text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kedden folytatódott a vádlottak kihallgatása az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl–Völner-ügyben, ahol több vádlottat is meghallgatnak – egyrészt a bonyolult ügy egyik mellékszálában, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani, másrészt azokat a végrehajtókat is, akik a vád szerint pénzért cserébe neveztek ki a pozícióikba.
A bíróság az ilyen előkészítő üléseken röviden arról kérdezi a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat, vagy sem. Hátulról haladnak előre a vádlottak meghallgatásában, így az elsőrendű vádlottat, Schadl Györgyöt és a másodrendű vádlottat, Völner Pált csak a harmadik napon, azaz most csütörtökön hallgatják meg.
Az első nap azért felbukkantak: a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt bilincsben, vezetőszáron hozták a Fővárosi Törvényszék dísztermébe, míg a fideszes exállamtitkár, Völner Pál otthonról érkezett, mert szabadlábon védekezhet.
Még a mellékszál is Völnerig ér
Völner Pál – Schadl közbenjárására – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskola, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához.
De ebben az ügyben több másik résztvevő is a vádlottak padján van. Például S. Etelka tizenharmadrendű vádlott, aki vállalta, hogy az oktatási központ ügyének előremozdítására R. Róbert vádlotton (Völner mellett a másik vádlott, aki arccal vállalja az ügyet a bíróságon) keresztül milliós pénzeket ad át meg nem nevezett minisztereknek, államtitkároknak és egy ügyésznek, hogy azok kedvezően befolyásolják a hatósági eljárásokat. Az eljárásba bekapcsolódott az ügyvédjelöltként dolgozó A. Tamás ötödrendű vádlott (őt később hallgatják meg), aki eljátszotta ezt a bizonyos ügyészt, az ügyvédként dolgozó P. Kamilló tizenötödrendű vádlott és felesége, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnál dolgozó P. Zsuzsanna tizenhatodrendű vádlott, akik szintén kaptak pénzt. Ezután kereste meg R. Róbert vádlott Schadl Györgyöt, ő pedig Völner Pált az ügyben – végül ez sikertelenül zárult.
P. Kamilló vádlott nem ismerte be a bűnösségét a keddi előkészítő ülésen. Azt mondta, ami a vádiratban van, az „megalapozatlan feltételezés, nem valós, olyan helyen is bűnösséget keresnek, ahol nincs”. Szintén vádlott felesége, P. Zsuzsanna sem ismerte el a bűnösségét, ahogy S. Etelka sem, aki azt mondta, egyetlen forintot sem költött vesztegetésre.
A pénzért kinevezett végrehajtók
Több olyan vádlott is a bíróság előtt áll, akik Schadl György segítségével úgy lettek végrehajtók, hogy vállalták, a leendő végrehajtói irodájuk nyereségének egészét vagy egy részét cserébe visszaadják Schadl Györgynek, ami néhány esetben több százmilliós összegeket jelentett. Cserébe többen havi egy-kétmilliót kaptak vissza Schadl Györgytől.
Ketten már korábban beismerő vallomást tettek. Kedden a bíróság hetet hallgat meg közülük:
V. Levente tizenkettedrendű vádlott
N. Gábor tizenegyedrendű vádlott
O. Ákos tizedrendű vádlott
F. Miklós kilencedrendű vádlott
M. Eszter nyolcadrendű vádlott
Sz. Balázs hetedrendű vádlott
Cs. Éva hatodrendű vádlott
A nagyobb halak még hátravannak
A korábbi ülésen négy vádlott is – az ügy kisebb halai – bűnösnek vallotta magát, de Schadl György pénzmosással vádolt felesége és apja nem.
Összesen huszonkét vádlottja van a korrupciós ügynek, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A bonyolult vád lényege: Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Ez az ügyészség szerint úgy nézett ki, hogy Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint maga Schadl szintén pénzt kapott azoktól, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Négy másik vádlottra – beismerés esetén – letöltendő börtönbüntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlottra próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy vádlottra pedig pénzbüntetést kért az ügyészség. | A törvényszék a Schadl–Völner-ügy mellékszálát tárgyalta, amiben egy oktatóhely engedélyeivel kavartak | Kedden folytatódott a vádlottak kihallgatása az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl–Völner-ügyben, ahol több vádlottat is meghallgatnak – egyrészt a bonyolult ügy egyik mellékszálában, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani, másrészt azokat a végrehajtókat is, akik a vád szerint pénzért cserébe neveztek ki a pozícióikba. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/21/schadl-gyorgy-volner-pal-vadlottak-elokeszito-ules-birosag-targyalas-fovarosi-torvenyszek | 2023-02-21 12:50:00 | true | null | null | Telex |
Márki-Zay-Péter a szóban forgó anyagot egy héttel ezelőtt kapta meg a Demokratikus Koalíció vezetőitől, akik arról tájékoztatták: a mappát a Fidesztől kapták, hogy az abban található összegyűjtött anyagokkal le tudják járatni őt – mondta az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere.
A polgármester azt mondta: átadja az anyagot a sajtó képviselőinek is kitakarások nélkül, az internetre is feltesznek egy rövidített változatot. Szerinte Magyarországon pártállami módszerekkel dolgozik a kormánypárt, besúgóhálózat működik. Ennek az ő laptopjára, a hódmezővásárhelyi városháza oldalára 2018-ban telepített kémszoftver vagy a Pegasus-botrány mellett most már ez az eset is egy bizonyítéka, habár szerinte őt hiába figyelik meg, mert úgysem fognak semmi terhelőt találni róla. Ezért aztán azt mondta, hogy nem fél tőle, hogy bepoloskázzák a hivatal autóját, vagy a Samsung telefonját lehallgatják, megnézik a levelezését: semmilyen elektronikus lábnyoma „nem bizalmas, vagy ha bizalmas is, semmi olyan nincs benne, amit szégyellni kéne”.
„Ha lehallgatnak, ha megfigyelnek, ám tegyék.”
Márki-Zay értékelte, hogy a DK ahelyett, hogy használta volna az anyagot, inkább átadta azt neki az előválasztás utáni bizalomépítés jeleként. Megköszönte a DK-nak, hogy ezzel is bizonyították, tisztességes módon együtt lehet velük működni az ellenzékben.
A dosszié konkrét tartalmáról azt mondta, nem egy titkosszolgálati anyag, inkább „CIA-ügynökös, békaember típusú” összeesküvés-elméletekről van szó, amelyek minden valóságalapot nélkülöznek, és rajta kívül még két magánszemély is érintett ezekben. A sajtót arra kérte Márki-Zay, hogy az ő nevüket ne hozzák nyilvánosságra.
A Hvg.hu újságírója rákérdezett, konkrétan kitől kapta a DK-n belül az anyagot Márki-Zay, illetve hogy miért nem maga a Fidesz hozta vajon nyilvánosságra. A polgármester nem nevezte meg a konkrét személyt a DK-ban, csak mint az egyik „legfelső vezető” hivatkozott rá, akitől azt nem tudta meg, hogy a Fideszen belül kitől jött az anyag. Hogy miért nem maga a kormánypárt dobta be a benne található vádakat, azt nagyon jó kérdésnek nevezte Márki-Zay, amire szerinte az összegyűjtött anyag minősége körül keresendő a válasz, de az is közrejátszhatott, hogy az ellenzéken belüli feszültség szítása lehetett a fő cél.
A Telex a DK-nál érdeklődött, a Fideszen belül honnan érkeztek a Márki-Zayra vonatkozó tippek. A párt válaszában azt közölte:
„Egy vidéki város fideszes önkormányzati képviselője adta a dossziét egy DK-s önkormányzati képviselőnek.”
A DK állítása szerint a képviselő, amikor látta, hogy Márki-Zay Péterrel kapcsolatos információk vannak az anyagban, elvitte a dossziét a DK központjába. Mindez az előválasztás második fordulójának utolsó napjaiban történt. A párt szerint a dosszié átadásával „az egyetlen helyes és normális döntést” hozták meg, és előzetesen hozzájárultak, hogy Márki-Zay nyilvánosságra hozza a dokumentumot, vagyis a mai sajtótájékoztató a DK igényének megfelelően történt – írták.
A Fidesz sajtóosztálya részletes kérdéseinkre mindössze ennyit válaszolt:
„Azt hittük vége, de úgy látszik, folytatódik a Gyurcsány-show.”
Az előválasztás során elég egyértelmű jelei mutatkoztak annak, hogy a Fidesz és holdudvara a jelöltek közül leginkább Dobrev Klárát szerette volna Orbán Viktor kihívójaként látni. A nyíltan kormányközeli sajtó a megszokottnál jóval visszafogottabb stílusban, sőt, inkább pozitív keretezéssel, támogatóit idézgetve írt a DK jelöltjéről. A hullámra felült a kormányközeli szereplők befolyási övezetébe tartozó, kormánykritikus sajtó egy része is: a Pesti Hírlap az előválasztás két fordulója között Márki-Zay Péter lejáratását szolgáló címlapokkal és Dobrev-interjúkkal a hasábjain jelent meg, ami miatt a főszerkesztő és több másik munkatárs fel is mondott az újságnál.
A Fidesz DK irányába látszó „elfogultságának” hátterében az állhat, hogy korábbi mérések szerint Dobrev Klára volt a leginkább elutasított miniszterelnök-jelölt (vagyis valószínűleg az ő listavezetése esetén lehetett volna a legnehezebb dolga az ellenzéknek a kormányváltással).
Erdélyi út elhalasztva
Márki-Zay Péter a tájékoztató elején bejelentette azt is, elhalasztja erdélyi testvérvárosaikba tervezett utazását a romániai Covid-helyzet miatt (eredetileg kedden indultak volna). Azt is elmondta, hogy nagyon feltüzeltté vált a hangulat vele kapcsolatban, mióta az ellenzék miniszterelnök-jelöltje lett, ezért például Székelyudvarhelyre Hódmezővásárhely polgármestereként, nem miniszterelnök-jelöltként fog ellátogatni. | Márki-Zay Péter bemutatott egy dossziét, amit állítólag a Fidesz állított össze a DK-nak, hogy ezzel járassák le őt | A Demokratikus Koalíció a bizalomépítés jegyében olyan dossziét adott át Márki-Zay Péternek, amit állítólag a Fidesztől kaptak az előválasztási kampányban, hogy a segítségével lejárathassák Márki-Zayt. A párt állítja: egy vidéki fideszes önkormányzati képviselőtől érkezett a gyűjtés. A dossziéról maga Márki-Zay Péter beszélt hétfőn A Fidesz kottája címmel meghirdetett sajtótájékoztatón. A dosszié tartalmáról annyit mondott: nem egy titkosszolgálati anyag, inkább „CIA-ügynökös, békaember típusú” összeesküvés-elméletekről van szó. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/10/25/marki-zay-peter-sajtotajekoztato-a-fidesz-kottaja-dokumentumok | 2021-10-25 12:49:00 | true | null | null | Telex |
Hat korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte a bűnösségét a bíróságon a Schadl-Völner-ügy keddi tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
Egy végrehajtó ártatlannak vallotta magát, védője pedig kezdeményezte Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann korábbi államtitkár meghallgatását.
Schadl György sofőrje, aki a vád szerint a pénzeket vitte ide-oda, szintén tagadta a vádakat.
Az ügy egyik mellékszálában, ami egy oktatási központot érint, a vádlottak nem ismerték be bűnösségüket.
Schadl Györgyöt és Völner Pált csütörtökön hallgatják meg.
Több végrehajtó is beismerte a bűnösségét az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-ügyben a keddi előkészítő ülésen, a végrehajtói kar elnökének sofőrje és bizalmasa viszont tagadta a vádakat.
Hét olyan vádlott áll ugyanis a bíróság előtt, akik Schadl György segítségével úgy lettek végrehajtók, hogy vállalták: a leendő végrehajtói irodájuk nyereségének egészét vagy egy részét visszaadják Schadl Györgynek, ami néhány esetben többszázmilliós összegeket jelentett. Cserébe Schadl segített a kinevezésükben, és többen havi egy-két milliót is visszakaptak tőle. Schadl az ilyen kinevezésekkel pedig rendre jó ismerőséhez, Völner Pálhoz fordult.
A Fővárosi Törvényszéken a súlyos korrupciós ügyben egyelőre csak az előkészítő üléseket tartják. Ezeken röviden arról kérdezik a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat vagy sem.
A vádlott végrehajtók
A vádlottak padján ülő végrehajtók közül ketten már korábban tettek beismerő vallomást. Kedden a bíróság mind a hét vádlottat meghallgatta.
V. Levente tizenkettedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
N. Gábor tizenegyedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
O. Ákos tizedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
F. Miklós kilencedrendű vádlott beismerte a bűnösségét, azt mondta,
„Azt a felelőtlen döntést, amit meghoztam 2019-ben, nagyon megbántam. Nem gondoltam, hogy ekkora bűntényt követek el, nem láttam ennek akkor a következményeit. Nem egy tipikusan vesztegetési szituációban éreztem magam. Azért vállaltam be, hogy javítsak az anyagi helyzetemen, de bebizonyosodott, hogy nem javította, hanem sokkal rosszabb helyzetbe kerültem”.
M. Eszter nyolcadrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
Sz. Balázs hetedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
Cs. Éva hatodrendű vádlott volt kedden az egyetlen végrehajtó, aki a bíróságon nem ismerte be a bűnösségét, de azt elismerte, hogy háromszor pénzt adott át Schadl Györgynek, vagyis szerinte „polgári jogviszonyban” visszafizette a korábban kapott pénzt Schadlnak. Védője Trócsányi László volt igazságügyi miniszter (aki a vádlott végrehajtói kinevezésekor volt miniszter) és Vízkelety Mariann volt államtitkár, jelenleg miniszteri biztos és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke (aki aláírta a végrehajtók kinevezését) meghallgatását is kezdeményezte.
A végrehajtói vádlottakra az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetéseket és pénzbüntetéseket indítványozott a bíróságon, azok, akik beismerték bűnösségüket, ezt elfogadták.
A végrehajtók beismerései a későbbiekben okozhatnak gondot az ügy főszereplőinek, Schadl Györgynek és Völner Pálnak. Mivel a bíróság hátulról, előre halad a vádlottak meghallgatásában, így az elsőrendű vádlottat, Schadl Györgyöt és a másodrendű vádlottat, Völner Pált csak a harmadik napon, azaz most csütörtökön hallgatják meg. Az első nap azért felbukkantak: a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt bilincsben, vezetőszáron hozták a Fővárosi Törvényszék dísztermébe, míg a fideszes exállamtitkár, Völner Pál otthonról érkezett, mert szabadlábon védekezhet.
A sofőr
A bíróság kedden Schadl György sofőrjét, M. Viktort is meghallgatta, aki a végrehajtói kar elnökének egyik legfőbb bizalmasa volt. A vádirat szerint például ő vitte a pénzt ide-oda Schadl és a végrehajtók között, de neki mondta Schadl Völner Pálra utalva azt is, hogy
„valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát”.
A vádlott nem ismerte el a bűnösségét a keddi ülésen, és nem fogadta el a vádirat egyetlen rá irányuló pontját sem. Az ügyészség rá letöltendő börtönbüntetést indítványozott.
A legnagyobb halak még hátravannak
A korábbi ülésen négy vádlott is – az ügy kisebb halai – bűnösnek vallotta magát, de Schadl György pénzmosással vádolt felesége és apja nem. A keddi előkészítő ülés első felében több másik vádlott is ártatlannak vallotta magát. Ők a bonyolult ügy egyik mellékszálában érintettek. A vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani, Völner Pál pedig még az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt az ügyben.
Összesen huszonkét vádlottja a korrupciós ügynek, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A bonyolult vád lényege: Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Ez az ügyészség szerint úgy nézett ki, hogy Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint maga Schadl szintén pénzt kapott azoktól, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Négy másik vádlottra – beismerés esetén – letöltendő börtönbüntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlottra próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy vádlottra pedig pénzbüntetést kért az ügyészség.
Az előkészítő ülések végeztével május-júniusban indulhat el a valódi büntetőper. | Már négy végrehajtó ismerte el, hogy Schadl pénzért cserébe segítette őt pozícióba | Több végrehajtó is beismerte a bűnösségét az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-ügyben a keddi előkészítő ülésen, a végrehajtói kar elnökének sofőrje és bizalmasa viszont tagadta a vádakat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/21/schadl-gyorgy-volner-pal-vegrehajtok-elokeszito-ules-targyalas-birosag | 2023-02-21 12:54:00 | true | null | null | Telex |
Ahogy azt mi is megmutattuk a szombati békemenet-közvetítésünkben: rengeteg busszal, szervezetten szállították az embereket vidékről, a buszokon CÖF-logós információs papírok voltak. A buszok aztán megtöltötték a Rákóczi út, a Kossuth Lajos utca, de még a Nagykörút egyes részeit is. A Demokratikus Koalíció ma sajtótájékoztatót tartott a témában: azt követelték a Civil Összefogás Fórumtól, hogy hozzák nyilvánosságra a futballakadémiák, önkormányzatok és kistérségek azon buszainak bérleti szerződéseit, amelyekkel embereket szállítottak a Békemenetre.
A CÖF délutánra megszülte válaszát/reakcióját: Gyurcsány! Ráadásul a Fidesz-kormányt támogató szervezet merészen offshore cégeket és oligarchákat is emlegetett.
„A rablóprivatizáció nagymesterei, az offshore cégek császárai, miután léket kapott előválasztási kalózhajójuk, támadják a CÖF-CÖKÁ-t” – kezdik közleményüket. Majd hozzáteszik, „ha 500 busz utasszállítását feltételeznénk, akkor a Békemeneten csak 25 ezren vettek volna részt. Ennyi busz nem is elhelyezhető és a kérdés az, vajon mivel jött a 4-500 ezer honpolgárunk”.
„Maradjunk a tényeknél, a CÖF-CÖKA nem szerződtetett buszokat vidékről történő személyszállításra”
– írja a szervezet.
Ezek szerint – ha jól értjük – a CÖF-matricás buszokkal nem a CÖF szerződött papíron, ők vélhetően csak a koordinálását végezték, bár erre nem térnek ki a közleményükben.
A szervezet hozzáteszi, az olaszok és lengyelek is saját költségen érkeztek, majd áttérnek Gyurcsányra:
a pártja elszámolása hiányos
a Gyurcsány-kormány számoljon el a csőd szélére juttatott nemzetünk vagyonával
hányan jutottak a rablóprivatizáció során, korrupt körülmények között nagy vagyonokhoz, állami támogatással?
Oligarcháik miből finanszírozzák politikusaik szolgálatát?
ALTUS
Czeglédy
Gyurcsány milliárdos osztaléka „a rablóprivatizáció során megszerzett cégétől”
A szervezet hozzáteszi: | CÖF-reakció a békemenetes buszoztatásra: Gyurcsány, ALTUS, Czeglédy | Ahogy azt mi is megmutattuk a szombati békemenet-közvetítésünkben: rengeteg busszal, szervezetten szállították az embereket vidékről, a buszokon CÖF-logós információs papírok voltak. A buszok aztán megtöltötték a Rákóczi út, a Kossuth Lajos utca, de még a Nagykörút egyes részeit is. A Demokratikus Koalíció ma sajtótájékoztatót tartott a témában: azt követelték a Civil Összefogás Fórumtól, hogy hozzák nyilvánosságra a futballakadémiák, önkormányzatok és kistérségek azon buszainak bérleti szerződéseit, amelyekkel embereket szállítottak a Békemenetre. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/10/25/cof-reakcio-a-bekemenetes-buszoztatasra-gyurcsany-altus-czegledy | 2021-10-25 13:00:00 | true | null | null | Telex |
Komoly diplomáciai jelentősége volt annak, amikor Benjámin Netanjahu 2017 nyarán Magyarországra jött: harminc év után ő volt az első izraeli miniszterelnök, aki idelátogatott. Orbán Viktor azóta is büszke erre, legutóbb például év végi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a találkozó idején „az izraeli–magyar kapcsolatok kiemelkedő magaslatokat értek el”.
Korábban azért került ez a látogatás a reflektorfénybe, mert – mint azt a Direkt36 kiderítette – nem sokkal Netanjahu látogatása után vásárolta meg a magyar kormány az izraeli fejlesztésű Pegasus kémszoftvert, amellyel később újságírókat és kormánykritikus üzletembereket is célba vettek.
Most újabb részletek derültek ki az Izraelben nemrég ismét miniszterelnöki posztot elnyerő Netanjahu akkori útjáról és annak kiberbiztonsági jelentőségéről. A 2017-es látogatásnak része volt egy magyar–izraeli üzleti fórum is, de eddig nem lehetett tudni, hogy azon milyen cégek vettek részt. A Tech12 technológiai hírekkel foglalkozó portál újságírója, Amitai Ziv ugyanakkor a Hatzlaha izraeli civil szervezet segítségével hozzájutott azoknak a listájához, akik Benjámin Netanjahu delegációjával érkeztek Budapestre, és ezt megosztotta a Direkt36-tal.
Ebből kiderül, hogy a Pegasust kifejlesztő NSO Group képviselői ugyan nem voltak jelen az üzleti fórumon, de akadtak más olyan izraeli cégek, amelyek szintén kiberbiztonsággal és konkrétan megfigyelésre is alkalmas technológiákkal foglalkoznak.
Ilyen volt a Picsix, amely az NSO-hoz hasonlóan honlapján azt írja, hogy kormányzati szerveknek adnak el megfigyelőtechnológiát bűnözők és terroristák megfigyelésére. Az általuk fejlesztett eszközök között van, amelyik képes a világon szinte bárhol hálózatra kapcsolódó telefonok helymeghatározására, valamint hívások lehallgatására, és a titkosszolgálatok akár az sms-ekhez is hozzáférhetnek a telefonokon egy-egy Picsix-fejlesztéssel.
A Picsixnek nem ez volt az egyetlen magyarországi megjelenése: hónapokkal a Netanjahu-látogatás után a kiképzői Budapesten találkoztak bangladesi ügynökökkel, hogy oktassák őket a telefonok lehallgatására alkalmas eszközük használatára. Erről korábban az Al Jazeera hírcsatorna számolt be, de most a Direkt36 újabb részleteket is kiderített a kiképzésről. Megtudtuk például annak részleteit, hogy az eszközt az izraeliek és a bangladesiek közösen milyen körülmények között próbálták ki: egy V. kerületi lakás konyhájából a környéken használt mobilokra rákapcsolódva véletlenszerűen kiválasztott emberek hívásába hallgattak bele.
A magyar kormány és a Picsix nem reagált a kérdéseinkre, így nem tudni, hogy a magyar hatóságok tudtak-e erről a kiképzésről és a számos jogi aggályt felvető lehallgatásról. Izrael budapesti nagykövetsége azt közölte, hogy „az Izraeli Védelmi Minisztérium biztonsági, politikai és stratégiai megfontolásokból nem kommentálja az egyes országokba irányuló védelmi exportpolitikáját”.
A bangladesi szál
Az Al Jazeera 2021-ben sugárzott egy dokumentumfilmet befolyásos bangladesi személyek külföldi ügyleteiről, és ennek részeként számolt be arról, hogy Banglades izraeli fejlesztésű lehallgató technológiát szerzett be, amelynek használatára a bangladesi titkosszolgálat embereit az izraeliek Magyarországon képezték ki. A dokumentumfilmben szerepelt az is, hogy az eszközt ki is próbálták a képzés alatt, és – minden jel szerint törvénytelenül – magyar hívásokat hallgattak le vele.
Az Al Jazeera ezt egy olyan, akkoriban Magyarországon élő bangladesi férfinek a beszámolóira alapozta, aki szemtanúja volt az eseményeknek. A hírcsatorna a filmben még csak Samiként emlegette a férfit, de azóta kiderült, hogy a valódi neve Zulkarnain Szaer Kán. Magyarországról már elköltözött, és tényfeltáró újságírással kezdett foglalkozni, most pedig a Direkt36-tal újabb részleteket osztott meg a Budapesten lezajlott megfigyelős kiképzésről.
Kán elmondta, hogy hét évig élt Magyarországon, és indiai éttermeket üzemeltetett a budapesti Horánszky utcában, illetve a Nyáry Pál utcában. Hozzátette, az apja korábban magas beosztású katona volt Bangladesben, így neki is vannak kapcsolatai a bangladesi elitben. Elmondta azt is, hogy mivel hazájának nincs nagykövetsége vagy konzulátusa Magyarországon, informálisan máskor is megkérte már a bangladesi vezetés, hogy segítsen honfitársainak, ha éppen Magyarországon volt dolguk.
2019-ben is egy szívességre kérték Kánt. Egy bangladesi titkosszolga azt mondta neki, hogy bangladesi tisztek érkeznek majd Budapestre, akiknek szállásra és fuvarra lesz szükségük, hogy eljussanak az itt nekik szervezett képzésre.
Kiképzés egy budapesti hangárban
Az Al Jazeera két évvel ezelőtti kutatásából kiderült, hogy a képzésen a Picsix által gyártott P6 Intercept nevű megfigyelőeszköz használatára oktatták a bangladesieket. Az izraeliek egy Szingapúrban bejegyzett közvetítőcégen keresztül adták el a P6 Interceptet a délkelet-ázsiaiaknak. Az Al Jazeera által megszerzett, az eszköz eladásáról szóló szerződésen az áll, hogy a P6 Intercept Magyarországról került a bangladesiekhez, a hírcsatorna ugyanakkor az ügyletet ismerő más forrásokból úgy értesült, hogy ez csak papíron volt így. Állítólag azért volt szükség harmadik ország feltüntetésére, hogy Bangladesben ne tudják meg, Izraellel üzletel a kormányuk. A muszlim többségű ország ugyanis hivatalosan el sem ismeri Izrael államot.
Kán azt mondta, összesen hét bangladesi érkezett Magyarországra 2019-ben. Nekik egy V. kerületi, Molnár utcai lakást talált, itt szálltak meg, a képzésük pedig egy Budapesten bejegyzett, egy magyar és egy izraeli állampolgár tulajdonában álló cég, a One Telecom Kft. egy hangárszerű épületében történt.
A cég évekkel ezelőtt elköltözött az épületből, amelyben ma egy magyar vállalkozás irodája működik. Utóbbi egy munkatársa a Direkt36 telephelyre tett látogatásakor elmondta, másfél éve bérlik a helyiséget, és amikor ők odaköltöztek, az izraeli–magyar cég korábbi ottlétéről már csak egy ajtón talált matrica árulkodott, amelyen a cég logója volt látható. A munkatárs azt mondta, a cégről annyit tudtak, hogy telekommunikációval foglalkozott.
A munkatárs azt is elmondta, hogy ők sokat alakítottak az irodán, a sima linóleumborítású padlót fedték le szőnyeggel, bútorokat hoztak, így az már nem hasonlít a korábbi bérlő által használtra. Az épület és a helyiségek elrendezése azonban egybevág a Kán által látottakkal, és az akkoriban általa készített fotók alapján beazonosítható az épület is.
Az ingatlant bérbe adó cég képviselője a Direkt36-nak elmondta, a helyiséget 2013 és 2020 között adta ki az izraeli–magyar cégnek. A főbérlő a cégről azt mondta, telekommunikációs vállalkozásként működött, amely egyebek mellett telefonok és tv-k beszerelésével és telepítésével foglalkozott, és több nagyobb cég alvállalkozójaként is tevékenykedett.
„Teljesen normális cégként működött, szerelők jártak oda dolgozni”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy „ingatlant béreltek tőlünk, semmilyen más kapcsolatunk nem volt”. A bérleti szerződést elmondása szerint ő egy magyar állampolgárral kötötte. További, emailben küldött kérdéseinkre, miszerint volt-e tudomása a cég izraeli kapcsolatairól, illetve hogy 2020-ban miért költözött el a telephelyről a vállalat, nem kaptunk választ. (A One Telecom nem reagált a megkereséseinkre.)
Kánt a bangladesi titkosszolgák vitték be magukkal a képzés helyszínére.
„Az izraeliek nem örültek, hogy engem is bevisznek, két-három ellenőrző ponton is keresztül kellett mennem”
– idézte fel Kán, hozzátéve, hogy bent 25-30 embert látott mozgolódni, őt pedig egy külön helyiségben ültették le. Itt egy asztalon számos papír hevert. Ezek egy része a képzés menetrendjét írta le, de részletes ismertetőt talált a P6 Intercept felületéről és működtetéséről is. A dokumentumokról fotókat is készített.
Az oktatóanyag alapján az eszközzel mindössze néhány kattintás után könnyedén lehet telefonokra kapcsolódni és megfigyelni azokat. A Kán által látott és lefotózott füzetben részletesen, lépésről lépésre mutatják be a P6 Intercept működését a közelben lévő telefonok bemérésétől az azokra történő kapcsolódásig. A különböző funkciók használatát több oldalon keresztül, képernyőképekkel illusztrálva ismertették a füzetben.
Lehallgatás a Molnár utcából
Kán szerint a bangladesiek a kiképzés utolsó napján győzködték a kiképzőket, hogy élesben is próbálják ki a titkosszolgálatuk által megvásárolt eszközt. Ettől az izraeliek először vonakodtak, és Kán szerint konkrétan ki is jelentették, hogy nem akarnak diplomáciai bonyodalmakat, mert a magyar titkosszolgálatoknak nem volt tudomásuk arról, hogy lehallgatókészüléket hoztak az országba. A bangladesiek kérését azzal hárították, hogy a kiképzésüket megkapták, a fontosabb tudnivalókról külön CD-t kaptak, így nincs szükség bemutatóra.
Végül Kán szerint a bangladesiek unszolására az izraeliek mégis belementek a demonstráció megtartásába, de ahhoz egy másik helyet javasoltak. Ez lett végül a bangladesiek V. kerületi, Molnár utcai szállása.
Az eszköz – ahogy azt Kán a lakásban látottak és hallottak alapján leírta – laptophoz hasonlít, és lényegében telefontoronyként működik. Fél-egy kilométeres körben képes telefonhívásokat befogni és azokat lehallgatni. A kezelői akár a telefonok hangszóróját is képesek bekapcsolni, de a képernyőre nem tudnak vele csatlakozni. Hangfelismerő rendszere is van, így felvételek alapján képes beazonosítani a beszélőt akkor is, ha telefonszámot cserél.
Kán azt mondta, a lakásban rajta kívül három bangladesi titkosszolga, valamint két, a készüléket bemutató izraeli és az ügyletben részt vevő ír állampolgárságú közvetítő tartózkodott. Mindannyian – Kánnal együtt – a Molnár utcai lakás étkezőjében gyűltek az asztalra letett lehallgatókészülék köré. „Az izraeliek bekapcsolták, és elkezdték magyarázni, hogy a legközelebbi telefontoronyra már rá is csatlakoztak és körülbelül kétszáz környékbeli hívást már be is fogtak” – emlékezett vissza Kán.
„Megmutatták, hogy néhány kattintással már rá is lehet csatlakozni a hívásokra. Négy-öt beszélgetésbe kapcsolódtak bele, ezeket véletlenszerűen választották ki. Egy-egy hívást egy-két percig hallgattak, közben engem kérdeztek, hogy értek-e valamit a beszélgetésekből”
– idézte fel Kán, megjegyezve, hogy nem tud jól magyarul, és a telefonon lehallgatott emberek többsége túl gyorsan beszélt ahhoz, hogy bármit megértsen.
„Arra emlékszem, hogy egy nő mintha a lányával beszélt volna arról, hogy éppen bankban van és ügyet intéz, meg virágboltot is emlegetett” – mondta Kán, aki szerint a lehallgatások közben az izraeliek elmagyarázták, hogyan lehetne felvételt készíteni a hívásokról, miképp kellene azokat elmenteni. Kán szerint ismertették azt a funkciót is, amely képes arra, hogy előre felvett hanganyag alapján az eszköz megtaláljon egy beszélőt a befogott hívásokban akkor is, ha az egy addig nem ismert telefonszámot használ.
„Nagyjából 8-10 percig tartott az egész. Az izraeliek végül azzal zárták rövidre a dolgot, hogy a magyar hatóságoknak is lehet olyan műszerük, ami felfedezi, hogy éppen hívásokba hallgatnak bele, úgyhogy jobb lenne abbahagyni. Viccelődtek azon, hogy nem lenne jó a diplomáciai bonyodalom” – mondta Kán.
Az eszköz egyébként egyszerre akár 200-300 telefon lehallgatására is alkalmas, leggyakrabban tüntetéseken és más tömegrendezvényeken szokták bevetni a szolgálatok – állította az Al Jazeerának a P6 Interceptről Eliott Bendinelli, a technológiai visszaélések ellen küzdő Privacy International nevű brit szervezet szakértője. A Budapesten lehallgatott hívásokat Kán szerint véletlenszerűen választották ki. Az nem derült ki számára, hogy pontosan kit értettek az izraeliek „a magyarok” alatt, akikkel nem volt megegyezés, és hogy a hazai hatóságok tudtak-e egyáltalán a kiképzésről.
Kán szerint a bangladesi tisztek meg szerették volna hívni egy vacsorára az izraeli kiképzőket a Nyáry Pál utcai éttermébe, de oda végül csak az ír közvetítő ment el. Az izraeliek biztonsági okokra hivatkozva maradtak távol, és mert – állították Kánnak – nem szokták elhagyni a kiképzések helyét.
Jogi aggályok
Az Al Jazeera már két éve beszámolt a Magyarországon lezajlott kiképzésről és az állítólagos lehallgatásról, de nincs információ arról, hogy a magyar hatóságok vizsgálódtak volna ebben az ügyben. A Budapesti és az Országos Rendőrfőkapitányság mellett a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek is elküldtük kérdéseinket. Megkeresésünkre egyik hatóság sem reagált.
Pedig a történtek felvetik a jogszabálysértés lehetőségét. A TASZ jogvédő szervezet munkatársa, Hüttl Tivadar ügyvéd a Direkt36-tal azt közölte, a beszámoló alapján a lehallgatottakat adatvédelmi jogsérelem érte, mivel hozzájárulásuk vagy törvényes felhatalmazás nélkül kezelték adataikat:
„Az adatvédelmi jogsértésben a jogalap nélküli adatkezelés mellett az érintettek, akiknek a telefonját célba vették – nemcsak a tényleges lehallgatással, hanem már a telefonszám beazonosítással is – felé történő tájékoztatási kötelezettséget is megsértették.”
Szerinte ezenkívül három, büntető törvénykönyvbe ütköző cselekményt is azonosítani lehet: személyes adattal való visszaélést, tiltott adatszerzést, valamint információs rendszer megsértését is. Utóbbiak akár kettő, illetve három év szabadságvesztéssel is büntethetők.
Miért épp Magyarország?
Kán a kiképzés alatt állítása szerint rákérdezett a bangladesi tiszteknél, hogy miért Budapesten történik az oktatásuk. Úgy emlékezett, hogy a bangladesiek elsősorban praktikus okokat emlegettek: a magyar–izraeli vegyes tulajdonban lévő cég itt lévő telephelyére hivatkoztak, illetve arra, hogy az izraeliek beutazása az ázsiai országba sokkal nehezebb lett volna, mint Magyarországra jönni.
A bangladesi felső vezetésből egyébként nem először kértek segítséget Kántól. A Direkt36 az Al Jazeera oknyomozását segítve írt 2021 elején egy Haris Ahmed nevű férfiról, aki az akkori bangladesi vezérkari főnök, Aziz Ahmed testvére, és 2015-ben menekült hamis papírokkal és álnevet felvéve Magyarországra. Haris Ahmed azért szökött el hazájából, mert ott gyilkosságért elítélték.
Korábbi cikkünkből kiderült, hogy a férfi éveken át zavartalanul élt Magyarországon, és számos vállalkozása is volt. Többek között voltak vendéglátóipari és kiskereskedelmi érdekeltségei, továbbá egy illegális pénzváltót is üzemeltetett.
A cégadatok szerint ezek a vállalkozások már vagy nem működnek, vagy Haris Ahmed nem rendelkezik bennük tulajdonrésszel. Kán szerint Haris Ahmed ma Franciaországban él, és nem tud arról, hogy lennének aktív magyarországi kapcsolatai. | Kibercégek kísérték az izraeli miniszterelnököt Budapestre, majd az egyik külföldi titkosszolgákat képzett ki | Komoly diplomáciai jelentősége volt annak, amikor Benjámin Netanjahu 2017 nyarán Magyarországra jött: harminc év után ő volt az első izraeli miniszterelnök, aki idelátogatott. Orbán Viktor azóta is büszke erre, legutóbb például év végi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a találkozó idején „az izraeli–magyar kapcsolatok kiemelkedő magaslatokat értek el”. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/02/21/kibercegek-kisertek-az-izraeli-miniszterelnokot-budapestre-majd-az-egyik-kulfoldi-titkosszolgakat-kepzett-ki-magyarorszagon | 2023-02-21 15:29:37 | true | null | null | Telex |
A DK a belügyminiszterhez és a kancelláriaminiszterhez fordul, hogy megtudja, törvényes volt-e, hogy a Békemenetre önkormányzati és faluprogramos buszokkal szállították a résztvevőket – áll a párt közleményében.
Mint arról beszámoltunk, a Békemenetre rengeteg busszal érkeztek vidékről az emberek. A buszok ideiglenes parkolója a kiürített Rákóczi út volt, ahol négy sorba állították be őket a parkoláshoz, középen maradt csak egy sávnyi hely. Minden buszon CÖF-ös parkolókártya/matrica volt kitéve. Jó pár egyházi iskola saját buszával hoztak embereket, illetve több kisbuszon a Magyar Falu Program matricája volt látható. Az egyik ilyen kisbuszt a Népszava fotósa meg is örökítette.
A CÖF arra a felszólításra, hogy hozza nyilvánosságra a Békemenet buszainak bérleti szerződéseit, azt állította, ők senkit sem buszoztattak, hiába volt a buszok között olyan, amin egy fideszes önkormányzat neve vagy a Magyar Falu Program felirat szerepelt, áll a DK közleményében.
Ezért a párt parlamenti frakciója írásbeli kérdéssel fordul két miniszterhez is az ügyben. Pintér Sándor belügyminisztertől azt akarják megtudni, hogy mik a szabályai az önkormányzatok tulajdonában álló buszok pártpolitikai célú felhasználásának, egyáltalán törvényes-e ez, és ha igen, hogyan. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől azt akarják megtudni, hogy mik a szabályai a Magyar Falu Program keretében vásárolt buszok pártpolitikai célú felhasználásának, egyáltalán törvényes-e ez, és ha igen, hogyan. Arra is kíváncsiak, hogy ha igaz, hogy a Békemenet szervezői ezeket a buszokat bérleti szerződések nélkül megkapták, hiszen tegnap azt állították, hogy nem béreltek buszokat, akkor ezeket minden parlamenti párt bármikor elkérheti, „vagy csak az állampártnak szabad”.
A Fidesz így reagált a közleményre: „Gyurcsányék 2006-ban sem bírták elviselni a nemzeti oldallal szimpatizáns tömeget, és most sem. Akkor a tömegbe lövettek, most meg a Márki-Zay Péterrel együtt, kéz a kézben támadják a több százezres Békemenetet. A Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal nem bírja megemészteni, hogy ők felsültek október 23-án és már a baloldali szimpatizánsok is elfordulnak tőlük.” | A DK Pintértől tudakolja: törvényes-e, hogy a Békemenetre faluprogramos buszokkal vitték a résztvevőket? | A DK a belügyminiszterhez és a kancelláriaminiszterhez fordul, hogy megtudja, törvényes volt-e, hogy a Békemenetre önkormányzati és faluprogramos buszokkal szállították a résztvevőket – áll a párt közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/10/26/a-dk-pintertol-tudakolja-torvenyes-e-hogy-a-bekemenetre-faluprogramos-buszokkal-vittek-a-resztvevoket | 2021-10-26 15:41:00 | true | null | null | Telex |
Közzé tette a győri önkormányzat, hogy mennyit fizetett a Tankcsapda augusztus 28-i koncertjéért: az önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentum szerint Tankcsapda fellépési díja, a hang-, színpad- és látványtechnika együttesen 66 millió forintba került. Az Ugytudjuk vette észre a dokumentumot, azt írják, korábban adatigénylést adtak be, hogy megkapják az adatokat.
Érdekesség, hogy a Tankcsapda gázsiját tartalmazó dokumentumot kedden tette fel az önkormányzat, viszont abban szeptember 29. szerepel a dátumnál, és a júliusi-augusztusi szerződéseket tartalmazza. A dokumentumból az is kiderül, hogy a Slade fellépéséért 17,8 milliót fizetett a város, de ebben nincs benne a zenekar gázsija. A brit együttes szeptember 4-én játszott Győrben.
Az Ugytudjuk cikke szerint a Tankcsapda nem szimpla koncertet adott Győrben, hanem egy nagy, kivetítős-körszínpados show-t, ami akár magyarázhatná is a 66 milliós végösszeget. Ugyanakkor megjegyzik, hogy a tavaly augusztus 20-i BaRock Zenebona nevű rendezvény ugyanennyibe került, azon viszont 13 helyszínen 26 zenekar lépett fel. A lap beszélt egy koncertszervezéssel foglalkozó szakemberrel, aki sokallta a Tankcsapda koncertjének költségeit, de a Telex információ szerint is a piaci ár többszöröse ez a 66 millió. | 66 milliót fizetett a győri önkormányzat a nyár végi Tankcsapda-koncertért | Közzé tette a győri önkormányzat, hogy mennyit fizetett a Tankcsapda augusztus 28-i koncertjéért: az önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentum szerint Tankcsapda fellépési díja, a hang-, színpad- és látványtechnika együttesen 66 millió forintba került. Az Ugytudjuk vette észre a dokumentumot, azt írják, korábban adatigénylést adtak be, hogy megkapják az adatokat. | null | 1 | https://telex.hu/kult/2021/10/27/gyor-tankcsapda-koncert-koltseg-kozerdeku-adatigenyles-barock-zenebona | 2021-10-27 16:01:00 | true | null | null | Telex |
Nem világos ugyanakkor, hogy miért szerepel az NBSZ-es telefonszám a célpontok között. Két kézenfekvő magyarázat van. Az egyik, hogy a szakszolgálati tiszt maga is célponttá vált valamilyen oknál fogva. A másik pedig az, hogy a szakszolgálat működteti a Pegasust, és csak tesztelési célból próbálták ki a munkatársuk telefonján. Mindkét magyarázat tovább erősíti azokat a korábbi információkat, amelyek szerint a Pegasus magyarországi használata mögött a magyar állami szervek állnak.
A Direkt36 a Pegasus Project nevű nemzetközi újságírói csapat magyar partnereként még júliusban írta meg, hogy az izraeli kémszoftverrel magyar újságírókat, médiatulajdonosokat, ügyvédeket, ellenzéki politikusokat és kormánytisztviselőket figyeltek, illetve figyelhettek meg. A tényfeltáró újságírói projekt alapját egy világszinten 50 ezer, Magyarországról pedig több mint 300 olyan telefonszámot tartalmazó adatbázis jelentette, amelyet a Pegasust gyártó NSO ügyfelei választottak ki megfigyelésre. Ezt a listát a párizsi székhelyű Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet közösen szerezte meg, majd a projektben résztvevő 17 szerkesztőség elemezte.
Ennek az elemzésnek az egyik legfontosabb része volt a telefonszámok felhasználóinak megtalálása. A Direkt36 és az nemzetközi újságíró csapat számos módszerrel, egyebek mellett a CallApp nevű nyílt internetes telefonkönyv-applikáció segítségével tudott neveket rendelni a kiszivárgott telefonszámokhoz.
A Pegasushoz hasonlóan szintén izraeli CallApp szolgáltatásának egyik alapja az, hogy világszerte nagyon sok telefonhasználó megosztja a telefonkönyvét különböző applikációkkal (gondoljunk bele, hány üzenetküldő alkalmazás kér hozzáférést a telefonunk kontaktlistájához). Többek közt ezeken keresztül gyűjti be aztán a telefonszámos adatokat a CallApp és a többi hasonló rendszer. A CallApp az évek során több mint 60 forrásból egy 3 milliárd telefonszámot is meghaladó, folyamatosan bővülő adatbázist gyűjtött össze.
Az NBSZ tisztjéhez kötődő telefonszámot is azért sikerült azonosítanunk, mert azt a titkosszolga nevével és beosztásának rövidítésével („ov nbsz tech elh”) valaki elmentette és aztán így felkerült a CallApp adatbázisába. A rövidítés vélhetően arra utal, hogy a szám használója az NBSZ „technikai elhárítással” foglalkozó osztályvezetője.
A Direkt36 ezt követően több korábbi titkosszolgálati forrás segítségével meggyőződött arról, hogy a telefonszám valóban az NBSZ adott munkatárshoz tartozik. Ez a tiszt – akinek nevét nem írjuk le, mivel nem közszereplő – tényleg az NBSZ-nél dolgozik technikai területen, azt ugyanakkor nem tudjuk, hogy a célpontként való kiválasztása idején éppen milyen beosztásban volt.
A telefonszámot végül fel is hívtuk. Miután ez a személy az általunk is ismert néven bemutatkozott, elmondtuk neki, hogy miért keressük, illetve, hogy tudomásunk szerint ő a szakszolgálat munkatársa. Erre úgy reagált, hogy ha mindez valóban így van, akkor megérthetjük, hogy a kérdéseinkre miért nem válaszolhat. Elsősorban azt szerettük volna megtudni tőle, vajon miért szerepelhet a telefonszáma a kiszivárgott adatbázisban, de ezt sem kívánta kommentálni.
Az NBSZ honlapja szerint a technikai elhárítás a Technikai Felderítő Igazgatóság alá tartozik. A technikai elhárítás mellett ennek az igazgatóságnak a feladata „a lakásban történtek technikai eszközök segítségével történő megfigyelése és rögzítése”, „a titkos kutatás támogatása”, valamint a „hírközlő hálózaton folytatott kommunikáció tartalmának, valamint számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatok megismerése és rögzítése”. Utóbbi éppen az olyan kémszoftverek használatát is jelenti, mint amilyen a Pegasus.
A Pegasus katonai kiberfegyvernek minősül, és csak az izraeli védelmi minisztérium jóváhagyásával lehet megvásárolni, használói pedig kizárólag állami szereplők, például nyomozószervek vagy titkosszolgálatok lehetnek. Számos erős közvetett bizonyíték van arra, hogy a hazai telefonszámokra magyar állami szervek kémkedtek a Pegasusszal. A tényfeltáró projektnek egy leszerelt magyar titkosszolga, valamint az NSO egyik volt alkalmazottja is megerősítette, hogy Magyarország megvásárolta és használta is a kémszoftvert. A magyar kormány nem tagadta, hogy használja a Pegasust, és nem vitatta azokat a megfigyeléseket sem, amelyekről a Direkt36 már beszámolt.
A Direkt36 által megkérdezett korábbi titkosszolgálati források szerint több forgatókönyv képzelhető el arra, hogy miért vált célponttá az NBSZ-es tiszt telefonja. Az egyik az, hogy a célba vett NBSZ-es személy vagy épp egy rutinszerű nemzetbiztonsági ellenőrzésen esett át, vagy esetleg elkövetett valamilyen gyanús cselekményt, és ezért megfigyelés alá került. Egy másik lehetőség viszont az, hogy a titkosszolga telefonszámát csak tesztelésre használták, és a szakszolgálat egyik készülékén próbálták ki a Pegasus működését. Több, a szolgálatok működését ismerő forrás szerint egy-egy kémszoftver vagy más mobilos eszköz tesztelésére külön erre a célra használatos mobiltelefonokat és külön teszttelefonszámokat is tartanak.
Elméleti lehetőségként felmerül, hogy egy másik ország hatóságai próbálták megfigyelés alá venni az NBSZ-es tisztet, bár a Pegasus működéséről rendelkezésre álló információk szerint ennek minimális az esélye. Az izraeli NSO ugyanis kifejezetten belföldi elhárítási és nyomozási célokra adja el a kémszoftvert az egyes országoknak. A Pegasus-ügyet a nyáron kirobbantó nemzetközi tényfeltáró újságírói csapatnak a cég belső ügyeit ismerő források például elmondták, hogy az NSO ügyfelei csak nyomós indokkal kaphatnak hozzáférést az országuk területén kívül eső célpontok megfigyelésére. Márpedig az NBSZ-es telefonszám kizárólag más magyar számok mellett tűnt fel a kiszivárgott adatbázisban.
A Direkt36 megkeresésére sem az NBSZ, sem a magyar kormány nem reagált.
Megfigyelés megrendelésre
A mai Magyarországon az állami megfigyeléseket, lehallgatásokat jellemzően a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tisztjei végzik. Ők biztosítják a titkos információgyűjtés technikai és humán hátterét, a fizikai figyeléstől a lakások bepoloskázásán át a telefonok vagy számítógépek feltöréséig. Az NBSZ-nek ugyanakkor nincsenek saját ügyei, nyomozásai, mivel ők csupán szaktudásukkal támogatják a rendőrség és a különböző titkosszolgálatok műveleteit, amelyek ezekhez a megfigyeléseket tőlük megrendelik.
Ez a megrendelés a gyakorlatban úgy néz ki, hogy például az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) egyik elhárítótisztje egy úgynevezett szolgálati jegyen bejelöli, hogy az akciójához milyen típusú megfigyelésre (fizikai megfigyelés, postai levelek felbontása, telefonlehallgatás, elektronikus kommunikáció megfigyelése, lakás bepoloskázása stb.) van szüksége. Több volt elhárítótiszt elmondása szerint a megrendelőknek elméletben nem is kell tudniuk, hogy az NBSZ a kérésüket pontosan milyen eszközzel és technológiával teljesíti. Elmondásuk szerint ugyanakkor a Pegasushoz hasonló kiberfegyverek használatát jellemzően a megrendelő titkosszolgálat vezetésének is meg kell indokolnia és jóvá kell hagynia, mivel képességeiben a szokásosnál jóval brutálisabb, illetve sokkal drágább , eszközről van szó (korábban nyilvánosságra került szerződések alapján kb. 15 millió forintba, de akár sokkal többe is kerülhet egy magyar célpont megfigyelése).
A Pegasushoz hasonló kémszoftverek beszerzése és működtetése az NBSZ feladata, és van is rá bizonyíték, hogy korábban vásároltak és használtak hasonló technológiákat. Amikor 2014-ben hackerek feltörték a FinFisher/FinSpy nevű kémprogramot kifejlesztő Gamma Group szervereit, a nyilvánosságra hozott belső levelezésekből az is kiderült, hogy az NBSZ is aktív felhasználója a FinSpy-nak. Egy évvel később, 2015-ben a Hacking Team nevű olasz cég szervereit törték fel hasonló módon, és az ő klienseik adatai is kikerültek az internetre. A kiszivárgott szerződések alapján a Hacking Team legrégebbi ügyfelei közt ott volt a magyar hírszerzés (Információs Hivatal) és az NBSZ is.
A FinSpy és a Hacking Team termékei még közel sem voltak olyan kifinomultak, mint a Pegasus. Egy korábbi titkosszolga a kiszivárgott dokumentumokat magyarázva elmondta, hogy ezekkel a kémszoftverekkel csak úgy lehetett feltörni egy-egy telefont vagy számítógépet, ha a titkosszolgálat emberei fizikailag hozzáfértek a készülékhez, vagy pedig az eszköz használója óvatlanul rákattintott egy olyan linkre vagy fájlra, amelyet a szolgálatok küldtek neki. A 2010-es évek derekán használt kémszoftverek kezelőfelületét ráadásul egy belső, zárt rendszerből lehetett csak elérni – tette hozzá a forrás. Ez azt jelentette, hogy a megfigyelést végző tisztek mindig ismerték a célpont identitását, és a róla kémszoftverrel gyűjtött adatok is mind náluk futottak össze.
A volt titkosszolga szerint a Pegasus esetében azonban már bonyolultabb a helyzet. Egyrészt azért, mert az izraeli kémszoftver már nem igényli a célpont közreműködését a telefon megfertőzésekor. Ez ugyanis úgynevezett „zero-click attack”, azaz klikkelés nélküli támadás révén történik, és a kémszoftver gyakorlatilag automatikusan és a használó számára láthatatlanul kerül fel a készülékre. Ebből viszont az is következik, hogy a megfigyelés megrendelőjének elegendő csak bizonyos metaadatokat (pl. telefonszám) megadni azoknak a szakembereknek, akik a Pegasust működtetik. Utóbbiak így nem is feltétlenül tudják azt, hogy ki is valójában a célszemély. Például akár azt sem, ha éppen egy újságíró vagy ellenzéki politikus megfigyelésében segédkeznek.
A Pegasus magyarországi célpontjairól kiszivárgott lista nem tartalmaz önmagában semmilyen direkt információt arról, hogy ezeket a számokat vajon ki és miért célozta meg a kémszoftverrel. Az viszont kiderül a listából, hogy célpontok rendkívül sokszínűek. Akad köztük elítélt bűnöző éppúgy, mint államtitkár, neves ügyvéd, vagy éppen ellenzéki politikus. Amennyiben valóban a magyar állam használja a magyarországi célpontok megfigyelésére a Pegasust, az egymástól teljesen eltérő profilú célpontokat tartalmazó lista alapján is elsősorban az NBSZ jöhet szóba mint felhasználó, hiszen a Terrorelhárítási Központtól (TEK) a rendőrségig a különböző megfigyelési kérelmek mind náluk futnak össze.
Ha valóban az NBSZ működteti a Pegasust, ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megfigyeléssel nyert adatokkal ők rendelkeznek. Egy volt titkosszolga szerint ugyanis a Pegasus egy úgynevezett lekérhető szoftver (software as a service (Saas) vagy on-demand software), ami az jelenti, hogy az adatokat központilag tárolják, és a felhasználók a megfelelő jogosultság birtokában ahhoz elméletben bárhonnan hozzáférhetnek. Így akár az is megoldható, hogy az NBSZ csak a telepítést – azaz egy telefon megfertőzését – csinálja, ám a beérkező információkat már egy teljesen más felhasználó dolgozza fel.
A volt titkosszolga szerint ez a rugalmasság egyben komoly kockázata is a Pegasusnak. Mivel a begyűjtött információkhoz már nem csak a kémszoftvert kezelő, képzett és fegyelmezett titkosszolgálati tisztek férhetnek hozzá az NBSZ épületén belül, ezért sokkal nehezebb vigyázni is az adatokra. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, annak a gyanúja is erősen felmerül, hogy a Pegasusszal megfigyeltek adataihoz akár még az izraeli titkosszolgálat is hozzáférhet.
Vizsgálódások az NBSZ-nél, válaszok nélkül
A Pegasus-megfigyelések napvilágra kerülése után több magyar ellenzéki politikus is vizsgálódni kezdett, köztük Mesterházy Attila MSZP-s képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke. „Szilárd meggyőződésem, hogy a magyar állam rendelkezik ilyen szoftverrel, és hiába volt bármilyen botrány, nem korlátozódott a használata, tehát most is, azóta is használják” – nyilatkozta a 168 Órának. Az ellenzéki politikus először a polgári elhárítás, azaz az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), majd később az NBSZ főigazgatójától is kért és kapott személyes találkozót, hogy a Pegasus beszerzéséről és használatáról kérdezze őket.
Mesterházy a Direkt36-nak elmondta, hogy bár az AH és az NBSZ vezetői – a kormányzati kommunikációval összhangban – nem adtak konkrét, egyértelmű választ a kérdéseire, de a főigazgatók válaszaiból csakis arra tudott következtetni, hogy a Pegasust tényleg használja a magyar állam, annak technikai működtetője pedig az NBSZ. Hogy pontosan miből következtet erre, azért nem mondhatta el, mert a találkozók előtt titoktartást kellett aláírnia.
Szintén vizsgálja a kémszoftver használatát a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az első ülést a témában ugyanis a bizottság fideszes tagjai távollétükkel megakadályozták, a második ülésen viszont az ellenzéki képviselők – állításuk szerint – semmitmondó válaszokat kaptak, ráadásul azokat 2050-ig még titkosították is.
Ezt követően Stummer János, a testület jobbikos elnöke kihelyezett bizottsági ülést hívott össze a megfigyeléseket lebonyolító NBSZ budai központjába október 18-ára. Stummer az ülés után a Direkt36-nak elmondta, ismét csak nem sikerült kielégítő választ kapniuk, ezért egy ténymegállapító vizsgálatot kezdeményezett. „Ennek keretében betekinthettünk volna a megfigyelések során keletkezett iratokba és meghallgathattuk volna a megfigyelések operatív bonyolítóit, de ezt a kezdeményezést a bizottság fideszes többsége elutasította. Így továbbra sem tudjuk, hogy kiket hallgatott le a szolgálat Varga Judit engedélyével” – mondta.
A Pegasus-ügy július 18-i kirobbanásakor a Magyar Hang megkereste Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét is, megtudni, vajon indít-e vizsgálatot. Péterfalvi a lapnak azt mondta, épp szabadságon van, ezért majd csak a visszatérése után, hetekkel később tud dönteni egy esetleges vizsgálatról. A lap felvetette az adatvédelmi biztosnak, hogy a megfigyelési ügy súlyosságára való tekintettel nem lehet-e előbb is dönteni az eljárás megindításáról, Péterfalvi azonban erre „nem tudott felelni”. A NAIH végül augusztus 5-én kezdett vizsgálódni, ám Péterfalvi később azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy a várhatóan november elején záruló vizsgálat megállapításainak jó részét nem hozza majd nyilvánosságra.
Péterfalvi szintén elment az NBSZ-nél tartott kihelyezett bizottsági ülésre, de Stummer János szerint az adatvédelmi biztos ott sem igazán tűnt ki aktivitásával. „Az ülésen részt vett a vizsgálatot indító Péterfalvi Attila is, de érdemi kérdést az ülés során az adatvédelmi biztos nem intézett a szolgálatok munkatársaihoz” – mondta a Direkt36-nak a nemzetbiztonsági bizottság elnöke. Megkeresésünkre Péterfalviék annyit reagáltak, hogy a vizsgálat lezárultáig nem adnak már semmilyen információt. | Kémszoftverekkel is foglalkozó magyar titkosszolga került elő a Pegasus-listából | A titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) egyik tisztjének telefonszáma is felbukkan a Pegasus kémszoftver célpontjainak listáján – derítette ki a Direkt36. A telefonszámot egy olyan személy használja, aki az NBSZ technikai területén dolgozott, és a jelek szerint dolgozik ma is. Ez a részleg kezeli többek között a kémszoftvereket is. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2021/10/29/kemszoftverekkel-is-foglalkozo-magyar-titkosszolga-kerult-elo-a-pegasus-listabol | 2021-10-29 16:08:00 | true | null | null | Telex |
A pénz tulajdonképpen nem sok, és mégis: pár száz vagy pár ezer forintért is rávehetők sokan arra, hogy a választásokon a megfelelő helyre húzzák be az ikszet. Oda, ahová mondják nekik. Persze ez nem legális, mégis bevett gyakorlat - erről is meséltek egy Budapest környéki cigánytelepen. A harc már folyik a roma voksokért, de közben a roma politikusok annyira összevesztek, hogy a következő parlamenti ciklusban nem lesz képviseletük a parlamentben. | Romavoksok – széthúzás és harc a pénzekért a választások előtt | A pénz tulajdonképpen nem sok, és mégis: pár száz vagy pár ezer forintért is rávehetők sokan arra, hogy a választásokon a megfelelő helyre húzzák be az ikszet. Oda, ahová mondják nekik. Persze ez nem legális, mégis bevett gyakorlat – erről is meséltek egy Budapest környéki cigánytelepen. A harc már folyik a roma voksokért, de közben a roma politikusok annyira összevesztek, hogy a következő parlamenti ciklusban nem lesz képviseletük a parlamentben. | null | 1 | https://rtl.hu/hazon-kivul/2022/02/15/romak-voksok-penzert-valasztas-szavazas | 2022-02-15 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A legutóbbi polgármesteri találkozón azt mondták, adnak egy GPS-es tabletet, és mindenki azzal járja körbe a települését.
Egy északkelet-magyarországi település független polgármestere szerint a Fidesz a párthoz közel álló, ám nem pártszínekben megválasztott településvezetőket is befogta a legutóbbi aláírásgyűjtésébe. A 24.hu-nak nyilatkozó férfi azt mondta, hogy a választókerület fideszes országgyűlési képviselője által tartott polgármesteri találkozókon „korábban is rendszeresen előjöttek a párttól érkező kérések”, de a mostanit már soknak érezte.
A Fidesz szeptember elején jelentette be, hogy petíciót indít Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! címmel. Hollik István kommunikációs igazgató utóbb azt közölte, hogy már az első hónapban egymillió aláírást összegyűlt. A párt akkor sem állt le, amikor az előválasztás első fordulója után kiderült, hogy Karácsony Gergely kiszáll az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségért folyó versenyből. A petíció címét megváltoztatták, és Márki-Zay Péter nevét illesztették be a főpolgármesteré helyett.
A nagyszámú aláírás nem csupán az utcai standoknál spontán jelentkező támogatóktól jött össze. A Fidesz a telefonos mozgósítástól kezdve számos eszközt, például a személyes megkeresést is bevetette a siker érdekében. A győri MSZP beépített aktivistája szerint egyesek 1200 forintos órabérért járják a várost, és keresnek fel olyan címeket, ahol a korábban megadott adatok alapján kormánypárti szimpatizánsok laknak. A szocialista párt által közzétett videón az aktivista azt mondta, hogy egy „gyanús újsághirdetés” alapján ment el a helyi fideszes képviselő irodájába, ahol egy rövid online oktatás után egy tabletet adtak neki. A feladata az volt, hogy a gépen található listán szereplő több mint száz embert keresse fel, és kérdezze meg őket, hogy még mindig a Fideszre szavaznának-e.
Lapunk információi szerint hasonló iPad-ekkel szerelte fel a Fidesz több kistelepülés polgármesterét is.
Neve elhallgatását kérő forrásunk elmondta, hogy a körzet fideszes országgyűlési képviselője évek óta tart találkozókat a térség „baráti” polgármestereinek. Ismeretei szerint hasonló informális fórumokat más választókerületekben is szervez a kormánypárt. A két-három havonta összehívott találkozók a független polgármester szerint azért hasznosak, mert az alulfinanszírozott önkormányzatok információhoz juthatnak pályázatokról, egyéb támogatási lehetőségekről, ám cserébe a Fidesz is rendszeresen kér szívességeket, így például plakátolási vagy aláírásgyűjtési segítséget. A legutóbbi találkozón pedig a Stop Gyurcsány! kampányban elvégzendő feladatokat osztották ki a résztvevőknek.
A polgármesterek kaptak a petíciós aláíróívekből, valamint azokból az érvelőkártyákból, amelyeket a Fidesz rendszeresített, hogy tagjai flottul elsajátíthassák a minden ellenzéki érvet lesöprő gyurcsányozós retorikát. Emellett átvehették a tableteket, amelyek használatához külön oktatáson kellett részt venniük.
Forrásunk szerint a tablet bekapcsolása után az aláírásgyűjtőknek telefonon kell belépési kódot kérniük a Fidesz lokális központjától, a rendszer pedig biztosítja, hogy a központból valós időben nyomon követhessék a gép kezelőjének útvonalát, valamint a felvitt adatokat.
A 24.hu-nak nyilatkozó polgármester a mostani „kérést” nemcsak azért tartja elfogadhatatlannak, mert szenzitív adatok begyűjtését várják a résztvevőktől, hanem azért is, mert az adatgyűjtést személyesen a polgármesternek kellene elvégeznie. Az oktatáson legalábbis külön felhívták a figyelmet arra, hogy az iPadet lehetőleg ne adják tovább. Így a polgármesternek egy pártfeladat végrehajtójaként kellene mutatkoznia a választói előtt.
Az adatgyűjtéssel kapcsolatban megkerestük a Fidesz sajtóosztályát, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a tablettel való aláírásgyűjtés egy technikai újítás, amellyel az önkéntesek munkáját teszik könnyebbé és gyorsabbá.
A tableteken ugyanazon adatok adhatóak meg, mint a papíralapú petíción, az adatkezelés pedig – ahogy korábban is – minden esetben megfelel a vonatkozó adatvédelmi jogszabályoknak
– írta a Fidesz sajtóosztálya, hozzátéve, hogy a Stop Gyurcsány! Stop Márki-Zay! petíció aláírásgyűjtésében a támogatók „minden esetben önként vesznek részt”. | Független polgármesterektől is kér „szívességet” gyurcsányozós adatgyűjtéséhez a Fidesz | Egyszerű technikai újításként írta le a Fidesz sajtóosztálya azt, hogy önkénteseik a párttól kapott tablet segítségével rögzítik a Stop Gyurcsány! petíció támogatóinak adatait. A 24.hu-nak nyilatkozó független polgármester szerint az akcióba bevonták olyan településvezetőket is, akik bár nem tagjai a pártnak, de szimpatizálnak az Orbán-kormánnyal. Forrásunk szerint a tablet bekapcsolása után az aláírásgyűjtőknek telefonon kell belépési kódot kérniük a Fidesz helyi központjától. A rendszer biztosítja, hogy a központból valós időben nyomon követhessék a gép kezelőjének útvonalát, valamint a felvitt adatokat. A Fidesz szerint adatkezelésük mindenben megfelel a jogszabályoknak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/10/29/fidesz-stop-gyurcsany-tablet-fuggetlen-polgarmester/ | 2021-10-29 16:24:00 | true | null | null | 24.hu |
Nyáron egy Szálka? Szimpatikus minimálkemping a nádas mellett saját stranddal, bogrács, büfé, budi, ennyi volt a hírverés, amire nem lehetett nemet mondani. A Szekszárd alatti falu mellett a hetvenes években duzzasztották fel a Lajvér-patakot. A tó ma nagyrészt horgászparadicsom, a strandja elég iszapos, de vannak vízilabdakapuk, a dimbes-dombos környék pedig gyönyörű. Sokan ruccannak ki ide egy fürdésre is, de egyre több a városi kiköltöző is. A többség a nyugalomért és a természetért jön.
Amikor a helyi civilek megtudták, hogy a polgármester tervez valamit ide, közérdekű adatigénylést adtak be az önkormányzathoz. Ebből derültek ki a részletek: partvédelem címén a strand most még nádas partja helyén betonos-köves részt akartak kialakítani, amire már az EU-s pénz is megvolt, közel 120 millió forint. Ez önkormányzati projekt, a tó ugyanis az övék, a tóparti strand azonban, melynek a partját fejlesztik, már magántulajdonban van. Tulajdonosa Pálfi János polgármester, illetve az ő kft.-je.
Gyüttmentek és őslakosok
A helyiek az ügyben online petíciót indítottak „Állítsuk meg a szálkai strand lebetonozását” címmel, őket is meglepte, hogy ezt 8500-an aláírták. A faluban csak 650-en laknak, közülük 100 aláíró lehetett, máshonnan is sokakat megmozgatott tehát a felhívás. „Látványtervek nem voltak, a műszaki leírás alapján azt láttuk, hogy olyasmit akarhatnak csinálni, mint ami Fadd-Domboriban van. Ez a lebetonozott part teljesen idegen attól, ami miatt Szálkát sokan szeretik” – mondta a civil szerveződés szóvivője, Nemes Richárd, amikor meglátogattuk. Igényesen felújított parasztház az erdő szélén, bő tíz éve költöztek ide Budapestről. Ő volt, aki jelentkezett a civilek nevében: sokáig helyben próbálták megoldani a dolgokat, de egy idő után arra jutottak, hogy az az út kifulladt, úgyhogy inkább megkeresik a médiát.
„Az jó lenne, ha semmi nem történne, ha maradna minden a régiben? A fejlesztésellenesek azt akarják, hogy ne legyen semmi beton, és ne költözzön ide senki. De amikor ők költöztek ide, akkor is ki lehetett volna tenni a megtelt táblát.” Pálfi János polgármester szerint csak néhány beköltöző kelti Szálkán a feszültséget, ők ágálnak minden projekt ellen, de a helyiek nagy többsége mögötte áll, nem véletlenül szavazott rá legutóbb is közel 90 százalék. 18 éve polgármester, és ezalatt, mint mondja, sokat változott a falu képe. „Ez egy fejlődés nélküli, lepukkant község volt, most pedig az ország egyik első települése”, lám, elsők lettek a Virágos Magyarország mozgalomban is. Ha mindig engednének, amikor öt ember tiltakozik, akkor nem épülne soha semmi, Szálka még mindig egy porfészek lenne.
A partfejlesztés ellen azonban sokkal többen tiltakoztak, és ez eredménnyel járt: a terveket megváltoztatták, a beton helyett facölöpök lesznek, és az eredetileg tervezett iszapkotrás helyett is a környezeti szempontból előnyösebb iszapfaló baktériumos biológiai megoldást fogják alkalmazni. A polgármester annak ellenére ment bele a módosításba, hogy ő még most is jobbnak gondolja az elvetett verziót: a terméskövek között lett volna helye szerinte a nádnak is, a facölöpök pedig 15 év alatt el fognak korhadni – állítja.
Különben is, a petíció címe megtévesztő volt, a strandot senki nem akarta lebetonozni, csak a partot.
A szálkaihoz hasonló konfliktusok máshol is vannak, ennél nagyobb volumenben is. A Balatonnál gyorsan halad a tó de facto körbebetonozása és a nádasirtás, monstre fejlesztési projektek próbálnak átsiklani a hatóságokon és a közvéleményen. Az új nagytulajdonosok elképzeléseivel szemben a néhol jelentkező civil ellenállásnak gyakran a régebben kiköltözők a motorjai – lehet, hogy ők érzékenyebbek a környezeti szempontokra, de több erőforrásuk is van az érdekérvényesítéshez, és talán kevésbé függenek a helyi hatalmi struktúráktól.
Szálkán nincsenek látványos társadalmi konfliktusok, bár a helyi fórumon volt olyan megjegyzés, hogy miért akartok ti beleszólni a dolgokba, amire visszakérdeztek: hány évig kell itt lakni, hogy valaki elmondhassa a véleményét a dolgokról? A falu vezetése is próbált kicsit hangolni a „gyüttmentek” ellen. A civil tiltakozás után az önkormányzat bedobott egy tájékoztatót a falu összes postaládájába, amiben arról írtak, hogy „minden tiltakozást ugyanazok az emberek kezdeményezték, melléjük pedig csatlakozott egynéhány az utóbbi időben Szálkára költöző”. A polgármester nekünk arról beszélt, hogy néhányan azt hiszik, hogy ideköltöztek a városból, és most okosabbak akarnak lenni az okosoknál.
Nem tudni, ki csempészett be egy megyei vízi csúszdát a polgármester ingatlanjába
A hajdani sváb faluban valamikor 1500-an laktak, most már hivatalosan is csak 650-en, a polgármester sem helyben él, és Szekszárd közelsége miatt kezd alvótelepüléssé válni. A szép környezet és falukép miatt azonban népszerű a község, a polgármester új utcák kialakításával akarná növelni a hozzáférhető telkek számát. A falu két részén is parcelláznak, összesen 30-40 telket jelöltek ki. A legnagyobb ingatlanberuházó a polgármester üzlettársa, közös tulajdonuk a helyi étterem épülete.
Pálfi Jánost különösen rosszul érinti az, amit ő személyeskedésnek nevez. Ezek a saját üzleti érdekeltségeinek a firtatásai, és az, hogy ezek hogyan férnek össze a közhivatalával. A polgármesternek jelentős földterületei, mezőgazdasági vállalkozásai vannak, több területet a rendszerváltás utáni kárpótlásoknak köszönhetően az apjától örökölt, a falu egyik végén az Istenvölgye nevű rész az övé, a másikon egy szántó, amit néhány éve, a polgármestersége alatt minősítettek át belterületté. A független polgármester (a kilencvenes években még MSZP-s színekben politizált) a strand területét 1994-ben, még a polgármestersége előtt vásárolta meg. Most ez az egyetlen legális fürdőhely a tónál. Pálfi szerint a jogszabályok nem is engednék, hogy a fürdést máshol is lehetővé tegyék, így viszont úgy áll a dolog, hogy
ha a helyiek meg akarnak mártózni az önkormányzati tóban, a polgármester cégének kell belépőt fizetniük.
„A tóban nem lehetne fürdeni, ha nem lenne strand. Nem a fürdésért kell fizetni, hanem a szolgáltatásokért, le kell vágni a füvet, vécépapír kell, stb.” – mondja a polgármester, amikor erről kérdezzük. Amikor idén nyáron egy önkormányzati fórumon a helyiek közül páran jelezték, hogy ők nem vécére akarnak járni az önkormányzati tóhoz, hanem fürödni a gyerekekkel, a polgármester strandtulajdonosi minőségében megígért nekik egy évi 5000 forintos családi bérletet. Ezt teljesítette is, és különben is, a strandból soha egyetlen fillér haszna nem volt, állítja, ahogy a polgármesteri tiszteletdíját sem vette fel 17 éven át. Ezzel saját számításai szerint 160 millió forintot hagyott bent a falu kasszájában.
Néhány hete azonban újabb ügy borzolta fel a kedélyeket Szálkán. Szekszárdon a Tolna megyei közgyűlés szeptember végén elfogadta a következő hétéves ciklusra szóló megyei fejlesztési tervet, amiben összesen 2,2 milliárd forint értékben határoztak meg konkrét fejlesztéseket a településen és a környéken. Erről helyben gyakorlatilag senki nem tudott, a lakossági fórumon sem beszéltek róla, pedig az önkormányzat határozta meg a fejlesztési célokat. Ezek között helyi szinten elég nagyszabású, a tájképet és környezet érintő projektek is vannak: a tavon hidat akarnak építeni, a tó körül közvilágítással ellátott kerékpárutat, de a polgármester magánüzleti érdekeltségei közvetlenül is részesülnének a fejlesztésekből. Az egyik földterületén őshonos állatok bemutatására vadasparkot létesítene, saját strandján pedig vízi játékokat, új szálláshelyeket, panziót, éttermet alakítana ki. Az elfogadott fejlesztési tervben a „szálkai strand fejlesztése” című sorhoz 220 millió forint költségigény van rendelve. Egy 60 millió forintos külön soron ezenkívül egy tavon létesítendő vízi csúszda is szerepel.
Amikor a szálkai polgármesternél rákérdeztünk, hogy nem tartja-e visszásnak, hogy polgármesterként a saját vállalkozása fejlesztési tételeit fogadtatta el a megyei közgyűléssel, Pálfi János azt mondta, hogy a képviselő-testület döntött így, különben is, „ez még egy semmi”, lényegében csak egy ötletbörze, ami nagyrészt a korábban elfogadott rendezési terven alapszik. Valóban nincs még konkrét forrás ezekre a projektekre, pályázat is kell hozzájuk, de a következő évek fejlesztéseinek a megyei fejlesztési terv ágyaz meg. Amit a megye támogat, arra jó eséllyel lesz kiírás, győzelmi esély és lehívható 50 százalékos támogatás.
Hogy lehet, hogy a megyei fejlesztési terv arról szól, hogy a polgármester ingatlanján vízi csúszdát csináljanak? – vetettük fel Pálfi Jánosnak.
„Az egy hülyeség, nem is tudom, hogy hogy került bele. Szerintem nem mi tettük bele”
– mondta, majd elismerte: lehet, hogy szerepelt valahol ez a szó a strandfejlesztésben, de nem is csúszdára gondoltak, hanem csak egy vízre rakható kisebb felfújható dologra. Különben sincs jelentősége, mert most már nem fogják megvalósítani, ígérte. „Mindig van néhány ember, akinek semmi nem jó, bármit csinálnánk.”
Sár helyett szép erdei beton
A szálkai civilek a társadalmi egyeztetést hiányolták, mert ők is csak véletlenül szereztek tudomást róla, hogy készül egy fejlesztési terv, ami már elfogadás előtt áll a megyénél. Amikor ez kiderült, gyorsan alapítottak egy munkacsoportot, és készítettek egy részletes kérdőíves kutatást a faluban, ami alapján beadtak ők is a megyének egy ötoldalas javaslatot. A felmérésük szerint a szálkai válaszolók túlnyomó többsége nem akar sem vízi csúszdát, sem új utcát a faluba. Sokan támogatnák ellenben, hogy legyen orvosi rendelő, felújítanák a sportpályát, fejlesztenék a játszóteret, és szívesen látnák a közösségi programok, falunap támogatását is. Beadványukat mintegy mellékletként bevették a megyei fejlesztési tervbe, mint civilektől érkező ötleteket, de a költségterv és a főszöveg változatlan maradt.
„Jó lenne ezekről a kérdésekről akár helyi népszavazást is tartani, de azt egyelőre a vészhelyzet miatt sem lehet kiírni. A polgármester azt szokta mondani, hogy csak maroknyi ember ágál, de a felhívásainkat 100-150 helyi írta alá, és azt is tudjuk, hogy vannak olyanok, akik egyetértenek velünk, de féltik az egzisztenciájukat. Nem akarunk senkivel rossz viszonyt, de félő, hogy a fejlesztések a tömegturizmus és a falu felduzzasztása felé mennek – és az valójában szinte senkinek sem jó” – mondta Nemes Richárd, miközben a falu felső részén mutatta nekünk a legújabb „tereprendezést”. Itt most is dolgoztak a munkagépek: egy vállalkozó dózeroltatja a domboldalt. Bár úgy tudni, hogy már megbüntette a bányahatóság is, mert nem volt engedélye, a munka folyik, és a faluban nem tudják, mit akar csinálni Szálka legjobb kilátású részén: van, aki családi házakról, más panzióról hallott.
A dózerolt terület mellett az önkormányzat betonoz: egy 700 méteres szakaszon csinálnak utat, hivatalosan vízelvezetést a dombgerincen. Az új út új bekötést is jelent Szekszárd felé, azonban ehhez betonutat kell építeni a belterületi erdőben, a népszerű kirándulóhelynek számító medvehagymásnál. Amikor Pálfi János polgármestert arról kérdezzük, hogy miért betonozzák le az erdei sétautat, arra hivatkozik, hogy a nyilvántartás szerint ez idáig is út volt, és rövidítést is jelent majd a temető felé. Bár ő jónak tartaná, ha ezt a forgalom is használhatná, nekünk azt jelezte, hogy ha sokan akarják, akkor le fogják zárni az átmenő forgalom elől.
Az erdei ösvényt azonban, ami idáig legfeljebb papíron volt út, megcsinálják annak ellenére is, hogy 150 helyi lakos írta alá azt a nyílt levelet, amiben arra kérik a polgármestert, hogy álljon el a medvehagymás sétány lebetonozásától. „Itt tavasszal mindenhol nagy medvehagymamező van – mondja Nemes Richárd. – Turisztikai szempontból tönkreteszünk egy környezetet, minek kell betonúttal egy gyönyörű erdőt kettévágni, vízelvezetési szempontból is lenne más megoldás. Ha ez az út rá lesz vezetve a Szekszárdtól jövőre, megváltozik az erdő ökológiája.” Az ösvény felső szakaszán már eltűnt a szomszédos Natura 2000-es területet jelző tábla, nem tudni, ki szedte le, a terület most is védett. Itt már ki is szélesítettek az ösvényt. Lent még erdei kirándulóhely az, ahol tavasszal betonozni fognak; amikor arra sétálunk, egy csapat őz rohan át előttünk. A polgármestertől azzal búcsúzunk, hogy amit a civilek csinálnak, „az rombolja a település hírnevét”. | A tó a falué, de a partja már a polgármesteré | A Tolna megyei Szálkán hamarosan leaszfaltozzák a medvehagymás erdei sétányt egy olyan vízelvezetésre hivatkozva, amely valójában szinte csak magára az új útra eső csapadékot viszi el. A festői faluban petícióval már sikerült megakadályozni a tópart lebetonozását, de a polgármester szerint csak a betelepülők szítják a hangulatot. Fejlesztés vagy környezetrombolás? És ki csempészett be a fejlesztési tervbe egy vízi csúszdát a polgármester ingatlanjára? Riport Szálkáról, ahol a helyiek csak akkor tudnak fürdeni az önkormányzati tóban, ha a polgármester cégének fizetnek belépőt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/10/29/szalka-betonozas-medvehagymas-to-polgarmester-sajat-strand-vizicsuszda-megyei-fejlesztesi-terv | 2021-10-29 16:30:00 | true | null | null | Telex |
Karácsony Gergely arról posztolt, hogy az elszámoltatás nem kommunikációs trükk, kemény jogi munka. Az elmúlt két évben, amióta ő Budapest főpolgármestere, több feljelentést tett az előző városvezetéssel szemben, az egyik ilyen ügyben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség. Az ezt tanúsító okiratot meg is osztotta az írásában.
„Csak a szokásos: haveri vállalkozás végzett felújítási munkálatokat sokkal több pénzért, mint amennyi a szerződésben szerepelt, olyan alvállalkozókat fizettek ki, akik végül nem végeztek munkát”
– jelentette ki a politikus, aki természetesen a hatóságok rendelkezésére áll a vizsgálat alatt. | Karácsony feljelentése után nyomoz a rendőrség a csillaghegyi fürdő ügyében | Karácsony Gergely arról posztolt, hogy az elszámoltatás nem kommunikációs trükk, kemény jogi munka. Az elmúlt két évben, amióta ő Budapest főpolgármestere, több feljelentést tett az előző városvezetéssel szemben, az egyik ilyen ügyben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség. Az ezt tanúsító okiratot meg is osztotta az írásában. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/10/29/karacsony-feljelentes-nyomozas | 2021-10-29 16:41:00 | true | null | null | Telex |
Újabb, húszmilliárd eurós forrással növeli az EU a helyreállítási alapokat, a tagállamok tanácsa kedden elfogadott döntése értelmében az összeget a tagállamok energiafüggőségének csökkentésére, illetve az energiaellátásának diverzifikálására lehet fordítani. Az EUrologus információi szerint Magyarország a teljes keret 3,51 százalékát, mintegy 270 milliárd forintot hívhatna le. Csakhogy a támogatás megítélésével egyidőben zárolták is a pénzt: a kormány addig nem férhet hozzá, amíg nem erősíti meg a korrupcióellenes intézkedéseit és állítja helyre az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A magyar kormány elől elzárt összeg a kedden megítélt 700 millió euróval együtt már 5,8 milliárd euróra, mintegy 2500 milliárd forintra nőtt.
Arról, hogy a magyar kormánynak milyen szupermérföldköveket kell teljesítenie a Helyreállítási Alap a Fejlesztési Támogatások lehívásáért, itt írtunk bővebben: | Újabb 270 milliárd forintnyi támogatást zárolt az EU | Újabb, húszmilliárd eurós forrással növeli az EU a helyreállítási alapokat, a tagállamok tanácsa kedden elfogadott döntése értelmében az összeget a tagállamok energiafüggőségének csökkentésére, illetve az energiaellátásának diverzifikálására lehet fordítani. Az EUrologus információi szerint Magyarország a teljes keret 3,51 százalékát, mintegy 270 milliárd forintot hívhatna le. Csakhogy a támogatás megítélésével egyidőben zárolták is a pénzt: a kormány addig nem férhet hozzá, amíg nem erősíti meg a korrupcióellenes intézkedéseit és állítja helyre az igazságszolgáltatás függetlenségét. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/21/ujabb-270-milliard-forintnyi-tamogatast-zarolt-az-eu | 2023-02-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy kivétellel minden korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte bűnösségét a Völner-Schadl-ügy második előkészítő tárgyalásán.
Az egyetlen kivétel tanúként idézné Trócsányi László volt minisztert és Vízkelety Mariann korábbi államtitkárt is.
Schadl György sofőrje-intézője tagad, akárcsak az ügy oktatási mellékszálának vádlottai.
Schadl és Völner Pál csütörtökön kerülnek sorra, akkor válaszolnak a kérdésre, elismerik-e a bűnösségüket.
Tizenegy vádlott meghallgatásával folytatódik a bírósági eljárás a Völner-Schadl-ügyben.
Az előkészítő tárgyaláson még nincsenek vallomások, sem tanúk, csak nyilatkoztatják a vádlottakat, hogy elismerik-e azt, amit az ügyészség írt róluk a vádiratban.
Ez sem jelentéktelen, mert aki minden tekintetben elismeri a bűnösségét, az ebben az esetben a többieket is kellemetlen helyzetbe hozhatja, hiszen a végrehajtókat mind ugyanazzal vádolják.A szerteágazó ügynek összesen 22 vádlottja van, élükön Schadl Györggyel és Völner Pállal. A vád szerint Schadl a végrehajtói kar elnökeként százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki. Schadlre tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért az ügyészség.
Összesen négy előkészítő tárgyalást tartanak, a keddi a második. Az első tárgyaláson ott volt Völner és Schadl is, de nekik csak a csütörtöki harmadik körben kell majd megválaszolniuk, bűnösnek tartják-e magukat.
Kedd reggel kiderült, hogy Schadl ügyvédje a napokban reklamált a bíróságon, amiért az első tárgyaláson képeket készített a sajtó a védencéről.Majdnem az összes vádlotthoz hasonlóan Schadl is teljes tiltást kért, ami a bíró szerint azt jelenti, hogy a tárgyalóteremben még hátulról sem lehet lefotózni.
„Őszintén nagyon sajnálom”
A hét korrupcióval vádolt végrehajtó közül hatan beismerték a bűnösségüket. Néhányan az életkörülményeikről is megosztottak információkat.
V. Levente a vád szerint több mint 100 millió forintot adott Schadlnek az osztalékából, cserébe, hogy elintézték a kinevezését. Schadltől több körben összesen 22 millió forintot kapott az alapfizetésén túl.
N. Gábor 42 milliót adott Schadlnek. „Őszintén nagyon sajnálom” - mondta a bíróságon. Arról beszélt, szeretné lezárni ezt a szakaszt, és jogászként dolgozni a jövőben is.
F. Miklós neve mellett is közel 200 millió forint szerepel a vádiratban. A bíróságon nem válaszolt arra a kérdésre, mivel foglalkozik, mert attól tart, élcelődne rajta a sajtó. Azt mondta, nagyon megbánta a „felelőtlen és meggondolatlan” döntését, nem hitte, hogy ilyen súlyú bűncselekményt fog elkövetni. Nem érezte magát „tipikus vesztegetési szituációban”, és csak azért vállalta, mert az anyagi helyzetén akart javítani.
Sz. Balázs, akit azzal vádolnak, hogy közel 200 milliót fizetett Schadlnek, ma alkatrészkiszállítóként dolgozik. Ő már a nyomozás során beismerő vallomást tett.
O. Ákos a vád szerint összesen 78 millió forintot adott Schadlnek.
M. Eszter pedig kiemelten sokat, majdnem 255 milliót.
Nem meglepő, hogy a végrehajtók közül ilyen sokan a beismerést választották. Az ügyészség mindnyájukra felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést kért, vagyis senkinek sem kell leülnie a büntetést, hacsak nem követnek el valamilyen bűncselekményt. A beismeréssel a hosszú tárgyalássorozatot is megússzák.
Az egyetlen kivétel, aki beidézné Trócsányit
A hét megvádolt végrehajtó közül csak Cs. Éva tagadja bűnösségét. Elismerte, hogy háromszor valóban adott pénzt Schadlnek, de ez szerinte nem korrupció volt, azt pedig tagadja, hogy negyedszer is pénzt adott volna a végrehajtói kar elnökének. (Az ügyvéd szerint ez a gyanúsításban még nem is szerepelt, csak a vádiratban.)
Cs. Éva ügyvédje indítványozta Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter tanúkénti meghallgatását.Beidézné Vízkelety Mariann korábbi államtitkárt is, aki aláírta a végrehajtók kinevezését. Az RTL szerint a nyomozás során Völner Pál államtitkár is többek közt Vízkeletyre mutogatott, az ügyészség vádirata szerint azonban Vízkelety nem tudta, mi zajlik a háttérben.
Többek közt azt is kérték, hogy szembesítsék Schadllel. Beidéznék Cs. Éva végrehajtói irodájának alkalmazottait is, hogy elmondják, tényleg a vádlott volt-e az iroda valódi irányítója, és milyen szerepe volt a hétköznapokban.
A sofőr
Nem ismerte be a bűnösségét Schadl sofőrje és intézője, M. Viktor, aki a vád szerint hozta-vitte a korrupt pénzeket Schadl és a végrehajtók közt. Ő volt az, akit a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján felhívott Schadl, hogy szedjen össze neki „egy hármast meg valami viszonylag normális piát”, amit elvihet Völnernek.
Amikor 2021 novemberében Schadlt elfogták a reptéren, a feleségén kívül ott ült a kocsiban M. Viktor is, a zsebében 16 ezer euróval. (Erről a nyomozás során később azt vallotta, Schadltől kapta, hogy tegye be a páncélszekrénybe.)
Az ügyészség 2 év 6 hónap letöltendő börtönt kért a sofőrre.
„Kampányjellegű eljárás”
A keddi tárgyaláson nem a végrehajtókkal, hanem S. Etelka mellékszálával kezdték a sort. Ő az az oktatási bizniszben érdekelt vállalkozó, aki Schadl ismerősén, R. Róberten keresztül kapcsolódik a sztorihoz.
Az ügyészség szerint R. Róbert Schadlön és közvetve Völneren keresztül próbált oktatási engedélyeket intézni S. Etelkának. Völner ehhez kapcsolódva nevezte trágyadombnak az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amikor Schadllel telefonált. A nyomozati iratok alapján Völner azt ígérte Schadlnek, próbál beszélni Rétvári Bence államtitkárral is.
Az iskola ügyében a nyomozati iratokból az látszott, hogy R. a vállalkozót hitegette, Schadl R.-t, Völner pedig Schadlt. Mivel a miniszterhelyettest a nyomozók nem hallgatták le, nem tudni, miért nem járt sikerrel az Emmiben. Mindenesetre R. végül sosem teljesítette a vállalkozónak tett ígéretét.
A hivatali vesztegetéssel vádolt S. Etelka tagadta a bűnösségét. Így tett P. Kamilló és felesége is, akik a vád szerint kormányhivatali vonalon szereztek információkat az engedéllyel kapcsolatban. P. Kamilló a bíróságon azt mondta, „kampányjellegű eljárás” zajlik, ez „a korrupció elleni kampány része”, és „olyan helyen is bűnösséget keresnek, ahol nincs”.
A vád szerint Völner nemcsak a végrehajtókkal és az iskolával kapcsolatban, hanem mindenféle ügyben próbált segíteni Schadlnek, több olyanban is, amit a harmadrendű vádlott, R. Róbert kezdeményezett.
Egy fontos ember már múlt héten bevallott mindent
A múlt pénteki előkészítő tárgyaláson elismerte bűnösségét a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője.
A vádirat szerint P. Béla István szerepet vállalt azoknak a végrehajtó-jelölteknek az előmenetelében, akiket Schadl korrupt módon juttatott pozícióhoz.
Hivatalvezetőként P. is részt vett a jelöltek meghallgatásában, majd Schadl utasításának megfelelően értékelte a pályázatokat, több pontot adva a Schadl által kiválasztott jelölteknek, mint ami járt volna nekik. Így a megfelelő jelölteket terjesztették fel a minisztériumba, ahol végül a kinevezésükről döntöttek, a vád szerint Völner nyomására.
Beismerés esetén az ügyészség pénzbüntetést és foglalkozástól való eltiltást kért a hivatalvezetőre. | Hét végrehajtóból hatan mindent bevallottak a bíróságon, Schadl sofőrje tagad | Egy kivétellel minden korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte bűnösségét a Völner-Schadl-ügy második előkészítő tárgyalásán. Az egyetlen kivétel tanúként idézné Trócsányi László volt minisztert és Vízkelety Mariann korábbi államtitkárt is. Schadl György sofőrje-intézője tagad, akárcsak az ügy oktatási mellékszálának vádlottai. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/21/birosag-elott-volnerek-vegrehajtoi-es-schadl-soforje-beismerik-a-bunosseguket | 2023-02-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az első félév zárását követően a Policy Agenda elkészítette a kormányzati munkaterv teljesülésének mérlegét. Az adatok azt mutatják, hogy a kormány által vállalt feladatoknak a felét sem volt képes a kabinet végrehajtani, és kiszámíthatatlan jogalkotás jellemzi továbbra is a minisztériumok munkáját. A kormány 2012 decemberében hirdette ki, milyen jogszabályok módosítására kell számítani a következő félévben. A nyilvánvalóan a minisztériumok nagyrészt önkéntes vállalásai alapján összeállított munkaterv összesen 128 feladatot tartalmazott – emlékeztet a Policy Agenda, amely szerint ebből csak 51-et hajtottak végre. Ez 40 százalékos teljesülési arányt jelent.
Átláthatatlanság
Ugyanakkor a kormány a munkaterven kívül 240 rendeletet vagy törvényjavaslatot nyújtott be, illetve fogadott el. Ez az elemzés szerint a magyar jogrendszer kiszámíthatatlanságára utal. A Policy Agenda a mostani kormányzati ciklus egyik legnagyobb problémájának a frakciókormányzást tartja, hiszen ebben a félévben is 42 egyéni kormánypárti képviselői indítványt fogadtak el, ami felborítja a kormány-országgyűlési képviselők közötti jogalkotási egyensúlyt, kiszámíthatatlanná teszi a parlament munkáját.
A kormány munkaterve miniszteri szintig szab feladatot. A legtöbb a nemzetgazdasági tárcára hárult (34), amely a kormányzati összteljesítménnyel lényegében azonos mértében teljesített, bár nehezítette munkáját a minisztercsere. A legjobb teljesítményt a honvédelmi tárca nyújtotta, 50 százalékkal (bár összesen négy jogalkotási feladata volt). A feladat nagysága és a végrehajtás hatásfoka alapján az emberi erőforrások minisztériuma volt a leghatékonyabb. 44 százalékos teljesítményét az oktatási terület húzta le, mivel az elemzők szerint ott volt a legtöbb teljesítetlen feladat a minisztériumon belül. 33 százalékos teljesítményével sereghajtónak számít a vidékfejlesztési tárca, amelynél csak a Külügyminisztérium teljesített gyengébben, mivel előírt egyetlen feladatát sem végezte el a jogalkotási munkában.
Az elemzés szerint meglepő, hogy 39 százalékos teljesítményével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is a mezőny hátsó felébe került, több területen, például az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos jogszabályok megalkotásában is jelentős csúszásban vannak. Összességében a számok azt igazolják, hogy továbbra is átláthatatlan a kormányzati jogalkotási munka. Láthatólag féléves tervezésre sem képes a kabinet, amely a ciklus elején még tolerálható lenne, de a ciklus utolsó teljes évében egészen meglepő – írja a Policy Agenda.
Mikortól lesz konszolidáció a parlament működésében?
A Policy Agenda kutatói a Politikai Hatás Index program keretében monitorozták korábban a törvényhozási munkát, azt, hogy mi jellemzi a parlament tevékenységét. A törvényhozás munkáját háromféle szempont alapján értékelték. Az első a kiszámíthatóság. Az, hogy tervezhető-e a parlament napirendje. Ennek kapcsán a fő szempont, hogy a mindenkori kormánynak a félév végén kötelezően be kell nyújtania a parlamentnek a következő időszak jogalkotási tervét. Elviekben ez tartalmazza hónapokra lebontva, mit akar a törvényhozó asztalára tenni a kormány, mikorra szeretné azt elfogadtatni. Tervszerű működésnél ez a parlamenti munka sorvezetője.
A második szempont a jogalkotás megítélésében, hogy miként oszlik meg az elfogadott törvények aránya a kormány és a képviselők között. Ebből a szempontból egyértelműen új rendszert teremtettek a mostani kormánypártok ebben a ciklusban, a frakciókormányzást. Az első Orbán-kormány alatt 13%-a volt a törvényeknek az egyéni képviselők által beadott javaslat, míg 2002-2006 és 2006-2010 között 17%-17%-os volt ez az arány.
A harmadik szempont a jogalkotás vizsgálatában a törvényhozás sebessége. A Policy Agenda megvizsgálta, hányszor alkalmazta a kormány vagy a kormánypártok azt az eszközt, hogy rapidsebességgel fogadjanak el egy törvényt. Időnként szükség van a gyors törvényhozásra, de az elemzők szerint a számok azt mutatják, hogy ez kezd bevett gyakorlattá válni, így kikapcsolják a civil kontrollt, társadalmi egyeztetés nélkül fogadnak el törvényeket. A kormánypártok részéről előszeretettel hangzik el az az érv, hogy a forradalmi lendület után, már a finomhangolások időszaka következik a jogalkotásban. Az adatok egyelőre nem ezt mutatják. Bár a legproduktívabb 1998-ig visszamenőleg a mostani törvényhozás, de a legkiszámíthatatlanabb és átláthatatlanabb munkát is ők folytatják – vélték már korábban is a kutatók. | Számok a jogalkotás kiszámíthatatlanságáról | A Policy Agenda szerint saját munkatervének feléig sem jutott el a kormány, tovább folytatódik a frakciókormányzás. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/03/szamok-a-jogalkotas-kiszamithatatlansagrol/ | 2013-07-03 10:13:00 | true | null | null | 24.hu |
Galambos Lajos elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és a közügyektől 3 évre eltiltotta. Szilvásy György másodrendű vádlottat, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, a közügyektől 3 évre eltiltották. Mindkettőjük esetében beszámítják a börtönbüntetésbe az előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt.
Laborc Sándor negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette.
P. László harmadrendű vádlottat, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék. Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője a tárgyalás után azt mondta az MTI-nek, hogy az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították.
Az ügyről keveset tudunk, hiszen a per titkosított anyagait az érintettek nem cáfolhatták, korábban a Heti Válasz ugyanakkor azt írta, hogy a titkosszolgálati vezetők egy orosz érdekeltségű céggel szűrették volna ki az NBH-ból azokat, akik a Fidesznek szivárogtattak. A lap információi szerint Galambos Lajos még NBH-igazgatóként, 2007-ben megbízta a Zömök Kft.-t, hogy világítsa át a hivatal munkatársait. Az orosz érdekeltség állításuk szerint onnan adódik, hogy a cég vezetője a Szovjetunióban járt egyetemre, és felesége is onnan származik. | Titkos, miért ítélték börtönre a volt titokminisztert | A "kémkedési perként" ismert büntetőügyben hirdetett elsőfokú ítéletet pénteken a Debreceni Törvényszék: Galambos Lajos és Szilvásy György letöltendő, Laborc Sándor felfüggesztett börtönbüntetést kapott. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/05/titkos-miert-iteltek-bortonre-a-volt-titokminisztert/ | 2013-07-05 10:16:00 | true | null | null | 24.hu |
Hadházy Ákos, Zugló ellenzéki képviselőjelöltje szerint egyértelmű bizonyíték van rá, hogy Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám lakik abban az 1,3 milliárd forintos villában, amit korábban a Magyar Nemzeti Bank alapítványa vásárolt kutatóközpontnak.
Hadházy Ákos szerint Matolcsy Ádámot feleségének Instagramon közzétett fotói buktatták le. A privát profilról származó képeken az látszik, hogy a nő egy csecsemővel a karján egy hatalmas nappaliban áll. A szoba jellegzetes, egyedi ablakai alapján az épület jól beazonosítható, írja a korrupciós ügyek feltárásával rendszeresen foglalkozó Hadházy.
A XII. kerületi Mátyás Király út, Alkony út sarkán álló luxusvillát 2015-ben vásárolta a Nemzeti Bank alapítványa. Néhány év múlva eladták, papíron Száraz István Felis nevű magántőkealapjának érdekeltségébe tartozik. Száraz István – Matolcsy Ádám barátja – cége a Nemzeti Banktól rendszeresen kap milliárdos megrendeléseket kommunikációs munkákra, tette hozzá Hadházy facebookos posztjában. | Hadházy: Matolcsy fia lakik a Nemzeti Bank alapítványa által kutatóközpontnak vásárolt budai villában | Matolcsy Ádámot felesége Instagramos fotói buktatták le. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/17/hadhazy-akos-matolcsy-adam-budai-luxusvilla-magyar-nemzeti-bank | 2022-02-17 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A pályázatokon a jogosultságot nem nyert, illetve érvénytelen pályázati anyagok megőrzésének sem jogi, sem szakmai indoka nincs – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szombaton az MTI-vel. A tárca a nem nyertes pályázati anyagok visszaküldéséről szóló sajtóhírekre reagálva azt írta: az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény alapján “a jogosultságot nem nyert, illetve érvénytelen pályázati anyagok megőrzésének sem jogi, sem szakmai indoka nem áll fenn, illetőleg azok megőrzésére és kezelésére a célhoz kötöttség megszűntével sem a kiírónak, sem a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonporfit (NDN) Zrt.-nek nincsen jogi lehetősége”.
A szaktárca szerint a hatályos jogszabályoknak megfelelően ezért haladéktalanul szükségessé vált az érvénytelennek minősült, illetőleg koncessziós jogosultságot nem nyert pályázatoknak az érintettek részére való visszaküldése. Az NFM visszautasította a pályázati anyagok visszaküldésének indokaival kapcsolatos “megalapozatlan, a tárca és az NDN Zrt. intézkedéseit megtévesztő színben feltüntető sajtóértesüléseket”.
A Népszabadság a szombati számában írt arról, hogy Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter utasítására folyamatosan küldi vissza a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a trafikpályázaton veszteseknek a pályázati anyagukat, ezzel ezek a dokumentumok egy jogi eljárásban már szükség esetén sem használhatók fel. A lap szerint az NFM és az NDN ugyanakkor továbbra is titkolja a nyertes pályázatok anyagát arra hivatkozva, hogy a koncessziós törvény szerint az nem számít közérdekű anyagnak.
Korábban a hvg.hu vetette fel, hogy az NDN azért szabadul az iratoktól, hogy ne is kérhessenek a szervezettől információkat a pályázati anyagokkal és azok elbírálásával kapcsolatban. Egy neve elhallgatását kérő trafiknyertes a lapnak azt mondta, az információt az NDN Zrt. vezető pozícióban dolgozó munkatársaitól hallotta. Az NDN lépésével egy folyamatban lévő perben kihúzhatja a szőnyeget a sajtó és a jogvédő szervezetek alól. A trafikbotrány kirobbanása után több médium, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor Közhasznú Egyesület közérdekű adatigényléssel fordult a NDN Zrt.-hez és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz.
A nemzeti dohányboltokhoz benyújtott nyertes és vesztes pályázatokra, a bírálati szempontokra és a bírálókra voltak kíváncsiak; miután a minisztérium ezt elutasította azzal az indoklással, hogy ezek az adatok nem közérdekűek, az adatkérő szervezetek pert indítottak. A pályázatok visszaküldésével azonban az NDN Zrt. megszünteti a perelhetőségét, és ettől fogva a sajtónak és a jogvédő szervezeteknek egyénileg kellene megkérniük a veszteseket, mutassák meg pályázati anyagaikat. Ezeket kellene összehasonlítani a kiperelt nyertes pályázatokkal, azonban az NDN Zrt. ezt követően már hivatkozhat arra, hogy a vesztesek által bemutatott pályázatok nem egyeznek azokkal az anyagokkal, amelyeket benyújtottak. | Trafikügy: vita a pályázatok megőrzéséről | A nyertes pályázatok tartalma titok, a veszteseket visszaküldik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/06/trafikugy-vita-a-palyazatok-megorzeserol/ | 2013-07-06 10:46:00 | true | null | null | 24.hu |
„Egyelőre nincs információm arról, hogy gyanúsított lennék” – mondta a Teol.hu-nak adott interjúban Hadházy Ákos. Úgy tudja, hogy személyi adatokkal való visszaélés gyanújával nyomoznak. A rendőrség szerinte arra kíváncsi, hogyan jutott a trafikokra pályázók listája Horváth István szekszárdi polgármesterhez.
Hadházy korábban a hvg.hu-nak mondta el: a tolnai megyeszékhelyen Horváth István polgármester és országgyűlési képviselő a trafikpályázatok listájával érkezett a kormánypárti képviselők találkozójára, hogy politikai szempontból véleményezzék az indulókat. Hadházy két hete kilépett a Fideszből, mert úgy érezte, nem érte el célját, és nem indultak el a párton belüli viták.
A Teol.hu-nak megismételte, azért állt a nyilvánosság elé, mert úgy gondolta, büntetlenül mindent nem lehet megtenni ebben az országban, de most úgy látja, tévedett, és mégis mindent meg lehet tenni. | Kihallgatták a trafikbotrányt kirobbantó politikust | A rendőrség kihallgatta Hadházy Ákos volt fideszes szekszárdi önkormányzati képviselőt. Úgy tudja, még nem gyanúsított. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/08/kihallgattak-a-trafikbotranyt-kirobbanto-politikust/ | 2013-07-08 10:48:00 | true | null | null | 24.hu |
A Párbeszéd Magyarországért politikusa blogjában arról ír, hogy miután sorra láttak napvilágot olyan információk az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) működéséről, amelyek alapján az ügyészségnek hivatalból eljárást kellett volna indítani, végül a rendőrség lépett. Eljárást indított rágalmazás vétségének megalapozott gyanújával egy, a blogján megjelent írás miatt. Jávor szerint a nyomozati szerveket nem foglalkoztatja mindaz a jogsértés a zöldhatóságnál, amelyeket az Adatvédelmi Hatósághoz, illetve az ombudsmanhoz benyújtott beadványai tartalmaznak, szemben azzal, hogy honnan jutott hozzá a blogján közzétett levélhez.
Jávor Benedek korábban Szabó Máté ombudsmannak írt levelében már levezette, milyen fontos a zöldhatóság szerepe az egészséges környezethez való alkotmányos alapjog biztosításában. Szerinte az „OKTVF-nek az elmúlt időszakban tapasztalt súlyos működési zavarai akadályozzák az Alaptörvény P. cikkének, valamint XX. és XXI. cikkeinek érvényesülését (utóbbit abban a tekintetben is, hogy a korábbi környezetvédelmi szinttől való visszalépést valósítanak meg, amelyet az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nevezett), emellett az az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésével is ellentétes, mert a hatósági munka anomáliái rendszerszerűen akadályozzák az eljárások ésszerű időn belüli befejezését”. A független képviselő szerint az OKTVF működésében „Tolnainé Szatmári Katalin vezetővé válása óta – a sajtóban részletesen publikált, konkrét esetekkel és dokumentumokkal alátámasztott információk szerint – súlyos zavarok tapasztalhatók.
Áldoktor vezeti a zöldhatóságot?
Korábban a Lehet Más a Politika azt kérte, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hozza nyilvánosságra Tolnai Jánosné Szatmári Katalinnak, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) főigazgatójának teljes és naprakész szakmai önéletrajzát. Csiba Katalin, a párt országos választmányának tagja a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete előtt beszélt arról, hogy Szatmári Katalin hivatalosan doktori címet használ, de nem szerepel az Országos Doktori Tanács hivatalos jegyzékében. A főigazgató önéletrajzában olyan intézmény van feltüntetve a díszdoktori cím kiadójaként, amelyik nem rendelkezik doktori iskolai akkreditációval – tette hozzá. Az LMP egyúttal arra is kíváncsi, hogy Szatmári Katalinnak megvan-e a szakirányú felsőfokú végzettsége, a közigazgatási szakmai gyakorlata, a közigazgatási vezetői tapasztalata, a közigazgatási szakvizsgája, a környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízügyi gyakorlata, és ismer-e valamilyen idegen nyelvet – mondta akkor Csiba Katalin.
Fazekas Sándor kitünteti Tolnai Jánosné Szatmári Katalint
Fotó: marcius15.kormany.hu
Korábban az atlatszo.hu írta meg, hogy Tolnai Jánosné Szatmári Katalint – a sorozatos szakmai bakik dacára – tavaly szakminisztere kitüntette „közigazgatási tevékenysége elismeréseként”, noha – mint az oknyomozó lap állította – még doktori címe sem valódi, azt egy állovagrend kamuegyetemén szerezte. Tolnaiéné nyilvánosan elérhető önéletrajza szerint középfokú és felsőfokú kereskedelmi képesítést szerzett, valamint díszdoktori oklevelet kapott a Pro Deo University (PDU) nevű szervezettől. Minden bizonnyal ez az oklevél a néhány éve a Tolnainé által jegyzett cégek irataiban is megjelenő doktori cím alapja, ám Magyarországon a „dr. h. c.” (és nem pedig a „dr.”) rövidítést is csak az használhatja jogszerűen 1994 óta, aki ezt a címet akkreditált felsőoktatási intézménytől kapta. A felsőoktatási törvény tételesen felsorolja a Magyarországon hivatalosan elismert felsőfokú oktatási intézményeket, ezek között nem szerepel a PDU.
Parlamenti kérdezz-felelek
Korábban Jávor Benedek is kérdezte a vidékfejlesztési minisztert, aki válaszolt. A parlamenti irományt annak idején változtatás nélkül közöltük. Fazekas Sándor kiállt Tolnai Jánosné Szatmári Katalin mellett, akinek kiválasztását „szakmai rátermettsége, vezetői hozzáállása indokolta”. Kinevezése pedig mindenben a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történt. | Visszaélésekről írt, nyomoznak a képviselői blogbejegyzés ügyében | Nem eredménytelen Jávor Benedeknek a zöldhatóság ügyében folytatott harca. A rendőrség nyomoz. Ellene. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/10/visszaelesekrol-irt-nyomoznak-a-kepviseloi-blogbejegyzes-ugyeben/ | 2013-07-10 11:31:00 | true | null | null | 24.hu |
Tiborcz István cége újabb szállodát szerzett meg Mészáros Lőrinc cégétől, a BDPST Zrt. most egy mátrai luxushotelhez jutott hozzá, írja az Mfor.hu.
„Új szállodatípussal, hegyvidéki wellness hotellel egészül ki a BDPST Group hotelportfóliója, miután a cégcsoport szállodafejlesztési és -üzemeltetési tanácsadó cége a BDPST Hotel Management veszi át november 1-től a Mátraházán található 4 csillagos Lifestyle Hotel Mátra működtetését. Az üzemeltetési feladatok ellátása mellett a szállodát tulajdonló társaság megvásárlásáról szóló szerződés is aláírásra került 2021 októberében”
– áll Tiborcz cégének közleményében.
A közpénz mindig utat talál
Az Mfor.hu hozzáteszi: „a Magyar Turisztikai Ügynökség által bonyolított Kisfaludy-pályázatok keretében a Hunguest Hotels 819 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a BDPST által most átvett Lifestyle Hotel Mátra fejlesztésére”, így aztán még inkább emlékezetes Orbán Viktor vejének, Tiborcznak az a nyilatkozata – egy Portfoli.hu-s interjúban –, hogy a BDPST azért szállt ki az Appeninn Holding Nyrt.-ből, mert az üzletember nem szeretne egy olyan cégben tulajdonos lenni, amely közpénzeket nyer. | Tiborcz István újabb szállodát vett át Mészáros Lőrinctől | Tiborcz István cége újabb szállodát szerzett meg Mészáros Lőrinc cégétől, a BDPST Zrt. most egy mátrai luxushotelhez jutott hozzá, írja az Mfor.hu. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/10/29/tiborcz-istvan-ujabb-szallodat-vett-at-meszaros-lorinctol | 2021-10-29 11:31:00 | true | null | null | Telex |
Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztjában arról ír, hogy a Fidesz józsefvárosi képviselőjelöltje által vezetett kormányhivatal arra jutott, hogy
ugyan minek kivizsgálni azt, hogy az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botrányának egyik kulcsfigurája, Völner Pál haverja, Schadl György, hogyan jutott áron alul, egyedüli vevőként több V. és VII. kerületi ingatlanhoz.
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korrupciós bűncselekmények gyanújával letartóztatott elnöke két kerületben, az V. és a VII. kerületben szerzett meg feleségével együtt legalább tíz önkormányzati ingatlant az elmúlt években. Az V. kerületben egy belvárosi, éppen a Városházával szemben lévő üzlethelyiséget vásárolt meg Schadl György, majd később az rtl.hu kiderítette, hogy egy szomszédos ingatlan is az övé. Mindkettő önkormányzati tulajdonból került hozzá, akárcsak azok a VII. kerületi lakások, amelyekből összesen nyolcat szereztek meg a feleségével, több esetben gyanús körülmények között.
Az üggyel az RTL Híradó is foglalkozott: | Karácsony kitart az V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat vizsgáló bizottságok mellett | Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztjában arról ír, hogy a Fidesz józsefvárosi képviselőjelöltje által vezetett kormányhivatal arra jutott, hogy ugyan minek kivizsgálni azt, hogy az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botrányának egyik kulcsfigurája, Völner Pál haverja, Schadl György, hogyan jutott áron alul, egyedüli vevőként több V. és VII. kerületi ingatlanhoz. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/18/karacsony-eladott-ingatlanok-vizsgalat | 2022-02-18 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Győr-Moson-Sporon megyei Mihályiban az önkormányzat faluházában lehet aláírni a Fidesz-KDNP pártok Stop Gyurcsány petícióját – erről Facebookon számolt be Hadházy Ákos országgyűlési képviselő.
A képviselő telefonált az önkormányzatnak, ahol megerősítették, hogy a faluházban lehet aláírni a petíciót, ha bent van az ott dolgozó kolléga, de hozzátették, hogy tulajdonképpen akkor is be lehet menni aláírni, ha ő éppen nincs ott, mert kint vannak az ívek.
Később Csitei Gábor polgármester Hadházynak a telefonban azt mondta, hogy az aláírást önkéntes segítő felügyeli. Arra nem akart válaszolni, hogy helyénvaló-e szerinte, hogy az önkormányzat épületében zajlik egy párt aláírásgyűjtése.
Csitei korábban a közösségi oldalán bíztatta a falubelieket, hogy írják alá a petíciót, ám a posztja azóta nem elérhető, Hadházy készített róla csak képernyőképet. | Az önkormányzat faluházában zajlik a Stop, Gyurcsány! aláírásgyűjtés Mihályiban | A Győr-Moson-Sporon megyei Mihályiban az önkormányzat faluházában lehet aláírni a Fidesz-KDNP pártok Stop Gyurcsány petícióját – erről Facebookon számolt be Hadházy Ákos országgyűlési képviselő. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/10/30/hadhazy-akos-stop-gyurcsany-alairasgyujtes-mihalyi-onkormanyzat | 2021-10-30 11:40:00 | true | null | null | Telex |
A következő hónapokban egy repülőgép- és egy helikopterbeszerzést is tető alá hozhat a magyar állam, illetve a honvédség. A kisebb csomagban, mintegy öt milliárd forintért, két teherszállító és egy személyszállító gépre már ki is írták a tendert a kiöregedő honvédségi szállító repülőgépek pótlására Jelenleg a Magyar Honvédség öt Antonov An-26-os kétmotoros teherszállító repülőgéppel rendelkezik - ezek többsége 30-40 éves - ám a nagyobb gond velük, hogy az ötből csak kettő üzemképes - ezt közölte Hende Csaba honvédelmi miniszter a parlament nemzetbiztonsági ülésén még június 18-án a jegyzőkönyv tanúsága szerint.
További gond ezekkel a gépekkel az, hogy ha bevethetőek is, lassúak, drága az üzemeltetésük, ráadásul mivel már nem felelnek meg a mai környezetvédelmi előírásoknak a polgári forgalomban ezek gépek nem vagy korlátozottan vehetnek részt. A Honvédelmi Minisztériumnak fáj a feje a Malév csődje miatt is, ugyanis végső megoldásként az állami céget lehetett utasítani olyan feladatokra, amit a Magyar Honvédség nem tudott megoldani saját erőből.
Hende erre példaként a magyar kormány líbiai mentőakcióját hozta fel, amikor is az országból a Terrorelhárító Központ fegyveresei a Malév gépével evakuáltak magyarokat és más uniós polgárokat, amikor kitört az észak-afrikai országban a forradalom. Hende szerint a három használt, 20 éves gép ötmilliárd forintért megvásárolható, ebből a pénzből a következő húsz évben megoldott a szállítófeladatok ellátása. A honvédelmi miniszter szerint 2008-2012 között polgári légiforgalmi gépek bérlésére - főkén az afganisztáni szállítások miatt - 5,2 milliárd forintot költ a Magyar Honvédség.
A gépeket a kormány is használhatná
A szállító repülőket nem csak a katonák, de a kormány is használhatná protokollcélokra, sőt, Hende elmondása szerint Áder János köztársasági elnök azt is felvetette egy beszélgetésen, hogy Brüsszel és Budapest között ingázó, európai parlamenti képviselők és politikusok szállítására lehetne azt használni, ami olcsóbb megoldás lenne az egyéni utazásos megoldásnál - már amennyiben az uniós testületek a magyar államnak is megtérítik az képviselők utazási költségeit, mint azt teszik a repülőjegyek esetében. A Népszabadság értesülései szerint a háromgépes repülőgéptenderre 2013 utolsó napjáig lehet jelentkezni, vagyis a vételi ajánlat még 2014-es választások előtt megszülethet.
Szállítóhelikoptereket 100 milliárdért szereznek be
Nem ez a helyzet a száz milliárd forint költségre beszült, honvédségi szállítóhelikopter-tenderrel, ahol a döntés már a következő kormányra maradna. Az ex-szovjet Mi-8-as és a nagyobb teljesítményű Mi-17-es szállítóhelikopterek is üzemidejük végéhet közelednek, azok képessége nem nélkülözhető, ezért két út marad: vagy a mostani gépeket felújítják vagy újakat vásárolnak. Hende Csaba szerint a mintegy tízmilliárd forintos költségű felújítás nem megoldás, ugyanis ez a problémát csak elodázná, ráadásul az olcsóbb megoldás lenne a drágább: ugyanis a Mi-8/Mi-17 egy órányi üzemeltetése 1,2 millió forintba kerülne a felújítás után 2021-ig tartó üzemmel számolva, míg egy újonnan beszerzett gép estében ennek a felébe kerülne - ráadásul a gond 40 évre le lenne tudva.
Az Egyesült Államokat visszautasítottuk
A magas üzemeltetési költségek miatt utasította vissza a kormány az amerikai kormány ajánlatát is. Mint ismert, az USA ingyenesen felajánlott Magyarország részére UH-1-es helikoptereket. Ez a típus már a vietnámi háborúban is repült, a többségüket azonban később gyártották, majd letárolták őket. A helikoptereket ugyan ingyen adták volna az amerikaiak, a kötelező felújítást és a cserealkatrészeket Magyarországnak kellett volna fizetnie - így már nem volt olyan olcsó az ajánlat - s nem utolsó sorban azért sem, mert 40-50 éves technikáról beszélünk. Hende szerint figyelemben véve a UH-1-sek hátralévő élettartamát az amerikai gép egy órányi üzemeltetési költsége elérte volna az egymillió forintot - vagyis nem lett volna lényegesen olcsóbb az orosz/szovjet technika felújításánál.
Egy időben fölvetődött, hogy az amerikai kapcsolat helyett olasz gyártású Agusta helikoptert vásárolnak - erről folytak ígéretes tárgyalások az olasz kormánnyal - közölte Hende - ám végül, az átláthatóság követelményei miatt az a döntés született, hogy nyílt beszerzési eljárást hirdetnek. Erre várhatóan ősszel kerül sor - erre jutottak még májusban a négy parlamenti párt által tartott egyeztetésen. A tervek szerint még a kiírás előtt újabb négypárti egyeztetés lesz az ügyben - hogy még a látszatát is elkerülje a kormány annak, hogy a tendert egy gyártóra írta ki.
A szállítógép-tendert 2014 elején írnák ki
A most vázolt menetrend szerint a a pályázatot 2014 első napjaiban írnák ki úgy, hogy a szállítói ajánlatokat a választások előtt kell beadni, ám a nyertes kiválasztása már az új kormány feladata lenne. Nehezebb kérdés a finanszírozásé, ugyanis erre nincs tartaléka a minisztériumnak, amelynek a büdzséje az elmúlt egy évtizedben szinte folyamatosan csökkent, így a két tender 105 milliárdos költségére a jövő évi költségvetésben kell majd fedezetet biztosítani. | Saját repülővel utaztatnák a magyar politikusokat - gigatendert ír ki a kormány | Várhatóan még az idén elkészül a Magyar Honvédség 100 milliárdos, szállító helikopter tendere, de a döntés a választások után magalakuló új kormányra marad. Már folyamatban van a mintegy ötmilliárdos repülőgép-beszerzés, ezeket a gépeket a kormány és esetlegesen a magyar EP-képviselők is használhatnák. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/sajat-repulovel-utaztatnak-a-magyar-politikusokat-gigatendert-ir-ki-a-kormany.558880.html | 2013-07-10 11:47:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A bajai önkormányzat honlapjára felkerült jegyzőkönyv szerint a Bács-Kiskun megyei 6-os körzetben működő választási bizottság vizsgálja, hogy feljelentést kell-e tennie, mivel az egyik ajánlóíven egy elhunyt személy adatai szerepelhetnek.
A bizottság szúrópróbaszerűen végzett ellenőrzést, az érintett ajánlóívet a sorszám alapján a fideszes Zsigó Róbert adta le. A bizottságnak az tűnt fel, hogy az egyik aláírás mellett az áll, hogy „nem szerepel a névjegyzéken”, a lekérdezett névjegyzékmásolat szerint pedig az illetőt 2019 októberében törölték személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, így
alaposan vélelmezhető, hogy elhalálozott.
A bizottság vezetője közölte, hogy ezt még ellenőrizniük kell, de ha a gyanú beigazolódik, hivatalból feljelentést tesznek. | Vizsgálják, hogy egy halott adatai kerülhettek-e fel Zsigó Róbert fideszes jelölt ajánlóívére | Ha ez beigazolódik, a helyi választási bizottság hivatalból feljelentést tesz. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/18/zsigo-robert-elhunyt-ajanlas | 2022-02-18 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A jegybankelnök fia lakik abban a budai villában, amit korábban közpénzből vásárolt meg 1,3 milliárd forintért a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa - erről Hadházy Ákos írt csütörtökön a közösségi oldalán. Matolcsy Ádám az RTL Híradónak azt írta, hogy jelenleg nem tartózkodik az ingatlanban, de elismerte, hogy már lakott ott, és azt sem zárta ki, hogy még fog is. A villa most egy magántőkealapé, azaz nem lehet tudni, hogy ki a tulajdonosa, és az MNB alapítványa azt sem árulta el, mennyiért adták el. | Matolcsy Ádám elismerte, hogy lakott az 1,3 milliárd forint közpénzből vásárolt budai villában | A jegybankelnök fia lakik abban a budai villában, amit korábban közpénzből vásárolt meg 1,3 milliárd forintért a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa – erről Hadházy Ákos írt csütörtökön a közösségi oldalán. Matolcsy Ádám az RTL Híradónak azt írta, hogy jelenleg nem tartózkodik az ingatlanban, de elismerte, hogy már lakott ott, és azt sem zárta ki, hogy még fog is. A villa most egy magántőkealapé, azaz nem lehet tudni, hogy ki a tulajdonosa, és az MNB alapítványa azt sem árulta el, mennyiért adták el. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/17/matolcsy-adam-hadhazy-akos-mnb-alapitvany-budai-villa-kozpenz | 2022-02-17 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Balaton-parti természetkárosító beruházások ellen tiltakozott csütörtökön több civil csoport. Petíciójukat, amelyet több, mint 87 ezren írtak alá, átvették az Igazságügyi Minisztériumban. Felszólaltak egyebek között az aligai óriásberuházás ellen is, ami miatt a jellegzetes magaspart egy részét is le kellene bontani. A kormány a petícióra úgy reagált, sokkal inkább a választási kampány következménye. | A Balaton-parti természetkárosító beruházások ellen tüntettek a civilek | A Balaton-parti természetkárosító beruházások ellen tiltakozott csütörtökön több civil csoport. Petíciójukat, amelyet több, mint 87 ezren írtak alá, átvették az Igazságügyi Minisztériumban. Felszólaltak egyebek között az aligai óriásberuházás ellen is, ami miatt a jellegzetes magaspart egy részét is le kellene bontani. A kormány a petícióra úgy reagált, sokkal inkább a választási kampány következménye. | null | 1 | https://rtl.hu/zoldhirek/2022/02/17/a-balaton-parti-termeszetkarosito-beruhazasok-ellen-tuntettek-a-civilek | 2022-02-17 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
“Olyanfajta trükköt választott a Fideszhez közel álló Mezort-cégcsoport, (…) amellyel tökéletes módon kijátszható az állami földek bérbeadásának rendszere” – fogalmazott.
Közölte: egy mosonmagyaróvári ügyvédi iroda egy nap alatt több, a cégjegyzékbe nem egyszer egymást követő sorszámmal, gyakran azonos székhellyel, minimális alaptőkével bejegyzett kft.-t hozott létre.
Magyar Zoltán hozzátette: a 16 társaság felosztotta egymás között a két megye meghirdetett területeit oly módon, hogy a földpályázatokon nem indultak egymás ellen.
A jobbikos honatya kirívónak nevezte, hogy e cégek tevékenységei között nem szerepel állattarás, így nem tudható, miként teljesül majd az az igény, hogy több vidéki munkahely teremtődjön és gyarapodjon az állatállomány. Mint mondta, azt szeretnék elérni, hogy az állatállomány növelését, munkahelyek teremtését vállaló helyi gazdák, illetve cégek legyenek a nyertesek, “és ne húzzák ki a helyiek alól az élet lehetőségét”.
Szavai szerint Csorna térségének kivételével, ahol már hirdettek nyerteseket, csak a pályázati anyagok bontásánál tartanak, de “ahol megtörtént az eredmények kihirdetése, ott mindenhol az ezen logika alapján létrehozott cégek nyertek eddig”. Ezek a cégek pedig minden esetben a Lajta-Hanság Mezőgazdasági Zrt.-hez köthetők.
“Mindenki egyetért abban, hogy ezeket a földeket újra kell pályáztatni, a probléma azzal van, hogy olyan törvényt hoztak,ami lehetővé teszi, hogy egy központból, irányítottan, cégek egy napon történő létrehozásával az egész Győr-Moson-Sopron megyei és Komárom-Esztergom megyei állami földterületet lefedjék, és saját maguknak kijátsszák” – fogalmazott a politikus. | Földbérleti mutyira gyanakszik a Jobbik Győrben | Földbérleti mutyik révén jelentős területek kerülhetnek "Fidesz-közeli" kezekbe Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében - mondta Magyar Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő szerdai győri sajtótájékoztatóján. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/10/foldberleti-mutyira-gyanakszik-a-jobbik-gyorben/ | 2013-07-10 12:37:00 | true | null | null | 24.hu |
A választás tétje, hogy visszatér-e a Gyurcsány-Bajnai-korszak Magyarországra vagy sem – mondta Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője csütörtökön a kormánypárti frakciók balatonfüredi ülését követően tartott sajtótájékoztatón.
Kocsis hangsúlyozta: a baloldali kormányok idején „elvettek mindent az emberektől, amit el lehetett venni”, így a családtámogatásokat, az otthonteremtési támogatásokat, a 13. havi nyugdíjat, a 13. havi bért. Emellett megemelték a rezsiköltségeket, az adókat, és példátlanul magas volt a munkanélküliség. Ezzel szemben a mostani kormány visszaadta a 13. havi nyugdíjat és számos ágazatban emelte a béreket.
A Fidesz választási esélyeire vonatkozó újságírói kérdésre úgy fogalmazott:
Az esélyesek jelen pillanatban mi vagyunk. De ezt győzelemre váltani még sok munka lesz.
A frakcióvezető azt is bejelentette, hogy hivatalosan, egyhangúlag döntött a Fidesz és a KDNP frakciója arról, hogy Novák Katalin volt családügyi minisztert jelölik köztársasági elnöknek. Az államfőválasztás várhatóan március 10-én lesz az Országgyűlésben.
Novák első fordulóban megtörténő megválasztásához azonban szükség van a Fidesz és a KDNP frakciók kétharmados parlamenti többségére. Ha ezt nem sikerülne biztosítani, a kormánypártok a második fordulóban már egyszerű többségükkel élve is megválaszthatják Novákot az ellenzéki pártok közös jelöltjével, Róna Péterrel szemben.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az április 3-i országgyűlési választásig, a kétharmados szavazások, például az államfő-választás kapcsán számítanak-e a korrupciós bűncselekményekkel vádolt Fidesz-képviselők, például Völner Pál, Boldog István és Simonka György szavazatára, Kocsis úgy reagált: egyik vád alá helyezett fideszes képviselő sincs elítélve, az ítélkezés pedig a bíróság dolga, nem az újságíróké.
Völner és a másik két képviselő szavazatára is szükségük lesz, és amíg a Kocsis szerint jogerősen elítélt DK-s önkormányzati képviselő, Czeglédy Csaba bent ülhet a szombathelyi közgyűlésben és az ellenzék közös képviselőjelöltje is lehet, | Kocsis Máté szerint az államfőválasztáson számítanak a három korrupcióval vádolt fideszes képviselőre | A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, Völner Pál, Boldog István és Simonka György sincs elítélve, így nincs akadálya a részvételüknek. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/17/kocsis-mate-volner-pal-fidesz-balatonfured-frakcioules-allamfovalasztas-ketharmad-simonka-gyorgy-boldog-istvan | 2023-02-22 12:53:23 | true | null | null | Rtl.hu |
Embert barátjáról címmel tartott csütörtökön demonstrációval egybekötött sajtótájékoztatót Jair Bolsonaro brazil elnök látogatása alkalmából Dorosz Dávid, a Párbeszéd Magyarországért párt tagja, az ellenzéki összefogás egyik pesti képviselőjelöltje.
Az ellenzéki politikus szerint a brazil elnök látogatása is megmutatja a közmondás igazságát, ami szerint madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg legjobban. Dorosz szerint ismét ízelítőt kaptunk abból, hogy kikkel és hogyan barátkozik Orbán Viktor, magyar miniszterelnök a nemzetközi színtéren.
Dorosz úgy fogalmazott, hogy csütörtökön az erdőgyilkos Bolsonaro érkezett Budapestre,
aki nemcsak a természet pusztításában jár elől, hanem a katonai diktatúra emlegetésében és bűneinek enyhítésében is.
Dorosz szerint Bolsonaro a természetre és a társadalomra is káros politikát folytat és az erdőgyilkosság mellett a fenntarthatóságot is célkeresztbe rakta.
Egy ilyen elnök látogat most a magát zöldre festő Áder Jánoshoz és Orbán Viktorhoz.
Dorosz bemutatott egy molinót, amin Orbán Viktor látható Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Jair Bolsonaro Brazil elnökkel, és a Barátok extrákkal felirattal. A politikus szerint a molinó azt üzeni, hogy azok a barátságok, amiket Orbán köt, mindig valamiféle bizniszeléssel járnak. Erre példa szerinte Orbán múlt heti moszkvai látogatása, amikor szó nélkül hallgatta, hogy Putyin a NATO határainak visszatolásáról beszélt. | Párbeszéd: a barátságok, amiket Orbán köt, mindig valamiféle bizniszeléssel járnak | Embert barátjáról címmel tartott csütörtökön demonstrációval egybekötött sajtótájékoztatót Jair Bolsonaro brazil elnök látogatása alkalmából Dorosz Dávid, a Párbeszéd Magyarországért párt tagja, az ellenzéki összefogás egyik pesti képviselőjelöltje. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/17/parbeszed-dorosz-david-jair-bolsonaro-orban-viktor | 2022-02-17 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Külsős megkeresés, mindenképpen át kellene valahogyan mennie
– mondta egy 2021-es telefonhívás során Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke Lukács Tamásnak, a kar alelnökének. Az egyeztetés témája egy aznapi online szakvizsga volt, ahol Lukács Tamás volt az egyik értékelő, Schadl György pedig azért kereste őt, hogy megadja az egyik vizsgázó nevét, akit „frissen raktak rá a listára”, és akit a „figyelmükbe ajánlottak”.
A férfi nem közszereplő, ezért a nevét nem írjuk le, de a beszélgetés alapján egyértelmű, hogy jelentős hátszéllel indult neki a vizsgának. Ez nem volt egyedi eset, Schadl György ugyanis a nyomozati anyagok alapján rendszeresen megpróbált protekciót intézni, a papírok alapján több minisztériumból is kértek tőle segítséget.
Ezúttal viszont Lukács Tamás már előre jelezte, hogy a feladat nem lesz egyszerű, rajta kívül ugyanis olyanok is beleszólnak majd az értékelésbe, akik a vizsga folyamán ragaszkodnak a saját elképzeléseikhez – tagja volt a vizsgabizottságnak például az a bírónő is, akit Schadl György megpróbált elmozdítani a helyéről. A végrehajtói kar alelnöke ennek ellenére megígérte Schadl Györgynek, hogy igyekezni fog, vagy ahogyan ő fogalmazott:
megoldjuk.
Néhány órával később viszont már ismét telefonon beszéltek, Lukács Tamás pedig sajnálkozva mondta, hogy hiába „kardoskodott” az illetőért, leszavazták őt az értékelés során, azaz a vizsgázó végül megbukott. Pedig állítása szerint ő mindent megtett, a nyitókérdése például az volt, hogy
mi a kedvenc témaköre?
A lehallgatási jegyzőkönyvek alapján a következő hangzott el Schadl György és Lukács Tamás között:
Lukács Tamás: Most lett vége a vizsgának. A csávó, bazmeg, két mondatot nem tudott elmondani. Végig kardoskodtam érte, de úgy leszavaztak mint a szart, a bírónők, mind a négy nő. (…) Egy kibaszott mondatot… nem tudom mivel foglalkozik a csávó…, de perjogból semmi, annyira alap dolgokat…. Nem tudta mi az, hogy meghatározott cselekmény, csak annyit tudott, hogy cselekmény. Én úgy kezdtem, hogy akkor mi a kedvenc témaköre, hogy akkor arról beszélgessünk, és akkor azt úgy nagyjából döcögve elmondta. De a többinél egy kibaszott kukkot nem tudott értelmeset elmondani. És a másik, ami még kibaszta a biztosítékot a többinél, hogy körülbelül hússzor lekapcsolt a kamerája, olyan mintha akkor éppen gyorsan rákeresett volna valamire, mert lekapcsolta a kamerát. És ezen végképp kiakadtak.
Schadl György (csalódottan): Jó.
Lukács Tamás: Sorry, nem tudok mit csinálni, úgy leszavaztak, mint a szart.
Az ügy pikantériája, hogy Lukács Tamás jelenleg is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alelnöke, azaz Schadl György letartóztatása óta ő a szerv legfőbb vezetője. Az rtl.hu telefonon érte el őt, de a kérdésünk elhangzása után csak annyit közölt, hogy nem szeretne nyilatkozni, majd bontotta a vonalat. A végrehajtói karnak küldött e-mailre egyáltalán nem érkezett válasz.
Lukács Tamás alelnökként az összes elnöki feladatot átvette Schadl Györgytől, azaz a frissen kinevezett végrehajtók előtte tesznek esküt is. Ez ugyanakkor – mint ahogyan azt szeptemberben megírtuk – sokak szerint aggályos lehet.
A törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz:
a végrehajtó a kinevezést követő egy hónapon belül a kar elnöke előtt esküt tesz,
arra vonatkozó passzus a pedig nincs, hogy ezt a feladatot átengedheti másnak. Miután viszont Schadl György letartóztatásban van, ezt csak úgy lehetett volna megoldani, hogyha az új végrehajtók bemennek hozzá a börtönbe és ott teszik le az esküt, vagy ha a ceremónia idejére kiengedik az elnököt.
A törvény szerint ha az eskütétel nem történik meg, akkor a kinevezéstől számított egy hónapon belül fel kell menteni a végrehajtót, ezzel kapcsolatban pedig Biró Marcellnek, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnökének kellene intézkednie. Az rtl.hu megkérdezte az SZTFH-t, hogy elfogadják-e törvényesen tevékenykedő végrehajtóknak azokat, akik nem Schadl György előtt tették le az esküt, azonban kérdéseinkre nem érkezett válasz.
A nem megfelelő eskütétel miatti következmények 43 bírósági végrehajtót érinthetnek, a kar tájékoztatása szerint ugyanis júliusban 34-en tettek esküt, idén március 15-én pedig kilencen kezdik meg a tevékenységüket. Az utóbbiak esetében az rtl.hu közérdekű adatigénylésére
a végrehajtói kar azt közölte, hogy az esküjüket az idézett törvény, valamint a szervezeti és működési szabályzat alapján teszik majd le.
A törvény egyértelműen elnök előtti eskütételt ír elő, a szervezeti és működési szabályzat pedig jelenleg azt, hogy az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti teljes jogkörrel. (Az szmsz-t egyébként módosították, a legfrissebb változata februári dátumozású. Korábban még külön fejezet foglalkozott az elnökkel, amelyben szintén az állt: jelenlétében kell letenni az esküt.)
Szeptemberi cikkünk megjelenése után októberben módosították az elnökségi ügyrendet is, akkor ugyanis lehetővé tették, hogy az alelnök vezényelje le az eskütételt.
Ezzel a két lépéssel azonban az lehet a gond, hogy sem az elnökségi ügyrend, sem a szervezeti és működési szabályzat nem írhatja felül a törvényt.
Jogi alapvetés ugyanis, hogy egy alacsonyabb rangú jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb rangúakkal. Tehát például egy helyi önkormányzati rendelet nem írhat felül egy országgyűlés által elfogadott törvényt, vagy például egy jogszabály nem lehet ellentétes az alkotmánnyal. Ha nem létezne ez a hierarchia a szabályok között, akkor jogi káosz jönne létre, hiszen például egy társasházi közgyűlés döntése is felülírhatná az alkotmány passzusait.
Azt kell tehát majd eldönteni, hogy a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az elnökségi ügyrendben jogszerűen ruházták-e át az elnök feladatát az alelnökre.
Ha viszont utólag azt állapítják meg, hogy jogszerűtlen volt a végrehajtók kinevezése, akkor érvénytelenné válhat minden olyan cselekmény – így például a zár alá vételek, az árverések stb. – amelyeket olyan végrehajtók végeztek, akiknek nem volt megfelelő az eskütétele.
Az ügy komolyságát jelzi, hogy a HVG cikke szerint már volt olyan adós, aki panasszal élt amiatt, hogy az ügyében olyan végrehajtó járt el, aki – álláspontja szerint – nem is tekinthető végrehajtónak. | „Mindenképpen át kellene valahogyan mennie” – üzente Schadl György a végrehajtói kar jelenlegi vezetőjének" | Az egyik szakvizsgázó alapvető dolgokat sem tudott, de miután rajta volt Schadl György listáján, így az értékelésnél „kardoskodott” érte Lukács Tamás, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alelnöke – derült ki az rtl.hu birtokába került lehallgatási jegyzőkönyvekből. Az ügy pikantériája, hogy Schadl György letartóztatása óta Lukács Tamás vezeti a végrehajtói kart, sőt a frissen kinevezett végrehajtók előtte tesznek esküt is. Ez utóbbi azért lehet aggályos, mert a törvény szerint a ceremóniának az elnök előtt kellene folynia, ám Schadl György börtönben van. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/02/22/vizsgaztatas-schadl-gyorgy-vegrahajtok-lukacs-tamas | 2023-02-22 13:16:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A 22 vádlott közül akadnak kecskeméti lakosok, de olyan is, akit a munkája köt a hírös városhoz. Cikksorozatunkban – a nyomozati anyagból dolgozva – bemutatjuk a nagy indulatokat kiváltó ügy kecskeméti érintettjeit. A birtokunkba került információkból kecskeméti politikusok és az országos politikában és gazdasági életben ismert személyek is feltűnnek.
Rehák Róberttel kezdődött a Schadl-ügy. De ki is ő?
Az ügy harmadrendű vádlottja egy kecskeméti származású személy, aki Schadl jóbarátja egyben. Rehák Róbert (a minapi bírósági tárgyaláson névvel és arccal vállalta magát, ezért írjuk ki a nevét) büntetett előéletű, sikkasztás és hűtlen kezelés miatt 1 év 10 hónap börtönre ítélték, de végül 3 évre felfüggeszttették 2019-ben. Rehák 2021. november 5-e óta előzetes letartóztatásban van, az ügy előkészítő ülésének első tárgyalására is vezetőszíjon hozták a büntetés-végrehajtás munkatársai.
Az egész 2021 elején kezdődött, amikor egy korrupt NAV-os középvezetőt kezdett el lehallgatni a Nemzeti Védelmi Szolgálat – vele beszélt Rehák Róbert. A gyanú szerint a NAV-os kenőpénzért cserébe elintézte, hogy bizonyos adóhatósági ügyek ne végződjenek büntetéssel. Ekkor derült ki, hogy mindebben részt vesz Schadl György végrehajtó, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke is.
Rehák Róbert nem ma kezdte. A kilencvenes években egy Bács-Kiskun megyei tolvajbanda tagjaként autókat lopott, amiért 2 év 8 hónap börtönt kapott. Később zsarolási ügyben került elő a neve, és egy ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe, de végül nem kellett ismét börtönbe vonulnia, felfüggesztettel megúszta. Rehák Róbert az a férfi, akit Schadl György a „gazdájának” nevezett, és minap a Völner–Schadl-ügy egyik vádlottjaként ismét bíróság előtt áll.
Egy kecskeméti magán iskola papírjait intézte némi pénzért cserébe
A vád szerint Rehák azt jelezte – még 2021. április 15-e előtti időpontban – Schadl Györgynek, hogy egy alapítványi fenntartásban, Kecskeméten is működő általános iskola nyilvántartásba vételi kérelmét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2020. augusztus 6-án kelt határozatában elutasította. Rehák azzal hitegette az alapítvány képviselőjét (S. Etelkát), hogy miniszteri pozícióban lévő ismerősein, kapcsolatrendszerén keresztül utánajár az elutasítás okának, illetve azt állította, hogy kapcsolatán keresztül el tudja érni az NSZFH – nyilvántartásba vételt akadályozó – elutasító határozatának megváltoztatását. Rehák 8 millió forintot kért azért, hogy a hivatalos személy ismerőse a döntést megváltoztassa. Ezt az összeget az alapítvány képviselője, a vád szerint, kifizette neki.
A másik vádpont szerint ugyanez az alapítványi személy egy másik iskola nyilvántartásba vétele, a működési engedélyének kiadása, valamint a Kecskeméten is működő általános iskola működési engedélyének kiadása céljából fordult az illetékes hivatalhoz. Az engedélyek kiadásához szakminisztériumok (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Innovációs és Technológiai Minisztérium) hozzájárulására is szükség volt. Rehák ekkor is elhitette, hogy hivatalos kapcsolatain keresztül ezeket az engedélyeket is el fogja intézni. Ennek érdekében vette fel a kapcsolatot Rehák a Kecskeméten ügyvédjelöltként dolgozó A. Tamással, aki az alapítvány képviselője előtt ügyészi szerepet játszott el, és megerősítette az illetőt, hogy az engedélyezési folyamat jól halad.
Az ügyvédjelölt A. Tamás azért, hogy valódi rálátása legyen a folyamatokra, felvette a kapcsolatot a szintén kecskeméti P. K. ügyvéddel, akinek a felesége a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnál dolgozott vezető beosztásban. A. Tamás a segítségért cserébe pénzt ajánlott fel a P. házaspárnak, akik ezt elfogadták. A nyomozati anyagok szerint Rehák ebben az ügyben 30 millió forintot kért és kapott az alapítvány képviselőjétől, majd ebből a pénzből A. Tamásnak, és rajta keresztül a P. házaspárnak is juttatott készpénzt. Rehák az oktatási intézmények minisztériumi engedélyeztetésének elintézése érdekében felvette Schadl Györggyel a kapcsolatot, aki Völner Pálhoz fordult az ügy elintézése érdekében.
Egy további ügyben is segítséget ígért Rehák az alapítvány képviselőjének, ugyanis a Kecskeméti Törvényszék még 2021 szeptemberében elrendelte egy az alapítványi képviselő fia által vezetett kunszentmiklósi egyesület megszüntetését és kényszer-végelszámolását. Rehák A. Tamással készíttetett egy olyan iratot, amely az egyesületet érintő eljárás okán az egyesület vezetőjének büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségét emelte ki, derül ki a tanúvallomásokból. Rehák erre az információra hivatkozással kért pénzt az egyesület vezetőjének édesanyjától (az iskolai alapítvány képviselőjétől) azért, hogy hivatalos személy kapcsolatain keresztül az esetleges büntetőjogi következményeket megakadályozza.
Rehák a fent sorolt oktatási intézmények ügyeinek elintézésén túl egy furfangos emberrablásos sztorival is pénzt csalt ki az alapítvány képviselőjétől. Ismerősén keresztül elhitette vele, hogy Ukrajnában csecsenek elrabolták, és a szabadon engedéséért cserébe 200.000 amerikai dollárt kérnek. Az alapítványi illető a mintegy 70 millió forintnak megfelelő dollárt felvette, majd Nyíregyházán egy ismeretlen nőnek odaadta.
Mi olvasható ki a Schadl-Rehák kapcsolatról a nyomozati anyagból?
Rehákról a vallomása, mások vallomásai és a lehallgatott telefonbeszélgetések alapján az alábbi kép rajzolódik ki.
– Valóban jó viszonyban van Schadllal, többször „Gazdám-nak” hívják egymást;
– Rehák az említett iskolák ügyében megkérdezte Schadltól, „hogy ezt a sulit bassza valaki?”;
– Schadl elmondja Reháknak, hogy lakást megy átvenni Spanyolországba;
– Schadl üzenetben tájékoztatja Rehákot, hogy „holnap hívj a Pali a Rétváryt” (az iskola ügyében Völner Pál hívja Rétvári Bencét, az EMMI államtitkárát);
– Rehák arról is beszámolt egy ismerősének, hogy 2021 októberétől „valósan is felállt az új minisztérium, amely az összes állami vállalatnak a zavartalan működését biztosítja, a barátját (Schadl Györgyöt) 1-jével vagy 15-ével kinevezik ott államtitkárnak, és ha ez megtörténik, akkor neki nagyon könnyű lesz”;
– Schadl üzenetben tájékoztatja Rehákot, hogy „nem lesz betöltve gazdám a helyettesi pozíció”. (Itt a 2021. október 1-től működő szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságára gondolt, ez a szerv, amely felügyeli a végrehajtást, de a felszámolókat is)
Rehák Róbertet az ügyészség befolyással üzérkedés, csalás és hivatali vesztegetés bűntettével vádolja, ezért 9 év börtönbüntetés kiszabását, 10 év közügyektől eltiltást, 50 millió forint pénzbüntetést, valamint 118 millió forint értékben vagyonelkobzást indítványozott a bíróságtól.
Cikksorozatunkat következő részében azokról a kecskeméti kormánypárti politikusokról írunk, akiknek a neve felbukkant a vallomásokban. | A Schadl-Völner-ügy kecskeméti szálai | A rendszerváltozás utáni, legmagasabb politikai szintig felérő korrupciós ügynek kecskeméti vonatkozásai is vannak. A vád szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, egyben bírósági végrehajtó Schadl György végrehajtói kinevezésekért vesztegetési pénzt kért, és ebben tevékeny segítséget kapott az Igazságügyi Minisztérium fideszes helyettes államtitkárától, Völner Páltól. | null | 1 | https://kecsup.hu/2023/02/a-schadl-volner-ugy-kecskemeti-szalai/ | 2023-02-22 13:12:42 | true | null | null | Kecsup |
A vádirat szerint a vádlott a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójaként 2009. márciusában olyan karbantartási feladatok vizsgálatára kötött megbízási szerződést egy kft.-vel, amely vizsgálat a Zrt. saját belső apparátusával is elvégezhető volt, illetve azt a vádlott korábban el is végeztette. A külső cég általi vizsgálat indokolatlan volt, a vádlott a rábízott vagyon kezelésével járó kötelességét megszegte – olvasható az ügyészségi tájékoztatásban.
Májusban szintén a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség egy sportegyesület által használt ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés ügyében emelt vádat nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt a politikus ellen. | Vádat emeltek a csepeli MSZP frakcióvezetője ellen | Újabb ügyben, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emelt vádat az ügyészség Szenteczky János, a csepeli MSZP frakcióvezetője ellen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/11/vadat-emeltek-a-csepeli-mszp-frakciovezetoje-ellen/ | 2013-07-11 13:26:00 | true | null | null | 24.hu |
„A szigetvári közmunkásokat rendelte ki a polgármester, hogy Bajnai Gordon ellen tüntessenek. Többen elmondták nekünk, hogy féltek nemet mondani, hiszen a kenyérkeresetük múlik az önkormányzaton. Ez Orbán Viktor Magyarországa. 2014-ben megváltoztatjuk!” – ezt posztolta ki Bajnai Gordon pártja, az Együtt 2014 pénteken a Facebookra.
Bajnai csütörtökön látogatott el a városba, ahol lakossági fórumot tartott. A volt miniszterelnököt Kolovics János, a város polgármestere egy 1,6 milliárdos sárga csekkel várta, amit azzal indokolt, hogy Bajnai miniszterelnöksége idején ekkora adósággal jutott csődbe Szigetvár, most tehát itt az alkalom a tétel kiegyenlítésére.
Fotó: MTI / Lendvai Péter
Megkerestük a szigetvári polgármestert, hogy megtudjuk, valós-e a történet. Kolovics János nem tudott a rendelkezésünkre állni, a titkárság helyette Junácski Andrást, a polgármesteri iroda kabinetfőnökét ajánlotta.
Valaki hazudik
A kabinetfőnök lapunknak tagadta, hogy közmunkásokat vezényeltek volna ki, mint mondta, nem érkezett feléjük (tehát a közmunkások felé – a szerk.) ilyen jelzés. A kabinetfőnök szerint egyébként is elgondolkodtató, hogy valakit úgy minősítünk, hogy „közmunkás”, hiszen lehet, hogy a munkája délután kettőig az, de a munkaidő lejárta után azt csinál, amit akar. Junácski András arra a kérdésünkre, hogy ha valóban nem ők utasították a közmunkásokat a tüntetésre, akkor miért állítja ezt az Együtt 2014, úgy reagált: Bajnai nagyon sok olyat mond, aminek nincs valóságalapja.
Megkerestük Rácz Krisztinát, az Együtt 2014 sajtófőnökét is, aki elmondta, a szigetvári közmunkások beszámolói alapján született meg a bejegyzés, amelyekről videó is készült. Kérdésünkre, hogy mikor hozzák nyilvánosságra a videót, Rácz nem tudott pontos időponttal szolgálni. Ez egyébként attól függ, hogy milyen gyorsan tudják felismerhetetlenné tenni az anyagban szereplő közmunkásokat, amire pedig azért van szükség, hogy ne essen bajuk a nyilatkozattétel miatt. | Közmunkásokat vezényeltek ki egy Bajnai-tüntetésre? | Az Együtt 2014 azt állítja, a szigetvári önkormányzat közmunkásokat rendelt ki egy Bajnai-ellenes tüntetésre. Úgy tudjuk, videó bizonyítja a párt által elmondottakat. A szigetvári önkormányzat tagad. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/12/kozmunkasokat-vezenyeltek-ki-egy-bajnai-tuntetesre/ | 2013-07-12 13:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Lezárult a tesztüzem, így már minden választópolgár ellenőrizheti az interneten, hogy melyik jelöltet támogatták aláírásukkal a parlamenti választás ajánlási időszakában – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) csütörtökön. A fejlesztés segítségével az országos népszavazásoknál is ellenőrizhető, hogy a támogatói aláírás szerepel-e az aláírásgyűjtő íven.
Az újítás a valasztas.hu és a magyarorszag.hu oldalon keresztül is elérhető lesz azonosítást követően. Az azonosítás lehet ügyfélkapus felhasználónév és jelszó megadása, elektronikus személyi igazolvány, részleges kódú telefonos vagy videós azonosítás.
A rendszerbe csak azok az ajánlások kerülnek be, amelyeket ellenőriztek, és ez vonatkozik a népszavazások aláírásaira is.
Nagy Attila, az NVI elnöke szerint az új ellenőrzési lehetőség megkönnyíti, digitalizálja az eddigi folyamatot, és azt várják, hogy elősegíti a választások tisztaságát és erősíti a közbizalmat.
Azzal, hogy minden választópolgárnak adott az ellenőrzés lehetősége, könnyebben elejét lehet venni az ajánlások és aláírások jogosulatlan felhasználásának. Ha a választópolgár szerint visszaélés gyanúja merül fel, kifogással élhet, illetve a nyomozóhatósághoz fordulhat. | Online is ellenőrizhető, nem éltek-e vissza a nevünkkel a jelöltajánlásnál | Az NVI az új ellenőrzési lehetőségtől azt várja, hogy elősegíti a választások tisztaságát és erősíti a közbizalmat. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/17/online-ellenorizheto-jelolt-ajanlas-valasztas-nvi | 2022-02-17 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az MSZP szóvivője egy levelet mutatott be, amely szerint a koncessziót elnyert cégek, illetve azok képviselői a Széchenyi programirodákban kötötték meg szerződéseiket. Az ellenzéki párt ezért a magyar kormánytól és az Európai Unió illetékeseitől is azt kérdezi, szabályos-e ez, az unió tudott-e arról, hogy “a piac pofátlan lenyúlását célzó trafikmutyihoz” az EU által támogatott infrastruktúrát is igénybe veszik a fideszesek. Gyulay Zsolttól, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vezetőjétől azt kérdezik, milyen szerződést kötöttek a Széchenyi programirodákkal, fizettek-e a közreműködésükért, és azoknak ez milyen haszonnal járt.
Török Zsolt kiemelte továbbá, hogy a “trafitmutyit” törvényileg nem készítették elő megfelelően, csak annak a “lenyúlásrészét”. Így történhetett meg, hogy szabályozatlan körülmények között iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények közvetlen szomszédságában nyithattak meg dohányboltok. A szóvivő megjegyezte: a Ferenciek terén például egy egyházi kegytárgyakat árusító bolttal közös helyen nyílt “trafikmutyiüzlet”. A szóvivő azt is elmondta, az előkészítésbe más hibák is csúsztak, ugyanis a szeszárusítás területén is anomáliák keletkeztek. Az MSZP mindkét területen határozott lépéseket tervez az Országgyűlés őszi időszakára, szeptemberben törvénymódosítást nyújtanak be.
Az MSZP kormányra kerülése esetén felülvizsgálja a szerződéseket és új pályázatot ír ki, amelyen a hazai kisvállalkozók élvezhetnek előnyöket. Ezt az intézkedést ebben a formában biztosan eltörlik – mondta az MSZP szóvivője utalva arra, hogy jövő héttől már csak a nemzeti dohányboltokban lehet kapni dohányterméket, így 35-40 ezer család, amely korábban ebből is élt, akár tönkre is mehet.
Az LMP feljelentést tesz a vesztes pályázatok visszaküldése miatt
Az információszabadság megcsúfolásának nevezte a vesztes trafikpályázatok visszaküldését Schiffer András, az LMP társelnöke. Az ellenzéki politikus bejelentette, hogy pártja az ügyben feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen közérdekű adattal való visszaélés miatt. Schiffer András szerint a kormányzat ki akarja cselezni a közérdekű adatok megismerhetőségét, ezért “menekülőre fogta”, és a perek megindítása után ilyen gyorsan próbál megszabadulni a vesztes pályázati ajánlatoktól.
A független országgyűlési képviselő szerint a kormány igyekszik eltüntetni a nyomokat, ám a közérdekű adatok megismerhetőségét a büntető törvénykönyv védi, ezért azt várják a legfőbb ügyésztől, hogy haladéktalanul indítson vizsgálatot. Közölte, néhány érdekcsoport meggazdagodása érdekében tipornak el becsülettel dolgozó magyar kis- és középvállalkozásokat. Az LMP ezért elindít egy a honlapján hozzáférhető trafik-jogsegélyvonalat, valamint azt kéri, hogy a visszaküldött vesztes pályázatokat juttassák el postán hozzájuk.
Schiffer András emlékeztetett arra, hogy a trafikbotrány kirobbanásakor az LMP az elsők között indított keresetet a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. ellen közérdekű adatok kiadása iránt, abban a nyertes és a vesztes trafikpályázatok haladéktalan közzétételét kérték. Benyújtottak egy törvényjavaslatot is, amely szerint csak úgy lehetne érvényesen eredményt hirdetni közbeszerzési, uniós fejlesztési koncessziós vagy állami földbérleti pályázaton, ha az eredményhirdetéssel egyidejűleg valamennyi versengő ajánlat nyilvánossá válna – tette hozzá az ellenzéki politikus. | Trafikügy: az MSZP már az EU-t kérdezi, az LMP feljelent | Az MSZP az EU által támogatott Széchenyi programirodák részvételét firtatja a "trafikmutyiban", az LMP feljelentést tesz a vesztes pályázatok visszaküldése miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/14/trafikugy-az-mszp-mar-az-eu-t-kerdezi-az-lmp-feljelent/ | 2013-07-14 13:58:00 | true | null | null | 24.hu |
A könyv 2004-ben jelent meg, az új nyelvi verzió elkészítésére azonban 2013 januárjában szerződtek (azóta Matolcsynak jelent meg újabb kötete is 2008-ban). A fordításért összesen 1 millió 358 ezer forintot fizetett ki az NGM, a megrendelés és a szerződés még Matolcsy György miniszterségének idejére esik. A tárca szerint a fordításra a nemzetközi kapcsolatok ápolása érdekében került sor, de hogy miként hasznosították, nem tudhatjuk.
A fordítást külön érdekessé teszi, hogy Matolcsy maga alapvetően a hazai piacra szánta a kiadványt. „Azt gondolom, nekünk, magyaroknak jó okunk van arra, hogy megértsük Amerika működését, és világosan lássunk Amerika jövőjével kapcsolatosan” – indokolta a ma már jegybankelnök szerző, miért foglalkozik az Egyesült Államokkal egy magyar közgazdász. Ki is fejti: a magyar politikai elitnek fel kell ismernie a kor összefüggéseit, nevezetesen azt, hogy az USA-val még az Európai Uniónak sem érdemes szembeszállnia.
A fordítással a szaktárca a Conver Kft.-t bízta meg. Az iroda 2012–2013-ban összesen kilenc megbízást kapott, további feladatai közé tartozott például az unortodox gazdaságpolitika hazai atyja, Matolcsy mentora és tanácsadója, Kopátsy Sándor két művének fordítása is összesen bruttó 400 ezer forintért. De a cég készítette a 2012 februárjában kiadott, a kormányzati eredményeket soroló Nagy Reformkönyv és a 2011 végén készített, hazai társadalmi konzultációra szánt, a kormányzat átfogó gazdasági elképzeléseit tartalmazó Magyar Növekedési Terv fordítását is.
A Conver csak 2012-ben bruttó 4,6 millió forint megbízást kapott az NGM-től, ami azért segített abban, hogy a cég 19-ről tavaly 28 millióra növelje árbevételét. A társaság a Nagy Reformkönyv 275 oldalát 1,7 millióért ültette át idegen nyelvre, a 171 oldalas terv fordításáért pedig mintegy 900 ezer forintot kért. E fordításokat az állami tulajdonban álló Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) Zrt.-től is megrendelte az NGM. A tárca az ugyanarra a munkára vonatkozó több megbízást azzal magyarázta: a nagy terjedelmű anyagok szakmai fordításának megrendelésére részenként került sor, több cég dolgozott rajtuk.
Így történhetett a Magyar Növekedési Terv nyelvi átültetésével is, amelyen három cég is munkálkodott. Az NGM ugyanis több mint kétmillió forintra szerződött ezen a jogcímen a BVL Befektetési Tanácsadó Kft.-vel is. A társaságnak nem csupán a nevéből, de a tevékenységi köréből is hiányzik azonban a fordítás, tolmácsolási szolgáltatás. A céget a szerződést követően néhány héttel végelszámolás alá vonták, irányítója az a Vavra László, aki a tőzsdét is megjárt, ám felszámolás alá került Kolosszus Rt. alapító-tulajdonosaként tett szert kisebb ismertségre, majd a 2010-es választások idején az MDF színeiben indult Tapolcán, és a párt gazdasági kabinetjét is képviselte. Arra a kérdésre az NGM-től nem kaptunk választ, mi indokolta a kifejezetten hazai munkaegyeztetésre szánt terv szakfordítását, és az hol hasznosult. Mint írták, „bizonyos anyagok, pl. a Magyar Növekedési Terv lefordíttatása a nemzetgazdasági tárca akkori vezetésének döntése volt”.
Matolcsy termékeny szerző, már több könyvet írt, és gondolatait szereti angolul is látni | Matolcsy megéri a pénzét | Bruttó húszmillió forintért rendelt a Nemzetgazdasági Minisztérium 2012 eleje és 2013 februárja között különböző fordításokat. A kiadott munkák között van a jegybankelnök, Matolcsy György könyve, az Amerikai Birodalom fordítása is. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/20130713-matolcsy_megeri_a_penzet-1399931 | 2013-07-13 14:08:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Már nem cél annak megakadályozása, hogy a válság (és a szocialisták nyolcéves kormányzása) miatt elszegényedett emberek kevéske jövedelmüket a félkarú rablókba dobálják. Ha állami koncesszióról van szó, már nem is olyan káros a szerencsejáték, mint amilyennek októberben Lázár János miniszterelnökségi államtitkár lefestette.
Sőt: a Nemzetgazdasági Minisztérium évi mintegy 850 millió forint adóbevételt remél kaszinónként az új kaszinóktól. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, ennek az összegnek a többszörösét kell az embereknek tétként megtenniük a majdani játéktermekben. Az októberi döntés indokai közül a nemzetbiztonsági kockázat maradt meg csupán, miután erre hivatkozva írható ki zártkörű koncessziós pályázat. Varga Mihály előterjesztése szerint a meghívásos koncessziós pályázat az egyedüli és legbiztonságosabb módja azoknak a kiszűrésére, akik nemzetbiztonsági vagy szerencsejáték-felügyeleti kockázatot jelenthetnek.
Ellenzéki politikusok szerint azonban valószínűbb, hogy a zártkörű pályáztatással a tárca csupán meg szeretné könnyíteni a tíz új kaszinó koncessziós jogának átjátszását a Fidesz-közeli vállalkozásoknak. Immár a szaktárca által közzétett adatok is egyértelműen bizonyítják, hogy a három nagy kaszinó a nyertese a parlament tavaly októberben kivételes sürgős eljárásban meghozott döntésének, amellyel a szándék bejelentésétől számítva kevesebb mint két hét alatt felszámolták a hazai szerencsejáték-ipar jelentős részét. A budapesti Tropicana és Las Vegas Casino, valamint a soproni Casino kivételével törvényesen sehol sem működhet félkarú rablóként ismert pénznyerő automata 2012. október 11. óta.
A három kaszinóban e játékautomaták bevétele tavaly összességében az előző évi 275 százaléka volt. Több mint a negyedével nőtt a tiszta játékbevétel és a játékadó-befizetésük is.
Persze a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerencsejáték-felügyeleti főosztályának adataiból az is kiderül, hogy az úgynevezett II. kategóriájú játékkaszinók (ahol kaszinónként legfeljebb 100 játék- és kártyaasztal és kevesebb mint ezer pénznyerő automata üzemeltethető) egész iparága dinamikusan fejlődött 2010–2012 között, tehát még mindig érdemes ezen a piacon befektetni, sőt, most érdemes csak igazán. A tétek összege 2010 és 2011 között 5,8 százalékkal, 2011 és 2012 között 46 százalékkal nőtt. 2011-ben a tiszta játékbevétel az előző évihez képest 4,59 százalékkal nőtt, tavaly az előző évihez képest 27,3 százalékkal.
A tavaly októberi döntés egyértelmű vesztesei ugyanakkor a felszámolt szerencsejáték-piac több ezer szereplője, az elektronikus kaszinókat működtető vállalkozók, valamint a nyerőgépeket tartó kocsmárosok. Közülük többen, hazai jogorvoslati lehetőség nem lévén, Strasbourgban keresik az igazukat, amiért az állam az őket a magyar jog szerint is megillető azonnali és teljes körű kártalanítás nélkül számolta fel az iparágat, amelybe nem is olyan rég még épp az állam instrukciói szerint fektettek be milliárdokat. Másfelől vesztes maga az állam is, amely nemcsak milliárdos adóbevétel-kiesést könyvelhetett el a döntés nyomán, de azóta egyre többet és még többet kénytelen költeni az egykor legálisan működő játékbarlangok ellenőrzésére, megakadályozandó, hogy a korábban legális játékokat illegálisan (azaz engedély és főleg adófizetés nélkül) játsszák tovább.
Az ellenőrzések hatékonysága viszont enyhén szólva is alacsony. Tavaly október második felében, majd novemberben és decemberben, valamint 2013 első két hónapjában valamivel több mint 9000 vizsgálatot végeztek a hatóságok, de mindösszesen 137 esetben indítottak eljárást tiltott szerencsejáték-szervezésért. Emlékeztetőül: a szerencsejáték-ipart alapjaiban átalakító parlamenti döntés után a Hír TV Célpont című műsora mutatta be, milyen gyorsan alkalmazkodtak a vidéki kocsmák az új helyzethez. Az addig pénznyerő automataként működtetett berendezések „már csak játékgépek”, a nyeremények elvileg virtuálisak, valójában a pultnál a kocsmáros fizeti ki azt az összeget, amit korábban a gép adott ki a nyertesnek.
A nemzetgazdasági tárca az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának küldött előterjesztésében arról nem tesz említést, hogy miképpen kívánja visszaszorítani az éppen a kormány javaslatára meghozott parlamenti döntés nyomán ugrásszerűen megnövekedett illegális szerencsejáték-piacot. Csupán tényként állapítja meg, hogy a szerencsejáték iránt érdeklődők egy része külföldön, illetve az interneten költi el a korábban is erre a célra fordított pénzét, mint ahogy azt is, hogy a játéktermi pénznyerő automaták iránti kereslet nagyobb részben a magyarországi illegális pénznyerőautomata- és szerencsejáték-üzemeltetők (így a vendéglátóhelyeken illegálisan működtetett internetterminálok) feketepiacán zajlik.
Úgy tűnik, ki nem mondva, a megoldást az illegális piaci kínálattal szembeni legális félig-meddig állami kínálat bővítésében látja a szaktárca. A kispénzűek valószínűleg továbbra is a feketegazdaságban élik ki játékszenvedélyüket. A többiek számára nyitnák meg a tíz vidéki állami koncessziós kaszinót. Azoknak, akik nagyobb tétben szoktak játszani, és ma jobb híján külföldön vagy a neten teszik ezt, amelyből az államnak így egy fillér bevétele sem keletkezik. A Varga Mihály által jegyzett előterjesztés rámutat: a 2012 októberében betiltott liberalizált, azaz koncesszió nélkül, a szerencsejáték-felügyelet engedélyével további biztonsági szempontok nélkül működtetett pénznyerőautomata-piac jelentős nemzetbiztonsági kockázatai (amelyekre hivatkozva az iparágat felszámolták) és felügyeleti kockázatai az illegális üzemeltetői piacon még élesebben és jelentősebb mértékben jelentkeznek.
Emlékeztetőül: Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár tavaly ősszel előbb azzal indokolta a félkarú rablók teljes körű betiltását, hogy így szeretnék megakadályozni, hogy az amúgy is szegény emberek ne dobják a gépekbe a kevéske jövedelmüket. Szavai általános meglepetést váltottak ki. Ekkor jött elő az újabb érv: az iparágban rejlő nemzetbiztonsági kockázat, ennek mibenlétéről azonban nem árult el részleteket. Kiszivárgott hírek szerint egy az Alkotmányvédelmi Hivatalban készült jelentés vágta ki a biztosítékot a kormányfőnél, amelyből kiderült, hogy bizonyos bűnözői csoportok miképpen befolyásolták a döntéshozókat (szakértőket, kormánytisztviselőket, politikusokat) a szerveralapú nyerőgépek bevezetésének előkészítésekor. Hivatalos források ezt azóta sem erősítették meg, bár nem is cáfolták. | Trafikra kaszinó? A kormány pályázatot írna ki játékgépekre | Három hónap alatt (2012. november, december és 2013. január) 3,2 milliárd forint adóbevételtől esett el az állam az elektronikus kaszinók és általában a pénznyerő automaták betiltása miatt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter most zártkörű koncessziós pályázat keretében tíz vidéki kaszinó létesítésének és tíz évre szóló működtetési jogának értékesítésével szeretné befoltozni a költségvetésen a szakma és az ellenzék szerint is alapjogokat sértő és elkapkodott tavaly októberi döntéssel ütött lyukat. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20130715-kik_tehetik_meg_tetjeiket-1400127 | 2013-07-15 14:19:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Magánberuházásban aszfaltoztatta le a pincéjéig vezető önkormányzati utat a balatonlellei szőlőhegyen Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő felesége. A Magyar Narancs írta meg, hogy a kivitelező, akit megbíztak a munkával, nem kért hivatalos tulajdonosi hozzájárulást, csak szóban állapodott meg a polgármesterrel. | Magánberuházásban aszfaltoztatta le a pincéjéig vezető önkormányzati utat | Magánberuházásban aszfaltoztatta le a pincéjéig vezető önkormányzati utat a balatonlellei szőlőhegyen Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő felesége. A Magyar Narancs írta meg, hogy a kivitelező, akit megbíztak a munkával, nem kért hivatalos tulajdonosi hozzájárulást, csak szóban állapodott meg a polgármesterrel. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/21/balatonlellei-szolohegy-witzmann-mihaly-fideszes-orszaggyulesi-kepviselo | 2022-02-21 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Adónyomozók szállták meg reggel az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület budapesti, Dankó utcai központját. A NAV közlése szerint költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak. Az akció hírére tüntetők jelentek meg a központnál. A NAV-osok sokáig nem engedték be a lelkészt, és csak a sajtó kizárásával akarták tájékoztatni az ügyről, ő azonban ebbe nem ment bele. Szerinte az adóhatóság látványos politikai akciót hajtott végre. | Költségvetési csalás gyanúja miatt adónyomozók szállták meg az Oltalom Karitatív Egyesület budapesti központját | Adónyomozók szállták meg reggel az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület budapesti, Dankó utcai központját. A NAV közlése szerint költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak. Az akció hírére tüntetők jelentek meg a központnál. A NAV-osok sokáig nem engedték be a lelkészt, és csak a sajtó kizárásával akarták tájékoztatni az ügyről, ő azonban ebbe nem ment bele. Szerinte az adóhatóság látványos politikai akciót hajtott végre. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/21/ivanyi-gabor-lelkesz-oltalom-karitativ-egyesulet-nav-ellenorzes-politikai-akcio | 2022-02-21 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A kormány tavaly ősszel – azóta sem ismert – nemzetbiztonsági rizikókra hivatkozva döntött a nyerőgépek szinte azonnali és csaknem teljes körű betiltásáról. Hétfőn a nemzetbiztonsági bizottság ugyanakkor támogatta, hogy a kormány tíz vidéki kaszinó üzemeltetési jogára meghívásos pályázatot írjon ki, mivel nem tártak fel e körben nemzetbiztonsági kockázatot. Az ellenzék elfogadhatatlannak tartja, hogy meghívásos pályázaton válasszák ki az üzemeltetőket.
Az MSZP szerint a Fidesz a trafikmutyi után kaszinómutyira készül, saját “vazallusainak” akarja juttatni az engedélyeket. Az MSZP nem támogatja, hogy magántőke bevonásával kaszinók létesüljenek, ez csak állami beruházással, állami felügyelet mellett fogadható el – jelentette ki. A Jobbik szintén maffiamódszereket emlegetett és biztosra vette, hogy a koncessziós jogok elosztásakor ugyanaz fog történni, mint a dohányboltoknál. A kormány “maffiaszerű módszerekkel, elképesztő és ostoba magyarázatokkal kinyírta a teljes szerencsejáték-ipart”, amelyet most újraoszt, és a kabinettel jó kapcsolatban lévő üzleti körök lesznek a kedvezményezettek.
Bár a kormány tavaly októberi döntését azzal indokolta, hogy világnézetével összeegyeztethetetlen a szerencsejáték, meg kell akadályozni, hogy a válság miatt amúgy is elszegényedett emberek félkarú rablókba dobálják a pénzüket, most úgy tűnik, a költségvetés érdeke felülírja ezt. A nemzetgazdasági miniszter kizárólag költségvetési megfontolásokból javasolta a koncessziós pályázatokat.
“Nem ördögtől való”
Hétfőn Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja legalábbis azt mondta: költségvetési megfontolások alapján javasolta a nemzetgazdasági miniszter, hogy egy állami kontroll alatt tartott, külön eljárásban engedélyeztetett és ellenőrzött, úgynevezett másodvonalas kaszinóüzemeltetésre koncessziós pályázatot írjon ki. Azt mondta, nem fog tudni bárki bármilyen minőségében és feltétel nélkül kaszinót nyitni.”
Viszik a nyerőgépeket
A kormánypárti politikus nemzetbiztonsági szempontból támogathatónak és „nem ördögtől valónak” nevezte az elképzelést, ami költségvetési bevételt jelent. Szerinte az állami kontroll lehetővé teszi, hogy a korábbi, a nyilvánosságnak nem megismerhető jelenségek ne forduljanak elő. Továbbra is az az álláspontjuk, hogy a játékszenvedély családokat tesz tönkre, ezért szűkítették a piacot. Hasonlóan érvelt Selmeczi Gabriella szóvivő is, aki nem tudta elképzelni, hogy az történjen újra, mint a Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt, hogy a játékgépek világában háborítatlanul mossanak tisztára olajbizniszben szerzett pénzeket.”
A piac egykori szereplői ugyanakkor már tényként beszélnek arról, mely városokban, kik nyithatnak kaszinókat. Elsők között emlegetik azokat a városokat, ahol nemcsak fideszes vezetés van, hanem finanszírozandó élvonalbeli focicsapat is. Egyes településeken ugyanakkor úgy tudják, nekik 300-500 milliót kell fizetni a koncessziós díj felett a kaszinónyitás jogáért – írja a Népszabadság.
Még ennél is különösebb, hogy a Népszava iparági forrásai szerint az új kaszinókban üzemeltethető “félkarú rablókra” vonatkozó szabályok lazábbak, mint a visszaélés veszélye miatt tavaly ősszel betiltott nyerőgépeknél voltak, így további szigorítás nélkül a tervezett vidéki kaszinók az adócsalás melegágyai lehetnek.
A kaszinókban nem előírás, hogy a pénznyerő automatákban legyen úgynevezett integrált ellenőrző készülék (IEK), amely a gép “fekete dobozaként” rögzíti a játékokat, téteket és kifizetéseket. ( IEK-et még a betiltott kocsmai gépekben is kötelező volt működtetni.) Az sem előírás, hogy a játékgépek be legyenek kötve a Nemzet Adó- és Vámhivatalhoz, így nem ellenőrizheti a forgalmat és a nyereséget, ez “önbevallásos” alapon működik.
Már annak idején is azzal vádolta az ellenzék a kormányt, hogy új szereplőket hozott helyzetbe a magyar szerencsejáték-piacon, amikor októberi rendkívüli ülésén döntött a szerencsejáték-törvény ismételt módosításáról és gyakorlatilag betiltotta a “pénznyerő-pénznyelő” automatákat. A kabinet előző év szeptemberében már drasztikusan megemelte a pénznyerő automaták adóját.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség akkor tiltakozott, mondván, a játékadó ötszörösére emelése rövid időn belül a teljes piacot bedönti. 1200 magyar vállalkozás mehet tönkre. Az októberi döntés nagy nyertese a három nagy, részben korábban is állami érdekeltségbe tartozó kaszinó, ahol a pénznyerő automaták bevétele tavaly, nem kis részben a parlament döntésének köszönhetően, az előző évi 275 százalékára emelkedett – írta a Népszabadság.
Az ördög maga
Demetrovics Zsolt addiktológus az FN.hu-nak korábban elmondta, a játékszenvedély rabjainak nagyon fontos, hogy az örömérzet azonnali legyen, ezért igazán addiktívak az olyan játékgépek, melyek azonnali jutalmat kínálnak. Éppen ezért a lottó, totó vagy hasonló, hosszabb kifutású nyereményjáték lényegesen kevésbé veszélyes a betegség szempontjából, ráadásul a veszteség is jóval alacsonyabb. A gyors lefolyású játékoktól sokkal könnyebb függővé válni.
A szakember szerint a jogi szabályozás egyik fontos eleme lehetne, ha az állam a szerencsejátékból szerzett bevételt a megelőzésbe és a kezelés működtetésébe forgatná vissza, hiszen sok lehetőség van a szenvedély gyógyításának és kezelésének promóciójára. Az addiktológus kiemelte, bár a többség csak rekreációs céllal játszik, aki már beteg, abból nem lehet mérsékelt fogyasztót “nevelni”, éppúgy, ahogy az alkoholistából sem lesz szociális ivó. A kezelés többek közt gyógyszeres terápiákkal is folyhat, de Demetrovics Zsolt szerint igen hatékony az önsegítő rendszerekkel, pl. az anonim csoportokban való részvétellel folyó terápia is. | Trafikos recepttel űz ördögöt a kaszinókból a Fidesz | Új szereplőket hozhat helyzetbe a kormány a magyar szerencsejáték-piacon. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/16/trafik-recepttel-uz-ordogot-a-kaszinokbol-a-fidesz/ | 2013-07-16 14:36:00 | true | null | null | 24.hu |
Az egészségügyi ellátás szempontjából nem tűnik megalapozottnak a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzése. A Szabad Európa által kiperelt adatok szerint kevés intenzíves orvos és szakápoló volt Magyarországon. A Covid alatt a humán erőforrás volt a szűk keresztmetszet. Még intenzív terápiás orvosból csak-csak, de intenzíves képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozóból nagyon kevesen voltak. Utánpótlás sincs, a hivatalos nyilvántartás szerint például új intenzív terápiás szakápoló utoljára 2012-ben került be a magyar egészségügybe.
A koronavírus-járvány magyarországi berobbanásakor, 2020 tavaszán többféle becslés jelent meg azzal kapcsolatban, hogy mekkora az intenzív terápiás ellátás kapacitása, vagyis hány súlyos állapotba kerülő beteget tudnak egyidejűleg lélegeztetőgépre kapcsolni.
Ez a szám az egészségügyi szakemberek szerint 800-1200 fő közé esett, vagyis legfeljebb kétezer betegnek tudtak volna megfelelő ellátást biztosítani, ha csak a rendelkezésre álló lélegeztetőgépek számából indulnak ki.
Lantos Gabriella egészségügyi szakértő a Népszavának akkor azt mondta, hogy igaza volt Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának, amikor ezer lélegeztetőgépre kapcsolt betegnél húzta meg a magyar kórházi hálózat intenzív ellátásra képes kapacitásának határát.
A korábban egy nagy magánkórházat igazgató szakember szerint a határ 800 és 1200 ágy között van, ennyi beteget lehet jó minőségben lélegeztetni a meglévő szakemberlétszámmal, tehát már ezen a vonalon billeg az ellátás. Lantos hozzátette: „1200 beteg fölött már majdnem mindenkinek a lélegeztetőgép lesz a koporsója.” Ezekből a nyilatkozatokból is látszik, hogy nem az eszközök hiánya szabott határt a kapacitásnak, hanem az emberi erőforrás.
A Szabad Európa közérdekű adatigényléssel fordult még tavaly az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) felé. Azt szerettük volna megtudni az állami szervezettől, hogy az általa vezetett nyilvántartás szerint hány intenzíves orvos és ápoló van Magyarországon.
Az OKFŐ vezeti ugyanis az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását. Csak ezzel az engedéllyel lehet magyarországi egészégügyi intézményben dolgozni, vagyis még a frissen diplomázott rezidensek is szerepelnek a nyilvántartásban. Az OKFŐ nem adta ki a kért adatokat, a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint azonban az információk közérdekből nyilvánosak.
Az OKFŐ ezt követően megküldte a számokat. Ezek alapján a járvány kitörésének évében, 2020-ban 1004 intenzív betegellátó szakápoló, 38 intenzív betegellátó szakasszisztens, 393 intenzív terápiás ápoló, 167 intenzív terápiás szakasszisztens és 1628 aneszteziológia- és intenzívterápia-szakorvos szerepelt a működési nyilvántartásban.
Az állami kórházakban dolgozók valós száma ennél alacsonyabb lehet, hiszen az egészségügyi dolgozók egy részét a magánellátás foglalkoztatja, továbbá a nyilvántartásban szereplő működési engedélyt csak ötévente kell megújítani. Miközben a frissen végzett rezidensek azonnal bekerülnek a nyilvántartásba, a kivándorló vagy pályaelhagyó, nyugdíjba vonuló, esetleg időközben elhunyt orvosok és egészségügyi szakdolgozók sok esetben csak évek után kerülnek le a listáról.
Ehhez kapcsolódóan: Nem érdekelte a kormányt, hogy van-e személyzet 17 ezer lélegeztetőgépre
Sok vagy kevés?
„Az invazívan lélegeztetett betegek ápolása csak egy része az intenzív ellátásnak, fekszenek még más, olyan kritikus állapotban lévő betegek, akiknek a keringésükkel, a veséjükkel vagy a májukkal van baj, és intenzív terápiára szorulnak” – mondta a Szabad Európának Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos.
Lovas András szerint sok esetben más szervek elégtelensége is okozhat légzési elégtelenséget, például a szívelégtelenség. De lélegeztetőgépre kerülhet egy asztmás beteg vagy központi idegrendszeri problémával bekerülő páciens, de okozhat olyan szövődményt az influenza, esetleg egy szezonális bakteriális fertőzés vagy éppen a Covid, ami miatt gépi lélegeztetésre szorul a páciens.
„A Covid esetében az okozott gondot, hogy egy időben hirtelen nagyon sok beteg szorult gépi lélegeztetésre, nagyon fertőző volt a vírus, és az elején nem volt még elég információ a járványról” – tette hozzá. Elmondása szerint míg egy bakteriális fertőzés esetében antibiotikummal segíthető elő a gyógyulás, vírus esetében leginkább csak a beteg immunrendszere segíthet.
„Az intenzív terápiás ellátás során mesterséges, gépi lélegeztetéssel addig támogattuk a beteg szervezetét, amíg meg nem gyógyult vagy fel nem adta a szervezet a küzdelmet” – mondta.
Az intenzív terápia sajátossága, hogy a kritikus állapotba kerülő szervezetben további fertőzéses szövődmények alakulhatnak ki. A leggondosabb kezelés és ápolás ellenére is megjelenhetnek a kórházi fertőzések, amelyek további problémákat okozhatnak.
Sok nyugat-európai országban az intenzív terápiában egy beteghez egy ápoló tartozik, nem véletlenül. „Optimális esetben tolerálható az is, hogy egy nővér két beteget lát el egy műszakban. Nemzetközi felmérések szerint egy harmadik beteg esetében hét-tíz százalékkal nő az elhalálozás valószínűsége, és egy további páciens esetében már mind a négy beteg halálozási esélye 14-20 százalékra emelkedik” – mondta az orvos.
Lovas András szerint egy orvos négy-hat beteget képes ellátni, ennél több már veszélyezteti a túlélés esélyét. Az orvos feladata az, hogy terápiás döntéseket hozzon és beavatkozásokat végezzen el. Például lélegeztetőcsövet vezet le, különböző kanülöket helyez el az érpályákba.
„Ahhoz, hogy ezt az orvos el tudja végezni, a szakdolgozó segítségére van szüksége, hasonlóan egy műtéthez, ahol szintén steril körülmények között dolgozik együtt a csapat. Ez is foglalja a nővér munkáját, az asszisztencia alatt nem tud a többi beteggel foglalkozni, ezért nem mindegy, hogy hány páciensre kell figyelnie egy ápolónak” – tette hozzá.
Az ápoló feladata az orvos által meghatározott gyógyszerek beadása, a gépek felügyelete, a rendszer által másodpercről másodpercre beérkező adatok rögzítése, megfigyelése, értékelése, a gyógyszerek (altató, fájdalomcsillapító, vérnyomásszabályozó, antibiotikum stb.) adagolása.
„Sok esetben ezt a négy-öt-hatféle gyógyszert aszeptikus körülmények között elő kell készíteni, fel kell szívni, címkézni kell, be kell adni, egyszóval észnél kell lenni, képzettséget igénylő feladat. Ezenfelül további ápolási teendőket is ellát a szakdolgozó, ágytálazni, pelenkát cserélni, forgatni és táplálni, illetve fürdetni is kell a pácienseket” – mondta.
Az orvos szerint a szakdolgozókra nehezedő hatalmas munkamennyiség mellett azért is ideális, ha egy ápolóra csak egy beteg jut, mert ezáltal csökken a fertőzés veszélye. Az intenzíven ápoltak közül sok fertőző betegséggel is küszködik.
„Ne akarjuk átvinni egy másik betegre a fertőzést. Ha egy nővér több beteggel foglalkozik, akkor elég nagy eséllyel viszi át egyikről a másikra a fertőzést. Kevesebb ideje marad az alaptevékenységére és arra is, hogy a higiéniai előírásokat maradéktalanul betartsa” – mondta Lovas András.
Ha az intenzív ellátásban dolgozó szakdolgozók létszámát összeadjuk, 1602 fő jön ki 2020-ra, akik közül sokan már nem dolgoznak a hazai egészségügyben, csak még szerepelnek a nyilvántartásban, egy részük a magánellátásban tevékenykedik. Az állami egészségügyben bevethető szakképzett ápolók valós létszáma alacsonyabb, mint a nyilvántartásban szereplő adat. És ezt számot meg kell felezni, hiszen a nővérek 12 órás műszakokban váltják egymást, miközben van, aki gyesen, szabadságon, vagy táppénzen van.
Az adatokból látszik, hogy a Covid alatt a legszűkebb keresztmetszet az intenzíves képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozók létszáma volt. Az orvosok ugyanis elegen voltak a koronavírus-járvány első hullámakor, hiszen a halasztható műtétek leállításával felszabadult egy jelentős kapacitás, kevesebb altatóorvosra volt szükség.
Lovas András elmondása szerint hiába van viszonylag sok, több mint 1600 aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos Magyarországon, nagy részük a műtőben dolgozik altatóorvosként a magánegészségügyben és az állami ellátórendszerben. Arról pedig pontos információ nem ismert, hogy ebből hányan nyugdíjasok vagy hányan rendelkeznek másik szakvizsgával is, és dolgoznak más szakterületen.
Lovas András szerint orvosként akármennyi feladatot ki tud osztani, lehet egy hajón kapitány, de ha nincs matróza, akkor el sem tud indulni a kikötőből. „Nagyon fontos, hogy megbecsüljük az egészségügyi szakdolgozókat, nagy hiba, hogy az ő bérüket nem rendezték olyan mértékben, mint az orvosokét” – tette hozzá.
A Covid csillapodásával jelentősen csökkent a szakdolgozói létszám, ma sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint 2020-ban.
Az OKFŐ adatai szerint 956 intenzív betegellátó szakápoló, 40 intenzív betegellátó szakasszisztens, 372 intenzív terápiás ápoló, 143 intenzív terápiás szakasszisztens van, aneszteziológia- és intenzívterápia-szakorvosból viszont többen, 1667-en szerepelnek a listán.
„A nővérek esetében nagyon sokan vannak ötven év felett és nyugdíj előtt, szinte elenyésző a negyven év alatti egészségügyi szakdolgozó, és nincs utánpótlás, nagyon kevesen választják ezt a pályát” – mondta az orvos.
Ezt az OKFŐ adatai is alátámasztják, hiszen míg 2020-ban például 98 intenzív terápiás szakorvos került be újonnan a nyilvántartásba, addig ugyanabban az évben egy-egy fő intenzív betegellátó szakápolóval és szakasszisztenssel, illetve nulla fő intenzív terápiás szakasszisztenssel és szakápolóval „bővült” a létszám.
Újonnan bekerülő intenzív terápiás szakápoló tíz éve nincs, utoljára 2012-ben egy fő került fel az OKFŐ nyilvántartásába.
Nem kellett lélegeztetőgép
Több egészségügyi szakértővel beszéltünk, akik névtelenséget kértek. Egyikük azt mondta, hogy békeidőben, a Covid előtt mintegy nyolcszáz intenzíves ágy volt Magyarországon, az addigi rekord mintegy háromszáz körül lehetett, vagyis ennyien voltak egy időben lélegeztetőgépen a járvány megjelenése előtt.
A háromszázmilliárd forintos kormányzati lélegeztetőgép-beszerzés irreális volt. A rendelkezésre álló 1500 lélegeztetőgép mellett ennyi lélegeztetett beteg ellátása is megvalósíthatatlan lett volna a szűkös humánerőforrás-kapacitások és a hatalmas beáramló betegszám mellett. „Nem volt semmilyen szakmai alapja a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzésének” – mondta egy forrásunk.
Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a Szabad Európának erről korábban úgy fogalmazott: a kormány nem törődött azzal, hogy a rendszer képtelen 1500-2000, bármilyen intenzív terápiára szoruló betegnél többet ellátni, mert ehhez egyszerűen nincs humán erőforrás. (Kunetz Zsombort most nem kérdeztük).
Beszélgetőpartnereink azt mondták, hogy a járványkezelésben az Országos Kórházi Főigazgatóság volt a legkompetensebb, itt „még látszódott valami szakmaiság”, de a külügy „teljesen irreálisan viselkedett a lélegeztetőgép-beszerzés kapcsán mind darabszámban, mind minőségben”.
„Láthatóan nem voltak megfontolt egészségügyi szakmai tanácsok a döntések mögött” – mondta egyikük.
A harmadik hullámban, 2021 márciusában voltak egyidejűleg a legtöbben lélegeztetőgépen, összesen 1527-en, de ez is megroppantotta az ellátást, ugyanis nem volt elég, megfelelően képzett szakember. Ezért is végzett Magyarország lakosságarányosan az európai élmezőnyben a halálozások tekintetében.
„Azért, mert felvett a kórház intenzív osztálya egy beteget, és bent volt, ahol lélegeztetőgép is volt, attól még nem kapott kellő minőségű, a kor követelményeinek megfelelő ellátást” – mondta beszélgetőpartnerünk. Szerinte nem lehet néhány hónap alatt más orvosokat átképezni erre a szakterületre, és ugyanez igaz az intenzíves ápolókra is.
Elmondta azt is, hogy egészségügyi döntéshozóként az a feladata, hogy az embereket a lehető legjobb életminőségben és egészségben tartsa. „Jó megoldás volt az első hullámban a teljes lezárás, mert működött a távolságtartás, az első hullámot megúsztuk, sikerült a járványt izolálni, alig kerültek kórházba betegek” – tette hozzá.
Megértette, hogy a politikusok a korlátozó intézkedések feloldása mellett döntöttek úgy, hogy a kórházakat felkészítették a várható terhelésre. A gond csak az, hogy az eszközbeszerzéseken kívül nem fordítottak energiát a humán erőforrásra. „Embert honnan szerzel? Az intenzív terápiás orvos és szakdolgozó volt a szűk keresztmetszet” – mondta.
Szerinte a Covid alatti ellátás minőségét úgy kell elképzelni, mint egy tömegbalesetet. Magyarországon is előfordult, hogy egy buszbaleset esetén, amikor szűkösek az erőforrások, mert hirtelen sok sérültet kell ellátni, el kell dönteni, hogy ki a menthető, és abba az irányba kell az erőforrásokat irányítani.
„Ezek kegyetlen dolgok, de dönteni kell: az adott erőforrások mellett foglalkozom tíz emberrel, és abból meghal kilenc, vagy kiválasztok és ellátok öt embert és megmentek négy életet” – mondta.
Szerinte két megoldás lehetett volna. A kormány megszámolja, hány intenzíves orvost és ápolót lehet bevetni, és ehhez meghatároznak egy beteglétszámot, amennyit biztonsággal el lehet látni.
„Vagy azt mondjuk, hogy ennyi beteget kell ellátni, annyi orvos és szakdolgozó van, amennyi, és az olyan minőségben fog zajlani, ahogy. Magyarországon ez utóbbi valósult meg a Covid alatt” – tette hozzá.
Felesleges, de legalább drága volt
A Direkt36 számolt be arról, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hogyan tartotta nyilván a lélegeztetőgépek kereskedelmét. A különböző termékekről nem egyesével, hanem több hasonló termékről együtt közölnek adatokat.
Ezekből az nem derül ki, hogy az egyes országok pontosan hány darab és milyen típusú gépet szereztek be, az viszont igen, hogy az adott csoportban összesen hány kilogrammnyi árut exportáltak és importáltak, és ezekért mennyi pénzt fizettek. Így ki lehetett számolni, hogy átlagosan mennyibe került egy adott országnak egy kilogramm lélegeztetőgép.
Magyarország esetében ez 653 euró volt, ami az uniós átlagnak majdnem a nyolcszorosa, a hozzánk mérhető mennyiséget vásárló hollandokénak tíz-, a németekének 14-szerese. Vagyis a számok alapján nagyon túlárazott összegeket fizethetett a magyar kormány a lélegeztetőgépekért.
A kormány szerint élet-halál kérdése volt
„El akartuk kerülni azt, amit több nyugati országban láttunk, hogy az orvosnak kelljen eldönteni, kinek jut lélegeztetőgép, és kinek nem, ki élhet és kinek kell meghalnia” – mondta 2020 júniusában az MTI tudósítása szerint Menczer Tamás az M1 aktuális csatornán.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerint a szakemberekből álló csoport azt mondta, hogy tömeges fertőzés esetén 8500 ember egyidejű lélegeztetésére is szükség lehet, az Operatív Törzs pedig a lehető legrosszabb forgatókönyvre is fel akart készülni, ezért döntöttek úgy, hogy tízezer gépre van szükség.
Mivel azonban óriási volt a verseny a lélegeztetőgépekért – és nem volt biztos, hogy amit megrendelnek, az meg is érkezik –, több mint 16 ezret rendeltek, hogy tízezer biztosan beérkezzen. A megrendelt gépek értéke több mint háromszázmilliárd forint, a szükséges anyagi forrás rendelkezésre állt, hiszen „emberélet nem múlhat pénzen”.
Kérdéseket küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, illetve a Kormányszóvivőnek, amennyiben válaszolnak, frissítjük a cikket. | Lélegeztetőgép-beszerzés: az állami nyilvántartás szerint sem volt elég személyzet | Az egészségügyi ellátás szempontjából nem tűnik megalapozottnak a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzése. A Szabad Európa által kiperelt adatok szerint kevés intenzíves orvos és szakápoló volt Magyarországon. A Covid alatt a humán erőforrás volt a szűk keresztmetszet. Még intenzív terápiás orvosból csak-csak, de intenzíves képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozóból nagyon kevesen voltak. Utánpótlás sincs, a hivatalos nyilvántartás szerint például új intenzív terápiás szakápoló utoljára 2012-ben került be a magyar egészségügybe. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/lelegeztetogep-beszerzes-az-allami-nyilvantartas-szerint-sem-volt-eleg-szemelyzet-/32281494.html | 2023-02-22 14:07:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Videoton-tulajdonos Garancsi István érdekeltségében és vezetésével működő szövetkezet győri fiókközpontja legutóbb 2012. április 23-án emelte 600 millió forintra a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány hitelkeretét a másfél évvel korábbi 250 milliósról. Az alapítvány pedig májusban vásárolta meg a felcsúti önkormányzat egykori sportpályáját, valamint az ebbe beleolvadt négy és fél hektárnyi, a tulajdoni lapon számmal jelölt földet.
Ezenfelül érvényben maradt a 2008 augusztusában ugyancsak a Videoton tulajdonosa által vezetett Duna Takarékszövetkezet 150 millió forintos jelzáloghitele is. Valamennyinek a jelzáloga a Puskás Akadémia felcsúti sporttelepét terheli a Fő utca 176.-ban, ahol az akadémia bentlakásos kollégiumával együtt két éve megépült.
A szomszédos, közel hathektáros területen viszont tavaly óta épül a 3500 fő befogadására alkalmas futballstadion, ám ezt a földterületet nem terheli jelzálogjog. Vélhetően azért, mert Orbán alapítványa a Duna Takarékszövetkezettől kapott hitelkeretből finanszírozta tavaly májusban a stadionépítéshez szükséges 5,8 hektárnyi földterület megvásárlását.
A felcsúti önkormányzat másfél hektáros egykori sportpályájáért 150 millió forintot fizetett az alapítvány. Az alapítvány éves beszámolójában 601 millió 882 ezer forint kötelezettség szerepel. Pénzügyi műveletekre mindössze 1,2 milliót költöttek tavaly az összességében 4,8 milliárdos befektetett eszközről számot adó közhasznú szervezetnél. Sok minden más mellett azt sem tudni, hogy milyen kamattal kapták a szövetkezeti pénzt.
A Népszabadság a Duna Takarékszövetkezethez fordult, hogy megtudja, milyen kamattal folyósította a hitelt. „Továbbítani fogom a vezetők részére” – mindössze ennyit mondtak lapunknak a takarékszövetkezet győri titkárságán, ahová e-mailben küldtük el a kamat mértékére vonatkozó kérdéseinket. A Duna Takarék, mint ismeretes, kikerülhet a nemrégiben elfogadott, a takarékszövetkezetek államosításáról szóló törvény hatálya alól, mivel bankká szeretne alakulni, és eziránti kérelmét épp időben, májusban be is nyújtotta a pénzügyi felügyeletnek.
A takarékszövetkezet fő tulajdonosa és igazgatósági tagja Garancsi István, aki köztudomásúlag jó viszonyt ápol Orbán Viktor kormányfővel. Garancsi István egyébként számos teendője mellett két éve immár miniszterelnöki megbízott is, a természetjáró és kerékpáros turizmus, valamint az úthálózat fejlesztésével bízták meg. Ezt a munkáját díjazás nélkül látja el.
Beton, védelem | Orbán barátjának takarékszövetkezete adhatott kölcsön a pályára | Az államosításra váró több mint száz takarékszövetkezet közül az egyetlen várható kivétel, vagyis a Duna Takarékszövetkezet hiteléből vehette meg a jelek szerint tavaly tavasszal a felcsúti stadionépítéshez szükséges földeket Orbán Viktor eredetileg csupán 150 ezer forinttal alapított futballalapítványa – ez derül ki egy a Népszabadság birtokában lévő dokumentumból. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20130716-fold_a_duna_penzen-1400377 | 2013-07-16 14:39:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Erőfeszítés nélküli, szupergyors gyógyulással, fogyással vagy nyelvtanulással kecsegtetnek a csodát ígérő termékeket árusító, tisztességtelen weboldalak, figyelmeztet az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Olyan eset is akadt, hogy egy kitalált tudós kitalált feleségének mesés gyógyulásáról adott hírt, a poszt alatt pedig fiktív kommentelők akarták átverni a vásárlókat.
Netes böngészés során vagy az e-mail fiókunkba érkezett levélből tovább lapozva gyakran köthetünk ki olyan termékajánlatoknál, amelyek tényleg túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek.
Az azonnali állapotjavulással, fiatalodással ámító honlapokat már magáért az alapállításért is érdemes erős fenntartásokkal kezelni. Az indokolt gyanúra további okot ad, ha rossz magyarsággal írt, nyelvtani hibáktól hemzsegő szövegeket találunk az oldalon.
Sok magyarnak tűnő webáruház mögött külföldi vállalkozás áll, amelyik az eredeti változatból fordítóprogrammal eszkábálja össze a hazai vevők megrövidítésére szolgáló felületet.
Pedig önmagában az is szabálytalan, ha a kereskedő a cégadatok közlésének hiányában nem azonosítható be, vagy panasz esetén utólag sem lelhető fel, érhető el, mert kapcsolatként mindössze egy e-mail cím, kizárólag egyoldalú kommunikációra alkalmas űrlap szerepel a honlapon.
Az üzemeltető több sztenderd eszközzel élt a meggyőzés érdekében, a fiktív tudós szaktekintélyén túl nem létező egészségügyi szervezetek támogatását vetette latba.
Aki rendelt, újabb több ezer forintért „meglepetés terméket” is kérhetett. Megtévesztésnek minősül, hogy a luxusóra, ékszer, modern kezelés, egészségügyi vagy márkás háztartási készülék reményében elcsábulók a próbavásárlás tapasztalatai szerint csak még egy adag tapaszt kaptak.
Az ügyeskedők cinizmusukra jellemzően egyebek mellett azzal érvelnek az árujuk mellett, hogy „a reklámozott pasztillák nem működnek”. Arcátlanságukat azzal a bátorítással tetézik, hogy az általuk kínált csodaszer használata mellett testmozgásra vagy diétára semmi szükség. A feltaláló nevében megfogalmazott ajánlást szappanoperaszerű betét színesíti arról, hogy a saját felesége megmentése vezette a forradalmi módszer kiötléséhez. Új szintre emeli a fiktív kommentelők unásig ismert gyakorlatát, hogy a hozzászólók időnként egymással is szóba elegyednek. A tipikus minta szerint egyikük óvatos kétségeit jelzi, amelyeket a tapasz mellett hitet téve oszlat el a másik.
A közlemény idézi Keszthelyi Nikolettát, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárát, aki kijelentette: az internetet vásárlásra is használók aránya az uniós tagállamok közül a második legnagyobb mértékben nőtt Magyarországon 2016 óta. A járványhelyzetben megélénkült e-kereskedelem tavaly novemberben és decemberben is minden korábbit felülmúló havi csúcsot produkált. A tisztességes vállalkozások mellett így megúszhatatlanul feltűnnek a trükközők is.
A gyors gyógyulással, örök egészséggel házalók gyakorlata különösen visszatetsző, mert az emberek félelmeire, olykor reményvesztettségére bazíroz. Ráadásul veszélyes lehet, mert ha a termék maga ártalmatlan is, aki állítólagos hasznai miatt a rendes orvosi vizsgálat és ellátás helyett választja azt, a további egészségromlást, akár súlyos szövődményekhez vezető betegség késői felismerését kockáztatja
Hozzátette: „a hatóság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt járt el a tapaszos vállalkozással szemben. A honlap másik huszonnyolc webáruház társaságában már megtalálható a jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalon, a csodát ígérő termékek menüpont alatt. Csak tavaly közel másfélmillió forint értékben szabtunk ki bírságot efféle szabályszegések, visszaélések miatt. Idén májustól tovább erősödnek az online fogyasztói jogok, tavasszal a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos szigorúbb uniós rendelkezések lépnek életbe, amelyek többek között tiltják a fiktív kommenteket”. | A hamis tudós hamis felesége csodás módon felgyógyult a hamis betegségéből, a hamis kommentelők legnagyobb örömére | Ehhez hasonló sztorikkal hülyítették a magyar fogyasztókat a csaló webáruházak. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/21/gyogyszer-csalas-tapasz-itm-webaruhaz-buntetes | 2022-02-21 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Kedves Vitézy Dávid, ezúton szeretnénk Önt és partnerét vendégül látni egy kis kikapcsolódásra" – szól a négycsillagos szállodába szóló utalvány.
A szobafoglalás visszaigazolását Blahó Áron, a Synergon kommunikációs vezetőjének nevére küldték át.
Vitézy „vendégül látását és kikapcsolódását" december óta szervezi a Synergon. Az utazási iroda a cég egyik alkalmazottjával kezdte intézni a mostani üdülést még december 10-én. Ekkor küldték át neki a július 13-i hét végi Balaton Sound idejére szóló ajánlatukat.
Két felnőttnek 61 ezer 428 forintba kerül éjszakánként egy Deluxe kétágyas szoba, amit Vitézy „kikapcsolódására" ajánlott az iroda. Három éjszakára ez 184 ezer 284 forint. A vendég háziállatot nem vihet, parkolásért éjszakánként 1000 forintot kell fizetnie. A levél említést tesz a Balaton Sound 70 ezer forintos VIP-bérletéről is.
Megkerestük a Synergont, miért ajándékoztak ilyen drága nyaralást Vitézy Dávidnak, és nagylelkűségük összefüggésben áll-e azzal a sokmilliárdos megbízással, amit a BKV korábbi tenderén nyertek.
Válaszlevelükből ezt nem tudtuk meg. Mint írták, az elmúlt években többször támogattak különféle nonprofit szervezeteket, illetve arra rászoruló hátrányos helyzetben lévő intézményeket.
– Nem tudok semmiről, Budapesten vagyok a BKK irodájában és nem is terveztem, hogy megyek a fesztiválra, szállodáról sem tudok. Lehet, hogy visszaéltek a nevemmel – állította először Vitézy. A szálloda recepcióján pénteken megerősítették, hogy várták Vitézyt, de még nem ért oda.
Vitézy később már arról tájékoztatta a Blikket, hogy félreértés történt. Magyarázatként mellékelte a Synergon vezérigazgatójának levelét. Eszerint rendezvénysorozatot szerveztek az összehangolt diszpécsermunkát szolgáló Futár-projekt lezárása után. Lefoglalták a szobákat, ám a Futár határideje csúszik, így a rendezvény is. Csillag Miklós, a Synergon vezérigazgatója szerint adminisztrációs hiba a szobafoglalás. | Luxusnyaralásra nevezték be Vitézyt | Zamárdi–Budapest — Balatoni luxusnyaralást ajándékozott Vitézy Dávidnak (28), a BKK vezérigazgatójának az a Synergon informatikai cég, amelyik a 6,7 milliárd forintos Futár-beruházást nyerte meg a BKV-tól – tudta meg a Blikk. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/luxusnyaralasra-neveztek-be-vitezyt/mv6lv4l | 2013-07-16 14:47:00 | true | null | null | Blikk |
Egy négycsillagos balatoni szállodába szóló utalványt kapott Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a Synergon Informatikai Nyrt-től – értesült a Blikk. A cég korábban több mint hatmilliárdos FUTÁR beruházást nyert meg a közlekedési vállalattól.
A lap úgy tudja, a Balaton Sound hétvégéjére szóló üdülést már decemberben elkezdte intézni az informatikai cég a BKK-vezérnek. Az utazási iroda a szobafoglalásról szóló visszaigazoló levelet Blahó Áron, a Synergon kommunikációs vezetőjének nevére küldte.
A szóban forgó szállodába két felnőttnek 61 ezer 428 forintba kerül éjszakánként egy Deluxe kétágyas szoba, amit Vitézy kikapcsolódására ajánlottak. Három éjszakára ez 184 ezer 284 forint. A vendégek a hotelben Feng-shui elven berendezett, kék, mályva és zöld színű lakóterek közül válogathatnak. A levélben emellett megemlítik a Soundra szóló 70 ezer forintos VIP-bérletet is.
A lap megkereste a az üggyel kapcsolatban a Synergont. Arra voltak kíváncsiak, van-e összefüggés a nagyvonalú ajándék és a BKV korábbi tenderén elnyert sokmilliárdos beruházás között. A cég válaszleveléből azonban ez nem derült ki.
Vitézy Dávidot múlt pénteken várták a zamárdi szállodába. Végül nem érkezett meg. A Blikknek azt mondta, félreértés történt. Részletek itt.
A BKK az üggyel kapcsolatban azonnali tájékoztatást kért a Synergontól. Közeleményükben azt írják:
“Vitézy Dávid sem Zamárdiban, sem más Balaton-környéki településen nem járt az elmúlt napokban. (…) Egy utazási irodánál bármilyen névre lehet belföldi hotelfoglalást indítani a megnevezett személy tudta, beleegyezése nélkül is. A fenti esetben is ez történt.
A Synergon magyarázata szerint a FUTÁR projekt elkészüléséhez kapcsolódó kommunikációs kampányban terveztek valamilyen eseménysorozatot számos helyszínen, amit aztán lemondtak, de ezért akarták eredetileg többek között a BKK vezetőjét is meghívni oda. Mivel a foglaláshoz a BKK-nak nem volt köze, pontosabban megítélni, hogy mi történt, nem áll módunkban, a társaságot és annak vezetőjét érő rágalmakat azonban visszautasítjuk.” | Balatoni luxushétvégét szerveztek volna Vitézynek | A BKK-vezérnek egy informatikai cég akart így kedveskedni a Balaton Sound hétvégéjén. Vitézy Dávid azt állítja, semmi köze a szállodafoglaláshoz. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/17/balatoni-luxushetveget-szerveztek-vitezynek/ | 2013-07-17 14:57:00 | true | null | null | 24.hu |
183 önkormányzati lakás és üzlethelyiség állhat üresen Kecskeméten, emiatt több tízmillió forintot veszít a város évente. Az ingatlankezeléssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat 2023-ban is egy önkormányzati cég látja el több százmillió forintnyi közpénz felhasználásával. A város bérlakáskezelési rendszere többek szerint problémás, és felmerülnek költségvetési kérdések is.
Pár hete lépett életbe Kecskemét idei költségvetése, amelyben az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos finanszírozási tervek is megtalálhatók. A büdzséből kiderül, hogy az ingatlankezeléssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat 2023-ban is a város cége, a KIK-FOR Kft. látja el.
A 2023-as költségvetésben előirányzott összegeket megvizsgálva kiderül, hogy a városháza több mint százmillió forintnyi közpénz pontos felhasználását mulasztotta el kifejteni, és a város tulajdonában álló ingatlanok kezelésével megbízott céggel kapcsolatban több kérdés is felmerül.
A rejtett aranytartalék, plusz még egy kicsi
A KIK-FOR Kft. még 1993 októberében alakult meg, azóta fontos feladatot lát el Kecskeméten: üzemelteti az önkormányzat (és a saját) tulajdonában álló ingatlanokat, üzleteket és egyéb bérleményeket, és további gazdálkodási feladatokat is ellát. Egy tulajdonosi döntés alapján az önkormányzati tulajdonú földterületek vagyonkezelése és bizonyos városfejlesztési feladatok ellátása is a feladata. Ezzel párhuzamosan az önkormányzati intézmények karbantartási tevékenységéért is ez a társaság felel.
Ezeket a feladatokat a cég részben önkormányzati támogatásból végzi, amelyekre a 2023-as költségvetési előirányzat szerint nem kevés pénz jut:
a Homokbánya területén állami támogatás igénybevételével kialakított és költségalapon bérbe adott lakások teljes körű működtetésére az önkormányzat 344.366.501 forintot irányzott elő idénre;
a lakás- és vagyonkezelői tevékenységek ellátására 188.092.275 forintot biztosított az önkormányzat. Az összegből 158.952.275 forintot a vagyonkezelés visz el.
Tehát a KIK-FOR Kft. 29.140.000 forintot költhet az önkormányzat tulajdonában álló lakásállomány üzemeltetésére, amiből a lakóépületek felújítására és korszerűsítésére 14,14 millió, lakbértámogatásra hárommillió, számlavezetésre pedig ötvenezer forint jut.
Rövid fejszámolás után ugyanakkor kiderül, hogy mindezt összeadva kicsivel több mint 17 millió forintot kapunk, míg a maradék 12 millió forint felhasználását nem részletezi a a költségvetés. Az sem derül ki a büdzséből, hogy hol hasznosul az önkormányzat által előírt több mint 107,1 millió forint tartalékképzés a KIK-FOR Kft.-nél.
Nem vész el, csak átalakul
Szerettünk volna a nyomára bukkanni a hiányzó millióknak, ezért megkerestük az ügyben Király József önkormányzati képviselőt, a KIK-FOR Kft. felügyelőbizottságának elnökét. A politikus röviden válaszolt kérdéseinkre. Kifejtette, hogy a társaságra vonatkozó költségvetési előirányzatban szereplő több mint százmillió forintos tartalékról és felhasználásáról a cégnek nincs információja, és hogy a lakásállomány üzemeltetése kapcsán felmerülő 12 millió forintról sem tud.
„A 2023. évi előirányzat-felhasználás a rendeletben meghatározottak szerint valósulhat meg, így felújításra 14 millió forint áll rendelkezésre, beruházásra pedig 15 millió” – válaszolta a politikus.
Ez a válasz újabb kérdéseket vetett fel, mivel ezek az összegek ilyen formában nem szerepelnek a költségvetésben. Megkerestük ezért Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert erre vonatkozó kérdéseinkkel, de többszöri érdeklődésünkre sem kaptunk választ.
Hetekig tartó ügyintézés, üres lakások
A KIK-FOR Kft.-vel kapcsolatban nem csak az elveszett milliók ügye merül fel problémaként. Sokan jónak és hatékonynak találják a kecskeméti bérlakásrendszert, és az önkormányzati ügyintézéssel sem akad gondjuk. Vannak azonban olyan helyiek is, akik nem így vélekednek. Ők a KIK-FOR Kft.-nél tapasztalható ügyrendet egyenesen útvesztőnek tartják. A lapunknak nyilatkozó bérlők szerint évente kell meghosszabbítaniuk bérleti szerződésüket, amihez azonban egyrészt igazolniuk kell, hogy nincs tartozásuk a cég felé, a rezsijüket is gondosan fizették, de azt is, hogy a KIK-FOR Kft. tulajdonában álló használati tárgyak állapota rendben van. Az ügyintézés lassúsága miatt azonban ezekre gyakran csak hetek elteltével kerülhet sor.
A legtöbb bérlőnek nincs választási lehetősége, kénytelen az ügyintézésből fakadó próbatételeket kiállni. Hogy pontosan mennyien vannak, arról csak találgatni lehet, ugyanis erre vonatkozó adatokat nem kaptunk a KIK-FOR Kft.-től. Ez ügyben is Király József önkormányzati képviselőhöz fordultunk segítségért, aki közölte: a kecskeméti önkormányzat tulajdonában – tehát a cég kezelésében – összesen 1271 lakás és 112 üzlethelyiség áll, míg 452 ingatlan képezi a cég saját tulajdonát. A városháza ingatlanjai közül nagyjából kilenc százalékot tesz ki az üresen álló ingatlanok aránya, azaz 183 olyan lakás és üzlethelyiség lehet, amelyet nem bérel senki. Ezzel párhuzamosan 53 darab ingatlan iránti kérelem vár elbírálásra.
Több tízmillió forint közpénz folyik el évente
Az üresen álló ingatlanokat az önkormányzatnak ugyanúgy fenn kell tartania, mint azokat, amelyekben laknak. Lapunk birtokába jutott a KIK-FOR Kft. legfrissebb, a Városstratégiai és Pénzügyi Bizottság által zárt ülésén tárgyalt 2021-es eredmény beszámolója. (Az önkormányzati cégek eredményéről szóló dokumentumokat általában zárt ajtók mögött tárgyalják, a sajtó csak a kivonatukhoz juthat hozzá.)
A dokumentum szerint az önkormányzati cég 1329 darab önkormányzati ingatlant kezelt, amiből 112 üzlet-, iroda-, egyéb helyiség és terület volt, míg további 46 társasházban összesen 1398 albetét (lakás, üzlet, iroda, garázs). Ezenfelül 102 saját tulajdonú és 335 vagyonkezelt (mezőgazdasági és egyéb művelési ágú földterület és egyéb helyiség megnevezésű) ingatlannal rendelkezett. A KIK-FOR Kft. 2021-ben összesen 453 darab szociális alapon bérbe adható ingatlannal rendelkezett, amelyekre összesen 35,5 millió forintot költött.
Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok közül 2021 januárjában 157-et, júniusban 178-at, decemberben pedig 175-öt nem bérelt senki, így a velük kapcsolatos fenntartási költségek mind az önkormányzatot terhelték, tehát csak ebben az évben összesen 48,6 millió forintot fizettek ki arra, hogy az ingatlanok állagát megóvják, míg további 14,4 millió forintot közös költségre költöttek el – azaz egyetlen lakásra 360 ezer forint közpénzt használt fel az önkormányzat. Az ismert adatok alapján tehát az önkormányzat tavaly nagyjából 65 millió forintot költött az üresen álló ingatlanokra.
Írta: Latyák Balázs. | Több tucat üres bérlakás csapolja rendszeresen Kecskemét költségvetését | 183 önkormányzati lakás és üzlethelyiség állhat üresen Kecskeméten, emiatt több tízmillió forintot veszít a város évente. Az ingatlankezeléssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat 2023-ban is egy önkormányzati cég látja el több százmillió forintnyi közpénz felhasználásával. A város bérlakáskezelési rendszere többek szerint problémás, és felmerülnek költségvetési kérdések is. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tobb-tucat-ures-berlakas-csapolja-rendszeresen-kecskemet-koltsegveteset-/32279882.html | 2023-02-22 14:56:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az AB megsemmisítette a Magyar Állami Operaház átvilágításával kapcsolatos adatkérést elutasító jogerős ítéletet, továbbá kimondta, hogy sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot, ha az azokhoz való hozzáférést formális hivatkozással tagadják meg – közölte az AB szerdán a honlapján.
Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője két éve kérte az akkori Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól az Operaház átvilágításáról szóló miniszteri biztosi jelentést, amely a korrupciós ügyekkel foglalkozó portál szerint milliárdos nagyságrendű visszaélésekről szól.
Az adatkérést a szaktárca, majd a bíróságok is megtagadták. Többek között azzal érveltek, hogy a jelentés egésze nem adat, illetve részben döntés-előkészítő adat, továbbá, hogy az adatkezelőtől nem várható el a megismerhető adatok leválogatása.
Az AB ítéletet megsemmisítő határozata a konkrét ügyet nem döntötte el, a konzekvenciákat az eljáró bíróságnak kell majd levonnia. | Nem takargathatja magát az Operaház | Az Alkotmánybíróság szerint meg lehet ismerni az Opera átvilágításának eredményét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/17/nem-takargathatja-magat-az-operahaz/ | 2013-07-17 15:19:00 | true | null | null | 24.hu |
Részletes, érdemi vallomást tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen Vizoviczki László, és kérdésekre is válaszol szerdán – jelentette be új védője, Futó Barnabás ügyvéd.
Az ügyben bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomoznak.
Nem volt, nincs köze
Az ügyvéd hangsúlyozta: védence nem volt sem szervezője, sem vezetője bűnszervezetnek, nem kapcsolódnak hozzá a Hajógyári-szigeten esetlegesen elkövetett, kábítószerrel vagy prostitúcióval kapcsolatos cselekmények. Hozzátette: Vizoviczki Lászlónak nincs köze a Hajógyári-szigeten eltűntekhez, sem pedig P. Tamáshoz, aki ellen Prisztás József meggyilkolása és több más súlyos bűncselekmény miatt folyik eljárás.
Ügyfelét hivatalos személy által társtettesként elkövetett vesztegetés gyanújával hallgatják ki, védence a Központi Nyomozó Főügyészség eljárását korrektnek tartja – mondta Futó Barnabás.
A Vizoviczki László és társai elleni nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, és az év májusában fogták el az első gyanúsítottakat, köztük rendőröket is.
Rendőri védelem alatt
A gyanú szerint Vizoviczki Lászlónak több budapesti éjszakai szórakozóhelyen üzleti érdekeltsége volt, és neki dolgozott egy másik civil gyanúsított, V. István, akinek az volt a feladata, hogy ezek a szórakozóhelyek zavartalanul, nagy forgalommal, illegális rendőri védelem alatt működjenek, a konkurens szórakozóhelyeken viszont a rendőrök razziákat tartsanak. Az ügyben több volt, magas beosztású rendőrtiszt ellen is eljárás folyik.
Vizoviczki Lászlót május végén elengedték az előzetes letartóztatásból és házi őrizetbe helyezték. | Vallomást tesz Vizoviczki | A Hajógyári-sziget korábbi feje kitér a részletekre is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/17/vallomast-tesz-vizoviczki/ | 2013-07-17 15:21:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője volt az egyetlen, akit a rendőrség lekapcsolt jogosulatlan kékvillogó használatáért – tudta meg az rtl.hu. Az Országos Rendőr-főkapitányság lapunknak küldött tájékoztatása szerint ugyanis
tavaly összesen 48 ilyen esetben folytattak szabálysértési eljárást, azaz több tucatnyian próbálták kijátszani a rendszert.
A rendőrség azt nem árulhatta el, hogy pontosan kiket büntettek meg, vagy kik ellen indult eljárás.
A 444.hu korábbi cikke alapján ugyanakkor tudni lehet, hogy a végrehajtói kar vezetője rendszeresen használt egy magán-mentőszolgálat által üzemeltetett kék villogós autót. A jármű Schadl György cégének tulajdonában állt, de ismerősének egészségügyi cége volt az üzembentartó, így – bizonyos feltételek teljesülése esetén – rendelkezhetett megkülönböztető jelzéssel. (Mint azt az rtl.hu megírta, ez az egészségügyi szolgáltató végezte a végrehajtói kar dolgozóinak tesztelését koronavírusra, a gyorstesztekért fejenként 50 ezer forintot kellett fizetni. Az akkori piaci árak alapján is túlárazott szerződést Völner Pál volt igazságügyi államtitkár hagyta jóvá.)
A Skoda Superb típusú autó mobil kék villogóját viszont feltehetően csak egészségügyi tevékenységgel összefüggő feladat során lehetett volna használni, valamint abban az esetben, ha felragasztják a kocsira a magán-mentőszolgálat matricáját is. Schadl György utóbbit nem tette meg, így tavaly májusban egy rendőri ellenőrzés során meg is állapították, hogy jogosulatlanul kapcsolta be a megkülönböztető jelzést.
A rendőrség rtl.hu-nak küldött válaszából nem derült ki, hogy a 48 érintett pontosan milyen büntetést kapott megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata miatt, de a szabálysértési rendelet szerint ezért 20 és 40 ezer forintos büntetés szabható ki. Egyébként már az is büntethető, ha valaki engedély nélkül tart kék villogót az autójában, anélkül, hogy használná azt. Ebben az esetben 15 és 30 ezer forintos büntetés járhat.
„Az öregnek” elege lett
A Schadl-ügy nyomozatai anyagai szerint a tavalyi ellenőrzések váratlanul érték a végrehajtói kar vezetőjét. Később az egyik telefonbeszélgetés során így beszélt arról, mi állhat a háttérben: „Schadl közli, hogy most nem akarja telefonba mondani, de egy főrendőr mesélte neki, hogy pont eligazítás volt a BM-ben, és valami barom végigment villogva a Belügyminisztérium előtt fényes nappal. Az öreg pedig lekérdeztette, hogy a rendőrséghez tartozik-e a kocsi. Kiderült, hogy nem, és akkor ezért rágott be rajta, és ezért néznek mindenkit végig, miszerint kinek jár, kinek nem jár”.
Nyitókép: Getty Images | Nem Schadl György az egyetlen, aki jogosulatlanul használt kék villogót | A rendőrség tavaly összesen 48 esetben folytatott szabálysértési eljárást megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata miatt – értesült az rtl.hu. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/18/schadl-gyorgy-kek-villogo-jogosulatlan-hasznalat | 2022-02-21 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Torony egyetlen trafikját maga a polgármester nyerte. A település az osztrák határ mellett van, és valaki – ‘természetesen nem a polgármester’ – egy német nyelvű feliratot helyezett el, teljesen illegálisan a helységtáblán, hogy növelje a trafik forgalmát” – hívta fel a figyelmet a furcsa ügyre a Kettős Mérce blog a Facebookon.
A nyugat.hu cikkéből kiderül, „valaki” tényleg kitett egy táblát, közvetlenül a településtábla alá, amely azt hirdeti: ha egyenesen hajt az autós, akkor jönni fog egy Tabaktrafik, alig 900 méter múlva. A képet ezen a linken nézheti meg.
Kovács György toronyi polgármester, egyben boldog trafiktulajdonos arra a kérdésre, hogyan kerülhetett az a tábla oda, a következő magyarázatot adta:
Hogy mondjam, van egy barátom, ő akart nekem segíteni, de mikor megtudtam, már azonnal reggel levetettem. De nem is szeretnék erről beszélni semmit se.
A nyugat.hu egyébként azóta is keresi a rejtélyes jótevőt, akit ők csak „hatalmas szívű, ajándékból táblákat gyártó Zorrónak” hívnak. Ha valaki tudja, ki lehet az, ne habozzon tájékoztatni kollégáinkat. | Illegálisan kihelyezett táblával hirdették a polgármester trafikját | A településtábla alá kitettek egy másik táblát, amely a polgármester vadiúj trafikjához irányítja az arra tévedő magyar és külföldi autósokat. A polgármester azt mondja, nem ő volt, hanem egy barátja. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/18/illegalisan-kihelyezett-tablaval-hirdettek-a-polgarmester-trafikjat/ | 2013-07-18 15:34:00 | true | null | null | 24.hu |
Ellenőrzést végzett az elmúlt hetekben az Állami Számvevőszék a Szegedi Közlekedési Kft-nél. A revizorok megállapították, hogy a tömegközlekedési cég eleget tett szakmai beszámolási kötelezettségének, és a feladatait a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával végezte.
Kifogásolták viszont, hogy a cég nem végezte el a félévenkénti utas elégedettségi felmérést, és ugyancsak elmaradt a háromévente kötelező utasszámlálás. A cég felügyelőbizottságának elnöke is elmulasztotta az évenként kétszeri beszámolási kötelezettségét a városi közgyűlésnek.
Kifogásolta az ÁSZ azt is, hogy többszázmilliós befejezetlen fejlesztésbe és beruházásba kezdett a cég a korábbi években, és a meghatározott rezsióradíj háromszorosát számlázták.
A vizsgálat alapján az ÁSZ javasolja Botka László polgármesternek, hogy követelje meg az ügyvezetőtől és a felügyelőbizottság elnökétől az előírt beszámolók elküldését, állapítsa meg a felelősséget a magasabb óradíjak alkalmazásáért, és a félbemaradt fejlesztésekért.
Az SZKT ügyvezetőjének pedig javasolják, hogy tegyen eleget az utasszámlálási kötelezettségeinek. | ÁSZ ellenőrzés az SZKT-nál | Félbemaradt fejlesztéseket, magasabb rezsióradíjat, elmaradt beszámolókat és utaszámlálást kifogásolt az Állami Számvevőszék vizsgálata a Szegedi Közlekedési Kft-nél. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/18/asz-ellenorzes-az-szkt-nal/ | 2013-07-18 15:37:00 | true | null | null | 24.hu |
Panasszal élt a gyanúsítás ellen Horváth Csaba, Zugló polgármestere, aki az ügyészség szerint a helyi parkolási rendszerben a nyereség felére tartott igényt.
A politikus szerda délutáni közleményében azt írta: „Szerdán reggel az ügyészség munkatársai jelentek meg a Zuglói Polgármesteri Hivatalban, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél, valamint az otthonomban. A Központi Nyomozó Főügyészség korrupcióval gyanúsított meg”.
Hozzátette: a mai napon megjelent a Központi Nyomozó Főügyészségen és a gyanúsítással szemben panasszal élt.
A rám felrótt korrupciós cselekményt nem követtem el, a lelkiismeretem tiszta. Az ügy időzítése és indíttatása egyértelműen politikai. Ezt támasztja alá az is, hogy két nap múlva, az ellenzék közös listáján való szereplésem miatt már nem tehették volna meg, ezért volt így időzítve
– fogalmazott. Zugló polgármestere szerint
két napja az elesettek szószólója, Iványi Gábor volt soron, ma én, és holnap pedig bárki, aki nem kívánja ezt a rezsimet hatalomban tartani és ennek hangot is ad.
Horváth Csaba azt írta, a következő hetekben újabb és újabb támadásokra lehet számítani ellenzéki politikusok és közéleti szereplők ellen, „ezeknek semmi más célja nincs, mint az ellenzéket lejáratni és az egységét bomlasztani”.
„Néhány hét múlva a magyarok eldönthetik, hogy ilyen országban akarnak-e élni“ – tette hozzá.
Szerda este Horváth pártja, az MSZP is közleményt adott ki az ügyben. Az írták, „az MSZP hisz Horváth Csabának, a tényeket ő ismeri, neki kell tisztáznia az ügyet”. Szerintük „Orbán Viktor minden, az ellenzéket üldöző putyini eszközt bevet a kampányban. Az országgyűlési választások előtt 39 nappal ebben az esetben nagyon kilóg a lóláb.”
Befolyással üzérkedés miatt vizsgálódnak
Mint azt megírtuk, a Központi Nyomozó Főügyészség befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást, amelyben a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálja. | Horváth Csaba: A nekem felrótt korrupciós cselekményt nem követtem el, a lelkiismeretem tiszta | Szerinte az ügy időzítése és indíttatása egyértelműen politikai. Két napja az elesettek szószólója, Iványi Gábor volt soron, ma pedig ő – írta a zuglói polgármester. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/23/horvath-csaba | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Folytatja munkáját a V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat vizsgáló bizottság – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztését a képviselők 17 igen és 11 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadták el. A főpolgármester azt mondta, más jogi állásponton van a főváros és a kormányhivatal.
A Fővárosi Közgyűlés január 26-án döntött arról, hogy vizsgálóbizottságot állít fel az V. kerületi, valamint a 2019 ősze előtti VII. kerületi ingatlaneladások vizsgálatára. A kormányhivatal múlt héten jegyzett törvényességi felhívásában viszont azt írta, a fővárosi önkormányzatnak nincs jogköre az adásvételi jogügylet elemeinek, folyamatának vizsgálatára. A kormányhivatal szerint az önkormányzati autonómia sérelme nélkül, az arra jogosult szervek helyett a főváros nem nyilváníthat véleményt az önkormányzat felelős gazdálkodásával összefüggő kérdésekben.
A Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának több képviselője a főpolgármesteri javaslat visszavonását kezdeményezte, mert szerintük a bizottságot az április 3-ai országgyűlési választások miatt, bosszúból hozták létre.
Mint arról korábban beszámoltunk, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője korábban legalább nyolc erzsébetvárosi és két V. kerületi ingatlant vásárolt meg fideszes vezetésű önkormányzatoktól. (A VII. kerületben az ellenzék nyert a 2019-es választáson.)
Úgy vélte, be kell mutatni a „velejéig romlott” rendszer működését, ami arról szól, „hogyan lehet a lakásokat ismerősöknek, haveroknak kijátszani”, elkótyavetyélni.
A polgármester szerint „felér egy vallomással”, hogy a volt józsefvárosi fideszes polgármester, Sára Botond vezette kormányhivatal kifogásolta a vizsgálóbizottságot.
Kovács Péter (Fidesz-KDNP), XVI. kerületi polgármester azt mondta: nem igaz, hogy az igazságtól félnének; ő személy szerint attól fél, amit nap mint nap, minden egyes közgyűlésnél kézzelfogható módon tapasztalnak: „a karácsonyi lopakodó diktatúrától”.
„Akkor van diktatúra, amikor ismerjük a törvényeket, de nem tartjuk be, mert azt gondoljuk, hogy a Fővárosi Közgyűlés többségének bármit lehet csinálni” – tette hozzá.
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) szerint a Városháza eladását vizsgáló bizottság miatt, bosszúból hozták létre a kerületi ingatlaneladást vizsgáló bizottságot, jogszerűtlenül.
Közölte, amikor erre az illetékes hatóság felhívta a főváros figyelmét, akkor a főváros „nyuszi”, és arra hivatkozik, hogy csak az elővásárlási jogot érintő ügyeket vizsgálja – miközben a főpolgármester a közösségi oldalán „harcoskodik”, és azt írja, a kormányhivatal szerint „ugyan minek kivizsgálni azt, hogy az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botrányának egyik kulcsfigurája, Völner Pál haverja, Schadl György hogyan jutott áron alul, egyedüli vevőként több V. és VII. kerületi ingatlanhoz”. | Nyuszizás és diktatúrázás közepette döntött a Fővárosi Közgyűlés a gyanús ingatlaneladások vizsgálatáról | Vizsgálja a főváros az V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat, és a belvárosi polgármester vagyoni helyzetét is, Szentgyörgyvölgyi Pétertől bekérik az általa vásárolt ingatlanok szerződését. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/23/vizsgalja-a-fovaros-az-v-keruleti-es-a-vii-keruleti-ingatlaneladasokat-es-a-belvarosi-polgarmester-vagyoni-helyzetet-is | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
KSH;Polt Péter;Tóth Bertalan;adatszivárgás;
2023-02-21 16:11:00
Nem tartja bűncselekménynek a rendőrség, hogy szigorúan titkos adatok kerültek ki a KSH-tól
Elutasítottak a feljelentést.
Feljelentésként értékelte a legfőbb ügyész az MSZP frakcióvezetőjének egyik írásbeli kérdését.
Tóth Bertalan azt követően érdeklődött Polt Péternél, hogy egy friss jelentéshez napokkal a hivatalos publikálás előtt jutott hozzá a Fidesz-közeli Makronóm Intézet.
Az ellenzéki politikus éppen ezért arra volt kíváncsi, hogy felmerül-e a hivatali visszaélés vagy bennfentes kereskedelem gyanúja, s ha igen, mikor rendel el nyomozást. Polt Péter feljelentésként értékelte értékelte a neki címzett kérdést, s azt a Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájához. Azonban ezt a feljelentést február 13-án elutasították, mivel
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Makronóm Intézet ezer szállal kötődik a kulturális és innovációs tárca államtitkárához, György Lászlóhoz. | Nem tartja bűncselekménynek a rendőrség, hogy szigorúan titkos adatok kerültek ki a KSH-tól | Az ellenzéki politikus éppen ezért arra volt kíváncsi, hogy felmerül-e a hivatali visszaélés vagy bennfentes kereskedelem gyanúja, s ha igen, mikor rendel el nyomozást. Polt Péter feljelentésként értékelte értékelte a neki címzett kérdést, s azt a Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájához. Azonban ezt a feljelentést február 13-án elutasították, mivel hiányzik a bűncselekmény gyanúja. | null | 1 | https://nepszava.hu/3185723_polt-peter-toth-bertalan-ksh-adatszivargas | 2023-02-21 17:02:00 | true | null | null | Népszava |
Szokatlan elemmel bővülhet idén Szigetszentmiklós költségvetési rendelete: a polgármester jutalmazásával. Az önkormányzat költségvetésében külön keretet hoznak létre a városvezető jutalmazására, amit két tételben kaphat meg: először, mikor előkészíti a költségvetést, másodszor, amikor végrehajtják. A jutalom összege kétszer háromhavi illetménye, ami Nagy János polgármesterre vonatkozóan havonta 1,1 millió forint, így összesen 6,6 millió forint illeti meg. A költségvetésről jövő héten szavaz a város képviselő-testülete, ezen a héten a szakbizottságok tárgyalják, ahol a fideszes képviselők támogatásával sorban elfogadták. A polgármester dupla jutalma nem egymagában virít a költségvetési rendeletben, azt az egyes személyi juttatások közé csomagolták több, az önkormányzat dolgozóit illető cafeteria és rekreációs keretek megállapításai közé.
Jószai Attila, DK-s önkormányzati képviselő a szociális bizottság ülésén javasolta, hogy vegyék ki a költségvetései rendeletből az oda nem tartozó elemet, de leszavazták. A képviselő szerint az előterjesztés jogilag is aggályos, mivel a költségvetés és a zárszámadás elfogadása testületi hatáskör. Ha pedig a testület ezeket nem fogadná el, akkor törvénysértő a működése, tehát mindenképpen meg kell szavazni a polgármester jutalmazásával együtt. További aggálya, hogy a költségvetési rendelet jogszabály, nem határozat, így rendeletben megállapítani a jutalmat jogilag is problémás lehet. Jutalmat ugyanis a polgármester az adott időszakban végzett munkájáért lehet határozattal elfogadni, viszont Nagy János ilyen előterjesztést nem tett. Jószai emlékeztetett arra, hogy még Szigetszentmiklós korábbi fideszes polgármestere, Szabó József sem vett fel jutalmat 2014 óta. Az ellenzéki képviselő nem kapott választ arra, mi az indoka a jutalmazásnak, hiszen a polgármesternek kötelessége beterjeszteni a költségvetést február 15-ig. Egy homályos választ kapott a bizottsági ülésen: valaki egy megbeszélésen vetette fel a jutalmazásai javaslatot.
Szigetszentmiklóson az ellenzéki összefogást Jószai Attila hozta össze 2019-ben, ennek köszönhetően került Nagy János független jelölt a polgármesteri székbe. Az ellenzéki együttműködés már 2020 nyarán repedezni kezdett: a DK és a Momentum átlátható és demokratikus önkormányzati működést szeretett volna elérni az ellenzék közös választási programja alapján, ennek azonban nem tudtak érvényt szerezni a polgármesternél. 2021 elején végképp szakítottak, amikor a polgármester takarékossági okokra hivatkozva Jószait leváltotta alpolgármesteri tisztségéből – a DK, a Momentum és az MSZP tiltakozása ellenére. Néhány nappal azután kerített erre sort, hogy a DK-s alpolgármester felesége, Jószai Teodóra bejelentette indulását az ellenzéki előválasztáson, amelyen a polgármester a Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásával indult és maradt alul.
A kormányhivatal ősszel Jószai elmozdítását jogsértőnek minősítette, mégsem kapta vissza pozícióját, annak ellenére, hogy a képviselő-testület többsége ezt figyelembe véve semmissé tette leváltását, és ki nem fizetett bérét is megszavazta. Miután ezt sem sikerült érvényesíteni, Jószai tavaly májusban pert indított az önkormányzat ellen, hogy az elmaradt járandóságát megkapja.
Szigetszentmiklós 14 fős képviselő-testületében a többséget az ellenzéki Összefogás a Városért koalíció 8 tagja jelentené az öt fideszes és egy független képviselő mellett, csakhogy a polgármester időközben rendre maga mellett tudhat fideszes szavazatokat. Szeptemberben leváltotta az önkormányzat bizottságai éléről a momentumos és a DK-s bizottsági elnököket, a felügyelő bizottságokban lecserélte a két ellenzéki tagot, helyükre fideszes politikusokat jelölt, írta meg a 24.hu. A személycseréket aztán meg is szavazta a testület.
A polgármester júliusban lapunknak tagadta, hogy a Fidesz irányítaná döntéseit. Kérdeztük a jutalmazásáról is; amint válaszol, frissítjük írásunkat.
(Címlapképünk forrása: Nagy János Facebook) | Több mint hatmilliós jutalmat szavaztathat meg magának a szigetszentmiklósi polgármester | A Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz közelálló független városvezető a költségvetés elkészítéséért és végrehajtásáért hatszor 1,1 millió forintot vehet fel. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tobb-mint-hatmillios-jutalmat-szavaztathat-meg-maganak-a-szigetszentmiklosi-polgarmester-256475 | 2023-02-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Jól lerohasztod, aztán megveheted fillérekért…”
Megjelent a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési honlapján az a hirdetmény, amelyen az egykori taszári katonai repülőtér területének áruba bocsátási feltételei olvashatók. A kikiáltási ár bruttó 2.609.266.000 forint, amelyre még azt mondhatnánk, ha felszorozzuk a hivatalos, 1.72-es inflációs szorzóval 2009 óta, és hozzáadjuk a 27%-os Fidesz-ÁFÁ-t, akkor összemérhető a 2009-es, utolsó értékesítési próbálkozás nettó egymilliárdos összegével. Csakhogy az akkori kiírás szerint a vevőt terhelte volna az 1.8 milliárdra becsült környezeti kármentesítés, és a nem kevesebb, mint 23.3 milliárd forintos beruházási kötelezettség. A mostani árverési kiírás szerint a vevőnek – kapaszkodjanak– 200.000, azaz kettőszázezer eurós beruházást kell csupán elvégeznie az ingatlanon, ami az eredeti feltételnek két – kettő! százaléka, tehát a különbözet ötvenszeres. NER-biznisz, százhuszonötezredik fejezet.
Kétszázezer euró, nyolcvanmillió forint egy volt reptéren
kötelező beruházási összegnek arcátlanul alacsony: csak Kaposváron van sejthetően több száz olyan polgár, aki ennél többet tart otthon készpénzben, „hogy legyen mihez nyúlni, ha hirtelen kell”. Ebből a mai árakon legfeljebb egy pár kátyút lehet betömni az elmúlt évtizedekben tényleg lerohasztott terület útjain. (A számok úgy jöttek ki, hogy a 23.3 milliárdot felszoroztuk 2009-től a hivatalos inflációs rátával (1.72), az kerekítve negyvenmilliárd, azaz tízmillió euró, aminek a két százaléka az elvárt beruházási összeg. Ilyen egy tipikus NER-vicc.)
Szita Károly, Kaposvár polgármestere volt Gelencsér Attila képviselő mellett a leghangosabb, mikor a 2010 előtti években Taszár sorsát kellett számonkérni az akkori kormányokon. Szita pl. 2008-ban úgy fogalmazott, hogy „…a kormány kudarca, hogy Taszár ma ott tart, ahol négy éve … a kormány – tehetetlenségével és a tehetségtelenségével – pontosan négy évet vett el a kaposváriaktól”.
A mostani kormány ennek a háromszorosát, tizenhárom évet,
egyharmad emberöltőt vett el, és nemcsak Taszárt, netán Kaposvárt tekintve: kivételesen egyetértünk, „tehetetlenségével és tehetségtelenségével”. Szitának viszont mintha elvitte volna mostanában a cica a nyelvét: nem hőzöng, nem szaladgál fűtől fáig az elvesztett lehetőségeket siratva, pedig ő és Gyenesei István akkori megyei közgyűlési elnök csinálták a legnagyobb hülyeséget Taszár kapcsán: minden gazdasági és politikai garancia nélkül, a semmire felépítettek sokszáz millióból egy „polgári terminált”, mely tizenéve üresen tátong, és ma már biztos, hogy soha nem is fogják használni. Megjegyeznénk, hogy Szita Károly akkor, 2009-ben kérte is a repteret a kormánytól Kaposvárnak egymilliárdért: nos, most itt az alkalom, lehet licitálni.
Gelencsér Attila és Heintz Tamás fideszes képviselők arcpirító performanszát
már szinte szégyelljük is idézni: „Bízzák Taszárt a következő kormányra!” Nos, rájuk bízták, bár ne tették volna.
Az eladás feltételei szerint a vevő 4.1 milliárdos,
közpénzen elvégzett honvédségi kármentesítés után jut hozzá a területhez, ami több mint a vételár, s ezt értelmezhetjük úgy is, hogy tulajdonképpen még az állam fizet azért, hogy elvigye a vevő az összesen ötmillió négyzetmétert meghaladó területet, nem beszélve arról, hogy a mai árakon hol lehet ötszáz forintot alig meghaladó áron közművesített, város-, főút- és vasútközeli ipari telket kapni. Összehasonlításul: Kaposváron 10 és 17 ezer forint közötti kínálati négyzetméteráron találtunk eladó ipari célú területeket, de Taszár község önkormányzata még 2018-ban hirdetett eladó ingatlant a volt laktanya területén 6800 Ft per négyzetméterért. Ha kiegyezünk ötezer forintban, akkor is a tízszerese, minimum
huszonötmilliárd forint a terület értéke, függetlenül reptér voltától.
Persze ne vessük el azt a nagyon-nagyon elméleti lehetőséget sem, hogy tolongani fognak a licitálók, és a végén egy csinosabbnak mondható összeggel gazdagodik az államkincstár: akár kijöhet belőle pl. egy újabb Brüsszel-ellenes kampány nyomdaköltsége, ezzel is segítve a környék oly régóta áhított felvirágzását.
Címképünk: a taszári reptér ahogy már csak a madarak látják, és Szita Károly, Kaposvár polgármestere, amint büszkén mutogatja zseniális ötletét, a minden garancia nélkül, blindre felépített polgári terminál látványtervét. | Két kifli árán vehetsz egy négyzetméter Taszárt: | Szégyenletesen olcsón vesztegeti a taszári repteret árverésen a Fidesz-kormány. „Jól lerohasztod, aztán megveheted fillérekért…” | null | 1 | https://www.kapost.hu/mnv-arveres-taszar/ | 2023-02-19 00:00:00 | true | null | null | Kapos-T |
Több százmillió forintnyi megrendelést kaptak a nemrég indult Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat főtanácsadójának és feleségének érdekeltségei – tudta meg a 24.hu.
Mészáros Zoltán jelenlegi vezérigazgatói főtanácsadó 2020 márciusáig vezérigazgatója volt a rendezvénysorozatot bonyolító Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-nek. A társaság pályázati nyilvántartásai szerint Mészáros és felesége érdekeltségében álló három cég összesen 753 millió forintot nyert el a programsorozat forrásaiból. Igaz, több esetben olyan rendezvények lebonyolítására, amiket korábban is a főtanácsadó és neje cégei szerveztek. 2021-ben és 2022-ben ezek közt volt a
VeszprémFeszt, amelynek megrendezésére három pályázaton 250 millió forintot kaptak.
A Rozé, Rizling és Jazz Napokra összesen 15 millió forintot nyertek el.
A BWG Balaton Wine and Gourmet Fesztiválra 200 millió forintban részesültek.
Ezenkívül 288 millió forintot kapott a Mészáros többségi tulajdonában álló veszprémi Oliva Hotel, amiről korábban az Átlátszó már beszámolt.
Mészáros Zoltán a támogatásokkal kapcsolatban lapunkkal közölte, hogy nincs összeférhetetlenség, mivel 2020 márciusa óta nem vezető tisztségviselője az EKF-et menedzselő cégnek, és az említett pályázatok elbírálásában és a döntéshozatalban sem vett részt. Hangsúlyozta azt is, hogy a legtöbb említett rendezvényt maga találta ki, és bonyolította le korábban is.
Mint írta, nincs olyan jelentős szereplője a veszprémi kulturális életnek, aki hozzá hasonlóan valamilyen szinten ne lett volna vagy ne lenne benne – akár munkaszerződéssel – az EKF előkészítésében és lebonyolításában, és projektjei ne kapnának, „nagyon is helyesen”, támogatást a programban. Hozzátette, számára is kikerülhetetlen volt az EKF-ben való részvétel.
Mészáros kérdésünkre elárulta, hogy a főtanácsadói posztján havonta nettó 560 ezer forint fizetést kap.
Nem Mészáros az egyetlen főtanácsadó, akinek érdekeltsége támogatásban részesült. 2022-ben a Can Togay János művészeti és kreatív főtanácsadó résztulajdonában álló társaság, a BuildingScape Hungary Művészeti és Kommunikációs Kft. 58 millió forintot nyert el a programsorozat forrásaiból. Céges tulajdonrészétől idén februárban vált meg a főtanácsadó, aki lapunkkal közölte, csupán 5 százaléknyi tulajdonrésze volt. Mint írta, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. döntéshozatalában nem vett részt, immáron volt cége pályázata esetében sem. Az említett BuildingScape Kft. főtulajdonosa Somogyi Zoltán érdekeltsége, aki a Political Capital elemző, kutatóintézet egyik alapítója.
Tiszta Balaton, tiszta művészet címen két pályázaton összesen 270 millió forint támogatást nyert el 2022-ben a Hybrid Cycle Kft., amely már 2021-ben is nyert 60 millió forintot. A cég főtulajdonosa az Ideona Zrt., amelynek vezetőségében ott van Tóth Gábor Szilárd volt Fidelitas-tag, aki 2015-ben kisebbségi tulajdonosként beszállt a kormányközeli Pesti Srácok akkori kiadójába. Tóth a Fidelitasból indult többek közt Ovádi Péter országgyűlési képviselővel, a Fidesz frakcióvezető-helyettesével, valamint Mihalovics Péter volt Fidelitas-alelnökkel, aki Navracsics Tibor miniszter kabinetfőnöke volt, és tavaly tavasz óta ő is igazgatósági tag az Ideona Zrt.-ben.
A milliárdos vagyonnal rendelkező és évente több százmillió forint nyereséget termelő Ideona Zrt. tulajdonosa a veszprémi Ihász Attila Zsolt. Egy 2008-as veszprémi újságcikk szerint ő is a Fidesz ifjúsági szervezetéből indulhatott, ugyanis a Vehir írása szerint egy Trianon-megemlékezésen
a Fidelitas nevében Ovádi Péter és Ihász Attila helyezték el a megemlékezés koszorúit.
Egy másik korábbi veszprémi fidelitasos vezetőnek, Szalay Zsoltnak két cége is részesült az EKF forrásaiból. A Saiko Sushi és Bár Kft. 66 millió forintot kapott egy sushi bár, az Óváros Bisztró Kft. pedig 69 milliót egy közösségi tér létrehozására. Szalayról korábban megírtuk, hogy Veszprémben a polgármesteri kabinetirodán a választókerületi referensi posztot töltötte be, illetve hogy a Fidelitas veszprémi szervezetének alelnöke volt akkor, amikor még Navracsics Tibor képviselte a térséget az Országgyűlésben.
Szalay cége, az Óváros Bisztró Kft. telephelye és az EKF programsorozatot lebonyolító Veszprém-Balaton 2023 Zrt. székhelye egyaránt Veszprémben az Óváros tér 26. alatt található. Az ingatlan a már említett Ideona Zrt. tulajdona, ahol tavaly lett igazgatósági tag Navracsics volt kabinetfőnöke, Mihalovics. Többek közt erről érdeklődve is kerestük a területfejlesztési minisztert – aki egyben az Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos – sajtóosztályán keresztül, ám azt nem árulták el, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. esetében mik voltak a székhely kiválasztásának szempontjai. Azt viszont közölték, hogy az ingatlant havonta 1,7 millió forintért bérlik.
Navracsicsék tájékoztatása szerint egyébként nem állt fenn összeférhetetlenség sem a Mészáros Zoltán, sem a Can Togay János érdekeltségeit érintő pályázatok esetén sem, mert a főtanácsadók a döntések előkészítésében vagy meghozatalában nem vettek részt. | Főtanácsadók és volt fidelitasosok is feltűnnek az EKF-pénzek körül | A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) rendezvénysorozat forrásaiból részesült a lebonyolításért felelős társaság két főtanácsadójának cége, számos egykori volt fidelitasos érdekeltsége – egyikük egy sushi bár létrehozására kapott támogatást –, továbbá csaknem egymilliárd forint jutott két alapítványnak, amelyeket egy kormánypárti újságíró hozott létre. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2023/02/20/veszprem-balaton-2023-ekf-navracsics-tibor-kabinetfonok-mihalovics-peter-ovadi-peter-fidelitas-palyazat-tamogatas-meszaros-zoltan-fotanacsado-csuri-akos/ | 2023-02-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Egy júliusban elfogadott törvénymódosítás értelmében - amelyet fideszes és KDNP-s képviselők jegyeztek - az Országgyűlés tagjainak ki kellett egészíteniük vagyonnyilatkozataikat azzal, hogy kaptak-e személyesen vagy akár cégeiken keresztül állami vagy európai uniós támogatást. A kiegészítés határideje augusztus közepén járt le.
Az [origo] összesítése szerint mindössze 12 országgyűlési képviselő kapott közpénz-támogatást. A legtöbben gazdálkodóként juthattak hozzá, cégükön keresztül állami vagy uniós pénzekhez, de sokan a lakás- vagy építési hitelük utáni állami kamattámogatást is beírták a nyilatkozatba.
A legnagyobb összeget Ecsődi László (MSZP) jelölte meg, igaz nem személy szerint a képviselő, hanem egy szövetkezet és két kft. részesült a pénzekből. A dokumentum szerint a Március 21. Szövetkezet 28 millió forintot, a Helinanthus Kft. 9,7 millió forintot kapott pályázati támogatásként, gabonatároló építésére és munkagépek vásárlására. Emellett még 2005-ben, az Angus Kft. 20,3 milliót kapott, anyatehéntartási támogatásként.
Nagyobb összeget jelölt meg Búzás Péter (MSZP) is, akinek cége, a Maros Fleur Kft. idén, mintegy 28 millió forintot kapott, döntően termelésbővítésre. Tittmann János (MSZP) a Relabor Kft.-nek folyósított 12 millió forintos munkahelymegőrzési támogatást tüntette fel a nyilatkozatában.
Többen kaptak még gazdálkodóként állami vagy uniós pénzeket: Járvás István (Fidesz) arról számolt be, hogy a jászapáti szövetkezet anyatehéntartási támogatásként és kamattámogatásként, mintegy 1,4 milliót kap idén. Géczi József Alajos (MSZP) uniós pénzeket kap: földalapú támogatásként, 2004 májusától évi 56 ezer forintot.
Karsai József (MSZP) 275 ezer forint kamattámogatást kapott gazdálkodási hiteléhez. Kerényi János (Fidesz) pedig tavaly 550 ezer, idén 110 ezer forint uniós támogatásban részesült, szintén gazdálkodóként. Örvendi László József (Fidesz) azt írta vagyonnyilatkozatába, hogy a Nagyhegyesi Gazda Szövetkezet összesen, mintegy 118 ezer forint kamattámogatást kapott.
Demszky Gábor (SZDSZ) egy ingatlanhitel utáni kamattámogatást vallott be, amelyet még 2002-ben kapott. A támogatás mértékét viszont nem tudta megjelölni, mivel a bank erről nem adott tájékoztatást, arra hivatkozva, hogy év közben nem tudnak erről igazolást kiállítani.
Schwartz Béla (MSZP) 97 ezer forintos lakásépítési kamattámogatást kapott, még 2002-ben , saját bevallása szerint a kormánytól. Tóth András (Fidesz) pedig feleségével együtt 15 milliós lakásépítési hiteléhez kapott állami kamattámogatásról számolt be. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) más jellegű támogatást kap, mint az összes többi képviselő: ő háziorvosként, havi 25 ezer forint eszköztámogatásban részesül. | Tehenekért is kaptak közpénzt képviselők | Augusztusban nyilatkozniuk kellett a képviselőknek vagyoni helyzetük mellett arról is, hogy kaptak-e állami vagy európai uniós támogatást. A nyilatkozatokból kiderült, hogy a legnagyobb összeget a gazdálkodó politikusok kapták, például anyatehén tartására vagy gabonatároló építésére. Az MSZP-s Ecsődi László 58 millió forintnyi támogatásról számolt be. Demszky Gábor az állami kamattámogatású lakáshitelét írta be, amelynek összegét még a bank sem tudja. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20060831gazdalkodo.html | 2006-09-01 10:05:00 | true | null | null | Origo |
A Pénzügyminisztérium július 18-i sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a költségvetés első fél éve rosszabbul sikerült a vártnál, és ennek következtében az uniós elszámolás szerinti, év végi hiány felszökhet a GDP 4,6 százalékáról 8 százalékra. A hiány növekedésének indokai között több egyszeri, különálló kiadási tétel is szerepelt. Ezek között volt egy százmilliárdos keret, amit a kormány "üzleti érdekeit szem előtt tartva" újságírói kérdésre sem kívánt nevesíteni.
A hiányt gyarapító százmilliárdos tételről a bejelentés után azonnal megindult a találgatás. Volt, aki úgy vélte, hogy a költségvetési elszámolásba bevont autópálya-építések kerülnek többe a vártnál. De elterjedt az a vélemény is, miszerint az államnak a ferihegyi reptér visszavétele, majd újraértékesítése miatt kellhet majd jótállnia. A korábbi kanadai befektető ugyanis beperelte a magyar államot, mert az Orbán-kormány idején kiszorították őt a reptérről.
Földes Ádám, a TASZ jogásza úgy látja, az állam törvénytelenül járt el, mert közérdekű adatokat próbált eltitkolni. Az adatvédelmi törvény az állami szervek kezelésében lévő információkat vagy ismereteket ugyanis annak tartja, és a TASZ szerint ez a költségvetési hiányra vonatkozó információkra is érvényes. Földes egyúttal hivatkozott a Polgári Törvénykönyvre is, amely kimondja, hogy az állami és a helyi önkormányzati költségvetés nem minősül üzleti titoknak.
A TASZ programvezetője elmondta: a PM nevében Katona Tamás államtitkár válaszolt az adatigénylésükre, aki tudatta, hogy a százmilliárdos tétel nem tekinthető adatnak. A tárca szerint ez valójában nem több egy olyan előre nem tervezhető kiadással kapcsolatos prognózisnál, amelynek a mértékét és kifizetésének esedékességét most még nem lehet megmondani, mert azok külső, az államon kívül álló tényezőktől függnek.
Noha a leírás elvben megfelelne a reptérperből eredeztetett, esetleges fizetési kötelezettségnek, Katona Tamás megkeresésünkre nem kívánta kommentálni a sajtóhíreket. Inkább ismételten türelemre intett, mondván, a 2006. év zárszámadásából úgyis kiderül, hogy mit rejt az összeg. A zárszámadási törvény jövő nyáron kerül a kormány, ősszel pedig a parlament elé.
Az államtitkár az [origo]-nak is megismételte a tárca jogi osztályának véleményét, miszerint "félreértés történt, mert egy prognózist tekintettek közérdekű adatnak." Az államtitkár a TASZ keresetével kapcsolatban sajnálkozott, hogy a szervezet nem kereste a további konzultáció lehetőségét, ugyanakkor azt is mondta, hogy a "bíróság legalább majd irányt mutat, ami a vitás kérdések esetén teljesen normális." Földes Ádám szerint akár előbb is születhet az ügyben jogerős ítélet, mint ahogy a zárszámadási törvényt nyilvánosságra hozzák.
Az ominózus eset óta a PM-nek újból módosítania kellett hiányadatait. A felülvizsgálat eredményeképp az idei 8 százalékos hiánycél a GDP 0,6 százalékával, vagyis további 130 milliárd forinttal nőtt. A módosítás indoka ismételten az autópálya-építés finanszírozásának átállítása volt költségvetési körbe. Erre már az Új Egyensúly program meghírdetésekor elkülönítettek 130 milliárdot, amit most megdupláztak. Igaz, a program akkor pont ekkora mértékű (a GDP 1-1,5 százalékára rúgó) kockázatot árazott be. | Eltitkolt százmilliárdot kérnek számon a PM-en | Beperelte a Pénzügyminisztériumot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet, miután úgy ítélte meg, hogy a tárca közérdekű információt titkolt el a 2006-os költségvetés féléves adataival kapcsolatban. A PM szerint félreértés történt, mert egy prognózist tekintettek közérdekű adatnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20060906eltitkolt.html | 2006-09-06 10:24:00 | true | null | null | Origo |
A Liberális Gazdasági Tanács azt szeretné, hogy ne csak a konvergenciaprogramban szereplő cégeket privatizálják a következő években, hanem egyebek mellett a Volán társaságokat, a Magyar Posta Zrt.-t, a Magyar Villamos Műveket és a Szerencsejáték Zrt.-t is - közölte Kóka János szombaton Budapesten, a testület tanácskozását követően.
Az SZDSZ-es gazdasági és közlekedési miniszter évi több százmilliárd forintos bevételt remél a most még állami kézben lévő vállalatok eladásából. Az így befolyt pénzt az államadósság csökkentésére kellene költeni - mondta Kóka János.
A politikus szerint azért indokolt ezen cégek privatizációja, mert a magánkézben lévő vállalatok jobban működnek, mint az államiak. A nyereséges állami cégeket pedig azért érdemes eladni, mert azokért több pénzt lehet kapni. Kóka János hangsúlyozta, hogy olyan stratégiai cégek eladása, mint például a Paksi Atomerőmű, nem került szóba.
A Fidesz szombaton közleményben reagált a privatizációs tervekre. Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője azt közölte: a szocialista-szabaddemokrata kormányok már szinte mindent eladtak Magyarországon, ami mozdítható volt, ennek ellenére az államadósság folyamatosan nőtt.
A MDF pedig azt közölte: bár a párt mindig is támogatta az ésszerű privatizációt, nem látnak garanciát arra, hogy a privatizációs bevételeket ésszerűen használják fel. Az Hock Zoltán közleményében az Állami Számvevőszék héten közétett vizsgálatára hivatkozott, amelyből szerinte az derült ki, hogy a Budapest Airport privatizációjából származó négyszáz milliárdos bevételt nem az államadósság csökkentésére fordította kormány, hanem felélte.
MTI/[origo] | Privatizálná a Volánt, a postát az SZDSZ | Folytatná a privatizációt a liberális párt. A Liberális Gazdasági Tanács azt szeretné, ha nem csak a konvergenciaprogramban szereplő állami vállalatok kerülnének magánkézbe. Az SZDSZ listáján olyan cégek szerepelnek, mint a Szerencsejáték Zrt, a Volán, a Magyar Posta vagy az MVM. A Fidesz és az MDF azonnal élesen bírálta a Kóka János által bejelentett elképzeléseket. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20060902privatizalna.html | 2006-09-02 10:34:00 | true | null | null | Origo |
Korábban elhunyt személyek adatai és aláírásai szerepeltek a „N.É.Pártja” nevű jelölőszervezet ajánlóívein – állapította meg a Budapest 04. számú választókerületi választási bizottság, amely „megteszi a szükséges jogi intézkedéseket”.
Tordai Bence, aki a választókerületben az ellenzéki pártok jelöltjeként indul, azt írja Facebook-oldalán, hogy a Gődény György-féle pártról van szó, amelynek jelöltje olyan ajánlóíveket adott le, amelyeken 11 elhunyt ember adatai és aláírásai szerepelnek. | Elhunyt személyek adatait találták Gődény György pártjának ajánlóívein | A választási bizottság megteszi a szükséges jogi lépéseket. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/23/godeny-gyorgy-ajanloivek-elhunytak | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Annak idején a kommunisták elvették az emberektől a Balaton hatalmas részét, most a Fidesz is elveszi
– mondta a Házon kívül stábjának Debity Kálmán, aki egész életében Balatonaligán élt és dolgozott.
Az egykor önálló falut a második világháború után a párt vezetői nézték ki maguknak üdülőhelyül.
Fokozatosan a birtokukba vették az Aligán épült korábbi nagypolgári villákat
– magyarázta Majtényi György történész, aki szerint ez úgy nézett ki, hogy rámutattak egy-egy nekik tetsző épületre, amit kisajátítottak nekik. Ez addig folytatódott, amíg negyvenhét hektáros területet zártak körbe, és nyilvánítottak pártüdülővé. A terület megkapta a Club Aliga nevet, és a kiválasztottakon, valamint a személyzeten kívül nem léphetett be senki. Itt volt Kádár János nyaralója is a hozzá tartozó kis mesterséges szigettel.
2007-ben a Pro-Mot Hungária Kft. vett meg harminchetet a Club Aliga 47 hektárjából. A befektető cég 2013-ban arról állapodott meg az önkormányzattal, hogy ingyenesen az önkormányzat használatába adnak bizonyos területeket, így a vízhez vezető utakat, vagy a parti sétányt. A Pro-Mot a 2010-es évek második felében Mészáros Lőrinc és Tiborcz István, majd Jellinek Dániel ingatlanvállalkozó, az egyik leggazdagabb magyar érdekkörébe került.
A Club Aliga fejlesztését 2020-ban kormányhatározat minősítette nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá, és 8,35 milliárd forinttal az állam is hozzájárult. Rada Enikő szerint a kormányhatározat jolly joker a cég számára, hogy semmilyen előírást ne kelljen betartania. Ráadásul a rendelet azt is kimondta, hogy közfeladatokat csak közterületen lehet biztosítani, hiába volt az önkormányzatnak érvényes megállapodása a kft.-vel.
Ez a tizenöt telek darabonként 2-3 ezer négyzetméter. Úgy hallottuk, hogy egymilliárd forint lehet a reális ár értük. Hát ezért csinálják: a 15 telek 15 milliárd forintot ér, és amikor 2019-ben az egész Club Aligát megvették, a nyilvános adatok szerint ötmilliárd forint körül volt a vételára
– magyarázta Rada Enikő. Ezt látszik alátámasztani, hogy a Balatonnál a vízparti telkekre sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat.
A Pro-Mot Kft. ügyvezető igazgatója a Házon kívül kérdéseire csak írásban válaszolt. Azt írta, hogy a parti sétány nem tűnik el, sőt tovább bővül, és a felparcellázandó terület korábban sem minősült parti sétánynak. | „Szállodát bárhová lehet építeni, de pont ide, ez tervezett gyilkosság” | Az egykori balatonaligai pártüdülő ismét elzárt területté válhat – ettől tartanak a helyi civilek. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/23/club-aliga-beruhazas-civilek | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ismét elhalasztották a miniszterelnök cége ellen a legfőbb ügyészség kezdeményezésére indított polgári pert, amelyet a Somogy Megyei Bíróság tárgyal Kaposváron. A szerdai tárgyaláson a halasztást - csakúgy, mint előzőleg - a felperes Legfőbb Ügyészséget (LÜ) képviselő Pálvölgyi Ferenc osztályvezető főügyész kezdeményezte.
Az LÜ a perben a korábban állami tulajdonban, a Miniszterelnöki Hivatal kezelésében lévő fővárosi, Szalay u. 4. szám alatti ingatlanban található "bemutatóterem" bérbeadásáról a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Rt. és a Humán-Jövő 2000 Kht. között létrejött szerződésnek érvénytelenségének megállapítását kéri.
Az első tárgyalást június 7-én tartották, ám az iratismertetést követően a felperest képviselő osztályvezető főügyész halasztást kért, arra való hivatkozással, hogy későn kapta meg az iratokat, s ezért nem volt ideje tanulmányozni az abban foglaltakat. Ezúttal azért kért halasztást, mert elmondása szerint nem volt módja annak az Állami Számvevőszék által készített "munkaanyagnak" a tanulmányozására, a bíróság az ügy kapcsán bekért, egyben kérte az irat másolatának a megküldését.
Pálvölgyi Ferenc osztályvezető főügyész ugyanakkor fenntartotta a felperes korábbi, írásbeli beadványban kifejtett álláspontját, mi szerint "az alperesek által megkötött bérleti szerződés semmis, tekintettel arra, hogy színlelt, jó erkölcsbe ütköző és az állami tulajdonú cég számára feltűnően előnytelen szerződésről van szó".
Az LÜ keresetében ezt arra alapozta, hogy az Altus Rt. - az ALDO Kft. közreműködésével - 1995. január 12-én megvásárolt, s e per tárgyát képező ingatlanra az év április 4-én - ugyanazon a napon, amelyen a másodrendű alperes jogelődje, a MEH egyik gazdasági társasága, a Közlöny- és Lapkiadó Kft. megállapodást kötött az Országgyűlési Képviselők Klubja Egyesülettel, a kialakítandó klub működtetéséről - bérleti szerződést kötött a másodrendű alperes Humán-Jövő 2000 Kht. jogelődjével az Országgyűlési Képviselők Klubjának működtetésére. A beadvány szerint az ügylet során az elsőrendű alperes, azaz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cége, az Altus Rt., mintegy 87 millió forinttal gazdagodott.
Borbíró István, az elsőrendű alperes jogi képviselője ugyancsak fenntartotta korábban benyújtott álláspontját, amelynek lényege, hogy a felperes feltételezése "tendenciózus, nem felel meg a valóságnak", s kérte az állítást alátámasztó bizonyítékok feltárását.
A halasztás okaként megjelölt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által készített, a perben szereplő ingatlannal kapcsolatos "munkaanyag" kapcsán rámutatott: az ingatlan eladását éppen az ÁSZ kezdeményezte, s annak honlapjára fel is került az ezzel kapcsolatos jelentés. Elismerte azonban, hogy a bíróság által az ÁSZ-tól bekért "munkaanyag" annál részletesebb, s olyan, nem nyilvános adatokat is tartalmaz, amely indokolja a felperes kérését. | Megint csúszik a Gyurcsány-cég elleni per | Újra elhalasztották a Gyurcsány Ferenc cége ellen kezdeményezett pert. A Somogy Megyei Bíróságon folyó eljárás halasztását a felperes kezdeményezte, mert nem tudott áttanulmányozni egy fontos iratot. A legfőbb ügyészség a polgári perben azzal vádolja a miniszterelnök cégeit, hogy azok jó erkölcsbe ütköző és egy állami cég számára előnytelen szerződés nyomán jutottak 87 millió forintos haszonhoz. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20060920megint1.html | 2006-09-20 12:11:00 | true | null | null | Origo |
Varga Judit igazságügyi minisztert és elődjét, Trócsányi Lászlót, valamint Süli János korábbi Paks-minisztert és más egykori államtitkárokat is beidézne tanúként Völner Pál, a korrupcióval vádolt exállamtitkár. Völner korábban Varga Judit helyettese volt, amíg 2021-ben le nem mondott a botrány kirobbanása miatt.
Völner a bíróságon tagadta bűnösségét, még zajlik az előkészítő tárgyalás, itt írunk a fejleményekről.
Völner védője, Papp Gábor felolvasott egy sms-váltást is Völner és Varga közt, ami szerinte alátámasztja, hogy Vargát mindenképp meg kell hallgatni:
Varga: Szia Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?
Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.
Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.
A szerteágazó ügynek összesen 22 vádlottja van, élükön Schadl Györggyel és Völner Pállal. A vád szerint Schadl a végrehajtói kar elnökeként százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki.
Az RTL szerint Völner tavaly áprilisi vallomásában két másik államtitkárra, Vízkelety Mariannra és Hajas Barnabásra mutogatott, mondván, ők voltak jogosultak kinevezni a végrehajtókat. Most őket is tanúként idéznék be.
A kiszivárgott felvételekből tudjuk, hogy Völner a nyomozás idején egyszer arról beszélt a feleségének a telefonban: tudna olyat mondani, amitől meginogna pár ember széke.
Schadlre tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért az ügyészség. | Völner tanúként idézné Varga Juditot a bíróságra | Varga Judit igazságügyi minisztert és elődjét, Trócsányi Lászlót, valamint Süli János korábbi Paks-minisztert és más egykori államtitkárokat is beidézne tanúként Völner Pál, a korrupcióval vádolt exállamtitkár. Völner korábban Varga Judit helyettese volt, amíg 2021-ben le nem mondott a botrány kirobbanása miatt. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/23/volner-tanukent-idezne-varga-juditot-a-birosagra | 2023-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Magyarországon a megvesztegethetőség mértékének emelkedéséről a válaszadók mintegy 45 százaléka számolt be a 2001 óta Európa korrupciós klímájáról évente elkészített tanulmány idei adatai szerint. Ez az arány a kutatásban résztvevő 21 ország között a negyedik legalacsonyabb érték.
Magyarországon a korrupció elleni küzdelem értelmetlenségéről a megkérdezettek mintegy 55 százaléka van meggyőződve, 2004-ben ez az arány 52 százalék, 2001-ben pedig 43 százalék volt. A megkérdezettek 49 százaléka gondolja úgy, hogy egy vállalkozás kenőpénz nélkül nem juthat közbeszerzési munkához. Szlovákiában ez az érték 60 százalék, Lengyelországban 43, Csehországban 53, míg Ausztriában csak 32 százalék.
A korrupció elleni küzdelemben a megkérdezettek az állam szerepét hangsúlyozzák az egyénével szemben. Magyarországon a válaszadók 82 százaléka gondolja úgy 2006-ban, hogy a korrupció elleni harc az egyén helyett az állam feladata, és ez az arány 2001 óta növekvő tendenciát mutat - mondta Kozák Ákos, az intézet igazgatója. Hozzátette: a 25 EU-tagállam tekintetében ez az arány szintén 82 százalék.
Magyarországon a megkérdezettek 73 százaléka gondolja úgy, hogy korrupt államban él. Ez az érték az elmúlt három évben gyakorlatilag változatlan és nem éri el a régiós, 80 százalékos átlagot. Nyugat-Európában ugyanakkor csupán 46 százalék tartja korruptnak az államát.
Magyarországon a válaszadóknak mintegy 64 százaléka gondolja úgy, hogy a kenőpénz nem tekinthető semmilyen körülmények között erkölcsös megoldásnak. A lakosságnak kevesebb mint a fele, 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csúszópénzt soha nem ad semmilyen szolgáltatásért cserébe. | Egyre több magyar ítéli el a korrupciót | Magyarországon egyre többen ítélik el a korrupciót. Míg 2004-ben 27 százalék tartotta a kenőpénzt az élet természetes részének, 2006-ra ez 23 százalékra csökkent. Ugyanakkor egyre reménytelenebbnek látják a kenőpénz elleni küzdelmet a magyarországi megkérdezettek, akiknek 73 százaléka gondolja úgy, hogy korrupt államban él -derül ki a Gfk Hungária Piackutató Intézet felméréséből. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20060920egyre.html | 2006-09-20 12:27:00 | true | null | null | Origo |
Korrupciós bűncselekmény miatt tett indítványt a legfőbb ügyész Tóth Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére, írja az ügyészség sajtóközleményében.
A nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy az MSZP-s országgyűlési képviselő 2016-ban Horváth Csabával – a XIV. kerület jelenlegi polgármesterével, aki akkor a Fővárosi Közgyűlés tagja volt – Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére olyan gazdasági társaságot keresett, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt.
A büntetőeljárás Tóth Csaba országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség.
Korábban az RTL Híradó is foglalkozott Tóth Csaba ügyleteivel. A politikus visszautasította a korrupciós vádakat, amikor szeptemberben visszalépett az előválasztáson a független Hadházy Ákos javára. | Az ügyészség felfüggesztené Tóth Csaba mentelmi jogát | Az MSZP-s politikust a zuglói parkolási ügyek miatt fosztanák meg mentelmi jogától. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/25/toth-csaba-ugyeszseg-mentelmi-jog-korrupcio-mszp | 2022-02-25 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A magyar kormánypártok a szereplői egy ausztriai botránynak. Egy képviselőjelölt állítja, hogy a magyar autópályaépítésben részt vett Strabag pénze egy osztrák cégen keresztül az MSZP illetve az SZDSZ kasszájában landolt. Ezt azonban az érintett pártok cáfolják, és a vádakat az ausztriai választási kampánynak tudják be.
A Die Presse nevű osztrák konzervatív lap kezdett el foglalkozni a szövevényes üggyel egy független képviselőjelölt, Hans-Peter Martin állításai alapján. A politikus állítja, hogy az M5-ös autópálya építésében résztvevő Strabag 2004-ben 15 millió eurót utalt át jutalékként egy Eurocontact nevű cégnek, amely aztán a pénzből magyar pártokat - azon belül is különösen a kormányzó szocialistákat - támogatott.
Az Eurocontact egyik korábbi társtulajdonosa és ügyvezetője, Alexander Zach tagadta ezt, és azt állította, hogy a kormányzó magyar szociáldemokratáknak nem adtak adományt, hanem csak a magyar liberális pártnak, az SZDSZ-nek, és azt is csak 150-200 ezer euró közötti nagyságrendben. Zach maga is politikus, az osztrák Liberális Fórum elnöke, de a mostani választáson a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) listáján indul.
A Die Presse pénteki számában dokumentumokat is közölt. Például egy faxot, amely szerint Zach személyesen küldte meg az M5-ös projekttel kapcsolatos számlát a Strabagnak, ami a lap szerint azt bizonyítja, hogy tudott a magyarországi ügyletekről. A lap közölt egy eurocontactos belső feljegyzést is, amely szerint nem az M5-ös volt az egyetlen olyan projekt, amelyben az Eurocontact a Strabagnak dolgozott. A feljegyzésben szerepel ugyanis egy 6,7 millió euró nagyságrendű jutalékösszeg "Autópályák" megnevezéssel, valamint egy kórházzal kapcsolatos 885 ezer eurós tétel.
Az osztrák lap egészen nyilvánvalónak nevezte, hogy legalább a pénz egy részét magyar politikai pártoknak szánták. Az emlékeztetőben megemlítenek egy bizonyos Puch urat, - aki "elégedetlen" és "máris szeretné átutaltatni a pénzt". A lap szerint nyilvánvalóan Puch Lászlóról, a kormányzó MSZP akkori pénztárnokáról van szó.
A Die Presse szerint a Strabag elismerte, hogy a 15 millió eurós jutalékot fizetett ki öt év alatt Eurocontactnak. Hans-Peter Haselsteinernek, a Strabag tulajdonosának a kifejezett kívánsága pedig az volt, hogy az Eurocontact a honoráriumának egy részét "a magyarországi politikai demokrácia támogatása érdekében pártközeli egyesületeknek és intézményeknek adományozza". A Strabag szóvivője szerint nem lehet tudni, mekkora összeget kapott a magyar címzett.
Fényi Tibor, a Strabag magyar leányvállalatának kommunikációs igazgatója a Világgazdaságnak nyilatkozva azt mondta, cégének nincs tudomása arról, hogy a multinacionális konszern központja kivel milyen szerződést köt.
A pártok szerint egy szó sem igaz
Az ügyben érintett magyar pártok ugyanakkor mindent tagadnak. Az MSZP pénteken közleményt adott ki, amelyben határozottan állítja, nem kért és nem kapott semmilyen támogatást sem a Strabagtól, sem az Eurocontacttól. A szocialisták közölték, mivel Ausztriában is választási kampány zajlik, az értesülést az osztrák belpolitikai folklór részének tekintik.
Az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor sajtótájékoztatón utasította vissza az állításokat. Kijelentette, az SZDSZ-hez és a párt alapítványához, a Szabó Miklós Alapítványhoz nem érkezett semmilyen pénz sem a Strabagtól, sem bármely más osztrák vállalkozástól. Kuncze is az osztrák választási kampánnyal magyarázta, hogy a vádak felmerültek.
Csillag István, aki az állítólagos tranzakció idején a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezette, az [origo] kérdésére azt mondta, ő sem ismeri Zachot, és nincs tudomása az SZDSZ pénzügyeiről, hiszen nem tagja a pártnak. Hozzátette, a Strabag az egyik legnagyobb építőcég, egyáltalán nem véletlen, ha megnyer közbeszerzési pályázatokat.
Az SZDSZ pénzügyi beszámolóiban valóban nem található adományozóként sem Zach, sem az Eurocontact neve. Szerepel azonban az osztrák liberális háttérintézmény, a Liberales Institut Österreich, amelynek egyik vezetője Zach, és amely 2003-ban 24, 2004-ben 68 millió forintos (kb. 270 ezer euró) támogatást adott a magyar pártnak. Az [origo] megkereste az intézetet, hogy megtudja, a támogatásnak van-e bármilyen köze a Strabag pénzéhez, egyelőre azonban nem adtak választ.
[origo]/MTI | Osztrák botrányba keveredtek magyar kormánypártok | A magyar kormánypártok a szereplői egy ausztriai botránynak. Egy képviselőjelölt állítja, hogy a magyar autópályaépítésben részt vett Strabag pénze egy osztrák cégen keresztül az MSZP illetve az SZDSZ kasszájában landolt. Ezt azonban az érintett pártok cáfolják, és a vádakat az ausztriai választási kampánynak tudják be. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20060922osztrak.html | 2006-09-22 13:19:00 | true | null | null | Origo |
Kedden országos botrányt okoztak azok a kigyúrt férfiak, akik a Nemzeti Választási Iroda Parlamenthez közeli épületének előterében akadályozták és megfélemlítették az MSZP-s Nyakó Istvánt, aki népszavazási kezdeményezést akart benyújtani a vasárnapi zárva tartásról. Fellépésüknek köszönhetően a kopaszok által Erdősi Lászlóné, egy vidéki fideszes polgármester felesége megelőzte Nyakót.
A Btk-nak van egy szakasza (350.§ e), ami kifejezetten az ilyesmire vonatkozik, legalábbis nehéz másképp értelmezni:
Aki a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó (...) népszavazás kezdeményezés során (...) arra jogosultat (...) népszavazási (...) kezdeményezésben akadályoz vagy (...) fenyegetéssel (...) befolyásolni törekszik, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A helyszínen lévő tudósítók szerint kedd délelőtt az NVI irodájánál megjelent pár rendőr, de nem léptek fel a kopaszok ellen, sőt, még csak nem is igazoltattak senkit. Az ORFK-nak az alábbi kérdéseket küldtük el:
Az ORFK szerint az NVI előterében történtek felvetették-e a Btk 350 § e) alatt leírtak gyanúját (arra jogosult személyt népszavazási kezdeményezésben akadályoztak, fenyegetéssel befolyásolni törekedtek)?
Ha igen, a sajtóbeszámolók szerint a délelőtt folyamán a helyszínen megjelenő rendőrök miért nem intézkedtek?
Ha a történtek nem vetik fel bűncselekmény gyanúját, akkor az ORFK értelmezésében miként kell értelmezni az NVI-nél történteket?
Tervezik-e a történtek utólagos kivizsgálását, nyomozás megindítását?
A rendőrség az Indexhez eljuttatott tömör válasza szerint
A közrend elleni bűncselekmények, amilyenről a fenti Btk-szakasz is szól, hivatalból üldözendők: a rendőröknek azokat fel kell ismerniük, és maguktól fel kell lépniük az elkövetők ellen. Semmilyen hihető, a történteket a törvényesség keretein belül leíró magyarázat nincs a rendőrség eljárására.
Az ORFK szerint egyébként a válaszuk időpontjáig a rendőrséghez nem érkezett feljelentés. Az ügyben Juhász Péter, az Együtt politikusa és az LMP is feljelentést tett, de nem kizárt, hogy ezekről az ORFK még nem értesült. | Az ORFK végre megmagyarázta, miért nem intézkedtek a rendőrök a kopaszok ellen | Kedden országos botrányt okoztak azok a kigyúrt férfiak, akik a Nemzeti Választási Iroda Parlamenthez közeli épületének előterében akadályozták és megfélemlítették az MSZP-s Nyakó Istvánt, aki népszavazási kezdeményezést akart benyújtani a vasárnapi zárva tartásról. Fellépésüknek köszönhetően a kopaszok által Erdősi Lászlóné, egy vidéki fideszes polgármester felesége megelőzte Nyakót. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/02/25/az_orfk_vegre_megmagyarazta_miert_nem_intezkedtek_a_rendorok_a_kopaszok_ellen | 2016-02-25 14:18:00 | true | null | null | Index |
A boltzáras népszavazási kezdeményezést az MSZP-t megelőzve benyújtó Erdősi Lászlóné mellett 25 támogatója már biztosan van a vasárnapi boltzárnak. Ennyi támogató aláírást adott be ugyanis Erdősiné a kérdése mellé. Patyi András NVB-elnök szerint lehet, hogy ennél a jövőben több kell majd egy referendumhoz. Sem Erdősiné, sem polgármester férje nem beszél a botrány miatti lemondatási szándékról.
Ahhoz, hogy kiírják a boltzárvédő országos népszavazást, 200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjtenie a kezdeményezésével az MSZP ezzel ellentétes tartalmú kérdését megelőző Erdősi Lászlónénak. A kezdeményező egyelőre ennyi embert nem tudhat maga mögött, de 26 támogatója már biztosan van a KDNP ötletére bevezetett vasárnapi pihenőnapnak.
Erdősiné és még 25 ember
Megjelent a Magyar Közlönyben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfő esti ülésén hozott határozata, amellyel a testület átengedte Erdősi Lászlóné népszavazási kezdeményezését, ami fenntartaná a boltzárat.
Ezzel együtt az NVI-nél a benyújtáskor történt balhé ellenére elutasította az MSZP-s Nyakó István beadványát, ami a boltzár eltörlésére kezdeményezett volna népszavazást.
A Közlöny ismerteti az NVB határozatát, miszerint a beadványozó Erdősiné három, összesen 26 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
Az "éles", 200 ezer aláírás összegyűjtése előtt ugyanis minden referendumkezdeményezés benyújtásának törvényi előfeltétele, hogy már a kérdés beadásához is kell legalább 20, de legfeljebb 30 támogató aláírás.
Ennek az az oka, hogy megelőzzék a komolytalan és nagyszámú beadványok érkezését. A 26-ba Erdősiné maga is beleszámít, tehát 25 másik támogatója már van az ügynek.
Patyi: Növelhetik a számot
A törvény szerint "az országos népszavazási kezdeményezés alkotmányos funkciójának és komolyságának megőrzése" érdekében van szükség az előírt legalább 20 támogató aláírásra, de mint az az Erdősiné kopasz, kigyúrt segítőinek részvételével kedden lezajlott balhé is megmutatta, szükség lehet valamilyen további jogszabályi változásra.
Erről korábban már Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, most pedig Patyi András, az NVB vezetője is beszélt. Mint arról az Origo beszámolt, Patyi eredetileg az MSZP kezdeményezésének átengedésére tett javaslatot, de a testület Fidesz- és KDNP-delegáltja mellett több választott tag is leszavazta az elnököt.
KI KICSODA ERDŐSINÉ TÁMOGATÓI KÖZÜL AZ NVB-BEN?
Erdősiné kontra Nyakó: mindegy, az emberek utálják a boltzárat
Az NVB elnöke csütörtökön a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: "rendkívül szokatlan helyzetben nyújtották be a népszavazási kérdéseket". Azt is mondta, a hónap végéig kidolgozzák javaslataikat a jogszabályok módosításához, a visszaélések elkerüléséért. Példaként említette, hogy növelhetik a népszavazási kezdeményezéshez szükséges támogatók minimálisan előírt számát.
A férjének kevés a támogatója
A népszavazást kezdeményező Erdősiné férjének eközben még 25 támogatója sincs, mint a feleségének. Sőt inkább bírálója van az egykor fideszes, most független herceghalmi polgármesternek. Mint azt az Origo is megírta, olyannyira, hogy éppen a népszavazás körüli botrány miatt több herceghalmi képviselő - fideszesek és függetlenek - lemondatná a polgármestert.
Herceghalmon csütörtökön este tartanak testületi ülést, ahol a polgármester lemondatása is téma lesz. Erről az Origo hiába akarta kérdezni Erdősi Lászlót, a polgármester elfoglaltságra hivatkozva nem nyilatkozott. Hasonlóan szűkszavú volt a felesége is, amikor a férje lemondatását célzó javaslatról kérdeztük. Erdősi Lászlóné csak annyit mondott: "Jaj, hagyjanak már békén... puszi!", majd letette a telefont. | A boltzárnak 26 támogatója már biztos van | A boltzáras népszavazási kezdeményezést az MSZP-t megelőzve benyújtó Erdősi Lászlóné mellett 25 támogatója már biztosan van a vasárnapi boltzárnak. Ennyi támogató aláírást adott be ugyanis Erdősiné a kérdése mellé. Patyi András NVB-elnök szerint lehet, hogy ennél a jövőben több kell majd egy referendumhoz. Sem Erdősiné, sem polgármester férje nem beszél a botrány miatti lemondatási szándékról. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2016/03/a-boltzarnak-26-tamogatoja-mar-biztos-van | 2016-03-03 14:27:00 | true | null | null | Origo |
2016. február 23-án egy kopaszokból álló, szemmel láthatóan jól szervezett csapat akadályozta meg Nyakó Istvánt, az MSZP politikusát abban, hogy elsőnek vigye az úgynevezett időbélyegzőhöz a párt vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Nyakó helyett a herceghalmi polgármester felesége, Erdösi Lászlóné nyújthatta be elsőként az akkor még politikailag forró témának számító ügyben a beadványát.
A Nemzeti Választási Bizottság először Erdősiné népszavazási kérdését hitelesítette, a Kúria azonban április 6-án megváltoztatta a döntést A bíróság szerint ugyanis Erdősiné a szocialista politikust akadályozó kopaszok jogellenes magatartása miatt tudta leadni elsőként kérdését.
A Magyarországon addig példátlan ügyben a BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya március 4-én kezdett vizsgálódni. A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt elrendelt nyomozás eredményéről nem hoztak nyilvánosságra semmit, ám fél év múlva, augusztus 10-én váratlanul megszüntették az eljárást.
Büntetett előéletűek
A kopasz gate-ben végül – miután minden más vizsgálat leállt – Nyakó István pótmagánvád indítványt adott be a bírósághoz. Ez a két megnevezett kopasz és ismeretlen személyazonosságú társai elleni indítvány került időközben bírói szakba, ezért a politikus és jogi képviselője, Czeglédy Csaba a Fővárosi Törvényszéken betekinthetett a nyomozati iratokba.
Az összegyűjtött dokumentumokból derült ki, hogy az augusztusi leállás előtt a rendőrök maximálisan alapos munkát végeztek.
A nyomozás során kiderítették az összes verőember személyazonosságát, feltérképezték kapcsolataikat. Kiderítették, hogy mindannyian büntetett előéletűek, sőt volt köztük olyan is, akit korábban fegyveres rablásért ítéletek el.
A rendőrség a vizsgálatba bevonta az Alkotmányvédelmi Hivatalt is, az AH vizsgálati anyagában a 24.hu forrásai szerint az a kulcskifejezés is szerepel a tíz személy listája mellett, hogy ők „akadályozták meg Nyakó Istvánt” a népszavazási kezdeményezés leadásában.
A hatóságok azonban a gyanúsításokig nem jutottak el, mert végül arra jutottak, hogy a csoport mégsem jogellenesen zavarta az ellenzék politikusát.
Úgy tudjuk, a pótmagánvádas eljárásban Nyakóék hamarosan kiegészítik a listát, és a jelenlegi két vádlott mellé csatolják a további nyolc kopasz nevét is. | Az összes kopasz büntetett előéletű, aki megakadályozta az MSZP népszavazását | 2016. február 23-án egy kopaszokból álló, szemmel láthatóan jól szervezett csapat akadályozta meg Nyakó Istvánt, az MSZP politikusát abban, hogy elsőnek vigye az úgynevezett időbélyegzőhöz a párt vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Nyakó helyett a herceghalmi polgármester felesége, Erdösi Lászlóné nyújthatta be elsőként az akkor még politikailag forró témának számító ügyben a beadványát. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2017/01/19/az-osszes-kopasz-buntetett-eloeletu-aki-megakadalyozta-az-mszp-nepszavazasat/ | 2017-01-19 14:40:00 | true | null | null | 24.hu |
Hat korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte a bűnösségét a bíróságon a Schadl-Völner-ügy keddi tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
Egy végrehajtó ártatlannak vallotta magát, védője pedig kezdeményezte Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann korábbi államtitkár meghallgatását.
Schadl György sofőrje, aki a vád szerint a pénzeket vitte ide-oda, szintén tagadta a vádakat.
Az ügy egyik mellékszálában, ami egy oktatási központot érint, a vádlottak nem ismerték be bűnösségüket.
Schadl Györgyöt és Völner Pált csütörtökön hallgatják meg.
Több végrehajtó is beismerte a bűnösségét az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-ügyben a keddi előkészítő ülésen, a végrehajtói kar elnökének sofőrje és bizalmasa viszont tagadta a vádakat.
Hét olyan vádlott áll ugyanis a bíróság előtt, akik Schadl György segítségével úgy lettek végrehajtók, hogy vállalták: a leendő végrehajtói irodájuk nyereségének egészét vagy egy részét visszaadják Schadl Györgynek, ami néhány esetben többszázmilliós összegeket jelentett. Cserébe Schadl segített a kinevezésükben, és többen havi egy-két milliót is visszakaptak tőle. Schadl az ilyen kinevezésekkel pedig rendre jó ismerőséhez, Völner Pálhoz fordult.
A Fővárosi Törvényszéken a súlyos korrupciós ügyben egyelőre csak az előkészítő üléseket tartják. Ezeken röviden arról kérdezik a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat vagy sem.
A vádlott végrehajtók
A vádlottak padján ülő végrehajtók közül ketten már korábban tettek beismerő vallomást. Kedden a bíróság mind a hét vádlottat meghallgatta.
V. Levente tizenkettedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
N. Gábor tizenegyedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
O. Ákos tizedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
F. Miklós kilencedrendű vádlott beismerte a bűnösségét, azt mondta,
"Azt a felelőtlen döntést, amit meghoztam 2019-ben, nagyon megbántam. Nem gondoltam, hogy ekkora bűntényt követek el, nem láttam ennek akkor a következményeit. Nem egy tipikusan vesztegetési szituációban éreztem magam. Azért vállaltam be, hogy javítsak az anyagi helyzetemen, de bebizonyosodott, hogy nem javította, hanem sokkal rosszabb helyzetbe kerültem".
M. Eszter nyolcadrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
Sz. Balázs hetedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
Cs. Éva hatodrendű vádlott volt kedden az egyetlen végrehajtó, aki a bíróságon nem ismerte be a bűnösségét, de azt elismerte, hogy háromszor pénzt adott át Schadl Györgynek, vagyis szerinte "polgári jogviszonyban" visszafizette a korábban kapott pénzt Schadlnak. Védője Trócsányi László volt igazságügyi miniszter (aki a vádlott végrehajtói kinevezésekor volt miniszter) és Vízkelety Mariann volt államtitkár, jelenleg miniszteri biztos és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke (aki aláírta a végrehajtók kinevezését) meghallgatását is kezdeményezte.
A végrehajtói vádlottakra az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetéseket és pénzbüntetéseket indítványozott a bíróságon, azok, akik beismerték bűnösségüket, ezt elfogadták.
A végrehajtók beismerései a későbbiekben okozhatnak gondot az ügy főszereplőinek, Schadl Györgynek és Völner Pálnak. Mivel a bíróság hátulról, előre halad a vádlottak meghallgatásában, így az elsőrendű vádlottat, Schadl Györgyöt és a másodrendű vádlottat, Völner Pált csak a harmadik napon, azaz most csütörtökön hallgatják meg. Az első nap azért felbukkantak: a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt bilincsben, vezetőszáron hozták a Fővárosi Törvényszék dísztermébe, míg a fideszes exállamtitkár, Völner Pál otthonról érkezett, mert szabadlábon védekezhet.
A sofőr
A bíróság kedden Schadl György sofőrjét, M. Viktort is meghallgatta, aki a végrehajtói kar elnökének egyik legfőbb bizalmasa volt. A vádirat szerint például ő vitte a pénzt ide-oda Schadl és a végrehajtók között, de neki mondta Schadl Völner Pálra utalva azt is, hogy
"valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát".
A vádlott nem ismerte el a bűnösségét a keddi ülésen, és nem fogadta el a vádirat egyetlen rá irányuló pontját sem. Az ügyészség rá letöltendő börtönbüntetést indítványozott.
A legnagyobb halak még hátravannak
A korábbi ülésen négy vádlott is - az ügy kisebb halai - bűnösnek vallotta magát, de Schadl György pénzmosással vádolt felesége és apja nem. A keddi előkészítő ülés első felében több másik vádlott is ártatlannak vallotta magát. Ők a bonyolult ügy egyik mellékszálában érintettek. A vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani, Völner Pál pedig még az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt az ügyben.
Összesen huszonkét vádlottja a korrupciós ügynek, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A bonyolult vád lényege: Schadl György "korrupciós kapcsolatot alakított ki" Völner Pállal, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott Schadl Györgytől - összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Ez az ügyészség szerint úgy nézett ki, hogy Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében "fizetésként" adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint maga Schadl szintén pénzt kapott azoktól, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy - beismerés esetén - ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Négy másik vádlottra - beismerés esetén - letöltendő börtönbüntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlottra próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy vádlottra pedig pénzbüntetést kért az ügyészség.
Az előkészítő ülések végeztével május-júniusban indulhat el a valódi büntetőper. | Hat végrehajtó elismerte, hogy Schadl György pénzért cserébe segítette őt pozícióba, a sofőrje tagadott | Hat korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte a bűnösségét a bíróságon a Schadl-Völner-ügy keddi tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
Egy végrehajtó ártatlannak vallotta magát, védője pedig kezdeményezte Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann korábbi államtitkár meghallgatását.
Schadl György sofőrje, aki a vád szerint a pénzeket vitte ide-oda, szintén tagadta a vádakat.
Az ügy egyik mellékszálában, ami egy oktatási központot érint, a vádlottak nem ismerték be bűnösségüket.
Schadl Györgyöt és Völner Pált csütörtökön hallgatják meg. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/21/schadl-gyorgy-volner-pal-vegrehajtok-elokeszito-ules-targyalas-birosag | 2023-02-21 14:49:00 | true | null | null | Telex |
Képzeljünk el egy olyan médiapiaci helyzetet, hogy amennyiben egy állami intézmény, mondjuk egy minisztérium kiír egy tendert, akkor a sajtó a későbbi győztesről nem írhatja meg, hogy a tendergyőztes a kiíró miniszter sógora, szomszédja, barátja, csapattársa! Mégpedig azért nem lehetne ezt publikálni, nehogy az olvasó összefüggést lásson a személyes kapcsolat és a tendergyőzelem között.
Bármennyire is abszurdnak tűnik, a Magyar Nemzeti Bank különböző tenderein sorra győzedelmeskedő Raw-csoport és vezetője Somlai Bálint, aki Matolcsy Ádámnak (Matolcsy György fiának) a barátja, megpróbálkozott egy ilyen eljárással.
A Telex azonban jogerősen megnyerte a pereket. Mindjárt bemutatjuk röviden a történetet, de egy fontos mondatot emeljünk ki rögtön a Fővárosi Ítélőtábla ítéletéből:
„Az MNB az állam tulajdonában álló, közfeladatot ellátó jogi személy, amely közpénzekkel gazdálkodik, az általa kiírt közbeszerzéseken induló és nyertes társaságoknak számolniuk kell azzal, hogy a sajtó érdeklődésének középpontjába kerülnek, a sajtó vizsgálhatja a kiírt közbeszerzések lefolyását, a nyertes pályázók, ajánlattevők személyét, üzleti kapcsolatait, esetleges kötődéseit, a cégek hátterét, ennek körében tényeket, előzményeket tárhat fel, összefüggéseket is felállíthat.”
Az MNB tenderéről írt cikkünk
Somlai Bálint és cége, a Raw Development Kft, mint felperesek azért indítottak sajtóhelyreigazítási pereket a Telex.hu szerkesztősége ellen, mert 2022. szeptember 20-án a 444.hu cikkét idézve
„Matolcsy Ádám barátja nyerte az MNB napelemes közbeszerzését”
címmel cikket írtunk, amelyben bemutattuk, hogy Somlai Bálint cége, a Raw Development Kft. nyerte egy 436,4 millió forintos ajánlattal a Magyar Nemzeti Bank napelemes közbeszerzését. Utaltunk rá, hogy ez azért érdekes, mert a 32 éves Somlai Bálint Matolcsy Ádám barátja és üzlettársa. Matolcsy Ádám pedig Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a fia.
Emellett korábbi cikkünk beidézésével is utaltunk a kapcsolatra, ez pedig egy másik anyag a vállalkozóról.
A Raw-csoport cégei, így a Raw Facility Management nevű, 2019-ben létrejött leányvállalata 2021-ben a Magyar Nemzeti Bankon keresztül több, milliárdos állami megrendeléshez is hozzájutottak. A Raw végezheti el a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának teljes külső és belső felújítását, 55 milliárd forintért. A leányvállalat 16 milliárd forintos épület-karbantartási pályázatot nyert el, így az ő feladata lesz a Magyar Nemzeti Bank, valamint leányvállalatai által használt, közel 80 000 négyzetméternyi ingatlanállomány teljes körű műszaki üzemeltetése.
A kérelem
Somlaiéktól tehát két helyreigazítási kérelmet kaptunk, egyet magánszemélyként, egyet pedig cégén keresztül indított, amelyeket visszautasítottunk. Róla azt kellett volna megírnunk, hogy nem üzlettársa Matolcsy Ádámnak, a Raw Development pedig többek között a következő helyreigazító közleményt szerette volna az oldalunkon látni:
„azt a hamis látszatot keltettük, hogy a Raw Development Kft. nem a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelő, átlátható és tisztességes verseny következtében, hanem baráti és családi kapcsolatoknak köszönhetően nyert a Magyar Nemzeti Bank ajánlatkérő által, napelemes rendszer telepítése tárgyában kiírt közbeszerzésen.”
Indokolásában a Raw azt írta, hogy információink egy kivételével helytállóak voltak, de úgy vannak csoportosítva, hogy azt a hamis látszatot keltik, mintha a barátság segítette volna a tendergyőzelemhez Somlait. Ugyanakkor a céges kérelem is kitért arra, hogy Somlai Bálint és Matolcsy Ádám üzlettársi kapcsolatára vonatkozó tényállításunk valótlan volt.
Az elsőfokú ítéletek
Az elsőfokú bíróságok közül az első ítéletben a Somlai Bálint-féle „nem üzlettárs” kitételt elutasította a bíróság, Somlai nem is fellebbezett. Ugyanakkor a hosszú céges helyreigazítási kérelem egy részében még igazat is adott az elsőfokú bíróság Somlaiéknak, ráadásul ez az ítélet – ellentétesen a másikkal – azt is kimondta, hogy az, hogy Matolcsy Ádám cégében Somlai Bálint munkavállaló volt, még nem jelent üzleti kapcsolatot.
A győzelmünk tehát itt csak részleges volt, de fellebbeztünk.
Azzal érveltünk, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta értékelni azt, hogy a cikk témája közügy, az azt mutatja be, hogy a felperes és tulajdonosa az üzleti felemelkedését jelentős részben a Magyar Nemzeti Banktól érkező és közpénzt érintő megrendeléseknek köszönheti.
Az írás tágabb kontextusa az üzleti és személyes szálak vizsgálata, a közpénz elköltésének ellenőrzése, az összeférhetetlenségi kérdések felvetése. A cikkben érintett személyek, Somlai Bálint, a felperesi cég tulajdonosa, Matolcsy György és Matolcsy Ádám közszereplőnek minősülnek.
A Fővárosi Ítélőtábla döntése
A Fővárosi Ítélőtábla immár írásba is foglalt ítéletében megállapította, hogy a Telex fellebbezése alapos volt. A másodfokú bíróság konstatálta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az irányadó anyagi jognak nem felel meg, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés vonható le.
Az elsőfokú bíróság nem vizsgálat azon körülményt, hogy a kifogásolt közlések milyen szövegkörnyezetben találhatóak, és az írás tartalma a közügyek megvitatásához kapcsolódik-e. Az Alkotmánybíróság gyakorlata ugyanis egységes abban, hogy a közéleti közlésekhez fokozottabb alaptörvényi védelem kapcsolódik.
Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.
A médiaszolgáltató, vagyis a Telex tehát alkotmányos jogát gyakorolta, amikor a közérdeklődésre számot tartó eseményekről tudósít. E szabadsága kiterjed annak meghatározására is, hogy mely eseményekről milyen részletességgel és tartalommal ad tájékoztatást.
A Telexnek joga volt eldönteni, hogy milyen tényeket, milyen összefüggésben kíván bemutatni, szabadságunk e körben csak annyiban korlátozható, amennyiben valótlan tényeket állítottunk volna, vagy valós tényeket – akár azok csoportosításával, akár bizonyos valós tények elhallgatásával – hamis színben tüntettünk volna fel, és ezzel más személy személyiségi jogát sértettük volna.
De a cikk a közbeszerzés adott szempontból való megvilágítása alapján az olvasóra bízta a következtetés levonását, ami jogsértést nem valósít meg, akkor sem, ha az olvasók a felsorolt tények alapján esetlegesen a felperesre nézve kedvezőtlen következtetésre jutnak.
A felperes által kifogásoltak tehát végül egyik perben sem szolgálhattak sajtó-helyreigazítás alapjául, mindkét perben a Telexnek lett igaza. A bíróság a felpereseket (Somlai, illetve cége) kötelezte az alperes (Telex) jogi képviselőjének munkadíjából álló együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére, illetve a bírósági perköltségek megtérítésére. | A Telex jogerősen pereket nyert Somlai Bálint, Matolcsy Ádám barátja ellen | Somlai Bálint cége, a Raw-csoport – nem először – hatalmas megbízást nyert el a Magyar Nemzeti Banktól. Somlai magánszemélyként és cégén keresztül is kifogásolta az erről szóló cikkünket, mondván azt sejtettük, hogy a tendergyőzelmének volt köze ahhoz, hogy Somlai Bálint és Matolcsy Ádám barátok, üzlettársak. A Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen kimondta: a Telex korrekten tájékoztatott. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/02/22/a-telex-jogerosen-pereket-nyert-somlai-balint-matolcsy-adam-baratja-ellen | 2023-02-22 15:01:00 | true | null | null | Telex |
Az ügyészség fellebbezése alapján a Fővárosi Törvényszék elrendelte három orvos és két cégvezető letartóztatását abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A Fővárosi Főügyészség szerdai közleményéből az derül ki, hogy a három orvost és két cégvezetőt a bíróság elsőfokú döntése nem helyezte letartóztatásba, a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék viszont megváltoztatta a döntést, és elrendelte az intézkedést.
Ahogy arról korábban írtunk, a rendőrség bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználása miatt nyomoz. A gyanú szerint a szakorvosok a betegfelhajtók által hozott pácienseknek a legnagyobb állami támogatású eszközöket írták fel attól függetlenül, hogy a betegnek szüksége volt-e rá, vagy sem, majd az ezek után járó állami támogatásokat jogosulatlanul visszaigényelték.
A gyártó cipőnként 50 ezer forint támogatást igényelt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), ami így összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek. A rendőrség korábbi közleménye szerint az eddig feltárt, jogosulatlanul visszaigényelt összeg eléri a kétszázmillió forintot. | Tovább gurul az ortodopédcipő-maffia ügye, újabb három orvost tartóztattak le | Az ügyészség fellebbezése alapján a Fővárosi Törvényszék elrendelte három orvos és két cégvezető letartóztatását abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A Fővárosi Főügyészség szerdai közleményéből az derül ki, hogy a három orvost és két cégvezetőt a bíróság elsőfokú döntése nem helyezte letartóztatásba, a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék viszont megváltoztatta a döntést, és elrendelte az intézkedést. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/22/ortoped-cipo-orvos-letartoztatas-csalas | 2023-02-22 15:06:00 | true | null | null | Telex |
Hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki a rendőrség tavaly februárban a budakalászi jegyzőt, amit az ügyészség végül megalapozottnak talált, Deák Ferenc mégis úgy zárhatta 2022-t, hogy összesen 1,6 millió forint feletti összeget kapott az önkormányzattól a fizetésén túl, jutalomként és egyéb jogcímeken. A polgármester elmondta: maximálisan elégedett a jegyző munkájával, akinek működését az elmúlt években több nyomozás is kísérte, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság is lépett egy ügyben.
Akkor szólt, amikor már a hatóság is szólt
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján a jegyzőnek a rabosítás és a kihallgatás után tizenöt napon belül értesítenie kellett volna a munkáltatót. Deák azonban a februári kihallgatás után nem tette ezt meg addig, míg végül május végén maga az ügyészség értesítette az önkormányzatot. A jegyző csak ezután közölte a polgármesterrel írásban a gyanúsítotti kihallgatás tényét.
A már hivatkozott törvény szerint ilyen esetre kötelezően előírt méltatlansági eljárás így szűk három hónap késéssel zajlott le. Ugyanakkor a belső vizsgálat öt nap alatt lezárult, azzal a megállapítással, hogy a munkáltatót – azaz az önkormányzatot – érdeksérelem nem érte, így semmilyen lépés nem indokolt a jegyzővel szemben.
Az ügyészség felfüggesztette az ügyet, de nem zárta le
Az erről szóló iratot a polgármester írta alá, bár korábban a Telexnek úgy nyilatkozott, hogy nem tud arról, hogy a jegyző gyanúsított lett volna, így nem emlékezett arra sem, hogy lett volna méltatlansági eljárás beosztottjával szemben. „Nem tudok róla, gondolom, nekem arról tudnom kéne, hacsak nem magánügyben […] hivatali ügyről szoktam tudni” – mondta.
Későbbi érdeklődésre pontosított: „Polgári ügyben, nem hivatali ügyben” valóban volt kihallgatás, de ez „egy régi ügy, már lezárult” – mondta. Göbl Richárd állításával ellentétben azonban nem magánügyről volt szó, az eljárásban, és így a gyanúsításban a jegyző hivatali minőségében volt érintett. Nem polgári volt tehát az eljárás, hanem bűncselekménnyel kapcsolatos, és hivatalosan még nem is zárult le.
Az ügyészség ugyanis megállapította a hivatali visszaélés megalapozottságát. Igaz, a nyomozást egy évre felfüggesztette azzal a törvényi hivatkozással, hogy „a gyanúsított jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetése várható”.
A felfüggesztés azt jelenti, hogy az ügyészi eljárás jelenleg nincs lezárva, erre csak 2023 nyarán kerülhet sor, „ha a terhelt […] az ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartást tanúsította, vagy annak tartama eredményesen telt el”.
Sem a hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügyészségi megállapítás, sem a gyanúsítotti kihallgatás tényének késedelmes jelentése nem volt akadálya azonban annak, hogy a jegyző 2022 végén egyhavi fizetésnek megfelelő, 920 ezer forintos jutalomban részesüljön.
„Mindenki követhet el hibákat, ha azokat megbánja és jóváteszi, akkor én azzal letudottnak gondolom az ügyet”
– mondta a polgármester a jutalmazás kapcsán. Göbl szerint mindez független az ügyészségi eljárástól, mert „maximálisan jónak” ítéli meg a jegyző munkáját, amelyre „nagyon nagy szükség van”.
De akkor mi is történt?
Messziről kell kezdeni, mert a nyomozáshoz vezető ügynek hosszabb előzménye van. Deák azután lett Budakalász jegyzője, hogy a Fidesz teljes vereséget szenvedett a 2019-es önkormányzati választáson – a kormánypárt csak kompenzációs listán szerzett három mandátumot, mind a nyolc egyéni helyet és a polgármesteri posztot a 2011 Egyesület jelöltjei vitték el –, és az új vezetés megvált a korábbi jegyzőtől. (Az elbocsátásból munkaügyi per lett, amely után a bíróság az önkormányzatot jelentős összeg kifizetésére kötelezte a korábbi jegyzővel szemben.) Az önkormányzat kiírta végül a pályázatot, amelyet a civilben körzeti orvos polgármester ismerőse, közeli szomszédja, Deák Ferenc nyert.
Később – egy szintén Deákhoz kötődő ügy miatt – az anyakönyvvezető felmondott, így az önkormányzat erre az állásra is pályázatot írt ki. Itt volt egy pályázó, aki végül azért nem jöhetett számításba, mert a jegyző azt feltételezte, hogy homoszexuális lehet, és nem akart „búzavirágot” az állásban látni.
A diszkriminációs ügy nyilvánosságra kerülése után Deák felajánlotta a lemondását, ám a polgármester ezt nem fogadta el, így a jegyző állásában maradhatott. Az anyakönyvvezetői állásra pályázóval Deák peren kívül megegyezett, kártérítést fizetve. A jegyző a Telexnek elmondta, utólag is restelli a történteket, bocsánatot is kért az érintettől.
Itt jutunk el a hivatali visszaéléssel kapcsolatos nyomozáshoz. Az anyakönyvvezetői pályázat körüli ügyről írt a Telex, majd a cikkre hivatkozva óriásplakátot tett ki a magát „oknyomozó blogként” meghatározó Kalászi Napló, amelynek felelős kiadója a honlapon nem vehető ki, mert név helyett ott az áll, hogy „az oldal tulajdonjoga jelenleg adásvétel alatt”.
Sértőnek találta a róla szóló plakátot
A Kalászi Napló plakátja 2021 januárjában került ki Óbudán, a Budakalász felé vezető úton. Nem sokáig volt kint, mert a budakalászi jegyző leszedette a III. kerületi önkormányzat illetékességi területén álló tábláról.
Deák Ferenc a Telexnek felidézte, hogy hazafelé tartott, amikor meglátta, hogy épp tenné ki a plakátot a hirdetést végző cég alkalmazottja, akivel abban maradtak, hogy ez vitatható tartalmú hirdetmény, ezért inkább most nem teszik ki. „Öt perc múlva mégis arról értesültem, hogy a plakát kint van. Dühös voltam, ekkor történt, hogy felhívtam az irodavezetőt és felindulásból valóban azt kértem, hogy szedjék le” – ismerte el a jegyző. Nem sokkal később visszatelefonált, hogy talán mégsem helyes leszedetni, ekkorra azonban már késő volt, az utasított budakalászi önkormányzati alkalmazott már levette a plakátot.
A Kalászi Naplóhoz köthető, a hirdetést megrendelő magánszemély feljelentést tett, akkor azonban a rendőrség megszüntette a nyomozást, arra jutva, hogy nem történt bűncselekmény – igaz, ehhez az is kellett, hogy a nyomozók a plakát megrendeléséről készült számlákon lévő összeget figyelmen kívül hagyva 50 ezer forint érték alattinak minősítsék a kárt.
A Kalászi Napló képviselője panaszt nyújtott be, így a nyomozás folytatódott. Jóval később, 2022 februárjában már a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság hallgatta ki gyanúsítottként Deákot. (Az újabb eljárásban megállapították felelősségét annak a személynek is, aki a jegyző utasítására leszedte a plakátot.)
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján a gyanúsított köztisztviselőnek 15 napon belül írásban értesítenie kell munkáltatóját a nyomozás tényéről. A jegyző ezt azonban jóval később, május végén tette meg, csak akkor, amikor már a rendőrség értesítette erről az önkormányzatot. A kettő között – anélkül tehát, hogy az önkormányzat tudta volna, hogy jegyzője gyanúsított – áprilisban még az országgyűlési választás lebonyolítását is levezényelte Budakalászon.
Ezért az önkormányzat célfeladat címén a választás után 700 ezer forintot utalt ki a jegyzőnek.
Bár ez munkaköri feladata a jegyzőnek, kétségtelen, hogy a választás lebonyolításával a szokásos munkaidőn túlra nyúló munkájuk van az önkormányzat munkatársainak – épp ezért erre az állam is különít el összeget a központi költségvetés terhére. A gyakorlatot ismerők szerint az az összeg azonban szerényebb, azon felül már az önkormányzat – saját anyagi lehetőségeihez mérten – dönt arról, mekkora összeget juttat pluszban a választást lebonyolító munkatársaknak. A 700 ezer forint a nagyvonalúbb juttatások között van.
Hivatali visszaélés volt, érdeksérelem nincs
Az értesítés után a köztisztviselőkről szóló törvény alapján méltatlansági eljárást kellett lefolytatni Deákkal szemben – erre a késedelmes bejelentés miatt az előírtnál szűk három hónappal később került sor. Noha ugyanezen törvény alapján egy fegyelmi eljárás is kötelező lett volna a gyanúsítotti kihallgatás késedelmes bejelentése miatt, a polgármester szerint azonban ilyenre nem került sor.
Az önkormányzat hibáján kívül tehát később lebonyolított méltatlansági eljárás alig öt nap alatt arra jutott, hogy a munkáltatót nem érte érdeksérelem, így semmilyen lépés sem indokolt a jegyzővel szemben.
A késve lebonyolított méltatlansági eljárás gyors és következmények nélküli lezárása annak ismeretében váratlan, hogy akkor történt, amikor az ügyészségi eljárás még folyamatban volt. Ráadásul az ügyészség nem sokkal később megállapította, hogy a hivatali visszaélés gyanúja megalapozott. Igaz, ez nem vezetett vádemeléshez, mert az ügyészség – élve a törvény adta lehetőséggel – az eljárás egy évre szóló felfüggesztéséről döntött a fentebb említett okokra hivatkozva.
Megrovás és jutalmazás
A polgármester ellentmondásosan nyilatkozott a méltatlansági eljárásról, amelynek lezárását ő írta alá. Ebben nincs megállapítva érdeksérelem, ám Göbl szerint a jegyzőt szankcionálták.
Göbl az ellentmondást azzal oldotta fel, hogy érdeksérelem nem érte a munkáltatót – a szóbeli megrovás viszont indokolt, mert annak érdekeit mégis sértette, akié a plakát volt, és „ilyet azért nem illik csinálni”.
A megrovás és a jutalmazás azonban véleménye szerint nem zárja ki egymást. „Össze lehet mosni a kettőt, de szerintem nem célszerű. A jegyző úr az elvárhatónál is jobban végzi a dolgát. Én igazándiból ezt az ügyet a magam részéről lezártnak tekintem.” | Gyanúsított volt, mégis jutalmat kapott a budakalászi jegyző | Hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki a rendőrség tavaly februárban a budakalászi jegyzőt, amit az ügyészség végül megalapozottnak talált, Deák Ferenc mégis úgy zárhatta 2022-t, hogy összesen 1,6 millió forint feletti összeget kapott az önkormányzattól a fizetésén túl, jutalomként és egyéb jogcímeken. A polgármester elmondta: maximálisan elégedett a jegyző munkájával, akinek működését az elmúlt években több nyomozás is kísérte, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság is lépett egy ügyben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/22/gyanusitott-volt-a-munkaltatonak-kesve-szolt-megis-jutalmat-kapott-a-budakalaszi-jegyzo | 2023-02-22 15:15:00 | true | null | null | Telex |
Amióta a K-Monitor blogja pert indított azért, hogy megtudja, mennyibe került Orbán Viktor családtagjainak római utazása 2021 nyarán, a miniszterelnök rendszeresen fizeti családjának utazási költségeit, írja a K-Blog. Ahogy arról a Telexen is írtunk, Orbánt 2021 nyarán fotózta le egy olvasó egy római étteremben feleségével, Lévai Anikóval és fiával, Orbán Gáspárral, majd ellentmondásos nyilatkozatok után kiderült, hogy hivatalos delegáció keretében, kormánygéppel, de horvátországi nyaralásáról közvetlenül utazott a miniszterelnök egy katolikus konferenciára.
Miután a minisztérium nem válaszolt az út részleteit firtató kérdésekre, a K-Monitor pert indított az utazás költségeinek megismeréséért. A perben a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közzétette, hogy a miniszterelnök 631 610 forintot fizetett családtagjai utazására. A miniszterelnöki protokollal és az utazásokkal szintén összefüggésbe hozható Kabinetiroda és Miniszterelnökség viszont azt közölte, hogy hozzájuk nem történt hasonló befizetés.
A K-Blog most azt írja, Orbán ezzel együtt a római út óta összesen 2 167 185 forintot fizetett be a KKM-nek nem hivatalos delegáció tagjaként utazó családtagok utazási költségének jogcímén. Kiderült még, hogy a több mint 2 milliós befizetés minden esetben a római út, illetve az azutáni utáni utazások miatt jött össze, öt alkalomból. A blognak Havasi Bertalan azt mondta, a befizetés az „eddigi gyakorlatnak megfelelően” történt, de azt írják, hogy 2015 és 2021 között nem történt ilyen befizetés. | Orbán 2,1 millió forintot fizetett a külügynek a családtagjai utazásáért | Amióta a K-Monitor blogja pert indított azért, hogy megtudja, mennyibe került Orbán Viktor családtagjainak római utazása 2021 nyarán, a miniszterelnök rendszeresen fizeti családjának utazási költségeit, írja a K-Blog. Ahogy arról a Telexen is írtunk, Orbánt 2021 nyarán fotózta le egy olvasó egy római étteremben feleségével, Lévai Anikóval és fiával, Orbán Gáspárral, majd ellentmondásos nyilatkozatok után kiderült, hogy hivatalos delegáció keretében, kormánygéppel, de horvátországi nyaralásáról közvetlenül utazott a miniszterelnök egy katolikus konferenciára. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/22/orban-viktor-utazas-kormanygep-kkm-csaladtag | 2023-02-22 15:22:00 | true | null | null | Telex |
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádat emelt az Országos Roma Önkormányzat elnöke ellen, aki a vádirat szerint elnöki pozícióját még a ciklus lejárta előtti lemondással pénzzé akarta tenni akként, hogy az elnökséget az ezért fizetni hajlandó képviselőtársának játssza át.
A vád szerint Agócs János, aki 2019 decemberétől látta el az ORÖ elnökségét, 2022 nyarán többször azzal keresett meg egy kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részére az ORÖ elnöki tisztségét. Miután a képviselő visszautasította a felajánlást, az elnök felvetette, hogy a képviselővel jó kapcsolatot ápoló másik képviselőt kellene megkérdezni az ajánlatról.
A kisebbségi önkormányzati vezetőt szeptemberben tartóztatták le, majd két hónap után kiengedték a letartóztatásból. Az ügyészség közleményéből kiderül az is, hogy Agócs a nyomozás során beismerő vallomást tett.
Az ügyészség vádiratában beismerés esetére 6 év börtönt és 6 év közügyektől eltiltásra, valamint 2 millió forint pénzbüntetésre tett javaslatot.
Korábban írtunk arról, hogy az ORÖ vezetője több szempontból szúrhatja a kormány szemét. Tavaly kiszivárgott például egy hivatali visszaélés gyanúját felkeltő hangfelvétel, amin a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Sztojka Attila szerződéseket és támogatásokat ígért a „körön belül lévő” ORÖ-képviselőknek. A kormánybiztos egy budapesti szállodában találkozott az Országos Roma Önkormányzat Lungo Dromhoz tartozó képviselőivel, szerződéseket és támogatásokat helyezett kilátásba a résztvevőknek, ha a kormány számára kedves jelölt lesz az ORÖ listavezetője.
A kormány a Fideszhez közel álló roma szervezet, a Lungo Drom jelöltjét, Farkas Félixet szerette volna a roma nemzetiségi listavezetőnek, az Országos Roma Önkormányzat azonban végül Agócs János elnököt választotta helyette. | Beismerő vallomást tett az Országos Roma Önkormányzat hivatali vesztegetéssel gyanúsított elnöke, vádat emeltek ellene | Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádat emelt az Országos Roma Önkormányzat elnöke ellen, aki a vádirat szerint elnöki pozícióját még a ciklus lejárta előtti lemondással pénzzé akarta tenni akként, hogy az elnökséget az ezért fizetni hajlandó képviselőtársának játssza át. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/22/beismero-vallomast-tett-az-orszagos-roma-onkormanyzat-hivatali-vesztegetessel-gyanusitott-elnoke-vadat-emeltek-ellene | 2023-02-22 15:27:00 | true | null | null | Telex |
Polt Péter nem árulta el a DK-s Vadai Ágnes kérdésére, hogy ki az a volt helyettes államtitkár, aki ellen 2,2 milliárd forintos hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a Fejér Megyei Főügyészség decemberben.
Mi nem hagytuk annyiban, megkerestük az ügyészséget és a Székesfehérvári Törvényszéket is, hogy kiderítsük a részleteket. A bíróságtól annyit árultak el, hogy a büntetőügy I. rendű – egyedüli közszereplő – vádlottjának monogramja dr. N.J. Az ügyészség korábbi közleménye szerint egy volt helyettes államtitkárt vádolnak, aki 2019 első felében követhette el a bűncselekményt. Akkor egyetlen dr. N.J. monogramú helyettes államtitkár volt hivatalban:
Nagy János, aki a földügyekért felelt az Agrárminisztériumban.
Nagyot 2018-ban nevezték ki helyettes államtitkárnak, és 2020 decemberében menesztették, miután egy másik korrupciós ügy miatt letartóztatták.
Hat év börtönt kért az ügyészség a helyettes államtitkárra
A mostani ügyben – a vád szerint – 2019 első felében a volt helyettes államtitkár utasítására a minisztérium háttérintézménye ügyvédi irodákkal és egy céggel megbízási szerződéseket kötött, és ezek keretében több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki. Csakhogy az ügyvédi irodákkal kötött szerződésben szereplő feladatokra a minisztériumnak, illetve háttérintézményeinek valójában nem volt szüksége, és a szerződésben foglalt feladatokat a cég nem végezte el.
A volt helyettes államtitkár ezen felül az ügyészség szerint nyomást gyakorolt a minisztérium háttérintézménye által kiírt közbeszerzési eljárásban, hogy az általa kiválasztott, több tíz millió forinttal drágább ajánlatot adó gazdasági társaság nyerje el a pályázatokat.
A minisztérium helyettes államtitkárának érdekkörébe tartozó vádlottak mindezen túl úgy kötöttek adatvédelmi szerződéseket egy fővárosi kerületi önkormányzattal, hogy ezeket a feladatokat már a korábban alkalmazott adatvédelmi tisztviselő látta el.
Ezzel 2019 és 2021 között összesen 24 millió forint kárt okoztak az önkormányzatnak.
Megkeresésünkre hétfő óta nem válaszolt az Agrárminisztérium. Az elmúlt napokban többször is próbáltuk telefonon elérni Nagy ügyvédjét. Az ügyvédi iroda titkárságvezetőjével tudtunk csak beszélni hétfőn, akinek ismertettük, hogy milyen ügyben szeretnénk, ha reagálnának. Később levelet is írtunk, amelyben arról kérdeztük, hogy ügyfele beismeri-e a bűnösségét, illetve kíván-e reagálni a vádakra. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az előkészítő ülést március 21-ére és 28-ra tűzte ki a Székesfehérvári Törvényszék. Ha Nagy teljes körű beismerő nyilatkozat tesz és lemond a tárgyalás jogáról, hat év börtönbüntetést kaphat az ügyészség indítványa alapján. Továbbá hat évre eltiltanák a közügyektől, a köztisztviselői feladatok ellátásától és indítványozták a zár alá vett vagyona elvonását – derült ki Polt leveléből, amelyben azt is írta, hogy nyolc másik gyanúsított is van az ügyben.
Egy másik korrupciós ügyben már bíróság elé állt
Nagy János egy korábbi korrupciós ügyben már a bíróság elé állt, miután 2020 decemberében letartóztatták, házi őrizetbe helyezték és menesztették a minisztériumból.
Hivatali vesztegetés elfogadásával és közokirat-hamisítással vádolja az ügyészség a volt helyettes államtitkárt, hat év letöltendő börtönbüntetést és 5,2 millió forintos pénzbüntetést indítványozott a tavaly áprilisi előkészítő ülésen. Nagy azonban ezt nem fogadta el, és novemberi bírósági meghallgatásán is tagadta a vádakat.
A vádirat szerint helyettes államtitkárként 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy mezőgazdasági vállalkozást hivatali kapcsolatai és befolyása segítségével.
Mindezért cserébe ötszázalékos tulajdonrészt kapott az egyik érintett cégben, így ő is érdekeltté vált, hogy összejöjjön a beruházás. Azzal is vádolják továbbá, hogy állami földek megvásárlásában is segítette üzlettársát, az ügy másodrendű vádlottját.
A volt helyettes államtitkár a tárgyaláson azt állította: nem volt befolyása a pályázatokra, nem élt vissza a hivatali helyzetével, és a földvásárlás előkészítésében törvényesen járt el. Mint ahogy az sem igaz szerinte, hogy ingyen kapta volna az ötszázalékos tulajdonrészt a Taby-Agro Kft.-ben.
Nagy utódjának a közvetlenül alá tartozó osztályvezetőt, Gyüre Anitát nevezték ki az Agrárminisztériumban, akit két hónap múlva szintén menesztettek posztjáról, miután ő is korrupciós ügybe keveredett. A vád szerint még osztályvezetőként összejátszott az akkori főnökével, Nagy Jánossal és egy vállalkozóval, hogy lezsírozzanak egy minisztériumi pályázatot. Az öntözésfejlesztési tanulmány elkészítésére kiírt pályázatot a megállapodásuk szerint nem az előre meghatározott nyertes cég készítette volna el, hanem Gyüre. A befolyó tízmilliós pályázati pénzt pedig hármuk között tervezték elosztani. A szerződést azonban nem tudták megkötni végül, mert a kiírt pályázatot a keretösszeg hiányára való hivatkozással visszavonták. | Kiderítettük, ki az a volt helyettes államtitkár, akit 2,2 milliárdos hűtlen kezeléssel vádolnak | Polt Péter nem árulta el a DK-s Vadai Ágnes kérdésére, hogy ki az a volt helyettes államtitkár, aki ellen 2,2 milliárd forintos hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a Fejér Megyei Főügyészség decemberben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/22/2-2-milliard-forintos-hutlen-kezeles-nagy-janos-volt-helyettes-allamtitkar | 2023-02-22 15:52:00 | true | null | null | Telex |
Nem vallotta magát bűnösnek Völner Pál az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, így a fideszes exállamtitkár ügyéből büntetőeljárás lesz.
A bíróság négy napon át tart előkészítő üléseket, amiken röviden arról kérdezik a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat, vagy sem. Mivel Völner ártatlannak vallotta magát, így nem fogadta el az ügyészség indítványát arra, hogy beismerés esetén 8 év börtönbüntetésre és 25 millió forintos pénzbüntetésre ítéljék.
Völner röviden a bíróságnak azt mondta, „bűncselekményt nem követtem el, a vádirat nagy része súlyosan valótlan és alaptalan”. Völner szerint Schadl Györgytől sosem fogadott el pénzt, és jogtalan előnyt sem szerzett neki, a vád pedig valótlanul állítja, hogy az államtitkári pozícióját használta fel, hogy jogosulatlan segítséget nyújtson, „hivatali hatáskörömet sosem léptem túl”. Azt állította, a nyomozati anyagból több olyan hanganyag kimaradt, ami az ő ártatlanságát bizonyítaná, de „biztos benne”, a sajtóban eddig megjelent cikkek, amik ezen iratok alapján íródtak, nem befolyásolják majd a bíróságot a döntésben. Védője, Papp Gábor hozzátette, valóban megnehezíti a védekezésüket, hogy a nyomozati anyagból már több részlet megjelent a sajtóban.
A védő szerint az ügyészségnek utána kellene mennie, ki szivárogtatta ki ezeket az anyagokat. Ezután egy sor ember tanúként való meghallgatását kezdeményezte, köztük
Varga Judit igazságügyi miniszter, Jeney Orsolya volt helyettes államtitkár, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Süli János volt miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár és Kanta Tamás, Völner egykori kabineti tagjának, későbbi miniszteri biztosnak a meghallgatását.
A védő szerint Varga Judit többször megjelenik a nyomozati anyagokban, és volt, hogy Völner társaságában találkozott Schadl Györggyel, akivel a végrehajtói kinevezésekről beszéltek. Egy üzenetváltás is volt Völner és Varga között, az sms-t Völner védője olvasta fel, és így hangzott:
Varga: Szia Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?
Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.
Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.
Völner védője szerint tehát több jel is utal arra, hogy Vargát mindenképp meg kell hallgatni tanúként az ügyben. Azt is megismételte, hogy szerinte törvénytelen volt megfigyelni és követni a volt államtitkárt a mentelmi jogának felfüggesztése előtt.
Míg a vádlottak padján ülő társát, a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt a börtönből, vezetőszáron hozták be a tárgyalóba (őt Völner után hallgatja meg a bíróság), addig Völner otthonról érkezett a meghallgatására, a volt igazságügyi miniszterhelyettes ugyanis szabadlábon védekezhet.
Annak ellenére, hogy Völner ártatlannak vallja magát, a büntetőeljárásban még problémát okozhat neki, hogy a korábbi üléseken már több vádlott – köztük hat végrehajtó – beismerte a bűnösségét.
Schadl is ártatlannak vallotta magát
Csütörtökön a bíróság a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt is meghallgatta, aki szintén tagadta a bűnösségét. A bíróságnak azt mondta, „értem, de meg nem érthetem, mivel vádol az ügyészség”.
Szerinte a végrehajtói karban nem az elnök (tehát ő), hanem a hivatal döntött a fontos ügyekben, így a végrehajtójelöltek pontozásában is. (A hivatal volt vezetője, a szintén vádlott P. Béla már beismerte a bűnösségét. Őt azzal vádolják, Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat.) Schadl szerint éppen P. Béla volt az ő főnöke, őt így nem tudta volna utasítgatni.
Azt is mondta, nem alakított ki korrupciós kapcsolatot Völner Pállal, „de ennek még értelme sem lett volna”, mert Völnernek szerinte nem volt ráhatása ezekre a kinevezésekre. Szerinte akkor annak már több értelme lett volna, ha nem Völnerrel, hanem a végrehajtók kinevezését aláíró Vízkelety Mariann volt államtitkárral került volna „bűnös” kapcsolatba.
Repkedő milliók
A vádirat szerint az ügy lényege, hogy Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadltól – összesen legalább 83 millió forintot –, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket.
Ez az ügyészség szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Mariann – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
Nem okozott meglepetést
Az ügy kirobbanása óta Völner személyesen nem szólalt meg nyilvánosan, de ügyvédjén keresztül már többször adott ki közleményt. Ilyenkor mindig ártatlannak vallotta magát. Egyrészt szerinte az ügyészségi iratok „számtalan valótlan állítást tartalmaznak”, másrészt „nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte, azonban vállalja az ügy politikai következményeit”. Völner ugyanis kormányzati pozíciójáról lemondott, majd pedig az újraalakult Országgyűlésben már nem szerzett mandátumot sem, úgyhogy lényegében visszavonult a politikától.
Azt is állította, hogy 2015-ös államtitkári kinevezése után az Igazságügyi Minisztérium szervezeti és működési szabályzata alapján nem hozzá tartoztak a végrehajtókkal kapcsolatos ügyek, ezért szerinte nem is tudta befolyásolni a végrehajtói kinevezéseket, mert nem ő döntött ezekben a témákban, hanem a minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Mariann – az egyik vádlott védője kérvényezte is az ő meghallgatását Trócsányi László volt igazságügyi miniszterrel együtt.
Az ügyészség egy másik vádját is tagadta a vallomásában: a vád szerint Völner vállalta, hogy Schadl egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást, amely egyébként papíron vízüzemű motorral kísérletezik, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatna innovációt. Hiába mondták Völnernek, hogy nem is biztos, hogy működőképes ez a dolog, Varga Judit miniszterhelyettese közölte: a pénz elnyerése után úgysem ellenőrzi ezt senki.
A gazdi
Völneren kívül a bíróság még a harmadrendű vádlottat, R. Róbertet is meghallgatta, aki szintén nem vallotta bűnösnek magát, mint mondta, nem követett el bűncselekményt, a vádirat pedig nem tartalmaz valóságot: „Azt gondolom, a vádat képező hanganyag tartalmi kérdéseiből fakadt ez az egész büntetőügyem, ezért én azt szeretném kérni, ismerjük meg a teljes hanganyagot, mert a kiszakított beszélgetések nem tartalmazhatják a valóságot.”
Ő egy kulcsfigura ebben a szerteágazó történetben, ő volt az, akit a nyomozók eredetileg megfigyeltek, és akin keresztül eljutottak Schadlhoz. Korábban sikkasztásért felfüggesztett börtönre ítélték. Vallomása szerint tizenhat éve ismeri Schadlt.
A vádirat szerint Schadllal egymást „gazdámnak” vagy „gazdinak” hívták. Az iratok szerint Schadl egyszer felhívta R. Róbertet, hogy segítsen elkenni egy harmadik személy sok százmilliós áfacsalását, és a végrehajtói kar elnöke szerint ez a személy fizetne azért, hogy ne legyen belőle gyanúsított vagy vádlott, „egy százast rögtön letétbe tudunk rakatni”.
A nyomozati iratok szerint viszont fordítva is működött a dolog: volt, hogy R. Róbert kezdeményezett több olyan ügyet, amiben a végrehajtói kar elnöke és Völner megpróbáltak közbenjárni. Például abban az ügyben, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani.
Ez egy mellékszál. Az ügyészség szerint Völner Pál – Schadl közbenjárására – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskola, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához. Az ügy kisebb halai – az oktatási központ képviselője, egy ügyvéd, egy kormányhivatali dolgozó – ártatlannak vallották magukat.
Ahogy csütörtökön az ötödrendű vádlott, A. Tamás sem ismerte be a bűnösségét, aki a vád szerint egy ügyész szerepét öltötte magára, és így jutott jogtalanul pénzhez; azt mondta, „nem játszottam el, hogy ügyész vagyok, nem követtem el befolyástól való üzérkedést”. | Völner Pál mindent tagadott a bíróságon | Nem vallotta magát bűnösnek Völner Pál az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, így a fideszes exállamtitkár ügyéből büntetőeljárás lesz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/23/schadl-gyorgy-volner-pal-hivatali-vesztegetes-elokeszito-ules | 2023-02-23 15:56:00 | true | null | null | Telex |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta egy magyarországi digitális projekttel kapcsolatos vizsgálatát, és több mint 3,6 millió euró uniós támogatás visszafizettetését javasolta – derül ki a hivatal közleményéből.
A sajtóközlemény nem említi, pontosan milyen projektről van szó, csak azt írják: „Az Európai Szociális Alapból finanszírozott projekt célja az oktatási létesítmények korszerűsítése volt, miközben javította és növelte az e-tanuláshoz való hozzáférést. A projekt egyik fő eleme az általános- és középiskolák számára informatikai eszközök beszerzése, valamint a tanárok számára e-learning képzés biztosítása volt.”
Az OLAF több jogsértést is megállapított a közbeszerzési eljárás kapcsán:
a felhívás műszaki leírását például az utolsó pillanatban módosították, valamint kizárták a legolcsóbb ajánlatot, így versenyelőnyt biztosítottak a nyertes vállalatnak.
Az OLAF megállapította, hogy a szabálytalanságok nemcsak az uniós adófizetőkre, hanem a diákok tanulási tapasztalataira is hatással voltak, mivel a projekt megfelelő megvalósítása esetén ugyanannyiért jobb hardvert is lehetett volna vásárolni.
„Az OLAF vizsgálói megállapították, hogy a digitális projekt hatása elmaradt a várttól, és nem használta fel megfelelően az európai adófizetők pénzét” – idézi a közlemény Ville Itälät, a csalás elleni hivatal főigazgatóját.
Az OLAF a 3,6 millió euró visszafizettetésére vonatkozó ajánlását megküldte az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának. | 3,6 millió eurós támogatást kérne vissza az OLAF egy magyar iskolai digitális projekttől | Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta egy magyarországi digitális projekttel kapcsolatos vizsgálatát, és több mint 3,6 millió euró uniós támogatás visszafizettetését javasolta – derül ki a hivatal közleményéből. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/23/olaf-digitalis-oktatas-projekt-magyarorszag-3-6-millio-euro | 2023-02-23 16:06:24 | true | null | null | Telex |
Nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György a bíróságon, úgy, ahogy előtte a szintén vádlottak padján ülő társa, a fideszes exállamtitkár Völner Pál sem. De míg Völner otthonról érkezett a Fővárosi Törvényszékre, mert szabadlábon védekezhet, addig – ahogy az első napon – úgy Schadl Györgyöt csütörtökön is bilincsben, vezetőszáron hozták be a terembe.
A bíróság négy napon át tart előkészítő üléseket az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, amiken röviden arról kérdezik a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat, vagy sem. Mivel Schadl ártatlannak vallja magát, így nem fogadta el az ügyészség indítványát arra, hogy beismerés esetén őt 10 év börtönbüntetésre és 200 millió forintos pénzbüntetésre ítéljék.
De ez nem lephette meg túlságosan a bíróságot, mivel a végrehajtói kar elnöke korábban a szintén vádlott feleségének úgy fogalmazott a telefonban: „Nem fogok bevallani olyan dolgot, amit nem csináltam. Maximum csinálok egy bűncselekményt, és szájba baszom az ügyészt”.
„Értem, de meg nem érthetem, mivel vádol az ügyészség”, mondta Schadl a bíróságnak.
Annak ellenére, hogy Schadl ártatlannak vallja magát, a büntetőeljárásban még problémát okozhat neki, hogy a korábbi üléseken már több vádlott – köztük hat végrehajtó – beismerte a bűnösségét, akik ezzel elismerték, hogy Schadl néha több száz milliós összegekért cserébe segítette őket pozícióba.
A vád szerint közel egymilliárd állhatott a házhoz
A vádirat szerint az ügy lényege, hogy Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadltől – összesen legalább 83 millió forintot –, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket.
Ez az ügyészség szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Marian – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. Ezeket a pénzeket Schadl a végrehajtói irodájának és otthonának széfjében tartotta, innen vagy ő, vagy segédje, a negyedrendű vádlott számolta ki az aktuális összegeket – utóbbi ezt tagadta a bíróságon.
És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint abból a pénzből, amit Schadl azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert. Ezeket az összegeket egy másik segédjével Excel-fájlokban vezette – ez a bizalmasa kötött vádalkut az ügyészséggel.
Schadl részletesen tagadta a vádakat
Schadl a bíróságon részletesen reagált az őt ért vádakra. Szerinte a végrehajtói karban nem az elnök (tehát ő), hanem a hivatal döntött a fontos ügyekben, így a végrehajtójelöltek pontozásában is. (A hivatal volt vezetője, a szintén vádlott P. Béla már beismerte a bűnösségét. Őt azzal vádolják, Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat.) Schadl ezután feltette a kérdést: ha neki annyira fontos lett volna egy-egy ember kinevezése, akkor miért nem ült be személyesen a meghallgatásaikra?
Schadl szerint éppen P. Béla volt az ő főnöke, őt így nem tudta volna utasítgatni, sőt, épp ez a vádlott nevezte ki végrehajtónak a saját élettársát és annak testvérét is. Azt is állította, P. Béla egy miniszteri biztossal, Molnár Zoltánnal, „az igazságügyi tárca erős emberével” volt kapcsolatban.
Majd arról beszélt, „tudomásom szerint semmilyen kinevezési javaslatot nem hagyott jóvá, sőt, azokból inkább utólag értesült. Nem alakítottam ki korrupciós kapcsolatot Völner Pállal, de ennek még értelme sem lett volna”, mert Völnernek szerinte nem volt ráhatása ezekre a kinevezésekre. Schadl tagadta, hogy pénzt adott volna át Völnernek. „Azért nem volt tettenérés, mert nagyon jól tudták, hogy nincs mit tetten érni”, mondta a bíróságnak.
Schadl szerint akkor annak már több értelme lett volna, ha nem Völnerrel, hanem a végrehajtók kinevezését aláíró Vízkelety Mariann volt államtitkárral került volna „bűnös” kapcsolatba. Majd feltette a kérdéseket: „Hogy került hozzá a lista? Befolyásolható lett volna Vízkelety Mariann? Vagy valóban csak egy aláíró báb volt, ahogy a vádirat azt előadja?”
Állítása szerint „sem konkrét ügyekért, sem folyamatos rendelkezésre állásként nem adtam át pénzt jogtalanul Völner Pálnak. Több helyen írják, hogy személyesen adtam át a pénzt, erről azért nekem csak kéne tudnom”. Azt is tagadta, hogy ő maga 924 millió 852 ezer forint jogtalan előnyre tett volna szert. Állította, csak kölcsönt adott hét végrehajtóból hatnak, ahhoz, hogy be tudják indítani az irodáikat.
„A nyomozati anyagok rávilágítottak, hogy telefonban szeretek csúnyán beszélni, de határozatlannak semmiképp sem mondanám magam”, mondta Schadl arról, hogy a vád szerint azon lamentált volna, egy-egy végrehajtótól pontosan mekkora összegeket kérjen a segítségéért cserébe.
Schadl védője, Morvai Attila azt indítványozta, hogy azokat, akiket a nyomozás alatt is kihallgattak, azokat a perben is hallgassák meg. Neveket viszont nem olvasott fel, hogy kiket akar pontosan tanúként meghallgatni, mert nem akarja, hogy a sajtóban ezek megjelenjenek. Megemlítette viszont, hogy vannak olyan személyek, akiket már más védők tanúként meghallgatnának.
Völner sem ismerte be a bűnösségét
Schadl előtt a bíróság Völner Pált hallgatta meg, aki tagadta a bűnösségét. A fideszes exállamtitkárt röviden azt mondta bíróságnak, „bűncselekményt nem követtem el, a vádirat nagy része súlyosan valótlan és alaptalan”.
Völner szerint Schadl Györgytől sosem fogadott el pénzt, és jogtalan előnyt sem szerzett neki, a vád pedig valótlanul állítja, hogy az államtitkári pozícióját használta fel, hogy jogosulatlan segítséget nyújtson, „hivatali hatáskörömet sosem léptem túl”. Azt állította, a nyomozati anyagból több olyan hanganyag kimaradt, ami az ő ártatlanságát bizonyítaná, és reméli, hogy a sajtóban eddig megjelent cikkek, amik ezen iratok alapján íródtak, nem befolyásolják majd a bíróságot a döntésben.
Völner védője egy sor ember tanúkénti meghallgatását kezdeményezte, köztük Varga Judit igazságügyi miniszter, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Süli János volt miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár meghallgatását.
Ahogy R. Róbert vádlott is is ártatlannak vallotta magát. Ő egy kulcsfigura ebben a szerteágazó történetben, ő volt az, akit a nyomozók eredetileg megfigyeltek, és akin keresztül eljutottak Schadlhöz. A vádirat szerint Schadlvel egymást „gazdámnak” vagy „gazdinak” hívták. Az iratok szerint Schadl egyszer felhívta R. Róbertet, hogy segítsen elkenni egy harmadik személy sok százmilliós áfacsalását, és a végrehajtói kar elnöke szerint ez a személy fizetne azért, hogy ne legyen belőle gyanúsított vagy vádlott, „egy százast rögtön letétbe tudunk rakatni”.
A nyomozati iratok szerint viszont fordítva is működött a dolog: volt, hogy R. Róbert kezdeményezett több olyan ügyet, amiben a végrehajtói kar elnöke és Völner megpróbáltak közbenjárni. Például abban az ügyben, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani.
Már többen bűnösnek vallották magukat
A végrehajtókon kívül bűnösnek vallotta magát az a vádlott is, aki egy olyan szereplőt kötött össze Schadl Györggyel, akit végül korrupt módon végrehajtónak neveztek ki. Ahogy ő fogalmazott, „azért ismerem be a bűnösségemet, mert az úgy történt, ahogy az ügyészség a vádiratban előterjesztette”. Ahogy a végrehajtói kar egykori hivatalvezetője is beismerte a bűnösségét. Őt azzal vádolják, hogy Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat.
A bonyolult ügynek mellékszálai is vannak. Egy építési vállalkozó például abban ismerte be a bűnösségét, hogy segített Schadl Györgynek megszerezni a használatba vételi engedélyt a túlépített nyaralójára. De az a vádlott is beismerte a bűnösségét, aki a kormányhivatal részéről intézte el az engedélyt arra a bizonyos siófoki nyaralóra.
Schadl pénzmosással vádolt felesége és apja viszont tagadta a vádakat, miszerint széfben rejtették el a hatóságok elől a még le nem foglalt ékszekeret és órákat.
Bár eredetileg úgy volt, hogy az előkészítő ülés négy napig tart, és a negyedik napon hoznak ítéletet azon vádlottak ügyében, akik beismerték a bűnösségüket, a bíró ezt májusra napolta el. Néhány védő ugyanis hiányolta, hogy nem kaptak meg minden egyes nyomozati iratot és bűnjelet. | Schadl György ártatlannak vallotta magát a bíróságon | Nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György a bíróságon, úgy, ahogy előtte a szintén vádlottak padján ülő társa, a fideszes exállamtitkár Völner Pál sem. De míg Völner otthonról érkezett a Fővárosi Törvényszékre, mert szabadlábon védekezhet, addig – ahogy az első napon – úgy Schadl Györgyöt csütörtökön is bilincsben, vezetőszáron hozták be a terembe. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/23/schadl-gyorgy-volner-pal-hivatali-vesztegetes-targyalas-birosag-elokeszito-ules | 2023-02-23 16:12:00 | true | null | null | Telex |
„A Kúria ma jogerős döntésben mondta ki, hogy Ráczné Földi Judit felveheti a 2022-es országgyűlési választáson szerzett, DK-t megillető, Kordás László tragikus halála miatt megüresedett listás mandátumot”
– áll a Demokratikus Koalíció közleményében. Mint hozzáteszik, ezzel végleg meghiúsult az a kísérlet, amelyben egy ellenzéki párt a közös lista állításakor kötött közös ellenzéki megállapodást megszegve akarta megakadályozni, hogy a DK élhessen a pártot megillető jelölési jogával.
A párt itt nyilvánvalóan arra gondolt, hogy a Momentum a jelölés óta ellenzi Ráczné Földi Judit képviselőségét.
„A Momentum értékrendjébe nem fér bele, én azt gondolom, hogy az összefogás értékrendjébe sem fér bele, de továbbmegyek, a Demokratikus Koalíció értékrendjébe sem férhet bele, hogy egy offshore-lovag országgyűlési képviselő lehessen”
– mondta a napokban Telexnek a Momentum elnöke. Gelencsér Ferenc hangsúlyozta, tisztában vannak vele, hogy ez a DK mandátuma, és a párt belügyének tűnhet, azonban meglepődtek azon, hogy nem a listán soron következő, szintén DK-s Manhalter Dávidot választották, hanem „a bírósági döntés értelmében is offshore-lovagnak számító Ráczné Földi Juditot”.
Ráczné Földit Judit egy előválasztási kampányban kirobbant ügy miatt vált országosan ismertté. A Válasz Online azt írta Rácznéról, hogy az előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatban tett állításaival szemben aláírási joga volt egy offshore-helyszínre bejegyzett vállalkozásban, ezen túl a hivatalos szlovák nyilvántartásban ő szerepelt egy Közép-Európában aktív adóparadicsomi vállalkozás képviselőjeként. Ráczné szerint nem igaz, hogy valótlanul nyilatkozott a tulajdonáról, ezért a lap ellen jó hírnév sértés miatt pert is indított, védője az ex-LMP-s Schiffer András volt. Csakhogy Ráczné Földi Judit jogerősen is pert vesztett a Válasz Online-nal szemben.
Schiffer az ügyről azt mondta, hogy ügyfelének volt offshore cégben viselt tisztsége, de állítása szerint tulajdona nem. Schiffer szerint csak azért nyert a Válasz Online, mert az ítélet szerint közszereplőként el kell tűrnie az ilyen cikkeket. A cikkek alapját képező nyilatkozatokat azonban Ráczné Földi Judit tulajdonosként írta alá – ezt a cégbíróság be is fogadta –, azonban Schiffer szerint ilyen nyilatkozatokat egy cég tulajdonosa alá sem írhatna. | Döntött a Kúria: Ráczné Földi Judit képviselő lehet a momentumos vétó ellenére | „A Kúria ma jogerős döntésben mondta ki, hogy Ráczné Földi Judit felveheti a 2022-es országgyűlési választáson szerzett, DK-t megillető, Kordás László tragikus halála miatt megüresedett listás mandátumot” – áll a Demokratikus Koalíció közleményében. Mint hozzáteszik, ezzel végleg meghiúsult az a kísérlet, amelyben egy ellenzéki párt a közös lista állításakor kötött közös ellenzéki megállapodást megszegve akarta megakadályozni, hogy a DK élhessen a pártot megillető jelölési jogával. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/23/dontott-a-kuria-raczne-foldi-judit-kepviselo-lehet-a-momentumos-veto-ellenere | 2023-02-23 16:18:12 | true | null | null | Telex |
A Fővárosi Bíróság kedden első fokon helyt adott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet keresetének, így a Pénzügyminisztériumnak 15 napon belül ki kell adnia költségvetés egyik hiánynövelő tételének tartalmára vonatkozó adatokat. A TASZ azért indított pert a PM ellen, mert az megtagadta annak nyilvánosságra hozatalát, hogy a 2006-os költségvetés féléves adataiban milyen tétel növeli 100 milliárd forinttal a hiányt.
Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár idén júliusban, a féléves költségvetési hiány adatainak ismertetésekor üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, miből származik a deficit egyik, 100 milliárd forintos tétele. Amikor a TASZ közérdekű adatként igényelte az információt, akkor a PM azt közölte, csupán prognózisról, egy bizonytalan jövőbeni eseményre vonatkozó feltételezésről van szó, ami nem minősül adatnak.
A TASZ szerint egyik érvelés sem állja meg a helyét, hiszen a törvény szerint az állami és a helyi önkormányzati költségvetés nem minősül üzleti titoknak, illetve közérdekű adatoknak minősül minden, az állami szervek kezelésében lévő információ. A Pénzügyminisztérium későbbre ígért választ, fellebbeznek-e a döntés ellen. | Hiába ködösített a 100 milliárdos tételről a PM | A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet kérelmének helyt adva a bíróság úgy döntött, a Pénzügyminisztériumnak ki kell adnia az információt, hogy miből származik a féléves hiány számai közt szereplő, 100 milliárdos tétel. A PM előbb üzleti titokra hivatkozott, majd úgy érvelt, ez a szám csak becslés. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20061031pert.html | 2006-10-31 10:07:00 | true | null | null | Origo |
Újabb MSZP-s politikus kijelentéseiről került elő titkos hangfelvétel. Ezúttal Füzesséri József szikszói polgármester mondatait rögzítette egy kisebbségi önkormányzati képviselő egy beszélgetés során. Füzesséri a felvételen többek között azt mondta: "ezt a választást meg kellett nyerni, még akár törvénytelen áron is." A polgármester azonban a szöveg manipulációjáról beszél. A választás eredményét a vesztes jelölt megtámadta, azonban a bíróság pénteken jogerősen véglegesítette ítéletével Füzessérit a polgármesteri székben.
Hangfelvétel került elő Szikszó most megválasztott polgármesteréről, Füzesséri József MSZP-s politikusról is. Ezen - az MTI és a Magyar Nemzet beszámolói szerint - többek között az hallható, hogy Füzesséri azt mondja: "ezt a választást meg kellett nyerni, még akár törvénytelen áron is." Emellett az is elhangzott: "Tegnap kaptam 10,5 milliót Lamperth Mónikától."
A választáson 15 szavazattal alulmaradt korábbi polgármester, a Fidesz támogatásával indult Panyik József felesége ugyanis megtámadta az eredményt. A helyi választási bizottság ennek helyt adott, Füzesséri azonban fellebbezett, és a területi választási bizottság helyben hagyta a szavazás eredményét. A nem jogerős döntést bíróság előtt támadta meg a szavazáson vesztes fél, beadványához hangfelvételt is mellékelt. A bíróság pénteken jogerős ítélettel pénteken helyben hagyta az októberi választás eredeti végeredményét. Az ítélet a hangfelvétellel kapcsolatban kimondta, hogy nem állapítható meg, mikor rögzítették az ezen hallható szöveget, illetve ez a kampánnyal hozható összefüggésbe, így az arra alapított hivatkozások "elkésettnek minősülnek".
Manipulációról beszél a polgármester
Füzesséri József, a szikszói polgármester-választáson legtöbb szavazatot kapott jelölt azt mondta az [origo] megkeresésére a hangfelvételről, hogy egy 30 perces beszélgetést rögzítettek, ebből ragadtak ki részleteket, amelyeket ellene használnak fel. Azt sem zárta ki - bár megjegyezte, hogy nem hallotta a CD-t -, hogy manipulálták a hanganyagot.
Az MSZP-s politikus nem vitatta, hogy azt mondta: "ezt a választást meg kellett nyerni, még akár törvénytelen áron is." Szerinte ugyanakkor az egész beszélgetést meghatározta, hogy a felvételt készítő kisebbségi önkormányzati képviselő megpróbálta vele kimondatni, hogy csalt a választáson.
Füzesséri szerint október 1-je után ellenfelei folyamatosan támadták azzal, hogy törvénytelen eszközökkel nyert, ő csak ezekre a vádakra reagált, amikor a fenti mondat elhangzott. Szerinte mielőtt ezt mondta, utalást tett arra a felvétel készítője, hogy mások állítják, hogy csalt. Megjegyezte, hogy a CD-re már nem került rá a mondat folytatása, ez szerinte úgy hangzott: "én azt gondolom, nekem különösebben nincsen gondom azzal, hogy ki mit mond."
Szerepelt a CD-n ez a mondat is: "Okosak legyetek! Én azt mondom, ha okosak az emberek, én nagyon sok minden fogok hozni a városnak! Tegnap kaptam 10,5 milliót Lamperth Mónikától." Erről azt mondta most a politikus, hogy az árvízkárok miatt a településnek szánt kormányzati pénzekről beszélt: ezt a korábbi polgármester állítólag nem volt hajlandó elfogadni a minisztériumtól, ő viszont igen.
Megjegyezte, hogy a pénz a választás utáni hétfőn érkezett a város bankszámlájára. Nem a sajátjának tekintette az összeget, csak mint városvezető beszélt erről egyes szám első személyben. Közölte, hogy a mondat folytatásaként ekkor azt is elmondta, hogy mire költenék a kapott támogatást, ez is alátámasztja, hogy nem sajátjaként akarta használni a 10,5 milliót.
A polgármester állítását támasztja alá az önkormányzati minisztérium pénteki közleménye is, e szerint valóban utaltak több részletben ekkora összeget a városnak.
A Magyar Nemzet szerint a felvételt készítő képviselő, hogy csőbe húzza, 20 ezer forintot kért Füzesséritől. A hangfelvétel szerint erre a polgármester azt mondta: "Ha megvan a végeredmény, akkor adok neked, addig már nem." Ezzel kapcsolatban az MSZP-s politikus azt mondta, a nő anyagi nehézségeire hivatkozva kért pénzt tőle, és szerinte kölcsönt, segélyt akart, nem kenőpénzt. Mint megjegyezte, éppen azért nem adott neki semmit, mert nem akart gyanúba keveredni azzal, hogy pénzt ad neki, amíg a választási jogorvoslat le nem zárult. | Jogsértésről szóló MSZP-s felvétel került elő | Újabb MSZP-s politikus kijelentéseiről került elő titkos hangfelvétel. Ezúttal Füzesséri József szikszói polgármester mondatait rögzítette egy kisebbségi önkormányzati képviselő egy beszélgetés során. Füzesséri a felvételen többek között azt mondta: "ezt a választást meg kellett nyerni, még akár törvénytelen áron is." A polgármester azonban a szöveg manipulációjáról beszél. A választás eredményét a vesztes jelölt megtámadta, azonban a bíróság pénteken jogerősen véglegesítette ítéletével Füzessérit a polgármesteri székben. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20061013hangfelvetellel.html | 2006-10-13 10:18:00 | true | null | null | Origo |
A kormányfő közzétette az MSZP-frakciónak májusban mondott balatonőszödi beszéd első részét, amelyben ismertette a megszorítások és a tervezett reformok részleteit. Emellett arról győzködte a képviselőket, hogy a saját anyagi haszonszerzésük helyett a reformokra koncentráljanak. Piszkálta az SZDSZ-t is. A Fidesz szerint újabb Gyurcsány-csomag olvasható ki a szövegből.
Internetes naplójában Gyurcsány Ferenc nyilvánosságra hozta a nemrég kiszivárgott - a hazugságok beismerése miatt elhíresült - balatonőszödi beszéd első részét. Ez egyfajta bevezető előadás volt az MSZP-frakciónak arról, hogy milyen lépéseket tervez a kormány. Figyelemre méltó, hogy a beszéd nagy részében nyugtatgatni próbálja a képviselőket és gyakorlatilag arra próbálja őket rábeszélni, hogy ne a saját anyagi biztonságukra gondoljanak, hanem a reformokra.
A szöveg egyik első mondata például így hangzik "Aztán azt is látom, hogy olyan dolgokat próbálok veletek elfogadtatni, ami hát, ha világosan beszélünk, akkor egyénileg, egzisztenciálisan nem túl könnyű. Kezdve attól, hogy azt mondjuk, hogy érjétek be egy csipettel kevesebb jövedelemmel és költségtérítéssel."
"Tudom, államtitkár szeretnél lenni"
A beszéd végén is visszatért erre: "Tudom - még egyszer mondom -, tudom, hogy nem könnyű. És talán most, innentől jobban érthető, hogy miért mondom azt minden barátomnak, hogy áldjon meg a jó Isten, tudom, tudom, hogy államtitkár szeretnél lenni, áldjon meg a jó Isten, tudom, tudom hogy nem akarod leadni az autódat. Tudom, hogy milyen rohadt nehéz ez a dolog. Tudom, hogy még 3 százalékos jövedelemről is milyen nehéz lemondani. De nem érted?"
A balatonőszödi ülés egyik résztvevője, Géczi József Alajos képviselő azt mondta az [origo]-nak, a frakció tudomásul vette, hogy a képviselői juttatásokat szigorítják, és legfeljebb azon volt vita, hogy a költségtérítéses rendszert hogyan alakítsák át. Géczi szerint amikor Gyurcsány azt próbálta megértetni a képviselőkkel, hogy miért lesz kevesebb kormányzati pozíció, akkor - mint Géczi fogalmazott - "a választások utáni szokásos ambíciókat akarta lehűteni". "Aki eddig benn ült egy államtitkári székben, annak nehéz attól megválnia" - jegyezte meg a képviselő, majd hozzátette, szerinte a kormányfő alábecsülte a frakció reformok iránti lelkesedését, és ezért győzködte őket annyira, az ülés végén már különböző trágár szavak kíséretében (pl. "Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon").
"Sokat lehet ártani az országnak"
A beszédet május 26-án mondta Gyurcsány, akkor még részleteket nem lehetett tudni a megszorításokról. A blogon közölt szöveg szerint az MSZP-frakciót is ekkor tájékoztatta, és egyben titoktartásra is kérte a képviselőket: "Nagyon kérek mindenkit, hogy amit most mondok, amit eddig mondtam, azt is tartsa meg magának, amit mostantól mondok, azt még inkább. Sokat lehet ártani az országnak, nagyon sokat. Konkrét számokat nagyjából majd a kormány megalakulását követő napon, 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén mondunk. Ez egy szombati nap. Hétfőn a kormány ülni fog, akkor elfogadja a jogszabályokat, és egyből benyújtja a parlamentnek. Igen-igen sok bajt okoz nekünk, hogyha elkezdődik az emberek megfélemlítése."
Gyurcsány érzékeltette, hogy mekkora bajban van a gazdaság, és emiatt milyen milyen kiigazításokra kell számítani. "A magyar költségvetés állapotáról és beavatkozás nélkül az év végi várható hiányra vonatkozó pesszimista elemzői becslések reálisnak tekinthetők. (...) Százmilliárdos nagyságrendű kiigazításra van szükség idén, és úgy, hogy ezt (...) legfeljebb négy hónap alatt kell megtenni. El lehet képzelni, hogy ennek milyen hatása van, hogyha évesben tekintjük. Ennek a következményei a következő kettő évben ezermilliárdosak. Akkor, és csak akkor állítható elő nagyjából 2008-ra az egyensúly."
Az "egyetlen örömhír", hogy a személyi jövedelemadó kulcsai nem emelkednek, ezt sikerült elérni - fogalmazott. "Ebből nagyjából az is következik, hogy az összes többi adó- és adónemben ez nem sikerült" - tette hozzá. "A következő évben, 2007-ben egészen biztosan lesz reálbércsökkenés, egy nagyjából 5 százalékos infláció mellett. Újra meg fog lódulni az infláció egy évre.(...) 2008-ban, 2007 közepe után már nincsen brutális lépés egy sem" - mondja a következő évekről.
A titoktartás mellett az is szóba kerül, hogy óvatosan és tervszerűen kell kommunikálni a megszorításokat. "Én személy szerint előbújok egy egy hónapos magányomból, és intenzíven érvelek amellett, hogy mit csinálunk. Csinálunk egy jobb országot. Politikát fogunk ebből csinálni. Nem visszavonulunk, nem megszorítunk, hanem megcsináljuk azt, amit meg kell tenni azért, hogy ne a gyerekeinkre hagyjuk a terheinket. Azért, hogy világos legyen ebben az országban, hogy mi mibe kerül."
"A legbrutálisabb a gáz"
A beszédben szóba kerülnek az azóta már bejelentett reformlépések anyagi részletei is: tandíj, vizitdíj, kórházdíj, receptdíj, bár ezekről még Gyurcsány is csak feltételes módban beszélt. "Négy területen van ártámogatás-csökkenés: villany, gáz, gyógyszer, közlekedés. Ebben a legbrutálisabb a gáz. Ma egy évben gáztámogatásra, miután magunk alá csináltunk a félelemtől, százmilliárdot költünk el már" - fogalmazott.
Gyurcsány szerint ezt "csak a leghosszabban lehet kivezetni a rendszerből", elképzelése szerint három lépcsőben: július elsején, 2007 január elsején és egy évvel később. (Erről hivatalosan még nem közöltek részleteket, de kitudódott: a gázár-támogatás csökkentése nagyjából a Gyurcsány szerint felvázolt forgatókönyv szerint alakul. Szakértők szerint a gázár-támogatás teljes megszüntetése 70-80 százalékkal magasabb gázárat hozna, ezért azt is lehetett tudni, hogy a kormányzat nem egyszerre akarja felzárkóztatni a lakossági tarifákat a világpiaci árakhoz.)
Kiderül az is, hogy elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer korrekciója, különben "2012 környékén a mai nyugdíjrendszer fizetőképessége megrendülhet". Emellett hosszasan taglalja az igazgatási reform részleteit, a közalkalmazottak helyzetének átalakítását.
Gyurcsány beszélt arról is, milyen formában kell előadni az embereknek a változtatásokat. "Engedjétek, hogy az egészet magyarázzuk el az embereknek" .fogalmazott a kormányfő, majd így folytatta: "Ha nem a politikája jön ki (...), hanem hogy ezt fölemelik, meg ezt csökkentik, akkor az a hír. (...) Hogy azt mondhassam a parlamentben, hogy ezt és ezt csináljuk az országgal és ehhez képest a kiigazítás ugyan picit fájdalmas, de lépjünk gyorsan túl rajta. Nem szabad abból politikát csinálni, hogy a 16 százalékból 20 lesz. Akkor nehezebb és fájdalmasabb lesz, és hosszabban fog tartani az átmenet" - fogalmaz Gyurcsány, amikor arról beszél, hogyan lehet eladni a csomagot a nyilvánosságnak.
Az elmúlt hét eseményeinek fényében utólag kissé elhamarkodottnak tűnik a következő mondat: "A választók nem fognak bennünket büntetni, nincsen nagyon hova menjenek, nincsen ma versenyképes jobboldal, és nagyon benne van a levegőben, hogy meg kell csinálni, amit csinálunk. Nagyon benne van" - fogalmaz Gyurcsány, amikor arról beszél, szerinte ha nem is nagyon, de megnyerik majd az önkormányzati választásokat.
Volt véleménye az SZDSZ-es jelöltekről
A kormányfő a beszédben rápirított az SZDSZ-re is, Gyurcsány többek között azt nehezményezte, hogy a tervezett reformokról idő előtt akar beszélni a liberális párt. "A koalíciós párt egyik-másik vezetője mintha már nem tudná türtőztetni magát és ő meg elkezd beszélni."- fogalmazott Gyurcsány. Az SZDSZ által delegált miniszter jelöltek kapcsán pedig azt mondta a kormányfő: "a jelöltekről van véleményem, de ezt sok tekintetben nem tartom perdöntőnek (....) nem kívánom tovább feszíteni a húrt."
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője az [origo]-nak azt mondta: a kormányfő mondatai megfelelnek a valóságnak, mivel a koalíciós tárgyalások során volt vita a két párt között. Horn szerint semmi különös nincs abban, hogy Gyurcsány más személyeket akart jelölni az SZDSZ-es tárcák élére. "A jelölés joga azonban a szabad demokratáké volt" - tette hozzá Horn.
A most közölt beszéd után szóltak hozzá az MSZP képviselői, majd következett Gyurcsány reagálása, amelyben elismerte, hogy hazudtak az embereknek a választási győzelem érdekében, és trágár szavakkal próbálta lelkesíteni érezhetően kétkedő párttársait.
Navracsics bocsánatkérést vár
A Fidesz szerint ebből a szövegből az következik, hogy további megszorítások várhatók. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerdán délelőtt sajtótájékoztatót tartott, és ezen azt mondta: eredetileg arra akarta kérni Gyurcsány Ferencet, hogy hozza nyilvánosságra a beszéd első részét is, ez azonban tíz perccel a tájékoztató kezdete előtt felkerült a miniszterelnök blogjára. A politikus szerint a most nyilvánosságra került beszédben foglaltak nem azonosak az első Gyurcsány-csomaggal és a Fidesz által második Gyurcsány-csomagként értelmezett konvergenciaprogrammal sem, hanem már a harmadik Gyurcsány-csomag elemei szerepelnek benne.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a most nyilvánosságra került beszéd arra világít rá, hogy "május 26-a óta a kormánypártok édes titka, hogy mi vár a lakosságra", ebből azonban sem az adófizetők, sem az ellenzék nem tudhatott meg semmit. Gyurcsány Ferenc és az MSZP-frakció jelen levő tagjai már májusban tudták, milyen megszorítások várnak a lakosságra - tette hozzá. | A haszonleső képviselőket győzködte Gyurcsány | A kormányfő közzétette az MSZP-frakciónak májusban mondott balatonőszödi beszéd első részét, amelyben ismertette a megszorítások és a tervezett reformok részleteit. Emellett arról győzködte a képviselőket, hogy a saját anyagi haszonszerzésük helyett a reformokra koncentráljanak. Piszkálta az SZDSZ-t is. A Fidesz szerint újabb Gyurcsány-csomag olvasható ki a szövegből. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20060927ahaszonleso.html | 2006-09-27 11:04:00 | true | null | null | Origo |
A májusi balatonőszödi frakcióülésen elmondott beszéd kiszivárgása óta az ügyészségre több feljelentés érkezett a miniszterelnök ellen hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, csalás és más bűncselekmények miatt - mondta Lőrincz Edina, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
Az ügyészség a beadványokat kivizsgálta, és egyetlen ügyben sem rendelt el nyomozást - tette hozzá a szóvivő, aki többet nem kívánt közölni, tekintettel arra, hogy a döntéseket jelenleg kézbesítik a feljelentőknek.
Az MTI tudósítója hétfőn este hallotta, hogy a Kossuth téri tüntetők szónoki emelvényén bejelentették: a Központi Nyomozó Főügyészség már elrendelte a nyomozást az egyik miniszterelnök elleni feljelentés ügyében. | Nem nyomoz az ügyészség Gyurcsány után | Nem rendeltek el nyomozást a miniszterelnök elleni feljelentések egyikének ügyében sem - közölte a távirati irodával a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20061003nemnyomoz.html | 2006-10-03 11:12:00 | true | null | null | Origo |
Magyarországon is nyomoznak a 100 millió eurósra becsült Siemens vesztegetési botránnyal összefüggésben. A XIV. kerületi rendőrség zsarolás miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen. A rendőrség részleteket nem közölt, a Siemens pedig nem tud a vizsgálatról, így azt sem lehet tudni, hogy a cég számos magyarországi megrendelése közül, melyikkel kapcsolatban merülhetett fel a zsarolás gyanúja. Németországban a cég egy korábbi és négy jelenlegi munkatársát múlt héten vették őrizetbe.
Magyarországon is nyomoznak a Siemens-ügyben. Unger Pál, a BRFK kommunikációs osztályának munkatársa az [origo]-nak megerősítette, hogy a XIV-XVI. kerületi ügyészség határozata alapján még szeptember 8-án rendelt el nyomozást a XIV. kerületi rendőrség ismeretlen tettes ellen, zsarolás gyanúja miatt. Unger részleteket a nyomozás jelenlegi szakaszában nem kívánt elárulni.
Az [origo] megkereste telefonon a Siemens magyarországi leányvállalatát, hogy a nyomozásról érdeklődjön. Farkas Szílvia kommunkációs igazgató azonban csak annyit mondott, hogy a cég egyelőre semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a nyomozásról, ők is csak a médiából értesültek a vizsgálat megindításáról.
A Népszabadság információi szerint a Siemens magyarországi cégeit két ügy érinti. Az első ügy - erről értesíthették a magyar hatóságok a német cég központját - egy 2003-ban kiírt laktanya-felújítási pályázat elnyeréséhez kötődik. A Siemens tucatnyi vidéki laktanya modernizálására nyert el megbízást, híradástechnikai rendszereket épített ki, felújította a kábelhálózatot. A lap úgy tudja: a Katonai Biztonsági Hivatal jelezte a "civil" hatóságoknak, hogy a pályázat kiírásában és előkészítésében közreműködő, két honvédségi köztisztviselő különböző juttatásokat fogadott el a Siemenstől, és cserébe bizalmas információkat adott át.
A nyomozás 2004 júliusában indult, és 2006 tavaszán zárult vádjavaslattal: a két érintett munkatársnál feltűnően sok Siemens márkájú elektronikai eszközt találtak (laptoptól a konyhagépig). A korrupcióval alaposan gyanúsítható hivatalnokoktól 2006 januárjában vált meg a honvédség, de le is tartóztatták őket. A vádjavaslatban a Siemens egyik területi igazgatója is érintett.
A másik magyar ügy akár az itteni leánycég korábbi felsőbb vezetését is érintheti a Népszabadság szerint, és már több százmillió forint volt a tét. A magyar Siemens Rt. ellen Farkas Imre, az egykori SATeLIT TV tulajdonosának feljelentése alapján, szeptember eleje óta nyomoz a rendőrség. A médiavállalkozás működtetésére létrehozott, ma már felszámolás alatt álló TVegy Rt. első embere a lapnak elmondta: zsarolás miatt tett feljelentést televíziós társasága korábbi fő támogatóinak képviselői ellen. A még 2000-re, illetve 2001-re visszanyúló ügyről csak annyit mondott: a szerződések tartalma a Siemens teljes magyar vezérkara előtt ismert volt.
Minderről egyelőre annyit lehet tudni: a SATeLIT TV és a Siemens Rt. illetékesei által 2000 decemberében aláírt együttműködési megállapodás évi, mintegy másfél milliárd forint bevételhez juttatta az akkor induló televíziós vállalkozást. A támogatás feltétele azonban, a feljelentés szerint az volt, hogy a médiacégnek a szponzori díj egy meghatározott hányadát vissza kellett fizetnie a Siemens vezetőinek. Úgy tudjuk, hogy állítása szerint kétszázmillió forint körüli összegről volt szó.
A szerződésben vélhetően kulcsszerepet játszó, ma már nem a Siemensnél dolgozó stratégiai és kommunikációs vezető közölte a lappal: nem tud a SATeLIT TV-től visszacsorgatott pénzekről. Szerinte az induló tévé támogatásáról szakmai szempontok alapján határoztak. Mint mondta: az együttműködési szerződés születésének körülményeit, hátterét nem ismerte, de a megállapodást ezzel együtt maga is aláírta. A dokumentumban azonban semmi nem utalt a SATeLIT TV tulajdonosa által felpanaszoltakra. A nyomozás során a rendőrség őt még nem hallgatta meg.
Nem csak Combinót szállítottak
A Siemens különböző vállalkozásai számtalan magyarországi beruházásban voltak érdekeltek az elmúlt években. Szinte minden jelentősebb hazai kórházban működtetnek képalkotó diagnosztikai, vagy sugárterápiás berendezéseket. A Siemens volt a fővállalkozó a Magyar Posta országos logisztikai központjának építésénél, 2002-ben ez a cég szállította a MÁV-nak a Taurus mozdonyokat, majd a Desiro motorvonatokat.
Szintén a Siemens gyártja a sok vitát kiváltott, nagykörúti Combino-villamosokat. Beszállítóként részt vett a Magyar Villamosművek hálózatrekonstrukciós beruházásaiban, és többek közt a Siemens szállította 2000-ben az MVM tulajdonában lévő, Lőrinci Erőmű gázturbináját is.
A felsővezetést is vizsgálták
A vesztegetési botrány múlt héten robbant ki Németországban, amikor átkutatták a Siemens több irodáját. A Siemens konszern tizenkét volt és jelenlegi németországi alkalmazottja, a feltételezések szerint kenőpénzeket fizetett annak érdekében, hogy a cég elnyerjen bizonyos megrendeléseket. A Siemens egy korábbi vezetőjét és négy jelenleg is aktív alkalmazottját őrizetbe vették, míg a gyanúsítottak közül heten szabadlábon vannak. A 12 gyanúsított közül öt, 20 millió eurós hűtlen kezelésben lehet érintett. A Spiegel Online információi szerint köztük van a cég két felsővezetője is.
A vesztegetésekre kifizetett és arra szánt pénz összesen 100 millió eurós nagyságrendű lehet - írta a német Focus hetilap. A nyomozók 40 millió eurót találtak a cég ügyvezetőjének görögországi számláján, másik 40 milliót pedig ausztriai számláján. A vizsgálat arra próbál fényt deríteni, hogy titkos megvesztegetésre szánt pénzalapokról van-e szó.
A gyanú szerint a megvesztegetésre elkülönített pénz több megrendeléshez is hozzásegíthette a céget. Az átutalásokat feltehetően külföldi, egyebek között svájci bankokon keresztül bonyolították. Felmerült annak a gyanúja is, hogy megvesztegetéssel szerezte meg azt a megbízást, melynek keretében a 2004-es athéni olimpia elektronikus biztonsági berendezéseit biztosította.
A müncheni székhelyű cég több helyi irodájában, sőt Bajorország más városaiban is - ahol a Siemens ugyancsak irodákkal, illetve telephelyekkel rendelkezik - múlt szerdán kezdődött a nagyszabású razzia, amelyben több mint kétszáz rendőr, adóhatósági és ügyészségi nyomozó vesz részt. Az irodákon kívül a vállalat több magas rangú munkatársának magánlakását is átkutatták. A vizsgálat során még Klaus Kleinfeld, a cég vezérigazgatójának az irodáját is ellenőrizték.
A Siemens szóvivője hétfőn azt mondta a Süddeutsche Zeitungnak, hogy a cég már majdnem egy éve tud a felmerült vádakról és belső vizsgálatot indítottak az állítólagos vesztegetések ügyében. | Magyar szála is lehet a Siemens-botránynak | Magyarországon is nyomoznak a 100 millió eurósra becsült Siemens vesztegetési botránnyal összefüggésben. A XIV. kerületi rendőrség zsarolás miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen. A rendőrség részleteket nem közölt, a Siemens pedig nem tud a vizsgálatról, így azt sem lehet tudni, hogy a cég számos magyarországi megrendelése közül, melyikkel kapcsolatban merülhetett fel a zsarolás gyanúja. Németországban a cég egy korábbi és négy jelenlegi munkatársát múlt héten vették őrizetbe. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20061120zsarolasert.html | 2006-11-20 11:55:00 | true | null | null | Origo |
Pécsi albérletében tartóztatták le a rendőrök Kosztics Józsefet, Siklósnagyfalu megválasztott polgármesterét. A nyomozók úgy jutottak el a rejtekhelyre, hogy követték a csalás és közokirat-hamisítás miatt körözött férfi egyik nőismerősét, akiről feltételezték, rendszeresen ételt és italt visz a bujkáló férfinak.
A férfit azért keresték, mert a bíróság a közelmúltban közokirat-hamisítás és csalás miatt jogerősen tizennégy hónap szabadságvesztésre ítélte, ám határidőre nem vonult be a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe. Kosztics Siklósnagyfalun független jelöltként indult az október elsejei önkormányzati választáson, és 111 szavazattal 101 ellenében győzött a szabad demokrata Bálint Bánkkal szemben.
Jelölésére és indulására az adott lehetőséget, hogy nem veszítette el választójogát, az ugyanis a törvény szerint a jogerős ítélettel nem, csak a szabadságvesztés megkezdésével szűnik meg automatikusan. Mivel az új polgármester körözés alatt állt, nem jelent meg a képviselőtestület alakuló ülésén. A képviselők egy ideig vártak, de Kosztics hivatali esküjét a megválasztását követő három héten belül sem tette le, ezért a napokban úgy döntöttek: megszüntetik a polgármester hivatalát, és új választás kiírására kérik az illetékes választási bizottságtól. | Elkapták a körözött polgármestert | Elfogta a rendőrség Kosztics Józsefet, az október elsejei siklósnagyfalui polgármester-választás győztesét, akit közokirat-hamisítás és csalás miatt kerestek - közölte kedden a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-vel. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20061107elkaptak.html | 2006-11-07 12:08:00 | true | null | null | Origo |
Ügyészi indítványra szünetel a Legfőbb Ügyészség (LÜ) által a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Altus Rt. és a Humán-Jövő 2000 Kht. ellen indított polgári per. Az eljárásban a felperes a két alperes közötti szerződés érvénytelenségének megállapítását kéri a bíróságtól.
A Somogy Megyei Bíróság hatáskörében, Kaposváron tárgyalt ügyben a felperest képviselő ügyész kérte a szüneteltetést hétfőn. Az indítványt az elsőrendű alperest, azaz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cégét, az Altus Rt.-t, valamint a másodrendű Humán-Jövő 2000 Kht.-t képviselő ügyvéd elfogadta. Így a bíró azzal zárta le a tárgyalást, hogy azt az elkövetkező hat hónapban bármely fél kérése folytatni kell, ellenkező esetben az eljárás megszűnik.
Pálvölgyi Ferenc főosztályvezető ügyész az eljárás szüneteltetését azért kérte, hogy mint mondta: "a bizonyítási eljárás eredményeként a helyzet olyan módon változott, ami újra értékelendővé teszi a perbeli pozícióinkat, javaslatainkat, indítványainkat, következtetéseinket".
A felperes az általa benyújtott keresetében azt állította, hogy az elsőrendű alperes mintegy 87 millió forinttal gazdagodott egy bérleti szerződés révén, amelyet az Altus Rt. kötött a Humán-Jövő 2000 Kht. jogelődjével, a MEH egyik gazdasági társaságával, a Közlöny- és Lapkiadó Kft.-vel az Országgyűlési Képviselők Klubjának működtetésére.
A tárgyaláson az ügyészség által beidézett négy tanú közül kettő jelent meg, Jagiellovicz Györgyné, korábban az Altus Rt. tanácsadói részlegének vezetője, majd 2001-től gazdasági igazgatója, valamint Szigeti István, a Humán Jövő 2000 Kht. ügyvezetője. A tanúk egymással egyezően számoltak be a szerződés lejártát követő elszámolásról, ami nem támasztotta alá a felperes állítását. Az ügyész ezt követően kérelmezte az eljárás szüneteltetését.
Az ügyet azért tárgyalja a Somogy Megyei Bíróság, mert a másodrendű alperes székhelye Balatonőszödön van, és a per az alperesek bármelyikére nézve illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható. | Szünetel a Gyurcsány cége elleni per | Az ügyészség kérésére szüneteltetik a Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Rt. ellen indított pert. Az ügyész azután kérte a per szünetetletését, hogy a beidézett tanúk nem támasztották alá azt a per alapját képező állítást, hogy az Altus 87 millió forinttal gazdagodott volna egy bérleti szerződés révén. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20061106szunetel.html | 2006-11-06 12:14:00 | true | null | null | Origo |
„Ha van bárki képviselő, aki dolgozik az önkormányzati cégeknél, az nyugodtan emelje fel a kezét, és mondja el, hogy milyen beosztásban van, és hánytól hányig dolgozik” – kérte a jegyzőkönyv tanúsága szerint a zuglói önkormányzat novemberi testületi ülésén az egyik képviselő abban a vitában, amely arról szólt, vajon összeférhetetlen-e, ha önkormányzati képviselők az önkormányzat valamelyik cégének munkavállalói is egyben.
Akkor sem a fideszes Szatmáry-Jähl Angéla, sem az MSZP-s Pécsi Diána nem emelte fel a kezét.
A testület végül arról döntött, hogy tagjainak nyilatkozattételi lehetőséget biztosít arra, hogy (az említett transzparencia követelményének megfelelően) bevallják, milyen kapcsolatban állnak az önkormányzat által fenntartott intézményekkel vagy az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társasággal, illetve az azok által tulajdonolt gazdasági társaságokkal; 2019-es vagy azt követő megválasztásukat követően közvetlenül személyesen és/vagy közvetetten jogi személyként vállaltak-e ezeknél munkát, kaptak-e egyéb tevékenység ellátására megbízatást, akár rész-, akár teljes munkaidőben.
A nyilatkozattétellel a képviselők a megbízás vagy munkavállalás pontos időtartamáról, a javadalmazás összegéről és a betöltött munkakörről is számot adhatnak. Az MSZP-ből a DK-ba átigazoló Bitskey Bence az önkormányzat rendezvényszervező cégénél, a szintén DK-s Tóth Attila pedig a parkolási cégnél dolgozik. A bruttó 540 ezer forintos képviselői, illetve bizottsági munkájukért járó javadalmazás mellett tehát innen is kaptak pénzt.
Szatmáry-Jähl Angéla vagyonbevallásában jelezte, hogy a Zuglói Piacüzemeltetési és Közösségitér Kft.-ben 130 ezer forintos havi bérért foglalkoztatják üzletpolitikai szervezőként.
A titkolózó szocialista
A titkolózó szocialista politikus azonban semmit sem írt vagyonbevallásának jövedelemnyilatkozat című fejezetébe, így nem derül ki, hogy valójában miből él. Zuglói forrásból úgy tudjuk – ez a XIV. kerületi városházán nyílt titok –, hogy Pécsi Diánát a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-nél foglalkoztatták 2022 végéig. A vagyonbevallásnak a 2022. december 31-i pillanatban fennálló állapotot kell tükröznie, tehát nem a 2022-es év majdnem teljes időtartamában fennálló munkavállalói vagy egyéb munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyt, ennél fogva nem alkalmas arra, hogy eligazítást adjon a jövedelmi viszonyok ügyében.
Egyrészt a Gazdasági Bizottság véleményezi a cégeket, ingatlaneladásokat, gazdálkodásukat. Ennek a bizottságnak az elnöke Pécsi Diána.
Másrészt azért, mert magatartásával épp azt a – polgármester által képviselt és nagyon is támogatható – transzparencia elvét hitelteleníti, amelyet saját pártja követelt előterjesztett javaslatával. Azt sem értik, hogy a műszaki, illetve gazdasági jellegű tevékenységet végző cégnél milyen feladatot lehet ellátni politológiai végzettséggel. A szabadeuropa.hu korábban arról írt, hogy a Zuglói Zrt. az MSZP egyfajta pártkifizető helyeként is működött.
Telefonon megkerestük Pécsi Diánát, mert szerettük volna megtudni, hogy
a ZVK Zrt.-nél a 2022-es évben mikortól meddig végzett munkát;
milyen jellegű szerződés fűzte a ZVK-hoz
mivel foglalkozott a cégnél;
mekkora összegű havi bért kapott/mekkora díjazásban részesült;
miért nem töltötte ki vagyonnyilatkozatának jövedelemre vonatkozó fejezetét;
mit gondol az önkormányzat cégénél végzett munkája és a Gazdasági Bizottságban betöltött tisztségének összeférhetetlenségéről.
A képviselő írásban ígért választ, de fenti írásos kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem reagált. A konkrét üggyel összefüggésben megkerestük az önkormányzat vezetését is, de kitérő választ adva, csak annyit közöltek, hogy Zugló Önkormányzata az átláthatóság további erősítése érdekében tette lehetővé az önkormányzati képviselők számára, hogy nyilatkozzanak arról, milyen kapcsolatban állnak az önkormányzat gazdasági társaságaival vagy intézményeivel. Ennek éppen az volt az oka, hogy korábban már volt példa ilyen jellegű foglalkoztatásra, három ilyen foglalkoztatási viszony már a nyilatkozattétel előtt is ismert volt. Azt is hozzátették, hogy a K-Monitor és a Transparency International programjában Zugló a harmadik legátláthatóbban működő önkormányzatnak bizonyult.
Szeptember óta Bernula István Bertold az említett önkormányzati cég vezérigazgatója. Ő a megkeresést azzal az indokkal utasította el, hogy a ZVK Zrt.-vel „esetlegesen” munkaviszonyban álló vagy állt természetes személyek vonatkozásában
a megkeresésben megjelölt adatokról nem vagyunk jogosultak harmadik személy részére felvilágosítást adni,
tekintettel arra, hogy azok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján személyes adatnak minősülnek, és mint ilyenek jogvédelem alatt állnak.
(Borítókép: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának épülete a Pétervárad utca 2.-ben 2022. március 9-én. Fotó: Branstetter Sándor / MTI) | Az önkormányzat cégétől is pénzt kapott a szocialista bizottsági elnök | A zuglói önkormányzat 21 képviselőjéből négyen is végeztek munkát a helyhatóság valamelyik cégénél. Közülük három baloldali, akik félmillió forint feletti bruttó képviselői, illetve egyéb önkormányzati tisztségük után járó jövedelmük mellett további önkormányzati pénzekhez is jutottak. Volt, aki bevallotta, volt, aki nem. A polgármester számára fontos a transzparencia, párttársa azonban más gyakorlatot követ. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/02/21/zuglo-onkormanyzati-kepviselo-osszeferhetetlenseg-munkavallalas/ | 2023-02-21 18:26:00 | true | null | null | Index |
Nettó 1,6 milliárd forintért hoz létre Képzési Központot Balatonszepezden a Kommentár Alapítvány, amely leginkább a Tranzit fesztivál szervezéséről és arról ismert, hogy kiadja a kormány egyik ideológusaként emlegetett Békés Márton főszerkesztette, jobboldali Kommentár folyóiratot. A kiadvány szerkesztői között tudja például L. Simon Lászlót és Szalai Zoltánt, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány főigazgatóját.
Az alapítvány 2021 márciusában vásárolta (legalábbis ekkor jegyeztette be) az egykori SZÖVOSZ-üdülőt, amelyen ma is ott állnak a Makovecz Imre által tervezett épületek. Az üdülő egy magáncégé volt, korábban pedig egy felszámolás alá került, offshore-hátterű cég is birtokolta. Az egykori SZÖVOSZ-üdülő minden bizonnyal adás-vétel útján került az alapítványhoz, nem úgy, mint a budapesti, Puskin u. 4. szám alatti ingatlan, amelyet a kormány egyszerűen nekik ajándékozott:
Érdekesség, hogy Balatonszepezd önkormányzatával már 2020-ban megegyeztek. Ahhoz ugyanis, hogy az alapítvány meg tudja valósítani az elképzeléseit, változtatni kell a helyi építési szabályokon (egységesen üdülőövezeti besorolást adni a telkeknek, illetve törölni egy tervezett utat). Ezt a balatonszepezdi képviselő-testület a megállapodás értelmében meg is teszi, cserébe az alapítvány 10 millió forintot fizet.
Az alapítvány maga is egy balatonszepezdi ingatlanban működik, méghozzá kőhajításra az üdülőtől. A jövendőbeli Képzési Központ a Dózsa György köz és a Petőfi utca között van, az alapítvány székhelye pedig a Petőfi utca 28/A-ban, ami a Google Street View korábbi felvétele szerint így néz ki: | A 11,5 milliárd forinttal megtámogatott jobboldali alapítvány megszerezte a balatonszepezdi, Makovecz-féle üdülőt is | Az állami vagyonnal százmilliárdos tételben megajándékozott Mathias Corvinus Collegium korábban 11,5 milliárdos támogatást adott a jobboldali Kommentár folyóiratot kiadó, a Tranzit fesztivált szervező Kommentár Alapítványnak, amely most székhelye közelében, ugyancsak közpénzből terjeszkedik. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/02/24/kommentar-alapitvany-balatonszepezd-kepzesi-kozpont | 2023-02-24 08:20:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Saját magukat juttatták kedvezményes lakásvásárlási lehetőséghez fideszes képviselők - ezt állítja az I. kerület polgármestere. A csütörtöki képviselő-testületi ülésen a fideszes képviselők olyan javaslatot nyújtottak be, amivel kedvezményesen vehetnék meg a műemléki épületeket az abban lakók, így több képviselő is. Váradiné Naszályi Márta polgármester szerint erkölcsi kötelességük lett volna, hogy ne szavazzanak az őket is érintő kedvezményről. | Saját maguknak is megszavaztak kedvezményt a lakásvásárláshoz fideszes képviselők az I. kerületben | Saját magukat juttatták kedvezményes lakásvásárlási lehetőséghez fideszes képviselők – ezt állítja az I. kerület polgármestere. A csütörtöki képviselő-testületi ülésen a fideszes képviselők olyan javaslatot nyújtottak be, amivel kedvezményesen vehetnék meg a műemléki épületeket az abban lakók, így több képviselő is. Váradiné Naszályi Márta polgármester szerint erkölcsi kötelességük lett volna, hogy ne szavazzanak az őket is érintő kedvezményről. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/02/24/muemlek-fidesz-kepviselok-megvennek | 2023-02-24 08:27:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Veszélyben vannak a gyerekek” – ezzel kezdte Facebook bejegyzését Kovács Alex Gábor, a belvárosi ellenzéki Tiéd a Belváros frakció vezetője. A politikus erről képeket is posztolt a közösségi oldalára.
Kovács szerint a tetőn dolgozó három munkás „mindenféle biztonsági intézkedés és munkavédelmi felszerelés nélkül megkezdte az épület tetőszerkezetének javítását. Sem biztonsági kötél, sem háló és a gimnázium udvarán sem kerítették el az érintett részt – a gyerekek gyanútlanul sétáltak át a tornaterembe közvetlenül a munkálatokkal érintett épületrész alatt”.
A Tiéd a Belváros-frakció tagja, Árvai Péter értesítette az áldatlan állapotokról a gimnázium vezetését, akik szerencsére haladéktalanul elkerítették az érintett udvarrészt – mindazonáltal ez nem az ő dolguk lenne, és ez így továbbra sem biztonságos. Jómagam azonnal értesítettem a Városüzemeltető Kft.-t, akik gyors intézkedést és biztonságos elkordonozást ígértek
– tette hozzá a politikus.
Beszakadt a tető a munkás alatt
A gimnázium egy több ezer négyzetméteres épületegyüttesben működik az V. kerület egyik legértékesebb részén, a Veres Pálné utca 36-38. szám alatt. A több helyrajzi számon lévő, de összetartozó ingatlanoknak két tulajdonosa van: az egyik a fővárosi önkormányzat (ezen a részen működik a gimnázium), a másik pedig az rtl.hu információi szerint a Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap (ez a rész évek óta üresen áll). Utóbbi Szíjj Lászlóhoz köthető, az alap eszközeit ugyanis a MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli, amelynek a vállalkozó a 100 százalékos tulajdonosa.
A gimnázium által használt épületrész ugyan megfelelően karbantartott, a tanulók viszont az udvaron keresztül, a leromlott állagú épület előtt elhaladva közelítik meg a sportpályát – írtuk tavaly, amikor bemutattunk egy korábban készült felvételt, amin látni, hogy a tető olyan rossz állapotba került, hogy már egy ember súlyát sem bírta el.
A tavaly ősszel készült fényképek szerint most ezt a részt kezdték el kijavítani. Már ezeken is látszott, hogy a lehulló cserepektől védő háló nem minden esetben ér fel teljesen, ahogyan most sem.
Erről is kérdeztük a MINERVA Befektetési és Alapkezelő Zrt-t, ahogyan a mostani munkálatokról is küldtünk megkeresést. Egyebek közt azt szerettük volna megtudni, hogy értesítették-e a gimnáziumot a munkálatok megkezdéséről, illetve milyen biztonsági intézkedéseket terveznek. Ha válaszolnak, arról beszámolunk.
125 szobás butikhotel épül
A magánkézben lévő rész tulajdonosának a neve egyébként több helyről is ismerős lehet: a Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap vette meg ugyanis korábban a Fotex-székházat, míg a MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt másik alap résztulajdont szerzett az MKB Bankban.
A Veres Pálné utcai ingatlant már 2018-ban megvásárolták, azonban a tervezett 125 szobás butikhotel építése azóta is csak az előkészületeknél jár. Az rtl.hu információi szerint a koronavírus-járvány miatt csúszik a beruházás, így az építkezés indulásának pontos dátuma még nem ismert. Az épületkomplexum ügye már több mint egy évtizede húzódik, sőt a rossz állapotban lévő tetőről már az azóta megszüntetett Népszabadság is írt 2016-ban.
A környék lakói 2011-ben elérték, hogy védettség alá helyezzék az épülettömböt, az építkezést azonban nem tudják megakadályozni. Ők leginkább a gyerekek épsége miatt aggódnak. Hosszabb távon attól is félnek, hogy a keskeny utcákban zajló építkezés miatt kivágják a fákat, a szálloda pedig tönkreteszi a környék élhetőségét.
Sok helyi lakó szerint szállodaépítés helyett ragaszkodni kellene az eredeti tervekhez, és oktatási célra kellene használni az egész épületcsoportot. Ez volt ugyanis az ország első olyan középfokú oktatási intézménye, ahol nők is tanulhattak. | Biztonsági intézkedések nélkül, egy iskola mellett javították a Szíjj Lászlóhoz köthető | A szerkezet olyan rossz állapotban volt, hogy videó készült róla, ahogy beszakadt egy munkás alatt a tető. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/02/24/szijj-laszlo-veres-palne-gimnazium-minerva-teto | 2023-02-24 08:34:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ha az Országgyűlés március első felében meghozza a szükséges döntéseket, az Európai Bizottság legkorábban május körül elvégezheti a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében a magyar intézkedések értékelését – közölte csütörtökön a Szabad Európának és a Népszavának nyilatkozva Johannes Hahn uniós költségvetési biztos.
A magyar dossziéért felelős uniós biztos azzal számol, hogy ha minden a terv szerint halad, az Európai Bizottság május körül végezhet a zárolt uniós források felszabadításához szükséges magyar intézkedések értékelésével. Ennek azonban előfeltétele, hogy a tavaszi ülésszakát jövő héten kezdő magyar parlament március első felében elfogadja a szükséges törvénymódosításokat – hangsúlyozta csütörtökön a Szabad Európának és a Népszavának nyilatkozva Johannes Hahn.
Nincs kommunikálható álláspont a kuratóriumok tagságáról
Az osztrák nemzetiségű költségvetési biztos egyelőre nem fedte fel a testület válaszát a kormány által múlt héten elküldött informális javaslatra, amelynek értelmében államtitkártól felfelé lemondanának a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumába kinevezett magas rangú kormányzati illetékesek. Úgy tudjuk, hogy a bizottság még nem alakította ki végleges álláspontját a kérdésben, de egy lapunknak nyilatkozó jól értesült forrás szerint kizárható, hogy Brüsszel meg fog elégedni a magyar javaslattal, „ami a minimálisnál is kevesebb”.
A decemberben a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében a tanács által elfogadott végrehajtási határozat egyrészt 6,3 milliárd eurónyi kohéziós politikai forrást (egészen pontosan ilyen összegű pénzügyi kötelezettségvállalást) zárolt, másfelől megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy szerződést kössenek az olyan közérdekű vagyonkezelő alapítványok által igazgatott hazai egyetemekkel (ezek száma 21), amelyek kuratóriumában politikai kinevezettek ülnek. Ez az új szerződések esetében potenciálisan az Erasmus- és a Horizont Európa programokban való magyar részvételt is megakadályozná.
Miközben a kormány már ősszel részben korrigálta az összeférhetetlenségi problémákat, két nyitott kérdés még mindig megoldásra vár. Az egyik, hogy hol, milyen szinten húzzák meg a határt, amely fölött politikai kinevezettek nem ülhetnek a kuratóriumokban, a másik pedig, amit orvosolni kell, hogy ne lehessen meghatározatlan időre kinevezni a kuratóriumok tagságát.
A kormány néhány napja eljuttatott egy javaslatot a bizottsághoz, de az ajánlat értelmében parlamenti képviselők, polgármesterek és minisztériumi főosztályvezetők még mindig helyet foglalhatnának az egyetemek irányító testületeiben. Egy másik javaslat értelmében a megbízás hat évre szólna, amit egyszer újabb hat évre meg lehetne hosszabbítani.
Hahn szerint a magyar diákok nem szenvednek kárt, ha…
Johannes Hahn szerint bár a testületnek már van kiforrott elképzelése, de egyelőre tartanak az egyeztetések. A biztos kérdésünkre válaszolva ugyanakkor kizárta, hogy ha a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében tető alá hoznák a megállapodást, azt az eljárásban támasztott többi feltételtől különválasztva a tanács elé terjesztenék. „Nem hiszem, hogy működik a szalámitaktika, ez a magyar kormány számára is világos” – mondta.
A költségvetési biztos megerősítette, hogy a magyar diákok pályázhatnak a következő évi Erasmus-programokra, amelyekről június-július tájékán születhetnek meg a döntések. „Nem számítok arra, hogy akár egyetlen magyar diák is kárt szenvedne emiatt, feltéve hogy a magyar kormány megoldja a problémát” – utalt a vagyonkezelő alapítványokról folyó egyeztetésekre a bizottság osztrák tagja. | Hahn: Májusban bírálhatja el Brüsszel a magyar intézkedéseket | Ha az Országgyűlés március első felében meghozza a szükséges döntéseket, az Európai Bizottság legkorábban május körül elvégezheti a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében a magyar intézkedések értékelését – közölte csütörtökön a Szabad Európának és a Népszavának nyilatkozva Johannes Hahn uniós költségvetési biztos. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/hahn-majusban-biralhatja-el-brusszel-a-magyar-intezkedeseket/32285166.html | 2023-02-25 10:58:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A miniszter első ,,botránya" a kormányzati autócserék kapcsán robbant, amikor is Pepó kettővel magasabb fokozatra kapcsolt, szó szerint. A miniszter ugyanis miniszteri autónak - amikor a kormányzatban a VW Passat és az Audi A6-os az általános - egy A8-as csúcsmodellt, személyes használatú járműnek pedig egy Mercedes ,,kis"buszt rendelt (az utóbbi állítólag a tárca bármely olyan dolgozójának rendelkezésére állt).
Bár az igény közbeszerzési szempontból megfelelő volt, a sajtó és a közvélemény hosszasan csámcsogott a témán, így az A8-as Orbán ellenállásán szép lassan meg is bukott.
A második húzás
Pepó második húzása az általa átvett minisztériumból elbocsátott közalkalmazottak ügye volt. A háromnegyedére apadó Környezetvédelmi Minisztériumból ,,elbocsátott" munkatársak (egyes híresztelések szerint a listát maga Pepó állította össze) Pepó főnökéhez, a Torgyán József által irányított Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba kerültek. A közalkalmazottaknak azonban - azon kívül, hogy nem tudták őket leültetni - sokáig nem tudtak korábbi munkakörüknek megfelelő szakmunkát adni, hiszen ők többnyire környezetvédelemmel foglalkoztak. Ráadásul az érintettek személyzeti anyagát átadták az FVM-nek, amiből később 15 munkaügyi per is lett. Pepó azzal védekezett, hogy az áthelyezés a júliusi Orbán-Torgyán megállapodás eredménye, ő csak később került a pixisbe.
A harmadik botlás
Pepó következő ,,botlása" lakásügye volt. Pepó lakásként egy 75 millió forintos budai lakást igényelt, ám ezt később ugyancsak elutasította Orbán miniszterelnök, így a kisgazda miniszter kénytelen volt beérni elődje felújított lakásával.
A legnagyobb bukás
Orbán Viktor bocsánatkérésre szólította fel Pepót az Aradi-ügy kapcsán
Pepó legnagyobb bukása a Hortobágyi Nemzeti Park park igazgatója, Aradi Csaba elleni ügy volt. Az aggteleki cseppkőbarlangrendszer után második magyar természeti területként az UNESCO világörökség-listájára felkerült park igazgatója ellen - egy névtelen bejelentés alapján - Pepó kezdeményezésére tavaly szeptemberben fegyelmi vizsgálatot indított a tárca közigazgatási államtitkára. A fideszes Megyesy Balázs azonban októberben visszahelyezte állásába a ,,parkért élő" Aradit, és az eljárást megszüntette.
Pepó azonban a végletekig kitartott Aradi vétkességének hangoztatása mellett (egy földvásárlási ügyről - a Park területének elfecsérléséről - van szó), annak ellenére, hogy maga Orbán Viktor miniszterelnök is személyes bocsánatkérésre szólította fel. Mindezt tetőzte, hogy a környezetvédelmi bizottság elutasította Pepó beszámolóját az ,,Aradi-ügyről" (a kisgazdák és a MIÉP mentette meg), az ellenzék pedig lemondásra szólította fel a kisgazda minisztert. Mindezek ellenére Pepó idén január végén mégis felmentette Aradit, indoklás nélkül. A miniszter szerint Aradi maga kérte kirúgását, amit Aradi ,,felháborítóan valótlannak" nevezett.
Illés kontra Pepó
Pepónak nem volt szerencséje Illés Zoltánnal, a fidesz főkörnyezetis emberével, a környezetvédelmi bizottság elnökével sem (aki túlzottan is zöld volt a fidesznek a tárca vezetéséhez). Illés - nem titkoltan - két év alatt ott bírálta Pepót, ahol tudta, kritikája többnyire jogos is volt, Pepó ugyanis regnálás alatt nem sok eredményt tudott felmutatni. A minisztériuma a legkevesebb törvénytervezetet nyújtotta be, és bajok voltak a környezetvédelmi pénzek elbírálásával is.
Ezek küzül az egyik legemlékezetesebb 1999 végén, Karácsony után történt, amikor a két ünnep közt Pepó több, a környezetvédelemhez nehezen kapcsolható pályázat támogatásáról döntött. A miniszteri döntés szerint a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) fejlesztési célra fordítandó keretéből ,,természetvédelem" címen 51,8 millió forint támogatásban részesül például két, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (FVM) tartozó sportlétesítmény is, a gödi vízitelep - írta a HVG. Állítólag 20 milliót kapott az egyik Pepó-tanítvány által vezetett Hortobágyi Génmegőrző Kht., 60 millió forintot a miniszter korábbi munkahelye, a Debreceni Agrártudományi Egyetem, valamint 100 millió forintot a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) sajtópályázat és lapalapítás céljára - legalább is a Népszava szerint.
Torgyán kitartott mellette
Pepó alkalmatlanságát látta az ellenzék a cián-ügyben is. A Tisza februári szennyezésének kapcsán az SZDSZ a következményeiért a környezetvédelmi és a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert tette felelőssé. Az ellenzék szerint Pepó nem lépett idejében, nem volt felkészült. "A miniszterelnök mentse fel az alkalmatlanságát már több ízben bizonyított környezetvédelmi minisztert és nevezzen ki a feladat ellátására képes személyt a tárca élére!" - szólította fel Orbánt az MSZP. Ennek ellenére a miniszterelnök továbbra sem mozdította el Pepót a helyéről.
Torgyán kitartott Pepó mellett
Pepó mellett minisztersége alatt végig kiálló Torgyán az első - Chikán és Hámori fideszes minisztereket érintő -, majd a második, ,,félidős" - Katona Kálmánnal és néhány államtitkárral kapcsolatos - kormányátalakításkor sem volt hajlandó meneszteni a környezetvédelmi minisztert.
Pedig Pepó alig valamivel kinevezése után a ,,rosszindulatú sajtóhíresztelések" miatt kezdhette cáfolni menesztésének hírét, amit aztán két évig nem győzött ismételni ő és Torgyán József. Mindezzel ,,azt a munkát sértik, amelyet a korábbinál jóval megalapozottabb szakmaisággal végez a tárca" - mondta még 1998 őszén. A kisgazdapárt pedig sajtónyilatkozatában állt ki (a mai napig) Pepó mellett. | Pepó botrányairól híresült el - hátterünk | Pepó Pál környezetvédelmi miniszter elsősorban a közvéleményt irritáló ügyei miatt került fókuszba és lett a "sajtótámadások" céltáblája. Ez azonban nem csoda, hiszen szakmai munkájáról nem sok pozitív tény áll a rendelkezésre. A miniszter közel két éves regnálása alatt több botrányba bele keveredett, kezdve a miniszteri A8-as és Mercedes kisbusz- valamint többmilliós lakás-ügyével, folytatva a minisztériumából a földművelésügybe ,,elüldözött" közalkalmazottak esetével, és végül a legnagyobb: a mai napig homályba hagyott Aradi-eset. A felmondáson nem valószínű, hogy csodálkozni kellene, a kérdés inkább az: miként húzta idáig. | null | 1 | https://index.hu/belfold/lemond2/ | 2000-06-15 12:21:00 | true | null | null | Index |
Érett ez már. Hetek óta nem cáfolta senki, hogy Pepónak mennie kell. A magas kisgazda körökben csak az okozott fejtörést, hogy miképp lehetne ebből jól kijönni; de a jelek szerint leginkább sehogy sem lehetett.
Torgyán állítólag akkor sokallt be, amikor Pepó pár hete Illés Zoltán parlamenti bizottsági elnök hidegre tételét javasolta. A pártelnök ezután már nem tartotta a hátát. A hivatalos változat szerint Pepó Pál ugyan maga adta be lemondását, de az eddigiek ismeretében ez nehezen elképzelhető. Pepó nem az a lemondó típus, közvetlen munkatársai szerint kifejezetten nehezen viseli a kudarcot. Másról van szó: a kormány számára elviselhetetlen lett az a rengeteg bel- és külföldi ballépés, ami Pepó nevéhez fűződik. (A ciánügy kezelése, késedelmes EU-jogharmonizáció, Aradi-botrány, törvényalkotási bénázások, a termékdíjrendszer szétverése, a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat csődje stb. És ugye emlékszünk még a Merci konferenciabuszra, a másfél milliós kandallóra vagy a dzsoggingos diplomáciai fellépésre?)
"Mindennap lejárat minket - mondta egy igen magasan jegyzett kisgazda politikus -, de amíg ő a miniszter, mellette kell állni." A hivatalos verzió szerint "a sorozatos politikai támadások miatt" mondott le. Csakhogy politikai szempontból soha nem támadta senki; szakmailag viszont annál többen.
A snájdig, mosolygós
környezetvédelmi miniszter szerepéből (amit Orbán Viktor szánt neki) hamar kiesett. Nagyjából egy évvel ezelőtt már mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy Pepó nem megoldás sem szakmailag, sem emberileg. Egyre többször lett a sajtóhírek negatív szereplője, és soha nem tudott győztesen kikeveredni az ügyekből. Torgyán mentette meg egyedül.
Sokáig Orbán Viktor számára is megfelelő volt: nem nyomult költségvetési pénzekért. (Orbánék szerint úgysem érdekel senkit a környezetvédelem itthon; csak az EU-t érdekli esetleg, de csatlakozás úgyse lesz ebben a ciklusban.) Az ágazat amúgy is gyanús, mert az uralkodó gazdasági tévhitek szerint túlzottan visszafogná a gazdasági csodát, rontaná a piaci versenyt és a multik bejövetelének esélyeit. Különben is, a környezetvédelem mindenhol a balos pártok agybaja, vallja a mostanában jobbos miniszterelnök.
Mindezek ellenére Pepó mára tarthatatlanná vált. Egy héttel a beharangozott kisgazda "értékelés" előtt lemondatták, nyilván azért, hogy ne kelljen azt mondani: a kisgazda miniszter munkája nem ért egy fabatkát sem.
Múlt csütörtökön a Székely Zoltán (FKGP) által vezetett Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC)-albizottság a Nagy Értékelés jegyében sorra meghallgatta ugyan a minisztérium régi embereit, ám ez többek szerint csak színjáték volt: ekkor már sejteni lehetett, hogy a tárca élén változás lesz hamarosan. Mindenki Pepó ellen beszélt, igaz, délután maga a miniszter mosolyogva letagadott mindent.
A bizottsági meghallgatás résztvevői nem sejtették, hogy néhány óra múlva "lemond". Reggel a rádióban Lányi Zsolt még a kisgazda miniszterek felülmúlhatatlan kompetenciáját méltatta. Ám amikor Pepó Torgyán József irodájából távozott, a lépcsőházban találkozott leendő utódjával. A bennfenteseknek ez nem volt meglepő, mert tudni vélték, hogy Pepónak két hete megmondták: mondja le külföldi útjait, mert bármikor "szükség lehet rá". Torgyán az utolsó pillanatig várt, s az utolsó pillanat most érkezett el: a tavaszi parlamenti időszak vége előtt a bizottság meghallgathatja az új minisztert, aki kedden leteheti az esküt.
"Helyrehozhatatlan károkat okozott
két év alatt" - értékelte Pepó két évét a lemondás hírére Haraszthy László, az Országos Környezetvédelmi Tanács soros elnöke. Pepó példátlan tisztogatást végzett a környezetvédelmi szakapparátusban először komcsiűzésből, majd szakmai féltékenységből. "Gyakorlatilag lefejezte a hazai intézményrendszert" - állította egy informátorunk. Nyolc államtitkárt és 32 felső vezetőt hajtott el a szakmából, akik közül sokat éppen ő szervezett be a minisztériumba (lásd: Politikai kannibalizmus, Magyar Narancs, 2000. május 25.). Összeférhetetlen, hisztérikus egyéniség hírében állt, akivel kevesen találták a hangot. Hatalom-, titulus- és munkamániás volt, mindenről tudni akart, hatalmas elintézetlen aktakupac volt körülötte. Paranoiás, komcsizós káderpolitikája a régmúlt időket idézte, képes volt bármikor felülbírálni még saját embereinek döntését is; levegőnek nézte a szakmai tanácsadó testületeket, átnyúlt saját dolgozói felett, lealázta a környezetvédő mozgalmat, annak minden szakmai és társadalmi lehetőségével együtt.
Ezt hozta.
De mit visz?
A kérdésre válasz egyelőre nincs. Az biztos, hogy Pepó öntörvényűen értelmezte a beruházási támogatásokat: a tárcaközi bizottság javaslatait többször felülbírálta. A KAC-ból például csak az a település kaphat szennyvíz-beruházási támogatást, amely a Belügyminisztérium céltámogatásából is nyert. Tokaj például nem kapott - csakhogy Pepó (a szakértői javaslat ellenére) egymilliárdos támogatást írt alá. A 168 "ra szerint a KAC tárcaközi bizottság döntéseit Pepó hetekig nem írta alá, de közben "ügynökök" keresték fel a támogatásra felterjesztett önkormányzatokat azzal, hogy "lehet, hogy tudunk segíteni". Ezután "tömött táskában" vándoroltak vissza bizonyos pénzek bizonyos helyekre. Senki nem adja a nevét ahhoz, hogy konkrét információkkal szolgáljon, de a minisztérium folyosóin ezt mindenki tudni véli. Hogy mindebből kinek származott haszna, és mi lett bizonyos közpénzek sorsa, azt egy számvevőszéki vizsgálat tudná csak kideríteni, de ehhez politikai szándék is kell.
Lemondás után végkielégítés nem jár. Komoly találgatásokat hallani, hogy Pepót mivel fizették ki, és hogy hová fog ejtőernyőzni; hajdani debreceni helyére állítólag nem szívesen várják vissza.
A kiszemelt jelölt,
Ligetvári Ferenc szarvasi főiskolai professzor Torgyán József személyes tanácsadói közé tartozik. (Róla lásd keretes írásunkat.) Ha nem üldözési mániás a jelölt, ha szakmailag közelít a környezeti gondokhoz, ha elemeiben érti a civil társadalom felépítését és szerepét, már sokat fog emelni az ágazat jelenlegi színvonalán. Ha veszi a bátorságot, és Skultéty államtitkárral közösen kiebrudalják a minisztériumból és a Környezetgazdálkodási Intézetből a most regnáló erőket, akiknek a környezetvédelemhez az égvilágon semmi közük sincs, akkor el lehet kezdeni a tárca újjáépítését is. Erre minden esély megvan, legalábbis több civil szervezet bizakodóan nyilatkozott, sőt akadt, amelyik biztosan tudta, hogy Gordos Déneséknek (akiről lapunk többször is megemlékezett a közelmúltban) hamarosan egyéb (párt)feladatuk lesz. Borbély János helyettes államtitkárnak is megvannak számlálva a napjai a Fő utcában.
Ami nagy falatnak ígérkezik, az a KAC gatyába rázása. Az új miniszter legjobban teszi, ha azonnal magára húzza az Állami Számvevőszéket, hogy rögzíteni lehessen a Pepó-féle nullaállapotot.
Nagy illúzióink persze ne legyenek: ugyanaz a párt delegálja az új minisztert, ugyanúgy agrárhátterű (igazából vízügyi végzettségű) szakember alakítja majd a környezetvédelmet, és ugyanúgy nincs semmilyen politikai súlya a jelöltnek, mint lemondott elődjének.
És feltehetően ugyanaz marad a tárca kormányon belüli helyzete is. Orbán Viktor az új miniszter bemutatását összekötötte ugyanis azzal, hogy ország-világ előtt megüzente Illés Zoltánnak, kivel és mivel szórakozzon. | Pepó Pál távozása: A szájába adták | Magyarországon két évig lehetett környezetvédelmi miniszter Pepó Pál. Politikai hullákról jót vagy semmit: ezzel be is fejezhetnénk a debreceni búzanemesítő szakmai tevékenységét méltató opust, ám annak elemzése nem érdektelen, hogyan süllyedhetett az Orbán-Torgyán-kormány környezetvédelmi politikája idáig, és hogy mi várható ezután. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/pepo_pal_tavozasa_a_szajaba_adtak-60521 | 2000-06-22 12:26:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Január óta több mint két tucat esetben jelezték kórházak és egyéb egészségügyi intézmények, hogy bizonyos feladataikat nem tudják ellátni. Ezek között vannak rövid szünetek, mondjuk karbantartás miatt, de legtöbbjük hosszú, vagy határozatlan időre szól. Térképre tettük, hol vannak bajok a kórházi ellátással. Van olyan kórház, ahol hat feladatot adtak vissza. | Jellinek Dániel: „Van vagy 15-20 munkásszállónk” | A minap indult az ingatlanmogul egyik legújabb ilyen projektjének az engedélyeztetése a környezetvédelmi hatóságnál. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202306_leunen_jellinekmunkashoteltbovit | 2023-02-10 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Február elején jutott hozzá a Makronóm Intézet a Központi Statisztikai Hivatal embargós adataihoz. A KSH belső vizsgálataiból az derült ki, hogy nem közvetlenül tőlük, hanem egy előzetes hozzáféréssel rendelkező hivatalos személytől, tévedésből kerültek a titkos adatok a Makronómhoz.
Valószínűtlennek tűnik, hogy a Makronóm szándékosan buktatta volna le a jóakaróját, az intézet ugyanis elsősorban a kormány álláspontját alátámasztó, fideszes retorikai elemeket alkalmazó gazdasági elemzéseket készít, nemrég épp azt fejtegették, milyen nagyon megbízható adatokat szolgáltat a KSH a munkaerőpiacról. Talán épp az ilyen gesztusoknak köszönhető, hogy
a KSH nem hozta nyilvánosságra annak a kormányzati szereplőnek a nevét,
aki az embargós szabályokat megszegve továbbította az intézetnek az adatokat. | Ezer szál fűzi György László kormánybiztoshoz a KSH adatszivárgási botrányának szereplőjét | A kormány milliárdos kezdőlökésével indított Makronóm gazdasági propagandát gyárt, feltalálta például az úgynevezett harmonikus növekedési indexet, amely állítása szerint jobb, mint a hagyományos, egy főre jutó GDP szerinti rangsorolás. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202307__bocsanatos_szivarogtatas__lelkes_kutatok__halas_kormany__makroelemzok | 2023-02-18 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Szerzőnk felteszi a kérdést: melyek lesznek azok a helyek, ahová a közeljövőben meghívják a korábban a Megafon központját felszentelő papot. Javaslata szerint mindenekelőtt a Magyarságkutató Intézetbe kellene beugrania, „mert őstörténetünk egyik sajnálatos hiányossága az, hogy nélkülözi a megszentelést". Vélemény. | Ha a NER-gazdaságban valaki megmozdul, már ott is vagyunk Mészáros Lőrincnél | Új munkát kapott a kormány kedvelt biztonsági cége, a Valton-Sec tulajdonosa egy olyan társaságnál, amelynek tulajdonosi szálai ismert kormányközeli potentátokhoz vezetnek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202307_prime_multi_egymasba_ernek_avagyonkezelok | 2023-02-19 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Ahogy ügyvédjén keresztül korábban, most személyesen a bíróságon is megerősítette perének harmadik előkészítő ülésén Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes, hogy nem tartja magát bűnösnek. Védője Varga Judit igazságügyi minisztert, valamint Süli János és Trócsányi László volt minisztert is beidéztetné. Nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György sem.
Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, február 17-én megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken az utóbbi évek legnagyobb, nyilvánosságra került korrupciós botrányának tárgyalása. A négy előkészítő ülés közül a harmadikon, február 23-án nyilatkoztak a fő vádlottak arról, elismerik-e bűnösségüket.
A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legkevesebb 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint Schadl György több mint kilencszázmillió forintot szedett be azoktól, akik a segítségével jutottak önálló bírósági végrehajtói kinevezéshez.
Beismerés esetén az ügyészség tíz év börtönt kér Schadl Györgyre, nyolc évet Völner Pálra, emellett kétszáz-, illetve huszonötmillió forint pénzbüntetést, tíz év közügyektől eltiltást, jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást, valamint vagyonelkobzást jogtalan gazdagodásuk erejéig. A vádlottak azonban úgy nyilatkoztak, hogy nem ismerik el bűnösségüket.
Völner szerint a vádirat nagy része valótlan és alaptalan
A Telex tudósítása szerint először Völner Pál nyilatkozott, aki nincs letartóztatásban, vagyis szabadon mozog, otthonról érkezhetett a tárgyalásra. Az egykori államtitkár, Varga Judit miniszter volt helyettese korábban többször kijelentette, hogy nem tartja magát bűnösnek, most, a bíróság előtt is úgy nyilatkozott, hogy nem követett el bűncselekményt, hivatali hatáskörét sosem lépte túl, a vádirat nagy része szerinte súlyosan valótlan és alaptalan.
Állítása szerint Schadl Györgytől sosem fogadott el pénzt, jogtalan előnyt sem szerzett neki, és államtitkári pozícióját sem használta fel, hogy jogosulatlan segítséget nyújtson.
Schadlt bilincsben, vezetőszáron hozták
Mint arról korábban a Szabad Európa is beszámolt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBK) elnökét, Schadl Györgyöt és szintén végrehajtóként dolgozó feleségét 2021 novemberében a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren tartóztatták le, amikor egy Dubajba induló gépre készültek felszállni. Sajtóinformációk szerint tetemes mennyiségű készpénz volt náluk. Völner Pállal ellentétben, aki szabadlábon védekezhet, Schadl György reptéri elfogása óta letartóztatásban van, a bíróságra is bilincsben, vezetőszáron hozták. Ő sem vallotta magát bűnösnek, mindent tagadott, azt is, hogy megvesztegette Völnert. Ugyanakkor korábbi üléseken már több vádlott, köztük hat végrehajtó beismerte bűnösségét és ezzel azt, hogy Schadl néha több száz milliós összegért cserébe segítette őket pozícióba.
Azzal, hogy Schadl és Völner ártatlannak vallotta magát, egyikük sem fogadta el, hogy beismerés esetén tíz, illetve nyolc év börtönt, valamint kétszáz-, illetve huszonötmillió forint pénzbüntetés kapjon.
Meghallgattatná Varga Juditot Völner védője
Völner Pál védője, Papp Gábor megjegyezte: nehezíti a védekezésüket, hogy a nyomozati anyagból több részlet megjelent a sajtóban. Szerinte az ügyészségnek utána kellene mennie, ki szivárogtatta ki az anyagokat. Az ügyvéd kezdeményezte mások mellett a nyomozati anyagokban többször is megjelenő Varga Judit igazságügyi miniszter meghallgatását, mert, mint mondta, volt, hogy Völner társaságában találkozott Schadl Györggyel, akivel a végrehajtói kinevezésekről beszéltek.
Varga Judit mellett kezdeményezte Völner védője Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Süli János volt miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Molnár Zoltán államtitkár, valamint Hajas Barnabás államtitkár meghallgatását is. | Schadl és Völner is mindent tagadott a bíróságon, utóbbi valótlan és alaptalan vádiratról beszélt | Ahogy ügyvédjén keresztül korábban, most személyesen a bíróságon is megerősítette perének harmadik előkészítő ülésén Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes, hogy nem tartja magát bűnösnek. Védője Varga Judit igazságügyi minisztert, valamint Süli János és Trócsányi László volt minisztert is beidéztetné. Nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György sem. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/schadl-es-volner-is-mindent-tagadott-a-birosagon-utobbi-valotlan-es-alaptalan-vadiratrol-beszelt/32284634.html | 2023-02-23 18:30:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.