text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egy második állami hitel is segítette a 4iG-t a Vodafone megvásárlásában – erősítette meg a Bloombergnek Fekete Péter, a 4iG Nyrt. vezérigazgatója. A társaság 750 millió euró (napi árfolyamon 292,5 milliárd forint) hitelhez jutott az állami Eximbankon keresztül, ez egészítette ki a szintén állami MFB-től kapott kölcsönt. Az Eximtől kapott forrásról tudni lehetett korábban is: mint a HVG360 megírta, az adásvétel bejelentését megelőző napon, január 8-án az Eximbank részéről megjelent egy jelzálogbejegyzés 750 millió euró tőke erejéig a 4iG többségi tulajdonában levő Antenna Hungária ingóságaira és szerződéseire.
A Bloomberg cikkéből az is kiderül, hogy az Eximbank a közvetítő szerepet játszotta a 4iG és több nagy kereskedelmi bank – például a JP Morgan – között, amelyek együtt, úgynevezett szindikált hitel formájában voltak a finanszírozók. Az Eximbank közbeiktatására azért volt szükség, mivel a 4iG-nak nincs befektetési osztályzata, a nagy bankok így nem tudják hitelezni, így lényegében a külföldi bankoktól az Eximbank kapta a hitelt, ő továbbította a 4iG felé. Ettől függetlenül azonban kereskedelmi hitelről van szó – emelte ki Fekete a hírügynökségnek.
A kedden lezárt ügyletben a Vodafone 660 milliárd forintért adta át magyarországi üzletágát, ennek 49 százalékos tulajdonrészét az állam szerezte meg, a többségi tulajdonos pedig a 4iG lett – némi állami segítséggel. A vezérigazgató ennek ellenére elutasította azt a bírálatot, hogy a kormánytól függne a cég sikere, mint elmondta, több, tisztán üzleti tranzakció is segítette növekedését az elmúlt időszakban. | Elismerték: az állami Eximbank is segítette a 4iG-t a Vodafone felvásárlásában | A cégvezetés szerint piaci hitelről van szó. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230201_Az_Eximbank_is_segitette_a_4iGt_a_Vodafone_felvasarlasaban | 2023-02-01 15:46:00 | true | null | null | HVG |
Idén 14,44 milliárd forintos közvetlen állami támogatásban részesülnek a magyarországi sportklubok – jelentette be Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke pénteken.
A fideszes politikus részleteket is elárult. A nyolc kiemelt fővárosi klub – amelyek közé most bekerült a Központi Sportiskola és a Csepel SC – az ismertetése szerint
4 milliárd 80 millió forintos sportszakmai alaptámogatást kap.
A létesítményfejlesztés területén – a két újonnan bekerülő egyesületet leszámítva – további 5 697 089 083 forinttal segítik őket.
Az előbbi összeg 2022-ben 3,74 milliárd forint, utóbbi 3,388 milliárd forint volt. Deutsch hozzátette, hogy a megnövekedett energiaárak miatt ezzel szeretnék megkönnyíteni a klubok működését.
A kiemelt vidéki sportegyesületek 2022-ben 3 236 850 000 forinttámogatást kaptak, ez az összeg idén 4,163 milliárd forint lesz. Deutsch erről szólva közölte: néhány napon belül várható döntés arról, hogy a már meglévő húsz támogatott klub mellé melyek kerüljenek be, négy-öt lehetséges egyesülettel bővülhet a lista.
A magyar kis- és közepes egyesületeket támogató Hiszek Benned program keretein belül az egy évvel korábbi 247 millió forinthoz képest 500 millió forintra lehet pályázni.
A klubok a közvetlen állami támogatás mellett a sportági szakszövetségeken keresztül is juthatnak pénzhez.
Az eseményen Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár a támogatottak közé bekerült fővárosi klubokról azt mondta: „A KSI szerepe megkérdőjelezhetetlen, egyértelmű volt az az álláspont, hogy bekerüljön, míg a Csepel komoly hagyományokkal bír, a jelenlegi állapotok azonban szürreálisak, így szeretnénk felzárkóztatni”.
A kiemelt fővárosi klubok az összeredményesség háromnegyedét biztosítják a magyar sport számára, ebbe a körbe eddig a Ferencváros, az MTK, a Vasas, a Honvéd, az Újpest és a BVSC tartozott. | Milliárdokkal többet kapnak a sportegyesületek az államtól, mint tavaly | A kiemelt fővárosi klubok közé bekerült a KSI és a Csepel SC is. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230203_sportegyesuletek_allami_tamogatas_deutsch_tamas | 2023-02-03 20:14:00 | true | null | null | HVG |
Sikerrel járt az a tavaly augusztusban indított petíció, ami a fonyódligeti szabadstrand beépítését akarta megakadályozni. Több mint 9 ezren írták alá.
Fonyód fideszes polgármestere, Hídvégi József korábban az önkormányzat nevében vendéglátóegységek létrehozása céljából bérbe adta az Árpád partra vezető utcák partszakaszi részét. Itt négy új, 16-18 méter hosszú és 5 méter széles teraszos kocsmát építettek volna fel, a Balaton partjától kb. 5 méterre. Azonban alkotmánybírósági határozat tiltja, hogy a Balaton partjától 30 méteren belül új épület létesüljön, vagyis a petíció csak a szabályok betartását kérte.
Az Árpád part ugyan kb. 1 kilométer hosszú, de kifejezetten keskeny, körülbelül 10 méteres. A strandon már van futópálya, öltözők, padok, mosdók, játszóterek, de büfék és éttermek is vannak a part környékén, így a helyiek szerint nemcsak szabálysértő, de indokolatlan is lett volna az új kocsmák felépítése. A Hídvéginek címzett petícióban ezt így fogalmazták meg:
"Ezen építkezés kizárólag néhány ember érdekét szolgálja, nem az itteni ingatlantulajdonosokét, akik nyaralni járnak ide – és nem a kocsmák közötti életre és az ezzel járó zajra, szagokra, szemétre, tömegre kíváncsiak.
Az itt nyaralók, az ide jövő fürdőzők érdekeit nem szolgálja az építkezés, hiszen ezek az épületek gátolnák a part megközelítését minden fürdőző számára. A vasúton túlról és a 7-es úton túlról a vízre lejövők számára az összes lejárót immáron beépítenék, lezárnák, és a vizet szinten lehetetlenség lenne megközelíteni. A napozási felületek komoly megcsonkítása történne meg a beépítéssel. A kocsmák közvetlen közelébe senki sem terítené le szívesen a fürdőlepedőjét vagy tenné ki a napozóágyát, hiszen az már nem lenne a pihenés szigete."
A törvény ugyanakkor azt megengedi, hogy meglévő épületeket felújítsanak, így egy régi bódét át fognak építeni. | Sikeres lett a balatoni petíció, hogy ne építsék tele kocsmákkal a fonyódligeti szabadstrandot | Fonyód fideszes polgármestere úgy adta bérbe a kiszemelt területet, hogy ott törvény szerint nem is lehetett volna építkezni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230204_Fonyodliget_szabadstrand_beepites_kocsmak_peticio_Fidesz | 2023-02-04 12:14:00 | true | null | null | HVG |
Kikéri az LMP a kormány megállapodását a CATL akkumulátorgyártóval
Csárdi Antal szerint közadat, hogy milyen adókedvezményeket és egyéb juttatásokat nyújt a kormány a kínai vállalatnak.
Közérdekű adatigényléssel fordul a kormányhoz az LMP, hogy megtudja, milyen megállapodást kötött a kabinet a CATL kínai akkumulátorgyártó céggel – jelentette be Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.
A politikus úgy fogalmazott: ez közadat, „tudnunk kell, milyen adókedvezményeket, illetve egyéb juttatásokat nyújt a kormány annak érdekében, hogy ez a rendkívül környezetszennyező cég itt folytassa a tevékenységét”.
Az elmúlt napokban a kormány olyan módon kommunikál az akkumulátorgyártásról, mintha attól Magyarország léte függne, azonban „a valóság ezzel szemben az”, hogy azok működése jelentős környezeti károkat okozhat, illetve kockáztatja az ország víz- és energiaellátását. „Azt gondoljuk, hogy ez nem megengedhető” – mondta Csárdi Antal.
Szerinte a kormány „kritika nélkül” szolgálja ki a multinacionális cégeket és nyújt nekik milliárdos, „sokszor százmilliárdos” nagyságrendű támogatásokat. Látni kell azt, milyen anyagi vonzata van az adófizetőknél ezen gyárak Magyarországra költözésének – jelentette ki.
„Ahogy Banglades sem lett ruhagyártó nagyhatalom, úgy Magyarország sem lesz akkumulátorgyártó nagyhatalom" - jelentette ki, egyúttal azt is jelezte: érdeklődve várják annak eredményét, hogy ezen cégek magyarországi megjelenése mennyibe kerül a magyar adófizetőknek.
Korábban az LMP kezdeményezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamit Lantos Csaba energiaügyi miniszter parlamenti meghallgatását is az akkumulátogyárak ügyében.
Az utóbbi hetekben többek között Debrecenben, Nyíregyházán és Fóton is egyre hevesebben tiltakoznak az oda tervezett akkumulátoripari beruházások ellen, amelyek előkerültek a gödi Samsung-gyár ügyében tartott közmeghallgatáson is. Szombathely vezetése pedig határozatba foglalta, hogy nem épülhet ilyen beruházás a település területén.
A kormány még nem bizonyította, miért jó az akkugyárak betelepülése
Félő, hogy egysíkúvá válik a gazdaság, és azt sem garantálja semmi, hogy egy közpénzmilliárdokkal kistafírozott üzem évtizedek múlva is működni fog.
2023. január. 31. 16:32 Nagy Iván László Itthon
A hatalom előbb felülírta a debreceniek akaratát, most pedig megszégyeníti az akkugyár ellen tüntetőket
Baloldali, globalista, sorosista, hazaáruló zöld érdekeket szolgálnak az akkumulátorgyár ellen tüntető mikepércsi és debreceni anyukák - állítja a kormánypárti sajtó és a megmondóemberek az elmúlt napokban. Az akkugyár ügye a Fidesz-szavazókat is elérte, a kormány pedig azonnal reagált, mielőtt maguktól arra jutnak, hogy a beruházások nem az ő érdekeiket szolgálják.
2023. január. 30. 20:00 Nagy Iván László Gazdaság
Akkugyár-kisokos: Minden, amit Debrecentől Gödig tudni érdemes, egy podcastban
Hogyan lett 2023 egyik legforróbb témája az akkumulátorgyártás Magyarországon? Ha lemaradt, vagy csak többet szeretne tudni, Fülke közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk: megszólalnak az érintettek arról, ami Debrecenben történik jelenleg és ami Gödön történt az elmúlt években, valamint annak is utánajártunk, mik a kormány céljai az akkumulátorgyárakkal. | Kikéri az LMP a kormány megállapodását a CATL akkumulátorgyártóval | Csárdi Antal szerint közadat, hogy milyen adókedvezményeket és egyéb juttatásokat nyújt a kormány a kínai vállalatnak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230205_lmp_kozerdeku_adatigenyles_kormany_catl_akkumulatorgyar | 2023-02-05 12:43:00 | true | null | null | HVG |
Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben – mondta a közmédiának Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára pénteken.
Az államtitkár szerint egy több mint kétéves tárgyalássorozat zárult le, aminek eredményeként 221 hektáros területen épül majd fel a CATL létesítménye, ezzel létrehozva mintegy 9 ezer új munkahelyet Magyarországon. A beruházás további részleteit a kínai cég részvényesi tanácsának jóváhagyását követően hozzák nyilvánosságra.
A Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) közleményben olvasható, hogy 7,34 milliárd eurót fektet be egy 100 gigawattóra (GWh) kapacitású akkumulátorgyár építésébe Debrecenben. Ez lesz a második európai akkumulátorgyára a németországi üzem után. A részvényesi közgyűlés jóváhagyásától függően az első gyártóüzem építése még az idén megkezdődhet.
A debreceni Déli Ipari Parkban megvalósuló projekt európai autógyártóknak szállít majd akkumulátorcellákat és modulokat.
Mivel a magyarországi üzem közel van vevői – például a Mercedes-Benz, a BMW, a Stellantis és a Volkswagen – néhány autógyárához, a CATL jobban ki tudja majd elégíteni az európai piac akkumulátorkeresletét – olvasható a közleményükben.
A cég azt ígéri, hogy az akkumulátorgyártás karbonlábnyomának csökkentése érdekében megújuló energiából származó villamos energiát használnak fel.
(Nyitóképünk illusztráció.) | 3000 milliárdos fejlesztést hoz Magyarországra a világ legnagyobb akkumulátorgyártója | A kínai CATL új üzemet épít Debrecenben. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220812_debrecen_catl_akkumulator | 2022-08-12 12:13:00 | true | null | null | HVG |
Megvalósult a nagy álom: a pénzügyi és az energetikai szektor után a telekommunikációs iparágban is megkeletkezett végre a nagy, ún. „nemzeti” szereplő – a többségi magántulajdonban álló, ám jelentős állami segítséggel és állami kisebbségi tulajdonnal a hátában létrehozott „nemzeti tőkés” szupervállalat. A brit Vodafone magyarországi leágazása az Antenna Hungária Zrt. (AH) 51 százalékos és az állami tulajdonú Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 49 százalékos tulajdonvásárlásával cserélt gazdát; a vételár 660 milliárd forint volt. A Vodafone Magyarország Zrt.-ben többségi tulajdonos lett az AH többségi tulajdonosa, a 4iG Zrt., azaz egy Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő magáncég. A vásárlást mindazonáltal nehéz nem állami bevásárlásként értelmezni; és nem csak azért, mert az államnak még az AH-ban is van 23 százalékos részesedése (és e cégről még bőven lesz szó). Ez az üzlet kormányzati rásegítés nélkül aligha jöhetett volna létre. Igaz, az állami bevásárlás speciális fajtájáról van szó: amikor ugyanis a kormány nem az államnak – nekünk – vásárol, hanem magánembereknek.
Mindez Orbán Viktornak napra pontosan 10 évvel az után sikerült, hogy a Magyar Posta, az MVM és az MFB Invest gründolta konzorcium, az MPVI Mobil Zrt. bejelentette, minden szükséges engedély birtokába került ahhoz, hogy negyedik mobilszolgáltatóként jelenjen meg a hazai piacon. Ebből végül semmi nem lett – most viszont a 3 milliós ügyfélkörrel rendelkező magyar Vodafone megszerzésével a 4iG, az orbáni cégbirodalom csillagrombolója a konvergens, azaz a mobil, a vezetékes, az internetes és a tévés piacot is vezető Magyar Telekommal került szemmagasságba.
A Mészáros Lőrinc árnyékából alig három és fél éve önállósodott Jászai Gellért, a 4iG elnöke a Vodafone-vétel tavaly augusztusi bejelentésekor úgy számolt, hogy az üzlet 10–12 év alatt térülhet meg. A vállalatcsoportban a hivatalos adatok szerint többségi tulajdonos Jászai ezt azonban valószínűleg már nem várja meg; iparági szóbeszédek szerint az egyik leggazdagabb magyar hosszabb időre megpihenne.
Hosszú menetelés
A 4iG tulajdonviszonyai az utóbbi évek részvénykibocsátási, -felvásárlási és -bevásárlási ringlispíljének köszönhetően gyakran változnak. A cégnek – saját közlése szerint – 51,22 százalékos többségi tulajdonosa Jászai Gellért. De több nemzetközi befektetője is van a 4iG-nek; közülük a legnagyobb tortaszeletet a német védelmi és járműipari vállalat, a Rheinmetall birtokolja (25,12 százalék). A portugál–magyar hátterű pénzügyi befektetőként ismert Alpac Capital 6,47 százalék, a távközlési szektorban is járatos török Calık Holding 3,16 százalék erejéig van jelen. Jászai maga is több formában tulajdonos a cégben: két apróbb üzletrész mellett övé a KZF Vagyonkezelő (10,4 százalék), de a Rheinmetall megjelenésével egy időben felbukkant iG COM Magántőkealap (41,68 százalék) egyedüli részvényese is ő. | Lefoglalt vonalak. Az állam és a 4iG felvásárolta a magyar Vodafone-t | Mérföldkő a magyar távközlés történetében a Vodafone állami rásegítéssel és résztulajdonnal végrehajtott felvásárlása. A fő vevőként fellépő 4iG jókora adósságba verte magát – de messze nem ez az egyetlen gond. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lefoglalt-vonalak-256133 | 2023-02-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
320 milliárd forintnyi támogatást adna a kormány a kínai CATL Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárához – írta Facebook-oldalán Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője a Facebook-oldalán kínai lapok cikkeire hivatkozva.
Még tavaly nyáron derült ki, hogy a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártó vállalata, a kínai CATL Debrecenben építené meg legújabb európai gyártóbázisát, a beruházás augusztusban nemzetgazdaságilag kiemelt státuszt is kapott. A beruházás idén januárban azonban komoly feszültségeket okozott helyben, több lakossági fórumon is elszabadultak az indulatok, volt már tüntetés is a tervezett gyár ellen, a Momentum pedig helyi népszavazást kezdeményez az ügyben. Miközben eltüntették a tervezett gyár hatalmas vízigényére vonatkozó tanulmányt, a kormánymédia azzal vágott vissza az ellenzőknek, hogy "áldebrecenieknek" nevezte őket.
Tompos Márton most azt írja, a két kínai cikkben leírják, hogy 800 millió euró, vagyis mintegy 320 milliárd forint értékű támogatást ad a magyar kormány a kínai CATL-nek a gyárépítéshez.
Tompos felidézi, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter korábban azt mondta, hogy a CATL korábban még egy másik helyszínben gondolkodott, "így mondhatni, hogy bravúros mentéssel sikerült befurakodnunk a képbe, és világossá tenni a kínai fél számára a hazánk és Debrecen városa által kínált előnyöket".
Tompos ebből arra következtet, hogy a "bravúros mentés" az állami támogatásra utal, mint fogalmaz, "annyit tesz, hogy beton helyett pénzbe öntené a magyar kormány a vízzabáló kínai monstrumgyárat.
Ez 36 millió forintot jelent munkahelyenként,
úgy, hogy valószínűleg a többség kínai, kazah, vietnámi és egyéb, harmadik országbeli lesz, ahogy azt láthatjuk szerte az országban."
A momentumos politikus hozzátette azt is, hogy a CATL-nek szánt támogatás több pénz, mint Debrecen egy éves költségvetése, és annyi, amennyiből az oktatást a kormány saját bevallása szerint is rendbe lehetne tenni. | 320 milliárd forintnyi közpénzzel csábítja Debrecenbe az akkugyárat a kormány | A CATL kínai akkugyárnak adott támogatás több, mint Debrecen éves költségvetése. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/320-milliard-forintnyi-kozpenzzel-csabitana-debrecenbe-az-akkugyarat-a-kormany-256122 | 2023-02-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„A büntetőügyben a mai napon két személy bűnügyi felügyeletének az elrendelésére került sor, nevük kapcsán személyiségi jogaikra tekintettel tájékoztatást nem tudok adni.” Ezt a választ kaptuk a Békés Vármegyei Főügyészségtől csütörtök délután arra a kérésünkre, hogy meg nem erősített információink szerint a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) tartozó békéscsabai központú Közösségi Misszióhoz köthető ügycsoportban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt újabb fontos nyomozati cselekmények történtek.
A főügyészség rövid válasza azt jelenti, hogy a két most lekapcsolt személy őrizetbe vétele után a vádhatóság előterjesztése alapján a Békéscsabai Járásbíróság nyomozási bírója velük szemben elrendelte a bűnügyi felügyeletet. Ez a terheltek szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. (Bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el, meghatározott jellegű nyilvános helyeket, nyilvános rendezvényeket vagy meghatározott közterületeket ne látogasson, illetve meghatározott időközönként és módon a rendőrségen jelentkezzen.)
Értesüléseink szerint az MPE rendszeréhez tartozó gyulai Gordiusz Intézmény és a miskolci Élim Szolgálat vezetőjéről van szó.
A gyulai egyházi intézmény vezetője civilben jogász és a Békés Vármegyei Ügyvédi Kamara tagja. Több helybeli jogász a főügyészségi tájékoztatástól függetlenül elmondta, informálisan tudnak arról, hogy kollégájukat a NAV-nyomozók az utóbbi napokban lekapcsolták. Az ügyvédet nyilvánosan megadott elérhetőségeinek egyikén sem sikerült utolérnünk.
Azokra a kérdésekre, miszerint az ügyben vádalku született egy, már régebb óta letartóztatásban lévő személy és az ügyészség között, valamint arra, hogy az ügyben várhatóan tovább bővülhet-e a gyanúsítotti köre, a vádhatóság a nyomozás érdekeire hivatkozva nem válaszolt. Ugyanakkor tény, a tavaly tavasz óta rács mögött lévő dr. V. Gy. és dr. V. K., a békéscsabai központú Közösségi Misszió ügyvezetői egy már sokadik hosszabbítás után március 30-ig biztosan előzetes letartóztatásban maradnak.
Cégadatbázis alapján tudható, hogy Gordiusz Intézmény 47 főt foglalkoztat és belső, a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó jogi személynek számít, amely alapvetően étkeztetéssel foglalkozott. A miskolci székhelyű Élim Szolgálat 66 személyt foglalkoztat, s ugyancsak egyházi jogi személy és ugyanúgy melegétkeztetéssel foglalkozik. A Gordiusz Intézmény és az Élim Szolgálat – legalábbis papíron – naponta 20 ezer ember étkeztetésről gondoskodott. Az pedig már korábban megírtuk, hogy a NAV nyomozói és a Békés Vármegyei Főügyészség az esettel kapcsolatos károkozás nagyságrendjét 8 milliárd forintra taksálja.
A mosrani esetről elsőként beszámoló Esti Újság most végrehajtott őrizetbe vétel és elrendelt letartóztatás kapcsán azt írta, a két bűnügyi felügyelet alá került gyanúsított állítólag több mint 1 milliárd forint eltüntetésében vehetett részt. Meg nem erősített hírek szerint 600 millió forintért vásároltak evangelizációs szolgáltatást egy olyan cégtől, amelynek a tulajdonosa a Magyar Pünkösdi Egyház. A portál azt is tudni véli, hogy bár tavaly az ügyben az adóhatóság sok számlát zárolt, de a Szocnet, egy ugyancsak a MPE-hez tartozó egyházi intézmény számláit nem, és innen tűntek el pénzek. (A Szocnet Igazgatási Központ ugyanazon a címen található Békéscsaba belvárosában, ahol az ügy középpontjában álló Közösségi Misszió is.) A mostani gyanúsítások és letartóztatás ezzel lehet összefüggésben.
A Magyar Pünkösdi Egyházat megrázó visszaéléssorozat és büntetőeljárás nyomán ez év január közepén lemondott az egyház csaknem teljes elnöksége arra hivatkozva, hogy „mindenben támogatják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tényfeltáró munkáját, és még a látszatát is szeretnék elkerülni annak, hogy vezető pozíciónkat a vizsgálat befolyásolására kívánnák használni”. Mások ezzel szemben úgy vélik, hogy azért történt ez, mert: „Az elnökség és egyháztanács hat tagja még időben, emelt fővel távozhat a pünkösdi egyház éléről, megelőzve, hogy posztjukról őrizetbe vétellel, esetleg megbilincselve állítsák fel őket.”
A NAV nyomozói több milliárdos nagyságrendet elérő vagy azt megközelítő összegű számlát találtak az üggyel összefüggésben külföldi, így ausztriai és romániai bankokban. Arról is beszámoltunk, hogy tavaly tavaszi őrizetbe vételük és letartóztatásuk előtt a Közösségi Misszió két ügyvezetője, dr. V. Gy. és dr. V. K. belépett a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségbe.
(Címlapképünkön a Magyar Pünkösdi Egyház budapesti székháza) | Újabb kényszerintézkedéseket rendeltek el a pünkösdi egyházat érintő súlyos visszaélések miatt | Nem sokkal azt követően, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház csaknem teljes elnöksége lemondott, felgyorsulni látszanak az események. Az egyházhoz tartozó békéscsabai Közösségi Misszió két ügyvezetőjének közel egy évvel ezelőtti letartóztatása után újabb két gyanúsított elleni kényszerintézkedésről döntött csütörtökön a Békéscsabai Járásbíróság. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/ujabb-kenyszerintezkedeseket-rendeltek-el-a-punkosdi-egyhazat-erinto-sulyos-visszaelesek-miatt-256196 | 2023-02-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Töreki apró zsákfalu Siófoktól délnyugatra, közigazgatásilag a városhoz tartozik. Igazán szép környék: délről az árnyas somogyi erdők határolják, vannak halastavak, mezők és a Jódi-hegy fennsíkja, ahonnan pazar panoráma nyílik a Tihanyi-félszigetre. Ezt a területet szemelte ki magának néhány politikai és gazdasági potentát. Van, akinek sikerült már dácsát építeni mezőgazdasági tevékenység álcájával, van, aki csak most szerzi az aranykalászt.
Hivatalosan úgy lehet épületet emelni külterületen, ha az ember igazolja, hogy a gazdálkodáshoz szüksége van rá. Ezzel azonban nem nehéz visszaélni; elég például azt mondani, hogy „diótermesztő őstermelő vagyok, és kell a zsákoknak a hely”, vagy hogy „van 10 sor szőlőm az ötven méter hosszú telken, kéne egy pince hozzá”. A kormányhivatal jellemzően nem kérdez ennél többet, máris nyomják a pecsétet az engedélyre – így lett például a Fidesz siófoki székhelyű országgyűlési képviselőjének, Witzmann Mihálynak emeletes, légkondis „pincéje” Balatonlelle-Kishegyen, badacsonyi kilátással, amelyhez egy utat is leaszfaltoztak szóbeli engedéllyel.
Valami ilyesmi készül Törekiben is, ahol évek óta zajlik a földek felvásárlása egy jól behatárolható körhöz köthetően. A helyiek elmondása szerint a Jódi-hegyen rendszeresen látják NER-hatalmasságok autóját például Jászai Gellért 4iG-vezér úszómedencés, emeletes, Tihanyra néző fészere körül, amit Barna Sándor szórakoztatóipari nagyvállalkozótól (Symbol, Palace Disco, Plázs) vásárolt. Barnáék egy kicsit lejjebb költöztek a hegyen.
Jászai Gellért úszómedencés nyaralója
Egy hektárnál kevesebb földet nem aranykalászos gazda magánszemélyként is vehet elvileg. Az ügymenet szerint ha valaki el akarja adni a földjét, akkor megállapodik a vevővel, megírják az adásvételi szerződést, amit azonban ki kell függeszteni az illetékes polgármesteri hivatalban és fel kell tölteni egy elektronikus felületre is. Ha 60 napon belül senki (szomszéd, helyben lakó gazda) nem él elővásárlási jogával, akkor felterjesztik az adásvételt a földbizottsághoz jóváhagyásra. Ha a bizottság nem hagyja jóvá az ügyletet, akkor a földeladás meghiúsul.
A helyiek azonban egészen extrém döntésekről mutattak nekünk hivatalos iratokat, amelyek azt mutatják, hogy
míg egyesek minden gond nélkül hektárszámra vehetik a területeket, mások vásárlási szándékát a hatóság különböző indokokkal lehetetleníti el.
Péter helyben lakó gazda, aki 2021 végén akart szabályosan földterületet venni. Meg is állapodott az eladóval, az önkormányzatnál ki is függesztették az adásvételi szerződést, a hatvanadik napig pedig senki nem jelentkezett elővásárlási szándékkal. Nem volt jelzet a szerződésen, pedig az elővásárlási szándékot a szabály szerint dátumbélyegzővel és iktatási számmal fel kell tüntetni. Péter azonban hiába várta, hogy a jegyző elküldje jóváhagyásra a szerződést a kormányhivatalnak, az akkori jogi képviselője nemsokára arról tájékoztatta, hogy a postaládájába sima levélként bedobva talált egy értesítést, miszerint néhány nappal a lejárat előtt jelentkezett elővásárlóként Barna György (Barna Sándor fia, a Plázs Siófok vezetője) egy ügyvédje által szerkesztett irattal.
A jognyilatkozaton azonban nem volt sem iktatószám, sem dátumbélyegző, az ügyintéző kézzel írta rá, hogy átvette. Péter későbbi ügyvédje szerint annak sem volt nyoma, hogy elektronikusan feltöltötték volna a rendszerbe a földeladás opciót, ennek ellenére a szerződést továbbküldték a kormányhivatalnak, az adásvételt átnyomták, és Barna György lett a tulajdonos. Utólag az is kiderült, hogy Péter első ügyvédje korábban több bírósági ügyben is képviselte megbízási szerződés alapján az önkormányzatot, Barna György ügyvédjével pedig szintén kapcsolatban állhat, mivel mindkettőjüknek ugyanaz a személy a helyettesítő ügyvédje.
Építkezés Siófok Törekiben
P. László hiába próbált két telket megvenni a szomszédsági elővásárlási jog alapján (mindkét vételi nyilatkozatot ugyanazok a tanúk írták alá, ugyanúgy), jelentkezett két másik „elővásárlási jogával élni kívánó” személy is, Barna Sándor és Jászai Gellért. A Barna Sándor által is megvenni kívánt földterületnél a hatóság végül arra hivatkozva hiúsította meg P. László földvásárlását, hogy az egyik tanú neve „nem olvasható rendesen”. Ám Jászai Gellért esetében ugyanazt az iratot elfogadták, és mivel P. László szomszédként elsőbbséget élvezett, végül ő vásárolhatta meg a területet, tehát a két telek közül csak az egyik lett az övé.
Volt olyan szerződés is, amelyet szabályosan kifüggesztettek ugyan, de a földbizottság azzal utasította el az adásvételt, hogy az spekulatív földszerzésnek minősül, jóllehet egy helyben lakó frissnyugdíjas varrónő szeretett volna magának háztájinak egy 4000 négyzetméteres zártkertet első és egyetlen földbirtokként.
Jó kérdés, hogy mit tekinthet a Somogy Vármegyei Kormányhivatal Földbizottsága spekulatív földvásárlásnak. Linczényi Aladin, a 4iG vezérigazgató-helyettese ugyanis például két, egymással szomszédos telekkel is rendelkezik. Ezek 2021 júniusában kerültek a nevére, mindkettő a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetbe esik. Ekkor még más volt a két telek területének aránya, de 2022 nyarán úgy alakították át a telekharátokat, hogy építkezésre ideális legyen. A beépítés aránya itt ugyanis maximum 3 százalék, de legfeljebb 100 négyzetméter lehet, az egyik telek viszont ehhez képest túl kicsi volt.
A Linczényi Aladin telkeire szánt épületek látványterve
Építeni a helyi építési szabályzat szerint ebben a kertgazdasági övezetben csak úgy lehet, hogy a telket „kertészeti, gyümölcs- vagy szőlőműveléssel kell hasznosítani, és csak az így hasznosított telkeken szabad a műveléshez szükséges gazdasági épületet elhelyezni”. Úgy tűnik, a Somogy Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának nem tűnt fel, hogy a területen semmilyen haszonnövény-kultúra nincsen – van viszont már egy, a helyiek által metróbunkernek nevezett képződmény, ami Linczényi „pincéjének” alapja, illetve már a falakat is elkezdték felhúzni.
A két telekre már jóval a telekterület átalakításának 2022 júniusi bejegyzése előtt, májusban benyújtották az építési engedély kérelmét, és mindkettőre meg is kapták június végén: az egyik telken 50 négyzetméteres, a másikon 100 négyzetméteres szabadonálló gazdasági épület épül. A helyszínrajzot szemlélve azonban feltűnik, hogy az épületek nem párhuzamosak az úttal, a két épület ugyanis egy síkba kerül, a közöttük oldalkertként elhagyott 5-5 méter pedig könnyen áthidalható, és így keletkezhet egy közel 200 négyzetméteres összefüggő épület tihanyi panorámával.
De nem ez az első furcsa építkezés Törekiben, ahol a helyiek nem igazán értik, hogy miért mezőgazdasági fontosságú például úszómedencét építeni a gazdasági épületekhez, milyen növény mosására lenne praktikus. Medencékre pedig lehet igény, mert
egy személy már aláírásokat gyűjt, hogy a vízmű húzza ki az ivóvíz-vezetéket és a csatornát Linczényi telkén túlra, ahol újabb három „diófás” telek kérhet gazdasági épület építésére engedélyt.
Bár civil fejjel nehezen lehet elhinni, hogy egy budapesti illetőségű személy, aki a cégjegyzék tanúsága szerint tíz fővárosi cégben vezető tisztségviselő, csendesen szedegeti a diót az erdőszélen mint őstermelő, a kormányhivatalnak nyilván élénkebb a fantáziája.
Az országos sajtót is elérte a Dharma lómenhely esete, erről lapunk is rendszeresen cikkezett. Az elővásárlási szándékát bejelentő Barna György véletlenül budapesti címét írta az iratra, mégis előbbre sorolták, mint a valóban helyben lakó gazdát. Emlékezetes a balatonvilágosi gigaberuházás (később fentről megsemmisített) sima engedélyezése, majd a magaspartra tervezett társasházak engedélyének igazgatási szünet alatti kiadása, a Schadl-villa botrányos engedélyének esete, és persze a fent említett Witzmann-villa. A Narancs.hu épp a héten írta meg, hogy a balatonföldvári Nyugati strandra tervezett, a helyiek körében nagy ellenállást kiváltó kikkötő ügyében a kormányhivatal közigazgatási szünetben, két nap alatt adta meg a beruházónak az engedélyt, 26 oldalas indoklással.
Helyi építész körök mélyebb problémákról beszélnek. Előfordult olyan eset is, hogy egy földtulajdonos telkére épített ideiglenes építménynek a használója akarta állandóra változtatni az építmény jellegét, a telek tulajdonosa pedig csak véletlenül értesült az eljárásról, majd a hatóság megtagadta tőle az ügyféli jogállást. Ez az ügy a Kúrián kötött ki, a kormányhivatalt pedig elmarasztalták. De az Alkotmánybíróság reparálta a kaposvári építéshatóság azon döntését is, amelyben a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfélnek egy határozatra 30 napos fellebbezési határidőt írtak, holott a törvény szerint 15 nap lett volna. Az ügyfél később ügyvédet fogadott, aki szerint az eljárási hiba nem volt véletlen: így akarták az ügyfelet a fellebbezés jogától megfosztani.
Építkezéshez használt út a hegyen
A hasonló ügyek miatt a töreki gazdálkodók nem nagyon bíznak a Somogy megyei kormányhivatalban, és arra sem sokan számítanak, hogy kiderül, a Linczényi Aladin építkezésével közvetlenül határos természetvédelmi területen húzódó földútra ki szórt több tonnányi sittet.
Kérdéseinkre a hivataltól mi sem kaptunk választ. | A tihanyi kilátást is akarja a NER Siófok-Törekiben | Míg egyesek minden gond nélkül hektárszámra vehetik a területeket, mások vásárlási szándékát a hatóság különböző indokokkal lehetetleníti el. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-tihanyi-kilatast-is-akarja-a-ner-siofok-torekiben-256124 | 2023-02-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ha a balatonföldvári Nyugati strandra lehet kikötőt építeni, az precedenst teremthet a Balatonnál – Herényi Károly, az e-vitorláskikötő építése ellen tiltakozó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke mondta ezt azon a sajtótájékoztatón, melyet Potocskáné Kőrösi Anita Jobbik-elnökhelyettessel közösen tartott szerdán a helyszínen, ahol néhány héttel ezelőtt a beruházó Balabo Kft. elkezdte az építkezést.
A város is kérjen jogvédelmet!
Herényi egyebek mellett azt is javasolta: az egyesülethez és a stranddal szomszédos Fesztivál társasházhoz hasonlóan a balatonföldvári önkormányzat is kérjen azonnali jogvédelmet, azaz az építkezés leállítását, mégpedig a jogerős bírósági döntésig. Hiszen az egyesület és a társasház is bíróságon támadta meg a kikötő néhány hete kiadott építési engedélyét. „Közel egymilliárd forint állami támogatást nyert el a beruházáshoz a Balabo Kft., komoly összegű adófizetői pénz segítségével épül tehát a kikötő, márpedig egy számukra kedvezőtlen bírósági ítélet után vissza kellene bontani, ami ugyancsak komoly költséggel járna, s ezt kéne megelőzni” – indokolt a Balatonföldváron élő egykori parlamenti képviselő. Szerinte „ez a beruházás a Balaton Bős-Nagymarosa, azt is mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül akarták megépíteni, és az se épült meg, ugyanez fog történni itt is, mi legalábbis »elmegyünk a falig«, hogy ne épülhessen meg. A Mosolygó Balatonföldvár Egyesület nem kikötőellenes, kikötőkre van igény a Balatonnál, de ne strandon épüljön! Évente 40 ezer ember látogatja a Nyugati strandot, ezzel szemben 165 vitorlástulajdonos kedvéért épülne az új, az eredeti tervekhez képest még meg is nagyobbított kikötő. Mi a 40 ezer strandoló mellett vagyunk.”
Herényi hozzátette, ha ez
a kikötő megépülhet, akkor precedens lehet Balaton-szerte, hiszen könnyebb ott a beruházó dolga, ahol már ki vannak építve a közművek.
Jelezte, nem hiszik, hogy a bíróság most, az újabb perben másként fog dönteni, mint amikor néhány hónapja megsemmisítette a Balabo Kft. engedélyét, egyebek között éppen a balatonföldvári önkormányzat építési szabályzatára hivatkozva. Ebben az áll, hogy strand funkcióját nem lehet megváltoztatni.
Kétnapos eljárás
A Narancs.hu is beszámolt arról: szeptemberben a Pécsi Közigazgatási Bíróság a helyi civil szervezetnek adott igazat azzal, hogy megsemmisítette a kikötőlétesítési engedélyt kiadó Veszprém Megyei Kormányhivatal döntését és új eljárás lefolytatására kötelezte az állami szervet. A szerdai földvári sajtótájékoztatón Unicsovics György, a Nyugati stranddal szomszédos társasház képviselője arra hívta fel a figyelmet: ezt követően a kormányhivatal két nap alatt végzett az új eljárás lefolytatásával és 26 oldalas indoklással adta ki az új engedélyt a Balabo Kft.-nek. A korábbi törvényszéki döntés nyomán az illetékes vízügyi igazgatóság is visszavonta a vízjogi engedélyt, de a kormányhivatal rapid határozata után az is újból megadta, azzal a változtatással, hogy a 28 ezer köbméternyi, kikotrásra váró iszapot nem kell zagytározóban elhelyezni, hanem vissza lehet tölteni a Balatonba, illetve teherautókon elszállítani. Unicsovics György szerint egyébként a kikötőépítéssel hosszú távon súlyos ökológiai károk is keletkezhetnek. „Szemben azzal, amit a Veszprém Megyei Kormányhivatal által kiadott engedély állít, miszerint jelentős környezeti hatással nem jár a vízbe 385 méter hosszan benyúló mólószárak építése, áramlási fennakadás, eliszapolódás, pangó víz és hordalékosodás várható. Arról nem is beszélve, hogy a kikötő megépítése után megváltozik, megszűnik a strand eddigi funkciója, a vendégkör elmaradása várható, nem pedig a turistaforgalom fellendülése, ahogyan a városvezetés állítja. S bármit is mond a polgármester, kikötő közelében a fürdést jogszabályok tiltják.”
Év végére be is fejeznék
Potocskáné Kőrösi Anita Jobbik-elnökhelyettes szerint ez a földvári beruházás „a Balaton kisajátításának újabb esete, de a polgármester nem hallja meg a tiltakozó lakosság szavát”. A balatonföldvári önkormányzat weboldalán ugyanakkor ez a tájékoztató jelent meg az építkezés kezdetekor: „Megtörtént a munkaterület átadása az e-kikötő kivitelezője számára. A beruházó a szükséges engedélyeket bemutatta, azokkal rendelkezik. A városnak továbbra is alapvető érdeke, hogy a Földváron közel 20 éve napirenden lévő fejlesztés megvalósuljon, mert turisztikai attrakciót teremt, munkahelyeket hoz létre, adóbevételt (iparűzési, idegenforgalmi) generál, magával vonzza a fizetőképes vásárlóerő növekedését, az ingatlanpiac fellendülését, a nyugati városrészt bekapcsolja a város vérkeringésébe, 120 év után újból kikötő építés helyszíne lehet Balatonföldvár, ami méltó tisztelgés a település alapítóinak emléke előtt is.”
A Narancs.hu kérdésére Deák Sándor, a beruházó Balabo Kft. ügyvezetője is azt hangsúlyozta: minden engedély birtokában kezdték meg a kikötőépítést, és szeretnék tartani az eredeti, ez év végi befejezési határidőt.
(Címlapképünkön: a balatonföldvári Nyugati strandra tervezett kikötő látványterve. Forrás: Mosolygó Balatonföldvár Egyesület Facebook) | Precedenst teremthet a Balatonnál, ha kikötő épülhet a földvári strandra | A beruházó az év végére szeretne elkészülni a Nyugati strandra tervezett létesítménnyel. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/precedenst-teremthet-a-balatonnal-ha-kikoto-epulhet-a-foldvari-strandra-256156 | 2023-02-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Beindultak a Club Aliga fejlesztői: szállodaépítési tervükről ugyan letettek, nagy lendülettel értékesítik ugyanakkor az erre a célra felparcellázott, Balatonig érő telkeket. A napokban pedig (az építési napló szerint január 30-án) az eredetileg a középtávú fejlesztési terveikben szereplő társasházegyüttes építéséhez is hozzákezdtek. Ez utóbbira január 20-án kapták meg az építési engedélyt az illetékes kormányhivataltól úgy, hogy a dokumentáció szerint ismét szerepel az elképzelésekben az aligai löszfal rézsűs megbontása.
16-20 méter magas társasházak
Százöt lakást magában foglaló öt társasház épülne a magaspart tetejére 300 méter hosszan, a 40 hektáros Club Aliga második legmagasabb pontjára
(a legmagasabbra tervezték korábban a szállodát, de a kormány a múlt hónapban visszavonta az erre eredetileg a Kisfaludy-programból megítélt 7,3 milliárd forintos támogatást), a terület délnyugati csücskébe. A házak hatszintesek, 16-20 méter magasak lennének. A társasházépítésről a balatonvilágosi képviselő-testület is tárgyalt hétfőn este.
„Akkor szembesültünk vele, hogy megint mekkora környezetrombolás készül, amikor ügyfélként megkaptuk az öt társasház látványtervét – mondta Bukovszki András önkormányzati képviselő, egyben a Club Aliga-fejlesztés első számú kritikusa, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) alelnöke. – Cselesen, az év végét kihasználva, a terveket »eldugva« akarta átvinni elképzelését a beruházó; a kormányhivatal december 22-én tette ki hiányosan, akkor a látványtervek nélkül a dokumentációt, azzal, hogy öt nap van a véleményezésre, ám másnap január 9-ig tartó igazgatási szünet következett. Már meg is kapták az építési engedélyt, mire észleltük, hogy mi készül, s mire bírósághoz tudtunk fordulni azonnali jogvédelmet, az építési engedély végrehajthatóságának a felfüggesztését kérve. A bíróság befogadta kérelmünket, majd arra hívta fel az önkormányzatot, hogy nyilatkozzon, az AFE-hoz hasonlóan kéri-e az azonnali jogvédelmet, perbe száll-e. A per költségeit az AFE fizeti, az önkormányzatnak tehát ez egy fillérjébe sem kerülne, de fontos volna, hogy ne csak mi és rajtunk kívül még néhány civil szervezet szálljon szembe a befektetőkkel.”
A társasházak a tó felől nézve - látványterv
Forrás: Aligai Fürdőegyesület Facebook
8-9 millió éves löszpart
Bukovszki szerint a Club Aliga beruházója fejlesztési terveit a jelek szerint részekre bontja, hogy ne kelljen környezetvédelmi engedélyt kérnie és elkerülje az ezzel járó nyilvános eljárást. „Ha nem vagyunk elég éberek, ez sikerült is volna nekik – folytatta az egyesület alelnöke a képviselő-testületi ülésen. – Az őszi közmeghallgatáson együttműködést ígértek és azt, hogy a beruházás kormányzatilag kiemeltté nyilvánítása ellenére »visszafogottak« lesznek az építkezések során. Ezzel szemben most 16-20 méter magas épületekről van szó, holott oda a község építési szabályzata csak 4,5-10 méteres épületeket engedne, 25 százalékos beépíthetőséggel. Ezt írja felül a Club Aliga-beruházást kiemeltté nyilvánító kormányrendelet, amiben szerepel az is, hogy turisztikai fejlesztés a cél, ám ma már erről szó sincs, a magasparton és a Balaton-parton is, a település szabad parti sétányának elvételével magán ingatlanok épülnek.
Az AFE alalelnöke hozzátette, szerinte még a kormányrendelet sem írja felül a táj, a településkép, a Balaton kilátás- és látványvédelmét. „Az Aligától Almádiig húzódó magaspart a Balaton egyik csodája, 8-9 millió éves geológiai képződmény; erre a folyton mozgásban lévő, omlásveszélyes löszfalra akarják ezt a betonmonstrumot 300 méter hosszan, ráadásul még a löszfalat is megbontanák rézsűsen, ami ellen egyszer már eredményesen tiltakoztunk.” A terület ma kilátórész, amit ugyanúgy elveszíthetnek a helyiek, mint ahogyan a Balaton-partjukat veszítik el méterről méterre. „Ott luxus lakóingatlanok, itt luxus lakópark lesz, sorompóval, portával, mintha egy nagyváros lennénk, nem pedig egy csendes, »földszintes« község” – emelte ki a fürdőegyesületi elnök.
„Ezért valaki felelni fog!”
Bukovszki András az ülésen felrótta Takács Károly balatonvilágosi polgármesternek (közigazgatásilag Balatonvilágoshoz tartozik Balatonaliga), hogy ismét az egyesületnek kellett lépnie, nem tájékoztatta a képviselőket se az építési engedélyről, se arról, hogy a bíróság felhívta az önkormányzatot, nyilatkozzék arról, hogy perbe kíván-e lépni. Ezt az alelnök szerint csak az AFE „nyomására” volt hajlandó napirendre tűzni, azzal az előterjesztéssel, hogy az önkormányzat ne szálljon be a perbe. „Nem csak a lakosság nem tud semmit (a társasházépítésben érintett szomszédos ingatlanokon élők sem), hanem mi, képviselők sem – érvelt Bukovszki. – Panaszt teszek a kormányhivatalnál, ezért valaki felelni fog!
Polgármester úr, alkalmatlan vagy, nem jár a falutól neked fizetés!”
Takács Károly polgármester ez utóbbira nem reagált, viszont megjegyezte, hogy ő is információhiányban szenved, a faluvezetést sem tájékoztatják. Kovács Tamás képviselő szerint szélmalomharc volna a per a kiemelő kormányrendelet tudatában, hiszen az minden előírást felülír. Felhozta az akkumulátorgyárak példáját, „ott is mintha a lakosság nem is lenne, fönt eldöntenek valamit és az úgy is lesz”. Hanga László képviselő „ha másért nem, környezetünk, unokáink érdekében” kérte a testület tagjait, hogy álljanak az egyesület mellé, s ugyanerről próbálta meggyőzni a világosi képviselőket a hallgatóságban helyet foglaló Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának elnöke is. „Itt megint a profitérdek, a magánbefektetői érdek kerül szembe a helyi és a nemzeti érdekkel – mondta. – Hiszen országos jelentősége van annak, hogy helyi természetvédelmi értéket akarnak elpusztítani piaci érdekek mentén. A jövő nemzedékek szószólójához fordulok, hogy foglaljon állást. De a helyi képviselők is tegyenek meg mindent, amit megtehetnek. Lázár János miniszter azt ígérte: egyetlen beruházás sem mehet szembe a helyiek akaratával. Akadályozzuk meg ezt az esztelen pusztítást!”
A társasházak Balatonaliga felől - látványterv
Forrás. Aligai Fürdőegyesület Facebook
A balatonvilágosi képviselő-testületben végül csak két igen szavazatot kapott az, hogy az önkormányzat álljon az Aligai Fürdőegyesület mellé a perben (Bukovszki András és Hanga László voksolt igennel), hárman nemmel szavaztak, egy tartózkodás mellett. A polgármester (aki egyébként jelezte, hogy „már intézés alatt van egy márciusi lakossági tájékoztató Club Aliga-ügyben”) is nemmel voksolt, mire valaki a hallgatóságból kérdőre vonta, hogy „miért nem a falu mellé áll”. Takács Károly azt felelte: „Nem a falu mellé kellett volna, hanem az AFE mellé.”
„Vissza fogjuk venni a partot!”
A testületi ülésen a Club Aliga NER-közeli befektetőinek előterjesztése nyomán újabb hét, partig érő telek elővásárlási jogáról mondott le az önkormányzat azáltal is, hogy mind a hat jelen lévő képviselő tartózkodott a szavazásnál. Az üdülőkomplexum korábban bárki által szabadon használható 540 méter hosszú Balaton-parti sétánya ezáltal az utolsó méterig magánkézbe került. Bukovszki András ezzel kapcsolatban azt mondta: „Kértem a hivatalt, hogy tájékoztassa a vevőket: az eladó ugyan tehermentesnek tüntette fel ezeket az ingatlanokat, ám valójában kötelessége e területen a szabad parti sétány biztosítása. Hogy a partig érő telkeket megvásárló gazdag vevők is tudjanak róla: egyszer vissza fogjuk venni a partunkat!”
A Narancs.hu Club Aligával foglalkozó valamennyi cikke ide kattintva érhető el. | Ismét veszélyben a balatonaligai magaspart – a fürdőegylet perel, az önkormányzat nem | Öt társasház épülne a legújabb tervek szerint. A helyi egyesület vissza akarja szerezni a Balaton-partot. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ismet-veszelyben-a-balatonaligai-magaspart-a-furdoegylet-perel-az-onkormanyzat-nem-256107 | 2023-02-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Legfőbb Ügyészségen tett feljelentése szerint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői az EU Strukturális és Kohéziós Alapjának magyarországi felhasználásához kapcsolódó egységes monitoring és informatikai rendszer (EMIR) fejlesztése és üzemeltetése tárgyában.
A feljelentés szerint egy Kft-vel kötött vállalkozási szerződésekkel lehet a probléma: 2003-2008-között a vagyonkezelési kötelezettségüket megszegték, és ezzel a feljelentés szerint 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak.
A Legfőbb Ügyészség a feljelentést a Fővárosi Főügyészségre továbbította.
A Fővárosi Főügyészség a feljelentés alapján keddenn különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg.
A Fővárosi Főügyészség a nyomozást fokozott ügyészi felügyelet alá vonta.
A nyomozás jelenlegi határideje 2017. július 23. napja, amely határidő azonban indokolt esetben meghosszabbítható. | Lázár János maga tett feljelentést, már indul is a nyomozás! | Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség a Miniszterelnökséget vezető miniszter feljelentése alapján - közölte a Fővárosi Főügyészség. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/lazar-janos-maga-tett-feljelentest-mar-indul-is-a-nyomozas/5h285te | 2017-05-23 10:58:00 | true | null | null | Blikk |
Kedden a kormány és a főpolgármester közt szóváltás kerekedett: előbbi nem hajlandó több pénzt adni, utóbbi pedig csak akkor indítja el a beruházást, ha mégpedig ad pénzt a kormány.
A Blikk is írt arról, hogy sajtóértesülések szerint a 3-as metró felújítási költsége akár 40 milliárd forinttal is meghaladhatja a 137,5 milliárdos keretet, amit korábban a kormány irányzott elő. Amennyiben a kormány nem segít és minden plusz költséget a fővárosnak kell megoldania, akkor Budapest akár 100 milliárddal is eladósodhat.
Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár reagált az értesülésre: a kormány egy forinttal se hajlandó többet adni a 3-as metróra.
- "A kormánynak érdeke, hogy megújuljon a 3-as metró, de ha a források nem elegendőek, akkor elsősorban a fővárosnak kell gondolkodnia azon, honnan teremti elő a beruházás fedezetét" - nyilatkozta.
Tarlós István főpolgármester még a tegnapi nap folyamán reflektált a kijelentésre: „Vagy fizet a kormány, vagy nem lesz felújítva a metró.”
- "Budapest nem is nagyon tud, de nem is nagyon óhajt gondoskodni a többletköltség fedezetéről" – közölte. | A kormány egy forinttal se hajlandó többet adni a 3-as metró felújítására | Kedden hozták nyilvánosságra, hogy a 3-as metró felújítása újból drágul, mégpedig akkora mértékkel, amely túlszárnyal a kormány által ígért fedezeti kereten. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/3-as-metro-patthelyzet-alakult-ki-a-kormany-es-a-fovaros-kozt/pecccn8 | 2017-05-31 12:07:00 | true | null | null | Blikk |
Mint arról már korábban is írtunk, a Magyar Kézilabda Szövetség hivatalos oldalán található közleménye szerint Kocsis Máté elnök régóta közszájon forgó szóbeszédre hivatkozva jelezte a rendvédelmi szervek felé, hogy egyes, jellemzően a kieséstől fenyegetett klubok kérésére a játékvezetők alkalmanként befolyásolhatták a mérkőzések végkimenetelét. Az MKSZ elnöke ennek kivizsgálását kérte a rendvédelmi szervektől, ugyanis ahogy korábban, a májusi közgyűlésen elmondta: "nem kerülhet az ország egyik legnagyobb sportága abba a gyanúba sem, abba a pillanatnyi rossz érzésbe sem, hogy itt nem a pályán dőlnek el a meccsek."
Ezt követően beszámoltunk arról, hogy a nyomozók hat személyt állítottak elő az ügy kapcsán, sőt a Ripost információi szerint az egyik vidéki klub elnökét is őrizetbe vették.
Vélhetően az ügy előrehaladtával napvilágra kerül majd a bundabotrányban érintett csapatok, személyek kiléte is, azonban a közleményében az MKSZ jelezte:
"A nyomozás eredményének függvényében az ügynek személyi és egyéb konzekvenciái is lehetnekmindaddig azonban, amíg ennek ellenkezője bizonyítást nem nyer, az MKSZ vélelmezi az eljárás alá vont személyek ártatlanságát. Ennek értelmében további információkat csak az ügy minden részletének ismeretében tudunk közölni." | Bundabotrány: őrizetbe vették a magyar kézilabdacsapat elnökét | Házkutatást tartottak a július 7-én, szerdán a Magyar Kézilabda Szövetség egyik irodájában, ahol dokumentumokat és okiratokat foglaltak le. A nap folyamán hat személyt állítottak elő, a hírek szerint egy vidéki csapat elnökét is őrizetbe vették. | null | 1 | https://www.blikk.hu/sport/csapat/bundabotrany-orizetbe-vettek-a-magyar-kezilabdacsapat-elnoket/d7rm3j8 | 2017-06-08 12:46:00 | true | null | null | Blikk |
A körülbelül 400 fős Gilvánfa tíz éve még az ország legszegényebb településének számított. Azóta fokozatosan javította a pozícióját. Egyetlen boltjával együtt azonban még mindig nem számít gazdag falunak. A bűnözés is magas: volt olyan hónap, amikor 42 alkalommal rabolták ki a boltot.
Mindezek ellenére, akármilyen szegény is volt a dél-magyarországi falu, a vezetés saját magára fordította a pénze egy részét. A megválasztott képviselők több alkalommal is a falu kárára gazdagodtak.
A képviselő-testület 2012-ben és 2013-ban is a falu pénzén ment horvátországi nyaralásra. Utóbbi alkalommal a hozzátartozóikat is vitték magukkal. A falu pénzéből ezzel mintegy félmillió forintot sikkasztottak el.
Ebben az időszakban termeltek ki fát a vizesárkokból, amit később 700 ezer forintért értékesítettek. A befolyt pénzt pedig egymás közt elosztva, eltették maguknak.
A polgármesternek és helyettesének ez sem volt elég. Két vállalkozóval összejátszva többször is pénzt emeltek ki a falu kasszájából, amiket fiktív szerződésekkel igazoltak le. Papíron tűzifát vettek, ám a valóságban ennek nyoma sem volt. | Hova tűnt a közpénz? Csalás miatt áll bíróság elé a magyar falu teljes vezetősége | Hiába lévén egy párszáz fős falu, Gilvánfa vezetése a gyanú szerint az emberek orra előtt lopta el a közpénzt. A teljes képviselő-testület bírósági pere jövő héten kezdődik | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/hova-tunt-a-kozpenz-csalas-miatt-all-birosag-ele-a-magyar-falu-teljes-vezetosege/twy6cms | 2017-06-09 13:44:00 | true | null | null | Blikk |
A Magyar Termés Tész Kft. csődjéről és kielégítetlen tartozásairól a Blikk is többször írt korábban. A sorozatos pályázati visszaélések miatt az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt folyik büntetőeljárás.
Polt hangsúlyozta, hogy a kár összege a nyomozás során még változhat. - A csalással okozott vagyni hátrány megtérítésére eddig nem került sor – írta Polt Péter. | Kiderültek a számok: Milliárdos kárt okoztak Simonkáék | Pusztaottlaka – Közel egymilliárd forint, egész pontosan 973 millió 204 ezer 784 vagyoni hátrány érte a magyar és uniós költségvetést – árulta el Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos LMP-s képviselő kérdésére, amikor Simonka György fideszes képviselő érdekeltségébe tartozó Magyar Termés Tész Kft. működéséről érdeklődött. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/kiderultek-a-szamok-milliardos-kart-okoztak-simonkaek/02q59hn | 2017-06-09 13:53:00 | true | null | null | Blikk |
A vádirati tényállás szerint a záhonyi közúti határátkelőhelyen útlevélkezelői szolgálatot ellátó határrendészek rendszeresen kértek és fogadtak el a Magyarország területéről kilépő külföldi állampolgároktól jogtalan előnyként eurót. A határon átkelni szándékozó személyek az útlevelükben helyezték el a pénzt és úgy adták át a fülkében tartózkodó határrendészeknek, akik azt az okmányból kivéve az alsónadrágjukban, a hölgyek a melltartójukban rejtettek el. A jogtalan előny mértéke változó volt, alkalmanként 20 euró és 400 euró között mozgott, a vádlottak a bűncselekmények elkövetésével fejenként összesen 70 és 2660 euró közötti összegeket szereztek meg – részletezte Dr. Keresztes Imre sk. főügyész.
A határrendészek esetenként kötelességüket is megszegték, a vonatkozó szabályoktól eltérően nem intézkedtek túlsúlyos rakomány, illetőleg úti okmány érvényességének lejárta vagy túltartózkodás esetén.
A vádirat 48 vádpontja 453 rendbeli cselekményt tartalmaz, ebből 342-t tettesként, 34-et társtettesként, míg 77-et bűnsegédként követtek el a vádlottak, összesen 53 rendőr. | Vádat emeltek 53 korrupt záhonyi határrendésszel szemben | Budapest — Korrupciós bűncselekmények miatt vádat emelt a Záhonyi Határrendészeti Kirendeltség 53 határrendésze ellen a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsánál – áll a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében.. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/vadat-emeltek-53-korrupt-zahonyi-hatarrendesszel-szemben/874jwsq | 2017-07-04 14:13:00 | true | null | null | Blikk |
A budapesti Markó utcai bíróságon szerda délelőtt kezdetét vette Mengyi Roland országgyűlési képviselő és hat vádlott társának büntetőpere. A "Voldemort" néven elhíresült fideszes politikus ügyét tavaly augusztusban robbantotta ki a 168 óra. A hetilap tanúvallomásokra és lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva százmilliós uniós támogatások lenyúlásának szándékáról írt: a cikk állítása szerint E. Zsolt - aki egy szociális szövetkezet tulajdonosa volt - uniós pályázatokon szeretett volna indulni, ám elsőre nem nyert, így közvetítők tanácsára Mengyihez fordult. A borsodi honatya állítólag összehozta a pályázatíróval, aki a jegyzőkönyvek szerint egyértelművé tette, az 500 - 700 millió felét vissza kell majd csorgatniuk.
Végül egy "mindössze" 100 milliós pályázat került szóba, de annak már a 90 százalékát követelték. Mengyi viszont megígérte, hogy később milliárdos pályázatokat írnak majd ki.
A magát Voldemortnak szólíttató kormánypárti képviselő a lehallgatások és vallomások szerint még a legelején 5 + 5 millió forintos "alkotmányos költséget kért", melyet egy tiszaújvárosi étteremben, egy nejlontasakban kapott meg 2015 júliusában. Az ügy szereplőit ekkor már figyelte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adócsalás gyanúja miatt, így Mengyi érintettsége miatt értesítették a kormányt.
Ez pedig a vádiratból:
Mengyiék a vádirat szerint a szociális szövetkezeteknek kiírt uniós pénzeket akarták lenyúlni. A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint a magát Voldemort nagyúrnak szólító kormánypárti képviselő először az elnyert pályázati pénzek felét, majd kilencven százalékát kérte a pályázó társaságtól. Alkotmányos költségként pedig két részletben összesen tízmillió forintot, amiből az első részletét, ötmillió forintot egy zacskóban adták át Mengyi megbízottjának.
Az ügyet tavaly augusztusban a 168 óra robbantotta ki, Mengyi mentelmi jogát nem sokkal később a parlament felfüggesztette.
FRISSÍTÉS 9:43 -
A bíró röviden ismertette E. Zsolt és hat társának ügyét: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalással vádolják őket.
"Ezt a pályázatot mindenképpen az önök szövetkezete fogja megnyerni, nem kell aggódni" - mondta Mengyi az ügyész szerint egy pizzériában, ahol állítólag három társával találkozott a képviselő, hogy egyeztetessen velük.
Az ügyész 25 percen keresztül ismertette a vádiratot, majd ennek végeztével az elsőrendű vádlott 5 perc szünetet kért, amit a bíró meg is adott.
FRISSÍTÉS 10:15 -
A szünetben Mengyi ügyvédjével egyeztetett, illetve telefonon beszélt egy ismerősével. Szót váltott továbbá az ügy egyik vádlottjával is. Magabiztosan figyelte a folyosón várakozó újságírókat, ám amikor épp senki nem volt mellette, gondterhelten meredt maga elé.
A szünetet követően a vádlottaknak lehetőségük van vallomást tenni, illetve a korábbi vallomásaikat kiegészíteni. | A tárgyalás szünetében csak meredten bámult maga elé a fideszes Mengyi Roland, vagyis Voldemort nagyúr | Budapest – Szerdán kezdődik költségvetési csalással és befolyással üzérkedéssel vádolt Mengyi Roland fideszes képviselő és társai pere. Ha a Voldemort nagyúrként elhíresülő politikust bűnösnek találja a bíróság, akkor akár 5-15 év börtönt kaphat, ennyi ugyanis a terhére rótt bűncselekmények büntetési tétele. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/a-targyalas-szuneteben-csak-meredten-bamult-maga-ele-a-fideszes-mengyi-roland-vagyis/8kpxyl4 | 2017-07-12 14:24:00 | true | null | null | Blikk |
Mi is ellátogattunk az ajándéktárgyakat és erotikus kellékeket kínáló üzletbe, a Humor és Erotika szexshopba, de a táblát időközben levették. Az viszont igazán figyelemre méltó, hogy szinte percenként betér valaki az üzletbe, és nem kis összegeket hagynak a pénztárnál – egy csomag pénisz alakú gumicukrot sem kapni ezer forint alatt. Mi is próbáltunk bevásárolni, igaz, bankkártyát nem fogadtak el.
Az üzletvezető a közösségi oldalán reagált a szexshopot ért vádakra, és kiemelte, hogy az üzlet hamarabb megvolt, mint hogy az EU-s pályázatot egyáltalán kiírták volna.
– A bolt már jó pár évvel hamarabb megnyitott, mint ahogy a pályázat ki lett írva. S minden törvényben előírt szabálynak megfelelt – írta Kecskésné Melinda a Facebook-bejegyzésében. – A bolt háromnegyede ajándéktárgyakból áll. Köztük megtalálható feliratos póló, lábtörlő, bögre, kispárna, törülköző – folytatta.
Az üzlet valóban kínál ajándéktárgyakat is, de igencsak széles a kínálat vibrátorokból, pornófilmekből, illetve vágyfokozó hatású tablettákból.
– A pályázatnak célhoz kötöttnek kell lennie, meg kell adni, hogy az elnyert összeget pontosan mire fogja költeni a pályázó – magyarázta Kamarás Péter ügyvéd –, ha mégsem arra használják fel a pénzt, az sikkasztásnak minősül.
Kisvárdán egyébként uniós pénzből hoztak létre többek között egy konferenciaközpontot, illetve az Európai Unió 15 millió forintját fordították még a település nyilvános illemhelyének kialakítására is.
Szavazzon: Mit fejlesszünk még EU-s pénzből a szexshopokon kívül?
Más is épült
Idén januárban derült ki, hogy Mondok József izsáki polgármester egy vadászházat építtetett a 35 milliós uniós pénzből, amelybe be is költözött. A polgármester az impozáns épületben tartja a trófeáit, amelyeket a vadászatok során gyűjtött be. | Kapkodják a vibrátorokat: milliós EU-s támogatást kapott a kisvárdai szexbolt - fotók | Kisvárda — Elképesztő a forgalom abban a szexshopban, amely a 24.hu olvasójának képe szerint uniós fejlesztési pénzből jött létre Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Kisvárdán a szexshop ajtaján egy tábla hirdette, hogy a projekt az unió 3,6 millió forintos támogatásával, az európai regionális alap társfinanszírozásával valósult meg. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/jol-porog-az-eu-penzhez-jutott-szexbolt/hsrrl9p | 2017-06-03 14:37:00 | true | null | null | Blikk |
Az ügyben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a szervezet elnöke, aki egyben a város polgármestere - közölte az önkormányzat sajtóreferense kedden az MTI-vel. Ivák István tájékoztatása szerint a múlt hónapban merült fel a gyanú, hogy nem fizették be a tűzoltóság dolgozóinak munkavállalói és társadalombiztosítási járulékát, a pénzt valaki a folyószámláról készpénzben felvette és eltulajdonította.
A szervezet könyvelőjét elszámolásra szólították fel, amelyet nem tudott maradéktalanul teljesíteni, így a munkaviszonyát június 30-i hatállyal azonnali felmondással megszüntették. Vizsgálják, hogy a korábbi években hasonló módon történhetett-e pénzfelvétel, így akkor is elmaradhatott-e a tűzoltóság munkavállalói járulékainak befizetése - ismertette a sajtóreferens. | Botrány: több millió forint tűnt el az oroszlányi tűzoltók bankszámlájáról | Oroszlány - Az oroszlányi önkormányzati tűzoltók bankszámlájáról 23 alkalommal jogosulatlanul vettek fel pénzt, összesen csaknem négymillió forintot. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/botrany-tobb-millio-forint-tunt-el-az-oroszlanyi-tuzoltok-bankszamlajarol/ckcz1q8 | 2017-07-04 14:48:00 | true | null | null | Blikk |
A KNYF "gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel" vádolja a férfit, akinek lakásán házkutatást is tartottak. A tettes vallomást tett, jelenleg őrizetben van. A kényszerintézkedések és a gyanúsítás ellen panaszt ezidáig nem jelentett be.
A bíróság bár a gyanúval egyetértett, további őrizetben tartását nem tartotta indokoltnak. A KNYF korábban két személyt hallgatott ki gyanúsítottkén tavaly októberben, egy személy ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. A nyomozás határideje 2017. december 3. | Vesztegetéssel vádolják - újabb gyanúsítottat hallgattak ki az Alstom-ügyben | Budapest - Újabb gyanúsítottat hallgatott ki az Alstom-ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Közleményük szerint az M2 és M4 metróvonalakra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos nyomozásban az újabb személyt, mint bűnsegédet hallgattak ki múlt pénteken. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/vesztegetessel-vadoljak-ujabb-gyanusitottat-hallgattak-ki-az-alstom-ugyben/yhtkf85 | 2017-11-13 14:52:00 | true | null | null | Blikk |
Hétből hét pályázatuk nem nyert – kezdte Kübekháza polgármestere, Molnár Róbert. Nincs hűtőjük az elhunytaknak, játszóteret szerettek volna fejleszteni, tetőzési munkálatokra is pénzt kértek, de nem kaptak. „Az elhunytakat 15 kilométerrel odébb visszük, egy másik faluba, és ott hűtjük a temetésig” – mondta a településvezető, megjegyezve: remélte, hogy idén véget érhet a méltatlan helyzetük.
Azt érzik, hiába dolgoznak
„Az fáj a legjobban, hogy a Magyar Falu Programban hét pályázatot adtunk be, és abból hét nem nyert. Az egyik temetőfejlesztési pályázat, itt 35 millió forintra lehetett pályázni, mi csak egymillió 600 ezerre pályáztunk, és még ezt is sajnálták tőlünk” – vázolta fel Molnár. Az indoklásban azt írták, hogy a pályázat megfelelt ugyan a kiírásban meghatározott tartalmi értékelési szempontoknak, de a rendelkezésre álló forrás kimerült.
„Gyerekeink játszóterét szerettük volna fejleszteni, az Egészségügyi Centrum részére szerettük volna a tetőt megcsinálni, mert az is beázott, 12 milliót kértünk, ez sem nyert. Január elején írták ki ezeket a pályázatokat, így éjt nappallá téve dolgoztunk, és amikor az utolsót is beadtuk, akkor elmentünk négy nap szabadságra a kolléganőimmel, mert kipurcantunk benne, és gyakorlatilag hiába” – részletezte Molnár Róbert.
Az elmúlt években egy traktort meg egy utca aszfaltozását sikerült pályázati pénzből fedezniük, előbbire az után kaptak keretet, hogy a polgármester megkérdezte a kormánypárti választókerületi elnököt, hogy miért nem nyer egyik pályázatuk sem.
De azt a jó tanácsot kapta az illetőtől: „ne pofázzak, és akkor lesz pénz”.
Molnár Róbert azt mondta, az elmúlt húsz évben, amióta polgármester, minden kormánnyal problémái voltak, mert mindig szóvá tette, ha valami nem tetszett neki. A polgármester egyébként idén nem rejtette véka alá, hogy Márki-Zay Pétert szerette volna a miniszterelnöki székben látni, sőt együtt is dolgozott a kampányban az ellenzéki jelölttel.
Alapvető munkaeszközöket nem tudnak finanszírozni Hernádszentandráson
Ezután a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádszentandrásra utazott a Házon kívül stábja, ahol Üveges Gábor vázolta fel, hogyan esnek el a pályázati pénzektől.
Ott tartunk, hogy az alapvető eszközeink nincsenek meg a mindennapi munkavégzéshez
– mondta a polgármester. A biogazdálkodásáról ismert faluban nagy szükségük lenne működő traktorra, a jelenlegit folyamatosan javítgatják, de most már hetek óta nem tudják használni a több mint harmincéves gépet.
„Másfél éve ez egy csapdahelyzet nekünk: beadjuk, nem nyerünk, beadjuk, nem nyerünk, majd aztán a divatos szóval élve tartaléklistára kerülünk év végéig, aztán a tartaléklista megszűntével elutasítottá válik a pályázat” – ismertette a falu vezetője.
Tartaléklistára került a járdafelújításra beadott pályázatuk is, majd végül azt is elutasították.
Méltatatlan, hogy azért kell kuncsorognia az embernek, ami a mindennapi életnek az alapvető komfortját adná, hogy az időseink ne essenek hasra minden második méternél, amikor boltba mennek
– hangsúlyozta Hernádszentandrás polgármestere.
A rossz út miatt tönkrement a falubusz is, amivel az időseknek hordanak ebédet, gyógyszert hoznak a szomszéd településről, iskolába viszik a gyerekeket. Ennek cseréjére háromszor pályáztak, de mindig sikertelenül. Csakúgy, mint a művelődési ház és az önkormányzat épületének felújítására is.
Megkerülhetetlen az éppen aktuális képviselő
„Ez nagyon komoly teher pláne a kisönkormányzatoknak, mert azért egy százezer forint plusz áfa díjazása van ezeknek a pályázatoknak” – hívta fel a figyelmet Üveges Gábor arra, hogy pályázni sem olcsó. A polgármester arról is beszélt, hogy politikai alapon bírálják el a pályázatokat, ugyanis választókerületi határokhoz kötik.
„Kifejezetten pályázatírási célból nonprofit kft-ket hoztak létre választókerületenként, ezek az aktuális képviselő köré szerveződnek. Majdnem hogy kizárólagosságot kérnek, követelnek a pályázatírásra. Azt mondják, hogy szabad mással is íratni, viszont egy képviselői láttam kell akár a Magyar Falu Programnál is ahhoz, hogy egyáltalán bírálati szakaszba érjen a pályázat. Ha ez nincs meg, borítékolhatóan vesztes lesz a pályázat” – fejtette ki a Házon kívül riporterének.
A térség országgyűlési képviselője 2010 óta Demeter Zoltán, akit a Fidesz színeiben választottak meg.
Az ő jóváhagyása nélkül nem lehetnek nyertes pályázatok ebben a térségben. Azt gondolom, hogy az ő szerepe megkerülhetetlen ebben, egy láncszeme ennek az egész fogaskeréknek, egy olyan típusú képviselő, aki azt csinálja, amit a vezér mond
– magyarázta a polgármester. A Házon kívül szeretett volna Demeter Zoltánnal is interjút készíteni, de nem válaszolt a megkeresésre.
Hernádszentandráson az elmúlt három évben mindössze két pályázat nyert. Arra adott az állam pénzt, hogy mikrofonokat vegyenek a rendezvényekre, és végül az óvoda udvarát és játszóterét is felújították, de csak az után, hogy az első sikertelen pályázat után jótékonysági akciót hirdettek meg a játszótér kialakítására, aminek hatására a pályázatíró cégtől telefonáltak, hogy adják be újra a kérést.
Mártély polgármestere megérzi, hogy Lázár János nem szimpatizál vele
Több tucat sikertelen, két nyertes pályázat – ezt tapasztalja Putz Anita Mártélyon, amióta megválasztották polgármesternek, pedig folyamatosan próbálkoznak a pénzek lehívásával, hol bölcsődeépítésre, hol aszfaltozásra, amire éppen szükség van. A faluvezető függetlenként indult, azt mondta, semmilyen párttól nem kapott anyagi támogatást, kampányát saját maga és a családja finanszírozta.
Az elbukott pályázatok sora Putz Anita szerint annak a következménye, hogy Lázár János, a térség országgyűlési képviselője nem szimpatizál vele. Azt mondta, korábban együtt dolgoztak, Lázár politikai főtanácsadóként, ő pedig egyszerű köztisztviselőként, és később, már polgármesterként próbálta felvenni a kapcsolatot Lázárral, de hiába.
„Nem jött el az alakuló ülésünkre, amire hívtuk, felkértük fővédnöknek, és nyilván volt egy olyan gyanúm, hogy valami gond van, de próbáltam felkeresni a fogadónapján is, és sehol, soha egy percre nem fogadott. Soha nem tudtam meg, hogy ennek mi az oka” – osztotta meg Putz Anita.
A független polgármester kitért arra is, hogy kis falusi iskolájuk üresen áll, mert a tankerület bezáratta arra hivatkozva, hogy nincs meg a szükséges gyereklétszám.
Putz Anita úgy látja, ha nem ő vezetné a települést, lehet, hogy az iskola ma is működne, mert országos szinten több olyan tanintézményről is tud, ahol kisebb létszámmal üzemelnek.
Nem volt hajlandó lejáratni Márki-Zay Pétert
Felidézte, a helyzet akkor mérgesedett el jelentősen, amikor Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester győzelme után másfél évvel kapott egy levelet azzal a megjegyzéssel, hogy jelentesse azt meg a Promenád nevű helyi lapban úgy, mintha ő írta volna.
A szövegben Márki-Zayt támadták, egyebek mellett olyanokat írtak benne, hogy „Csalódtam Márki-Zay Péterben, fel akarja használni a mártélyiakat arra, hogy a Fidesz és Lázár János ellen uszítson”. Putz Anita nem ment bele ebbe. | Sorra utasítják el a nem kormánypárti vezetésű falvak pályázatait | Van, ahol hiába pályáznak a Magyar Falu Program keretében különböző fejlesztésekre, mert folyamatosan tartaléklistára kerülnek, majd elutasítják őket. Így van ez Kübekházán, Hernádszentandráson és a Hódmezővásárhely melletti Mártélyon is. Ezeket a településeket nem titkoltan ellenzéki érzelmű polgármesterek vezetik, szerintük nem kérdés, hogy ezért maradnak ki a pályázatokból. A Házon kívül riportja. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/04/27/ellenzeki-falvak-palyazatok-magyar-falu-program | 2022-04-27 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Komárom idén jutott fel a szlovák másodosztályba. A klub rendkívül alacsony, 38,3 millió forintnyi összegből gazdálkodik, a stadionja romokban hever, a szlovák kormánytól pedig hiába várta a segítséget.
Ám a magyar kormány lát fantáziát a csapatban és 1,8 milliárd forintot áldoz az adófizetők pénzéből a létesítmény felújítására. Ennek persze a polgármestertől kezdve a klubvezetésen át a szurkolókig mindenki nagyon örül - derül ki az ATV helyszíni riportjából.
Nagyjából kétezer fős lelátó épülhet a mostani pálya bővítésével, pedig még a klub szerint is csak 600-an szoktak kijárni a meccsekre. A sajtószóvivő viszont megindokolta, miért is jár a komáromi klubnak a magyar adófizetők pénzéből.
Tarcsi Imre elmondta, körülbelül 300 ezer szlovákiai magyar dolgozik magyarországi cégeknél, ők hazánkban is adóznak, költekeznek, és nyaralnak.
- Ha ezt summa summarum összeadom, akkor úgy mondom, hogy a ránk eső részt megkaptuk - zárta érdekes indoklását Tarcsi Imre, amivel nagyjából arra utalhatott, véleménye szerint a kint élő nagy számú magyar közösség nem sok hasznot termel a szlovák gazdaság számára.
Mostanában a kormány nagyon szeret határon túli stadionfejlesztésekre költekezni: Eszékre 1, Topolyára 3, Csíkszeredára 2, Munkácsra 1, Dunaszerdahelyre pedig 1,6 milliárd forint ment el. | Érdekes magyarázatot kaptunk arra, miért épít a magyar kormány Szlovákiában stadiont | A magyar kormány 1,8 milliárd forintot áldoz a szlovák másodosztályú Komáromi Football Club stadionjának felújítására. A klub sajtószóvivője azt is elmondta, miért. | null | 1 | https://www.blikk.hu/sport/magyar-foci/magyar-kozpenzbol-epul-stadion-szlovakiaban-itt-a-valasz-hogy-miert/8kyexgl | 2017-08-21 15:27:00 | true | null | null | Blikk |
Többnapos konferenciát szervezett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöksége a Balaton partján lévő Hotel Club Tihanyba – tudta meg az rtl.hu. A november 3. és 5. közötti rendezvényre irodánként hárman regisztrálhattak (egy végrehajtó és két helyettes vagy végrehajtó-jelölt), azaz ha a mintegy kétszáz irodából mindenki megkapja és a többség el is fogadja a meghívást, akkor akár 400-600-an is részt vehetnek majd a konferencián.
Az augusztus 24-én kelt meghívó szerint a november 3-i, csütörtöki programban csak az ünnepélyes megnyitó és a vacsora szerepel, pénteken viszont lesznek már előadások, valamint „gálavacsora” is. Az előadókról későbbre ígértek tájékoztatást. Azt is kikötötték, hogy egyszemélyes szálláshelyet csak az önálló bírósági végrehajtók kaphatnak, helyettesek vagy jelöltek nem.
Az rtl.hu megkereste a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart, hogy megtudjuk, a gazdasági helyzetre való tekintettel valóban megrendezik-e a konferenciát, valamint hogy mindez mekkora összeget emészt majd fel, de kérdéseinkre nem érkezett válasz. A szervezet legfrissebb beszámolója szerint ugyanakkor van miből költeni: a tavalyi jelentésben szereplő 7,2 milliárdos vagyon helyett idén már 7,8 milliárd forintnyi vagyont tüntettek fel.
A bankbetétben és készpénzben lévő összeg 1,2 milliárd forinttal nőtt, így már 3,6 milliárd forint szerepel ezen a soron.
A rendezvénynek otthont adó Hotel Club Tihanyban rendezték meg a kormánypárti holdudvart felvonultató Tranzit fesztivált is. Az Átlátszó cikke szerint a Hotel Club Tihany többségi tulajdonosa egy Habony Árpád unokatestvérei, Szetlik Gergő és Szetlik Lili többségi tulajdonában álló cég, a Club Tihany Üdülőközpont Zrt. A cégadatok szerint előbbi a szálloda vezérigazgatói tisztjét is betölti. A képviseletre jogosultak között szerepel a Gyurcsány-kormány egykori külügyi államtitkára, Horváthné Fekszi Márta is.
Novemberre egyébként várhatóan már véget ér a letartóztatásban lévő Schadl György végrehajtói pályafutása, addigra ugyanis már túl sok napot tölt távol a hivatalától ahhoz, hogy megtartsa a posztját. Mint ahogyan azt a kecsup.hu elsőként megírta: a törvény szerint megszűnik a végrehajtói szolgálat, ha „a távolléttel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot”. Ebben az esetben a bírósági végrehajtást felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke megállapítja a végrehajtói szolgálat megszűnését.
Schadl György letartóztatását augusztus 8-án újabb kilencven nappal meghosszabbították, október 2-án pedig lejár ez a bizonyos 275 nap, vagyis a törvény szerint legkésőbb akkor meg kell, hogy szűnjön a végrehajtó jogviszonya.
A törvény szerint pedig elnöknek kizárólag végrehajtó választható, akinek ráadásul nemcsak egyetemi jogi végzettséggel, hanem jogi szakvizsgával is rendelkeznie kell.
A kilakoltatások június 15-i megindulása óta rengeteg a feladat, csak az első hónapban több mint 1100 ingatlant árvereztek el országosan.
A jogszabályok szerint az új végrehajtóknak esküt kell tenniük, méghozzá a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke előtt. Több végrehajtó szerint – akik már régebb óta vannak a szervezeten belül – ezt a hatáskört nem vehette volna át az alelnök, hiába ír elő általános helyettesítési lehetőséget a szervezet működési szabályzata. Miután viszont Schadl György letartóztatásban van, ezt csak úgy lehetett volna megoldani, hogyha az új végrehajtók bemennek a börtönbe és ott teszik le az esküt, vagy ha a ceremónia idejére kiengedik az elnököt.
Úgy tűnik azonban, hogy az MBVK mégis felruházta az alelnököt ezzel a hatáskörrel, információink szerint ugyanis a 34 új belépő eskütételét az MBVK épületében, a Schadl Györgyöt helyettesítő általános alelnök jelenlétében tartották meg. | Habony Árpád rokonainak tihanyi szállodájába vonulnának a végrehajtók | November 3. és 5. közötti időpontra konferenciát szerveztek a végrehajtóknak a Hotel Club Tihanyba – értesült az rtl.hu. Addigra várhatóan megszűnik a letartóztatásban lévő elnök, Schadl György végrehajtói megbízatása. A rendezvénynek otthont adó szállodában tartották nemrég a fideszes holdudvart felvonultató Tranzit fesztivált is. Hogy a mostani konferencia mennyibe került, azt nem árulták el, mindenesetre a szervezetüknek van miből költenie: 600 millió forinttal 7,8 milliárdra nőtt egy év alatt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vagyona. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/09/22/vegrehajtok-hotel-club-tihany-konferencia | 2022-09-22 17:09:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Bepereli az Átlátszó a Magyar Bírósági Végrehajtó Kart, mert titkolja a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat, amiről a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság is közzétett egy jelentést. A birtokunkba került három számla szerint idén pár nap alatt 725 millió forintot költöttek kommunikációra a végrehajtók: 270 milliót kapott előlegként a Lounge Design Kft. a postaládákba bedobált tájékoztató füzetkék legyártásáért, 30 milliót ugyanez a cég interaktív honlapot fejlesztésének előlegeként, a Magno Studio Kft. pedig 425 milliót számlázott a végrehajtó karnak miniprogram-sorozatért és műsorgyártásért.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 2015. augusztus 31-i fordulónappal megszűnt, általános jogutódja a 2015. szeptember 1-én megalakult Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lett. A szervezet honlapján nagyon kevés közérdekű adat található, a gazdálkodásukról konkrétan szinte semmi.
2016. június végén közadatigénylésben kértük ki a Magyar Bírósági Végrehajtó Kartól (MBVK) a 2015.09.01. és 2016.06.28. között kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listáját. Néhány napon belül jött a válasza (PDF), melynek a lényegi része így szól:
"Az Ön által kért adatokat nem áll módunkban közölni, tekintettel arra, hogy a Kar közpénzekkel nem gazdálkodik, így az Ön által kért adatok nem tartoznak sem a közérdekű, sem pedig a közérdekből nyilvános adatok körébe, továbbá tájékoztatom, hogy a kért adatok kiadása a kérelmezett szervnél aránytalan nehézséget jelentene."
Nem értettünk egyet a Végrehajtó Kar érvelésével, ezért panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) az adatigénylés megtagadása miatt. Beadványunkban többek között arra hivatkoztunk, hogy
- a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény által létrehozott, a törvény 250. §-ában és egyebek közt a 5/2016. (III. 8.) IM rendeletben meghatározott feladatokat közfeladatokat ellátó szerv, amely a köztestületi szabályok alapján működik, így közfeladat- és közpénz ágon is kötelezettje az információszabadsági követelményeknek
- az igénylés egy néhány soros lista kiadására irányul amelynek - ha nem is állna rendelkezésre - az előállítása bizonyosan nem jelentene aránytalan nehézséget, amennyiben pedig mégis, az akkor sem alapoz meg megtagadást
- egészen abszurd, hogy bármely adatkezelő ne minősülne adatkezelőnek a saját maga által kötött szerződések vonatkozásában
Nemrégiben megérkezett a NAIH válasza (PDF), amelyben a Hatóság arról tájékoztat, hogy szeptember 9-én felszólította a Végrehajtó Kart az adatigénylés haladéktalan teljesítésére, de az MBVK nem tett eleget a felszólításnak, és vitatja a NAIH megállapításait. A Hatóságnak küldött válaszában a Végrehajtó Kar ragaszkodik ahhoz, hogy ők nem látnak el közfeladatot, ezért nem vonatkozik rájuk az Infotörvény.
A NAIH levele az alábbi szomorú sorokkal zárul:
"Az Infotv. 58. § (3) bekezdése alapján tájékoztatom, hogy a vizsgálatot lezártam, tekintettel arra, hogy a Hatóságnak nincsenek hathatós jogi eszközei a felszólításában foglaltak kikényszerítésére."
A NAIH annyit tudott tenni, hogy közzétett az ügyről a honlapján egy jelentést (PDF):
Mi pedig bepereltük az igénylés megtagadása miatt a Végrehajtó Kart, tehát hamarosan a bíróságnak magyarázhatják, hogy szerintük miért nem vonatkozik rájuk az Infotörvény.
Az persze nem csoda, hogy nem akarják kiadni a gazdálkodásukra vonatkozó adatokat. Nemrégiben a birtokunkba került három számla, amelyekből az látszik, hogy csak idén június elején 725 millió forintot fizettek ki kommunikációs feladatokra két cégnek.
1) Június elsején a több kormányzati kampány kreatívjának kivitelezőjeként elhíresült, Balásy Gyula tulajdonában lévő Lounge Design Kft. két számláját érkeztette a MBVK:
- nettó 30 millió forint "interaktív honlap fejlesztése előleg" megnevezéssel
- nettó 270 millió forint "tájékoztató füzet gyártása és kiküldése előleg" címszóval
A számlából nem derül ki, hogy a tájékoztató füzet azt az MBVK honlapján is elérhető kiadványt (PDF) takarja-e, melyet a nyáron a lakossági postaládákba is eljuttattak. Az érdemben hatoldalas füzet a végrehajtás fogalmát és folyamát ismerteti szövegesen és színes ábrák segítségével. Azt írják róla, hogy
"A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az átláthatóság és az információhoz jutás, mint követendő alapelv biztosítása érdekében tájékoztató füzetet állított össze a magyar háztartások részére. A kiadvány célja, hogy a lehető legszélesebb körben általános és közérthető tájékoztatást nyújtson a végrehajtási eljárás folyamatáról, a felek jogairól, lehetőségeiről, az igénybe vehető jogi eszközökről, jogorvoslati lehetőségekről."
2) Június 7-én az alig fél évvel korábban, 2015 decemberében bejegyzett, Horváth László tulajdonában lévő Magno Studio Kft. számláját érkeztette az MBVK:
- nettó 425 millió forint "Miniprogram sorozat műsorgyártás, sugárzás szerződés szerint" elnevezéssel
Erről sehol semmilyen információt nem találtunk, ezért fogalmunk sincs, mi lehet ez.
Remélhetőleg a NAIH után a bíróság is azt fogja megállapítani, hogy az MBVK-ra igenis vonatkozik az Infotörvény, és akkor ki kell adniuk szerződéseik teljes listáját. A per fejleményeiről beszámolunk majd.
Erdélyi Katalin | Bepereljük a Bírósági Végrehajtó Kart, mert a NAIH ellenében is titkolják a közadataikat | Bepereli az Átlátszó a Magyar Bírósági Végrehajtó Kart, mert titkolja a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat, amiről a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság is közzétett egy jelentést. A birtokunkba került három számla szerint idén pár nap alatt 725 millió forintot költöttek kommunikációra a végrehajtók: 270 milliót kapott előlegként a Lounge Design Kft. a postaládákba bedobált tájékoztató füzetkék legyártásáért, 30 milliót ugyanez a cég interaktív honlapot fejlesztésének előlegeként, a Magno Studio Kft. pedig 425 milliót számlázott a végrehajtó karnak miniprogram-sorozatért és műsorgyártásért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2016/11/10/bepereljuk-a-birosagi-vegrehajto-kart-mert-a-naih-elleneben-is-titkoljak-a-kozadataikat/ | 2016-11-10 17:18:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kiengedték az előzetes letartóztatásból Putnik Lázárt, Újszentiván volt polgármesterét. Az egykori vőfélyt csaknem pontosan egy éve vitték el a nyomozók vasra verve. Kiderítettük: a volt polgármester még a börtönből is üzletelt a magyar állammal: a rácsok mögül vett egy 2,7 hektáros szántót 4,8 millió forintért a Nemzeti Földügyi Központtól. A polgármestert azzal gyanúsítják, hogy 222 millióval károsította meg az államot. Most visszaadott majdnem ötmilliót egy kis földért cserébe.
Tavaly február elején vitték el bilincsben a nyomozók Újszentiván akkori polgármesterét. Putnik Lázárt és két társát azzal vádolta a nyomozó hatóság, hogy súlyosan túlárazott egy többségében állami forrásból megépülő munkásszállót. A gyanú szerint összesen 222 millió forint vagyoni kárt okoztak az állami költségvetésnek.
Putnik Lázár polgármesterként még 2017 nyarán nyújtott be kérelmet a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalhoz. Nem sokkal később a település 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól egy munkásszálló építésére. A vőfélyből lett polgármester a pályázatban azt írta, hogy a projekt teljes bekerülési költsége 371 millió, amelyhez az önkormányzat 149 millió forintos önrésze is kellett. Csakhogy annyira túlárazták az építkezést, hogy az épületet 258 millióból felhúzták. A megmaradt 113 millió forintból a polgármester hetvenmilliót saját számlájára utaltatott, amiből társasházakat kezdett építeni, tízmilliót pedig egy szövetkezetére utaltatott.
A polgármestert korábban jogerősen választási csalás miatt is elítélték, a közügyektől azonban nem tiltotta el a bíróság, így a 2019-es önkormányzati választáson újrázhatott, és nyert is.
Putnik Lázár botrányairól korábban is írtunk cikksorozatot:
Az újszentiváni önkormányzat ledarálta a betelepített fantomszerbek papírjait
91 milliós lakbért követelt a polgármester egy újszentiváni családtól
Hónapokat dolgozott közmunkán, pedig nem is tudott róla
Az akkor regnáló polgármester mellett egy egyszemélyes építési cég vezetőjét és az önkormányzat projektmenedzserét is előzetes letartóztatásba helyezték, amit tavaly többször meghosszabbítottak. Az ügyészség indítványa szerint erre azért volt szükség, mert félő volt, hogy akadályozzák a nyomozást: tanúkat befolyásolhatnak vagy bizonyítékokat tüntethetnek el. Csaknem egy év után azonban változott a helyzet.
„Az ügy valamennyi terheltje szabadlábon védekezik, hárman a lakóhelyükre mint településre elrendelt bűnügyi felügyelet hatálya alatt. A nyomozó hatóság a nyomozást befejezte, a bizonyítást lefolytatta, erre figyelemmel a letartóztatás elrendeléskori indokai közül az eljárás meghiúsításának veszélye már nem áll fent, ezért a főügyészség indítványára a letartóztatás megszüntetése mellett a nyomozási bíró enyhébb kényszerintézkedést rendelt el több gyanúsított vonatkozásában”
– erősítette meg információnkat Szanka Ferenc, a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség ügyésze.
Egyelőre nem tudni, hogy a hatóságoknak sikerült-e az eredetileg a munkásszálló építésére szánt hiányzó milliókat előkeríteniük, de a volt polgármesternek még a rácsok mögött is volt mit a tejbe aprítania.
Az újszentivániak is csak a napokban látták, hogy volt polgármesterük még a börtönből is földet vásárol a faluban a magyar államtól, azt ugyanis hatvan napra ki kell függeszteni a település önkormányzatában.
„Állami vásárlásra kitett erdőről és szántóról van szó 4,8 millió forint értékben. 2022 nyarára van a szerződés írva, ügyvédekkel ellenjegyezve. Engem ez meglep. Szerintem ez nem etikus. Polgármesterként, az ő utódjaként borzasztóan meglep ez az egész, mert ez feltételezhet olyan dolgokat az önkormányzat életében, hogy ezek szerint bármit – amit mi még esetleg nem is láttunk, vagy ez után fog előkerülni – utólagosan is alá lehet íratni bármilyen ügyből kifolyólag”
– mondta a Szabad Európának Bodó Imre, aki tavaly nyáron lett a falu polgármestere. A helyi politikus úgy véli, bár Putnik Lázár uralma véget ért, de kieshetnek még csontvázak a szekrényből. Esnek is.
Az önkormányzat az állami szerv egyfajta része. Szabályos működéséhez elengedhetetlen, hogy átlátható legyen – legalábbis papíron. Ezért iktatnak mindent, amiről döntés születik, és dokumentum keletkezik belőle: szerződéseket, számlákat, okmányokat. Ezeket iktatószámmal látják el, iktatópecsét kerül rá, és bekerül az iktatókönyvbe. Mindennek nyoma kell hogy legyen.
De Újszentivánon ez valamiért még sincs így – magyarázza a falu új polgármestere, aki szerint furcsa örökséget kapott az új vezetés lecsukott elődje után.
„Amikor az új képviselő-testület tavaly nyáron úgy döntött, hogy a bölcsőde és óvoda éléről leváltja a vezetőt, akkor a hivatalban nem volt fellelhető semmiféle olyan papír, ami arra utalt volna, hogy az intézmény vezetőjét egyáltalán kinevezték volna. De nem akartunk úgymond rosszmájúak lenni, meg nem föltételeztünk semmit. Megkértük az intézményvezetőt, hogy lehet, hogy mivel innen vittek-hoztak anyagokat, házkutatás is volt, lehet, hogy csak elkeveredett, ezért kértük, hogy a kinevezett mint személyi okmányt mutassa be, hogy ki van nevezve annak az intézménynek az élére. Három hónapig nem tudott ilyet bemutatni, majd egyszer bejött egy papírral, eredetiben aláírva Putnik Lázár kézjegyével, de semmiféle iktatószám nem volt rajta, vagyis bármikor aláírhatták, akár utólag is készülhetett a papír”
– mondta Bodó Imre, Újszentiván polgármestere, aki tavaly nyáron belső ellenőrzést kért a teljes önkormányzatra. | A polgármester a gyanú szerint meglopta a magyar államot, de a rácsok mögül tovább bizniszelt vele | Kiengedték az előzetes letartóztatásból Putnik Lázárt, Újszentiván volt polgármesterét. Az egykori vőfélyt csaknem pontosan egy éve vitték el a nyomozók vasra verve. Kiderítettük: a volt polgármester még a börtönből is üzletelt a magyar állammal: a rácsok mögül vett egy 2,7 hektáros szántót 4,8 millió forintért a Nemzeti Földügyi Központtól. A polgármestert azzal gyanúsítják, hogy 222 millióval károsította meg az államot. Most visszaadott majdnem ötmilliót egy kis földért cserébe. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-polgarmester-meglopta-a-magyar-allamot-lecsuktak-de-meg-a-racsok-mogul-is-tovabb-bizniszelt-veluk-putnik-lazar-ujszentivan/32261393.html | 2023-02-10 19:19:40 | true | null | null | Szabad Európa |
Harmincegymillióból felújított egy romos laktanyát az 1800 fős falu önkormányzata, majd kiadta egy szociális szövetkezetnek havi 6500 forintért. A vállalkozás ennek a százszorosáért adta tovább különféle rendezvényekre a Honvédelmi Minisztériumnak. A polgármester szerint jól van ez így. Tiszaszigetnek ugyan 14 százalékos részesedése van a vállalkozásban, de a település nem dúskál a javakban: nemrég iparűzési adót emeltek, és elzárták a gázfűtést is az önkormányzat épületeiben. A 2019-ben már jogerősen közokirat-hamisításért elítélt Ferenczi Ferenc polgármester előbb alapította meg az önkormányzati érdekeltségű szociális szövetkezetet, mint hogy a képviselők megszavazták volna.
A déli hármas határ közelében fekvő Tiszaszigetet először 1484-ben írták bele a történelembe. Igaz, akkor még Ószentiván néven futott a falu, de néhány évszázaddal később, 1955-ben a pártvezetés inkább átkeresztelte Tiszaszigetre, mert a - korábban a szerbek által gründolt - szomszédos falu neve Újszentiván lett. Az ószentivániak meg nem akarták, hogy összetévesszék őket az újszentivániakkal.
A vadiúj nevű tiszaszigetieknek nem kellett sokáig várniuk arra, hogy a régi település új neve is bekerüljön a magyar történelembe. A hetvenes években kiderült: itt van Magyarország legmélyebb pontja, a Mélypont; amitől Magyarországon már nincs lejjebb, és amely a Balti-tenger szintje felett csupán 75,8 méterrel van. Tiszasziget egy csapásra híressé vált a mélységéről, a nyolcvanas években kopjafát, később emlékhelyet, nádfedeles pihenőt meg biciklitárolót is szenteltek a geológiai csodának.
Mindig van lejjebb
De a csodák sem tartanak örökké. 2007-ben bebizonyosodott, hogy Tiszaszigetnél mégis csak van lejjebb. Méghozzá nem is olyan messze. A Szegedi Tudományegyetem egyik kutatója műholdas mérésekkel kimutatta, hogy Tiszasziget Mélypontja valójában 76,7 méter, míg a Szegedhez tartozó Lúdvár 75,8 méter mélyen van. A tények ellenére azonban Tiszasziget turisztikai Mélypontja mélyen bevésődött a magyar emlékezettudatba, és ezt már senki sem veheti el tőle.
Mint ahogy azt sem, hogy az alig 1800 fős falu fideszes polgármesterét 2019-ben jogerősen pénzbírságra ítélte a bíróság okirat-hamisításért. Bár a törvény szerint akár egy-három évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható arra, akit bűnösnek találnak közokirat-hamisításban, a térkép jobb alsó sarkában lévő Tiszasziget elöljárója megúszta az elzárást. A bíróság szerint Újszentiván és Tiszasziget polgármestere összesen 142 esetben asszisztált fiktív lakcímbejelentéshez a szerb határ melletti falvakba, hogy befolyásolják a választást. A két polgármestert még a közügyek gyakorlásától sem tiltották el. Azóta Putnik Lázár börtönbe került, mert a gyanú szerint elcsalt több mint százmillió forintot. Tiszasziget polgármestere viszont azóta is polgármester, hiába hamisított okiratot és hiába ítélte el a bíróság. Ferenczi Ferenc lassan tíz éve a falu elöljárója. Tavaly ősszel a kormány - kiköszörülve a csorbát - legalizálta a fiktív lakcímek létesítését.
Azonban a környéken nemcsak a szerb fantomlakosok betelepítésének volt nagy divatja, hanem a szociális szövetkezetek létrehozásának is.
Kilencvenpercnyi csúszás
A rendszerváltás után több mint két évtizedig állt üresen a határ menti faluban az állam tulajdonában lévő egykori határőrlaktanya. Bodó Imre - aki Tiszasziget fideszes polgármestere volt 1998-2012 között - akkor kezdett el lobbizni, hogy a falu tulajdonába kerüljön az épület, amikor szögre akasztotta a polgármesterséget, és inkább a parlamenti patkóba ült be. Sikerült is neki: a tiszaszigeti laktanya 2013. november 29-én került az önkormányzat tulajdonába. Az épület akkoriban annyira le volt pusztulva, hogy nem működött benne semmi: se vízhálózat, se fűtésrendszer, de még áram sem volt.
Három év múlva Ferenczi Ferenc polgármesternek és a képviselő-testületnek kapóra jött, hogy abban az érában szinte minden településen dúlt a szociálisszövetkezet-alapítási láz. Ők is fejest ugrottak a vissza nem térő lehetőségbe.
Mi az a szociális szövetkezet?
Az új vállalkozási formát még 2006-ban hívta életre a kormány egy törvénnyel. A szociális szövetkezeteknek a - profitorientáltságon túl - az a céljuk, hogy a nyugdíjasok, hátrányos helyzetű csoportok oktatását, képzését és gazdasági aktivitását segítsék. Míg 2012-ben csupán 377 ilyen vállalkozás létezett az országban, addig egy évvel később már 1603. Hogy miért? Mert akkor már lehetett pályázni a Társadalmi Megújulás Operatív Programra (TÁMOP). Abban az évben az elnyert pályázatok miatt meghaladta a több mint egymilliárd forintot a szociális szövetkezetek árbevétele az országban. 2015-ben a különféle uniós programok miatt már 13,5 milliárd forintra emelkedett a magyarországi szociális szövetkezetek pénzforgalma. A szociális szövetkezetek körüli trükközésbe bukott bele a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Mengyi "Voldemort" Roland, akit végül négy év börtönre ítéltek, de csak egyet kellett leülnie. Meggyűlt a baja a nyomozó hatóságoknak a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet visszaéléseivel is, ami után hat évig nyomoztak, de sem az eltűnt 1,6 milliárdot, sem pedig eltüntetőit nem találták meg.
2017 februárjában Tiszasziget polgármestere - és a képviselő-testület is - úgy döntött, hogy szociális szövetkezetet alakít az omladozó laktanya hasznosítására. Csakhogy a Szabad Európa birtokába jutott cégbírósági és testületi jegyzőkönyvek alapján kiderült: Ferenczi Ferenc, Tiszasziget polgármestere pont fordítva csinálta a dolgokat, mint ahogy a törvény betűje mondja.
A polgármester 2017. február 9-én küldött meghívót a falu önkormányzati képviselőinek arról, hogy február 15-én, szerdán 13 óra 30 perckor testületi ülés lesz. Megjelölte a napirendi pontokat is, köztük tizedikként az Ószentiváni Szociális Szövetkezet létrehozását. A testületi jegyzőkönyvből (84-87. oldal - B. R.) kiderül, hogy a szövetkezetet szociális célok, szabadidős tevékenységek szervezése, valamint a laktanyában szálláshely kialakítása miatt akarja létrehozni. A testület rá is bólintott a szövetkezet megalapítására, amelyben tízezer forintos részjeggyel 14 százalékos részesedést vásároltak. A képviselő-testület egyben felhatalmazta a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges előkészületeket, alapítsa meg a szövetkezetet.
Az önkormányzati képviselők ekkor még nem tudhatták, hogy engedélyük nélkül a polgármester már másfél órával korábban megalapította azt, amiről csak most szavaztak.
A Szabad Európa a cégbíróságon megtalálta azt a dokumentumot, amely bizonyítja: Ferenczi Ferenc valójában már másfél órával a testületi ülés előtt, 2017. február 15-én pontban délben találkozott a még meg nem szavazott szociális szövetkezet megalapítása miatt a tagokkal Szegeden Halasy Andrea ügyvéd irodájában. Ezt gyorsan le is zongorázták, majd a polgármester Tiszaszigetre ment, és megszavaztatta az önkormányzat képviselőit arról, hogy megalapíthassa a szövetkezetet.
Ferenczi Ferenc polgármester telefonban nem reagált érdemben arra, hogyan alapított szociális szövetkezetet az önkormányzat képviselőinek beleegyezése nélkül. Azt mondta: nem emlékszik rá.
Később írásban is feltettük neki a kérdést, de érdemi válasz úgy sem érkezett rá. A falu első embere csak csúszásnak nevezi azt, ami mások szerint törvénytelen.
"Megjegyzés a 90 perces csúszásra: Állásfoglalást kértem a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztályától, melyben leírják: »Nem formai hibás a szociális szövetkezet alapítására vonatkozó azon szövetkezeti közgyűlési határozat, amelyben az önkormányzat szavazatát a képviselő-testület ugyanazon a napon tartott ülésén jóváhagyta, tekintve hogy a képviselő-testület az önkormányzati autonómia alapján a jogszabályi keretek között szabadon dönthet a képviseletre jogosult polgármester nyilatkozatának elfogadásáról«"
- írta Ferenczi Ferenc, aki arra nem válaszolt, hogyan alapíthatta meg törvényesen az önkormányzat címére bejegyzett szociális szövetkezetet úgy, hogy nem kapott felhatalmazást rá.
"Hát azzal csalt, hogy nem volt meg neki polgármesterként a testülettől a felhatalmazása erre. Attól, hogy ő polgármester, nem dönthet egy személyben. Ez a demokrácia lényege, ha nem ez lenne, akkor kiskirályságnak hívnánk. A testület felhatalmazza a polgármester, hogy lépjen be ebbe a szociális szövetkezetbe. Történhet olyan, hogy a testület nem ad neki engedélyt, vagy engedélyt ad, de meg kell várni, hogy meglegyen. Értem, hogy itt csak másfél óra van közte, meg lehet itt rajta jogászkodni, hogy ejnye-bejnye, meg hát ez nem olyan, végül is úgyis megkapta az engedélyt, de ez azért felvet néhány kérdést"
- mondta az ügyet egyik jól ismerő forrásunk, aki azt kérte, ne írjuk le a nevét.
A szociális szövetkezet felügyelő bizottságába bekerült Tiszasziget közös önkormányzatának jogi igazgatási előadója, de tagként szerepel a falu szociális előadója is a vállalkozásban.
Nagy biznisz magyar módra
Miután így vagy úgy, de sikeresen megalakult 2017 februárjában az Ószentiván Turisztikai Start Szociális Szövetkezet (ez a mostani neve - B. R.), Ferenczi Ferenc vezetésével a testület megszavazta, hogy 31 millió forintból újítsák fel az épületet. Öt év távlatából azonban a polgármester mást mond.
"A felújítás költsége közel: harmincmillió forint, ebből húszmilliót a szociális szövetkezet, míg tízmilliót - hitelből - az önkormányzat biztosított, mely összeg a bérlésnek is köszönhetően visszafizetésre került"
- áll Ferenczi Ferenc válaszában. Csakhogy a testületi jegyzőkönyv szerint nem így van. Az önkormányzat a saját költségvetéséből különített el 31 millió forintot a laktanya felújítására.
Az önkormányzat Leader pályázatból tűzjelző rendszert alakított, majd bérbe adta a laktanya felső szintjét az Ószentiván Turisztikai Start Szociális Szövetkezetnek, az alsót pedig a Peplár Szociális Szövetkezetnek. Mindkét vállalkozástól mindössze 6500 forintot kért havonta az önkormányzat bérleti díjként.
Úgy tudjuk: a Peplár Szociális Szövetkezetet azóta eladták, kivonult a településről. A laktanyát teljes egészében az Ószentiván Turisztikai Start Szövetkezet bérli, amely az elmúlt években komoly bevételre tett szert az önkormányzat tulajdonában álló épületből.
"És akkor ez így maradt, és közben meg a laktanyát odaadtuk a Szövetkezetnek. A laktanya felső szintjén vannak a szobák, alul meg van egy konyha, társalgórész meg vizesblokkok. Ezt a Start Szövetkezet üzemeltette, különféle pályázatokat húztak le rá. Aztán jött a pandémia, akkor kicsit megroggyant, de a kormány kihúzta a slamasztikából, és mint szálloda kapott különféle támogatásokat. Aztán a Honvédelmi Minisztérium kivette kiképzőhelynek. És mindebből a falu mit profitált? Semmit! Havonta 6500 forintot, hiszen ennyiért adták ki nekik a laktanyát!"
- magyarázta az egyik forrásunk.
A vállalkozás üzemeltetésében lévő közkonyhát és a szálláshelyként is jól menő épület menedzselését Ferenczi Andrea, Ferenczi Ferenc polgármester unokatestvére végzi, nem is rosszul. A felújított laktanyára már évekkel ezelőtt újra rátalált a honvédség: speciális önkéntes területvédelmi tartalékos katonákat kezdtek kiképezni, valamint honvédelmi táborokat rendeznek gyerekeknek.
"Neki (Ferenczi Andreának - B. R.) és a szövetkezet dolgozóinak köszönhetően a HM-mel korrekt munkakapcsolat alakult ki, így 2023. július 6-ig fix bevételei vannak a szövetkezetnek, a nagyságáról nincs információm"
- tájékoztatta lapunkat a polgármester, aki arra a kérdésre nem adott egzakt választ, hogy miért a szociális szövetkezettől bérli a laktanyát a minisztérium, miért nem az önkormányzattól.
Pedig az 1800 fős Tiszasziget nem dúskál a javakban mostanában. Tavaly az önkormányzatnak az energiaválság miatt havonta kétmillió forint többletkiadása volt. Emiatt a polgármester megemelte az iparűzési adó mértékét, hogy pénzhez jusson az önkormányzat. A spórolás jegyében még a gázfűtést is leállította a falu az önkormányzati épületekben.
"Három-négy hónapja malmozunk, hogy nincs bevételünk, nő, mint az állat az energiaszámlánk, az állam megsegít minket 14-15 millió forinttal a közvilágításra meg a fűtésszámlára, de még mindig rakosgatjuk össze az ötven-százezer forintokat, hogy ne dőljünk be, közben meg az állam nem tőlünk bérli ki a laktanyát, hanem egy szövetkezettől"
- mondta az egyik neve elhallgatását kérő forrásunk.
Míg az önkormányzat mindenen és mindenkin megpróbál spórolni, addig a céginformációs adatbázisból kiderül: az Ószentiván Turisztikai Start Szociális Szövetkezethez dől a lé. 2019-ben már 33 milliós, egy évvel később 38 milliós, 2021-ben pedig már több mint ötvenmilliós nettó árbevételt ért el. Az ügyre rálátó forrásaink szerint a laktanyabizniszből csak a szociális szövetkezet profitál. Úgy tudjuk: korábban évekig az önkormányzati bérleti díj százszorosáért adták ki a Honvédelmi Minisztériumnak a laktanyát, vagyis havi 650-700 ezer forintért.
Ferenczi Ferenc polgármester viszont köti az ebet a karóhoz, szerinte jól járnak az tiszaszigetiek a szövetkezettel.
"A járvány idején törvény tiltotta a bérleti díjak emelését 2022. július 1-jéig. Ezt követően nettó kilencvenezer forintra emelkedett a díj, valamint kétszázezer forint támogatás érkezett a szövetkezettől karácsonyi vásárlási utalványokra, és 436 ezret a nőnapi rendezvény lebonyolítására is utaltak"
- írta válaszában a polgármester.
Tiszaszigetnek nincs ipara, adóbevételeik emiatt korlátozottak. Sokan úgy látják: a falu évekkel ezelőtt végre visszakapta a laktanyát, azonban kijátszották egy szövetkezetnek, amely most jól keres rajta, miközben a falu önkormányzata ezért filléreket kap. Írtunk a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy kiderítsük, pontosan mennyiért és meddig bérlik a tiszaszigeti laktanyát a szövetkezettől, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalához, hogy pontosan megtudjuk, mi szerepel a szerződésben. | Tízmilliókból újították fel, bagóért adták ki, más meg nagyot kaszál rajta | Harmincegymillióból felújított egy romos laktanyát az 1800 fős falu önkormányzata, majd kiadta egy szociális szövetkezetnek havi 6500 forintért. A vállalkozás ennek a százszorosáért adta tovább különféle rendezvényekre a Honvédelmi Minisztériumnak. A polgármester szerint jól van ez így. Tiszaszigetnek ugyan 14 százalékos részesedése van a vállalkozásban, de a település nem dúskál a javakban: nemrég iparűzési adót emeltek, és elzárták a gázfűtést is az önkormányzat épületeiben. A 2019-ben már jogerősen közokirat-hamisításért elítélt Ferenczi Ferenc polgármester előbb alapította meg az önkormányzati érdekeltségű szociális szövetkezetet, mint hogy a képviselők megszavazták volna. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tizmilliokbol-ujitottak-fel-bagoert-adtak-ki-mas-meg-nagyot-kaszal-rajta/32257364.html | 2023-02-07 19:30:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Szoros volt 2021 őszén a baloldali előválasztás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4. számú választókerületében. A meglehetősen alacsony részvétel mellett zajló voksoláson végül a DK által támogatott jelölt, Sápi Mónika 52,5 százalékos eredményével, mindössze 104 szavazattal előzte meg szocialista ellenfelét. 2022 tavaszán aztán a gyurcsányista politikus utcahosszal maradt le kormánypárti ellenfele mögött, több mint húszezer szavazattal, és közel 44 százalékkal teljesített gyengébben a 69 százalékkal győztes Tilki Attilához képest.
Sápi személye azért is vált újra érdekessé 2023 elején, mert neve feltűnt a Nemzeti Információs Központ által a Nemzetbiztonsági Bizottság számára készített második részjelentésben. A tájékoztatás 8. oldala alapján a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom, a dollárbaloldal egyik fő pénzelosztója 8 371 379 forintot utalt a DSM Consulting Kft. számlájára, amely vállalkozás Sápi tulajdonában volt akkoriban. Érdekesség, hogy a gazdasági társaságnak 2021-ben összesen 14 millió, 2020-ban pedig mindössze 3,1 millió forint volt a nettó árbevétele, így az MMM-es utalás ezekhez képest roppant komoly bevételt jelentett a politikus érdekeltségének. A céggel szemben – amelynek egyébként 2022 júniusa óta Sápi Mónika fia a tulajdonosa – négyszer rendeltek el végrehajtást, legutoljára 2022 novemberében a NAV illetékes megyei igazgatósága.
A Gyurcsány-párt egyébként próbálja magát a lehetőségekhez képest távol tartani az ügytől. Kálmán Olga a témában azt mondta, hogy amikor Sápi Mónika az ezekről a pénzekről szóló szerződéseket kötötte, akkor még nem volt a DK tagja. Ez azon a 2023. január 30-i árnyékkormányinfón volt napirenden, amikor Molnár Csaba belezavarodott abba a kérdéskörbe, hogy ismeri-e a külföldről milliárdos összeghez jutó Oraculum 2020. Kft. tulajdonosát, ifjabb Páva Zoltánt.
Másnap, 2023. január 31-én egy harmadik gyurcsányista országos politikus, Varju László volt az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendége. A műsorban továbbra is tagadta, hogy a DK-nak bármi köze lenne a külföldi kampánypénzekhez, sőt szerinte Sápi Mónika cégét az utalások idején már a fia vitte. Ugyanakkor, ahogy említettük, Sápi Mónika fia csak 2022 júniusában lett a vállalkozás tulajdonosa.
Varju László egyébként a következőképpen magyarázta Sápiék céges megbízását: a „abban a választási időszakban, amiről beszélünk, az ugye nem érintett akkor, amikor Sápi Mónika közös jelöltje volt az ellenzéki pártoknak. Amely időszakról beszélünk, az ezelőtt volt és ő a Mindenki Magyarországért Mozgalom megbízottjaként rendezvényszervezéssel és nem is ő, hanem a fiának a cége az ismereteim szerint az, ami ilyen együttműködést alakított ki a Mindenki…”. Ugyanakkor azt Gyurcsány Ferenc pártjának parlamenti képviselője sem tagadta, hogy dr. Sápi Mónika a DK tagja.
Összefoglalva: a dollárbaloldal, amely 2021 kora őszétől folyamatosan kampányolt, a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom megbízása(i) révén több mint nyolcmillió forintot utalt egyik parlamenti képviselőjelöltje érdekkörébe. Ezzel az az állítás, hogy a külföldről érkező átutalásokat nem a jelöltjeikre, illetve kampányaikra költötték, legalábbis erősen megkérdőjeleződik. A guruló dollárok útja New York államtól egészen Vásárosnaményig vezetett. | Egy gyurcsányista képviselőjelölt cégéig gurultak a dollárok | Sápi Mónika, a baloldal vásárosnaményi közös jelöltje, a DK előválasztási jelöltje cégéig gurultak a tengerentúlról érkező források. Ez derült ki a Nemzeti Információs Központ által készített második részjelentésből. Ez a sok millió forintos ellenszolgáltatás önmagában erősen megkérdőjelezi azt a védekezést, hogy a dollárbaloldal nem a kampányára kapott volna pénzeket külföldről. A DK mindeközben mintha próbálna ellépni Sápi mellől. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/02/egy-gyurcsanyista-kepviselojelolt-cegeig-gurultak-a-dollarok | 2023-02-10 21:25:10 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Miközben az átláthatóság hívének nevezi magát Márki-Zay Péter, egy interjúban beismerte, hogy nincs meg minden szerződés és számla, amellyel a Mindenki Magyarországa Mozgalom a választási kampányköltségeit igazolná. A volt baloldali kormányfőjelölt ezzel elismerte, hogy teljesen átláthatatlan a guruló dollárok, vagyis a külföldről a baloldalnak juttatott kampánypénzek elköltése.
Újabb megdöbbentő nyilatkozatot tett Márki-Zay Péter a baloldal külföldi finanszírozásával kapcsolatban. A Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) vezetője a Vásárhelyi Televízió szerdai műsorában beismerte, hogy a guruló dollárok elköltése nem volt átlátható, nincs mindenről számla vagy szerződés. Egészen elképesztő módon felháborodva beszélt az Állami Számvevőszék vizsgálatáról, mert szerinte semmi joguk nincs az MMM-et ellenőrizni. Márki-Zay azt állította, hogy a parlamenti választások után módosították a jogszabályokat, és biztosan miatta - de valójában 2021 júliusában lépett hatályba az a törvény, amely a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szól, és ez alapján - Márki-Zay állításával ellentétben - vizsgálódhat az ÁSZ például az MMM-nél is.
Nincs meg minden szerződés
Márki-Zay a műsorban zavarosan úgy fogalmazott: „Az ellenőrzés célja továbbra is a pénzek fölhasználása, tehát a küldetése az Állami Számvevőszéknek nem változott, ilyen értelemben nálunk semmi keresnivalója nincs." A hódmezővásárhelyi polgármester azt fejtegette, hogy az ÁSZ adóügyi és adatvédelmi ügyekben is kérdéseket intézett az MMM-hez, amiért a jogászuk felvetette, hogy erre nekik nem is kellene válaszolni, mégis megteszik, mert az átláthatóság hívei. Ez utóbbi kijelentését Márki-Zay Péter gyorsan cáfolta is, hiszen elmondta, hogy nincs meg minden számla, amely a kampányköltségeket igazolná. A kínos magyarázkodás szó szerint így hangzott: A kampányidőszakot számoljuk most el, abból kértek be, az összes szerződést, az azok mögött álló, bocsánat a számlát, az azok mögött álló számlát, sőt támpéldányokat is, és hát ahol megvan (szerződések, számlák – szerk.) azokat le is adtuk.....és hát természetesen nem minden, öö, tehát nincs minden 1800 forintos számla mögött szerződés vagy támpéldány, amit tudtunk, azokat természetesen leadtuk.
Kérdéses, hogy mire költötték a guruló dollárokat
Ezzel tehát a dollárbaloldal volt kormányfőjelöltje beismerte, hogy a guruló dollárok elköltése még csak átlátható sem volt a kampányidőszakban. Ez azért is érdekes, mert Márki-Zay Péter korábbi nyilatkozatai szerint jóval a tavaly áprilisi választások után is költöttek az Amerikából érkezett pénzösszegekből, például a januári jászberényi időközi önkormányzati választáson is ebből támogatták a baloldal kampányát.
Emlékezetes, hogy tavaly nyáron egy interjúban árulta el Márki-Zay, hogy még júniusban is érkezett több százmillió forint az Egyesült Államokból egy alapítványtól. Később kiderült, hogy az Action for Democracy nevű szervezetről van szó, amely közvetlenül a magyar választás előtt jött létre, és feladata az volt, hogy befolyásolja a magyar belpolitikát a kormányváltás érdekében. Az alapítvány vezetője Korányi Dávid, aki Karácsony Gergely főpolgármester és Bajnai Gordon, volt baloldali miniszterelnök bizalmi embere.
A baloldali pártok is szerződtek a dollárelosztókkal
Azóta a magyar titkosszolgálatok vizsgálatának nyilvánosságra került részleteiből kiderült, hogy több mint négymilliárd forint érkezett a baloldal részére egyelőre bizonytalan eredetű külföldi forrásokból.
A dollárbaloldal egyik fő pénzosztó helyének bizonyult Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma, amely 1,8 milliárd forintot szerzett külföldről. Ennek a pénznek egy jelentős része, mintegy 1,4 milliárd forint azonban továbbvándorolt a Bajnai-féle DatAdat-csoporthoz, amely ráadásul közvetlenül is kapott az Egyesült Államokból közel 150 millió forintot.
A második nemzetbiztonsági részjelentés szerint nem egy, hanem két nagy külföldi támogatószervezete van a dollárbaloldalnak: az amerikai, Bajnai Gordonhoz köthető Action for Democracy mellett egy svájci alapítvány is közel egymilliárd forintot utalt. A svájci utalások a baloldali előválasztási időszak, 2021 szeptembere és 2022 februárja között zajlottak, öt részletben. A végső támogatói kör továbbra is ismeretlen.
Az is kiderült, hogy a legnagyobb pénzek az EzaLényeg nevű lejáratóoldalt működtető korábbi Gyurcsány–Bajnai-tanácsadó, ifjabb Páva Zoltán cégének, az Oraculum 2020 Kft.-nek jutottak. Ez a vállalkozás közel kétmilliárd forintot kapott, amelyből közel 900 millió érkezett a közvélemény előtt ismeretlen svájci finanszírozóktól.
A jelentés arra is rávilágított, hogy direkt kapcsolat is van a balliberális pártok hivatalosan bevallott kampányköltései és a dollárbaloldal pénzeit elosztó három főszereplő szerződéses megbízásai között.
Mindemellett további három vállalkozás egyaránt kötött megállapodást valamely párttal, illetve a Mindenki Magyarországa Mozgalommal. Valamint további nyolc cég szerződött a DatAdat-csoporttal, és valamely balliberális párttal is. A jelentésben a 8. oldalon szereplő vállalkozások kapcsán a Nemzeti Információs Központ átirata szerint „megerősítést nyert, hogy a külföldről érkező pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is. Az a hatályos magyar jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a cégek a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták. A jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata, az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az ÁSZ, illetve a NAV hatáskörébe tartozik.
Kijelenthető tehát, hogy a külföldről érkezett pénzek egy része a három fő koordinátoron keresztül olyan vállalkozásoknál – szám szerint tizenhét társaságnál – landolt, amelyekhez a balliberális pártok hivatalos kampányköltéseinek egy része is megérkezett. Ez pedig megkérdőjelezheti Márki-Zay Péter azon védekezését, hogy ők a külföldi pénzeket nem a kormányváltás, hanem egyfajta „kultúraváltás" érdekében használták fel. | Márki-Zay elismerte, hogy nem tudnak elszámolni a guruló dollárok elköltésével | Márki-Zay a műsorban zavarosan úgy fogalmazott: „Az ellenőrzés célja továbbra is a pénzek fölhasználása, tehát a küldetése az Állami Számvevőszéknek nem változott, ilyen értelemben nálunk semmi keresnivalója nincs." A hódmezővásárhelyi polgármester azt fejtegette, hogy az ÁSZ adóügyi és adatvédelmi ügyekben is kérdéseket intézett az MMM-hez, amiért a jogászuk felvetette, hogy erre nekik nem is kellene válaszolni, mégis megteszik, mert az átláthatóság hívei. Ez utóbbi kijelentését Márki-Zay Péter gyorsan cáfolta is, hiszen elmondta, hogy nincs meg minden számla, amely a kampányköltségeket igazolná. A kínos magyarázkodás szó szerint így hangzott: | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2023/02/dollarbaloldal-markizay-beismeres | 2023-02-10 21:34:38 | true | null | null | Origo |
Az OBT szerint nem felel meg az EU-s elvárásoknak a bírósági reform, amitől az uniós pénzek érkezését várja a kormány
Az Országos Bírói Tanács (OBT) a tervezet egyik érintettje.
Több ponton sem felel meg az EU tanácsi határozat elvárásainak az az igazságügyi reformcsomag, amely révén a kormány hozzáférést vár az EU-s forrásokhoz – derül ki az OBT friss állásfoglalásából.
Az Országos Bírói Tanácsnak az a feladata, hogy a bíróságok központi igazgatását végző Országos Bírói Hivatalt (azaz az OBH-t), csakogy az EU szerint eddig nem kapott elég erős eszközöket ahhoz, hogy ezt a funkcióját betölthesse. Épp ezért, az uniós elvárás az OBT erősítése lenne.
A hvg.hu birtokába jutott dokumentum szerint az OBT-nek több kulcsfontosságú észrevétele van a reformcsomaggal kapcsolatban. Ezek közé tartozik, hogy
az Országos Bírói Tanács véleményezési jogát a jelöltek alkalmasságát illetően teljeskörűen kell biztosítani, valamint kötelezővé kell tenni (a mostani tervezet ugyanis még a jelenlegi állapotokhoz képest is visszalépést jelent az OBT szerint);
az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kinevezett, munkáltatói jogköre alá tartozó bírósági vezetők, továbbá hozzátartozóik ne lehessenek az Országos Bírói Tanács tagjai. Az ilyen felsővezetői pozíció legyen a választott tagsággal összeférhetetlen;
az OBT szerint a törvénynek biztosítania kell, hogy a tanács – kizárólag a választott tagjai közül – az új törvénycsomag hatályba lépése után nyomban megválaszthassa az elnökét és elnökhelyettesét, akik azonnal hivatalba is léphessenek;
a törvénynek rendeznie kell, hogy az Országos Bírói Tanács saját apparátusának felállításáig szükséges tizenkét hónapig székhelyét, gazdálkodását, számvitelét, informatikai hátterét, adminisztrációját egy már létező állami szerv biztosítsa;
Az Országos Bírói Tanács ezen észrevételek mellett a törvénytervezet 29 paragrafusához nyújtott be módosító javaslatot, továbbá több mint három oldalon keresztül sorolta fel a „további, a tervezetben meg nem jelenő javaslatait”. A hiányosságok mellett a tervezet néhány ponton előrelépést is jelent - ezt az OBT állásfoglalása elismeri.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Igazságügyi Minisztérium január 18-án hozta nyilvánosságra azt a javaslatot, aminek révén a kormány megszerezné az 5,8 milliárd eurós támogatást az uniós helyreállítási alapból, valamint a 22 milliárd eurós fejlesztési forrásokat is, amikhez most részben az igazságügyi rendszer állapota miatt nem fér hozzá Magyarország.
Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz
Úgy tűnik, nem volt elég az eddigi 17 vállalás, a magyar kormány kénytelen volt újabb engedményeket tenni az Európai Bizottságnak, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ezúttal a helyreállítási alap forrásai. A kiszivárgott részletek szerint éppen azoknak a szabályoknak a módosítását vállalná, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat. | Az OBT szerint nem megfelelő a bírósági reform, amitől az uniós pénzek érkezését várja a kormány | Az Országos Bírói Tanács (OBT) a tervezet egyik érintettje. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230131_birosagi_reform_obt_reakkcio_obh_igazsagugyi_miniszterium_kuria | 2023-01-31 19:57:00 | true | null | null | HVG |
Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz
Nemcsak az Országos Bírói Tanács hatáskörét növelik, hanem a Kúria elnökének hatalmát is jelentősen gyengítik. A tét nem kicsi: a helyreállítási alap pénzei csak akkor érkeznek meg, ha az Európai Bizottság megfelelőnek tartja a most nyilvánosságra hozott módosításokat.
Több mint 25 oldalon keresztül sorolja azokat az igazságügyi tárgyú törvénymódosításokat az a dokumentum, amely szerda éjjel került fel a kormány honlapjára. A társadalmi vitára bocsátott, hamarosan az Országgyűlésnek is benyújtandó javaslatcsomag nem véletlen, azok szerepelnek az úgynevezett uniós szupermérföldkövek között, vagyis teljesítésük nélkül nem érkeznek meg a helyreállítási alap pénzei. Ami viszont feltűnő, hogy az Igazságügyi Minisztérium most több olyan szabály módosítását javasolja, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat.
Lopakodó módon gyűri maga alá a Kúriát a politika
Újabb, ítélkezési gyakorlat nélküli alkotmánybíró kerülhet a Kúriára. Az igazságszolgáltatás csúcsszervei - csendesebben, mint Handó Tünde idején - Varga Zs. András elnök közreműködésével egyre inkább a politika szolgálatába állhatnak, és ezen még az EU-nak tett vállalások sem változtatnak.
Az igazságszolgáltatás függetlenségének követelménye természetesen nem egyik napról a másikra került elő Magyarország és az Európai Unió vitájában. Az országspecifikus ajánlásokban az EU már 2019-ben, majd 2022-ben is kérte, hogy a kormány erősítse az igazságszolgáltatás függetlenségét, sokáig mégsem történt semmi.
Az, hogy ezek végül bekerültek a szupermérföldkövek közé, arra is utal, hogy az Európai Bizottság által javasolt korrupcióellenes intézkedések semmit nem érnek független bíróságok nélkül.
Erősebb OBT, gyengébb Kúria
A most közzétett tervezetben szereplő módosítások közül a legszembetűnőbb az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreinek erősítése. A bírók által választott OBT szerepe eredetileg a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) felügyelete lenne, ehhez azonban alig vannak megfelelő hatáskörei, eszközei. Utóbbira jó példa, hogy székház, vagy megfelelő iroda hiányában látogatókat sem tudnak fogadni – ezért történhetett meg, hogy két tagjuk, Vasvári Csaba és Matusik Tamás az Egyesült Államok nagykövetségének épületében találkozott David Pressmann amerikai nagykövettel, amiért utólag hetekig támadta őket a kormánymédia.
A módosítások alapján az OBT a jövőben jogi személyiséggel rendelkezik majd, és bővülnek a feladatai, sőt titkárságot is kapnak. Hogy a jogi személyiség hiánya eddig milyen nehézségeket okozott, arról az OBT egy decemberi sajtóbeszélgetésen osztott meg részleteket: jelenleg nem tudnak szerződéseket kötni, konferenciákat szervezni, adott esetben bírósághoz fordulni, és még ahhoz is az (egyébként általuk ellenőrzött) OBH-elnök aláírása kell, hogy pogácsákat rendelhessenek egy olyan rendezvényhez, mint egy sajtóreggeli.
Az OBT a tervezett változtatások alapján a jövőben több esetben is megkerülhetetlen lesz az igazgatással kapcsolatos döntéseknél. Továbbá betekintést nyerhet a hatáskörei, feladatai gyakorlásához szükséges dokumentumokba, adatokba is. Hogy ez utóbbi mit érint – például ide tartozik-e a Fővárosi Törvényszék elnökének jelentése a Schadl–Völner-ügyről – egyelőre nem világos.
Fontos előrelépés, hogy az OBT a jövőben kötelező véleményt ad majd arról is, hogy az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelentkező személy megfelel-e a vele szemben támasztott törvényi követelményeknek. Így többé nem fordulhat majd elő, hogy egy jelölt az OBT támogatása és bírói tapasztalat nélkül kerüljön a Kúria élére – mint ahogy az Varga Zs. András esetében történt 2021-ben.
Ezenkívül egyetértési jogot gyakorolnak majd a bírói kirendelésekkel és a Kúria ügyelosztási rendjével kapcsolatban, és véleményezik majd a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét is.
Nincs több ejtőernyőzés
Az IM javaslatai a Kúria és az OBH elnökének megválasztásához is újabb feltételeket támasztanak. Eszerint a jövőben csak az választható majd az OBH elnökévé, aki legalább két évig bírósági vezetői tisztséget töltött be, továbbá valamennyi bírói értékelése eredményeként legalább kiválóan alkalmas értékelést kapott. A Kúria elnökévé pedig az választható meg, aki legalább kétéves kúriai bírói tapasztalattal rendelkezik, vagy pedig „kiemelkedő tudású elméleti jogász” (egyetemi tanár, vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora).
Pattanásig feszült a légkör a Kúrián Varga Zs. András miatt
Miután a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata már Brüsszelnek is szemet szúrt, Varga Zs. András a testület bíráival utólag legitimáltatná kétes szabályosságú döntéseit. Az Országos Bírói Tanácsnál is bepróbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de lepattant róluk. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása.
A kormány megszüntetné azt a lehetőséget is, hogy a politikai kinevezett alkotmánybírók beejtőernyőzzenek a Kúriára – vagyis kérhessék bíróvá történő kinevezésüket. Ezentúl nekik is ugyanúgy pályázniuk kell és versenybe kell szállniuk a posztért, mint bárki másnak.
Mint ahogy korábban megírtuk, a javaslatok között a büntetőeljárási törvény módosítása is helyet kapott, mely Polt Péter mozgásterét korlátozza. Erre utal, hogy a kormány megszüntetné azt a gyakorlatot, hogy ha egy bíró a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság tanácsát kéri ki az uniós jog helyes értelmezéséhez, azt a legfőbb ügyész – vagy bármilyen más fórum – megtámadhassa, és erről a Kúria döntsön. Korábban egy hasonló eset nagy vihart kavart, amikor az Európai Bíróságnak kellett kimondania, hogy a legfőbb ügyész és a Kúria megsértették az uniós jogot azzal, hogy törvénysértőnek ítélték meg Vasvári Csaba egyik hasonló kérelmét.
A minisztérium módosítási javaslata még egy komoly aduásztól megfosztja a kormányt: közhatalommal bíró szervek többé nem támadhatnak meg jogerős bírósági ítéleteket a kormányhoz lojális Alkotmánybíróságon. Ezt a kitételt mindössze három éve iktatták az alkotmánybírósági törvénybe, de a kormány már az általa „gyermekvédelminek” titulált törvényről szóló népszavazásnál alaposan kihasználta. Hiába mondta ki ugyanis a Kúria, hogy az óvodások nemváltó műtétjéről szóló kérdés nem volt egyértelmű, a kormány a döntést arra hivatkozva támadta meg az Alkotmánybíróságon, hogy nem hallgatták meg az ügyben, így megsértették az alapvető jogait.
Az előírásokat a magyar kormány ígérete szerint március 31-ig fogja teljesíteni, így nem kizárt, hogy már a február 20-án kezdődő ülésszak elején szavazni fog róla az Országgyűlés. Ennek megtörténte még mindig nem garancia a pénzek érkezésének, a módosításokat még az Európai Bizottság is véleményezni fogja. Varga Judit igazságügyi miniszter mindenesetre kedden Brüsszelbe utazik, hogy az Európai Bizottság tagjainak is bemutassa a vállalásokat.
Bár a reform meglehetősen nagy változásokat hoz, az még egyelőre kérdéses, hogy mindenben megfelel-e az Európai Bizottság által javasolt, majd a Tanács által elfogadott mérföldköveknek. Az Országos Bírói Tanács korábban tett már le javaslatokat az asztalra, ezeknek azonban nem minden pontját fedi le a kormány által nyilvánosságra hozott dokumentum.
2022. november. 08. 05:30 Serdült Viktória Itthon
A bíróságokról is visszavonulót fúj a kormány, hogy megkapja az uniós pénzeket
Úgy tűnik, nem volt elég az eddigi 17 vállalás, a magyar kormány kénytelen volt újabb engedményeket tenni az Európai Bizottságnak, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ezúttal a helyreállítási alap forrásai. A kiszivárgott részletek szerint éppen azoknak a szabályoknak a módosítását vállalná, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat. A kormánymédiában hetek óta támadott Országos Bírói Tanács erősödhet, és még jobban ellenőrizheti a kormányhoz lojális Varga Zs. András kúriai elnök hatalmát.
2022. szeptember. 06. 15:53 EUrologus EUrologus
Brüsszelben is feltűnt a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata
Az EU-s pénzekre is kihatással lehet, hogy a jogszabályokkal ellentétes kinevezési gyakorlatot folytat a Kúria elnöke. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a fejleményeket és évről évre felhívja erre a problémára a magyar hatóságok figyelmét. | Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz | Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230119_birosagi_reform_obt_obh_igazsagugyi_miniszterium_kuria | 2023-01-19 18:09:00 | true | null | null | HVG |
Hiába a válság és az infláció, már Orbánéknak is van megtakarításuk (és mások sem állnak rosszul)
Viszonylag rövid időn belül adtak le ismét vagyonnyilatkozatot a parlamenti képviselők és kormánytagok: a 2022-ben megválasztott országgyűlés, illetve az új kormány tisztségviselői megtették ezt legutóbb tavasszal és nyáron is. Most azonban a január 31-i határidő kötelezte őket erre. Belevetettük magunkat a dokumentumokba, és közben reménykedtünk, hogy valóban hiteles információkat találunk. Az aggasztó az, hosszú évek óta így indulunk neki ennek a munkának, és túl sokszor kellett már csalódnunk.
Újdonságok lehetnek a 2023-ban közzétett képviselői vagyonnyilatkozatokban, miután az utóbbi egy évben többször hozzányúlt a parlament a bevallási rendszerhez. Most is árgus szemmel figyeljük majd a bevallásokat, kérdés, hogy teljesebb képet kapunk-e idén a politikai vezetők vagyoni helyzetéről.
A tiszta közélet szempontjából alapvetés lenne, hogy az állampolgárok pontosan tudják, milyen a választott vezetőik anyagi helyzete. Erre lett kitalálva az éves kötelező (és Magyarországon minden február elsején éjfélkor) nyilvánosságra kerülő vagyonnyilatkozat – amiben parlamenti képviselőknek, kormánytagoknak, közjogi méltóságoknak, polgármestereknek kell felsorolniuk, milyen ingó vagy ingatlan vagyonnal rendelkeznek, milyen adósságaik vannak, mekkora rendszeres bevételeik és juttatásai vannak.
Hazudni nem is illenék, meg szankciókat is vonhatna maga után. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az elmúlt években túlságosan is gyakran kellett egy-egy képviselőnek, miniszternek magyarázkodnia „tévedésekért" vagy elfeledett tételekért, miként túlságon gyakoriak voltak a gyanús tételek is.
A kérdés az, mi derül ki az idei bevallások után. Az elmúlt egy évben ugyanis a kormány – részben uniós nyomásra – többször is belenyúlt a vagyonnyilatkozati rendszerbe, így elvileg közelebbi képet kaphatunk arról, hogy mekkora vagyon felett rendelkeznek az ország vezetői. Gyakorlatilag viszont kiskapukkal van telepakolva a rendszer, amely így továbbra is módot ad a vagyon eltitkolására. Reménykedni azonban mindig lehet. Nézzük, mit árultak el idén saját magukról a politikusok.
Jönnek a politikusok vagyonnyilatkozatai, és most újdonság is lehet bennük
Az utóbbi egy évben többször hozzányúlt a parlament a vagyonnyilatkozati rendszerhez. Most is árgus szemmel figyeljük majd a bevallásokat, de azért ezektől a változásoktól sem várhatjuk, hogy teljes képet kapjunk a politikai vezetők vagyoni helyzetéről. Február elsején sokéves hagyományt elevenítenek fel a magyar újságírók, ilyenkor teszik közzé az országgyűlési képviselők és köztisztviselők vagyonnyilatkoztait.
Már senki sem mondhatja, hogy Orbán Viktornak semmije sincs
Orbán Viktor vagyonnyilatkozata például egyből meglepetést hozott. Míg korábban arról híresült el, hogy nincs semmi megtakarítása, most azt láttuk, hogy a november 1-i állapot szerint a feleségével közös számlán csaknem 14 millió forintot tart. Ez az összeg az új parlament megalakulása után leadott nyilatkozatában sem szerepelt. Egyéb ingóságot most sem írt be, a felcsúti ház és egy XII. kerületi társasházi lakás fele az övé.
Majdnem 14 millió forint bukkant fel Orbán Viktor és felesége számláján
Az elmúlt években nem volt megtakarítása Orbánnak. Meglepetést tartogatott Orbán Viktor miniszterelnök 2022-es vagyonnyilatkozata: a november 1-i állapot szerint a feleségével közös számlán csaknem 14 millió forintot tart. Mutatjuk: Az elmúlt években nem volt feltüntetett megtakarítása, és ez az összeg az új parlament megalakulása után leadott nyilatkozatában sem szerepelt.
Varga Judit igazságügyi miniszter nem vett sem ingatlant, sem új autót tavaly. A férjével közösen mintegy százmilliós hiteltartozása van a bank felé. Ahogy eddig is, úgy egy balatonhenyei családi háznak és két XII. kerületi lakásnak a tulajdonosa – férjével közösen.
Matolcsynak is pazar éve volt
Matolcsy György tavaly ilyenkor még beszámolhatott róla, hogy 150 négyzetméteres háza és 1422 négyzetméteres telke van Balatonakarattyán, pontosan leírta, hogy 5 milliót keres havonta jegybankelnökként, és egy pénzügyi oktatási kiadóvállalat témakörvezetőjeként havi bruttó 764 ezret visz haza, és szolgálati autót, meg telefont is kap.
Az újonnan beadott vagyonnyilatkozatában azonban komoly változásokat látni. Egyrészt újfent szerepelnek a fenti ingatlanok, továbbá egy 2022-ben örökléssel szerzett csopaki 28 négyzetméteres üdülőegység. Államkötvényben most 118 milliós vagyont tart a jegybankelnök, ezt örökrész eladásából fedezte. Ugyancsak ilyen forrásból van egy 100 millió forintos takarékbetétje. Ezek a tavalyi bevallásban még nem szerepeltek. A fentiek alapján Matolcsy örökölt egy nagyobb vagyont és azt értékesítette is. Mellé még feltüntetett 19 millió forint számlakövetelést.
Csöppet aggódunk, vajon jól kezeli-e a pénzét Kövér László
Kövér László házelnök 8,9 millió forinttal tartozik a banknak, emellett 5,6 milliós megtakarítása van. Míg korábban felerészben tulajdonosa volt egy szigetszentmiklósi családi háznak, a friss vagyonnyilatkozatában már nincs feltüntetve olyan ingatlan, amelyben tulajdonos lenne. A még 2014-ben vásárolt Skoda Superb autója viszont megmaradt.
Varga Mihály végre saját balatoni házban pihenhet
„Áron alul bérelhet Varga Mihály 169 milliós medencés balatoni luxusházat egy általa kitüntetett trafiktulajdonos cégétől” – írta tavaly az Átlátszó. Az már a pénzügyminiszter tavaly nyári vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy meg fog venni egy 204 négyzetméteres balatoni ingatlant, ez pedig a jelek szerint meg is történt. Varga legfrissebb vagyonnyilatkozatából ugyanis kiderül, hogy a pénzügyminiszter fele részben tulajdonosa lett a gyenesdiási családi háznak, és a hozzá tartozó 42 négyzetméteres garázsnak.
Az, hogy az ingatlan mennyibe került, nem lehet tudni, az viszont biztos, hogy a fideszes politikus alaposan eladósította magát. A vagyonnyilatkozatból ugyanis az is kiderül, hogy hitelintézetnek 1,6 millió, magánszemélyeknek pedig 57 és félmillió forinttal tartozik.
Csökkent állampapírokban tartott vagyona: a tavalyi majdnem 20 millióhoz képest idén ennek már csak a fele áll a rendelkezésére. Ugyanígy felére csökkent a részvényvagyona, 8 és félmillió forintra.
Szijjártó Péter vagyonnyilatkozata szerint az ingatlanállományában nagy változás nem történt. A nem készpénzes megtakarításai valamelyest csökkentek, 3 millió 45 ezer 978 forintnyi értékpapírja 2 millió 983 ezer 868 forintra csappant, 1 millió 44 ezer 449 forintnyi biztosítási eszközlapja pedig egyenesen eltűnt a nyilatkozatból. A bankszámláján lévő összeg azonban megháromszorozódott. 9 millió 974 ezer 415 forintról 27 millió 439 ezer 406 forintra nőtt.
Nem iparkodott visszafizetni a szülei felé fennálló 30 milliós tartozását, ez egy fillérrel sem lett kevesebb korábbi nyilatkozatához képest.
Nagy Márton bebiztosította magát: 100 millió forintnyi egészségügyi-élet-és balesetbiztosítása van a 90 millió forintnyi állampapír befektetése mellett. A bankban 6 millió forintnyi megtakarítása, tartozása nincsen.
Nagy Márton nem vett és nem is adott el ingatlant. Budán a II. kerületben van egy 89 négyzetméteres lakása 12 négyzetméteres terasszal, ezt az ingatlant még 2014-ben vásárolta. 2021 januárjában tulajdonosa lett egy XII kerületi ingatlannak, de ezt csak 3/10-ed arányban birtokolja. Ezek az ingatlanok a korábbi vagyonnyilatkozatában már szerepeltek.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kihúzott egy 2019-ben vásárolt 683 négyzetméteres lakóházat a vagyonnyilatkozatából. Továbbra sem vált meg azonban Szász Endre Paragrafus című festményétől, amit 1982 májusában kapott ajándékba (feltehetőleg egyéves születésnapjára). Bankszámlája pedig rendesen meghízott a kormánypárt frakcióvezetőjének. A korábbi 31 milliós összeg immár 68,8 millióra rúg (bár az hozzátartozik és szerepel is a nyilatkozatban, hogy ebből 28 millió egy korábbi családi kölcsön kiegyenlítéséből származik).
Novák Katalinnal bejött az államfőség
Novák Katalin már most gazdagabbnak tűnik, mint az elődje a leköszönése előtt. Áder Jánosnak az utolsó, köztársasági elnökként leadott vagyonnyilatkozata szerint 2021-ben összesen 3 ingatlanban (két budai és egy kisoroszi házban) volt tulajdonrésze, a folyószámláján pedig valamivel több mint 33 millió forintnyi megtakarítás gyűlt össze.
A jelenlegi államfő már 41 millió forintot tart a bankban, tartozása pedig továbbra sincsen. Van viszont 3 budapesti, 3 szegedi és egy balatonlellei ingatlana, ezek egy részét, mint tavaly, úgy most is kiadta, de már nem lehet tudni, hogy ebből pontosan mennyit keresett.
Ami a megtakarításokat illeti, ez tizenkét millió forinttal, 29-ről 41 millióra nőtt tavaly év végére az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ez azt jelenti, hogy a beiktatása évében négyszer annyit takarított meg, mint egy évvel korábban. A friss vagyonnyilatkozatából az is kiderül, hogy vagyoni helyzete az elmúlt évekhez képest ezen kívül nem változott, megvan minden korábbi ingatlana: a főváros XI. kerületében egy családi ház és két lakás, Szegeden három lakás, Balatonlellén egy üdülő, valamint szintén Szegeden egy garázs.
Novák Katalinnak továbbra sincs se nagy értékű vagyontárgya, se autója, se részvénye vagy műtárgya, ahogyan tartozása sem.
Ingatlan-bérbeadásból tavalyelőtt havi 225 ezer forintos bevétele volt, idén a megváltozott bevallási formátum miatt már csak azt lehet tudni, hogy két olyan ingatlant ad ki, amik évente több mint 2 milliót hoztak neki.
Novák Katalin tavaly havi átlagban egymillió forintot tett félre
Már 41 millió forintot tart a bankban a Novák Katalin köztársasági elnök, akinek tartozása továbbra sincsen. Van viszont 3 budapesti, 3 szegedi és egy balatonlellei ingatlana, ezek egy részét, mint tavaly, úgy most is kiadta, de már nem lehet tudni, hogy ebből pontosan mennyit keresett.
A Gyurcsány Ferencért aggódóknak üzenjük: pénzügyi téren ne féltsék
Tavaly májusi vagyonnyilatkozatában Gyurcsány Ferenc értékpapírban elhelyezett megtakarításként 587,8 millió forintot tüntetett fel, ez az összeg azonban január végére 461,1 millióra esett a volt miniszterelnök friss vagyonnyilatkozata szerint. A DK elnökének valaki tartozik is: 13 millió forintot adott kölcsön a dokumentum szerint. Azonban ő is adós, viszont nem magánszemély, hanem bank felé, bár egy keveset törleszteni tudott májusi vagyonnyilatkozata óta: most 58,9 millió forint a tartozása a tavaly tavaszi közel hatvanmillió forinthoz képest. Gyurcsány a vagyonnyilatkozata szerint 631,7 millió forintot fizetett ki lakásvásárlás foglalóként és előlegként.
Menczer Tamás, a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára továbbra is 50 százalékos tulajdonosa egy Budakeszin fekvő 143 négyzetméteres lakóháznak, melyet még 2018-ban vásároltak, és van egy apró, 25 négyzetméteres siófoki üdülőháza is, melynek a negyedét örökölte még 1996-ban. Egy bajai 46 négyzetméteres lakás viszont csak az övé, ehhez ajándékozás révén jutott hozzá. Az egyetlen változás korábbi vagyonnyilatkozatához képest, hogy a folyószámláján tartott 10 millió forintos összeg 12 és félmillióra nőtt.
Hadházy Ákos vett egy (fél) lakást Bécsben
Több lényeges változás is történt Hadházy Ákos vagyonnyilatkozatában a tavaly január végi állapothoz képest. A független országgyűlési képviselőnek még mindig megvan a szekszárdi lakása, és a fácánkerti szőlője, de ezek mellé tavaly beszerzett egy 30 négyzetméteres lakást is (pontosabban a felét) az osztrák fővárosban. Hogy a bécsi ingatlant miből finanszírozta, nem világos, viszont feltűnő, hogy legfrissebb vagyonnyilatkozatában már egyetlen gépjármű sem szerepel, így sem a lízingelt Skoda Kodiaq, sem a VW Caddy, sem pedig a Trabant kombi.
Több mint 16 millióval tartozik bankoknak, 3,9 millióval pedig magánszemélyeknek.
Duplájára nőtt közben a neki küldött adományok összege. Míg 2021-ben 7,6 millió forintról számolt be, 2022-ben saját megfogalmazása szerint „magyar magánszemélyektől választási kampányra, az eskütétele törvénytelen akadályozásának időtartamára, majd a tiszteletdíja törvénytelen visszatartozására és politikai munkája támogatására 16,8 millió forint magán kisadomány érkezett”.
Ötmillió forintot hízott Gulyás Gergely bankszámlája
Hiába ütött hatalmasat az energiaválság Magyarországon, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a jelek szerint ezt jól átvészelte: tavaly ilyenkor 8,5 millió forint volt a bankszámláján, a friss vagyonnyilatkozat szerint pedig 13,45.
A nevén továbbra is két ingatlan van, mindkettő a főváros XI. kerületében található, egyik 95,3, míg a másik 52 négyzetméteres. Azonban Gulyásnak se autója, se komolyabb értéktárgya, se követelése, se tartozása nincs. Miniszterként és országgyűlési képviselőként magát a négyes jövedelmi kategóriába sorolta, ami azt jelenti, hogy mindkét forrásból havonta bruttó egy és ötmillió forint között keres.
Kunhalmi Ágnesnek a friss vagyonnyilatkozata szerint 12,4 millióról 16,9 millióra nőtt a forintmegtakarítása, a devizában tartott pénze tavaly 3 milliót, idén 3,4 milliót ért. Az értékpapírjainak összértéke 124 ezer forinttal, a lakástakarék-betétjének értéke pedig 120 ezer forinttal nőtt egy év alatt.
Az MSZP országgyűlési képviselőjének ugyanúgy egy 57 négyzetméteres XIII. kerületületi lakása és egy 2018-as Opel Astrája van, mint tavaly, tartozása pedig most sincs.
Ez azt jelenti, hogy Kunhalmi, akinek egyetlen bevallott jövedelme, a képviselői fizetése, amelynek mértéke valahol 1 és 5 millió forint között alakul havonta (de ennél pontosabban nem tudható a vagyonnyilatkozatok új formája miatt) egy év alatt több mint 5 millió forinttal gazdagodott.
Semjén Zsoltnál legalább a vagyoni helyzet gránitszilárdságú
Fillérre pontosan változatlan a korábbi bevallásokban szereplőhöz képest Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vagyoni helyzete. A KDNP elnöke még mindig ugyanazt a két II. kerületi lakást, és egy 102 négyzetméteres balatonfenyvesi üdülőt tüntette fel vagyonnyilatkozatában, mint egy évvel korábban. Megvannak még a születése óta birtokában lévő antik bútorok, valamint a 8 millió forintnyi készpénzhez sem nyúlt, mint ahogy a másfél millió forintos pénzkövetelése is fennáll.
Semjén a vagyonnyilatkozata szerint számtalan egyesületnek, alapítványnak és vadásztársaságnak a tagja, de egyikért sem kap tiszteletdíjat. A teljesség igénye nélkül: a kereszténydemokrata politikus kurátora a vaduzi Kardinal Mindszenty Stiftungnak, elnöke az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek és a Gánti Vértes Vadásztársaságnak, tagja az Országos Magyar Vadászkamarának és a Neptun Horgászegyesületnek is.
A politikus feltüntette elnöki tisztségét is a Kereszténydemokrata Néppártban, amiért szintén nem kap díjazást.
Lázár János sokat ér
Lázár János továbbra is két lakóingatlan, egy 260 négyzetméteres hódmezővásárhelyi ház és egy XIII. kerületi lakás 50 százalékos tulajdonosa, de ennél sokkal lényegesebb földtulajdont tudhat magáénak. Birtokai közel 10 hektárral híztak június óta: a korábbi 34 helyett 37 mezőgazdasági ingatlannal rendelkezik (vagy haszonélvezője azoknak), amely így 180 hektárnyi birtokállományt jelent. Ezek között döntő többségben vannak a szántók (csak abból 9 hektárnyit szerzett tavaly), de Lázárnak erdői, szőlői, illetve legelője és töltése is van.
A miniszter ingóságait továbbra is két Land Rover és egy Mini személygépkocsi, valamint egy kézirat és egy karosszék jelenti, az azonban változás, hogy idén az egyéb ingóságok bekezdésben nemcsak műtárgyakat és festményeket, de azok „folyamatos adásvételét” is említi.
Lázár János 2022-ben kétmillió forint készpénzzel lett gazdagabb és továbbra is fennáll 8 millió forint banki számlakövetelése, ami pont annyi, amennyi tavaly még könyvkiadás címszó alatt szerepelt, idénre azonban eltűnt vagyonnyilatkozatából.
Lázár tavaly nemcsak földet vásárolt, de hiteleit is törlesztette: tavaly 114,6 millió forintos tartozásai idén 112,7 millióra apadtak, beruházási hiteléből 7 milliót faragott, de magánszemélyeknek 5 millióval többel tartozik, mint tavaly.
Lázár János milliókat törleszt, újabb szántókban utazik, de könyvkiadásból már nem kaszál
Nőtt az építési és beruházási miniszter eddig is gigászi földállománya, szerzett kétmillió forint készpénzt és még százmilliós adósságából is törlesztett pár milliót 2022-ben. Cserébe 8 milliót bukott korábbi könyvkiadási bevételeiből.
EU-s forrásokat nem, de egy fél házat azért szerzett Navracsics Tibor
Nem változott sokat a területfejlesztési miniszter vagyonnyilatkozata június óta: továbbra is tulajdonosa egy 138 négyzetméteres budakeszi lakóháznak, egy 1661 négyzetméteres rigácsi teleknek, 50 százalékos résztulajdonosa egy 42 négyzetméteres balatonszemesi üdülőnek, emellett pedig megjelent egy 83 négyzetméteres, szintén budakeszi családi ház, amelynek szintén csak a fele az övé. Ezzel lehet összefüggésben az a 25 millió forint hitel is, amit június óta vett fel.
Beleköltött megtakarításaiba Németh Szilárd
Új ingatlant nem vett, ugyanaz a két XXI. kerületi ingatlan van Németh Szilárd nevén vagyonnyilatkozata szerint, mint tavaly tavasszal, növelte viszont azt az összeget, amit idős éveiben szeretne majd elkölteni: míg tavaly havonta „csupán” 199 ezret rakott nyugdíjalapjába, mostanra ezt az összeget 205 ezerre növelte.
Németh szintén növelte azt az összeget, amit a biztosítási kötvényére fizet ki havonta egy biztosítónak: tavaly havonta 163 ezer forintot utalt havonta hozzájuk, ezt az összeget 2023-ban tízezer forinttal növelte.
Viszont a megtakarítása megcsappant: 2022-es vagyonnyilatkozata szerint 14,2 millió forintja volt, ez januárra 13,4 millióra apadt. Németh friss vagyonnyilatkozatában 3,3 millió forintot tüntetett fel, mint „más szerződés alapján fennálló pénzkövetelést”, tavalyi dokumentumából viszont kiderül, hogy mit takar ez a fedőnév: a Fundamenta Lakáskasszát.
Nyolc ingatlan büszke tulajdonosa Pintér Sándor az idei vagyonnyilatkozata szerint: a második kerületben három lakása és egy családi háza van, Siófokon egy több mint kétszáz négyzetméteres házat, Szigetmonostoron és Szihalmon egy-egy nyaralót, utóbbin pedig még egy telket tudhat magáénak. Változás 2022-höz képest, hogy eltűntek a belügyminiszter budapesti garázsai és néhány ingatlannak már csak ötven százalékát tulajdonolja, tavaly ezt még nem tüntette fel. Ezen kívül egy hetedik kerületi lakás is kimaradt idén, de ez lehet amiatt, mert azokat az ingatlanokat, ahol a tisztségviselők életvitelszerűen élnek, nem kell feltüntetni.
Tavaly negyvenöt, idén már csak tízmillió forint készpénze volt Pintérnek, egyik folyószámlája látra szóló egyenlege pedig tízmillióról 112 ezerre csökkent.
A belügyminiszternek ennek ellenére jól alakulnak a megtakarításai, több mint 250 millió forintnyi félretett pénze van, ennek nagyjából fele dollárban. Vagyonnyilatkozata szerint azonban ennél jóval több pénz illeti meg, több mint egymilliárd forint tartozást tart számon korábbi cégeladásai után és családtagok, barátok számára adott kölcsönökből.
Úgy tűnik, eladta újfehértói szántóját Nagy István agrárminiszter, de még így is maradt a nevén sok legelő, erdő, gyümölcsös és egy tanya is. A politikusnak a méhészete is megvan még, a jelek szerint az állatok jól érzik magukat, ugyanúgy 100 méhcsalád lakik benne, mint tavaly.
Nagy Istvánnak egy év alatt egymillió forinttal nőtt az életbiztosítása (már 10 milliós), készpénzben pedig 3 millió forintot tart, ami szintén egymillióval több, mint 2021-ben. Hitelintézeti számlakövetelése hatmillió forint.
Kovács Zoltán a vadászlesről sem látja a vagyonát
Sehol egy ingatlan, drága autó, pickup-terepjáró a lelőtt szarvasok tetemeihez, vagy egy luxuskutyaház a vizslának: Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárnak gyakorlatilag semmi nincs a vagyonnyilatkozatában, csak 13 millió forint készpénz és havi fizetései a kormány tagjaként, illetve a Nimród vadászmagazin főszerkesztőjeként. Ezek mind változatlanok tavalyhoz képest, Kovács látszólag a pénzügyeiben is tökéletes csendet és rendet tart, csakúgy, mint a kormányinfón, ha független újságírók akarnak kérdezni.
A házépítésével támadott párbeszédes Tordai Bencének továbbra is két ingatlanban van tulajdonrésze: egy második kerületi, 130 négyzetméteres családiházban 4/28-nyi, egy 60 négyzetméteres magyarnándori családi házban pedig 1/2-nyi. Nincs változás a friss vagyonnyilatkozata szerint jármű fronton sem, továbbra is egy 2018-ban vásárolt Toyotát birtokol.
Ami a Párbeszéd frakcióvezető-helyettesének tartozásait illeti: 2021-ben volt egy 20,2 milliós és egy 9,8 milliós hitele (utóbbi adóstársként) is, ezeket alighanem folyamatosan törlesztette, mivel a 2022-es állapot szerint már csak 18,6 millió és 5,7 millió forinttal (utóbbival adóstársként) tartozott a bankoknak.
Van ezen kívül egy magánszeméllyel szembeni 5,5 milliós tartozása is Tordainak, amiből egy év alatt egy fillért sem törlesztett.
Lantos Csaba: sok pénz és egy Suzuki
Kétféle vagyonnyilatkozatot is leadott Lantos Csaba, a nemrég kinevezett energiaügyi miniszter. Az elsőben felsorolja, hogy honnan kap fizetést, a második viszont érdekesebb, hiszen azt is látjuk, hogy mekkora a vagyona. Kezdjük az anyagiakkal: 2,4 millió eurója, 381 ezer dollárja, 43,6 ezer fontja és 1,1 milliárd forintja van különböző kötvényalapokban, részvényben, illetve állampapírban.
Aztán Tokajban van egy 910 négyzetméteres zártkertje, gazdasági épülettel, amit 2001-ben vett. A XIII. kerületben övé egy 92 négyzetméteres társasházi lakás kicsivel több mint fele, amit 2018-ban vásárolt.
Tegyük azonban hozzá: a nagy vagyon dacára mindössze egy Suzuki Switfje van (még pontosabban egy 1.2 GL+).
Kósa Lajos ráhajtott az ingatlanokra
Az eddigi öt mellé vett egy hatodik ingatlant is Kósa Lajos, a Fidesz egyik alelnöke. Tavaly ugyanis Debrecenben vásárolta meg egy 3872 négyzetméteres, „zártkerti művelés alól kivett terület" felét, gazdasági épülettel együtt.
Ezt nem a megtakarításaiból fedezte, hiszen az még nőtt is, forintot és devizát egybeszámolva 3,5 millióról 4,1 millióra. Durván megugrott viszont a lakásvásárlási és építési kölcsöne, amelyben adóstárs: 50 helyett 115 millióval tartozik, de a magánszemélyekkel szembeni tartozása is nőtt, 8,5-ről 10 millióra.
Továbbra is három BMW motorja van, egy „orrkiülős motorcsónak" résztulajdonosa, és egy Mercedes Vitaro-t bérel. Több szervezetben tag, illetve elnök, de azért nem vesz fel fizetést, céges tulajdona nincs.
Márki-Zay Pétertől elgurultak az érmék
Könyvtára 200 kötettel hízott, míg korábban 3240 darabos érmegyűjteménye 17-tel lett karcsúbb – és ezek messze a legérdekesebb fejlemények a hódmezővásárhelyi polgármester 2023-as vagyonnyilatkozatában. Márki-Zay Péter korábban 442 ezres nyugdíjbiztosítását kiváltotta, 1,78 millió lakástakarékját pedig lakáshitelbe törlesztette, nyugdíjpénztárban 8,7 millió forintja van. Teljes pénzintézeti hiteltartozása ennek ellenére 2,5 millióval, 22,7 millió forintra nőtt, de megjelent 3 millió forint magánszeméllyel szembeni tartozás is, amelyhez azt írta: „háztartáson belüli kereső gyermeknek.” Készüljön, hogy a kormánypropaganda hetekig fogja szajkózni, hogy Márki-Zayt dollárral tömik ki, mégis a gyerekétől kér pénzt.
Kubatov Gábor az ötödik oldtimernél tart
A régi autókat gyűjti a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor: az eddigi négy oldtimer mellé 2022-ben vett egy ötödiket is, egy Mercedes SL-t. Megtakarítása - amit készpénzben tart - nőtt: 14 helyett 20,5 milliója van. A hitel viszont, amire kezességet vállalt, 18,5 millióra csökkent. Több alapítványban, cégben benne van, de vagyonnyilatkozata szerint csak az országgyűlési képviselőség után vesz fel pénzt.
Szalay-Bobrovniczky – Fizetett, mint a katonatiszt?
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kinevezése után, júniusban beszámolt arról a három budai társasházi lakásról, amelyben tulajdonos, egy badacsonytomaji házról, amely szőlővel együtt 3455 négyzetméter, egy tabajdi 10 ezer négyzetméteres birtokról, és egy erdőről, egy gyulakeszi szőlőről, egy Lexusról és milliárdos bankszámláról is.
Mostanra egy 102 négyzetméteres XII. kerületi lakás kikerült a vagyonbevallásból, a 2010-es Lexust sem írta már bele a miniszter. Bankszámláján fél éve összesen 1 milliárd 115 millió pihent forintban és devizában, most azért ez megcsappant, 774 milliós bankszámla mellett egy 100 milliós betétje van, mellé megmaradt a 2 millió feletti életbiztosítás és 50 millió a HOLD alapban.
Tavaly még Gelencsér Ferencnek, a Momentum elnökének 2,1 millió forintja állt kriptovalutában, ez januárra 1,7 millióra csökkent, de sejthető, mire ment a pénz: körülbelül félmilliós hiteltartozását eközben törlesztette.
Elődjének, Fekete-Győr Andrásnak se tartozása, se megtakarítása nincs. A párt képviselői közül Hajnal Miklós, Tompos Márton és Tóth Endre pár százezerrel csökkentette hitelét. Velük szemben Orosz Anna nem a banknak, hanem magánszemélyeknek tartozik, vagyonnyilatkozata szerint több mint tizennégy millióval.
A frakcióvezető-helyettes Bedő Dávidnak tavaly még négymilliós megtakarítása volt, ez mostanra eltűnt, helyén azonban feltűnt egy 2022-ben vásárolt, de 2019-es évjáratú Skoda Octavia. | Hiába a válság és az infláció, már Orbánéknak is van megtakarításuk | Viszonylag rövid időn belül adtak le ismét vagyonnyilatkozatot a parlamenti képviselők és kormánytagok: a 2022-ben megválasztott országgyűlés, illetve az új kormány tisztségviselői megtették ezt legutóbb tavasszal és nyáron is. Most azonban a január 31-i határidő kötelezte őket erre.
Már senki sem mondhatja, hogy Orbán Viktornak semmije sincs. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230201_Vagyonnyilatkozatok_2023_a_minden_elbiro_papirok_ejszakaja | 2023-02-01 00:05:00 | true | null | null | HVG |
Egy korábbi, nettó 2,1 milliárd forintról szóló keretszerződés után újabb, 1,14 milliárd forint értékű kontraktust kötött a nyári budapesti atlétika-világbajnokságot szervező cég a nyíltan a Fidesszel szimpatizáló Balásy Gyula cégeivel – írta meg az rtl.hu. Amikor a csatorna a költségekről kérdezte a múlt héten, Németh Balázs, a szervező cég vezérigazgatója akkor csak az első, nagyobb összegű megállapodást említette, és azt közölte, hogy az esemény után közlik majd, pontosan mennyibe került a szervezés.
A 2,1 milliárdos, a Lounge Event Kft.-vel és a Visual Europe Zrt.-vel megkötött szerződés a vb rendezvényszervezési és kommunikációs feladatainak első ütemére vonatkozik. Az október 5-én született másik megállapodás témája pedig a sportág népszerűsítéséhez kapcsolódó programok rendezvényszervezése és kommunikációja.
Az 1,14 millió forintról szóló kontraktusból a szervező cég 798 millióra vállalt lehívást, a fennmaradó 30 százalék, nettó 342 millió forint pedig opció. A szerződés az aláírás napjától a keretösszeg kimerüléséig – beleértve az opciós összeget –, de legkésőbb 2023. július 31-ig hatályos. A beszerzést a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal bonyolította.
A világbajnokság pontosan 200 nap múltva, augusztus 19-én kezdődik és 27-ig tart. Központi helyszíne a vadonatúj Nemzeti Atlétikai Központ lesz a pesti Duna-parton, amelynek építési költségei jelenleg körülbelül 246 milliárd forintnál járnak. | Újabb milliárdos, az atlétika-vb-hez kapcsolódó szerződésre derült fény | Balásy Gyula vállalkozásaival újabb 1,14 milliárd forint értékben szerződött le a vb-t szervező cég, erről azonban hallgatott a vezérigazgatója. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230131_atletika_vb_nemeth_balazs_balasy_gyula | 2023-01-31 22:05:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
2 perc
megjelent
2023.02.03. 12:30 | Habony Árpád köréből szálltak be a nagy mogyoródi filmgyárfejlesztésbe | Egy ügyvédi iroda társult be bizalmi vagyonkezelőként a Saul fia producerei mellé a mogyoródi Astra Filmland több tízmilliárdos fejlesztési projektjébe. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202305_mogyorod_filmpark_vagyonkezelo_habony_korebol | 2023-02-03 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Több pert is elvesztett a Fővárosi Önkormányzat, mert vonakodik átengedni közterületeit hirdetési célokra. Miközben a városvezetés látképi és üzemeltetési szempontokra hivatkozik, magatartásával kormányközeli érdekeltségeknek hajtja a legnagyobb hasznot.
Egy Lánchíd-felújításnyi pénzt veszít Budapest azon, hogy nem lép fel az illegális óriásplakátok és más reklámhelyek üzemeltetői és megbízói ellen. Így válaszolt a hirdetési piac egyik független szereplője a HVG-nek arra a kérdésére, hogy valóban lehet-e több száz olyan plakát a főváros kezelésében lévő helyeken, amelyekre a városvezetés nem adott engedélyt.
Lapunk úgy tudja, hogy a fővárosnak tanácsot adó szakemberek néhány évvel ezelőtt mintegy ötszáz ilyen reklámfelületet azonosítottak, ezek használóival szemben a főváros bármikor eljárást indíthatott volna. Az önkormányzat szerint évek kellettek ahhoz, hogy megteremtsék ezen eljárások feltételeit. A Főpolgármesteri Hivatal (FH) újabb hozzájárulásokat nem ad közterületének reklámcélú használatához. Így azonban konkurencia nélkül maradnak azok, akiket egy 2006-os szerződés 25 évre bebetonozott, és akik felületükön ontják a fővárosiakra a Rogán-propaganda hazugságait.
Szakszóval utcabútornak hívják azokat a szerkezeteket, amelyeknek a felületét a különböző ügynökségek értékesítik a hirdetőknek: az óriásplakátoktól kezdve a buszmegállók világító reklámfelületéig sokféle eszköz tartozik ide, amelyeket a helyi önkormányzat engedélyével helyezhetnek el közterületen. A névnél is furcsább azonban az a szerződés, amelyet még Demszky Gábor főpolgármester kötött 2006-ban, mert az utcabútortendert elnyert három cég azóta is alig fizet a fővárosnak, legalábbis ahhoz az értékhez képest, amelyet a – kétségtelenül legális – reklámhelyeik érnek.
Az egykor Intermédia Kft., ma JCDecaux néven futó, többségében francia cégnek annyi volt a vállalása, hogy a fővároshoz tartozó 713 utasváróban kapott reklámhelyért cserébe kitakarítja és rendben tartja e buszmegállókat. Az Intermédia vezetőségében akkor éppen Tombor András, a mára fényes karriert befutott üzletember ült, aki azóta Habony Árpád hitelezőjeként híresült el.
Az akkoriban Simicska Lajos irányítása alatt álló Mahir Cityposter Kft.-nek pedig a hirdetőoszlopokon elért árbevétele 15 százalékát, évi minimum nettó 45 millió forintot kell fizetnie; ez az összeg az évek múlása ellenére is alig nőtt. 2021-ben például nettó 65 millió forint volt, amely summa immár az új tulajdonos, Mészáros Lőrinc zsebét apasztotta. A harmadik szerződő az ugyancsak JCDecaux-érdekeltség VBM Kft., amely toalettek telepítését vállalta, de ebből semmi sem lett. Vagyis összesítve a Fővárosi Önkormányzatnak 25 éven át évente mindössze néhány tízmillió forint bevétele van a legértékesebb reklámhelyeiből.
Jóval több pénz, évente mintegy 600 millió forint fut be a BKV felületeinek értékesítéséből, de a legnagyobb partnerek között itt is a Mészáros Lőrinc birtokában lévő Publimont Kft. és a franciák tűnnek fel, az ő szerződésük az 1998-as bérleti díjakon ketyeg. A JCDecaux-nak, a Mahir Cityposternek és a Publimontnak együttesen 5,8 milliárd forint adózott nyeresége volt 2021-ben a 20,5 milliárdos árbevételen, persze nem csak a fővárosi közterületeken elhelyezett reklámokból.
Szakértői becslések szerint a fővárosnak évente legalább 3–5 milliárd forintot kellene besöpörnie abból, hogy a hirdetők használják a közterületeit, de a jelenleginél több reklámfelület engedélyezésével és legális használatával ez az összeg akár a 20 milliárd forintot is elérhetné. A „legális” szónak komoly jelentősége van, ugyanis a különböző ügynökségek szakemberei szinte gombnyomásra tudják sorolni, melyek azok a – például Egér úti vagy éppen Árpád fejedelem úti – helyszínek, ahol a fővároshoz tartozó közterületen évek óta engedély nélkül sorjáznak az óriásplakátok, és a Fővárosi Önkormányzat – szemben több kerület, például a szintén ellenzéki irányítású XI. kerület gyakorlatával – nem lép fel ellenük.
Holott van rá precedens, hogy a kormányhivatalokon keresztül, a meglévő jogszabályok alapján el lehet érni az illegális utcabútorok eltávolítását, sőt a jogsértő hirdetők megbírságolását. Erre mondták azt, hogy a főváros számára most nem lenne probléma annak a 6 milliárd forintnak az esetleges elvesztése, amelyet a kormány belengetett, ha az FH – az élhetőbb és egészségesebb Budapest érdekében – végképp kitiltaná az autókat a Lánchídról, mert a büntetésekből befolyó pénz fedezné az összeget.
Mészáros vagy a JCDecaux versenytársai az elmúlt években is próbálkoztak azzal, hogy ők is részesüljenek a kétmilliós város hirdetési piacának hasznából, de az FH-nál rendre elvéreztek, nem kaptak engedélyt. Pedig idővel a modernebb, digitális reklámeszközök kihelyezésének ajánlatával is jelentkeztek vállalkozók, és a közgyűlés tavaly nyáron módosította is rendeletét – engedélyt azonban nem adott ki. Ezt a gyakorlatot elégelte meg három vállalkozás, a Senso Media Zrt., a Switch on Media Kft. és a CityNext Média Zrt., és beperelték a Fővárosi Önkormányzatot.
Immár a Kúria is úgy látja, hogy a főváros nem jogszerűen utasította el a kérelmüket, és új eljárásokra kötelezte az önkormányzatot (ezek már folyamatban vannak, de még nem zárultak le). A bíróság különösen azt kifogásolta, hogy a főváros összemosta döntéseiben a közhatalmi és a tulajdonosi szerepkörét, az előbbi ugyanis objektív, és csak a hatályos jogszabályoknak felelhet meg, és nem keveredhet össze a közterület tulajdonosi szempontjaival, például a kívánatos városarculatra való hivatkozással.
A Főpolgármesteri Hivatalnak kétségtelenül van egy nyomós érve az egyedi közterület-használati kérelmekkel szemben, a HVG-nek legalábbis azt válaszolta, hogy ezek az egyedi reklámcélú kérelmek „nem teszik lehetővé sem a nemzeti vagyon körébe tartozó közterületek átlátható és versenyen alapuló hasznosítását, sem pedig a városképi és városüzemeltetési szempontok megfelelő érvényesítését”. A főváros a digitálisreklám-engedélyek késedelmét is azzal magyarázza, hogy a közlekedésbiztonság és a városkép szempontjából is értékelni kell a kérelmeket; az idei első negyedévben még csak próbaprojekteknek jelöl ki helyszíneket, és csak azután pályáztat, mert „a közterületeknek a közérdeket és a városlakók érdekeit, nem pedig reklámcégek üzleti megfontolásait kell szolgálniuk”.
2019-es cikkünk, az önkormányzati választás utáni helyzetről:
Ám a jelenlegi gyakorlat sem felel meg e feltételeknek, hiszen az illegális táblák miatt bevételektől esik el a főváros, a verseny hiánya pedig gyakorlatilag egyetlen gazdasági és politikai érdekcsoportnak kedvez – annak, amely az ellenzéki irányítású főváros ellehetetlenítésén dolgozik. A megengedőbb – akár a hirdetési piacon tevékenykedő – véleményalkotók szerint azonban nem meglepő az óvatoskodás, hiszen a kormány egy tollvonással el tudja vonni az iparűzési adót, újabb köztereket (Vörösmarty tér) vagy akár már beígért támogatásokat (Lánchíd-felújítás) vehet el az önkormányzattól.
Az ellenzéki partnerek és tanácsadók körében is vannak azonban olyanok, akik szerint a jelenleginél jóval nagyobb mozgástere volna a fővárosnak. Különösen azért, mert nemcsak a reklámpiaci szerződések haszna vándorol a fővárostól azon vállalatokhoz, amelyeket a jelenlegi kormányzat amúgy is százmilliárdokkal pumpál fel, hanem más szerződéseké is.
Még 2021 nyarán bukott le egy számlagyár az adóhivatal ellenőrzésén, amely a BKV egyik informatikai partnerét, a Sys-csoportot érintette, és ennek a fővárosi szerződése is korábbról, még Tarlós István főpolgármester idejéből kelteződött. A fiktív számlázás gyanúja azonban nem rengette meg alapjaiban az együttműködést, csupán egy tulajdonosváltás történt még az ügy kirobbanása előtti napokban, és így az Orbán-kormány volt belügyi államtitkára, Tasnádi László vállalkozása egy cégkiválás keretében egyszeriben a BKV szerződött partnere lett.
A Tasnádi Lászlóval összefüggő bizniszekről korábban többször is írtunk, íme, a legutóbbi cikk:
A főváros tulajdonában lévő vállalatok közül az utóbbi években több is annak a biztosítási alkuszcégnek, a Hungarikumnak a szolgálatait vette igénybe, amelybe 2018-ban Mészáros Lőrinc is betársult. Így például a BKV a Hungarikum segédletével oldotta meg vagyon- és felelősségbiztosítását, és a városüzemeltetési holding is így járt el. A BKV és a BKM Budapesti Közművek a közelmúltban az állam által kiírt közös életbiztosítási tenderbe is beszálltak, az autó- és életbiztosítási közbeszerzésnek ez utóbbi ágát a napokban nyerte el a Hungarikum-csoporthoz tartozó CIG Pannónia. A BKV tavaly májusban azt a B+N Referencia Zrt.-t bízta meg a takarítással négy évre 13 milliárd forintért, amely rendkívül sikeres az állami közbeszerzéseken is, és tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc éppen akkor ült Tombor Andrással egyetemben a JCDecaux igazgatóságában, amikor a cég az ominózus, 25 éves szerződést elnyerte a fővárostól.
Mintha Magyarországon mindenhez egyetlen üzleti kör értene a legjobban, ha nem kizárólagosan. Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy komoly törések vannak a fővárosi koalícióban, és például a DK-s Gyurcsány Ferenc politikai aktivizmusa sokakban ellenszenvet szül, ám többek szerint a városvezetésnek a konfrontációt is fel kellene vállalnia. Az állam segédletével a Mol koncesszióba kapja a főváros összes hulladékát, ezzel akár tetemes kárt is okozhat Budapestnek.
Az óvatoskodást kritizálók szerint az erő felmutatásával és látványos akciókkal a kormányt is rá lehet ébreszteni, hogy egy kétmilliós közösséget nem hagyhat figyelmen kívül. A városgazdaság a hulladékgazdálkodástól a telekommunikációs szolgáltatásokig számos más ágazatban is konkurenciát teremthetne a kormányközeli vállalatoknak – ecsetelték a HVG-nek –, hiszen egy külföldről is jól látható, kétmilliós fogyasztói közösségről van szó. | A főváros nem kér a milliárdokból, Mészáros Lőrincék maradhatnak a budapesti reklámpiac urai | Több pert is elvesztett a Fővárosi Önkormányzat, mert vonakodik átengedni közterületeit hirdetési célokra. Miközben a városvezetés látképi és üzemeltetési szempontokra hivatkozik, magatartásával kormányközeli érdekeltségeknek hajtja a legnagyobb hasznot. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202303__budapest__kihagyott_ziccerek__politikai_szempontok__nem_areklam_helye | 2023-01-19 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Elkezdődött annak a balatonföldvári vitorláskikötőnek az építése, amely a város egyik strandját kettévágná a tervek szerint. Bár tavaly szeptemberben a Pécsi Törvényszék hatályon kívül helyezte a kikötő építési engedélyét, novemberben a Veszprém Megyei Kormányhivatal – új eljárást követően – mégis engedélyt adott az építkezésre.
A beruházás ellen régóta küzdenek a bíróságon helyi civilek, akik attól tartanak, hogy a kikötő tönkreteszi a strand most még zöld, ősfás területét, ráadásul két hektárnyi vízfelületet is elvesz a fürdőzőktől. Ők úgy vélik, jogerős bírósági ítéletet nem hagyhatott volna figyelmen kívül a kormányhivatal, a pereskedő Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület elnöke az RTL kedd esti híradójában azt mondta:
Ha a strandra megépül a kikötő, akkor az azt jelenti, hogy Magyarországon nincs jogállam.
A város fideszes polgármestere, Holovits Huba interjút nem adott a híradónak, de azt írásban közölte, hogy
a Balatonon több mint 50 olyan hely található, ahol a kikötő közvetlen szomszédságában strand működik;
a kikötőtől pedig az várja a város, hogy több lesz a fizetőképes vendég, nőnek az adóbevételek és új munkahelyek keletkeznek.
Több különböző civilszervezetnek összesen három beadványa van jelenleg a bíróság előtt, többek között megpróbálják leállíttatni a már megkezdett építkezést. Ha ez nem sikerült, akkor a bíróságon fogják megtámadni a használatbavételi engedélyt is.
A polgármester szerint, ha leállíttatnák az építkezést a hatóságok, vagy megépülne a kikötő, de nem kapna használatbavételi engedélyt, akkor a kivitelezőnek kötelessége lenne saját költségén visszaállítani az eredeti állapotokat. | „Ha a strandra megépül a kikötő, akkor Magyarországon nincs jogállam” | A civilek szerint jogerős bírósági ítéletet nem hagyhatott volna figyelmen kívül a kormányhivatal, Földváron mégis ez történt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/ingatlan/20230131_Ha_a_strandra_megepul_a_kikoto_akkor_az_azt_jelenti_hogy_Magyarorszagon_nincs_jogallam | 2023-01-31 20:13:00 | true | null | null | HVG |
Rástartol a lakossági megtakarítások fialtatására a Mészáros Lőrinc magánvagyonát is igazgató MKB Alapkezelő Zrt. Olyan befektetési alapot hirdetett a lakossági ügyfeleknek, amelynek célja, hogy "új irányból közelítse meg a részvénybefektetéseket", és "lehetőséget teremt arra, hogy kihasználjuk a hektikus környezetben rejlő hozamlehetőségeket".
Mindezt azzal a technikával lehet elérni, ha az alapkezelő nem egyszerre, hanem 9-12 hónap alatt "ütemezve" vásárolja meg a kívánt részvényeket. A módszer nem új, más pénzintézetek is kínálnak hasonló konstrukciókat, akad például olyan alap is, amelybe maguk a befektetők is havonta csepegtetve transzferálják a pénzüket a folyószámlájukról. A január végén zárult jegyzési időszakban kétmilliárd forintért vettek az ügyfelek az új alap jegyeiből, amelyekkel várhatóan február közepén indul meg a kereskedés.
Az ország gatyája is rámegy, de Orbán Viktor közelében ebből is profitálni lehet
Újabb források után kellett néznie a kormányfőnek, hogy az uniós pénzek elapadása ellenére is növelni tudja a személyéhez is kötődő befektetők vagyonát. Állami hitelek, válságkezelő alapok, baráti cégek jelentik a puffert, amelyek Orbán unokáit gazdagítják, a többiekét eladósítják.
A Budapest Bankot (BB) már, a Takarékbankot pedig április 30-án beolvasztó MKB tehát a nyilvános, azaz a lakosság által hozzáférhető befektetési alapok frontján is versenybe hívja a piacvezető OTP-t. Ami természetesen együtt járna azzal, hogy az alapkezelő által beszedett, szaporodó díjak révén is az MKB hátterében álló Mészáros Lőrinc és oligarchatársai profitalapja dagadjon. A bank sajtóosztályának tájékoztatása szerint a díjaik a vagyon 0,32-1,9 százaléka között ingadoznak, a magasabb tartományban az alapkezelés sikerességétől, vagyis az elért hozamtól is függenek. | Az Orbán-rendszer oligarchái már a lakossági megtakarításokra utaznak | Azok a kormányközeli üzletemberek húznának hasznot a háztartások pénzét forgató befektetési alapok menedzseléséből is, akik a saját vagyonukat titkos magántőkealapokra bízzák. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202306__befektetesi_alapok__baratok_kozt__ezermilliardok__koncentracios_korok | 2023-02-09 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Kiszivárgott hírek szerint az önkormányzati választások után újra napirenden lehet a kisiskolák bezárása, amelyről évtizedek óta elő-előkerülnek tervek, de gyorsan meg is fúrja ezeket a politika. Pedig tankerületi szinten átgondolva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve akár még javíthatna is az oktatás minőségén. | Nem esett messze az Orbán családtól a cég, amelyben egykor Lévai Anikó is tulajdonos volt | A Szárhegy Dűlő–Sárazsadány–Tokajhegyalja Kft. szekere nem fut valami fényesen, de anyacégének jól megy. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202306_patricius_borhaz_ujvedjegy_azorban_csalad_baratainal | 2023-02-09 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.02.10. 05:30
2023.02.10. 07:16
Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai. | Annyi épületet ajándékozna a kormány az egyházaknak, hogy a legtöbb felekezet már sokallja is | Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202306__egyhazi_ingatlanok__vagyonjuttatas__kezratetel__iskolapreda#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_02_10&utm_content=hvg360 | 2023-02-10 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Intelligence Online hírszerzési szaklap a leendő debreceni akkumulátorgyárat hozza példának arra, hogy jól illik a Kínai Kommunista Párt geopolitikai stratégiájába, amelynek a döntéseit a lap forrásai szerint Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai kollégája telefonbeszélgetései alapján hozzák meg.
Váratlanul érte a közbeszédet uraló Orbán-kormányt, hogy vannak még civilek, akik vitába mernek szállni a hatalommal, és nem engednek meg bármilyen ipartelepítést a környezetükben. A gigantikus akkugyártó-kapacitást gazdasági érvekkel sem lehet meggyőzően alátámasztani.
A brit Financial Times már novemberben leírta ezt a számot. A kormány vélhetően három módon támogatja a CATL-gyárat: közvetlenül pénzzel munkahelyteremtési támogatás formájában, adókedvezményekkel és infrastruktúrafejlesztésekkel. Egyelőre csak az utóbbi nyilvános, értéke 88 milliárd forint.
A világszerte ismert és olvasott történész 1924 januárjának utolsó napján született Budapesten. Antimaterialista volt, antikommunista, antináci, antipopulista és humanista, nyugatos – antidemokrata. Reakciósnak minősítette magát. Az volt a meggyőződése, hogy a tömegdemokrácia a többség zsarnokságához, populizmushoz és diktatúrához vezet, a reneszánsszal kezdődött új kornak a populizmus világuralma lesz a vége. A történelem kerekét vissza kellene fordítani. De hová? Mire minta Svájc? | A kormány számolatlanul költi a milliárdokat, hogy jó hazafiként szeressük az akkugyárakat | Gondosan felépített kormányhű hálózat igyekszik blokkolni a környezetvédelemben mértékadó szakértői és civil hangokat, és próbál megágyazni az orbáni iparpolitikának. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202306__a_zoldugy_einstandolasa__kozpenzek_terelese__tudatmodositas__nem_tagadjak_meg_atermeszetuket | 2023-02-09 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd délután jelentette be a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös budapesti sajtótájékoztatón, hogy kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról kezdődött tárgyalás Magyarország és Törökország között. Késő este pedig megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely 835 millió forintot utal ki a jövő évi költségvetésből egy kiemelt törökországi kulturális programsorozatra.
A szervezés és lebonyolítás Csák János kulturális miniszter feladata, Szijjártóval együttműködve. Ő felel a szükséges beszerzésekért is, és erre a rendezvényre nem vonatkozik az a csaknem 10 éve érvényes tilalom, amely szerint a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek a beruházások keretében nem vásárolhatnak informatikai eszközöket, bútorokat, személygépjárműveket, telefonokat.
Ez a 2024-es, még el sem készült büdzsé terhére ment – tehát azt írták elő, hogy amikor majd készül az a költségvetés, erre félre kell tenni benne pénzt –, de belenyúltak a 2023-as költségvetésbe is, idén már harmadszor, mióta tavaly december végén teljesen újraírták az egészet. Ezúttal az önkormányzatok támogatására szánt keretből adtak oda 15 millió forintot Kenderes működési kiadásaira. | 835 millió forintot adott a kormány egy törökországi programsorozatra | Kiemelt kulturális programsorozatot támogat a magyar kormány Törökországban. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230201_torok_tamogatas_koltsegvetes | 2023-02-01 06:33:00 | true | null | null | HVG |
Kifizeti a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott kártérítést a horvát állam. Erről szerdán döntöttek, és szerda esete jelentette be a gazdasági miniszter. 235 millió dollár üti a Mol markát.Horvátország az elkövetkező időszakban kifizeti a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott 235 millió dollárt, a kormány már elkülönítette az összeget a költségvetésben – mondta Davor Filipovic horvát gazdasági miniszter a horvát közszolgálati televízió szerda esti híradójában.A miniszter szerint erről szerdán az INA-val foglalkozó tanácsadói testületben hoztak döntést, miután megvitatták azokat a szakvéleményeket, amelyeket horvát jogi szakértők készítettek a kormány kérésére. Ezek alapján Horvátország még 2003-ban lemondott arról, hogy a horvát bíróságok határozzanak a Mol és a horvát kormány között kötött megállapodásról. Erről csak a nemzetközi választottbíróságok dönthetnek.Tíz éve indult az ügyA Mol 2013 végén kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárást a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID). A magyar cég azt állította, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.A horvát kormány válaszul 2014 elején fordult az ENSZ égisze alatt működő UNCITRAL-hoz. Szerintük ugyanis a Mol korrupció révén szerezte meg az INA feletti irányítást, és elmaradtak a cég által részvényesi szerződésben vállalt beruházások a horvát olajfinomítókban, emellett a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.A döntőbírósági határozat után Plenkovic 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.Minden bíróságon elhasalt a horvát államZágráb ezt követően 2022 februárjában kezdeményezte a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnál a 2016-ban az UNCITRAL által a Mol és Horvátország közötti ügyben kihirdetett ítélet felülvizsgálatát. Felülvizsgálati kérelmét Horvátország a horvát Legfelsőbb Bíróság 2021-es elmarasztaló ítéletére alapozta.2022 júliusában az ICSID az UNCITRAL-ítélettel megegyező végkövetkeztetésre jutott: Horvátország ebben az eljárásban sem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat, az ügy koronatanúját pedig teljesen hiteltelennek minősítették. A washingtoni ICSID-eljárás kilencéves időtartama alatt több tucat tanú kihallgatását és több tízezer oldal iratanyag megvizsgálását követően az ítélet egyhangú bírói szavazással született. A korrupció hiányának megállapításán túlmenően az ICSID a Mol javára a horvát kormány 2014-es gázpiaci intézkedéseivel összefüggésben (késedelmi kamattal együtt) 235 millió dollár kártérítést is megítélt.A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a magyar olajtársaság megállapodást kötött a horvát kormánnyal, ezzel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé. | Mol-INA-ügy: Horvátország kifizeti a kártérítést a Mol-nak | Kifizeti a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott kártérítést a horvát állam. Erről szerdán döntöttek, és szerda esete jelentette be a gazdasági miniszter. 235 millió dollár üti a Mol markát. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230201_molina_valasztott_birosag_karterites_horvat_allam_fizet | 2023-02-12 12:01:00 | true | null | null | HVG |
A kormány kedvére és indokolatlanul piszkál bele piaci szerződésekbe
Legutóbb a kormány az önkormányzati cégek és a gázkereskedők közti szerződéseket írta felül egy rendelettel. Az önkormányzatok megsegítése méltányolható szempont, de lehetett volna olyan megoldást találni, ami nem vet fel jogbiztonsági-alkotmányossági aggályokat.
„A jövőben az önkormányzatok cégeinek is csak a korábban lekötött földgázmennyiség 60 százalékát kell kötelezően átvenniük” – közölte az Energiaügyi Minisztérium. „Ezzel lényegében egységesen 40 százalékra nő a szerződéseikben legfeljebb 25 százalékos szinten rögzített alsó toleranciasáv. Így mások mellett egyes települési távhőszolgáltatóknak sem kell kötbért fizetniük a nagyobb tételben fel nem használt földgáz miatt” – írta közleményében a tárca.
„A szerződésben foglaltaktól eltérően”
A minisztérium magyarázata szerint a jogszabályváltoztatást az önkormányzati szövetségek javaslatára hajtotta végre a kormány: az elmúlt hónapokban ugyanis több önkormányzati távhőcégre is több tízmillió, sőt egyes esetekben százmillió forintos kötbért rótt ki a gázkereskedőjük (az állami MVM), mert a leszerződött mennyiségnél jelentősen kevesebb gázt vettek át, vagyis alulvételezésbe kerültek. A kötelezően átveendő mennyiségek toleranciasávjának növelése így az érintett önkormányzatok számára nyilván örvendetes fejlemény.
Kevéssé örvendetes fejlemény, hogy ezzel a megoldással a kormány ismét hatályos, teljesítés alatt álló szerződésekbe avatkozik be. Ezt a tárca közleménye nem is rejti véka alá: „40 százalékra nő a szerződéseikben legfeljebb 25 százalékos szinten rögzített alsó toleranciasáv”. A szerződéses viszonyokba történő beavatkozást maga a jogszabály (egy kormányrendelet) is expliciten kimondja: „az intézmény által a földgázkereskedővel megkötendő vagy megkötött hatályos földgáz-kereskedelmi szerződésben foglaltaktól eltérően a minimális földgázmennyiség a szerződött földgázmennyiség 60%-a”. Ez ráadásul
e rendelet erejénél fogva a földgáz-kereskedelmi szerződés részévé válik.
A helyzet úgy fest, hogy van két vállalat, egy távhőszolgáltató és egy gázkereskedő, akik kötöttek egymással egy szerződést, amiben megállapodtak bizonyos mennyiségű földgáz adásvételéről, a gáz áráról, a kötbérezési feltételekről stb. Aztán jön a kormány, és egy rendeletben azt mondja: nem számít, mi van a szerződésben, a feltételek így és így néznek ki, a felek által megkötött szerződés pedig ennek megfelelően módosul.
Nem bug, hanem feature
Maga a jogszabály egyébként nem friss, a rendeletet 2022 szeptemberi, októberben már módosították, eddig a kormány alá tartozó költségvetési szervekre, állami vállalatokra, önkormányzatokra és önkormányzati szervekre vonatkozott. Ez a lista egészült ki most az önkormányzati vállalatokkal, beleértve a távhőszolgáltatókat.
A kormány az utóbbi években a mindenféle veszélyhelyzetekre hivatkozva előszeretettel piszkál bele szerződéses jogviszonyokba. Ide sorolható az összes hitelmoratórium és kamatstop. Például a kamatstopok esetében is az történt, hogy pénzintézetek és ügyfeleik által megkötött szerződések feltételeit módosította a kormány: hiába állapodtak meg a felek arról, hogy egy változó kamatozású hitel kamata valamilyen referenciakamatlábhoz (mondjuk a 3 hónapos BUBOR-hoz) kötötten alakul – a kormány ezt felülírta, és rögzítette a kamatozást.
A kormány egyszer már belenyúlt az önkormányzatok, költségvetési szervek és egyházak gázvásárlási szerződéseibe, január közepén lehetővé tette, hogy a folyamatosan a gáztőzsdei árakat követő szerződéses árakat az akkor épp aktuális tőzsdei árakhoz fixálják szeptember végéig.
A szerződési szabadságot csak nagyon indokolt esetben lehet(ne) korlátozni
A Polgári törvénykönyv (Ptk.) rögzíti a szerződés szabadságát, egyszerűen összefoglalva
a felek szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e szerződést kötni, kivel és milyen feltételekkel.
A törvény ugyanakkor lehetőséget biztosít e szabadság korlátozására, beleértve a megkötött szerződések jogszabályi módosítását. Ennek azonban vannak alkotmányos korlátai. Megint csak egyszerűsítve a jogalkotó (jelen esetben a kormány) csak akkor nyúlhat bele szerződésekbe, ha a szerződés megkötése után a körülményekben olyan jelentős változás történt, ami nem volt előre látható, valamelyik fél jogos érdekét sérti, nagyon sok szerződést érint.
Ezek alapján mondta ki az Alkotmánybíróság 2015-ben, hogy nem volt alkotmányellenes a devizahitelek kötelező forintosítása: a jogalkotó (az országgyűlés) ugyan beavatkozott a szerződési szabadságba, de ezt általános társadalmi érdekből tette.
Elég nehéz amellett érvelni, hogy a kormány ne feszítette volna szét ezeket a kereteket az elmúlt években. Lehet mondani, hogy a változó kamatozású hitelesek nem láthatták előre a kamatemelési ciklust – ám a jegybank és a bankok éppenséggel évek óta minden ügyfelet alaposan figyelmeztetnek a változó kamatozás kockázataira. Egyébként még a bankrendszer felügyeletét ellátó jegybank is úgy értékeli, hogy a kamatstop fenntartása indokolatlan és káros, mivel relatíve kevés a változó kamatozású szerződés, e kölcsönök összege nem jelentős a teljes hitelállományhoz képest, és az intézkedés egyébként a jobb anyagi helyzetben lévő adósoknak kedvez jobban.
Lett volna más megoldás, és mi lesz a piaci cégekkel?
Amellett is lehet érvelni, hogy az önkormányzatok és cégeik nem láthatták előre, hogy ilyen enyhe lesz a tél, és a (részben a kormány által előírt) spórolási intézkedésekkel együtt annyira visszaesik a fogyasztásuk, hogy alulvételezésbe esnek – de azért ez egy kalkulálható kockázat volt. Ráadásul
a kormány kompenzálhatná az önkormányzatokat anélkül, hogy szerződésekbe avatkozik.
Főleg, hogy az esetek nagy részében – de nem kizárólag – a kötbérező kereskedő az állami MVM, tehát ha az állam kifizetné a kötbért az önkormányzati cégek helyett, akkor csak egyik zsebéből a másikba tenné a pénzt.
Ha elfogadjuk, hogy a gázbeszerzési szerződések jogszabályi módosítása indokolt, akkor felmerül a kérdés: miért nem módosítja a kormány a többi hasonló gázvásárlási szerződést? A gázkereskedők a piaci zavarok, drasztikus áringadozások miatt tavaly a korábbiaknál valóban szigorúbb szerződéses feltételeket kínáltak (ennek része a tőzsdei indexálású árképzés, a szűk, ráadásul havonta értelmezendő alulvételezési limit) – de nem csak az önkormányzatoknak és az önkormányzati vállalatoknak, hanem a magáncégeknek is. Ezek a vállalkozások most joggal teszik fel a kérdést, hogy
ha a kormány az önkormányzati vállalatoknak kiszélesítette az alulvételezési lehetőséget, akkor nekik miért nem?
És nekik miért kell adott esetben kötbéreket fizetniük az alulvételezésük miatt?
Jogbiztonság vs. kézi vezérelt állam
A jogszabályi környezet és mindenféle szerződések meglehetősen önkényes, jó eséllyel indokolatlan és ötletszerű módosítgatása aláássa a jogbiztonságot és a gazdaság kiszámítható működését Magyarországon. Nehéz úgy vállalkozni, előre tervezni, hogy a kormány bármikor megváltoztathatja a feltételeket, sőt megkötött és teljesítés alatt álló szerződésekbe nyúlkál bele, hátrányos helyzetbe hozva az egyik felet (a fenti esetekben a bankokat és a gázkereskedőket).
Az ilyesfajta bizonytalanságnak természetesen ára van. Az egyik költség már le is csapódott, az elmúlt hetekben az egyik nagy hitelminősítő, az S&P leminősítette Magyarországot, a Fitch pedig negatívra rontotta az addig stabil kilátást, vagyis leminősítést helyezett kilátásba. A minősítők indoklásai szerint a döntésekben szerepet játszott, hogy
a gazdaságirányítás politikai megfontolásokat követ, a kormány a szükségállapoti eszközöket széles körűen alkalmazza
– ezek a kiszámíthatatlanságot növelik, sebezhetőbbé teszik a gazdaságot.
Továbbá egyértelműen az ad hoc, politikailag motivált beavatkozások közé sorolhatók az árstopok – amelyekkel a kormány a vállalkozás szabadságát és a vállalatok ármegállapítási jogát csorbítja. Miközben több kárt okoznak, mint hasznot: a jegybank szerint az árstopok nemhogy mérsékelnék az immár magasan Európa-bajnok inflációt, de növelik azt. Az Alkotmánybíróságra (Ab) három panasz érkezett benzinkutak üzemeltetőitől, akik azért tartották Alaptörvény-sértőnek a benzin és a gázolaj árának befagyasztását, mert az veszteséges működésre kényszerítette őket, ugyanakkor büntetés terhe mellett kötelezte őket arra, hogy nyitva tartsanak. El is veszthették volna az engedélyüket. Mindez szerintük sértette a vállalkozás szabadságát, kárpótlásban nem részesültek, és hátrányba kerültek a nagykereskedőként is szereplő nagy multicégekkel szemben.
Ugyan az első panaszt 2022 májusában nyújtották be, az Ab. csak 2023 januárjának végén vette napirendre a témát. Ekkor pedig az Alkotmánybíróság Sulyok Tamás Ab-elnök vezette tanácsa arra a megállapításra jutott, hogy mivel az árstop december 6-án megszűnt, a panaszosok ellen pedig személy szerint semmilyen eljárás nincs folyamatban, „az indítvány elbírálására okot adó körülmény már nem áll fenn”. Ezért az eljárást megszüntették. | A kormány kedvére és indokolatlanul piszkál bele piaci szerződésekbe | Legutóbb a kormány az önkormányzati cégek és a gázkereskedők közti szerződéseket írta felül egy rendelettel. Az önkormányzatok megsegítése méltányolható szempont, de lehetett volna olyan megoldást találni, ami nem vet fel jogbiztonsági-alkotmányossági aggályokat. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230203_A_kormany_kedvere_es_indokolatlanul_piszkal_bele_piaci_szerzodesekbe | 2023-02-03 11:00:00 | true | null | null | HVG |
2023.02.02. 16:30
A „dollár-baloldalazást” igazoló jelentést igyekezett készíteni a Rogán-féle titkosszolgálat, ám eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az ellenzék pártjait vagy kampányát szabálytalanul finanszírozták külföldi pénzekből.
Jeff Gedmin: Trump gazdag, de úgy beszél szavazói nyelvén, mint egy háromgyerekes teherautó-sofőr
2024.01.08. 14:005 perc | Rogánék egyelőre nem tudják ráhúzni az ellenzékre a tiltott kampányfinanszírozást | A „dollár-baloldalazást” igazoló jelentést igyekezett készíteni a Rogán-féle titkosszolgálat, ám eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az ellenzék pártjait vagy kampányát szabálytalanul finanszírozták külföldi pénzekből. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202305__ellenzeki_penzek__felteteles_mod____valto | 2023-02-02 17:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
3 perc
megjelent
2023.02.11. 06:30
A tudományos műhely legnagyobb sztárja a világ 1452. legjobb egyetemén végzett, de jól menedzseli magát és otthonosan mozog illiberális környezetben. | Az MNB alapítványa nagyvonalúan fenntartja a fenntarthatóságot kutató unortodox intézetet | A tudományos műhely legnagyobb sztárja a világ 1452. legjobb egyetemén végzett, de jól menedzseli magát és otthonosan mozog illiberális környezetben. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230211_Fenntarthato_unortodoxia | 2023-02-11 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Bűnösnek mondta ki a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben hivatali visszaéléssel vádolt egykori fővárosi főügyészt a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB). Ihász Sándort egy év, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet nem jogerős.
Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki emiatt jogerős szabadságvesztését tölti. Az ügyészség a gyilkosság miatt felbújtóként vádolta meg Gyárfás Tamás médiavállalkozó-sportvezetőt. A vád szerint a Fenyővel fennálló üzleti, elszámolási viták miatt Gyárfás megbízta az azóta más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást és Tasnádi Pétert a vállalkozó megölésével. A vád szerint Portik megszervezte a gyilkosságot, felbérelte a feladatra a szlovák Rohácot. Abban az eljárásban Gyárfás és Portik is tagadja bűnösségét.
Ihász Sándor volt ügyészt azzal vádolták, hogy egy korábbi nyomozás alatt „egy érintett védelme érdekében” visszatartott olyan iratokat, amelyek bizonyítékul szolgálhattak volna az eljárásban. A vádlott az ügyészség szerint ezzel megszegte a hivatására vonatkozó szabályokat.
Az eljárás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indult, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2018 áprilisában gyanúsította meg Ihász Sándort. A gyanú szerint Ihász 2017 októberében – amikor fellebbviteli főügyész volt – hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát ismerősétől, Gyárfás Tamástól, aki azért fordult hozzá, hogy tanácsot kérjen tőle.
A KNYF szerint a főügyésznek fel kellett ismernie, hogy a hanganyag leiratában foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a Fenyő-gyilkosság felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére Ihász – a vád szerint ügyészi kötelességét megszegve – nem adta át a bizonyítékokat a nyomozóhatóságnak, hanem a hivatali helyiségében tárolta azokat.
A KNYF 2020 márciusában visszaélés miatt emelt vádat a tisztségéből időközben felmentett Ihász ellen, aki az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.
A vádlott pénteken, az ítélethirdetés napján az MTI beszámolója szerint az utolsó szó jogán azt hangsúlyozta:
nincs mit megbánnia, nincs miért bocsánatot kérnie, büszkén, tiszta lelkiismerettel tekint az elmúlt harminc évben végzett jogi munkájára.
Nem vagyok bűnös, és nem követtem el semmilyen bűncselekményt, nyugodtan alszom – mondta, hozzátéve: a vádiratban szerinte a tényeknek ellentmondó állítások szerepelnek, „az egész történet nem úgy volt, nem arról szólt, ahogy ezt erőltetik”. A vádlott szerint „konstruált, alaptalan és megalázó” volt az őt „meghurcoló” eljárás, amelyben szerinte az ártatlanság vélelme helyett a bűnösség vélelme érvényesült.
"Semmilyen módon nem voltam megvehető, nem voltam megzsarolható és befolyásolható" – jelentette ki, megjegyezve: szavahihetőségét nem csak szakmai tekintélye, hanem a magánéletében tanúsított decens, visszafogott életvitele is alátámasztja, továbbá az is, hogy az eljárás során végig önként segítette a hatóságokat.
"Tudom, mi a hivatali visszaélés, hiszen ezt tanítottam több mint egy évtizedig" – hangoztatta Ihász, aki azt is elmondta: lojális volt a szervezethez, amelyben dolgozott, de munkája során sosem a szervezetet vagy a vezetőket szolgálta ki, hanem mindig az általa követett értékrendet és az igazságot követte.
Kitért arra is, hogy véleménye szerint az ügynek politikai motívumai vannak, noha öt kormány – két jobboldali és három baloldali – alatt volt főügyész, és úgy véli, semmiképp nem lehet rá mondani, hogy elfogult lenne politikailag.
Vassné Szekeres Edina bíró az ítélethirdetésen közölte: a felfüggesztett szabadságvesztést, annak végrehajtása esetén börtön fokozatban kell végrehajtani, ahol a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Hozzátette, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetésekor hivatalos személynek minősült.
Indokolása szerint a vádlott egyértelműen felismerte, hogy az általa átvett dokumentumok tartalma bizonyításra alkalmas a Fenyő-ügyben, ám kötelessége ellenére semmilyen intézkedést nem tett, nem adta át a nyomozó hatóságnak, hanem a szekrényében tárolta őket, nem tett róluk jelentést, nem rendelt el perújítási nyomozást sem.
A bíróság szerint ezzel a magatartásával a vádlott célja az volt, hogy barátját, Gyárfás Tamást ne érje hátrány, az iratokat pedig ne tudják felhasználni az eljárásban. A bíróság nem fogadta el a védekezést, amely szerint a vádlott baráti minőségben beszélt Gyárfással.
Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette. A vádlott a felmentés érdekében fellebbezést jelentett be, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint az ítélet teljes egészében megalapozatlan, a jogkövetkeztetés pedig törvénysértő. A védelem elsődlegesen a vádlott felmentése érdekében, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében, harmadlagosan pedig az elsőfokú határozat hatályba léptetése ellen és új eljárás lefolytatása érdekében fellebbezett.
Vassné Szekeres Edina közölte: a bíróság az iratokat felterjeszti a Fővárosi Főügyészségen keresztül a Fővárosi Törvényszékre.
Az ügyben a Fővárosi Törvényszék is közleményt adott ki, abban azonban nem nevezték meg sem Ihász Sándort, sem az ügyet, amellyel kapcsolatban megszületett az elsőfokú ítélet. | Elítélték első fokon a volt fővárosi főügyészt, akit a Fenyő-ügyben vádoltak hivatali visszaéléssel | Ihász Sándor kitart amellett, hogy nem követett el bűncselekményt, nem volt megvehető vagy megzsarolható. Szerinte az ügyének politikai motívumai vannak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230210_ihasz_sandor_fovarosi_fellebbviteli_fougyesz_itelet_fenyo_gyilkossag_hivatali_visszaeles | 2023-02-10 16:11:00 | true | null | null | HVG |
Több tíz korrupciógyanús ügyet talált 2019 ősze óta a pécsi önkormányzati cégeket átvilágító ügyvédcsapat. Több feljelentés is született, de eddig csak a Zsolnay Kulturális Negyedben lévő Zsolnay-shop megnyitásával kapcsolatban vélte úgy a rendőrség és az ügyészség, hogy bűncselekmény történt. Ez az ügy már bíróságon van, szerdán meghallgatták a fő vádlottat, a Zsolnay Örökségkezelő volt gazdasági igazgatóját.
A 2018 őszén megnyílt pécsi Zsolnay-shop kapcsán indult büntetőpernek két vádlottja van. Egyikük a többek között a Zsolnay Kulturális Negyedet és a Kodály Központ hangverseny- és konferenciatermet is üzemeltető Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) korábbi gazdasági igazgatója, aki korábban a Janus Pannonius Múzeum gazdasági vezetője és az egykori Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező cég vezetője volt. A másik vádlott egy magáncég igazgatója.
A per azt követően indult, hogy a 2019-ben megválasztott pécsi ellenzéki vezetés a ZSÖK-öt is átvilágíttatta, majd a kulturális holding későbbi vezetése feljelentést tett. Szerintük ugyanis a ZSÖK szempontjából olyan előnytelen szerződést kötöttek, amely miatt mintegy 18 milliós gazdasági kár érte az önkormányzati céget. Az ügyészség szerint a kár bekövetkezett, és azért keletkezett, mert a ZSÖK és a másodrendű vádlott magáncége olyan együttműködési szerződést írt alá, amellyel a ZSÖK nem járt jól. Az ügyészség szerint a ZSÖK volt gazdasági vezetőjét kell számonkérni, mert ő volt a kulturális holdingnál ennek a szerződésnek a megkötésével és letárgyalásával megbízott személy.
Háborúban álltak a porcelángyár tulajdonosaival
A ZSÖK egy közhasznú nonprofit kulturális cég. Mint ilyen, csak szigorú szabályok betartása mellett foghat új vállalkozásba. Belevághat új üzletekbe, olyanokba is, amelyek nem tartoznak a közhasznúként elismert tevékenységei közé, azonban ezekből nem vihet önmagában veszteséges üzletet. Márpedig a valódi pénzbeli veszteség itt az ügyészi és a sértetti képviselői logika szerint kézzelfogható, a porcelánárusítás nem közhasznú, az önkormányzattól átvállalt tevékenység.
Az ügy kiindulópontja 2018 ősze, a Zsolnay-shop megnyitása, bár a bíróságon elhangzott, hogy már előtte komoly feszültség, sőt egyfajta háború alakult ki a korábbi, pécsi fideszes városvezetés, azaz Páva Zsolték és a Zsolnay-gyár tulajdonosai között. Páváék ugyanis új porceláncéget alapítottak a Zsolnay-gyár vezetésével elégedetlen dolgozóknak, ezért az ígéretért az alkalmazottak többsége ugyanazon a napon azonnali hatállyal felmondott. A Ledina Kerámia nevű „ellen-Zsolnay” cég még a Fidesz 2019-es pécsi bukása előtt megszűnt, a munkavállalókat szélnek eresztették.
A Zsolnay nevet is bukták volna
Az ellenségeskedés miatt több dologról egyeztetni kellett az addigra már valamelyest enyhülő viszonyban a ZSÖK akkori vezetőjének és gazdasági igazgatójának. Többek között az a veszély is fennállt, hogy a Zsolnay-gyár megvonja a Zsolnay név használatának jogát a Zsolnay Örökségkezelőtől.
Az ötlet, hogy nyissanak egy Zsolnay-shopot a Zsolnay negyedben, az akkori – fideszes – pécsi városvezetéstől jött. Ők azt kérték, hogy a gyárnál lévő, de a negyed falain kívüli Zsolnay-bolt kerüljön be a kulturális negyedbe. Presztízsből is, és hogy a látogatók vásárolhassanak Zsolnay-kerámiát az egykori Zsolnay-gyár területén működő, a Zsolnay család nevét viselő negyedben.
A feladat végrehajtásával Vincze Balázs, a ZSÖK akkori ügyvezetője a gazdasági vezetőt bízta meg, de a ZSÖK vezetőjeként ő maga is aláírta a szerződést. A volt gazdasági igazgató bírósági kihallgatásán azt mondta, hogy folyamatosan tájékoztatta a megbeszélésekről, illetve a tervezett Zsolnay-shop megnyitásának ügyéről is főnökét, bevonta a cég több szakemberét, és tájékoztatta a tulajdonos, azaz Pécs városa vezetését is.
Szerinte minden szabályosan és átláthatóan ment, ő kiadott feladatot végzett el, álláspontja szerint semmiképpen sem lehet a ZSÖK részéről ő az egyszemélyi felelős. Az üzletet ő is kockázatosnak minősítette akkor, és emlékeztetett: a ZSÖK-ben vannak és voltak más olyan tevékenységek, amelyek önmagukban nézve veszteséget termeltek, de a nagy kép szép volt, azaz a ZSÖK az ő gazdasági vezetése alatt mindvégig legalább nullszaldós vagy nyereséges volt.
Korábbi pécsi hírek: Bizonytalanság és elkeseredettség: diákok és szülők a pécsi tanár kirúgásáról
Kétmillió forint mínusz és profitgarancia
A sértett, a ZSÖK jogi képviselője, dr. Ásvány Zsolt ügyvéd azonban erről azt mondta, hogy a közhasznú feladatok, például a különböző fesztiválok vagy kiállítások termelhetnek veszteséget, viszont egy ezek közé nem sorolható új vállalkozás esetében ilyen nem fordulhat elő. Szerinte a szaldó csak 2019-ben kétmillió forint mínusz volt a ZSÖK szempontjából a Zsolnay-shop működtetése miatt.
A Zsolnay-gyár tulajdonosai hajlandók voltak együttműködni és bezárni a negyed falain kívül évtizedek óta működő boltot, bevinni a negyedbe, és átengedni az üzemeltetését a ZSÖK-nek. Cserébe azonban garanciát kértek arra, hogy a korábbiaknak megfelelő profit az új helyzetben is befolyik majd hozzájuk. Elmondásuk szerint ugyanis a korábbi boltban évi 60-61 milliós forgalom mellett körülbelül húszmilliós profit keletkezett. A ZSÖK vállalta, hogy az értékesítés valódi volumenétől függetlenül biztosítja a gyárnak ezt.
Egy magáncég is belép az üzletbe
A profitgarancia feltűnt egy másik szerződésben is, az ügyletbe bevontak ugyanis egy harmadik szereplőt, egy magáncéget, amelyet kifejezetten e megállapodás miatt alapítottak. Ennek a magáncégnek a vezetője lett a mostani per másodrendű vádlottja. A cég tulajdonosa, egy negyven éve elsősorban ékszer-kereskedelemmel és -javítással foglalkozó nő vállalta, hogy bezárja a korábban a pécsi Uránvárosban működő boltját, beviszi a Zsolnay-negyedbe, az ott újonnan kialakítandó Zsolnay-shopba, és külön pénzért, szakmai felügyeleti díjért cserébe felügyeli a Zsolnay Örökségkezelő új bizniszét, a porcelánárusítást, belépésként ráadásul fizet 12 millió forintot. A cég tulajdonosa azt is vállalta, hogy amennyiben nem adnak el elegendő porcelánt, a ZSÖK helyett ő fizeti ki a garantált profitból – a ZSÖK-ön keresztül – a hiányzó részt.
A vállalkozó minden hónapban az alapján kapta volna a ZSÖK-től a szakmai felügyeleti díjat, amennyi Zsolnay-porcelánt az önkormányzati cég értékesített ott. Csakhogy a ZSÖK profitjának 94 százalékát utalták el a vállalkozásnak, sőt a megállapodástól eltérő volt az utalás – és nem az önkormányzati cég javára. Igaz, ezt a különbséget a magáncég hajlandó kifizetni, ha elszámolnak velük úgy, ahogy ők szeretnék, de ez már egy folyamatban lévő polgári per, és nem a most indult büntetőper tárgya.
Korábbi pécsi hírek: Bíróság elé kerülnek az emberi koponyacsontokat szabálytalanul használó pécsi orvosok
Ördög a részletekben
A megállapodás alapján a volt gazdasági igazgató szerint a ZSÖK nem bukhatott a bolton. Csakhogy az ördög a részletekben rejlik: végül a porcelánértékesítés nem érte el a megjelölt szintet, az elszámolás alapját képező listaárhoz képest a felét sem, ezért a ZSÖK-nek végül a Zsolnay-gyár felé ki kellett fizetnie a vállalt garantált profit elmaradt részét, 11,5 millió forintot. A magáncég ezt az összeget még nem fizette ki a ZSÖK-nek.
A sértett (a ZSÖK) jogi képviselője, dr. Ásvány Zsolt arról tájékoztatott, hogy hajlandók fizetni, de a szerződésben rögzített képlet alapján kell pótolniuk az elmaradt zsolnays profitot. Márpedig a képlet alapján jóval kevesebb jön ki, mint amit a ZSÖK fizetett a Zsolnay-gyárnak.
A bolt szakmai felügyeletével megbízott vállalkozás most a szerződés megkötésekor a ZSÖK felé fizetett 12 millió egy részét is visszakéri, és szeretné, ha az elszámolásba ez is belekerülne. A megállapodást ugyanis az új városvezetés idején, 2020 tavaszán felmondták, noha szerepelt benne, hogy a ZSÖK nem mondhatja fel egyoldalúan. Csakhogy a szerződés határozatlan idejű, így a ZSÖK jelenlegi vezetése azzal érvel, hogy nem lehet felmondás kizárásáról szóló kikötést tenni egy határozatlan idejű szerződésbe.
A ZSÖK összesen bruttó 18 millió forint körüli összeget fizetett ki havi elszámolás alapján a magáncégnek. A ZSÖK a porcelánforgalmazásból a gyár felé történő levonások után megmaradó összegből csak hat százalékot tartott meg. Magyarán 94 százalék szakmai felügyeleti díjként a magáncéghez vándorolt.
A védelem szerint a kis cég mindezért sokféle feladatot vállalt, az átvilágító ügyvédek és az ügyészség viszont azt mondják, hogy lényegében nem volt valós teljesítés azon túl, hogy a vállalkozás vezetője a boltban tartózkodott. Képzésre, mentorálásra senki nem emlékszik, bár a vállalkozó legalább az első egy-két hónapban figyelte az eladók munkáját, majd jelezte a gazdasági vezető felé, ha valakit nem tartott alkalmasnak a feladatra, így tapasztalt, a Zsolnay porcelánhoz értő eladók kerültek a boltba.
11,5 millió forint elmaradt profitot fizettek ki
Az átlagosan havi milliós nagyságrendű szakmai felügyeleti díjat ezt követően is fizették a magáncégnek, miközben már látszott, hogy nem tudják teljesíteni a minimálisan elvárt porcelánértékesítési volument. A ZSÖK azonban ahelyett, hogy visszatartotta volna a szakmai felügyeleti díjat – miközben erre a szerződés szerint lett volna lehetősége –, és a Zsolnay-gyárnak utalta volna a garantált profit biztosítása érdekében, nem változtatott az addigi gyakorlaton. Végül ki kellett fizetniük a Zsolnay-gyár felé 11,5 millió forintot elmaradt profitként, miközben 2019 elejétől év végéig körülbelül ugyanennyit elutaltak a magáncégnek is, amely viszont, mint írtuk, nem kíván 11,5 milliót profitgarancia címszó alatt a ZSÖK-nek adni.
A tárgyaláson kiderült, hogy a szakmai felügyeleti díjat rosszul számolták ki, így minden hónapban valamivel jobban járt a magáncég, mint a szerződés szerint kellett volna. Erre a másodrendű vádlottat képviselő ügyvéd azt mondta, hogy valóban hibáztak, de szerintük nem szándékos tévedés történt, és a különbséget megfizetik, amennyiben a többi elszámolandóról meg tudnak állapodni. A gazdasági igazgató nem ismerte el, hogy az ő felelőssége lett volna, hogy egy bő éven át nem vették észre, hogy magasabb összeget utalnak, mint ami jár. Az is kiderült, hogy a Zsolnay-shop megnyitásakor nem volt verseny, pályáztatás a vállalkozó kiválasztására. 2018 végétől a ZSÖK havi bruttó 57 ezres bérleti díjért bérbe vette a vállalkozó által korábban használt uránvárosi boltot, ahol ugyancsak árultak jegyet és működtettek Zsolnay-infópontot.
Babos Attila írása. | Büntetőper indult a pécsi önkormányzati cég Zsolnay-boltja miatt | Több tíz korrupciógyanús ügyet talált 2019 ősze óta a pécsi önkormányzati cégeket átvilágító ügyvédcsapat. Több feljelentés is született, de eddig csak a Zsolnay Kulturális Negyedben lévő Zsolnay-shop megnyitásával kapcsolatban vélte úgy a rendőrség és az ügyészség, hogy bűncselekmény történt. Ez az ügy már bíróságon van, szerdán meghallgatták a fő vádlottat, a Zsolnay Örökségkezelő volt gazdasági igazgatóját. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/rossz-bolt-lett-a-pecsi-onkormanyzati-cegnek-a-zsolnay-shop-/32264899.html | 2023-02-11 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Talán Paár Attila, a NER jól menő építőipari milliárdosa sem csinált még olyan bomba üzletet, mint szűkebb pátriájában, Győrben az ETO Park árverésén, pedig az utóbbi években igazán dinamikusan tört felfele a leggazdagabb magyarok listáján. A megrendelésekkel elhalmozott West Hungária Bau (WHB) tulajdonosa, Tiborcz István korábbi üzlettársa, aki 80 milliárdosra becsült vagyonával a legutóbbi összesítés szerint a 15. helyre jött fel a százas toplistán, ugyanis „szinte ingyen” szerzett meg nagy értékű ingatlanokat, köztük az ETO 14 ezer férőhelyes futballstadionját, valamint annak szomszédságában egy négyszintes bevásárlóközpontot és egy jól menő szállodát.
A 24.hu információi szerint Paár Attila, miután papíron 8,2 milliárdos ajánlattal nyert a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) árverésén, ténylegesen csak 820 millió forint körüli összeget fizetett meg az egykori Quaestor-vagyon darabjaiért.
Az NRN-nel kötött – lapunk birtokába jutott – adásvételi szerződés szerint, amelyet Paár írt alá, a cégnek a kikiáltási ár 10 százalékát kellett csak befizetnie, 7,4 milliárdot pedig egy jelzálogkövetelés fejében „megfizetettnek” nyilvánítottak. Ráadásul a milliárdos cége még ezt a 10 százalékot is visszakaphatta más forrásból, sőt az ügylet végén a zsebében maradt még egy körülbelül 10-11 milliárd forintos jelzálogkövetelés is, amit a csődbe ment Quaestor-csoport felszámolásában később még érvényesíthet. Mindehhez csupán az kellett, hogy időben megszerezzen egy kis, egyszemélyes kft.-t.
Árverésen a Quaestor-vagyon
De lássuk sorjában, hogy mi történt a Quaestor csődje után a cégbirodalom legértékesebb vagyonelemeivel. Az állami felszámoló cég 2021 utolsó napjaiban hirdette meg árverésre a Quaestor-csoport sokáig bűnügyi zár alatt tartott győri ingatlanait, az ETO-stadiont és a körülötte kiépített létesítményeket, majd összesen 10 milliárd forint kikiáltási áron el is adta azokat. Az NRN az árverésen két csomagba pakolva verte dobra az akkor még külön-külön nyilvántartott ingatlanokat.
A nagyobbik csomagot, benne hat ingatlannal, 8,2 milliárdos kikiáltási áron hirdették meg. Közülük három elem volt igazán értékes:
a 14 ezer férőhelyes futballstadion, 1,3 milliárdért,
az ETO Park bevásárlóközpont, 4,7 milliárdért (a kiírás szerint az alapterülete 11 585 négyzetméter, de a négy szintet figyelembe véve 40 ezer négyzetméterről van szó)
és az ETO Hotel, 1,7 milliárdért (a kiírás szerint 2707 négyzetméter az alapterület, de a valóságban ez 10 ezer).
A kisebbik, két darabból álló csomagot 1,85 milliárd forintért hirdették, és az edzőközpont egyik kevésbé értékes része mellett egy óriási, a plázát, a hotelt és a stadiont körülölelő parkoló volt benne.
Az árverést 2022 januárjában tartották meg. A csomagokra egy-egy érvényes ajánlat érkezett, mindegyiket egy kicsi, bevétellel nem rendelkező cég, a Barlinek Kft. adta be. A Paár Attila által tulajdonolt kft. végül csak a nagyobb csomagot vette meg, mert a kisebbik esetében az állam élt az elővásárlási jogával. 2022 tavaszán a nagyobb csomag ingatlanjaira be is jegyezték a Barlinek, a kisebbik csomagra pedig az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tulajdonjogát, de ezzel még koránt sem ért véget az osztozkodás.
A két vevő egymás között teljesen átrendezte a tulajdonviszonyokat. Tavaly nyár elején a földhivatali adatok alapján beszámoltunk arról, hogy a stadion és az edzőközpont nagyobbik hányada átkerült az államhoz, az állam viszont átadta a Barlineknek a 17 hektáros óriásparkolót. Az osztozkodásról egyik érintett sem tett közzé információkat, pedig a cserékkel kombinált adásvételek miatt átláthatatlan, hogy mi milyen értékben cserélt gazdát.
A folyamat 2022 végén zárult le, a földhivatali nyilvántartásban a napokban véglegesítették a vagyonmegosztás eredményét. Megszüntették a vagyonelemek korábbi különálló helyrajzi számait és két új, a teljes ETO-ingatlant nagyjából két egyenlő méretű részre osztó egységet hoztak létre Paárék, illetve az állam tulajdonában.
A hiteltartozásos trükk
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan jött össze Paár Attila számára a pazar üzlet, tudni kell, hogy az ETO-ingatlanokat a quaestoros időkből származó jelzálog terhelte.
Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. a 2000-es évek elején adott az akkoriban épülő beruházásra 17 milliárd forintnyi euróhitelt, ami a kamatokkal idő közben 2 milliárddal növekedett. Bár az ingatlanvagyon a csőd után is rendelkezésre állt, az MFB a teljes követelését töredékáron eladta a Barlinek Kft.-nek, amely akkor még egy másik ingatlanos mogul, Jellinek Dániel tulajdonában volt.
Az már korábban ismertté vált, hogy Jellinek több magyarországi nagybank követelésportfólióját is felvásárolta, a konkrét MFB-s üzlet körülményeiről azonban nincsenek nyilvános adatok. A Barlinek Kft. könyvei alapján az látszik, hogy mindössze 2,4 milliárd forintot fizethetett a pénzintézetnek a teljes követelésért, majd ezzel együtt eladta a céget, amely egy kis kitérő után a WHB tulajdonába került.
A 24.hu legfrissebb információi szerint a Barlinek az árverés után 19,4 milliárd forintos követelés birtokosaként jelentkezett be a vásárlásra, amit aztán be is számítottak az üzletkötésnél, és leírtak belőle 7,4 milliárdot. A cégnek tehát – mint fentebb jeleztük – a kikiáltási ár 10 százalékát kellett csak befizetnie.
Csakhogy a Barlineknek volt követelése a licitre bocsájtott kisebb csomag vagyonelemein lévő – a fejlesztési banktól töredékáron megvásárolt – MFB-hitel után is. Ezt a korábbi tulajdoni lapok mellett az árverési kiírás is alátámasztja, melyek szerint a kisebbik csomag ingatlanain is rajta volt az MFB első ranghelyű jelzálogjoga, ahogy a nagyobb csomag elemein. Így a Barlinek igényt tarthatott az állam által a parkolóra és az edzőközpontra kifizetett 1,85 milliárd forint jelentős részére is.
A 24.hu levélben kereste a Paár Attilát, hogy megtudjuk, pontosan milyen pénzügyi egyenleggel zárta az ügyletet, és valóban megkapta-e az állam által fizetett összeget a hiteltartozások fejében. A WHB-tól nem érkezett válasz.
Rengeteg megválaszolatlan kérdés
Az állami oldal számára viszont katasztrofális eredménnyel zárult az ETO-ügy menedzselése, a mérleg 20 milliárd forinthoz közelítő veszteség és számos, az eljárással kapcsolatos kérdőjel.
Az árverés meghirdetésekor nem a valós viszonyok szerepeltek az Elektronikus Értékesítési Rendszerben, a kiírásban az MFB-t tüntették fel az ingatlanokat terhelő hitelek jogosultjaként, miközben már rég a nyertes Barlinek Kft.-nél volt a teljes követelés.
A kiírásban több tétel esetében nem a valós méreteket tüntették fel. Mint ezt korábban jeleztük, a bevásárlóközpont és a hotel esetében a kiírásban csak az épületek egyik szintjének alapterületét adták meg. A valós méretek ismeretében kiszámolható, hogy a bevételt termelő kereskedelmi ingatlanokat 100-200 ezer forint közötti, feltűnően olcsó négyzetméteráron adták el. A bevásárlóközpont üzlethelyiségei pedig kelendőek, tavaly például itt nyílt meg az ország egyik legnagyobb Aldi-üzlete, az egyik szinten pedig az Audi irodái működnek.
Korábban megírtuk, hogy a Barlinek maga akadályozta meg, hogy egy útépítés miatt elrendelt kisajátításnál túl magas árat fizessenek ki neki egy kisebb földdarabért. A terület a parkolóhoz tartozott, ezért a kormányhivatal által rendelt szakvélemény meghatározta annak forgalmi értékét is: 8,2 milliárd forintról szólt a becslés. Ezt a parkolót az NRN néhány hónappal később 1,85 milliárd forintért írta ki árverésre.
A 24.hu megkereste az MFB-t, valamint az árverést lebonyolító Nemzeti Reorganizációs Kft.-t is, de érdemi választ ezektől az állami intézményektől sem kaptunk.
Az állam törvényben ajándékozta el a stadiont
Ha az állam nem is, jól járt viszont egy másik NER-közeli milliárdos is. Világi Oszkár szlovákiai üzletember ugyanis, miután megvette az ETO focicsapatát, törvénymódosítással megkapta használatba a stadiont. Az ügyletnek ez az ága legalább olyan ködös, mint az adósságvásárlás. | Paár Attila stadiont, plázát és hotelt vett 8,2 milliárdért, de csak 820 milliót kellett kifizetnie | Az építőipari milliárdos valószínűleg élete üzletét hozta össze Győrben az ETO Park megvásárlásával. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/02/13/paar-attila-quaestor-arveres-barlinek-stadion/ | 2023-02-13 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Két évvel igazságügyi államtitkári kinevezése után végrehajtói árverésen szerzett meg egy nyergesújfalui ingatlant Völner Pál, Varga Judit igazságügyi miniszter korrupcióval vádolt korábbi helyettese – értesült az rtl.hu.
A lakóházhoz tartozó földhivatali papírok alapján az előző tulajdonosok hitelt vettek fel, amikor 2004-ben megvásárolták a 305 négyzetméteres ingatlant, ám egészen 2012-ig nem volt nyoma annak, hogy gondjaik lettek volna a törlesztéssel. Ekkortól kezdve viszont néhány év alatt különböző követelések miatt több mint egy tucat végrehajtási jogot jegyeztek be a házra, ezek összértéke pedig meghaladta a több tízmillió forintot is.
Az egyik hitelező maga Völner Pál volt, aki 2016-ban – tehát már 2015-ös államtitkári kinevezése után – kilencmillió forint és járulékai értékben jegyeztetett be végrehajtási jogot.
Az előző tulajdonosok rajta kívül több pénzintézetnek, magáncégnek, valamint például a helyi önkormányzatnak is tartoztak különböző összegekkel, így végül 2017 elején elárverezték az ingatlanát.
Ezen az árverésen Völner Pál volt igazságügyi államtitkár lett a befutó, így májusban az ő nevére került az ingatlan. Nem sokáig volt azonban a tulajdonában, július végén ugyanis már az a vállalat, a Tagba Kft. vette meg, amelyben a fia volt az egyik képviseletre jogosult, és amely később a fia tulajdonába is került.
A gyors továbbértékesítés miatt Völner Pálnak nem is kellett feltüntetnie ezt az ingatlant az arra az évre vonatkozó vagyonbevallásában, a nyilatkozat ugyanis a december 31-i állapotokat mutatja, de akkor már nem az övé volt a ház. Néhány héttel a Schadl-Völner ügy kirobbanása előtt a fia tulajdonában lévő cég is megvált az ingatlantól, a vevő egy helyi magánszemély volt. Időközben a Schadl-Völner-üggyel összefüggésben a Tagba Kft-nél a cég jegyzett tőkéjével megegyező összeget, 3 millió forintot vettek zár alá a nyomozók.
Völner Pál árverésen történő vásárlása nem ütközik semmilyen törvénybe és a jogszabály alapján nem is összeférhetetlen, de az azóta kirobbant Schadl-botrány mellett az is pikánssá teszi ezt a tranzakciót, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) működési szabályzata szerint
az igazságügyi miniszter látja el az MBVK törvényességi felügyeletét. Később pedig – 2019-től – maga Völner Pál lett a bírósági végrehajtással kapcsolatos ügyek miniszteri biztosa.
Az rtl.hu megkereste Völner Pál ügyvédjét, ő azonban nem kívánta kommentálni az ingatlanvásárlást.
A politikus későbbi vallomásában azt írta, hogy jó munkakapcsolat fűzi Schadl Györgyhöz, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar letartóztatásban lévő elnökéhez, azonban a 24.hu cikkéből az is kiderült, hogy más téren is együttműködtek.
Az exállamtitkár ugyanis a végrehajtói kar elnökétől próbált terhelő adatokat szerezni politikai ellenfeléről, a jobbikos Nunkovics Tiborról. A tervek szerint éppen azzal próbálták volna besározni a választási kampányban az ellenzéki politikust, hogy a kilakoltatások ellen kiálló Nunkovics Tibor regisztrált az elektronikus árverési felületen, azaz jogosult lett volna licitálni is. A tervből végül nem lett semmi, mert a 2022-es kampány előtt már kitört a Schadl-Völner-botrány, Nunkovics Tibor pedig nem vett részt árverésen.
Túlterheléses támadások az árveréseken
A Völner Pál által megszerzett nyergesújfalui ingatlan árverése esetében nem tudni arról, hogy a licitálást megzavarta volna bármilyen leállás (erre vonatkozó közérdekű adatigénylésünkre még nem érkezett válasz), de mint korábban megírtuk, más (tehát a politikustól teljesen független) esetekben korántsem volt zökkenőmentes a végrehajtói árverések folyamata.
Egy igen egyszerű módszerrel ugyanis ismeretlenek befolyásolhatták a kar elektronikus árveréseinek eredményét. Ennek lényege, hogy a licit végéhez közeledve
túlterheléses támadásokkal tették elérhetetlenné az árverési felületet, így annak, aki még időben tett ajánlatot, már nem kellett megküzdenie a magasabb összegű licitekkel.
A rendőrség tájékoztatása szerint többen feljelentést is tettek emiatt, azonban a nyomozás soha nem járt eredménnyel. Két éve ugyan javítottak a rendszeren (ha az utolsó órában áll le a rendszer, automatikusan meghosszabbodik a licitálási határidő), de még utána is volt olyan résztvevő, aki a rendőrségi feljelentésében azt állította: a rendszer elérhetetlensége miatt nem tudott ajánlatot tenni.
Völner–Schadl-iratok az rtl.hu-n
Az rtl.hu által megismert hanganyagok és dokumentumok alapján beszámoltunk arról, hogy „nem beazonosítható személyi körrel” akart kapcsolatba lépni a börtönből Schadl György, tőlük pedig azt várta a végrehajtói kar elnöke, hogy előmozdítsák az ügyét. A várt segítség elmaradása esetén „60-70 országgyűlési képviselő feldobása” is felmerült.
Schadl György egy másik beszélgetés során a feleségén keresztül azt üzente valakinek: „nyalogassa körbe a barátaimat, hogy haladjunk az üggyel”.
A végrehajtói kar elnöke vallomásában egyébként tagadta, hogy valaha is pénzt adott Völner Pálnak, és az is kiderült, hogy a páncélszekrényében talált kompromittáló felvételeket megsemmisítették.
A Schadl-ügy egyik vádlottja ellen viszont eljárást indítottak, mert egy barna medve preparált bőrét találták meg nála a házkutatáson.
Völner Pál volt igazságügyi államtitkár tavaly márciusi, írásbeli vallomása alapján arról is beszámoltunk, hogy Völner azt állította, senkitől sem kapott kenőpénzt, bűncselekményt nem követett el, a kérdéses időszakban pedig nem ő felelt a végrehajtók kinevezéséért, így nem is tudta volna befolyásolni az akár százmilliós bevételekkel járó pozíciók kiosztását. Maga helyett két másik államtitkárt nevezett meg a terület felelőseként, de azt is megjegyezte, hogy szerinte őket sem vesztegette meg senki.
Völner Pál tavalyi írásbeli vallomásában azt is közölte, országgyűlési képviselőként mindig kötelességének érezte, hogy segítsen a hozzá fordulókon. Egyebek mellett ezzel magyarázta, hogy miért folyt bele olyan ügyekbe is, amelyek nem tartoztak az államtitkári feladatköréhez. A vádirat és a telefonlehallgatási jegyzőkönyvek szerint például pályázati pénzhez segített volna egy találmányt is.
Az exállamtitkár egyébként egy ideig pihentette a telefonját a Pegasus-ügy kirobbanása után. | Völner Pál végrehajtói árverésen szerzett meg egy nyergesújfalui ingatlant | Már az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt Völner Pál, amikor végrehajtói árverésen vásárolt meg egy 305 négyzetméteres nyergesújfalui ingatlant – tudta meg az rtl.hu. A földhivatali papírok szerint nemcsak a bedőlt hitelt nyújtó bankok szerepeltek a végrehajtást kérők között, hanem maga a politikus is: Völner Pál kilencmillió forintot követelt. Az exállamtitkár az árverés után néhány hónappal továbbadta az ingatlant a fia által vezetett cégnek, így a házat a vagyonnyilatkozatában sem kellett feltüntetnie. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/02/13/volner-pal-vegrehajtoi-arveres-nyergesujfalu-ingatlan | 2023-02-13 12:25:23 | true | null | null | Rtl.hu |
Nem oldaná meg az Erasmus+ programmal kapcsolatos problémát, ha a miniszterek kilépnének az egyetemi alapítványokból. Már csak azért sem, mert csupán néhány aktív miniszter ül a kuratóriumokban, de mellettük államtitkárok, parlamenti képviselők, polgármesterek és egyéb kormánypárti kötődésű emberek is vannak az alapítványokban. Ők ugyanúgy a fideszes kontrollt erősítik, ám a visszahívásukat - valószínűleg épp ezért - nem emlegeti a kormány.
Az idei Erasmus-ügy ráadásul csak a jéghegy csúcsa, a magyar egyetemek nemzetközi mobilitási programjaival régóta problémák vannak. A magyar oktatási rendszer sajátosságai miatt az Erasmus-félévek gyakran elvesznek, és külföldi hallgatók is panaszkodtak arra, hogy a tanárok csak bulizási lehetőségként kezelik az ösztöndíjprogramot.
Nem kellett volna, hogy váratlanul érje a kormányt az Európai Bizottság januári bejelentése arról, hogy felfüggesztik a "modellváltó" egyetemek részvételét az Erasmus+ csereprogramban. Az egyetemek közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA) való kiszervezését a kormány azzal indokolta, hogy ezzel új forrásokat vonhatnak be, ám a Bizottság korábban jelezte, hogy az alapítványi modell akadálya lesz az EU-s források lehívásának, mivel a KEKVA-kra nem vonatkoznak a közbeszerzési és az összeférhetetlenségi szabályok.
Januárban kormánypárti politikusok arra utaltak, hogy valamilyen összeférhetetlenségi szabályt vezetnének be az egyetemi alapítványoknál, amely megtiltaná, hogy a kuratóriumokban miniszterek üljenek. Ez azonban - ahogy azt az uniós biztos is jelezte - nem oldaná meg a problémát, hiszen a kormánytagok jelenléténél súlyosabb problémák vannak a rendszerrel.
Átláthatatlanság, összeférhetetlenség
A magyar egyetemek a rendszerváltás óta az intézményes államigazgatás irányítása alatt álltak, egészen 2021-ig: ekkor indult el az állami vagyon, köztük szinte a teljes felsőoktatás kiszervezése úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak. Ez tulajdonképpen egyfajta privatizáció, hiszen az alapítványi tulajdonba került intézmények felett alig maradt ellenőrzési joga az állami intézményeknek - annak ellenére, hogy ezek nagyrészt továbbra is közpénzből működnek.
Valójában az alapítványi modell a kuratóriumoknak adott csaknem kontrollálatlan hatalmat, ezekbe a testületekbe pedig számos kormánypárti politikust juttattak be. Egyetemi alapítványban kapott helyet például Szijjártó Péter külügyminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, sőt még az a Navracsics Tibor is, aki területfejlesztési és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként épp az egyetemeknek járó uniós pénzekről tárgyal az EU-val.
Az alapítványi modell miatt az intézmények belső működése is átláthatatlanabbá vált. A problémát jól illusztrálja a Miskolci Egyetemet működtető alapítvány példája. Az alapítvány (UMA) élére Varga Judit igazságügyi miniszter került. Tavaly a 24.hu még sikeres közérdekű adatigénylést indított, így kiderült, hogy Varga Judit 1,4 millió forintos fizetést kap kuratóriumi elnökként. Az Átlátszó közadatigénylésére azonban az alapítvány már nem közölte, mennyit dolgozik ezért a fizetésért a miniszter. Azt írták, nem vezetnek semmilyen nyilvántartást arról, hogy mennyi munkát végeznek a kuratórium tagjai az alapítvány és az egyetem érdekében.
Semmilyen papír nincs arról, hogy Varga Judit mennyit dolgozik havi 1,4 millióért a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványnál
Varga Judit igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke, és ezért havi 1,4 millió forint tiszteletdíjat kap. Megpróbáltuk kideríteni, hogy mennyit dolgozik ezért a pénzért, de az alapítvány azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem kezelnek ilyen adatot, és nem vezetnek nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről.
A modellváltást a kormánypárti politikusok és szócsövek rendre azzal indokolták, hogy az lehetőséget ad új források (például céges szponzori pénzek) bevonására a felsőoktatásba. A törvény parlamenti vitáján egyenesen úgy fogalmazott egy KDNP-s képviselő, hogy aki a kiszervezést bírálja, az a "felsőoktatásba irányuló új forrásokat támadja".
Csakhogy egy év múlva kiderült:
az alapítványi modell megnehezíti, hogy az intézmények EU-s pénzekre pályázzanak.
A fő probléma - ahogy az az Európai Bizottság tavaly júliusi jogállamisági jelentéséből is kiderült - az, hogy nem volt világos, hogy a közbeszerzési szabályok kiterjednek-e a közérdekű alapítványokra. Ugyanis a magyar közbeszerzési törvényben nem szerepeltek a frissen létrehozott KEKVA-k, mint a csalást és összeférhetetlenségeket megakadályozni hivatott előírások alanyai.
A Közbeszerzési Hatóság kezdetben azt állította, attól még a közbeszerzési törvény jogalanyai az alapítványok, hogy nincsenek benne nevesítve. Később, tavaly ősszel azonban a parlament (a jogállamisági eljárással kapcsolatos törvénymódosítások egyikeként) átírta a közbeszerzési törvényt, beleírva a vagyonkezelőket is.
Csakhogy az új törvényben továbbra sem minősítették összeférhetetlennek az alapítványi kuratóriumi tagságot és a képviselői, miniszteri vagy más állami pozíciót. Annak ellenére, hogy ezt a problémát is kifogásolta az Európai Bizottság. Ehelyett csak egy általános, ködösen megfogalmazott kitétel került be a jogszabályba, mely szerint "köteles tartózkodni az alapítvány számára vagyont juttató érdekeivel ellentétes tevékenységektől" az, aki "feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem, vagy csak korlátozottan képes." Emellett az összeférhetetlenség jelentésére is kötelezte azokat, akiknél az fennállhat.
Ez valójában senkit sem zárt ki az egyetemi alapítványokból, és nem tudni, bárki jelentette volna, hogy összeférhetetlen lenne politikai állása miatt.
A módosítás láthatóan nem hatotta meg az Európai Bizottságot. Tavaly december 15-én a Bizottság javaslatára megszavazta 2600 milliárd forintnyi EU-s forrás befagyasztását, és egyben azt is kimondták, hogy a KEKVA-k intézménye súlyos kockázatot jelent az uniós költségvetésre, ezért ezeket és az általuk fenntartott szerveket ki kell zárni a támogatások köréből. Az Európai Bizottság erre a döntésre hivatkozva elzárta az Erasmus+ és a Horizont Európa egyetemi programok forrásait is az alapítványi intézmények előtt.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel.
Kevés a miniszteri összeférhetetlenség
Az újabb uniós lépésre válaszul a magyar kormány újabb törvénymódosítást lengetett be: Navracsics Tibor a médiában úgy nyilatkozott, készül egy törvényjavaslat, amiben szerepelni fog a miniszterek összeférhetetlensége az egyetemi alapítványi kuratóriumi tagsággal, vagyis a jövőben egy miniszter nem lehet kurátor (tehát például maga Navracsics sem).
Csakhogy önmagában a miniszteri összeférhetetlenség megállapítása nem oldaná meg a problémát. Miniszteri rangú politikus csupán öt egyetemi kuratóriumban található. Varga Judit a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány elnöke; Varga Mihály az Óbudai Egyetem alapítványát vezeti és a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja; a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alapítványának tagja Nagy István agrárminiszter és Lázár János; Szijjártó Péter a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke pedig Navracsics Tibor.
Rajtuk kívül viszont még bőven találni az egyetemi alapítványokban polgármestereket és országgyűlési képviselőket.
Utóbbi legalább annyira problémás, mint a miniszterek jelenléte. Hiszen a képviselők a parlamentben szavazhatnak is például arról, hogy az állam pénzt adjon azoknak az alapítványoknak, amelyeket ők "magánszemélyként" igazgatnak, vagy arról, hogy kiterjesszék saját hatalmukat.
Megszavazta a képviselő, hogy pénz kapjon az egyetem, ahol kuratóriumi tag
Erre volt is példa a múltban: a K-Monitor rámutatott, hogy Fazekas Sándor már az Állatorvostudományi Egyetemet fenntartó Marek József Alapítvány kurátoraként támogatta a parlamentben az egyetemmel kapcsolatos törvénymódosításokat, az alapítvány jogait kiterjesztő 2021. évi VIII. törvényt és az egyetem finanszírozásáról szóló 2021. évi CIII. Törvényt.
Az is kérdéses, hogy egy esetleges miniszteri összeférhetetlenségi eljárás valóban eltávolítaná-e a minisztereket a vagyonkezelők éléről. A kuratóriumi megbízatás ugyanis élethosszig szól, és a parlament még 2020-ban módosította az Alaptörvényt, kimondva, hogy a közérdekű vagyonkezelők kuratóriumának tagsága csak kétharmados parlamenti többséggel cserélhető le.
Egy új alapítványi törvény visszamenőlegesen nem vonná vissza a kurátorok kinevezését, ehhez vagy alkotmányt kellene módosítani, vagy sarkalatos szavazással kellene egyenként visszahívni a problémás szereplőket. Vagy esetleg önként kellene lemondaniuk a tisztségről..
Nem használják ki az egyetemek az Erasmus adta lehetőségeket
A jogi, jogállamisági aggályok mellett egyéb, rendszerszintű problémák is vannak a magyarországi Erasmus-programmal és a nemzetközi felsőoktatási mobilitással. Az Erasmus+ legfrissebb, 2021-es adatai alapján a régió országai közül tőlünk mennek ki külföldre a program keretében a legkevesebben lakosságszám-arányában.
Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke januárban a Népszavának arról beszélt: több erő is visszatartja a hallgatók jó részét attól, hogy részt tudjanak venni a csereprogramban. A szegénység és a nyelvtudás hiánya mellett a legerősebb ezek közül a kreditelismerési rendszer:
a magyar egyetemeken a külföldön elvégzett kurzusok után járó kreditek átlagosan 69 százalékát nem ismerik el.
"Aki jelentkezik egy féléves Erasmus-programra valamelyik külföldi egyetemre, az itthoni tanulmányaiban jó eséllyel csúszni fog fél évet, de az is lehet, hogy egy teljes évet" - mondta a HÖOK elnöke.
A fenti problémákra már egy pár évvel ezelőtti kutatás is rámutatott, és láthatóan azóta sem sikerült ezeket megoldani. A Tempus Közalapítvány megrendelésére készült tanulmány vegyes módszertannal készült, a kutatók felhasználták a Felsőoktatási Információs Rendszer adatait, közvélemény-kutatást végeztek magyar és külföldi diákok, oktatók között, és több hallgatóval mélyinterjút is készítettek.
A kutatás vezetője, Lannert Judit oktatásszakértő az Átlátszónak elmondta: az Erasmus-programban közel azonos számban küldenek és fogadnak is hallgatókat a magyar egyetemek, nagy viszont a különbség, ha a megszerzett krediteket nézzük.
"A magyar egyetemek a partnerintézményekhez képest rendkívül kis arányban számítanak be Erasmus-kreditet. Ahogyan egy egyetemi felső vezető interjúalany fogalmazta: "Minél provinciálisabb egy intézmény, annál több olyan zseniális oktató van ott, aki azt gondolja magáról, hogy azt senki más a világon nem tudja tanítani." Ennek oka a hazai oktatás-finanszírozás: az oktatókat a megtartott órák alapján fizetik, és ha egy egyetemi félév kiváltható külföldi kredittel, az az oktatóknak jelent bevétel-kiesést. Emiatt sok magyar hallgató szembesül azzal, hogy a külföldön elvégzett órák kreditjeit nem számítják be, így a diplomaszerzés szempontjából elvesztenek egy félévet."
Sok diák nem engedhet meg magának egy erasmusos félévet
Lannert elmondta, hogy ennek ellenére az Erasmus nagyon népszerű a magyar hallgatók körében, ám a fenti probléma sokakat eltántorít. Az online kérdőívvel elért hazai hallgatók többsége jelezte, hogy szívesen tanulna külföldön, de a mélyinterjúk során többen is említették: mivel céljuk, hogy a képzést időben befejezzék, nem engedhetnek meg maguknak egy erasmusos félévet.
Ugyanakkor a kutatás idején már tapasztalható volt bizonyos csökkenés a hazai hallgatók Erasmus-jelentkezéseinek számában, amit az egyetemek elsősorban a hallgatók bizonytalan idegennyelv-tudásának tudtak be, illetve annak, hogy a kapható ösztöndíj nem fedezi kellőképpen a kinti lét költségeit.
A kutatás szerint a kreditszámítás a másik irányba rugalmasabb, a külföldi hallgatók Magyarországon szerzett kreditjeit jellemzően beszámítják saját egyetemeik. Igaz, az oktatás minőségével kapcsolatban sok, a magyarországi Erasmus+ mobilitási programban résztvevő külföldi hallgató csalódottan nyilatkozott.
Gyakori tapasztalat volt, hogy az egyébként kiváló oktatók "komolytalan" kurzusokat tartanak, nem kérik számon az anyagot, mintha az erasmusos félévek "lazasága" közmegegyezés lenne az oktatók körében.
Ez kifejezetten az Erasmus-ösztöndíjakat érintő probléma, mivel például a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatók nem hoztak fel ilyen panaszokat.
Lannert Judit kutatásában a meginterjúvolt magyar hallgatók közül is többen úgy vélték: az Erasmus+ "inkább csak a bulizásról szól", semmint a tanulásról - ahhoz viszont sokan drágának ítélik meg a félévet. Az ösztöndíj általában nem elég a külföldi megélhetésre, ahhoz legtöbbször a család támogatására is szükség van.
"Az Erasmus+ a kreditprobléma ellenére sokat ad a magyar diákoknak a nyelvtanulás, az interperszonális skillek javítása és a kapcsolatok építésének köszönhetően. A program fejlesztésére több javaslatot is tettünk a Tempus alapítvány felé: például pár hónapos oktatói cseréket, a külföldi szakirodalom nagyobb fokú bevonását a képzésbe, nemzetközi információcserét a tananyagról, valamint szorosabb nemzetközi tudományos együttműködéseket és az oktatásban a hallgató-központú szemlélet erősítését."
Felsőoktatási Huxit fenyeget
Lannert Judit szerint az alapítványi modellváltás önmagában pozitív változás is lehetne, hiszen az államigazgatás korábban valóban nehézkessé tette az egyetemek működését. Csakhogy az új alapítványok továbbra sem garantálják az egyetemi autonómiát.
"Az Európában példátlan, hogy kormányon levő politikusok legyenek egyetemi alapítványok kuratóriumaiban. Az Erasmus+-ból való kizárás az első következménye az összeférhetetlenségi problémákra érzéketlen alapítványosodásnak, ami a lehető legrosszabbkor jött, mivel a 30 éves évfordulóra időzítve új funkciókkal bővül a program. Hosszabb távon a modellváltás következménye egy felsőoktatási Huxit lehet."
Bár a nálunk tanuló külföldi diákok ösztöndíjait nem érinti az Erasmus-források megvonása, mert a magyar egyetemek külföldi hallgatóinak többsége eddig sem Erasmus-ösztöndíjjal tanult. Lannert Judit kutatásából az is kiderült, hogy az Erasmuson kívüli nemzetközi együttműködés motorja évek óta az orvosképzés: a Magyarországon ösztöndíjjal vagy önköltséggel tanuló külföldi diákok mintegy 40 százaléka valamelyik orvosi vagy egészségtudományi karra jár.
Fontos különbség, hogy ezek a képzések nem kreditalapúak, a hallgatók ehelyett a teljes képzést jönnek elvégezni - önköltségesen, vagy a magyar állam által fizetett Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal. Utóbbi kifejezetten az EU-n kívüli országok diákjainak szól, a 2021/22 őszi félévben például Jordániából, Szíriából és Kazahsztánból érkeztek így hazánkba a legtöbben. Ezt az ösztöndíjat azonban nem támogatja az EU, hanem a magyar költségvetés fizeti.
"Az egyetemek szempontjából siker, hogy rengeteg külföldi hallgatót tudnak ide csábítani, országszinten viszont problémás. A külföldi diákok elsöprő többsége a diploma megszerzése után visszamegy hazájába, nem a magyar egészségügyben helyezkedik el. Vagyis az állam úgy finanszírozza külföldi orvosok képzését, hogy közben a magyar orvoshallgatóktól minőségi férőhelyeket vesznek el. A problémát tetézi, hogy az orvosin végzett magyar diákok között is magas a pályaelhagyók aránya, és azoké, akik külföldre mennek dolgozni" - mondta Lannert Judit.
Zubor Zalán
Címlapkép: Navracsics Tibor Brüsszelben, 2016-ban, forrás: Régiók Bizottsága (European Committee of the Regions) | Látszatmegoldásokkal próbálkozik a kormány Erasmus-ügyben, felsőoktatási Huxit fenyeget | Nem oldaná meg az Erasmus+ programmal kapcsolatos problémát, ha a miniszterek kilépnének az egyetemi alapítványokból. Már csak azért sem, mert csupán néhány aktív miniszter ül a kuratóriumokban, de mellettük államtitkárok, parlamenti képviselők, polgármesterek és egyéb kormánypárti kötődésű emberek is vannak az alapítványokban. Ők ugyanúgy a fideszes kontrollt erősítik, ám a visszahívásukat – valószínűleg épp ezért – nem emlegeti a kormány. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/02/02/latszatmegoldasokkal-probalkozik-a-kormany-erasmus-ugyben-felsooktatasi-huxit-fenyeget/ | 2023-02-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Mészáros Lőrinc cégbirodalma többek között vízügyi nagyhatalommá nőtte ki magát az utóbbi években: érdekeltségei egymás után nyerik a víz- és közműépítéssel kapcsolatos tendereket is. Most a Békés Drén Kft.-vel karöltve a Tisza töltésein és Körös-völgyben dolgozhatnak. A páros korábban is dolgozott már együtt, de a Békés Drén önállóan is sikeresnek bizonyult. Annyira, hogy tulajdonosát, Barkász Sándort sokan a békési Mészáros Lőrincként emlegetik.
A Tisza töltéseinek és altalajainak megerősítésére írt ki közbeszerzési eljárást az Országos Vízügyi Főigazgatóság tavaly februárban. Bár a döntés már októberben megszületett, az eredményt csak most tették közzé a magyar és az uniós közbeszerzési értesítőben. A tender nyertese egy jól ismert páros, a Mészáros és Mészáros Zrt., valamint a Békés Drén Kft. lett.
A két cég feladata lesz többek között szivárgó, illetve acél szádfal építése a Tisza bal parti töltésének a Fegyvernek-Ledencei árvízvédelmi szakaszán. Továbbá nagy szilárdságú műanyag lemezbetétes, helyben kevert önszilárduló résfal építése a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén, több szakaszon.
A kiírásra jelentkezett a SZABADICS Építőipari Zrt. nettó 7,9 milliárd forintos és a KÖTIVIÉP’B Közép- Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft. is nettó 7,5 milliárd forintos ajánlattal. A nyertes azonban a békési BÉKÉS DRÉN Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft., valamint a Mészáros és Mészáros Zrt. lett.
A két cég nettó 6,4 milliárd forintért vállalta a munkát.
A páros a BÉKÉS-HIDRO CONSULTING Mérnök, Tervező és Szolgáltató Kft.-t is bevonja majd a szerződés teljesítéséhez alvállalkozóként.
Szintén az Országos Vízügyi Főigazgatóság írta ki az „Árvízi kockázatkezelés az öblözeti egyenszilárdság biztosításával a Körös-völgyben” című tendert is, amelynek ugyancsak most jelent meg az eredménye. A nyertes itt is a Mészáros-Békés páros, akik újra a SZABADICS Építőipari Zrt.-nél és a KÖTIVIÉP’B-nél adtak olcsóbb ajánlatot.
Ezt a munkát nettó 6,3 milliárd forintért végezhetik.
A két cég többek között töltésmagasítást fog fégezni a Sebes-Körös balpart egyes szakaszain, üzemi utat alakítanak ki a töltéskoronán, és szivárgót építenek a Fehér-Körös bal parti töltésének meghatározott részén. Emellett „szivárgási úthosszt növelő bent maradó acél szádfalat” építenek a vízoldali töltésláb környezetébe a Zsófiamajori árvízvédelmi szakaszon, a Fokközi árvízvédelmi szakaszon és a Szeghalom-Darvas árvízvédelmi szakaszon. A Hármas-Körös folyó jobb oldalán pedig partvédőművet létesítésenek majd.
Ha vizes beruházás, akkor Mészárosék
A Mészáros és Mészáros Zrt. a Mészáros Építőipari Holding Zrt. tulajdonában van, amelynek többségi tulajdonosa a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. A cég számtalan közbeszerzést nyert el az elmúlt években, és ahogy azt megírtuk, miközben tavaly nyáron ezrek idegeskedtek a KATA meg a rezsi miatt, Mészáros cégei 18 milliárdnyi közbeszerzést nyertek.
Ez a sikerszéria azóta is tart. Többek között ők kapták meg a Szikszó és térsége szennyvíz fejlesztésre kiírt 15,1 milliárd forintos megbízást, a Balaton vízminőség-védelmi iszapkotrását 1,7 milliárd forintért, de az „Árvízi biztonság növelése Győr környékén” nevű projektnél is ők lettek a befutók a nettó 1,5 milliárd forintos ajánlattal. A Mészáros és Mészáros egyébként láthatóan egyre inkább a vizes projektekre fókuszál: tavaly a 20 elnyert tenderükből 17 volt ivóvízhez, szennyvízhez vagy természetes vízhez köthető.
A közpénzes megbízásoknak is köszönhetően a cég éves forgalma az elmúlt években már a 110 milliárdot is meghaladta, a nyereség pedig túllépte a 15 milliárd forintot.
A békési Mészáros Lőrinc
Szintén nem ismeretlen a nyertes páros másik fele, a Békés Drén Kft. A cégre az Átlátszó már 2015-ben felfigyelt. Akkor azt írtuk róla, hogy elképesztő fejlődésen ment keresztül a kormányváltás óta az addig jórészt ismeretlen kft. A vállalkozás ugyanis 5 év alatt konzorciumi partnereivel közösen majdnem 70 milliárd forintnyi állami megbízást nyert el, miközben a szocialista kormányzatok idején csak elvétve futott be közbeszerzéseken.
A cég tulajdonosát, Barkász Sándort többen a békési Mészáros Lőrincként emlegetik, hiszen érdekeltségéhez a Fidesz hatalomra kerülése óta ömlik a közpénz.
A Békés Drén Kft. felemelkedése: ömlik a közpénz Barkász Sándor vállalkozásához | atlatszo.hu
A Békés Drén Kft. felemelkedése: ömlik a közpénz Barkász Sándor vállalkozásához
A Békés Drén azóta is folytatta diadalútját, és – gyakran a Mészáros és Mészáros Zrt. oldalán – egymás után húzta be a közbeszerzéseket. Így például ők végezhették el Felcsúton egy utcaszakasz vízrendezését és a vasútállomás melletti záportározó rekonstrukcióját, ők kármentesíthették a tiszavasvári hulladéklerakót nettó 9 milliárd forintért, de helyreállítási és árvízvédelmi munkákra is kaptak megbízást szintén 9 milliárdért.
A cég éves bevétele az elmúlt négy évben 5 milliárd forint körül volt, az adózott eredményük pedig 140 és 350 millió forint között mozgott.
Nyitókép: Mészáros Lőrinc és Barkász Sándor a Mészáros és Mészáros Zrt. logója előtt. Fotó: Átlátszó montázs/pfla.hu/behir.hu | Mészárosék 12,7 milliárdért dolgoznak a Tiszánál és a Körös-völgyben | Mészáros Lőrinc cégbirodalma többek között vízügyi nagyhatalommá nőtte ki magát az utóbbi években: érdekeltségei egymás után nyerik a víz- és közműépítéssel kapcsolatos tendereket is. Most a Békés Drén Kft.-vel karöltve a Tisza töltésein és Körös-völgyben dolgozhatnak. A páros korábban is dolgozott már együtt, de a Békés Drén önállóan is sikeresnek bizonyult. Annyira, hogy tulajdonosát, Barkász Sándort sokan a békési Mészáros Lőrincként emlegetik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/24/meszarosek-127-milliardert-dolgoznak-a-tiszanal-es-a-koros-volgyben/ | 2023-01-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt az Alföldi Nyomda Zrt. 2020-as felvásárlása, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket. A nyomdáért kifizetett összeget azonban nem hozták nyilvánosságra, ezért adatigénylésben igyekeztünk kideríteni. Hosszú pereskedés után végül az állami tulajdonú Könyvtárellátó (KELLO) elküldte lapunknak az adásvételről szóló megállapodást, mely szerint 4,5 milliárd forint volt az Alföldi Nyomda vételára. Időközben a kormány módosította a tankönyvellátásról szóló törvényt, így az állami kézbe került nyomdából ma már közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket.
A magyar állam tulajdonában lévő Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) 2020-ban vásárolta meg az Alföldi Nyomda Zrt.-t, azonban a vételárat nem közölték. A tranzakcióval kapcsolatos információkat 2020 őszén ezért közérdekű adatigénylésben kértük ki, a szerződést azonban a KELLO nem akarta kiadni. Ezt nem hagytuk annyiban, a bírósághoz fordultunk.
A KELLO szerint a vételár üzleti titok, sőt, személyes adat. A bíróság első- és másodfokon is nekünk adott igazat abban, hogy a közpénz nem veszíti el a közpénz jellegét még egy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságnál sem, és a vételár közadat. A KELLO ezután a legfőbb bírói szervhez, a Kúriához fordult.
Azonban a Kúria szintén nekünk adott igazat, tehát az állami cégnek ki kellett adnia a vételárat. A titkolózás nem volt olcsó mulatság a közpénzzel gazdálkodó cégnek: összesen 300 ezer forint perköltséget kellett megfizetnie a hosszas jogi procedúra kapcsán.
Nyertünk a Kúrián: a KELLO-nak ki kell adnia, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát | atlatszo.hu
2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat.
A vételár 4,5 milliárd
Az Átlátszó által kiperelt, 2020 júniusában kötött adásvételi megállapodás a mellékletekkel együtt közel 100 oldalas. A dokumentum teljes terjedelmében itt megtekinthető:
Megállapodás Kello-Alföldi … by atlatszo
Az Alföldi Nyomda Zrt. vételára a dokumentum szerint 4,5 milliárd forint:
az első vételárrészlet 3 milliárd 375 millió forint,
a második vételárrészlet 500 millió forint (bizonyos feltételekhez kötve)
a harmadik vételárrészlet 625 millió forint (bizonyos feltételekhez kötve)
Az utolsó részlet kifizetését például attól tették függővé, hogy a társaság 2020-as adózott eredményének az összege eléri-e a 2019-est. A 625 millió forintot ennek fényében fizették meg 2021. június végéig.
A G7 által 2020-ban megkérdezett ágazati szakértők 4-6 milliárd forintra becsülték a még megindokolható vételárat. Ami a lap szerint némileg bekavarhatott az árba, az az Alföldi Nyomda vagyona, azon belül is az elég értékes ingatlan Debrecen belvárosában, ahol jelenleg az üzemük is működik.
Az adatigénylés során ezeknek a debreceni telkeknek a vételárát is kikértük. Ezt az adatot végül külön nem kaptuk meg, így feltételezzük, hogy benne van a fenti árban. (A tulajdoni lapok szerint a telek tulajdonosa az Alföldi Nyomda Zrt.)
A debreceni telkek könyvelés szerinti árát tüntetik fel a kiperelt megállapodásban (a 49. oldalon). A háromhektáros (30 971 négyzetméter) Böszörményi út 6. szám alatti teleknél 36,2 millió forint szerepel. Azonban azt csillagozással jelölik, hogy a valós piaci érték ennek a sokszorosa. A Böszörményi út 12. szám alatti, 862 négyzetméteres teleknél 44,4 millió forint áll a táblázatban.
A telkeken 11 épület található, és a táblázat szerint az értékük 1 milliárd forint körül van. A tranzakció része volt számos nagyértékű nyomdai eszköz is.
Az ingatlanok pontos ára tehát a megállapodásból nem derül ki. Ha megnézzük a felvásárló cég, a KELLO 2020-as évre vonatkozó beszámolóját, akkor azt találjuk, hogy az ingatlanjainak a bruttó értéke abban az évben 1,68 milliárd forinttal nőtt (amiből a telkeké 681 millióval, az épületeké 954 millióval).
Megszűnt a tankönyvek közbeszerzése
Az Alföldi Nyomda Zrt. korábbi tulajdonosa, György Géza továbbra is a vezérigazgatói posztot látja el a cégnél. Tavaly az Európa Rádiónak adott egy interjút, amiben felhívta a figyelmet arra, hogy immár közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket az Alföldi Nyomdából. Ugyanis a kormány 2021. december 27-én nemzetstratégiai okokból kijelölte a tankönyvek gyártására. A cég korábban konzorciumi partnerekkel pályázott a közbeszerzéseken.
Ha megnézzük a Magyar Közlönyt, akkor abban megtalálható a vezérigazgató által említett módosítás:
a tankönyvek előállításáért felelős gazdasági társaságként az Alföldi Nyomda Zrt.-t jelölte ki az állam.
Egy másik érdekes információ a debreceni nyomdával kapcsolatban, hogy a koronavírus és a háború következtében kialakult nehéz gazdasági helyzetben ugyan duplájára nőtt a papír ára, a tankönyvek ára mégsem emelkedett.
„Annak ellenére, hogy idén a tankönyvek nyomdai és logisztikai költségei óriási mértékben megemelkedtek, az átlagos állami tankönyvár még soha nem volt ilyen alacsony, bruttó 630 forint, szemben a nem állami tankönyvek 2075 forintos átlagárával” – mondta el Tőczik Zsolt, a KELLO ügyvezetője tavaly nyáron. Korábban egy tankönyv több mint ezer forintba került.
Ingyentankönyv bebiztosítva
Az Alföldi Nyomda a hazai tankönyvgyártás központja: 13 millióból több mint 10 millió könyv és munkafüzet készül ott. A nyomda megszerzése a tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó lépése volt. Erre az ingyenes tankönyvek bebiztosítása miatt is nagy szükség volt, amivel széles körben kampányolhat a kormány.
Az államosított tankönyvpiac három lábon áll, a tankönyvellátási folyamatba beletartozik a kiadás, a terjesztés és a nyomtatás. Mindez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az Oktatási Hivatal által kiadott tankönyveket az Alföldi Nyomdában gyártják, és a Könyvtárellátónál vásárolhatóak meg.
Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók – ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek | atlatszo.hu
Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók – ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek
A terjesztést még 2013-ban államosították. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. a tankönyvrendelést és az iskolai kiszállítást azóta egyedüli szereplőként biztosíthatja. Erről a lépésről az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen is kimondta, hogy gyakorlatilag monopolpiachoz vezetett.
Mindeközben a pedagógusok körében elismert magánkiadók (pl.: Mozaik Kiadó) tankönyveit sok helyről száműzték, ehhez jogi eszközöket vetettek be. Az állami tankönyvekkel sok a baj, nem ritka, hogy ideológiailag elfogultak, és gyakran szakmaiatlanok.
Államosított tankönyvpiac, strasbourgi per, rossz minőségű kiadványok – a hazai tankönyvpolitika elmúlt 40 éve
Magyarországon az elmúlt negyven év politikai változásai a tankönyvkiadásban, a tankönyvellátásban és a tankönyvek tartalmában is megmutatkoznak. Cikkünkben ezt a negyven évnyi utat járjuk be. Bemutatjuk, hogyan került újra állami kézbe a már egyszer liberalizált tankönyvpiac, milyen tartalmak jelennek meg az új tankönyvekben, és hogyan vélekednek minderről a pedagógusok.
Címlapkép: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere, Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára és György Géza, az Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatója (b-j) nézik az új tankönyveket a debreceni Alföldi Nyomda Zrt.-ben 2014. július 29-én. (MTI Fotó / Czeglédi Zsolt) | Kipereltük, mennyiért államosították az ingyen tankönyveket gyártó Alföldi Nyomdát | A tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt az Alföldi Nyomda Zrt. 2020-as felvásárlása, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket. A nyomdáért kifizetett összeget azonban nem hozták nyilvánosságra, ezért adatigénylésben igyekeztünk kideríteni. Hosszú pereskedés után végül az állami tulajdonú Könyvtárellátó (KELLO) elküldte lapunknak az adásvételről szóló megállapodást, mely szerint 4,5 milliárd forint volt az Alföldi Nyomda vételára. Időközben a kormány módosította a tankönyvellátásról szóló törvényt, így az állami kézbe került nyomdából ma már közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/01/25/kipereltuk-mennyiert-allamositottak-az-ingyen-tankonyveket-gyarto-alfoldi-nyomdat/ | 2023-01-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az elmúlt napokban mindenki a magántőkealapokról beszélt, nem véletlenül. A Direkt36 ugyanis vette a fáradságot és végigbogarászott egy nyilvántartást, amelyből kiderült, kik a végső tulajdonosai egy-egy magyar magántőkealapnak. Nagy meglepetés persze nem érhetett senkit: a háttérben Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és Száraz Istvánt is ott találjuk. Most egy egyszerű kapcsolati háló és egy rövid folyamatábra segítségével próbáljuk megmutatni, ki kivel és hogyan függ össze a most feltárt információk alapján.
„Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők” – írtuk meg egy évvel ezelőtt. Bár a kapcsolódási pontok jelentős része már eddig is ismert volt a Válasz Online 2021-es gyűjtése alapján, a Direkt36 most új neveket talált egy állami nyilvántartásban. Ezeket tettük ábrára, hogy könnyebben átlátható legyen, kik állnak az egyes magántőkealapok mögött, és milyen kormányközeli kapcsolatokkal rendelkeznek.
A Direkt36 által kiböngészett adatok szerint – a közszereplőnek számító emberek közül – a legtöbb magántőkealapja Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti barátjának, Mészáros Lőrincnek van. Övé az EIRENE, az EKHO, a Global Alfa, a STATUS FOOD, a STATUS NEXT, a STATUS PROPERTY, a Metis és a Konzum PE. A Themis Magántőkealap Mészáros Lőrinc üzlettársáé, Szíjj Lászlóé, aki a milliárdos közpénzes megbízások mellett arról is híres, hogy az ő jachtján ringatózott titokban Szijjártó Péter külügyminiszter. A Themis által vezetett konzorcium nyerte el továbbá 2022-ben a 35 évre szóló nemzeti autópálya-koncessziót.
Száraz István, aki a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, a Felis és az Uncia Magántőkeleap tulajdonosa. Róla épp a napokban írtuk meg, hogy a FRANK Digital Kft. nevű cégével továbbra is sorra nyeri a Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bank kommunikációs tendereit, és most az alapítványi kézbe került Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik.
Így kapcsolódnak a magántőkealapok és azok tulajdonosai a kormányhoz, vagy épp Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Az ábrán szereplő végső tulajdonosok neve most vált ismertté.
Hernádi Zsolt MOL-vezér, akit Horvátországban két év börtönbüntetésre ítéltek, a Solva magántőkealapot birtokolja. (A MOL Nyrt. résztulajdonosa a magyar állam.) Jászai Gellért, aki leginkább a 4iG nevű cégéről ismert, az iG TECH, a Manhattan és a Repro I. nevű magántőkealaphoz köthető. Jászai mostanában azért került ismét reflektorfénybe, mert a 4iG leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-vel közösen veszi meg – nagyrészt közpénzből – a Vodafone Europe BV-t.
A nyilvántartás szerint Mészáros Lőrinc bizalmasa, Kertész József Tamás ügyvéd a Prime Finance és a Prime Property tulajdonosa, míg a Közép Európai I. és Közép Európai II. magántőkealap egy Hornung Áron nevű pécsi ingatlankereskedőé. Hornung korábban a milliárdos befektetővel, Jellinek Dániellel is üzletelt, és több szálon köthető Tiborcz István üzlettársához, Hamar Endréhez.
De mire jó a magántőkealap?
Ahogy azt korábban megírtuk, a magántőkealap egy legalább 6 évre létrehozható zárt végű, alternatív befektetési alap, amelynek célja vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása. Egyszerűbben fogalmazva: a magántőkealap cégeket alapít vagy vásárol, majd tőkét biztosít a részükre, így finanszírozza a működésüket, ezért cserébe pedig gyakran részesedést kér a vállalatból.
Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők | atlatszo.hu
Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.
Mint ahogy a nevük is sugallja, a tőkealapok magán, azaz nem nyilvános, nem tőzsdei cégekbe fektetnek be. Általában a kezdeti szakaszon már túljutott társaságok fejlesztéseit finanszírozzák, ellentétben a kockázati tőkealapokkal, amelyek elsősorban vállalatok beindításába, a kezdeti szakaszban történő fejlesztésbe fektetnek.
Eredeti céljuk nem a vagyon eltüntetése volt, de mára Magyarországon az „új offshore” néven emlegetik őket.
Nem véletlenül: ahogy a külföldön bejegyzett cég tulajdonosai, úgy a magántőkealapok befektetői köre is teljesen rejtve marad(hat) a nyilvánosság elől, mivel az alapok a befektetők nevét nem kötelesek közzétenni.
Ennek oka, hogy a befektető nem minősül tényleges tulajdonosnak, az alap működésébe – elméletileg – nincs beleszólása, irányítást, ellenőrzést nem gyakorol felette. Ezen jogokkal csak a tőkealap kezelője rendelkezik, és az alapkezelő cég adatai nyilvánosak.
„A baj az, ha a logika megfordul, és az üzleti döntéseket nem a magántőkealap kezelője, hanem a befektetői hozzák meg, márpedig Magyarországon erre utaló jelek vannak. Ilyenkor a nem önálló alapkezelőt strómanként tolják előre” – magyarázta Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter 2017-ben a HVG-nek.
A magántőkealapok mára annyira elterjedtek, hogy a G7 becslése szerint
már 2021-ben is az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5 százaléka landolt magántőkealapoknál.
Vagyis, ahogy a Direkt36 is írja, óriási vagyonokat rejtettek el ezekben kormányközeli körök (is), hiszen a magántőkealapok többek között hotelláncokat, éttermeket, bankokat, iparvállalatokat, hulladékkezelőket, értékes állami ingatlanokat és cégeket is birtokolnak.
Mindez egy egyszerű példán bemutatva: ha nem tudjuk, hogy a Themis magántőkealap tulajdonosa Szíjj László kormányközeli vállalkozó, hihetjük azt, hogy az autópályákat a következő 35 évben kezelő konzorcium végső soron nem köthető a kormány holdudvarához. A tulajdonost megismerve viszont egyértelmű, hogy a megbízás kinek/kiknek hoz majd hasznot.
Közreműködött: Szabó Krisztián. Címlapkép: Átlátszó | Két ábra, ami megmutatja, miért érdekesek a magántőkealapok tulajdonosai | Az elmúlt napokban mindenki a magántőkealapokról beszélt, nem véletlenül. A Direkt36 ugyanis vette a fáradságot és végigbogarászott egy nyilvántartást, amelyből kiderült, kik a végső tulajdonosai egy-egy magyar magántőkealapnak. Nagy meglepetés persze nem érhetett senkit: a háttérben Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és Száraz Istvánt is ott találjuk. Most egy egyszerű kapcsolati háló és egy rövid folyamatábra segítségével próbáljuk megmutatni, ki kivel és hogyan függ össze a most feltárt információk alapján. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2023/01/26/ket-abra-ami-megmutatja-miert-erdekesek-a-magantokealapok-tulajdonosai/ | 2023-01-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nettó 2,2 milliárdért építhet Veszprémben parkolót a kormányközeli WHB és a szintén közpénzes megbízásokkal kitömött VEMÉV-SZER Kft. Utóbbi több másik beruházásban is érdekelt, ami az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 programsorozathoz köthető. Sőt, a tulajdonukban álló hotel is kapott közel 300 millió forintos támogatást a szervezéssel megbízott Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-től. Akárcsak Mészáros Zoltán cége, aki nem más, mint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatója, főtanácsadója. Hozzájuk sorakozott fel Fabó Péter, Balatonalmádi polgármesterének cége is, amely két megbízást nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzési pályázatain, miközben a balatonalmádi önkormányzat tulajdonosa is a zrt.-nek.
Előregyártott acél szerkezetű parkolóház megvalósítására írt ki közbeszerzési eljárást a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. tavaly júniusban. A tender eredménye most jelent meg az uniós értesítőben. A beruházást Veszprémben, a Mártírok útján valósítják meg a nemrég elstartolt Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat megvalósítása keretében.
A nyertes cégek feladata lesz az épület megvalósításához szükséges engedélyezési és kivitelezési tervdokumentáció elkészítése, kivitelezése, és az ehhez szükséges engedélyek beszerzése. A 174 férőhelyes fedett parkoló a tervek szerint 5256 négyzetméteres lesz, fizetőautomata- és beléptető rendszerrel.
A két cég nettó 2,2 milliárd forintért dolgozhat a parkolóházon.
A kiírásra rajtuk kívül még hárman jelentkeztek: a SWIETELSKY Magyarország Kft., a DRYVIT PROFI Építőipari Szolgáltató Kereskedelmi Kft., valamint az EB Hungary Invest Kft.
A VEMÉV-SZER jól megszedi magát az eseményből
A WHB igazi nagyágyú, évek óta sorra nyeri az állami közbeszerzéseket, legyen szó kajak-kenu központról a Velencei-tónál, járványkórházról Kiskunhalason, vagy épp az Állatorvosi Egyetem bővítéséről Budapesten. A kft. forgalma tavaly 83 milliárd forint volt, a nyereség pedig 14 milliárd. A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes legfrissebb összeállítása szerint 49,1 milliárdos vagyonával Paár az ország 34. leggazdagabb embere.
47 milliárd forintért bővítheti az Állatorvosi Egyetemet a kormányközeli WHB | atlatszo.hu
Az „Állatorvostudományi Egyetem kampuszának komplex infrastrukturális fejlesztése – I. ütem” és az „Új Épület építése és Lábas házak korszerűsítése” elnevezésű közbeszerzési eljárások eredményét hirdették ki pénteken. Az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentumok szerint mindkét beruházást a West Hungaria Bau Kft. (WHB) nyerte.
A veszprémi VEMÉV-SZER sem új szereplő a porondon. A cég csak tavaly 8 közbeszerzést nyert, főként Veszprémben, és az elmúlt években a korábbi 5 milliárd körüli forgalmát 10 milliárd forintra tornázta fel. Lapunk is többször írt már az építőipari vállalkozásról.
Legutóbb akkor, amikor kiderült: a tervezett összeg nem lesz elegendő a szintén az EKF kapcsán tervezett digitális múzeumra, ezért a területen egy parkoló épül 2023-ban. Az úgynevezett Digitális Élményközpontra kiírt feltételes közbeszerzést ugyanis szintén ők nyerték el, párban a SWIETELSKY Magyarország Kft.-vel nettó 9,4 milliárd forintért. A VEMÉV-SZER emellett részt vesz a Gyárkert Kultúrpark vagy épp az Acticity tervezésében és kivitelezésében is, melyek szintén az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében valósulnak meg.
EKF: 22 milliárd plusz mellett sem futja digitális múzeumra, parkoló lesz helyette | atlatszo.hu
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni.
Magukhoz húz a döntéshozók keze
Ahogy arról többször beszámoltunk, 2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa címet. Az erre szánt rengeteg közpénz nagy része azonban nem programokra, hanem infrastrukturális beruházásokra megy el.
A 111 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Főként ez a cég és a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. írja ki a kapcsolódó beruházásokról és szolgáltatásokról szóló közbeszerzéseket, és ők döntenek a támogatások kiosztásáról is. Nem is akárhogy.
Tavaly júniusban írtuk meg, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. három hotelnek összesen 800 millió forintot adott kapacitásbővítésre. A legtöbb pénzt, 288 millió forintot Mészáros Zoltán cége kapta. Ő pedig nem más, mint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatója, főtanácsadója.
Közel 300 millió forintot adott hotelfejlesztésre az EKF-et szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának | atlatszo.hu
Jövőre Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa (EKF). Ennek kapcsán 800 millió forintot szórtak ki hotelfejlesztésekre. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. úgy osztotta ki a pénzeket, hogy abból nagyrészt egy szűk, a fideszes önkormányzattal jó kapcsolatot ápoló kör részesült. Közel 300 millió forint landolt a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatójának a többségi tulajdonában lévő szállodájánál. Mészáros Zoltán sietősen távozott a posztjáról még a pályázat kiírása előtt, de vezérigazgatói főtanácsadóként maradt a cégnél. Egy másik, helyi és EKF-es közbeszerzéseken sikeres cég pedig 272 millió forintot kapott.
Navracsicsék szerint nincs összeférhetetlenség
Az esettel kapcsolatban Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz, amit a legfőbb ügyészség feljelentésként értékelt. A Veszprém Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi Osztálya azonban végül a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította.
De nemcsak a Mészáros Zoltánhoz köthető hotel és a mögötte álló cég, hanem a VEMÉV-SZER tulajdonában álló Új Pajtakert Kft., és azon keresztül a Hotel História Malomkert is kapott 272 millió forint támogatást.
És a sornak ezzel nincs vége. A napokban a 24.hu írta meg, hogy
Fabó Péter, Balatonalmádi polgármesterének cége többször is nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzési pályázatain,
miközben a balatonalmádi önkormányzat tulajdonosa is a zrt.-nek. Fabó cége, a Berill Reklámstúdió Kft. két közbeszerzést is behúzott: rendezvénytechnikai eszközök és szolgáltatások biztosítására nyert először 114 millió, majd konzorciumban 581 millió forint értékben.
A lap az aggályosnak tűnő pályázatok ügyében megkereste Fabó Pétert, aki viszont közölte, nem látja összeférhetetlennek, hogy cége annak a társaságnak a tenderén lett befutó, amelyben az általa irányított város tulajdonosi jogokkal bír. A polgármester a 24.hu-nak azt nyilatkozta, ő átadta a céget a családjának, és nem volt döntési pozícióban egyik oldalról sem.
Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos hasonlóan látja a kérdést. Szerinte „Fabó Péter személyével kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség, hiszen nem vett részt semmilyen, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. által kiírt közbeszerzési eljárás előkészítésében és nem volt olyan feladata, amely a közbeszerzési eljárások előkészítését, eredményét bármilyen módon befolyásolta volna.” | Házon belül osztogatják a pénzt és a megbízásokat az EKF 2023 beruházásoknál | Nettó 2,2 milliárdért építhet Veszprémben parkolót a kormányközeli WHB és a szintén közpénzes megbízásokkal kitömött VEMÉV-SZER Kft. Utóbbi több másik beruházásban is érdekelt, ami az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 programsorozathoz köthető. Sőt, a tulajdonukban álló hotel is kapott közel 300 millió forintos támogatást a szervezéssel megbízott Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-től. Akárcsak Mészáros Zoltán cége, aki nem más, mint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatója, főtanácsadója. Hozzájuk sorakozott fel Fabó Péter, Balatonalmádi polgármesterének cége is, amely két megbízást nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzési pályázatain, miközben a balatonalmádi önkormányzat tulajdonosa is a zrt.-nek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/27/hazon-belul-osztogatjak-a-penzt-es-a-megbizasokat-az-ekf-2023-beruhazasoknal/ | 2023-01-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ismét a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. őrzés-védelemre kiírt tenderét. A keretszerződés 2,6 milliárd értékű és 33 hónapra szól. A cég egyedül pályázott, és a sikere aligha volt kérdéses, hiszen korábban is ők látták el ezeket a feladatokat. A Valton a Fidesz kormányra kerülése óta sorra nyeri az állami megbízásokat, sőt, magánrepülőjükön fideszes politikusok is megfordulnak.
A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. a Városligetben és egyben a Liget Budapest projekthez kapcsolódó terület- és objektumőrzési, valamint személy- és vagyonvédelmi feladatok ellátására írt ki közbeszerzési eljárást tavaly novemberben. A tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A kiírásra mindössze egyetlen cég, a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. jelentkezett, amely - nem meglepő módon - el is nyerte a megbízást. A cég feladata lesz többek között a Városliget általános biztonsági és megelőzési felügyelete, valamint recepciós és látogatóirányítási szolgáltatás 0-24-ig. Továbbá biztosítaniuk kell a Liget Budapest projekt további beruházásainak zavartalanságát, meg kell előzniük a felújított épületek és kertrészek elleni erőszakos cselekményeket, emellett kamerarendszert és diszpécserszolgálatot is működtetniük kell. A rendezvényeket is ők biztosítják majd.
A keretmegállapodás nettó 2,6 milliárd forint értékű és 33 hónapra szól.
A leírás szerint a keretösszeg legfeljebb 30 százalékkal emelhető, és egy alkalommal legfeljebb 6 hónappal hosszabbítható meg.
Nem meglepő, hogy a Valton lett a befutó, hiszen a korábbi tendereket is ők nyerték.
A kormányváltás óta fut igazán a szekér
Többek között a jelentős állami megbízásoknak is köszönhetően a cég bevétele az elmúlt években 6,4 milliárdról 14 milliárdra, míg a nyeresége 1,4 milliárdról 1,7 milliárdra nőtt. Az Mfor.hu tavaly májusi cikkében rámutatott: a bevételnövekedés záloga 2021-ben az objektumvédelem volt, amely 8,2 milliárdot hozott a konyhára, míg a rendezvénybiztosításból 3,5 milliárd forint származott. Emellett közel 1,4 milliárdot termeltek a máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatások.
Újabb 620 millió forintért őrizheti a Városligetet a Valton | atlatszo.hu
A magyarországi légi járművek lajstromnyilvántartását böngészve újabb, Fidesz-közelinek mondott vállalkozók érdekeltségébe tartozó magánrepülőgépre bukkantunk. A HA-BES lajstromjelű privát jet 2017. december 22-én került a magyar légi nyilvántartásba. A közepes méretű business jetek kategóriájába tartozó magángép a HUN-JET Kft. tulajdona, mely a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének titulált Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltsége.
Az Mfor.hu beszámolója szerit a vállalkozás két tulajdonosa a nyereségből 950 milliót fizetett ki osztalékként: ebből 845,5 millió jutott a részvények 89 százalékát birtokló Varga Lajosnak, a maradék 104,5 millió pedig Bessenyei Istvánnak, aki nem más, mint Sarka Kata férje.
A Valton karrierje igazán 2010-ben indult be. Az Index 2016-os összesítése szerint:
ők biztosították a terepet Orbán Viktor 2010-es Parlament előtti eskütételekor;
2011-ben a rendvédelmi dolgozók tüntetésén;
a Fidesz Lendvay utcai székházát belülről védték az udvart elfoglaló aktivisták elől;
a Miniszterelnökség összes 2013-2014-es rendezvényén dolgoztak;
és 2016-ban övék lett az összes állami ünnepség biztosítása.
Varga akkor azt nyilatkozta a lapnak, nincs szó arról, hogy ők a Fidesz cége lennének. "Nekünk egyik feladat olyan, mint a másik, nem számít ki van hatalmon" - mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy személyesen ismeri a fideszes politikusokat, és azt is elismerte, hogy 2010 előtt kevesebb megbízást kaptak.
A cég kisgépén fideszes politikusok repkednek
A Valton sikere azóta is töretlen, évek óta egymás után nyerik a milliárdos közbeszerzéseket. Bő egymilliárd forintért őrizték például a vizes vb-t, de több stadion őrzését is rájuk bízták. Nem csoda, ha a cégnek futja magángépre is, amellyel olykor Szijjártó Péter külügyminiszter is utazik. 2021 novemberében írtuk meg, hogy a genfi repülőtéren lefotózott kisgép, amelyből Szijjártó kiszállt, a Valton-Sec Zrt. érdekeltségébe tartozik.
Szijjártó Péter ezúttal "valtonos" magángéppel repült hivatalos útra | atlatszo.hu
Miután a miniszter ezúttal is részletesen dokumentálta a munkanapját a hivatalos közösségi oldalán, az ott közzétett fotókból az is kiderült, hogy kora délután Svájcba, pontosabban Genfbe utazott. Itt a bejegyzések szerint - többek közt - az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának gyűlésén vett részt, ahol a magyar jogállamiság kérdése is terítékre került.
A HA-BES lajstromjelű, 2005-ös gyártású RAYTHEON HAWKER 800 XPi típusú privát jetet nem akkor bérelték ki először közpénzből. Korábban Kövér László országgyűlési elnök és küldöttsége - köztük Hiller István és Selmeczi Gabriella - 2019 áprilisában Rómába is ezzel utazott.
A repülőgép korábban két cég, a Valton-Sec érdekeltségű HUN-JET Kft. és az AEROGLOBE Kft. tulajdonában volt. Később az AEROGLOBE kiszállt a tulajdonosi körből, és a helyét Bessenyei István, a Valton-Sec Zrt. kisebbségi tulajdonosa vette át.
A legújabb fejlemények szerint már a vállalkozó sincs benne saját jogán a HUN-JET Kft. tulajdonosi körében, így a cég 2020 október végétől 100%-ban a Valton-Sec Zrt. tulajdonába került. Miután azonban Bessenyei a Valton-Sec Zrt. kisebbségi tulajdonosa, továbbra is van kötődése a repülőgéphez.
A HA-BES lajstromjelű magánrepülőgéppel egyébként Rogán Antal és akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília is többször utazott, akárcsak a nő barátnője, Bessenyei (Sarka) Kata. A repülőgépet most is a Fly-Coop Kft. üzemelteti, amely a Rogán-család elhíresült helikopteres utaztatását követően vált ismertté.
Katus Eszter | Továbbra is a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton őrizheti a Ligetet | Ismét a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. őrzés-védelemre kiírt tenderét. A keretszerződés 2,6 milliárd értékű és 33 hónapra szól. A cég egyedül pályázott, és a sikere aligha volt kérdéses, hiszen korábban is ők látták el ezeket a feladatokat. A Valton a Fidesz kormányra kerülése óta sorra nyeri az állami megbízásokat, sőt, magánrepülőjükön fideszes politikusok is megfordulnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/02/01/tovabbra-is-a-fidesz-kedvenc-biztonsagi-cege-a-valton-orizheti-a-ligetet/ | 2023-02-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
- Schadl: Édes gazdám?
- R.: Nem akarlak zavarni, csak nagyon jó étvágyat kívánok a vacsorához.
- Schadl: Említem neki az iskolát.
- R.: Puszi. Köszönöm szépen!
- Schadl: Szia! Szia!
- R.: Szia! Szia! Szia!
Ez a rövid telefonbeszélgetés Schadl György és közeli jó barátja, R. között folyt tavaly áprilisban, egy nappal azelőtt, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke felkereste Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt nyergesújfalui otthonában.
R. emlékeztetni akarta Schadl Györgyöt közös bizniszükre. A „gazdám” elnevezés csak baráti jópofáskodásnak tekinthető, az ügy viszont, amin dolgoztak, reményeik szerint igen sok pénzt hozott volna nekik.
Az állam ugyanis elszámolási hibák miatt 90 millió forint és járulékainak visszafizetését követelte egy olyan oktatási intézménytől, amely az egész országban nyújt képzéseket. Az ügyészségi papírok szerint ráadásul az is felmerült, hogy visszavonják az iskola engedélyeit.
Itt jött a képbe Schadl György barátja, R., aki legalább 150 millió forintért azt vállalta, hogy felhasználja kapcsolatait és elsimítja a problémákat. A pénzen megosztozott volna a végrehajtói kar vezetőjével, valamint Völner Pállal is. Vagy ahogyan R. ezt megfogalmazta a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint:
Megy egy kis gyorssegély föntre is.
Az egyik telefonbeszélgetést így írja le a birtokunkba került nyomozati irat.
„A beszélgetés az iskolával kapcsolatosan indul, melynek során a probléma megoldása esetén R.-nek járó pénzre terelődik a szól.
R. ezen tisztán – úgy hogy mindenkit kielégít, mindenki boldog, mert ő azt szereti – nettó egy százaskát gondolt magának. (…) R. Pestre is küld, ide is küld, oda is küld, mindenkit kielégít, R. bácsinak egy kilónak maradni kell rajta.
Az nem derült ki egyértelműen, hogy végül pontosan mennyi pénzt kapott a „szolgáltatásaiért”, de az ügyészi papírok szerint a tervezettnél jóval kevesebbet, 50 millió forintot vett át Schadl György barátja.
Az „ügyintézés” egyébként korántsem volt gördülékeny, előfordult például, hogy az engedélykérelmeket visszadobták, sőt a nyomozati iratok szerint az egyik telefonbeszélgetés során az is felmerült, hogy a már kiadott bizonyítványok sem lesznek érvényesek. Feltehetően a számtalan problémára vezethető vissza, hogy R. az iskolától visszakövetelt összegnél sokkal több pénzt várt a közbenjárásért cserébe.
A hátszél mindenesetre erős volt: a megalapozott gyanú szerint
Völner Pál az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának beosztottjaival is egyeztetett.
Amikor elutasították az iskola által beadott engedélykérelmet, ki is fejtette – a 444.hu cikkében már ismertetett – véleményét a humántárcáról. Idézzük a nyomozati anyagot:
„Az Emmi egy trágyadomb. Olyan embereket gyűjtenek össze a közszférában szerinte, akik sehol nem kellenek, csupa ilyen kisebbségi komplexussal rendelkező lusta ember. (….)
Völner elnézést kér a fiaskóért és megígéri, miszerint utánanéz. Amennyiben fog tudni valamit, akkor jelentkezik.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) esetében jelentkező nehézségeket mutatja az is, hogy Schadl György barátja az egyik telefonhívás során így érdeklődik az ügy felől a végrehajtói kar vezetőjénél:
Hogy állnunk ezzel a legyőzhetetlen ITM-mel?
Völner Pál az ITM és az Emmi illetékeseivel folytatott egyeztetéseiről, a felmerülő problémákról, valamint a belső információkról rendszeresen beszámolt Schadl Györgynek, a végrehajtói kar elnöke pedig kifejezetten kérte, hogyha sikerült elintézni az ügyet, akkor még a hivatalos tájékoztatás előtt szóljanak neki. Völner Pál ebbe a kérésbe az ügyészség szerint beleegyezett.
Az ügy végeredménye nem ismert, az ugyanakkor biztos, hogy az érintett iskola a mai napig érvényes működési engedéllyel rendelkezik.
Az ügyészség házkutatást is tartott az Emberi Erőforrások Minisztériumában, több releváns iratot is találtak, ezeket Maruzsa Zoltán államtitkár át is adta az ügyészeknek. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy mit tartalmaztak ezek a papírok. | Schadl barátja „nettó egy százaskát” gondolt magának, ha végeznek a közös biznisszel | Völner Pál volt államtitkár és Schadl György, a végrehajtói kar letartóztatott vezetője is közbenjárt tavaly annak érdekben, hogy az egyik oktatási intézménynek ne kelljen kifizetnie a rá kirótt 90 millió forintos büntetést, valamint hogy rendben legyenek az iskola engedélyei is. Az ügyet Schadl György egyik barátja karolta fel, aki a segítségért legalább 150 millió forintot várt az iskolától, a pénzt pedig a tervek szerint elosztották volna egymás között. A megalapozott gyanú szerint egyelőre csak 50 millió forint átvétele bizonyítható, de az rtl.hu által megismert nyomozati dokumentumok szerint Völner Pál az ügyben több alkalommal is egyeztetett az illetékes tárcák – az Emberi Erőforrások Minisztériumának, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium – beosztottjaival. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/01/schadl-baratja-netto-egy-szazaskat-gondolt-maganak-ha-vegeznek-a-kozos-biznisszel | 2022-02-01 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A békásmegyeri rendőröknek január 22-én délelőtt feltűnt egy gyanús oktatóautó, amelyen sehol nem szerepelt az autósiskola neve – számolt be az esetről a police.hu. Az egyenruhások igazoltatták a sofőrt és a mellette ülő asszonyt. Az autót vezető fiatal lány jogosítvány nélkül vezetett annak tudatában, hogy mellette oktatója ül, akitől már 11 alkalommal vett gyakorlati tanórát.
Kiderült azonban, hogy a magát oktatónak kiadó nőnek nem volt sem oktatói vizsgája, sem pedig engedélye, illetve autójára jogosulatlanul szerelt fel T jelzést. Elfogásáig a tanítványa átverésével összesen 240 ezer forintot vett át a lánytól.
A III. kerületi nyomozók járművezetés tiltott átengedése, valamint csalás miatt hallgatták ki a 48 éves O. Enikőt, aki részben beismerő vallomást tett. | Átverte tanítványát a gépjármű-oktató, de legalább vezetni tanította | A III. kerületi nyomozók járművezetés tiltott átengedése, valamint csalás miatt hallgatták ki a 48 éves O. Enikőt, aki részben beismerő vallomást tett. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/01/gepjarmu-oktato-jogositvany-csalas-tanitvany-rendorok | 2022-02-01 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást – olvasható a közleményben, amelyet Keresztes Imre főügyész jegyez.
A főügyész azt írta: a nyomozás eddigi adatai szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságnál dolgozó rendőrök az M1-es autópályán ellátott szolgálatuk alatt a szabálysértőkkel szemben készpénzért cserébe „elálltak a további intézkedésektől”.
Az ügyészség a bizonyítékokra tekintettel kedden összehangolt akciókat hajtott végre, amelyek célja az elkövetők tettenérése, elfogása, őrizetbe vétele, illetve további bizonyítékok beszerzése volt. Az ügyészség házkutatásokat végez, gyanúsítottakat hallgat ki, amely cselekmények jelenleg is folyamatban vannak.
Az ügyben 18 embert vettek őrizetbe, s a házkutatások során több mint tízezer euró (csaknem 3,2 millió forint) készpénz került elő. Az ügyészség valamennyi elkövetőnél indítványozza, hogy hozzanak személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést, amelyről a Győri Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozási bírája dönt.
Közölték továbbá, hogy az akció végrehajtásában a Győri Regionális Nyomozó Ügyészségnél szolgálatot teljesítő ügyészeken túl közreműködik a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ, összesen mintegy 150 ember.
Az efféle hivatali vesztegetés elfogadása 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ám a büntetési tétel felső határa – tekintettel a halmazati szabályokra – 12 év. | 18 rendőrt vettek őrizetbe, akik pénzért elengedték az M1-es autópályán szabálytanakodó autósokat | Őrizetbe vettek több autópályarendőrt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy készpénzért cserébe nem büntettek meg szabálysértő autósokat az M1-es autópályán Győr-Sopron megyében – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség kedden az MTI-vel. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/18-rendort-vettek-orizetbe-akik-penzert-elengedtek-az-m1-es-autopalyan/3mglnd0 | 2019-02-26 10:50:00 | true | null | null | Blikk |
Negyvenhárom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város és község lakói kaptak hivatalos, pecsétes levelet polgármesterüktől a napokban, amiben a település vezetője arra kéri a lakosokat, hogy a 2022. évi áprilisi országgyűlési választásokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 5-ös választókerület fideszes jelöltjére, Kovács Sándorra, valamint a jelenlegi kormánypártokra, azaz a Fidesz-KDNP pártszövetségre szavazzanak.
A levél második oldalán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 5-ös választókerületbe tartozó 44 település közül 43 polgármestere által aláírt közös nyilatkozat olvasható. A nyilatkozatot egyedül Halmi József, Győrtelek MSZP-s polgármestere nem írta alá.
A többék-kevésbé hasonló módon megfogalmazott, kétoldalas levélből Hadházy Ákos mutatott be egyet kedden Facebook-oldalán (Nyírkércsi polgármesteri hivatala által kiküldöttet), de az ATV-hez is eljutott két másik (Nyírcsaholy és Ópályi). Az ATV úgy tudja, hogy az aláírók által vezetett 43 település mindegyikén kiküldik a lakóknak levelet.
A hivatalos, esetenként hivatali fejléces papírra nyomtatott, hivatali pecséttel ellátott, polgármester által aláírt, néhol még jegyző által is szignózott levélben a polgármesterek a településükre befolyt, esetenként több száz millió forintos európai uniós és állami támogatásokkal érvelnek Kovács Sándor fideszes jelölt és a Fidesz-KDNP mellett.
Hadházy Ákos szerint az adott települések által elnyert uniós és állami támogatásokhoz a támogatásra javasolt fideszes országgyűlési képviselőnek nem sok köze van, sőt Kovács Sándor körzetében a rendőrség az EU-s pályázatok manipulált közbeszerzésekkel történő elcsalása miatt indított nyomozást.
A nyírcsaholyi levélben például ez áll:
TISZTELT NYÍRCSAHOLYI LAKOSOK!
2022. áprilisában választanunk kell. Választanunk politikailag, emberileg, településérdek szerint.
A meglátásom az, hogy településünk politikai érdeke a most kormányzó FIDESZ-KDNP kormány támogatása. Politikai és emberi érdeke, hogy a FIDESZ-KDNP jelölt Kovács Sándor országgyűlési képviselőjelölt barátomat támogassuk.
Az elmúlt időszakban községünket számos fejlesztéssel tettük gazdagabbá, élhetőbbé, melyet Magyarország Polgári Kormányának és Kovács Sándor barátommal való együttműködésünknek köszönhetünk. Az elmúlt 8 évben településünkre érkezett települési forrás 636 376 693,- Ft.
Az elmúlt időszakban elnyert támogatások önmagukért beszélnek:
Európai uniós forrás: 400 250 078,-
Nemzeti forrás: 110 558 121,-
Rendkívüli forrás: 72 920 759,-
Egyéb: 52 647 735,-
Összesen: 636 376 693,-
Nyírcsaholy további fejlődésének érdekében kérem, hogy az országgyűlési választáson támogassuk a FIDESZ-KDNP pártszövetséget, és Kovács Sándor FIDESZ-KDNP egyéni képviselőjelöltet!
Magyar Csabáné
polgármester | Levélben ad útmutatást 43 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei polgármester, hogy kire kell szavazni áprilisban | A településükre érkezett uniós és állami támogatásokkal érvelve buzdít az egyenlevél Kovács Sándor fideszes jelölt és a Fidesz-KDNP támogatására. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/02/szabolcs-szatmar-bereg-megye-polgarmesterek-kozos-nyilatkozat-kovacs-sandor-fidesz | 2022-02-02 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Olyan lélegeztetőgépeket adott el 2020-ban egy maláj üzletember a magyar kormánynak, amelyekről tudni lehetett, hogy veszélyeztetik a betegek életét – írta a MalaysiaNow.
A Kínában gyártott Shangrila 510S és SH300 típusú lélegeztetőgépekből több ezer darabot vásárolt Magyarország. Az RTL Híradó összesítése szerint mintegy 16 ezer darab lélegeztetőgépet vásárolt a magyar kormány több forrásból, mintegy 300 milliárd forintért. Ezekből eddig 8 milliárd forint értékben ajándékoztunk el más országoknak, a többi viszont raktárakban porosodik. Ellenzéki kritikák szerint a lélegeztetőgépekből feleslegesen sokat vásárolt az Orbán-kormány, hiszen a járvány legrosszabb hónapjaiban sem fenyegetett az, hogy ennyien szorulnak majd hazánkban gépi lélegeztetésre. Ráadásul a darabonkénti 89 500 dolláros ár is túl magas volt,
A maláj oknyomozó portál cikkéből kiderül, hogy Vinod Sekhar segítségével összesen 6258 darab lélegeztetőgépet vásárolt a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a két kínai típusból, mintegy 560 millió dollárért.
Vinod ellen több ügynökség, köztük a Malajziai Korrupcióellenes Bizottság (MACC) is pénzmosás miatt indított nyomozást.
Alig egy hónappal a Szijjártó Péter vezette minisztériummal való megállapodás előtt, 2020. április 13-án kelt levelükben azonban vezető brit orvosok arra figyelmeztettek, hogy az Egyesült Királyság által is vásárolt | Halált is okozhatnak azok a lélegeztetőgépek, amelyekből tömegével vásárolt Magyarország | A MalaysiaNow cikke szerint azután vett belőle a magyar kormány több ezer darabot milliárdokért egy maláj üzletembertől, hogy brit orvosok figyelmeztettek a kínai berendezések veszélyeire.
A maláj oknyomozó portál cikkéből kiderül, hogy Vinod Sekhar segítségével összesen 6258 darab lélegeztetőgépet vásárolt a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a két kínai típusból, mintegy 560 millió dollárért. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/05/lelegeztetogep-kina-hibas-halalos-malajzia-brit-orvosok-kolumbia | 2022-02-05 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
40 darab, mozgás közbeni mérésre is hitelesített traffipaxot – járműsebesség-mérő berendezést – vásárol az Országos Rendőr-főkapitányság nettó 296 millió forintért. a darabonként így 7,4 millióba kerülő berendezéseket a közbeszerzési pályázaton egyedüliként induló 4iG Nyrt. szállíthatja – írja a Napi.hu. A szerződést január 24-én kötötték meg.
Az uniós közbeszerzési közlönyben közzétett tender leírás szerint a tarffipaxokra a közlekedési jogsértések megelőzése, felderítése és a közlekedésbiztonsági helyzet javítása érdekében, valamint a mozgás közben észlelt jogsértések dokumentálásához, illetőleg a helyszíni intézkedést igénylő jogsértések bizonyítása érdekében van szükség. | A 4iG-től vett traffipaxot 300 millióért az ORFK | A mozgás közbeni mérésre is alkalmas berendezések darabja nettó 7,4 millió forint. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/05/4ig-traffipax-300-millio-orfk | 2022-02-05 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Túlzással sem lehet lelkes adófizetőként emlegetni a "gengszterrapper" G.w.M.-et, azaz Varga Márk Lászlót. A Privátkopó bűnügyi portál bő egy hónapja már elkezdte feszegetni: nincs látható forrása az "előadóművész" luxuséletvitelének, vagyonának. Az azóta eltelt időben a lap munkatársai több, a szórakoztatóipar működésére rálátással rendelkező személlyel folytattak háttérbeszélgetéseket, amelynek során az a kép alakult ki G.w.M.-ről, hogy adóelkerülésben messze kiemelkedik pályatársai közül. A Privátkopó megbízható forrásból úgy értesült, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói már vizsgálják a "gengszterrapper" gyors vagyonosodásának körülményeit.
Ahogy azt a bűnügyi portál korábbi, január elején megjelent cikkében megírta: nincs látható forrása a luxuséletvitelével előszeretettel hivalkodó G.w.M. vagyonának.
https://www.privatkopo.info/WebArticleShow.aspx?AGM=Hirmix&AN=gwmgazdagsag&MN=Hirmix&LN=Hungarian
A "sztár" 2018. január közepén lett egyéni vállalkozó, "előadó-művészet" tevékenységi körrel. A cégbírósági nyilvántartás szerint a vállalkozást egy Budapest IX. kerületi tömbház egyik lakásába jegyeztették be. Ebben az időszakban Varga Márk László nem arathatott túlzottan nagy sikereket az üzleti szférában, ugyanis egyéni vállalkozását mindössze 1 év és 9 hónappal később, 2019. november elején megszüntette.
A 26 éves férfi 2020. június elején, a Youtube-on jelentette be, hogy létrehozott egy kiadói-menedzseri irodát, amelynek neve: G.w.M. Music Production. Azonban a hivatalos cégnyilvántartás szerint ilyen nevű vállalkozás nincs és nem is volt. Sőt, Varga Márk László egyetlen gazdasági társaságban sem rendelkezik tulajdonrésszel. Mi több: soha nem is rendelkezett.
Akkor honnan, miből a vagyon? A 60 milliós S-osztályú Mercedes, a több tízmillió forint értékű Porsche Panamera, a szerelmének 24 millióért vásárolt Porsche Macan, a méregdrága Gucci cuccok, az átlagember számára megfizethetetlen luxusórák, a "tonnányi" arany ékszer...
Azt sem tudja, hány kiló aranya van (fotó: Blikk)
"Mi, romák, imádjuk a szép, csillogó, feltűnő dolgokat, de - az amerikai rapsztárokból inspirálódva - a hip-hop szférához is kötelező kellék a nagy arany fux. Mára lett egy egész gyűjtemény belőle, tele értékes darabokkal. Nem tudom pontosan, mennyi van, mert nem otthon tartom, hanem egy titkos helyen, ahol megfelelő felszereléssel és biztonsági rendszerrel őrzik" - nyilatkozta néhány hónapja a Blikknek "az amerikai rapsztárokból inspirálódott" Varga.
A Privátkopó bűnügyi portál munkatársai az elmúlt hetekben olyan személyekkel folytatattak háttérbeszélgetéseket, akik rálátással rendelkeznek a szórakoztatópiac működésére. Az informátorok elmondták, az iparágban erőteljesen jelen van a számla nélküliség, a zsebbe fizetés. Azonban az adóelkerülésben messze kimagaslik G.w.M., aki fellépési díjainak mintegy háromnegyedét számla nélkül, feketén, adómentesen vágja zsebre. "Amikor nagy ritkán számlát ad, az sem az övé, hanem a cimborái intézik neki, innen-onnan. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ha Márk koncertjének ára 800 ezer forint + utazási költség, akkor 200 ezer forintról ad G.w.M. valakije számlát. De ez nem túl gyakori. A jellemző inkább az, hogy a teljes fellépési díjat feketén nyomják a zsebébe" - magyarázta a portál egyik forrása.
G.w.M. 2022 januárjában azt állította a Blikknek, hogy "a havi 12 millió forintot az év nagy részében megkeresi csupán a saját fellépéseivel". A "gengszterrapper" több pályatársa azt mondta a Privátkopónak, hogy a nyári szezonban ez az összeg "felmegy" havi 25-28 millió forintra is.
"Amennyiben figyelembe vesszük, hogy az utóbbi 2-3 évben nagyon fut Márk szekere, rengeteg rendezvényre hívják, úgy már nem vállalunk nagy kockázatot azzal, ha azt mondjuk: jelentős összeggel károsíthatta meg az államot" - mondta a bűnügyi lapnak egy másik informátor.
G.w.M. fellépéseit Dj. Junior (Kiss József Gábor) és a Pro Up Kft. (Gittinger-Varga Mónika) szervezi. Előbbi a klub-, utóbbi a zenekaros nagykoncerteket. A cégnyilvántartás szerint Kiss József Gábor egyetlen cég, az INTERNET MUSIC Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A társaság 2013-tól semmilyen bevételt nem produkált, tehát nem állíthatott ki számlát sem - elvileg. (Ez az információ egyébként újabb kérdést vet fel: hogyan történik a koncertszervezési-menedzseri jutalékok lekönyvelése, hogyan adózik jövedelme után Kiss József Gábor? - szerk.) Ami a Pro Up Kft.-t illeti: a társaság az elmúlt években 2 és 20 millió forint közötti éves árbevételt ért el, ami azt jelenti, hogy ez a cég sem fedhette le - legalábbis jelentős részben nem - bizonylatokkal G.w.M. évi 100 millió forintot meghaladó koncertbevételét. Az látszik valószínűbbnek, amiről többen is beszéltek a Privátkopónak, hogy az "előadóművész" a fellépési díjainak mintegy 75 százalékát feketén, adóelkerüléssel viszi haza.
Dj. Junior és G.w.M.
Mindazonáltal az is adójogba ütköző, költségvetési csalás bűntett gyanúját felvető cselekmény, ha olyan valaki (gazdasági társaság vagy magánvállalkozó) számlázza le a "gengszterrapper" fellépési díját (vagy annak egy részét), akivel/amellyel G.w.M. semmilyen, munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyban nem áll.
"Jó páros vagyunk"
Van még egy másik bevételi forrás, amelyből Varga Márk László pénzhez juthat. Ez pedig az online tér. A nevére regisztrált G.w.M. Music elnevezésű Youtube-csatorna együttműködő partnere a Believe Digital Music nevet viselő digitális zenei vállalatnak, amelynek központja Franciaországban található. Ezen a globális cégen keresztül érkeznek a G.w.M. Music Youtube-csatornájához köthető pénzek a "gengszterrapper" magyarországi bankszámlájára, amelyek mértéke a klipek megtekintési számának (kattintások) függvénye. A bűnügyi portál információi szerint ez a platform havi 8-9 millió forintot hoz a férfi konyhájára, azonban az így felvett összegek nem tükröződnek Varga Márk László személyi jövedelemadó bevallásaiban. "Amióta ismerem Márkot, ez több mint 10 éve van így, nem terhelte magát olyasmivel, hogy adóbevallás. Ha díjaznák a kiváló adózókat, nagyon-nagyon hátul állna a sorban" - jegyezte meg egy közeli ismerőse.
Ahonnan a Youtube-pénzek Budapestre érkeznek: a Believe Digital Music párizsi központja
Létezik egy másik, az előzőekben említettnél sokkal kevésbé látogatott Youtube-csatorna is, a G.w.M. Music Production, amely azonban - a Believe tájékoztatása szerint - nem G.w.M. nevén van. Annak jelenlegi tulajdonosa Sun Ping Tibor - "művésznevén" Ginoka - barátnője, B. Klaudia. Vagyis a Youtube-pénzek - havi 150 ezer forint körüli összegek - a hölgy számlájára érkezhetnek a Believe cég párizsi központjából. Nem világos, hogy milyen szerződés alapján, és milyen formában (banki utalás vagy készpénz) kerülnek az összegek a "rapperhez". Sun Ping Tibor egyébként G.w.M. unokatestvére. Állítólag közösen "rakták össze" a G.w.M. Music Production-t.
Állítólag tavaly óta párja, Kulcsár Edina számlázgat - hogy mennyit és hogyan, azt majd az adóhivatal feltárja
Úgy tudni, hogy G.w.M. fellépési díjairól újabban (2022 óta) szerelme, Kulcsár Edina egyik vállalkozása állít ki számlákat. Azt, hogy ez mennyire felel meg az adójogszabályoknak, a NAV illetékesei fogják kideríteni.
Ugyanis a Privátkopó bűnügyi portál - megbízható forrásból származó - értesülése szerint az adóhivatal bűnügyi nyomozói a közelmúltban, a G.w.M. vagyonának eredetét firtató cikkek megjelenését követően vizsgálatot rendeltek el annak kiderítésére, hogy a "gengszterrapper" gyors anyagi gyarapodásának körülményei nem alapozzák-e meg bűncselekmény (üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás) elkövetésének gyanúját. | Már az adóhivatal pénzügyi nyomozói vizsgálják G.w.M. gyors vagyongyarapodásának körülményeit | Túlzással sem lehet lelkes adófizetőként emlegetni a „gengszterrapper” G.w.M.-et, azaz Varga Márk Lászlót. A Privátkopó bűnügyi portál bő egy hónapja már elkezdte feszegetni: nincs látható forrása az „előadóművész” luxuséletvitelének, vagyonának. Az azóta eltelt időben a lap munkatársai több, a szórakoztatóipar működésére rálátással rendelkező személlyel folytattak háttérbeszélgetéseket, amelynek során az a kép alakult ki G.w.M.-ről, hogy adóelkerülésben messze kiemelkedik pályatársai közül. A Privátkopó megbízható forrásból úgy értesült, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói már vizsgálják a „gengszterrapper” gyors vagyonosodásának körülményeit. | null | 1 | https://www.privatkopo.info/WebArticleShow.aspx?MN=Hirmix&AGM=Joghalo&AN=gwmnavvizsgalat&LN=Hungarian | 2023-02-14 23:42:02 | true | null | null | Privátkopó |
2021-es idézet következik. Beszélők: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
„Senyei: Most egy Telex-cikknek miért kell a Kúria elnökének odabaszni?
Schadl: Egyébként már eleve. Fölemeled a magad szintjére ezeket a dolgokat!
Senyei: Erről van szó. Két-három levelet kell írni, mert valamikor kell írni, de ez nem volt szerencsés. És mi a faszom az, hogy követelem? Az újságtól követelem, hogy ne írjon híreket?
[…]
Schadl: Szaros Telex-cikkre ne bassza már meg – már bocsánat – a jó ég, hogy a Kúria elnöke reagáljon!”
– hangzik el azon a 2021. június 2-i hangfelvételen, amely most a Telex birtokába jutott. A téma a Kúria elnökének közleménye, amelyben a Telexet a bírói függetlenség elleni támadással vádolja. De nézzük az eseményeket sorrendben!
Megírtuk azt, ami megtörtént
2021. június 1-jén, az előző esti Magyar Közlönyre hivatkozva írtuk meg, hogy bírává nevezte ki Áder János köztársasági elnök Hajas Barnabás jogászt. Ő pedig nem is akárhol kezdhette meg a pályafutását, hanem egyenesen a csúcson, a Kúrián, ahol Varga Zs. András kúriai elnöktől kapott fontos pozíciót.
Felháborodtak a jogászok
A kinevezés természetesen azonnal nagy felháborodást váltott ki a jogászvilágban, a hosszú évek és évtizedek óta a bírói ranglétrán előrejutni igyekvő bírák nem nézték jó szemmel, hogy valaki gyakorlat nélkül azonnal a Kúrián köt ki. Akkor erről a Diétás Magyar Múzsa is posztolt:
A Kúria elnöke szerint ez a bírák elleni újabb támadás
A történtekre, és elsősorban a Telex cikkére reagálva közleményt adott ki Varga Zs. András, a Kúria elnöke, amelyben azt írta:
A Kúria minden bírája az Alaptörvénynek és a törvényeknek megfelelően nyerte el kinevezését és beosztását. Mindnyájan Magyarország törvényes bírái. A bírói tekintély tiszteletben tartása az alkotmányos működés, a jogállam csorbítást nem tűrő alapértéke. A bírák és bíróságok megsértése a bírói függetlenség elleni támadás, ezért nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányosan védett körébe. Akkor sem, ha tendenciózusan összegyűjtött és csoportosított, valótlanságokkal kevert részigazságok próbálják a hitelesség látszatát kelteni.
Törvényesen kinevezett bírótársaim személyét és ezáltal a Kúria megsértését visszautasítom, és ugyanezt elvárom a bírói függetlenség és az alkotmányos rend védelme iránt elkötelezett minden intézménytől és szervezettől.
(A kinevezésről amúgy később az Országos Bírói Tanács mondta azt, hogy törvénytelen volt).
Schadl és Senyei szerint amit leírt a Telex, az abszolút úgy van
Az eset másnapján hívta fel egy egészen más ügyben Senyei György OBH-elnök Schadl Györgyöt, aki akkor még a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke volt. (Az MBVK hivatalos oldalán szereplő információk alapján Schadl még most is a kar elnöke.) A beszélgetés elején egy bírósági állásfoglalásról van szó, amelyet mindkét megszólaló érthetetlennek tart, az ügy részleteit már tavaly feldolgozta a 444, és arra az OBH is reagált.
De.
A teljes beszélgetés most került el a Telexhez, és kiderült, hogy annak második fele sem érdektelen. Ebben ugyanis Senyei és Schadl elég bizalmas stílusban beszélik ki Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét: többszörösen körberöhögik a bíróságok függetlenségéről kiadott, előző napi nyilatkozatát. A beszélgetést többször más témák szakítják meg, de a Hajas Barnabás kinevezéséről, a Telex-cikkről, és az erre kiadott közleményről szóló rész nagyjából így hangzik:
„Senyei: Megjelenik egy cikk. Hát bazdmeg!
Schadl: Ki nem szarja le?
S.: Megjelenik egy cikk, aminek a kétharmada tulajdonképpen igaz. Hát a Barnusnak van bírói gyakorlata?
Sch.: Nincs.
S.: Nincs. A Patyinak van? Nincs. És hogyha ezt valaki leírja, az nem a bíróság megsértése.
[…]
Sch.: Ahelyett, hogy egy kurva szót nem szólt volna.
S.: Mi a faszomnak? Megjelenik egy cikk, leírják, hát bazdmeg, leírják.
Sch.: Amúgy magunk közt: ki nem szarja le?
[…]
S.: Most egy Telex-cikknek miért kell a Kúria elnökének odabaszni?
Sch.: Egyébként már eleve. Fölemeled a magad szintjére ezeket a dolgokat.
S.: Erről van szó. Két-három levelet kell írni, mert valamikor kell írni, de ez nem volt szerencsés. És mi a faszom az, hogy követelem? Az újságtól követelem, hogy ne írjon híreket?
Sch.: Azért mondom, hogy ráadásul nem is volt igaz, vagy valós, amiket így leírogatott a…
S.: Hogy megsértette a bírókat. Tényleg megsértette. Mivel, azzal, hogy azt mondták, kevés?
Sch.: Nem mondott semmi olyat, amivel egyébként megsértette volna.
[…]
S.: Én ezt nem írtam volna meg, mert sokszor a kevesebb a több.
Sch.: Ez így van.
S.: Illetőleg, ha lépten-nyomon minden basztatásra meg baszomtatásra csinálunk egy közleményt, és visszautasítjuk, akkor az utána semmit nem fog érni.
Sch.: A bíróságnak az szerintem nem szerencsés, hagyni, hogy a bulvármédia a maga szintjére lehúzza.
S.: Most a Telexszel elkezdtek veszekedni!
Sch.: Szaros Telex-cikkre ne bassza már meg – már bocsánat – a jó ég, hogy a Kúria elnöke reagáljon.
S.: Visszautasítja. Egy újabb támadást bazdmeg.
[…]
Sch.: Ráadásul semmit nem tudsz csinálni, nem tudsz sajtó-helyreigazítási pert se indítani, mert amit leírtak, az abszolút úgy van.”
A történetnek érdekessége, hogy az OBH elnöke, és a végrehajtás vezetője a Kúria elnökének nyilatkozatát a bíróságok elleni támadásról nevetségesnek tartja. Ez sokat elmond arról, hogy a hasonló intézmények vezetésében úgy általánosságban mennyire veszik komolyan a nyilvánosságban keménykedő vezetőket.
Amikor a beszélgetés első részét a 444 feldolgozta, megkeresték Senyeit, aki azt reagálta:
„Dr. Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével 2021. évben néhány alkalommal beszéltem telefonon. E beszélgetéseknek sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt.”
Most ismét megkerestük az OBH-t, a szervezet elnöksége szerint a nyilatkozatot fenntartják, Senyei Györgyöt pedig Schadl büntetőperében nem hallgatták ki tanúként.
A Schadl–Völner-ügyről az előző napokban több részletet is nyilvánosságra hoztunk a Telexen, ezek:
„Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók mesélnek arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció;
„Aki nem hajlik, az törik” – egy végrehajtó elmondta, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe.
Partnereinktől | Schadl György: Ne bassza már meg a jó ég, hogy egy Telex-cikkre reagáljon a Kúria elnöke! | 2021-es idézet következik. Beszélők: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/03/schadl-gyorgy-senyei-gyorgy-ne-bassza-mar-meg-a-jo-eg | 2023-02-03 10:12:00 | true | null | null | Telex |
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek online aukción kell értékesítenie a taszári repülőteret alkotó, különböző helyrajzi számon bejegyzett ingatlanokat, olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban. Az állami ingatlanok eladásához szükséges intézkedéseket a gazdaságfejlesztési miniszternek kell lebonyolítania február végéig, majd az árverést követő három hónapban az MNV köt szerződést az új tulajdonossal.
Január elején jelentette be a Honvédelmi Minisztérium, hogy megtisztítják az egykori repülőtér területét, a projekt a tervezéssel és az előkészítő munkákkal még 2019-ben kezdődött, majd 2021 közepétől kezdetét vette a szennyezett terület kármentesítése, a munka várhatóan 2023 végén zárul.
Az egykori légi bázis legutóbb akkor került a hírekbe, amikor 2021. december elején kiderült, hogy egy budapesti panellakásba bejelentett, fél évvel korábban alapított cég, az SGF Silu Global Fund Holding Zrt. veheti meg, pályáztatás és versenyeztetés nélkül.
A cég mögött akkor ugyanaz a Németh János és Cseke István állt, akik nem sokkal később megvették az Újpest FC-t, bár a cégadatbázis szerint két héttel a taszári reptér megvételéről szóló hírek után már nem ők voltak az SGF tulajdonosai. | Elárverezteti a kormány a taszári exrepteret | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek online aukción kell értékesítenie a taszári repülőteret alkotó, különböző helyrajzi számon bejegyzett ingatlanokat, olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban. Az állami ingatlanok eladásához szükséges intézkedéseket a gazdaságfejlesztési miniszternek kell lebonyolítania február végéig, majd az árverést követő három hónapban az MNV köt szerződést az új tulajdonossal. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/02/02/taszar-repuloter-legi-bazis-arveres-kormany-magyar-nemzeti-vagyonkezelo | 2023-02-02 10:22:00 | true | null | null | Telex |
„A felvétel tartalmának nyilvánosságra hozatala csak az OBH elnökének hozzájárulásával lehetséges, mely hozzájárulást az OBH elnöke kifejezetten megtagad. A felvétel (leiratának) jogellenes nyilvánosságra hozatala esetén a szükséges és indokolt jogi lépéseket megtesszük”
– írta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki kabinetje, amikor a Senyei György és Schadl György közötti hangfelvétel részleteiről kérdeztük őket. A beszélgetésben az OBH elnöke és a végrehajtói kamara vezetője Varga Zs. András kúriai elnököt röhögik körbe, amiért ő egy közleményben keménykedett a Telexszel.
A történet röviden:
még 2021-ben megírtuk, hogy ítélkezési tapasztalat nélkül nevezték ki kúriai bíróvá Hajas Barnabás korábbi államtitkárt;
az eset felháborodást váltott ki a jogásztársadalomban, mire a Kúria elnöke közleményt adott ki, amelyben „a bírói függetlenség elleni támadásnak” nevezte a Telex cikkét.
Másnap Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke (aki amúgy maga javasolta Hajas kinevezését), felhívta Schadl Györgyöt, a végrehajtói kamara vezetőjét. A beszélgetésben a Telex és a Kúria ügye is szóba kerül, Senyei többek között olyanokat mond, hogy:
Megjelenik egy cikk, aminek a kétharmada tulajdonképpen igaz. Hát a Barnusnak van bírói gyakorlata? Nincs. A Patyinak van? Nincs. És hogyha ezt valaki leírja, az nem a bíróság megsértése. Megjelenik egy cikk, leírják, hát bazdmeg, leírják. És mi a faszom az, hogy követelem? Az újságtól követelem, hogy ne írjon híreket?
– veti fel. Amikor a beszélgetés hangfelvétele eljutott a Telexhez, megkerestük az Országos Bírósági Hivatalt, és kértük, hogy kommentálják azt. Ezt nem tették meg, viszont a fenti idézetnek megfelelően perrel fenyegettek minket abban az esetben, ha nyilvánosságra hozzuk a beszélgetést vagy annak leiratát. Mivel annak a nyilvánossága szerintünk közérdek, az OBH elnök és Schadl György beszélgetését megírtuk.
Az erről szóló cikkünk itt olvasható.
A beszélgetés elején egy bírósági állásfoglalásról van szó, amelyet mindkét megszólaló érthetetlennek tart, az ügy részleteit már tavaly feldolgozta a 444, és arra az OBH is reagált. Amikor a beszélgetés első részét a 444 feldolgozta, megkeresték Senyeit, aki azt reagálta:
„Dr. Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével 2021. évben néhány alkalommal beszéltem telefonon. E beszélgetéseknek sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt.”
A Schadl–Völner-ügyről az előző napokban több részletet is nyilvánosságra hoztunk a Telexen, ezek: | Perrel fenyegette az OBH a Telexet, ha nyilvánosságra hozzuk az elnökük és Schadl beszélgetését | „A felvétel tartalmának nyilvánosságra hozatala csak az OBH elnökének hozzájárulásával lehetséges, mely hozzájárulást az OBH elnöke kifejezetten megtagad. A felvétel (leiratának) jogellenes nyilvánosságra hozatala esetén a szükséges és indokolt jogi lépéseket megtesszük” – írta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki kabinetje, amikor a Senyei György és Schadl György közötti hangfelvétel részleteiről kérdeztük őket. A beszélgetésben az OBH elnöke és a végrehajtói kamara vezetője Varga Zs. András kúriai elnököt röhögik körbe, amiért ő egy közleményben keménykedett a Telexszel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/03/perrel-fenyegeti-az-obh-a-telexet | 2023-02-03 10:28:00 | true | null | null | Telex |
A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a VII. kerületi Hernád utca 52. száma alatti ingatlan felújítását és átalakítását, amibe a török Maarif alapítvány magániskolája költözne be.
A kormany.hu oldalra február 2-án feltöltött dokumentumok szerint: „A beruházás célja a 33379 helyrajzi számú, természetben a 1078 Budapest, Hernád utca 52. szám alatti ingatlan felújítása, átalakítása, amely korábban köznevelési intézmény elhelyezésére szolgált.
A felújított épületben a Maarif Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium 2024 szeptemberében kezdené meg a működését”.
A beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításának célja, hogy a Maarif Hungary Property Kft. tulajdonában levő ingatlan
„felújításával, átalakításával összefüggő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások egyszerűsítése és gyorsítása megvalósuljon”.
A rendeletmódosítást a [email protected] e-mail címre küldött levélben lehet véleményezni február 11-ig.
A Recep Tayyip Erdoğan török elnökhöz közel álló szervezet először 2019-ben nyitott iskolát Budapesten, a IX. kerületi Ifjúmunkás utcában. A Maarif Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium fenntartója a Maarif Hungary Nonprofit Kft., amelynek tulajdonosa – a 24.hu 2019-es cikke szerint - a törökországi Maarif Alapítvány. Az alapítványt 2016-ban hozta létre a török kormány, azóta több iskolát is nyitottak világszerte.
A török külügyminiszter, Mevlüt Çavuşoğlu kedden járt Magyarországon. Orbán Viktor a Karmelitában fogadta a török külügyminisztert, a megbeszélésen Magyarország és Törökország kétoldalú kapcsolatainak további megerősítéséről egyeztek meg. Orbán azt mondta: Magyarország elkötelezett a gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett, és mindent megtesz annak érdekében, hogy sikerüljön elérni a hatmilliárd dolláros magyar–török kereskedelmi forgalmat.
Szijjártó Péter pedig a török külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: A Türk Államok Szervezetének keretein belül működő Bölcsek Tanácsa Nobel-békedíjat adna Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek az orosz-ukrán háborúban játszott sikeres közvetítői szerepéért. | Kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a kormány egy budapesti török magániskola épületének felújítását | A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a VII. kerületi Hernád utca 52. száma alatti ingatlan felújítását és átalakítását, amibe a török Maarif alapítvány magániskolája költözne be. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/03/budapest-7-kerulet-torok-alapitvany-maganiskola-nemzetgazdasagi-szempontbol-kiemelt-jelentosegu-beruhazas | 2023-02-03 10:33:00 | true | null | null | Telex |
Szerdán tett közzé a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy olyan jogszabálytervezetet, amely kivonja a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházásokat a területrendezési terv hatálya alól. A szabályozást a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A tervezet külön kiemeli, hogy a mentesség vonatkozik az elmúlt időkben komoly helyi ellenállást kiváltó projektre: az iváncsai és a debreceni akkumulátorgyár-építésekre.
A módosítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium „egyes beruházásokkal összefüggő hatósági ügyek” néven futó kormányrendeletét érinti, amely az egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ipari parki, illetve víziközmű-beruházásokra vonatkozóan egy általánosan alkalmazandó területrendezési szabályozást vezet be.
A tervezett módosítás a tervezetet ismertető Portfolio cikke szerint újabb lazítást jelent az eleve a hagyományos beruházásoknál megkövetelt kritériumok alóli könnyítéseket biztosító kormányrendelethez képest. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektek esetében például a hatósági eljárást megelőzően a beruházó és az eljáró hatóság és szakhatóságok szemlét illetve egyeztetést tarthatnak. Ezen kívül a módosítással lehetővé válna a soronkívüliség és rövid határidők előírása, ami azt jelentené, hogy a beruházások hatósági vizsgálatára szánt idő is lerövidül.
A kivételezés szükségességét a kormány azzal indokolja, hogy mivel az ipari területeket eleve célszerű elhatárolni a lakott területektől, ezért a lakott területekre vonatkozó területrendezési tervekhez való ragaszkodás ésszerűtlen.
A tervezetet a kormány honlapján „társadalmi egyeztetésre” bocsátotta; az állampolgári véleményeket még 8 napig lehet megosztani a minisztériummal a [email protected] címen.
Debrecen sistereg az akkumulátorgyár tervétől
A kormány tavaly augusztusban jelentette be, hogy Debrecen mellett építi meg második európai akkumulátorgyárát a globális piacvezető kínai CATL. A projektet azonnal nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánították, az állam csak az ipari park áramellátásának fejlesztésére 88 milliárd forintot szán. A beruházással azonban a helyi lakosok ellenállásába ütközött, mivel a felmerült aggályokra a hatóságok eddig nem tudtak megnyugtató válaszokat adni:
Az akkumulátorgyár vízigénye önmagában nagyobb lesz, mint a teljes városé. A környezeti hatástanulmány szerint ez nem probléma, de a civilek szerint a város környékét évek óta egyre nagyobb aszályok sújtják
A gyártás során nagyon sok veszélyes és mérgező anyagot használnak, kérdés, hogy ezekből mennyi kerül ki a környezetbe.
A gyárnak 9000 dolgozóra lesz szüksége, ennyi álláskereső pedig Debrecenben nincsen, főleg, hogy az épülő BMW-gyárba is most vesznek fel 1500 embert. A tervek szerint a környékről és Romániából is felvennének munkásokat.
Sokan tartanak attól is, hogy a kínai CATL nem feltétlenül fog minden jogszabályt tökéletesen betartani.
A közhangulatra jellemző, hogy a január 9-én tartott közmeghallgatáson kifújolták és percekig nem hagyták megszólalni a kínai akkumulátorgyár képviselőjét Debrecenben. Aztán mint beszámoltunk róla, január 20-án ismét hatalmas indulatokat váltott ki a Debrecen mellé tervezett CATL akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélyeztetéséről szóló közmeghallgatás. A fórumon többször hazaárulónak nevezték a főispánt. Szombaton pedig mintegy ezer tiltakozó vonult a beruházás által szintén érintett Mikepércsről Debrecen főterére. Annak ellenére, hogy a tiltakozás alapvetően pártoktól független kezdeményezésként indult, a kormány propagandagépezete azonnal rárepült az ügyre, az ellenzőket kvázi a német kormány aknamunkájának végrehajtóinak beállítva.
Az iváncsai gyárat kiemelték Dunaújváros felügyelete alól | Kivonná a kormány a területrendezési szabályok alól az épülő akkumulátorgyárakat | Szerdán tett közzé a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy olyan jogszabálytervezetet, amely kivonja a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházásokat a területrendezési terv hatálya alól. A szabályozást a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A tervezet külön kiemeli, hogy a mentesség vonatkozik az elmúlt időkben komoly helyi ellenállást kiváltó projektre: az iváncsai és a debreceni akkumulátorgyár-építésekre. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/02/02/teruletrendezes-szabaly-enyhites-kormany-akkumulatorgyar-ivancsa-debrecen | 2023-02-02 10:44:00 | true | null | null | Telex |
Vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonos, valamint ügyvédje ellen. A gyanú szerint a vállalkozó két év alatt 7,4 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót – közölte a hatóság hétfőn az MTI-vel.
A több élelmiszer-áruház és egy hajdúszoboszlói négycsillagos wellnesshotel tulajdonosa 2017-ben és 2018-ban 7,4 milliárd forint osztalékot vett fel több gazdasági társaságtól. Ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedési engedélyt, hivatalos lakcímet, valamint arab és ciprusi fedővállalkozások alapításában is közreműködött, hogy elkerülje az 1,1 milliárd forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon.
A nyomozás kiderítette, hogy a vállalkozó külföldi életvitele csak álca, valójában itthon él, Magyarországról irányítja üzleteit. A vizsgálat szerint a nyolcszáz munkavállalót foglalkoztató milliárdos üzletember dolgozóinak fizetését 2014 és 2018 között számos esetben „feketén” egészítette ki, hogy így csökkentse a fizetendő közterheket, ebben pedig a közvetlen irányítása alatt álló cégcsoport ügyvezetői is részt vettek.
A pénzmosással és költségvetési csalással gyanúsított vállalkozót balatoni villájában fogták el két éve a NAV nyomozói. A költségvetést ért kár ingatlanok zárolásával és önkéntes befizetéssel teljes egészében megtérült. | 7,4 milliárdos osztalék után nem fizetett adót egy milliárdos kelet-magyarországi üzletember | Vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonos, valamint ügyvédje ellen. A gyanú szerint a vállalkozó két év alatt 7,4 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót – közölte a hatóság hétfőn az MTI-vel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/06/nav-hajduszoboszlo-szalloda-tulajdonos-adoelkerules-egyesult-arab-emirsegek-vademelesi-javaslat | 2023-02-06 10:53:00 | true | null | null | Telex |
A Magyar Orvosi Kamarát is megdöbbentette, hogy néhány kolléga anyagi vagy egyéb érdekből hamis oltási igazolványokat és hamis teszteredményeket állít ki.
A Magyar Tenisz Szövetség eközben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést az ügyben, elküldték a válogatott csapatok szervezési feladataiért felelőst, és a sportigazgatót is felfüggesztették. | Üzemszerűen állított ki fiktív PCR-teszteket a Magyar Tenisz Szövetség keretorvosa | Üzemszerűen állított ki fiktív PCR-teszteket a teniszezők és a stábtagok számára egy, a Magyar Tenisz Szövetségnél dolgozó keretorvos. Az utánpótláskorú játékosoktól kezdve egészen a novemberi férfi Davis-kupa-csapatig hamisított a teniszezők és stábtagok számára. | null | 1 | https://rtl.hu/fokusz/2022/02/04/fiktiv-pcr-teszt-magyar-tenisz-szovetseg-keretorvos | 2022-02-04 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Január 24-én Keszthelyi Erik 51 százalékos és Mészáros Lőrinc 49 százalékos tulajdonosi részvételével Felcsúton létrejött a Magyar Biztosítóholding Zrt. – derül ki az Opten cégadatbázisából. A furcsa tulajdonhányadok oka, hogy a közvetlen tulajdonos a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt., és itt ilyen arányban tulajdonosok a felek. Annak szinte biztosan valamilyen jogi oka lehet, hogy Mészáros csak kisebbségi tulajdonos (versenyjogi, konszolidálási okra tippelnénk).
A cég indulótőkéje mindössze 5 millió forint, és hivatalosan egyelőre semmit nem lehet tudni a céljairól. Ám mivel nemrégiben alaposan körbeszondáztuk a piacot, és a szakma már akkor arról beszélt, hogy „ez érkezik”, megkockáztathatjuk, hogy az iparági szereplők meglátásai alapján egy kicsit értelmezzük a célokat.
Teljes átalakulás
A Magyar Bankholding lehet arra példa, hogy amikor az állam és a jobboldalhoz közeli üzletemberek bankjai elkezdenek együttműködni, akkor szívesen összetolják az érdekeltségeiket, hogy így előbb a hazai, később a nemzetközi piac felé is kacsintgathassanak. A bankholdingnál annyiban erősebb a rajthelyzet, hogy rögtön körvonalazódik egy, a magyar piacon második számú bank, de az távolabbinak tűnik, hogy ez az egység külföldre is kilépjen.
A biztosítói holdingnak, ha majd ennek a ma még kicsike entitásnak lesz lehetősége az érdekeltségeket integrálni, rosszabb a hazai indulóhelyzete, mert ha a mindenféle állami és NER-es egységeket összetolják (gondolhatunk a Magyar Posta biztosítóira, a Waberer’sre, a CIG-re, illetve az egyelőre csak kisebbségi pakettel birtokolt Unionra és Aegonra, utóbbi új neve Alfa), akkor sem lesz kimagasló a részesedés. Ugyanakkor a piacon az is hírlik, hogy az állam vagy ez a magánkör további nagy dobásra készül.
Irány a Balkán
Orbán Viktor környezetében be van most csípődve a balkáni terjeszkedés. Nemrég a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs értekezett arról, hogy a kormányfőnek milyen fontos az OTP, a Mol és a 4iG külföldi terjeszkedése. Orbán Viktor zárt körben elhangzott stratégiája alapján a politikai igazgató azt írta, a legnagyobb kihívás a következő tíz évben az, hogy:
Magyarországnak sikerüljön kitörnie a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el.
Ezt pedig a fent említett cégek és a magyar befolyás erősödése hozhatja el a miniszterelnök szerint. Ezek a cégek valóban erősek a térségben, a teljesség igénye nélkül az OTP a szlovén, a Mol a horvát, a 4iG az albán piacon konkrétan már éllovas a maga területén.
Állítólag maga Mészáros Lőrinc sem szeretne lemaradni, azt, hogy a horvát turisztikai ipar luxusrészébe befektetne, nemrég maga jelentette be, ám azt, hogy a Magyar Bankholding vagy főleg a Magyar Biztosítóholding mikor indulhat el a térség országai felé, nehezebb megítélni. Ennek ellenére állítólag van ilyen terv, és sokkal nagyobb esélyt adnánk annak, hogy ezt egy regionálisan is aktív szereplő megvásárlásával teszi, mint hogy a nulláról építkezne külföldi piacokon.
Jöjjön a vadászat!
Korábbi cikkünkben utaltunk rá, hogy
az állam és a vele kooperáló NER pontosan tudja, hogy a biztosítóknál nem tart ugyanott, mint a bankoknál, éppen ezért még keres olyan szereplőket, amelyeket átvehetne;
a VIG, amely az Union és az Aegon (Alfa) biztosítóban is a magyar állam tulajdonostársa, mintha nem akarná átengedni a többséget az államnak;
a Magyar Posta majd lehet valamifajta bázis, de önmagában akkor is kevés, ha a posták remek értékesítési csatornát jelentenek. Képzeljük el, ha ehhez a Magyar Bankholding hálózata is párosulna, az már olyan hálózat, ami komoly versenyelőnyt jelentene.
Cikkünkben azt is valószínűsítettük, hogy a tőzsdén jegyzett CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., amelynek a fő tulajdonosa szintén a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft., vagyis Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik cége, inkább lenne nyitott egy ilyen holdingos összevonásra. Míg a Waberer’s-csoport biztosítója, amelyben Tiborcz István, Jellinek Dániel és Wáberer György a vezető tulajdonosok, egyelőre kevésbé tűnik aktívnak, vélhetően ezért sem szerepel a holding alapját képező zrt.-ben. | Mészáros Lőrincék megalapították a Magyar Biztosítóholdingot | Egyre több az állami, illetve a NER-es biztosító, ám az új bejegyzésű, mindössze 5 millió forintos alaptőkéjű holding korántsem csak azért indulhat el, hogy ezeket összefogja. A minta mindenesetre a Magyar Bankholding. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/02/07/magyar-biztositoholding-alakult-meg-a-bankholdingnal-is-nagyobbak-a-celok | 2023-02-07 11:27:00 | true | null | null | Telex |
Rendszeresen kritizálja az Európai Uniót Hörcsik Richárd, cége tavaly mégis újabb 69 millió forint uniós támogatást kapott. A fideszes képviselő és családtagjainak érdekeltségei már több százmillió forint uniós pénzt nyertek. Hadházy Ákos független képviselő szerint ez képmutatás. Ahogy a közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet szerint az egész vagyonnyilatkozati rendszer is az. Bánki Erik például több cégét is kifelejtette a nyilatkozatából. A fideszes képviselő azt írta a Híradónak, haladéktalanul korrigálja azt. | 69 millió uniós támogatást kapott az EU-t rendszeresen kritizáló Hörcsik Richárd | A fideszes képviselő és családtagjainak érdekeltségei már több százmillió forint uniós pénzt nyertek. Hadházy Ákos független képviselő szerint ez képmutatás. Ahogy a közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet szerint az egész vagyonnyilatkozati rendszer is az. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/04/69-millio-unios-tamogatas-kritika-horcsik-richard | 2022-02-04 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Csütörtök délelőtt hirdetett ítéletet a Fővárosi Törvényszék Vizoviczki László és 21 társa vesztegetési ügyében. Azaz nem mindegyikükében, Vizoviczkit hét másik vádlottal együtt már 2020-ban elítélték, ők ugyanis beismerték bűnösségüket. Vizoviczki 7 és fél év börtönt kapott, társaira szabadságvesztést, vagyonelkobzást, pénzbüntetést és ezek kombinációit szabták ki.
A folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés, minősített adatokkal való visszaélés és más bűncselekmények miatt indított eljárásnak azonban ezzel nem lett vége, az csak most derült ki, hogy mi lesz a – bűnösségét többnyire tagadó – másik 13 vádlott sorsa.
Köztük vannak azok a magas rangú rendőri vezetők, akik a vád szerint többször kenőpénzt fogadtak el Vizoviczki embereiről azért, hogy az ő szórakozóhelyeit békén hagyják, a rivális éttermeket, diszkókat és bárokat viszont próbálják meg ellehetetleníteni.
K. Attila korábbi rendőr őrnagyot, a BRFK korábbi felderítő nyomozóját, az ügy másodrendű vádlottját egyebek mellett vesztegetésben, befolyással üzérkedésben, személyes adattal való visszaélésben találta bűnösnek a bíróság, ezért 9 év fegyházra, 10 év közügyektől eltiltásra és 110 millió forint vagyonelkobzásra ítélte úgy, hogy nem bocsátható szabadlábra, de az előzetesben töltött időt beleszámítják a büntetésbe.
H. Lajos korábbi rendőr alezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetője 11 év fegyházat kapott, valamint szintén 10 éves közügyektől való eltiltást és több mint 63 millió forintos vagyonelkobzást.
G. Imre volt rendőr alezredes, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztályának egykori vezetője szintén 11 év fegyházat, 10 év eltiltást és 63 milliós vagyonelkobzást kapott, és sem ő, sem H. nem szabadulhat előzetesen.
K. Tamás korábbi alezredest, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét 10 év fegyházra, 10 év eltiltásra és több mint 6 milliós vagyonelkobzásra ítélték.
O. Péter exfőhadnagy, a BRFK volt őr- és járőrszolgálati alosztályvezetője 6 év fegyházat és 6 év eltiltást kapott.
„Azok a bűncselekmények, amelyekért az elsőrendű vádlott egyenként 1–5 év büntetésre volt ítélhető, az ő esetükben 5–15 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet sújtani, vagyis akár háromszor annyit is kaphatnak, mint Vizoviczki” – mondta korábban a Magyar Nemzetnek Fejes Erik katonai ügyész, indokolva, miért kaphattak végül valóban többet a bűnösségüket mindvégig tagadó rendőri vezetők nagyobb büntetést, mint az elsőrendű vádlott.
Az eljárás több mint egy évtizede húzódik, Vizoviczkit és társait 2012. május 31-én vették őrizetbe, 2014 nyarán emelt vádat az ügyészség, 2015 januárjában indult a tárgyalás, de 87 tárgyalási nap után megbetegedett a bírói tanács vezetője, ezért újra kellett kezdeni az eljárást, ami így összesen 250 tárgyalási napon át zajlott. Ebből több mint 100 nap ment el a 300 tanú meghallgatásával és vallomásaik felolvasásával. A peranyag 66 ezer oldalasra hízott, ennek része a vádlottak lehallgatott telefonbeszélgetéseinek leirata is, az ügyben keletkezett továbbá mintegy 210 órányi hang- és képfelvétel.
Hogy ezeken pontosan mi található, azt nem tudni, a tárgyalásról ugyanis kizárták a nyilvánosságot, a sajtót csütörtökön is csak az ítélet úgynevezett rendelkező részének kihirdetésére engedték be, azaz amikor a bíró elmondta, konkrétan ki, milyen büntetést kap.
A budapesti éjszaka ura
Vizoviczki László a rendszerváltás idején nyitotta első nightclubját, a Red Palace-t a pesterzsébeti Világosság mozi épületében, aztán gyorsan jutott egyre feljebb, 1992-ben már az V. kerületi Október 6. utcában terjeszkedett, itt lett az övé a következő 20 év emblematikus budapesti szórakozóhelye, a Dolce Vita. A 90-es években mai szemmel nézve elképesztően liberális légkörben működtek itthon a szexuális szolgáltatók. A nightclubokat és a prostituáltakat is alig érintette állami szabályozás, a szabados légkör miatt pedig egész Európából ide jöttek az olcsó szexre és erotikára vágyó turisták. A Playboy 1997-ben még dokumentumfilmet is forgatott jelenségről, az Erotic Undergroundban maga Vizoviczki is nyilatkozik.
Vizoviczki befolyása évről évre tovább nőtt, és pénzből is egyre több állt a rendelkezésére, sorra nyitotta az éttermeket, bárokat és nightclubokat az V. kerületben, mindezt úgy, hogy a hozzá köthető cégek ingatlanbérleti-díjban és vételárakban is jelentős kedvezményeket kaptak az V. kerület aktuális vezetésétől. A legtöbbet a fideszes Karsai Károly vezette önkormányzattól 1994 és 2002 között, de az önkormányzat az MSZP-s Steiner Pál, majd Rogán Antal polgármestersége idején is értékesített bérlői kedvezménnyel ingatlanokat a Vizoviczki-birodalom cégeinek, és a bérleményekért is kevesebbet kért az aktuális piaci árnál.
Mindezt úgy, hogy legalább 2000 óta nyilvánvaló volt, hogy Vizoviczkivel nincs minden rendben. Neve felmerült az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság előtt, de maga az V. kerületi önkormányzat is tárgyalt az belvárosi éttermek, bárok túlszámlázásairól és a vendégek panaszairól. Ekkoriban több külföldi nagykövetség is tiltólistára tett egy rakás belvárosi vendéglátóhelyet, mert a személyzet átverte a külföldi turistákat. Ezeken a listákon túlnyomórészt Vizoviczki belvárosi érdekeltségei szerepeltek, a téma ezért még egy parlamenti felszólalásban is előjött.
Az ezredforduló idején üzletfelei és alkalmazottai szerint Vizoviczki már kérkedett is azzal, hogy a Belvárosban csak az nyithat szórakozóhelyet, akinek ő engedi. Ekkoriban került összetűzésbe a Galamb utcai Tropical nightclubot üzemeltető Surnyák Mihállyal, aki egy videót is készített arról, ahogy Vizoviczki és fegyveres kidobói a Váci utcát járják. Vizoviczki úgy akarta ellehetetleníteni a Tropicalt, hogy kivezényelte a bárjaiban dolgozó lányokat és kidobókat a Galamb utca sarkaira, és nem engedte a járókelőknek, hogy beforduljanak a klub felé. Surnyák felvételén látszanak az V. kerületi rendőrjárőrök is, akik – hiába volt nyilvánvaló a helyzet –, nem tettek semmit.
„Azért jöttél, hogy elfoglald az utcát, hogy elvedd mindenkinek az üzletét. Azért vagy itt, azért vannak itt a rendőreid, baszd meg”
– kiabálja a felvételen Surnyák, mire Vizoviczki nyugodtan csak ennyit mond:
„Az az igazság, hogy bolondokkal senki nem foglalkozik.”
A Vizoviczki ellen indult eljárások peranyaga szerint Surnyák megpróbált az V. kerületi rendőrökhöz fordulni. Elmondta, hogy Vizoviczki testőrei fegyverrel vonultak fel ellene, de ennek sem lett következménye. A viszály végül odáig fajult, hogy ismeretlenek felrobbantották Surnyák élettársának autóját. Surnyák persze Vizoviczkit vádolta, utóbbi szerint viszont maga Surnyák repítette a levegőbe a kocsit, hogy ráterelje a gyanút.
Annyi biztos, hogy Vizoviczki ellen indult ugyan eljárás, de ekkor sem büntették meg. Sőt, a vallomások szerint a vállalkozó több millió forintot adott át egy magas rangú rendőrnek, hogy biztosan elővegyék Surnyákot a robbantás miatt. Neki később felelnie is kellett a dologért.
A 2000-es években aztán beindultak Vizoviczki diszkói a Hajógyári-szigeten, a vállalkozó hatalma pedig még nagyobbra nőtt. Az ellene felhozott vádak szerint annyi rendőri vezetőt és más hatósági személyt vesztegetett meg, hogy szinte tényleg lehetetlen volt az ő akarata ellenére szórakozóhelyet nyitni Budapesten. Üzletfelei szerint, aki mégis Vizoviczki ellen ment, azt ő hatósági kapcsolatait használva rövid úton tönkretette.
„Azt hiszik, hogy nem tudom, ki küldte magukat?”
Az ügyben született vallomások alapján, és Vizoviczki – a 444 róla szóló cikksorozatában nyilatkozó – korábbi üzletfelei szerint a vállalkozó sikerének alapja az volt, hogy kezdetektől fogva különösen jó viszonyt ápolt a rendőrökkel. Cégcsoportjában külön ember felelt a hatósági kapcsolatok kiépítéséért és ápolásáért, méghozzá az a V. István, aki lényegében a Vizoviczki ellen zajló eljárás koronatanúja lett.
V. cselgáncsozó volt, a ‘90-es években portásként kezdett Vizoviczkinél dolgozni, de hamar vezető beosztásba került a birodalom biztonsági cégénél, a Bervaszolg Kft.-nél. Ismerősei szerint V. egyszerű és közvetlen ember, de remekül épít kapcsolatokat. Azt nem tudni, voltak-e rendőri kapcsolatai azelőtt, hogy megismerte volna Vizoviczkit, de ha nem voltak, az éjszakai szórakozóhelyeken a ’90-es években akkor is könnyedén szerezhetett, ebben az időben ugyanis rengeteg alulfizetett budapesti rendőr próbálta biztonsági őrként vagy kidobóként kiegészíteni a jövedelmét. A diszkó- és nightclub-tulajdonosok örültek, ha rendőr dolgozott náluk másodállásban, hiszen így sokkal könnyebben el lehetett simítani azokat a problémákat, amik miatt szolgálatos járőrt kellett kihívni.
V. István és a rendőrök kapcsolata azonban korántsem volt egyoldalú, V. nem csupán kenőpénzeket adott át, hanem információkat is, persze elsősorban Vizoviczki ellenlábasairól. Ezzel egybevág, hogy az eljárás egyik rendőr vádlottja, K. Attila vallomásában azt mondta, V. István 2000-től az ő titkos kapcsolata volt, neki jelentett Ravasz fedőnéven. K. szerint mindezt igazolja is egy, a munkahelyén lefoglalt, Ravasz feliratú mappa tartalma, de erről csak akkor beszélhet, ha feloldják az anyag titkosítását.
V. egyébként Vizoviczkinek is beszélt arról, hogy ő a rendőrség munkáját segíti. Vizoviczki így foglalta ezt össze a vallomásában:
A Vizoviczki és társai ellen indított eljárásban az ügyészség lehallgatott telefonbeszélgetéseket és videófelvételeket is bemutatott, amik azt bizonyították, hogy V. István kenőpénzt adott át rendőröknek. V. az eljárás legelejétől azt vallotta, hogy ezeket a pénzeket főnöke megbízására adta át. Vizoviczki nem tagadta, hogy havonta több millió forintot küldött a rendőröknek V.-n keresztül, de
szerinte nem ő vesztegette a rendőröket, hanem azok zsarolták őt azzal, hogy ha nem fizet, bezáratják a helyeit.
Vizoviczki később finomított a vallomásán, azt mondta, azért volt védhető a megkent rendőrök felhasználása a konkurencia ellen, mert a kétezres években olyan nemtelen támadások érték őt és az érdekeltségeit, hogy csak így tudta megakadályozni a cégcsoport ellehetetlenítését. Akárhogy is, V. István annyira összebarátkozott egy rakás rendőrrel, hogy vallomások szerint
az V. kerületiek még azt is megengedték neki, hogy rendőrautóval gyorsuljon a Belvárosban.
Annak ellenére, hogy az V. kerületi kapitányságról összesen 61 rendőr keveredett gyanúba, hogy megkenték Vizoviczki emberei, csakhogy 2015-ben mindannyiuk ügyében lezárták a nyomozást, mert a rendőrség szerint nem lehetett bebizonyítani a vesztegetést vagy elévült az ügy.
Vizoviczki befolyása a 2000-es években azonban már bőven túlmutatott kerületi kapitányságokon. Ebben az évtizedben több olyan diszkót is megszerzett, amiket az eredeti tulajdonosok nem akartak eladni neki, de hatósági ellenőrzésekkel ellehetetlenítette a működést. Erről több szórakozóhely-tulajdonos is vallott, a HOME nevű diszkó vezetői például ellenálltak Vizoviczkinek, és nagy bulikat akartak szervezni, 2004-ben például elhívták Budapestre Nick Warrent, a dj fellépéséből azonban semmi nem lett, és Vizoviczki vallomásában be is ismerte, hogy ezt ő intézte el:
A Nyugati-pályaudvar épületében működő Vizoviczki-diszkó vetélytársának számító Eiffel téri Mix klub tulajdonosa pedig így emlékezett vissza szórakozóhelyének megnyitójára:
Volt diszkó, ahol a rendőrök azzal az ürüggyel jelentek meg, hogy keresnek valakit, volt, ahol a tűzoltók érkeztek meg a buli közepén a tűzvédelmi rendszert ellenőrizni. A helyek szempontjából mindegy volt, miért jönnek, ha fel kellett kapcsolni miattuk a villanyt és leállítani a zenét, onnantól a bulinak vége volt, a várható bevétel elúszott.
Közben több vallomás szerint Vizoviczki helyeit többnyire békén hagyták a hatóságok, a szigetre szinte be sem tették a lábukat, ha pedig bombariadó volt, Vizoviczkinek akkor sem kellett az összes szórakozóhelyet kiürítenie.
A mellényúlás
A nyomozati anyagok szerint Vizoviczki vesztét is az okozta, hogy rendőri kapcsolatai miatt túlságosan elbízta magát. Pintér Sándor, a 2010-ben hivatalba lépő belügyminiszter 2011-ben megbízta régi emberét, Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornokot azzal, hogy folytasson titkos nyomozást Portik Tamás ellen. Portikot azóta szinte minden jelentősebb magyar maffialeszámolással kapcsolatba hozták, akkor viszont még szabadlábon volt.
Horváth meg is kezdte az információgyűjtést. Beszélt az akkor börtönben ülő conti-caros keresztapával, a kecskeméti maffiaperben elítélt Radnai Lászlóval, aki vallomásában nemcsak Portik, hanem Vizoviczki zűrös ügyeire is kitért, összekapcsolva a két embert, erősítve a magyar alvilágban elterjedt értesülést, miszerint Vizoviczki sokáig együtt mozgott Portikkal.
Nem tudni biztosan, de Horváth valószínűleg Vizoviczkit is rá akarta venni arra, hogy Portik ellen valljon, ezért 2012 januárjában találkozott vele a Mammut II-ben lévő Bacardi Barban, ami egyébként Vizoviczki érdekeltsége volt. Vizoviczki azonban nem akart Portik ellen vallani, helyette nekiesett Horváthnak, meg akarta tudni, valóban nyomoz-e ellene a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Hogy jólértesültségét bizonyítsa, még Radnai vallomását is emlegette, amin a Nemzeti Védelmi Szolgálat pecsétje szerepelt.
Ezzel azonban elszámította magát, Radnai vallomása ugyanis szigorúan titkos dokumentum volt, az emlegetésével pedig Vizoviczki akaratlanul is elárulta, hogy beépített emberei vannak a rendőrség magas szintjein, akik kihozták neki a vallomást. A mostani ügyben megvádolt rendőrök később beszéltek is arról, mennyi kárt okozott Vizoviczki a vallomás emlegetésével.
Horváth áttekintette, kik ismerték Radnai vallomását, és hamar rájött, hogy Vizoviczki emberei a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vezetői között lehetnek, és nem is tévedett. Megindult Vizoviczki és kapcsolatainak megfigyelése, az itt szerzett információk is a tárgyalás peranyagát képezik.
A végzetes Vizoviczki-Horváth-találkozó után alig 5 hónappal, 2012. május 31-én, csütörtökön fordultak be a TEK csapatszállítói a Hajógyári-szigetre, és vitték el Vizoviczki Lászlót, valamint cégcsoportjának néhány vezetőjét.
A nyomozók nem sokkal később a cégcsoport többi ingatlanját is megszállták, és lefoglalták a gazdálkodással kapcsolatos dokumentumokat, ezek áttekintése után pedig bevételeltitkolás és adócsalás miatt is vádat emeltek Vizoviczki és több beosztottja ellen – ez az eljárás a vesztegetési ügytől elkülönítve zajlott, és 2018-ban jogerősen 7 év fegyházbüntetésre és 330 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték benne a vállalkozót. Ezzel és a vesztegetési ügyben kapott büntetéssel együtt Vizoviczkinek összesen 14 és fél évet kellene rács mögött töltenie, de ennél várhatóan kevesebbet fog, hiszen a 2012-es letartóztatása óta eltelt idő jelentős részében előzetesben volt.
Játék az ügyészséggel
2012 óta Vizoviczki többször kérte a hatóságokat, engedjék ki az előzetesből, ezért cserébe egy év tagadás után részletes beismerő vallomást tett, és terhelő információkat adott át az ügyészségnek baloldali politikusokról. Ezután egyébként haza is engedték házi őrizetbe. 2013 nyarán is házi őrizetben volt, amikor egy korábbi embere, Horváth Sándor vezetésével megpróbálták újra kinyitni a Hajógyári-sziget szórakozóhelyeit, de a projektet nem tudták sikerre vinni, Horváth ugyanis váratlanul meghalt.
Vizoviczki 2013 szeptemberében újabb alkut ajánlott, azt írta, segít lebuktatni a 2002 és 2010 között Budapestet uraló baloldali maffiát, de finoman fenyegetőzött is azzal, hogy ha nem engedik el, akkor a 2010 utáni kapcsolatairól is beszélni kezd, és akkor kő kövön nem marad.
Az ügyészség végül nem élt az ajánlattal, sőt, 2014 tavaszát újra elrendelték Vizoviczki előzetes letartóztatását, mert felmerült a gyanú, hogy befolyásolja a tanúkat. 2015 márciusában ismét házi őrizetet kapott, de áprilisban visszament előzetesbe, aztán végül vallott Portik ellen.
2016 nyarán Portik Tamás Juhász Péter és Rogán Antal perében előállt azzal, hogy vitt az akkor még belvárosi polgármester Rogánnak 10 millió forint kenőpénzt. Ugyanebben az időben Vizoviczki egyik korábbi alkalmazottja arról beszélt az N1 tévének, hogy tudomása szerint a főnöke szintén vitt kenőpénzt Rogán Antalnak, amikor az az V. kerületi polgármestere volt. Rogán egyébként ezt az alkalmazottat beperelte rágalmazásért, de egyik előkészítő ülésre sem ment el, majd a tárgyalás kezdete előtt inkább visszavonta a feljelentést, mert hirtelen rájött, hogy ő egy miniszter, és emiatt nem érne rá bíróságra járni.
Egy hónappal később, 2016 júliusában a bíróság úgy döntött, Vizoviczki ismét hazamehet, ha leteszi a magyar történelem addigi legnagyobb óvadékát, 250 millió forintot, és hogy, hogy nem, le is tette, pedig a vagyonát korábban zárolták a hatóságok. Miután pedig hazament, rögtön közleményt adott ki a Fidesz-közeli Pesti Srácokon, amiben mosdatta Rogán Antalt. Azt írta:
2017-ben Vizoviczki a Magyar Nemzetnek is adott interjút, amiben többek közt azt mondta: „Én bűnözőket még a tévében sem nézek. Bárhogy is állítanak be, én egy vallásos ember vagyok.
Ha egy durvább krimit látok a tévében, elkapcsolok.”
Vizoviczki és a Fidesz
A Vizoviczki elleni eljárást végig áthatotta a gyanú, hogy a vállalkozónak esetleg komolyabb fideszes kapcsolatai lehetnek annál, mint amit bevall. Bár Rogán Antal végig kategorikusan tagadta, hogy ismerte volna Vizoviczkit, ha ez tényleg igaz, akkor Rogán elég elvarázsolt polgármester lehetett, hiszen nem tudta, ki a legnagyobb vendéglátós a kerületében, nem tudta, hogy Vizoviczki behálózta a jegyzőjét, nem tudta, hogy Vizoviczkiéknek több embere is van az általa vezetett önkormányzatban, és nem tudta, hogy az önkormányzata által felbérelt könyvvizsgáló annyira jóban van Vizoviczkiékkel, hogy a vállalkozó letartóztatása után segített volna Liechtensteinbe menekíteni a megmaradt vagyon egy részét Vizoviczki élettársának (ez a könyvvizsgáló, Szebellédi István azóta öngyilkos lett). Annyi biztos, hogy Rogán és Vizoviczki esetleges kapcsolatát az ügyészség sem firtatta különösen a nyomozás során. | Vizoviczkinál is súlyosabb büntetést kaptak az általa megvesztegetett főrendőrök | Csütörtök délelőtt hirdetett ítéletet a Fővárosi Törvényszék Vizoviczki László és 21 társa vesztegetési ügyében. Azaz nem mindegyikükében, Vizoviczkit hét másik vádlottal együtt már 2020-ban elítélték, ők ugyanis beismerték bűnösségüket. Vizoviczki 7 és fél év börtönt kapott, társaira szabadságvesztést, vagyonelkobzást, pénzbüntetést és ezek kombinációit szabták ki. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/09/vizoviczki-laszlo-itelet-vesztegetes | 2023-02-09 11:45:00 | true | null | null | Telex |
Egy évtizeddel ezelőtti uniós támogatások jogosulatlan igénybevételével kapcsolatos háromszázmillió forintos költségvetési csalás ügyében emelt vádat a Fővárosi Főügyészség – írja az MTI.
A vádirat szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011–2012-ben több olyan, nagyrészt uniós forrásokból megvalósuló pályázati felhívást tett közzé, amelyek célja a hátrányos helyzetű térségekben történő gazdaságfejlesztés és munkalehetőség-teremtés támogatása volt.
Ekkor egy informatikai szolgáltatásokat nyújtó cég képviselője három pályázatot is benyújtott, amelyekkel összesen 324 millió forint támogatást nyert el úgy, hogy társai segítségével több ponton szándékosan és leplezett módon megsértette a kiírási feltételeket.
Így például a ténylegesen budapesti megvalósulási helyszín helyett egy vidékit jelölt meg, és előfordult, hogy a helyzet leplezésére egyik társa közreműködésével vidékre utaztatta a munkavállalókat, továbbá olyan alkalmazottakra is elszámolt támogatást, akik nem is dolgoztak a projekteken.
Emellett közbeiktatott cégekkel szerződéses láncokat alakítottak ki a vádlottak azért, hogy elfedjék a tényleges üzleti kapcsolatokat, illetve a projektek megvalósításához szükséges informatikai fejlesztések árát indokolatlanul növeljék, hogy így több támogatást igényelhessenek. Nemcsak a pályázatnál csaltak: hanem a vádlottak némelyike fiktív számlákkal áfát is csökkentett.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben 11 személy ellen emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és más bűncselekmények miatt, továbbá indítványozta végrehajtandó, illetve felfüggesztett börtönbüntetések, pénzbüntetések, cégvezetéstől eltiltások és vagyonelkobzások kiszabását. | Még vidékre is utaztattak embereket, hogy elfedjék a költségvetési csalást | Egy évtizeddel ezelőtti uniós támogatások jogosulatlan igénybevételével kapcsolatos háromszázmillió forintos költségvetési csalás ügyében emelt vádat a Fővárosi Főügyészség – írja az MTI. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/02/09/unios-tamogatas-koltsegvetesi-csalas | 2023-02-09 11:53:00 | true | null | null | Telex |
Érdemben is elkezdődött az első közvádas eljárás szerda reggel a Pécsi Járásbíróságon, ami a 2019-es önkormányzati választás után, az ellenzéki városvezetés által elindított nagyszabású átvilágítások és feljelentések következménye. A vád szerint a pécsi önkormányzati tulajdonú Zsolnay Örökségkezelő egyik volt gazdasági igazgatója valótlan tartalmú számlákat igazolt le a másodrendű vádlott részére.
Az ügyészség szerint a számlákat a másodrendű vádlott egy olyan tevékenység ellenében – „szakmai felügyeleti díj” – állította ki, amelyet a porcelántárgyakat árusító Zsolnay-shopnál valójában nem végzett el. A tevékenységért a Zsolnay Örökségkezelő a porcelánárusításért járó bizományosi díj 94 százalékát fizette ki 17 hónapon keresztül a másodrendű vádlottnak, így
az ügyészség szerint nettó 13,7 millió forinttal rövidítették meg az önkormányzati céget.
Az elsőrendű vádlott nemcsak vallomást tett, de kérdésekre is válaszolt: több mint három órán át. Álláspontja szerint a Zsolnay-shop ügye nem választható el más, a Zsolnay Kulturális Negyed és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra közötti terhelt viszonytól és a tulajdonosi, alapítói jogokat gyakorló fideszes városvezetés elvárásaitól, utasításaitól.
A vádlott azt is nehezményezte, hogy a cégvezetés részéről neki egyedül kell felelni a bíróság előtt. Több esetben hivatkozott Vincze Balázsra, a ZSÖK bizalomvesztés miatt menesztett (és egy másik, pótmaganvádas eljárásban érintett) korábbi ügyvezetőjére és Őri László, egykori fideszes alpolgármesterre is.
A vádlott elmondása szerint egy bonyolult problémahalmaz kezelésére született 2018-ban az a megoldás, hogy egy újonnan kialakított információs és jegyértékesítési ponton, bizományos rendszerben a Zsolnay Manufaktúra termékeit is árulhassák. Ez Páva Zsolt egykori fideszes polgármester elvárása volt, méghozzá egy olyan időszakban, amikor több vita (védjegyhasználat, bérletidíj-követelés, vitatott tőkeemelés, ellen-Zsolnay szervezése) állta a gördülékeny együttműködés útját.
A volt gazdasági vezető szerint az úgynevezett Zsolnay-shop előtti konkrét akadályokat el kellett hárítani, aminek szerinte a legcélszerűbb módja egy külső vállalkozó bevonása volt. A másodrendű vádlott a fián keresztül került a képbe, aki már üzleti kapcsolatban állt a ZSÖK-kel. A volt gazdasági vezető elmondása szerint mással nem is tárgyaltak szakmai felügyeletről, amire azért volt szükség, hogy megfelelő színvonalon árusítsanak az infópontos, jegyértékesítő munkatársak luxustermékeket. Valamint ekkor még órák és ékszerek árusításáról is szó volt, ami engedélyhez kötött tevékenység.
A legfontosabb a Zsolnay Manufaktúra részéről elvárt profitgarancia volt, aminek a kockázatát ki akarták szervezni egy külsős vállalkozónak.
Az elsőrendű vádlott szerint a másodrendű vádlott nem csak ezt a feladatot vállalta el, de aktívan tett azért, hogy a Zsolnay-negyedbe több látogató és vásárló is érkezzen. Ilyen volt a Roszatom konferenciájának a Pécsre szervezése, a koronaékszerek replikájának bemutatása, de termékfejlesztési ötleteik is voltak (Zsolnay kerámia villanykapcsoló, amit kínai cég gyártott volna). A bíróság rávilágított, hogy a másodrendű vádlott a Zsolnay-shopban egy 16 négyzetméteres részt bérelt, minden költséggel együtt kevesebb mint 40 ezer forintért, míg a korábbi, uránvárosi üzlethelyiségét a ZSÖK bérelte több mint 50 ezer forintért.
A tárgyalás során az is kiderült, hogy a szakmai felügyeleti díjról kiállított számlák tartalma nem felelt meg a szerződésben rögzítetteknek, sőt, havonta több százezer forinttal magasabb összeget számlázott a másodrendű vádlott. Ezt a tényt a védelem is elismerte, de hozzátették, hogy véletlenről volt szó, ami akkor sem tűnt fel a ZSÖK-nél, amikor az elsőrendű vádlott már közös megegyezéssel távozott a cégtől. A bíróság azt is észrevételezte, hogy a társaság szervezeti és működési szabályzata szerint
a tulajdonos önkormányzatnak is jóvá kellett volna hagynia a szóban forgó szerződést, de ez sem történt meg.
A másodrendű vádlott szóban nem kívánt vallomást tenni és kérdésekre sem válaszolt, ezért a bíróság ismertette a korábban benyújtott vallomását. A vádlott tagadta a bűnösségét, és jelezte, hogy őt a ZSÖK kereste meg. Álláspontja szerint rengeteget tett azért, hogy a Zsolnay-negyed vonzóbb legyen, bővüljön a vendégkör, és a saját, állandó vásárlói körét is sikerült az új üzletbe szoktatni. Ő úgy látta, hogy
a „kihalt Zsolnay-negyedbe való költözésért”, a profitgarancia átvállalásáért cserébe járt a szakmai felügyelet ellátásának a díja.
Ezután hosszan sorolta ugyanazokat a megvalósult és előkészített rendezvényeket, terveket, amiket az elsőrendű vádlott is. A bíróság ismertetett egy levelet, amit az ügyésznek címzett a vádlott, és amiben a szerinte méltatlan eljárás, valamint a vagyonának zár alá vétele ellen tiltakozik, és azok megszüntetése mellett megromlott egészségügyi állapotával is érvelt.
A rendkívül hosszúra nyúlt tárgyalási napon ezenkívül csak egy tanú, egy eladó meghallgatására maradt idő. A kereskedelmi tapasztalattal rendelkező hölgyet a Zsolnay Örökségkezelő foglalkoztatta, de ez idő alatt nem volt tudomása arról, hogy mindvégig a másodrendű vádlott szakmai felügyelete alatt dolgoztak. Utasításokat nem kaptak, nem is kaphattak tőle, de segítséget igen.
Több beidézett tanú meg sem jelent (így a ZSÖK volt ügyvezetője), másokat pedig azért kellett hazaküldeni, mert nem jutott rájuk idő. Az eljárás májusban folytatódik. | A Roszatomtól a koronázási ékszereken át a villanykapcsolóig minden szál az ékszerboltosnál ért össze | A pécsi önkormányzati tulajdonú Zsolnay Örökségkezelő egyik volt gazdasági igazgatója valótlan tartalmú számlákat igazolhatott le az ügyészség szerint. Olyan tevékenységért, amit a másodrendű vádlott valójában el sem végzett. Üzletszerűen elkövetett csalás, magánokirathamisítás miatt felelhetnek a bíróság előtt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/09/zsolnay-oroksegkezelo-csalas-targyalas | 2023-02-09 11:56:00 | true | null | null | Telex |
Feljelentést tett Lázár János, és elbocsátotta egyik munkatársát az általa vezetett Magyar Tenisz Szövetség. Vizsgálatot is elrendeltek minden világranglista ponttal rendelkező játékossal szemben, miután kiderült, hamis PCR-tesztekkel indulhattak a Davis kupán tavaly ősszel a játékosok. Vizsgálatot indított a Semmelweis Egyetem is, ahol felfüggesztettek egy orvost. A gyanú szerint ő állíthatta ki a hamis igazolásokat. | Elbocsátották a Magyar Tenisz Szövetség egyik munkatársát a hamis PCR-tesztek miatt | Feljelentést tett Lázár János, és elbocsátotta egyik munkatársát az általa vezetett Magyar Tenisz Szövetség. Vizsgálatot is elrendeltek minden világranglista ponttal rendelkező játékossal szemben, miután kiderült, hamis PCR-tesztekkel indulhattak a Davis kupán tavaly ősszel a játékosok. Vizsgálatot indított a Semmelweis Egyetem is, ahol felfüggesztettek egy orvost. A gyanú szerint ő állíthatta ki a hamis igazolásokat. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/04/magyar-tenisz-szovetseg-munkatarsat-elbocsatas-hamis-pcr-tesztek | 2022-02-04 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A KSH belső vizsgálata is arra jutott, hogy az embargószabályaik megsértése miatt szivároghattak ki idő előtt a decemberi kiskereskedelmi forgalomról szóló adatok. Pénteki közlésük szerint az adatokat kiküldő címzett el is ismerte a tévedést, az embargó megsértése miatt pedig a továbbiakban nem juthat majd hozzá előzetesen az adatokhoz – írja az MTI.
Ahogy arról korábban írtunk, a KSH hétfőn közzétett gyorsjelentésében szereplő számok hajszálpontosan megegyeztek a szombaton a Makronóm Intézet közleményében megjelentekkel. A hivatal már akkor is arról írt, hogy az előzetes hozzáféréshez kapcsolódó embargószabályokat sérthették meg, a belső vizsgálatuk pedig meg is erősítette ezt.
Mint írták, a hivatalos közlést megelőzően az adatokhoz előzetes hozzáférés keretében szabályosan hozzájutó, az embargószabályokat elfogadó nyilatkozattal rendelkező címzett titkársága továbbította a Makronóm Intézetnek a gyorstájékoztató adatait,
az eset pedig az előzetes hozzáférésben részesülő címzett által elismert tévedésből történt.
A KSH ennek nyomán azonnali hatállyal visszavonta az érintett előzetes hozzáférési lehetőségét a hivatalos statisztikai adatokhoz. Emellett azt is bejelentette, hogy a jövőben jóval később, a megjelenés előtti napon 18 órakor kapják majd meg az előzetes hozzáférésre jogosultak az adatokat. A KSH a közleményben is nyomatékosan felhívta a figyelmet az embargó betartására. | A KSH belső vizsgálata szerint sem ők felelősek az adatszivárgásért | A KSH belső vizsgálata is arra jutott, hogy az embargószabályaik megsértése miatt szivároghattak ki idő előtt a decemberi kiskereskedelmi forgalomról szóló adatok. Pénteki közlésük szerint az adatokat kiküldő címzett el is ismerte a tévedést, az embargó megsértése miatt pedig a továbbiakban nem juthat majd hozzá előzetesen az adatokhoz – írja az MTI. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/10/ksh-tevedes-makronom-intezet | 2023-02-10 12:28:00 | true | null | null | Telex |
Jövő hét pénteken kezdődik Schadl György pere a Fővárosi Törvényszéken – derül ki a tárgyalási jegyzékből.
Az „dr. S. Gy. és 21 társa” ellen „hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények” miatt indított per előkészítő ülését tartják meg február 17-én.
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot tavaly október 24-én Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár – ellen. A vádirat szerint Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként 2021 júliusáig legalább 83 millió forint kenőpénzt juttatott Völnernek, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
A tárgyalási jegyzékben az ügyet úgy összegzik:
„Az ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, hivatali helyzettel egyéb módon történő visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével, felbujtóként elkövetett kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettével vádolja az I. rendű terheltet. Társaival szemben többek között vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, társtettesként, különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, illetve hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatalai vesztegetés bűntette miatt emeltek vádat.”
A Schadl–Völner-botrány kapcsán rengeteg hangfelvétel és egyéb részlet került már nyilvánosságra, ezeket itt tudja böngészni.
Az előző napokban a Telexen is több részletet is nyilvánosságra hoztunk a birtokunkba jutott hangfelvételekből, ezek: | Február 17-én kezdődik Schadl György pere | Jövő hét pénteken kezdődik Schadl György pere a Fővárosi Törvényszéken – derül ki a tárgyalási jegyzékből. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/10/egy-het-mulva-kezdodik-schadl-gyorgy-pere | 2023-02-10 12:34:00 | true | null | null | Telex |
Minden eddiginél szigorúbb feltételekkel adta ki a kormányhivatal a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár építéséhez – ezt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal közölte hétfőn az MTI-vel. A kormányhivatal azt közölte ugyan, hogy a honlapján már el is olvasható a határozat kivonata, de ezen a linken csak a 2022. november 30-i hirdetményt találtuk az akkumulátorgyárral kapcsolatos közmeghallgatás helyszínének változásáról, és a hirdetmények között máshol sem találtuk meg cikkünk megjelenéséig ezt a kivonatot.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal által lefolytatott összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás „a legalaposabb hatósági engedélyezési eljárások egyike, amely garantálja, hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie” – olvasható a közleményben.
Az engedélyében a talaj-, a levegő-, a természet-, a víz védelme, valamint a zajvédelem érdekében számos kötelezettséget írtak elő a beruházónak. Emellett a hatóság a döntésében több esetben a jogszabályokban meghatározottnál is szigorúbb határértékek betartását követelte meg, és gyakoribb ellenőrzéseket írtak elő.
Elég sok aggály felmerült
Debrecenben az elmúlt hetekben komoly tiltakozáshullám bontakozott ki a tervezett akkumulátorgyár ellen. A CATL beruházása ellen tiltakozók az üzemet környezetszennyezőnek tartják, komolyan aggódtak a jelentős vízfelhasználási igénye miatt is, „tiszta vizet és tiszta levegőt akarunk” – hangzott el az egyik tüntetésen. Egy friss, február eleji felmérés szerint a debreceniek 64 százaléka nem akarja a városba az akkumulátorgyárat, az LMP közölte: kikéri a cég és a magyar állam között kötött megállapodást. A tiltakozókat a kormánypárti propagandában milliókban kerülő hirdetésekben próbálták lejáratni, a cég pedig tiltakozott az ellen, hogy környezetrombolónak nevezzék őket. Arról pedig, hogy miért is fontos a kormánynak, hogy az akkumulátorgyárak országa legyünk, ebben az elemzésünkben olvashat bővebben.
A CATL debreceni beruházásával kapcsolatban leggyakrabban a víz problémája merül fel. Debrecennek nincsen folyója, a város környékét az utóbbi években rendre súlyos aszály sújtotta, a helyiek pedig attól félnek, hogy az óriási vízigényű akkugyár miatt problémák lehetnek az ivóvízellátással. Az sem egészen világos, hogy a CATL pontosan mennyi vizet fog fogyasztani, legutóbb ugyanis az önkormányzat eltüntetett a honlapjáról egy tanulmányt, amely szerint a gyárnak óriási, akár napi 60 ezer köbméteres vízigénye lehet.
A kínai cég, amely a Debrecen Déli Ipari Parkba tervez akkumulátorgyártó üzemet építeni, novemberben nyújtotta be a kérelmét, amely nyomán a kormányhivatal az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárást lefolytatta. Ez az eljárás február 13-án zárult le, de a döntés még nem végleges – tartalmazza a közlemény.
A kormányhivatal a jogszabályi előírások szerinti időpontban és tartalommal közzéteszi a határozatot a honlapján is. A teljes határozatot a döntés véglegessé válásakor, február 18-án lesz lehetőség közzétenni – írta a kormányhivatal.
Momentum: Népszavazás kell a vízzabáló, vízmérgező kínai akkumulátorgyárról
A Momentum Mozgalom szerint sem a kormány, sem a kormányhivatal nem fogja megvédeni – a gödi példa alapján – a magyar embereket a vízzabáló és vízmérgező akkumulátorgyáraktól. Éppen ezért van szükség népszavazásra Debrecenben az akkumulátorgyárról, mert csak így akadályozhatjuk meg, hogy megépüljön egy vízzabáló, vízmérgező kínai akkumulátorgyár a városban – írja a párt Facebook-bejegyzésében.
A párt álláspontja a mostani engedély kapcsán, hogy a papír sok mindent elbír, például az összes hazugságot is, amit a kormány és a kormányhivatalok összehordanak a Magyarországon épülő vízzabáló és vízmérgező akkumulátorgyárakról.
A Momentum szerint Gödön sem abból van elsősorban baj, hogy ne lennének az emberek életét és a víz tisztaságát védő szabályok, hanem abból, hogy a hatóságok és a kormányhivatal nem alkalmazza azokat a Samsung-gyárral szemben. Hiába kellene például folyamatosan figyelni a víz tisztaságára a vízmérgező akkumulátor gyár környékén, Gödön 2016 óta nem vettek mintát a kútból, ami megmutatná, mérgezi-e a talajvizet a gödi akkumulátorgyár, sőt 2018-ban be is temették azt.
Hiába tiltotta el a kormányhivatal, a tűzvédelmi berendezéseknek a hiánya miatt, az akkumulátorgyár egyes üzemeit a gyártástól, a vállalat folytatta a munkát ezekben az üzemekben is. Mindezekért pedig a világ egyik legnagyobb multinacionális cége 1-1 millió forintos bírságokat kapott.
Párbeszéd: Nem kellene megadni semmilyen környezethasználati engedélyt
A debreceni akkumulátorgyárnak semmilyen környezethasználati engedélyt nem kellene megadni – jelentette ki hétfői budapesti, online is közvetített sajtótájékoztatóján a Párbeszéd társelnöke. Szabó Rebeka bírálatként azt mondta, hogy a gödi akkumulátorgyár bővítésére is megvan az engedély, „pedig ott pontosan tudjuk”, hogy csak az elmúlt három évben több mint harminc olyan szabálytalanság történt, amely környezet-, katasztrófa- vagy tűzvédelmi szempontból „nagyon problémás” volt.
Az ellenzéki politikus kitért arra: habár nem tudják, hogy a debreceni akkumulátorgyár mennyi vizet fog használni, az „óvatos becslések szerint” is elérheti a napi negyvenezer köbmétert. Megjegyezte, az sem ismert, hogy ennek mekkora részét lehet szennyezett vízből pótolni. Ha a debreceni akkumulátorgyár megépül, akkor a paksi erőmű éves energiatermelésének egyharmadát el fogja használni – közölte a társelnök. Hozzátette, azt sem lehet tudni, hogy az elhasznált akkumulátorokat hogyan fogják megsemmisíteni. | A tiltakozások ellenére megkapta a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár | Minden eddiginél szigorúbb feltételekkel adta ki a kormányhivatal a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár építéséhez – ezt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal közölte hétfőn az MTI-vel. A kormányhivatal azt közölte ugyan, hogy a honlapján már el is olvasható a határozat kivonata, de ezen a linken csak a 2022. november 30-i hirdetményt találtuk az akkumulátorgyárral kapcsolatos közmeghallgatás helyszínének változásáról, és a hirdetmények között máshol sem találtuk meg cikkünk megjelenéséig ezt a kivonatot. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/13/megkapta-az-engedelyt-a-debreceni-akkumulatorgyar-de-a-kormanyhivatal-szerint-minden-eddiginel-szigorubb-feltetelekkel | 2023-02-13 12:38:00 | true | null | null | Telex |
Hivatalos látogatáson fogadta pénteken Moldova miniszterelnök-helyettesét, Nicu Popescut hivatalában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akivel tárcaközi együttműködési megállapodást írtak alá a 2022-2023-as évekre vonatkozóan.
Az aláírást követő sajtótájékoztatón az ATV megkérdezte Szijjártó Pétert arról, hogy miért kapott diplomata-útlevelet 2021-ben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke, a Völner Pál volt miniszterhelyettes és igazságügyi államtitkár megvesztegetésével is vádolt Schadl György. Ezt a botrány kirobbanása óta nem volt hajlandó elárulni a külügyi tárca.
A volt kamarai elnök diplomata-útlevele kapcsán azt tudom Önnek mondani, hogy tavaly februárban kaptam egy hivatalos kezdeményezést az igazságügyi miniszter helyettesétől, Völner Pál államtitkár úrtól, hogy a kamarai elnöknek állítsunk ki diplomata-útlevelet
– mondta Szijártó. Hozzátette, hogy ha egy másik minisztérium minisztere, miniszter-helyettese ilyen kérelemmel fordul hozzá, akkor annak eleget szokott tenni. | Szijjártó Péter elárulta: Völner Pál kért Schadl Györgynek diplomata-útlevelet | A külgazdasági és külügyminiszter szerint azért teljesítette a vesztegetéssel vádolt volt államtitkár kérését, mert a más minisztériumból érkező, hasonló kéréseknek mindig eleget szokott tenni. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/04/szijjarto-peter-volner-pal-schadl-gyorgy-diplomata-utlevel | 2022-02-04 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
2023. február 13. – 07:04
Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár az SZTNH új irattárának avatásán 2022. április 11-én – Fotó: Kovács Tamás / MTI
885
Ugyan a miniszterek visszalépnek az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból, és a kormány ugyanezt várná az államtitkároktól és más, kormányzati, törvényhozási szereplőktől is, azért számos igen furcsa jelenség továbbra is megmarad. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke például az intézmény legfőbb vezetője, de beosztott munkatársként is dolgozhat az egyetem egyik klinikáján és a humán reprodukciós intézetben, és mindegyik helyen fizetést is felvesz. Az egyetem szerint ez teljesen törvényes, a jogszabály pedig tényleg nem tiltja az ilyen álláshalmozást. A furcsa ellentmondások azonban az EU figyelmét is felkeltették, csak a magyar Országgyűlés nem akadályozta meg ezt az összeférhetetlenséget.
Csütörtökön kiderült, hogy az Európai Unió nyomására visszalépnek, avagy önszántukból lemondanak a miniszterek a hazai alapítványi egyetemek kuratóriumaiból. Az ilyen egyetemek működésében azonban így is marad elég sok furcsaság. Olyanok, amiket más szervezeteknél igencsak kétkedve figyelnénk.
Képzeljék el például a következőt: mi lenne, ha egy vállalat igazgatótanácsának elnöke, tehát a legfőbb vezető, a vállalat két részlegében is beosztott munkavállalóként dolgozna? Az egy dolog, hogy az igazgatói fizetése mellett mind a két másik helyen is kapna bért. Az viszont már sokkal érdekesebb kérdés, vajon a két plusz munkahelyén az ottani közvetlen főnöke mennyire tud kontrollt gyakorolni felette, mennyire kérheti számon például, ha elégedetlen a munkájával. Ebben az esetben ugyanis ez az igazgató végső soron a saját főnöke főnöke, de a hierarchiában legalábbis mindenképpen bőven felette áll.
Ugyan mindaz, ami itt most olvasható lesz, a hazai jogszabályok alapján teljesen legális, annak eldöntését mégis az olvasóra bízzuk, hogy mindezt rendjén valónak találja-e.
Az egyetemek alapítványi átalakítása, azaz az úgynevezett modellváltás igencsak furcsa személyi összefonódásokat eredményezett például a Pécsi Tudományegyetemen.
Felsőoktatási államtitkárként annak idején Bódis József vezényelte le az egyetemek alapítványi átalakulását.
Bódis József még államtitkár volt, amikor a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnökévé nevezte ki Palkovics László miniszter.
Bódis ma már ugyan nem államtitkár, de amellett, hogy kuratóriumi elnökként az egyetemet fenntartó közérdekű alapítvány legfőbb vezetője, egyben a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának munkatársa, valamint az egyetemen működő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkatársa is.
A professzor mindhárom helyen fizetést kap.
Vajon ilyen viszonyok között hogyan válnak el egymástól a felelősségi körök, a döntéshozói és végrehajtói szerepek, nem ütköznek-e egymással érdekek és vezetői hatáskörök?
Kitüntették
Tavaly november 14-én ünnepséget tartottak a Pécsi Tudományegyetemen. Itt az egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának vezetői Szentágothai János-díjjal jutalmazták Bódis Józsefet, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnökét. Tehát egy szervezeti egység kitüntette az egész egyetem tulajdonképpeni legfőbb vezetőjét. A hivatalos indoklás szerint
„a díjjal a kutatóközpont vezetése és Tudományos Tanácsa elismerését szeretné kifejezésre juttatni Bódis József kutató munkájáért, eredményes publikációs aktivitásáért, tudományos vezetői tevékenységéért, különösen a humán reprodukció területén elért hazai és nemzetközi sikereiért”.
A díjjal azt is szerették volna kifejezni, hogy hálásak Bódis Józsefnek, aki a kutatóközpont létrehozását korábban az egyetem rektoraként, majd pedig később felsőoktatási államtitkárként támogatta.
Az egyetemi átalakulás államtitkáraként lett kuratóriumi elnök
Bódis József szülész-nőgyógyász professzor mögött kétségkívül tekintélyes orvosi és tudományos pálya, egyetemi és politikai karrier áll. Ő végzett Magyarországon az elsők között laparoszkópos technikával nőgyógyászati műtéteket, új műtéti eljárások fűződnek a nevéhez, de kutatta a mellékvesekéreg vagy a petefészek-funkció szabályozási mechanizmusát is.
2010 és 2018 között ő volt a Pécsi Tudományegyetem rektora, 2018-tól aztán előbb az Emberi Erőforrások Minisztériumának, majd az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak volt a felsőoktatásért felelős államtitkára egészen 2022-ig.
Államtitkári tevékenysége egybeesett azzal az időszakkal, amikor a pilotprojektnek tekinthető Corvinus Egyetem után egy sor hazai egyetem került át az államtól közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába. Bódis feladata volt a modellváltás levezénylése, amelynek részeként a Pécsi Tudományegyetem is alapítványi fenntartásba került.
Bódis 2021 őszén, tehát még felsőoktatási államtitkárként került a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának élére.
Az egyetemi kuratóriumok elnökeit nem választották, azokat a miniszter jelölte ki. Ebben az esetben Bódist a közvetlen felettese, Palkovics László helyezte az egyeteme kuratóriumának elnöki posztjára.
Ezeket az ötfős egyetemi kuratóriumokat úgy kell elképzelni, mint egy vállalat legfelső vezetését, a boardot, amely a tulajdonosi jogokat gyakorolja, és kijelöli a stratégiai irányokat. Az egyetem oktatási és tudományos munkájáért felelős rektorát ugyan a szenátus választja meg, amiben képviseletük van az oktatóknak, hallgatóknak, egyetemi dolgozóknak is, de a rektor felett a munkáltatói jogokat a kuratórium mint testület gyakorolja. A kuratórium működését csak a háromfős felügyelőbizottság kontrollálja, amelynek egy tagját az egyetemi szenátus delegálhatja.
Fizetés három helyről
Kérdéseket küldtünk az egyetemnek, hogy szétszálazzuk a hierarchikus viszonyokat és Bódis József különböző beosztásokkal járó fizetéseit. Rögtön az elején szögezzük le: a Pécsi Tudományegyetem válasza szerint minden jogszerű, hiszen jogszabály nem tiltja, hogy a kuratóriumi elnökök más pozíciókat is betöltsenek – akár saját egyetemükön is. Nézzük azért meg közelebbről ezeket a furcsa viszonyokat.
A kuratóriumi elnök – Vajon a kuratórium elnöke hogyan dolgozhat az egyetemen beosztottként, ha bizonyos szempontból ő a rektor főnöke? A PTE válasza szerint a rektor felett a munkáltatói jogokat nem egy személyben a kuratórium elnöke, hanem a kuratórium mint testület gyakorolja. Bódis József javadalma kuratóriumi elnökként a rektori feladatok ellátásáért járó bérelem 50 százaléka. A Pécsi Tudományegyetem oldalán található közzétételi lista szerint Miseta Attila rektor „törvény szerinti havi illetménye” bruttó 4 325 000 forint. Ez azonban az egyetem sajtóirodájának válasza szerint nem azonos a „rektori feladatok ellátásáért járó bérelemmel”. A rektori feladatok ellátásáért járó bér bruttó 3 500 000 forint, így tehát Bódis elnöki fizetése bruttó 1 750 000 forint. A hírekből eddig annyit tudhattunk meg, hogy az egyetemi kuratóriumi elnökök általában bruttó 1-1,5 millió forintos járandóságot kapnak. A kuratóriumokból most távozó miniszterek a 2022-ről számot adó vagyonnyilatkozataikban is a bruttó 1–5 millió forintos jövedelmi sávot jelölték be ennél a juttatásnál.
A szülészeti klinika munkatársa – Vajon a kuratórium elnöke hogyan dolgozhat egy klinika beosztottjaként, ha ő annak vezetője felett áll? Az egyetem válasza szerint a PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának munkatársai felett az alapvető munkáltatói jogokat – amibe beletartozik a jogviszony létesítése vagy megszüntetése is – a Klinikai Központ elnöke gyakorolja, a többi munkáltatói jogot pedig az adott klinika igazgatója. A dolog így rendben is lenne, a kuratóriumnak vagy Bódis Józsefnek kuratóriumi elnökként tehát látszólag semmi köze ehhez. Vagy mégis? Lapozzuk fel az egyetem 2022. október 27-i keltezésű, 76 oldalas Szervezeti és Működési Szabályzatát. Ebben azt olvashatjuk, hogy a Klinikai Központ mint egészségügyi intézmény bizonyos fokú önállóságot élvez a PTE-n belül. A Klinikai Központ elnöke felett a munkáltatói jogokat az országos kórház-főigazgató gyakorolja (már ami nem az egyetemi oktatói vagy kutatói munkaköreire vonatkozik). Érdemes azonban a következő pontra figyelni: „a Klinikai Központ elnökének megbízására és megbízása visszavonására az egészségügyért felelős miniszter és a kuratórium elnöke”, tehát jelen esetben Bódis József együttesen jogosult.
Ebből tehát mégiscsak az olvasható ki, hogy egy bármilyen munkahelyi konfliktus esetén Bódis Józsefnek a klinika munkatársaként igen komoly eszközök lennének a kezében felettese főnökének (a Klinikai Központ igazgatójának) elmozdítására. Még érdekesebb szál a történetben, hogy az országos kórházi főigazgató jelenleg az a Jenei Zoltán, aki 2015 és 2020 között a Pécsi Tudományegyetem kancellárja volt, és végül számára is váratlanul, nem önszántából távozott, helyi forrásaink szerint nem is a legjobb szájízzel hagyta ott az egyetemet. Bódis a PTE közlése szerint napi 4 órás részmunkaidőben dolgozik a klinikán, és fizetése szakorvosként az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény alapján járó illetmény és a tudományos fokozata szerint őt megillető képesítési pótlék arányos része. Tekintve Bódis József 69 éves korát, a bértábla szerinti legmagasabb, bruttó 2 380 057 forintos alapilletményre jogosult, ami még egy félállában is igencsak komoly, egymillió forint feletti összeg, és még ehhez jön a pótlék.
A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkatársa – Itt ugyanaz a kérdés merül fel: a kuratóriumi elnök beosztottként nem főnöke-e a főnökének? A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium az egyetem önálló szervezete, ahol mesterséges megtermékenyítést végeznek, emellett kutatásokat folytatnak. A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumban dolgozó kutatóprofesszorok, tudományos tanácsadók, tudományos főmunkatársak felett a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja, válaszolta kérdésünkre az egyetem. A PTE itt sem könnyítette meg a Telex dolgát Bódis fizetésével kapcsolatban. Annyit írtak, hogy Bódis a laboratórium munkatársaként „a FEOR 1413 Kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató egység vezetője megnevezésű foglalkoztatás 2021-es béradatai alapján adható bérösszeg 50 százalékát kapja”. Itt csak irányadó összeget tudunk írni: a KSH táblázata szerint ebben a munkakörben 50 év felett bruttó 1 119 497 forint az átlagkereset, tehát Bódis itt is kap még bruttó 560 ezer forintot.
Nem az összeférhetetlenséget szüntették meg, csak a lehetőségét
Az egyetem sommás válasza szerint a fenti esetekben nem áll fenn összeférhetetlenség, mert a jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy a kuratóriumi tagság nem összeférhetetlen egyéb tisztséggel, megbízatással. És ez valóban így is van. A 2021-ben elfogadott törvénybe (2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról) a kormánypárti többség szó szerint ezt írta bele és ezt is fogadta el:
„Az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel. Az alapítvány kuratóriumának, illetve felügyelőbizottságának tagja díjazásban részesülhet.”
Ahogy egy egyetemi forrásunk fogalmazott, de jure tehát valóban nincs összeférhetetlenség, de facto viszont igenis van. „Annyira zavaros ez a víz, hogy nyugodtan lehet benne halászni.”
Érdemes még rátekinteni az egyetemet irányító kuratórium összetételére, ha bárkinek kétsége lenne afelől, hogy ezek a testületek mennyire függetlenek a kormánytól vagy a Fidesztől. A pécsi kuratórium tagjai, akik – szintén a jogszabályok szerint – életük végéig (!) viselhetik ezt a pozíciót:
Bódis József elnök nyílegyenesen a Palkovics László által vezetett minisztériumból érkezett;
Szili Katalin, az egykori szocialista politikus és házelnök, aki a Fidesz oldalán találta magát, és 2015-ben miniszterelnöki megbízott lett;
Mikes Éva volt pécsi fideszes alpolgármester, egykori országgyűlési képviselő, jelenleg régiós fejlesztési kormánybiztos;
Rappai Gábor, a PTE Közgazdaságtudományi Kar doktori iskolájának vezetője, korábban, 2005 és 2011 között a kar dékánja volt;
Decsi István korábban fideszes alpolgármester volt Pécsen, amikor még a kormánypárt vezette a várost, a körzet fideszes országgyűlési képviselőjének köréhez, Bánki Erikhez sorolják.
Bódison kívül Decsi Istvánnál is megfigyelhető a pozíciók halmozása. Kuratóriumi tagként irányító pozícióban van, kancellárként végrehajtói szerepben az egyetem gazdálkodásáért felelős vezetőjeként és pozíciójánál fogva hivatalból tagja az egyetemi autonómiát kifejező szenátusnak is (ahogy a rektor és a Klinikai Központ elnöke is).
Ezek a külső szemmel nézve furcsa hatásköri és pozíciókeveredések az Európai Uniónak is szemet szúrtak. A jogállamisági eljárás részeként ugyanis nemcsak a miniszterek és politikai felső vezetők részvételét kifogásolták a kuratóriumokban, de azt is, hogy a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjait jogilag kivették az összeférhetetlenségi követelmények alól.
Az EU kifogására azonban a magyar Országgyűlés nem azzal válaszolt, hogy megszüntette a személyi összefonódásokat, hanem csak lehetővé tette ezek elkerülését.
Tavaly októberben mindössze azzal módosították a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó törvényt, hogy akinél fennállhat az összeférhetetlenség, tehát közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) érintett, annak ezt a döntéshozatal előtt írásban kell jeleznie. Ebben az esetben az alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban nem vehet részt.
Ez a kérdés az egyetem szenátusának január 19-i ülésén is szóba került. A rektor javaslata az volt, hogy ezen laza összeférhetetlenségi szabályok szellemében módosítsák az egyetem SZMSZ-ét. Az Univ Pécs beszámolója szerint itt Bódis álláshalmozása nem, de Decsi különböző pozíciói szóba kerültek. „Ha az lehetséges, hogy egy kurátor egyben kancellár és szenátor is, mégis, mi az összeférhetetlenség kritériuma?” – kérdezte a szenátus egyik tagja, Heidl György. Kérdésére Fábián Adrián, a PTE ÁJK dékánja igyekezett értelmezni a módosítás alapjául szolgáló törvénymódosítást:
„Ez valójában nem összeférhetetlenségi, hanem kizárási szabály, mely nem pozícióhoz, hanem feladatkörhöz és ügyekhez kötődik.” Kövér Péter kancellári hivatalvezető ehhez hozzátette: „Nincs olyan szabály, mely tisztségre tekintettel tiltaná azt, hogy bárki egy személyben többfélét töltsön be.”
Hogy a magyar kormány valóban nem számolta fel az összeférhetetlenség lehetőségét, az természetesen az uniós intézményrendszernek is feltűnt. Így – mint ismert – egyebek mellett erre hivatkozva január 9-én derült ki, hogy nem kaphatnak friss uniós támogatásokat azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. A tavaly decemberi, pénzfelfüggesztést érintő tagállami határozatban az is világosan szerepelt, hogy a magyar szabályozás
A tagállamok, tehát az Európai Unió Tanácsában az illetékes miniszterek azt is sérelmezve rótták fel, hogy az első bizottsági javaslat után, novemberben a kormány inkább tovább lazított az összeférhetetlenségi szabályokon, mintsem felszámolta volna a visszás lehetőséget.
És még valami. Tavaly az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt. Az egyik új szabály az, hogy az alapítványi, illetve az egyházi és a magánegyetemeken a 70 évesnél idősebb oktatók és kutatók is tovább dolgozhatnak. Bódis József idén júliusban tölti be a 70. életévét.
Partnereinktől | Főnöke a főnökeinek? A kuratórium elnöke beosztottként is dolgozik a pécsi egyetemen | Ugyan a miniszterek visszalépnek az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból, és a kormány ugyanezt várná az államtitkároktól és más, kormányzati, törvényhozási szereplőktől is, azért számos igen furcsa jelenség továbbra is megmarad. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke például az intézmény legfőbb vezetője, de beosztott munkatársként is dolgozhat az egyetem egyik klinikáján és a humán reprodukciós intézetben, és mindegyik helyen fizetést is felvesz. Az egyetem szerint ez teljesen törvényes, a jogszabály pedig tényleg nem tiltja az ilyen álláshalmozást. A furcsa ellentmondások azonban az EU figyelmét is felkeltették, csak a magyar Országgyűlés nem akadályozta meg ezt az összeférhetetlenséget. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/13/bodis-jozsef-pecsi-tudomanyegyetem-kuratorium-elnok-klinika | 2023-02-13 12:49:00 | true | null | null | Telex |
Immár hivatalosan is az Antenna Hungária (4iG-csoport) és a magyar állam a hazai Vodafone távközlési cég tulajdonosa. A tranzakciónak ugyan nagyon nem kedvezett a globális és a magyar gazdasági környezet változása, de mint arról korábban a Telex is írt, a felek tényleg be tudták fejezni az üzletet. Pedig amikor az állam szorultabb költségvetési helyzetbe került, amikor egyre mélyebben mentünk bele a háború negatív hatásaiba, illetve amikor a finanszírozás is megdrágult, mert nagyon felmentek a kamatok, akkor tényleg rezgett a léc. Ilyenkor leginkább a „csakazértis-tranzakciókat” lehet változtatás nélkül befejezni.
Azóta azonban csakúgy záporoznak a hírek a távközlési cég felől:
Sikeresen zárult az üzlet.
Drágulnak a szolgáltatások.
A 4iG tovább erősíti a menedzsmentjét.
Állami pozíciókból ismert figurák, így Rogán Antal bizalmi emberei kerültek be a Vodafone vezetésébe.
Mindjárt be is mutatjuk az új vezetőket, de előbb pár szót arról, hogy mi a helyzet most, mi zajlik a 4iG–Antenna Hungária–Digi–Vodafone távközlési-informatikai konglomerátumban.
Az talán mindenki számára világos, hogy a felhalmozás után most jön egy óriási integrációs feladat, amihez megfelelő emberek kellenének. Ez azonban nem olyan egyszerű. A 4iG-csoport két éve még egy közepes méretű, döntően informatikai profilú vállalkozás volt, amely méretes állami hátszéllel alapvetően csak a magyar piacon növekedett. Aztán a 4iG az állammal közösen elpattintott vagy 1000 milliárd forintot távközlésre, és összevásárolt egy európai szinten is számottevő távközlési multicéget. Csakhogy ez egy óriási HR-kihívást és némi konfliktust is szült.
Kétféle ember
A top döntéshozók, vagyis a 4iG felső vezetése ugyanis kétféle emberből állt; Jászai Gellért elnök régi csapatából, ahol van apportguru, londoni bankár, SCD-s ingatlanos, de nem volt sem erős távközlési szakember, sem multis ranglétrát végigjárt katona. Melléjük jöttek az újak, akik multinál is dolgoztak, a távközlésből is láttak már ezt-azt, de azért nincs akkora szavuk a csoportban. A régiek szerint ők csak multis környezetben otthonosak, maguk még nem vezettek céget.
A feladat nehézsége az, hogy amikor multis környezetből kell kiragadni és új csoportba integrálni egy 3000 munkavállalóval bíró szervezetet, az még egy ebben jártas globális multinak is nehéz lenne, hát még egy ilyen vegyes hátterű csapatnak. Mint tapasztaltuk:
éppen ezért várják szinte megváltóként a svájci Sacha Dudlert, aki március 1-től próbál európai gondolkodásával, távközlési tapasztalatával lendületet adni az integrációnak.
Az új vezetők
Na de akkor térjünk rá a most bejelentett, új emberekre. Mint a 24.hu bemutatta, a tulajdonosi arányoknak megfelelően a Vodafone ötfős igazgatóságába három fő érkezett a magántulajdonos ajánlásával:
Blénessy László, a 4iG Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese, a Vodafone vezérigazgatója;
Linczényi Aladin Ádám, a 4iG igazgatósági tagja, alelnöke és
Fekete Péter Krisztián, a 4iG vezérigazgató-helyettese.
Állami oldalról Rogán Antal miniszter (Miniszterelnöki Kabinetiroda) bizalmasai érkeztek az igazgatóságba:
Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke és
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke.
Nem ők jutnának eszünkbe elsőre egy vezető távközlési cég igazgatójának, de az biztos, hogy bizalmi emberek, régi harcostársak, Nagy Ádám a Völner–Schadl-ügyben való érintettsége révén, Guller pedig a baráti oligarchákat támogató Kisfaludy-program atyjaként szerepelt mostanában a sajtóban.
A felügyelőbizottság
Ennél is érdekesebb, hogy a Vodafone felügyelőbizottságában az igazgatósághoz képest éppen fordítva alakultak az arányok. A 4iG két tagot,
Simon Zoltánt és
Kunosi Andrást
delegálhatott a testületbe. Az állam viszont három főt, és ide is kivétel nélkül Rogán Antal környezetébe tartozó ember érkezett:
Rédey Krisztina, aki korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára volt;
Benkő Tamás János szintén betöltötte ezt a posztot, csak ő később;
Siroki Attila József pedig a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. vezető tisztségviselője, és januárig a Rogán vezette kabinetiroda felügyelete alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) Zrt.-nek is az igazgatósági elnöke volt.
Megkérdőjelezhető választás
A Vodafone-ban eltérő hangulatban fogadták a testületi tagokat. Volt, aki szerint „ez ciki”, más szerint
„nem voltak szégyenlősek, ez all-in, mindent visznek, ennyire kevés a megbízható ember”,
aki pedig finomabb tónusban fogalmazott, azt mondta, hogy „lehetett volna szerencsésebben is választani, de bizonyára nem a szakmaiság volt az elsődleges szempont”.
Természetesen az állami kötődésű vezetők aligha lesznek operatív emberek, ott Blénessy László vezérigazgató, Tábori Tamás általános vezérhelyettes és Thurzó Csaba pénzügyi vezető a meghatározóak. Mint hallottuk, azt alapvetően mindenki megértette a cégnél, hogy a magyar Vodafone-tól a tulajdonosváltás után távozó korábbi igazgatósági tagokat le kellett cserélni.
Amanda Nelson, a korábbi hivatalos cégvezető (CEO) valójában már a Vodafone ír leányvállalatához (Vodafone Ireland) távozott, vagyis már csak félgőzzel volt magyar vezető, és ahogy hallottuk, a brit tulajdonos részéről nem ő kapcsolta le a villanyt Budapesten. Hanem az igazgatóság részéről Orbán Anita igazgatósági tag maradt a kulcsember. Róla azt hallottuk, hogy nagyon népszerű volt a dolgozók körében, de a központban is, amit az is mutat, hogy ő lett az egész Vodafone vezető globális lobbistája, Joakim Reiter, az anyacég külügyi és vállalati ügyekért felelős igazgatójának közvetlen munkatársaként.
Amanda Nelson távozása után itthon Révész Balázs, a Vodafone korábbi lakossági vezetője (consumer business unit director) vezette egy átmeneti időszakban a céget, és mivel jól átvészelte az interregnumot, a kollégái azt gondolták, hogy komolyabb megbízása is lehet az új erők alatt, de most úgy tűnik, hogy visszakerül a lakossági üzletág élére.
Az újak
Na de akkor kik vezetik most a hazai Vodafone-t a mindennapokban? Az új CEO Blénessy László lett. Az erdélyi születésű üzletember inkább informatikai hátterű, mint távközlési, most igyekszik jobban megérteni a folyamatokat. Mint hallottuk, nagyon minőségi és amúgy jómódú üzletemberről van szó, akinek rengeteg cégben volt/van tisztsége, érdekeltsége, és több vállalkozását is értékesítette nagy szervezeteknek, a Daten-Kontort a Magyar Telekomnak és az INNObyte-ot a 4iG-csoportnak.
Ahogy egyik volt kollégája mondta,
van annak valami diszkrét bája, hogy a korábbi cégével (az említett Daten-Kontorral) a nagy vetélytárs Telekom-csoportnak fejlesztett kritikus rendszereket, számlázást, CRM-et, de nyilván kezelték a megfelelő versenytárstilalmi időket.
Más a sikeres üzleti karrierjét emelte ki, szerinte Blénessynek „már nem kéne operatív állásokat vállalnia, de kedveli a cégvezetést.”
A kulcscsapatból Tábori Tamás érkezett még, akinek a fő feladata a csoport bevételeinek döntő többségét adó lakossági üzletágak (Vodafone és Digi) optimalizálása. A célja az, hogy ezeket minél gyorsabban lehessen harmonizálni, és immár kormányzati pecsétje is van arról, hogy ezt megteheti. Hiszen miután a kormány stratégiai fontosságúnak minősítette az egész dealt, a korábbi versenytársak immár nyíltan is azon mesterkedhetnek, hogy ne lépjenek egymás tyúkszemére. Vagyis az állam legalizálta azt, hogy a GVH nem fog vizsgálódni.
Pénzügyi igazgatói poszton is változás volt, a korábbi török CFO egy vodafone-os multis vezető volt, és természetesen elment, Thurzó Csaba, aki a 4iG-csoport CFO-ja is, most elkezdett dolgozni a Vodafone pénzügyi csapatával. „Eddig jó az együttműködés” – hallottuk.
Jön Várkonyi Andrea?
A hazai Vodafone stábja tehát egyelőre úgy éli meg, hogy bár a cég tetején nagyon furcsa és többek szerint kínos változások történtek, a napi működésben normálisak a folyamatok. Ugyanakkor máris elkezdődtek az olyan folyosói suttogások is, hogy a „NER-esedés” nem áll meg, „jön Várkonyi Andrea” – hallottuk, ami azt jelentené, hogy
záros határidőn belül Várkonyi Andrea Whitedog nevű kommunikációs cége is megjelenhet a csoportnál.
Ez elsőre teljesen irracionálisnak tűnhet, hiszen egy ekkora cégnél sokféle feladat (belső és külső kommunikáció, PR, médiafoglalás, kreatívok elkészítése) merülhet fel, amit aligha érdemes azonnal – a korábbi szerződések kifutása előtt – átadni, de olyan szakemberrel is beszéltünk, aki az igazgatósági tagok delegálása után már ezen sem lepődne meg.
Nem lehet kifizetőhely!
Mindenkinek azonban nem fog jutni megbízás – vélte egy forrásunk, aki szerint különösen a sok adósság miatt a Vodafone, illetve a 4iG-csoport nem teheti meg, hogy nem lesz hatékony, mert akkor nagyon hamar gondok jelentkeznek majd. A Vodafone nem adhat mindenkinek megbízást, aki most bejelentkezik.
Korábban a 24.hu írt arról is cikket, hogy a 4iG-csoportra a magas vezetői juttatások is jellemzőek voltak, és egy korábbi céges dokumentumokban, így a társaság 2021-es éves jelentésében is olvashatunk arról, hogy ki mennyit keresett a csoportnál. A 78. oldalon olvasható, hogy a 4iG négy, vezetői beosztást betöltő személye (Jászai Gellért, Linczényi Aladin, Blénessy László, Tóth Béla) mennyi fizetést kapott, a csúcstartó Linczényi például 95 millió forintos, igen komoly jövedelmet realizált a cégnél. Szintén a vezető tisztviselők javadalmazása soroknál olvasható, hogy a 4iG-nek 535 millió forintos szállítói kapcsolata volt az MNTVD2C Zrt. nevű vagyonkezelő céggel. A kapcsolatra nem tér ki a jelentés, de ennek a cégnek is Jászai Gellért és Linczényi Aladin is vezető tisztviselője.
A 100 napos tojás terve
Mindenesetre a cég új vezetői már valóban vezetik a társaságot, de egy kisebb türelmi időszakra lehet még számítani. A terv a 100 napos tojás, vagyis egyfajta 100 napos programban próbálják az új vezetők megismerni a cég működését, kiszagolni, hogy mi az, ami „nem olyan jó szagú”. Utána jöhetnek a változások, amiről azt hallottuk: eléggé adná magát a minél több szinergia kihasználásához, hogy a cégcsoportnak legyen egy infrastruktúra, illetve egy szolgáltatási lába is.
Korábban erről a Telex is írt, bemutattuk például, hogy az iparágban eltérő modellek vannak. A Yettel operátor és a CETIN infrastruktúracég például szinte teljesen szétválasztotta a telefonos szolgáltatást és az infrastruktúra működtetését. Míg a szintén külön céget alkotó Vodafone és a Vantage Towers egy olyan modellt választott, amelyben a Vantage egy ingatlancég, telekbérletekkel, társasházak tetején bérelt elemekkel, tornyokkal, vasakkal, de minden más vezetékes vagy rádiós infrastruktúra, az aktív eszközök a Vodafone-nál maradtak.
Állami szerep
A magyar állam mindenesetre továbbra is hathatósan segíti, hogy a 4iG nevű, tőzsdén jegyzett magáncég úgy vegye át a Vodafone irányítását, hogy minél nagyobb legyen a magánkontroll, és minél kisebb a magánkockázat, ami persze azt is jelenti, hogy minél nagyobb legyen az állami kockázat, illetve minél kisebb az állami kontroll.
Ennek a modellnek több eleme is volt, tulajdonosi arányok, állami kezesség, állami segítség a finanszírozásban. Mindent nem idézünk fel újra és újra, de a modell megértéséhez nézzünk egy képzeletbeli példát.
Az állam 49 százalékos és magánbefektetők 51 százalékos tulajdoni részvételével megalakul a Nekünk Reptér Kell Zrt. Gyanús, hogy mi lehet a cél, de ez a cég egy ideig nem csinál semmit, majd a Nekünk Reptér Kell Zrt. 51 százalékos és az állam 49 százalékos részvételével létrejön a Tényleg Megvesszük Zrt. Ez a társaság majd valóban megveszi a repteret, és így a repteret több lépcsőn át egy-egy magáncég kontrollálja (hiszen neki van 51 százaléka, azaz többsége), de ha a tőkét visszavezetjük, akkor mégis azt látjuk, hogy az állam többet tett bele. A állam ugyanis két szinten is betolt 49 százaléknyi tőkét, a magánbefektető csak 0,51*0,51, azaz a szükséges pénz 26,01 százalékát tette be, de megőrizte a kontrollt. Az állam 73,99 százaléknyi pénzt adott, de nem kapott teljes/nyílt irányítást.
Be kellett fejezni
A képzeletbeli leírás arra utal, hogy amikor 2023. január 31-én lezárult a magyar távközlés óriástranzakciója, vagyis a Vodafone Magyarország Zrt. akvizíciója, akkor a 4iG Nyrt. leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. 51 százalékos irányító befolyást, a magyar állam tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. pedig 49 százalékos kisebbségi befolyást szerzett a Vodafone Magyarország Zrt.-ben. Igen ám, de az Opten alapján:
Emellett korábban arról is többször cikkeztünk, hogy úgy tűnik, jó volt az értesülésünk, az állam nemcsak a rá eső tőkét tolta be, de a magánpartner finanszírozásában is állami bankok, az MFB és az Eximbank működtek intenzíven közre. Itt persze tegyük hozzá, hogy a 4iG érvelése szerint nem szabad összekeverni azt, ha a magánpartner állami forrást kap, illetve azt, ha egy állami bank szervez, de a hitelezői forrás magánpiaci.
Minden ilyen fejtegetés azonban igazán onnantól lesz izgalmas, hogy abból a gigantikus tanácsadói, szervezeti és optimalizációs feladatból, amelyet a 4iG-csoport integrálásának, a szinergiák kihasználásának, a jövő üzleti modelljének felépítése jelent, kijön valami értelmes – vagy a nagy összevásárlás után a hétköznapok munkája már keményebb dió lesz. | „Nem voltak szégyenlősek, ez all-in, mindent visznek” – Rogán Antal bizalmi köre megérkezett a Vodafone vezetésébe | Ki-ki saját vérmérséklete szerint kommentálta a Vodafone friss személyi változásait a cégcsoporton belül. A visszafogottabbak szerint szakmailag lehetett volna jobb testületi tagokat is delegálni, mint a sem távközlési, sem multis tapasztalattal nem bíró, látványosan kormányzati bizalmi embereket. Van, aki szerint a helyzet rosszabb, az állam szándékosan üzente meg: mit alakoskodjunk, szemérmeskedjünk, itt és most csak a lojalitás számít. Ebbe a képbe már az a folyosói pletyka is belefér, hogy a következő érkező maga Várkonyi Andrea lesz. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/02/15/a-4ig-nem-rugta-ra-rogton-a-kocsmaajtot-a-vodafone-ra-de-az-all-in-ahogy-rogan-antal-bizalmi-kore-megerkezett | 2023-02-15 12:52:00 | true | null | null | Telex |
Ma már hivatali vesztegetés elfogadásával vádolt vámosok 2017 és 2018 között gyűjtötték az autósoktól és kamionosoktól a korrupciós pénzeket a Röszke Autópálya Határátkelőhelyen. A vádlottak az utasok áfa-visszaigénylését intézték a kilépőoldalon, a belépőn pedig a teherforgalmat ellenőrizték, több mint 4356 esetben fogadtak el kenőpénzt, olyan is volt, aki egy nap alatt 66 alkalommal.
A dolog összehangoltan működött, forint mellett eurót is elfogadtak, a korrupciós pénzt egymással megbeszélve szedték össze és rejtették el, általában havonta kétszer osztozkodtak. A szétosztást többnyire az osztályvezető vagy annak helyettese végezte,
a legtöbb elkövetést megvalósító vádlott terhére 684 rendbeli vesztegetést róna a vádhatóság.
Egy tavaly novemberi tárgyaláson a tanúk és vádlottak már több részletet is elárultak arról, hogyan is zajlott a pénzek gyűjtése és elosztása. Az egyik tanú elmesélte, hogy a beszedett pénzeket napközben a mosdó csaptelepe vagy a vécé mögött tartották, a későbbi szétosztás egyik kedvelt helyszíne egy újszegedi cukrászda volt, ahol névre szólóan, felrollnizva kerültek átadásra a különböző összegek.
Azért kapta, mert jól végzi a munkáját
A kedden meghallgatott tanúk korábban vádlottként szerepeltek a bíróság előtt, mind volt vámosok. Az elsőként meghallgatott fiatal férfi jelenleg ügyintézőként dolgozik egy cégnél, ő is fogadott el pénzeket, de hogy mások is, azt csak gyanítja. Vallomása szerint ő az egyik hivatali helyiségben vette át a korrupt pénzeket, majd
az egyik kinti, beton virágcserépben rejtette azt el.
Erre azért volt szükség, mert a vámosoknál munka közben tízezer forintot meghaladó összeg nem lehetett, nehogy egy esetleges ellenőrzés során gyanúba keveredjenek.
A fiatal férfi esetenként 5–10 eurót vett át az utasoktól, majd a fal takarásában zsebre rakta és várta, hogy felettesei jöjjenek a pénzért, ami általában naponta kétszer meg is történt. Ebből havonta egy-két alkalommal részesült, elmondása szerint 20–30–50 ezer forintokat kapott esetenként.
„Az elején nem tudtam, hogy miért kapom, adtam is vissza az utasnak, aki mondta, hogy majd a büfére jó lesz. Aztán kérdeztem a többieket, hogy ez mire. Azt mondták, hogy ez azért van, mert jól végzem a munkámat”
– idézte fel. Az üggyel kapcsolatban már korábban is felmerült, hogy nemcsak korrupciós pénzek csorogtak a határon, de alkalmanként közös ebédre is összedobtak a pénzügyőrök, vagy egymástól vettek ezt meg azt. A védelem szerint az ilyen pénzforgalom könnyen megtéveszthette a fürkésző szemeket vagy a biztonsági kamerákat, így próbáltak hasonlóságokat keresni a korrupt és a legális esetek között. A tanúknak feltett kérdések többsége azonban nem vezetett eredményre.
Ez volt a szokás
„Nem volt gondja azzal, hogy a kapott pénzt továbbadja, és csak kvázi »tiszteletdíjat« kap vissza?” – kérdezte a bíró az egyik újabb tanút, aki szerint nem volt ezzel probléma, mert „ez volt a kialakult szokás”, bár állítása szerint nem történt megbeszélés ezzel kapcsolatban. „Tapasztaltam, hogy a munkavégzés végett pénzt kapok, aztán megkérdeztem egy kollégát, hogy ezzel mi legyen?”
Az ő részlegükön senkinek nem volt aggálya a pénzgyűjtés miatt, 2–3 hetente történt a leosztás, amiből a tanú 250–300 eurót kapott átlagosan. Korábbi vallomásából kiderült, hogy a közvetlen felettesei tudatában voltak, hogy ezzel törvényt sértenek.
A jelenleg konyhai kisegítőként dolgozó harmadik férfi, akit a tanúk padjára szólítottak, maga is vett át, illetve gyűjtött össze pénzt, amit aztán a közvetlen feletteseinek adott tovább szolgálat közben. Persze csak ha tiszta volt a terep, mert ha nem,
egy ideig ő a kazánházban tárolta az összegyűlt összeget.
A határon átlagos jelenség, hogy maguk az utasok tukmálják a pénzt a pénzügyőrökre, állítják az érintettek. Erről mesélt a negyedik tanú is, aki „balkáni tradíciónak” nevezte ezt a szokást, az így kapott pénzt ők és az utasok is „kávépénznek” hívták. Állítása szerint ő sosem kért pénzt, általában csak adtak neki, és bár megbeszélve vagy utasításba adva nem volt, de amikor a felettese megjelent, automatikusan adta tovább neki az összegyűlt összeget.
Nem a büntetés súlya a lényeg
A vámosok még 2018 májusában kerültek a hatóságok látókörébe, akkor 32 személy ellen kezdtek el nyomozni. A Terrorelhárítási Központ (TEK) 500 embert mozgatott meg az akcióban, számos helyszínen tartottak házkutatást, jelentős összegű készpénzt foglaltak le, később 13 gyanúsított előzetes letartóztatását el is rendelték.
A vádemelés 2021 júniusában történt meg, ekkorra már 49 pénzügyőr ellen. A tavaly februári egyik előkészítő ülésen kilenc vámos, köztük egy őrnagy esetében született elsőfokú ítélet, utóbbit öt év börtönbüntetéssel sújtotta a törvényszék. A bíró az ítélethozatalkor megjegyezte, hogy itt nem a büntetés kegyetlensége bír elrettentő erővel, hanem az, hogy a büntetés nem maradhat el, és ezért szabott ki az ügyészi indítványhoz képest enyhébb büntetést. Az ügyészség akkor valamennyi vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett. | Balkáni tradíció és kávépénz – kazánházban és virágládában is dugdosták a kenőpénzt a korrupt szegedi vámosok | Újabb tanúkat hallgatott meg a bíróság abban a korrupciós ügyben, amiben 49 volt pénzügyőr érintett. A tanúvallomásokból kiderült, hogy volt olyan vámos, aki havonta csak 40 ezer forintot kapott, de akadt olyan is, aki akár 600 eurót. A pénzeket változatos helyeken dugdosták, amíg nem tudták a feletteseiknek átadni. Az egyik tanú a korrupciót szokásnak nevezte. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/14/roszke-hataratkelo-penzugyor-korrupcio-targyalas | 2023-02-14 12:58:00 | true | null | null | Telex |
A Bóka Tibor bíró által ismertetett ítélet kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett, hivatalos személyi jelleget színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedésben mondta ki bűnösnek Gergely Jánost, aki hasonló ügyekben csalás kísérlete miatt kiszabott büntetését tölti.
Az ítélethirdetés után az ügyész, a vádlott és védője is jelezte: elfogadja az ítéletet, így az azonnal jogerőssé is vált.
Az ítélethirdetés során elhangzott, a férfi két esetben is Szaló Péter szakállamtitkárnak adta ki magát, s így kereste meg az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, valamint Nádudvar polgármesterét. Mindkettejükkel személyesen is találkozott, s előadta, szívesen támogatja futó projektjeiket.
Az első esetben cégének kért előnyt, a másodikban pedig azt szabta feltételül, hogy több millió forintot fizessenek neki. Eközben mindvégig vigyázott arra, hogy fenntartsa a látszatot: kormányzati tisztségviselővel tárgyalnak beszélgetőpartnerei. Megesett, hogy a Miniszterelnöki Hivatal – közönség elől el nem zárt – előterében ült le velük, vagy átkísérte őket egy Parlamenthez közeli kávézóba, és ott egyeztettek.
A bíró kitért arra is: közel azonos módszerrel elkövetett bűncselekményekért épp tölt egy jogerős börtönbüntetést a vádlott, egy másik ügye pedig fellebbezési szakban van. E két esetben, Rácz András államtitkárnak adva ki magát rendelt meg – 20 millió forintot meghaladó értékben – gépeket egy minisztérium nevében, fizetést a számlák beérkezése utánra ígérve. Csakhogy letartóztatása miatt egyik tételt sem szállították le végül.
Elmondta, a férfi utolsó szó jogán elhangzó közlése valójában beismerő vallomás volt, s kitért arra is: mivel a korrupció léténél csak az bizonyítható nehezebben, hogy valaki nem kért vagy kapott jogtalan előnyt, a vádlott cselekménye akár derékba is törhette volna azok karrierjét, akikre cselekményei elkövetésekor hivatkozott. | Államtitkárnak hazudta magát, börtönt kapott | Első fokon két év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Győri Törvényszék kedden azt a férfit, aki magát államtitkárnak kiadva próbált pénzt és cégének megbízást szerezni 2009-ben és 2010-ben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/04/bortont-kapott-a-magat-allamtitkarnak-hazudo-ferfi-gyorben/ | 2013-06-04 13:31:00 | true | null | null | 24.hu |
A Demokratikus Koalíció a nemzeti fejlesztési miniszter személyes garanciáját várja arra, hogy nem semmisítik meg a trafikpályázatok anyagait – mondta Varju László, a DK országgyűlési képviselője kedden Szekszárdon, sajtótájékoztatón. Emlékezetett, hogy az ügyészség elrendelte a nyomozást a DK trafikpályázatokkal kapcsolatos feljelentés nyomán.
Elmondta, magyarázatot várnak Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy “miért van szükség azoknak a számítógépeknek a hirtelen cseréjére, felújítására, amelyeken feldolgozták a pályázatok adatait”.
Az ellenzéki politikus megjegyezte: a pályázatokkal kapcsolatban “a független sajtó ezerszámra hozta nyilvánosságra a fideszes kapcsolati hálót”.
Ennek egyik központja Szekszárd – fűzte hozzá. “Az egyik résztvevő sem bírta tovább, és úgy gondolta, hogy állampolgári kötelessége beszélni róla” – utalt Hadházy Ákos szekszárdi fideszes önkormányzati képviselőre, aki a nyilvánosságra hozta a helyi Fidesz-frakció tagjai között a pályázatokról folytatott beszélgetés hangfelvételét.
Varju László hozzátette: nyilvánvaló, hogy kikerültek a pályázók adatai, fel kell tárni, hogy a visszaélést ki, milyen körülmények között követte el.
A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett két szekszárdi, koncessziós jogot nem nyert trafiktulajdonos is, elmondta: kedd délután húszfős demonstrációt tartottak Szekszárdon, a Csatári-toroknál lévő üzletház előtt, és további tiltakozást terveznek Miskolcon, Ózdon, illetve Baján, ahol “kilencven trafik huszonnégy cégtulajdonosa egyetlen lakásba van bejelentve”.
Kövess minket a Twitteren is!
Sőt, már a Tumblren is megtalálsz minket! | Veszélyben a trafikmutyi bizonyítékai? | A DK szerint gyanús, hogy lecserélik azokat a számítógépeket, amelyeken a pályázatok voltak. Mindezt azután, hogy nyomozás indult az ügyben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/04/veszelyben-a-trafikmutyi-bizonyitekai/ | 2013-06-04 13:35:00 | true | null | null | 24.hu |
Palcsó Tamás, az egykori megasztáros, egyben a csepeli önkormányzat kedvenc dalosa tarolt a trafikpályázatokon: az énekes Csepelen négy koncessziót nyert, Zuglóban egyet.
Amint azt megírtuk, Palcsó jó ideje keresi a megfelelő üzlethelyiséget, és úgy tűnik, Zuglóban az ingatlankutatást hamar siker övezte. A hvg.hu cikke szerint a csepeli celeb Papcsák kerületében az önkormányzattól bérel majd egy 59 négyzetméteres helyiséget. Amit nyílt pályázat nélkül kapott meg, mivel a hvg.hu szerint bizonyos határérték alatt elegendő a hirdetmény útján történő bérbeadás. Ez a határ Zuglóban tízmillió forint.
Az érdeklődők – köztük Palcsó Tamás – ajánlatát a tulajdonosi bizottság bírálta el, Palcsó havi 180 ezer forintért bérli majd a helyiséget.
Palcsó-ügyben az fn24.hu nemrégiben kérdezte Németh Szilárdot, Csepel polgármesterét. A rezsicsökkentési biztos a felvetésre, mely szerint az énekes “strómannak tűnik”, azt közölte, Palcsó “neki biztos nem a strómanja”.
“Ha szerettem volna trafikot, akkor leteszem a lantot a politikában, a parlamentben, a polgármesteri hivatalban, valamint a rezsicsökkentésben, és trafikra pályázom. Talán nyertem volna is. De mondom: engem nem érdekelnek a trafikok” – tette hozzá a polgármester.
Fotó: TV2
Németh Szilárd Palcsóval kapcsolatban azt is kijelentette: “Ha olyan talpraesett, hogy képes üzemeltetni azt a sok üzletet, akkor mindenki jól jár… Ha nem tud július elsején nyitni, vagy ha képtelen lesz üzemeltetni, akkor nem érdemli meg a lehetőséget, és vissza kell venni tőle a trafikokat. És ez nemcsak rá vonatkozik, hanem az összes többi koncessziót nyert vállalkozóra.”
Az ügyészég szerint nincs itt semmi látnivaló
A trafikmutyi kapcsán egyébként az ügyészég nyomozást rendelt el, de nem hivatali visszaélés, vesztegetés vagy befolyással üzérkedés miatt, hanem személyes adattal való visszaélés okán.
Kövess minket a Twitteren is! | Palcsó trafikozását üzlethelyiséggel segíti a zuglói önkormányzat | Az énekes körülbelül két hete kezdte el felkutatni a megfelelő üzlethelyiségeket. Palcsó Csepelen négy koncesszót nyert, a XIV. kerületben egyet. Zuglóban gyorsan szerencsével járt, az önkormányzat ugyanis úgy döntött, kibérelheti egyik helyiségüket. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/05/palcso-trafikozasat-uzlethelyiseggel-segiti-a-zugloi-onkormanyzat/ | 2013-06-05 13:42:00 | true | null | null | 24.hu |
Budapesten már szinte mindenhol kitették táblájukat az új trafikosok, amely azt hirdeti: Itt hamarosan Nemzeti Dohánybolt nyílik. Bár Lázár János államtitkár azt állította, hogy a pályázaton kevés régi trafikos járt pórul, a valóságban nem egészen ez látszik. Ehelyett inkább az, hogy boldog-boldogtalan nyithat nemzeti dohányboltot, csak - kevés kivétellel - épp a régi trafikosok nem. Trafik lesz a bababoltból, a ruházati üzletből, a pizzériából, de még a zöldséges is inkább úgy döntött, hogy akkor ezentúl inkább cigit árul. Kattintson a képre a galériához! (Ha látsz hasonlót, küldd el a Trafikmutyi blogra) | Régi trafikból nem lesz trafik, bababoltból, ruhaüzletből igen | Lázár János államtitkár szerint régi trafikosok is nyertek a botrányos trafikpályázaton. Budapest több kerületében nem egészen ez látszik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/06/regi-trafikbol-nem-lesz-trafik-bababoltbol-ruhauzletbol-igen/ | 2013-06-06 13:58:00 | true | null | null | 24.hu |
A Facebookon találtunk egy állásfoglalást, amely a fideszes többségű budakalászi képviselő-testület véleményét és kérését foglalja össze a helyi trafikpályázatokról.
Az állásfoglalás szerint a képviselő-testület “sajnálattal veszi tudomásul, hogy több, régóta dohánytermék értékesítésével is foglalkozó budakalászi vállalkozó nem nyert jogosultságot”.
Ennek okán pedig a képviselő-testület “felkéri a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-t, hogy a kormány javaslatával összhangban bővítse ki a nyertesek körét, megadva a lehetőséget ezzel a helyi vállalkozók számára, hogy a megélhetésük forrásául eddig végzett tevékenységüket tovább folytathassák.”
Megkérdeztük az önkormányzat kommunikációs munkatársát, hogy valódi-e a dokumentum, aki azt mondta, hogy igen, valódi, tényleg így határozott a képviselő-testület. Kérdésünkre, hogy a fideszes polgármester, Rogán László is támogatta-e az ötletet, úgyszintén igennel felelt.
Mint korábban megírtuk, Budapesten már szinte mindenhol kitették táblájukat az új trafikosok, amely azt hirdeti: Itt hamarosan Nemzeti Dohánybolt nyílik, és bár Lázár János államtitkár azt állította, hogy a pályázaton kevés régi trafikos járt pórul, a valóságban nem egészen ez látszik. Ehelyett inkább az, hogy boldog-boldogtalan nyithat nemzeti dohányboltot, csak – kevés kivétellel – épp a régi trafikosok nem.
Kövess minket a Twitteren is! | Trafikmutyi: fordulat egy fideszes önkormányzatnál? | Budakalász fideszes többségű képviselő-testülete arra kéri a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t, bővítsék a pályázók körét, mert nem a helyiek nyertek. A fideszes polgármester, Rogán László is egyetértett az ötlettel. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/07/trafikmutyi-fellazadt-egy-fideszes-onkormanyzat/ | 2013-06-07 14:06:00 | true | null | null | 24.hu |
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentést – közölte honlapján a TASZ. A jelentést közzé is tette a szervezet, hogy a sajtó feldolgozhassa.
A dokumentumből kiderül, hogy milyen következtetésekre jutott az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Tiborcz István, vagyis Orbán Viktor miniszterelnök veje volt cégének korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban.
Az Eleven Gyál a TASZ segítségével az Európai Unió Törvényszékén perelte be az Európai Bizottságot az Elios-vizsgálati jelentés kiadásáért. Ugyanis az Elios Zrt. uniós forrásból korszerűsítette a Pest megyei Gyál közvilágítását is LED-es lámpákkal, sok más magyarországi településhez hasonlóan. Azonban a beruházásokkal kapcsolatban korrupciós gyanú merült fel, ráadásul a gyáli civilek szerint az új közvilágítás minősége sokkal rosszabb lett.
Az ügyben a magyar hatóságok megszüntették a nyomozást. Az OLAF ugyan vizsgálódott Magyarországon, az elkészült jelentés kiadását megtagadták. Arra hivatkoztak, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatala sértené a vizsgálat céljait.
A jelentés nem teljes, a szövegből bizonyos személyes adatokat és más információkat kitakartak. Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője közölte: „A jelentés kitakart részeinek megszerzése még előttünk áll, de az oknyomozó újságírók végre megkezdhetik azt a munkát, ami fényt derít a visszaélések részleteire. A nyilvánosságnak joga van ahhoz, hogy tisztán lásson”. | Nyilvánossá tették a Tiborcz István volt cégére vonatkozó OLAF-jelentést | A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentést – közölte honlapján a TASZ. A jelentést közzé is tette a szervezet, hogy a sajtó feldolgozhassa. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/04/tiborcz-istvan-orban-viktor-olaf-elios-jelentes-korrupcio-kozvilagitas-europai-unio-gyal-tasz | 2022-02-04 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Határozottan visszautasítjuk azokat az állításokat vagy sugalmazásokat, amelyek szerint a Zuglói Önkormányzat bármilyen segítséget, versenyelőnyt nyújtott volna bárkinek az említett helyiségek bérbeadásával kapcsolatban.
Zuglóban hosszú évek óta ugyanazon rendelet alapján történik az Önkormányzat tulajdonát képező helyiségek bérbeadása. Ezeket a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. nyíltan meghirdeti honlapján, hirdetőtábláján, így történt ez az elmúlt időszakban is. A hirdetményes eljárás egy nyílt versenyeztetési eljárás, a rendelet alapján pedig, amely helyiségekre nem jelentkezik senki, csak azokra lehet közvetlenül ajánlatot benyújtani.
A szóban forgó helyiség bérletére határidőn belül nem volt egyetlen jelentkező sem. Palcsó Tamás ezután tett a szabályoknak megfelelően ajánlatot, amelyet a rendelet értelmében el kellett fogadni. A bérleti díj mértékét független értékbecslés alapján, a piaci viszonyoknak megfelelően határozzák meg. A valótlanságokat állító sajtótermékek ellen az Önkormányzat jogi eljárásokat indít.” | Nem segített Zugló Palcsó Tamásnak | Az önkormányzat visszautasítja azt az állítást, hogy versenyelőnyhöz juttatta volna a dohánybizniszbe kezdő ex-megasztárost. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/07/nem-segitett-zuglo-palcso-tamasnak/ | 2013-06-07 14:09:00 | true | null | null | 24.hu |
A 444 úgy tudja, hogy Leisztinger Tamás Hunguest Hotelétől bérel szálláshelyeket a Budapesti Rendőr-főkapitányság a BRFK rendőreinek elhelyezésére. A Közbeszerzési Értesítő június 3-i számában megjelent közlemény szerint az ügylet összértéke 690,48 millió forint.
A rendőrség 2017-ig szerződött a Hungesttel és konzorciumi társával, az Oláh Alekszandr László tulajdonolta Rossimo Ingatlanforgalmazó Kft.-vel. A szállodákban állandóan 150 főt helyeztek el, de “rendkívüli esetben további 300 fő elszállásolását tudjuk megoldani”. A rendőröket kétágyas, fürdőszobás szobákban szállásolják el. “Mindegyik szobában van hűtőszekrény és színes tévé”, és még főzni is lehet. Mosó és szárítógépek is vannak, és ingyen wifi.
Kövess minket a Twitteren is! | 700 millióért szállodáztatják a rendőröket | Május 1. óta rendőrök vannak a Budapest III. kerületi Hotel Touringban, a XI. kerületi Hotel Venturában és a VIII. kerületi Hotel Platánusban is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/11/700-millioert-szallodaztatjak-a-rendoroket/ | 2013-06-11 14:26:00 | true | null | null | 24.hu |
Törvényesen és szakszerűen járt el az ügyészség, amikor nem rendelték el a korrupció gyanújába keveredett Völner Pál lemondott államtitkár letartóztatását, ezt írta Polt Péter legfőbb ügyész a DK-s Vadai Ágnes kérdésére. A képviselő szerint furcsa, hogy míg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét letartóztatták, a gyanú szerint általa lefizetett volt államtitkár szabadlábon védekezhet. Polt Péter szerint a két érintett ügyét nem kell egymáshoz hasonlítani. | Polt Péter: Szakszerűen járt el az ügyészség, mikor nem rendelték el Völner Pál letartóztatását | Törvényesen és szakszerűen járt el az ügyészség, amikor nem rendelték el a korrupció gyanújába keveredett Völner Pál lemondott államtitkár letartóztatását, ezt írta Polt Péter legfőbb ügyész a DK-s Vadai Ágnes kérdésére. A képviselő szerint furcsa, hogy míg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét letartóztatták, a gyanú szerint általa lefizetett volt államtitkár szabadlábon védekezhet. Polt Péter szerint a két érintett ügyét nem kell egymáshoz hasonlítani. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/08/polt-peter-szakszeruen-jart-el-az-ugyeszseg-mikor-nem-rendeltek-el-volner-pal-letartoztatasat | 2022-02-08 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A miskolci önkormányzati képviselő felesége, anyósa és testvére fejenként négy dohánykoncesszióhoz jutott – írja a Blikk. Ez azonban csak a sikertörténetük egyik fejezete. Múlt héten ugyanis Takácsék családi vállalkozása, a New Man Kft. kapott 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást a Nemzetgazdasági Minisztérium munkahelyteremtő pályázatán. Csakhogy nem a hamarosan megnyíló trafikjaikba vesznek fel eladókat. A gazdasági tárca tájékoztatása szerint autómosásra és gumiszerelésre nyerte el a cég a támogatást. Ehhez vállalták nyolc új munkahely létrehozását, ezen belül hat regisztrált munkanélküli foglalkoztatását.
Takács Gábor a lapnak el is ismerte, hogy mindennek semmi köze az elnyert trafikkoncessziókhoz. Az elnyert támogatással vállalkozásuk másik profilját akarják fejleszteni. A telephelyfejlesztést sem csak saját forrásból oldják meg. Tavaly több mint 61 milliót nyer a cég erre a célra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatán.
Takács szerint azonban ebben nincs semmi különös. „Nem zárja ki egymást a két pályázat, sőt, kiegészítik egymást” – mondta a lapnak.
Kövess minket a Twitteren is! | Háromszor nyert állami milliókat a fideszes képviselő | Takács Gábor és családja összesen 12 trafikot nyithat. És ez nem minden. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/13/haromszor-nyert-allami-milliokat-a-fideszes-kepviselo/ | 2013-06-13 14:44:00 | true | null | null | 24.hu |
Fotó: Northfoto
Egy cég mind fölött
A magyar kistermelőknek és a kisiskolásoknak egyaránt egy igen kedvező lehetőség volt az úgynevezett iskolagyümölcs-program, amelynek keretében a termelők friss gyümölcsöt szállítottak az általános iskolákba. A program évekig zökkenőmentesen működött, majd az iskolákat működtető Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) váratlanul olyan közbeszerzést írt ki, amely teljesen kizárta volna a kistermelőket az ügyletből. A munkára egy frissen alapított cég jelentkezett be a termelőknél, aki 10%-ot kért volna a “továbbfoglalkoztatásért”.
Az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatban kiírt pályázaton a kistermelők szerint csak egyetlen cég nyerhetett volna, a közbeszerzési eljárás kiírása előtt néhány héttel, április 17-én alakult Magyar Iskolagyümölcs Kft. A cégnek két tulajdonosa van, az egyik az a Paprikakert TÉSZ Kft., amelyben a ceginfo.hu adatai szerint tulajdonrésszel rendelkezik Simonka György fideszes polgármester, országgyűlési képviselő és felesége, Simonka Györgyné.
A feltételekből azt lapunk nem tudta egyértelműen kiolvasni, hogy azok egyetlen cégre lettek volna kiírva, az viszont biztos, hogy a korábbiakhoz képest nagyon megszigorították a szabályokat, így a kistermelők teljesen kiestek a szórásból. Elvárás volt például, hogy a részvételre jelentkező az elmúlt 3 évben teljesítsen 1 darab, legalábbb 22 millió(!) forint értékű zöldség-gyümölcs promócióra vonatkozó szerződést.
Érdekes, hogy épp ennyit költött nemrégiben a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal közösen a Simonka György által vezetett Magyar Dinnyeszövetség. Ezt a pénzt kormányzati támogatással a magyar dinnye fogyasztásának ösztönzésére fordították. A pályázati feltételek visszásságairól bővebben itt olvashatsz.
Tíz százalék
Nem ez volt az egyetlen érdekesség a közbeszerzésben. Mint az egyik termelői szerveződéstől (TÉSZ, amely a termelőket tömöríti) megtudtuk, a Magyar Iskolagyümölcs Kft. e-mailben kereste meg őket, amelyben azt kérték, hogy írjanak alá egy alvállalkozói szerződést.
A szerződés június 7-én kelt, tehát három nappal azután, hogy a kiírás megjelent az uniós értesítőben. Az e-mailt június 10-én küldték el, három nappal a jelentkezési határidő lejárta előtt. A levélben azt kérték, hogy még aznap írják alá a szerződést és küldjék vissza. A dokumentum alapján a Magyar Iskolagyümölcs Kft. célja, hogy országos lefedettségű rendszert alkotva induljon a KLIK közbeszerzésén. Az országos lefedettségre azért fontos, mert minél több régiót le tudott fedni a pályázó, annál több pontot kapott az értékelésnél.
A megkeresett TÉSZ-t a kft a közbeszerzési eljárás keretében mint alvállalkozót jelölte volna meg, akinek szinte ugyanazt a munkát kellett volna elvégezni, mint a korábbiakban, csak már mínusz 10%-ért. “A teljesítés teljes értékének 10%-a az organizációs tevékenységért, valamint a kisérő intézkedések lebonyolításáért a Fővállalkozót illeti. A fentieknek megfelelően Alvállalkozó a teljesítés teljes értékének 90%-át számlázhatja ki, amelyet számlaértéknek nevezünk” – áll a dokumentumban.
Az ügyben kerestük a Magyar Iskolagyümölcs Kft. ügyvezetőjét, aki délutánra ígért választ. A furcsa pályázati feltételek kapcsán megkeresetük a KLIK-et is, ám ők írásban azt közölték, kérdéseinkre a tegnapi közleményük a válasz. A közlemény arról szólt, hogy a KLIK inkább visszavonulót fúj, és visszavonják a közbeszerzést.
Folytatjuk… | Iskolagyümölcs-mutyi: megszereztük a furcsa szerződést | A milliárdos iskolagyümölcs-program munkáira egy frissen alapított cég jelentkezett be a termelőknél, aki 10%-ot kért volna a "továbbfoglalkoztatásért". A Hír24 megszerezte a szerződést, benne a 10%-os sarcról szóló résszel. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/13/iskolagyumolcs-mutyi-megszereztuk-a-furcsa-szerzodest/ | 2013-06-13 14:50:00 | true | null | null | 24.hu |
Nyomozók vitték magukkal kedden az otthonából Újszentiván polgármesterét, Putnik Lázárt - erősítette meg az rtl.hu információját a Csongrád-Csanád megyei község alpolgármestere, Juhász Tibor. Azt az értesülésünket viszont nem tudta megerősíteni az alpolgármester, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói vették volna őrizetbe a településvezetőt.
Értesüléseink szerint azonban január 20-án a NAV nyomozói bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt tartottak házkutatást az újszentiváni polgármesteri hivatalban.
Úgy tudjuk, az ügy a közfoglalkoztatottak bérével van kapcsolatban. A Szabad Európa számolt be róla tavaly decemberben, hogy a NAV két ügyet egyesített, ami érinti az újszentiváni önkormányzatot. Az első ügyben fantom-közmunkásokat jelentettek be, a másikban pedig egy munkásszálló súlyosan túlárazott építése kapcsán merült fel bűncselekmény gyanúja. A négy épület 371 millió forintba került, amiből 222 milliót a magyar állam fizetett.
Értesüléseink szerint egy önkormányzattal szerződött, külsős pályázatírót is őrizetbe vettek kedden a településen az üggyel kapcsolatban.
Az ügyben megkerestük a NAV-ot és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot is. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük. | Otthonából vitték el a nyomozók Újszentiván polgármesterét | Egy önkormányzattal szerződött pályázatírót is őrizetbe vettek. Három hete a NAV tartott razziát a Csongrád-Csanád megyei község polgármesteri hivatalában. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/08/ujszentivan-polgarmester-nyomozok-nav-orizetbe-vetel-palyazatiro-razzia | 2022-02-08 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az alapvető jogok biztosa még 2012 december közepén rendelt el vizsgálatot annak az értesülésnek az alapján, hogy a balatonalmádi Magyar–Angol Kéttannyelvű Gimnáziumban a diákokat és tanárokat az igazgatói irodában kikérdezték, szóba kerültek-e az iskolában a felsőoktatással kapcsolatos tüntetések, sztrájkok, a beszélgetésekről pedig jegyzőkönyv készült. Felmerült az információs önrendelkezési jog sérelme is, ezért Szabó Máté alapjogi biztos vizsgálatra kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét. Az adatvédelmi hatóság határozatában jogsértést állapított meg, és pénzbírsággal sújtotta a gimnáziumot.
Az ügy azzal kezdődött, hogy egy névtelen és – mint kiderült – megalapozatlan szülői panasz „politizálással” vádolta meg az egyik tanárt.
Az igazgató a megyei intézményfenntartó központtól e névtelen panasz nyomán kapott utasítást, és formalizált külsőségek közepette, de megfelelő előzetes tájékoztatás nélkül, szúrópróbaszerűen hallgatott ki tanárokat és diákokat, a válaszaik tartalmát pedig rögzítette.
Az ombudsman arra jutott, hogy a vizsgálat módszere és a végrehajtás módja sértette az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát. Az is kiderült, hogy az igazgató a pedagógusok és a végzősök politikai véleményéről is meg kívánt győződni, ami aggályos a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésével kapcsolatban.
A biztos szerint a megyei intézményfenntartó központ általános jellegű problémafelvetést tartalmazó, de a jogi kereteket mellőző utasítása nem felelt meg a jogbiztonság elemi követelményeinek.
A gyermeki jogok védelméért kiemelten felelős ombudsman rámutatott, hogy a tanulók az iskolai közösségben különösen kiszolgáltatottak, az őket érintő bármely eljárás során fokozottan kell ügyelni valamennyi alapvető garancia betartására. Hangsúlyozta, hogy egyértelműen aggályos az a gyakorlat, amely a nemzeti köznevelési törvény iskolai pártpolitizálásra vonatkozó, indokolt tilalmát kiterjesztve a közéleti kérdésekben való megnyilvánulást is vizsgálandónak minősíti. A biztos rámutatott: egyaránt veszélyes az, ha magát a közéletet zárjuk ki az iskolából (ez nem is lehetséges, de nem is kívánatos), és az is, ha közvetve vagy közvetlenül pártpolitikai színvallásra késztetik a diákot vagy a pedagógust.
Szabó Máté úgy látja, hogy átgondolásra érdemes az iskolai pártpolitizálás tilalmához kapcsolódó, olyan szakmai állásfoglalás kialakítása, amely figyelembe veszi az érintettek véleménynyilvánítási szabadságát és a világnézetileg semleges állami iskola funkcióját. | Almádiban az igazgató és a KLIK is hibás | A törvénysértő adatkezelésen túl az érintett tanárok és diákok több alapjogát is sértette a balatonalmádi gimnázium igazgatójának eljárása a „listázásként" elhíresült ügyben – állapította meg az ombudsman. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/14/almadiban-az-igazgato-es-a-klik-is-hibas/ | 2013-06-14 15:03:00 | true | null | null | 24.hu |
Lényegében helyben hagyták az ítéletet Demeter Márta egykori LMP-s országgyűlési képviselő ellen szerdán: Demeter korábban tévesen állította, hogy honvédségi géppel szállították haza Ciprusról Orbán Viktor egyik lányát, ezért hivatali visszaélésben találták bűnösnek. Egy korábbi ítélet kimondja, hogy az őt perlő fideszes politikusok állításaival szemben államtitkot nem sértett.
A képviselőt Hollik István és más fideszes politikusok perelték be, mert a vád szerint akkor még az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnökként 2018-ban a kecskeméti repülőbázison - a honvédelmi miniszter előzetes tudomásával - repülési naplóadatokba tekintett be, majd azokat politikai előnyökért meghamisítva tette közzé. Később kiderült, hogy valójában egy névazonos magyar katona lányáról van szó, de Demeter pert nyert a fideszes képviselőkkel szemben, amiért azt terjesztették róla, hogy minősített adattal élt vissza. | Hivatali visszaélésben bűnösnek találták Demeter Mártát | Lényegében helyben hagyták az ítéletet Demeter Márta egykori LMP-s országgyűlési képviselő ellen szerdán: Demeter korábban tévesen állította, hogy honvédségi géppel szállították haza Ciprusról Orbán Viktor egyik lányát, ezért hivatali visszaélésben találták bűnösnek. Egy korábbi ítélet kimondja, hogy az őt perlő fideszes politikusok állításaival szemben államtitkot nem sértett. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/15/hivatali-visszaelesben-bunosnek-talaltak-demeter-martat-aki-azt-allitotta-hogy-honvedsegi-geppel-szallitottak-haza-orban-lanyat-ciprusrol | 2023-02-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Nemzeti Információs Központ (NIK) január 20-i, a titkosítás alól feloldott és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának honlapján közzétett prezentációjából mindössze annyi derült ki, hogy a néven nem nevezett, svájci bejegyzésű alapítvány alapítója F.N. svájci diplomata, kuratóriumi tagja D.F. svájci üzletember, és T.F. svájci pénzügyi szakember, elnöke J.F.M svájci ügyvéd. Ezen felül annyit írtak róla, hogy az alapítvány célja „alapvető humanitárius, szociális és politikai jogok erősítése, liberális értékek előmozdítása, vallási, etnikai és nemi sokféleség, az egyenlőség tiszteletben tartása, humanitárius segítségnyújtás”, és hogy „az alapítány aktivitására, valós tevékenységére vonatkozóan nem lelhető fel nyílt forrásból hozzáférhető információ”. Az Átlátszó mégis megfejtette a rejtvényt.
Nem adott meg túl sok támpontot a NIK, aminek alapján a Svájcban bejegyzett több ezer alapítvány közül le lehetett szűkíteni a lehetőségeket, mindössze monogramok álltak rendelkezésre. Ebből egy monogram olyan ügyvédé, akinek feltételezhetően dupla keresztneve van, és ez leginkább a francia nevűekre jellemző. Az ügyvédek nyilvántartásában kantonok alapján lehet listázni a bejegyzett és jelenleg is praktizáló ügyvédeket. Nem könnyítette meg a dolgunkat, hogy Svájcban 26 kanton van. Több olyan ügyvédet is találtunk, akiknek a monogramja megegyezik a NIK által közölttel. A négy név alapján már le lehetett szűrni, melyikük milyen alapítványban visel tisztséget.
Mivel Svájcban több mint 13000 alapítványt jegyeztek be, ezért reménytelennek tűnt mindet átnézve megtalálni a kapcsolatot. Az egyik alapítványi adatbázisra előfizetve viszont névre is lehet keresni. A beírt nevek alapján pedig tovább lehetett vizsgálódni, hogy melyik alapítvány céljainak leírása felel meg a NIK által prezentáltnak. Az alapítvány nevének megismerése után a svájci cégközlöny adatbázisában tudtunk továbblépni, hogy milyen információkat tartanak nyilván erről az alapítványról.
Nyilvánosan elérhető beszámolókat nem találtunk tőle (Svájcban ez nem kötelező az alapítványoknak), más alapítványok közzétett beszámolóiban azonban felbukkan a Fondation Pluralisme neve, mint támogatóé.
Mire a kutatás végére értünk, az Ezalényeg közleményt tett közzé, amiben szintén az általunk felkutatott alapítvány neve szerepel: „Lapunk kiadója a svájci Fondation Pluralisme alapítványtól kapta azokat a megrendeléseket, ami alapján hír- és tartalomszolgáltatói szolgáltatásokat végzett. […] A szolgálatok ebben az ügyben sajnos Rogán Antal propagandaminiszter felügyelete alatt és az ő megrendelésére dolgoztak, ami önmagában szégyent hoz a nemzetbiztonságért dolgozókra és veszélyt jelent hazánkra.”
Megkerestük őket, de nem nyilatkoztak
A Fondation Pluralisme 2012-ben Genfben alapított civil szervezet, mely önmeghatározása szerint a humanitárius, szociális és politikai emberi jogok, továbbá a liberális értékek előmozdítását kívánja elősegíteni a társadalomban, az oktatásban és a médiában. Háború, polgári, etnikai, vallási vagy faji konfliktusok és környezeti katasztrófák esetén szerepet vállalnak humanitárius segítségnyújtásban, illetve a vallási, etnikai és nemi sokszínűség és egyenlőség megteremtésében a társadalom minden területén.
Az alapítvány tagjai François Nordmann, Jean-François Marti, Thomas Niklaus von Rohr, és Didier Fischer voltak az alapításkor.
Nordmann 2017-ben távozott az alapítványból. Vélhetően ő az a személy, akire mint diplomatára hivatkozik a NIK, csak N.F. monogrammal jelölve az illetőt. A swissinfo.ch által közzétett életrajza szerint tanulmányait a Fribourgi Egyetemen és a genfi Graduate Institute for International Studies-ban végezte, ahol jogot és nemzetközi kapcsolatokat tanult. 1971-től dolgozott a svájci külügyminisztériumban, első kiküldetése 1980-ban volt, az ENSZ-ben képviselte Svájcot New Yorkban. 1984-1992 között Guatemalában és más közép-amerikai országokban töltött be nagyköveti posztot, 1992-ben a svájci külügyminisztérium nemzetközi szervezetekkel foglalkozó osztályának vezetőjének nevezték ki. 1994-ben az Egyesült Királyságban, 2002-ben Franciaországban lett nagykövet, és 2007-ig, visszavonulásáig töltötte be ezt a posztot.
Jean-François Marti ügyvéd a BM Avocats honlapján közzétett szakmai bemutatkozása szerint a fehérgalléros bűnözésre, a vagyon-, szerződési és öröklési jogra specializálta magát. Több alapítványban is kuratóriumi tag, genfi irodája számos cég és alapítvány székhelye. Marti az Átlátszó telefonos érdeklődésére megerősítette, hogy valóban ő a Fondation Pluralisme elnöke, de szabadságra hivatkozva további kérdéseinkre csak későbbiekben ígért választ.
Didier Fischer üzletembernek szintén több cégben és alapítványban is felbukkan a neve. Ő vezeti az 1890 Alapítványt, amely a genfi Servette FC sportklubot tulajdonolja. Írásbeli megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagált. Thomas Niklaus von Rohr-Flück szintén üzletember, egy svájci kistelepülésen él, pénzügyi tanácsadással foglalkozik. Őt is felhívtuk, de kérdésünkre egy férfihang csak annyit felelt, hogy nem elérhető, majd amikor megkérdeztük, hogy mikor tudnánk vele beszélni, bontotta a vonalat.
Nyílt forrásokból is sok minden kiderül
Hogy a Fondation Pluralisme pontosan milyen munkát végez és kiket támogat, arra nehéz, de nem lehetetlen válaszolni: nyilvános, az interneten szabadon elérhető forrásokban is számos utalást találtunk a tevékenységükre, ezért nem igazán helytálló a NIK azon megállapítása, hogy „az alapítvány aktivitására, valós tevékenységére vonatkozóan nem lelhető fel nyílt forrásból hozzáférhető információ”.
A nyilvánosan elérhető információk alapján például támogatói a Martin Ennals-díjnak, amit többek közt Genf városa, a Svájci Szövetségi Külügyminisztérium, az Irish Aid, a Norvég Emberi Jogi Alap és a Heinrich Böll Alapítvány is támogat. A díjat 2023-ban Feliciano Reyna (Venezuela), Delphine Djiraibé (Csád) és Khurram Parvez (Kasmír) kapta meg, mindhárman az emberi jogokért küzdenek és állnak ki országaikban.
A Fondation Pluralisme támogatja a Nai Qala Egyesületet is, amit 2007-ben Svájcban alapítottak. Az Afganisztánban aktív szervezet fő célja az oktatáshoz és az egészségügyhöz való hozzáférés javítása, különösen a vidéki, marginalizált közösségekben élő nők esetében, a helyi közösségek fejlesztése, a vidéki Afganisztán fejlesztése.
A Trial International is kapott tőlük támogatást: a 2002-ben alapított civil szervezet célja a nemzetközi bűncselekmények büntetlenségének megakadályozása, jogi segítségnyújtás. A Genfben, Bosznia-Hercegovinában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban működő Trial International peres ügyekben képviseli ügyfeleit.
Az asiatimes.com 2018-as cikke szerint a Kambodzsából elmenekült ellenzéki politikusokat tömörítő Cambodia National Rescue Movement is kapott támogatást a genfi alapítványtól, amit az USA-ban költöttek el lobbitevékenységre: ennek egy amerikai igazságügyi minisztériumi jelentésben is nyoma van ebben az évben.
Eurómilliók az ellenzéki kampányportálnak
A Fondation Pluralisme és a kuratóriumi tagok esetében nem sikerült fellelnünk semmilyen magyar kötődést, vagy kapcsolódási pontot. A NIK prezentációja szerint a svájci bejegyzésű alapítvány mégis 1,8 millió eurót utalt az Ezalényeg portált kiadó Oraculum 2020 Kft.-nek 2021 szeptembere és 2022 februárja között, öt részletben. Ez derült ki a második, januári nemzetbiztonsági tájékoztatóból, ami a külföldről érkező pénzek útját mutatja be, és a 2022-es magyarországi választások befolyásolásának gyanúját fogalmazza meg a tranzakciókkal összefüggésben.
Az ügyben eddig közzétett két titkosszolgálati prezentáció szerint az Egyesült Államokból – és ezek szerint Svájcból – érkező dollár- és eurómilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül: a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett végső forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagokban, Orbán Viktor miniszterelnök pedig Soros Györgyre gyanakszik.
A levitézlett óbaloldal propagandagépezete nyelte el a hárommilliárdos amerikai demokráciasegély túlnyomó részét | atlatszo.hu
A titkosszolgálati, rendvédelmi és adóhatósági adatokat összegző NIK megállapításai szerint az AD által elutalt többmilliárdos összeg túlnyomó része annál a baloldali befolyásolási masinériánál kötött ki, aminek a működéséről közel három évvel ezelőtt, a 2019-es önkormányzati választások után az Átlátszón írtunk elsőként.
Az online politikai marketinggel foglalkozó céghálózat központi elemei a Datadat névre hallgató cégcsoport, és az Ezalényeg nevű, hírszájtnak álcázott ellenzéki propagandakiadvány. Az Átlátszó 2020-ban írt róluk először: három éve kiderítettük, hogy az ellenzék számára relatív sikerrel záruló 2019. évi önkormányzati választásokon miképpen működött ez a kampánymasinéria. Akkor több forrásunktól is megtudtuk: a Datadatnál határozták meg azt, hogy milyen célcsoportoknak kell fizetett hirdetésben reklámozni az Ezalényeg által előállított tartalmakat.
Címlapkép: részlet a Nemzeti Információs Központ infografikájából | Megfejtettük a titkosszolgálat svájci rejtvényét dollárbaloldal-ügyben | Megtaláltuk azt a svájci alapítványt, amiről a Nemzeti Információs Központ a titkosítás alól januárban feloldott második, dollárbaloldal-ügyi országgyűlési tájékoztatójában azt állítja, hogy az Action for Democracy korábban ismertté vált, milliárdos támogatásán felül közel 900 millió forintot küldött az Ezalényeg portálok kiadójának a tavalyi választási kampány során. A genfi bejegyzésű szervezet tisztségviselői nem nyilatkoztak az Átlátszó megkeresésére, de nyilvános forrásokból is sok minden megtudható róluk, és az általuk jegyzett alapítványról. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/01/29/megfejtettuk-a-titkosszolgalat-svajci-rejtvenyet-dollarbaloldal-ugyben/ | 2023-01-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Transparency International (TI) 28. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: 10 év alatt Magyarország rontott legtöbbet a pontszámán. A tavalyi számok alapján már Bulgária is megelőz bennünket, ezzel az unió legkorruptabb országává váltunk. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban a V4-es országokkal, valamint Közép- és Kelet-Európával összevetésben.
A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe 180 országot rangsorol évről évre a közszektor korrupciós kitettsége alapján 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán. Az indexet az Európai Bizottság egyik háttérintézménye, a Joint Research Center is alkalmas eszköznek találta a hosszabb távú trendek elemzésére. A 2022-es rangsort január 31-én publikálták.
Az élmezőnybe ebben az évben is a skandináv országok kerültek, Dánia 90, Finnország 87, és Új-Zéland 87 ponttal végzett a dobogón, vagyis ezek az országok a legkevésbé korruptak. A lista utolsó három helyén Dél-Szudán (13 pont), Szíria (13 pont) és Szomália (12 pont) osztoznak. A 27 EU tagállam sereghajtói közé Románia (46) és Bulgária (43), illetve Magyarország került.
A jelentés úgy fogalmaz, hogy „Magyarország európai uniós sereghajtó pozíciója az elmúlt bő egy évtizedben zajló, a jogállamiság erodálását, az állam foglyul ejtését és a rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamat betetőzésének tekinthető.”
Egyetlen ország sem rontott annyit, mint hazánk
Magyarország 42 pontot szerzett, és ezzel a 77. helyén végzett, ami világviszonylatban közepes eredménynek tekinthető. Uniós összevetésben már kevésbé fényes a helyzet, idén az EU tagállamok pontszámának átlaga 63,6 volt, ami pontosan 21 ponttal több, mint amennyit hazánk kapott.
Egy ideje azonban már rendre az utolsók közé tartozunk: 2012-ben 55 ponttal még az EU-n belül a 19. helyen álltunk, ezt követően az ország korrupcióval szembeni teljesítménye folyamatosan romlott. 2019-ben és tavaly már csak Bulgáriát tudtuk megelőzni, idén azonban Bulgária valamennyit javított, Magyarország pedig rontott a pozícióján, így az EU legkorruptabb országává váltunk. Erre még soha nem volt példa, korábban ugyanis más tagállamokkal holtversenyben foglaltunk el a sereghajtó pozíciót. Tizenegy év alatt háromszor – 2017-ben, 2019-ben és 2021-ben – voltunk az EU második legkorruptabb tagállama a Korrupció Érzékelési Index pontszámai alapján.
Ha a közép- és kelet-európai országok eredményeit vizsgáljuk, akkor is egyértelművé válik a magyar lemaradás: a balti államok folyamatosan javítottak a korrupcióval szembeni fellépésük eredményességén, tíz év alatt Észtország és Lettország 10 ponttal növelte pontszámát. Ezzel párhuzamosan Magyarország a Balkán és Kelet-Európa országainak szintjére esett vissza.
A magyar kormány gyengülő korrupció elleni teljesítménye a V4 országaihoz viszonyítva még inkább szembeötlő, vagyis azt látjuk, hogy hazánk eredménye egyre inkább elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető országokétól. Ez a hetedik alkalom, hogy Magyarország a V4-csoport utolsó helyén végzett. Szlovákia 11 ponttal, Lengyelország 13 ponttal, Csehország pedig 14 ponttal kapott többet hazánknál.
Az elmúlt 10 évben Magyarország pontszáma tizenhárommal csökkent, és 31 helyezést rontott a ranglistán.
A Transparency kiemeli: egyetlen más ország helyezése sem zuhant ilyen mértékben az elmúlt évtizedben.
Globális szinten Kuvaittal, Burkina Faso-val, a Salamon-szigetekkel, Kelet-Timorral, Trinidad és Tobago-val, illetve Vietnámmal van hazánk azonos szinten, ezek az országok mind 42 pontot értek el idén. „Nem túl előkelő társaságba került Magyarország” – mondta el Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a 2022-es Korrupció Érzékelési Index eredményeinek bemutatóján, amelyet a CEU épületében tartottak, 2023. január 31-én délelőtt.
A 2021-as Korrupció Érzékelési Indexről tavaly január végén számoltunk be az Átlátszón, ekkor a 180 országból a 73. helyen álltunk, amivel szintén Európa sereghajtói közé kerültünk.
Magyarország az EU második legkorruptabb országa, egyre lejjebb csúszunk a Transparency International rangsorán | atlatszo.hu
Magyarország idén 43 ponttal a 73. helyen áll, így olyan országokkal van egy szinten, mint Ghána, Kuwait, Szenegál vagy a Salamon-szigetek. Beszédes adat, hogy a 2020-as eredményhez (69. hely és 44 pont) képest négy helyet és egy pontot rontottunk. A TI arra is emlékeztet, hogy hazánk egy évtizeddel ezelőtt, 2012-ben az akkor még 27 tagú EU 19.
Romokban a jogállam
A Korrupció Érzékélési Index eredményeinek bemutatásával egy időben a Transparency International Magyarország ezúttal is közzétette a korrupciós helyzetet elemző éves jelentését, amelyben a jogállamiság állapotát, a közbeszerzések és az uniós források felhasználásának rendszerét, továbbá a korrupciónak a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta.
„Jogállam klasszikus értelemben már nem létezik Magyarországon. Az állam foglyul ejtése befejezett ténynek tekinthető, mégis, ennek ellenére azt lehet mondani, hogy a 2022-es év fontos év volt a jogállamiság szempontjából: az EU 10 év után észbe kapott, és elindította a jogállamisági eljárást. Most nagyon úgy tűnik, hogy megvan a politikai akarat arra vonatkozóan, hogy szankcionálják a jogsértéseket” – mondta el Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a jelentés bemutatóján.
A jelentés a korrupció elleni intézkedések közül néhányat részletesen is bemutat. A tavalyi év kapcsán kiemeli a jogállamisági eljárást, amelyet 2022 áprilisában, az EU történetében először a magyar kormánnyal szemben aktiváltak, és ami közel ötezer milliárd forintnyi uniós forrás érkezését tette bizonytalanná.
Uniós pávatánc: Megúszhatjuk forrásvesztés nélkül a jogállamisági eljárást? | atlatszo.hu
Érd jelenlegi városvezetése polgári peres eljárással kívánja visszaszerezni az előző fideszes polgármestertől a szerintük jogellenesen kifizetett pénzeket, miután a rendőrség elutasította a büntető feljelentést.
Az elfogadott helyreállítási alap forrásai csak az úgynevezett szupermérföldkövek teljesülése után érkezhetnek, amelyek közül a legfontosabbakkal, mint például az Integritási Hatóság, vagy a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozásával (aminek az Átlátszó főszerkesztője is tagja), a közérdekű adatokhoz való hozzáférés változásaival, valamint a KEKVA-k működésével részletesen is foglalkozott a jelentés.
„A kormány célja a pénz megszerzése, nem a jogállam helyreállítása” – foglalta össze Martin József Péter a Transparency álláspontját a kormány korrupcióellenes intézkedéseivel kapcsolatban. | Hazánk az utolsó EU-s helyen áll a Korrupció Érzékelési Index szerint | A Transparency International (TI) 28. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: 10 év alatt Magyarország rontott legtöbbet a pontszámán. A tavalyi számok alapján már Bulgária is megelőz bennünket, ezzel az unió legkorruptabb országává váltunk. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban a V4-es országokkal, valamint Közép- és Kelet-Európával összevetésben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2023/01/31/az-allam-foglyul-ejtese-befejezett-teny-hazank-az-utolso-eu-s-helyen-all-a-korrupcio-erzekelesi-index-szerint/ | 2023-02-15 18:49:40 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hazai lélegeztetőgép-gyártásért lelkesedett 2020 őszén Szijjártó Péter és Rétvári Bence. A külügyminisztérium 1000 gépet vásárolt a holland-izraeli hátterű, de Vácott működő Celitrontól. A gépek akkor készültek el, amikor már halmokban álltak a százmilliárdokért Kínából vásárolt eszközök. 2021 nyaráig 484 darab Celitron-készülék hazai kórházakhoz került, de jutott belőlük Jordániába és Bosznia-Hercegovinába is. Az állami megrendelés 2020-ban milliárdos nyereséget hozott a Celitronnak, ám 2021-ben már újra veszteséges volt, és honlapján nyoma sincs a lélegeztetőgépnek.
„Elkészültek a Magyarországon gyártott, világszínvonalú lélegeztetőgépek” – 2020. szeptember 25-én az origo.hu Szijjártó Péterre hivatkozva arról számolt be, hogy „a Magyarországon gyártott lélegeztetőgép technológiai szempontból ma a legjobb a világpiacon: korhatár nélkül alkalmazható, alacsony energiafelhasználású és függetleníthető a kórházban lévő intenzív osztályokon rendelkezésre álló sűrített levegőt biztosító kiállásoktól.”
A Celitron egy magyar gyártó cég, amely a kutatásra és a fejlesztésre helyezi a hangsúlyt a sterilizálás és a fertőzésveszélyes hulladékkezelési rendszerek terén. Világszerte több mint 80 országban már több mint 400 kórházi veszélyeshulladék-kezelő egységet (hulladékfertőtlenítő berendezést), valamint több mint 4000 gőzsterilizálót telepítettek – emlékeztetett a kormánypárti lap.
Szijjártó Péter akkor azt is mondta a holland hátterű váci cég telephelyén tartott sajtótájékoztatón, hogy „a gépet a Honvédkórházban, a debreceni egyetemi kórházban és a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen (SOTE) is tesztelték, és mindenhonnan csak a legjobb visszajelzések érkeztek. A legyártott gépekből 900 darab szállításra kész, 100 darabot még tesztelnek.”
Miért pont a Celitrontól rendeltek?
Hogy miként esett a nem lélegeztetőgépgyártással foglalkozó cégre a választás, arról Péter Ádám, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ orvos alezredese írt. A ma is elérhető dokumentum szerint „A külföldről történő lélegeztetőgép beszerzés azonban komoly akadályokba ütközött. Az ismert, kipróbált, jó minőségű európai beszállítóktól részben exporttilalom, részben kapacitáshiány miatt lehetetlen volt importálni. A világ országai a hatalmas tartalékokkal rendelkező kínai állam felé fordultak, azonban a kínai piacon elérhető lélegeztetőgépek minősége változó volt.”
Az orvos alezredes tanulmányában az is szerepel, hogy „Egy korábban más jellegű termelést folytató cég birtokolta a Panther 5 lélegeztetőgép licenszének jogát. A váci telephelyű cég részére (Celitron Medical Technologies Kft.) kormányzati együttműködés segítségével sikerült a szükséges alkatrészeket gazdaságdiplomáciai eszközökkel beszerezni, így biztosítva a gyors határidőket. A kormány által biztosított logisztikai, szállítási segítséggel a gyártási folyamat is felgyorsítható volt. A cég gyártókapacitásának felépítése 2020 áprilisában kezdődött meg. A kormányzati megrendelésre készülő professzionális, modern lélegeztetőgépek első száz darabja 2020. július elejére, majd első ezer darabja 2020 augusztusára elkészült.”
Az írás szerint „A Panther 5 használati utasítása a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság honlapjáról illetve a https://tinyurl.com/Panther5HUN oldalról letölthető.” Ez a link már nem működik, de egy török oldalon elérhető egy prospektus a Celitron által gyártott eszközről.
Már halmokban álltak a százmilliárdérokért beszerzett kínai gépek
Két és fél évvel a covid-járvány után a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) küldött közadatigénylésünkre kapott válaszból az derül ki, hogy a 2020. szeptember 25-i sajtótájékoztató után indult a Celitron által gyártott Panther 5 típusú lélegeztetőgépek szállítása.
Pedig ekkor már 15 825 gép állt a raktárban,
ahogy ezt korábban a KKM-re hivatkozva írta a Direkt36. Ahogy akkor fogalmaztak, ezek augusztus elejére már megérkeztek. A külföldről beszerzett lélegezetőgépek átlagára 57 106 euró volt (jelenlegi árfolyamon 20,1 milló forint), így összesen több mint 300 milliárd forintba kerültek.
A KKM a Celitron Medical Technologies Kft.-vel kötött szerződéssel kapcsolatban azt közölte, hogy „Az Eladó az 1.000 darab lélegeztetőgépet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (az Országos Kórházi Főigazgatóság jogelődje) raktárába 2020. december 10. napjáig szállította le, az alábbi négy ütemben:
I. ütem: 250 darab 2020.10. hónapjában került beszállításra;
II. ütem: 250 darab 2020.11.02-03. között került beszállításra;
III. ütem: 250 darab 2020.11.06-16. között került beszállításra;
IV. ütem: 250 darab 2020.11.17.-2020.12.10. között került beszállításra.”
A Celitrontól vásárolt eszközök darabára a KKM tájékoztatása szerint 29 ezer euró + ÁFA volt, ami az akkori 360 forintos euróval számolva nettó 10,4 millió forint gépenként. Az 1000 készülék így 10,4 milliárd forintba került.
A KKM most azt is közölte, a gépekből mennyi ment külföldre: 123 darab
Raktározás drágán
A hazai kórházakba is jutott gép, ez viszont egy 2021-es cikkünkből derül ki. Akkor megírtuk, „perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa.” Nagy részük, bő 13 ezer darab raktárban állt, néhány száz darabot más országoknak adtunk, és 3 288 darab került hazai kórházakba. Az adatok szerint összesen 484 Celitron-gépet (Panther 5) osztott ki az ÁEEK 2021-ig.
Most, az újabb adatigénylésünkre az ÁEEK azt közölte, 2021 után még 353 darab Panther 5 típusú gépet adtak ki, így
a megrendelt 1000 darabból végül 837 valamilyen egészségügyi intézménybe, 163 pedig a raktárba került.
Vagyis a kormány ezzel azt is elismerte, hogy a tízezerszám rendelt kínai gépek alkalmatlanok voltak a hazai felhasználásra, ezért egy másik típus gyártására adott megbízást.
Legutóbb megírtuk, hogy a közel 14 ezer gép tárolása közel 400 millió forintot vitt el 2020 októbere óta. Arról is beszámoltunk, hogy több mint 17 milliárdért adott el ezer kínai lélegeztetőgépet a magyar külügynek a Fourcardinal Tanácsadó Kft., ami két év alatt 20 milliárd forint profitot realizált. A nagy siker után pedig úgy döntött a tulajdonos, hogy végelszámolással megszünteti a hatalmasat kaszáló társaságot. A magyar állam a koronavírus járvány idején háromszáz milliárd forintot költött az eszközökre.
Hiába a sok gép, ha kevés a szakember
Jó kérdés, hogy mennyire volt indokolt 2020 őszén még 10 milliárdért lélegeztetőgépeket venni. A válaszhoz érdemes felidézni a Népszava 2021-es cikkét. Akkor Lantos Gabriellára, az Új Világ Néppárt szakpolitikusára hivatkozva azt írták, hogy „igaza volt Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának, amikor ezer lélegeztetőgépre kapcsolt betegnél húzta meg a magyar kórházi hálózat intenzív ellátásra képes kapacitásainak határát. A korábban egy nagy magánkórházat igazgató szakember szerint
a határ 800 és 1200 ágy között van, ennyi beteget lehet jó minőségben lélegeztetni a meglévő szakemberlétszámmal,
tehát már ezen a vonalon billeg az ellátás.” Lantos Gabriella hozzátette: „1200 beteg fölött már majd mindenkinek a lélegeztetőgép lesz a koporsója”.
A problémáról Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos is írt az Átlátszón. A koronavírus-járvány hazai kitörése után nem sokkal, 2020 áprilisában Lovas felhívta a figyelmet arra, hogy „önmagában a lélegeztetőgéppel nem sokat érünk, ha nincs mellette elég és jól képzett személyzet, akkor mindegy, hogy hány ezer van belőle”.
A lélegeztetőgép személyzet nélkül semmit sem ér, mondja egy covidos betegeket kezelő orvos | atlatszo.hu
Az egy figyelmeztető jel például egy orvos számára, ha fokozódik a légszomj, nő a légzési munka, elkékül a beteg bőre, és oxigénmaszk mellett is romlik az állapota. Az oxigénhiánynak objektív jeleit is tudják mérni az orvosok, mint például a vér oxigén-szaturációját (vagyis a vér oxigéntelítettségét).
Milliárdok jutalékra
A Celitron elsősorban exportra termelt, ez derül ki a cég pénzügyi beszámolóiból. Hogy mennyire sikeresen, azt nehéz megmondani: 2015-2019 között 7,2 milliárd forint bevételt értek el, az üzemi eredményük negatív volt, összesen mínusz 1 milliárd forint. Vagyis ennyit kellett a tulajdonosnak pótolnia.
A 2020-as kormányzati üzlet 10 milliárdos hazai bevételt hozott a cégnek, a nyereség 2,9 milliárd forint lett. A KKM tájékoztatása szerint minden egyes lélegeztetőgépért 29 ezer euró + áfát fizettek, az akkori 360 forintos euróval számolva ez nettó 10,4 millió forint gépenként. Az 1000 egység így 10,4 milliárd forintba került.
Az izraeli tulajdonos nem vett fel jutalékot, a bevételből egy jelentős rész közvetítőhöz került. A disztribútori jutalék a cég kiegészítő mellékletei szerint 2018-ban 23,7 millió, a 2019-ben 42 millió forint volt. A lélegeztetőgép-üzlet után ez 1,499 milliárd forintra nőtt, majd 2022-re újabb 804 millió forintot irányoztak elő.
A cég honlapján nincs egy sor sem a lélegeztetőgépekről. A Celitrontól azt kérdeztük,
hogy a Külügyminisztérium megrendelésén kívül mennyi ilyen Panther 5 típusú készüléket gyártottak le
a típus leírása hol érhető el,
mennyire lett keresett a termékük,
2020-ban mi alapján és hogyan döntöttek a készülék gyártása mellett,
mennyiért lehet ezt a készüléket most megrendelni, milyen támogatást és meddig adnak hozzá, milyen feltételekkel.
Merthogy 2021-ben a cég ismét veszteséges volt, az üzemi eredménye -348 millió forint lett. A NAV egyik közleményében úgy fogalmaz, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) figyeli az olyan adózók tevékenységét is, akik a bevallásaik alapján folyamatosan veszteségesen működnek.
Ahogy írják: „minden vállalkozás alapvető célja, hogy nyereséget termeljen. Ez a bevallási adatokban is visszaköszön, azaz látszik, hogy megéri fenntartani a vállalkozást. A NAV revizorai azonban többször találkoznak olyan adóbevallásokkal, amely alapján a vállalkozó több éven át csak veszteséget termel.” Ilyenkor jogosan merül fel az adóhatóság szerint a kérdés:
miért működtet valaki egy tartósan veszteséges vállalkozást?
A CELITRON Medical Technologies Kft. tulajdonosa a holland bejegyzésű Celitron B.V. vállalat. A holland nyilvántartások szerint komoly nyereség az anyavállalatnál sem jelentkezik.
Titkok a kínai gépek körül
A Transparency International (TI) pedig azért indított pert, hogy kiderüljön, a 300 milliárd forintért vásárolt kínai lélegeztetőgépek közül hány darabot sikerült eladnia a kormánynak. Jogerősen nyertek, de a Kúriához fordult a Belügyminisztérium, így egyelőre nem kell megmondania, mennyi lélegeztetőgépet adtak el.
A Szijjártó Péter vezette KKM is a Kúriához szaladt, miután szeptemberben jogerős bírósági ítélet kötelezte a tárcát a lélegeztetőgépek beszerzésével kapcsolatos dokumentumok kiadására, amelyekért végrehajtókat is küldött a momentumos Tompos Márton.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Egy Panther 5 típusú lélegeztetőgép (fotó: Facebook/Szijjártó Péter) | Tízmilliárdos hazai lélegeztetőgép-biznisz: akkor kezdtek szállítani, amikor már 15 ezer kínai gép állt a raktárban | Hazai lélegeztetőgép-gyártásért lelkesedett 2020 őszén Szijjártó Péter és Rétvári Bence. A külügyminisztérium 1000 gépet vásárolt a holland-izraeli hátterű, de Vácott működő Celitrontól. A gépek akkor készültek el, amikor már halmokban álltak a százmilliárdokért Kínából vásárolt eszközök. 2021 nyaráig 484 darab Celitron-készülék hazai kórházakhoz került, de jutott belőlük Jordániába és Bosznia-Hercegovinába is. Az állami megrendelés 2020-ban milliárdos nyereséget hozott a Celitronnak, ám 2021-ben már újra veszteséges volt, és honlapján nyoma sincs a lélegeztetőgépnek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/02/09/tizmilliardos-hazai-lelegeztetogep-biznisz-akkor-kezdtek-oket-szallitani-amikor-mar-15-ezer-kinai-gep-allt-a-raktarban/ | 2023-02-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A brüsszeli politika pénzelt éveken keresztül több Fidesz-közeliként ismert szervezetet is. 2018 és 2020 között eurótízezreket érő megbízásokat kaptak az Európai Néppárt képviselőcsoportjától az Alapjogokért Központot működtető, a Remix angol nyelvű orbánista hírszájtot kiadó, és a Nézőpont-csoporthoz tartozó cégek is. DK-s kötődésű cégek is kaptak brüsszeli megbízást, köztük egy olyan is, amelyik az ellenzék amerikai kampánytámogatásainak ügyéhez is kapcsolódik.
Éveken keresztül összesen majdnem 75 millió forintos értékben bíztak meg Brüsszelből különböző feladatokkal több olyan magyar szervezetet, amelyek a Fideszhez kötődőként ismertek. A megbízásokat az Európai Parlament egyik pártcsoportja adta. Ennek a csoportosulásnak, az Európai Néppártnak volt a tagja korábban a magyar kormánypárt is.
A 2020-21 közötti időszak megbízásairól szóló adatok az Európai Parlament (EP) oldalán nyilvánosan elérhetőek, sőt, a szájton keresve a 2018-19-es dokumentumokat is meg lehet találni. Az elérhető adatok szerint a Fideszhez informálisan kapcsolódó szervezetek legutoljára 2020-ban kaptak az Európai Néppárttól (EPP) megbízást. A magyar kormánypárt 2021 elején el is hagyta a néppárti istállót, a fideszes képviselők azóta a függetlenek között ülnek az EP-ben.
Mráz Ágoston, a több szerződést is begyűjtő Nézőpont-csoport vezetője az Átlátszó kérdésére azt mondta, korábbi megbízatásuk „azzal függ össze, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja volt, és minden tagpártnak van beleszólása abba, hogy a frakció mit rendel”.
A megbízások teljesüléséről, a konkrét kifizetésekről nincs megismerhető nyilvános adat, de semmi okunk feltételezni, hogy ezek ne mentek volna végbe.
Az EP-ben frakcióval bíró európai pártcsoportokat az Európai Unió költségvetéséből finanszírozzák. (Az európai pártcsoportok formailag különböznek a náluknál kisebb formációktól, az úgynevezett európai pártoktól, de miután az Európai Néppárt csoportjának egyetlen tagja maga a Néppárt, ebben a cikkben a csoportra is ezen a néven hivatkozunk).
A finanszírozási kérelmeket az Európai Parlamenthez kell benyújtani. Az európai pártcsoportok éves költségvetései jellemzően az adott évre szolgáló EP-finanszírozásból, az előző év EP-finanszírozásából megmaradt és a tárgyévre áthozott részéből, és más saját forrásokból állnak össze.
Az Európai Néppárt csoportjának nyilvános éves beszámolóiból azt lehet kiolvasni, hogy a 2018-2020 közötti időszakban a párt büdzséje szinte kizárólag olyan forrásokból állt össze, amelyeknek feladója az EP volt. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz-közeli szervezetekhez érkező pénzek is innen származtak.
A Fidesz-kötődésű szervezetek néppárti megbízásain túl a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) nevű formáció is kötött magyar politikai bekötöttségű szerződéseket. Az S&D olyan vállalatokkal szerződött, amelyeknek sajtóhírek alapján az ehhez az európai pártcsaládhoz tartozó ellenzéki Demokratikus Koalíció (DK) környezetéhez van kapcsolódása. Az egyik ilyen cég az ellenzék amerikai kampánytámogatásainak ügyéhez is kötődik.
Sem a Fideszhez, sem a DK-hoz kötődő szervezetek megbízásaival kapcsolatban sincs olyan értesülésünk, ami alapján bármiféle törvénytelenség gyanúja merülhetne fel a szerződések dolgában. Így olyan körülményt nem ismerünk, ami miatt az ellenzéki kapcsolódású szervezeteknek magyarázkodnia kéne. Annál inkább a fideszes bekötöttségű brigádnak, hiszen a kormánypárt évek óta azt harsogja, hogy Brüsszelt meg kell állítani.
Fideszes politikusok rendszeresen támadják azzal az ellenzéket, hogy őket külföldről, adott esetben „Brüsszelből pénzelik”. 2016-ban Németh Szilárd, a párt akkori frakcióvezető-helyettese beszélt arról sajtótájékoztatón, hogy „Brüsszelből pénzelik” a DK akkori tevékenységét. 2020-ban az állami hírügynökség adta közre, hogy Hollik István a párt kommunikációs vezetőjeként arról beszélt, hogy Dobrev Klára, a DK politikusa tevékenységét pénzelik Brüsszelből. Erről a Fidesz akkor egy drámai hangvételű videót is közzétett.
A Fideszhez kapcsolódó médiumok, elemzők és társaik ezekbe a vádakba bele szokták csomagolni a független médiát és civil szervezeteket is. Az Origón néhány hónapja jelent meg egy cikk arról, hogy „Brüsszel milliókat fizet a magyar baloldali propagandalapoknak”. Korábban a TV2 hírműsora adott le egy szegmenst arról, hogy a „nemcsak a baloldali pártok, de a baloldali szakértők és a baloldali média is külföldi pénzből él. Ez magyarázhatja, hogy miért áll a baloldal számos kérdésben a külföldi érdekek és Brüsszel mellett”.
Nemrégiben pedig a Kormányzati Tájékoztatási Központ adott ki arról közleményt, hogy a Transparency International korrupciós vizsgálata azért nem jó, mert „sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta”.
Eurótízezreket érő megbízások Fidesz-közeli szervezeteknek
A Fidesz-holdudvarba tartozó megbízottak között elemzőintézeteket és hírszájtot kiadó vállalkozást is találni. Brüsszeli pénzt kapott az Alapjogokért Központot működtető nonprofit kft., a Fidesz korábbi, amerikai kampánytanácsadójához tartozó Remix című híroldalt működtető cég, valamint a szintén Fidesz-közeli Nézőpont-csoporthoz tartozó több vállalkozás is.
Őket kérdéseinkkel kerestük, ám azokra a kézirat lezárásáig csak a Nézőpont-csoport részéről érkezett válasz.
A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. 2020-ban kapott 20 ezer eurós, azaz 7,5 millió forint értékű megbízást az EPP-től „kutatás, jogi elemzés” tárgykörében. Ez a szervezet működteti az Alapjogokért Központ (AK) névre hallgató elemzőintézetet, ami az Orbán-kormány politikai álláspontját támogató jogi elemzéseket szokott készíteni.
Korábban a Fidesz pártalapítványának tízmilliós nagyságrendű adományai finanszírozták az AK működését. Manapság már Orbán Viktor kormányától, egy alapítványon keresztül érkeznek a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb összegek a nonprofit kft.-hez. Az Alapjogokért Központnál csak 2018 és 2022 között összesen 3,6 milliárd forintot meghaladó összegű, közpénzből származó támogatást kasszíroztak.
Egy alapítványon keresztül önti a pénzt a kabinetiroda az Alapjogokért Központba | atlatszo.hu
Cikkünkben több szervezet és személy neve szerepel. Noha a látható részletek összetett képet rajzolnak ki, a mögöttük álló történet nagyon is egyértelmű: a pénzek jellemzően a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetirodából indultak eredetileg, és a Batthyány Lajos Alapítvány csatornázta őket tovább az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek.
Az AK személyesen is kötődik a kormánypártok politikai szervezeti hátteréhez. Az eurótízezrekért brüsszeli megbízást vállaló nonprofit cég tulajdonos-ügyvezetője Szánthó Miklós. Szánthó korábban a Fidesz-szatellit mikroformáció, a Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági szervezetéhez, az Ifjúsági Keresztényténydemokrata Szövetséghez (IKSZ) tartozott.
Egy korábban online elérhető beszámoló szerint Szánthó 2013-ban az EPP ifjúsági szervezetének szófiai kongresszusán hivatalosan a Fidesz ifjúsági szervezetének delegáltjaként vett részt. A szöveg szerint „a Fidelitas küldöttjeként Szánthó Miklós IKSZ-es politikus is szavazati joggal rendelkezett”.
Az AK több más kulcsalakjának Szánthónál is közelebbi tapasztalatai vannak a kormánypárti politizálásról. Kovács István stratégiai igazgató a 2019-es EP-választáskor a Fidesz listáján indult, és csak hajszálon múlt, hogy nem jutott be a testületbe. Törcsi Péter ügyvezető igazgató a Magyar Narancs korábbi cikke szerint anno az IKSZ alelnöke volt, 2013-ban pedig a Fidesz–KDNP jelöltjeként nyert a solymári időközi képviselő-választáson.
Az AK néppárti megbízásának évében Szánthó a Magyar Nemzetnek írott véleménycikkében megállapította, hogy a Fidesszel a csoporton belül szembeforduló más európai pártok mindegyikének „van hivatalos LMBT-tagozata”, hovatovább „az egykoron szebb napokat megélt keresztyéndemokrata európai pártszövetséget egyszerűen felzabálta […] a totális elmebaj.”
Érdekesség, hogy miközben Szánthó az AK igazgatójaként jegyezte a cikket, abban mégsem tett említést sem arról, hogy az általa irányított szervezet szerződéses kapcsolatban állna a cikk tárgyául szolgáló Európai Néppárttal, sem pedig arról, hogy a cikk megjelenésének időpillanatában személyesen Szánthó a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) kuratóriumát is elnökölte. Márpedig a több száz Fidesz-barát médiacímet birtokló KESMA a tulajdonosa a Magyar Nemzet kiadójának is.
Ugyan már nem elnökként, de a brüsszeli pénzes megbízást elfogadó Alapjogokért Központot vezető Szánthó Miklós akkor is a KESMA-t irányító háromtagú kuratóriumában foglalt helyet, amikor a Magyar Nemzet a közelmúltban beszámolt arról, hogy más kormányközeli civilszervezeti vezetők szerint az Átlátszó nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, mert külföldi szervezetektől kapott támogatást. Ezt a cikket aztán a KESMA számos kiadványa átvette. A Magyar Nemzetben közölték azokat a véleménycikkeket is, amelyek nemzetárulást emlegetve azt sérelmezték, hogy az Átlátszó egy európai újságírói együttműködésben vett részt.
Egy másik kormányközeli vállalkozás az évek során összesen 46 millió forintos értékben kapott megbízásokat a brüsszeli képviselőcsoporttól. A FWD Affairs Kft. 2018-ban webszájt üzemeltetésére kapott 62 ezer eurós (20,5 millió forint), 2019-ben ugyanerre 44 ezer eurós (15 millió forint), 2020-ban pedig Magyarországgal kapcsolatos „internet és közösségi média” tárgyában 29 ezer eurós (10,5 millió forint) megbízást.
A stratégiai kommunikációban utazó FWD Affairs tulajdonosa a Budapesten élő amerikai állampolgár Patrick Egan, aki az amerikai Republikánus Párt környékéről zsilipelt át Fidesz-közelbe az elmúlt néhány évtizedben. A férfi felesége, Vizér-Egan Klára korábban a budapesti XV. kerületben volt fideszes alpolgármester.
A kommunikációs tanácsadással foglalkozó cég 2010-ben Tarlós István sikeres főpolgármesteri kampányán dolgozott. 2014-ben Orbán Viktor Miniszterelnöksége, 2016-ban Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodája bízta meg őket kommunikációs feladatokkal.
A FWD Affairsről korábban azért írtunk, mert részben adófizetői pénzből működtetnek egy angol nyelvű híroldalt. Ez az rmx.news címen elérhető Remix, ami az Orbán Viktornak kedves szempontokat visszhangozza. A kormány az AK-t is finanszírozó alapítványon keresztül 2020 óta több mint 150 millió forintot juttatott a vállalatnak.
Magyar közpénzből készül a Fidesz amerikai kampánytanácsadóinak angol nyelvű híroldala | atlatszo.hu
Magyar közpénzből készül a Fidesz amerikai kampánytanácsadóinak angol nyelvű híroldala
A néppárti megbízások éveiben a Remix számos alkalommal adott közre híreket az Európai Néppárt ügyes-bajos dolgaival kapcsolatban. Nem láttuk nyomát annak, hogy bárhol jelezték volna: eközben szerződéses kapcsolatban állnak azokkal, akikről írnak.
A Nézőpont Elemzőintézet Nonprofit Kft. 2018-ban 38 ezer eurós, azaz 12,5 millió forint értékű megbízást kapott tanulmányok és elemzések készítésére. Ez a cég a Nézőpont Csoport Zrt.-n keresztül Győri Tibor tulajdonába tartozott és tavalyelőtt végelszámolással megszűnt. Győri a Miniszterelnökség korábbi jogi ügyekért felelős államtitkáraként alapította régebben az egész Nézőpont-csoportot.
A szintén a csoporthoz tartozó Kutatópont Kft. 2020-ban 23 ezer eurós megbízást kapott kutatásra, ami 8,5 millió forintnak felel meg. Az ekkor még Mráz Ágoston elemző érdekeltségébe tartozó cég ma a Nézőpont Intézet Kutató Központ Kft. névre hallgat. A válllalkozás az Opten cégadatai szerint a Nézőpont Csoport Zrt.-n keresztül Győri Tibor tulajdona volna, de Mráz nemrégiben arról beszélt, hogy Győri feltűnése a cégcsoport aktuális átszervezéséből következő, mindössze technikai körülmény, és hogy a cégek igazából az ő érdekeltségébe tartoznak.
A Nézőpontot megalakulása óta Fidesz-közelinek szokás tartani. A csoport kulcsalakjait — Mrázt és a korábban „Orbán személye körüli államtitkárnak” becézett Győrit — a Heti Válasz régebbi cikke szerint egykoron Navracsics Tibor fideszes politikus, mai uniós pénzekért felelős miniszter mutatta be egymásnak. Nemrégiben arról is beszámoltunk, hogy a csoporthoz tartozó egyik cég 22 milliárdos megbízást kapott a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetirodától médiafigyelésre.
Milliárdos megbízás a Nézőpont Csoport cégének a Miniszterelnöki Kabinetirodától | atlatszo.hu
1. médiaszemlézés (ld.: hírműsorok tartalomjegyzéke naponként 1 alkalommal – a kormányzat számára releváns hírműsorok tudósításainak feldolgozása, hírösszefoglaló szemle – minden nap 2 alkalommal, tematikus médiaszemle munkanaponként 150 kormányzati ügyfél számára, világsajtó-szemle -munkanaponként egyszer, Közép-európai hírszemle – hetente 1 alkalommal);
Az Állítsuk meg Brüsszelt! „nem egy elemzői kijelentés, hanem egy politikai üzenet. Mi elemzők, hivatásunknál fogva ennél cizelláltabban szoktunk beszélni” — mondta Mráz az Átlátszónak.
„Nem Európa-ellenes az ember, ez nagyon fontos, én az Európai Unió elkötelezett híve vagyok, ha az a nemzetek Európája, de az értékrend alapján azzal mélységesen egyetértek, hogy nincs felhatalmazva az Európai Unió arra a lépésről lépésre zajló hatáskörbővítésre, ami zajlik. Ez a brüsszeli elitnek a stratégiája” — tette hozzá.
Ellenzéki kötődésű cégek is kaptak brüsszeli megbízásokat
Hasonló, csak éppen az S&D európai pártalakulaton keresztül érkező megbízásokat a DK-hoz kötődő cégek is elnyertek. Az EagleEye-Marketing Kft. 20 millió forintos értékben szerződött 2020. november-decemberi online médiakampány végrehajtására. A Telex összesítése szerint a cég a DK magyar parlamenti frakciójának fontos beszállítója.
A cég ügyvezetője Páva Zoltán, aki az Ezalényeg című ellenzéki propagandaszájtot kiadó vállalkozás tulajdonosaként érintett az amerikai kampánytámogatások ügyében. Molnár István, az EagleEye-Marketing tulajdonosa az ugyanebben az ügyben elhíresült Datadat-cégcsoport egyik vállalkozásában érdekelt.
Ugyanebben az évben 8 millió forintos értékű megbízást kapott az egészségügyi unióról szóló kutatásra az S&D-től a Telequest Kft. is. A cég korábban a szombathelyi DK-s Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt. érdekeltségében állt, a tulajdonosok között a Human Operatort 2020 elején a Publicus Intézetet működtető kft. váltotta. | Milliókat kaptak az Európai Parlamenttől Fidesz-közeli szervezetek | A brüsszeli politika pénzelt éveken keresztül több Fidesz-közeliként ismert szervezetet is. 2018 és 2020 között eurótízezreket érő megbízásokat kaptak az Európai Néppárt képviselőcsoportjától az Alapjogokért Központot működtető, a Remix angol nyelvű orbánista hírszájtot kiadó, és a Nézőpont-csoporthoz tartozó cégek is. DK-s kötődésű cégek is kaptak brüsszeli megbízást, köztük egy olyan is, amelyik az ellenzék amerikai kampánytámogatásainak ügyéhez is kapcsolódik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/02/13/milliokat-kaptak-az-europai-parlamenttol-fidesz-kozeli-szervezetek/ | 2023-02-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.