text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A magyar kormány egy jogilag támadható, példátlan eljárásban vette rá az Európai Bizottságot, hogy az EU elfogadja a paksi bővítési üzlet tender nélküli odaítélését az orosz Roszatomnak – értesült a Népszava.
A botrányos eset – amelynek részleteit ma ismerteti a brüsszeli Politico a Jávor Benedektől megkapott háttérdokumentumok, tárgyalási emlékeztetők és más belső források alapján –, nem csak az Orbán-kabinet számára létfontosságú beruházás elfogadtatása érdekében eszközölt kormányzati húzásokat állítja reflektorfénybe, hanem azt is bemutatja, hogy teljesen hamis az érvelés, miszerint Orbánék harcban állnak Brüsszellel: a Bizottság a jelek szerint az írott európai joggal szembemenő politikai döntést hozott az európai nagytőkét is megrendelésekkel kecsegtető projekt tető alá hozása érdekében.
Jávor 2014 végén tett versenyjogi panaszt az Európai Bizottságnál a beruházási tender elmaradása miatt (az uniós versenyszabályok szerint nem lehet egy harmadik, vagyis EU-n kívüli piaci szereplőt verseny nélkül, az európai szereplők kizárásával beengedni az európai piacra, márpedig a Roszatom esetében ez történt). Az eljárásban a Bizottság végül egy olyan (minden bizonnyal hamis) érvet fogadott el, amely két évvel a vizsgálat elindulása után bukkant fel először. A meggyőzés érdekében ugyanakkor a kormány teljesen kiszolgáltatta a beruházást a külföldi igényeknek, gyakorlatilag lehetetlenné téve, hogy abban a magyar cégeknek bármilyen érdemi szerep jusson.
Az egész egy jókora hazugsággal kezdődött: miután Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2014. januárjában Moszkvában titokban aláírta a paksi bővítésről szóló paktumot, idehaza a miniszterelnökséget vezető Lázár János bejelentette: "Brüsszel" mindenről tud, és mindent jóváhagyott. Ebből – mint később kiderült – alig valami volt igaz: a megállapodás azon pontjait, amelyek nyilvánvalóan az uniós jogba ütköznek (a verseny kizárása mellett ilyen az állami támogatásból történő finanszírozás is; végül mindkét ügyben eljárást indított az Európai Bizottság), a kormány nem egyeztette az uniós szervekkel. A még ugyanabban az évben a tender elmaradása miatt indított vizsgálatban a kormány kezdettől az itthoni kommunikációban is hangoztatott érvet képviselte: azért nem írt ki nyílt versenytárgyalást, mert valójában nem új megállapodást kötött, hanem még a Szovjetunióval 1966-ban aláírt nukleáris együttműködési egyezményt hosszabbította meg. Időközben azonban "súgtak" Orbánéknak, hogy ez az érv nem lesz jó, és ha nem találnak ki valami mást, a projekt el fog hasalni Brüsszelben.
Mint emlékezetes, itt jött a képbe Günther Oettinger volt uniós energiaügyi biztos, aki a rendelkezésre álló adatok szerint – az illegális lobbista, Klaus Mangold közvetítésével – azt a tippet adta a magyar kormánynak, hogy hivatkozzanak inkább a technológiai kizárólagosságra, vagyis arra, hogy Paks I-hez illeszkedő reaktorblokkokat kizárólag az oroszok tudnak szállítani. (Később Jávor erről azt nyilatkozta lapunknak, hogy az érvelés több ponton sántít. Egyrészt a tiltott állami támogatásról szóló döntésében maga a Bizottság ismerte el, hogy nincs szó technológiai kizárólagosságról, amikor arra kötelezte Paks II-t, hogy Paks I-től teljes mértékben elválasztva, külön cégként működjön. Másrészt a bővítést előkészítő Teller- és Lévai-projektekben a magyar állam sok milliárd forintot költött a majdani nemzetközi tender megalapozására, konkrét beszállítókat is megnevezett, soha fel sem merült, hogy ne legyen legalább 4-5 cég, amelyeket a tenderre meg lehet hívni a releváns ajánlat reményében. Harmadrészt egyikük, a Westinghouse konkrétan be is jelentette, hogy indulni kívánt a tenderen, a kormány jelzései alapján dolgozott a pályázaton.)
Mindezek nyomán aligha meglepő, hogy az Európai Bizottság igyekezett titokban tartani a végül a tender elhagyását jóváhagyó döntését. A módszer rendkívül szokatlan volt: Lázár 2016. november 16-án jelentette be, hogy megszületett a döntés, a Bizottság jóváhagyta a tender elmaradását, ugyanakkor nem adtak ki róla nyilatkozatot, ás a kormány sem hozta nyilvánosságra az eljárás lezárásáról szóló bizottsági levelet – ma már pontosan értjük, hogy miért.
Hogy mi történt a bizottsági verdikt papírra vetése és eltemetése előtt, azt a Jávor által adatkérések útján megszerzett dokumentumokból lehet utólag rekonstruálni.
Mint a Politico írásából is kiderül, a Bizottság első olvasatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az európai és a magyar jog szerint egyértelműen tendert kellett volna kiírni a legalább 4000 milliárd forintba kerülő beruházásra. Ez a brüsszeli vélemény 2016 tavaszán változott meg radikálisan, amikor derült égből, minden előzmény nélkül megjelent a technológiai kizárólagosság érve az eljárásban. Jávor Benedek szerint ugyanakkor az emlékeztetőkből egyértelműen kiderül: az uniós jogba a technológiai kizárólagosságra való hivatkozás is beleütközik, és ezzel a Bizottság tisztségviselői is tisztában voltak. A brüsszeli illetékesek több lehetséges kimenetelt vázoltak föl.
1. Mivel a tender nélküli megállapodás sérti az uniós jogszabályokat, végig kell vinni a kötelezettségszegési eljárást.
2. Előírják a magyar kormánynak, hogy a beruházás további szakaszában minden beszerzésnek tenderen kell eldőlnie (erről az opcióról maga a Bizottság is kimondja a belső anyagokban, hogy nincs összhangban az európai joggal).
3. A jogon túllépő "politikai hibridmegoldásként" felajánlják, hogy bizonyos feltételekkel (nyílt közbeszerzéseken európai cégeket is beengednek a projektbe) eltekintenek az uniós előírások következetes betartásától.
Az Európai Bizottság és az Orbán-kabinet tárgyalásai nyomán végül a harmadik lehetőséget választották, a kormány pedig kötelezettséget vállat, hogy a Roszatom mostantól "jó fiú" lesz, és a beruházás teljes értékének legalább 55 százalékát tendereztetni fogja. Ezzel kapcsolatban Jávor megjegyezte: ha valóban betartják az 55 százalékos arányt, illúzióvá válik a kormány által folyamatosan hangoztatott 40 százalékos magyar részesedés, hiszen akkor éppen a fővállalkozó-generálivitelező Roszatomnak nem maradna semmi az üzletből. Az EP-képviselő szerint ezzel a veszéllyel a kormány, illetve a Paks II Zrt. is pontosan tisztában van, utóbbi egyenesen attól tart, hogy a tényleges magyar részesedés nem fogja túllépni az 5 százalékot, így a hazai gazdaságra semmilyen érdemleges pozitív hatása nem lesz. (Jávor itt arra a lapunkhoz is eljutott információra utal, amely szerint reálisan 5 százalékra tehető a magyar beszállítók által elérhető részesedés, és ezt próbálják meg adminisztratív trükkökkel – a Roszatom-csoport cégei által alapított magyar leányvállalatokkal – 10 százalék körüli értékre feltornázni.)
A Politico cikkében idézett dokumentumok "globális politikai megoldásnak" nevezik a döntést, amely politikai alapon született, és utólag próbáltak hozzá jogi talapzatot fabrikálni (ez magyarázza a döntés publikálását megelőző hosszas időhúzást). A "globális politikai megoldás" azt jelenti, hogy az alvállalkozók kiválasztásánál be kell tartani azokat a tendereztetési szabályokat, amelyeket a Roszatom kiválasztásánál megszegtek. Jávor szerint ez olyan, mintha egy autóst elkapnának, amint a piroson áthajt, és arra az ígéretre, hogy a többi lámpánál majd kivárja a zöldet, a rendőr elengedné. Az írásban megszólaltatják a Roszatom egyik versenytársának a Westinghouse-nak az illetékesét is, aki azt mondja: a magyar kormánnyal folyamatosan egyeztetve készültek a paksi bővítési tender kiírására, és soha senki nem jelezte nekik, hogy csak az oroszok tudnak megfelelni a feltételeknek. A papírok szerint a Bizottság illetékesei ki is mondták: annak, hogy más szolgáltatók képesek-e teljesíteni a paksi bővítés műszaki feltételeit, éppen egy nemzetközi tenderben kellett volna kiderülniük, különösen annak ismeretében, hogy az eljárás korábbi szakaszában a kormány is azt állította, több megfelelő jelentkező is van.
Egy 2016. április 22-i ülés jegyzőkönyvében szó szerint az szerepel: "a magyar fél nem tudott valódi technikai érveket előterjeszteni, amelyek igazolják, hogy csak a Roszatom tudja teljesíteni a szerződést, a magyarok által felvetett jelenlegi érvek elsősorban kereskedelmi jellegűek". Ez viszont azt jelenti, hogy a technológiai kizárólagosság érve nem volt valós, amiről a Bizottság is tudott. A Politico cikkében arra is céloznak, hogy a brüsszeli engedékenységnek (a nyugat-európai cégeknek felajánlott részvételen túl) más oka is volt: a tárgyalásokkal párhuzamosan zajlott a magyar kvótanépszavazás kampánya, amit az Orbán-kormány tudatosan időzített a Paks II ügyében akadékoskodó Európai Bizottság megpuhítására. Vagyis a húszmilliárdos kampánnyal felhergelt magyar választókat a kormány eszközként használta annak érdekében, hogy a Bizottsággal el tudja fogadtatni a szabálytalan paksi üzletet.
Hargitai Miklós
|
Összefeküdt Brüsszellel a kormány Paksért
|
A magyar kormány egy jogilag támadható, példátlan eljárásban vette rá az Európai Bizottságot, hogy az EU elfogadja a paksi bővítési üzlet tender nélküli odaítélését az orosz Roszatomnak – értesült a Népszava.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1146198_osszefekudt-brusszellel-a-kormany-paksert
|
2017-11-22 12:17:00
| true | null | null |
Népszava
|
Eladnák, de nem hirdetik. Nem árulják, a diákokat mégis kizárták onnan. A vagyonkezelő hallgat. Sok kérdést vet fel az állami tulajdonba került balatonberényi diáküdülő sorsa.
Öt éve, a megyék vagyonának államosításakor vette el a kormány a Vas megyei Önkormányzattól a balatonberényi gyermeküdülőt, hogy azt Erzsébet-táborként működtesse tovább, ám két éve már senki nem nyaralhat ott. Mára pedig az állam úgy döntött, értékesítené a vízparti nyaralóhelyet, kedvezményes nyaralásról pedig már szó sem lehet.
Hosszú évtizedeken át sorakoztak Balaton partján a megyei önkormányzatok gyermektáborai és üdülői, amelyekben jobbára olyan iskolások nyaralhattak, akik családjuk anyagi helyzete miatt másképpen nem juthattak volna el a tóhoz. Öt évvel ezelőtt azonban a kormányzati központosítás elérte a gyermeküdültetést is. A megyéktől állami kézbe kerültek ezek az ingatlanok, a nyári táborozás szervezése pedig a Nemzeti Üdülési Alapítvány Erzsébet-programjának feladata lett. Tavaly azonban az Európai Unió Bírósága egy uniós jog, a szabad piaci verseny megsértése miatt elkaszálta a programot, ami miatt a gyereknyaraltatás az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz került. Ekkor azonban a balatonberényi gyermeküdülő már nem szerepelt az Erzsébet-táborok listáján: az első években még fogadott csoportokat, ám tavaly és az idén nyáron már nem nyaralhattak gyerekek az intézményben.
Az üdülőt forráshiány miatt működtetni nem képes Vas megye helyett Szombathely próbálta meg többször is visszaszerezni. Először 2013-ban született közgyűlési határozat, hogy sport- és ifjúsági programokra visszaigénylik a tábort az államtól. Az elutasítás után később ismét próbálkozott a megyeszékhely, újabb kérvényt írtak a szakminisztériumnak, ám hiába.
Természetesen nem véletlenül: a témával többször is foglalkozó Nyugat.hu megkeresésére már egy éve azt nyilatkozták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél (MNV), hogy az üdülőt értékesíteni akarják. Miután sem a korábbi, sem a jelenleg futó pályázatok között nem találtuk nyomát ilyen kiírásnak, megkerestük az MNV-t, s kérdéseket tettünk fel a gyermektáborral kapcsolatos tervekről, ám egy hét alatt sem kaptunk választ.
Persze érthető a hallgatás, ha az állam valóban értékesíteni akarja az ingatlant: a balatonberényi gyermeküdülő egy 1,6 hektáros területen fekszik, melyhez egy 2400 négyzetméteres saját strandterület is tartozik, igaz, utóbbi Natura 2000-es természetvédelmi terület része. Az épület részben akadálymentesített, a hálótermek mellett vizesblokkokkal, étteremmel, konyhával rendelkezik.
– Csak éppen egyre pusztul – mondta Horváth László, Balatonberény polgármestere, akitől megtudtuk, a gyerektáboroztatás mellett két éve télen egy pékség és morzsaüzem működött az épületben, ám azóta teljesen üresen áll. – A kutya sem törődik vele, amit lehet, széthordtak már belőle. Nem kell hozzá sok idő, a saját strand is megszűnik majd, mert teljesen benövi a nádas. A falunak értelemszerűen a mostani a lehető legrosszabb állapot, hiszen iparűzési adót és és idegenforgalmi adót sem fizetik a gyerektábor után.
Az ingatlanért több százmillió forintot remélhet az MNV: ugyanezen a településen a zalai önkormányzat öthektáros táborát 450 millióért adták el, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 2,5 hektáros, faházas üdülőjét pedig félmilliárdért hirdette meg a vagyonkezelő. Vagyis az értékesítéssel az állam jól járhat – nem úgy a kisemmizett megye és a balatoni nyaralás nélkül maradt gyerekek sokasága.
Vas András
|
Üresen pusztul a gyerekektől elvett tábor
|
Eladnák, de nem hirdetik. Nem árulják, a diákokat mégis kizárták onnan. A vagyonkezelő hallgat. Sok kérdést vet fel az állami tulajdonba került balatonberényi diáküdülő sorsa.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1146154-uresen-pusztul-a-gyerekektol-elvett-tabor
|
2017-11-22 05:03:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az Egertől 16 kilométerre található, 2300 fős települést a környékbeli népnyelv keresztelte át. A jelzőt a falu a határában található gombaüzemnek köszönheti, ami három évtizede keseríti meg az ott élők életét. Nem szokványos Magyarországon, hogy egy nem túl gazdag régióban található községnek egy munkahelyeket teremtő üzem okozza a legnagyobb problémát, ám itt mégis ez a helyzet: családok sokasága költözött már el más településre.
Az üzemben a helybéliek közül nem sokan dolgoznak, a tulajdonos inkább az olcsóbb ukrán munkaerőt preferálja. A település határában lévő gyárat működtető cég ráadásul a szomszédos Demjénben van bejegyezve, így az anyagi haszonról is lemondhatnak a kerecsendiek. Megkapják viszont a nem túl kellemes szagot, és a szennyvizet, amit rendszeresen ráeresztenek a falura, hogy aztán a Laskó-patakba, és végül a Tiszába folyjon. Épp ez történt akkor is, mikor a településen jártunk.
"Ebben a témában számos tv-riport, újságcikk készült, 2009–ben még egy félpályás útlezárásig is eljutott a lakosság, mondanom sem kell talán, minden eredmény nélkül" - mesélte portálunknak Molnár Attila, a helyi mezőőr. 2014-re aztán milliárdos uniós forrásból elkészült a zárt rendszerű gombatermesztő, amit átadtak, mert szorított a határidő, ám a helyzet egyáltalán nem javult.
Az üzem mellett elhaladó Demjéni úton évek óta repedeznek a házak a telep miatt létrejött jelentős kamionforgalom miatt. "Itt már nem apró dolgokról van szó, van akinek 20-30 éves háza gyakorlatilag ketté van repedve, de nincs olyan ingatlan a Demjéni úton, ami a forgalom hatására ne repedt volna meg. Többször lett felszólítva emiatt is a Rácz úr, megígért korábban már egy falut elkerülő szervízutat is, de úgy ahogy a szaghatás megszüntetéséből, ebből sem lett semmi a mai napig. A közút szintén nem vesz tudomást a problémáról. A Demjéni úti lakosok között most körvonalazódik egy összefogás, és elképzelhető, hogy a jövőben pertársaságot alakítva megpróbálnak lépéseket tenni az ügy érdekében" - mindezt Prokaj Milán önkormányzati képviselő mondta el portálunknak, aki szerint a településvezetés sem tesz meg mindent, hogy megszabadítsa a lakókat a kellemetlenségektől, holott a választási kampányok során még rendre előkerül a téma.
A gombaüzem tulajdonosa Rácz József, egy Fidesz-közeli vállalkozó, aki gyakran tűnik fel Orbán Viktor beszédeinek hallgatóságában, az első sorokban. Az üzletember és mezőgazdasági vállalkozó nemcsak gombában utazik: övé többek között a szomszédos Demjénben található fürdő, hotel, gyümölcsösök, szőlők, de a híres Egri Korona Borház is.
Molnár Attila, a mezőőr nyáron vette észre, hogy Rácz a falu határába több köbméter veszélyes hulladékot hord ki, majd munkagépek segítségével néhány méter mélyen el is temeti azt. A témában levelet is írt, melyet több sajtóorgánumhoz eljuttatott. Molnár ebben azt írta, Rácz már sokadik alkalommal hordja ki illegálisan a szemetet, mindenféle szankció nélkül. Nyáron sikerült is megörökíteni az esetet, a Bükki Nemzeti Park egyik dolgozója lefotózta, amint épp befedik a szeméthegyet. A helyszínre rendőrt is hívtak, ám az ügyből végül semmi sem lett. Rácz megbízottja akkor azt mondta, véletlenül rossz helyre öntötték a szemetet, de a munkások összeszedik és elszállítják majd azt.
"A helyszínen lévő nemzeti parkos munkatárs szóvá is tette a rendőröknek, hogy a lényeg a föld alatt van, s ásni kellene, ám a nyomozók válasza az volt, hogy azt csak akkor, ha hatósági vizsgálat indul az ügyben" – állt Molnár levelében.
Az ügyről akkor cikkezett a Heol is. A portálnak a falu fideszes polgármestere, Sári László azt mondta, az ügyben a rendőrség és a nemzeti park szakemberei intézkedtek, a szennyvizet eregető gombatelep ügyében pedig az elmúlt időszakban is sok eljárást kezdeményezett - igaz, ennek nem sok eredménye lett. Sári hozzátette: nem szeretnék a vállalkozót ellehetetleníteni, mert sok munkahelyet létesített az utóbbi években.
Rácz viszont egészen meglepő magyarázattal állt elő az őt megkereső lapnak: azt mondta, a Laskó-patak és az ő területe közt ismeretlenek helyezték el a nagy mennyiségű lakossági szemetet, aminek semmi köze a cégéhez, ők figyelnek arra, hogy környezetük tiszta maradjon.
Csakhogy Molnár Attila mezőőr a szemétben többek között számlákat is talált, melyen nem túl nagy meglepetésre Rácz cégeinek adatai szerepeltek.
"Hiába jeleztük a problémát többször a hatóságoknak, környezetvédelmi szervezeteknek, az önkormányzatoknak, nem történt semmi" - mondta el Molnár, aki szerint sokan félnek is szembeszállni a vállalkozóval, ő azonban nem: határozottan kijelenti, hogy névvel is vállalja az elmondottakat.
Bármilyen furcsa, a helybéliek abban az emberben bíznak, akit az ország lakosságának jelentős része egész biztosan nem látna szívesen a lakókörnyezetében: Mészáros Lőrincben. Szárnyra kapott ugyanis a pletyka, hogy felcsúti polgármester szemet vetett Rácz cégbirodalmára. Erről hivatalosan persze semmit sem lehet tudni, de Orbán strómajnának vagyongyarapodását látva valószínűleg senki nem lepődne meg, ha hamarosan visszautasíthatatlan ajánlatot tenne Rácz egyes vállalkozásaira. A helyiek közül többen úgy gondolják, Mészárosnak nem hiányozna az üzem miatti hajcihő, így számára aprópénzt jelentő összegből rendezné a helyzetet. Hogy a lakosok sejtése beigazolódik-e, nem tudni, az minden esetre sokat sejtető, hogy a Heol azt követően szállhatott bele a Fidesz-közeli Ráczba, hogy a portált kiadó Mediaworks már Mészáros Lőrinc tulajdonában állt.
Poénnak nagyon gyenge, de egy dolog biztos: valami bűzlik Kerecsenden.
|
BÜDÖSFALVÁN MÁR MÉSZÁROS LŐRINCBEN BÍZNAK
|
Nem kitalációról és nem egy fiktív településről van szó. A helyszín a Heves megyei Kerecsend, ami kulcs pedig a helyiek életét megkeserítő gombaüzem, és annak tulajdonosa, egy Fidesz-közeli vállalkozó.
| null | 1 |
https://alfahir.hu/2017/11/21/kerecsend_racz_jozsef_meszaros_lorinc_illegalis_hulladek
|
2017-11-22 22:26:00
| true | null | null |
alfahir.hu
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lezárta a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. gazdálkodásának 2012-2015 közötti ellenőrzését, a számvevők mindkét társaságnál szabálytalanságokat tártak fel, amelyek nyomán javaslatokat fogalmaztak meg - közölte az ÁSZ csütörtökön.
Az ellenőrzés megállapította, hogy a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. felett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága az előírásoknak megfelelően gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A társaság működésének szabályozottsága, a bevételek és ráfordítások elszámolása - a személyi jellegű ráfordítások kivételével - nem felelt meg az előírásoknak, a társaság vagyonnal való gazdálkodása nem volt szabályszerű a számvevők szerint.
A cég rendelkezett a törvény által előírt szabályzatokkal, azonban a számviteli politikát nem módosították, és az nem tartalmazott a saját és a vagyonkezelt vagyon elkülönített nyilvántartására vonatkozó előírást - emelték ki a közleményben. A belső szabályozási hiányosságok hozzájárultak ahhoz, hogy a bevételek és a ráfordítások elszámolása nem volt megfelelő. A beszámolók a vagyon - vagyonkezelt, illetve saját vagyon szerinti - megoszlásáról nem a valós helyzetet tükrözték, nem volt biztosított a nemzeti vagyonnal történő átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesülése. Az éves és évközi, beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítették, azonban a közérdekből nyilvános adatokat nem tették közzé.
A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. ellenőrzése során az ÁSZ azt állapította meg, hogy a társaság nem biztosította folyamatosan a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságát, átláthatóságát és nyilvános ellenőrizhetőségét, mert 2015-ig kötelező számviteli szabályzatok hiányoztak, továbbá nem készítettek elkülönített nyilvántartásokat a közhasznú tevékenységekre, illetve a vagyonkezelt eszközökre, és a közbeszerzési törvény előírásait is minden évben megsértették. A társaság bevételeinek és ráfordításainak elszámolása ugyanakkor szabályszerű volt, és beszámolási kötelezettségének is eleget tett.
A 100 százalékos állami tulajdonban lévő Balatoni Halgazdálkodási Zrt. feletti tulajdonosi jogokat 2014. augusztus 21-ig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, ezt követően a Földművelésügyi Minisztérium (FM), illetve - 2015. augusztus 27-től a társaság vagyonkezelésébe vett Varászlói tógazdaság felett - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) gyakorolta. A társaság az ellenőrzött időszakban nem tartozott a kormányzati szektorba.
Az FM tulajdonosi joggyakorlása megfelelt az előírásoknak, azonban az NFA-é nem volt szabályszerű, mert a vagyonkezelői szerződés nem terjedt ki minden vagyonkezelésbe adott vagyonelemre, és az átadott vagyonelemek értékének meghatározása sem volt pontos.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. az ellenőrzött időszak végére kialakította a vagyongazdálkodás alapjául szolgáló szabályrendszerét, de nem teremtette meg teljes körűen a szabályszerű vagyongazdálkodás feltételeit, a saját vagyon nyilvántartása nem volt megfelelő. A társaság a kezelésében lévő állami vagyon nyilvántartásakor a halastavakat szabálytalanul vette nyilvántartásba. A saját és a kezelt vagyon értékének megőrzéséről ugyanakkor gondoskodott.
Az ÁSZ jelentésében az MNV vezérigazgatójának és a Nemzeti Földalap elnökének egy-egy, a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. vezérigazgatója számára pedig nyolc javaslatot fogalmazott meg, míg a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának hat, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökének egy javaslatot tett, amelyekre az érintetteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
|
"Zavarosan" halásztak az állami cégek
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lezárta a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. gazdálkodásának 2012-2015 közötti ellenőrzését, a számvevők mindkét társaságnál szabálytalanságokat tártak fel, amelyek nyomán javaslatokat fogalmaztak meg - közölte az ÁSZ csütörtökön.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1146294-zavarosan-halasztak-az-allami-cegek
|
2017-11-23 14:43:00
| true | null | null |
Népszava
|
A hazai sport átpolitizáltságának egyik legkézzelfoghatóbb jele, hogy a sportszövetségeket tulajdonképpen megszállták a kormánypárti politikusok, illetve Fidesz-közeli üzletemberek. Ennek hatása pedig – még úgy is, hogy a rendszert a sportágak csak szűk körére terjesztették ki – a tao-támogatásokban is meglátszik.
A legjobb példa erre a kézilabda, amelybe soha nem látott mennyiségű pénz áramlott az elmúlt két évben tao-nak köszönhetően.
Név Szövetség Pozíció Politikai tisztség
A 2015/2016-os idényben 21,2, egy évvel később ennél is több, 27,2 milliárd forintot fizettek különböző magyar cégek az államkassza helyett kézilabdacsapatoknak. Ezzel mindkét szezonban az összes tao-támogatás egyharmada érkezett ebbe a sportágba, a teljes összeg pedig még azt is meghaladja, amihez a labdarúgás jutott ugyanebben az időszakban. Pedig miközben a kézilabdában évi 300-350 körül alakul az igénylő csapatok száma, addig a futballban jellemzően az 1200-at is meghaladja.
A kézilabdába érkező támogatások összege érdekes módon pont azt követően ugrott meg, hogy a szövetség élére Kocsis Mátét nevezték ki. A nyolcadik kerületi polgármester, aki az idő tájt a Fidesz kommunikációs igazgatójaként is ténykedett, 2015 áprilisában váltotta a családi okokból visszavonuló Vetési Ivánt a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöki székében.
Elsőre akár erőltetettnek is tűnhet a a támogatások hirtelen emelkedését Kocsis kinevezéséhez kötni, ám van ennél közvetlenebb kapcsolat is. A 2015/16-os és az ezt követő tao-idény két legnagyobb nyertese ugyanis így vagy úgy kötődik Józsefváros polgármesteréhez.
Közvetlenebb kapcsolata az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft-vel van a politikusnak, Kocsis ugyanis a ferencvárosi klub alelnöke. A céghez az említett két idényben összesen 1,78 milliárd forintnyi tao-támogatás érkezett, két és félszer annyi, mint az előző négy évben összesen. Az ugrás részben annak köszönhető, hogy a vállalat jelentős összeget igényelt és kapott infrastruktúra fejlesztésre, de az, hogy pontosan mire, az nem teljesen egyértelmű. A cég ugyanis a sportfejlesztési programját – a többi szakosztály tao-dokumentumaival ellentétben – nem tette közzé honlapján, és kérésünkre sem küldték meg, mire tervezik költeni a százmilliókat.
Ennél is érdekesebb Kocsis Máté és a kézilabda eddig legnagyobb tao-támogatásának viszonya. A legeredményesebb férfi kézicsapatot fenntartó, időközben Mészáros Lőrinc állandó üzlettárásnak, Szíjj Lászlónak a tulajdonába kerülő Veszprém Handball Team Zrt. még a 2015/2016-os szezonban kapott 1,74 milliárdos támogatást, aminek jelentős hányadát egy csarnoképítésre szánták. Mindez azért érdekes, mert az együttesnek elég komoly saját pályája van.
A Veszprém Aréna ugyan nem a Veszprém Handball Team Zrt, hanem a helyi önkormányzat tulajdonában van, de semmi nem veszélyezteti, hogy a csapat itt játsszon. Sőt a helyzet így még kényelmesebb is a sportvállalkozásnak, hiszen nem nekik kell vesződni a csarnok fenntartásával, és ami talán ennél is fontosabb, nem is ők fizetik a hitelből épült létesítmény évi több százmilliós törlesztőrészleteit sem (ezt egyébként az önkormányzattól átvállalta az állam, és a furcsa pénzügyi kapcsolat is hozzájárult ahhoz, hogy Mészáros Lőrincék átvehették a hatalmat Veszprémben).
A lényeg, hogy a Veszprémnek nincs szüksége új csarnokra, így a hatalmas támogatás elég meglepő fejlemény volt. Persze csak addig, amíg ki nem derült, hogy nem is Veszprémben, hanem Balatonalmádiban, egy, a főváros VIII. kerületének tulajdonában álló gyermeküdülőben húzzák fel a csarnokot. Sőt nem is csak azt: a teljes tábor megújul a projekt keretében.
Az elmúlt két idény támogatásainak köszönhetően a Fradi és a Veszprém a kézilabda tao-toplistájának első két helyén áll. A rangsort egyébként itt különösen körülményes volt összerakni, a szövetség ugyanis nem kívánt válaszolni közérdekű adatigénylésünkre, amelyben a legtöbb támogatást összegyűjtők listájára kérdeztünk rá. Bár ez más sportágnál is előfordult (teljes rangsort csak a kosárlabda szövetségtől kaptunk) a kézilabdában olyan formátumban töltötték fel az adatokat a honlapra, mintha direkt az lett volna a cél, hogy senki ne lássa át őket. Ennek ellenére kísérletet tettünk az összesítésre.
A toplista elején nem meglepő módon az FTC és a Veszprém mellett ott van a szegedi csapatot működtető Pick Kézlabda Zrt. és a Győri ETO is, akad azonban több olyan együttes, ahol egy-egy nagyobb projekt húzta fel a támogatási összeget. Ilyen például a Vác, amely mindössze egy szezonban (2015/16-ban) kapott tao-pénzt, ám akkor több, mint 1,3 milliárd forintot, azért, hogy létrehozhassák a Dunakanyar Kézilabda Akadémiát a hozzá tartozó sportkomplexummal. Hasonló a helyzet a Sárospataki Református Kollégium esetében és a marcali Niké Sportegyesülettel is. Utóbbi néhány millió forintot ugyan szinte minden szezonban kapott, ezt azonban tavaly egy jókora, egymilliárd feletti összeggel fejelték meg. Hogy mindezt mire költik, azt nem tudni, az egyesület elnökét, Balogh Vilmost ugyanis hiába kerestük, nem válaszolt kérdéseinkre.
Az eddig említett esetek egyáltalán nem egyediek, az elmúlt két szezonban – a jégkoronghoz és a vízilabdához hasonlóan – a korábbiakhoz képest a kézilabda szövetség is sokkal lelkesebben hagyott jóvá infrastrukturális fejlesztéseket. Szintén csarnoképítésre kapott pénzt például a balatonfüredi, a hatvani, a siófoki és a kisvárdai kézicsapat, illetve a székesfehérvári Köfém is.
|
A politikával együtt a tao-milliárdok is megérkeztek a kézilabdába
|
A hazai sport átpolitizáltságának egyik legkézzelfoghatóbb jele, hogy a sportszövetségeket tulajdonképpen megszállták a kormánypárti politikusok, illetve Fidesz-közeli üzletemberek. Ennek hatása pedig – még úgy is, hogy a rendszert a sportágak csak szűk körére terjesztették ki – a tao-támogatásokban is meglátszik.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20171122/a-politikaval-egyutt-a-tao-milliardok-is-megerkeztek-a-kezilabdaba/
|
2017-11-22 21:07:00
| true | null | null |
G7
|
Több sikertelen próbálkozás után 390 millió forintért elkelt a balatonudvari golfpálya.
Kíváncsiak voltunk arra, ki vásárolta meg a több mint 60 hektáros (612 ezer négyzetméteres) területet, ezért megkerestük a felszámolót és a Magyar Golf Szövetséget is. A felszámoló azt válaszolta, nem áll módjában információt adni, a golfszövetség pedig azt közölte, egyelőre nem értesült az ügyről, és nincs információja az új tulajdonosról.
Örömünkre szolgál azonban, hogy egy több éve felszámolási eljárás alatt lévő magyar golfpálya megtalálta – remélhetőleg megfelelő – új tulajdonosát, így annak fennmaradása igen pozitív hatással lesz a magyar golfsport fejlődésére
Tiborczhoz közeli üres cég
A Magyar Golf Szövetség válasza azért különösen meglepő, mert a jelek szerint épp a szövetség elnökéhez, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójához, Szivek Norberthez közeli kezekbe került a golfpálya.
Az ingatlan tulajdoni lapján ugyanis – mint a 24.hu észrevette – a napokban megjelent a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelem.
Az új tulajdonos e szerint a Vaperty Investment Zrt. A cég kevesebb mint egy évvel ezelőtt alakult, egyetlen tagja Vagács András, aki Szivekhez és így a vele közös ingatlanprojektet futtató Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető.
A Magyar Narancs a nyáron portrét közölt Szivek Norbertről, akiről korábban a 24.hu összesítette, hogy havi hétmilliót forintot keres alapvetően állami megbízásaival. A Magyar Narancs cikke Vagácsot is megemlíti:
A Sziveket körbefonó céghálóban egy olyan név is feltűnt, amely rámutathat a kapcsolatra, ami miatt egy másik állami kötődésű pénzintézet, a félig állami Gránit Bank is előszeretettel finanszírozza a Szivekhez kapcsolódó üzleteket: Vagács András az állam fővagyonkezelőjének ingatlanjaival foglalkozó cég portfóliójában szintén feltűnik, korábban együtt vezette a jelenleg felszámolás alatt álló Zugló Irodacentrum Ingatlanforgalmazó Kft.-t azzal a Germán Istvánnal, aki 2012-től 2016 januárjáig a Gránit Bank vezető tisztségviselője volt. A két ingatlanos együtt dolgozott a budapesti Le Meridien Hotelt korábban tulajdonló Central European Estates nevű cégnél, ahol akkoriban Germán vezető pozíciót töltött be. A Gránit Bank akkor pumpált bele kétmilliárd forintot a Szivek-féle ingatlanügyletekbe, amikor Germán éppen vezető pozícióban volt a pénzintézetnél.
Ahogy azt korábban megírtuk, a Tiborcz és Szivek körüli érdekeltségek tavaly megszerezték a Vörösmarty tér mellett, a Vigadó közvetlen szomszédságában található tömböt, amely három, műemléki besorolású ingatlanból áll össze. A legismertebb közülük az 1910-es években épült Mahart-székház, amelyen az új tulajdonosok megjelenésekor, 2016 szeptemberéig 4,3 milliárd forintos MKB-hitel volt. Időközben a Gránit Bank is beszállt a finanszírozásba 1,3 milliárddal, ami egészen két hónappal ezelőttig volt rajta az épületen. Ekkor lépett színre a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, amely szeptemberben kiváltotta a Gránit Bank hitelét, és még egy 700 milliós tétellel meg is fejelte.
Ahogy azt írtuk, a Vaperty Investment Zrt. az Opten cégadatai alapján gyakorlatilag egy üres cég, tevékenységi köre a vagyonkezelés, jegyzett tőkéje 5 millió forint. Ez a cég tett most le elvileg csaknem 400 millió forintot a golfpálya 60 hektáros területéért.
Hasonlóan életszerűtlen vásárlási modell rajzolódott ki a Mahart-székház megvásárlásánál is.
Ott az épület 9/10 része 2005-ben lett az Apáczai 2005 Kft. tulajdona. Az iroda-bérbeadásokból tisztes nyereséget termelő céget tavaly nyárig ír és brit magánszemélyek adták egymásnak. Tavaly júniusában viszont két magyar kft.-t jegyeztek be cégtulajdonosként: a Fortuna Prince és a Viona Kft.-t. A Fortuna 2016-os árbevétele 0 forint volt, hasonlóan a Viona Kft.-hez. Ráadásul e cégek mögött továbbiak álltak. A Viona eredeti alapító-tulajdonosa a Szivek Norbert által létrehozott Pata Projekt Kft., illetve az épülettömb másik részének megvásárlásában jelentős szerepet játszó Longoria Kft. volt. A Longoria annak a Lingvai Brigittának az érdekeltsége, aki korábban Szivek Norbert stábjához tartozott. A Pata Projekt és Longoria alighogy megszerezte a Mahart-házat, át is engedte helyét Tiborcz BDPST Ingatlanforgalmazó Zrt.-jének.
Nem kizárt, hogy a balatonudvari golfpálya esetében is hasonló folyamatok játszódnak le, miután
Szivek golfszövetségi elnöki megbízása, a friss pályázati kiírás és az új tulajdonos megtalálása között alig öt hónap telt el.
Állami támogatás – stratégiailag kiemelt szervezet – csőd
A golfpálya a Balaton északi partján, Balatonudvari és Örvényes között fekszik. A 2000-es évek közepén fejlesztett komplexum az akkori tudósítások szerint 1,3 milliárd forintos beruházással készült el, csaknem 300 millió forint állami támogatáshoz jutott a Széchenyi-terv keretében, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pedig egymilliárd forintnyi euróalapú hitellel finanszírozta.
A kormány 2015 nyarán stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a tulajdonost, a Royal Balaton Golf & Yacht Zrt.-t, amely ekkor már felszámolás alatt állt.
Az üzemeltető végül becsődölt, a területet 2016 áprilisában megpróbálták értékesíteni. A felszámoló akkor 1,1 milliárd forintos vételárat határozott meg, ajánlat viszont nem érkezett. Néhány hónappal később 1 milliárd forintért hirdették meg a területet, vételi ajánlatot ekkor sem kaptak, ezért márciusban még 100 milliót lefaragtak az árból. Így sem jártak sikerrel, ezért júliusban már 780 millióért kínálták a területet, amelyet
végül nemrég 390 millió forintért értékesítettek.
Olimpiai álom és egy téves diagnózis
Talán kevesen bíztak úgy a 2024-es olimpia budapesti megrendezésében, mint a balatonudvariak. A tervek szerint ugyanis a faluban tartották volna a nyári olimpia programjába több mint száz év után Rióban visszakerült golfversenyeket.
Korábbi riportunkból kiderül, hogy Balatonudvari identitásának fontos része, hogy van egy golfpályája, még ha a közönségét nem is a helyiek alkotják. Akivel beszélgettünk, mindenki aranytojást tojó tyúkként tekintett az esetleges olimpiarendezésre és a golfpályára.
Arról is írtunk korábban, hogy a Royal Balaton Golf Clubot az ingatlanválság, az euróhitel és egy váratlanul jött helyi adó vitte csődbe, de a bukáshoz kellett az is, hogy az alapítók azt hitték, rövid időn belül jön majd egy nagy felívelés a golféletben.
A Magyarországon is jelenlévő KPMG pénzügyi tanácsadó cég éveken át hangoztatta, hogy a sportág hamarosan robbanásszerű fellendülésnek indul Magyarországon. Azóta már tudjuk, ez a folyamat nem ment végbe, új pályák alig épültek Magyarországon, sőt a meglévők közül is volt olyan, amely tönkre ment. A regisztrált játékosok száma pedig ma nemhogy a becsült 12 ezret, de még az 1300-at sem éri el.
|
Orbán fő vagyonkezelője sejlik fel a balatoni golfpálya megszerzése mögött
|
Több sikertelen próbálkozás után 390 millió forintért elkelt a balatonudvari golfpálya.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2017/11/22/orban-fo-vagyonkezeloje-sejlik-fel-a-balatoni-golfpalya-megszerzese-mogott/
|
2017-11-22 21:15:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ma derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből, hogy egy nettó 4,4 milliárd forintos bizniszt ütött nyélbe Mészáros Lőrinc birodalmának zászlóshajója, a Mészáros és Mészáros Kft. egy másik céggel, az Euroaszfalt Kft.-vel összefogva a váci szennyvíztelep megnagyobbítására.
A szerződés már így is érdekes lenne, hát még úgy, ha tudjuk: egy olyan gigaközbeszerzés része ez, amelyben nagyon súlyos hibákat tártak fel az Európai Bizottság szakemberei. Mint beszámoltunk róla, a szennyvíz- és csatornaberuházásokra elkülönített 420 milliárd forintnyi – az EU zsebéből finanszírozott – projekt során durva közbeszerzési szabálytalanságok sorát követte el Magyarország, olyan pályázatokat fogadott be és hozott ki nyertesként, amelyeket a hibák miatt el kellett volna utasítania. Az uniós ellenőrök, auditorok arra jutottak, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszer „lényegében nem működik”, ezért a létező legrosszabb, négyes osztályzatot adták rá.
|
Hiába pöccent be az EU, Mészároséknak dobtak most egy 4,4 milliárdos bizniszt
|
Ma derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből, hogy egy nettó 4,4 milliárd forintos bizniszt ütött nyélbe Mészáros Lőrinc birodalmának zászlóshajója, a Mészáros és Mészáros Kft. egy másik céggel, az Euroaszfalt Kft.-vel összefogva a váci szennyvíztelep megnagyobbítására.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2017/11/23/hiaba-poccent-be-az-eu-meszaroseknak-dobtak-most-egy-44-milliardos-bizniszt/
|
2017-11-23 22:04:00
| true | null | null |
24.hu
|
Durva túlárazás, dupla költségelszámolás gyanúja után újabb elemmel bővül az Európai Unió pénzét bőszen költő Nemzeti Közszolgálati Egyetem aggályosnak tűnő ügyeinek listája.
Összesen közel 30 milliárd forintnyi uniós finanszírozású program felől kérdezősködik az Európai Bizottság. A csomagban van a jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztésre kapott 11,5 milliárd forintnyi uniós támogatás, amelynek keretében az Orbán Viktor kedvenc egyetemeként emlegetett intézmény kutatásokra is írt ki felhívást bő 2 milliárd forint erejéig. A több mint 120 elfogadott pályázat közül a negyedik legnagyobb összeget, kis híján 80 millió forintot Az olasz állam modernkori kihívásai elnevezésű kutatóműhely kapta. Vagyis a magyar közszolgálat, kormányzás fejlesztését elősegítését célzó uniós pénzt egy olyan kutatásra költi a Patyi András rektor vezette NKE, amely az Olaszország előtt tornyosuló problémákat, megoldandó helyzeteket elemzi.
Talán segít megmagyarázni a rejtélyt, ha tudjuk: a kutatóműhelyt a pénz odaítélésekor és utána is jó darabig az az ember vezette, aki akkortájt Magyarország római nagykövete volt. Paczolay Péterről van szó, aki 2006-tól alkotmánybíró, 2008-tól 2015-ig az Alkotmánybíróság elnöke volt, majd mandátumának lejárta után az Orbán-kormány jóvoltából hazánk olaszországi nagykövete lett. Ezt követően pedig az idén tavasszal ő volt az egyik, akit a kormány javasolt az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar helyére, és a jelöltek közül végül az Európa Tanács parlamenti közgyűlése őt választotta a strasbourgi bíróság tagjává.
Az egyetemet nem sikerült zavarba hoznunk, pedig feszegettük, hogy egy laikus szemmel legalábbis kérdéses témára miért költ ilyen sokat az EU pénzéből. Azt írták, hogy
a kutatások egy komoly minőségbiztosítási rendszeren mennek keresztül, mielőtt támogatói döntésben részesülnek.
A szóban forgó kutatóműhely létezését megindokolni hivatott leírás sem utolsó. Abban az áll, hogy Olaszország fontos kereskedelmi partnere és politikai szövetségese Magyarországnak, és sok olyan belső és külső kihívással nézett szembe az elmúlt 25 évben, amelyek nem ismeretlenek hazánk számára sem. Szóval
szükségszerű és hasznos megvizsgálni, hogy a belpolitikai (az alkotmányos berendezkedést, a pártrendszert és a választási rendszert érintő) kihívásokra és a külső problémákra (gazdasági válság, migráció) milyen válaszokat adott Olaszország, s azok mennyire bizonyultak hatékonynak.
Beszéltünk egy oktatóval, aki elmondta, valóban lehet releváns Magyarország számára az olasz alkotmány evolúcióját vizsgálni, szolgálhat hasznos tapasztalatokkal, de ugyancsak releváns lehetne például az osztrák, német vagy francia alkotmány előtt álló kihívásokat áttekinteni. Csak hát az EU pénzét nem az osztrák, német vagy francia alkotmány és állam modernkori kihívásainak elemzésére költi a magyar közszolgálati egyetem. És hogy miért nem? Az egyetemnek erre is van válasza:
a német vagy éppen a francia alkotmányfejlődésre külön nem szerveződött kutatóműhely, ezen témakörök már jelenleg is részei az NKE oktatási portfóliójának. Ugyanakkor a táblázatban látható, hogy kutatócsoport jött létre Franciaországra, amely elsősorban az ország belpolitikai és nemzetközi helyzetével foglalkozik, külön kutatás folyik Németország kül-és biztonságpolitikai helyzetéről, és van kínai-magyar gazdasági és politikai kapcsolatokkal foglalkozó kutatóműhely is.
A kutatóműhelyben Paczolayn kívül van még legalább egy személy, aki szintén igen jól beágyazott Olaszországban, ott tanult és oktatott, jó a kapcsolatrendszere – a volt alkotmánybíró-nagykövet részvétele mellett alighanem ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy sikerült az olasz állam előtti kihívások vizsgálatára 80 millió forintot kialkudni.
Konferenciára, utazásra, szállásra, kiadványra megy a pénz zöme
A megítélt 80 millió forintnak csak a kisebb részét teszi a kutatóműhelyben részt vevők (8 kutató és 1 vezető) bére, erre a két évre (2017 elejétől 2018 végéig) megítélt összegből bő 12 millió forintot fizet ki az NKE. Paczolayt a kutatóműhely vezetőjeként havi bruttó 200 ezer forint illette meg, azonban szeptember 1-jével – tehát bő 4 hónappal a strasbourgi bíróvá történő kinevezése után – saját kérésére, közös megegyezéssel megszűnt ez a megbízatása. A műhely tagjai közül van, aki ennyit kap, vannak, akik havi bruttó 100 ezer forintos díjazásban részesülnek, de vannak olyanok is, akik csak a költségeik megtérítését kérték.
A kiadások nagyobb részét a rendezvények, az utazás, szállás, biztosítás, a hazai rendezvényre külföldi előadó meghívása, valamint az teszi ki, hogy a munka során kiadványok, tanulmányok készülnek, és azokat külön díjazzák – ezekbe nemcsak a kutatóműhely tagjai írnak, hanem más oktatók is az NKE-ről. Az egyetemtől megkapott, szeptemberig lekönyvelt kiadásokat tartalmazó táblázatban van 290 ezer forintos római szállásköltség, egy 124 ezer forintos repülőjegy egy milánói-firenzei kiküldetésre, hogy csak a legnagyobb tételekből szemezgessünk, de már rendeztek egy konferenciát is a kutatás témájában, a meghívott külföldi vendégek szállását és utazását is ebből a keretből állták. A szeptemberig abszolvált pénzügyi teljesítés közel 7,5 millió forint volt.
Paczolay attól is elzárkózott, hogy feltehessük a kérdéseinket
Szerettük volna megkérdezni Paczolay Pétert a kutatóműhelyről, de hiába kerestük az egyetemi e-mail címén, a levelünk visszapattant. Az NKE sem bizonyult segítőkésznek, arra hivatkoztak, hogy már nem állnak jogviszonyban Paczolayval. (Ez szeptember elseje óta valóban így van, ám addig foglalkoztatási jogviszonyban állt Paczolay az egyetemen, ugyanis kutatóműhely vezetője csak így lehetett.)
Paczolayt mostani munkahelyén, az Emberi Jogok Európai Bíróságán keresztül is próbáltuk megszólaltatni. Kértük a sajtóosztálytól Paczolay e-mail címét, előbb azt írták, levelünket továbbították neki, majd pár nap múlva már azt, hogy Paczolay nem érhető el egy interjúra – még fel sem tehettük a konkrét kérdéseket, a bíró gyakorlatilag megüzente, nem kíván azokra válaszolni.
Kiemelt képünkön: Paczolay Péter az Alkotmánybíróság leköszönő elnökeként. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
|
Az olaszok nyűgjei felett tanakodnak, Orbán kedvenc egyeteme 80 milliót ítélt meg nekik
|
Az olasz állam modernkori kihívásainak feltérképezésére létrejött kutatóműhelyt támogatott 80 millió forinttal uniós pénzből a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A kutatócsoportot a pénz odaítélésekor és utána jó darabig Magyarország római nagykövete, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, Paczolay Péter vezette. A strasbourgi bíróság magyar bírája elzárkózott a nyilatkozattól.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2017/11/23/az-olaszok-nyugjei-felett-tanakodnak-orban-kedvenc-egyeteme-80-milliot-itelt-meg-nekik/
|
2017-11-23 22:09:51
| true | null | null |
24.hu
|
Belenyúltak a méhkasba még tavasszal az Európai Bizottság szakemberei, amikor – mint arról a 24.hu számolt be elsőként – gyanúsnak, lehetségesen túlárazottnak találtak két olyan projektet is, amely az Orbán Viktor kedvenc egyetemeként számon tartott Nemzeti Közszolgálati Egyetem főszereplésével zajlik, és összesen 29 milliárd forintnyi uniós pénzt emészt fel. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Hadházy Ákos, az LMP társelnöke megkapirgálta a két projektnél már megkötött szerződéseket, és több furcsaságot is találát.
Az egyik az, hogy milyen művek elkészítésére, megírására szerződött az NKE általában az ott tanító oktatókkal. Molnár Éva Anna kis híján 170 ezer forintot kapott a Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság című mű egyik szakaszának, A menekült- és migrációs kérdés nemzeti és uniós szintű politikai aspektusai Olaszországban című fejezet elkészítéséért. Miközben tehát az Orbán-kormány úton-útfélen az EU-t okolja a migrációs válságért, népszavazást is rendezett erről, az egyik kiemelt állami egyetem az EU pénzét egy ilyen témában írt anyagra fizeti ki. Az NKE kiemelt státusát mi sem mutatja jobban, mint egy nemrég napvilágra került kormányzati elképzelés: pár év múlva már csak az lehet vezető a magyar közigazgatásban, aki elvégzi az NKE államtudományi mesterképzését.
Nem kevésbé pikáns az, hogy egy másik NKE-e oktató, Horváth Attila 850 ezer forintért működik közre Magyarország alaptörvényét elemző mű elkészítésében. Hab a tortán, hogy Horváth Attila az Alkotmánybíróság tagja is most, vagyis alkotmánybíróként pénzért elemzi, kommentárt fűz az alaptörvényhez (mert Magyarország Alaptörvénye: Nemzeti Hitvallás – Rendhagyó kommentár egy rendhagyó preambulumról című művet több szerzőtársával együtt készíti Horváth.)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől több hónapnyi huzavona után (előbb 2 millió forintot kért az intézmény, aztán lejjebb adta igényét 900 ezer forintra, végül ingyen adott ki adatokat) megkapott szerződések között olyant is talált Hadházy, amelyeket tanácsadó, közvélemény-kutató cégekkel kötött az intézmény, és meglehetősen nagy átfedést mutatnak.
A Szociometrum Társadalomtudományi Kutató Kft. (korábbi években a bevétele 3-10 millió forint volt) több mint 15 millió forintot,
a Soreco Research Kutató és Elemző Kft. bő 5 milliót,
míg a jobboldali kormány egyik kedvenc közvéleménykutatójához, a Nézőpont-cégcsoporthoz tartozó Kutatópont Piac- és Véleménykutató Kft. csakbnem 16 millió forintot markolhat fel (a szerződést Mráz Ágoston Sámuel írta alá az NKE-vel).
A szerződések a lakosság közigazgatáshoz viszonyulásának a mérését, kutatási terv elkészítését, új módszerek kidolgozását irányozzák elő, illetve a Jó Állam hazai- és nemzetközi mutató- és indikáttorrendszereinek az összegyűjtésére, ezeknek az elemzésére és annak alapján egy mutatókataszter összeállítására koncentrálnak. Mivel előbbi két cég esetében lényegében megegyezett, hogy milyen feladatra szerződtek az NKE-vel, véli Hadházy, ezért a Sorecoval kötött kontraktust a lejárta előtt egy héttel módosították és kitolták a teljesítési határidőt egy hónappal.
Ez a hasonló feladatra való szerződéskötés azért is furcsa, mert egy ügyvédi irodával éppen azért kötött szerződést az egyetem havi 650 ezer forint értékben, hogy az ilyen szerződéses anomáliákat kiküszöböljék. Négy hónappal később az ügyvédi iroda díját feladatteher-csökkenésre hivatkozva gyakorlatilag megfelezték.
Fideszes kötődésű cégeket gazdagít az EU pénze
Nem csak a Mráz-féle Nézőpont-csoportnál lehet azonosítani leplezetlen fideszes-kormányzati kötödést a szerződések kedvezményezettjei között. A RÁvezető Projekt Kft. annak a Riz Ádámnak az érdekeltsége, aki Riz Levente XVII. kerületi fideszes polgármester, volt országgyűlési képviselő testvére. A RÁvezető amúgy is több szerződést kötött már az elmúlt években a Patyi András vezette Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, egy korábbi uniós operatív program keretében összesen durván 50 milliós megbízást húzhatott be projektmenedzsment támogatására, megvalósíthatósági tanulmány írására. A mostani két uniós pénzt felemésztő projektnél további két szerződésben található meg a nevük:
Az egyik értelmében 2 millió forintért a következők voltak a fideszes kötődésű cég feladatai: háttéranyagok, meglévő szakmai anyagok megismerése, feldolgozása, előzetes helyzetfeltáró megbeszélés lefolytatása, megbeszéléseken részvétel, javaslatok, elkészült részanyagok integrálása, minőségbiztosítása. Minderre 26 szakértői nap elég is volt.
A másik kontraktus értelmében nagyobb falathoz jutottak: a közigazgatás személyi állományáról rendelkezésre álló statisztikák rendszerszintű feltárását, tanulmányok másodelemzését végezték többek között, valamint releváns hazai adatbázisok kataszterét kellett elkészíteniük 22,6 millió forintért.
Az Európai Bizottság a Miniszterelnökségnek írt tavaszi levelében szóvá tette, hogy soknak tűnik az NKE által kidolgozott, és a kormányhivatalok dolgozóit célba vevő képzések költsége, ennek csaknem a felét tenné ki azon helyiségek, termek, irodák bérlése, amelyekben képzést tartanak majd. A most kiadott adatok valóban arról árulkodnak, gyakorlatilag aranyárban mérik a termeket. (A magas bérleti díj ugyanúgy megjelenik itt, mint ahogyan megjelent egy olyan alapítványnál, amelyben Lázár János miniszter felesége kuratóriumi tagként benne ül, és ami miatt komoly adok-kapok alakult ki Hadházy és a kormányzat között.)
Hiába oktatják, képzik a kormányhivatalnokokat, mégis az NKE terembérleti díjat is fizet a kormányhivataloknak azért, hogy ott helyben tarthassák a képzést a közszolgák részére. Általában 8000 forintos négyzetméterárat fizet az egyetem a kormányhivataloknak az adminisztrációs helyiség bérletéért, mégpedig havonta. A cech így a terem nagyságától függ. Budapesten 660 ezer forintos havi bérleti díj jön ki, a Baranyai Megyei Kormányhivatal még jobban jár, ott akár 150 négyzetméteres helyiségre is van keret a havi 1,2 millió forintos bérleti díjból. Ezen felül kell fizetni az oktatótermek vagy a konferenciatermek használatáért, ott óradíjban mérik az árat. Ezáltal horribilis pénzek kerülnek a kormányhivatalokhoz az EU pénzéből.
|
A migrációs válság és az alaptörvény elemzésére is használt uniós pénzt Orbán kedvenc egyeteme
|
Belenyúltak a méhkasba még tavasszal az Európai Bizottság szakemberei, amikor – mint arról a 24.hu számolt be elsőként – gyanúsnak, lehetségesen túlárazottnak találtak két olyan projektet is, amely az Orbán Viktor kedvenc egyetemeként számon tartott Nemzeti Közszolgálati Egyetem főszereplésével zajlik, és összesen 29 milliárd forintnyi uniós pénzt emészt fel. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Hadházy Ákos, az LMP társelnöke megkapirgálta a két projektnél már megkötött szerződéseket, és több furcsaságot is találát.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2017/09/28/a-migracios-valsag-es-az-alaptorveny-elemzesere-is-hasznalt-unios-penzt-orban-kedvenc-egyeteme/
|
2017-09-28 22:15:00
| true | null | null |
24.hu
|
Azoknál az utasoknál, akik a Green Holidays Kft.-vel kötöttek szerződést, egyértelmű a helyzet, ők már hozzájutottak az 50 százalékos kárelőleghez. A kárbejelentések feldolgozásakor azonban több kérdés is felmerült azoknál az utasoknál, akiknek a szerződésében nem a Green Holidays Kft. volt utazásszervezőként megjelölve, hanem külön számlázva vásárolták a szállást és a repülőjegyet a SzállásOutlet Kft.-től és a Professional Outlet Kft.-től az indulhatunk.hu oldalon, ezeknek az utasoknak nem tud fizetni a biztosító az ügy tisztázásáig.Emlékeztetett: az ügyben a kormányhivatal fogyasztóvédelmi hatósága is vizsgálatot indított, és a rendőrség is nyomoz.
Vereczki András közölte, hogy a biztosítóhoz augusztus végéig beérkezett kárbejelentések alapján 5800 utas volt érintett az ügyben, összesen 1934 utazási csomagot jelentettek be. A benyújtott kárigények összege 851 millió 975 ezer forint, aminek az egyik fele a Green Holidays Kft. utasaihoz, a másik fele az indulhatunk.hu ügyfeleihez köthető, ismertette.
Budapest Főváros Kormányhivatala az MTI érdeklődésére csütörtökön közölte: a Green Holidays Kft.-vel és a SzállásOutlet Kft.-vel kapcsolatban a fogyasztóvédelmi hatóság megállapította, hogy az utasokat ért kár nem fogyasztóvédelmi szabálytalanságokra vezethető vissza. Felhívták a figyelmet arra, hogy a kormányhivatal honlapján elérhető a naprakész nyilvántartás a már a 2018-as évre is engedéllyel és igazolt vagyoni biztosítékkal rendelkező cégekről is. Semmiképpen ne válasszon senki olyan szolgáltatót, amely a nyilvántartásában nem szerepel, vagy nem rendelkezik utazásszervezői engedéllyel és vagyoni biztosítékkal – írták.
A Green Holidays Kft. július másodikán vasárnap kora este jelentett fizetésképtelenséget. A társaság szervezésében délelőtt még elindult egy magyar csoport Budapestről charterjárattal a törökországi Antalyába, de lefoglalt szálláshelyükre már nem jutottak el. A Green Holidays honlapján vasárnap este azt közölte, hogy a társaság vagyoni biztosítékát az Uniqa Biztosító Zrt. szolgáltatja, a vagyoni biztosíték 500 millió forint.
Kiemelt kép: 24.hu / Bielik István
|
Green Holidays – a problémás ügyfeleknél egyelőre nincs kártérítés
|
A hatósági vizsgálatok és a rendőrségi nyomozás lezárásáig nem fejeződhet be a júliusban csődbe ment Green Holidays utasainak kártalanítása – mondta Vereczki András, az Uniqa Biztosító Zrt. lakossági és kárrendezési területért felelős vezetője az MTI érdeklődésére csütörtökön.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/penzugy/2017/11/23/green-holidays-a-problemas-ugyfeleknel-egyelore-nincs-karterites/
|
2017-11-23 22:37:58
| true | null | null |
24.hu
|
Annyira jól sikerült a nemzeti dohányboltokkal kapcsolatos pályázatkezelő rendszer kialakítása, hogy az ezt fejlesztő cég nyerhette el az elektronikus közszolgáltatások szoftveres továbbfejlesztését is – derült ki az európai közbeszerzési értesítőből.
A megbízást az a Molaris Kft. nyerte, amely 2013 elején, hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos közbeszerzésen nyerte el a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. tenderét nettó 46,5 millió forintért.
A mostani nyerésük nagyobb falat, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat (SZEÜSZ) fejleszthetik nettó 210 millió forintos keretösszegben. A kiíró a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala volt. A hirdetmény szerint, a tárgyalásos közbeszerzési eljárásban egyedül a Molaris adott be ajánlatot, így versenytárs nélkül nyertek.
A SZEÜSZ az állampolgárok és cégek e-ügyintézését szolgálja. Ennek része a rendelkezési nyilvántartás, ezt fejlesztheti a cég. A Molaris feladata lesz többek között a nem természetes személyek rendelkezési nyilvántartásának létrehozása, illetve a törvényes képviseletre és gondnokságra vonatkozó rendelkezések nyilvántartása. Az első fejlesztési eredményeket 8 és 10 hónapon belül kell szállítaniuk.
A Molarisnak három magánszemély a tulajdonosa, alkalmazottainak száma 46 fő. 2016-ban 336 milliós árbevételt értek el, adózás előtti eredményük 6 millió forint volt, az Opten céginformációs rendszere szerint.
|
Versenytárs nélkül nyert közbeszerzést a trafikosok pályázatkezelője
|
Annyira jól sikerült a nemzeti dohányboltokkal kapcsolatos pályázatkezelő rendszer kialakítása, hogy az ezt fejlesztő cég nyerhette el az elektronikus közszolgáltatások szoftveres továbbfejlesztését is – derült ki az európai közbeszerzési értesítőből.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2017/11/22/ismet-versenytars-nelkul-nyert-kozbeszerzest-a-trafikosok-palyazatkezeloje/
|
2017-11-22 22:42:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nem látták előre – ezzel indokolja a Nemzeti Sportközpontok, hogy miért kell most gyorsan, még tél előtt átépíteni a Hajós Alfréd Sportuszoda és Széchy Tamás Uszoda tetőszerkezetét. Persze a nyári, július végén véget ért vizes vb-vel kapcsolatos az uszodafelújítás.
Könnyen lehet, hogy egyébként az áll ennek a hátterében, hogy két hete a nagy viharban beázott az uszoda.
Az európai közbeszerzési értesítő mai számából kiderül, hogy az eddig gondolt nettó 2,8 milliárd helyett bő 2,9 milliárd forintért újíthatja fel az Épkar Zrt. az uszodát. A légkezelő rendszert is felújították, a tetőn meg csak foltszerű javítást végeztek – de valami bibi volt, mert ugye beázott. Az új légkezelő berendezés miatt most át kell építeni a tetőszerkezetet. A hirdetmény későbbi részében meg arra is tesznek utalást, hogy a légkezelő berendezést is cserélni kellhet.
|
4 hónapja véget ért, de most is drágult a vizes vb
|
Nem látták előre – ezzel indokolja a Nemzeti Sportközpontok, hogy miért kell most gyorsan, még tél előtt átépíteni a Hajós Alfréd Sportuszoda és Széchy Tamás Uszoda tetőszerkezetét. Persze a nyári, július végén véget ért vizes vb-vel kapcsolatos az uszodafelújítás.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2017/11/22/4-honapja-veget-ert-de-most-is-dragult-a-vizes-vb/
|
2017-11-22 22:53:00
| true | null | null |
24.hu
|
Olyan csapatban akar játszani, amelyik minden sorozatban a csúcsra érhet – mondta Morten Mörk, amikor lánya aláírt Győrbe. Arról nem beszélt az apa-menedzser, hogy lánya miért nem a – lapértesülések szerint – csúcsgázsit kínáló Vardar Szkopje vagy Rosztov-Don ajánlatát fogadta el. Nora Mörk, a világ egyik legjobb játékosa a norvég Larvikból érkezett a kisalföldi világválogatottba. A norvég VG című lap már az átigazolás előtt úgy tudta,
a magyar csapat több mint évi egymillió norvég koronás (több mint 33 millió forintos, havi majd’ 3 milliós) fizetéssel, lakással, autóval csábította a kézilabdázót.
Aki végül úgy döntött, elfogadja a Győr ajánlatát. Nem csupán Mörk, de Görbicz Anita, a brazil Amorim, a norvég Grimsbö és Oftedal, a holland Broch és Groot, a dán Hansen, a német Althaus alkalmazása egyaránt azt mutatja, a Győr a földkerekség legjobban fizető klubjai közé tartozik, hiszen másként nem tudná idehozni a világklasszisokat. Meg is kérdeztük a Győrt, mennyi fizetést kap a legjobban és a legrosszabbul kereső játékosa, illetve arról is érdeklődtünk, mennyi az átlagfizetés az egyesületnél. A klub azt válaszolta: „a játékosok között fennálló munkaszerződésekben foglalt titoktartási kötelezettség miatt” nem áll módjukban tájékoztatást adni. Noha csak számokat kértünk, azt, hogy társítsák őket nevekhez, nem.
Több milliós csúcsgázsik
A Mörk fizetésére vonatkozó adat irányadó lehet, miként az is, hogy a norvég TV2 korábban Katrine Lunde győri bérét évi 1,5 millió norvég koronára, azaz évi majd 50 millió forintra tette. A román Gazeta Sporturilor cikkéből pedig tudhatjuk, mennyit keres a világ legjobban kereső női kézilabdázója: Cristina Neagu, a háromszor is a világ legjobb játékosának választott balátlövő szezononként 300 ezer eurót, azaz több mint 90 millió forintot kasszíroz a BL-esélyes CSM Bucurestiben. Ebből legalábbis annyi világos, hogy a topjátékosok fizetése havi több millió forintot tesz ki.
Ugyanakkor a magyar liga aktuális helyzetéről talán nem is világ legjobb csapatának kifizetései mondják el a legtöbbet, hiszen az papírforma, hogy a Győr csak nemzetközi szinten is kiemelkedően versenyképes bérekkel hozhatja ide a sztárokat. Beszédesebb a vidéki városok klubjainak financiális helyzete: az Érd Párizsból a francia Coralie Lassource-ot, a svéd válogatott Jamina Robertset pedig hazájából, a Savehof csapatától csábította el. A Debrecen az utóbbi években Oroszországból, Rosztovból és Franciaországból, Nizzából tudott igazolni. A Siófok a macedón Szkopjéből és a dán Viborgból, a Kisvárda szlovén Ljubljanából szerződtetett külföldi játékost.
Ebből világos, hogy a magyar bajnokság a világ egyik legjobban fizető ligája. Ez annyiban meglepő, hogy ez a gazdasági teljesítmény nem következik a csarnokok telítettségéből, a sportszervezetek kereskedelmi bevételeiből, az átlagos televíziós nézettségből, azaz a piacból. Ám magyarázza a helyzetet a közvetett állami támogatások növekedése.
Közvetett állami támogatás, közvetlen némaság
Kíváncsiak voltunk arra, hogy ebben a környezetben mekkora fizetést adnak a klubok a játékosoknak, ezért körkérdést küldtünk a tizenkét női NB I-es csapatnak. Összesen öt klubtól kaptunk választ, és mindössze kettő olyan volt, amelyik hajlandó volt számokat is mondani. A Budaörs arról tájékoztatott, hogy 21 tagú kerete, a fizetés nettó 100 és 800 ezer forint között mozog, az átlag 300 ezer. Az utolsó előtti helyezett Vasasnál nettó 200-250 ezer forint a fizetés.
E két klubon kívül válaszolt még az MTK, amely jelezte, hogy 19 tagú a kerete, egyetlen idegenlégióst alkalmaz, játékosai fizetése pedig az NB I-es átlag alatt van. (Bár annak összegét mi a fentiek okán nem ismerhetjük.) A két topcsapat is válaszolt a levélre, de konkrétumot keveset írtak, az FTC jelezte, hogy a játékosok jövedelmét belügyként kezeli, a Győr pedig, ugye, szintén azt írta, erről nem ad tájékoztatást, a többiek nem reagáltak a megkeresésre.
Pedig lenne miért válaszolni, a kézilabda ugyanis kiemelkedő közvetett állami támogatást kap. A futball, ugye, a taorendszer első számú kitüntetettje, a program első három évében háromszor annyi társasági adókedvezményből származó támogatást kapott, mint a második legnépszerűbb csapatsport, a kézilabda, de a különbség egyre csak csökken.
A futball 2012 óta évi 30-40 milliárd forint bevételhez jut a társasági adóból, a kézilabda támogatására tavaly már 26,4 milliárd forintot adtak a cégek, ez a két évvel korábbi összeg duplája. Ezt egészítik ki az olyan állami dotációk, mint a legutóbbi évadban a Szerencsejáték Zrt. támogatása: a cég az aktuális évadban 3,3 milliárd forinttal segíti a kézilabda-szövetséget.
Ekkora állami támogatás mellett is hiába számítunk legalább minimális átláthatóságra, a klubok hallgatnak az adatokról. Válaszok hiányában megnéztük, mi olvasható ki a csapatokat működtető cégek és egyesületek mérlegeiből, beszámolóiból. Az már önmagában érdekes, hogy – egy sor NB I-es csapat mellett – a földkerekség legjobb csapatai közé tartozó Győr egyesületi formában működik: a sportbizniszben aligha találunk olyan komoly szereplőt, amelyik nem vállalkozásként üzemel.
Az elérhető adatokból kevés konkrétum rögzíthető,
annyi azonban biztosan: a személyi jellegű ráfordítások őrült ütemben nőnek.
Az egyes játékosfizetésekre nem tudunk következtetni a számokból, de az látszik, hogy a munkavállalók száma és a ráfordítások nagysága is kiugróan nagy: a budaörsi elszámolásban 2015-ről 2016-ra csaknem 50 százalékos növekedést látunk, Debrecenben 43 százalék, az FTC-nél 45 százalék, a Békéscsabánál 125 százalék az emelkedés. Győrben a 2015-ös 717 millió 2016-ra 850 millió forintra nőtt.
Ezt támasztják alá a sportfejlesztési programokban látható adatok is. A taopénzek nem fordíthatók játékosok fizetésére, elsősorban utánpótlás-nevelési feladatok finanszírozására szolgálnak, ám sokféle modell alakult ki, hogyan segítsék a felnőtt csapat működését ebből a forrásból. Például a játékosok edzői feladatokat is ellátnak, a felnőtt csapat edzője szakmai igazgató lesz, így az utánpótlásért is felel, a csarnokokat az utánpótláscsapatok bérlik és így tovább. Azaz bár elvileg a klubok taópályázatai nem irányadók a személyi jellegű ráfordításokban, érdemes néhány adatot bemutatni.
A Békéscsaba 2017/2018-as anyagában például azt látjuk, hogy 2015-ben 78 milliót tett ki a bérkifizetés, 2017-ben 176 milliót, miközben a működési költségek nem változtak, az anyagköltség ugyanannyi, a szolgáltatásokért meg 18 millióval kevesebbet számolnak, csak a fizetések nőnek irdatlan ütemben. A Kisvárda büdzsétervezete igazi esetpélda: e szerint 2016-ban 175 millió forintos költségvetéssel terveztek, ebből 140 millió, azaz az összeg 80 százaléka a taóból származik. A váci klub pedig csak a 2017/2018-as időszakban 290 milliót hívhat le. A példák sokáig sorolhatók, ám ami biztos: jól látható, miként növekszik követhetetlenül az NB I-es női csapatok költségvetése, hogyan költenek egyre többet bérekre, miként válnak egyre inkább fenntarthatatlanná tao nélkül, miközben a bevételi oldalon nem látszik piaci alapú növekedés, az egész rendszert a közpénz tartja össze.
Azaz a kézilabda a közvetett állami támogatásnak köszönhetően érdemi kiadásnövelést tud felmutatni. Cserébe mára legalább annyira átláthatatlan, mint a futball.
|
Magyarfocis kézilabda: milliós fizetések, a klubok hallgatnak
|
A női NB I-es kézilabdacsapatokat kérdeztük a játékosok fizetéséről: az élklubok hallgatnak, miközben – a cégadatok alapján – hatalmas ütemben nőnek a sportvállalkozások bérkifizetései. A kézilabda a taóból mind több pénzt kap, a női bajnokságba sorra érkeznek a világ legjobbjai, vidéki kisvárosok tudnak játékosokat igazolni Párizsból, Skandináviából. Íme a sportág, amely mind több közvetett állami támogatást nyel be, hogy aztán működésében is mind inkább hasonlítson a magyar futballra.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2017/11/21/magyarfocis-kezilabda-millios-fizetesek-a-klubok-hallgatnak/
|
2017-11-21 23:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
Durván megdrágult közbeszerzéseket szednek hamarosan ízekre az Európai Bizottság ellenőrei. A listán van a 39 milliárdról csaknem 60 milliárd forintra drágult M3-as metróvonal felújítása. De a 24.hu értesülése szerint nagyítóval nézik meg azt a dél-balatoni vasúti projektet is, amelyik az 55,5 milliárd forintos becsült árhoz képest 72,4 milliárd forintra drágult, és az egyik nyertese Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. volt.
A lajstromban több mint 15 milliárd forintnyi olyan szerződés is szerepel, amelyet az uniós pénzosztást koordináló-ellenőrző Miniszterelnökség maga kötött. A Lázár János vezette tárca megbízásai közül megvizsgálnak egy 5 milliárdos tanácsadói megatendert, továbbá két hasonlóan méretes, 6,5 milliárd, illetve 5,1 milliárd forintos kommunikációs közbeszerzést is.
Az auditorok a jövő héten érkeznek Budapestre és azt vizsgálják, megfelelő-e az uniós támogatású projektek közbeszerzési rendszere, különös tekintettel az ellenőrzésre. Ha megbukik valamelyik projekt, akkor a szabálytalanság súlyától függően a támogatás egy részét vissza kell fizetni. Ez a szokásos következménye az auditoknak, ennél azonban nagyobb a tét. Brüsszeli forrásból úgy tudjuk,
azzal a forgatókönyvvel is számolni kell, hogy az összes uniós támogatás folyósítását felfüggeszti a bizottság, ha az ellenőrzési rendszert nem találja rendben.
Ami a súlyos szankció bevetésének valószínűségét illeti, a viharfelhők egy ideje gyűlnek. A 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakban már adott néhány komoly jelzést az Európai Bizottság. A legsúlyosabb a nyár végén leadott „figyelmeztető lövés” volt a 420 milliárd forintos víziközmű-tender kapcsán. Az auditorok akkor arra jutottak, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszer „lényegében nem működik”, ezért a létező legrosszabb, négyes osztályzatot adták rá.
Sem a pályázatokat kiíró Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft., sem a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztálya nem volt képes kiszűrni a súlyos közbeszerzési szabálytalanságokat, érvénytelen pályázatok sorát fogadták be. De akkor a bizottság még megelégedett a konkrét tendert érintő elmarasztalással.
Még mindig nem jól számol a FAIR
A legfrissebb fejlemény a 24.hu forrásai szerint az, hogy a számlákat igazoló, kifizető hatóság hármas osztályzatot kapott. Ez azt jelenti, hogy működik ugyan a rendszer, de súlyos hibákkal, és a kincstári szervezet az elvégzett munkákról szóló, elfogadott számlákat közvetlenül nem küldheti ki Brüsszelbe, mert nem fogadják el tőle. Az ok: a pályázatkezelő és a támogatásokat nyilvántartó FAIR (Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer) számítógépes rendszer hibás működése. Erről itt írtunk bővebben.
Megpróbáltuk megtudni, mi a baj a számítógépes rendszerrel, várhatóan mennyi idő alatt hárítják el a hibát, és igaz-e, hogy bevonják az EUTAF-ot (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazatóság) a számlák igazolásába. A legújabb kármentő ötlet ugyanis az, hogy a magyarországi főellenőr szerepét betöltő EUTAF a számlákat külön-külön ellenőrizze, és annak hitelesítésével küldjék ki Brüsszelbe. Ebből galiba lehet még, mert ez menedzsmentfeladat, az EUTAF pedig a legfőbb ellenőr, így összeférhetetlen helyzet alakulna ki: végeredményben a saját munkáját kontrollálná. Így ez a megoldás is a kifizetések felfüggesztésével fenyeget.
A lefokozásról nem tudnak, de a hibákról igen
Dencső Balázs EUTAF-főigazgató kérdésünkre azt közölte, nem tud arról, hogy 3-as kategóriába sorolták volna az igazoló hatóságot. Sőt az az idei évben – legutóbb október 30-31-én – számlákat is küldött már az Európai Bizottságnak. Azt azonban megerősítette, hogy az EUTAF a költségnyilatkozatokat egyenként validálta. Ugyanakkor nem a számlák megfelelőségét (szabályszerűségét, elszámolhatóságát) vizsgálták, hanem azt, hogy az EUPR-ből (Európai Uniós Programok Rendszere) állították-e elő, és nem tartalmaznak-e olyan számlát, amely olyan problémakörrel érintett, amivel kapcsolatban az EUTAF korábban továbbfejlesztési javaslatot tett, és az még nem teljesült.
Az EUTAF korábban továbbfejlesztési javaslatokat tett a nagyprojektek kezelésével, a szerződések és számlák összekötésével, a pénzügyi eszközök kezelésével, egyes szabályzatok frissítésével, a vezetői nyilatkozatok előállításával, a követeléskezeléssel, az állami támogatások előlegének lehívásával kapcsolatban, amely fejlesztések részben teljesültek, illetve folyamatban vannak – magyarázta a főigazgató a válaszban. Ez azt jelenti, hogy
a 24.hu által még a nyáron megszellőztetett ügyet, a támogatásnyilvántartó rendszer hibáit azóta sem sikerült maradéktalanul megoldani.
A Miniszterelnökség az igazoló hatóságra vonatkozó kérdésre nem válaszolt, hanem azt közölte, nem sorolták a 3-as kategóriába a FAIR-t. A rendszeren keresztül az idei uniós elszámolási rendszerben már csaknem 1,2 milliárd euró összegű elszámolást nyújtottak be az Európai Bizottságnak, és a válasz szerint ebből
több mint 100 millió eurónyi összeg megérkezett a hazai költségvetési számlákra.
Az idén további elszámolások kiküldését is tervezik – vetítette előre a Miniszterelnökség. A tárca közlése szerint a hibák egy része téves adatrögzítések miatt, más része a fejlesztések miatt alakul ki, a hibákat folyamatosan javítják a szakembereik, a hibajavítási idők folyamatosan csökkennek, ahogyan a hibák száma is.
3,5 milliárd eurónak vághatnak alá
Bármely okból következne be az uniós támogatások felfüggesztése, a lehető legrosszabbkor jönne. Úgy tudjuk, az volt a kormányzati terv, hogy november folyamán összesen 3,5 milliárd eurónyi (több mint 1000 milliárd forint értékű) számlát küldenek ki Brüsszelbe. Ez helyre billentené a költségvetést, amelyen jelenleg méretes lyuk tátong. A legutóbbi államháztartási jelentés szerint az első tíz hónapban már 1400 milliárd forint felett volt a deficit, ami meghaladta az éves előirányzat 120 százalékát. A helyzet alapvetően az uniós támogatások miatt alakult így:
az első tíz hónapban Brüsszelből mindössze 326 milliárd forint támogatás érkezett, a magyar költségvetés ezzel szemben már több mint 1700 milliárd forint előleget utalt át a projektekre.
Kiemelt kép: MTI/Varga György
|
Levegőben lóg az összes uniós támogatásunk felfüggesztése
|
A 420 milliárd forintos víziközmű-tender kapcsán az Európai Bizottság már kimondta, hogy nem működik megfelelően a magyar ellenőrzés. Most ennél is nagyobb pofonra készül: több mint ezer milliárd forintnyi szerződésben fognak kutakodni az auditorok.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2017/11/14/levegoben-log-az-osszes-unios-tamogatas-felfuggesztese/
|
2017-11-14 23:14:00
| true | null | null |
24.hu
|
1,3 milliárd forint volt az Erzsébet-táborok reklámozása, 489 millió a vizes vb kampánya, 846 millióért jelentek meg PR-cikkek a kormányzati intézkedésekről, és 2,3 milliárd ment el a Soros-terves hirdetésekre. Mészáros Lőrinc médiacégeinél összesen 1,24 milliárd forint landolt ezekből a kormánykampányokból, de Tombor András, Habony Árpád, és Andy Vajna cégei is jól jártak. Az adatokért megint költségtérítést kért tőlünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Szeptember végén számoltunk be arról, hogy az idei első nemzeti konzultációt 7,2 milliárd forintért reklámozta a kormány. Mivel évek óta folyamatosan igyekszünk nyomon követni, hogy mennyi közpénzt költenek állami hirdetésekre, október elsején egy újabb közadatigénylésben kikértük a júliusi, augusztusi, és szeptemberi kampányokra vonatkozó számokat.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a már megszokott módon költségtérítést kért (26.400 forintot) az adatokért, majd szkennelt pdf-eket küldött. Meglepő módon azonban most az iratok minősége szinte kifogástalan, és bár az OCR-ező program még így sem bírt velük, viszonylag gyorsan végeztünk a kézi feldolgozásukkal.
Ezt is Mészáros Lőrinc nyerte
Az általunk kérdezett három hónapban négy nagyösszegű médiakampányt rendelt meg a Kabinetiroda szokásos partnerétől, Balásy Gyula cégeitől, a Lounge Design Kft.-től és a New Land Media Kft.-től.
Július végétől augusztus utolsó napjáig futottak az Erzsébet-táborok hirdetései 1,27 milliárd forintért, közben augusztus 8-tól 20-ig ment a július végén befejeződött vizes vb közel 500 milliós reklámkampánya, aztán szeptemberben a kormányzás eredményeiről beszámoló pr-cikkek jelentek meg 846,8 millióért, majd szeptember végétől jöttek a Soros-terves hirdetések 2,3 milliárd forintért.
A 4,89 milliárd összértékű kampányok legnagyobb nyertese Mészáros Lőrinc médiabirodalma lett: a Mediaworksnél és az Echo TV-ben összesen 1,24 milliárd forint értékben jelentek meg a különböző kormányzati hirdetések.
A haszonélvezők listájának második helyezettje Habony Árpád hitelezője, Tombor András. A különböző tévécsatornák reklámidejét értékesítő Atmedia, és az annak tulajdonában lévő, rádiók és tévék reklámidejét értékesítő Media Services Company Kft. (MSC), valamint a Tombor által júniusban megvásárolt Mandiner összesen 869 millió forintot kapott a kormánykampányokból.
Harmadik helyen maga Habony Árpád végzett, a nyomtatott és online Lokált, valamint a 888.hu-t kiadó Modern Media Group (MMG) Zrt. összesen 479,6 millió forintot kaszált a négyféle kampánnyal.
Andy Vajna filmügyi kormánybiztos lett a lista negyedik helyezettje, mert a tulajdonában lévő TV2, a nemrégiben megvásárolt Lapcom, és a Radio Plus összesen 358,2 millió forintot kapott ezekért a hirdetésekért.
Ötödik helyen Rákosi Tamás, a TV2-nek beszállító IKO tulajdonosa végzett. Az IKO-birodalom tagja ugyanis a közterületi reklámokkal (óriásplakátok, citylightok) foglalkozó Odex, ami 280,9 millió forintért tette ki a Soros-terves hirdetéseket.
A fenti négy nagy kampánynál jóval kevesebbért, 247 ezer és 1,2 millió forint közötti összegekért voltak eredménykommunikáció címszóval külön hirdetések a vadászoknak a Nimród Vadászújságban és a Magyar Vadászlapban, valamint a túrázóknak a Turista Természetjáró Magazinban. Utóbbi a Magyar Természetjáró Szövetség lapja, a szövetség elnöke pedig Garancsi István. A turistamagazin egyik őszi számában megjelent kormányhirdetés ez volt.
846 millió sikerpropagandára
A négy nagy kampány közül a legérdekesebb a kormány intézkedéseiről szóló fizetett cikkek megjelentetése, mert eddig ilyen nem volt. Kereskedelmi cégek szoktak ilyen módon hirdetni a sajtóban, egy (X) jelöléssel mutatva, hogy a cikknek látszó tartalom valójában reklám.
A Vastagbőr szeptember végén írta meg, hogy a nyomtatott Lokál tele van a Fidesz-kormány eredményeit hirdető cikkekkel, amelyek az oktatásról, a határ- és honvédelemről, a rendőrségről, a munkaerőpiaci változásokról, a családtámogatásokról, az adócsökkentésről, és az egyéb területeken elért sikerekről szólnak. Azonban egyértelmű volt, hogy ezek szponzorált tartalmak, mert minden cikk alatt/mellett szerepelt, hogy “Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.".
A Miniszterelnöki Kabinetirodától kapott adatok szerint a “Tartalmi együttműködés" elnevezésű reklámkampány 846,8 millió forintba került. Ebből 669,5 milliót a nyomtatott lapokban, és 177,3 milliót az online portálokon költött el a kormány.
220,9 millióért voltak sikercikkek a Lokálban és a 888.hu-n, 74,9 millióért a Ripostban, 53,6 millióért a Magyar Időkben, 7,6 millióért a Pesti Srácoknál, és 4,6 millióért a Mandineren. A legjobban persze ezzel is Mészáros Lőrinc járt: a Mediaworks megyei lapjaiban és azok online felületein 274,6 millió forint értékben jelentek meg ilyen pr-cikkek.
489 millió a vizes vb-re
Valószínűleg hungarikum, hogy egy július végén befejeződött sportesemény még bő három hónappal később, novemberben is drágul. A Budapesten megrendezett vizes világbajnoksággal kapcsolatban sorra bukkannak fel különböző áremelkedések a közbeszerzési értesítőben, de az igazi meglepetés az, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda is költött rá közel félmilliárd forintot.
Ez az összeg nem jelent meg a közbeszerzési adatbázisban, csak az általunk kikért dokumentumokban szerepel. A vizes vb-vel kapcsolatban nyilvánosságra került szerződések értéke ezzel együtt már nettó 107,8 milliárd forint.
A Rogán Antal által vezetett propagandaminisztérium először egy 50 perces FINA-dokumentumfilmet rendelt 46 millió forintért a New Land Media Kft.-től, majd egy 25 másodperces reklámspotot FINA-eredménykommunikáció címszóval 24,5 millió forintért, és végül augusztus elején egy médiakampányt 418,3 millió forintért. Annak keretében a hirdetések tévékben, rádiókban és online felületeken jelentek meg, nyomtatott lapokban és plakátokon nem.
Minden kormányközeli média jól járt
A július elejétől szeptember végéig megrendelt, összesen 4,89 milliárd forint értékű négy nagy kormánykampány (Erzsébet-tábor, Vizes vb, Tématámogatás, Soros-terv) minden kormányközeli médiának sok bevételt hozott. Legtöbbet a Mediaworks keresett: a Mészáros Lőrinc kezében lévő kiadó nyomtatott lapjaiban és azok online felületein összesen 1 milliárd forint értékben jelentek meg a különböző hirdetések.
De ott van a Top10 médiapartner között Mészáros tévéje, és a Tombor András kezében lévő Atmedia, Habony Árpád MMG Zrt.-je, Garancsi István Esma-ja, valamint Andy Vajna rádiós cége is.
Szembetűnő, hogy felbukkant egy új cég a Top10-es listán: a Horváth László tulajdonában lévő Magno Studio Kft. összesen 272,55 millió forintot kapott tévés és online reklámokért. Ez ugyanaz a cég, amelynek a Bírósági Végrehajtó Kar tavaly 850 millió forintos, idén 800 milliós megbízást adott kommunikációs feladatokra.
A kisebb médiapartnerek listáján Ómolnár Miklós Ripostja, Andy Vajna TV2-je, a Matolcsy Ádám kezében lévő, az Origót kiadó New Wave Media, Bencsik András Demokratája, Schmidt Mária Figyelője, Széles Gábor Magyar Hírlapja, valamint a Huth Gergely nevével fémjelzett Pesti Srácok található. Érdekesség, hogy az önmagát ellenzékinek tartó ATV a Pesti Srácokhoz hasonlóan bő 17 millió forintért tette közzé a kormány hirdetéseit.
Feltűnt egy új cég a kisebb összegű hirdetéseknél is. A Friss Online Media Kft. összesen 27,6 millió forintot kapott a kampányok keretében. Az idén januárban bejegyzett cég tulajdonosa a Bakony-Balaton Média Kft.-n keresztül a Pesti Srácokat kiadó Insider Media Lapkiadó Kft. kisebbségi tulajdonosa, Tóth Gábor Szilárd.
A részletes adatok a Miniszterelnöki Kabinetiroda szkennelt pdf-jeiben, és az Átlátszó ezekből készült kézműves táblázatában böngészhetők. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
Júliustól októberig 4,9 milliárd forintot költött propagandára a kormány
|
1,3 milliárd forint volt az Erzsébet-táborok reklámozása, 489 millió a vizes vb kampánya, 846 millióért jelentek meg PR-cikkek a kormányzati intézkedésekről, és 2,3 milliárd ment el a Soros-terves hirdetésekre. Mészáros Lőrinc médiacégeinél összesen 1,24 milliárd forint landolt ezekből a kormánykampányokból, de Tombor András, Habony Árpád, és Andy Vajna cégei is jól jártak. Az adatokért megint költségtérítést kért tőlünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2017/11/23/juliustol-oktoberig-49-milliard-forintot-koltott-propagandara-a-kormany/
|
2017-11-23 23:19:57
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Megkezdődött a szemétszállítási rendszer összeomlása. Hadházy Ákos (LMP) országgyűlési képviselő lakóhelye, Szekszárd és környéke példájával igazolta korábbi állítását: a végső cél a hulladékkezelés kijátszása oligarchakezekbe„Az elmúlt pár hónapban a szelektív hulladék és a zöld hulladék mennyisége, kiegészülve a lom hulladékkal oly módon megnőtt, hogy az általunk meghatározott gyűjtési napokon nem minden esetben tudjuk a szolgáltatást teljesíteni. (…) A hulladékszállítás finanszírozása a koordináló szervezet, az NHKV Zrt. részéről lassabban történik, mint ahogyan az együttműködési szerződésben megállapodtunk. Emiatt gépjárműveink javítása is lassabban halad, amely a késedelmes teljesítés egyik oka” – magyarázkodott október végi levelében a megyeszékhely Szekszárd, illetve kisebb környékbeli települések érdekeltségében álló Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője az egyik érintett település polgármesterének írt levelébenA helyi lakosok türelme véges, Hadházy facebook-kommenteket mutatott és fotókat, amik a Szekszárdon készültek: ürítetlen kukák, mocskos környezet. Az egyik helyi lakos azt írta például: hosszú idő után végre kiürítették a szelektív tárolókat, csakhogy összeöntötték a papírt és a műanyagot a szállító járműbenMaga Horváth István, a térség fideszes országgyűlési képviselője, korábbi szekszárdi polgármester is elismerte posztjában, hogy „vannak gondok és problémák”, de optimista a megoldást illetően. A poszt alatti kommentekből ugyanakkor kitűnik, hogy a választók kevésbé derűlátóak„A folyamat elkezdődött. A korrupció következményeképp a szemét már most kezdi ellepni az utcákat” – kommentálta a történteket HadházyA Magyar Nemzet nemrégiben adott hírt arról, a „nemzeti kukaholding”, az NHKV 1,26 milliárd forintért adott megbízást bizonylatkészítő rendszere informatikai feladatainak ellátására az Euromacc Kft.-nek, amely több szálon is kötődik Garancsi István oligarchához[sharedcontent slug=”cikk-vegi-hirdetes”]
|
Korrupcióinfó: megbénult a hulladékszállítás, jöhetnek az oligarchák, állítja Hadházy
|
Megkezdődött a szemétszállítási rendszer összeomlása. Hadházy Ákos (LMP) országgyűlési képviselő lakóhelye, Szekszárd és környéke példájával igazolta korábbi állítását: a végső cél a hulladékkezelés kijátszása oligarchakezekbe.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2017/11/23/korrupcioinfo-megbenult-a-hulladekszallitas-johetnek-az-oligarchak/
|
2017-11-23 23:59:43
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Miközben Tarlós főpolgármester itt-a-piros-hol-a-pirost játszik a népszavazással, vagy ha kell, szemrebbenés nélkül ignorálja saját korábbi ígéretét, vagy éppen cáfolja önmagát, a partéli mobil gát engedélyeztetése tempósan halad. Ráadásul kiemelt beruházásról van szó, az eljáró hatóságoknak rövid határidőre kell határozatot hozni, és az esetleges fellebbezések nem akasztják meg az eljárást.
Az első fokon eljáró zöldhatóság által kiadott, a környezetvédelmi hatásvizsgálatot lezáró határozat például nem emelkedett jogerőre a civilek és néhány helyi lakó fellebbezései nyomán, de ennek nincs halasztó hatálya, mivel a projektre vonatkozó törvény szerint „közigazgatási hatósági eljárásokban hozott elsőfokú hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”
Vagyis a partéli mobilgát-projekt elkezdése kizárólag az ügyben nem túl egyenes vonalvezetést mutató főpolgármester szándékán múlik. Igaz, közben egyre nyilvánvalóbb nemcsak a koncepció, de a konkrét projekt abszurditása.
Októberre egyértelmű lett, hogy a Főváros a közbeszerzési szabályok kijátszásával bízott meg a Római-parti mobil gát tervezésével egy minimális tőkével és elhanyagolható szakmai múlttal rendelkező céget – ami pedig érdemi referenciaként fellelhető a Tér-Team Kft. múltjából, az valószínűleg nem növelte volna a cég esélyeit egy nyílt közbeszerzéses versenyben.
A közbeszerzési trükközés a Fővárosi Csatornázási Művek (FCsM) honlapján található szerződéslistából derült ki. Innét tudjuk azt is, hogy a projekttel kapcsolatban a Mély-Terv Kft. kapott megbízást a „Megvalósíthatósági Tanulmány és az azt megalapozó CBA” elkészítésére. (CBA = cost-benefit analysis, azaz költség-haszon elemzés) A szerződést február 10-én kötötték, a teljesítési határidő május 31-e volt. Október végén kértük a megbízó FCsM-től a tanulmányt: nyilván ez alapozta meg a Fővárosi Közgyűlés mobil gáttal kapcsolatos döntéseit.
Az FCsM két hétig hallgatott, majd közölték, hogy a kért dokumentumokat „megküldeni nem áll módunkban, tekintettel arra, hogy ezen anyagok elkészítése folyamatban van.” Vagyis bő kilenc hónap alatt sem készült el az a projektet megalapozó megvalósíthatósági tanulmány, amelyre a főváros három hónapos határidőre szerződött.
Az egész történet erősen emlékeztet arra, ahogy az előző, a mostaninál sokkal komolyabb tervező, a Keviterv Akva – Utiber konzorcium tavaly egyszer csak eltűnt a projektből. A főváros nyilvános szerződéslistáiból lehetett tudni, hogy a konzorciumnak 2016 júniusáig kellett volna leszállítania a vízjogi engedélyes tervdokumentációt és az ún. tenderterveket – ez azonban augusztus végéig sem történt meg. Akkori adatigénylésünkre a főjegyzői kabinetből azt a választ kaptuk, hogy a tervezési folyamat most jutott el oda, hogy „ (…) megoldást keressen a felszín alatti vizek mennyiségével, áramlásával kapcsolatos kérdésekre.”
De vajon miért a tervezési folyamat határidejének lejártakor kezdik vizsgálgatni azokat a hidrogeológiai adottságokat, amelyekre a terv műszaki megoldásokkal reagál? – adódik a kérdés, de a főjegyzői kabinetnek erre is volt válasza. E szerint az ún. Mértékadó Árvízszint (MÁSZ) megemelése miatt kell újragondolni a terveket – a magyarázat meggyőző erejéből sokat elvesz, hogy a MÁSZ-t 2014-ben, tehát a tervezői megbízás aláírása előtt bő egy évvel emelték meg.
Akárhogy is, a folytatás tekintetében optimista volt a főváros vezetése: „(…) a tervezés során felmerült hidrogeológiai problémák értékelése folyik. Ezt követően kerülhet sor a tervezői szerződés módosítására vagy új tervező kiválasztására.” – írta szeptember közepén a főjegyzői kabinet. Néhány nappal később a tervezővel szerződést bontottak – máig sem tudni, pontosan miért-, és a főpolgármester közölte, hogy vége a lacafacázásnak, a főváros saját erőforrásaiból oldja meg azokat a műszaki problémákat amivel a jónevű tervezőcégek évek óta nem boldogulnak.
Ennek a lendületes újrakezdésnek lett aztán az eredménye, hogy a jó nevű vizes tervezőcégek helyett egy leginkább kertépítésben jeleskedő mikrovállalkozás készítette el a terveket, miközben a vizes szakma számos képviselője tette nyilvánvalóvá, hogy műszaki, ökológiai és árvízvédelmi szempontból is a legrosszabb megoldás a partéli mobilgát.
Most az is kiderült, hogy a nettó 40 milliárd forintra becsült beruházás projektként sincs előkészítve, gazdasági szempontból is vakrepülés:
már zajlik az engedélyezés, de még nem készült el a projektet megalapozó költség-haszon elemzés és megvalósíthatósági tanulmány.
Miért szükségszerű a táj pusztulása a Rómain, ha mégis a parton épül meg a mobil gát?
A Rómaira mobil gátat tervező cég három éve kudarcot vallott a hasonló visegrádi védmű tervezésével
|
Káosz a Római-parti mobilgát körül: folyik az engedélyezés, de nincs kész a megvalósíthatósági tanulmány
|
Három hónapos határidőre szerződtek februárban, de a mai napig nem készült el a megvalósíthatósági tanulmány és a költség-haszon-elemzés a partélre tervezett mobilgát-projekthez.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2017/11/23/kaosz-a-romai-parti-mobilgat-korul-folyik-az-engedelyezes-de-nincs-kesz-a-megvalosithatosagi-tanulmany/
|
2017-11-23 00:02:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Amit ön csinál, amit ön mond, képviselő úr, az körülbelül annyit ér, mint babaszellentés a gázpiacon
– egy birtokunkba került hangfelvétel szerint ezt mondta Némedi Lajos veszprémi alpolgármester annak a DK-s képviselőnek, aki feljelentést tett a rendőrségen egy, az alpolgármestert is érintő ügy miatt. Némedi azután mondta ezt, hogy a rendőrség megszüntette a nyomozást azzal az indokkal, hogy a bűncselekmény – mely miatt közel tízmillió forintos kárt szenvedett a város – időközben elévült.
Ahogy arról beszámoltunk, még 2010 nyarán a városvezetés egy magáncégnek eladott egy önkormányzati ingatlant, de azzal a kikötéssel, hogy miután azt felújította, egy éven belül közösségi célra kell használni. A cég azonban nem teljesítette határidőre a kötelezettségét. Ennek ellenére Némedi Lajos fideszes alpolgármester javaslatára az illetékes bizottság 2011-ben mentesítette a céget a kötbérfizetés alól.
Bár Némedi nem reagált a megkeresésünkre (és korábban sem akart nyilatkozni az ügyben), a nyomozás megszüntetéséről szóló hírünk után helyreigazítási kérelmet küldött. Ebben ezt írta: a rendőrség nem „jutott” és nem is juthatott arra, hogy bűncselekmény történt, mert a bűnösséget megállapítani kizárólag a bíróság jogosult. „Ezzel szemben a valós tény az, hogy a nyomozó hatóság csak és kizárólag a büntethetőséget megszüntető ok fennállását állapította, állapíthatta meg és hozott nyomozást megszüntető határozatot, mivel erre terjed ki a hatásköre" – írta. Csakhogy az Index nem azt írta, hogy Némedi bűnös, hanem azt, hogy a rendőrség arra hivatkozva szüntette meg a nyomozást, hogy a bűncselekmény elévült.
Az ügy érdekessége, hogy a városvezetés semmit nem tett az ügy tisztázására. Katanics is azért volt kénytelen feljelentést tenni, mert hiába kérte levélben előbb a polgármestert, aztán a jegyzőt, hogy indítson vizsgálatot a tulajdonosi bizottság által átruházott hatáskörben hozott és az önkormányzatot hátrányosan érintő döntés miatt, ők elutasították a kérését.
A babafingos hasonlatot azután mondta Némedi a DK-s képviselőnek, hogy Katanics a polgármestertől megkérdezte: élt-e panasszal a nyomozást megszüntető határozat ellen? Ez azért lényeges kérdés, mert a DK-s képviselő által megkérdezett jogászok szerint lehetőség lenne a további nyomozásra. De mint kiderült, a polgármester nem élt panasszal, sőt, a rendőrség határozatát nem is küldte el a képviselő-testület tagjainak.
|
Babafinghoz hasonlította az ellenzéki feljelentést Veszprém alpolgármestere
|
Amit ön csinál, amit ön mond, képviselő úr, az körülbelül annyit ér, mint babaszellentés a gázpiacon
– egy birtokunkba került hangfelvétel szerint ezt mondta Némedi Lajos veszprémi alpolgármester annak a DK-s képviselőnek, aki feljelentést tett a rendőrségen egy, az alpolgármestert is érintő ügy miatt. Némedi azután mondta ezt, hogy a rendőrség megszüntette a nyomozást azzal az indokkal, hogy a bűncselekmény – mely miatt közel tízmillió forintos kárt szenvedett a város – időközben elévült.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2017/11/23/babafinghoz_hasonlitotta_az_ellenzeki_feljelentest_veszprem_alpolgarmestere/
|
2017-11-24 00:08:17
| true | null | null |
Index
|
Csalással próbált polgármester lenni egy 61 éves férfi, ellene és társa - egy 64 éves nő - ellen választás rendje elleni bűntett miatt emelt vádat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség - közölte a megyei főügyészség.
Egy abaúji kistelepülésen 2016 júliusában időközi polgármester- és képviselő-testületi választást írtak ki, mert az előző önkormányzat feloszlatta magát. A vádlott polgármesterjelöltként regisztráltatta magát a választási irodánál. A 150 lakosú településen úgy akarta bebiztosítani győzelmét, hogy egy a faluban bejegyzett turisztikai cég képviselőjével közösen megpróbálták befolyásolni a választás eredményét.
A környező településeken élő, anyagilag nehéz helyzetben lévő embereket kerestek fel, és rávették őket, hogy a választáson a vádlottra szavazzanak. A férfi és a nő maguk vitték el a leendő választókat az okmányirodába, és átjelentették őket a faluban lévő cég székhelyére és a faluban található másik ingatlanokba. Azt ígérték nekik, hogy ezekbe a lakásokba beköltözhetnek majd, és ingyen lakhatnak bennük.
Néhányan tényleg a faluba költöztek, de a választás után kijelentkeztek onnan. A szavazás napján a vádlottak a szavazóhelyiséghez is elvitték őket, közülük néhányan ténylegesen szavaztak. A polgármester-választást végül így sem nyerte meg a vádlott, az ügyben csalás miatt a másik jelölt kezdeményezett eljárást a választási irodánál. Az ügyészség a férfival szemben felfüggesztett börtönbüntetést, társa esetében pénzbüntetést kért.
|
Csalással akart polgármester lenni Abaújban
|
Csalással próbált polgármester lenni egy 61 éves férfi, ellene és társa - egy 64 éves nő - ellen választás rendje elleni bűntett miatt emelt vádat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség - közölte a megyei főügyészség.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2017/11/23/csalassal_akart_polgarmester_lenni_abaujban/
|
2017-11-23 00:12:00
| true | null | null |
Index
|
„Hát, egy ötletem éppen van, hogy ki lehetett. Van egy húszéves forma fiú, ő a polgármester nagy ellensége – vált át szigorúvá a 80 év körüli asszony arca. – Olyan hangon beszélt vele a legutóbbi falunapon is a gyerek, hogy azt hittem, nyakon vágom.”
Egy rejtélyes miniplakát alkotója felől kérdezősködünk Szihalom, mondjuk így, központjában, a bolt előtt. Az oszlopra kiragasztott képen egy óriási csokornyakkendős férfi terpeszkedik karikatúra-Döbrögiként, alatta graffitis betűkkel „Szihalom” felirat. Aki ismerős az Eger környéki faluban, azonnal felismeri a gúnyrajzon Bóta József polgármestert.
A posztot 2010-ben és 14-ben függetlenként elnyerő, azóta már állítólag Fidesz-tag politikus a napokban azzal szerzett országos ismertséget, hogy kiderült: a saját egri vendéglátós iskolájának tanulóit ingyen dolgoztatta a saját egri éttermeiben és a szihalmi rendezvényeken, valamint egyéb módon is leszedte a sápot a diákokról, szüleikről és az államról. A karikatúra viszont régebbinek tűnik, mélyebb feszültségről árulkodik.
Az asszony válasza a „polgármester nagy ellenségéről” ad egy kis reményt, hogy tisztábban lássunk a sztoriban, addig ugyanis a falusiaktól érdeklődve az derült ki, hogy
Van, aki szidja Bóta Józsefet, mint a bokrot. Hallottuk, hogy egy helyitől sok pénzt kért kölcsön egy pályázatra hivatkozva, aztán amikor kiderült, hogy nincs is pályázat, úgy kellett könyörögni neki, hogy adja vissza. Mesélnek arról az esetről is, amikor a templom egyik munkatársnője épphogy eltemette a férjét, Bóta pár nap múlva már ordítozott a kikészült asszonnyal, mert ő akarta volna meggyújtani az első adventi gyertyát a templomban. Előjön egy olyan történet is, hogy az iskolai menzát vivő szihalmi asszonyokat Bóta simán kirúgta csak azért, hogy az egri haverjait hozza helyzetbe.
Egy férfi a háttérből halkan közbeszól a horrorsztorikra. „Nem etikus, amit maguk csinálnak” – mondja nekünk. Hogy miért? Mert Bóta alatt fellendült a falu. „Egyik elődje alatt sem volt ilyen jó” – mondja. Másvalaki a csatornázást hozza fel jó példaként. „Gyorsan elkészült, és még pénzt is kapott vissza a falu." Egy harmadik nő szerint csak „a sok emeszpés támadja a polgármestert, mert polgármester úr nagyon vallásos, és az sokaknak nem tetszik”.
Jóska kórházban, kérdezz engem
Kiderül az is, hogy Bóta szihalmi születésű, de régóta Egerben lakik. 2010-ben a polgármesteri posztért jött vissza a faluba, de csak dolgozni, továbbra is Egerben alszik, és ingázik. Ügyes vállalkozónak tartják, a mostani vádakról viszont senki nem akar beszélni. Nem hallottak róla, nem olvasták az új szihalmi újságot, csak lejáratás, a gyerekeknek muszáj a gyakorlat, mi ebben a rossz, ki tudja, mi az igazság – bújnak ki a kérdések elől.
Elindulunk megkeresni. Annyit tudunk meg, hogy a nagyapja és a dédapja is tiszteletreméltó ember volt, faluorvosok voltak, „ott laktak a Kossuth utcában, az orvosháznál”, irányítanak el minket a falusiak.
Az orvosházzal lyukra futunk, az már évek óta üres, és mint egy Suzukiját babráló férfitól kiderül, a fiú is Egerben lakik már. „De a polgármesterről kérdezzenek engem, együtt nőttem fel vele, most is a hivatalban dolgozom műszakisként. Renge Ferenc vagyok" – mondja. Így legalább – ha már a polgármester néhány napja kórházba került, és elérhetetlen egy ideig – meghallgathatjuk a sztori egyik felét.
Az pedig úgy szól, hogy a fiú, Hajnády Kristóf jobbikos, és a polgármestert is a Jobbik, pontosabban Mirkóczki Ádám támadja Hajnádyval karöltve. Renge szerint a faluszéli szemétlerakó mondvacsinált ügyével kezdődött, abba kapaszkodott bele a párt, azt állítva, hogy valami stikli van az ügyben. De Renge szerint semmi ilyesmi nincs, az egész amúgy is 2010 előtti sztori, „a Jobbiknak kell a polgármesteri poszt, ennyi".
Erről szól most ez is, hát ne vicceljen, a gyerekek örültek, hogy idejöhetnek a falunapra gyakorlatra
– mondja a friss vádakról. A polgármester pedig sokkal többet tett a faluért, mint az elődei, teszi hozzá meggyőződéssel. Mi pedig Egerbe indulunk, Hajnádyhoz, a sztori másik feléért.
Előtte útba ejtjük Bóta volt iskoláját, a botrány főszereplőjét, amit a polgármester alapított két évtizede, de az utóbbi években lassan a csőd felé sodródott, nem függetlenül a Fidesz törvénymódosításaitól. Végül a pünkösdi egyház, majd 2016 szeptember 1-jén az állam vette át az intézményt, úgyhogy minden vád az ez előtti „Bóta-időszakra" vonatkozik.
A kapun dohányozni kilépő fiatalok azt mondják, a Facebookon olvasták a friss sztorikat, és nem találkoztak olyan állítással, ami ne lett volna igaz.
Mi sem kaptunk egy fillért sem a nyári munkánkért igazgató úr idején. Most nyáron már igen
– mondják kórusban, majd egy aránytalanul kigyúrt férfi észrevesz minket, és beinvitál az épületbe, az igazgatónőhöz, aki nem nyilatkozhat felsőbb engedély nélkül, úgyhogy csak arra figyelmeztet, hogy szülői beleegyezés nélkül ne kérdezzük és fotózzuk a diákokat az iskola területén. Azért a tényszerűség kedvéért azt is megtudjuk, hogy a volt igazgatót 2016 óta nem látták az iskolában.
Amikor kilépünk az iskola kapuján, egy ismeretlen felnőtt mögénk lép, felveszi a sebességet és a ritmust, majd odasusogja: „Ne forduljatok meg. Minden szó igaz. Minden szó." Önkéntelenül is odakapjuk a tekintetünket, mire szinte agresszív reakció jön:
Mondom, hogy ne forduljatok meg, basszátok meg, mert mindenkit kirúgnak.
Majd sarkon fordul, és visszamegy a kapuhoz. A helyzet szürrealitását csak fokozza egy lassan mellénk guruló mikrobusz, melynek a nyitott ablakán kiszól valaki: az iskolához tartoztok? A nemleges válaszra gázt ad, és elhajt.
Barátból ellenség
Az egri plázában a 22 éves Hajnády Kristóffal ülünk egy asztalnál. Mirkóczki stábjában dolgozik, mellette a Jobbik ifjúsági tagozatának választókerületi szervezője. Ő is szívesen elmondja a saját verzióját. Ő egykor jóban volt a polgármesterrel, még szavalt is falusi rendezvényeken, dolgozott Bóta mellett. „Aztán ahogy ment az idő, egyre nehezebben viseltem a lekezelő stílusát." A munkakapcsolatuk akkor mérgesedett el, amikor egy falusi verekedés bekerült a hírekbe, és a faluban erről forgató tévéstáb kameráját megütötte Bóta, állítja Hajnády. „Mondtam neki, hogy ilyet nem lehet csinálni. Onnantól ellenségként kezelt." De az ifjú jobbikos sem hagyta magát.
Amikor Mirkóczkinak elkezdtek érkezni a panaszok a diákoktól és a szülőktől az iskolára, Hajnády segített kideríteni Bóta falubéli „ügyeit". Hajnády úgy tudja, a mostani botrány kapcsán már született feljelentés hűtlen kezelés miatt. Az pedig, hogy a polgármester továbbra is tud-e ingyen szerezni diákmunkaerőt, a nemsokára megrendezendő szihalmi idősek napján derül majd ki.
Az utóbbi időben Hajnády állítása szerint kapott fenyegetést a polgármestertől burkoltan és kevésbé burkoltan, Bóta vissza akarta venni halott nagyapja díszpolgári címét, legutóbb pedig már a családjának ment neki egy újságban nem részletezhető, magánjellegű dologgal zsarolva őket.
A szemétlerakó ügyéről ő úgy tudja, hogy a térségből többen „okosban" – a polgármesterrel történt vélt vagy valós megállapodások után – sittet hordtak egy autópálya-építés miatti faluszéli „tájsebre", majd azt valakik szakszerűen földdel fedték el. A Környezetvédelmi Hatóság ezt egy bejelentés nyomán ellenőrizte, és a vizsgálat költségeit az önkormányzattal fizettették meg. A felelősséget a polgármester a falusiak előtt a feljelentőre hárította, és közölte, hogy annyi minden mást is lehetett volna csinálni abból a pénzből.
Hajnády nevet, amikor azt kérdezzük, ő rajzolta-e a karikatúrát. Azt mondja, nem, hanem egy olyan középkorú falubéli, akinek szintén elege van Bótából. Azt pedig hangsúlyozza, hogy a polgármester állítása ellenére nem politikai karaktergyilkosságról van szó, „csak az igazság feltárásáról”.
A napot a Nemzeti Kávéház és Étteremben zárjuk, ez az egyik olyan hely, ahol ingyen dolgoztatta Bóta a diákjait. A főétel után a fiatal felszolgáló lányt megkérdezzük, igazak-e a vádak. Azt mondja, mostanában nem volt ilyen, de ő is az említett iskolába jár, és
Pedig járt volna érte pénz, de Bóta csak annyit mondott, azt a napot beszámíthatja a nyári gyakorlat idejébe.
Bóta vendéglátós vállalkozásai egyébként információink szerint még mindig kapcsolatban vannak az iskolával, továbbra is adnak gyakorlati helyet a diákoknak. Hogy van-e rájuk panasz? Maradjunk annyiban, hogy ezek a cégek – mármint nemcsak Bótáéi, hanem a többi gyakorlati hely is – elég gyakran próbálnak ügyeskedni.
|
Hé, ne fordulj meg, de minden szó igaz!
|
Utánajártunk, mit gondolnak Szihalmon arról a polgármesterről, aki ingyen dolgoztatja a diákokat, mit mondanak róla az érintett egri iskolában és étteremben. Krimibe illő módon kaptunk egy lényegre törő megerősítő üzenetet, megismertünk egy megosztott falut és egy feltörekvő 22 éves politikust, aki barátból lett ellenség.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2017/11/23/szihalom_polgarmester_diakmunka_ingyen_bota_jozsef/
|
2017-11-23 00:15:00
| true | null | null |
Index
|
Magánvádas eljárásban vonhatják felelősségre a bombagyáros Dietmar E. Clodót, miután megrágalmazta a jelenlegi belügyminisztert és a kormányfőt. Az egykori RAF-terrorista vádjait egyébként az a Szeva bácsi cáfolta meg írásban, aki Clodo szerint megbízta őt kenőpénzek átadásával a 90-es években.
Perelőkészítő szakban van a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) a hazánkban a 2003-ban bűnszervezet tagjaként elkövetett, robbanóanyaggal és lőfegyverrel való visszaélés miatt jogerősen tíz évre ítélt német bűnöző, Dietmar Eduard Clodo elleni, rágalmazás vétsége miatt kezdődött eljárás, tudta meg a Magyar Idők. A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya szerint magánvádas büntető-, nem peres eljárásról van szó, amely egy magánszemély rágalmazás vétsége miatt tett feljelentése alapján indult.
A német bűnöző több fórumon is azt állította külföldön, hogy még a 90-es években személyesen adott át kenőpénzt a jelenlegi magyar miniszterelnöknek, illetve Pintér Sándor belügyminiszternek. De erről szól Jürgen Roth Németországban megjelent könyve is, amelyből egy fejezetet még februárban az Átlátszó blogján tettek közzé.
Ebben Clodo azt állította, hogy még a kilencvenes évek elején a szolncevói orosz maffia állítólagos magyarországi helytartójának, Szemjon Mogiljevicsnek, azaz Szeva bácsinak a megbízásából pénzt adott át Pintér Sándor akkori rendőrfőkapitánynak és még néhány főrendőrnek, köztük Tonhauser Lászlónak, az akkori Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat vezetőjének. Ugyanakkor a német bűnöző arról is beszélt Rothnak, hogy 1994-ben Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök egymillió márkát kapott tőle.
A képtelen vádakat Clodo tavaly nyáron egy Regensburgban tett írásos vallomásában is megismételte. A vádakat maga Szeva bácsi cáfolta meg akkor, amikor Juszt László személyiségi pert indított az Átlátszó ellen, mivel őt is hírbe hozta Szevával a német. Juszt megkereste Mogiljevicset, valamint annak titkárnőjét/tolmácsát. A megkeresettek írásban cáfolták a Roth könyvében leírtakat. Szeva bácsi például így fogalmazott: „Minden, amit Jürgen Roth leír az ő könyvében, nem felel meg a valóságnak.”
A hazai sajtóban bombagyárosként szereplő, fiatal korában a német terrorszervezettel, a RAF-val való kapcsolata miatt már Németországban börtönbe került Clodo vádaskodásai jól illenek a kormánytagok, elsősorban a belügyminiszter ellen folytatott lejáratókampányba, amelynek célja, hogy elmozdítsák az egyes bűnözői körök számára kínosan hatékony tárcája éléről Pintér Sándort.
Clodót Tonhauser László és egysége háromszor is elfogta Magyarországon, kétszer el is ítélték, a bombagyáros lebukásai pedig rendre Pintér Sándor országos főkapitányi, majd belügyminiszteri időszakában történtek, így a bűnöző motivációja akár érthetőnek is mondható.
Rágalmazásért azonban még felelhet. A magyar sajtóban februárban megjelentek alapján Tényi István hamis tanúzás bűntette miatt fordult még akkor a Budapesti Nyomozó Ügyészséghez. Az ügyészség emiatt ugyan nem indított eljárást, ám álláspontjuk szerint felmerül a magánvádként üldözendő rágalmazás vétsége, így megküldték Tényi beadványát a PKKB-nek. A bíróság ekkor megbízta a BRFK V. kerületi kapitányságát, hogy nyomozza ki Clodo tartózkodási helyét, ahonnan idézhető a bíróságra.
Ezt követően lépett perelőkészítő szakba az ügy. A bíróság megkeresi a sértetteket, hogy kívánják-e képviselni a magánvádat, ha nem, az ügyészség még mindig átveheti a vád képviseletét. Ugyanakkor az alperest is megkeresik: ha az idézésre nem jelenik meg, körözést adhatnak ki ellene, illetve távollétében is lefolytathatják a magánvádas eljárást.
|
DIETMAR CLODÓT RÁGALMAZÁS MIATT VONHATJÁK FELELŐSSÉGRE
|
Magánvádas eljárásban vonhatják felelősségre a bombagyáros Dietmar E. Clodót, miután megrágalmazta a jelenlegi belügyminisztert és a kormányfőt. Az egykori RAF-terrorista vádjait egyébként az a Szeva bácsi cáfolta meg írásban, aki Clodo szerint megbízta őt kenőpénzek átadásával a 90-es években.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/dietmar-clodot-ragalmazas-miatt-vonhatjak-felelossegre-2486257/
|
2017-11-24 00:21:01
| true | null | null |
Magyar Idők
|
A 25. születésnapját ünnepelte a GKI, ebből az alkalomból az euró bevezetéséről rendeztek konferenciát. Vértes András, az intézet elnöke nyitó előadásában a közös pénz bevezetése mellett és ellen is érvelt, bemutatván az előnyöket és a hátrányokat. Természetesen szóba került a politikai akarat, illetve annak hiánya is, mint a bevezetésről szóló döntés talán legalapvetőbb feltétele.
Vértes ennek részletezése során megemlítette, hogy a magyar kormány egyelőre nem a szorosabb együttműködés híve az Európai Unióban. Ez azonban változhat 2018 áprilisa után - tette hozzá, utalva a közelgő parlamenti választás idejére.
Ennek részben az alkalmazkodási kényszer is a hajtóereje lehet, a változóban lévő Európai Unió ugyanis a kétsebességes közösség kialakulásához fog vezetni. A vezető tömb politikai és gazdasági hatalma megerősödik, a periférián maradók befolyása gyengül, amint arra mostanában sokszor figyelmeztetnek elemzők. A konferencián elhangzott a klasszikus reklámszlogen ezzel kapcsolatban: aki lemarad, kimarad.
Ugyanakkor egy ilyen tartalmi politikai váltás nagyon éles lenne, pláne, hogy a kormányzati propaganda szerint ezen az őszön még Brüsszel - illetve az unió központi adminisztrációját állítólag zsebben tartó Soros György - számítanak az első számú ellenségeknek.
Ezért megkérdeztük az eseményen vendégként felszólaló Csepreghy Nándort, a Miniszterelnökség államtitkárát, miniszterhelyettest (eredetileg Lázár Jánost hívták meg, de a miniszter a hódmezővásárhelyi polgármester halála miatt nem tudott részt venni a konferencián), hogy valóban bekövetkezhet-e ez a váltás a brüsszeli kapcsolatainkban, s új igazodási pontot keres a kormány jövő tavasszal.
Nem változtatunk az irányon - reagált portálunknak az államtitkár, aki szerint ennek semmi alapja, realitása nincs.
Csepreghyt a folyamatban lévő uniós támogatási ellenőrzésről is kérdeztük. Tájékoztatása szerint a brüsszeli delegáció hétfőn érkezett, csütörtökig folytatnak megbeszéléseket a Miniszterelnökségen, majd hazautazva néhány hónap alatt készül el az itt tapasztaltak értékelése.
Sajtóhírek szerint kifejezetten kritikus látogatás elé nézett a kormány, mivel az uniós audit több olyan ügyet is napirendre tűzött, amelyek miatt könnyen az uniós támogatások leállításáról születhet döntés. Ez részben a támogatásokat közvetítő rendszer hibáira visszavezethető, részben a pénzek odaítélésében felfedezni vélt korrupciós szálakra.
Az államtitkár szerint valóban több ügy is terítékre került az elmúlt napokban, például fejlesztéspolitikai adatbázis- és információs rendszer, a FAIR is, amely a korábbi monitoring rendszert, a politikai korrupciós botrányok miatt az utóbbi időben sokat emlegetett EMIR-rendszert váltotta. De az ellenőrök kitértek az elektronikus közbeszerzést üzemeltető cég vezetését érintő felvetésekre is. A Miniszterelnökség a NEKSZ vezetését Csányi Istvánra bízta, aki korábban az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődőnek mondott ÉSZ-Ker szakmai irányítója volt. Az ezzel kapcsolatos bírálatokat nem érti Csepreghy, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a NEKSZ nem egy piaci alapítású cég, hanem állami.
A miniszterhelyettes arról tájékoztatta az mfor-t, hogy az egyeztetések során nem került szóba az uniós támogatások folyósításának leállítása, ilyen jelzést nem kaptak a másik féltől. A kormány két hete tudott lehívni egy 100 millió eurós keretet, ami az államtitkár szerint azt mutatja, hogy olyan nagy baj azért nem lehet a közvetítő rendszer működésével. Hozzátette: minden ilyen, tervszerűen végrehajtott vizsgálat esetén elmondható, hogy a lehetséges szankciók közé tartozik a folyósítás leállítása, ebben nincs újdonság.
|
Csepreghy: Nem került szóba az uniós pénzek leállítása
|
Csepreghyt a folyamatban lévő uniós támogatási ellenőrzésről is kérdeztük. Tájékoztatása szerint a brüsszeli delegáció hétfőn érkezett, csütörtökig folytatnak megbeszéléseket a Miniszterelnökségen, majd hazautazva néhány hónap alatt készül el az itt tapasztaltak értékelése.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/Csepreghy__Nem_kerult_szoba_az_unios_penzek_leallitasa.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct
|
2017-11-23 00:27:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Central Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) Szervező Zrt. által benyújtott első 180 fős közösség nyilvántartásba vételi kérelmét, ezzel hivatalosan is elindulhat Magyarországon a nemzeti otthonteremtési közösségek működése.
A Central NOK csütörtöki közleménye szerint a Nemzeti Otthonteremtési Közösségének legfontosabb eleme, hogy mostantól a magyar családok banki hitelezés nélkül, közösségi formában, jelentős - akár 4,5 millió forintos - állami támogatás igénybevétele mellett finanszírozhatják új építésű lakásuk vásárlását.
a NOK ötletgazdája, Rogán Antal
Az új modellben a tagok közösségekbe szerveződve, jelenleg két választható időtávon (120 vagy 180 hónap) gyűjthetik befizetéseiket, amelyekkel a közösségi megelőlegezéssel a futamidő vége előtt vásárolhatnak új építésű lakást. A szerződések szabadon választható értéke 10 és 40 millió forint között lehet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 15 milliós szerződéses érték a maximális állami támogatással egy 19,5 millió forintos új lakás megvásárlását teszi lehetővé - olvasható a közleményben.
A NOK-ba belépő tagok a közösség számlájára minden hónapban azonos összeget fizetnek be, amely a teljes futamidő alatt - minden körülmények között - változatlan marad. Ez a megoldás a termék egyik legfontosabb jellemzője, mert ezáltal nagyon sok más, piacon jelenleg elérhető termékkel szemben hosszútávon is jól tervezhetővé teszi az új lakás vásárlással kapcsolatos megtakarítást és családi tehervállalást.
Minden egyes befizetésük a közösségük számláján halmozódik és összeadódva biztosítja, hogy negyedévente akár több tag számára is elégséges pénz álljon rendelkezésre a közösségen belüli jogosultságok odaítélésére. Az, hogy az egyes tagok mikor jutnak a teljes összeghez, a negyedévente megtartandó úgynevezett kiválasztási eseményen dől el.
A jogosultságot szerzett tagok 1 éven belül jelölhetik meg a számukra legmegfelelőbb ingatlant, saját elképzeléseiknek megfelelő helyen és méretben. Az állami támogatást az ingatlan adásvételi szerződés megkötését követően hívják le a Magyar Államkincstártól, és utalják át a teljes összeget az ingatlan eladójának.
Az első közösség nyilvántartásba vétele mellett elindult a további közösségek szervezése és várhatóan a jövő év első negyedévében megrendezik az első kiválasztást is.
|
Indulhat a lakáslottó: nyilvántartásba vették az első NOK-ot
|
180 fővel állt fel a Nemzeti Otthonteremtési Közösség. Elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Central Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) Szervező Zrt. által benyújtott első 180 fős közösség nyilvántartásba vételi kérelmét, ezzel hivatalosan is elindulhat Magyarországon a nemzeti otthonteremtési közösségek működése.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/Indulhat_a_lakaslotto__nyilvantartasba_vettek_az_elso_NOK_ot.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct
|
2017-11-24 00:31:36
| true | null | null |
mfor.hu
|
Nem mintha sok kérdés lett volna azzal kapcsolatban, ki lesz a befutó a Magyar Honvédség június végén meghirdetett újabb – öt hét alatt, magyar nyelven benyújtandó – helikopter-nagyjavítási tenderén, de a felek most már arra sem vették a fáradságot, hogy legalább egy közleményt kiadjanak róla – mint legutóbb.
Szóval a lényeg: az orosz állami Vertoljoti Rosszii nyerte a Honvédség 12 darab Mi-24-es harci helikopterének nagyjavítására kiírt, 70 millió eurós (nagyjából 21 milliárd forintos) pályázatot; a szerződést november 8-án írták alá. Mindez egy rövid Magyar Idők-cikkből derült ki, amely arról számol be, hogy az első négy forgószárnyast szerdán már fel is pakolták Kecskeméten egy An-124-es szállítógépre, amely Szentpétervárra vitte őket, ahonnan tíz hónap múlva érkeznek vissza. A jellemzően 40 év körüli matuzsálemek – amelyek nagy része a Szovjetunióból, később pedig NDK-s örökségből került a Magyar Légierőhöz – közel öt éve nem repültek, a felújításukhoz rendelt képességeket pedig a szocialista kormányok alatt leépítették.
Noha a Magyar Nemzetnek nemrég egy kormányzati forrás igen prózaian ecsetelte, miért jó, hogy újra leszerződünk az oroszokkal – „tizenkét Mi–24-es pont tizenkét harci helikopterrel több, mint amivel most rendelkezünk” –, a dolog több sebből vérzik.
Megkerüljünk a szankciókat. A Krím 2014-es orosz megszállása miatt bevezetett büntetőintézkedések értelmében kizárólag a meglévő haditechnika fenntartására lehet szerződést kötni Oroszországgal, korszerűsítésére nem, az új eszközök és berendezések beszerzése ugyanis tilalom alá esik. Az oroszokkal korábban nagyjavíttatott Mi-17es szállítóhelikopterek esetében ez oda vezetett, hogy a legalapvetőbb korszerűsítéseket sem hajtották végre rajtuk.
Magunk előtt görgetjük a gondokat. Teljesen világos, hogy egy nagyjavítás nem jelenthet tartós megoldást a Honvédség helikopteres képességeinek – helyesebben: azok hiányának – orvoslására. A Mi-24-esek esetében a mostani felújítás további nyolc év és/vagy 2000 repült óra üzemidő-hosszabbítást jelent. Stratégiai léptékű megoldást leginkább új – s lehetőleg NATO-országból származó – gépek beszerzése jelentené, amit a kormány évek óta halogat.
Egyszerűen nem elegáns. Egy olyan geopolitikai helyzetben, mint a mostani – egyik szomszédunk háborúban áll Oroszországgal és NATO-ország vagyunk –, minimum érdekes, hogy egy, a saját szövetségünket veszélyeztető államot bízunk meg ilyesmivel, hogy aztán azt mondhassuk, közelítünk a NATO-ban elvárt 2 százalékos védelmi büdzséhez. Ha már mindenáron 40 éves gépeket szeretnénk ideig-óráig újra rendszerbe állítani, azt más, szövetségen belüli – például lengyel vagy bolgár – vállalatokkal is képesek lennénk megoldani.
Egy dolog viszont biztos, hiszen ezt a tender előírta: Magyarország a legolcsóbb ajánlatot választotta. Kár, hogy az már nem fog kiderülni, hányból.
|
Szép csendben megint az oroszoké lett egy állami beruházás
|
Nem mintha sok kérdés lett volna azzal kapcsolatban, ki lesz a befutó a Magyar Honvédség június végén meghirdetett újabb – öt hét alatt, magyar nyelven benyújtandó – helikopter-nagyjavítási tenderén, de a felek most már arra sem vették a fáradságot, hogy legalább egy közleményt kiadjanak róla – mint legutóbb. Az orosz állami Vertoljoti Rosszii nyerte a Honvédség 12 darab Mi-24-es harci helikopterének nagyjavítására kiírt, 70 millió eurós (nagyjából 21 milliárd forintos) pályázatot; a szerződést november 8-án írták alá.
| null | 1 |
http://valasz.hu/itthon/szep-csendben-megint-az-oroszoke-lett-egy-allami-beruhazas-126440
|
2017-11-24 18:41:09
| true | null | null |
Heti Válasz
|
Ugyan a Fidesz–MPSZ már kifizette az egymilliós kártérítést azokért a hamis állításokért, amelyekkel megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét, de még nem kért bocsánatot a jogvédő egyesülettől. Pedig erre a pártot jogerős ítélet kötelezi több mint egy év óta. A civil szervezet most bírósági végrehajtást kezdeményezett a Fidesznél.
A Fidesz vezetői közül legutóbb talán Halász János frakciószóvivő beszélt arról, hogy a "bíróság ítéletet pedig végre kell hajtani". Ehhez képest a kormánypárt maga nem hajtotta végre egy 2016. júniusi jogerős ítélet minden részletét, noha a verdiktet felülvizsgálati eljárásban idén nyáron a Kúria is megerősítette. Történt, hogy a bíróság jogerősen kimondta: a Fidesz–MPSZ megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét azzal, hogy 2015. május 22-iki közleményében azt írta, a civil szervezet meghamisította a fekete-fehér adatokat, a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendelését teljesíti, és meghamisítja a 2014-es menekültügyi statisztikákat. Egyik állítás sem felelt meg a valóságnak, és a tárgyalás során az alperes egyiket sem tudta bizonyítani. A bíróság egymillió forint megfizetésére kötelezte a pártot, eltiltotta őt a jövőbeli jogsértésektől, a Helsinki Bizottság jó hírnevének ismételt megsértésétől.
Emellett arra is felhívta a Fideszt, hogy a jogerőre emelkedést követő 8 napon belül nyilvános bocsánatkérést tegyen közzé az MTI-OS útján, amelyben kifejezi sajnálkozását a jogsértő állítások miatt. Ez máig nem történt meg. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság bírósági végrehajtást kezdeményezett a párttal szemben, hogy az elmaradt nyilvános sajnálkozás végre megtörténjen.
|
Végrehajtást kezdeményeztek a Fidesznél
|
Ugyan a Fidesz–MPSZ már kifizette az egymilliós kártérítést azokért a hamis állításokért, amelyekkel megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét, de még nem kért bocsánatot a jogvédő egyesülettől. Pedig erre a pártot jogerős ítélet kötelezi több mint egy év óta. A civil szervezet most bírósági végrehajtást kezdeményezett a Fidesznél.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1146393-vegrehajtast-kezdemenyeztek-a-fidesznel
|
2017-11-24 13:05:00
| true | null | null |
Népszava
|
Kulcselem lehet a paksi bővítés állami támogatása ügyében az Európai Bíróság előtt induló perben az a dokumentumcsomag, amely egy másik (a bővítési tender elmaradása miatti) eljárásban keletkezett az Orbán-kormány és az Európai Bizottság tárgyalásairól. Ha Ausztria keresete nyomán a bíróság felhasználja az iratokat, a magyar álláspont érvényesítése rendkívül nehézzé válhat.
A Népszava a napokban részletesen beszámolt azokról a feljegyzésekről és más belső forrásokról, amelyek a paksi bővítési tender elmaradása miatt a magyar kormány ellen indult kötelezettségszegési eljárás során keletkeztek. Mint emlékezetes, az Európai Bizottság a csaknem kétéves procedúra végén azzal az indokkal adta áldását az Orbán-Putyin megállapodás nyomán versenyeztetés nélkül megkötött üzletre, hogy a magyar fél által előírt műszaki feltételeknek csak az orosz Roszatom felelt meg. A papírokból ugyanakkor kiderül, hogy a tárgyalásokon a Bizottság képviselői egyértelművé tették: a technológiai kizárólagosság érve egyrészt nem valós (lett volna másik megfelelő pályázó is), és még ha valós lenne, akkor sem tenné lehetővé a tender jogszerű elhagyását – vagyis végül az uniós joggal ellentétes, politikai döntés született.
Erről a fejleményről Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője – aki a tender elmaradása miatt két éve bizottsági eljárást kezdeményezett, majd a blogján nyilvánosságra hozta az adatigénylés útján megszerzett iratokat – lapunknak azt mondta: hiába támasztják alá a papírok a jogsértést, a kötelezettségszegési eljárás lezárult, és az az időszak is véget ért, amikor a döntést valamelyik piaci versenytárs megtámadhatta volna. A belső anyagok nyilvánosságra kerülésének közvetlen jogkövetkezménye tehát nem lesz, a közvetett hatás viszont akár fordulatot is hozhat a bővítés kérdésében.
- A másik, vagyis az állami támogatással kapcsolatos eljárásban a Bizottság többek között azzal a feltétellel hagyta jóvá a bővítés költségvetési finanszírozását, hogy a beruházás egyebekben teljes mértékben megfelel az uniós jognak. Ha az Európai Bíróság előtt induló perben bebizonyosodik, hogy ez a feltétel nem teljesült, azaz jogszerűen nem lehetett volna a beruházási tendert elhagyni, akkor a jogi fórum nem minősítheti jogszerűnek az állami támogatást – fogalmazott kérdésünkre Jávor.
Más forrásból úgy tudjuk, hogy Ausztria intenzív figyelemmel követte az állami támogatás jóváhagyásának körülményeit ismertető dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, ami egyrészt azt jelenti, hogy továbbra is készülnek az Európai Bíróság előtti perindításra, másrészt naprakészek az ügyben, és pontosan érzik, hogy fontos bizonyítékot jelent számukra az angol nyelvű anyag.
Hargitai Miklós
|
Nyerő lapot adtak Orbánék a Paks-perben az ellenfélnek
|
Kulcselem lehet a paksi bővítés állami támogatása ügyében az Európai Bíróság előtt induló perben az a dokumentumcsomag, amely egy másik (a bővítési tender elmaradása miatti) eljárásban keletkezett az Orbán-kormány és az Európai Bizottság tárgyalásairól. Ha Ausztria keresete nyomán a bíróság felhasználja az iratokat, a magyar álláspont érvényesítése rendkívül nehézzé válhat.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/nyero-lapot-adtak-orbanek-a-paks-perben-az-ellenfelnek
|
2017-11-24 17:47:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az Alexandra könyváruház hálózat tulajdonosa saját központi e-mail címéről küldött körüzenetet a könyvesboltok dolgozóinak, melyben azzal vádolta meg őket, hogy miattuk ment csődbe a vállalkozás. Emiatt kell most felelnie.
A Rainbow Üzletlánc Kft. üzemeltette azokat a boltokat, amelyek dolgozói most bíróság elé állították Matyi Dezsőt.
Azt állítják, hogy Matyi Dezső központi e-mail címéről olyan kör-e-mailt küldött az Alexandra könyvesboltosoknak,
mely a feljelentő társaság társadalmi megbecsülésének megsértésére, csorbítására alkalmas valótlan kifejezéseket tartalmazott" - olvasható a Fővárosi Törvényszék közleményében.
A feljelentés szerint ez „az üzenetüzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csődbűncselekménnyel és egyéb bűncselekményekkel” vádolja meg őket, ezért rágalmazás miatt feljelentették Matyi Dezsőt.
|
Rágalmazással vádolják Matyi Dezsőt
|
Az Alexandra könyváruház hálózat tulajdonosa saját központi e-mail címéről küldött körüzenetet a könyvesboltok dolgozóinak, melyben azzal vádolta meg őket, hogy miattuk ment csődbe a vállalkozás. Emiatt kell most felelnie.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2017/11/hamarosan-elerkezik-az-alexandra-konyvaruhaz-tulajdonosanak-targyalasa-azzal-ragalmazta
|
2017-11-24 14:38:00
| true | null | null |
Origo
|
Gémesi György 28 éve van politikai pályán. Az 1990-es önkormányzati választáson nyert először, azóta Gödöllő polgármestere. 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben, 2006-ban, 2010-ben és 2014-ben is újraválasztották. Gémesi 1989 és 2006 között az MDF-ben politizált, volt a párt elnöke, majd idén tavasszal Új Kezdet néven pártot alapított, ami az LMP-vel szövetségben tervez indulni a 2018-as választásokon.
„Már mindent bevetettek ellenem" - Gémesi György, Gödöllő polgármestere az új politikai mozgalmáról
Az MDF egykori meghatározó politikusa 1990 óta vezeti Gödöllőt. Pártja széthullása után fokozatosan vált kegyvesztetté a Fidesz uralta politikai jobboldalon. Városvezetőként és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökeként nap mint nap szembesül azzal, hogyan lehetetlenül el az önkormányzatiság Magyarországon. Magyar Narancs: Jó egy hónapja közösségi oldalt nyitott a Facebookon 12 pont - a Józan Ész forradalma címmel.
A Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondja, hogy a sorosozással a kormány olyan szinten mosta át az emberek agyát, ami károsan hat. Pedig sokkal nagyobb problémákat is lát az ember, ha kimegy az utcára... A kormány azonban az állandó migránsozással eltereli a figyelmet a mindennapi problémákról, mint az egészségügy, a közoktatás, a fiatalok elvándorlása. Gémesi szerint ha így folytatják, előbb-utóbb működésképtelenné válik az ország.
A legkeményebb MSZP-s kormányok idején is jutott nekünk pályázat, tudtunk fejleszteni. Ha most valaki nem hódol be, akkor nem kap semmit. Ha meg netán egy polgármester politikai funkciót vállal, akkor ellehetetlenítik” – hangsúlyozza Gémesi György. "Ilyen korrupciót még nem láttam" – mondja a 28 éve pályán lévő politikus. Az Új Kezdet elnöke úgy véli, hogy voltak már az országban csúnya és súlyos történelmi idők, most is rezeg a léc, már ami a jogállamiságot és a demokráciát illeti.
Gémesi szerint a reális cél az, amivel elégedett is lenne, ha a Fidesznek nem lenne meg az 50 százaléka, hogy ne dönthessen el mindent egyedül, ne legyen korlátlan hatalma. Legyen koalíciós kényszer, akár jobbra, akár balra, vagy kisebbségi kormányzás.
Az LMP-vel való összefogással elfogadták, hogy az LMP lesz jelölő szervezet, mert az Új Kezdet a fiatalabb párt. "Nem kockáztatjuk meg, hogy esetleg 9,9 százalékkal mindent elbukjunk". (Ha két párt közös listát állít, akkor a parlamentbe jutási küszöb 5 helyett 10 százalék). December 2-a után lesz nyilvános, hogy hány Új Kezdet-beli politikus indul majd LMP-s színekben.
"A Momentum is be fogja látni, hogy egyedül nem megy."
Gödöllő polgármesterének szimpatikusak Vona Gábor megnyilvánulásai, a centrumhoz való közeledése. De emlékeztet, hogy ott vannak a Jobbikon belül azok, akik korábban egészen kemény, akár antiszemita, akár rasszista, kirekesztő magatartást tanúsítottak. "Számomra a kirekesztés, az antiszemitizmus, a rasszizmus elfogadhatatlan."
|
Gémesi: Ilyen korrupciót még nem láttam
|
„A legkeményebb MSZP-s kormányok idején is jutott nekünk pályázat, tudtunk fejleszteni. Ha most valaki nem hódol be, akkor nem kap semmit” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Az Új Kezdet elnöke – aki pártjával együttműködést készül kötni az LMP-vel – úgy véli, hogy voltak már az országban csúnya és súlyos történelmi idők, a léc most is rezeg, már ami a jogállamiságot és a demokráciát illeti.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2017/11/gemesi-ilyen-korrupciot-meg-nem-lattam
|
2017-11-25 11:56:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
egyszerűbb, egységesíthető közbeszerzések esetében szoftver végzi az ellenőrzést és az értékelést, vagyis maga dönti el, melyik ajánlat nyer.
Emberi kéz a folyamatba nem nyúlhat bele. Más uniós tagországok az egyszerűbb formáját választották az online közbeszerzésnek, csak az elejét és a végét tették elektronikussá, vagyis az ajánlatkérés, az ajánlatadás, valamint az eredményhirdetés zajlik online. Ezzel annyit értek el, hogy sem a beadásról, sem az eredményhirdetésről nem marad le senki, csak mert például dugóba került.
Hogy Magyarország mennyire komoly rendszert vezet majd be áprilisig, nem tudjuk, mert a Miniszterelnökség harmadik hete nem találja szakértő munkatársát, aki elmondaná.
Mindenesetre az EU nem írja elő, hogy a kormányoknak kötelező lenne beszállniuk a piacra, vagyis venniük kellene online közbeszerzéssel foglalkozó céget, meg azt sem kéri, hogy a társaság élére a miniszterelnök vejének haverja kerüljön. Azzal a lépéssel, hogy az állam belép a piacra, gyakorlatilag egy csapásra tönkreteszi a szolgáltatók versenyét. Mert ugye ki merne közbeszereztetni nem az állam által preferált céggel? Az EU azt sem írja elő, hogy ugyanaz a tulajdonosi kör fejlessze ki, üzemeltesse és ellenőrizze a rendszert.
Ha viszont mégis így van, akkor Lázár János ne csodálkozzon, hogy a korrupció gyanújának árnyékába került az üzlet, s hogy valakinek eszébe jut, mi van akkor, ha esetleg belenyúlnak majd a közbeszerzésekbe.
A NER rendszerének működtetői ugyanis egy ideje már nem tudják megkülönböztetni a magánvagyont a közvagyontól,
a magánérdeket a közérdektől. Úgy használják a köz pénzét, tulajdonát, de más magánvagyonát is, mintha az övék lenne, ha pedig valaki számon kéri őket, megsértődnek, felháborodnak, esetenként gúnyolódnak.
Amikor az adóhatóság vezetőjének, Tállai Andrásnak a levelére Mezőkövesden csökkenti az üzemanyag árát egy nemzetközi nagyvállalat, a Mol, erre az a kormányzat válasza, hogy bravó, nagyon ügyes az országgyűlési képviselő úr! Amikor a miniszterelnök 90 millió forintot költ repülőjegyekre, de azt, hogy hová utazott, csak közérdekű adatigénylés hatására mondják meg, de akkor is csak részben, s utólag derül ki, hogy az összes elhallgatott út valamilyen módon a sporthoz – értsd, Orbán Viktor hobbijához – kötődik. Amikor Andy Vajna két kaszinóüzemeltető cége egyesül, 2,1 milliárd forint játékadó helyett csak 400 millió forintot kell befizetnie. Amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes eléri, hogy ugyancsak a hobbijára, a 2021-es Vadászati Világkiállításra 390 millió forintot adjon az állam, csak szakmai anyagok előkészítésére. Amikor Palkovics László oktatási államtitkár barátja és volt üzlettársa, Fauszt Zoltán cégei négy informatikai tenderen 1,5 milliárd forintban nyertek meg közbeszerzéseket.
Na, szóval ilyenkor nem igazán értem, hogy Lázár min csodálkozik. Totál hülyeség, nonszensz.
|
Szabó Brigitta: A miniszterelnök vejének haverja
|
„Totál hülyeség, nonszensz” – válaszolta Lázár János a 168 Óra kérdésére, igaz-e, hogy a kormányfő vejének üzleti köre valamiképpen az új elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetésének közelébe, így piaci előnyöket jelentő információk birtokába kerülhet. A miniszter nem is érti a gyanúsítgatást, mondván, ők csak az európai uniós előírásoknak tesznek eleget, az állami tulajdonban lévő online közbeszerzési cég élére pedig tapasztalt vezető kerül.
| null | 1 |
http://168ora.hu/velemeny/szabo-brigitta-a-miniszterelnok-vejenek-haverja-13024
|
2017-11-25 12:02:58
| true | null | null |
168 óra
|
Nettó 280 millió forintot tol bele sportlétesítmények felújításába és fejlesztésébe Dunaújváros a Modern Városok Program keretén belül, de úgy tűnik, a kivitelező cégeket sikerült úgy kiválasztani, hogy kódolva legyen a projektben a kockázat. Egy nagyobb munkát ugyanis két olyan vállalatra bíztak, melyek közül az egyik ellen hétfőn zárult le a bírósági végrehajtás, a másik ellen jelenleg is érvényben van egy, sőt, utóbbi ellen egy NAV-os végrehajtási határozat is aktuális. A közbeszerzésekre vonatkozó jogszabály alapján azonban ezzel nincs semmi gond.
A városban a Radari Sporttelep újul meg, létesítenek itt két műfüves focipályát, illetve renoválják a küzdősport-csarnokot és a futócsarnokot is, öltözőstül. Az utóbbi két beruházást a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. rendelte meg. A részletek a közbeszerzés.hu-ra feltöltött szerződésekből derülnek ki: a futócsarnokra hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson találtak nyertest, mégpedig a Deco konzorciumot, melyben a debreceni lakó- és nem lakó épületeket építő Debév General Kft. és a helyi fémszerkezetgyártó Cobadu Kft. állt össze. A párosnak nettó 160 millió forintért kell felújítania a csarnokot és a kapcsolódó öltözőket 2018. május 26-ig.
A két nyertes cég közül az egyik legalábbis neccesnek tűnik. A Debév ellen ugyanis május 25. óta bírósági végrehajtás van folyamatban, ráadásul május 8-tól egy NAV-os végrehajtási határozat is érvényben van. De nem ismeretlen nekik a helyzet: a Bisnode céginfója szerint tavaly is volt egy bírósági végrehajtásos ügyük, illetve 2011-től 7 NAV-végrehajtás. A Cobadu szénája ebből a szempontból egészen hétfőig szintén nem állt valami jól, náluk egy május 10. óta folytatott bírósági végrehajtás zárult le 20-án, illetve korábban nekik is volt adóhatósági ügyük: ellenük a NAV még APEH korában kezdett el bírósági végrehajtásokat rendelni, 2011 óta összesen nyolcszor tették ezt meg.
A szerződés összefoglalójában mégis a következővel indokolják, miért ők lettek a befutók:
"Közös ajánlattevők az előírásoknak megfelelően igazolták mind a pénzügyi-gazdasági, mind a műszaki szakmai, mind pedig a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság kritériumainak való megfelelésüket. Közös ajánlattevőkkel szemben kizáró ok nem merült fel, ajánlatukat az előírt követelményeknek megfelelően nyújtották be. Közös ajánlattevők ajánlata érvényes, és mint a legjobb ár-érték arányú ajánlat nyertes ajánlattevők lettek."
Megkérdeztük a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelőt, hogy a folyamatban levő bírósági és NAV-os eljárások miért nem minősülnek kizáró oknak a pályázatnál. Ők válaszukban egyfelől közölték, hogy az elbírálás során ellenőrizendő közhiteles nyilvántartás nem említ folyamatban lévő NAV-eljárást (holott, ugye, van ilyen), másfelől a közbeszerzésekre vonatkozó EU-s iránymutatásra és a hazai jogszabályra mutattak, melyek ráadásul valóban kimondják, hogy a fent sorolt eljárások a pályázatok odaítélésekor amúgy is irrelevánsak. A törvény szerint kizáró oknak csak ezeknél jóval rázósabb ügyek tekinthetők, bűnszervezetben való részvétel, terrorista csoportokhoz fűződő kapcsolat, gyerekmunka és emberkereskedelem, meg az olyan bűncselekmények, melyek azért vállalkozások kapcsán jóval hamarabb eszébe jutnak az embernek, mint a korrupció, a pénzmosás, adócsalás és társaik.
A végrehajtások tehát ebben az ügyben nem sok vizet zavarnak, de a Debévvel kapcsolatban még így is furcsa a beszerzési győzelem. Náluk ugyanis igencsak magas a becsődölés esélye: cégeket a megbízhatóság és stabilitás alapján értékelő Bisnode-nál a Debév 100-ból mindössze 12 pontot kapott, ami "az átlagot messze meghaladó kockázatot" jelent. A Cobadu ennél viszont jelentősen jobban szerepelt, ők 66 ponttal "alacsony kockázatot" jelentenek a partnereknek. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy a dunaújvárosi cégnél idén 14 fő dolgozik, míg a debreceni egy egyfős vállalkozás, ami még mindig életszerűbb, mint a 2016-os állapotok, amikor kereken nulla alkalmazott intézte az építkezéseket. A Debév tavalyi árbevétele így is megvolt 39 millió forint. Partnerük hasonló kategóriás, náluk ez az összeg 44 millió forint volt. A 160 milliós, közös üzlettel tehát már önmagában jócskán túl is futják a tavalyi egész éves teljesítményüket.
A Debév egyébként jelenleg nem szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában. Ez alapján a megrendelő az adótartozást visszatarthatja a részszámlákból. A Cobadu itt is jobban teljesít, ők a navos lista szerint köztartozás-mentesek.
A Cobadu emellett még annak is örülhet, hogy elnyert egy másik feladatot is, immár egyedül: övék a Radari Sporttelep küzdősport csarnokának felújítása. Ez nettó 121 millió forintot ér, és 2018. március 26-ig kell befejezniük.
Tiszai Balázs
|
Végrehajtás alatt álló cég újítja fel a dunaújvárosi sportcsarnokot
|
De ez nem gond: a közbeszerzési jogszabály szerint ilyesmivel nem kell foglalkozni, meg is kapta a munkát az amúgy egyfős vállalat. Azért partnerként egy nagyobb cég segíti majd a munkában.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Vegrehajtas_alatt_allo_cegek_ujithatnak_fel_dunaujvarosi_sportcsarnokokat_szazmilliokert.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct
|
2017-11-24 18:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Különböző témákban, összesen 5,4 millió forintért 24 tanulmányt rendelt az elmúlt 3 évben az Országgyűlés fideszes alelnöke, Lezsák Sándor. Földi László például 350 ezer adóforintért írta meg a “Gondolatok az Európát ért invázióval összefüggésben" című 15 oldalas dolgozatot, amelyben egyebek mellett fegyveres önvédelemre és a kaszárnyák M-zárolt készleteinek kifosztására buzdít.
Októberben közadatigénylésben kértük ki az Országgyűlés Hivatalától, hogy Lezsák Sándor a rendelkezésére álló alelnöki keretből 2014 óta milyen tanulmányokat rendelt, és melyik mennyibe került. Válaszként egy szép listát kaptunk, amin 24 tanulmány szerepel összesen 5,4 millió forint értékben különböző szerzőktől, változatos témákban. A legolcsóbb művekért 100 ezer forintot, a legdrágábbakért 350 ezer forintot fizettek. Szerepel a listán Földi László, a CSOK, a zarándokturizmus, az őstörténet-kutatás, a Digitális Jólét-program, a kiskunfélegyházi választások, Horthy István, és a kisvasutak is.
Az öt legérdekesebb című tanulmányt egy újabb adatigénylésben kértük ki:
– A Helsinki Bizottság szabad likvidálásról Mészáros Lőrinc tévéjében álmodozó, majd munkáltatója, Tarlós István tilalma ellenére újra migránsügyben nyilatkozó, és emiatt főtanácsadói állásából kirúgott Földi László tavaly 350 ezer forintot kapott a “Gondolatok az Európát ért invázióval összefüggésben" című tanulmányért.
– Az állami pénzekkel bőségesen megtámogatott Lakitelki Népfőiskolát igazgató Lezsák tavaly 150 ezer forintért rendelt egy “A Keleti Nyitás politikája az Országgyűlés és a lakiteleki Népfőiskola munkájában" című tanulmányt Bartha Lilla Biankától.
– Nagy Sándor az “Új és megújuló ifjúsági szervezetek 2016-ban" című tanulmányáért 200 ezer forintot kapott tavaly.
– Lizik Zoltán idén készített egy hatástanulmányt a kecskeméti kisvasút újraindításáról 350 ezer forintért, és írt egy “A kisvasutak jelene és jövője" című tanulmányt további 350 ezer forintért.
Az Országgyűlés Hivatala valamennyi kért tanulmányt határidőben és teljes terjedelemben megküldte az Átlátszónak.
Földi László fegyveres önvédelemre buzdít, és kaszárnyákat törne fel
Földi László 350 ezer forintért írt tanulmánya 15 oldal (az üres részeket kivéve csak 12-13), vagyis oldalanként 23.333 forintba került. A szerző a tőle megszokott módon arról értekezik benne, hogy Európában háború van, aminek célja a fennálló társadalmi rend megdöntése. Földi László dolgozata teljes terjedelmében itt olvasható (PDF).
Földi szerint az iszlám terroristák, a menekültekben olcsó munkaerőt látó gazdasági érdekcsoportok, “az idegen titkosszolgálatok által pénzelt civilszervezetek", és a “befolyásra törekvő médiaguruk" egyaránt részt vesznek a kontinens romba döntésében. Földi szerint Európa hadszíntérré vált, mindenhol kiszámíthatatlanság van, “a bürokrácia és a rendvédelem szétzilálva", és az Unió országai egymás ellen fordulnak.
“Mindeközben az ellenség a bástyákon belül van, nála van a fehér bábu, és nem szabályosan lép. Remekül használja és tematizálja a médiát, és ezzel rettegésben tartja az embereket."
Földi hosszan értekezik arról, hogy mi a terrorista és terrorizmus fogalma, majd eljut odáig, hogy az iszlám terroristák muszlim katonák, akik azért támadják Európát, mert élettérre van szükségük, és a migrációs hullám is terrortámadás, mert destabilizálja az Uniót.
“Megosztották a társadalmat, és esélyt adtak arra, hogy a politikai szélsőségek megszilárdítsák népszerűségüket a választók körében."
A Fidesz-kedvenc biztonságpolitikai szakértője azon kesereg, hogy Európa meghatározó politikusai tehetetlenkednek, bezzeg 1956-ban a magyarokat milyen precízen ellenőrizték az osztrák menekülttáborokban. Földi szerint a most zajló közdelemben egyaránt részt vesznek a civilek és a katonák, a harcot finanszírozók, és a katonáknak ételt adó asszonyok is.
“A katonai cselekményeken túl megjelennek olyan eljárások és eszközök, amelyeket eddig nem tekintettünk a hadviselés módszerének. Törvényes politikai tevékenységek sora, köztük tömeglázító demagógia, utcai politizálás, zavargások támogatása."
Földi László szerint ez az úgynevezett negyedik generációs hadviselés, amelynek kiváltó okai többek között a nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU, NATO stb.) rossz döntései, valamint a nemzeti értékekhez nem kötődő nemzetközi szervezetek (médiabirodalmak, multicégek, vallási mozgalmak, embercsempész- és kábítószerhálózatok, terrorszervezetek) megjelenése, továbbá a fennálló renddel és törvényekkel szembeszállni kész, akár kormányok megdöntésére is szövetkező NGO-k tevékenysége.
Földi az utolsó oldalakon arról elmélkedik, hogy ha Európa nem védi meg a határait fegyverrel, akkor “vagy elmenekülünk mi őslakosok, vagy elfogadjuk, hogy a saria törvényei szerint kell élnünk a saját hazánkban", és csak titokban gyakorolhatjuk keresztény/zsidó vallásunkat.
“Vagy munkálni kezd bennünk az életösztön. Elzavarjuk azon kollaboránssá vált politikusokat, akik az inváziót támogatják. Katonáink betöltik fegyvereiket, és önvédelmünk érdekében, és a demokrácia törvényei szerint indokolt helyzetben, használják is azokat. Mi pedig nem lévén más esélyünk, kifosztjuk a kaszárnyák M-zárolt készleteit, hogy megvédjük házainkat, városainkat, országainkat."
Keleti nyitás, kisvasutak, civil szervezetek
Földi dolgozata után könnyed olvasmány Bartha Lilla Bianka (tartalomjegyzékkel és üres lapokkal együtt) 38 oldalas esszéje (PDF), ami azt foglalja össze, hogy a Keleti Nyitás politikája miképpen jelent meg 2014-16 között az Országgyűlésben és a Lezsák Sándor által igazgatott Lakitelki Népfőiskolán.
Ez a dolgozat tulajdonképpen egy promóanyag Lezsákról és a népfőiskolájáról: az első két oldalon egy rövid összefoglaló van az Országgyűlés és Lezsák Sándor eddigi munkásságáról, utána 20 oldalon keresztül részletesen felsorolja a szerző, hogy a Keleti Nyitással kapcsolatban milyen programok (előadások, versenyek, táborok, kollégium, tanfolyam) voltak a Lakitelki Népfőiskolán, majd 8 oldalon át részletezi Lezsák kapcsolódó tevékenységét (előadások, írások, találkozók, szereplések ), végül közel két oldalon a Kurultájról olvashatunk.
Szintén nem különösebben izgalmas olvasmány oldalanként 11.111 forintért Nagy Sándor munkája (PDF), ami elvileg a civil szervezetek 2016-os tevékenységéről szól. Valójában azonban ez csak az utolsó két oldalon téma, az előzőeken főként történelmi és külföldi példákról írt a szerző.
Lizik Zoltán az egyik, 10 oldalas tanulmányában (PDF) oldalanként 35.000 forintért a kecskeméti kisvasút újraindításáról és fejlesztési lehetőségeiről írt. Eszerint az összesen 106 kilométeres vonalból elsőként a 31 kilométeres Kecskemét-Bugac szakaszt lehetne beüzemelni, évi 104 napra.
Lizik szerint ezalatt 15.600 fő utazna a kisvasúton (napi 150 utas), és 2.000 forintos jegyárral számolva az utasok 31,2 millió bevételt hoznának, és bár az üzemeltetés költsége évi 50 millió forint lenne, a hiányzó összeget különvonatokkal (Valentin-nap, Mikulás, esküvők, betlehemes vonat stb.) és hirdetésekkel lehetne összeszedni.
Lizik tanulmánya szerint a vonalat a Nemzeti Közlekedési Hatósággal már tavaly bejáró Locomotiv Logistics Kft. üzemeltetné a kecskeméti kisvasutat “a maga hasznára vagy kárára".
Lizik Zoltán a másik, 56 oldalas tanulmányában (PDF) oldalanként 6.250 forintért összefoglalta a balatonfenyvesi, börzsönyi, nyírvidéki kisvasutak helyzetét és fejlesztési lehetőségeit, majd az utolsó 10 oldalon ismét a kecskeméti kisvonat újraindításáról írt.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
Fegyveres önvédelmet indítványoz Földi László az Országgyűlés alelnökének készült tanulmányában
|
Különböző témákban, összesen 5,4 millió forintért 24 tanulmányt rendelt az elmúlt 3 évben az Országgyűlés fideszes alelnöke, Lezsák Sándor. Földi László például 350 ezer adóforintért írta meg a “Gondolatok az Európát ért invázióval összefüggésben” című 15 oldalas dolgozatot, amelyben egyebek mellett fegyveres önvédelemre és a kaszárnyák M-zárolt készleteinek kifosztására buzdít.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2017/11/24/a-kaszarnyak-kifosztasat-fegyveres-onvedelmet-inditvanyoz-foldi-laszlo-az-orszaggyules-alelnokenek-keszult-tanulmanyaban/
|
2017-11-24 18:11:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Fa helyett műanyagból készülnek a Holnemvolt Vár mesefigurái. Az átadás hónapokat csúszik, a fővárosi állatkert beruházásai pedig már 52 milliárdnál tartanak.
A sokadik határidőt tűzték ki a Holnemvolt Vár átadására. A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, Persányi Miklós a hírek szerint nagyon elégedetlen volt azzal, amit a november eleji bejáráson tapasztalt; a próbaüzem kezdetét decemberre kellett kitolni, a nagyközönség pedig várhatóan csak jövő tavasztól látogathatja az új attrakciót. A HVG belső információi szerint ez a határidő is nehezen lesz tartható.
Ráadásul a beruházás egyre drágul. Az állatkert júniusban 381 millió forint extra támogatást kért és kapott a fővárosi önkormányzattól a Holnemvolt Vár kültéri létesítményeire, mivel az első tenderre a rendelkezésre álló 469 millióval szemben egyetlen, 816 millió forintos kivitelezési ajánlat érkezett. A többletet egyebek mellett arculati elemekre, a műemléki jelleg megőrzésére, illetve a középkori favár építésére költik.
Remélhetőleg a vár maga valóban fából épül meg, nem úgy, mint a mesefigurák. A megvalósíthatósági tanulmány készítésekor ugyanis rádöbbentek, hogy az ország összes fafaragója sem tudná azokat belátható időn belül elkészíteni. Így polisztirolból – habosított változata a közismert hungarocell – öntik ki dr. Bubót, Süsüt, Gombóc Artúrt, Festéktüsszentő Hapci Benőt és társaikat. Az állatkert szerint a figurák nem egyszerűen polisztirolból, hanem annak keményített változatából készülnek, és műgyanta bevonatot kapnak, így könnyebbek és olcsóbbak lesznek, ráadásul jobban bírják majd az igénybevételt. Ennek némiképp ellentmond, hogy az egyik figurának máris letört a karja, holott a munkások aligha másztak fel rá. Az már veszélyesebb, hogy a falon elhelyezett fáklya is ebből az anyagból készült, ami kevéssé bír el egy belecsimpaszkodó gyereket – véli Szaniszló Sándor, az MSZP fővárosi képviselője.
A várakozásokkal szemben a kivitelezés olcsóbb sem lett. A Gelka System két partnerével 1,34 milliárdra tornázta fel a vállalási árat a tárgyalásos eljárásban, amelyre más céget nem hívtak meg. Az állatkert velük építtette a Varázshegyet is, az Országgyűlés Hivatala pedig tavaly tőlük rendelte meg például a Kossuth tér adventi díszkivilágítását. Tárgyalásos eljáráson választották ki az 5 hektáros Pannon Parkból 1,7 hektárt elfoglaló biodóm kivitelezőjét is. Garancsi István Market Építő Zrt.-je és leányvállalata, a Vilati Szerelő Zrt. 32,7 milliárdért építi meg a teflonburkolatú „dombokat”. A park teljes beruházási költsége 25 milliárdról 44 milliárd forintra nőtt, a kormány júniusban teremtette elő a hiányzó 18 milliárdot. (Az 500-ról 700 férőhelyesre növelt Hermina garázs 2,2 milliárd forint pluszpénzt kapott az eredeti 3,5 milliárdhoz.) Az állatkerti beruházások így több mint 20 milliárddal kerülnek többe, mint ahogy a kezdetekben számították. Ezt az anyagárak elszállásával és a szakmunkák megdrágulásával magyarázta korábban Persányi. A kormány a jövő évi választáson legfeljebb a Holnemvolt Várral kampányolhat, a Pannon Park átadása ugyanis az eredeti menetrendben szereplő 2017-es határidőhöz képest 2020 végére csúszott. Az élménypark szélén, részben a vidám parki parkoló helyén létesítendő Hermina garázs 2019 végére készül el.
Zárt tér
Az állatkert látogatható részén lezárták a nagy játszóteret, mivel néhány hete egy gyermek fejsérülést szenvedett a föld alatti labirintusban. A játszószerek felülvizsgálatával az állatkert a TÜV Kft.-t bízta meg. A szakértői jelentés a HVG információ szerint 36 olyan helyet azonosított, amelynek használói komolyabb sérülést kockáztatnak. Az állatkert szerint a sérülés nem volt komoly, a felülvizsgálatot sem emiatt rendelték el, hanem mert most vált időszerűvé. Ennek eredményeként lecserélik a játszótér gumiburkolatát; a többi balesetveszélyes hely felülvizsgálatáról nem tettek említést, mint ahogy egyelőre az újranyitás időpontjáról sincs hír.
A Vidám Park 2013 szeptemberében zárta be kapuit, területét egy 2012-es fővárosi határozat értelmében az állatkert kapta meg. S nem csak ezt. Azóta a Fővárosi Állat- és Növénykerthez csatolták a Varannó utcát és az Országos Toxikológiai Intézet területét, de ígéretük van a cirkusz helyére is, amint találnak neki alkalmas helyet. Eddig összesen 8 hektárral terebélyesedett az állatkert. Az új területeken elsőként a kezdetben mesepark munkacímen futó projektet indították el, amelyre 2014-ben adta áldását a főváros, majd nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, és a Belügyminisztérium 500 millió forinttal támogatta. Az időközben Holnemvolt Várra keresztelt 1,5 hektáros családi élményparkot a néhai Vidám Parknak az állatkerthez közelebb eső részén alakítják ki.
Az új létesítmény cirka 15 ezer négyzetméteren idézi meg a magyar népmesék, a kedvelt rajzfilmfigurák hőseit. (Sok fejfájást okoztak az animációs sorozathősökhöz kapcsolódó tulajdonjogok, a vízipók-csodapókét nem is sikerült megszerezni.) A 2700 négyzetméteres interaktív belső kiállítótérben Csukás István története alapján tehetnek hétpróbát a látogatók. Kívül állatsimogató, gyermeklovarda lesz, a régi vurstli világát idéző mutatványos rész – beleértve a műemlék körhintát is –, valamint a magyar mesék alakjait felvonultató játszótér. A pannon ősvadon részeként megvalósuló, csaknem kéthektáros biodóm helyenként 40 méter magas, fedett szubtrópusi dzsungel, tengeri és édesvízi akváriummal. A részben termálhővel fűtött csarnokot háromhektáros park veszi körül, állatbemutató és látogatóterekkel.
A korábbi számítások szerint az új attrakciók évi 100–140 ezer új látogatót vonzanak, és nagyjából 70 millió forinttal növelik a bevételt. Ebből az idén még semmi sem lesz. Az állatkertnél állítják, hogy ez nem veszélyezteti az intézmény költségvetési egyensúlyát, mivel az üzemeltetési költség sem nőtt. Nyereségre a nyitás után sem számítanak, abban bíznak, hogy a pluszbevétel elég lesz a növekvő kiadásokra. A Fővárosi Állat- és Növénykert jelenleg működési költségének négyötöd részét fedezi saját bevételeiből, ami – hangsúlyozzák – a közszférában kimagasló aránynak számít. A Holnemvolt Vár jegyárait a nyitáskor teszik közzé. A korábbi elképzelés az volt, hogy a Pannon Park átadásáig az állatkerti belépővel azt is látogatni lehet, de a játékokra külön jegyet kell váltani. Utána viszont az állatkert, a Mesepark és a biodóm mindegyikébe külön jegyet kell venni, illetve az egészre lesz kombinált jegy is. A várba szóló önálló jegy az állatkerti belépőnél várhatóan olcsóbb, míg a Pannon Parké annál drágább lesz.
|
Holnemvolt mese: mérsékelten vidám, ám fölöttébb drága park az Állatkertben
|
Fa helyett műanyagból készülnek a Holnemvolt Vár mesefigurái. Az átadás hónapokat csúszik, a fővárosi állatkert beruházásai pedig már 52 milliárdnál tartanak.
| null | 1 |
http://hvg.hu/kkv/201747__allatkert__polisztirol_hapci_beno__otvenmilliard__holnemvolt_mese
|
2017-11-25 18:10:00
| true | null | null |
HVG
|
Nem csak országos, hanem más (tehát értelemszerűen területi) vezető párttisztségeket sem tölthetnének be az Agrárkamara tisztségviselői – ezt javasolja az országgyűlés törvényalkotási bizottsága az agrárium versenyképességének javítását célzó törvényjavaslat jövő keddi szavazása előtt.
Az indoklás szerint ezzel megerősítenék az eddigi összeférhetetlenségi szabályozást, de azt továbbra sem tiltaná semmi, hogy az Agrárkamara tisztségviselői parlamenti képviselők is legyenek. Az említett törvényjavaslat benyújtója pedig éppen Győrffy Balázs, aki 2010 óta a Fidesz képviselője, a mezőgazdasági bizottság tagja, egyúttal 2013 óta a Nemzeti Agrárkamara országos elnöke. Győrffy gyakran nyújt be olyan javaslatokat, amelyekkel szervezete és ezáltal önmaga pozícióját erősíti: korábban terjesztett már be törvényt a kamarai tagdíjak behajtásáról, illetve a legnagyobb birtokosoknak kedvező illetékmentességről is.
A törvényalkotási bizottság emellett törölni javasolja a kamarai törvényből, hogy a szervezetben nem viselhet tisztséget az, aki "vezetői munkakört betöltve kormányzati szolgálati, állami szolgálati, vagy közszolgálati jogviszonyban áll" vagy "olyan államigazgatási szervnél folytat főállásban (legalább heti 36 órás) közszolgálati tisztviselői, állami tisztviselői tevékenységet, amely államigazgatási szerv illetékességi területe részben vagy egészben egybeesik az adott területi szervezet illetékességi területével".
Bár ennek tiltása elég logikusnak látszik, hiszen furcsa lenne, ha egy mezőgazdasági ügyekben illetékes megyei hivatalnok ugyanott választott kamarai vezető is lenne, de a bizottság most azzal az indoklással törölné ezt, hogy az ilyen "tisztviselői tevékenységre való utalás elhagyható, mivel az érintett jogviszonyok esetében a külön törvények rendezik az összeférhetetlenség eseteit".
Így van-e? A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, amelynek ezzel kapcsolatos pontjai vonatkoznak az egyébként külön törvényben szabályozott, állami tisztviselőnek nevezett kormányhivatali hivatalnokokra is, kizárólag a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar tisztségviselőiről és ügyintéző testületeinek tagjairól mondja ki, hogy más kamarának nem lehetnek tagjai. A többi tisztviselőre, akik egyébként kötelezően tagjai ennek a Karnak, ennek az ellenkezőjét tartalmazza: "Az MKK-tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt". Aki pedig lehet tag, például az Agrárkamarában, azt ott tisztségre is megválaszthatják, mert ezt – ellentétben a törvényalkotási bizottság állításával – semmi nem tiltja.
Vagyis a jelenleg még fennálló összeférhetetlenségi szabály törlése után nyugodtan lehet agrárkamarai vezető egy helyi állami tisztviselő is, például az agrár- és vidékfejlesztést támogató főosztály vezetője vagy munkatársa, ha el tudja kerülni, hogy kollégái a főmunkahelyén beválasszák a tisztviselői kar valamelyik testületébe. És mivel ugyanezen javaslat szerint az ilyen kamarai munka a jövőben "nem minősül munkavégzésre irányuló jogviszonynak, illetve kereső foglalkozásnak, amennyiben a tisztségviselő lemond a díjazásról", még engedélykéréssel sem kell bajlódnia a hivatalban.
|
Összeférhetetlenségi szabályokat törölnének el az Agrárkamaránál
|
Szigorítva lazítják az összeférhetetlenségi szabályokat az Agrárkamaránál.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20171123_Osszeferhetetlensegi_szabalyokat_torolnenek_el_az_Agrarkamaranal
|
2017-11-23 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
A költségvetési csalás szorosan összefügg olyan bűncselekményekkel, mint a korrupció és a pénzmosás, ami teljesen új szemléletmódot kíván az ügyészségtől – mondta Polt Péter legfőbb ügyész a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán rendezett konferencián.
Polt A hatékony adórendszer mint a jó kormányzás alapfeltétele címmel megtartott tanácskozáson tartott előadásában ezekre utalva azt mondta, hogy ha egyik-másik bűncselekmény felbukkan a hatóságok előtt, akkor „nagyon gondosan kell vizsgálni”, hogy van-e kapcsolódásuk a többihez – írja az MTI.
Darák Péter, a Kúria elnöke a konferencián az adójog értelmezéséről beszélt, kiemelve, hogy „kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és megfontolt jogalkotás nélkül elfogadható adójogi jogértelmezés soha nem keletkezhet”.
|
Polt Péter átadta tapasztalatait egy korrupcióról szóló konferencián
|
A költségvetési csalás szorosan összefügg olyan bűncselekményekkel, mint a korrupció és a pénzmosás, ami teljesen új szemléletmódot kíván az ügyészségtől – mondta Polt Péter legfőbb ügyész a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán rendezett konferencián.
| null | 1 |
https://444.hu/2017/11/27/polt-peter-atadta-tapasztalatait-egy-korrupciorol-szolo-konferencian
|
2017-11-27 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter rengeteg programot támogatott milliókkal az elmúlt években a miniszteri keretéből, az elszámolással azonban gondjai akadnak.
Hiába kéri hónapok óta Harangozó Tamás MSZP-s képviselő több program dokumentációját, azok – saját bevallásuk szerint – nincsenek meg a minisztériumban.
A szocialista képviselő olyan, milliókkal támogatott programokra kérdezett rá, mint például „a vidéki retorikai képességek fejlesztése”, a magyar kézműves stratégia vagy a „mintapéldák elemzése a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztésére vonatkozóan”.
A több mint ezerből találomra 11 programot választottak ki, közülük csak egyetlen egynek a dokumentációja van meg a minisztériumban. A többi, ha létezik, a háttérintézményeknél lehet, ám nem árulják el, melyiknél.
Az adatok megismeréséért per indult a Fővárosi Törvényszéken.
Meglepő állításokat vágott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter fejéhez az MSZP-s Harangozó Tamás a parlamenti azonnali kérdések órájában múlt héten. Harangozó kifogásolta, hogy a miniszter nem tud elszámolni azokkal a pénzekkel, amelyeket a miniszteri keretéből adott különböző szervezeteknek.
Harangozó ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy 11 pályázat dokumentációját kérte ki, ám a minisztérium csak egy esetben teljesítette a kérését, a többi pályázatról – amelyre tehát a minisztérium adta a pénzt – nem tud számot adni. „Ez elfogadhatatlan" – mondta Harangozó, és megkérdezte, kinél vannak a pályázatok megvalósulását igazoló dokumentumok.
Még meglepőbb volt Fazekas Sándor válasza. A miniszter egy másodpercig sem tagadta a dokumentumok hiányát a minisztériumánál, de szerinte minden támogatással el tud számolni. Fazekas azt mondta, hogy „a pályázati rendszer összetett struktúra", a kikért dokumentumok pedig „háttérintézményben, esetleg megszűnt intézményben fellelhetők, ezek megkereshetőek, nyilván több idő kell".
Aztán egy jókora elmúltnyolcévezéssel terelte el a szót: szerinte nem jogos a szocialista politikus számonkérése, „miközben a vidéket tönkretették, kormányzásuk idején cukorgyárakat zártak be, a munkanélküliség hihetetlen magasságokba emelkedett vidéken".
Kíváncsiak voltunk, pontosan milyen pályázatokról, dokumentumokról van szó, ezért megnéztük közelebbről, mire célzott Harangozó. A képviselő elküldte nekünk a teljes, hónapok óta húzódó levelezését a minisztériummal, sőt, kiderült, hogy már bírósági eljárás is zajlik a kérdéses támogatások megismerhetőségéért.
A dokumentumokból az az elsőre meghökkentő következtetés vonható le, hogy
a földművelésügyi miniszter milliókat adott olyan projektre, rendezvényekre, stratégiaalkotásokra, amelyek eredményéről – saját bevallásuk szerint – nincs semmilyen papír, feljegyzés a minisztériumban.
Miközben a bíróságon elismerték, hogy valamilyen írásos nyomnak azért akkor is kellene lennie, ha háttérintézmény foglalkozott a feladattal. Azt viszont nem árulják el (vagy nem is tudják), hogy van-e valahol nyoma, hogy ezek a milliókkal támogatott projektek rendben lezajlottak.
Érdemes röviden áttekinteni a kronológiát, hogyan jutottunk erre a súlyos következtetésre.
1. 2017 elején Harangozó Tamás megkérdezte a miniszterektől, milyen szervezeteket, szövetkezeteket támogattak „egyedi döntés alapján" a minisztériumi pénzügyi keretükből 2010 és 2016 között. A földművelésügyi minisztertől nem kapott választ.
2. 2017 februárjában így még egyszer rákérdezett a támogatásokra. Így február végén a képviselő kapott is egy 146 oldalas listát több mint ezer támogatott pályázat nevével (itt lehet böngészni a parlament honlapján). Nehéz és értelmetlen is kiemelni, mire ment el a pénz, de érdekes látni, hogy például 10 millió forint feletti támogatásban részesültek olyan – az elnevezésük alapján furcsa – programok, mint a
Hal az udvarban – legyen tavad neked is – multifunkcionális tanyató mintaprogram" (10,13 millió forint támogatás).
3. A listát persze Harangozó is átnézte, és nagyjából találomra rákérdezett 11 támogatási szerződésre 2017 márciusában. A képviselő azt szerette volna látni, hogy pontosan hogyan valósultak meg és milyen eredményt hoztak ezek a programok. Így kíváncsi volt például a következő projektek dokumentációjára:
A vidék hangja – vidéki közösségfejlesztés, retorikai képességek fejlesztése (bruttó 4,9 millió forint, GAMMA Film, 2013)
Magyarország kézműves stratégiájának elkészítése (10,03 millió, Hagyományok háza, 2013)
Elemző háttéranyag készítése a dél-dunántúli helyi termelői piacokról (9,9 millió, Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Közhasznú Nonprofit Kft., 2013)
Cselekvési tervek elkészítése, mintapéldák elemzése a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztésére vonatkozóan (10,09 millió, Zempléni Mérnöki és Vidékfejlesztési Kft., 2012)
4. Harangozó májusban kapott választ, amelyet túlzás lenne kimerítőnek nevezni.
A Földművelésügyi Minisztérium egy kivételtől eltekintve a kért adatokkal és dokumentumokkal nem rendelkezik
– írták a képviselőnek. Harangozó csak a „Karcagi Birkapörkölt – mint hungarikum – megfőzése és szétosztása Guinness-rekord kísérlet kapcsán" dokumentációját kapta meg, ezt a Magyar Piac Szövetkezet készítette el 4 millióért. A többi kért dokumentáció, beszámoló tehát nincs meg a minisztériumban.
5. Ez azért meglepő, mert évekkel ezelőtti programokról beszélünk, amiket feltehetően lezártak már. Így a képviselő még egyszer rákérdezett, hogyan fordulhat elő, hogy nincs semmilyen dokumentáció olyan programokról, amelyekre a minisztérium a saját nyilvántartása szerint támogatást nyújtott.
Harangozó amúgy a Magyar Piac Szövetkezet egy másik programjára is rákérdezett, de csak a birkapörköltes dokumentációt kapta meg, a „Helyi gazdaságfejlesztési mintaprogram a zempléni térségben, valamint a Nagykunságon" projektről (6,3 millió) nincs semmi a minisztériumban.
6. Pontosan ezt választolta a minisztérium júniusban. „A Földművelésügyi Minisztérium megerősíti, hogy a kért dokumentumok nincsenek a birtokában." Erre persze lehet az a logikus magyarázat, hogy a minisztérium valamelyik háttérintézményében állnak a vastag papírhalmok például a kézműves stratégiáról, netán valaki még hasznosítja is az abban foglaltakat. Egy gyors internetes keresés alapján erről lehet szó, tehát a stratégia a jelek szerint elkészült.
Ám a minisztérium nem volt hajlandó elárulni, kinél lehetnek papírok, beszámolók ezekről a programokról. Ezeket azért lenne érdemes megismerni, hogy megtudjuk, pontosan mire ment el a pénz, és hogyan hasznosult.
7. Harangozó ezért pert indított a közérdekű adat kiadásáért, és szeptemberben meg is tartották az első tárgyalási napot a fővárosi törvényszéken. Megnéztük a szeptember 8-i tárgyalás jegyzőkönyvét, ahol az alperes minisztérium jogi képviselője a következőket mondta a bírónak:
„Az alperes (minisztérium) a kért adatok vonatkozásában nem minősül adatkezelőnek, mivel a kért adatok nincsenek a birtokában."
„A Minisztérium meghozza a döntést a támogatás megítéléséről, majd a végrehajtást valamilyen közvetítő szervezethez küldi. Ugyanis a Minisztériumnak nincsen arra kapacitása, hogy a lebonyolítást, annak ellenőrzését is végig kísérje. Miután a projekt megvalósul, valamilyenfajta visszaigazolást természetesen arról kap az alperes (a minisztérium), de a megvalósítás során egy másik szerv jár el."
De miért nem árulják el, hogy melyik intézménynél vannak a dokumentációk? A bíró is feltette a kérdést:
„Nem kívánom azt most elmondani, részben pedig nem biztos, hogy helyesen tudom, hogy mely szervhez továbbítottuk a felperes által kért közérdekű adatokat, illetve az azok alapját képező dokumentációnkat."
„Lehetséges, hogy ezek az alperes által támogatott projektek még folyamatban vannak, és azért nem tudunk a támogatás sorsáról többet."
Itt tartunk tehát, a bíró december elejére tűzte ki a következő tárgyalást, akkor lehet ítélet első fokon. Ezután talán megtudhatjuk, melyik háttérintézménynél vannak ezek az anyagok.
(Borítókép: Fazekas Sándor / Facebook)
|
A miniszter milliókat adott rá, de papírja nincs róla
|
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter rengeteg programot támogatott milliókkal az elmúlt években a miniszteri keretéből, az elszámolással azonban gondjai akadnak.
Hiába kéri hónapok óta Harangozó Tamás MSZP-s képviselő több program dokumentációját, azok – saját bevallásuk szerint – nincsenek meg a minisztériumban.
A szocialista képviselő olyan, milliókkal támogatott programokra kérdezett rá, mint például „a vidéki retorikai képességek fejlesztése”, a magyar kézműves stratégia vagy a „mintapéldák elemzése a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztésére vonatkozóan”.
A több mint ezerből találomra 11 programot választottak ki, közülük csak egyetlen egynek a dokumentációja van meg a minisztériumban. A többi, ha létezik, a háttérintézményeknél lehet, ám nem árulják el, melyiknél.
Az adatok megismeréséért per indult a Fővárosi Törvényszéken.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2017/11/28/fazekas_sandor_miniszteriumaban_nincsenek_papirok_palyazati_kifizetesekrol/
|
2017-11-28 10:06:26
| true | null | null |
Index
|
Hétfőn tökéletesen semmitmondó beszédekkel bejelentette Li Ko-csiang kínai miniszterelnök és Orbán Viktor, hogy elkezdődik az egyik valaha volt legfurcsább magyar óriásprojekt, a Budapest -Kelebia vasútvonal felújítása és kétvágányúsítása.
A nagy közbeszerzési kiírás kikerült a MÁV honlapjára, ők intézik majd a közbeszerzési részt, bár magát az építkezést végül egy vegyesvállalat, a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. nevű cég végzi több kínai ember, és Pafféri Zoltán, korábbi MÁV-os projektvezető vezetésével. Az egész
legalább 750 milliárd forintunkba fog kerülni,
a finanszírozás 85 százalékát Kína adja titkos kamatozású hitelkonstrukcióban.
Az óriásprojektről ugyan készült megvalósíthatósági tanulmány, de azt tíz évre titkosította a magyar kormány. Így egyelőre nem tudhatjuk, mire jutottak a tervezéskor a két legfőbb, már most jól látható problémánál:
semmi szükségünk rá, illetve
elképzelhetetlenül drágán óhajtjuk megoldani.
Egyenként is fajsúlyos állítások, érdemes ezért megnézni ezeket alaposabban.
Gondosan elkerüli a nagyvárosokat
Arra a felvetésre máig nem érkezett épkézláb válasz, hogy Magyarországnak mégis miért lehet érdeke egy ilyen beruházás. Azt tudjuk, hogy a kínaiknak fontos legalább két okból is. Egyrészt a kínai áruk így eggyel olcsóbban juthatnának el a kínai COSCO társaság által üzemeltetett athéni, pontosabban pireuszi terminálokból Nyugat-Európába. Másrészt a kínaiak ezen keresztül egyébként nehezen megszerezhető referenciát nyerhetnek más hasonló, unión belüli építkezéshez.
Nekünk viszont sajnos nincs rá szükségünk, nem véletlenül nem szerepelt a legfontosabb vasútfejlesztési céljaink közt, uniós pénzt se kértünk rá korábban. Leginkább azért lehet ez, mert
nem érint nagyvárost a vonal,
és Belgrádba se zarándokolnak Budapestről tömegek oda-vissza vonattal. Kunszentmiklós lakói vagy a kiskunhalasiak biztosan örülhetnek majd, és jó eséllyel még Kunfehértóról is gyorsabban lesz elérhető Budapest vagy Belgrád, de ilyen kis településekre nem gonoszságból nem építenek nagy kapacitásokat. Hanem mert nincs rá szükség.
Ezután se várható kirobbanó személyforgalom-növekedés, úgyhogy elég biztosan állíthatjuk, hogy döntően a tehervonatoknak építjük az egészet. Az Indóház szakújság sem látta a Budapest és Belgrád közt rendszeresen szállítandó tömegeket, a tervezett 160 km/órás pálya pedig iszonyú drágának hangzik a teherforgalomhoz szerintük.
A Mészáros-szorzónál is sokkal drágább
A projektet eredetileg 452 milliárd forintra lőtték be, de hamar felment 550-re, most nagyjából 750 milliárdos valódi teljes költségnél tartunk, pedig még egy kapavágás nem történt.
A Figyelő korábban a kamatterhek nélkül számolva megnézte, hogy érdemi forgalombővülés esetén is
leghamarabb 2400 év múlva térülhet meg Magyarországnak a gigaberuházás.
Közvetlen hasznok elhanyagolhatóak, a közvetetteket pedig nem próbáljuk felmérni
A magyar oldalon 166 kilométert kell átépíteni, és 160-nal mehetnek rajta a vonatok. A Figyelő által megkérdezett vasúti szakemberek szerint pluszforgalomként irreális évi 1600 (napi 4,4) vonatnál többel számolni, hiszen például a Pireusznál nagyobb hamburgi kikötőből is csak napi egy konténervonat jár Magyarországra. Tehát ha bejön, és évi 1,6 millió tonnával lesz nagyobb áruforgalom a vonalon, akkor fog megtérülni a pályahasználati díjakból 2400 év alatt a nagy ötlet.
A vasútépítési projektet egyébként valamiért a Szijjártó-féle külügy viszi. Tőlük annyit lehetett megtudni a megtérüléséről, hogy "nehezen számszerűsíthető, hogy mekkora haszonnal jár" a projekt – ezért inkább meg se próbálták számszerűsíteni. Illetve létezik a korábban említett megvalósíthatósági tanulmány valahol, csak az ugye titkosított.
A projekt léptékét jól jelzi, hogy a négyes metró megvalósult szakasza került 452 milliárdba, vagy a sokszor kinevetett Kőröshegyi völgyhíd is csak 43 milliárd volt összesen. A már eleve betervezett drágaságát viszont akkor érthetjük meg, ha összevetjük más hasonló vasútépítési projektekkel.
Bár általában nehéz összehasonlítani még két vasúti pályaszakasz felújítását is, itt most pont könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen a Kiskunság szinte teljesen akadályoktól mentes, nem szel át folyót a vonal és ha bárhol alagutat vagy völgyhidat akarnak építeni, ahhoz előbb építeniük kell dombokat is hozzá.
Mégis, nagyvonalúan a hitelköltségektől eltekintve, csak az 550 milliárddal számolva is 3,5 milliárd forintos kilométerenkénti költségnek nézünk elébe. Ennél még az is olcsóbb volt, amikor kiderült, hogy Mészárosék 53 milliárd helyett inkább 72,4 milliárdért újítanak fel hasonló feltételek mellett 52 kilométernyi vasutat a Balatontól délre. A Szolnok-Szajol-vonal drágaságát pedig még úgy se nagyon lehetett érteni eddig se, hogy ott egy új Tisza-hidat is építettek hozzá.
Vasútfelújítások költségei PROJEKT TARTALMA HOSSZ (KM) KÖLTSÉG (MD FT) FAJLAGOS KÖLTSÉG MD FT/KM Kelenföld-Tárnok egy új vágány építése 27 31,9 1,2 Északi vasúti híd- Pilisvörösvár egy vágány felújítása 13,4 25,48 1,9 Szolnok-Szajol két vágány felújítása új Tisza-híddal 6,3 20,7 3,3 Szajol-Kisújszállás két vágányú felújítás 35,7 49,6 1,4 Ferencváros-Kelebia egy vágány felújítása, egy vágány építése 159,4 550 3,5 Dél-balatoni vasút egy vágány felújítás plusz egy építés 53 72,4 1,4
Forrás:Napi.hu - nál: NIF Zrt. / Index
Mindenesetre ebből a pénzből csak pályánk lesz, a 160-as tomboló sebességhez kellenek majd ilyesmire képes vonatok is. És akkor tényleg egy órával hamarabb juthat el majd a kínai áru Kelebiából Budapestre. A pálya egyébként jelenleg tényleg nem mondható jó állapotúnak, de ez sajnos elég sok más, minden szempontból fontosabbnak tűnő pályaszakaszunkról is elmondható.
Nehéz lesz bekerülni a tuti bizniszbe
A közbeszerzésben egyébként 3 jelentkezőt fognak kiválasztani szakmai kvalitásaik alapján, akikkel utána tárgyalni fognak. Csak nagy cégek jelentkezhetnek, kell ugyanis legalább 150 milliárd forintnyi árbevétel az elmúlt öt évből, hasonló típusú vasútépítésből. Vagy a cég vezetőjének kell, hogy legyen 150 kilométernyi hasonló vasútépítési tapasztalata az elmúlt 10 évből.
Kicsit érdekes viszont, hogy képzettség nem nagyon kell hozzá, a vezetőknek elég BA-szintű végzettség, még a fő építésvezetőknek, villamosmérnököknek is. Január 19-ig lehet leadni a pályázatokat, az ár pedig csak 50 százalékot fog számítani az értékelésnél, a többinél nehezen mérhető minőségi szempontok alapján fognak dönteni. A minőségi szempontoknál a legjobbnak ítélt kap majd 100 pontot, a többiek meg ennél kevesebbet, ennyit tudunk.
Win-win-lose-szituáció
Az érthető, hogy Kínának miért jó ez az egész, ahogy önmagában az is, hogy a kormány a kedvében akar járni a kínai politikusoknak, ugyanis az óriási lendültettel dübörgő keleti nyitásunk eddig inkább csak szavakban létezett, bántóan kevés eredményt sikerült hét év alatt felmutatni. (Itt olvashat alaposabban arról, hogy átgondolt stratégia hiányában miért ment gajra a legnagyobb horderejűnek szánt gazdasági irányváltási szándékunk.)
Orbán mindenesetre hétfői bejelentése végén elmondta, hogy az "egy öv egy út" kezdeményezésre úgy gondolunk, mint ami kölcsönös tiszteleten és kölcsönös előnyökön alapul. Most már csak azt kell megtalálni minél hamarabb, hogy a hangzatos, ám keveset jelentő szólamokon túl a mi előnyünk pontosan hol lesz ennél a lassan két négyes metrónyi pénzbe kerülő projektnél.
(Borítókép: Határrendészek a kelebiai vasútállomáson 2015. március 10-én. Fotó: Balogh Zoltán/MTI)
|
Aranyból fog épülni a kínai vasutunk
|
A Budapest-Kelebia-vasútvonal 750 milliárdos felújítása valószínűleg Magyarország legdrágább vasútépítése lesz. Pedig sík területen megy végig, nem kellenek hidak vagy alagutak. Kínának jól jön, az biztos, de hogy mi miért költünk ilyen sokat erre, az egyáltalán nem világos.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2017/11/27/budapest_belgrad_kina_vasut_korrupciogyanu/
|
2017-11-27 10:19:00
| true | null | null |
Index
|
A Miniszterelnökség felügyelete alá rendelt Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., azaz az ÉMI egészen 2016 végéig rendelkezett egy nagyon értékes budai telek 65,19 százaléka felett. Ez a telek az, ahol most a Vajna Tímea-féle gyémántboltot kivitelező, az Erzsébet-táborokat felújító és az Eiffel Palace-t a Magyar Nemzeti Banknak rendbehozó DVM Group egy hatalmas lakóparkot tervez építeni. A helyiek egy része ki is van emiatt, a 350 lakásos és több száz férőhelyes mélygarázzsal tervezett lakópark ugyanis egyelőre túl nagynak tűnik a környék méreteihez, és jó eséllyel túl is zsúfolná a majdnem teljes hosszában egyirányú Diószegi utat.
A Heti Válasz most azt is kiderítette, mennyire gyanús körülmények közt került a telek az állami tulajdonban lévő ÉMI-től a DVM-hez.
A lap szerint az ügyleten a magyar állam több milliárd forintot is veszíthetett.
Az ÉMI 2015-ben jött rá, hogy szeretné eladni a Diószegi út 37. alatti telekben lévő tulajdonrészét, és ehhez tessék-lássék meg is keresett néhány állami céget, hátha ők átvennék, de nem jártak szerencsével. Akit viszont nem kerestek meg, az pont a XI. kerületi önkormányzat, amit valószínűleg a leginkább érdekelt volna az ingatlan.
Mivel az ÉMI elkönyvelte, hogy nem sikerült állami cégnek továbbadni, 2016 őszén meghirdette a telket a honlapján és az újbudai önkormányzat egyik hirdetőtábláján. A Heti Válasz szerint ez arra utalhat, hogy a hirdetményt igyekeztek elrejteni, amennyire csak lehet.
2016 nyarán, nem sokkal a pályázat kiírása előtt, bejegyezték a Walnut Estate Zrt. nevű céget, aminek meghatározó tulajdonosa Tekse Balázs lett.
Tekse korábban szoros munkakapcsolatban volt a telket eladásra kínáló ÉMI vezetőjével, Henn Péterrel,
ugyanis mindketten a Magyar Cserkész Szövetség befolyásos vezetői voltak, amíg le nem váltották őket.
A Walnut Estate rögtön a megalapítása után megvette az ÉMI által kínált telek 2,86 százalékos tulajdonrészét az osztrák Warimpex ingatlanfejlesztőtől, és ezt a telekrészt utána 280 milliós áron szerepeltette a könyveiben.
A Walnut aztán ajánlatot tett az ÉMI 65,19 százalékos telekrészére is, és a pályázaton csak egyetlen kihívója akadt: az Első Magyar Ingatlanfejlesztő, azaz Emaing nevű cég. Az Emaing vezetője ekkor a Telesport korábbi szerkesztője, Schulek Csaba volt, és hogy a két pályázó, azaz az Emaing és a Walnut között is volt kapcsolat, azt bizonyítja, hogy a Heti Válasz szerint Schulek két rokonának is pozíciói voltak a Walnutban.
És itt jön a csavar: a Walnutot végül kizárták a pályázatból, az Emaing nyert. De a telekrészt mégis a Walnut szerezte meg, ugyanis azzal, hogy korábban megvették az osztrákok kisebbségi telekrészét, elővásárlási jogot szereztek a nagyobb szeletre is. Így a Walnutnak elég volt megfizetnie az Emaing által kínált árat.
Hogy mennyire együtt mozgott a két ajánlattevő cég, abból is látszik, hogy ekkorra Schulek Csaba már át is ült az Emaingből a Walnut vezetésébe.
Az ÉMI elismerte a Heti Válasznak, hogy a telekeladásból 1,529 milliárd forint folyt be.
Ennek érdemes kicsit utánaszámolni: ha korábban megveszik ugyanannak a teleknek a 2,86 százalékát 280 millióért, akkor hogy kerülhetett a telek 65,19 százaléka csak másfél milliárdba?
Az eladás a kormányban sem mindenkinek tetszett, idén nyáron ugyanis az ÉMI-t felügyelő Lázár János miniszter visszavonta Henn Péter vezetői megbízását. A Heti Válasz szerint a döntésben a botrányos telekeladás is közrejátszhatott.
A Walnut egyébként mindössze egyetlen hétig birtokolta a telket, utána továbbadták az osztrákoktól és az ÉMI-től megszerzett tulajdonrészt a lakóparkot fejlesztő DVM-nek. Hogy mennyiért, az viszont csak a jövő évi beszámolókból fog kiderülni. A Heti Válasz megjegyzi azt is, hogy a strómankodáshoz a Walnut elenyésző saját forrást mozgósított, minden kiadása mögött már eleve a DVM Group előlege állhatott.
|
Akár 4-5 milliárdot is bukhatott a magyar állam a Feneketlen-tónál épülő lakópark területének privatizálásán
|
A Miniszterelnökség felügyelete alá rendelt Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., azaz az ÉMI egészen 2016 végéig rendelkezett egy nagyon értékes budai telek 65,19 százaléka felett. Ez a telek az, ahol most a Vajna Tímea-féle gyémántboltot kivitelező, az Erzsébet-táborokat felújító és az Eiffel Palace-t a Magyar Nemzeti Banknak rendbehozó DVM Group egy hatalmas lakóparkot tervez építeni. A helyiek egy része ki is van emiatt, a 350 lakásos és több száz férőhelyes mélygarázzsal tervezett lakópark ugyanis egyelőre túl nagynak tűnik a környék méreteihez, és jó eséllyel túl is zsúfolná a majdnem teljes hosszában egyirányú Diószegi utat.
| null | 1 |
https://444.hu/2017/10/12/akar-4-5-milliardot-is-bukhatott-a-magyar-allam-a-feneketlen-tonal-epulo-lakopark-teruletenek-privatizalasan
|
2017-10-12 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Ahogy Orbán Viktor hétfő délelőtt megígérte, megjelent a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházása részeként a Soroksár és Kelebia közötti, 152 kilométer hosszú vasútvonalra vonatkozó tervezés-kivitelezés beszerzési eljárás részvételi felhívása a MÁV honlapján, valamint a hirdetményt feladták az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A közlemény szerint a vasútvonal fejlesztésével
160 kilométer/órára nő a közlekedő vonatok sebessége
lesz egy új második vágány
ettől jelentősen csökken a menetidő
és bővül majd az áruszállítási kapacitás.
A hirdetményt ajánlatkérőként a MÁV Zrt. nevében eljáró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. adta fel. A részvételi felhívás a gazdasági szereplőknek nyitott, kétszakaszos, tárgyalásos beszerzési eljárást jelöl meg,
az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a versenysemlegesség biztosításával.
A tenderben szereplő műszakilag elvárt cél a 160 kilométer/óra működési sebesség, a jelenlegi vasúti pálya teljes átépítése és a második vágány megépítése, a kölcsönös átjárhatóság érdekében egységes, európai vonatbefolyásoló-rendszer és elektronikus biztosítóberendezés. Az állomásokon a tehervonati fogadóvágányok 750 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesznek alkalmasak. A peronok magassága a sínkorona felett plusz 55 centiméter lesz, az utasok le- és felszállásának megkönnyítéséért.
Az első Kína-Budapest tehervonat érkezése a fővárosban, 2017. április 21-én. (MTI)
Budapest és Belgrád között jelenleg mintegy nyolc óra a vasúti menetidő, ez a tervek szerint a felújítással 3,5 órára csökken. Belföldön a távolsági személyszállító vonatok egy órával rövidebb idő alatt teszik majd meg a hazai szakaszt, és az elővárosi utasok Kunszentmiklós-Tass és a főváros között is jelentős menetidő-csökkenésre számíthatnak.
A beszerzési eljárás lefolytatása a következő egy évben várható. Ezután kezdődhetnek el a várhatóan két évig tartó tervezési és engedélyeztetési folyamatok, majd végül a kivitelezés, amely a jelenlegi tervek szerint mintegy három évet vesz igénybe.
Tehát a kivitelezés a tervek szerint összesen 5 évig tart majd.
A hirdetményben a beruházásra becsült teljes érték vagy nagyságrend rubrikáját üresen hagyták. Azt azonban már így is tudni, hogy az eredetileg saccot 470 milliárd forintos számla előbb 550, majd 750 milliárdrosa ugrott még az első kapavágás előtt. Csak a ferencvárosi szakasz sínátpakolásának megtervezése 1,2 milliárdra rúg egyébként. A gigaberuházás kapcsán a Figyelő pedig korábban a kamatterhek nélkül számolva megállapította, hogy érdemi forgalombővülés esetén is leghamarabb 2400 év múlva térülhet meg Magyarországnak.
A Budapest-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasútvonal 135 éves, az utolsó felújítása az 1960-as években történt. A 100 kilométer/óra sebességnek megfelelő paraméterek szerint épült, de jelenleg Soroksár és Kelebia között csak 80 kilométer/órával lehet közlekedni, valamint a biztonság érdekében, a pálya leromlott állapota miatt sebességkorlátozások is érvényben vannak mintegy 14 kilométer hosszban.
via MTI
|
Már kint is van a pályázat a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának felújítására
|
Ahogy Orbán Viktor hétfő délelőtt megígérte, megjelent a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházása részeként a Soroksár és Kelebia közötti, 152 kilométer hosszú vasútvonalra vonatkozó tervezés-kivitelezés beszerzési eljárás részvételi felhívása a MÁV honlapján, valamint a hirdetményt feladták az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Mar_kint_is_van_a_palyazat_a_Budapest_Belgrad_vasutvonal_hazai_szakaszanak_felujitasara.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct
|
2017-11-28 10:52:01
| true | null | null |
mfor.hu
|
Októberben szponzorációs szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. a bodrogkeresztúri székhelyű Kultúra a Magyarságért Kft.-vel, aminek keretén belül a cég 9 millió forint plusz áfa (összesen 11,43 millió forint) állami forrásból származó támogatást zsebelhetett be. Az összeg ugyan nem túl nagy, a cég annál érdekesebb háttérrel rendelkezik.
A hivatalos cégkivonat szerint a társaság idén márciusban ment át nagyobb változáson. Elhagyta a Henye Meliorációs Kft. nevet, a fő tevékenysége pedig növénytermesztési szolgáltatás helyett a művészeti létesítmények működtetése lett. Mellette viszont foglalkozik még saját tulajdonú ingatlan adásvételével, bérbeadással, építményüzemeltetéssel, út, autópályaépítéssel és épületépítési projekt szervezésével.
A Kft.-nek négy tulajdonosa van:
a Dereszla Kft.,
a Henye Borászat Kft.,
a Tokaj-Major Kft.,
valamint a Mészút Építő Kft.
A Dereszla, a Henye Borászat és a Tokaj-Major tulajdonosa pedig a felcsúti polgármester egyik cége, a Búzakalász 66 Kft.
A Kultúra a Magyarságért Kft. tavalyi éve (amikor még Henye Meliorációs Kft.-ként működött) nem hozott túl sok sikert. Mindössze 180 ezer forintos bevételt realizált, az előző évi dupláját, melyből 14 milliós veszteség lett a végén. A 2017-es év Mészárosékkal nagyobb eredményekkel kecsegtet.
Egyrészt kaptak bruttó 11,43 milliót a Szerencsejáték Zrt.-től, másrészt egy, a Nemzeti Kulturális Alap honlapján szereplő dokumentum alapján 2 millió forintos miniszteri támogatást is bezsebelt a cég. Ezt a Keresztúri esték című rendezvénysorozat megvalósítására kapták.
A Keresztúri esték március 31-én indult el, melynek a programsorozat kiemelt partnere, a Dereszla Pincészet (ez is Mészárosé) adott otthont. A programok október végéig minden pénteken szórakozási lehetőséget kínáltak a helyieknek és az arrajáróknak. A Hungesthotels honlapja szerint áprilisban a felvidéki For You Acapella együttes adott koncertet, májusban swing koncert és sanzon est volt a kínálatban. A jegyek 1000 forintba kerültek, a bevételt pedig a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajánlották fel.
|
Mészáros cégének is csorgatott támogatást a Szerencsejáték
|
Októberben szponzorációs szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. a bodrogkeresztúri székhelyű Kultúra a Magyarságért Kft.-vel, aminek keretén belül a cég 9 millió forint plusz áfa (összesen 11,43 millió forint) állami forrásból származó támogatást zsebelhetett be. Az összeg ugyan nem túl nagy, a cég annál érdekesebb háttérrel rendelkezik.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Meszaros_egyik_cegenek_is_leosztott_parmillio_tamogatast_a_Szerencsejatek.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct
|
2017-11-28 10:55:08
| true | null | null |
mfor.hu
|
Megjelent a Bloomberg interjúja Orbán Viktorral, amiből részleteket már hétfőn is közölt a hírügynökség. Azokhoz képest a megjelent interjúban egy lényeges új mondás van:
Orbán Viktor támogatná a külföldi támogatású civil szervezetek összeírását.
Ilyen törvény Oroszországban van.
Orbán viszont amerikai példára hivatkozott az interjújában. Valószínűleg arra az amerikai szabályozásra gondolt, amely szerint
a külföldi lobbicsoportoknak regisztrálniuk kell.
|
Orbán bevezetné a civil szervezetek különleges regisztrációját
|
Orbán Viktor támogatná a külföldi támogatású civil szervezetek összeírását. Ilyen törvény Oroszországban van.
Orbán viszont amerikai példára hivatkozott az interjújában. Valószínűleg arra az amerikai szabályozásra gondolt, amely szerint a külföldi lobbicsoportoknak regisztrálniuk kell.
| null | 1 |
https://444.hu/2014/12/16/orban-bevezetne-a-civil-szervezetek-kulonleges-regisztraciojat/
|
2014-12-16 11:01:00
| true | null | null |
444
|
Vállalja, hogy „kapcsolatot teremt a jóváhagyási procedúrában és a szerződésben foglalt feladatok végrehajtásában részt vevő, a Magyar Szocialista Párt tagjainak sorába tartozó képviselőkkel, közreműködik abban, hogy ezek a képviselők megismerjék és elfogadják a szerződés jelentőségét, előnyeit és annak tartalmát, és ezen képviselők támogatásával a Módosított Szindikátusi Szerződés aláírása megtörténjék legkésőbb 1998. december 31-éig”. A vállalást az akkor Medgyessy Péter és felesége tulajdonában álló Medgyessy Tanácsadó Kft. (jelenleg Assistconsult) tette a Gresco Befektető és Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés szerint.
A ciprusi off-shore érdekeltségű, ír hátterű Gresco a lerobbant állapotú műemlék, a Grasham-palota értékesítését kívánta elérni az V. kerületi önkormányzatnál. A szerződést az akkor Karsai Károly vezette jobbos önkormányzat ellenszavazat nélkül hagyta végül jóvá 1998 decemberében. Sőt, az önkormányzat – apportálva az ingatlant – egy időre be is szállt a cégbe.
Csakhogy válasz nélkül maradt, ha ennyire szerette mindenki az ügyletet a kerületben, miért volt mégis szükség 100 ezer dollárt fordítani a nyitott kapuk döngetésére. Ahogyan az sem derült ki, hogy a jobbos sajtó által a 2002-es országgyűlési választások előtti kampányidőszakban megszellőztetett Medgyessy-féle szerződésen kívül volt-e hasonló paktum esetleg más irányultságú lobbistákkal is.
A Gresco ugyanis nem volt egyoldalúan balos fedőcég: 2011-ig a felügyelőbizottságot erősítette például Töröcskei István, az ekkor még javában a jobboldal bankáraként emlegetett üzletember, Orbánék későbbi fő államadósság-kezelője is. Az ekkor Töröcskeihez kötődő brókercég, az Equilor dolgozta ki annak a kötvény-kibocsájtásnak a részleteit, amellyel a Gresco az épület felújításához szükséges kölcsönöket tervezte kifizetni.
A rendőrség végül bűncselekmény hiányában megszüntette az ismeretlen tettes elleni nyomozást a lobbiügyben.
Egy korabeli közlemény szerint a Belváros 18 millió dollárt és a Gresco 5 százalékos részvénycsomagját kapta az épületért. Utóbbitól már Rogán Antal polgármestersége alatt, névérték felett 10 százalékkal, 332 millió forintért vált meg az önkormányzat 2007-ben, a vevő a ciprusi fő tulajdonos volt. Azért döntöttek az eladás mellett, mert kiderült, a cég tőkepótlásra szorul, hogy fizetni tudja a hiteleit, de ebbe a kerület nem kívánta követni a „ciprusiakat”.
A bíróság által frissen felszámoltnak minősített cég tavalyi mérlegében még gigantikus, 9,7 milliárd forintos kötelezettségállomány szerepelt. Az időközben 100 millió eurós beruházással luxusszállodává alakított palotát 2011-ben az ománi szultánság vagyonkezelője vette át a Grescótól. A Gresco már évek óta rossz bőrben volt, 2010-ben tagi kölcsönökkel rendezték a veszteséget, a cég felszámolása egy évvel ezelőtt kezdődött.
Négyes metró: az adófizetők bűnhődhetnek a 2006-os tenderek szabálytalanságai miatt
Gyűlnek a csontvázak Polt Péter szekrényében – így züllött az ügyészség a politika kiszolgálójává
Befektető vagy bulldózer? Arie Yom-Tov ingatlanüzletei Budapesten II.
A Tocsik-ügytől a Belvároson át Újlipótvárosig: a Lovas testvérek üzletei
|
Felszámolták a Medgyessyt lobbiztató ingatlancéget
|
Felszámolás után megszűnt a jelenleg Four Seasonsként futó Gresham Palotát a kilencvenes években privatizáló Gresco Zrt. Ez a társaság bízta meg lobbizással Medgyessy Péter későbbi szocialista kormányfő cégét még a kilencvenes években.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2017/11/27/felszamoltak-a-medgyessyt-lobbiztato-ingatlanceget/
|
2017-11-27 11:11:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A csepeli képviselő-testület fideszes többsége pénteken szavazta meg, hogy kapjon kétmilliárd forintos költségvetési támogatást a Németh Szilárd által alapított és Németh Szilárd lakhelyére bejegyzett Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, hogy felépítse a Magyar Birkózó Akadémia sportcsarnokát.
Az ülésen többen kifogásolták, hogy a csarnok egy olyan magánalapítvány tulajdona lesz, melynek döntéseibe sem a csepeli önkormányzat, sem a birkózó szövetség, sem a magyar állam nem szólhat bele.
Azonban Borbély Lénárd csepeli polgármester szerint ezzel semmi probléma nincs, hiszen Németh Szilárd személye, illetve a szövetségi elnöki posztja a garancia arra, hogy az akadémia jó kezekben lesz.
Márványtábla
Németh Szilárd vasárnap a Facebookon egy olyan Szolzsenyicin-idézettel reagált a kritikákra, amit egy márványtáblán olvasott. Az idézettel pedig csak az a gond, hogy Szolzsenyicin sosem írt ilyet, a szöveg csak magyarul terjed az interneten.
Ez úgy kezdődik, hogy „a kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára”.
|
Németh Szilárd mindenkit kártékony kommunistának tart, akit zavar, kétmilliárdot kap a lakására bejegyzett alapítvány
|
A csepeli képviselő-testület fideszes többsége pénteken szavazta meg, hogy kapjon kétmilliárd forintos költségvetési támogatást a Németh Szilárd által alapított és Németh Szilárd lakhelyére bejegyzett Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, hogy felépítse a Magyar Birkózó Akadémia sportcsarnokát.
| null | 1 |
https://444.hu/2017/05/28/nemeth-szilard-mindenkit-kartekony-kommunistanak-tart-akit-zavar-hogy-ketmilliardot-kap-a-lakasara-bejegyzett-alapitvany
|
2017-05-28 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Ezúttal csalás kísérlete miatt kell felelnie S. Ábelnek, aki hamis átutalási bizonylatokkal próbált meg egy cég számlájáról a sajátjára pénzt utalni. A férfi bűnlajstroma nagyon színes: korábban az ELTE jogi karán 22 diákot akart megölni, de lövöldözött egy gyorsétteremben is, majd rablás előkészülete és robbanóanyaggal való visszaélés miatt indult ellene eljárás.
Ma reggel kezdődött a múltbéli ügyeiről jól ismert S. Ábel tárgyalása a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A férfi ellen ezúttal különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének kísérlete, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat a VI. és VII. Kerületi Ügyészség. Az ügy lényege, hogy hamis átutalási bizonylatokkal próbált meg egy cég számlájáról a sajátjára pénzt utalni. Méghozzá nem is keveset, több mint 361 millió forintot.
A vádiratból kiderül, hogy S. Ábel a bűncselekmény előtt folyószámlát nyitott egy osztrák bankban, hogy a csalásból szerzett pénzt ott gyűjtögesse. Mindez 2013 februárjában történt, hogy aztán két alkalommal, egy-egy budapesti bankban akcióba lépjen.
Az erre a célra létesített gyűjtődobozba tett két-két darab, általa kiállított, de az MVM Észak-budai Kogenerációs Fűtőerőmű Kft. nevére szóló nemzetközi átutalási megbízást, amelyen a cég számlájáról százezer és ötszázhúszezer euró átutalását kérte az osztrák folyószámlájára.
A bank munkatársainak viszont gyanússá vált, hogy a fiókban eltakarta az arcát, amikor a szelvényeket a ládába dobta, így azonnal kivették azokat. Kiderült, a papíron szereplő aláírások nem az arra jogosult személyektől származnak, így nem teljesítették a tranzakciót, a külföldi bankszámlára pedig sosem érkezett meg a pénz.
A most 31 éves férfi az utóbbi években rendszeres vendég volt a bíróságon. 2006–2010 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán tervezett mészárlást, huszonkét diáktársát akarta megölni. A cél érdekében egy sportlövész-egyesületbe is belépett, ahol fegyvertartási engedélyt szerzett. Csak a szerencsén múlt, hogy a merénylet végül meghiúsult: a hatóságoknak egy csoporttársa szólt, akit megrémített a fiú viselkedése.
Néhány évvel később, 2013 augusztusában egy Móricz Zsigmond körtéri gyorsétteremben lövöldözött éjszaka. Ezért jogerősen négy és fél év szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Nyár közepén rablás előkészülete miatt indult ellene eljárás, mivel beszerzett egy működőképes muzeális pisztolyt.
Augusztusban pedig robbanóanyaggal visszaélés miatt került előzetes letartóztatásba. Ezt szeptember 1-jén három hónappal hosszabították meg. A bíróság szerint a gyanúsított által előállított, illetve előállítani tervezett robbanóanyag célja ismeretlen, nem kizárt, hogy rabláshoz kívánta felhasználni, de az is feltehető, hogy találomra kiválasztott embereket akart megölni.
Ügyvédje szerint viszont a többszörösen elítélt férfi ártalmatlan: annak ellenére, hogy egy agresszív és tömeggyilkos rabló képe alakult ki S. Ábelről, az ügyiratok azt igazolják, senkire sem veszélyes.
|
S. Ábel most csalásért felel
|
Ezúttal csalás kísérlete miatt kell felelnie S. Ábelnek, aki hamis átutalási bizonylatokkal próbált meg egy cég számlájáról a sajátjára pénzt utalni. A férfi bűnlajstroma nagyon színes: korábban az ELTE jogi karán 22 diákot akart megölni, de lövöldözött egy gyorsétteremben is, majd rablás előkészülete és robbanóanyaggal való visszaélés miatt indult ellene eljárás.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/s-abel-csalasert-felel-2504509/
|
2017-11-28 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
Az ügyészi indítvány ellenére a Fővárosi Törvényszék nem egyesítette Tarsoly Csaba és Orgován Béla közokirat-hamisítási ügyét az alapüggyel– értesült a Magyar Idők. A Quaestor-per legutóbbi tárgyalásán az eljárás bírája úgy fogalmazott: az összevonás miatt csak elhúzódna a 77 milliárd forintos sikkasztási botrány felgöngyölítése.
Hiába értett egyet Tarsoly Csaba ügyvédje is az ügyészség álláspontjával, a Fővárosi Törvényszék elutasította a vádhatóság egyesítési kérelmét; így Tarsoly Csaba és Orgován Béla közokirat-hamisítási ügyét a Quaestor-pertől külön tárgyalják – tájékoztatta a Magyar Időket a Fővárosi Főügyészség. A vádhatóság idén októberben emelt vádat a Quaestor-ügyhöz kapcsolódó bűnügyben Orgován Béla ellen, közokirat-hamisítás miatt. Ennek lényege, hogy Tarsoly a brókercég bukásának előestéjén átruházta a Quaestor-csoport két legfontosabb cégének irányítását. Ebben az eljárásban Tarsoly az elsőrendű, Orgován a másodrendű vádlott. A folyamatban lévő ügyben Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolják. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint.
Orgován mindössze általános iskolai végzettséggel rendelkezik, így nincs megfelelő képzettsége ahhoz, hogy irányítsa a Quaestor cégcsoport anyavállalatát, illetve leányvállalatát. A férfi ráadásul büntetett előéletű, egy kocsmai verekedés – emberölés kísérlete – miatt korábban már elítélték, a közügyektől történt eltiltása pedig még érvényben volt, így vezető tisztségviselői pozíciót nem tölthet be.
Ennek ellenére – priuszát eltitkolva – a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2015 márciusában önálló képviseleti joggal bíró ügyvezetőjeként bejegyezte őt a közhiteles nyilvántartásába. Így lett tápiósági férfiből egy bukott cégbirodalom vezetője – néhány napig legalábbis. Tisztességéért Orgovánnak bruttó 250 ezer forintos havi fizetést ígértek; majd egy héttel később a Quaestor Pénzügyi Zrt. vezérigazgatói posztját is felkínálták neki, amelyet félmillió forintért vállalt el. A férfi kihallgatásakor azzal érvelt, hogy szerette volna kipróbálni magát ügyvezetőként, és arra gondolt, ezzel megalapozhatja jövőjét.
A vádhatóság szerint célszerű lett volna – a személyi összefüggésen túlmenően – egyesíteni ezt az ügyet a Quaestor-perhez, hiszen több vádpont kapcsán a bizonyítás lefolytatása az ott folyamatban lévő büntetőeljárásban indokolt. Ezzel a védelem is egyetértett. A bírónő viszont már nem így látta, és elutasította a kérelmet: Idzigné Novák Csilla a döntését azzal indokolta, hogy összevonása miatt túlságosan elhúzódna az eljárás, valamint két vádpont Orgován Béla saját cégeit is érinti, ezáltal az új ügy nem minden pontban kapcsolódik az alapügyhöz.
Orgován Béla saját cégei egyébként további kérdéseket vet(het)nek fel, hiszen a közmunkásnak négy saját alapítású vállalkozás is szerepel a nevén. A 24.hu korábbi cikke szerint első két cégét, az Onszid-Ma Kft.-t és a Konimonika Irányítástechnikai Kft.-t 2015 februárjában alapította. Előbbi a tavalyi évben 130 millió forint forgalmat termelt.
A Konimonika az indulás évében mindössze egymilliót, tavaly viszont csaknem 98 millió forint forgalmat generált.
|
Külön tárgyalják Tarsoly és strómanja büntetőügyét
|
Az ügyészi indítvány ellenére a Fővárosi Törvényszék nem egyesítette Tarsoly Csaba és Orgován Béla közokirat-hamisítási ügyét az alapüggyel– értesült a Magyar Idők. A Quaestor-per legutóbbi tárgyalásán az eljárás bírája úgy fogalmazott: az összevonás miatt csak elhúzódna a 77 milliárd forintos sikkasztási botrány felgöngyölítése.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/kulon-targyaljak-tarsoly-es-stromanja-buntetougyet-2500951/
|
2017-11-27 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
Egyéb
Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Kis Zoltán 6 percp
cikkünk nyomán
Cikkünk nyomán cserélték a romák helyzetét illusztráló képet az ellenzéki programban: már majdnem jó
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Hont András 1 percp
Egyéb
Meghekkelték Soltész Miklós államtitkár fia cégének építkezését Pátyon
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Bánhidi Emese 9 percp
|
RT: Néha bérlünk stúdiót Magyarországon, de nincs folyamatban lévő szerződés az MTVA-val
|
Miután az MTVA kétszer sem volt hajlandó érdemi választ adni Ungár Péter LMP-s politikus kérdéseire, közvetlenül az orosz RT tévécsatornához fordultunk azzal a kérdéssel, vajon bérelnek-e stúdiót az MTVA-tól. Ungár ugyanis úgy értesült, hogy az RT már fenntart egy stúdiót Magyarországon, mégpedig a közmédia Kunigunda útján álló komplexumában.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2017/11/28/rt-neha-berlunk-studiot-magyarorszagon-de-nincs-folyamatban-levo-szerzodes-az-mtva-val/
|
2017-11-28 13:11:57
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője szerint nem a parkolóbérletek ügye a legsúlyosabb szegedi bűncselekmény, de az eljárás ebben haladt előre a leginkább: azt reméli, december közepén megszülethet az elsőfokú ítélet.
Az ügyvezető pénteken a Gyulai Járásbíróság épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján, a parkolóbérletek ügyében zajló újabb tárgyalási forduló előtt úgy fogalmazott: reményei szerint elmarasztaló ítélet születik, ami után az érintettek – az alpolgármester, a főjegyző és Botka László polgármester kabinetvezetője – távoznak hivatalukból, vagy ennek hiányában a szegedi közgyűlés meghozza az erről szóló döntést.
Megjegyezte, ez az az ügy, amelyben a legmagasabb rangú városi vezetők érintettek. Szabó Bálint hozzátette, akár a parkolóbérletek ügyében, akár a Szeviép-ügyben ítélet születik, polgári engedetlenségi akcióba kezdenek a szegedi közhivatalokban.
A szegedi parkolóbérletek miatt indult büntetőper vádirata szerint a vádlottak – mások mellett Botka László kabinetfőnöke, általános helyettese és Szeged címzetes főjegyzője – 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre képviselő-testületi felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk lett volna. Így a város tulajdonában álló Szegedi Közlekedési Kft.-nek mintegy 41 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. Szabó Bálint szerint a jogi és politikai felelősség Botka László (MSZP) polgármestert terheli.
A Szeviép Zrt. három egykori vezetője ellen csődbűntett minősített esete miatt indult eljárás a Szegedi Járásbíróságon. A vádirat szerint a cégvezetők döntése alapján rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészében vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, valamint magánszemélyeknek és sportszervezeteknek.
A jogász elmondta, november 6-án összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezett Botka Lászlóval szemben, az ügyben december 6-ig döntést kell hoznia a közgyűlésnek, erre addig már csak rendkívüli ülésen kerülhet sor.
Kifejtette, tizenöt, a jelenlegi szegedi városvezetést érintő ügyben zajlik nyomozás, ezek egy része már vádemelési, bírósági szakba is került.
Szabó Bálint szólt arról is, hogy Központi Nyomozó Főügyészség szeptember 25-én hivatali vesztegetés gyanúja miatt nyomozást rendelt el, amelynek pénteken jár le a határideje. Információi szerint a főügyészség a nyomozási idő meghosszabbítását javasolja. Korábban a Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte az MTI-vel, hogy sem hivatalból, sem más hatóság megkeresésére nem indított eljárást a szegedi parkolóbérletek ügyében.
A Szeviép építőipari cégcsoport egykori alvállalkozóinak egy részét képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője közölte, mivel a Fidesz is aláírásgyűjtő akcióba kezdett Szegeden, ők felhagynak a Botka László menesztéséért indított saját aláírásgyűjtésükkel, mert nem akarnak „sem politikai kampánynak, sem pártpolitikusoknak az eszközévé válni”. Megjegyezte: két hét alatt 3800-an írták alá a petíciót.
|
December közepén születhet döntés a szegedi parkolóbérletek ügyében
|
Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője szerint nem a parkolóbérletek ügye a legsúlyosabb szegedi bűncselekmény, de az eljárás ebben haladt előre a leginkább: azt reméli, december közepén megszülethet az elsőfokú ítélet.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/december-kozepen-szulethet-dontes-szegedi-parkoloberletek-ugyeben-2495179/
|
2017-11-24 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
a Napi.hu-n 2017. november 20-án megjelent Újabb botrány készül Budapesten című cikk kapcsánCikkünk megjelenése után Szatmáry Kristóf az alábbiak közlését kérte lapunktól:"Az írás valótlanul állította, hogy a BKIK-t idén tavaszig Szatmáry Kristóf irányította. A valóság ezzel szemben az, hogy 2016. március 11-én Kiss Zoltánt választotta elnökévé a fővárosi kamara, amelyet 2017. március 31-től Krisán László irányítA cikk azt is valótlanul állította,hogy Szatmáry Kristóf úgy szerette volna megőrizni elnöki posztját, hogy édesanyja vezette a jelölőbizottságot. A valóság ezzel szemben az, hogy a mandátumvizsgáló bizottság elnökét nem kijelölik, hanem a legfőbb kamarai testület, a küldöttgyűlés választja megSzintén valótlan az az állítás, hogy a Szatmáry-család a színfalak mögött harcba indul a szervezet irányításáért. A valóság ezzel szemben az, hogy Szatmáry Kristóf a jövőben is országgyűlési képviselői, illetve miniszteri biztosi feladataira kíván koncentrálni és nem kíván semmilyen módon részt venni a kamara belső küzdelmeiben."
|
Helyreigazítás
|
Helyreigazítás a Napi.hu-n 2017. november 20-án megjelent Újabb botrány készül Budapesten című cikk kapcsán.
| null | 1 |
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/helyreigazitas.651839.html
|
2017-11-24 00:00:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Azoknál az utasoknál, akik a Green Holidays Kft.-vel kötöttek szerződést, egyértelmű a helyzet, ők már hozzájutottak az 50 százalékos kárelőleghez. A kárbejelentések feldolgozásakor azonban több kérdés is felmerült azoknál, akik szerződésében nem a Green Holidays Kft. volt utazásszervezőként megjelölve, hanem külön számlázva vásárolták a szállást és a repülőjegyet a SzállásOutlet Kft.-től és a Professional Outlet Kft.-től az indulhatunk.hu oldalon, ezeknek az utasoknak nem tud fizetni a biztosító az ügy tisztázásáig.
Az ügyben a kormányhivatal fogyasztóvédelmi hatósága is vizsgálatot indított, és a rendőrség is nyomoz - mondta Vereczki András. A biztosítóhoz augusztus végéig beérkezett kárbejelentések alapján 5800 utas volt érintett az ügyben, összesen 1934 utazási csomagot jelentettek be. A benyújtott kárigények összege 851 millió 975 ezer forint, amelynek egyik fele a Green Holidays Kft. utasaihoz, másik fele az indulhatunk.hu ügyfeleihez köthető.
A Green Holidays Kft.-vel és a SzállásOutlet Kft.-vel kapcsolatban a fogyasztóvédelmi hatóság megállapította, hogy az utasokat ért kár nem fogyasztóvédelmi szabálytalanságokra vezethető vissza - közölte Budapest Főváros Kormányhivatala az MTI érdeklődésére. A kormányhivatal honlapján elérhető a naprakész nyilvántartás a már a 2018-as évre is engedéllyel és igazolt vagyoni biztosítékkal rendelkező cégekről is. Semmiképpen ne válasszon senki olyan szolgáltatót, amely a nyilvántartásában nem szerepel, vagy nem rendelkezik utazásszervezői engedéllyel és vagyoni biztosítékkal.
|
Új hír jött a csődbe ment utazási irodáról
|
A hatósági vizsgálatok és a rendőrségi nyomozás lezárásáig nem fejeződhet be a júliusban csődbe ment Green Holidays utasainak kártalanítása - mondta Vereczki András, az Uniqa Biztosító Zrt. lakossági és kárrendezési területért felelős vezetője az MTI-nek.
| null | 1 |
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/uj_hir_jott_a_csodbe_ment_utazasi_irodarol.651770.html
|
2017-11-23 00:00:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Az alapkezelő korábbi igazgatósági tagjainak megbízatása 2017. november 10-én megszűnt, az igazgatóság, illetve felügyelőbizottság új tagjait a cégjegyzékben bejegyezték.
Kerekes Csaba, Szegedi Balázs és Hosszú László József távozó igazgatósági tagok helyére Juhász Sándort, Gál Miklóst és Dr. Halápi Dórát választották az alapkezelő igazgatóságába. Az alapkezelő felügyelőbizottságának új tagja pedig dr. Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója lett.
|
Az MKB vezetője a Status Capital felügyelőbizottságában
|
Új igazgatósági tagokat és felügyelőbizottsági tagot választott az Opus Global Nyrt. 24,67 százalékos tulajdonában lévő Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – tájékoztat a BÉT honlapján az Opus Global Nyrt.
| null | 1 |
https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2017/11/az-mkb-vezetoje-status-capital-felugyelobizottsagaban
|
2017-11-28 15:18:14
| true | null | null |
Világgazdaság
|
Várkert bazár;felújítás;
2017-11-26 22:00:00
Várkert Bazár - Reped, ázik, pereg
Az emberek, az eső és a talajvíz – a Miniszterelnökség szerint ezek az okai annak, hogy a tervezettnél kétszer többért épített viszont háromszor átadott létesítmény túl gyorsan amortizálódik.
Újabb garanciális javítást kér a Várkert Bazár felújítását végző cégektől a Miniszterelnökség azok után, hogy az urbanista blogra hivatkozva lapunk is megírta: a 20 milliárd forintnyi uniós forrásból felújított, 2014-ben többször átadott épületegyüttes és az oda vezető út állapota alig három év alatt alaposan leromlott. Talajvíztől foltosak a lábazatok, a falak, a kovácsolt díszkerítés elemei szétestek, berozsdáltak, a lift melletti betonfalon csorog a talajvíz az illesztéseknél. Megadta magát a Várkert Bazárhoz vezető térköves kerékpárút is, több tucat helyen széttöredezett.
Bár az Ybl Miklós által tervezett műemléki épület felújítása alaposan elhúzódott, ráadásul a költségek az eredetileg tervezetthez képest megduplázódtak, 20 milliárd forintra nőttek, úgy tűnik ennyi idő és pénz sem volt elég ahhoz, hogy kellően ellenálló legyen a létesítmény. Pedig a jelek szerint semmi olyan nem történt, amivel ne lehetett volna előre számolni. A műemléki épületegyüttes üzemeltetéséért felelős céget ellenőrző Miniszterelnökség szerint ugyanis mindenekelőtt azzal magyarázhatók a hibák, hogy nagy a forgalom a létesítményben és környékén. Mint írták, a Várkert Bazárt évente több százezer ember látogatja, ráadásul ezt az igénybevételt még megtöbbszörözi a Várba vezető utak forgalma, ezért az épületkomplexum a „normál üteműhöz” képest gyorsabban amortizálódik. A fal pedig – magyarázták – azért foltos és azért pereg néhol a festék, mert az épületegyüttes falai a felújítás előtt évtizedekig áztak. A Mária-lift beázása viszont „a vár alapkőzetéből gyakori vízfolyás” miatt fordul elő.
A kancellária közleménye rendkívül visszafogottan érinti a felújítást végző kormányközelinek tartott Swietelsky és a West Hungária Bau szerepét, a nevüket pedig nem említi. Így a Mária-liftbeli beázás kapcsán jelezték, hogy bár a falat már korábban is injektálással szigetelték, most újabb garanciális kötelezettséget jelentettek be. Ugyanakkor leszögezték: az átadás óta eltelt három évben bejelentett garanciális igények 90 százalékának a kivitelező – elismerve saját felelősségét – eleget tett. Az ezen kívüli esetekben a Várgondnokság saját hatáskörben végezte el a karbantartási munkálatokat. Korábban megírtuk: a DK az Európai Csaláselleni Hivatalhoz (OLAF) fordult az uniós pénzből, szerintük hanyagul felújított Várkert Bazár miatt.
|
Várkert Bazár - Reped, ázik, pereg
|
Az emberek, az eső és a talajvíz – a Miniszterelnökség szerint ezek az okai annak, hogy a tervezettnél kétszer többért épített viszont háromszor átadott létesítmény túl gyorsan amortizálódik.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1146535_varkert-bazar---reped-azik-pereg
|
2017-11-26 21:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Jogsértéseket állapítottak meg az Országos Roma Önkormányzatnál – tudta meg a Népszava. Az egyik homályos tétel az elnöki keret, amelyből a jelenlegi miniszterelnöki biztos több százmillió forintot osztott szét.
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) törvényességi felügyeletét ellátó – korábban kifejezetten megengedő módon viselkedő – Budapest Főváros Kormányhivatala kezdi elveszíteni a türelmét. A roma testületnél folytatott felügyeleti eljárása során "mulasztásban megnyilvánuló eljárási jogsértéseket" állapított meg. Tavaly nyáron ugyanis a kormányhivatal javaslatokat fogalmazott meg az ORÖ működésével kapcsolatban, amelyeket a roma testület köteles lett volna megtárgyalni, és azokról döntést hozni.
A kormányhivatal által kifogásolt pontok közé tartozik az úgynevezett elnöki keret. 2011-ben, amikor még Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő – jelenlegi miniszterelnöki biztos – volt az ORÖ elnöke, a közgyűlés úgy határozott: a roma önkormányzat működési támogatásainak tíz százaléka az "elnöki keret alapját képezi". A határozat kiterjedt arra is, hogy az elnök köteles félévenként beszámolni a pénz felhasználásáról.
Makai István, az ORÖ egyik ellenzéki tagja és képviselőtársa, Dancs Mihály pár éve feljelentést tett az elnöki keret miatt. Az ORÖ 2011 és 2014 között mintegy 2 milliárd 873 millió forint támogatást kapott, Farkas Flórián saját hatáskörben ennek tíz százalékáról, 287 millió forint felhasználásáról dönthetett.
A roma politikusok egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a közgyűlésnek semmilyen tudomása nem volt arról, mire költi Farkas Flórián pénzt. Az elnök sem írásbeli, sem szóbeli beszámolót nem terjesztett a képviselők elé. (Az ORÖ gazdasági vezetője állította, hogy az elnök nem a teljes összeget használta fel.)
Az ügyészség megtagadta a nyomozást. Az indoklás szerint a működési támogatást nem kizárólag bérköltségre vagy rezsiköltségre szabad felhasználni. Az elnöki keret megléte önmagában nem bűncselekmény, az pedig – érvelt az ügyészség –, hogy az ORÖ támogatási szabályzata esetleg nincs a hatályos jogszabályi környezethez igazítva, "nem a büntetőjogi értékelés körébe tartozik".
Ezzel azonban az elnöki keret ügye máig nem zárult le. Bár a fővárosi kormányhivatal is úgy ítélte meg, hogy a tízszázalékos keret létrehozásának nincs jogszabályi akadálya, javasolta: az ORÖ rögzítse a szervezeti és működési szabályzatában, hogy az elnök milyen formában tesz eleget beszámolási kötelezettségének, és a beszámolót önálló napirend keretében tárgyalja a közgyűlés.
– Ez azonban mindeddig nem történt meg, mivel az elnök nem készített ilyen előterjesztést – erősítette meg lapunknak Makai István, az ORÖ egyik ellenzéki képviselője. Az ügyiratból, amelyet a fővárosi kormányhivatal bocsátott lapunk rendelkezésére, kiderült: Balogh János, az ORÖ mostani elnöke eddig hat alkalommal kért haladékot. A hivatal álláspontja szerint újabb hosszabbítás nem indokolt, a következő lépés törvényességi felügyeleti bírság kiszabása lesz.
Makai István megjegyezte: a múlt hónapban végre-valahára ezek a javaslatok is szerepeltek az ORÖ közgyűlésének kiküldött napirendjei között, aztán – mindenféle magyarázat nélkül – kikerültek onnan. Makai úgy tudja, hogy jelenleg nincs elnöki keret az országos önkormányzatban, de az ORÖ vezetője valamiért nem akarja feltárni a Farkas Flórián időszakához kötődő pénzköltéseket: ennek érdekében a kormányhivatallal szemben tudatosan vállalja a jogsértést. Szerettük volna megkérdezni Balogh Jánost, az ORÖ elnökét, de nem reagált megkeresésünkre.
Lakatos Oszkár, egy másik ORÖ-képviselő a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal véleményét is kikérte az elnöki keretről. A borsodiak "tájékoztató jellegű, jogi kötelező erővel nem bíró" állásfoglalása hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi törvény nem ismeri az elnöki keret intézményét. A nemzetiségi önkormányzat vagyonának a nemzetiségi közügyek ellátását kell szolgálnia. Szociális ellátást például nem nyújthat, mert az nem a nemzetiségi, hanem a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik.
Ennek azért van jelentősége, mert a roma ellenzék szerint Farkas Flórián a legkülönbözőbb jogcímeken osztogatta a pénzt: ezek között volt a temetési vagy például a szociális segély is.
Amikor rossz helyre tesznek egy aktát A tízszázalékos keret Farkas Flórián régebbi elnöksége idején is létezett az Országos Roma Önkormányzatban. Annak idején egy belső gazdasági vizsgálat megállapította, hogy 2002-ben például Farkas saját hatáskörben 24 millió forintról dönthetett, ám ennél 12 millióval többet, összesen 36 millió forintot osztott szét. Az Állami Számvevőszék ismeretlen tettes ellen feljelentést tett: többen ugyanazon számlák alapján, jogosulatlanul jutottak mintegy 1,9 milliós támogatáshoz. Farkas Flórián akkor a számvevőszék által feltárt szabálytalanságok jelentőségét ahhoz hasonlította, mint amikor egy minisztériumban véletlenül nem megfelelő helyre tesznek egy aktát.
Czene Gábor
|
Mr. Tíz Százalék - Az elnök kerete után nyomoznak
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1146659-mr-tiz-szazalek---az-elnok-kerete-utan-nyomoznak
|
2017-11-28 05:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
„Már a beadványokra sem válaszolnak? Avagy miért nem hajlandók vizsgálni a kecskeméti KSE-botrány városházáig érő szálát?” − tette fel a kérdést október elején a parlamentben Polt Péter legfőbb ügyésznek Harangozó Tamás szocialista képviselő. Kifejtette, Király József kecskeméti önkormányzati képviselő 2016. január 18-án fordult a helyi ügyészséghez egy 54 millió forintos céltámogatás elszámolásával kapcsolatban, amely a városi tulajdonban lévő és azóta csődbe ment Kecskeméti KSE Sportegyesületeket Működtető Kft., valamint az önkormányzat között jött létre 2011-ben. Aláírója Zombor Gábor akkori polgármester és parlamenti képviselő volt. A 882-2/2011-es iktatószámú szerződés szerint a támogatást kizárólag az ifjúsági kézilabda-, az U20, valamint a junior kosár- és röplabdacsapatok működési költségeire használhatták fel. A támogatást a mellékelt nyomtatványon keresztül, szakmai beszámolóval, valamint hitelesített számlákkal és bizonylatokkal lehetett elszámolni.
A pénz nagy részét azonban olyan javítgatott, kézzel írt számlákkal könyvelték le − látszik rajtuk a hivatali feljegyzés, miszerint a 882-2/2011-es számú támogatási szerződés terhére fizethetők ki –, amelyek nem működési, hanem marketingköltségről szólnak. Ez viszont a szerződés értelmében szabálytalan.
A számla kibocsátója a Pest megyei Kocséron, egy düledező kis házban bejegyzett építőipari vállalkozás, a Globe-Ép Kft. A cég felszámolás alatt áll, ügyvezető tulajdonosa ellen büntetőeljárás indult fiktív számlakibocsátásból eredő költségvetési csalás, okirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt, ugyanis − függetlenül az 54 milliós céltámogatás elszámolásától − több mint százmillió forint értékben bocsátott ki marketingszámlákat a kecskeméti önkormányzat tulajdonában lévő KSE Kft. részére. A perben hét embert vádolt meg a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség, az elsőrendű az önkormányzati cég ügyvezetője, a másodrendű pedig Vörösmarty Attila, a Fidesz kecskeméti alapszervezetének akkori elnöke és frakcióvezetője, Zombor bizalmasa. Ő a vád szerint a háttérből irányította a sportcég fiktív számlázáson alapuló gazdálkodását. A vég totális csőd. Az ügyészség szerint 452 225 175 forint a meg nem térült kár, ezenfelül 335 584 811 forint és kamatai erejéig indult polgári követelés a felszámolón keresztül a ki nem fizetett bérek, járulékok és szállítói tartozások miatt.
De vissza az 54 milliós céltámogatáshoz. 2016 februárjában a Legfőbb Ügyészség azt válaszolta Király József képviselőnek, hogy az általa tett feljelentés tárgyában kizárta Kecskemét, valamint Bács-Kiskun megye összes ügyészét, és a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészséget jelölte ki, mert Zombor Gábor egykori polgármester sógornője a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen ügyészként dolgozik. A szegedi ügyészség az alábbiakat válaszolta Királynak: „Tekintettel arra, hogy a beadványában írtak a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészségen fenti szám alatt folyamatban volt, vádemeléssel befejezett ügyben lefolytatott nyomozás tárgyát képezik, a vádirati tényállásba illeszkednek és abban értékelést is nyertek, a beadvány egy példányát az iratokhoz csatolás, illetve a szükséges intézkedések megtétele érdekében a Szegedi Járásbíróság részére a mai napon megküldtem.”
Király nem értette, mi köze az utánpótlási céltámogatás önkormányzati elszámolásának a KSE Kft. büntetőperéhez. Hiszen az ő ügyében a Legfőbb Ügyészség költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt rendelt el nyomozást, míg a sportcég százmillióinak ügyében hűtlen kezelés a vád. Akkor a két ügy miként fedheti egymást?
És vajon miféle intézkedés céljából küldte meg az iratokat a nyomozásra kijelölt ügyészség a bírósághoz, amelynek nincs nyomozati jogköre?
Király a Szegedi Járásbíróságnak írt, 2016. április 9-én kelt levelében újra vázolta a tényállást, az ügyészséggel megjárt köröket, és arra volt kíváncsi, hol tart az ügye, milyen intézkedéseket tett a bíróság. Hónapok teltek el válasz nélkül. Közben levélben fordult az Állami Számvevőszékhez, hogy ellenőrizzék az 54 millió forintos utánpótlás-céltámogatás elszámolását. A számvevőszék egyik osztályvezetője azt válaszolta, hogy az Országgyűlés döntésére, valamint a kormány felkérésére végezhetnek ellenőrzést, ennek hiányában előre meghatározott terv szerint zajlik a munka.
A Szegedi Járásbíróságról hónapokig nem érkezett válasz. Ezért Király 2016 szeptemberében ismét írt nekik. Erre már postafordultával kapott választ egy csoportvezető bírótól, miszerint a KSE Kft. ügyében hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények ügyében a járásbíróság a december 1–6. közötti időre tárgyalásokat tűzött ki. A képviselő, jobb híján, várta a büntetőper kezdetét, hátha abból kiderült, mi történt az 54 milliós céltámogatás elszámolásával és felelőseivel. A per kezdetét azonban 2017 februárjára halasztották. Király József akkor végighallgatta a nyilvános vádismertetést, de abban nem esett szó az 54 milliós utánpótlás-támogatásról, holott a Szegedi Járási Ügyészség egy évvel korábban arról tájékoztatta, hogy „a lefolytatott nyomozás tárgyát képezik, a vádirati tényállásba illeszkednek és abban értékelést is nyertek”.
Így aztán Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult: mindkettőjüket félretájékoztatták a szegedi ügyészek, hiszen összemosták a két ügyet, miközben ezt nem lehetett volna, és az 54 milliós közpénzsztori szőrén-szálán eltűnt. Újra kérte a csatolt dokumentumok – a szerződés, a számlamásolatok és a teljesítésigazolások − alapján az elszámolás kivizsgálását. Megint hónapok teltek el válasz nélkül. Így került Harangozón keresztül az ügy a parlament elé idén október 3-án.
Polt Harangozónak írt válaszából az derül ki, hogy a vádemelés alapjául szolgáló nyomozás keretében részletesen kivizsgálták a kecskeméti önkormányzat, valamint a KSE Kft. közötti támogatási szerződést és annak elszámolását is. „Ennek eredményeként büntetőjogi felelősséget megalapozó tényeket nem lehetett feltárni” − írta a legfőbb ügyész. Hozzátette, félreérthető volt a szegedi ügyészség 2016. február 11-i válaszlevele, amely szerint „az elszámolással kapcsolatos adatok a vádirati tényállásba illeszkednek és abban értékelést is nyertek”. Polt elismerte, hogy Király második, 2017-es beadványának sorsáról nem értesítette őt az ügyészség, de ez haladéktalanul meg fog történni. Azért megjegyezte: „A lényeges új tényt, illetve körülményt nem tartalmazó második beadvány válaszadás nélkül történő irattározása sem lenne eljárásjogi szempontból kifogásolható döntés.”
Ezzel egy időben Király a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészségről is kapott egy levelet. Ebben értékelték a Legfőbb Ügyészségre küldött és hozzájuk továbbított, 2017 júliusában kelt második beadványát. Polt válaszához hasonlóan kifejtik: az 54 milliós támogatás elszámolása során bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, „tekintettel azonban arra, hogy a beadványában írt cselekmény kapcsán a vádemelést megelőzően külön feljelentést nem tettek, e vonatkozásban külön nyomozásmegszüntető határozat meghozatala sem volt indokolt”.
Király József dühöng. Szerinte hülyének nézik, elvégre mit lehet az egyértelmű ügyészségi tényállításon félreérteni? Ráadásul a 2016. január 18-án kelt első levele így kezdődik: „Az alábbi tényekkel megalapozott ügyben kérném a lelkiismeretes vizsgálatát, és egyben feljelentést teszek költségvetési csalás, számviteli fegyelem megsértése, okirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettes ellen az alábbi tényállás miatt.” Ez nem lenne feljelentés?
Az is kérdés: miért csak több mint egy év után derült ki hivatalos formában, hogy bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható? Hiszen − ha a nagy üggyel együtt ezt is kivizsgálták − ezt már tudniuk kellett volna a legelső feljelentésekor, miközben az elfogultság miatt épp más nyomozó hatóságot jelöltek ki.
Király József egyértelmű, hogy az ügyészség menet közben jött rá, itt bizony baj van, és jogi kozmetikázással próbálják elsimítani a nyilvánvaló büntetőügyet. Ezért kerülték ki, hogy nyomozást megszüntető határozatot kelljen hozniuk, hiszen abból kiderülnie, miként értelmezték az általa becsatolt marketingszámlákat és szabálytalan teljesítésigazolásokat.
A 168 Óra megkérdezte az akkori utánpótlás-szakosztályok vezető szereplőit, mennyit kapott 2011-ben az utánpótlás az önkormányzat 54 millió forintos működési támogatásából. Az ügy kapcsán kihallgatta‑e őket bármely hatóság? Egyikük sem kívánt névvel nyilatkozni, de válaszuk egybehangzó volt: nem kaptak egyetlen forintot sem, illetve hivatalos személy nem kérdezte őket az 54 milliós támogatás felhasználásáról. Megszereztünk két, összesen 28 750 000 forint értékű, a Globe-Ép Kft. részére kibocsátott marketing-teljesítésigazolást is, ezeken mindössze két promóciós célú mérkőzés időpontja szerepel, a sportág és a mérkőző csapatok neve azonban nem. Az adott időpontokban, 2011. március 23-án szerdán Debrecenben játszott bajnoki mérkőzést a Kecskemét felnőtt kosárlabdacsapata, 2011. március 26-án pedig a kecskeméti kosarasok a Salgótarján csapatát fogadták.
Nincs ebben semmi rendkívüli − mondta lapunknak néhány sportági szakember: a tao-pénzekből is úgy támogatják a felnőttsportot, hogy azt az utánpótlásra írják, vagyis a felnőttek elviszik magukkal a fiatalokat, de dupla költséget számolnak el. Ennél azonban több történt Kecskeméten, hiszen ekkora összegben valószínűleg a sztárjátékosok havi fizetését is az utánpótlás-céltámogatásból állták úgy, hogy a kézilabdások, valamint a röplabdások erről nem is tudtak.
De vajon mi okból „tüntette el” az ügyészség ezt az ügyet a nagyobb horderejű árnyékában? Kit és miért akartak megvédeni?
A város az ügy lezárásával mindenesetre felbátorodott: a közgyűlés októberben arról döntött, hogy az önkormányzat − egyik saját cégén keresztül − megszerzi a Kecskeméti Labdarúgó Club Közös Torna Egylet Sportiskola által alapított gazdasági társaság többségi részvényeit.
|
Fiktív nyomozás fiktív számlák után – Az ügyészség eltussolta az 54 milliós csalást
|
Kecskeméten fiktív marketingszámlákkal költségeztek le 54 millió forintnyi, utánpótlásnak szánt sportcélú céltámogatást. A feljelentőt az ügyészség arról tájékoztatta, hogy a támogatás elszámolása egy nagyobb ügyben már a vádirat részét képezi, ezért nincs ok a nyomozásra. Aztán kiderült, az eset mégsem szerepel a vádiratban. Mire Polt Péter azt válaszolta, hogy félreérthetően fogalmaztak, az esetet kivizsgálták, de nem találtak szabálytalanságot. Pedig az érintett szakágak vezetői nem tudnak semmiféle működési támogatásról, és ki sem hallgatták őket.
| null | 1 |
http://168ora.hu/itthon/fiktiv-nyomozas-fiktiv-szamlak-utan-az-ugyeszseg-eltussolta-az-54-millios-csalast-polt-peter-szerint-csak-felreerthetoen-fogalmaztak-13079
|
2017-11-28 20:42:00
| true | null | null |
168 óra
|
A kormány rejtett erőforrásként tekint a hazai cigányságra. Nem távoli földrészekről idehurcolt, idegen kultúrájú, nemzetbiztonsági szempontból is kockázatos egyénekkel kell megoldani a munkaerőhiányt. Akik tehát a Soros-tervet támogatják, úgyszólván ellenségei a hazai romák ügyének is – hangoztatta lapunknak Farkas Flórián miniszterelnöki biztos, a Lungo Drom nemrég újraválasztott elnöke.
Konkrét eredményei vannak a programoknak – húzta alá Farkas Flórián (Fotó: Ficsor Márton)
– Jól érzékeljük, hogy visszatér a nyilvánosság elé?
– Fontos, hogy hangot adjak annak a romapolitikának, mely 2011 és 2015 között nem a botrányokról szólt, hanem az egyedülálló és igazoltan sikeres programokról, a magyarországi cigányság felemelkedési lehetőségéről, együttműködésben a kormányzattal, illetve a Fidesszel. A szakmaiság alapvető elvárás volt, így az élet számos területét érintő, oktatási, egészségügyi és szociális kezdeményezések valóban célt érhettek. Ezt kell folytatni.
– Csakhogy éppen az akkori szerepvállalásához kötött botrányok miatt követeli az ellenzék az Ön, illetve roma vezetők távozását a közéletből.
– Azzal, hogy engem, illetve az Országos Roma Önkormányzat korábbi vezetését támadják, valójában a társadalmi felzárkózás ügyét akarják lejáratni. Világos, hogy politikai céljaik vannak. Már többször elmondtam: akárhogy próbálkoznak bizonygatni, egyetlen kifogásolt ügy sem köthető hozzám, semmilyen eljárás nem folyik ellenem. Ez tény.
– A Fidesz és a kormány mindenesetre bizalmat szavazott Önnek, illetve a Lungo Dromnak. Hátradőlhet?
– Ellenkezőleg, csak most kezdődik az igazi munka. Tavasszal Kövér László házelnök úrral, a közelmúltban pedig Balog Zoltánnal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjével kötöttünk megállapodást. Elég ugyanis a zavarkeltésből, a mesterséges botránykeltésből, itt az ideje, hogy folytassuk, megerősítsük azokat a korábban közösen indított kezdeményezéseket, melyek uniós szinten is egyedülálló eredményeket produkáltak. Ehhez párbeszéd kell az érintettek, a cigányság ügyéért elkötelezettek között. A Lungo Drom készen áll. Immár a statisztikai adatokból is látszik, hogy a különböző programok sikeresek, egyre több roma vesz részt a felsőoktatásban, erősödik a korai fejlesztés, a hároméves kortól kötelező óvodáztatást pedig még az Európai Bizottság is elismerte. Csökkent a szegénységi kockázatnak kitettek aránya is, a különböző támogatások hasznosulását ellenőrző monitoring rendszert pedig az OECD részéről nevezték példaértékűnek. Bár sok még a teendő, van mire büszkének lenni, van mit megvédeni.
– Miért kellene megvédeni ezeket az eredményeket? Támadják?
– A Lungo Drom kétharmados többséggel nyert a legutóbbi önkormányzati választáson, ilyen arányban vannak összességében képviselőink a különböző testületekben. Ez példátlan egység, bármelyik politikai párt megirigyelheti, pláne az ellenzék. Ezzel szemben állnak a széthúzást akarók, a cigányság sikerében valójában nem érdekelt szereplők. Arról ismerjük meg őket, hogy folyamatosan botrányt keltenek, miközben nincs szakmai programjuk, érdemi javaslatuk. A cigányságot pedig csak politikai haszonszerzésre használó liberális irányzat is kifulladt. Kiderült ugyanis, hogy segély helyett jobb munkát adni, hiszen a cigányság valójában dolgozni akar. Ez a felzárkózás útja, szemben a megélhetési cigány vezetők és úgynevezett jogvédő aktivisták által képviselt irányzattal. A kormánynak ezen a téren kiemelkedő, mondhatni történelmi érdemei vannak. Éppen ezért a cigányság csak a Fideszre hajlandó szavazni, hiszen a Fidesz az a párt, amelyik vállalta az ügyünket. Ezért sem akarják egyesek, hogy a romák az urnákhoz járuljanak jövőre.
– Kikre gondol?
– Ahogy említettem, a botránykeltőkre. Továbbá azokra, akik Európa, illetve Magyarország gazdasági és demográfiai problémáit a bevándorlással akarják orvosolni. Orbán Viktor még ORÖ-elnökségem idején, még a migrációs válság kirobbanása előtt, szinte a teljes kormányzattal közösen meglátogatta a szervezetet, és már akkor utalt arra, hogy a kormány rejtett erőforrásként tekint a hazai cigányságra. Nem távoli földrészekről idehurcolt, idegen kultúrájú, nemzetbiztonsági szempontból is kockázatos egyénekkel kell megoldani a munkaerőhiányt. Akik tehát az úgynevezett Soros-tervet támogatják, úgyszólván ellenségei a hazai romák ügyének is.
– Hitelesnek gondolja a Jobbik néppártosodását?
– Nem hiszek Vona Gáborék pálfordulásának. A közelmúltban napvilágra került felháborító nyilatkozatok is arra engednek következtetni, hogy ez ugyanaz a rasszista és szélsőséges párt, amely korábban gárdamellényes felvonulásokkal fenyegette többek között a cigánysoron élőket.
– Hogyan tovább?
– Annak idején, a balliberális kormányok pusztítása után szinte az alapoktól kezdtük a munkát. Ezt kell folytatni. Az akkor kitűzött célokat jórészt megugrottuk, így például sikerült többszázezer hátrányos helyzetű cigány embert ismét munkához juttatni, bővítettük az egészségügyi szűrővizsgálatokat, illetve egyre több cigány fiatal szerez érettségit, diplomát. Közösségi házak nyíltak, és komplex programok indultak a nyomortelepek felszámolására. A jó programokat meg kell tehát erősíteni, ahogy említettem: viták és botrányok helyett szakmailag megalapozott programokkal kell tenni továbbra is a hátrányos helyzetűek megsegítéséért. Ebben vagyunk mi partnere a jelenlegi kormánynak.
|
„A Fideszre szavaz a cigányság”
|
Farkas Flórián: Azzal, hogy engem, illetve az Országos Roma Önkormányzat korábbi vezetését támadják, valójában a társadalmi felzárkózás ügyét akarják lejáratni. A kormány rejtett erőforrásként tekint a hazai cigányságra. Nem távoli földrészekről idehurcolt, idegen kultúrájú, nemzetbiztonsági szempontból is kockázatos egyénekkel kell megoldani a munkaerőhiányt. Akik tehát a Soros-tervet támogatják, úgyszólván ellenségei a hazai romák ügyének is – hangoztatta lapunknak Farkas Flórián miniszterelnöki biztos, a Lungo Drom nemrég újraválasztott elnöke.
| null | 1 |
http://magyarhirlap.hu/cikk/104365/A_Fideszre_szavaz_a_ciganysag
|
2017-11-28 11:24:00
| true | null | null |
Magyar Hírlap
|
Új szintre emelte a közérdekű adatok kiadásának megnehezítését a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (NMRVA). A közpénzekből, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány országos hálózatának tagjaként működő szervezethez a 10 millió forintig terjedő mikrohitel program kapcsán fordult a Jobbik alelnöke, hogy a nyilvánosság megtudhassa, kik és milyen szempontok alapján kapták meg a kedvezményes kamattal támogatott hitelt.
A közérdekű adatok kiadásától ódzkodó szervezetnek ilyenkor több lehetősége van:
egyszerűen elutasítja a kérést – aztán, ha elég kitartó az adatigénylő, bírósági döntés alapján végül mégis kiadja azokat;
konstruktívnak mutatkozik, de jelentős összeget kér az adatok kiadásáért, mondván, azok összegyűjtése jelentős munkaerőt von el a szervezet eredeti feladatainak teljesítésétől – az adatigénylő ezután vagy kifizeti, vagy lásd fent.
Az NMRVA egy harmadik utat választva Sneider Tamással közölte: ahhoz, hogy az adatokat kiadhassák, a kedvezményezettek hozzájárulását is ki kell kérniük. Ennek beszerzése az alapítvány szerint 250 ezer forintba kerül.
Semmi sem zárja ki, hogy az alapítvány által kiküldött levélre a kedvezményezettek nem járulnak hozzá a kéréshez, tehát lehet, hogy
Ez már csak a kiküldésre szánt levél megfogalmazásából is valószínű: az NMRVA a kedvezményezett kisvállalkozókhoz azzal fordult, hogy a Jobbik „személyes hiteladataikra” kíváncsi, emiatt kéri hozzájárulásukat az adatok kiadásához.
A személyes hiteladatra való hivatkozás és a hozzájárulás kérése az információs törvény alapján is egyértelműen is megalapozatlan, hiszen az kimondja:
„Az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan - erre irányuló igény esetén - bárki számára tájékoztatást adni.”
Egyébként sem világos, mit ért „személyes hiteladat” alatt az alapítvány. Szakértők szerint ez olyan, mintha banktitokra utalna – erre hivatkozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is, amikor „közpénzjellegét elveszítő” pénzekkel támogatta meg a neki kedves alapítványokat – de ez ott sem állta meg a helyét, még kevésbé lehet érvényes egy alapítványra, amely még csak nem is bank.
Nem csak az információs törvény, de az alkotmány szerint is közérdekű nyilvános adat, hogy kik kaptak EU-s forrásból vagy költségvetésből, magyar hatóságok által elbírált juttatást – jelen esetben kedvezményes kamattámogatással nyújtott hitelt. Jogalap az adat kiadására megvan, azt nagyon alaposan kellene megindokolni – ha egyáltalán lehetséges –, miért tartható egy ilyen adat titokban.
Telefonon nem sikerült elérnünk az NMRVA ügyvezetőjét, Varga Béla Csabát, akitől egyelőre írásban elküldött az kérdéseinkre sem jött válasz a szokatlan költségtérítési igénnyel kapcsolatban.
Alkotmányellenes és nem is szabályos
Bár az információs törvény módosítása valóban lehetőséget ad arra, hogy a közfeladatot ellátó szerv pénzt kérjen akár a közérdekű adatok kiadásáért, amennyiben az nem tartozik alapfeladatai közé, ez azonban bizonyosan nem vonatkozhat az alapítvány által megadott előzetes hozzájárulás összegyűjtésére. Igaz, az is vitatható, hogy bármelyik közfeladatot ellátó szerv kérhet pénzt a közérdekű adatok kiadásáért.
Ez a gyakorlat „az információs szabadsággal kapcsolatos alkotmányos elveket sért, mert abból a nonszensz feltételezésből indul ki, hogy a közhivataloknak nem alapfeladatuk a közvélemény tájékoztatása” – mondta Majtényi László. Az adatvédelmi biztos pozícióját 1995 és 2001 között betöltő szakember szerint „minden közintézménynek nyilvánvalóan alapfeladata a közvélemény tájékoztatása, ez másképp nem lehet jogállamban.”
Az MTA doktora szerint világos, hogy ha alapfeladat az EU-s vagy költségvetési forrásból származó pénz elosztása, akkor alapfeladat az ezzel kapcsolatos tájékoztatás is. Ha ez nem lenne így, akkor ebből az következne, hogy az információ szolgáltatása alapfeladatként kizárólag az MTI-re vonatkozna.
Majtényi álláspontját erősíti, hogy a bíróság is szűken értelmezi a költségtérítés kiszabását az adatok kiadásához. Tényleg csak a válaszolással közvetlenül felmerülő költséget engedi megtéríteni – fénymásolás, postaköltség –, de sokszor még az sem, mondván, állami szerveknek feladatuk a tájékoztatás.
(Borítókép: A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány székhelye Salgótarjánban- forrás: Google Street View)
|
Megvan a közérdekű adatok nemkiadásának feketeövese
|
Új szintre emelte a közérdekű adatok kiadásának megnehezítését a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (NMRVA). A közpénzekből, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány országos hálózatának tagjaként működő szervezethez a 10 millió forintig terjedő mikrohitel program kapcsán fordult a Jobbik alelnöke, hogy a nyilvánosság megtudhassa, kik és milyen szempontok alapján kapták meg a kedvezményes kamattal támogatott hitelt.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2017/11/29/kozerdeku_adatok_nograd_megyei_alapitvany/
|
2017-11-29 11:36:45
| true | null | null |
Index
|
Egy olvasónk, Dankó József azzal kereste meg a XIX. kerületi rendőrkapitányságot, hogy árulják el neki, mely ügyvédeket dolgoztatja a rendőrség úgynevezett kirendelt védőként. Azért kérdezte éppen ezt, mert úgy tudja, hogy a rendőrség a kispesti büntetőeljárások 90 százalékában ugyanazt az ügyvédet rendeli ki évek óta.
Az Átlátszó közadatigénylő rendszerének segítségével feltett kérdései úgy szóltak, hogy 2012 és 2016 között
Az egyes években összesen hány védőt rendelt ki a XIX. kerületi Rendőrkapitányság?
Az összes kirendelés hány százalékát kapta a legtöbbször kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda?
Az összes kirendelés hány százalékát kapta a második legtöbbször kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda?
Az összes kirendelés hány százalékát kapta a harmadik legtöbbször kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda?
Hogy ezekre mi a válasz, azt egy ideig biztos nem fogjuk megtudni, ugyanis ezt az egészet a rendőrség
11 millió 482 ezer forintért adná oda.
Az indoklás: erről nincs nyilvántartásuk, úgyhogy kézzel kéne kigyűjteni az adatokat, ami sajnos ennyibe kerül. Dankó erre azt mondta, hogy „a 11,5 milliós költségtérítés megszabása számomra egyenlő a beismeréssel, mert ha nem volna súlyosan aránytalan az ügyvédek kirendelése, akkor kiadnák a kért adatokat. A brutálisan magas összeg célja az lehet, hogy elrettentsenek az adatigényléstől."
Dankó kérdéseit amúgy mi is feltettük a rendőrségnek, de nekünk is azt mondták, hogy a kérdésekben szereplő szempontok szerinti statisztikai kimutatást, adatkezelést nem vezetnek, így erre nem tudnak válaszolni. Emellett azt is megjegyezték, hogy Dankó semmivel nem támasztotta alá a statisztikai kimutatását, így állítása szerintük csupán feltételezés.
Az egész azért is különösen cseles, mert Strasbourg tavaly novemberben hozott egy ítéletet, hogy a magyar állam nem titkolhatja a kirendelt védőket. A Magyar Helsinki Bizottság a szóban forgó adatokkal azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazt a néhány ügyvédet rendeli ki védőként, ami veszélyezteti a terheltek hatékony védelmét. A Helsinki Bizottság egyébként 2009 óta rajta van a témán.
|
Nem titkoljuk, de sajnos csak 11 millió forintért mondhatjuk el
|
Egy olvasónk, Dankó József azzal kereste meg a XIX. kerületi rendőrkapitányságot, hogy árulják el neki, mely ügyvédeket dolgoztatja a rendőrség úgynevezett kirendelt védőként. Azért kérdezte éppen ezt, mert úgy tudja, hogy a rendőrség a kispesti büntetőeljárások 90 százalékában ugyanazt az ügyvédet rendeli ki évek óta.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2017/11/28/kirendelt_vedo_adatigenyles_11_millio_forint/
|
2017-11-28 11:41:00
| true | null | null |
Index
|
Paczolay Péter egykori római nagykövetet, az Alkotmánybíróság volt elnökét és Köztársasági Elnöki Hivatal volt vezetőjét az uniós Emberi Jogok Bíróságába javasolta nemrég a magyar kormány, és meg is választották. A pályázat kiírásáig vezető rögös útról itt olvashat.
Hasonlóan érdekes, hogy még előtte 80 milliónyi uniós pénzből két évre, 2018 végéig csináltak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy bizonyos kutatóintézetet, aminek rögtön Paczolay lett a vezetője. A kutatóintézet igen lazán megfogalmazott célokkal bírt, Olaszország elmúlt 25 évének kihívásait volt hivatott kutatni, ami azért volt elvileg nagyon fontos az egyetemnek, mert Olaszország fontos kereskedelmi partnerünk, írja a 24.hu.
Csakhogy úgy tűnik, hogy miután Paczolay megkapta strasbourgi kinevezését, azonnal be is szántották az egész fontos kutatóközpontot, szeptemberben meg is szűnt a központ. Ezt az egyetem el is felejtette megemlíteni az ügyben érdeklődő lapnak, a műhely egyik tagjától tudták meg. A csoport egy egyetemi oktatója pedig
két hónappal a megszűnés után tudta meg
az újságtól, hogy az alaposan felpumpált kutatóközpontjuk közben már fel is lett számolva.
Felmerülhet ezért az, hogy az egész bohóckodást uniós pénzestül csak Paczolaynak találták ki. Aztán amikor nem volt többé szüksége rá, azonnal eltakarították az egészet, bármilyen fontos is lett volna ott is jól megkutatni egy fontos kereskedelmi partnerünk elmúlt 25 évének kihívásait.
|
Kamu kutatóközpont mehetett EU-s pénzből a közszolgálati egyetemen
|
Paczolay Péter egykori római nagykövetet, az Alkotmánybíróság volt elnökét és Köztársasági Elnöki Hivatal volt vezetőjét az uniós Emberi Jogok Bíróságába javasolta nemrég a magyar kormány, be is tették gond nélkül. Ami önmagában érdekes volt, elvégre a pozíciót nyílt pályázaton pályáztatni kellett volna, de nálunk inkább csak jelölt a kormány.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2017/11/29/kamu_kutatokozpont_mehetett_eu-s_penzbol_a_kozszolgalati_egyetemen/
|
2017-11-29 11:43:42
| true | null | null |
Index
|
Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség vádat emelt három férfi ellen a „vadászház-ügyben”. Az ügyről korábban mi is sokat írtunk, a lényege, hogy Mondok József, Izsák polgármestere 35 millió forintnyi uniós forrásból épített egy szálláshelyet, legalábbis papíron erre kapta a pénzt – valójában viszont magának és családjának csinált egy szép vadászházat, oda idegen nem mehetett be.
Ezzel azonban még nem ért véget a Mondok-sztori, az Index feltárta, hogy ugyanezt a pénzlenyúlást eljátszotta egy másik településen, Karádon is. Arról a házról szereztünk belső képeket is, ezeket itt nézheti meg. Feltártuk azt is, hogy a szálláshelybiznisz egy országszerte virágzó történet, csomó polgármester kapott szálláshelyre EU-s pénzt.
Mondokot aztán Berkecz Balázs, az Együtt politikusa feljelentette költségvetési csalás miatt, és nyomozni kezdtek a hatóságok. Az ügyészség mostani közleménye nem nevezi meg Mondokot, de a polgármester felismerhető arról, hogy egy helyen azt írják az elsőrendű vádlottról, hogy „az általa vezetett önkormányzat nevében" mit csinált. A másodrendű vádlott feltehetően a fia, a harmadrendű pedig az önkormányzat egyik dolgozója.
A közlemény szerint egyébként az elsőrendű vádlott a családi cég ügyvezetői tisztségéről a hozzátartozója, a másodrendű vádlott javára formálisan lemondott, a cég tényleges irányítását, ügyvezetését azonban továbbra is ő látta el. 2014. január 15-én támogatási kérelmet nyújtott be az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból folyósítandó fejlesztési összegre vadászház építésére.
A támogatási kérelméhez programtervet csatolt, és különböző okiratokat nyújtott be azt a látszatot keltve, hogy a vadászház építése a rendeletben és a támogatási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően történik. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 35 millió forint adott pénz a tervre, két részletben ki is fizették (2014. november 11-én 5 241 121 Ft, a másodrendű vádlott kifizetési kérelmére 2015. június 10-én 29 758 879 Ft érkezett).
A vadászház felépült, és végleges használatba vételi engedélyt kapott, folytatódik az ügyészségi közlemény. Aztán kiderült, hogy a fő vádlott a
támogatási összeg elnyerése érdekében benyújtott pályázatában eltitkolta, hogy a 35 millió forint összegű támogatást a saját maga és felesége lakhatását szolgáló ingatlan felépítése érdekében kívánja felhasználni, és abban életvitelszerűen kíván lakni.
Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott a valós tény elhallgatásával a támogatást folyósítót tévedésbe ejtette, és ezzel 35 millió forint összegű vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Másodrendű vádlott a cég menet közben bejegyzett képviselőjeként a hozzátartozója bűnös tevékenységéhez – az okiratok aláírásával és benyújtásával – szándékosan segítséget nyújtott.
A polgármester hiába térítette vissza az idén nyáron a pénzt, a vádat nem kerülhette el. Az ügyészség továbbá azt is megállapította, hogy a férfi az önkormányzat nevében eljárva tavaly majd egy éven keresztül „szabálytalanul vett igénybe közfoglalkoztatás érdekében nyújtott támogatást. Az egyik közfoglalkoztatottként nyilvántartott személy a jelenléti ívek szerint a Helytörténeti Múzeumban dolgozott, valójában azonban munkaidejében a vadászházban végzett különböző feladatokat."
Ebben a harmadrendű vádlott, az önkormányzat egyik dolgozója segítette, ezzel a költségvetésnek 934 222 Ft vagyoni hátrányt okoztak, melyet Mondok 2017. november 9-én megtérített.
Az ügyészség Mondokot
jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja.
Társainak bűnsegédként kell felelniük. A büntetlen előéletű vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.
(Borítókép: Huszti István/Index)
|
Vádat emeltek a vadászház helyett saját otthont építő izsáki polgármester ellen
|
Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség három férfi ellen a „vadászház-ügyben”. Az ügyről korábban mi is sokat írtunk, a lényege, hogy Mondok József, Izsák polgármestere 35 millió forintos EU-s pénzből épített egy szálláshelyet, legalábbis papíron erre kapta a pénzt, valójában magának és a családjának csinált egy szép vadászházat, oda idegen nem mehetett be.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2017/11/29/vadat_emeltek_izsak_vadaszhaz_polgarmester/
|
2017-11-29 11:48:00
| true | null | null |
Index
|
Saját honlapja szerint
„A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a kormányzati intézmények működtetéséhez kötődő egyes feladatok integrált ellátásával járul hozzá a hatékony és költségkímélő kormányzati tevékenységhez.”
Ez az állami szerv rengeteg különböző beszerzést koordinál, például a 26 milliárdos őrzés-védelmi tenderén lett befutó nemrégiben a Valton, és a KEF intézte a rendőrség 45 milliárd forintos autóvásárlási közbeszerzését is.
Évről-évre a KEF bonyolítja a minisztériumok és háttérintézmények részére a belföldi újságok beszerzését is. A jelenleg érvényben lévő szerződést tavaly februárban írták alá a Magyar Posta Zrt.-vel, ami egyetlen indulóként nyerte a tendert. A megállapodás 18 hónapra szól, keretösszege 110 millió forint, pontos tárgya „Belföldi napilapok, folyóiratok, szaklapok szállítása”. Az ajánlattételi felhívás szerint 9 intézmény részére összesen 178 féle sajtótermékről van szó, megjelenésenként összesen 1.526 példányban.
Idén szeptember közepén az jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben, hogy a 110 milliós keretösszeget 120,9 millióra emelték, mert
„A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság irodai ellátásra jogosultak létszáma több ezer fővel megnövekedett. A „Belföldi napilapok, folyóiratok szaklapok szállítása” tárgyú keretszerződés módosítását a KEF által ellátott minisztériumok, illetve háttérintézmények belföldi sajtótermékkel való folyamatos ellátása teszi szükségessé.”
Azonnal közadatigénylésben kértük ki, hogy pontosan milyen újságokról és mekkora példányszámban van szó, mert kíváncsiak lettünk rá, hogy mit olvas az említett több ezer fő. A KEF-től nem jött válasz, de október végén észleltük, hogy ennek az az oka, hogy egy elavult email-címük szerepelt a rendszerünkben, ezért egy gyors címfrissítés után október 31-én beadtunk egy új adatigénylést.
„Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a sajtótermékek neve és a példányszámok megjelölésével, hogy a Magyar Posta Zrt.-vel 2016.02.24-én kötött, „Belföldi napilapok, folyóiratok, szaklapok szállítása” tárgyú keretszerződés alapján milyen nyomtatott sajtótermékek szállítása történik.”
Az Infotörvényben megszabott válaszadási határidő 15 nap, ami egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható, ha az igénylő sok adatot kér. Mivel az állami intézmények jó ideje akkor is ezzel a lehetőséggel trükköznek, ha nem kérünk sok adatot, nem lepődtünk meg, amikor a KEF november 14-én közölte, hogy meghosszabbítja a válaszadási határidőt.
Majd november 28-án megjött végre a várva várt válasz:
„Tájékoztatom, hogy a kért szerződés és mellékletei megtalálhatók a www.kozbeszerzes.hu honlapon „Adatbázisok”alatt a „Közbeszerzési adatbázis” linken. A szerződés melléklete pedig tartalmazza a sajtótermék nevét és a példányszámot is.
http://kba.kozbeszerzes.hu/apex/f?p=103:…
Üdvözlettel: Főigazgatói Titkárság”
Ezzel a válasszal az egyik, kisebb gond az, hogy a KEF-től kapott link rossz, ez látszik rajta (rákattintva nagyobb):
De sebaj, jól ismerjük a közbeszerzési adatbázist, kiigazodunk benne önállóan. Valóban fent van (és ezen a linken elérhető) az eredeti, 2016-ban megkötött szerződés, de az idei módosítása nem. Azt tehát tudjuk (és tudtuk már az adatigénylés beadása előtt is), hogy milyen újságokat rendeltek tavaly 110 millióért, de azt nem, hogy a most szeptemberben rátett plusz 10,9 millió forintért miket rendelnek.
Vagyis a KEF tulajdonképpen nem válaszolt az adatigénylésünkre, de 28 napig húzta az időt.
Az eredeti szerződésben a különböző, 1-10 példányszámban rendelt szaklapok, közlönyök és megyei újságok mellett szerepel 31 db 168 óra, 7 Barikád, 20 Blikk, 13 Bors, 68 Figyelő, 152 Heti Válasz, 144 HVG, 53 Demokrata, 106 Magyar Hírlap, 44 Magyar Narancs, 161 Magyar Nemzet, 103 Magyar Idők, 123 Népszabadság, és 21 Nemzeti Sport is.
|
Bulvárlapokat is rendelnek a minisztériumoknak
|
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság évi 120 millió forintért rendel újságokat a minisztériumok részére. A listán bulvár- és sportlapok is szerepelnek, de nem is ez az igazán érdekes, hanem az, ahogy a KEF húzta az időt a vonatkozó adatigénylésünk megválaszolásával.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2017/11/29/bulvarlapokat-is-rendelnek-a-miniszteriumoknak/
|
2017-11-29 11:52:15
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Több százezer válaszlevél a különbség Hadházy Ákos (LMP) országgyűlési képviselő becslése és a kormányzat által kommunikált számok között arról, mennyien is vettek részt a legújabb, az úgynevezett Soros-tervről szóló nemzeti konzultáción.
Hadházyt a múlt héten gyakorlatilag végigkergették az állami tulajdonú NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. telephelyein, tízperceket engedélyezve a képviselőnek a vizsgálatra, a Magyar Posta Zrt.-be pedig be sem mehetett. Annyit azonban sikerült megállapítania, hogy 800 ezer ívre elegendő dobozt tárolnak a NISZ-nél. Állítását a Hír TV Célpont című műsorának riportja is alátámasztotta.
A kormányzati mondás ezzel szemben az, hogy 1,7 millióan vettek részt a konzultáción, de elhangzottak még magasabb számok. Eltérőek a nyilatkozatok arról, hogy mindebbe bele számít-e az online kitöltött adatlapok száma is. Azt viszont már korábban bemutatta a média, hogy ezen a felületen kamu címekről, álnéven, bármennyiszer is lehet konzultálni.
Az LMP-s politikus éppen ezért közérdekű adatigénylést nyújt be a szintén állami érdekeltségű Idomsoft Zrt.-hez, hogy kikért szerződésből megállapíthassa: „a cég azért csinált-e egy ennyire primitív, kijátszható programot, mert ilyet tud, vagy mert ilyent rendelt tőle a kormány”.
Az Együtt választmányi elnöke pedig azt jelentette be: adatigénylésében a Postától és a Belügyminisztériumtól kérdezi, mennyi visszaküldött válaszlevél után fizették ki a kézbesítési díjat. Ezt ugyanis mindkét helyen nyilván kell tartani, a Posta számlát is ki kell, hogy állítson.
Mint ismeretes, az állampolgárok által kitöltött nemzeti konzultációk bérmentesített válaszküldemények, azaz, a címzett (kormány) állja a cehet. Ez alapján Szigetvári reményei szerint egyértelműen kiderül a konzultációs rejtély.
Kérdőjelek az IdomSoft államosítása körül
Júliustól októberig 4,9 milliárd forintot költött propagandára a kormány
Titokzatos nagyvilági ember, és egy amerikai lobbicég segítene sorosozni Orbánnak
|
Nemzeti Konzultáció: az LMP a szoftvercéget, az Együtt a Postát és a BM-et faggatja, hányan válaszolhattak
|
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke az állami szoftvercégtől kéri közérdekű adatigénylésben a Soros-terves nemzeti konzultáció számítógépes felületének elkészítésére vonatkozó szerződést. Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke pedig a belügytől és a Postától azt, hogy mennyi „bélyeget” fizettek a konzultálók helyett. Vagyis hányan lehettek, akik tényleg részt vettek a legújabb kormányzati harcikedv-fenntartó akcióban. A fideszes és kormányzati milliós számokat a politikusok kamunak tartják.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2017/11/28/nemzeti-konzultacio-az-lmp-a-szoftverceget-az-egyutt-a-postat-es-a-bm-et-faggatja-valojaban-hanyan-valaszolhattak/
|
2017-11-29 11:56:10
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Pár napig úgy tűnt, hogy hivatalos forrásokból is megtudhatjuk, kiktől vásárolnak építőanyagokat az egyik legnagyobb most zajló állami építkezéshez. De aztán elég volt csak finoman utalni az Orbán családra, és mindenki elnémult.
A másfél éve folyó, több mint 72 milliárd forintba kerülő dél-balatoni vasútfelújításról van szó. A projekt helyszínén több dolgozótól is azt hallottuk, hogy a felhasznált építőanyagok egy részét az Orbán Viktor apjának többségi tulajdonában álló gánti bányacégtől szállítják. Az információk birtokában arra kértük a beruházást vezető céget, hogy tájékoztasson az építőanyagok eredetéről, és erre kezdetben nyitott is volt a kivitelező. Amikor viszont az Orbán családhoz kötődő építőanyagokról tettünk fel kérdést, hirtelen megváltozott a cég hozzáállása: üzleti titokra hivatkozva mégis megtagadta a válaszadást.
A gánti bányacég és az Orbán család egyéb vállalkozásai látványosan növekedtek az elmúlt években. Korábbi cikkeinkből kiderült, hogy a társaságok kiemelkedő teljesítményéhez számos állami, főként európai uniós finanszírozású munka járult hozzá: csatornázási projektekhez, vasút-és autóút felújításokhoz és egy állami erőmű beruházásához is szállítottak építőanyagokat.
Orbán Viktor az első, 1998 és 2002 közötti miniszterelnöki ciklusa idején még kifejezetten kérte az édesapját, hogy ne vegyen részt állami beruházásban. A Direkt36 idén júniusban szembesítette Orbánt a mostani helyzettel, mire ő ellentmondásos választ adott. Egyrészt közölte, hogy továbbra is fontosnak tartja, hogy családjának cégei ne vegyenek részt állami munkákban. De aztán utalt arra is, hogy azt nem érzi problémának, ha a családjának cégei a fő- vagy alvállalkozók beszállítóiként jelennek meg állami projektekben.
A beszállító cégek ugyanúgy közpénzből részesülnek, mint a beruházások magasabb szintű résztvevői, viszont a tevékenységük rejtve marad a nyilvánosság elől. A közzétett dokumentumokban ugyanis nem szerepel, hogy hogy ki és mennyi pénzért szállít építőanyagokat az egyes állami beruházásokhoz. Így sokáig az Orbán-cégek is titokban juthattak közpénzhez, és mi is csak hosszas kutatás után tudtuk ennek részleteit bemutatni. A dél-balatoni beruházás pedig különösen jó példája annak, hogy az érintett állami szervek és kivitelezők hogyan igyekeznek eltitkolni a keresett információkat.
Mészárosék a Balatonnál
A Balaton déli partján, a Szántód és Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres szakaszon tavaly tavasszal indult a vasútvonal felújítása. A tervek szerint a beruházás jövő ősszel lesz kész, és a szakaszon 10 perccel fog csökkenni a menetidő. A projekt keretében felújítják a Fonyód-Kaposvár közötti mellékvágányt is.
A teljes beruházás az előzetesen becsült árnál 16,9 milliárd forinttal drágábban, 72,4 milliárd forintból valósul meg. A költségek 79 százalékát európai uniós forrásból finanszírozzák. A közbeszerzést a Déli-part 2016 Konzorcium nyerte el, amelynek három tagja van: az R-Kord Építőipari Kft., a V-Híd Zrt és a konzorciumvezető Swietelsky Vasúttechnika Kft.
Az R-Kord Mészáros Lőrinc, a rohamos léptékben gazdagodó felcsúti polgármester cége.
A V-Híd Zrt. többségi tulajdonosa Sárváry István, aki korábban kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár volt. A 2015-ben alapított V-Híd idén nyáron Mészáros cégével közösen nyerte el a Püspökladány-Ebes vasútvonal 74,9 milliárdos felújítására kiírt közbeszerzést is.
A Swietelsky Vasúttechnika az egyik leányvállalata az osztrák Swietelsky cégcsoportnak, amelynek cégei szintén rendszeresen nyernek magyarországi közbeszerzéseken.
A projekt nyilvánosan elérhető dokumentációja azt viszont nem részletezi, hogy kik a beruházás alvállalkozói és beszállítói. A Direkt36 azt már korábban kiderítette, hogy a projektben az R-Kord alvállalkozójaként dolgozik a Vasútautomatika Kft. A cég tulajdonosa Mészáros Lőrinc horvátországi jobbkeze, Sakalj Ferenc.
Azt is feltártuk, hogy Mészáros Lőrinc és a Swietelsky-csoport egyik cége is dolgozott már korábban az Orbán-cégekkel. A Mészáros és Mészáros Kft. a budapesti csatornázási munkákhoz rendelt aknaelemeket az Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft.-től, a Swietelsky Magyarország Kft. pedig a szintén Orbán-érdekeltségek közé tartozó Gánt Kő Kft. ügyfele volt.
Győző bácsi bányája
Több építőipari forrás a dél-balatoni projekt beszállítói között is megemlítette az Orbán család vállalkozásait. Az építkezés helyszínén is többen megerősítették, hogy a projekthez többek között az Orbán család érdekeltségébe tartozó gánti bányából szállítanak építőanyagokat.
Június közepén Balatonszemes közelében dolgozó, épp ebédszünetet tartó munkásoktól kérdeztük meg, tudják-e, melyik bányából szállítják az úgynevezett zúzott követ a beruházáshoz. „Kérdezd meg az Orbán apját!” – tanácsolta az egyik munkás, majd a Balaton déli partján Fonyód felé tovább haladva, kilóméterekkel arrébb is hasonló válaszokat kaptunk két munkástól.
Ugyanezen a napon a konzorcium fonyódi projektirodájában két személy szóban megerősítette, hogy az Orbán Győző gánti bányacégétől szállítanak zúzott követ a beruházáshoz. „0/32-es zúzalékanyagot” hoztak, pontosított az egyikük, a kódszámmal az anyag szemcseméretére utalva. Azt is hozzátette, hogy júniusra már az összes addig szállított gánti anyagot beépítették, de nyári szünet után, augusztus 20-tól újra kezdődik a fuvarozás. A további kérdéseinkre viszont azt mondták az irodában, nincs felhatalmazásuk nyilatkozni.
Egy újabb, novemberi látogatásunk alkalmával egy, a munkások által „kisebb főnök”-nek nevezett ember azt mondta, tudomása szerint a zúzott követ nem Gántról, hanem Uzsabányáról szállítják. Viszont hozzátette, hogy a zúzottkőréteg alá helyezett, dolomitból készült, úgynevezett PSS talajjavító anyag egy 7 kilométeres szakaszon, Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő között Gántról érkezett. Amikor rákérdeztünk, hogy konkrétan Orbán Viktor apjának bányájából hozták-e az anyagot, azt válaszolta: „Igen, igen, a Győző bácsi bányájából”.
A PSS anyagról és Orbán Győző cégének részvételéről ismét szerettünk volna érdeklődni a konzorcium projektirodájában, de ott azt mondták, hogy „céges szintről” nem kaptak engedélyt arra, hogy nyilatkozzanak, és a konzorciumvezető Swietelsky Vasúttechnika budapesti irodájába irányítottak minket. Ezzel a céggel azonban ekkor már hónapok óta folytattunk egy érdekes fordulatokat vevő levelezést.
Ja, zúzott kő? Az üzleti titok.
A Swietelsky Vasúttechnika Kft-től először azt kértük, árulják el, hogy a projekt során felhasznált építőanyagokat mennyi pénzért és mely vállalkozóktól szerzik be. A projektvezető először azt írta, nem nyilatkozhat anélkül, hogy erre engedélyt kapna a projekt megrendelőjétől, az állami út-és vasútfejlesztésekért felelős állami vállalat, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től.
Így zajlott a levelezés a kivitelezővel
Hogy megkönnyítsük a válaszadást, kértünk a konzorciumvezető számára egy írásbeli engedélyt a NIF-től, amely emailben meg is adta a jóváhagyást. Ezt továbbítottuk a Swietelsky Vasúttechnikának, amely így már nyitottnak mutatkozott az adatkiadásra. Annyit kértek csak, hogy jelezzük, pontosan melyik építőanyag beszállítóira vagyunk kíváncsiak, és hogy mikorra kérjük az információt.
Ezután azonban hirtelen megváltozott a hozzáállásuk. Amikor elárultuk, hogy elsősorban a zúzottkő beszállítói érdekelnek minket, akkor a cég meggondolta magát. Közölték, hogy a konzorciumi partnerekkel és a Swietelsky cégcsoport vezetésével való egyeztetés után arra jutottak, hogy „a kért adatokat üzleti titokként” kezelik. A Swietelsky Vasúttechnika egy új érvet hozott fel az adatkiadás megtagadására: a válaszukban arra utaltak, hogy csak a közfeladatot ellátó szervek kötelezhetők közérdekű adat kiadására, magáncégek nem.
Ez viszont nem így van. Korábban üzleti titokra hivatkoztak a Margit-híd és a Széll Kálmán tér felújításának megrendelői és kivitelezői is, amelyekkel az Index éveken keresztül pereskedett a beruházások számláiért. A bíróság mindkét esetben az Indexnek adott igazat. Egy 2014-es törvénymódosítás pedig ki is mondta, hogy állami vagy önkormányzati szervezettel szerződő magáncégek is kötelezhetők adatkiadásra, és csak egészen kivételes esetben minősíthetnek üzleti titoknak olyan adatokat, amelyek közpénz felhasználásával kapcsolatosak.
Korábbi példákkal és jogszabályokkal alátámasztva írtuk meg a Swietelskynek is, hogy az érvelésük miért nem állja meg a helyét. Miután közel egy hónapig hiába vártuk a választ, jeleztük a cégnek, hogy információnk szerint a gánti bányacégtől szállítottak zúzott követ és dolomitot a beruházáshoz. Kértük, hogy erősítsék meg vagy pontosítsák az információinkat. Erre már semmilyen válasz nem érkezett, pedig többször is kértük, hogy reagáljanak a levelünkre. Kérdéseinket elküldtük Orbán Győzőnek is, de ő korábbi megkereséseinkhez hasonlóan ezúttal sem válaszolt.
Senki nem tud a beszállítókról
A fenti példa mutatja, hogy egy állami projekt kivitelezőjével hónapokon keresztül levelezve sem biztos, hogy sikerül megszerezni a projekt beszállítóira vonatkozó hivatalos adatokat. Mi pedig a balatoni projekten kívül számos más állami beruházás beszállítóira is kíváncsiak vagyunk.
Ezért két állami szervhez, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) és a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez is közérdekű adatigénylést adtunk be július elején több nagyobb, összességében több százmilliárdos értékű, EU-s finanszírozású út- és vasútépítési beruházással kapcsolatban.
Az NFM az érintett EU-s projektekben úgynevezett irányító hatóságként működik: a minisztérium felügyeli a projekteket és ellenőrzi a beruházás során keletkezett számlákat és dokumentumokat, amelyek a Brüsszel felé történő pénzügyi elszámolásokhoz szükségesek. A NIF pedig a fejlesztési minisztérium által megbízott állami vállalat, amely az út-és vasútépítési beruházások megrendelője. A NIF az EU-s források kedvezményezettje, és a pénzügyi elszámolásokhoz szükséges számlák és dokumentumok összegyűjtéséért is felelős.
Azonban mindkét szerv azt állítja, hogy nem tudják, kitől és milyen áron vásárolnak építőanyagokat az állami projektekhez. Az NFM azt írta, a projektek alvállalkozóival és beszállítóival kapcsolatos adatok nem náluk, hanem a projektek kedvezményezettjénél – tehát a NIF-nél – állnak rendelkezésre.
A NIF szerint viszont ők sem rendelkeznek a beszállítókra vonatkozó adatokkal. Csak az alvállalkozói szintről vannak információk, ezek kiadásáért viszont 246 ezer forintot kértek. A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet segítségével augusztus végén pert indítottunk a NIF ellen mind az alvállalkozókra, mind a beszállítókra vonatkozó adatok ingyenes kiadásért. November közepén az elsőfokú ítéletben a javunkra döntött a Fővárosi Törvényszék: a NIF-nek ingyen ki kell adnia, hogy mely vállalkozók és beszállítók vettek részt a projektekben, és mennyi pénzt fizetnek a számukra.
A cikk elkészítésében közreműködött Pethő András.
|
Próbálják titkolni, de a balatoni gigaberuházásnál is feltűnik Orbán apjának cége
|
Pár napig úgy tűnt, hogy hivatalos forrásokból is megtudhatjuk, kiktől vásárolnak építőanyagokat az egyik legnagyobb most zajló állami építkezéshez. De aztán elég volt csak finoman utalni az Orbán családra, és mindenki elnémult.
| null | 1 |
https://444.hu/2017/11/29/probaljak-titkolni-de-a-balatoni-gigaberuhazasnal-is-feltunik-orban-apjanak-cege
|
2017-11-29 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Dietmar Clodót rágalmazás miatt vonhatják felelősségre
|
Magánvádas eljárásban vonhatják felelősségre a bombagyáros Dietmar E. Clodót, miután megrágalmazta a jelenlegi belügyminisztert és a kormányfőt. Az egykori RAF-terrorista vádjait egyébként az a Szeva bácsi cáfolta meg írásban, aki Clodo szerint megbízta őt kenőpénzek átadásával a 90-es években.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/dietmar-clodot-ragalmazas-miatt-vonhatjak-felelossegre-2486257/
|
2017-11-23 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
|
Néhány hét alatt a semmiből több ezer köbméteres tórendszer épült Oszter Sándor diósjenői kastélya mellé – az engedélyek szerint vizes élőhely rekonstrukciója zajlik. A beruházás körül számos homályos mozzanat van, de az elég biztos, hogy a projekt súlyosan veszélyeztet egy másik vizes élőhelyet, az évszázadok óta itt lévő Jenői-tavat. A gyanús beruházásról elsőként az Átlátszó közölt riportot:
Oszter Sándor mesterséges tó építésével veszélyezteti a Börzsöny legnagyobb tavát
2017 júliusában több civil szervezet és magánszemély is a Nógrád Megyei Főügyészséghez fordult egy Diósjenő belterületén tervezett vízi létesítmény – egy mesterséges tórendszer – megvalósítása miatt. A kérelmek a vízügyi hatóság engedélyezési eljárásának szabálytalanságait sérelmezték, és büntetőjogi felelősségre vonást is szorgalmaztak.
A főügyészség az iratok beszerzését követően megállapította, hogy a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Hatóság 2014 augusztusában vízjogi létesítési engedélyt adott egy budapesti székhelyű betéti társaság tulajdonában, de egy közhasznú alapítvány használatában álló ingatlanra a Jenői-patakot érintő vizes élőhely (4 tó és 4 gát) kialakítására. A közhasznú alapítvány kérelmére utóbb az engedély érvényességi idejét a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Hatóság jogutódja) meghosszabbította.
Az alapítvány 2017 augusztusában – anélkül, hogy a tényleges munkálatokhoz hozzákezdett volna – elállt a beruházás megvalósításától, amit időközben az ingatlantulajdonos Bt. már 2017 júliusában megkezdett úgy, hogy erre jogerős vízügyi létesítési engedéllyel nem rendelkezett, hiszen az engedély kizárólag az alapítvány nevére szólt. A Bt. a munkálatokkal ráadásul el is tért a létesítési engedélytől, mert többek között áthelyezett egy patakmedret, illetve betemetett egy mellékágat.
Az ügyészségi vizsgálat szerint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság eljárása során több mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést követett el, ezért végezhetett engedély nélkül vízügyi munkálatokat a Bt.
A főügyészség a feltárt jogszabálysértések miatt vízügyi hatósági eljárást kezdeményezett, melyben egyebek mellett indítványozta, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
– az engedély nélkül megépített vízilétesítmény miatt kötelezze a Bt-t fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására;
– vonja vissza a közhasznú alapítvány kérelmére kiadott vízjogi létesítési engedélyt, valamint az annak érvényességi idejét meghosszabbító határozatot;
– soron kívüli helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja meg az engedély nélkül létrehozott létesítményt és az ennek függvényében felmerülő érdemi intézkedéseket haladéktalanul tegye meg;
– fontolja meg továbbá vízgazdálkodási bírság kiszabását is.
A Nógrád Megyei Főügyészség a fentieken túl a környezetet jelentősen veszélyeztető tevékenység gyanúját keltő adatok miatt büntetőeljárást is kezdeményezett, ennek eredményeként a Balassagyarmati Járási Ügyészség környezetkárosítás bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el, melynek teljesítésével a területileg illetékes Rétsági Rendőrkapitányságot bízta meg – áll Dr. Bóna Gyula balassagyarmati főügyész sajtóközleményében.
|
Szakhatósági vizsgálat és büntetőeljárás indul Oszter Sándor diósjenői mesterséges tórendszere ügyében
|
A Nógrád Megyei Főügyészség közjogi szakága vízügyi hatósági eljárást és büntetőeljárást is kezdeményezett a Diósjenőn engedély nélkül létesített mesterséges tórendszer ügyében, áll Dr. Bóna Gyula balassagyarmati főügyész sajtóközleményében.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2017/11/28/szakhatosagi-vizsgalat-es-buntetoeljaras-indul-oszter-sandor-diosjenoi-mesterseges-torendszere-ugyeben/
|
2017-11-28 12:08:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Még idén ismét bíróság elé kell állnia Jakubinyi Róbertnek, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatát érintő Egymásért Egy-másért Alapítvány botránya egyik főszereplőjének, akit Pintér Sándor lejáratásának kísérlete miatt vádolnak vesztegetéssel. Jakubinyi októberben egy másik ügyben első fokon már négy évet kapott szintén vesztegetésért.
Hamarosan a Fővárosi Törvényszék két különböző büntetőtanácsa elé állhat két különböző büntetőügyében Jakubinyi Róbert. Az egyik eljárásban a Gyurcsány-kormány által felügyelt polgári elhárítás egyik legismertebb botrányának, az Egymásért Egy-másért Alapítvány ügyének kulcsfiguráját adócsalással, sikkasztással és csempészéssel vádolják mint felbujtót.
A Fővárosi Törvényszék sajtóosztályának tájékoztatása szerint a büntetőügyben tárgyalást előkészítő ülést tűztek ki. A nyilvánosság kizárásával zajló ülés feladata annak biztosítása, hogy törvénysértő vád ne kerüljön a bíróság elé, és az eljáró tanács ne vonjon hatáskörébe vagy illetékességébe nem tartozó ügyet. Úgy tudjuk, hogy az adott ügyben pertechnikai kérdések merülhetnek fel, elsősorban az eljárás gyorsítása érdekében. Az előkészítő ülés után tűzi ki Albrecht Krisztián bíró a tárgyalási napokat, még idei dátumokkal, ám az elsőfokú ítélet kihirdetése tavasznál korábban nem várható.
A Fővárosi Főügyészség adócsalással, sikkasztással és csempészéssel vádolja a kiváló titkosszolgálati és politikai kapcsolatai miatt évtizedeken keresztül háborítatlanul dolgozó Jakubinyi Róbertet, aki az Egymásért-botrány kirobbanásakor megszökött, így kimaradt az alapítvány másik főszereplője, Földesi-Szabó László volt rendőr ezredes elítélésével végződött perből. A volt főtiszt hat év börtönt kapott, Jakubinyi Róbertet később Bécsben fogták el, majd az osztrák szervek adták át a férfit a magyar hatóságoknak. A vád szerint Jakubinyi a csempészést az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jogászainak jóváhagyásával követte el.
Társaival együtt 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben a belföldi forgalomba bocsátott ázsiai importáruk után nem fizették meg a közterheket, több mint egymilliárd forinttal csökkentve az adóbevételeket. A férfit azzal is vádolják, hogy az ő utasítására az alapítvány házipénztárából csaknem egymilliárd forintot vettek ki, ami hozzá került, és azt nem az alapítvány, hanem a saját céljaira fordította.
Jakubinyi nyár óta előzetes letartóztatásban van a másik, most bírói szakba eljutott ügye miatt. A Fővárosi Törvényszék sajtóosztályának tájékoztatása szerint a vesztegetés bírósági/hatósági eljárásban bűntett miatt folyamatban lévő büntetőügyben kitűzték az első tárgyalási napot, azonban a dátumról csak később adhatnak tájékoztatást, mivel az idézések kézbesítése még tart. Jakubinyi a vádirat szerint arra próbálta rábírni az éjszakai életben ismert, házi őrizetben lévő Tanyi György védőjét, hogy az ügyvéd vegye rá védencét: szökjön meg, és Pintér Sándorral kapcsolatos dokumentumokat vigyen ki külföldre azért, hogy azok segítségével az ottani sajtóban lejárassa a belügyminisztert.
Jakubinyit október 19-én első fokon már négy évre ítélte a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa Galambos Lajos, a Gyurcsány-kormány polgári elhárításának volt főigazgatója és Gyarmati György, az NBH volt osztályvezetője megvesztegetése miatt. Galambost ezért, valamint államtitoksértésért ötéves szabadságvesztéssel, továbbá 150 millió forint vagyonelkobzással sújtották, Gyarmati vesztegetésért három évet kapott, és 100 millió forint vagyonelkobzásra ítélték.
|
Két per indult Jakubinyi ellen
|
Még idén ismét bíróság elé kell állnia Jakubinyi Róbertnek, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatát érintő Egymásért Egy-másért Alapítvány botránya egyik főszereplőjének, akit Pintér Sándor lejáratásának kísérlete miatt vádolnak vesztegetéssel. Jakubinyi októberben egy másik ügyben első fokon már négy évet kapott szintén vesztegetésért.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/ket-per-indult-jakubinyi-ellen-2468653/
|
2017-11-20 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
A Lokál nevű napilap egyre több ELTE-s diák számára elérhető, hiszen ennek az újságnak az egyetem több karán is külön hely van fenntartva. A leginkább bulvárral és közélettel foglalkozó lap 2015 májusában jelent meg először, akkoriban még csak hetilapként. A Habony Árpád és Győri Tibor – Orbán Viktor volt tanácsadója és az előző ciklusban államtitkár – közös cége, a Modern Media Group, 2016 júniusában indította el a Lokál nevű, ekkorra már napilappá vált újságot. Az azóta bezárt Népszabadság kiderítette, hogy a BKV ugyanebben az évben már nem kötött új szerződést a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Metropollal, arra hivatkozva, hogy pályáztatni kellene. Ez az indoklás azért is volt érdekes, mert a Lokállal már úgy kezdett el tárgyalni a BKV és a MÁV is, hogy semmiféle közbeszerzést nem írtak ki előtte.
Mint az korábban megírtuk, a Lokálba folyamatosan ömlik az állami pénz. A III. kerület például havi két, egész oldalas megjelenésért 175 ezer forintot fizetett a Lokálnak, vagyis egy évben körülbelül 1,7 milliót költhettek erre az adófizetők pénzéből. Hasonló a helyzet a VIII. kerületben, ahol a Kocsis Máté vezette önkormányzat 362 ezer forintot fizet heti egy megjelenésért. Szintén közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt a Lokállal a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., az Operettszínház, és a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. is. Ezeken kívül van még néhány olyan, teljesen állami tulajdonú vállalat, amely ugyan tagadta, hogy szerződtek volna a napilappal, de az adatigénylések ennek az ellenkezőjét mutatták. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. például négy lapszámban való megjelenésért összesen 49,7 millió forintot fizetett ki a Modern Media Group-nak, miközben Jakabfy Tamás (Lokál-szerződésre vonatkozó) közérdekű adatigénylésére azt válaszolták, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nincs szerződéses viszonyban a lapkiadóval.
A Lokál már nem egyszer került az érdeklődés középpontjába, botrányos cikkeivel és címlapjaival. Hogy a lapot kevéssé ismerő olvasóink számára is érthető legyen, miért meglepő az ország legnagyobb egyetemén való felbukkanása, bemutatunk egy átlagos számot (valós cikkcímek alapján):
Megint hazudott a Soros-egyetem
Orbán: Nevetséges a brüsszeli bürokraták beadványa
Nyomozás indul a Jobbik ellen
Tarlós: Sikeres a főváros
A KDNP azt követeli Gyurcsánytól, hogy tisztázza magát
Egészoldalas Nemzeti Konzultáció
Csalódás a Momentumban
Egyre több a pedagógus, a béremeléseknek hála
Berkes Gabriella jó anyósnak tartja magát + 5 oldal további bulvár
Horoszkóp
Egész oldalas “Magyarország erősödik” plakát
Cikkünk megjelenéséig nem sikerült kideríteni, hogy milyen szerződésben áll az ELTE a Lokállal, vagy ki engedélyezte, hogy a napilap önálló helyet kapjon az egyetem épületeiben, ugyanis az ELTE nem válaszolt az e-mailben, hetekkel ezelőtt feltett kérdésünkre.
Frissítés: a cikk korábbi verziójában úgy írtuk, hogy a Gazdasági Versenyhivatal is szerződéses kapcsolatban áll a Lokállal. A GVH valóban megjelent a Lokálban, jelzése alapján azonban ez egy 2015-ös korrupciós felvilágosító kampány hirdetéseit jelentette, amelyekre egy médiaügynökségen keresztül, közvetve szerződtek csupán.
Őri Ádám
|
Tudományegyetemen terjesztik a legalantasabb propagandalapot
|
Egyre több ELTE-s karról kaptunk olyan információkat, mely szerint a Habony-közeli, pártsemlegesnek kevéssé mondható Lokál napilapot rendszeresen terjesztik az egyetemen, sőt van ahol külön újságtartó állványt is fenntartanak neki. Feltehetőleg valamilyen szerződéses viszonyban áll a kormányközeli újság, és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, ugyanis – mint azt több olvasónk is jelezte – a korábban külön a Metropolnak fenntartott helyeken ma már a Lokál példányai találhatóak meg.
| null | 1 |
https://oktatas.atlatszo.hu/2017/11/29/tudomanyegyetemen-terjesztik-a-legalantasabb-propagandalapot/
|
2017-11-29 12:11:11
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Magyarország még mindig a legbecsületesebb tagországok között van – legalábbis ha hihetünk Polt Péter legfőbb ügyész képviselői kérdésre adott válaszának, amely arról szól, hány uniós támogatásokat érintő ügyben rendelt el az ügyészség nyomozást 2010–2017 között.
Polt Péter válaszában évekre bontva írja le, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásai nyomán hány nyomozás indult az uniós támogatások szabálytalan felhasználása miatt. E szerint 2012-ben két OLAF-ajánlás nyomán rendeltek el nyomozást, 2013-ban egy ajánlás alapján egy nyomozás indult. 2014-ben hat ajánlás alapján indult nyomozás, 2015-ben tíz ajánláshoz kötődően (három esetben már korábban is nyomoztak), de volt két jelzés is a hivatal részéből, ez alapján is nyomozni kezdtek. 2016-ban szintén tíz ajánlást tett az OLAF, idén pedig három ajánlást tett a hivatal. Egy esetben elrendeltek nyomozást, két másik esetben ez már korábban elkezdődött – írja válaszában a legfőbb ügyész.
2010 és 2017 között elindult ügyek közül eddig 9 végződött vádemeléssel, két ügyben pedig már jogerős elmarasztaló ítélet született. Nyolc esetben megszüntették a nyomozást. A vádemelések száma egyébként megduplázódott idén: 2017 elején még azt közölte Polt Péter, hogy négy ügy jutott el a vádemelésig.
Polt Péter megjegyzi azt is, ez a kép nem teljes körű, hiszen ilyen ügyben nem csak az OLAF javaslatára lehet vizsgálódni. Mindez azért érdekes, mivel az OLAF vezetői évről évre amiatt panaszkodnak, hogy Magyarországon a hatóságok mennyire kevés esetben tettek bejelentést az EU-támogatások nem megfelelő felhasználása miatt.
|
EU-támogatások: tíznél is kevesebb ügy jutott bíróságig az OLAF alapján
|
Polt Péter válaszolt. Magyarország még mindig a legbecsületesebb tagországok között van – legalábbis ha hihetünk Polt Péter legfőbb ügyész képviselői kérdésre adott válaszának, amely arról szól, hány uniós támogatásokat érintő ügyben rendelt el az ügyészség nyomozást 2010–2017 között.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20171123_EUtamogatasok_tiznel_is_kevesebb_ugy_jutott_birosagig_az_OLAF_alapjan
|
2017-11-23 13:10:00
| true | null | null |
HVG
|
Elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Central Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) Szervező Zrt. által benyújtott első 180 fős közösség nyilvántartásba vételi kérelmét, ezzel hivatalosan is elindulhat Magyarországon a nemzeti otthonteremtési közösségek működése.
A Central NOK közleménye szerint a Nemzeti Otthonteremtési Közösségének legfontosabb eleme, hogy mostantól a magyar családok banki hitelezés nélkül, közösségi formában, jelentős – akár 4,5 millió forintos – állami támogatás igénybevétele mellett finanszírozhatják új építésű lakásuk vásárlását. Az új modellben a tagok közösségekbe szerveződve, jelenleg két választható időtávon (120 vagy 180 hónap) gyűjthetik befizetéseiket, amelyekkel a közösségi megelőlegezéssel a futamidő vége előtt vásárolhatnak új építésű lakást. A szerződések szabadon választható értéke 10 és 40 millió forint között lehet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 15 milliós szerződéses érték a maximális állami támogatással egy 19,5 millió forintos új lakás megvásárlását teszi lehetővé – olvasható a közleményben.
A NOK-ba belépő tagok a közösség számlájára minden hónapban azonos összeget fizetnek be, amely a teljes futamidő alatt – minden körülmények között – változatlan marad. Minden egyes befizetés a közösség számláján halmozódik és összeadódva biztosítja, hogy negyedévente akár több tag számára is elégséges pénz álljon rendelkezésre a közösségen belüli jogosultságok odaítélésére. Az, hogy az egyes tagok mikor jutnak a teljes összeghez, a negyedévente megtartandó úgynevezett kiválasztási eseményen dől el.
Ez valójában egy licit vagy sorsolás, amelyen a megtakarításon felül hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi a szerencsés tagoknak. Emiatt kapta a rendszer a lakáslottó nevet, és emiatt érte rengeteg kritika az új rendszert. Igaz, további problémák is vannak vele: kezdve mindjárt onnan, hogy a 2016 tavaszán elfogadott törvényt gyakorlatilag egy cégre, a Carion-csoportra szabták. A cég jogelődje is a Carion tulajdonában levő, korábban fogyasztói csoportokat működtető Poligrupo.
|
Megkapta az engedélyt a furcsa magyar lakáslottó
|
A NOK-ban pénzen kívül szerencse is kell ahhoz, hogy valaki kedvező feltélekkel jusson lakáshoz. Elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Central Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) Szervező Zrt. által benyújtott első 180 fős közösség nyilvántartásba vételi kérelmét, ezzel hivatalosan is elindulhat Magyarországon a nemzeti otthonteremtési közösségek működése.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20171123_Megkapta_az_engedelyt_a_furcsa_magyar_lakaslotto
|
2017-11-23 13:21:00
| true | null | null |
HVG
|
Nekiment a bírósági rendszernek és Handó Tündének egy törvényszéki elnök
Vissza lehet élni a fegyelmi elrendelésével, és így befolyásolni tudja Handó Tünde az őt ellenőrizni hivatott testület összetételét – állítja Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, aki emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult.
Nem választható az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjává az a bíró, akivel szemben fegyelmi eljárás indult – ez az a rendelkezés, amelynek alkalmazásával az OBH mindenkori elnöke, jelen esetben Handó Tünde „lehetőséget kap arra, hogy az ellensúlyként, felügyeleti testületként létrehozott OBT tagjait megszűrje. A fegyelmi eljárás kezdeményezésének lehetősége az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők esetében alkalmas eszköz lehet arra, hogy elzárja az OBT tagságtól azokat a bírákat, akik személyes, szakmai vagy egyéb okból valós kontrollt és hatalmi ellensúlyt képezhetnének az OBH elnökével szemben” – áll a HVG birtokába jutott alkotmánybírósági beadványban, amit Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke jegyez. Eszerint Handónak valóban van egy eszköze, amellyel a számára kellemetlen jelölteket elgáncsolhatja.
Hilbert – aki nem akart a HVG-nek az ügyben nyilatkozni – a beadvány szerint tudja, miről beszél. „Eltökélt szándékom, hogy megméressem magam és induljak az OBT tagság megszerzéséért, a Budapest Környéki Törvényszék összbírói értekezlete 2017. október 13-án küldötté választott” – írja. A megválasztásának azonban akadálya lehet, hogy Handótól október elején előbb írásbeli figyelmeztetést kapott, majd néhány nappal a küldötté választása után fegyelmi eljárást is kezdeményezett ellene – áll a beadványban. Mindez pedig patthelyzet okozott: ha ugyanis a saját igazát védendő jogorvoslatot kér Hilbert, akkor azzal saját magát golyózta volna ki a lehetséges OBT-tagok közül. „Ha pedig nem élek jogorvoslattal, a terhemre rótt hibát kvázi elismerem, noha nem hibáztam” – fogalmaz.
"Ez a helyzet nem fér össze a tisztességes eljáráshoz a közhivatal viseléshez való joggal, sérti továbbá az ártatlanság vélelmét. Az pedig a bírói függetlenséget sérti, hogy a törvény lehetőséget ad az OBH elnökének, hogy személyesen befolyásolja annak az OBT-nek az összetételét, amelynek feladata a bíróságok központi igazgatásának felügyelete” – érvel Hilbert, aki mindezek alapján kéri a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény egy pontjának megsemmisítését.
Mindez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a Budapest Környéki Törvényszék elnökét tartják Handó egyik legfőbb kritikusának. Hilbert 2013 január óta vezeti az BKT-t, előtte az OBH általános elnökhelyettese volt.
A bíróságok központi igazgatási felügyeletét ellátó OBT 2012. március 15-én alakult, s mandátuma hat évre szól. A 15 fős testület tagja lett a törvény előírása nyomán a Kúria elnöke, míg további 14 tagját a bírák küldöttértekezlete választja meg titkos szavazással. A tagok között 1 ítélőtábla, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és 1 munkaügyi bírósági bírónak kell lennie. OBT-taggá pedig elvben bármely bíró válhat, aki rendelkezik legalább 5 éves gyakorlattal.
A közelmúltban már beszámoltunk róla, hogy milyen nagy a tétje annak, hogy kik lesznek jövőre az új OBT tagjai, akiket legkésőbb január 15-éig kell megválasztani. Ha ugyanis használnák a meglévő jogosítványaikat, úgy ők lehetnének Handó Tünde OBH-elnök valódi főnökei. Ez eddig nem volt evidens. Az élet mintha a jogvédők és a Velencei Bizottság aggodalmait igazolta volna, és a bírósági szervezeten belül is mind többször vetődött fel a kérdés: igazából nem Handó ellenőrzi az OBT-t is? A korábban nem túl sok vizet zavaró testület azonban elkezdett a sarkára állni. Tavasszal már voltak olyan parázs viták is, amelyeknek egyik következménye például az lett, hogy az OBH helyzetelemző anyagát kétszer egymás után is visszadobta a bírói tanács. Ez korábban elképzelhetetlennek tűnt.
Ennek megfelelően nagy a harc a demokratikusan választott helyekért. Az eddigi szavazások alapján úgy tűnik, a bírák – legalábbis a fővárosban – elérkezettnek látják az időt, hogy az eddiginél karakánabb és határozottabb OBT álljon fel. Ennek megfelelően születtek meglepő döntések: nem kapott elég szavazatot például Kádárné Báló Ágnes, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke, és csak „egy hajszálon múlt”, hogy bejutott az elektorok közé Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke. A legtöbb küldöttet adó fővárosban amúgy Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája vitte a legtöbb szavazatot, miközben sokak kedvencévé vált Vasvári Csaba, aki a közelmúltban beperelte az OBH elnökét, mondván visszaél a hatalmával.
Vidéken azonban kevésbé „forró” a hangulat. Egyrészt ott nincsenek annyira leterhelve a bírák, mint a fővárosban, másrészt a budapesti kirendelésekkel, külön munkákkal sokak bizalmát el lehet nyerni. A hírek szerint sokan vannak azok, akik semmiképpen sem szeretnének konfliktusba kerülni az OBH elnökével.
Jelölt lett egyébként Tárkány-Szűcs Babett, a Szegedi Törvényszék elnöke is, akinek párkapcsolata miatt egyre többen gondolják úgy a bírói karban, hogy törvénytelenül működik a jelenlegi OBT, amely amúgy a bírósági igazgatás törvényessége felett őrködik. Tárkány-Szűcs élettársa ugyanis Gerber Tamás, a Budapest Környéki Törvényszék elnökhelyettese. Csakhogy a törvény szerint nem lehet az OBT tagja, „aki hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH elnökével, a Kúria, az ítélőtábla, és a törvényszék elnökével, elnökhelyettesével”. Ennek a kritériumnak pedig nyilvánvalóan nem fel meg Gerber – aki póttagként kezdett, de egy ideig az OBT soros elnöki tisztségét is betöltötte. Ahogy Tárkány-Szűcs sem fog megfelelni az összeférhetetlenségi kritériumoknak. Bár az OBT soros elnöke, Major Zsolt nem lát problémát a „hozzátartozói kapcsolatban”, az összeférhetetlenség téma volt Handó bizottsági meghallgatásán is, ám az OBH elnöke nem osztotta meg véleményét a képviselőkkel, simán kitért a válasz elől. Ami azért arra utalhat, hogy a kapcsolat, s az amiatt fennálló összeférhetetlenség nem igazán védhető.
2017. október. 16. 08:23 hvg.hu Itthon
Megszólalt egy bíró: Handó minden eredményét lerombolta az önkénye
A Budai Központi Kerületi Bíróság bírája szerint Handó Tünde eddig nem teljesítette korábbi ígéreteit, és meg van sértődve a kritikák miatt.
2017. szeptember. 28. 13:05 Pálmai Erika Itthon
Iustitia vak, de Handónak van szeme: most a bírók öltözködését írná elő
A bírósági dolgozók után a bírákat is átfazonírozná a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal: a MOME-val közösen kiírt pályázaton az ideális bírói talárt keresték. Az eredmény: a cifraszűr és az Országház díszítése is felkerülne a talárokra, ha az a fiatal tervezőkön múlik.
|
Nekiment a bírósági rendszernek és Handó Tündének egy törvényszéki elnök
|
Vissza lehet élni a fegyelmi elrendelésével, és így befolyásolni tudja Handó Tünde az őt ellenőrizni hivatott testület összetételét – állítja Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, aki emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20171127_Ezuttal_egy_torvenyszeki_elnok_ment_neki_a_rendszernek_es_Handonak
|
2017-11-27 14:01:00
| true | null | null |
HVG
|
A Szerencsejáték Zrt. frissített támogatási listájában nemcsak Mészáros Lőrinc művészeti céggé avanzsált növénytermesztési vállalkozása volt az egyetlen említésre méltó szereplő. A Kultúra a Magyarságért Kft. bruttó 11,5 milliós szponzorációjánál jóval többet kapott a Deutsch Tamáshoz köthető fociklub, az MTK Budapest Labdarúgó Kft. Ők 32,5 millió forint plusz áfa támogatásban részesültek, vagyis bruttó 41,3 milliót utalt át nekik októberben az állami szerencsjátékcég.
A társaság egyébként rendszeresen támogat sportszervezeteket, de sokkal jellemzőbb az egyes szövetségek szponzorációja, mint a különböző kluboké. Ezt támasztja alá, hogy legutóbb tavaly decemberben kapott konkrét klub pénzt a Szerencsejátéktól. Az 1 Futsal Club Veszprém 40 millió+áfa támogatást kapott, mellettük a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesületének jutott még 5 millió plusz áfa, az úszó szövetség 20, a kézilabda szövetség pedig 102,4 millió pusz áfa támogatást kapott.
A legtöbb klubot az elmúlt években 2015 decemberében szórta meg a lottópénzekkel az állami cég. Ekkor a teljesség igénye nélkül szponzorációs szerződést kötöttek az FTC Icehockey Sportszolgáltató Kft.-vel, a Basketball Körmend Sport Kft.-vel és a Szolnoki Vízilabda SC Kft.-vel is.
Idén még "csak" 335 milliót osztottak szét
Az idei évi összesítés alapján október végéig mindössze 335 millió forintnyi támogatást osztott szét a Szerencsejáték Zrt., de az elmúlt évek tapasztalatai alapján az év utolsó hónapjában kötik meg a legtöbb szerződést a támogatottakkal.
Mindesetre, ha tartani szeretnék a 2016-os szintet, akkor minden eddiginél nagyobb osztogatás jöhet idén, hiszen az első 10 hónapban kiosztott pénz közel a negyede a tavalyi egész évben kiosztott 1,4 milliárd forintnak.
|
32,5 milliót az MTK-nak is leosztott a Szerencsejáték
|
A Szerencsejáték Zrt. frissített támogatási listájában nemcsak Mészáros Lőrinc művészeti céggé avanzsált növénytermesztési vállalkozása volt az egyetlen említésre méltó szereplő. A Kultúra a Magyarságért Kft. bruttó 11,5 milliós szponzorációjánál jóval többet kapott a Deutsch Tamáshoz köthető fociklub, az MTK Budapest Labdarúgó Kft. Ők 32,5 millió forint plusz áfa támogatásban részesültek, vagyis bruttó 41,3 milliót utalt át nekik októberben az állami szerencsjátékcég.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/32_5_milliot_az_MTK_nak_is_leosztott_a_Szerencsejatek.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct
|
2017-11-29 14:42:42
| true | null | null |
mfor.hu
|
Bravúros módon sejtette velünk ismét egy szoros kormányközeli kapcsolatokkal bíró szervezet, hogy a Matolcsy György jegybankelnök fia tulajdonolta Origót alighanem a kormány propagandaminisztériumából szerkesztik.
Az 56-os emlékévet szervező, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt még október elején kerestük meg az emlékév elszámolását firtató kérdéseinkkel.
A kormány 2016-ban 14,5 milliárd, 2017-ben pedig további 830 millió forintnyi támogatást utalt a szervezetnek az emlékév „méltó megünneplésére”. Mivel az emlékév júniusban hivatalosan is véget ért, a programsorozat elszámolását pedig korábbi információink szerint augusztus 31-ig le kellett zárni, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a szervezethez, hogy árulják el, pontosan és tételesen mire költötték a több mint 15 milliárd forintnyi közpénzt.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány érdemi válasz helyett azonban a minisztériumoktól lassan megszokott módszerrel: egy Origo-cikkel válaszolt a kérdéseinkre.
A stílusát és tartalmát tekintve leginkább sajtóközleménynek tűnő írás példátlan sikerként számol be az emlékévről. Amellett azonban, hogy felsorolja, hány program, emlékhely vagy kiadvány jött létre az állampolgárok adóforintjaiból, továbbra is csak a költések fő irányait számszerűsíti: hogy 13,21 milliárd forintot kaptak különböző programokra, amiből 7,26 milliárdot a forradalom és szabadságharc megidézését vállaló, önkormányzatok, civil szervezetek, gazdasági társaságok és magánszemélyek által benyújtott pályázatokra költöttek, további közel egymilliárd forintból pedig "országos hatókörű pedagógus-továbbképzést" tartottak.
Az 56-os tematikájú pályázatok győzteseinek listáját – emlékezetes – az Átlátszó többszöri adatigénylése nyomán májusban hozta a közalapítvány nyilvánosságra. A legnagyobb összeget elnyerők névsorában keveseket meglepő módon számos Fidesz-, illetve kormányközeli cég és magánszemély szerepelt. 600 millió forint jutott például a Rogán Antal vezette propagandaminisztérium kommunikációs tendereit is sorra nyerő, Balásy Gyula vezette New Land Media Kft.-nek, 342 millió az MNB alapítványok támogatási listájáról jól ismert Frank Digital Kft.-nek, az Origo korábbi tulajdonosa, Száraz István cégének (amiből pár hónapja egyébként szintén kiszállt), de 76 millió forint jutott a Pesti Srácokat kiadó Gerilla Press Kft.-nek is, egyebek mellett 56-os tematikájú airsoft-lőtér kialakítására és a főszerkesztő, Huth Gergely kocsmájának átalakítására.
Pályázatokat? Nyilvánossá? Ugyan!
A pályázatok támogatásával kapcsolatos kérdéseinkre viszonylag részletes választ ad az Origo-cikk: eszerint az 1605 támogatásra érdemesnek ítélt pályázó közül 64-en visszaléptek, az 1541 fennmaradt pályázat még le nem zárult utóértékelése során eddig három elszámolást utasítottak el, október 24-ig pedig összesen 180 318 479 forintot fizettek vissza a pályázók amiatt, hogy nem költötték el a teljes összeget.
Magukat a pályázatokat viszont nem hajlandó kiadni a Schmidt Mária vezette szervezet, álláspontjuk szerint azok ugyanis
sem közérdekű, sem közérdekből nyilvános adatnak nem minősülnek, mert nem a közalapítvány mint közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó adatokat tartalmaznak, hanem a pályázatot benyújtó természetes és jogi személyekre, illetve tevékenységükre vonatkozó információkat rögzítenek."
Valóban, pont ezért lettünk volna rájuk kíváncsiak.
A közalapítvány a biztonság kedvéért az üzletititok-kártyát is bedobta indoklásában: az információk nyilvánosságra hozatala érvelése szerint nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése a pályázók üzleti tevékenysége, illetve ötletei, szellemi alkotásai szempontjából aránytalan sérelmet okozna.
A nyertes pályázatokkal kapcsolatos, nyilvánosságra hozható információkat a pályázót terhelő kötelezettségeket – mint írják – a nyertes pályázókkal megkötött támogatási szerződések tartalmazzák, melyek nyilvánosságra hozatala már megtörtént. Csakhogy ez nem igaz, áprilisban mindössze a támogatást elnyertek névsorát és az elnyert támogatások összegét tette közzé a közalapítvány, egy 24 oldalas kereshetetlen listában, magukat a támogatási szerződéseket azonban nem.
„A megvalósult pályaművek részleteiről a sikeresen pályázóknál kell érdeklődnie: ők jogosultak arra, hogy betekintést nyújtsanak az elkészült dokumentumokba, pályaművekbe” – írták még az elutasító levélben, csakhogy hiába keresett meg szerkesztőségünk több tucat pályázót, hogy betekinthessünk az elkészült pályaművekbe, a kérésünket többnyire azzal utasították el, a közalapítványnál érdeklődjünk, mert csak feléjük tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
Kaucsuk rugalmasságú határidő
Az emlékév komplett elszámolását – köztük a reklámok, PR-kiadványok, rendezvények költségét – szintén nem hajlandó nyilvánosságra hozni a közalapítvány. Indoklása szerint azért, mert „jelenleg is zajlik” az emlékév pénzügyi elszámolása, a részletes szakmai és pénzügyi beszámolót – mint írják – 2018. január 31-ig kell az Emberi Erőforrások Minisztériumához benyújtani.
Ez azonban annak fényében mindenképp furcsa magyarázat, hogy áprilisban azzal utasították el az Átlátszó elszámolást kérő adatigénylését, hogy a 14,5 milliárdnyi közpénz elköltéséről szóló dokumentumokat 2017 nyarán, az emlékév júniusi lezárulta után hozzák nyilvánosságra, mondván egy korábbi időpont megzavarná az esemény méltóságát.
|
Továbbra ködösít az 56-os emlékév elszámolásáról Schmidt Mária alapítványa
|
Hiába ért véget lassan öt hónapja az 56-os emlékév, Schmidt Mária alapítványa továbbra sem hajlandó elszámolni a kormánytól kapott több mint 15 milliárd forinttal.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20171123_Tovabbra_kodosit_az_56os_emlekev_elszamolasarol_Schmidt_Maria_alapitvanya
|
2017-11-23 14:24:00
| true | null | null |
HVG
|
Egy parlament előtt lévő javaslat módosítja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéről szóló szabályokat. Első ránézésre az MFB befolyásának megszilárdításáról, növeléséről van szó. Mit tud erről az előterjesztésről?
Ezek szükségszerű módosítások, amelyekkel egyetértünk. Közismert, hogy az elmúlt időszakban jelentős változáson ment keresztül a takarékszövetkezeti világ, aminek a legfőbb mozgatórugója a versenyképesség növelése volt. Korábban még száznál több takarékszövetkezetet ölelt át ez a rendszer: különböző méretű, más-más informatikai háttérrel működő egységek szolgálták ki az ügyfeleket. Létrejött a Takarék Csoport, amelyben a takarékok már nem egy összehangolatlanul működő, széttagolt halmazt, hanem egy mind egységesebben működő, meghatározó pénzügyi közösséget alkotnak. A jövő évtől sokkal letisztultabb lesz a kép, 2018 január elsejétől 12 takarékszövetkezet marad, amelyek mind fiókszámban, mind mérlegfőösszegben közel azonos nagyságrendet képviselnek, és jól lefednek egy-egy régiót.
Vida József az "embertelen" Smart Pointban (Fotó: Bánkuti András)
Ebből fakadóan az irányítási és felügyeleti szint is egyszerűbbé, korszerűbbé válik. A takarékszövetkezetek egyforma termékkörrel, egyforma arculattal, egységes informatikai rendszerekkel folytatják működésüket. Talán kívülről ez nem látszik, de nagyon nagy munka volt összerakni az új modellt. Különböző struktúrában működő rendszereket kellett összesimítani. A szektor megújulásában nagy szerepe volt a takarékszövetkezeti központi banknak, amely szervező ereje a rendszernek, illetve az integrációs szervezetnek, amely a Magyar Nemzeti Bankkal szorosan együttműködve, a jegybank munkáját segítve őrködik a szektor törvényes működése felett.
A törvénymódosító javaslat a szakmai kompetencia megerősítését szolgálja. Mint említettem, a Takarék Csoportba januártól 12 takarékszövetkezet tartozik, több mint ezer fiókkal, valamint az FHB Kereskedelmi Bank - amit magunk között már Takarék Központi Kereskedelmi Banknak nevezünk. Van továbbá egy jelzálogintézetünk - az FHB Jelzálogbank -, amely egy tőzsdei cég, s amelynek a szerepe felértékelődött a minapi jegybanki bejelentés fényében. Az MNB ugyanis olyan eszközöket vet be a piacon, amelyek kedveznek a jelzáloglevéllel kapcsolatos kibocsátásoknak. Itt nekünk nagy szerepünk van, hiszen az FHB Jelzálogbank fontos piaci szereplő, külföldi összevetésben is. A Takarék Csoport központi bankja a TakarékBank Zrt., amihez kapcsolódnak a regionálisan működő szövetkezeti hitelintézetek.
E szisztéma fölé került az az ernyő, amit az SZHISZ jelent. Az igazgatóságba a takarékok és az MFB delegálnak tagokat. Az átalakítás során olyan szakmai grémium jön létre, amely a működtetett rendszertől függetlenül, elismert szakértők bevonásával végzi ellenőrzési tevékenységét. Tehát ez a független, szakértői testület fogja érvényesíteni a prudenciális garanciákat.
Tehát nincs arról szó, hogy korábbi képviseleti jogok csorbulnának?
Arról van szó, hogy a törvénymódosítás tisztább helyzetet teremt.
Mennyire tekinthető véglegesnek a januártól felálló struktúra? Voltak olyan piaci pletykák, hogy még a tizenkettőnél is kevesebb hálózati tag marad, akár egyetlen taggal a folyamat végén.
Mint a Hegylakóban: végül csak egy maradhat. Szokták mondani az ismerőseim, hogy biztos én gerjesztem ezeket a pletykákat.
Komolyra fordítva a szót, a véleményem szerint lehet, hogy a 12 takarékszövetkezet is sok, de ezt majd a piac eldönti. Nincs előre megírt tervünk, az élet adja meg a választ arra, hogy szükség van-e további egyesülésekre. Rövidtávon, 2018-19-ben a struktúra biztosan adott, azon nem tervezünk változásokat.
Álláspontunk szerint ez a mostani regionális felosztás, valamint a szövetkezeti vezetők jelentik a garanciát arra, hogy ebből csak jó dolog süljön ki. Azt nem tudhatjuk, hogy ők később hogyan ítélik meg a piaci kilátásokat: akarnak-e még erősebbek, nagyobbak lenni. Mint ahogy arra is majd az idő adja meg a választ, hogy milyen formában lehet ezeket a rendszereket a leginkább optimálisan, hatékonyan működtetni. Látni kell, hogy ez a fajta szövetkezeti alapú pénzügyi rendszer változóban van, a régi struktúrákat külföldön is lebontják, ez történt mások mellett a Rabobanknál. Az egyik egységük képviselőjével a hollandiai Bredában találkoztam, egy lóversenyen, amit ők szponzoráltak. Kíváncsi voltam, ott hogyan néz ki a takarékszövetkezeti működés. Kiderült, hogy épp akkoriban hajtották végre az egyesülést, és lett végül a 108 különálló egységből egy.
A falakat igazi, élő izlandi moha borítja (Fotó: Bánkuti András)
Ebben a folyamatban mi lehet a sorsa a klasszikus takarékszövetkezeti fiókhálózatnak? Sok hír jelent meg mostanában fiókok bezárásáról, pontosabban összevonásáról. Meddig tarthat a karcsúsítási folyamat? A takszövök minden egyes kis faluban elérhetőek voltak régebben. Ez a jövő, ahol ülünk, az alcsútdobozi Smart Point, ahol mindent digitális alapon, ügyintéző nélkül lehet elintézni?
Ez is lehet a jövő. Nekünk elsősorban arra kell figyelnünk, hogyan, milyen irányban változnak a fogyasztóink igényei. Jelenleg azt látjuk, hogy a bankolásban egyre nagyobb a kereslet a korszerű, online megoldások iránt. Ugyanakkor jelentős számban vannak olyanok is, akik még a személyes, fiókban történő ügyintézést preferálják. Nekünk mindkét csoport igényeit ki kell tudnunk szolgálni. Emellett hűek kívánunk maradni hagyományos értékeinkhez: emberközeli, család- és vállalkozóbarát pénzintézeti csoportnak kell maradnunk. Az átalakulásunk során természetesen a humánerőforrás jelentette kihívásokra is reagálnunk kellett. Öt évvel ezelőtt még nem volt napirenden, hogy ember nélküli fiókokat nyissunk. A munkanélküliségi ráta akkor még magasan állt, a foglalkoztatás nem csak szakmai feladat, hanem társadalmi kötelezettség is volt. Most más világ van. Ma már ugyanis nagyon nehéz megfelelően képzett, jó munkaerőt találni.
Mekkora a munkaerőhiány a takszövöknél?
Az általam irányított B3 takarékszövetkezetnél 15-20 százalék a betöltetlen pozíciók aránya. Ami nagy szám ahhoz képest, hogy nekünk minden nap ki kell nyitnunk a fiókokat.
Akkor ez béremelési kényszert is jelent, mint más ágazatokban.
Kulcsfontosságú számunkra a megfelelő tudású, felkészültségű emberek anyagi-erkölcsi megbecsülése.
Hány százalékos béremelkedésről van szó?
Átlagosan tíz százalékos béremelési igények merülnek fel, ami persze attól is függ, hogy ki milyen pozícióban dolgozik. Próbáljuk megtartani a jó munkaerőt, de van egy pont, amikor a jövedelmezőség szempontjára is oda kell figyelnünk.
Egyébként nem igazán szoktam érteni a fiókhálózat szűkítését firtató kérdéseket, hiszen a mai napig 1200 fiókkal működünk, ami a bankrendszer teljes fiókállományának a fele.
Jövőre is kinyitnak ennyit? Vagy bemennek ezer alá?
A rövid távú terveinkben ez nem szerepel, de az egyesüléseink során a párhuzamosságokat meg kell szüntetni. Minden ellenkező híresztelés dacára a takarékok is a piacról élnek, működésüket csak akkor tudják fenntartani, ha hatékonyak és nyereségesek. Gyakran találkozom azzal az elvárással, hogy minden településnek jár egy takarékszövetkezet. Semelyik másik bankkal szemben sincsenek ehhez hasonló elvárások. Emellett az is fontos, hogy egyes települések mennyire tudnak részt venni a fiókok életében. Akkor tudnak megmaradni a fiókjaink, ha a helyi lakosság és a vállalkozók igénybe veszik a szolgáltatásainkat, az emberek hozzánk járnak bankolni, mi pedig a legjobb szolgáltatásokat tudjuk nyújtani bármelyik fiókunkban.
Ha egy településen nincs olyan erős fogyasztói igény a takarék szolgáltatásai iránt – sem az önkormányzatok, sem a lakosság, sem a vállalkozók részéről -, ami kitermeli a fiók fenntartásának költségeit, akkor ott bizony el kell gondolkodni a veszteséges fiók bezárásáról és más megoldásokat kell megvizsgálni.
Milyen innovációkkal tudják magukhoz kötni vagy megtartani az ügyfeleket?
Érdeklődéssel figyelem a bankok közötti versenyt, hogy ki milyen rövid idő alatt képes hitelt nyújtani az ügyfeleknek. Van, aki 4 órás ügyintézést ígér, más meg arra büszke, hogy 7 perc alatt lehet vele szerződni. A mi ügyfélkörünk más, ők szeretnek egyet aludni a döntésre. Mi is képesek vagyunk akár 4 óra alatt hitelt nyújtani, de az ügyfélkörünknek nem ez az elvárása.
Mi arra törekszünk, hogy a piaci benchmarkok alapján a legjobb megoldások kiválasztásával a legjobb ajánlatokat nyújtsuk ügyfeleinknek. A legújabb technikai fejlesztéseink pedig megelőzik a piacot. A mobilbank fiók, vagy a Smart Point unikális a piacon. Fontos, hogy utóbbi nem egy fiók, hanem a digitális megoldások tárháza. Ez még Európában is újdonságnak számít, tudomásom szerint egyedül Brazíliában van hasonló szolgáltatás. Az egyik ottani bank ezer ilyen bankpontot üzemeltet, van, ahol robotok szolgálják ki az ügyfelet.
A pad napelemmel működik és mobilt, laptopot is lehet tölteni rajta (Fotó: Bánkuti András)
Ha ennyire innovatív ez a megoldás, mi az oka annak, hogy nem terjedt el az igazán fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező országokban?
Mert nem voltam ott, hogy javasoljam nekik. De a tréfát félretéve, ezekben az országokban a technikai fejlődés minden, vagy majdnem minden szolgáltatást internet alapra helyezett. Aki munkába menet felül a metróra, lehet, hogy hazafelé már biciklivel megy, amit a mobilján keresztül, reggel rendelt meg. Egy nyugat-európai város metróján senki nem beszél az utastársával, mindenki a mobilját vagy a táblagépét nyomkodja, zenét hallgat. Tőlem ez idegen. Természetesen a mi fejlődési utunk sem lehet nagyon más, fejlesztünk mobil applikációkat, de csak olyanokat, amelyek valós igényeket szolgálnak ki. A letisztult applikációk az igazán fontosak az ügyfeleknek, mint a telefonra telepített bankkártya, a kártyaegyenleg ellenőrzésére, módosítására szolgáló szoftverek.
Vannak előremutató fejlesztési irányok is, amelyek ma még nem terjedtek el, de idővel fontos részévé válhatnak a pénzügyi kultúrának. Technikailag már ma is megoldott, hogy a takarékszövetkezeti Smart Point-ot otthonról, egy 3D-s szemüveggel, virtuálisan is bejárhassuk, megismerhessük az ott elérhető funkciókat. Sőt, van olyan fejlesztésünk is, aminek a segítségével a digitális térben, egy 3D-s szemüveggel is be tudja nyújtani hiteligénylését az ügyfél.
Természetesen egy megrendelt árut, csomagot még nem tudunk teleportálni, bár vizsgáljuk a lehetőségeket. És pénzt sem tudunk varázsolni. Komolyra fordítva a szót, van számos innovatív ötletünk, hogy a vidék pénzügyi kultúrájához úgy járuljunk hozzá, hogy ha csökken is a fiókszám, helyettesítő megoldásokkal tudjunk biztosítani.
Az egész pénzügyi világot az adatbiztonságra és számlainformációk átadására vonatkozó új uniós direktívák tartják lázban. Szorosan ide kapcsolódik a fintech üzleti modell terjedése. Hogyan tudnak megfelelni ezeknek a kihívásoknak?
Bátran. Pedig érzek aránytalanságot a szabályozásban. A bankok működését nagyon szigorú szabályok helyezik korlátok közé, nagy fejlesztési kiadásokat igényel a megfelelés az új előírásoknak. Közben a fintech szolgáltató cégek magukra nézve nem tekintik kötelezőnek ezeket a szabályokat, szerintük azok csak a bankokra vonatkoznak. Ennek a helyzetnek a feloldása jogalkotói feladat. Nekünk az a legfontosabb, hogy az ügyfeleink pénze, adatai biztonságban vannak.
Az új, jövőre hatályba lépő szabályozásnak megfelel már az informatikai rendszerük?
Még nem, de dogozunk rajta.
A biztosítók halasztást kezdeményeztek az Európai Parlamentnél, mert túl szűkösnek tartják a felkészülési időt. A takszövök is örülnének a későbbi bevezetésnek?
Nem értem, miért kell ennyire sietni a PSD2 bevezetésével. Sajnos nem elég megfontoltan, átgondoltan születnek a megoldási javaslatok. Szó nincs arról, hogy tartanánk a piaci versenytől. A Takarék Csoportnak is van fintech vállalkozása, például a Magyar Postával közösen tulajdonolt Díjnet. De az a tapasztalatom, hogy a tanácsadók szeretik ezeket a dolgokat túlzásba esően felnagyítani. Nem oly rég a Big Data volt a sláger, amire azt mondták, hogy ez a legnagyobb kihívás, ebben kell előremenni. Én nem érzékelem a beígért hatalmas fejlődést.
Vida Jószef bankár, közgazdász. A Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Pécsi Tudományegyetemen, a Szent István Egyetemen és a francia Université Paris-Nanterre egyetemen szerzett diplomát. A Sodexo Magyarországnál kezdett dolgozni, majd a Citibank Zrt-nél helyezkedett el 1999-ben. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-hez 2001-ben került. 2003-ban a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Aktív üzletág igazgatója lett. Ott később ügvezető, majd elnök-ügyvezető lett. 2007-2014 között az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökségének tagja. 2013-tól a Takarékbank igazgatóságának tagja, 2014-től a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. vezérigazgatója, majd igazgatósági tagja. Tíz takarékszövetkezet egyesülésével 2015-ben létrejött a B3 Takarék Szövetkezet, amelynek elnök-vezérigazgatói posztját tölti be. 2016-ban az SZHISZ elnökévé választották, még ugyanabban az évben az FHB Jelzálogbank Nyrt.-nek is elnöke lett. Az átalakulásokat követően a TakarékBank Zrt. elnök vezérigazgatójaként folytatta pályafutását.
Emiatt néha kicsit úgy érzem magam, mintha a valóságban játszódna a Terminátor című film. Mi lesz, ha a Skynet életre kel? Mi történik akkor, ha elvesztjük a kapcsolatot az internettel? Ha egy gombnyomásra „lekapcsolják” a netet, és nem lehet elérni a szolgáltatásokat, nem tudunk rendelést feladni? Magunkért nem aggódom, a hagyományos bankolás biztosításával mi akkor is megleszünk, egyébként meg behozzuk a tojást, meggyúrjuk a tésztát, kerül majd étel az asztalra. A többiekkel mi lesz? Akit kiszolgálnak, az kiszolgáltatottá válik.
A Smart Point emeletén videókonferencián a Takarékok bármelyik szakértője azonnal elérhető (Fotó: Bánkuti András)
Realitásnak tartja a világszintű internetes rendszerleállást?
Szerintem megtörténhet egy ilyen kibertámadás.
Térjünk rá az anyagiakra. November vége felé járunk, ilyenkor már látni, milyen lesz az év. Továbbra is a kkv-k maradtak fókuszban, vagy sikerült a nagyvállalati hitelkihelyezések arányát növelniük?
A Takarék Csoport mérlegfőösszege 2400 milliárd forint, amivel az ország negyedik legnagyobb pénzintézeti csoportja vagyunk. A nagybankok egyik képviselőjeként sorra kapjuk a felkéréseket a különféle szakmai fórumokra, konferenciákra. Ez óriási eredmény, mint ahogy az egységessé vált megjelenés, az egységesülő termékkínálat, továbbá fiók- és informatikai hálózat, a közös marketing is az. A lakossági lakáscélú hitelek terén a második negyedév végére 7,5 százalékra növeltük piaci részesedésünket. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény, vagyis a CSOK-rendszerben miénk a vezető pozíció – minden ötödik, CSOK által támogatott új lakást vagy családi házat a Takarék Csoport közvetítésével vásárolta meg az új tulajdonos. Emellett több mint 1300 lakás folyamatban lévő megépítését tesszük lehetővé projekt finanszírozási üzletágunkon keresztül.
Hagyományosan jó a beágyazottságunk az agráriumban, a vidéki vállalkozók körében. Az MFB Pontokon keresztül elérhető uniós visszatérítendő források már több mint 60 százaléka igénnyel lefedett, és ebből 200 milliárdot meghaladó befogadott szerződéses állomány a vidék gazdaságát erősíti. A vállalkozók 10 éves futamidőre, nulla százalékos hitelhez juthatnak nálunk. A Széchenyi-kártya program minden harmadik forintja a takszöv rendszeren keresztül jut el az igénylőhöz. Ez is mind eredmény. Pénzügyi eredményeinkről pedig azt tudom mondani, hogy hozzuk a terveinknek megfelelő szintet. Figyelembe kell venni, hogy ez egy átalakulásban lévő rendszer, amelyben még vannak „füstjelek”.
Mi a helyzet a nagyvállalatokkal?
A mostani kamatkörnyezetben a betéti oldal mellett a hitelkihelyezés is nagy fontossággal bír. A piaci bővülést a nagyvállalati szegmens tudja biztosítani. A szakembergárdánk felkészült arra, hogy nagy konzorciális hiteleket nyújtásában vegyünk részt partnerként, akár több 10 milliárd forintot elérő mértékben. Nagyon jó a kapcsolatunk az ilyen üzletekben aktív bankokkal.
|
Vida József: Néha úgy érzem magam, mint egy Terminátor filmben
|
A takarékszövetkezeti integráció legbefolyásosabb vezetője beszélt az mfor-nak a Takarék Csoport megújulásáról, a fiókhálózat átalakításáról, az ügyintéző nélküli bankról, a béremelési igényekről. Valamint szóba került a Hegylakó is, Schwarzenegger klasszikusa mellett. Interjú a ritkán megszólaló Vida Józseffel, a TakarékBank elnök-vezérigazgatójával.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Vida_Jozsef__Neha_ugy_erzem_magam__mint_egy_Terminator_filmben.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct
|
2017-11-29 14:46:22
| true | null | null |
mfor.hu
|
2017 május közepén jelentette be a városból fejlesztési miniszteri posztba érkező Seszták Miklós, hogy kézilabda és fociakadémia is indul Kisvárdán Kárpátmedencei Kézilabda Akadémia néven. Bár az első osztályok már most szeptemberben elindultak, saját kollégiuma még nem volt az intézménynek, így más tanintézmények kollégiumaiban szállásolták el a gyerekeket. Nagyon sokat viszont már nem kell várni, lassan beindul a munka és 420 nap, vagyis közel 14 hónap múlva az akadémiának saját kollégiuma is lesz.
A közbeszerzési hatóság oldalán bukkantunk rá arra a szerződésre, melyet a Nemzeti Sportközpontok jegyez a témában. A november 24-én aláírt papír szerint a projektet a Nyírépszer Hungária Kft. nyerte meg magának a nyílt közbeszerzési eljárás során. Mivel az adatbázisba még nem töltötték még fel az eljárás során készült bontási jegyzőkönyvet, sem pedig az összefoglaló tájékoztatást, azt egyelőre nem tudni, hányan pályáztak a munkákra, ahogy arról sincs információ, hogy a nyertes cég alvállalkozókat bevon-e a munkákba.
Seszták Miklós (Fotó: MTI)
A Nyírépszer a kivitelezési munkát nettó 1,38 milliárd forintért vállalta, a tervezést pedig nettó 13,95 millióért, vagyis összesen 1,39 milliárd forintot kaphat a budapesti székhelyű cég, aki nem ismeretlen Kisvárdán. A Kisvárdai Atlétikai Centrum fejlesztése keretén belül ők bővítették a Bessenyei György Gimnázium tornatermét, és egy másik céggel karöltve ők kapták a Kisvárdai Sportszálló és Apartmanház 1,4 milliárdos projektjét is.
Kisvárda fejlődése öles léptekkel halad előre, hiszen épül:
az atlétikai centrum,
sportszálló és apartmanház,
most a kézi- és fociakadémia,
az új stadion,
focicsarnok,
csúszdapark,
fejre állított tájház és kilátó,
valamint vízi filmstúdió.
|
1,4 milliárdért épül kollégium a kisvárdai kézi- és fociakadémiának
|
2017 május közepén jelentette be a városból fejlesztési miniszteri posztba érkező Seszták Miklós, hogy kézilabda és fociakadémia is indul Kisvárdán Kárpátmedencei Kézilabda Akadémia néven. Bár az első osztályok már most szeptemberben elindultak, saját kollégiuma még nem volt az intézménynek, így más tanintézmények kollégiumaiban szállásolták el a gyerekeket. Nagyon sokat viszont már nem kell várni, lassan beindul a munka és 420 nap, vagyis közel 14 hónap múlva az akadémiának saját kollégiuma is lesz.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/1_4_milliardert_epul_kollegium_a_kisvardai_kezi__es_fociakademianak.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct
|
2017-11-29 14:49:27
| true | null | null |
mfor.hu
|
Gattyán György nagyon ritkán és nagyon régen adott bárkinek is interjút, a Forbes-szal most kivételt tett. Decemberi számunkban beszélt felnőtt tartalomról, politikáról, NAV-ellenőrzésről, a gazdag emberek felelősségéről, és arról, hogy milyen érzés Amerikában európainak lenni.
Négy éve indult a magyar Forbes, természetesen azóta üldözzük kitartóan a legsikeresebb magyar üzletembereket, a leggazdagabb magyarokat, hogy üljenek le beszélni velünk, hogy bemutathassuk, közel hozzuk őket, megfejtsük a sikereik titkát, inspirálva a jövő vállalkozóit. Gazdaglistánk dobogósai közül Csányi Sándorral és Demján Sándorral már az indulás utáni hónapokban találkozhattunk, Gattyán György azonban sokáig kerülte a nyilvánosságot, előlünk is elzárkózott.
Most megtört a jég, egy októberi vasárnap, amikor egy napra hazaugrott Budapestre, négy órán át fotóztuk és beszélgettünk vele. Végtelenül kedvesnek és türelmesnek tűnt, egyedül helyszín, a fotóstúdió művészi rendetlensége zavarta, nem is titkolta rend- és tisztaságmániáját. “Én bármit csinálnék ezen a helyen, itt már rend lenne. Nem érdekel, hogy nem az enyém, a folyosó ki lenne festve, össze lenne seperve” – ezek az utolsó szavai a magnófelvételen, de ez már csak a levezetés volt.
Előtte kérdeztük üzletről, életstílusról, vágyairól, Magyarországról, Amerikáról, családról. Elmondta, hogy meggazdagodásának legfőbb forrása, a Jasmin.com oldal miért egyedi, miért nem másolták a versenytársak, követők. Azt is, hogy miért tartja cégét a felnőtt húzótartalom ellenére technológiai vállalkozásnak és azt is, hogy noha felkínálták, miért nem vette meg a Playboyt. Meg azt is, hogy mi, azt is, hogy milyen a viszonya a politikához.
Ízelítőül néhány magvas Gattyán-mondat az interjúból.
A Jasminról, a Docler-cégcsoportról:
Mi a kamerás weboldalak Rolls-Royce-a vagyunk és ebből nem is szeretnénk engedni, mert ha egy Rolls-Royce megy az utcán, hiába megy körülötte még több szép autó, az emberek csak a Rolls-Royce-t fogják észrevenni. Ami nálunk megy, az előadói művészet, az oldalon szereplők számomra filmsztárok. Ezért is csinálunk versenyeket, a fotókat fotóművészek készítik. Mi ezt tényleg úgy fogjuk fel, hogy ezt filmművészetnek kell tekinteni, emiatt tudjuk megőrizni vezető szerepünket, mások pedig vagy nem akarnak erre költeni, vagy nem érdekli őket. (…)
Eddig sem gondolkodtunk felnőtt tartalomban és ezután se fogunk, az egy dolog, hogy a termékünknek az egyik legsikeresebb ága az épp felnőtt tartalom. Van az HBO és van a Trónok harca. A Trónok harcában van egy csomó felnőtt jelenet, a közönség nagy része e miatt nézi. De ettől még az HBO nem mondja azt, hogy több felnőtt filmet gyártok, nem fog ebbe jobban belemenni. Én is így gondolkodok, azt mondjuk, hogy mi egy technológiai és médiacég vagyunk, látjuk, hogy a felnőtt tartalom ezen belül nagy húzóerő, de szó se lehet róla, hogy én ebbe az irányba menjek. (…)
Amikor valaki csóválja a fejét, hogy de milyen emberek járnak ide, egy számmal válaszolok. Napi 35-40 millió látogatóról van szó a világ minden pontjáról, az a kérdés, ki nem járt ezen a weboldalon?
Arra a kérdésre, hogy mit érzett, amikor először látta magát a gazdaglistán:
Nem titkolom, az ember egójának ez nagyon jó. Ida utca, XVI. kerület, talán már le van aszfaltozva, onnan jöttem, most meg lehozza az újság a nevét olyan emberek között, akikre gyerekkorában felnézett, tagadhatatlanul izgalmas dolog.
Arról, hogy a cége ellen indult adóhivatali procedúra hátterében gyanít-e politikai szándékot:
Semmi ilyet nem gyanítok. Mindenki erre gondol, de én nem. Lehet, hogy régen voltak ilyenek, én tényleg semmi ilyet nem érzékeltem. A mi üzletünkkel nem nagyon lehet mit kezdeni, ezt nem lehet csak úgy elvenni, ez nem egy aszfaltüzem. Lehet, hogy csak magyar módra elindult valami, mert azt gondolták, itt is biztos találnak valamit. Az biztos csak, hogy itt egyszerűen elindult egy vizsgálat, ment a maga útján és eddig minden jogi fórumot megnyertünk.
Arról, hogy elmentek Magyarországról:
Ezt a sajtó állította. Nem is értem. Mi nem mentünk el, én is és cégeim közü is több Magyarországon adózik, ötszáz embernek adok itthon munkát, milliárdos befektetéseink vannak itthon. Ovassuk, hogy a Docler kivitte a bizniszt Luxemburgba, holott sose volt itt. Már a kezdet kezdetén ez a biznisz külföldön volt, annyi történt, hogy 2012-ig más üzemeltette, utána a cégcsoport kezdte üzemeltetni. A budapesti irodaházunk tele van, én pedig itt fizetek sok adót.
A gazdag emberek felelősségéről:
Azt gondolom, hogy a gazdag emberek felelőssége, hogy a pénzüket ne a bankban vagy a párna alatt tartsák. Sokan szidják azokat, akik jachtokat tartanak meg magánrepülőgépeket, nekem nincs egyik se – még.
Végül arról, hogy mennyire érzi magát komfortosan Los Angelesben?
Abból a szempontból nem komfortos, hogy ha nem akarsz kilógni a tömegből, akkor a fiúknak rövid gatyában, a lányoknak pedig jóganadrágban kell lenniük és flip-flopban kell mászkálniuk. Szinte kinéznek, ha rendesen felöltözöl. Járok jógázni, oda én is papucsban és shortban megyek, de igyekszem megtartani az európai öltözködést és boldog vagyok, amikor rám néznek és mondják, yes, you are from Europe.
|
Gattyán: eddig sem gondolkodtunk felnőtt tartalomban és ezután sem fogunk
|
Gattyán György nagyon ritkán és nagyon régen adott bárkinek is interjút, a Forbes-szal most kivételt tett. Decemberi számunkban beszélt felnőtt tartalomról, politikáról, NAV-ellenőrzésről, a gazdag emberek felelősségéről, és arról, hogy milyen érzés Amerikában európainak lenni.
| null | 1 |
https://forbes.hu/uzlet/gattyan-eddig-sem-gondolkodtunk-felnott-tartalomban-es-ezutan-sem-fogunk/
|
2017-11-29 14:52:30
| true | null | null |
Forbes
|
A közlemény szerint az ügy elsőrendű vádlottjának családi cége az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól kapott 2014-ben és 2015-ben, két részletben 35 millió forint támogatást egy vadászház építésére, azonban kiderült, hogy a házban valójában saját maga és felesége lakik. Az ügy másodrendű vádlottja a cég menet közben bejegyzett képviselőjeként – okiratok aláírásával és benyújtásával – szándékosan segítséget nyújtott hozzátartozója bűnös tevékenységéhez.
Az ügyészség jelezte: a költségvetésnek okozott 35 millió forintos vagyoni hátrányt a vállalkozás 2017 júliusában már megtérítette.
A közlemény kitér arra is, hogy az elsőrendű vádlott az általa vezetett önkormányzat nevében eljárva 2016 márciusától 2017 januárjáig szabálytalanul vett igénybe közfoglalkoztatás érdekében nyújtott támogatást, ugyanis az egyik közfoglalkoztatottként nyilvántartott személy a jelenléti ívek szerint a Helytörténeti Múzeumban dolgozott, valójában azonban munkaidejében az elsőrendű vádlott cégének vadászházában végzett különböző feladatokat. Ebben az önkormányzat egyik dolgozója – az ügy harmadrendű vádlottja – segített.
Az ügyészség szerint ezzel a költségvetésnek több mint 900 ezer forint vagyoni hátrányt okoztak, amelyet az elsőrendű vádlott 2017 novemberében megtérített.
A sajtóban 2017. január 25-én jelent meg hír arról, hogy Izsák polgármestere saját maga használja az EU-támogatásból általa építtetett vadászpanziót. Az ügyben több ellenzéki párt is feljelentést tett, és az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz fordult.
A Miniszterelnökség június 19-én közölte, hogy Mondok Józsefnek vissza kell fizetnie a Vadászház építése megnevezésű fejlesztésre felvett támogatást, miután a Miniszterelnökség kérésére a Magyar Államkincstár 2017. január 26-án rendkívüli ellenőrzést folytatott le, és megállapította, hogy a szálláshelyet szabálytalanul, magáncélra használják.
|
Uniós pénzből magának épített vadászházat, vádat emeltek a polgármester ellen
|
Nyáron megírtuk, hogy Mondok József izsáki polgármesternek vissza kell fizetnie 35 millió forintot, mert EU-s forrásból vendégházat építtetett magának. A támogatást két vadászház építésére nyerte el, amelyet a tervek szerint panzióként üzemeltettek volna. A két vadászházat azonban sehol nem hirdették meg, nem volt elérhető vendégek részére. Mármint Mondok családja és ismeretségi körén kívül, ugyanis a fideszes polgármester mindkét házat magáncélra használta.
| null | 1 |
http://168ora.hu/itthon/unios-penzbol-maganak-epitett-vadaszhazat-vadat-emeltek-a-polgarmester-ellen-13227
|
2017-11-29 16:06:00
| true | null | null |
168 óra
|
Az Egyesült Államokban épp folyik egy tárgyalás, amiben a bíróság arra szeretne rájönni, hogyan mosott pénzt amerikai pénzintézeteken keresztül a török állami tulajdonban álló Halkbank. A vádak szerint a Halkbank iráni pénzeket mozgatott az Egyesült Államokban abban az időszakban, amikor az iráni nukleáris program miatti szankciók érvényben voltak, így az ilyesmi tilos volt.
Az ügy egyik vádlottja, egy Reza Zarrab nevű török-iráni aranykereskedő épp most tett vallomást New Yorkban, és elmondta, ő kereste meg a Halkbankot, hogy segítsen elrejteni az iráni pénzt néhány aranyvásárláson keresztül. Először azonban a bankban elutasították a közeledését, ezután ment a kereskedő Zafer Caglayanhoz, Recep Tayyip Erdogan akkori gazdasági miniszteréhez.
Reza Zarrab szerint 40-50 millió dollárt kellett adnia a miniszternek, aztán még 7 milliót, végül pedig 2,5 millió török lírát, de a miniszter belement az üzletbe, és segített létrehozni a kapcsolatot a Halkbankkal. Zarrab szerint a miniszter csak ahhoz ragaszkodott, hogy a dologban folyamatos legyen a profit, és azon fele-fele arányban osztozzanak a kereskedővel.
Az ügyészség bizonyítékul pénzátutalásokról készült feljegyzéseket is bemutatott, amiken rendszeresen szerepelt, hogy Pénz CAG-nak. Az ügyészek szerint CAG Zafer Caglayan minisztert jelöli.
|
Több tízmillió dollárral vesztegette meg Erdogan egyik miniszterét egy aranykereskedő
|
Az Egyesült Államokban épp folyik egy tárgyalás, amiben a bíróság arra szeretne rájönni, hogyan mosott pénzt amerikai pénzintézeteken keresztül a török állami tulajdonban álló Halkbank. A vádak szerint a Halkbank iráni pénzeket mozgatott az Egyesült Államokban abban az időszakban, amikor az iráni nukleáris program miatti szankciók érvényben voltak, így az ilyesmi tilos volt.
| null | 1 |
https://444.hu/2017/11/29/tobb-tizmillio-dollarral-vesztegette-meg-erdogan-egyik-miniszteret-egy-aranykereskedo
|
2017-11-29 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A kormány úgy döntött, megveszi a Bálna épületét a fővárosi önkormányzattól a Magyar Turisztikai Ügynökségnek - közölte Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
a Bálna
A Bálna eladásáról még nyáron döntött a főváros, novembertől pedig már az ingatlan.com-on is hirdették az épületet. Az ára 11 milliárd forint volt, de kikötötték, hogy a vevőnek plusz 6 millióért meg kell vennie az építményben található ingóságok egy részét is.
A Bálnát 2013-ban adták át, de a kihasználtsága finoman szólva sem volt soha 100 százalékos.
via MTI
|
Az állam veszi meg a Bálnát
|
A kormány úgy döntött, megveszi a Bálna épületét a fővárosi önkormányzattól a Magyar Turisztikai Ügynökségnek - közölte Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/Az_allam_veszi_meg_a_Balnat.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct
|
2017-11-30 15:53:54
| true | null | null |
mfor.hu
|
Csaknem 14 ezer munkáltatót ellenőrzött az idén az első kilenc hónapban a munkaügyi hatóság, a feltárt munkaügyi jogsértések az ellenőrzés alá vont, több mint 60 ezer munkavállaló 71 százalékát érintették – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elemzésében.
A munkavállalók 16 százalékát feketén foglalkoztatták, ez az arány tavaly 11,6 százalék volt. Az építőiparban az ellenőrzött munkavállalók 40, a mezőgazdaságban 29, a személy- és vagyonvédelmi szektorban 29 százalékát foglalkoztatták feketén. A kereskedelmi ágazatban ez a mutató 11, a vendéglátásban 17 százalék.
A bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, legyen szó klasszikus munkaviszonyról vagy egyszerűsített foglalkoztatásról. Utóbbi esetében így kerülik el a közterhek befizetését, illetve az időbeli korlátokat próbálják kijátszani. Az időszakos, egy-egy napokra történő foglalkoztatás során vagy egyszerűsített foglalkoztatásnál az ellenőrzések elmaradásának reményében még nagyobb a „kockáztatási hajlandóság”, mint a munka törvénykönyve szerinti munkaviszony esetében.
Tipikus, hogy ha egy ilyen munkáltató havi 15 napnál hosszabban foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a „rendes” munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja elbliccelni az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését. Az ellenőrzéseknél a munkáltatók részéről gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, illetve hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de ő elmulasztotta a bejelentésüket.
Előfordult olyan magyarázat is, hogy csak a próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató, illetve hogy a munkavállaló próbanapon van. Gyakori szabálytalanság az is, hogy részmunkaidőre jelentik be azt, akit teljes munkaidőben foglalkoztatnak. Nem jellemző viszont a színlelt szerződéssel alkalmazás, ahogyan harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása sem. A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 13 700 főt érintettek az első háromnegyed évben, ami csökkenést jelent a tavalyi 17 900 főhöz képest. Ezek a jogsértések jellemzően a kereskedelemben, a vendéglátásban, a feldolgozóiparban és a gépiparban dolgozókat érintették a leginkább. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya.
Szeptember végéig a jogsértéseket elkövető csaknem tízezer munkáltató közül több mint 1100 vállalkozásra szabtak ki munkaügyi bírságot a hatóságok, összesen 157 millió forint összegben.
|
Sok a fekete munkás Magyarországon
|
Az ellenőrzött munkavállalók 71 százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket az ellenőrök az év első kilenc hónapjában – közölte az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
| null | 1 |
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2017/11/sok-fekete-munkas-magyarorszagon
|
2017-11-30 16:05:40
| true | null | null |
Világgazdaság
|
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság szerdai jogerős ítélete értelmében Magyarország megsértette az online szerencsejáték szolgáltatások nyújtására vonatkozó alapszabadságot, és jogellenesen járt el akkor, amikor a külföldi szolgáltatókat bírsággal sújtotta, illetve a weboldalaikhoz történő hozzáférést korlátozta, áll az Unibet csütörtöki közleményében. A döntés több száz per kimenetelére hatással lehet.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tegnapi jogerős ítéletében - egyezően az Európai Bíróság által ebben az ügyben korábban meghozott előzetes döntéssel – a Trannel (korábbi nevén: Unibet) International Limited-et képviselő bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda tanácsadó csapata által előadottakat erősítette meg. A tegnap megszületett bírósági döntés értelmében Magyarországnak az online szerencsejátékok nyújtására vonatkozó koncessziók odaítélésével kapcsolatos szabályai nem egyeztethetőek össze a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével, mert a korlátozások diszkriminatívak, sértették a letelepedés szabadságát és sérült az átláthatóság követelménye is.
Dr Jádi Németh Andrea, a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvezető partnere kiemelte: „A bíróság tegnapi döntésének alapvető fontosságot tulajdonítunk, mert az nagyban befolyásolhatja a hazai online szerencsejáték szabályozásának alakulását. Bízunk abban is, az ítéletre a magyar bíróság előtt jelenleg folyamatban levő több száz perben eredményesen lehet majd támaszkodni. Az online szerencsejáték területén az uniós jog szigorú követelményeket támaszt a nemzeti szabályozást illetően. Az egyes tagállamok által alkotott szabályozásnak azonban minden körülmények között transzparensnek, arányosnak és diszkriminációmentesnek kell lennie. A megfelelő, uniós joggal összhangban álló magyar szabályozás kialakítása mindannyiunk közös érdeke.”
Eddig tartott a közlemény, innen egy kis emlékeztető: amikor betiltották az online kaszinókat, akkor a dolgonak természetesen egyetlen nyertese azért volt, mégpedig Andy Vajna, aki megnyerte az állami koncessziót, és azóta is vígan üzemelteti a netes szerencsebarlangjait.
|
Jogellenesen tiltották le az online kaszinókat
|
Pert nyert a magyar állammal szemben az Unibet.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Jogellenesen_tiltottak_le_az_online_kaszinokat.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct
|
2017-11-30 16:15:26
| true | null | null |
mfor.hu
|
Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint már november 23-án megkötötték a szerződést az 500 férőhelyes sportcsarnok és a hozzá kapcsolódó Kézilabda Képzési Központ kivitelezésére.
A kormány tavaly év végi osztogatásakor juttatott 800 millió forintnyi támogatást a városnak a csarnok megépítésére, az önkormányzat pedig 1,2 milliárdot tesz bele a projektbe. Vagyis az eredeti tervek szerint 2 milliárdos beruházás lett volna a sportcsarnok.
Látványterv
A közbeszerzési eljáráson azonban kiderült, ez kevés lesz, hiszen a beérkező két ajánlat közül a nettó 2,43 milliárd forintosat fogadták el - vagyis nem alaptalanul feltételezhetjük, hogy ez volt az alacsonyabb árú ajánlat. A sportcsarnokot így végül két helyi cég, a Hidi-Top Kft. és a Kinamé Kft. építheti fel 3 magánszemély alvállalkozóként történő bevonásának segítségével. A másik pályázat a szigetújfalui VITÉP '95 Kft.-től érkezett, amit azonban érvénytelennek nyilvánítottak.
A beruházás mindkét cég számára kiemelkedő jelentőségű lehet, hiszen ezzel az éves árbevételül többszörösét zsebelhetik be. A tavalyi 11 fővel működő Kinamé 281,7 milliós árbevételt realizált, a Hidi-Top pedig tavaly 27 fővel 439,7 milliós árbevételt tüntetett fel a beszámolójában.
|
2,5 milliárdos sportcsarnokot kap Gyál is
|
Az eredetileg tervezettnél 21 százalékkal drágábban épül meg az 500 férőhelyes sportcsarnok a Pest megyei városban.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/2_5_milliardos_sportcsarnokot_kap_Gyal_is.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct
|
2017-11-30 16:22:33
| true | null | null |
mfor.hu
|
Tiborcz István ügyvédje, a Fidesz debreceni frakcióvezetője – az ő érdekeltségeik is százmilliós-milliárdos nagyságrendben részesültek a gazdaságfejlesztésre és innovációra kiosztható uniós pénzből. A kedvezményezettek között van egy volt SZDSZ-es államtitkár által vezetett oktatási alapítvány, s a hozzá kötődő könyvelőcég is, de a fémilliárd uniós forintból kifejlesztett felesleges vakszoftver készítője is kapott pénzt a rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésére.
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy minapi eseményen azt közölte, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) rendelkezésre álló 2700 milliárd forintos pályázati keretből eddig 2000 milliárd forintra született pozitív támogatói döntés. A Portfolio szakportál ugyanakkor a hivatalos uniós pályázati oldal adatait citálta, ami szerint a GINOP-ban jelenleg 1551 milliárd forinton áll a megítélt támogatások volumene.
Az állami adatbázis cikkünk írásakor is az 1551 milliárdot mutatta. Ez is elég csinos összeg ahhoz, hogy érdemes legyen megnézni, mire osztják ki. Több mint 500 milliárd forintnak, a legérdekesebbnek tűnő, már megítélt pályázatoknak néztük meg a hátterét. Táblázatunk a részletes adatokkal itt böngészhető (Google Drive). Az alábbiakban a fontosabb tanulságokat és találatokat ismertetjük.
Személyre szabott pályázatok 305 milliárd forint értékben
305,3 milliárd forintnyi lezárt pályázat, tehát a legnagyvonalúbb, Rákossy-féle számot alapul véve is az elnyert összegek több, mint 15 százaléka előre meghatározott nyertesnek lett kiírva. Ez volt a helyzet az Átlátszón nemrégiben bemutatott kastélyprogram-pályázatokkal is. Ott a kiosztható 40 milliárd forintot a Miniszterelnökség cége, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Nonprofit Kft. viheti konzorciumi partnereivel.
Uniós pályázatügyben járatos források szerint a gyakorlat nem a NER találmánya, régebben is voltak ilyen "exkluzív" kiírások. Annyi csupán a feltétel, hogy ezt már az operatív program összeállításakor rögzítsék, és hogy más ne legyen alkalmas a feladat ellátására. "Legfeljebb az elnevezés hibás, célszerűbb lenne támogatásnak hívni, mint pályázatnak" – fogalmazott egyik szaksegítőnk, akinek tudomása szerint Brüsszelben sem emeltek kifogást a gyakorlat miatt.
A "személyre szabott" GINOP-os pályázatok nyerteseinek zöme közhivatal, köztestület (iparkamara) vagy állami érdekeltségű gazdasági társaság. Akadnak azonban kivételek.
2,5 milliárd forint a debreceni Fidesz közelébe, 142 millió forint Tiborcz bizalmasának
A 15 tagszervezetből álló Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért elnöke Balázs Ákos, a Fidesz debreceni közgyűlési frakcióvezetője. A támogatási döntés idén áprilisi, a kormányzati oldalon duplázva szerepel, de, mint a szövetség érdeklődésünkre közölte, ez véletlen elírás, "csak" egy nyertes GINOP-os pályázatuk van. Korábban is nyertek 1,9 milliárd forint uniós forrást, erről még a Népszabadság számolt be 2014-ben.
A mostani pályázathoz még nem tartozik kifizetés a kormányhonlap szerint – ahogy egyébként a többi projekt zöméhez sem. A projektleírástól sokkal bölcsebbek nem lettünk: kiemelt cél "a foglalkoztathatóság növelése az aktív korúak munkaerő-piac szempontjából elvárt kulcskompetenciáinak és transzverzális készségeinek fejlesztése által".
Rugalmas munkaszervezeti átalakításokra kapott 2015-ös döntéssel 141,9 millió forintot, a projekt száz százalékát Hamar Endre cége, az Eupro Projektmenedzsment Kft. A vállalkozás egyéb közpénzes projektjeit a Direkt36 cikke fogalja össze. Honlapjukat, ha van, alaposan elrejtik a nagyközönség elől, a Szárnyas Fejvadászon ingyenes hirdetésben keresnek ugyanakkor projektmenedzsert "hazai és EU-s támogatásokból megvalósuló beruházásokhoz".
Az Eupro Kft. Kárpáti Péter György és Hamar Endre tulajdona, mindkettejüket Tiborcz István miniszterelnöki vő üzleti környezetében szokás emlegetni. Hamar jogászként és tulajdonostársként is szerepet kapott Tiborcz vállalatbirodalmában.
SZDSZ-közelbe is jutott néhány sikeres pályázat
Egy projekt, aminek honlapja és rendszeresen frissülő Facebook-oldala is van. Sőt, névtelenséget kérő szakmai segítőnk szerint egyike a kevés pályázatoknak, ahol valóban létezhet közgazdasági értelemben vett gazdaságfejlesztési tevékenység: fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Dél-Alföldön. E célra a Budapesti Politechnikum Alapítvány 213,3 millió forintot nyert.
Az alapítvány elnöke Horn Gábor, az SZDSZ volt országgyűlési képviselője, aki 2002-2008-ban a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányokban koalíciós egyeztetési államtitkár volt. Hornt az SZDSZ eltűnése után sokan az MSZP holdudvarában emlegették. Botka László megpuccsolt miniszterelnök-jelölt környezetében legalábbis úgy emlékeztek most az Átlátszónak nyilatkozva, hogy az volt a benyomásuk, Horn azokhoz húz, akik Botka kiszorításán serénykedtek.
Horn Gábor értetlenségének adott hangot, amikor a nyertes pályázatról faggattuk, mondván, sikeres mintaprojektet visznek. Az alapítvány, amely a budapesti Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola fenntartója is egyben, mérlege szerint tavaly 205 millió forint állami támogatásban is részesült – normatív támogatás iskolafenntartásra.
Az alapítvány által kiírt közbeszerzési pályázatokon az Önkonet Kft. (72,4 millió forint), a LimerenceTrust Kft. (23,8 millió forint) és a Weber und Mill Kft. (15,2 millió forint) nyertek, mint a "Gondolkozz okosan" projekt szolgáltatás-beszállítói. Az Önkonetet a Heti Válasz 2003-as cikke írja le SZDSZ-es kádertemetőként, a cég egyik tulajdonosa jelenleg is Petrus László, aki Horn államtitkársága idején a politikus kabinetfőnöke volt. Ami nyilván véletlenek egybeesése, Horn ugyanis azt mondta az Átlátszónak, hogy az alapítvány közbeszerzéseire nincsen rálátása.
A Weber und Mill Kft. Koltai Péteré. Ő az Önkonet alapításában is részt vett, később pedig az SZDSZ-es vezetésű oktatási tárca informatikai miniszteri biztosa volt – amíg a Sulinet-botrány kapcsán nem vette a kalapját.
A Budapesti Politechnikum Alapítvány harmadjára nyert Fidesz-kormány alatt uniós pénzt. 2012-ben 75 milliós TÁMOP-os pályázaton győzedelmeskedtek, a munkacím "Közösen a munkaalapú társadalomért!" volt. Egy évvel később pedig gyakorlatilag ugyanazt a projektet vihették, mint amit most, akkor 337,8 millió forintért.
Pár tízezer híján 150 millió forint GINOP-pénzt nyert az Abacus-Audit Könyvvizsgáló, Felszámoló és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2015-ben "Flexi-job rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban" címmel.
Az Abacus-Audit ügyvezető-társtulajdonosa, Orosz Hajnalka a másik "SZDSZ-közeli" nyertes, a Budapesti Politechnikum Alapítvány kurátora is, sőt, az alapítvány közbeszerzéseiben ő a Politechnikum kapcsolattartója. A kisebbségi Abacus-üzletrész Márton Zoltáné, aki Kecskemét alpolgármestere, és az SZDSZ pártigazgatója is volt korábban.
Enet Kft. – 149,6 millió forint a vakszoftveres cégnek
Korábbi cikksorozatunk nyomán az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF is vizsgálja a vakoknak és gyengénlátóknak szánt, felesleges és kamu, ám félmilliárd forint uniós pénzzel megtolt szoftver pályázatát. A szoftverbotrány köré csoportosuló cégek kapcsolati ábráján feltűnő az Enet Internetkutató és Tanácsadó Kft. központi szerepe. Szerteágazó cégháló bontakozott ki, amelynek tagjai elsősorban az IT és távközlés ágazatokban tevékenykednek, és föltűnően sikeresen pályáznak uniós forrásokra.
A 2015 őszére beígért vakszoftver-fejlesztés ma sem elérhető, az Enet Kft. 2015-ben mégis nyert további 149,6 millió forintot "munkahely-teremtés és megtartás támogatása a KKV szektorban rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésével" elnevezésű projektjére a GINOP-ból.
Előre ráéreztek a magányos versenyre
Létezik a fentebb már bemutatott "nyilvánosan egyszemélyes" pályázaton kívül egy titkosan egyszemélyes kategória is – legalábbis erre jutottak az uniós pályázatokat hivatásszerűen böngésző forrásaink. Egyebekben is beesik hozzájuk infó lezsírozásokról. Nehezükre esik ilyenkor lelkes ügyfeleik kedvét elvenni az indulástól, de muszáj, mondják az Átlátszónak. A leggyakrabban azonban csak utólag derül ki, hogy lejthetett a pálya.
A fiatal vállalkozóvá válás támogatására mentor szervezetek számára kiírt pályázat például régiókra bontott volt, de szó sem esett arról a felhívásban, hogy tájegységenként csak egy nyertes futhat be. Elméletben pályázhatott bárki, aki legalább 3 éve nyújt vállalkozásindítási szolgáltatást, képzést és nem nyereségérdekelt. Nem tudni, hogy mennyien próbálkoztak végül. Az viszont kiderül táblázatunk és a felhívás összevetéséből, hogy a jelentkezők szinte fillérre akkora összeget kértek és kaptak, mint amennyi a teljes keret volt az adott régióban.
Gazdasági szakértőknek magával a konstrukcióval is akad gondjuk. Nem is csak ezzel, hanem a hasonló, például a vállalati gyakornoki program támogatására, illetve a rugalmas foglalkoztatás terjesztését szolgáló kiírásokkal is. Ahelyett ugyanis, hogy a rendelkezésre álló pénzt megkapnák a vállalkozók, akik egy részét akár képzéseken részvételre is fordítanák, kötelezően beiktatnak egy vízfejet (mentort) a rendszerbe. Méghozzá úgy, hogy a finoman fogalmazva is korlátozott versennyel kiválasztott "vízfejeknek" (oktatók, képzés-szervezők) arányaiban sokkal több pénzt jár, mint maguknak az érintetteknek.
Horn Gábor az Átlátszónak nyilatkozva annyiban árnyalja a képet, hogy az a vállalkozó, aki képzésük végén sikeres üzleti tervet készít, kap indulótőkét is a kezdéshez.
Rugalmas foglalkoztatás elősegítése címen jut pénz a vállalkozói szférának is egy külön pályázatban. Összesen 3-15 millió forintért futhatnak a kkv-k, miközben a mentorok ugyanezen a címen 50-350 millióért. 149,5 milliót nyert erre a célra például az egyébként is milliárdokkal gurigázó Big Four nemzetközi könyvvizsgáló, a KPMG is.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
Politikaközeli vállalkozások is részesülnek a GINOP uniós fejlesztési pénzekből
|
Tiborcz István ügyvédje, a Fidesz debreceni frakcióvezetője – az ő érdekeltségeik is százmilliós-milliárdos nagyságrendben részesültek a gazdaságfejlesztésre és innovációra kiosztható uniós pénzből. A kedvezményezettek között van egy volt SZDSZ-es államtitkár által vezetett oktatási alapítvány, s a hozzá kötődő könyvelőcég is, de a fémilliárd uniós forintból kifejlesztett felesleges vakszoftver készítője is kapott pénzt a rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésére.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2017/11/30/politikakozeli-vallalkozasok-is-reszesulnek-a-ginop-unios-fejlesztesi-penzekbol/
|
2017-11-30 16:25:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az elmúlt hét évben akadt egy kör Magyarországon, nevezzük őket a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) után NER-lovagoknak, akik elképesztően gyors ütemben gazdagodtak meg. Bár vannak emblematikus nevek – Mészáros Lőrinc, Habony Árpád, Tiborcz István, Szivek Norbert, Matolcsy Ádám, Száraz István –, írásunk nem feltétlenül csak a legismertebb szereplőkről szól, hanem arról a pár száz fős, családtagokkal együtt inkább pár ezer fős vagyonos rétegről, amelynek tagjai szinte a semmiből indultak, de mára több százmilliós vagyon felett diszponálnak. Egy részük nem annyira látható, átlagos életet él, de a legvagyonosabbak elég látványosan költekeznek.
Sokféle környezetben látni őket, vagyis a NER-világ újgazdag magyarjait, például:
milánói luxusüzletekben;
neves sporteseményeken, például Barcelona- vagy Chelsea-meccseken, ahová magánrepülővel ruccan ki egy-egy társaság;
hazai fesztiválok VIP-részlegeiben;
az osztrák–svájci határon fekvő síparadicsom, Ischgl szezonnyitó és szezonzáró hétvégi partiján;
Dubaj utcáin menő sportautókban;
londoni fine dining éttermekben;
vagy a Black Swan budapesti koktélbárban.
Néhányat közülük kinézetre semmi sem különbözteti meg az észak-amerikai vagy nyugat-európai milliárdospalántáktól. Nyugaton tanultak, jól öltöznek, megtanulták a fine dining, a koktélozás alapismereteit, otthonosan mozognak a világban.
Mások szintén ebbe a közegbe igyekeznek, de még harsányak, hivalkodóak, ízléstelenek. És persze vannak olyanok, akik nem is szeretnék megjátszani magukat, nem érdekli őket a londoni szabó és a kémiai konyha, nem tagadják, hogy a kolbászfesztivál, a horvát tengerpart és a pálinka sokkal kedvesebb a számukra.
A budai elitben vagy a pesti éjszakában mindenki ismer mindenkit, így viszonylag könnyen találtunk e körökben otthonos forrásokat is. Természetesen tudjuk, hogy a háttérbeszélgetéseink során hallott városi sztorik nem az átlagos eseményekről szólnak, hiszen legenda mindig a szélsőséges esetekből, a túlzásokból lesz, de a sok-sok történet így is sokat elmond e világ hangulatáról. A források egyébként szívesebben beszéltek „mások” szokásairól, mint a saját életükről.
Old money – new money
Mindebben nincsen semmi meglepő. Mindenki a másik szokásait minősíti bizáncinak, és magát tartja normálisnak. Különbözőek vagyunk, és Nyugat-Európában is máshogy viselkedik az old money és máshogy a new money világa. De amíg Londonban vagy Párizsban a régi gazdagok valóban sok generáció óta tanulják meg viselni a vagyonosságukat, addig Magyarországon valójában még mindenki újgazdag. Legfeljebb egy-egy Nyugatról visszatért családnak van gazdagságtörténete.
Az itthoni „régi” gazdagok így inkább csak annyi előnyben vannak, hogy talán nem 2010 után, hanem már a rendszerváltás idején megszedték magukat, vagyis egy generáció előnyben vannak a NER-es milliárdosokkal szemben.
A new money óhatatlanul harsányabb, eleinte státuszt szeretne venni, próbál megérkezni az elitklubba. Hivalkodó, minél feleslegesebb külsőségekkel bizonyítana, hiszen ami úgy drága, hogy semmi értelme, az jobban jelzi, hogy viselője „megteheti”. Csakhogy a mai Magyarország legtöbbjüknek nem alkalmas arra, hogy igazán erősen hivalkodjon. Részben azért, mert még nem is igazán épült ki a leggazdagabbakat kiszolgáló kínálat, részben pedig azért, mert mindenki ismer mindenkit. Illik valamennyire puritánnak tűnni, aki nem az, arról újságcikkek születnek, vagyonosodási kérdések merülnek fel.
Ahogy egyik forrásunk fogalmazott:
A frissen meggazdagodott üzletembereknek, politikusoknak olykor borzalmas tipródást jelent, hogy nem tudják megmutatni a pénzüket.
Patek Philippe
Ezért aztán furcsa megoldásokat választanak. Mint az, aki egy elképesztően drága órát hord. A legtöbb magyar még a karóra márkáját sem ismeri, így fogalma sincsen arról, hogy mit kellene irigyelnie.
Aki pedig esetleg ismeri a genfi Patek Philippe óramárkát, az biztosan azt gondolja, hogy ez a NER-lovag nem volt szerény, hiszen 4-5 millió forintot áldozott az exkluzív kiegészítőre. Azt azonban még ők sem tudhatják, hogy az egyedileg rendelt karóra több alkatrészébe külön be van gravírozva az illető monogramja, így az óra valójában a listaár többszörösébe került.
Dubaj – sportautó
Mások Dubajba járnak látványfogyasztani. A télből ki ne szeretne átmenni a nyárba, ebben a műfajban Dubaj még közel is van. A NER fiataljai részben üzletelnek is, illetve az adatcsere-egyezmények hiányát kihasználva, helyi privátbankárokkal találkoznak, de azért szórakoznak is.
Miközben itthon a legtöbben visszafogottságot mutatnak az itthoni autóhasználatban, hiszen túl sokan ismerik őket,
Ferrarik, Lamborghinik, Maseratik jönnek elő ilyenkor a ponyvák alól.
Igaz, hallottuk egy Dubajban gyakrabban megforduló magyartól, azt már nehezebb megkülönböztetni, hogy valaki valóban tulajdonosa is ezeknek az autóknak, vagy csak bérli, esetleg éves tagdíj fejében használ pár napig ilyen csodajárgányoknak. (Ennek költsége már ezer euró alatt is megállhat egy hétre).
Marbella – motorcsónak
Sorozatunkban látni fogjuk, hogy az új elit tagjai közül sokan a mai napig a Balatonra járnak nyaralni – igaz, már nem az olcsó szabadstrandokra, hanem többszintes, szuperpanorámás villákba. Mások Horvátországban szereztek házat, de olyan is akad, aki Floridára esküszik, vagy éppen Spanyolországra.
A hazai szupergazdagok között külön kasztot alkot a népes marbellai magyar kolónia. Ennek a körnek az az érdekessége, hogy vannak köztük ugyan a mai viszonyok között meggazdagodó fiatalok (NER-esek) is szép számmal, de nagyon sokan korábbi időszakok vegyes megítélésű, olykor féllegális ügyekbe keveredett üzletemberei.
Természetesen fontos hangsúlyozni, hogy ez a címke nem illik mindenkire, aki a kikötőjéről, csodás jachtjairól, illetve népes angol, arab és orosz lakosságáról is híres andalúz városkában él. Ma már Marbella nem gengsztertelep, mint régen, amikor kevés volt a kétoldalú kiadatási egyezmény, de ha valamelyik hazai hatóság fokozott érdeklődést mutat egy marbellai magyar üzletember iránt, azért nem jön rosszul, hogy Marokkó kikötői, Tanger, Al Hoceima és Nador még motorcsónakkal is könnyen elérhetők – mesélték az Indexnek.
A NER-lovagok
De ez a cikksorozat nem azokról szól, akiknek tartaniuk kellene valamitől, hanem azokról, akik nagyon is szerencsés csillagzat alatt éltek az elmúlt időszakban. Sorozatunkban vissza fogunk még térni a fogyasztási szokásaikra, de előbb fussuk át, hogy mi is jellemzi ezt az egészen elképesztően gyors ütemben meggazdagodó kört. A hihetetlen üzleti sikerekből több fontos következmény is ered:
A NER-lovagok egy része nagyon fiatal, alig harmincas üzletember, ügyvéd vagy amolyan aranyifjú, aki valakinek a fia, rokona.
A gyorsan jött gazdagodás hatására többeken a lottómilliárdos-szindróma érződik: akinek könnyen jött, annak könnyen megy, egy szűk kör nagy lazasággal költ autóra, hobbira, utazásra, jachtra.
A csapat döntő része nem nagyon tart pénzügyi befektetéseket. Ahogy egy vagyonkezelési szakember mondta nekünk: „Miért fektetne be valaki alacsony kockázatú, de alacsony hozamokat termelő pénzügyi befektetésekbe, amikor a NER-nek hála, a reálgazdaságban alacsony kockázatú, de mégis nagyon magas megtérülésű befektetési lehetőségei is vannak?”
De hogyan lettek ennyien ilyen gazdagok?
Minden korban megvan a nagy anyagi kiugrás, a vagyonosodás egyedi receptje. Ha megnézzük az elmúlt hatvan évben, vagyis az 1956-os forradalom óta Magyarország „gazdagodási” történetét, elsősorban mindig a politikai díszletek határozták meg azt, hogy milyen, amúgy teljesen eltérő vagyonosodási karakterisztikákkal és milyen jövedelmi egyenlőtlenségekkel találkozhattunk.
Öt különböző korszakot határozunk meg, ahová így lehet besorolni az egyes érákat:
Az ötvenes-hatvanas években a sport, a külföldi kiküldetés, ezekkel szoros összefüggésben az áru-, az arany- és a műkincscsempészet volt a gazdagodás útja. Ezzel párhuzamosan még a pártelithez tartozás jelentett átlagon felüli anyagi lehetőségeket. Kiugró vagyonok és így óriási különbségek azonban nem alakultak ki. Az elit gazdagodásának inkább csak olyan jelképei lehettek, hogy ki lakhat a budai nagypolgári lakásokban, ki ehet déligyümölcsöt és ki kóstolhat francia konyakot.
A hetvenes-nyolcvanas évek létező, de erősen hanyatló szocializmusában a sport és a kiküldetés mellett/helyett már vállalkozói, ezen belül is főleg kisvállalkozói gazdagodási utak is megnyíltak. Olyan körök vagyonosodtak, amelyeket a politikai, de az értelmiségi elit is kicsit lesajnált, a butikos, a zöldséges, a sikeresebb GMK-k alapítói, vagy éppen a balatoni lángosos.
A kilencvenes években a rendszerváltás teljesen új színeket hozott. A vagyonosodás már határozottan a gazdasághoz, esetleg az éjszakához, a „maffiavilághoz” kötődött. Eleinte a pártalapon örökölt vállalatvezetői pozícióit kihasználó, mindenféle spontán privatizációt lebonyolító kör zsírosodott. Hozzájuk kapcsolódtak hamarosan a pénzügyi szektor hősei, a kétszintű bankrendszer, majd a tőzsde megjelenésével gombamódra szaporodó vezetői kör, a kárpótlási jegyek, a tőzsde és a bankrendszer vadhajtásaiban jól mozgó emberek. Innentől már elindult egy kifejezetten pozitív, piacgazdasági, nyugati értelemben is sikeres magángazdasági réteg, a családi vállalkozások legjobbjainak gyarapodása.
A kétezres években, legalábbis a 2008-ban beköszöntő súlyos pénzügyi és ingatlanpiaci válságig, a privatizációs esélyek már szűkültek, az ingatlanpiaci lehetőségek viszont bővültek. A már kialakult szupergazdag körhöz leginkább olyanok csatlakoztak, akik az eladósodásuk révén gazdagodtak meg. A nagy ingatlanfejlesztések gazdái jelentős projekthitelek mentén illegális és félig legális elemekkel vagyonosodtak.
2010 után, vagyis az elmúlt hét évben a politikai bizalom és a magángazdasági aktivitás keveréke volt a gyors gazdagodás útja. A politikai szempontok erősen rátelepedtek a gazdaságra, az üzleti pozíciókat, a megbízásokat az állam újraosztotta. Az építőipar, a médiapiac, az állami hirdetések közvetítésének haszonélvezői a NER ernyője alatt csomósodtak. Némileg leegyszerűsítve a politikai megbízhatóság lett a vagyonosodás kulcsa.
Utóbbi csapatról fogjuk megvizsgálni sorozatunkban részletesebben is, hogy miként is foglalkoznak a pénzügyeikkel, illetve hogyan fogyasztanak, miként élvezik a pénzüket. De vajon miért hozott szokatlanul gyors és erős vagyonosodást az elmúlt hét év? A NER-lovagok elmúlt hét évét ezek a számukra különösen kedvező környezeti feltételek tették még könnyebbé:
Az egész világon nagy volt a likviditásbőség, a pénzpumpából a legjobban mindenhol a legvagyonosabbak nyerészkedhettek.
A hazai GDP-növekedés örvendetesen magas volt, bőséges uniós források is rendelkezésre álltak.
Nem volt szükséges a megtermelt nyereségeket visszapumpálni a vállalkozásokba, mert az alacsony kamatkörnyezetben sok jó hitellehetőség állt a cégek rendelkezésére.
A hazai közbeszerzéseken sokszor politikai alapon lejtett a pálya, a valódi verseny hiányzott, és könnyű volt túlárazott szerződéseket kötni.
Magyar adóamnesztia-szabályok is segítették a nyílt vagyonosodást.
Itthon is feltűnt
Gazdagodni tehát lehetett. És ahogy egyik forrásunk fogalmazott, ennek a gazdagodásnak van egy hatalmas előnye a pár évtizeddel ezelőtti utakhoz képest.
Morálisan ugyan bárki megkérdőjelezheti azokat a megbízásokat és szerződéseket, amelyek ezeket a vagyonosodásokat megalapozták, de jogilag, adójogilag tiszta jövedelmekről van szó. Hiszen amíg a milliárdosok 10-15 évig Ciprusra, egzotikus szigetekre vagy éppen Svájcba hordták a pénzüket, 2017-ben a magyar adókörnyezetnél szinte már nem is volt kedvezőbb. „Most Budapest a legjobb offshore, ezt kell a legális vagyonosodásra kihasználni” – mondta egy forrásunk.
Ez is a legjobbkor jött, jövőre ugyanis változnak a svájci és osztrák privátbanki adatközlési szabályok, emiatt sokan voltak kénytelenek az elmúlt évben rendszeresen kiutazni és rendezni, felszámolni korábbi számláikat, szerződéseiket.
Végül egy vallomás
A sorozatunkhoz készített interjúk során nem sokat lelkiztünk a beszélgetőpartnereinkkel, de váratlanul egyik forrásunk magától értékelt. Zárjuk ezekkel a sorokkal cikksorozatunk első részét:
Igen, nekem a kapcsolatépítés, a személyes viszonyaim is segítették az érvényesülésemet, de ha ebben a világban, ez segít profithoz, akkor okosan jártam el. Egyetlen bajom van az elmúlt éveimmel. Bennem óriási becsvágy van, és hiszek abban, hogy amit a fideszes kapcsolataimmal felépítettem, azt talán két-három év késéssel, de saját erőből is meg tudtam volna valósítani. Ha így történt volna, akkor lehetnék példakép, követendő minta, a selfmade üzletember. Ez azonban már elúszott, soha senki nem fog rám így tekinteni, irigyelt vagy gyűlölt szereplő leszek, akivel soha nem fog senki interjút készíteni, nem kerülök ki az üzleti magazinok címoldalára. Nyertem három évet, de erről a megbecsültségről örökre lemondtam.”
|
Több száz NER-lovag szerzett százmilliókat
|
2010 és 2017 között nagyon sok szerencsés magyar, köztük egészen fiatal ügyvédek, üzletemberek, rokonok és barátok gazdagodtak meg Magyarországon. Ez a csapat elsősorban a politikai bizalomnak köszönheti anyagi sikereit. Hogyan szerzik, hogyan költik, illetve hogyan fektetik be ezek az emberek a pénzüket? Többrészes sorozatunk bevezető felvonásában az elmúlt öt évtized vagyonosodási útjait vizsgáltuk.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2017/11/30/tobb_ezer_ner-lovag_szerzett_szazmilliokat_i._resz/
|
2017-11-30 16:41:39
| true | null | null |
Index
|
Kevés olyan érthetetlen és értelmetlen projekt van a magyar gazdaságtörténetben, mint a Budapest és Belgrád közti vasúti beruházás magyar szakasza: az évek óta hánykolódó kínai–magyar projekt Orbán Viktor hétfői bejelentése szerint meg fog valósulni, mégpedig eszméletlenül drágán.
A maga 750 milliárdjával ez lesz a legdrágább magyar vasúti beruházás. Ennyiből egy mindössze 160 kilométeres vonalat újítanak fel és kétvágányúsítanak
Ferencváros és Kelebia között. Amely teljesen pusztában vezet, ezért még csak a különlegesebb tereptárgyak iránti igény sem indokolja a drágaságot.
De a legnagyobb baj nem is ez, hanem hogy a vonalat nagyjából senki nem használja: a Kunságon végighaladó pálya gondosan kerüli a nagyvárosokat, a Belgrád és Budapest közti közvetlen forgalom pedig elhanyagolható.
Felmerül tehát a kérdés: mégis miért van szükségünk erre a beruházásra, kinek áll mindez érdekében? Összeszedtük a legnépszerűbb és leghihetőbb érveket és teóriákat arról, hogy mit gondol a kormány, meg miért akarják mindezt ránk tukmálni a dolog ötletgazdái, a kínaiak.
Tényleg elhisszük, hogy hídfőállás leszünk
A legnaivabb magyarázat a beruházásra, hogy kormánykörökben valóban komolyan úgy gondolják, ezzel, illetve ehhez hasonló beruházásokkal Magyarország kiemelt stratégiai helyzetbe kerülhet Kína szemében. Ez a narratíva már elég régóta megy, még ha mostanában kevésbé hangos is: végső soron a keleti nyitás hat évvel ezelőtti meghirdetésének is az volt az alapja, hogy
Magyarország regionális elosztószerepre vágyik a kínai–európai gazdasági kapcsolatokban.
A gyakorlatban ez valahogy úgy nézne ki, hogy
a kínaiak megépítik a vasutat;
a vasúton keresztül elhozzák hozzánk a kezükben lévő pireuszi (athéni) kikötőből az árut;
azt itt Magyarországon kezelik, feldolgozzák, EU-konformosítják, aztán innen viszik tovább az unió többi részébe.
Azaz a vonal mentén majd kínai logisztikai és gyártóberuházások létesülnek, rengeteg tőke és munkahely érkezik az országba.
Azzal tehát, hogy megépítjük (vagy megépíttetjük) a kínaiak vasútját, hosszú távra befektetünk a kínai–európai kereskedelembe, illetve a kínaiak itteni terjeszkedésébe.
Mivel pedig Kínát felveti a pénz, ezen rengeteget kereshetünk.
A valóság azonban ennél árnyaltabb. Egyrészt a kínai áru és a kínai tőke már eddig is elég jól eljutott Európába, más kikötőkön és más vasútvonalakon keresztül. Ez pedig így is marad. Bár a kínaiak fő külpolitikai projektje jelenleg valóban egy elég ambiciózus, Európát és Kínát összekötő nemzetközi infrastruktúra-fejlesztési stratégia, az Egy öv, egy út (korábbi nevén Új Selyemút), ennek kismillió tervezett leágazása és végpontja lenne. Tehát hiába pedálozunk, legfeljebb egy lehetünk a sok közül, ráadásul jó drágán.
Ez az érvelés ráadásul ott is sántít, hogy ahhoz, hogy mi lehessünk a kínaiak kelet-közép-európai logisztikai központja, a vasutat először el kellene vinni Belgrádig Pireuszból. Ez pedig még annál is problémásabban halad, mint a magyar szakasz. Ami annak fényében nem meglepő, hogy egy 800 kilométeres összeköttetésről beszélünk, ráadásul a Balkánon, annak minden politikai és földrajzi nehézségével együtt.
Másrészt hiába nőtt meg az utóbbi években Kína európai gazdasági étvágya, a keleti régió relatíve kevésbé érdekli őket. Ezt mutatják a számok is: hozzánk eleve jóval kevesebb kínai pénz jön. Ennek az oka nagyon egyszerű: a kínaiaknak Európában két dolog kell, piac és technológia. A magyar piac kicsi, ami technológiánk meg van, az javarészt eleve külföldi tulajdonú gyárakban és szolgáltatóközpontokban koncentrálódik.
A jelenlegi kínai befektetési politika alapján nem látszik, hogy pusztán a vasútvonal miatt sokkal érdekesebbé válnánk számukra, vagy ők számunkra. Hiszen az a fajta feldolgozóipari működtőtőke (azaz a gyárépítés), amire a magyar kormány vár, nem kifejezetten jellemző a kínaiak európai stratégiájára. Valami gazdasági haszna persze biztos lesz a dolognak, ha más nem, a jobb összeköttetés Belgrád és Budapest között. De milyen áron: ennyi pénzből sokkal értelmesebb beruházásokat is létre lehetne hozni.
Politikai gesztus
Egy másik verzió, hogy a Budapest–Belgrád-vonallal valójában politikai gesztust teszünk Kínának. Tehát a beruházás alapja nem (vagy nem kizárólag) a gazdasági racionalitás, inkább arról van szó, hogy megmutatjuk Pekingnek: ránk lehet számítani, velünk lehet együttműködni, mi jó partnerek vagyunk. Ennek jeleként pedig végigvisszük a számunkra nyilvánvalóan ráfizetéses, az Európai Unió által is kifogásolt projektjüket.
Ez már egy reálisabb forgatókönyv: ha valóban lemeccseljük Brüsszellel a dolgot, és megadjuk a kínaiaknak, amit akarnak, azzal biztos szerzünk Pekingben pár piros pontot. Amire egyébként szüksége is van a keleti nyitásnak: ahogy korábban is írtuk, hiába a hangzatos szlogenek és a nagy bejelentések,
Magyarország csak szavakban barátkozott Kínával, ha a tettekre került a sor, rendre elbarmolta a projekteket.
Különösen vasúti téren: a kínaiak már jó néhány éve kampányolnak, hogy gyorsvasutat építhessenek a ferihegyi repülőtérre, és a Budapestet megkerülő V0-s vasúti körgyűrűre is bejelentkeztek. Ezekből viszont nem lett semmi. Mivel elég ciki volt, hogy sorra dőlnek be a projektek, most már muszáj volt valamit lépni, amivel Peking kedvében járunk.
Peking pedig nem véletlenül nyomja a vasutat és az infrastruktúra-építést: az utóbbi évek belföldi beruházási őrületében elképesztő építőipari kapacitásokat hoztak létre; ám a gazdasági növekedés lassulásával és a beruházási láz lecsengésével ezek kihasználatlanok maradtak. Most Kína szerte a világba próbálja exportálni az építőipari feleslegét, és lázasan épít autópályákat és vasutakat Ázsiától kezdve Afrikán át Latin-Amerikáig. Ebbe a sorba szállnánk most be.
Persze a politikai gesztustétel mögött is gazdasági érdekek húzódnak: a remény nyilvánvalóan az, hogy a pirospont-szerzéssel Kína szemében nő az ázsiónk, cserébe majd kapunk további beruházásokat is. Ami egy bizonyos pontig reális is: valami hozadéka biztos lenne a beruházásnak kínai befektetések tekintetében. Ám tágabb értelemben itt is érvényes az előző pont: Kína befektetési politikája nem kompatibilis a magyar gazdaság igényeivel, így olyan nagyon sokat nem tudunk nyerni rajta.
EU-s szabadságharc
Hallottunk olyan verziót is az Európai Bizottság tájáról, miszerint Brüsszelben egyesek nem tudnak nem arra gondolni, hogy a magyar kormány valamiféle uniós politikai játszmát akar faragni a projektből.
Ennek a teóriának az alapja, hogy a projekt
Brüsszelből nézve gazdaságilag teljesen értelmetlen, plusz ellentmond az uniós szabályoknak.
Ezért a kormány számára egyértelmű kell hogy legyen: ebből szinte biztos, hogy meccs lesz az EU-val. Persze arról megoszlanak a vélemények, hogy a kormány direkt Brüsszellel akar-e balhét, amit belpolitikai mozgósításra használhat majd fel, vagy a közelgő balhé csak annak a mellékterméke, hogy Kína számára próbálja bizonyítani lojalitását.
Belgrád és Stara Pazova között már építik
A Belgrád és Stara Pazova közötti 34,5 km-es szakaszon kedden megkezdődött a Belgrád-Budapest vasútvonal felújítása és modernizációja, jelentette a szerb Beta hírügynökség. A 350 millió US dollár értékű beruházást két kínai vállalat, a China Railways International és a China Construction Company valósítják meg. Ez a szakasz a tervek szerint három év alatt készül el. A teljes, 2,9 milliárd dollár összegű Belgrád-Budapest gyorsvasút-projekt kivitelezési ideje hat év. A projekt szerbiai, a magyar határig terjedő részének össz-értéke mintegy 2 milliárd dollár.
A fő probléma, hogy (amint fent írtuk) a kínaiak számára a biznisz lényege, hogy ők építsék a vasutat. Az EU-ban viszont elvileg nem így működnek a dolgok: a vasutat az építi, aki megnyeri a nyílt és tisztességes közbeszerzést. Erre persze a megoldás az szokott lenni, hogy olyan közbeszerzési feltételeket szabnak, amit csak a kiszemelt partner tud teljesíteni. Ami elvben megint nem szép dolog.
Itt a magyar kormány stratégiája nagyjából az lehet, ami a paksi bővítés esetében: hogy egy kis politikai huzavona után Brüsszel csak belemegy a nyilvánvalóan szabálytalan projektbe.
Egyfelől uniós szinten is megvan a fogadókészség Kína európai pénzszórásának támogatására, és nem lenne meglepő, ha a jó gazdasági kapcsolatok reményében az Európai Bizottság kicsit hajlandó lenne nem odanézni, amikor a szabályszegés történik.
Másfelől pont az utóbbi időben mintha az EU elkezdett volna egy kicsit komolyabban odacsapni Kína körmére a számtalan egyértelmű gazdasági és kereskedelmi szabályszegés kapcsán, tehát az sem elképzelhetetlen, hogy pont ebben az ügyben példát akarnak majd statuálni.
A politika mellett pedig az sem elhanyagolható adalék, hogy jó pár nyugat-európai cég szeretné távol tartani a kontinenstől a kínai konkurenciát a vasúti és infrastrukturális beruházások terén.
Persze ez utóbbira is lehet gyógyír: ahogy Paks esetében, úgy itt is megoldás lehet, hogy alvállalkozónak bevesznek nyugati cégeket is a buliba a kedélyek lenyugtatása végett; ez technológiai szempontból amúgy is kívánatos. Ahogy az is racionális érvként merülhet fel a kínai hitelfelvétel és a várható kínaik kivitelezés mellett, hogy az EU (pont a dolog értelmetlensége miatt) úgysem adna pénzt a Budapest–Belgrád-vonalra, akkor hadd csináljuk úgy, ahogy akarjuk.
Oligarchafinanszírozás
Ahogy minden magyarországi infrastrukturális beruházás kapcsán, úgy itt is felmerül annak a gyanúja, hogy a kormányhoz közeli vállalkozókat akarnak megbízni a kivitelezéssel. Persze az már a fentiekből kiderül, hogy pont emiatt az egész projekt egy nehéz kötéltánc: míg egy ekkora tortából nyilván szeretne a saját csókosainak is adni a kormány,
a kínaiak számára pont az a lényeg, hogy ők adják a hitelt, amiből mi fizetünk nekik, hogy megépítsék a vasutat, amit ők akarnak használni.
Forrásaink szerint pont ezért is volt ilyen nehéz dűlőre jutni a kínaiakkal a vasúti projektek esetében, hiszen túl sokan akartak egy-egy szeletet a bizniszből. A kínai és hazai beruházók részarányával kapcsolatos nézeteltéréseket Szijjártó Péter is elismerte, amikor azt nyilatkozta, hogy „minél magasabb lesz a magyar vállalati részvétel, annál magasabb hitelkamatot tudunk kigazdálkodni, és ugyanez igaz fordítva is, vagyis egy alacsonyabb részesedésnél kisebb kamatot bír el a beruházás”. Más szóval a magyar részvételt az állam gyakorlatilag a hitel kamatán keresztül fizetné meg a kínaiaknak.
A hitelkonstrukciót végül nem hozták nyilvánosságra, ahogy a beruházás megvalósíthatósági tanulmányát is titkosították, úgyhogy azt nem tudni, mi lett az alkudozás vége. A főberuházó egy magyar–kínai vegyesvállalat lesz, a kivitelezők számára közbeszerzést írtak ki. Hogy hova jut a pénz, az tehát később fog csak kiderülni.
Mindazonáltal biztosan nem a leghatékonyabb módja az oligarchafinanszírozásnak ez a modell, sokkal egyszerűbb a vissza nem térítendő uniós támogatásokat megcsapolni. Ami azt is jelenti, hogy a magyar kormánynak valahogy sikerült egy olyan projektet találnia, amiből nemhogy az ország, de még Mészáros Lőrinc sem fog olyan rengeteget profitálni.
|
Miért kell nekünk a méregdrága kínai vasút?
|
Úgy tűnik, Magyarország a négyes metró után újra talált magának egy tök értelmetlen és látszólag átgondolatlan infrastrukturális beruházást a közlekedésben, amire elverhet egy csomó pénzt. A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának kínai hitelből való felújítására nehéz racionális érveket találni. A kormány szerint azonban vannak ilyenek: a hivatalos szlogen szerint ez a beruházás hozza majd el a kínai gazdasági Kánaánt. Más vélemények szerint politikai gesztustételről van szó, Brüsszelben pedig nem értik a dolgot, és balhé lehet belőle. De az is megeshet, hogy ez is csak az oligarchafinanszírozásról szól. Összeszedtük a lehetséges magyarázatokat.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2017/11/29/budapest_belgrad_ferencvaros_kelebia_vasutvonal_kinai_hitel_eu_minek_nekunk/
|
2017-11-30 16:52:13
| true | null | null |
Index
|
Az Alkotmánybíróság (AB) részben megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének integritási utasítását, mert az több ponton is alkotmányellenes – olvasható az AB honlapjára csütörtökön feltett közleményben, amit az MTI szemlézett.
Handó Tünde, az OBH elnöke tavaly adta ki a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről és a bírák ennek megfelelő magatartásáról szóló úgynevezett integritási szabályzatát, amely a bírók elleni eljárások szabályait is rögzítette. A szabályzat szerint az OBH elnöke nem kötelező jellegű ajánlásban is megfogalmazhat olyan magatartási előírást, amelynek megsértése esetén a bírókkal szemben eljárás indítható.
A dokumentum tartalmazza azt is, hogy a bíróság elnöke gondoskodik a visszaélésekre, szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, valamint "az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról". Arról azonban nem rendelkezik a szabályzat, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg.
A dokumentumot egy bíró támadta meg alkotmányjogi panasszal. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy az OBH elnökének utasítása olyan kötelezettségeket állapít meg a bíróknak, amelyek megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését is eredményezheti. Ez azonban a panaszos szerint ellentétes az alaptörvénnyel, amely kimondja: a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak sarkalatos törvényben lehet megállapítani.
Az Ab kitért arra is, hogy a dokumentum olyan magatartási szabályokat ír elő, amelyek megsértése esetén a jogorvoslathoz való jog biztosítása elengedhetetlen lenne, ilyen garanciális rendelkezéseket azonban az utasítás nem tartalmaz és az alaptörvény alapján nem is tartalmazhat.
Az Alkotmánybíróság kimondta:
Az Ab magyarázata szerint a bírák fegyelmi felelősségre vonása, a velük szemben alkalmazható munkajogi intézkedések csak törvényi felhatalmazáson alapulhatnak.
Az OBH reakciója: felülvizsgálják a szabályzatot
Folyamatban van az integritási kérdések szabályozásának felülvizsgálata, a módosítás tekintettel lesz az Alkotmánybíróság (Ab) határozatának indokolásában foglaltakra is - reagált az Országos Bírósági Hivatal az Ab határozatára. Az OBH reagálásában az áll, hogy az Ab a szabályzat ötvenkét szakaszából mindössze háromnak egyes rendelkezéseit kifogásolta.
"Az Ab megerősítette, hogy lehetséges és szükséges az integritási kérdések szabályozása a bírósági szervezetben. Ilyen kérdés lehet például, hogy a bírósági dolgozók elfogadhatnak-e ajándékot, vagy hogy miként kell bejelenteniük egyéb kereső tevékenységüket "- írják. Szerintük a szabályzat megalkotását mintegy kétéves előkészítő munka előzte meg, a tervezetet bírók fogalmazták és véleményezték.
Az OBH emlékeztet rá, hogy az Ab csak az elmúlt három hónapban hét jogszabályt és öt egyedi bírói döntést semmisített meg, szerintük "ez mutatja, hogy az alkotmánybírósági kontroll a jogállami működés természetes része".
Azt is írták, hogy az Európa Tanács Korrupcióellenes Államokat tömörítő csoportja (GRECO) a 2017. évi jelentéstervezetében egyébként kifejezetten üdvözölte az integritási szabályzat. Az OBH jelezte azt is, hogy
Több bíró is támadta a szabályzatot
Mint márciusban megírtuk, több bíró az Alkotmánybíróságon támadta meg Handó szabályzatát, mondván, „az utasítás egyes céljaival (korrupcióellenesség) egyet lehet érteni, a szabályozás módjával azonban nem”. Szerintük a bírói függetlenséget az alaptörvény garantálja, a bírák csak a törvényeknek vannak alárendelve, az OBH elnökének utasítása azonban nem törvény, pláne nem sarkalatos.
Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája Strasbourghoz fordult, mert szerinte
nem lehet demokratikus egy olyan jogintézmény és független egy olyan hatalmi ág (bírói hatalom), amely tagjainak meg kell felelniük egy személy (OBH-elnök) mindenkori értékrendjének és az általa hangoztatott elveinek.
Szepesházi ezért azt kérte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságától, hogy mondja ki: a Handó-féle szabályzat a véleménynyilvánításhoz, a tisztességes tárgyaláshoz, a hatékony jogorvoslathoz, valamint a gyülekezési szabadsághoz való jogot is sérti.
|
AB: Alkotmányellenes Handó integritási utasításának több pontja
|
Az Alkotmánybíróság (AB) részben megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének integritási utasítását, mert az több ponton is alkotmányellenes – olvasható az AB honlapjára csütörtökön feltett közleményben, amit az MTI szemlézett.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2017/11/30/abn_hando_alkotmanyellenes/
|
2017-11-30 16:54:00
| true | null | null |
Index
|
Már nem Tiborcz Péter Sándor a NAV informatikai fejlesztési főosztályának vezetője – derül ki a szervezet vezetőinek elérhetőségét tartalmazó excel-tábla frissített változatából. A táblázatot március 20-án módosították, de a hvg.hu információi szerint Tiborcz Péter már március elején elhagyta az adóhivatalt. (Az adóhatóságot megkerestük a távozás okáról és pontos idejéről, amint válaszolnak, cikkünket kiegészítjük.)
Tiborcz Péter annak a Tiborcz Istvánnak a bátyja, aki Orbán Viktor kormányfő veje.
Tiborcz Péter 2014 nyarán került a NAV-hoz, nyomban főosztályvezetővé tették. Tiborcz Péter benne volt egy olyan cégben, amelyik a NAV informatikai elnökhelyettesének korábbi érdekeltségébe tartozott. Mint az Átlátszó.hu kiderítette, Tiborcz Péter 2012 júniusáig igazgatósági tag volt a Professzionál Zrt.-ben, a cég pedig Vágujhelyi Ferenc korábbi érdekeltsége az Átlátszó szerint.
Tiborcz Péter jogász, 2008-ban fejezte be a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet. Dolgozott a Fejér Megyei Közgyűlésben 2006–2010 között (környezeti és energiaügyekért felelős alelnök), és a Bicskei Önkormányzat városfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának az elnöke is volt. A 2010-es kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban energetikai tanácsadói pozíciót kapott. A versenyszférában, írta az Átlátszó, Tiborcz 2006–2009-ig jogi munkatársként is dolgozott, előbb a Dr. Elek László ügyvédi irodánál, majd pedig a Swot Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft.-nél.
|
Orbán Viktor vejének testvére kilépett a NAV-tól
|
Tiborcz Péter tavaly nyáron egycsapásra főosztályvezető lett az adóhivatalnál, a hvg.hu információi szerint március elején távozott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20150401_Orban_Viktor_vejenek_testvere_kilepett_a
|
2017-11-30 17:10:06
| true | null | null |
HVG
|
Levélben fordul Jean-Claude Junckerhez több korábbi uniós biztos, valamint Hans Eichel korábbi német pénzügyminiszter. Azt kérik az Európai Bizottság elnökétől, hogy ideiglenesen függessze fel a támogatások kifizetését Magyarországnak. Kivéve az összeg azon részét, amely közvetlenül érkezik Brüsszelből a kedvezményezettnek.
Az elmúlt évek során úgy alakították át Magyarország teljes intézményi és jogi rendszerét, hogy lényegesen könnyebben lehessen a kifizetések jelentős részét közvetlenül vagy közvetve bizonyos üzleti és politikai körökhöz juttatni
– így kezdődik Eichelék indoklása. "Teszik ezt annak ellenére, hogy hátrányos a magyar társadalom számára" – ítélnek a visszavonult politikusok. Majd lábjegyzetelve egy rövidebb vádirat következik. Szerintük a Fidesz gyakorlatilag átvette a főügyészséget és az Alkotmánybíróságot, miközben az ország alaptörvényét kedvére változtatja a hatalom. A sajtószabadságot kiüresítették, a média döntő többsége fideszes befolyás alatt áll, és az információkhoz való hozzáférést számos új jogszabály hátráltatja. Az egyetemek elvesztették függetlenségüket – olvasható. A civil szervezetek zaklatása és fojtogatása évek óta tart. Beszédes, hogy a magyar kormány visszautasította az EU korrupcióellenes kezdeményezését, az Európai Ügyészség felállítását – érvelnek Junckernél, bár nem biztos, hogy épp őt kell erről győzködni.
Az állami beruházások több mint 95 százaléka használ fel részben EU-s pénzeket, állapítják meg a levélírók. Ahogy írják, a magyar kormány ráadásul igyekszik idén és jövőre lehívni a 2020-ig tartó költségvetési ciklusban neki járó összegeket. Úgy látják, hogy
ennek az oka a Fidesz választási esélyeinek növelése, méghozzá elfeledkezve arról, mi lesz, ha 2018 tavaszára kiürül a kassza.
Az aláírók úgy ítélik meg, ez hátrányos az üzleti világnak, a pénzek elköltésének siettetése ezen túl csökkenti a hatékonyságot és növeli a korrupciós kockázatot. E miatt különösen sürgős számukra az ügy. Gajus Scheltema korábbi holland nagykövetet idézik, aki diplomáciai botrányt kavaró nyilatkozatot adott idén a 168 órának. Ezek szerint "nem finanszírozhatunk korrupciót, és nem tarthatunk életben egy korrupt rezsimet". A pénzek leállítását követelők azt is idézik Scheltemától, hogy a fejletlen magyar régiók támogatása továbbra is szolidaritási kérdés. Ez azonban közvetlenül a bizottság feladata lenne.
A fentiek miatt javasolják azt, hogy ideiglenesen állítsák le a kifizetéseket, és minden támogatást állítsanak helyre amint biztosítottak a demokratikus alapok és felléptek a korrupció ellen. Az Európai Bizottság feladata, hogy megvédje az unió pénzügyi érdekeit, és a szervezetnek eleget kell tennie kötelezettségének Magyaroroszág kapcsán minden további késlekedés nélkül – zárul a levél.
Az aláírók:
Hans Eichel, társalapítója és korábbi első embere a G20-ak csoportjának, Németország volt pénzügyminisztere
Pascal Lamy, Francaiország volt uniós biztosa, a Jacques Delors Intézet tiszteletbeli elnöke
valamint Franz Fischler és Yannis Paleokrassas volt uniós biztosok.
A válasz lehetősége Junckeré.
|
A magyar kormány kiiktatását kéri a volt német pénzügyminiszter az uniós pénzek költéséből
|
Mivel az uniós pénzeket saját maga újraválasztására használná a Fidesz, így a kifizetések azonnali leállítását követeli több visszavonult európai politikus – egy erről szóló nyílt levelet köröztetnek az Európai Parlamentben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20171128_A_magyar_kormany_kiiktatasat_keri_a_volt_nemet_penzugyminiszter_az_unios_penzek_koltesebol
|
2017-11-27 00:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Több mint tíz százalékkal nőtt a termőföld ára 2016-ban. A területek értéke átlagosan 11,2 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, így egy hektár szántó országos átlagban már 1,22 millió forintot ért – derül ki a Takarék Termőföldindexből. A drágulás gyorsult az előző évhez képest, de elmaradt a 2012–2014 közötti időszaktól. Előzetes számításaik szerint további áremelkedés következett be, a 185 ezer hektárnyi tranzakció országos átlagára 1,4 millió forint/hektár volt.
A bankcsoport adatai szerint az elmúlt öt évben megduplázódtak a hazai földárak, ám még mindig nem túlzott az árszint. A termőföldindex elemzése szerint a mostani szint duplája, 2,5 millió forint/hektár körül van az a szint, ami felett egy átlagos adottságú hazai földnél már megkérdőjelezhető a megtérülés.
A TAKARÉK Termőföldindex értéke 2016-ra 180,5-re emelkedett az egy évvel korábbi 162,4-es szintről, míg a inflációval korrigált érték 147,7-re a korábbi 133,4-ről.
Az árak 2016-ban az ország összes régiójában ismét emelkedtek, a legjobban a Nyugat-Dunántúlon, ahol átlagban 23,4 százalékkal többért cseréltek gazdát a területek, mint az előző év azonos időszakában. Ettől jelentősen elmaradt az árnövekedés a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, de azok még így is 14,1, illetve 13,8 százalékot tettek ki, míg a Dél-Dunántúlon 12 százalék volt a drágulás. A többi régió esetében az országos átlagnál kisebb arányban nőttek az árak a tranzakciók során.
A legtöbbet az Észak-Alföldön kellett fizetni a szántóterületekért 2016-ban, de a Nyugat-Dunántúl is megelőzte a 2015 előtt hosszú ideig a legdrágábbnak számító Közép-Magyarország régiót. A legolcsóbban tavaly továbbra is Észak-Magyarországon lehetett szántóterülethez jutni, ahol az árak nem érték el a 750 ezer forintot.
Az Észak-Magyarország régióban elsősorban a szőlőbirtokok értéke magas, a közel 1,4 millió forint hektáronként a negyedik legmagasabb az országban. A dunántúli régiók mindegyikében szintén a szőlőbirtokok számítanak a legértékesebbeknek, közülük is csúcstartóak a Közép-Dunántúlon 2,3 millió forint/hektár áron értékesített területek.
Az alföldi régiókban a gyümölcsösök a legértékesebb földtípusok, a második helyen a szántóföldek állnak. Közép-Magyarországon pedig a meglehetősen értékes (közel 1,5 millió forint/hektár) gyümölcsösök mellett kiemelkedőek a több mint 1,3 millió forint/hektár áron gazdát cserélt gyep/rét/legelő besorolású ingatlanok, amelyek ugyanennek a kategóriának az országosan körülbelül 800 ezer forint/hektáros áránál mintegy 63 százalékkal drágábbak.
2016 erős időszaknak számított a hazai termőföldpiacon köszönhetően a Földet a gazdáknak néven elindított földprivatizációs programnak. Ennek a legnagyobb nyertese Mészáros Lőrinc és családja lett. A felcsúti vállalkozófamília több mint 1500 hektár földet vásárolt a privatizáció során.
|
Egy ábrán mutatjuk, miért jó Mészáros Lőrincnek lenni
|
Durván nőnek a termőföldárak. Több mint tíz százalékkal nőtt a termőföld ára 2016-ban. A területek értéke átlagosan 11,2 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, így egy hektár szántó országos átlagban már 1,22 millió forintot ért – derül ki a Takarék Termőföldindexből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20171130_Egy_abran_mutatjuk_miert_jo_Meszaros_Lorincnek_lenni
|
2017-11-30 22:23:00
| true | null | null |
HVG
|
atomerőmű;Paks;Országos Atomenergia Hivatal;Paks 2;energetikai salátatörvény;
2017-11-30 20:35:00
Paks 2 - A kormány kezére csapott a Bizottság
Salátatörvényben elrejtve próbálta áthágni a nukleáris beruházások engedélyezésének szabályait a kormány.
A jövő héten kerül a parlament törvényalkotási bizottsága elé az az energetikai salátatörvény, amelynek részeként a kormány megkísérelte megváltoztatni a nukleáris beruházások engedélyezésének szabályait. Eddig az szerepelt az atomtörvényben, hogy új reaktorblokkok engedélyezésénél az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) hivatalból kell felkérnie független szakértőt, a változtatás nyomán viszont a kivitelező maga hozhatta volna a saját szakértőjét, megkérdőjelezve a hatósági függetlenség és objektivitás alapelvét.
Az ügy közvetlen előzménye, hogy a tervezett paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János is elismerte: a beruházás 16-22 hónapos csúszásban van. A kormány láthatóan minden eszközzel igyekszik felgyorsítani az engedélyezést, ám ennek érdekében olyan eszközöket is bevet, amelyek rendre fennakadnak az Európai Bizottság szűrőjén (Európában a nukleáris beruházások biztonságát az Euratom Egyezmény szavatolja, a Bizottságnak az uniós szerződések őreként komoly jogosítványai vannak a nukleáris energiatermelés szabályozásában.) Az Orbán-kabinet a Bizottság közbelépésre már korábban is kénytelen volt visszavonni az atomtörvény egyik módosítását: akkor azt tették volna lehetővé, hogy a kormány rendeleti úton felülírhassa az OAH engedélyezési döntéseit, de az ötlet kiverte a biztosítékot Brüsszelben, mivel az uniós jog szerint a nukleáris hatóságnak tényleges függetlenséget kell biztosítani. Most újra hasonló trükkel próbálkozott a kormány: ezúttal arra teremtettek volna lehetőséget, hogy a kivitelező már egy saját maga által megrendelt, kész szakértői anyaggal érkezzen az OAH-hoz az engedélyezési eljárásban. Az LMP a kormányzati javaslat benyújtásakor haladéktalanul az Európai Bizottsághoz fordult egy írásbeli kérdéssel, azt tudakolva, megfelel-e az uniós szabályoknak a hatósági engedélyezés fellazítása. Szél Bernadett, az ellenzéki párt frakcióvezetője a Népszavának azt mondta: a leghatékonyabb és a leggyorsabb megoldást keresték, mivel az atomenergia-használat biztonságában nem tartják elfogadhatónak az üzleti vagy külpolitikai érdekből elfogadott kompromisszumokat.
A politikus szerint a kormányt nem csak a beruházás késedelme motiválja: egyre nyilvánvalóbb, hogy a fővállalkozó-generálkivitelező Roszatom képtelen teljesíteni a magyar és az uniós műszaki és biztonsági elvárásokat. (Mint emlékezetes, néhány hónapja az MTA honlapján jelent meg az információ, hogy a magyar szakértők nem tudják elvégezni az előírt vizsgálatokat, mert nem kapnak információt és dokumentumokat az orosz féltől, és egyelőre még csak a kísérleti VVER-1200-as reaktortípussal ismerkednek, a biztonsági elemzéshez hozzá sem tudtak kezdeni. Ezért „egyelőre nem tehetnek mást, mint várják, hogy megérkezzenek a tervek, és bíznak abban, hogy megszülethet egy olyan jogszabály, amely rögzítené az egyeztetés folyamatát”.)
Úgy tűnik, az LMP beavatkozása eredménnyel járt, és a kormány megkapta a piros jelzést Brüsszeltől: bár az eredeti törvényjavaslatot még el sem fogadták, de szokatlan módon máris megjelent a kormány honlapján a módosítás módosításának tervezete – eszerint továbbra is a beruházó kérhetné fel a szakértőt, ám a törvény kizárná, hogy az adott megbízáson kívül bármilyen (rokoni, üzleti stb.) kapcsolat legyen közöttük. Szél Bernadett ugyanakkor úgy véli, hogy a biztonságot ez sem garantálja kellőképpen: az LMP olyan módosítót nyújt be, amely kötelezővé tenné, hogy az OAH kérje föl a független szakértőt.
|
Paks 2 - A kormány kezére csapott a Bizottság
|
Salátatörvényben elrejtve próbálta áthágni a nukleáris beruházások engedélyezésének szabályait a kormány.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1146918_paks-2-a-kormany-kezere-csapott-a-bizottsag
|
2017-11-30 19:35:00
| true | null | null |
Népszava
|
Nagy B. György;
plakát;Simicska Lajos;hirdetés;plakátkampány;Miniszterelnöki Kabinetiroda;kvótanépszavazás;Odex Outdoor Expert Kft.;
2017-11-29 22:15:00
Adóparadicsomba buszoztatott kvótaszázmilliók
Nagyon titkolták a „Volán-társaságok”, hogy a kvótakampányban egy luxemburgi cégen keresztül kaptak hirdetéseket a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Hallgattak a kedvezményről is.
Egyéves procedúra és féltucatnyi per nyomán sikerült csak kideríteni azt, hogy a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodából irányított 2016-os kvótakampányban pontosan hány plakátot, mennyiért és mekkora kedvezménnyel helyeztek el távolsági buszok oldalán. Az ügyet Harangozó Tamás vitte végig, akit közben azzal is megvádoltak, hogy visszaél a joggal – csak azért, mert adóforintok sorsáról bátorkodott érdeklődni. A cégek trükközése érthető: féláron adták a hirdetési felületet a kormányzati propagandához.
Egyetlen fillért sem költött náluk az állam a népszavazással kapcsolatos tájékoztató hirdetésekre – hárított kezdetben a hét regionális Közlekedési Központ Zrt. (köznyelven: Volán-társaság) Harangozó Tamásnak. Az MSZP-s képviselőt meglepte a válasz, mert közben a buszokon ott virított a felirat: "Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét! Szavazzunk nemmel!" Újabb közérdekű adatigénylésében már azt kérte: az összes kvótanépszavazással kapcsolatos hirdetésről adjanak számot a cégek. Ekkor derült ki, hogy a társaságok nem hazudtak, valóban nem rendelt tőlük a Miniszterelnöki Kabinetiroda – legalábbis közvetlenül nem. Merthogy Rogán Antal hivatala egy messze nem ismeretlen, luxemburgi közvetítőcéget iktatott be, az Odex Outdoor Expert Kft. szerződött.
Az Odex Kft.-t a luxemburgi Simade S.A. és az IKO Production Média Szolgáltató Kft. tulajdonolja. Utóbbi ugyan magyar illetőségűnek tűnik, ám nem az. Tulajdonosa szintén egy luxemburgi társaság – az Opticorp S.A., amelynek ugyanott van a székhelye, mint Simade S.A.-nak. A tulajdonosok jól fekszenek a hatalomnál, az IKO Production Kft. bedolgozik többek között az Andy Vajna tulajdonolta TV2-nek. Az ODEX Kft. 2016-os nettó árbevétele mintegy 5,51 milliárd forintra rúgott – amivel megduplázta tavalyelőtti eredményét. 634 millió forint volt az adózás utáni bevétele a cégnek, amelynek kormányzati megbízásairól az Átlátszó írt már.
A társaság közbeiktatásával könnyebben eltitkolható, hogy milyen kondíciókkal jutott „állami felületekhez” a kormány. A regionális buszcégek szinte egyöntetűen azzal érveltek, üzleti titok a reklámszerződések tartalma, azt senki nem ismerheti meg. Az egyik társaság még „üzleti titoknak minősítve” barkács-pecsétet is ütött a kontraktusra, olyasfélét, ami az „államtitokká minősítve” bélyegzőre hajaz. Az egyik busztársaság azonban megrepesztette a hallgatás falát, amikor ellenvetés nélkül kiadta a kért adatokat, elismerve, hogy az információszabadságról szóló törvény alapján a buszcégek kötelesek kielégíteni Harangozó Tamás kíváncsiságát. Ráadásul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ki is mondta (lásd: keretes írásunkat), hogy az állami cégek nem bújhatnak az üzleti titok mögé.
A buszos cégek lapítása persze nem véletlen. A szerződésekből két dolog egyértelműen kitetszik. Egyrészt az Odex nem dolgozta túl magát a reklámfelületek megszerzésével: a hét regionális társaság szerződése gyakorlatilag betűre egyezett. Másrészt a cég olcsón jutott a felületekhez, ugyanis a buszvállalatok 50 százalékos kedvezményt biztosítottak számára. És itt érdemes egy percre megállni. Ugyanis a nyáron a Fidesz azért támadta Simicska Lajos plakátcégét (még a NAV is rámozdult), mert kedvezményesen adott el plakáthelyeket a Jobbiknak. Márpedig itt sem más a helyzet, sőt. A Jobbik-Simicska bizniszben egy ellenzéki párt egy magáncéggel alkudott ki kedvező tarifát – márpedig egy piaci vállalkozásnak elvileg szíve joga, hogy annyiért adja a köztéri felületeit, amennyiért akarja. Ennek ellenére a Fidesz tisztességtelen üzletet, burkolt pártfinanszírozást kiáltott. A kormánypárti logikát követve egy állami cégnek sokkal jobban kellene ügyelnie az érdekeire, mint egy piaci versenyzőnek – azaz felelősségre kellene vonni a Volán-cégeket, miért kótyavetyélték el felületeiket. Erről persze szó sincs – úgyhogy a busztársaságok árengedékenysége valóban felveti a pártfinanszírozás gyanúját. Pontosabban felvetné, ha nem a kormány lenne az érdemi megbízó. (A szerződések tanúsága szerint az értékesítési cél a Miniszterelnöki Kabinetiroda által megjelölt „Aktuális Kormányzati Információ” hirdetése.) A kabinet pedig a bevált rutin szerint pártpolitikai mondandóját kormányzati közlésként – közérdekű információnak maszkírozva – kommunikálja, így sem a pártokra vonatkozó szabályok köre, sem a költési plafon nem korlátozza.
Ahogy az összes kormányközeli hirdetés esetében, itt sem adták meg magukat könnyen „az adatbirtokosok”, hiszen egy volt csak, amely "önként" közölt információkat, hat társaságot a bíróság kényszerített az adatok kiadására. Az ítéletek alapindoklása az volt, hogy a közlekedési cégek állami tulajdont értékesítettek (hiszen állami vállalatok buszaira ragasztották a hirdetéseket), így a vállalatoknak kötelessége kiadni a plakátszámot, és az árat egyaránt, illetve nyilvánosságra hozni az egész szerződést. Amit persze a társaságok mindenáron próbáltak megakadályozni. Így nemcsak az üzleti titokra hivatkoztak, hanem egész hagymázas érvekkel is előálltak.
|
Adóparadicsomba buszoztatott kvótaszázmilliók
|
Nagyon titkolták a „Volán-társaságok”, hogy a kvótakampányban egy luxemburgi cégen keresztül kaptak hirdetéseket a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Hallgattak a kedvezményről is.
| null | 1 |
https://web2.nepszava.hu/1146851_adoparadicsomba-buszoztatott-kvotaszazmilliok
|
2017-11-29 21:15:00
| true | null | null |
Népszava
|
A fideszes roma politikus úgy tesz, mintha nem tudná, hogy a vezetésével létrejött – és botrányba fulladt – Híd a munka világába foglalkoztatási program ügyében még mindig tart a nyomozás. Farkas Flórián ezúttal a Magyar Hírlapnak adott interjújában állította azt, hogy "egyetlen kifogásolt ügy sem köthető hozzám". Nemrég hasonló kijelentést tett egy másik jobboldali lapban, a Magyar Demokratában is.
A Fővárosi Főügyészség november 7-én arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a "Híd a munka világába programot érintő nyomozás még folyamatban van. A vizsgálatot a Nemzeti Adó-és Vámhivatal illetékes főigazgatósága végzi, a Fővárosi Főügyészség az ügyben a nyomozás felügyeletét látja el." Az eljárás határideje 2018. február 24-e, ami indokolt esetben meghosszabbítható.
Fogalmilag kizárt, hogy Farkas Flóriánnak ehhez ne legyen köze. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) - időközben leköszönt - elnökeként ő volt a Híd a munka világába projekt vezetője, a szervezet "főkedvezményezettként" vett részt a foglalkoztatási programban. "Az ORÖ által elszámolásra benyújtott tételek összege 1,6 milliárd forint, a teljes elszámolási összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja" – állapította meg vizsgálata során Balog Zoltán minisztériuma. A sorozatos visszaélések miatt a tárca felszámolta a programot, az ORÖ-t a felvett (és szabálytalanul elköltött) pénz visszafizetésére kötelezte. Igaz: a követelés behajtása helyett a kormány végül gazdasági mentőövet nyújtott az anyagi ellehetetlenülés szélére sodródott szervezetnek.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerdán közölte lapunkkal, hogy egy másik ORÖ-s ügyben meghosszabbította a nyomozási határidőt. Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt 2016 februárjában kezdődött a nyomozás, hat személyt hallgattak ki gyanúsítottként. Farkas Flórián nemcsak fideszes képviselő és miniszterelnöki biztos, hanem a Lungo Drom elnöke is. Bár az említett időpontban már nem volt az ORÖ elnöke, a testületben máig a Lungo Dromnak van a legnagyobb frakciója.
Mindenképpen korai lenne azt mondani, hogy a háttérből irányító Farkas Flóriánnak a vesztegetési ügyben nincs legalább közvetett, politikai felelőssége. Ugyanez lehet érvényes arra a három roma önkormányzatot érintő rendőrségi eljárásra is, amely hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és csalás bűncselekményének gyanúja miatt kezdődött.
A Lungo Drom elnöke arról is beszélt a Magyar Hírlapnak, hogy a "cigányság csak a Fideszre hajlandó szavazni". A romapolitika sikerei között Farkas Flórián az oktatást is szóba hozta, ám arról elfelejtett említést tenni, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt.
Czene Gábor
|
Farkas Flórián alternatív valósága
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1146836-farkas-florian-alternativ-valosaga
|
2017-11-30 05:03:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
Publicisztika;menza;Bánki Erik;országos közékeztetési verseny;
2017-11-30 14:35:00
Politika a menzán, némi "fideszes mellékízzel"
Nagyon úgy tűnik, már az ízlelőbimbókat is áthatja a politika. Az országos közékeztetési verseny több zsűritagja is Bánki Erik fideszes képviselő cégcsoportjához kötődik.
Előétel: Marinált harcsafilé, gránátalmás, pirított magvas rizstésztával, roppanós zöldspárga javával. Főétel: Márton madarának nyakába töltött zsenge, zöldségekkel kevert csirkecomb, esztelnaki nagymamám dödölléjével, vajas-tárkonyos, zsenge petrezselymes zöldborsópürével. Desszert: Zabpárnán sült gyömbéres-fahéjas alma, citromos eperrel és sós karamellel.
Nem, nem, nagyon téved, aki azt hiszi, hogy egy Michelin csillagos étterem étlapjáról idéztünk. Ez annak a Gyermekmenza Kft.-nek a versenymenűje, amely amúgy tavaly tömeges ételmérgezést okozott Óbudán. A Hungast csoporthoz tartozó cég ezzel az ételsorral jutott a NÉBIH által kiírt országos közétkeztetési verseny döntőjébe, nyolcadikként. Tekintsünk most el attól, mit értenének ebből kifinomult stílusú szövegből az óvodások és a kisiskolások. Azt se számolgassuk, hogyan lehet ezt az ételsort 450, azaz négyszázötven forintból kihozni – a verseny kiírói ezt az összeget szabták meg a nyersanyagnorma felső határául.
Az országos közétkeztetési versenyt azért írták ki, mert – ahogy Zsigó Róbert államtitkár fogalmazott – a kormány kiemelt figyelmet fordít a közétkeztetésre. A 2018 februárjában rendezendő döntőbe jutott 12 csapat közül 5 a Hungast csoporthoz tartozik. Talán nem véletlenül. Ami tény: az utolsó elődöntő 8 zsűritagja közül 3 személy alkalmazottja a Hungast csoportnak, ami amúgy Bánki Erikhez kötődik. Ezt tudva fogalmazott így az egyik közétkeztetési cég embere: Ez eléggé háziversenynek tűnik, amin mások is elindulhatnak, de az esélyük édeskevés”
Kérdezhetnénk persze, mit keres egy szakácsversenyen a politika. Hát nagyon is sokat. A kormány, ha nem is államosítani, de központosítani akarja a közétkeztetést, ami Lázár János szerint annyit jelent, hogy nem az önkormányzatok választanák ki a szolgáltatókat. A központi megrendeléseknél pedig azt vennék figyelembe, milyen minősítéseket, osztályzatokat kapott az adott konyha. Nos, ennek ágyazhatna meg a nem éppen elfogulatlan és független zsűritagokat is felvonultató közétkeztetési verseny.
|
Politika a menzán, némi "fideszes mellékízzel"
|
Nagyon úgy tűnik, már az ízlelőbimbókat is áthatja a politika. Az országos közékeztetési verseny több zsűritagja is Bánki Erik fideszes képviselő cégcsoportjához kötődik.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1146894_politika-a-menzan-nemi-fideszes-mellekizzel
|
2017-11-30 13:35:00
| true | null | null |
Népszava
|
Áfa nélkül 298 millió forintért dolgozhat a Zeron Zrt. a Készenléti Rendőrségnek – derül ki a Közbeszerzési Értesítő csütörtöki számából. A céget Tiborcz Istvánhoz közelállók alapították, de már egy magánszemély a tulajdonosa.
A Készenléti Rendőrség Kerepesi úti székhelyén kell épületbővítési, ezen belül bontási, föld és alapozási munkákat végeznie a Zeron Zrt-nek, jelent meg a közbeszerzési eljárást lezáró eredmény a Közbeszerzési Értesítőben. A cég áfa nélkül 298 millió forintért vállalta a munkát. A zrt. korábban az ÉPKAR tulajdona volt, ez a vállalkozás pedig sajtóhírek szerint Tiborcz István üzleti köreinek tulajdonában áll.
Egy ideje a céget Szegő Miklós reklámgrafikus tulajdonolja, de rendszeres nyertese manapság is állami tendereknek. Minden idők eddigi legnagyobb közbeszerzésén is nyertes a Zeron, amely több Fidesz-közelinek tartott céggel közösen diadalmaskodott egy olyan tenderen, ahol 200 milliárdos keretből lehet épületenergetikai és egyéb beruházási munkákat elvégezni.
Érdekesség, hogy a Készenléti Rendőrség tenderén a Zeron fő riválisa az a ZÁÉV volt, amelyik a gigatenderen szintén a nyertes cégek közt található. A ZÁÉV egymillió forintnál is csekélyebb különbségű árajánlatot tett a közbeszerzési eljárás során.
|
Fidesz-közeli cég újíthatja fel a Készenléti Rendőrség ingatlanjait
|
Áfa nélkül 298 millió forintért dolgozhat a Zeron Zrt. a Készenléti Rendőrségnek – derül ki a Közbeszerzési Értesítő csütörtöki számából. A céget Tiborcz Istvánhoz közelállók alapították, de már egy magánszemély a tulajdonosa.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1146885-fidesz-kozeli-ceg-ujithatja-fel-a-keszenleti-rendorseg-ingatlanjait
|
2017-11-30 11:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
Orbán Viktor vejének testvére, Tiborcz Péter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Fejlesztési Főosztályát vezeti – tudta meg az Átlátszó. Tiborcz Péter korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadójaként dolgozott, és igazgatósági tag volt a NAV informatikai elnökhelyettese, Vágujhelyi Ferenc korábbi vállalkozásában.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Fejlesztési Főosztályán főosztályvezető lett egy bizonyos Dr. Tiborcz Péter Sándor – derül ki abból a 2014 augusztusi hivatalos táblázatból (xls), amelyben a NAV vezetőit sorolják fel.
Mivel ugyanígy hívják a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a testvérét is, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az adóhatósághoz, amelyben Tiborcz Péter önéletrajzát kértük. A NAV az önéletrajzot nem adta ki, viszont lehetőséget biztosított a dokumentumba való betekintésbe.
A NAV-hoz a héten látogattunk el, az önéletrajzba betekintve pedig kiderült, valóban Tiborcz István bátyjáról van szó. Tehát, Orbán Viktor vejének 39 éves testvére lett a NAV egyik magas beosztású vezetője.
A jogász végzettségű Tiborcz Péter 2008-ban fejezte be a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, 2006-2010-ig a Fejér Megyei Közgyűlés környezeti és energiaügyekért felelős alelnöki posztját töltötte be, ő volt továbbá a Bicskei Önkormányzat városfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának az elnöke. Tiborcz 2006-2009-ig jogi munkatársként is dolgozott, előbb a Dr. Elek László ügyvédi irodánál, majd pedig a Swot Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft.-nél. A 39 éves Tiborcz Péter a kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadója lett.
Korábbi cikkeink Tiborczékról
LMP-pénztárnok cége is nyert volna a felfüggesztett naperőműtenderen
Tiborcz Péter neve legutóbb a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség botrányos naperőmű-tendere kapcsán merült fel. A Lázár János által utólag lefújt pályázaton testvérének, Tiborcz Istvánnak az egykori üzlettársa, Hamar Endre két cégen keresztül kapott volna 426 millió forintot napelemparkok létesítésére.
Az egyik Hamar-féle nyertes cég a PBE Energiamenedzsment Kft. volt, amely ugyanoda volt bejegyezve, mint a Professzionál Zrt., amely pedig nem más, mint a NAV informatikai elnökhelyettesének, Vágujhelyi Ferencnek egy korábbi érdekeltsége.
Ugyanebben a társaságban, tehát a Professzionál Zrt.-ben találtuk meg Tiborcz Pétert, aki a ceginfo.hu adatai szerint 2012 júniusáig igazgatósági tagként vett részt a társaság munkájában. Most ismét kollégák lettek Vágujhelyi Ferenccel, ezúttal a NAV-ban, ráadásul azonos területen: míg Vágujhelyi informatikai elnökhelyettes, addig Tiborcz az Informatikai Főosztály vezetője. Tiborcz egyébként a Professzionál Zrt.-ben betöltött tisztségét a NAV által nekünk bemutatott hivatalos önéletrajzban nem tüntette fel.
Vágujhelyi tavaly az atlatszo.hu kérdésére határozottan tagadta, hogy köze lenne a naperűmő-tenderhez, arra pedig, hogy az ő egykori érdekeltségének és a PBE Energiamenedzsment Kft.-nek is ugyanott volt a székhelye, úgy reagált:
“A Professzionál bérlője volt az ingatlan egy részének, ahol irodákat, számítógép szervizt, tárgyalót bérelt. Az ingatlanban sem a Professzionálnak, sem nekem nem volt tulajdonrészem. A többi bérlőt legfeljebb látásból ismertem. PBE nevű Kft-re nem emlékszem.”
|
Tiborcz István bátyja a NAV informatikai főosztályvezetője lett
|
Orbán Viktor vejének testvére, Tiborcz Péter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Fejlesztési Főosztályát vezeti – tudta meg az Átlátszó. Tiborcz Péter korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadójaként dolgozott, és igazgatósági tag volt a NAV informatikai elnökhelyettese, Vágujhelyi Ferenc korábbi vállalkozásában.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2014/09/10/tiborcz-istvan-batyja-a-nav-informatikai-foosztalyvezetoje-lett/
|
2014-09-30 23:29:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A miniszterelnök veje az új területen egyelőre nem aratott olyan látványos közbeszerzési győzelmeket, mint a közvilágítás-fejlesztések terén. A hazai informatikai cégek között viszont elterjedt a híre, hogy Tiborcz István az IT-szektor felé fordult, el is kezdtek lobbizni nála.
Orbán Viktor veje áprilisban vált meg az addig több közbeszerzésen is taroló, közvilágítás kiépítésével, fejlesztésével foglalkozó Elios Innovatívtól. A cég nyertes közbeszerzései iránt az Európai Unió csalás elleni hivatala is érdeklődik, és ellenzéki feljelentésre a rendőrség is nyomozást indított még márciusban. Azt vizsgálják, a cég a szabályoknak megfelelően jutott-e a több milliárd forintnyi uniós pénzből finanszírozott munkákhoz.
Úgy tudjuk, már megvan az új terület, amelyen Tiborcz szívesen befektetne. Több jel is arra utal, hogy a miniszterelnök 29 éves veje a jövőben az informatikai beruházások, fejlesztések felé fordul. Az informatikai közbeszerzéseken az Elioséhoz hasonló látványos győzelmeket még nem aratott, de több, az informatikához kapcsolódó cégben is megjelent tulajdonosként.
Felkeltette az érdeklődését
Amikor a közvilágítás-korszerűsítésből kiszállt, Tiborcz István már kipróbálta magát az ágazatban: felbukkant a neve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egyik informatikai közbeszerzésénél. Erre még márciusban Juhász Péter, az Együtt politikusa hívta fel a figyelmet. Az ellenzéki politikus akkori nyilatkozata pontatlanságokat tartalmazott, Tiborcz István erre reagáló közleményéből viszont több érdekesség kiderült.
Az egészségbiztosítási pénztár 500 milliós közbeszerzését tavaly novemberben a pozsonyi székhelyű Asseco Central Europe nyerte. Pedig a tenderen olyan jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cégek is indultak, mint a Tigra, amelynek segítségével az Orbán-kormány korábban felvásárolta a választási informatika kifejlesztőjét, az IdomSoftot.
Tiborcz márciusi közleménye szerint a győztes szlovák cég magyarországi leányvállalatában, az Asseco Hungary Zrt.-ben szereztek kisebbségi tulajdonrészt egy TSDM Holding Kft. nevű, üzleti tanácsadással foglalkozó cégen keresztül. Az elérhető cégadatok szerint a TSDM 2013-tól, az Asseco alakulásától kezdve résztulajdonos a cégben.
A TSDM magyar társaságban informatikában jártas szakemberen kívül Martonyi János fia, Martonyi Zoltán ügyvéd is részesedéssel rendelkezik. Tiborcz a közvetett tulajdonrészétől nem sokkal Juhász nyilatkozata után, március 23-án megvált. Az ügyben megkerestük az Asseco Hungaryt, kíváncsiak voltunk, miért érezték szükségét a Tiborczékkal való együttműködésnek. Szerdai írásos megkeresésünkre egyelőre nem kaptunk választ.
Pár nappal azután, hogy a TSDM-ből kiszállt, Tiborcz március 31-én megvásárolt egy másik informatikai céget, a HCS Expertset. Az adásvételt jóváhagyó, márciusi közgyűlésen arról is döntöttek, hogy Tiborcz István bátyja, Tiborcz Péter lesz a cég vezetője. A társaság elektronikus híradástechnikai berendezések, alkatrészek kereskedelmével foglalkozik, még 2011-ben alapította a paksi atomerőmű egyik korábbi mérnöke. A társaság korábban az újságok híreibe nem került be, de évről évre egyre jobb eredményt ér el, tavaly 553 millió forintos bevétel mellett 50 milliós profitot termelt.
Tiborczék mozgása, úgy tűnik, az utóbbi hónapokban az informatikai cégek fülébe is eljutott. Több IT-cég munkatársa neve elhallgatását kérve arról beszélt lapunknak: egyre több piaci szereplő keresi fel Tiborczékat, azt kérve, egy-egy ötletük érdekében lobbizzanak a kormányzatnál.
Tiborcz István Orbán Viktorral koccint
Adja magát az informatika
Bár az informatika új terület Tiborcz Istvánnak, a jogász végzettségű, 40 éves bátyja számára otthonos terep. Tiborcz Péter 2014 nyara és az idei év márciusa között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) informatikai főosztályvezetője volt. Korábban, 2012 nyaráig egy IT-cégnélnél dolgozott vezető beosztásban. A ProfesszionáI Informatikai Zrt. 2010-ig a NAV jelenlegi informatikai elnökhelyettesének, Vágujhelyi Ferencnek volt az érdekeltsége.
Az informatikai szektor iránti érdeklődés azért is logikus döntés lehet Tiborczék számára, mert tudásalapú az ágazat, egy üzlet beindításához nem kell óriási befektetéseket csinálni, eszközállományt felépíteni. A piacon meg lehet jelenni azzal is, ha valaki olyan cégben szerez részesedést, amely jelenleg is komoly szakértői gárdával rendelkezik. A korábbi cégéhez képest más ez a terület annyiból is, hogy bonyolult üzletágról van szó, a projektek általában több részterületre bomlanak, és sokszor mindegyiket másik vállalkozás végzi, így nincsenek nagy „generálkivitelező” cégek.
Tiborcz régi cége, az Elios főleg közbeszerzéseken nyerte el a megbízásait. A miniszterelnök veje előtt ezek a kapuk továbbra sem zárultak be: egy múlt keddi, nagy sajtóvisszhangot kiváltó szabály szerint ezentúl is indulhatnak közbeszerzéseken állami vezetők hozzátartozói. Erre korábban is volt lehetőség, a november elsején életbe lépett új közbeszerzési törvény aztán kizárta ezt a lehetőséget, kedden pedig ezt alakították vissza. A tiltás így csak az egy háztartásban élő hozzátartozókat érinti, ami Tiborczra nem vonatkozik.
A terveikről szerettük volna megkérdezni Tiborczékat. Tiborcz Istvánt az Elioson keresztül próbáltuk elérni, itt azt válaszolták, „nem áll módjukban továbbítani” a kérdéseinket, Tiborcz ugyanis már nem érdekelt a cégben. A HCS Expertsnek nincs honlapja, a tudakozónál megadott telefonszámuk nem működik.
|
TIBORCZ ISTVÁNT MOST AZ INFORMATIKA ÉRDEKLI
|
A miniszterelnök veje az új területen egyelőre nem aratott olyan látványos közbeszerzési győzelmeket, mint a közvilágítás-fejlesztések terén. A hazai informatikai cégek között viszont elterjedt a híre, hogy Tiborcz István az IT-szektor felé fordult, el is kezdtek lobbizni nála.
| null | 1 |
https://vs.hu/kozelet/osszes/tiborcz-istvant-most-az-informatika-erdekli-1207#!s2
|
2015-12-07 23:40:00
| true | null | null |
VS.hu
|
A Széchenyi Programiroda nevével korábban az Ökotárs elleni hadjárat idején találkozhattunk. Az Ökotárs ugyanis nemcsak a Norvég Civil Támogatási Alap, hanem a Svájci-Magyar Civil Alap pénzét is kezeli, ami szintén szúrta a Miniszterelnökség szemét. Így – akárcsak a norvég civil alap esetében – vizsgálódni kezdtek, és bár Svájc sem látta jelét annak, hogy az Ökotárs rosszul kezelte volna a pénzeket, leállították a kifizetéseket.
Ebben az ügyben aztán megegyezés született, eszerint a vizsgálat idejére a Széchenyi Programiroda vette át az Ökotárstól a kifizető szerepét, így a svájci pénz eljuthatott a nyertes pályázókhoz. A program működtetésével kapcsolatos gyakorlati feladatokat, a támogatott projektek nyomon követését, beszámolóik ellenőrzését és elfogadását továbbra is az Ökotárs látja el.
A Széchenyi Programiroda a Miniszterelnökség egyik háttérintézménye, tehát Orbán vejének volt üzlettársa az após hivatalának háttérintézményében lett vezető. A programirodát azért hozták létre, hogy minél több uniós pénzt le tudjanak hívni a pályázók, ennek érdekében tanácsadók segítenek a a pályázatok kiválasztásában, a pályázat beadásában. Czéghér előtte a programiroda Fejér megyei szervezeténél dolgozott.
A Széchenyi Programirodák országos hálózatát a Kormány az Új Széchenyi Tervben meghirdetett pályázóközpontúság, minőség és hatékonyság elveinek megvalósulása érdekében hozta létre 2011-ben. A 2012 novemberétől a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő hálózat feladata az Új Széchenyi Terv biztosította források elosztásának elősegítése, a potenciális és aktív pályázók, kedvezményezettek térítésmentes tájékoztatása, szakmai támogatása a pályázati folyamat teljes tartama alatt. Az irodahálózat fenti projektben meghatározott tevékenységének célja a rendelkezésre álló források lehívásának hatékonyabbá tétele, valamint a kis- és középvállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok pályázati rendszerbe történő nagyobb arányú belépésének elősegítése. Forrás.
Czéghér Ildikó 2007 szeptemberétől 2009 máricusáig volt tulajdonos az ES Hungary Kft.-ben. A korábban temetkezéssel is, de manapság inkább mezőgazdálkodással foglalkozó ES Hungary Kft.-t a kilencvenes évek elején alapította meg többekkel Tiborcz István apja, Dr. Tiborcz Sándor. A cég tulajdonosa 2007-ig Tiborcz anyja, Tiborcz Sándorné volt, ekkor vette át a társaságot 1,5 évre Czéghér Ildikó.
Czéghértől aztán Tiborc István vette vissza a társaságot 2009 elején, majd tulajdonosok lettek testvérei, Tiborcz Eszter Zsuzsanna és Tiborcz Péter Sándor is – utóbbi nemrégiben a NAV informatikai főosztályvezetője lett.
A terület, ahová a céget bejegyezték, Tiborczék családi birtoka. A Fejér megye északi részén található birtokot, ahol egyebek közt egy nagy ház, egy lóistálló, egy fedett lovarda, egy vendégház és egy 5,7 hektáros ősfás liget is található, 1997-ben vásárolta meg a család. A birtokhoz nagyon közel vannak azok a területek is – összesen 157 hektárnyi szántó –, amelyeket Tiborcz Eszter az állami földpályázatok során vitatható körülmények között nyert el.
Még több cikk Tiborczékról
Hogyan szerezték meg pályáztatás és verseny nélkül Tiborczék a keszthelyi kikötőt?
Tiborcz István bátyja a NAV informatikai főosztályvezetője lett
Az ES Hungary Kft. 2009-ben lett felerészben tulajdonos abban az ES Holdingban, amelyet Tiborcz István és barátja, Erdei Bálint alapított. A holdingnak 2009-ben 8,4 millió forintos árbevétele volt, ám az azt követő évben a Közgép energetikai cége, az E-OS Energiakereskedő Zrt. bevásárolta magát Tiborcz Istvánék vállalkozásába, amely így már E-OS Innovatív Energetikai Zrt., majd pedig Elios Innovatív Zrt. néven futott tovább.
Ettől kezdve pedig csak úgy repkedtek a százmilliók, majd a milliárdok: a kezdeti 8,4 millió forint után 2010-re már 686 millió, 2011-re 2,76 milliárd, míg 2012-re 3 milliárd forintnál is több volt az éves nettó árbevételük. A cégről errefelé olvashat bővebben.
Oroszi Babett-Móricz Csaba
Fotó: Innen
|
Tiborczék volt üzlettársa operatív igazgató az uniós és svájci pénzeket kezelő Széchenyi Programirodánál
|
Czéghér Ildikó 1,5 évig volt Tiborcz Istvánék családi cégének, az ES Hungary Kft.-nek a tulajdonosa, 2013 óta operatív igazgató a Miniszterelnökséghez tartozó Széchenyi Programirodánál, amely a külföldi támogatások hatékonyabb lehívását és szétosztását szolgálja.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2015/02/10/tiborczek-volt-uzlettarsa-operativ-igazgato-az-unios-es-svajci-penzeket-kezelo-szechenyi-programirodanal/
|
2015-02-18 23:48:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Fővárosi Ügyészség közleménye szerint összesen 36 emberrel szemben emeltek vádat, akik a gyanú szerint drogkereskedelemből származó pénz tisztára mosásával és illegális cigaretta-kereskedelemmel foglalkoztak.
A vádirat lényege szerint a bűnszervezetet Magyarországon egy itt élő egyiptomi férfi és egy magyar társa irányította. A pénzmosással összefüggő tevékenységüket egy vietnámi állampolgárságú bűntárs megbízása alapján végezték.
A szervezet 2012 és 2014 között a Kolumbiából származó, majd Nyugat-Európában értékesített kábítószerek kereskedelméből befolyt pénzek eredetének leplezésére irányult.
Az irányítók által megbízott magyar pénzfutárok a kábítószer-kereskedelemből származó pénzt Nyugat-Európából, elsősorban Hollandiából és Németországból gépkocsikkal szállították Magyarországra, az autókban erre a célra kialakított rejtekhelyeken. Ezután a pénzt nagyobb címletekre váltották, majd Szlovákiába vitték, ahol különböző bankszámlákra fizették be, onnan pedig távol-keleti országokba utalták tovább.
A vád szerint az elkövetők a fenti módon összesen 18 milliárd forintnak megfelelő valuta „tisztára mosásában” vettek részt.
Emellett a bűnszervezet tagjai a vádirat szerint 2013-2015. években külföldről származó, adózatlan cigaretta forgalomba hozatalával is foglalkoztak. Az Ukrajnából és Szerbiából származó, adójegy nélküli cigarettát Magyarországon vásárolták meg, majd egy részét Magyarországon értékesítették, míg a másik részét az Európai Unió országaiban adták el. Az illegális cigarettát rejtekhelyes kisteherautókkal, családi utazásokat színlelve szállították, vagy dupla falú kamionokba rejtették.
Az elkövetők által illegálisan forgalmazott cigaretta értéke összesen csaknem 780 millió forint volt.
A Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értéket meghaladó pénzmosás bűntette, bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette és más bűncselekmények miatt összesen 36 személlyel szemben nyújtott be vádiratot az illetékes bíróságra. A bűnszervezet két irányítója mellett további négy személy látott el szervezési feladatokat, a többi vádlott pedig végrehajtói szerepet (pénzfutárok, illetve a cigaretta szállításában részt vett bűntársak) töltött be a bűnszervezetben.
|
18 milliárd forintnyi drogpénzt moshatott tisztára egy nemzetközi bűnszervezet Magyarországon
|
A Fővárosi Ügyészség közleménye szerint összesen 36 emberrel szemben emeltek vádat, akik a gyanú szerint drogkereskedelemből származó pénz tisztára mosásával és illegális cigaretta-kereskedelemmel foglalkoztak.
| null | 1 |
https://444.hu/2017/12/01/18-milliard-forintnyi-drogpenzt-moshatott-tisztara-egy-nemzetkozi-bunszervezet-magyarorszagon
|
2017-12-01 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Öt gyanúsítottat hallgattak ki a nyomozók a napokban az úgynevezett soltvadkerti hűtlen kezeléssel kapcsolatban, amelyet a Quaestor-ügytől még 2015 decemberében különített el a nyomozó hatóság – közölte a Fővárosi Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
A gyanúsítottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében azt írta: az alapügyben a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában tizenegy emberrel szemben nyújtott be vádiratot bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt, az eljárás bírói szakban van. A vádemelés előtt a nyomozó hatóság elkülönített az alapügytől több bűnügyet, köztük a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet színlelt értékpapír-vásárlásai miatt indult nyomozást.
Az utóbbi, a Fővárosi Főügyészség által felügyelt nyomozásban a nyomozó hatóság a napokban öt gyanúsítottat hallgatott ki – köztük az alapügy első- és másodrendű vádlottját.
A megalapozott gyanú szerint a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. két vezető tisztségviselője 2004 októbere és 2010 áprilisa között bűnsegédként segítséget nyújtott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet két vezetőjének abban, hogy vagyonkezelői kötelezettségeiket megszegve, színlelt szerződésekkel pénzt utalhassanak a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek. Az átutalások céljaként megjelölt értékpapír-vásárlások nem voltak valósak, nem is állt szándékukban, hogy azokat teljesítsék, a tranzakciók célja ugyanis az volt, hogy egyrészt a Quaestor-cégcsoport gazdálkodását segítsék, másrészt az egyik takarékszövetkezeti vezető érdekeltségébe tartozó vállalkozást anyagilag támogassák.
Az említett időszakban a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet értékpapír-vásárlás címén összesen több mint 3 milliárd forintot utalt át a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek, ebből a zrt. több mint 600 millió forintot utalt tovább, vagy fizetett ki készpénzben az érintett kft.-nek.
A gyanúsítottak a gyanúsítással szemben panaszt jelentettek be, amelyet a Fővárosi Főügyészség bírál el.
|
Öt gyanúsítottat hallgattak ki a Quaestor-ügyben
|
Öt gyanúsítottat hallgattak ki a nyomozók a napokban az úgynevezett soltvadkerti hűtlen kezeléssel kapcsolatban, amelyet a Quaestor-ügytől még 2015 decemberében különített el a nyomozó hatóság – közölte a Fővárosi Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/ot-gyanusitottat-hallgattak-ki-quaestor-ugyben-2518039/
|
2017-12-01 10:47:43
| true | null | null |
Magyar Idők
|
A vádirat lényege szerint a bűnszervezetet Magyarországon egy itt élő egyiptomi férfi és egy magyar társa irányította. A pénzmosással összefüggő tevékenységüket egy vietnami állampolgárságú bűntárs megbízása alapján végezték.
A szervezet tevékenysége 2012-2014 között egyrészt a Kolumbiából származó, majd Nyugat-Európában értékesített kábítószerek kereskedelméből befolyt pénzek bűnös eredetének leplezésére irányult - írta a Fővárosi Főügyészség.
Az irányítók által megbízott magyar pénzfutárok a kábítószer-kereskedelemből származó pénzt Nyugat-Európából, elsősorban Hollandiából és Németországból gépkocsikkal szállították Magyarországra, az autókban erre a célra kialakított rejtekhelyeken. Ezután a pénzt nagyobb címletekre váltották, majd Szlovákiába vitték, ahol különböző bankszámlákra fizették be, onnan pedig távol-keleti országokba utalták tovább. A vád szerint az elkövetők a fenti módon összesen 18 milliárd forintnak megfelelő valuta "tisztára mosásában" vettek részt.
Emellett a bűnszervezet tagjai a vádirat szerint 2013-2015 között külföldről származó, adózatlan cigaretta forgalomba hozatalával is foglalkoztak. Az Ukrajnából és Szerbiából származó, adójegy nélküli cigarettát Magyarországon vásárolták meg, majd egy részét Magyarországon értékesítették, míg a másik részét az Európai Unió országaiban adták el. Az illegális cigarettát rejtekhelyes kisteherautókkal, családi utazásokat színlelve szállították, vagy dupla falú kamionokba rejtették. Az elkövetők által illegálisan forgalmazott cigaretta értéke összesen csaknem 780 millió forint volt.
A Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értéket meghaladó pénzmosás bűntette, bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette és más bűncselekmények miatt összesen 36 személlyel szemben nyújtott be vádiratot az illetékes bíróságra. A bűnszervezet két irányítója mellett további négy személy látott el szervezési feladatokat, a többi vádlott pedig végrehajtói szerepet (pénzfutárok, illetve a cigaretta szállításában részt vett bűntársak) töltött be a bűnszervezetben.
|
Tízmilliárdokat mostak tisztára - lecsapott a NAV
|
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal pénzügyi nyomozói által teljesített nyomozás eredményeként a Fővárosi Főügyészség egy nemzetközi bűnszervezet 36 tagjával szemben emelt vádat, akik kábítószer-kereskedelemből származó bűnös pénz tisztára mosása mellett illegális cigaretta-kereskedelemmel is foglalkoztak - adta hírül a Fővárosi Főügyészség.
| null | 1 |
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/tizmilliardokat_mostak_tisztara_lecsapott_a_nav.652274.html
|
2017-12-01 00:00:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítélete értelmében Magyarország megsértette az online szerencsejáték szolgáltatások nyújtására vonatkozó alapszabadságot, és jogellenesen járt el akkor, amikor a külföldi szolgáltatókat bírsággal sújtotta, illetve a weboldalaikhoz történő hozzáférést korlátozta - közölte a Trannel (korábban Unibet) International Ltd.-t képviselő bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda. A döntés értelmében az online koncesszió hazai szabályai nem egyeztethetőek össze a szabad szolgáltatásnyújtás elvével. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János a tegnapi kormányinfón az ügy kapcsán annyit mondott, hogy a területet az államnak szigorú korlátok közé kell szorítania.
|
Online kaszinó - Vesztett az állam
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1146951-online-kaszino---vesztett-az-allam
|
2017-12-01 05:26:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
Tavaly szeptemberi hír volt, hogy 55, 2 millió euróért, vagyis 17,1 milliárd forintért vettek egy gigantikus telket az MNB alapítványai, hogy ott új ingatlan-együttes húzzanak fel. Mostantól egyszerűbb lesz az engedélyeztetési eljárásuk.
Tavaly szeptemberben jelentette be az MNB Pallas Athéné Alapítványok vagyonkezelésével foglalkozó Optima Befektetési Zrt. vezetője, hogy újabb telket vásároltak. Ezúttal a Váci úton tették rá a kezüket egy hét és fél hektáros területre, amelyért 55,2 millió eurót, akkori napi árfolyamon 17,1 milliárd forintért fizettek. Ahogy a Népszava is beszámolt róla egy irodakomplexum felépítése a cél, amit azoknak a cégeknek szánnak, amelyek a Brexit miatt menekülnek az Egyesült Királyságból.
A kormány a Magyar Közlönyben megjelentek szerint nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a jegybanki alapítványok ingatlanfejlesztését, ami jelentősen megkönnyíti a gigaberuházáshoz szükséges engedélyeztetési folyamatokat. A kormányhatározat rögzíti, hogy a környezetvédelmi és a természetvédelmi hatásvizsgálatokat leszámítva a szakhatósági eljárásokat 15 napon belül le kell folytatni és csak akkor kell ilyen "hosszú" időt várni a folyamatra, ha más jogszabály ennél rövidebb határidőt nem állapítana meg.
|
Kiemelt projekt lett az MNB gigaépítkezése
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1147020-kiemelt-projekt-lett-az-mnb-gigaepitkezese
|
2017-12-01 15:47:00
| true | null | null |
Népszava
|
|
Orbán Viktor hétfőn jelentette be Li Ko-csiang kínai miniszterelnök oldalán, hogy hosszú tervezgetés után most már tényleg elkezdik felújítani és kétvágányúsítani a Budapest és Belgrád közti vasútvonal magyarországi szakaszát. Ez lesz Magyarország legnagyobb vasúti beruházása, a tervek szerint 750 milliárd forintból fog kijönni a 160 kilométeres vasúti szakasz.
Amely szakaszt egyébként jelenleg a kutya nem használ. Pont ezért a hétfői bejelentés óta élénken folynak a találgatások arról, hogy miért éri meg nekünk a kínaiak által erőltetett, kínai hitelből, egy kínai–magyar vegyesvállalat bábáskodása mellett minden bizonnyal kínai kivitelezők által megépítendő gigaberuházás.
A lehetséges politikai és gazdasági okokat a minap egy hosszabb cikkben már végigvettük, ám Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön új megvilágításba helyzete a történetet, amikor azt nyilatkozta: a vonal értelme az lenne, hogy azon keresztül hozzánk hozhatják elvámoltatni az árujukat az általuk birtokolt pireuszi (athéni) kikötőből a kínaiak.
Úgyhogy megnéztük, hogy az esetleges kínai vámcunami mekkora pluszbevételt jelenthetne a költségvetésnek, illetve mennyivel javítaná a kiemelkedően drága beruházás megtérülését. A számok alapján utóbbit elég sokkal, bár kérdés, hogy mihez képest: míg a sajtó a Figyelő korábbi cikke alapján rutinszerűen 2400 éves megtérülést emleget, valójában
a vámmal a megtérülést le lehet nyomni akár 130 évre is. Már ha optimistán számolunk.
Mivel még ez a szám is úgy jön ki, ha megelőlegezzük, hogy
ettől az egy beruházástól háromnegyedével nő a magyar konténerimport-forgalom.
Meg azt, hogy tovább tudják majd vinni tőlünk az árut, ehhez ugyanis még építeni kellene pár vasútvonalat.
Miközben az is egyértelmű, hogy külföldi felmérések alapján a magyar import-infrastruktúra nem olyan világraszólóan gyors, mint a kormány szerint.
Tízmillió vámos országa
Varga azt mondta, a magyar vámosok átlagosan 23 perc alatt végzik el egy áruszállító konténer vámkezelést, míg máshol ez órákba vagy akár napokba is telik, így Magyarországnak jó esélye van arra, hogy Kína nálunk akarja majd elvámoltatni, amit behoz az EU-ba.
Ez azért lényeges, mert az EU-ba behozott termékeket az exportőr bármelyik tagállamban elvámolhatja, tehát ha tényleg sokkal jobb lenne az itthoni vámkörnyezet, az nyilván segítene.
A nagy baj persze, hogy a világkereskedelem jellemzően tengereken zajlik, nekünk meg nincs tengerünk, tehát ide kell hozni az árut, ha vámolni akarunk.
Elvileg erre jelentene megoldást a Budapest–Belgrád-vasút: a kínaiak elhozzák az árut az általuk felvásárolt pireuszi kikötőbe, ott felrakják a vonatra, ami Athénból Macedónián és Szerbián keresztül eljut Budapestre.
Nálunk meg elvámolják, és viszik tovább az EU többi részébe.
Ezzel az elmélettel az első baj, hogy míg Varga arról beszél, hogy Pireuszból a kínai konténerek „pár órán belül a magyar fővárosban lehetnek”, valójában Pireusz vonaton 1200 kilométerre van Budapesttől. Eleve kérdéses, hogy mennyit számít a néhány órával megrövidülő vámkezelés, amikor egy konténer általában bőven 30-40 napot hajózik Kína és Európa között. Ráadásul hiába épül meg Belgrád és Budapest között a vasút, ha Belgrádig jelenleg két napba telik, mire eljut az áru a görögöktől.
Nem csak nekünk lesz drága
A fő probléma azonban nem is az idő, hanem a pénz: a tengeri szállítás sokkal olcsóbb, mint a vasúti. Kína–Európa-viszonylatban egész pontosan
ötször annyiba kerül a vasúti szállítás konténerenként, mint a tengeri szállítás.
Tehát ha Nyugat-Európába akar exportálni az ember, nem feltétlenül éri meg kipakolni a görögöknél és vonatoztatni sok ezer kilométert, márpedig Kína elsősorban Nyugat-Európába akar exportálni. Ráadásul arrafelé is bőven vannak érdekeltségeik, a Pireuszt irányító Cosco kínai cég most vásárolja be magát a belgiumi Zeebrugge kikötőjébe is. Amint korábban már többször is leírtuk: Magyarország hiába pedálozik, legfeljebb egy lehet a sok közül, akik sorban állnak a kínai pénzért.
Ha pedig nagyon sürgős a dolog, akkor eleve lehet vonaton hozni Kínából, 8-10 nap alatt, bár ez a költségek miatt nem valami népszerű egyelőre, hiába erőltetik ezt is a kínaiak, és hiába akarnak tőlünk északra is jelentős vasúti kapacitásokat kiépíteni. Az időmegtakarításnak pedig egy jóval egyszerűbb módja is kezd kialakulni: a globális felmelegedés miatt az északi, sokkal rövidebb tengeri útvonalak is kezdenek megnyílni.
Tenger nélküli kereskedelmi hatalom
Varga azt mondta, hogy „már idén több millió konténernyi áru érkezik Kínából a görögországi Pireusz kikötőbe”, amelynek egy jelentős része hozzánk jöhetne vámra. Így pedig „a magyar gazdaság komoly hasznot remélhet a beruházásból, hiszen ennek révén az ország meghatározó szerephez juthat az uniós és a nemzetközi kereskedelemben”.
A valóságban a pireuszi kikötő jelenlegi éves ki- és beérkező forgalma 3,7 millió konténer, és ez messze nem csak kínai áru. De eleve a teljes Kína–EU-forgalom belefér tízmillió darab, 20 láb (hat méter) hosszú konténerbe. (A 20 lábas konténer a tengeri kereskedelmi forgalom fő mértékegysége, ebben szokás számolni az árut.) Pireuszt a jövőben a kínaiak 7,2 millió konténeres éves kapacitásra akarják felturbózni, de ebben az export és az import is benne van. Ha nagyvonalúan úgy számolunk, hogy a forgalom kétharmada import lesz majd, akkor is 4,3 millió konténer a maximum, amit befogadhat a fejlesztések után a kikötő.
Érdekes kérdés, hogy ebből mennyi vám jöhet be. Az EU-ban ugyanis a vámolás közösségi politika,
a tagállamok csak a vámon beszedett pénz ötödét kapják meg, a többi megy az EU közös kasszájába.
Ráadásul a külső vámok eleve nem valami magasak: a Kínából érkező importra a Világbank adatai szerint átlagosan 3,55 százalékos vámot kell fizetni.
2015-ben az EU-ba érkező kínai import értéke 350 milliárd euró volt, ebből következik, hogy 12,4 milliárd eurót vámot szabtak ki rá. De ennek csak az ötöde, valamivel kevesebb mint 2,5 milliárd euró landolt a tagállamok költségvetésében. Ez az összeg nagyjából megegyezik az új vasútvonal árával.
130 év
De mint fent írtuk, a teljes Kína–EU-kereskedelem tízmillió konténer, ennyi eleve nem fér el Pireuszban. Ha azzal számolunk, hogy mire megépül a vasút, Pireuszba 4,3 millió konténer tud bejönni egy évben, és ennek kétharmada kínai áru lesz, akkor 2,8 millió konténer, a Kína–EU-import negyede lehet az elméleti maximum.
A probléma csak az, hogy Magyarország ennyi árut nem tud megmozgatni vasúton. Jelenleg a teljes hazai (belföldi és nemzetközi) vasúti áruforgalom 50,6 millió tonna, ami 1,7 millió konténer nettó tömegének felel meg. Ez a Kína–EU tengeri forgalom 17 százaléka, tehát ha ezentúl csak kínai konténereket fuvaroznánk, akkor évi nagyjából 400 millió euró folyna be, azaz hatéves megtérülésről lenne szó. De hát ez persze viccnek is gyenge, hiszen akkor nem lenne min exportálni az Audikat Győrből meg a Mercedeseket Kecskemétről.
Úgyhogy a realitások talaján maradva, csak a Belgrádból érkező pluszkapacitásokra számíthatunk. Amelyek a Figyelő korábbi cikkében megszólaló szakértők szerint évi 1,6 millió tonnát tehetnek ki. Ez 74 ezer konténer, a Kína–EU-forgalom 0,74 százaléka, ami után a fenti vámtételek mellett
évente összesen 18 millió euró pluszbevétel folyhatna be az államkasszába.
Ennél a vasútberuházás egész pontosan 133-szor többe kerül, tehát ennyi év alatt térülhetne meg a vámon a dolog. De még ha nagyon megengedők vagyunk, és feltételezzük, hogy az új vonalon a várt kétszerese lesz a forgalom, akkor is 66,5 évről van szó. Már ha nem számolunk azzal, hogy a végső ár jelentősen nőhet, ahogy az nagy beruházásoknál lenni szokott. Na meg azzal, hogy a vonalat illene néha karbantartani, különösen ilyen erős forgalom melett; ami megint elég sokba kerülne.
Ambiciózus tervek
Magyarország egyébként jelenleg az EU-ban a 20. helyen áll a konténerimport terén. 2014-ben összesen 99 ezer konténert fogadtunk, hiába a vámosok gyorsasága. Ennek fényében tehát még a fenti, pesszimista kalkuláció is optimistának tűnhet: hiszen a 74 ezer plusz konténer kis híján megduplázná (74 százalékkal növelné) a magyar forgalmat.
Persze az alacsony konténerforgalom nem meglepő, hiszen nincs tengerünk, az pedig nem valószínű, hogy egy vasútvonallal helyettesíteni tudjuk a kikötőt. De még ha be is jön a belgrádi összeköttetés, akkor is lesznek gondok. Hiszen az árut a kínaiak nem nálunk akarják lerakni, legalábbis remélhetőleg nem akarnak a magyar piacra önteni 74 ezer konténernyi terméket.
Ha viszont tovább akarják vinni, akkor a konténereket nyugatra kellene továbbítani. Amivel mindössze az a gond, hogy a nyugati vonalakon nem nagyon vannak szabad kapacitások, hiszen már jelenleg is erre fut a magyar áru- és utasforgalom döntő többsége, derül ki az Iho.hu cikkéből. Azaz Budapestről utána kellene építeni néhány új vonalat Győr és Bécs felé.
Ugyanebből a cikkből az is kiderül, hogy egyébként a forgalom jelentős növeléséhez nem kellene elkölteni 750 milliárd forintot, hiszen
a Budapest–Belgrád-vasút kihasználtsága jelenleg is alig 25 százalékos.
Bár kicsit lassan, 80 kilométer/órával lehet haladni a vonalon, de a tehervonatok eleve általában 100-zal szoktak menni, tehát nem ez a szűk keresztmetszet. Tehát bőven jöhetne még konténer, ha akarna. De annak, hogy nem akar, feltehetőleg nem csak az az oka, hogy még nem újították fel a Belgrád–Budapest-vonalat.
Nem vagyunk gyorsak
Ráadásul az sem biztos, hogy valóban megéri hozzánk hozni az árut. Hiába gyorsak Varga Mihály szerint a magyar vámosok, a Világbank adatai szerint
Magyarországon kétszer olyan hosszú az importügyintézés, mint az uniós átlag.
Az adatok alapján nálunk a kezdetétől a végéig átlagosan 19 napig tart az áruimporttal kapcsolatos bürokratikus procedúra, míg az EU-s átlag 10 nap. Mert ugye nemcsak a pénzügyőröknek kell megvizsgálniuk a konténert, hanem kismillió egyéb teendő is van, amelyek a nemzetközi felmérések szerint elég hosszúra tudnak nyúlni.
Kérdés persze, hogy ezek az adatok benne vannak-e a beruházás megvalósíthatósági tanulmányában, illetve ha másra jutottak a szakemberek, akkor pontosan mire. Ezt viszont egyelőre nem tudhatjuk meg, mivel a dokumentumot ismeretlen okból kifolyólag tíz évre titkosították.
(Borítókép: Fotós: A kínai vasúttársaság zászlaja a Belgrád melletti Zimonyban ahol megkezdődik a Budapest-Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszának felújítása 2017. november 28-án. - fotó: MTI / AP /Darko Vojinovic)
|
130 év alatt térülhet meg a méregdrága kínai vasút
|
Varga Mihály szerint Magyarországnak azért éri meg a Budapest és Belgrád közti, 750 milliárd forintos vasúti beruházás, mert ennek köszönhetően mi lehetünk a kínaiak európai vámközpontja. A vámbevételek pedig jelentősen megdobhatják a magyar költségvetést. Megnéztük, hogy az elérhető adatok alapján mennyi pluszpénzre számíthatunk a kínai vámból. Nem valami sokra.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2017/12/01/budapest_belgrad_megterules_vam_kereskedelem_pireusz_kina_131_ev/
|
2017-12-01 13:21:00
| true | null | null |
Index
|
(Sorozatunkban előbb bemutattuk a tao-rendszert, majd a jégkorong, a vízilabda– és a kézilabda-szövetség támogatásait, a mostani rész a futballügyekkel foglalkozik.)
Nem véletlenül köti szinte mindenki a Felcsúthoz a tao-rendszert: minden tizedik labdarúgásba érkező tao-forint a kormányfő által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt akadémiánál kötött ki. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, illetve a tulajdonában álló, az idén ismét nb1-es felnőtt csapat legalább 13,4 milliárdnyi közpénzhez jutott így az elmúlt hat esztendőben.
A tényleges összeg azonban valószínűleg ennél is százmilliókkal több. A labdarúgó szövetség adatbázisa ugyan még mindig azt mutatja, hogy a szervezetnek a tavalyi programjára jóváhagyott 2,9 milliárdos rekord keretből csak 2,3 milliárdot sikerült összeszednie, értesüléseink szerint azonban valójában az egész pénz összejött. Ebből a hatalmas összegből épült többek között a Pancho Aréna, illetve az elmúlt idényekben megkezdett sportcsarnok kerti tóval, parkkal és térburkolattal ellátott parkolóval.
A Felcsút ezzel nem csak a labdarúgásban, hanem a teljes tao-rendszerben verhetetlen. A második legtöbb támogatást szerző sportszervezet is alig ötödannyi pénzhez jutott ebből a forrásból, mint Mészáros Lőrinc alapítványa. A labdarúgásban azonban véletlenül sem a felcsúti focialapítvány az egyetlen olyan szervezet, ami politikusokhoz kötődik. Sőt, a futball a legjobb példa arra, hogyan hálózta be a politika – a szövetségek mellett – a sportklubokat is, és ez miként csapódott le a tao-rendszerben.
A tao-támogatások 2011-es bevezetése óta a cégek (a teljes 331 milliárd forintból) 127,8 milliárdot fizettek az államkassza helyett különböző labdarúgó-szervezeteknek. A pénz a többi sportággal ellentétben itt nagyjából egyenletes ütemben érkezett, igaz a tavalyi bő 27 milliárd kiugróan magas volt.
Mivel minden évben 1000-1400 klub pályázott támogatásra, a teljes összegen rengetegen osztoztak. A pénz közel 20 százaléka azonban a toplistánk első hat helyén álló szervezet valamelyikéhez került. Ezek közül ötnek pedig erős kötődése van fideszes politikusokhoz, vagy (egykor) kormányközeli vállalkozókhoz.
A bronzérmes mezőkövesdi egyesületet a NAV-elnök Tállai András vezeti, az FTC elnöke Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatója, Kisvárdán pedig akkor indult be igazán a bolt, amikor a helyi kötődésű Seszták Miklóst kinevezték fejlesztési miniszternek. A politikai szál azonban nem csak a legnagyobbaknál jelenik meg. A Figyelő még a 2015/16-os tao-szezonban írt arról cikket, hogy látszólag kisebb a települések, illetve klubok közül is azok tudnak érvényesülni, amelyeknek valaki segít összeszedni a pénzt. Bicskén azt követően jött el a tao-kánaán, hogy a helyi klub elnöke Tessely Zoltán, a város országgyűlési képviselője lett, a futsalcsarnokra pályázó Apátfalvának pedig állítólag egyenesen a Miniszterelnökséget vezető Lázár János segített összeszedni pénzt, aminek egy része nem mellesleg egy állami cégtől érkezett.
A fenti felsorolásból nem véletlenül hagytuk ki a lista második helyén szereplő Szolnokot. Az alföldi város sportélete ugyanis Simicska Lajos állandó üzlettársának, Nyerges Zsoltnak a birodalma. A helyi utánpótlásért felelős és a focicsapatot működtető vállalatok tao-támogatásának alakulása pedig elég jól leköveti az üzleti kör viszonyát a kormányzattal. Míg a G-nap előtt ömlött a pénz a szolnoki futballba, utána látványosan megcsappantak a források.
Ez egyébként a többi olyan sportágra is igaz, ahol Nyerges Zsoltnak bármilyen kötődése van a helyi csapathoz. A Simicska-közeli vállalkozó az elmúlt években némileg háttérbe vonult, hiszen 2015 óta már nem felügyelőbizottsági tag a Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub Kft-nél, a vízlabda csapatot fenntartó cégből pedig ennél is korábban kiszállt. Jelenleg azonban mindkét vállalat tulajdonosa egy-egy alapítvány, amelyek mögött az Átlátszó egy korábbi írása szerint azért felsejlik a vállalkozó.
Ez pedig valószínűleg elég volt ahhoz, hogy kevesebb forrás kerüljön az alföldi város sportéletébe. Miközben a jobb szezonokban csak a tao-ból milliárd körüli, sőt akár azt is jelentősen meghaladó bevétele volt a helyi sportvállalkozásoknak együttesen, a G-nap után ez 60-70 százalékkal csökkent. Bár sok cégtől valószínűleg korábban sem kaptak pénzt, vélhetően ez a szám tovább szűkült, ami viszont ennél is fontosabb, hogy a Simicska-birodalom megroppanásával a legfőbb támogatók felajánlható tao-ja is kevesebb lett.
A miniszterelnök és korábbi bizalmasa összeveszésének egyébként akkor Felcsúton is voltak következményei: néhány hónappal a G-nap után ugyanis a Közgép lekerült a Puskás Akadémia szponzorfaláról. Azt ugyan nem tudni, hogy a vállalat korábban miként támogatta a felcsúti alapítványt, de nem lenne meglepő, ha a Transparency International Magyarország által kiperelt tao-dokumentumokból kiderülne, hogy korábban a Simicska-cégek társasági adójából is jutott Felcsútra.
(MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
|
Velejéig átpolitizált rendszerben kapják a közpénzt a fociklubok
|
Nem véletlenül köti szinte mindenki a Felcsúthoz a tao-rendszert: minden tizedik labdarúgásba érkező tao-forint a kormányfő által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt akadémiánál kötött ki. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, illetve a tulajdonában álló, az idén ismét nb1-es felnőtt csapat legalább 13,4 milliárdnyi közpénzhez jutott így az elmúlt hat esztendőben.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20171124/velejeig-atpolitizalt-rendszerben-kapjak-a-kozpenzt-a-fociklubok/
|
2017-11-24 18:49:00
| true | null | null |
G7
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.