text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Megválaszolta a Városháza-ügyben kapott 29 kérdést Bajnai Gordon volt kormányfő, ezeket a Facebookra is kiposztolta. Bajnainak a vizsgálóbizottság elnökeként tevékenykedő fideszes Kovács Péter küldött 29 kérdést.
Bajnai elöljáróban azt írta Kovácsnak, hogy „a rólam készült, illegális módszerekkel lehallgatott hangfelvétel ügyében büntetőfeljelentést tettem, mert megítélésem szerint a felvételek készítése, illetve manipulált és megvágott nyilvánosságra hozatala” bűncselekmény.
A volt kormányfő szerint a valóság megismerését a Kovács által hivatkozott, „értelemtorzítóan megvágott szövegrészek helyett a teljes hangfelvétel megismerése segíthetné, állítólag ez már a rendőrség rendelkezésére áll, remélhetőleg manipulálatlan változatban”.
Majd jelzi azt is, hogy Kovács 29 kérdésének „egy része még közvetve sem kapcsolódik a Vizsgálóbizottság tárgykörébe, ezekkel úgy tűnik Ön inkább egyfajta politikai propagandát kíván szolgálni”, továbbá „a kérdések egy része tényként kezel olyan állításokat, melyek eleve hamisak és ezáltal manipulatívak”.
Bajnai szerint egy politikailag motivált, előre megszervezett, több elemében az úgynevezett „kompromat” módszert követő lejárató kampány folyik a fővárosi városvezetés ellen, ebbe őt tudatos provokáció révén keverték bele, nyilvánvalóan nem függetlenül a közelgő választásoktól.
A válaszokban Bajnai azt írja, hogy a magát Anonymusnak nevező figura által több részletben nyilvánosságra hozott hangfelvétel 2021. augusztus 30-án készülhetett Budapesten, a Váci úton, „egy politikai provokációt támogató bűncselekmény előkészületének részeként”. A megbeszélésen Gansperger Gyula, Ruszlan Rahimkulov és Zentai Péter vettek részt. Ő azért ment el, mert meghívást kapott egy bemutatkozó találkozóra a legnagyobb magyarországi befektetőcsoport egyik tulajdonosától, melyet elfogadott.
Gansperger Gyulát onnan ismerte, hogy 1998-tól 2001-ig az első Orbán-kormány vagyonkezelésért felelős vezetője volt, „ebbéli minőségében dolgoztam vele, elsősorban az OTP, MOL, MATÁV, Richter tőzsdei kibocsátásainak egyik szervezőjeként. Ezt követően, mint közismert, a Wallis keretei közt dolgoztunk újra együtt 2003-2005 között. A Wallistól való, 2005 végi távozásomat követően nem voltunk aktív kapcsolatban, elvétve futottunk össze, üzleti kapcsolatban pedig nem álltunk és nem is állunk”.
Arra a kérdésre, hogy Gansperger egy másik hangfelvételen azt állítja, hogy „Bajnai a külföldi nagytőkésekkel tart kapcsolatot, akik vissza akarják szerezni befolyásukat Magyarország felett”, és mit gondol erről Bajnai, a volt kormány azt válaszolta: „Gansperger Gyulának nincsenek releváns információi a 2006 utáni tevékenységemről, hiszen kapcsolatunk azóta inaktívvá vált. Ezért ezek az állítások tőle nem tekinthetők hiteles forrásnak. A nemzetközi cég, amelynek az egyik vezetője vagyok az elmúlt években, nem folytat tevékenységet Közép- és Kelet-Európában. Tudomásom szerint egyébként a külföldi nagytőke egyes képviselői jelenleg is egyre erősebb befolyással rendelkeznek Magyarországon. Például egy német hadiipari óriás, a Rheinmetall nemrég szerzett jelentős befolyást a magyar távközlés és informatika meghatározó vállalatában, a 4IG-ben, továbbá az orosz Roszatom építi a Paksi Atomerőművet, és a török Adnan Polat szerzett koncessziót a magyar megújuló energia kapacitás meghatározó részére, a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházását pedig több kínai multinacionális cég fogja végezni (egyes Mészáros érdekeltségek mellett). Én ezen ügyletek létrejöttében (sem) működtem közre”.
Bajnai azt is leírta, hogy a megbeszélés előtt Tordai Csabánál, a Fővárosi Vagyonkezelő Igazgatóságának Elnökénél tájékozódott, de soha nem tárgyalt a Városháza eladásáról. „Az inkriminált, törvénytelenül lehallgatott, provokációs céllal létrejött találkozó egy részében a lehetséges befektetők a véleményemet kérték az általuk szándékolt befektetés megvalósíthatóságáról, kérdéseket tettek fel, ezekre válaszoltam” - írja Bajnai.
Arra a kérdésre, hogy valóban Bajnai áll-e a piramis tetején, ahol mozgatják az olyan ügynököket, mint Szabó Tímea, a volt miniszterelnök azt írta: „Nem gondolom, hogy ennek a kérdésnek köze lenne az önök által vizsgált ügyhöz. Mindazonáltal, véleményem szerint ma egyetlen olyan piramis létezik Magyarországon, ahonnan ügynököket mozgatnak és ennek a piramisnak a tetején a magyar kormány egyes vezetői állnak”. Nagyon sok kérdésre pedig egyszerűen nemmel válaszol. | Bajnai Gordon elküldte a válaszait a Városháza-ügyben vizsgálódó bizottság elnökének | Megválaszolta a Városháza-ügyben kapott 29 kérdést Bajnai Gordon volt kormányfő, ezeket a Facebookra is kiposztolta. Bajnainak a vizsgálóbizottság elnökeként tevékenykedő fideszes Kovács Péter küldött 29 kérdést. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/30/bajnai-gordon-elkuldte-a-valaszait-a-varoshaza-ugyben-vizsgalodo-bizottsag-elnokenek | 2021-12-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
olvasási idő
8 perc
megjelent
2021.12.15. 09:00
Egy éve nyomkövetőt visel a lábán Vitézy Tamás milliárdos jobboldali üzletember, aki a közösségi oldalán név szerint felsorolta "az intézményesített gazdasági maffia" tagjait. Úgy érzi, meghurcolták, de bízik a rendszer önkorrekciójában. | Vitézy Tamás: „Ha ez a rendszer egy szűk kör céljait szolgálja, akkor ez már nem a NER” | Egy éve nyomkövetőt visel a lábán Vitézy Tamás milliárdos jobboldali üzletember, aki a közösségi oldalán név szerint felsorolta „az intézményesített gazdasági maffia” tagjait. Úgy érzi, meghurcolták, de bízik a rendszer önkorrekciójában. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20211215_Vitezy_Tamas | 2021-12-15 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Többször is tárgyaltak vállalkozók a Fidesz székházában és az FTC központjában abban bízva, hogy ha egy nagyobb összeggel támogatják a Ferencvárost, akkor fontos gazdasági ügyleteikben a számukra megfelelő döntések születnek – állítja a Fővárosi Főügyészség egy most is folyó bírósági eljárásban, amelynek az iratait Hadházy Ákos hozta nyilvánosságra.
A vádirat szerint Kubatov Gábor titkára, Kindlovits Máté legalább öt alkalommal fogadott vállalkozókat a két említett helyen – írja Hadházy. A vállalkozók az irat szerint azt remélték, hogy a Magyar Nemzeti Bank feloldja a zárolt számláikat vagy állami megbízásokat kapnak, ezért az FTC-t anyagilag támogatták volna. A találkozót a fradista biztonsági emberek szervezték, akik ezért a közvetítésért több millió forintot kaptak. Az ötödik ilyen alkalom után a vádirat szerint Kindlovits feljelentést tett a közvetítők ellen befolyással üzérkedés miatt.
A képviselő azt is írta – ám ennek a valóságtartalma az általa közzétett dokumentumok alapján már nem igazolható –, hogy a feljelentést az után tették meg, hogy a vállalkozók reklamálni kezdtek, amiért valaki más nyert el helyettük egy közbeszerzést háromszoros áron.
A bírósági tárgyalás csütörtökön kezdődik. | A Fidesz és az FTC székházában megjelenő vállalkozókkal folytatott tárgyalások miatt emelt vádat az ügyészség | Legalább ötször tárgyaltak vállalkozók abban reménykedve, hogy ha az FTC-t támogatják, akkor az állam segítséget ad nekik – olvasható az ügyészség vádiratában. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211215_A_Fidesz_es_az_FTC_szekhazaban_megjeleno_vallalkozokkal_folytatott_targyalasok_miatt_emelt_vadat_az_ugyeszseg | 2021-12-15 14:50:00 | true | null | null | HVG |
Fiatalok voltak, és kellett a pénz – ezzel nemigen védekezhet majd az a hét bírósági végrehajtó, akik a gyanú szerint összesen majdnem közel 900 millió forintot fizettek Schadl Györgynek, a kar elnökének a kinevezésükért. Az elérhető dokumentumok alapján nem volt nehéz azonosítani őket, és cégadataik szerint az sem okozhatott nekik gondot, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanakCímlapképünkön Schadl György, a hét letartóztatásban ülő végrehajtó, valamint Schadl házi őrizetben ülő felesége látható2019. augusztus 7-én Budapesten, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Cházár András utcai székházában ünneplésre készültek, aznap tette le esküjét 13 új, önálló bírósági végrehajtó, az eskü szövegében pedig megfogadták, hogy „szakmai kötelességeiket lelkiismeretesen és a legjobb tudásuk szerint teljesítik”Az ünnepségen résztvevők valószínűleg nem sejtették, hogy két és fél év múlva közülük ketten letartóztatásban fognak ülni. A gyanú szerint a szekszárdi járásbíróság mellett végrehajtóként dolgozó O. Ákos 78 millió forintot, és a szigetszentmiklósi járásbíróság mellé kinevezett F. Miklós pedig ennek több mint dupláját, 198 milliót fizetett a Bírósági Végrehajtói Kar elnökének, Schadl Györgynek, hogy ők nyerjék a pályázatot, és vehessék át kinevezésüket a székházterem első sorábanNem ők voltak azonban az egyetlenek: rajtuk kívül még öt önálló bírósági végrehajtói pályázat szerepel abban a parlamenti határozattervezetben, amely felsorolja, hogy milyen kinevezésekben lehetett benne a keze Völner Pálnak, a napokban lemondott igazságügyi államtitkárnak, és az ügy kirobbanásakor a reptéren őrizetbe vett SchadlnekÖsszezárnak, nem beszélnekMivel az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János által aláírt dokumentum elég sok részletet tartalmaz, például azt, hogy melyik járási bírósághoz bekötött végrehajtók a gyanúsítottak, így nem volt nehéz beazonosítanunk azt a hét végrehajtót, akik – több helyről megerősített információink szerint – már letartóztatásban voltak, amikor Völner Pál neve nyilvánosságra került az ügybenA dokumentumok szerint heten összesen 884 852 000 forintot juttattak el annak sofőrjén keresztül az MBVK elnökének, aki ennek kevesebb mint tizedét, 83 millió forintot csorgatott vissza VölnernekAzt, hogy valóban róluk van szó, egymástól független forrásaink megerősítették, az érintettek irodája azonban nem, azok gyakorlatilag elérhetetlenné váltak. Volt, akinél kicsörgött ugyan a telefon, de nem vette fel senki, másnál már csak egy automata mondta be, hogy a szám már nem kapcsolható. Volt, akinek honlapján az is kint volt, hogy szünetel az ügyfélfogadás, de a legtöbben egész egyszerűen eltűntek a nyilvánosság elől. Nemcsak az ügyben gyanúsítottá vált végrehajtók, de az irodáikban dolgozó munkatársak is elérhetetlenek. Az ügyfelek felé azt kommunikálják, hogy “technikai okok miatt” átmenetileg szünetel az ügyfélfogadásuk, de az a kliens sincs könnyebb helyzetben, aki a végrehajtó állandó helyettesét, tehát egy másik végrehajtót próbál utolérniAz ügyben meggyanúsított végrehajtók közül telefonon csak az egyikük állandó helyettesét értük el (az illető nem kívánt nyilatkozni), a többi esetben legfeljebb csak a titkárnőkig jutottunk, vagy addig sem. Akadt olyan titkárnő, aki a Végrehajtói Karhoz irányított minket a kérdéseinkkel, ám hiába, ott sem túl kommunikatívak ez ügyben. És nem csak újságíróként esélytelen őket megszólítani. Akkor is falakba ütköztünk, amikor egyszerű ügyfélként próbáltunk meg kapcsolatba lépni a gyanúsított végrehajtókat helyettesítő végrehajtókkalA végrehajtók azonosításában sokat segített, hogy a határozati javaslatban nemcsak a járásbíróság volt megnevezve, mely mellett dolgoztak, hanem kinevezésük időpontja is. A dokumentumból az is könnyen kideríthető volt, hogy a gyanú szerint melyikük mennyit fizetett Schadl Györgynek. Hogy az összeg nagysága mitől függött, az nem világos, pedig a szórás elég nagy: volt köztük, aki „csak” 40 milliót adott, más a 250 milliót sem sajnálta azért, hogy végrehajtó lehessenFiatalok és kellett a pénzEgy dolog mindannyiukban közös:az elérhető nyilvános információk szerint nem előre fizettek a kinevezésükértA gyanúsítottak mindegyike körülbelül egy éve praktizált, és bevételeik is voltak, amikor apránként csorgatni kezdték a pénzt Schadlnek. Bármilyen furcsa, ezzel nem verték magukat túl nagy költségekbe, hiszen a végrehajtói szakma jól jövedelmez, volt köztük olyan, aki a nyilvánosan elérhető cégadatok szerint praxisa második évében már 173 milliós adózott eredményt ért elAz sem mondható, hogy sokat kellett volna várniuk a helyekért, hiszen az általunk beazonosított végrehajtók egy kivételével mindannyian a harmincas éveikben járnakMivel sem a munkatársaik, sem a helyetteseik nem voltak bőbeszédűek, a beazonosított végrehajtókról nagyjából annyit lehet tudni, amit kinevezésükkor maga az MBVK adott meg róluk hivatalos lapjában, az ExecutióbanA Győri Járásbíróság mellett dolgozó M.-né Cs. Éva is például kifejezetten ismert volt végrehajtói körökben, a hivatalos lapban is találtunk olyan cikket, melynek társszerzője volt. Szakmai előéletére sem lehet panasz, a 2010-es jogi diploma, majd a jogi és végrehajtói szakvizsga után egy önálló bírósági végrehajtónál, majd a Zuglói Polgármesteri Hivatal Lakásgazdálkodási Osztályán dolgozott jogászkéntSaját irodáját 2017 augusztusában alapította meg, majd két hét múlva le is tehette ünnepélyes esküjét – melyet a gyanú szerint 2018. november 12. és 2020. november 30. között összesen 39 450 000 forinttal hálált meg. Volt miből, a cégadatok szerint az adózott bevétele a 2018-as 44 millió után 2019-ben 60, 2020-ban pedig már 82 millió forint voltGyőri kollégájával azonos évben, 2017-ben alapította meg önálló végrehajtói irodáját Sz. Balázs, aki a gyanú szerint a monori járásbíróság melletti praxisért jóval többet, 190 millió forintot volt hajlandó fizetni. A cégadatok szerint a Pest megyei településen sokkal jövedelmezőbb volt a végrehajtói szakma, mint Nyugat-Magyarország egyik legnagyobb városában, hiszen az ELTE jogi karán 2009-ben diplomázott Sz. Balázs csak 2019-ben 201 milliós adózott eredménynek örülhetettŐ eskütétele előtt a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központnál dolgozott jogi előadóként, majd jogtanácsosként, 2015 és 2017 között pedig ügyvédként praktizáltAz, hogy a budapesti végrehajtói irodák a legértékesebbek, jól mutatja a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő M. Eszter példája, aki a gyanú szerint 2018 novembere és 2021 májusa között közel 255 millió forintot juttatott el Schadlnek. Az, hogy miből, az ő esetében azonban nem világos, mert a nyilvános cégadatai csak 2018-ból elérhetők, ami mindössze 23 milliós adózott eredményt jelezBudai irodáját a többiekhez hasonlóan ő is 2018. augusztusi kinevezése előtt két héttel alapította, szakmai előélete viszont neki a legmeggyőzőbb: jogi diplomája mellé vagyonkezelő specialista, valamint tőkepiaci és bankszakjogász képzésen is részt vett, majd 2006-tól 2010-ig a Fővárosi Bíróságon dolgozott előbb bírósági forgalmazóként, később bírósági titkárként. Később közbeszerzési tanácsadó és jogtanácsos volt, 2013-tól pedig ügyvédként dolgozottKisebb hal volt a fonyódi N. Gábor, aki kevesebb mint két évig élvezhette az önálló praxist. A 2020 januárjában kinevezett végrehajtó 10 évvel korábban szerezte az állás feltételeként szabott jogi diplomáját, végrehajtói szakvizsgája pedig 2019-es. Volt jogászgyakornok, jogi előadó, de még ennél is érdekesebb, hogy 2013 és 2017 között a kormányközeli Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nél volt jogi elemzőHogy ugyanarról az emberről van szó, azt az Alapjogokért Központ is megerősítette, akik lapunk megkeresésére azt válaszolták, N. Gábor „már hat éve nem áll semmilyen jogviszonyban a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-vel”A parlamenti határozattervezet szerint a férfi a többiekkel ellentétben csak egy alkalommal fizetett Schadl Györgynek, de akkor rögtön 42 millió 600 ezer forintot. Ez gyakorlatilag megegyezik a 2020-as adózott eredményével, azaz valószínűleg a teljes első évi bevételét praxisára fordítottaTöbb pénzből gazdálkodhatott a ceglédi járásbíróság mellett dolgozó V. Levente, akit együtt neveztek ki N. Gáborral. Ő a gyanú szerint idén április és május között 81 millió 500 ezer forintot juttatott el a kar elnökének, ami nem volt nehéz, mert első évében már 102 millió volt az adózott eredményeŐ 2008-as jogi diplomája után ügyvédjelöltként kezdte pályáját, majd a Mráz és Társa végrehajtói irodában kezdett dolgozni jogi előadóként, hogy 2012 és 2015 között átnyergeljen a CIB Bank Zrt.-hez, ahol a speciális ügyeket intézte. 2015 és 2017 között az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnál workout menedzser, 2017 áprilisától a Momentum Credit Zrt.-nél projektmenedzser voltEgyütt tette le az ünnepélyes eskütételt F. Miklós és O. Ákos is, akik mindketten 2019 nyarán vehették át saját irodájukat. Igaz, egyikük Szekszárdon, a másikuk Szigetszentmiklóson, ami az érte fizetett pénz összegében is meglátszikKettejük közül O. Ákos került Szekszárdra, amiért a gyanú szerint tavaly június óta 78 millió forintot fizetett. Jogi diplomáját 2008-ban szerezte, követeléskezelési területen 2011-től dolgozott az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.-nél, végrehajtási területen pedig 2017-től látott el végrehajtó-helyettesi feladatokatA szigetszentmiklósi járásbíróság mellett dolgozó F. Miklós majdnem 200 millió forintot fizetett ki, hogy övé lehessen a praxis, de ez is 60 millióval kevesebb, mint 2020-as és 2019-es bevétele összeségében. Ehhez egyébként mindössze másfél évre volt szüksége – irodája működése csak a múlt hét óta szünetelF. Miklós jogi diplomáját 2002-ben szerezte, majd rögtön a szegedi városi ügyészségen kezdte: előbb fogalmazóként, majd titkárként, 2007-től pedig ügyészként. Ha tehát valaki, ő biztosan tisztában van a letartóztatásban azzal, hogy mi várhat rá a Völner Pál meggyanúsításához vezető botrányban(A cikk írásában közreműködött Dezső András.) | Ki a hét végrehajtó, akik 884 milliót fizethettek a kinevezésükért? | Fiatalok voltak, és kellett a pénz – ezzel nemigen védekezhet majd az a hét bírósági végrehajtó, akik a gyanú szerint összesen majdnem közel 900 millió forintot fizettek Schadl Györgynek, a kar elnökének a kinevezésükért. Az elérhető dokumentumok alapján nem volt nehéz azonosítani őket, és cégadataik szerint az sem okozhatott nekik gondot, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211215_kinevezes_birosagi_vegrehajto_Schadl_elozetes_Volner_Pal | 2021-12-15 22:03:00 | true | null | null | HVG |
Három tucat helyrajzi számon levő területet nyilvánított a kormány beruházási célterületté, hasonlóan a délegyházi kavicsbányákhoz. Ott egyelőre 432 hektárra kapott engedélyt a Bayer Construct cégcsoport érdekeltségéhez tartozó Kvarchomok Kft., hogy építőanyagot termeljen ki, most pedig a szintén Balázs Attila érdekeltségébe tartozó biharkeresztesi Viastein Kft. Ártándon bányászhat 120 hektáron, ezt a területet nyilvánították most a Magyar Közlönyben megjelentek szerint beruházási célterületté.
Bár a közlönyből nem derül ki, hogy ki bányászhat majd ott, de a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a Viastein Kft.-nek adott a területre környezetvédelmi engedélyt még áprilisban. | A kiskunlacházi kavicsbányák után újabb 120 hektáron bányászhat Balázs Attila | Ártándon 2046-ig kapott engedélyt a milliárdos vállalkozó, a közeli biharkeresztesi gyárukat láthatják el innen nyersanyaggal. Most ezt a területet minősítették beruházási célterületnek. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211214_A_kiskunlachazi_kavicsbanyak_utan_ujabb_120_hektaron_banyaszhat_a_Balazs_Attila | 2021-12-14 14:49:00 | true | null | null | HVG |
Az Opus Global Nyrt.-hez tartozó Hunguest Hotels adásvételi szerződést írt alá a négycsillagos Hotel Eger & Park szálloda százszázalékos tulajdonjogának megszerzéséről – közölte a Mészáros Lőrinc-féle Opus Global.
Az akvizíciót követően a Hunguest Hotels a legjelentősebb turisztikai szereplővé válik a térségben, az egerszalóki Saliris Resort Spa & Conference és a fejlesztés alatt álló egri Hunguest Hotel Flóra mellé csatlakozik a szállodalánc legújabb tagjaként a Hotel Eger & Park – írták, hozzátéve, hogy a tranzakció a jövő év elején zárulhat.
A közlemény szerint a 214 szobás Hotel Eger & Park megvásárlásával a Hunguest Hotels tovább erősíti pozícióját a vidéki, nagy kapacitású szállodák piacán. Az egyéni vendégek és a konferenciaturizmus körében is népszerű szálloda stabil bevételtermelő képességével járulhat hozzá a szállodalánc eredményességéhez.
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján Eger a 12. legnépszerűbb úti cél volt Magyarországon 2020-ban, a belföldi turistákat tekintve pedig a 9. helyen áll. A Hotel Eger & Park 214 szobás és két, korábban különálló szálloda alkotja, az egykori Park Szállót 1920-ban, míg a Hotel Egert 1963-ban nyitották meg. | Mészáros Lőrinc újabb szállodát szerzett, ezúttal Egerben | Egerben terjeszkedik a Hunguest Hotels, a felcsúti milliárdos vállalkozó érdekeltsége. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211217_meszaros_lorinc_hunguest_hotels_eger_szalloda_hotel_opus_global | 2021-12-17 18:06:00 | true | null | null | HVG |
A gyanú szerint egy kozmetikus közvetítésével juttatott védettségi igazolványhoz egy háziorvos és asszisztense 13 olyan embert, akik nem oltatták be magukat a koronavírus-fertőzés ellen.
Az ügyben három nő ellen nyomoz Budapesti Rendőr-főkapitányság a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján.
A hatóság közlése szerint a jelentkezőknek meg sem kellett jelenniük az orvosi rendelőben, az irataikat a kozmetikus adta át az asszisztensnek, aki az adatokat az orvos tudtával, annak jogosultságát használva rögzítette a megfelelő rendszerbe.
Előfordult, hogy 100 ezer forintot kaptak egy igazolás kiállításáért a közvetítőn keresztül.
A nyomozók a rendelőben és a három nő lakásán 4,22 millió forintot, 580 eurót, informatikai eszközöket, védettségi igazolványokat és egyéb orvosi iratokat foglaltak le.
A rendőrök a 60 éves orvost és 45 éves asszisztensét 13 rendbeli védettségi igazolással visszaélés és 7 rendbeli vesztegetés elfogadása, a 42 éves közvetítőt pedig 9 rendbeli bűnsegédként elkövetett védettségi igazolással visszaélés és 1 rendbeli vesztegetés miatt hallgatták ki gyanúsítottként. Mindannyian szabadlábon védekeznek. | A kozmetikus közvetített, az asszisztens a háziorvos tudtával állította ki a hamis védettségiket | Három nő ellen nyomoz a BRFK. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211221_koronavirus_jarvany_vedettsegi_igazolvany_hamists | 2021-12-21 13:38:00 | true | null | null | HVG |
„Kövér László egyszer sem vette igénybe – sem hivatalos, sem pedig magán útjain – az elnöki titkárság vezetőjének székelyföldi házát” – válaszolta az Országgyűlés sajtófőnöke a hvg.hu kérdésére, miszerint a házelnök megszállt-e bármikor is abban az erdélyi villában, ahol állítólag a falubeliek rendszeresen látták megfordulni.
Az erdélyi Hargitán fekvő Tibódon található úszómedencés villáról Juhász Péter egykori ellenzéki politikus, az Együtt volt elnöke osztott meg egy videót. Juhász drónnal mutatta meg a pazar épületet a helyszínen és a környéken többekkel is beszélt, akik szerint Kövér többször vendégeskedett ott.
„– És az a Kövér László háza? – Igen, a tornyos.” – így igazította útba a videón megszólaló állítólagos helybéli Juhászt, aki a videóban azt állította: “Megtaláltuk Kövér László titkos villáját a Hargitán.” A videóban egy anonimitását megőrizni kívánó nyilatkozó beszélt arról is, hogy
a román ingatlannyilvántartási adatok szerint a ház Kövér kabinetfőnökének, Veress Lászlónak a tulajdona.
Veress neve az utóbbi napokban azzal került be a hírekbe, hogy nyomozás indult sikkasztás gyanúja miatt, miután a 24.hu feltárta: a Veress munkatársa által vezetett Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány külhoni magyaroknak szánt adományokból vásárolt budai villalakást, amelyet viszont Veress családja használ.
A hargitai villával kapcsolatos, a hvg.hu által Kövér Lászlónak címzett kérdésekre az Országgyűlés sajtófőnöke válaszolt és kitért arra: Kövér Lászlónak „nincsen és soha nem is volt semmilyen kapcsolata a magán adományozók által létrehozott és kizárólag magántőkéből fenntartott Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvánnyal és annak tevékenységével, tisztségviselőivel”. Szilágyi Zoltán sajtófőnök azt is megjegyezte az ügy kapcsán:
„a baloldali sajtótermékek minden erre vonatkozó állítása nem más, mint az Országgyűlés elnökének személyét támadó, lejárató szándékú, gátlástalan kampánymegnyilvánulás”.
Juhász Péter videójában az az információi is elhangzik, hogy az említett alapítvány utalt 35 millió forint támogatást az Ábel Egyesületnek, amelynek a romániai földhivatali papírok szerint elővételi joga van a hargitai úszómedencés villán. A videóból kiderül az is, hogy az alapítványt komoly összegekkel támogatja Frank Liu tajvani milliárdos, aki magyar állampolgárságot és Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést is kapott.
A videóra reagáltak az ellenzéki pártok is, amelyek közös közleményben követeltek válaszokat többek között a következő kérdésekre: Pontosan hány luxusingatlannal rendelkezik a házelnök strómanokon és alapítványokon keresztül? Mely országokban vannak még ehhez hasonló, nagyértékű, a magyarok elől eltitkolt, hozzá köthető ingatlanok?
Juhász Péter videója itt tekinthető meg az erdélyi villáról: | Kövér állítja: Sose járt kabinetfőnöke hargitai házában, ahol állítólag gyakran látták | A fideszes házelnök sose járt abban az erdélyi villában, ahol állítólag a helyiek többször látták, de az Országgyűlés sajtófőnöke a hvg.hu kérdésére adott válaszában nem cáfolta, hogy a ház Kövér László kabinetfőnökének tulajdona – ellene éppen nyomozás folyik egy másik villa ügyében. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211217_Kover_allitja_Sose_jart_kabinetfonoke_hargitai_hazaban_ahol_allitolag_gyakran_lattak | 2021-12-17 15:16:00 | true | null | null | HVG |
Mostanáig 130 embert hallgattak ki gyanúsítottként a hatóságok a koronavírus elleni védettségi igazolással kapcsolatos visszaélések miatt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője.
Szelei Pál megerősítette, hogy az egészségügyi területen dolgozók egy része is érintett az eljárásokban. Az ő esetükben vesztegetés, vesztegetés elfogadása és közokirathamisítás is előfordult.
Szelei Pál azt is elmondta: egy-egy eljárásban több esetben 2-3 gyanúsított van, de van olyan is, amellyel összefüggésben már 30 embert gyanúsítanak, és ez a szám várhatóan tovább emelkedik.
Az eddigi gyanúsítotti vallomások három csoportra oszthatóak. Voltak, akik megtagadták a vallomástételt. Mások a körülményeikről beszéltek, hogy például külföldi utazás vagy munkavégzés miatt volt szükségük az igazolásra, de azt nem mondták el, miként jutottak az okiratokhoz. Voltak továbbá olyanok is, akik körülményeikről és az okirat megszerzéséről is minden információt megosztottak – közölte Szelei.
A védettségi igazolásokkal kapcsolatos visszaélések miatt összesen 42 büntetőeljárás indult, ebből 18 ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tett feljelentést. Egy eljárást elutasítottak, három ügyben bizonyítás hiányában megszüntették az eljárást. Három ügyben viszont már vádemelési javaslat is készült, s ezek közül egy ügyben az illetékes vidéki ügyészség már vádat is emelt – ismertette az ORFK főosztályvezetője.
Szelei Pál elmondta, hogy az Nemzeti Védelmi Szolgálattól (NVSZ) érkezett feljelentések mellett volt példa arra is, hogy rendőri intézkedés közben került a látókörükbe egy-egy ügy, például határátlépéskor, vagy a repülőtéren mutattak be hamis iratokat a koronavírus elleni védettség igazolásáról. Egy fiatal ellen pedig azért indult eljárás, mert egy vidéki moziba való belépéshez mutatott be hamis igazolványt – fejtette ki.
Továbbá magánszemélyek is tettek feljelentéseket, például olyan orvosok, akiknek nevével, adataival visszaélve állítottak ki hamis igazolást. Valaki pedig volt élettársát és új párját jelentette fel, hogy hamis védettségi igazolványt használnak.
Váradi Piroska, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főosztályvezetője azt hangsúlyozta: az egészségügyi ellátórendszer oltásokkal, tesztelésekkel foglalkozó dolgozóira jelentős korrupciós nyomás nehezedik. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy egészségügyi dolgozó kiállítja a védettségi igazolást egy be nem oltott számára, aki később megfertőződik koronavírussal, akkor azt is megállapíthatják, hogy az egészségügyi dolgozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésben bűnös.
Váradi Piroska kifejtette: a védettségi igazolványokról szóló kormányrendelet februári megjelenése óta sok bejelentés érkezett az NVSZ-hez, hogy sokan a védőoltás felvétele nélkül akarnak védettségi igazoláshoz jutni. Többen akár jelentős összeget,
jellemzően 30 és 150 ezer forint közötti összeget fizettek is azért, hogy illegális úton jussanak védettségi igazoláshoz.
Váradi hangsúlyozta azt is, hogy a büntetőjogi szabályozás alapján nem csak a kormányhivatal által kiállított védettségi igazolvány, hanem az orvos által kitöltött, lepecsételt oltási igazolás, továbbá a pcr-, és az antigénteszt meghamisítása is bűncselekmény.
Váradiék olyan üggyel is találkoztak, amikor egy volt háziorvosi asszisztens – az orvos tudta nélkül – munkaidő után rendszeresen visszament a rendelőbe, az orvosi jogosultságával belépett a rendszerbe és rögzítette a hamis oltási adatokat. Ezzel az üggyel összefüggésben egy konkrét bűnözői csoport tevékenykedett, több mint ezer hamis védettségi igazolást állítottak ki.
Az NVSZ főosztályvezetője is beszélt arról, hogy több egészségügyi dolgozó is látókörükbe került. Köztük voltak, akik „meggyőződésből” követtek el bűncselekményt, mert ők sem értettek egyet a védőoltás szükségességével.
Felidézte, hogy ez év január elsejétől bűncselekménynek minősül a hálapénz adása és elfogadása is. Ezzel együtt az NVSZ bűnfelderítési, és -megelőzési hatáskörét is kiterjesztették az egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévőkre, valamint az állami egészségügyi rendszert működtető irányítási felügyeleti szervezetek dolgozóira.
Váradi Pirosa elmondta: az NVSZ által ebben az évben az egészségügy területén feltárt bűncselekmények „széles palettán mozogtak”. Előfordult szexuális kényszerítés, vesztegetés elfogadása, továbbá a védettségi igazolással való visszaélés is – sorolta a főosztályvezető, aki utóbbi társadalmi veszélyességét is kiemelte a világjárvány miatt. | 130 gyanúsítottat, köztük egészségügyi dolgozókat hallgattak ki védettségi igazolvánnyal való visszaélések miatt | 30 és 150 ezer forint között fizetnek a hamis igazolványokért. Az egészségügyi dolgozók esetében akár még gondatlan veszélyeztetés is megállapítható, ha egy olyan oltatlannak állítanak ki igazolást, aki később megfertőződik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211229_130_gyanusitottat_koztuk_egeszsegugyi_dolgozokat_hallgatta_ki_vedettsegi_igazolvanyvisszaeles_miatt | 2021-12-29 12:46:00 | true | null | null | HVG |
Több millió eurós ötödik generációs mobilhálózati fejlesztést indított Montenegróban a szükséges frekvenciatartomány biztosításával helyi érdekeltsége révén a magyar 4iG informatikai és rendszerintegrátor vállalat.
A magyar 4iG technológiai vállalat helyi érdekeltsége a Telenor Montenegro 2,6 gigahertzes frekvenciatartományban vásárolt optimális időosztásos duplex és frekvenciaosztásos duplex csatornaosztásban blokkokat az 5G mobil távközlési hálózati fejlesztési programja keretében Montenegróban.
A 4iG által kedden az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás alapján a Telenor Montenegro a frekvenciatartomány aukción történt megvásárlása mellett az anyavállalat támogatásával több millió eurót készül az 5G hálózati infrastruktúra képítésére és fejlesztésére fordítani az országban. | A 4iG több millió eurós 5G-s fejlesztésbe kezd, de nem Magyarországon | Több millió eurós ötödik generációs mobilhálózati fejlesztést indított Montenegróban a szükséges frekvenciatartomány biztosításával helyi érdekeltsége révén a 4iG. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211228_4ig_5g_halozat_montenegro | 2021-12-28 21:56:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2021.12.18. 06:30 | Nagy a mozgás a taszári reptér és az Újpest FC környékén | A szóban forgó cégek vezetőinek esetleges politikai vonzalmai nem akadályai a közös üzletnek. A háttérben kínaiak sejlenek fel. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202150_hunsolvent_ejtett_felszamolo_uj_bizniszben | 2021-12-18 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
belpolitika
2021.12.01. 05:30 10 perc
A kormányoldal nincs rászorulva arra, hogy az állami titkosszolgálatokat vesse be kompromittáló információk gyűjtésére, az ilyen munkára a "mezítlábasakat" is be lehet vonni. Tudunk olyan, ma már a magánnyomozói piacon tevékenykedő egykori titkosszolgákról, akik az előválasztáson győztes politikusok feltérképezésére kaptak megbízást. | Kisebbségi jogok: Orbán más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem | A magát „magyaristának” valló Orbán Viktor olyan szuverenitásigény mellett kardoskodik, amely végzetes lenne a határon túl élő magyar kisebbség számára. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202150__szuverenitas__kisebbsegi_jogok__tobbsegi_demokracia__hataratlepes | 2021-12-26 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Egy 19,8 milliárdos tenderen futott be Mészáros Lőrinc eredeti és legtöbb osztalékot fialó építős cége, a Mészáros és Mészáros Kft., méghozzá a különleges övezetként az önkormányzatoktól elvett iváncsai ipari park közművesítésével – olvasható a K-monitor Facebook-oldalán.
A cég az ivóvíz- és szennyvízhálózatot építheti.
A posztban hozzáteszik, hogy „ez a tender is alacsony versenyintenzitással zajlott”, mivel a kiíráson csak Mészárosék rendszeres konzorciumi partnere, a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. adott be pályázatot. Azt azonban el sem bírálták. | Mészáros Lőrinc 2021 utolsó napjain is behúz egy közel 20 milliárdos munkát | A felcsúti milliárdos cége ivóvíz- és szennyvízhálózatot építhet az iváncsai különleges gazdasági övezetben. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211228_meszaros_lorinc_ivoviz_szennyvizhalozat_kozmuvesites_ivancsi_kulonleges_gazdasagi_ovezet | 2021-12-28 19:24:00 | true | null | null | HVG |
Júliusban robbant ki a Pegasus-botrány, amikor kiderült: az izraeli NSO cég kémfegyverét Magyarországon is számos célpont ellen bevethették. Egy nemzetközi újságíró-szervezet több ország szerkesztőségével (köztük a magyar Direkt36-tal) együtt dolgozta fel a kiszivárgott adatbázist, amelyben több mint háromszáz magyar telefonszám szerepelt.
Ezekből kiderült, hogy Magyarországon újságírók, ellenzéki politikusok, ügyvédek, médiatulajdonosok, államtitkárok és a köztársasági elnök testőrei ellen is bevetették a Pegasust. A kémfegyvert csak állami szervek használhatják, és elvileg ők is csak bűnüldözési, terrorelhárítási céllal. Ami a Pegasus magyar használatával az egyik legfőbb probléma, hogy nem csak ilyen céllal használták a kémfegyvernek minősülő eszközt.
Politikaközeli emberek megfigyelése
A kiszivárgott adatbázisból és későbbi vizsgálatokból az alábbi célpontok kiléte vált ismertté:
Az Áder János köztársasági elnök és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetői 2019-ben váltak célponttá. Megfigyelték az elnöki őrséget létrehozó és parancsnokként irányító Pomozi Sándort és egyik korábbi legközelebbi munkatársát, Viplak Attilát. Viplak az elnöki őrség taktikai támogató csoportját vezette célponttá válása idején. Pomozi és Viplak megfigyelése idején ismerte a köztársasági elnök és családtagjainak külföldi és magánprogramjait, tisztában volt a tartózkodási helyükkel és mozgási útvonalaikkal is.
Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették a Pegasusszal. Bodnár 2018-ban vált célponttá, amikor el kellett hagynia a TEK-et. Távozásának hátterében politikai belharcok és bizalomvesztés állt az akkori sajtóhírek szerint.
Megfigyelték a Pegasusszal Aszódi Attila paksi bővítésért felelős volt államtitkár telefonját is. Megfigyelésekor Aszódi még a kormány tagja volt, azonban szakmai vitái voltak Süli János miniszterrel. Aszódi ugyanis nem akarta engedni, hogy fellazítsák az atomerőmű építésének menetrendjét.
Rajta volt a listán Chikán Attila. Ő az első Orbán-kormányban volt gazdasági miniszter, 2010 után azonban többször is kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját.
Gémesi György gödöllői polgármester telefonszáma is a célpontok közt volt. Emellett két olyan telefonszám is szerepelt a kiszivárgott listán, amely Gémesi párttársához és volt alpolgármesteréhez kötődik. Harmadik kapcsolódó számként Gémesi egy kormányzati ismerősének telefonszáma is akkor bukkant fel a listán, amikor Gémesi Györgyé.
Simicska Lajos fia, Simicska Ádám is célpont lehetett. Simicska Lajos egyik bizalmasát, Nagy Ajtony Csaba ügyvédet is célba vették Simicska Ádámmal együtt még 2018 elején. Simicska Lajosról köztudott, hogy nem használ okostelefont.
A korábban az MSZP-ben politizáló, 2019 óta pedig az ellenzéki Ezalényeg.hu nevű portált üzemeltető Páva Zoltán telefonját idén tavasszal többször is feltörték. A portál még a 2019-es önkormányzati kampány ideje alatt startolt el, Páva telefonját pedig pont aznap törték fel, amikor kiderült, hogy cége a Demokratikus Koalíciónak is dolgozik.
Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke is a célpontok közt volt, ahogy kilenc másik hazai ügyvéd is. Ez azonban kevésbé lepte meg Bánátit, ugyanis úgy reagált a hírre, hogy „Aki harminc-negyven éve ilyen horderejű ügyekben dolgozik védőként, mint én, annak nem lehet úgy élni, hogy tart a megfigyeléstől.”
Törvényes, de jogsértő megfigyelés
A kormánypárti politikusok rendre azzal védekeznek, hogy minden megfigyelés a törvények betartásával történt és történik. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a lehallgatásokra vonatkozó magyar szabályozás nem túl szigorú. A magyar szolgálatok viszonylag nagy hatáskörben dönthetnek maguk a lehallgatásokról. A nemzetbiztonsági célú – tehát nem bűncselekményekhez kapcsolódó – megfigyelésekhez az igazságügyi miniszter engedélye kell. Kormánytag lévén a miniszter nem független szereplő, emiatt mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy szükséges volna a szabályozás megváltoztatása. „Magyarországon a jogsértő megfigyelés is törvényes” – jellemezte a helyzetet Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója. Szerinte a magyar szabályozás legnagyobb baja, hogy nem fogalmaz elég pontosan, amivel könnyű visszaélni.
Varga Judit igazságügy-miniszter ugyanakkor azt állítja, hogy nem ő írta alá a lehallgatások engedélyezését, kiszervezte a feladatot államtitkárának, Völner Pálnak. Völner azóta már lemondott államtitkári posztjáról: a Legfőbb Ügyészség szerint ugyanis Völner igazságügyiminiszter-helyettesként összesen 83 millió forintot kapott azért, hogy korrupt módon befolyásolja a végrehajtói kinevezéseket.
Kormányfüggetlen újságírók, laptulajdonosok
Varga Zoltánt, a Central Médiacsoport tulajdonosát is megfigyelhették a Pegasusszal. A Central az egyik legnagyobb, magánkézben lévő, kormányfüggetlen lapkiadó, idetartozik a 24.hu is. Varga korábban többször beszélt arról, hogy kormányoldalról nyomást gyakoroltak rá, adja el közélettel is foglalkozó kiadványait. Nem sokkal a választások után, 2018. június 5-én Varga vendégül látott egy hétfős társaságot. A vendégség után az összes meghívott telefonszáma felkerült a Pegasus-célpontok listájára.
A Pegasus-ügyet magyar részről felgöngyölítő Direkt36 két újságírója, Panyi Szabolcs és Szabó András telefonját is feltörték a kémszoftverrel.
Dercsényi Dávidot, a hvg.hu korábbi újságíróját is megfigyelték.
Csikász Brigitta bűnügyi újságíró telefonját 2019 során többször is feltörték, ám azt utólag nem lehet már követni, milyen információkat szereztek meg a telefonjáról.
Németh Dániel fotós-újságíró mindkét telefonját feltörték a Pegasusszal. Németh több szerkesztőségnek is dolgozik, jellemzően ő fotózta a kormányközeli szereplők eltitkolt luxuséletvitelét, dokumentálta a magánrepülőgépek és -jachtok használatát. Németh telefonját 2021 júliusában törték fel.
Egy másik magyar fotóst is megtámadhattak a szoftverrel, aki együtt dolgozott egy olyan amerikai újságíróval, aki az orosz vezetésű, Budapestre költöző Nemzetközi Befektetési Bank ügyeiről írt.
Pegasus-célpont lett Pető György, az egykori, ismert RTL Klub-os újságíróból lett pilóta. Miután régi kollégaként rengeteg újságíró jól ismeri, sokan tőle szoktak szakmai segítséget kérni nemcsak általánosabb légügyi témákban, de például akkor is, ha mondjuk Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és más kormányközeli emberek repülőútjairól írnak.
Egy civil telefonszáma is felbukkant a listán. Megcélozhatták a Pegasusszal a CEU egyik külföldi diákját, Adrien Beauduint, akit a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy 2018-as kormányellenes tüntetésen.
A Pegasus nevű kiberfegyver
A Pegasus nevű szoftver androidos telefonok és iPhone-ok ellen is hatékony. Telepítése távolról is lehetséges, és a készülék használójának közreműködésére sincs szükség (nem kell tehát rákattintani egy linkre sem). Lényegében mindent meg lehet vele tudni, ami az adott okostelefon képernyőjén megjelenik, így az olyan titkosított csatornákról is be lehet szerezni információkat, mint például a Signal. Távolról be lehet kapcsolni a telefon kameráját vagy mikrofonját, a lehallgatók akár rögzíthetik is az így megszerzett tartalmat. A megfigyelők tudják azt is, hol van épp a telefon, és mikor használja a tulajdonosa. Új szoftvereket is telepíteni lehet az eszközre anélkül, hogy a telefon használója észrevenné. A fenti körülményekből adódóan a hétköznapi felhasználók szinte semmilyen módon nem tudnak védekezni ellene.
A Pegasust elvileg csak kormányoknak adja el az NSO, az izraeli kormánnyal együttműködve. A Direkt36 információi szerint Magyarországon azután jelent meg a kémszoftver, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között.
A program gyártója az izraeli NSO, egy ismertebb, lehallgatással és megfigyeléssel foglalkozó cég. Több korábbi botrányban érintett volt, például Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró brutális meggyilkolása kapcsán is előkerült a neve.
Az NSO-t azonban elég érzékenyen érintette a nemzetközi Pegasus-botrány. Eladósodottsága miatt az izraeli vállalat tulajdonosai a cég eladását fontolgatják; az új vezetés akár le is állíthatja a Pegasus kémszoftvert.
Nem sietnek a kivizsgálással
A botrány kitörése óta a kormány lényegében nem reagált az azzal kapcsolatban felmerült kérdésekre. A kormánypárti politikusok rendre azt válaszolják a Pegasus használatára vonatkozó kérdésekre, hogy Magyarországon minden megfigyelés törvényesen zajlott 2010 után. Azt, hogy ez valóban így történt-e, csak egy független vizsgálat tudná megállapítani, de ennek érdemi elindítását a Fidesz nem tartja szükségesnek.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának július 26-i ülésére a kormánypárti képviselők nem mentek el. A testület így határozatképtelen volt, hiába jelent meg a bizottság előtt a titkosszolgálatokat felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter.
Szeptember 20-án már határozatképes volt a bizottság, ráadásul Pintér mellett Völner Pál is részt vett az ülésen. Ellenzéki képviselők szerint ott ugyan semmi érdemi nem hangzott el, az ülés jegyzőkönyvét mégis titkosították 2050-ig. Októberben is ülésezett a bizottság, ám állítólag ekkor sem derült ki semmi lényegi.
Az ügyészség eddigre már nyomozni kezdett jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt, amelynek során a Direkt36 újságíróit, majd többek közt a Pegasusszal szintén megfigyelt Csikász Brigitta blikkes újságírót is meghallgatták tanúként, számolt be a Direkt36. A lap szerint a nyomozás a katonai ügyészhez került.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálni kezdte az ügyet, ám ennek eredményéről még semmi hír nincs.
A Pegasus használatát ugyan korábban sem tagadta egy kormánypárti képviselő sem, az első beismerésre mégis hónapokat kellett várni. November 4-én aztán Kósa Lajos fideszes parlamenti képviselő ismerte el, hogy a kormány megvásárolta a Pegasust. Kósa arra is utalt, hogy több hasonló eszközt használnak a magyar szervek. Egy héttel később már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte a Pegasus használatát, amikor azt mondta, hogy a sajtóban megjelent, lehallgatásokról szóló információk egy része igaz.
A Pegasus-botrány eddigi egyetlen ismert következménye, hogy Izrael nem ad el többé kiberbiztonsági eszközöket Magyarországnak. Már a Pegasus exportjához is minden esetben szükség volt az izraeli kormány engedélyére. A botrány miatt azonban szűkítették azon országok jegyzékét, ahová kiberbiztonsági eszközöket értékesíthetnek izraeli cégek: 102 ország helyett már csak 37 szerepel az új listán, amelyen Magyarország nincs rajta.
Keller-Alánt Ákos
Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. | Fél év Pegasus: felelősök és következmények sincsenek | A köztársasági elnök testőrsége, államtitkár, a kormány politikai ellenfelei és független újságírók ellen is bevetették Magyarországon a Pegasus nevű kémfegyvert, amelyet csak bűnüldözési céllal lehetne használni. Összefoglaljuk, mi derült ki nyár óta az év egyik legnagyobb botrányáról. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/lehallgatas-megfigyeles-pegasus-osszefoglalo/31619708.html | 2022-01-02 13:49:56 | true | null | null | Szabad Európa |
A „Viharsarok Közgépe” most Vésztőn építhet uszodát wellness részleggel nettó 1,7 milliárd forintért. A gyulai Futizo Kft.-nek nem lehet oka panaszra: csak decemberben négy közbeszerzést nyert el. A vésztői pályázatnál két ajánlattevő is hiányos dokumentációt adott be, míg a harmadik jelentkező nem tartotta fenn az ajánlatát.
Uszoda építésére írt ki közbeszerzést Vésztő Város Önkormányzata júniusban. Az eljárás eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Eszerint az uniós forrásból (TOP-2.1.1-15-BS1-2016-00004) megvalósuló munkát a Futizo Kft. végezheti el.
A Sport- és szabadidős létesítmény kialakítása Vésztőn című projekt keretében többek között három medencét, két csúszdát és wellness-részleget építenek majd.
Az épületben lesz:
342 m²-es változó vízmélységű (200-220 cm) úszómedence,
231 m²-es változó mélységű (75-120 cm) strandmedence,
13 m²-es 30 cm-es mélységű babapancsoló medence,
„turbo” csőcsúszda 365 cm-es induló magassággal,
családi csúszda 165 cm-es induló magassággal,
6 személyes pezsgőmedence,
6 személyes finn szauna,
4 személyes infra szauna,
„zuhanyvilág”,
fallabda terem,
fitneszterem.
Az épület akadálymentes lesz, és kialakítanak külön lakossági, sportolói és edzői öltözőket is. A medenceteret egy, az emeleten húzódó nézőtéri galériával egészítik ki, amelyhez mosdókat is csatlakoztatnak. A parkolóval ellátott létesítmény egyszerre 308 főt tud majd fogadni. A terveket az MLR Studio készítette a város megbízásából.
Sorra hullottak ki a pályázók
A kivitelezésre kiírt pályáztatás azonban nem ment zökkenőmentesen. Az EKR-re feltöltött dokumentumok szerint négy cég adott be ajánlatot, ebből kettő érvénytelen lett.
A Metropol Market Tervező és Kivitelező Zrt.-ről azt írták, az „ajánlattevő az EKR-ben semmilyen dokumentumot sem nyújtott be, az ajánlati biztosíték befizetését sem igazolta”, valamint, hogy az „ajánlat teljes műszaki tartalma hiányzott, sem papír alapon, sem a benyújtott CD-n nem volt megtalálható az árazott költségvetése, ezért a Döntőbizottság megítélése szerint a benyújtott ajánlat érvénytelen volt”.
A Nyír-Wetland Szolgáltató Kft. a leírás szerint hiányos, illetve ellentmondásokat tartalmazó pályázatot adott be, így hiánypótlásra kérték fel. A cég azonban a hiánypótlási felhívásban leírtakat „2021. 09. 01. 9 óra 00 percig egyáltalán nem teljesítette, nem nyújtott be semmilyen dokumentumot az előírt határidőig, így ajánlata továbbra is hiányos” maradt, és emiatt a pályázatot érvénytelennek minősítették.
A Mészáros Lőrinc vejeként is ismert Homlok Zsolt érdekeltsége tartozó Homlok Építő Zrt. ugyan kicsivel olcsóbb ajánlatot adott be, mint a nyertes Futizo Kft., azonban az ajánlattevő „ajánlatát az ajánlati kötöttség eredeti határidejét (2021.október 10.) követően ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyta az értékelés során, tekintettel arra, hogy ajánlattevő ajánlatát a kiterjesztett ajánlati kötöttség időtartamára nem tartotta fenn, erről 2021. október 5. napján nyilatkozott”.
Így végül a Futizo Kft. lett a befutó a nettó 1 787 898 641 forintos ajánlatával.
A cég neve ismerős lehet az Átlátszó olvasóinak. Épp a közelmúltban írtuk meg, hogy a kft. hosszú évek óta élvezi a gyulai önkormányzat bizalmát, és 2010 óta magabiztosan nyeri a helyi közbeszerzéseket. Legutóbb a Gyulai Várfürdő fejlesztésével bízták meg őket, egy „Gyermekparadicsom” elnevezésű vizes játszópark kivitelezését nyerték el nettó 1 milliárd forintért. A Nyír-Wetland Szolgáltató Kft. azon a közbeszerzésen is indult: akkor 43 millió forinttal drágább ajánlatot adott be, és így alulmaradt a Futizo-val szemben.
A „Viharsarok Közgépe” most medencét építhet Gyulán egymilliárdért | atlatszo.hu
Évek óta élvezi a gyulai önkormányzat bizalmát a Futizo Kft., amely 2010 óta magabiztosan nyeri a helyi közbeszerzéseket. Lapunk 2016-ban már felfigyelt a cégre, amelynek neve később újra felbukkant, amikor egy gyulai exfideszes vezető kitálalt a város belső politikai-gazdasági viszonyairól és egy, a helyi vezetéssel állítólag összenőtt üzleti körről. A kft. sikerszériája azóta is tart.
A Futizo Kft. 5 év alatt (2016-ig) a konzorciumi tagokkal együtt közel 100 milliárd forint közbeszerzést nyert el, míg 2010 előtt szinte semmit. A sikerszéria pedig azóta is tart Gyulán. Az elmúlt években többek között a Gyulai Várfürdő energetikai fejlesztését végezhették el 205 millió forintért, belterületi utakat újíthatnak fel összesen 96 millió forintért, de korábban ők feleltek a városi ivóvízvezetékek rekonstrukciójáért konzorciumban, és a körforgalom létesítésével is őket bízták meg.
A cég a 2010-es évet még 173 milliós nettó árbevétellel zárta, ami 2014-re közel 2,7 milliárdra nőtt. A csúcsot 2019-ben érték el 5,1 milliárdos forgalommal, ami 2020-ra 4,8 milliárdra csökkent. A kft. adózott eredménye 611 millió forint volt tavaly. | A hétezer fős Vésztő is kap saját élményfürdőt közel 2 milliárd forintért | A „Viharsarok Közgépe” most Vésztőn építhet uszodát wellness részleggel nettó 1,7 milliárd forintért. A gyulai Futizo Kft.-nek nem lehet oka panaszra: csak decemberben négy közbeszerzést nyert el. A vésztői pályázatnál két ajánlattevő is hiányos dokumentációt adott be, míg a harmadik jelentkező nem tartotta fenn az ajánlatát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/23/a-hetezer-fos-veszto-is-kap-sajat-elmenyfurdot-kozel-2-milliard-forintert/ | 2021-12-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A szélesebb magyar közvélemény 2021 tavaszán ismerhette meg a „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány” (KEKVA) fogalmát. Az új szervezetek létrehozásának lényegében a 2019-es, az egyetemek alapítványi működéséről szóló törvény ágyazott meg, amelynek célpontja lett többek között a Corvinus Egyetem és az SZFE.
Újabb NER-es fogalom: a KEKVA
Az idén létrehozott KEVKA-k korábban az állam által gyakorolt funkciókat és állami intézményeket – egyetemeket, múzeumokat, állami gazdaságokat, értékes ingatlanokat – kaptak meg. Ezt megelőzően az egyetemek és más érintett intézmények felett az állam, pontosabban a mindenkori magyar kormány gyakorolt kontrollt. Az új törvény ezt a jogot
ingyen adta át nem állami szereplők, a választott politikusok által nagyjából ellenőrizhetetlen szervezetek kezébe.
A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami nagyságrendileg csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek.
Az újonnan létrehozott vagyonkezelők név szerint a következők:
Egyetemi alapítványok:
Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány
Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány
Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány
Makovecz Campus Alapítvány
Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány
Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány
Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány
A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány
Testnevelési Egyetemért Alapítvány
Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány
Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány
Kulturális vagyonkezelők:
Magyar Kultúráért Alapítvány
Hauszmann Alapítvány
Egyéb vagyonkezelők
Jövő Nemzedék Földje Alapítvány
MOL – Új Európa Alapítvány
Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány
Ez egyébként éles fordulatot jelez a Fidesz-KDNP eddigi politikájához és retorikájához képest. A kormánypártok egyik fő kritikája ugyanis a megelőző kormányokkal szemben az volt, hogy azok „elherdálták” a nemzeti vagyont, például a MOL és a Ferihegyi Repülőtér privatizácójával, amiket vissza kell szereznie az államnak.
Az idei cél, hogy ehelyett újabb közintézményeket tegyenek „a mindenkori kormánytól” függetlenné,
már nem áll messze az MSZP-SZDSZ-kormányok retorikájától, miszerint „az állam rossz gazda”.
Most még alapítványi kézben vannak, de később akár magánvállalkozóknál is kiköthetnek
A korábbi privatizációtól a mostani alapítványi kiszervezés két szempontból különbözik. Az egyik, hogy most a több ezer milliárdnyi állami intézményt és vagyontárgyat ezúttal nem pénzért vásárolták meg az új tulajdonosok, hanem ingyen kapták meg, sőt, több esetben még pénzt is kaptak mellé. A másik különbség: most látszatra sem piaci alapon osztják szét az állami vagyont, hanem nyíltan politikai alapon.
Az alapítványi kiszervezés során a kormány nevezi ki a vagyonkezelők kuratóriumainak első tagjait, azonban a jövőben az új tagokról már a meglévők dönthetnek.
A kuratóriumokba kezdettől fogva Fidesz-közeli személyeket delegáltak, köztük korábbi minisztereket, pártpolitikusokat,
így az intézmények feletti ellenőrzés az államtól a párthoz, illetve annak informális hálózatához került át. Egyébként Orbán Viktor erről nyíltan elmondta egy interjúban, hogy például az egyetemi kuratóriumokba „kifejezetten a nemzeti szempont alapján” választottak tagokat, és hogy biztosítani akarják, „internacionalista-globalista” személyek ne legyenek a tagok között.
Fontos különbség még, hogy a vagyonkezelő alapítványok nem magáncégekkel vagy magánalapítványokkal azonos jogállásúak, hiszen a kuratóriumok vezetőit a parlament elvileg lecserélheti – ehhez azonban a tavalyi alaptörvény-módosítás alapján kétharmados többség kell. Emellett az alapítványi kiszervezés könnyedén válhat a teljes privatizáció, az ingatlanok, intézmények magánvállalkozóknak vagy magánszemélyeknek történő eladásának előszobájává.
Ugyanis az alapítványok az államtól ingyen kapott vagyonnal szabadon gazdálkodhatnak, azaz akár el is adhatják.
Az egyetlen korlátozás az eladással kapcsolatban az, hogy az egyes vagyonelemekre az állam, mint alapító elővásárlási, a részvénytársaságok esetében vételi jogot kapott. Vagyis, ha valamelyik alapítvány eladásra kínál egy egyetemet vagy kastélyt, akkor azt az állam 90 napig pénzért „visszavásárolhatja” – azaz milliárdokért visszaszerezheti az állam az ingyen elajándékozott közvagyont.
Budapesten kívül nem maradt állami egyetem
Nézzük sorban, milyen intézményeket, ingatlanokat és más vagyontárgyakat szerveztek tehát ki az állam alól és ezek megközelítőleg mennyit érhetnek.
A 2021-es törvénnyel a korábban kiszervezett egyetemek után alapítványi fenntartásba került a Szegedi Tudományegyetem (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány), a Pécsi Tudományegyetem (Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány), a Budapesti Gazdasági Egyetem (Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítván), a Magyar Táncművészeti Egyetem (Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány), a Dunaújvárosi Egyetem (Dunaújváros Felsőoktatásáért Alapítvány), az Óbudai Egyetem (Óbudai Egyetemért Alapítvány), a Nyíregyházi Egyetem (Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány), a Debreceni Egyetem (Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány), a Testnevelési Egyetem (Testnevelési Egyetemért Alapítvány) és a Semmelweis Egyetem (Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány).
Bár nem KEKVA-tulajdonba került, meg kell még említeni az egri Eszterházy Károly Egyetemet is, amelynek fenntartói jogait az Egri Katolikus Főegyházmegye kapta meg. Augusztusban Tokaj-Hegyalja Egyetem néven önállóvá vált az Esterházy Egyetem sárospataki Comenius Campusa, amelyet azonnal át is adtak egy újabb KEKVA-nak (Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány). Az alapítvány kezdőtőkeként szintén vállalati részvényeket kapott, méghozzá az egyik legjelentősebb tokaji bortermelő cég, a Grand Tokaj Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját.
Az átalakulás után az egész országban csak öt állami egyetem marad: az ELTE, a BME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia. Ez azt is jelenti, hogy Budapesten kívül egyáltalán nem maradt állami fenntartású egyetem.
Az egyetemi alapítványok kuratóriumaiban ismerős neveket találunk:
az Óbudai Egyetemet kezelő alapítvány kuratóriumi elnöke Varga Mihály pénzügyminiszter;
a BGE alapítványát Guller Zoltán vezeti, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke és Orbán Ráhel tanácsadója;
a Pécsi Tudományegyetemet átvevő szervezet elnöke például Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára;
a Dunaújvárosi Egyetem alapítványának elnökségét Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter vezeti;
a Nyíregyházi Egyetem alapítványának vezetője Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Államkincstár korábbi elnöke – a kuratórium tagjai még Kovács Ferenc, Nyíregyháza fideszes polgármestere és Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese;
a Debreceni Egyetem alapítványának elnöke Kossa György, ITK Holding (a debreceni tömegközlekedésben érdekelt, közpénzeket kezelő cég) vezérigazgatója, volt katasztrófavédelmi dandártábornok, akit Pintér Sándor belügyminiszter nevezett ki;
a Tokaj-Hegyalja Egyetem alapítványának elnöke Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető korábbi miniszter, további tagok: Wáberer György, a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, Dr. Molnár Péter, az Orbán-családhoz közel álló Patrícius Borház birtokigazgatója.
Stadioncéget, borgazdaságot is kaptak az egyetemi alapítványok
Nehéz megbecsülni, az egyetemek kiszervezésével mekkora vagyont adott ki a kezéből az állam, de a nagyságrend már itt is ezermilliárdos lehet. Az egyetemek mint szervezetek fenntartói jogán túl az alapítványok jellemzően tulajdonba kapták meg az egyetemek ingatlanjait. Ide értendők maguk a campusok, kollégiumok, de például sporttelepek, üdülők, üzlethelyiségek, az orvosi képzésekhez tartozó gyógyszertárak és rendelők, lakások, díszkertek és gazdasági ingatlanok. Az egyetemi kuratóriumokat semmi nem kötelezi arra, hogy ezeket továbbra is oktatási célra használják, amennyiben az elidegenítés után a bevételeket oktatási célra fordítják. Akár el is adhatják őket, ami ellen csak az állam már említett elővásárlási joga jelent védelmet.
A debreceni egyetem, illetve az azt kezelő alapítvány például összesen 470 (!) különböző állami ingatlant kap meg ingyen,
teljes vagy osztott tulajdonként (ezek jelentős része nem is Debrecenben található, vannak köztük balatoni üdülők, budapesti és egyéb városokban található lakások is). A vagyonkezelő megkapja emellett a DVSC stadionját újjáépítő Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. üzletrészének 50 százalékát is az államtól.
Nem a debreceni egyetem alapítványa az egyetlen KEKVA, amely részvénycsomagokat is kap. A Semmelweis Egyetemet átvevő alapítvány az ingatlanvagyon mellé 9 777 658 darab, korábban az állam által megvásárolt Richter-részvényt is kapott (korábban hasonló módon, egyfajta tőkeként kapott MOL-részvényeket a Corvinus Egyetem alapítványa is). Idén az állam a visszavásárolt MOL-részesedés megmaradt részét pedig egy külön alapítványnak adta át. Ez lett a MOL-Új Európa Alapítvány, amelynek célja elvileg a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. A kuratórium vezetésére Miklósa Erika operaénekest kérte fel a kormány mint alapító, és később a kuratóriumba bekerült Demeter Szilárd kormánybiztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is.
Demeter Szilárd kulturális birodalma
Demeter Szilárd más vagyonkezelőkben is kulcsszerepet játszik, a kormánybiztos-múzeumigazgató a mostani kiszervezés egyik fő nyertesének nevezhető. Áprilisban hozták létre a Magyar Kultúráért Alapítványt is, amelynek ő lett a kurátora. Az alapítvány alá rendelték a korábban létrehozott Petőfi Irodalmi Ügynökséget (későbbi nevén Petőfi Kulturális Ügynökség), a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t. A vagyonkezelőnek még 600 millió forint indulótőkét is biztosítottak, de különböző projektekre (főként építkezésekre) még további állami milliárdokra számíthat. Az újonnan létrehozott szervezet egyik napról a másikra a kulturális intézmények csúcsszervévé vált.
Bemutatjuk Demeter Szilárd birodalmának sokmilliárdos ingatlanvagyonát | atlatszo.hu
KDemeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada./blockquote>
Az alapítványt irányító kuratórium további tagjai:
Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója;
Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője;
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója.
A múzeumokat igazgató, folyóiratokat kiadó és művészeti ösztöndíjakat támogató szervezetek mellet a Demeter-féle alapítvány milliárdos ingatlanvagyon fölött is rendelkezhet. A portfólióhoz tartozik a MANK Kft. teljes ingatlanvagyona, azaz számos művésztelep és alkotóház. Ezek között találhatók évszázados nemesi kastélyok, mint például a Puteani-Esterházy-kastély Szigligeten.
A MANK saját becslése szerint az ingatlanvagyon mintegy 8 milliárd forintot érhet.
A Demeter-féle Petőfi-ügynökségé lett az Óbuda főterén álló 18. századi barokk műemlék, a 15 ezer négyzetméteres Zichy-kastély és a 2500 négyzetméteres budapesti Andrássy-palota. Utóbbi korábban a budapesti I. kerületi önkormányzat tulajdonában volt, és 895 millió forintért adták el az államnak, elismerve, hogy bőven a piaci ár alatt volt az összeg.
Fideszes képviselőknél Makovecz öröksége
Kevesebbszer emlegetett, de jelentős KEKVA a Hauszmann Alapítvány. A Hauszmann Alajos hagyatékát gondozó vagyonkezelő idén 10 állami ingatlant kapott meg Szentendrén, elvileg emlékházak és tudásközpont létrehozására. Az alapítványhoz kerültek a Szentendre külterületén lévő, a Lajos-forrás és környékén, valamint az Annavölgyben,
összesen mintegy 5,5 hektárnyi területek is, amelyek többsége NATURA 2000 területen fekszik.
A Hauszmann Alapítvány elnökévé Madaras Bencét, a Budavári Palotát és környezetét fejlesztő és üzemeltető állami Várkapitányság ügyvezetőjét nevezték ki, aki a 2010-es évek elején a médiahatóság elnöki kabinetjében volt igazgatóhelyettes. A kuratórium tagja még Koltay András, aki szintén a Fidesz-csak delegáltakból álló Médiatanács tagja volt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Seidl Tibor mérnök, Mernyei Ákos Péter ex helyettes-államtitkár, jelenleg Gulyás Gergely miniszteri biztosa, valamint Benes Edvard, a Szentendre Barátai Egyesület elnöke.
Hasonló célú vagyonkezelő a Makovecz Campus Alapítvány, amely megkapta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi piliscsabai kampuszát (miután az ottani egyetemi karok Budapestre költöznek). A KEKVA-törvény szerint az alapítvány feladata lesz egy ún. Collegium Professorum Hungarorum és egy Piliscsabai Collegium létrehozása, ahol pedagógus, egészségügyi és szociális továbbképzések folynak majd, valamint az egyetemi campus épületeinek megóvása – így az alapítvány ingyen kapta a mintegy 8 ezer négyzetméteres, a híres építész által tervezett campus egészét is az államtól.
Az alapítvány bírósági adatlapja szerint az kuratórium elnöke Maróth Miklós, a Pázmány Egyetem egyik alapítója, Orbán Viktor hivatalos tudománypolitikai tanácsadója. Maróth egy másik akadémiai csúcszervet is vezet, 2019-ben ő lett az MTA-tól elvett kutatóintézeti hálózat vezetője is. Rajta a kuratóriumban csak fideszes politikusok kaptak helyet:
Rétvári Bence fideszes képviselő és államtitkár;
Hassay Zsófia, a Fidesz budapesti közgyűlési képviselője;
Klinghammer István korábbi felsőoktatásért felelős államtitkár;
valamint Vízkelety Mariann az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős korábbi államtitkára.
Egy még tavaly meghozott törvény alapján, de szintén idén jegyezték be a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt (KEÉÖMA), amely indulásként egyből meg is kapott két állami céget, a Manevi Zrt.-t (a részvények értéke: 11,2 milliárd forint) és a Comitatus-Energia Zrt.-t (3,9 milliárd forint), valamint még 25 milliárd forint készpénzt. A KEÉÖMA elvileg azt a közfeladatot kapta, hogy vásároljon magyar kötődésű ingatlanokat a Kárpát-medencében, de erről a tevékenységéről egyelőre semmi nem nyilvános, az alapítványnak még honlapja sincs. Az viszont tudható, hogy az átvett cégek tulajdonában 16 külföldi ingatlan található – ezekről decemberben írt az Átlátszó.
Összesen 16 külföldi ingatlanja van a közpénzzel kitömött alapítványnak, amit Szijjártó Péter helyettese vezet | atlatszo.hu
Az idén bejegyzett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEÉÖMA) indulásként két állami céget és ezzel bő 15 milliárd forintnyi állami vagyont ajándékozott a kormány, majd ezt még kiegészítette közel 25 milliárd forint készpénzzel.
A KEÉÖMA kuratóriumába szintén kormányközeli emberek kerültek:
elnöke Magyar Levente, aki egyben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese;
tagjai még: Pacsay-Tommasich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára);
Jákli Gergely (az Eximbank vezérigazgatója);
Virág Zsolt (a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa).
Több mint 30 milliárdból fejlesztett gazdaságot adtak át ingyen
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány nevű vagyonkezelőt a korábban államosított Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság üzemeltetésére hozták létre. 2016-ban a birtok tulajdonrészét 2,1 milliárd forintért visszavásárolta vissza az állam, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki.
A visszavásárlás óta több tízmilliárd forintot fordított az állam a birtokra, 2018-ig Lázár elmondása szerint 22 milliárd forintból szervezték át,
és az idei évben is 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott.
A KEKVA-törvény alapján a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány átvette a Ménesbirtok legelőit, erdeit, szántóit, valamint indulótőkeként még átadták a részükre Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. teljes, korábban állami kézben levő részvénycsomagját. Kevéssé meglepő módon a kuratórium elnöke Lázár János lett, mellette bekerült még Balczó Barnabás, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója, Kerezsi Miklós, a Ménesbirtok igazgatósági tagja, Csányi Attila, a Ménesbirtok felügyelőbizottsági tagja és Győrffy Balázs korábbi fideszes parlamenti képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Idén nemcsak az újonnan létrehozott vagyonkezelők, de korábban létező, Fidesz-közeli alapítványokhoz is komoly vagyonokhoz jutottak. Állami ingatlanokat kapott például a korábban alapított Universitas Miskolcinensis Alapítvány, valamint a Millenáris Alapítvány, amely most megkapta az államtól a teljes Millenáris Parkot, valamint a Nagymező utcai Thália Színházat. Az ingatlanok mellett pedig még 9,18 milliárd forint kezdőtőkét is kapott az alapítvány, amelyben egyébként Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője elnököl.
Címlapkép: Orbán Viktor Facebook-oldala | Rejtett privatizáció: 2021-ben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárti alapítványokhoz | 2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel. A kétharmados törvénymódosítással a kormányközeli hálózat befolyását a korábbi állami vagyon felett egy jövő évi ellenzéki győzelem esetén is biztosították. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/27/rejtett-privatizacio-az-elmult-evben-tobb-ezermilliardos-vagyon-kerult-az-allamtol-a-kormanypart-altal-uralt-alapitvanyokhoz/ | 2021-12-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hiába a helyiek, a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozása, a kormány még mindig nem tett le arról, hogy több tízmilliárd forintból turisztikai gigacentrumot hozzon létre a Fertő tónál. A nádast és a jellegzetes cölöpházakat már rég letarolták, a legyalult parton csónakázócsatornát alakítottak ki, Mészáros Lőrinc cége hamarosan elkészül a 9 milliárd forintos kikötővel, most pedig következnek a tájidegen hatalmas épületek.
November 30-án írtuk meg, hogy aznap megjelent az uniós közbeszerzési értesítőben a kiírás, amelyben a Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég a szállások és egyéb ingatlanok kivitelezőjét kereste, méghozzá az állatok miatt sürgősséggel. Ugyanis azt írták, hogy „ha valamely részterületen a munkavégzés időlegesen, akár egy-két hétre is szünetel, azt az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi”. Ebből hatalmas botrány lett, hiszen egy természetvédelmi területről van szó, még szép, hogy laknak (vagy legalábbis akarnak ott lakni) állatok.
Novemberi cikkünk nyomán az egyik legnagyobb magyarországi zöldszervezet, a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult december 9-én, és kérte tőle a kiírás megsemmisítését. Erre azonban már nem volt szükség, ugyanis az SFTFN december 10-én visszavonta a közbeszerzési kiírást arra hivatkozva, hogy a kivitelezésre pályázók sok kérdést tettek fel.
Most a Napi.hu vette észre, hogy az SFTFN nem adja fel, megint kiírta a közbeszerzést az fertőrákosi tópart beépítésére: a tenderfelhívást december 20-án adták fel, és december 24-én jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A lényeg nem változott: 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000 besorolású területen.
Ezúttal nem gyorsított, hanem sima nyílt eljárásban, 2022. január 20-ig várják az ajánlatokat. Az jelentkezhet, akinek az elmúlt 3 évben legalább nettó 26,5 milliárd forint árbevétele származott építési beruházásból, tehát Mészáros Lőrinc több cége is nagy eséllyel indulhat. Az ajánlatok értékelésénél az ár 50, a minőség 40 súlyszámmal szerepel. A kivitelezés várható időtartama 36 hónap, vagyis 3 év: ha 2022-ben nekiállnak, 2025-ben fejeződhetnek be az építkezések.
Az alábbi dolgok tervezik felhúzni a fertőrákosi tópartra:
két motel, az egyik 1490 m², a másik 1593 m² hasznos alapterülettel
682 m² hasznos alapterületű vízisport épület
3638 m² alapterületű és 2556 m² vízfelületű medencék
egyszintes fürdőház 131 m² hasznos alapterülettel
egyenként 72 m² hasznos alapterületű strandpavilonok összesen 12 117 m² hasznos alapterülettel (ez 168,29 darabra jön ki, ami elég furcsa)
a kemping területén 1 db 1014 m² hasznos alapterületű fogadóépület, 1 db 1224 m² hasznos alapterületű kiszolgáló épület és 37 db bungaló
vitorlás klub rendeltetésű építmény 1951 m² hasznos alapterülettel
egy 1501 m² hasznos alapterületű sportközpont és hozzá 2 db üzemi épület
26 üdülőház 3419,93 m² hasznos alapterülettel
ökocentrum összesen 2298 m² hasznos alapterülettel és 299 fő maximális látogatói létszám befogadására alkalmas módon, 1394 m² zöldtetővel
monolit vasbeton szálloda 6734,75 m² hasznos alapterülettel, 95 szobával és 300 adagos főzőkonyhával
strand (kültéri fitnesszel) és kiszolgáló, valamint szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű szabadonálló beépítésű építmény, ideértve 200 fő befogadására alkalmas, 300 adagos főzőkonyhával rendelkező étterem és látogatóközpont
bekötőút, feltáróút, autóbusz-megállóhely, kerékpárút, járda, parkolóhelyek, gyalogos és közúti híd, közművek.
Az SFTFN reklámvideóján láthatók a látványtervek:
Címlapkép: az épületek egy részének látványterve (forrás: SFTFN/Facebook) | Megint kiírták a Fertő tavi közbeszerzést, 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni | A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég másodszor is nekifut a fertőrákosi tópart beépítésének, a visszavont tender után két héttel, karácsony előtt kiírta az új közbeszerzést. Az SFTFN ezúttal sima nyílt eljárásban, 2022. január 20-ig várja a jelentkezőket. A lényeg változatlan: 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000-es területen. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2021/12/26/megint-kiirtak-a-ferto-tavi-kozbeszerzest-34-ezer-negyzetmetert-akarnak-beepiteni/ | 2021-12-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Még 2020 novemberében írt ki egy összesen félmilliárd forint értékű közbeszerzést a Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. „intenzív terápiás berendezés és rendszer” beszerzésére, de eredményt csak idén nyáron hirdettek. Az eljárás során 67 darab (14 féle) intenzív terápiás berendezést vásároltak az Egészséges Budapest Programhoz (EBP).
A pályázat három részből állt, az elsőben ezek szerepeltek:
defibrillátor pacemakerrel 4 db;
lélegeztető készülék nagyméretű színes érintésérzékeny képernyő, min. 15” képátlóval” 7 db;
lélegeztető készülék Nagyméretű színes érintésérzékeny képernyő, min. 17” képátlóval” 2 db;
klinikai transzport lélegeztető készülék 2 db;
EKG készülék 2 db;
magas áramlású oxigén terápiás készülék 9 db;
betegörző monitorrendszer 1 db.
A második csomagban két darab központi infúziós pumparendszert, míg a harmadikban ezeket vették:
sürgősségi kocsi 2 db;
kórtermi éjjeli szekrény 9 db;
kórtermi éjjeli szekrény beépített hűtőszekrénnyel 9 db;
ágytálmosó 3 db;
mennyezeti tandem statív 10 db;
betegszállító kocsi 1 db;
mennyezeti betegemelő 2 db;
kiültető szék 2 db.
Az első, 11 darab lélegeztetőgépet is tartalmazó csomagra egyetlen pályázó volt: az Anamed Pro Kft. nettó 232 millió forintos árajánlattal nyert. Az 1 fős céget 2020 októberében, vagyis a pályázat kiírása előtt egy hónappal jegyezték be.
A második csomagot a Medirex Zrt. szállítja közel nettó 125 millió forintért. A cégről korábban már írtunk a koronavírus elleni védekezés kapcsán. A Medirex neve is szerepelt ugyanis több olyan dobozon, amelyekben védőfelszereléseket szállítottak ki a kórházakba 2020 tavaszán.
Egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim | atlatszo.hu
Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek.
A harmadikat a Mediszer Kft. nyerte nettó 168 millióért. Mindkét utóbbi cég neve felmerült egy 2016-os egészségügyi kartellügyben, amelyben 1,6 milliárdos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal.
A közzétett szerződések szerint a lélegeztetőgépek a Dél-Pesti Centrumkórház, Szent László Kórház 20-as épületének első emeletére kerültek.
Állami cég volt a beszerző
A Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. tulajdonosa a Magyar Állam. A honlapjukon olvasható leírás szerint a „Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. (továbbiakban: Nkft.) alaptevékenysége az emberi erőforrások miniszterének feladat- és hatáskörébe tartozó, az Egészséges Budapest Program előkészítéséről szóló 1333/2016. (VII. 4.) Korm. határozattal elindított Egészséges Budapest Program megvalósítása”.
„Emellett az Nkft. az emberi erőforrások miniszterének feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós alapokból származó támogatások felhasználására vonatkozó központi beszerző, valamint krízismenedzsment feladatokat ellátó szerv feladat- és hatásköréről szóló 237/2017. (VIII. 18.) Korm. rendelet alapján ellátja a humánfejlesztési szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, valamint az e rendeletben szabályozott módon és mértékben lebonyolítja a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket.”
Szerettük volna megtudni a cégtől, valamint az EMMI-től is, hogy miért vásároltak lélegeztetőgépeket, miközben több ezer darab porosodik a raktárakban, de megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Több ezer porosodik a raktárakban
2020 novemberében – vagyis éppen akkor, amikor a közbeszerzési felhívás megjelent az értesítőben – a hvg.hu megírta: „a május óta megvásárolt összesen 17 402 lélegeztetőgépből mindössze 917-et szállított ki eddig az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) magyarországi kórházakba, további negyvenet pedig idősotthonokba és szociális intézményekbe” . Vagyis már a kiírás pillanatában is volt több ezer „felesleges” lélegeztetőgépe az államnak.
Lapunk pedig nem sokkal az eredményhirdetés előtt írta meg, hogy mi lett a több mint tízezer lélegeztetőgép sorsa. A mintegy 300 milliárd forintnyi lélegeztetőgépből akkor 13 404 db két raktárban állt, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint volt. 2021 nyaráig 3 288 gépet osztottak ki, de jutott belőlük Csehországba és a Vajdaságba is.
Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is | atlatszo.hu
Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa. Kiderült, hogy 13 404 lélegeztetőgép két raktárban áll, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint.
A DPC Szent László kórház viszont nem kapott, legalábbis az akkor kiadott lista szerint.
Az Egészséges Budapest Program ráadásul a kormány megszorításai miatt parkolópályára kerül: „13,2 milliárd forinttal vágja vissza az Egészséges Budapest Program kiadásait, ami vizsgálataink szerint azt jelenti, hogy – ha csak átmenetileg is, de – a teljes jövő évi EBP keretösszeget elvette most a kormány” – írja a portfolio.hu.
Nem tudjuk használni, inkább elajándékozzuk
Ahogy nemrég megírtuk, a kormány 19 milliárd forint értékben ajándékozott el lélegeztetőgépeket és vakcinákat. A legtöbb lélegeztetőgépet (150 darabot) Csehország kapta, az összes elajándékozott készülék 25,2%-át, de 100 feletti a Szerbiába és Ukrajnába juttatott gépek száma is. A legtöbb gépet Európába küldtük (összesen 7 országba), emellett kapott még az ajándékból 2 afrikai és 5 ázsiai ország. Öt esetben a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a készülékeket a NATO részére biztosította a kormány.
19 milliárd forint értékben ajándékoztunk el koronavírus-vakcinákat és lélegeztetőgépeket a járvány alatt | atlatszo.hu
A harmadik kategóriába azok az oltóanyagok kerültek, amelyeket csak kölcsönbe adott a kormány. Csehország több alkalommal is kapott kölcsön vakcinát, legnagyobbrészt Pfizert (550 millió adagot), illetve egy keveset az egydózisú Janssenből, de Szlovéniának is adtunk AstraZenecát egy alkalommal. A kölcsönkapott oltóanyagok egy részét év végéig kell visszaadni Magyarországnak.
A 300 milliárdért vásárolt lélegeztetőgépekről a direkt36 írta meg a napokban, hogy a készülékek egy részéhez további egyszer használatos vagy elkopó alkatrészekre lenne szükség, de ezek hazai szerviz híján Magyarországon nem hozzáférhetők. Továbbá több gép mellől hiányzik az európai importhoz kötelező, minőséget jelző tanúsítvány; a vizsgált kínai gépek csatlakozói nem kompatibilisek a magyar kórházakban használatosakkal, és több típusnál hiányzik a megfelelő átalakító is. Ráadásul a gépeken futó szoftverek ismeretlenek a magyar szakemberek számára.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Koronavírus-gyanús, lélegeztető gépen lévő beteget ápolnak a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház intenzív osztályán 2020. április 8-án (forrás: MTI/Kovács Tamás)
Frissítés 2021.12.30.
December elején kerestük meg a Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft.-t, valamint az EMMI-t, hogy megtudjuk, miért volt szükség újabb lélegeztetőgépek vásárlására, ám levelünkre nem reagáltak. Cikkünk megjelenését követően azonban emailben jelentkezett a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet kommunikációs vezetője, Fodor Attila, aki a következő tájékoztatást adta:
„Az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet intenzív osztályainak az Egészséges Budapest Programban történő komplex fejlesztésének tervezése 2018-ban, a Covid-19 járványt megelőzően egy évvel kezdődött. Az Intézet számára juttatott – szóban forgó- lélegeztetőgépek beszerzését az alábbiak indokolták.
Ezek a speciális, úgynevezett magas tudású intenzív terápiás lélegeztetőgépek, amelyek a kórház közfeladatainak, egyedi betegcsoportjainak ellátásához nélkülözhetetlenek, különböznek a beszerzett lélegeztetőgépektől, melyeket kifejezetten a Covid-19 betegek kezelésénél használnak. A két lélegeztetőgépet nem lehet egy lapon említeni. Az Intézet számára beszerzett speciális lélegeztetőgépek, olyan betegek gyógyulását és életesélyeik növelését támogatják, akiknek még magasabb szintű, komplexebb terápiára van szükségük. Ezek a berendezések olyan többletfunkciókkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a legsúlyosabb állapotban lévő, immunrendszerükben gyenge betegek magas szintű ellátását is. A lélegeztetőgépek szakmai besorolásuk szerint megkülönböztetünk alap, közepes és magas tudású lélegeztetőgépet. Évek óta minden, a Covid-19 járványtól független központi beszerzés ezeken a szakmai kritériumokon alapulnak. Az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben magas tudású gépekre van szükség, amelyek az új típusú, úgynevezett intelligens programokat is tudják, a rendszerbe illeszthetőek, képesek digitális úton kommunikálni, az elektronikus lázlap programon belüli adatszolgáltatásra.
A rendszerbe szervezett gépekkel az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet speciális ellátási területébe tartozó immunhiányos, csontvelő transzplantált es HIV fertőzött, valamint súlyos fertőző betegeinek legmagasabb szintű ellátása is lehetővé válik. A jelen közbeszerzés során szállított infúziós pumpa rendszerek is ezeknek a feltételeknek felelnek meg. Egyedi tulajdonságuk, hogy egy központi egységen át kórtermen kívülről irányíthatóak, illetve, hogy minden jelenleg ismert típusú elektronikus lázlaprendszerbe illeszthetőek.” | Lélegeztetőgépeket vett az EMMI alá tartozó állami cég, miközben több mint 10 ezer volt raktáron | Intenzív terápiás berendezés és rendszer beszerzésére írt ki közbeszerzést az EMMI alá tartozó Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. tavaly novemberben. Az eljárás során 11 lélegeztetőgépet is vettek egy bruttó 295 millió forintos csomag részeként. Tudható viszont, hogy már a kiírás pillanatában is az állam rendelkezésére állt több ezer lélegeztetőgép, így érdeklődtünk a minisztériumnál és az állami tulajdonú cégnél is, miért volt szükség újabbak vásárlására. Az érintettek megkeresésünkre nem válaszoltak. A gépek a Szent László Kórházba kerülnek az Egészséges Budapest Program keretében. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/28/lelegeztetogepeket-vett-az-emmi-ala-tartozo-allami-ceg-budapestre-kerulnek/ | 2021-12-30 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Jogtár adatai szerint 2021-ben összesen 1517 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, ami további jelentős növekedés a korábbi évek jogalkotási mértékéhez képest. Még a tavalyelőtti 1367 darabos csúcsot is meghaladta 11 százalékkal. (2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, a 2016-ban 1235, 2015-ben kereken 1300 jogszabály született).
Mindez a rekord mennyiségű jogszabály összesen 13.012 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami most már trendszerűen alacsonynak mondható. 2020-ban 11.824 oldal, míg a 2019-es évben 11.062 oldalnyi terjedelmű Magyar Közlöny jelent meg. Összehasonlításként 2018-ban 37.624 oldalnyi, 2017-ben 40.004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86.578 oldal volt) jelent meg. Az utóbbi tíz év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2010-ben 32.842 oldal, 2011-ben 42.242 oldal, 2012-ben 39.048 oldal, 2013-ban 90.345 oldal, 2014-ben 27.022 oldal és 2015-ben 28.776 oldal jelent meg.
A 2021-es évben a koronavírus a jogalkotás megszokott folyamatait a 2020-ashoz hasonlóan átírta. Még a tavalyelőtti rekordévhez képest is jelentősen megnőtt a kormány rendeleteinek száma.
2021-ben a kormány rendeleteinek az összes jogszabályhoz viszonyított aránya 54,85 százalék volt, ami összesen 832 darabot jelentett, ez több mint duplája a 2019-esnek és 100 darabbal több, mint a 2020-as. (2020-ban 732, 2019-ben 371, 2018-ban 324, 2017-ben 532, 2016-ban 501, 2015-ben 493, 2014-ben 397, 2013-ban 565, 2012-ben 447, 2011-ben 379 és 2010-ben 376.
Az idei kormányrendeletek közül viszont mindössze 128 rendelet született meg a veszélyhelyzettel összefüggésben (2020-ban 257 ilyen rendelet volt).
Tehát a kormányrendelet számának jelentős növekedését nem a koronavírus indokolta.2022 első napján 787 jogszabály lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül. Ez kicsit kevesebb, mint amennyi 2021. január 1-jén (942), de több, mint amennyi 2020. január 1-jén (758) és 2019. január 1-jén (686) volt, ugyanakkor az elmúlt 11 év jogalkotásának fényében ez a normaszám még mindig alacsonynak tekinthető [ezek közül a módosítások összesen 623 darabot tesznek ki, új jogszabály 118 darab van, míg hatályon kívül helyezett 46]. 2018. január 1-jén 2010, 2017. január 1-jén 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.
Az év utolsó pár napját ismét felgyorsult jogalkotási tempó jellemezte, annak ellenére, hogy az év utolsó napján már nem hirdettek ki Magyar Közlönyt. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó öt munkanapján (december 27-31) összesen 5 Magyar Közlöny jelent meg, vagyis az éves közlönytermés 7 százaléka erre a pár napra esett. Tekintettel arra, hogy a december 27-ei Magyar Közlöny 22 óra 34 perckor jelent meg, ha az év utolsó közlönyeinek anyagait újévig végig szerettük volna olvasni, akkor naponta 235 oldalt kellett volna elolvasnunk. Ha napi 8 óra alvással számolunk, akkor ez minden ébren töltött órában 14,7 oldalnyi jogszabályszöveg elolvasását jelentette volna.
Ezen az utolsó pár napon összesen 259 joganyag (jogszabály és közjogi szervezetszabályozó) módosítását és 58 joganyag hatályon kívül helyezését rendelték el. A jogszabályokat lebontva azt látjuk, hogy csökkent a kihirdetett törvények száma. 2021-ben összesen 151 törvény született (2020-ban 179, 2019-ben 128, 2018-ban 139, de 2017-ben 208 és 2016-ban is 190).
A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben az Innovációért és technológiáért felelős Minisztérium 71 rendelettel (2020-ban 61, 2019-ben 49, 2018-ban 46),
majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma következik 62 rendelettel (ez 12-vel több, mint előző évben),
és csak a harmadik helyre szorult a korábbi évek győztese, az Agrárminisztérium a maga 51 rendeletével (2020-ban 71, 2019-ben 67, 2018-ban 55).
A Belügyminisztérium 52 rendeletet,
az Igazságügyi Minisztérium 20 rendeletet,
a Pénzügyminisztérium 22 rendeletet,
a Külgazdasági és Külügyminisztérium 47 rendeletet,
a Honvédelmi Minisztérium pedig 27 rendeletet adott ki.
A 2017-ben a jogalkotási palettán új szereplőként megjelenő Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János, aki idén újabb 2 rendeletet adott ki.
Ezzel szemben a 2018-ban évben jogalkotási jogot szerző Nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Mager Andrea 2021-ben 30 rendeletet adott ki.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 15 rendeletet adott ki idén. Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter 2021-ben összesen 3,
Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke 10 rendeletet adott ki,
és 7 rendeletet tudhat 2021-ben magáénak a családokért felelős tárca nélküli miniszter, Novák Katalin is. | A járvány kezdete óta megduplázódott a kormányrendeletek száma | A Jogtár adatai szerint 2021-ben összesen 1517 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, ami további jelentős növekedés a korábbi évek jogalkotási mértékéhez képest. Még a tavalyelőtti 1367 darabos csúcsot is meghaladta 11 százalékkal. (2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, a 2016-ban 1235, 2015-ben kereken 1300 jogszabály született). | null | 1 | https://444.hu/2022/01/03/a-jarvany-kezdete-ota-megduplazodott-a-kormanynrendeletek-szama?fbclid=IwAR0Ue4LFk_k08QXt5xlW-7FBu6-dG6b_aZAMtMGmO7QgYRAasuoG5LPobTM | 2022-01-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Megszüntette az eljárást a rendőrség az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben. A Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályának határozata szerint "a cselekmény nem bűncselekmény".
A tárgyban a gyakorlott feljelentő ifj. Tényi István, a Transparency International, Hadházy Ákos és Juhász István is bejelentést, illetve feljelentést tett. Mind a négyen a tárgyban megjelent újságcikkek alapján feltételezték, hogy az ügyletből kifolyólag Győr város önkormányzatát vagyoni hátrány érte. A Transparency nevében eljáró Ligeti Miklós ezen felül feltételezte, hogy az Audit is anyagi hátrány érhette, Hadházy Ákos pedig hivatali visszaélést és hűtlen kezelést is feltételezett. Juhász pedig azt, hogy Borkai Maldiv-szigeteki utazásain helyezte el a földügyletekből származó pénzösszegeket külföldi bankszámlákon, amivel pénzmosást követett el.
Mi az alapsztori?
Borkai Zsolt yachtos szexbotrányának folyományaként bukkant elő újra az a 2012-es történet, mely szerint Borkai Zsolt, Győr polgármestere megsúgta bizalmasának és a jachtos szexfilm másik főszereplőjének, dr. Rákosfalvy Zoltánnak, hogy az Audi mely területen - az ipari parkkal határos ingatlanon - tervezi megépíteni új logisztikai központját. A sajtóbeszámolók szerint Rákosfalvy az információ birtokában 1,5 milliárd forintért felvásárolta az érintett ingatlanokat, hogy azokat az átminősítésük után, rövid időn belül már 7 milliárd forintért adja tovább.
"Borkai haverja"
Bájos momentuma a rendőrség eljárást megszüntető határozatának, hogy Tényi István feljelentése alapján, de nem abból idézve Rákosfalvyt "Borkai haverjának" nevezik: "Ifj. Tényi István megjelölte - és változtatás nélkül átemelte - azon hírportálon megjelent cikket is, mely szerint gyakorlatilag lehetetlen kideríteni, hogy tulajdonosként kik jártak jól Borkai haverjának földügyeinél" - írják.
Mire jutott a rendőrség?
Laikus szemmel egyszerűnek tűnik a történet: Rákosfalvy kapott egy fülest, ezért gyorsan olcsón felvásárolt egy területet, amiről tudta, hogy hamarosan drágán adhatja el.
A rendőrségi nyomozás szerint a helyzet ennél bonyolultabb. Először is megállapításaik szerint Rákosfalvy még 2011-ben vásárolta fel a földterületeket magánszemélyektől, majd vonta össze azokat önkormányzati tulajdonú területekkel egy ingatlanná. A telekátalakítás után az önkormányzat vagyona "osztatlan közös tulajdonként változatlan nagysággal megmaradt", vagyis a telek értékesítésekor ez alapján nem érte, nem érhette vagyoni kár az önkormányzatot, pedig ez feltétele volna a hűtlen kezelés megvalósulásának.
A rendőrség szerint ráadásul az Audi igazgatósága csak 2012. szeptember 7-én hozta meg a végleges döntést a logisztikai központ helyszínéről.
A rendőrség arra utaló adatot se talált, hogy az ügyben illetékes szakhatóságok eljárásai során bárki megszegte volna hivatali kötelességét, túllépte volna hatáskörét, vagy visszaélt volna hivatali helyzetével jogtalan előny szerzése céljából.
Semmi se gyanús
Hadházy Ákos parlamenti képviselő saját feljelentésében még azzal kapcsolatban is gyanút fogalmazott meg, hogy Borkai polgármester Ádám fiát egy Rákosfalvyhoz köthető, valós tevékenységet nem folytató cég havi egymillió forintos javadalmazás fejében alkalmazta ügyvezetőként.
A nyomozók ugyan maguk is arra jutottak, hogy a társaság már 2016 óta nem végzett jövedelemszerző tevékenységet, de semmi kivetnivalót nem találtak abban, hogy a cég felélte az alapítótól kapott kölcsönt, a tárgyi eszközök és értékpapírok értékesítéséből származó bevételeit, nem merült fel semmi, ami bűncselekmény megvalósulását támasztaná alá. | A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény a győri Audi-telek értékesítésekor | Megszüntette az eljárást a rendőrség az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben. A Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályának határozata szerint "a cselekmény nem bűncselekmény". | null | 1 | https://444.hu/2022/01/05/a-rendorseg-szerint-nem-tortent-buncselekmeny-a-gyori-audi-telek-ertekesitesekor | 2022-01-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Több mint két hónapja hagyott fel tevékenységével az egyik utolsó magyar meddőségi ellátást nyújtó magánklinika, a Reprosys. Új pácienseket nem fogadnak, kezeléseket már nem indíthatnak el, bár működési engedélyüket csak 2022 közepétől vonták be. Vass Zoltán centrumvezető főorvos, szülész-nőgyógyász szakorvos kérdésünkre úgy fogalmazott, „alkotói szabadságát tölti”.
Magyarországon ma minden lehet igaz, és mindennek az ellenkezője is. Pár hónapot várok, ugyanis nagy baj lenne, ha a mostani lenne a végleges állapot. Szeretnék a szakmámban dolgozni Magyarországon, de azért nem mindenáron.
A bezárt Reprosys üzemelteti azt a folyékony nitrogénnel működő fagyasztót, amiben 827, korábban a cég gondjaira bízott mélyhűtött preembrió várja jövőjének elrendeződését. A kormány ugyan egyetlen törvénnyel ellehetetlenített minden olyan magánklinikát, ahol meddőségi eljárást végeznek, de a mai napig nem jelölte ki a kórlapokat, preembriókat, egyéb sejteket, szöveteket átvevő állami jogutódot.
Ha ez megtörténik majd, a Reprosys-ben lévő tartályt átviszik az adott állami klinikára – ezzel olyan megtermékenyített petesejtek kerülnek az állam felelősségi körébe, amelyeket a tulajdonosaik egy magánszerződésben egy magáncégre bíztak. A megtermékenyített petesejtek tulajdonosai, a párok napi szinten keresik fel az intézetet az ügyben, és olyan pár is van, amelyik az ott tárolt preembriókból beültettetne, csakhogy egyelőre nincs klinika, amelyik ezt elvégezné. Ezek a párok kénytelenek a sor végére állni egy másik intézményben.
A sorok pedig hosszúak. Az RTL Klub és a Házipatika információi szerint az első helyzetfelmérő beszélgetésre is minimum jó pár hónapos, akár fél éves várólisták vannak, ha egyáltalán adnak a klinikák időpontot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a témában meglehetősen cinikusan nyilatkozott:
örömmel látjuk, hogy a családok érdeklődése jelentősen nőtt az utóbbi hónapokban; a kormányzati intézkedések eredményei már látszanak.
Az állam embriói
A kormány 2019-ben kezdte meg a meddőségi ellátás totális átszervezését és az állami milliárdok területre irányítását, összhangban a termékenységi ráta növelésének kiemelt kormányzati céljával, ami szerint 2030-ra elérjük a 2,1-es mutatót. A szakmában különböző számok keringenek, de nagyjából 15 százalékra tehető a gyermekre vágyó, de meddő magyar párok aránya, ami mintegy 150-200 ezer párt jelenthet. Évente különféle meddőségi beavatkozás segítségével 3-4 ezer gyermek jön világra Magyarországon, a teljes születésszám durván 4-5 százaléka. Sajtóértesülések szerint a kormány az állami szerepvállalás növelésétől több ezer további gyerek megszületését várja.
A meddőségi ellátásban részt vevő párok, az inszeminációs (méhen belüli mesterséges megtermékenyítés) és az IVF-kezelések (in vitro fertilizáció, vagyis testen kívüli, lombikban történő mesterséges megtermékenyítés) számai jóformán a teljes nyugati világban felfelé mennek. A meddőségi kezelések piaca várhatóan továbbra is bővülni fog, a folyamat mögött az orvostudomány fejlődése és a bioetikai szabályozások frissítése mellett több társadalmi és életmódbeli változás áll, például a nők gyerekvállalásának kitolódása vagy általában a sperma minőségének romlása. A magyar meddőségi ellátás fejlesztésének állami szándéka aligha vitatható.
A kabinet több mint hárommilliárdos kezdőösszeggel indította el a „nemzetstratégiai jelentőségű“ Humán Reprodukciós Nemzeti Programot, hogy szélesítse a hozzáférést az állam által támogatott meddőségi eljárásokhoz. Ennek jegyében növelte a meddőségi kezelések során felmerülő vizsgálatok és szükséges gyógyszerek állami támogatását 55-70 százalékról 90 százalékra, eltörölte az államilag támogatott eljárások korábbi éves volumenkorlátját, létrehozta a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumot, illetve 790 millió forintos eszközbeszerzés után megnyitotta a Semmelweis Egyetemen az Asszisztált Reprodukciós Centrumot. Csak ez a centrum elvileg körülbelül 25 százalékkal növeli a magyar meddőségi ellátás kapacitásait, más kérdés, hogy a szűk keresztmetszetet évek óta inkább a megfelelő szakemberek, embriológusok jelentik.
Magyarországon a nagy átszervezés előtt az európai szabályozással nagyjából összhangban háromféle módon lehetett meddőségi ellátáshoz jutni:
Állami tulajdonú intézményben, TB-támogatott kezeléssel, néhány centrumban.
Magántulajdonú intézményben, TB-támogatott kezeléssel, mintegy fél tucat klinikán.
Magántulajdonú intézményben, nem TB-támogatott, magánfinanszírozott kezeléssel, három klinikán.
Ez összesen egy tucat klinikán körülbelül 8-9 ezer kezelési ciklust jelentett, a teljes piac a becslések szerint nem érte el a 10 milliárd forintos évi forgalmat sem, amiből a harmadik kategória mintegy másfél milliárd forintot tehetett ki, szűk kétezer kezelési ciklussal. Ebben a rendszerben a TB-támogatott eljárások sem voltak teljesen ingyenesek, de a körülbelül egy-másfél millió forintos magánfinanszírozású meddőségi kezelések töredékébe kerültek.
Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) 2014-15-ös adatai alapján a hozzáférés a magyar meddőségi kezelésekhez meglehetősen szűkös volt: a 12 működő klinika népességarányosan Európában az egyik legalacsonyabb szám, jóformán csak Romániában, Lengyelországban és Hollandiában volt alacsonyabb az egy főre jutó meddőségi klinikák száma, de Ausztriában, Horvátországban, Csehországban, Észtországban, Finnországban, Görögországban, Portugáliában ez a szám a magyar többszöröse, és Franciaországban, Németországban, Szlovákiában is magasabb. Az EHSRE adatai szerint csak Szlovéniában nem működött magán meddőségi klinika az adatfelvétel évében. A szervezet olyan országról nem ír, ahol felmerült volna a magánklinikák betiltása. Ugyanakkor az állami klinikákon kialakult hosszú, fél éves-éves várólisták több országban is problémát jelentenek.
Ugyanakkor arról, hogy pontosan hogyan működött a magyar ellátás, gyakorlatilag nincs nyilvános információ. Bár a meddőségi centrumoknak egy 2008-as kormányrendelet szerint egy sor adatot kellene kötelezően lejelenteniük az állami nyilvántartó felé, és úgy tudjuk, a központok jelenleg a Népegészségügyi Központ felé adják le ezeket a számokat, a legutolsó ilyen elérhető jelentés mégis 2012-es, ráadásul a magánfinanszírozott kezelések nem is szerepelnek benne.
Mindenesetre akkor mintegy öt ezer kezelési ciklust jelentettek le az országban, aminek többségét valamelyik Kaáli Intézetben vagy valamelyik állami kórház osztályán végezték el. Utóbbiak közül a legnagyobb számban a Szent János Kórház Budai Meddőségi Központban. 2012-ben összesen 9329 embriót ültettek be, amiből 1563 terhesség jött létre. A János Kórházban 2342 beültetett embrióból 369 terhesség, a debreceni Kaáli Intézetben 1093 beültetett embrióból 185 terhesség, a tapolcai Kaáli Intézetben 1530 beültetett embrióból 247 terhesség jött létre.
A meddőségi centrumokban végzett TB-támogatott kezelések adatairól megkérdeztük a Kaáli Intézetet és a Népegészségügyi Központot is, de választ egyik helyről sem kaptunk.
Így csak a 2017-ben alakult magánklinika, a Reprosys adatait tudjuk a fenti adatok mellé tenni: a bezárásukkor tartott tájékoztatón ugyanis ezeket az adatokat megosztották a nyilvánossággal. Ezek szerint a bezárás évében, vagyis 2020-ban a Reprosys-ben 81 inszeminációt, 369 petesejtnyerést és 187 felengedett embrióbeültetést végeztek. Az intézményben a 38 év alatti pácienseknél 48 százalékos sikeraránnyal dolgoztak, 39-40 évesnél 29 százalékossal, 41 év felett 14,5 százalékossal. A teljes, bő 3 éves működés alatt 550 gyermek született a tevékenységük nyomán.
Mind megvette
Vass Zoltán szerint az egész rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy nincsenek olyan megbízható adatok, amelyek alapján össze lehetne mérni a különböző klinikák, finanszírozási formák, eljárások eredményességét – így arról sincs adat, hogy a magán- és állami eljárások sikerrátái között mennyi a különbség. Ugyanakkor a finanszírozási struktúrákból valóban kiolvashatók problémák, és ez magyarázhatja, hogy a kormány a terület átszervezését miért azzal vezette be, hogy gazdasági jellegű visszaélésekre tett utalásokat. Ezeket azóta sem tisztázta, de arról lehet szó, hogy a magántulajdonú, TB-finanszírozott intézmények látszólag az indokoltnál több ciklusra kértek támogatást – már a fent idézett 2012-es adatokat szerepeltető összefoglalóban is szerepel egy érdekes mondat erről:
az adatgyűjtés során az intézetektől 25%-kal kevesebb ciklusról érkezett jelentés, mint amennyi az OEP [Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mai nevén Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő] felé finanszírozás céljából jelentésre került eljárások száma.
Bár Vass Zoltán biztos benne, hogy egyetlen orvos sem hozott döntést pusztán finanszírozási okok miatt, „az tény, hogy a második csoportba tartozó intézményeknél a finanszírozási struktúra abban tette érdekeltté a klinikákat, hogy minél több kezelést végezzenek el, és nem abban, hogy akár az első, akár a második próbálkozás előtt részletesebben feltárják a lehetséges okokat. Nem véletlen, hogy most már be van építve a rendszerbe a sikerdíj, tehát a létrejövő terhesség díjazása.”
Vass szerint az elmúlt években lehettek különbségek a magán és állami ellátásban az alkalmazott technológiákban is, amit ő szintén a strukturális különbségekből vezetett le:
a TB-finanszírozott kezeléseket végző klinikák a meglévő állami támogatási összegekből hozzák ki a lehető legjobb ellátást, a magánfinanszírozott klinika viszont az elérhető legjobb technológiájú eljárásokat árazza be. Ez az összeg az elmúlt években lényegesen meghaladta a TB-finanszírozott kezelésekre költött összegeket, de így is nagyjából egy szinten volt a környező országok magándíjaival.
Hozzátette: az elmúlt 1-2 évben az állami intézményekben korszerűsítették az eszközöket, így ha volt is különbség az alkalmazott orvosi technológiákban, az mostanra kisebb lett vagy eltűnt.
Mindenesetre az állam felvásárolta az összes olyan klinikát, ahol TB-támogatott kezeléseket végeztek. A kormány nemzetstratégiai indokkal vette magához a cégeket – „az emberi élet nem üzlet“, hangsúlyozta az államtitkár, Orbán Viktor miniszterelnök pedig máskor arról beszélt, hogy „egy életvédő kormány” tudni akarja, mi történik a megtermékenyített petesejtekkel. (A hírek szerint mégis piaci árat fizetett értük, bár az összeget titkolják a felek.)
Az összefonódást a kiemelt nemzetstratégiai cél miatt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény értelmében nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelenteni.
Így kerültek az állam, közelebbről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonába az alábbi cégek:
a budapesti Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgálató Kft.,
a budapesti Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet Kft.,
a budapesti Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.,
a budapesti Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft.,
a szegedi Kaáli REK Reprodukciós Központ Kft.,
és a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézet Egészségügyi és Szolgáltató Kft.
Az állami felvásárlás előtti teljes, 2018-as évben az Opten adatai szerint
a Forgács Intézet 263 milliós árbevétel mellett 27 milliós nyereséget termelt,
a Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet 1,8 milliárdos árbevétel után 413 milliós nyereséget könyvelt el,
a Pannon Reprodukciós Intézet 429 milliós bevétel mellett 205 milliós nyereséget termelt,
a Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft. 28 millió forint árbevétel után 21 milliós nyereséget,
a Sterilitas Kft. 146 millió árbevétel mellett 24 milliós nyereséggel zárt.
Már állami tulajdonban, 2020-ban tovább nőtt a cégek összforgalma, csak az amúgy sem túl nagy forgalmat elérő Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft. és a Sterilitás Kft. árbevétele csökkent. A Kaáli Ambulens Intézetnek 2,3 milliárdra ment fel az éves nettó árbevétele, 424 millió forintos nyereség mellett. A jelentősen növekedő Forgács Intézetnek 934 millió forintos árbevétel mellett 384 millió forintos üzemi eredménye lett 2020-ban. A Pannon Reprodukciós Intézet árbevétele 880 millió forintra kúszott fel, a nyereség 389 millió forint volt.
Az általunk megismert egyedi történetek megerősítették a fentebb lefestett képet: „Anna” például közel négy évig vett részt meddőségi kezeléseken, több magántulajdonú, és egy magántulajdonú, de alapvetően TB-támogatott eljárásokra berendezkedett klinikán is járt. Egy olyan speciális eljárást szerettek volna használni, ami spermiumszelekcióval növeli az inszemináció esélyét, elmondása szerint erre állami tulajdonú intézményben akkor nem volt lehetőség. Anna azt mesélte nekünk, hogy kedves, empatikus, a kérdéseit meghallgató orvossal évek elteltével egy magánklinikán találkozott először, addigra már sok negatív tapasztalatot szerzett nemtörődöm orvosokkal, akik több órát váratták, majd a kapkodva elvégzett inszemináció után gyorsan felállították, és kirakták a váróba. Olyan volt az egész, mint egy futószalag, fogalmazott.
Az a véleményen, hogy az államiban úgy próbálják felgyorsítani a kezeléseket, hogy azonnal küldik a nőket lombikra, a magánban viszont akár hónapig eltötörésznek a vizsgálatokkal, helyzetértékeléssel. Igaz, előszeretettel küldenek újabb és újabb drága vizsgálatokra is
Az egyik magánklinikán elvégzett (negyedik) inszemináció végül terhességhez vezetett. Ezzel a klinikával Anna elégedett, úgy érzi, az orvosok, nővérek olyan ellátást nyújtottak, amiért megéri fizetni.
Tesz egy ajánlatot
Az államosítás első köre után a kormány törvényi úton ellehetetlenítette a három működő magánklinikát, tehát az államosított klinikák versenytárs nélkül maradtak. Mint utólag kiderült, az állam ekkor már megállapodott a Róbert Károlyban működő, legnagyobb magán meddőségi klinika felvásárlásáról. Az idén szeptember hivatalossá vált üzletről Fábián Lajos, a Róbert Károly Meddőségi Centrum Kft.-t eladó anyacég, a TritonLife csoport társtulajdonos elnöke azt mondta, egyéves tárgyalássorozat eredményeképpen fair piaci feltételek szerint, kölcsönesen előnyös megállapodást kötött a két fél. Részleteket és a vételárat nem közöltek. Nem véletlenül, ugyanis mint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz benyújtott közadat igénylésünkre adott válaszból megtudtuk, a kormány álláspontja szerint a kiemelt nemzetstratégiai célból, közpénzből kifizetett vételár üzleti titoknak minősül, így információigénylésünket visszautasították.
Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a maradék két magánklinika, a bezárásra ítélt Reprosys és Versys tulajdonosaival is tárgyalnak a magyar állam képviselői, azzal a szándékkal, hogy felvásárolják a szóban forgó magáncégeket – ezeknek a klinikáknak ez volna az egyetlen esélye arra, hogy a jelenlegi törvényi feltételek mellett a jövőben működhessenek. Ha nem adják el az államnak a céget, kártalanítási igénnyel fordulhatnak az állam felé.
Információink szerint a Reprosys tulajdonosainál az állam képviselői hónapokkal ezelőtt jártak, ám akkor az egyeztetésnek nem lett folytatása, és a Reprosys holland tulajdonosa, Ter Telgte Frederik és a cégvezetés a sajtóból értesült az őket ellehetetlenítő törvényről. Aztán idén év végén a tárgyalások mégis folytatódtak, a cég több mint száz kérdést válaszolt meg, és arra számít, hogy az állam a közeljövőben vételi ajánlatot tesz.
A Reprosys a 2019-es évet 381 milliós nettó árbevétel mellett 15 millió forintos nyereséggel zárta, ebben az évben az alkalmazottak létszáma 12-ről felment 19-re. 2020-ban aztán 322 milliós árbevétel mellett közel 3 milliós veszteséget termelt.
A Reprosys helyzetéhez hasonló a másik utolsó meddőségi magánklinika, a Versys. Vereckey Attila orvosigazgató, meddőségi és endoszkópos specialista kérdéseink megismerése után nem akart nyilatkozni, de azt megerősítette, hogy tárgyalások folynak arról, hogy a magyar állam megjelenjen tulajdonosként a Versysben.
A Versys 2019-ben 980 millió forintos árbevétel mellett 20 milliós üzemi eredménnyel zárt, majd 2020-ban 895 milliós átbevétel melett 97 milliós veszteséget könyvelt el. 2021 áprilisában még 38 főt alkalmaztak, ez októberrel lement 30-ra.
Mindenesetre a két magánklinika bezárásával hozzávetőlegesen 6-10 százalékkal nőhetett meg a működő állami klinikákra nehezedő igény – még úgy is, hogy a magánegészségügyben jobban bízó, tehetősebb páciensek közül egyre többen a környező országok klinikáit veszik célba, sokszor azért, hogy a várakozással eltöltött idő ne csökkentse a terhességét esélyét.
A brnói Unica Klinikát például az elmúlt években még a magyar szabályozás szerint nem elérhető anonim, nem rokontól származó petesejt-donáció miatt keresték fel a magyar párok. Amint arról a klinika főorvosa beszámolt egy interjúban, a magyar ellátás államosítása után viszont jelentősen megnőtt a saját petesejtes lombikeljárás iránt érdeklődő magyarok száma.
Vass Zoltán szerint az állami monopólium ilyen kialakítása az egészségügyben megkérdőjelezhető eljárás a nemzetközi szakmai közegben:
Azzal kapcsolatban is csak feltételezésekkel találkoztunk, hogy a cégeket felvásárló állam miért csak 2022 december 31-ig gyakorolja a szerződések szerint a tulajdonjogokat. Egyes szakmabeliek szerint ezek a nyilvánosság elől elzárt szerződések egy bérleti struktúrát rejtenek magukban, mások arra számítanak, hogy a kijelölt dátum után reprivatizáció, az ágazat újraosztása következhet. | Az állam felvásárolná a jogilag ellehetetlenített meddőségi magánklinikákat is | Teljes az állami kontroll a magyar lombikbébiprogramban, a magánklinikák betiltása növeli az amúgy is hosszú várólistákat, és aki teheti, gyorsabb és jobb külföldi klinikákhoz fordul. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20211223/az-allam-felvasarolna-a-jogilag-ellehetetlenitett-meddosegi-maganklinikakat-is/ | 2021-12-23 11:40:00 | true | null | null | G7 |
2018 novemberében mondta fel Dabóczi Kálmán BKK-vezérigazgató a német Scheidt & Bachmann (S&B) vállalattal kötött szerződést. Az eredetileg 2014-ben aláírt, 28 milliárd forintos szerződés a teljes fővárosi e-jegyrendszer kiépítését és ötéves üzemeltetését irányozta elő, de a – rendszerintegráció helyett inkább jegyautomaták építéséhez értő – német cég a felmondásig nem volt képes igazán közelebb jutni a célhoz.
Míg a németek a projekt megvalósításban voltak elképesztően lassúak, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a magyar igazságszolgáltatás az ügy feltárásában. Tarlós István főpolgármester 2018 decemberében feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az e-jegyrendszerrel kapcsolatosan, amelynek alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt. A nyomozóhatóság a nyomozást a BKK tájékoztatása szerint 2021 októberében megszüntette azzal az indoklással, hogy a „cselekmény nem bűncselekmény”.
Bíróság elé pedig valószínűleg azért fog Dabóczi Kálmán, a BKK egykori vezetője állni, mert a fővárosi vizsgálóbizottság előtt utalt rá, hogy korrupciós üzeneteket vélt a cég vezetőjétől felfedezni. Ezzel kapcsolatban az S&B magyarországi leánycégének korábbi ügyvezetője, Hraboczki Márton azt jelentette be, hogy rágalmazási pert indított.
Az ellenzéki város- és BKK-vezetés eddig nem érezte szükségesnek, hogy büntetőfeljelentést tegyen.
A BKK tájékoztatása szerint többéves vizsgálódás után a projekt során korrupció és visszaélés jelére nem bukkant.
Mi ezt egy kicsit másképp látjuk – eléggé úgy néz ki, hogy 160 millió forint egy olyan NER-es kötődésű cégcsoporthoz került, aminek a valós teljesítése nem igazán látszik.
Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy
milyen szerződéses hibák vezettek ahhoz, hogy az S&B a jelek alapján ne törekedjen a projekt megvalósítására;
a módosítások hogyan rontottak tovább a helyzeten;
azt is megmutatjuk, hogy mely magyar vállalkozói kör jutott volna félmilliárdos nagyságrendű megrendelésekhez;
felsejlik a Habony-Tombor érdekkör, amely a bukott projektből is százmilliós nagyságrendű bevételt húzhatott;
mindezek ellenére a BKK és a főváros soha nem nevezte meg a mai napig a projektben érintett cégeket, hiába ígért vizsgálóbizottságot és elszámoltatást az ellenzéki városvezetés.
Rossz kezdés után erőteljes visszaesés
A BKK még Vitézy Dávid vezérigazgatósága alatt írta alá a szerződést az S&B-vel, aminek jelentős mértékű módosítása már Dabóczi Kálmán idejére esett. A szerződés felmondásáig, 2014 és 2018 között összesen 11,1 milliárdot költöttek el a projektre, amiből 8,8 milliárdot kapott meg az S&B. A leszállított eszközöket alig lehetett hasznosítani, alig pár száz milliónyi eszközt tudtak valamire felhasználni. Felelős viszont a mai napig nincs.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden 20. forintot költöttek el hasznosan az elfuserált fővárosi fejlesztésnélLassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs.
A projekt bedőlésének számos oka volt, onnantól kezdve, hogy a finanszírozást biztosító Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) beszerzési szabályait vették figyelembe a magyar közbeszerzés helyett. Ennek pedig jelentős szerepe volt abban, hogy sokkal alacsonyabb volt a projekt transzparenciája, és hogy végül egy alkalmatlannak bizonyuló pályázó nyerhette el a megbízást. A szerződés nem szabályozta eléggé részletesen a megrendelői és vállalkozói feladatokat, viszont a főváros, a BKK és az EBRD közös döntéshozatala olyan lassú és bonyolult volt, hogy esélytelennek tűnt bármilyen felmerülő probléma kezelése.
A legkritikusabb hiba azonban az lehetett, ahogyan módosították az eredeti szerződést. Erre mindenképpen szükség volt, mert 2015-ig nagyjából csak levelezgetés folyt arról, hogy kinek mi a feladata, ennek nyomait látva könnyen az lehet az ember érzése, hogy az S&B a projekt kezdete óta a felelősséget kívánta hárítani. Végül a BKK igazgatósága 2015 júliusában hagyta jóvá ezt a nem túl sikeres módosítást.
Az eredeti szerződés abban előnyös volt a BKK-nak, hogy az egyes munkacsomagok teljes elkészülte után fizetett volna az S&B-nek. Csakhogy nem határoztak meg olyan árakat, amelyek az egyes módosítások beárazását lehetővé tették volna. Így az S&B kezdettől azon lovagolt, hogy mi módosult a projekttel kapcsolatban, és amíg ezt nem ismerik el, addig nem teljesít. Kis túlzással úgy tűnt, mintha több jogászt, mint mérnököt dedikáltak volna a projektre.
A szerződésmódosítás óriási engedményt adott az S&B-nek: mindig azt számlázhatta le, amivel elkészült. Olyan komponenseket is, amelyek nem alkottak működő szolgáltatáscsomagot, magyarán használhatatlanok voltak. Ez okozta azt, hogy gyakorlatilag semmi sem használható a projektből.
Hiába módosították a szerződést, újabb egy év telt el érdemi munka nélkül, az S&B el volt foglalva a pótmunkaigények megfogalmazásával. 2016 júniusában újabb érdemi átrendezést hajtottak végre a projekten: egy új alvállalkozói kört alakítottak ki, amihez a BKK előzetes engedélye kellett. A vállalat egy előterjesztése 467 millió forint többletköltséggel számol magyarországi alvállalkozók bevonására, ami eredetileg nem volt a projekt része. Amikor az S&B bevonta ezeket az alvállalkozókat, a BKK elismert az S&B számára számos többletköltséget, közel 2,5 milliárd forint értékben.
A BKK és az S&B egy különös emlékeztető írt alá Mönchengladbachban, az S&B székhelyén 2016. január 29-én. Ebben megállapítják, hogy a jövőben is együtt kívánnak dolgozni, és hogy egy bejegyzés alatt álló cég, az Integrator Company Team Zrt.-vel (ICT) fog az S&B alvállalkozói szerződést kötni, ha a BKK is jóváhagyja. Erről a BKK igazgatóságát azonban csak hónapokkal később tájékoztatták.
Az ICT nemcsak egy lett az alvállalkozók közül, hanem projektintegrátorként jelölték meg később. Ilyen feladatokat az eredeti szerződés nem is tartalmazott, ráadásul nem egy nagy tapasztalattal rendelkező informatikai projektmenedzser vagy rendszerintegrátor cégről van szó, hanem egy még bejegyzés alatt lévő vállalkozásról. A céget végül 2016. február 1-jén jegyezték be, és 2016-ban rögtön 139 millió forint bevételhez jutott, 2017-ben 11, 2018-ban 10 millióhoz, azóta nem volt bevétele az elérhető információk alapján. Könnyen elképzelhető, hogy az ICT 2017-es 139 milliós bevétele jelentős részben vagy akár egészében az S&B-től érkezhetett, legalábbis más projektet, megbízást a nyilvánosság előtt vagy az elérhető cégdokumentumok alapján nem hoztak összefüggésbe a céggel.
Dániai kapcsolatok
Az ICT 20 százalékos tulajdonosa 2016 márciusától novemberig a Zelles Sándor tulajdonában lévő Pure Investment Kft. volt. Ezt a céget is 2016 januárjában jegyezték be, és 2017-ben – az ICT jelentős 2016-os bevételét követően – 3 millió forint bevételt ért el, majd azóta sem regisztrált bevételt. Zelles Sándor Gyurcsány Ferenc kincstárnoka volt, és a Válasz Online korábbi cikke szerint a TV2-ből az ő máltai érdekeltségen keresztül vehetett ki pénzt Habony Árpád köre.
2016 novemberétől az ICT tulajdonosa a dán Lillegaards Investments ApS lett, amelyet időközben átneveztek Amalie6 ApS-sé.*Ezt idén decemberi adatok szerint elfelejtették a magyar cégregiszterben átvezetni. A dán cégadatbázis szerint a tényleges tulajdonos 2017 augusztusáig egy olyan ember volt, aki 22 cégben vezető vagy tulajdonos aktuálisan, 70-ben pedig korábban, így feltételezhető, hogy mások számára vállal tulajdonosi feladatokat. A cégnek az elmúlt években 10-20 ezer eurós éves bevétele volt.
Az ICT jelenlegi székhelye a MOM Park irodaközpontban pontosan ugyanazon a címen van, ahol az Energy Star Kft.-é. Ráadásul mindkét cég jelenlegi ügyvezetője Imre Gábor. További hasonlóság, hogy mindkettőnek dán tulajdonosa van – az Energy Starnak az Ayudate Investments Group Aps.
Ez a név nem sokat mondhat, pedig az Ayudate Investments az afrikai magyar kereskedőházakat üzemeltette. A dán anyacég egyik igazgatója Terner Géza volt, aki az Alstom- és Strabag-botrányokból lehet ismerős – talán nem véletlen, hogy a metróbeszerzés is a fővárosi közösségi közlekedéshez kapcsolódik, ahogy az e-jegy. A kereskedőházakat pedig leginkább Habony köréhez sorolták a magyar médiában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzínre lépett a NER és a Strabag közé besimult építőipari csodacég tulajdonosaA semmiből jött cég mesés szerencsével százmilliárdos közbeszerzéseket nyert, a nyereséget Bécsbe utalták.
Az Átlátszó 2017-ben írt az afrikai magyar kereskedőházakról és az Ayudate tulajdonosi és kapcsolati hálójáról. A cikkben az ICT ügyvezető Imre Gáborról azt írták, hogy Tombor Andrással és fivérével hozható kapcsolatba. Sőt, az ICT pénzügyi beszámolóit is az Ayudate Holding Tanácsadó Kft. készítette – ez is a dán Ayudate leányvállalata volt, ma már végelszámolás alatt áll, a NAV-végrehajtás pedig ara utal, hogy adótartozást is hagytak maguk után.
A feltehetően az S&B-től az e-jegy projekthez kapcsolódóan
közel 160 millió forinthoz jutó, frissen alapított Integrator Team Company a más ügyekben is együtt szereplő Terner Géza, Tombor András és Habony Árpád kapcsolatrendszeréhez köthető.
Volt cégét hozta helyzetbe a BKK tanácsadója?
Az ICT nem az egyedüli hazai alvállalkozó lett volna, hanem integrátorként 18 másik cég tartozott volna alá. Mivel az S&B alvállalkozóiként dolgoztak volna, így nem kellett közbeszerzést kiírni, és a nyilvánosság elől is elrejthették a cégek kilétét. Márpedig erre az ICT kapcsolati hálóján kívül is bőven volt ok.
A bevont cégek egy része a piacon régóta jelen lévő, elismert vállalkozás, amelyek azóta is működnek. Számos olyan szereplő is feltűnt azonban, akik a Synergonban dolgoztak vagy a Futár projekt alvállalkozóiként. A Futár projekt finoman szólva sem volt egyszerű a BKK életében, gyakorlatilag kézi vezérléssel sikerült ezt a Vitézy vezette cégnek megvalósítania. A Synergon pedig csődbe is ment.
A Scheidt & Bachmann tervezett magyarországi alvállalkozói struktúrája
Ebben a struktúrában terveztek 467 millió elkölteni, de az ICT végül 2016 és 2018 között 160 millió forint bevételhez jutott. Érdemes lehet itt a 2016-ban aláírt BKK-S&B emlékeztetőre visszatérni. Azt ugyanis a BKK részéről Jutasi Zoltán írta alá, aki a Navigátor Informatika Zrt. egykori ügyvezetője és felügyelőbizottsági tagja volt, a BKK-nak a nehézkesen megvalósuló Futárt szállító, becsődölt Synergon ügyvezetője. A Navigátor Informatika a Nav-Invest Kft.-n keresztül a Wallis-csoport, majd a Synergon tulajdona volt. A Navigátor Informatika nem működött egyébként már sokáig, 2018 áprilisában felszámolás alá került. Azt nem tudjuk, hogy egyáltalán kapott-e az e-jegyrendszerből megbízást.
Jutasit Dabóczi Kálmán hozta a BKK-hoz, tanácsadóként dolgozott, és nem az e-jegyrendszeren. Kérdéses, hogy akkor miért ő járt Mönchengladbachban az S&B-nél tárgyalni. Kerestük Jutasi Zoltánt, de nem kívánt az ügyel kapcsolatban nyilatkozni.
Az S&B vezetői és Jutasi mellett a másik aláíró az ICT részéről a cég későbbi vezérigazgatója volt, aki 2006-tól 2016-ig dolgozott a Navigátor Informatikánál, közvetlenül a Synergonnál pedig 2012 és 2014 között. Eléggé úgy fest a megismerhető adatokból, hogy a volt synergonosokkal akarta a BKK az e-jegyrendszert megmenteni. Mindezt azonban úgy találták ki, hogy a nyilvánosság lehetőleg ne tudhasson róla.
Elszámoltatás nélkül
A fővárost 2019 októbere óta ellenzéki pártok és főpolgármester vezeti, akik elszámoltatást ígértek. Tarlós István főpolgármestersége alatt a legnagyobb kárt a főváros és cégei talán a bebukott e-jegyrendszerrel szenvedték el. Mégsem történt érdemi előrelépés. Ugyan alakult vizsgálóbizottság, de csak a Tarlós István kezdeményezésére indult nyomozások vannak folyamatban, újabb feljelentés nem történt.
A BKK annyit jelentett be, hogy nemzetközi választottbírósághoz fordult, mivel az EBRD által tető alá hozott szerződésben nem a magyar jogrendet kötötték ki. Ez borítékolhatóan drága és hosszú lesz, és ezek a bíróságok a vállalkozók felé szoktak hajlani, igen meglepő lenne, ha a BKK végül visszakapná a pénzt. Azt a BKK pertaktikai okokból nem árulta el, hogy mekkora összeget követel a 8,8 milliárdból az S&B-től.
Érdekes módon az senkinek nem jutott eszébe sem a korábbi, sem a mostani városvezetés idején, hogy Németországban is feljelentést tehetnének, és a német hatóságok segítségét kérhetnék, hogy tisztázzak, felmerülhet-e a korrupció gyanúja a projekttel kapcsolatban – hiszen a tárgyalások jó része Németországban történt. Az sem mellékes, hogy a szerződések módosításainak a végső haszonélvezője mégiscsak az S&B lett, amely jelentős bevétellel tudott levonulni egy olyan projektről, amit talán sose lett volna képes befejezni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem létező projekt után fizetett a BKK 300 milliót tanácsadásraA Zöld Terasz Kft.-nek a BKK e-jegy tanácsadói szerződésén kívül nem is volt más érdemi bevétele. Összesen 760 milliót utalt a fővárosi cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjétMég a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFejetlenség és késlekedés után 735 millióért kell kipofozni a budapesti jegyautomatákatA BKK berendezéseit érdemes életben tartani, de a magyar vállalkozók hiába készültek, a munkát a visszavont tenderek után az eredeti szállító, a T-Systems kapja meg. | Habony és Tombor köréhez is juthatott a bedőlt fővárosi fejlesztés 11 milliárdjából | Titokban tartott alvállalkozókkal próbálták megmenteni a budapesti elektronikus jegyrendszert, de végül csak a veszteségeit növelték 160 millió forinttal. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20211229/habony-es-tombor-korehez-is-juthatott-a-bedolt-fovarosi-fejlesztes-11-milliardjabol/ | 2021-12-29 11:46:00 | true | null | null | G7 |
A világsajtó figyelmét is sikerült magára felhívnia a Euronewsnak azzal, hogy 88 százalékos tulajdonrészét egy a magyar kormányközeli gazdasági körökhöz, azaz a NER-hez sok szálon kötődő portugál vagyonkezelő, az Alpac Capital kívánja megszerezni.
Konkrétumot még alig lehet tudni az üzletről, ami tovább tüzelhette a találgatásokat. A hírt a Le Figaro francia napilapban jelentették be, de arra hivatkozva, hogy ez még csak szándéknyilatkozat, az ügylet lezárultáig nem árulnak el további részleteket. A bejelentés azonban úgy tűnik, nem volt pontos, mert nem az alapkezelő, hanem egy általa kezelt alap veszi meg a tévécsatornát – ez pedig számos félreértésre adhatott okot. Az Alpac Capitalt több hazai és nemzetközi lap is kapcsolatba hozta a NER-rel, de a jelenlegi üzlet hátterét nem igazán tárták fel.
Az általunk feltárt nemzetközi cégadatok és információk alapján feltehetően nem lesz a magyar államnak, de még közvetlenül NER-vállalkozóknak sem egyelőre kimutatható részesedése a Euronews-ban. Elképzelhető viszont, hogy a magyar média megszállása kapcsán már használt módszerrel állhatunk szemben, amikor a NER érdekében lép fel egy a piacon önállóan is aktív szereplő.
Az ügylet kapcsán talán a legérdekesebb, hogy bár a a Politico és a Szabad Európa is lehetséges Orbán-befolyásról írt az európai eszmeiség közvetítésére létrejött tévénél, addig az Európai Bizottságot, a Euronews televízió fő finanszírozóját egyelőre láthatóan nem hatotta meg a kérdés. Maga a tévécsatorna sem győz mindenkit megnyugtatni, hogy nincs mitől tartani – hiába áll nagyon bizonytalan lábakon az érvelésük, és megnyugtató tényeket sem sorakoztatnak fel.
Az európai ügyekre érzékeny Politico és néhány, hasonlóan szűk olvasórétegnek szóló lapon kívül ugyanis a vezető lapok és portálok, illetve a hírügynökségek sem találták elég érdekesnek a hírt, hogy foglalkozzanak vele. Ha a NER van a felvásárlás mögött, ha nem, egy biztosan kiderült: megfelelő csomagolás esetén Európában nem lenne túl nagy visszhangja annak sem, ha Orbán Viktorhoz köthető vállalkozók vennék meg a páneurópai hírtelevíziót.
Belátható nagyságrend
A Euronews érvelése arra vonatkozik, hogy – ahogy telefonon kérdésünkre elmondták – az Alpac Capital vezetője, Pedro Vargas David biztosította őket, semennyi magyar kormányzati forrás nincsen a felvásárlás mögött. Azt azonban kérdésünkre nem voltak hajlandók elárulni, hogy mely vállalkozás, illetve mely befektetési alap vásárolná meg a lyoni székhelyű társaságot.
Arról sem lehet még semmit tudni, hogy mekkora összegű tranzakcióról van szó. Az ügylet során az egyiptomi Sawiris család luxemburgi Media Globe Networks S.A. (MGN) cége adja el 88 százalékos részesedését. Ezt az MGN 2020-as beszámolója szerint 58 millió eurós áron tartották nyilván. Emellett 2020 végével még 8,5 millió euró tulajdonosi hitelt is kimutattak. Ebből kiindulva 66,5 millió eurós ár felett már biztosan megérte eladni az MNG-nek az Euronews S.A.-t, még ha a hitelt át se vállalják.
Ez pedig egyáltalán nem beláthatatlanul nagy összeg a NER médiafelvásárlásaihoz képest. Jelenleg 25 milliárd forint körüli értéke lehet a Euronews többségi üzletrészének, miközben a NER 30 milliárdot költött a magyar online és nyomtatott média jelentős részének megvásárlására. A TV2-t Andy Vajna érdekeltsége 2016-ban 20 milliárd forintért szerezte meg. Ha pedig külsős segítséget szeretnének bárhol ehhez igénybe venni, felmutathatják Heinrich Pecina esetét: a Népszabadság bezárásban felejthetetlen érdemeket szerzett osztrák befektető 4 milliárdot tehetett zsebre ténykedésével, ahogy az korábban kiszámoltuk.
Nem nyilvános alapok
A vásárlóként megnevezett Alpac Capital egy vagyonkezelő társaság, de nem ők fogják megvenni a Euronewst, hanem egy általuk kezelt alap. Portugáliában 2016 óta egy hasonló törvény van érvényben, mint a magyar magántőkealapokra vonatkozó: az alapkezelők tulajdonosát meg lehet ismerni, de maguknak az alapoknak, tehát a valós vagyonnak a végső haszonhúzóját nem.
Az alapok esetében Portugáliában csak a felügyelet ismeri a valós tulajdonosokat, de az nem nyilvános információ. A felügyelet pedig üzletfeleknek sem adhatja ki a tulajdonosok személyét, az csakis hatósági eljárás keretében megismerhető.
Az Alpac Capital többségi tulajdonosa a portugál végső tényleges tulajdonos adatbázis szerint Pedro Vargas David, kisebbségi tulajdonosként pedig Luís Santos. Előbbi neve onnan lehet ismerős, hogy a NER-zászlóshajó 4iG Nyrt. kisebbségi tulajdonosának, az 5,25 százalékkal rendelkező Bartolomeu Investments Kft.-nek az ügyvezetője, illetve a 4iG igazgatósági tagja. Ennek a cégnek a portugál Luso – Pannon Venture Capital a tulajdonosa.
Emellett a portugál fiatalember a határkerítés-bizniszen 2021-ben egy 15 tagú konzorciummal 16 milliárd forintos közbeszerzést elnyerő, korábban már a határkerítésen 6,5 milliárd forintos megbízást kapó Metalcom Zrt. igazgatóságának tagja.
Az Alpac Capital kapcsán azért merült fel a magyar kötődés, mert a 17 millió eurós, 6 milliárd forintos East West Venture Capital Fund nevű befektetési alap kezelője. Ennek a tőkéjét negyedrészt*4,5 millió euró az állami Magyar Export-Import Bank Zrt. biztosította, de beszállt a Mol és az OTP is. Az OTP-nél kérdésünkre megerősítették, hogy az általuk is finanszírozott alap nem vesz részt a Euronews felvásárlásban, de arra nem válaszoltak, hogy mekkora részesedésük van, ahogy a Mol sem adott választ ezen kérdésünkre.
A felvásárlásban azonban nem a két, NER-kötődésű befektetési alap fog részt venni, hanem egy új, European Future Media nevű befektetési alap. Ezt ugyan már engedélyezte a portugál felügyelet, de a mai napig nem aktív. Bejegyzését a fellelhető adatok szerint 2021. december 15-én kérték.
Az új alapnak nem ismert a tulajdonosa, és bár lehet, hogy új befektetői köröket találtak, az nem tűnik túl életszerűnek, hogy 25 milliárd forint nagyságrendű forrással maga Pedro Vargas David és üzlettársa rendelkezne, hiszen a portugál cégadatok alapján nincsen olyan vagyonelem sem az ő, sem az Alpac Capital nevén, ami hasonló nagyságrendű befektetést lehetővé tenne.
A Euronewst megvásárló új alap valós befektetői ismeretlenek, de nem valószínű, hogy Pedro Vargas David és üzlettársa lenne az egyedüli befektető.
Az Alpac Capital vezetője a portugál gazdaglistákon sosem tűnt fel, üzleti sikereiről sem lehet fellelni híreket a helyi sajtóban, ahogy a sikeres és gazdag vállalkozókat minden országban jó érzékkel felkutató Forbes helyi kiadásában sincsen találat a nevére. Mivel az Alpac Capital mindkét eddigi aktív alapja kötődik a NER-hez, és Pedro Vargas David Budapestre költözött, nem tűnik életszerűtlennek, hogy a Euronews-dealben is NER-közeli körökkel dolgoznak együtt. Az Alpac Capital véleményét nem tudjuk bemutatni, mert megkeresésünkre nem reagáltak.
A Telex információi szerint magyar bankhitelnek is szerepe lehet a vásárlásban. A Euronews a közvetlen magyar állami és közvetlen magyar részvételt cáfolta, de azt a kérdést eddig elkerülték a szereplők, hogy közvetett magyar szála lehet-e az üzletnek. Senki sem cáfolta, hogy például az Alpac Capital vagy az alapjának befektetői kaptak-e magyarországi finanszírozást. Ezt már csak azért sem tehetnék meg, mert ha történt is volna ilyen, arról feltehetően az ügylethez kötődő titoktartás miatt nem beszélhetnének. Sőt, az alap befektetőiről maguk az Alpac vezetői sem oszthatnak meg információt. A magántőkealapok szépsége pedig az is, hogy ha időközben a mostani tranzakcióban érdekelt felek értékesítenék részesdésüket, akkor az sem derül ki – hiszen nem nyilvános a befektetők személye.
Nagy ismertség, kevés néző
Ami a csatornában értékes lehet, hogy az európai háztartások 68 százalékában elérhető. A nézettsége viszont csapnivaló: a csatorna ugyan azt teszi közzé honlapján, hogy 145 millió európait elér havonta, a valóságban a nézettsége 0,1 százalék, tehát a statisztikai hibahatár körül alakul. Aki megveszi, annak sokkal inkább a brand lehet fontos, mint a valós piaci elérés.
A Euronews gazdálkodása nem igazán transzparens, annak ellenére, hogy alapvetően uniós támogatásból működik. A tévé ugyan közzétesz egy átláthatósági jelentést, de ebben a pénzügyekről nincs információ. A D&B céginformációs rendszerében az lelhető fel, hogy a 442 főt foglalkoztató Euronews S.A. utolsó éves árbevétele 42,3 millió eurót tett ki. A Reuters szerint a csatorna idén várhatóan 13-14 millió euró veszteséget termel, évek óta nem tud nyereséget felmutatni, és 2022-re is 8 milliós ráfizetéssel számol.
Az Európai Számvevőszék 2014 és 2018 között vizsgálta a csatorna támogatását, és nyolc támogatási forrást talált. Ezek alapján ebben az öt évben 122 millió euró támogatást fizetett az Európai Bizottság a lyoni társaságnak, ami évi 24,5 millió eurós átlagnak felel meg. Ez nem kevés pénz, de a Euronews éves 8,6 milliárd forintos támogatási igénye eltörpül a magyar közmédia 2021-es 130 milliárdos büdzséje mellett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg olyan nagy a kormányzat médiatúlsúlya?Tényleg. Az interneten, a tévében, a rádióban és a nyomtatott lapoknál is megszerezte a többséget a kormánypárt hátországa.
A Euronews hirdetési és terjesztési díjból származó bevételeit nem lehet megismerni, az EU-s számvevőszéki jelentés szerint az uniós támogatás adta 2014-ben az összes bevétel 30, 2017-ben 38 százalékát. A csatornának 2024-ig élő szerződései vannak az EU-val, így aki megveszi, nemcsak egy világszerte ismert – ha nem is túlzottan nézett – csatornát kap, hanem gyakorlatilag egy csekket legalább 24 milliárd forintnyi támogatásról.
Mindezek fényében a Euronews üzleti vállalkozásként nehezen értelmezhető, hiszen esélytelennek tűnik, hogy rövid távon nyereségesen működjön. Leginkább olyan befektetőnek érdemes megvásárolnia, akinek PR- vagy egyéb, nem szigorúan üzleti szempontból van erre szüksége. Igaz, ha a Euronewst a magyar közmédia hangvételére állítanák át, azzal veszélyeztetnék a bevétel közel felét kitevő uniós támogatást. Enélkül pedig már nem évi 8-10, hanem 30-40 millió euró lenne a veszteség.
Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján a Financial Times kérdésére – lesz-e a Euronews-nál befolyásolási kísérlet vagy valamifajta kontroll Fideszhez köthető üzleti körök részéről – azt mondta:
a Fidesz nem szül világbirodalmi terveket, ezt biztosan mondhatom, és az üzleti cégek nevében sem tudok nyilatkozni, de nekünk nincsenek ilyen terveink. A szóban forgó úrnak*Pedro Vargas David – a szerk. az édesapját jól ismerem, mert együtt voltunk alelnökök az Európai Néppártban, és most is együtt vagyunk alelnökök a Kereszténydemokrata Internacionáléban. De ennyi, és nem több.
Az üzlet lezárulása után mindenesetre érdemes lesz figyelni a Euronews hangvételét, hiszen a kormányközeli tulajdonosok érkezése után eddig idehaza általában nem sok idő telt el a könnyen észrevehető változások elindulásáig.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízszeres áron is hirdetnek az állami cégek a baráti médiábanEgy fillért sem próbálnak megtakarítani az állami cégek, ha reklámról van szó. 5 állami hirdetési forintból 4 a kormánypárti médiafelületeknél köt ki.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelértékelték a Fideszes médiabirodalmat: 14 milliárdot ért az önkéntesen adott ajándékcsomagAlig négy hónap alatt 14 milliárdnyi adományt szedett össze a fidesz-közeli médiumokat összefogó alapítvány. Kiadásaik nem nagyon voltak, így a profit is ennyi lett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKormányközeli üzleti körök tarolták le a közéleti lapok piacát, aztán állami pénzből tőkésítik felNagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás. | Itthon már bevált megoldás rejtheti el, ha NER-es befektető szerzi meg a Euronews-t | Mivel a magántőkealapok befektetői Portugáliában sem nyilvánosak, nehéz kideríteni, valójában ki veszi meg a Euronews tévécsatornát, vélhetően 25 milliárd forint körüli összegért. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20211231/itthon-mar-bevalt-megoldas-rejtheti-el-ha-ner-es-befekteto-szerzi-meg-a-euronews-t/ | 2021-12-31 12:00:00 | true | null | null | G7 |
Közleményben reagált az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) az elsőként a Népszava által ismertetett hangfelvételekre, amelyek szerint Sztojka Attila főigazgató a Roma Közéleti Akadémia, illetve az általa vezetett főigazgatóság révén szerződéseket kínált azoknak, akik "ebben a körben benne vannak", hozzátéve, hogy "még fogok hozni lehetőségeket, ebben ne legyen kétségetek". "Félre ne értsetek, ez nem megvásárlás, én senkit nem akarok megvásárolni" – mondta még, majd mégis azt fejtegette, hogy mindennek fejében politikai és szakmai teljesítményt várnak. Azt már nem fejtette ki, hogy mit ért politikai teljesítmény alatt.
A lap szerint a titokban rögzített felvétel december végén, egy budapesti szállodában rendezett találkozón készült, ahol Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, a TEF főigazgatója tárgyalt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Fideszhez húzó tagjaival.
A TEF most közleményében azt írta, "az elmúlt két napban több valótlan állítás jelent meg egy 2021. december 29-én megrendezett találkozóról, amelyre Farkas Félix nemzetiségi szószóló és az Országos Roma Önkormányzat képviselői hívták meg Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost. A meghívás célja az volt, hogy párbeszédet folytasson az Országos Roma Önkormányzat közgyűlésének tagjaival. A konferenciát az Országos Roma Önkormányzat csődközeli helyzete miatt szervezték, mert rendezni kívánják az önkormányzat alkalmatlan vezetése miatt kialakult helyzetet."
Az eseményen a kormánybiztos tájékoztatást adott többek közt a Roma Közéleti Akadémia létrehozásáról, amelyben részt vehetnek roma közélettel foglalkozó civilek, többek közt roma nemzetiségi önkormányzati képviselők is. Az akadémián évente 400 embernek biztosítanak képzést a romaügy minőségi képviseletének érdekében. A résztvevők toborzásában való részvétel független a szervezeti kötődéstől, hiszen az akadémiára bárki jelentkezhet. Ezt erősítették meg a találkozón.
Sztojka Attila kormánybiztos 20 éve dolgozik a romaügy, a társadalmi felzárkózás érdekében a szakpolitikában és a terepen – olvasható a közleményben. Alapvető elvárás, hogy ismerje a felzárkózási folyamatokban résztvevő szereplőket. A terepről érkezett, tehát ismer mindenkit, aki a roma ügyben dolgozik, hiszen nem olyan nagy az ország és nem olyan sokan dolgoznak az esélyteremtés, felzárkózás területén, hogy ne lehetne látni a terepen lévő embereket.
A kormánybiztos minden olyan tevékenységet elítél és rosszindulatú hangulatkeltésnek minősít a TEF szerint, amely a roma nemzetiségi önkormányzatok kohéziójának megteremtésére irányuló erőfeszítéseit azok között vagy azokon kívül akadályozza.
"A kormánybiztos továbbra is együttműködést ajánl azoknak a roma nemzetiségi önkormányzatoknak, amelyek készek az esélyteremtési programot magukénak tekinteni, és annak megvalósításában érdemben közreműködni" – írta a TEF. | Sztojka Attila főigazgatósága úgy mesélt arról, hogy hogyan nem akarnak megvásárolni senkit, hogy nem mondott semmit | Közleményben reagált az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) az elsőként a Népszava által ismertetett hangfelvételekre, amelyek szerint Sztojka Attila főigazgató a Roma Közéleti Akadémia, illetve az általa vezetett főigazgatóság révén szerződéseket kínált azoknak, akik "ebben a körben benne vannak", hozzátéve, hogy "még fogok hozni lehetőségeket, ebben ne legyen kétségetek". | null | 1 | https://444.hu/2022/01/06/sztojka-attila-foigazgatosaga-ugy-meselt-arrol-hogy-hogyan-nem-akarnak-megvasarolni-senkit-hogy-nem-mondott-semmit | 2022-01-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Pécs;per;busz;
2021-11-29 13:17:11
Buszper: a fideszes tanúk távolmaradása erősítheti a pécsiek gyanakvását
Nem ment el a pécsi buszper büntetőtárgyalására a város volt fideszes polgármestere és alpolgármestere, így továbbra sem tudni, mi volt a szerepe a botrányos járművásárlásban a két politikusnak.
A Kaposvári Törvényszéken hétfőn folytatódott a pécsi buszper tárgyalása, ám a munka megakadt, mivel három, az ügy szempontjából rendkívül fontos tanú az utolsó pillanatban kimentette magát, és nem jelent meg a bíróságon. Írtunk már róla, hogy azért indult a büntetőeljárás, mert a pécsi önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Kft. 2015-ben megvásárolt Hollandiában egy 115 Volvo-buszból álló, nyolcéves flottát 3,5 milliárd forintért, s utóbb kiderült, hogy ugyanezt a használt járműállományt a Volvo hollandiai cége ennél 700 millió forinttal olcsóbban kínálta. Azért lett a flotta drágább, mert rejtélyes módon belépett közvetítőként egy holland cég, a Bus and Coach, s az akkor még fideszes többségű pécsi közgyűlés megszavazta a túlárazott buszvásárlást.
Az ügyben előbb Hollandiában indult nyomozás, s ennek hatására a magyar hatóságok is léptek, és a Tüke korábbi vezetőjét, P. Istvánt vádolták meg jelentős értékre elkövetett gazdasági csalással. Ugyancsak megvádolták Cs. András, holland-magyar állampolgárt, Hollandia korábbi magyarországi tiszteletbeli konzulját, mivel ő a buszvásárlás ügynökeként 1,7 millió euróhoz jutott, s ezt a díjat indokolatlanul magasnak látta a nyomozóhatóság. A harmadrendű vádlott a Németországban élő, magyar-amerikai állampolgárságú P. Endre, aki szintén közvetítőként volt feltüntetve a vételben, ám érdemi feladata semmi nem volt, mégis kapott félmillió eurót, amit rögtön el is utalt egy thaiföldi offshore számlára. Ezért az ügyészség őt pénzmosásban látta bűnösnek.
Az első és másodrendű vádlott sosem ismerte el bűnösségét. P. István a kezdetektől azt hangsúlyozta, hogy nem ő, hanem a Pécset irányító fideszes politikusok döntöttek a drága buszvásárlásról, s mielőtt ezt megtették, ki is utaztak Hollandiába. Ezért a Tüke volt igazgatója indítványozta, hogy hallgassák meg a perben a várost 2009 és 2019 között polgármesterként vezető Páva Zsoltot és Csizi Pétert, aki alpolgármestere és parlamenti képviselője volt a baranyai megyeszékhelynek. A nyomozóhatóság azonban nem hallgatta meg a két politikust. A bíróság viszont igent mondott az első rendű vádlott indítványára, és tanúként beidézte a tárgyalásra Pávát és Csizit. Hétfőig úgy tudtuk jönnek is, ám a Chicago-ban főkonzulként dolgozó Páva Zsolt a múlt hét végén jelezte, mégse számítsanak rá, s csak december 24. és január 4. között lesz Magyarországon. Csizi Péter pedig hétfő reggel mentette ki magát, arra hivatkozva, hogy egyik munkatársa beteg, s lehet, hogy ő is elkapta tőle a bajt, mivel fájnak a végtagjai.
A védelem megidézte tanúnak a harmadrendű vádlottat, P. Endrét is. Ezt azért tehették meg, mert az 51 éves férfi a per előkészítő tárgyalásán elismerte bűnösségét, és visszafizette a félmillió eurós sikerdíjat, így őt jogerősen felfüggesztett börtönre ítélték, ami által már nem volt vádlottja az ügynek. Amúgy P. Endre a büntetőeljárásban sosem tett vallomást. Gyanúsítottként, vádlottként ezt megtehette, tanúként viszont nem hallgathat tovább, ha mégis, vagy nem mond igazat, akkor újabb büntetésre számíthat.
Úgy tűnt, hogy P. Endre megjelenik a bíróságon, ám hétfő hajnalban – üzenete szerint - rosszul lett, és nem jött el a törvényszékre. A történetben elmélyült pécsiek úgy vélik, hogy a városban és a Tükénél teljesen ismeretlen P. Endre a Fidesz befolyásos baranyai politikusának, parlamenti képviselőjének, Bánki Eriknek az embereként került bele a számára 170 millió forintnyi jutalékot fialó buszvásárlásba. Bánki korábban üzleti kapcsolatban állt P. Endrével Németországban. Mellesleg Bánki is járt a buszvásárlás idején Hollandiában, hogy miért, annak nehéz meglelni az okát. Erre P. Endre talán választ adhatna, ám egyelőre nem teszi. A védelem Bánkit is szeretné meghallgatni tanúként, erről az indítványról a törvényszék később dönt.
A tanúk távolmaradása erősítheti a pécsiek azon feltevését, hogy nem a botrányos buszvásárlás kulcsszereplői ülnek a vádlottak padján. Amúgy abban, hogy Pécsett a 2019-es helyhatósági választáson az ellenzék elsöprő sikert aratott a kormánypárti jelöltek felett, nagy szerepe volt a megmagyarázhatatlan buszügyletnek. | Buszper: a fideszes tanúk távolmaradása erősítheti a pécsiek gyanakvását | Nem ment el a pécsi buszper büntetőtárgyalására a város volt fideszes polgármestere és alpolgármestere, így továbbra sem tudni, mi volt a szerepe a botrányos járművásárlásban a két politikusnak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3139317_buszper-a-fideszes-tanuk-tavolmaradasa-erositheti-a-pecsiek-gyanakvasat | 2021-11-29 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
ORÖ;
2022-01-07 06:00:00
Megnyirbált roma szerződések
Több helyről is pénzeket ígért Sztojka Attila kormánybiztos a „körön belül” lévő ORÖ-s képviselőknek. A források egyike most megszűnni látszik.
„Az első információval ellentétben sajnos a koordinátorok nem jelentkezhetnek a képzésre. A kapott támogatás nem számolható el ugyanazon személynek koordinátori feladatokra és képzésre is. Sztojka Attila kormánybiztos úrral ez ügyben tegnap személyesen egyeztettünk. Az eddig megküldött koordinátori jelentkezéseket így törölnünk szükséges az adatbázisból. Köszönjük megértésüket!” – a szerkesztőségünkhöz eljutott, szó szerint idézett e-mailt szerdán küldték ki az érintetteknek.
A Népszava szintén szerdán ismertette azt a titokban rögzített hangfelvételt, amely egy december végén tartott találkozón készült. Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója – részben a Roma Közéleti Akadémia, részben az általa vezetett főigazgatóság révén – szerződéseket kínált az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) azon képviselőinek, akik „ebben a körben benne vannak”.
A cikkünk elején említett koordinátoroknak, akik között – a kormánybiztos szóhasználatával élve – „körön belüli” ORÖ-s képviselők is vannak, az úgynevezett Roma Közéleti Akadémia keretében ajánlottak megbízási szerződést. (Sztojka Attila december 7-én jelentette be a Roma Közéleti Akadémia létrehozását.)
A lapunk birtokában lévő, tavaly decemberi dokumentum szerint a „roma kulturális koordinátori” tevékenység ellátásra a megbízottak havonta bruttó 200 ezer forintot kapnak. Az ORÖ több tagja neve mellőzését kérve elmondta a Népszavának, hogy ehhez havi bruttó 100 ezer forintos képzési díjat is ígértek a „körön belül” lévőknek. Eddig legalábbis úgy volt, nincs akadálya annak, hogy valaki a koordinátori tevékenységéért járó 200 ezer forint mellett a 100 ezres képzési díjat is felvegye: a szerdán kiküldött, Sztojka Attilára hivatkozó e-mail ennek a lehetőségnek vetett véget. Az egyik nyilatkozó szerint a mostani intézkedés összefüggésbe hozható a lapunkban nyilvánosságra került, a kormánybiztos számára kínos hangfelvétellel.
„A roma értelmiség legfontosabb feladata, hogy hidat képezzen a roma és nem roma emberek között, segítse a meglévő közösségek megtartását vagy adott esetben kialakítását” – a lapunk birtokában lévő dokumentum így fogalmazza meg a Roma Közéleti Akadémia célját. A közéleti akadémia a feladatok elvégzésére olyan roma kulturális koordinátorokat kíván alkalmazni, akiket a „közéletben vállalt szerepük méltóvá tesz arra, hogy munkájukkal, az általuk elért eredményekkel, a köz javára fordított tevékenységükkel, elhivatottságukkal példát mutassanak”.
Szép szavak, de az egyik megkérdezett szerint a hangfelvételen elhangzottak inkább azt bizonyítják: a kormánybiztos szándéka az volt, hogy politikai kifizetőhelyként működteti a Roma Közéleti Akadémiát. | Megnyirbált roma szerződések | Több helyről is pénzeket ígért Sztojka Attila kormánybiztos a „körön belül” lévő ORÖ-s képviselőknek. A források egyike most megszűnni látszik. | null | 1 | https://nepszava.hu/3142666_megnyirbalt-roma-szerzodesek | 2022-01-07 11:11:00 | true | null | null | Népszava |
vakcina;feljelentés;Hadházy Ákos;
2022-01-06 14:37:33
Hadházy Ákos feljelentést tett a vakcinaengedélyezés miatt
Ez egy európai országban egyszerűen nem maradhat büntetlenül - jelentette ki az ellenzéki politikus.
- közölte csütörtökön Hadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő szerint a papírok a kínai és az orosz oltóanyagok engedélyezésének elképesztő körülményeiről szólnak. „Ez egyszerűen európai országban nem maradhat büntetlenül, ha nem ez alatt a kormány alatt, akkor majd utána, amikor a következményekről is több adatunk lesz (hiszen most a kormány eltitkolja a legalapvetőbb statisztikákat is)” - zárul a független országgyűlési képviselő bejegyzése. | Hadházy Ákos feljelentést tett a vakcinaengedélyezés miatt | Ez egy európai országban egyszerűen nem maradhat büntetlenül - jelentette ki az ellenzéki politikus. | null | 1 | https://nepszava.hu/3142615_hadhazy-akos-feljelentest-tett-a-vakcinaengedelyezes-miatt | 2022-01-06 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
A Központi Nyomozó Főügyészség a Készenléti Rendőrség támogatásával nagyszabású razziát tartott 2020. június 7-én a Mozaik utcai vizsgaközpontban. A központ aznap már nem is nyitott ki, mert gyakorlatilag nem maradt olyan vizsgabiztos, akit nem vittek el.
A Magyarországra érkező használt és új autók forgalomba helyezéséhez szükséges hatósági műszaki vizsga, illetve a gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb járműhonosítási eljárás fontos helyszíne a Budapest Főváros Kormányhivatalához tartozó Mozaik utcai állomás. Csupán ezen az egy helyen évente 40-50 ezer járművet vizsgáltak át békeidőben, miközben összesen 140-150 ezer más országból származó használt autó érkezett Magyarországra.
Ide kell hozni a teherautókat, a taxikat és az oktatóautókat is, valamint minden olyan gépjárművet, amelyen egyedi átalakítást végeztek. A felsorolt tevékenységek speciális szakértelmet kívánnak, a vizsgáztatóknak és adminisztrátoroknak jól kell ismerniük a külföldi okmányokat és műszaki dokumentációkat, hiszen itt és az ország más megyei kormányhivatali vizsgaállomásain dől el, hogy melyik autó kaphat magyar rendszámot és melyik nem.
300 millió forintnyi kenőpénz
A helyszínen késő délutánig tartott az akció, de közben az ügyészség, illetve az eredeti feljelentő, maga a kormányhivatal is több részletben csepegtette az információkat. 250 millió forint összértékre elkövetett hivatali vesztegetésről beszéltek, és a kihallgatásokon nemcsak készpénzt, de ingatlant is lefoglaltak. Eleinte összesen húsz emberrel szemben folyt eljárás, közülük tizenketten voltak a hivatal dolgozói, a többiek pedig olyan ügyintéző vállalkozók, akik rendszeresen jártak a telepre autókat vizsgáztatni.
A razzia előzménye, hogy 2019-ben Pomázon is lekapcsoltak néhány vizsgabiztost és neppert, az Átlátszó 2020 januárjában a kaposvári vizsgaállomás kapcsán írt ügyészségi nyomozásról, míg idén március 5-én pedig egy másik Pest megyei vizsgaállomáshoz vonultak ki a nyomozók. Az utóbbi helyszínen a vesztegetési pénz átvételekor tetten ért vizsgabiztosoktól 300 ezer forintot, később további több millió forintot és két autót foglaltak le, illetve három bankszámlát és egy ingatlant zároltak.
A felsoroltaknál is súlyosabb, hogy szeptemberi közlés szerint 70 emberrel szemben emelt vádat az ügyészség, ők egy 2014 és 2018 közt műszaki engedélyeztetéssel foglalkozó referensként, majd osztályvezetőként dolgozó férfival játszottak össze. Az illető „pénzért, soron kívüli és kedvező elbírálást biztosított”, illetve a vizsgaállomások képviselőit előre tájékoztatta a tervezett ellenőrzések időpontjáról.
A Mozaikot érintő eljárás újabb fordulata néhány hete, december 3-án történt, amikor az ügyészség közölte: már 56 érintett szerepét vizsgálják, és 300 millió forintnyi kenőpénz cserélhetett gazdát az évek alatt. Az ügyet közelről ismerő forrásom állítása szerint az akció előtt hónapokkal elkezdték figyelni a budapesti vizsgaállomást. Előkészítésként az esti záróra után villanyszerelési munkákra érkezett egy csapat: bekamerázták a szervizaknákat ott, ahol a csarnok saját térfigyelő kamerái nem látnak. Erre azért lehetett szükség, mert részben ezekben adták át a kenőpénzeket.
Háromszázmillió forint nem nagy összeg az országos átlagnál lényegesen magasabb vizsgaszámmal összevetve, de nem is kevés, ha igaz, amit szintén az ügyészség ír, hogy alkalmanként legalább 5 ezer forintért járt megkülönböztetett figyelem a hivatalnokok részéről.
Kevés szakember, kevés szabad időpont
A műszaki vizsga, illetve ennek egyszerűsített változata, az érvényes kinti műszakival behozott autókhoz kitalált járműhonosítási eljárás kritikus ellenőrzések. Ezekkel, de főként a másodikkal elvileg vissza lehet tartani rossz állapotú használt járműveket, hogy azok ne kerüljenek forgalomba. Csakhogy az importhasználtautó-piac zömét felszippantó állami vizsgaállomáson tolongtak az ügyfelek, kevés volt a szakember és a szabad időpont, illetve végtelenül elmaradott volt az eljárás. A legrosszabb időszakban másfél-két hónapot kellett várni, hogy az autó bejusson a vizsgasorra, és a helyzet komolyságát mutatja, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény szerint korábban a vásárlást, illetve az autó Magyarországra hozatalát követő 30 napon belül kellett kezdeményezni ezeket az eljárásokat, majd vélhetően a kapacitásproblémák miatt 60 napra emelték a határidőt.
A korábbi rendszerben telefonon vagy személyesen lehetett regisztrálni, de az ügyintézés nagyon laza volt, és nem csak az utolsó időkben. Jelenleg a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen zajlik eljárás bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. Bár újabb részleteket kérdésünkre nem osztottak meg, elárulták, hogy a megalapozott gyanú szerint legalább 2016. január eleje óta működött korrupt módon a hely. A Mozaikban a bejutásért való tolongást rég becsatornázták a vizsganepperek: aki őket megbízva vizsgáztatta az autóit, az hamarabb végzett, másrészt csak akkor bukott meg az autó, ha valamilyen jelentős műszaki hiányosságot találtak, esetleg akkor sem.
Ez az ügy mégsem ezért érdekes, hanem mert a mozgalmas események óta is csak a két budapesti hatósági vizsgaállomásra, a Mozaik utcába és a Vas Gereben utcába lehet elektronikusan időpontot foglalni, máshol maradt minden a régiben. Eleinte az elektronikus módszert is ki lehetett játszani, hiszen a kezdetleges webes naptárhoz ügyfélkapun keresztül sokan hozzáfértek, és tetszőlegesen foglalhattak időpontot nem létező autókhoz. Később reszeltek rajta egyet, így már az autó adatainak megadásával lehet regisztrálni, nem lehet utólag módosítani. Az viszont változatlan, hogy rengeteget kell várni. A cikk írásakor január végére adnak ki időpontokat, míg például Németországban néhány napon belül bejut bármilyen jármű az ottani vizsgahelyekre.
A látható füst fogalma
A hosszú várakozási idő ugyanúgy problémás, mint az egyébként elavult módszertan. Az előbbivel azok az autókereskedők járnak rosszul, akik csak hosszú átfutással tudják forgalomba helyezni kintről származó autóikat, az előző évtizedek gyakorlatán alapuló vizsgálati módszerekkel viszont az az alapvető gond, hogy jelentős részük egyszerű szemrevételezés. Ilyen például az autó szerkezeti állapotának, illetve a korróziónak a megítélése, emellett pedig a környezetvédelmi mérésen szerzett adatokat könnyű manipulálni. Nem feltétlenül annak az autónak a kibocsátási értékei kerülnek az állami nyilvántartásba, amely a vizsgapadon áll, a dízelek közül sem feltétlenül esik ki a sorból, amelyben már nincs részecskeszűrő, továbbá az autókról készült fotók szintén hasznavehetetlenek, így a visszaélések jelentős része soha nem derül ki.
A műszaki vizsgáztatás jogszabályi hátterét az év elején kormányrendelettel módosították. Egyebek mellett sokkal nehezebbé vált a nem EU-s országokból származó, úgynevezett harmadik piacos típusok forgalomba helyezése még akkor is, ha azokon már volt uniós rendszám. Az viszont még több autóst érint, hogy a több mint 160 ezer kilométert futott, hat évesnél régebbi, illetve láthatóan füstölő autókat mindenképpen külön környezetvédelmi vizsgálatra küldik. Ez a mérés ingyenes ugyan, ám ha az autó megbukik, nem kap rendszámot, amíg meg nem javítják.
Ízlelgessük egy kicsit a látható füst fogalmát – az utóbbi években behozott, nagyrészt tizenéves autók kivétel nélkül emissziómérésre mennek, de fiatalabb, láthatóan füstölő példányok megúszhatják. Ehhez csak a megfelelő vizsgabázisra kell vinni őket.
Nincs gyorsított eljárás
A Mozaik utcai viszonyok lassan rendeződnek, de Budapest Főváros Kormányhivatala éppolyan szűkszavú, mint az ügyészség. Kíváncsi voltam, hogy visszarendelik-e utólagos ellenőrzésre a kenőpénzes vizsgákon átsegített autókat, illetve, hogy milyen egyéb változtatásokkal küzdenek a történtek megismétlődése ellen.
A válasz szerint 2021. februártól a műszakivizsga-állomásokon több ütemben munkaszervezési és informatikai reformok történtek, illetve új munkatársakat vettek fel a Mozaikba. A fővárosi kormányhivatal mindkét telephelyén két műszakban dolgoznak, az időpontfoglalásokhoz kapcsolódó visszaélések pedig az új előzetes elektronikus rendszer bevezetésével megszűntek.
A kormányhivatal nem árulta el, hogy tervezik-e korábbi években gyanús körülmények közt átengedett autók visszarendelését, és az új stábba vetett bizalom sem teljes, hiszen több esetben újra ellenőrzik a Mozaik utcai telepről kihajtó, elvileg friss vizsgás autókat. Rákérdeztem az okokra a kormányhivatalnál, de erre sem kívántak reagálni.
A kissé túlbürokratizált mechanizmus fontos változása lesz az is, hogy egy korábbi törvénymódosítással megnyitották az utat bizonyos nem állami műszakivizsga-állomások előtt, hogy azok a jövőben a magyarországi autók időszakos vizsgáján kívül importautókkal is foglalkozhassanak. A cikk befejezése előtt felhívtam például a Magyar Autóklub nyíregyházi telepét, ahol január második hetére vállalták volna a honosítást, a klub szombathelyi kirendeltsége pedig szintén januárra várja az állami engedélyt erre a tevékenységre.
Nagyon furcsa, hogy miközben az elvileg gyorsabb, mindössze 8 ezer forintos honosítási eljárásra és a 39 ezer forintos, teljes átvizsgálással járó egyedi forgalomba helyezési eljárásra sokszor hetekig, korábban hónapokig kellett várni, nem vezették be a gyorsított eljárást. Ha belegondolunk, nem volna ördögtől való, hogy egy 5-10 milliós autót nem 40 ezerért, hanem hivatalosan, de gyorsított eljárásban 100 ezerért visznek végig ezen a folyamaton. Az állam több bevételhez juthatna, és naivitásnak tűnhet bár, de ideális esetben ezekből a többletbevételekből lenne pénz az eszközpark fejlesztésére és a korrupció is visszaszorulna az időponthiánnyal együtt. Nagyon nem itt tartunk, így most azok az autósok, kereskedők és vizsgáztatók szenvednek, akik nem akarnak csalni. | Az autós korrupció ősforrása: a műszakivizsga-rendszer | Új és használt autók, teherautók, buszok, taxik és oktatóautók műszaki állapotát ellenőrzik a megyei kormányhivatalok műszaki vizsgabázisain. A legnagyobb a budapesti Mozaik utcában működik, és aki közelről ismeri a helyet, aligha lepődött meg, amikor 2020 nyarán készenléti rendőrök és ügyészségi nyomozók lepték el a telepet. Szinte mindenkit kihallgattak, azóta pedig sokakat hivatali vesztegetéssel gyanúsítanak. A lista nemrég 56 főre bővült, ideje összefoglalni, miért fontos ez az ügy, és mi lehet a kimenetele. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/12/30/legalabb-ot-eve-mehetett-a-korrupcio-a-legnagyobb-autos-vizsgabazison | 2021-12-30 11:51:00 | true | null | null | Telex |
Van a magyar kormányzatnak egy nagyon furcsa törekvése, amely rendre szembe megy a politikai üzenetekkel. A Fidesz ugyanis az üzenetek szintjén szereti, támogatja a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) működését, csak éppen a valóságban rendre központosítja a takarítást, a vagyonvédelmet, a közbeszerzési tanácsadást, a kommunikációt, a szervezetfejlesztést, a munkaerő-közvetítést, az útépítést, vagy a hulladékgazdálkodást.
Egy, vagy legfeljebb néhány nagy mindent visz, a többiek örülhetnek, ha a lepattanóból jut nekik valami, ha beszállítóként a morzsákból csipegethetnek.
Egy központosítás eddig megakadt
Ez a fajta fordított Robin Hood eljárás, vagyis amikor egy fragmentált piacon a szegényebbektől minden piaci részesedést elszed az állam, és odaadja annak, aki nagy (és mert eddig is csókos volt, van magas forgalmi és munkavégzési referenciája) általában sikeres, de egy olyan sztori is volt, ami elakadt.
Az eléggé szórt közbeszerzési tanácsadói piac központosítása azért volt különösen nehéz, mert a közbeszerzők mindent értenek ezen a piacon, tudták jelezni a szabálytalanságokat, az irányítottságot, mi, a Telexnél is rendre jelzést kapunk, ha világít egy közbeszerzés célzottsága. Ráadásul mivel a centralizálási kísérlet annyira észszerűtlen volt, annyira a magyar kkv-k érdekei ellen ment, hogy szokatlan módon, ennek a törekvésnek még a kormányzaton belül is voltak ellenzői.
Erről a furcsa történetről a Telexen az idén jó pár cikket írtunk.
Leírtuk, hogy a kormányzat kitalálta, hogy beszántja a hazai közbeszerzési tanácsadók piacát.
Megpróbáltuk megfejteni, hogy ennek mi lehetett az oka.
Majd rácsodálkoztunk arra, hogy Gulyás Gergely miniszter kiállása után elkaszálták az ötletet.
Az év végén aztán újabb fordulat következett be az ügyben. Bár azt nem állíthatjuk, hogy a kormányzat újra nekifutott volna a teljes hazai közbeszerzési piac központosításának, mert nem ez történt, de egy méretes feladattömeg, vagyis a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) és a hozzá kapcsolódó mindenféle informatikai közbeszerzés vonatkozásában a kormány megint kiírt egy különös közbeszerzést a közbeszerzőknek. Ez nem valami felesleges szóismétlés, ez a tender ugyanis arra vonatkozik, hogy kik szakértsenek majd a jövő tenderein.
Tele problémával
Az itt elérhető kiírás azonban megint nagyon problémásra sikerült.
A hatalmas pályázat 2021. december 21-én jelent meg, de már 2021. december 31-én be kell azt adni.
Alapesetben 30 nap a minimum ajánlattételi határidő, itt rendkívüli sürgősségre hivatkoztak, mondván a kiíró jelenlegi szerződése lejár, és vannak feladatok a DIMOP és az RRF projektek miatt. Mindez elég furcsán hangzik, most attól függetlenül, hogy az RRF magyar része még nem is elfogadott, de vajon jól működő szervezet-e az, amelyiknek rendkívüli sürgősséggel kell pályázatot kiírnia, mert ráeszmél, hogy lejár a meglevő szerződése.
Ráadásul, a Karácsony ugye nem az év legalkalmasabb időszaka azoknak, aki most kezdenének el felkészülni a pályázatra, hiszen nem kis feladatról van szó. A kiíró(k), vagyis a DKÜ és kapcsolódó programjai 300 ezer órányi különböző típusú tanácsadói óra lehívását tervezik. Szakemberek szerint egy közbeszerzési eljárás teljeskörű lebonyolítása 50-150 óra közötti sávban mozog.
Minden együtt
A tender tárgya vegyesen közbeszerzési tanácsadás, pénzügyi szakértelem biztosítása közbeszerzési eljárások során, fejlesztéspolitikai tanácsadás.
A szakmának ezzel a kiírással éppen ez a legnagyobb baja. Ha mindent egyetlen cégtől remél az állam, ráadásul úgy, hogy alkalmassági feltétel az, hogy az elmúlt három évben a pályázónak legyen legalább 2 milliárd forintos összesített árbevétele, akkor ezen csak egy-két magyar cég tud elindulni.
De mi indokolja, hogy ennyire vegyíteni kell a közbeszerzés különböző feladatait? Ahogy az egyik forrásunk mondja, „ha olyan benzinkúthálózatot keres az állam, akinek van elektromos autós carsharing-hálózata is, akkor a Mol Nyrt. tud csak elindulni a pályázaton”.
De miért kell ezt összekapcsolni? Ha benzinkutakat és carsharing cégeket külön versenyeztetnek, akkor esélye lesz a kiírónak arra, hogy valódi versenyben válassza ki a szolgáltatókat. Itt is külön-külön mindegyik tevékenységre tudna egy csomó cég jelentkezni, de ha összevonják, akkor alig marad aspiráns.
Sok a bizonytalanság
Ám, most nem határozza meg a kiírás, hogy milyen tárgyú közbeszerzéseket kell majd pontosan lefolytatnia és szakmailag támogatnia a nyertes cégnek. A teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekre vonatkozó előírásokból kiderül, hogy a jelentkezők tanácsadóinak informatikai-orvostechnikai tárgyú közbeszerzésekben kell tapasztalattal rendelkeznie. Mi köze a DKÜ-nek az orvostechnikához?
Ami még nagyon furcsa, hogy a DKÜ a 2018-as fennállása óta összesen kevesebb mint száz közbeszerzést folytatott le, most pedig 36 hónap alatt ennek sokszorosát fogja? Kérdésként merülhet fel az is, hogy a DKÜ állományában nincsenek közbeszerzési tanácsadók? Kérdés tehát sok van, egyes forrásaink azt gondolják, hogy valamilyen hatáskör-átcsoportosítás lehet itt a háttérben valószínűleg újabb központosítások várhatóak.
Miért nem nyerhet soha egy kisebb cég?
Az állam tehát megint ugyanazt csinálja. Egy ilyen óriási tenderen nehéz egy kisebb magyar cégnek elindulnia, hiszen kevés olyan cég van, amelyik képes azt vállalni, hogy
mostantól ő dolgozik ennyi és ennyiféle közbeszerzésen,
ahogy nem a kkv-knak kedvez, ha az országban egy pályázó végezheti 35 évig a hulladékgazdálkodást,
a gyorsforgalmi útépítést és üzemeltetést,
ha egyetlen biztonsági cég véd minden minisztériumot,
egy társaság takarít minden kórházban.
Indok mindig lehet erre, minőségi, biztonsági, hatékonysági, de az biztosan nagyon cinikus, ha az alkalmassági feltételek meghatározásánál az állam gyakorlatilag úgy fogalmaz, hogy ha az elmúlt három évben annyira jól feküdtél nálam, hogy jó sok pénzt kereshettél, akkor a jövőben is kereshetsz, mert adhatsz be ajánlatot.
Mindezek eléggé problémás felvetések, de ha az egész cikket egyetlen mondatra szűkítjük le: | Mire jók a karácsonyi ünnepnapok? Például gyorsan lezavarható egy gigantikus, központosító közbeszerzés | Akasztják a hóhért, vagyis közbeszerzést írtak ki a közbeszerzést végzőknek. A röpke 300 ezer munkaórás gigantikus feladat megpályáztatására éppen a karácsonyi időszak tűnt alkalmasnak, a korlátozó alkalmassági feltételek alapján a legtöbb hazai kkv-nak most sincs esélye. Az eléggé szórt közbeszerzési tanácsadói piac központosítása azért volt különösen nehéz, mert a közbeszerzők mindent értenek ezen a piacon, tudták jelezni a szabálytalanságokat, az irányítottságot, mi, a Telexnél is rendre jelzést kapunk, ha világít egy közbeszerzés célzottsága. Ráadásul mivel a centralizálási kísérlet annyira észszerűtlen volt, annyira a magyar kkv-k érdekei ellen ment, hogy szokatlan módon, ennek a törekvésnek még a kormányzaton belül is voltak ellenzői. Az év végén aztán újabb fordulat következett be az ügyben. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/12/28/mire-jok-a-karacsonyi-unnepnapok-peldaul-gyorsan-lezavarhato-egy-gigantikus-de-nagyon-furcsa-kozbeszerzes | 2021-12-28 11:58:00 | true | null | null | Telex |
A Szolnoki Törvényszék sikkasztás és csalás bűntettében első fokon bűnösnek mondta ki D. S. N. Máriát, 10 év börtönre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyektől. Összesen 5,4 millió forint pénzbüntetésre is ítélték.
Legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után kerülhet szabadlábra, ebbe beleszámítják az előzetesben és házi őrizetben letöltött időt is.
A vádlottat a sértettek felé összesen kb. 1,5 milliárd forint erejéig kártérítés megfizetésére is kötelezték.
Az ítélethirdetésen sem a vádlott, sem a sértettek nem voltak jelen. Az ítélet nem jogerős, a vádlott védője közölte, hogy felmentésért és a kiszabott büntetés enyhítéséért fellebbeznek.
Az ügyészség három nap gondolkodási időt kért, de közölte, a vádlott ismételt letartóztatását tartják indokoltnak. Ezt a bíróság elutasította.
Karcagról Belize-en át Szolnokig
A később Kun-Mediátor Marcsika vagy Bróker Marcsi néven elhíresült D. S. N. Mária nevét 2015-ben ismerhette meg az ország, amikor a nő, akinél rengeteg karcagi fektette be a pénzét, szőrén-szálán eltűnt, a gyanú szerint több milliárd forintnyi kárt maga mögött hagyva.
A Kun-Mediátor nevű utazási irodában ülő nő a vádirat szerint a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. vezetőjeként a cég 15 éves működése alatt az ügyfeleit megtévesztve 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott. 1999 nyarától 2015 tavaszáig kínált kedvező pénzügyi befektetési lehetőséget az ügyfeleinek, és akik éltek az ajánlattal, azokkal a cége nevében szerződést kötve vállalta, hogy az átutalt vagy átadott pénzeket havi 1-1,75 százalékos hozamot garantálva pénzintézeteknél köti le. De az utazásszervezésre és valutaváltásra alapított Kun-Mediátornak nem volt engedélye erre a szolgáltatásra és az akkori pénzügyi viszonyok között nem is volt reális esély az ígért hozamra.
Amikor a magyar hatóságok őrizetbe akarták venni, épp a közép-amerikai Belize-ben nyaralt, és mivel nemzetközi elfogató parancsot adtak ki ellene, a kéthetes nyaralás megcsúszott, és majdnem két év lett belőle. A Karib-tenger partjainál csak azért bukott le, mert megint piramisjátékot kezdett szervezni, és másfél évvel később letartóztatták, majd Magyarországra toloncolták.
Mit tudhattak a karcagi nagykutyák?
Karcagnak korábban évtizedekig a későbbi miniszter, a fideszes Fazekas Sándor volt a polgármestere, és Varga Mihály pénzügyminiszter is onnan származik, gyakran jár vissza. Egyébként is egy kis városról van szó, így hát rögtön felmerült a kérdés, hogy vajon miről tudhattak a helyi fideszesek.
A várost uraló Fidesz a kormánypárti médiagépezettel megtámogatva egyből ellentámadásba lendült, mondván: az egyik Kun-Mediátor Marcsikához kötődő céggel azonos telephelyre volt bejelentve egy másik cég, az Épkar, ami egykor állítólag támogatta nem fideszes jelöltek kampányát. A helyi Fidesz szerint így – az összes többi brókerügyhöz hasonlóan – a Kun-Mediátor-ügy is szocialista és/vagy jobbikos brókerügy. Csakhogy az Épkar addigra a Mészáros Lőrinc-féle építőipari birodalom része lett.
Az is felmerült, hogy Bróker Marcsit a helyismeretével Czibula Kálmán segítette Belize-ben, és a nő lelki támasza is volt ott. Czibula régebben a Fidesz erzsébetvárosi önkormányzati képviselője volt, és a Hunvald-ügy egyik gyanúsítottja lett, 2008-ban 8 millió forint kenőpénz átvételéért őrizetbe is akarták venni, de a horvátországi nyaralójába, majd onnan Mexikóba szökött. Czibula megszakította a kapcsolatot Kun-Mediátor Marcsikával, amikor a nő Belize-ben is pénzt csalt ki emberektől.
Megbánta, hogy belépett az üzleti életbe
Bróker Marcsi ellen 2017-ben emeltek vádat üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények (sikkasztás, számvitel rendjének megsértése, jogosulatlan pénzügyi tevékenység) miatt. 767 sértettet talált az ügyészség, de többen is lehettek, mert a sértetteket képviselő ügyvéd 2015 nyarán azt javasolta, hogy aki nem tud elszámolni a befektetett pénz eredetével, inkább ne jelentkezzen, Kun-Mediátor Marcsi pedig nem vezetett értékelhető nyilvántartást. A vád szerint a saját kollégáit is átverte, mert nem mondta meg nekik, hogy nincs is engedélye pénzintézeti tevékenységre.
A vizsgálatok szerint 10 milliárd forint kerülhetett be a piramisjátékba – volt olyan ügyfele, aki 1 milliárd forintot fektetett be –, de a kifizetések összege 4 milliárd sem volt, vagyis 6 milliárd forint eltűnt. (Pár héttel korábban még 16 milliárdos kárról volt szó.) Az ügyészség szerint az egyetlen vádlott, Kun-Mediátor Marcsi „maga és a családja megélhetését is ebből biztosította, emellett nagy értékű ingatlanokat, gépjárműveket is vásárolt, családtagjaival költséges utazásokon vett részt, továbbá a cég működési költségeit fizette” – de ezek nyilván nem tehettek ki 6 milliárd forintot.
2019 végén a törvény értelmében három év előzetes letartóztatás után szabadon engedték, és egyből házi őrizetbe helyezték, bűnügyi felügyelet alá, vagyis nyomkövetőt raktak rá, és csak naponta 2 órára mehetett el otthonról a dolgait intézni.
2020 őszén a bíróság előtt azt mondta: „Rossz a vádirat, mert nem csaltam, legfeljebb jogosulatlan pénzintézeti tevékenységért vonhatnak felelősségre. A bíróság korrekt, de a tárgyalóteremben színjáték zajlik. Vicc, hogy egy nyugdíjas követel tőlem 1 milliárd forintot. Összességében nem okoztam kárt, hiszen több volt a kifizetésem, mint a bevételem. Megbántam, hogy annak idején belevetettem magam az üzleti életbe. Sajnálom, hogy a lányaimat fenyegették miattam, amikor kirobbant a botrány, el is kellett menekülniük Karcagról.”
Azt is mondta, hogy szerinte Magyarországon direkt tették tönkre a bróker cégeket, és ennek lett az áldozata az ő cége is, erről pedig könyvet is ír, hogy felfedje az igazságot. Arról is beszélt, hogy csak a lánya segítségével tudja fenntartani magát, mert a 260 ezres nyugdíjának a felét levonja a NAV a 30 milliós adótartozása miatt.
(Érdekesség: 2016-ban a karcagi Györffy István Katolikus Általános Iskola színtársulatának a Déryné Kulturális Központban tartott Gigantikus Galaktikus Őrület című műsorában a csillagkapun keresztül érkezett a Belizi Maranka nevű szereplő.)
„Egy pletyka miatt csúsztam el”
Az ítélethirdetésen a bíró részletezte, melyik sértettnek hány millió forint kártérítést kell fizetnie Bróker Marcsinak, majd hosszan sorolta, milyen vagyontárgyakat foglaltak le a Kun-Mediátor cégtől és a vádlottól, nyomtatóktól számítógépeken és pendrive-okon bútorokon és ékszereken át mindenféle tárgyakig.
Az indoklásban elhangzott, hogy a vádlott legmagasabb végzettsége érettségi, de volt pár pénzügyi továbbképzése. Most nyugdíjas, 2017-ben elhunyt a férje. Nem áll rendszeres orvosi kezelés alatt. Bróker Marcsinak több ingatlanja és járműve is van, ezeket zár alá vették.
A vádlott mindent megtett azért, hogy a sértettek bizalmát fenntartsa, azokat, akik kivették a pénzt, a nagy befektetőinek pénzéből fizette ki. Úgy fogalmazott, őket nem sajnálta, mert csak szívták a vérét, és vitték a pénzt. Emailek is fennmaradt arról, hogy Bróker Marcsi levelekben úgy tett, mintha a pénzeket legálisan fektette volna be.
A bíró elmondta, hogy Bróker Marcsi csak 2021. novemberében, az ügyészi vádemelés után válaszolt a kérdésekre. Azt mondta, nem akart kárt okozni, de nem láthatta, mi fog történni, többször is úgy fogalmazott:
„Egy pletyka miatt csúsztam el.”
Enyhítő körülmény volt, hogy 100 sértettnél teljesen, 184 esetben részben megtérült a kár, a vádlott már idős, és hosszú évekig elhúzódott a per. A bíró azt mondta, az irányadó középtől, a 10 évtől nem indokolt egyik irányban sem eltérni. Bróker Marcsi a jövőben semmilyen gazdálkodó szervezetet nem vezethet.
Kun-Mediátor Marcsikán felül a két lányának esetében 16 és 17 millió forint értékben vagyonelkobzást tartanak szükségesnek. Másoknál és más összegeket illetően nem találtak indokoltnak vagyonelkobzást. Bróker Marcsinak 8 millió forint perköltséget is ki kell fizetnie.
A védő szerint kiderült már, hogy Bróker Marcsit nem elfogták Belize-ben, hanem önként tért haza, és itt tartóztatták le, úgyhogy nem indokolt a letartóztatásának az újabb elrendelése. Igen szorosak a családi kapcsolatai, a kényszerintézkedéseket betartotta, a bíróságra mindig pontosan érkezett, és a védekezésben aktívan vett részt, a védő szerint így nem reális attól tartani, hogy megszökne. A bűnismétlés elkövetése pedig egyáltalán nem reális veszély, hiszen házi őrizetben van, és az egész ország ismeri az ügyét.
A bíró úgy döntött, bár Bróker Marcsi annak idején megszökött, most nem kell újból letartóztatni, a másfokú eljárásig marad a házi őrizet és a bűnügyi felügyelet. A védelem ezt tudomásul vette, az ügyészség fellebbezett.
Másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán fognak ítéletet hozni.
A brókerbotrányok kora
A Buda-Cash engedélyét 2015. február 24-én függesztette fel az MNB, miután kiderült, hogy kb. 100 milliárd forint eltűnt az értékpapírokkal foglalkozó cégtől. A cég vezetői az ügyfelek befektetéseivel részben sajátjukként rendelkeztek, részben ellopták azokat, és bár a felügyeleti szervek előtt ismert volt a Buda-Cash és az általuk felvásárolt takarékszövetkezetek áttekinthetetlen tulajdonosi szerkezete meg a sok kereszttulajdonlás, a felügyeleti jelentésből nem derült ki, hogy a Buda-Cashnél két évtizeden keresztül hiány volt. Az elkövetők több év börtönt kaptak.
A Quaestor-botrány 2015. márciusában robbant ki, amikor az MNB felfüggesztette a cég tevékenységi engedélyét. A cég kb. 60 milliárd forintnyi vállalati kötvényt adott ki, de volt 150 milliárd fiktív kötvény is, amit a felügyelet tudta nélkül, illegálisan adtak el. Piaci szakértők szerint évek óta látszott, hogy egyfajta piramisjáték folyik, a cég újabb kibocsátásokból fedezte az éppen lejáró kötvények kifizetéseit. A győri futballstadionon és a csatolt irodaépületek hasznosításán kívül nem nagyon látszottak olyan vagyonelemek, amik nyereséget hoztak volna a cégnek. (Ezt most valaki meg is akarja venni.) A Quaestor vezére, Tarsoly Csaba két évig volt előzetesben, most lakhelyelhagyási tilalom alatt van. A Quaestor-ügyet annak idején négy TLDR-cikkben (1., 2., 3., 4.) mutattuk be. | 10 év börtönre ítélték Kun-Mediátor Marcsikát | A Szolnoki Törvényszék sikkasztás és csalás bűntettében bűnösnek mondta ki D. S. N. Máriát, 10 év börtönre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyektől. Összesen 5 400 000 forint pénzbüntetésre is ítélték. Legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után kerülhet szabadlábra. | null | 1 | https://444.hu/2022/01/07/10-ev-bortonre-iteltek-kun-mediator-marcsikat | 2022-01-07 13:16:00 | true | null | null | 444 |
Deák Dániel politológus mindig naprakészen, okosan, pontosan elemzi ki akár a közmédiában, akár bárhol másutt, hogy miért NAGYSZERŰEK a kormány intézkedései, miért HIBÁTLAN kormányfő Orbán Viktor, és miért SZÁNALMAS az ellenzék, vagy éppen NEVETSÉGESEK a nem kormánypárti újságírók.
Deák Dániel a munkaideje nagy részét mostanában azzal tölti, hogy mindezeket a gondolatokat a 60 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán is közzéteszi, és hát ugye ki szeretne az asztalfióknak írni bölcs elemzéseket? Senki. Szóval ezeket a posztokat a Megafon nevű szervezet támogatja meg néha egy jó adag pénzzel, hogy minél több emberhez eljussanak. Csak azért nem mondom azt, hogy közpénzzel, mert eléggé jól vándoroltatják a forintokat alapítványon és nem tudom miken keresztül ahhoz, hogy kikérjék maguknak ezt a közpénzes állítást. (Azért ezt a tényfeltáró cikkünket mindenképpen olvassa el az, akit érdekel a forintok útja.)
Minderről csak azért írok most, mert a Deák-posztokra elköltött összeg átlépte a
100 millió forintot.
Durranjon a pezsgő, repüljön a konfetti!
Deák ezzel magánszemélyként az első, összességében pedig az all-time 4. helyen áll a kormány, a Fidesz és az Ez a lényeg nevű ellenzéki „újság” mögött, maga mögé utasítva az idén drágán, de annál haszontalanabbul előválasztási kampányoló Karácsony Gergelyt, az Európai Parlamentet, vagy épp a Momentumot.
Az igazsághoz egyébként hozzátartozik, hogy Rákay Philipre még többet költött a Megafon, csak ő az oldalát törölte, és újat indított, így technikailag egy 78 millióval és egy 48 millióval támogatott oldalról beszélünk az ő esetében. | 100 millió forintnál is többért nyomták az arcunkba Deák Dániel házipolitológus Facebook-posztjait | A Deák-posztokra elköltött összeg átlépte a 100 millió forintot. Deák ezzel magánszemélyként az első, összességében pedig az all-time 4. helyen áll a kormány, a Fidesz és az Ez a lényeg nevű ellenzéki „újság” mögött. | null | 1 | https://telex.hu/zacc/2021/12/23/deak-daniel-facebook-hirdetes-100-millio-megafon | 2021-12-23 13:57:00 | true | null | null | Telex |
2021. november 25. – 09:46
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője – Fotó: Szánthó Miklós / Facebook
1461
Kutatók, elemzők, szakértők, véleményformálók? Vagy inkább több milliárd forintnyi közpénzből kiépített, napi szinten fizetett, többszintű kormányzati propagandarendszer? Megvan a kapcsolat a központi költségvetés, valamint az Orbán-kormány retorikáját szerte az országban, sőt a világon szajkózó konzervatív influenszerek között. Összesítettük, milyen jelentős befektetés volt az adófizetőknek a Fidesz kommunikációs hadviselését megvalósító Alapjogokért Központ létrehozása és szárnyalása, valamint az azon keresztül finanszírozott szereplőgárda kistafírozása, méghozzá alig titkoltan Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda döntései nyomán.
Legalább két és fél milliárd forinttal járultak hozzá 2013 óta a magyar adófizetők ahhoz, hogy az Alapjogokért Központ és az ezt tulajdonló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft., valamint az e cég által megbízott, illetve az onnan ma már legálisan is közpénztámogatásból tovább támogatott közszereplők és csoportok legitimálják és képviseljék a nyilvánosságban az Orbán-kormány üzeneteit, valamint dicsérjék a Fidesz politikai teljesítményét.
A központ munkatársai, megbízottjai és közvetlen, illetve közvetett partnerei ugyanis gyakorlatilag óránként ismétlik a Fidesz narratíváit a kormányközeli sajtóban, az állami médiában, a közösségi médiafelületeken, állami támogatással szerveznek eseményeket, írnak tanulmányokat és könyveket – mindezt szintén a magyar adófizetők pénzén. Ráadásul kétes hátterű külföldi hálózatokhoz is kötődnek, amelyek világszerte a „konzervatívnak” nevezett politika hirdetését, erősítését tűzték ki célul, valójában azonban nagyon is konkrét politikai szereplők számára végeznek lobbitevékenységet.
A Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjában azt vizsgáltuk, hogy a közpénzekből finanszírozott, ám civilnek nevezett kormányközeli szervezetek hogyan legitimálják a magyar és a külföldi nyilvánosságban a kormány családpolitikáját, gender- és LMBTQ-ellenes retorikáját. Azt láttuk, hogy ezek a szervezetek tudatos stratégia mentén dolgoznak, jól felépített közvélemény-manipulációs szándékkal és a közbeszéd tematizálásának szempontjából: eredményesen.
A nyilvánosságban forgolódó szereplők jó része Rogán Antal kormányzati hatalomátvétele, elsősorban propagandaminiszterré történt kinevezése óta, épp a rogáni médiapolitika háttérbázisának kiépítése után vált közéleti tényezővé és szárnyal, vagyis kasszíroz közpénzmilliárdokat akár direkt támogatások, akár megbízások formájában, de még inkább közvetett, rejtett csatornákon.
Cikksorozatunkban a legmeghatározóbb kormányközeli véleményformálókat, valamint a többszintű kommunikációs szisztémába folyatott állami milliárdok útját térképezzük fel, hogy minden korábbinál (az Átlátszó korábban többször foglalkozott a témával) teljesebb kép rajzolódjon ki arról: hogyan is finanszírozza Orbán Viktor és Rogán Antal, avagy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a propagandát.
Nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen – pénzek a Fidesz pártalapítványától
Cikksorozatunk első részében most az egyik legmeghatározóbb szereplőt vizsgáljuk meg: a kormány üzeneteinek minél szélesebb körű hazai és külföldi terjesztésében főszerepet játszó, Szánthó Miklós által vezetett Alapjogokért Központot.
A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-t 2013. június közepén jegyezte be a cégbíróság. Alapítói Szánthó Miklós és Nagy Gábor, ügyvezetője Szánthó maga, aki korábban a KDNP ifiszervezetének, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek volt a tagja, és a kormányközeli Nézőpont Intézet munkatársa volt, ma pedig közvetlenül igazgatja a kormánysajtót, hiszen 2018 óta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kurátora, 2019-től kuratóriumi elnöke.
Szánthó elsőként kapta meg azt az ösztöndíjat, amellyel – az Orbán-kormány egyik amerikai lobbiszervezete, a Hungary Initiatives Foundation (HIF) által kiírt pályázat nyomán – a Transatlantic Academy (TA), egy Washingtonban székelő think tank első Hungarian Public Policy Fellow-ja (magyar közpolitikai kutatója) lehetett, ami az Átlátszó korábbi cikke szerint 50 ezer dollár, azaz a 2013 végi árfolyamon számolva mintegy 11 millió forintos ösztöndíjjal járhatott. Később pedig bekerült a botrányt kavaróan nagy fizetésért foglalkoztatott közmédiás kormánybloggerek közé is.
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, a szintén jogász Kovács István egyszersmind a Megafon Központ Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője, amelynek nem titkolt célja a közvélemény „konzervatív szemléletű” befolyásolása.
Érdekesség, hogy 2013-ban a központ célja még a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés volt, méghozzá:
„a Központ elkötelezett az alapvető jogállami értékek, a hagyomány és a szabadság kultúrája iránt, feladatának tekinti, hogy időről időre megvizsgálja az aktuális közjogi kérdéseket, ügyeket, és azokról mértéktartó, de mértékadó elemzéseket hozzon nyilvánosságra. Ennek megfelelően a kutatásaink, elemzéseink módszertana kizárólag jogi szempontokat vesz figyelembe, politikai értékelésre nem terjed ki.”
Ezzel szemben ma az Alapjogokért Központ honlapján most ez áll:
„A Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette. Az intézet működésének emellett nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen a napjainkban az élet számos területén túlburjánzó emberi jogi fundamentalizmussal és politikai korrektséggel szemben. A kutatási területek a jog közéleti érdeklődésre számot tartó ágainak széles skáláját ölelik fel, a klasszikus alkotmányjogi kérdésektől kezdve a választójogon át az Európai Unió jogáig. A különböző elemzésekben, értekezésekben közös azon törekvés, hogy a józan ész talaján állva megtaláljuk az egészséges egyensúlyt az egyéni szabadságjogok és a társadalom érdekei között. A tudományos tevékenység része továbbá könyvek és tanulmányok kiadása, ismertetése. Eltökélt célunk a tehetséggondozás.”
A feladatváltozás vélhetően nem csupán szimbolikus, hiszen a kezdeti látszólagos szakértést és jogászi elkötelezettséget az alig burkolt kormánypropaganda váltotta fel (ld. lejjebb keretes írásunkat), sőt, évről évre rá is erősítettek erre, méghozzá egyre bővülő eszköztárral.
Utóbbi kifogyhatatlannak tűnik, hiszen 2021 májusa óta az Opten adatai szerint a központot fenntartó Jogállam és Igazság Kft.-nek már nemcsak kutatás, szakértés, elemzés és számos kommunikációs, illetve jogi terület, de a „film-, video-, televízióműsor-gyártás” is a tevékenységi körébe tartozik. És ezt a tevékenységet közpénzből végzik.
A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. már megalakulásakor, 2013-ban és 2014-ben is a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) – újabban Szövetség a Polgári Magyarországért, azaz SZPMA – által kiosztott támogatások legfőbb kedvezményezettje volt.
2013-ban 31,6 milliót, 2014-ben pedig több mint 49 millió forintot kapott az akkor még Balog Zoltán vezette szervezettől működési költségekre, ami mindkét évben a PMA által kiosztott legmagasabb egyösszegű támogatás volt.
Rá egy évre a Fidesz alapítványától újabb 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a cég „2015. évi működési költségekre, konferenciákra, megbízási díjakra, munkabér- és járulék-költségekre”.
2016-ban és 2017-ben pedig újabb 50-50 millióval építették Szánthóék csatahajóját,
és 2016-ban a jegybank Pallas Athéné Domus Animae (PADA) alapítványa is támogatta két kutatási projektjüket 8,5, illetve 34,9 millió forinttal.
A cég éves mérlegeihez leadott kiegészítő mellékletekből már korábban kiderült, hogy támogatást működési költségre sehonnan máshonnan nem kaptak, magyarán tisztán közpénzből – állami pártalapítványi támogatásból – jött létre az Alapjogokért Központ, és működött, miközben például 2015-ben még csupán 683 ezer forint, de még tavaly is csupán 1,7 millió forint adózott eredményt ért el.
Már csak ezért is pikáns, hogy a korabeli beszámolók szerint a PMA kuratóriuma az első, 31,6 milliós támogatást ugyanazon a napon – 2013. június 17-én – ítélte meg a számukra, amikor a Jogállam és Igazság Kft. cégbírósági bejegyzése egyáltalán befejeződött, és nemcsak a nonprofit vállalkozás első két évében, hanem 2015 és 2018 között is a második legnagyobb összeget, összesen mintegy 200 millió forintot az Alapjogokért Központot működtető cég kapta a Fidesz pártalapítványától.
Noha a nyilvános közpénzelszámolások miatt a közvetlen párttámogatás 2018-ra vélhetően fenntarthatatlanná vált, a nonprofit cég évekre visszamenőleg, egyre nagyobb támogatási bevételeket könyvel el az Igazságügyi Minisztériumnak beadandó céges beszámolóiban, azonban azt, hogy kitől kapják ezeket összegeket, jószerivel nem tudni, ugyanis mindent az „egyéb költségek” között tüntettek fel.
Így például 2019-ben 660 millió forintos, nem részletezett eredetű támogatást kapott a cég, azt megelőző évben, 2018-ban pedig mintegy 210 millióval támogatták szintén meg nem nevezett személyek, cégek és más szervezetek a Jogállam és Igazságosság Kft.-t, ezzel együtt – mint arra korábban az Átlátszó felhívta a figyelmet – 2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett. Jelenleg egyébként az Opten céginformációs adatai alapján 40 munkatársat foglalkoztat a nonprofit vállalkozás, amely hatalmas építkezésben is van, összességében többmilliárdos kiadással.
A közpénzes forrásokból volt is lehetőség a növekedésre, hiszen például a Batthyány Lajos Alapítvány 2020-as beszámolójából az is kiderült, hogy csak a tőlük beérkezett, működési támogatási összeg 2019-re már 720 millióra duzzadt, sőt: az Alapjogokért Központot működtető cég 2020-ban minden korábbinál magasabb összeget, 1 milliárd 163 millió forintot bevételeztek támogatásként, miközben az éves árbevételük 30 millió, adózott eredményük alig 1,7 millió forint volt.
Idén év elején az is kiderült: a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. összesen legalább 925 millió forint támogatást kapott az elmúlt három évben a Batthyány Lajos Alapítványtól, sőt, az Átlátszó által a Telexnél korábban látott szerződések máris egyértelművé tették, hogy kifejezetten a kft. által működtetett Alapjogokért Központ kapta azt az összességében több mint egymilliárd forintot, amely valójában a Miniszterelnöki Kabinetirodától származik.
Nem a politikailag korrekt madárnyelvre – pénzek a Batthyány Alapítványtól
Az Alapjogokért Központhoz, azaz a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-hez, valamint az e szervezeteket is támogatásokhoz juttató Batthyány Lajos Alapítványhoz még szeptember 9-én fordultunk először kérdésekkel. A kft.-től azt szerettük volna megtudni, hogy a Batthyány Lajos Alapítványtól 2020-ban kapott 720 millió forintot milyen tevékenységekre kapták, milyen programok, események, kutatások, stb. valósultak meg ebből a pénzből, továbbá hogy 2021-ben eddig mekkora támogatást kaptak az alapítványtól.
Tudni szerettük volna azt is, hogy milyen más közpénzforrások állnak jelenleg a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. rendelkezésére, kapnak-e közvetlenül állami, kormányzati vagy éppen pártalapítványi támogatást, és ha igen, 2021-ben eddig mekkora összegű támogatást/megbízást kaptak eddig különböző állami fenntartású szervektől.
Szeptember 24-én jelezték, hogy megkeresésünket nem tudják közadatigénylésnek tekinteni, ugyanis „az nincs összhangban a vonatkozó törvényi szabályozás által támasztott feltételekkel”. Válaszként csupán annyival szolgáltak, hogy (a Kft. kérésére teljes terjedelmében közzétesszük a választ):
„Az Alapjogokért Központ és a mögötte álló jogi személy a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően működik, a vonatkozó cégjogi, beszámolási kötelezettségeinek mindenkor eleget tett és tesz. A Központ egy vállaltan szuverenista-konzervatív szervezet; nem használjuk a politikailag korrekt madárnyelvet és szembehelyezkedünk a minden vágyból alapjogot formáló emberi jogi fundamentalizmussal. Meggyőződésünk, hogy a civilizációnkat fenyegető kihívásokra megoldást csak a kereszténységből fakadó kulturális tradíció, a józan ész, az állami szuverenitás és a nemzeti identitás védelme adhat. Mi ebben a szellemiségben tevékenykedtünk eddig is és így fogunk tenni ezután is.”
Arra tehát a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. semmiféle választ nem kívánt adni, hogy mekkora állami támogatásból, milyen feltételek és ellenőrzés mellett végzik tevékenységüket. Az ezt követő, hivatalos formában benyújtott közadatigénylésünkre semmilyen módon nem érkezett semmiféle válasz, noha a szervezet egyértelműen közpénzeket kezel.
Kutatásunk tehát a nyilvánosan elérhető adatok alapján jutott el eddig: az Alapjogokért Központ effektíve a Fidesz állami párttámogatásából jött létre, hiszen 2013 és 2018 decembere között közvetlenül a Fidesz pártalapítványától, majd a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványától már önmagában is
legalább 320 millió forint körül kasszírozott közpénzt.
De az adóforintok becsatornázásának ez csak a kezdete volt, hiszen az Átlátszó által már előttünk megtekintett, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a BLA közötti 2018-as, összesen 383,65 millió forintról szóló támogatási szerződés elszámolása szerint
a Jogállam és Igazságosság a teljes összegből 123,65 millió forintot kapott 2018-ra.
Egy évvel később, 2019-ben további 183 millió forintot kapott a cég „szuverenitás, kiemelten a digitális szuverenitás politikai és jogi vonatkozásainak kutatására”, 500 millió forintot „elemzői és kutatási tevékenység, jogi projektek, rendezvények, működés, tehetséggondozás” címén, és 116 millió forint támogatást kaptak „10 éves a nemzeti kormányzás — a II., a III. és a IV. Orbán-kormány működésének kutatása, értékelése, elemzése” címén. Ebben az évben további 2,4 millió forintot kaptak „a liberális demokráciák koncepciójának, politikatörténeti előzményeinek, átalakulásának, azt ezt övező vitáknak illetve a társadalomra gyakorolt hatásainak kutatása, továbbá a »posztmodern urbanizáció« politikai-társadalmi körülményeinek vizsgálata” címén. Azaz az Alapjogokért Központ BLA-féle támogatása
csak 2019-ben már 801,4 millió forintra rúgott,
2020-ban pedig újabb, ezúttal 720 millió forintos támogatást ítéltek oda a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek.
Az Opten adatai szerint, illetve az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. éves pénzügyi beszámolói és más támogatásokról szóló hírek, beszámolók, hivatalos elszámolások alapján 2013 és 2020 között Szánthóék tehát az alábbi támogatásokat könyvelhették el:
Tehát 2013 és 2020 között mintegy 2,4 milliárd forintot kapott az Alapjogokért Központot fenntartó cég.
Az Alapjogokért Központ emellett további támogatásokra is szert tehetett, az idei támogatások összege ráadásul mindennél nagyobb is lehet, hiszen a fő közpénzszponzor, a BLA támogatásai idén már minden korábbinál nagyobbra rúgnak. Ezek az adatok persze legelőbb 2022 nyarán lesznek nyilvánosak, a 2021-es eddigi támogatásokra vonatkozó adatkéréseinkre pedig egyik érintett fél sem reagált.
Nagy nemzetközi építkezés
Az Alapjogokért Központ gyakran szólal meg a kormányzati kommunikációban az utóbbi években fókuszban lévő népesedési, családpolitikai, újabban pedig genderrel, valamint LBMTQ-esélyegyenlősséggel kapcsolatos témákban, ismételve a kormányzati kommunikáció üzeneteit: sőt, gyakran kifejezetten kampányolnak is a Fidesznek, hiszen részt vesznek a párt fórumain, rendezvényein, és retorikájukkal is a párt szavazóit célozzák. De végeztek például közvélemény-kutatást, amely szerint „a magyarok kétharmada elutasítja a gender-elméletet”, írtak tanulmányt az Európai Bizottság nyomásgyakorlásáról a „gyermekvédelmi” törvény miatt, adtak ki könyveket Genderőrület és A gender-elmélet kritikája címmel. Emellett Szánthó Miklós is rendszerint közzéteszi gondolatait a témában.
Az Alapjogokért Központ a magyar adófizetők pénzén nemzetközi tevékenységet is folytat, elsősorban a családközpontú konzervatív politikát hirdetve és erősítve, valójában azonban (és erről cikksorozatunk következő részeiben olvashat majd bővebben) kifejezetten politikusok diplomáciai és egyéb lobbitevékenységét erősítve. Idevágó adat, hogy Szánthó Miklós még februárban bejelentette, hogy az Alapjogokért Központ 2021 februárjában a hírhedt lengyel abortuszellenes szervezettel, az Ordo Iurisszal együttműködési megállapodást kötött. Az Ordo Iuris az a szervezet Lengyelországban, amelyiknek a kormánypárthoz köthető szoros kapcsolat révén nagy szerepe volt az utóbbi évek abortusz szigorításai és az LMBTQ-mentes övezetek kialakításában az országban. Idén októberben pedig olasz, cseh és szlovák szervezetek csatlakoztak a szövetségükhöz, aminek a Szövetség a Közjóért (Alliance for the Common Good) nevet adták. Az olasz szervezetet, a jobboldali Nazione Futurát az a Francesco Giubilei vezeti, aki a kormánybarát Mathias Corvinus Collegium (MCC) vendégoktatója is.
Az Alapjogokért Központ az Ordo Iurisszal és a Politikai Hálózat az Értékekért-tel közösen idén áprilisban egy konferenciát szervezett, ahol az élet védelme és a családi értékek képviselete mellett álltak ki. Szintén az Ordo Iurisszal közösen gyűjtöttek aláírást az Isztambuli Egyezmény ellen, amelynek célja a nők elleni és családon belüli erőszak visszaszorítása. A petíciót több külföldi szervezet mellett az Emberi Méltóság Központ is támogatta. Szeptember végén azt is bejelentették, hogy 2022 márciusában (az országgyűlési választások előtti hónapban) Budapesten tartják a Conservative Political Action Conference-et (CPAC), az egyesült államokbeli konzervatív csoportok egyik meghatározó eseményét, amit az Alapjogokért Központtal közösen szerveznek majd.
A „magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös keresztény értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet támogatására” létrehozott Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) 1991-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére alakult meg. Mindig is támogatták valamilyen mértékben a mindenkori kormányok, 2011-ben azonban például még csak 3,2 millió forintot kapott a központi költségvetésből, és 17,5 milliót a Fidesz pártalapítványától. Kuratóriumának 2018 végéig tagja volt például a Fidesz EP-képviselője, Szájer József, kuratóriumi elnöke pedig Martonyi János korábbi külügyminiszter volt. 2018-ban ők kiléptek, és a kuratórium tagja lett például a Habony Árpád bizalmi emberének tartott Kobza Miklós, Orbán Viktor korábbi munkatársa, az MTVA volt sajtófőnöke, Illés Géza Márton, a Fidesz-közeli háttérember, Tombor András ügyvédje, a kuratórium vezetését pedig Dezső Tamás történész, az ELTE BTK korábbi dékánja, a Migrációkutató Intézet vezetője vette át.
A BLA felívelése és kormányzati priorizálása évekkel ezelőtt elkezdődött, ám a közpénzcsap megnyitása meglehetősen tudatosnak látszik, hiszen
2016-ban még „csak” 254 milliót kaptak működésre és programok megvalósítására,
egy évvel később, tehát 2017-ben már 313 milliót.
A következő években pedig jelentősen tovább növekedett a támogatás:
2018-ban 500 milliót,
2019-ben pedig már több mint 2 milliárdot kaptak működésre, de más célokra is hozzájuk került a közpénz, hiszen 2018-ban társadalompolitikai és közpolitikai kutatásokra 385 milliót, 2020-ban a Nemzeti Összetartozás éve programsorozatra 353 milliót kaptak szintén a Kabinetirodától.
A Rogán Antal vezette tárca legutóbb idén februárban frissített szerződéslistájából pedig az derült ki, hogy
2020 végén a Batthyány Lajos Alapítvány több mint 3,5 milliárd forint támogatást kapott „az Alapítvány okiratában meghatározott célok elérése érdekében”.
Úgy, hogy 2020 elején hasonló nagyságú – az általunk megismert februári szerződés szerint 3 milliárd 498 milliós – támogatást kapott az alapítvány, akkor is működésre.
Idén március 23-án pedig további 2 milliárd 798 millió 600 ezer forintot ugyanerre.
Az összesíthető közadatok és az általunk is megtekintett szerződések szerint pedig 2018 és 2020 között összesen már 7,9 milliárd forintot adott át támogatásként a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA) a Rogán vezette kabinetiroda, a kormánytól megkapott Lónyay–Hatvany-villa pedig „csak ráadás”. 2020 végén ugyanis az Országgyűlés fideszes többsége úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakította át a BLA-t is, ekkor az alapítvány egy tőkejuttatásban is részesült, hogy rendelkezzen a vagyonkezelő alapítványokra előírt tőkeminimummal: megkapott egy budapesti, I. kerületi, a helyrajzi száma alapján Csónak utcai épületet, azaz egy 10 milliárd forintos értékű székházat a Karmelita mellett a budai Várban, nem akármilyen kilátással.
Nem véletlenül merült már fel többször, hogy a szervezet jelentőségét és elmúlt években látható „virágzását” éppen Rogánnak köszönheti, hiszen ez volt a mai propagandaminiszter második munkahelye, ahol titkárként dolgozott, és ahonnan aztán a miniszterelnöki kabinet politikai titkárságának vezetőjévé avanzsált még az első Orbán-kormány idején. Rogán 2015. október 17-től lett a miniszterelnök kabinetfőnöke, a BLA szervezetében pedig éppen ezt követően kezdődtek változások. Természetesen szerettük volna megtudni a Batthyány Lajos Alapítványtól, pontosan hogyan, miért és milyen feltételekkel ítélik oda a közpénzeket támogatás formájában, továbbá hogy milyen programok, események, kutatások vagy egyéb tevékenységek valósultak meg az adófizetők jóvoltából. Első sajtómegkeresésünkre az alapítvány annyit közölt:
„A Batthyány Lajos Alapítvány a harmincéves fennállása alatt mindig következetesen kiállt a nemzeti értékek és érdekek mellett. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt évtizedek során – lehetőségeinkhez mérten – több tucat olyan partnerszervezet tevékenységét tudtuk támogatni, melyek osztoznak ezen küldetésünkben.”
Az ezt követő, hivatalos közadatigénylésünkre október 8-án válaszolt a BLA, akkor azt írták, hogy a kért iratok jelentős terjedelme miatt, személyes betekintési lehetőséget biztosítanak, egy előzetesen egyeztetett időpontban. Az időpont-egyeztetés azonban nem ment zökkenőmentesen, először azt közölték, „leghamarabb október 28-án tudnak fogadni” minket, ám végül ez sem felelt meg a közérdekű vagyont és adatokat kezelőknek, a betekintésre így végül csak november 11-én került sor erre, amikor az is kiderült, hogy
2018 eleje óta a Batthyány Lajos Alapítvány összesen legalább 11,3 milliárd forint közpénzt kapott, amiből a más szervezeteknek tovább osztott támogatások – legalábbis amelyekről elszámolt – 6,2 milliárd forintot tesznek ki.
De a Telexnek szolgáltatott adatok jó részét az Átlátszónak is megmutatták a mi betekintésünk időpontja előtt, így azt is tudni lehetett ekkor, hogy az elmúlt három évben legalább 57 szervezet legalább 80 különböző jogcímen összesen 6,2 milliárd forint támogatáshoz jutott a BLA-n keresztül. Azt pedig a támogatási szerződések és egyéb, Rogán Antal korábbi közigazgatási államtitkára, Vidoven Árpád által szignózott dokumentumokból vált egyértelművé, hogy az alapítvány legalább 2017 óta „a támogatást másnak továbbadhatja”, amit tehát az alapítvány meg is tett.
Éppen ezért szerettük volna a Miniszterelnöki Kabinetirodától is megkérdezni, hogyan, miért, milyen céllal támogatják a BLA-t ilyen jelentős közpénzmennyiséggel, továbbá hogy egyetértenek-e a közpénzből történő továbbfinanszírozás e módjával, céljaival és a végső kedvezményezettek körével. Rogán Antal tárcája azonban csupán szerződései amúgy is közzétett listáját küldte el lapunknak, valamint azt írták, a nyújtott támogatások vizsgálata során a tárca a számvitelről szóló, az államháztartásról szóló törvény, valamint utóbbi jogszabály végrehajtási rendelete alapján jár el.
A pontosabb adatokat érintő közérdekű adatigénylésünkre a tárca betekintést kínálva, de csak megkésve válaszolt, amire azonban egyelőre nem biztosított időpontot nekünk, holott szerettük volna megtudni, hogy a konkrét politikai, valamint kampánytevékenység finanszírozása milyen „magyarázattal” fér össze a magyar jogrenddel.
A Telex BLA-nál folytatott adatbetekintésen derült ugyanis ki, hogyan vesztheti el – legalábbis az érintettek érvelése alapján – közpénz jellegét az e alapítványnak adott állami támogatás, hiszen a Jogállam és Igazság Kft. például úgy látja, nem kell tételesen elszámolnia a cég által nyújtott támogatásokkal, így nem kell beszámolnia a közvélemény felé arról sem, hogy abból, támogattak-e bármilyen szervezetet, céget, szereplőt.
Mindezek nem derülnek ugyanis ki a beszámolókból, de még Szánthó BLA-nak leadott úgynevezett „pénzügyi összegzései”, „elszámolásai” sem tartalmazzák. Utóbbiak egyébként olyan tételeket sorolnak, mint például a munkabérek, megbízási díjak, valamint „szolgáltatási kiadások” adott időszakra szóló összköltségei, felmerülnek kisebb összegű, külön nevesített „személyi kifizetések”, összességében azonban mind az öt, általunk megismert támogatási szerződés esetében jelentős összegek elköltéséről tanúskodnak, érdemi magyarázat nélkül.
Ráadásul a tavaly március 5-én aláírt, 2020. január 1. és december 31. közötti időszakra szóló kontraktus már úgy szólt, a 720 millió forintnyi vissza nem térítendő közpénzadományt
– fordíthatja a Szánthó Miklós-féle Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. Tehát a közpénztámogatást nemcsak a BLA fordíthatja továbbtámogatásra, hanem tavaly óta a továbbtámogatások továbbtámogatása előtt is megnyílt az út.
A Megafon és a névtelen üzletemberek
„Konzervatív üzletemberek segítették a Megafon indulását” – állította a Mandinernek adott interjújában Kovács István, a Megafon Központ alapjogokért központos tulajdonos-vezetője, aki leszögezte, hogy
Csakhogy a Telex által közérdekű adatigénylésben kikért és a már említett betekintés során megtekintett szerződések alapján a Megafonba nagyon is juthatott közpénz, amely persze az érintettek álláspontja szerint nyilván „elvesztette közpénz jellegét”, más magyarázat ugyanis aligha van arra, hogy többszöri megkeresésünkre sem reagált a cég, ahogyan a Jogállam és Igazság Kft. sem, az ezt firtató kérdésekre.
Miközben ugyanis Kovács jelenleg is a tehát közpénzből épített és működő Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, az általa alapított és tulajdonában lévő Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. pedig már 16 munkavállalót foglalkoztat úgy, egyelőre semmiféle magyarázat sincs bevételeire. A cég tavaly májusi megalakítását követően 2020-ban 0 forintos értékesítési árbevételt könyveltek el. Már a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. első cégbírósági beszámolója egyértelművé tette, mindössze két hónap alatt 56 millió forintnyi forrás került a cégbe, beazonosíthatatlan forrásból, sőt: tavaly nyári indulása után
a nonprofitnak nevezett cég 251 millió 187 348 forint működési támogatást kapott meg nem nevezett „magánszemélyektől”, és vélhetően más szervezetektől.
A Megafon persze hivatalosan magánadományokat gyűjt, eközben sokmilliós hirdetési kampányokat bonyolít Facebook-oldala 2020. június 24-i létrehozása óta, aminek költéseiről a Telex is rendszeresen ír, így hétről hétre egyértelmű, hogy „Magyarország első jobboldali közösségi stúdiója” nem a balliberális véleményterror ellen, hanem a kormányhoz több szálon köthető vagy éppen a kormánypropaganda terjesztésével megbízott „véleményvezérek” megjelenéseit finanszírozza.
A Megafon tulajdonos-vezetőjét is megkerestük természetesen, hogy megtudjuk, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. adott-e valaha adományt a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. részére, és ha igen, mennyit. Számos egyéb kérdést is küldtünk a cégnek, hiszen a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. a hozzá tavaly támogatásként beérkezett több mint negyedmilliárd forintból csaknem 140 millió forintot számolt el.
Szerettük volna Kovács Istvántól megtudni, változott-e álláspontja, azaz áll-e – bármilyen jellegű – közpénzforrás a Megafon rendelkezésére, kaptak vagy kapnak közvetlenül állami, kormányzati vagy éppen pártalapítványi, közalapítványi, esetleg közvetetett módon közhasznú alapítványi támogatást, és ha igen, 2021-ben eddig mekkora összegű támogatást/megbízást kaptak.
Arra is rákérdeztünk, amennyiben nem támogatás, hanem megbízás formájában állnak kapcsolatban közpénzeket kezelő, költő szervezetekkel, így a Jogállam és Igazsággal például, akkor hány élő szerződésük van és milyen összegű/tárgyú megbízások ezek.
A Megafon és annak egyébként több partnere, akik legalább kétszer megkapták kérdéseinket, semmilyen módon nem reagáltak 2021. szeptember 9. óta.
A cikk a Transparency International Magyarország 2021-es oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretein belül készült.
Partnereinktől | Közpénzből éheznek az elismerésre: így vándorolnak a milliárdok a kormány kedvenc szakértőihez | Kutatók, elemzők, szakértők, véleményformálók? Vagy inkább több milliárd forintnyi közpénzből kiépített, napi szinten fizetett, többszintű kormányzati propagandarendszer? Megvan a kapcsolat a központi költségvetés, valamint az Orbán-kormány retorikáját szerte az országban, sőt a világon szajkózó konzervatív influenszerek között. Összesítettük, milyen jelentős befektetés volt az adófizetőknek a Fidesz kommunikációs hadviselését megvalósító Alapjogokért Központ létrehozása és szárnyalása, valamint az azon keresztül finanszírozott szereplőgárda kistafírozása, méghozzá alig titkoltan Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda döntései nyomán. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/11/25/kozpenz-milliardok-a-kormany-szakertoire-alapjogokert-kozpont-batthyany-lajos-alapitvany | 2021-11-25 14:02:00 | true | null | null | Telex |
Kinevezték kilenc évre az Országos Atomenergia Hivatal elnökét
Kádár Andrea Beatrix korábbi energiapolitikai helyettes államtitkár lett az, aki már szeptember végén az Országos Atomenergia Hivatal élére került. Mostantól azonban egészen más a jogállása. Független a következő kormányoktól.
Az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH) 2013 óta vezető Fichtinger Gyula 2021 áprilisában váratlanul és indoklás nélkül lemondott, majd májusban megjelent egy törvényjavaslat, amely szerint az OAH kikerül a kormány közvetlen ellenőrzése alól, önálló rendeletalkotó szabályozó szervként működik tovább. Elnökét a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki pályáztatás nélkül, és a kinevezés után (olyan rendkívüli esetet leszámítva, hogy bűncselekmény miatt jogerősen elítélik) ő maga sem válthatja le. A törvényt novemberben elfogadták, és ezt a hivatalt addig felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) így kommentálta:
függetlenséget biztosítja a hivatal számára, garantálva egy erős, befolyásoktól mentes szabályozási és hatósági rendszer kiépítését”.
A miniszterelnök szeptember 29-ével az OAH tavasz óta betöltetlen főigazgatói tisztségére nevezte ki Kádár Andrea Beatrixot, aki 2003-tól a Külügyminisztériumban és Magyarország állandó brüsszeli képviseletén dolgozott, majd a Miniszterelnökségen a Nemzetbiztonsági Irodát vezető helyettes államtitkár volt. 2014-től látta el az ITM-ben az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkári feladatokat. Végzettsége okleveles biomérnök és vegyész üzemmérnök. Kifejezetten atomenergetikai tapasztalatot a szabály nem írt elő, annak a feltételnek pedig megfelelt, hogy „legalább hároméves gyakorlattal rendelkezik az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységi területen vagy vezetői gyakorlattal rendelkezik a közigazgatásban”.
Első munkanapján rögtön visszadobta a paksi atomerőmű-bővítés engedélykérelmét, mondván:
„a benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség. (…)
Ennek érdekében az Országos Atomenergia Hivatal az engedélyezési eljárásban további hiánypótlást rendel el.”
Január 1-vel hatályba lépett az új törvény. Az éppen Paks miatt rendkívül fontos intézmény élére Orbán Viktor miniszterelnök a január 3-i Magyar Közlönyben nevezte ki Kádár Andreát, immár elnökként, kilenc évre, havi 4 millió forint fizetéssel, és gyakorlatilag leválthatatlanul.
Két helyettesét az új törvény szerint maga nevezheti ki szintén kilenc évre. Fontos jelzés lesz, hogy megtartja-e a jelenlegi egyetlen helyettest, Hullán Szabolcsot, aki egyebek közt reaktortechnikai szakmérnök, 30 éve dolgozik az OAH-ban, és 2014 óta volt a nukleáris biztonságért felelős főigazgató-helyettes.
2021. június. 11. 13:28 Domány András Gazdaság
Félretették az Atomenergia Hivatal átalakítását
Nem szokott előfordulni, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatot nem tárgyalja az Országgyűlés. „Az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról” szóló előterjesztéssel mégis ez történt. Jegelték.
2021. május. 28. 13:48 hvg.hu Gazdaság
A Párbeszéd 4,5 milliárd évre nevezné ki az Atomenergia Hivatal vezetőjét
A kormány hosszú időre, 9 évre nevezné ki az Országos Atomenergia Hivatal vezetőjét, de a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio rálicitált erre törvénymódosítójában. Azt javasolja, hogy a felügyeleti szerv vezetőjét rögtön 4,5 milliárd évre nevezzék ki. | Kinevezték kilenc évre az Országos Atomenergia Hivatal elnökét | Kádár Andrea Beatrix korábbi energiapolitikai helyettes államtitkár lett az, aki már szeptember végén az Országos Atomenergia Hivatal élére került. Mostantól azonban egészen más a jogállása. Független a következő kormányoktól. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220103_orszagos_atomenergia_hivatal_elnok_kinevezes | 2022-01-03 18:01:00 | true | null | null | HVG |
A Fidesz akár 5-8000, míg az ellenzéki pártok 2-3000 plakátfelülettel számolhatnak az idei választási kampányban az Rtl.hu információi szerint. A Simicska Lajos érdekeltségéből Mészáros Lőrinchez vándorló Publimont Kft. már 2020-ban elkezdte a felkészülést a 2022-es választásokra. A Népszava már tavalyelőtt arról írt, hogy néhány fővárosi kerületben már átvette a magáncég a hirdetési felületeket azzal, hogy több helyen utasvárókat újítanak fel cserébe. Nemes Gábor, a DK politikusa a lap cikkében úgy számolt, hogy a Publimont Kft. bevételeinek mindösszesen 2-3 százalékát csurgathatják vissza az önkormányzatokhoz.
A fővárosi kerületek mellett több vidéki várossal is üzletet kötött a Publimont Kft., 2020-ban állapodott meg Budaörssel, Alsóörssel, Békéscsabával és Gyulával, de úgy tudjuk, hogy Szarvassal is szerződtek. A hvg.hu megkereste a Publimont Kft. ügyvezetőjét, azt szerettük volna megtudni, pontosan hány önkormányzattal kötött szerződést a plakátcég, ugyanis a honlapjukon közzétettekből ez nem derül ki. Csak az áll az ismertetőben, hogy összesen 11 ezer felületük van országszerte, ebből 3 ezer világító doboz. Referenciaként 10 piaci céget tüntetnek fel honlapjukon.
Orosházán két hete szavazták meg a képviselők az üzletet a Publimont Kft.-vel. A konstrukció szerint 15 évre a cég rendelkezhet a megállók hirdetési felületeivel, cserébe azt ígérik, hogy felújítják, vagy teljes egészében új várót építenek a gyakran már lepukkant buszmegállók helyett. Orosháza ezért a közterület használati díj beszedéséről is lemondott. Közben Nagykanizsán, ahol a fideszes polgármester mellett ellenzéki többségű testület dolgozik, éppen december végén szakítottak Mészáros plakátcégével.
A Publimont Kft. 2018-ig Simicska Lajost gazdagította, majd 2019 áprilisától került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. Ettől kezdve lőtt ki a plakátcég, 2019-ben „csak” százmilliós nyereséget hoztak a hirdetési felületek a felcsúti vállalkozónak, 2020-tól már több milliárd forint adózott eredménnyel zártak, 2020-ban 2,5 milliárd, 2021-ben 1,5 milliárd osztalékot vettek ki a vállalkozásból a tulajdonosok. Nagykanizsán pont ezért gondolták úgy a testület többségét adó ellenzéki képviselők, hogy ha a Publimont Kft. tulajdonosainak ennyi pénzt hoz az üzletág, akkor miért ne gazdagodhatna belőle a város.
Nagykanizsán éppen egy 10 éves szerződés járt le december végén, ennek meghosszabbítást szavazták le az Éljen VárosuNk Egyesület képviselői még ősszel. Balogh László polgármesternek nem tetszik a döntés, szerinte így elesnek évi 11 millió forinttól, amit a cég fizetett volna a városnak, illetve 23 buszváró sem fog megújulni, ráadásul, a már megépült nyolcat is el kell bontani. Az ÉVE egyik képviselője másképpen látja, Fodor Csaba arra számít, hogy a városi büdzsébe fog befolyni a pénz, ami eddig a Publimont Kft.-hez került, és azt sem titkolta a képviselő, hogy a választási kampányban ezúttal nem csak a Fidesz kaphat majd plakáthelyeket, hanem az ellenzék is labdába rúghat. A reklámgazdai feladatokat visszaszerző önkormányzati cég, a Via Kanizsa Zrt. vezérigazgatója néhány hét múlva számol majd be az új trendekről, mivel a szerződés lényegében még csak most, december 28-án járt le, így időre van szükségük. A polgármester a zaol.hu cikkében azt nyilatkozta, hogy politikai bosszú áll az ellenzék döntései mögött.
Az orosházi kormánypárti többségű testület megszavazta az ellenzéki javaslatok elvetése mellett a Publimont Kft. ajánlatát. A karácsony előtti ülésen ismertetett megállapodás szerint az önkormányzat eltekint a 210 ezer forint közterület-használati díj megfizetésétől, ami után januártól már nem kell megfizetni a forgalmi adót. A Publimont Kft. ennek mértékéig vállalja a buszvárók felújítását, cseréjét, építését, illetve üzemeltetését. A plakátcég 2021 januárjától hatályos hirdetésitarifa-táblázata szerint a buszvárókban szokásos citylight listaára átlagosan 240 ezer forint, ami áfával közel 300 ezer forintra jön ki. Nehéz kiszámolni előre a valós bevételt, de a cég utóbbi kétéves eredménye azt mutatja, hogy igencsak kifizetődő a tevékenység, főként akkor, ha állami megrendelésekkel is lehet számolni. | Mészáros Lőrinc plakátcége letarolja az országot | Sorra veszi át a plakátcég a vidéki buszmegállókat a hirdetési felülettel együtt, cserébe felújítják a várókat. A plakátkebelezés nem új trend, néhány fővárosi kerület után most a vidéken a sor. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220104_Meszaros_Lorinc_plakatcege_letarolja_az_orszagot | 2022-01-04 11:52:00 | true | null | null | HVG |
Még tavaly év végi a siker, de csak kedden jelent meg róla a hirdetmény az EU-s közbeszerzési értesítőben: konzorciumi partnerként Mészáros Lőrinc gyerekei, Beatrix, Ágnes és ifjabb Lőrinc közös cége nyerte a Józsefvárosban megvalósítandó egyetemi biotechnológiai science-park tervezési munkáit.
A tendert a tudományos központ egyik gazdájaként a Semmelweis Egyetem írta ki, az eljárás nyílt volt, de csak egyetlen pályázó akadt rá: a Mészáros-gyerekek Fejér-B.Á.L. Zrt.-jének tulajdonában álló Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. és a Céh Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. duója.
A science-park tervezése és megvalósítása egy ideje húzódik már, és a projekt menet közben meg is drágult: eredetileg 1,8 milliárd forintra becsülték a tervezési csomag árát, de a két cég végül 2,2 milliárdért dolgozhat. A szerződést tavaly december 21-én írták alá az egyetemmel.
Az új tudományos központ az úgynevezett 145-ös tömbben lesz majd, mely a VIII. kerületben a Kőris u. 7, a Kőris u. 11., a Kálvária u. 18., a Kálvária u. 20., a Kálvária u. 22., a Dugonics u. 14., és a Dugonics u. 16. szám alatti épületeket takarja. Ezeket az épületeket kell átalakítani, bővíteni, és esetenként majd új épületeket is fel kell húzni.
Az Egészségipari és Biotechnológiai Science Park része lesz egy Innovációs Központ és Inkubátorház 5550 négyzetméteren, egy úgynevezett IMedTech központ 7320 négyzetméteren, valamint egyetemi kutatás-fejlesztési egységek összesen 16 100 négyzetméteren, valamint különböző ipari kutatás-fejlesztési egységek összesen 9300 négyzetméteren. Ezekhez kell a két vállalatnak megvalósíthatósági tanulmányt készíteni, helyszíni vizsgálatot tartani, és persze intézni a végleges tervezést.
A science-park létrehozásáról még 2019 tavaszán írta alá a közös szándéknyilatkozatot a Semmelweis Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint Józsefváros Önkormányzata. A megállapodást akkor Merkely Béla SE-rektor történelmi, ipar- és tudománytörténeti pillanatnak nevezte.
A Semmelweis oldalán korábban megosztott koncepció szerint a központ az egészségipar és a biotechnológia határterületén működik majd, olyan fejlesztések várhatók itt, melyek a mesterséges intelligencia alkalmazásával segítik az egyes képalkotó diagnosztikai folyamatokat, javítják az orvosi ellátás hatékonyságát, új lendületet adnak a hazai bionikai, orvostechnológiai és gyógyszeripari fejlesztéseknek, melynek lényege az élő természet tudásanyagának átültetése a műszaki és a haditechnikai gyakorlatba. Ennek része az adatvédelem és a bioterrorizmus elleni védelem is.
A park megvalósíthatósági tanulmánya az eredeti tervek szerint még 2019-ben elkészült volna, 2020-ban indult volna az építkezés első üteme, tavaly a második, idén pedig már az első szándék szerint teljes üzemben működne a tudáspark. | A Mészáros-gyerekek cége tervezheti a Semmelweis Egyetem science-parkját 2,2 milliárdért | Nem egyedül látnak neki: a Fejér Tervező társa a munkákban a Céh Tervező lesz. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220104_A_Meszarosgyerekek_cege_tervezheti_a_Semmelweis_Egyetem_science_parkjat_22_milliardert | 2022-01-04 11:37:00 | true | null | null | HVG |
Változás állt be a kamarai hozzájárulás rendszerében: ahogy a Klubrádió kiszúrta, idén januártól már nem területi alapú fizetés van, a hozzájárulást, a törvényben meghatározott évi 5 ezer forintot az országos kamarának, vagyis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának kell megfizetni. Ennél jóval hangsúlyosabb viszont, hogy az összeg ilyenkor a Gránit Banknál vezetett számlára kerül.
Vagyis ahhoz a bankhoz, amiben nemrég szerzett többségi tulajdont Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István.
Az országos iparkamara oldalán egy felugró ablakban is tájékoztatják a vállalkozókat erről a változásról. Azoknak, akiknek pedig elmaradásuk van a tavalyi évről, továbbra is a területileg illetékes, vagyis a vállalkozás székhelye szerinti iparkamaránál kell azt rendezni. | Most már a Tiborczhoz került Gránit Bank számláján landol a kamarai hozzájárulás | Már nem a vállalkozás székhelye szerinti területi kamara szedi be a pénzt, hanem az országos. Az pedig annál a Gránit Banknál tart fenn számlát, amiben többségi tulajdont szerzett Orbán Viktor veje. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220105_tiborcz_istvan_granit_bank_kamarai_hozzajarulas | 2022-01-05 12:15:00 | true | null | null | HVG |
A Gránit Bank tulajdonosi struktúrája új befektetővel erősödik – jelentette be a pénzintézet az éves eredményeket bemutató közleményébe rejtve. A folyamatban lévő tranzakció keretében a BDPST megvásárolja az E.P.M. tulajdoni részesedésnek túlnyomó többségét, a bank részvényeinek 57 százalékát.
A BDPST a Gránit Bank hosszú távú értéknövekedése iránt elkötelezett pénzügyi befektető, aki további tőkeemeléssel is kész biztosítani a dinamikus növekedéséhez szükséges tőkét – írják a közleményben.
A BDPST Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje kizárólagos tulajdonában álló cég.
A BDPST benyújtotta a tranzakció zárásához szükséges pénzügyi felügyeleti engedély iránti kérelmet a Magyar Nemzeti Bankhoz; az elbírálás folyamatban van - közölte a cég az MTI-vel.
„Cégcsoportunk elkötelezett pénzügyi befektetőként hosszú távon kívánja támogatni a Gránit Bank üzleti stratégiáját. Tőkeemelés formájában biztosítani kívánjuk a bank további dinamikus növekedéséhez szükséges tőkét. A BDPST Group célja, hogy a befektetéssel tovább diverzifikálja a cégcsoport tevékenységét. Hiszünk a Magyarországon, de globálisan is átalakuló pénzügyi szektor üzleti lehetőségeiben, ezért is kerestünk olyan befektetést, ahol a jövő sikereinek zálogát jelentő digitális szemlélet már adott” – magyarázta a bevásárlást Tiborcz István.
Tiborcz István emellett kiemelte, hogy a cégcsoport számára kimagaslóan fontos a gazdasági, a társadalmi, illetve a környezeti fenntarthatóság elve és gyakorlata. „A BDPST Group olyan befektetéseket keres, amelyek ezeknek a kritériumoknak egyaránt eleget tesznek. A száz százalékban magyar tulajdonú Gránit Bank rendkívül hatékony pénzintézet, amely
joggal lehet büszke az alacsony környezeti terhelésére, a minimalizált károsanyag-kibocsátására, valamint digitális, papírmentes megoldásaira, amelyekkel évente fák százait menthetik meg
– közölte a miniszterelnök veje.
A közlemény nem részletezi (üzleti titokról lévén szó, különösen folyamatban lévő tranzakció esetében), hogy a BDPST mennyiért veszi meg a Gránit többségi tulajdonrészét és milyen forrásból finanszírozza az ügyletet. Mindenesetre Tiborcz István cégcsoportja kiválóan teljesít, 2020-ban 1,2 milliárd forint adózott nyereséget ért el, a megelőző évben 4,8 milliárd forintot.
A BDPST-csoport sorra veszi a szállodákat, a Mátrában, Ausztriában, Budapesten, Spanyolországban. Utóbbi terjeszkedést annyira komolyan veszik, hogy Orbán Ráhel és családja ki is költöztek Marbellára – állítólag csak ideiglenesen.
A tranzakció nem jelent változást a Gránit Bank stratégiai célkitűzéseiben és üzleti modelljében, a bankot változatlanul Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató (egyúttal a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja) irányítja – olvasható a Gránit közleményében.
A BDPST nem mellesleg Hegedüs Éva tulajdonrészének nagyját veszi meg,
az E. P. M. Kft. kizárólagos tulajdonosa és ügyvezetője ugyanis a Gránit-vezér
„Meggyőződésem, hogy a Gránit Bank további növekedési kilátásai kiválóak, az ügyfelek nyitottsága folyamatosan nő a digitális megoldásokra, a bank pedig szolgáltatásainak bővülésével egyre nagyobb szeletet képes kihasítani a bankpiacon. A stratégiai célok továbbra is változatlanok: élen járni az innovációban, újabb és újabb banki termékeket bevezetni kiemelkedő ügyfélélmény biztosításával, folytatni a konzervatív hitelezési politikát, fenntartani a működéshatékonysági előnyt.
Az ehhez szükséges tőkét az új befektető biztosítja.
– emelte ki Hegedüs Éva, aki a kezdetektől irányítja a bankot.
A 2010-es évek közepén a magyar államnak közel feles tulajdonrésze volt a bankban, Hegedüs Éva (illetve az E. P. M.) előbb Demján Sándor alapító részvényeit vásárolta meg, majd a magyar állam 37 százalékos tulajdonrészét, így többségi tulajdonba került. | Tiborcz István bankot vesz | Orbán Viktor vejének BDPST-je többségi tulajdont vásárol a Gránit Bankban Hegedüs Éva elnök-vezérigazgatótól. Hegedüs vezető tisztségét megtartja. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211230_Orban_Viktor_veje_bankot_vesz | 2021-12-30 11:17:00 | true | null | null | HVG |
A szerdai uniós közbeszerzési értesítőben lejött hirdetmény szerint pár nappal karácsony előtt újabb munkát zsákolt be a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Market Építő Zrt.. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a Garancsi István köreihez tartozó Market konzorciuma ezúttal igazán reprezentatív nemzeti feladatot kapott: zászlórudat kell állítaniuk a Citadella várfalakkal zárt területén.
Az ajánlatkérő Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Kft. kiírása szerint a konkrét feladatok közé tartozik egy több elemből álló, változó keresztmetszetű – nyilván fölfelé vékonyodó – zászlótartó rúd legyártása, melynek 35 méter magasnak kell lennie. Ezen lobog majd a 6x12 méteres nemzeti zászló, azt majd motoros szerkezet húzza fel a helyére. A zászlóhúzó motor beépítése is a közbeszerzési feladatok közé tartozik, de áramellátásának biztosítása már nem, szóval arra még külön kell majd költeni.
A rúd-motor kombó még nem minden, az egy vasbeton tömbön áll majd, azt is hozni kell hozzá. A tömböt pedig egy dolomit sziklára épített ágyazatra rögzítik majd. A zászlórúd tervezett területét persze fel is kell tárni: a kapcsolódó diagnosztikai vizsgálatokat generáltervező biztosítja, a tender szerint a jelen munkák a vizsgálatokhoz szükséges munkákat tartalmazzák. A feltárások mélysége legfeljebb a megtalált sziklafelszínig tart, sziklabontásra nem lesz szükség.
A feltárásnak, alapozásnak, rúdállításnak másfél éven belül kell elkészülnie, de a zászlórudat már március 14-ig meg kell csinálni.
A közbeszerzés nyílt eljárásban zajlott, de csak egy jelentkező akadt a feladatra, akik meg is nyerték. A ZÁÉV-Market páros tavaly december 22-én írta alá a szerződést. Ezzel még jól is járt a megrendelő, mert a projekt összköltségét eredetileg közel 5,8 milliárdosra becsülték, de a Mészáros- és Garancsi-féle cégek megoldják az egészet 5,3 milliárdból.
ZÁÉV-sikerről egyébként épp pár napja írtunk legutóbb, a Mészáros-cég az Új Néprajzi Múzeumban nyert újabb feladatokat a Magyar Építővel tandemben, összesen 3,9 milliárd forintért – az erről szóló szerződést pár nappal a zászlórudas előtt írták alá. A Market pedig novemberben örülhetett egy 14 milliárdos feladatnak a Corvinus Egyetem Ménesi Campusán.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően a Várkapitányság Kommunikációs Irodája azt közölte, téves, hogy csak a zászlórúdra költenének ennyi pénzt.
"A Citadella megújításának mostani szakaszában a fejlesztési terület előkészítő feltárása, az erőd falainak rekonstrukciója és egy zászlórúd építése valósul meg mintegy 5,3 Mrd Ft értékben, amely összegből a zászlórúd építésének költsége mindösszesen 2 %-ot tesz ki" - írták. Ez a számítások szerint az jelenti, hogy csak a zászlórúd 106 millió forintba fog kerülni.
Azt is hozzátették, hogy a közel 10 ezer négyzetméternyi falfelület rekonstrukciója a felületek letisztításával, a kalcit és gipsz kicsapódások eltávolításával és a gyenge, mállott részek leszedésével történik meg. A falrekonstrukció során a szakemberek újjáépítik a vörös mészkő fedlapokat is. | 106 millióért építhet zászlórudat a Citadellán Mészáros Lőrinc és Garancsi István | Újra együtt a ZÁÉV és a Market, és a közös munka most még félmilliárdos spórolást is hoz. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220105_5_milliard_zaszlorud_Citadella_Meszaros_Lorinc_Garancsi_Istvan_kozbeszerzes | 2022-01-05 10:35:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
6 perc
megjelent
2022.01.06. 04:30
Újabb bankot kebeleznek be a választások előtt a kormánykörök: ezúttal Tiborcz István, a kormányfő veje száll be a magyar piacon egyedülálló, digitális modellt követő Gránit Bankba, amely erejéhez mérten eddig is hitelezte a köreit. | A hitelhegyektől nem látni, mit akar kezdeni Tiborcz István a Gránit Bankkal | Újabb bankot kebeleznek be a választások előtt a kormánykörök: ezúttal Tiborcz István, a kormányfő veje száll be a magyar piacon egyedülálló, digitális modellt követő Gránit Bankba, amely erejéhez mérten eddig is hitelezte a köreit. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20220106_Granitba_foglalva#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_01_06&utm_content=hvg360 | 2022-01-06 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A 4iG Nyrt. vezette konzorcium nyerte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) informatikai fejlesztésre kiírt közbeszerzési tenderét – közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A konzorcium feladata a hatóság informatikai rendszereinek hatékony működtetése, az ahhoz szükséges széleskörű üzemeltetési feladatok ellátása és a kapcsolódó folyamatos fejlesztések megvalósításának elősegítése.
Az eljárás összértéke 10,572 milliárd forint plusz áfa, ami az alapmennyiséget tartalmazza. A további, opcionálisan lehívható, az alapmennyiség 30 százalékáig terjedő megrendelések határideje 2026. szeptember 14. | Most a Nébihnél nyert sokmilliárdos tendert a 4iG | Ezúttal konzorciumvezetőként volt sikeres az informatikai cég. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211221_nebih_4ig_kozbeszerzes_tender | 2021-12-21 12:35:00 | true | null | null | HVG |
A lélegeztetőgépeket eladó maláj üzletember számláján is landolt pár milliárd forint a magyar külügytől
Hiába indított pert a Transparency International Magyarország a 180 milliárdos lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.
Vagy nem ellenőrizte le a Külgazdasági és Külügyminisztérium, milyen cégtől vásárolt Malajzián keresztül több mint 180 milliárd forintért kínai lélegeztetőgépeket, vagy szóban történt meg az ellenőrzés – ezt olvassa ki a Transparency International a minisztérium dokumentumaiból. A pénz egy jelentős részét nem a lélegeztetőgépet szállító cégnek utalták, hanem a cég vezetőjének saját számlaszámára. Két további, egyelőre nem tisztázott szerepet játszó vállalatnak is jutott a kifizetésekből.
„Az ügy részleteinek a feltárása érdekében pert kezdeményező Transparency International Magyarország álláspontja szerint a történtek újfent azt igazolják, hogy a kormány a koronavírus okozta világjárvány leküzdésének ürügyével még magasabb fokozatra kapcsolta a korrupt közpénzköltést.” Ezt Ligeti Miklós, a szervezet jogi vezetője emelte ki a hvg.hu-nak, és azt is hozzáfűzte:
nem azzal van a gond, hogy a világjárványban, amely vitán felül rendkívüli helyzetnek tekinthető, a kormány rendkívüli megoldásokhoz folyamodott, hanem azzal, hogy a magyar adófizetők pénzéből százmilliárdos nagyságrendben juttatott olyan beszállítóknak és állítólagos üzletembereknek, akiknek a megbízhatóságáról és az átláthatóságáról semmilyen módon nem győződtek meg.
A KKM válasza a Transparency Internationalnek, benne a kifizetett összegekkel itt érhető el, a szerződéseket ide kattintva olvashatják, a koronavírus elleni védekezéssel összefüggésben mentesítést kapott beszerzési döntések listája pedig ezen a linken található.
Az ügy előzményeiért tavaly márciusig kell visszamennünk. A koronavírus-járvány akkor érte el Magyarországot, Nyugat-Európa több helyéről apokaliptikus képek érkeztek a kórházakból, a KKM pedig úgy döntött, hatalmas lélegeztetőgép-felvásárlásba kezd. Mint azóta kiderült, túlságosan is nagy volt a vásárlási lendület, a legpesszimistább becslések is arról szóltak, hogy maximum 8 ezer lélegeztetőgépre lehet szükség, az is hamar világos lett, hogy az igazi probléma nem a gépek száma, hanem az, hogy hány szakképzett dolgozót állíthatnak melléjük – bár Orbán Viktor a Kormányinfón arról beszélt, hogy ez nem okozott volna gondot –, de a tavaly tavaszi első pánik alatt efelett még könnyebben elsiklottunk. A kormány pedig nagy tételben vásárolt: mint tavaly novemberben elárulták nekünk, 336 milliárd forintért 17 402 gépet vásároltak.
A legnagyobb tétel, 6258 lélegeztetőgép meglepő módon nem közvetlenül érkezett Kínából, hanem egy maláj cég, a GR Technologies közvetítésével. Az erről szóló szerződést a 444.hu közérdekű adatigénylésére adta ki a KKM: 559,6 millió dollárt, akkori árfolyamon 178 milliárd forintot fizetett az állam. Ugyanettől a cégtől 2020 tavaszán 1,6 millió N95/KN95 maszkot is rendelt a KKM, összesen 4,32 millió dollárért.
Az pedig a nemzetközi kereskedelemben igencsak szokatlan részlete volt a szerződésnek, hogy a pénz egy részét nem a GR Technologies, hanem a cég mögött álló Vinod Sekhar saját számlaszámára kellett utalni.
De mi alapján döntött a minisztérium arról, hogy pont ettől a cégtől vásárol? Nem látszott írásos nyoma ugyanis semmilyen engedélyezésnek, közbeszerzési eljárásnak. A Transparency International Magyarország közérdekű adatigényléssel fordult a minisztériumhoz, amelyben egyebek mellett azt kérdezték:
ki, vagy melyik szervezet engedélyezte, hogy a KKM szerződést kössön a GR Technologiesszal,
ha nem volt engedélyezés, akkor ki döntött arról, hogy szerződést köthetnek,
milyen pályáztatás, versenyeztetés, közbeszerzés vagy más eljárás kellett ahhoz, hogy a vállalatot kiválasszák,
ha nem volt kiválasztási eljárás, hogyan került kapcsolatba a KKM a céggel?
Miután a minisztérium nem válaszolt, a TI Magyarország perre ment, 2022 februárjában tartják majd a tárgyalást. A KKM ellenkérelmet adott be a bíróságra, ebben pedig azt írták: nem vonatkozik az adatigénylésről szóló törvény a maláj beszerzésre, mert
„a kért adatok rögzítésére semmilyen módon vagy formában nem került sor, így közérdekű adat nem keletkezett”.
Ez pedig a Transparency International olvasatában azt jelenti, hogy a KKM szerint nincs írásos nyoma annak az eljárásnak, amiben kiválasztották a lélegeztetőgépeket beszállító céget. A minisztérium arra is hivatkozott, hogy egy tavaly márciusi kormányrendelet szerint a koronavírus elleni védekezéssel közvetlenül összefüggő beszerzéseknél a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytag egyedi mentesítése alapján el lehet térni a közbeszerzési és beszerzési szabályoktól, kivételes sürgősség esetén pedig egy gazdasági szereplőt közvetlenül is fel lehetett kérni ajánlattételre.
A külügy azt azonban már most kiadta a Transparency Internationalnek, hogy mennyi pénzt fizettek ki a GR Technologiesnak és a szerződéseikben említett más cégeknek. Ebből a következők derültek ki:
maga a GR Technologies csak 4,32 millió dollárt kapott maszkokért,
377 695 000 dollárt kapott lélegeztetőgépekért és további 6 250 000 dollárt PCR-tesztekért a hongkongi Silk Road Development Fund Management Holding (amelynek a nevét következetesen rosszul, a Management szóból egy e betűt lehagyva írták, de ez itt részletkérdés)
132 065 000 dollár jutott lélegeztetőgépekért a Havelock Internationalnek, amelynek a tulajdonosa akkor egy Brit Virgin-szigetekre bejegyzett cég volt,
40 840 000 dollárt kapott a CSSM Co. Ltd. nevű cég,
11 500 000 dollárnyi kifizetés mellett pedig egyszerűen Vinod Sekhar neve szerepel.
Ezeket összeadva 572,67 millió dollárt kapunk, magasabb összeget, mint az az 559 millió, amiről korábban szó volt, de ennek egyszerű a magyarázata, az 559 milliós szám csak a lélegeztetőgépekről szól, az 572 millió pedig a lélegeztetőgépek, a PCR-tesztek és a maszkok ára együtt. Tavaly tavasszal egy dollár árfolyama 320-330 forint között mozgott, így forintba átszámítva 183-188 milliárd forintról van szó.
És itt érdemes kitérni arra, ki is az a Vinod Sekhar, egyáltalán hogy találhatott rá a magyar üzletre. Malajzia egyik celeb-üzletemberéről van szó, aki a karrierje csúcsán, még 2007-ben a Forbes szerint a 14. leggazdagabb maláj volt, és gyakorlatilag mindenbe belekóstolt, amiből pénzt és hírnevet lehetett csinálni az elmúlt évtizedekben: ő vezette Malajzia első angol nyelvű talk-show-ját, volt filmproducer, az 1990-es években az ő vállalata alapította meg Délkelet-Ázsia első internetszolgáltatóját, volt Formula–3-as csapata, a Szovjetunió összeomlásakor részt vett a világ második legnagyobb petrolkémiai gyára, a Nyizsnyekamszknyeftyehim privatizálásában, építőiparral, pénzügyi szoftverekkel és mezőgazdasággal is foglalkozik a Petra nevű cégcsoportja, és saját bevallása szerint 320 darabos gyűjteménye van Miki egeres nyakkendőkből.
Emellett pedig pénzmosás és adóelkerülés gyanúja miatt kell magyarázkodnia.
A nyomozók idén novemberben szálltak ki a Petra Group irodáihoz, hogy dokumentumokat és eszközöket foglaljanak le.
Sekhar – aki amúgy tavaly májusban, nem sokkal a magyar szerződéskötés után megvásárolt egy luxusjachtot és egy magánrepülőt –, a TwentyTwo13 nevű maláj portálnak beszélt arról: mivel ismert magyar kormányzati tisztviselőket, megkeresték, tud-e segíteni a lélegeztetőgépek beszerzésében. A portál szerint jelezte a magyar kormánynak, hogy túl magas az ár, de azt választ kapta, így is kellenek a gépek – mint mondta, csodálja is, hogy ennyire előtérbe helyezik a magyarok az emberéletet.
Azt a pletykát nonszensznek nevezte, hogy 2 milliárd riggit, vagyis 140 milliárd forint haszna lett volna az üzleten, de pontos összeget nem mondott ehelyett, csak azt, hogy az ilyesmi ügyleteknél „normális” közvetítői díjat kereste. Sőt, azt is hozzátette: nem érzi magát kényelmesen akkor, amikor a járvánnyal kapcsolatban kell üzleteket kötnie, mert ahhoz, hogy sok pénzt keressen rajta, az kellene, hogy a világ helyzete rossz maradjon.
A magyar kormány pedig a 17 ezer lélegeztetőgép nagy részét most raktárakban őrzi, vagy elajándékozza.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket. | A lélegeztetőgépeket eladó maláj üzletember számláján is landolt pár milliárd forint a magyar külügytől | Hiába indított pert a Transparency International Magyarország a 180 milliárdos lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211223_Transparency_kozbeszerzes_lelegeztetogep_malaj | 2021-12-23 15:42:00 | true | null | null | HVG |
Bajnai Gordon volt miniszterelnök a Facebookon tette közzé a fővárosi Városháza állítólagos eladásának ügyét vizsgáló bizottság, illetve annak elnöke, a fideszes Kovács Péter 29 kérdésére adott válaszait.
Bajnai elöljáróban leszögezi, hogy a vizsgált ügyben a róla készült, illegális módszerekkel lehallgatott hangfelvétel ügyében büntetőfeljelentést tett, mert megítélése szerint a felvételek készítése, illetve manipulált és megvágott nyilvánosságra hozatala bűncselekmények. A feljelentést a rendőrség befogadta, a nyomozás elkezdődött, Bajnai bízik benne, hogy az elkövetők és megbízóik személyére fény derül, függetlenül az általuk jelenleg betöltött pozíciótól.
A valóság megismerését az értelemtorzítóan megvágott szövegrészek helyett a teljes hangfelvétel megismerése segíthetné, állítólag ez már a rendőrség rendelkezésére áll, remélhetőleg manipulálatlan változatban
– írja Bajnai.
A bevezetőben a volt miniszterelnök hangsúlyozza, hogy szerinte egy politikailag motivált, előre megszervezett, több elemében az úgynevezett „kompromat” módszert követő lejárató kampány folyik a fővárosi városvezetés ellen, ebbe őt tudatos provokáció révén keverték bele, nyilvánvalóan nem függetlenül a közelgő választásoktól. Sőt Bajnai szerint
a feltett kérdések egy része még közvetve sem kapcsolódik a vizsgálóbizottság tárgykörébe, ezekkel Kovács inkább egyfajta politikai propagandát kíván szolgálni.
Bajnai Gordon nyilvános posztja, és a kérdésekre adott válaszai itt olvashatók:
A testület feladata az, hogy megvizsgálja a Városháza és a fővárosi önkormányzat más ingatlanjainak hasznosításával összefüggő állításokat tartalmazó, nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvételeket. Vizsgálnia kell a hangfelvételeken elhangzott állítások valóságtartalmát, a készítés, továbbá a nyilvánosságra kerülés körülményeit, különös figyelemmel a jövő évi országgyűlési „választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségére” is.
Berki Zsolt ingatlanközvetítő – akit az ügy kulcsfigurájának tartanak – már reagált a vizsgálóbizottság kérdéseire. Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője korábban ismertette egy, akkor meg nem megnevezett ingatlanfejlesztő közjegyző előtt tett nyilatkozatát. E szerint az ügyben érintett Berki Zsolt 10 százalékos tiszteletdíjat kért az ügyletért cserébe, a szokatlanul magas jutalékot pedig azzal indokolta, hogy abból magasabb körök is részesülnek.
Berki szerint a Láng Zsolt által felolvasott levél állításai „minden valóságalapot nélkülöző erőltetett, aljas koholmányok”. Berki hozzáteszi, hogy amennyiben valóban létezik „az állítólagos komoly befektető-vevő, aki az állítólagos tanácsadói díj miatt állt el a vételi szándéknyilatkozat megtételétől, amely állítólagosan 40 Mrd. forintról szólt”, akkor azt üzeni neki, hogy a vételi szándéknyilatkozatát fedezeti igazolással mellékelve juttassa el a Fővárosi Közgyűléshez, valamint tárják azt a vizsgálóbizottság elé. | Bajnai Gordon megválaszolta a „Városháza-vizsgálóbizottság” mind a 29 kérdését | Ugyan Bajnai politikai lejáratásnak tartja a „Városháza-ügyet” és feljelentést tett, de a vizsgálóbizottság kérdéseit tételesen megválaszolta. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20211230_Bajnai_Gordon_megvalaszolta_a_Varoshazavizsgalobizottsag_mind_a_29_kerdeset | 2021-12-30 17:47:00 | true | null | null | HVG |
Június sokaknak a nyaralás kezdetét, a pihenést és a felszabadult örömöt jelenti, ám egyes helyeken, például Texasban jóval kellemetlenebb, veszélyesebb időszak indul: a hurrikánszezon, amely a globális felmelegedés miatt egyre súlyosabb fizikai és anyagi károkat okoz az ottani tengerparti közösségeknek.
Több nemzetközi lap - a New York Timestól a Timeson át Le Figaróig - Orbán Viktor kijevi útját elemzi. A Die Presse szerint a magyar EU-elnökség folyamatos kármentés lesz. A Spiegel Orbánék új pártszövetségéről ír. A Die Welt főszerkesztője szerint hiba, hogy az uniós posztok elosztásánál semmibe vették Giorgia Melonit. A nagy amerikai lapok továbbra is a Biden-Trump-tévévitát és annak következményeit tárgyalják. A Financial Times szerint - a következmények ismeretében - egyre vakmerőbbnek tűnik Emmanuel Macron hazardírozása. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Mészáros Lőrinc cégei ismét jókor lehetnek jó helyen | Épp akkor hoztak össze egy ingatlanos céget Felcsúton, amikor az Orbán család földjei mellett ipari parknak szánt területet árvereztek – egyetlen licitálóval. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202152_felcsuti_ipari_park_akoronaekszerek | 2021-12-31 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Csak decemberben 700 milliárd forintért vittek piacra vállalati kötvényeket az MNB Növekedési kötvényprogramjában (Nkp), az elmúlt két és fél évben 70 kibocsátó jutott átlagosan 35 milliárd forintos forráshoz, és a hamarosan záruló, 1550 milliárdos keretösszegű programból még felhasználatlan 200 milliárd forint is várhatóan hamar elfogy a jövő év elején - írta pénteki számában a Világgazdaság.
A lap emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) december közepén jelezte, leállítja a vállalati kötvénypiac fellendítését célzó programját, és már csak a tárgyalás alatt álló kibocsátásokban vesz részt vásárlóként. A keret bő kétharmadát - 1021 milliárd forintot - november végéig már elköltötte a jegybank.
A programban 70 kibocsátó - köztük 13 tőzsdei cég - élt a lehetőséggel, és bocsátott ki több mint 2450 milliárd forint értékben kötvényeket, csaknem száz aukción. A tőzsdei cégek 780 milliárd forintért vittek piacra kötvényeket, ezzel az Nkp-s források harmada hozzájuk került. Ez az összeg a pesti tőzsde jelenlegi piaci kapitalizációjának 8 százaléka - írta a lap.
A program kínálta forrásbevonási lehetőséggel a 4iG élt a leginkább, amely három aukción összesen 389 milliárd forinthoz jutott, de kiemelkedik a mezőnyből a két OTP-s munkavállalói szervezet 100-100 milliárdos kibocsátása is. A Nestlé Hungária 115 milliárd, a Futureal Holding 111 milliárd forintnyi kötvényen adott túl, és százmilliárdos nagyságrendű aukciót tartott a Flextronics és a Hell Energy is. A Magyar Telekom, a Richter és a Mol egyaránt 70 milliárd forintos kibocsátással vett részt az Nkp-ban.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat épp most írja be magát a magyar cégtörténelembe, tán még soha senkinek nem sikerült ekkora fejlődést produkálnia ilyen rövid idő alatt.
A legújabb fejlemény, hogy bejelentették: lezárult a Digi márciusban indított átvilágítása és szerződéskötési folyamata, melynek eredményeként végleges megállapodást kötött a 4iG Nyrt. a román RCS & RDS csoporttal a médiakonszern magyarországi érdekeltségeinek megvásárlásáról. A tranzakció értéke 625 millió euró, megközelítőleg 232 milliárd forint. Az ügylet a hatósági eljárásokat követően 2022. januárjában zárulhat. | A Fidesz-közeli, mesésen hasító techcég a jegybanki kötvényprogram legnagyobb kedvezményezettje | Összesen 389 milliárdhoz jutott a jegybank Növekedési Kötvényprogramjában a Mészáros Lőrinc korábbi kinyújtott karja, Jászai Gellért vezette 4iG. A cég nagyot megy, egyebek mellett megvette a Digit, összebútorozik a német Rheinmetallal, és a magyar állami Antenna Hungariával, közben záporoznak rá az állami megrendelések. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211231_A_Fideszkozeli_mesesen_hasito_techceg_a_jegybanki_ingyenpenz_legnagyobb_kedvezmenyezettje | 2021-12-31 09:50:00 | true | null | null | HVG |
programajánló - kritika
2021.12.04. 10:10 4 perc
Valami nehezen körülírható veszteségről, egy eltűnőben lévő, legalábbis végletesen átalakuló világról mesél legújabb albumán Damon Albarn, akinek The Nearer The Fountain, More Pure the Stream Flows című nagylemeze egy újabb tónus a művész eddig is színes alkotói palettáján. | Az ATV vezére és Sarka Kata férje együtt támad a bulvárbizniszben | Németh S. Szilárd és Bessenyei István már eddig is érdekelt volt ebben a médiaágazatban, most egyesíthetik erejüket. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20211230_NAPHIREHU_meg_tobb_bulvar_kozpenzbol | 2021-12-30 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. alaptőkéje 45 milliárd forinttal nőtt – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett kibocsátói tájékoztatásban. Az alaptőke növelését a tulajdonosi jogok gyakorlója, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (vagyis Mager Andrea) rendelte el. Az emelést követően az MFB Zrt. alaptőkéje 349,9 milliárd forint lett.
Az MFB a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő hitelintézete, értékpapírjait 2019 decemberében vezették be a részvénypiacra.
Ez egyébként már a második bejelentett tőkeemelés pár napon belül, az MFB az előző körben 39 milliárdot kapott, vagyis összesen 84 milliárdot.
A tőkeemelés minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a kormány december közepén több körben, több tíz- és százmilliárd forintot „csoportosított át” a költségvetésben közelebbről meg nem határozott állami vállalatok tőkeemeléseire, beruházásaira, illetve vállalati tulajdonrészek megszerzéseire. Ez immár menetrendszerű gyakorlat a kormány év végén mindig kiszórja a büdzsében esetleg megmaradt (mármint a tetemes hiánnyal együtt megmaradt) pénzeket.
Az állam elsősorban az MFB-n keresztül nyújtott és nyújt kedvezményes hiteleket a járványválság miatt bajba került cégeknek. Az MFB alapfeladata az, hogy vállalkozásoknak és magánszemélyeknek nyújtson kedvező konstrukciójú hiteleket, valamint uniós gazdaságfejlesztési forrásokat közvetítsen.
De a bank Fidesz-közeli szereplőket is szokott hitelezni és támogatni. Miután az MFB öt év után nyilvánosságra hozta egyéb, banki tevékenységéhez nem kapcsolódó kifizetéseinek listáját, kiderült: rajta van a Kubatov Gábor fideszes pártigazgató elnökölte Ferencvárosi Torna Club (FTC) felnőtt jégkorong és kézilabda, valamint utánpótlás vízilabda szakosztálya, ide összesen 48 millió forint jutott 2018-ban. De nem maradt le a békés meneteléseiről híres Civil Összefogás Fórum sem, az alapítványának, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA) 2021-ben 25,4 millió forintot utalt át az MFB. (A CÖF-nek egyébként 2017 vége óta a Szerencsejáték Zrt. 170 millió forintos támogatást folyósított, de még ez is elmarad az MVM Zrt. 2016 őszén nekik utalt 508 milliójától.) Felkerült a támogatottak közé a kormányközeli Nézőpont Intézet Alapítvány, amely 36 millió forint jutott 2020-ban. | Kiderült, hová lett a költségvetésből év végén rejtélyesen kiszórt pénz egy része | Két körben 84 milliárd forint tőkét emelt az állam, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló Mager Andrea miniszter a Magyar Fejlesztési Bankban. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211230_Kiderult_hova_lett_a_koltsegvetesbol_ev_vegen_rejtelyesen_kiszort_penz_egy_resze | 2021-12-30 15:09:00 | true | null | null | HVG |
2021.12.30. 14:00
A választási osztogatást a jövő év első hónapjaiban futtatja csúcsra a kormány, ennek ellentételezéseként a 2022-es költségvetésből 755 milliárd forint értékű kiadást óhajt megtakarítani.
Kajakkal közlekedni Budapesten? – a „katasztrófaturista" Földes András árvízi filmje
2024.01.10. 18:301 perc | A saját újraválasztását célzó osztogatást finanszírozza a kormány a megszorítással | A választási osztogatást a jövő év első hónapjaiban futtatja csúcsra a kormány, ennek ellentételezéseként a 2022-es költségvetésből 755 milliárd forint értékű kiadást óhajt megtakarítani. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202152__kikoltekezes__adossagcsapda__egyensulyhianyok__hinni_vagy_nemhinni | 2021-12-30 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk.
Harmadszor döntenek, akár már kedden, a főpolgármester-választásról, ezúttal a Kúrián a sor, de lehet, hogy még az Alkotmánybíróságnak is lesz dolga az üggyel. Mi jön ezután? Az összes szavazat újraszámolása? A választás részleges megismétlése, ahogy a vesztes Vitézy Dávid kéri? Vagy egész Budapestnek újra kell szavaznia, ahogy a 41 voksnyi többséggel győztes Karácsony Gergely szeretné? Ha új voksolás lesz, azt július 7-én tartják, ami nagyon feszített tempót diktál.
A VAR nehezen összeegyeztethető a játék szellemével, egyfelől. Másfelől nem is váltja be a hozzá fűzött reményeket. Vélemény.
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk | Az adófizetők pénze sem elég: a harmadosztályban is csak 15. az egri focicsapat | A kormányközeli tulajdonban álló klub a gyatra szereplés közben ügyvezetőt váltott, négyszeres válogatott focista irányíthatja. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202152_eger_labdarugo_sport_anerpenze_sem_eleg | 2022-01-03 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A cél, hogy a találkozások meghosszabbítsák azt az időt, amíg az időseknek van erejük és kedvük önállóan élni. Az "üzletbe" nem szállhat be akárki.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolyának most a kínból, a pulykabuktából, a rejtőzködőből, az apróságokból és a pocóból kellett dolgoznia.
A globális minimumadó a költségvetések helyzetén nem sokat javít, Kína és az USA kimaradása pedig amúgy is korlátozza a hatását. | Holland céggel üzletel a vállalkozó, akinek borsodi földszerzését nagy viták kísérték | Borsodban az állam is segítette, cége most öt magyarországi naperőműves céget adott el. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202152_astroszeles_beerik_afoldszerzes | 2022-01-02 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Angyalföld;
2022-01-08 06:00:00
Hatalmas épületeket emelne Angyalföldön a Városháza-ügyben is szerepet kapó Rahimkulov família
Az engedélyeztetés elindult, a kerület hiába tiltakozna.
Nem vesztegette az időt a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia, Ruszlan Rahimkulov. A magyar kormány novemberben nyilvánította rozsdaövezeti akcióterületté az egykori Láng Gépgyár XIII. kerületi iparterületét, december végén már el is indították a környezetvédelmi eljárást, amely az engedélyezés első lépése. Az ingatlan papíron a svájci hátterű Pacont Kft. tulajdonában áll, de a cég irányításában részt vevő Huszár Viktor és Marton Péter tavaly alapított Southblaze nevű cége 2021 februárjában 7 millió euró (2,5 milliárd forint) jelzálogot jegyeztetett be az iparterületre (lásd keretes írásunkat).
A Láng-negyed környezetvédelmi eljárását a Southblaze kérelmére indította meg a Tarnai Richárd vezette Pest Megyei Kormányhivatal. (Az építési engedélyeket a szintén „baráti” fővárosi kormányhivatal adja majd ki.) A Váci út, Turbina utca, Esztergomi út, Vizafogó út által határolt 8 hektáros tömbben önálló városrész épül, amely „ötvözi a lakó- és irodai funkciót a Láng gépgyár megmaradt műemléki épületeivel”. Az előzetes vizsgálati dokumentációból kiderült: összesen bruttó 280 ezer négyzetméter épülne a felszín felett és további 130 ezer négyzetméter alatta lakóépületek, irodaházak, szálloda, üzletek, közösségi terek és parkoló formájában. A meglévő épületeket a Váci út és a Turbina utca sarkán álló, műemléki védettséget élvező, Alpári Ignác tervezte csarnok kivételével elbontják. A tervek elkészítésével a jó nevű Paulinyi építészirodát bízták meg.
A beruházás a dokumentáció szerint „ideálisan kíván reagálni a barnamezős területek rehabilitációs igényeire, magas szintű épületekkel és funkciókkal gyógyítaná be a városszöveten lévő sebet”. A kormány – a projektet kiemelt beruházássá nyilvánító – rendeletében meghatározott „sajátos beépítési szabályok” ugyanakkor némi kételyt ébresztenek, mivel eszerint az épületmagasság elérheti a 65 métert, az új épület homlokzati szélessége akár 120 méter lehet, zöldfelületből elég 25 százalék, a lakások pedig 50 négyzetméternél kisebbek is lehetnek. A beruházók ki is használják a lehetőséget: a Váci út és a Vizafogó utca találkozásánál négy különálló toronyból álló, 65 méter magas irodaház épül. Az engedélyezési dokumentáció szerint ez a „városképileg is jelentős elem képezi a beépítés csúcsát”. A műemléki területen 230 szobás szálloda és több termes konferencia-helyszín épül, míg a 4 lakóépületben 1424 lakást alakítanak ki. Az Esztergomi út északi végére tervezett lakóépületek maximálisan kihasználják a dunai panorámát, így ott is „toronyszerű beépítés készül”. Mivel a Rákos-patak környékének rendezése jelentős értéknövelő hatással bír, ezért a kerületi és fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő terület revitalizációját javasolják. Arról nem esik szó, hogy ezt ki fizetné. A projekt összértéke a beruházó korábbi közlése szerint eléri a 150 milliárd forintot.
Az építkezés 2022-2031 között, hat ütemre bontva valósulna meg. Az első két ütemben 3 lakó- és egy irodaházat húznak fel. A lakóépületek földszint plusz 9-16 emeletesek lesznek, a föld alatt 1-3 parkolószinttel, az utcaszinten üzletekkel. Azt az irodaépületet 12 emeletesre tervezik három szintes mélygarázzsal. Az első épület kivitelezését már idén májusban elkezdenék és 2024-ben adnák át. A szálloda az utolsó ütemben 2028 és 2031 között valósulna meg. Az épületek között „zöld oázis” létesülne, bár a lakóterületek belső kertjeit csak az ott lakók használhatnák. A gigászi beépítés miatt a 25 százalékos zöldfelületi minimumot csak úgy tudják teljesíteni, ha jelentős méretű tetőkerteket hoznak létre. Összesen 3000 parkolót alakítanak ki. Mindent összevetve úgy vélik, a beruházás a lakosság életminőségére pozitív hatással lesz.
A XIII. kerületi, ellenzéki vezetésű önkormányzat korántsem lehet biztos ebben. Rahimkulovék másik cégével már meggyűlt a bajuk. Az iparterület háta mögött lévő Népfürdő utca-Dagály utca-Jakab József utca-Bodor utca által határolt terület Népfürdő utcai részére ugyanis hatalmas társasházat húzna fel a szintén az orosz milliárdos érdekeltségébe tartozó Idom Házépítő Kft. Az épület terveit a kerületi tervtanács a túlépítés miatt elutasította, mire a kormány azt is kiemelt beruházássá nyilvánította. A döntés miatt a kerület Alkotmánybírósághoz fordult. | Hatalmas épületeket emelne Angyalföldön a Városháza-ügyben is szerepet kapó Rahimkulov família | Az engedélyeztetés elindult, a kerület hiába tiltakozna. Nem vesztegette az időt a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia, Ruszlan Rahimkulov. A magyar kormány novemberben nyilvánította rozsdaövezeti akcióterületté az egykori Láng Gépgyár XIII. kerületi iparterületét, december végén már el is indították a környezetvédelmi eljárást, amely az engedélyezés első lépése. | null | 1 | https://nepszava.hu/3142757_hatalmas-epuleteket-emelne-angyalfoldon-a-varoshaza-ugyben-is-szerepet-kapo-rahimkulov-familia | 2022-01-08 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Buszforduló: Páva után felkészül Bánki
Pécsett sokak gyanakvását felkeltette, hogy a bíróság a 700 milliós kárt okozó buszügy perében nem nyilvánosan hallgatta meg a város korábbi, fideszes polgármesterét.
A Pécset 2009-től tíz éven át polgármesterként irányító Páva Zsoltot tanúként hallgatta meg a Kaposvári Törvényszék szerdán a nagy visszhangot kiváltó buszperben. Erről azonban a sajtó nem kapott értesítést, így nem tudósíthattunk a rendhagyó pernapról. Ennek okáról, illetve a per várható fejleményeiről kérdeztük a bírót és a sértetti képviselőt.
Ismert, hogy a pécsi önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. 2015-ben megvásárolt Hollandiából 115 használt Volvo-buszt, 3,5 milliárd forintért, ám később kiderült, hogy ezt a flottát pár héttel korábban 700 millióval olcsóbban kínálták. A Pécset akkor irányító közgyűlés azonban igent mondott az indokolatlanul megdrágított ajánlatra, ami annak volt a következménye, hogy az üzletbe – még a közbeszerzési eljárás előtt - belépett egy közvetítő cég. A holland rendőrség vizsgálatot indított az ügyben, s ennek hatására nálunk is nyomozás kezdődött. Ennek végén az ügyészség a Tüke Busz Zrt. korábbi vezetőjét, Paiger Istvánt vádolta meg gazdasági csalással. A vádirat szerint még ketten vállaltak szerepet a bűncselekményben: Csengő András, aki korábban Hollandia magyarországi tiszteletbeli konzulja volt és P. Endre, Németországban élő, magyar-amerikai állampolgárságú vállalkozó. Utóbbi az előkészítő tárgyaláson elismerte a bűncselekményt, vállalta, hogy visszafizeti a buszközvetítésért felvett 170 millió forintot, amiért egyébként a vizsgálat szerint semmiféle munkát nem végzett. Így a vallomást nem tevő P. Endre megúszta felfüggesztett szabadságvesztéssel. Az 500 millió forint közvetítő jutalékot felvevő Csengő András viszont nem ismeri el bűnösségét, amiképp a Tüke Busz Zrt. akkori vezérigazgatója sem. A Tüke Busz Zrt. volt vezetője azzal védekezik, hogy nem ő, hanem a várost irányítók döntöttek a Volvo-flotta megvásárlásáról. Ártatlansága bizonyítása érdekében ő és ügyvédje indítványozta Páva Zsolt meghallgatását.
Páva immár Amerikában diplomata, ezért nem tudott hazautazni az idézésre, ugyanakkor jelezte, hogy az év végén itthon lesz, és akkor rendelkezésére áll a bíróságnak. A pert elnöklő Vadócz Attila élt is ezzel a lehetőséggel, és a kaposvári bíró Pécsett hallgatta meg Pávát. A tanúmeghallgatásról a sajtó nem kapott értesítést. A bíró megkeresésünkre elmondta, hogy Páva Zsolt január 7-én már vissza kellett térjen az Egyesült Államokba, ezért gyorsan kellett dönteni meghallgatásáról. A bíró hangsúlyozta, hogy az eljárási törvény lehetőséget ad erre a meghallgatási formára, s ez nem a politikusnak adott kiváltság volt, hisz ekképp hallgatnak meg számos esetben fontos tanúkat, ha azok hónapokon át külföldön dolgoznak és itthon csak napokat tartózkodnak. A meghallgatásról értesítették az ügyészséget, a vádlottakat és a védőket, a sajtót viszont nem.
A pécsiek számára azért szül gyanakvást a szokatlannak tűnő meghallgatás, mert a városban általános vélemény, hogy a buszügyben nem a tettesek ülnek a vádlottak padján, hisz a járművásárlásról a politikusok döntöttek, a kárt is ők okozták, a járművek megdrágításából eredő hasznot pedig a hozzájuk közel állók vághatták zsebre. Ezért lett volna szerencsés, ha Páva válaszait és viselkedését a média közvetlenül megtapasztalhatja és közvetítheti az olvasóknak és a nézőknek. Mivel erre nem volt mód, sokan arra következtethetnek, hogy Pávát elbújtatták a nyilvánosság elől. Vadócz Attila erre a felvetésre azt felelte, hogy szó sincs bújtatásról, és a következő tárgyaláson ő felolvassa a meghallgatás jegyzőkönyvét.
Írtunk róla, hogy a Tüke Busz Zrt. első embere és ügyvédje, Bodnár Imre még további fideszes politikusok meghallgatását is indítványozták, így Pécs korábbi alpolgármesterét, Csizi Pétert, valamint a legbefolyásosabb baranyai kormánypolitikust, Bánki Eriket is szeretnék megkérdezni. Ám decemberben nagy fordulat történt az ügyben: Paiger oldalán megjelent új ügyvédként a budapesti Gyalog Balázs. Ez azért volt meglepő, mert Paiger jól áll az ügyben, az ellene felsorakoztatott bizonyítékok az eddigi pernapok alapján aligha állnak meg. Paiger – kérdésünkre válaszolva – bevallotta, hogy az ügyvédet mások ajánlatára fogadta fel, Gyalog díját sem ő fizeti, ám hogy ki volt a titokzatos ajánló és „szponzor”, azt nem árulta el. Az igazi fordulat aztán az volt, hogy Gyalog – indoklás nélkül – visszavonta Bánki Erik meghallgatásának indítványát. Ennek hatására Bodnár Imre lemondott Paiger védelméről.
Gyalog Balázs döntése azért is érthetetlen, mert Bánki Erik épp a buszvásárlás idején járt Hollandiában, ráadásul az a P. Endre, aki munka nélkül jutott 170 milliós közvetítői jutalékhoz, Bánki üzlettársi köréhez tartozik, rajta kívül a vállalkozót senki sem ismeri Pécsen.
Gyalog Balázs indítvány-visszavonása ellenére Bánki nem lélegezhet fel, hisz a buszügy sértettje a Tüke Busz Zrt. is képviselteti magát a perben, s a cég jogásza elmondta: a tisztánlátás érdekében a részvénytársaság is indítványozta Bánki meghallgatását, amiképp Csizi Péterét is. A bíróság Csizi meghallgatásáról már döntött is, Bánkiéról ezután fog.
A Fidesznek egyre kínosabb a pécsi buszper. Abban, hogy a 2019-es helyhatósági választáson az integrált ellenzék Pécsen nagyon megverte a Fidesz-KDNP jelölteket, a 700 milliós kárt okozó buszvásárlásnak is szerepe volt. A hét éve húzódó ügy az idei parlamenti választás pécsi eredményeit is befolyásolhatja, még akkor is, ha a voksolásig semmiképp sem születhet meg az ítélet. | Buszforduló: Páva után felkészül Bánki | Pécsett sokak gyanakvását felkeltette, hogy a bíróság a 700 milliós kárt okozó buszügy perében nem nyilvánosan hallgatta meg a város korábbi, fideszes polgármesterét. | null | 1 | https://nepszava.hu/3142753_buszfordulo-pava-utan-felkeszul-banki | 2022-01-08 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;hálapénz;NVSZ;
2021-12-31 06:40:00
Megdöbbentő történetekkel találkoznak a rendőrök az egészségügyben
Ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre – mondta Váradi Piroska rendőrezredes a hálapénz-tilalmat is ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetője.
Hány ügyük volt március óta?
Az elmúlt egy évben 42 olyan eset volt, amikor vagy feljelentéssel éltünk, vagy nyomozást kezdeményeztünk egészségügyi dolgozókkal szemben különböző korrupciós és más bűncselekmények miatt. Sokféle orvosi területen végeztünk bűnfelderítő tevékenységet: a reumatológiától elkezdve a nőgyógyászaton át a sportorvosi és pszichiátria vizsgálatokig.
Volt olyan ügy, ami önt is megdöbbentette?
Több is. Az egyik a pszichiáter főorvos története. Számomra döbbenetes volt, hogy orvosként abban nyújt segítséget, hogy valaki a büntetésének letöltését elodázza. Erre megvolt a tarifája. Érdekes és egyben vicces volt az ügye annak a reumatológusnak, aki két a rendelése közötti időben kitette a hálapénzt elutasító plakátokat, ám ahogy elkezdődött a rendelése, ezt gyorsan el is pakoltatta. Megdöbbentő az az eset is, amikor az orvos a nővéreket használta a pénz beszedésére, hogy az idős betegeket benntartsák a kórházban. Az is nagyon megdöbbentett, amikor komplett bűnszervezetben segítettek hozzá hamis védettségi igazolványokhoz egészségügyi dolgozók pácienseket.
Ennek milyen következményei lehetnek? Ez azért is nagyon veszélyes, mert az illető, aki oltás nélkül jut védettségi igazolványhoz, még közegészségügyi kockázatot is jelent, veszélyezteti mások egészségét.
Ez már valóban több egy „sima” korrupciós bűncselekménynél, ezekben az esetekben megáll a hamisítás, az okirattal való visszaélés is. A szándékos bűncselekmények elkövetésének a büntetőjogi mellett van munkajogi következménye is. Az illető munkaviszonya azonnal megszűnik és a törvényben előírt időtartam leteltéig, legtöbbször hosszú évekig, nem is tud elhelyezkedni a közellátásban. Azaz, ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre.
A tettenérésről, a munkajogi következményekről értesítik az orvosi kamarát is?
Természetesen. Minden egyes ilyen felderítésünket, amikor az alapján feljelentést teszünk vagy nyomozást kezdeményezünk, és minden megbízhatósági vizsgálatot – függetlenül attól, hogy azok feljelentéssel zárultak-e vagy sem – jelezzük a köztestületnek is.
Milyen adatokra van szükség ahhoz, hogy elinduljon egy ilyen folyamat? Mik azok az adatok, amik ilyenkor összegyűlhetnek, vagy beérkezhetnek önökhöz?
Nagyon sokféle jelzés érkezhet, érkezik hozzánk. Minden egyes bejelentést megvizsgálunk, körüljárunk. Valamikor nincs arra utaló adat, hogy valóban követtek el olyat, ami bűncselekmény határát súrolja, de a szálak fejtegetése során kiderülhet, hogy van alapos okunk mindezt feltételezni. Ha végül bűncselekmény gyanúját állapítjuk meg feljelentést teszünk, vagy nyomozást kezdeményezünk.
Jellemzően honnan érkeznek a jelzések?
Bárhonnan. Személyesen engem is nagyon sokan keresnek meg. Az NVSZ zöldszáma, hivatali elérhetőségei nyilvánosak. Nagyon sok bejelentés érkezik hozzánk állampolgároktól, maguktól az egészségügyi dolgozóktól is. A kollégáim valamennyi jelzést körüljárják, megvizsgálják. Folyamatosan végezzük a kockázatelemzéseket. Próbáljuk kiszűrni azokat a helyzeteket, körülményeket, ahol a legnagyobb lehet az esélye a korrupciónak. Most például ilyen „forró terület” a védettségi igazolványokkal való visszaélés.
A megbízhatósági vizsgálatok alatt milyen összeget ajánlanak az érintetteknek?
Attól függ, általában 20 ezertől 100 ezer forintig, de van, ahol ennél nagyobb az összeg. A pszichiáter főorvos hölgynél, aki igazolásokat adott elítélt embereknek azért, hogy ne kelljen bevonulniuk a büntetés végrehajtáshoz, 300 ezer forint volt ez az összeg. Amellett, hogy elfogadta a felkínált pénzt még jó tanácsokkal is ellátta a tárgyalótisztet: hogyan és milyen formában kell majd befeküdnie, milyen igazolást állít ki a számára. Róla volt olyan információ, hogy mindezt nem először tette.
Van arra egy külön kasszájuk, amit a tárgyalótisztek használhatnak a megvesztegetésre?
Igen, erre vannak különböző eljárásjogi intézkedések, amelyek lehetővé teszik, hogy legyen minderre forrás.
Mekkora összegű ez a büdzsé, van-e maximum összeg amit még fel lehet ajánlani az érintetteknek?
Erről nem tudok nyilatkozni. Ezek olyan kérdések, amelyek a munkánk bizalmas részéhez tartoznak. Olyan részletet nem tudok önnel megosztani, ami kifejezetten a megbízhatósági vizsgálatot érinti, mert ennek pont ez a sajátja, hogy ez egy abszolút védett eljárás.
Említette, hogy elég sok bejelentést kapnak. Március óta mennyit kaptak az állampolgároktól és mennyit az egészségügyi dolgozóktól?
Összesen 35 bejelentést kaptunk. Nem tartjuk nyilván, hogy mennyit állampolgároktól és mennyit egészségügyi dolgozótól.
Ha a bejelentés utóbb nem bizonyul igaznak, akkor mi történik?
Akkor ennyi.
A bejelentő kap visszajelzést, hogy az információja nem volt korrekt?
Nem kap, mert a nagyrészük névtelen. Ezek a bejelentések alapvetően bűnügyi információkat tartalmaznak, így rájuk nem a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályok érvényesek.
Ha például valaki indokolatlanul hív mentőt, vagy akár egy nem létező csőtéréshez javítószolgálatot, annak fizetnie kell a költségeket. Önök élnek-e hasonlóval az indokolatlan bejelentővel szemben?
Nekünk nincs ilyen lehetőségünk, de kétségtelen, hogy vannak notórius bejelentők. Úgy gondolom, mi ezeket a helyén tudjuk kezelni.
A vizsgálatok szempontjából mennyiben más az egészségügy mint az ellenőrzésük alá tartozó más államigazgatási területek?
A korrupció miértje, az elfogadás pszichológiája teljesen más az egészségügyben, mint egy rendőr esetében. Az utóbbiban van egy gyorshajtó, akit megállít a rendőr. A gyorshajtó pontosan tudja, hogy ő elkövetett egy szabálysértést, s amikor pénzt ajánl, ki akar bújni a következmények alól. A hálapénz, vagy a várólista kikerülésére ajánlott összeggel pedig magamon, vagy a családtagomon akarok adott esetben segíteni. Ezért ez egy sokkal érzékenyebb terület. Nyilván, amikor az orvos vagy az egészségügyi dolgozó utólag kér pénzt olyan ellátásért, amelynek nyújtása egyébként kutya kötelessége volt, megint egy más kategória. Az egészségügyi korrupciós helyzetekben különbséget kell tenni a klasszikus hálapénz és a közszolgáltatásokért kikövetelt összegek átvétele között. Az említett 42 esetben elenyésző volt a klasszikus hálapénz aránya. Az egészségügyi korrupciós helyzeteknél sokkal inkább a megelőzésre próbálunk fókuszálni. Készül most egy kiadványunk, ami ezeket a helyzeteket modellezi és megoldásokat ajánlj az elkerülésükre. Nemcsak az egészségügyi dolgozók, az állampolgárok is kapnak ilyet. A fő üzenet arról szól, hogy miért mondjunk nemet.
Tényleg, miért mondanánk?
Legelőször is azért, mert január elsejétől adni és elfogadni a korrupciós előnyt is bűncselekménynek minősül. Emellett mert kellemetlen és megalázó az orvosnak és a betegnek is. A páciens gyakran azért ajánlja fel a pénz, mert azt gondolja, jobb ellátáshoz, nagyobb figyelemhez jut. Ezzel szemben az volna a kívánatos elérendő cél, ha a betegek nem egyetlen orvosban, vagy egészségügyi dolgozóban bíznának meg vakon, hanem az ellátórendszerről hinnék el, hogy annak bármely hazai intézményében meg fogják gyógyítani.
Ettől még kicsit messze vagyunk, pláne most, amikor az orvosi béremelés, a finanszírozási szabályok és egy sor egyéb egészségpolitikai döntés éppen olyan ösztönző rendszert teremtett, amelyben senkinek sem érdeke a beteget ellátni. Jelenleg már hálapénzért sem lehet sokszor hozzájutni szükséges gyógyítási szolgáltatásokhoz.
Lehet, mert minden mindennel összefügg, de a hálapénz adása elfogadása bűncselekmény, a mi feladatunk ennek üldözése és felderítése. | Megdöbbentő történetekkel találkoznak a rendőrök az egészségügyben | Ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre – mondta Váradi Piroska rendőrezredes a hálapénz-tilalmat is ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetője. | null | 1 | https://nepszava.hu/3141646_megdobbento-tortenetekkel-talalkoznak-a-rendorok-az-egeszsegugyben | 2021-12-31 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Hadházy a nyomozást elutasító rendőrségi határozatot rendkívül kemény szavakkal tette közzé a Facebook-oldalán: „Az a rendőr alezredes (jegyezzük meg a nevét: Váradi Attila), aki egy ilyet fecnit aláír, vagy totál idióta, vagy mélyen korrupt, vagy csak egyszerűen egy gyáva alak, aki a miniszter utasítására csinál bűnözőt magából. Nyilvánvalóan hivatali visszaélés gyanúja merül fel annál, aki egy tízszeres túlárazás eshetőségének kivizsgálását ennyivel elhessegeti anélkül, hogy legalább egy igazságügyi szakértőt megkérdezne.”
Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023. 03. 01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan. Azt azonban sem az ANY, sem a NISZ nem közölte, hogy mennyi közpénzt kap a nyomdacég a kártyák előállításáért.
Április 17-én közadatigénylésben kértük ki a NISZ-től az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-vel kötött szerződést, de a NISZ 90 nap hosszabbítás után megtagadta a dokumentum kiadását. Pereltünk és nyertünk: nem várták meg, hogy bírósági tárgyalásra kerüljön sor, hanem október 25-én megküldték a szerződést a módosításaival és mellékleteivel együtt. Az iratokból kiderül, hogy bruttó 1244 forintos darabáron összesen 8 millió darab védettségi igazolványt rendeltek az ANY-től bruttó 9,95 milliárd forintért.
A NISZ 8 millió darab védettségi igazolványt rendelt közel 10 milliárd forintért | atlatszo.hu
Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) júliusban 3 hónap időhúzás után megtagadta a védettségi igazolványok gyártásáról szóló szerződés kiadását arra hivatkozva, hogy „technikai információk találhatók” benne. Emiatt bepereltük a NISZ-t, és nem várták meg a bírósági tárgyalást, hanem most mégis kiadták a dokumentumot, amiből kiderül, hogy először 5 millió, majd még 3 millió védettségi igazolványt rendeltek az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től.
Cikkünk megjelenésének másnapján, 2021. október 27-én Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán arról számolt be, hogy néhány perces kereséssel lehet találni plasztikkártyákat 120 forintos darabáron, tehát szerinte tízszeres áron vette a NISZ (vagyis az állam) a védettségiket. November elején Hadházy bejelentette, hogy feljelentést tesz az ügyben.
Log in or sign up to view
See posts, photos and more on Facebook.
Ezután mondhatni villámgyorsan eredmény született: Hadházy január másnapján tette közzé, hogy a rendőrség visszadobta a feljelentését azzal az indokkal, hogy „a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”. A rendőrség szerint ugyanis a Hadházy által említett, 100-150 forintos darabáron kapható plasztikkártyákkal szemben a védettségi igazolványok többet tudnak, mert megfelelnek a biztonsági okmányok követelményeinek, és egy komplett szolgáltatás tartozik hozzájuk. A rendőrségi határozat szerint ennek keretében a védettségik bruttó 1244 forintos darabára magában foglalja a kártyák legyártásán túl
a megszemélyesítésüket is, vagyis „a kártya előoldalán egy informatikai adathordozó kerül elhelyezésre”;
a kártyák borítékolását, megcímzését, valamint a postai szolgáltató részére történő átadását;
egy heti 7 napon át napi 24 órában működő informatikai rendszert, „amely a kártyákkal kapcsolatosan felmerülő bármilyen probléma megoldására szolgál”.
A rendőrségi határozat kijelenti, hogy „a fentiek alapján nem merült fel arra vonatkozóan adat, hogy a csalás és hűtlen kezelés bűntett” megvalósult volna, illetve „ezzel ok-okozati összefüggésben a védettségi igazolványok beszerzése kárt vagy vagyoni hátrányt okozott volna”.
Hadházy meglehetősen kemény szavakkal kommentálta a nyomozás elutasításáról szóló rendőrségi határozatot: „Az a rendőr alezredes (jegyezzük meg a nevét: Váradi Attila) , aki egy ilyet fecnit aláír, vagy totál idióta, vagy mélyen korrupt, vagy csak egyszerűen egy gyáva alak, aki a miniszter utasítására csinál bűnözőt magából. Nyilvánvalóan hivatali visszaélés gyanúja merül fel annál, aki egy tízszeres túlárazás eshetőségének kivizsgálását ennyivel elhessegeti anélkül, hogy legalább egy igazságügyi szakértőt megkérdezne.”
Nem egyedi eset, hogy politikailag kényes, a kormányra rossz fényt vető ügyekben a rendőrség fénysebességgel visszadobja a feljelentést, és nem is kezdi el a nyomozást, vagy ha mégis, akkor pikk-pakk lezárja azzal az indoklással, hogy nem történt bűncselekmény.
Szeptemberben összegyűjtöttünk 20 olyan esetet, amik egy laikus számára is egyértelműnek tűntek, de vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást „bűncselekmény hiányában”, vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni. A védettségi igazolványok vásárlása jól illeszkedik ebbe a sorba.
Elszabotált nyomozások: 20 fontos ügy, ami megakadt az ügyészségen | atlatszo.hu
A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt években azonban több olyan nagy ügy is volt, amelyben vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást „bűncselekmény hiányában”, vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni.
Címlapkép: Átlátszó | Nem nyomoz a rendőrség a védettségi igazolványok ára miatt | Október végén sikerült megtudnunk, hogy az állam közel 10 milliárd forintért vett védettségi igazolványokat az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. Cikkünk után Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt, mert nagyon soknak tartotta a kártyánkénti bruttó 1244 forintos árat: szerinte „3 perc kereséssel a neten 120 forintért is lehet rendelni”. A rendőrség elutasította a feljelentését arra hivatkozva, hogy a védettségi nem csak egy sima plasztikkártya, hanem megfelel a biztonsági okmányokkal szembeni követelményeknek, továbbá megszemélyesítik és beborítékolják, emellett egy 24 órában üzemelő informatikai rendszert üzemeltet hozzá a gyártó. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/04/nem-nyomoz-a-rendorseg-a-vedettsegi-igazolvanyok-ara-miatt/ | 2022-01-04 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az M80 – Körmendi Mérnökségi telep építésére írt ki közbeszerzést a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság tavaly májusban. A 24 hónapos munkára több ajánlat is érkezett, a győztes pedig a Homlok Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett.
Az uniós közbeszerzési értesítő szerint Homlok Zsolték cége nettó 5,9 milliárd forintért vállalta a munkát.
A nyertes vállalkozó feladata az M80 autóút Körmend-Rábafüzes országhatár közötti 2×1 sávos szakaszhoz kapcsolódó új Körmendi Mérnökségi telep létesítése 6,4 ha területen. A beruházás során többek között
1686 m²-en 2 szintes iroda és szociális épület;
2727 m²-en műhely;
1738 m²-en garázs épül.
Emellett lesz több tároló, raktár, fedett kocsiszín, üzemanyag töltő, valmint motor és kerékpár tároló is, illetve kiépítik a közműveket is. A nyertes kivitelező alvállalkozókat is bevon majd a munkálatokba.
A kiírásra jelentkezett még a SWIETELSKY Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság, de ők drágább (7,7 milliárdos) ajánlatot adtak, az EB Hungary Invest Kft. ajánlata pedig érvénytelen lett.
A Homlok Építő Zrt. 2016-ban alakult, de már az első teljes üzleti évben (2017-ben) 649 millió forintos forgalmat bonyolított. 2020-ban a cég éves bevétele 7,5 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredménye 687 millióra. A cég vezérigazgatója Homlok Zsolt, többségi tulajdonosa pedig a Properitus Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság. A Properitus Homlok Zsolt és Homlok-Mészáros Ágnes közös vállalkozása.
Homlok Zsolt korábban a Swietelsky Vasúttechnika Kft. ügyvezető igazgatója volt, Mészáros Ágnest 2017-ben vette feleségül.
A felcsúti milliárdos kisebbik lánya üzleti érdekeltségén keresztül tudatta a világgal, hogy megváltozott a családi állapota.
A Homlok Zrt. tavaly is több állami megbízást kapott. Így például kültéri sportmedencét és gépészeti épületet építhetnek Csongrád Városi Vízilabda Sport Egyesületének félmilliárd forintért, Kőszeg vasútállomás felvételi épületének korszerűsítése és részleges átépítése is az ő feladatuk volt 107 millió forintért, de térrendezést, látogatóközpont- és kilátóépítést is vállaltak a Bükben 1,7 milliárd forintért, és a járműipari tesztpálya technikai épületének bővítésével is őket bízták meg Zalaegerszegen 379 millió forintért. | Mészáros Lőrinc vejének cége milliárdos állami megbízással indítja a új évet | Jól indul az év a Mészáros családban. Mészáros Ágnes és Homlok Zsolt közös vállalkozása egy nettó 5,9 milliárdos állami megbízással gazdagodott. A Homlok Zrt. az M80 – Körmendi Mérnökségi teleppel kapcsolatos munkálatokat végezheti el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/07/meszaros-lorinc-vejenek-cege-milliardos-allami-megbizassal-inditja-a-uj-evet/ | 2022-01-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2022 január 10., 14:20
comments 4
Vasárnap délután a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren a NAV munkatársai ellenőriztek egy 31 éves győri férfit, aki Isztambulba szeretett volna utazni. Csomagjainak átvizsgálása során előkerült egy nevére kiállított magyar védettségi igazolvány, amiről hamar kiderült, hogy hamis. A férfit a NAV munkatársai előállították. Ellene a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI) közokirat-hamisítás bűntett megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. (police.hu) | Kamu védettségi igazolással bukott le egy győri férfi a reptéren | Vasárnap délután a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren a NAV munkatársai ellenőriztek egy 31 éves győri férfit, aki Isztambulba szeretett volna utazni. | null | 1 | https://444.hu/2022/01/10/kamu-vedettsegi-igazolassal-bukott-le-egy-gyori-ferfi-a-repteren | 2022-01-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Öt naptári napon belül 25 millió forintot kéne befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egyáltalán foglalkozzon a fertői közbeszerzést megtámadó beadványával.
Többször írtunk róla, hogy a kormány a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozása ellenére tavaly elkezdte Fertőrákos közelében a Fertő Part nevű komplexum kialakítását: 34 ezer négyzetmétert építenek be, lesz szálloda, vitorlásklub, sportközpont, ökocentrum, bungalók, motelek és egyebek. Az első fázis, a part átalakítása lassan a végére ér, most a másodikra, az építkezésekre kéne kivitelezőt találni. November végén gyorsított eljárásban írtak ki egy tendert erre vonatkozóan, mondván, ha csak egy-két hétre is leállna a munka a Natura 2000-es területen, akkor „az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi”. Ám két hét múlva vissza is vonták ezt a közbeszerzési pályázatot, és karácsonykor írtak ki egy újat. Ezt támadta meg a múlt héten a Greenpeace.
Ahogy közleményükben írják, ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki ma Magyarországon meg akar támadni egy közbeszerzést. Ennek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg, és a díj a beszerzés becsült értékének 0,5%-a, de legfeljebb 25 000 000 forint lehet. Ezt az összeget kellene most befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Döntőbizottság foglalkozzon a panaszával.
A Döntőbizottság végzéséből az is kiderül, hogy a fertői közbeszerzési eljárás második ütemének becsült értéke 35 781 669 000, tehát majdnem 35,8 milliárd forint.
Ez a jelenleg zajló, a Mészáros és Mészáros Kft. által elnyert 9,38 milliárd forint értékű munkákkal együtt már meghaladja a 45 milliárd forintot.Korábban mi is többször az eddig ismert összeget, azaz 30 milliárd forintot jelöltük meg a beruházás összköltségeként. Összehasonlításképp, ez az összes magyar nemzeti parkunk több mint 7 évi összköltségvetése - teszi hozzá a Greenpeace.
A Greenpeace Magyarország azért kérte a közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását, mert szerintük az még a környezet- és természetvédelmi engedélyekben leírtaknak sem felel meg. A közbeszerzési kiírásban megadott adatok ugyanis a civil szervezet számítása szerint jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel. A kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig egyáltalán nincs is engedélye a 100%-os állami tulajdonban lévő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek - írják.
A Közbeszerzési Döntőbizottság válaszlevelet küldött „Nem jó helyen kopogtat a Greenpeace a Fertő-tavi beruházás kapcsán” tárggyal. Íme:
A Greenpeace beadványa jogilag hibás, mert a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek, ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. A Döntőbizottság csak azt vizsgálhatja, hogy a versenyszabályoknak megfelel-e a kiírás. A kérelem formailag is hibás, mivel hiányos volt, azaz nem felelt meg a benyújtás jogszabályi feltételeinek. Összegezve: a Greenpeace tehát nem a megfelelő helyen és formában élt a panaszával.
Ami a 25 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjat illeti: ez az összeg minden esetben a beruházás becsült értékének a fél százaléka. Ez európai uniós szinten kirívóan alacsony, az uniós átlag mindössze egynegyede. A vonatkozó rendelet 2015-ös módosításakor nem megemelték, hanem a felére csökkentették a díjakat, éppen annak érdekében, hogy szélesebb körben legyen lehetőség jogorvoslati panasszal élni. Szeretnénk felhívni arra a Greenpeace által elhallgatott tényre is a figyelmet, hogy abban az esetben, ha egy kérelemnek helyt ad a Döntőbizottság, akkor a kérelmező minden esetben visszakapja a befizetett eljárási díjat – követelésről tehát szó sincs.
Frissítés 2
A Közbeszerzési Döntőbizottság reakciójára a Greenpeace is részletesen reagált levelében. Főbb állításaikat közöljük: | 15 milliárddal drágult a Fertő tavi beruházás | Öt naptári napon belül 25 millió forintot kéne befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egyáltalán foglalkozzon a fertői közbeszerzést megtámadó beadványával. | null | 1 | https://444.hu/2022/01/11/15-milliarddal-dragult-a-ferto-tavi-beruhazas | 2022-01-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A hazai sajtóban többször is lehetett arról olvasni, hogy Tiborcz Istvánék a Balaton környékén terjeszkednek, ám a jelek szerint tágabban vett családjáról is elmondható mindez. 2021 nyarán ugyanis Tiborcz István nővérének, Tiborcz Eszternek a férje, Kelemen Tas vágott bele egy új bizniszbe.
Kelemen Tas 2021. március 22-én alapította meg a Gella Kúria Hold Kft. A 3 millió forintos jegyzett tőkével rendelkező cég főtevékenysége vagyonkezelés, emellett saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével is foglalkozhat a cégkivonata szerint.
Ez volt az egyik olyan cég, mely 37,5 százalékos tulajdonrészt a balatonszőlősi Gella Kúria Kft.-ben tavaly július 8-án. Ugyanezen a napon szintén 37,5 százalékos tulajdont szerzett a Gella Kúria Nap Kft., melyet Kelemen Tas cégalapítása előtt néhány nappal, március 10-én hoztak létre Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója, mellette a Takarékbank Zrt. igazgatósági tagja, és vezetőszerepet tölt be a Díjbeszedő Faktorház Zrt.-ben és a DBH Investment Zrt.-ben is.
A Gella Kúria Napnak szintén 3 millió forint a jegyzett tőkéje, főtevékenysége vagyonkezelés, de mellett a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tevékenységi kört is - akárcsak Kelemen Tas cége.
A két friss alapítású társaság a jelek szerint hitel segítségével vásárolta meg a Gella Kúria Kft. 37,5-37,5 százalékát, a társaság cégkivonata szerint ugyanis két üzletrészre zálogjogot jegyzett be a Takarékbank.
Az már a cégbírósági papírokból derül ki, hogy a Gella Kúria Nap és a Gella Kúria Hold Kft.-k a Takarékbanktól egyaránt 57,5-57,5 millió forintos finanszírozási hitelt igényeltek 15 éves futamidőre.
A Gella Kúria Kft.-nek van még egy harmadik, magánszemély tulajdonosa is, a balatonfüredi Sáthy Kinga Etelka, aki néhány hónappal korábban, 2021. március 23-án lett tulajdonosa a cégnek.
A társaság jegyzett tőkéje 200 millió forint, főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, de felvették a tevékenységi körök közé
a szálláshely-szolgáltatást,
az üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatást,
az egyéb szálláshely-szolgáltatást,
valamint az italszolgáltatást.
A cég üzemelteti a Gella Kúriát, mely Balatonszőlős külterületén, Tótvázsony alatt, az Öreg Gella tetején helyezkedik el. A honlap szerint a kúriában 6 szoba, 3 fürdő és konyha található, és akár az egész ház bérlésére is van lehetőség. Főszezonban 150 ezer forint volt tavaly egy éjszaka (12 főre), egy 2 fős szobáért pedig 35 ezer forintot kértek el.
Az ingatlan tulajdonjoga azok után került a céghez, hogy a Schamschula György és Kelemen Tas bevásárolta magát a cégbe. A cégbíróságra leadott, 2021. június 9-i taggyűlési jegyzőkönyv alapján az ingatlan (és a cég) korábbi tulajdonosa, az SK Borcsa Kft. 200 millió forintos névértéken beapportálta a tulajdonjogot a társaság tőketartalékába. A dokumentum szerint az ingatlan a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban található, 3981 négyzetméter alapterületű, zártkerti, művelés alól kivett terület és szállásépület (panzió), melyet az SK Borcsa Kft. 2017-ben vásárolt meg az ingatlan tulajdoni lapja szerint.
A panzió fejlesztéséhez 2020-ban 6 millió forintos támogatást nyert el a korábbi tulajdonos, az SK Borcsa Kft. a Kisfaludy-programból. A pénzből az alábbi fejlesztéseket valósították meg:
belső falak vakolatának javítása és festése,
nyílászárók javítása és festése,
klímák telepítése a földszinti szobákba, közösségi térbe,
napelem-rendszer telepítése a parkolóban.
Mint írják a honlapon, "az autóparkolóban kialakított tartó szerkezet és az azt fedő napelem-rendszer fedett beállási lehetőséget biztosít 4 gépjármű számára". A felújításnak azonban nincs vége, a kúria Facebook-oldalán arról tájékoztatták a követőket január 4-én, hogy most kis időre bezárják a kúriát. Reményeik szerint kisebb ráncfelvarráson esik át a birtok. Az újranyitást március 11-ére tervezik. | Balatoni kúriát vett Tiborcz István sógora a Posta-vezérrel közösen | Még tavaly márciusban szerzett 37,5 százalékos tulajdonrészt egy szálláshelyként üzemelő balatonszőlősi kúriában Tiborcz István sógora, Kelemen Tas. Üzlettársa nem más, mint a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója, egyben a Takarékbank Zrt. igazgatóságának tagja. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/balatoni-kuriat-vett-tiborcz-istvan-sogora-a-posta-vezerrel-kozosen.html | 2022-01-11 11:39:52 | true | null | null | mfor.hu |
A meghívásos közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő Szeged-Csanádi Egyházmegye közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A szegedi szálloda földszintes, plusz 2 emeletes lesz, mindössze 50 szobával és kertkapcsolattal. A Hotel Stars Union minősítés szerint feltétel a 4 csillagos színvonal, továbbá a LEED Silver minősítésnek való megfelelés. A tervezési területe 5 937 négyzetméter, míg az épület bruttó szintterülete 3834 négyzetméter.
A Markettel tavaly december 29-én kötött szerződést az egyházmegye. | Több mint 3 milliárd forintból épít szállodát a Szeged-Csanádi Egyházmegye | Ameghívásos közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő Szeged-Csanádi Egyházmegye közölte az uniós közbeszerzési közlönyben. A szegedi szálloda földszintes, plusz 2 emeletes lesz, mindössze 50 szobával és kertkapcsolattal. A Hotel Stars Union minősítés szerint feltétel a 4 csillagos színvonal, továbbá a LEED Silver minősítésnek való megfelelés. A tervezési területe 5 937 négyzetméter, míg az épület bruttó szintterülete 3834 négyzetméter. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/szeged-csanadi-egyhazmegye-market-szalloda.743752.html | 2022-01-10 12:23:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az idei évtől megváltozik a kötelező kamarai hozzájárulás beszedése. Már nem a területi kamarákhoz kell a vállalkozóknak befizetniük az 5000 forintot, legkésőbb március 31-ig, hanem központilag a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (MKIK), egy a Gránit Banknál vezetett számlára. Mint a Klubrádió először lehozta, az a Gránit Bank gyűjtheti be tehát a kamarai hozzájárulásokat, amelynek többségi tulajdonosa Tiborcz István, a miniszterelnök veje lett nemrégiben. A kamarai hozzájárulás összege durván 3 milliárd forintot tehet ki egyébként, mintegy 600 ezer vállalkozóval számolva.
Megnéztük, a területi kamarák bankszámlaszámlalistáját, és összevetettük az MNB listájával, amiből az derült ki, hogy a 23 szervezet közül egyik sem vezeti a számláját a Gránit Banknál. Vagyis eddig a kamarai hozzájárulásból semennyi nem folyt be a Gránit Bankhoz, de most, hogy a Parragh László vezette MKIK-hoz kell érkezniük a befizetéseknek, az 5000 forintok mind a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő pénzintézetnél fognak landolni.
A törvényjavaslatot, amivel központosítani kívánta a kormány a kamarai hozzájárulás beszedését, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavaly márciusban nyújtotta be. Az eredeti indoklás szerint erre a források hatékonyabb felhasználása érdekében van szükség, hiszen amennyiben a kamarai hozzájárulások egységesen a Magyar Kereskedelemi és Iparkamarához folynak be, mód nyílik azon régiók fejlesztésére, forráshoz juttatására is, melyek jelenleg forráshiányosak.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara márciusi felmérése szerint a válaszadók 84 százaléka nem értett egyet azzal, hogy módosítsák a gazdasági kamarákról szóló törvényt úgy, hogy az 5000 forintos kamarai hozzájárulás beszedése és újraosztása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatáskörébe kerüljön.
A gazdálkodó szervezetek akkor úgy nyilatkoztak: fontosnak tartják, hogy az általuk befizetett kamarai hozzájárulási díjat helyben, a területi kamaráknál használják fel és azt ne a Parragh László vezette MKIK ossza el. Úgy látszik, ez a kérés meghallgattatott, abban ugyanis nincs változás, hogy a beszedett kamarai hozzájárulások 90 százaléka továbbra is a területi kamarákat illeti meg, úgy, ahogyan eddig is. Csak eddig a területi kamarák utalták át a díj 10 százalékát a központnak, most a 90 százalékot utalja a központ.
A vállalkozásoknak azt érdemes még tudniuk, hogy akiknek a korábbi évekről tartozásuk van, azokat az 5000 forintokat továbbra is a területileg illetékes kamarákhoz kell utalniuk. Csak a 2022-től esedékes kamarai hozzájárulásokat kell az MKIK Gránit Banknál vezetett számlájára küldeni. | Központosították a kamarai hozzájárulás beszedését: Tiborcz István bankjába kell utalni a pénzt | Az idei évtől megváltozik a kötelező kamarai hozzájárulás beszedése. Már nem a területi kamarákhoz kell a vállalkozóknak befizetniük az 5000 forintot, legkésőbb március 31-ig, hanem központilag a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (MKIK), egy a Gránit Banknál vezetett számlára. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/01/05/kamarai-hozzajarulas-mkik-kozpontositas-granit-bank-tiborcz-istvan-parragh-laszlo/ | 2022-01-05 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2022. január 11. – 12:41
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke a Miskoci Egyetemmel kötött együttműködési szerződés aláírásakor 2016. január 13-án – Fotó: Miskolci Egyetem
433
A hazai végrehajtói rendszert 2015-ben alakította át a kormány. A végrehajtók emlékei szerint a kinevezések, a helyettesítések, a szükséges képzettség megszerzése, a végrehajtókkal kapcsolatos tévés és brosúrás ismeretterjesztés, továbbá az informatika körül már szinte az új rendszer hajnalán furcsaságok jelentkeztek.
Hetek óta élénk beszédtéma a közéletben Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökének letartóztatása, illetve Völner Pálnak, a végrehajtók közvetlen kormányzati felügyeletét ellátó államtitkárnak a meggyanúsítása.
Az MBVK honlapján továbbra is az látható, hogy a régi vezetés irányítja a kart, és mint azt többen is elmesélték a Telexnek, ez még akkor is zavaró számukra, ha tudják, hogy gyökeresen, egyik napról a másikra nem lehet mindent megváltoztatni, egy tisztújításnak megvannak a szabályossági követelményei. De azért így is nonszensznek tartják, hogy a régóta kiépült korrupt szisztéma még nem indukált a karban személyi változásokat.
A malmok lassan őrölnek
Mint hallottuk, a kar továbbra sem reagál a kialakult helyzetre, és a nulla hivatalos kommunikáció miatt el is indult a suttogó propaganda, amely szerint a „Gyuri (Schadl György – a szerk.) hamar, már április előtt kint lesz, majd minden működik tovább”. Más azonban azt várja, hogy lassan lemond az elnök. Mint hallottuk, erre azért lenne szükség, mert hivatalosan amúgy elég nehezen „állna be magától ez a változás”.
Ha valaki bűncselekmény gyanúsítottja, nem feltétlenül jelenti azt, hogy megszűnik a végrehajtói státusza, ez függ az adott cselekmény büntethetőségi tételétől is, de lehet, hogy csak felfüggesztést von maga után, azaz a végrehajtói szolgálat szüneteltetését. Ha egy naptári évben a végrehajtónak 90-nél több az úgynevezett távolléti napja, akkor szintén megállapítják a végrehajtói szolgálat szüneteltetését, de csak 275 napnál szűnik meg teljesen a szolgálat.
2021-ben ez bőven nem állt fenn, Schadl Györgyöt november elején tartóztatták le a Liszt Ferenc repülőtéren, vagyis a 2021-es évben nem esett így ki 90 nap, 2022-ben is csak elég későn állna be a végrehajtói szolgálat megszűnése.
Egy pillanatra érezzük át egy végrehajtó dilemmáit. Ő tudja, hogy a jelenlegi vezetők nem fognak maguktól lemondani, hiszen azzal elismernék, hogy vaj van a fülük mögött – ha pedig tisztességesek, akkor miért kéne lemondaniuk? De ha lenne is egy új választás, ha a végrehajtók fele mostanában lett kinevezve (akár fizetett ezért, akár nem), akkor ők vajon egy új rezsimet vagy egy régi rezsimet támogatnak majd? Hogy lesz így megújulás?
Sok információ
A Telex mindenesetre azt tapasztalta a korábbi cikkeink (itt, itt és itt) nyomán kapott megkeresésekből, hogy van egy kör, amelyik mindenáron teljes reformot szeretne, nagyon fél, hogy a gyökeres változás elmarad. Vannak, akik inkább nyugtatnák a közvéleményt, azt hangsúlyozzák, hogy a végrehajtók egymást „vámolták” meg, és nem az adósokat károsították.
És természetesen ilyen helyzetben azok is jelentkeztek, akiknek az elmúlt években voltak panaszaik végrehajtások, illetve végre nem hajtások miatt. Ez is teljesen érthető, nehezebben fogadja el az a korábbi helyzeteket, akiknek végrehajtókkal volt konfliktusa, ha világossá válik, hogy mennyire korrupt volt a rendszer, az régi sebeket tép fel.
Régóta jelen volt a sok „okosság”
A végrehajtók sokféle visszaélési elemet vagy legalábbis olyan témát mesélnek el, ami felvetette ennek gyanúját. Ezek közül a legismertebb az új területi kinevezések áruba bocsátása volt, vagyis az a korrupciós rendszer, amelyet a Legfőbb Ügyészség a Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését indítványozó kikérőjében is leírt, de ahogy többen is mesélik, a rendőrség a titkos megfigyelések alapján még bőven tudna mást is megpiszkálni.
Mint hallottuk, a végrehajtói mezőny eléggé kettészakadt. Aki benne volt a rendszerben,
„gyakran járt el a mi Gyurinkkal meginni egy jó kávét”,
annak aranyélete volt – érzékeltette egy forrásunk a korábbi rendszer hangulatát.
Az ilyen végrehajtó ugyanis sok központi segítséget kapott, például az ellenőrzések egyszerűsítése vagy a végrehajtók nagy riadalma, a jogászi végzettség megszerzésének előírása idején.
Aki viszont kívül volt a rendszeren, főleg, ha amúgy egy jobb körzetben dolgozott, annak már kevésbé volt egyszerű az élete, ő inkább számíthatott „nyomasztásra”.
„Nem mindegy, hogy egy ellenőrzés során nagyjából annyi a dolgod, hogy kitöltesz egy űrlapot, vagy tényleg kiszáll pár ellenőr és mindenbe belenéznek.”
Forrásainktól kaptunk jó pár hivatalos dokumentumot, jegyzőkönyveket is a székházban tartott választmányi bizottsági ülésekről, a tagságnak kiküldött elnöki levelekből. Természetesen ezek nem tartalmaznak semmilyen utalást korrupciós mechanizmusokra, viszont remekül visszatükrözik azokat a kérdéseket és átalakításokat, amelyek az elmúlt hat évben, Schadl György elnöksége alatt a leginkább foglalkoztatták a szakmát, és amelyben a kar elnöke, a hivatal és a felügyelő politikus felelőssége is felmerül majd. A „nyomasztásokra” mindjárt kitérünk, de előbb helyezzük kontextusba a Schadl György-féle végrehajtói időszakot!
A nagy reform
A történetünk kezdetén, 2015 elején a bírósági végrehajtást az 1994. évi LIII. (Vht.) törvény szabályozta, a szakma vezető szerve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara volt. A korábbi végrehajtói működésben is voltak anomáliák, elsősorban a devizahitelesek súlyos nehézségei, a meg nem fizetett tartozások végrehajtása idején erősödött fel a népharag a végrehajtók ellen.
2015-ben aztán gyökeres reformoknak futott neki Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter, Répássy Róbert államtitkár és Szekér Judit miniszteri biztos. Trócsányi teljesen új szabályozást nyújtott be.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 2015. augusztus 31-én megszűnt, a jogutódja 2015. szeptember 1-től a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar (MBVK) lett.
A kar (amelyet a végrehajtók és helyetteseik alkottak) 2015. szeptember 30-án tartotta tisztújító közgyűlését, itt lett először elnök Schadl György, az alelnöke Lukács Tamás, az elnökségi adminisztrációt Kovássy Szabolcs vezette, míg a hivatalt Petrik Béla.
Akkor a Jogászvilág azt írta, hogy a hivatal vezetője és az elnökség munkájuk során szoros együttműködésre törekednek, kiemelt céljuk a szakmával szembeni közbizalom megerősítése.
Az MBVK hivatalának vezetőjét az igazságügyi miniszter nevezi ki 7 évre, 2019 decemberében Takács Katalin lett a hivatalvezető.
Képesítés
A szabályozás kimondta, hogy amennyiben a végrehajtó 2022. december 31. napjáig nem szerez jogi végzettséget, a végrehajtói szolgálata megszűnik, de annak, aki szerette volna megtartani a praxisát, még végrehajtói szakvizsgát is kellett tennie.
A végrehajtók kinevezése immár csak meghatározott időre (7 évre) szólt, utána csak az maradhatott a körzetében, akivel szemben nem merült fel súlyos fegyelmi ügy, vagy aki azt újra megpályázta, Egy-egy jó körzet potenciális elvesztésének így több oka is lehetett, az, ha valaki nem tanult, illetve az is, ha valaki megbukott egy ellenőrzésen.
Forrásaink szerint az ügyeskedés már ettől a pillanattól elindult. Volt például egy nagyon érdekes kérdés: ha valakiről látszott, hogy már biztosan nem szerezheti meg 2022 végéig a diplomáját, attól vajon elvehető-e korábban is a praxisa?
A tanulmányi csavarok
A képzési feladatoktól sokan megrettentek, de
„Gyuri nagyon ügyesnek bizonyult, képzési helyekkel létesített kapcsolatot, előadásokat, képzéseket szervezett, ahol a jogász előadókat nagyon jól megfizette a MBVK, de még gimnáziumi kapcsolatot is szerzett”
– hallottuk.
Magáról ugyan nyilván senki nem állítja, hogy könnyített úton szerzett volna diplomát, de arról, hogy kinek melyik ismert professzor írta a diplomáját, vagy hogy vette az „Ecserin” a papírjait, sok legendát hallottunk.
„Tényleg volt minden. Akadt közöttünk, aki könnyen tanult, de volt aki karosszérialakatosból lett végrehajtó. Akadt, aki feladta, más nagyon szenvedett, de bebiflázta a latin szavakat, és letette a vizsgát. Még az Alkotmánybírósághoz (AB) is fordultunk, hogy az egyetemi végzettség csak az új végrehajtókra vonatkozzon, de az AB kimondta, hogy jogszerű volt az előírás.”
Volt, aki már csak néhány évre optimalizált, beiratkozott valahová, halasztott, egy-egy könnyű vizsgát letett, például a kriminalisztikát. Nagyobb vita abból támadt, hogy bizonyos végrehajtókat azért mentettek fel, mert az egyetemük deklarálta, hogy a tanulmányi állapotuk szerint 2022. december 31-ig már nincs esélyük a diplomaszerzésre.
Ahogy írtuk, elindult a jogászkodás, hogy ezért vajon kitehető-e már 2022 vége előtt valaki a praxisából. Ez rögtön feszültséget generált, mert már akkor azt pletykálták, hogy akinek jó körzete volt, azt inkább elzavarnák. Még olyan ügyes végrehajtó is akadt, aki előre megírta az egyetemének, hogy az ő tanulmányi előmenetele személyes adat, nem adható ki. Őt nem is lehetett felmenteni.
A körzetek felmérése
Az MBVK-nál a mindennapos ügyeket ugyan nem az elnökség, hanem „a hivatal” vezette, a hivatali szerv vezetőjét az igazságügyért felelős miniszter nevezte ki 7 évre. A vezető a miniszternek tartozott beszámolási kötelezettséggel.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy miképpen süllyedt egyre mélyebbre a kar, de mint hallottuk, a képzések megszervezése után nagyon hamar elindult a Fidesz-közeli üzletemberek, médiák kitömése pénzzel, ahogyan nagyon gyorsan megindult az egyes végrehajtói körzetek beárazása is.
A céginformációs rendszer vagy egyes pletykák szerint a végrehajtó szakma belső informatikai rendszere alapján meg lehetett becsülni, hogy egy-egy körzet mekkora jövedelmet generálhat, ez az ismeret segített beárazni egy-egy területet. Ha aztán valahol egy mohó végrehajtó és az őt támogató vezetés üresedést látott, áruba lehetett bocsátani a területet.
Az állandó helyettesítés
Mint a végrehajtók elmesélték, nemcsak a területek kiosztása volt „buli”, de talán még nagyobb volt a játéktér az állandó helyettesítéseknél. Azzal is növelhette ugyanis az adott bizalmi végrehajtó a jövedelmét, hogy egy másik körzetben állandó helyettesi pozíciót szerzett.
Állítólag voltak, akik még azt is tudták, hogy mi a vetés és mi az aratás időszaka, vagyis hogy melyik körzetben tartanak a zsírosabb árverések a munkásabb, előkészítő szakaszban, és melyikben ott, ahol már a jutalék várható. Különösen pikáns eleme volt a rendszernek, ha más kapta a munkát, de más a termést.
Összefonódások
Az informatikai rendszer és az abban fellelhető adatvagyon is hihetetlen értékkel bírt. Örök vita volt a tagság között, hogy vajon a központ mennyire látja a végpontok adatait, mennyire néz azokba bele.
„Hatósági tevékenységet folytatunk, nagyon fontos az adatbiztonság”
– állította egy forrásunk.
Más azonban a kockázatokat hangsúlyozza:
„Képzeljük el, ha egy társszakma, például egy követeléskezelő látja, hogy miképpen állnak a végrehajtások, ez teljesen más tárgyalási pozícióba helyezi, ha meg kíván szerezni egy követeléscsomagot, vagy akár meg szeretne vásárolni egyetlen nagyobb követelést.”
A baráti költések és a tévéhirdetések
Említettük, hogy az is zavart egyeseket, hogy már a kar felállása utáni első teljes évben megindult a pénzkiáramlás egyes a kormány vagy állami cégek által is gyakran foglalkoztatott vállalkozások felé. Bár a végrehajtói közösségben már korábban is történtek arra kísérletek, hogy valamiképpen a társadalomnak megmagyarázzák a végrehajtást, az talán túlzás, hogy népszerűsítsék, de legalább megpróbálják megértetni a folyamatokat, hogy a nagyon rossz megítélésen javítsanak, de 2016–2017-ben ez a tevékenység új szintre lépett.
Az Átlátszónak is feltűnt a nagy költés, ezért 2016 novemberében bejelentette, hogy pert indít az MBVK gazdálkodási adataiért. Az MBVK-nak nagyon nem akaródzott kiadni azt, hogy mire költi a pénzét, azzal érvelt, hogy ő nem lát el közfeladatot, ám a pert egy évvel később mégis megnyerte az Átlátszó.
A bíróság döntése nyomán végül az MBVK-nak ki kellett adnia a gazdálkodási adatait: kiderült, hogy 2016-ban 1,45 milliárd, 2017-ben újabb 800 millió forintot költött tájékoztató kampányokra, tévére, postaládába bedobott brosúrára a kar. Elsősorban egy Magno Studio Kft. nevű cégnél, amely később feltűnően népszerű lett a NER megrendelőinél, illetve a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Lounge-csoportnál, de a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is írt tanulmányt az MBVK-nak – igaz, az első két megrendelőhöz képest töredékösszegért.
A tagság úgy tudta, hogy ezzel a kar „megadta a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené”.
Az informatika
A különböző dokumentumokból kitűnik, hogy az MBVK visszatérő problémája volt, hogy miként lehetne úgy modernizálni az informatikai rendszereket, hogy azzal a végrehajtókra ne háruljon túl nagy feladat, például adatmigrációt igénylő teher.
Az informatikáról azt hallottuk, hogy az is egy olyan típusú költség, amit a végrehajtók szakértelem híján nehezen becsülnek meg, de annak, aki jól használja, létfontosságú. A szakemberek szerint bármennyire transzparens egy informatikai rendszer, buhera mindig lehet benne.
Például többen is említettek egy ismert árverési vizsgálatot. Képzeljük el azt, hogy csörgedeznek az árverésre az ajánlatok, de a beadás előtti öt percben nem elérhető a rendszer. Annak, aki ezt az árverést megtámadja, lehet azzal válaszolni, hogy a rendelkezésre álló idő 99,6 százalékában elérhető volt a felület, vagyis bőven szabályos volt az árverés.
Igaz, csak éppen a kulcsfontosságú időszakban nem, amikor mindenki beadta volna a végső ajánlatát. A rendszer ugyanis a finisben lefagyott, de az árverés érvényes volt. A központi vizsgálat azt állapította meg, hogy szándékosan senki nem nyúlt bele a rendszerbe. Most elterjedt egy pletyka, hogy egy lehallgatási jegyzőkönyv alapján mégis lehetett valami, de azt majd csak később fogjuk megtudni, hogy tényleg újra kinyílik-e ez az ügy.
Ami jól működött
Abban azonban állítólag nagyon korrekt volt az MBVK rendszere, hogy amennyiben a győztes nem vitte el a portékát, akkor azt nem kaphatta meg a második, hanem meg kellett ismételni az eljárást.
Miről szól ez a szabály? Van olyan állami hivatal, ahol olyan trükköt is lehet alkalmazni, hogy rögtön a pályázati idő elején valaki bead egy 100-at érő vagyontárgyra 50-en ajánlatot, majd egy másik 200-on.
A reális vevők innen leállnak, mert magasnak vélik az árat, ők már nem pályáznak, ám ha végül a 200-as ajánlattevő eltűnik, akkor őt csak kizárják, de nem ismétlik meg az eljárást, az 50-es ajánlat tud nyerni.
Ellenőrzések, tisztújítás
Visszatérő vád, hogy szelektíven történt a végrehajtók ellenőrzése. Ez is éveken át nyúló vita volt, miért jó vagy rossz, ha a minisztérium ellenőriz, miért jobb, ha képzett végrehajtók ellenőriznek, hányan, milyen összetételben menjenek.
Azt sejtik, akik szerint korrupt volt a rendszer, hogy aki fizetett, azt békén hagyták, akit ki akartak túrni, ott próbáltak hibát találni az ellenőrök.
Az egyik végrehajtó ennek kapcsán megjegyezte nekünk, hogy azért az utólagos hangoskodás mellett vegyük figyelembe, hogy 2019. szeptember 13-án a teljes vezetést újra megválasztották, most már okos mindenki, de amikor lehetett, más nem indult, nem volt ellenjelölt.
Big picture
Egy, a végrehajtóktól független jogász forrásunk vállalkozott némi áttekintésre, a következőkben alapvetően az ő gondolatait használjuk.
Adott három szakma a jogrendszeren belül, a végrehajtók, a felszámolók és a közjegyzők, amelyeket 5-10 éve még nagyon hasonló, hálózatos, területi, illetve kiosztásos rendszerben, visszaélésszerű gyakorlatok jellemeztek. Ám a területek társadalmi megítélése teljesen eltérő.
A közjegyzőkről mindenki elfogadja, hogy „maszekok”, csak annyit hallunk, hogy drágák, de nem szokás az állami rendszer visszaállítását követelni.
A felszámolóknál voltak a legnagyobb bulik, vagyis a legtöbb pénz, de ez a rendszer az elmúlt években már tisztábban működött, a korábbi hálózatos rendszer legerősebb figuráit ki lehetett ütni a nyeregből.
A végrehajtói rendszer működésével azonban ezekben a napokban szembesül a társadalom, a balhék hallatán megint felmerült a szakma államosítása is.
Vicces elemként meséli a forrásunk, hogy egy időben a neves jogászról, Cházár Andrásról elnevezett utcában működött a fenti három ágból kettőnek is a formális, illetve az informális központja, mert az MBVK a Cházár András utca 13.-ban, a felszámolói szféra akkori legfontosabb cége, a Mátraholding pedig a Cházár András utca 9.-ben működött.
„Az elképzelhetetlen autópark és az adósok, de talán még inkább a hitelezők sérelmei elég éles kontrasztban álltak.”
A probléma azért nagyon összetett, és vélhetően ezért is rosszabb a végrehajtók megítélése, mint például a közjegyzőké, mert a végrehajtók a gazdaságban az állami erőszak-monopólium egyfajta megtestesítői.
„A végrehajtót, ahogy a rendőrt, a vámost, az ellenőrt, de még a házmestert sem szokás nagyon szeretni.”
Ez sosem szimpatikus szerep, de most azért különösen extrém a helyzet, mert a társadalom látja, hogy egy összefonódó végrehajtói-politikusi kör épült rá a szervezetre, és bár már megbukott az MBVK elnöke, illetve a kormányzatban is a végrehajtói szakma felelőse, de az MBVK szótlansága a társadalom felé rossz üzenet, mert a tisztességes végrehajtókra is ráég. És persze azt is mindenki tudja, hogy a rendszert nem csak egy-két ember működtette.
Partnereinktől | Mit észleltek a végrehajtók a rendszer működéséből, és meddig marad Schadl György az elnökük? | A hazai végrehajtói rendszert 2015-ben alakította át a kormány. A végrehajtók emlékei szerint a kinevezések, a helyettesítések, a szükséges képzettség megszerzése, a végrehajtókkal kapcsolatos tévés és brosúrás ismeretterjesztés, továbbá az informatika körül már szinte az új rendszer hajnalán furcsaságok jelentkeztek. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/01/11/volner-pal-schadl-gyorgy-vegrehajto | 2022-01-11 15:09:00 | true | null | null | Telex |
2022. január 9. – 09:32
A Völner-ügy az ellenzék gyengeségét, a Városháza el nem adása körüli történet pedig a fideszes politikai- és propagandagépezet erejét mutatta meg. A Telex Magyarázó legújabb részében mutatunk négy kulcsügyet 2021-ből, amelyek meghatározóak lehetnek a következő hónapok kampányában is.
Ha fontosnak tartja a munkánkat, és szeretne több ilyen videót látni, akkor kattintson ide, és támogassa a Telexet!
Partnereinktől | A Völner- és Városháza-ügyek megmutatták, miben erős a Fidesz, és miben gyenge az ellenzék | Meghatározó botrányok és átrendeződések a kampány előtt. A Völner-ügy az ellenzék gyengeségét, a Városháza el nem adása körüli történet pedig a fideszes politikai- és propagandagépezet erejét mutatta meg. A Telex Magyarázó legújabb részében mutatunk négy kulcsügyet 2021-ből, amelyek meghatározóak lehetnek a következő hónapok kampányában is. Videó. | null | 1 | https://telex.hu/video/2022/01/09/volner-varoshaza-pegasus-elovalasztas-kormany-ellenzek-kampany | 2022-01-09 15:30:00 | true | null | null | Telex |
December 24-én újra meghirdették a Fertői közbeszerzést, amit előzőleg maga a kiíró Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vont vissza, miután a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a kiírás megsemmisítését kérve. A mostani közbeszerzési kiírásban viszont még a környezetvédelmi engedélyekben szereplő adatoknál is nagyobb méretek vannak megadva bizonyos elemekre, sőt, olyan épületek is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nincs engedélye az állami cégnek, írja közleményében a Greenpeace. A beruházás ellen a Magyar Tudományos Akadémia testülete is felszólalt.
De nézzük az eseményeket sorjában. A Fertő tó magyar oldalára, a Fertő–Hanság Nemzeti Park UNESCO Világörökségi terület magánterületén, Natura 2000 területen, 60 hektáron terveztek egy beruházást. A kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánított állami beruházásra 2019-ben 32 milliárd forintot irányzott elő a kormány.
Mit építenének?
Egy 100 szobás, 4 csillagos szállodát,
fedett sportkomplexumot,
880 járművet befogadó parkolót,
többszintes látogatóközpontot,
motelt,
apartmanházat,
kempinget és
850 vitorlás és 400 evezős csónak befogadását biztosító kikötőt.
A kivitelező Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft., 2021 tavaszára a parton már mindent letaroltak, a vizes élőhelyen munkagépek dolgoztak, kövekkel töltötték fel a partszakaszt. A hatvanas évek óta itt álló cölöpházak többségét pedig a bíróság ítéletét meg sem várva, tűzveszélyre hivatkozva a tulajdonosok saját költségére lebontatták, 20 millió forintos bontási költséget számlázva ki.
A beruházás ellen 2020 szeptemberében 73 civil szervezet közös nyilatkozatban tiltakozott, majd a Balaton, a Fertő tó, a Velencei-tó és a tatai Öreg-tó védelmében összefogva megalapították a Nagy Tavak Koalíciót, azt hangsúlyozva, hogy ezek a természeti értékek nem áldozhatók fel rövid távú, kevesek érdekeit kiszolgáló turisztikai, vagy gazdasági szempontok miatt.
A Greenpeace 2021 áprilisban a Győri Törvényszékhez fordult, hogy megállítsa a Fertőrákosnál elkezdődött gigaberuházást. Augusztusban Leonore Gewessler, a zöldpárti osztrák környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy a magyar kormányhoz, konkrétan Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez fordul, hogy a környezeti hatásvizsgálatokba vonják be az osztrák hatóságokat is, mivel a projektnek határokon átnyúló hatásai vannak, ezért kétoldalú szakértői csoport felállítását javasolta.
November végén elején gyorsított eljárásban kezdték keresni a kivitelezőt. A sietség hivatalos indoklása egészen parádésra sikeredett:
ha valamely részterületen a munkavégzés időlegesen, akár egy-két hétre is szünetel, azt az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi.
A kiírás határideje 2021. december 17. lett volna, azonban a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a kiírás megsemmisítését kérve, ám a bizottság döntését meg sem várva másnap maga a kiíró Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. visszavonta azt.
Az ügyben decemberben az MTA is a beruházás leállítását kérte, a Biológiai Tudományok Osztálya vélekedése szerint természetvédelmi területen nem engedhető meg egy ekkora volumenű beruházás, ami egyébként a jövő generáció természethez és egészséges környezethez való jogát is veszélyezteti.
„Ezért kérjük a tervezett túlzó és a helyhez méltatlan beruházás leállítását, és egy, a 21. századi követelményeknek megfelelő, szelíd, ökologikus rekreációs fejlesztéssel való lecserélését.”
A kiírás azonban 2021. december 24-re – szentestére – újra megjelent az uniós közbeszerzési közlönyben. Az ebben megadott adatok ráadásul jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel, a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig egyáltalán nincs is engedélye az állami cégnek, írja a Greenpeace. Ráadásul addig, amíg a Greenpeace által a környezetvédelmi engedélyek ügyében indított bírósági eljárás le nem zárul, egyáltalán nem is lehetne közbeszerzési eljárást indítani.
Mindezek miatt a Greenpeace ismét a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult,
azt kérve a testülettől, hogy állapítsa meg a közbeszerzési kiírás jogellenességét, és ennek alapján nyilvánítsa érvénytelennek, és kötelezze az ajánlatkérőt a felhívás visszavonására.
A helyi civilek által, a Fertő tó megmentéséért indított magyar nyelvű petíciót, és annak német nyelvű változatát is eddig 25-25 ezren írták alá. | Szenteste írták ki újra a Fertői közbeszerzést, még az engedélyezettnél is nagyobbat akarnak építeni | December 24-én újra meghirdették a Fertői közbeszerzést, amit előzőleg maga a kiíró Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vont vissza, miután a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a kiírás megsemmisítését kérve. A mostani közbeszerzési kiírásban viszont még a környezetvédelmi engedélyekben szereplő adatoknál is nagyobb méretek vannak megadva bizonyos elemekre, sőt, olyan épületek is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nincs engedélye az állami cégnek, írja közleményében a Greenpeace. A beruházás ellen a Magyar Tudományos Akadémia testülete is felszólalt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/05/ferto-greenpeace-kozbeszerzes-fertoi-mta | 2022-01-05 15:38:00 | true | null | null | Telex |
December 27-én és 28-án több rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben, amelyek szerint a kormány a gödi iparterület bővítéséről és újabb ipari beruházásokról döntött. Az Egyes energetikai tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 787/2021. (XII. 27.) számú rendelet szerint újabb területeket sajátítanak ki az M2-es autóút gödi lehajtója mellett egy 400/132 Kv-os transzformátor állomás létesítése céljából. Erre a gödi iparterület áramellátása miatt kerül sor, amelyre a kormány eredetileg 22,5 milliárd forintot szánt, majd az összeget 30,2 milliárdra emelte.
Az Alsógödön élőket viszont leginkább egy másik tervezett transzformátorállomás fogja zavarni, az ugyanis csupán 4-500 méterre lesz a lakóházaktól.
A környéken lakó több ezer embert már eleve sújtja a gyár folyamatos zajszennyezése, a zajt pedig az új transzformátorállomás megépülésén kívül tovább fogja növelni a Samsungot kiszolgáló többsávos autóút forgalma is. Az engedélyeket kiadó hatóságok szerint viszont az új utaknak éppúgy nem lesz jelentős környezeti hatása, mint a Samsung már meglévő és most épülő gigaüzemeinek.
Ezért is keltett meghökkenést, hogy egy december 28-ai kormányrendelet szerint
újabb „környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú építmények” helyezhetők el a gazdasági övezetben.
Igaz, ezek a várostól távolabb, az M2-es autóút túloldalán kijelölt ipari parkban létesülnek. De hogy milyen jelentős környezeti hatású létesítményekről lehet szó, ha még a Samsung több ezer tonna veszélyes anyagot használó, felső küszöbértékű üzemeit sem tekinti a hatóság jelentős környezeti hatású beruházásnak, az nem derül ki a rendeletből.
A Belügyminisztérium által kiadott, közadatigénylésünk nyomán megkapott támogatói okirat sem ad információt erről, csupán az iparterület kialakítására Pest megyének adott 1,7 milliárdos összeget tartalmazza. Viszont a most kiadott rendelet az ipari parkban engedélyezhető épületek közt a munkásszállást is megemlíti, nyilván nem ok nélkül. Emellett néhány további „aprósággal” is megkönnyítette a kormány a gödi különleges gazdasági övezetben zajló további építkezéseket:
a Samsung-gyár területén 10 százalékkal megemelték a beépítési arányt, és az új ipari park kedvéért kivágnak egy 8300 négyzetméteres erdőt.
Igaz, emellett fásítást is előírtak a területre.
Balogh Csaba polgármester december 30-én posztolt ezekről a módosításokról a közösségi oldalán. Megjegyezve, hogy őt ezekről a változtatásokról előzetesen nem tájékoztatták, és csak a Magyar Közlönyből értesült Göd területének újabb megcsonkításáról.
Se tűzvédelem, se iparbiztonság
Az iparterület bővítésénél azonban aggasztóbb, ami a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közadatigénylésünkre küldött válaszából kiderült.
A katasztrófavédelmi hatóság határozata szerint ugyanis azokban az új gyáregységekben, ahol hiányoztak a működéshez szükséges tűzjelző és tűzoltó berendezések, még nem folyhatott volna gyártás. A Váci Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2021 februárjában tartott helyszíni ellenőrzése szerint az újonnan épült gyáregységekben – több mint 100 ezer négyzetméteren –
anélkül folyt a veszélyes anyagok raktározása és az akkumulátorok gyártása, hogy azt a katasztrófavédelmi hatóság engedélyezte volna.
Ezért 2021 márciusában a katasztrófavédelmi hatóság ismételten megtiltotta az újonnan épült üzemegységek használatát. Ám hiába: a katasztrófavédelmi hatóság tiltásának a Samsung nem tett eleget és tovább folytatta a veszélyes anyagokkal való gyártást és raktározást azokban az üzemrészekben, amelyek nem voltak megfelelő tűzvédelemmel ellátva. Ahogy azt korábbi cikkeinkben megírtuk, a működéstől eltiltott zónákban folyó termelés miatt két alkalommal, májusban és augusztusban egymillió forintos bírságot szabott ki a cégre az építésfelügyelet hatóság.
Samsung-gyár: a tiltás és büntetés ellenére, engedélyek nélkül folyt a gyártás | atlatszo.hu
„A Pest megyei Kormányhivatalnak megküldött levelében foglaltakra válaszul tájékoztatom, hogy építésügyi hatáskörben a Göd 056. hrsz.-ú ingatlanon álló akkumulátorgyártó üzem főépületében hatósági engedély nélkül használatba vett B és C zóna használata és a G és K zóna használata megtiltásra került.
A Samsung újonnan létesített gyáregységei közül azonban továbbra sem rendelkezik mindegyik katasztrófavédelmi engedéllyel, mert továbbra sem mindenhol igazolták a tűzjelző és tűzoltó rendszerek megfelelőségét. A legújabb, 2021. december 16-án kiadott határozat szerint az újonnan épült üzemegységek továbbra is csak korlátozottan használhatók: „az Iparbiztonsági hatóság megállapította, hogy az Üzemeltető a Meglévő üzemben nem minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény esetén teljesíti a Kat. 37. § b) bekezdésében meghatározott kötelezettségét, mely szerint minden intézkedést köteles megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére”.
A hatósági rendelkezéseket sorozatosan megsértő, a területén több ezer tonna veszélyes anyagot felhalmozó veszélyes üzemet azonban mindezek ellenére nem sújtják komolyabb szankciókkal – például bezáratással – a magyar hatóságok. Annak ellenére sem, hogy a gyárat a lakóövezetek közvetlen közelében építették fel.
Négyszeresére nőtt a szén-dioxid mennyisége
Az már csak „hab a tortán”, hogy a Samsung SDI a környezetvédelmi hatóság által megszabott feltételeket sem teljesíti. A gyár megnyitása, azaz 2018 óta állandó a zajszennyezés, amely a beruházás növekedésével már 39 gödi utcát érint. A környezetvédelmi hatóság mégsem vizsgálja ki a lakossági panaszokat, nem végez ellenőrzéseket és nem szankcionálja folyamatos zajhatárátlépést.
A lakók nem alszanak a zajtól, de legalább Mészáros cége milliárdos tendert nyert Gödön | atlatszo.hu
Dunakeszi önkormányzata hatmilliárd forintos keretmegállapodást kötött mélyépítési munkákra a Penta Általános Építőipari Korlátolt Felelősségű Társasággal. A cég a korábban Rogán Antal vezette V. kerületben is számos megbízást nyert el, de most sem lehet oka panaszra: ők végezhetik a Vörösmarty és a Podmaniczky tér felújítását is ugyanott 3,5 milliárd forintért.
A gyár által kibocsátott légszennyezést sem ellenőrzik folyamatosan. A Samsung által benyújtott, a légszennyező pontforrások éves ellenőrzése alapján megállapított 2020-as légszennyezési adatokat csak 2021 decemberében tette közzé az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR). Az adatok azért így is beszédesek:
jelentősen megnőtt az üvegházhatású gázok mennyisége Gödön, a szén-dioxid mennyisége például a 2019-es évhez képest a négyszeresére nőtt.
A felszín alatti vizek állapotáról azonban még ennyit sem lehet tudni.
Nem volt ellenőrzés
Az OKIR honlapján a Felszín alatti víz és kármentesítési adatok menüpontnál több mint egy éve az olvasható, hogy „az oldal fejlesztés alatt áll”. A Főváros Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak küldött adatigénylésünkre pedig nem kaptunk érdemi választ; a hatóság csak a vízjogi létesítési engedélyeket küldte meg, az általunk kért vizsgálati jegyzőkönyveket nem. Válaszukban ráadásul ilyen meglepő kijelentés is olvasható:
„a Samsung SDI Magyarország Zrt. által bejelentett objektív okok miatt 2019-ben és 2020-ban monitoring vizsgálatok nem történtek”.
Az adatok kiadásának megtagadása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.
Vízminőség? Engedélyek?
De nincsenek nyilvánossá tett adatok a Samsung vízellátása céljából újra működésbe állítandó kutak vízminőségéről sem. Korábban megírtuk, hogy az akkumulátorgyár és a további gödi ipari beruházások óriási vízigényének – napi 24 ezer köbméter ipari vízről van szó – biztosításához a Dunamenti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. rekonstruálja és újra működésbe állítja a 40 évvel ezelőtt súlyosan elszennyeződött Váci déli vízbázis kútjait. Emellett felszíni vízkivételi mű, új víz- és szennyvízhálózat, valamint új szennyvíztisztító telep is épül a Samsung érdekében.
Vác és Sződliget is vesztese lehet a gödi iparosítás gigantomán terveinek | atlatszo.hu
„Távlatosan kell gondolkodnunk, mert a gödi ipari parkba a Samsung mellett még további szereplők betelepülése is várható” – mondta el a műszaki igazgató. Mindezt megütközve hallgatták a fórum résztvevői, hiszen mind a Samsung bővítésére, mind a gödi különleges gazdasági övezetre vonatkozó tervek teljesen titkosak: az iparosítás mértékéről és arányairól szóló információkat elhallgatják az érintett lakosság elől.
A Vízmű honlapján olvasható tájékoztatás szerint a projekt 100%-os hazai költségvetési támogatásból, 32 milliárd forintért épül meg, a kivitelező pedig a DMRV-n kívül a Mészáros és Mészáros Kft. és az EuroAszfalt Kft lesz. A munkálatok pedig már meg is kezdődtek a vízbázis Sződliget területén lévő kútjai közelében, bár semmilyen építési tábla nem ad tájékoztatást arról, hogy ki és meddig végzi a munkálatokat. Az új vízelvezető csatornarendszer környezetvédelmi eljárása sem indult még meg, a szennyvízcsatorna megépítése sem kapott még engedélyt.
A korábban elszennyeződött vízbázis kármentesítéséről és a kutak rekonstrukciójáról ugyanakkor hiába kérdeztük többször is levélben a DMRV-t, nem kaptunk választ. A korábban lezárt kutakról a Vízmű honlapján az olvasható, hogy „a kutak vízminősége – a nitrogénformákat leszámítva – kielégíti az ivóvízzel szemben támasztott (201/2001. (X.25.) Korm. rendelet) követelményeket”. A vízminőségre vonatkozó adatok és a víziközmű munkálatok környezetvédelmi engedélyeinek nyilvánossá tétele ügyében adatigénylést nyújtottunk be a Dunamenti Regionális Vízműnek. Ha választ kapunk, azt ismertetni fogjuk.
Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön | atlatszo.hu
A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.
Címlapkép: Munkában a Samsung-gyár. A szén-dioxid mennyisége a 2019-es évhez képest a négyszeresére nőtt Gödön (forrás: a szerző felvétele) | 420 hektárra bővült a gödi „különleges gazdasági övezet”, még egy erdőt kivágnak | Újabb területeket vett el a kormány Gödtől a Samsung-beruházás érdekében. A december végén közzétett rendeletek szerint transzformátorállomás, munkásszálló és újabb, „jelentős környezeti hatású” létesítmény építhető a 420 hektárra kibővített különleges gazdasági övezetben. Emellett a Samsung-gyár területén 10 százalékkal megemelték a beépítési arányt, és az új ipari park kedvéért kivágnak egy 8300 négyzetméteres erdőt is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/01/04/420-hektarra-bovult-a-godi-kulonleges-gazdasagi-ovezet-meg-egy-erdot-kivagnak/ | 2022-01-04 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„M44 2×2 sávos gyorsforgalmi út Kecskemét (5 sz. főút)- Szentkirály közötti 32,3 km egybefüggő szakaszának megvalósítása, mely csatlakozik az építés alatt lévő Szentkirály-Lakitelek szakaszhoz” – erre írt ki közbeszerzést a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
Az uniós értesítőben olvasható tájékoztató szerint „szakmapolitikai döntés alapján az M8 gyorsforgalmi útként megtervezett Kecskemét-Nagykőrös szakaszt is M44 gyorsforgalmi útként kell forgalomba helyezni”. Az úton a tervezési sebesség 110 km/h, az 5 sz. főúthoz turbó körforgalmú csomóponttal csatlakozik, míg a 441 sz. főútnál különszintű csomópont lesz. Építenek egy egyszerű kétoldali pihenőhelyet, valamint összesen 14 darab műtárgyat, amelyek között van 2×2 forgalmi sávos gyorsforgalmi út átvezetését szolgáló olyan híd (vagy felüljáró vagy aluljáró), amelynek két közvetlen támasza közötti legnagyobb szabadnyílása 44,0 méter.
A kivitelezést 110 milliárd forintra becsülték, a Hódút Kft. 106 996 116 898 forintos ajánlatot adott, vagyis nettó 107 milliárdosat.
A beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott, az „Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés finanszírozására még nem rendelkezik támogatási szerződéssel”.
A kiírásra a Hódút mellett konzorciumban a DÖMPER Korlátolt Felelősségű Társaság, a Subterra – Raab Korlátolt Felelősségű Társaság és a Pannon-Doprastav Korlátolt Felelősségű Társaság, illetve a STRABAG Építő Kft. jelentkezett. A munkálatokhoz alvállalkozókat vesznek igénybe.
Szíjj László cégei nyerésben
A Hódút Kft. Szíjj László érdekeltsége. Az ő cégének luxusjachtján kaptuk rajta Szijjártó Péter külügyminisztert 2020 nyarán, amint épp az Adrián ringatózott. Bár sokáig nem lehetett tudni, kinek a tulajdonában van a 7 milliárd forint értékű Lady MRD, egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően több máltai offshore cég valódi tulajdonosainak kilétére is fény derült, így derült ki, hogy az Artemy és a Lady MRD nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László tiszakécskei nagyvállalkozó, jelenleg a 9. leggazdagabb magyar.
Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot | atlatszo.hu
A magyar külügyminiszter látszólag lázas munkával tölti az idei nyarat, elég csak meglátogatni Facebook oldalát hogy erről meggyőződjünk: irodai környezetben, öltönyben, mobiltelefonnal a kezében egyeztet a minszki helyzetről magasrangú külföldi politikusokkal, külügyminiszter kollégákkal az elmúlt napokban. Ehhez képest augusztus 16-án, vasárnap a Lady MRD-en, a Szíjj László tulajdonában lévő luxusjachton láttuk és fotóztuk a miniszter urat az Adrián, Horvátországban, Biograd Na Morutól 25 kilométerre délre, a Kornati-szigetek alatt, a szárazföldtől mintegy 15 kilométeres távolságra, családja körében, nyaralás közben.
Akkor azt is összegyűjtöttük, hogy a kormányközeli vállalkozó Duna Aszfalt Zrt.-je 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1 052 000 000 000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól, és eközben 7 Lady MRD-nyi, azaz hétmilliárd forintos luxusjachtnyi nyereséget termelt. A cég által elnyert megbízások 43,5 százalékát európai uniós támogatásokból finanszírozták.
Az elmúlt három évben több százmilliárd forintnyi uniós forrást használt, és 7 luxusjachtnyi profitot termelt Szíjj László cége | atlatszo.hu
A magyar külügyminisztert jachtoztató kormányközeli nagyvállalkozó Duna Aszfalt Kft-je 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1052.000.000.000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól, és eközben 7 Lady MRD-nyi, azaz hétmilliárd forintos luxusjachtnyi nyereséget termelt. A cég által elnyert megbízások 43,5 százalékát európai uniós támogatásokból finanszírozták. Összeszámoltuk és infografikákra tettük Szíjj László építőipari nagyvállalkozásának állami megrendeléseit az elmúlt három és fél évből.
A Duna Aszfalt Zrt. 2020-ban 175 milliárdos éves forgalom mellett 26 milliárd adózott eredményt ért el, míg a mostani közbeszerzés nyertese, a Hódút 38 milliárdos éves árbevétel mellett 3,8 milliárd nyereséget termelt. A Hódút tavaly 11 közpénzes megbízást kapott, ebből 10-et keretmegállapodás keretében.
Katus Eszter—Segesvári Csaba | 107 milliárdért építheti az M44-est Kecskemétig a Szijjártó Pétert jachtoztató nagyvállalkozó cége | A Szíjj László érdekeltségébe tartozó Hódút építheti meg az M44 Kecskemét-Szentkirály közötti szakaszát – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A 32,3 kilométeres úton 110 km/órával lehet majd haladni, és nettó 107 milliárd forintba kerül. Vagyis kilométerenként 3,3 milliárd forintért épült a gyorsforgalmi út. A Hódút évek óta sorra nyeri a közpénzes megbízásokat, de ennek nyilván semmi köze nincs ahhoz, hogy a végső tulajdonos luxusjachtján olykor vezető politikus(ok) is felbukkan(nak). | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/07/107-milliardert-epitheti-az-m44-est-kecskemetig-a-szijjarto-petert-jachtoztato-nagyvallalkozo-cege/ | 2022-01-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Sajtóközleményt adott ki január 5-én a Fővárosi Főügyészség, amely szerint nyomozást rendeltek el az igazságügyi miniszter feljelentése alapján.
A közleményben az áll, hogy Dr. Varga Judit nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést az ügyészségen, miután 2021. december 27-én valaki „Az ördög ügyvédje” elnevezésű közösségi oldalon valótlan állításokat tett a szexuális orientációjára vonatkozóan, valamint arról, hogy egy korrupciós ügyben közvetlenül érintett.
A sértett indítványozta, hogy a magánvádas eljárásban az ügyészség a vád képviseletét vegye át. A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a vádképviseletet átvette, és
a nyomozást nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt elrendelte,
amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg – áll a közleményben.
„Az internetes közösségi hálózaton létrehozott »Az ördög ügyvédje« elnevezésű profil felhasználásával kapcsolatos más bűncselekmény miatt a Fővárosi Főügyészség a közelmúltban vádat emelt. Az ugyanazon internetes profillal elkövetett újabb bűncselekmény esetében az ügyészség által történő vádképviselet eljárási, bizonyítási szempontból célszerű és indokolt” – szerepel továbbá a szövegben.
Ugyanezen a napon egy másik ügy lezárult: megszüntette ugyanis az eljárást a rendőrség az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben. A Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályának határozata szerint „a cselekmény nem bűncselekmény”.
A polgármester rokonai, barátai és üzletfelei – lerajzoltuk a „Győrt behálózó polipot” | atlatszo.hu
Borkai Zsolt viselt dolgairól néhány napja kezdett publikálni egy anonim blog: a nyilvánosságra került fotók tanúsága szerint Győr fideszes polgármestere tavaly szexpartin vett részt az Adrián Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, valamint Szabó Ervin üzletember társaságában. Cégnyilvántartási adatok szerint Győr fideszes polgármesterének fia több cégen keresztül kötődik apja útitársához: Rákosfalvy Zoltánnal közös vállalkozása is volt Borkai Ádámnak.
A 444.hu emlékeztet: „Borkai Zsolt yachtos szexbotrányának folyományaként bukkant elő újra az a 2012-es történet, mely szerint Borkai Zsolt, Győr polgármestere megsúgta bizalmasának és a jachtos szexfilm másik főszereplőjének, dr. Rákosfalvy Zoltánnak, hogy az Audi mely területen – az ipari parkkal határos ingatlanon – tervezi megépíteni új logisztikai központját. A sajtóbeszámolók szerint Rákosfalvy az információ birtokában 1,5 milliárd forintért felvásárolta az érintett ingatlanokat, hogy azokat az átminősítésük után, rövid időn belül már 7 milliárd forintért adja tovább.”
Feljelentés: elutasítva
Az ügybuzgóság dicséretes, egy jogállamban nyomozás indul, amennyiben felmerül egy vétség vagy bűncslekmény gyanúja. Ami sokkal inkább figyelemre méltó, az az, hogy ennél jóval megalapozottabb ügyekben mintha nem működne ilyen jól az állami igazságszolgáltatás.
Szeptemberben húsz olyan ügyet szedtünk össze, amelyekben évek óta látványosan nem történt semmi: így többek között a Öveges-program, a Híd a munka világába-program vagy a Microsoft licencvásárlások.
Elszabotált nyomozások: 20 fontos ügy, ami megakadt az ügyészségen | atlatszo.hu
A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt években azonban több olyan nagy ügy is volt, amelyben vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást „bűncselekmény hiányában”, vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni.
Több ügyben nem is indult nyomozás, vagy idő előtt lezárult. Az egyik ilyen a Budapest-Belgrád vasútvonal, amit a kormány 85 százalékban kínai hitelből, kínai cégekkel épít a jelen állás szerint körülbelül 700 milliárd forintból. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, ám a KNYF elutasította a feljelentést.
Ugyanez lett a sorsa a Demokratikus Koalíció feljelentésének is, amit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett a párt, miután a kormány a koronavírus-járvány első hulláma óta 16 ezer lélegeztetőgépet vett összesen 300 milliárd forint értékben. A „brutálisan túlárazott” ügylet vizsgálatát az NNI 2020 októberében elutasította.
És persze, lehet folytatni a sort.
Magánügy maradt
Itt van mindjárt Szijjártó Péter esete. 2020 augusztusában munkatársunk lefényképezte a külügyminisztert a Lady MRD nevű luxusjacht fedélzetén az Adrián. A máltai bejegyzésű luxusjacht értéke 7 milliárd forint, tulajdonosa Szíjj László, Magyarország negyedik leggazdagabb embere, akinek építőipari cége, a Duna Aszfalt a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után egyre több közpénzes megrendelést kapott, nyeresége pedig az egekbe szökött.
És bár a külügyminiszternek a vagyonbevallása szerint nem lett volna elég pénze kibérelni – az amúgy nem is bérelhető – jachtot, tehát valószínűleg ajándékba kapta az utat az állami közbeszerzéseken taroló cég tulajdonosától, az esetet senki sem volt hajlandó kivizsgálni.
Sem az ügyészség, sem a parlament nem hajlandó kivizsgálni Szijjártó Péter jachtozását | atlatszo.hu
Polt válasza után egy nappal, szeptember 11-én Stummer János jobbikos országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tette közzé, hogy hiába kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást Szijjártó ellen a jachtozás miatt. Hargitai János, az illetékes Mentelmi bizottság Kdnp-s elnöke ugyanis elutasította Stummer beadványát azzal a maga módján brilliáns indoklással, hogy a képviselő nem jelölte meg, hogy pontosan mi hiányzik Szijjártó Péter vagyonnyilatkozatából.
Lehallgatás után hallgatás
Nyáron derült ki, hogy világszerte több száz ellenzéki politikust, aktivistát és kritikus újságírót figyeltek/figyelnek meg egy izraeli gyártású Pegasus informatikai kémfegyverrel, köztük magyar üzletembereket és újságírókat is. Kósa Lajos ugyan elkotyogta, hogy a Belügyminisztérium vette meg a programot a gyártó NSO-tól, a Fidesz-politikus állításáról az ügyészség később azt mondta, hogy nem igaz.
Bár több beadvány is érkezett az adatvédelmi hatósághoz a lehallgatási botránnyal kapcsolatban, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke először szabadságát töltötte, és csak utána, augusztus 6-án indította el a vizsgálatot. Azóta nagy a csend az ügyben. A 444.hu legutóbb december elején írt arról, hogy Péterfalvi Attila lassan fél éve képtelen végére jutni a Pegasus-ügy vizsgálatának.
Amikor ez a kép készült, éppen Pegasus kémprogrammal figyeltek minket | atlatszo.hu
Munkatársunk véleménycikkben reagál arra, hogy több volt és jelenlegi munkatársunkat is megfigyelték a Pegasus kémszoftverrel, az egyik feltört telefonon keresztül pedig a nyári összetartásunkon résztvevő több tucatnyi munkatársunk és barátunk is célkeresztbe kerülhetett, köztük Kőszeg Ferenc, aki a múlt századi pártállamban egyszer már átélt ilyesmit.
Vakcina-biznisz
A rendőrség kínai vakcinák ügyében sem akart nyomozni. Az „ország feljelentője”, Tényi István a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) tett bejelentést hűtlen kezelés bűntett gyanújával, miután úgy látta, hogy a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, ezért Magyarország Alaptörvénye értelmében a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára.
A beadványt a hatóság – ahogy első alkalommal is – elutasította. A beszerzésen túl további problémát jelent, hogy egy novemberi kutatás szerint a Sinopharm adja a legkisebb védettséget, miközben az ára annak a legmagasabb (kb. 18 ezer Ft/dózis).
A Külügyminisztériumtól és a Miniszterelnökségtől sem kaptuk meg a kínai és az orosz vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket | atlatszo.hu
Mindkét oltóanyag beszerzését Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, ezért joggal gondolhattuk, hogy az ő tárcájánál vannak az iratok. A külügy azonban azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem adatgazda a kérdésben, és ugyanezt írta vissza adatkérésünkre a Miniszterelnökség is. Nem adjuk fel, több állami szervtől is kikértük a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinák vásárlásáról szóló szerződéseket, hogy megtudjuk a beszerzések részleteit.
„Csak kétségeket ébresztenek”
„Undorító, tenyérbemászó” – mondta Szabó István (Fidesz-KDNP), a Pest Megyei Közgyűlés elnöke az Átlátszó újságírójáról egy lakossági fórum szünetében, amikor azt hitte, ki van kapcsolva a mikrofonja. Nem volt, így az online közvetítés hallgatói hallhatták azt is, amint Magyari László, a Magyar Közút Zrt. Pest megyei igazgatója erre úgy reagál: „csoda, hogy még nem verték meg”.
Bodnár Zsuzsa kollégánk „bűne” annyi volt, hogy kérdéseket tett fel, valamint hogy jó ideje figyelemmel kíséri a gödi Samsung-gyár viselt dolgait. Így például azt, hogy a magyar hatóságok tiltása és büntetései ellenére, használatbavételi engedélyek hiányában, tűzvédelmi berendezések nélkül is működtette több gyáregységét.
„Undorító, tenyérbemászó” – az Átlátszó újságíróját gyalázták a lakossági fórumon | atlatszo.hu
Bekapcsolva hagyott mikrofon buktatta le Szabó Istvánt, a Pest Megyei Közgyűlés elnökét és Magyari Lászlót, a Magyar Közút Zrt. Pest megyei igazgatóját, amint lapunk újságírójára tettek becsmérlő megjegyzéseket. Ugyan a beszélgetést nem a nagy nyilvánosságnak szánták, a gödi lakossági fórum online hallgatói mindent hallhattak, mivel a mikrofonokat elfelejtették kikapcsolni. Nem ez az első eset, hogy az Átlátszó munkatársait gyalázzák.
Vélhetően emiatt is, tavaly a Fidesz helyi szervezete lejárató kampányt indított újságírónk ellen. Egy helyi közéleti lapban Csabai Márk, a Fidesz helyi választókerületének szóvivője sajtóközleményt jelentetett meg, amelyben felszólította Bodnárt, hogy fejezze be a „gödiek ellen folytatott uszító hadjáratát”. A sajtóközlemény megjelenésével egy időben „leleplező” szórólapok is megjelentek a városban. Ezek miatt szerzőnk ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen.
A Dunakeszi Rendőrkapitányság azonban a megindított eljárást néhány hónap múlva bűncselekmény hiányában megszüntette.
Indoklásuk szerint szerzőnk, aki egy helyi civil egyesületnek is vezetője, a gödi közéletben „önkéntesen szerepet vállaló közszereplő”, akinek el kell viselnie a tevékenységét negatív módon értékelő kritikát. A szórólapon olvasható állítások – Hazudik! Megtéveszti a gyanútlan embereket! Álcivil provokátor! – a rendőrség szerint csupán „túlzó negatív kritikát” fogalmaznak meg, és mindössze arra alkalmasak, hogy „kétségeket ébresszenek az újságírói tevékenység hitelességével összefüggésben”.
Lejáratókampányt indított a Fidesz helyi szervezete az Átlátszó újságírója ellen Gödön | atlatszo.hu
Nyomtatott önkormányzati lapban, majd postaládákba dobott szórólapokon támadták a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület vezetőjét, az Átlátszó külső munkatársát, helyi tudósítóját, Bodnár Zsuzsát. A lejáratókampány mögött a Fidesz választókerületi szervezete áll.
Ha kell, bevetik a nehéztüzérséget is
Persze, azért nem minden pattan le a magyar hatóságokról.
Novemberben jelent meg az Indexen, hogy Karácsony Gergelyék eladnák a Városházát, és ennek érdekében már több lépés is történt. A főváros többször is leszögezte, hogy nincs szándék a Városháza értékesítésére, bár korábban valóban született erről egy előkészítő anyag, a lehetőséget később elvetették.
Ennek ellenére a Magyar Nemzet hamarosan már arról számolt be, hogy „befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt eljárásokat folytatunk ismeretlen tettes ellen”. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő két feljelentést is tett az ügyben, akárcsak Tényi István.
Szintén Budai Gyula tett feljelentést a NAV-nál költségvetési csalás gyanúja miatt a Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin ellen, akiről a kormánysajtó azt írta, a cégei több milliárd forint uniós forrásokhoz jutottak. A NAV Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntette miatt, ismeretlen tettessel szemben meg is indította a nyomozást. A hatóságok különösen nagy vehemenciával estek neki az ügynek: a NAV mellett a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság is vizsgálódik, sőt, Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is eljárást indított.
És miközben a hatóságok serényen dolgoznak az ellenzék botrányos ügyeinek feltárásán, Völner Pál volt Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárt, aki rendszeresen fogadott el kenőpénzt a végrehajtói kar elnökétől, továbbra sem vették őrizetbe. Simonka György képviselő, akit különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással, sikkasztással és okirat-hamisítással vádolnak, június 6-i tárgyalása helyett inkább szavazni ment a parlementbe, hogy meglegyen a Fidesznek a kétharmad, Boldog István fideszes képviselő pedig azért nem indul újra a választáson, mert neki a család a legfontosabb. A politikus a visszavonulásáról szóló bejelentésében arra nem tért ki, hogy tavaly decemberben a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt ellene és nyolc társa ellen.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen Budapesten, az Igazságügyi Palota dísztermében 2016. június 9-én (forrás: MTI/Máthé Zoltán) | Elrendelt és elszabotált nyomozások – jól dokumentált esetek kerültek süllyesztőbe | Varga Judit igazságügyi miniszter egy számára sértő Facebook-poszt miatt tett feljelentést, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig azonnal nyomozást indított az ügyben. Ugyanezen a napon megszüntették az eljárást az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben, amelyek kapcsán Borkai Zsolt volt győri polgármester neve is felmerült. A korrupciós ügybe keveredett Völner Pált a mai napig nem tartóztatták le, miközben a Városháza „eladása” kapcsán össztűz alá került a budapesti városvezetés. Dokumentált esetek kerülnek süllyesztőbe, miközben a bolha olykor elefántnak látszik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/06/elrendelt-es-elszabotalt-nyomozasok-jol-dokumentalt-esetek-kerultek-sullyesztobe/ | 2022-01-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly májusban írt a Direkt36 arról, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) addig bő 4 milliárd forint közpénzt kapott az Orbán-kormánytól, ebből az apanázsból pedig az intézményt vezető Antall Péter (a néhai miniszterelnök Antall József fia) nagyon magas fizetést kap, kollégáival sokat utazott külföldre, ahol többnyire pazar szállodákban szálltak meg, emellett magánkórházra és drága bőröndökre is költöttek. A Miniszterelnökség a lap kérdéseire úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott közpénzt.
A budapesti székhelyű AJTK egy külpolitikai think tank szervezet, amely olyan témákban végez kutatási tevékenységet, mint a Visegrádi Együttműködés, az EU, USA és Kína jövőbeni szerepe, a Közel- és Távol-Kelet viszonyai, a biztonságpolitika, valamint a technológiai és társadalmi innováció. Az Antall József Tudásközpont névadója szellemi örökségéhez méltón kiemelt figyelmet szentel a külhoni magyarság, a Visegrádi Együttműködés, az Európai Unió és az atlantizmus aktuális kérdéseinek. A Tudásközpont nem foglalkozik hazai aktuálpolitikai témákkal, de szakmai tevékenysége kifejezetten naprakész a globális kérdésekben – olvasható az AJTK honlapján.
Szeptember végén a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a kormányinfón bejelentette, hogy lezárult az AJTK-val kapcsolatos vizsgálat, ami azt állapította meg, hogy „a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze”. Gulyás egyúttal közölte, hogy „az állam az Antall József Tudásközpontot nem fogja közpénzből támogatni”.
Az AJTK ezután csoportos létszámleépítést jelentett be a 24.hu információi szerint, mi pedig október végén közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől az átvilágítási jelentést, hogy megtudjuk, mi áll benne. Gulyás Gergely tárcája először 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt „a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátására” hivatkozva, majd december 9-án megtagadták a jelentés kiadását.
„A kért dokumentumot az Infotv. 27. §-ának (6) bekezdése alapján nem áll módunkban megküldeni az Ön részére.”
A hivatkozott jogszabályrész így szól: „A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.”
Mivel Gulyás Gergely már szeptemberben bejelentette, hogy az átvilágítás során feltárt dolgok miatt megszüntetik az AJTK állami támogatását, a döntés már egyértelműen megszületett, vagyis nem értünk egyet a Miniszterelnökség indoklásával.
Bírósághoz fordulunk, hogy megkapjuk az AJTK átvilágítási jelentését,
hiszen az adófizetőknek joguk van megtudni, hogy mire költötte a szervezet az általuk befizetett közpénzmilliárdokat.
A kormánynak egyébként rég tisztában kellett vele lennie, hogy valami nem stimmel az AJTK pénzügyeivel, hiszen a fideszes vezetésű Állami Számvevőszék már 2018-ban szabálytalanságot állapított meg a szervezetnél.
Milliárdos támogatások mellett is pénzügyi mentőövre szorult az Antall József Tudásközpont | atlatszo.hu
Évek óta komoly gondok vannak a közpénzmilliárdokból támogatott Antall József Tudásközpont pénzügyeivel, amit az Állami Számvevőszék is kifogásolt már. A Miniszterelnökség most vizsgálatot ígér, ám eddig is tudniuk kellett a kutatóintézet problémáiról, mert 2018-ban egy olyan alapítványból kellett pénzügyi mentőövet dobni az eladósodott szervezetnek, amit a Miniszterelnöki Kabinetirodából finanszíroznak, és ami politikai színezetű projekteknek osztja tovább a közpénzt.
Címlapkép: Antall Péter és Gulyás Gergely Az Antall-kormány intézkedései az elmúlt 25 év távlatából című kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Tudományos Akadémián 2015 májusában (forrás: Gulyás Gergely/Facebook) | Bepereljük a Miniszterelnökséget az Antall József Tudásközpont átvilágítási jelentéséért | A Direkt 36 tavaly megírta, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) vezetője, Antall Péter nagyon magas fizetést kap, és rengeteg külföldi utazást tesz kollégáival. A Miniszterelnökség a cikk után vizsgálatot indított, hogy megállapítsa, mire és hogyan költötte az AJTK a kapott állami támogatást. Az átvilágítás után megszüntették a szervezet közpénzes támogatását, de a jelentést hiába kértük ki a Miniszterelnökségtől: 45 nap hosszabbítás után megtagadták a kiadását. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/01/10/bepereljuk-a-miniszterelnokseget-az-antall-jozsef-tudaskozpont-atvilagitasi-jelenteseert/ | 2022-01-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Eredetileg nem a pénz eltüntetése volt a cél
Magyarországon régóta léteznek befektetési alapok, az első egészen pontosan 1992-ben jött létre. Mégis, a magántőkealapokra csak az MKB privatizációja irányított nagyobb figyelmet 2016 nyarán. Azóta pedig tovább nőtt a számuk, nem véletlen, hogy az „új offshore” néven emlegetik őket, pedig eredeti céljuk egyáltalán nem a vagyon eltüntetése volt.
A magántőkealap egy legalább 6 évre létrehozható zárt végű, alternatív befektetési alap, amelynek célja vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása. Egyszerűbben fogalmazva: a magántőkealap cégeket alapít vagy vásárol, majd tőkét biztosít a részükre, így finanszírozza a működésüket, ezért cserébe pedig gyakran részesedést kér a vállalatból. Mint ahogy a nevük is sugallja, a tőkealapok magán, azaz nem nyilvános, nem tőzsdei cégekbe fektetnek be. Általában a kezdeti szakaszon már túljutott társaságok fejlesztéseit finanszírozzák, ellentétben a kockázati tőkealapokkal, amelyek elsősorban vállalatok beindításába, a kezdeti szakaszban történő fejlesztésbe fektetnek.
A kötelező legkisebb indulótőke egy magántőkealap esetében 250 millió forint. A befektetési jegyeket zártkörűen, kizárólag szakmai befektetők részére hozzák forgalomba, azok a futamidő alatt nem válthatók vissza. Szakmai befektető nemcsak befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy más hasonló szervezet lehet, hanem magánszemély is, abban az esetben, ha legalább 100 ezer eurót (nagyjából 36 millió forint) befektet.
„A tőkealapok alapvetően néhány komoly és teljesen szakmai ok miatt jöttek létre és váltak nagyon komoly befektetői körré az elmúlt 30 évben. Ezek egyike sem a pénz eltüntetése, a tulajdonosok bujkálása” – tudtuk meg egy, a témában jártas szakembertől.
Az egyik ilyen szakmai ok a mérethatékonyság: sok kicsi, egyedi befektető egyedül nyilvánvalóan nem tud olyan méretű cégekért versenyezni, mint ha együttesen szállnak versenybe azokért. A nagy alapokban felhalmozódott akvizíciós hitel-szakértelem könnyebbé teszi, hogy az egyes cégeket részben hitelből vásárolják fel, amely összességében növeli a realizálható hozamot. Emellett az alapok képesek arra, hogy globális adótervezést hozzanak létre, és az árfolyamnyereséget ott adózzák le, ahol az adó kevesebb, vagyis az alap tőkebefektetői anyagilag is jobban járnak.
A magyar szabályozás nem segíti a transzparenciát
A tőkealapok működését egy 2011-es európai uniós irányelv szabályozza, amely számos átláthatósági követelményt tartalmaz, többek között az alapok kezelőinek minden általa kezelt uniós, vagy az Unióban forgalmazott befektetési alap tekintetében éves jelentési kötelezettsége van. A pontos részletek azonban a tagállamokra vannak bízva.
A magyar szabályozás 2014-ben lépett életbe. Három évvel később, 2017 augusztusában Szabó Szabolcs (akkor még az Együtt képviselője, de 2022-ben, az előválasztási győzelmet követően a Momentum színeiben indul az országgyűlési választáson) törvénymódosítási javaslatot nyújtott be. Eszerint a befektetési alapkezelőknek névvel, a lakcím – jogi személy esetén a székhely – megjelölésével közzé kellene tennie a befektetési jegyek tulajdonosát abban az esetben, ha a tulajdonos a befektetési jegyek összesített névértékének legalább 10 százalékát birtokolja.
Az indoklás szerint a 2014-es törvény hatályos rendelkezései „átláthatatlan tulajdoni formákat engednek meg Magyarországon”, mindez pedig „árt a polgári gyarapodásnak, árt a tényleges üzleti teljesítmény elismerésének, nemzetbiztonsági, terrorelhárítási és korrupciós szempontból is súlyosan aggályos”. Vagyis Szabó az átláthatóság és a biztonsági garanciák bevezetése mellett érvelt, mert mint írta:
a magyar piacgazdaságnak is az lenne az érdeke, hogy ne jöhessenek létre „belső offshore struktúrák, amelyek mögé el lehet rejteni a tényleges tulajdonos nyilvános beazonosíthatósága nélkül a magánvagyonokat”.
Az átláthatóság hiánya több szempontból probléma
A magántőkealapokkal valóban a transzparencia hiánya a legnagyobb gond. Ugyanis ha az alap zárt – azaz nyilvánosan nem toborozhat befektetőket –, akkor a befektetői kör teljesen rejtve marad a nyilvánosság elől, mivel az alapok a befektetők nevét nem kötelesek közzétenni, nem létezik semmilyen nyilvántartás, ahol elérhetőek lennének az információk arról, kik állnak az egyes alapok mögött. Ennek oka, hogy a befektető nem minősül tényleges tulajdonosnak, az alap működésébe – elméletileg – nincs beleszólása, irányítást, ellenőrzést nem gyakorol felette. Ezen jogokkal csak a tőkealap kezelője rendelkezik, aki a befektető és az alap között tartja a kapcsolatot, eljár az alap nevében, és képviseli azt a befektetők vagy akár harmadik fél irányába.
Általános gyakorlat szerint azokban az esetekben, amikor nem állapítható meg „hagyományos” módszerekkel a tényleges tulajdonos, a szervezet vezető tisztségviselője tekinthető annak. Ez a magántőkealapok esetében az alapkezelő vezetőjét takarja, vagyis az alapokról általában csak az alapkezelő és az abban vezető tisztséget betöltő személy(ek) adatait lehet megtudni. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a bankok a befektetők vagy a tulajdonosi szerkezet bemutatására kérik a tőkealapot, de ezek az információk nem nyilvánosak, hanem értékpapírtitoknak minősülnek.
„Alapvetően semmi gond nincs azzal, ha a befektetők személye ismeretlen, persze – mint ahogyan másutt sem – nem lehet kizárni, hogy a tőkéjük olykor nem tiszta forrásból ered. A baj az, ha a logika megfordul, és az üzleti döntéseket nem a magántőkealap kezelője, hanem a befektetői hozzák meg, márpedig Magyarországon erre utaló jelek vannak. Ilyenkor a nem önálló alapkezelőt strómanként tolják előre” – magyarázta Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter 2017-ben a HVG-nek.
Az átláthatóság hiánya nem csak azért probléma, mert így követhetetlenné válik, hogy melyik alap mögött milyen szereplők állnak. Ha ugyanis a (titkolt) befektetők hozzák meg a tényleges döntéseket, az számos további következménnyel járhat.
A hiányzó transzparenciának versenyjogi vonatkozásai is lehetnek, többek között a piactorzító vállalatfelvásárlások által, de teret engedhet a bennfentes ügyletekre vonatkozó szabályozás megkerülésének is. Az alapok számára ezen kívül arra is lehetőség nyílik, hogy esetleg olyan ügyleteket finanszírozzanak, amelyekre egyéb esetben – egy banknak például – nem lenne lehetősége. Ráadásul, ha a tőkealapok részesedést szereznek egy cégben, ami később valamilyen állami vagy EU-s támogatást nyer el, akkor a támogatást kvázi tőkeáttétként használhatják fel.
Jön az új törvény, de lesznek kivételek
Az Országgyűlés pont a közelmúltban szavazta meg azt a törvényt, amelynek értelmében egy cég végső tulajdonosát a jövőben nem lehet tovább rejtegetni. A jogszabály, amely a pénzmosás elleni európai uniós irányelveket ülteti át a magyar gyakorlatba, egy tényleges tulajdonosi nyilvántartás létrehozásáról szól – igaz, fizetni kell majd azért, ha valaki le szeretné kérni az adatokat.
Az adatszolgáltatás kötelező lesz minden Magyarországon bejegyzett vagy nyilvántartásba vett gazdálkodó és civil szervezet, bizalmi vagyonkezelő, valamint azon – részben állami tulajdonú – szervezetek számára, amelyek legalább 25 százalékban nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek. A HVG ugyanakkor arról ír, hogy a jogszabály számos kivételt tartalmaz, és egyáltalán nem egyértelmű, hogy a magántőkealapok esetében mi derül majd ki a nyilvántartásból. A tényleges tulajdonosra vonatkozó információk ugyanis az ügyfél nyilatkozatán alapulnak, az pedig már a banktól függ (akik az adatokat fogják szolgáltatni a rendszerhez), hogy mennyire ellenőrzi a bediktált adat helyességét, és hogy szükség esetén kéri-e a pontosítását.
A rendszer csak az országgyűlési választás után, 2022 júliusától áll fel. Hasonló nyilvántartás egyébként már több tagállamban is létezik, például Máltán. Így tudtuk kideríteni például azt, hogy a Lady MRD luxusjachtot birtokló máltai cégnek valójában Szíjj László a tulajdonosa.
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa | atlatszo.hu
Az elmúlt két évben sokszor írtunk arról, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által is használt, osztrák bejegyzésű, OE-LEM lajstromjelű luxus magánrepülőgép többször is pontosan oda repült a horvát tengerpartra, ahol éppen a Lady MRD nevű, máltai bejegyzésű luxusjacht tartózkodott. A 7 milliárd forint értékű luxusjachtról fotókat és drónfelvételeket is készítettünk. A NER-elit köreiben népszerű jacht valódi tulajdonosát azonban egy máltai offshore cég rejtette – eddig, mert most egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően a máltai offshore cégek valódi tulajdonosainak kilétét is nyilvánosságra hozták. Az adatbázisból kiderül, hogy az Artemy és a Lady MRD nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László tiszakécskei nagyvállalkozó, a negyedik leggazdagabb magyar.
Főszerepben Mészáros Lőrinc és holdudvara
A Válasz Online részletesen is foglalkozott a hazai magántőkealapokkal: először 2021 májusában, majd november végén, amikor az MNB nyilvántartásából összegyűjtötték, hogy pontosan hány magántőkealapot kezelnek jelenleg a bejegyzett alapkezelők. „Magyarországon 2016 óta sorra jönnek létre az olyan magántőkelapok, ahol a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok” – írja a lap.
A leginkább kiterjedt hálózattal Mészáros Lőrinc büszkélkedhet, a felcsúti milliárdos ugyanis két alapkezelőt és általuk összesen 13 magántőkealapot birtokol.
Az Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. nyolc (Konzum PE, Status Energy, Metis, Metis 2, Eirene, Global Alfa, Opus New Way, Opus Bridge) alapot menedzsel. Közülük a Metis és a Global Alpha Magántőkealap is rendelkezik részvénnyel a 2023-ra Magyar Bankholding néven megalakuló szuperbankban, ami a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével jön majd létre. A Status Energy az energetikai iparban válik egyre meghatározóbbá, övé ugyanis hazánk legnagyobb vezetékes földgázelosztója (Tigáz) és a tiszántúli áramszolgáltató (Titász) is. A Konzum PE Magántőkealap a Mészáros-birodalom zászlóshajójaként ismert Opus Global Nyrt. legnagyobb tulajdonosa, így hozzá köthető a Mészáros Építőipari Holding (benne a Mészáros és Mészáros, valamint az R-Kord Kft-vel), a Viresol keményítőgyár, a Hunguest Hotels szállodalánc és a Balatontourist kempingek is.
A Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-hez öt alap tartozik (Status MPE, Status Next, Ekho, Status Food, Status Property). A Status MPE Magántőkealap 2017-ben a Visus Invest Kft. 25%-ának megvásárlásával az IKO Media műsorgyártó cégben és a kormányközeli Atmedia televíziós reklámértékesítő házban is tulajdont szerzett. A Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap tavasszal jutott hozzá az ország egyik legnagyobb hulladékgazdálkodó cégcsoportjához, az Envirotis Holdinghoz, ami az almásfüzitői hulladéklerakót működtető cég mögött áll. Az Ekho és a Status Property nevéhez ingatlanvásárlások köthetők, előbbi két budai villát, utóbbi az MKB Bank emblematikus székházát vásárolta meg. A Status Food Magántőkealap pedig az ország legnagyobb pulykafeldolgozójában, a Gallicoop Zrt.-ben érdekelt.
A leggazdagabb magyar holdudvarában is találni szép számmal találni magántőkealapokat: Mészáros üzlettársa, Szíjj László Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt.-je négy alapot kezel (Themis, Via, Cronus, Vesta). Ezek közül az első, a Themis Magántőkealap legutóbb az autópálya-koncesszió környékén tűnt fel a három továbbjutó jelentkező között, több más alappal, például a szintén Szíjjhoz köthető Vesta, Via, valamint a Mészáros féle Konzum PE magántőkealapokkal konzorciumban jelentkezett a munkára.
A Nukleus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. tavaly Balog Ádám, az Opus Nyrt. igazgatósági tagjának (aki emellett a Magyar Bankholding néven létrejövő szuperbank igazgatósági tagja is) érdekeltségébe került. Az alapkezelő négy magántőkealappal (Béta, Nuk3, Dine&Fun, Nuk5) rendelkezik. A Béta Magántőkealap neve szintén a Gallicoop eladása kapcsán került előtérbe, és miután Mészáros kiszállt az eszéki futballcsapatból, az alap vette át a helyét a csapat egyik tulajdonosaként.
A fideszes médiaholding alapítói jogait gyakorló Kertész József Tamás (aki Mészáros ügyvédjeként is ismert) a Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke, és két magántőkealap (Prime Deal, Prime Property) szerepel a nevén. A már említett Bankholdingba betagozódó Magyar Takarékszövetkezeti Bankhoz tartozik a DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely egy magántőkealapot (Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési) kezel, ami szintén részt vett a Gallicoop megvásárlásában. A Takarék-érdekeltségekkel együttműködő Bene Gábor pedig a Singulium Befektetési Alapkezelő Zrt. áttételes tulajdonosa, amely egy magántőkealapért felel (Singulium).
Tiborcz, Rogán és Habony körei is feltűnnek a színen
Rogán Antal és Habony Árpád körei is beszálltak a magántőkealap-bizniszbe: a miniszterelnök kabinetfőnökének első feleségéhez, pontosabban annak párjához, Gubicza Ágostonhoz kötődik a legnagyobb hazai magántőkealap-kezelő, a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., ami három alapot menedzsel (GBP, Exim Exportösztönző, Klasszikus Iparágak). Gubicza az alapkezelőben 50%-os tulajdonos, 2017-ben a Direkt 36 írt hosszú cikket a karrierjéről és az Orbán-kormánnyal való kapcsolatáról.
A Carion Befektetési Alapkezelő Zrt. magántőkealapja (Columbus) az Eximbank partnereként működik. A Carion-csoport egyebek mellett a 2016-os nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény kapcsán vált ismertté: a törvényjavaslatot benyújtó Rogán Antal rájuk szabta a lakáslottó néven elhíresült konstrukció szervezésének feltételeit. Legutóbb pedig a koronavírus-járvány alatt lehetett hallani róluk, a Carion Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez tartozó cég felel ugyanis a 300 milliárdért beszerzett, majd raktárban porosodó lélegeztetőgépek egy részének tárolásáért.
Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is | atlatszo.hu
Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa. Kiderült, hogy 13 404 lélegeztetőgép két raktárban áll, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint.
Földvári Gábor – aki a letelepedési kötvényprogramból lehet ismerős – a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. tulajdonosa, amelyhez öt magántőkealap köthető (Etna, Como, Fidenza, Grado, Livorno). Ugyancsak a letelepedési kötvényüzlet haszonélvezője volt Boros Attila, aki jelenleg a Liberty Assets Zrt. nevű alapkezelőt birtokolja, és ezen keresztül egy magántőkealapot (Kecskemét Prémium Ipari Park) menedzsel.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Habony Árpád korábbi üzlettársa, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje a TripleHill Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-vel és az az alá tartozó magántőkealappal (TripleHill I.) van jelen a piacon.
A kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal üzleti kapcsolatban álló Szécsényi Bálint tulajdonában lévő Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. öt magántőkealapot kezel (Közép-Európai I., Közép-Európai II., Közép-Európai IV., Közép-Európai V., Közép-Európai VI.). Közülük érdemes kiemelni a legelsőt, a Közép-Európai I. Magántőkealap ugyanis Garancsi István társaként az egykori Dürer Kert helyére épülő irodaház és lakóépület komplexum projektgazdája. A Közép-Európai V. Magántőkealap neve a balatonhenyei óriásbirtokot bemutató cikkünkben is előkerült, a birtok ugyanis a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft.-n keresztül a magántőkealap tulajdonában áll.
Oszkó Péter befektetése a Tiborcz Istvánhoz köthető alapkezelőnél a balatonhenyei óriásbirtok | atlatszo.hu
Ruff jelenleg a Tiborcz István barátjaként ismert Szécsényi Bálinthoz is köthető Equilor csoportban is érdekeltséggel bíró AQVITALIS Zrt. tulajdonosa, korábban Mészáros Lőrinc volt felesége, Mészáros Beatrix cégének, a Media Vivantis Zrt-nek volt a vezetője. Azt megelőzően a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által tulajdonolt Erzsébet Vagyonkezelő Kft.
Szécsényi Bálinthoz köthető az Equilor Alapkezelő Zrt. is, ami összesen négy alappal rendelkezik (Sky I., Sky II., Equilor II., Central European Opportunity). A két alapkezelő egyébként nemcsak Szécsényi személyén keresztül kötődik egymáshoz, a Közép-Európai II. Magántőkealap ugyanis két éve, 2019-ben kivásárolta többek között az Equilor Befektetési Zrt. egyetlen külföldi nagytulajdonosát, az ECM Capitalt, így kicsit több mint 40%-os részesedést szerzett az Equilor Csoportban, és közvetve az Equilor Alapkezelő tulajdonosává is vált.
Más kormányközeli szereplők a piacon
Jellinek Dániel (az Indotek vezérigazgatója, a Forbes 2021-es listája szerint a 11. leggazdagabb magyar, vagyonát 140 milliárdra becsülik) két alapkezelőt is magáénak tudhat. A Diófa Alapkezelő Zrt. jelenleg három magántőkealapért felel (Nivala, Gordiusz, Főnix). A Diófa Alapkezelőt alig egy éve vette meg Jellinek cége, a Tarragona Holding Zrt. a Takarékbanktól. Jellinek másik alapkezelője, az Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. szintén három magántőkealapot gondoz (Lindewitt, Indotek-Ventures Alpha, Riverland).
A Csányi Sándor nevével fémjelzett OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél öt magántőkealap van (Regionális, Zöld, Regionális II., Partner, Digitális I.). Ezek közül a legelső, az OTP Bankkal együtt vásárolta meg 2015-ben a Szállás.hu-t.
Hernádi Zsolt Mol-vezér, Esztergom díszpolgára, akit Horvátországban két évre ítéltek vesztegetés miatt, szintén jelen van a piacon: a birtokában lévő Gran Private Equity Zrt. két magántőkealapért felel (Solva, Solva II). A Solva Magántőkealap az esztergomi szállodaipar fontos alapköve, két luxusszálloda, a Portobello Wellness & Yacht Hotel, illetve az állami pénzen épülő Mária Valéria Hotel is hozzá köthető.
A MOL székház után egy négycsillagos esztergomi szálloda építését is behúzta Garancsi cége | atlatszo.hu
A beruházó Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. a város központjában, a Mária Valéria hídra felvezető Táncsics utcában, a Prímás-szigeten építteti a szállodát nettó 6,7 milliárd forintért. A Market Zrt. feladata lesz a 13 200 m2 alapterületű, 8 szintes, négycsillagos hotel megtervezése és az ehhez tartozó kiviteli tervdokumentáció elkészítése, valamint a kivitelezés.
A Mol egy másik alapkezelőnél is feltűnik a háttérben: a Lead Ventures Alapkezelő Zrt. két magántőkealapot (Enter Tomorrow Europe, Voyager) kezel. Az egyenként 50 millió eurós tőkealapok jegyzéséhez a tőkét a Mol és az MFB Invest, valamint az Eximbank biztosította. Ráadásul az Alapkezelőt az a Galácz Ábel vezeti, aki sokáig a Mol ügyvezető igazgatójaként dolgozott.
A Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. többségi tulajdonosa a Dry Immo Ingatlankezelő Zrt., aminek vezérigazgatója Száraz István. Száraz cége mostanában rendre tarol az MNB kommunikációs tenderein, korábban pedig az Origot kiadó New Wave Media Group Zrt.-ben töltött be jelentős szerepet, egészen 2017-ig, amikor helyét a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám vette át. Az Alapkezelő összesen hat magántőkealapot (Uncia, Felis, Arezzo, Bremdal, Aurum, Közép-Európai III.) és további hat másik befektetési alapot irányít.
Az Uncia Magántőkealap közvetve, a Blue Robin Investmentsen keresztül a Magyar Bankholdinggá olvadó három bank közül az MKB részesedéseinek egy részét birtokolja. A Takarékbank részesedéseinek egy része szintén egy Quartz által kezelt magántőkealaphoz, az Aurumhoz köthető. A Felis Magántőkealap részben magának az Alapkezelőnek is tulajdonosa. A Közép-Európai III. idén májusban került át a Quartzhoz a Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.-től, és egy vagyonkezelő cégen keresztül az alapítványi tulajdonba került Budapesti Metropolitan Egyetem új tulajdonosa lett. Az Arezzo Magántőkealapról pedig legutóbb egy balatonakarattyai telek megszerzése kapcsán írtunk az Átlátszón.
Panorámás, vízparti telkek elővásárlási jogáról mondott le az önkormányzat Balatonakarattyán | atlatszo.hu
Panorámás, vízparti telkek elővásárlási jogáról mondott le év elején Balatonakarattya önkormányzata. A járvány miatti veszélyhelyzetben a polgármester – a jegybankelnök volt felesége, Matolcsy Gyöngyi – egyszemélyben, testületi jóváhagyás nélkül dönthetett az ügyben. A telkek jövőbeli megvásárlásáról való lemondás indoka a forráshiány volt, de az önkormányzati közleményből és újságírói adatkérésre sem derült ki, hogy mekkora összeg kellett volna a területek esetleges önkormányzati megvásárlásához.
Ide sorolható még az iKON Befektetési Alapkezelő Zrt., ami Jászai Gellért érdekeltségébe tartozik, aki az állami megbízásokkal felhizlalt 4iG Nyrt. vezérigazgatója. Az iKon összesen négy magántőkealapot menedzsel (Repro I., Manhattan, iG Tech, iG Com). Közülük a Manhattan Magántőkealap egyébként a 4iG Nyrt. egyik tulajdonosa is, jelenleg 4,6% a tulajdoni hányada a cégben. A 4iG nemrég azzal került be a hírekbe, hogy többségi tulajdont szerzett a korábban állami Antenna Hungáriában, valamint megvette a DIGI-t.
További magántőkealapok
A Hodler Alapkezelő Zrt., ami a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokot működtető Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kurátorának, Kerezsi Miklósnak a birtokában van, egy magántőkealapot menedzsel (Európa Agrár- és Élelmiszeripari). Braun Márton volt fideszes képviselőhöz, aki egyben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetője is, szintén egy alapkezelő (Accessio Equity Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.) és egy magántőkealap (Start Future) köthető. Az Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – ami kevésbé kapcsolódik politikaközeli szereplőkhöz – két magántőkealapért felel (Impact Ventures I., Impact Ventures II.)
Érdemes megemlíteni továbbá a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné-alapítványaihoz tartozó Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-t is, ami két magántőkealapot irányít (Optimum Ventures, Optimum Ventures II.). A 100%-ban állami tulajdonú, az MFB (Magyar Fejlesztési Bank) Csoporthoz tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél egy magántőkealap van (MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós) csakúgy, mint a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél (Gazdaságfejlesztési) is.
A pályázatokon is tarolnak az alapok
A Válasz Online gyűjtéséből az is kiderül, hogy a koronavírus-járvány alatt megszaporodtak a magántőkealapok. Mára közel 80 van belőlük, és ezek 70%-a valamilyen formában a kormányközeli elithez köthető.
Árulkodó az is, hogy fél év alatt hogyan változott a bejegyzett alapok száma: 2021 májusában ugyanis még csak 60 alapot számolt össze a lap, amelyből 43 NER-közeli szereplők érdekeltségében volt.
Hazai magántőkealapokat tényleges – kormánytól független – piaci szereplők szinte alig kezelnek, 2021 tavasza óta pedig még inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre több ágazatban ilyen módon finanszírozzák a NER nagybevásárlásait.
Az autópálya-koncesszió esélyes jelöljeként induló tőkealapok, és a Magyar Bankholding részvényesei is ezt bizonyítják, de a telekommunikáció, a hulladékgazdálkodás és az ingatlanpiac környékén is rendre feltűnnek a titkos tulajdonosi háttérrel rendelkező alapok. Tavaly nyáron még arról is szó esett, hogy az állam maga is létrehoz egy tőkealapot, amelynek kezelőjét a külgazdasági és külügyminiszternek „az Eximbank Zrt. szakmai támogatása mellett” kellett volna kiválasztania. A 100 milliárd forint állami pénzből létrejövő magántőkealappal termőföldet terveztek vásárolni Kelet-Közép Európában, de végül a projektet leállították Szlovákia nyomására.
A magántőkealapok közvetett vagy közvetlen módon sok esetben állami és uniós támogatásoknak is haszonélvezői. A Hernádi Zsolt érdekeltségébe tartozó Grand Hotel Esztergom építési költségeinek jelentős részét például az MTÜ által a Kisfaludy-pályázatokon kiosztott közpénzmilliárdok fedezték. A támogatást a Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. kapta, ami a Solva Magántőkealap tulajdona.
Az Adventor Hotel Kft.-ről 2020-ban írta meg a G7, hogy több szálon kötődik Szíjj Lászlóhoz, megalakulása után pedig szinte rögtön megpályázott egy nyolcmilliárdos állami támogatást, amit meg is nyert. Kétmilliárdot egy jelenleg is működő bükfürdői hotelre, kettőt egy soproni hotel átépítésére, négyet pedig egy keszthelyi ötcsillagos szálloda építésére kapott. A cég tulajdonosa a Szíjj Lászlóhoz köthető Themis Magántőkealap. Szintén jelentős (7,3 milliárdos) támogatáshoz jutott a Kisfaludy-programnak köszönhetően egy hévízi szálloda építéséért felelős cég, az Event Horizon Capital Zrt., ami közvetve a Jellinek nevével fémjelzett Diófa Alapkezelőhöz tartozó Nivala Magántőkealap tulajdona.
A járvány okozta gazdasági károk enyhítésére a kormány az Eximbankon keresztül kedvezményes COVID-hitellel támogatott vállalkozásokat. A támogatott cégek listáján – amelyet tavaly áprilisban mutattunk be részletesen – is találni olyanokat, amelyek hátterében feltűnnek magántőkealapok. Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a Viresol például két részletben összesen 2,5 milliárd forintot, a három magántőkealap tulajdonában álló Gallicoop Zrt. pedig 2,4 milliárd kedvezményes kölcsönt kapott.
Mészáros Lőrinc keményítőgyára, Andrej Babis étolajos cége és a WHB is kapott kedvezményes COVID-hitelt az Eximbanktól | atlatszo.hu
Magyarország az ideiglenes keret alapján három, közel 900 millió eurós (kb. 350 milliárd forint) teljes költségvetésű támogatási intézkedésről értesítette a Bizottságot. A tízféle lehetőség közül a magyar kormány hármat választott ki, amelyek kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok számára is elérhetőek: közvetlen támogatások (vissza nem térítendő kamattámogatás formájában), hitelgaranciák, kedvezményes hitelkamatlábak.
Augusztusban pedig megírtuk, hogy az uniós agrártámogatásoknak kik voltak a fő haszonélvezői. Természetesen itt is találni magántőkealapokat: a Béta Magántőkealaphoz tartozó Ebesi Pulykahízlaló Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1,7 milliárd forintot, a PortfoLion Zöld Magántőke Alap tulajdonában álló két Nagisz Mg.-i Termelő és Szolgáltató Zrt. és a Nagisz-Tej Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. pedig fejenként 1,9 milliárdot nyert. | Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők | Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/10/offshore-cegek-helyett-magantokealapok-moge-bujik-a-ner-elit-egyre-tobb-szektort-haloznak-be-a-titkos-penzgyujtok/ | 2022-01-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
– Jé, itt már voltunk. De miért van zárva a strand?
– Mert magánkézbe került, valami új tulajdonos van – a párbeszéd az orfűi aquapark mellett zajlott egy család tagjai között, amikor 2020 augusztusában éppen ott jártunk. A szebb napokat is látott Dollár utcai létesítmény bejáratánál valóban egy lánc és néhány Zárva tábla fogadta az érkezőket – azt a párat. A parkoló üres volt, az éttermek a közelben szintén. Addigra már mindenkihez eljutott a hír, hogy a strand nyáron nem nyit ki.
Pedig az orfűi aquapark különösen szép környezetben terül el, közvetlenül a Pécsi-tó partján – Baranya megye egyik leglátogatottabb strandja. De csak nyáron. A fedett résszel nem rendelkező medencék ugyanis csak szezonálisan működnek, az év nagy részében zárva tart a létesítmény.
Könnyen lehet, hogy (a portfóliótisztításon túl) ez a – vélhetően nem rentábilis megoldás – vezetett végül oda, hogy a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. úgy döntött, elárverezi az aquaparkot.
Az árverést 2020. július 27-én hirdették meg, licitálni augusztus 6. és 10. között lehetett az elektronikus árverés oldalon. A kikiáltási ár 1,08 milliárd forint volt, a licitlépcsőt 2 millió forintban határozták meg. Bár elővásárlási joga senkinek sem volt, csak az tehetett ajánlatot az ingatlanra, aki határidőre befizette a 271 ezer forintos árverési biztosítékot.
Igaz, már a licit befejezésének napján, sőt, sokkal korábban is az a szóbeszéd járta a nagyjából ezer fős településen, hogy a tulajdonos rég megvan, az eljárás maga csak formaság. Mindenki kormányközeli befektetőről, egészen pontosan Orbán Ráhelről vagy egy hozzá köthető cégről hallott „biztosat”, amikor azonban részletekre terelődött volna a szó, széttárták a karjukat.
A licit végül 2020. augusztus 10-én, este kilenc órakor zárult – eredménytelenül. A létesítményre az elektronikus licitnapló szerint senki sem tett ajánlatot, emiatt augusztus 28-án ismét árverésre bocsátották. Az új licit szeptember 8-án reggel indult és 10-én estre ért véget. Ezúttal olcsóbban, 924 millió forintos áron kínálták az ingatlant, alacsonyabb, a korábbi 2 helyett 1,5 milliós licitlépcsővel – de még így sem kellett senkinek. A második licit is eredménytelen lett.
Ezután hosszú csend következett, majd a helyi sajtó írta meg idén június elején, hogy elkelt az aquapark. A portál kérdésére az MNV Zrt.-nél elmondták, az árverés végleges eredményhirdetésére 2021. június hó 4-én került sor. „További tájékoztatást a nyertes licitáló személyéről, az ingatlan vonatkozásában kötött adásvételi szerződés megkötése után, legkésőbb 2021. június 22. napját követően adhatunk” – idézte a lap a Vagyonkezelő válaszát. A nyertesről Orfű polgármestere sem tudott tájékoztatást adni a portálnak, amely azonban úgy értesült, hogy „az Orfűi Aquapark egy ingatlancsomag részeként kelt el, a vevő pedig nem más, mint a Fővárosi Önkormányzat”.
Az e-árverés oldalon található hirdetmény szerint a Budapest Akadémia utca 5. szám alatt (V. kerület Lipótváros) található, használaton kívüli, műemléki védettségű irodaházzal együtt hirdették meg az orfűi strandot 5 119 837 000 forint kikáltási áron. A licitnapló szerint 3 ajánlat érkezett, ebből az utolsó május 26-án:
a vevő 5 139 837 000 forintért ütötte le az ingatlanokat.
Érdeklődtünk a fővárosi önkormányzatnál, hogy valóban ők voltak-e a vásárlók, és ha igen, mik a terveik az ingatlanokkal. Budapest Főváros Önkormányzata azonban megkeresésünkre cáfolta, hogy ők vették meg az ingatlanokat.
Június végén, a pécsi portálnak adott határidő lejárta után írtunk az MNV Zrt.-nek, hogy megtudjuk, kivel kötötték meg az adásvételi szerződést, de a társaság akkor azt írta vissza, hogy erre még nem került sor, így a vevő nevét sem árulták el. Kikértük ezért a két helyrajzi szám tulajdoni lapját is (több alkalomal is), azonban az új tulajdonos még július közepén sem volt bejegyezve az ingatlanokra.
Most azonban a HVG megtudta, hogy
a lélegeztetőbiznisz egyik haszonélvezője, Schimicsek Tibor cége volt a nyertes licitáló.
Mint írják, az MNV Zrt. kérdésükre megerősítette, hogy „a Victoria Ingatlanhasznosító Kft. nyert azon az árverésen, amelyen többedszerre hirdették meg a Baranya megyei orfűi akvaparkot és az ahhoz csomagban »hozzácsapott« épületet, az Emmi egészségügyi államtitkárságának egykori irodaházát a budapesti Akadémia utcában”.
Fővárosi ingatlanügyek
Schimicsek Tiborról a Magyar Narancs 2019-ben írt hosszabban. A cikkben arra mutattak rá, hogyan játszottak át értékes ingatlanokat V. kerületében bizonyos vállalkozók kezébe.
Az Egyetem tér 5. földszintjén található 500 négyzetméteres üzlethelyiséget például az orosz Sberbank bérelte az önkormányzattól, majd megkapta a lehetőséget, hogy régi bérlőként megvásárolja az ingatlant az ilyenkor szokásos 30 százalékos kedvezménnyel. A bank azonban az őt megillető jogával élve az elővásárlási jogot új jogosultra ruházta át – a kedvezménnyel együtt.
„Az Egyetem téri ingatlan új tulajdonosa egy ingatlanos szakember, bizonyos Schimicsek Tibor lett a földhivatali adatok szerint.” De nem csak ebben az esetben volt szerencséje Schimicsek Tibornak: „az ő tulajdonában áll az a Fin-Invest 2000 Ingatlanforgalmazó is, amely a Modern Fodrász Szövetkezettől kapott hasonló jogosultságot pár éve. A fodrászcég a régi MTV-székház mögött, a Nádor utcában bérelt a belvárosi önkormányzattól 102 négyzetméteres helyiséget, ahol ma is fodrászszalont visznek. Ez a földszinti, utcai ingatlan ma már a Fin-Investé” – írta akkor a lap.
A bérleti díjak hozták a hasznot
Tavaly ősszel pedig azért kerül a sajtó érdeklődésének középponjába a vállalkozó, mert az ő cégével, a Victoria Ingatlanhasznosító Kft.-vel kötött szerződést a kormány a felvásárolt, de nem használt lélegeztetőgépek tárolására egy 160 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanegyüttesben.
Lapunk közadatigényléssel póbálta kideríteni március óta, mi lett a lélegeztetőgépek sorsa, már a pert is kilátásba helyeztük, amikor az Állami Egészségügyi Ellátó Központ végül június elején hirtelen válaszolt.
Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is
Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ…
Így derült ki, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerint „a két helyszínen lévő raktárak bérelt raktárak, a bérleti, üzemeltetési szerződések az Operatív Törzs engedélye alapján kerültek megkötésre. A Carolina Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Alap (iktatási sz.: ÁEEK/60852-119/2020, korábbi tulajdonos: VICTORIA Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság) kezelésében lévő gödöllői raktárban, illetve a Waberer’s-Szemerey Kft. (iktatási sz.: ÁEEK/15417-351/2020) kezelésében lévő szigetszentmiklósi raktárban kerülnek tárolásra az orvosi eszközök.
A lélegeztetőgépre jutó nettó tárolási költség havonta mindösszesen, a két raktár tekintetében: kb. 15 M forint.”
Vagyis Schimicsek Tibor vállalkozása pár hónapig biztosan milliókat keresett a bérleti díjakkal. A cégadatok alapján azonban aligha ez volt a legnagyobb üzlete. A vállakozásnak ugyanis – bár az éves bevétele 44 millió forintról öt év alatt 108 millióra nőtt – az adózott eredménye (vagyis a nyeresége) 1 milliárd forintra ugrott a 2019-es 70 millió forinthoz képest.
Hogy az ingatlanhasznosító cégnek mik a tervei a fővárosi és az orfűi ingatlannal, egyelőre nem tudni. Az orfűi aquapark továbbra is zárva tart, bár a területen láthatóan végeznek államegőrző és -javító munkálatokat.
A ZÁÉV újította fel
Az Orfűi Aquapark 6,3 ha területen terül el, közvetlen közelében kempingek, vendéglők, part menti büfék, apartmanházak, kisebb vendégházak találhatóak. A komplexum közel 1400 m² alapterületű élménymedencével, 43 m² pezsgőmedencével, gyermekmedencével, vízi játékokkal, bébipancsolóval felszerelt. Az aquaparkban homokos strandröplabda- és műfüves labdarúgópálya is található, a gyerekek részére pedig épített, sokszínű játszótér áll rendelkezésre.
Az 1980-90-es években épült régi strand területén új, feszített víztükrű élménymedence, verseny-úszómedence és pezsgőmedence épült 2010-ben, annak figyelembevételével, hogy a tó és a medence körül gyalogosan átjárható terület alakuljon ki. A beruházást a Baranya megyei önkormányzat végeztette el a Baranyai Élménykörút-projekt keretében.
Az uniós és állami támogatás összese 1,78 milliárd forintot tett ki, a kivetelező a ZÁÉV volt. Akkor a cég még nem tartozott a Mészáros-birodalomhoz, a felcsúti vállalkozó csak 2019-ben vette a nevére hivatalosan a vállalkozást. Igaz, a társaság azóta töretlenül szárnyal a nagy volumenű állami közbeszerzéseknek köszönhetően: most épp – többek között –az új Néprajzi Múzeumot építik 32 milliárd forintért a Magyar Építő Zrt.-vel közösen.
Az orfűi létesítmény 2016-ban elnyerte el az „Év fürdője” címet is.
Nyitókép: Az orfűi aquapark bejárata 2020 nyarán (a szerző felvétele) | A lélegeztetőbizniszen is profitáló cég vette meg az orfűi aquaparkot egy fővárosi irodaházzal együtt | Kiderült, ki az új tulajdonosa az orfűi aquaparknak. A Pécs közelében található, népszerű strand tavaly nyáron már nem fogadott vendégeket, mert a hírek szerint egy kormányközeli vállalkozó kezébe került. Akkor azonban még a liciteljárás sem folyt – mostanra viszont már lezajlott, és a nyertes neve is napvilágra került. A vevő nem más, mint Schimicsek Tibor, az V. kerületi ingatlanbizniszek egyik jól ismert szereplője, aki cégével a fel nem használt lélegeztetőgépeket is tárolta raktárában. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/07/23/a-lelegeztetobizniszen-is-profitalo-ceg-vette-meg-az-orfui-akvaparkot-egy-fovarosi-irodahazzal-egyutt/ | 2021-07-23 12:58:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ítélet született a különféle támogatási pénzeket kreatívan felhasználó szakolyi expolgármester ügyében – derül ki a Nyíregyházi Törvényszék közleményéből.
Szűcs Gabriella volt polgármestert és vádlottat a bíróság 1 év 6 hónap – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a polgármesteri, polgármesteri referensi és a civil szervezetek vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától.
A Szabolcs megyei Szakolyon kisebb megszakítással 2006 óta Szűcs Gabriella volt a polgármester. Ügyének háttere, hogy az ügyészség szerint a vádlottak (Szűcs és munkatársai, például az alpolgármester és a jegyző) a polgármesteri hivatal működésére fordítottak különféle pénzeket, amelyeket teljesen más célokra kaptak, miközben papíron úgy tüntették fel, mintha megfelelően lettek volna elköltve a támogatások. A polgármester azzal védekezett, hogy máskülönben nem tudtak volna működni.
Az első tényállásban hozott friss ítélet szerint a vádlottak az óvodai tornaterem megépítésére 2009 nyert 11 640 000 forint vissza nem térítendő támogatást nem költötték el eredeti rendeltetésének megfelelően 2010. június 30-ig (eddig kellett volna elvégezni a beruházást), ehelyett a pénzt az önkormányzat saját működési költségeire fordították. A vádlottak tisztában voltak azzal, hogy ha a beruházás nem valósul meg, a támogatási összeget vissza kell fizetni. Annak érdekében, hogy a visszafizetést elkerüljék, az önkormányzat a 2010. évre vonatkozó beszámolóját olyan valótlan tartalommal nyújtotta be a Magyar Államkincstár helyi igazgatósághoz, mintha az elnyert támogatást ténylegesen felhasználták volna.
A második tényállás szerint Szakoly község 2016-ban 9 olyan hatósági szerződés kötött a Kormányhivatallal, mely alapján változó létszámú személy közfoglalkoztatását vállalta, akiknek bérét és a programok egyéb költségeit a kormányhivatal térítette meg. Ezen szerződések alapján a támogatásokat kizárólag a közfoglalkoztatás kiadásaira lehetett felhasználni. 2016 májusában a Magyar Államkincstár felfüggesztette Szakoly község állami normatív finanszírozását, így az önkormányzat nem tudta kifizetni dolgozóinak bérét. Emiatt a polgármester javasolta a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzati dolgozók bérét a közfoglalkoztatás kiadásainak fedezetére szolgáló pénzösszegekből fizessék ki. A harmad- és negyedrendű vádlottak képviselőként a határozatot annak ellenére szavazták meg, hogy tisztában voltak annak szabálytalanságával. A hivatal az elkülönített alszámlán kezelt támogatási összegből összesen 20 182 436 forintot fordított az önkormányzat saját dolgozóinak kifizetésére.
A harmadik tényállás egy taotámogatás jogtalan felhasználásáról szól. Szűcs Gabriella 2007-től 2017-ig ellátta a község sportegyesületének elnöki tisztségét is, az egyesület 2013-2016 évben összesen 31 676 345 forint taotámogatást kapott. Ezt célhoz kötötten, a helyi sportpálya felújítására, modernizálására, utánpótlás-nevelésre lehetett volna fordítani, ám a polgármester a fenti összeget kölcsönként Szakoly község önkormányzatának átutalta.
A törvényszék a másodrendű vádlottat (P. S.) 280 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, míg a negyedrendű vádlottakat (G.J. és V.r. dr. N.E.) megrovásban részesítette. A harmadrendű vádlott (dr. B.Zs.) az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyalás jogáról, vele szemben a bíróság 2019. október 1-jén hozott ítéletet, melyben bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt megrovásban részesítette. | Elítélték a szakolyi polgármestert, aki másra szánt pénzt fordított az önkormányzat működésére | Ítélet született a különféle támogatási pénzeket kreatívan felhasználó szakolyi expolgármester ügyében – derül ki a Nyíregyházi Törvényszék közleményéből. Szűcs Gabriella volt polgármestert és vádlottat a bíróság 1 év 6 hónap – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a polgármesteri, polgármesteri referensi és a civil szervezetek vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/01/13/szakolyi-polgarmester-sikkasztas-koltsegvetesi-csalas-itelet | 2022-01-13 10:41:00 | true | null | null | Telex |
Egyebek mellett Naprózsa-virágággyal, Napfával, kocsifordító rondóval, „Pál kapuja” befuttatott természetkapuval és „sziklakorona” installációval alakítanak ki történelmi kertet a XII. kerületi Budakeszi úton található Ybl-villánál, amelyet 2019-ben a kormány diplomáciai épületként ajándékozott a Türk Tanácsnak (mai nevén a Türk Államok Szervezetének). Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium által a történelmi kert kialakítására kiírt tendert nettó 252,9 millió forintos ajánlatával a De-Span Kft. nyerte el.
Ennél azonban sokkal több közpénzt vihet el a kert átalakítása, ebben a közbeszerzésben ugyanis nincsen benne a látványterveken szereplő, és a műszaki dokumentációban is feltüntetett több jelentős elem, például
a „Csodaszarvas kerti fűz szobor-installáció”,
a Nappad és Holdpad fűzinstallációk és pihenők,
a Boldogasszony jurtája (Tündérkert I.) és tényleges Tündérkert,
valamint három rendezvényhelyszín kialakítása.
A tájépítész a közbeszerzési dokumentáció kertet érintő részében arról ír, hogy a Tündérkert a 2016-os antalyai kertészeti világkiállításra készült, az Egy virágban a világ című magyar pavilonterv adaptációja. „Ebben a jurta térrendezési hagyományait mutatja be, és ezt vetíti ki a kertbe. A Tündérkert három része tökéletesen illeszkedik a villakert életfa-szimbólum rendszerébe, ugyanakkor az életfa tengelyével párhuzamos tengelyen önálló egységet alkot” – teszi hozzá.
Jelen eljárásban a debreceni De-Span Kft. a már említett Naprózsa-virágágy, a rondó, a Napfa és természetkapu mellett új beállót alakít ki az Árnyas út felől, valamint egy új kiállót épít a Budakeszi útra. Az ő feladatuk a „Holdtavas Galagonyaliget” és a Sziklakorona-installáció, valamint egy gyalogos ösvény és a „Hüvelykpiciny ligete kerti pihenő” kialakítása is. A cégnek egy összesen 9077 négyzetméteres területen kell növényeket telepítenie valamint burkolatokat építenie.
Az Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Törökországot összefogó Türk Államok Szervezetében Magyarország 2018 óta megfigyelői státusszal rendelkezik. A 800 négyzetméteres, háromszintes Ybl-villát 2016-ban vásárolta meg az állam 1,4 milliárd forintért, majd bár először azt állították, hogy a villa a Magyar Művészeti Akadémiáé lesz, 2019-ben végül kiderült, hogy az épületet a Türk Tanács kapja meg ingyen. És nem csak ezt.
2019-ben a RTL Híradó számolt be róla, hogy a budapesti iroda teljes költségvetését a magyar állam fizeti, azaz a fenntartást, a működtetést és a dolgozók bérét is az adófizetők állják. Azonban tűzeset és katasztrófa kivételével nem léphet be magyar hatóság az iroda területére az igazgató engedélye nélkül. A Külügyminisztérium szerint a Türk Tanács irodája ugyanolyan jogosultságokkal rendelkezik, mint bármely más nemzetközi szervezet magyarországi központja.
A magyar kormány kiemelten kezeli a türk kapcsolatokat, Orbán Viktor miniszterelnök tavaly arról beszélt, hogy a magyar és a türk népeket hosszú évszázadokra visszanyúlóan történelmi és kulturális örökség köti össze. Hozzátette: a magyar nép büszke erre az örökségre, és akkor is az volt, amikor az ellenfeleik Európában barbár hunoknak és Attila népének gúnyolták.
A szervezet működését a kazahsztáni események teszik aktuálissá. Ahogyan korábban több cikkünkben is beszámoltunk róla, az üzemanyag árának emelkedése miatt tüntetések kezdődtek a posztszovjet diktatúrának számító Kazahsztánban. Az egyre erősödő demonstrációkban több tucat tüntetőt öltek meg, majd Kaszim-Zsomart Tokajev elnök Oroszország segítségét kérte. Moszkva nem habozott, csapatokat küldött az olajdiktatúrába, majd a kazah elnök tűzparancsot adott ki a tüntetőkre.
A Türk Államok Szervezete az események csúcspontján közleményt adott ki, miszerint készek támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének. A szervezet kedden ült össze, a tanácskozás után a Magyarországot képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: „Pontosan tudjuk tapasztalatból, hogy mi szokott ilyenkor történni a nemzetközi politikai színtéren: általában jönnek az úgynevezett emberi jogvédő szervezetek, bizonyos országok, a nemzetközi szervezetek, amelyek majd mindenfajta kritikákat akarnak megfogalmazni, el akarnak fogadni elítélő nyilatkozatokat.” Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az ilyesminek elejét kell venni, mert ennek itt nincs helye.
Azt kell biztosítanunk, hogy megelőzhetők legyenek az elmúlt napokban látott erőszakos cselekmények az elkövetkező időszakban | Közpénzből készül Napfa és sziklakorona installáció a Türk Tanácsnak ajándékozott villa jurta ihletésű kertjébe | Újabb százmilliókat költenek az 1,4 milliárd forintért vásárolt, majd elajándékozott Ybl-villára, illetve most a kertjére. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2022/01/14/turk-tanacs-ybl-villa-kert | 2022-01-14 12:34:15 | true | null | null | RTL Klub |
Ujhelyi szerint gyanús, hova tűntek az EU-tól kapott, tesztelésre biztosított százmilliók
A magyar kormány nem reagált a megkeresésére, ezért az Európai Bizottságtól kéri ki az ingyenes Covid-tesztekre adott uniós támogatás elszámolási dokumentációját Ujhelyi István, szerinte ugyanis erősen korrupciógyanús a 900 millió forintos keret felhasználása.
Az MSZP EP-képviselője házi karanténban tartott online sajtótájékoztatót, azt követően, hogy kedden pozitív lett a Covid-tesztje. Ujhelyi annak a 900 millió forintos támogatásnak szeretné az elszámolását látni, amelyet Magyarország az Európai Uniótól igényelt. Az EU 100 millió eurós keretet nyitott meg a tagállamok részére azért, hogy teszteket vásároljanak, Magyarország pedig le is hívta a rá eső részt.
A támogatás azokat segítheti, akik munkavállalás, tanulás, ingázás, vagy más személyes okból utazni kényszerültek, a korlátozások miatt azonban tesztelési kötelezettségük merült fel. Az Európai Bizottság által meghatározott átalányösszeg miatt ez sok százezer embert érinthetett, de mint Ujhelyi rámutatott, ennek a lehetőségnek azonban nincs érdemi nyoma a kormányzati kommunikációban. Magyarországnak elvileg tavaly novemberig kellett elszámolni a támogatással. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy ha kiderül, ebből a keretből Fidesz-közeli üzleti körök nyerészkedtek, úgy az Európai Unió Csalásellenes Hivatalánál (OLAF) is megteszi a szükséges bejelentést.
A képviselő összegyűjtötte azokat az információkat, amelyek szerinte már eddig is arra utalnak, hogy kormányközeli cégek és személyek gazdagodtak a tesztelésre biztosított uniós pénzekkel. A következőket említette meg:
Egy eredendően thaimasszázs-szolgáltató cég rövid idő alatt közel kétmilliárdos árbevételű vállalkozássá vált az Országos Kórházi Főigazgatósággal kötött antigén-tesztekről szóló szerződésnek köszönhetően. Ebben a cégben volt fideszes képviselő és egykori államtitkár is érdekelt volt.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság egy olyan cégtől is rendelt 3,1 milliárd forint értékben gyorsteszteket, amelyet a Fidesz egykori ferencvárosi frakcióvezetője mindössze a szerződéskötést megelőző hónapokban alapított. Sőt, a fideszes politikus az ügylet után gyorsan eladta a céget egy borsodi faluban élő huszonéves fiatalnak.
A kormány először, még 2020-ban 9,6 milliárd forint értékben vásárolt Covid-teszteket, de már az akkori beszállítócégek között is voltak olyanok, amelyek alapvetően ingatlanértékesítéssel foglalkoztak, vagy épp az Orbán-kormánynak fontos azeri ügyekben tűntek fel korábban.
Mészáros Lőrinc tudhatóan legalább két olyan cégben is érdekelt – az egyikben egy hévízi fideszes képviselővel –, amelyek az elmúlt időszakban milliárdos árbevételt könyveltek el, többek között fellendülő Covid-tesztelési szolgáltatásuknak köszönhetően. | Ujhelyi szerint gyanús, hova tűntek az EU-tól kapott, tesztelésre biztosított százmilliók | A magyar kormány nem reagált a megkeresésére, ezért az Európai Bizottságtól kéri ki az ingyenes Covid-tesztekre adott uniós támogatás elszámolási dokumentációját Ujhelyi István, szerinte ugyanis erősen korrupciógyanús a 900 millió forintos keret felhasználása. | null | 1 | https://hvg.hu/eurologus/20220112_Ujhelyi_hova_tuntek_a_tesztelesre_biztositott_unios_szazmilliok | 2022-01-12 10:21:00 | true | null | null | HVG |
A Nyíregyházi Törvényszék közleménye szerint a bíróság 1 év 6 hónap – két évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a polgármesteri, polgármesteri referensi és a civil szervezetek vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától Szűcs Gabriellát, Szakoly egykori polgármesterét, amiért
több mint 60 millió forintnyi támogatási pénzt használt fel az előírt céltól eltérően, az önkormányzat működtetésére.
Szűcsön felül az ügyben vádlott volt még a község alpolgármestere, jegyzője és az önkormányzat másik két munkatársa is. Az alpolgármester pénzbüntetést kapott, míg a többieket a bíróság megrovásban részesítette.
A tárgyalás három tényállás köré csoportosult. Az első alapján Szűcs és társai a helyi óvoda felújítására 2009-ben pályázaton nyert 11 640 000 forint támogatást az önkormányzat működésére fordították, majd a volt polgármester utasítására olyan beszámolót nyújtottak be a Magyar Államkincstár helyi igazgatósághoz, melyben valótlanul állították, hogy a támogatást megfelelően használták fel.
A második tényállás szerint 2016 májusában az Államkincstár felfüggesztette Szakoly község állami normatív finanszírozását, így az önkormányzat nem tudta kifizetni dolgozóinak bérét. Emiatt Szűcs javasolta a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzati dolgozók bérét a közfoglalkoztatás kiadásainak fedezetére szolgáló pénzösszegekből fizessék ki. Ezt meg is tehették, mivel ugyanebben az évben kötöttek szerződést a helyben illetékes kormányhivatallal közfoglalkoztatottak alkalmazására, akiknek bérét és a programok egyéb költségeit a kormányhivatal térítette meg. Az elkülönített számlán kezelt pénzből Szűcs utasítására nagyjából 20 millió forintot az önkormányzat dolgozóinak fizetésére kellett fordítani.
A harmadik tényállás szerint Szűcs volt a szakolyi sportegyesület elnöke is, és ebben a minőségében mintegy 30 millió forintnyi tao-támogatást adott kölcsön a község önkormányzatának, holott tudta, hogy ezeket a pénzeket másra kellene felhasználnia. | Felfüggesztett börtönt kapott a volt szakolyi polgármester, amiért támogatási pénzt működésre fordított | Több mint 60 millió forint, papíron másra szánt támogatást fordított az önkormányzat működésének finanszírozására Szűcs Gabriella, Szakoly volt polgármestere. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220113_szakoly_onkormanyzat_tamogatas_bunugy_birosag | 2022-01-13 16:14:00 | true | null | null | HVG |
„A kormány a helyén van, az operatív törzs működik, elemzik a helyzetet, a legjobb koponyák folyamatosan dolgoznak, és amikor arra jutunk, hogy egy döntést meg kell hozni, akkor a kormány célratörően, gyorsan és hatékonyan hozza meg” – beszélt a járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs és a kormány kapcsolatáról, munkamegosztásáról Orbán Viktor még tavaly júliusban.
A miniszterelnök és a kormány tagjai azóta is gyakran hivatkoznak a járványhelyzettel összefüggő döntések meghozatalánál a lassan két éve működő operatív törzs megállapításaira, tanácsaira és javaslataira, ám a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán kiderült:
nem világos, hogy készül-e szó szerinti jegyzőkönyv az operatív törzs üléseiről, nem tudni, hogy ezeken hányszor és miről szavaztak, ráadásul az eddigi több, mint 150 tanácskozás összes dokumentumát azonnal, tíz évre „titkosítják”.
Az operatív törzs üléseinek iratai hivatalosan ugyan nem titkosak, vagyis a törvény szerint nem minősített adatok, a testület döntéseiről és azok hátteréről mégis csak annyi tudható, amit maga a grémium vagy a kormány közölni akar tájékoztatókon vagy a koronaviros.gov.hu oldalon.
Minden más, így az üléseken ismertetett helyzetértékelések, álláspontok, az egyes döntéseket, javaslatokat megalapozó adatok, számítások és elemzések, továbbá az is, hogy ki, miről és hogyan szavazott, mind olyan részlet, ami a sajtó és a közvélemény – vagyis végső soron az intézkedésekkel érintett több millió állampolgár – számára nem ismerhető meg.
Az ülésekről készült dokumentumok megismerését megtagadom, mivel azok a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adatok és a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak”
– ezt válaszolta Lakatos Tibor rendőr dandártábornok, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője a hvg.hu közérdekű adatigénylésére, melyben lapunk az operatív törzs eddigi összes üléséről készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés, jelentés kiadását kérte.
A dokumentumok kiadását megtagadó döntés indoklása az információszabadságról szóló törvény azon gumiparagrafusára hivatkozik, miszerint minden döntés-előkészítőnek minősíthető adat alapvetően tíz évig nem nyilvános. Ugyanakkor az ilyen adatok megismerését is engedélyezheti az adatkezelő szerv vezetője az ehhez „fűződő közérdek súlyának mérlegelésével”.
A törvény szerint a fenti mérlegelés nyomán az adatok kiadását az illetékes vezető – aki ez esetben nem Lakatos Tibor, hanem valószínűleg az operatív törzset hivatalosan vezető Pintér Sándor belügyminiszter – akkor tagadhatja meg, „ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.
A dokumentumokba tehát nem tekinthettünk bele, és a közérdekű adatigénylésre kapott válaszból az sem derült ki világosan, hogy az ülésekről készült-e szó szerinti jegyzőkönyv vagy ennek hiányában az elhangzottakról összegző feljegyzés, jelentés, de ami még meglepőbb, azt sem tudni, hogy voltak-e az üléseken szavazások, és ha igen, hány, mivel a válasz szerint „a szavazás tekintetében adattal nem rendelkezik az operatív törzs”.
Egyetlen adatot ismerhettünk meg, ez pedig az ülések száma. Ezekből a 2020. január 31-i alakuló üléssel együtt összesen 159 volt tavaly november 25-ig, az adatigénylés időpontjáig, ugyanis innentől számított 45 napra rá, idén január 10-én kaptunk választ. Az alakuló ülésen egyébként az operatív törzs rögtön elfogadott egy 28 pontos akciótervet. Erről aznap Orbán Viktor is beszélt a Kossuth Rádióban, megemlítve, hogy a testület “azt hiszem, ma reggel fel is állt”. Közölte továbbá, hogy az operatív törzset Pintér Sándor belügyminiszter vezeti, tagja az egészségügyért felelős miniszter, és Müller Cecília országos tiszti főorvos is, akit úgy jellemzett:
egy kiváló asszony, aki szagolt már puskaport, tehát nem először lát nehéz helyzetet.”
A Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset egy, az alakuló ülés napján megjelent kormányhatározat hozta létre, és kezdettől tagja volt mások mellett a rendőrség, az idegenrendészet, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, sőt még az egyik titkosszolgálat, a 2016-ban létrehozott nemzetbiztonsági szolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elsőszámú vezetője is.
A testület ezen a hosszú néven alig fél évig működött és ezalatt 54 ülést tartott. Közben, miután a járvány elérte Magyarországot, március 11-én rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet hirdettek ki. A rendeleti kormányzásra lehetőséget adó veszélyhelyzet helyett aztán június 17-én járványügyi készültséget vezetett be a kormány, egyúttal jogutódként létrehozta a már csak röviden operatív törzsnek hívott szervezetet, amely ma is működik, és tavaly november 25-ig 105 ülést tartott.
Milyen helyzet, milyen jogrend?
A veszélyhelyzetet először a járvány első hulláma idején, 2020 márciusában rendelték el és június közepéig volt hatályban. A március végén elfogadott – ellenzéki pártok és civil szervezetek által bírált – felhatalmazási törvénnyel ez idő alatt az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a kormány 127 veszélyhelyzeti rendeletet hozott saját hatáskörben. Június közepén eltörölték a veszélyhelyzetet és a kormány azt hangoztatta, hogy ezzel lemondott a rendeleti kormányzás eszközéről is, ám megalkották és elfogadták az úgynevezett átmeneti törvényt és a járványügyi készültségről szóló törvényt, melyekkel biztosították, hogy a korábbi veszélyhelyzeti kormányrendeletek jelentős részben hatályban maradhattak. A járvány második hullámának berobbanása után, 2020 novemberében aztán a kormány ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki, erre hivatkozva pedig a tavaly február elején véget ért második veszélyhelyzeti időszakban újabb csaknem 100 veszélyhelyzeti rendeletet hozott. A veszélyhelyzetet, mint különleges jogrendet a kormány egy rendelettel ugyan 2021 február 8-tól megszüntette, egy másikkal viszont ugyanezen naptól újra bevezette. Azóta többször, legutóbb tavaly decemberben is meghosszabbították a veszélyhelyzetet, így most júniusig tart a különleges jogrend, amely továbbra is lehetőséget ad az Orbán-kabinetnek, hogy rendeletekkel kormányozzon.
Az új operatív törzs a kormányzati lépések meghatározásában jelentős szerepet kapott. Már nem is kormányhatározat, hanem a jogforrási hierarchiában magasabb szinten álló kormányrendelet hozta létre és szabályozza a működését. Eszerint az operatív törzs a járványhelyzettel összefüggésben javaslatokat tesz és tárgyal meg, nyújt be a kormány részére, továbbá szervezi a kormány tevékenységét, szakpolitikai előterjesztések és jelentések elkészítését, illetve kormányzati feladat indítását.
Ahogy az első és a második hullám idején, úgy Orbán Viktor tavaly tavasszal, a járvány harmadik, legsúlyosabb hulláma idején is rendszeresen részt vett és vezette az operatív törzs ülését. Gyakran posztolt a Facebookon arról, hogy a testület tanácskozásán kezdte a napot, már hajnali 6–7 órakor. Áprilisban, a járványhullám tetőzése környékén pedig úgy fogalmazta meg a helyzetet:
Ez most nem egy politikai kormány, hanem egy válságkezelő operatív törzs, én is inkább érzem magam az operatív törzs vezetőjének, mint miniszterelnöknek: most nincs politika, most életmentés van.”
Ugyan a járvány harmadik hullámának elmúltával, tavaly júniusra az operatív törzs is leállt a napi sajtótájékoztatók tartásával, a szervezet folytatta a munkát. Arról pedig június 17-én még a miniszterelnök is megemlékezett a Facebookon, hogy egyéves, az operatív törzs „első évadának” utolsó epizódjában készült fotó, amelyen Müller Cecília tiszti főorvos és Gál Kristóf rendőrségi szóvivő megöleli egymást. Orbán a poszthoz egy Ákos-dalszöveget kölcsönözve azt írta: „Egy éve tudjuk, milyen fontos egy ölelés.” | Tíz évre „titkosítják” az operatív törzs minden döntését és dokumentumát | Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220112_Tiz_evre_titkositjak_az_Operativ_Torzs_minden_donteset | 2022-01-12 13:00:00 | true | null | null | HVG |
Jobb, ha a terhes nők nem módosítják a biztonsági övet – ezt mutatja egy német teszt.
A Hiányod maga a sötétség című kötet a legfontosabb földi és égi dolgainkkal foglalkozó remekmű. | Mágnesként vonzza az ügyfeleket a Gránit Bank, amióta Tiborcz István neve is fémjelzi | Igazi nagyágyúkkal büszkélkedhet a jövőben a Gránit Bank. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220113_granit_bank_akik_kotelekben_repulnek_tiborczcal | 2022-01-13 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Lázár János teljesen NASA-fokozatra kapcsolt, minden kétséget kizáróan begyűjtötte az agrárcég és az azt kezelő alapítvány vezetésébe az agrárium hazai csúcsszakembereit. A birtokot vezető tanácsból távoznak az utolsó helyi szakemberek is, csakhogy a kiválasztott csúcsszakemberek mindegyikének van bőven elfoglaltsága a saját posztján. Nem is a Ménesbirtok menedzselése a cél, hanem a Lázár János tavalyelőtt ősszel meghirdetett „New Deal” mederbe terelése, illetve ahogy a tavalyi mezőhegyesi szakközépiskolai évnyitón elhangzott, az elmaradt integráció menedzselése.
Szeptemberben nyilvánossá vált, hogy kik kerülnek az áprilisban közzétett, de csak október végén bejegyzett Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kurátori és felügyelő bizottsági névsorába. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökeinek alapítványi részvételével lényegében politikai békejobbot nyújtott a kis- és középbirtokosoknak a nagyüzem, amelyet Csányi Sándor fia képvisel a kuratóriumban. Ezzel az akkor szimbolikusnak tűnő gesztussal úgy tűnt, mintha annak a programnak nyitott volna utat Lázár János, amelyről 2020 őszi videóiban beszélt, nevezetesen, hogy mivel nem sikerült a kisebb gazdálkodókat szövetkezetekbe terelni, ezért egy új lehetőség lehet az integráció felé a feldolgozókkal szorosabbra fűzött kapcsolat. Nem mellesleg ekkor beszélt a politikus a külföldi áruházláncok kiszorításáról is.
Az alapítványi helyek osztogatásával megindult átrendeződés december végén a cég vezetésének lecserélésével folytatódott. Az alapítványi kuratóriumban régi-újnak számít Csányi Attila, aki korábban az állami cég felügyelőbizottságában ült, ebben az értelemben réginek számít a birtokon. Hozzá hasonlóan házon belülről jött kurátor Kerezsi Miklós, aki a Ménesbirtok igazgatótanácsában foglalt addig helyet, és aki az EximBank élelmiszeripari beruházásokat finanszírozó tőkelapjának kezelője. Balczó Barnabás, Lázár egykori közvetlen munkatársa és Győrffy Balázs országos agrárkamarai elnök újaknak számítanak.
December legvégén, ahogy ez az idei január eleji Cégközlönyben megjelent, az igazgatótanácsba bekerült Mészáros Lőrinc agrárbirodalmának csúcsvezetője, Makai Szabolcs is. A Talentis eddig is képviseltette magát a Ménesbirtok vezetésében, csak nem a cég csúcsvezére személyében. Ekkor kikerült az igazgatóságból a korábbi vezérigazgató, Kovács Norbert és három másik korábbi vezető is, akik a birtok ügyeit, a termelést, a közbeszerzéseket, beszerzéseket intézték. Lázár Vilmost és Czakó Borbálát 2018-as kinevezésekor vitte az igazgatótanácsba Lázár János, ők most is maradtak ezen a poszton. Az új felállásban a Bonafarmtól Ádám János, és Szabadhelyi Kristóf maradtak a cég igazgatótanácsában. A korábbi vezérigazgató ugyan maradt a Mezőhegyesi Vetőmagüzem ügyvezetője, de nem került be a birtok igazgatótanácsába, ahol a tagok egyikének sincsen önálló képviseleti joga.
A csak együttes döntési joggal bírók közül Makai Szabolcs a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója november óta az Opus Global Nyrt. mezőgazdasági divízióját is vezeti, tehát akad bőven másik feladata is. Hasonlóan fontos posztot tölt be Ádám János is, csak ő Csányi Sándor agrárbirodalmában. Lázár Vilmos a lovassportban ismert, és nem utolsósorban a CBA első embere. Czakó Borbála közismertebb egykori pozíciója a londoni nagyköveti poszt, de számos más területen is fontos tisztségeket is betöltött.
Bár az alapítványi alapító okiratot nem ismerjük, de nem kizárt, hogy az alapítvány lesz lényegében a végső döntéshozó, illetve annak elnöke, Lázár János irányítja majd birtokot, ahogy gyakorlatilag eddig is övé volt a végső szó mint a tulajdonos államot képviselő kormánybiztos. Jelenleg Lázár is több kormánybiztosi posztot is betölt, illetve a Csongrádi 4-es körzet parlamenti képviselője, a 2022-es kampány is energiát köt le, aligha a közel 100 milliárd forint közpénzzel kitömött birtok lesz az egyetlen kihívás a politikus számára.
Lázár novemberben adott hosszabb interjút az Indexnek, ebben hangsúlyozta, hogy sem a földterület, sem az agrárcég részvényei nem privatizálhatók. Az alapítvány földbérleti díjként a cégtől 650 millió forintot, a cégből pedig 300-350 millió forintot tudnak majd kivenni kockázatmentesen, így az alapítvány 1,1 milliárd forintból gazdálkodhat. A pénz nagy részét az oktatásra, őshonos lófajták megtartására és diákok felzárkóztatására költik.
A beol.hu-nak adott tavaly év végi interjúban Lázár elég konkrétan fogalmaz a lapnak arra a kérdésére, hogy vajon mennyire terjeszthető ki a mezőhegyesi modell az ország mezőgazdasági szereplőire, ugyanis leszögezi, hogy egy választási győzelem esetén tudják fejleszteni az élelmiszeripart, és modernizálni a mezőgazdaságot abból a 9000 ezer milliárd forintból, amit 2023-2030 között vidékfejlesztésre költhet el az ágazat.
Frissítés: Cikkünk megjelenése napján a Cégközlönyben egy újabb változást jegyeztek be a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt igazgatótanácsában. E szerint Kovács Norbert, cégvezetőként mégis bekerült az igazgatóságba, önálló képviseleti joggal dolgozik abban. | Mészáros Lőrinc agrárbirodalmának csúcsvezére is bekerült a Ménesbirtok igazgatóságába | Lázár János teljesen NASA-fokozatra kapcsolt, minden kétséget kizáróan begyűjtötte az agrárcég és az azt kezelő alapítvány vezetésébe az agrárium hazai csúcsszakembereit. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20220111_talentis_mezohegyes_menesbirtok_lazar_janos | 2022-01-11 14:30:00 | true | null | null | HVG |
Fellebbezett az elsőfokú ítélet súlyosítása, további vagyonelkobzás és a „Bróker Marcsi” néven elhíresült karcagi D. Sándorné letartóztatásának elrendelése érdekében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség.
A vádhatóság közleménye szerint az elsőfokú ítélet ellen azért fellebbeztek, hogy a másodfokú bíróság D. Sándornét azokban a cselekményekben is bűnösnek mondja ki, amelyekben a törvényszék megszüntette a büntetőeljárást. Az elsőfokú bíróság indokolása szerint ezeknek a cselekedeteknek – további 107 sértett sérelmére megvalósított csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység és számvitel rendjének megsértése – a jelentősebb súlyú bűncselekmények mellett a vádlott felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége.
A főügyészség az ítélet súlyosítását, a szabadságvesztés időtartamának lényeges felemelését, valamint a vádlott családtagjaival és az érdekkörébe tartozó céggel szembeni további vagyonelkobzás elrendelését is kérte a fellebbezésében.
Az elsőfokú ítélet kihirdetésekor az ügyész indítványt tett a Kun-Mediátor-ügy miatt bűnügyi felügyelet alatt álló D. Sándorné letartóztatásának elrendelésére. Szerinte ugyanis a kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelése nélkül a vádlott elrejtőzne a hatóságok elől, és tartani kell attól is, hogy folytatná csaknem 14 éven át űzött bűnös tevékenységét. A törvényszék elutasította az indítványt, csak a bűnügyi felügyeletet tartotta fenn, ezért a főügyészség fellebbezett a végzés ellen. | Hosszabb időre küldené börtönbe Bróker Marcsit az ügyészség | Az ítélet súlyosításáért és további vagyonelkobzásért fellebbezett a vádhatóság a Kun-Mediátor-ügyben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220113_broker_marcsi_itelet_fellebbezes_ugyeszseg | 2022-01-13 11:17:00 | true | null | null | HVG |
Csak Fót és Dunakeszi városának több mint 85 millió forintot számlázott ki Tuzson Bence országgyűlési képviselő korábbi ügyvédi irodája, a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda ebben a ciklusban. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy Gödnek és Pest Megye Önkormányzatának is dolgoztak, akkor közelítjük a 170 milliót– tudta meg a Narancs.hu.
Tavaly számoltunk be róla, hogy a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda jár el Pest Megye Önkormányzata nevében a gödi Samsung-gyárral kapcsolatos kisajátítási ügyekben. Közérdekű adatigénylés útján derítettük ki, hogy 2021 novemberéig mindösszesen valamivel több mint bruttó 2,5 millió forintot számlázott ki a megyei önkormányzatnak.
A térségben köztudott, hogy a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda – aminek egyik vezetője Biczi Tamás, alias Kötter Tamás író, kormánypárti influenszer – Dunkeszinek és Fótnak is lát el jogi feladatokat, ezért két fideszes vezetésű városnak is benyújtottunk egy-egy közérdekű adatigénylést.
A beérkezett dokumentumok alapján Fótnak
2020-ban bruttó 2 541 000 forintot,
2021-ben (novemberig) bruttó 4 991 350 forintot,
Dunakeszinek pedig
2018-ban bruttó 7 307 982 forintot,
2019-ben bruttó 8 054 222 forintot,
2020-ban bruttó 34 919 427 forintot,
2021-ben bruttó 27 208 317 forintot
számlázott a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda.
A hat tétel összeadva bruttó 85 022 298 millió forintra jön ki.
Ha ehhez hozzáadjuk a Pest Megyei Önkormányzat 2,5 millió forintját, valamint Göd város 78 millió forintját, akkor több mint 165 millió forintot kapunk.
Göd felmondja a szerződést
Balogh Csaba momentumos polgármester tavaly megkeresésünkre azt írta, hogy vizsgálták a megbízás szükségességét, és arra jutottak, hogy „hamarosan felmondhatjuk a megörökölt szerződést a Biczi és Turi Ügyvédi Irodával.” Korábban a Göd-ÉRT városvédő egyesület nyújtott be Göd Város Önkormányzatának közérdekű adatigénylést az ügyvédi iroda számláira vonatkozóan is. A dokumentum csak 2018-2020 közötti bruttó kifizetéseket mutatja, magyarán 2021-ben további összegeket számlázhatott ki az önkormányzatnak a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda.
Ez egyébként azt is jelenti, hogy a választókerület központja, Dunakeszi remek partnernek bizonyul. Egy magánszemély még pár évvel ezelőtt ugyancsak közérdekű adatigényléssel fordult a városhoz, amiből kiderül, hogy 2010 februárja és 2016 márciusa között 40 millió forintot számolt el jogi tanácsadás és ügyvédi munkadíj címén. Ez azt jelenti, hogy 2010 és 2021 között több mint bruttó 110 millió forintot fizetett Dunakeszi a Biczi és Turi Ügyvédi Irodának úgy, hogy a 2017-re vonatkozó adatokat nem is ismerjük.
(Az irodát 2014-ig Biczi és Tuzson Ügyvédi Irodának hívták, a képviselő akkor váltott politikai pályára. Egyébként Tuzson és az ügyvédi iroda is résztulajdonosa a Tuzson Mérnöki Iroda Kft.-nek, ami 2020-ban szerény 3,6 millió forint nettó árbevételt ért el, viszont a saját tőkéje 131 millió forintra rúgott.)
Tuzson Bence, a Fidesz parlamenti képviselője napirend után felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. november 29-én
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Sokrétű feladatok
Megkerestük a Biczi és Turi Ügyvédi Irodát, hogy megtudjuk, egészen konkrétan milyen jogi feladatokat láttak el a két városnak. Válaszlevelükben azt írták, hogy a két önkormányzatnak átalánydíjban és eseti megbízások keretében számlázott óradíjak mellett is dolgoznak. Továbbá a „megbízási díjak a megbízási szerződések értelmében, teljesítési igazolások alapján kerültek minden esetben kiszámlázásra és kifizetésére”, illetve a kifizetett összegekbe beletartoznak
„az irodánk által az önkormányzatok felé rendszeresen megelőlegezett, és utóbb elszámolt eljárási, közzétételi, igazgatási szolgáltatási díjak, tulajdoni lapok költségei, közjegyzői másolatok díjai stb”.
A Biczi és Turi Ügyvédi Iroda szerint az általuk ellátott feladatok sokrétűek, széleskörűek, sok esetben „speciális szakértelmet igényelnek”. Tájékoztatásuk szerint a teljesség igénye nélkül ilyen a
peres és peren kívüli eljárásokban (fizetési meghagyások, követelések behajtása) való képviselet (az elmúlt három évben több száz peres eljárásban láttánk illetve látják el jelenleg is képviseletet),
közigazgatási eljárásokban való képviselet (első, másodfokú hatósági eljárások, közigazgatási peres eljárások),
településrendezési megállapodások során képviselet, szerződések megszerkesztése, egyeztetése, ellenjegyzése, településrendezési kötelezettség földhivatali feljegyzése,
önkormányzati tulajdoni cégek alapítása, módosítása, cégbíróság előtti teljes körű képviselet,
kisajátítási eljárásokban való közreműködés, úgymint képviselő-testületi előterjesztések előkészítése, előmunkálatok engedélyezése iránti eljárásban való képviselet, vételi ajánlatok megküldése a tulajdonosoknak, ennek elfogadása esetén kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződések, telekalakítással vegyes kisajátítást pótló adásvételi szerződések megszerkesztése, ellenjegyzése, földhivatal előtti képviselet, ennek hiányában kisajátítási eljárásban képviselet, kisajátítási kérelmek benyújtása, képviselet a kisajátítási tárgyalásokon, észrevételek, beadványok benyújtása az eljárás során, kisajátítási határozatok bírósági felülvizsgálata során peres képviselet, igazságügyi szakértői vélemények bírósági felülvizsgálata során való peres képviselet, igazságügyi szakértői díjjegyzékek bírósági felülvizsgálata során peres képviselet (a kisajátítási tárgykörben az elmúlt időszakban mindez összesen több száz önálló ügy),
ingatlanok adásvételeinél (akár vevő, akár eladó az adott önkormányzat) egyeztető tárgyalásokon való képviselet, okiratok megszerkesztése, egyeztetése, véleményezése, ellenjegyzése, földhivatal előtti képviselet, értékesítés esetén a pályáztatás során való tanácsadás, képviselet,
a peres eljárásokra is kiterjedően – a vitatott, vagy rendezetlen tulajdonjogi hátterű ingatlanok tulajdonjogának rendezésére irányuló eljárásokban képviselet,
önkormányzati képviselő-testületi anyagok, rendelettervezetek, határozati javaslatok véleményezése, szerkesztése,
egyedi hatósági ügyekben jogi tanácsadás, első és másodfokú eljárásban tanácsadás,
bérleti szerződések megszerkesztése, ellenjegyzése, bérleti jogvitákban az önkormányzatok képviselete,
munkaügyi, közszolgálati jogviszonyokban tanácsadás, munkaszerződések megszerkesztése, jogviták esetén képviselet,
vállalkozási szerződések egyeztetése, véleményezése, megszerkesztése, biztosítéki letétkezelés,
jogi állásfoglalások készítése, tájékoztatás, tanácsadás jogi szempontból vitás kérdésekben.
(Címlapképünkön: Kötter (Biczi) Tamás és Tuzson Bence. Forrás: Tuzson Bence Facebook-oldala) | Aranybánya Tuzson Bence korábbi ügyvédi irodájának a képviselő választókerülete | Fót, Dunakeszi, Göd, Pest Megye Önkormányzata – közös pont bennük, hogy mindegyiknek látott el jogi feladatokat a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda a mostani ciklusban. Az önkormányzatoknak 2018 óta közel 170 millió forintot számlázott ki Tuzson Bence korábbi ügyvédi irodája, és csak Dunakeszi 2010 óta több mint 110 milliót fizetett nekik. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/aranybanya-tuzson-bence-korabbi-ugyvedi-irodajanak-a-kepviselo-valasztokerulete-245148 | 2022-01-15 16:22:05 | true | null | null | Magyar Narancs |
A szegeder.hu írta meg, hogy a novemberben árverésre bocsájtott épületet, amelyet 1883-ban emeltek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) eladta. Az 1180 négyzetméteres épület kikiáltási árát 1 milliárd 578 millió 610 ezer forintban határozták meg, és ennyiért is kelt el december 21-én. Az új tulajdonos neve nem ismert, így az sem, hogy mi lesz a jövőben a palota sorsa.
A Klauzál téren álló ingatlan Szeged egyik ékköve, eredetileg is hotelnek épült (Európa Szállóként működött hajdanán), 30 szobával, étteremmel és kávéházzal rendelkezett, majd a múlt század közepétől az áramszolgáltató Démász székháza volt sokáig. | Elárverezte a nemzeti vagyonkezelő Szeged egyik emblematikus épületét | Kalapács alá került Szeged belvárosának egyik legszebb palotája, az egykori Európa Szálló épülete a Klauzál téren. Több mint másfél milliárd forintért adta el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220108_Eladta_a_nemzeti_vagyonkezelo_Szeged_egyik_emblematikus_epuletet | 2022-01-08 13:28:00 | true | null | null | HVG |
Nyertest hirdetett a Schmidt Mária-vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány az újabb kiállítás-szervezési feladatok tárgyában kiírt tenderén. Az uniós közbeszerzési értesítőben hétfőn megjelent bejegyzés szerint két utazó kiállításra kerestek megvalósító partnert.
A nyílt közbeszerzésen a nyertes cégen kívül más nem is indult, maga a nyertes pedig a Hybrid Art Management Művészeti és Szolgáltató Kft. Az eredeti kiírás szerint 1,52 milliárd forintot ért a munkacsomag, ők azonban végül 1,28 milliárdért dolgozhatnak. Erről a szerződést tavaly december 21-én kötötték meg Schmidt alapítványával.
A feladatcsomaguk két fő részből áll: a nagyobb falat a „30 éve szabadon” névre hallgató, rendszerváltás tematikájú vándorkiállítás szervezése megnyitóeseménnyel, legalább 10 napos nyitvatartással, a kapcsolódó szolgáltatások ellátásával 50 magyarországi városban 2021. december és 2022. július között.
A másik vándorkiállításuk az Együtt szabadon – magyar cigány hősök című. Ezekhez is kell megnyitó, de ezek az események minimális nyitvatartási ideje már csak 7 nap, illetve ezt már csak 25 helyszínre kell elvinni 2022. január és 2022. május között. | Közel 1,3 milliárdot fizet a rendszerváltás vándorkiállításaiért Schmidt Mária alapítványa | A két utazó tárlatot ugyanaz a cég intézi, aki a Trianon-emlékév kiállításait szállította. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220110_Kozel_13_milliardot_fizet_a_rendszervaltas_vandorkiallitasaiert_Schmidt_Maria_alapitvanya | 2022-01-10 12:16:00 | true | null | null | HVG |
Eredményt hirdetett a tavaly tavasszal kiírt hotelépítős közbeszerzésén a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Az uniós közbeszerzési értesítő hétfői bejegyzése szerint a Hotel Szent Gellért Fórum tervezési és kiviteli munkálatait Garancsi István nagyvállalata, a Market Építő Zrt. nyerte meg – bár igazi nyereményről nem beszélhetünk, hiszen ez a tender meghívásos volt.
A Market tavaly december 29-én szerződött le az egyházmegyével, összesen 3,2 milliárd forintért.
A felhúzandó szállodának a kiírás szerint 50 szobásnak és kertkapcsolatosnak kell lennie, valamint négycsillagosnak a Hotel Stars Union minősítése szerint. A megrendelő kikötötte, hogy kápolna is kell bele.
A szálláshely a Dorozsmai út 2-4. számú telken épül. Ugyanezen a telken már áll egy futballstadion. | 3,2 milliárdért épít kápolnás hotelt Szegeden Garancsi István cége | A Market Építő Zrt. egy futballstadion telkén húzhat fel négycsillagos szállót. | null | 1 | https://m.hvg.hu/ingatlan/20220110_32_milliardert_epit_kapolnas_hotelt_Szegeden_Garancsi_Istvan_cege | 2022-01-10 12:55:00 | true | null | null | HVG |
Nem összeférhetetlen az, hogy a Gránit Bankot választotta a közbeszerzésre jelentkező öt bank közül a SZTE alapítványi kuratóriuma, holott a grémium egyik tagja éppen a Gránit Bank egyik tulajdonosa. Igaz, a GB éppen a napokban jelentette be, hogy az E.P.M., tulajdonosi részesedésének jelentős részét, 57 százalékát eladja a BDPST-nek, azaz Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak. Hegedűs Éva, akit ajánlatával Tiborcz megkeresett, továbbra is elnök-vezérigazgató marad a Gránit Banknál. A kuratóriumi tagság és a banki poszt nem összeférhetetlen, ugyanis erről sem az egyetemi alapítványok működését is szabályozó KEKVA, sem az alapítvány alapító okirata nem rendelkezik.
Szabó Gábor, a szegedi egyetemi alapítványi elnök korábban már Trócsányi László rektori megbízatása kapcsán is elmondta, hogy a szegedi jogász professzor kinevezése a Károli Gáspár Református Egyetem élére nem összeférhetetlen a szegedi egyetemi kurátori tagsággal. A szeged.hu-nak még december közepén azt is mondta, hogy a februártól hatályos kinevezésről még idő előtti lenne gondolkozni, de egyébként sem lát kivetnivalót abban, ha egy, a szegedi egyetemmel nem konkuráló intézmény vezetésével bízzák meg a kurátort. A hvg.hu-nak most ezt megismételte Szabó Gábor, és azt is, hogy sem az előbbi esetben, sem Hegedűs Éva kurátorságában nem lát összeférhetetlenséget, semmiféle jogszerű akadálya az előbbieknek nincs.
Lantos Csaba, a MET Holding elnöke, aki szintén kuratóriumi tag a Szegedi Tudományegyetemért Alapítványnál, a hvg.hu-nak azt mondta, hogy hét ajánlatot kértek be, öt bank élt a lehetőséggel, és a Gránit Bank toronymagasan a legjobb ajánlatot adta. A döntő szavazásban Hegedűs Éva nem vett részt.
A Gránit Bank a szegedi egyetemi alapítvány éves 400 millió forintos „apanázsát” fogja kezelni. Úgy tudjuk, hogy a Szegedi Tudományegyetem, amely esetén jóval nagyobb összegeket kell kezelni, és bonyolultabb pénzügyi tranzakciókat is le kell majd bonyolítani, még nem döntött a számlavezető bankról, ez az elkövetkező hónapokban történik majd meg, egyelőre a Magyar Államkincstárnál vezetik a számlájukat, ahogy ez korábban is történt. A bank kiválasztása ugyan az egyetem feladata, de a végső szót ebben is a kuratórium mondhatja ki. | A Gránit Bank vezetheti a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány számláját | A Tiborcz Istvánhoz kerülő Gránit Bankhoz kerül a SZTE alapítványának számlája, a bírálatban a pénzintézet elnök-vezérigazgatói posztját betöltő kuratóriumi tag nem vett részt. A kuratórium elnöke szerint nem is összeférhetetlen. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220107_szeged_egyetem_alapitvany_szamla_granitbank | 2022-01-07 17:16:00 | true | null | null | HVG |
Nemsokára kész Péterfalvi Pegasus-jelentése, de a részletek titkosítását nem oldják fel
Már “íródik” a Pegasus-ügy vizsgálatát lezáró jelentés – mondta lapunknak az adatvédelmi hatóság elnöke, aki újabb határidőt is ígért. Péterfalvi Attila szerint még “néhány hét”, és kész a jelentés nyilvános része. Közben a Belügyminisztérium azt is elárulta a hvg.hu-nak, hogy nem tervezik feloldani a titkosítás alól az ügy anyagait.
Már íródik a lezáró jelentés, néhány hét és elkészül”
– válaszolta a hvg.hu-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, miután arról kérdeztünk, hogy több határidő-módosítás után mikor fejezi be a Pegasus-ügy még augusztusban kezdett vizsgálatát.
Legutóbb egy hónapja, december elején érdeklődtünk Péterfalvinál, akkor a NAIH elnöke arra hivatkozott, hogy az Amnesty International miatt nem tudja lezárni az ügyet, mert a jogvédő szervezet nem adja át neki a 300 tételes telefonlistát, amely a vélhetően kémprogrammal figyelt, vagy megfigyelésre kijelölt számokat tartalmazza.
Péterfalvi az Amnestyt hibáztatja, amiért nem készült el a Pegasus-jelentéssel
Minden megvan a NAIH elnöke szerint ahhoz, hogy lezárja a Pegasus-ügyben a vizsgálatát, már csak az Amnesty Internationalre vár. Ők szerinte nem együttműködők, a jogvédő szervezet ezt visszautasítja. Péterfalvi Attila a 300 tételes telefonszámlistát szeretné látni, hogy egyenként utánajárjon a megfigyelések jogszerűségének. Azt is mondta, kétféle jelentést készít, és a nyilvános, rövidebb változatban nem sok konkrétum lesz.
A botrányban ugyanis újabb és újabb telefonszámok és hozzájuk tartozó nevek kerültek elő, alátámasztva a gyanút, hogy a Pegasust nemcsak eredeti céljára – terroristák és bűnözők lehallgatására – használhatták, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek, fideszes gazdasági potentátok megfigyelésére is bevethették, sőt Áder János testőreit is célba vették vele. Erre utalt Péterfalvi is, amikor most a hvg.hu-nak azt mondta: folyamatosan jelennek meg újabb számok, “azokat is bevonjuk a vizsgálatba”.
Forró nyár a Pegasusszal - 2021 krónikája: Magyarország, 3. rész
A kémszoftver miatt kirobbant botrány utóélete sem tudta elterelni a figyelmet a kormány hadakozásáról a Norvég Alappal, Budapest csuklóztatásáról és arról, hogy a kormányfő lánya családjával Marbellára költözött. Volt olimpia, vadászati kiállítás és Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Az év harmadik negyedévében elmaradt az uborkaszezon.
De mivel nem lehet a végtelenségig várni az újabb fejleményeket, arra voltunk kíváncsiak, Péterfalvi megfogadta-e az Amnesty Magyarország tanácsát, hogy mivel ők nem adatkezelők, és nincs meg nekik a telefonlista, érdeklődjön inkább az Amnesty nemzetközi, londoni központjánál.
Péterfalvi azt mondta: nekik is írt e-mailt, és kérte a listát, de még csak választ sem kapott. Úgy fogalmazott:
Mégiscsak furcsa, hogy nem is válaszoltak, nem segítik egy független hatóság vizsgálatát, és bárkitől információt kérek, úgy látszik, senkinek nem érdeke ez, pedig nem az érdekel, honnét van a lista.”
A hvg.hu megtudta: az Amnesty londoni központjából még valóban nem válaszoltak Péterfalvi levelére (amelyben amúgy válaszadási határidőt nem szabott a NAIH-elnök), de hamarosan megteszik.
5 dolog, amit az év legnagyobb botrányából, a Pegasus-ügyből tanultunk
Az év legnagyobb közéleti-politikai botránya kétségkívül az izraeli Pegasus kémszoftver körül robbant ki - nemcsak Magyarországon. Összeszedtük az 5 legfontosabb tanulságot.
Azt a NAIH-elnök is elismerte, hogy nincs jogi szankcionálási lehetőség a kezében, majd arra a felvetésre, hogy miért nem zárja le akkor a vizsgálatát a tételes telefonlista nélkül is, hiszen az adatvédelmi szempontok szerinti jogszerűség vizsgálata talán enélkül is elvégezhető, azt válaszolta:
A munka halad ettől függetlenül, még néhány hét és elkészül a jelentés nyilvános része.
Kétféle jelentés készül ugyanis: egy, a közvélemény számára is megismerhető nyilvános és egy minősített adatokat is tartalmazó nem nyilvános változat. A Pegasus-ügy részleteinek jelentős része ugyanis titkos, vagyis minősített adat, ezek pedig nem hozhatók nyilvánosságra a hatóság jelentésében sem.
A hvg.hu kérdésére most Péterfalvi azt mondta: az alapvetéseket, főbb megállapításokat, a jogszabályi környezetet és az annak való megfelelőséget taglaló nyilvános rész lesz talán százoldalas is. Az érdekesebb, nem nyilvános részből viszont semmit nem lehet közzétenni – erősítette meg a NAIH-elnök, aki azt is elárulta:
az ügynek nem volt olyan titkos részlete, adata, amit feloldottak volna a titkosítás alól, hogy bekerülhessen a nyilvános jelentésbe.
A Pegasus-üggyel Orbán Viktor miniszterelnököt először tavaly decemberben szembesítették az újságírók, később pedig az év végi kormányinfón a hvg.hu azt is megkérdezte tőle, nem akarják-e a tisztánlátás érdekében feloldani az ügy részleteinek titkosítását, de a miniszterelnök csak azt ismételte, amit korábban Pintér Sándor belügyminiszter is mondott: minden megfigyelés törvényesen zajlott.
Orbán kérdésünkre azt is elárulta, beszélt ugyan a témáról Pintér Sándor belügyminiszterrel, ám ő a titkosítás feloldására nem kérte, és nem is fogja kérni a miniszterét, mert "nem ez a kormány működési rendje".
Részlet a 2021. december 21-i kormányinfó szó szerinti jegyzőkönyvéből
Lengyel Tibor (HVG): A Pegasus-ügyben, ugye, azt mondják, hogy mindenkit törvényesen figyeltek meg. Ezt a miniszter úr is többször elmondta. Hogyha így van, amint ezt állítják következetesen, akkor a titokgazda miért nem oldja föl ezeket az iratokat, és tárják a nyilvánosság elé, hogy az aggályokat eloszlassák ez ügyben?
Orbán Viktor: A titokgazda azért titokgazda, hogy ezt eldöntse.
Lengyel Tibor (HVG): A titokgazda valószínűleg a belügyminiszter úr. Tehát eldöntheti akár úgy is, hogy ön megkéri rá. Tervez ilyet?
Orbán Viktor: Igen, de nem, eszem ágában sincs.
Lengyel Tibor (HVG): Miért nem?
Orbán Viktor: Mert nem ez a kormány működési rendje. Tehát akkor egy idő után minden minisztériumot én fogok vezetni. Vannak világos szabályok, vannak vezetők, vannak felelősségek, és a szerint kell eljárniuk. És amíg a munkájukat jól végzik, addig ott vannak. Ha az ember átnyúl a miniszterek feje fölött, egy idő után a nehéz ügyekben azt fogja észrevenni, hogy ő dönt. Lehet, hogy céget lehet irányítani, a HVG-t, mint céget nem ismerem, de hogy egy kormányt nem lehet irányítani, az biztos. Világos felelősségi viszonyok, elhatárolások, karakterek, ez csak így megy.
Lengyel Tibor (HVG): Beszélt esetleg miniszter úrral erről, hogy ő gondolkodik-e ezen?
Orbán Viktor: Én megkérdeztem tőle, hogy van-e nekem teendőm. Azt mondta, hogy nyugodjak meg, minden törvényesen zajlik.
Ezek után a hvg.hu a Belügyminisztériumhoz fordult azzal a kérdéssel, hogy a Pegasus-ügy anyagai egyáltalán mennyi időre vannak titkosítva – az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának témába vágó ülésein elhangzottakat rögtön 2050-ig titkosították –, illetve arra is kíváncsiak voltunk, kezdeményezi-e Pintér Sándor belügyminiszter az ügy minősítésének feloldását.
A Belügyminisztérium válasza szerint "titkos információgyűjtési és adatszerzési szolgáltatás iratainak minősítésére a nemzetbiztonsági és a bűnüldöző szervek jogosultak, ahogy a minősítés felülvizsgálatára, a minősítés megszüntetésére is – a titokgazdák ezek a szervek". Hozzátették: az ebben a körben végzett tevékenység jogszerűségéről – mások mellett – az Országgyűlés illetékes két bizottsága számos alkalommal meggyőződött, és a tárca szerint
nem ismert olyan aggály, amit el kellene oszlatni.
A tárca szerint már csak azért sem indokolt a titkosítás feloldása, mert "a minősített adatok nyilvános ismertetése az ország hírszerzési, kémelhárítási és bűnfelderítési képességeit csökkentené". Kérdésünkre ugyanakkor megnyugtatásul közölték, hogy a NAIH vizsgálatát "a Belügyminisztérium és irányított szervei – ahogy korábban, úgy jelenleg is – a jogszabályi keretek között támogatják, a Belügyminisztérium nem lát olyan okot, amely érdemi jelentés elkészítését akadályozná". | Nemsokára kész Péterfalvi Pegasus-jelentése, de a részletek titkosítását nem oldják fel | Már “íródik” a Pegasus-ügy vizsgálatát lezáró jelentés – mondta lapunknak az adatvédelmi hatóság elnöke, aki újabb határidőt is ígért. Péterfalvi Attila szerint még “néhány hét”, és kész a jelentés nyilvános része. Közben a Belügyminisztérium azt is elárulta a hvg.hu-nak, hogy nem tervezik feloldani a titkosítás alól az ügy anyagait. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220107_Peterfalvi_ujabb_hatarideje_nehany_het_mulva_kesz_a_Pegasusjelentes | 2022-01-07 14:02:00 | true | null | null | HVG |
2022.01.07. 11:00
Most éppen folyóiratok és időszaki kiadványok megjelentetésére fordult rá az izraeli–grúz Shabtai Michaeli és Milkovics Pál magyar–cseh üzletember.
Manfred Weber: Nem szabad megalkudni Magyarországgal
2024.01.15. 06:302 perc | Cégalapítási lázban ég Rogán Antal grúz barátja | Most éppen folyóiratok és időszaki kiadványok megjelentetésére fordult rá az izraeli–grúz Shabtai Michaeli és Milkovics Pál magyar–cseh üzletember. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202201_msb_publishing_cegalapitasi_lazban_rogan_gruz_baratja | 2022-01-07 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Jogsértően tartott vissza közérdekű adatokat a tavaly őszi vadászati kiállítást szervező állami tulajdonú cég, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. – állapította meg a hvg.hu bejelentése nyomán indított hatósági vizsgálatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), derült ki a lapunknak küldött hivatalos tájékoztatásból. Az adatvédelmi hatóság kimondta:
az állami cég jogsértően alkalmazta a járvány elleni védekezésre hivatkozó veszélyhelyzeti intézkedést, amely a közérdekű adatigénylések 15 napos válaszadási határidejét 90 napra is kitolhatja.
A hvg.hu még tavaly augusztus 11-én fordult közérdekű adatigényléssel a vadászati kiállításhoz kapcsolódó néhány szerződés ügyében a rendezvényt szervező Egy a Természettel Nonprofit Kft.-hez. Például arra voltunk kíváncsiak,
mire ment el pontosan a “célpiacok felmérése, haszonelemzés, attitűdfelmérés” témájú kutatásokra és más elemzésekre kifizetett összesen több mint 83 millió forint.
Az innovációs tárca fennhatósága alá tartozó állami cég a közérdekű adatigénylésekre vonatkozó törvény által alapesetben előírt 15 napos válaszadási határidő letelte után érdemi válasz helyett 30 napos határidő-hosszabbítást kért. Indokként arra a veszélyhelyzeti kormányrendeletre hivatkoztak, amely lehetőséget ad a 15 napos (plusz egyszer 15 nappal meghosszabbítható) válaszadási határidő 45 napra kitolására (ami újabb 45 nappal meghosszabbítható).
A kormányrendelet szerint viszont csak akkor kérhető hosszabbítás, ha a "határidőben való teljesítés a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné." Ráadásul – mivel ezt a hivatkozást az állami szervek visszaélésszerűen is alkalmazták – már az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet, hogy ez csak akkor alkalmazható, ha "elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az adatkezelő szerv eredményesen működjön közre a járvány leküzdésében".
A kiállításszervező cégnek viszont semmilyen, a koronavírus-járvány leküzdését célzó feladata nem volt, sőt külön felmentést kaptak a járványügyi korlátozások alól. Ahogy a cég a hosszabbítást kérő válaszában is jelezte, egyetlen, ettől teljesen független feladata volt: az őszi kiállítás szervezése, amire az eredeti indoklásnak ellentmondva hivatkozott is, mondván: ha 15 napon belül kellene megválaszolnia az adatigénylést,
a Világkiállítás szervezési feladataira nem maradna elég ideje.”
A hvg.hu a cégnek küldött augusztus végi válaszában jelezte ugyan, hogy a határidő-hosszabbítási hivatkozás nem felel meg az előírt, jogszerű indoknak, egyúttal jeleztük, hogy emiatt a NAIH-nál vizsgálatot kezdeményezünk, a társaságot ez egyáltalán nem érdekelte. Sőt: a 45 nap letelte után, szeptember végén küldött levelükben ugyanezzel az indoklással újabb 45 napos – már bőven a kiállítás zárása utánra eső – hosszabbításról tájékoztattak.
Közben azonban a Péterfalvi Attila vezette NAIH vizsgálata a bejelentéstől számított szűk 2 hónap alatt eljutott odáig, hogy megállapították: “mivel a vadászati világkiállítás megrendezése nem a koronavírus járvány leküzdésével összefüggő közfeladat”, a kormányrendelet itt nem alkalmazható, így “a Kft. jogszerűtlenül hosszabbította meg az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidőt”. Ez alapján pedig a hatóság felszólította a Kft.-t az adatigénylés teljesítésére.
Emiatt végül a második 45 nap leteltét már nem várta ki a Kft., és az alapesetben 15 – a terveik szerint 90 – nap helyett végül 78 nap után küldtek választ – két héttel a kiállítás zárása után, október 28-án. Ám ebben alig volt érdemi információ, mert – mint megírtuk –, arra hivatkozva, hogy döntés-előkészítő anyagok, megtagadták a kutatási szerződések, anyagok kiadást,
így nem derült ki, hogy a PWC Nonprofit Kft.-nek pontosan mire fizettek 18,4 millió forintot “haszonelemzés, attitűd felmérés” témában, illetve az sem, hogy mit teljesített a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a szerződéslistában pontosan meg sem jelölt elemzésekre 64,9 millióért.
A vadászati kiállítás helyszínéül szolgáló Hungexpo mintegy 55 milliárd forintból megvalósult felújításával együtt a 70 milliárd forintnál is többe kerülő vadászati kiállítás összköltségéhez képest persze a tanulmányok, kutatások 83 milliója aprópénz, de aligha növeli a közbizalmat, hogy ezeket titokban akarják tartani. Ahogy az sem, hogy az egyik cég, a PWC Nonprofit Kft. olyan vállalkozás, amelynek – legalábbis ezen a néven – nincs is nyoma a cégjegyzékben. | Jogsértésen kapták a vadászati kiállítást szervező céget | Törvényt sértett a vadászati kiállítást szervező állami cég azzal, hogy hamis indokra hivatkozva hátráltatta a hvg.hu közérdekű adatigénylését. A jogsértést megállapító Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítására a cég végül válaszolt ugyan, mégis tovább titkolózott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220108_Jogsertesen_kaptak_a_vadaszati_kiallitast_szervezo_ceget | 2022-01-08 10:00:00 | true | null | null | HVG |
Mintha kiütötték volna, úgy csuklott össze 2023 végére az infláció, ám ez mit sem változtat azon, hogy két év alatt a forint elveszítette értéke harmadát. Ezt pedig sem a nyugdíjak, sem a bérek növekedése nem kompenzálta teljesen. A tavalyi hivatalos adatokat napokon belül közli a Központi Statisztikai Hivatal. | Közterületi plakátcéget is megszerzett Milkovics Pál és Rogánhoz közel álló üzlettársa | A plakátcég után a Jazzy és a Klasszik rádió inkább járulékos szerzeménynek tűnik. Ezzel tovább csökkenhet az ellenzék mozgástere a választási kampány hajrájában. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220112_milkovics_michaeli_168_ora_plakatceg | 2022-01-12 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
25 millió forintos eljárási díjat kellene befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemben foglalkozhasson a fertői közbeszerzésről szóló beadványával – közölte a környezetvédő szervezet kedden. Hozzátették: mivel adományokból élnek, ezek összege pedig csekély, nem tudják kifizetni az eljárás díját. Eközben – emlékeztetett a Greenpeace Magyarország –
a fertői beruházás költségvetése már 45 milliárd forint felett jár.
A közlemény szerint, aki meg akar támadni egy közbeszerzést, annak úgynevezett igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Ennek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg. A rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint lehet. A mostani ügyben ezt az összeget kellene befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a bizottság foglalkozzon a panaszukkal.
A Döntőbizottság végzéséből az is kiderül szerintük, hogy a fertői közbeszerzési eljárás második ütemének becsült értéke közel 35,8 milliárd forint. „Ez a jelenleg zajló, a Mészáros és Mészáros Kft. által elnyert 9,38 milliárd forint értékű munkákkal együtt már meghaladja a 45 milliárd forintot. Összehasonlításképp, ez az összes magyar nemzeti parkunk több mint 7 évi összköltségvetése” – írta közleményében a Greenpeace.
A Greenpeace Magyarország azért kérte a közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását, mert az szerintük még a – a kiemelt beruházásokra vonatkozó rövid határidők miatt megkérdőjelezhető módon kiadott – környezet- és természetvédelmi engedélyekben leírtaknak sem felel meg. A Greenpeace szerint a közbeszerzési kiírásban megadott adatok jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel. A közlemény szerint a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig nincs engedélye a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz a Közbeszerzési Döntőbizottság, melyben azt írták, hogy a Greenpeace által beküldött kérelem formailag hiányos, illetve jogilag is az, mert a Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek - ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. Ők csak azt vizsgálhatják, hogy a kiírás megfelel-e a versenyszabályoknak.
A 25 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjról pedig azt írták, hogy abban az esetben, ha egy kérelemnek helyt ad a Döntőbizottság, akkor a kérelmező minden esetben visszakapja a befizetett eljárási díjat – "követelésről tehát szó sincs." | 25 milliót kérnek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság foglalkozzon a Fertő tavi gigaberuházás aggályaival | 25 millió forintos eljárási díjat kellene befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemben foglalkozhasson a fertői közbeszerzésről szóló beadványával – közölte a környezetvédő szervezet kedden. Hozzátették: mivel adományokból élnek, ezek összege pedig csekély, nem tudják kifizetni az eljárás díját. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a Greenpeace által beküldött kérelem formailag hiányos, illetve jogilag is az, mert a Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek - ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. Ők csak azt vizsgálhatják, hogy a kiírás megfelel-e a versenyszabályoknak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220111_greenpeace_ferto_to_kozbeszerzesi_dontobizottsag_beruhazas_gigaberuhazas | 2022-01-11 12:30:00 | true | null | null | HVG |
Nyáron lesz tíz éve, hogy adatigénylést adtunk be a Magyar Fejlesztési Banknak, hogy megismerjük a Budai Malomipari Kft.-vel 2000-ben megkötött, Nyerges Zsolt első milliárdjának megszerzésében fontos szerepet játszó hitelszerződést, valamint az annak odaítélésével és a hitel visszafizetésével kapcsolatos legfontosabb adatokat.
Nyergesék első milliárdja II.: Pártkasszától pártkasszáig vándorolt a budai malom | atlatszo.hu
A megmaradt Duna-parti telek értékét jelzi, hogy a tulajdoni lapja szerint a K&H 2007-ben 3 milliárd forintos hitelkeretet nyitott a kft. javára csak ezt az ingatlant beszámítva. A cégdokumentumokból és a földhivatali iratokból nem követhető pontosan nyomon, hogy milyen gyorsan fizették vissza a 2000-es MFB hitelt, de a tulajdoni lap szerint 2001-ben, tehát még mindig az első Orbán-kormány idején, újabb 1,166 milliárd forintos jelzálogjogot jegyzett be az MFB a budai ingatlanra.
Az MFB az igénylés teljesítését a banktitok védelmére hivatkozva teljes egészében megtagadta, majd – utólag visszanézve: bravúros gyorsasággal – kilenc hónap alatt jogerősen elvesztettük az adatpert. Mi ugyanakkor azt gondoltuk, hogy nincs összhangban a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok megismerhetőségével, hogy a bíróságok a teljes megtagadás jogszerű alapjaként fogadták el banktitkot, hiszen az, hogy az állam az adott finanszírozási döntést ebben az esetben éppen a bankja útján hozta meg, szerintünk nem lehet alkotmányosan alapja annak, hogy a döntés háttere örök időkre megismerhetetlen maradjon. Ezért aztán 2013. június 3-án alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a Fővárosi Ítélőtábla ítélete ellen az Alkotmánybíróságon.
IV/01002/2013
Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.339/2012/4. számú ítélete, és a Fővárosi Törvényszék 69.P.23.736/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Az indítványozó közérdekű adatok kiadása iránt kérelmet nyújtott be a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez, amely az adatszolgáltatást – banktitokra hivatkozással – teljes egészében megtagadta.
Szóval, nyugodtan írhatjuk azt, hogy meglehetősen régen adtuk be ezt az alkotmányjogi panaszt. Ennek ellenére eddig mindösszesen annyi történt vele, hogy közel három évvel a benyújtása után, 2016. március 8-án az Alkotmánybíróság egyik öttagú tanácsa döntött a panasz befogadásáról, azaz arról, hogy az érdemi alkotmánybírósági döntésre alkalmas.
Az AB honlapja szerint ezt követően az ügyről még négyszer tárgyalt a testület teljes ülése, de ezek közül az utolsó alkalom 2018 áprilisában volt. Mivel döntés még nem született, ezzel egy ideje már a miénk a leghosszabb idő óta folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás.
Erről a dicsőségről azonban szívesen lemondanánk, emellett azt sem gondoljuk, hogy normális lenne, hogy egy kilenc hónap alatt elbírált per után lassan kilenc év sem elég az Alkotmánybíróságnak a panasz elbírálására. Éppen ezért most az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk. Részben azért, mert az eljárás elhúzódásának időtartama most már messze túl van a strasbourgi gyakorlat által bármilyen jogvita elbírálására elfogadott leghosszabb időtartamon. Részben viszont azért, mert az EJEB jelenlegi gyakorlata a magyar bírósági döntésekkel szemben hozzá benyújtott panaszoknál megköveteli az alkotmányjogi panasz előzetes igénybevételét. Így az alkotmányjogi panaszügyek elhúzódása az EJEB-hez fordulás lehetőségét is blokkolja mindaddig, amíg az alkotmányjogi panaszt Strasbourgban hatékony jogorvoslatnak tartják.
Címlapkép: Az Alkotmánybíróság 2013-ban (forrás: az Alkotmánybíróság honlapja) | Strasbourgba megyünk az Alkotmánybíróság kilenc éves tétlensége miatt, mienk a legrégebb óta húzódó eljárás | 2013. június 3-án még Barack Obama volt az amerikai elnök és David Cameron a brit miniszterelnök. Az akkor született gyerekek ma harmadikosok. Egy euró 300 forint volt, a Közgép még az M3-ast építette, az IMG pedig a rezsicsökkentést reklámozta a kormánynak. A Felcsút és a Mezőkövesd NBII-es volt, a Kisvárda NBIII-as. Az Alkotmánybíróság tizenöt akkori tagja közül ma már csak hatan vannak hivatalban. Az Átlátszó aznap fordult panasszal az Alkotmánybírósághoz, de döntés még nem született. Meguntuk, és a tétlenség miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/01/14/strasbourgba-megyunk-az-alkotmanybirosag-kilenc-eves-tetlensege-miatt-mienk-a-legregebb-ota-huzodo-eljaras/ | 2022-01-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A meccseket itthon Budapesten, Debrecenben, és Szegeden rendezik meg, tartalékhelyszínnek pedig Tatabányát jelölték ki. Azt senki sem mondhatja, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Kézilabda Szövetség elnökeként nem lobbizott eléggé a közpénzért.
Négy magyarországi helyszínből három kapott egy-egy új, méregdrága stadiont.
Egyedül a veszprémi aréna bővítését vette ki a tervekből a kormány, mert túl sokba került volna a felújítás egy új aréna felhúzásához képest. A legdrágább beruházás Budapesten, a Népliget mellett valósult meg, ahol a döntőt is játszák majd. A 2022-es EB-re eredetileg a Papp László Sportarénával pályázott Magyarország, de a kormány 2019 áprilisában bejelentette, hogy inkább új sportcsarnokot építenek az eseményre.
A három új kézilabdacsarnokra és a debreceni aréna felújítására összesen nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek, és ebbe az összegbe nem számoltuk bele a különböző járulékos költségeket (például telekvásárlás, földmunkák), csak a közbeszerzési értesítőben megjelent kivitelezési árakat. Az arénák a későbbiekben más sportrendezvényeknek is otthont adnak majd, de az még erősen kérdéses, hogy mennyire lesz gazdaságos a fenntartásuk.
A közel 100 milliárdos csarnokban játszhatják a döntőt
A népligeti kézilabdacsarnokot 2021 decemberében adták át. „Most itt állva elmondhatjuk, megérte a sok lobbi és küzdelem” – mondta a megnyitón Kocsis Máté. A politikus 2018-ban még azt nyilatkozta a Nemzeti Sportnak, hogy „2021. szeptember elsejéig mindennel el kell készülni, hogy két próbatornát le tudjunk bonyolítani az Európa-bajnokságig”. A bruttó áron 100 milliárdot súroló aréna csak idén januárban kapta az MVM Dome nevet, a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel való együttműködés miatt. Az épület Európa egyik legnagyobb kézilabda-arénája: az 50 ezer négyzetméteres csarnok az EB éve előtt tisztelegve 20 022 néző befogadására alkalmas. Arról korábban írtunk, hogy ahhoz képest, hogy új zöldfelületeket ígértek, kivágtak több tucat fát, lebetonozták a stadion környékét, és építettek egy halom parkolót.
Kevesebb fa, több beton: így fest most a Népliget melletti százmilliárdos kézilabdacsarnok | atlatszo.hu
Legutóbb fél évvel ezelőtt látogattunk el a Ferencvárosban épülő százmilliárdos kézilabdacsarnokhoz. A csarnok a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra (EB) készül, és úgy tűnik, hogy a koronavírus nem hátráltatta a gőzerővel folyó munkálatokat. Aki közlekedett mostanában a népligeti buszpályaudvar környékén, az láthatta, hogy a sportlétesítmény néhány hónap alatt látványos fejlődésen ment keresztül.
A közbeszerzést nettó 78,7 milliárd (bruttó 99,97 milliárd) forintért nyerte el a NER-es nagyágyú, a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. A közbeszerzésre első körben nettó 115,8 milliárd és nettó 159,9 milliárd forint közötti árajánlatok érkeztek, majd miután kiderült, hogy ennyi pénz nincs rá, a kivitelezők feleannyiért elvállalták a munkát.
A gigantikus méretű létesítmény kivitelezésnek a végső ára a közbeszerzési értesítő szerint nettó 78,17 (bruttó 99,28) milliárd forint.
Ehhez azonban még hozzáadódnak az első kapavágás előtti 16 milliárdos költségek: a sportcsarnokhoz a telket 13,6 milliárd forintért vette meg az állam, az arénát közel nettó 1 milliárd forintért tervezték meg, a mérnöki előkészítési munkálatokat nettó 1,7 milliárd forintért végezték.
2020 nyarán derült ki, hogy a multifunkcionális csarnokot a Ferencvárosi Torna Club tulajdonába adta a kormány, a klub elnöke Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója.
A szegedi kézilabdacsarnok drágult, a tatabányai nem készült el időben
A szegedi Pick Aréna kézilabdacsarnok 8 300 férőhelyes lett, és közel 28 ezer négyzetméteren terül el. Az arénát 2021 december 9-én adták át. A kivitelezést nettó 27,4 milliárd forintért végezte a West Hungária Bau Kft. (WHB).
A szegedi aréna végösszege az árvízvédelem kialakítása miatt ennél drágább, nettó 29,3 milliárd forint lett.
A WHB a közbeszerzések egyik nagy sztárja, többségi tulajdonosa Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét.
Tízszeresére drágult a kézilabda-Eb a tervekhez képest, kormányközeli építőcégek profitálnak | atlatszo.hu
Az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon.
Arról, hogy késve készül el a közel húszezer négyzetméteres, 6 ezer férőhelyes tatabányai aréna, egy MTI-hírből lehetett értesülni. A magyar férfi kézilabda-válogatott ugyanis Tatabánya helyett Szigetszentmiklóson játszotta a felkészülési mérkőzéseit január elején, a magyar-szlovák közös rendezésű Európa-bajnokság előtt. A helyszínváltoztatásra azért volt szükség, mert január elejére nem készül el százszázalékosan az új tatabányai multifunkciós csarnok.
2017-ben még úgy volt, hogy 15 milliárd forintba fog kerülni a tatabányai sportcsarnok. A beruházás ára végül nettó 18,5 milliárd forint lett,
plusz ehhez jöttek még a nettó 2,7 milliárdos földmunkák. A csarnokot a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. vezette konzorcium építette. A kormány további 1,8 milliárd forintot biztosított a létesítmény berendezésére, és állami forrásból valósul meg az intézmény fenntartása is.
A debreceni Főnix Csarnok épületének felújítására 1,9 milliárd forintot költöttek, a nyertes kivitelező a Hunép Építőipari Zrt. volt.
A szlovákok két helyszínen rendeznek meccseket, a 10 ezer fős pozsonyi Ondrej Nepela Jégcsarnokot 1939-ben építették, legutóbb 2011-ben újították fel. A másik helyszínt, a kassai Steel Arénát 2006-ban adták át, a jégcsarnok több mint 8 ezer embert tud befogadni.
Frissítés (2022. december 8.): Bruttó 580 millió forintos díjat fizetett idénre és fizet majd a jövő évre is az FTC az MVM Dome vagyonkezelési jogáért: Összefoglaló cikkünkben, valamint az Átlátszón elérhető egyik vendégblog bejegyzésében korábban tévesen jelent meg az, hogy a Ferencvárosi Torna Club ingyen kapta tulajdonba az MVM Dome rendezvénycsarnokot. Az FTC arra kért minket, hogy a téves információt korrigáljuk. A kérésnek – a klubbal egyeztetett szöveggel, az általuk adott aktuális információk alapján – az alábbiak szerint teszünk eleget: A valóság az, hogy az FTC nem kapta tulajdonba az MVM Dome-ot, hanem csak vagyonkezelője annak, és vagyonkezelőként a 2022. évre vonatkozóan 2022.02.15-2022.12.31. közötti időszakra 457.183.562 Ft + ÁFA, azaz bruttó: 580.623.124 Ft vagyonkezelési díjat köteles fizetni. A díjat az FTC 2022. április végén megfizette. A jövőre nézve december 2-án lépett hatályba a sportról szóló törvény egyes rendelkezéseinek veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 492/2022. (XII. 1.) Korm. rendelet, amely szerint a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenértékeként a 2023. évben a 2022. évre megállapított vagyonkezelési díjat köteles fizetni. | 128 milliárdot költött a kormány stadionokra a kézilabda EB miatt: hármat építettek, egyet felújítottak | Január 13-án startol el a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság, a január 30-ig tartó eseményt Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg. Míg szlovák szomszédaink két, már meglévő sportcsarnokot használnak fel a célra, addig idehaza gigantikus stadionépítésbe kezdett a kormány az EB égisze alatt. Összeszedtük a férfi kézilabda Európa-bajnokság sportberuházásainak a kivitelezési árait: három új kézilabdacsarnokra és egy aréna felújítására összesen nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek. A beruházásokkal ismét NER-es vállalkozók zsebét tömték ki. Az arénák az EB kezdetére épphogy meglettek, a magyar férfi kézilabda-válogatott azonban nem tudta a felkészülési mérkőzéseit a tatabányai sportcsarnokban játszani, ugyanis akkor az akkor még nem készült el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/13/128-milliardot-koltott-a-kormany-stadionokra-a-kezilabda-eb-miatt-harmat-epitettek-egyet-felujitottak/ | 2022-01-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A médiapiac lerohanása után kissé megpihenve most arra koncentrál a kormány, hogy akár ellenzéki szerepben is fenntartható legyen a birodalom.
A magyarországi állapotokról az önmagában sokat elárul, hogy a fideszesek közel harmada szerint elfogadható, ha a politika befolyásolja a médiát. A HVG-t ugyanakkor a lakosság a második leghitelesebb hírforrásnak tartja.
Ha a politikai üzenetek eladása a cél, a kormányközeli sajtó nem finnyás. A keresztényitől távol álló életvitelt is megtűrik a Fideszben, amíg a politikai érdek mást nem diktál.
A lelőtt orosz katonai repülő ügye nem világos, az viszont egyértelmű, hogy a szemben álló felek kezére jutott ellenséges katonák nagy részének nem garantálják az őket megillető jogokat. | Most épp a fideszes médiát fazonírozzák a választások előtti készülődésben | null | 1 | https://hvg.hu/360/202147__kormanymedia__tulelo_uzemmod__megmeretes__regi_musor | 2021-11-30 15:00:00 | true | null | null | HVG |
|
2019-ben nyerte el a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. a Városligetbe álmodott Új Néprajzi Múzeum kivitelezését nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg először 32 milliárdra drágult, majd 35-re, most pedig kiegészítő munkákra további 3,9 milliárdot kaptak a kivitelezők. Az új múzeum ára ezzel elérte a nettó 39 milliárd forintot - és még nincs kész, tehát lehet majd akár még ennél is több.
Január első munkanapján jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben, hogy az állami tulajdonú Városliget Zrt. a tavalyi év utolsó napján, 2021. december 31-én egy tender keretében három munkára is szerződést kötött a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt.-vel összesen nettó 3,9 milliárd forint értékben az új Néprajzi Múzeum épületével összefüggésben.
A közbeszerzés címe NEP kiegészítő munkák 2021 volt, és felhívás nélkül indult - nem is volt más jelentkező, csak a múzeum épületén már évek óta dolgozó ZÁÉV és Magyar Építő Zrt. párosa.
A két cég a szilveszteri szerződés értelmében nettó 3,9 milliárd forintért megvalósítja a Zoom kiállítást és az Interaktív tér kivitelezését, valamint a Megérkeztünk című nyitókiállítást, továbbá kialakítja a múzeum bérleményi területeit.
A tender első része az 545 m²-en megvalósuló Zoom kiállítás és a 626 m²-en megvalósuló Interaktív tér teljes körű kivitelezési feladatai, amelyet összesen nettó 1,17 milliárdért forintért vállaltak a cégek. A leírásból kiderülnek a munka részletei.
A Zoom kiállítás főbb munkálatai a falfelületeken 920 m²-t érintő egyedi nyomtatású tapétázás, több mint 20 folyóméter hosszúságú egyedi tervezésű beépített ülőbútor, nagyméretű (4 m x 14,5 m x 4,1 m) egyedi beépített vitrin kivitelezése, több egyedi tárgyhoz kapcsolódó totem installáció vitrinkiegészítéssel, beépített világítódobozok fali fotóinstallációval kiegészítve, néhány egyedi nagyméretű műtárgy installációja speciális acél tartószerkezet kialakítással, egy padló- és mennyezeti burkolatot is érintő beépített vitrininstalláció, valamint a műtárgyvilágítás kialakítása.
Az Interaktív tér egyszerre közösségi, múzeumpedagógiai és workshop tér. A funkciójának megfelelően a kivitelezési faladat részeként elsősorban építészeti, belsőépítészeti és ehhez kapcsolódó gyenge- és erősáramú szerelési feladatok kerültek meghatározásra, úgy mint válaszfalak építése, falfelületek előkészítése, festése, tapétázása, világítás kiépítése, valamint egyedi tervezésű rögzített térelemek kivitelezése.
A tender második része a 75 műtárgyat bemutató Megérkeztünk című nyitókiállítás teljes körű kivitelezési feladatai, amit nettó 840 millió forintért vállalt a Magyar Épító és a ZÁÉV. "A tárlat legfontosabb üzenete, hogy a Néprajzi Múzeumnak alapítása óta, azaz 150 év után most először nyílik lehetősége arra, hogy különleges gyűjteménye méltó, eleve számára tervezett és épített épületben, korszerű körülmények között nyerjen végleges elhelyezést" - olvasható a hirdetményben.
A tenderleírás szerint a kiállítás a -2. szint 1005 m² alapterületű időszaki kiállítóterében nyílik meg. A főbb munkák itt a kiállítótér meglévő falainak előkészítése, festése, grafikai elemekkel történő dekorálása, a központi beépített installáció kivitelezése, mely fém vázszerkezetre szerelt falpanelekből, a falpanelekbe süllyeszetett vitrinekből, valamint változatos kialakítású, interaktivitásra serkentő megoldásokból áll. A feladat része továbbá minden a kiállításhoz köthető erős- és gyengeáramú szerelési, kábelezési faladat elvégzése, valamint a műtárgyvilágítás kivitelezése.
A tender harmadik része a bérleményi területek kivitelezése, amit nettó 1,88 milliárd forintért vállalt a nyertes cégduó. Feladatuk lesz szakkönyvesbolt és coworking iroda (315,69 m²), ajándékbolt (178,47 m²), Foodcourt és Többcélú terem földszinti és pinceszinti technikai helyiségeinek kialakítása (összesen 1151,23 m²), földszinti kávézó (106,96 m²) és 1. emeleti kávézó (168,13 m² + 319 m² terasz) kialakítása. A hirdetményben szerepel, hogy a Néprajzi Múzeum kiviteli tervdokumentációja megkapta a BREEAM EXCELLENT minősítését, és a bérlemények kivitelezésénél a vonatkozó BREEAM előírásokat figyelembe kell venni.
Arról nincs szó, hogy mikorra kell befejezni a munkálatokat, de a Néprajzi Múzeum honlapján az olvasható, hogy a városligeti épület valamikor 2022 tavaszán nyitja meg majd a kapuit.
26 milliárdról indult a múzeumépítés
A kiállításokat és bérleményeket kivitelező két cég, a ZÁÉV és a Magyar Építő Zrt. 2019-ben nyerte el az új Néprajzi Múzeum generálkivitelezési munkáira kiírt közbeszerzést nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg 2020-ban 6 milliárddal megugrott "előre nem látható körülmények" miatt.
2021-ben pedig a kivitelezők még nettó 2,8 milliárd forintot kaptak a múzeum befejező munkálataira, ugyanis meglepő módon - mint utólag kiderült - a 32 milliárdos (26+6) összegben nem volt benne például az álpadló-rendszer, a világítás, az optikai gerinchálózat és az audiovizuális rendszerek kiépítése, illetve a beépített bútorok felszerelése. Ezekkel együtt közel 35 milliárd forintra drágult az építés, és ehhez az összeghez jön most hozzá a kiállítások és bérlemények 3,9 milliárdos költsége.
Közel 35 milliárd forintra drágult az új Néprajzi Múzeum építése | atlatszo.hu
A mostani hirdetmény szerint azonban a 32 milliárdos (26+6) összegben nem voltak benne a befejező munkálatok, amire most közel 3 milliárd forintot kapnak a NER-közeli cégek. A közbeszerzési dokumentumból kiderül, hogy hátravan még az álpadló-rendszer, a világítás, az optikai gerinchálózat és az audiovizuális rendszerek kiépítése, illetve a beépített bútorok felszerelése.
Ha az eredeti szerződésben szereplő nettó 26 milliárd forintot kivonjuk a különböző pótmunkákkal elért 39 milliárdból, az pont 13 milliárd forint - ennyivel drágult a múzeumépítés. Ez az eredeti 26 milliárdos összegnek pont a fele, vagyis 50 százalékkal nőtt már a Néprajzi Múzeum építésének ára. Ráadásul még mindig nincs kész, tehát könnyen lehet, hogy a végére még többe fog kerülni.
Egyébként az építkezés előkészítése is rengeteg közpénzt emésztett fel: az épület tervezése (Napur Architect Építészeti Iroda Kft. és mások) 1,8 milliárd forintba került, az előkészítő földmunkákat pedig Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. végezte 2,5 milliárd forintért.
Mészáros és Paár cégei kaszálnak
A Néprajzi Múzeum építését végző ZÁÉV Zrt. tulajdonosa a miniszterelnök jóbarátja, Mészáros Lőrinc, a Magyar Építő Zrt. pedig (közvetetten, más cégeken keresztül) Paár Attila tulajdonában van, aki Tiborcz István miniszterelnöki vő üzlettársa.
Mindkét cég hosszú évek óta nyeri a közpénzes megbízásokat több milliárd forint értékben. Csak néhány példa: szekszárdi tudásközpont bő 5 milliárdért, szombathelyi fociakadémia 6 milliárdért, zalaegerszegi uszoda közel 9 milliárdért, a Puskás Aréna építése bruttó 190 milliárdért, a stadion környékének fejlesztése 8 milliárdért, a Nyugati pályaudvar felújítása közel 9 milliárdért.
A rengeteg megrendelés meglátszik a mérlegeken is: a ZÁÉV éves forgalma a 2016-os 15 milliárd forintról 2017-ben 35-re emelkedett, majd 70 milliárd forint fölé nőtt, és 2020-ban jelentős csökkenéssel is 52,7 milliárd lett. Adózott eredménye pedig abban az évben rekormagas, bő 7 milliárd forint lett. A Magyar Építő Zrt. szintén nem panaszkodhat: évi nettó árbevétele a 2016-os 9 milliárdról 24-re, majd közel 50 milliárdra ugrott, és a gyengébb 2020-as évben is 27 milliárd lett, amiből közel 2 milliárd volt a tiszta haszon.
2019-ben bemutattuk, hogy a ZÁÉV és a Magyar Építő Zrt. is több olyan közpénzes beruházás kivitelezője volt, amelyek menet közben drágultak meg jelentősen.
Kormányközeli cégcsoportokat hízlalnak a folyamatosan dráguló állami óriásberuházások | atlatszo.hu
Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest.
Erdélyi Katalin | Most 3,9 milliárddal drágult az új Néprajzi Múzeum, a végösszeg már közel 40 milliárd | 2019-ben nyerte el a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. a Városligetbe álmodott Új Néprajzi Múzeum kivitelezését nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg először 32 milliárdra drágult, majd 35-re, most pedig kiegészítő munkákra további 3,9 milliárdot kaptak a kivitelezők. Az új múzeum ára ezzel elérte a nettó 39 milliárd forintot – és még nincs kész, tehát lehet majd akár még ennél is több. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/11/most-39-milliarddal-dragult-az-uj-neprajzi-muzeum-a-vegosszeg-mar-kozel-40-milliard/ | 2022-01-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Amikor decemberben megkerestem ennek a történetnek a főszereplőjét, akkor Bálint György még a Magyar Szocialista Párt politikusa volt. A 48 éves férfi előbb emailben azt írta: szívesen fogad engem. Azonban mióta azt is megírtam neki, hogy pontosan miről szeretnék beszélgetni vele, nem válaszol az üzenetekre.
Mi több, Bálint azóta kilépett az MSZP-ből is, ahol más ügyei miatt a pártelnökség kezdeményezésére etikai eljárás indult volna vele szemben. Arról azonban nem szól a fáma, hogy Bálint visszaadná a terézvárosi önkormányzati képviselői mandátumát, amit nem listán, hanem egyéni választókörzetben nyert.
A politikusról korábban már megírták, hogy mielőtt 2019-ben a szocialisták képviselőjelöltjeként bukkant volna fel a budapesti VI. kerületben, a józsefvárosi kínai piacot üzemeltető Komondor Kft.-ben töltött be különféle tisztségeket. Ez a – mára már felszámolt – cég korábban Habony Árpád rokonságának érdekeltségébe tartozott.
Többmilliós vesztegetési ügy
A két éve Bálint Györgyre voksoló terézvárosi szavazópolgárok arról azonban mindeddig nem értesülhettek, hogy a politikus egy büntetőügyben tett vallomása szerint még akkoriban, amikor a Komondornak dolgozott, több millió forintos vesztegetési összegeket adott át O. Zsolt alezredesnek és egy másik rendőrnek.
A férfi vallomása alapján ezek a pénzek arra szolgáltak, hogy a rendőrök a Bálint és az ebben az időszakban a Habony-rokonság érdekeltségébe tartozó cég érdekeinek megfelelően segítsenek különböző ügyek intézésében.
A szóban forgó büntetőügy hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyik már vagy hét éve, összesen 13 vádlottal szemben. A győri törvényszék katonai tanácsa előtt zajló perben a Bálint elmondásán is alapuló vesztegetési történet jelenti az egyik ügycsoportot. A másik ügycsoportban a gyanú az, hogy az érintett rendőrök pénzért ügyvédeknek vittek ki adatokat a rendőrségi nyilvántartásból.
Bálint György a perben nem vádlottként, hanem tanúként szerepel, ugyanis ő dobta fel a többieket.
Az ügyészség tájékoztatása szerint „a piacot üzemeltető gazdasági társaság vezetője a korrupciós kapcsolatot még azelőtt feltárta, hogy az a hatóság tudomása jutott volna, így vele szemben – az akkori Btk. alapján – büntethetőséget megszüntető ok állt fenn”.
Bálint György ügyei A terézvárosi önkormányzat képviselője december végén lépett ki az MSZP-ből, de már korábban is forrt körülötte a levegő. A fő ügy ott kezdődik, hogy Hatvani Csabát, egy másik VI. kerületi szocialista politikust egy korábbi kerületi, botrányos, politikai ingatlanügyben elítélte a bíróság. Az ingatlanpanamában károsult terézvárosi önkormányzatnak 123 millió forintos kártérítést ítélt meg a bíróság, így a kerület végrehajtást kért Hatvani 50 milliós házára. Ekkor derült ki, hogy időközben Bálint javára – egy kölcsönszerződésre hivatkozva – 14 millió forint értékű jelzálogjog került az ingatlanra, vagyis ennyivel kevesebb jutott volna Terézvárosnak. A cél érdekében Bálint még be is perelte a saját önkormányzatát, Terézváros azonban elsőfokon és másodfokon is megnyerte a pert: az ítélet szerint a Bálint és Hatvani közötti jelzálogszerződés kimondottan fedezetelvonó céllal született. A decemberi ítélet után a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd terézvárosi képviselői közös határozatban szólították fel Bálint György MSZP-s képviselőt, hogy mondjon le a mandátumáról. A szocialista párt elnöksége pedig arról döntött, hogy Bálint ügye a párt etikai bizottsága elé fog kerülni. A férfi ezután kilépett a pártból, de a mandátumát nem adta vissza. Facebook-oldalán utoljára arról panaszkodott, hogy a kerületi momentumos polgármester, Soproni Tamás „lejárató- és gyűlöletkampányt” folytat ellene.
A teljes eljárás egyes részletei minősített adatnak számítanak, és ezért nem megismerhetők, feltehetően azért, mert az ügyben a rendőrségi belső elhárító-bűnmegelőző szervként működő, titkosszolgálati jogosítványokkal is bíró Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is volt szerepe – Bálintot is ők hallgatták ki. A perben a legutolsó, zárt tárgyalást tavaly tartották.
A két, állítólag megkent rendőr védekezése szerint nem volt vesztegetés, Bálint György hazudik: nem is kaptak pénzt, illetve nem annyit, és nem erre a célra. A büntetőügy jelenleg még zajlik, vagyis még nem dőlt el, hogy a bíróság melyik verziónak ad igazat. A két érintett rendőr nem kívánt a történettel kapcsolatban nyilatkozni.
Büfésből tolmács
Bálint György jó három évtizede éve tűnt fel a Józsefváros és Kőbánya határán fekvő Négy Tigris piac környékén. 1992-ben, húszévesen vállalt állást egy, a piac területén működő kínai büfében. Ott kezdett ismerkedni a nyelvvel, később tanárhoz is járt, majd kínai nőt vett feleségül. A piacot felügyelő cég pár év múlva leigazolta tolmácsnak.
A véglegesen 2014-re bezáratott Négy Tigris több évtizedes fennállása alatt nagyjából úgy működött, mintha Magyarországon nem lenne sem adóhatóság, sem munkavédelem. Suller György, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal szóvivője a megelőző évben mesélt a Figyelőnek arról a rajtaütésről, amelynek során „a hőségtől hatvanfokosra felmelegedett konténerben távol-keleti bérrabszolgákat találtunk, akik éjjel-nappal varrták fel a hamis márkajelzéseket a pólókra. Mint a megmentőiket, úgy ünnepelték a pénzügyőröket”.
A számlaadási, bevallási fegyelmezetlenségnél súlyosabb témákat is vonzotta a bódéváros. „Öt esetben foglaltak le a kollégáim nagyobb mennyiségben késeket, baltákat, szamurájkardokat vagy sokkolókat. A piacra érkező vásárlók sincsenek biztonságban” – mondta a piac megszüntetését felvezető 2013-as sajtótájékoztatón Tóth Tamás budapesti rendőrkapitány, aki arról is beszámolt, hogy átlagosan naponta fény derül egy újabb olyan bűncselekményre, amit a piacon követtek el. A kerületi újság tudósítása szerint a leszámolások sem voltak ritkák, a megelőző év augusztusában vietnámi és arab piacosok csoportosan estek egymásnak.
Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy noha a Komondor Kft. hivatalosan csak 1997-től kezdve számított a mintegy negyvenezer négyzetméteres placc bérlőjének, kereskedő és ingatlanos berkekben köztudomású volt, hogy a gyakorlatban már 1990 óta ez a cég rendelkezett az állami tulajdonú (egészen pontosan előbb a Magyar Államvasutak kezelésében, majd tulajdonában lévő) ingatlannal.
Belvárosi ingatlanmutyi III.: a kofakirály örökségétől Portik Tamás letartóztatásáig | atlatszo.hu
Az éjszakai élet meghatározó alakjai, bankvezetők, politikusok, szépségkirálynők – nagy vonalakban így fest a belvárosi ingatlanmutyiban jól járt Szetlik-Pápa család kapcsolatrendszere. Szembetűnő: mintha gyakrabban fordulna elő sztorijukban zsarolásként is értelmezhető nyomásgyakorlás, mint a hagyományos gazdálkodó famíliák életében. Cikksorozatunk harmadik részében igazoljuk az alapfeltevést: Rogán-Habony-Pintér tengely sejlik fel az V.
A Habony-kapcsolat
A Komondor tulajdonosa ekkoriban Szetlik Ferenc volt. A rendszerváltás után topvállalkozóvá felvergődött egykori Garay téri textilkereskedő nem más, mint Habony Árpád nagybátyja. Szetlik kilencvenes évek végi halála után özvegye, Pápa Marianne és közös gyermekeik érdekeltségébe került a piac.
Portik Tamás, a kilencvenes évek meghatározó alvilági figurája az Átlátszónak korábban adott börtöninterjújában azt állította, hogy 2010 környékén személyes viszonyba keveredett Pápával, ennek kapcsán pedig azt tapasztalta, hogy a nő akkoriban rendszeresen Skype-on egyeztetett a nemhivatalos miniszterelnöki főtanácsadóval. (Pápa tagadta, hogy Portik élettársa lett volna, azt viszont nem, hogy valamilyen ismeretség lett volna közöttük).
Ennél a nagyságrendű pénznél nincsenek pártszínek – Portik Tamás ingatlanokról, olajos alvilágról, politikai kapcsolatokról | atlatszo.hu
Golyófogónak mondja magukat, a kilencvenes évek éjszakai életének ismert alakjait Portik Tamás az Átlátszónak adott interjújában. Üzleteik hasznát 70-80 százalékban a politika fölözte le – mondta. Nem érzi kétségbeesett, üres vagdalkozásnak, hogy az utóbbi időben beállt abba a sorba, akik minden sötét ügy mögött a magyar bűnüldözést a rendszerváltás óta különböző posztokon irányító Pintér Sándor belügyminisztert látják, de utal más felső kapcsolatokra is.
Tolmácsból kisfőnök
A kilencvenes évek elején a piacüzemeltető tolmácsává előlépett Bálint ténykedésének nyomai megtalálhatóak az Arcanum sajtóarchívumában is. 1998-ban a Reform egyoldalas riportot írt „a” Gyuriról. A hetilap eredetileg egy piacos kínai családhoz kért kontaktot a Komondortól, de a beszélgetésre csak a tolmács jött el. A kínaiak nagyon zárkózottak – magyarázta Bálint.
A piacüzemeltetésnek persze érdekében állhatott, hogy hátráltassa a piacon kofáskodó kínaiak véleményének nyilvános szellőztetését. A megelőző évben egy bérhátralékkal kapcsolatos vita eredményeként a piac biztonsági őrei összetűzésbe keveredtek két kínai nővel, az egyiküket komolyan megverték, földre lökték, megrugdosták: az esetből több ezer fős zavargás, rendőrségi bevetés és „Kőbányai úti csata” lett.
A kínai konzul akkor arról beszélt, a piaci szekuriti szokásosan a kereskedők megverésével rendezi le a nézeteltéréseket.
A kétezres évek végére Bálint György befutott. Lényegében ő igazgatta a piacot, hozzá tartozott a rendfenntartás, a bérletidíj-hátralékos piacosok kezelése is (később, a Négy Tigris bezáratása idején rendszerint a Komondor üzemeltetési igazgatójaként szerepelt a lapokban). A pozíció, a kiépített kapcsolatrendszer, a nyelvismeret azt is lehetővé tette, hogy az egyes kereskedők hivatalos ügyeiben különféle módokon segédkezve is sütögesse a pecsenyéjét. Bálint ezt úgy aposztrofálta, hogy rengeteg kínai, vietnámi, arab vagy török barátja van.
Bűn és üldözés Józsefvárosban
De a Győrött zajló büntetőügyben kiskereskedők nem merültek fel. A perben a vádképviseletet ellátó Fővárosi Főügyészség arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy
„a józsefvárosi piaccal kapcsolatban a vádiratban két tényállás szerepel; ezek lényege, hogy O. Zsolt és társa a vád szerint azt a látszatot keltették a piacot üzemeltető gazdasági társaság vezetőjének, hogy anyagi ellenszolgáltatásért cserébe bizonyos ügyeket el tudnak intéztetni neki”.
O. Zsolt akkoriban VIII. kerületi rendőrség bűnügyi osztályát vezette alezredesi rangban. Operatív tisztként dolgozott, így ő tartotta a kapcsolatot a besúgókkal vagy a bűnözői körökbe beépített emberekkel is. A másik rendőr, A. Attila százados hasonló területen működött: őt 2010-ben nevezték ki a józsefvárosi bűnüldözési alosztály vezetőjének. O. Zsolt rendszeresen kijárt a józsefvárosi piacra, ami a kerületi bűnüldözés egyik fókuszpontja volt. Ahogy a VIII. kerületi rendőrkapitányság később, a placc bezáratásához írt beadványában írta: az elmúlt két évtized közbiztonsági ellenőrzései hosszú távon nem javították a piac közrendjét és közbiztonságát;
a nagy [területű] és sajátos jellegű piac jogsértések elkövetését segíti elő, melyek rendszerint nem deríthetőek fel.
Több verzió létezik arra nézve, hogy miképpen jött létre a rendőr alezredessel az ismeretség: az egyik szerint Bálint piacos biztonsági igazgatóként a kerületi kapitánysággal fenntartott kapcsolatából épült ki, a másik szerint az egyik fontosabb piacos arab vállalkozó mutatta be őket egymásnak.
Vesztegetési vonalak
Bálint vallomása szerint a vesztegetési ügyek 2008-2010 környékén történtek, két különböző vonalon. Az egyik ilyen szál háttere, hogy a kétezres évek elején az ingatlantulajdonos Magyar Államvasutak (MÁV) közölte, hogy a piac bezáratására készül, és ezért a Négy Tigris piacosai elkezdtek átszivárogni a Kőbányai út túloldalán álló, a volt Ganz-MÁVAG-telep területére.
A volt Ganz-telep ingatlanjogi helyzete azonban még a másik piacénál is rendezetlenebb volt, ott kezdetben gyakorlatilag mindenki feketén árult. Az új placc kifehérítését nem siettette az önkormányzat. Bálint vallomása szerint ebben a helyzetben lépett fel segítőként azzal, hogy megkente O. Zsoltékat, akiknek az volt a dolguk, hogy az önkormányzati kapcsolataikon keresztül meggyorsítsák a miriád engedély kiadását.
A NAV Bevetési Főigazgatósága mellett zajlik a nagybani feketekereskedelem | atlatszo.hu
A NAV Bevetési Főigazgatósága mellett zajlik a nagybani feketekereskedelem
A másik vonal arra a huszonhét, teljesen korszerűnek mondott pavilonra vonatkozik, amit a Komondor a Négy Tigrisen épített. Itt a valóságban arról volt szó, hogy a cég az ehhez szükséges építési engedélyek nélkül számos bódéra fölhúzott egy plusz szintet. A vád szerint a rendőrök ezen a szálon azt intézték volna el Bálintnak pavilononként kétszázezer forintért, hogy fennmaradhassanak az építmények.
Habony rokonait nem vádolják A büntetőügyben a Komondor Kft. tulajdonosai, azaz Pápa Marianne és családja nem szerepelnek. Bálint azt vallotta, hogy az O. Zsoltéknak átadott összegek a saját zsebéből származtak, és a vád szerinti vesztegetések csak a saját érdekeit szolgálták. Ez az állítás megállni látszik a Ganz-teleppel kapcsolatos engedélyekről szóló történet vonatkozásában. A bódék esetében azonban sántít az érvelés, ugyanis a korszerűnek mondott pavilonok nem Bálint, hanem a cég – azaz leginkább Pápa Marianne – vagyonához tartoztak, ahogy arra egy másik tanú is felhívta a figyelmet. Tegyük hozzá: nem ismerünk olyan információt, ami arra utalna, hogy Pápának bármilyen tudomása lett volna a vád szerinti vesztegetésről. Az viszont biztos, hogy az engedély nélkül felhúzott emeletes bódék legalizálása az ő érdekeit is szolgálta volna.
Bálint vallomása szerint előbb az első, majd a második vonal intézésére kezdett el fizetni O.-éknak, legelőször ötszázezer forintot, aztán apránként kisebb tételeket, összesen több millió forint összegben. De az engedélyek ügyében nem történt semmi, és a pavilonokat is vissza kellett bontani, ezért a piacigazgató visszakérte a pénzt a rendőröktől. A férfi szerint a közös arab ismerősön keresztül egy 1,5 millió forintot tartalmazó borítékot, illetve A. Attilától külön 600 eurót vissza is kapott.
Bálint vallomása szerint O. Zsolt még mindig tartozik neki vagy 4,5 millió forinttal.
A két rendőr tagadja a vádakat. Az Országos Rendőr-főkapitányság korábban felfüggesztette az érintett rendőrök szolgálati viszonyát. A per még zajlik, így egyelőre nincs jogerős ítélet arról, hogy a Bálint által elmondott cselekmények megtörténtek-e a valóságban.
Jakuza és triádok A vesztegetési ügy kapcsán emlegetik a Yakuza Service Kft. nevű céget, amibe 2010-ben szállt be résztulajdonosként Bálint György. A cég egy, a Ganz-telepen található placc takarítását intézte, terveik között szerepelt engedélyek legális ügyintézése is. Alvállalkozónak – állítólag O.-ék tanácsára – bevonták az akkori kerületi rendőrkapitány nevelt fiának cégét is. Az együttműködés viszont kudarcba fulladt, a Yakuza már nem tartozik az azóta a politikában felbukkanó férfi érdekeltségébe. Bálint György ugyanakkor láthatóan vonzódik a távol-keleti bűnszervezetek inspirálta cégelnevezésekhez: a takarításról illatszer-nagykereskedelemre átnyergelt, az elmúlt három évben összesen 540 millió forintos forgalmat lebonyolító Triad Service Kft. kizárólagos tulajdonosa ma is a terézvárosi képviselő.
Kisfőnökből tulajdonos – legalábbis papíron
2013 nyarán látványos csinnadrattával – Kocsis Máté akkori józsefvárosi polgármester a rendőrpalotában tartott sajtótájékoztatójával – indult be a Négy Tigris végleges felszámolása. A MÁV másnap postázta is a telep bérleti szerződésének felmondását. Noha a szerződésben a Komondor vállalta, hogy felmondás esetén legkésőbb a százötvenedik napon visszaadja az ingatlant, a folyamat mégis elhúzódott, a cég ugyanis kézzel-lábbal kapaszkodott a telekbe.
Bálint György ezekben az utóvédharcokban vállalt kulcsszerepet.
A felmondási idő lejártával, erős rendőri jelenlét mellett a MÁV emberei megpróbáltak bejutni a piac területére, de a Komondor „vezetőségi tagjaként” fellépő Bálint elküldte őket. Miután 2014 januárjában visszavonták a piac engedélyét, a Komondor Kft. iratokat postázott a cégbíróságra. Ezekből az derült ki, hogy Pápa Marianne lemondott az ügyvezetői posztról, és az érdekeltségében álló Komondor Holding Zrt. eladta a kft.-ben fennálló üzletrészét.
Az üzletrészek két lépcsőben Bálint Györgyhöz, az új ügyvezetőhöz kerültek. Miután az összes adásvétel névértéken történt, a Komondor Holding pedig opciós szerződést kötött a Bálint birtokába került tulajdonrészekre, nehéz szabadulni attól a következtetéstől, hogy a háttérben még mindig Pápa érdekei számítottak: ha Bálint tulajdonosként sikerrel meg tudta volna védeni a piacos céget a magyar államtól, a Komondor Holding egy opciós huszárvágással ismét bármikor házon belülre kerülhetett volna. Erre azonban végül nem került sor.
A Négy Tigris (el nem ismert) adóssága
Az addigra kiürített társaságot végül csak 2017-ben, a MÁV kezdeményezésére született bírósági végzéssel kezdték felszámolni. A felszámolás miatti, tevékenységet záró beszámolóban az olvasható, hogy a Bálint György irányítása alatt álló cégtől 287 millió forintot követelt az állami vasúttársaság, amelyet a Komondor nem ismert el. Okkal feltételezhető, hogy
ez az összeg a vagyontalan cég felszámolásából sem térült meg.
Ahogy a cikk elején már említettem, Bálintot szerettem volna megkérdezni úgy a vesztegetési történettel, mint a MÁV 287 millió forintjával kapcsolatban, de erre végül nem volt alkalmam. Azon a napon, amikor az eredeti felvetés szerint interjúzhattam volna vele, Bálint inkább karácsonyfákat állított a választókerületében található egyik lakóközösség udvarában.
A Podmaniczky-hatház névre hallgató, különleges terézvárosi épületegyüttest cirka száz éve a trianoni egyezményben elcsatolt területekről menekülő vasúti tisztviselőknek építtette a Magyar Államvasutak, a józsefvárosi kínai piacot üzemeltető vállalkozás későbbi, pórul járt üzletfele. | Rendőrök megvesztegetéséről beszélt a bíróságon a Négy Tigris piacot korábban vezető botránypolitikus | Saját állítása szerint több millió forinttal vesztegetett meg rendőröket a terézvárosi önkormányzati képviselő Bálint György. Ez derül ki az eset idején a józsefvárosi kínai piacot működtető és Habony Árpád rokonságának érdekeltségébe tartozó cégnek dolgozó férfi perbeli tanúvallomásából. Az érintett rendőrök tagadnak, az eljárás még zajlik. Elmarasztaló ítélet esetén Bálint azért úszhatja meg a büntetést, mert ő dobta fel a két rendőrt. A kínai piacos cég felszámolásakor a MÁV 287 millió forintot követelt – hiába – a vállalkozástól, amelynek ekkor már Bálint György volt a tulajdonosa. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/11/rendorok-megvesztegeteserol-beszelt-a-birosagon-a-negy-tigris-piacot-korabban-vezeto-botranypolitikus/ | 2022-01-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A 4iG Nyrt. 100 százalékos tulajdonába került a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft., illetve a társaság leányvállalatai, miután hétfőn lezajlott a tavaly márciusban bejelentett tranzakció pénzügyi zárása – írták az ügyletről kiadott hétfői sajtóközleményben.
A tulajdonosváltással távoznak a társaság menedzsmentjéből és felügyelőbizottságaiból a RCS & RDS médiakonszern vezetői. A DIGI operatív irányításával és ügyvezetői feladataival Papp-Gerlei Gyöngyvért bízták meg, aki az Antenna Hungáriától érkezik a távközlési és médiacsoport élére. A tranzakció pénzügyi zárását követően a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatai – az Invitel Zrt., a DIGI Infrastruktúra Zrt., és az i-TV Zrt. – a 4iG csoport 100 százalékos tulajdonába kerültek. A tranzakció értéke 625 millió euró, amely az elmúlt évek egyik legnagyobb magyarországi vállalatfelvásárlása – írták. Az azonban már nem szerepel a közleményben, hogy a magyar kormány nemrég nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a 4iG-é lehessen a DIGI Távközlési Kft., amelyet így nem kellett az illetékes hatóságnak bejelenteni, a felvásárlás folyamatát versenytárs pedig nem is támadhatta meg, a versenyhatóság pedig nem vizsgálhatta.
A 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében 2022 első negyedévében az Antenna Hungária Zrt.-be apportálja hazai és nyugat-balkáni telekommunikációs érdekeltségeit, mellyel a 4iG többségi tulajdont szerez a vállalatban. A 4iG a sikeres DIGI akvizícióval és Antenna Hungária tranzakcióval a legnagyobb telekommunikációs vállalatok közé lép Magyarországon, illetve egy új, budapesti központtal működő regionális távközlési csoportot hoz létre.
„Társaságunk újabb mérföldkőhöz érkezett a DIGI megvásárlásával. Egy új telekommunikációs csoport születésének vagyunk részesei. Az Invitech, a DIGI, az Antenna Hungária és az AH NET üzleti portfóliója, valamint a vállalatok magas minőségű infrastruktúrája és szakembergárdája kiválóan kiegészítik majd egymást, amely új növekedési pályára állítja cégcsoportunkat” – mondta a hétfői bejelentésről Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója. | A 4iG hivatalosan is bekebelezte a Digit, új ügyvezetőt is választottak | Egy új telekommunikációs csoport születésének vagyunk részesei – mondta a 4iG első embere, Jászai Gellért. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220103_4ig_digi_jaszai_gellert | 2022-01-03 16:59:00 | true | null | null | HVG |
Nem titkos, de nem is nyilvános: egyre több „kétezres” döntést hoznak Orbánék
Az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 olyan kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, mégsem tudni, mi áll bennük. Ezek száma egyre nő: a döntések harmada, 504 tavalyi. Ám a félezer 2021-es határozat egyike sem nyilvános, mert döntés-előkészítő anyagnak számítanak.
Csak tavaly félezernél több olyan döntést hozott a kormány, amely minősített adatot nem tartalmaz, így semmi nem indokolná a nyilvánosság előli rejtegetésüket, mégsem tudni, mi áll bennük – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán. Ilyen nem titkos, de nem is automatikusan nyilvános, úgynevezett kétezres kormányhatározatból (hogy miért kétezresnek hívják, azt kicsit lejjebb tisztázzuk) 2021-ben (november végéig) 504-et hozott a kabinet, ám ezek egyikét sem adják ki, arra a gumiszabályra hivatkozva, hogy azok döntés-előkészítő anyagok.
Az adatigénylésben kikértük, hogy az Orbán-kormányok 2010-es hivatalba lépésük óta hány ilyen, kétezres határozatot hoztak. A Miniszterelnöki Kormányiroda válasza szerint a 2010-es bő fél évben még csak 14-et, a 2011-es teljes évben aztán már 19-et. Aztán később egyre többet: 2014-ben már 33-at, és onnantól két évente dupláztak.
Míg 2016-ban 74, 2018-ban már 142 kétezres döntés született, 2020-ban pedig 385. A tavalyi évben adatigénylésünk időpontjáig (november 30-ig) már félezernél is több, 504 ilyen döntésről adott számot a Kormányiroda, ám kérésünket, hogy küldjék el a 2021-es határozatokat, elutasították. Arra hivatkoztak, hogy
a kért dokumentumok döntés-előkészítő anyagnak minősülnek, és a vonatkozó törvény szerint, mint ilyenek, a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak.
Noha Orbán Viktor 2010-ben átláthatóbb és számonkérhetőbb kormányzást ígért, a NER ennek a törekvésnek egyértelmű kudarcát mutatja. Pedig az elmúlt 12 év eddigi első és utolsó hivatalos kormányprogramja, a 2010-es Nemzeti Együttműködés Programja még azt rögzítette: a legjobb kormányzás csakis a demokratikus kormányzás lehet, minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét”.
A tapasztalat azonban az, hogy fontos kormányzati döntések sokszor csak teljesen véletlenül derülnek ki, még akkor is, ha amúgy nem titkosak. Különbséget kell tenni ugyanis a nyilvános és a titkos kormányhatározatok között, de ez egyszerű, mert a négyjegyű sorszámuk utal a besorolásra:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező is közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma egyessel kezdődik, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik
vannak továbbá a kettő közé sorolt, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezeket hívják őket kétezres határozatoknak
Az ilyen kétezres határozatok sajátossága, hogy automatikusan nem jelennek meg a Magyar Közlönyben. Nem volt ez mindig így: 2009 előtt kivétel nélkül, ugyanúgy kötelezően megjelentették őket, mint az ezres sorszámúakat a Magyar Közlönyben, csak a kétezreseket egy külön felületen, a Határozatok Tárának nevezett lapban tette közzé a kormány.
Kétezres határozatok a rendszerváltás előtt is léteztek, a Határozatok Tára 1952-től jelent meg – igaz, korlátozott államigazgatási terjesztésben. A rendszerváltás után a Határozatok Tára, az abban megjelenő kétezres határozatokkal bárki számára elérhető volt, az újságárusoknál is meg lehetett venni. Egészen 2008 végéig, mert az utolsó Határozatok Tára 2008. december 29-én jelent meg:
Kétezres kormányhatározatok persze 2009 eleje óta is születnek, csak azóta „félhivatalosak”, mivel nem teszik őket közzé. Nincs Határozatok Tára, a Magyar Közlönyben pedig csak az ezressel kezdődő nyilvános döntések jelennek meg. Egy különösen sűrű döntéshozatali évben azonban ezek sorszáma is felugorhat kétezer fölé már decemberben, ahogy ez történt például 2015-ben.
Közben számos téma, amit 15 éve még kétezres határozat rögzített, ma már ezresként megjelenhet, például a költségvetés általános tartalékának felhasználását, átcsoportosítását, vagy államközi szerződést érintő döntések. Még így is maradt azonban kétezres döntés – ilyenből a Miniszterelnöki Kormányiroda adatainak összesítése szerint 2010 óta az Orbán-kormányok 1549-et hoztak.
A nem nyilvános döntésekből az utóbbi években több is nyilvánosságra került, de csak véletlenül derült ki, hogy kétezres határozattal érintett, titkolni kívánt témákról van szó:
Valahogy kiszivárgott 2016-ban, hogy egy kétezres, nem nyilvános kormányhatározat alapján épülhet meg csaknem ötmilliárd forinttal drágábban a szombathelyi stadion.
Az is csak véletlenül, az EU-s közbeszerzési értesítőből derült ki, hogy a nem nyilvános, 2018/2016. számú kormányhatározatra hivatkozva bízták meg Rogán Antal miniszter akkori szomszédja, Csetényi Csaba cégét egy 1,4 milliárd forintos külföldi PR-munkával.
Szintén kétezres kormányhatározat teremtette meg a “költségvetéstechnikai” feltételeit 2016-ban annak, hogy a kormány utalhassa az ígért 38 milliárd forintot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, bár utóbb kiderült, hogy ez nem pluszpénz volt, csak előrehozott támogatás.
Ugyancsak egy kétezres, nem nyilvános határozat szerepelt azoknak a közszolgáknak a felmondólevelében indoklásként, akiket 2019 tavaszán az állami leépítési hullám részeként küldtek el a közigazgatásból.
2020 elején szintén egy ilyen kormánydöntés rendelkezett a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetéséről – miután az ötlet nyilvánosságot kapott, és a költözés ellen a szakma is tiltakozott, a kormány jegelte a döntés végrehajtását.
A kétezreseknél is érdekesebbek a már említett titkos, háromezres kormányhatározatok. Ezeknél a titkolózás jogos és észszerű indoka, hogy bennük hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek, nyilvánosságra kerülésük pedig veszélyeztetné Magyarország érdekeit. Ezekről az akár 50–90 évre is titkosított kormánydöntésekről az ilyen szintű minősített adatok megismeréséhez megfelelő jogosultsággal rendelkezők igen szűk körén kívül senki nem is tud.
Ilyen, évtizedekre titkosított határozatból is egyre többet hoztak 2010 óta az Orbán-kormányok, bár a csúcstartó az 1990–1994-es ciklus 2299 döntéssel – összességében a rendszerváltás óta több ezer ilyen született, jelentős részük ma is titkos. A háromezresek a minősítésük lejárta után sem válnak nyilvánossá, a hozzáférés ezekhez – még ha ismerjük is a döntés sorszámát és lejárati idejét – nehéz. A hvg.hu tavaly nyáron mégis többről beszámolt, amit Medgyessy Péter és amit Orbán Viktor írt alá:
Titkos kormányhatározatból tudtuk meg: Medgyessy Péter is elrendelt megfigyelést
A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztett és működtetett, egy 18 évig titkos kormányhatározatban rendelkezett Medgyessy Péter kormányfő. A titkosítás alól már feloldott kormányhatározatokba közérdekű adatigénylés után tekinthettünk be, két, Orbán Viktor által aláírtat is megnézhettünk.
A már a rendszerváltás előtt is létező ezres, kétezres és háromezres kormányhatározatok mellett újabban előfordulnak négyezres kormánydöntések is. Ez egy új besorolási kategória, 2019 előtt nem létezett, és a kétezresekhez hasonlóan a négyessel kezdődőek sem titkosak, de nem is nyilvánosak, általában munkaszervezési döntésekről szólnak. Eddig mindössze két esetben került ilyen nyilvánosságra.
Az egyik első ilyen döntés, a 4003/2019-es kormányhatározat az emberi erőforrások minisztere által vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati intézmények és igazgatási szervek álláshelyeit, létszámát határozta meg, míg egy másik, a 4116/2019-es a teljes közszférára vonatkozó létszámstopról szólt, ami alól csak Rogán Antal miniszter adhatott felmentést.
2021. augusztus. 30. 06:30 Lengyel Tibor hvg360
Titkos kormányhatározatból tudtuk meg: Medgyessy Péter is elrendelt megfigyelést
A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztett és működtetett, egy 18 évig titkos kormányhatározatban rendelkezett Medgyessy Péter kormányfő. A titkosítás alól már feloldott kormányhatározatokba közérdekű adatigénylés után tekinthettünk be, két, Orbán Viktor által aláírtat is megnézhettünk. | Nem titkos, de nem is nyilvános: egyre több „kétezres” döntést hoznak Orbánék | Az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 olyan kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, mégsem tudni, mi áll bennük. Ezek száma egyre nő: a döntések harmada, 504 tavalyi. Ám a félezer 2021-es határozat egyike sem nyilvános, mert döntés-előkészítő anyagnak számítanak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220105_Nem_titkos_de_nem_is_nyilvanos_egyre_tobb_ketezres_dontest_hoznak_Orbanek | 2022-01-05 14:00:00 | true | null | null | HVG |
Tényleg örömteli lehetett az adventi időszak a Mészáros-család számára: az uniós közbeszerzési értesítő pénteki bejegyzése szerint a karácsonyt megelőző pár napban nemcsak az apa és a három gyermek közös cége zsákolt be milliárdos tendereket, de ilyen szerencse érte a Mészáros Ágneshez és férjéhez, Homlok Zsolthoz köthető építőipari vállalkozást is.
A négy induló közül ugyanis a Homlok Építő Zrt. volt a befutó a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. nyílt pályázatán, amelynek tárgya egy mérnökségi telep építése volt az M80 autóút Körmend−Rábafüzes (országhatár) szakasza mentén. A szerződést a felek december 17-én kötötték meg.
A NIF kiírása szerint a cégnek 6,4 hektárja lesz az autóút melletti építkezésre, ekkora területen kell egyebek mellett kétszintes iroda- és szociális épületet, műhelyt, garázst, raktárakat, sótárolót és fedett kocsiszínt kialakítaniuk. A teljes mérnökségi telep közművesítését is el kell végezniük, és a pakk része még többek között egy 160 méteres bekötőút és egy 77 férőhelyes parkoló létesítése, illetve egy már meglévő benzinkút bekötőútjának felújítása.
Mindezt 5,9 milliárd forintból kell megoldaniuk. | Közel 6 milliárdos építőmunkát nyert Mészáros Lőrinc lányának és vejének közös cége | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220107_Kozel_6_milliardos_epitomunkat_nyert_Meszaros_Lorinc_lanyanak_es_vejenek_kozos_cege | 2022-01-07 17:27:00 | true | null | null | HVG |
|
Selena Gomez nyilvánosan mutatkozott szerelmével, egy papucsos pasival, és ez a hír igen csak megragadta Kovács András Péter fantáziáját. Vajon elfogadná-e az amerikai szupersztár őt is olyannak, amilyen. A merész gondolatkísérlet vizuális demonstrálására KAP a mesterséges intelligenciát hívta segítségül: vajon lehetne egy sokkal pufibb, sokkal kevésbé sármos Bandi és Selena egy szép, boldog pár? | Könnyed eleganciával fektet közpénzeket a divatiparba az állam | Ezúttal egy divatmárkában és egy dizájnereket a gyártókkal összekötő kft-ben látott fantáziát a Divat & Design Tőkealap. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202201_nanas_fashion_ujabb_allami_penzek_adivatiparban | 2022-01-08 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
„Elképesztő indoklással utasította el a BRFK az 5 milliárd forint értékű PCR tesztek megsemmisítésével kapcsolatos feljelentésemet” – írta a Facebookon Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke pénteken.
Szabó azt írta, néhány hete hanyag kezelés miatt tett feljelentést, „amiért a kormány tömegesen megsemmisített meg PCR teszteket ahelyett, hogy a járvány közepén odaadta volna ingyen az embereknek.”
A BRFK szerint azonban nem hanyag kezelést, hanem hűtlen kezelést kell vizsgálni, az pedig nem történt, mert annak szándékosnak kell lenni. És – itt jön a csavar – azért nem történt szerintük hűtlen kezelés, mert Szijjártóék, amikor megrendelték a PCR teszteket, még nem tudhatták, hogy azt majd később felváltja a gyorsteszt, ami miatt majd nem kell szerintük felhasználni a PCR teszteket”
– írta a posztban Szabó.
A Párbeszéd társelnöke úgy látja, a BRFK „átcsapott hirtelen járványügyi szakértővé is, és a világon egyedüliként megállapítja, hogy nincs többé szükség PCR tesztekre. Másodsorban pedig, még ha így is lenne, akkor is egy felelős kormánynak időben észre kell vennie, hogy 5 milliárd(!) forintnyi PCR teszt lassan lejár, amely esetben gyorsan fel kell azokat használni, neadjisten odaadni az embereknek ingyen, ahogy az Ausztriában, Franciaországban vagy Angliában történik.”
Az ellenzéki politikus jelezte, panaszt tesz a rendőrségi döntés ellen.
A lejárt szavatosságú PCR-tesztek megsemmisítéséről a Jelen számolt be elsőként, hangsúlyozva, hogy az eszközök 5 milliárd forintot érnek. Az ellenzék elképedt azon, hogyan járhatott le ennyi teszt, és azokat miért nem adták át a lakosságnak, a szülőknek. | A rendőrség elutasította a lejárt PCR-tesztek megsemmisítésével kapcsolatos feljelentést | A Párbeszéd társelnöke panaszt tesz. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220114_szabo_timea_lejart_pcr_teszt_megsemmisites_brfk_rendorseg | 2022-01-14 19:52:00 | true | null | null | HVG |
A letartóztatás meghosszabbítását kérte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség annak a két ápolónak az ügyében, akiket azzal gyanúsítanak, hogy pénzért hamis védettségi igazolvány kiállítását intézték 27 oltatlan személynek.
December közepén közölte a rendőrség, hogy „egy vidéki kórház” két ápolóját, egy 36 éves férfit és egy 45 éves nőt 27 rendbeli vesztegetés bűntett, valamint 27 rendbeli közokirat-hamisítás bűntett elkövetésével gyanúsít.
Az ügyészség most azt írta, hogy az elkövetőkkel szemben ezen felül megalapozott a gyanú arra vonatkozóan is, hogy őrizetbe vételük előtt kokaint fogyasztottak.
A párost december 16-án tartóztatták le. A főügyészség indítványozta ennek a meghosszabbítását, tekintettel arra, hogy velük szemben továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy szabadlábra kerülésük esetén a bizonyítást veszélyeztetnék.
A bíróság az ügyészi indítványról az ügyiratok alapján fog dönteni. | Kokainozhatott a két ápoló, akiket hamis védettségi igazolványok miatt tartóztattak le | Az ügyészség a két egészségügyi dolgozó letartóztatásának hosszabbítását kérte. Kiderült, nem „csak” közokirat-hamisítással gyanúsítják őket. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220114_kokain_apolo_hamis_vedettsegi_igazolvanyok_letartoztatas | 2022-01-14 12:48:00 | true | null | null | HVG |
Annak rendje és módja szerint a Duma Aktuál is összegezte a magunk mögött hagyott évet. Litkai Gergely levonja a legfontosabb hazai és nemzetközi tanulságokat. A Nobel-díj és a PISA-teszt között bizony nincs összefüggés. A mesterséges és a természetes intelligencia között nyílik az olló. Nincs olyan válság, amin ne lehetne rontani egy jól sikerült háborúval. Azt is megtudhatjuk, hogy vannak még olyan lúzer országok, ahol van önálló kulturális, környezetvédelmi és oktatási minisztérium. Valamint eljátszhatunk a gondolattal, elmondhatja-e majd elnöki esküjét Donald Trump egy börtöncellából. De lehetne-e Bunyós Pityu Julius Caesar kedvence?
Miben hasonlít a szuperszonikus repülő a karikás ostorra? Az új X–59-es szupergép kapcsán elmondjuk azt is, miért kellett a hangsebesség első átlépéséhez egy seprűnyél, és miképpen lehet fegyverként használni a hangrobbanást. | Rogán Antal első felesége is ismeri a siker titkát | Az aréna már megvan, most újabb pénz érkezett a Tökön működő lovascéghez a folytatásra. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20220114_scuderia_eredmenyek_rogan_exenel | 2022-01-14 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Idén először hirdettek közbeszerzési eredményt a Budapest–Belgrád vasútvonal megaprojekt ügyében. Az EU-s értesítő bejegyzése szerint megvannak a Ferencváros–Soroksár vasúti szakasz felújítói: kínai partnerek mellett Mészáros Lőrinc az, aki többszörösen is jól jár, de nem marad ki az üzletből az öccse sem.
A tendert kiíró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. – melyben a MÁV 15 százalékot birtokol, a maradék tulajdonhányadon két kínai vállalat osztozik – a fent említett, 6,9 kilométer hosszú, azaz mintegy 14 vágánykilométeres szakasz fejlesztésére keresett kivitelezőt. A munkákat nyílt eljárásban a Strabag orra elől a V-Híd Építő Zrt. és a China Railway Magyarország Kft. konzorciuma happolta el.
A partnerek feladata közé tartozik a szakaszon minimum 28 darab állomási, vonali kitérő építése és/vagy cseréje, villamosított vonal építése, átépítése, új állomási és vonali biztosítóberendezés létesítése, az ideiglenes megállóhelyi peron utasforgalmi és üzemeltetési célú létesítményeinek kialakítása. A szakasz tervezési és az engedélyezési sebessége is 80 kilométer per óra, a nyíltvonali vágányok száma kettő.
Mindez több mint 173 millió dollárba, azaz mai árfolyamon több mint 53 milliárd forintba kerül.
Mint ismert, a V-Híd Építő Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a China Railway Magyarország Kft. pedig a tendert kiíró kínai-magyar vegyesvállalat egyik – kínai – tulajdonosának a leánycége.
A nyertes vállalatok alvállalkozókat is bevonnak a projektbe. A magyar fél mindent megold házon belül: a V-Híd saját leányát, a V-Híd Vagyonkezelő Kft.-t és a hozzá tartozó Kontúr Csoport Kft.-t bízza meg részmunkákkal, illetve meghívták a felcsúti mágnás másik nagyvállalata, a Mészáros Építőipari Holdinghoz tartozó R-KORD Kft.-t is. Egyetlen magyar alvállalkozó vesz még részt az üzletben, de az is Mészáros-cég, csak az már nem Lőrincé, hanem a fiatalabb testvér, János tulajdona, a Híd-Tám Kft.
A kínai kontingens a Tiencsin–Budapest–Senjang–Peking-tengelyen terül szét, a cégek: China Railway Design Corporation, China Railway Design Corporation Magyarországi Fióktelepe, China Railway No.9 Group Co., Ltd., China Railway Electrification Engineering Group Co., Ltd.. | Több mint 53 milliárdba kerül a Budapest–Belgrád vasútvonal újabb szakaszának felújítása | A Ferencváros–Soroksár szakasz felújítását konzorciumi partnerként elnyerő V-Híd alvállalkozóként a felcsúti mágnás több cégét is bevonja, és munkát ad Mészáros János Híd-Támjának is. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220114_Tobb_mint_53_milliardba_kerul_a_BudapestBelgrad_vasutvonal_ujabb_szakaszanak_felujitasa_Meszaros_Lorinc_negyszeresen_orulhet_de_az_occse_is_jol_jart | 2022-01-14 11:49:00 | true | null | null | HVG |
2022.01.14. 10:00
Aktív befektetési tevékenységbe kezdett Magyarországon egy, az Orbán-kormány kegyeit élvező s részben általa pénzelt portugál kockázatitőke-kezelő társaság. A részleteket titkolják.
Nem nyerheti meg Budapestet a Fidesz, de alaposan megnehezítheti Karácsony Gergely győzelmét
belpolitika
2024.01.27. 06:006 perc | Portugál nyomulás orbáni hátszéllel: mit csinál Magyarországon a Euronews vevője? | Aktív befektetési tevékenységbe kezdett Magyarországon egy, az Orbán-kormány kegyeit élvező s részben általa pénzelt portugál kockázatitőke-kezelő társaság. A részleteket titkolják. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202202__alpac_capital__titokzatos_befekteto__muhold_es_media__kecskere_kaposztat | 2022-01-14 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.