszínen is végeznek gazdasági tevékenységet.
Az nem világos, hogy a Graneos pontosan milyen tevékenységet végez Hahóton, de a cég feltűnésének ettől függetlenül is van jelentősége. A Graneos ugyanis közvetett módon annak a Szentgyörgyi Gábornak a tulajdonában áll, akinek az érdekeltségei az elmúlt években számos nagyértékű állami megbízást nyertek el.
Az eddig is ismert volt, hogy Szentgyörgyi kapcsolatban áll ifj. Orbán Győzővel. Eddig ugyanakkor úgy tűnt, hogy egyedül a birkózás szeretete köti össze őket: ahogy azt a Direkt36 korábban bemutatta, mindketten birkóztak korábban, és közösen vettek részt egy birkózó egyesület munkájában.
A hahóti gyártelep ugyanakkor az első üzleti jellegű kapcsolódási pont köztük. Ahhoz, hogy a Graneos fióktelepként használhassa a hahóti ingatlant, meg kellett szereznie az Orbán-cég engedélyét. A cégiratokból kiderül, hogy a Hahót Tőzeg Kft. ügyvezetője hozzájárult ahhoz, hogy a Graneos „szívességi használat jogcímén”, tehát ingyen működtethesse a fióktelepét az ingatlanon.
A házasság
A neve alapján gépgyártással foglalkozó Graneos alig több mint két éve működik, és eddig nem termelt bevételt. A cég ugyanakkor rámutat egy másik, személyes jellegű kapcsolatra ifj. Orbán Győző és Szentgyörgyi Gábor között. A Graneos egyik tulajdonosa az Energép Kft. nevű energetikai cég, amely három magánszemély birtokában van. A többségi tulajdonos Szentgyörgyi, míg a két kisebbségi tulajdonos közül az egyik egy Kovács Viktor László nevű 27 éves férfi.
Kovácsot szoros szálak kötik az Orbán családhoz: ő ifj. Orbán Győző veje. A Facebookon megtalálható fotók szerint 2015-ben házasodott össze a miniszterelnök testvérének lányával, és az esküvőn jelen volt Orbán Viktor is.
Kovács – aki korábban az FTC profi jégkorongozója volt – nemcsak céges üzlettársa Szentgyörgyi Gábornak. Egy, Szentgyörgyi vállalkozásait ismerő forrás szerint Orbán Győző veje megjelent a cégcsoportnál alkalmazottként. A forrás szerint Kovács 2018 elején kezdett el ott dolgozni, és annak ellenére került oda, hogy láthatóan nem volt tapasztalata ezen a területen. „Tanítgatni kellett, de nagyon kevés dologhoz értett. Az informatikához, irodatechnikához egyáltalán nem” – magyarázta a forrás, hozzátéve, hogy az elején ugyan próbálták diszkréten kezelni a kötődését az Orbán családhoz, de ez nem tartott sokáig. „Mivel [Kovács] az odakerülésének másnapján bejelölte a fél céget Facebookon, így hamar kiderült. A Facebookon jól látszott, hogy ki a felesége” – magyarázta a forrás.
Amikor megkerestük a cégcsoportot, kiderült, hogy az IMG többségi tulajdonában álló, irodai eszközök forgalmazásával foglalkozó Green Office Solution Kft.-nél dolgozik egy Kovács Viktor nevű személy. Amikor először érdeklődtünk júliusban, akkor a telefont felvevő alkalmazott arról tájékoztatott bennünket, hogy a férfi épp szabadságon van - erről árulkodtak akkor a Facebookra feltöltött publikus képei is. Azóta többször is kerestük Kovácsot a céges e-mailjén és a hozzá kapott mobiltelefonszámokon is, de nem reagált megkeresésünkre. Nem érkezett válasz Szentgyörgyitől és cégeitől sem.
A fellendülés évei
Szentgyörgyi cégei közül az IMG Solution Kft. a legjelentősebb, amely több nagy állami közbeszerzésen is sikerrel szerepelt az utóbbi években. Általában többkörös pályázatokon dől el az, hogy mely cégek szállíthatnak informatikai termékeket az állami szerveknek. Először a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nevű intézmény ír ki pályázatot, amelynek nyerteseivel úgynevezett keretmegállapodást kötnek.
Az egyes kormányzati szervek vagy állami fenntartású intézmények ezekben a keretmegállapodásokban szereplő cégektől rendelhetnek aztán konkrét termékeket, például nyomtatókat vagy számítógépeket. Aztán ha valamelyik állami szervnek ilyen eszközökre van szüksége, akkor ezektől a cégektől kérhet ajánlatot, majd az ezek alapján kiválasztott vállalkozás leszállítja azokat.
Az IMG Solution Kft. 2013 szeptemberében került be az első nagyobb keretmegállapodásba. Ez egy 44 milliárd forintos keretösszegű szerződés volt „számítógéprendszerek és kapcsolódó szolgáltatások” teljesítésére. Ezt követően a cég még számos más, szintén több tízmilliárdos értékű keretmegállapodásba is bekerült.
Az nem tudható meg nyilvános forrásokból, hogy a keretmegállapodásokban részt vevő cégek konkrétan honnan és milyen értékben kapnak megrendeléseket, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság pedig először azt közölte a Direkt36-tal, hogy csak több százezer forintnyi költségtérítés ellenében hajlandók kiadni ezeket az adatokat. Végül a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet segítségével indított közadatkérési perben ingyen is átadták a kért adatok túlnyomó részét.
Ezekből kiderül, hogy az IMG Solution az egyik legsikeresebb szereplője volt annak a tizenhárom keretmegállapodásnak, amelybe bekerült 2013 és 2018 között. A cég 6,2 milliárd forint értékben kapott megrendeléseket, és ezzel a nyolcadik legjobban teljesítő cég volt a keretmegállapodásokban részt vevő 169 vállalkozás között. Az IMG Solution beszállítója volt számos egyetemnek, kormányhivatalnak és kórháznak is.
A pályázatokon való sikeres szerepléssel párhuzamosan látványosan fellendült a cég. A működés első éveiben még mindössze néhány tízmilliós bevételeket termelő cégnek 2013-ban már 166 millió, 2015-ben pedig már 4,7 milliárd volt a bevétele. Tavaly már 9,5 milliárdos forgalmat generált a cég, amiből több mint 1,3 milliárd forint volt az adózott nyereség.
Szentgyörgyi más cégei is sikerrel szerepeltek közbeszerzéseken, még ha jóval szerényebb eredményeket is produkáltak. Tavaly ősszel azonban a cégcsoport tovább bővült a VRS Magyarország Kft-vel, amely szintén évek óta sikeres szereplője az informatikai közbeszerzéseknek. A KEF-től kapott adatok szerint például több milliárd forint értékben kapott megrendeléseket korábban a NAV-tól. Az IMG szintén beszállítója volt az adóhivatalnak, ahol egy ideig egy olyan ember vezette a kiemelt közbeszerzések osztályát, aki személyes ismerőse volt Szentgyörgyinek és ifj. Orbán Győzőnek egyaránt. A vezető pozíciója az után szűnt meg, hogy a Direkt36 rámutatott erre a kapcsolatra.
Mi az ügyek mélyére ásunk, de szükségünk van a segítségedre. Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!
A borítóképen az látszik, hogy Szentgyörgyi Gábor (jobbról a második) meccset néz az Orbán családdal. Jobb szélen ül ifj. Orbán Győző. | Egyre szorosabb a kapocs Orbán testvére és az állami pályázatokon taroló vállalkozó között | Már eddig is voltak egyértelmű jelei annak, hogy Orbán Viktor egyik testvére, ifjabb Orbán Győző szoros kapcsolatban áll egy vállalkozóval, akinek informatikai cégcsoportja sorban nyeri az állami megbízásokat. Ahogy azt a Direkt36 korábban feltárta, a miniszterelnök öccsét és a Szentgyörgyi Gábor nevű vállalkozót összekötötte a birkózás, és arra is volt példa, hogy közösen néztek focimeccset Felcsúton, néhány lépésre Orbán Viktortól. | null | 1 | https://444.hu/2019/11/20/egyre-szorosabb-a-kapocs-orban-testvere-es-az-allami-palyazatokon-tarolo-vallalkozo-kozott | 2019-11-20 01:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy októberi cikkünkben – nevek említése nélkül – részletesen leírtuk, hogy milyen úton-módon került ki az adriai hajóútról készült felvétel, és az milyen utat járt be. Akkori cikkünkben írtunk arról, hogy a videót egy hajón tartózkodó pár készítette, a pár – lányokat közvetítő – férfi tagján keresztül került aztán más kezekbe a felvétel. Megírtuk, hogy a felvétel egyrészt egy fiatal ügyvédekből álló társasághoz került, valamint a nőket a hajóra közvetítő férfi egyik hozzátartozójához, aki jelentkezett is az érintetteknél, azaz Borkaiéknál, ahogy korábban írtuk: nem önzetlen céllal.
Annyit már októberben kiderítettünk, hogy Póczikon keresztül értesültek a szexvideón szereplő érintettek a felvételekről, így amikor az őszi választási kampányban világossá vált, hogy valakik nyilvánosságra akarják hozni a felvételeket, Borkaiék pontosan tudták, mire számíthatnak, azaz miket rögzítettek róluk.
Bár az októberi cikkünkben nem részleteztük ezt a kapcsolatot, Póczik élettársa annak az F. Gábornak az anyja, aki a barátnőjével együtt az adriai hajóúton volt. Úgy tudjuk, F. Gábor közvetítette a lányokat a hajóra, és ő eszelte ki, hogy a barátnőjével felvételeket készít.
F. Gábor korábban jóban volt Borkai barátjával, Rákosfalvy Zoltánnal, de később megromlott a kapcsolatuk. Információnk szerint ebben szerepet játszott, hogy F. Gábornak elszámolási vitája lett a kereskedőként ismert édesapjával, és ebben a vitában Rákosfalvy az apát segítette.
Ha a nyomozás során bebizonyosodik, hogy F. Gábornak köze van a felvételek készítéséhez, és ott volt a hajóúton, akkor Póczik verziója is megdőlhet. A volt focista verziója szerint ugyanis egy számára ismeretlen személy rábízott egy csomagot azzal, hogy juttassa el Borkai Zsolthoz. Kinyitotta a csomagot, szembesült annak tartalmával, a szexképekkel, megdöbbent, majd a felvételeket átadta a győri polgármesternek, aki nagyon örült neki.
A 24.hu szerint egy másik verzió is lehetséges. Eszerint először nem Póczik József zsarolta meg a győri polgármestert, hanem a felvételeket ténylegesen készíttető személy – aki a lap információja szerint szintén gyanúsítottja a zsarolási ügynek –, és Borkaiék neki fizettek. Póczik csak ezután bukkant fel a színen, és tényleg egy fillért sem kapott. „Mindkét variáció azt erősíti, hogy Pócziknak eredetileg nem voltak politikai motivációi, azok legfeljebb csak akkor jöhettek elő, amikor (második vagy egyetlen) zsarolási kísérlete elbukott” – írta lap.
Úgy tudjuk egyébként, hogy a Fidesz felső köreiben már több mint egy éve tudtak a felvételekről, de nem aggódtak különösebben. A Fideszben ugyanis Borkaival abban állapodtak meg, hogy ezt az ügyet a győri polgármester valamilyen módon majd rendezi, ha szükséges, akkor fizet a felvételekért.
A Fideszben mindenesetre azt a teóriát sulykolják, hogy a DK állhat az „ördög ügyvédje” mögött, mivel Póczik korábban a párt képviselőjelöltje volt.
Azaz hiába remélték bő egy éve Borkaiék, hogy Póczikkal való megállapodásuk esetén rendeződhet az ügy, mivel az egykori futballista csak az egyik szereplője ennek a történetnek, más irányba is megindult az anyag értékesítése. Úgy tudjuk, hogy például egy olyan, Fidesz-közeli milliárdos vállalkozónak is felajánlották a felvételt megvételre, aki magánéleti okokból neheztel Rákosfalvy Zoltánra, de nem tudni, a haragos élt-e a lehetőséggel. Az viszont az ügyet közelről ismerők szerint egyértelműen kiderült, hogy a támadás módja, a felvételek nyilvánosságra hozatalának körülményei mögött elsősorban személyes és nem politikai bosszú húzódott meg.
Az is biztosra vehető, hogy nem a Póczik-szál vezet el a felvételeket végül publikáló ördög ügyvédjéhez, a blogot készítők célja ugyanis nem a pénzszerzés, hanem Borkai és főleg barátja, Rákosfalvy Zoltán kicsinálása volt, ami végső soron sikerült is.
(Borítókép: Borkai Zsolt a győri önkormányzat alakuló ülésén. Fotó: Huszti István / Index) | Póczik József rövid úton összeköthető Borkai szextúrájával | Már októberben megírtuk, hogy a Borkai Zsoltékról készült felvételeket a készítők egyik hozzátartozóján keresztül Borkaiék már jóval a botrány kirobbanása előtt ismerték. Bár akkor nem nevesítettük a hozzátartozót, de Póczik Józsefről volt szó, akit nemrég gyanúsítottként hallgattak ki a rendőrök. Póczik élettársa ugyanis annak az F. Gábornak az anyja, aki a lányokat közvetítette a hajóra. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/11/21/nehez_lesz_poczikon_keresztul_eljutni_az_ordog_ugyvedjehez/ | 2019-11-21 12:50:33 | true | null | null | Index |
Túl későn vette észre az Európai Bizottság a hibás magyar közbeszerzéseket, de az egy hónappal ezelőtti budapesti látogatásunkkor megbeszéltük ezek kijavításának módját, így "csak azt sajnálom, hogy ilyen későn jöttünk rá ezekre a hibákra" - ismerte el a Bizottság Magyarországgal foglalkozó tisztviselője az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának hétfő esti ülésén. Magát az eseményt azért rendezték meg, hogy a szakbizottság tavaly szeptemberi magyarországi látogatásáról készült előzetes jelentést megvitassák. Az anyagból kendőzetlenül kiderült: az EP-delegáció egyes tagjai kiakadtak azon, ahogy egyes magyar fejlesztéseket kiválasztottak uniós támogatásra és új elemként az is benne van: az EP szakbizottsága azt szeretné, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós támogatások magyarországi felhasználásáról. | Túl későn jött rá az Európai Bizottság a magyar közbeszerzési hibákra | Túl későn vette észre az Európai Bizottság a hibás magyar közbeszerzéseket, de az egy hónappal ezelőtti budapesti látogatásunkkor megbeszéltük ezek kijavításának módját, így "csak azt sajnálom, hogy ilyen későn jöttünk rá ezekre a hibákra" - ismerte el a Bizottság Magyarországgal foglalkozó tisztviselője az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának hétfő esti ülésén. Magát az eseményt azért rendezték meg, hogy a szakbizottság tavaly szeptemberi magyarországi látogatásáról készült előzetes jelentést megvitassák. Az anyagból kendőzetlenül kiderült: az EP-delegáció egyes tagjai kiakadtak azon, ahogy egyes magyar fejlesztéseket kiválasztottak uniós támogatásra és új elemként az is benne van: az EP szakbizottsága azt szeretné, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós támogatások magyarországi felhasználásáról. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20180130/tul-keson-jott-ra-az-europai-bizottsag-a-magyar-kozbeszerzesi-hibakra-275107 | 2018-01-30 18:17:00 | true | null | null | Portfolio |
Olyan törvénymódosítást terjesztett be a kormány, aminek még a vonatkozó előterjesztésben is eltitkolják az igazi hatását és célját.
Ami nem más, mint az, hogy minden EU-s és magyar kormányzati vissza nem térítendő támogatást ki akarnak vonni a közbeszerzési törvény hatálya alól.
Ezt Hadházy Ákos független képviselő leplezte le ebben a bejegyzésében.
Ha az eddigiek nem lennének elég világosak, Hadházy érthetően foglalta össze a javaslat lényegét:
„Minden EU-s és hazai támogatást ki akarnak vonni a közbeszerzés alól, hogy a támogatott cégek vagy alapítványok úgy költsék el a pénzt, ahogy akarják, és a nyilvánosság még véletlenül se értesülhessen erről.”
Ma még az a helyzet ugyanis, hogy az EU-s és kormányzati támogatásból fizetett beszerzéseket közbeszerzési eljárásban kell lebonyolítani. Emiatt az összes ilyen ügylet dokumentumai megjelennek a Közbeszerzési Értesítőben, ahonnan a kellően elszánt állampolgárok, tényfeltáró újságírók, civil aktivisták vagy ügyesebb politkusok ki tudják bogarászni azokat.
Hadházy maga is több, bűnügyi nyomozásig eljutott ügyet leplezett le azzal, hogy a KÉ-ből kibányászta mondjuk azt, ha egy cég több helyen, teljesen eltérő településeken nyert azonos ajánlattal.
A törvényjavaslat annyira necces és nehezen indokolható, hogy rendesen el is dugták azt. Magában a módosító javaslatban ugyanis csak annyi szerepel, hogy
„hatályát veszti a Kbtv. 5. § (3) bekezdése”
és a részletes szöveges indoklás is eltitkolja, hogy ez a változás milyen gyakorlati következményekkel jár. Csak a Közbeszerzési Törvény ötödik paragrafusának fellapozása és értelmezése után esik le a szemlélőnek, hogy itt miről is van szó igazából. | Rejtett törvénymódosítással érné el a kormány, hogy ne lehessen ellenőrizni az EU-s támogatások ellopását | Olyan törvénymódosítást terjesztett be a kormány, aminek még a vonatkozó előterjesztésben is eltitkolják az igazi hatását és célját. Ami nem más, mint az, hogy minden EU-s és magyar kormányzati vissza nem térítendő támogatást ki akarnak vonni a közbeszerzési törvény hatálya alól. | null | 1 | https://444.hu/2019/11/21/rejtett-torvenymodositassal-erne-el-a-kormany-hogy-ne-lehessen-ellenorizni-az-eu-s-tamogatasok-ellopasat | 2019-11-21 01:00:00 | true | null | null | 444 |
Miután szolnoki műtrágyagyárát tavaly több száz emberrel lerohanták a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését gyanító hatóságok, majd felfüggesztették az üzem működési engedélyét, majd a nyomozók őt magát is 72 órára bent tartották, az ország ötödik leggazdagabb embere többször is beszélt róla, hogy „oligarchikus maffiatámadás” áldozata. Bige Lászlónak saját elmondása szerint tavaly ősszel üzenték meg neki, hogy „szabadon elhagyhatja az országot, de ha nem teszi, akkor börtönbe fog kerülni”. Eddig azonban nem nevezte meg azt vagy azokat, akik szerinte a támadás mögött állnak.
A Bige Holding szolnoki gyáregységének leállítását a bíróság októberben végül jogerősen is jogszerűtlennek ítélte, csütörtökön pedig a Bloomberg közölt hosszú összeállítást az ügyről. Ebben Bige azt állítja, hogy a hatóságok érdeklődése mögött a
Csányi Sándorral folytatott vitája állhat.
Az üzleti lap interjút készített a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatójával, aki szerint a cégei iránti érdeklődés valószínűleg köthető az OTP-vezérrel régóta futó viszályához. A 24.hu egy éve írt arról, hogy a két milliárdos „már vagy egy évtizede ádáz ellenségekké vált”.
Bige a Bloombergnek nem közvetlenül Csányit hibáztatta az ellene folyó intézkedésekért, szerinte azért bánnak vele igazságtalanul, mert nem tagja Orbán belső körének. Hozzátette:
„Nem reménykedhetek senki segítségében, mert Magyarországon minden hatalmi ág egy kézben van.”
Az üzletember állítja: az üzem leállítása több millió dollárjába került, és a hatósági eljárások, például a versenyhivatal zaklatásszerű vizsgálatai arra irányulnak, hogy adja el a műtrágyás cégét. Az OTP kommunikációs osztálya azt írta a Bloombergnek, hogy Csányi Sándornak nem áll szándékában megvenni Bige gyárát, a két üzletember közti kapcsolatról pedig nem nyilatkoztak. Csányi műtrágyás cégének ügyvédje viszont arról beszélt, hogy Bige nem a bankár támadásai, hanem a saját rossz befektetései miatt került bajba.
A Bloomberg emlékeztet rá, hogy miután Csányi elhalászta Bige orra elől a legnagyobb hazai agrárintegrátort, a bankár egy 2014-es átadón Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében kajánkodott Bige rovására: „Külön öröm, hogy sikerült a KITE tulajdonlását megóvni egy olyan vállalkozótól, aki bizonyos területen meglévő monopóliumát felhasználva útonállással, az ágazatban megtermelt jövedelem nagy részének kiszivattyúzásával, a partnerek közötti piaci kooperáció helyett a valódi verseny megakadályozására, törvénytelen és egyoldalú szerződéses feltételek elérésére használja fel pozícióját, veszélyeztetve a teljes ágazat versenyképességét” - szidta vetélytársát a neve kimondása nélkül Csányi.
Bige szerint Csányi egyik korábbi alkalmazottja, Csizma László sorra keresett meg bankokat és ügyvédi irodákat, hogy ellehetetlenítse a Nitrogénművek kötvényeladásait. Csizma azt elismerte a Bloombergnek, hogy írt leveleket, de szerinte csupán arra figyelmeztette a piaci szereplőket, hogy Bigéék fontos információkat tartanak vissza. Az OTP-n keresztül Csányi úgy nyilatkozott, nem tudott ezekről a levelekről.
Bige továbbra is 95 százalékos tulajdonosa a Nitrogénműveknek, de a napi irányítást már a fiai végzik. Állítása szerint mindig legalább 50 millió euró parkol a számlájukon. „Folyamatos védekezésben vagyunk” - mondta Bige. A cikk azzal a mondatával zárul, hogy
„Nem hiszem, hogy ez örökké tart. Láttunk már elbukni óriási birodalmakat.”
Frissítés, 19:15 - A cikk megjelenése után, pénteken este 7 órakor az OTP Bank közlemény adott ki a cikkel kapcsolatban, amelyet teljes terjedelmében közlünk:
Az OTP Bank 2012. március 7-én a jogszabályoknak megfelelően közzétett tőzsdei közleményében tájékoztatta a közvéleményt, hogy jogerősen megnyerte a Nitrogénművek Zrt-vel szembeni, több mint 25 milliárd Ft összegű kártérítési pert, amelyet a Nitrogénművek Zrt. indított az OTP Bank ellen.
Az OTP Bank a Bloomberg – szóban forgó cikket megelőző - érdeklődésére előzetesen megkereste a Nitrogénművek Zrt-t, hogy a Nitrogénművek Zrt. adja meg a felhatalmazást ahhoz, hogy a Bloomberg tervezett (és 2019. november 21-én megjelent) cikkére tekintettel az OTP Bank a fenti perrel kapcsolatos, banktitoknak minősülő információkat megoszthassa a közvéleménnyel. Ezen tények bizonyára segítették volna a valódi helyzet megismerését. Az OTP Bank legjobb tudomása szerint a Nitrogénművek Zrt. a mai napig nem válaszolt a banktitok feloldása iránti megkeresésre.
Megerősítjük, hogy Csányi Sándor nem tervezte és jelenleg sem tervezi a Nitrogénművek Zrt., vagy bármelyik más, Bige-csoporthoz tartozó vállalkozás megvásárlását, nem véleményezi a Nitrogénművek Zrt. pénzügyi állapotát. A vállalatcsoport által nyilvánosságra hozott éves üzleti jelentések, pénzügyi beszámolók kellő információt szolgáltatnak mindenki számára ennek megítélésére.
A fentiek ismeretében sajnálatos, hogy a Bloomberg hírügynökség nem teljes körűen járta körbe a szóban forgó témát, nem tárta fel tényszerűen a Bige-csoport pénzügyi, gazdasági, műszaki helyzetét, melynek hiánya miatt egy valótlan feltételezéseket tartalmazó cikket jelentetett meg. Szintén rendkívül sajnálatos, hogy a Bloomberg elmulasztotta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy az OTP Bank kész lenne tájékoztatást adni a cikkben említett feltételezésekkel kapcsolatos valós tényekről, amennyiben a Nitrogénművek Zrt. ehhez hozzájárult volna.
Csányi Sándor különösen sérelmezi, hogy a Bloomberg olyan hatósági eljárásokkal is összefüggésbe hozza, amelyeknek se okát se tartalmát nem ismeri, és azokra természetesen semmiféle ráhatása nem lehetett és nem is volt.
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy mind a valótlan, mind a valótlan és egyben sértő tények állítása, mind azok híresztelése jogsértésnek minősül.” | Bige László kimondta a nevet: szerinte azért szállhattak rá a hatóságok, mert vitája van Csányi Sándorral | Miután szolnoki műtrágyagyárát tavaly több száz emberrel lerohanták a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését gyanító hatóságok, majd felfüggesztették az üzem működési engedélyét, majd a nyomozók őt magát is 72 órára bent tartották, az ország ötödik leggazdagabb embere többször is beszélt róla, hogy „oligarchikus maffiatámadás” áldozata. Bige Lászlónak saját elmondása szerint tavaly ősszel üzenték meg neki, hogy „szabadon elhagyhatja az országot, de ha nem teszi, akkor börtönbe fog kerülni”. Eddig azonban nem nevezte meg azt vagy azokat, akik szerinte a támadás mögött állnak. | null | 1 | https://444.hu/2019/11/22/bige-laszlo-kimondta-a-nevet-szerinte-azert-szallhattak-ra-a-hatosagok-mert-vitaja-van-csanyi-sandorral | 2019-11-22 01:00:00 | true | null | null | 444 |
Úgy tűnik, nem lesz könnyű megszabadulni a fővárosi kerületeket megkárosító parkolási rendszerektől. November 4-én állt fel az új erzsébetvárosi önkormányzat; Niedermüller Péteréknek azonnal a nyakukba szakadt a korábbi városvezetés hagyatéka, a Kupper András-féle centrumos parkolási rendszer. Pont Kupper miatt áll a bál Zuglóban is, ahol Horváth Csabáék az előző városvezetés által elindított közbeszerzést próbálnak lezárni, aminek az lehet a következménye, hogy újabb szerződést kötnek a terhelt múltú parkolási vállalkozóval.
„Alig tudok mással foglalkozni”
– nyilatkozta Niedermüller, Erzsébetváros új, DK-s polgármestere. 2019. december 23-án lejár a Centrum-birodalommal (ER-Park Kft. néven futnak a 7. kerületben) 2009-ben kötött 10 éves szerződés. A korábbi városvezetés, a fideszes Vattamány Zsolték viszont nem írtak ki új közbeszerzést, és arra sem tettek előkészületeket, hogy saját kezükbe vegyék a feladatot, hozzá sem nyúltak a problémához. Tehát úgy áll a dolog, hogy a hetedik kerület vagy szerződést hosszabbít Kupperékkal, ami nyilván nehezen vállalható lépés lenne, vagy januártól egyszerűen nem lesz üzemképes fizetős parkolási rendszer Erzsébetvárosban. Ez nem csak azt jelentené, hogy elmaradnak a bevételek, hanem azonnal közlekedési káoszt okozna a forgalmas kerületben.
Miért necces szerződést hosszabbítani Kupper András tulajdonában álló cégekkel?
A kerület eleve olyan szereplő cégeivel kötött 10 évre szerződést, akit korábban nyolcvanezer rendbeli parkolási csalás miatt már elítéltek, és akinek a cégeit irányító ügyvezetők jelenleg is tucatszám ülnek milliárdos parkolási csalás gyanújával a vádlottak padján. De az is különös, hogy a szerződést elvileg Hunvald György jegyzi, de ő nem írhatta alá, mert abban az időben börtönben ült, ami azt jelenti, hogy valaki más firkantott valamit a neve fölé. Ezt viszont a nálunk lévő szerződés másolata szerint senki nem jelezte.
Aztán sorban jöttek a további gyanús jelek. Az egykori alpolgármester, a fideszes erős ember, Bajkai István 2017-ben maga mondta ki, hogy a szerződés törvénytelen, semmis, mert az önkormányzati törvény szerint a parkolás üzemeltetését 2012 óta csak a kerületek maguk végezhetik, és azt nem szervezhetik ki vállalkozóknak. Hihetetlen, de még ezek után sem sikerült a Centrumot kirobbantani a kerületből, Bajkait ugyanis jogi szaktudásával együtt valakik letekerték, onnantól nem is erőltette a témát.
Moldován László volt LMP-s képviselő a kampány előtt tett feljelentést a parkolás miatt. Például a 2014-es ÁSZ-jelentés alapján, amiből kiderül, hogy a polgármesteri hivatalban a parkolással kapcsolatos elszámolások, adatszolgáltatások helyességét senki nem ellenőrizte. Ezek után nem csoda, hogy feltűnően kevés pénz érkezett a kerületi kasszába. Moldován összehasonlította az erzsébetvárosi parkolási bevételeket a szomszédos, nagyon hasonló mérettel és parkolási paraméterekkel rendelkező Terézváros számaival. A VI. kerület 2011-ben elhajtotta a centrumosokat, és a saját kezébe vette a parkolást. Moldován elmondása szerint a VI. kerületiek parkolásból származó eredménye egészen 900 millióig szökött fel, míg Erzsébetvárosnak (VII. kerület) maximum 2-300 millióval kell beérnie. „Ez hét év alatt több mint 3 milliárd forint. Ezért gondolom, hogy itt hűtlen kezelés történt” – nyilatkozta a volt képviselő.
Információink szerint az új VII. kerületi vezetés igyekszik átvilágítani a parkolási rendszerük elmúlt ötéves pénzügyi működését, de mivel nem önkormányzati cég végezte a feladatot, ez nem lesz egyszerű. Azt mondják, hogy eddig hiába kérték, nem kapták meg az ehhez szükséges dokumentációt a parkolási cégtől. A polgármester azt mondja, hogy több hivatalos értesítést is találtak, amiben a parkolásért felelős személy határozottan figyelmeztette a fideszes vezetést, hogy haladéktalanul lépjen, mert hamarosan lejár a szerződés, és baj lesz, de Vattamányék nem tettek semmit.
Ezzel még az önkormányzati választások előtt olyan helyzetet teremtettek, hogy bárki is vezeti majd a kerületet, annak ne legyen más választása, mint valamennyi időre meghosszabítani a szerződést Kupperékkal. Aminek a kondícióról meg kell alkudni a centrumosokkal.
Kuppernek mindkét oldalon nagyon erősek a politikai kapcsolatai, ez a fentiekből is világosan kiderül. Cégei ugyanúgy meg tudtak egyezni az újbudai vagy a ferencvárosi fideszesekkel, mint a zuglói szocialistákkal. A hetedik kerületben még a szocialista vezetés alatt nyerték el a cégei a tendert, de a megkötött szerződést már a fideszesek istápolgatták minden aggály ellenére. Kupper András családjában voltak befolyásos fideszes és szocialista politikusok, és az üzletbe is mindig sikerült mindkét párt irányából behúzni erős embereket. A Sötét parkolási ügyek Budapesten című filmünk pont arról szól hogyan épült ki a két nagy párt segítségével Kupper máig élő parkolási birodalma:
Niedermüller Péter a 444-nek azt mondta, hogy ebben a pillanatban nincs mozgásterük. Pár hónapnyi (fél év) hosszabbításra lesz szükség a centrumosokkal, ami „nem ideális, de szükségszerű”. Ez alatt az idő alatt (júniusig) azt várják, hogy esetleg a főváros kidolgozzon egy egységes, a teljes városra érvényes parkolási rendszert. Ha ez nem valósul meg időben, akkor már most tárgyalnak a Soproni Tamás vezette, szomszédos Terézvárossal a társulásról, akiknek pénzügyileg jóval eredményesebb parkolási rendszerük van, és akiknél az alvállalkozói háttér sem olyan terhelt, mint a hetedik kerületben.
Az már most látszik, hogy ha még egyes kerületekben van is szándék a rendszer kipucolására, akkor sem lesz egyszerű megszabadulni a besározódott szereplőktől, lecserélni az elavul, átláthatatlan technológiát valami korszerűbbre, egységesen bevezetni az egész városban, majd kidolgozni egy ésszerű és átlátható szabályozást. Egyes kerületek külön és velük párhuzamosan a főváros is dolgozgat a parkolás reformján, de egységes koncepció egyelőre nincs, így egyre zavarosabb a parkolási helyzet. | Az erzsébetvárosi fideszesek felállították a parkolási csapdát, amibe most Niedermüllerék kénytelenek lesznek | Úgy tűnik, nem lesz könnyű megszabadulni a fővárosi kerületeket megkárosító parkolási rendszerektől. November 4-én állt fel az új erzsébetvárosi önkormányzat; Niedermüller Péteréknek azonnal a nyakukba szakadt a korábbi városvezetés hagyatéka, a Kupper András-féle centrumos parkolási rendszer. Pont Kupper miatt áll a bál Zuglóban is, ahol Horváth Csabáék az előző városvezetés által elindított közbeszerzést próbálnak lezárni, aminek az lehet a következménye, hogy újabb szerződést kötnek a terhelt múltú parkolási vállalkozóval. | null | 1 | https://444.hu/2019/11/22/az-erzsebetvarosi-fideszesek-meg-a-valasztasok-elott-felallitottak-a-parkolasi-csapdat-amibe-most-niedermullerek-kenytelenek-lesznek-belelepni | 2019-11-22 01:00:00 | true | null | null | 444 |
A novemberi szerződésmódosítés eredményeként 189 millióval drágul a Csikós udvar átépítése. Ezúttal az engedélyezési, kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséért kell többet fizetnie a Budai Vár átépítésért felelős Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek. Az áremelés oka természetesen most sem volt előre látható a gondos előkészítés ellenére sem.
A Közbeszerzési Értesítőben közzétett indoklás szerint a tervezőket meglepetésként érte, hogy a régészeti ásatások eredményeit figyelembe kell venni, ami miatt részben át kell tervezni néhány projektelemet, részben tovább kell tervezni, mindezek következtében módosítani kell az eddig beszerzett építési engedélyeket az örökségvédelmi előírások szerint. Ráadásul időközben módosult a műszaki tartalom is. Mindezek eredőjeként a korábban meghatározott teljesítési határidők sem tarthatóak.
Az áremelkedés másik oka, hogy a megrendelő budai várkapitányság részéről felmerült az igény, hogy néhány projektelemnél a tervezők a helyszínen segítsék a kivitelezői kérdések megválaszolását és tervek értelmezését. A Középülettervező Zrt. így 189,2 millió forinttal többet számlázhat az eredetileg kialkudott félmilliárd forintnál.
A Csikós udvar projekt egyébként több részfeladatot takar: az egykori lovarda és főőrség épületének (ez látható a fenti képen), illetve a Stöckl-lépcsőnek az újra építését az eredeti helyén; akadálymentes közlekedési tengely létesítését a Palota út - Csikós udvar - Hunyadi udvar teraszai között, lovas programokat kiszolgáló istállóépület elhelyezését a Lovarda utcából nyílóan, valamint a Csikós udvar teljes területének területrendezését. Ezenfelül felmerült még egy feljáró rámpa építése a Csikós udvar és a Hunyadi udvar között a támpilléres várfal tartományában eredeti helyén, illetve annak kiötlése, hogy mire is lehetne használni Karakas pasa tornyát.
Úgy tűnik, nem csupán felesleges és hazug ez a visszaépítés, legalábbis a honi építészek jó részének véleménye szerint, hanem meglehetősen bonyolult feladat is. A budavári Csikós-udvar és környezete rekonstrukciós látványtervét ugyanis négy évvel ezelőtt mutatták be, idén februárban pedig arról szóltak a hírek, hogy még a nyáron át is adják. Ehhez képest előbb a kivitelezői, majd a tervezői szerződést módosították, aminek eredményeként újabb több százmillióval lett drágább a lovarda-istálló-főőrség kombó, amelynek szükségszerűsége eléggé vitatható a robotok kora felé haladva. (A lenti képen a lovarda épülete.)
Potzner Ferenc építész a koncepció 2015-ös bemutatásakor szépen felidézte, hogy a Vár nyugati falszorosának külső felén 1899-ben épült fel díszeskirályi lovarda, majd fölötte a Hunyadi-udvar peremén a Főőrség épülete, illetve a két udvart összekötő Stöckl-lépcső és rámpa. Az épületek az 1944-45-ös ostrom során találatot kaptak, és a felújítás helyett inkább elbontották a romokat.
A lovardát a korábbi helyén építik vissza Hauszmann Alajos tervei alapján, eredeti funkcióin túl az épület rendezvénytérként is működik majd, így többek között bálokat, művészeti vásárokat is befogadhat. A lovas programok kiszolgálására pedig 16 ló tartásához megfelelő istállót alakítanak ki a várfal alatti földrézsűbe rejtetten, a Csikós-udvarból pedig a szintén újraépítendő Stöckl-lépcső és fal melletti rámpa biztosítja a feljutást.
Szintén eredeti helyén épül fel újra a Főőrség épülete (a lenti képen a tervek), amelyben az újjáalakuló palotaőrség, valamint kiállító- és vendéglátóhelyek kapnak otthont. Innen lesz megközelíthető a középkori vár maradványainak feltárása után kialakítandó, térszint alatti régészeti bemutatótér is. A beruházás során megerősítik az Ybl-féle támfalakat, illetve felújítják és funkcióval látják el a Karakas pasa tornyát is.
A Várnegyed felújítása lassan halad, de nem állt le. Sőt az idén februárban újabb forráshoz jutott. A kormány 36 milliárd forintot biztosított a munkálatokra. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása".
Fodor Gergely kormánybiztos az újabb pénzcsapok megnyílásával együtt azt is közölte, hogy még ebben a kormányzati ciklusban befejeződnek a folyamatban lévő beruházások, köztük a királyi lovarda és a főőrségi épület rekonstrukciója, amit a West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. kivitelez. Akkor még nem sejtette, de legalábbis nem említette, hogy a kivitelezés ára augusztusban 670 millióval feljebb kúszik.
A szerződésmódosítást augusztusban tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben. A két beruházás költsége ezzel összesen 8,27 milliárd forintra hízott, amelyből a kivitelezés ára 7,58 milliárd.
A kivitelezői szerződésmódosítás indoklása szerint a tervezéshez hasonlatosan a pótmunkák miatt nemcsak költségeket, hanem a határidőt is módosítani kellett. A lovarda kivitelezése így 3,47 milliárd helyett 3,81 milliárdba kerül, míg Főőrség és a Stöckl-lépcső teljes újraépítéséért 3,44 milliárd helyett 3,77 milliárdot kell fizetni a tender-nyertes West Hungária Bau Kft-nek, illetve a Laki Épületszobrász Zrt-nek. A West Hungária Paár Attila vállalkozása, akit Tiborcz István üzlettársaként tartanak számon, és az elmúlt években sorra nyerte a zsíros megbízatásokat, így jutott a cégnek a vizes vébé és a Liget-projekt koncából is.
A projekt egyébként a Hauszmann-program részeként valósul meg, amelynek keretében többek között újranyílik a palota rekonstruált Szent István-terme, illetve az ígéret szerint megújulnak a várbeli utak, sétányok, várfalak, parkok és kertek is és megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar között terület akadálymentesítése is. Északi irányban pedig egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül.
Fodor Gergely államtitkár korábban azt mondta, hogy a Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt. A lovarda és a főőrségi épület pedig már 2019 nyarára elkészül. Mint látjuk ez utóbbit nem sikerült tartani. Azt pedig végképp homály fedi, hogy a jelenleg 8,26 milliárdos beruházás ára még mennyivel emelkedik addig. Ráadásul még a lovak se fogják szeretni. | Még 189 millióval drágul meg a Várnegyed, mert el kell magyarázni a terveket | A Közbeszerzési Értesítőben közzétett indoklás szerint a tervezőket meglepetésként érte, hogy a régészeti ásatások eredményeit figyelembe kell venni, ami miatt részben át kell tervezni néhány projektelemet, részben tovább kell tervezni, mindezek következtében módosítani kell az eddig beszerzett építési engedélyeket az örökségvédelmi előírások szerint. Ráadásul időközben módosult a műszaki tartalom is. Mindezek eredőjeként a korábban meghatározott teljesítési határidők sem tarthatóak.
Az áremelkedés másik oka, hogy a megrendelő budai várkapitányság részéről felmerült az igény, hogy néhány projektelemnél a tervezők a helyszínen segítsék a kivitelezői kérdések megválaszolását és tervek értelmezését. A Középülettervező Zrt. így 189,2 millió forinttal többet számlázhat az eredetileg kialkudott félmilliárd forintnál. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ismet-dragul-a-budai-varnegyed-ujjaepitese.html | 2019-11-22 17:27:00 | true | null | null | mfor.hu |
"Sajtó nélkül maradtunk" - mondta az Indexnek november 14-én Pikó András, Józsefváros ellenzéki polgármestere. Pikó, aki a jogorvoslatok miatt eleve csak később kezdhette meg hivatalát a VIII. kerületben, az átadás-átvételnél furcsa dolgokat tapasztalt, rögtön egy kis médiaháború közepén találta magát.
Sokáig nem kapták meg a VIII. kerület honlapjának szerkesztéséhez szükséges belépő kódokat, az önkormányzati lap, a Józsefváros teljes szerkesztő gárdája betegszabadságra ment, a szerkesztőségben hagyott gépek tartalmát törölték, és az új vezetés nem kapta meg a kerület Facebook-oldalához szükséges admin-jogokat sem.
Köztulajdon
Akkor elég élesen merült fel az a lehetőség, hogy ha egy önkormányzat átadás-átvételénél a nyilvánosság kérdésében nem rendeznek minden kérdést, választási vereség miatt csalódott munkatársak akár váratlan lépéseket is tehetnek: adatokat törölnek vagy trollkodni kezdenek a kerület közel több mint 8 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán.
Pikó akkor az Indexnek azt mondta: az újság, a számítógépek vagy a Facebook-oldal is az önkormányzat tulajdona, és egy választás semmiképpen nem módosíthatja az önkormányzat tulajdonának állapotát. Az addig ott dolgozók nem vihetik haza a vincsesztereket, és az önkormányzat vagy egy önkormányzati intézmény Facebook-oldala sem az ott dolgozók személyes terméke, hanem köztulajdon.
Vitték magukkal az adminjogot
Közben VIII. kerületi forrásaink segítségével annyit sikerült kiderítenünk, hogy a kerület Facebook-oldalát (egyelőre) nem nyúlták le, csak átnevezték Józsefvárosról Józsefvárosért-ra, az új polgármester és csapata pedig egyelőre valóban nem tud közzétenni rajta semmit.
Úgy tudjuk, a Facebook-oldal szerkesztéséhez szükséges adminisztrátori és szerkesztői jog az újság korábbi főszerkesztőjénél volt, aki a választás után távozott posztjáról. A Józsefvárosért Facebook-oldalra kattintva az látszik, hogy nem szerepel az ellenőrzött (verified) oldalakat jelző pipa a cím mellett. Az ellenőrzött megjelölést azok a Facebook-oldalak kapják, amelyek esetében a Facebook megerősítette, hogy az az adott közszereplő, médiavállalkozás, intézmény vagy márka valódi profilja. Ettől függetlenül (pipa nélkül) is lehet azonban valaminek a hivatalos oldala egy Facebook-oldal. Leegyszerűsítve: ha valahol van pipa, akkor az nagy eséllyel hivatalos oldal, de a pipa hiánya sem zárja ki ezt.
Problémák adódtak egy másik önkormányzati intézmény, a Kesztyűgyár közösségi ház Facebook-oldalával is. Bármennyire is önkormányzati intézményről van szó, amelynél önkormányzati alkalmazottak dolgoztak, ők arra hivatkozva nem adták át az adminjogokat, hogy az oldal a saját szellemi termékük. A közösségi ház Facebook-oldala jelenleg nem elérhető.
A Facebook igazgatóságához kellett fordulni
A kerület új vezetése az ügyben a Facebook Közép-Kelet Európai Igazgatóságához fordult. "Elküldtük az angol nyelvű nyilatkozatot, és minden szükséges dokumentumot arról, hogy az önkormányzat a Facebook-oldal jogos tulajdonosa, amelynek admin-jogait egy kilépett munkavállaló elvitte magával" - mondta az Indexnek Békési Zsuzsa, a VIII. kerület munkatársa. A Facebooktól azt a választ kapták, hogy a kérelmet befogadták és egy különleges csoport vizsgálja azt. A kerületben remélik, hogy hamarosan visszakapják a rendelkezést a Facebook-oldal felett.
Közben már arról is gondoskodtak, hogy új stábbal meg fog tudni jelenni decemberben a Józsefváros című kerületi újság új száma is. A kerület új vezetése igencsak fonák helyzetbe került a lap miatt, ami az önkormányzati választások előtt folyamatosan és törvénysértő módon kampányolt a fideszes polgármester mellett. A Kúria ezért 500 ezer forint bírsággal sújtotta az önkormányzatot, de a pénzt már az új vezetésnek kell kifizetnie. A lap korábbi főszerkesztője közös megegyezéssel távozott a posztjáról. Pikó András polgármester nemrég azt írta a Facebookon: ha jogi lehetősége lesz rá, akkor a büntetésért, és az azt megalapozó tevékenységéért a korábbi főszerkesztőnek kell vállalnia a felelősséget.
Szabályozatlan terület
A fentiek elég tanulságul szolgálnak minden önkormányzatnak arra nézve, hogy mennyire van biztos kezekben és mennyire van szabályozva a helyi nyilvánossághoz való hozzáférésük. Az ma már vitathatatlan, hogy a tévé, az újság, a honlap mellett a helyi nyilvánosság meghatározó csatornájává vált a Facebook is. Sok önkormányzatnak ugyanakkor még mindig olyan Facebook-oldala van, amit valamelyik rendszergazda vagy a polgármesteri hivatalban dolgozó munkatárs hozott létre, és ahol igencsak rendezetlenek a hozzáférések és a jogosultságok.
Pedig a dolog nem lenne olyan bonyolult. A hivatalos önkormányzati Facebook-oldalaknál is lennie kell adminisztrátori jogosultságokkal rendelkező személynek vagy személyeknek, akik egyéb szerkesztői jogosultságokat adhatnak embereknek vagy vonhatnak vissza tőlük. Ha valahol egy választás után teljesen lecserélődik az önkormányzat vezetése, az átadás-átvétel részének kell lennie az adminjogokról való lemondásnak, és ezek átadásának a kijelölt új vezetőknek.
Szerettünk volna tisztán látni abban, hogy erre van-e bármilyen szabályozás, de ennek nem találtuk nyomát. Megkerestük az ügyben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét is, de kérdéseinkre tőlük sem kaptunk választ.
Szabotázs, ellenállás
Normális esetben, normális országban, normális viszonyok között egyébként nem lenne szükség arra, hogy egy önkormányzati választás után a teljes helyi médiát menesszék, ha megváltozik a polgármester személye vagy a képviselő-testület pártösszetétele. Már ha a helyi média képviselői önszántukból vagy szervilizmusból nem tévesztették volna össze a helyi tájékoztatást a politikai propagandával és a polgármester személyi kultuszának készséges ápolásával. Ha így lenne, a helyi média képviselőinek csak ugyanazt kellene csinálniuk, mint addig: beszámolni a helyi ügyekről és eseményekről.
Ezzel próbálkoztak Újpesten, de a dolog nem jött össze. Déri Tibor, a kerület momentumos polgármestere esélyt akart adni a kerületi újság dolgozóinak, de elmondása szerint nem mindenki dolgozott korrekt módon (ezt korábbi főszerkesztő vitatja), így a 15 fős szerkesztőségből hat ember távozott, miután – szintén az új vezetés elmondása szerint – több esetben szabotázssal és információk szándékos elhallgatásával találkozott az új kerületvezetőség. A kerületi újság nyomtatott változatát a korábban a jobbikos Alfahírt szerkesztő Balogh Gábor irányítja majd.
A Facebook-oldal átadása itt sem történt meg. Az oldal szerkesztői jogi következményektől tartva átnevezték az oldalt Újpest-Káposztásmegyerről Újpest-Káposztásmegyeriekre, de a közel 40 ezer követő még mindig nincs tisztában vele, hogy ez jelenleg nem Újpest hivatalos oldala. Az új polgármester, Déri Tibor és csapata létrehozott egy új oldalt, de annak még nagyon kevés követője van.
Óbudán több Facebook-oldal él vissza a kerület és a városrészek nevével
A cikk megjelenése után jelezték az Indexnek, hogy Óbuda-Békásmegyeren is csak nagyon nehezen, hosszas huzavona után kapta meg az új városvezetés a Facebook- és egyéb oldalak admin/szerkesztési jogosultságát. Ezek mellett több olyan Facebook-oldal is működik, melyek a városrészek neveit névhasználati engedély nélkül használják, és ezzel azt a látszatot keltik, mintha hivatalos önkormányzati oldalak lennének. Ezek közül a legkirívóbb példa a közel 25 ezer követővel rendelkező Óbuda-Békásmegyer Facebook-oldal. Ezeken az oldalakon a korábbi polgármester arculata köszön vissza, s sok esetben az oldalakon megjelenő tartalmak is nagy egyezést mutatnak a korábbi polgármesterhez köthető oldalak tartalmával. Több esetben olyan videók is fent vannak ezeken az oldalakon, melyek a korábbi polgármester kampányában jelentek meg. Az oldalakon jól látszik, hogy korábban hivatalos önkormányzati oldalakként működtek. Erre utal az is, hogy az Óbuda-Békásmegyer Facebook-oldalon található „Regisztráció” gomb megnyomása a mai napig az obuda.hu oldalra viszi a látogatót. | Elhappolnák a VIII. kerület Facebook-oldalát | ha egy önkormányzat átadás-átvételénél a nyilvánosság kérdésében nem rendeznek minden kérdést, választási vereség miatt csalódott munkatársak akár váratlan lépéseket is tehetnek: adatokat törölnek vagy trollkodni kezdenek a kerület közel több mint 8 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán. Pikó akkor az Indexnek azt mondta: az újság, a számítógépek vagy a Facebook-oldal is az önkormányzat tulajdona, és egy választás semmiképpen nem módosíthatja az önkormányzat tulajdonának állapotát. Az addig ott dolgozók nem vihetik haza a vincsesztereket, és az önkormányzat vagy egy önkormányzati intézmény Facebook-oldala sem az ott dolgozók személyes terméke, hanem köztulajdon. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/11/25/onkormanyzat_facebook_oldal_adminjog_atadas_nyilvanossag_szabalyozas_jozsefvaros_ujpest_media/ | 2019-11-25 13:47:26 | true | null | null | Index |
Az RTL Híradó birtokába került néhány hangfelvétel, amelyeken a felvételek készítője szerint Póczik József hallható, amint arról beszél a Borkai-botrányban érintett Rákosfalvy Zoltán egyik emberének, hogy valaki 10 millió forintot kér az adriai hajóúton készült felvételekért.
Korábban megírtuk, hogy a rendőrség gyanúja szerint mielőtt a szexuális tartalmú felvételek nyilvánosságra kerültek volna, Póczik József, volt labdarúgó megzsarolta velük Rákosfalvyt. A gyanú szerint tízmillió forintot kért az ügyvédtől a képekért. Az RTL Híradó birtokába került hangfelvételeken a készítőjük szerint ő és az eltorzított hangú Póczik hallható, amint épp arról beszélnek egymás közt, hogy a megbízó 10 millió forintot kér a kompromittáló fotókért. A felvételeken egyebek mellett a következő mondatok hangoznak el:
A felvétel készítője: „Mi a pénz, amit kért?”
Válasz: „Hát a tízes, amit beszéltünk.”
A felvétel készítője: „A fényképeken kívül ma előjött, hogy van egy pár perces videó is.”
Válasz: „Igen, igen, azt is mondta, de jobb minél előbb lerendezni vele, mert tudom, hogy milyen labilis a faszi.”
A felvételeket az RTL szerint Puska Péter készítette, aki most is Rákosfalvynak dolgozik. Puska Péter is győri focista volt korábban, őt is megkereste az RTL, nyilatkozni nem akart, de azt megerősítette, hogy nyáron többször is megkereste őt telefonon Póczik József. Puska szerint Póczik azt állította, hogy egy ismeretlen megbízót képvisel, aki pénzt kér a yachton készült felvételekért cserébe.
A mostani felvételeken egy határidő is elhangzik, amikorra a pénzt át kellene adni a kompromittáló fotókért cserébe. Ezekért végül nem fizettek. A zsarolással gyanúsított Póczik Józsefet ma is kereste az RTL, de nem akart reagálni. | Az RTL birtokába jutott hangfelvételek alapján megzsarolhatták Rákosfalvyékat | Az RTL Híradó birtokába került néhány hangfelvétel, amelyeken a felvételek készítője szerint Póczik József hallható, amint arról beszél a Borkai-botrányban érintett Rákosfalvy Zoltán egyik emberének, hogy valaki 10 millió forintot kér az adriai hajóúton készült felvételekért. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/11/23/borkai_botrany_poczik_jozsef_zsarolas_hangfelvetel/ | 2019-11-23 13:50:00 | true | null | null | Index |
4 évig húzódott, csak hogy végül eredménytelenül záruljon a BKV reklámtendere.
Úgy tudjuk, a beadott pályázatok alapján egyértelműen kijött, ki lenne a nyertes, de – mint azt a BKV sajtóosztálya megerősítette – a döntéshozó testület az eredményt rögtön érvénytelenné is nyilvánította egy az alakulóülésen megszavazott közgyűlési rendelet miatt.
Húzódik, csak húzódik
A főváros és a BKV hosszú évek óta nem tud mit kezdeni a reklámfelületek ügyével. A közlekedési vállalat először 2011-ben írt ki pályázatot az értékesítésre, ez azonban nem közbeszerzés volt, ezért a budapesti piacon akkor már évek óta jelen lévő, többek között buszmegállókat fenntartó JCDecaux a Közbeszerzési Hatósághoz fordult. A hatóság igazat adott a cégnek, ezért az akkori eljárásból végül nem lett semmi, legközelebb 2016-ban tért vissza a BKV a témához.
Ekkor már az uniós előírásoknak megfelelő közbeszerzési tendert írtak ki, melynek tétje, hogy ki kezelhesse 4 (plusz potenciálisan még 4) évig a BKV Zrt. és a BKK Zrt. mintegy 2600 busz, troli, villamos és metrókocsi oldalán lévő felületeit, valamint a társaságok ingatlanjain, megállóin kialakított plakáthelyeket, vagyis összesen több mint 12 ezer négyzetméternyi reklámhelyet. A főváros nem kapkodta el, hogy a dolog végére járjon, több mint 3 év sem volt elég az átfutásra, addig is a régi felosztásban működött tovább a reklámbiznisz: a BKV résztulajdonában álló Peron Reklám Kft. közvetítésével a francia hátterű JCDecaux és a Simicska-tulajdonból időközben Mészáros-tulajdonba került Publimont végezte a felületértékesítést.
Végre lett volna eredmény, csakhogy...
Idén nyáron aztán annak kapcsán került újra elő az ügy, hogy a Coca-Cola Pride-os kampányát kísérő homofób felháborodás kapcsán a BKV jelezte, nincs közvetlen beleszólása abba, milyen hirdetések jelennek meg a területén, de a reklámfelületek hasznosítására épp folyamatban van egy közbeszerzési eljárás, amely heteken belül lezárul. Ekkor minden jel arra utalt, hogy valamiért megsürgették az ügymenetet, a pályázóknak mindössze két hetet adtak az utolsó ajánlattételre. Úgy tűnt, hogy ez leginkább a kormánynak állhat érdekében: legyen meg az eredményhirdetés, amíg még biztosan baráti vezetésű a főváros, így nagyobb az esély, hogy a kormányközeli Publimontot hozzák ki győztesként.
A heteken belüli eredményhirdetés végül mégsem jött össze, a BKV lapunknak küldött hivatalos tájékoztatása szerint azért, mert a két pályázótól (vagyis a Publimonttól és a JCDecaux-tól) pótlólag kellett bekérni dokumentumokat. Az ügyre rálátó forrásoktól ugyanakkor azt hallottuk, az előző fővárosi vezetés maga akasztotta meg a folyamatot, ugyanis nem tartották volna szerencsésnek, ha a választási kampány hajrájában jön ki a hír, hogy Mészárosék lettek a befutók. A döntés így végül áttolódott az önkormányzati választások utánra, és így a most már Karácsony Gergelyék alá tartozó BKV-ra.
Azt lehetett sejteni, hogy ez a helyzet kavarodást fog okozni a korábbi várakozásokhoz képest, de hogy pontosan milyen irányba, arról csak találgatni lehetett. Benne volt a pakliban, hogy simán eredményt hirdetnek, és győz a jobbik ajánlat, de az is, hogy akár az egész hercehurca kezdődhet elölről.
A Fővárosi Közgyűlés alakulóülésére Karácsony Gergely által benyújtott egyik előterjesztés azonban előrevetítette, hogy inkább az utóbbi. Az időközben megszavazott javaslat arra hívja fel a főpolgármestert, dolgoztasson ki egységes koncepciót a Fővárosi Önkormányzat és cégei tulajdonában álló reklámfelületek értékesítésére 2020. március 31-ig. Az egységes koncepcióba nyilván a BKV is beletartozik, ráadásul ugyanez a határozat arról is szól: a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságai ne kössenek egy évnél hosszabb időre szóló, a tulajdonukban, használatukban vagy vagyonkezelésükben lévő reklámfelületek hasznosítására irányuló szerződéseket. A fentiek tükrében megkérdeztük a BKV-t, mi a helyzet a reklámtenderrel, a cég válaszából pedig kiderült:
A pályázat feltételei ugyanis a 4 éves kötelezettségvállalással nem feleltek meg a november eleji közgyűlési döntésnek, a BKV mint ajánlatkérő képtelenné vált a szerződés megkötésére. Úgy tudjuk egyébként, hogy a két pályázó cég közül a JCDecaux adta a jobb ajánlatot, így ha eredményt hirdettek volna, ők lettek volna a befutók.
Mi jöhet most?
A BKV reklámfelületeinek értékesítésére vonatkozó tervek valószínűleg már csak az új, egységes koncepcióból fognak kiderülni, de túl sok lehetőség nincs: a cég vagy úgy dönt, hogy új közbeszerzést ír ki (esetleg más feltétekkel, hogy több cég indulhasson), vagy úgy, hogy megpróbálja magánál tartani a feladatot. Utóbbira bár nem igazán van nemzetközi példa, a főváros részéről lehetne benne annyi ráció, hogy egy nyereséges ágazatról van szó.
A két nagy cég nem csak a BKV-felületekből él, de az eredményadataikból látszik, hogy mindenképp jó üzlet a hirdetési felületek közvetítése: a JCDecaux 2018-ban 7,8 milliárd forintos árbevétel mellett 1,4 milliárdos nyereséget ért el, a Publimont pedig 2014-ben (mielőtt elkezdték kiszorítani az Orbán-Simicska háború miatt) 8,2 milliárdos árbevétel mellett 3 milliárd forint profitot termelt. Ezek 20-30 százalék körüli nyereségráták, a fővárosi vezetés képzelheti azt, hogy a potenciálisan milliárdos összegű éves nyereség jó helyen lenne a BKV folyton kongó kasszájában is.
és az, hogy a JCDecaux és a Publimont nyereségesen tudják üzemeltetni a reklámfelületeket, soktényezős képlet.
Benne van az évtizedes szakmai múlt, a kiépült kapcsolatrendszer a hirdetőkkel, a felületek kiépítésére és folyamatos karbantartására vonatkozó tapasztalat, illetve a városi szintű lefedettség (aminek az a jelentősége, hogy az ügyfelek csomagban vesznek hirdetéseket, egy-egy kampányt nem csak pl. a metróban futtatnak, hanem többféle helyszínen). Nem beszélve arról, hogy a BKV-nak a szükséges infrastruktúrát is külön be kéne szereztetnie, és ki kéne szerveznie bizonyos feladatokat (pl. karbantartás, hirdetésszervezés), vagy új embereket kéne felvennie az elvégzésükre.
Akármi is lesz a vége, a pályázati eredmény megsemmisítése praktikusan újabb pár évre konzerválta a status quót, vagyis a JCDecaux-Publimont felosztást a felületértékesítésben. Ráadásul mindezt a cégektől jelenleg beszedett díjak mellett, holott úgy tudjuk, a pályázatokban az erős versenyhelyzet miatt mind a két cég jócskán ráígért ezekre, vagyis ha most eredményt hirdetnek, a BKV kisvártatva több pénzhez jutott volna ebből a forrásból.
Az pedig külön érdekes, hogy az ellenzéki városvezetés politikai értelemben magával is kiszúrhatott, ha végül úgy alakul a dolog, hogy 2022-ig nem sikerül pontot tenni az ügy végére (amire minden esély megvan, ismerve az ilyen típusú tenderek átlagos átfutási idejét), és marad a mostani felállás. A 2019-es önkormányzati választáson ugyanis míg a JCDecaux felületein mindkét oldal hirdethetett piaci alapon, a Publimonttól az ellenzék nem kapott plakáthelyet. Ha a következő országgyűlési választás idején még mindig a jelentős játékos lesz a Mészáros-féle hirdetési cég a BKV felületeinek értékesítésében, akkor az ellenzéki oldal jó eséllyel ismét kiszorul ezekről a plakáthelyekről. | Érvénytelenítették a BKV reklámtenderének eredményét, újabb évekre maradhat a mostani felállás | 4 évig húzódott, csak hogy végül eredménytelenül záruljon a BKV reklámtendere.
Úgy tudjuk, a beadott pályázatok alapján egyértelműen kijött, ki lenne a nyertes, de – mint azt a BKV sajtóosztálya megerősítette – a döntéshozó testület az eredményt rögtön érvénytelenné is nyilvánította egy az alakulóülésen megszavazott közgyűlési rendelet miatt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/11/22/bkv_reklamtender_jcdecaux_eredmenyt_ervenytelenitettek/ | 2019-11-22 14:27:00 | true | null | null | Index |
Túlzás lenne azt állítani, hogy a hazai gázszakma bepánikolt volna, de tapasztalataink szerint az iparág vezető hazai szereplőit nagyon érdekli és kifejezetten zavarja, hogy van egy változási folyamat, amibe pontosan nem látnak bele.
Az orosz–magyar gázüzletről lesz szó, kezdjük gyorsan pár alapvetéssel!
Magyarország döntően orosz gázmolekulákat importál különböző vezetékeken és különböző szereplőkön keresztül.
A mi szempontunkból, bár természetesen rajta vagyunk az alternatívák keresésén, a vezetékes orosz gáz ma még sokkal olcsóbb, mint potenciális versenytársai.
Az orosz gáz európai eladásai Oroszország számára is nagyon fontosak, mert óriási üzletet jelentenek, ugyan nem akkorát, mint az olaj, de így is jelentőset, ráadásul mintha a gázüzlet koncentráltabb és jobban átpolitizált lenne, mint az olaj.
A Gazprom dominanciája
Orosz oldalról a legfontosabb szereplő a Gazprom-csoport, a külkereskedelem szempontjából a csoport Gazpromexport nevű cége, míg finanszírozás oldaláról a Gazprombank a lényeges játékos. Ennek a társaságcsoportnak alapvetően az az érdeke, hogy minél több gázt adjon el, ha lehet, minél magasabb áron.
Jelenleg az európai kontingens évi 200 milliárd köbméter orosz földgáz, ám az oroszok szívesen növelnék is a mennyiséget, amire potenciálisan van is esélyük, főleg a holland kitermelés (a híres-hírhedt groningeni mezők) visszaesése miatt. Mint arról korábban a G7 is írt, Európa egykoron legnagyobb gázmezőjének kiszippantása veszélyes földmozgásokat okozott, így máris alaposan csökkenteni kellett a kitermelést, hamarosan pedig teljesen leállhat ez a forrás.
Ebből a 200 milliárd köbméterből mi magyarok még 5 százalékot sem fogyasztunk el, hiszen a magyar gázfogyasztás valamivel 10 milliárd köbméter alatti, viszont tranzitország is vagyunk, több mint 20 milliárd köbméter gáz áthalad rajtunk (Szerbia például ma még csak Magyarországon keresztül vesz gázt), vagyis az orosz–magyar gázkapcsolatok is fontosak.
Orosz szempontból egyébként ma a két legfontosabb európai partner Németország (az atomot és szenet leépítő államnak óriási a gázfogyasztása) és Ukrajna (a tranzitban betöltött kiemelt szerepe miatt). Éppen amikor e cikk készül, viszonylag pozitív hírek jelennek meg arról, hogy a pocsék orosz–ukrán viszony sokféle konfliktusa (csak felsorolásképpen van háború, területi vita, egyházszakadási helyzet, nyelvhasználati viszály) közepette talán a gázszállítási megbeszéléseken előrehaladás érhető el.
A legfőbb játékosok
Na de vissza az orosz–magyar gázüzlethez, ebben a relációban vannak kiemelten fontos céges szereplők, a legtöbb orosz gáz a Gazpromon, a Panrusgázon és az MFGK-n keresztül jut el Magyarországra. Kik ők?
A Gazprom a legnagyobb orosz gázcég, nem teljesen monopólium, de szinte. Övé a világ legnagyobb kitermelési mennyisége, a bolygó földgáztartalékainak a hatoda. Sok európai országot szinte kizárólag ő lát el földgázzal, van vagy félmillió alkalmazottja. Amúgy tőzsdén jegyzett, nyilvános cég, de az orosz kormány teljes kontrollja alatt működik, irányításában gazdasági, politikai és titkosszolgálati érdekek is szerepet kapnak.
A Panrusgáz a magyar és orosz fél közös kereskedőcége, ő bonyolítja le az orosz–magyar gázforgalom felét, ezzel évente 3-400 milliárd forintos forgalmat ér el. Három tulajdonosa van, az LLC „Gazprom-export”, vagyis az eladó képviselője, a magyar állami tulajdonban álló MVM, a vevő képviselője és 10 százalék erejéig a Centrex Hungária Zrt. kereskedőcég. Leginkább utóbbiról fog szólni ez a cikk.
Végül az MFGK, vagyis a Magyar Földgázkereskedő Zrt. a legnagyobb magyar gázkereskedő társaság, az MVM cége,ő veszi és továbbítja a gáz zömét, tavaly 744 milliárd forintos forgalmat és 9 milliárd forintos adózott nyereséget ért el.
De ki ez a Centrex?
Az előbbi felsorolásban a gazdasági szereplők előtt ismert és nagy vállalatokról írtunk, egy cég lóg ki közülük, a Centrex. Róla alighanem kevesen hallhattak, itthon mindössze tíz alkalmazottja van, igaz, ők tízen 59 milliárd forintos forgalmat generáltak tavaly.
A szakma hetek óta erről a társaságról pletykál. Valami történik ugyanis ennél a titokzatos cégcsoportnál és a szakma azt sejti, hogy bár
Tényleg nehéz lenne felsorolni, hogy az elmúlt napokban hány pletykát hallottunk arról, hogy ki viszi a céget, magyar NER-es, energetikai körök, orosz gazpromos, titkosszolgálathoz kötődő, esetleg arab, vagy amerikai befektetőkről is szólt a fáma.
Gazpromos portfólió
A Centrex izgalmas cégcsoport, mi a magyar vállalkozással fogunk foglalkozni, de valójában ez egy bécsi központú nemzetközi cég, amelynek mindenféle magyar, olasz, osztrák, szerb, orosz és üzbég pozíciója is van. Kiemelten fontos a
milánói cég,
a Salzburg környéki hatalmas osztrák gáztároló résztulajdona,
illetve az az üzbég gázmező, amit rekultivációval újra termelésbe állítottak.
A piac ezt az áttételesen a Gazprombankhoz köthető céget, erős leegyszerűsítéssel egy amolyan Gazprom-végnek tartotta, vagyis egy olyan cégnek, amely a Gazprom elgondolásai mentén, de ciprusi struktúrákon keresztül aktív a piacon. Nevezzük amolyan profitközpontnak, amelyiknek közvetlen gázforrása is volt a Gazpromtól. Ami pedig a piacot lázban tartó változásokat illeti, Ausztriában már be is jelentettek egy dealt, igaz, itthon még nem hagyta mindezt jóvá a MEKH, vagyis az energiahivatal.
Új arcokkal
Kik ennek a társaságnak az ismert arcai? Eddig a cég legfontosabb magyar munkatársa (vezetője) egy, az iparágban nagyra tartott szakember, Szitó János volt. Ő egykoron Oroszországban (akkor még Szovjetunióban) végzett, erős orosz kapcsolatokkal rendelkezik, hazatérve sokáig a Mol-csoport gázüzletágában dolgozott, innen érkezett ebbe a bizalmi állásba. Úgy tudjuk, hogy a tulajdonosváltozás után ő sem marad a cégnél.
A cég egyébként itthon annyira gazpromos,, hogy a Centrex és a Panrusgaz ugyanott, az Alkotás utca 50-ben rendelkezik irodákkal, annyira nem lehet számukra bonyolult egyeztetni. Mire felérnek a lifttel már mindketten tudják, hogy mit kell csinálni"
– mondta egy iparági szakember.
A centrexeseknek jó állása lehet, a társaság különböző jelentései és a Céginfo.hu adatai alapján például az is kiolvasható, hogy a tíz munkatárs éves bérköltsége 424 millió forint, vagyis havi 3-4 milliót keresnek átlagosan itt a munkavállalók. De a legérdekesebb az, hogy a cégben hamarosan régi, ismerős arc lesz a megmondóember.
Csiba Péter visszatérése
Elsősorban Csiba Péterről, az MVM korábbi elnök-vezérigazgatójáról hallottuk ezt. Többen is elmesélték, hogy ő „beszélget” újabban a Centrex erős embereként, állítólag benne van egy három tagú, szűk vezető testületben.
Csiba Péter korábban sokáig a francia GDF (ma Engie) vezetője volt itthon, majd az MVM elnök-vezérigazgatója, aki később Zsuga Jánossal osztozott a csoport irányításán. Aztán később távozni kényszerültek és hamarosan kirobbant az MVM nagy botránya.
Egy ideig az terjedt el a piacon, hogy a Centrex hátterében további magyar üzletemberek is felbukkanhatnak, elsősorban Heim Péter (korábban Aegon Alapkezelő) és Knopp András (korábban MSZMP, EMFESZ) befolyásáról hallottunk, de állítólag ők vagy nem is voltak benne a nagy változásban, vagy levették őket a projektről, de az utóbbi napokban azt hallottuk a piacon, hogy az érintettek nincsenek rajta ezen a projekten.
Kerülőutak
Miért érdekes a szakmának ez az egész Centrex-kérdés? Elsősorban azért, mert az orosz–magyar gázüzlet legnagyobb csatornája, vagyis a Panrusgáz szerepét sokan megkérdőjelezik, illetve az oroszok (a Gazprom, a Gazprombank, de a Centrex is) sokszor,ütköznek amerikai kritikákba, embargóba, szankcióba, tilalmi listába.
Másrészt azért is, mert a fő csatorna mellett mindig van még néhány cég a régióban, amelyik közvetlenül is tud orosz gázt vásárolni (ilyen például a horvát PPD, a magyar eredetű, de nemzetközi MET, a német Uniper, vagy az említett bécsi Centrex is).
A kérdés az, hogy ezek mennyire tartós szereplők, mennyire preferáltak Moszkvában, de az is izgalmas, hogy milyen modellben kapnak gázt.
A magyar gázpiacon ugyanis olykor egyes képesek érdemi zavart kelteni a piacon. A Centrex a maga 700 millió, esetleg 1 milliárd köbméteres kontingensével még nem ilyen, de például a kalandos történetű EMFESZ már izgalmasabb volt, mert ez a cég 3 milliárd köbméter gázzal állított olcsó versenyt itthon a Gazpromnak.
Később iszonyatos veszekedés kezdődött a cégért, amely végül be is dőlt. Vicces, vagy inkább felfoghatatlan időszak volt. Az egymást dollárszázmilliókra perlő orosz és ukrán körök (magyar háttérsegítőkkel) egyaránt a Szabadság téri Bankcenterben béreltek irodát, a csúcsvezetők minden lépését testőrök sora kísérte. A mai napig zajlanak perek az egymással veszekedőüzleti körök között.
Mit ér a Centrex? Ki lehet a vevő?
A háttérfolyamatokat nehéz pontosan összerakni. Állítólag a Centrex jelenleg azért volt „óriási király”, mert egyrészt közvetlen szerződése volt a Gazpromtól, másrészt sokszor olcsóbban tudott gázt adni, mint a Panrusgáz, végül harmadrészt nagyon rugalmas beszerzési lehetőségei voltak.
De vajon kié lesz a Centrex, ha a MEKH is jóváhagyja a vásárlást? Ezt biztosan nem tudhatjuk, de a piac azt gyanítja, hogy amennyiben nyugatinak is tűnik majd, azért valamiképpen orosz lesz az.
Tegyünk össze pár információmorzsát! Mi az, amit hivatalosan tudunk?
Az osztrák Szövetségi Versenyhivatal (Bundeswettbewerbsbehörde) már 2019. augusztus 27-én kiadott egy közleményt arról, hogy
a luxemburgi Cofilux Investment kívánja megvásárolni az osztrák Centrex Europe Energy und Gas AG-t.
A Cofilux tulajdonosa a belga Marc Edmond Vanhellemont, aki egyben a cégcsoport ügyvezető igazgatója is. Természetesen nem ő a fontos szereplő, vélhetően egy ügyvéd, vagy más cégképviselő lehet csak, hanem az sokkal fontosabb, hogy kit képvisel.
Orosz csata
Említettük, hogy a Gazprom sokkal több, mint egy cég, politikailag is fontos erőközpont, tele szolgálati emberekkel. Vlagyimir Putyin orosz elnök már egy ideje rendezgeti a Gazpromon belüli erőviszonyokat, amit olykor felfelé buktatásnak, máskor nyugdíjaztatásnak, megint máskor „korrupcióellenes harcnak” láttatnak.
A gazpromos topvezető. Alekszej Miller (eddig) a helyén maradhatott. Lehet, hogy teljesen véletlen, de érdekes, hogy Putyin milyen szívesen alkalmaz oroszországi németeket, Miller mellett German Gref Szberbank-főnök is német származású.
A magyar gázkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú örökös második ember, vagyis Alexander Medvegyev azonban távozni kényszerült és a jövőben már döntően a Zenit Szentpétervár futballcsapat irányításával foglalkozik.
Kis medve, nagy medve
A „kis medve”, ahogy az orosz belpolitikában és gázkereskedelemben jártas magyarok nevezik, (nagy medveként Dmitrij Medvegyev miniszterelnököt nevezik) kiugró teljesítménye volt, hogy felépítette a Gazprom európai kereskedelmi hálózatát (mindenféle, részben ciprusi hátterű gázkereskedőn keresztül).
Állítólag most ezen fognak változtatni, és valamifajta egyszerűsítés várható, kevesebb partnert szeretne a Gazprom. Igaz, arról is hallottunk, hogy egyfajta versenyző struktúrák is kiépülhetnek, ebben lehet szerepe a Centrexnek.
Lassúak, de mindent tudnak
Forrásaink szerint ebben a folyamatban a magyarok főleg szemlélők lehetnek, de akár be is léphetnek. Például azzal, ha a Panrusgázban valaki jelzi, hogy a tulajdonosváltás miatt szívesen kivásárolná a Centrexet, vagy, ha az energiahivatal nem hagyja jóvá a hazai piac szempontjából a tulajdonosváltást.
Ez persze nem valószínű, inkább elképzelhető az, hogy az új helyzetben máshogyan érdemes tárgyalni. Mert állítólag az orosz gázkereskedőkkel nem könnyű egyeztetni, minden tárgyalópartner nagyon lassú, szinte mindenben a nagyfőnök Millerig mennek fel a döntések, ugyanakkor
Értelemszerűen nekik van a legtöbb információjuk az európai gázpiacról, náluk ér össze minden, és újabban már a jogi és nyelvtudásuk is tökéletes. Ami megnyugtató, hogy bár nehéz partnerek, de ha végül a felek leírtak egy szállítási szerződést, az orosz fél mindig szállít, mindig betartja a szerződésben foglaltakat Amúgy akár keleti, akár nyugati hatalmakról van szó, az közös, hogy minden ország elég nemtelen jogi, nemzetközi jogi és akár törvényhozási akciókkal is küzd a jobb gázpozícióért.
Tartós szerep
Ha tippelni lehet, a Centrex most egy kicsit fontosabb cég lesz. Ugyan volt olyan iparági forrásunk, aki szerint árulkodó, hogy nem a NER első vonala fogott pozíciót a társaságban, de más arról mesélt, hogy a Centrex, amikor most gazdát cserélt, iszonyú drága volt.
Többen is nagyságrendileg arra utaltak, hogy a társaságot a vevő, a benne levő készpénzzel együtt 250 millió euróra taksálta. Igaz, állítólag azért volt annyi cash a társaságban, mert egy olyan cég, amelyben az érték több mint 50 százaléka cash, adómentesen cserélhet gazdát.
Mindenesetre, akik megvették, alighanem hosszabb távon bíznak a Centrex szerepében. Bizonyos versenytárs magyar szereplőket azonban ez az újratervezés most nagyon zavar, mert attól félnek, hogy őket viszont hátrébb tolják az értékláncban. | Furcsa változások a titokzatos orosz–magyar gázcégnél | Az orosz gáz nagy üzlet. A kereskedelem legismertebb szereplője az éppen 25 éves orosz–magyar cég, a Panrusgáz. A Gazprom és az MVM mellett ennek a cégnek van egy kevésbé ismert bécsi hátterű tulajdonosa is, a Centrex. Utóbbinál nagy változás készül, és már új emberek bukkantak fel. Mi történhet a magyar gázpiacon? | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/11/21/panrusgaz_gazpiac_gaz_mvm_gazprom_csiba_peter_mfgk/ | 2019-11-21 14:48:00 | true | null | null | Index |
Az Est Media Nyrt. tőzsdei cég évekig a csőd elől menekült, de újabban főleg pozitív híreket kommunikált, leginkább azt, hogy a céget irányító tőzsdei alkimisták néhány tranzakcióval az adóssághalmazból informatikai holdingot varázsoltak.
Magas részvényár
Igaz a legutóbbi tájékoztatás, már éppen egy a Delta-cégcsoportot érintő kellemetlen adóügyre reagált. A nagy reinkarnáció pozitív fogadtatását jól mutatta, hogy még ez az információ sem törte meg az elmúlt időszak impozáns tőzsdei árfolyam-emelkedését, öt éve a mélyponton már csak 1,1 forint volt a papír árfolyama, ami ma több mint százszor annyit, 140 forintot ér.
Az Est Media hamarosan a nevét is elengedi, és új tartalmának megfelelően Delta Technologies Nyrt-re változtatja azt. A társaságban már eddig is felbukkantak új arcok, előbb Papp István (ex-Microsoft), majd Szlankó János (ex-KFKI) és Hetényi László (ex-BM), de most a legfrissebb közlemény szerint Antal Kadosa és Barna Zsolt személyében újabb, eddig más körökből ismert üzletemberekkel erősített a tőzsdén jegyzett cég. Mindketten 6,5 százalék mértékű befolyást szereztek a cégben.
Antal Kadosa: Mészáros jolly jokere
Antal Kadosa Adorján, a 43 éves berettyóújfalusi születésű, de pomázi dzsúdós, jogász és közbeszerzési szakember nagyon fontos szereplő a Mészáros-birodalomban. Régebben nemcsak közbeszerzési ügyekben, de például a visontai cégbirodalom felépítésében és a TV2 üzemeltetésében is kulcsszerepet kapott, a Mátra Energy, illetve a TV2 esetében is vállalt tisztséget.
Most már kevesebb a formális szerepe, de állítólag a legbelsőbb bizalmi kör tagja, csak jogi és közbeszerzési feladataival kevésbé férnek össze a céges tisztségek. Pályájának elején volt ügyvéd, majd előbb még inkább a baloldalnak dolgozó közbeszerzési szakember. Akkori cége, az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. szorosan összenőtt Nagy Szilárd (az MNB-alelnök, Nagy Márton testvérének) ügyvédi irodájával. Legismertebb munkahelye azonban alighanem a Provital Zrt. volt, a fideszes közbeszerzési piac koronázatlan királya. Érdekesség, hogy az egykori Provitalból még egy embernek lett köze a tőzsdei informatikai világhoz, Fehér István a 4iG körül bukkant fel egy időben.
A legenda szerint Antal Kadosa a jobboldalon főleg azzal szerzett érdemeket, hogy ő volt a motorja az egyik legkeményebb Simicska Lajos elleni akciónak, amikor a Közgépet három évre megpróbálták kizáratni a hazai közbeszerzésekből. Antal Kadosa eddigi egyetlen ismertebb kudarca az volt, hogy amikor 2014-ben aspirált a dzsúdószövetség elnöki székére, hiába támogatta őt a Mészáros és Mészáros, a Duna Aszfalt, a Puskás Akadémia, de Bakondi György katasztrófavédelmi vezető és Nagy Márton MNB-alelnök is, mégis alulmaradt.
Az angolul, németül és olaszul is felsőfokon beszélő Antal Kadosának Manhattan Akadémia néven van egy nyelviskolája is, amely informatikusokat is képez.
Barna Zsolt: gyorsan emelkedő bankárpálya
Barna Zsolt, a balassagyarmati származású, ma Nagykovácsiban lakó 46 éves bankár korábban pénz- és tőkepiaci felügyeleti vezető volt, majd 2010-ben csatlakozott az OTP-csoporthoz.
Volt a montenegrói CKB Bank elnöke, vezette az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt-t, elnökölte az OTP Alapkezelő Zrt-t. 2018. szeptember 1. óta az OTP Bank általános vezérigazgató-helyettese, ami azt jelenti, hogy bár nem tagja az OTP igazgatóságának, de ha Csányi Sándor akadályoztatva van, akkor ő a bankcsoport operatív első embere.
Erről maga Csányi Sándor is beszélt az Indexnek, amikor ezt mondta:
Barna Zsolt amúgy kiváló szakember, ismertük bankfelügyelő korából, majd dolgozott a bankban, azon a területen, amit most vezet, illetve az alapkezelőinknél is. Ha nem vagyok itthon, operatív ügyekben ő helyettesít.”
Barna Zsolt magas szintű operatív szerepéről azt hallottuk, hogy egyrészt nagyon bírja az OTP első emberének bizalmát, másrészt maga is elsősorban bankárnak tartja magát. Ezt csak azért kell esetében külön is hangsúlyozni, mert Barnáról gyakran elhangzik, hogy nemcsak az OTP-ben visz sok feladatot, hanem saját vállalatai is vannak és a NER tetejéhez is nagyon közel került.
A saját cégre példa, hogy Barna Zsolt tulajdonos egy Forest-Vill nevű, tavaly 3,5 milliárd forintos forgalmat elérő vezetékfektető cégben, illetve idén létrehozott egy Electric Four nevű vállalkozást is. A NER-kapcsolatokat pedig az mutatta a leginkább, hogy amikor Mészáros Lőrinc befolyása már egyre erősebben látszott a TV2 felett, a bankár a tévé igazgatóságának is tagja lett. Mivel kettejük funkciói között volt időbeli átfedés, innen ismerheti Antal Kadosát is.
Barma Zsolt személyes szerepével akkor is foglalkoztunk, amikor az OTP-s alapkezelők szép sorban bevásároltak a Mészáros-féle tőzsdei érdekeltségekbe, illetve amikor a bankár bérleti jogot szerzett egy Nógrád megyei kastélyra.
Miért jönnek az Est Mediába?
Azt tehát láttuk, hogy a két vezetőnek eddig is voltak a közvetlen fókuszukon kívüli gazdasági érdekeltségei, De vajon ez a mostani tulajdonszerzésük külön értelmezhető a cégcsoportjuktól, vagy csak valamilyen nagyobb léptékű közeledés kezdetének tekinthető?
Az Est Media helyzete például érdekes a 4iG tőzsdei céggel szemben is, amely nagy informatikai nyertes mostanában.
Ha tippelni kéne a következő vázlatpontokat lenne érdemes rögzíteni.
Antal Kadosa biztosan nem kaphatna ilyen tisztséget Mészáros Lőrinc akarata ellenében, ahogyan azt sem gondoljuk, hogy Barna Zsolt egyeztetés nélkül vállalhatna meghatározó szerepet egy OTP-csoporton kívüli tőzsdei cégben.
Akkor a Mészáros-világ, vagy az OTP került a kalandos életű Est Media mögé? Aligha, az érintettekkel nem beszéltünk, de azt hallottuk a környezetükből, hogy alapvetően egyedi gazdasági tapasztalataikkal szeretnének beszállni a cég életébe és nem valakinek a képviseletében. Viszont egyre több jel utal arra, hogy a 4iG már valóban kifejezetten Jászai Gellért irányítása alatt áll, és miként arról nemrégiben a 444.hu írt nagy cikket, az elválás a Mészáros-családtól nem volt zökkenőmentes, így a Mészáros-család alternatív it-szolgáltató felé is nyithat.
Az Est Media és a 4iG között nyílt konfrontáció nincsen, ilyen nem is várható, de fontos jelzés, hogy a közbeszerzéseket sorra nyerő, amolyan királyi informatikai-távközlési szállítónak számító 4iG mellett is lehet a NER-ben informatikai pozíciót vállalni.
Mit fognak csinálni?
Vajon Antal Kadosa és Barna Zsolt keresett magának side-business befektetést, vagy az Est Media szeretett volna az üzletszerzés reményében neves aktorokkal erősíteni? Ezt csak az érintettek tudják, akik mindenesetre összehangoltan járnak el.
A magyar cégeknél mostanában igen gyakori az olyan folyamat, amely nem azonnal nyeri el végső formáját, főleg a médiából, vagy a bankszektorból vannak példáink, elég, ha a megyei lapok, az MKB, vagy a takarékok sorozatos tranzakcióira gondolunk. Ezekben a sztorikban lépésről, lépésre érkeztek a bejelentések. Hogy Antal Kadosa és Barna Zsolt belépésének lesz-e folytatása, azt a következő hetekben meglátjuk.
Az Est Media kalandos és színes történetében az lenne a meglepő, ha úgy telne el egy hónap, hogy nem érkezne valami, a részvényárfolyamot is érdemben érintő bejelentés. | Mészáros és Csányi közvetlen bizalmasai az Est Mediában | Antal Kadosa és Barna Zsolt, vagyis a Mészáros-birodalom és az OTP-csoport egy-egy prominens vezetője vásárolt tulajdont és kap vélhetően szerepet a tőzsdén jegyzett Est Media Nyrt. életében. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/11/20/meszaros_es_csanyi_kozvetlen_bizalmasai_az_est_mediaban/ | 2019-11-20 14:52:00 | true | null | null | Index |
Az FTC Zrt. vezérigazgatója, Orosz Pál a résztulajdonosa annak a reklámügynökségnek, amelyik a Puskás Aréna avatójára készült imázsfilmet gyártotta. A november 15-én Orbán Viktor Facebook-oldalán közzétett videóban sok ismert ember mellett a miniszterelnök is szerepel: a már sokak által továbbrúgott, továbbfejelt labdát mellre veszi, majd tovább csűri a Karmelita teraszáról, egyenesen a 190 milliárdból épült Puskás Arénába.
Bár a közmilliárdokból felújított munkahelyéről bombázza tovább a labdát, Havasi Bertalantól, a miniszterelnök sajtófőnökétől megtudtuk, hogy nem hivatalos minőségében tette mindezt. Ezért nem a Miniszterelnökségtől, hanem a Fürjes Balázs vezette Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárságtól tudtuk meg, hogy mennyiért készült a kisfilm.
A videó a Puskás Aréna megnyitó ünnepségének részeként készült el, a teljes megnyitó költsége nettó 55 millió forint volt, ebből a kisfilm nettó 14,7 millió forintba került. Az államtitkárságtól megtudtuk azt is, hogy a megnyitó teljes lebonyolításáért, így a kisfilm gyártásáért is felelős cég a Human Telex Kft volt.
A cég „business directora”, egyben egyik tulajdonosa Orosz Pál, a Fradit működtető gazdasági társaság vezérigazgatója. Megkerestük a Human Telex Kft-t, arról érdeklődtünk, hogy a videóban látható ismert emberek kaptak-e fizetést a szereplésükért, az elkészült videót meg kellett-e mutatni a publikálás előtt Orbán Viktornak, illetve kíváncsiak voltunk arra is, hogyan oldották meg a forgatáskor, hogy a publikálás napján megjelenő Nemzeti Sport legyen a miniszterelnök kezében. Amint megérkezik a cég válasza, frissítjük a cikket. | A Fradi vezérigazgatójának cége csinálta a Puskás Aréna imázsfilmjét | Az FTC Zrt. vezérigazgatója, Orosz Pál a résztulajdonosa annak a reklámügynökségnek, amelyik a Puskás Aréna avatójára készült imázsfilmet gyártotta. A november 15-én Orbán Viktor Facebook-oldalán közzétett videóban sok ismert ember mellett a miniszterelnök is szerepel: a már sokak által továbbrúgott, továbbfejelt labdát mellre veszi, majd tovább csűri a Karmelita teraszáról, egyenesen a 190 milliárdból épült Puskás Arénába. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/11/19/puskas_arena_imazsfilm_orban_viktor/ | 2019-11-19 14:57:00 | true | null | null | Index |
Az adásvételi folyamat lezárásával hivatalosan is a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. kizárólagos tulajdonába került a több agrárérdekeltséget, köztük a több mint fél évszázados szakmai múltra visszatekintő Gödöllői Tangazdaság Zrt.-t is magában foglaló Kartali Vagyonkezelő Zrt. – közölte a Mészáros-csoport kommunikációs igazgatósága kedden az MTI-vel.
A tangazdaság az integrációval együtt több mint 4500 hektáros birtokon foglalkozik növénytermesztéssel Kartal és Hatvan térségében, amelyből 250 hektár a gyümölcsös. A tangazdasághoz tartozik az északkelet-magyarországi régió egyik legfontosabb kalászos vetőmagüzeme, amely a vetőmag-feldolgozáson túl ömlesztett- és készáruraktárakkal is rendelkezik, valamint saját vizsgálati laboratóriuma is van.
A gyümölcsös ültetvények mellett itt van az ország legnagyobb, tradicionális érlelési és párlási technológiával is működő pálinkafőző üzeme, de a tangazdaságnak van 750 tehene és egy korszerű tejüzeme is. | Mészáros Lőrinc megvette a gödöllői tangazdaságot | Az adásvételi folyamat lezárásával hivatalosan is a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. kizárólagos tulajdonába került a több agrárérdekeltséget, köztük a több mint fél évszázados szakmai múltra visszatekintő Gödöllői Tangazdaság Zrt.-t is magában foglaló Kartali Vagyonkezelő Zrt. – közölte a Mészáros-csoport kommunikációs igazgatósága kedden az MTI-vel. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/11/19/meszaros_lorinc_godolloi_tangazdasag/ | 2019-11-19 14:58:00 | true | null | null | Index |
A bíróság kimondta Tarsoly Csaba cégvezetői felelősségét a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vagyonvesztésével kapcsolatban – erről adott ki közleményt kedden a felszámolás alatt lévő brókercég. Az ítélet abból a szempontból különösen fontos, hogy
Az elsőfokú, nem jogerős ítélet indoklás szerint Tarsoly nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el ügyvezetési feladatait, a követelések kielégítését legalább 11,2 milliárd forinttal meghiúsította, ezért a bíróság kötelezte ezen összeg megfizetésére. A pert a Quaestor felszámolója, a Kvantál Kft. indította.
A Fővárosi Törvényszéken ítéletében kimondta, hogy Tarsoly Csaba a Quaestor „fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét, de legalább 2012. január 1-jét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el”, és ezáltal követeléseik kielégítését legalább 11 216 982 761 forinttal meghiúsította, ennyivel csökkent ugyanis a Quaestor vagyona. Ennek alapján a bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében kötelezte Tarsoly Csabát, hogy mintegy 11,2 milliárd forintot fizessen meg vagyoni biztosítékként a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának letéti számlájára. | Bíróság: 11 milliárd forint kártérítést kell fizetnie a Quaestor vezetőjének | A bíróság kimondta Tarsoly Csaba cégvezetői felelősségét a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vagyonvesztésével kapcsolatban – erről adott ki közleményt kedden a felszámolás alatt lévő brókercég. Az ítélet abból a szempontból különösen fontos, hogy
EZ AZ ELSŐ ÍTÉLET, AMELY KIMONDTA TARSOLY CSABA JOGI FELELŐSSÉGÉT A QUAESTOR-ÜGYBEN, ÉS 11,2 MILLIÁRD FORINT VAGYONI KÁRTÉRÍTÉSRE KÖTELEZTE A VOLT CÉGVEZETŐT. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/11/19/questor_itelet_tarsoly_csaba/ | 2019-11-19 15:00:00 | true | null | null | Index |
Felszámolási eljárás indult a Penta Industry Kft. ellen. Az Indexen éppen egy éve írtunk a már akkor is nehéz helyzetben levő cégről, a cikk megjelenése után temérdek levelet kaptunk a kétségbeesett alvállalkozóktól.
Volt, aki elmesélte, hogy a Penta Industry egyfajta kiválásos reorganizációval próbálkozott, de már tavaly decemberben is ezt azzal utasította el a bíróság, hogy elutasító végzésében jelezte:
Ehhez képest igazán sokáig megúszta a felszámolást a társaság, de november elején begyorsultak az események, november 5-én indult el eredetileg a felszámolás, amit november 6-án visszavontak, de november 8-án újból megindult, a cégbíróság alapján jelenleg ez érvényes, vagyis ez az utolsó állapot.
Az általunk elért alvállalkozók úgy tudták, hogy a cég vezetői (a tulajdonos Ramor Frigyes) próbálták életben tartani a társaságot, de a törekvések végül kudarcba fulladtak. Volt, aki elmesélte, hogy bár a tartozások kiegyenlítésére biztosan nem elegendő a Penta Industry vagyona, de a beszállítók még bizonyos perekben bízhatnak.
Még zajlanak ugyanis olyan bírósági ügyek, így a kisvárdai stadion és a Bíbó Kollégium kapcsán is van elszámolási vita, ahol a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) véleménye alapján abban lehet bízni, hogy a vevő fizetni kényszerül
sokáig élvezte Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter bizalmát, sok milliárdért dolgozott a budapesti vizes világbajnokságon, a kisvárdai focicsapat futballarénáján, vagy a Sesztákhoz tartozó Nemzeti Sportközpontok (NSK) mindenféle projektjén.
Ám, egy idő után a cég likviditási zavarba került, vélhetően a korábban bevállalt projektek nyereségek kivitelezését gátolta, hogy elszálltak az építőiparban az árak, a munkadíjak. Seszták is kibukott a politika frontvonalából, mind több projekt (visegrádi iskola, XV. kerületi orvosi rendelő, vagy az említett kollégium bicsaklott meg). Egyre több alvállalkozó panaszkodott arra, hogy nem kapja meg a jogos jussát.
Lapunk egy éve tudott beszélni Ramor Frigyes cégvezetővel, aki akkor még bizakodó volt, azt remélte, hogy a nehézségek csak átmenetiek lesznek, de úgy látszik az elmúlt egy évben nem sikerült megoldani a problémákat.
(Borítókép: Németh Sz. Péter / Index) | Felszámolási eljárás indult a Penta Industry, Seszták Miklós építőipari kedvence ellen | A cégregiszter szerint felszámolási eljárás indult, a régóta likviditási problémákkal küzdő Penta Industry ellen. A cég alvállalkozói még bizakodnak, hátha a korábbi vitatott projektekből, így a Bibó kollégiumból, vagy a kisvárdai stadionból még folyik be pénz a szállítók kifizetésére. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/11/18/felszamoplasi_eljaras_indult_a_penta_industry_sesztak_miklos_egyik_kedvenc_cege_ellen/ | 2019-11-18 15:02:00 | true | null | null | Index |
Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest. Megnéztük azt is, kik a folyamatosan dráguló állami építkezések legnagyobb nyertesei: néhány kormányközeli cégcsoportot találtunk.
Kormányzati gigaprojektek
Az elmúlt évek leglátványosabban dráguló kormányzati óriásberuházása a vizes vb volt, amely még azután is képest volt drágulni, hogy véget ért. A vizes vb-re 2013-ban 14 milliárd forintot szánt a kormány, ám a végösszeg ennek közel tízszeresére, nettó 107,9 milliárdra rúgott.
A másik jelentős versenyző a Liget projekt. Ahogy arról tavasszal beszámoltunk, öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. A gigaberuházás várható költsége néhány év alatt ötszörösére drágult: 2012-ben a kormány 50-60 milliárd forintra becsülte a végösszeget, Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa 2018-ban azonban már 250 milliárd forintos összköltségről beszélt.
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki.
Technikai okok miatt például 6 helyett 8 milliárd forintért végezhette el a Magyar Építő Zrt. a Szépművészeti Múzeum rekonstrukcióját. A mélygarázs eredetileg 6 milliárd forintba került volna, ezt azóta plusz kétmilliárddal toldották meg, ahogy a Magyar Zene Háza építésének becsült költségét is. Az Olof Palme-ház felújításának ára 3 milliárdról 3,6 milliárd forintra nőtt menet közben, míg az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ 4 milliárddal kerül többe az eredeti elképzelésnél. A "tüntetők miatt" 60 millió forinttal emelték meg a Hungexpo bontására szánt összeget, és 1,9 milliárd forintra emelkedett a Néprajzi Múzeum tervezési költsége.
A Liget-projekt egyik legnagyobb nyertese a Magyar Építő Zrt., amely a 20 milliárdos Magyar Zene Házát egyedül, a 26 milliárdos Néprajzi Múzeumot pedig egy konzorcium tagjaként építi. A teljes projekt eddig 150 milliárd elköltött forintnál jár a G7 összesítése szerint, ennek kétharmada kormányközeli vállalkozóknál landolt.
Tovább drágul a Liget-projekt: újabb 2 milliárd forint a mélygarázsra a WHB-nak Újabb, ezúttal egy 2 milliárdos közbeszerzést húzott be a kormányközeli WHB a földalatti parkolóhely építésére a Ligetben. A K-Monitor rámutatott: bár erre egyszer már elnyertek 6 milliárd forintot, ez vélhetően nem bizonyult elegendőnek egyes feladatokra. Kimaradtak például a wc-blokkok, a zuhanyzók és az irodák is, amiket most fognak kialakítani.
A kormányzati szervek Budai Várnegyedbe költöztetése legalább 200 milliárd forintba fog kerülni, de szakértők szerint akár 1 000 milliárd is lehet a végösszeg. Az első ütemre vonatkozó közbeszerzés keretösszege nettó 9,8 milliárd forint volt, a kivitelezés második ütemében pedig további 7 milliárd forintot költenek az egykori királyi pénzügyminisztérium újjáépítésére. A 26 milliárdos eredeti tervekhez képest most 47,5 milliárd forintnál tart a beruházás. A miniszterelnök és a kabinet költözésének költségei elérhették a 30 milliárd forintot is, bár pontos elszámolás erről még nincs. A Belügyminisztérium Várba költöztetésének költségei már 1,3 milliárd forintnál járnak, emellett 330-330 millió forinttal drágult a Várban épülő királyi lovarda és a Csikós udvar felújítása is.
Budai vár: újabb százmilliók mennek el a lovarda és főőrség épületének felújítására Egységesen 330 millió forinttal drágult a Várban épülő királyi lovarda és a Csikós udvar felújítása is – szúrta ki a K-Monitor. A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. szerződésmódosítását az uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé augusztus 3-án. A két beruházás így összesen hét és félmilliárd forintba kerül.
A Puskás Aréna teljes kivitelezési költsége augusztusban újabb 8 milliárd forinttal növekedett, így a tervezett 2017-es 150 milliárd helyett már mintegy 20 milliárddal kerül többe a stadion és a környéke. A végösszeg jelenleg bruttó 190 milliárd forint körül jár – holott 2011-ben még csak 35 milliárdot szántak rá. A stadion kivitelezője a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt.
2,9 milliárdot szántak rá, végül 4,6 milliárdból épült meg a Nemzeti Táncszínház új játszóhelye a Millenárison a ZÁÉV jóvoltából. Ugyanitt a mélygarázs is sokat drágult: a beruházás költségét eredetileg 8,5 milliárd forintra becsülték, de a Tiborcz-közeli WHB a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen ennél 2 milliárddal drágábban vállalta a beruházást – és ez az összeg később további 400 millió forinttal növekedett. Bontásra, földmunkákra és tervezésre mintegy 470 millió forintot költöttek a Millenáris Park bővítésénél. A teljes költséget 2017-ben 17 milliárdra saccolta Varga Mihály.
Infrastrukturális beruházások
Még egyetlen kapavágás sem történt, máris minden rekordot megdönthet a Budapest-Belgrád vasút magyar szakasza: 590 milliárd forintot terveznek most erre költeni az eredeti 472 milliárd forinthoz képest. A nyertes konzorciumot három cég alkotja, ebből az egyik a Mészáros Lőrinc féle RM International Zrt., az alvállalkozók között pedig további három Mészáros-cég, az R-Kord, a V-Híd, valamint a Fejér-B.Á.L. is szerepel.
Mintegy 73 milliárd forintba került a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által korábban 55,5 milliárdra becsült, uniós támogatásból készülő Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy vasútvonal és a Fonyód-Kaposvár vonalszakasz felújítása. A beruházást az a konzorcium nyerte, amelynek tagja a Mészáros-féle R-Kord Kft. is. A munka többletköltséget a kormány határozatban hagyta jóvá.
Mészáros Lőrinc cége beszállt a konzorciumba, a kormány milliárdokkal emelte meg a dél-balatoni vasútvonal felújításának költségét Mintegy 73 milliárd forintba fog kerülni a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által korábban 55,5 milliárdra becsült, uniós támogatásból készülő Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy vasútvonal és a Fonyód-Kaposvár vonalszakasz felújítása. A beruházást az a konzorcium nyerte, amelynek egyik tagja Orbán Viktor miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a felcsúti R-Kord Kft. is.
Ha a 71 milliárd forintos teljes költséget nézzük, akkor bő 1 milliárd forint, ha csupán a pályaépítésre fordítható tervezett összeget vesszük alapul, akkor “csak" 900 millió forint körül alakulhat a drágulás a Szeged és Hódmezővásárhely között épülő tram-train esetében. A kivitelező a Strabag Vasútépítő Kft. és a Belfry PE Kft., de Mészáros Lőrinc vejének cége, a Homlok Építő Zrt. is dolgozik a projekten.
A tervezettnél 600 millióval drágábban építhet gyalogos felüljárót egy Mészáros-testvér cég Székesfehérváron. A Híd-Tám Kft. az eredetileg becsült 1,87 milliárdos ár harmadával többért, 2,48 milliárd forintért vállalta el a munkát.
A Galvani híd és a hozzá vezető út tervezése a leszerződött 1,18 milliárd forint helyett 1,5 milliárd forintba kerül a műszaki tartalom változása miatt. A Duna Aszfalt 1,6 milliárddal drágábban korszerűsíthette a déli összekötő vasúti Duna-hidat. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a munka értékét 34,4 milliárd forintra becsülte, de Szíjj László cége 36 milliárdért végezte el.
Sportlétesítmények
A kajak-kenu vb a triplájába került, mint ahogyan eredetileg tervezték: az első 1,85 milliárd forinton felül ugyanis további 3,15 milliárd forintot különítettek el a sporteseménnyel kapcsolatos beruházásokra. A KÉSZ Zrt. és az A-Híd nyerte a kivitelezéseket. Duplájára drágult az új Bozsik Stadion, amelyet 5 milliárd helyett 11,7 milliárdból építenek meg. A kivitelezési munkákat a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. közösen végzi.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV az UTE új jégcsarnokát dupla áron, 2 helyett 4,6 milliárdért húzza fel. A Vasas sportpálya kivitelezését eredetileg 5,2 milliárd forintért nyerte el a Market Zrt. és a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., ez az összeg azonban 8,1 milliárdra kúszott 2018 decemberében. Később további 1 milliárddal emelkedett a költség, így végül 9,1 milliárd forintba került a teljes beruházás.
A ZÁÉV az UTE új jégcsarnokát dupla áron, 2 helyett 4,6 milliárdért húzza fel Egyszerűen nem lehet megállítani Mészáros Lőrinc cégeit a közbeszerzések elnyerésében. A milliárdos üzletember egyik új érdekeltsége, a ZÁÉV Építőipari Zrt. most az Újpesti Torna Egylet számára épít jég- és curling csarnokot.
Jóval a tervezett összeg felett költ a zalaegerszegi önkormányzat a Modern Városok Program keretében megépülő fedett uszodára. A létesítményt 3,2 milliárd forinttal drágábban, 8,8 milliárdért építheti meg szintén a ZÁÉV. A nagykanizsai multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építésére az eredeti 8,8 milliárd forinton felül további 5,9 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány a Modern Városok program keretében. A tendert ebben az esetben is a ZÁÉV nyerte.
3,2 milliárd forinttal drágábban, 8,8 milliárdért építheti meg Zalaegerszeg új uszodáját a ZÁÉV Jóval a tervezett 5,6 milliárd forint felett költ a zalaegerszegi önkormányzat a Modern Városok Program keretében megépülő fedett uszodára. A munkát elnyerő ZÁÉV immár Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
Szegeden a tervezetthez képest négyszeres áron, 16 milliárd forintért építi meg az új uszodát a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Dél-Konstrukt Zrt.. A nyíregyházi Atlétikai Centrum kétszer annyiba, 3,5 milliárd helyett 7,1 milliárd forintba fog kerülni, szintén a Modern Városok program keretében. A nyertes az Aktual Bau Építőipari Kft.
Négyszeres áron, 16 milliárd forintért építi meg Szeged új uszodáját a WHB Az eredeti árhoz képest jóval drágábban, 4 milliárd forint helyett 16 milliárdért építi meg Csongrád megye székhelyének új sportuszodáját Tiborcz István üzlettársának a cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) a Dél-Konstrukt Zrt.-vel közösen. A négyszeres áremelkedést azzal magyarázzák, hogy a tervezés, az engedélyeztetés, majd a közbeszerzés lebonyolítása alatt eltelt időben megnövekedtek a költségek.
A Szegedi Ifjúsági Szent Gellért Fórum Stadion Centrumra plusz 4 milliárd forintot ítéltek meg. A létesítményt, amelynek kivitelezője a Market Építő Zrt., az eredeti szerződéshez képest bő 4 milliárd forinttal drágábban, 9,3 milliárd helyett 13,4 milliárdból húzta fel.
Amíg 2017-ben 15 milliárd forintra becsülte a kormány a tatabányai multifunkciós csarnok felépítésének a költségét, addig 2019-ben már 24 milliárd forintban húzta meg a felső határt. A 6000 férőhelyes létesítményt végül a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., valamint az Építő és Épületkarbantartó (Épkar) Zrt. tervezheti és építheti meg 18,55 milliárd forintért.
2,2 milliárd forintról 2,4 milliárd forintra drágult a Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány birkózócsarnokának építése. A létesítményt a Jánosik és Társai Kft. építi. Ötmilliárd forint helyett 10,9 milliárdért épül meg Sopron új fedett uszodája, a közbeszerzést a W-F Konzorcium nyerte el. A két betű a WHB Kft.-t és a FÉSZ Zrt.-t rejti.
A becsült ár duplájáért építi az új soproni uszodát Tiborcz István üzlettársának cége, a WHB 5 milliárd forint helyett 10,9 milliárdért épül meg Sopron új fedett uszodája, a közbeszerzést a W-F Konzorcium nyerte el. A két betű a WHB Kft.-t és a FÉSZ Zrt.-t rejti.
Kaposvári uszoda: a végül 4,95 milliárd forintba kerülő beruházás kétszer is drágult: az építkezés megkezdése előtt 250 millióval, majd alig néhány héttel az átadás előtt 496 millióval. A tendert a Magyar Építő Zrt. és a Fertődi Építő Zrt. nyerte. A becsült árnál 1,1 milliárd forinttal drágábban újítják fel az egri Szentmarjay Tibor Stadiont: 2,54 milliárd forint helyett 3,65 milliárd lesz a rekonstrukciója. A kivitelező Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. felcsúti fióktelepe Mészáros Lőrinc egyik fő érdekeltségének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek az egyik telephelye is.
A becsült árnál 1,1 milliárd forinttal drágábban újítják fel az egri stadiont Az eredetileg becsült 2,54 milliárd forint helyett 3,65 milliárdért végezheti el az egri Szentmarjay Tibor Stadion rekonstrukcióját a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft., amelynek a felcsúti fióktelepe Mészáros Lőrinc érdekeltségének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek az egyik telephelye is.
A szombathelyi Nyugat-Dunántúli Utánpótlás Centrum építésére az eredeti, 2014-es koncepcióban még 2,5 milliárdot szántak, azonban Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV 5,9 milliárd értékben nyerte el a kivitelezést.
Középületek, közművek
A Testnevelési Egyetem területén zajló beruházás az eredeti 11,8 milliárd forinttal szemben 14,5 milliárd forintba kerül a pótmunkák miatt. A tervezést és a kivitelezést a ZÁÉV Építőipari Zrt. végzi. A Mészáros és Mészáros Kft. az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.-vel közösen 1,3 milliárd forint helyett 1,74 milliárdért építi ki Döbrököz szennyvízcsatorna-hálózatát.
Ismét drágult egy közbeszerzés, amit Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége nyert meg A leggazdagabb magyar egyik cége, a Mészáros és Mészáros Kft. az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.-vel közösen 1,3 milliárd forint helyett 1,74 milliárdért építi ki Döbrököz szennyvízcsatorna-hálózatát – áll az EU-s közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában. A beruházás egy 420 milliárd forintos keretösszegű projekt része, amivel kapcsolatban Jávor Benedek feljelentést tett.
6 milliárd helyett 10 milliárd forintért, az előzetesen becsült árnál 4 milliárd forinttal drágábban építhet kilenc településen hulladékkezelő műveket a KDV 2018 Konzorcium. A konzorcium két tagja a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Kft., és a West Hungária Bau (WHB) Kft. A kecskeméti egyetem kampusza 1,5 milliárddal kerül többe: a ZÁÉV Zrt. által elnyert munka a 2017 februári szerződésben 11 milliárd 999 millió forinttal szerepelt. A módosítás után a végösszeg 13,4 milliárd forint lett.
Az Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának fejlesztését és bővítését eredetileg 3,4 milliárd forintra becsülték. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. viszont majdnem a becsült ár duplájáért, 6 milliárdért vállalta a munkát. Az érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukcióját és bővítését, illetve a helyi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) tervezését és kivitelezését is a Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte el. A két projekt így az eredetileg becsült és tervezett nettó 8,1 milliárd forint helyett 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
A becsült árnál 2,6 milliárd forinttal drágábban fejleszti az érdi iskolát Mészáros gyerekeinek cége Az Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának fejlesztését és bővítését eredetileg 3,4 milliárd forintra becsülték. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. viszont majdnem a becsült ár duplájáért, 6 milliárdért vállalta a munkát. Az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából derült ki a felcsúti milliárdos gyerekei, Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj.
A Market Építő Zrt. az eredeti 4,9 milliárd forinttal szemben 5,3 milliárd forintért bontja el a régi, és építi fel az új piacot Békásmegyeren. Az eredetileg nettó 3,9 milliárd forintra becsült keretösszeg helyett 4,1 milliárdra drágult a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) logisztikai központjának építése. A munkát a Magyar Építő, a WHB, az Épkar és a Fertődi Építő nyerte el még 2016-ban.
A becsült árnál 6 milliárddal drágábban épül árvíztározó a Felső-Tiszán. A Mészáros és Mészáros Kft. a KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt.-vel közösen építhet víztározót 25,9 milliárd forintért az eredetileg tervezett 19 milliárd helyett.
Mészáros Lőrinc cége a becsült árnál 6 milliárddal drágábban épít árvíztározót a Felső-Tiszán Bevett gyakorlattá vált, hogy az eredetileg becsült árnál drágábban tudnak csak munkákat elvállalni Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségei, és még így is sorra nyerik a közbeszerzéseket. Most a Mészáros és Mészáros Kft. a KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt.-vel közösen építhet víztározót 25,9 milliárd forintért az eredetileg tervezett 19 milliárd helyett.
Mintegy 1,5 milliárd forintért akart megépíttetni parkolólemezt, ideiglenes parkolót és belső parkolót a győri önkormányzat, de a West Hungária Bau (WHB) Kft. 2,3 milliárd forintért valósítja meg a beruházást. Ez 800 milliós áremelkedést jelent.
Nettó 482 millió forinttal drágult a kisvárdai sportszálló és apartmanház projektje. Így 1,427 milliárd forint helyett 1,908 milliárdot kaptak a munkáért a kivitelező cégek, a Nyírépszer Hungária Kft. és az MHM Product Kft. párosa. A miskolci önkormányzat az eredetileg becsült nettó 8,6 milliárd helyett 12,1 milliárd forintért építtet új fürdőt Miskolctapolcán.
A kaposvári színház 2019 januárjában 400 millió forinttal drágult, így nettó 6,9 milliárd helyett 7,3 milliárd forintba került a felújítása. 400 millióval drágábban villamosították a Szombathely–Zalaszentiván vasútvonalat: a munka így közel 14 milliárd forintba került, pedig a GYSEV korábban csak 9,5 milliárdra becsülte. A beruházást a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő R-Kord Kft. végezte.
Az Épkar Zrt. és a Garage Kft. párosa nettó 2,6 milliárd forint helyett 3,4 milliárd forintért nyerte el a Gyermekek Háza nevű II. kerületi iskolaépület felújítását. A két cég a nettó 2,6 milliárdos árnál 0,8 milliárddal drágábban, nettó 3,4 milliárd forintért végzi el a felújítást.
Drasztikusan nőttek az építőipari árak
A beruházások bejelentésétől az átadásig gyakran több év is eltelik, és nem ritka, hogy menet közben módosítani kell az eredeti szerződéseken. A költségvetés utólagos emelését általában azzal indokolják, hogy "olyan körülmények tették szükségessé az áremelést, amelyeket a megrendelő vagy a kivitelező kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre", illetve hogy "az elmúlt időszakban ugrásszerűen megdrágultak az építőipari szolgáltatások".
A projektekre az állami megrendelők általában gond nélkül megszavazzák a pluszforrást, azért akadt néhány beruházás, amelyeknél valamiért nem akart vastagabban fogni a ceruza. Ilyen például a veszprémi aréna, amely 13-szor annyiba került volna, mint tervezték. De ugyanígy nem áldoztak többet az új börtönök, néhány iskola (Kecskemét) és tűzoltó laktanyák (Pécs, Kecskemét) megépítésére sem. Székesfehérváron három fejlesztés állt le a túlárazott kivitelezés miatt: a kórházfejlesztés, egy új multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építése, valamint a középiskolai campusé.
Három fontos fejlesztés is leállt Székesfehérváron a túlárazott kivitelezés miatt A Fidesz-fészek Székesfehérvár kifúrta a városból Mészárosékat és Garancsit, legalábbis így tűnt még január végén. Az elmúlt napok “gazdasági" híre mindenképpen ez. De minek köszönhető a megvilágosodás? Netán az egész nem több szemfényvesztésnél? – ennek igyekeztünk utána járni. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Sőt, egyelőre a 2022-es kézilabda Eb magyar helyszíneként felépülő, multifunkciósra tervezett budapesti csarnoknak sincs nyertes kivitelezője. Pedig a pályázók a már jól ismert szereplők közül kerülnek ki: a Market Építő Zrt., a Fejér-B.Á.L. Zrt és a West Hungária Bau Kft. tettek ajánlatot.
És hogy kik nyertek a legtöbbet a dráguló beruházásokon? Olyan kormányközeli cégek, amelyek az elmúlt években főként állami beruházásoknak köszönhetik gyors növekedésüket. Összeszedtük, melyek azok a vállalkozások, amelyek több jelentősen dráguló projektben is benne voltak. A következő listát kaptuk:
ZÁÉV, Mészáros és Mészáros Kft., Fejér-B.Á.L. Zrt.
A ZÁÉV Zrt. és építőipari tevékenységet végző leányvállalatai hivatalosan januárban lettek Mészáros Lőrinc érdekeltségei. Orbán Viktor barátjának ez a cége építi meg többek között a szombathelyi fociakadémiát közel 6 milliárd forintért, Zalaegerszeg új uszodáját 8,8 milliárdért, a nagykanizsai multifunkciós csarnokot 14,7 milliárdért, de a kecskeméti és a Testnevelési Egyetemen folyó beruházásoknak is a ZÁÉV a kivitelezője, hasonlóan az UTE jégcsarnokához. A Puskás Aréna építését a Magyar Építő Zrt-vel együtt végezhette a cég.
A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 35 milliárd forint volt, tavaly ez 71,9 milliárdra nőtt.
A szintén a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft-nek is jól ment: nyertek 22 milliárd forintos gázhálózati beruházást, de építhetnek árvíztározót és stadiont is. 2017-ben 19,7 milliárdos, 2018-ban pedig 50,6 milliárdos éves forgalmat bonyolítottak. Az RM International, a V-Híd és az R-Kord is jól szerepelt a közbeszerzéseken – a legtöbb pénzt a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakasza hozhatja a konyhára.
A Fejér B. Á.L., vagyis Mészáros gyerekei is nyertek olyan tendereket, amelyek idővel megdrágultak: így Érden oktatási intézmények felújítását, vagy Tatabányán a multifunkciós csarnok kivitelezését. Idén Mészáros Lőrinc is betársult a vállalkozásba a gyerekei mellé, és bár csak 600 ezer forintnyi részesedése van, mégis övé lett a 2018. évi osztalék fele, mintegy 2,8 milliárd forint.
West Hungária Bau Kft., Épkar Zrt., Magyar Építő Zrt.
A West Hungária Bau (WHB) Kft. a Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van, értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben nettó 41,3 milliárd forint, 2018-ban pedig 50,1 milliárd forint volt. A WHB sok közpénzes megrendelésnek köszönheti a sikerét, amelyek rendre megdrágultak menet közben. Így például a szegedi és a soproni uszoda, az új Bozsik stadion, a győri parkoló, vagy a mélygarázs a budapesti Ligetben.
A Paár Attilával is közös vállalkozást működtető Szeivolt István cége, az Épkar Zrt. érdekelt volt többek között az Operaház épületének megújításában, de a West Hungária Bau-val – egy közös vállalkozáson, a WHB-ÉPKAR Építőipari Kft-n keresztül – a dubaji világkiállításra szánt magyar pavilont is ők építik 10,6 milliárd forintért. Emellett többek között a dráguló tatabányai csarnok és a Gyermekek Háza építését is ők végzik. Az Épkar Zrt. 2016-ban 3,8 milliárd forintos forgalmat bonyolított, amely 2017-ben 16 milliárdra, majd tavaly 25,5 milliárdra nőtt.
Ókovács tavaly lealkudott 5 milliárdot, most mégis hozzácsaptak 7 milliárdot az Operaház felújításához Tavaly Ókovács Szilveszter főigazgató még azt bizonygatta, hogy lealkudtak az árból 5 milliárdot, ezért csak 14 milliárd forintért végzi az ingatlanok felújítását a WHB vezette konzorcium. Most azonban az állam megtoldotta még 7 milliárddal az összeget. Tavaly októberben beszámoltunk róla, hogy egyetlen pályázóként a WHB Kft., Épkar Zrt., és Laki Zrt.
A WHB és az Épkar által tulajdonolt Magyar Építő Zrt. 2017-ben 24,4, majd 2018-ban 49 milliárd forint árbevételt ért el, és a tulajdonosok 2,5 milliárd forint osztalékot vehettek ki a cégből. A cég nevéhez fűződik többek között a Magyar Zene háza, a Szépművészeti Múzeum, a kaposvári uszoda, valamint a Puskás Aréna kivitelezése is.
Market Építő Zrt.
Orbán Viktor egy másik barátjának, Garancsi Istvánnak ma már több iparágban vannak érdekeltségei, miközben korábban főként csak az ingatlanpiacon és a fociban volt jelen. Vannak cégei a pénzügyi szektorban (Duna Takarék Bank), az építőiparban (Market), a reklámiparban (ESMA), a szerencsejáték-bizniszben (Casino Sopron), és az online pénztárgépek körül is (Mobil Adat Kft.). Ezek a cégek pedig gyakran nyernek el közpénzes tendereket. A Market Építő Zrt.-be Garancsi 2014-ben vásárolta be magát a Garhartt Invest nevű vállalkozásával. Azóta a cég számos nagy értékű közbeszerzést nyert el egyedül, illetve konzorciumban: nagyot taroltak például a vizes-vb beruházásainál is, de ők húzták be a Vasas sportpálya és a békásmegyeri piac építését is. A Market 2016-ban 87,1 milliárdos, 2017-ben 107,3 milliárdos, míg tavaly 138,4 milliárdos forgalmat bonyolított.
Infografikák: Bátorfy Attila. Címlapkép: Gelencsér Attila, Somogy megye 1. számú választókerülete, Kaposvár fideszes országgyűlési képviselője (b3), Peresztegi Imre, a kivitelező ZÁÉV Építőipari Zrt. vezérigazgatója (b4), Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester (b5) és Fülöp Péter színházigazgató (j4) a megújuló kaposvári Csiky Gergely Színház bokrétaünnepségén 2018. június 14-én. MTI Fotó: Varga György
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | Kormányközeli cégcsoportokat hízlalnak a folyamatosan dráguló állami óriásberuházások | Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest. Megnéztük azt is, kik a folyamatosan dráguló állami építkezések legnagyobb nyertesei: néhány kormányközeli cégcsoportot találtunk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/11/20/kormanykozeli-cegcsoportokat-hizlalnak-a-folyamatosan-dragulo-allami-oriasberuhazasok/ | 2019-11-20 15:03:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A hatályos magyar szabályozás és a Lex Hadházy tervezett szigorításainak összevetése
Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni a javaslat súlyát, először nézzük, hogy milyen szankciók alkalmazhatóak az országgyűlési képviselőkkel szemben a most hatályos törvény alapján. A következők:
a) figyelmeztetés
b) a szó megvonása
c) az ülésnapról való kizárás, ami után újra nem szólalhat fel a képviselő az adott ülésnapon, és arra a napra nem jogosult tiszteletdíjra
d) fizikai erőszak, azzal való fenyegetés esetén az adott ülésnapról való kizárás, ismételt esetben a képviselői jogok gyakorlásának felfüggesztése hat, majd kilenc napra
e) a tiszteletdíj csökkentése a havi tiszteletdíj 1/3 részével
f) fizika erőszak, azzal való fenyegetés esetén a tiszteletdíj csökkentése a havi tiszteletdíj összegével
Ezen szankciók elvi indokoltsága, arányossága az elmúlt években nem igazán volt vita tárgya még úgy sem, hogy a konkrét döntéseket, illetve általában a szankcióknak az ellenzékkel szembeni aránytalan alkalmazását viszont folyamatosan vitatták ellenzéki pártok és politikusok. (Jelen cikk egyik szerzője is lát el képviseletet hasonló okból folyamatban lévő ügyekben.)
Most azonban még nem arról van szó, hogy a lex Hadházyt várhatóan hogyan alkalmaznák, hanem arról, hogy egyáltalán alkalmazható-e a javasolt szabályhalmaz alkotmányosan, illetve nemzetközi sztenderdeknek megfelelően. Ezért tekintsük át, hogy milyen magatartásokat milyen szankciókkal sújtana az új szabályozás azzal, hogy a figyelmeztetést és a szó megvonását – mint érdemben nem változó intézkedéseket – nem ismertetjük.
A változtatás tehát három kérdésben is jelentősen szigorít a képviselőkkel szemben alkalmazható fegyelmi szankciókon.
Egyrészt jelentősen megemeli az egyazon cselekmény miatt kiszabható tiszteletdíj-csökkentés maximumát: az ülésvezetés közbeszólásokkal való zavarása esetén például jelenleg nincs anyagi szankció, mostantól egyhavi díjcsökkentés jöhet, az ülés méltóságát sértő kifejezés alkalmazása vagy a tárgyalás erőszakmentes akadályozása (pl. az elnöki pulpitus tavaly téli elfoglalása) esetén a havi tiszteletdíj egyharmadában rögzített maximum emelkedik 2-4 havi összegre, míg fizikai erőszak vagy azzal való fenyegetés esetén egyhavi tiszteletdíjnyi büntetésből lehet 4-6 havi.
Másrészt belép a kitiltás, ami egy új szankciótípus az eddigi kizáráshoz képest. A kitiltott képviselő ugyanis az Országház, az Országgyűlés Irodaháza és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területét köteles elhagyni, a kitiltás időtartama alatt azok területén nem tartózkodhat, illetve oda nem léphet be, sőt szavazati jogát nyílt szavazás esetén csak megbízott képviselő útján gyakorolhatja. Ilyet a mai szabályozás nem ismer: eddig még a legsúlyosabb, fizikai erőszakkal vagy azzal fenyegetve elkövetett cselekmények szankciói sem korlátozták a képviselők üléseken kívüli munkavégzését és – az adott ülésnapon túl – szavazati jogát. Az új korlátozás nemcsak tartalmában jelent szigorúbb korlátozást, hanem az alkalmazhatóság körében is: a kitiltást az ülést akadályozó közbeszólások kivételével bármilyen jogsértésre lehet alkalmazni, míg az eddigi kizárást a törvény erőszakos vagy erőszakkal fenyegető jogsértésekre tartotta fenn.
Harmadrészt a módosítás nehézfegyvereket ad az ülést vezető házelnök (vagy az őt helyettesítő alelnök) kezébe is: az enyhébb jogsértések kivételével megadja neki a törvény erejénél fogva mindig 15 naptári napra szóló azonnali hatályú kitiltás alkalmazásának jogát, amennyiben pedig ennek elrendelése esetén a képviselő önként nem hagyná el az ülést, úgy megkétszerezhetővé teszi a tiszteletdíj-csökkentés mértékét. A háromféle szankció – ezt kizáró szabály hiányában – párhuzamosan is alkalmazható lehet.
Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata
Az Alkotmánybírósághoz a most hatályos fegyelmi szabályok alkalmazásából származó ügyek többsége nem juthatott el, mivel a házelnök és a plénum döntései elleni bírósági jogorvoslat hiányában alkotmányjogi panasszal megtámadható döntések nem születtek. Az AB ennek ellenére 2013 végén, az országgyűlési törvény három rendelkezését az akkor még jobbikos országgyűlési képviselő Novák Előd panaszára a 180 napos szabály alapján vizsgálta. (Novák a szabályok hatálybalépésétől számított fél éven belül összeszedett négy tisztelet-díjcsökkentést és egy kizárást, így neki a később megbüntetettektől eltérően volt még joga a törvényt támadó alkotmányjogi panasz benyújtására.)
Az AB akkor – 9-6-os többséggel, azaz messze nem egyhangúlag – úgy látta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát sem az adott ülésnapról történt kizárás, sem a tiszteletdíj csökkentése nem sértette, mivel az azt a támadott szabályok esetében megalapozó, közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetés vagy arra való felhívás, illetve valamely személyt kirívóan sértő kifejezések használata eleve nem élvezte e jog védelmét. A jogkorlátozás pedig azért sem volt a testület szerint aránytalan, mert a szankcionálást megelőzte az érintett képviselő – eredménytelen – rendreutasítása. A képviselő alapjogainak védelmében az eddigi gyakorlat alapján tehát a fegyelmi szankciók alkotmányossága vizsgálható mind az elrendelés, mind a szankció arányossága tekintetében, ám az AB kiindulópontja – jóval enyhébb, a képviselői munkát érdemben nem korlátozó szabályokat vizsgálva – az volt, hogy az Országgyűlés széles mérlegelési joggal rendelkezik az ülésezés rendjét biztosító fegyelmi szabályok meghatározásában.
Ennél egyértelműbben kedvezett a 2013-as döntés a Fidesznek abban, ahogyan a jogorvoslat hiányával kapcsolatos kifogást utasította el, egyértelművé téve, hogy jogorvoslat biztosítása az AB szerint nem alkotmányossági követelmény. Ennek ellenére nem tekinthető ítélt dolognak az új szankciók elleni jogorvoslat ügye, hiszen egyrészt az AB által – néha ugyan nem nagy lelkesedéssel, de – követett strasbourgi gyakorlat közben, ahogy erre még alább visszatérünk, az eddigi fegyelmi jogkörök kapcsán másra jutott, másrészt a kitiltás, ahogy láttuk, minőségileg új elemet hoz a rendszerbe.
A brit szabályozás és gyakorlat
Talán a legfontosabb példa a parlamenti fegyelmi jogkörrel kapcsolatban a brit rendszer. És nemcsak azért, mert Nagy-Britannia a parlamentarizmus ősanyja sok évszázados hagyományokkal, hanem azért is, mert az új szankciók mintája alighanem onnan származik: a szankcionálni kívánt magatartások hasonlók, az alkalmazási feltételeik lazák, és a szankciók típusai is nagyjából azonosak. A briteknél is szankcionálható a parlament tekintélyének megsértése („unparliamentary language”), az ülés akadályozása, a tárgytól eltérés, amit követhet ülésről kitiltás és tiszteletdíj-megvonás, sőt, végső esetben a képviselői jogosultságok megvonása is felmerülhet (amit azonban kizárólag bűncselekmény miatt elítélt képviselők esetén alkalmaznak).
Akkor minden rendben, ha a legrégebbi parlamentáris rendszerben is ez van, ugye? Nem teljesen.
Egyrészt a brit kitiltás („naming and suspension”) első alkalommal legfeljebb 5 napra szólhat, és arra az időre lehet megvonni a képviselői fizetést. Ugyanazon ülésszakon belüli ismételt jogsértés esetén emelkedik a szankció mértéke legfeljebb 20 napra, és harmadik alkalommal nincs felső határa (azaz ekkor már az ülésszak végéig szólhat). Látszik tehát, hogy szóba nem jön több havi vagy akár egy éves fizetésmegvonás, a súlyosabb szankció ismételt jogsértéshez kapcsolódhat, azonnali hatályú többhetes kitiltás sincs. A brit parlament ülését vezető házelnök helyben nem is dönt a szankcióról, csak az elkövető képviselőt nevezi meg a pulpitusról. ( Az „I hereby name Mr./Ms. XY” formulával, ami azért is fegyelmező erejű, mert a képviselőket az ülésteremben ezzel az egy kivétellel nem a nevükön, hanem a betöltött pozícióik szerint kell hivatalosan szólítani.)
De ennél fontosabbnak tűnik, hogy mindennek több száz éves gyakorlata van. A brit képviselőház ismertetőjében is tucatnyi esetjogi hivatkozás szerepel, a legrégebbi köztük 1666-os, de van benne 340 évvel későbbi, 2006-os ügy is. És persze az sem mindegy, hogy ténylegesen mire és hogyan szokás alkalmazni szankciót. Az elmúlt évtizedek kitiltásnak megfelelő szankcióinak listáját áttekintve, ha nem is teljes, de viszonylag alapos képet kaphatunk a gyakorlatról.
1931-ben egy napra tiltották ki azt a képviselőt, aki nem engedelmeskedett a házelnök utasításának olyannyira, hogy erőszakkal kellett eltávolítani az ülésről. 1988-ban a parlamenti hatalmat jelképező buzogány megrongálásáért járt húsz nap kitiltás, 2009-ben ugyanezen tárgy elmozdításáért 5 nap. 2012-ben a védelmi miniszter hazugsággal vádolásért szintén 5 napot szabtak ki. A legutóbbi és legsúlyosabb szankció alig két hete született meg: 6 hónapos kitiltást kapott Keith Vaz munkáspárti képviselő azért, mert két prostituált szolgáltatásaiért fizetett, egy harmadiknak pedig kokaint ajánlott szexért. Ezen kívül harminc napnál hosszabb felfüggesztésnek sem a linkelt listában, sem máshol nem leltük nyomát.
Európai áttekintés
Az alább ismertetett Karácsony kontra Magyarország ügyben a strasbourgi bíróság az Európa Tanács 44 tagállama gyakorlatát vizsgálta meg a parlamenti fegyelmi jog kapcsán. A tipikus szankciók az alábbiak:
a) figyelmeztetés, ami 33 tagállamban ismert
b) a szólás jogának megvonása, ami 26 tagállamban alkalmazható
c) az ülésről való ideiglenes kizárás mint legszigorúbb szankció, ami valamilyen formában 28 részes államban ismert, de csak 14-ben vonatkozhat az adott ülésen kivüli ülésnapra is
d) pénzbeli szankcióra 18 részes államban van példa, de Magyarországon kívül csak három országban (Németország, Grúzia és Szlovákia) ismert a pénzbeli szankció mint önálló jogkövetkezmény
A magyar közjogban gyakran mintaként követett német parlamenti jog szabályozása szerint (Rule 38, 17. oldal) a házelnök előzetes figyelmeztetés nélkül is elrendelheti, hogy a Bundestag rendjét vagy tekintélyét súlyosan megsértő képviselő hagyja el az ülést, és legfeljebb 30 ülésnapra felfüggesztheti a képviselői jogainak gyakorlását. Ezt a szankciót azonban a Bundestag igen ritkán alkalmazza: 1990 és 2017 között összesen hatszor került rá sor. A kisebb súlyú jogsértéseknél pénzbüntetés jár (46. oldal), annak mértéke 1.000 euró, ismételt jogsértés esetén 2.000 euró.
Strasbourgi kitekintés a magyar szabályozással kapcsolatban
A parlamenti fegyelmi jogkört nemrég éppen a Karácsony és mások kontra Magyarország ügyben vizsgálta az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfelsőbb fóruma, a 17 bíróból álló Nagykamara 2016 májusában. Abban az ügyben azért marasztalta el egyhangú döntéssel a strasbourgi bíróság a parlamenti fegyelmi szankciók kiszabása miatt Magyarországot, mert semmilyen, a tisztességes eljárásra hasonlító eljárás nem létezett a szankció kiszabása során. Az érintett parlamenti képviselőt meghallgatni sem kellett az eljárásban, és a fegyelmi szankcióról vita nélkül döntött a parlament az érdemi indokolást nem tartalmazó házelnöki indítvány alapján. Vagyis a korábbi, sokkal enyhébb szankciók kiszabását lehetővé tevő szabályozást Strasbourg eljárási okból marasztalta el.
A sztenderd eljárási szempontból a nagykamarai ítélet alapján három feltételt követel meg. Ez alapján a szólásszabadság jogának gyakorlása kapcsán alkalmazott szankciók akkor nem egyeztethetők össze a képviselők szólásszabadsághoz való jogával, ha
a) azok jogszabályi alapja hiányzik, vagy szembeszökően aránytalanok az állítólagos fegyelmi jogsértéshez képest,
b) a képviselőnek nincs lehetősége tisztességes eljárásban kérni a szankció felülvizsgálatát; ez főszabály szerint megköveteli figyelmeztetés alkalmazását súlyosabb szankció alkalmazása előtt,
c) a szankció alkalmazásának lehetősége hatalmi eszközzé válik a többségi politikai erő kezében. A Bíróság fokozott jelentőséget tulajdonít a parlamenti kisebbség védelmének, ezért különös gondossággal vizsgál meg minden olyan gyakorlatot, amely kizárólag vagy alapvetően az ellenzék hátrányára érvényesül.
Ezen strasbourgi döntés óta változott a hazai szabályozás, van indokolási kötelezettség és – a parlamenten belüli – jogorvoslati jog is, így egy az egyben az ítélet már alkalmazható a magyar szabályozásra. Ugyanakkor öt kérdés felmerül a javasolt módosítások hazai alkotmányossági és strasbourgi védhetőségével kapcsolatban:
a) minden jogsértés esetében arányosak-e a jelentősen szigorított szankciók, különös tekintettel arra, hogy azok együtt is kiszabhatóak és hatásukban alkalmasak lehetnek a képviselői munka ellehetetlenítésére is?
b) a jogbiztonságnak megfelel-e a szabályozás, tekintettel arra, hogy a szankciók súlyosak, miközben nincs hozzájuk érdemi mérlegelési szempont, ami akár csak a következmények súlyának vagy a jogsértés előzményeinek és körülményeinek figyelembe vételét előírná?
c) az automatikus, az elnöki pulpitusról kiszabható 15 nap nem sérti-e a jogállamiságot és a jogorvoslathoz való jogot azzal, hogy az eleve minden mérlegelést és egyediesítést kizár?
d) a szavazati jog tartós korlátozása, illetve a szavazati jog meghatalmazással történő, alkotmányos alap nélküli átruházhatósága nem sérti-e a képviselői jogegyenlőséget?
e) mennyire lesz hatalmi eszköz a többség kezében a fegyelmi jogkör, vagyis milyen gyakran alkalmazzák majd, és mennyire tipikusan ellenzéki képviselőkkel szemben, ha a többségi képviselők hasonló magatartása esetén ritkán vagy éppen szinte soha?
Sepsi Tibor – M. Tóth Balázs | Lex Hadházy – mit szólhat ehhez az Alkotmánybíróság és a strasbourgi Bíróság? | Akár húszszorosára emelt pénzbeli szankció, háromtól huszonnégy napra történő kitiltás a parlamentből, szavazati jog megvonása – mindez benne van a sajtó által Lex Hadházyra keresztelt törvényjavaslatban. Az Országgyűlésről szóló törvény fegyelmi szabályainak szigorítását ugyan a fideszes többség már a tavaly év végi, „rabszolgatörvényes” ellenzéki obstrukció után belengette, de a benyújtás időzítése és főként a javaslatok szigora alighanem tényleg Hadházy Ákos képviselő legutóbbi akciójára reagált. A változás brutálisnak tűnik, de tényleg az-e? Mi az európai gyakorlat? Mit mondott a parlamenti fegyelmi jogról korábban az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága? Ezt tekintjük át, amennyire lehet, röviden. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/19/lex-hadhazy-mit-szolhat-ehhez-az-alkotmanybirosag-es-a-strasbourgi-birosag/ | 2019-11-19 15:11:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kormánypárti sajtóban október elején bemutatott felvételen az MSZP-ből azóta kizárt, de körzetében újraválasztott Lackner Csaba kispesti önkormányzati képviselő – kezében egy zacskó fehér port lóbálva – korrupciós ügyekről beszélt.
Lackner a többi közt azzal hencegett, hogy több százmillió forintok vándorolnak magánzsebekbe Kispesten önkormányzati vezetők tudtával. A történtek ellenére ismét egyéni mandátumot szerző baloldali politikus több pénzügyi trükköt is megemlített, köztük gyanús közbeszerzéseket.
A kispesti közbeszerzéseken taroló cégről a Magyar Nemzet bemutatta, hogy Somogyi Lászlóné helyi MSZP-s önkormányzati képviselő üzletember férjéhez köthető, a társaság több százmilliós értékben nyert el tendereket.
Ám nem csupán a – hivatalosan nyílt, valójában meghívásos – közbeszerzések kispesti nyertese érdekes, az eljárások vesztesei is figyelemre méltóak.
A Kispesten a vesztes szerepét eljátszó társaságok a közelmúltig kormánypárti vezetésű Józsefváros egyes közbeszerzésein nyertek, ahol többször éppen a kispesti nyertesre osztották a vesztes szerepét.
A tenderekre meghívott gazdasági társaságok közül több pedig Borsi Imréhez, a ferencvárosi fideszes parkolási botrány egyik kulcsfigurájához kötődik.
Aki az önkormányzati politikában nem keres évi százmillió forintot, az hülye. És az is igaz, hogy aki jól csinálja az igazából nem a büdzséből veszi el, hanem olyan emberekkel köt szerződést, meg olyan eladások vannak, ahonnan a külső vállalkozóktól jön vissza.
Ez volt az egyik legsúlyosabb állítása Lackner Csabának, az MSZP-ből mára kizárt kispesti önkormányzati képviselőnek, akiről több hangfelvételt és videót is közölt az önkormányzati választás kampányában a kormánypárti sajtó. A volt szocialista politikus Kispest baloldali vezetésére nézve terhelő nyilatkozatát a tudta nélkül rögzítették. Ezután a Magyar Nemzet cikksorozatban járta körbe a XIX. kerület gyanús ügyeit, köztük az önkormányzati közbeszerzéseket és a külső vállalkozóktól esetlegesen visszavándorló pénzek nyomait.
Lackner az egyik hangfelvételen szóba hozta a közbeszerzések egyik gyakori szereplőjét Somogyi László üzletembert, a szintén helyi szocialista önkormányzati képviselő, Somogyi Lászlóné férjét.
Somogyi Laciék csinálják az egészségügyi intézet átalakítását
– hangzott el Lacknertől, noha ezt a munkát, nem az üzletember cége, az Anildia Kft., hanem egy olyan társaság nyerte el – a Compassion Kft. –, amelyik papíron nem kötődik Somogyihoz. De csak papíron. A Magyar Nemzet kereste a céget a székhelyén, mire Somogyi László nevét és telefonszámát kapták meg. A lap felkeresett több alvállalkozót, akik korábbi projekteken dolgoztak a Compassion Kft.-nek, de olyannal nem találkoztak, aki személyesen kapcsolatba került volna a cég ügyvezetőjével, Eckert Józseffel. Kiderült viszont, hogy Somogyi rendszeresen felbukkant a Compassion Kft. által kivitelezett projektek helyszínein. Az pedig a titkos hangfelvételekből tudható, hogy az említett kispesti egészségügyi intézet aulájának felújításával kapcsolatos megbeszéléseken Somogyi képviselte a kivitelezőket, amikor például Gajda Péter MSZP-s polgármesterrel beszélték át a teendőket.
A Compassion Kft. 2013 óta majdnem egy tucat kispesti közbeszerzést nyert el összesen több százmillió forint értékben. A pályázatok többségét olyan szabályok szerint bonyolították, amelyek alapján az önkormányzatnak öt, általa kiválasztott gazdasági szereplőnek kellett ajánlattételi felhívást küldenie. Ezeket a hivatalosan nyílt, valójában meghívásos közbeszerzési eljárásokat vizsgáltuk meg alaposabban, és meglepő dolgokra bukkantunk.
Különösen érdekes a kispesti önkormányzat augusztusi közbeszerzési eljárása, amit járda és parkolóhelyek karbantartására és javítására írtak ki. A munkát 250 millió forintos ajánlatával a Somogyi Lászlóhoz a fent említett módon kötődő Compassion Kft. nyerte el. A meghívott versenytársak közt volt Somogyi Anildia Kft.-je, amelyben korábban Somogyi Lászlóné is tulajdonos volt. A vesztesek közt volt még a Sear Kft. és az M-Bond Kft. Utóbbi két társaság köthető Borsi Imre köréhez, akire 2010-ben Ferencváros fideszes vezetése rábízta a IX. kerületi parkolás üzemeltetését.
A ferencvárosi parkolási botrány szálait a 444.hu fejtette fel. Borsiról azt írták, vádlott Magyarország eddigi legnagyobb parkolással kapcsolatos visszaélésében. (A per első rendű vádlottja Fürst György korábbi VI. kerületi szocialista alpolgármester, a Centrum Parkoló Kft. egykori ügyvezető-tulajdonosa.) Borsi ugyan 2015-ben lemondott a IX. kerületi parkolást alvállalkozóként üzemeltető FER-PARK Kft. ügyvezetői székéről, viszont a céghálót megkapargatva kiderült, hogy az ő vezetése alatt álló cég van a tulajdonosi lánc végén.
A kispesti pályázaton vesztes Sear Kft. Borsi Imre testvérének, Borsi Andrásnak a cége. Az M-Bond Kft. ügyvezetője pedig korábban épp a ferencvárosi parkolást üzemeltető FER-PARK felügyelőbizottsági tagja volt.
A parkolási botrányok miatt újrapályáztatták a IX. kerületi parkolásüzemeltetést, sikertelenül. Nyilvánosan ritkán feszül egymásnak annyi Fidesz-közeli érdekcsoport, mint ebben az eljárásban, ahol a FER-PARK Kft. mellett az M-Bond Kft. is elindult. Erről részletesen itt írtunk:
Kispesten a Compassion Kft. győzelmével záródó közbeszerzési eljárások meghívottjai között többször szerepel az említett M-Bond Kft. és Sear Kft., valamint a Somogyi-féle Anildia Kft. is, továbbá az Apcoa Kft. is, ami több más, Borsihoz köthető céggel van azonos székhelyen. Utóbbi cég tulajdonos-ügyvezetője korábban szerepelt abban a tulajdonosi láncolatban, aminek a végén a FER-PARK Kft. állt.
Ezek a gazdasági társaságok azért érdekesek, mert Józsefvárosban hasonló közbeszerzéseket bonyolított le a fideszes vezetésű kerület önkormányzati cége, mint a kispesti vezetés, csak éppen megcserélték a szerepeket.
Például 2016-ban, Kocsis Máté jelenlegi Fidesz frakcióvezető polgármestersége idején a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ parkolóautomata-tisztításra írt ki közbeszerzési pályázatot, szintén olyan szabályok alapján, mint Kispesten láttuk. Vagyis az önkormányzatnak öt általa kiválasztott gazdasági szereplőnek kellett ajánlattételi felhívást küldenie a munkára. Az eljárás nyertese a Borsihoz köthető M-Bond Kft. lett. Az egyik vesztes pedig a kispesti eljárásokon rendre taroló Compassion Kft.
Egy másik hasonló józsefvárosi közbeszerzési eljáráson a már szintén említett Apcoa Kft. lett a győztes, a vesztesek közt ezúttal is szerepelt a Compassion Kft., továbbá az ugyancsak Borsi Imre testvére érdekeltségébe tartozó Meload Hungary Kft.
A meglehetősen furcsa egybeesésekkel kapcsolatban megkerestük a kispesti és a józsefvárosi önkormányzatot is, mindkét hivatalban arról érdeklődtünk, hogy a gyanús közbeszerzések esetében hogyan választották ki a pályázókat, illetve, hogyan kerültek kapcsolatba velük.
Kispest önkormányzata nevében Vitál Márton, a jegyzőt helyettesítő aljegyző válaszolt, aki idézte a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályokat, ám arra nem felelt, miként kerültek kapcsolatba az eljárásokon induló gazdasági szereplőkkel. Ugyanakkor hozzátette, hogy a pályázatokra meghívni kívánt ajánlattevőkről a héttagú Költségvetési és Közbeszerzési Bizottság dönt. A 2014-2019-es ciklusban e bizottság tagja volt Kránitz Krisztián, aki egyben a kerületi vagyonkezelő vezetője volt, és a kormánypárti cikkek alapján bensőséges kapcsolatban állt Somogyi László üzletemberrel, és – Krinyó néven – Lackner is utal rá a kiszivárogtatott felvételeken mint aki már megkereste a magáét, és lassan visszavonulhat.
Bár Józsefvárosban Pikó András vezetésével az ellenzék az önkormányzati választáson legyőzte a Fideszt, megkerestük a hivatalt kérdéseinkkel, ugyanis a VIII. kerületi pályázatokat a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ írta ki, ahol nem volt törvényszerű, hogy változás lesz. Ám kiderült, hogy a társaság vezérigazgatója és igazgatótanácsa egy nappal a választás után, október 14-én lemondott, illetve közös megegyezéssel távozott, ezért az önkormányzat nem tudott tájékoztatást adni az ügyben.
Kiemelt kép: Gajda Péter Facebook oldala | Kerületeken átívelő Fidesz-MSZP összjáték rajzolódik ki a kispesti korrupciós botrány szálaiból | Gyanús közbeszerzések mutatnak kapcsolatot a baloldali Kispest és az akkor még fideszes vezetésű Józsefváros között. Az ügyben feltűnő cégek egy része a ferencvárosi fideszes parkolási biznisz egyik kulcsfigurájához kötődik. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2019/11/26/kispest-jozsefvaros-lackner-csaba-kocsis-mate-fidesz-mszp-korrupcio-parkolas-ferencvaros/ | 2019-11-26 10:16:32 | true | null | null | 24.hu |
Az MSZP Országos Elnökségének kezdeményezésére kedden az Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa megtárgyalta Lackner Csaba ügyét.
A testület a fegyelmi felelősséget megállapította és a pártból való kizárás mellett döntött.
Az Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa keddi döntése értelmében Lackner Csaba már nem tagja a Magyar Szocialista Pártnak, közölte a párt.
Nagy kérdés, a drogozás- és korrupciógyanúba keveredett, ennek ellenére október 13-án újraválasztott önkormányzati képviselő Lackner átgondolja-e, és mégis visszaadja-e mandátumát. A minap ugyanis ügyvédjén keresztül még azt tudatta, nem hajlandó lemondani képviselői helyéről.
Mint megírtuk : múlt héten Tóth Bertalan, a z MSZP elnöke kezdeményezte a korrupciógyanúba keveredett Lackner Csaba kizárását a pártból. Tóth Bertalan a Facebook-oldalán azt írta: Lejárt a határidő, miután az MSZP elnökségének felszólítására Lackner Csaba nem nyilatkozott az önkormányzati képviselői mandátuma sorsáról. Az MSZP ezért az országos etikai és fegyelmi ügyek tanácsánál kezdeményezte Lackner Csaba pártból való kizárását. A testület nyolc napon belül hozza meg a döntését.
Ahogy arról beszámoltunk, összefonódásokról, kenőpénzekről, fenyegetésekről, háttérmutyikról beszélgetnek azokon a hangfelvételeken XIX. kerületi szocialista kerületi politikusok , akikről a Magyar Nemzet hosszabb cikksorozatban számolt be. Egy videófelvételen állítólag Lackner Csaba látható, ahogy egy zacskónyi fehér port lenget a kezében, majd rendezget el maga előtt bankkártyával.
A felvételeken Lackner súlyos állításokat fogalmaz meg a XIX. kerület vagyonkezelő vezetőjéről, akinél komoly pénzek kötöttek ki, a szintén szocialista kerületi képviselő Kránitz Krisztiánról, illetve a szocialista polgármesterről, Gajda Péterről. Elhangzik az a mondat, hogy
aki az önkormányzati politikában nem keresi meg az évi százmillió forintot, az hülye.
Lackner saját anyagi helyzetéről azt állította, hogy havi másfél millió forintot keres, párttársa, Kránitz Krisztián vagyonát pedig 200-250 millió forintra becsülte. A politikusok vagyonnyilatkozatai nem tükrözik ezeket a számokat. Lackner szavai szerint egy ügyletből Kránitz 12 millió forintot, míg Gajda Péter polgármester hárommillió forintot kapott.
A botrány ellenére az október 13-i önkormányzati választáson Gajda Péter 58,58 százalékkal polgármester lett, Lackner pedig megnyerte a körzetét, és bekerült a képviselő-testületbe. | Kizárták a kispesti kokainozós botrányba keveredett Lackner Csabát az MSZP-ből | Mint megírtuk : múlt héten Tóth Bertalan, a z MSZP elnöke kezdeményezte a korrupciógyanúba keveredett Lackner Csaba kizárását a pártból. Tóth Bertalan a Facebook-oldalán azt írta: Lejárt a határidő, miután az MSZP elnökségének felszólítására Lackner Csaba nem nyilatkozott az önkormányzati képviselői mandátuma sorsáról. Az MSZP ezért az országos etikai és fegyelmi ügyek tanácsánál kezdeményezte Lackner Csaba pártból való kizárását. A testület nyolc napon belül hozza meg a döntését. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/10/29/lackner_csaba_mszp_kizaras/ | 2018-11-29 10:27:00 | true | null | null | Index |
A következő visszaemlékezésben sokat segített Bodoky Tamás, aki anno az Indexen követte végig az eseményeket. Felhasználtam az írásait is, illetve három éve, amikor a Szakonyi Péter által szerkesztett „25 év, 25 nagy átverés” című könyvben megjelent az esetről egy nagyobb írásom, akkor is felidéztük Bodoky Tamással a történéseket.
Jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte a hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolt Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. korábbi vezérigazgatóját kedden a Kúria. A legfelsőbb bíróságra úgy került az ügy, hogy Kocsis a másodfokon született döntés ellen fellebbezett, de végül így sem járt jobban, a Kúria helybenhagyta a korábbi ítéletet.
A mostani, végleges ítélet egy 10-14 éves összetett eseménysor vége, amely legalább egy évtizede a közvélemény előtt játszódott.
Kocsis István büntetőügyének közvetlen története 2008. március 11-én indult, amikor is Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök váratlanul leváltotta őt az MVM éléről. Ma már aligha emlékezünk erre az epizódra, de a leváltás után hamarosan, március 27-én kiszivárgott, hogy Gyurcsány magánérdekeltsége, a mosonmagyaróvári timföldgyár (Motim Zrt.) kedvezményes áron kapott energiát az MVM-től, ráadásul Kocsis átvehette a BKV irányítását.
Érezhető volt, hogy nagy erők feszülnek egymásnak, majd amikor hamarosan az MVM is megkapta az új első emberét Mártha Imre személyében, az új seprű elvégezte az ilyenkor szokásos átvilágítást.
A baloldal végnapjai
Fontos tehát a politika környezet: még az MSZP kormányzott, de ebben a dicstelen korszakban a különböző baloldali erők ahhoz még elég erősek voltak, hogy egymást besározzák, de ahhoz már nem, hogy a szavazók számára is vonzó alternatívát mutassanak fel.
A már megnevezett két, közösségi forrásból működő nagy magyar cég, az MVM és a BKV, vagyis a villamos művek és a fővárosi közlekedési vállalat irattáraiból csak úgy ömlöttek ki a csontvázak, az értelmetlen szerződések, az offshore cégeknek elutalt közpénzekről szóló anyagok. Publikussá vált mindenféle ócska, nyilvános dokumentumokból copy-paste-tel készített, de milliókra értékelt tanulmány, amit sokszor ismert emberek, máskor nevenincs, frissen létrehozott cégek számlázhattak ki.
Robban a bomba
Mindkét cégnél az új menedzsment felkavarta az állóvizet, leporolta az aktákat, és alighanem kölcsönösen szivárogtattak a sajtónak mindenféle anyagot. Igazán az MVM átvilágítása volt döbbenetes, az új felügyelőbizottság által megrendelt és az Erős Ügyvédi Iroda Squire, Sanders & Dempsey LLP által elkészített jelentést ugyanis valaki vagy valakik feladták a tatabányai főpostán, és azt több újságíró is megkapta. A döbbenetes tartalmú jelentés után az MVM új vezetése nem tehetett mást, büntetőfeljelentést tett.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) azonnal el is rendelte ismeretlen tettes ellen a nyomozást. Eleinte Kocsis István vezérigazgató, illetve Molnár László gazdasági vezérigazgató-helyettes került fókuszba a cég részéről, és úgy tűnt, hogy egy Szász András nevű, mindenféle zavaros ügyben felbukkanó tanácsadó fogja össze az ügyeket, amiben kulcsszerepe volt Kapolyi László volt ipari miniszter személyének is.
A kulcsszereplők
Bodoky Tamás újságíró visszaemlékezései szerint Szász tűnt a főnöknek, amikor Bodoky egy ízben jelezte neki, hogy erről meghallgatná Kapolyi véleményét is, Szász a jelenlétében felhívta a sokszoros milliárdos volt politikust, és felszólító módban azt mondta, hogy „Lacikám holnap 4-re bejössz, vár a szerkesztő úr.”
A legfontosabb szereplők közül az eljárás során előbb Molnár, majd Kapolyi is meghalt, utóbbi a titkos ügyletek egyik legnagyobb kockázatát igazolta, idősebb korábban olykor leplezetlenül beszélt mindenki más által addig tagadott összefüggésekről.
Kocsisról nagyon sokáig úgy tűnt, hogy teljesen megússza a zavaros utalásokat, nem volt bizonyítható, hogy tudott volna a pénzkiáramlásokról, miközben mindvégig elég életszerűtlen volt, hogy az első számú vezető tudta nélkül 20-40 milliárd forint folyt volna el értelmetlenül.
A konkrét ügyek
A rengeteg értelmetlen számla felidézése talán túl sok részletet igényel, de párat emeljünk ki.
2007-ben például az MVM képes volt egy ciprusi–szamoai–brit hátterű cég, az Aquifex Ltd. számára olyan megbízást adni, hogy ez a cég hajtson fel 10 százalékos megtérülésű energiapiaci befektetéseket a magyar állami aktornak. E homályos megbízás után 2008 februárja és májusa között 6,35 millió eurót át is utalt a megfoghatatlan és teljességgel lenyomozhatatlan hátterű cég osztrák (Meinl Banknál vezetett) számlájára. Az utalásokat Kocsis István vezérigazgató és Molnár László gazdasági vezérhelyettese írta alá.
Mielőtt 2008 márciusában Kocsis távozni kényszerült, és az Aquifex-ügy kiderült, az MVM még a befektetési portfólióját is eladta az offshore cégnek, utána persze hiába futott a pénzének nagy része után, csak egy kis töredéke lett meg az elutalt összegnek.
A struktúra árulkodóan bonyolult és teljességgel életidegen volt a kelet-európai viszonyoktól. A magyar állami cégnek segítő társaság közvetlen tulajdonosa egy Morewig nevű angol cég volt, annak a tulajdonosa pedig egy Zulmar International Limited nevű cég, amely Apián, vagyis a Szamoai Független Állam 60 ezres fővárosában volt bejegyezve.
Sok hasonló ügy
Kocsis később azzal védekezett, hogy idehaza nem találtak olyan szakértőt, aki segített volna a nemzetközi terjeszkedésben, és szokatlanul nyíltan utalt arra is, hogy a Balkánon olyan „alkotmányos költségekre” is szükség lehet, amelyet egy offshore cég könnyebben kezel.
Ahogy nyíltak az akták, úgy ömlöttek ki a gyanús ügyek, egy milánói bejegyzésű és vélhetően szerb energetikai tanácsadók érdekeltségébe tartozó cégnek, a Decotra SRL-nek például 2 millió eurós kölcsönt nyújtott az MVM.
Akadt egy titokzatos spanyol tanácsadócég, az Ibizán bejegyzett Puerto 2006 SL is 130 millió forintot kapott az MVM-től. Az MVM állítólag meg szerette volna venni egy hazai energianádcég (NÁD MPS-H Kft.), illetve a szerb loznicai és a boszniai stanari erőműprojekteket.
A közvélemény számára is erősebb sztori volt az, amelyben a cégvezető feleségét is hírbe hozták. Az MVM egy horvátországi szállodaszerződése során felmerült ugyanis, hogy a szerződő partnercég végső haszonhúzója egy Kocsis Istvánné nevű magyar állampolgár. Kocsis határozottan cáfolta, hogy a feleségéről lenne szó, de a nemzetközi cégregiszterekből mégis ez látszott.
Kapolyi László is mindenféle zavaros szerződést köthetett a céggel, az MVM-csoportba tartozó Paksi Atomerőmű, a Vértesi Erőmű, illetve a Kárpát Energo közötti mozgásokban az volt a közös, hogy az állami tulajdonú magyar cégekből ömlött ki a közvagyon, az kétes cégeknél landolt.
Kocsis István sokáig védett személynek tűnt, hiszen korábbi magas állami posztjai, privatizációs ügyletei vagy energetikai privatizációi után mindenki azt gondolta, hogy védett, ráadásul a Fidesz nagyon hálás lehetett neki.
Kocsis Istvánt eleinte nem is hallgatták meg a nyomozók, úgy maradhatott egy ideig a BKV első embere, hogy a fővárosi cégek közül a 2010-es önkormányzati választások után egyedül ő tarthatta meg állását. Végül 2010. szeptember 2-án távozott a BKV éléről, azóta az OTP-csoportban dolgozott, de időről időre felmerült az energetikai szakmában, hogy visszatérhet (szerepét emlegették a Paks 2, az MVM, illetve potenciálisan még a Mol-csoport kapcsán is). Több eljárás is úgy zárult, hogy Kocsis Istvánt nem találta bűnösnek a bíróság, végül a Pécsi Ítélőtábla idén tavasszal öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. A Kúria most ezt az ítéletet hagyta helyben.
(Borítókép: Kocsis István érkezik még mint tanúként a 2015-ös tárgyalásra, Kiss Ernő nyugalmazott rendőr dandártábornok ellen befolyással üzérkedés miatt indított perben a Fővárosi Törvényszékre április 15-én. Fotó: SoóS Lajos / MTI) | 5 évre börtönbe megy Kocsis István volt MVM-vezér | Lassan másfél évtizede húzódott az az ügy, amelyben a Kocsis István vezette állami MVM-ből több tízmilliárd forintot utaltak el mindenféle offshore-cég számlájára. Most ítélet született. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/11/26/cim_ide_attol_fugg_mi_lesz_az_itelet_kocsis_istvan_itelet_az_elso_nagy_mvm-ugy/ | 2019-11-26 13:23:08 | true | null | null | Index |
Hárommilliárdos korrupció a Gyurcsány-korszakban: mindent tagad az Alstom-ügy kulcsfigurája
A többi terhelthez hasonlóan tagadta a bűncselekmény elkövetését az Alstom-botrány ötödrendű vádlottja, Terner Géza a büntetőügy keddi, előkészítő ülésén a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint összesen csaknem hárommilliárd (!) forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak a Gyurcsány-korszakban, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy T. Károly, Medgyessy Péter egykori bizalmasa volt az egyik legfontosabb közvetítő az Alstom, a BKV és a politika között. Azt végül nem sikerült kideríteni, kiknél landoltak a kenőpénzek, így a balliberális politikusok és döntéshozók elkerülték a vádlottak padját.
A Gyurcsány-kormány idején zajló Alstom-botrány vádirata szerint
az első- és másodrendű vádlottak azt, hogy az érdekeltségükbe tartozó cég, az Alstom nyerje a budapesti M2-M4 metróvonalakon közlekedő metrószerelvények beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatot, valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával, rendkívüli üzleti költség néven költségként elszámolható vesztegetési pénz útján biztosították.
Hárommilliárdos kenőpénz
A cég a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására 8.463.643 eurót (mai árfolyamon csaknem hárommilliárd forintot!) fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek – áll a vádiratban. A vádiratból egyértelműen kiderül: csak a vesztegetők kerültek a vádlottak padjára, azoknak a neve, akiknél a kenőpénzek landoltak, homályban maradt, így politikai-közéleti szereplők elkerülték a felelősségre vonást, annak ellenére, hogy a beruházás egyetlen fontosabb lépéséről sem dönthettek a BKV-nál az akkori nagypolitika és a Demszky-vezette városvezetés nélkül.
A metrószerelvények beszerzésével összefüggésben még 2011-ben indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. A KNYF április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsított közül négy személy ellen emelt vádat, kettővel szemben pedig elkülönítette és felfüggesztette a nyomozást. Utóbbiak egyike az a Terner Géza, akivel szemben júliusban folytatták az eljárást, majd bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt ellene is vádat emeltek, illetve indítványozták, hogy ügyét a bíróság egyesítse a korábbi vádemelés alapján indult alapüggyel. Az ügyészség szerint Terner volt a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre. Az ő ügyében november 26-án tartott előkészítő ülést a bíróság. Terner a Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint mindent tagadott, a bűncselekmény elkövetését nem ismerte el.
Terner Géza neve korábban felmerült a 2000-es években az MSZP-SZDSZ-kormánnyal összenőtt korrupciós botrány, a Strabag-ügy kapcsán is. Az osztrák sajtó tárta fel 2006-ban, hogy a Strabag a Terner fémjelezte Eurocontact nevű lobbicég közbeiktatásával, túlfizetésével teremtett forrást a 2002-ben hatalomra került MSZP-SZDSZ-koalíció megkörnyékezéséhez. A Strabag az akciót követően, a 2003-2007 közötti időszakban mintegy 360 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott. Ebben az időszakban az Eurocontactnak is jól ment: a törpe lobbicég nemzetközi tanácsadó nagyvállalatokat megszégyenítve 2004-2005-ben 4,85 milliárd, 2006-ban több, mint 5,3 milliárd, 2007-ben pedig 3,3 milliárd forint bevételre tett szert. Arról évekkel ezelőtt a Heti Válasz írt, hogy a korrupciós botrányhoz és a lobbicéghez köthető titkos feljegyzésekben Puch László volt szocialista pártpénztárnok és Kuncze Gábor egykori SZDSZ-elnök neve többször is szerepelt.
Visszatérve az Alstom-ügyhöz, a vádlottak között szerepel Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, T. Károly (másodrendű vádlott), W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója (harmadrendű vádlott), Shahbaz Z. amerikai állampolgár (elsőrendű vádlott), valamint az osztrák Kyrill L. (negyedrendű vádlott) is. Ügyükben már október 15-én megtartotta az előkészítő ülést a bíróság, amely, miután egyik vádlott sem ismerte el a terhére rótt cselekményt, az ügyet tárgyalásra utalta.
Az Alstom-botrányról bővebben itt olvashatnak. | Hárommilliárdos korrupció a Gyurcsány-korszakban: mindent tagad az Alstom-ügy kulcsfigurája | A többi terhelthez hasonlóan tagadta a bűncselekmény elkövetését az Alstom-botrány ötödrendű vádlottja, Terner Géza a büntetőügy keddi, előkészítő ülésén a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint összesen csaknem hárommilliárd (!) forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak a Gyurcsány-korszakban, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy T. Károly, Medgyessy Péter egykori bizalmasa volt az egyik legfontosabb közvetítő az Alstom, a BKV és a politika között. Azt végül nem sikerült kideríteni, kiknél landoltak a kenőpénzek, így a balliberális politikusok és döntéshozók elkerülték a vádlottak padját. | null | 1 | https://pestisracok.hu/harommilliardos-korrupcio-a-gyurcsany-korszakban-mindent-tagad-az-alstom-ugy-kulcsfiguraja/ | 2019-11-26 16:32:09 | true | null | null | pestisracok.hu |
Kevés annyira vicces rendőrségi dokumentumot írtak a rendvédelem magyarországi történetében, mint a BRFK Korrupciós és Gazdaságvédelmi Főosztályának egyik friss, nyomozást megszüntető határozata, amit most fogok bemutatni.
A dolog humora akkor jön ki igazán, ha az ember ismeri az alapsztorit, amiben nyomoztak, az ugyanis már eleve az egyik legviccesebb leleplezett hazai korrupciós ügy.
Többek között azért humoros, mert annyira átlátszó és nyilvánvaló, miközben bárki számára könnyen érthető.
Az Emberierőforrás-minisztériumnak volt egy Türr István Képző és Kutató Intézet nevű, felnőttképzéssel foglalkozó háttérintézménye. Ennek a TKKI-nak egy rakás telephelye volt vidéken. Hadházy Ákos, a korrupcióleleplezésben utazó független képviselő szúrta ki még 2015-ben, hogy a TKKI abban az évben, illetve kettővel korábban közbeszerzési eljárásban keresett és talált olyan vállalkozót, aki eltakarítja a havat pár telephelyének az udvaráról és parkolójából.
2013-ban 25 millió 600 ezer forintot fizettek ki egy cégnek két telephelyük udvarának hó- és síkosságmentesítéséért.
2015-ben, amikor Hadházy kiszúrta az ügyet, egy újabb közbeszerzésben kerestek hóeltakarítót három telephely, a miskolci, az ózdi és a kecskeméti tisztán tartására.
Hogy kézzelfoghatóan el tudjuk képzelni a feladatot: a három érintett udvar összterülete 7670 négyzetméter, ami nagyjából akkora terület, mint egy szabványos focipálya a mellette körben húzódó pár méter széles sávval, ahol a cserepadok találhatók és a cserék melegítenek. Vagyis durván egy focistadion belső részét kell elképzelni.
Tehát ennek a futballpályányi területnek az egy idényen keresztül történő hólapátolására és sózására keresett vállalkozót a Türr. És talált is. Egy reklámcéget, a budapesti Lightboard Outdoor Kft.-t 25 millió forintért. Ugyanazt a céget, amelyik 2013-ban is nyert.
Hogy világos legyen, milyen extrém és nyilvánvaló túlárazásról van szó, jöjjön néhány - pár perces online kutatással talált - összehasonlító példa.
Pécs városának éves hó- és síkosságmentesítése 60 millió forintba kerül.
Békéscsabán ugyanez évi 50 millió forint.
Szekszárd erre a célra a kérdéses tender előtti, 2014-es évben 40 milliót költött.
Tehát 163, 194 és 96 négyzetkilométer területű megyei jogú városok éves hóeltakarítása - nagy gépekkel, sószórókkal, hóekékkel és kézi erővel - kerül durván kétszer annyiba, mint amennyit a TKKI egy focipályányi felület tisztán tartásért kifizetett.
Már szinte szőrözés, de érdemes belegondolni, hogy Szekszárd alapterülete 96 négyzetkilométer, vagyis 96 millió négyzetméter. Vegyük úgy, hogy ennek csak az 1 százalékáról kell letisztítani a havat. Mert a terület nagy része magáningatlan, park, szőlő meg háztető. Tehát ha nagyvonalúan csak Szekszárd felületének 1 százalékával számolunk, akkor a városban egy négyzetméternyi felületet évi 42 forintért tartottak tisztán. Miközben a TKKI tenderén győztes cég, a Lightboard Outdoor Kft ugyanezért négyzetméterenként 3260 forintot kapott.
Az csak pikánsabbá teszi a sztorit, hogy a túlárazott vidéki megbízásokat egy hóeltakarítással nem foglalkozó budapesti reklámcég kapta, akinek ezért alvállalkozót kellett bevonnia.
Az ügyben Hadházy feljelentést tett, hogy utána hosszú évekig folyjon a nyomozás, majd a képviselő a napokban levelet kapjon arról, hogy megszüntették a nyomozást.
De milyen indoklással!
Mivel az ügy összes egyéb körülményei világosak és dokumentumokkal bizonyítottak voltak, a nyomozás lényegében egy téma körül forgott: feltűnően túlárazottak voltak-e a megbízási szerződések.
A magyar korrupcióellenes rendőrök faarccal leadott válasza erre négy évnyi nyomozás után az, hogy
ezt képtelenség megállapítani.
Nem viccelek.
Pedig a indoklás eleje még teljesen racionális. A nyomozók ugyanis, mint leírták, a piaci árak, illetve a hasonló megrendelések árainak összehasonlításával igyekeztek megállapítani, hogy volt-e feltűnő túlárazás:
Eddig tartott a komolykodás, a következő bekezdésben máris begyújtották a dilivonat kazánját:
Ízlelgessük a bekezdés elején kibontott gondolatmenet ívét:
"A vizsgált adatok alapján a TKKI által meghirdetett pályázatokban rögzített vállalkozói díj valóban magasabb volt az átlagos fogyasztói árnál (...) a hó- és síkosságmentesítésre fordított költségek nem határozhatók meg egzakt módon."
Tehát bár egzakt módon meg tudták állapítani, hogy a TKKI többet fizetett az átlagos árnál, a mondat végén mégis azt állítják, hogy az ár nem határozható meg egzakt módon.
Hogy az egészet azzal a végképp abszurd kijelentéssel zárják le, hogy
"a hó- és síkosságmentesítési szolgáltatás szabadpiaci árainak pontos megállapítása szintén nem lehetséges."
Tehát a rendőrök négy év alatt nem tudtak kiásni egyetlen, hó- és síkosságmentesítési árajánlatot sem Magyarország területén, sőt azt állítják, hogy nemcsak nekik nem sikerült, hanem egyenesen fogalmi lehetetlenség.
Ehhez képest bárki, aki végez néhány online keresést, néhány perc alatt egy rakás, nagyon is összehasonlítható, konkrét, piaci árajánlatot talál, ahol a feladat szinte pontosan ugyanaz, a tisztítandó területre vetített ár viszont a mi ügyünkben szereplőnek az elenyésző töredéke.
Ehhez képest a hangulatot oldó viccelődésnek tűnik, hogy az indoklásba azt is beleírták, hogy azért sincs itt semmi látnivaló, mert az EMMI sem talált problémát az ügyben, amikor saját magát vizsgáltatta ki:
Az a könnyedebb szórakoztatás kategóriájába tartozik, ahogy a rendőrök azt próbálják megindokolni, hogy a TKKI miért nem vett fel a téli hónapokra minden érintett telephelyre egy-egy állandó hóeltakarító embert mondjuk havi 250 ezerérét, hogy az, amikor kell, lapátoljon és sózzon. Ha csak az alanti szöveget olvasnád, azt hihetnéd, hogy Liszt Ferenc Repülőtér méretű objektumokról van szó. Itt érdemes emlékeztetni magunkat, hogy mind a 2013-as, mind a 2015-ös szerződés esetében az összes érintett terület volt akkora, mint egy-egy futballpálya.
Az abszurd humor kategóriájába sorolható a következő rendőri "gondolatmenet" is. Ami szerint azért volt természetes és elkerülhetetlen, hogy a TKKI a piaci árnál - hoppá, eszerint mégis megállapítható a piaci ár? - többet fizessen a hóeltakarításért, mert maga a TKKI csak 2011 júliusában jött létre, így nem lehetett hóeltakarítós múltja, ezért az igazgatónak sietnie kellett, hogy megoldást találjon. Az ő szavaikkal:
"a TKKI (...) csupán 2011. július 1. napján jött létre (...) a szerv akkori vezetője részéről szükséges volt (...) a minél gyorsabb és hatékonyabb intézkedés, melyből következően a megrendelt szolgáltatás értéke természetszerűleg meghaladhatta az átlagos piaci árat."
Az ember erre első olvasásra rá is bólintana, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ha hirtelen romlik el a kazán februárban, akkor sokkal többe fog kerülni a pár órán belüli javíttatás, mintha év közben kényelmesen kerestünk volna szerelőt egy átvizsgálásra. Csakhogy a nyomozók itt is madárnak nézik az olvasót, aki viszont nem hülye és jól emlékszik, hogy az első szerződést 2013-ban kötötték, másfél évvel a TKKI alakulása után vagyis az igazgatónak egyáltalán nem kellett annyira sietnie:
Most következik a cukrozott cseresznye a tortán, vagyis az a mondat, amivel a TKKI aktuális vezetőit próbálja mentesíteni a rendőrség bármiféle felelősség alól.
Az intézmény vezetőjét azzal próbálták ugyanis mentegetni, hogy mivel egy beosztottja készítette elő az ügyet, ő igazgatóként agyilag képtelen volt felfogni, hogy 25 millió forint az feltűnően magas összeg egy focipálya hómentesítéséért:
A konklúzió ezek után nem is lehet más, mint az, hogy
"a vállalkozói díj vonatkozásában összegszerűségében egzakt módon meghatározható vagyoni hátrány kimutatása nem lehetséges."
Az újságíró örülhet, ha 24 óra alatt - amiből konkrétan körülbelül egy órát foglalkozott ezzel a témával - olyan tényeket sikerült feltárnia, ami négy év alatt sem ment egy egész antikorrupciós rendőrcsapatnak.
Két oka lehet annak, hogy ez így történt. És én nem hiszem, hogy a kettő közül az lenne a valós, hogy ennyivel jobban tudok nyomozni egy csapat szakértő rendőrnél. | A rendőrök olyan hülyének tettették magukat, mint valami viccben, hogy eredménytelenül zárhassák le egy korrupciós | Kevés annyira vicces rendőrségi dokumentumot írtak a rendvédelem magyarországi történetében, mint a BRFK Korrupciós és Gazdaságvédelmi Főosztályának egyik friss, nyomozást megszüntető határozata, amit most fogok bemutatni. | null | 1 | https://444.hu/2019/11/27/a-rendorok-olyan-hulyenek-tettettek-magukat-mint-valami-viccben-hogy-eredmenytelenul-zarhassak-le-egy-korrupcios-ugy-a-nyomozasat | 2019-11-27 10:33:36 | true | null | null | 444 |
Kedden a Kúria jogerősen öt év börtönre ítélte Kocsis Istvánt, amiért a kétezres évek elején az MVM vezérigazgatójaként 15 milliárd forintot szivattyúzott ki offshore cégekbe a vállalatból.
Kocsis a magyar gazdaság és politika határvidékének egyik legérdekesebb figurája, a Nagy Túlélő, aki bármilyen kormányt kiszolgált.
1995, Horn-kormány, csődközeli államháztartás, Bokros-csomag, idegesség. Az akkor éppen ÁPV Rt-nek hívott állami vagyonkezelő szervezet vezérigazgatója úgy ad el egy erőművet egy német cégnek, hogy a magasabb vételár fejében a szerződés titkos záradékában a vevőnek hihetetlenül sok pénzt hozó dolgokat vállal be sok évre előre, az állam nevében. 1997. A vezérigazgató lemond a pozíciójáról, ám ezzel egyidőben kiderül, hogy mi miatt: ahhoz a német céghez szerződik le topmenedzsernek, amelyiknek nemrég eladta az erőművet. Csakhogy emberünk nem tud németül. Ám a német céget ez sem izgatja: hősünket úgy iratja be egyéves nyelvtanfolyamra Németországban, hogy közben már elkezdi kapni a fizetését.
Közben, 1998-ban kormányváltás történik, jön a Fidesz és egyből szembesül azzal, hogy emberünk milyen, a magyar költségvetésnek milliárdokba kerülő dolgokat vállalt be a titkos záradékban. A Fidesz kivizsgálja az ügyet, majd úgy dönt, hogy ez akkora bukó, hogy inkább kamatostul visszafizet a németeknek 26 millió dollárt, csak lezáródjon az ügy. A Fidesz 2002-ben megbukik, jön vissza az MSZP. Hősünk az ezt követő, nyolcéves baloldali kormányzás alatt különféle állami óriáscégek vezetője, hogy mindezek után, miután a Fidesz hatalomra került, ne egyből távolítsák el aktuális munkahelyéről, a BKV-tól, hanem csak egy évvel később. Hogy utána - bár komoly perek indulnak ellene - lényegében békén hagyják. A kormánymédiában nem személyeskednek vele. Annak ellenére nem írnak a gazdagsága látványos jeleivel, hogy helikopterrel jár le a hagyományos jobboldali fészeknek számító Leányfaluba, ahol a 11-es út mentén, a település centrumában több focipályányi, szem előtt levő szuperbirtoka van, rajta egy régi kúriával.
Ki az, aki évtizedeken át ilyen érinthetetlen tud lenni Magyarországon?
Kocsis István, a Szuperkáder, a Teflonember, Csányi Sándor kedvence, a magyar oligarchavadászatok csillaga, aki most, amikor már mindenki azt hitte, hogy mindent meg fog úszni, jogerősen öt év börtönt kapott a Magyar Villamos Művek vezetőjeként elkövetett bűncselekmények miatt.
A mérnök végzettségű, első munkás éveit a Műszaki Egyetemen töltő Kocsis így vagy úgy, de mindig is közel volt a politikához. A nyolcvanas években, a Kádár-rendszerben az általa igazgatott kollégiumban reformereket engedett előadni és tiltott irodalmat sokszorosíttatott. A rendszerváltáskor is akítv maradt, az irodájában alakult meg egy MDF-szervezet. Hiába volt korábban a Műszaki Egyetem pártbizottságának tagja, a rendszerváltás környékén már inkább mérsékelt jobbos kádernek számított.
Bár először egy állami cégnél, a Fegyver- és Gázkészülékgyárban vállalt állást, amikor az ott vezérigazgató Latorcai Jánosból KDNP-s miniszter lett, Kocsis vele ment az ipari minisztériumba, helyettes államtitkárnak.
Ekkor lett először köze a privatizációhoz, ami ezután évekig a terepe marad, amennyiben helyettes államtitkárként ő készítette fel az eladásra az akkoriban Piszkos 13-nak nevezett, a magyar állam szempontjából stratégiainak számító, de súlyos adósságokkal küzdő cégeket. 1993 a minisztériumból át is ült az egyik akkori állami vagyonkezelő szervezet, a ÁV Rt. vezetésébe.
1994-ben jött a kormányváltás és vele Horn Gyula meg az MSZP-SZDSZ-koalíció. És ekkor derült ki, hogy milyen sokat számítanak Kocsis olyan képességei, mint az, hogy nagykutyákkal vadászott együtt és a színfalak mögött egy rakás befolyásos figurával lett jóba, köztük későbbi mentorával, Csányi Sándor OTP-vezérrel. Illetve hogy már akkor az volt a híre, hogy hatékony, lojális, ideológiamentes végrehajtóember. Mindezek olyan sokat számítottak, hogy hiába volt az Antall- és Boross-kormányok kádere, Horn Gyula extrém kivételként nemhogy nem rúgta ki, hanem hamarosan felfelé buktatta és a privatizációs szervezet elsőszámú vezetőjének tette meg.
Ahol Kocsis abszolúte megszolgálta a kinevezőinek bizalmát. Amikor majdnem csődbe ment a költségvetés, a politikai kívánalomnak megfelelően igen rövid idő alatt lezavarta az energiaszektor privatizációját, 500 milliárd akkori forintot prezentálva a kormánynak. (Utóbb derült ki, hogy ezzel ő maga is milyen jól járt személyesen.) Közben megcsillogtatta két további szuperképességét: a mindent túlélést és a barátok ügyes kiválasztását.
Előbbit azzal, hogy simán túlélte 96-ban azt a Tocsik-botrányt, ami az általa vezetett szervezet botránya volt, amiben rendőrségi eljárás folyt és ami akkora politikai földindulást hozott, ami az addig a magyar politika 2.-3. erejének számító SZDSZ gyors eljelentéktelenedését majd később megszűnését okozta.
Utóbbit azzal, hogy amikor a Horn-kormány első éveiben a kulcsminiszternek számító, bankárból lett politikus Bokros Lajos pénzügyminiszter nyíltan bajuszt akasztott Csányi Sándorrral, az OTP elnök-vezérigazgatójával, Kocsis annak az oldalára állt, akiből később az igazi nagyember lett. Bokros pontosan látta, mekkora hatalom és pénz kezd összepontosulni Csányinál, aki papíron egyszerű menedzserként valójában fokozatosan megszerezte a tulajdonosi irányítást a legnagyobb magyar bank fölött. Bokros meg akarta törni Csányi kiépülő hatalmát azzal, hogy az állami tulajdonos képviseletében egy közgyűlésen szétválasztatja az elnöki és vezérigazgatói pozíciót, hogy Csányi csak az egyiket tölthesse be és közben ellensúlya keletkezzen. Csakhogy az állami részvényt kezelő Kocsis egy kis trükközéssel megszívatta Bokrost és Csányi kezében hagyta az OTP-t. A hála később nem is maradt el.
Csányi még az OTP igazgatóságába is beemelte Kocsist.
Akinek a túlélőképességét bizonyította, hogy az 1998-ban hatalomra kerülő Fidesz hiába utazott - a szlogenek szintjén legalábbis - számonkérésben, Kocsis megúszta a Mátrai Erőmű cikkünk elején felidézett privatizálását is.
Egy ilyen kaliberű egyensúlyozónak az már szinte nem is volt kihívás, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció kisebbik, liberális tagja nyíltan rühellte és ahol, illetve amennyire tudott, keresztbetett neki.
Az a tény, hogy Kocsis az utolsó ÁPV Rt-s munkanapján még aláírta a Dunaferrt vagyonkezelésbe adó szerződést, akár arra is utalhat, hogy hősünk arra számított, hogy az Orbán-kormánnyal is jól ki fog jönni. De a szerződést az új hatalom felmondta.
Futtatni tehát nem futtaták, de nem is bántották: a Fidesz-kormány alatt állami pozíciót azért nem kapott, bezzeg a 2002-es kormányváltás után. Mindegyik helyen durván 3 évet töltve egymás után vezett olyan állami óriáscégeket, mint a Paksi Atomerőmű, a Magyar Villamosművek és a BKV. Korábban említett képességeit még egyszer megcsillogtatva utóbbit egy ideig még a 2010-es fideszes rendszerváltás után is.
A sajtó a szocialisták nyolc éve alatt szinte folyamatosan írt gyanús ügyleteiről, amikben nem ritkán szerepeltek offshore cégek, de ez látszatra mit sem ártott Kocsisnak.
Egészen extrém túlélőképességét közben hamar bebizonyította: 2003-ban hiába volt olyan súlyos üzemzavar az álta irányított paksi erőműben, ami Csernobil óta a legsúlyosabb nukleáris eseménynek bizonyult Európában, azután is a helyén maradhatatott.
Az önmagát addig sima, jól fizetett állami káderként futtató Kocsis egy idő múlva, a kétezres évek elején mutatni kezdte a vagyonát. Ráadásul meglepően kivagyi húzásokkal: megvásárolta például azt a Leányfalu központjában, a forgalmas főút mellett található, 20 ezer négyzetméteres, birtok méretű gigatelket, ami Budapest felől érkezve bal kézre esik, közvetlenül a fürdő előtt, és ahová akkori hírek szerint alkalmanként helikopterrel járt le. A telken álló kastélyban korábban három szakszervezet közös üdülője működött. A helyiek azóta is terjesztik azt a népmeseszerű történetet, hogy egyszer, amikor Kocsiséknál családi esküvőt tartottak, a családfő vagy egyik vendégének helikoptere olyan közel szállt le egy helyi teniszpályához, hogy az azt fedő salakot mind szétszórta a környéken, vörös házakat és egy földes teniszpályát hagyva maga után.
Ám végül kiderült, hogy mindent ő sem úszhat meg. Több per is indult ellene, például az MVM vezetőjeként elkövetett húzásai miatt és bár többször is nyert elsőfokon, illetve új eljárást is ki tudott harcolni, a végén most öt évet kapott jogerősen. Ebben az ügyben Kocsist és társait azzal vádolták, hogy különböző, leginkább offshore-cégekkel kötött kamuszerződések révén mintegy 15 milliárd forintot szívtak ki az MVM-ből.
Kocsis karrierje azt bizonyította, hogy akinek vannak alapvető képességei, nem idegenkedik az államnak dolgozni, lojális a megbízóihoz, az ügyeit szívesen intézi elegáns éttermekben és vadászházakban, és mellette jól érzi meg, kik az igazi erősemberek és főleg, hogy nemsokára kik lesznek azok, az Magyarországon sokra, szinte mindenre viheti. A bukása meg azt bizonyítja, hogy nincs az a fészek, amiből nálunk ki ne lehetne esni. Az talán sosem derül ki, hogy ebben az egészben pontosan milyen szerepet játszott az a Csányi Sándor, akiről sokáig úgy tűnt, hogy bármitől képes megvédeni a vadászcimboráját. | Ki is volt Kocsis István, a Szuperkáder, akit most öt év börtönre ítéltek? | Kedden a Kúria jogerősen öt év börtönre ítélte Kocsis Istvánt, amiért a kétezres évek elején az MVM vezérigazgatójaként 15 milliárd forintot szivattyúzott ki offshore cégekbe a vállalatból. Kocsis a magyar gazdaság és politika határvidékének egyik legérdekesebb figurája, a Nagy Túlélő, aki bármilyen kormányt kiszolgált. | null | 1 | https://444.hu/2019/11/26/ki-is-volt-kocsis-istvan-a-szuperkader-akit-most-ot-ev-bortonre-iteltek | 2019-11-27 01:00:00 | true | null | null | 444 |
Mindez azután történt, hogy az önkormányzat megszavazta a 150 millió forintos támogatást.
Lassan tényleg a magyar focivilág állatorvosi lovának lehet nevezni a Szombathelyi Haladást. Nem elég, hogy akkor estek ki az NB 1-ből, amikor a klub fennállásának százéves jubileumát ünnepli, de komoly anyagi zűrben is van a csapatot működtető cég.
Júliusban írtunk arról, hogy már márciusban olyan hírek röppentek fel, mi szerint a klubnál komoly tartozások keletkeztek, a labdarúgók még fizetést sem kapnak:
Mészáros veje átvette a hatalmat, puskaporos hordó lett a Haladás Szombathelyen
Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A focicsapat befogadásával kezdődött, most a kézis lányok be nem engedésével folytatódott Homlok Zsolt hatalomgyakorlása. A nemzetközi klasszis női sportolók távol tartásában a ligetben balhézó ultrákhoz köthető biztonsági cég is segít az üzemeltetőnek. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
A Haladás előbb azt mondta, a hiányuk “csupán” 95 millió forint, egy júliusi szurkolói ankéton aztán maga Illés Béla többségi tulajdonos tudatta, hogy: 400 millió forint hiányzik a kasszából.
A Haladás labdarúgó csapatát a Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft. működteti. A Labdarúgó Kft.-nek egy többségi tulajdonosa van, ez a Halmill Kft. Ennek a cégnek egyik tulajdonosa a volt labdarúgó Illés Béla, a másik pedig Halmai Gábor. A Labdarúgó Kft.-ben három kisebbségi tulajdonos van a Haladás Marketing Kft., a Viktória Futball Club és a szombathelyi önkormányzat.
Korábban 10%-a volt a városnak a Haliban, ám akkor 100 millió forint törzstőkéje volt a cégnek, amit az NB1-es szabályok változása miatt a kft.-nek fel kellett volna emelnie 200 millióra. Így Szombathelynek 5%-ra csökkent volna a tulajdonrésze, ám az Opten cégadatbázisa 8 százalékot mutat. Szintén az Opten adataiban látni, hogy a tőkeemelést a kft. nem hajtotta végre. Sőt a közelmúltban csökkente is azt.
A Haladás a pénzügyi helyzetének a megoldását két lépcsőben gondolta. Elsőként gyorsan pénzhez kellett jutniuk, így az önkormányzathoz fordultak, ami eddig évi 50 millió forintot adott támogatásként a klubnak. A városvezetők a helyzetre azt találták ki, hogy úgy adnak plusz pénzt, hogy előrehozzák a csapat eddigi támogatását, és egyben folyósítják három év pénzét, így 150 millió forintot utalnak át a Halinak.
Ezt azon az augusztusi közgyűlésen döntötték el, amin még Hende Csaba (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő is megjelent. Igaz, pont a Haladás kényes témájánál kellett valahova elsietnie.
A Haladás további reménye az volt, hogy a többségi tulajdonos céget, a Halmillt átadják valakinek Illésék. Ezzel megszabadultak volna a tartozásoktól, az új tulajdonos pedig egy működő NB II-es klubot kapott volna, amibe igaz, hogy kell ki tudja, hány száz millió forint, de a magyar futballt sem lehet játszani pénz nélkül.
Itt bukkant fel Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt, aki egy ideje már a Haladás VSE társadalmi elnöke.
Július 1-én ország-világnak szétküldött közleményben tudatta Homlok, hogy készek befogadni a focistákat úgy, hogy ajándékozással átveszik a Halmill Kft.-t. Két hétre rá arról is tájékoztattak, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá, amiben a HVSE arról tesz nyilatkozatot, hogy készek befogadni a csapatot. Azóta azonban semmi sem történt.
Négy hónap telt el, és se egy közlemény, se egy nyilatkozat, se egy blogbejegyzés a haladás weblapján nem jelent meg, ami tájékoztatna a csapat fúziójáról.
Augusztusban viszont olyan sajtóhírek jelentek meg, hogy nem is a Haladás VSE-hez, hanem az Illés Sport Alapítványhoz kerül a Haladás többségi tulajdona. A megjelent hírt a Haladás részéről senki sem cáfolta.
Viszont haladjunk időrendben, így talán könnyebb lesz követni a Haladásban történt változásokat:
Július 29-én a Haladásnak pozitívan bírálják el a licenc-kérelmét, a csapat indulhat az NB II-ben, pedig már ekkor komoly tartozásokról lehetett hallani.
Ugyanezen a napon, július 29-én a NAV végrehajtást rendel el a Haladás Labdarúgó Kft-vel szemben. Ez az augusztus 6. Cégközlönyből derül ki (ezt a végrehajtás azóta kivezették a cégről).
Augusztus 27-én rendkívüli ülésen dönt arról a képviselő testület, hogy megkapja a Haladás a 150 millió forintot.
Szeptember 2-án a cég vezetői lecsökkentik a törzstőkét 100 millió forintról 5 millió forintra. Ezzel papíron 95 millió forintos adósságot tüntetnek el, mivel tartozás volt a cég törzstőkéje felé is.
Közben lemond a cég ügyvezetője Tóth Miklós, akinek egyébként kezességet kellett vállalnia az önkormányzattól jött 150 millió forint kapcsán (Tóth távozása még nem szerepel az Opten adataiban).
De mennyi a valós tartozása a cégnek?
Ez az a kérdés, amit az új városvezetők most vizsgálnak. Korábban ugyanis a várost képviselve sosem Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) korábbi polgármester járt el a taggyűlésekre, hanem mindig valakit delegált. A delegált viszont csak azokban a kérdésekben dönthetett, amikre konkrét megbízatása volt. Éppen ezért a legutóbbi taggyűlésen úgy határoztak, hogy egy friss pénzügyi beszámolót kell elkészíteni az önkormányzat számára. Ennek részleteit a novemberi közgyűlésen ismerheti meg a közvélemény.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. Fotó: Hende Csaba és Illés Béla. Hende Csaba/Facebook | Eltűnt 95 millió forint a Szombathelyi Haladás foci csapatát működtető cég törzstőkéjéből | Mindez azután történt, hogy az önkormányzat megszavazta a 150 millió forintos támogatást. | null | 1 | ERROR: type should be string, got "https://atlatszo.hu/2019/11/20/eltunt-95-millio-forint-a-szombathelyi-haladas-foci-csapatat-mukodteto-ceg-torzstokejebol/#:~:text=Elt%C5%B1nt%2095%20milli%C3%B3%20forint%20a%20Szombathelyi%20Halad%C3%A1s%20foci%20csapat%C3%A1t%20m%C5%B1k%C3%B6dtet%C5%91%2" | 2019-11-20 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Interjút készítenénk László Krisztiánnal – egy iPhone X jár annak, aki segít! – ezzel a címmel jelent meg szerző nélküli írás a fidesz-közeli promenad.hu-n még februárban.
A portál akkor azt állította, hogy “a László Krisztián nevű ismert influenszer mögött ugyanúgy valamiféle átverés rejtőzik, azaz nem valós személlyel állunk szemben, de legalábbis nem így hívják. Vagyis ő is átveri a vásárhelyieket.” Ezért felajánlottak egy vadiúj iPhone X-et annak, aki kideríti, hogy a “László Krisztián néven futó online vásárhelyi véleményvezér létező, valós személy-e, akivel elkészíthetjük az interjút, netán egy olyan kamuprofil vagy troll, aki álnéven és hamis személyiséggel veri át, hülyíti nap mint nap a gyanútlan internetezőket.” Pár nappal később ugyanez a portál azt állította, “László Krisztián nem más, mint egy (vagy több) gyáva szájhős, álnév mögé rejtőző szájkaratéka, hamis, hazug troll. Azaz: kőkemény kamuprofil.”
László Krisztián leginkább a Lázár János arcával díszített álkonzultációval hívta fel magára a figyelmet, és nem csak Lázárt, hanem a többi fideszes politikust is előszeretettel figurázta ki, miközben vállaltan támogatta Márki-Zay Pétert.
Úgy tűnik, annak ellenére, hogy László Krisztiánt csak 502-en követik a Facebookon, komoly tüske a Fidesz szemében. Olyannyira, hogy a promenad.hu felhívása után az egyik városházi számítógépen is a kommentelő nyomába eredtek. Ez nemrég derült ki, amikor Márki-Zay Péter bejelentette: adatlopás történt a hivatalban. Az RTL Híradója szerint a bloggert a belső rendszerben azonosították. Információink szerint úgy, hogy
az egyik hivatali dolgozó gépén minden László Krisztiánra rákerestek a polgármesteri hivatal adatbázisát használva.
“Te jellemtelen adattolvaj, aki a családom után is nyomoztál! A családtagjaim a Katolikus és a Dilinka temetőkben nyugszanak, de a kedvedért szívesen kinyittatom a sírokat neked, és azokban is szaglászhatsz!” – így reagált közösségi oldalán az adatlopásra László Krisztián.
A bloggert – a promenad.hu-val ellentétben – az Átlátszó elérte.
“Az én történetem nem túl bonyolult. Utálom a hazug, korrupt, oroszbarát, képmutató maffiakormányt, amelyik szétlopja az országot az oligarcháin keresztül. Ez ellen sajnos csak a Facebookon tudok küzdeni, csak itt tudom leírni a véleményem, és azt szerettem volna, hogy ez minél több emberhez jusson el” – válaszolta az Átlátszónak László Krisztián.
Azt is írta, hogy sajnálja, hogy a hivatalban akadt, aki “arra tette fel az életét”, hogy őt megtalálja. “Én is szimpatizáltam egykor a Fidesszel, amikor még úgy tűnt, hogy európai országot szeretnének, nem pedig orosz-kínai gyarmatot. Persze volt a családban, aki már akkor is látta és mondta, hogy ezek lopnak, de nem igazán foglalkoztam vele.”
Azt is írta, hogy Lázár János miatt kezdett blogolni. “Rapcsákot tiszteltem a botrányai ellenére is, a temetésén is ott voltam a János téren. Ezzel szemben azt láttam Lázár Jánosnál, hogy óriási adósságba verte a várost” – fogalmazott a blogger. Szerinte a kormánypárti politikus miatt Hódmezővásárhely óriási esélyt szalasztott el, mivel az uniós pénzeket látványberuházásokra verték el.
“A nevem nem loptam és nem használtam élő és halott emberek lopott képét, mint a fideszes internetes trollok. Magamról nem rakok ki képet, a visszaélések miatt, amit az utóbbi események példája jól illusztrál a fideszesek részéről. Sajnos a Fidesz egy elnyomó állampárt lett. A nácik, kommunisták szellemi örökösei, ugyanazzal a módszerekkel dolgoznak, kicsit finomítva, de éppolyan gonoszan és nagyokat hazudva.” – mondta.
Azt is megjegyezte, hogy információi szerint az adatlopás az egyik – akkor még hivatalban dolgozó – fideszes politikus gépéről történt, de az már a rendőrség feladata kideríteni, hogy az egyébként védett számítógéphez ki férhetett hozzá.
Fotó: Hódmezővásárhely annó, forrás: László Krisztián/Facebook | Fidesz-károsult blogger: utálom a hazug, korrupt, oroszbarát, képmutató maffiakormányt | Februárban negyedmillió forint értékű ajándékot ajánlott fel a nyomravezetőnek a fideszbarát promenad.hu, hogy megtaláljanak egy hódmezővásárhelyi kommentelőt. A Lázár Jánost és más fideszes politikusokat kritizáló László Krisztián sarkos véleményével vonta magára a lakájmédia figyelmét. Egy önkormányzati adatlopás kapcsán derült ki, hogy adatait az önkormányzati rendszerben is keresték. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/11/25/fidesz-karosult-blogger-utalom-a-hazug-korrupt-oroszbarat-kepmutato-maffiakormanyt/ | 2019-11-25 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Hűtlen kezelés miatt nyomozást rendelt el az érdi rendőrség a megmaradt lakossági csatornapénzek vélhetően jogellenes elköltése miatt – értesült az Átlátszó.
A birtokunkba került dokumentumok szerint diósdi civilek tettek feljelentést még ősz elején a helyi víziközmű-társulat ellentmondásos pénzügyei miatt. Ha a nyomozást mindenre kiterjedő alapossággal lefolytatják, akkor annak ki kell térnie Magyarország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásnak részleteire.
A 34 milliárd forintos, az évtized első felében tető alá hozott Érd és térsége csatornázási projekt legfőbb kedvezményezettjei a nemzeti együttműködés csúcscégei voltak. Az alvállalkozók között pedig felbukkant a miniszterelnök apjának cége, a Dolomit Kft. is.
A projektet három Pest megyei település, Diósd, Érd és Tárnok önkormányzati társulása bonyolította le. A társulás elnöke Érd akkori polgármestere, T. Mészáros András, a Fidesz helyi elnöke volt.
Miután elnyerték az uniós támogatást, a diósdiak által befizetett csatornaépítési önrészből összesen 700 millió forint megmaradt. A feljelentés tartalmát idéző rendőrségi határozat indokolása szerint nem tudni, hogy ennek a pénznek mi lett a sorsa.
A diósdi civilek azt is kifogásolták, hogy a lakossági önrész összegyűjtésére létrehozott társulat (nem összetévesztendő a beruházást lebonyolító önkormányzati társulással) rendszertelenül és nem a szerződés szerinti összegeket utalta tovább a Fundamenta-Lakáskassza Zrt.-nek.
A feljelentés szerint a társulat egyes tagoknak a csatornahálózatra történő csatlakozást térítésmentessé tette, és ezzel megkárosították a többi társulati tagot, vagyis a csatorna bevezetéséért fizető diósdi háztartásokat.
A diósdi önkormányzat a helyi civilek nyomására kísérletet tett a vitatott ügyek tisztázására. A végeredmény helyi értékelések szerint az elmúlt évek legbotrányosabb, bohózati elemeket sem nélkülöző testületi ülése lett.
A diósdi víziközmű-társulat elnöke határozatképtelenné szövegelt egy rendkívüli képviselő-testületi ülést
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult egy diósdi aktivista a csatorna-beruházással összefüggő adatnyilvánossági problémák miatt. Abban bízik, hogy a hatóság most is kimondja azt, amit más esetben megtett, vagyis, hogy a csatornapénzek sorsáról szóló adatok megismerése olyan jog, amelyet a legmagasabb szintű, alkotmányos védelem illet meg.
A diósdi társulat elnöke 2018 szeptemberében az így határozatképtelenné vált közgyűlésen csak a saját maga által írt kioktató beszédet volt hajlandó órákon keresztül elmondani, de kérdésekre nem válaszolt.
A modell mindhárom településen ugyanaz volt. Az uniós támogatás elnyerése után feleslegessé vált lakossági pénzek százmillióit – az egyértelmű törvényi rendelkezések ellenére – nem fizették vissza, hanem más célokra költötték el.
2017-ben, és azóta is fideszes városvezetők azzal dicsekedtek, hogy csatornázási beruházás keretében ötven kilométer utat építettek. Azt azonban már nem emelték ki, hogy mindezt a megmaradt, lakosságnak visszajáró pénzekből finanszírozták.
A lakossági pénzek elkötésének modellje az egész országra kiterjedt, noha a pénzeket vissza kellett volna fizetni. Több bírósági ítélet egyértelműen kimondta: tilos a csatornázásra beszedett lakossági pénzt útépítésre vagy más, eltérő célra költeni. Legfeljebb a csatorna lefektetése után az út helyreállítását fizethetik ebből a pántlikázott pénzből.
Érd vonzáskörzetében civilek több esetben is kísérletet tettek az érdekeik érvényesítésére. Az ország legismertebb csatornapénzügyi aktivistája, a nyugalmazott rendszerszervező mérnök, Mihályiné Opéczy Mária Tárnokon hiába tárta fel, hogy a helyi víziközmű-társulat évekig jog- és alapszabály-ellenesen működött. A vízügyi igazgatóság vonakodó beismerése ellenére a botrányos fejleménynek nem lettek következényei.
Sem a kormányhivatal, sem a vízügyi igazgatóság, de még a számvevők sem léptek az ügyben. A tárnoki mérnöknővel gyakorlatilag a bolondját járatták, amikor a belügy és a miniszterelnökség egyik hatóságtól a másikig küldözgette.
A társulásban résztvevő települések polgármesterei mind megbuktak az október 13-i önkormányzati választásokon. Érden az ellenzéki kampány egyik központi eleme a csatornapénzek visszafizetése volt, Tárnokon egy visszafogottabb visszafizetési ígérettel operált a későbbi polgármester.
Mindössze 12 ezer forintot adnának vissza az érdi lakosoknak a csatornapénzekből
A helyi pártvezetők legutóbbi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy az érdi Fidesz az önkormányzati választási kampány központi témájává akarja tenni az évekkel ezelőtt befejeződött csatornázási beruházást. Kijelölték a legfontosabb célpontjukat is, és beindult a negatív kampány. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
A diósdiak feljelentése egy igazi eljárásjogi flipperjáték részese lett, az iratcsomó egyik hatóságtól a másikig pattogott. A feljelentést a budaörsi ügyészségnek címezték, ahonnan az ügyet áttették az érdi ügyészségre, amely a feljelentést az érdi helyi rendőrségre továbbította.
Az érdi rendőrség elrendelte nyomozást, majd elfogultság miatt az iratokat felterjesztette a Pest megyei rendőrfőkapitányhoz, aki végül a budaörsi rendőrkapitányságot jelölte ki a nyomozás lefolytatására. | Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak Érd és térsége zűrös csatornaberuházása miatt | A csatornázási beruházás befejezése után megmaradt, aztán nyomtalanul eltűnt 700 millió forintnyi lakossági pénz sorsát kutatja néhány diósdi civil. A rendőrség megkezdte a nyomozást azokban a csatornapénz-ügyekben, amelyek Érd térségében az önkormányzati választási kampány fontos témáivá váltak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/11/27/hutlen-kezeles-gyanujaval-nyomoznak-erd-es-tersege-zuros-csatornaberuhazasa-miatt/ | 2019-11-27 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
“Ezeket csak a gyűlölet tartja össze” – talán ez a legerősebb mondata annak a szórólapnak, amellyel még a tavalyi időközi polgármester-választás előtt árasztották el Hódmezővásárhelyet. Listázták, fotókkal szerepeltették Márki-Zay Péter akkori – vélelmezett – támogatóit. Azt állították róluk, hogy
“mindig ugyanazok a vesztes, sértett, hataloméhes emberek akarják elfoglalni a várost. Nekik állás, pénz és hatalom kell. Ők már sokszor hoztak szégyent a városra, ezért 27 év alatt egyszer sem szavaztunk nekik bizalmat. MOST SE TEGYÜK! Nekik káosz az érdekük, a széthúzás és a város kasszájának kifosztása. Most találtak egy bolondot, egy Simicska-bérencet, aki mögé be lehet állni.”
Kiadóként bizonyos “SME”-t jelöltek meg.
A helyiek körében nagy port vert fel a választások előtti listázás. Egyikük, Kisné Vörös Judit például nem csak azt vette zokon, hogy elírták a nevét, de a Soros-bérencezés sem esett jól a nyugdíjas nőnek. Rágalmazás miatt feljelentést tett.
A nyomozás a helyi rendőrök végezték, rövid időn belül az jelezték a bíróságnak, hogy
“a nyomozás során nem volt lehetőség az elkövető személyazonosságának megállapítására”
A bíróság úgy láthatta, a rendőrök a könnyebbik utat választották, ezért arra utasította őket, hogy mégis nyomozzanak tovább, és azt is előírta, hogyan. Hallgassák ki a szórólapot készítő nyomda ügyvezetőjét, kérjék be a megrendelésről szóló számlát vagy egyéb, a megrendelést rögzítő iratot. Keressenek rá, hogy a megrendelőn szereplő Zsingor István nevű személy él-e Hódmezővásárhelyen, amennyiben igen, úgy összefüggésbe hozható-e a feljelentésben foglalt cselekménnyel. És tanúként hallgassák ki a terjesztő cég ügyvezetőjét, hogy ki és hogyan fizette a terjesztést.
Így, a konkrét feladatokkal már jobban boldogultak a rendőrök, a bírósági iratokból – ezeket a sértettől kapta az Átlátszó – egy kisebb krimi rajzolódik ki.
A terjesztő cég vezetője elismerte, hogy 20 ezer szórólapot vettek át,
“de egy számára ismeretlen személy rendelte azt meg telefonon, aki Zsingor István néven mutatkozott be, személyazonosságát azonban nem ellenőrizte, a számlát az ő nevére állították ki.”
A szórólapokat közvetlenül a nyomdában vette át a terjesztő, “a készpénzfizetési számlákon egyik fél részéről sincs aláírás.” Azt is megállapították másodjára a rendőrök, hogy Zsingor István nem létezik.
A terjesztésért viszont egy nő fizetett. A bírósági iratok szerint
“a szolgáltatást készpénzben kifizető nő 35 év körüli, 170 cm magas, átlagos termetű. Számlát állítottak ki a munkáról, amelyet készpénzben kifizetett. Végül 18 ezer 600 darabot terjesztettek ténylegesen, de ezzel nem foglalkozott a megrendelő. A megmaradt szórólapokat megsemmisítették, azokkal nem kellett elszámolnia a megrendelő felé.”
A nyomozók ezután a terjesztő cég vezetőjének telefonjában keresgéltek. Két olyan számot is azonosítottak, ahonnan a megrendelés jöhetett, de mikor lenyomozták, kiderült, nekik semmi közük az ügyhöz.
A nyomda vezetőjét is kihallgatták. Azt állította,
“minden előzmény nélkül 2018. február 21. napján megjelent egy férfi, és azzal bízta meg cégét, hogy 20.000 példányban készítsenek el egy szórólapot, amelynek tartalmát egy pendrive-on adta át neki. A pendrive-on lévő fájl-t megnyitva a feljelentés tárgyát képező szórólap digitális verziója jelent meg. Az átadott anyag egy nyomdakész fájl volt, azon semmit nem kellett és nem is változtattak rajta. A pendrive-ot a megrendelő magával vitte. Ezen férfi a nevét és címét bediktálta, amelyet adatbázisukban rögzítettek, azonban igazolványt, más okmányt nem kértek tőle. A kérés a megrendeléssel kapcsolatban mindössze annyi volt, hogy 24 órán belül legyen kész. Ezt követően ezen személy aláírta a nyilatkozatot, majd távozott. Megállapodtak, hogy másnap mehet a szórólapokért.”
Majd fizetett és távozott. De az ügyvezető személyleírást sem tudott adni. A kiadóként megjelölt SME-ről sem kérdeztek semmit, a “kiadóról” még a rendőrök sem tudtak előtúrni semmit.
Vagyis a kör bezárult, így a bíróság elfogadta a rendőrség álláspontját, hogy nem lehet a rágalmazót azonosítani. Az eljárást így jogerősen is megszüntették.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy 2018-ban két cégnél is úgy bukkannak fel megrendelők, hogy őket semmilyen igazolható módon nem lehet azonosítani, és az sem verte ki a biztosítékot egyik cégnél sem, hogy az elkészült szórólapok nyilvánvalóan uszítók, azzal embereket sérthetnek meg.
Fotó: montázsunk a szórólapról. Képek forrása: Kisné Vörös Judit/Facebook | Fiktív megrendelő aláíratlan számlával rendelt húszezer lejárató szórólapot Hódmezővásárhelyen | Álnéven rendelte meg egy férfi azokat a szórólapokat, amelyeken még 2018-ban listázták Márki-Zay Péter támogatóit. Az egyik érintett rágalmazásért indított magánvádas büntetőeljárást. A helyi rendőrök csak noszogatásra akartak nyomozni, majd kiderült: a megrendelő “Zsingor István” nem létezik, a terjesztést pedig egy szintén ismeretlenül maradt nő intézte. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/11/28/fiktiv-megrendelo-alairatlan-szamlaval-intezett-20-ezer-lejarto-szorolapot-hodmezovasarhelyen/ | 2019-11-28 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Ez valamivel kevesebb, mint egy hónappal az önkormányzati választás előtt volt. Rácz Péter Baja 8-as számú körzetében a Fidesz-KDNP színeiben lett önkormányzati képviselőjelölt, azóta pedig meg is nyerte a pozíciót, de önkormányzati képviselőként új szabályok is vonatkoznak rá. Az önkormányzati törvény ugyanis megtiltja, hogy egy önkormányzati képviselő médiatartalom-szolgáltató cég ügyvezetője vagy személyes közreműködője legyen.
Érdekes, hogy Rácz ettől még maradhatott volna tag a kft-ben, de ezzel sem élt: az ügyvezetés mellett a cég tulajdonát is édesanyjára ruházta.
(Itt jegyezném meg, hogy igen, az Azonnali egyik tulajdonosa az LMP országgyűlési képviselője, Ungár Péter, de egyrészt az országgyűlési képviselőkre nem vonatkozik hasonló korlátozó szabály; másrészt ez az önkormányzati képviselőknél is csak a cég ügyvezetésre és a személyes közreműködésre, de nem a cég puszta tulajdonlására vonatkozó tilalmat jelent.)
A BAJAI FIDESZ-KDNP CSAPATA, ALUL RÁCZ PÉTER
Az üggyel kapcsolatban megkerestük Rácz Pétert:
„Családi döntés született, ennyi”
– válaszolt röviden az Azonnalinak Rácz, akinek állítása szerint eddig sem volt semmiféle hatása az újság tartalmára, és fel se merült bennük, hogy összeférhetetlenség állna fent, egyszerűen így döntöttek. „Nekem nincs beleszólásom a Sugóparti Hírek tartalmába, azt pedig, hogy édesanyám mit csinál, tőle kell megkérdezni.”
Érdekes, hogy az újság eredetileg nem a Happy Fon Kft-hez került, hanem a jelenleg is a Rácz házaspár tulajdonában lévő Kiru-Fon Kft-hez, ami főtevékenységeként a telekommunikációs eszközök kiskereskedelmét nevezte meg 2015-ben, és csak 2019. június 24-én vette fel tevékenységi körei közé a világháló-portál szolgáltatást. Az újság mögött az impresszum alapján viszont már nem ez a cég áll, hanem az újabb, ami „egyéb távközléssel” foglalkozik: ezt a céget vette át dr. Rácz Lászlóné.
Az ügyben írtunk a Happy Fon Kft-nek is e-mailt, de megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Rácz Péter egyébként egész Baján ismert üzletembernek számít a Media1 szerint: a városban Telekom-boltja is van feleségével közös cégének, 2013-ban pedig a trafikkoncessziók egyik nagy nyertese lett azzal a házaspár, hogy hármat is elnyertek.
Az online-ban utazó Sugóparti Hírek a 36 ezer lakosú Baja és környéke híreivel foglalkozik, valamivel több, mint húszezren követik Facebookon. A közélet-sport-bűnügy vonalon túl van például véleményrovata is, ahol főleg olvasóktól kapott leveleket közölnek le. Az archívum alapján
a nyári tulajdonosváltás után sem kapcsolt át propagandatempóba az újság, de a választás előtt főleg olyan hírek szerepeltek az oldalon, amik alapján Baján minden rendben van.
A város polgármestere egyébként az ellenzéki jelölt, Nyitrai Klára lett. | ÖSSZEFÉRHETETLEN LETT VOLNA ÚJSÁGJÁVAL A BAJAI FIDESZES, SZERENCSÉRE AZ ANYJA MEGVETTE A CÉGET | ÖSSZEFÉRHETETLEN LETT VOLNA ÚJSÁGJÁVAL A BAJAI FIDESZES, SZERENCSÉRE AZ ANYJA MEGVETTE A CÉGET | null | 1 | http://azonnali.hu/cikk/20191126_osszeferhetetlen-lett-volna-ujsagjaval-a-bajai-fideszes-szerencsere-az-anyja-megvette-a-ceget | 2019-11-26 01:00:00 | true | null | null | Azonnali |
Már maga a teremtés folyamata is jócskán emésztette a közpénzt. Ahhoz, hogy kellő gazdasági súlyú pénzintézeteket vonjanak a kormányfő szűkebb körének tulajdonába, illetve irányítása alá, nagy összegű befektetésekre volt szükség, amelyek, elegendő magántőke hiányában, az államot különféle módokon megpumpoló forrásokból táplálkozhattak csak.
A látóhatáron felderengő végső cél egy szövevényes, de jól behatárolt körre koncentrálódó tulajdonosi hátterű és hozzájuk hű, megbízható káderek által irányított, terebélyes bankcsoport létrehozása. Ennek paneljei elkészültek, már csak az összeillesztésük van hátra.
A gázszerelő mint kapocs
Az egyik panel az állami kézbe vett és szanált, majd Orbán-kreatúrák érdekeltségeibe átjátszott MKB Bank, mely ügylet lebonyolításában aktív szerepet vállalt a kormánytól elvileg független, ám Matolcsy elnök jóvoltából a kormányfőt szolgáló jegybank.
A többlépcsős tulajdonváltás nyomán a bankrészvények 49 százalékával – a Metis Magántőkealap és Rkofin Befektetési és Vagyonkezelő Kft. révén – Mészáros Lőrinc rendelkezik, további 43 százalékát pedig az üzleti partnere, Szíjj László által irányított Blue Robin és a Metisből kivált Eirene Magántőkealap birtokolja. A kipucolt bank vezetője az a Balog Ádám, aki MNB-alelnökként a bank szanálását és a tulajdon átjátszását is menedzselte. És bár a bankot már a tőzsdére is bevezették, az újonnan kibocsátott részvények sem fogják meggátolni, hogy a mai főtulajdonosok bankvezető, irányító pozíciója megmaradjon.
A kialakulóban lévő banki konglomerátum másik panelje a Mészároshoz szintén kötődő Vida József irányítása alá vont Takarék Csoport, amely az egykori takarékszövetkezeteken felül a kereskedelmi és jelzálogbankkal rendelkező, a Magyar Posta és a Díjbeszedő érdekeltségeivel megerősített FHB-csoportot is felzabálta. A hatalomkoncentráció fondorlatokban bővelkedő, a szövetkezeti tagságot kisemmiző hadművelet sikerét a kormány 136 milliárd forintos tőkejuttatással, a kormánypárti többség pedig a jogszerűség határait súroló törvényekkel olajozta meg.
Az egymilliót közelítő ügyféllel és a lakossági betétek közel ötödével rendelkező Takarék Csoport végső fazonírozása október végéig zárul le. Annyi már bizonyos, hogy a hazai bankpiac negyedik legnagyobb szereplőjévé felnőtt pénzügyi csoport irányítója Vida marad, aki a HVG-nek korábban így vallott a földijéről és régi üzlettársáról: „Kimondhatatlanul örültem, amikor megismertem Mészáros Lőrinc gázszerelőmestert. A gáz bevezetése ugyanis megváltoztatta az életünket.”
Vida egy személyben elnök-vezérigazgatója a csoport központi bankjának, az MTB Zrt.-nek, elnöke a Takarékbank Zrt.-nek (ez épp a napokban került az előbbi többségi tulajdonába) és a Takarék Jelzálogbanknak, amely a jelzáloghitel-refinanszírozási piac második legnagyobb szereplője. Bár a csoport folyamatosan változó tulajdonosi összetételét homály fedi, annyi azért látható, hogy mivel az egykori takarékszövetkezeti tagoknak együttesen sincs befolyásoló részesedésük, a kormányfőt kiszolgáló tulajdonosok (a Magyar Posta, Vida és Mészáros) határozzák meg a csoport működését, hitelezési politikáját, amit teljhatalmú vezetőként Vida végrehajt.
A körvonalazódó banki konglomerátum harmadik eleme a GE-től visszavásárolt Budapest Bank lehet, amelynek az EBRD-vel kötött szerződésben vállalt, régóta esedékes újraprivatizálása csak azért csúszik, mert még nem sikerült megtalálni a nemzetközi intézmény számára is elfogadható konstrukciót. A dolgot az nehezíti meg, hogy az új tulajdonosoknak legalább a magyar kormány által megfizetett 200 milliárd forintos vételárat le kell perkálniuk ahhoz, hogy elkerülhető legyen a tiltott állami támogatás vádja.
ár potenciális vevőként a tőkeerős K&H is bejelentkezett, nehéz elképzelni, hogy a kormány újból külföldi tulajdonba engedné a drágán megszerzett kincset. Valószínűbb, hogy az MKB-val történő részvénycsere útján vele közös tulajdonosi körhöz kerül, megtámogatva esetleg a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus Globallal, amely a Konzum beolvasztásával a budapesti értéktőzsde 5. legnagyobb cégévé avanzsált.
Hatalmi mámor
Az Orbán-kreatúra Mészáros személyével összekapcsolt bankegyüttes végső állapotában a magyar bankpiac második legnagyobb szereplőjévé válik, kihelyezett hitelei már ma elérik a 3000 milliárd forintot. Az, hogy a csoport bankjait konglomerátummá szervezzék, azért lehet fontos Orbánnak, hogy megnyirbálja az OTP és más érdekeltségei révén vezető gazdasági pozíciót élvező Csányi Sándor hatalmát. A megszerzett bankok közös irányítását az is motiválhatja, hogy nagyobb lehetőséget nyújt a tulajdonosok és haverjaik pénzügyi machinációira, egymás körbehitelezésére, osztalék- és profittranszfereire.
A sajtóból tudjuk, hogy e bankok tulajdonosai eddig is előszeretettel hitelezték saját és egymás érdekeltségeit, illetve más barátok-üzlettársak vállalkozásait. Néhány, az index.hu és az mfor.hu portálokon olvasható példa. Az MKB most nyáron 7 milliárd forint hitelt nyújtott az egyik tulajdonosa, Szíjj érdekeltségébe tartozó Duna Aszfaltnak, majd 10 milliárdos hitellel segítette a másik tulaj, Mészáros közvetett tulajdonában lévő céget a Tigáz közel felének a megvásárlásában.
A Budapest Bank a minap keretszerződést kötött a Mészáros üzlettársa, Jászai Gellért érdekeltségében lévő 4iG-vel, amelynek első része egy 1,2 milliárd forintos megrendelés. A Takarékbank tavaly ősszel 5,7 milliárd forintnyi részesedést vásárolt Schmidt Mária ingatlanfejlesztő cégében.
A létrejövő konglomerátum is számíthat a baráti bankok „életterét” jótékonyan kitágító állami intézményekre. Mindenekelőtt a kormányfő „jobbkeze” által irányított jegybankra, amely a most debütált növekedésikötvény-programjával segítheti a haveri cégek finanszírozását, kötvényeik megvásárlásával mérsékelve az őket hitelező bankok kockázatát. Ennek első példája: a T-Systems megvásárlásához szükséges 50 milliárd forintot bankhitelből előteremteni képtelen, csupán 3 milliárd saját tőkével rendelkező 4iG főtulajdonosa és vezetője, Jászai már bejelentkezett az MNB kötvényprogramjába.
De miért kellene aggódnunk
a szemünk előtt épülő banki konglomerátum miatt? Főjön a tulajdonosok feje azért, hogy elveszíthetik a tőkéjüket, ha meggondolatlanul hiteleznek. Csakhogy a bankok nem csupán saját tőkéjüket, hanem a betéteseik ezt jócskán meghaladó pénzét is kockáztatják.
A 2018. végi kimutatások szerint a Takarék Csoportban 1760 milliárd forintnyi lakossági betét koncentrálódik, a főként a vállalati bankpiacon erős MKB-ban 330, a Budapest Bankban pedig 280 milliárd. A három bank együttesen 2400 milliárd forint lakossági betétállománya a teljes bankrendszerének közel a negyedét teszi ki, és zömüket a betétbiztosítási alap (OBA) által védett, 100 ezer euró alatti „kisbetétek” alkotják. Ami azt jelenti, hogy bármi történjék is, az állam állja majd a számlát, hiszen a bankok befizetéseiből működő OBA ekkora összegnek csak töredékét volna képes kifizetni.
Arra éppúgy nem számíthatunk, hogy a felelőtlen hitelezéssel felemésztett tőkét a tulajdonosok pótolják majd, ahogyan annak idején a Postabanknál is hiába vártuk ezt. Akkor csupán az állami Posta meg a kormánytól függő vállalatok és önkormányzatok próbálták életben tartani a pénzintézetet, de a hólabdaként gyarapodó tőkehiányt ők sem tudták leküzdeni. Most a helyzet még rosszabb, mint akkor volt, hiszen a konglomerátum hiteleire a klientúra mellett a banktulajdonosok gyorsan szaporodó cégei is ácsingóznak.
A Postabanknál „csak” a politikai és kulturális élet hatalmasaival parolázó, nagyravágyó vezér ámokfutása okozta a bajt, amit az egyenként gyenge tulajdonosok köre és a kormánytól függő felügyelet sokáig elnézett neki. A mostani tulajdonosok veszélyesebbek: túl azon, hogy pénzügyi erejük sokkal inkább a kormánnyal kiépített kapcsolati hálóra, mintsem a piaci sikerre épül, az is komoly baj, hogy saját cégeik miatt kifejezetten érdekkonfliktusban állnak a bank prudens működésével.
Egyszer talán véget ér
De miért is kerülne bajba a konglomerátum valamely bankja? Hiszen bármennyire is részrehajló, a haverokat kedvezményező hitelpolitikát folytatnak, állami megrendelésekkel, uniós pénzekkel vagy más támogatásokkal a kormány biztosíthatja a hitelek visszafizetését. Csakhogy, miként a Széchenyi Bank és a Növekedési Hitel Bank esetében is láttuk, történhetnek malőrök. Nem zárható ki, hogy túlzottan elszaporodnak a haver ügyfelek, vagy a tulajdonosok válnak túl mohóvá, és osztalékként zsebre vágják a nehezen összehozott nyereséget.
Mint most is tették a Takarék Csoport központi bankjánál, amelynek a 7,7 milliárd forintnyi adózott eredményéből 6,6 milliárd osztalékot vettek ki, holott a tőkében szűkös csoportnak jót tett volna, ha a nyereséggel inkább a tőketartalékot növelik. Az MKB tulajdonosai visszafogottabbak voltak, ők a 25 milliárdos nyereségnek csak az ötödét vágták zsebre, ám ez is túlzottnak tekinthető akkor, ha a jegybanki segédlettel éppen egyenesbe került bank a Budapest Bank bekebelezésére pályázik.
Princz Gábor 2006-ban
Az együttesen 400 milliárd forintnyi tőkével rendelkező banki konglomerátum csak addig finanszírozhatja tulajdonosai kedvére a haver cégek ügyleteit, ameddig a hatalom úgy akarja. Amíg számítani lehet az adósok fizetőképességét fenntartó állami üzletekre és a bankcsoportot segítő kormányzati akciókra – például a közalkalmazotti, önkormányzati vagy közüzemi számlák és a hozzájuk kapcsolódó bankműveletek becsatornázására. Addig még a banktőke is növelhető részvénykibocsátással, sőt, a hatalmi pozíció miatt felértékelődő árfolyamokkal még nyereség is teremthető.
Ám mindez nem tarthat örökké: egyszer talán véget ér a NER-rémálom, és kipukkadnak a nagyra fújt lufik. Mint ahogy Princz Gábor nagyra növesztett bankja is összecsuklott, mihelyt egy kormányváltást követően az új hatalom (jelesül: Orbán Viktor, Princz korábbi jó barátja) hasznosabbnak látta, ha állami pénzből a magáévá teszi a pénzintézetet, és ezért kimondta, amit mindenki tudott, hogy a király meztelen. Most persze jóval nagyobb a tét, és minél tovább működik a rendszer, a magyar gazdaság minél nagyobb hányadát gyűri maga alá, annál többe kerül majd a (legalább részleges) visszarendezés. Ha egyáltalán lehetséges lesz. Addig csak rezignáltan mondogathatjuk magunknak, egymásnak: nekünk se Mohács, se Postabank, se más vesztes pozíció nem kell. | Kipukkadásig: Orbán bankjai már rendszerszintű kockázatot jelentenek | Az első Orbán-kormány 1998-ban megörökölte az addigra már csődtömeggé vált Postabankot annak 150 milliárd forintos tőkehiányával, amelyet közpénzből kellett kipótolni, hogy a betétesek ne veszítsék el megtakarításukat. A mostani, negyedik kormányzati ciklusában viszont Orbán Viktor maga kreál újabb, az eredetinél sokszorta nagyobb pénzeket megmozgató, és így jóval nagyobb kockázat felhalmozására alkalmas „Postabankot”, ami Damoklesz kardjaként szintén az adófizetők feje fölött lebeg. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/kipukkadasig-122543 | 2019-08-08 09:09:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ismét jelentős mértékben hozzányúlt az idei költségvetéshez a kormány, hiszen a csütörtökön megjelent rendeletével összesen 55,2 milliárd forintot csoportosított át. Annak érdekében, hogy ez a pluszforrás rendelkezésre álljon, a kormány
4,8 milliárdot a Központi Maradványelszámolási Alapból,
10 milliárdot a lakástámogatásoktól,
15,9 milliárdot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program felhalmozási célú előirányzatától,
10,8 milliárdot az Országvédelmi Alapból,
1 milliárdot a rendkívüli kormányzati intézkedésekre félretett pénzből,
12,6 milliárdot pedig a Paks II. Atomerőmű Zrt. tőkeemelésétől vont el.
Az 55,2 milliárd forintból többek között
3,4 milliárdot kapott a Televíziós Film Mecenatúra,
2 milliárdot a Semjén Zsolt nevével összeforrt, 2021. évi vadászati kiállítás előkészületeire adott a kormány,
15,9 milliárdot az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások csoportosított át,
kicsivel több mint 1 milliárd forintot adott a kormány az űrtevékenységgel kapcsolatos feladatokra,
12,6 milliárd az Eximbank tőkeemelése sorra került át,
2,7 milliárd forint a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását szolgálja,
2 milliárdot kap Rogán Antal tárcája, a Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra,
3 milliárd megy a babaváró támogatás banki költségtérítésére,
905 millió a babaváró támogatással összefüggő tartozások elengedését fedezi,
3,2 milliárd forint pedig a babaváró támogatás kamattámogatására megy. | Újabb milliárdokat kap Semjén Zsolt vadászati kiállítása és a kormánypropaganda is | Ismét jelentős mértékben hozzányúlt az idei költségvetéshez a kormány, hiszen a csütörtökön megjelent rendeletével összesen 55,2 milliárd forintot csoportosított át. Annak érdekében, hogy ez a pluszforrás rendelkezésre álljon | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ujabb-milliardokat-kap-semjen-vadaszati-kiallitasa-es-a-kormanypropaganda-is.html | 2019-11-29 21:54:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nettó 26 milliárdos keretszerződést nyert el a B+N Referencia Zrt. a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól. A Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondott cég évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) ellátási körébe tartozó épületekben építési, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatok végzésére kiírt tendert nyerte el nyílt eljárás során a B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A nettó 26 milliárd forint értékű keretszerződés két részből áll.
Egyrészt a KEF Kelet-Magyarországi ellátási területén lévő épületekben igény szerinti karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatait kell elvégeznie 111 (88 db budapesti és 23 db Budapesten kívüli) helyszínen, összesen 510 000 négyzetméter alapterületen. Ezért 18,2 milliárd forintot kapnak.
Másrészt a KEF ellátási körébe tartozó, Nyugat-Magyarországi intézményekben is hasonló tevékenységeket bíznak rájuk 120 (86 db budapesti és 34 db Budapesten kívüli) helyszínen, 212 470 négyzetméter alapterületen. A keretszerződés összege ebben az esetben nettó 7,8 milliárd forint.
Milliárdokkal növekvő árbevétel
A 4391 fős B+N Referencia nem ismeretlen a piacon. Azon túl, hogy cég nemrég saját fejlesztésű takarítórobotot mutatott be és állított munkába, számos közbeszerzést nyert az elmúlt években.
Ahogy arról az Átlátszó is beszámolt, két éve egy 12 milliárd forintos tendert húztak be ugyancsak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál, majd tavaly egy 24 milliárd forintos pályázaton is sikerrel szerepeltek. Sőt, mindössze pár nappal előtte a MÁV is nyilvánosságta hozta, hogy a B+N-től bérel 600 millió forintért munka- és védőruhákat.
12 milliárd forintos tenderben hirdetett eredményt a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Polgármesteri vagyonnyilatkozat 2014, 2015, 2016, 2017 és 2018 Polgármesteri vagyonnyilatkozat 2014, 2015, 2016, 2017 és 2018 Kilazult felesleges kövek Kilazult felesleges kövek Pócsmegyer közlekedési jelzőtáblái Polgármesteri vagyonnyilatkozatok Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NGM – támogatások NGM – szerződések NFM – támogatások
A sikerszéria azonban már korábban elkezdődött.
2016 elején a B+N Referencia Zrt tarolt a MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. közbeszerzési eljárásán, mert 11,5 milliárd forint értékben nyerte el a B+N épületek, épületrészek, építmények és külső területek takarítását Budapest nyugati részén, valamint a Dunántúl és Észak-Alföld régióban.
De ők futottak be a Miniszterelnökség épületgépészeti, épületvillamossági és szakipari munkák elvégzésére kiírt, 150 millió forintos tenderén, akárcsak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015. december közepén közzétett, felújítási, javítási és építési munkák elvégzéséről szóló pályázatán is.
A cég 2012 októberében egy 92,5 millió forintos megbízást szerzett járműtakarításra a BKV-től is, 2013 tavaszán pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ingatlanjainak takarítását nyerte el mintegy 107 millió forintért. A Magyar Postától még 2012-ben nyert el a B+N egy 707 millió forintos megbízást, és azóta is több postai telephely takarítását ők végzik.
A sok közpénzes megrendelés természetesen a cég mérlegadatain is meglátszik:
A B+N Referencia Zrt. 2015-ös 9 milliárd forintos nettó árbevétele 2016-ra 13,7 milliárdra, míg 2017-re 18,2 milliárdra, majd 2018-ban már 23,2 milliárdra nőtt. A cég adózott eredménye 2015-ben 835 millió forint, tavaly viszont már közel 3 milliárd forint volt.
Simicska, Rogán, Tombor és az MNB
Hogy ki áll a kormány kedvenc takarítócége mögött, arról több médium is cikkezett már.
A Zoom.hu szerint a B+N körül Simicska Lajos személye sejlett fel, de aztán a cég Rogán Antal és Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadójának üzleti köreihez került. A vállalat vezérigazgatója Kis-Szölgyémi Ferenc ugyanis például arról ismert, hogy üzlettársa volt Tombor Andrásnak – mutatott rá a Népszava.
Tombor egy ideig üzletrészt vásárolt a B+N-ben, de együtt vezették a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább. Kis-Szölgyémi emellett alelnökként töltött be szerepet a csopaki Kereked Vitorlás Klubban, ahol a tagok között megtaláljuk Rogán Antal szomszédját, Csetényi Csaba médiavállalkozót is – vezette végig a szálakat a Népszava.
A céggel kapcsolatban az is árulkodó lehet, hogy a B+N is felkerült azon vállalkozások listájára, amelyektől az Mfor összesítése szerint növekedési kötvényeket vásárolt a jegybank. A közel 50 milliárd forinttal finanszírozott NER-cégek között (a B+N-en túl) megtalálható az Opus Global (Mészáros Lőrinc), a Duna Aszfalt (Szíjj László), a 4iG (Jászai Gellért), az Appeninn (Tiborcz István), a Market Építő (Garancsi István), a Baromfi-Coop (Bárány László), valamint a BIF (Schmidt Mária) is.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Jelenet a B+N takarítórobotjának bemutatóvideójából (forrás: Youtube/B plusz N Referencia) | NER-cég lett a befutó a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 26 milliárdos tenderén | Nettó 26 milliárdos keretszerződést nyert el a B+N Referencia Zrt. a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól. A Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondott cég évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/29/ner-ceg-lett-a-befuto-a-kozbeszerzesi-es-ellatasi-foigazgatosag-26-milliardos-tenderen/ | 2019-11-29 11:19:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Múlt kedden az Átlátszó elsőként számolt be arról, hogy a Mátrai Erőműben észlelt, tömeges rosszullétet okozó mérgesgáz-szivárgások ügyében érintett lehet a hőerőmű mellé tavaly felhúzott hatalmas keményítőgyár is, mert a szennyvizét a hőerőmű technológiai víztározójába ereszti:
„Kénhidrogén és nitrogén-monoxid az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját, és foszfor-hidrogént (foszfint) mutattak ki a Mátrai Erőműben az elmúlt napokban történt gázszivárgásokban – tudta meg az Átlátszó. A szennyezés forrása az Őzse-völgyi technológiai víztározóból kivett víz, a hőerőmű elmúlt félévszázados működése során korábban ilyen problémát még soha nem tapasztaltak. Február óta azonban ide engedi elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét Mészáros Lőrinc az erőmű mellé épített hatalmas búzafeldolgozója és keményítőgyára, a Viresol Kft. is. A keletkező gázok nagy mennyiségű szerves anyag anaerob bomlására utalnak, helyi forrásaink szerint ilyesmi csak a Viresoltól kerülhetett a víztározóba.”
Ezzel kapcsolatban az Átlátszó már november 15-én megkereste a sokmilliárdos állami támogatással épült gabonafeldolgozó céget, ugyanazon az emailcímen, ahonnan most a jogi felszólítást kaptuk. Azt kértük tőlük, hogy erősítsék meg vagy cáfolják az értesülésünket, hogy a Mátrai Erőmű visontai telephelyén lévő szennyvíztározóban november 12-én tapasztalt gázszennyeződést a Viresol Kft. által kibocsátott szennyvíz okozta. Azt is megkérdeztük, hogy milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy ez ne ismétlődhessen meg.
A Viresol Kft. a megkeresésünket figyelmen kívül hagyta, ahogyan senki másnak sem adott semmilyen tájékoztatást, aki cikkünk nyomán a korábban a Mátrai Erőműnek tulajdonított súlyos és ismétlődő környezetszennyezésben való érintettségét szóvá tette a magyar sajtó még szakszerűen működő részében. Most viszont Dr. Tóth Anett ügyvezető igazgató jogi lépésekkel, helyreigazitási eljárással, kártérítés és sérelemdíj megfizettetésével fenyegeti az Átlátszót, és nem csak minket: saját tájékoztatása szerint nem kevesebb mint 60 jogi eljárást indít azon 35 sajtóorgánum ellen, akik meglátása szerint a cége jóhírnevét sértették.
Pedig a szóban forgó víztározó elszennyezésében való érintettségéről belügyminiszteri pecsétes papírja van a Viresolnak – ahogyan azt az előző cikkünkben is megírtuk, Pintér Sándor már augusztusban írásba adta (PDF) Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) országgyűlési képviselőnek, hogy „a szennyezés a hatósági bejárást követően tett megállapítások alapján a Mátrai Erőmű Zrt. területéről, az üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározóból ered. Ebbe a tározóba vezeti ipari szennyvizét, továbbá a telephelyén összegyűlt csapadékvizét az ügyben szintén érintett Viresol Kft.”:
Azt sem a kisujjunkból szoptuk, hogy a szennyezés forrása a nyári eset után ismét az Őzse-völgyi technológiai víztározóból származó víz: nevük elhallgatását kérő helyi, bennfentes forrásainkon túl a Mátrai Erőmű biztonsági osztálya által november 13-án kiadott munkavállalói tájékoztató (PDF) is egyértelműen ezt állítja:
Bár Pintér Sándor belügyminiszter hivatalos tájékoztatása három hónapja arra is kitért, hogy a szabálytalan hulladéktárolásra tekintettel az illetékes állami hivatal a hulladékok haladéktalan elszállítására kötelezte a Viresolt és „intézkedett a bekövetkezett károk mérséklése és a további károk megelőzése iránt”, a súlyos környezetszennyezés novemberben mégis megismétlődött, ismét nyilvánvalóvá vált.
Ehhez képest az ügyben érintett cégek és állami hatóságok hallgatnak, terelnek és mismásolnak, még azt sem árulták el, hogy milyen gázok szabadultak el a Mátrai Erőműben, a mért koncentrációkról nem is beszélve. Az Átlátszó erről közreadott értesüléseit ugyanakkor senki nem cáfolta, ehelyett most a Viresol jogi fenyegetőzéssel próbálja elhallgattatni a környezeti katasztrófáról beszámoló sajtót.
És még csak nem is ez a legszomorúbb az egész történetben, hanem az ilyen és ehhez hasonló esetek megelőzésére, kivizsgálására és szankcionálására hivatott, az adófizetők pénzéből élő állami apparátus cinikus asszisztenciája a miniszterelnök két lábon járó pénztárcáját érintő kellemetlen ügy eltusolásához és a felelősség elkenéséhez, a katasztrófavédelmi hatóságtól kezdve az illetékes kormányhivatalon keresztül egészen a miniszterelnökséget vezető illetékes elvtársig.
Mérgező gázok bűzlenek a Mátrai Erőműben, Mészáros Lőrinc keményítőgyárát okolják from atlatszo.hu on Vimeo.
Címlapkép, videó: Pápai Gergely | Perrel fenyegeti az Átlátszót a Mátrai Erőmű ügyében Mészáros Lőrinc keményítőgyára | A rendkívül súlyos és ismétlődő környezetszennyezés ügyében feltett kérdéseinkre semmit nem válaszoltak, de 35 sajtóorgánummal szemben 60 helyreigazitási eljárást kezdeményez, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére is igényt tart a visontai Viresol Kft., mert úgy véli hogy rossz hírnevét keltették a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események ügyében – áll a Mészáros-cég által az Átlátszónak küldött hivatalos levélben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/27/perrel-fenyegeti-az-atlatszot-a-matrai-eromu-ugyeben-meszaros-lorinc-kemenyitogyara/ | 2019-11-27 11:41:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Idén márciusban számoltunk be arról, hogy a Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. kapta meg azt az egymilliárd forintos munkát, amelynek keretében 5 ezer fő számára kellett akkreditált továbbképzéseket előkészíteni, megszervezni és lebonyolítani a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) megbízásából.
Egymilliárd forintért szervez továbbképzést történelemtanároknak Schmidt Mária közalapítványa
Egymilliárd forintot fordít az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévhez kapcsolódóan pedagógus-továbbképzésre az ahhoz tartozó szolgáltatások nyújtásával együtt az ismét kormánybiztossá kinevezett, Terror Háza Múzeum főigazgató, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK).
A Schmidt Mária kormánybiztos és Terror Háza Múzeum főigazgató vezette alapítvány elégedett lehetett a cég teljesítményével, mert ismét a Prekog Alfa nyerte el a KKETTK tenderét – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából, és november 6-án már alá is írták a felek a szerződést.
A „30 éve szabadon” emlékévhez kapcsolódóan kiírt közbeszerzés szintén akkreditált továbbképzésre szól, és ugyancsak legalább ötezer fő részére.
A 21 hónapra szóló tender értéke nettó 787,4 millió forint. A Prekog Alfa Kft. a képzési szolgáltatásokat fejenként 120 ezer forintért nyújtja, képzésenként 35 ezer forintért biztosítja a helyszínt és szállást, az étkezést pedig képzésenként 30 ezer forintból oldja meg a résztvevőknek fejenként.
A vállalkozás már 2016 augusztusában is megszerzett egy továbbképzéses munkát. Az „1956: a magyar forradalom a legújabb történeti kutatások tükrében” elnevezésű téma oktatásának megszervezésére a Prekog Alfa 628 millió forintot kapott.
Korábbi cikkünkben szerepelt azt is, hogy a KKTTK szerint csak a cég képes elvégezni ezt a munkát, amire a Prekog levédetett egy olyan kurzust, amely a közalapítvány tenderében is szerepel. A hvg.hu pedig azt írta meg, hogy a tanárokat a történelmi fejtágítóra wellness-üdüléssel csábították.
Az Opten Kft. adatai alapján a Prekog Alfa értékesítésének nettó árbevétele 2016-ban 582,8 millió forint, 2017-ben 612,6 millió forint, 2018-ban pedig 875,4 millió forint lett. A cég adózott eredménye 2016-ban 284,9 millió forint, a következő évben 307,9 millió forint, tavaly pedig már 426,9 millió forint volt.
A közalapítvány korábban egyébként kétmilliárd forintot osztott szét az ’56-os emlékévre. Schmidt Mária kormánybiztosként jelenleg a „30 éve szabadon” emlékévet koordinálja, melyre a kormány 2019-ben 3 milliárd forintot, 2020-ban 6 milliárdot, 2021-ben pedig 3 milliárdot ad. A rendszerváltást felidéző programsorozat leghíresebb része eddig az volt, hogy idén nyáron Orbán-videót vetítettek a fesztiválozóknak.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Schmidt Mária, a „30éveszabadon” emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos, a XXI. Század Intézet főigazgatója, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadást tart A történelem, ami nem ért véget. Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel megrendezett, a XXI. Század Intézet nemzetközi konferenciáján a Terror Háza Múzeumban 2019. november 14-én. (fotó: MTI / Kovács Attila) | Schmidt Mária alapítványa ötezer pedagógusnak tart továbbképzést a rendszerváltásról | Ugyanaz a cég végzi a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak (KKETTK) 5 ezer pedagógus továbbképzését mintegy 790 millió forintért, ami korábban is kapott egy hasonló megbízást Schmidt Mária alapítványától. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/28/schmidt-maria-alapitvanya-otezer-pedagogusnak-tart-tovabbkepzest-a-rendszervaltasrol/ | 2019-11-28 11:46:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az egyik “leghírhedtebb" magyar üzletembert, Balogh Sándort, az Orbán-kormány egyik tárca nélküli miniszterének volt férjét körözi a rendőrség elfogatóparanccsal, költségvetési csalás gyanúja miatt, értesült a hírről a Szabad Pécs. Balogh Sándor volt egy időben a Ledina Kerámia Kft. többségi tulajdonosa is cégbirtoklásokon keresztül.
Egészen megdöbbentő körözésre lett figyelmes a Szabad Pécs. A Police.hu-n megjelent, hogy költségvetési csalás miatt keresi a rendőrség Balogh Sándor üzletembert. Ő onnan lehet a pécsi-baranyai olvasóknak is ismerős, hogy egy időben, mint megírtuk, ő volt a Ledina Kerámia Kft. egyik tulajdonosa, noha nem névlegesen, de az információnk biztos volt, és az üzletember később sem tagadta a kapcsolatot.
Lapunk Baloghról ITT ÍRT hosszabban.
Balogh Bártfai-Máger Andrea korábbi férje volt, és arról, hogy milyen érdekes ingatlan kötődik a nevükhöz, a G7 írt korábban nagyon érdekes és fontos cikket, számos fontos és érdekes dolgot megírva róla, például ezt
"A rendszerint szemérmes magyar nagyvállalkozók világában szokatlan jelenség Balogh Sándor extrovertáltsága. Saját médiaérdekeltségeinek rendíthetetlenül adja az interjúkat életbölcsességekről és jótékonykodásairól. A Facebookon pedig folyamatosan dokumentálja, ahogy afrikai vagy ázsiai politikusokkal találkozik, a köztévében szakért afrikai ügyekben vagy éppen magyar celebekkel bulizik, meccset néz vagy jótékonykodik."
Balogh egy időben biztosan nem volt a NER ellensége, másfél éve sincs, hogy a miniszterelnök úrral fotódzkodhatott
Fotó forrása: Balogh Sándor Facebook-oldala | Bréking: költségvetési csalás miatt elfogatóparancsot adtak ki az ellen-Zsolnay cég volt tulajdonosa ellen | Az egyik “leghírhedtebb” magyar üzletembert, Balogh Sándort, az Orbán-kormány egyik tárca nélküli miniszterének volt férjét körözi a rendőrség elfogatóparanccsal, költségvetési csalás gyanúja miatt, értesült a hírről a Szabad Pécs. Balogh Sándor volt egy időben a Ledina Kerámia Kft. többségi tulajdonosa is cégbirtoklásokon keresztül. | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2019/12/breking-koltsegvetesi-csalas-miatt-elfogatoparancsot-adtak-ki-az-ellen-zsolnay-ceg-volt-tulajdonosa-ellen/ | 2019-12-02 09:51:00 | true | null | null | Szabad Pécs |
A 2019. március 21-én megjelent „Kormányhivatal: védettség alatt állt a kiirtott Balaton-parti erdő” című cikkben azt a való tényt, hogy Marton Béla polgármester egy Facebook-bejegyzéshez fűzött hozzászólásában egy magántulajdonban álló területen végzett fakivágást akként értékelt, hogy az erdő építési terület volt, abban a hamis színben tüntette fel, mintha ezen hozzászólásában Marton Béla felperes a Balatonfűzfő területén megvalósuló strandröplabda centrum beruházás területét, a 351/3 helyrajzi számú ingatlant minősítette volna építési területként. | Helyreigazítás: „Kormányhivatal: védettség alatt állt a kiirtott Balaton-parti erdő” | A 2019. március 21-én megjelent „Kormányhivatal: védettség alatt állt a kiirtott Balaton-parti erdő” című cikkben azt a való tényt, hogy Marton Béla polgármester egy Facebook-bejegyzéshez fűzött hozzászólásában egy magántulajdonban álló területen végzett fakivágást akként értékelt, hogy az erdő építési terület volt, abban a hamis színben tüntette fel, mintha ezen hozzászólásában Marton Béla felperes a Balatonfűzfő területén megvalósuló strandröplabda centrum beruházás területét, a 351/3 helyrajzi számú ingatlant minősítette volna építési területként. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/11/25/helyreigazitas-a-kormanyhivatal-vedettseg-alatt-allt-a-kiirtott-balaton-parti-erdo-cimu-cikkunkben-foglaltak-miatt/ | 2019-11-25 09:55:00 | true | null | null | 24.hu |
Fidesz;médiatanács;
2019-12-02 19:50:36
Megint meghekkelte a Médiatanácsot a Fidesz
Újabb kilenc évig kizárólag fideszes tagokból fog állni a legnagyobb hatalmú hazai sajtófelügyelet.
Újabb kilenc évig csupa fideszes tagja lesz a legnagyobb hatalmú hazai sajtófelügyeletnek, a Médiatanácsnak. A kormánypárt ugyanis kigolyózta az ellenzék jelöltjeit. Hankiss Ágnest, Budai Lászlót, Meszleny Lászlót és Szadai Károlyt jelölte a Médiatanácsba az Országgyűlés eseti bizottsága hétfőn – tudatta Halász János, a testület fideszes elnöke.
A Fidesz 2010-ben megszült egypárti médiaszabályozásának sarkalatos pontja volt a Médiatanács nevű testület létrehozása. Olyan nagy hatalmú grémiumról van szó, amely hatósági faladatokat is ellátva dönt a frekvenciapályázatokról, döntő szerepe van a közmédia vezetőinek kiválasztásában, illetve felügyeli a médiát annak érdekében, hogy „biztosítsa a demokratikus nyilvánosság működését".
A Médiatanács feladata lenne többek között az olyan anomáliák megakadályozása, mint amilyen a hazai média kétharmadát lefedő, többek között az összes megyei lapot birtokló, nyíltan a kormánypártok és a kormány érdekeit szolgáló, nagyrészt állami hirdetésekkel finanszírozott KESMA létrejötte volt.
Az Orbán-kormány kezdettől ragaszkodott a saját hegemóniájának biztosításához: a Médiatanácsban kizárólag a Fidesz delegáltjai voltak (még a KDNP-t sem engedték a közelébe).
A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés kilenc évre választja meg. A négy tagra az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló, de a képviselőcsoportok létszámával arányos szavazattal rendelkező eseti bizottság egyhangú szavazással tesz javaslatot. A Fidesz minden bizonnyal azzal a törvényi rendelkezéssel élt (vissza), hogy ha a bizottság az első körben nem tud egyhangú döntésre jutni – amihez értelemszerűen a Fidesz is kell -, akkor a második körben kétharmados többség is elég a jelöléshez.
A tanács tagjainak mandátuma már október 11-én lejárt, de a kormánynak az önkormányzati választás előtt nem volt sürgős a jelölés. Most vélhetően azért vált fontossá, mert – például a Simonka György elleni eljárás miatt – tartanak a kétharmad elvesztésétől, és újabb kilenc évre be akarták biztosítani a monopolhelyzetüket a Médiatanácsban. Az első lépést, vagyis az ellenzékiek kiejtését már megtették, így a parlament hamarosan az új, 100 százalékig a Fidesz jelöltjeiből álló Médiatanácsot fog megválasztani. | Megint meghekkelte a Médiatanácsot a Fidesz | Újabb kilenc évig kizárólag fideszes tagokból fog állni a legnagyobb hatalmú hazai sajtófelügyelet.
Újabb kilenc évig csupa fideszes tagja lesz a legnagyobb hatalmú hazai sajtófelügyeletnek, a Médiatanácsnak. A kormánypárt ugyanis kigolyózta az ellenzék jelöltjeit. Hankiss Ágnest, Budai Lászlót, Meszleny Lászlót és Szadai Károlyt jelölte a Médiatanácsba az Országgyűlés eseti bizottsága hétfőn – tudatta Halász János, a testület fideszes elnöke. | null | 1 | https://nepszava.hu/3059155_megint-meghekkelte-a-mediatanacsot-a-fidesz | 2019-12-02 09:58:00 | true | null | null | Népszava |
2024. február 06., kedd
EUR:386.28
USD:359.44
A földdel teszi egyenlővé Orbán török oligarchája a Közvágóhidat – Erdogan kegyence kivégzi a magyar iparművészet remekét
Hírdetés
Tovább a cikkre »
Annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújtsa az oldalunk, a látogatók böngészőiben elhelyezett "sütiket" használunk. Rendben További információk | A földdel teszi egyenlővé Orbán török oligarchája a Közvágóhidat | Korábban már több ízben beszámoltunk arról, hogy a Budapest IX. kerületében található Közvágóhíd ipari műemlékegyüttesét feltűnő sietséggel és intenzitással bontja az Orbán Viktor miniszterelnökhöz és köreihez üzletileg feltűnően közel álló Adnan Polat török üzletember cége. A komplexum helyén gigalakópark épül, ezért kell eltakarítani a főváros történetében fontos szerepet játszó komplexumot. | null | 1 | https://nemzeti.net/a-folddel-teszi-egyenlove-orban-torok-oligarchaja-a-kozvagohidat-erdogan-kegyence-kivegzi-a-magyar-iparmuveszet-remeket-15055950.html | 2019-11-28 10:03:00 | true | null | null | alfahir.hu |
Cikkinfó
Szerzők:
Tálos Lőrinc
Földrajzi hely:
Ferencváros, Budapest
Építészek, alkotók:
Kelecsényi Kristóf
Vélemények:
Dosszié:
A műemlékvédelem ügye
További adatok
↓
Annál is többet bontottak el a Közvágóhíd helyi védettségű épületegyütteséből, amelyet a tavaly napvilágot látott látványtervek alapján sejteni lehetett. A napokban elbontott homlokzatokat másolatokkal pótolhatják. Mint az Építészfórum kiderítette: az ipari műemlék nem rendelkezik a védettséget magalapozó dokumentációval.
Október elején számoltunk be arról, hogy bontják a Közvághóhíd helyi védettséget élvező épületegyüttesét. Akkor még több olyan épület állt, amelyet az ipari műemlék területére tervezett beruházás 2018 őszén nyilvánosságra került látványtervei szerint bontásra kerülnének, műemlékvédelmi szakemberek szerint viszont megőrzésre érdemesek lennének. A mai állapot szerint nem csak ezek, de több olyan eleme is bontásra került az épületeknek, amelyek a látványtervek szerint megmaradnának.
Az egykori Közvágóhíd Soroksári út 58., Máriássy utca 2-6., Vágóhíd utca 1-5., 38021/27 és 38021/34 helyrajzi számon található épületegyüttese 1994-ben került fel a fővárosi helyi védettségű építészeti örökségek lajstromába. Szerettük volna betekinteni a helyi védettséget megalapozó dokumentációba, hogy összevethessük az épületegyüttes védett elemeit a jelenlegi állapot szerint elbontott részeivel, azonban úgy értesültünk, hogy a Közvágóhíd egész egyszerűen nem rendelkezik ilyennel. Hogy a beruházó elbonthatta a helyi védettségű épületegyüttes jelentős részét, azt az a körülmény is segíthette, hogy az építkezés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá lett nyilvánítva, ami jelentősen felgyorsítja és egyszerűsíti annak engedélyezését és lebonyolítását.
Megkerestük a látványterveket jegyző Chapman Taylor építészirodát, amelynek oldaláról azóta eltűntek az egy éve közzétett látványtervek, hogy feltegyük nekik a kérdéseinket, de a cikk megjelenésééig nem kaptunk választ tőlük. A látványtervek és a péntek délben fotózott állapot közötti különbséget – egészen pontosan, hogy a már a csarnokoknak a központi sétányra néző homlokzatai sem állnak – az is magyarázhatja, hogy azokat másolatokkal fogják pótolni. Ahogy a IX. kerülettel kötött telekalakítási megállapodás fogalmaz: „A koncepciótervben hangsúlyos szerepet fog kapni a terület múltjához kapcsolódó értékek megjelenése. A fejlesztő ezt egyrészt a történelmi örökség szempontjából fontos víztorony és a bejárati szobrok megtartásával, illetve néhány épületrész visszaépítésével, másrészt az új épületek és közösségi terek témaválasztásával és látványával tervezi elérni."
„Nem az ördögtől való a visszaépítés, de rettenetesen esetfüggő, hogy elfogadható-e" – mondja Kelecsényi Kristóf, műemlékvédelmi szakember, aki először hívta fel a figyelmet az épületegyüttes veszélyeztetettségére a látványtervek alapján. „A konkrét esetben egy meglévő struktúrát bontanak el azért, hogy a mélygarázs vagyföld alatti szintek építése után visszaépítsék, ez nyilvánvalóan nem az elfogadható eset, hiszen nem egy rekonstrukciós beruházásról beszélünk" – utal Kelecsényi azokra a szintén vitatott esetekre, amikor modern anyagok – például vasbeton – használatával építenek vissza korábban elpusztult építményeket. Kelecsényi szerint a Közvágóhídat korábban műemlékké kellett volna nyilvánítani, vagy olyan építési szabályzatot elfogadni a területére, amely nem enged ilyen mértékű beépítését, hanem mondjuk az eredeti épületek párkánymagasságban határozza meg a megengedett legnagyobb épületmagasságot. „A Közvágóhíd nem vált részévé a budapesti identitásnak, hiszen egy fehér folt volt a városban, így csak egy szűk körnek fog fájni, akik ismerték az építészeti értékeit. Az 1872-es épületnek már a régisége is adott egyfajta értéket és az, hogy német építész tervei alapján valósult meg szintén különlegessé tette, de az ipari műemlékekre általában kevesebb figyelem jut" – véli Kelecsényi, aki e mellett egy másik szempontra is felhívja a figyelmet: „A jelenlegi beruházással valószínűleg a Közvágóhíd, mint fogalom is megszűnik a budapestiek részére, hiszen nehezen képzelhető el, hogy a beruházó a vágóhíd szó szerepeltetésével árulja majd a lakásokat, nem pedig valamilyen cifra angol névvel."
Tálos Lőrinc | Csak a víztorony és a kapu marad a Közvágóhídból – Galériával | Annál is többet bontottak el a Közvágóhíd helyi védettségű épületegyütteséből, amelyet a tavaly napvilágot látott látványtervek alapján sejteni lehetett. A napokban elbontott homlokzatokat másolatokkal pótolhatják. Mint az Építészfórum kiderítette: az ipari műemlék nem rendelkezik a védettséget magalapozó dokumentációval. | null | 1 | http://epiteszforum.hu/csak-a-viztorony-es-a-kapu-maradt-a-kozvagohidbol--galeriaval | 2019-11-29 10:13:00 | true | null | null | építészfórum |
Vállalkozó család gyermeke veszi el Orbán Viktor miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt, a házasságkötést szeptember 7-én, szombaton tartják a vőlegény, Tiborcz István családjának birtokán. A Budapesttől 50, Felcsúttól mintegy 6 kilométerre, a Fejér megyei Csabdi határárban lévő Tükröspuszta egykor gróf Pálffy-Daun József gazdasága volt, a Tiborcz családhoz 1997-ben került, azóta fokozatosan alakították ki a mai, mintegy 40 hektáros lovas szabadidőparkot. Itt különböző lovas szolgáltatásokat nyújtanak (a bértartástól a lovastornáig), a vendégeket többek közt lovarda, lovaspálya, vendégház és ősfás liget várja, a tanya ideális helyszíne lehet céges és családi rendezvényeknek, köztük esküvőknek és születésnapoknak - derül ki a Tiborcz lovas klubot hirdető internetes oldalról. A lovas parkot és a közelében lévő Tiborcz tanyát a közelmúltban még eladásra hirdették meg tulajdonosai, összesen 420 millió forintért - írta július végén az Index, az azóta már az internetről eltávolított hirdetésre hivatkozva. A Tiborcz tanya egy hét hektáros, úszómedencés ingatlan, rajta egy 360 négyzetméteres, nyolcszobás házzal, ahol "ipari konyha", borozó és szauna is van. Ennek irányára 120 millió, míg a lovas tanyáé 300 millió forint volt.
Az 1986-os születésű Tiborcz István vezető tisztségviselője, az öttagú igazgatóság tagja az E-OS Innovatív Zrt.-nek (aminek jogelődje a Tiborcz résztulajdonában lévő ES Holding Zrt. volt, és idén júniustól Elios Innovatív Zrt.néven működik) - derül ki a Céginfo.hu adataiból. Az energiahatékonyság javításával, az innovatív és zöld technológiákkal foglalkozó energetikai társaság többségi tulajdonosa a villamosenergia-kereskedéssel és -elosztással foglalkozó E-OS Energiakereskedő Zrt., ami 76 százalékos leányvállalata a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt.-nek.
A 2010-től E-OS Innovatív Zrt. néven működő cég először akkor vált szélesebb körben ismertté, amikor 2011-ben megnyerte - az LMP szerint vitatható módon - a Szegedi Tudományegyetem napkollektorok felszerelésére kiírt közbeszerzését 625 millió forintért, valamint az újszilvási, Magyarország első fotovoltaikus naperőművének kivitelezésére hirdetett tendert nettó 473 millió forintért. A cégadatokból kiderül, hogy az E-OS Innovatív Zrt. jelenleg kisebbségi tulajdonosa is - az újszilvási önkormányzat mellett - a villamosenergia termeléssel foglalkozó Újszilvási Naperőműpark Kft.-nek. Az E-OS Innovatív Zrt. nettó árbevétele 2012-ben mintegy 3,1 milliárd forintra nőtt az előző évi közel 2,8 milliárdról, osztalékot pedig tavalyelőtt 100 milliót, tavaly 200 milliót vettek ki a cégből a tulajdonosok.
A vőlegény Tiborcz István ügyvezetője és egyszemélyes tulajdonosa a gazdasági tanácsadó IBC-Projekt Kft.-nek, a cég márciusig Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven és pécsi székhellyel működött, márciustól a csabdi Tiborcz tanya a bejegyzett székhelye, a tulajdonostárs Hamar Endre pedig 2012 decemberében vált ki a cégből. A tanácsadócég nettó árbevételét tavaly 11,5 millió forintra növelte az előző évi 7,8 millióról, az adózott eredménye pedig 4,9 millióról mintegy 7 millió forintra bővült, amit év végén teljes egészében fel is vett osztalékként a két tulajdonos. Az üzlettárs Hamar Endre azóta az E-OS Innovatív Zrt.-ben tűnt fel, a 2013. januári közgyűlési iratok szerint a zrt.-ben - ahol Tiborcz igazgatósági tag - 22 százalékos tulajdonos jelenleg a Hamar érdekeltségében lévő, pécsi, üzleti szolgáltató és tanácsadó Green Investments & Solutions Kft.
Tiborcz István 2007 és 2009 között egyik ügyvezetője és tulajdonosa volt, a nem túl eredményesen működő BS Audit International Kft.-nek. A szerteágazó tevékenységet folytató cég többek közt önkormányzatoknak adott tanácsot a közvilágítás korszerűsítéséhez, a hatékonyság növeléséhez.
Temetkezés után gazdálkodnak Tiborczék
A Tiborczék családi cége az egykor temetkezési és kegyeleti szolgáltatásokat nyújtó, ma már mezőgazdasági, gazdasági és "máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet" folytató, a család csabdi-tükröspusztai lovas parkjának címére bejegyzett ES Hungary Kft. A vállalkozás jelenlegi többségi tulajdonosa Orbán Ráhel vőlegénye, Tiborcz István, tulajdonosa még testvérei Tiborcz Eszter és Tiborcz Péter, valamint édesapjuk, Tiborcz Sándor. (Dr. Tiborcz Sándor orvos szakértőként dolgozott, ma már a Tiborcz tanyát igazgatja - írta korábban a Nyugat.hu, amelynek összeállítása szerint a vőlegény nagyapja, id. Tiborcz Sándor ismert szombathelyi sebész volt, akinek nevét a Markusovszky kórházban emléktábla és alapítvány is őrzi.) Az ES Hungary Kft. nettó árbevétele tavaly 25,6 millió forintra nőtt a 2011-es 15,9 millióról, az adózott eredménye pedig 5,9 millió forint volt tavaly, míg egy évvel korábban 6,1 millió.
Adatokért, nagyításért kattintson az ábrára!
A vőlegény testvére, Tiborcz Eszter - az Átlátszó.hu tavaly júliusi összesítése szerint - a bicskei állami (tíz évre titkosított) földbérletpályázat legnagyobb nyertese: 157 hektárnyi egybefüggő területet, a Fejér megyei bérletek 4,1 százalékát kapta meg húsz éves bérletre. A terület karnyújtásnyira van Tiborczék csabdi lovasklubjától. (Az Átlátszó portál szerint Bicskén a miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak is van másodmagával birtokolt szántója.) A másik testvér, Tiborcz Péter 2006 és 2010 között a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke volt, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadója - írta az Átlátszó.hu.
Tiborcz Eszter 157 hektáros szántója melletti területen folytatott, engedély nélküli fakitermelésről idén februárban adott hírt a Népszabadság, augusztusban pedig arról tájékoztatta a lapot a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, hogy nyomozás indult a Csabdi-Tükröspuszta közvetlen közelében eltulajdonított fák ügyében. Az akácost a tulajdonosok tudta nélkül, géppel, nagy mennyiségben vágták ki; az ügyben az LMP országgyűlési képviselője, Lengyel Szilvia és a tulajdonosok tettek feljelentést. A Népszabadság megjelenése után a kupacokban felhalmozott fát ott hagyták. A Céginfo.hu adataiból kiderül, hogy Tiborcz Eszter 2008 decembere óta felügyelőbizottsági tag a Bicskei Erdőbirtokossági Társulásnál, valamint 1999 óta egyéni vállalkozó, vegyes gazdálkodással, valamint élelmiszer és alkoholmentes ital piaci kiskereskedelmével foglalkozik.
Tanácsadással is foglalkoznak
A szintén jogász végzettségű testvér, Tiborcz Péter 2010 márciusában hozta létre a Green Door Consulting Kft.-t, amelynek ügyvezetője is ő volt 2012 júniusáig, azóta édesapja, Tiborcz Sándor van e posztra bejegyezve a cégadatokban. A pátyi székhelyű vállalkozás honlapja szerint a zöld gazdaságfejlesztéssel érintett projektek, a környezetre hatást gyakorló vállalati, kommunális tevékenységek megfelelő információkkal és kapcsolatokkal (politikai és vállalati) történő támogatásában, a fejlesztések és eredmények közvetítésében kíván részt venni. A referenciák a honlapján nem találhatóak, azonban az interneten elérhető egy szerződés, amit a céggel és a Comp-let Party Service Kft.-vel kötött 2010 novemberében hat hónapra a fővárosi parkolócég, a Parking Kft. - 50 millió forint keretösszegben konferenciaszervezésre, pr- és marketingtevékenység ellátására. A Green Door alapítását követő évben, 2011-ben már 12,8 milliós nettó árbevételt ért el, 2012-ben azonban lecsökkent 4,1 millióra forgalma.
A Green Door társtulajdonos a budapesti székhelyű, számítógép-üzemeltetéssel és médiareklámmal foglalkozó Energosoft Kft.-ben, amelynek egyik ügyvezetője a vőlegény apja, Tiborcz Sándor. Az Energosoft másik, 50 százalékos tulajdonosa a számítógép és szoftver kiskereskedelemmel foglalkozó Professzionál Informatikai Zrt., amelyben igazgatósági tag a vőlegény testvére, Tiborcz Péter, de - a hatályos cégadatok szerint - tulajdonrésszel nem rendelkezik. Az Energosoftnak nem volt bevétele tavaly, míg a Professzionálnak nettó 932 millió forint.
Tiborcz Péter jelenleg kültag a Controldesign Kommunikációs Bt.-ben - derül ki a Cégadatokból. | Kiderült, miből él Orbán leendő veje | Vállalkozó szellemű fiatalember veszi el Orbán Viktor miniszterelnök lányát most szombaton, a Közgép cégcsoportjához tartozó E-OS Innovatív Zrt. igazgatóságában ülő vőlegény, Tiborcz István családja szintén több vállalkozásban érdekelt, az állami földbérlet pályázaton is sikerrel szerepeltek. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/kiderult_mibol_el_orban_leendo_veje.563516.html | 2013-09-04 12:22:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Magyar Torna Szövetség;ritmikus gimnasztika Európa-bajnokság;
2017-04-27 07:51:00
Túlárazott Európa-bajnokság - Összekuszált szálak
A ritmikus gimnasztikázók májusi, budapesti kontinensbajnokságára 640 millió forintos állami támogatást kapott a Magyar Torna Szövetség, az esemény az összeg feléből is megrendezhető.
Rengeteg kérdőjel előzi meg a május 19-21. között a Papp László Budapest Sportarénában megrendezésre kerülő kontinensversenyt. Az eseményt a Magyar Torna Szövetségen (MATSZ) keresztül a ritmikus gimnasztikai szövetség rendezi meg. A szálak elég kuszák, lapunk kedden ígéretet kapott arra, hogy Altorjai Sándor, a tornászok főtitkára válaszol a kérdéseinkre. Tegnap kora délután pár percben elmondta, hogy az eseményre a MATSZ-szal állapodott meg a nemzetközi szövetség (FIG), mert a tornászok tagjai a szervezetnek, a szervezéssel, lebonyolítással kapcsolatos feladatokat viszont a ritmikus gimnasztika szövetség látja el. Azt is megtudtuk tőle, hogy a 640 millió forint felhasználására a MATSZ szerződött az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi), arra nem kaptunk választ, hogy az erről szóló kormányhatározatnak megfelelően készült-e megállapodás a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt-vel az egyéb feladatok ellátásáról, hogyan választották ki az állami forrásból részesülő partnereket. A Zrt. másfél hete nem válaszol a Népszava megkeresésére. Gazdasági szakértők szerint az Eb az állami támogatás feléből is megrendezhető.
Lapunk megszerezte a szervezőbizottság tagjainak névsorát. Kis Péter, a válogatott Kis Alexandra édesapja executive directorként (ügyvezető igazgató) szerepel az európai szövetség (UEG) anyagában, amely a kontinensverseny lebonyolítására készült. Ez azért érdekes, mert az ő cégének, a Comp-Let Party Service Kft-nek kulcsszerep jut a kontinensversennyel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában is, a cég a szervezőbizottság egyik kiemelt partnere.
Kis az esetleges összeférhetetlenséggel kapcsolatos megkeresésünkre küldött írásos válaszában azt írta, hogy „a nevem mellett az Executive Director titulus áll, ami a végrehajtásról, azaz az esemény rendezvényszervezési feladatainak szakmai kivitelezéséről szól. Ahogyan azt Önnek korábban telefonon is említettem az esemény szervezését érintő stratégiai döntések nem tartoznak a hatáskörömbe, azt a Tornaszövetség, illetve a Work Plan-ben a nevem fölötti döntéshozói kör gyakorolja. Az Ön által említett ügyvezető igazgatói szerepkör nem értelmezhető, hiszen az egy vállalat legfelsőbb vezetőjének jogi titulusa. Ez nem egy vállalat, itt a teljes listából ha nem is derül ki, de több ott megjelölt személy valamely alvállalkozó cég képviselője, alkalmazottja, vagy konkrétan szövetségi dolgozó, sőt még UEG tisztségviselő is szerepel közöttük. Ez a lista tehát arról szól, hogy a szervezés különböző területeivel kapcsolatos kérdésekben ki tud az UEG-nek releváns választ adni és nem többről.”
A kérdések tisztázása érdekében szerettük volna megkérdezni Altorjai Sándort, az MTASZ főtitkárát, aki kedden azt üzente, szerdán kora délután áll rendelkezésünkre, Az egyeztetett időpontban azt mondta, fontos megbeszélésen vesz részt, amikor az általa megadott későbbi időpontban kerestük, akkor is tárgyalt. Próbáltunk sms-ben választ kapni a kérdéseinkre, de csak azt sikerült megtudnunk, hogy a tavalyi évre kapott állami támogatások felhasználásával még nem kellett elszámolni, de már hozzá lehetett jutni idei forrásokhoz.
Szerettük volna megtudni, ha minden rendben zajlik az Eb előkészületei során, akkor az elmúlt egy évben miért volt három főtitkára az rg-szövetségnek, miért mondtak fel a közelmúltban is munkatársak, akiknek a szervezőbizottságban is fontos feladataik voltak, miért nem tagja - ellentétben a többi sportági szövetségi vezetővel – Körmendy-Ékes Judit a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB)? Lehet-e ennek az az oka, hogy az rg-sek irányítója a 2000-es évek elején ügyvédként érintett volt a nagy port felvert Czeizel-perben (örökbefogadó családok fizettek az örökbe adott gyermekekért, miközben írásban nyilatkoztak arról, hogy nem történt pénzmozgás), és esetleg emiatt nem kap erkölcsi bizonyítványt? Enélkül nem lehet senki sem MOB-tag, viszont ennek hiányában sportági szövetséget sem lehet irányítani, nem lehet állami források felhasználásáról dönteni.
Ha kapunk válaszokat, természetesen megjelentetjük azokat... | Túlárazott Európa-bajnokság - Összekuszált szálak | A ritmikus gimnasztikázók májusi, budapesti kontinensbajnokságára 640 millió forintos állami támogatást kapott a Magyar Torna Szövetség, az esemény az összeg feléből is megrendezhető. | null | 1 | https://nepszava.hu/1127752_tularazott-europa-bajnoksag-osszekuszalt-szalak | 2017-04-27 12:34:00 | true | null | null | Népszava |
Kormányhivatali határozat kötelezi a belvárosi önkormányzatot arra, hogy a Bástya utca 1-11. szám alatti, 1728 négyzetméteres telek kisajátításáért 815,5 millió forintot utaljon át a terület eddigi tulajdonosának, a MAZ Investmentnek – derül ki a 24.hu birtokába került októberi dokumentumból, amelyet a fővárosi kormányhivatal igazgatója jegyez.
Bár a földhivatali adatok szerint jelenleg az önkormányzat jelenleg még nincs bejegyezve tulajdonosként, ez már csak idő kérdése lehet. A tavaly ősszel újra érdeklődést kiváltott belvárosi terület tíz évvel a privatizáció után hamarosan visszakerül az V. kerületi önkormányzathoz. Igaz, komoly árkülönbséggel: amíg Rogán Antal polgármestersége idején 400 millió forintért adta el a belváros egyik legértékesebbnek vélt telkét, most több mint kétszeresen áron vásárolják vissza. A telken az eltelt időszakban semmilyen fejlesztés vagy beruházás nem történt, sőt egy vita miatt az óvodások sem használhatják már egy éve a telken lévő kis játszóterüket. Ha tehát a közpénzegyenleget nézzük, úgy
415 millió forint mínuszt látunk.
Ennyit ért meg a Belvárosnak, hogy Rogán döntésével szembemenve, vagy ha tetszik, azt orvosolva a jövőben mégis saját vagyonaként tartsa meg az ingatlant, amelyen a korábbi parkoló már nem működik, azt felszámolta a tulajdonos, illetve az üzemeltető vállalkozó.
Kacifántos történet
Nem ez az egyetlen furcsaság a Bástya utcai történetben. A telek kalandos történetét korábbi cikkünk alapján rekonstruáljuk.
A telket még 2008-ban adta el az akkor Rogán Antal vezette önkormányzat. A középkori várfal melletti ingatlan tulajdonosa az SCD Grouphoz tartozó BP Property Delta Kft. lett. Szállodát akartak építeni, de ebből nem lett semmi. A cég 2013-ra bedőlt, a telek így felszámolóhoz került.
A felszámoló korábban 800 millió forintos irányárral próbálkozott, végül 601 millió forintért sikerült 2016-ban eladni a telket. Érdekesség, hogy az önkormányzat nem próbálkozott az árverésen, úgy tűnik, akkor még nem akarta visszaszerezni a telket, megfelelt, ha az magánkézbe kerül. Pedig akkor a jelenlegi 815 millió forintnál kevesebbért is hozzájuthatott volna a telekhez, és akkor nem tört volna ki a későbbi játszótérbalhé sem.
Az új tulajdonos 2016-ban Mazen Ramahi jordán befektető, szállodatulajdonos érdekeltsége, a MAZ Investment lett.
Ekkor azonban már nem lehetett szállodát építeni a Kálvin térhez közeli telekre. Az V. kerületi önkormányzat új rendelete szerint a Bástya utca 1-11. alatti telken már kizárólag legalább 200 férőhelyes közforgalmú és lakossági mélygarázs volt építhető.
Annak pedig hamar jelentősége lett, hogy az eladáskor a felszámoló nem volt a terület birtokában. Birtokon belül ugyanis még mindig az önkormányzat volt, amely nem engedte birtokon belülre a terület új tulajdonosát. Miután a jordán üzletember hónapokon át nem tudott megegyezni az V. kerülettel a birtokba adásról, 2018 őszén saját kezébe vette az ügyet.
Behatolt a területre és az ott lévő játszóteret, ahová a szomszéd óvodából jártak át játszani a gyerekek, egyszerűen lebontatta. Állítása szerint Mazen Ramahi többször kérte az önkormányzatot, hogy beszéljék meg az ügyet, így azt is, hogy mi legyen a játszótérrel, de erre érdemi reakciót nem kapott.
Ezután, 2018 végén jogi szkander vette kezdetét. A vállalkozó pert, az önkormányzat kisajátítási eljárást kezdeményezett.
A most őszi kampány hajrájában az újrázó fideszes polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter diadalittasan közölte, hogy amit „megígérek, azt teljesítem. A Bástya utcai telket visszaszereztük a belvárosiak közössége számára.” A történet azért volt fontos, mert az óvodások szülei, akárcsak gyermekeik, nehezen viselték a játszótér elvesztését, és a helyzet kezelése az óvodától is komoly erőfeszítéseket kívánt. Facebook-bejegyzésében azt ugyanakkor nem árulta el Rogán Antal utódja, hogy mindez mennyibe került a kerületnek, és a korábbi eladás felemlegetésétől, pláne minősítésétől is tartózkodott.
Elégedetlen vállalkozó
A kisajátítást – derül ki az erről határozó 12 oldalas dokumentumból – a György István vezette fővárosi kormányhivatal „terület-, és településfejlesztés, illetve örökségvédelem közérdekű célra” rendelte el a belvárosi önkormányzat javára. Az indoklásból kiderül, hogy a kormányhivatal szerint a
tervezett célok megvalósítása és a régészeti értékek megfelelő szakértelemmel történő megóvása és az értékekről való szakértő, a haszonszerzés szempontját nélkülöző gondoskodás kizárólag Kérelmezőtől (tehát az önkormányzattól – a szerk.) mint tulajdonostól várható el.
Ez az érvelés két szempontból is érdekes: az indoklásban nem esik szó arról, hogy az önkormányzat tíz évvel ezelőtt mégiscsak saját maga mondott le a városfal közérdekű gondozásáról és bemutatásáról. Másrészt a jordán befektető maga is a városfal szakszerű bemutatására törekedett volna, az általunk megtekintett mélygarázs-koncepcióban, valamint látványtervekben városfalmúzeum is szerepelt. A vállalkozó elmondása szerint erről beszéltek Szentgyörgyvölgyi polgármesterrel, aki kapcsolatuk elején pozitív és nyitott volt a projekttel kapcsolatban.
Mazen Ramahi a 24.hu-nak azt mondta: elképedve áll a kormányhivatal döntése előtt. Szerinte hihetetlen, hogy miközben ő minden törvényt betartva, szabályosan vásárolta meg a telket, azt most mégis „elveszik” tőle. A kormányhivatal által megállapított 815 millió forintot már átutalták neki, de ennek ellenére pert kezdeményez. Mint mondta, a kormányhivatali döntésben megállapított árat, valamint az egész kisajátítási eljárás jogszerűségét támadja. Előbbit kevesli, utóbbit vitatja, jelezve, hogy ő a többszintes, közel 300 férőhelyes mélygarázst úgy építette volna meg, hogy a kialakítás során a felszínen park, illetve a városfalat bemutató múzeumi tér jöjjön létre. Ráadásul Ramahi az értékbecslő útján megállapított ár nagyjából kétszeresét tartaná reálisnak. A kormányhivatal azzal indokolta a 815,5 milliós összeget, hogy „értékcsökkentő tényező” az ingatlan régészeti műemléki védettsége, valamint hogy az ingatlanon csak mélygarázs létesíthető, a műemléki és régészeti leletek védelmét biztosítani kell, illetve hogy „alacsony a kereslet a hasonló adottságú ingatlanokra”.
Érdekesség, hogy a kormányhivatal során indított eljárásban a hivatalt Kókány Csaba ügyvéd képviselte, aki Kertész Balázst váltja a belvárosi vagyongazdálkodási cég vezetésében.
Ki nyert, ki vesztett?
A kacifántos Bástya utcai történet végén – amely a bíróságon azért folytatódik – érdemes feltenni pár kérdést. Például hogy van-e vesztese az ügynek.
A jordán üzletembert, noha neheztel a döntés miatt, konkrét anyagi veszteség aligha éri. 600 millió forintért vette a telket, amelyet kiadott egy alvállalkozónak, most kap ért 815 milliót. Ha nem sikerül is megvalósítania a tervezett mélygarázst, komoly veszteség nem érheti.
Az önkormányzat tíz év elteltével ugyanott van: övé a telek. Holott a kerület fideszes vezetése (amelyet a képviselő-testület egyöntetűen hatalmazott fel tavaly decemberben, hogy a visszaszerzés ügyében eljárjon) győztesnek mutatja magát, 415 millió forintot kellett ráfizetnie arra az összegre, amennyit a telekért kapott annak idején. A Rogán Antal idején eladott ingatlan visszavásárlási többletét pedig nem finanszírozhatják másból,
csak közpénzből.
Az önkormányzatnál érdeklődtünk, mit terveznek a telekkel, és miként ítélik meg a történteket, hogyan vélekednek a korábbi polgármester telekértékesítéséről, és a mostani többlet költségről. Ezekre nem válaszolt az önkormányzat, amelytől csak azt tudtuk meg:
a telken történő átalakítás előkészítő folyamatait az önkormányzat megkezdte,
a céldátum 2022. január 1-je,
az önkormányzat célja, hogy a területet a lehető leghamarabb megnyissa a belvárosiak előtt.
Az önkormányzattól így még azt se tudtuk meg, hogy mélygarázst, vagy esetleg parkot kíván a területen kialakítani. | 815 millió forint közpénzből sikálják el Rogán játszótéri buktáját | Kisajátítja a Belváros a Bástya utcai játszóteret, ám 415 millió forinttal többet kell fizetnie érte annál, amennyiért a korábbi polgármester tíz éve eladta. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2019/12/02/bastya-utca-jatszoter-belvaros-rogan-antal/ | 2019-12-02 11:56:00 | true | null | null | 24.hu |
Több száz millió forintos jutalékért a Media Services Company (MSC) értékesítheti az állami média hirdetési felületeit a következő három évben, ha nem minősítik ismét érvénytelennek az erre vonatkozó közbeszerzést. A tender eredménye két szempontból sem meglepő: egyrészt eddig is ez a cégcsoport végezte ezt a munkát a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) számára, másrészt más nem is adhatott ajánlatot, mivel csak az MSC-t hívták meg a most záródó közbeszerzésre.
Jött Habony és Mészáros, meg a profit
A nyertes vállalat egyértelműen Fidesz-közeli, hiszen Mészáros Lőrinc és a TV2-t megszerző üzleti kör is tulajdonos benne. Az MSC az ország egyik legnagyobb reklámértékesítőjének (sales house), az Atmediának a leányvállalata. Utóbbi cég 44 tévécsatorna hirdetéseit szervezi, azaz a csatornák átadják nekik a reklámidejüket, amire (jellemzően csomagban eladva) az Atmedia szerez hirdetőket. A vállalat szerződésben áll mások mellett a Fox Networks-szel (National Geographic), a Sony Pictures-szel (AXN, Viasat 3, Viasat 6) és a Warner Mediával (Cartoon Network), ami azonban ennél is fontosabb, hogy ők terelik a hirdetőket az állami média és a TV2-csoport összesen húsz csatornájára is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc bizalmasához kerülhet a teljes Fidesz-közeli tévébizniszA TV2 után a kereskedelmi csatornának műsorokat gyártó IKO és az adó reklámjait értékesítő Atmedia is Vida József Takarékbank-vezér környezetébe került.
Utóbbival pedig a csoport tulajdonosi köre is összeér. Az Atmedia 2016-ban került egyértelműen kormányközeli kézbe, ekkor vásárolta ugyanis meg a sajtóban csak a „Habony Árpád hitelezője” eposzi jelzővel futó Tombor András. A vállalat köré aztán egy elég nehezen átlátható cégháló épült, ami mögött mostanra – némi kavarás után – részben Mészáros Lőrinc magántőkealapja, részben a TV2 új tulajdonosi köre, a felcsúti milliárdossal jó kapcsolatot ápoló Vida József és üzlettársai állnak.
Mindenesetre a cég látványosan megtáltosodott azt követően, hogy kormányközeli vállalkozók tűntek fel körülötte. Bár a társaságnak korábban sem ment rosszul, ám 2018-ra a három évvel korábbihoz képest így is sikerült több mint háromszorosára növelnie az árbevételét, és durván megháromszoroznia a profitját.
Érvénytelen ajánlattal is nyertek
Most pedig az is eldőlt, hogy még három évig biztosan nem kell lemondaniuk az állami megrendelésekről. Az MTVA által kiírt közbeszerzés szerint 36 hónapos megállapodás az állami média valamennyi hirdetési felületére kiterjed, vagyis az Atmedia kezeli
az M1, M2, M4, M5, Duna, Duna World tévécsatornák,
a Kossuth, Petőfi, Bartók és Dankó rádiók, illetve
az előbbiekhez tartozó teletext és
az online (így különösen a hirado.hu, mediaklikk.hu, petofilive.hu, m4sport.hu)
felületeket.
Mindezektől pedig az MTVA éves szinten milliárdos bevételt remélhet. Egészen pontosan legalább 2,3 milliárdot, a kiírásban ugyanis ezt szabták meg minimumként. A tényleges összeg azonban jóval efölött lehet, amire nemcsak az utal, hogy a különböző jutaléksávokat 3,2 és 4 milliárd között határozták meg, számítási alapnak pedig 6 milliárdot adtak meg a kiírásban, hanem az is, hogy az elmúlt években is 6 milliárd körül alakult a vagyonkezelő alap reklámbevétele.
Ha ezt sikerül a következő években is hozni, akkor Mészáros Lőrinc és üzleti köre évi 700-800 millió forintot kereshet az állami megbízáson. Csak azért nem többet, mert a kérhető jutalékot 12 százalékban maximálta az MTVA. Más kérdés, hogy ezt a jelek szerint az MSC-nél első körben nem vették komolyan.
Az állami média első témában kiírt közbeszerzése ugyanis – legalábbis a leadott indoklás szerint – azért lett érvénytelen, mert az egyetlen ajánlattevő (az MSC) nem vette figyelembe a maximális jutalékot. Emiatt azt a tendert érvénytelennek minősítették, de furcsa mód így is eldőlt már akkor, hogy kit bíznak meg a munkával. Az új közbeszerzés kiírásakor ugyanis az MTVA kérte a Közbeszerzési Hatóságot és annak elnökét, hogy egy olyan új eljárást folytathasson le, amire csak az MSC-t kell meghívnia. Az engedélyt pedig meg is kapták, így a második körben is csak egy ajánlat érkezett, az MSC-é. Ráadásul eléggé kicentizve, hiszen úgy számolták ki, hogy a megadott feltételek mellett a 6 milliárdos alapra pont kijött a maximális 12 százalékos jutalék.
Magánál hirdet az állam, és valaki ezen is keres
Az ügynökség egyébként 3,2 milliárd forintig a piaci hirdetési bevételek 10,5 százalékát kapja meg, efölött pedig 200 millió forintonként nő a jutalék, úgy, hogy a 4 milliárd feletti részre már több mint 18 százalék jár. Ez egyébként a G7 által megkérdezett szakértő szerint nem kiugróan magas, nagyjából megfelel a piaci áraknak, hiszen az ügynökségek többsége 15 százalék körüli mutatóval dolgozik.
Ráadásul a fenti számok kizárólag a piaci reklámokra vonatkoznak, az állami hirdetések után csak 5,5 százalékot kap az MSC. Más kérdés, hogy bizonyos szempontból még ez is erősen aggályos. Egyrészt az állami reklámokért az elmúlt évek alapján sokat nem kell dolgozni, azok önmaguktól megtalálják az útjukat a kormányzat számára szimpatikus üzeneteket közvetítő médiumok, így például az állami média felé. Másrészt a kiírásból úgy tűnik, hogy a bevételt, ami alapján a jutaléksávokat meghatározták, az állami hirdetések is növelik, azaz ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az MSC akár 18,5 százalékot tarthasson meg a behozott reklámokból. | Az állami média állami hirdetésein is Mészáros Lőrinc és köre keres | Az állami média reklámbevételének 12 százalékát tarthatja meg az a Mészáros Lőrinchez köthető cég, amely megnyerte az MTVA közbeszerzését. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20191120/az-allami-media-allami-hirdetesein-is-meszaros-lorinc-es-kore-keres/ | 2019-11-20 14:26:00 | true | null | null | G7 |
Mágnesként vonzza magához az állami megrendeléseket és támogatásokat a Truck Race Promotion Kft., amelynek operatív igazgatója Szijjártó Sarolta, a külgazdasági és külügyminiszter testvére. A kamionos Európa-bajnokság magyarországi versenyeinek szervezésére létrejött cég egy merőben új feladatot kapott: a nyíregyházi multifunkciós versenypályáról ír 215 millió forintért megvalósíthatósági tanulmányt, a közbeszerzési értesítőben megjelent beszámoló szerint a Katona Mérnöki Szolgáltató Kft.-vel közösen, 47-53 százalékos arányban.
A munkáról nem sok részlet derül ki, csak annyi, hogy legalább 200 oldalnak kell lennie a kész anyagnak. A megbízás igen bőkezűnek tekinthető, mivel eldöntött tény, hogy ezt a több tízmilliárdos beruházást meg fogják valósítani – már három kormányhatározat is született erről (1, 2, 3).
Az előkészítés elhúzódott, kezdetben a tanulmány elkészítését 2018 végére tervezték, a mostani közbeszerzés szerint azonban csak 2021-re készülhet el. A folyamatos csúszásnak forrásaink szerint az az oka, hogy a kormányon belül számos érdekkör egymásnak feszült a témában: a sportért felelős államtitkár, Szabó Tünde, az autóiparért lelkesedő Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és a testvére révén érdekelt Szijjártó Péter vezette erőcsoportok is maguknak szerették volna megszerezni a vezető szerepet.
A nyíregyházi projekt korábban tartozott már az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI)*Ide tartozik a Sportért Felelős Államtitkárság Szabó Tünde vezetésével., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, a Miniszterelnöki Kormányirodához, valamint a nemzeti fejlesztési miniszterhez*Ennek utódja a Palkovics László vezette ITM. is a kormányhatározatok alapján. A mostani közbeszerzést a Nemzeti Sportközpontok írta ki, amely az EMMI-hez tartozik.
Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogyan találták meg a Truck Race Promotion Kft.-t a külügyminisztérium és háttérintézményeinek támogatásai: számításaink szerint idén már 74 millió forintos támogatás kaphatott a cég, amihez most a 215 milliós szerződésből 101 milliós megbízás társul.
A tavaly 313 milliós árbevételű Truck Race Promotion így idén már 175 millió forintnyi állami támogatáshoz és megbízáshoz jutott.
Szijjártó Sarolta (balra) és Őry Tamás, a Truck Race Promotion ügyvezetője (jobbra)
Egyelőre nem jelent meg információ arról, hogy mennyibe kerülhet a Nyíregyházára tervezett autó-motor versenypálya, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár 50-100 milliárdos tételről is szó lehet. Pedig nem nagyon látni, hogy mi szüksége van erre az országnak: a Hungaroring is óriási veszteségeket okoz, az évi immár 12 milliárdos állami támogatás egy jelentős része ráadásul egy osztrák céghez kerül.
Nyíregyházán raliversenyeket*Nem kamionok versenyéről van tehát szó. tartanának, természetesen állami támogatással: a kormány el is kötelezte magát, hogy 2020 és 2023 között évi 100-110 millió forintnak megfelelő euróval támogatja a futamot. Ezt a Magyar Autómotorsport Szövetség kapja, de mint korábbi cikkünkben bemutattuk, a Truck Race Promotion Kft. operatív vezetését végző Szijjártó Sarolta ebben is szerepet vállal.
Így talán nem meglepő, hogy a szövetség egy külsős cégre bízza a verseny feladatait. A verseny kiírásában megtaláltuk, hogy
az állami százmilliókkal dotált rali-Eb promóteri munkáit a Truck Race Promotion Kft. kapta meg.
Magára a ralipályára visszatérve, nem igazán érthető, hogy mi szükség van egy új létesítményre, hiszen a szerződésben kikötött FIA 6-os kategóriás minősítéssel már rendelkezik egy pálya Magyarországon. A nyirádi pálya magántulajdonban van, a Nyirád Motorsport Kft.-nek azonban nem megy jól: az elmúlt öt évben összesen 107 millió forint árbevétel mellett 63 milliós veszteséget ért el. Így nem igazán tűnik úgy, hogy bármilyen valós igény lenne egy új raliversenypályára.
Eléggé úgy néz ki, hogy a különböző érdekkörök vitáját az adófizetők számlájára fogják rendezni: Kósa Lajos debreceni fideszes erős ember és Talmácsi Gábor motorversenyző a napokban jelentette be, hogy Debrecenben épülhet egy újabb versenypálya, ahol MotoGP versenyeket*Itt tehát kifejezetten motorok versenyeznének. akarnak tartani.
A Gyurcsány-kormány terve szerint egy ilyen Sávolyon, a Balaton mellett épült volna meg, de a Bajnai-kormány a válság beálltával kiszállt a drága, és szinte biztosan jelentős állami veszteséget hozó projektből. A debreceni bejelentésen ott volt Palkovics László is, így úgy tűnik, hogy a nyíregyházi projektből kiszorulva ezzel vigasztalódhat.
Pedig ha van olyan versenysport, aminek az állami támogatása felesleges és káros, az az autó-motor sport: nem egészséges, nem nevel mozgásra, így példaértéke sincsen. Sőt, roppant környezetszennyező és veszélyes. Mégis, a magyar kormány ilyesmire is sokat költ, ahogy az a sportversenyek állami támogatását bemutató cikkünkből kiderült.
Természetesen lehetne érvelni azzal, hogy az ilyen versenyek – főképpen a turizmuson keresztül – élénkítik a gazdaságot, de ez az érv a költségekhez képest már a Forma-1 esetében is egyre gyengébb lábakon áll. Egy raliverseny vagy éppen a kamionos Eb pedig jellemzően sokkal kevesebb külföldi szurkolót mozgat meg, mint az F1.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkár akarjuk, akár nem, stadionok nélkül is elkölt a kormány 138 milliárdot sporteseményekreÖtévente kifizetjük egy olimpia árát, érdektelen sportrendezvényekre. | Oldalanként egymillió forintért írhat tanulmányt a Szijjártó Sarolta által vezetett cég egy felesleges beruházáshoz | A kormány már döntött arról, hogy Nyíregyházán versenypályát kell építeni, de azért készül hozzá egy megvalósíthatósági tanulmány 215 millió forintért. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191121/oldalankent-egymillio-forintert-irhat-tanulmanyt-a-szijjarto-sarolta-altal-vezetett-ceg-egy-felesleges-beruhazashoz/ | 2019-11-21 14:32:00 | true | null | null | G7 |
Várhatóan idén is az Orbán Viktor által alapított és Mászáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak juthat a legtöbb közpénz a labdarúgással foglalkozó szervezetek közül. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatbázisa szerint a felcsúti akadémia számára ezúttal 1,12 milliárd forintos tao-támogatást hagytak jóvá, azaz ekkora összeget fizethetnek a baráti cégek adójukból a költségvetés helyett a politikai okokból fontos alapítványnak.
Ez az összeg eddig messze a legmagasabb a közel 1200 elfogadott sportfejlesztési programmal rendelkező klub és futballvállalkozás támogatásait összesítő listán. A jelenleg második helyen álló Gyirmót például kevesebb, mint harmadennyi közpénzhez juthat, a negyedik Újpest pedig durván ennek ötödét kaphatja tao-támogatásként.
Egyáltalán nem biztos, hogy 1,12 milliárd forint lesz a végső összeg. Az elmúlt években ugyanis többször előfordult, hogy a nagyobb támogatásokat több részletben hagyták jóvá. Először csak az utánpótlás-nevelésre és a kisebb fejlesztésekre költhető összeg jelent meg az adatbázisban, és ezt csak később egészítették ki a jóváhagyott nagyberuházásokra szánt pénzzel. A felcsúti alapítványnál volt olyan, hogy közel 3 milliárddal ugrott meg így az összeg. A végső támogatásról biztosat csak akkor lehet majd mondani, ha az alapítvány fejlesztési programja kikerül majd a honlapra, ez azonban egyelőre nem történt meg.
A többi szervezethez képest ugyan kiemelkedik, ám az egymilliárdos támogatás felcsúti mércével nem számít soknak.
Az alapítvány a tao-rendszer bevezetése óta 23 milliárd forinthoz jutott ebből a forrásból,
azaz különböző nyereséges cégek ekkora összeget utaltak az államkassza helyezett Mészáros Lőrinc akadémiájának. A rekordévben a 7 milliárdot közelítette a jóváhagyott támogatás. Mások mellett ebből épült a Pancho Aréna, a Makovecz-stílusú kazánház és a minden extrával felszerelt helyi sportcsarnok is.
A felcsúti programra ezúttal egyébként meglepően korán rábólintottak, az eddigi években mindig december közepén érkezett csak meg a jóváhagyás a minisztériumból. Az Orbán Viktor által alapított akadémia sportprogramját ugyanis a kormányfő egyik miniszterének beosztottjai hagyják jóvá. A szabályozás szerint a 300 milliónál kisebb programokról az MLSZ saját hatáskörben dönthet, az ennél nagyobb összegűekről azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma határoz. A Felcsútéról pedig eddig mindig nagyon későn határoztak, más kérdés, hogy az utánpótlás-alapítványnak nem okozott így sem gondot a pénz összegyűjtése, sokszor már karácsonyra megvolt a többmilliárdos összeg.
Miközben a Felcsút esetében viszonylag hamar megszületett a döntés, azért szép számmal vannak még olyan futballszervezetek, amelyek egyelőre várnak a jóváhagyásra. Valamivel több, mint 120 klub és vállalkozás nem kapta egyelőre készhez a határozatot, sokszor azért, mert hiánypótlásra van szükség, de akadnak olyan esetek is, ahol még a feldolgozás sem kezdődött meg. A várakozók között pedig számos olyan szervezet van, amelyek hagyományosan komoly bevételre tesznek szert ebből a forrásból. Nem bólintottak egyelőre rá a Mezőkövesd, a Diósgyőr, az MTK, a DVSC, a Fehérvár és a frissen kormányközeli tulajdonba került Honvéd programjára sem.
Részben ez lehet a magyarázata annak, hogy egyelőre viszonylag alacsony összegben hagytak jóvá tao-programokat. Ebben az idényben egyelőre szűk 20 milliárdnál tart a számláló, miközben az elmúlt két évben épp ennek duplájánál állt meg. Voltak törekvések az ilyen jellegű állami kiadások (illetve elmaradó bevételek) csökkentésére, így nem lenne meglepő, ha ezúttal végül nem érnék el az előző szezonok szintjét. Ez egyébként a pénz összegyűjtését is megkönnyítené a klubok számára, ennek a feladatnak a megoldása ugyanis nem mindenhol olyan evidens, mint amennyire Felcsúton. Eddig az idén még csak a jóváhagyott támogatás tizedét sikerült összeszedni, bár az évnek ebben az időszakában ez még nem kiugróan kevés, hiszen az összeg jelentős része decemberben jön be.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adottAz volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBlöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportokA korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúlszaladt a ceruza, nincs már elég pénz a sportfejlesztésekreElőször fordulhat elő a tao-rendszer bevezetése óta, hogy kevesebb közpénzt próbálhatnak összeszedni a sportklubok, mint egy idénnyel korábban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElmagyarázzuk, hogyan lehet 9 milliárdos profitja Orbán Viktor fociakadémiájánakNem kell aggódni, a tao-bevételeket elköltötték, csak a számviteli szabályok miatt termelt a Dechatlonnál ötször nagyobb nyereséget a felcsúti fociakadémia.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétszer annyiból gazdálkodott a Puskás Akadémia, mint amennyi tornatermekre jutott az egész országbanBaráti cégek taójából 2,1 milliárd, baráti magánszemélyek személyi jövedelemadójából 356 ezer forint jött össze. | Idén sem marad milliárdos nagyságrendű közpénz nélkül a felcsúti fociakadémia | Várhatóan idén is az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak juthat a legtöbb közpénz a labdarúgással foglalkozó szervezetek közül. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatbázisa szerint a felcsúti akadémia számára ezúttal 1,12 milliárd forintos tao-támogatást hagytak jóvá, azaz ekkora összeget fizethetnek a baráti cégek adójukból a költségvetés helyett a politikai okokból fontos alapítványnak. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191125/iden-sem-marad-milliardos-nagysagrendu-kozpenz-nelkul-a-felcsuti-fociakademia/ | 2019-11-25 14:40:00 | true | null | null | G7 |
Értesüléseink szerint a korábbi várakozásokkal ellentétben heteken belül megválaszthatják a mások mellett a sajtószabadság és a média sokszínűsége felett őrködő Média Tanács tagjait. A testület öt tagjából négynek a mandátuma már október közepén lejárt, de az új tagok kijelölése szeptemberben kudarcba fulladt, miután a Fidesz-KDNP lényegében megfúrta a folyamatot.
A kormánypárt akkor azzal indokolta lépését, hogy módosítani szeretnék a médiatörvény előírásait. Most azonban úgy tűnik, enélkül is megválaszthatja a parlament az új tagokat, jó eséllyel azokat, akiket a kormánypártok szeretnének.
A kormány szolgálatában
A Médiatanács (MT) tulajdonképpen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ügydöntő szerve. A médiatörvény szerint az öttagú tanács dönt például a rádiófrekvenciák sorsáról, ellenőrzi a különböző tévé és rádióműsorokat, véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabály-tervezetekről és nem utolsó sorban
ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését.
A tanácsot különösen az elmúlt években elég sok kritika érte, mivel többnyire olyan döntéseket hozott, amelyek a – tagjait jelölő – kormánypártok vagy az azokhoz köthető gazdasági körök érdekeit szolgálták. Lényegében asszisztált a sajtó kormányzati megszállásához. Az MT, amikor erre volt szükség, ellehetetlenítette a rádiók országos hálózatépítését, majd amikor (a Simicska-Orbán háború miatt) változott a széljárás, akkor nagyban hozzájárult, hogy Andy Vajna országos frekvencia nélkül is egész Magyarországon elérhető csatornát építsen fel. A tanács nem látott kivetnivalót Mészáros Lőrinc brutálisra hízott médiabirodalmában, amelynek egy tranzakcióját még a versenyhivatal is megfúrta, sőt maga indokolta meg, hogy miért nem probléma, ha lényegében minden megyei lap egy kézbe kerül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzért nem találsz több rádiót, hogy ne legyen konkurenciája a kormányközelieknekMiközben 2008-ban nyolc kereskedelmi rádiót lehetett hallgatni Budapesten, és még 2012-ben is ötöt, jelenleg mindössze három érhető el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa egy rádió nem megfelelő kézben van, nem számít a közpénzLegalább 700-800 milliós bevételről, de akár ennek a duplájáról mondhatott le az állam, csak azért, hogy ne a Class FM szóljon az országos frekvencián.
Elég furcsán büntették a műsorokat is. A Balázs Show pont azt követően lett problémás, és kapott bírságokat, hogy a műsornak otthont adó rádió tulajdonosa, Simicska Lajos összebalhézott a miniszterelnökkel. De olyan is volt a közelmúltban, hogy bíróság semmisítette meg az MT döntését, amely szerint teljesen rendben van, ha a TV2-n 11 kormánypárti megszólaló mellett egyetlen ellenzéki álláspontnak sem jut hely.
Nem volt megfelelő jelölt, de hirtelen lett?
A tanácsnak öt tagja van, akiket kilenc évre választanak meg, közülük négy tag mandátuma járt le most.
Az MT elnöke és tevékenységének legfőbb mozgatója, Karas Mónika ugyanakkor marad,
mivel a korábban egyébként ügyvédként a Simicska-médiának is dolgozó jogász csak 2013-ban került a pozícióba, miután az előző elnök, Szalai Annamária meghalt. Karasról korábban azt lehetett hallani, hogy elnökké kinevezését követően rendszeresen találkozott a kormányfővel is, és egyértelműen ő volt, aki meghatározta a Médiatanács működésének irányát.
A másik négy tag helyett azonban már másfél hónappal ezelőtt újakat kellett volna kinevezni, hiszen a megbízatásuk elvileg október 11-ig szólt. A folyamat ilyenkor úgy zajlik, hogy összehívnak egy bizottságot, amelyben minden parlamenti párt képviseltetheti magát és jelölhet embereket. Utána a beérkezett nevek közül a bizottság a parlamenti mandátumok arányában kiválasztja a javasolt négy nevet, és már csak ezek kerülnek a parlament elé.
A bizottságnak első körben egyhangú döntést kell hozni, és második körben is kétharmados támogatottság kell az egyes jelölteknek. Mivel a Fidesz-KDNP-nek kétharmada van az országgyűlésben, valójában csak formalitás az egész folyamat:
a kormánypártok, ha akarják (és ilyenkor mindig akarják), akkor csak az ő jelöltjeik kerülnek pozícióba.
Ez történt kilenc évvel ezelőtt is: 2010 óta csak olyan tagok ültek a tanácsban, akiket a Fidesz jelölt.
Éppen ezért volt meglepő, hogy pont a kormánypártok fújták le az idén szeptemberben az egész folyamatot, amikor a bizottság először összeült. Az indok az volt, hogy változtatni szeretnének a tagokra vonatkozó egyébként elég szigorú feltételrendszeren, amiből sokan azt a következtetést vonták le, hogy egy vagy több kiszemeltjük nem felel meg az érvényes előírásoknak.
Erőből dönthetnek most is
Ezzel tulajdonképpen el is dőlt, hogy nem lesznek új tagok október 11-étől. A Médiatanács csak azért nem vált döntésképtelenné, mert a jogszabály szerint ilyenkor nem szűnik meg egyből a tagok mandátuma, hanem egészen addig maradhatnak, amíg az utódokat ki nem nevezik. A kormány törvénymódosításra való hivatkozása után pedig szakértők arra számítottak, hogy itt akár hónapokig maradhat a jelenlegi állapot, és csak 2020-ban lesz csere a tagságban.
Ehhez képest most úgy tűnik, mégis felpörgetné a dolgokat a Fidesz, és még december első felében megszavaztatnák az országgyűléssel az új tagokat. Értesüléseink szerint a jelölőbizottság elnöke, a fideszes Halász János a héten bekérte a parlamenti pártok jelöltjeit. Ezt lapunknak a bizottság párbeszédes tagja, Kocsis-Cake Olivio is megerősítette. Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy ők egy tagot jelöltek, ugyanazt, akit szeptemberben is, illetve folyamatosan egyeztetnek a többi ellenzéki párttal egymás jelöltjeinek támogatásáról. Azaz
az ellenzék vélhetően most is közösen lép majd fel.
Ennek egyébként a szavazatarányok miatt nincs sok jelentősége. Azt Kocsis-Cake Olivio nem tudta megmondani, hogy a Fidesznek kik a jelöltjei, vagy vannak-e egyáltalán. A neveket ugyanis egy titkársági emailcímre kellett beküldeni, így egyelőre a bizottság tagjai sem látták őket egyben.
A Párbeszéd politikusa szerint az sem elképzelhetetlen, hogy megint csak időhúzásra játszanak a kormánypártok, ennek azonban ellent mond, hogy értesüléseink szerint a Fidesz tényleg hamar dönteni akar az ügyben, és már jövő héten szavazhat is a bizottság. Más kérdés, hogy hivatalosan egyelőre erről az illetékeseket még nem tájékoztatták. | Heteken belül erőből döntheti el a Fidesz, hogy kik felügyeljék a médiát | Két hónapja a kormánypártok fúrták meg a Médiatanács új tagjainak kinevezését. Most azonban gyorsan lezavarnák a folyamatot, már jövő héten döntenének. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191128/heteken-belul-erobol-dontheti-el-a-fidesz-hogy-kik-felugyeljek-a-mediat/ | 2019-11-28 15:01:00 | true | null | null | G7 |
A potenciális társaságiadó-bevétel minden korábbinál nagyobb részét, több mint 40 százalékát vitték el különböző adókedvezmények 2018-ban. Az elmaradt bevétel nagyjából fele pedig a sokat kritizált tao-rendszer keretében a látványcsapatsportokhoz áramlott. A sportszervezetek még annál is tízmilliárdokkal több pénzt kaptak, mint amivel a kormány előzetesen számolt.
A társaságiadó-bevétel összességében egyébként nem maradt el a remélttől, ez azonban csak annak köszönhető, hogy a kormányzat elég óvatosan becsülte meg a 2018-as várható bevételt. Az előirányzat mindössze szűk 370 milliárd forint volt, ami a korábbi évek 600-700 milliárd közötti összegéhez képest még úgy is alacsony, hogy időközben 9 százalékra csökkentették az adókulcsot (korábban az 500 millió forint alatti nyereség 10, az afölötti 19 százalékát kellett befizetni). A nyereséges cégek végül a profitjuk után így 380 milliárdnyi adót fizettek be az államkasszába.
Több mint 265 milliárdot viszont nem, ennyi ment el ugyanis adókedvezményekre. Ez forintban kifejezve is rendkívül sok, arányaiban pedig még úgy is kiugróan magas, hogy a kormány eddig sem mérte szűkmarkúan az adókedvezményeket.
A korábbi években a kedvezmények a potenciális bevétel harmadát-negyedét vitték el, ezúttal azonban már a 41,1 százalékát.
Pedig a terv nem ez volt: a költségvetés összeállításakor még úgy számoltak, hogy ha nő is kicsit ez a mutató, akkor is a 33-37 százalék közötti sávban marad.
A legtöbb adókedvezményt ezúttal is azokon a jogcímeken vették igénybe, mint a korábbi években. A fejlesztésekre 32,1 milliárdnyi, a különböző kutatás-fejlesztési tevékenységekre 20,6, a kulturális szervezetek támogatása után pedig 52 milliárd forintnyi kedvezmény járt. A legtöbb pénzt azonban a sport vette ki az államkasszából: a hat kiemelt látványsport (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda) területén ténykedő klubok, vállalatok és szövetségek 128,3 milliárd forinthoz jutottak a tao-rendszer keretében. Azaz a nyereséges cégek ennyi adót utaltak a költségvetés helyett a kiszemelt sportszervezeteknek.
Ez pedig sokkal több, mint amit a kabinet várt. Konkrétan több mint a másfélszerese, az előzetes tervekben ugyanis 75-85 milliárd forintos összeg szerepelt. Mindez azt jelenti, hogy szinte teljes egészében a sport a felelős az adókedvezmények elszállásáért.
Ráadásul ez véletlenül sem először fordul elő. Amióta csak bevezették a tao-rendszert a sportban, a kormány mindig alulbecsülte az emiatt elmaradó adóbevételt. Az elmúlt hat esztendőből ötben az előzetesen megadott sáv felső értékét is jóval meghaladta a tényleges adókedvezmény mértéke. A hat évben összesen (az előre megadott sáv közepéhez viszonyítva)
165 milliárd forintot tévedett a kormány, azaz ennyivel több ment a sportszervezetekhez még annál is, mint amit a költségvetés tervezésekor becsültek.
Mindez azonban a jelek szerint egyáltalán nem zavarja a kormányt, hiszen az évek során semmit sem tett annak érdekében, hogy ennek a pénznek egy része inkább a büdzsébe folyjon be, sőt. Összesen 2011 óta majdnem 570 milliárd forintnyi nyereségadó-kedvezményt vettek igénybe a cégek arra hivatkozva, hogy ezt a pénzt sportszervezeteknek adták. Ha pedig azt is beleszámoljuk, amit a bankadón spóroltak meg a hitelintézetek a látványcsapatsportok támogatásával, akkor szinte pontosan 600 milliárdnál járunk. Két éve ugyanis utóbbiból is le lehet vonni a sportszervezeteknek utalt pénzt, amivel a kimutatás szerint bő 30 milliárd forint erejéig éltek is az ágazat szereplői.
Összehasonlításképpen, a teljes, 600 milliárdos összeg nem marad el sokkal a magyar kórházak éves működési kiadásaitól, és lényegében megegyezik azzal, amit tavaly az állam a felsőfokú oktatásra szánt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBlöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportokA korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte. | 80 helyett 128 milliárd lett, maradhat? Maradhat, mondja a kormány | Közel 130 milliárdnyi adóforintot utaltak az államkassza helyett sportszervezeteknek a nyereséges cégek. Ez a másfélszerese a tervezettnek. Hat év alatt 165 milliárdot tévedett a kormány. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20191202/80-helyett-128-milliard-lett-maradhat-maradhat-mondja-a-kormany/ | 2019-12-02 15:27:00 | true | null | null | G7 |
(A cikk a DemNet támogatásával készült.)
A ppp-szerződések a köz- és magánszféra együttműködését jelölik, olyan beruházásokat valósítanak meg magánvállalkozások, amiket hagyományosan az államok és intézményeik szoktak. Ilyenkor nem azonnal kell a beruházást kifizetni, hanem egy hosszabb, jellemzően 10-20 éves időszak alatt kell a beruházás és az elkészült infrastruktúra üzemeltetésének ellenértékét törleszteni. Ez tulajdonképpen egy lízingszerződés, és a legnagyobb előnye, hogy nem növeli azonnal az államháztartási hiányt*Igaz, időközben ebben is voltak változások. A részletek itt találhatók meg: https://ec.europa.eu/eurostat/documents/1015035/7204121/QA-PPPs.pdf.
A felsőoktatás esetében két területen használták ezt Magyarországon: egyrészt kollégiumok és diákszállók, másrészt egyetemi épületek, előadók, irodák építését és fenntartását finanszírozták így. Ez a konstrukciót nem sokban tér el egy magáncég irodaépítési megbízásától: manapság a cégek túlnyomó többsége nem saját irodákban működik, hanem ingatlanüzemeltetőktől bérli azokat, jellemzően hosszabb távon, és számos esetben ők is megvehetik az ingatlant a bérleti idő lejártakor.
Nagy port kavart azonban, amikor az MSZP-SZDSZ kormányok elkezdték ezt az alapvetően az angolszász világban elterjedt konstrukciót használni Magyarországon. A Fidesz gyakran váltogatta véleményét a felsőoktatási ppp-s fejlesztésekkel kapcsolatban: 2005-ben bíróságon akarták megszerezni a ppp-s szerződéseket, 2006-ban még úgy nyilatkoztak, hogy szerintük ezek meg se fognak valósulni, 2011-ben harciasan ígérték a ppp-szerződések gyors kiváltását és az elszámoltatást, amire ezer milliárdot szántak. 2013-ban a ppp-re fogták a felsőoktatási forráskivonást. Végül csak a projektek egy kisebb részét váltották ki, a szerződések többsége a 2020-as évek közepéig és végéig hatályban marad. Igaz, 2011-ben a kormány közben elköltött 346 milliót jogi tanácsadásra a témában, de semmilyen törvénysértést nem találtak.
Érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy mekkora kiadásai voltak az államnak a felsőoktatási ppp-s projektek kapcsán, de csak annyit írtak vissza, hogy nem adatkezelők. Úgy gondolták, hogy mivel az egyetemek fizetik, nem az ő ügyük – pedig náluk kellene, hogy meglegyenek az adatok, hiszen a felsőoktatási ppp-szerződések után az állami részt az EMMI és jogelődjei fizették. Ráadásul a Fidesz néhány éve még hasonló okból perelte az akkori minisztériumot.
Átláthatósági gondok
A felsőoktatási ppp-s projektekről keveset tudni, sosem készült erről átfogó elemzés. 2016-ban, amikor Palkovics László államtitkárként bejelentette, hogy az „ötvenegynéhány” ppp-s szerződésből 12-t kiváltanak, feltűnő volt, hogy nem pontos számot említett. Arról sem derültek ki részletek, hogy ezeket miért éri meg kiváltani, ha egyáltalán megéri. A 12 kiváltott projektről csak annyit árultak el, hogy 29 milliárd forintnyi értéket képvisel.
Cikkünk elkészítéséhez nagyon hosszadalmas adatgyűjtésre volt szükség, de így sem lehet teljes körű. Hiába kerestük meg az összes érintett felsőoktatási intézményt, és kértük az egyébként közérdekű adatokról a tájékoztatást, egy sem válaszolt.
Az intézmények költségvetésének átbogarászása alapján az látszik, hogy 2018-ban 8,5 milliárd forintot fizettek a ppp-szerződésekre az egyetemek. És még legalább 2028-ig fizetni fognak, mivel 67 milliárd forintnyi kifizetésre van érvényes szerződésük.
Ami azonban érdekes, hogy a kormány saját magát megszabadította a ppp-kiadásoktól: a felsőoktatási intézményekkel kötött eredeti megállapodások szerint ugyanis a fenntartási díjakat fele-fele arányban fizette volna az oktatási tárca és az egyetemek. A költségvetésben szépen lassan csökkent ennek értéke, és egy idő után el is tűnt. Természetesen ez azt is jelentheti, hogy beépítették az egyetemek finanszírozásába, de az is lehet, hogy egyszerűen csak lehúzták a költséget, és oldják meg az intézmények, ahogy tudják.
A költségvetési adatokból az is látható, hogy egyéb vagyongazdálkodás megnevezéssel fizették 2016-ban 28,9 milliárd forint értékben a ppp-szerződések kiváltását, de az már sehonnan nem derül ki, hogy pontosan mely projekteket, és mennyi lett volna a hátralévő rendelkezésre állási díj.
Bár a kormányzat hivatkozott rá, hogy a ppp-s ingatlanok fenntartása drágább akár 30 százalékkal is, egyetlen vizsgálati anyag, tudományos cikk, állami felmérés nem készült erről az elmúlt közel másfél évtizedben, amióta a konstrukció létezik. Az összehasonlítási alapot sem határozták meg: ha a karbantartáshiányos, leromlott épületekhez hasonlítják, természetesen drágább, de ha a hosszú távon olcsóbb, folyamatos karbantartáshoz, akkor már nem lehet ilyen nagy különbség.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két vizsgálata érintette a ppp-programot, de igazából egyik sem végzett érdemi költség-haszon elemzést. Ráadásul a projekteket egyik sem tartalmazta teljes körűen. Az egyik még az MSZP-SZDSZ kormányok alatt, 2007-ben készült, a másik 2012-ben már a Fidesz alatt. Bár a kormány akkor nagyon szerette volna, ha olyan eredmények kerülnek elő, amelyek szerint gazdaságilag rossz döntés volt ez a fejlesztés, az ÁSZ-jelentés ilyet nem tartalmaz. Ráadásul nem is érintették mindegyik projektet a vizsgálatok.
A fő kivetnivalót abban látták, hogy a fejlesztések összetétele, területi eloszlása nem egy stratégia alapján alakult ki, nem készítettek előrejelzést a várható hallgatói létszámokról, sem pedig munkaerő-piaci igényfelmérést, hogy mely szakokra és hol lesz szükség. Ezek jogos elvárások, és valóban jobb lenne ilyenek alapján dönteni az állami fejlesztésekről, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a kollégiumok kihasználtsága a korábbi ÁSZ-anyag szerint kifejezetten magas, illetve továbbra is minden intézmény működik, és nem kong úgy az ürességtől, mint például sok stadion.
Az állam ellen is véd a ppp?
A felsőoktatási ppp-projektek Magyar Bálint oktatási miniszteri idejéhez köthetők. A volt SZDSZ-es miniszter a projektek hátteréről azt mondta, azért döntött ezen konstrukció mellett, mert a Medgyessy-kormány 100 napos terve után azt látta, hogy nincsen lehetőség a felsőoktatási intézmények fejlesztésére. Az akkoriban rendelkezésre álló évi maximum 10 milliárdos keret nem volt elég a dinamikusan növekvő hallgatói létszámhoz megfelelő új épületek felhúzásához és a felújításokhoz.
A ppp-konstrukciót úgy találták ki, hogy a felsőoktatási intézmények maguk döntsék el, mire van szükségük, nem központilag írták elő a programokat. A minisztérium azt vállalta, hogy az így megkötött szerződések éves rendelkezésre állási díjának felét fizeti, és úgy kalkuláltak, hogy ez nagyjából évi 10 milliárd forint legyen – mint a korábbi fejlesztési források. Ezzel az elaggott infrastruktúra fejlesztését akarták felgyorsítani.
A projektek közbeszerzési döntéseit olyan bizottságok hozták, amelyekben csak kisebb szerepe volt a minisztérium szakértőinek, a rektorok és az egyetemi szenátusok hozták meg a végső döntéseket. Ezzel a központi döntéshozatalt akarták elkerülni. Ez egyben segített a verseny növelésében, a közel félszáz projekthez mind külön versenyen találták meg a beruházót, így nem csak néhány nagyvállalat juthatott munkákhoz.
Külön kihívás volt a kollégiumok esetében, hogy azok bérleti díja olyan alacsony volt, amiből magas színvonalú – két-háromfős, saját konyhával és fürdőszobával felszerelt – szobák üzemeltetése nem volt megoldható. Az emelést viszont a hallgatói önkormányzatok nem engedték. Erre találták ki, hogy a tehetősebb diákok számára legyenek drágább, de magasabb színvonalú diákotthonok. Ezek is olcsóbbak voltak azonban, mint az albérletek. Az új és drágább diákotthonok és kollégiumok kihasználtsága pedig azt mutatta, hogy erre valóban volt is igény.
Még egy érv szólt a ppp mellett: a kivitelezőknek a karbantartást magas színvonalon írták elő a szerződésekben, így elkerülhető volt a magyar állami beruházások nagy problémája, hogy a sok milliárdos infrastruktúrafejlesztések után nincs pénz a fenntartásra. Az így leszerződött összegeket nem lehetett költségvetési megszorítások során elvenni.
Fejlesztési hullám
A felsőoktatási ppp-projektek kétségtelen érdeme volt, hogy sosem látott fejlődést hozott: összeállításunk szerint 257 ezer négyzetméternyi épületet húztak vagy újítottak fel. Összegyűjtöttük a projektek költségét is, és megnéztük, milyen egységköltségen épültek, illetve újítottak fel meglévőket. Az összehasonlítást nehezíti, hogy sokszor ezek vegyes feladatok voltak, de az árak jónak tekinthetők, hiszen a 300 ezer forintos négyzetméterárat szinte sose lépték túl.
A Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség 2007-es közleménye szerint az irodák és szállodák építésének négyzetméterára 2006-ban 270-280 ezer forint volt átlagosan. A ppp-projektek keretében épült egyetemi irodák, campusok és kollégiumok ez alatt tudtak maradni, 19 projektnél 2006 és 2010 között csupán 197 ezer forint volt az egységár. Természetesen ebben szerepe volt annak, hogy részben felújításról volt szó, de az új építéseknél is a piaci ár vagy annál alacsonyabb költségek voltak jellemzők.
A tervezett projekteket a 2204/2007 kormányhatározat tartalmazza, és ezek túlnyomó többsége meg is épült. Csupán öt projektet találtunk, amely végül nem valósult meg*A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem új épületének 4,2 milliárdos, a Miskolci Egyetem 2,7 milliárdos, a Kecskeméti Főiskola 1,8 milliárdos, a Színház- és Filmművészeti Egyetem 3,4 milliárdos, illetve a MOME 3,7 milliards projektjei csak tervek maradtak. A MOME új campusa végül állami forrásból, 24,1 milliárdból épült meg.. A felsőoktatási intézmények többsége azonban élt a lehetőséggel: a 22 akkori intézmény közül csak négy nem valósított meg ppp-projektet, ami azt mutatja, hogy a főiskolák és egyetemek számára nem tűnt ez rossz lehetőségnek.
A ppp-s projektek számításaink szerint 17 százalékkal olcsóbban készültek el, mint amennyit előzetesen kalkuláltak.
A 60,8 milliárd forintosra becsült projektek végül 50,7 milliárd forintért valósultak meg. Ez egy sosem látott nagyságú és gyorsaságú egyetemi infrastruktúrafejlesztési program volt.
A Fidesz-kormány alatt nem sok új egyetemi projekt indult, amit összehasonlítási alapként lehetne használni, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusának fejlesztésére 2016-ban 5,7 milliárd forintért szerződtek a kormányhoz közel álló Magyar Építő Zrt.-vel. Ennek keretében 17 ezer négyzetmétert kellett átadniuk, amiből 6 ezer felújítás, 11 ezer új építés. Az egységnyi ár így 352 ezer forint, ami jóval magasabb a ppp-s projekteknél. Igaz, egy évtized alatt közel 30 százalék volt az infláció, 2007-es árakon ez 270 ezer forintnak felel meg. A ppp-s projektek ennél enyhén olcsóbbak voltak.
Az említett ÁSZ-vizsgálatok egyáltalán nem tértek ki arra, hogy kik voltak a projektek kivitelezői, és mekkora versenyt sikerült indítani. A nagy építőipari cégek mellett – mint a Strabag és a KÉSZ-csoport – több kisebb vagy közepes helyi építőipari cég is versenyebe szállít, és ők is tudtak nyerni.
A közbeszerzési adatbázis alapján a legtöbb projekthez tartozó eljárást megtaláltuk, de a szerződések nem szerepeltek a Közbeszerzési Adatbázisban, egyet sem sikerült fellelni. Ezek nélkül a projektek költség-haszon elemzését sem lehet érdemben elvégezni. Az viszont látszik, hogy átlagosan 2,6 pályázó volt a kiírásokra, sok különböző cég nyerte el a munkákat, a 18 fellelt projektet 11 cég nyerte el.
Kollégium extraporfit nélkül
Az autópályás és a Művészetek Palotája ppp-szerződésekkel összehasonlítva a felsőoktatási projektekkel kapcsolatban a legnagyobb különbség, hogy ezek kivitelezői nem értek el irreális extrapofitot. A kivitelezési költségek a piacinál kedvezőbben alakultak, de természetesen 20 éves szerződéseknél a fenntartási költségek sokkal nagyobb részt tesznek ki.
Nagyon nehéz annak megítélése, hogy a fenntartásért fizetett díjak magasabbak vagy alacsonyabbak annál, mintha az egyetemek maguk tartanának fenn egy kollégiumot. Ezt már csak a szolgáltatás színvonalának különbsége is megnehezíti.
Néhány vállalkozást sikerült fellelnünk azok közül, amelyek ppp-s oktatási beruházásokat üzemeltetnek. Ilyen például a Strabag leányvállalata. Ennek profitrátája 16 százalék volt az elmúlt öt évben, míg az autópályás cégek esetében 30 százalék körül alakult. Jól látható, hogy egy versenyző piacon, ahol valóban van konkurencia, a Strabag is szerényebb árazással tudott megrendelésekhez jutni.
A Strabag Oktatási PPP Kft. beszámolójában transzparens módon fel is tüntetik, hogy a projekteket a 20 éves üzemeltetési időtartamra felvett hitelekből finanszírozzák. A cégnek 2018 év végén a Dunaújvárosi Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetemmel volt élő szerződése. Előbbi 194, utóbbi 87 millió forintot fizetett a cégnek.
Az Immorent Kft. a Strabag és a Generál Zrt. közös cége*80%-20%, telephelyei alapján Szarvason, Nyíregyházán, Gyöngyösön és Békéscsabán lévő oktatási intézmények lehetnek a portfóliójában. Ennek pénzügyi adatai már érdekesebbek, hiszen csökkenő bevétel mellett mutatnak ki az árbevételt meghaladó nyereséget – feltehetően esetükben ingatlant értékesítettek az elmúlt években. 2018-ban például az egyéb bevétel soron 1,4 milliárd forint jelent meg.
Összességében a vélhetően túlnyomórészt ppp-projektek üzemeltetésével foglalkozó cégek vaskos profithoz jutottak, az elmúlt öt évben 32 százalék volt a teljes bevételhez mért nyereség aránya. De ez jórészt az utóbbi évek ppp-kivásárlásainak a hatása, 2014-ben még csak 1,8, 2015-ben pedig 3,5 százalékos volt a profitráta. Eléggé úgy néz ki, hogy
nem az eredeti szerződéseken, hanem a Fidesz által erőltetett állami kivásárlásokon értek el jelentős profitot a felsőoktatási ppp-s cégek.
Azt azonban a részletek ismerete nélkül nem lehet megítélni, hogy ez több vagy kevesebb, mint amihez kiváltás nélkül, sok év alatt jutottak volna hozzá.
Kerestük az oktatási projekteket üzemeltető cégeket is, de sajnos egyiküktől sem kaptunk választ kérdéseinkre, így nem árulták el azt sem, hogy jól gondoljuk-e, mely egyetemekkel dolgoznak együtt, mely projektjeiket és miért adták el idő előtt a magyar államnak.
Találtunk néhány olyan vállalkozást is, amelyek diákotthonokat és/vagy kollégiumokat üzemeltetnek, és profitrátájuk piacinak tűnik. Olyan cég is volt, amelyik megszűnt időközben: a Soproni Diákotthon Kft. végelszámolása 2017-ben történt meg. A Miracle Europe Ingatlankezelő Kft. – amely a SOTE 900 fős kollégiumának működtetését nyerte el – már 2013-ban felszámolás alá került. Ez jól mutatja, hogy ez nem volt kockázatok nélküli üzlet. Több, összesen négy diákotthont üzemeltető társaság összességében 7,7 százalékos profitot ért el az elmúlt öt évben, ami piaci szintnek tekinthető.
Sajnálatos módon lassan 15 évvel az első felsőoktatási ppp-s projektek átadása után sem látjuk tisztán, hogy pontosan mire és mennyi pénz ment el, és megérte-e. Az elérhető adatok alapján az látszik, hogy ezen projektek piacinak megfelelő költségekkel üzemeltek, és akármilyen furcsán hangzik, talán ezt nem akarják az illetékesek egyértelművé tenni.
Cikkünk a Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy a probléma a magyar olvasók körében is széles körben ismertté váljon. Civil szervezetek évek óta óva intik a kormányokat a ppp-projektek veszélyeivel kapcsolatban, és számos tanulmányban rámutattak már a konstrukció hiányosságaira. Bár nem kizárólagosan, de a konstrukcióval kapcsolatos tapasztalatok negatívak a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Gyakori jelenség, hogy a kormányok olyan szerződéseket kötnek, melyek alapján a költségeket és a kockázatokat végső soron a társadalomnak kell viselnie, az állam sokszor komoly veszteségeket szenved, az üzemeltető vállalatok viszont jelentős hasznokat zsebelnek be.
Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a ppp-szerződések részletei az üzleti titok körébe tartoznak, így rontják az átláthatóságot, növelik a korrupció valószínűségét és nehezítik a demokratikus elszámoltathatóságot. A kormányok gyakran a költségvetésen kívüli adósságként tartják nyilván a ppp-ket, hogy elodázzák az adósság „elkönyvelését”, pedig ezzel nem csökkentik az állam adósságterheit. A ppp-projektek gyakran jelentős mértékben és ésszerűtlenül növelik a létrejövő szolgáltatás fogyasztói díjait. A kormányok pedig gyakran gyengítik vagy korlátozzák a szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, hogy a ppp-befektetők számára vonzó feltételeket teremtsenek. Az így épülő gátak, autópályák, nagy ültetvények, csővezetékek, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúrák gyakran komoly környezetszennyezéssel járnak, tönkreteszik a természetes élőhelyeket, megsemmisíthetik a természeti erőforrásokat. Előfordul az is, hogy kényszerített kitelepítéshez és elnyomáshoz vezetnek helyi közösségekben.
A nemzetközi példákról bővebben a DemNet Alapítvány blogján olvashat. | Egy hasznosnak tűnő állami program, a részleteket mégis rejtegetik | A Fidesz-kormányok oktatási forráskivonása tette igazán jó ötletté a Medgyessyék idején kitalált egyetemi ingatlanfejlesztési koncepciót. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191203/egy-hasznosnak-tuno-allami-program-a-reszleteket-megis-rejtegetik/ | 2019-12-03 15:35:54 | true | null | null | G7 |
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben lett gyanúsított F. P., a Budai Központi Kerületi Bíróság pedig november 29-én elrendelte egy hónapra a letartóztatását. A gyanú szerint jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól kapott pénzt mint a pályázat elbírálását befolyásolni tudó hivatalos személy, írja a Törökszentmiklósi.hu nevű oldalnak a fővárosi törvényszék.
de emellett közeli munkatársa a fideszes országgyűlési képviselőnek, Boldog Istvánnak, akinek asszisztense és kampányfőnöke is volt már.
Friss: Az információt az Indexnek megerősítette a Fővárosi Törvényszék, illetve egy kiegészítő kérdésünkre közölte:
A Budai Központi Kerületi Bíróság összesen 5 emberrel szemben rendelt el kényszerintézkedést 2019. november 29-én: 4 fő került letartóztatásba, 1 fő pedig – a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával – bűnügyi felügyelet alá.
De mi ez az egész ügy?
November 28-án írtuk meg, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség kutatást tartott a cserkeszőlői polgármesteri hivatalban. Ahogy a korábbi fideszes polgármestert októberben leváltó új polgármester írta: a kényszerintézkedés célja olyan tárgyi bizonyítási eszközök, elektronikus adatok felkutatása és rögzítése volt, melyek köthetők a Központi Nyomozó Főügyészség egyik nyomozásához.
Hadházy Ákos független képviselő két hónappal ezelőtt állt elő azzal, hogy érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy zajlik-e olyan büntetőeljárás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-es számú választókerületében, ami országgyűlési képviselőt is érint. Polt válasza úgy hangzott, van ilyen beazonosítható, folyamatban lévő büntetőügy, de miután Hadházy néven is nevezte Boldog István fideszes országgyűlési képviselőt, az ügyészség tisztázta, hogy névre vonatkozóan nem válaszolt.
Információink szerint egyértelműen róla van szó, lényegében megzsarolta a választókerületének polgármestereit, hogy csak az kaphat európai uniós forrásokat (...), aki hajlandó az általa megnevezett, az általa preferált cégeknek munkát juttatni
– nyilatkozta akkor Hadházy, amire Boldog István a Fidesz sajtóosztályán keresztül csak annyit reagált, hogy őt az ügyészség nem kereste meg, ez csak politikai cirkusz, de áll rendelkezésére bármilyen hatóságnak.
Amikor a cserkeszőlői ügyészségi akció zajlott, Hadházy úgy reagált: „Szorul a hurok a kólagyűlölő vasutas képviselő, Boldog István körül. (...) saját információm szerint pedig Boldog bizalmi emberénél, táskás emberénél (pénzbehajtó), egy fideszes megyei képviselőnél is jártak a nyomozók.”
Ki az a „táskás ember”?
A Hadházy által emlegetett Boldog István „táskás embere”, a Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, jelenleg megyei közgyűlési tag, Törökszentmiklóson pedig fideszes képviselő Fehér Petra. A Fidelitasból indult, majd Boldog István asszisztenseként, illetve kampányfőnökeként dolgozó Fehér az elmúlt évek szinte összes szalagátvágásán ott állt Boldog István mellett.
A cserkeszőlői ügyészségi akció után több helyről is azt az információt kaptuk, hogy Fehér Petránál is tartott az ügyészség kutatást, illetve arról is szóltak információk, hogy a fideszes képviselőt bevitték a nyomozók. Telefonon, a Facebookon is próbáltuk elérni ezután a fideszes képviselőt, de nem jártunk sikerrel. Mindenesetre a törökszentmiklósi közgyűlésről aznap mindenféle – törvényileg előírt – előzetes jelzés nélkül hiányzott.
Törökszentmiklós polgármestere, Markót Imre egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást a képviselő letartóztatásáról. Az Indexnek elmondta, Fehér Petra sem a keddi rendkívüli, sem pedig a múlt hét csütörtöki közgyűlésen nem jelent meg, és erről értesítést sem küldött a polgármesternek, noha ez távolmaradás esetén kötelező.
Az ügyészségnek küldött érdeklődések sorban lepattantak, mi is csak annyi választ kaptunk, hogy „megkeresésére közlöm, hogy az ügyről tájékoztatás nem adható”. A Törökszentmiklósi.hu nevű oldal újságírója, aki korábban a Figyelő munkatársa is volt, kérdéseket küldött a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztályához.
Megkeresésében azt írta, ha azokból az információkból indulunk ki, hogy 28-án Fehér Petránál is házkutatás volt, és előzetesbe került, akkor a törvényben meghatározott 72 óra letelt, és nyilvánvalóan dönteni kell arról, hogy ezt meghosszabbítsák, vagy szabadlábra helyezzék. Így megkérdezte, mit tudnak megerősíteni a fenti információkból, valóban előzetes letartóztatásba került-e a fideszes képviselő. A törvényszék pedig a következő választ adta:
„Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az F. P. ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. november 29-én – a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt –
A rendelkezésre álló adatok szerint
a terhelt megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert.
„A végzés indokolása szerint a bizonyítás megnehezítésének veszélye volt az, ami kizárta a letartóztatás helyett bűnügyi felügyelet elrendelését, a letartóztatást tehát a nyomozás érdeke tette szükségessé. Önmagában a szökés, elrejtőzés veszélye enyhébb kényszerintézkedéssel is kiküszöbölhető lett volna. A végzés nem végleges” – írták válaszukban.
Mi is levelet írtunk a törvényszéknek, elsősorban aziránt érdeklődtünk, hogy meg tudják-e erősíteni a fenti választ nekünk is, illetve hogy érintett-e még más is az ügyben hasonló kényszerintézkedéssel.
Szinte mindig ugyanaz a két cég nyer
Hadházy a korrupcióinfós oldalán írt részletesebben arról, milyen információi vannak a Boldog körzetében kialakult korrupciógyanús helyzetről. Azt írta, információi szerint a fideszes képviselő zsarolhatta a hozzá tartozó települések képviselőit, hogy csak akkor kapnak EU-pénzeket, ha az általa megadott cégek lesznek a kivitelezők. Majd egy feljelentés után nyomozni is kezdtek.
A cégekről azt írta, a Profiter Machine Kft. egy székesfehérvári telekommunikációs cég volt évi néhány milliós bevétellel, majd közvetlenül a TOP-os pályázati nyerések előtt vette át egy jászberényi testvérpár, hogy aztán a pályázati győzelmekkel 2018-ra 343 milliós forgalmuk legyen.
A másik cég, az Akviron Kft. pedig egy egyszemélyes mérnöki tervező cég volt, aminek bevétele 2018-ban ugrott évi 100 millióról 500 millióra. A Népszava próbált egy riportban utánajárni az első cégnek, illetve megpróbálta szóra bírni azokat a polgármestereket, akik ezeket a cégeket bízták meg különböző munkálatokkal, de nem sok választ kaptak. A lap azt írja: látszik, hogy sokszor ez a két cég indult, ahol az egyik veszített, ott nyert a másik, és fordítva. Érdemes megnézni a cikkben a táblázatot is arról, hogy a Profiter nevű cég két év alatt mennyi és milyen értékű közbeszerzést nyert Boldog István körzetébe tartozó településeken.
Boldog István fideszes országgyűlési képviselő választókerületéhez (Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4. számú országgyűlési egyéni választókerület) 23 település tartozik. A cserkeszőlői ügyészségi akció után levelet írtunk mind a 23 település vezetésének, hogy megkérdezzük, volt-e náluk hasonló kutatás, érintett-e ilyen kutatásban a település vezetője vagy bármelyik képviselője. Tizenegy településről kaptunk választ, hogy náluk nem volt ilyen vizsgálat, a többi településtől továbbra is várjuk a válaszokat.
A közpénzből finanszírozott kampánykiadvány
A Törökszentmiklósi.hu szerzője korábban is írt már Boldog Istvánt és Fehér Petrát érintő ügyekről: 2018-ban az Átlátszón jelent meg egy nagyobb anyag, ami arról szólt, hogyan támogatták a hozzá tartozó települések önkormányzatai közpénzből azt a kiadványt, ami gyakorlatilag Boldog István reklámlapjaként funkcionált, és amit az az alapítvány adott ki, aminek elnöke a most letartóztatott Fehér Petra.
Van egy KöTi Mente Magazin nevű regionális kiadvány, ami negyedévente 40 ezer példányban jelenik meg, a magazin impresszumában pedig kiadóként egy KötiMenti Egyesület szerepel. „A szervezetet 2016 őszén alapították Kétpó székhellyel – Boldog István korábban itt volt polgármester –, az egyesület elnöke Fehér Petra” – írta az Átlátszó. A magazin pedig gyakorlatilag Boldog István kampánykiadványaként működött.
A magazint kiadó egyesületet pedig fellelhető adatok, közgyűlési döntések alapján látható, hogy a Boldog István körzetében található települések önkormányzatai támogatták több millió forinttal, így gyakorlatilag közpénzből futotta az egyesületnek kiadni Boldog István kampánymagazinját.
Boldog Istvánnak jeleztük, hogy természetesen szeretnénk, ha megszólalna, reagálna bármelyik állításra, illetve eseményre, a cikk megjelenéséig nem kívánt élni a lehetőséggel.
(Borítókép: Boldog István / Facebook) | Letartóztatták a Szolnok megyei közgyűlés egyik fideszes tagját, Boldog István jobbkezét | Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben lett gyanúsított F. P., a Budai Központi Kerületi Bíróság pedig november 29-én elrendelte egy hónapra a letartóztatását. A gyanú szerint jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól kapott pénzt mint a pályázat elbírálását befolyásolni tudó hivatalos személy, írja a Törökszentmiklósi.hu nevű oldalnak a fővárosi törvényszék. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/12/04/letartoztathattak_a_szolnok_megyei_kozgyules_egyik_fideszes_tagjat/ | 2019-12-04 12:40:31 | true | null | null | Index |
Nem mutat túlzottan jól a Fidesz kedvenc építőjének "szakmai önéletrajzában" az a tény, hogy az elmúlt években három olyan gazdasági társaság kényszertörlését rendelte el az illetékes cégbíróság, amelynek tulajdonosa volt közvetlenül azt megelőzően, hogy a "problémás" cégeket szerb, szíriai és libanoni állampolgárok kezére adták, akik attól a pillanattól kezdve elérhetetlennek bizonyultak a magyar hatóságok számára. Nem sokkal marad el mögötte barátja, üzlettársa, adótanácsadója, akihez két olyan társaság kapcsolható, amelyek ugyancsak külföldi - szíriai és szerb - állampolgárok felhasználásával fantomizálásra és kényszertörlésre kerültek. A szálak Budapestre, egy angyalföldi ügyvédi irodába vezetnek...
Paár Attila Győr leggazdagabb, Magyarország 29. leggazdagabb embere jelenleg, vagyona: 42 milliárd forint. A miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is üzletelő nagyvállalkozó a WHB-csoport tulajdonosa, amely állami nagyberuházások kivitelezési munkáinak sorát nyerte meg 2010 óta.
A 47 éves üzletember Borkai Zsolt polgármesteri pályafutásának első időszakában szoros kapcsolatot ápolt a közelmúltban lemondott városvezetővel, cégei kapták a legzsírosabb építési feladatokat a nyugat-dunántúli megyeszékhelyen, sőt, egész Győr-Moson-Sopron megyében. Aztán a vállalkozó "kinőtte" Borkait, ráadásul magánéleti feszültség is keletkezett közöttük (ennek részletezésétől tapintatosság miatt eltekintünk), és a továbbiakban annak a magyar származású luxemburgi ügyvédnek a segítségével építette cégcsoportját, aki a NER-nek is komoly szolgálatokat tett. Ő Kacsóh Gábor, aki feltűnt az úgynevezett Audi-telkek adásvétele körül is, de más, győri nagymenőkhöz köthető ügyekben is felbukkant a neve.
A szerbiai kapcsolat
A Mapanzió Kft. 1994-től egészen 2014. június 19. napig Paár-Panoráma Panzió Kft. néven működött. A vállalkozás tulajdonosai az alakulás napjától közel három évtizeden keresztül Paár András és felesége, Paár Andrásné voltak - ők Paár Attila szülei. 2013. április 30. napjától a társaságban tagként részesedéshez jutott Paár Attila és két testvére, ifj. Paár András és Némethné Paár Zsuzsanna. Kevéssel ezt megelőzően, 2014 februárjában, a társaság ügyvezetőt váltott, az idősebb Paár András helyét felesége vette át. Kevéssel ezt követően, 2014. február 19-én Paár Andrást a felesége, Paár Andrásné váltotta az ügyvezetői székben. Ahol napra pontosan csupán 4 hónapot töltött, azon a napon ugyanis a kft.-t a tulajdonosok eladták (?) Haler Zoltán szerb állampolgárnak. Haler még ezen a napon megválasztotta magát a cég ügyvezetőjének, és azzal a lendülettel új nevet adott a társaságnak, ekkor lett Paár-Panoráma Kft.-ből Mapanzió Kft. A cég attól a pillanattól semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytatott, éves beszámolót soha többé nem tett közzé. A szerbiai álvállalkozó magyarországi kézbesítési megbízottja egyébként Paár Attila barátja és egyben üzlettársa, Boda Gábor volt.
2015-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) területileg illetékes hátralékkezelési osztálya végrehajtást kezdeményezett a társasággal szemben még a Paár-időszakban keletkezett, jelentős összegű köztartozás behajtása érdekében. Azonban az új tulajdonos, a Szerbiában élő férfi kámforrá vált - vele együtt természetesen a cégpapírok, a könyvelés, a számlák is, minden, ami fontos.
Az ügyvezető (egyben tulajdonos is) elérhetetlensége okán a az illetékes cégbíróság 2016 augusztusában elrendelte a vállalkozás kényszertörlését.
A szíriai kapcsolat
A BOGA BOOK Kft.-t 2008. március 20. napján alapította az azóta a NER toplistás kivitelezőjévé előlépett Paár Attila és a győri közbeszerzési eljárások másik gyakori nyertese, Neumann Zoltán - Csanak Invest Kft. néven. Két hónappal később, 2008. május 28-án a társaság névváltoztatáson ment keresztül, ekkor kapta azt a nevet, amellyel híressé vált: ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft.
A két alapító magánszemély tulajdonost 2008. szeptember 18-án egy Luxemburgban bejegyzett társaság, a City Győr Luxemburg S.A. váltotta a tagjegyzékben. Az ügyvezető továbbra is Paár Attila maradt, akihez a luxemburgi offshore társaság köthető.
Az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. 2009-ben építtetett Győr, Révai utcában egy 222 férőhelyes parkolóházat. A kivitelezési munkálatokkal Paár Attila a saját cégét, a West Hungária Bau Kft.-t bízta meg, amely 710 millió forint + áfa összegért végezte el a munkát. Még el sem kezdődött a parkolóház építése, amikor - 2008 novemberében - Paár cége szerződésben állapodott meg Győr Város Önkormányzatának cégével, amely szerint az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. 5 évre vételi jogot biztosít a Komszol Kft.-nek, majd annak jogutódjának, a Győr-Szol Kft.-nek. A szerződésben rögzítették azt is, hogy a vételi jog érvényesítésére meghatározott idő alatt az önkormányzat cége meghatározott havi összegért bérletbe veszi a parkolóházat Paár cégétől. Bérleti díjként az önkormányzat 2010-ben és 2011-ben összesen 220 millió 500 ezer forintot fizetett az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft.-nek. Az önkormányzat cége 2012 januárjában élt a vételi jogával, és 1 milliárd 104 millió forintért megvásárolta Paár cégétől, amely összegbe a korábban megfizetett bérleti díj összegét nem számították be.
Az összesen (bérleti díj+vételár) 1 milliárd 324 millió forint végül a luxemburgi offshore cég számláján landolt.
A tranzakciót követően szinte azonnal, 2012. május 8. napján kiszállt az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft.-ből Paár luxemburgi cége és távozott az ügyvezetői posztról maga Paár Attila is. Az új tulajdonos (és egyben ügyvezető) Paár barátja, üzlettársa, adótanácsadója, Boda Gábor lett. A kft. székhelyét azonnal megváltoztatták, Győrből egy budapesti székhelyszolgáltató irodájába költöztették. Boda - papíron - "ellimbózott" bő egy évet a társaságban, amely már az égvilágon semmit nem csinált, sem bevételei, sem kiadásai nem voltak. Nyilvánvalóan pihentették a "nyűggé" vált céget. Készültek a megfelelő alkalomra, hogy megválhassanak tőle.
2013. október közepén aztán "váratlanul" felbukkant egy titokzatos vevő, egyenesen Szíriából, Tartous városából. Ő volt Abdulaziz al-Aftal. Nem tudni, mi ragadta meg a kiürített, gazdasági tevékenységet akkor már közel 2 éve nem folytató társaságban a közel-keleti férfit, de valamiért szüksége lehetett rá. De inkább Paáréknak rá. A szíriai "üzletember" magyarországi kézbesítési megbízottjaként dr. Kuchta Ferenc (ez a név még sokszor fel fog bukkanni a következő cikkünkben) budapesti ügyvédet jegyezték be.
Abdulaziz al-Aftal munkával túlterhelt életvitele vélhetően nem tette lehetővé, hogy elégséges időt fordítson győri "szerzeményére", mert attól kezdve, hogy a neve megjelent a cégjegyzékben, az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. éves beszámolót nem adott le, egy gyufaszálat nem tett arrébb. A cégbíróság valószínűleg többször felszólította törvényi kötelezettsége teljesítésére, de a vonal másik végén elhelyezkedő személy, dr. Kuchta Ferenc kézbesítési megbízott minden bizonnyal néhány rafinált jogászi húzással késleltetni tudta a kft. kényszertörlését, hiszen tapasztalt motoros ő szakmában (erről bővebben a következő cikkünkben írunk). Azonban egy ponton a cégbíróság türelme is elfogyhatott, és 2016. szeptember 20-án elrendelte a vállalkozás cégnyilvántartásból történő kényszertörlését. Tehát 3 évig úgy létezhetett az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft., hogy nem tett eleget a vonatkozó törvényben meghatározott kötelezettségének: nem tett közzé éves mérleget a társaság gazdálkodásáról.
Vélhetően azért maradhatott ilyen sokáig "életben" a tetszhalott kft., mert nem volt köztartozása (egyéb adóssága sem). Így viszont joggal merül fel a kérdés: mi szükség volt a fantomizálására, hiszen végelszámolással is megszűntethető lett volna? Köztartozásmentes vállalkozások számára a törvény lehetővé teszi, hogy működésüket végszámolással szűntessék meg. Köztartozással terhelt társaságok viszont nem élhetnek a végelszámolás lehetőségével, az ilyen cégek kizárólag felszámolással vagy kényszertörléssel szűnhetnek meg. A fantomizálás ismeretében joggal feltételezhető, hogy az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. korábbi tulajdonosai, ügyvezetői nem szerették volna, hogy külső szemek, például a NAV adószakemberei belepillantsanak a könyvelésbe, megvizsgálják az abban szerepeltetett költségszámlák tartalmának valódiságát. A parkolóházat, amit végül az önkormányzat vásárolt meg, ugyanis - amint azt már említettük - Paár Attila másik érdekeltsége, az építőiparban tevékenykedő West Hungária Bau Kft. építette, a mérlegben szereplő adat szerint 710 millió forint + áfa összegért, ami költségként jelentkezett az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. könyvelésében. Ezt a költséget szembeállították a parkolóház 1 milliárd 324 millió forintos eladási árával, így nyereségként 614 millió forint jelentkezett. Ami biztos: az új tulajdonos, a szíriai Abdulaziz al-Aftallal együtt a társaság komplett könyvelése, szerződésállománya is eltűnt. Így, amennyiben a hatóságok netán kíváncsiskodni szeretnének a cég múltját illetően, már nem találnának látnivalót.
A libanoni kapcsolat
A Paár és Társa Kft.-t 1996. június 10. napján alapította Paár András és felesége, Paár Andrásné (a NER-es nagyvállalkozó, Paár Attila szülei)., akik 2013. április 30-ig együtt vezették a gazdasági társaságot, a jelzett naptól a feleség egyedül irányított.
2014. április 30-án három új név bukkant fel a cég tulajdonosai között: Paár Attiláé, valamint két testvéréé, ifj. Paár Andrásé és Némethné Paár Zsuzsannáé. Az ügyvezetői feladatokat továbbra is az anyuka látta el.
10 hónappal később, 2015. március 1-jén komoly változás állt be a társaság életében. A Paár-család tagjainak üzletrészét megvásárolta valaki, aki fantáziát látott az akkor már két közjegyzői végrehajtás alatt álló, nem működő vállalkozásban. Ezúttal - a szíriai után - egy libanoni férfi tette tiszteletét Győrben, és környékezte meg a Paár-famíliát ajánlatával. Mostafa Elghoul valószínűleg úgy érezhette, hogy a kezei között újra erőre kaphat a haldokló győrújbaráti cég. De az is lehet, hogy nem érezte úgy. Sőt, megeshet, hogy semmit sem érzett a libanoni, hanem találomra rábökött a cégnyilvántartásban egy társaságra, ami éppen Paáréké volt. Ők pedig éppen el akarták adni azt. Léteznek ilyen véletlenek. Vagy nem? Mostafa Elghoul egy nagyszerű képességű cégjogi nagyágyút, dr. Kuchta Ferencet jelölte meg magyarországi kézbesítési megbízottjaként. Kuchta kipróbált harcos ezen a területen, ráadásul nem volt ismeretlen Paár Attiláéknak, hiszen az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. fantomizálásában is hibátlan teljesítményt nyújtott. A kft. ügyvezetői posztjára saját magát nevezte ki a líbiai, és azonnal intézkedett a társaság székhelyének megváltoztatása érdekében is, így még ugyanazon a napon Budapestre költöztette a vállalkozást. Megbízható helyet talált: dr. Kuchta Ferenc ügyvédi irodáját.
Csodával határos módon az új tulajdonos-ügyvezető - kevéssel a cégvásárlást követően - kereket oldott. A cég minden iratával és a könyvelésével együtt. Ezen magatartása feltűnő azonosságot mutatott a két másik Paár-céget korábban "megvásárló" szerb, illetve szíriai személy viselkedésével: a társaságok megszerzését követően ők is eltűntek, mint a Doxa óra.
2017 márciusában még "befutott" - az előző kettő mellé - egy harmadik, közjegyző által kezdeményezett végrehajtás is, de Mostafa akkor már árkon-bokron túl volt.
Az illetékes cégbíróság 2017. szeptember 26-án unta meg a líbiai keresését, és elrendelte a társaság kényszertörlését. Végre nyugalom költözhetett Győrújbarátra, a közjegyzők mehettek a sunyiba a követeléseikkel. Paár Attila pedig - a NER nagy örömére - építhetett tovább, rendületlenül, nem esett csorba a vállalkozói becsületén.
Az üzlettársnál is működött a szerbiai vonal
Boda Gábor adótanácsadó Paár Attila hű társa az üzleti életben, és kitartó barátja a magánéletben. 2005. június 30-án, feleségével, Bodáné Konczos Judittal közösen hozták létre a Profitax 2005 Kft.-t, amelyet ügyvezetőként a férj irányított. Egészen 2012. január 31. napjáig, amikor a Szlovákiában bejegyzett Q-Transport s.r.o. elnevezésű gazdasági társaság tulajdonosait olthatatlan vágy járta át a győri székhelyű kft. megszerzése iránt. Történt ez épen akkor, amikor Bodáék túl akartak adni rajta. A szlovák cégnyilvántartás szerint a Q-Transport s.r.o. a győri Nagy-család (Nagy Ferenc, Nagyné Bokréta Anikó, és fiúk, Nagy Dávid) tulajdonában álló vállalkozás, ezért nem okozott meglepetést, hogy az új szlovák tulajdonos Nagy Ferencet helyezte ügyvezetőként a cég élére, amelynek székhelyét még aznap megváltoztatták: Győrből Tápszentmiklósra költöztették a tulajdonoscserén átment kft.-t.
Alig 4 hónap elteltével, 2012. május 31-én Nagyék vagy meggondolhatták magukat, mégsem kellett nekik Boda Gábor és neje volt cége, vagy a Szerbiában élő Veres Zaklina állhatott elő olyan ajánlattal, amire nem tudtak nemet mondani, vagy a kettő együtt történhetett, de a lényeg: a Profitax 2005 Kft.-nek ismét új tulajdonosa (és azzal együtt új ügyvezetője) lett, a nevezett hölgyemény, aki egy meglepő húzással Nagy Ferencet bízta meg azzal, hogy kézbesítési megbízottként átvegye a kft. nevére érkező küldeményeket. Azt a férfit, akitől átvette a társaságot. Zaklinát nyilván derült égből villámcsapásként érhette, hogy az adóhivatal területileg illetékes hátralékkezelési osztálya 2013 áprilisában végrehajtást rendelt el új szerzeményével szemben. A jelentős összegű köztartozás egyértelműen a tulajdonosváltás előtt keletkezhetett, hiszen a cég azóta nem tett közzé éves mérleget, hogy Boda Gábor és élete párja kiszállt a vállalkozásból. Egyébként Nagy Ferenc sem számított kezdőnek a cégfantomizálás szakterületén, nem Boda cége volt az első szárnypróbálgatása ebben a műfajban, de a férfi munkásságáról ugyancsak a következő cikkünkben írunk részletesen. Előzetesen csupán annyit: ő is többször igénybe vette dr. Kuchta Ferenc jogi szolgálatait.
Az illetékes cégbíróság 2014. október 17. napján megállapította a cég fizetésképtelenségét és elrendelte annak felszámolását. Azonban - hatóságok nagy szomorúságára - Veres Zaklina sem tudott szakítani azzal a hagyománnyal, hogy a Paár-Boda duótól cégeket vásárlók (?) az adásvételt követően felszívódnak - ő is így tett. A felszámolóbiztos egy évig kergette, aztán feladta, jelezte a cégbíróságnak, hogy Zakliná felszívódott, ezért aztán a cégbíró a fantommá vált vállalkozás kényszertörlése mellett határozott. Cégdokumentumok, könyvelés, számlák - bye, bye. A múltat végképp eltörölték.
És megint egy szíriai
Nem sokban tért el a Profitax 2005 által befutott pályától a Rérabó Adótanácsadó Kft. "élettörténete" sem. A társaságban 2002-ben, illetve 2006-ban szerzett tulajdonrészt Bodáné Konczos Judit, majd második hullámban Boda Gábor, így vált a kft. a házaspár kizárólagos tulajdonává.
2013 augusztusában Bodáék valamiért jobbnak látták eladni vállalkozásukat, szerencséjükre vevő is akadt rá, a kocséri Klement Attila. Aki aztán az adásvétel lebonyolítását követően rögvest megválasztotta magát ügyvezetőnek és nagy reményekkel tekintett a jövőbe. Fél év elteltével azonban eltörhetett benne valami, mert felhagyott a vállalkozás gründolásával, és eladta (?) azt a fonyódi Füry Gusztávnak, aki a cégnyilvántartás szerint ugyancsak nem "kispályás": 13 olyan gazdasági társaságban vállalt hosszabb-rövidebb, de inkább rövidebb ideig szerepet, amely a kényszertörlés vagy felszámolás sorsára jutott. Dr. Kuchta Ferenc ügyvéd közreműködése - természetesen - ebben a körben is többször tetten érhető.
A Klement-Füry érában a társaság bevétele - az éves beszámolók tanúsága szerint - látványosan megugrott: 2014-ben 113 millió, 2015-ben 103 millió forint folyt be a kasszába. Aztán mintha elvágták volna, se kép, se hang, a cég összerogyott. Elgondolkodtató és némi gyanúra okot adó, hogy a kft. székhelye (Győr, Teleki László utca 46. I. emelet 7. ajtó) azt követően sem változott, hogy Boda Gábor és felesége megvált a vállalkozástól. Ezen a címen működik jelenleg a Boda-házaspár három gyerekének (Tomaj, Csanád, Csenge) több betéti társasága is.
A Klement Attila és Füry Gusztáv nevével fémjelzett időszakban egyébként nem csak a milliók hullottak a tulajdonosok ölébe, hanem a NAV által elrendelt végrehajtások is záporozni kezdtek feléjük: 6 alkalommal nyúlt az adóhivatal ehhez "kényszerítő eszközhöz". Talán ezt elégelhette meg Füry Gusztáv, amikor úgy határozott, véget vet a vircsaftnak, és búcsút int a Rérabó Kft.-nek. A sors a kezére játszott, ugyanis éppen ebben az időben tipródott Szíriában egy jó képességű üzletember azon, hogy vállalkozásba kellene kezdenie Győrben, és álmai megvalósítására azt a társaságot szemelte ki, amelytől Füry meg akart válni. Az adásvételről rendelkező dokumentumokat 2015. szeptember 16-án írták alá az érintettek. Ghassan Khalif e naptól nemcsak tulajdonosként, de cégjegyzésre jogosult vezetőként is feltüntetésre került a cégjegyzékben. Nem nehéz kitalálni, ki lett a kézbesítési megbízottja: igen, "ő", dr. Kuchta Ferenc. A vállalkozás székhelye továbbra sem változott, maradt az a cím, ahol Bodáék (majd az őket váltó Klement és Füry) idejében is működött a kft.
A NAV ezt követően sem hagyott fel a végrehajtások kezdeményezésével: újabb 6 alkalommal vetette be a tartozás-behajtás ezen egyszerű, de nem mindig hatásos fegyverét. A szíriai? Nem akart kilógni a sorból: elérhetetlenné vált. Az illetékes cégbíróság 2018. augusztus 17-én elrendelte a Rérabó kényszertörlését. De előtte még, 2018. április 5. napjától kezdődően, 5 évre eltiltotta Ghassan Khalifet az ügyvezetéstől. Mégpedig azért, mert korábban már 4 cég fantomizálásához adta a nevét. Mindegyik esetben dr. Kuchta Ferencet jelölte meg magyarországi kézbesítési megbízottjaként.
Megjegyzés: A Privatkopo.hu e-mailben tett fel kérdéseket Paár Attilának és Boda Gábornak, akik nem reagáltak a megkeresésre. Pedig jó lett volna megtudni, ki hajtotta fel a külföldi vevőket a győri üzletembereknek, mert azt nehezen sem sikerül elképzelni, hogy az egymásra találások véletlenül történtek. | Döntsd a tőkét, borítsd a céget | Szíriai, libanoni és szerbiai álvállalkozók felhasználásával fantomizálták a NER milliárdos főépítője és üzlettársa kényelmetlenné vált vállalkozásait.Nem mutat túlzottan jól a Fidesz kedvenc építőjének „szakmai önéletrajzában” az a tény, hogy az elmúlt években három olyan gazdasági társaság kényszertörlését rendelte el az illetékes cégbíróság, amelynek tulajdonosa volt közvetlenül azt megelőzően, hogy a „problémás” cégeket szerb, szíriai és libanoni állampolgárok kezére adták, akik attól a pillanattól kezdve elérhetetlennek bizonyultak a magyar hatóságok számára. Nem sokkal marad el mögötte barátja, üzlettársa, adótanácsadója, akihez két olyan társaság kapcsolható, amelyek ugyancsak külföldi - szíriai és szerb - állampolgárok felhasználásával fantomizálásra és kényszertörlésre kerültek. A szálak Budapestre, egy angyalföldi ügyvédi irodába vezetnek… | null | 1 | http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Joghalo&AN=paarboda&MN=Joghalo&LN=Hungarian | 2019-11-27 13:36:00 | true | null | null | Privátkopó |
Hírmix Valóságos cégtemetőt működtetett budapesti irodájában az az ügyvéd, aki közreműködött a győri NER-milliárdos "problémás" cégei fantomizálásában - hatalmas kár érhette az államot Privatkopo.hu 2019.12.02. 9:12:00 Valóságos cégtemetőre bukkant a Privatkopo.hu bűnügyi portál annak a budapesti ügyvédnek az irodájában, aki közreműködött a NER milliárdos építője, a győri Paár Attila és üzlettársa, Boda Gábor "problémás" cégei fantomizálásában, azaz a hatóságok elől történő eltüntetésében. Dr. Kuchta Ferenc Budapest XIII. kerületi ügyvédi irodája több mint 120 olyan gazdasági társaságnak biztosított - rövidebb-hosszabb ideig - székhelyet, amelyek jelentős köz- és/vagy egyéb tartozást halmoztak fel és az adósság megfizetése helyett fantomizálták azokat, vagyis olyan magyar, valamint külföldi állampolgárok nevére íratták, akik a hivatalos szervek számára elérhetetlennek bizonyultak. Az ügyvéd neve közel 150 gyanús körülmények között "elillant" vállalkozással hozható összefüggésbe.
Dr. Kuchta Ferenc neve az Orbán-kormány által favorizált építési nagyvállalkozó, az ország 29. leggazdagabb embere, a 42 milliárd forint vagyonnal rendelkező Paár Attila és üzlettársa, Boda Gábor "problémás" cégeinek fantomizálásával összefüggésben merült fel, amelyről itt olvashat: http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Joghalo&AN=paarboda&MN=Joghalo&LN=Hungarian A 49 éves budapesti ügyvéd a cégnyilvántartás tanúsága szerint eladósodott társaságok eltűntetésére szakosodhatott: az elmúlt években közel 150, a fizetési kötelezettségének eleget tenni nem akaró cég fantomizálásában vállalt szerepet. Ezek a vállalkozások működésük során vagy jelentős köztartozásokat halmoztak fel, vagy pedig a könyvelésükben keletkezett "problémák" (valótlan tartalmú számlák befogadása, illetve kiállítása) miatt váltak vállalhatatlanná tulajdonosaik számára. Az eltűntetett társaságok között olyanok is vannak, amelyekkel szemben az adóhivatal 100 millió forintot meghaladó adó- és járuléktartozás miatt rendelt el végrehajtást, majd annak sikertelensége miatt felszámolási eljárást. Azonban a kijelölt felszámoló jellemzően azzal szembesült, hogy a fizetésképtelenné nyilvánított társaság, annak ügyvezetője és tulajdonosai - a cég komplett könyvelésével együtt - köddé váltak. Mielőtt erre fény derült volna, a társaságok tulajdonosi szerkezetét és az ügyvezető személyét érintően furcsa változások történtek. Amikor a cégek felett gyülekezni kezdtek a sötét felhők, azaz a köz- és/vagy egyéb tartozások megfizetésére szabott határidők lejártak, az addigi tulajdonosokat és ügyvezetőt/ügyvezetőket újak váltották, majd rövid idő (néhány hónap) elteltével az új tulajdonosokat, valamint az új ügyvezetőt/ügyvezetőket is lecserélték, így tették lehetetlenné, hogy az eredeti tulajdonosokhoz és ügyvezetőhöz elérjen a hatóságok keze, ezzel a trükkel vonták ki őket a polgári- és büntetőjogi felelősség terhe alól. A végrehajtási eljárások, majd a felszámolások elrendelésére már a második tulajdonosi és ügyvezetői garnitúra "pályára küldését" követően került sor, ezáltal a "huncutságokat" ténylegesen elkövető személyek nem kerültek a hatóságok látókörébe. A "problémás" cégek működését vizsgálva megfigyelhető, hogy - jó esetben - az alapításukat követő egy-két évben még eleget tettek a gazdasági tevékenységet tükröző éves beszámoló közzétételére vonatkozó törvényi kötelezettségüknek, azt követően azonban már áfa- és járulékbevallásokat sem nyújtottak be az adóhivatalnak. A tulajdonos- és ügyvezetőváltás gyakran párosult székhelyváltozással is, amely az időhúzást szolgálta, ugyanis már egy másik megye területileg illetékes adóigazgatósága vált jogosulttá a végrehajtások elrendelésére, azt követően pedig a felszámolási eljárások kezdeményezésére. A cégfantomizálók gyakran azzal (is) igyekeztek megnehezíteni a süllyesztőbe küldött társaságok után kutakodók dolgát, hogy megváltoztatták a vállalkozások elnevezését. Dr. Kuchta Ferenc budapesti ügyvédi irodája több mint 120 "elvarázsolt" vállalkozásnak biztosított - rövidebb-hosszabb időre - székhelyet. A társaságok eltűntetésére felhasznált személyek köre jól behatárolható. A bűnügyi portál a cégnyilvántartásból kigyűjtötte azon magyar, valamint külföldi állampolgárok nevét, akik legkevesebb kettő cég "kifektetésében" vettek részt. Magyar állampolgárok (zárójelben a kényszertörölt, illetve felszámolt vállalkozások száma): Bíró Zoltán (23), Herczeg Attila (21), Kiss Attila (17), Ponicsán Csaba (16), Zsiga Péter (16), Magyar Sándor (14), Füry Gusztáv (13), Stiffel Károly (12), Nagy Ferenc (11), Sipos Tibor (8), Csikó Dávid (7), Szatmári Zoltán (6), Ézsöl András (5), Fehér Gábor (5), Lengyel Erzsébet (5), Vitányi György (5), Barkóczi Lajos (4), Gemela Zsolt (4), Klement Attila (4), Magyarné Farkas Róza (4), Magyar Gizella (4), Magyar Szabolcs (4), Dr. Mészáros Erika (4). Külföldi állampolgárok (zárójelben a kényszertörölt, illetve felszámolt vállalkozások száma): Melinda Chopak, Ukrajna (24), Mostafa Elghoul, Líbia (10), Ene Sergiu Daniel, Románia (8), Abdullah Fars Zaib, Szíria (6), Bassam Sosh al-Amr, Szíria (6), Bok Fedir, Ukrajna (6), Nur Abdisamad, Szíria (6), Sasa Dordevic, Szerbia (6), Ghassan Khalif, Szíria (6), Monika Kolar, Szerbia (4), Rami Ahrab, Szíria (4), Ahmad Zuher Al'ezab, Szíria (3), Kovacevic Nenad, Szerbia (3), Mahr Al Khaled, Szíria (3), Mahmud Amad Daboul, Szíria (2), Mahmud Ali, Szíria (2). A felsoroltak vonatkozásában minden esetben dr. Kuchta Ferencet jelölték meg magyarországi kézbesítési megbízottként. Felmerül a kérdés, hogyan kerültek képbe a magyarországi lakcímmel nem rendelkező szíriai. líbiai, szerb és ukrán állampolgárok? Kitől és milyen módon szereztek tudomást az "eladásra" szánt cégekről? Mi inspirálta őket arra, hogy nevükre vegyék a "kibelezett", jelentős összegű tartozásokkal terhelt, vélhetően fiktív számlákkal "telepakolt", az adóhivatal által "üldözött" vállalkozásokat? Az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén kívüli államok polgáraival összefüggésben felmerülhet annak gyanúja, hogy a közvetlenül kényszertörlés vagy felszámolás előtt álló társaságok látszólagos átvételével megtéveszthették a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, és ezáltal munkavállalási célú tartózkodási engedélyhez juthattak. A vonatkozó törvény szerint ilyen engedélyre jogosult az a harmadik országbeli állampolgár, akinek a tartózkodási célja: gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munka végzése. Az érintett állampolgároknak ügyvezetőként lehetősége nyílt arra, hogy színlelt munkaviszonyt létesítsenek saját magukkal, amely megteremthette a jogosultságot a munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzésére. Amennyiben ez így történt, az akár nemzetbiztonsági kockázattal is járhat Magyarországra nézve. Az egész országra kiterjedő cégfantomizálások magukon hordozzák az üzletszerűség, valamint a szervezett elkövetés jegyeit (a vállalkozások eltűntetésében közreműködök köre, az azonos székhely, a magyarországi kézbesítési megbízott személye, a fantomizálások során az ügyvezetők és a tulajdonosok vonatkozásában alkalmazott "személycserélgetős" módszer). Az államnak okozott kár több milliárd forint lehet, amely nem végleges, ugyanis dr. Kuchta Ferenc Budapest XIII. kerületi irodája címén jelenleg is tucatnyi cég várja, hogy "szakértő kezek" eltüntessék az adóhivatal, valamint a cégbíróság szeme elől. A jól bevált módszerrel. Ahogy arról a Privatkopo.hu a közelmúltban beszámolt: a Fővárosi Nyomozó Ügyészség - különösen nagy kárt okozó csalás és ügyvédi visszaélés bűntette miatt - vádat emelt dr. Kuchta Ferenc ellen. Egy idős asszony elhalálozását követően két nő hatalmas vagyont örökölt, amelyből a hagyatéki ügyek intézésével megbízott ügyvéd 2015-2016-ban közel 650 millió forintot csalt el. A bűnügyben is felmerült a közel-keleti szál egy libanoni, bejrúti váltón alapuló hagyatéki igény formájában, amelyet az örökösök vállaltak kiegyenlíteni. A váltó azonban a valóságban nem létezett, a fiktív "okirat" csak a csalárd pénzutalások leplezését szolgálta. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2019. november 1. nappal felfüggesztette dr. Kuchta Ferenc kamarai tagságát, ami azt jelenti, hogy a felfüggesztés hatálya alatt ügyvéd tevékenységet nem folytathat. A vádemelésről ebben a cikkben számoltunk be: http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Hirmix&MN=Hirmix&AN=kuchtafcsalas&LN=Hungarian A Privatkopo.hu megkereste a gyanúba keveredett (volt) ügyvédet, akinek megbízásából jogi képviselője reagált, meglehetősen röviden: "Konzultáltam ügyfelemmel, és igazából nem tudunk mit hozzáfűzni a történethez." (Fotók: illusztráció) További friss információk Nem volt kéznél cigarettapapír, elszívta a forgalmi engedélyt
Vádat emeltek a szerelmes zaklatóval szemben
A cigánybűnözők karmába került milliárdos volt munkatársa: "99 százalék biztonsággal állítom, hogy a meghatalmazásokon szereplő aláírások nem Mészáros Istvántól származnak"
Brutális cigánybűnöző bandája hálózta be az alkoholista, pszichiátriai problémákkal küzdő milliárdos üzletembert | Kilógó lóláb: 12,5 milliárd forint közpénzzel bélelték ki... | Január végén arról tájékoztatta a közvéleményt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy a GOP 3.1.2-12 „Szélessávú körzethálózati fejlesztések” elnevezésű támogatási konstrukciójában összességében mintegy 20 milliárd forint összeget nyertek el a pályázók. A pályázati keret több mint 60 százalékát öt olyan vállalkozásnak ítélték, amelyeket ugyanazon a napon, azonos székhelyen, megegyező összegű jegyzett tőkével alapítottak. | null | 1 | http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=&AN=nfupalyazat&MN=Fooldal&LN=Hungarian | 2013-02-03 13:50:00 | true | null | null | Privátkopó |
Caruana Galizia azonnal meghalt, maradványait a fia találta meg nyolcvan méterre a robbantás helyszínétől.
Több, mint két évvel később 2019. december 1-jén bejelentette lemondását Joseph Muscat, Málta 2013 óta hivatalban lévő munkáspárti miniszterelnöke. Muscat ellen két hete folytak egyre nagyobb és nagyobb tüntetések, miután a gyilkossággal kapcsolatban november 20-án letartóztatták a dúsgazdag máltai üzletember Yorgen Fenechet saját jachtján, amellyel éppen elhagyni készült a szigetországot. Fenech azt vallotta a bíróságon, hogy a gyilkosság kiötlője Keith Schembri, Muscat kabinetfőnöke volt. A kabinetfőnök erre november 26-án lemondott, és így tett a Fenechhel szintén kapcsolatban álló turisztikai és korábbi energiaügyi miniszter Konrad Mizzi, valamint a gazdasági miniszter Christian Cardona is.
A máltai politikai elit dominóként kezdett felborulni több, mint két évvel az újságírógyilkosság után. De mi köze volt a legbefolyásosabb máltai politikusoknak és üzletembereknek az ország legkomolyabb oknyomozó újságírójának meggyilkolásához, és mi vezetett a mostani helyzethez?
A technokrata, aki a Munkáspárt válságán emelkedett ki
Kezdjük Joseph Muscattal, aki tizenegy évvel ezelőtt a sírból hozta vissza a balközép máltai Munkáspártot. Muscat igazi karrierpolitikus: már húszévesen beszállt a párt ifitagozatába, volt EP-képviselő,
a pártelnöki tisztségig harmincnégy, a miniszterelnöki posztig pedig harminckilenc éves korára jutott el.
Gyors felemelkedés, amihez viszont kellett egy vereségeket vereségre halmozó Munkáspárt is.
A szervezet akkoriban korántsem volt ugyanis EU-párti, sőt a párt – köztük Muscat is – intenzíven az uniós tagság ellen kampányolt a 2003-as máltai EU-népszavazáson, míg a jobbközép nacionalisták a belépés mellett érveltek. Az igenek győztek, Málta uniós tag lett, a Munkáspárt pedig súlyos pofont kapott: változtatni kellett. Ekkor tűnt fel a nagypolitikában az EP-képviselőként tevékenykedő Muscat, aki hamar a párt egyik legismertebb arca lett, és mikor 2008-ban sorozatban harmadik választási veresége után végre lemondott az előző pártelnök, a még az uniós referendum kudarcát is túlélő Alfred Sant, Muscat lecsapott az alkalomra, és gyorsan pártelnök lett.
JOSEPH MUSCAT MÁLTAI MINISZTERELNÖK. FOTÓ: FLICKR
Az új elnök felrázta a Munkáspártot, melynek korábbi euroszkepticizmusa már a múlté volt. És még valami: Joseph Muscat sosem vesztett választást, a Munkáspárt 2009-ben és 2014-ben is megnyerte az EP-választásokat a Nacionalista Párt ellen, a parlamenti választásokon pedig 2013-ban és 2017-ben is viszonylag simán diadalmaskodott.
Nem úszta meg a Panama-ügyet
Málta pedig gazdagodott: a GDP-növekedés 2015-ben majdnem 10 százalékos volt, de 5 százalék alá azóta sem esett, az államadósság Muscat miniszterelnökségének kezdete óta több, mint húsz százalékponttal esett.
Az ország pedig óriási pénzeket kaszált az állam letelepedési kötvény-programján keresztül,
ugyanis 2013 vége óta máltai (értsd: uniós) állampolgárságot osztogattak mindazoknak, akik legalább 650 ezer euró értékben fektetnek be a szigetországban. (Az EU-s felzúdulás után később némileg változott a szabályozás: egyéves helyben tartózkodást is előírtak, és most már egymillió euróért kell befektetni.)
Persze Muscat sem volt szeplőtelen, kabinetjében rendre felütötték a fejüket egyre komolyabb korrupciós botrányok: 2017 áprilisában a meggyilkolt Caruana Galizia több cikket is közzétett saját oldalán, melyben a miniszterelnök már fentebb is említett turisztikai- és energiaügyi miniszterét, valamint kabinetfőnökét is kapcsolatba hozta a Panama-iratok néven elhíresült offshore botránnyal. Sőt, az újságíró azt állította, miután Muscat miniszterelnök lett, a felesége neve alatt egy harmadik panamai céget is létrehoztak, habár erre vonatkozó bizonyítékaival nem állt elő.
A Panama-botrány, melynek keretében 11,5 millió bizalmas dokumentum szivárgott ki egy panamai vállalati jogi szolgáltatón keresztül, több mint 240 ezer offshore cég és azok részvénytulajdonosainak adataival együtt, megmozgatta a máltai belpolitikát: Muscat Caruana Galizia állításait „a legnagyobb hazugságnak” nevezte Málta politikai történetében, és gyorsan kiírt egy előrehozott választást, melyet a Munkáspárt az elmúlt négy év növekedésével és sikereivel kampányolva simán meg is nyert.
Egy újságíró, akit csak a meggyilkolásával tudtak elhallgattatni
Azt se gondoljuk, hogy pont a Máltán nagyon meggyengült jobbközép Nacionalista Párt lett volna Muscat igazi ellenfele. Inkább a független média, azon belül is a 2017-ben, csupán négy hónappal az előrehozott választások után felrobbantott Daphne Caruana Galizia. Az oknyomozó újságíró nyilvánvalóan túl sokat tudott a Panama-ügyekről: meggyilkolásakor harminc éve mozgott már a médiában, és miután cikkeivel kinőtte a máltai újságokat, 2008-ban saját blogot indított Running Commentary néven, melyben
éles, sokszor személyeskedő hangon támadta a máltai hatalmi elit szereplőit, a magasrangú politikusokat és üzletembereket.
Bár stílusával kapcsolatban lehettek kifogások, tehetségéhez nem férhetett kétség: elvégre kibogozta egy olyan korrupciós botrány máltai szálait, amely végül egy előrehozott választáshoz vezetett. Blogja pedig mellesleg az évek folyamán Málta egyik legnépszerűbb weboldalává vált, és bőven többen olvasták azt naponta, mint az ország nyomtatott újságait.
Caruana Galiziát már többször is próbálták megfenyegetni munkája miatt: 1996-ban házának ajtaját gyújtották fel, a kutyája torkát elvágták, pár évvel később (valószínűleg véletlenül) a szomszédja autóját gyújtották fel. Később az újságíró házát gyújtották fel egy éjszaka, miközben a családja a házban aludt, de miután elkezdte a blogolást, Caruana Galizia két kutyáját is lelőtték. Meggyilkolásának napján az újságíró utolsó blogbejegyzése Keith Schembrit, Muscat kabinetfőnökét támadta: „A csaló Schembri ma a bíróságon volt, és azt vallotta, hogy nem is egy csaló” – szólt utolsó posztjának címe.
CARUANA GALIZIÁNAK SZENTELT EMLÉKMŰ VALLETTÁBAN. FOTÓ: WIKIPÉDIA
Eldobott cigicsikk alapján találták meg a tettest
A gyilkosság közvetlen elkövetésével kapcsolatban három embert tartóztattak le: Alfred és George Degiorgiót, valamint Vince Muscatot (akinek semmi köze a miniszterelnökhöz, a Muscat vezetéknév elég gyakori Máltán). A gyanúsítottak már ismertek voltak a rendőrség előtt korábbi erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt.
A nyomozás során az áttörés ott következett, mikor a máltai mobilszolgáltatók kiadták a gyilkosság helyszíne környékén a hálózati tevékenységüket a hatóságoknak: a rendőrség talált egy olyan SIM-kártyát, melyre a gyilkosság másodpercében érkezett egy szöveges üzenet. A rendőrség szerint az erre a kártyára érkezett üzenettel aktiválhatták a Caruana Galizia autójában már elhelyezett bombát, hiszen azt nem is egy mobiltelefonba, hanem egy háztartási eszközök távvezérlésére kitalált eszközbe helyezték be. A detonáció pillanatában viszont a SIM-kártya eltűnt, ahogyan az a kártya is, amelyről a szöveges üzenetet küldték a detonációt előidéző SIM-re.
A helyadatok alapján viszont azonosították a két elkövető, Alfed és George Degiorgio tartózkodási helyeit: egyikük egy jachtról küldte el a szöveges üzenetet a Caruana Galizia háza feletti dombon az újságíró érkezésére várakozó testvérnek, aki így felügyelhette, valóban megtörtént-e a robbanás. A máltai titkosszolgálat térfigyelő kamerák alapján azonosította a jachton álló George Degiorgiót,
testvérének DNS-ét pedig az újságíró háza feletti dombon találták meg egy cigicsikken.
Egyvalamire nem érkezett válasz:
Miért ölte meg a három gyanúsított az oknyomozó újságírót?
A rejtvény teljes megoldását még nem ismerjük, de a kulcsa Yorgen Fenech lehet. Fenech egy befolyásos máltai üzletember, aki a szerencsejáték- és ingatlanpiacon is nagy játékosnak számít Máltán, és akit – ha még emlékeztek a cikk elejére – akkor tartóztattak le november 20-án a máltai hatóságok, mikor a luxusjachtján épp elhagyni készült az országot. Fenechet bűnszervezetben való részvétellel, és az újságíró meggyilkolásában való bűnrészességgel vádolják, az üzletember viszont tagadja a vádakat.
Pedig neki már több érdeke fűződött a gyilkossághoz: Fenech ugyanis a tulajdonosa annak a 17 Black nevezetű dubaji jegyzésű cégnek, melyet Caruana Galizia oknyomozói munkája során a Panama-papírok alapján máltai politikusokkal hozott összefüggésbe. De mi köze mindennek a máltai politikai elithez? A szálak egy 2015. decemberi e-mailnél érnek össze, amelyben a Reuters oknyomozása szerint két panamai cég egy éven belül kétmillió dollárt, vagyis körülbelül 600 millió forintot követelt Fenech cégétől. Csakhogy
a két cég tulajdonosai nem mások voltak, mint Konrad Mizzi máltai energiaügyi és későbbi turisztikai miniszter, valamint Keith Schembri, Muscat sokat emlegetett kabinetfőnöke.
És itt jön a képbe a közpénz: Fenech ugyanis részvényese és igazgatója volt annak az Electrogas nevű konzorciumnak, amely még 2013-ban, Muscat megválasztásának évében nyert el egy 450 millió euró értékű koncessziót a máltai államtól egy gázerőmű megépítésére a szigetországban.
Vagyis a miniszterelnök legközelebbi bizalmasának is mondható Schembrit, valamint a gázerőművel kapcsolatos ügyletekért energiaügyi miniszterként akkor felelős Mizzit pénzügyi szálak fűzték ahhoz a többször is letartóztatott máltai üzletemberhez, aki a Panama-papírok miatt a leginkább érdekelt lehetett az újságíró meggyilkolásában. Hiába szorult tehát egyre inkább a hurok a két befolyásos politikus körül, mindezek ellenére a miniszterelnök kitartott Schembri mellett, és Mizzit sem távolította el posztjáról.
Felborult a kártyavár
Azzal viszont, hogy Fenechet november 20-án letartóztatták a Caruana Galizia meggyilkolásában való bűnrészesség gyanújával, eldőlt az első dominó. Mikor pedig Fenech a bíróság előtt tett vallomásában a kabinetfőnököt az újságírógyilkosság kitervelésével gyanúsította meg, nyilvánvaló volt, hogy a helyzet tarthatatlanná vált. November 26-án Schembri lemondott tisztségéről, ezt követően a rendőrség őrizetbe vette, majd hosszú ideig hallgatta ki a Galizia-gyilkossággal kapcsolatosan. Schembri nem sokáig maradt őrizetben, a rendőrség nem talált elegendő terhelő bizonyítékot az ő bűnrészességére nézve, így szabadon engedték.
Schembrit a dominó következő elemeként követte Konrad Rizzi, a szintén panamázó volt energiaügyi miniszter is, aki lemondásakor azt üzente Muscatnak, hogy szereti. „Tudod, hogy mindig, az utolsó pillanatig mögötted voltam. A lemondásom is ennek a hűségnek a testamentuma.”
„Nem a Munkáspárt veszített ezzel, hanem a nemzet érdekét a szívükbe helyező máltaiak. Szeretlek – a mi projektünk még mindig él”
– nem, nem egy brazil szappanoperába csöppentünk, hanem a teljes máltai államot átitató politikai botrányról beszélünk továbbra is.
Ezt követően Christian Cardona gazdasági miniszter következett, aki önként lemondott és védelmet kért a parlamenttől, miután sokak szerint Fenech és Schembri őt próbálta meg bűnbaknak megtenni a gyilkosságért. A parlament nem adta meg neki a védelmet, de pár nappal később a minisztert visszahelyezték a tisztségébe.
Miután pedig a miniszterelnök már lényegében összes politikai szövetségesét elveszítette a háta mögül, a dominó fő elemeként kénytelen volt ő is bejelenteni lemondását. Ennek módja viszont szintén óriási felháborodást szült mind a máltai médiában, mind az ellenzéknél, mind az utcán: Joseph Muscat bár lemond, de ezzel egészen január közepéig kivár majd.
JOSEPH MUSCAT, VÉR RAGADT A KEZEDHEZ: EZT ÜZENIK A MINISZTERELNÖK ELLEN TÜNTETŐK. FORRÁS: THE GLOBE AND MAIL / TWITTER
Először ugyanis a Munkáspárt éléről mond le, majd miután az januárban megválasztja új elnökét, a miniszterelnöki posztot is otthagyja. Az ellenzék ugyanakkor a kormányfő azonnali lemondását követeli a botrány miatt, hiszen szerintük minden újabb, Muscat által hatalomban töltött nap csapás az igazság számára. A miniszterelnök szerint viszont ő megtartotta a szavát, hiszen mind a gyilkosság három elkövetője, mind az azt a vádak szerint kitervelő Fenech letartóztatásban van már.
Egy újabb újságírógyilkosság történt tehát, amelyet a regnáló kormány nem úszott meg komoly politikai ár nélkül:
mikor Szlovákiában Ján Kuciak oknyomozó újságírót és menyasszonyát gyilkolták 2018 elején maffiamódszerekkel, abba Robert Fico miniszterelnök belebukott. Most pedig Joseph Muscat fizeti meg az árát a helyzet teljes félrekezelésének: hiába váltak egyre aggasztóbbá a szálak az újságíró meggyilkolásának kitervelésével meggyanúsított Fenech, valamint a Munkáspárt prominens politikusai között, Muscat nem lépett, és ragaszkodott saját politikai szövetségeseihez. Most a hatalma feladásával kell ezért fizetnie. | AZ ÚJSÁGÍRÓGYILKOSSÁG, AMI DOMINÓKÉNT SODORTA EL A MÁLTAI POLITIKAI ELITET | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20191202_az-ujsagirogyilkossag-ami-dominokent-sodorta-el-a-maltai-politikai-elitet | 2019-12-02 17:40:00 | true | null | null | Azonnali |
|
Salgótarjánban, a Füleki út 54–56. szám alatt épülő ój onkológiai centrum kivietelezésére írt ki közbeszerzést a Szent Lázár Megyei Kórház. A tendert – három pályázó közül – az EB Hungary Invest Kft. és a System Bau Trade Korlátolt Felelősségű Társaság párosa nyerte el – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A cégek feladata lesz a meglévő kilencemeletes főépület és a négyemeletes gyermekgyógyászati épület közé foghíj beépítéssel (azokhoz csatlakozva, alapjaikat megerősítve, valamint a területen futó közműveik kiváltása után a talajvizes területen) az új onkológiai központra vonatkozó kiviteli tervek elkészítésének tervezési és kivitelezési munkálatainak elvégzése. Kihívás lehet, hogy a föld alatti bunkernek orvostechnológiai és sugárvédelmi követelményeknek is meg kell felelnie. A kivitelezés a kórház folyamatos működése mellett, téli időjárási viszonyokat is figyelembe véve valósítandó meg – köti ki a szerződés.
Talán utóbbi két tétel is közrejátszott abban, hogy az eredeti 3,6 milliárdos becsült érték helyett végül egy 5,6 milliárd forintos ajánlatot fogadott el a kiíró.
Bár az összeg jelentős, ennél sokkal komolyabb drágulások is előfordultak a Modern Városok Program keretén belül megvalósítandó projektek között. Ezeket és a legdurvább túlárazásokat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
Potyogtak az állami beruházások
Az onkológiai centrum építésének két nyertese közül az EB Hungary Invest Kft. ismertebb, nem véletlenül.
A Kft. több megbízást is kapott már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től, mielőtt a neve 2014-ben felbukkant a West Bau Kft. odalán. Akkor a két vállalkozás konzorciumban – versenytárs nélkül – megnyerte az energiahivatal V. kerületi irodaházának belső felújítására kiírt 1,2 milliárdos tendert.
A Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában lévő West Bau népszerűsége azóta is töretlen az állami tendereken, de az EB Hungary-t sem kell félteni.
A budapesti székhelyű társaságot 2004-ben 3 millió forint jegyzett tőkével alapította Erdei Z. József és Búvár Attila. A cég árbevétele a 2009-es 89 millióról 2018-ra 8 milliárdra nőtt, vagyis tíz alatt nagyjából megszázszorozta az éves forgalmát.
A Kft. az elmúlt években több (gyakran milliárdos tételű) állami megbízást is kapott, így például a tatabányai „Tulipános ház” felújítását, a Füzérradványi Károlyi-kastély fejlesztését, vagy épp a budapesti kormányhivatal Kőrösi Csoma Sándor út 53-55. szám alatti épületének felújítását és átalakítását.
A 2011-ben bejegyzett, mindössze hatfős System Bau Trade ennél jóval szerényebb bevételekkel rendelkezik: a cég nettó árbevétele 2016-ban 66 millió forint volt, ez 2017-re 837 millióra nőtt, majd tavaly 181 millióra esett vissza.
Fotó: Google Maps. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta. | A becsült árnál kétmilliárd forinttal drágábban épülhet meg a salgótarjáni onkológiai centrum | A becsült értéknél jóval drágábban: 3,6 milliárd forint helyett 5,6 milliárdért építhetik meg Salgótarjánban az új onkológiai központot. Az egyik kivitelező (milliárdos állami megbízásoknak is köszönhetően) tíz alatt megszázszorozta a bevételét, de felbukkant a kormányközeli West Bau Kft. oldalán is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/11/29/ketmilliarddal-dragabban-epulhet-meg-a-salgotarjani-onkologiai-centrum/ | 2019-11-29 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Győri Ítélőtábla arra kötelezte a város önkormányzatát, hogy e-mailben elküldje egy adatigénylőnek a nemrégiben lemondott Borkai Zsolt volt polgármester 2018-ban leadott vagyonnyilatkozatát.
Az Átlátszó 2018-ban tesztelte a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozat-kiadási gyakorlatát, a győri gyakorlat a legtitkolózóbbak közül is kiemelkedett:
A 23-ból 4 megyei jogú város polgármestere kérésre sem adja ki a vagyonnyilatkozatát
23 megyei jogú város és a főváros polgármesterének vagyonnyilatkozatát próbáltuk megismerni, az eredmény minimum vegyes: 8 városvezető, továbbá a budapesti főpolgármester önként és azonnal, további 11 városvezető az erre irányuló adatigénylésre nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát. Négyen azonban megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a megismerését, Dunaújvárosban egyenesen a bolondját járatják az adatigénylővel.
Cikkünk megjelenése után egy váci civil aktivista elhatározta, hogy besegít az Átlátszónak.
Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselője (akit időközben önkormányzati képviselőnek és alpolgármesternek választottak a Pest megyei városban) négy problematikus vagyonnyilatkozat megszerzése érdekében indított adatigénylési eljárást. Borkai esetében bírósághoz kellett fordulnia, miután elutasították az adatigénylését.
Az információszabadság és az átláthatóság szempontból nagy jelentőségű per nem arról szólt, hogy nyilvánosak-e a szexvideó-botrányba keveredett egykori fideszes politikus vagyonnyilatkozati adatai. A győri önkormányzat jogászai mindent elkövettek annak érdekében, hogy a helyhatóságnak ne kelljen e-mailben elküldeni az egykori olimpiai bajnok vagyonnyilatkozatát.
Az Átlátszó birtokába került bírósági dokumentumok tanúsága szerint Borkai jogi képviselője azt kívánta elfogadtatni a bíróságokkal, hogy nem vonatkozik rájuk az információszabadságról szóló törvény. Érvelése szerint az önkormányzati törvény írja elő az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának benyújtásáról szóló szabályokat. A helyhatóságnak működési szabályzatot kell alkotnia, amelyben meghatározzák, mely bizottság tárolja a leadott vagyonnyilatkozatokat.
Ezek a szabályzatok rendre arról szólnak, hogy miként lehet betekinteni a vagyonnyilatkozatokba, tehát szó sincs arról, hogy e-mailben ki lehetne adni az okiratot. Ennek szerintük egyedüli módszere: időpontot kell egyeztetni az ügyben illetékes önkormányzati bizottság elnökével.
A Győri Ítélőtábla ezt az érvelést utasította el. Az immár megfellebbezhetetlen döntés lényege: ha valaki e-mailben kéri az önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester) vagyonnyilatkozatát, akkor azt e-mailben kell kiadni.
A Borkai-féle vagyonnyilatkozati ügy legérthetetlenebb vonatkozása, hogy a győri hivatal miért ragaszkodott foggal-körömmel az – immár jogerősen elvetett – álláspontjához. Győr azon kevés önkormányzatok egyike, amely nem akar elektronikus másolatban vagyonnyilatkozatokat küldözgetni. Ez azért furcsa, mert az információszabadság-ügyekben is vizsgálódó adatvédelmi hatóság és a bíróságok gyakorlata egyöntetű és következetes.
Mi a gond azzal, ha csak betekinteni lehet a vagyonnyilatkozatba, és azt nem küldik el e-mailben? A válasz egyszerű: itt az információszabadság érvényesüléséről, egyszersmind az alaptörvény VI. cikk harmadik, átláthatóságról szóló rendelkezésének akadálymentesített érvényesüléséről döntött Győrben az ítélőtábla dr. Stániczne dr. Imre Csilla vezette fellebbviteli tanácsa.
Ráadásul volt még egy kockázat: hiába nyer az adatigénylő, az eljárás elhúzódása oda vezethet, hogy esetleg már nem is található meg a kért dokumentum.
A Ferjancsics által indított pert (valójában két pert, hiszen a 2018. évről leadott Borkai-vagyonnyilatkozat miatt szintén keresetet kellett benyújtania) a sajátos jogi szabályozás könnyen meghiúsíthatta volna.
Két peres eljárás is folyamatban van Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatai miatt
Az országgyűlési képviselőkével szemben ugyanis az önkormányzati képviselők és polgármesterek vagyonnyilatkozatát vissza kell adni akkor, amikor leadják az új vagyonnyilatkozatukat. Ez rendszerint minden év január 30-ig esedékes.
Ha az ilyen ügyben elkezdődött per elhúzódna a következő év január 30-án túlra, akkor nem lesz miről pereskedni, hiszen a polgármester – esetünkben Borkai – visszakapja a vagyonnyilatkozatát. Vagyis nem hozzáférhető többé.
Ferjancsics és ügyvédje ezért ideiglenes intézkedésként a vagyonnyilatkozat zárolását kérte. A bíróság helyt adott a kérelemnek, és megtiltotta az önkormányzatnak, hogy visszaadja az okiratot Borkainak.
Ez a procedúra sem ment egyszerűen. Az önkormányzat aljegyzője igénybe vett minden eszközt és jogi utat, hogy kiszabadítsa a vagyonnyilatkozatot a bírói zárlatból.
Csörgits Lajos aljegyző elszántságát jól jellemzi, hogy egészen a legmagasabb bírói fórumig, a Kúriáig vitte az ügyet. Az egykori legfelsőbb bírósági elnök, Baka András által vezetett tanács viszont rövid határozatban, eljárásjogi okból visszautasította a felülvizsgálati kérelmet.
Egyelőre nem tudni, hogy a győri önkormányzat mikor küldi el Ferjancsicsnak a vagyonnyilatkozatot. Borkai vagyoni adatairól mindenesetre itt és itt is olvashat. A 2019-ben leadott vagyonnyilatkozat ügyében a peres eljárás pedig még folyamatban van.
A polgármester rokonai, barátai és üzletfelei – lerajzoltuk a „Győrt behálózó polipot”
Borkai Zsolt viselt dolgairól néhány napja kezdett publikálni egy anonim blog: a nyilvánosságra került fotók tanúsága szerint Győr fideszes polgármestere tavaly szexpartin vett részt az Adrián Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, valamint Szabó Ervin üzletember társaságában. Cégnyilvántartási adatok szerint Győr fideszes polgármesterének fia több cégen keresztül kötődik apja útitársához: Rákosfalvy Zoltánnal közös vállalkozása is volt Borkai Ádámnak.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba | Borkai Zsolt jogerősen elbukta a vagyonnyilatkozatáért indított pert | A bíróságoknak példátlan megoldást kellett alkalmazniuk a nemrég lemondott győri polgármester vagyoni adatainak kiperlésekor: zárolták Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát, nehogy annak adatai eltűnjenek a nyilvánosság elől. A leadást követő év januárjának végén az önkormányzati vagyonnyilatkozatok visszajárnak a politikusnak – ha elhúzódik a per, ugrik a nyilatkozat is. Márpedig a város időhúzásra játszott a jelek szerint. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/12/02/borkai-zsolt-jogerosen-elbukta-a-vagyonnyilatkozataert-inditott-pert/ | 2019-12-02 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Felavatták a Majsa és Szank közötti stabilizált földutat – ezzel a címmel számolt be három nappal az önkormányzati választások előtt a majsa.info nevű helyi portál arról, hogy Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője, a fideszes Patkós Zsolt, Szank azóta leváltott polgármestere és Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár átadott egy uniós pénzből felújított földutat.
A projekt részletei ma is elérhetőek Szank honlapján. Eszerint 119,9 millió forintot költött Szank és Kiskunmajsa közútfejlesztésre, a munka 90 százalékát az uniós adófizetők állták. És milyen jól tették, 6,1 kilométeren stabliziáltak egy földutat, ami a majsai fürdő mellől indul és a szintén uniós százmilliókból épült szanki Kiskun emlékhelyhez vezet. Mert ugye, ki akarna Kiskunmajsáról aszfaltozott úton – ami évtizedek óta megvan – Szankra menni, mikor lehet földutakon is?
A közbeszerzési értesítő szerint a 120 milliós földút aljába 25 centiméter kohósalakot töltöttek, amire 5 centi zúzott kő került, 3,5 méter széles, fél méteres útpadkával.
Hárman pályáztak, a győztes az izsáki Izsépker Plusz Kft. lett. A másik két ajánlattevő csak a rendelkezésre álló keretnél nagyobb összegből tudta volna az építést elvállalni.
Az engedélyes tervekben azzal magyarázták a stabilizálást, hogy “a területen közlekedő mezőgazdasági gépek mélyen kivágják az utat, ezért a tanyákon lakók nehezen tudják megközelíteni az ingatlanjaikat. Az útszakasz jellemző forgalmát főként a helyi lakosok járművei, illetve a mezőgazdasági járművek adja”. És az is szerepel benne, hogy mivel homok a talaj, az eső sem okoz arrafelé gondot, járható marad az út.
Mégis nyertek rá pénzt, és neki is fogtak. A napokban megnéztük, milyen lett a földút.
Azt, hogy az út valahová is vezetne, semmi sem jelzi. Sem Kiskunmajsán, sem Szankon nincs arra utaló tábla, hogy a földút akár a másik településre, akár a Kiskun emlékhelyhez vezetne. Valószínűleg ezért sem találkoztunk senkivel az úton.
A szélességével és az út elejével nincs is gond. Körülbelül másfél kilométer után viszont kátyús az alig másfél hónapja felavatott út, és még csak tél sem volt ottjártunkig.
Jól látszik, hogy az arra közlekedő mezőgazdasági gépek ennyi idő alatt kikezdték a 24 hónap jótállással átadott utat. Maga a környék szép, a földút erdőn, szőlőültetvényeken is átvezet, akár túrázni is lehetne arra.
A 120 milliós földút miatt kerestük Szank önkormányzatát. Varga Ferencné (Fidesz-KDNP), a település új polgármestere azt írta az Átlátszónak, “az út, gazdasági út, amelyet gépkocsikkal, nehéz gépjárművekkel használnak, egyben összeköti a szanki Kiskun Emlékhelyet, a kiskunmajsai Thermál Gyógyfürdővel. Az előző képviselőtestületek közös döntése volt ez. Bízom abban, hogy ez csak az első ilyen pályázat és a településen lévő külterület gazdasági utak is kaphatnak ilyen borítást.”
Azokra a kérdéseinkre, hogy a pályázatban milyen gépet vettek, hogyan tartják majd karban az utat, és hogy kaptak-e visszajelzést a katyúkról, nem válaszolt. | Máris kátyúsodik a kampányhajrában átadott 120 milliós földút | Három nappal az önkormányzati választások előtt avatták fel államtitkárral, országgyűlési képviselővel a Kiskunmajsa-Szank közötti stabilizált földutat. A napokban megnéztük: az alig több mint másfél hónapos, 120 millióért elkészült út sok helyen kátyúsodik, pedig a tél még csak most következik. Az önkormányzat szerint minden rendben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/12/03/maris-katyusodik-a-kampanyhajraban-atadott-120-millios-foldut/ | 2019-12-03 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Nemcsak azért vont el majdnem 50 milliárddal többet a tervezettnél a tavalyi költségvetéstől a sportszervezetek tao-támogatása, mert a kormány masszívan alábecsülte az érintettek támogatásigényét, hanem azért is, mert rengeteg adókedvezmény ragadt be a korábbi évekről. A lassan nyolc éve működő rendszer több tízmilliárd forintnyi ilyen tao-aknát rejt, a következő években még ennyiről kell lemondania az államnak a korábbi sporttámogatások miatt.
Bespájzolhatnak adókedvezményből
A tao-rendszer működésének lényege leegyszerűsítve az, hogy a nyereséges vállalatok a profitjuk utáni adót nem az állami költségvetésbe fizetik be, hanem az általuk kiválasztott sportszervezeteknek utalják át. Első lépésként a támogatásra vágyó klubok készítenek egy programot, amit benyújtanak az adott sportág szövetségének*Vagy nagyobb összegű, 300 millió forintot meghaladó igény esetén az Emberi Erőforrások Minisztériumának., amely elbírálja az igényeket. Ha úgy ítélik meg, hogy a program összhangban áll a sportág fejlesztési terveivel, akkor jóváhagyják azt. Ugyanígy zajlik a történet a támogatásra szintén jogosult szövetségeknél is, azzal a különbséggel, hogy ők az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) küldik a programjaikat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk80 helyett 128 milliárd lett, maradhat? Maradhat, mondja a kormányKözel 130 milliárdnyi adóforintot utaltak az államkassza helyett sportszervezeteknek a nyereséges cégek. Ez a másfélszerese a tervezettnek. Hat év alatt 165 milliárdot tévedett a kormány.
Ha a szaktárca vagy a szövetség rábólintott a fejlesztésekre, akkor az érintett szervezetek elkezdhetnek kalapozni a nyereséges cégeknél a tényleges támogatásért. Ha egy céget sikerül rávenniük erre, és az átutal egy bizonyos összeget nekik tao-támogatásként, akkor az adott vállalat egy úgynevezett támogatási igazolást kap. Ezt kell lengetni a NAV-nál, amikor az adóbevallást leadják, hogy a költségvetésbe már ne kelljen még egyszer befizetni ugyanazt az összeget.
Igen ám, de a jogszabály szerint a támogatásért járó (igazoláson szereplő összegű)
adókedvezményt nem csak abban az évben lehet igénybe venni, amikor maga a támogatás történt, hanem a következő nyolc évben bármikor.
Így ha egy cég valamilyen olyan más okból jogosult adókedvezményre (például egy beruházás vagy kutatás-fejlesztés miatt), ahol csak kevesebb ideig érvényesítheti ezt, akkor a tao-igazolást valószínűleg elteszi ínségesebb időkre. Ezzel a lehetőséggel pedig, úgy tűnik, elég gyakran élnek is a vállalatok.
Sokéves tartozását rótta le a minisztérium
Ez a viszonylag komplex folyamat az oka annak, hogy miért kering több (egyébként kivétel nélkül százmilliárdos nagyságrendű) szám a sport tao-támogatásának mértékéről. Egyrészt ugyanis van az az összeg, amit az adott évben jóváhagytak a kluboknak és a szövetségeknek, van az, amit ebből a keretből sikerült tényleges támogatásként lehívni, és van az, amit a cégek ebből a támogatásból az állam felé érvényesítettek.
A költségvetési kimutatásokban ez utóbbi szerepel, erről írtuk legutóbbi cikkünkben, hogy tavaly 128 milliárd forint volt, több mint másfélszerese a tervezettnek, a rendszer 2011-es bevezetése óta pedig közel 570 milliárdnyi adókedvezményt vettek így igénybe a cégek.
A tényleges tao-támogatás azonban a már említett tartalékolás miatt a költségvetésben szereplő összegnél is sokkal több.
Hogy pontosan mennyivel, azt nem csak azért nehéz megmondani, mert egy folyamatosan változó összegről van szó*hiszen a támogatási igazolásokat folyamatosan állítják ki, hanem azért is, mert az adatokat sok helyen tartják nyilván, már ha egyáltalán nyilvántartják. A klubok esetében a hat érintett sportági szakszövetség*labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda többsége egy olyan rendszert használ, amelyből viszonylag friss adatok nyerhetőek ki a kiadott támogatási igazolások összegéről. A szövetségekhez ilyen forrásból befolyt pénz mennyiségéről azonban a közelmúltig nem igazán volt nyilvános adat.
Éppen ezért megkerestük valamennyi érintett szövetséget, arra kérve őket, hogy küldjék meg nekünk, mekkora összegű támogatást hagytak jóvá számukra az egyes években, illetve mennyit sikerült ebből a keretből feltölteni*Azaz mennyi teljesítésigazolást állítottak ki.. Pár nappal a kérdéseink elküldését követően meglepő dolog történt: a témában korábban látványosan hallgató EMMI a szövetségekre vonatkozó valamennyi adatot feltöltötte a kormányzati honlapra egészen a 2015/2016-os szezontól kezdve. Így az elmúlt négy évre már a szövetségi támogatások mértéke is nyilvános.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy közpénz a tao, de a minisztériumban hirtelen eltűntek az iratokMost, hogy ki kellene adni, az NGM-nél hirtelen nem találják a dokumentumokat. Ez a Kúriát nem érdekli.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nyomozók sem találták a kiperelt iratokat a minisztériumbanAzért nem sért törvényt a Pénzügyminisztérium, mert nem tart be egy másik jogszabályt. Legalábbis ezzel az indoklással állították le a tao-nyomozást.
A korábbi évekről közzétett adat ugyan egyelőre nincs, de kérésünkre a vízilabda-szövetség kivételével valamennyi megkeresett elküldte az adatokat. Így viszonylag nagy pontossággal meg tudjuk mondani, hogy mekkora összegben utaltak eddig ténylegesen a cégek tao-támogatás jogcímén pénzt különböző sportszervezeteknek.
Százmilliárdnyi tao-akna lehet
A helyzet pedig az, hogy sokkal nagyobb összegben, mint amennyi adókedvezményt ezért igénybe vettek. A különbség 2018 végéig a 100 milliárd forintot is megközelíthette.
A 2018/2019-es szezon végéig tulajdonképpen csak a kluboknak nyújtott támogatásra kiadott igazolások összértéke majdnem annyi volt, mint a ténylegesen igénybe vett adókedvezmény. A támogatási rendszer első nyolc évében a különböző csapatok 561,4 milliárd forinthoz jutottak így.
Ennek egy része azonban már 2018 vége után érkezett, hiszen a tao-rendszer nem a naptári évhez, hanem a sportszezonokhoz kötött, így az utolsó idény 93 milliárdjából volt, ami csak az idén folyt be a klubok kasszájába. Tavaly év végén több mentést is csináltunk az aktuális helyzetről, és ezek alapján úgy tűnik, hogy a 93-ból nagyjából 67 milliárd forint érkezhetett meg még 2018-ban. Így naptári évre vetítve 2018 végéig csak a csapatok programjaihoz köthetően 535-536 milliárd forintnyi támogatási igazolást állíthattak ki cégeknek.
Ehhez jön ugye még hozzá a sportszövetségek, illetve a szintén jogosult Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) támogatása. A kapott adatok szerint ez az előző idény végéig összesen 134,4 milliárd forint volt.
Itt sajnos csak nagyobb hibával lehet megbecsülni, hogy az előző, 2018/2019-es szezon 21 milliárdjából mennyit sikerült még 2018-ban begyűjteni, de valószínűsíthető, hogy az összeg kicsit több mint fele itt is még szilveszter előtt befolyt.
Mindez azt jelenti, hogy
valahol 650 és 670 milliárd között nagyjából félúton lehet az az összeg,
amiről támogatási igazolás született 2018 végéig. Ez pedig 80-100 milliárd forinttal több, mint amennyi adótámogatást eddig ilyen jogcímen igénybe vettek. Azaz ennyi pénzt még akkor is kivenne a költségvetésből a tao-rendszer, ha azt visszamenőlegesen, az idén január elsejével megszünetnék.
A tao-pénzek körforgása
Nem lenne meglepő, ha a jövőben igénybe vehető adókedvezmények haszonélvezői jelentős részben kormányközeli cégek lennének. Ahogy ugyanis erre a tao-iratokat kiperelő Transparency International Magyarország jogi vezetője, Ligeti Miklós felhívta a figyelmet, az állami tendereken jól szereplő vállalatok kifejezetten aktív szereplői ennek a rendszernek, és nem is véletlenül. A szakember elmondta:
„nem azzal van a baj, hogy az állam közpénzt fordít, akár tetemes összegben sporttámogatásra, hanem a rendszer átláthatatlanságával , ami megkönnyíti a politikai vagy lojalitási szempontok érvényesítését. Magyarul azt, hogy a cégek olyan sportcsapatokat támogassanak, amelyeknek jók a politikai kapcsolatai, és ezért az adó egy részének az átirányítása valójában inkább politikai befektetésnek, a döntéshozók kegyei keresésének tekinthető”.
Ráadásul, ahogy erre Ligeti Miklós rávilágított: a látványsportok támogatása nemcsak döbbenetes mértékben apasztja az állami adóbevételeket, de egyszersmind a közpénzek átláthatatlan elköltésének is a forrásává vált. A tao-támogatást bezsebelő sportszervezetek ugyanis közbeszerzés kiírása nélkül döntenek a beruházásaikról. Ez azt jelenti, hogy a sok esetben
eleve is közbeszerzésekből, vagyis közpénzekből meggazdagodott oligarchák a rendszer révén újabb, még kevésbé ellenőrzött közpénzes piacot teremtenek maguknak.
Ehhez csak annyit kell tenniük, hogy a közpénzből szerzett nyereségük után az adó egy részét a saját köreikhez kötődő sportcsapatoknak juttatják tao-támogatás formájában, majd ezek a sportcsapatok a támogató céget bízzák meg például stadionépítéssel.
Érdekes módon egyébként ez a gyakorlat a hasonló, minimum korrupciógyanús történetekre elég érzékenynek mutatkozó Európai Uniót valamiért nem zavarja. A program korábban kétszer is ötéves jóváhagyást kapott az Európai Bizottságtól, és az EU-nak az sem fájt, hogy a pénzköltés során a közbeszerzési törvény alkalmazását mellőzik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBlöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportokA korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte. | Méretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásban | Számításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191205/meretes-aknat-hagynak-orbanek-a-kovetkezo-kormanyra-a-sporttamogatasban/ | 2019-12-05 15:17:46 | true | null | null | G7 |
Boldog István;
2019-10-09 06:00:00
Egy Kádár-kockában működik a pénzgyár Boldog István körzetében
Szellemtanyának tűnik annak a jászkiséri cégnek a székhelye, amely Boldog István országgyűlési képviselő körzetében sorra nyerte a TOP-os pályázatokat.
Szédületes gazdasági karrierívet mondhat magáénak egy lepukkant jászkiséri családi házba bejegyzett cég: a Profiter Machine Kft. 2017-es megalakulása után alig két év alatt tizenkét alkalommal nyert TOP-os pályázatokon és csaknem másfél milliárd forintos összberuházást nyert el a homofób kijelentéseiről elhíresült Boldog István fideszes országgyűlési képviselő körzetében.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő „robbantotta a bombát” múlt héten, miszerint a fideszes országgyűlési képviselő két éve összehívta körzete polgármestereit, s elmondta nekik, kivel kell lefolytatni a pályázati, majd a közbeszerzés eljárást, s ki legyen a kivitelező, ha a Területi Operatív Program (TOP) pályázataiból nyerni szeretnének. Hadházy közérdekű adatkérésére kiderült, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség személy megnevezése nélkül nyomozást folytat egy ilyen jellegű ügyben. Lapunk több forrásból úgy tudja, hogy idén márciusban indult az eljárás, amit az ügyészség minősített adatokra hivatkozva titkosított. Többször is tettünk fel kérdéseket a Legfőbb Ügyészségnek, a titkosítás okait firtatva, de erre mindössze annyi volt a válaszuk, hogy az október 4-i válaszunkban foglaltakon túlmenően, amelyben megerősítették a nyomozás tényét, „egyebet nem kívánnak közölni.” Vagyis érdemben továbbra nem cáfolták lapunk értesülését a titkosításról.
Elindultunk, hogy megnézzük, honnan indult a cég, amely megalakulása után pár hónappal már zsíros közbeszerzéseket nyert el Szolnok megye déli részén, vagyis Boldog István 4-es számú választókerületben, s azt is megnéztük, Kétpó miben gazdagodott általuk.
Szürke téglás épület, roggyant redőnyök, rozsdás kapu: a homlokzati falon papírfecni hirdeti, hogy ez itt a Profiter Machine Kft. székhelye Jászkiséren.
- Ritkán vannak itt, néhány fiatalember szokott jönni autóval, papírokat hoznak, mert ott, a hátsó épületben könyvel nekik néha egy helyi asszony – mondja a szomszéd.
Kérdeztük, találkozott-e valaha a kft. ügyvezetőjével, egy jászberényi hölggyel, de csak a fejét ingatta nemlegesen. - A Krizsai Petivel szoktam csak találkozni, az ő nagyapjáé volt a ház, aztán megörökölte.
Krizsai Péter nevét többször is említették az általunk megkérdezett térségi polgármesterek, mint Boldog István közeli ismerősét. Az országgyűlési képviselő minden bizonnyal ismeri őt, közösségi oldalán is több alkalommal szerepelnek együtt fotókon, s a híradásokban is látni, amint együtt vágnak át szalagot, vagy együtt csodálnak meg elkészült épületet. A vállalkozó annak a jelenleg már felszámolás alatt lévő Szalay Bau Kft.-nek volt a képviselje, amely több beruházást is elnyert a térségben: Kétpón például 26 millió forintért építették meg azt a történelmi parkot, amelyet ma Árpád fejdelem és a hét vezér faszobra díszít. Ugyanitt most 62 millió forintért a Profiter Machine Kft. fejleszti a Történelmi Magyarország Emlékhelyet. Kerestük ezt a helyszínt, s a helyiek nevetve mondták, menjünk csak arra, amerre nagy fehér jurtasátrakat látunk.
Hat, műanyaggal bugyolált jurtasátor virított a tér egyik szegletében, mindjárt a hét vezérek mellett. Az egyikben mozgolódás: villanyt szerelt egy férfi. Egerből jött, azt mondta, nem tudja, ki a megbízója, a Profiter Machine Kft. nevét még csak nem is hallotta. Még messzebbről, a Sümeg melletti Csabrendekről érkezett az a három fős brigád, amelyik ottjártunkkor a szintén TOP-os iskolafelújítás keretében a szennyvíztárolót építette ki épp – a jászkiséri cég nevét ők sem hallották, a közvetlen megbízójuk egy tartálygyártó cég az ország nyugati felében.
A Profiter Machine Kft. összesen három beruházást nyert Boldog István országgyűlési képviselő falujában, ahol ő korábban több cikluson át polgármester volt, s ma is itt lakik. Noha a cég a közbeszerzést megnyerte, nyolc alkalmazottjával nemigen tudna magas és mélyépítési munkákat végezni, pláne nem két év alatt tizenkét helyen, hiszen ennyi tendert nyertek el Boldog István választókörzetében. Kétpón is alvállalkozók végezték a munkát, de Keresztes Péter Pál polgármester szerint ebben nincs semmi különös, mert ma Magyarországon nagyon nehéz kivitelezőket találni. Szavai szerint 2010 előtt a létükért küzdöttek a falvak, most meg lépten-nyomon fejlesztenek, ennek kellene örülni, de az ellenzék a kákán is a csomót keresi.
A Profiter Machine Kft. amúgy elérhetetlen, kerestük Krizsai Pétert, vele sem jártunk sikerrel. Nevén jelenleg nincs élő cég, de az Opten adatai szerint korábban tagja volt a jelenleg kényszertörlés alatt álló Profiter Hungária Kft-nek, amelynek székhelye szintén a jászkiséri családi ház volt, s ugyanide volt bejelentve két másik, szintén hozzá köthető, de már felszámolás alá került cég is.
A Profiter Machine Kft. egyébként a korábban telefonokkal foglalkozó, alig néhány milliós árbevételű székesfehérvári Satel Kft.-ből jogutódlással alakult meg úgy, hogy 2017 májusában egy jászberényi nő, Farkas Tünde lett a tulajdonos, (idén áprilisban pedig már húga, Farkas Andrea nevére került a cég). Amíg a jogelőd vállalkozás 2016-ban még hatmillió forintos forgalom mellett mindössze 945 ezer forintos üzemi eredményt produkált, addig a zömmel TOP-os pályázatokon való sikeres részvétel 2017-ben 167 milliós forgalom mellett 3 és félmilliós, 2018-ban pedig 343 milliós forgalom mellett már 38 millió forintos nyereséget hozott a konyhára. | Egy Kádár-kockában működik a pénzgyár Boldog István körzetében | Szellemtanyának tűnik annak a jászkiséri cégnek a székhelye, amely Boldog István országgyűlési képviselő körzetében sorra nyerte a TOP-os pályázatokat.
Szédületes gazdasági karrierívet mondhat magáénak egy lepukkant jászkiséri családi házba bejegyzett cég: a Profiter Machine Kft. 2017-es megalakulása után alig két év alatt tizenkét alkalommal nyert TOP-os pályázatokon és csaknem másfél milliárd forintos összberuházást nyert el a homofób kijelentéseiről elhíresült Boldog István fideszes országgyűlési képviselő körzetében. | null | 1 | https://nepszava.hu/3052944_egy-kadar-kockaban-mukodik-a-penzgyar-boldog-istvan-korzeteben | 2019-10-09 23:10:00 | true | null | null | Népszava |
Nemcsak az alapkoncepciója, de a pénzügyi háttere is rettentően zavaros az egykori Vidámpark területén épülő, a Fővárosi Állatkerthez tartozó úgynevezett Biodómnak. A Népszava friss cikke szerint a kitalálása óta négyszeresére drágult, még mindig félkész épület befejezéséhez 20 milliárd forint hiányzik, amit a lap szerint a fővárosnak kéne kipótolnia. A megfelelő háttérszámítások nélkül elkezdett épület fenntartása ráadásul olyan sokba kerül évente, hogy azt évi félmillió plusz látogató jegyárbevétele sem fedezné.
A futurisztikus alakú, fényáteresztő tetővel ellátott Biodóm tökéletesen példázza azt a tételt, hogy ha valamiről nem lehet egyetlen, egyszerű mondatban elmondani, hogy mi az értelme, az mindig nagyon gyanús.
A Biodóm felépítése akkor merült fel, amikor kiderült, hogy bezárják a Vidámparkot, abból csak néhány muzeális értékű attrakciót tartanak meg, és a területe az Állatkerthez kerül. A hatalmas üvegház alapkoncepciója - ami már a kitalálásakor gyanakvást kelthetett volna - minimum igen zavaros. A marketingszöveg szerint az épületben a Pannon-medence őskori, azon belül miocén korabeli, azaz 10 millió évvel ezelőtti élővilágát mutatják be. Aki nem hiszi el szó szerint a Jurassic Park-filmeket, azonnal érzi, hogy ezzel van egy kis baj. Igen, az akkor élt fajok döntő többsége már kihalt. A Biodómban ezért - működő ősállat- és ősnövényklónozási technológia híján - olyan létező, mai élőlényeket fognak bemutatni, amik kábé olyan klímán élnek, amilyen tízmillió éve ezen a területen lehetett. Vagyis más kontinensek akkoriban nem is létezett lényeit. Akiket egyetlen dolog köt a párás-meleg, őskori Pannon-medencéhez: a hőmérséklet, amin élnek. Na jó, még esetleg a páratartalom.
Ennek annyira nincsen semmi értelme, hogy a cinikusabb olvasó azt is hihetné, ezt a projektet valami csókos építési vállalkozó sugallta a kormánynak a zsíros megbízási díjra kacsintgatva. De nem ez a helyzet. A Biodóm ugyanis az Állatkert saját projektje, ők találták ki, persze így is Garancsi oligarcha Market nevű cége építi.
A Népszava cikke szerint a főváros most azért írt ki nyílt pályázatot az Állatkert gazdasági igazgatói pozíciójára, hogy az így kiválasztott jelölt gatyába rázhassa a hatalmas építmény- az alapterülete 1,7 hektár, vagyis 3 teljes focipályánál is nagyobb - pénzügyeit. Ami nem lesz könnyű.
Az üvegház eredeti költségvetése - ennek finanszírozását akkor az állam vállalta - 15,7 milliárd forint volt. 2015-ben ezt 25 milliárd, két évre rá pedig 55 milliárd forintra emelték, hogy Fürjes Balázs államtitkár egy 2019 októberi interjúban már 62,8 milliárdot emlegessen. Fürjes szerint ezt az összeget teljes egészében át is utalták az Állatkertnek, a Népszava viszont dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy ennél 20 milliárddal kevesebbet adtak, vagyis ennyi hiányzik a befejezéshez és hogy
ezt állítólag már a fővárosnak kéne kiköhögnie. | Hihetetlen összegeket kell még költeni az Állatkert Biodómjára, majd évente milliárdokba kerülhet a fenntartása | Nemcsak az alapkoncepciója, de a pénzügyi háttere is rettentően zavaros az egykori Vidámpark területén épülő, a Fővárosi Állatkerthez tartozó úgynevezett Biodómnak. A Népszava friss cikke szerint a kitalálása óta négyszeresére drágult, még mindig félkész épület befejezéséhez 20 milliárd forint hiányzik, amit a lap szerint a fővárosnak kéne kipótolnia. A megfelelő háttérszámítások nélkül elkezdett épület fenntartása ráadásul olyan sokba kerül évente, hogy azt évi félmillió plusz látogató jegyárbevétele sem fedezné. | null | 1 | https://444.hu/2019/12/10/hihetetlen-osszegeket-kell-meg-kolteni-az-allatkert-biodomjara-majd-evente-milliardokba-kerulhet-a-fenntartasa | 2019-12-10 01:00:00 | true | null | null | 444 |
De ez az összeg még ennél is több lehet, főként azért, mert a beruházás nem áll meg az építkezésnél, még bútorok, eszközök is kellenek. Így egyelőre nem tudni, mekkora összegnél áll meg a projekt.
A most zajló beruházás történetében 2012-ig kell visszamennünk az időben. Az akkor már öt éve működő Illés Béla Sport Alapítvány, azaz az Illés Akadémia ebben az évben kereste a szombathelyi városvezetést, hogy az akadémia melletti területre is szükségük lenne. (Az akadémia területe az önkormányzaté, 2007-ben harminc évre ingyenes használatra adta az alapítványnak a város.)
Mészáros cégénél jócskán felment az ár
A közgyűlés erre kezdeményezte, hogy az Illés Akadémia melletti 10 hektáros terület kerüljön a város tulajdonába ingyen, ám ez részben adminisztratív akadályok – termőföldet kellett volna kivonni a művelés alól – miatt nem jött össze. De okafogyottá is vált a dolog, mivel egy 2014-ben született kormányrendelet szerint maga az állam épít itt egy futballakadémiát, Nyugat-Dunántúli Utánpótlás Centrum néven.
Üzentek, akiknek más a véleménye
Fotó: Virágos rétet akarunk, nem újabb futballakadémiát Facebook-csoport
Az Illés Akadémia neve sehol nem szerepelt az ezt követő kormányhatározatokban. Viszont a költségek és ezzel együtt az állami támogatás egyre növekedett. Az eredeti, 2014-es koncepcióban még 2,4 milliárdot szántak az építkezésre, mire idén nyáron a Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV elnyerte a kivitelezést 5,9 milliárd értékben.
Pedig Illés Béla joggal remélte, hogy az ő nevét viselő akadémiát bővítik. Orbán Viktor 2012. október 26-án járt az Illés Akadémián, az egykori focista pedig akkor azt nyilatkozta a szombathelyi városi televíziónak, hogy „szükségünk lenne még pályákra, ebben is biztosított bennünket (Orbán – a szerk.), hogy minden támogatást meg fog adni.”
A Narancs.hu nem kapott választ
Aztán eltelt a tévés nyilatkozata után két év, s továbbra is csak panaszkodott. A megyei napilapban 2014 októberében ezt mondta: „Jelenleg két füves, egy műfüves, egy kis füves és egy műfüves pályával rendelkezünk. Szűkösen vagyunk tehát"
Igaz, rögtön hozzátette, így szavakban ki sem tudja fejezni, mekkora segítség az a 2,4 milliárd forintos támogatás, amit akkor éppen kilátásba helyeztek. "Az összegből öt füves, egy műfüves pályát, öltözőket, éttermet, kollégiumi szobákat, rehabilitációs helyiséget építünk a szintén az államtól kapott, az akadémia mellett nyugatra fekvő 10,7 hektáros területen. Egy-egy füves és műfüves pálya villanyvilágítással felszerelt lesz. Fontos tudni, hogy a terület és a létesítmények állami tulajdonban maradnak, mi 20-30 évre béreljük” - magyarázta.
A bérleti szerződésről viszont azóta sem lehet semmit sem tudni. Leszámítva azt a választ, amit Magyar Nemzeti Sportközpontok (MNSK) küldött a minap a nyugat.hu-nak. A Narancs.hu bő két hónapja fordult az MNSK-hoz, ám választ azóta sem kapott.
Igaz, mi az iránt érdeklődtünk, mi lett a sorsa annak a közbeszerzési pályázatnak, amit az MNSK még 2016 áprilisában írt ki az utánpótlás nevelési centrum üzemeltetésére. Az MNSK honlapján ugyanis sem a pályázat elbírálásáról, szerződéskötésről, vagy a pályázat sikertelenségéről semmi sem jelent meg.
A Király Kapusiskola négymilliárdja
Ha igaz, hogy az Illés Akadémia üzemelteti az utánpótlás nevelési centrumot, akkor csak azt nem tudjuk: milyen versenyben, mennyiért, mennyi időre nyerte el az üzemeltetést, és ki döntött ebben a kérdésben? Kérdéseinket hetekkel ezelőtt elküldtük Illés Bélának, az Illés Akadémia igazgatójának, aki nem válaszolt. Telefonon kerestük Kóbor Lászlót, az akadémia kuratóriumi elnökét, aki bemutatkozásunk után lecsapta a telefont.
Úgy fest, Illés Béla és akadémiája jól jön ki az ügyletből
Fotó: illesakademia.hu
Az, hogy az Illés Akadémia veszi birtokba majd az új mega-létesítményt, arra az akadémia Facebook-oldalán egy június 25-ei bejegyzés utal: „Az új Illés Akadémia építése elindult! Átadták a területet az építőknek. Ti is várjátok, hogy elkészüljön?!”
Furcsa, hogy választási kampány előtt egy árva alapkőletétel, egy politikusi kapavágás nélkül indult el a lakosság körében nagy vihart kiváltott beruházás, és mindenféle hírverés nélkül dőlt el, ki lesz az üzemeltető. Igaz, arról is csak a Magyar Közlönyből értesült a sajtó, hogy a szombathelyi Király Kapusiskolához négy és fél milliárdot vág hozzá a kormány, fejlesztés céljából. | 6 milliárd forint közpénz a magánkézben lévő focisulinak | Az Illés Akadémia fogja üzemeltetni a mellette épülő Nyugat-Dunántúli Labdarúgás Utánpótlás Nevelési Központot. Ez azt jelenti, hogy a magánkézben lévő futballakadémia fejlesztéséhez 6 milliárd forint közpénzzel járult hozzá a kormány. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/6-milliard-forint-kozpenz-a-magankezben-levo-focisulinak-az-illes-akademianak-epul-az-uj-utanpotlas-centrum-123937 | 2019-10-22 07:39:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Meglehetősen vacak éve volt 2015 Simonka Györgynek, noha régiós politikai befolyása miatt úgy tűnt, minden rendben van.
A 2010-ben a törvényhozásba került politikust 2014-ben újraválasztották parlamenti képviselőnek Dél-Békésben, ami reményt nyújthatott neki, hogy hosszabb távon megragad az országos politikában: ami a NER-univerzumban annyit tesz, hogy gombnyomogató törvényhozási mameluk lesz az Országházban, szűkebb környezetében viszont minden pénz felett döntő hűbérúr. 2015-ben a Pusztaottlakáról indult dinnyés nevét a saját választókerületén kívül a tágabb Viharsarokban sem ismerték. Ma már tudjuk, 2015-ben sok minden megváltozott a térség feudális nagyurává váló, erőszakos és szűkebb körben verbális durvaságáról is ismert ember életében.
Ezt 2016-os vagyonbevallásának módosításából is sejthettük korábban, és ezt igazolja most a lapunk birtokába került földhivatali tulajdonilap-másolat is. A 2010-től máig beadott vagyonnyilatkozatai alapján gyakorlatilag jövedelem és vagyon nélküli Simonka nagyon kevés ingatlanról adott számot, de erről a medgyesegyházi-bánkútiról minden alkalommal. Egy kifejezetten kis értékű „kivett udvarról” van szó, az isten háta mögött, a Viharsarok eldugott szegletében.
„Apró” kiegészítés
Simonka György 2015-ös vagyonnyilatkozata elsőre semmi különöset nem tartalmazott az addigiakhoz képest, a szokásosat hozta, amennyiben a valóságot sokkal inkább takargatni próbálta, mint számot adni róla. (Lásd: A hazugság és az elhallgatás vagyonnyilatkozata, magyarnarancs.hu, 2017. február 17.)
Fotó: Facebook/Simonka György
A 2016. január 31-i leadási határidő után másfél hónappal aztán kiegészítette vagyon-nyilatkozatát. Az Egyéb közlendőkhöz azt írta, hogy „kezességvállalás miatti kötelezettsége 357 669 913” forint. Ami azért még egy fideszes parlamenti képviselő számára sem lehet olyan bagatell tétel, hogy a vagyonnyilatkozat összeállításakor megfeledkezzék róla.
A kezünkbe került földhivatali tulajdonilap-másolat szerint az UniCredit Bank Hungary Zrt. 2015. augusztus 24-én 250 millió forint és járulékai erejéig végrehajtási jogot jegyzett be a medgyesegyházi-bánkúti „kivett udvar” ingatlanra. 2016-ban újabb 7, majd tavaly újabb közel 2 millió forint végrehajtást terhelt rá egy másik pénzintézet és egy vállalkozás erre a kis értékű ingatlanra. 2018 novemberében – nem sokkal Simonka meggyanúsítása után – a „kivett udvart” zár alá helyezte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala.
Minden valószínűség szerint a 2015. augusztusi végrehajtási jog bejegyzése késztette Simonka Györgyöt arra, hogy 2016. január 31-én leadott vagyonnyilatkozatát másfél hónap múltán, március közepén kiegészítse. A birtokunkba került tulajdonilap-másolaton egyetlen bejegyzés sem utal arra, hogy a végrehajtási jogot később megszüntették volna, azaz bármilyen tartozást vagy a kezességvállalásból adódó pénzügyi kötelezettséget teljesített volna Simonka György.
Ehhez képest egy évvel később, a 2016-os évről szóló országgyűlési képviselői vagyonnyilatkozata egészen más képet mutatott. Eszerint ekkor már „csak” közel 86 milliós kezességvállalás miatti kötelezettsége volt. Arra sem a vagyonnyilatkozatában nem ad magyarázatot, sem a tulajdoni lap másolatán nem található egyetlen bejegyzés sem, hogyan csökkent egyik évről a másikra 271 millió (!) forinttal a pénzügyi kötelezettsége a papíron szinte teljesen vagyontalan kormánypárti képviselőnek. Akinek – legalábbis vagyonnyilatkozata szerint – sem törvényhozási, sem azon kívüli jövedelme nincs. Így nem csupán anyagi, megélhetési és adóhatósági, hanem egy politikus esetében már nemzetbiztonsági kérdés is: vajon miből él? Ezt a kérdést azonban, tudtunkkal, hivatalosan senki nem tette fel Simonkának.
Mindezzel szorosan összefügg, hogy a Békés Megyei Bíróság 2015-ben elrendelte a 2007-ben alapított Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolását. A cégben Simonkának és a valószínűleg hamarosan ugyancsak a vádlottak padjára ülő feleségének meghatározó tulajdonrésze és befolyása volt. 2012-ben több mint 200, egy évvel később pedig 400 millió forintot meghaladó vesztesége volt a korábban mintaprojektként beharangozott cégnek. A Magyar Termés TÉSZ Kft. 2015-ös bedőlése és a birtokunkba került tulajdoni lap másolatán található 250 millió forint és járulékainak végrehajtási bejegyzése összefügghet egymással.
Mosolyalbum
Fotó: Facebook/Simonka György
Ha mindehhez hozzátesszük, hogy Hadházy Ákos országgyűlési képviselő kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész 2017-ben azt válaszolta, hogy összesen 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének a Magyar Termés TÉSZ Kft., tovább tisztul a kép. Ebben a közel egymilliárd forintos károkozásban nincs benne az az összeg, amellyel a pénzintézeteknek, így az UniCreditnek, a Magyar Fejlesztési Banknak és a Merkantil Banknak tartozott a Simonkához is köthető cég. A történetben újabb csavar, hogy a felszámolás alatt lévő Magyar Termés TÉSZ Kft. tulajdonrészeit később olyan cégek szerezték meg, amelyek tulajdonosai korábban Simonka üzlettársai voltak más társaságokban.
Hosszas nyomozás után a Központi Nyomozó Főügyészség idén augusztus 21-én nyújtotta be a vádiratot a termelési és értékesítési szövetkezetekkel kapcsolatos csalássorozat miatt Simonka és 32 társa ellen a Fővárosi Ítélőtáblához. A vád bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények. Az államnak, az adóhatóságnak és az Európai Uniónak okozott 973 millió forintos kár mellett a pénzintézetektől felvett és nekik vissza nem fizetett hitelek miatt összesen 1,4 milliárd forint nem térült meg. Simonka Györgyre nyolc és fél év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kért a vádhatóság.
A vádiratból egyértelműen kiderül: a Központi Nyomozó Főügyészség a kormánypárti képviselőt tartja a bűnszervezet irányítójának. Simonkának felelnie kell az üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, a kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés, vesztegetés elfogadása és hamis magánokirat felhasználása miatt is. A fideszes parlamenti képviselő és vádlott társai büntetőpere 2020. január közepén kezdődik a Fővárosi Ítélőtáblán.
A Narancs birtokába került tulajdonilap-másolat azt bizonyítja, hogy a fideszes képviselő – a 250 millió forint és járulékai miatt bejegyzett végrehajtási jog miatt – több mint négy éve komoly pénzzavarba került. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre Simonka György nem válaszolt. | Négy éve elsüllyedt: 250 milliós végrehajtási jog egy Simonka-ingatlanon | A Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ellen bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás ügyében nemrég született vádirat. A Narancs birtokába került tulajdonilap szerint a kormánypárti politikus már 2015-ben rossz pénzügyi helyzetbe került. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/negy-eve-elsullyedt-123547 | 2019-10-10 07:51:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Csütörtökön „a kispesti Költségvetési Bizottság azt tervezi, hogy tíz (10!!!) évre, mintegy 10 milliárd forint (!) értékben, valódi VERSENY NÉLKÜL ismét koncesszióba adja a közétkeztetést” - írja Hadházy Ákos a Facebookon. A képviselő szerint ugyan hivatalosan 3 pályázó van, de győztes csak egy lehet, a másik kettő ugyanis nem tette le a pályázathoz előírt 5 milliós biztosítékot.
A szocialista vezetésű önkormányzat pályázatán a győztes cég így várhatóan a Szakácstündér Kft. lesz, amit egy éve alapított a BKV Előre 24 éves focistája, Csákó Gergő. A cégnek referenciái sem nagyon vannak, csak néhány hónapot főzött Balmazújvárosban, de Hadházy szerint lehetséges, hogy csak papíron, itt ugyanis egy létező, közétkeztetéssel foglalkozó céggel közösen szolgáltatott csak.
A pályázatról elérhető dokumentumok azonban azt sugallják, hogy a Szakácstündér Kft.-nek a győzelme esetén sem nagyon kell csinálnia semmit, alvállalkozóként ugyanis a kispesti közétkeztetést jelenleg is intéző Klassz Menza Kft. intézné, ami mögött ugyanaz a tulajdonosi kör áll, amiről a G7 a kispestihez hasonló kőbányai közétkeztetési tendernél azt írta, hogy kapcsolatba hozható Mészáros Lőrinccel.
„Verseny nélkül megbízást adni kamucégnek, a korrupció melegágya (és enyhén fogalmaztam). A kispesti bizottság még dönthet úgy, hogy holnap nemet mond erre. Ha nem, akkor minden tisztességes ellenzéki politikust arcon köp. És nem csak Kispesten” - zárja a posztját Hadházy Ákos, utalva arra, hogy a kispesti önkormányzat jelenleg is ellenzéki többségű. | Hadházy szerint a kispesti önkormányzat verseny nélkül kiszervezné a közétkeztetést egy 10 milliárdos pályázaton | Csütörtökön „a kispesti Költségvetési Bizottság azt tervezi, hogy tíz (10!!!) évre, mintegy 10 milliárd forint (!) értékben, valódi VERSENY NÉLKÜL ismét koncesszióba adja a közétkeztetést” - írja Hadházy Ákos a Facebookon. A képviselő szerint ugyan hivatalosan 3 pályázó van, de győztes csak egy lehet, a másik kettő ugyanis nem tette le a pályázathoz előírt 5 milliós biztosítékot. | null | 1 | https://444.hu/2019/12/11/hadhazy-szerint-a-kispesti-onkormanyzat-verseny-nelkul-kiszervezne-a-kozetkeztetest-egy-10-milliardos-palyazaton | 2019-12-11 01:00:00 | true | null | null | 444 |
A közműcégben 600 millió forint a veszteség. Az ellenzék először lát rá az önkormányzati társaságra, el is borzadtak.
Komoly változásokat hozott a szombathelyi polgármester-csere. A Nemény András (Éljen Szombathely!) vezette közgyűlés ugyanis sorra vette azokat az önkormányzati cégeket, ahol az elmúlt 9 évben csupán korlátozott módon tudtak kontrollt gyakorolni a város ellenzéki erői. Az egyik ilyen a szombathelyi többségi tulajdonú, több vasi önkormányzat által birtokolt VasiVíz Zrt.
A cég elég sokáig működhetett kontroll nélkül, hiszen a fideszes városvezetés alatt, egészen a januárban bekövetkezett közgyűlési átrendeződésig nem volt ellenzéki rálátás a cégre:
A rabszolgatörvény kezdte ki a Fidesz többségét Szombathelyen
Négy évig szövetséges volt, most árulónak kiáltják ki Molnár Miklós alpolgármestert, mert megszavazott egy napirendi javaslatot, amelynek következtében végül elfogadta a szombathelyi közgyűlés, hogy az önkormányzat cégeinél ne legyen érvényes a munka törvénykönyvének decemberben a parlamentben elfogadott módosítása.
Bár utána kerültek az igazgatóságba ellenzéki delegáltak, valódi feltárás, pénzügyi helyzetkép akkor sem készült.
A novemberi közgyűlésen aztán a városvezetés úgy döntött, visszahívja a cég éléről Kohuth Viktor vezérigazgatót, helyette pedig Molnár Miklóst (Pro Savaria), jelenlegi városi képviselőt javasolja a zrt. élére. A szombathelyi önkormányzat ebben az esetben ajánlást fogalmaz meg, döntés az igazgatóság kezében van. Ahogy nyilvánvalóvá vált, hogy a Fideszhez lojális vezérigazgató visszahívását kezdeményezte a közgyűlés, a VasiVíz vezérkarában kitört a pánik.
Hende castingolta a volt vezért
Hogyan került a mostani vezérigazgató, Kohuth Viktor annak idején, 2012-ben a VasiVíz vezérigazgatói székébe? A történet Marton Zsolt, az alpolgármesteri tisztséget abban az időben betöltött korábbi fideszes politikus idézte fel a Facebookon:
“2010-ben a Vasivíz Zrt. önkormányzati felügyelete hivatalosan hozzám tartozott. Amúgy, mint később kiderült, csak hivatalosan. Az akkori vezérigazgató, Wagner József távozása után a víziközmű szakma (többek között a Magyar Víziközmű Szövetség befolyásos vezetői) komoly országos lobbierőt felsorakoztatva Krenner Róbertet, a cég műszaki igazgatóját szerette volna vezérigazgatónak, így aztán a végleges pályáztatás lebonyolításáig (ami végül sosem történt meg) a megbízott vezérigazgató feladatköreit ő látta el. A többi tulajdonos önkormányzat is támogatásáról biztosította őt. Mindenki happy volt: megvan az új vezető.
Aztán egy városházi vezetői megbeszélésen megjelent Hende Csaba, aki váratlanul tájékoztatta (igen, pontosan ez a megfelelő kifejezés) a polgármestert, hogy az új vezérigazgató Kohuth Viktor lesz, aki az NGM egyik főosztályvezetője volt akkoriban.
Nem ismerte senki közülünk, de ez nem is volt feltétele a pozíciónak. Ismerős onnan volt a családnév, hogy a 2010-es országgyűlési választáson indult egy Kohuth Viktor Győző nevű képviselőjelölt Hende Csaba ellen, aki meglepően jó eredményt ért el (1900 szavazat, 7%), ami frusztrálta Hendét. Menjünk is el szép csendben a névazonosság (sok a Kohuth Szentpéterfán, valamint nincs hozzáférésünk az anyakönyvi nyilvántartáshoz), és egy esetleges előrelátó politikai megállapodás felemlegetése mellett. Mint utólag kiderült, az sem vált mellékes körülménnyé, hogy Hende összerúgta a port ugyanebben a kampányban a másodállásban polgármesterkedő Krenner Róberttel, aki a választókerületéhez tartozó csempeszkopácsi elöljáróként meghívta a szoci jelöltet az egyik községi rendezvényre a kampány alatt. Ezt a történetet aztán unásig hallgathattuk egy éven keresztül. De tényleg unásig.
2012-ben meg is választotta a Vasivíz közgyűlése Kohuth Viktort. Krenner ezután kikerült a menedzsmentből, főmérnök lett, és hálával tartozott, hogy legalább az állása megmaradt.
Ezt követően jó nagy késéssel megjelent a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendekezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013.(II.27.) kormányrendelet, ami szabályozta az érintett cégek, így a Vasivíz vezetőivel szemben támasztott követelményeket, amely bizonytalanságot teremtett Kohuth képzettségének tekintetében. Hosszú futkározás, kínlódás után (ami magában foglalt egy olyan törekvést is, hogy módosítsa a kormány a szabályokat Kohuth Viktor miatt – ezt a vezérigazgató nagy befolyást színlelve legalábbis így képzelte), született egy állásfoglalás a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal részéről, ami ma is megtalálható a honlapjukon.”
Marton posztja érdekes kitétellel folytatódik. Ez pedig az az 5 éves feltétel, ami a szabályozás szerint előírás annak, aki víziközmű társaságban vezérigazgató akar lenni. Molnár kinevezése kapcsán a fidesz közeli Vas Népe és más kormánypárti lapok is rugózni kezdtek a témán. Szerintük ugyanis Molnár kinevezése egy politikai alku, aminek végrehajtásától az sem rettent vissza, hogy ezzel Neményéék szabályt szegnének. Csakhogy a rendelet ide vonatkozó része egészen pontosan úgy szól, hogy:
“a kérelmező vezetője és annak helyettese rendelkezik-e gazdasági vagy jogi szakirányú felsőfokú szakképesítéssel és a vezető és annak helyettese szakmai tapasztalata együtt számított időtartama az ac) pontban meghatározott öt éves időtartamot eléri-e.”
Marton szerint ezt a kitételt pont Kohuth kinevezésekor alkotta meg a jogalkotó.
Az “együtt számított” kifejezés beiktatásával a kérdés eldőlni látszott, és a félreértelmezésre okot adó rendelet jogalkalmazója szerint is maradhatott Kohuth Viktor a Vasivíz Zrt. vezérigazgatója.
Új autó, többmilliós végkielégítés, 600 milliós mínusz
2012 óta érinthetetlen volt a VasiVíz. Az első hírekre, miszerint ez most megszűnik, rögtön összerezzentek még a középvezetők is. Elsőként Kántás Zoltán a Fedett uszoda igazgatója -, aki nem mellesleg az előző ciklusban a Fidesz színeiben önkormányzati képviselő is volt – távozott. A szomszéd városban, Sárváron kötött ki, a Gyógyfürdő igazgatói székébe ültették be. Hogy Kántás felmondott fel vagy közös megegyezéssel távozott a cégtől, nem tudni – és ennek a későbbiekben még lesz is jelentősége.
Ugyanis Kántás is azok közé a távozók közé került, akinek az igazgatóság 60 millió forintnyi bértömeg-növekedést szavazott meg. Egy csomagban azzal a javaslattal, miszerint Kohuth Viktor 35 milliónyi bérkiegészítést és további 25 milliónyi jutalmat kapna. És itt lesz érdekes az, hogy ki mondott fel és kitől válik el a vállalat közös megegyezéssel.
A szombathelyi képviselő-testület Kohuth visszahívásakor azt a határozatot hozta, hogy legfeljebb 9 hónapnyi végkielégítést kapjon.
Ezt viszont úgy lehet kijátszani, hogy az igazgatósági ülésen nem végkielégítésről tárgyalnak, hanem bérkompenzációként kezelik a pluszban kifizetni kívánt összeget. Hogy ez mennyire megszokott, arról elég beszédesen nyilatkozik az a tény, hogy az igazgatósági ülés ezen pontjairól kiküldték a könyvvizsgálót.
Az erről készült hangfelvételt pedig ugyan kikérte a szombathelyi polgármesteri hivatal, ám a VasiVíz ennek kiadását egyelőre megtagadta.
Információink szerint Kohuth terjesztette az ötletet az igazgatóság elé, ők pedig megszavazták neki a 35 milliós bérkompenzációt a 60 milliós jutalmat és a dolgozók 60 milliós bértömeg növekedését is.
Elsőként az Ugytudjuk.hu írt erről, de aztán több helyi újság is foglalkozni kezdett az üggyel. Végül Kohuth egy közleményben próbálta elejét venni a népharagnak.
“A napokban megjelent, a VASIVÍZ ZRt.-t és személyemet érintő cikkekre szeretnék reagálni. A mai nappal küldtem meg a VASIVÍZ ZRt. igazgatóságának címzett levelemet, amelyben lemondok az Igazgatóság által megállapított összegről és elfogadom a Szombathely MJV Önkormányzata által megítélt 9 havi juttatást.” – írta közleményében Kohuth.
A VasiVíz ügye aztán a novemberi városi közgyűlésen is téma volt. Illés Károly, a Fidesz frakcióvezetője egy felszólalásában azt mondta, hogy a VasiVíz dolgozók azért mondanak fel, mert nem akarnak együtt dolgozni az új igazgatóval, aki a szombathelyi városvezetés szándéka szerint Molnár Miklós lesz.
Horváth Attila (Éljen Szombathely!) alpolgármester erre azt válaszolta, hogy ha valaki felmond, akkor nem lehet azt úgy kezelni, mintha közös megegyezéssel távozna a cégtől. Mert ha így történik, akkor ehhez képest kapnak végkielégítést a dolgozók. Ez pedig bűncselekmény.
A városvezetők végül úgy határoztak, hogy csökkentik Kohuth végkielégítését és a korábban megszavazott legfeljebb 9 havi összeget a minimálisra változtatják. Továbbá felszólították az igazgatóságot, hogy vizsgálja meg korábbi döntésének jogszerűségét.
Mindeközben a VasiVíz 600 millió forintos adósságot görget maga előtt, de a pénzszórást ez sem állítja meg.
Ráadásul a napokban újabb csontvázak, vagyis inkább új autók borultak ki a cég szekrényéből. Czeglédy Csaba (független) képviselő a Facebook-oldalán posztolta annak a két vadi új Toyotának a fotóját, amit a cég nemrég vásárolt a vezetőknek. Információink szerint az autókat augusztusban rendelték meg. Egy ilyen gépkocsi jelenlegi ára 8 és fél és 10 millió forint között van. A cég mindjárt vett kettőt is.
Múlt hétfőn újabb igazgatósági ülést tartott a cég, ahová már Kohuth el sem ment, a munkáltatói jogköröket az igazgatóságra bízta. A legutóbbi igazgatósági ülésen pedig az hangzott el, hogy csökkentik Kohuth végkielégítését, vagyis hivatalosan bérkiegészítését nem 35 millió forintot kap, hanem ennek közel a felét jelentő, 9 hónapnyi végkielégítést vehet fel. Mindezt annak ellenére, hogy Nemény polgármester legutóbb határozottan kijelentette: Kohuth a minimumnak megfelelő, 2 havi végkielégítést kaphatja meg.
Fotó: Puskás Tivadar, szombathely korábbi polgármestere, Hende Csaba, és Kohuth Viktor távozó Vasivíz-vezérigazgató, forrás: szombathely.hu/Benkő Sándor | Több tízmilliót vinnének a Vasivízből távozó, korábban a fideszes városvezetés által beültetett vezetők | A közműcégben 600 millió forint a veszteség. Az ellenzék először lát rá az önkormányzati társaságra, el is borzadtak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/12/05/tobb-tizmilliot-vinnenek-a-vasivizbol-tavozo-korabban-a-fideszes-varosvezetes-altal-beultetett-vezetok/ | 2019-12-05 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára 2015 óta készít tanulmányokat az úgynevezett Földet a gazdáknak! program gyakorlatáról. A megyei földárverésekről most készült el a tizenegyedik jelentés, ami Veszprém megye állami földprivatizációs képét mutatja be.
Veszprém a meghirdetett (14.401 ha) és elárverezett (9.347 ha) területei alapján a megyék rangsorában a középmezőnybe tartozik. Az eddigi jelentésekben már ismertetett trend változatlan: az elkelt megyei földterület 173 nyertes árverezőhöz került, de több mint 62%-át, mintegy 5.800 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságok”, hanem 44 nyertes árverező tagja nevén mindössze 19 nagy érdekeltség szerezte meg.
A teljes jelentés itt olvasható:
Földárverések – Záró – Veszprém3 – Végleges by Kutya vacsorája on Scribd
A helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét – e megye esetében közel háromnegyedét, 74%-át – más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik. Ezen túl egy részük nemcsak, hogy nem „helybeli”, hanem közel 1.500 ha-t, az elárverezett terület több mint 15%-át a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb, átlagosan 32 km távolságban lakó, 23 nyertes árverező – köztük pl. 84 ha legelőt, 160 km távolságból, Budapestről egy politika-közeli, büntető- és munkajogi szakjogász, ügyvédi irodavezető – szerezte meg.
A közel 9.500 ha elkelt megyei területből több mint 7.900 ha (közel 85%) licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 300 ha pedig azt kevesebb, mint 5%-al meghaladó áron, ráadásul az európai földárak töredékéért – átlagosan 1 millió 58 eFt/ha nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. A látszólagos érdektelenség persze vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek közel felét olyan nagy – 50-150 ha – méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár kétszázmillió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek.
Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazda-családok – felmérve az erőviszonyokat – nem vették a bátorságot, hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra így nem is licitáló „nagyurak” ellenében próbáljanak földhöz jutni.
Számos esetben a nyertes „földművesek” tevékenységi köre is igen távol esik a mezőgazdaságtól. Találunk közöttük milliárdos nagyvállalkozókat, gépjármű, mezőgép, fa- és telekommunikációs termék, tüzelőanyag valamint sportszer nagy- és kiskereskedőket éppen úgy, mint pl. ingatlan fejlesztőket, kezelőket és forgalmazókat, közúti árufuvarozókat, építőipari vállalkozókat vagy éppen panziótulajdonosokat.
E megyére is általánosan jellemző, hogy politika/Fidesz/kormány-közeli rokoni, baráti, illetve nagygazda, nagyvállalkozói érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez. A legnagyobb nyertesek közül találjuk a Veszprémi Mezőgazdasági Zrt. több tucat közös cégben, egyebek mellett pl. a Nelson-cégcsoportban érdekelt milliárdos üzlettárs vezérkara és családtagjaik alkotta érdekkört (950 ha; mintegy 1,5 milliárd Ft). E körbe sorolhatjuk pl. Ruischékat (684 ha; 912 mFt), a Vaszari Hunyadi Szövetkezet volt elnökét és családtagjait Pápáról, a MAGOSZ-os nagygazda Vöröséket (374 ha, 385 mFt) Gyömöréről, Kosikékat (275 ha, 222 mFt), egy Fidesz-közeli milliárdos nagyvállalkozó családtagjait Hárskútról.
A kisebb nyertesek közül is említhető pl. Nagy Tamás Imre (86 ha), több ciklus óta Fidesz-KDNP önkormányzati képviselő Zircről, vagy épen dr. Funtig Zoltán (84 ha), kettős (előbb MSZP, majd FIDESZ) kötődésű ügyvéd, Budapestről. E körben feltétlenül említeni kell továbbá Győrffy Balázst (58 ha), volt polgármestert, fideszes országgyűlési képviselőt, a NAK elnökét, a MAGOSZ volt alelnökét, továbbá édesapját, Győrffy Sándort (10 ha) és sofőrjét, Jánosa Márkot (13 ha), mindhármukat Nemesgörzsönyből.
Fotó: Ángyán József a földárverések ellen szólal föl 2015-ben – Kovács Tamás/MTI. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | Fidesz-közelbe kerültek a Veszprém megyei termőföldek is – itt az új Ángyán-elemzés | Fideszes országgyűlési és önkormányzati képviselők, családtagjaik, egyikőjüknek még a sofőrje is nyerhetett a Földet a gazdáknak! program termőföldárverésein, de jutott egy MSZP-től a Fideszig beágyazott budapesti ügyvédnek is – ismét a helyi gazdálkodók terhére. Ángyán József ezúttal Veszprém megyét elemezte. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/12/06/fidesz-kozelbe-kerultek-a-veszprem-megyei-termofoldek-is-itt-az-uj-angyan-elemzes/ | 2019-12-06 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
“Közvetlenül több mint 13 ezer ember utazáskényelmi és forgalombiztonsági feltételeiben történt pozitív változás” – ezzel a mondattal zárta írását 7 évvel ezelőtt a kiskunmajsai önkormányzat honlapján megjelent cikk szerzője. A lelkesedése annak szólt, hogy megújult a Kiskunmajsát és Kiskunfélegyházát összekötő út 27,7 kilométeres szakasza, amire több mint 3,1 milliárd forintot uniós pénzt költöttek el.
A korabeli cikkből kiderül, az átadón az erintett települések polgármesterei mellett országgyűlési képviselő, valamint a megrendelő, Magyar Közút képviselői is jelen voltak. A munkát a DME konzorcium végezte el, melynek a tagjai a közbeszerzési értesítő szerint a Duna Aszfalt Kft., a Magyar Aszfalt Kft. és az EuroAszfalt Kft.
A jól ismert nevekről már 2013-ban megírtuk, hogy a Duna Aszfalt, a Strabag, az EuroAszfalt, a Swietelsky és természetesen akkor még a Közgép a magyar építőipar katasztrofális helyzete ellenére évek óta, kormányoktól függetlenül tarolnak a közbeszerzési pályázatokon és figyelemreméltó nyereséget produkálnak.
A Kiskunmajsa-Kiskunfélegyháza közötti 5402-es útról a Duna Aszfalt honlapján lehet további adatokat találni. Eszerint a kivitelezés 2012 júniusában kezdődött, “a projekt kapcsán pályaszerkezet-cserét végeztünk el a túlzottan deformált profilú, vagy megsüllyedt burkolatú szakaszokon.” 33 új buszmegállót alakítottak ki, továbbá lecserélték a kopott táblákat, valamint több új táblát is elhelyeztek.
A Duna Aszfalt Kft. az egyik ismert kormányközeli üzletember, Szíjj László tulajdona. Idén tavasszal portrét közöltünk Szíjjről, aki Tiszakécskéről emelkedett fel a NER élvonalába, és mára több közös érdekeltsége van Mészáros Lőrinccel:
Tavaly nyáron egy Mészáros által is használt luxusjacht fedélzetén videóztuk le Szíjj Lászlót, idén januárban pedig az Orbán Viktor által is használt magánrepülőgép landolása után fotóztuk le Ferihegyen.
De hiába kormánykedvenc a kivitelező, hét évvel az átadás után ismét elszomorító az út állapota. Össze-vissza töredezett az aszfalt Kiskunmajsán, több helyen a kopóréteg alatti szürke beton is kilátszik. Látszik, hogy felújították, de meglepő, hogy a több mint 3 milliárd forintért felújított út ilyen rövid idő alatt ennyire tönkrement.
Magyar Közút: az út egyenetlensége megfelelő
A Magyar Közút szerint viszont az út állapota megfelelő. Az Átlátszó kérdésére azt írták, az felújított útszakasz teljes körű jótállása 2015. november 20-án, ezen belül az autóbusz-öblökre 2017. november 20-án járt le. A kopóréteg szavatossága is két éve lejárt. Kolozsvári Nándor, a Közutak Építésének Szabályozásáról tartott előadásából kiderül, a jogszabályok szerint az általános jótállás 36 hónap, a kiterjesztett 60 hónap, azaz 5 év is lehet. Ez utóbbi érvényes a Kiskunmajsa-Kiskunhalas közötti út 2012-es felújítására. A Magyar Közút szerint a felújított útszakasz “teherbírása és egyenetlensége megfelelő, a kopóréteg állapota egy hét éve készült felújított szakasz állapotának megfelelő.”
Útépítésben jártas – neve mellőzését kérő – forrásunk szerint “vélhetően a szűkös forrásnak köszönhetően a felújítás ennyit bírt.” Szerinte ez nagyon sokszor a szakmai viták célkeresztjében lévő probléma: adott pénzegységért mit visel el a társadalom: kis felület, de teljeskörű felújítással (vélhetően teljes útalap cserével), vagy műszakilag még elfogadható, de közel sem teljes értékű beavatkozás, sokkal nagyobb felületen.
Azt is mondta, a Duna Asztalt honlapjára feltöltött adatokból látszik, hogy a 27675 méteres szakasz nem kaphatott mindenütt alapcserét, megerősítő réteget.
Hozzátette, “lokális hibák bármilyen gondos, előzetes felmérés esetén is előjöhetnek 6 év alatt.” Szerinte ez ellen egyedüli megoldás, a régi pályaszerkezet teljes elbontása és új szerkezet építése, ami rendkívül gazdaságtalan megoldás.
A Magyar Közút azt is írta, hogy a korábban kimaradt, 42+000-50+830 kilométerszelvények közötti szakaszon most kezdődik a felújítás. A Magyar Építők szerint ezt az EuroAszfalt Kft. és a Soltút Kft. végzi, a közbeszerzési értesítő szerint 836 millió forintért. | A jótállás lejárta után erősen pusztul a kormánykedvenc Duna Aszfalt által felújított út | 2012-ben politikusok tömege avatta a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza közötti utat, aminek a teljes felújítására 3 milliárd forintot költöttek. A kivitelezést kormányközeli céget vitték, köztük a Duna Aszfalt. Az út újra töredezett, a megrendelő közút szerint az állapota megfelel egy 7 éves úténak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/12/11/a-jotallas-lejarta-utan-erosen-pusztul-a-kormanykedvenc-duna-aszfalt-altal-felujitott-ut/ | 2019-12-11 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Lackner Csabát nemcsak a sokoldalú szakértelméért tiszteljük rendkívüli módon, hanem a szorgalmáért is. A közbeszerzésekből, illetve a lakásügyből elsíbolható pénzek közt egyaránt otthonosan mozgó önkormányzati képviselő körül ugyanis a kokainba pácolt milliók mellett valósággal sorjáznak a néhány százezer forintos svindlik. De Lackner nem szégyell lehajolni húszezer forintért sem, pláne, ha az valaki másnak a húszezre. Gajda Péter kispesti polgármester bizalmasáról már megírtuk, hogy menthetetlenül összekente magát egy csaknem hatmilliós társasházi csalással, de ugyanebben a társasházban gyakorlatilag minden megmozdulását korrupciós furcsaságok lengik körül.
Ha meg kell csinálni évente százmillió forintot korrupciós ügyekkel, akkor meg kell csinálni! Nehogy már az egyszeri önkormányzati képviselőt hülyének bélyegezzék a társai! Lackner Csaba komolyan veszi ezt a hivatását, és lehajol az apróért is. Ha másra nem, jó lesz a recskázás előtti élénkítőszerre.
https://coub.com/view/25k72d
Valami szokatlan anyagból készülhetett ez a Lackner Csaba, és nemcsak arra gondolunk, hogy a sorozatos korrupciós lebukásai után nemhogy nem oldalgott el a közéletből, de újra indult a választáson, majd miután a kispestiek bölcsessége nyomán megint képviselő lett, volt arca bizottsági alelnöki tisztség betöltésére is. Az anyagot ezúttal szó szerint értjük, hiszen ezt a különleges politikust előbb határozottan nem ismerte fel jóbarátja, Gajda Péter kispesti polgármester, aztán mégis, ahogy Gajda arra sem emlékezett, hogy beszéltek volna Lackner kokainozós, korrupcióról mesélős videójáról, aztán kiderült, hogy mégis.
Adjál pénzt! Meg még százezret!
Rögtön erősen kezdett Lackner Csaba, amikor vállalkozóként annak a társasháznak a közös képviseletére szerződött, amelyben egy 5,7 milliós csalás gyanúja kezd menthetetlenül ráégni. Az átvételi kimutatása szerint az előző közös képviselő 617 659 forinttal adta át neki a társasház házipénztárát, amivel kapcsolatban azonban – Lackner ügyeiben megszokott módon – problémák és kérdések sokasága merül fel. Rögtön az első furcsaság, hogy házipénztár nem is létezhet, ugyanis a közös képviselő sem a lakóktól beszedett összegek, sem a bankból kivett pénz révén nem tarthat magánál készpénzt a társasház vagyonából. A ház vagyona ugyanis bankszámlán van, és abból csak azonnal esedékes kifizetés céljára vehet fel készpénzt a közös képviselő. Lackner feljelentést tett a pénz hiánya miatt, és a rendőrségi nyomozás semmiféle olyan pénzmozgást nem állapított meg a ház bankszámláján, amely alapján az előző közös képviselőnél lehetne ez a pénz. Az előző közös képviselő tevékenységi idejére vonatkozó visszakönyvelést végző Cogito Ergo Sum Bt. a ház közgyűlésén kimondott kérésre, majd levélben sem volt hajlandó bemutatni, hogy milyen alapja van a követelésnek. Vagyis a jelek inkább arra utalnak, hogy az egész ügy Lackner agyszüleménye – talán hiányzott még egy kevés az évi százmillióhoz.
Arra pedig menet közben döbbenhetett rá, hogy csak 99 900 000 forintot tudott összeharácsolni, azt kockáztatva ezzel, hogy lehülyézik a szocialista önkormányzati klubban. Így aztán a Lackner által készített átvételi kimutatás az átadás pillanatára 617 659 forintot tüntet fel az állítólagos házipénztárban, az egy mikromásodperccel későbbi átvétel pillanatára viszont már 717 659 forintot. Arról nincs információnk, hogy a kokainfüggőség milyen ütemben növeli a pénzsóvárságot, de ezt a szédületes pénzfiallást a legdörzsöltebb nemzetközi tőzsdespekulánsok is megirigyelhetnék. A szocialisták helyi korrupciós főelőadója nyilvánvalóan akkora biztonságban érezte magát, mint egy tanítványait zaklató színházi rendező, és azt hihette, sosem fog lebukni az ilyen eldugott ügyeivel, így azt ír a kimutatásba, amit akar. És jellemzően sok pénzt szokott akarni.
A megrendelő: „XY társasház”
A társasház egyik lakója sikkasztás gyanújával feljelentést tett Lackner ellen az általa vagyonként feltüntetett, de hiányzó pénz miatt, majd a feljelentés hamarosan további két üggyel bővült. Amikor a társasház hat gépháztető újraszigeteléséről döntött beázás miatt, feltehetően megint elkezdtek csilingelni a forintok a közös képviselő képzeletében. Lackner a tőle megszokott leplezetlen kamuzásokkal látott hozzá ehhez a feladathoz is. Az árajánlatokat 370 négyzetméteres tetőfelületre gyűjtötte be, holott a valós felület csupán 270 négyzetméter. Az árajánlatot adó „vállalkozók” egyike egyáltalán nem szerepel a NAV nyilvántartásában, egy másikuk pedig alanyi adómentes, miközben az árajánlatot áfa-kötelesként adta. Ezek persze már a rendőrséget és az adóhivatalt is érdekelhetnék; az adószámával trükköző vállalkozó el is ismerte a rendőrségnek, hogy ő adta az árajánlatot. A NAV-nyilvántartásban nem szereplő vállalkozóra viszont saját elmondása alapján egy szórólapon talált rá Lackner Csaba, ám a szórólapot nem csatolta az árajánlathoz, hanem sajnos kidobta, és csak azon volt meg a cég elérhetősége. Micsoda balszerencse! Még jó, hogy nem ütött ki egy olyan, teljesen váratlan tűz, ami a DK-központ iratait is megsemmisítette a közelmúltban.
Azt már szinte mondani sem kell, hogy az összes árajánlat hiányos: sem cégadatok, sem elérhetőség nem szerepel bennük. Sőt, akárcsak a vízvezeték-cserénél, ez esetben is nyilvánvalóan egyetlen sablonból, feltehetően ugyanazon a számítógépen készültek. Legalábbis az a három, amelyeket géppel írtak, mert a nyertes árajánlat egy kézzel írt papír, amelyen sem terület, sem négyzetméterár, sem dátum, sem aláírás nem szerepel, a címzett helyén pedig szó szerint az szerepel, hogy
XY társasház.
Menet közben kiderült, hogy nincs ebben akkora buli, mint amire Lackner számíthatott, hiszen valójában csak egy kis rész hibája okozza a beázást, így szükségtelen mind a hat gépháztető újraszigetelése. Ha nincs buli, akkor csinálunk – gondolhatta az ilyesmiben járatos Lackner Csaba, hiszen végül a hatból három gépháztetőt szigeteltek le a négyzetméterekkel trükközés révén 37 százalékos túlárazással. Csak ezzel több, mint 260 ezer forintot húztak ki a társasház zsebéből, nem számítva, hogy a munka részben eleve fölösleges volt. De feltehetően kevesellték a hasznot, hiszen további mintegy 137 négyzetmétert indokolatlanul és a ház engedélye nélkül szigeteltek le olyan részeken, ahol drágább és egyszerűbb a munkavégzés. Ezzel további, több, mint 200 ezer forintos kárt okozhattak a háznak, azt nem is figyelembe véve, hogy eleve nem volt szükség erre a munkára. A pontos kárt nem is lehet kiszámolni, mert Lackner nem hajlandó bemutatni a háznak a számlákat. Az már csak hab a tortán, hogy nem olyan minőségű anyagokkal dolgoztak, mint amilyenekről a mellékelt minőségi tanúsítvány szólt. Sőt, tulajdonképpen azt se tudni, hogy valójában ki végezte a munkát az „XY társasház” részére.
Ha nincs buli magától, akkor csinálnak
Ha pedig nincs elég munkálat és vele járó pénzmozgás a házban csak úgy, akkor Lackner maga is csinál. Kitalálta, hogy legyen térfigyelő kamerarendszer a házban; ehhez néhány lakóval gyűjtette össze az aláírásokat. Valószínűleg már senkit sem lep meg, hogy egy sablon alapján készült, összegányolt árajánlatokat mutatott be a társasház felé. A nyertes ajánlaton még az sem szerepelt, hogy nettó vagy bruttó összeget tartalmaz, Lackner viszont természetesen hozzáadta az áfát, így a cég által kiszámlázott valós összeg csaknem 400 ezer forinttal több lett, mint amennyi az árajánlatban szerepelt. Ezen felül Lackner Csaba még egy százezer forintos átalány karbantartási díjjal is megdobta barátilag céget a garanciális időszakra, amikor ez ingyen járt volna. Vagyis összesen félmilliót gomboltak le közösen a társasházról, ráadásul jogosulatlan adatkezelés is történt, hiszen Lackner, továbbá az ő köreihez tartozó gondnok és takarító is feltehetően belenézett a felvételekbe, amit csak biztonsági őri, testőri, vagyonőri vagy biztonságszervezői képesítéssel rendelkező személy tehet meg.
Ami pedig mindennél többet elmond Lackner Csaba és a pénz viszonyáról, hogy a cikk elején említett átadási-átvételi kimutatásban szerepelt egy 20 ezer forintos tétel is, egy bent maradt juttatás, amely a ház előző gondnokának járt volna, de ő nem vette fel. Ez a tétel aztán a következő évre csak úgy eltűnt a Lackner által készített költségvetési kimutatásból. Jó eséllyel azóta egy gramm kokainná változott.
És ez csupán egy azon társasházak közül, amelyekben Lackner Csaba szerződéses vállalkozóként ellátja a közös képviselői feladatokat. Azok a szerződések és számlák is megérdemlik a figyelmet!
Folytatjuk!
Mit fognak ehhez szólni mások? | Ami pénz egy társasházból mozdítható, azt Lackner Csaba elmozdítja | A társasház egyik lakója sikkasztás gyanújával feljelentést tett Lackner ellen az általa vagyonként feltüntetett, de hiányzó pénz miatt, majd a feljelentés hamarosan további két üggyel bővült. Amikor a társasház hat gépháztető újraszigeteléséről döntött beázás miatt, feltehetően megint elkezdtek csilingelni a forintok a közös képviselő képzeletében. Lackner a tőle megszokott leplezetlen kamuzásokkal látott hozzá ehhez a feladathoz is. Az árajánlatokat 370 négyzetméteres tetőfelületre gyűjtötte be, holott a valós felület csupán 270 négyzetméter. Az árajánlatot adó „vállalkozók” egyike egyáltalán nem szerepel a NAV nyilvántartásában, egy másikuk pedig alanyi adómentes, miközben az árajánlatot ÁFA-kötelesként adta. Ezek persze már a rendőrséget és az adóhivatalt is érdekelhetnék, az adószámával trükköző vállalkozó el is ismerte a rendőrségnek, hogy ő adta az árajánlatot. A NAV-nyilvántartásban nem szereplő vállalkozóra viszont saját elmondása alapján egy szórólapon talált rá Lackner Csaba, ám a szórólapot nem csatolta az árajánlathoz, hanem sajnos kidobta, és csak azon volt meg a cég elérhetősége. Micsoda balszerencse! Még jó, hogy nem ütött ki egy olyan, teljesen váratlan tűz, ami a DK-központ iratait is megsemmisítette a közelmúltban. | null | 1 | https://pestisracok.hu/ami-penz-egy-tarsashazbol-mozdithato-azt-lackner-csaba-elmozditja/ | 2019-12-12 14:55:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Na, ki lepődött meg? Seszták Miklós körei mozgolódnak a 2,2 milliárdos kisvárdai lórehabilitációs központ körül
Meg akartuk nézni, mi készült Kisvárdán abból a 2,2 milliárd forintból, amelyet még 2017 végén kapott a kormánytól a Magyar Lovassport Szövetség egy termálvizes lórehabilitációs központ és lovasakadémia építésére. Próbálkozásainkat zavartság, ellenséges hallgatás és tagadás kísérte, miközben a szálak Seszták Miklós üzleti és baráti köréhez vittek egyre közelebb.
Most érdemes lónak lenni Szabolcsban!, A lovakat wellnessbe utalják, ugye? – ilyen és ehhez hasonló szalagcímek és viccek céltáblája volt hetekig 2017 végén Kisvárda, miután a kormány a megszokott év végi kincstár-kiürítés egyik tételeként 2,2 milliárd forint kiutalását rendelte el a Magyar Lovassport Szövetségnek egy városban létesítendő lovasakadémia és termálvizes lórehabilitációs központ kialakítására.
Mivel a Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter jóvoltából érkező milliárdok miatt a kelet Felcsútjaként is emlegetett Kisvárdán addigra már több erősen megkérdőjelezhető értelmű látványberuházás is folyamatban volt, a lówellness-központnak csúfolt létesítmény híre a viccelődésen túl nem kavarta különösebben fel a helyieket, sőt hamar feledésbe is merült, miután olyan, még murisabb nevű beruházások vették át a helyét a hírekben, mint a csúszdakomplexum mellé álmodott, egzotikus szegénynegyeddel is bíró mozipark vagy a sztyeppés-indiánfalvas ökopark.
A lórehabilitációs központról azóta egyetlen szót sem lehetett hallani. Illetve egyszer mégis: 2018 márciusában az MSZP-s Mesterházy Attila több írásbeli kérdést is intézett az ügyben az akkor még a fejlesztési tárcát vezető Seszták Miklóshoz, egyebek mellett azt tudakolva, hogy mikorra készülhet el a létesítmény, mennyibe fog kerülni, készült-e hozzá megvalósíthatósági tanulmány, illetve, összességében: a termálvizes központ építése-e a legégetőbb probléma a térségben. A miniszter helyett válaszoló Fónagy János NFM államtitkár válaszában azonban azzal hárította el a felvetéseket, hogy „a projektben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak szerepe, feladata nincs”, a szakmai és pénzügyi megvalósításáért egyedül az összeg kedvezményezettje, a Magyar Lovassport Szövetség a felelős.
Bár a 2017 végi kormányhatározat egyértelműen a 2,2 milliárd forint azonnali kifizetését rendelte el, az azóta eltelt több mint tizenöt hónapban érdekes módon sem a hazai, sem az Európai Uniós Közbeszerzési Értesítőben nincs nyoma, hogy bármilyen eljárás indult volna a létesítmény tervezésével, előkészítésével vagy az építésével kapcsolatban.
Nyomok híján a legkézenfekvőbbnek az tűnt, hogy magát a Magyar Lovassport Szövetséget kérdezzük meg a beruházásáról és a nem csekély forrás felhasználásáról, ez azonban nem volt olyan egyszerű. A szövetséget vezető, a Fidesz prominenseivel, köztük Orbán Viktorral közismerten jó kapcsolatot ápoló Lázár Vilmos ugyanis semmilyen telefonon feltett kérdésünkre nem volt hajlandó válaszolni: hiába kértük, hogy legalább a legalapvetőbb információkat mondja el, hogy mi lett az összeg sorsa, és hogy áll pontosan a beruházás, az elnök meglehetősen agresszív stílusban csak azt hajtogatta, hogy írásban tegyük fel a kérdéseket.
Lázár Vilmos két nap múlva megérkezett írásos válaszában sem volt sokkal több köszönet: abban ugyanis mindössze annyit közölt, hogy „a kisvárdai beruházás megvalósításának előkészületei jelenleg is folyamatban vannak”, ezért a részletekről csak később tudnak tájékoztatást adni.
Hogy milyen fázisban tartanak az állítólagos előkészületek, arra a lakonikus válasz már nem tért ki, ahogy arra sem, hogy pontosan hol épül(ne) és mikorra készül(ne) el a létesítmény.
Minden bizonnyal még jobb lesz
A szűkszavú elnök után ezért a Lovasszövetség alelnökénél, Sótonyi Péternél tettünk egy próbát, a Nemzeti Lovas Program kidolgozásában is részt vevő Széchenyi-díjas professzor 2018 elején ugyanis azt mondta a beruházás megvalósíthatósági tanulmánya után érdeklődő Hír Tv-nek, hogy ő lesz a rehabilitációs központ szakmai felelőse.
Hatástanulmány akkor egyébként még biztosan nem volt (vagyis előzetesen nem készült) a fejlesztésről, mert a professzor is csak feltételes módban beszélt a termálvíz feltehetően lovakra is jótékony hatásáról, mondván „a lóúsztatás, még ha a gyógyvíznek nincs is gyógyító hatása, a vízben való mozgatás komoly jelentőséggel bír. És ha gyógyvizet alkalmazunk, akkor minden bizonnyal még jobb lesz a hatása.”
Sótonyi Péter most a hangjában érezhető csodálkozással reagált, amikor meghallotta, hogy mi után érdeklődtünk: hiába volt ugyanis jelen az azóta eltelt időszakban a Lovasszövetség minden elnökségi ülésén, a lórehabilitációs központ ügye ott állítása szerint egyszer sem volt terítéken:
„2017 karácsonya óta én ugyanúgy nem hallottam erről, mint ahogy ön sem”
– magyarázta a professzor.
Egymástól független kisvárdai forrásaink szerint viszont van, ahol ennél jóval többet tudhatnak a majdani lovasközpontról és az erre elkülönített forrásokról. Aligha lesz meglepő, hogy hol: Seszták Miklós üzleti és baráti köreiben.
A pénzből információink szerint az exminiszter-képviselő jóbarátja, a lovasszövetségi elnökkel, Lázár Vilmossal is jó kapcsolatot ápoló Bertók Viktor profitálna. Az utóbbi években utánpótlás-neveléssel foglalkozó egykori díjugrató a Kisvárdától 5 kilométerre fekvő Döge településen működtet lovascentrumot. A korábban meglévő pályákat és épületeket 2017-ben 50 millió, majd 2018-ban újabb 48 millió forintból bővítették ki egy fedett lovardával – ehhez az egyesület 2017-es beszámolója szerint az évben 69 millió forint támogatást kaptak a Magyar Lovassport Szövetségtől (a 2018-as beszámoló még nem érhető el a bírósági adatbázisban).
Az Ameko lovasklub – újabban lovasakadémia – a vitathatatlanul sikeres utánpótlás-nevelés mellett Szabolcs megyei lovasesemények állandó helyszíne is: itt rendezik például a népszerű Szabolcsi Lovasfesztivált, benne a Nemzeti Vágta megyei válogatójának számító Nyírségi Vágtával. Az események fővédnöke visszatérően Seszták Miklós, de a politikus ezektől függetlenül is többször felbukkan az Ameko honlapjára és Facebook-oldalára feltöltött képeken.
Meghökkentő véletlenek
Seszták Miklós kisvárdai üzleti kapcsolatairól már többször írtunk korábban – legutóbb például akkor, amikor az Index nyomán a város mellett épülő, kondi- és tornateremmel nem, jacuzzival és masszázsszobával viszont rendelkező bentlakásos teniszakadémia terveiről számoltunk be. A legalábbis furcsa koncepciójú létesítmény építtetője a Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft., amely az alapító Alkossunk Várost alapítványon keresztül kapcsolható a fideszes politikushoz (bővebben lásd keretes írásunkat).
Amikor az összefonódások ismeretében a cégnyilvántartásban is tetten érhető kapcsolatokat kerestünk a lovasközponthoz, a Teniszakadémia nevét beírva meglepő szomszédos találatot adott ki a kereső: a Kárpát-medencei Lovasközpont Kft.-t 2018 januárjában, a támogatást elrendelő kormányhatározat megjelenése után egy hónappal alapították kisvárdai székhellyel. A kft. ügyvezetője a kisvárdai Juhász Péter Gergő, a tulajdonosa pedig az azonos címre bejegyzett Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület.
Juhász Péter Gergő egyúttal egy olyan cég – a korábban a Seszták Miklós jobbkezeként is emlegetett Balogh Sándor (és Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter) lánya, Balogh Szonja tulajdonában is álló Futubit Kft. – ügyvezetője is, amely a kisvárdai inkubátorház építtetőjeként tűnt fel tavaly. Juhász emellett az Magyar Afrika Társaságon (AHU) keresztül is kapcsolatban áll a G7.hu tavaly decemberi portrécikkében Seszták megoldóembereként, sőt egyenesen helytartójaként aposztrofált Balogh Sándorral: utóbbi a társaság elnöke, Juhász pedig a felügyelőbizottsági elnöke. Juhász korábbi cége, a Planéta Centrum Kft. később Balogh zűrös múltú cégcsoportjainál, a több százmilliós adótartozást felhalmozó Afrika Holdingnál és a Globimpexnél kötött ki. És hogy a szálak végképp körbeérjenek: a Kárpát-medencei Lovasközpont Kft.-t birtokló Földkelte Egyesület számos közös projektet visz/vitt a Balogh elnökölte AHU-val.
Az egyértelmű összefonódások ellenére Juhász Péter Gergő a hvg.hu-nak tagadta, hogy a Kárpát-medencei Lovasközpont Kft.-nek köze lenne Seszták Miklós köreihez. Első megkeresésünkkor eléggé zavarban volt, amikor a cég és a 2,2 milliárdos lovascentrum kapcsolatáról kérdeztük, azt állította, hogy frissen jött meg külföldről, ezért meg kell kérdeznie a „kollégáit”. Annyit még elmondott, hogy azért hozta létre a kft.-t, mert „szokta figyelni a lehetőségeket”. Vagyis: hallott a 2,2 milliárdos támogatásról, és azt gondolta, ne azon múljon a siker, hogy nincs egy e célra alapított cég. Azt határozottan állította, hogy kormányhatározatban kiutalt a 2,2 milliárd a kft.-hez (még) nem érkezett meg, a cég egyelőre nem is működik.
A folytatásban az ügyvezető azzal igyekezett csillapítani az érdeklődésünket, hogy „nem is biztos, hogy lesz az egészből valami, mert biztos, hogy többen is beadták a kérelmet”. A Seszták Miklóshoz és a hozzá köthető üzletemberekhez fűződő kapcsolatát firtató kérdéseinket pedig azzal hárította el, hogy ugyan ismeri a nevezetteket, de csak azért, mert
„Kisvárdán mindenki ismer mindenkit”.
Amikor másnap ígéretéhez híven jelentkezett, Juhász tovább bonyolította a helyzetet: a kérdésünkre, hogy kinek a nevében vagy a kérésére hozta létre lovasközpontot, amelynek elnevezése, a "Kárpát-medencei"-előtag révén hasonlít a volt miniszterhez kötődő üzleti körök vállalkozásához, azt válaszolta, hogy a Kárpát-medencei előtag véletlen, de nem meglepő egybeesés, „hiszen mind itt élünk, a Kárpát-medencében”. Egyébként pedig elismerte, hogy azontúl, hogy maga is hallott a 2,2 milliárdos kormánytámogatásról,
„szóltak is a városból, hogy ha érdekel ez a történet, akkor egyeztessünk”.
A „városból” kitételt Juhász ugyanakkor nem volt hajlandó nevekre fordítani, a további kérdezősködésre pedig ingerülten azt mondta munkatársunknak:
„Ne haragudjon, én utánanéztem, az ön cikkei ilyen feltáró cikkek, én pedig szeretném ettől távol tartani magam.”
A projektről az egy nappal korábbi verzióhoz képest annyit azért még sikerült kihúzni belőle, oktatási és demonstrációs központ, illetve ökopark is lenne egyszerre – persze csak ha az ő koncepciója nyer, mert tudomása szerint „többen is beadták a kérelmet”.
Amikor visszakérdeztünk, hogy milyen kérelmet, nem inkább pályázatra gondolt-e (bár ennek sem volt semmi nyoma a beruházással kapcsolatban), belezavarodott a mondandójába, és megígérte, hogy utánanéz, hogy pontosan mit nyújtottak be. Arra a kérdésre, hogy hová adta be, szintén elakadt, majd nem egyértelműen, de arra utalt, hogy az önkormányzathoz (a 2,2 milliárdnyi forráshoz Kisvárda önkormányzatának elvileg semmi köze, azt a Magyar Lovassport Szövetség kapta meg – a szerk.).
Felvetésünkre viszont, hogy a Bertók-féle dögei lovascentrum rész veszt-e valami módon a projektben, Juhász egyértelmű igennel felelt, és azt is megemlítette, hogy kiváló arab kapcsolatokkal is rendelkeznek. (Kisvárdai forrásaink többször céloztak rá, hogy a dögei lovasközpont továbbfejlesztésének egyik fő célja éppen az lenne, hogy a fideszes politikussal és Bertókékkal jó viszonyt ápoló arab üzletemberek kedvére kibővíthessék a jelenlegi bértartási kapacitást.)
A beszélgetés után megkerestük Bertók Viktort is, de a telefonján jelentkező hang a kérdéseinkre hallhatóan zavarba jött, majd azt állította, hogy nem Bertók Viktorral beszélünk. Pár órával később pedig az ugyanezen a vonalon jelentkező – az előzőhöz hasonló hangon megszólaló – Bertók arra hivatkozva utasította el a kérdéseket, hogy csak személyesen hajlandó beszélni a kérdésről.
Napokon át próbáltuk elérni a kisvárdai polgármestert, Leleszi Tibort, és a térség turisztikai fejlesztéséért nemcsak parlamenti képviselőként, hanem kormánybiztosként is munkálkodó Seszták Miklóst is, hogy megtudjuk, pontosan milyen szerepük van a beruházásban, de munkatársaik ígérete ellenére egyiküktől sem kaptunk visszahívást.
A hallgatásuk – illetve összességében a lovasközpont körüli csend – azért is furcsa, mert a lórehabilitációs központra már a 2017-es kormánydöntés után úgy hivatkozott az NFM államtitkára, mint „egy felzárkózó térségben tervezett, a gazdasági növekedést segítő, idegenforgalmi vonzerőt fokozó, munkahelyeket teremtő, különösen fontos beruházásra”, érthetetlen tehát, hogy pont egy önkormányzati választás évében, amikor félkész, vagy még csak papíron létező fejlesztéseket is simán bevetnek a kormánypárt (helyi) népszerűségének feltornázására, egyetlen szó sem esik egy a térségnek ekkora potenciált rejtő lehetőségről. Ha csak nem azért, hogy ne derüljön ki, hogy nem a térségnek jelent igazi potenciált.
A Seszták–Mikucza-tengely A nyíregyházi Mikucza-családnak számos érdekeltsége van Kisvárdán. Mikucza Tamás az alapítója például a nyíregyházi székhelyű Alkossunk Várost alapítványnak, amely a Kisvárdán népszerű, rendre Seszták Miklós fővédnökségével és illusztris szponzorok – a MOL, az OTP vagy a Szerencsejáték Zrt. – támogatásával megrendezett LeszFesztet szervezi évek óta, de az Alkossunk Várost az építtetője a cikk elején említett kisvárdai ökofilm-parknak is, amely azóta az Európai Unió csaláselleni hivatala, az OLAF érdeklődését is felkeltette.
Mikucza Tamás volt felesége, Mikucza-Horváth (újabban csak Horváth) Ágnes résztulajdonosa a szintén nyíregyházi Nyír-Komplett Kft.-nek, amely a polgármesteri hivatal és könyvtár felújításától a konferenciaközpont-építésén át a sétálóutca térkövezéséig több százmillió forintnyi építési munkát nyert el az utóbbi években Seszták Miklós városában. Csakúgy, mint a Mikucza Tamás testvére, Mikucza László Zsolt tulajdonában álló MHM Product Kft., amely összesen szintén több mint kétmilliárd forint értékű munkához jutott Kisvárdán – zömmel az utóbbi évek látványberuházásai, a sportszálló vagy a filmpark kivitelezésében. Mikucza László Zsolt neve egy éve egy másik vállalkozása révén került a hírekbe, amikor kiderült, hogy az egy héttel korábban többségi tulajdonába került, előzőleg évi 1,2 milliós árbevételt sem produkáló Kelet-Rest Turisztikai Kft. vette meg az államtól egymilliárd forintért a nyíregyházi Erzsébet szállót, de az Alkossunk várost alapítvány kurátora, a Mikucza Tamással közös céget birtokló Török László neve sem ismeretlen Kisvárdán: ő az ügyvezetője annak az AV2 Invest Kft.-nek, amely egy évvel ezelőtt egyedüli indulóként meghökkentően alacsony áron, 659 millió forintért szerezte meg a hárommilliárd forintnyi állami támogatásból bővített és felújított kisvárdai Várfürdő üzemeltetési jogát (amelyet egy évvel korábban még 3 milliárdért kínált volna a város). | Na, ki lepődött meg? Seszták Miklós körei mozgolódnak a 2,2 milliárdos kisvárdai lórehabilitációs központ körül | Meg akartuk nézni, mi készült Kisvárdán abból a 2,2 milliárd forintból, amelyet még 2017 végén kapott a kormánytól a Magyar Lovassport Szövetség egy termálvizes lórehabilitációs központ és lovasakadémia építésére. Próbálkozásainkat zavartság, ellenséges hallgatás és tagadás kísérte, miközben a szálak Seszták Miklós üzleti és baráti köréhez vittek egyre közelebb. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20190409_sesztak_miklos_kisvardai_lorehabilitacios_kozpont | 2019-04-09 16:00:00 | true | null | null | HVG |
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly sokszor utazott a frissen beszerzett új honvédségi repülőgépekkel, és büszkén pózolt mellettük. Azóta viszont a Magyar Honvédség két-két utasszállítójával és luxusrepülőgépével kapcsolatos adatokat letiltották az internetes repülőgépfigyelő oldalakról, így egy ideje nem lehetett tudni, mikor merre járnak. Az Átlátszónak most mégis sikerült megszerezni a repülőgépek összes eddigi útvonalát, amikből kiderül, hogy a honvédség két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7x típusú repülője olyan helyeken is járt az elmúlt évben, mint Dubaj, Las Vegas, Málta vagy Panama. Hivatalos tájékoztatást semmit nem adtak ezekről az utakról, és a Honvédelmi Minisztérium az Átlátszó kérdésére sem árulta el, hogy kiket és miért utaztatott egzotikus helyszínekre, kaszinóvárosokba, adóparadicsomokba és népszerű külföldi nyaralóhelyekre a Magyar Légierő közpénzen2018. február elején a Magyar Honvédség két Airbus A319-es repülőgépet vásárolt. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter már a bemutatójukon is azt hangsúlyozta, hogy“Ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket.“Hadrendbe állításuk után azonban mégis Orbán Viktor miniszterelnök kezdte rendszeresen használni a hivatalosan katonai csapatszállítónak nevezett honvédségi repülőket. A külföldi látogatásokról fotók és videók jelentek meg Orbán hivatalos Facebook-oldalán és az állami hírügynökségnél: a miniszterelnök 2018 nyarán a 605-ös lajstromjelű Airbussal utazott Izraelbe, Montenegróba, szeptemberben pedig Moszkvába és Salzburgba. A másik, 604-es lajstromjelű honvédségi Airbussal utazott hivatalos látogatásra szeptemberben Kirgizisztánba, novemberben pedig Prágába, Zágrábba, valamint Milánóba egy operaelőadásraSzintén tavaly, 2018. augusztus elején a Magyar Honvédség vásárolt egy Dassault Falcon 7X típusú business jetet is, ami a 606-os katonai lajstromjelet kapta. Az azóta bezárt Zoom.hu hírportál 2018 decemberében leleplezte, hogy a honvédség nem egy, hanem két business jetet vett: a második Falcon a HA-LKX polgári lajstromjelet kapta, és a Honvédelmi Minisztérium egyik cége volt a tulajdonosa. Miután a Zoom lebuktatta az eltitkolt repülőt, a Honvédelmi Minisztérium szűkszavú és sértődött közleményben ismerte el a vásárlást. Azt írták, hogy“A most beszerzett repülőeszköz további moduláris rendszerek beépítési lehetőségével alkalmassá tehető légi vezetési pont kialakítására és működtetésére is. Ilyen képességgel eddig soha nem rendelkezett a haderő.”Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szilveszterkor ezzel a titokban tartott business jettel ment Brazíliába az új, szélsőjobboldali brazil elnök beiktatására, majd idén márciusban Tel-Avivban bukkantak fel a Falconok – ekkor már a második is a friss szürke, honvédségi festésselUtoljára májusban jelent meg hír ezekről a repülőgépekről, amikor a Hvg.hu megírta, hogy a miniszterelnök a 606-os lajstromjelű Falconnal ment Washingtonba Donald Trump amerikai elnökkel találkozni. Ezután azonban a honvédségi gépeket eltüntették a legismertebb repülőgépfigyelő oldalakról (ezek a tulajdonos felszólítására elrejtik egy adott repülő adatait és útvonalait), ezért azóta nem lehetett tudni és az interneten követni, mikor merre jár a két Airbus és a két FalconEzután már Orbán Facebook-oldalán is egyre ritkábban jelentek meg az utazásairól olyan fényképek, amelyeken – ahogy korábban rendszeresen – büszkén feszített a magyar honvédség valamelyik repülőgépéből kiszállva. Sőt, a miniszterelnök a nyáron látványosan turistáskodva, kétszer is menetrendszerinti, fapados járattal repült, mint a nép egyszerű gyermeke, erről viszont jelentek meg képekKözben viszont a honvédségi Airbusok és Falconok sem álltak a hangárban: az általunk megszerzett útvonalak szerint sok más hely mellett Dubajban, Máltán, Panamában és Las Vegasban is feltűntek a magyar légierő gépeiMegszereztük az eltitkolt repülési útvonalakatBár a legismertebb repülőgépfigyelő oldalakról letiltották a Magyar Honvédség repülőgépeit, az interneten létezik egy cenzúrázatlan fóruma is a repülési adatoknak, ahová sok ezer, a földgolyó számos pontján élő önkéntes az interneten keresztül folyamatosan tölti egy olcsó vevőkészülékkel bárhol leolvasható transzponder-jeleket. Ezek a földi vevőkészülék környékén elrepülő légijárművek adatait tartalmazzákA repülőgépek mozgását a rajtuk elhelyezett transzponder segítségével lehet nyomon követni. Az eszköz rádiójeleket bocsát ki, amelyeket bizonyos körzeten belül földi antennák képesek leolvasni. A repülők transzpondere által leadott jel mutatja a gép lajstromjelét, pozícióját, repülési magasságát és sebességét is, vagyis a kisugárzott jelek összessége pontos képet ad az általa megtett utakról. Ezeket a Föld számos pontján leolvasott jeleket gyűjtik be a neten keresztül és összesítik pozícióvá és útvonallá a repülőgépfigyelő oldalakNehezítő körülmény a repülőgépek figyelésénél, hogy a transzponder nem automatikusan működik, hanem a pilóta akár ki is tudja kapcsolni, tehát aki titokban akar repülni valahova, az elméletben megteheti. Ráadásul ritkán lakott vagy lakatlan helyeken (pl. sivatag, óceán) jellemzően nincsenek a transzponder-jeleket gyűjtő és beküldő földi megfigyelőállomások, így az is előfordul, hogy egy útnak, vagy annak egy szakaszának akkor sincs nyoma az adatbázisokban, ha a transzponder nem volt kikapcsolvaAz Átlátszó a tényfeltáró újságírói kutakodást támogató Investigative Dashboard segítségével a repülési adatok állami cenzúráját elutasító ADS-B Exchange önkéntesei által gyűjtött transzponder-adatokat szerezte meg a 2018-ban megvásárolt honvédségi repülőgépek útvonalairól. Mivel az adatnyilvánosság fontos számunkra, a cikkünk elkészítéséhez használt adatokat nyers formában, értelmezés nélkül is közreadjuk itt, hogy bárki elemezhesse azokat:A “honvédségi csapatszállítók” repült útvonalait tartalmazó adatokat itt lehet letölteni (Google Drive)Minden kutatót, kutatócsoportot, szerkesztőséget, civil szervezetet arra buzdítunk, hogy ne üljenek az adataikon, hanem tegyék azokat közkinccsé, tegyék ellenőrizhetővé a munkájukat. Különösen akkor, ha ez közpénzből előállt adatokra, adatbázisokra vonatkozik. De akkor is, ha azokért adott esetben fizetni vagy perelni kellett. Az Átlátszó adatkezelési elveiről itt olvashat bővebbenAirbus 604: Dubaj, Magnyitogorszk, Kanári-szigetekA 604-es lajstromjelű Airbus 2018-as úticéljai között főként olyan európai városok voltak, mint Belgrád, Köln, Ljubljana, Linköping, Luxemburg, Oslo, Split, Zágráb, Varsó, de járt a gép Tbilisziben, a görög Chios szigetén, és a népszerű spanyol üdülőhelyen, Alicante-ben isA 604-es legegzotikusabb útja 2018. november közepén egy kiruccanás volt Dubajba, ami után Bandar Lengeh-ben (Irán) és Khoy-ban (Azerbajdzsán) bukkant fel a repülőAz idei évben a 604-es Airbus számos utat tett meg a franciaországi Bordeaux-tól kezdve a litván Kaunas-on át a törökországi Zonguldakig, és feltűnt az oroszországi Magnyitogorszkban is. Május 8-án például Kolozsvárra vitte Orbán Viktort és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest. A miniszterelnök a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tartott migránsozós kampányelőadást a május 26-i Európai Parlamenti választás kapcsánA repülő 2019-es útjai közül a legérdekesebb az októberi 10.-13. közötti, 3 napos tartózkodás a népszerű görög üdülőhelyen, Thesszalonikiben. Onnan hazatérve, rövid budapesti pihenő után, október 14-én a 604-es az azerbajdzsáni Qabala városába ment, majd 15-én jött vissza BudapestreA kormany.hu tájékoztatása szerint ekkor Orbán Viktor a Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján vett részt Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban. A miniszterelnök Facebook-oldalán pedig a látogatásról közzétett, “Keleti partnerség” című albumban szerepel is két olyan fotó, amelyeken felismerhető a honvédségi csapatszállítóNovember elején a spanyolországi Albacete-be, majd a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek második legnagyobb tagjára, a turisták körében nagyon népszerű Fuerteventurára ment a 604-es honvédségi csapatszállító, és ott töltött 3 napot. Alig két hete, december elején pedig egy másik kedvelt nyaralóhelyen, a görög Párosz szigetén tűnt fel a gépAirbus 605: Dubaj, Kairó, MoszkvaA 605-ös lajstromjelű Airbus 2018. április-június között Magyarországon belül mozgott a Kecskemét-Szolnok-Budapest háromszögben, majd következtek az európai úticélok: például Brüsszel, Bukarest, Köln, Ljubljana, Luxemburg, Oslo, Párizs, Szófia, de volt a repülő Moszkvában és Tbilisziben isIdén februárban Isztambulban, Tel-Avivban és Kairóban is járt a 605-ös repülőgép, ami a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közzétett fotók szerint Izraelbe és Egyiptomba Orbán Viktort vitte. Február 19-én a magyar miniszterelnök megbeszélést folytatott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és az Orbán tel-avivi érkezését megörökítő hivatalos fotón látszik mögötte a magyar honvédség jellegzetes festésű szürke repülőjeFebruár 24-én Orbán Viktor már az egyiptomi Sarm es-Sejkben volt az EU-Arab Liga csúcson, ahol a migrációról beszélt. A kapcsolódó galériában az egyik fotón jól látszik, hogy egy honvédségi Airbus fedélzetén érkezett a helyszínre2019 áprilisában Kazahsztánba, és onnan Pekingbe ment a 605-ös Airbus, ami ekkor is a magyar miniszterelnököt fuvarozta. Orbán április 24-én Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel tárgyalt Kazahsztánban, majd továbbutazott Kína fővárosába, ahol Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. A kazahsztáni kirándulást megörökítő fotóalbumban az egyik képen jól látszik a honvédségi csapatszállítóEnnél is érdekesebb azonban, hogy 2019. május elején 3 napot töltött a 605-ös a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek második legnagyobb tagján, a turisták körében nagyon népszerű Fuerteventura szigetén. Ahogy fentebb írtuk, a 604-es gép novemberben töltött 3 napot ugyanittJúnius 30-án a 605-ös repülő egy másik kedvelt nyaralóhelyre, a spanyolországi Alicante városába ment, és még aznap vissza is jött Budapestre. Majd egy héttel később, július 6-án megint kiment Alicante-ba, ahonnan ismét még aznap haza is jött2019. november 19-én pedig Dubajban tűnt fel a 605-ös honvédségi Airbus. Ugyanitt járt 2018 novemberében a másik, 604-es Airbus isFalcon 606: Doha, Las Vegas, PanamaA 606-os lajstromjelű Dassault Falcon tavaly járt Brüsszelben, Genfben, Londonban, Münchenben, Nápolyban, Párizsban, valamint a horvátországi Brac szigetén is2019-ben a honvédségi business jet egzotikusabb helyszínekre repült:februárban az Egyesült Arab Emírségek két városában, Dubajban és Abu Dhabiban voltmárciusban (ahogy akkor megírtuk ) Tel-Avivban jártáprilis közepén Mexikóvárosba és Panamavárosba mentáprilis 28-tól május 2-ig Las Vegasban voltmájus és július közepén, valamint szeptember végén Washingtonba repültoktóber végén Abu Dhabiban és Dohában bukkant felnovember elején Sanghajban, Tokióban és Moszkvában voltnovember végén Máltán, Sevillában és Genfben jártFalcon 607: Brazília, Tel-Aviv, TorontóA titokban vett, és először a HA-LKX polgári lajstromjellel repülő, azóta 607-es lajstromot kapott Dassault Falcon első útja Brazíliába vezetett 2018 szilveszterén, amikor Orbán Viktor miniszterelnököt vitte Jair Bolsonaro brazil elnök beiktatásáraEzután a repülő sokáig Franciaországban volt, majd onnan 2019 márciusában jött vissza Magyarországra, ahonnan még polgári lajstrommal, de már a honvédségi szürkére festve a 606-ossal együtt ment Tel-AvivbaÁprilis óta az egykori HA-LKX már a 607-es katonai lajstromot használja, és a transzponderadatok szerint a többi géphez hasonlóan rengeteget repül. Többnyire olyan “átlagos” európai helyszíneken volt idén, mint Belgrád, Berlin, Brüsszel, Genf, Párizs, Stockholm, Varsó, Zágráb, de járt ennél különlegesebb helyeken is a titokban vett FalconÁprilis végén 5 napig volt Pekingben, májusban pedig 4 napig Párizsban tartózkodott. Május közepén Washingtonban, majd Tel-Avivban járt, júniusban Kijevben, júliusban pedig két kanadai városban, Torontóban és Vancouverben voltAugusztus elején a horvátországi Brac szigetén (ahol a 606-os Falcon is járt már) bukkant fel a 607-es gép, augusztus végén pedig a Korzika szigetén található Bastia városában. November közepén Tokióban, majd Kijevben, a hónap végén pedig Pekingben, Szöulban és Moszkvában járt a repülő, december elején pedig a portugál Beja városába mentA Honvédelmi Minisztérium titkolja, kiket reptetett kaszinóvárosokba és adóparadicsomokbaNagyon valószínű, hogy a honvédségi repülőgépek esetenként kikapcsolt transzponderrel is repülnek, mert több olyan utat is találtunk, amelyeknek nincs nyoma a transzponderadatokban. A 606-os Falcon transzponderjeleit például 2019. április 14. és 18. között csak Magyarországon észlelték, de spotterek lefotózták Máltán április 15-én és április 17-én isCikkünk megjelenése előtt összegyűjtöttük a négy honvédségi repülőgép legérdekesebb útjait, és megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy miért mentek ezekre a helyszínekre a repülők, és kiket szállítottak oda. A tárca azonban – szokásához híven – ezúttal sem válaszolt a kérdéseinkreAhogy tavalyi cikksorozatunkban is írtuk, éppen ez a titkolózás a probléma. Az érthető és más országokban is bevett gyakorlat, hogy a miniszterelnök állami tulajdonú repülőgépekkel, például a hadsereg repülőgépeivel utazik hivatalos látogatásokraOrbán Viktor repülőútjaival kapcsolatban viszont nagyon sok a titok és a mellébeszélés: a hivatalos látogatásokon kívül magánutakra is használja a hadsereg repülőit és magánkézben lévő luxusjeteket, az pedig egyáltalán nem világos hogy ilyenkor ki fizeti ezeket az utakatA honvédség következetesen állítja, hogy a két Airbus és a két Falcon nem kormánygépek, hanem katonai célokra vették őket. Emiatt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkolják a gépek beszerzési árát és üzemeltetési költségét, nem teszik közzé útvonalaikat. Szerintünk viszont egyértelműen a nyilvánosságra, a számlát álló adófizetőkre tartozik, hogy mennyibe kerülnek a miniszterelnök repülőútjai, hova és miért repked a honvédség repülőgépein és privát jetekenA miniszterelnök legalább ötféle különgéppel repült tavaly – titkolják, hogy melyiket ki fizette Magyarország miniszterelnöke számára 2018 a repülés éve volt. Utazott a Mészáros Lőrincék által használt osztrák magángéppel Vidi-meccsre, az OTP magánrepülőjével Berlinbe, a Magyar Honvédség csapatszállítóival számos helyre, és egy titokban vásárolt honvédségi business jettel szilveszterkor BrazíliábaErdélyi Katalin — Bátorfy Attila — Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök érkezik Sarm-es-Sejkbe 2019. február 24-én. Mögötte a 605-ös honvédségi Airbus. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi BalázsAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában? | Orbán Viktor miniszterelnök tavaly sokszor utazott a frissen beszerzett új honvédségi repülőgépekkel, és büszkén pózolt mellettük. Azóta viszont a Magyar Honvédség két-két utasszállítójával és luxusrepülőgépével kapcsolatos adatokat letiltották az internetes repülőgépfigyelő oldalakról, így egy ideje nem lehetett tudni, mikor merre járnak. Az Átlátszónak most mégis sikerült megszerezni a repülőgépek összes eddigi útvonalát, amikből kiderül, hogy a honvédség két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7x típusú repülője olyan helyeken is járt az elmúlt évben, mint Dubaj, Las Vegas, Málta vagy Panama. Hivatalos tájékoztatást semmit nem adtak ezekről az utakról, és a Honvédelmi Minisztérium az Átlátszó kérdésére sem árulta el, hogy kiket és miért utaztatott egzotikus helyszínekre, kaszinóvárosokba, adóparadicsomokba és népszerű külföldi nyaralóhelyekre a Magyar Légierő közpénzen. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/12/12/mit-keres-a-magyar-legiero-a-kanari-szigeteken-las-vegasban-dubajban-maltan-vagy-panamaban/ | 2019-12-12 15:16:45 | true | null | null | atlatszo.hu |
Igazi aranyláz tört ki a legnagyobb magyar vállalatoknál. Az izgalom oka a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramja, amit tavasszal hirdettek meg, és szeptember óta már javában pumpálják a tízmilliárdokat különböző nagyobb magyar vállalatokba, a NER-hez egyértelműen és kevésbé kötődő cégekbe egyaránt.
A leosztás jól beleillik az irányított kapitalizmus magyarországi működésébe: a szűkre szabott feltételeknek megfelelő nagyvállalatok örülhetnek az olcsó és a bankhitelnél szabadabban felhasználható forrásnak, miközben a beavatkozás egyáltalán nem versenysemleges (kiválasztják a győzteseket), a kockázatok túlnyomó részét pedig az adófizetők viselik. Ez mostantól kezdve legalább tíz évig így lesz, ráadásul a program a tervek szerint csak terebélyesedni fog.
Az MNB, amióta Matolcsy György 2013-ban átvette a vezetését, túl van néhány őrült módon kockázatos húzáson, amelyeket utólag szinte egyöntetűen nagy sikerként ítélnek meg a gazdasági közbeszédben. Ilyen volt az agresszív kamatcsökkentés, a monetáris eszköztár átalakítása és a növekedési hitelprogram is. Ezeket indulásuk idején mind nagy hangon kritizálták a szakértők, ám közben a magyar gazdaság lendületbe jött, és ez az évek alatt lemorzsolta a kritikusokat. Talán ezért sem érkezik sok szakmai kritika a most indult növekedési kötvényprogrammal szemben. Pedig vannak problémák.
A program hivatalos célja, hogy a semmiből elindítsa a vállalati kötvénypiacot Magyarországon. Az elgondolás szerint, ha az MNB hatalmas tűzerőt bevetve ösztönözni kezdi a cégeket, hogy csapjanak bele a vállalati kötvények kibocsátásába, akkor életet lehelnek a tetszhalott piacba. A nagyvállalatok beletanulnak a folyamatba, egy idő után rutin lesz a kötvényes finanszírozás, és egyszer majd talán az MNB támogatása nélkül is működni fog a piac.
Addig is első körben 300 milliárd forinttal – és a résztvevő vállalatok folyamatos támogatásával – tolja meg a jegybank ezt a projektet, vállalva, hogy a cégek kötvényeinek (legfeljebb) felét azonnal, további 20 százalékát pedig rögtön a másodpiacról megvásárolja.*Ez azt jelenti, hogy az MNB 300 milliárd forint betolásával akár 428 milliárd forintot is megmozgathat. A potenciálisan jelentkező cégeket azzal szűrik meg, hogy a kibocsátásnak legalább egymilliárd forintosnak kell lennie, és a tervezett kötvény hitelminősítésének jobbnak kell lennie a B plusz szintnél. Ehhez eleve olyan nagy vállalatnak kell lennie az igénylőnek, amely elég jelentős fedezetet tud tenni a kötvények mögé – ezek száma Magyarországon közelebb van a százhoz, mint az ezerhez.
Kétségtelen, hogy hiába vannak meg a jogi és infrastrukturális feltételei a vállalati kötvénypiacnak Magyarországon hosszú ideje, a szegmens az utóbbi években halott volt. Hogy ezt belássuk, elég ránézni a következő ábrára, ami a budapesti tőzsdén kereskedett vállalati kötvények piaci értékét mutatja.
Ha jobban megnézzük, a legtöbb vállalati kötvényes pénz az állami cégek kötvényeiben, illetve a bankok által kibocsátott kötvényekben volt. Az állami vállalatok technikai okokból finanszírozzák magukat kötvényekkel – végső soron teljesen mindegy, hogy közvetlenül a költségvetésből vagy az adófizetők garanciájával vonják be a pénzt -, ahogy a bankok finanszírozása is speciális a reálgazdasági vállalatokhoz képest.
Szűken vett vállalati kötvényeket alig látunk, és amit igen, azokat – néhány kivétellel – finoman szólva nem lehet sikertörténetnek nevezni. A Btel kötvénykibocsátásból büntetőügy lett, de az E-Star/Enefi kötvényeseinek is le kellett írniuk a befektetésük szinte egészét. A Quaestor persze nem véletlenül nincs az ábrán, a csaló cégcsoport lakosságra borított kötvényeivel nem lehetett a BÉT-en kereskedni, a cég maga csinált piacot nekik saját fiókhálózatával.*Mint emlékezetes, Tarsoly Csaba cégcsoportja 255 milliárd forintos csőddel fúródott a földbe. Ebből csak 58 milliárd forint volt a valójában létező kötvények értéke, miközben ezen túl még 160 milliárd forint értékben bocsátottak ki nem létező, „fiktív” kötvényeket. A maradék bankhitel volt. Ahogy a Hungária Értékpapír kötvényei sem voltak bevezetve a BÉT-re. Ezek a 2015-ben kirobbant botrányok mindenesetre érthető módon teljesen elvették a magyar befektetők maradék kedvét is a vállalati kötvényektől.
Azóta vállalati kötvényt csak két csoport, az Alteo és a Wing Holding dobott a piacra. Ezek rendes, bármely befektető számára nyílt kibocsátások voltak, a két cég részletes prospektusban vázolta a kötvények kockázatait és a bevont pénzből megvalósítani kívánt beruházásokat. Ugyanakkor a méretük nem mondható jelentősnek, a Wing adósságait 50,6 milliárdos, az Alteo adósságait pedig 2,2 milliárdos értéken tartja nyilván a piac.
Ez együttvéve a magyar GDP 0,1 százalékát teszi ki. Az MNB adatai szerint még tízszer ennyi zárt körben kibocsátott kötvényadóssága van a nem pénzügyi vállalatoknak – ezeknek azonban nincsen transzparens piaca, így aztán nem is lehet őket a vállalati kötvénypiac részének tekinteni. Közben a visegrádi országokban a BIS adatai szerint a GDP 6-7 százaléka, Franciaországban pedig a harmada a vállalati kötvényállomány, míg az USA-ban már a hatezer milliárd dollárt is meghaladta az értékpapírosított vállalati adósságok piaci értéke, szóval lenne hova fejleszteni a piacot.
A vállalatoknak mindig szükségük van pénzre, hogy növekedni tudjanak. A Magyarországon bejáratott megoldás erre a bankhitel. Ennek van hagyománya, és a nagyjából 2016-ig tartó vállalati hiteli lejtmenet után a bankok újra nagyobb erővel kezdték szórni a hiteleket a magyarországi cégeknek. Ezt a folyamatot mindenképpen megkönnyítette az MNB növekedési hitelprogramja, aminek keretében több mint 2500 milliárd forint hitelt osztottak ki magyar bankok az MNB olcsóbban biztosított forrásából.
Mivel a mélyponthoz képest éppen kétezer milliárd forinttal növekedett a vállalati hitelek állománya, ezért logikus lenne arra következtetni, hogy mindez önmagában az MNB ténykedése miatt történt. De ez nem így van, 2013 eleje óta ötször annyi nem-NHP-s új hitelt folyósítottak a bankok, mint amennyi NHP-set (az új hitel nem ugyanaz, mint a hitelállomány, hiszen a hitelek jelentős része rövid lejáratú, így éven belül, évente vagy néhány évente lejárnak, tovább kell őket görgetni).
A kötvények előnye a hitelekhez képest, hogy a pénz felhasználásával kapcsolatban sokkal kevesebb a kötöttség. Akár vissza is lehet fizetni belőle a korábban felvett bankhiteleket, és rögtön sokkal szabadabbnak érezheti magát a cégvezetés. Tíz éven át annyi a feladat, hogy fizetni kell a kupon után járó pénzt a kötvények tulajdonosainak. És mivel beszáll az MNB, biztosított a kereslet a kötvényekre, csak a kibocsátás harmadára kell hozni külső befektetőt. Ezért a kupon fizetéséből adódó költségek sokkal alacsonyabbak, mint ami a tisztán piaci feltételekből adódna. A kisebb és közepes vállalkozások tízezreit megcélzó NHP-vel ellentétben itt ráadásul eleve a győztesekre, piaci vagy nem piaci eszközökkel már most nagyra nőtt cégekre lő a kötvényprogram.
A programban részt vevő cégek közül eddig 12 van túl a kötvények kibocsátásán, további 13 még előtte áll. Előbbiek közül a miniszterelnök közvetlen környezetéhez tartozó Opus, Appeninn, Duna Aszfalt és Market*Ezek sorrendben Mészáros Lőrinchez, Tiborcz Istvánhoz, Szíjj Lászlóhoz és Garancsi Istvánhoz tartoznak. összesen hajszál híján százmilliárd forinthoz jutott a kötvényekből, ezeknek a kötvényeknek az eddigi közzétételek szerint összesen a 63,3 százalékát birtokolja jelenleg az MNB. Néhány nagy kormányközeli vállalat kötvényaukciója még hátra van, így a 4ig, a Schmitt Mária-féle BIF, a TV2 és egy sok közbeszerzést nyerő takarítócég, a B+N Referencia Kft. még nem vonta be a maga MNB-s forrását. De senkit nem érne meglepetésként, ha végül a 300 milliárdos MNB-s keret közel fele ezeknél a cégeknél kötne ki. A NER-hez nem szorosan kötődő cégek eddig 156 milliárd forintot vontak be, és ebben már benne van a Pick Szeged és a Masterplast eheti kötvényaukciója is.*Az Alteo, a Cordia, az Unix és a Baromfi-Coop tartozik még ebbe a csoportba.
Érdekes megfigyelni, hogy az egyértelműen NER-es cégként számon tartott vállalkozások adósságaira szinte fillérre annyi ajánlat érkezett, mint amennyi kötvényt meghirdettek. Az Opus, Duna Aszfalt, Appeninn és Market négyes mellett az állammal erősen összefonódott Mol esetében is ez volt a helyzet.*Igaz, a Mol a mérlege szerint hétszázmilliárd forintot meghaladó hiteleihez képest porszem ez a 28 milliárd forintos kötvénykibocsátás.
A piaci alapon működő cégek közül csak volt, amelynél nem volt komolyabb túljegyzés (egy luxemburgi cégen keresztül Írországból birtokolt – Tolna megyei etanolgyártó, a Pannonia Bio, amely egy jelentősebb K&H bankos hitel mellé vonta be a 15 milliárdos kötvényes forrást; ez volt az első NKP-s kibocsátás). De általában sokkal több volt a jelentkező a piaci, nem tisztán NER-es cégek kötvényeire, mint a meghirdetett mennyiség, az Alteo papírjaira például 1,7-szeres volt a túljegyzés.
A kötvényeket többnyire a meghirdetett kuponoknál jobb – azaz alacsonyabb – átlaghozammal sikerült eladniuk a befektetőknek. A hozamok 1,9 százalék (Mol) és 3,8 százalék (Cordia) között vannak, és egyébként érdekes, hogy semennyire nem korrelálnak az MNB által felkért német hitelminősítő, a Scope Ratings minősítéseivel. A BBB mínuszra értékelt Opus kötvényei például 2,7 százalékos átlaghozammal mentek el, míg a három fokozattal rosszabb BB mínuszra kihozott Baromfi-Coop papírjaiért 2,4 százalékkal is megelégedtek a befektetők.*Igaz, utóbbiak nem 10, hanem 7 éves lejáratúak.
Az a nyilvánosság számára még nem világos, hogy mit szeretnének csinálni ezek a vállalatok a bevont pénzből, mivel a mostani kibocsátások mind zártkörűek voltak. De elvileg fél éven belül be kell vezetni a papírokat a valódi szabályozott piacra, és akkor közzé kell majd tenni a kibocsátási tájékoztatókat is.
Arra ugyan nem jók ezek a hozamok, hogy tízéves állampapírba fektetve ingyen pénzhez jussanak a cégek, de majdnem: a nem lakossági befektetők rendelkezésére álló tízéves állampapír éves hozama 1,8-1,9 százalék körül van most, ami éppen túl alacsony ehhez. (Az ingyenpénzes trükköt legfeljebb akkor tudják megoldani a cégek, ha valamilyen ravasz módszerrel átkötik a bejövő pénzt magánszemélyekhez, akik aztán az úgynevezett szuperállampapírt, a közel öt százalékos kamatozású MÁP pluszt vesznek belőle. Ez az Index korábbi cikke szerint nem teljesen hallatlan dolog.)
Azt látjuk mindenesetre, hogy a NER-es cégek finanszírozása szintet lép ezzel a programmal.
Az állam jóvoltából jól teljesítő, egyre nagyobb vagyonelemeket elnyelő, ám már eddig is jelentős adósságokat felhalmozó cégek lehetőséget kapnak arra, hogy kiválthassák bankhiteleiket, és további pénzügyi szabadsághoz jussanak. A bejövő pénzből csinálhatnak szinte bármit, vehetnek új kastélyokat, szállodaláncokat, energetikai cégeket itthon vagy akár külföldön is. Ahogyan Gresham törvénye kimondja, a rossz pénz mindig kiszorítja a jót. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy ha valaki olcsóbb forrásra alapozva bármit összevásárolhat, az előbb-utóbb kiszorítja a piacról azokat, akik konzervatívabb szellemben építkeztek.
A kérdés már csak az, hogy mi lesz a következménye annak, hogy az MNB-nél legalább százmilliárd forint NER-es cégadósság lesz. A népszerű elképzeléssel ellentétben az MNB – hiába övé a bankóprés – csak közvetetten, a kereskedelmi bankok hitelezésén keresztül tud létrehozni pénzt. Így a kötvényprogram forrása sem a pénznyomtatás lesz. Vagyis igen, de ezt egy preferenciális betét nevű módszerrel fogják semlegesíteni a forrásoldalon – azaz amennyivel több pénz kerül a rendszerbe a kötvényvásárlások miatt, annyit le is kötnek a kötvényprogramban részt vevő bankok pénzéből.
A Matolcsy-féle jegybank az elejétől kezdve alig leplezetten eredménycéllal működik: a kamatcsökkentés két csatornán keresztül is óriási mértékben javította az MNB eredményét, hatalmas hasznot hajtva a jegybanknak.*Röviden: csökkent a veszteség a kamatokon, mivel a kamatcsökkentés miatt az MNB olcsóbban jutott forráshoz, közelebb került a magyar kamatszint a fejlett országokéhoz (utóbbi azért fontos, mert az MNB fejlett piaci eszközökben, az úgynevezett devizatartalékban tartja a pénzét). Másrészt a kamatcsökkentés, majd a látványosan laza kamatpolitika mellékhatása, hogy folyamatosan romlik a forint árfolyama, ezért a devizatartalék átértékelésén óriási nyereségei vannak a jegybanknak. Ebből a pénzből hozták létre a sok botrányt kavart Pallas alapítványokat, fizettek osztalékot a költségvetésbe, és felhalmoztak egy 200 milliárd forintos eredménytartalékot is. Az MNB tehát el tud nyelni jelentős veszteségeket is (bár ha esetleg megfordulnak a gazdasági folyamatok, akkor hirtelen más okokból is nagy veszteségek jöhetnek, és ezeket végső soron az adófizetőknek kell majd állniuk). A probléma inkább az, hogy rengeteg adófizetői pénz kerül piaci körülmények között egyelőre nem bizonyított cégekhez, amelyek most még jobban túladósodhatnak,
így a NER-cégek lassan az egész gazdaságot veszélyeztető rendszerszerű fenyegetéssé válhatnak.
Ennek egy másik következménye, hogy ha kölcsönösen függő, szimbiotikus viszonyba kerülnek a NER-cégek az állammal, akkor nem is lehet tőlük megszabadulni. | Tíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatát | Piaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20191206/tiz-evre-az-adofizetok-nyakaba-raktak-a-ner-nagyvallalatok-kockazatat/ | 2019-12-06 15:22:00 | true | null | null | G7 |
A tavaly áprilisi parlamenti választás után jelentették be, hogy Bártfai-Mager Andrea lesz a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Ezt követően vettük észre, hogy Bártfai-Mager rózsadombi lakására mintegy 60 cég volt bejegyezve a 2010-es években, amelyek több százmillió forinttal károsították meg az államot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltüntetett névtábla és szokatlan kölcsön bonyolítja az új miniszter titkátA Bártfai-Mager Andrea által felügyelt takarékszektor egyik főszereplőjével kötött nagy összegű hitelszerződést az új miniszter fiának a cége.
A cégháló Bártfai-Mager volt férjéhez, Balogh Sándorhoz kötődött, aki ellen két elfogatóparancsot is kiadtak a napokban. A szereplést a közelmúltig hiperaktívan kereső Balogh törölte magát az Instagramról, és a hétfőn még elérhető, mintegy 13 ezer követővel rendelkező Facebook-oldala sem működik már. Hasonló sorsa jutott személyes honlapja, a baloghsandor.com is.
Az elfogatóparancs komoly fordulat ahhoz képest, hogy Balogh mennyire sérthetetlennek mutatta magát. Lényegében leplezetlenül alakított ki egy olyan céghálót, amelynek vállalatai összesen több milliárd forint adótartozást halmoztak fel az elmúlt évtizedekben. Ezzel párhuzamosan számos állami támogatást szerzett meg, és komoly állami pozíciókhoz jutott. A gyakorlatban ő volt a legfontosabb döntéshozója a budapesti vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft.-nek, elnökként irányította a Magyar Szinkronúszó Szövetséget, a Magyar Ökölvívó Szakszövetségben pedig most is elnökségi tag. Folyamatosan kereste a szereplést, leginkább az érdekeltségébe tartozó médiacsatornákon vagy a közmédiában jelent meg.
Ehhez jött hozzá, hogy a cégbirodalom egy jelentős része Bártfai-Mager rózsadombi házában működött, aki már a 2000-es években is komoly állami pozíciókban dolgozott, 2011 és 2016 között az MNB Monetáris tanácsának volt a tagja. Amikor a tavaly májusi cikkünk miatt megkerestük Bártfai-Magert és Baloghot, azt közölték, hogy Balogh ingyen használta a rózsadombi lakást „üzleti és gazdasági tevékenységére”. Illetve mindketten azt írták, hogy Bártfai-Mager semmit nem tudott a lakásába bejegyzett cégekről.
Hiába szerezett tudomást – ha máshonnan nem is, a cikkünkből – Bártfai-Mager a lakásán működő céghálóról, a reakciói alapján a dolog egyáltalán nem zavarja. Pár hónappal később ugyanis ismét megkerestük a minisztert, amikor arról írtunk, hogy a 90-es években több olyan cégben is szerepet vállalt, amelyek Balogh Sándorhoz, illetve a szerencsi üzletember testvéréhez kötődnek, aki szintén milliárdokkal károsíthatta meg a magyar államot. Ekkor azt közölte velünk, hogy ugyan „a lakás a tulajdonomban van, de azt közel 20 éve nem használom, nem élek ott, az ott folyó tevékenységet nem ismerem, és az említett cégekhez semmiféle közöm nincs, nem adtam engedélyt arra, hogy ott bármilyen társaság működjön”. Pedig működött.
Sőt, annak ellenére, hogy immár több mint másfél év telt el azóta, hogy Bártfai-Mager értesülhetett a céghálóról, továbbra is van olyan szervezet, amely a rózsadombi lakásba van vagy volt a közelmúltig bejegyezve. Ilyen a Techno-System Ügyviteli Zrt., amely májusig Balogh Sándor tulajdonában állt*közvetetten, mostanra pedig egy olyan férfihoz került, aki több szálon kötődik Balogh-hoz. Illetve ilyen a Latin-Amerikai-Magyar Egyesület, amelyet Balogh alapított, és egy egy hónappal ezelőtti bírósági dokumentum szerint továbbra is ő a képviselője.
Bártfai-Mager hétfőn közleményt adott ki arról, hogy több mint 20 éve különváltan él Balogh Sándortól, semmilyen közös cégük, üzleti tevékenységük vagy gazdasági érdekeltségük nincs. Ennek kapcsán megkerestük a minisztert, hogy a Baloghoz köthető szervezetek mi alapján és miért használják a lakását, de ezekre a kérdésekre nem válaszolt.
Azt is megkérdeztük Bártfai-Magertől, mit gondol arról, hogy közvagyonért felelős miniszterként milliárdos adótartozást felhalmozó cégcsoport használta székhelyként az ingatlanját. Illetve azt is, miért működhettek a céghálóba tartozó cégek az ingatlanjában azt követően is, hogy a tudomására juthattak az általunk ismertetett információk.
Bártfai-Mager a kérdéseinkre azt írta, hogy
„tudomásommal és jóváhagyásommal nem volt és nincs bejegyezve semmilyen – Balogh Sándor és ismerősei által birtokolt – cég”.
Tehát hiába jelent meg több cikk is arról másfél éve, hogy mintegy 60, Balogh Sándorhoz köthető vállalat működött a miniszter lakásában, Bártfai-Mager Andrea azt állítja, hogy ezekről mindmáig nincs tudomása. | A minisztert nem zavarja, hogy az államot milliárdokkal károsító cégháló működött a lakásában | Bártfai-Mager Andreának nincs tudomása arról, hogy a körözött Balogh Sándornak cégei lettek volna bejegyezve a lakására, pedig erről több cikk is megjelent. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191204/a-kozvagyonert-felelos-minisztert-nem-zavarja-hogy-az-allamot-milliardokkal-karosito-ceghalo-mukodott-a-lakasaban/ | 2019-12-04 15:29:00 | true | null | null | G7 |
A Városliget olyan sajátos területe ma Budapestnek, ahol szemmel láthatóan nem kell betartani a máshol érvényes jogszabályokat és törvényi előírásokat. A tilosban parkolástól kezdve az azbesztmentesítés szabálytalanságain át a környezetkárosításig mindenre akad példa. De a máshol büntetéssel, vagy legalább vizsgálattal járó esetek a Ligetben következmény nélkül maradhatnak.
Mint az köztudott, a Liget Projekt keretében zajló építkezésekről egy 2013-ban meghozott, kimondottan a Városliget "megújítását és fejlesztését" célzó törvény intézkedik. A törvény nyomán létrejött Városliget Építési Szabályzat (VÉSZ) pedig kimondja, hogy a Ligetben zajló beruházások során nem kell betartani sem a fővárosi, sem az országos településrendezési előírásokat.
Több mint 18 milliárd forintért épül a Magyar Zene Háza a Városligetben Erőszakkal eltávolított demonstrálók, egymásnak ellentmondó építési adatok, dupla kordon mögött, éjjel-nappal zajló munkavégzés – megkezdődött a Ligetben a Magyar Zene Háza építése.
Ráadásul mivel a kormány többször módosította a Liget Projekt tartalmát, még ezek a Városligetre vonatkozó speciális építési szabályok is sokszor módosultak, s egyre több mindent "engedtek meg" az építtetőnek. Elvileg ez persze nem jelenthetné azt, hogy a hatályos törvényeket – legyenek azok a környezetvédelemre, a közúti közlekedésre, vagy a munkavédelemre vonatkozóak – nem kellene betartani a Városligetben. A gyakorlatban azonban a beruházás során a legváltozatosabb módon hágják át és sértik meg a kötelező törvényi előírásokat.
Emellett úgy tűnik, mintha maga a projektgazda Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. sem tudná, pontosan mi és hol épül a Ligetben. A honlapjukon fellelhető Városligeti Építési Szabályzat ugyanis nem egyezik meg a jelenleg hatályos Építési Szabályzattal; még a Szabályozási Terven is máshol vannak vagy más méretűek az egyes építési helyek és védendő fák, mint a hatályos VÉSZ tervrajzán.
Talán ez tévesztette meg a kormányfőt, aki a november 8-ai reggeli interjújában a projekt részeként hivatkozott a városligeti Regnum Marianum templom újjáépítésére – holott ez az építkezés soha nem szerepelt a Liget Projekt tervei közt. De az is lehet, hogy Orbán Viktor már ismeri a Liget átalakításának legújabb változatát, csak még mások nem tudnak róla.
“Ideiglenesen" közparkoló lett a parkból
Hogy maguk a hatóságok sem igazodnak ki azon, mit szabad és mit nem a Városligetben, jól példázza a Liget területén kialakult parkolási anomália. Míg korábban az 56-osok terén másfél ezer autó parkolhatott, a Néprajzi Múzeum építése miatt ennek a lehetősége megszűnt.
Így az autók és autósok "beszorultak" a Liget belső útjaira, sőt zöldfelületeire. Oda, ahol korábban tilos volt megállni, most viszont senki nem tudja, mi a szabály. A Ligetben ugyanis a rendőrség és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) feladata lenne az intézkedés, de ők nem büntetik a szabálytalan parkolást.
A két hatóság tavaly decemberi tájékoztatása szerint a Liget Projekt építkezései miatt "ideiglenes forgalmi rend" működik a parkban, amely "várhatóan rövid időn belül megszűnik".
Ennek azonban nem sok köze van a valósághoz: semmilyen parkolási rendről nem beszélhetünk azóta se, és ez vélhetően hosszú ideig, az építkezések befejezéséig így is marad. A park vagyonkezelője, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. viszont nem vesz tudomást a problémáról.
"Megérkeztél!" üdvözlik honlapjukon a látogatókat, akik szerintük kerékpárral, kutyával, gyerekkel érkeznek a Ligetbe, de autóval nem. A projekt alternatív világában egyébként is "autómentes utak" és "értő gondossággal kezelt növények" találhatók a parkban. Holott a nagyobb rendezvényeken nemcsak a Liget belső útjain, de a füvön, vagy akár a százados platánok tövében is lehet parkolni, személyautóknak, teherszállítóknak, kamionoknak egyaránt.
Mindez annak ellenére zajlik így, hogy maga a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. rendelte meg és hozta nyilvánosságra azt a tanulmányt, mely a park kerttörténeti értékű növényeinek fokozott védelmére figyelmeztet. Többek között arra, hogy nemcsak az idős fákat, de azok környezetét, talaját sem szabad terhelni.
A Városligeti-tó környezetében lévő fákra vonatkozóan például a tanulmány kijelenti: "a park legidősebb faállományának egy jelentős része itt található. Ezek fokozott védelme, környezetének, talajviszonyainak bolygatásmentes biztosítása szükséges." Ám a parknak épp ez a része volt a 2017-es FINA Vizes Világbajnokság színhelye, a civil aktivistákon kívül viszont senki sem figyelmeztetett a történeti értékű fákat érő károkra.
Büntetlenül mozoghattak több tonnás munkagépek a József nádor által ültetett platánok tövében, sőt az útjukban lévő ágakat le is törhették az építők a tóban elhelyezett medencék és lelátók kedvéért. Az okozott károk nagyságára jellemző, hogy a Vizes VB utáni helyreállításnak csak a tervezési költségeire 45 millió forintot kapott a Liget tájépítészeti tervezésével megbízott Garten Studio.
A Városliget Zrt. persze nyilván tisztában van azzal, hogy a történeti értékű fák talaja nem terhelhető, hisz ez idő előtti pusztulásukat okozhatja. Egy általuk kiadott nyilatkozat is ezt bizonyítja: a Néprajzi Múzeum építése során egy közel 100 éves tölgyfa kidőlését azzal magyarázták, hogy az elmúlt évtizedek katonai díszszemléi során feltöltődött a talaj és emiatt korhadt el a fa gyökérzete.
Valójában a szakszerűtlenül végrehajtott faátültetés – hiszen hiányzott a fa évekig tartó előkészítése és megfelelő kipányvázása – okozta a fa pusztulását, mégha a talaj tömörödése is szerepet játszhatott ebben.
De mindenképpen álságos cinikus a Városliget Zrt. érvelése: a projekt építkezései – melyek során több ezer tonnányi építőanyagot pakolnak le a park területén – rengeteg fa idő előtti pusztulását fogják okozni.
Az a szabály, hogy nincs szabály
A projekt építkezéseinek beindulásával aztán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Ligetben az a szabály, hogy nincs szabály. Természetesen ez csak az építtető Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-re érvényes.
A VÉSZ-ben kijelölt építési helyeken kívül a park jelentős részét – az elvileg engedélyezettnél jóval nagyobb területet – lezárták a látogatók elől. Az építési területek határai folyton változnak, az építkezést jelölő információs táblák viszont sok esetben hiányoznak.
Hazugságnak bizonyult az ígéret, hogy nem vágnak ki egészséges fát a Ligetben, hiszen fák tucatjait vágták ki az építkezések kedvéért. A közműfektetések miatt a parkot keresztül-kasul feltúrták, a közműárkok néhol egy méterre sincsenek a fáktól, látszanak a fák átvágott gyökerei. A ligetvédők számos esetben értesítették is a hatóságokat, amikor a hatályos rendeletekkel ellentétes környezetkárosítást tapasztaltak, ám ezek az ügyek sosem jutottak el a felelősségre vonásig.
De nem történt meg a kivizsgálás és az okozott kár felmérése az azbesztmentesítés elmaradása miatt sem. A Liget épületeinek bontásakor több esetben elmaradt az épületek előzetes azbesztmentesítése. A bontás során nem tartották be a munkavédelmi előírásokat, majd azbesztes sittet hagytak a területen. A Petőfi Csarnok lebontása után csak hónapokkal később és csak a ligetvédőknek köszönhetően – akik bevizsgáltatták a PeCsa területén hagyott törmeléket – került sor egyáltalán a terület felmérésére és a veszélyes hulladék elkülönítésére.
"Nagyon komoly mulasztásról van szó, amely akár hosszú távon emberéleteket is követelhet: a bontás során a levegőbe került azbeszt a munkások és a Ligetet használók egészségét veszélyeztette" – a súlyos kijelentést bizonyítékokkal támasztották alá a ligetvédők, és feljelentést is tettek, a hatóságok mégsem intézkedtek.
A PeCsa területén, a földfelszínen és a földben lévő azbeszttartalmú anyagok eltávolítása csak idén nyáron kezdődött meg. A Vidra Kft. 300 millió forintért végzi 2019. december 10-ig ezt a kármentesítést a területen. A munkavégzés szabálytalanságai miatt szintén történtek hatósági bejelentések: a Közbeszerzési Értesítőben lévő leírás szerint kb. 22 tonnányi azbeszttartalmú hulladékot és földet távolít el a Vidra Kft., állandó laboratóriumi felügyelet mellett, a folyamatos pormegkötésre, a törmelék letakarása ügyelve.
Az előírásokat viszont e munka során sem mindig tartották be. Az azbesztveszélyről az építési terület kerítésén például semmiféle figyelmeztető jelzés nincs kihelyezve a lakosság számára, kizárólag a kerítésen belüli fémkordonokra tettek figyelmeztető feliratokat, de már ezek is eltűntek. Legalábbis ez volt a december eleji állás.
Budapest új városvezetése mindenesetre már felismerte, hogy a Városliget védelemre szorul. A Főváros Közgyűlés november 5-ei határozatai között szerepel többek közt a 200 éves park történeti kertté való nyilvánítása. Ha ez megvalósul, nem kerülhet majd sor a jövőben a páratlan értékű növényzetet veszélyeztető, pusztító építkezésre.
Kérdés azonban, hogy mivel a beruházások nem álltak le, milyen helyrehozhatatlan károkat fog még okozni a Liget Projekt a továbbiakban. Az állami beruházás folytatását képviselő kormány és az október 13-ai választások után ellenzéki vezetésű főváros között eddig arról folyt az egyezkedés, hogy projekt mely elemeit, mely épületeket lehetne úgymond "elhagyni".
A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a projekt még meg nem kezdett építkezéseit nem támogatja, s összességében a közparki funkció megőrzését tartja elsődlegesnek. Döntések híján egyelőre egyfajta üzengetés indult meg a sajtón keresztül: a projekt miniszteri biztosa, Baán László például úgy nyilatkozott, hogy szerinte "abszurd lenne" leállítani a már folyó építkezéseket. A sajtóban pedig – s vélhetően a kormányzat és a főváros döntéshozóinak köreiben is – megindultak a számítgatások és találgatások, "megéri-e" leállítani a már megkezdett beruházásokat.
Csakhogy a betonba ölt milliárdok számolgatása mellett a Városligetet eddig ért, és az építkezések folytatása esetén várható további károkat is fel kellene mérni. Az eddigi rombolás ugyanis nemcsak mérhetetlen eszmei veszteséggel, hanem milliárdokban mérhető anyagi kárral is járt. S ha a Liget Projekt megkezdett beruházásai az eddigi törvénysértő módon folynak tovább, a kárfelmérés és a törvénysértések felszámolásának szándéka nélkül, a Városliget megmentéséről nemigen lehet majd beszélni.
Ezért a ligetvédők első lépésként a park bejárását javasolták a főváros új vezetésének, hogy a beruházások okozta helyrehozható és már helyrehozhatatlan károkat megmutassák. A Liget-bejárásra december 13-án a két főpolgármester-helyettessel, Kerpel-Fronius Gáborral és Dorosz Dáviddal, és számos más meghívottal együtt fog sor kerülni.
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki.
A szerző a Ligetvédők civil aktivista csoport tagja. Fotó: adatkutyak.hu
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | Súlyos környezetkárosítások és törvénysértések jellemzik a Liget Projekt építkezéseit | A Városliget olyan sajátos területe ma Budapestnek, ahol szemmel láthatóan nem kell betartani a máshol érvényes jogszabályokat és törvényi előírásokat. A tilosban parkolástól kezdve az azbesztmentesítés szabálytalanságain át a környezetkárosításig mindenre akad példa. De a máshol büntetéssel, vagy legalább vizsgálattal járó esetek a Ligetben következmény nélkül maradhatnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/12/03/sulyos-kornyezetkarositasok-es-torvenysertesek-jellemzik-a-liget-projekt-epitkezeseit/ | 2019-12-03 15:45:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly nyáron jelent meg itthon a hír, hogy a magyar állam 2017-ben vett egy szállodát Szatmárnémetiben. Egész pontosan a magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. megvásárolta a romániai Dacia SA vállalatot, aminek a birtokában van a Pannónia Szálló.
A vásárlásról ugyan beszámolt tavaly a magyar állami hírügynökség, de az MTI-híren kívül semmilyen hivatalos információ nem derült ki az ügyletről. A vételár sem a magyar, sem a román sajtóban nem jelent meg: sem a magyar állam, sem a Manevi, sem a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV nem hozta nyilvánosságra, és egy kormánypárti politikus sem nyilatkozott az ügyben.
Közérdekű adatigénylésben kértük ki a Manevi Zrt.-től az adásvételi szerződést, de az állami vállalat üzleti titokra hivatkozva megtagadta a dokumentum kiadását. Nem nyugodtunk ebbe bele, hanem panaszt tettünk a Manevi ellen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
Könyv szerint 1,2 milliárd forintot ér a szatmárnémeti szállodát birtokló cég, amit tavaly vett meg a magyar állam
A magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. tavaly decemberben megvette a román Dacia SA nevű céget, és azon keresztül a Szatmárnémetiben található Pannónia Szállót. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, és a Manevi üzleti titokra hivatkozva nem adta ki az adásvételi szerződést. A két cég irataiból azonban sikerült kiderítenünk néhány információt a tranzakcióval kapcsolatban.
Közben a magyar állami vállalat és az általa megvásárolt romániai magáncég irataiból sikerült kiderítenünk néhány fontos információt: a Manevi 2017 óta tulajdonosa egy 1,2 milliárd forint értékű cégnek, a Dacia SA-ba pedig ugyanabban az évben beletett valaki bő 2,4 millió eurót (kb. 730 millió forintot).
Nemrég megkaptuk a NAIH állásfoglalását: a hatóság szerint a Manevi jogosan tagadta meg a szerződés kiadását.
A NAIH részletesen leírta, mivel indokolta neki a Manevi azt, hogy nem adta ki az Átlátszó közadatigénylésére a romániai szálloda megvásárlásával kapcsolatos szerződést.
A Manevi egyrészt azzal érvelt a hatóságnak, hogy állami cégek esetén az üzleti információk nyilvánossága hátráltathatja, sőt akár el is lehetetlenítheti a gazdasági érdekeiket, tehát erre figyelni kell.
„A közfeladatot ellátó szervek vonatkozásában előírt nyilvánosság hatással lehet a piaci versenyre azáltal, hogy az ilyen, állami tulajdonú társaságok gazdasági érdekeit hátráltathatja, akár ellehetetlenítheti. Figyelemmel kell lenni tehát arra, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága ne korlátozza a jogszerű nemzetgazdasági érdekeket, a különböző érdekek között egyensúlyt kell teremteni.”
Erre az egyensúlyra a jelek szerint kényesen ügyel a tavalyi mérlegadatai szerint 10,5 milliárd forint saját tőkével rendelkező állami cég, ugyanis a honlapján még azt sem tette közzé, hogy mivel is foglalkozik tulajdonképpen.
A Manevi másik indoklása az volt a NAIH felé, hogy szerintük csak a vállalat állami részesedése állami vagyon, de a vállalat vagyonelemei nem azok, mert azok a társasági vagyon részei.
A NAIH elfogadta a Manevi érvelését, és csupán arra szólította fel az állami vállalatot, hogy legalább olyan részletesen magyarázza meg az Átlátszónak is az adatigénylés elutasítását, ahogy a hatóságnak tette.
Ennek eleget téve a Manevi egy 2,5 oldalas levélben indokolta meg nekünk is, hogy miért nem adja ki a romániai szálloda megvásárlásával kapcsolatos szerződést. A levélben a NAIH fenti állásfoglalására, és az Alkotmánybíróság egy 2011-es döntésére hivatkozva az állami vállalat részletesen kifejti az adatigénylésünk megtagadásával kapcsolatos érveit, amelyeket az adatvédelmi hatóságnak is leírt. Röviden:
üzleti titok
nem állami vagyon
Mivel nem értünk egyet a Manevivel, bírósághoz fordulunk a szállodavásárlási szerződésért.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A szatmárnémeti Pannónia Szálló (korábbi nevén Dacia Hotel) 2010-ben (forrás: Wikipedia) | A NAIH szerint nem tartozik a nyilvánosságra, hogy mennyiért vett romániai szállodát az állam | 2017-ben egy magyar állami vállalat megvásárolt egy romániai céget, és azon keresztül egy szállodát, ám a vételárat nem hozták nyilvánosságra. Tavaly közadatigénylésben kértük ki az adásvételi szerződést, de a Manevi Zrt. üzleti titokra hivatkozva megtagadta a kiadását. Emiatt panaszt tettünk a NAIH-nál, de a hatóság elfogadta a Manevi érvelését, miszerint a szálloda nem állami, hanem társasági vagyon. Pert indítunk a szerződésért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/04/a-naih-szerint-nem-tartozik-a-nyilvanossagra-hogy-mennyiert-vett-romaniai-szallodat-az-allam-birosaghoz-fordulunk-az-ugyben/ | 2019-12-04 15:54:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A bulinegyed körüli viták évek óta tartanak, a lakók szerint az lenne a legjobb, ha azonnal bevezetnék az éjféli zárórát. A vállalkozók ezt túlságosan drasztikusnak és elfogadhatatlannak tartják. Gyakori érv, hogy a bulinegyed nagyon fontos a magyar turizmusban is, és jelentős gazdasági hatása van.
Erről azonban valójában elég keveset tudni, Nidermüller Péter VII. kerületi polgármester is úgy kért egymilliárdos állami támogatást, hogy csak annyit jelzett a kormány felé, hogy az állam évi több tízmilliárd adó- és járulékbevételhez jut. Ezért megnéztük, hogyan teljesítenek a bulinegyed cégei, és ebből mennyi pénzt láthat a kerület, a főváros és az állam.
18 milliárdos buli
A Bisnode PartnerControl szolgáltatásának segítségével legyűjtöttük a vendéglátással foglalkozó cégeket, amelyek a bulinegyedben működnek*A címeket a 1072, 1073 és 1075 irányítószámokra szűrtük le, így néhány Erzsébet körúton kívüli cég is bekerült a gyűjtésbe, tehát tágan értelmeztük a Belső-Erzsébetvárosban, a Kis- és Nagykörút között található területet. A vállalkozások székhelye alapján szűrtünk, így kimaradnak olyan cégek, amik bár itt működnek, de nem ide vannak bejelentve, illetve vannak ide bejelentett, de máshol (is) működő cégek. A nagyobb szórakozóhelyek azonban ellenőrzésünk alapján nem maradtak ki. Mivel több telephelyen működő cégeknél nincs lehetőség a cégadatok alapján a bevételek megosztására, jobb módszert nem ismerünk a becslés elkészítésére.. Cikkekben korábban 400 körüli vendéglátóhelyről írtak Belső-Erzsébetvárosban, a cégadatok alapján 198 céget találtunk, amelyből 172 adott le 2018-as beszámolót. Ezek közül azonban 31-nek egyáltalán nem volt bevétele tavaly.
A cégeket térképre is tettük: jól látható nemcsak az, hogy szinte minden háztömbben működik vendéglátóhely – étterem és/vagy kocsma -, hanem az is, hogy melyik cég mekkora bevételhez jut.
A bulinegyed vendéglátó cégeinek térképe a 2018-as árbevételük alapján (millió forint)
A piac igen koncentrált: csupán 11 cég hozza a bevételek felét. De paradox módon
a legnagyobb bevételű cég a bulinegyedben a Tarján Food Kft., ami McDonald's éttermeket üzemeltet, és nem sok köze van a bulituristákhoz.
A bulinegyed legnagyobb vendéglátós cégeit összesítve az látszik, hogy a 20 legnagyobb cég adja az árbevétel 66, az adózott eredmény 108 és a foglalkoztatottak 58 százalékát.
Az alábbi térképen a bulinegyed vendéglátással foglalkozó cégeinek 2018-as nyereségét mutatjuk . Jól látható, hogy a Szimpla City, a Tarján Food és a Waffel City adják az összes cég profitjának a felét. A 198 bulinegyedes cég közül 56 volt veszteséges, 69 vagy nem adott le beszámolót, vagy pont nullára hozta ki az évet, és 73 termelt profitot.
A bulinegyed vendéglátó cégeinek térképe a 2018-as nyereségük (adózott eredmény) alapján (millió forint)
A bulinegyedben alkalmazott munkavállalók száma is érdekes, mert a vendéglátósok szerint több ezren dolgoznak itt. Egy tüntetésen száz vendéglátóhely ezernél is több dolgozója vonult fel 2017-ben, egy transzparens tízezer ember munkahelyét féltette. Ehhez képest az általunk vizsgált 198 cégnél 1535 munkavállaló volt – a McDonald’s franchise cég nélkül 1428.
Kerestük a bulinegyed szórakozóhelyeinek érdekeit képviselő Élő Erzsébetváros Egyesületet, hogy mennyi alkalmazott van szerintük a bulinegyedben, de kérdéseinkre nem válaszoltak.
Az alábbi térképen különösen érdekes, hogy a bárokkal és éttermekkel teli Gozsdu Udvarnál milyen kevés alkalmazott látszik. Természetesen lehet, hogy főként máshova bejelentett cégek működnek ott, de azért furcsa a jelenség.
A bulinegyed vendéglátó cégeinek térképe az alkalmazottak száma (fő)
Érdemes azt is megnézni, hogy üzletileg hogyan teljesítenek a bulinegyed vendéglátósai az egész fővároshoz viszonyítva. Az általunk összegyűjtött cégek adatait összevetettük a Nemzeti Cégtár teljes Budapestre vonatkozó adataival: ebből az látható, hogy annyira nem kiemelkedő a fővároson belül a terület gazdasági súlya.
A bulinegyed 17,8 milliárdos árbevétele csupán a fővárosi vendéglátás 521 milliárdos forgalmának 3,4 százalékát adta 2018-ban.
Ez alapján kérdésesnek tűnik, hogy a VII. kerületi szórakozóhelyek nyitva tartásának korlátozása megrendítené a budapesti turizmust. Az üzemeltetőknek, tulajdonosoknak ez természetesen rosszul jönne, de az esetlegesen bezáró helyeken dolgozók valószínűleg gyorsan el tudnának helyezkedni, hiszen hiányszakmáról van szó.
Az államnak hozza a pénzt, a kerülettől viszi
A fővárosi gazdaságban tehát eltörpül a bulinegyed szerepe, de még inkább igaz ez a kerület bevételeire. Erzsébetvárosnak két bevételi forrása van a vendéglátóhelyektől: az iparűzési adójuk, illetve a felügyeleti díj, ismertebb nevén a kocsmaadó. Utóbbiból 2018-ban 19 millió forintot szedett be az önkormányzat.
Az iparűzési adót a céges eredménykimutatások alapján tudjuk megbecsülni*A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) alapján az árbevétel anyagköltséggel és egyéb ráfordítással csökkentett értéke adja meg az adó alapját. Ezt a fővárosban használt 2 százalékos kulccsal megszorozva kapott értéket még meg kellett a kerület (47,5%) és a főváros (52,5%) között osztani.. Ebből pedig azt kapjuk, hogy a vendéglátóhelyek elképesztően keveset, 44,4 millió forintot fizettek az önkormányzatnak. Márpedig a VII. kerület 2018-as iparűzésiadó-bevétele 4,2 milliárd forint volt összesen, ehhez képest ez elhanyagolható.
Ami a kiadásokat illeti, korábbi tájékoztatások szerint évi legalább 300 milliós költséget okoz a buliturizmus utáni takarítás. Kerestük az önkormányzatot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ arra, hogy mekkora költségekkel lehet számolni. A korábbi önkormányzati honlap tartalmát pedig elérhetetlenné tette az új vezetés.
Megtaláltuk viszont, hogy az önkormányzati Erzsébetváros Fejlesztési és Beruházás Kft. 125 millió forintra szerződött egy céggel Belső-Erzsébetváros szokásoson felüli takarítására egy évre. Ha a kiadási oldalon csak ezzel az egyetlen fellelhető takarítási szerződéssel számolunk, már akkor is
éves szinten több százmilliós ráfizetést jelentenek a bulinegyed kocsmái az erzsébetvárosi önkormányzatnak.
Mégse mindenki jár rosszul a konfliktusos, olcsó italozásra berendezkedett turizmussal: az államnak semmilyen kiadása nincsen, viszont a bevételek ott kötnek ki. Becslésünk szerint nem is kevés:
2018-ban az állam 4,4 milliárdot kaszálhatott a bulinegyed kocsmáin.
Fontos kiemelni, hogy ez csak becslés, mert a nettó árbevétel utáni áfa összegét nagyban befolyásolja, hogy mekkora volt az étel-, és mekkora az italeladás, utóbbinak ugyanis nem 27, hanem csak 5 százalékos a kulcsa. Azt feltételeztük, hogy a bevétel kétharmadát tették ki az italok.
Az áfa mellett a bérjárulékok és az szja a legjelentősebb tétel, a társasági adó azonban szinte teljesen elhanyagolható. Korábban Tállai András parlamenti válaszából azt lehetett tudni, hogy a VII. kerületi vendéglátóhelyek és szálláshely-szolgáltatók 2016-ban 6,6 milliárd forint bevételt utaltak a központi költségvetésbe.
Buli és feketézési epicentrum
A bulinegyed cégeinek többségénél az is feltűnő, hogy milyen sok esetben van NAV, bírósági és egyéb végrehajtás, a legnagyobb cégek többségénél találkoztunk ilyennel a cégadatbázisban. Az éves beszámolókból az is látszik, hogy a cégeknél a bruttó átlagbér 146 ezer forint volt 2018-ban, miközben a minimálbér 138 ezer, a garantált bérminimum 180 ezer forint volt – márpedig a vendéglátásban a szakácsok és felszolgálók túlnyomó többségének meg kellene kapnia a bérminimumot. A 20 legnagyobb céget nem számítva 129 ezer forint volt az átlagos havi bruttó, ami a minimálbért sem érte el – ez csak részmunkaidős foglalkoztatással lehetséges.
A bulinegyedben a cégadatok alapján több mint valószínű, hogy a vendéglátósok egy része zsebbe fizeti az alkalmazottait.
Ezt alátámasztják az ellenőrzések tapasztalatai is. Egy idén nyári, előre meghirdetett razzia után arról számolt be a NAV, hogy az ellenőrzés hetében a bejelentett alkalmi munkavállalók száma 230-cal, míg a kiadott nyugták száma csaknem 20 ezerrel nőtt. Emellett voltak olyan üzletek, amelyek „technikai üzemszünet” miatt az ellenőrzés hetében ki sem nyitottak. De még így is az esetek felében találtak az ellenőrök valamilyen szabálytalanságot, gyakori volt például a zárjegy nélküli alkoholtermékek forgalmazása vagy a gyengébb minőségű italok prémium kategóriás üvegbe való áttöltése.
Ezek alapján az is érdekes kérdés, hogy mennyire reális az 1525 bejelentett munkavállaló. Egy főre ugyanis egymillió forint árbevétel jut, amiből csak 173 ezer forint a teljes havi bérköltség. Feltehetően azonban a bevétel is jelentősebb, mint amit jó pár cég bevall. A vállalkozásoknál ugyanis az árbevétel 70 százalékát teszik ki az anyag jellegű költségek. Márpedig a vendéglátásban ez kifejezetten irreálisnak tűnik. Ezen a soron ugyanis az eladott italok, ételek beszerzési árát könyvelik le.
Életszerűtlen feltételezés, hogy csupán 42 százalékos árréssel dolgoznának a vendéglátóhelyek: ezt bármely ital áránál könnyű végiggondolni. Ha egy sör 600-800 forint csapolva egy vendéglátóhelyen, és a beszerzése kijön 150-200 forintból – de még extra minőség esetén sem lehet drágább 300 forintnál -, akkor minimálisan 100 százalékos árréssel kellene számolni, de inkább 200-zal. Ezáltal
a bulinegyed vendéglátósai több milliárdos adóbevételtől foszthatják meg az államkasszát.
Vagyis a költségvetés akkor is a pénzénél maradna, ha kevesebb buliturista mellett sikerülne előrelépni a gazdaságfehérítésben. De akkor sem bukna (sokat) az állam, ha csak azok a kiemelkedő helyek maradnának fenn, amelyek a bevétel és a nyereség oroszlánrészét adják a bevallások szerint. | Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek | Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik. | null | 1 | https://g7.hu/adat/20191209/nagy-uzlet-a-feketezessel-fertozott-bulinegyed-csak-nem-a-keruletnek/ | 2019-12-09 15:53:00 | true | null | null | G7 |
Vannak gondok a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjával, ami első körben 300 milliárd forintnyi adófizetői forrást tol bele magyar nagyvállalatokba, írtuk legutóbb. Ennek a pénznek egy jelentős része, végső soron egy százmilliárd forintot meghaladó összeg kerülhet olyan cégekhez, amelyek többnyire az állam nagylelkű segítségének köszönhetően termelik a nyereséget, piaci körülmények között viszont nem igazán bizonyítottak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatátPiaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.
Ez meglátszik azon is, hogy mekkora érdeklődés mutatkozott a piacon a kötvényeik iránt. Ha megnézzük, hogy mekkora volt a túljegyzés a kötvények első kibocsátásánál tartott aukciókon – tehát mennyivel több ajánlat érkezett a kötvényekre, mint amennyit a cégek ki akartak bocsájtani -, a következő ábra rajzolódik ki:
A tisztán piaci alapon működő cégek kötvényeire eddig összesen 24 százalékkal több ajánlat érkezett, mint amennyit a cégek kibocsátani kívántak: 167,7 milliárd forintnyi papírra jött 208 milliárdnyi érdeklődés. Ugyanakkor a NER-cégekként számon tartható kibocsátóknál*Ezek az Opus, a Duna Aszfalt, az Appeninn és a Market. már sokkal jobban ki volt centizve a dolog: 98,6 milliárd forintra jutott 99,83 milliárd forint érdeklődés, azaz 1,2 százalékos volt csak a túljegyzés.
Az államtól erősen függő útépítő, a Duna Aszfalt kötvényeire például pontosan annyi ajánlat érkezett, mint amennyit ki akartak bocsátani (30 milliárd forint). Így volt ezzel Mészáros Lőrinc vagyonkezelője, az Opus Nyrt. is, amely 28,6 milliárd forintnyi adósságra kért és kapott ajánlatokat. A nagyrészt az állami munkákon dolgozó Market is csak hajszálnyival több ajánlatot kapott, mint amennyit kért, akárcsak a miniszterelnök veje, Tiborcz István irányítása alatt álló ingatlanos vállalkozás, az Appeninn – mindkét cég 20-20 milliárd forintot vont be a piacról és az MNB-től. (A Mol és az írországi tulajdonosokhoz kötődő Pannonia Bio esetében is pontosan akkora volt az érdeklődés, mint amivel a cégvezetés tervezett.)
Mivel ezek zárt körű kötvénykibocsátások voltak, ezért nagy eséllyel már előre megvoltak a vevők a kötvényekre. Nem is voltak piaci szereplők, amelyek ráígértek volna az előre behozott befektetők ajánlatára. Pedig elvileg lett volna lehetőség erre, mégsem volt több érdeklődés.
Ennek köze lehet a NER-cégek állami függéséhez is. A Duna Aszfalt például 80 százalékban állami forrásból szerezte bevételét, mint azt az MNB által felkért német hitelminősítő, a Scope Ratings is megállapítja. Érdekes módon sem az Opus, sem az Apeninn, sem a Market esetében sem állapítja meg a hitelminősítő az államtól függő üzleti modell kockázatait, pedig a piacon ezek nyilvánvalóan ismertek.
A legnagyobb kibocsátást az MNB programjában egy piacinak számító cég, a Futó Péterhez köthető ingatlanos Cordia bonyolította, amely összesen 44,4 milliárd forintot vont be – pedig eredetileg 40 milliárdot terveztek. Az aukción viszont 53,5 milliárd forintra is lett volna érdeklődés. Ezért lényegesen jobb áron tudták eladni a kötvényeket, a 4 százalékos kupont fizető papír hozamát sikerült 3,8 százalékra leszorítani.
Ennél is nagyobbat javított az Unix és a Baromfi-Coop: előbbi fél százalékkal, utóbbi 0,4 százalékkal jobb hozamszintet ért el, mint amekkora kamatszelvény van a kötvényein (ez azt jelenti, hogy a cégek a névértéknél lényegesen jobb áron tudták eladni a papírokat). Ebben szintén segített a jelentős túljegyzés, akárcsak az Alteonak, amely cégnél a legnagyobb mértékben haladták meg az ajánlatok a tervezett mennyiséget. A Baromfi-Coop két kötvénnyel összesen 29,4 milliárd, az Unix 12,4 milliárd, az Alteo pedig 8,8 milliárd forint forrást vont be. A kereslet felét ezeknél a cégeknél is az MNB biztosította, ám a másik felére lényegesen nagyobb érdeklődés volt. | Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket | Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER cégeibe az MNB kötvényprogramjában. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20191209/ebbol-az-abrabol-kiderul-mennyire-ertekeli-a-piac-a-ner-cegeket/ | 2019-12-09 16:01:00 | true | null | null | G7 |
Kedden jött a meglepetésszerű hír, hogy a Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó 4iG Nyrt. mégsem vásárolja meg a T-Systems Magyarországot, az informatikai vállalat most egy újabb, ezen a héten már a harmadik megnyert közbeszerzéssel vigasztalódhat.
A 4iG nettó 1,37 milliárd forint értékű megbízáshoz jut, miután ajánlatát nyertesként hirdették ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárásán – írja az MTI a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) alapján.
A szerződéskötést követően az ÁEEK Egészséges Budapest projektben résztvevő 25 intézménye részére a 4iG Nyrt. építi ki a wifi-rendszert
Az informatikai társaság a napokban három másik közbeszerzési pályázaton is sikerrel szerepelt. Ezek egyikét szintén az ÁEEK írta ki és megnyerésének köszönhetően
szállíthat és telepíthet műtéti napló beszédleíró szoftvereket a 4iG az ÁEEK Egészséges Budapest projektben résztvevő 25 intézményének.
Szintén hétfői tájékoztatás szerint a 4iG ajánlatát hirdették ki a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) hálózati aktív eszközök szállítására és kapcsolódó szolgáltatások megvalósítására indított közbeszerzési eljárásán mintegy | Ha a T-Systems nem is, egy újabb milliárdos közbeszerzés csak összejött a 4iG-nek | A 4iG nettó 1,37 milliárd forint értékű megbízáshoz jut, miután ajánlatát nyertesként hirdették ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárásán – írja az MTI a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) alapján. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/12/12/ha_a_t-systems_nem_is_egy_ujabb_milliardos_kozbeszerzes_csak_osszejott_a_4ig-nek/ | 2019-12-12 16:07:52 | true | null | null | Index |
A Magyar Telekomnál is meglepődtek, hogy a 4iG az egyik pillanatról a másikra visszalépett a T-Systems megvásárlásáról. Úgy tudjuk még a cég felsőbb körét is derült égből villámcsapásként érte a hétfő este érkező levél, amelyben a Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó informatikai cég a tárgyalások megszakításáról tájékoztatta őket. Korábban ugyanis állítólag a normál ütemben haladtak az egyeztetések.
Az okokat egyelőre a szektorban is csak találgatják, de többen a két nagytulajdonos konfliktustát sejtik a háttérben. Novemberben a 444 írt hosszú cikket a T-Systems felvásárlás hátteréről, az írásról a szerző két héttel ezelőtti podcastunkban is részletesen beszélt. A cikk egyik központi állítása volt, hogy a Mészáros-birodalmat hosszú ideig kitartóan építgető Jászai Gellért összekülönbözött a Mészáros családdal, részben ezért döntött úgy Orbán Viktor, hogy az informatikai üzletet leválasztja felcsúti barátjáról.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkG7 Podcast: Mi Mészáros Lőrinc létezésének a valódi üzenete?Nehezen bírkózik meg az ország azzal a helyzettel, hogy az ország leghatalmasabb üzletembere egy olyan népmesei figura, aki ránézésre is alkalmatlan egy cégcsoport vezetésére. Rényi Pál Dániel, Bódis András és Jandó Zoltán a G7 Podcastban!
Ezt a történetet emlegették fel most lapunknak is. Mészáros és Jászai állítólag nem tudott egyezségre jutni, ezért hiúsult meg az alsó hangon 40 milliárdos ügylet.
Valaki nagyon szabadulni akart a részvényeitől
Érdekes módon a tranzakció lehetséges bukásáról sokkal kevesebbet pletykáltak a piacon, mint anno a felvásárlásról. Utóbbiról hónapokkal a júliusi bejelentés előtt lehetett hallani, júniusban pedig tulajdonképpen már tényként kezelték a dolgot a szektorban és a Magyar Telekomon belül is.
Ezúttal azonban szinte mindenkit meglepett a tárgyalások hirtelen megszakítása. Azért csak szinte, mert a 4iG részvények tőzsdei teljesítménye alapján úgy tűnik azért volt vagy voltak néhányan, akik azért sejtettek valamit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legmagasabb szinten dönthettek Mészáros Lőrincék 40 milliárdos üzletérőlEgyelőre az sem egyértelmű, honnan lesz pénz a mostani felvásárlásra, de a 4iG további akvizíciókat tervez Magyarországon és a régióban.
A cég papírjaival rendkívül élénk volt a kereskedés az elmúlt időszakban. Az előző három hónapban jellemzően napi 100 ezernél kevesebb részvény cserélt gazdát a budapesti tőzsdén, és bár volt néhány kiugró nap, szeptember első napjaitól múlt hét elejéig mindössze három alkalommal ment félmillió papír fölé a forgalom. A legutóbbi hat kereskedési napon azonban kivétel nélkül átlépte a forgalom az ötszázezret, sőt a csúcson az 1,1 milliót közelítette. Másfél hét alatt 5,2 millió részvény cserélt gazdát, ami a közkézhányad (tehát a tőzsdén szabadon forgó papírok) 14 százaléka.
Ez kiugróan magas forgalom, amit más nem nagyon indokolhatott, mint hogy valakik már sejtették, mi következik, és az árfolyammozgás iránya alapján ráborították a piacra a részvényeiket. Az élénk forgalommal párhuzamosan ugyanis a részvények árfolyama lényegében beszakadt. Csak tegnap 10 százalékkal lettek olcsóbbak a 4iG papírok, november vége óta pedig értékük több mint negyedét veszítették el. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a vállalatot 24 milliárd forinttal értékelik kevesebbre, mint két héttel ezelőtt.
Szerda reggel, a hír nyilvános közzététele után további tíz százalékos eséssel már csak 610 forinton kereskedtek a cég papírjaival.
Mennyi eltékozolt közbeszerzés
Utóbbi nem csoda, mivel nagyon úgy tűnt az elmúlt hónapokban, hogy a T-Systems állami megrendeléseinek mennyisége nem teljesen független a tárgyalások alakulásától. Ahogy ezt korábban már írtuk, azokban a hónapokban, amikor a piacon már pletykáltak a tranzakcióról, de a hivatalos bejelentés még nem volt meg, érdekes módon elkerülték a vállalatot az állami megrendelések. Persze elképzelhető, hogy egyszerűen így futottak ki a közbeszerzések, ennek azonban ellentmond, hogy már márciusban hallottunk olyan történetet, miszerint egy államközeli szereplő a tervezett felvásárlás miatt nem szerződött a T-Systemsszel.
Ahogy az is, hogy a hivatalos bejelentést megelőző hetekben, amikor minden bizonnyal az érintettek már tudták, hogy mi várható, a T-Systems újra elkezdett tarolni a közbeszerzéseken, és ez így folytatódott a következő hónapokban is. Csak júliusban közel annyi megbízást kaptak, mint a megelőző öt hónapban, és bár augusztusban jött némi visszaesés, szeptemberben viszont beesett egy gigantikus bő 11 milliárdos közbeszerzés a Helyközi Közösségi Közlekedési Információs rendszer megvalósítására, amit épp a 4iG-vel közösen nyert el a vállalat. Bár 2018-hoz képest összességében így sem teljesített kiemelkedően ezen a területen a T-Systems, az előző hónapokhoz képest így is komoly előrelépés volt a bejelentés utáni időszak.
A Magyar Telekomot kerestük, hogy az okokról érdeklődjünk, de azt válaszolták, hogy a hivatalos tőzsdei közleményben szereplőknél többet nem mondhatnak. Ebben egyébként annyi szerepel, hogy a tárgyalásokat a 4iG kezdeményezésére szakították meg, és finoman azt is jelezték, hogy ennek nem lesznek jogi következményei, hiszen a felek júliusban „egy nem kötelező erejű megállapodást írtak alá”. Hangsúlyozták emellett, hogy
a két vállalat tovább vizsgálja az együttműködési lehetőségeket annak érdekében, hogy partnerségre lépjenek a nagyvállalati és az állami szektor számára értékesített szolgáltatások területén, és a felek között korábban létrejött konzorciumi megállapodások is változatlan feltételekkel hatályban maradnak.
Utóbbiak közül valószínűleg kiemelkedik a már emlegetett Helyközi Közösségi Közlekedési Információs rendszer megvalósítása, ezen ugyanis mindenképpen együtt kell dolgoznia a két vállalatnak. Megkerestük a 4iG-t is, de egyelőre nem kaptunk választ. | Valaki idő előtt sejtette, hogy meghiúsul a nagy T-Systems üzlet | A Telekomnál meglepődtek, de a tőzsdén kevésbé. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191211/valaki-ido-elott-sejtette-hogy-meszarosek-elallnak-a-t-systems-megvasarlasatol/ | 2019-12-11 16:08:00 | true | null | null | G7 |
Folytatódik a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok átvilágítása. Az új városvezetés az Mfor információi szerint külsős szakértőket is bevon a munkába. Dőlnek is ki a csontvázak szép sorban. A fővárosi kukáscég furcsa szerződéskötési gyakorlatáról, illetve az utolsó, Mészáros Lőrinccel kötött zsíros üzletéről már korábban beszámoltunk. A választások és az új Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése között aláírt, 1,5 milliárd forint értékű, két évre szóló pernye-szerződés végképp elfogadhatatlannak bizonyult a Karácsony-kabinet számára és cikkünk megjelenését követően a főpolgármester azonnal hatállyal kezdeményezte az FKF Zrt. vezérigazgatójának menesztését. De úgy tűnik, nem csupán a szemetes cégnél köttettek furcsa üzletek az elmúlt években.
A Fővárosi Kertészeti Zrt. kiemelten közhasznú társaságként működik, tulajdonosa a fővárosi önkormányzat. Fő tevékenysége a Budapesten található csaknem 6 millió négyzetméter kiemelt zöldterülete – mint például a Margitsziget, Városliget, Gellérthegy, Népliget, Hajógyári sziget, Vár-negyed, Belváros – fenntartása és fejlesztése, valamint csaknem száz sport- és játszótér, valamint több tucat szökőkút, vízesés, ivókút, medence és halastó üzemeltetése. Ezen felül évente mintegy 24 millió négyzetméter pázsitterületet kaszál, egy- és kétnyári virágokat és cserjéket ültet.
A város zöldfelületeinek védelme egyre fontosabb szempont, így a cégre is egyre nagyobb figyelem irányul. A cég vezetőjét, Szabó Józsefet környezetvédelemért és zöldpolitikáért felelős főpolgármesteri biztossá nevezte ki az előző főpolgármester, Tarlós István (képünkön) még szeptember elején. Most az is kérdésessé vált, hogy cégvezetői posztját megtarthatja-e. A cég feletti tulajdonosi jogokat egyébként a szintén vezetőváltás alatt álló Budapesti Városüzemeltetési Holding gyakorolja.
A Főkert Zrt-nél végzett átvilágítás során kiderült, hogy a cég bonyolult és nehezen követhető rendszerben szervezi ki közszolgáltatási feladatait egyik leányvállalatának, amely azután alvállalkozóknak adja ki a munkát, amelyek szintén alvállalkozókat fogadnak, amelyek részben a Főkert dolgozóit foglalkoztatják hétvégenként. A bonyolult láncolaton mindenki keres valamicskét, csak a fővárosi önkormányzat nem nyer az ügyön. Mindez azért különösen szembetűnő, mivel a cég üzleti beszámolók szerint elért árbevétele a 2017-es 1,4 milliárd forintról tavaly 789 millióra zuhant, miközben az önkormányzattól kapott működési támogatása 3,3 milliárdról 3,5 milliárdra emelkedett. A dolgozói létszám 27 fővel nőtt tavaly, így most már 419 embert foglalkoztatnak. A társaság bérköltsége elérte az évi 1,5 milliárd forintot, amelyből a menedzsment csaknem 60 milliót visz el. (Szabó József vezérigazgató 1,3 milliót, helyettese 1,15 milliót, míg a gazdasági vezető 1 milliót visz haza havonta, amelyhez 15 százalékos jutalom jár évente.)
A vállalat azonban a megnövekedett létszámmal sem tudja egymaga ellátni a tulajdonos főváros által rábízott közszolgáltatási feladatokat. A munka jelentős részét részben konzorciumoknak, részben saját leányvállalatának, a 2011-ben a Főkert Tervezési Stúdióból Mérnökirodává átkeresztelt társaságnak szervezi ki.
Előbbiek közül kiemelkedik a DeerGarden vezette konzorcium, amely kaszálásra és egyéb parkfenntartási munkákra kötött szerződést 2018-ban 800 millió forint értékben. A szerződés 2020 márciusában jár le. A pénz javát már az első évben kiszámlázták. A konzorcium további alvállalkozókat von be. Az alvállalkozók főbb feladatcsoportonként felosztották a munkát egymás között. Az Őszkorona Kft. például a fasorok és zöldfelületek öntözését végzi, de dolgozik közvetlenül a FŐKERT-nek is.
Az alvállalkozók között akad olyan cég, amelyik 1-2 embert foglalkoztat csupán, de a legnagyobb vállalkozásnak is alig volt több munkatársa ötvennél. Saját tárgyi eszközállományuk változó, de jellemzően alacsony. Így aligha meglepő, hogy a társaságok „erős alvállalkozói háttérrel” bírnak. A konzorcium által elvégzett munka teljesítését egyébként 20 vezető jogosult leigazolni. A Főkert részben kapacitáshiánnyal, részben a fennálló szerződések felmondásának elkerülésével magyarázza a munka kiszervezését.
Nem kevesebb kérdést vet fel a Mérnökiroda bevonása a közszolgáltatási feladatokba. Ez azért aggályos, mert a céget kifejezetten fejlesztési, beruházási vállalkozásként hozták létre, tevékenysége nem terjed ki közszolgáltatással közvetlenül összefüggő feladatvégzésre, mint például gallyazás, cserjekapálás, faápolás. A Mérnökiroda nem is maga végzi el a munkát, hanem alvállalkozókat bíz meg vele.
A Mérnökiroda által bevont alvállalkozók jellemzően apró cégek. A két legjelentősebb alvállalkozó az ÉPKRI-Gold Kft. és a FerroTeam Kft., amelyeknek 1-1 magánszemély a tulajdonosa, mindkettő 2018-ban jött létre, az egyik 0-2, a másik 2-13 főt foglalkoztat, míg az eszközeik értéke nulla. Miközben a Mérnökiroda a Főkert munkavállalóit foglalkoztatja vissza hétvégenként egyszerűsített foglalkoztatási formában, napi bejelentéssel.
A FŐKERT-nek bedolgozó cégek az átvilágítás eredménye szerint a fővárosi megrendeléseknek köszönhetően kiemelkedő jövedelmezőséget tudnak felmutatni. Árbevételükben „jelentős szerepet játszik a Főkert megbízás”. A kaszálás, faápolás tevékenységnél jellemzően 12-15 százalék körüli, míg a szállítást végző alvállalkozóknál 23-25 százalékos a haszon. S ami még ennél is meghökkentőbb megállapítás, hogy a Mérnökiroda jellemzően 20-30 százalékkal alacsonyabb áron végezteti el ugyanazt a munkát az alvállalkozóival, mint anyacége, a Főkert. A gallyazást például nettó 3110 forintért végzik a FŐKERT-nek, míg a Mérnökiroda csupán 2150 forintot fizet.
Az olcsóbb munkából származó haszonból az anyacégnek is részesülnie kellene. A többletnyereség ugyanis elvben legalábbis visszakerülne a Főkerthez, hacsak nem fordították például beruházásra. A Mérnökiroda tavalyi pénzügyi eredményei azonban nem mutattak plusz profitot.
Az átvilágítást végzők aggályosnak tartják, hogy a Mérnökiroda alvállalkozói nem maguk végzik el a munkát - valójában csupán munkaközvetítők, gyenge pénzügyi paraméterekkel, kétes reputációval - hanem alvállalkozói láncolatot alakítanak ki, így az önkormányzat által adott kompenzáció többszörös hasznot is finanszírozhat. Azt viszont javukra írják, hogy a kapott információk szerint az elvégzett munka rendben volt. | Az FKF után a Főkert került célkeresztbe | Hétvégenként saját cégüknek dolgoznak vissza külsősként a Főkert dolgozói. A fővárosi kertészeti cég ugyanis leányvállalatára bízza közszolgáltatási feladatainak jó részét, amely azután alvállalkozókkal végezteti el a munkát, illetve gyakorta a Főkert saját embereivel. Mindenki jól jár, kivéve a fővárosi önkormányzatot. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/fokert.html | 2019-12-09 16:13:00 | true | null | null | mfor.hu |
Több mint félmilliárd forint adó elcsalásával gyanúsítják Balogh Sándort, a budapesti vizes vb-t szervező cég korábbi gazdasági igazgatóját, akiről múlt héten derült ki, hogy két elfogatóparancsot adtak ki ellene. Úgy hallottuk, hogy november végén az adóhatóság (NAV) emberei házkutatást is tartottak Balogh cégbirodalmának egyik központjában, ahol a kapucsengőn tavaly még egykori felesége, a nemzeti vagyonért felelős miniszter Bártfai-Mager Andrea neve is szerepelt.
A komoly bűncselekményekkel meggyanúsított üzletember – akinek munkásságát korábban hosszú cikkben mutattuk be – időközben eltűnt, több ismerője is azt feltételezi, hogy Dubajban lehet.
Évekig nem fizettek adót
Balogh Sándor ellen hivatalosan „üzletszerűen elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt” folyik büntetőügy. Ez egy olyan iratból derül ki, amelyet az adóhatóság küldött a cégbíróságnak még november 27-én, pont azon a napon, amikor a vállalkozóval szemben az első elfogatóparancsot is kiadták. A dokumentum szerint az érintett céget teljes egészében zár alá vették a magyar állam javára, azaz
tulajdonképpen vagyonelkobzást rendelt el a NAV.
Az iratban azt is részletesen kifejtik, hogy erre miért került sor. A leírás szerint az érintett vállalat, a
„Balogh Sándor ügyvezetése, képviselete alatt álló Globimpex Zrt. 2015. 12. havi bevallását nullás adattartalommal nyújtotta be, abban sem értékesítést, sem beszerzést nem szerepeltetett, annak ellenére, hogy a társaság vevőpartnerei a Globimpex Zrt-től történő beszerzést közöltek a bevallásukban.”
Ezt a gyakorlatot aztán a következő három évben is folytatta a vállalat, amely így több mint 340 millió forintnyi áfát nem fizetett be (a csillagra kattintva kiderül, hogyan lehet ezzel a módszerrel áfát-csalni)*Egy vállalatnak némileg leegyszerűsítve a bevételei és kiadásai különbözete után kell befizetnie az általános forgalmi adót. Tehát, ha egy cég egy adott hónapban csinál 100 millió forint árbevételt, de közben ehhez kapcsolódóan felmerül 80 millió forintnyi költsége, akkor az áfát csak 20 millió forint után fizeti be. Azaz az áfa-fizetés mértékét csökkenteni lehet kiadásszámlákkal, ám ilyenkor logikusan az fizeti meg az adót, akitől mi vásárolunk, hiszen a mi kiadásunk neki bevétel. A gond akkor van, ha egy cég kimutatja a költséget, és így nem fizeti meg az áfát, de a vállalat, aki papíron szállított neki, nem mutatja ki a bevételét, így ő sem fizeti be az áfát. A NAV szerint ez történt ebben az esetben is.. Ráadásul nem csak ez a cég járt el így. A NAV határozata másik két vállalatot is említ, és bár ezek közül az egyiket nem is Balogh Sándor irányította az érintett időszakban, de az irat alapján ő „végzett bevételszerző gazdasági tevékenységet”, így ezt a pénzt is rajta keresik. Minden felsorolt ügyet egybevetve
„Balogh Sándor az általa irányított gazdasági társaságok tevékenysége következtében összesen 587.019.240 forint – vagyoni hátrányt okozott a magyar költségvetésnek”
– állapítja meg a NAV határozata.
Két testvér, egy módszer
A NAV határozatában felvázolt módszer azért is érdekes, mert nagyon hasonlít arra, amelyet egy borsodi – az adóhatóság által bűnszervezetnek nevezett – céghálót feltáró cikkünkben tavaly bemutattunk. Azt a szervezetet Balogh Sándor testvére vezette, aki ellen emiatt egy tavalyi, szintén cégbírósági irat szerint „bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanújával” indult eljárás.
A két testvér a kilencvenes években együtt kezdett el üzletelni. Első igazán nagy dobásuk, a műszaki cikkekkel kereskedő, országosan is ismert Balox alapítói között Balogh Sándor akkori párja, Bártfai-Mager Andrea is ott volt. A Balogh testvérek üzleti ügyei mostanra látszólag szétváltak, a jelenlegi vagyonminiszter pedig már a kétezres évek elején végleg búcsút vett tőlük, de a kilencvenes években még együtt mozogtak. A testvérek ekkor építettek fel egy olyan cégcsoportot, amely bizonyos szempontból a most az adóhatóság célkeresztjébe került vállalatbirodalmaik előszobája volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy testvérpár útja a Szerencsekeréktől a milliárdos adótartozást felhalmozó céghálókigA kilencvenes években együtt vállalkoztak a vagyonminiszterrel, egyikük részben Bártfai-Mager Andrea lakásán üzemeltette céghálóját.
A gyanú szerint adócsalási céllal kialakított két hálózat között látszólag az egyetlen érdemi különbség a cégháló végén álló személyekben volt. Míg a borsodi szervezetnél az ilyen bukó (tehát a hatalmas adótartozással bedöntött) cégek egy idő után nincstelen strómanok vagy fellelhetetlen külföldi állampolgárok tulajdonába kerültek, addig Balogh Sándor érdekeltségeinél ez máshogy történt.
Ahogy az üzletembert bemutató tavalyi cikkünkben is írtuk, a sok esetben százmilliós nagyságrendű adótartozást felhalmozó cégek jellemzően Baloghoz közel álló embereknél kötöttek ki. Így a vállalkozó közvetlen környezetében lévők közül többen jelenleg is szerepelnek a NAV adóslistáin.
Ez is arra utal, hogy a határozatban említett három cég csak a jéghegy csúcsa lehet, ennél sokkal több vállalkozásban kerülhetnek még elő hasonló ügyek. Balogh Sándornak, illetve üzleti körének százas nagyságrendben volt valamilyen érdekeltsége különböző cégekben, és ezek közül
közel harminc olyat azonosítottunk, amelynek valamikor a múltban volt 100 milliósnál nagyobb adótartozása.
Akkori cikkünk alapján a költségvetést több milliárd forint értékben károsíthatta meg a hálózat.
Nincsen lakcíme
Bár Bártfai-Mager Andrea ekkor már hosszú évek óta nem volt céges üzleti kapcsolatban Baloghékkal – és ezt minden egyes alkalommal hangsúlyozta kérdésünkre, amikor szóba kerültek a volt férje kétes ügyei –, az érintett vállalatok egy jelentős része mégis két olyan ingatlanba volt bejegyezve, amelyek köthetőek a miniszterhez.
Az egyik Bártfai-Mager rózsadombi lakása volt, ahová az adóhatósági határozatban szereplő három vállalatból kettő évekig be volt jelentve. Ugyanakkor még hónapokkal azelőtt az időpont előtt elköltöztek onnan, amikor a NAV szerint elkezdték csalni az adót.
A másik egy szintén rózsadombi lakópark volt, amelyet pár héttel ezelőtt még használhatott a Balogh-féle csoport. Legalábbis erre utal, hogy tudomásunk szerint a NAV határozata és az elfogatóparancs kiadása napján
házkutatást tartottak az adóhatóság emberei a lakópark több, Baloghhoz köthető ingatlanjánál.
Az ügyben kérdeztük a NAV-ot, de nem erősítették meg az információt arra hivatkozva, hogy „büntetőeljárások konkrét részleteit, konkrét személyekre, gazdasági szereplőkre vonatkozó információkat nem hozhatnak nyilvánosságra”.
Ennek a rózsadombi lakóparknak a 16 lakásából legalább öt olyan szervezet tulajdonában van, amely egyértelműen kötődik Balogh Sándorhoz. Illetve ez az a lakópark, amelynek a kapucsengőjén a Bártfai-Mager név is szerepelt, ám a vállalkozóról szóló első cikkünk másnapján valaki eltávolította onnan.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltüntetett névtábla és szokatlan kölcsön bonyolítja az új miniszter titkátA Bártfai-Mager Andrea által felügyelt takarékszektor egyik főszereplőjével kötött nagy összegű hitelszerződést az új miniszter fiának a cége.
Balogh Sándor neve nem is volt a kapucsengőn, és most valószínűleg máshol sincs, a vállalkozónak ugyanis hivatalosan nincs lakcíme. Erről a lakcímnyilvántartó tájékoztatta a cégbíróságot október végén, ami miatt utóbbi fel is szólította a több vállalatban jelenleg is érdekelt üzletembert, hogy pótolja a hiányosságot. Egyelőre azonban semmi nem utal arra, hogy ezt megtette volna. A cégiratokban egyébként legutóbb egy szlovákiai cím volt megadva Baloghhoz. Neki és testvérének is jelentős érdekeltségei vannak Szlovákiában, mindkét cégbirodalomnak meghatározó részét fogta össze oda bejelentett vállalat.
Dubajban lehet
Balogh Sándort próbáltuk elérni, de telefonján nem lehetett, emailes megkeresésünkre pedig nem reagált. Ez persze nem meglepő, hiszen a körözés alapján ismeretlen helyen tartózkodik. Ismerői szerint ez az ismeretlen hely valószínűleg Dubaj, ahova korábban is többször járt, és ahol többek egybehangzó állítása szerint ingatlanja is van.
Az viszont kiderült, hogy Balogh Sándor már nem igazgató a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft-nél. Megkeresésünkre a cégnél azt írták, hogy a szervezet „részéről Balogh Sándor munkaviszonyának megszüntetése megtörtént”. Arra a kérdésünkre viszont nem válaszoltak, hogy erre mikor és miért került sor.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közvagyonért felelős minisztert nem zavarja, hogy az államot milliárdokkal károsító cégháló működött a lakásábanBártfai-Mager Andreának nincs tudomása arról, hogy a körözött Balogh Sándornak cégei lettek volna bejegyezve a lakására, pedig erről több cikk is megjelent. | Kirúgták a vizes vb gazdasági igazgatóját, 587 millió forint adó elcsalásával gyanúsítják | Többen egybehangzóan állítják, hogy Dubajban lehet Balogh Sándor, aki ellen üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt adtak ki körözést. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191212/kirugtak-a-vizes-vb-gazdasagi-igazgatojat-587-millio-forint-ado-elcsalasaval-gyanusitjak/ | 2019-12-12 16:12:42 | true | null | null | G7 |
támogatás;Pénzügyminisztérium;
2019-12-09 06:35:00
Magának adta a legtöbb támogatást a PM
Idén 28 milliárdnyi vállalati támogatást osztott szét a Pénzügyminisztérium, a legtöbb pénzt a saját projektcége kapta.
Támogatás Jóval kisebb támogatási keret felett rendelkezik a Pénzügyminisztérium (PM), mint a külügyi és külgazdasági tárca (KKM), ám nemcsak ez a különbség fedezhető fel a vállalatoknak nyújtott segítségben. A KKM a nyilvánosságra hozott adatok szerint az idén novemberig 54 milliárd forintnyi beruházási támogatást adott a Magyarországon beruházó cégeknek, a Pénzügyminisztérium ennek valamivel több, mint a felét 28,6 milliárd forintot költötte el erre a célra. Míg a KKM a legkülönfélébb cégeknek osztott egymilliárd és 11 milliárd közötti összegeket, addig a pénzügyminisztériumi támogatáselosztás nem volt ennyire szerteágazó, ugyanis a támogatások csaknem felét, 13,8 milliárd forintot a PM- TÉR6 Kft. kapta, ami nem más mint a Pénzügyminisztérium projektcége, amely a budai várba található volt királyi Pénzügyminisztérium átalakításáért és felújításáért felelős. Ha majd egyszer elkészül az épület, ide költözik a PM apparátusának fele, s az 50 milliárd forintos becsült költséget az adófizetők állják – ebből az idei támogatási rész 13,8 milliárd forint.
A sajátos céges támogatásoknak ezzel nincs vége: a második legnagyobb összeget – 5 milliárd forintot – a Kecskemét Fejlődéséért (kockázati) Alap (KFA) kapta. A KFA egy városi kockázati tőkebefektetési alap, amelynek célja az amúgy befektetésekkel és adóbevételekkel bőven kitömőt régió startup rendszerének támogatása. Az első 15 milliárd forintot a Modern Városok program keretében kapta a városi vagyonkezelő, amit idén és tavaly még 5-5 milliárdos tőkejuttatás követett.
A valódi céges – általában néhány százmillió forintos – támogatások között egyértelmű mintázatot nem sikerült felfedezni: jutott pénz mezőgazdasági, ipari cégnek, autóipari beszállítónak, illetve csomagolóanyagokat gyártó vállalkozásoknak is. A támogatotti listára felkerültek magyar és külföldi tulajdonú cégek egyaránt. A piaci tevékenységet végző vállalkozások közül a legnagyobb támogatást, közel 2,5 milliárd forintot a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági (TM) Zrt.- kapta – a PM által közreadott adatok szerint „feldolgozóipari komplexum felújításra”. A cég tulajdonosa Horváth László, aki a HVG szerint a miniszter régi karcagi ismerőse. Horváth többek között azzal szerzett nevet magának, hogy az első Orbán-kormány idején, 1998-ban a Kazah Köztársaság tiszteletbeli konzulja lett, és fenntartotta Karcagon a Kazah Köztársaság Konzulátusát, de pont jókor szállt be az online-pénztárgép bizniszbe is, ő alapította az LA Pénztárgép Kft.-t. A támogatást most elnyerő TM Zrt. az elmúlt hetekben jelentette be egy tejfeldolgozó üzem alapkövének letételét, és ehhez a 900 millió forintos beruházáshoz csaknem 445 milliós nagyvállalati támogatás kapcsolódik.
Több mint 2 milliárd forint támogatást kapott az ócsai MPF-FÉG Kft. „automatizált festő és ponthegesztő üzemegység létrehozásának támogatása a versenyképesség növelése és új piacok megnyitása céljából”. A cég Felcsúti Zsolt milliárdos érdekeltségébe tartozó MPF-csoportjához tartozik, a milliárdos vagyonát a az idén a Top 100-as kiadvány 160 milliárd forintra becsülte, ezzel a hetedik leggazdagabb volt a magyar milliárdosok listáján. A cég az egykori FÉG fegyvergyár jogutódja, amely ma már kizárólag konvektorgyártásban utazik, és a cég önmeghatározása szerint Kelet-Közép Európa egyik legnagyobb fűtőkészülék gyára, számos területen piacvezető.
A milliárdos támogatási listára még két csomagolóüzem került fel: a kevésbé közismert a Neopac Kft., amely kerek egymilliárdot kapott a PM támogatási listája alapján „ tubusgyártó sor kapacitásbővítésének támogatására”. A cég a svájci Hoffmann Neopac AG tulajdonában áll a hírek szerint az idén 1,5 milliárd forintos beruházással bővítették kapacitásukat, a cég teljes termelése exportra kerülő és főleg fogászati és a kozmetikai termékek csomagolóanyagait állítja elő. Egymilliárdos támogatást kapott csomagolóüzemére a Hell Energy Kft. is. A szikszó cég termékei ma már közismertek, az elmúlt években több milliárd forintot ruháztak be, amihez vaskosan hozzájárultak az adófizetők is. A PM egymilliárdos támogatása ugyanis aprópénz amellett a hét milliárd forint mellett amit külügyminisztériumtól nyertek el még 2016-ban. Akkor egy 29 milliárd forintos beruházásba kezdett a cég, ez a program zárult le az idén. A Hell Energy Kft. – amely csak a HELL-cégcsoport egyik tagja – tavaly 47,7 milliárd forintos forgalom mellett 5,3 milliárdos adózott eredményt ért el az előző évi 2,3 milliárd forint után.
A PM támogatási listáján a futottak még – egy milliárd forint alatti támogatási – kategóriában találunk mezőgazdasági és kohászati cégeket is, a legpikánsabb azonban a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 400 millió forintos támogatása, amit a közép-magyarországi mentorprogramjára kapott. A BÉT önmagában egy profitorientált cég, amelynek száz százalékos tulajdonosa az a Magyar Nemzeti Bank, amely az elmúlt években több mint száz milliárd forintos nyereséget halmozott fel, ám ennek csak kisebb részét fizette be a költségvetésbe, nagyobb része a jegybanki alapítványokba, vagy a tartalékba került. | Magának adta a legtöbb támogatást a PM | Támogatás Jóval kisebb támogatási keret felett rendelkezik a Pénzügyminisztérium (PM), mint a külügyi és külgazdasági tárca (KKM), ám nemcsak ez a különbség fedezhető fel a vállalatoknak nyújtott segítségben. A KKM a nyilvánosságra hozott adatok szerint az idén novemberig 54 milliárd forintnyi beruházási támogatást adott a Magyarországon beruházó cégeknek, a Pénzügyminisztérium ennek valamivel több, mint a felét 28,6 milliárd forintot költötte el erre a célra. Míg a KKM a legkülönfélébb cégeknek osztott egymilliárd és 11 milliárd közötti összegeket, addig a pénzügyminisztériumi támogatáselosztás nem volt ennyire szerteágazó, ugyanis a támogatások csaknem felét, 13,8 milliárd forintot a PM- TÉR6 Kft. kapta, ami nem más mint a Pénzügyminisztérium projektcége, amely a budai várba található volt királyi Pénzügyminisztérium átalakításáért és felújításáért felelős. Ha majd egyszer elkészül az épület, ide költözik a PM apparátusának fele, s az 50 milliárd forintos becsült költséget az adófizetők állják – ebből az idei támogatási rész 13,8 milliárd forint. | null | 1 | https://nepszava.hu/3059785_maganak-adta-a-legtobb-tamogatast-a-pm | 2019-12-09 16:19:00 | true | null | null | Népszava |
A Mészáros és Mészáros Kft. hat észak-balatoni település hulladékgazdálkodását korszerűsíti nettó 2,7 milliárd forintért, részben uniós támogatásból – derül ki az Opus Global közleményéből. Az infrastrukturális és technológiai fejlesztések révén nő az újrahasznosítható hulladék mennyisége és csökken a környezetterhelés.
Mészáros Lőrinc cége Veszprémben 4500 tonna éves kapacitású hulladékfeldolgozó technológiát telepít, amelyhez kiépíti a szükséges közműveket, elvégzik a teljes irányítási rendszer telepítését és beüzemelését. A Mészáros és Mészáros Zalahalápon a lomtalanításból származó hulladékok, Balatonfüreden a komposztálásra beérkezett anyagok manipulációs és tároló tereit bővíti, Pápán pedig a szelektív hulladékok tárolására alkalmas csarnokot épít ki. Ajkán, Zircen és Veszprémben emellett négy betonozott lakossági hulladékudvart hoznak létre, amelyekhez kiépítik a szükséges közműrendszert – elektromos hálózat, szennyvízelvezetés, ivóvíz vezeték – is. | Mészárosék most egy hulladékgazdálkodási projekten dolgozhatnak 2,7 milliárdért | A Mészáros és Mészáros Kft. hat észak-balatoni település hulladékgazdálkodását korszerűsíti nettó 2,7 milliárd forintért, részben uniós támogatásból – derül ki az Opus Global közleményéből. Az infrastrukturális és technológiai fejlesztések révén nő az újrahasznosítható hulladék mennyisége és csökken a környezetterhelés. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/12/05/meszarosek_most_egy_hulladekgazdalkodasi_projekten_dolgozhatnak_2_7_milliardert/ | 2019-12-05 16:23:00 | true | null | null | Index |
ítélet;Bunge;
2019-11-28 12:28:50
Jogerősen felfüggesztett börtönt kapott a magát fideszes kijárónak kiadó lobbista
Kétmilliárd forintot kért a Századvég nevében egy amerikai cégtől. Ez is az egyik oka volt a kitiltási ügynek.
Helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla Tábor Viktor befolyással való üzérkedésért kiszabott, három évre felfüggesztett két éves börtönbüntetését. Tavasszal azért ítélte el első fokon a Fővárosi Törvényszék Tábort, mivel igazolva látta az ügyészség vádját, miszerint a Fidesz-közeli Századvégre hivatkozva, közvetítőn keresztül kétmilliárd forint kenőpénz átadására próbálta rávenni az amerikai tulajdonú Bunge Zrt.-t. Ugyanakkor az ügyészség szerint nem bizonyítható, hogy ténylegesen lett volna kapcsolat Tábor és a Századvég között, azaz Tábor a saját szakállára kért kétmilliárdot az amerikai vállalkozástól. Többek között a Tábor ügy is oda vezetett, hogy 2014 októberében az Egyesült Államok korrupciós praktikák miatt kitiltott több magyar vezető beosztású magyar adóhivatalnokot, illetve magyar magánszemélyt az USA-ból.
Az ügy 2012 körül indult, amikor a magyar étolajpiac vezető szereplője, az amerikai Bunge egy lobbistát alkalmazott arra, hogy az győzze meg a magyar döntéshozókat arról, hogy az étolaj magas áfaszintje miatt elharapózott Magyarországon az étolaj feketekereskedelme, ami miatt a Bunge súlyos veszteségeket szenvedett. A lobbista került kapcsolatban Táborral, és arra kérte, hogy segítsen meggyőzni a magyar döntéshozókat a magas áfaszint csökkentéséről, illetve, hogy, a kormány kössön stratégiai partnerséget a Bunge-val.
Az ügyészség szerint Tábor később közölte, hogy 2 milliárd forintért ezt el tudja intézni. A rövid, 1-2 perces beszélgetés során ezt Tábor úgy állította, be hogy az ajánlat a Századvég egyik akkori vezetőjétől, Heim Pétertől érkezett.
A lobbista tájékoztatta az ajánlatról az amerikai céget, akik ekkor azonnal megszakították a kapcsolatot Táborral, majd a Bunge lobbistája az ügyről beszámolt az amerikai nagykövetségen és a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál is. Ennek nyomán a Bunge-ügyben előbb egy személyt tiltottak ki az Egyesült Államokból, majd később más, adócsalási ügyek miatt látta úgy az Egyesült Államok, hogy Vida Ildikó NAV-elnököt és további öt, meg nem nevezett köztisztviselőt kitiltottak az USA-ból.
Az ügyben 2014 októberében kezdett vizsgálódni a Nemzeti Nyomozó Iroda, az ügyészség végül 2016-ban emelt vádat Táborral szemben. A rendőrség, majd az ügyészség a vizsgálat során arra jutott, hogy a Bunge-nak továbbított kétmilliárdos ajánlat valótlan volt, Tábor Viktor a saját szakállára cselekedett, közte és a Századvég vezetéséből időközben távozott Heim között nem volt semmilyen kapcsolat. | Jogerősen felfüggesztett börtönt kapott a magát fideszes kijárónak kiadó lobbista | Kétmilliárd forintot kért a Századvég nevében egy amerikai cégtől. Ez is az egyik oka volt a kitiltási ügynek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3058706_jogerosen-felfuggesztett-bortont-kapott-a-magat-fideszes-kijaronak-kiado-lobbista | 2019-11-28 16:24:00 | true | null | null | Népszava |
Az I. kerületi önkormányzat szerint a Magyar Nemzeti Bank és a Budavári Kapu Kft. közötti parkolási megállapodás jogsértő volt, emiatt szüntették meg az MNB-alapítvány lehetőségét az ingyenes parkolásra – közölte az önkormányzat.
Az MNB álláspontja szerint szerződést szegett a V. Naszályi Márta polgármester által vezetett önkormányzat azzal, hogy leszereltette a Szentháromság utcában, a Bölcs Vár előtti parkolást lehetővé tevő táblát. Az I. kerület vezetése viszont másképp látja, közlésük szerint a Budapest Közút Zrt. tavaly már informálisan jelezte az önkormányzat számára, hogy a várakozni tilos tábla kihelyezése törvénytelen, és csak a korábbi városvezetés által jogosulatlanul kihelyezett jelzőtáblát távolította most el az önkormányzat.
V. Naszályiék azt állítják, az MNB és az I. kerületi önkormányzat között "nincs és nem is volt a Magyar Nemzeti Bank alapítványa tulajdonában álló épület előtti területen parkolóhelyek kizárólagos használatára vonatkozó szerződés". Csak egy 2014. március 11-én, a Budavári Kapu Kft. és az MNB által aláírt megállapodás van, amelyben
A megállapodás kifejezetten kimondta, hogy az MNB a kizárólagos várakozási helyekért megváltási díjat nem köteles fizetni - írta az önkormányzat, hozzátéve, hogy ez a rendelkezés jogszabálysértő, és kárt okozott az önkormányzat számára. A tíz év alatt összesen így 52 millió forint kár érte volna az önkormányzatot,
Az I. kerület vezetése szerint ezzel a megállapodással a Budavári Kapu Kft. és a Magyar Nemzeti Bank súlyosan megsértette a Fővárosi Közgyűlés parkolási rendeletét, és annak a kizárólagos használatú várakozási helyekre vonatkozó szabályait. Mint a közleményben írják,
a fővárosi parkolási rendelet és más jogszabályok alapján sem az MNB, sem annak alapítványa nem jogosult kizárólagos várakozási helyre, különösen nem ingyenesen.
A fővárosi parkolási rendelet alapján ugyanis, ha jogosult is volna az MNB vagy annak alapítványa ilyen kedvezményre, akkor parkolóhelyenként évente a várakozási díj 2500-szorosát kellene megfizetnie. Kitértek arra is, hogy a "törvénytelen megállapodást" üzleti titokként kezelték, és a titoktartást kiterjesztették a saját alkalmazottjaikra is, valamint mindazokra, akik e "megállapodás alapján törvénytelenül parkoltak".
"V. Naszályi Márta a jövőben elképzelhetetlennek tartja, hogy az önkormányzat vagy annak a cége ilyen titkosított szerződésekben játssza ki a közvagyont, és vegye el a várban lakóktól a parkolóhelyeket" - fogalmaztak a közleményben, amely szerint a kerület polgármestere utasítja a Budavári Kapu Kft.-t, hogy a törvénysértő megállapodást ne hajtsa végre, törölje a jogosulatlan rendszámokat a rendszerből, és vizsgálatot indít annak érdekében, hogy az önkormányzat jogi úton milyen kártalanításhoz juthat hozzá. | I. kerületi vezetés: Jogsértő szerződéssel szerzett ingyen parkolóhelyeket az MNB alapítványa | Az I. kerületi önkormányzat szerint a Magyar Nemzeti Bank és a Budavári Kapu Kft. közötti parkolási megállapodás jogsértő volt, emiatt szüntették meg az MNB-alapítvány lehetőségét az ingyenes parkolásra – közölte az önkormányzat. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/11/29/i._keruleti_vezetes_jogserto_szerzodessel_szerzett_ingyen_parkolohelyeket_az_mnb_alapitvanya/ | 2019-11-29 16:28:00 | true | null | null | Index |
Folyik a nyomozás Borkai Zsolt fiának az ügyében - számolt be a hvg.hu-nak Hadházy Ákos. A képviselő október közepén tett feljelentést hivatali visszaélés, vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Hadházy szerint Borkai Ádámnak az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft úgy fizetett évi 12 millió forintos bért, hogy a cégnek nincsen árbevétele és évek óta veszteséges. A volt győri polgármester fia az ügyvezetője a cégnek.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági bűnözés elleni főosztálya most a bűnügyek egyesítéséről hozott határozatot, amit Hadházy is megkapott, így az általa indított üggyel egyesítik a többi felejelentést is. Három hete a Központi Nyomozó Főügyészség már kereste a képviselőt, mert az ügyben feljelentés kiegészítést rendeltek el.
Az ifjú Borkai egyébként nem csak az Akonia ügyvezetője, emellett a nemzetközi kapcsolatok koordinátora a győri kézilabdaklubnál.
Hadházy korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a 24 éves Borkait más feladatért is fizetik a Győri Audi ETO KC-nál, a klub 2019/2020-as szezonra szóló, tao-támogatás iránt benyújtott kérelmében ugyanis „technikai vezetőként” hivatkoznak rá. Rajta kívül a dokumentum szerint még Bartha Csaba ügyvezető elnök fizetésére kértek támogatást. Kettejük éves bérköltsége a kérelem szerint 21,9 millió forint, amit, ha egyenlően osztanak el, nagyjából havi bruttó 900 ezer forintos fizetést jelent.
A dokumentumból az is kiolvasható volt, hogy Borkai Ádámnak – aki egyébként korábban labdarúgó volt, nem kézilabdázó – nincs meg a szakmai licence, annak beszerzése „folyamatban van”. | Nyomoz a rendőrség Borkai fiának az ügyében | Folyik a nyomozás Borkai Zsolt fiának az ügyében - számolt be a hvg.hu-nak Hadházy Ákos. A képviselő október közepén tett feljelentést hivatali visszaélés, vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Hadházy szerint Borkai Ádámnak az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft úgy fizetett évi 12 millió forintos bért, hogy a cégnek nincsen árbevétele és évek óta veszteséges. A volt győri polgármester fia az ügyvezetője a cégnek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20191210_Nyomoz_a_rendorseg_Borkai_fianak_az_ugyeben | 2019-12-10 16:34:00 | true | null | null | HVG |
Hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják Fehér Petrát, Boldog István fideszes országgyűlési képviselő közvetlen munkatársát, írtuk meg szerdán. A Budai Központi Kerületi Bíróság november 29-én tartóztatta le a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés képviselőjét, a gyanú szerint "több Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert."
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő már október elején arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy nyomozás folyik Jász-Nagykun-Szolnok megye négyes számú választókörzetében, amely országgyűlési képviselője Boldog István. Polt Péter legfőbb ügyész megerősítette Hadházy értesülését, de konkrét nevet nem említett.
Előretolt helyőrség
Ezután alig két hónappal adathordozókat foglalt le az ügyészség a cserkeszőlői polgármesteri hivatalban, és ugyanezen a napon egy hónapra előzetes letartóztatásba került Fehér Petra, akit Hadházy Boldog "táskás emberének" és "pénzbehajtójának" nevezett.
Az elmúlt napokban jó néhány, névtelenséget kérő, de az érintetteket és a helyi politikai viszonyokat közelről ismerő emberrel beszéltünk az ügyről és a gyanúsított képviselőnőről. Fehér Petrát egyöntetűen Boldog "meghosszabbított jobbkezeként", "végrehajtójaként" vagy épp "előretolt helyőrségeként" emlegették ezekben a beszélgetésekben. Névvel egyik forrásunk sem akart szerepelni, a cikkben olyan információk szerepelnek, amelyeket több helyről is hallottunk.
Politikai kinevezés
A 37 éves törökszentmiklósi, közgazdász végzettségű nő politikai karrierje Boldog István mellett szépen ívelt felfelé, 2014 óta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés képviselője, októberen pedig a törökszentmiklósi képviselő-testületbe is bekerült.
Bár egy ideje Szolnokon él, nem ismeretlen terep számára Törökszentmiklós, innen indult ugyanis a politikai karrierje hét-nyolc évvel ezelőtt. Úgy tudjuk, egy helyi ügyvéd ajánlotta be a helyi Fideszbe, bátyjával, Fehér Péterrel egyetemben, és Juhász Enikő, a várost két cikluson át (2006-2014) vezető fideszes polgármester vette pártfogásába a fiatal testvérpárt.
Fehér Petra neve 2012 augusztusában már osztályvezetőként jelenik meg a közgyűlési jegyzőkönyvekben, 2013-ban pedig az önkormányzati ingatlanok gazdálkodásával foglalkozó Városellátó Szolgálat intézményvezetőjének nevezték ki. Egy helyi forrásunk szerint egyértelműen "politikai kinevezés" történt, Fehérnek ugyanis semmilyen referenciája vagy tapasztalata nem volt még ekkor, de jó kapcsolatot ápolt a polgármesterrel.
Illegális cigarettákat találtak
Testvére, Fehér Péter ugyancsak közel volt a fideszes városvezetéshez, ő az önkormányzati tulajdonú Törökszentmiklósi Logisztikai Kft. élére került, amely a korábbi VEGYTEK nevű ipari telephelyet üzemeltette, és cégeknek adott ki raktárakat.
Történt ugyanis, hogy a NAV nagy mennyiségű illegális cigarettát talált a VEGYTEK törökszentmiklósi telephelyén lévő raktárban, és négy embert őrizetbe vettek. A telephely üzemeltetéséért és a raktárak bérbeadásáért Fehér Péter felelt, de állítása szerint nem tudott az illegális tevékenységről. A februári közgyűlés jegyzőkönyve szerint Juhász Enikő is védelmébe vette a fiatalembert, a polgármester visszautasította "azokat a sejtetéseket, hogy akár személye, Boldog István országgyűlési képviselő, vagy a Fehér családnak valamiféle köze lenne ehhez a történethez."
A Fidesszel együtt Fehér is távozott Törökszentmiklósról
2014 őszén aztán hatalmasat bukott a Fidesz Törökszentmiklóson, az előretörő Jobbik nyolcból hét választókerületben győzni tudott, és a polgármester is a párt által támogatott, de függetlenként induló Markót Imre lett. Juhász Enikő kiszállt a politikából, a Fidesz törökszentmiklósi alapszervezetét Boldog nem sokkal később feloszlatta, Fehérék pedig még az év végén távoztak törökszentmiklósi állásukból.
A Juhász Enikő bukását is hozó 2014 októberi önkormányzati választással viszont mégiscsak jól járt Fehér Petra. Ekkor indult be csak igazán a Fidelitasban is aktívan politizáló nő karrierje, ugyanis a Fidesz listájának 6. helyéről bekerült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlésbe.
A megyei politikában jártas forrásaink szerint Jász-Nagykun-Szolnok megye fideszes országgyűlési képviselői (2014-ben Bene Ildikó, Pócs János, Fazekas Sándor és Boldog István) már hónapokkal a választás előtt megegyeztek, hogy melyikük hány embert ír a listára, és nemcsak a sorrendről döntöttek, hanem már az is megvolt előre, hogy ki "adja" az új közgyűlés elnökét és az alelnökeit, ha a Fidesz többségbe kerül.
Boldog végrehajtói a megyei közgyűlésben
2014-ben három, Boldoghoz közel álló ember került be a testületbe:
Fehér Petra,
Berec Zsolt Miklós és
László Ágnes.
László Ágnes Kétpóról érkezett, ahol Boldog korábban tíz évig volt polgármester, és ahol a mai napig lakik. A képviselőnőnek a megyei politika mellett 2014-től Kétpó Pénzügyi- Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat- kezelő Bizottságnak külsős tagjaként közvetlen beleszólása volt a település közügyeibe is. Egy forrásunk szerint a média a mostani botrányban eddig "méltatlanul keveset foglalkozik" Lászlóval, ugyanis az elmúlt években őt is sokszor látták Boldog mellett, de megmaradt inkább csak háttérembernek. Sikerült telefonon elérnünk a képviselőnőt, ám már az első kérdés után jelezte, hogy nem kíván nyilatkozni, és megszakította a vonalat.
Berec kívülről jött a politikába, korábban operatőrként dolgozott a mezőtúri helyi televíziós csatornánál, majd a Kőrös TV-nél. Egy 2017-es interjúban teljes természetességgel beszélt arról, hogy abban a választási kampányban is tudósítóként dolgozott a helyi tévében, amikor a Fidesz megyei listáján indult, ez szerinte ugyanis nem összeférhetetlen az objektivitással.
Megszűnt a bizalom, lecserélte az emberét
Többek meglepetésére 2014-ben nem Fehér, hanem Berec lett a közgyűlés "Boldog által javasolt" főállású alelnöke, aki a TOP-os pályázatok (Településfejlesztési Operatív Program) előkészítésével és koordinálásával foglalkozott.
Ahogy arról a fent említett interjúban hosszasan mesél, közvetlenül ő egyeztetett a települések polgármestereivel a pályázatok tartalmáról, és a leadás előtt még átnézte, egyes esetekben segítette, kiegészítette a pályázatokat. Nagy pénzről van szó, a 2014 és 2020 közti időszakra szóló program keretében összesen 53,78 milliárd forint érkezett a megyébe.
2018 júniusára viszont megromlott a viszony Boldog és Berec között, és ez utóbbi lemondott az alelnöki posztról. Van, aki úgy tudja, hogy nem hajtotta végre maradéktalanul Boldog kéréseit, míg más szerint az is közrejátszhatott az állítólagos bizalomvesztésben, hogy "a rá osztott településeken" nem hozta a várt számokat 2018 áprilisában a Fidesz.
Pócs János közelébe került Berec
A lemondás után Berec kikerült Boldog közvetlen köréből, és állás nélkül maradt. Jászberény akkori fideszes polgármestere, Szabó Tamás sietett a segítségére, és a Jászkerület Kulturális és Művészeti Közhasznú Nonprofit Kft. vezetői pozícióját ajánlotta fel neki, ahol a mai napig Jászberény kulturális életét szervezi.
Megkerestük Berec Zsoltot is, hogy a TOP-os pályázatokról és lemondása okairól kérdezzük, de ő se akart nyilatkozni az ügyben. Ha Boldoggal szakított is, a politikai életet, úgy tűnik, nem hagyta el teljesen. Az utóbbi időben Pócs Jánossal, Jász-Nagykun-Szolnok Megye 2. számú választókerület fideszes képviselővel szerepel több fotón, szeptember végén például közösen vettek részt a Fidesz kongresszusán.
Ünnepélyes átadások, szalagátvágások
Berec "lemondása" után Fehér Petrát választották meg a megyei közgyűlés új alelnökének, akinek a kinevezése többek szerint a Fidesz-frakcióban is nagy vitákat kavart. Egy forrásunk ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy gyakorlatilag csak annyi történt, hogy Boldog lecserélte egyik emberét a másikra. Fehér a TOP-os pályázatok koordinálását is átvette elődjétől, amely fejlesztések javarészt ebben az időszakban kezdtek kifutni. Sorra jöttek az átadások, az ünnepélyes szalagátvágásokon pedig Boldog mellett rendre ott volt ő is.
Bár a közgyűlésben alig szólalt meg Fehér, a nyilvános szerepelés nem volt teljesen ismeretlen számára, ekkor már évek óta aktív tagja volt a Fidelitasnak. A 2014-es Európai Paralmenti választás előtt a Fidesz ifjúsági képviseletében ő mutatta be a baloldali politikusokat és pártokat lejárató szégyenfal.com című interaktív honlapot, négy évvel később pedig az ellenzéki politikusok képeiből álló Kerítésbontók című plakátkiállítást nyitotta meg Szolnokon.
Az önkormányzatok pénzelték Boldog kampánylapját
Évek óta Boldog asszisztense, a 2018-as országgyűlési kampányban pedig a fideszes képviselő kampányfőnökeként is dolgozott. Fehér Petra az elnöke annak a Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesületnek, amely a választás előtt 40 ezer példányban adta ki a KöTi Mente Magazin című regionális kiadványt.
Mint ahogy az Átlátszó rámutatott, ez lényegében Boldog István kampánykiadványaként működött, a választás előtti számban például 34 fotón jelent meg a képviselő, és a lap elején ő köszöntette az olvasókat "Tisztelt Választópolgár!" megszólítással.
A KöTi Mente Magazin kiadását Boldog választókerületének számos települése támogatta, Szelevény képviselő-testülete például 1,2 millió, Tiszakürt 800 ezer, míg Cserkeszőlő 750 ezer forint támogatást szavazott meg, de az egyesület neve konzorciumi tagként a "Komplex humán szolgáltatásfejlesztés Mezőtúr térségében" nevű, közel 500 millió forintos EU-s pályázatban is megjelent.
Az egyesület székhelye nem mellékesen Boldog "szűkebb pátriájában", Kétpón, a Művelődési Központban van, amely vezetője az önkormányzati honlap szerint László Anikó, a megyei közgyűlésben ott ülő László Ágnes testvére.
Felkerült a Fidesz országos listájára
Fehér karrierje az utóbbi években töretlenül ívelt felfelé, 2015 és 2019 között a Fidelitas Országos Választmányának alelnöke, 2018-ban pedig a Fidesz országos listájára is felkerült. Igaz, csak a 211. helyen szerepelt, amivel lássuk be, nem sok esélye se volt bekerülni a 199 fős parlamentbe.
Boldog befolyása viszont ezzel egyidőben elkezdett csökkeni, 2018-ban már csak alig négy százalékkal győzte le választókerületében a jobbikos Csányi Tamást, 2019-ben pedig választókerülete több településén - köztük Kétpón is - alulmaradt a jelöltje. Nem véletlen, hogy az országgyűlési képviselők korábban említett előzetes egyeztetésén Boldog már csak két embert tudott "betenni" a közgyűlésbe: Fehér Petrát és László Ágnest. A megyei vezetésbe nem került be egyikük se, forrásaink szerint ráadásul már nyáron hallani lehetett, hogy "valami gáz van Boldog körül".
Alelnöki posztját tehát nem tudta megtartani Fehér az októberben megalakult megyei közgyűlésben, de Törökszentmiklóson a kompenzációs lista második helyéről bekerült a városi képviselő-testületbe. Igaz, itt idén se tudott többségbe kerülni a Fidesz.
Beejtőernyőztették a törökszentmiklósi közgyűlésbe
Markót Imrét, Törökszentmiklós 2014-ben és idén is megválasztott polgármesterét meglepte Fehér érkezése, akit szerinte "beejtőernyőztettek" a testületbe. Bár törökszentmiklósi származású a képviselő, meglehetősen kevesen ismerik a városban.
Ahogy ott jártunk, hiába kérdezősködtünk róla, tízből jó ha egy ember tudta megmondani az utcán, hogy ki ő. Aki ismerte, leginkább Boldog bizalmasaként, míg más Juhász Enikő barátnőjeként emlegette.
Az se véletlen, hogy pont Törökszentmiklóson jelent meg a helyi politikában, az ugyanis régóta fájó pont a Fidesznek és különösen Boldognak, hogy a választókerület központjában 2014 óta nem tudják visszaszerezni a hatalmat. Állítólag nincs jó kapcsolata Boldognak Markót Imrével, így logikusnak tűnik a lépés, hogy a legközvetlenebb bizalmi emberét küldte a közgyűlésbe.
Eddig azonban nem sok beleszólása volt Fehérnek a város életébe, az alakuló ülésen még ott volt, de a november 28-i ülésre már letartóztatása miatt nem tudott elmenni, mint ahogy a december 6-i megyei közgyűlési ülésről is hiányzott.
Fehér egyelőre hallgat
Fehérrel közvetlenül most nem lehet beszélni, de ügyvédje lapunknak a héten azt nyilatkozta, a képviselő megtagadta a vallomástételt a kihallgatáson.
"A gyanúsítás ellen panaszt jelentettem be, mivel véleményem szerint az megalapozatlan. Ügyfelem több kihallgatásán jelezte, hogy át sem látja, hogy mi ez az ügy és mi a gyanú alapja, ezért a vallomástételt e kihallgatásokon egyelőre megtagadta. A letartóztatást is indokolatlannak tartom, de nem csak én, hanem a bíróság sem értett egyet mindenben az ügyészséggel. Ez az oka annak, hogy a bíróság döntése ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett" - fogalmazott dr. Fülöp Tamás.
Két cég nagyot nyert TOP-os közbeszerzésekkel
Fehér mellett három másik embert is letartóztattak, egy gyanúsított pedig bűnügyi felügyelet alá került.
A TOP-os pályázatok egyik preferált cége a Profiter Machine Kft. nevű telekommunikációs vállalat, amely sorra nyerte a közbeszerzéseket Boldog választókerületében, 2018-ban 343 milliós forgalom mellett 38 millió forintos nyereséget jegyzett. A másik cég, a szolnoki székhelyű Akviron Kft. bevételei is látványosan megugrottak a TOP-os pályázatok elnyerése után, a 2018-as bevétele évi 100 millióról 500 millió forintra ugrott.
Szerettük volna Boldog Istvánt is megszólaltatni, írásban több kérdést is küldtünk neki, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt. Az üggyel kapcsolatban korábban csak annyit mondott, hogy ez szerinte politikai cirkusz, őt az ügyészség nem kereste meg, de áll rendelkezésére bármilyen hatóságnak.
(Borítókép: Boldog István / Facebook) | Akit mindenki Boldog István táskás embereként ismer | Hivatali vesztegetés elfogadása miatt előzetes letartóztatásba került Boldog István fideszes országgyűlési képviselő közvetlen munkatársa, Fehér Petra. A törökszentmiklósi közgazdász karrierje az elmúlt években kezdett beindulni, a Fidelitas mellett 2014-ben már a megyei közgyűlésben politizált, idén pedig a törökszentmiklósi képviselő-testületbe is bekerült. Megnéztük, hogyan jutott Fehér Törökszentmiklósról a Fidesz országos listájáig, és mi vezetett oda, hogy most előzetes letartóztatását tölti. Portré Boldog "táskás emberéről". | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/12/08/feher_petra_boldog_istvan_jasz-nagykun-szolnok_megye_kozgyules_alelnok_torokszentmiklos_alpolgarmester/ | 2019-12-08 16:49:00 | true | null | null | Index |
Nagy értékű balatoni ingatlan van Kocsis Máté felesége, Kocsisné Márkus Szilvia tulajdonában – tudta meg a 24.hu. A 200 négyzetméteres, úszómedencés révfülöpi nyaraló kizárólagos birtokosa a Fidesz frakcióvezetőjének házastársa, aki két állami cégben is pozíciót tölt be. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint Kocsisné 2014-ben vásárolta meg a két szomszédos telek egyesítésével létrejött 1100 négyzetméteres területet, ahova 2017-ben építettek fel üdülőt.
Az ingatlan így értelemszerűen nem szerepel Kocsis Máté vagyonnyilatkozatában. Noha a képviselő házastársának is van vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége, az általa az Országgyűlésnek leadott dokumentum nem nyilvános.
Megkerestük kérdéseinkkel a Fidesz frakcióvezetőjét, aki írásban, majd szóban is tájékoztatást adott az ingatlanszerzés körülményeiről. E szerint
a nyaraló szerepel Kocsis Máté feleségének vagyonnyilatkozatában.
A vásárláshoz nem vettek fel hitelt, Kocsisné Márkus Szilvia egy II. kerületi lakást örökölt, ennek értékesítéséből vásárolta meg a révfülöpi építési telket 13,5 millió forintért.
Az építkezést az asszony szülei által eladott 300 négyzetméteres budaörsi ház értékéből fedezték.
A 200 négyzetméteres balatoni nyaraló építése 77,5 millió forintba került, és körülbelül 6 millió forint egyéb költségük volt.
Ez alapján a családi segítséggel felépített nyaraló összesen 97 millió forintba került.
Kocsis azért ajánlotta fel a személyes találkozó lehetőségét, hogy a felsorolt ingatlanok dokumentumaiba betekinthessünk. Éltünk a felajánlással; a politikust a képviselői irodaházba szervezett találkozóra elkísérte a felesége, az anyósa és a család ügyvédje is, valamint jelen volt a Fidesz-frakció sajtófőnöke. A beszélgetést Kocsisék szokatlan módon kamerával és diktafonnal is rögzítették, a frakcióvezető szerint erre azért volt szükség, mert bizalmatlan.
Ehhez képest a találkozón elhangzottak közléséhez az érintettek nem járultak hozzá, ám a dokumentumokat valóban megnézhettük, és tartalmuk egybevágott a Kocsis által elmondottakkal. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, azért nem tulajdonos a balatoni ingatlanban, mert a révfülöpi házat a házasságkötésük előtt értékesített vagyonból finanszírozta a felesége.
Meglepő, de Kocsis a feleségével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy nem közszereplő, noha tavaly ősz óta két állami vállalattól is fizetést vesz fel:
a DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. igazgatósági tagja, amely a majdani Dél-budai Centrumkórház megvalósítását végzi,
a Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagja.
Korábban Lázár János neje is Révfülöpön vásárolt nyaralót, amiről a Direkt36 számolt be 2016-ban. A különbség a két eset között, hogy Lázár Jánosnak tíz éven át haszonélvezeti joga volt a szintén 1100 négyzetméteres telken álló, 160 négyzetméteres révfülöpi nyaralón, ezért azt neki is fel kellett volna tüntetnie a vagyonnyilatkozatában.
Kocsisék ingatlanvagyona azt követően keltett fel érdeklődést, hogy Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint a Fidesz frakcióvezetője különös körülmények között lett egy százmilliós józsefvárosi ház tulajdonosa, ráadásul az ingatlan újjáépítését is vitatták:
Kocsis Máté legutóbbi, 2018-as vagyonnyilatkozatában az szerepel, hogy a 683 négyzetméteres ingatlanon álló VIII. kerületi lakóház felének a tulajdonosa, emellett 28 millió forintos, a családtagjaitól származó kölcsönről és nyolcmillió forint megtakarításról számolt be. A felesége nevén lévő, százmilliós értéket képviselő balatoni nyaralóról így a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok titkossága miatt semmilyen módon nem értesült eddig a nyilvánosság.
Kiemelt képünkön Kocsis Máté és felesége érkezik a kötcsei polgári piknikre 2015-ben. Fotó: Varga György / MTI | Százmilliós balatoni nyaralója van Kocsis Máté feleségének | Újabb ügy mutat rá arra, hogy a képviselők vagyonnyilatkozata nem feltétlenül ad teljes képet a politikusok és a velük egy háztartásban élők vagyoni helyzetéről. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/12/05/kocsis-mate-fidesz-balaton-revfulop-nyaralo-csalad-feleseg/ | 2019-12-05 16:52:00 | true | null | null | 24.hu |
A műsorszegmensben elhangzottakból egyértelműen megállapítható – hiszen a beszélgetésben résztvevők több alkalommal utaltak rá –, hogy a felperesek ellentétes állásponton vannak, és az is kifejezésre került, hogy másként értelmezik az ítéletet. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás körében csupán lehetősége, de semmiképpen nem kötelezettsége a Médiaszolgáltatónak, hogy részletesen ismertesse az ellentétes álláspontot, jelen ügyben pl. az MSZP hivatkozott közleményét, vagy az érintett személyek - esetleg pártjaik képviselője, vagy jogi képviselőik - meghívása útján mutassa be az ellenzéki álláspontot.
Ezt mondta ki a Karas Monika által vezetett, most újabb 9 évre színtisztán fideszes tagokkal feltöltött Médiatanács, elutasítva az MSZP kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértésére vonatkozó panaszát az állami médiával szemben. Litresits András, a párt jogi képviselője azután fordult az elvileg független, objektív közmédia-működést felügyelő hatósághoz, hogy pert nyert az ellenzék az MTVA-val szemben az úgynevezett székház-foglalási ügyben.
Szeptember 27-én ugyanis az M1 20 óra 32 perces kezdettel sugárzott „Ma este” című műsorszámában „Ellenzéki képviselők fenyegetik a közmédiát” címmel volt szó a még nem jogerős, elsőfokú bírósági döntésről. Valójában persze csak érintőlegesen, hiszen a 20:49:02–21:01:46 között közreadott műsorszegmensben az állami média úgy számolt be erről az esetről, hogy abban ellenzéki szereplők véleményét nem jelenítette meg hitelesen, csak a műsorba interjúalanyként behívott, az MTVA ügyvédeivel beszélgetett a műsorvezető, méghozzá "árnyalva" a közszolgálatiság látszatát. A műsorszám itt nézhető meg teljes terjedelmében:
Szeptemberben mi is beszámoltunk arról, hogy elutasította az első fokon eljáró bíróság az óbudai jegyző tavaly decemberi birtokvédelmi határozatát, melyet az ellenzéki országgyűlési képviselők ellen kért az MTVA. A bíróság szerint az épületből nem dobhatták volna ki a képviselőket.
A bíróság indoklása szerint a képviselők jogszerűen és jóhiszeműen léptek be majd maradtak benn az épületben. Nem nyert igazolást, hogy az állami média működése aránytalanul sérült volna az ellenzéki képviselők jelenléte miatt. A bíróság szerint „az MTVA nem bizonyította, hogy miért okozott volna aránytalan sérelmet, ha a képviselők 8-10 percben ismertetik a követeléseiket.”
Az elsőfokú ítélet után a DK egy tőmondatos közleményt adott ki:
Közmédia! Akkor hamarosan újra nálatok.
Mindezt az állami média fenyegetésként értékelve többször beolvasta, az MSZP viszont kiadott egy bővebb állásfoglalást az ítéletről, és az ellenzéki képviselők ügyvédje, Litrestis András azt mondja, állt is volna az állami média rendelkezésére, hogy elmondja álláspontjukat az ügyben. De meghívására nem került sor, a párt közleményét pedig még az Országos Sajtószolgálat sem volt hajlandó kiadni, nemhogy a közmédia beolvasni.
Mindez Litresits szerint komolyan sérti a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó törvényi előírásokat, ismételten.
Ezért először a közmédiához fordult panasszal, majd miután azt elutasították, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának állásfoglalását kérte az ügyben. A jogorvoslati eljárásnak szigorú, 48 órás határideje van, így az csak egy dolog, hogy mindezt követően a törvényben előírt 20 napos NMHH-ügyintézési határidő október 24. lejárt, amit november 12-i határozattal 19 nappal lépett túl a tanács, hiszen a határozat kézbesítésével egy időben felszólítás nélkül kifizették az ellenzéknek a tízezer forintos bírságot. A döntés és az indoklás még a késlekedésből fakadó közpénz-pazarlásnál is megdöbbentőbbnek tűnik.
A tisztán fideszesekből álló eddigi tanács ugyanis olyan erőteljes megállapításokat tett a közszolgálatiságról, melyekből kitűnik: a felügyeleti szerv szerint az állami hírcsatorna teljesen korrekten jár el azzal, ha 13 percig szerepelteti a saját ügyvédjeit, cinikusan kommentálja – az elvileg objektív – riporter a bírói döntéseket, és a másik fél meghallgatásáról szó sem lehet.
A Médiatanács ugyanis a konkrét esetben úgy látta, az ellenzéki oldal álláspontja világossá válhatott a közvélemény számára, hiszen beolvasták a Demokratikus Koalíció egyszavas közleményét, a műsorvezető pedig többször is utalt arra, amit szerinte az ellenzék gondol, így indokolatlan lett volna például az MSZP álláspontját is ismertetni.
Nem határozható meg absztrakt módon, hogy hány, a témában álláspontját közzétevő félnek és hány eltérő véleménynek kell teret adni a műsorszámban. Amennyiben több szervezet, társadalmi csoport, politikai párt is ugyanazon, vagy nagyban hasonló álláspontot képvisel egy adott ügyben, s azok között érdemi különbségek nem fedezhetők fel, abban az esetben elég csak az egyik ilyen szervezet vagy csoport álláspontját közzétenni. (...) A Médiaszolgáltató a kiegyensúlyozott tájékoztatás körében nem köteles egy adott üggyel kapcsolatban valamennyi létező álláspontot felderíteni, a Médiaszolgáltatónak nem kötelezettsége, hogy minden egyes nyilvánosságra hozott véleményt, azok képviselőivel együtt megjelenítsen.
Mindez azonban aligha igaz, hiszen a DK közleménye nem fejezte ki az ellenzékiek álláspontját, főként nem a per és az ítélet "másik" értelmezését, sőt, továbbra sem jelent meg az állami média műsorában az, hogy a képviselők valójában miért és hogyan kívántak bemenni az MTVA székházába tavaly decemberben. A határozat szerint azonban:
A Médiatanács megállapította, hogy a közleményből kitűnően, továbbá a Médiaszolgáltató által is idézett DK közleményből, valamint egyébként a per tényéből adódóan is nyilvánvaló volt, hogy létezik érdemben ellentétes vélemény, melyről a Médiaszolgáltató tudomással bírt. A műsorvezető felvezetőjéből („Az elsőfokú ítéletet az ellenzéki képviselők és az ellenzéki médiumok egy része győzelemként értékelik, több politikus már azzal fenyegetőzik, hogy visszajön.”) ez egyértelműen kiderült, továbbá a beszélgetés során a következők szerint több alkalommal, utalás formájában is kifejezésre került, hogy létezik ellentétes álláspont.
Sőt, a határozat úgy elemzi tovább a történteket, hogy maguk idézik a műsort, mint ami alátámasztja az állami média kiegyensúlyozottságát:
A műsorvezető – utalva a DK közleményére: „Kiterjeszthető ez a bírósági állásfoglalás arra, amit ott a képviselő hölgyek és urak mondanak, hogy mostantól kezdve aztán itt mindent lehet? De legszebb egyébként a DK közleménye, azonnal az ítélethirdetés után megjelent: Közmédia! Akkor hamarosan újra nálatok!” – ismertette, hogy az ellenzéki képviselők - álláspontjuk szerint - a jövőben szabadon bemehetnek az MTVA épületeibe.
A határozat azt is megjegyzi, hogy:
A Médiatanács úgy találta tehát, hogy azzal, hogy a műsorvezető és az MTVA ügyvédjei utaltak rá, léteznek más, eltérő vélemények, "a közvélemény tájékoztatása az ellentétes álláspont létezéséről a fentebb írtak szerint, kiegyensúlyozott módon megtörtént." Szerintük a Kúria idevágó iránymutatása szerint nem az a lényeg, hogy a más véleményt be is kell mutatni, hanem csupán azt kell tudatni, hogy létezik ilyen. | Kiegyensúlyozottan tájékoztat a közmédia, ha a műsorvezető "utal" arra, hogy vannak más álláspontok is | Nem hívták meg az ellenzéki képviselők ügyvédjét, az MSZP közleményét sem adták le, de a pusztán fideszes tagokból álló Médiatanács szerint így is tökéletesen teljesítette a közszolgálatiság kötelezettségeit az állami média akkor, amikor beszámolt a bírósági ítéletről az ellenzéki pártok képviselőinek székház-kitiltási ügyében. Azaz akkor, amikor 13 perces interjút készített kizárólag az MTVA ügyvédeivel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/12/05/mtva_ellenzek_mediatanacs_kiegyensulyozott_tajekoztatas/ | 2019-12-05 16:56:00 | true | null | null | Index |
Fővárosi Állat- és Növénykert;Biodóm;
2019-12-10 06:30:00
Húszmilliárdos csontváz dőlhet rá Budapestre
Nemcsak az a kérdés, hogy miből fogják befejezni a fővárosi állatkert csodáját, hanem az is, miből fogják azt üzemeltetni. Az épület energiafelhasználása Budapest egyik kisebb kerületével vetekszik.
Az elmúlt napokban pályázatot írt ki a Fővárosi Önkormányzat a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) gazdasági igazgatói posztjára. Lapunk információ szerint a főváros új vezetése azért ragaszkodott a nyílt pályázathoz, nem pedig az új vezető belső kiválasztáshoz, mert az állatkert most futó gigaberuházásánál több probléma is felmerülhet. A Pannon Projekt és a hozzá tartozó 1,7 hektáros gigaüvegház, a Biodóm, a Pannon-medence miocén korabeli - vagyis 10 millió évvel ezelőtti - szárazföldi és vízi világát mutatja be az állatkerti látogatónak, Közép-Európa legnagyobbra tervezett tengeri akváriumával. A beruházás befejezése most 2020 decemberére van kitűzve, ám kérdéses ez az időpont is. A fejlesztés kivitelezését a Market Építő Zrt. végzi a projektmenedzsment, műszaki ellenőrzési és lebonyolítási feladatokat pedig a Tomlin Kft., a Főber Zrt., valamint az Óbuda-Újlak Zrt. konzorciuma végzi el.
A Biodóm és környezete nem Budapest, nem is a kormányzati Liget Projekt, hanem a FÁNK saját beruházása. A jelek szerint sem a kormány, sem az előző városvezetés nem kísérte figyelemmel a beruházást. Ezért a most kiválasztandó gazdasági igazgató első feladata lesz projekt átvilágítása, az eddigi költségek áttekintése. Az eredetileg 15,7 milliárd forintra tervezett program, 2015-ben már 25, 2017-re már 55 milliárd forintra hízott egy akkor a fővárosi közgyűlés elé került előterjesztés szerint, ami azóta tovább nőtt. Fürjes Balázs államtitkár a Magyar Nemzetnek idén októberben adott interjúban már arról beszélt, hogy a költségszámláló 62,8 milliárd forintnál tart, amit az államtitkár szerint az utolsó fillérig meg is kapott FÁNK.
A kormány a projekt indításakor vállalta ugyan a teljes beruházás költségvetési finanszírozását, ám a költségek ezen a kereten már túlnőttek, praktikusan menet közben mintegy megnégyszereződtek. A projekt befejezéséhez a Fővárosi Önkormányzat szerint jelenleg még húsz milliárd forint hiányzik, ugyanis az ügyben utoljára 2017-ben született kormányhatározat szerint 43,75 milliárd forintot kap az állatkert 2018-2020 között három évre elosztva. Bár Fürjes arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a kormány átadta a teljes 62,8 milliárdos összeget, az elérhető dokumentumok azt támasztják alá, hogy valóban 20 milliárd forint hiányzik a biodóm megépítéshez, amit per pillanat a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatnak kellene előteremtenie. A költségek elszállásának, illetve a fedezethiány okainak feltárása a most folyó pályázati eljárásban kiválasztandó leendő új gazdasági igazgató feladata lesz, de tisztáznia kell a pénzügyi helyzetet és az egész projektet át kell világítania.
A Biodóm teteje fényáteresztő és hőszigetelő anyagokból épül, a fűtését a Széchenyi Fürdőből elfolyó termálvíz hulladékhőjével oldanák meg, ám ezzel együtt az energiafelhasználása olyan hatalmas lesz, amely vetekszik egy kisebb budapesti kerület áramfogyasztásával. A Népszava információ szerint ekkora energiaigényt kis sem tud szolgálni a környék elektromos hálózata, így a működtetéshez további energetikai beruházásokra lesz szükség. Megkérdeztük az ügy hátteréről a Pannon Parkért felelős FÁNK-ot is, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Húszmilliárdos csontváz dőlhet rá Budapestre | Nemcsak az a kérdés, hogy miből fogják befejezni a fővárosi állatkert csodáját, hanem az is, miből fogják azt üzemeltetni. Az épület energiafelhasználása Budapest egyik kisebb kerületével vetekszik. | null | 1 | https://nepszava.hu/3059896_huszmilliardos-csontvaz-dolhet-ra-budapestre | 2019-12-12 17:01:16 | true | null | null | Népszava |
Többszörös szerződésszegésre hivatkozva december közepén azonnali hatállyal kitették a Magyar Nemzeti Bank alapítványának Budai Várbeli épületéből Zsidai Roy cégét.
A Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány Szentháromság téri doktori iskolájáról a 24.hu pénteken írta meg, hogy az ott lebonyolított karácsonyi bulik miatt kétszer is kihívták a szomszédok a rendőrséget. A hangos zenés partiknak a rendőrök vetettek véget.
A cikkünkre a PADS alapítvány nevében a vagyonkezelést végző cég reagált. Az Optima Befektetési Zrt. levele szerint a PADS és Zsidai Roy cége között létrejött bérleti szerződést a bérlő többször több ponton megsértette, ezért
a PADS a szerződést 2018. december 11-én azonnali hatállyal megszüntette. Zsidai Roy cége ezt követően a PADS épületéből kiköltözött.
A Optima Zrt. szerint a szerződés felmondása óta nem voltak olyan rendezvények, amelyek lakói bejelentéssel vagy bármilyen incidenssel végződtek volna.
A zrt. szerint az MNB-alapítványok több alkalommal egyeztettek a szomszédos épületek lakóival, és mind a felújítás, mind az üzemeltetés során figyelembe vették a lakók kéréseit, igényeit. Ezt a lakók nem egészen így látták. Az átadás után a szellőztető berendezések magas zajszintjére hivatkozva meg is fellebbezték az épület használatba vételi engedélyét. A szerződésbontásról eddig nem kaptak tájékoztatást.
A 4 milliárd forintból renovált és nagyrészt átépített középkori épületet szeptemberben adta át Matolcsy György MNB-elnök. A Bölcs Vár névre keresztelt doktori iskolában Zsidaiék két vendéglátóegységet is nyitottak. A Bistro 1786 étterem az épület üvegtetővel lefedett belső udvarát foglalta el. A Mátyás-templom felőli oldalon egy Budapest Mokka Cafe&Deli nevű kávézót rendeztek be, amelyhez utcai forgalom bekapcsolása érdekében egy keskeny ajtót vágtak a műemlék épület Szentháromság térre néző falába.
Jelenleg – más néven – a kávézó üzemel csupán. | Kirúgták Zsidai Roy cégét az MNB várbeli épületéből | Többszörös szerződésszegésre hivatkozva december közepén azonnali hatállyal kitették a Magyar Nemzeti Bank alapítványának Budai Várbeli épületéből Zsidai Roy cégét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/12/28/kirugtak-zsidai-roy-ceget-az-mnb-varbeli-epuletebol/ | 2018-12-28 18:06:00 | true | null | null | 24.hu |
Önkormányzati hátszéllel nyomul a belvárosi „vendéglátó király”?
A Figyelő portréjából kiderül: Lefkovics György vendéglátóhelyeiről gyakran maga Rogán Antal polgármester döntött.
Nem egy esetben személyesen Rogán Antal belvárosi polgármester döntött a kerületi szórakozóhelyek különböző kérelmeiről, például a terasznyitási lehetőségekről – írja a Figyelő most megjelent száma, amelyik Lefkovics Györgyről közöl terjedelmes portrét. A vállalkozó ismert fővárosi vendéglátóhelyek tulajdonosa és üzemeltetője, mint például a Tokio, BOB, Innio, lacikonyha, vagy éppen az Ötkert, ahol már Orbán Viktor is megfordult, saját közlése szerint a 2012 decemberében ezen a helyen Fidelitas-tagokkal tartott „konzultáció” után döntötte el, hogy mégsem lesznek felsőoktatási keretszámok.
A Figyelő szerint Lefkovics sikeres vállalkozó, cégei jelentős profitot termelnek, ma már valószínűleg milliárdos vagyonnal rendelkezik, idejét nagyrészt az Egyesült Államokban tölti. A vállalkozó Steiner Pál szocialista és Rogán Antal fideszes polgármester vezetése alatt is megtalálta a számítását. Sikerének egyik titka lehet, hogy szinte mindegyik vendéglátóhelye elé teraszt épített, a lap szerint a belvárosban egy sétálóutcában négyzetméterenként nettó 322 forintért lehet közterületet foglalni naponta, vagyis havi 10 ezer forintért, így egy terasz üzemeltetése sokkal jobban megéri, mint mondjuk egy lerobbant épület felújítása, és abban nyitni vendéglátóhelyet.
Lefkovics teraszaival szemben ráadásul meglehetősen elnézőek a hatóságok, bár elvileg csak „szezonális” jelleggel működhetnének, a TG Italiano étterem terasza már negyedik éve áll „szezonálisan”. A hatóság máskor is meglepően elnéző: a Szent István tér és a Hercegprímás utca sarkán például a világörökségi szabályokat felrúgva alakítottak ki egy Lefkovics érdekeltségébe tartozó vendéglátóhelyet, büntetés helyett azonban az önkormányzat utólagos fennmaradási engedéllyel honorálta a jogsértést.
A Figyelő szerint Lefkovics szórakozóhelyeinek közönsége több szálloda éjszakai nyugalmát is zavarja, de a hatóságok egyelőre ebben sem tettek semmit. Igaz, legutóbb már azt válaszolta a lapnak a kerületi rendőrkapitányság, hogy mindent megtesznek majd a szabálysértések felszámolására. Lehet, hogy ez kényelmetlen lesz a Lefkovics-érdekeltségeknek.
A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.
Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!
Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra! | Önkormányzati hátszéllel nyomul a belvárosi „vendéglátó király”? | A Figyelő portréjából kiderül: Lefkovics György vendéglátóhelyeiről gyakran maga Rogán Antal polgármester döntött. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20141009_Figyelo_Belvaros_Rogan | 2014-10-09 19:09:00 | true | null | null | HVG |
Kulcsfigura rendezte át érdekeltségét a jelenkori magyar építőipar meghatározó vállalatában, a Market Zrt.-ből. Tette ezt azokban a napokban, amikor éppen beszállt a magyar gyorsétterem-piac egyik zászlóshajója, a McDonald's magyarországi érdekeltségébe.
Scheer Sándorról van szó, akiről a közelmúltban jelent meg hír annak kapcsán, hogy a McDonald's étteremhálózat anyacége, a McDonald's Corporation bejelentette, hogy üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a vállalkozóval. Amelynek értelmében a magyarországi vállalatban meglévő tulajdoni érdekeltségét teljes körűen Scheer Sándorra ruházza át, aki "Developmental Licensee" (DL) partnerként fejleszti és üzemelteti tovább a piacon működő McDnald's éttermeket.
A társaság honlapján megjelent közlemény szerint a továbbiakban Scheer fogja biztosítani a magyarországi üzlet további működéséhez és fejlesztéséhez szükséges tőkét. Nem egyértelmű, hogy ezzel áll összefüggésben, de Scheer Sándor már nem tulajdonos a Market Építő Zrt.-ben. Pontosabban nem a saját neve alatt. A cégnyilvántartási adatok szerint ugyanis január közepén törölték az erre vonatkozó bejegyzést a cégpapírokban - lelt rá az információra az mfor. Ezzel azonban nem szűnt meg az érdekeltsége a Marketben, ugyanis a saját vagyonkezelő vállalkozása révén továbbra is jelen van a tulajdonosok között. A cégközlöny szerint az érintett 49 százalékos tulajdonrészt jelenleg a Scheer kizárólagos tulajdonában lévő LMCS Kft. birtokolja. Vagyis egy cégen keresztül maradt bent az építőipari vállalatban. A kis vagyonkezelő eddig is (kis)tulajdonos volt a Marketben, a jelek szerint Scheer részét vette át egészében.
A Market a fideszes éra megbízható építőipari vállalata, egy sor fontos megrendelést nyert el az elmúlt években. Ez a cég építette a Groupama Arénát, valamint a fradisták szentélyét aztán javarészt kitakaró Telekom székházat. De a Dagály Arénát is megkapták, a Párisi Udvar átalakításában is részt vesznek, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Különlegességként azért kiemelnénk, hogy a cég honlapja szerint az Orbán-kormány lieblingjének nem mondható CEU-Közép Európai Egyetem új épületének munkálataiban is szerepet kaptak.
A társaságot alapvetően Garancsi Istvánhoz kötik: az ő Garhartt Invest 2014 Zrt. nevű cége a többségi, 51 százalékos tulajdonosa a Marketnek (apró érdekesség, hogy a Garhartt fő profilja az "egyéb sporttevékenység"). Garancsi jó barátja Orbán Viktor miniszterelnöknek, fel szokott bukkani az első ligában szereplő Puskás Akadémia futballcsapat meccsein a páholyban. Nem mellesleg a szomszédvár Mol Vidi tulajdonosa.
Scheer régi "harcostársa" Garancsinak, a Market alapítása óta jelen van a cégben, tulajdonosként és operatív döntésekben részt vevő személyként egyaránt. Ami utóbbit illeti, a hétköznapokban továbbra is a társaság rendelkezésére áll: a múlt év végén újabb öt évre kinevezték, az igazgatóság elnökeként tevékenykedik a cégben.
A már idézett közleményben Scheer elmondta, hogy régre nyúlik vissza a kapcsolata a McDonald's-szal, számos étterem és az első magyarországi Ronald Ház építésében is részt vett. Scheer szintén fontos üzletember, de kevésbé ismert, mint üzlettársa, Garancsi. Az érdekeltségébe tartozik egyebek mellett a Hotel Clark, a Clark Ádám téren található, a közvéleményt megosztó stílusban (természetesen a Market közreműködésével) épült, nemrég átadott szálloda, amely még Tarlós István főpolgármestert is - nem túl hízelgő - megszólalásra késztette.
A Market jegyzett tőkéje 1 milliárd forint, 2017-ben 107 milliárdos nettó értékesítési árbevétel mellett 6,5 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el. A Market saját tőkéje 2017 végén 11,5 milliárd forint volt. Elképzelhető, hogy Scheer a McDonald's megszerzésével összefüggő új feladatok miatt döntött úgy, hogy minden tulajdonát a vagyonkezelő vállalkozásába helyezi át, és a saját neve alatt már nem lesz jelen tulajdonosként az építőipari társaságban. Mivel saját érdekeltsége vette át tőle a részesedését, vagyis a saját vagyona átcsoportosításáról van szó, nem valószínű, hogy az ügyletnek lehetett olyan célja, hogy friss pénzhez jusson, amit a McDonald's fejlesztésére fordíthat. Hacsak az nem, hogy LMCS-ből így volt a legcélszerűbb átcsatornázni a pénzt, bár ez elsőre kacifántos megoldásnak tűnik. Mindenesetre a 2017-es évről szóló beszámoló szerint a vagyonkezelőnek közel 4 milliárd forintos volt a mérlege, az adózott eredménye 1,369 milliárd, a saját tőkéje 1,722 milliárd forint volt. | Scheer Sándor már nem tulajdonos a Marketben, de a cége még igen | A McDonald's magyarországi hálózatát megszerző üzletember átszervezte a portfólióját. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kiszallt-a-marketbol-garancsi-regi-harcostarsa-scheer-sandor.html | 2019-02-25 18:11:00 | true | null | null | mfor.hu |
Gajda Péter kispesti polgármester nem írja alá a közétkeztetésre vonatkozó szerződést - jelentette be a polgármester a Facebook-oldalán. A menzapályázaton hárman indultak, végül egy cég maradt talpon, a tavaly alapított Szakácstündér Kft., amely a pályázatban vállalta, alvállalkozóként bevonja az üzemeltető Klassz Menzát, csakhogy arra korábban rengetetg panasz érkezett. A Klasszt - a sajtóban és a politikusok közül többen - Mészáros-közeliként emlegetik, azonban ez nem bizonyítható, csak egy nagyon áttételes és távoli kapcsolat fedezhető fel Mészáros korábbi érdekeltsége és a Klassz Menza tulajdonosa között.
A menzapályázatról ma döntött a Kispesti Önkormányzat Közbeszerzési és Közétkeztetési Bizottsága, amely értelemszerűen a Szakácstündért hozta ki győztesnek. A bizottság egyik tagja, a momentumos Paróczai Anikó nemmel szavazott, majd egy Facebook-posztban fakadt ki: a döntés felháborító, az ülésen többször jelezte, hogy a közbeszerzést érvényteleníteni kell, új pályázatra van szükség.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is kommentálta a döntést - aki az egész ügynek nagyobb nyilvánosságot adott azzal, hogy Facebook-oldalán "fideszes módinak" tartotta, hogy Kispesten az egy állva maradt ajánlattevőből választják ki a győztest, ma pedig azt írta,
a kispesti városvezetés szembe köpött minden tisztességes ellenzéki politikust.
Gajda Péter polgármesternél a bírálatok után betelt a pohár: noha biztos benne, hogy "most is szabályosan járt el az illetékes grémium", a biztonság kedvéért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz és a Fővárosi Kormányhivatalhoz fordul állásfoglalással azért, hogy kiderüljön, az önkormányzat a jogszabályoknak megfelelően járt-e el. A válaszig nem írja alá a szerződést. Gajda közölte azt is, elindították a sajtó helyreigazítási kérelmeket és további feljelentéseket is tesznek.
Tudom, hogy mostanában nagyon divatos Kispestet rugdosni, de egy ilyen ügy esetében úgy érzem sokan túlléptek egy határt
- írta a polgármester. | Gajdánál "betelt a pohár" a támadások miatt, nem írja alá a menzaszerződést | A menzapályázaton győztest hirdetett a Kispesti Önkormányzat illetékes bizottsága, azonban a tegnapi támadások után Gajda Péter polgármester nem írja alá a szerződést, állásfoglalást kért a Közbeszerzési Döntőbizottságtól és a Fővárosi Kormányhivataltól is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20191212_Gajdanal_betelt_a_pohar_nem_irja_ala_a_menzaszerzodest | 2019-12-12 23:41:09 | true | null | null | HVG |
A Szegedi Törvényszék másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottjait pénteken, tudósít a helyszínről az MTI.
Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - Szeviép Zrt. egykori vezetőit az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság tavaly novemberben a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat ekkor öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság.
A törvényszék helybenhagyta a járásbíróság azon döntését, amely a hitelezők és a magyar állam a per során bejelentette polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azzal, hogy további két hónapra fenntartotta a vádlottak vagyonának zár alá vételét.
A három férfi volt a vezetője a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaságnak. A részvénytársaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban pedig csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a társaság felszámolását. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek. A vád szerint az igazgatósági tagok a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették.
Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró azonban az ítélet indoklása során kifejtette, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizárólag nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak elkövették volna a terhükre rótt bűncselekményt, és azt sem, hogy tevékenységük okozta a Szeviép Zrt. fizetésképtelenségét, illetve ésszerűtlen gazdasági döntést hoztak volna.
A rendelkezésre álló bizonyítékok csupán a gazdasági tevékenység kis részét fedték le, nem lehet kiragadni csak bizonyos cselekményeket, a vállalkozás teljes gazdálkodását kellett volna vizsgálni, melyhez szükség lett volna a teljes iratanyag, könyvelés, analitika lefoglalására, és azok értékelésére egy szakértői csoport által.
Vizsgálni kellett volna az aktuális gazdasági körülményeket is - mondta a bíró, utalva arra, hogy a vádlottak azzal védekeztek: a cég ellehetetlenülésének egyik fontos oka volt, hogy a magyar és a román állam az elvégzett munkák után mintegy négymilliárd forinttal maradt adósa a vállalkozásoknak, illetve 600 millió forint forgalmi adót sem kaptak vissza. Az ennek értékeléséhez szükséges bizonyítékok azonban nem álltak rendelkezésre, mondta Kovalcsik Éva.
Mivel a Szeviép Zrt. kapcsolt vállalkozásainak iratanyaga sem állt rendelkezésre, a járásbíróság a vádlottak azon állítását sem tudta értékelni, hogy a leányvállalatoknak és projektcégeknek nyújtott kölcsönök azok működőképességét biztosították. Így nem derült ki az sem, hogy a vádlottak által alkalmazott megoldás volt a legcélszerűbb.
A bíró kitért arra is, hogy rendelkezésre álló bizonyítékokat nem értékelt a járásbíróság, és alaptalanul vetette el azoknak a tanúknak a nyilatkozatait, akik a bíróság előtt sokkal részletesebb vallomást tettek, mint a nyomozás alatt.
Az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlottak bűnösségének megállapításának érdekében, a védők és a jelenlévő vádlottak három nap gondolkodási időt kértek.
A Szerkezet- és Vízépítő Zrt. (Szeviép) csődjéről, és az ahhoz fűződő vádakról egy korábbi cikkünkben írtunk.
Az ügyet két részre bontották Budapesten: az egyiket – a rendőrségi vezető, illetve más személyek általi, jogtalan előnyért történő befolyásolására vonatkozó állításokat – a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyomozás keretében még vizsgálja. A másikat, a tényleges vagyon különösen jelentős mértékű csökkenésével járó csődbűntettet a NAV-hoz delegálták, az azonban a feljelentés elutasításáról határozott, lényegében tisztázva a korrupciós vádak alól Botka László szegedi polgármestert. | Másodfokon felmentették a Szeviép-ügy vádlottjait | A Szegedi Törvényszék másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottjait pénteken, tudósít a helyszínről az MTI.
Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - Szeviép Zrt. egykori vezetőit az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság tavaly novemberben a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat ekkor öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/12/13/szeviep_ugy_vadlottak_felmentes/ | 2019-12-13 10:20:31 | true | null | null | Index |
12 ügyvédi irodával szerződött a még Vattamány Zsolt vezette erzsébetvárosi önkormányzat, de a kerület saját tulajdonú cégeinek további 15 ügyvédi megbízási szerződése is volt, tudta meg az Index. Az önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentumokból a hivatal ügyvédjeinek listája és megbízásuk tárgya is kiderül.
A 12, közvetlenül önkormányzati megbízású ügyvédnek összesen 72 millió forintot fizetett ki 2018-ban Erzsébetváros, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt a kiadást mennyivel növelik az önkormányzati cégeken keresztül kifizetett ügyvédi munkadíjak, hiszen az óradíjakon felül többnyire nem volt felső keretösszeg sem meghatározva a szerződésekben. Annyi az alapszerződések alapján látható, hogy biztosan lényegesen nőnek az összegek.
És nem arról van szó, hogy Erzsébetváros rengeteg jogi tanácsra szorult volna ezektől az irodáktól. A szerződések alapján például két iroda ugyanolyan típusú feladatokra kapott megbízást, de az egyik, a Dr. Mátyus Ügyvédi Iroda jóval magasabb órabérrel dolgozott. Mátyus Kristóf szerződése munkajogi, polgári jogi képviseletre, hatósági ügyintézésre szólt, 3 millió forintos keretösszeggel.
Az átvilágítás során egy, az október 13-i választást követő napon felmondott ügyvédi megbízási szerződés is szemet szúrhat. Az évi 3 millió forintos kifizetés médiafigyeléssel kapcsolatos jogi véleményezésről szólt, holott a polgármesteri hivatal apparátusában is volt erre megfelelő szakértelemmel rendelkező ember vagy emberek. Talán ezért is kezdeményezte a választást követően azonnal szerződése felmondását az érintett, dr. Gerendási Eszter, akit Vattamány 2019 februárjában eredetileg azzal bízott meg, hogy
Még ennél is pikánsabb önkormányzati megbízásnak tűnik, amellyel évi 7 millió 620 ezer forintot fizettek a Müller Ügyvédi Irodának azért, hogy havi 5-6 alkalommal konzultáljon önkormányzati intézményekkel. Ezeknek a konzultációknak a pontos tartalma információink szerint a teljesítési igazolásokból nem derült ki, azokban ugyanis a legtöbbször csak annyi állt, hogy „konzultáció jogi feladatokban”. Ezeknek a konzultációknak az időtartalmáról sem tudni, de nehezen elképzelhető, hogy egész napos tevékenységről lett volna szó, mindenesetre ha egy-egy órás tanácsadást jelent ez, akkor
A budajenői ügyvéd neve ráadásul már korábban felmerült Erzsébetvárosban, ő képviselte volna ugyanis a kerületet a fideszes Vattamány Zsolt által indítani tervezett kártérítési eljárásban, méghozzá a Hunvald-per vádlottjaival szemben. Csakhogy korábbi sajtóhírek szerint 1,78 milliárd forintot vesztett a kerület azon, hogy a bíróság jogerősen elutasította a fogalmi és formai hibáktól hemzsegő kártérítési keresetet, amelyet tehát éppen a Müller Ügyvédi Iroda készített. Érdekesség az is, hogy Müller Tibor a devizahiteleseket mentő Nemzeti Eszközkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt.
Eközben 2011 óta rendelkezik megbízással Erzsébetvárostól, havi nettó 500 ezer forintért. A szerződés kizárólag jogi tanácsadásra, konzultációra szól – semmilyen okiratszerkesztési, ellenjegyzési, de még képviseleti feladatot sem tartalmazott a megbízás. Az is szemet szúrhat, hogy ezt a szerződést kirívóan hosszú, 4 hónapos felmondási idővel kötötte meg Vattamány, így 2,5 millió forintot akár érdemi munkavégzés nélkül is ki kell fizetnie az önkormányzatnak most, hogy nem tart igényt Müller munkájára.
Hasonlóan kirívó a közismert dr. Futó Barnabás szerződése, ő ugyanis a Hunvald-ügyben látta el Erzsébetváros jogi képviseletét, méghozzá bruttó 50 ezer forintos óradíjért, évi mintegy 9 millió forintos keretösszeggel. Azt nem tudni, hogy az önkormányzatnak milyen állandó jogi feladatai vannak a több mint tíz éve zajló, jelenleg egy perújítási eljárás nyomán ismét bírósági szakban lévő (a szerződés alapján Erzsébetváros sértettként érintett) nem polgári, hanem büntetőeljárásban.
Érdeklődésünkre Niedermüller Péter polgármester megerősítette, hogy az önkormányzati cégek gazdálkodását, így a tényleges kifizetéseket jelenleg is vizsgálják, ott pedig, ahol indokolhatatlan vagy éppenséggel megmagyarázhatatlanul drága megbízási szerződéseket találtak, azonnal felmondták azokat. A DK-s polgármester azt is megjegyezte, a legtöbb iroda nem adott át nekik érdemi információkat, sőt
Talán a 27-ből egy kivétellel, a vizsgálat szerint ugyanis a HBGV-Szabó Ügyvédi Iroda érdemben vitte az önkormányzat jogi képviseletét, és mivel az átvilágítás során úgy találták, korrekten jártak el, az ő munkájukra továbbra is számítanak.
(Borítókép: Vattamány Zsolt, Veres Zoltán, Dr. Bajkai István és Benedek Zsolt erzsébetvárosi fideszesek - fotó: Dr. Bajkai Zsolt / Facebook) | 27 ügyvédi irodának fizetett százmilliókat Erzsébetváros fideszes vezetése | Bruttó százezer forintos ügyvédi órabér jogi konzultációért, havi 300 ezer forint a kerületi média jogi szempontú figyeléséért. Az új polgármester felmondta az elődje szerződéseit, hiszen csak a hivatal megbízásai 72 milliót vittek el tavaly, és ebben az önkormányzati cégek ügyvédi kiadásai még nincsenek is benne. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/12/13/erzsbetvaros_ugyvedi_szerzodesek_atvilagitas/ | 2019-12-13 12:45:00 | true | null | null | Index |
Megközelítőleg 15 millió euró összértékű megbízást húztak be kormányközeli cégek Beocin, Becej, Bogatic, Jagodina és Krusevac települések önkormányzataitól a közvilágítás-korszerűsítésekre kiírt pályázatokon Szerbiában.
A nyertes Resalta, Esco Elios, U Light és Keep Light az elmúlt években szinte minden további közvilágítással kapcsolatos szerbiai tenderen is sikerrel szerepeltek.
Nem volt nehéz dolguk: a pályázatok ugyanis olyan szigorú kritériumok szerint voltak megírva, hogy csak kevés vállalkozás tudott megfelelni a paramétereknek. A versenytársakat – ha egyáltalán benyújtották az ajánlataikat – többnyire hiányosságokra hivatkozva elutasították.
A Balkaninsight szerint a négy cég 2016 óta 22 közvilágítás-korszerűsítésre kiírt pályázaton szerepelt sikeresen, és összesen több mint 50 millió eurót kaszáltak.
Szerb és magyar politikusok sejlenek fel a háttérben
Ahogy arról a Direkt36 és a BIRN balkáni oknyomozó hálózat korábban beszámolt, a felsorolt vállalkozások olyan üzletemberek érdekeltségébe tartoznak, amelyeket összefüggésbe hozhatók Orbán Viktorral, valamint Ana Brnabic szerb miniszterelnökkel és Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnökkel.
A 24.hu tavaly rámutatott: az OLAF által vizsgált 35 projektből összesen hét esetben bukkant fel az U Light: Cegléden, Hatvanban, Sárváron, Jászberényben, Bácsalmáson, Hajdúböszörményben és Mórahalmon. Minden esetben veszítettek.
Harag azonban nem alakult ki a „versenytársak” között, ami nem is csoda, tekintve, hogy szoros kapcsolat kötötte össze az U Light Kft.-t és az Elios Innovatív Zrt.-t. Mindketten tulajdonosok voltak ugyanis az Elios-csoport szlovák leányvállalatában.
Az Elios Slovakia-t Pozsonyban alapították meg 2015-ben. Az alapító az Elios Innovatív Zrt., a szlovák S Commerce, s.r.o., illetve a szintén szlovák E-E-E LED Lighting, s.r.o. volt. A cégbe később beszállt a Woody Holding Kft. is, amelynek tulajdonosa Erdei Bálint, azaz Tiborcz István jóbarátja, aki az Elios volt tulajdonosai között is felbukkant. A Kft. 2016-ban kiszállt, azóta az Elios Slovakia legnagyobb (ötven százalékos) tulajdonosa az U Light Kft., de húsz százaléka maradt a szintén Erdei Bálint által alapított és tulajdonolt Elios International Kft.-nek – mutatott rá a 24.hu.
Arról, hogyan működött a gyakorlatban az Elios külföldi menetelése, az Átlátszó is beszámolt:
Proxy-hálózat a Balkánon – így tarol az Elios a határokon túl is
A szerb törvények szerinti közérdekű adatigényléssel fordulnak helyi politikusok a vajdasági Ada polgármesteri hivatalához, hogy megtudják, valójában spóroltak-e és pontosan mennyit a Tiborcz kapcsán elhíresült Elios LED-lámpáin, vannak ugyanis fenntartásaik. A fogyasztói panaszok Szerbiában hasonlóak, mint Magyarországon: sötétebb van, mint volt, különösen a járdákon.
A szerbiai projektek másik kulcsfigurája Mark Crandall, a Resalta egyik részvényese. Crandall volt ugyanis Ana Brnabic főnöke, amikor Branic volt a Continental Winds szélerőmű-vállalkozás szerb fiókjának igazgatója.
Hogy a tenderek sorozatos elnyerése és a kapcsolatok között bármilyen összefüggés lenne, minden érintett tagadta a BIRN-nek. | Újabb öt közvilágítási tendert nyertek el magyar és szerb kormányközeli cégek Szerbiában | A Balkaninsight.com értesülései szerint újabb megbízásokat nyertek el azok a cégek, amelyek már korábban is taroltak a közbeszerzéseken, ha közvilágításról volt szó. A szálak Magyarországra, az Eliosig vezetnek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/13/ujabb-ot-kozvilagitasi-tendert-nyertek-el-magyar-es-szerb-kormanykozeli-cegek-szerbiaban/ | 2019-12-13 13:01:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Miután Hadházy Ákos független parlamenti képviselő többször bírálta a kispesti önkormányzat által kiírt közétkeztetési közbeszerzést, Gajda Péter szocialista polgármester a fővárosi kormányhivatalhoz és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, hogy foglaljanak állást, szabályosan jártak-e el.
A levélben, amit mi is megkaptunk a polgármesteri hivataltól, Gajda azt írja:
„Úgy gondolom, az önkormányzat a hosszú és átlátható folyamat során minden vonatkozó jogszabály szigorú betartásával járt el. Ennek következtében az illetékes kerületi közbeszerzési bizottság a mai napon az előterjesztésnek megfelelően döntött az ügyben. A tegnapi napon több sajtóorgánumban az egyik országgyűlési képviselő nyilvános hozzászólása alapján kétségbe vonták ennek az eljárásnak a szabályosságát.”
„A látszatát is szeretném elkerülni annak, hogy Kispest Önkormányzata szabálytalanul járt el, ezért úgy döntöttem, hogy mielőtt a szerződést aláírom, a tisztelt Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint a Budapesti Kormányhivatal állásfoglalását kérem.”Az önkormányzattól a délután elküldött kérdéseinkre is választ kaptunk. De miről van szó pontosan?
Ahogy korábban beszámoltunk róla, hivatalosan három cég indult a szocialista vezetésű kerület pályázatán, győztes viszont csak egy lehetett, ketten ugyanis nem tették le az előírt ötmillió forintos biztosítékot. A Szakácstündér Kft.-ről van szó, amit egy éve alapított a BKV Előre 24 éves focistája, Csákó Gergő.
Hadházy Ákos többek közt azért kritizálta az önkormányzatot, mert a Szakácstündér Kft. alvállalkozója az a Klassz Menza Kft. lesz, amely 2012 óta - korábban Pensio17 Kft. néven - felel a kerületi közétkeztetésért. A cégről a G7 a kőbányai közétkeztetési tender ügyében azt írta, hogy kapcsolatba hozható Mészáros Lőrinccel.
Kérdésünkre a polgármesteri hivatal azt írta, azért szavazta meg a javaslatot a költségvetési bizottság, „mert az eljárás a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, törvényesen lett lefolytatva. A külsős közbeszerzési szakértőnk és a bíráló bizottság az eljárást érvényesnek és eredményesnek találta”.
Korábban tízmillárdos összegről volt szó, csütörtökön viszont Hadházy arról posztolt, hogy a bizottsági ülésen azt mondták neki, ez kevesebb lesz, de még nem tudni, pontosan mennyi. A 444-nek azt írta az önkormányzat, hogy az összeg „a szolgáltatás igénybevételének mértékétől függ, előre nem megállapítható. Előzetes becslések alapján a jelenlegi adagszámokat figyelembe véve 10 évere 6,5 milliárd forint”.
Arra a kérdésre, hogy nem tartják-e problémásnak, hogy pont egy Mészároshoz köthető céget bíznak meg a feladattal, azt írták,
nincs tudomásuk róla, hogy „a nyertes ajánlatot tevő cég Mészáros Lőrinchez köthető, feladatunk az, hogy az eljárás törvényesen, szabályszerűen legyen lefolytatva, melynek maradéktalanul eleget tettünk.Hadházy szerint az önkormányzatnak bőven lett volna mozgástere:
kiírhatták volna a szerződést 10 év helyett jóval kevesebb időre is.
kiírhatták volna a közbeszerzést "részekre bontva", például intézményenként, hátha úgy több vállalkozó jelentkezik,
saját céggel is végezhetnék a szolgáltatást.
Ezekre azt válaszolták:
„Az általános piaci gyakorlathoz igazodva, a legkedvezőbb ajánlat elérése érdekében” határozták meg a 10 éves időtartamot. „A fővárosi kerületekben és nagyobb városokban jellemzően 5+5, 10, 10+5, 15 évre kerülnek kiírásra a hasonló pályázatok.”
Azért nem írták ki „részekre bontva”, mert szakmailag nem tartották megalapozottnak, és jogilag is aggályos lehet „a közbeszerzési törvény részekre bontást tiltó passzusai tekintetében”.
Megvizsgálták, hogy saját céggel végeztessék-e a szolgáltatást, de arra jutottak, hogy nem tudnák fenntartható módon megoldani.
Végül közölték, hogy megtették „a szükséges jogi lépéseket Hadházy Ákossal, valamint a valótlanságokat állító, megjelentető médiumokkal szemben”. | Állásfoglalást kért a kispesti polgármester, hogy szabályos-e a menzatender | Miután Hadházy Ákos független parlamenti képviselő többször bírálta a kispesti önkormányzat által kiírt közétkeztetési közbeszerzést, Gajda Péter szocialista polgármester a fővárosi kormányhivatalhoz és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, hogy foglaljanak állást, szabályosan jártak-e el. | null | 1 | https://444.hu/2019/12/12/allasfoglalast-kert-a-kispesti-polgarmester-hogy-szabalyos-e-a-menzatender | 2019-12-12 01:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnál idén költséges terveket szőttek. Az új stadion, sportcsarnok, Makovecz-stílusú kazánház, teakonyhákkal felszerelt sportszálló felépítése után minden jel szerint téves gondolat, hogy nincs mit fejleszteni és ne lenne helye a TAO-ból érkező adóforintoknak.
A 2019/2020-as évadban A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak összesen 1,12 milliárd forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Hogy ebből az összegből, milyen elképzelések valósulnak meg, az majd csak a sportfejlesztési programból derülhet ki, amit azonban még nem tettek közzé a focialapítvány honlapján.
Bár jelentős ez az összeg, Felcsút a korábbi évekhez képest szemmel láthatóan visszafogta magát a sportfejlesztési program összeállítása során. Az idei program ugyanis a TAO-rendszer indulása óta a legkisebb értékű Felcsúton, eddig a 2013-as év volt a "mélypont", amikor megelégedtek 1,54 milliárd forintnyi TAO-val.
Mindenesetre 2011 óta az idei TAO-pénzzel együtt összesen 26,5 milliárd forint közpénz áramlott a felcsúti focialapítványhoz, ami mellé jólelkű adományozó cégek még 22,4 milliárd forintot adtak "önzetlenül".
Ugyan az idei adományok nagyságát majd csak jövő nyár elején ismerhetjük meg a közhasznúsági jelentésből, az biztos, hogy mostanáig felfoghatatlan összeg, 48,88 milliárd forint érkezett az alapítványhoz TAO vagy önkéntes adományok révén.
Idén egyébként a kormányzat a futó beruházások mielőbbi befejezése érdekében meghúzta a nadrágszíjat, ami azt jelenti, hogy újabb ingatlanberuházásokat nem minden esetben támogatnának. Ennek eredménye a már elfogadott programok összértékén is megmutatkozik. Az egyes sportszervezetek ugyanis nem készültek idén nagyon nagy értékű sportfejlesztési programokkal, az MLSZ adatai szerint a felcsúti alapítvány mögött a legtöbb TAO-t jelen állás szerint (még vannak nem elfogadott programok) a Gyirmót FC igényelte, 365 milliót, amitől nem sokkal marad el a Soroksár Sport Club Kft. 325 milliós programja.
Összesítésünk szerint a 2018/2019-es évadban a labdarúgó klubok, szervezetek összesen 39 milliárd forintnyi TAO-t igényeltek, amivel szemben a jelenlegi szezonban még "csak" 19,5 milliárdot. Ebből egyébként kicsivel több mint 2 milliárd forint lehívása történt meg. | 1,1 milliárdnyi TAO-pénz mehet Felcsútra idén | Minden jel szerint bőven van helye a közpénznek számító TAO-támogatásoknak a felcsúti fociakadémián. Miközben az idei év elméletileg a visszafogásról szól a TAO-támogatások terén, Felcsút idén is milliárdos nagyságrendű fejlesztést kíván végrehajtani. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/11-milliardnyi-tao-penz-mehet-felcsutra-iden.html | 2019-11-25 12:01:00 | true | null | null | mfor.hu |
Subsets and Splits