text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 194
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Zoltai Ákos;Ágoston Zoltán;
miniszterelnök;repülőgép;autó;Sármellék;Ankara;Szalay-Bobrovniczky Kristóf;
2022-10-25 06:15:00
Sok lett volna három órán át kocsiban ülnie, honvédségi repülőgépet hívtak a magyar luxusminiszternek
Válság idején sem spórol az Orbán-kormány, ha a kényelméről van szó. Egy kormányzati Airbus A319-est Kecskemétről Sármellékre vezényeltek, hogy a honvédelmi tárca vezetőjének, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak 270 kilométerrel kevesebbet kelljen autóznia.
„Izgalmas napunk lesz” – jelentette tettvágytól duzzadó Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hétfő reggeli, Törökországból, Ankarából küldött Facebook-posztjában. A PR-ízű videóban beszámolt arról, hogy találkozik a török védelmi miniszterrel, Hulusi Akarral, megtekint egy katonai alakulatot és „a magyar védelmi ipar szempontjából jelentős” Gidrán 4x4-es harcjármű gyártási helyét, de mindenekelőtt futni megy.
Abban, hogy kipihenten kezdhette a reggeli ankarai futást és PR-felvételt, szerepe volt annak: a kormányzati apparátus nem sajnálta a közpénzt, hogy kiutazása a lehető legkényelmesebb lehessen. A Magyar Honvédség egyik Airbus A319-es szállító repülőgépe ugyanis már vasárnap délután kirepült vele Ankarába – nem is akárhogy, lényegében érte mentek azzal vidékre.
Vasárnap délelőtt Szalay-Bobrovniczky Kristóf még Zalaegerszegen volt, ő is részt vett az október 23-ai megemlékezésen, amelyen Orbán Viktor kormányfő elmondta ünnepi beszédét. Mindeközben Kecskeméten már startra készült az egyik Airbus A 319-es. A FlightAware nevű, a repülőgépek útvonalait követő és rögzítő portál szerint a HUAF409 hívójelű szállítógép vasárnap délután 3 óra után 8 perccel szállt fel a kecskeméti repülőtérről majd 36 perccel később landolt a Zalaegerszeg közelében lévő Sármelléken. Onnan délután 4 óra 18 perckor indult el Ankara felé, ahol helyi idő szerint este 7 óra 9 perckor landolt. A Honvédelmi Minisztérium lapunknak elismerte, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter utazott a géppel Ankarába. A több millió forintos pluszkiadást jelentő drága zalai kitérőt nem indokolták.
Lapunk már vasárnap este megkereste a Honvédelmi Minisztériumot. Azt kérdeztük, milyen célból repült a gép Sármellékre illetve Ankarába és kik utaztak a gépen. A tárca hétfő délelőtti válaszában azt írta: „A HUAF409-es honvédségi gépen, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Honvédség delegációja utazott hivatalos tárgyalásra Ankarába. Orbán Viktor miniszterelnök nem utazott a gépen.”
Az, hogy az Airbus repülőgépet elküldték a miniszterért vidékre, több szempontból is kifogásolható. Zalaegerszeg Sármelléktől 40,9 kilométerre fekszik, körülbelül 40 percig tart eljutni oda a közlekedési szabályokat betartva. Zalaegerszeg és Kecskemét között 311 kilométer a távolság, amelyet szabályosan úgy 3 óra 25 perc alatt lehet megtenni. Ez azt jelenti, hogy azért reptették át a repülőgépet, hogy a miniszternek, 270 kilométerrel, bő két és fél órával kevesebbet kelljen utaznia a tárcavezetői luxusautóban.
Mivel Sármellék nem esik útba Ankara felé, a zalai kitérő jelentősen megdobta a török utazás költségeit. Egy Airbus A319-es üzemben tartási költsége az Aircraft Cost Calculator portál számításai szerint óránként 8800-9200 dollár között mozog. Ez átszámítva 3,6-3,9 millió forint. Nagyságrendileg ekkora pluszkiadást vállaltak a miniszter miatt egy olyan az energiaválság közepén, amikor az állami intézményeket csak 18 fokos hőmérsékletre fűtik fel takarékossági okokból.
Lapunk megkérdezte a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy miért kellett tárca vezetőjének Sármellékről utaznia, miért nem Kecskemétről repült, de erre nem adtak választ. Ahogy arra sem, volt-e olyan hivatalos vasárnap esti programja Ankarában a miniszternek, amelyik miatt sietne kellett.
és este Kecskeméten landolt. Vagyis a visszaút további többletköltséget jelent: újra ki kell küldeni a küldöttségért a katonai gépet, vagy repülőjegyet kell venni.
Mint arról korábban írtunk, a Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt két Airbus A319-es és két Dassault Falcon 7X típusú repülőgépet. Ezeket a hivatalos közlése szerint katonai csapatszállításra szánták, azonban csakhamar kiderült, hogy egészen másra is használják a gépeket. A miniszterelnök is több ízben velük repült ezekkel külföldre. Az Átlátszó már 2019-ben arról számolt be, hogy a repülőgépeknek olyan, úti céljaik is voltak – például a Kanári-szigetek, Las Vegas, Dubaj vagy Málta – ahol katonai szempontból érdemi tárgyalásoknak nincs nyoma. Ami Szalay-Bobrovniczky Kristófot illeti, emlékezetes, neki a többi között egy cseh repülőgépgyártó cégben szerzett részesedéséről is le kellett mondania, hogy miniszter lehessen. | Sok lett volna három órán át kocsiban ülnie, honvédségi repülőgépet hívtak a magyar luxusminiszternek | Válság idején sem spórol az Orbán-kormány, ha a kényelméről van szó. Egy kormányzati Airbus A319-est Kecskemétről Sármellékre vezényeltek, hogy a honvédelmi tárca vezetőjének, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak 270 kilométerrel kevesebbet kelljen autóznia. | null | 1 | https://nepszava.hu/3173604_szalay-bobrovniczky-kristof-sarmellek-ankara-utazas-airbus-a319 | 2022-10-25 16:39:00 | true | null | null | Népszava |
Vesztegetés gyanújával nyomoznak a győri egyetemi kórház egyik főorvosa ellen - közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a police.hu oldalon. Azt írták, hogy a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház egyik főorvosa az elmúlt időszakban több betegétől hálapénzt fogadott el. A nyomozók gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, majd ezt követően a Győri Járásbíróság elrendelte a bűnügyi felügyeletét.
(MTI) | Hálapénz miatt nyomoznak egy győri főorvos ellen | Vesztegetés gyanújával nyomoznak a győri egyetemi kórház egyik főorvosa ellen – közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a police.hu oldalon. Azt írták, hogy a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház egyik főorvosa az elmúlt időszakban több betegétől hálapénzt fogadott el. A nyomozók gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, majd ezt követően a Győri Járásbíróság elrendelte a bűnügyi felügyeletét. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/halapenz-miatt-nyomoznak-egy-gyori-foorvos-ellen-147706 | 2022-10-28 17:05:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A Mészáros Csoporthoz tartozó Status MPE Magántőkealap egyedüli irányítást szerez az Atmedia és leányvállalatai felett – derül ki a Gazdasági Versenyhivatalhoz csütörtökön beérkezett összefonódás-bejelentésből.
Az Atmedia felel többek között a közmédia reklámfelületeiért, és ez a cég kezeli a TV2-csoport csatornáinak reklámidejét is. Az Atmedia és a hozzá hasonló sales house-ok a médiában megjelenő hirdetéseket kezelik, miután a lapok, csatornák átadják nekik reklámfelületeiket, hogy azokat – jellemzően csomagokba rendezve – a hirdetőknek tovább értékesítsék.
A Status MPE a Mészáros Lőrinc által száz százalékban birtokolt Status Capital Zrt. egyik magántőkealapja. A magyar magántőkealapokban elhelyezett vagyon mintegy 2700 milliárd forintot ért 2022 végén, ami a tavalyi 68 ezer milliárd forintos hazai GDP 4 százaléka.
Miért fontos ez? Az Atmedia már korábban is részben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozott, de más kormányközeli üzletemberek is jelen voltak a cégben. A cég 2016-ban került a kormány közelébe, amikor Tombor András megvette. Később egyrészt Mészáros Lőrinc magántőkealapja, másrészt a felcsúti milliárdossal jó kapcsolatot ápoló Vida József és üzlettársai álltak a cég mögött.
Vida József Mészáros Lőrinc bizalmasa, a Status Capital felügyelőbizottságának elnöke. „Mészáros Lőrinc szabadított meg a tüzelőhordástól, amikor bekötötték hozzánk a gázt, onnan a személyes jó viszonyunk” – mondta 2018-ban a HVG-nek.
Számokban: az Atmedia látványosan sikeresebb lett, miután kormányközeli vállalkozók tűntek fel körülötte. Az elmúlt két évben a cég bevételei ismét jelentősebben megnőttek.
Tágabb kontextus: „Tudom, hihetetlen, de nyugger vagyok” – ezt már tavaly nyilatkozta Vida József a Hvg-nek, miután visszavonult a Takarékbank vezetésétől, és egyfajta osztozkodás indult az üzletember és Mészáros körei között. Vélhetően a folyamat újabb fejezete érkezett most el, a tavaly még 23. leggazdagabb magyarként számon tartott Vida életében.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTempósan bővülnek a NER vagyonlerakóiA 2700 milliárd forintot közelíti a magántőkealapokban lévő vagyon értéke, a kikövetkeztethető tulajdonosok között alig találni nem kormányközeli szereplőt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami média állami hirdetésein is Mészáros Lőrinc és köre keresAz állami média reklámbevételének 12 százalékát tarthatja meg az a Mészáros Lőrinchez köthető cég, amely megnyerte az MTVA közbeszerzését. | Most már egyedüliként Mészáros Lőrinc rendelkezik a közmédia hirdetései felett | Vélhetően Vida József háttérbe vonulásának újabb fejezete következett el. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20231020/most-mar-egyedulikent-meszaros-lorinc-rendelkezik-a-kozmedia-hirdetesei-felett/ | 2023-10-20 19:10:00 | true | null | null | G7 |
Számításaink szerint mintegy 2700 milliárd forintot ért az a vagyon, amit magyarországi magántőkealapokban helyeztek el tulajdonosai 2022. december 31-én. Ez a 2022-es 68 ezer milliárd forintos hazai GDP 4 százaléka. A 41 tulajdonosnál koncentrálódó vagyon így a magyar gazdaság nem csekély szeletét fedi le.
A nagyságrendet az is jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a részvények teljes hazai állománya 8,7 ezer milliárd forint volt, míg – a magántőkealapokat is magába foglaló – befektetési jegyeké 12,7 ezer milliárd forint.
Az MNB felügyeleti szervként gyűjti be az alapok kezelőitől, hogy mekkora összegű vagyon van ezekben – már csak a pénzügyi rendszerben betöltött nagyságrendjük miatt is szükséges ez. A jegybanki statisztikák szerint elképesztő gyorsan nőtt a vagyon: 2020 végén még csak 179 milliárd forinttal rendelkeztek a magántőkealapok, 2021 végén 1134 milliárd forint felett diszponáltak, míg 2022. december 31-ére már 1551 milliárd forintos vagyonuk lett. Ez az MNB adatai szerint a befektetési alapok vagyonának hetede.
Ahogy a cikk első mondatából kiderült, a mi számításunk ennél jóval többet mutat: az alapokban tartott vagyon összege a mérlegeik szerint 2022. december 31-én 2387 milliárd forintot tett ki abban a 92 alapban, ahol a beszámoló fellelhető volt. 48 alap esetében nem tartották be a beszámolási elvárásokat, ezekben becslésünk szerint legalább 277 milliárd lehetett. Ebből jött ki, hogy összesen 2664 milliárd forint lehet a magántőkealapok vagyona – 70 százalékkal magasabb, mint amit az MNB lát.
Az eltérésnek több oka is lehet, ezzel kapcsolatban megkerestük az MNB-t, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Lehetséges, hogy csak az alapkezelők egy része szolgáltat adatot, illetve csak az alapok egy részéről. A bizonytalanságot – és a többféle megközelítés szükségességét – mutatja a 2020-tól alkalmazott új módszertan*A 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) 1. § a) pontja alapján 2020. január 1-jétől 40 kockázati tőkealapkezelő, 5 egyéb alapkezelő és alapjaik kikerültek a felügyelt intézmények közül.
hatása, akkor ugyanis negyedére esett a kimutatott magántőkalap-vagyon értéke, mivel több vagyonkezelő kikerült a statisztikából.
Felmerülhet az is, hogy a kezelésre átadott állami vagyon nem része az elszámolásnak. Márpedig itt is százmilliárdokról van szó, hiszen ahogy arról korábban beszámoltunk, az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) tisztázatlan feltételek mellett 250 milliárd forint jutott Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe. (A két vállalkozó kapcsolatáról az utóbbi hónapokban többször is írtunk, ezek a cikkek itt és itt érhetők el.)
Magántőkealapok és a NER
Adatgyűjtésünk során 138 magántőkealapot leltünk fel, amelyek közül 92-nél tudtuk az alapkezelők vagy más jelentések alapján kigyűjteni, hogy mekkora volt az alapban kezelt vagyon értéke 2022. december 31-én. Ezeknél biztosan tudható, hogy a vagyon értéke 2387 milliárd forint volt.
48 alap esetében nem volt erről elérhető forrás, ezek esetében becsülnünk kellett. Mivel az alapokat kezelő vállalatok árbevétele ismert, lehet tudni, hogy mennyi alapkezelői díjat kaptak. A piacon ez a kezelt vagyon 0,1-0,4 százalék szokott lenni, mi konzervatív módon 0,4 százalékot vettünk figyelembe, ami alapján 278 milliárd forintra becsülhető a kezelt alap értéke – ha olcsóbban végzik a kezelők a munkát, ennek a többszöröse is lehet. Ahol pedig 2023-ban indult az alap, ott minimális, 200 millió forintot vettünk figyelembe – ez alatt nincs értelme magántőkealapot létrehozni.
Az összes alap 84 százaléka szorosan a kormányközeli vállalkozói világhoz, a NER-hez köthető, míg
a kezelt magántőkalapok mérleg szerinti nettó eszközértékének 95 százaléka a NER-eseké.
Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a jogi konstrukció megteremtésének fő motivációja a NER-vagyonok átláthatóságának csökkentése lehetett.
Nemcsak a NER felé koncentrált a vagyoneloszlás, hanem Budapest felé is: az alábbi térképünkön azt mutatjuk be, hogy az alapok bejegyzett címe szerint mely helyszíneken kezelik a magyar GDP 4 százalékának megfelelő vagyont. A térképen Budapestről kizoomolva látható, hogy Kisvárda az egyetlen vidéki helyszín.
Azt nem könnyű pontosan megmondani, hogy kik az alapokban lévő vagyon tulajdonosai, ez ugyanis nem nyilvános. Korábban a Válasz Online (1, 2, 3, 4) és a G7 is közölt cikkeket, hogy kik állhatnak az alapok mögött, ezt az alapot kezelő vállalatok tulajdonosai, vezetői és címe alapján lehetett kikövetkeztetni. Mészáros Lőrinc és Szíjj László – a várhatóan akár 10 ezer milliárdos hasznot hajtó autópálya-koncesszió kapcsán – pedig nyíltan elismerte, hogy mely alapok köthetők hozzájuk.
Hogy a korábbi feltételezések pontosak, azt a Direkt36 felfedezése igazolta: a NAV tényleges tulajdonosi adatbázisába – feltehetően a magántőkealapokkal dolgozó bankok – feltöltöttek néhány végső tulajdonost. Ezt azóta törölték, de a néhány példa megmutatta, hogy a sajtóban megjelent feltételezések helyesek.
A fentiek miatt a tulajdonosok kiléte mostani cikkünkben is következtetéseken alapul. Egyrészt feltártuk az alapkezelők tulajdonosi hátterét, másrészt azt is kigyűjtöttük, hogy mekkora vagyon tartozik olyan tulajdonosokhoz, akik NER-körök érdekében, hozzájuk kapcsolódva tevékenykednek.
Mészáros, Jellinek, Száraz és Tiborcz kétezer milliárdja
A magántőkelapokban lévő vagyon kétharmada csupán négy tulajdonos közelében koncentrálódott tavaly év végén:
Mészáros Lőrinc: 716 milliárd forint nettó eszközértékű vagyon;
Jellinek Dániel: 589 milliárd forint,
Száraz István: 323 milliárd forint,
Tiborcz István: 207 milliárd forint.
Az állami tulajdonú alapokban 186 milliárd volt, a piaci OTP-alapok 101 milliárddal az ötödik helyre fértek fel. A teljes listát alább lehet böngészni:
Ahogy azonban egyebek mellett a már említett Tiborcz-Jellinek cikkeinkből kiderül, egyáltalán nem könnyű meghatározni, hogy a lista élvonalában szereplők közül hol ér véget az egyikük vagyona, érdekeltsége, és hol kezdődik a másiké. Legutóbbi témába vágó cikkében a Válasz Online arra jutott, hogy Tiborcz Istvánnak nem a szerény 25. helyen lenne a helye A 100 Leggazdagabb Magyar mezőnyében, hanem jóval előrébb.
Az első helyezett Mészáros Lőrinc előrébb nem lehetne, de így is érdekes, hogy a magántőkealapjaiban több pénz van, mint a 660 milliárdosra becsült vagyona, mivel csak a közvetlenül hozzá köthető magántőkealapok 716 milliárd forintot kezeltek tavaly év végén.
Szintén érdekes, hogy Jellinek Dánielhez 590 milliárd forintnyi magántőkealapos vagyon köthető, de csak 276 milliárd forintra becsülik vagyonát. A fentieket összevetve pedig az is kiderül, hogy Tiborcz Istvánon kívül Száraz István is lehetne akár jóval előkelőbb helyen a gazdaglistán, listákon.
Ezek készítői persze szintén az említett bizonytalanságokkal küzdenek, hiszen még ha elő is áll valaki azzal, hogy hozzá tartozik egy magántőkealapban lévő vagyon, akár már másnap átadhatja másnak, emellett pedig a vállalatok nyereségének eltérítésére is megvan már a jól bejáratott módszer.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPofonegyszerű módszerrel rejtik el tízmilliárdok útját a NER oligarcháiKinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd vagy tízmilliárd forint útja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTiborcz és a 427 milliárd, privát üzletről tárgyaló Orbán, tízmilliárdok elrejtése - mit tudtunk meg az Orbán-rendszerről az elmúlt két napban?4iG, Orbán, Jászai, Tiborcz. Pillanatfelvétel az orbáni mélyállamról 2023. október 17-én.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjachtEgy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszteséges üzlet a NER jachtoztatása, 7 milliárd forinttal szállt be az egyik leggazdagabb magyarKözel két és félmilliárd forintnyi veszteséget hozott össze két év alatt az a máltai cég, amelynek jachtjain az elmúlt esztendőkben rendszeresen nyaralt a NER elit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögöttAz állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány 250 milliárdot adott Tiborcz István közelébe befektetésre, most kezdene vele valamitA hat magántőkealapba csatornázott közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Orbán Viktor vejével. Az állami oldalon változások várhatók.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százalékaA magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki. | Tempósan bővülnek a NER vagyonlerakói | A 2700 milliárd forintot közelíti a magántőkealapokban lévő vagyon értéke, a kikövetkeztethető tulajdonosok között alig találni nem kormányközeli szereplőt. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20231020/temposan-bovulnek-a-ner-vagyonlerakoi/ | 2023-10-20 19:14:00 | true | null | null | G7 |
Márciustól 15,4 százalékkal emeli előfizetői díjait a Vodafone – jelentette be kedden a magyar állam és a kormányközeli 4iG tulajdonában lévő cég. A távközlési díjak Magyarországon nőnek a legmagasabb mértékben az elmúlt évben, ezt már az Magyar Nemzeti Bank is kifogásolta nemrég.
A távközlési cégek visszatekintő árazást alkalmazhatnak, vagyis az előző év inflációját beépíthetik az áraikba. Így a társaság már januártól, sőt akár 22 százalékkal is emelhetett volna.
Számokban: a Vodafone az év elején 9,4 százalékkel emelte díjait, a Magyar Telekom és a Yettel tavasszal 14,5 százalékkal. A korábban olcsóságáról híres Digi a Hvg360 cikke szerint esetekben 70-100 százalékos áremelést hajtott végre.
Miért fontos ez? Az áremelkedések legfőbb oka a jegybank júniusi elemzése szerint a verseny hiánya. A korábban önálló nagy cégek közül a Digi, az Invitech, a UPC és a Vodafone is egybeolvadt az új állami/kormányközeli tulajdonlás alatt, és a Yettelben is 25 százalékos részesedése lett az államnak.
A jegybank szerint a fent idézett áremelési technikával olyan elemek is beépülhetnek, amelyek az ágazatot kevésbé érintik, így pedig a távközlési áremelés valójában az inflációt gerjeszti, miközben a vállalati profitot növeli.
A kormány 2010-es hatalomra kerülése óta próbált nagyobb befolyást szerezni a távközlési piacon, ahogy a múlt héten a Direkt36 is bemutatta. A lap egyik forrása szerint az a logika vezérli Orbánt és környezetét, hogy a távközlési piacon való terjeszkedés lehetőséget ad nekik is a nagy tömegű információgyűjtésre.
Alulnézet: a Momentum elnökségi tagja, Ilyés Márton a versenyhivatal beavatkozását kérte, mert számítása szerint a UPC-Digi fúzió, illetve 4iG felvásárlás után 117 magyar településen jött létre távközlési monopólium. A lakosok olyan nagy városokban sem tudnak már szolgáltatót választani, mint Dunaújváros vagy Veszprém.
Tágabb kontextus: egy Európai Bizottság számára készített 2021-es – vagyis még az állami térnyerés előtti – jelentés szerint Magyarországon a vezetékes szélessávú szolgáltatások ára alacsonyabb volt az uniós átlagnál. Az egybegyúrt vezetékes és mobil csomagok, és a mobil szélessávú szolgáltatások azonban drágábbak voltak az átlagnál.
Emellett a magyar piacot általánosságban jellemezte, hogy uniós összevetésben olcsó szolgáltatást inkább csak a belépő szinteken nyújtottak a cégek, a nagyobb sávszélességeknél és használatnál ezek drágák voltak.
Az uniós országokban az elmúlt egy évben Magyarországon (és Lengyelországban) nőttek leginkább a kommunikációs költségek. Míg nálunk minden alaposan drágul, egy tucat uniós országban inkább árcsökkenések voltak jellemzőek. | Magyarországon drágulnak legjobban a telefonszámlák, miután az állam elkezdte uralni a piacot | Összességében ebben is sikerült elérni az uniós vezető pozíciót. | null | 1 | https://g7.hu/elet/20231025/magyarorszagon-dragulnak-legjobban-a-telefonszamlak-miutan-az-allam-elkezdte-uralni-a-piacot/ | 2023-10-25 19:18:00 | true | null | null | G7 |
Miután a hatóság összesen csak 3 millió forintos bírságot szabott ki arra a Kósa Lajoshoz közeli bányaválallatra, aminek a lakóépületek fölé felhúzott földsáncai júniusban sárral öntötték el a Recski Hunyadi út házait, a párbeszédes Tordai Bence bemutatta, milyen szabálytalanságokat állapított meg a bányakapitányság.
A képviselő beszámolója szerint bár a bányakapitányság súlyos üzemzavart nem állapított meg, de szabálytalanságot igen, emiatt 3 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozóra. Az omlás miatt 50-60 embert kellett kitelepíteni, és a sár azóta is újra és újra elöntötte a házakat. A hatóság tanulmánya szerint a szabálytalanul és szakszerűtlenül hányták fel földsáncot, ami végül júniusban ráomlott a házakra. Erre egyébként az ott lakók már január óta, mióta az andezitbánya megkezdte a működését, próbálták felhívni a figyelmet.
A határozatban arra kötelezték a társaságot, hogy bontsa vissza a szabálytalan és veszélyes földsáncot, terítse be a területet geotextillel, telepítsen rá növényeket és építsen vízelvezető árkokat.
A Heves Megyei Kormányhivatal 2021 decemberében adta meg 5 évre a környezetvédelmi engedélyt az Andezit-Bau Bányászati Kft-nek, aminek az egyik tulajdonosa Kósa Lajos ügyvédje, Fiák István, akinek még a Fidesz alelnökét behülyítő örökösnővel is volt közös cége, de Kósa feleségével is üzletelt. Az innen kitermelhető évi 400-500 ezer tonna követ zúzva, vasúti töltésekhez használnák fel. Egy testületi jegyzőkönyv szerint Paks II.-höz és a Belgrád–Budapest vasútvonalhoz szállítják a itteni köveket.
Október 14-étől 120 napja van a cégnek a munkálatok elvégzésére, aminek első jelei már látszanak az RTL szerint. Így várhatóan legkésőbb február közepére a recski bánya már biztonságosan működhet. Amikor nyáron a bánya egyik tulajdonosát, Fiák Istvánt erről kérdeztük, ragaszkodott ahhoz, hogy nem a bánya omlott rá a házakra:
Azonban a helyiek házaiban keletkezett kárt a sárlavinát követő gyorssegélyen kívül a vállalkozó nem téríti meg. Így az ott élők pertársaságot alakítottak a káraik rendezésére. Tordai Bence szerint a kormány felelőssége is, hogy kárpótolják a recskieket, amihez létre kell hozni egy környezeti kármentesítési alapot, amit a kockázatos tevékenységet folytató üzemek befizetéseiből töltenének fel. Emellett nyilvánosságra kell hozni minden, az ügyhöz kapcsolódó dokumentumot. | Százhúsz napot kapott a Kósa-közeli bánya, hogy lebontsa a balesetet okozó földsáncot Recsken | Miután a hatóság összesen csak 3 millió forintos bírságot szabott ki arra a Kósa Lajoshoz közeli bányaválallatra, aminek a lakóépületek fölé felhúzott földsáncai júniusban sárral öntötték el a Recski Hunyadi út házait, a párbeszédes Tordai Bence bemutatta, milyen szabálytalanságokat állapított meg a bányakapitányság. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/27/szazhusz-napot-kapott-a-kosa-kozeli-banya-hogy-lebontsa-a-balesetet-okozo-foldsancot-recsken | 2023-10-27 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A birtokunkba jutott dokumentum szerint a V-Híd úgy jelentette készre a vonal biztosítóberendezését, hogy „a MÁV vizsgáló kollégái korlátozottan fértek hozzá”, így nem tudták megfelelő módon megvizsgálni.
„Normál ügymenetben idén már nem lehet átadni a Szeged–Röszke vasútvonalat” – kommentálta egy szakmai forrásunk, amikor megmutattuk neki a beruházásról készített és birtokunkba jutott MÁV-jelentést. Véleményét megerősítette egy másik, a felújítás részleteire rálátó informátorunk.
Még október 18-án írtuk meg, hogy hiába jelentette be korábban Szijjártó Péter külügyminiszter, nem adják át október 23-án a Belgrád–Budapest vasútvonal részeként készülő Szeged–Röszke vasútvonalat, mert a kivitelező V-Híd Zrt. nem készült el időben a munkálatokkal. Akkor azt írtuk, a csúszásnak két oka lehet: egyrészt a cég nem kapott időben engedélyt a beszerelni tervezett cseh forgalmi biztosítóberendezésre, másrészt nyáron egy a MÁV-val kialakult vita miatt hetekig állt a munka, a V-Híd ugyanis egyszerűen levonult az építkezésről.
Sötét(üzem)ben tapogatózva
Akkori reagálásában a MÁV „határozottan cáfolta”, hogy bármi probléma merült volna fel a biztosítóberendezés engedélyeztetésével kapcsolatban (azt írták, a nyári leállás miatt csúszik az átadás), egy, a Szabad Európa birtokába jutott jegyzőkönyv szerint mégis ez lehet az egyik ok.
Ehhez kapcsolódóan: A vonal szerb oldalán már minden készen áll.
A Röszke állomás távközlési próbaüzem és a biztosítóberendezési sötétüzem elmaradásának összefoglalója címet viselő dokumentumban ugyanis többek között ez szerepel már az elején a biztosítóberendezésekkel kapcsolatban: „A berendezések műszaki készültségi szintje alapján a berendezések próbaüzeme, illetve sötétüzeme nem volt megkezdhető, 2023. 10. 17-én üzemengedély nem került kiadásra.”
(A sötétüzem azt jelenti, hogy egyszerre szimulálják minden berendezés működését úgy, hogy az közben nem befolyásolja a tényleges vasúti forgalmat. A próbaüzem során egy-egy részfunkció működését tesztelik éles körülmények között – a szerk.)
A jegyzőkönyv egyébként tíz pontban foglalja össze, hogy a MÁV szakemberei milyen hiányosságokat találtak, ami miatt úgy döntöttek, ezúttal ők vonulnak le az építkezésről, amíg ki nem küszöböli a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd ezeket. Megemlítik többek között, hogy a tervezett átadás előtt egy héttel, október 17-én még nem volt kész a röszkei állomáson sem a vizuális utastájékoztató rendszer, sem a hangosbemondó, illetve az állomás diszpécserrendszere sem működött.
Alaphelyzetben
Horgos és Röszke között nem készült el a rádiós kommunikáció, így a két állomás forgalmi szolgálattevője nem tudott kommunikálni. Az említett biztosítóberendezés hiányosságai miatt „a sötétüzem a vonali sorompók vonatkozásában sem kezdődött meg (…) a sorompóberendezés még mindig csak az alaphelyzeteket tudta kezelni”.
A berendezést működtető szoftver a helyszínen egyszerűen más volt, mint amit a V-Híd korábban a MÁV szakembereinek megmutatott, a változások okairól nem történt teljes körű tájékoztatás. Ráadásul a V-Híd részéről „folyamatos munkavégzés és szoftvermódosítás folyt a helyszínen az üzemeltetői vizsgálat időszakában is. A MÁV vizsgáló kollégái korlátozottan fértek hozzá a berendezéshez a készre jelentést követően, ezért a vizsgálatokat nem tudták befejezni hétvégi és éjszakai munkavégzés mellett sem.”
Ehhez kapcsolódóan: És akkor Mészáros Lőrinc vasúti építkezésén kihagyták a vasbetonból a vasat.
Ráadásul a jegyzőkönyv szerint a V-Híd a saját maga által telepíteni kívánt cseh biztosítóberendezést „idő hiányában nem tudta levizsgálni”, ennek ellenére készre jelentette, de az erről szóló dokumentum „nem tartalmazott gyártói és vállalkozói nyilatkozatokat sem, hogy a berendezést levizsgálta, és az rendeltetésszerű használatra, üzemeltetésre alkalmas”. A berendezés áramellátásával kapcsolatban „dokumentációs és műszaki hiányosság áll fenn”.
Talán jövőre vagy…
A MÁV szerint a berendezést üzemeltető vasutasok, rendszergazdák oktatása sem történt még meg, és „számos műszaki és dokumentációbeli hiányosság áll fenn jelenleg is”. Emiatt egyelőre marad a vonalon a legegyszerűbb, kézzel végzett „helyszíni váltóállítás”, és „maradnak az egyéb, jelenleg is fennálló forgalomszabályozási előírások” – utóbbi praktikusan azt jelenti, hogy továbbra is csak tehervonatok közlekedhetnek.
A jelentés készítője a fentiek miatt úgy nyilatkozott, hogy csak „november 3-án lehet egyáltalán megtippelni felelősséggel”, hogy mikor indulhat el a személyforgalom. A jelentést megismerő szakmai forrásaink szerint ennyi hiányosság kijavítása azt jelenti, hogy reálisan csak 2024 első negyedévében lehetne kész a Szeged–Röszke vasútvonal, ugyanakkor úgy nyilatkoztak, információik vannak arról, hogy „a V-Híd nyomást gyakorolhat a MÁV-ra és az Építési és Közlekedési Minisztériumra, hogy még novemberben fogadják el a szakasz készre jelentését, és megindulhasson a forgalom”. | tízpontos hibalistát írt a MÁV Mészáros Lőrinc cégének | A birtokunkba jutott dokumentum szerint a V-Híd úgy jelentette készre a vonal biztosítóberendezését, hogy „a MÁV vizsgáló kollégái korlátozottan fértek hozzá”, így nem tudták megfelelő módon megvizsgálni. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/megszereztuk-a-jegyzokonyvet-iden-mar-lehet-hogy-at-sem-adjak-a-szeged-roszke-vasutvonalat-amit-meszaros-lorinc-cege-ujit-fel/32651967.html | 2023-10-24 19:36:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Magyar Lovassport Szövetség tulajdonában álló Lovassport Nonprofit Kft. saját szerződésében ismerte el, hogy teljes mértékben közpénzből finanszírozzák az olimpiai lovasprogramot, miközben a nyilvánosság előtt arra hivatkoztak a Szabad Európának, hogy az állami támogatás „elvesztette közpénzjellegét”. Hab a tortán, hogy mint megtudtuk, a szövetség hétmillió forintos kötbér megfizettetésével fenyegeti azokat, akik bármilyen gazdálkodási adatot (így közérdekből nyilvánosat is) nyilvánosságra hoznának a szervezettel kapcsolatban.
Október elején másodfokon is pert nyert az Átlátszó a Magyar Lovassport Szövetség (MLSZ) százszázalékos tulajdonában álló Lovassport Nonprofit Kft. ellen, így nyilvánosságra kell hoznia, mire költötték el a Csekonics programra fordított hárommilliárd forint állami támogatást, azon belül is a díjugratókra szánt 2,8 milliárdot. Most a Szabad Európa birtokába jutott a Lovassport Nonprofit Kft. és a német partner, a Paul Schockemöhle Pferdehaltung GmbH közötti szerződés.
A Nemzeti Lovassport és Sportló tenyésztést Fejlesztő Program (NLSF) szerződéseit mi is kértük a lovas szövetségtől, de csak a Lovas Nonprofit Kft.-vel kötött támogatási megállapodást küldték át, amely a már említett 2,8 milliárd forintról szólt, majd a kft.-hez irányítottak minket a további adatközléssel kapcsolatban. A kft. ügyvezetője, Bazsó Gergely András megkeresésünkre ugyanakkor azt írta: „Tájékoztatom, hogy a társaság nem köteles és nem is kötelezhető az önök által kért további adatszolgáltatásra, figyelemmel arra, hogy az átadott összeg – az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése alapján – nem minősül közpénznek.”
Az üggyel és a szerződéssel a 24.hu is foglakozott, azt írják: már Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter figyelmét is felkeltették a lovas szövetség pénzfelhasználásai. A sport egyrészt a Honvédelmi Minisztérium alá tartozik a 2022-es kormányátalakítást követően, másrészt a miniszter fiatal korában maga is versenyzett a Budapesti Lovas Klub színeiben.
Titkolnak és titkoltatnak
A Magyar Lovassport Szövetség egyébként információink szerint csak úgy teszi lehetővé, hogy bárki betekintsen a szervezet által kezelt iratokba, hogy titoktartási nyilatkozatot íratnak alá az illetővel, amelyben az szerepel, hogy bármely megismert adat (vagyis a közérdekből nyilvános adatok is – a szerk.) öt éven belüli nyilvánosságra hozatala hétmillió forintos kötbér megfizetését vonja maga után a betekintő részéről a szövetség részére. Ráadásul a nyilatkozat aláírója azt is vállalja, hogy az adatok bármilyen úton történő nyilvánosságra kerülése esetén őt terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy adott esetben nem sértette meg a titoktartási nyilatkozatot.
Ehhez kapcsolódóan: Cikksorozatunk első része: majdnem hárommilliárd forintba került, mégsem lesz magyar díjugrató lovas az olimpián
2021 novemberétől az NLSF, más néven a Csekonics program kiemelt erőforrásokkal fókuszált az esélyes sportolók támogatására a 2024-es párizsi olimpiai szereplés elősegítése jegyében. A célra az 1,2 milliárdos rendes éves költségvetés mellé további hárommilliárdot kapott a lovas szövetség az államtól, amiből, mint láttuk, 2,8 milliárdot egyből továbbutaltak a Lovassport Kft.-nek. Lázár Vilmos, a szövetség elnöke akkor elmondta: ebből mindhárom olimpiai lovas szakág, azaz a lovastusa, a díjlovaglás és a díjugratás részesülni fog, az „elmúlt időszak eredményeit figyelembe véve” azonban utóbbi jelenti a prioritást, ugyanis ott tűnik legreálisabbnak a kvótaszerzés.
A német kapcsolat
Nem sokkal később bejelentették, hogy együttműködésre lépnek a világ egyik vezető sportlótenyésztőjével, a német Paul Schockemöhlével, akitől egyrészt ugrólovakat vásárolnak és bérelnek, másrészt pedig Németországban Norbert Nuxoll elismert edző is segíti a magyar lovasok felkészülését. Négy plusz egy felnőtt lovas ki is utazott Steinfeld-Mühlenbe, a program gyakorlati megvalósítása azonban számos akadályba ütközött, és – mint ma már megállapíthatjuk – nem is lett sikeres.
Díjugratásban sem csapatban, sem egyéniben nem lesz magyar lovas Párizsban, a program töredékéből támogatott lovastusában azonban Kaizinger Balázs vezeti a csoportját, azaz jelenleg kijutó pozícióban van. Információink szerint ugyanakkor sem ő, sem az általa lovagolt ló nem része a német–magyar olimpiai együttműködésnek.
Amikor már látszott, hogy kevés esély van a díjugratók olimpiai szereplésére, a szövetség vezetése bejelentette, hogy valójában már nem is Párizs, hanem a 2028-as Los Angeles-i olimpia a cél. Arról, hogy ebben ki és milyen szempontok alapján döntött, kötnek-e új megállapodásokat a módosított cél érdekében akár az állammal, akár a német lovas egyesülettel, korábban már megkérdeztük a szövetséget, de nem válaszoltak.
Az átláthatatlan és szakmailag is megkérdőjelezhető döntések heves reakciókat váltottak ki a magyar lovas társadalomban. Az Átlátszó mellett több civil szereplő (lovas egyesületek vezetői) is nehezményezte a transzparencia hiányát, és indított közérdekű adatigénylést, majd az elutasítás után jogi útra terelte az ügyet. Információink szerint jelenleg is folyik egy per.
Olimpiáról nincs szó
Október elején aztán másodfokon is az Átlátszónak ítélt a bíróság, így a szövetség és a Lovassport Nonprofit Kft. köteles volt nyilvánosságra hozni a szerződést a német partnerrel, amelynek tartalma – a programhoz hasonlóan – szintén rengeteg kérdést felvet.
A társaság állítását, miszerint az átadott összeg nem minősül közpénznek, nemcsak a bíróság találta valótlannak, de maga a szerződés is világosan kimondja ezt. A megállapodás V. fejezetének 1-es pontja ugyanis úgy szól, hogy „A szerződés teljes egészében a 340640 azonosítószámú, 18. sorszámú ktötelezettség vállalás (sic.) szerinti központi költségvetési támogatásból (lásd: IX/7429-2/2020 ikt. számú támogatói okirat) kerül finanszírozásra”. A szóban forgó, 5,5 millió eurós összköltség 2021 végén nagyjából közel kétmilliárd forintnak felelt meg.
Ehhez kapcsolódóan: Elveszítené közpénzjellegét? Egy furcsa mondat az alkotmánymódosításban.
Az is szembetűnő a dokumentum fényében, hogy noha Lázár Vilmos és az egyéb, szakágon belüli vezetők rendre az olimpiai minősülésről, a 2024-es párizsi játékokról beszéltek (még Lovasaink útja az olimpiára nevű Facebook-oldalt is alapított a szövetség), a szerződésben ez egyáltalán nem szerepel. A kizárólagos említést a világjátékokról a megállapodás legvégén, a Vegyes és záró rendelkezések pont alatt találjuk: „IX.1. Felek a szerződést a magyar lovassport és lótenyésztés fejlődésének érdekében kötik 2023. augusztus 31. napjáig, de legalább az olimpiai kvalifikációs időszak végéig azzal, hogy közös megegyezéssel a fenti határidőt a Felek meghosszabbíthatják.”
Mi húsz? Mi mennyi?
De nemcsak az olimpiáról nem esik konkrét szó, hanem a sikeresség követelményeiről sem. Mindössze annyit foglaltak szerződésbe, hogy a német partner választja ki a felkészülés állomásait szakmai tudásával, legjobb belátása szerint, illetve ő gondoskodik a programban részt vevő lovasok és lovak felkészítéséről. Arról azonban, hogy ezt a feladatát mikor látja el megfelelően és sikeresen, nincs egzakt megkötés.
Ugyanúgy hiányoznak a pontos követelmények a kiválasztott lovak esetében is. A Magyar Lovassport Szövetség tíz lovat vásárolt a német tenyésztőtől összesen kétmillió euró értékben, és további ötöt bérel 2,5 millióért, amelyeket a szerződésben foglaltak szerint a német tenyésztő választ ki saját állományából, a magyar vevő pedig kérheti a kicserélésüket, ha egészségügyi állapotuk vagy képességük szempontjából alkalmatlannak találja őket az ilyen színvonalú versenyzésre. Felmerül a kérdés: honnantól minősülnek alkalmasnak a lovak? Az olimpiai minősítő versenyeket 155-160 centiméter magas akadályokkal rendezik, 2021-ben pedig öt-hat éves lovakról állapodtak meg, amelyek akkor még csak nemrég kezdték sportkarrierjüket, és még biztosan nem versenyeztek ilyen magasságon.
Ehhez kapcsolódóan: Három éve nem sikerül kideríteni, hová tűnt 2,2 milliárd forint közpénz.
A lovak korával kapcsolatban vetődik fel az egész együttműködés talán legégetőbb kérdése. Paul Schockemöhle egy nemzetközileg elismert lótenyésztő és lókereskedő, akitől világszerte vásárolnak a legnagyobb versenyzők és istállók. A legjobb lovakat jellemzően egy-két éves koruk körül már értékesítik, egy öt-hat éves vagy még idősebb állat megítélése a szakmában – egy magyar lovasklub vezetője szerint – jellemzően az, hogy „a tenyésztő nyakán maradt”.
Persze egy ilyen színvonalú ménesben aligha születnek rossz lovak, de felmerül a kérdés: tényleg megérte (2021. novemberi árfolyam alapján) 1,6 milliárd forintot költeni a német lovak B kategóriájára, ahelyett hogy a már 160 cm-en is eredményes magyar lovakat állították volna a válogatott szolgálatába?
Mint azóta kiderült, nem. Az Európa-bajnokság ötfős magyar keretéből mindössze ketten versenyeztek német lóval, és azok sem a Schockemöhle-tenyészetből kerültek ki. Eközben a program keretei közt vásárolt lovak jelenleg is maximum 130-140 cm magas akadályokon gyűjtenek rutint.
Hiányzó bizalom
Ráadásul az sem a szövetségtől derült ki, melyik az a tíz plusz öt ló, akiket megvásároltak, illetve béreltek. Ehelyett Kádár Attila volt amatőr országos bajnok díjugrató (a jelenlegi vezetőség egyik legnagyobb nyilvános kritikusa) derítette ki, amit a hazai díjugratás „ellenzéki fórumán”, a dijugratas.eu-n közzé is tett. Ez tovább növelte a magyar lovas közösség fenntartásait a programmal szemben. (A szövetség, illetve a lovassport kft. által titkolni kívánt szerződésben a mellékletek között szerepel e lovak listája.)
A lovak mellett a lovasok kiválasztásának szempontjai sem nevezhetők transzparensnek. A program indulása előtt a szakági vezetőség választotta ki a jelölteket, akik közül aztán a német partner állította össze a végleges csapatot. A szelekció a hivatalos álláspont szerint mindkét esetben az alapján történt, hogy kiket tartanak a legjobbnak és legérdemesebbnek, kiknek lehet a legtöbb esélyük kijutni az olimpiára, ezt azonban nem az addig elért eredmények alapján ítélték meg. Így történt például, hogy a szeptemberi, milánói díjugrató Eb-re önerőből kijutó Mráz Tamás nem is került képbe, miközben a 160-as magasságon rutintalan ifj. Lázár Zoltán – két eredeti tag távozása után – bejutott. (Ő egyébként Lázár Vilmosnak, a szövetség elnökének unokaöccse.)
Ehhez kapcsolódóan: 1,45 milliárd közpénz ment el a nyelvtanulási programra, amely valójában el sem indult
A kiválasztott kerettel sem működtek olajozottan a dolgok. Erre utal, hogy az eredeti négy plusz egy fős válogatottból mostanra hárman kiszálltak: Horváth Balázs már egy éven belül, Jármy Vince 2023 tavaszán, ifj. Szabó Gábor pedig a kontinensviadal után hagyta ott a programot. De amíg kerettagok voltak, addig sem koncentráltak százszázalékosan Németországra.
Fontos tudni, hogy Magyarországon a profi lovasok az alacsony díjazás miatt nem a versenyzésből élnek, hanem a tenyésztőkből, akik felbérlik őket lovaik kiképzésére és felfuttatására, hogy utána jó áron eladhassák őket – általában külföldre. A közös felkészülés kezdetén a magyar lovasok hátrahagyták ezt a munkát, de rövidesen többen elkezdtek kétlaki életet élni. Nehéz lenne megítélni, ebben mennyire hibásak a lovasok, és mennyire a szervezés hiányossága, hiszen például ifj. Kövy András a válogatott-tagság mellett az utánpótláscsapat kapitánya is, valamint egy hatalmas versenykomplexumot üzemeltet Balatonvilágoson. (Ő egyébként bevitte az egyik lovát, Faquitol-S-t a programba, majd információnk szerint menet közben eladta.)
Igaz, a szerződésben a lovak költségei mellett további egymillió eurót szánnak a lovasok elszállásolására, felkészítésére és bérezésére az együttműködés ideje alatt, viszont látható, hogy nem sikerült érdemlegesen kárpótolni a lovasokat a Németországba költözés hátrányaiért.
A szerződés mostanra lejárt, a szövetség viszont már 2028-ról beszél mint olimpiai cél – csak az a kérdés, hogyan tovább. A folytatással és az eddigi eredmények értékelésével kapcsolatban megkerestük a szövetséget, de nem kaptunk választ. A hivatalos nyilatkozatok alapján a Paul Schockemöhle Pferdehaltung GmbH anno az MLSZ tenderén nyerte el a szerződéskötés lehetőségét, viszont se a felhívást, se a győztes ajánlatot nem látta senki. (Igaz, elvileg ez is szerepel a szerződés mellékletei között.) Az anyagi erőforrások elfogytak, az eredeti válogatott széthullott, a megvásárolt lovak pedig még nem mutatnak fel olyan eredményeket, hogy egyértelműen alkalmasak legyenek egy olimpiai nehézségű pálya teljesítésére.
A cikk a Transparency International oknyomozó mentorprogramja keretében készült. | Megszereztük: csak az olimpiáról nincs szó az „olimpiai lovasprogram” szerződésében | A Magyar Lovassport Szövetség tulajdonában álló Lovassport Nonprofit Kft. saját szerződésében ismerte el, hogy teljes mértékben közpénzből finanszírozzák az olimpiai lovasprogramot, miközben a nyilvánosság előtt arra hivatkoztak a Szabad Európának, hogy az állami támogatás „elvesztette közpénzjellegét”. Hab a tortán, hogy mint megtudtuk, a szövetség hétmillió forintos kötbér megfizettetésével fenyegeti azokat, akik bármilyen gazdálkodási adatot (így közérdekből nyilvánosat is) nyilvánosságra hoznának a szervezettel kapcsolatban. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/megszereztuk-csak-az-olimpiarol-nincs-szo-az-olimpiai-lovasprogram-szerzodeseben/32655297.html | 2023-10-27 19:59:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Pert nyert a Demokratikus Koalíció az MTVA ellen, így kiderült, hogy mennyit keresnek a közmédia legismertebb arcai. „Csak olyan emberek fizetéseit hozhatjuk nyilvánosságra, akiknél ezt a közérdek indokolja, akik aktívan részt vesznek a közszolgálatiság, az adófizetők és az ország elárulásában, vagy arcukat, hangjukat és nevüket adják a hazugságokhoz a képernyőn” – írta a párt közleménye. És akkor a nevek és a számok:
Császár Attila, aki a Hír Tv-nek a 2006-os tévéostromról készített elfogult tudósítást, jelenleg hírterületi vezető szerkesztőként havi 1.300.500 forintot keres.
Meszes Boglárka műsorvezető volt az, aki az elhíresült „kérdésekkel provokált az újságíró” hírblokkot olvasta be, ő 1.346.000 forintot kap havonta.
A Pitbull becenevű Németh Zsolt hírigazgató fizetése 1.600.000 forint, Bende Balázs mellett ő beszélt a 2019-es kiszivárgott hangfelvételen.
Siklósi Beatrix a Kossuth Rádió új igazgatójaként havi 1.667.000 forintot kap.
Nagy Katalin - aki évekig csinálta a péntek reggeli interjúkat Orbán Viktorral - most brüsszeli tudósítként dolgozik havi 5 300 euróért, azaz több mint kétmillió forintért.
Lánczi Tamás egykori helyettes államtitkár, jelenleg az MTVA online igazgatóságának igazgatója 2.168.500 forintot visz haza.
A legtöbb pénzt természetesen Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója - akiről a bíróság kimondta, hogy lehet hírhamisítónak nevezni - kapja, havi 3.500.000 forintért dolgozik.
Az MTVA által kiadott adatok szerint a fentieken túl egyes vezetők 3 vagy akár 6 havi fizetésüket is megkaphatják prémiumként, de azt a DK közleménye szerint nem tudni, hogy ki kap ilyet. Az adatokhoz közérdekű adatigénylési per után jutott hozzá a párt. | Kiperelte a DK a közmédiából, hogy mennyit keresnek a legismertebb arcai | Pert nyert a Demokratikus Koalíció az MTVA ellen, így kiderült, hogy mennyit keresnek a közmédia legismertebb arcai. „Csak olyan emberek fizetéseit hozhatjuk nyilvánosságra, akiknél ezt a közérdek indokolja, akik aktívan részt vesznek a közszolgálatiság, az adófizetők és az ország elárulásában, vagy arcukat, hangjukat és nevüket adják a hazugságokhoz a képernyőn” – írta a párt közleménye. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/29/kiperelte-a-dk-a-kozmediabol-mennyit-keresnek-a-legismertebb-arcai | 2023-10-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„…a fentiek alapján megállapítható, hogy ön sorozatosan olyan, a magasan kvalifikált akadémiai közösség körében kiváltképpen elfogadhatatlan, tiszteletlen, cinikus és provokatív hangnemben kommunikált a Munkáltatóval, amelynek eredményeképpen a munkaviszonya a jövőben nem tartható fenn” – többek között ez állt a Ádám Zoltánnak október 24-én átadott felmondólevélben. Ádám volt az az egyetemi oktató, akinek bejelentése nyomán elindult az azóta vizsgabotrányként elhíresült etikai vizsgálat a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A vizsgálat megállapította, valóban megtörtént az, amiért Ádám kezdeményezésére elindították, vagyis az egyetem vezetői tényleg kivételeztek egy hallgatóval, aki nagyon befolyásos szülők gyereke. A vizsgálat fő megállapításait másodfokon sem vitatta senki, az egész üggyel összefüggésben viszont egyetlen embert rúgtak ki a Corvinusról:
azt a tanárt, aki a vizsgálatot elindította.
Az egyetem közleményében az áll: „Az etikai ügyet és az ehhez kapcsolódó intézkedéseket, a szabálytalansági eljárás lezárásával, a munkáltatói intézkedések meghozatalával és a rendszerszintű problémákat orvosló akcióterv létrehozásával az egyetem – a maga részéről – lezártnak tekinti.”
Panaszkodnak a befolyásos szülők
A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavasszal és nyáron több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt. Ez azután indult, hogy egy hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetem vezetőinél, mert Ádám Zoltán és kollégái nem engedték levizsgázni fiukat egy tárgyból, amelyből nem teljesítette a félév során előírt követelményeket, az egyetem vezetői viszont elintézték, hogy a diák elkülönítve, külön vizsgasort kitöltve teljesíthesse a tárgyat. Az Ádám Zoltán docens bejelentése alapján indított vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem akkori rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két dékánját. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes (Takáts Előd a másodfokú, felmentő döntés bejelentésének napján lemondott a rektori posztról).
Mivel a rektor maga is érintett volt az ügyekben, másodfokon az etikai eljárás alá vont dékánok ügyében Szabó Lajos rektorhelyettes járt el, aki azóta megbízott rektorként vezeti az egyetemet. A rektorhelyettes nem vonta kétségbe az etikai bizottság megállapítását, miszerint kivételeztek a hallgatóval, mégis fölmentette mindkét eljárás alá vont vezetőt, mondván,
nem volt egyértelműen megállapítható, hogy szándékosan kivételeztek volna, vagy hogy azért tették volna ezt, mert a diák gazdag és befolyásos családból származik.
Ádám ezt a 444-nek adott interjújában nagyon rossz minőségű jogi érvelésnek nevezte. Takáts Elődöt aztán erre a döntésre hivatkozva mentette föl az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma, mint másodfokú döntéshozó testület.
A történet itt nem ért véget, Szabó Lajos ugyanis az egyetemi etikai eljárás lezárása után, júniusban egy úgynevezett szabálytalansági eljárást indított, hogy kiderüljön, történt-e valami szabálytalanság az etikai vizsgálathoz vezető vizsgáztatás során. A Corvinus az eljárás lezárásáról október 24-én kora délután adott hírt, valamivel azután, hogy Ádám Zoltánnal Szabó Lajos közölte a rendkívüli elbocsátást. Az eljárás az egyetem közleménye szerint több szabálytalanságot is talált, például hogy a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat szerint nem megengedett hallgatók ügyeiről harmadik személlyel beszélni, beleértve a hallgató szüleit. Ez egyébként azért is érdekes megállapítás, mert erre az etikai eljárás alá vont egyik dékán kérte meg Ádám Zoltánt. Az egyetem szerint ráadásul volt olyan diák, akinek megengedték, hogy bepótolja a félév során elmaradt beadandókat, míg a hallgatónak, akit végül kivételezve vizsgáztattak, nem.
Ádám Zoltánt nem nevesítik a közleményben. De ahogy azt Ádám a Telexnek elmondta, nem is azért rúgták ki, mert a vizsgálat valamilyen szabálytalanságot talált volna az ő esetében (ilyen megállapítást senki nem tett), hanem mert nem küldött el két e-mailt, amiről azt gondolta, hogy már korábban elküldte, és úgymond, tiszteletlenül beszélt az egyetem vezetőivel.
Kezdetektől gyanús
Ádám Zoltán a Telexnek azt mondta, neki kezdetektől fogva gyanús volt ez a szabálytalansági eljárás, úgy látta, ez egy alibi vizsgálat, aminek, mint mondta, az volt a célja, hogy szétkenje az etikai eljáráshoz vezető vizsga körüli felelősséget, ahelyett, hogy az egyetem szembenézne a feltárt, súlyos visszaélésekkel.
A szabálytalansági eljárást alapvetően belső, elsősorban gazdasági szabálytalanságok feltárására találták ki, éppen ezért az ilyen eljárásokat hivatalból gyakran a kancellár vezeti, hiszen ő felel az egyetem gazdálkodásáért. Ebben az esetben azonban kifejezetten akadémiai folyamatok jelentették a vizsgálat tárgyát, amit ennek ellenére vezetett a kancellár, Dr. Domahidi Ákos.
Az eljárás során több oktatót meghallgattak, így Ádám Zoltánt is, aki a szeptember elejére eső meghallgatásán beszámolt a vizsgáztatás körülményeiről. Az oktató maga is beismeri, hogy az erről szóló levelezésben nem volt igazán kedves a kancellárral, kezdettől fogva nem titkolta, mit gondol a vizsgálatról és annak céljáról. Mindezt a meghallgatáson is elmondta, ami Ádám bevallása szerint nagyon feszült légkörben zajlott, de ennek ellenére véleménye szerint ő együttműködő volt.
A meghallgatáson Ádám többek között részleteket olvasott föl azokból a levelezésekből, amelyekben a tanszéki kollégáival megvitatták, le lehet-e vizsgáztatni a kérdéses hallgatót. A meghallgatásról jegyzőkönyv készült, amelyben a felolvasott emailrészletek is szerepeltek.
Hetekkel a meghallgatás után, szeptember végén, Domahidi Ákos kancellár e-mailben azt kérte Ádámtól, küldje el azokat az e-maileket, amelyekből felolvasott, mert azokra szükség van az eljárás lefolytatásához. Ádám saját bevallása szerint ezt értetlenül fogadta, és először válaszában megkérdezte, hogy erre mi szükség van, mikor minden fontos részletet felolvasott már a meghallgatáson, ezek a részletek pedig már a jegyzőkönyvben is szerepelnek. Hasonlóan reagált a kancellár pár nappal későbbi második felszólító levelére is, de betartotta az abban foglalt szerda déli határidőt: 11:59-kor átküldte a kancellárnak a kért levelezést. Domahidi másnap, immár az átküldött levelezést tartalmazó e-mailre válaszolva, ismét felszólította Ádámot a levelezés átküldésére, nem reagálva az Ádám által előző nap átküldött e-mailekre. Domahidi ebben a csütörtöki e-mailben aznap délután 4 órai határidőt szabott Ádámnak a levelezés átküldésére.
Ádám ezt meghökkentőnek tartotta, és még aznap délelőtt válaszolt a kancellárnak, jelezve, hogy továbbra sem érti, erre miért van szükség. Domahidi következő e-mailje péntek délután negyed háromkor érkezett, és aznap délután négy órai határidőt szabott a hiányzó levelek átküldésére. Ádám erre negyed négykor az alábbi választ küldte:
„Tisztelt Kancellár úr, kedves Ákos,
Tanítok ma 5-ig (most csak azért írok mert épp szünet van), úgyhogy ma 4-ig biztos nem tudok már mást átküldeni. De őszintén szólva nem is pontosan értem, hogy mire gondolsz. Nálam tudtommal nincs más, a kollégáimmal folytatott levelezés, ami az adott helyzetre reagál. Ha kicsit pontosabban meg tudod jelölni, hogy mire gondolsz, a hétvégén szívesen utánanézek.
Üdv,
Zoltán”
Domahidi erre 16:07-kor válaszolt, és aznap este 6 órai határidőt adott a levelek átküldésére. Ádám péntek 17:57-kor erre azt válaszolta, hogy szerinte szövegszerűen egyeznek a szóbeli meghallgatásán elhangzottak az általa két nappal korábban átküldött levelekkel. Majd hozzátette, hogy köszöni, hogy péntek délután 5 és 6 között, négyszer 90 perc aznapi tanítás után ezzel foglalkozhatott.
„Nyilván fontos volt a vizsgálat számára. Ha esetleg van valamilyen szombat hajnali vagy vasárnap esti határidős feladatom is, kérlek jelezd” – írta a kancellárnak.
Ádám még egyszer, a következő hét szerdáján, október 11-én írt levelet az ügyben a kancellárnak, amiben érdeklődött, hogy az megkapta-e az előző péntek esti e-mailt, és sikerült-e megállapítania, hogy az Ádám által egy héttel korábban átküldött e-mailek ugyanazok, amiket a meghallgatáson felolvasott. „Ha igen, javaslom, kérj elnézést azért az egyik korábbi e-mailedben szereplő állításodért, hogy akadályozom az általatok folytatott vizsgálatot. Ha nem, továbbra is szívesen segítek összevetni egymással két nem különösebben bonyolult, angol nyelvű szöveget” – írta a kancellárnak.
Ez a levél Ádám többi, a kancellárnak küldött e-mailével együtt szerepel az október 24-én neki átadott, Major Klára intézetvezető és Szabó Lajos megbízott rektor által aláírt rendkívüli felmondásban. Eszerint Ádám október 11-i levele „mindenfajta előzmény nélküli”, „cinikus, az akadémiai közegben különösen tiszteletlen, sértő és a Kancellár alapvető szakmai képességeinek hiányát sugalmazó” volt.
Az október 11-i dátum azért is fontos, mert a felmondólevél szerint „a munkáltatói jogkör gyakorlóját 2023. október 11. napján értesítették a fenti kötelezettségszegésekről.” Vagyis az egyetemi felsővezetés ezen a napon közölte Major Klára intézetvezetővel, hogy itt az ideje Ádám elbocsátásának. Ádám levelére viszont senki nem válaszolt, így ő továbbra is azt hitte, hogy minden, a kancellár által kért emailt elküldött. Mint arra utólag, a felmondólevél átvétele után rájött, két, kollégájával váltott e-mail valóban nem szerepelt a kancellárnak átküldött levelek közt. Ennek Ádám szerint az volt az oka, hogy az Outlook levelezőrendszer egybefűzte az azonos kiinduló e-maillel rendelkező leveleket, és a kancellár által hiányolt e-mailek is ebben az e-mailfolyamban jelentek meg. Mivel azonban ezek az e-mailfolyamnak csak leágazásai voltak, a kancellárnak átküldött e-mailek közt nem szerepeltek, amit Ádám nem tudott.
Ádám a Telexnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a kollégájával folytatott levélváltása szó szerint szerepel a meghallgatási jegyzőkönyvében, és a kancellár a kollégától is bekérte és meg is kapta ezeket a leveleket. A kancellár és munkatársai tehát rendelkeztek a két levéllel, azok hiánya nem hátráltatta a munkájukat, és a levelek szövege azonos volt azzal, amit Ádám a meghallgatásán felolvasott. Ezért Ádám szerint mondvacsinált okkal rúgták ki: az egyetemvezetés csak az alkalmat kereste rá, hogy kötelezettségszegéssel vádolhassa, miközben ő valóban nem különösebben szívélyesen kommunikált ugyan, de végig kooperatív maradt. Ha valamilyen kérésnek nem tett eleget, annak nem az volt az oka, hogy akadályozni akarta a vizsgálatot, hanem az, hogy nem értette meg, hogy mit kérnek tőle. Az utolsó, péntek esti határidő előtt pedig már hullafáradtan nem vette észre, hogy az általa átküldött levélfolyam másképp jelenik majd meg a kancellárnál, mint nála.
Akárhogy is, október 24-én dél körül, Ádám Zoltánt behívták az intézetvezetője irodájába, ahol Szabó Lajos megbízott rektor és az egyetem HR-vezetője is várta, és közölték vele, hogy ki van rúgva.
Ügy lezárva
A Telex kereste Ádám Zoltán kirúgásával kapcsolatban a Budapesti Corvinus Egyetemet, amely azt a választ adta, hogy A Budapesti Corvinus Egyetem minden esetben a jogszabályok maximális betartására törekszik, világos, valós, okszerű és jogszerű döntéseket hoz, a munkavállalót érintő ügyről pedig ennél több információt nem adhat ki. Az egyetem hivatkozott az október 24-én, időben már Ádám Zoltán kirúgása után a Corvinus oldalán megjelent közleményekre, amelyekben a szabálytalansági eljárásról és az annak következményeként történt munkáltatói intézkedésekről adtak hírt.
Ami a munkáltatói intézkedéseket illeti, az egyetem nem közöl sokkal többet, mint amit a Telexnek és más sajtótermékeknek küldött válaszul, nincs benne sem az, hogy kivel vagy kikkel szemben és milyen intézkedések történtek. Hivatkozik viszont az eljárás eredményéről szóló közleményre, amelyben, ahogy korábban írtuk, az szerepel, hogy több szabálytalanságot is feltárt az eljárás, például, hogy az oktatók más hallgatókkal kivételeztek, az etikai vizsgálathoz vezető vizsgában érintett hallgatóval viszont nem.
A két közlemény nyelvezetéből úgy tűnhet, mintha azért történtek volna munkáltatói intézkedések, mert szabálytalanságokat állapított meg a vizsgálat.
Ezt összekötve Ádám Zoltán kirúgásának hírével pedig nem nehéz arra következtetni, hogy azért kellett tőle azonnali hatállyal megszabadulni, mert szabálytalanságokat követett volna el.
Ádám azonban hangsúlyozza, hogy az általa megkapott, 7 oldalas indoklásban nem szerepel az, hogy ő szabálytalanságokat követett volna el, és azért rúgták ki. A Corvinus indoklását a Telex is látta, és valóban nem szerepel benne indokként bármilyen megállapított szabálytalanság. Az ok, ahogy már említettük, az, hogy a munkáltató értékelése szerint nem működött együtt az eljárással és tiszteletlen hangnemben beszélt a munkáltatóval. És az, hogy a Corvinus szakszervezetének Facebook-oldalán írt a vizsgálatról, olyan hangnemben, ami a vezetők szerint az ő lejáratásukra alkalmas.
Az egyetem fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy „a tavasszal lefolytatott etikai eljárások, és a szabálytalansági vizsgálat munkáltatói intézkedései nincsenek kapcsolatban egymással.”
A Corvinus cikkünk megjelenése előtt nem sokkal, péntek kora este a Neptun rendszerben levelet küldött az esetről a hallgatóknak, amiben még érdekes elemeket hozzátesz a történethez. A levél szerint, amelynek angol verziója jutott el a szerkesztőségünkhöz, a sajtóban részinformációk alapján olyan hírek jelennek meg a napokban, amik negatívan tüntetik fel az egyetemet. A levél röviden, pár mondatban ír az etikai eljárásokról. Ezekben az szerepel, hogy indult egy etikai vizsgálat, de az másodfokon nem talált etikai kihágást. Azt is hozzáteszi az egyetem, hogy Ádám Zoltán megtámadta az eljárást a bíróságon, de keresetét a bíróság első fokon elutasította. Hogy az eljárás hogyan zajlott, nem szerepel a levélben. Ádám a levél szerint az egyetemmel való konfliktusait úgy oldja meg, hogy nyomást helyez az egyetemre a sajtón keresztül. Emiatt, olvasható a levélben, több ártatlan hallgatót rágalmaztak meg a társaik a személyesen és a közösségi médiában, ami komoly pszichés károkat okozott nekik.
A olvasható, hogy bár az etikai eljárás nem talált etikai kihágást, a vizsga körülményeiről szóló szabálytalansági eljárás bizony talált problémákat, emiatt pedig, mint olvasható, egy ember írásbeli, négy pedig szóbeli figyelmeztetést kapott. Hogy kik, az nem derül ki. Azt is írja az egyetem, hogy Ádám Zoltánt nem az eljárás eredményei miatt rúgták ki, hanem mert ötszöri felszólítás ellenére sem működött együtt a vizsgálattal, hogy tisztázza a szerepét az etikai eljáráshoz is vezető vizsga ügyében.
és nem hagyja, hogy egyesek egyéni érdekből manipulálják és az egyetem ellen hangolja az egyetemi és szélesebb közvéleményt.
A levél előzménye az lehet, hogy a vizsgabotrányt kirobbantó oktató azonnali hatályú kirúgása miatt az egyetemi polgárság is zúgolódott. Toronyai Gábor, a Corvinus szakszervezeti vezetője a Hvg.hu-nak nyilatkozva azt mondta, szégyenbe hozza az egyetemet, hogy pont azt rúgják ki, aki az etikai vizsgálatot kezdeményezte. A Corvinus szakkollégiumai és Hallgatói Önkormányzata pedig közös levélben kérik a megbízott rektort, hogy az egyetem vezetése világosan tájékoztassa a hallgatói közösséget Ádám Zoltán menesztéséről. A levél szerint az oktató elbocsátásáról jelenleg elérhető hivatalos információk alapján „joggal merül fel az igény egy teljesebb kommunikációra az ügyben”, hogy az egyetemi polgárokat biztosítsa a vezetés arról, hogy nem sérültek a Corvinus közösségének alapértékei és normái.
Ádám Zoltán, ahogy ezt a 444-nek adott interjújában is elmondta, szakszervezeti védettséget élvezett, tehát csak úgy nem tudott volna tőle megszabadulni az egyetem, mindenképpen kellett hozzá valamilyen indok. Ádám véleménye szerint persze az, amik miatt végül kirúgták, ehhez nem elégségesek, ezért munkajogi lépéseket fontolgat. | Egyetlen embert rúgtak ki a Corvinusról a vizsgabotrány után, a tanárt, aki az etikai vétségeket bejelentette | A Corvinus vezetése október 24-én azonnali hatállyal megszüntette a vizsgabotrányként elhíresült, az egyetemnek roppant kellemetlen etikai eljárást kezdeményező tanár, Ádám Zoltán munkaviszonyát. Az egyetem szerint Ádám nem működött együtt az etikai vizsgálathoz kötődően elindult eljárásban, elfogadhatatlan hangnemben kommunikált a Corvinus vezetőivel. A kirúgott oktató a Telexnek azt mondta, annyiról lehet szó, hogy nem küldött el pár e-mailt, amikről azt gondolta, hogy már elküldte korábban, és amiket a vizsgálat során már bemutatott. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/27/corvinus-adam-zoltan-kirugas-vizsgalat | 2023-10-30 10:20:00 | true | null | null | Telex |
Két korrupt végrehajtó helyett kellett dolgoznia, most a bíróságon vallott a Schadl-ügy tanúja
S. Tímea a szigetszentmiklósi és a fonyódi irodát vitte úgy, hogy mindkét iroda végrehajtója fizetett Schadl Györgynek, és egyikük sem dolgozott érdemben. Mindkét végrehajtó, F. Miklós és N. Gábor is beismerte tavasszal, hogy valóban fizettek Schadlnek. A tanú szerint a szigetszentmiklósi irodából Schadl 40-70 millió forintot szedett ki, ráadásul legalább három alkalommal.
A bíróság egyelőre elengedte F. Vivient, a Schadl-ügy koronatanúját, helyette csütörtökre új tanút, S. Tímeát idéztek. S. Tímea egy teljesen másik szálon kapcsolódik az egész ügyhöz. Ő a szigetszentmiklósi végrehajtói irodában volt irodavezető 2008 óta. 2015-ben nagyot fordult a végrehajtókkal a világ: előírták nekik, hogy jogi végzettséget kell szerezniük ahhoz, hogy végezhessék a munkájukat. S. Tímea akkori munkaadója, a korábbi szigetszentmiklósi végrehajtó 2017-ben döntött úgy, hogy nem marad végrehajtó, nem fogja elvégezni a jogi egyetemet. 2018 februárjában így állandó helyettesének, Schadl Györgynek adta át az irodát.
S. Tímea saját elmondása szerint első körben nem akart maradni: nem volt neki szimpatikus az a jövőkép, amit az irodának Schadl és csapata felvázolt, később azonban Schadl egy közös cigarettázás közben meggyőzte, így kezdetben csak négy órában, de visszaállt dolgozni. S. Tímea a bíró kérdésére azt mondta, nem Schadl esetleges rossz híre miatt akart távozni, hanem azért, mert kiégett.
A Schadllel közös dohányzós beszélgetésükről a bíró hosszan kérdezte, ugyanis S. Tímea a nyomozati vallomásában azt mondta, hogy Schadl, miután letette a telefont, azt mondta neki:
a minisztériummal beszélt, és a hívás miatt valakinek be kell még mennie dolgozni.
A cigarettázás este hat és hét között volt, így valakinek a munkanapját Schadl jelentősen meghosszabbította. A bíróságon nem, de a nyomozati anyag szerint az ügyészeknek tett vallomásában S. Tímea elmondta, Schadl miért hívta a minisztériumot.
Miután engem Gyuri meggyőzött, hogy maradjak, elvileg nekem újra kellett volna szakvizsgáznom, de Gyuri felhívott valakit a minisztériumban, hogy intézzék el, hogy szakvizsga nélkül is másnaptól ugyanúgy működjön az e-szignó kártyám és a helyettesi igazolványom. Azt nem tudom, hogy kit hívott fel, csak annyit, hogy valakinek emiatt még aznap este be kellett mennie dolgozni a minisztériumba. Ezt a telefont Gyuri az én jelenlétemben intézte, és nagyon barátságosan kérte az illetőt, de szó nem volt arról, hogy ez problémát jelentene. Azt nem tudom, hogy kivel beszélt, azt sem, hogy férfival, vagy nővel-e
– mondta korábbi vallomásában.
Schadl és Völner kapcsolatáról S. Tímea nem tudott sokat, de abban biztos volt, hogy Schadl rendszeresen beszélt az államtitkárral. Állítása szerint Schadl ezt többször is említette neki. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy miről beszélgethettek egymás között.
Schadllel jó volt a munkakapcsolata, azt mondta, hogy egy kifejezetten jó időszak volt a szigetszentmiklósi iroda életében, amikor a végrehajtói kar vezére vitte azt.
2019 tavaszán írtak ki pályázatot a szigetszentmiklósi végrehajtói helyre, ezt pedig F. Miklós, az ügy későbbi vádlottja nyerte meg. S. Tímea az ügy nyomozati szakaszában, illetve a bíróság előtt is azt vallotta, hogy
F. Miklós ügyészként dolgozott, vagyis „nem sokat értett a végrehajtáshoz”. F. Szegeden élt és él jelenleg is, az irodába csak aláírni járt fel, azt valójában S. Tímea vezette.
Arról viszont nem tudott, nem is érdekelte, hogy F. Miklós hogyan egyezett meg Schadl Györggyel. Mint mondta, nem érezte a saját feladatának, hogy ezzel foglalkozzon. A vád szerint
F. Miklós a szigetszentmiklósi iroda osztalékának kilencven százalékát fizette ki Schadl Györgynek.
A szigetszentmiklósi iroda kiadásait, új irodabérlését pedig Schadl finanszírozta, vagyis
ő töltötte fel az iroda házipénztárát.
Hol ő maga ment Szigetszentmiklósra a pénzzel és beszélgetett szakmai kérdésekről S. Tímeával, hol M. Viktort, az ügy negyedrendű vádlottját és bizalmi emberét küldte. Egyikük sem kérte számon S. Tímeán, hogy hogyan költik el a nekik átadott pénzt, pedig a nő elmondása szerint többször is próbálta nekik megmutatni a részletes elszámolást, hogy lássák: nem loptak a pénzből. S. Tímea a bíró kérdésére elmondta: Schadl és M. Viktor általában egymillió forintokat hozott nekik Szigetszentmiklósra, csak nagyobb kiadások, például egy-egy csapatépítő előtt volt, hogy kétmillió forintot kaptak.
2020-ban S. Tímea azonban a fonyódi végrehajtói irodának is elkezdett besegíteni. Akkor, abban az időszakban került a fonyódi iroda élére N. Gábor, a Schadl-ügy tizenegyedrendű vádlottja. N. Gáborról az ekkorra már komoly tapasztalattal rendelkező S. Tímeának ugyanaz volt a szakmai véleménye, mint saját, szigetszentmiklósi főnökéről, F. Miklósról:
szimpatikus ember, segíti a munkát, de nem értett a végrehajtáshoz.
Mint mondta, Fonyódon „az volt a lényeg, hogy a kollégák értsenek hozzá”,
N. Gábor csak aláírni járt be keddenként.
A fonyódi irodának pedig a beszámolója szerint hatalmas elmaradásai voltak, S. Tímea szerint régóta nem végezték rendesen az ott dolgozók a munkájukat. Ezért 13-14 hónapig tartott, amíg rendbe tették az ott lévő ügyeket, ez több ezer aktát, több száz ügyet jelentett. A háttérben pedig közben végig ott volt Schadl György. Ő kérte fel S. Tímeát, hogy segítsen Fonyódon, és ő állapodott meg N. Gáborral is.
Tőle a vád szerint a fonyódi iroda teljes osztalékát kérte,
S. Tímea viszont azt mondta, erről az alkuról sem tudott konkrétumokat, ugyanúgy, ahogy a szigetszentmiklósi alkuról sem, ahogy elmondása szerint arról sem tudott semmit, hogy F. Miklóst és N. Gábort hogyan nevezték ki annak ellenére, hogy egyikük sem értett a végrehajtáshoz.
Azt sejtette, hogy valami alku lehet a háttérben, de nem foglalkozott vele. Ő csupán az irodavezetéssel foglalkozott Szigetszentmiklóson, Fonyódon pedig az iroda rendberakásával. S. Tímea azt mondta, Schadl kényelmi pénzt fizetett neki és a Fonyódon besegítő szigetszentmiklósi kollégáknak, ezt a pénzt a szigetszentmiklósi iroda házipénztárából vették ki. Emiatt viszont gyakrabban kellett megkérnie Schadlt, hogy tegyen pénzt a szigetszentmiklósi iroda házipénztárába. S. Tímea azt mondta, nem kért többet a korábban említett egy-két millió forintoknál, csak gyakrabban kérte ezeket az összegeket.
A bíró kérdezte arról is, hogy ismeri-e Völner Pált, azonban róla S. Tímea nem tudott túl sokat. Mindössze a végrehajtói kar tihanyi konferenciáin látta egyszer kétszer előadóként a minisztérium részéről. Völner a csütörtöki tanúmeghallgatáson nem jelent meg. Ez abból a szempontból érthető, hogy S. Tímea korábban is jelezte: nem tud semmit arról, hogy Schadl Völnernek fizetett volna. Az ő tanúvallomása a vád azon részét erősíti, ami arról szól, hogy Schadlnek fizettek pozíciójukért a végrehajtók.
Azt F. Miklós és N. Gábor is a váddal egyezően ismerte be az ügy tárgyalása előtti előkészítő ülésén, hogy irodájuk osztalékából fizettek Schadl Györgynek a pozíciójukért.
2021 tavaszán Schadl viszont újra telefonált, ezúttal pedig azt kérte S. Tímeától, hogy vegyenek át egy végrehajtói irodát Újpesten. Ekkora S. már nem dolgozott Fonyódon, az ottani iroda már ment a maga útján az általa összerakott utat, mintát követve. S. bár nem örült a felkérésnek, de belement, ahogy belement F. Miklós is. S. a bíróságon azt mondta: sem ő, sem F. Miklós nem érezte úgy, hogy Schadl valóban kérdést tett volna nekik fel az irodával kapcsolatban. Ez nem kérdés volt, hanem feladat, aminek megoldását Schadl tőlük várta el.
Az átvétel nem ment simán: egy olyan végrehajtótól kellett átvenniük az irodát, aki nem akarta átadni azt. K. Csabának nem volt jogi végzettsége, így nem maradhatott végrehajtó - viszont az iroda már zárolt számláján még volt 9 millió forintja, amihez ragaszkodott.
Végül hosszú, napokig tartó huzavona után a felek abban tudtak megállapodni, hogy K. megkapja a pénzt, de csak adóval korrigálva. Nettóban kicsivel hétmillió felett kapott. Az újpesti iroda működtetését pedig névleg átvette F. Miklós. Gyakorlatban azonban itt is mindent S. Tímea csinált, bár a bíróságon állította: F. ekkorra már kezdett belejönni a végrehajtásba, egyre aktívabban igyekezett beszállni a munkába.
A bíró hosszan ismertette a nyomozati iratot a csütörtöki tárgyaláson. A nyomozati anyag szerint S. Tímea ugyanis azt vallotta, hogy
Gyuri a velem való beszélgetéseknél a telefonját mindig kint hagyta a mosdóban, és úgy beszélt velem az irodámban, illetve azt is többször elmondta, hogy amiről beszélünk, arról senkivel ne beszéljek. Egy ilyen alkalommal mondta még nekem azt is, hogy az Üllői úti irodán kívül még négy másik budapesti irodát kértek tőle, de azt nem említette, hogy kik, vagy miért kérték ezeket. Emiatt egyébként láthatóan aggódott is
Sőt: S. Tímea mondott olyat is, hogy
Azt is elmondta nekem Gyuri, hogy az Üllői úti iroda bevételéből ő már a pályáztatást követően nem fog részesedni.
Az, hogy Schadl itt vajon kire gondolhatott, az nem derült ki még a nyomozati iratokból sem.
Miután Schadl Györgyöt 2021 novemberében elkapták, F. Miklós beijedt és azonnal fel akarta venni a szigetszentmiklósi és az újpesti végrehajtói irodák osztalékát. Ezt két részletben sikerült is nek, S. Tímea segítségével.
Először harmincmilliót, majd 110 millió forintot vett fel.
Schadl elfogása után S. Tímea leült beszélgetni főnökével. F. Miklós ekkor árulta el neki, hogy bár ő csupán 2-300 ezer forintos fizetésre van bejelentve, valójában kétmillió forintot kap Schadltől készpénzben. Cserébe viszont le kell adnia a végrehajtói irodája teljes osztalékát. S. Tímea a bíróság előtt azt mondta:
Schadl F. Miklóson keresztül 3-4-szer vehetett fel osztalékot a szigetszentmiklósi irodából, 40-70 millió forint között minden alkalommal.
S. Tímea azt vallotta, hogy néhány héttel Schadl letartóztatása után egy magát ügyvédnek mondó ember kereste telefonon és annyit mondott neki:
A Schadl-ügyről nyáron a Fülkében beszélgettünk Dezső Andrással, az adást itt tudja meghallgatni: | Két korrupt végrehajtó helyett kellett dolgoznia, most a bíróságon vallott a Schadl-ügy tanúja | S. Tímea a szigetszentmiklósi és a fonyódi irodát vitte úgy, hogy mindkét iroda végrehajtója fizetett Schadl Györgynek, és egyikük sem dolgozott érdemben. Mindkét végrehajtó, F. Miklós és N. Gábor is beismerte tavasszal, hogy valóban fizettek Schadlnek. A tanú szerint a szigetszentmiklósi irodából Schadl 40-70 millió forintot szedett ki, ráadásul legalább három alkalommal. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231019_schadl_volner_korrupcio_fonyod_szigetszentmiklos_s_timea | 2023-10-19 10:46:00 | true | null | null | HVG |
Az újfasizmustól indult olasz kormányfő a populista veszélyek közül jelenleg a kisebbik, és mindaddig megérdemli a tiszteletet, amíg el nem játssza - fejti ki kommentárjában Marc Champion, az amerikai hírügynökség szemleírója.
Tökéletes megoldások gyakran nem léteznek - még jó, hogy közgazdászok is le tudták vezetni, ilyenkor a nyerő ötlet nem megpróbálni a tökéletest hajszolni, hanem kiválasztani a második legjobbat. Azt is bemutatták, hogy aki politikusoknak próbálna tanácsot adni, az biztosan ne a legjobb megoldást keresse, mert mire törvény lesz belőle, úgyis elrontják.
Számos vegyi anyagot, köztük toxikus nehézfémeket találták a kutatók különböző tamponmárkák termékeinél. A vegyületek hangzása rossz, a jó hír viszont az, hogy a mennyiségük elenyésző. Az már sokkal aggasztóbb, miért csak most, évtizedekkel elterjedésük után vizsgálták a tamponok szennyezettségét. | L. Simon László után Vidnyánszky Attila is búcsút intett a Fekete Péterrel közös projektnek | A Magyar Művészeti Innovációs Központ Nonprofit Közhasznú Kft. egyetlen tulajdonosa a Baross Imre Alapítvány maradt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231029_hvg_magyar_muveszeti_innovacios_kozpont_magara_maradt_fekete_peter | 2023-10-29 12:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Január óta több mint két tucat esetben jelezték kórházak és egyéb egészségügyi intézmények, hogy bizonyos feladataikat nem tudják ellátni. Ezek között vannak rövid szünetek, mondjuk karbantartás miatt, de legtöbbjük hosszú, vagy határozatlan időre szól. Térképre tettük, hol vannak bajok a kórházi ellátással. Van olyan kórház, ahol hat feladatot adtak vissza. | A kormányfő barátjának nem elég egy biztonsági cég | Garancsi István cégcsoportja újabb társasággal bővült. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231027_hvg_criterion_biztonsagi_megoldasok_novekedesre_itelve | 2023-10-27 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A magyar cégeknek az EU elvárásainál hamarabb, már jövőre jelentést kell készíteniük a fenntartható működésükről. Az ESG-törvény erős befolyást enged az állami szerveknek a folyamatra. | Szinte házon belülről jött a Libri-csoport új kiadójának vezetője | Kárpáti Gábor Csabának a Librivel együttműködő kiadója van, amelynek tematikáját elsősorban a keleti kultúra, a spiritualitás, a harcművészetek és egy focisztárokról szóló sorozat adja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231025_HITEL_KONYVKIADO_a_Libri_es_az_LMBTQpropaganda | 2023-10-25 13:40:00 | true | null | null | HVG360 |
A magyar cégeknek az EU elvárásainál hamarabb, már jövőre jelentést kell készíteniük a fenntartható működésükről. Az ESG-törvény erős befolyást enged az állami szerveknek a folyamatra. | Mészáros Lőrinc cége építi, a miniszter átadja, és erről Várkonyi Andrea cége ad hírt | Az Opus Titász dolgozik a villamosenergia-hálózaton Debrecen környékén, ahol újabb kínai érdekeltségű cégnek kedvez a kormány. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231013_hvg_huxa_orbani_gazdasagfejlesztes | 2023-10-13 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Megtalálták a vágy ujjlenyomatát, biológiai aláírását amerikai kutatók. Állatkísérletek segítségével, idegtudományi alapon adtak lehetséges magyarázatot arra, hogy miért akarunk jobban együtt lenni néhány emberrel, mint másokkal, mi történik az agyban, ha szerelmesek vagyunk, illetve mi változik meg a nagy érzelmek elmúltával. | Gyógyszerfejlesztésbe fog az állam kivételezett Covid-teszt-szállítójának cége | A Vascular Venture a járvány idején közbeszerzés nélkül kötött rendkívül előnyös az Országos Vérellátó Szolgálattal, leánycége most egy állami tőkealappal fog össze. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231014_hvg_vrg_therapeutics_felkutatottpenzek | 2023-10-14 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Látványosan egyre több és több elektromos autó fut Európában, de arányukat látva nagyon messze van még a belső égésű motorokkal hajtott járművek leváltása HVG-Ténytár.
Január óta több mint két tucat esetben jelezték kórházak és egyéb egészségügyi intézmények, hogy bizonyos feladataikat nem tudják ellátni. Ezek között vannak rövid szünetek, mondjuk karbantartás miatt, de legtöbbjük hosszú, vagy határozatlan időre szól. Térképre tettük, hol vannak bajok a kórházi ellátással. Van olyan kórház, ahol hat feladatot adtak vissza. | Bővíti napenergiás érdekeltségeit Magyarországon az Orbán-közeli török milliárdos | Adnan Polat korábban eladta egyik hasonló területen működő érdekeltségét, de most létrehozott újakat. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231015_hvg_solarmore_napoznakatorokok | 2023-10-15 14:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A hivatkozott Telex-cikk felidézi, hogy tavaly már született egy kormányhatározat, amely „logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztésre” jelölt ki mintegy 200 hektárt Budapest XXIII. kerületében, a külterületi zónában. Mivel itt országos védettséget élvező, illetve az átlagosnál jobb minőségű termőföldek is vannak, beindultak a természetvédők; a WWF Magyarország az adatigénylésekből olyan információhoz jutott, hogy a tervekben „különleges, nagy kiterjedésű szállítmányozási, raktározási és logisztikai célú építmények, irodaépületek és azok kiszolgáló építményei, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények, gázátadó állomás, elektromos állomás, közszolgáltatás keretében működtetett hulladékgyűjtő udvar, üzemanyagtöltő állomás létesítése” szerepel.
Ilyen előzmények után jött idén júniusban a Direkt36 nagy port kavart cikke, amely szerint az Orbán-kormány megállapodásra készül Kínával arról, hogy Magyarországon keresztül érkezzenek Európába – akkumulátorgyáraknak szánt – vegyianyagok, és
az egyik lehetséges elosztóközpont épp Soroksár térségében lehetne.
A projektben ráadásul egy olyan cég tüsténkedik – írta az oknyomozó portál –, amely több szálon köthető Rogán Antal kabinetminiszterhez. A gyanút azonban maga a miniszterelnök igyekezett eloszlatni: Orbán Viktor a parlament plénuma előtt jelentette ki, hogy semmilyen vegyianyag-elosztóközpont nem fog épülni idehaza. Mindezek után nyugodni látszottak a kedélyek, a természetvédők is happy endben reménykedtek.
Csakhogy most szeptemberben született egy újabb kormányhatározat, amely a Válasz Online összegzése szerint 560 hektárt – nagyrészt szántókat, legelőket, erdőket, benne védett területeket – jelöl meg logisztikai beruházási célterületként a soroksári-gyáli régióban. És akkor mi a helyzet a 2022-es 200 hektárral, amelynek több része bekerült a mostani, kiemelt jelentőségűvé is tett 560 hektárba, viszont nem mindegyik? Nem tudjuk, mivel a kabinet nem kommunikál a sajtóval, de a logika szabályai szerint végül minden kormányhatározatba foglalt célterület megérkezik majd a kiemelt gazdaságfejlesztési listára. Egy biztos: a két kormányhatározat összesen 144 helyrajzi számot érint (eredetileg néhánnyal kevesebbet, de az elmúlt hetekben több érintett telket is megosztottak), ezek pedig együtt 652 hektárnyi földterületet tesznek ki.
560 hektárnyi raktárrengeteg megépítésével tehát már biztosan, további 92 hektárral pedig „minden bizonnyal” számol a hatalom.
A soroksári polgármester a Telex szerint 800 hektárt is emlegetett egy közmeghallgatáson, amely a gyakorlatban kétmillió négyzetméternyi ipari ingatlannal, illetve napi nyolcezres kamionforgalommal „színesítené” a pesti zöldet.
Nehéz ma megmondani, hogy egy ilyen, hat-hét-nyolc Margit-szigetnyi projekt kinek lenne jó. Egy kényelmes helyzetű érdekkört azonban már a mostani „csíraállapotban” is meg lehet nevezni. A földterületek tulajdonosait, hiszen – jöjjön ide bár kínai nyersanyag, vagy akár más, elosztásra váró árucikk – a leendő logisztikai tájhoz ők szolgáltatják majd a területeket. Emlékezhetünk: annak idején az Audi-földek esetében Borkai Zsolt győri expolgármester ügyvédje vásárolta fel azokat a mezőgazdasági telkeket, amelyeket – az átminősítések után – eladott az autógyárnak, potom 4-5 milliárd forintos hasznot elkönyvelve. Tehát a soroksári és gyáli tulajdonosok, a 144 helyrajzi szám mögötti haszonhúzók már dörzsölik a tenyerüket.
S hogy kikről van szó? Ahogy az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, a fent említett 652 hektárnyi „bruttó” fejlesztési célterület 173 hektárja tartozik a Földber Kft.-hez – amelyet információink szerint „900 millió forintnál” valamivel kevesebbért vett meg tavaly a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapos csapat.
Az elmúlt években ugyancsak gigabirtokossá „koncentrálta magát” a Soroksár–Gyál-mezőkön az Ángyán József-féle földprivatizációs jelentésekben feltűnő, jó CBA-s kapcsolatokkal rendelkező Horváth Mihály és családja, valamint két régi üzleti partnere (Pintér Gyula Ferenc, Tajti Imre). A Földber–Horváth-tengely jelenleg a teljes 652 hektár közel 90 százaléka fölött rendelkezik, rajtuk kívül szinte nincs is tényező a placcon.
A Válasz Online kereste a Tiborcz István közvetett tulajdonában lévő Diófa Alapkezelőt, hogy kiderüljön: miért vette meg az általuk kezelt Főnix Magántőkealap a Földbert, illetve megvalósítottak-e, terveznek-e újabb földvásárlásokat a XXIII. kerületben vagy másutt? Mutatjuk a sablonválaszt: „A Diófa Alapkezelő által kezelt magántőkealapokra és befektetőire vonatkozó kérdéseket illetően a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2001. évi CXX törvény 369. § (1) bekezdése alapján a Diófa Alapkezelő nem adhat tájékoztatást, az információk értékpapírtitoknak minősülnek. A befektetési döntések, célok üzleti titoknak minősülnek, a Diófa Alapkezelőnek nem áll módjában tájékoztatást nyújtani.”
Okosabbak tehát nem lettünk, úgyhogy inkább felidézünk korábbi cikkeinket arról, hogy
az említett Főnix Magántőkealap nem más, mint a Tiborcz István körüli titkos kasszák ékköve.
Ez a Főnix volt a Magyar Fejlesztési Bank úgynevezett krízis tőkeprogramjának egyik legnagyobb kedvezményezettje: az állami pénzintézet 50 milliárd forint tőkét injekciózott bele az egyébként magánhasználatú és -kezelésű alapba. A Tiborcz-kör a Főnixen keresztül szállt be a magyar tőzsde sikercégébe, a zöldenergia-projektekben utazó Alteo Nyrt.-be; ugyancsak ez a magántőkealap jelent meg tavaly társbefektetőként a Kopaszi gát-óriásprojektben, a Dürer Kert helyén épülő NER-komplexumban, valamint a Kallos szépségipari cégben.
A miniszterelnök vejéhez kapcsolódó projektek száma és volumene tehát nőttön-nő, az állam pedig ahol tud segít: hol 50 milliárdnyi ajándéktőkével, hol beruházási célterületté nyilvánítással – mint legutóbb a soroksári, gyáli területek esetében. Nekünk meg annyi marad, hogy jegyzőkönyvezzük a folyamatot – lásd például alább a 652 hektáros logisztikai fejlesztési terület pontos tulajdonosi megoszlását:
1. Földber Ingatlanfejlesztő Kft. A társaság összesen 173 hektár földdel – erdővel, legelővel, szántóval, réttel, fásított területtel, csatornával – rendelkezik Soroksár külterületi részén. A 22 darab helyrajzi számon szereplő telekegyüttes minden tagját beruházási célterületté nyilvánította a kormány (2022-es vagy 2023-as határozataival), és a 173-ból bő 88 hektár már a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektek táblázatában is fellelhető. (A Földber-ingatlanok közül többnek rávezették a tulajdoni lapjára, hogy „országos jelentőségű, törvény erejénél fogva védett természeti terület”, a kabinet ettől függetlenül ezeket is a beruházási zóna részeként határozta meg.) A Földber Kft.-t hivatalosan 2022 augusztusa óta birtokolja a Diófa Alapkezelő által menedzselt Főnix Magántőkalap és az Amazon Investments Zrt. kettőse – a földhivatali bejegyzések ugyanakkor arra utalnak, hogy a tulajdonoscserét már 2021-ben letárgyalták (az eladó pedig a Kovács Gábor bankár-műgyűjtő nevével is fémjelzett CBS Property volt). Tiborcz István és a Főnix Magántőkealap kapcsolatát korábban több cikkben körbejártuk, ugyanakkor a Földber-szerzésben közreműködő Amazon Investments Zrt.-ről eddig nem esett szó a sajtóban. A cégadatok szerint a társaság többségi csomagja – több áttételen át – egy ügyvédé, ám a tényleges befolyást jelentő osztalékelsőbbségi részvények tudomásunk szerint a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő egyik leágazásánál (Tulipan Projects Zrt.) vannak. A HVG korábban ezt a bizalmi vagyonkezelőt, illetve a vagyont ténylegesen a céghez rendelő Orion Trust nevű érdekeltséget is a kormányfő veje körüli vállalati háló részeként azonosította. Tehát a Földber Kft.-t bő egy éve megszerző tulajdonosi klub – a Főnix és az Amazon felől nézve is – nagyon közel áll Tiborcz Istvánhoz.
2. Horváth Mihály és családtagjai. A kormány által beruházási célterületté nyilvánított gyáli és soroksári ingatlanok közül 32 darab tartozik a família fejéhez, öt a feleségéhez és 25 a gyermekeihez, de ezeken kívül is találtunk még nyolc olyan tulajdoni lapot, amelyen ott vannak Horváthék – csak nem egyedül, hanem sokakkal együtt birtokolják az adott földdarabokat. Ennek a családnak tehát a projektterület hetven darab helyrajzi számán, összesen mintegy 253 hektáron van bejegyzett részesedése (s ez nemcsak legelőket, erdőket, réteket jelent, hanem például tavat, mocsarat, csatornát és szérűskertet is). Ha a tulajdonostársaikat „lefejtjük” róluk, azt mondhatjuk, hogy e 253 hektár körülbelül 90 százaléka ténylegesen is Horváth Mihályéké. A legnagyobb egybefüggő területeket az államtól szerezték meg 2016 és 2018 között – aligha csoda, hogy a család vaskos bekezdéseket kapott Ángyán József földprivatizációs tanulmánysorozatában. Az egykori agrárállamtitkár a CBA-tulajdonosok bejáratott üzleti partnereként nevezte meg Horváth Mihályt, másutt a Gyáli Vagyonkezelő Szövetkezet elnökeként és volt termelőszövetkezeti jogászént írtak róla, jelenleg pedig övé a százhalombattai teleppel rendelkező Tehag Termálvizű Halszaporító Kft.
3. Pintér Gyula Ferenc. A fejlesztési célterületté kijelölt Gyál–Soroksár-zónában közel 86 hektárnyi földterület tartozik hozzá – hat helyrajzi szám alatt. Ezeket a szántókat, legelőket, réteket az üzletember jellemzően az államtól szerezte, az ő neve tehát szintén szerepel az Ángyán-jelentés budapesti, Pest megyei fejezetében. Érdekesség, hogy Pintér Gyula Ferenc egyik cégét, a Pintér és Pintér Ingatlanforgalmazó Kft.-t a fent említett Horváth Mihály alapította (igaz, még más néven).
4. Tajti Imre. A nagy logisztikai célterület soroksári részén majd’ 56 hektár az övé; szántói, legelői, erdői hat helyrajzi számon „szóródnak”. Tajti ugyancsak nem független Horváth Mihálytól, hiszen társtulajdonos-ügyvezető a fent említett Tehag Termálvizű Halszaporító Kft.-nél. Ráadásul ingatlanjait – a földhivatali adatok szerint – jellemzően a Horváth családtól vette át.
5. Más családok. Horváthékon, Pintéren és Tajtin kívül 18 olyan magánszemélyt vagy családot azonosítottunk, amely legalább egy telket teljes egészében birtokol. Esetükben összesen 24 helyrajzi számról és szűk 32 hektárról van szó, vagyis a fejlesztésre kijelölt terület alig 5 százaléka fölött rendelkeznek a „kicsik”.
6. Magyar állam. Erdő, csatorna, traverz – a sok magánosítás után efféle vagyontárgyak maradtak központi tulajdonban a célterületen. Hat helyrajzi számról van szó, amely 11 hektárnál alig jelent többet.
7. XXIII. Kerületi Önkormányzat. Soroksár sem nagytulajdonos a saját „hazájában”; csak közterületei, útjai akadnak a fejlesztési zónában – hat helyrajzi számon és 3 hektárnál valamivel nagyobb összterületen.
8. Prologis. A közép-európai fókuszú nemzetközi logisztikai vállalat parkja Budapest központjától és a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől egyaránt 17-18 kilométerre, a Románia és Szerbia felé vezető M5-ös autópálya és az M0-ás körgyűrű kereszteződésénél, a Földber-földektől délre található. (Cikkünk nyitóképén Tiborcz István jobb könyökénél.) A Prologis gyáli belterületi ingatlanjai – négy helyrajzi számon közel 38 hektár – szintén szerepelnek a kormány célterületi listáján.
Közreműködött: Zsuppán András
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta
Nyitókép: a kormányhatározatban megnevezett területek műholdképen (az alaptérkép forrása: Fővárosi Önkormányzat)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
#Budapest#kiemelt projekt#magántőkealapok#NER#Soroksár#Tiborcz István | Na, kit találtunk az ország legtitokzatosabb, hat Margit-szigetnyi rémprojektje mögött? | Soha nem látott méretű ingatlanfejlesztés előtt nyitotta meg az utat a kormány minapi (és egy tavalyi) határozata. Soroksár és Gyál területén, az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni, amely védett természeti területeket is érint. Többen kínai óriáslerakatot vizionálnak, de a kabinet egyelőre nem mond semmit. Ami biztos, hogy az érintett földek birtokosai csillagászati haszonnal adhatják tovább ingatlanjaikat a fejlesztőknek. A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, kik a „lottóötös” várományosai. A főbb nyertes két-három család és a Földber Kft. lehet; utóbbiba tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/10/27/soroksar-kiemelt-projekt-gyal-logisztika-autopalya-foldber-kft-tiborcz-istvan/ | 2023-10-27 17:31:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A taxi megáll, utas ki, kocsi el – általában így megy ez.
Ám nem a fővárosi Lónyay utcában. Szűcs Attiláék körfolyosós házának udvarában egyszerre két-három taxi is várakozott, amíg utasaik vásároltak. Szűcs Attila Bécsben született, ott is nőtt fel, de nem ismert egyetlen gazdag osztrákot sem, aki így járt volna shoppingolni. Az itteni vevők pedig egyáltalán nem tűntek módosnak, a férfi inkább azon idősek közé sorolta őket, akiknek naponta telefonál aggódó családjuk, biztosan jól vannak-e. A mérnök végzettségű férfi utánanézett a cégnek. Kiderült, hogy a Heti Válaszban már 2015-ben megjelent egy cikk róluk, amiben e sorok írója „időslenyúlóként” azonosította őket az állami szervek által rájuk szabott büntetések, negatív határozatok alapján.
Első szabály: Egy kis rémület jót tesz az üzletnek!
Szűcs Attila konstatálta, hogy amikor az idősek újra beszálltak a kocsiba, velük volt egy jellemzően húszas-harmincas éveiben járó, sportos alkatú, karcsúsított inget és öltönyt viselő férfi, egy „értékesítő”, aki hazakísérte őket, hogy elegendő pénzt vegyenek magukhoz, és biztosan visszatérjenek fizetni.
Másnap újra találkozott a vevők közül néhánnyal. Már nyitás előtt ott álldogáltak az utcán az előző nap vett csomagokkal. Szűcs Attila beszédbe elegyedett a csalódott vásárlókkal, és igazi kincs lett a sajtó számára. A fogyasztóvédelmi műsorokban egymást követték a történetüket névvel felvállaló, a blokkokat is bemutató idős emberek, akiket Szűcs Attila hozott össze a riporterekkel. Családok ezrei szembesültek vele, hogy szüleiket, nagyszüleiket is rávették a drága készülékek megvásárlására, amik azután legtöbbeknek legfeljebb a placebohatás alapján segítettek ideig-óráig.
Egy idő után a televízók annyit forgattak a Lónyay utcai üzlet előtt, illusztrálva a százezrekért vett pulzáló matracok, lágylézer karórák történetét, hogy az üzlet úgy döntött, más helyre költözik.
Nem kérdéses, hogy Szűcs Attilának szerepe volt ebben, mert azt javasolta az ügyfeleknek, ne menjenek be az üzletbe, ha pedig már pórul jártak, akkor vigyék vissza a terméket, forduljanak a fogyasztóvédelemhez, a Gazdasági Versenyhivatalhoz vagy értesítsék a történtekről a rendőrséget. Még az is előfordult, hogy be is kísért oda valakit. Törvénytisztelő polgárként maga is sorban kereste fel az állami szerveket, hogy az idősek lenyúlásának véget vessen. Egyszóval: rontotta az üzletet.
Arra azonban nem számított, hogy végül nem az állapotfelmérő cég tagjai, hanem ő maga kerül a vádlottak padjára. Ez történt pedig: évek óta büntetőügyben áll a bíróság előtt.
2018-ban egy adott napon az akkor éppen Wellness Eszközök Üzlet Kft.-nek hívott cégnek összesen hét alkalmazottja és az üzlethelyiséget nekik bérbeadó ingatlantulajdonos tett feljelentést a rendőrségen ellene. Az idősekre szakosodó értékesítők egybehangzóan állították, hogy Szűcs Attila az utcán zaklatta, csalónak nevezte őket, fenyegetőzött és nemi irányultságukra tett becsmérlő megjegyzéseket. Az egyik feljelentő mára ismert személy lett: Bódi Bence Hunor, aki két fivérével Bódi tesók néven tart telt házas motivációs előadásokat és több könyvet is kiadott a témában. Bódi Bence volt a feljelentők főnöke, és a bíróságon tett tanúvallomásában kitért arra az incidensre is, amikor egy vita hevében a felső testén hozzáért Szűcs Attilához. Bódi szerint megérintette, Szűcs szerint gyomron ütötte az őket körülvevő munkatársai előtt, amire a mérnök – az üzletvezető szerint – megfenyegette, hogy megöli.
Második szabály: Szolgáld ki a bíróságot!
Szűcs Attila tagadta ezt és a többi vádat is, összehangolt koncepciós eljárást emlegetett. Gaudi-Nagy Tamás, az ügyben másodfokon eljáró ügyvéd szerint a per arra is felhívja a figyelmet, mi történik akkor, ha egy jogilag megkérdőjelezhető tevékenységet folytató társaság tagjai összehangoltan, jogi úton megtámadják azt, aki kifogásolja a tevékenységüket. Felkészült-e a magyar jogrendszer egy ilyen helyzet kezelésére? – tette fel a kérdést a tárgyaláson a korábban a Jobbik színeiben országgyűlési mandátumot szerző ügyvéd.
A bíróság első fokú ítéletében a sértettek vallomását fogadta el, és nem foglalkozott azzal, hogyan függenek össze az események az üzlet sajátos ügyfélkörével, ahogy azzal a kérdéssel sem, meddig mehet el egy törvénytisztelő polgár az észlelt jogsértésekkel szemben.
De hol voltak itt jogsértések?
2014-ben a fővárosi kereskedelmi kamara mellett működő békéltető testület összesen 12 esetben minősítette együtt nem működő partnernek a folyton nevet váltó céget, amely ellen egyetlen esztendő alatt háromféle néven is érkeztek panaszok. (Ma Jobline Hungary Kft.-nek hívják ). A társaságnak 2016-ban és 2018-ban is volt olyan ügye, amikor nem vette figyelembe a békéltető testület ajánlását a vitás ügylet megoldására, vagyis nem adta vissza a termékek árát a csalódott vevőknek.
2014-ben a Fővárosi Törvényszék mondta ki, hogy az akkor éppen Royal Life International Kft. néven futó cég tisztességtelen szerződési feltételeket szabott, és ezzel megakadályozta a fogyasztókat, hogy elálljanak a vásárlástól.
2014-ben az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal határozatot hozott arról, hogy a cég szabálytalanul, átdobozolva, új néven árul korábban a hivatal által a forgalomból már kivont mágnesterápiás termékeket. A hatástalan készüléket úgy hirdették, mint ami a lábszárfekélytől a cukorbetegségig, a szívpanaszoktól az epekőig fejti ki áldásos hatását.
2015-ben a Gazdasági Versenyhivatal 32 millió forintra büntetett egy olyan céget, amelynek a Szűcs Attilát beperlő vállalkozás alvállalkozója volt. Mindez már a jelenlegi tulajdonos és főnök Ökrösi Levente idejében történt, 2013-tól ugyanis ő a társaság ügyvezetője.
A hatóságok első perctől fogyasztóvédelmi kérdésként kezelték a gombaként szaporodó állapotfelmérős / termékbemutatós cégeket és ügyeiket, úgy téve, mintha ezek nem különböznének attól, amikor egy cipőnek válik le véletlenül a talpa. A parlament több alkalommal módosította a termékbemutatókról szóló törvényt. A képviselők úgy látták, a problémát a megfelelő jogszabályi passzus hiánya okozza, és nem az idősek megkopasztására irányuló szándék. A kopasztóknak azóta is könnyű dolguk van, mert a rendőrség nem adja ki a még folyó ügyekben érintett cégek nevét az adatvédelmi törvényre és a nyomozás érdekeire hivatkozva. Így zavartalanul folyhat az idősek átverése például annak a „szupertitkos vállalkozásnak” a részéről is, amely 2022-ben Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának nevével élt vissza. Az ügynek három gyanúsítottja van, és a cég honlapját is lekapcsolták. A házkutatás során kiderült, hogy szinte írástudatlan emberek manipulálták az időseket.
„Teljesen megértem, Marika, viszont itt nem az a lényeg, hogy ez mennyibe kerül, hanem hogy pár évvel később a jövőbe tekintve mikor a kis Marcika majd elballag, akkor ön is ott tudjon lenni vele, örülni a családdal, átadni neki a virágot és könnyes szemekkel gratulálni neki, ne pedig mikor a család elmegy a ballagásra, akkor csak utána láthasson róla képeket az ágyban fekve mert a lakást se tudja elhagyni” – ilyen mintaszöveggel hatottak az idős, beteg emberekre. (Lapunk elfogadhatatlannak tartja az átverő cégek nevének eltitkolását, az ügyben az adatvédelmi hatósághoz fordultunk.)
Végül tehát Szűcs Attilát első fokon elmarasztalták zaklatás vétsége miatt, és 2022 decemberében 300 napi tétel (akkori áron 300 ezer forint) megfizetésére kötelezték. Nem fogadták el sem 95 lakótársának nyilatkozatát, sem H. József közterület-felügyelő tanúvallomását, akinek az utcában szemben volt az irodája. Hiába tanúsították volna így már 96-an egybehangzóan, hogy nem tapasztaltak semmiféle zaklatást. Utóbb még az egyik feljelentő is azt nyilatkozta, hogy „nem zaklatott senki, kérem, ne kelljen megjelennem a tárgyaláson”. A bíróság tiszta ügynek találta az egészet, a maradék hét sértett ugyanis pontosan ugyanúgy vallott, szépen, világosan, logikusan.
Harmadik szabály: Zavard össze a dolgokat!
A bíróság ezzel szemben azt tapasztalta, hogy Szűcs Attila össze-vissza beszél, követhetetlenül bonyolult céghálózatokról, folyton elnevezést és honlapot váltó vállalkozásokról és gyógyhatásúnak nem minősülő termékekről hadovál. Mennyivel könnyebb volt elhinni a nyolc sértett egybehangzó vallomását, mint azt az okiratokkal igazolható tényt, hogy a házukban üzlethelyiséget bérlő cégnek hét neve volt: a Royal Life International–Royal Doctors Holding–SPS Doctors Holding–Standardps Europe Holding–Wellness Eszközök–Medwellness Hungary–Jobline Hungary Kft.? Az általa felhozott bizonyítékok mindig más cég nevére szóltak, és ráadásul ez csak egy vállalkozás volt a cégbirodalom folyton elnevezést váltó tagjai közül.
A tulajdonosnak összesen 12 vállalkozását azonosítottuk be, amelyek forgalma 2022-ben másfél milliárd forint feletti volt, és vagy fél tucatnyi olyan honlapot, amit időközben megszüntettek.
Mindez persze nem jogsértő, csak megnehezíti a tisztánlátást. Ökrösi Levente nem volt a feljelentők között, ő tanúként jelent meg, mindenben alátámasztva és nyomatékosítva alkalmazottjai és üzletfelei vallomását.
Nyertek is elsőfokon. A szép sima tanúskodás megismétlődött a kártérítési per során is, amit az üzlethelyiség tulajdonosa indított Szűcs Attila ellen, azt állítva, hogy a zaklatása miatt költözött el a bérlője, és emiatt kár érte. A bíróság jogerősen is így látta. Mit foglalkoztak azzal, hogy mivel is kereste a pénzét a bérlő? Szűcsnek 12 millió forintja bánja, hogy megesett a szíve a beteg öregeken. Jelzálog került az otthonára.
Büntetőügyének másodfokú ítélethirdetésére úgy érkezett meg a bíróságra, hogy feljelentői lényegében tönkretették az életét.
Mire azonban a másodfokú bíróság döntési helyzetbe került, történt néhány érdekes dolog
A Szűcs Attila házában levő egykori bolt vezetője, Bódi Bence Hunor kilépett az üzletből és fivéreivel együtt – Bódi tesók néven – új vállalkozásba kezdett. Motivációs sikerkönyveket írnak és teltházas előadásokat tartanak országszerte. Legsikeresebb termékük pedig a saját múltjuk, és részletesen és keresetlen szavakkal beszélnek róla, hogyan verték át a nyugdíjasokat.
Szombathelyen első fokon lezárult az első magyarországi büntetőper egy időseket lehúzó banda ügyében. Az 52 vádlottat nem egyszerűen csalás miatt mondták ki bűnösnek, de a bíróság azt is megállapította, hogy ezt bűnszervezetben, bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követték el. Itt már nem volt fogyasztásvédelmiskedés: 14 vádlottra összesen 42 év letöltendő börtönt szabott ki a bíróság. Az első rendű B. T. 347 rendbeli, felbújtóként elkövetett csalás és 5 rendbeli, felbújtóként elkövetett közokirat hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 6 év fegyházat kapott, 25 millió forint pénzbüntetésre és 41 millió forint vagyonelkobzásra ítélték. Fordulat ez az idősek elleni lenyúlások történetében. Fontos azonban megjegyezni, hogy a banda egyik tagja sem szerepelt Szűcs Attila feljelentői között, ez a cég nem volt érintett a perben.
A Szűcs Attila lakása alatti egykori bolt tulajdonosa és üzleti köre megértette az idők szavát, és idomulni kezdett a NER-hez. A Fidesz-holdudvar két ikonikus alakjával hirdetik a termékeiket: Győzikével és Nagy Feróval, akik azután a Fidesz csúcsközelbe juttatják őket. Legalábbis egy-két fotó erejéig.
De haladjunk sorjában.
Negyedik szabály: Csinálj terméket a múltad kínos pontjaiból!
„Az a helyzet, hogy a pénz érdekelt. Ők ott dolgoztak, ahol én, alattam, mint egy MLM rendszerben. Ha dolgoztak, pénzt kerestek nekem, akkor »jó tesó vagy«, ha nem, akkor »rossz tesó«. Minden tőlem indult” – idézte fel a múltat az üzletvezető, vagyis a legidősebb testvér, Bódi Bence a Palikék világa című műsorban, ahol a rá megszólalásig hasonlító két fivérével szerepelt.
A tehetségük révén, diploma nélkül érvényesülő három fiatal férfiről szóló adásban csak úgy záporoztak az önostorozó kifejezések: „Nagyon sok ideig rossz úton jártunk”; „Értékesítettünk olyan dolgokat, amiket nem biztos, hogy ma már értékesítenék”;
„Ott azért idős nyugdíjasokat meg kellett győzni, meg kellett erőszakolni, hogy megvegyék azt a terméket.”
A műsor után magyarázkodni kezdtek, mert a szombathelyi per árnyékában elég merész dolog volt idősek „átbaszásáról”, „nyugdíjasátverésről” beszélni.
„Nagyon sokan találkozhattatok azzal, hogy ez egy nyugdíjasátverés, átverték a nyugdíjasokat, abból élnek, hogy nyugdíjasokat basznak át stb., van valóságalapja a dolognak, hiszen valóban nyugdíjasoknak értékesítettünk. (…) Hogy nyugdíjasokat basztunk volna át? Én úgy gondolom, hogy ez erős, hogy erkölcsösen viselkedtünk-e minden helyzetben, úgy gondolom, hogy nem” – mondta Bódi Bence.
„Rossz kurva voltam ebben a szituációban, ahogy az öcséim is, de ez a dolog elmúlt. Megbántuk” – fogalmazott a Facebookra feltett videójában Bódi Bence.
Mint láttuk, annyira azért nem bánták meg, hogy visszavonják a feljelentést valaki ellen, aki már akkor is tudta, kik ők, amikor maguknak még nem vallották be.
A Szombathelyi Járásbíróság ítélete azért korszakos jelentőségű, mert több mint 300 sértettet meghallgatva arra a következtetésre jutott, hogy
– aposztrofos orvosok, vagyis nem valódi doktorok
– nem valós tünetek alapján
– hatás nélküli eszközöket vagy másra ható készítményeket
– kamu árengedményekkel
– nem valós cégtulajdonosokkal bejegyzett vállalkozások nevére kiállított számlákkal árusítottak kiszolgáltatott embereknek.
A bíróság szinte vég nélkül hallgatta, hogyan folytattak vizsgálatot, állapotfelmérést orvosnak kinéző személyek, és ijesztettek halálra szerencsétlen idős embereket azzal, hogy ebben a rossz egészségügyi állapotban csak az általuk kínált termék segíthet. Az egyébként néhány tízezer forintba kerülő árucikkeket közel egymillió forintért kínálták, majd sorsolást imitálva a felére engedték az árat.
A rémült idősek mindent megtettek, hogy az agyvérzést, az amputációt vagy az infarktust elkerüljék. Így csalták ki az utolsó pénzecskéjüket is.
Az időslehúzók elleni perek most már Zalaegerszegtől Veszprémig, Egertől a fővárosig zajlanak az országban. Csak Budapesten négy per van folyamatban, a vád szerint pincérek és sportújságírói diplomával rendelkező személyek értékelték ki a nyugdíjasok állapotfelmérését és ajánlottak nekik termékeket.
A Budai Központi Kerületi Bíróságon szeptemberben videón hallgatták meg egy székesfehérvári egyszerű, idős asszonyt, aki hat-nyolc évvel ezelőtt vásárolt a cégtől valamit. Az idős nő emlékezete már megromlott, ezért szinte kapaszkodott egy papírlapba, amire a történtek után frissen felírta mi esett meg vele. Nagyon megijedt, mert rossz lett a „szívstressz indexe” és egy lágylézer-karórát ajánlottak neki. A bíró szeretné, ha felismerné a vádlottak közül az évekkel ezelőtti „orvost”, aki kocsival hazavitte, de az idős asszony összezavarodik.
M.G.M., a tizedrendű vádlott nevet, az arcát a tenyerébe zárja és a haját borzolja idegesen.
– Nem hiszem el – mondja, és a mozdulata azt jelzi, hogy emiatt a zavarosfejű öregasszony miatt fognák elítélni. Pedig éppen azért választották ki annak idején éppen ezt a nőt, mert össze tudták zavarni a szívstresszindexükkel meg a lágylézerükkel, és könnyedén kicsaltak belőle több százezer forintot.
Szűcs Attila ahány perre csak el tud menni, mindegyiken megjelenik. Még a nyaralásait is ezekhez igazítja. Most is ott ül a tárgyaláson a leghátsó sorokban, és hallgatja, amikor a bíró azt mondja a vádlottnak, hogy adja meg a tisztelet az ügyésznőnek. „Nem tudom. Büntessen meg” – mondja a férfi. Így folyik az eljárás.
A bíróságok nem adják ki a gyanúsítottak nevét, de a tárgyalások nyilvánosak, így három perről be tudtuk azonosítani, kik a vádlottjaik. Kivétel nélkül a Szombathelyen elítélt körhöz tartoznak, de persze Budapesten a Ráday utcában, Székesfehérváron és Miskolcon is működtek. Viszont nincs átfedés a Szűcs Attilát feljelentő cég és a vádlottak között.
Kapocs azért van, a szombathelyi perben is fontos szerepet játszó BNP márka egyedüli hazai forgalmazója egy Ökrösi Leventével üzleti kapcsolatban álló cég, és ma is egy helyen működnek vállalkozásaik. Az Alternativshop.hu oldalon a cégcsoport újabb termékeinek reklámarca Gáspár Győző és Nagy Feró. A Mészáros Lőrinc vállalatbirodalmához köthető Fájdalom Ambulancia ajándékkártyáját ajánlják fel az ügyfeleiknek. Vagyis tudatosan olyan reklámarcokat keresnek maguknak, akik a Fidesz holdudvarához tartoznak.
Ötödik szabály: Vegyél meg celebeket, dörgölőzz politikusokhoz!
Ökrösi Levente és Gáspár Győző együtt járnak meccsekre és a Tranzit Fesztiválra. Ökrösi Facebook-oldalán rendszeresen feltűnnek olyan képek, amelyeken a Fidesz csúcsvezetőivel Rogán Antaltól Orbán Viktorig fotózkodik. Nem valószínű persze, hogy Deutsch Tamás, Németh Szilárd vagy Gulyás Gergely tudná, kivel pózol a fotókon és milyen üzletágból gazdagodott meg a nyári képeken tetovált lábáról könnyen felismerhető vállalkozó.
Fontos leszögezni, hogy a módszerek finomodtak az elmúlt években, erre utal, hogy új hatósági eljárásokat nem találtunk a cégük ellen. A show megy tovább, tavaly rekord nagyságú bevétellel zárt az immár Romániában is terjeszkedő cégcsoport.
Szűcs Attila nem ilyen szabályok alapján rendezte be az életét. Kedd, azaz ma reggel kilenc órára hirdették meg az ítélethirdetést büntetőügyében a Fővárosi Törvényszéken. A bírói tanács másodfokon nem rendelt el bizonyítási eljárást, tárgyalást sem tartott a múlt héten, csak meghallgatta a védő perbeszédét és Szűcs Attila visszaemlékezését arról, hogyan jött rá arra, mi folyik a lakhelye alatti üzlethelyiségben. Meg persze a tépelődését, hogy nem tehetett mást, megsajnálta az időseket, de azt fel nem foghatja, hogy ez mégis hogyan történhetett meg vele.
Hát így. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, bűnösnek találta Szűcs Attilát zaklatás vétségében, viszont szükségtelennek tartotta büntetés kiszabását. A férfit ehelyett próbára bocsátotta, erkölcsi bizonyítványa tiszta maradt.
Az ítélet jogerős. Fellebbezésnek nincs helye.
Nyitókép: Ökrösi Levente Gáspár Győzike és Németh Szilárd társaságában (forrás: Facebook)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
#Bódi Bence Hunor#nyugdíjasok#Ökrösi Levente#pulzáló matracok#Szűcs Attila | Győzikével és fideszesekkel nyomul egy időseket lehúzó banda feje | Öt éve egy férfi megelégelte, hogy a házukban bérbeadott üzlethelyiségben időseket húznak le, ezért értesítette a hatóságokat és a sajtót. Az ügymenet zavartalanul ment tovább: ma az általa kifogásolt cég vezetője másfél milliárdos üzletet visz, Rogán Antallal, Orbán Viktorral és más fideszesekkel fotózkodik. A vádlottak padjára sem az időslehúzók kerültek, hanem a csalárdságokra a hatóságok figyelmét felhívó Szűcs Attila. Zaklatással vádolták, s a jogerős ítéletet a Fővárosi Törvényszék ma meg is hozta. Elítélték. Még egyszer: nem az időseket lehúzókat, hanem őt. Ennyit ér a kisember szava, amikor idős, kiszolgáltatott emberek védelmében szembeszáll egy milliárdos bizniszt folytató üzleti körrel. Csúnya történet következik. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/10/24/szucs-attila-bodi-tesok-okrosi-levente-idosek-atverese-itelet/ | 2023-10-24 17:40:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Bő egy évvel ezelőtt arról lapunk számolt be először, hogy Pintér Sándor bizalmasa egy újabb társasággal bővítette eddig sem szerény cégbirodalmát - még ha a tranzakcióban "csak" közvetve, egyik társaságán keresztül is vett részt benne. Az sokkal kevésbé volt meglepő lépés, mint az, ami idén nyár elején történt. De kezdjük az elején!
A BLK Corporation Kft., melyben Pintér Sándor egykori államtitkárának és üzlettársának minősített többségi befolyása van, 2022. július 7-én szerzett tulajdonrészt a sárvári S-Group Technology Kft.-ben. A cégben a BLK-nak csak kevés, mindössze 10 százalékos részesedése volt három magánszemély mellett.
Ez a tulajdonviszony azonban nem lett hosszú életű, hiszen alig 10 hónappal később, 2023. május 3-án a BLK kiszállt a társaság tulajdonosai közül.
A döntés meglehetősen szokatlan, főleg annak fényében, amiről a cég számai "mesélnek". Az egyébként főtevékenységként villanyszereléssel foglalkozó társaság Tasnádi megjelenéséig meglehetősen szerényen teljesített, 2020-ig néhány tízmilliós, legfeljebb 82 milliós árbevételt tudott realizálni, amit 2021-ben már egy nagy ugrás után 211 millióval fejelték meg. Ami az adózott eredményt illeti, az nem érte el a 200 ezer forintot sem, a 2021-es év viszont már egy szemmel is jól látható összeget eredményezett: közel 12 millió forintot.
Aztán 2022 nyarán megjelent Pintér Sándor egykori államtitkára - pontosabban annak cége - és közel 1,3 milliárd forint folyt be a cég kasszájába, amiből a korábbi évekhez képest egy igen jelentős, 220 millió forintos profit maradt. Ezt azonban nem vették ki osztalékként a tulajdonosok, hanem bent hagyták a cégben.
Hogy ez a látványosan felívelő szakasz az idei évben is folytatódott-e, arra majd csak jövő év májusának végén kaphatunk választ, hiszen akkor kell leadni a 2023-as üzleti év beszámolóit. A közbeszerzési adatbázist elnézve az látszik, hogy idén is jól szerepelnek a közbeszerzéseken, még ha azok nem is a legnagyobb értékű megbízások. Többedmagukkal elnyerték például a KAV Központi Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. takarítási feladatait, egyedüliként fognak felelni HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség takarítási munkáiért, melyért például közel nettó 14 millió forintot kapnak. | Furcsa döntést hozott Pintér Sándor volt államtitkára | Tasnádi László egyik érdekeltéségén keresztül közvetve beszállt egy látszólag nem túl forgalmat és nyereséget produkáló cégbe, hogy aztán kevesebb mint egy év után - amikor hatalmasat ugrottak a társaság számai - kiszálljon belőle. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/furcsa-dontest-hozott-pinter-sandor-volt-allamtitkara.html | 2023-10-30 10:38:00 | true | null | null | mfor.hu |
Kevés olyan nap volt eddig az évben, amikor Mészáros Lőrincnek nem lett egy új cége. Az október 17-ét is ki lehet pipálni, hiszen a felcsúti gazdagembernek aznap is bővült a céghálója. Lehetetlen feladat megszámolni, hogy ez a társaság összesen a hányadik, de fel lehet írni a listára, hogy bejegyezték a Mészáros M1 Mobilitás Center Kft.-t. Tán nem annyira köztudott, hogy Mészáros Lőrinc a bankok, szállodák, építőipar, mezőgazdaság és energiapiac mellett az autópiacon is jelentős érdekeltségekkel bír, az új cége ebbe a részbirodalomban tagozódik be.
Az még májusi hír volt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal engedélyzte, hogy a közvetetten Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mészáros M1 Autókereskedő Kft. beolvadjon az MKB Magántőkealapba. A cég eddigi tulajdonosa a Talentis Group Zrt. volt, ami száz százalékban a leggazdagabb magyar tulajdonában áll. A tőkealapot pedig az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadásából születő, szintén Mészáros résztulajdonában lévő Magyar Bankholding alapkezelője irányítja.
Ide tagozódik be az M1 Mobilitás Center Kft. is, amelynek az Mészáros Autó Javító Kft.-én és a Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-én kersztül a Talentis és az MKB Magántőkealap lesz a végső tulajdonosa. Az még nem teljesen világos, hogy a felcsúti üzletembernek miért volt szüksége még egy autókereskedő cégre, hiszen a Mészáros M1 Autókereskedő eddig is tarolt a közbeszerzéseken és remek számokat produkált. Tavaly 7 milliárd forintos forgalom mellett 811,9 millió forintos nyereséggel zártak. Az új társaságnak is ott lesz a telephelye, ahol a többi autós vállalkozásnak: Budaörs, Keleti utca 1.
Itt pedig van már minden, ami az autókkal kapcsolatos.
Kollégáinkkal nap mint nap azon dolgozunk, hogy ügyfeleink elvárásainak megfelelő gépjárműflottát és flottakezelési szolgáltatásokat nyújtsunk minden helyzetben, legyen szó akár tartós vagy rövidtávú gépjárműbérletről
- ez a Mészáros M1 Autókereskedő bemutatkozása.
A Mészáros Autó Javító Kft. pedig többek között a Volkswagen és a Skoda márkaszervíze, de van autómosó, műszaki vizsgaállomás és gumikereskedés is. Persze nem csak a piacról élnek, hiszen például szeptemberi hír volt, hogy Mészáros Lőrinc autószerelő vállalkozása javíthatja a mentőautókat a következő négy évben, összesen négymilliárd forintért. Ez a cég amúgy érdekes módon veszteséges: 2022-ben 650 millió forint árbevételt könyvelt, de mínusz 383 millió lett az eredménye.
Fontos megemlíteni, hogy a cégek nevében szereplő M1 nem az autópályára utal, hanem vélhetően Mészáros Lőrinc magát helyezi az első helyre és azt jelzi a cég nevében is, hogy Magyarországon ő a Number 1. A már említett vállalkozások mellett van még egy, amelyben az M1 szerepel: a Mészáros M1 Nehézgépkezelő Kft.-t tavasszal átnevezték Mészáros M1 Útépítő Kft.-re. Bár adatbázisokban főtevékenységként még mindig 3,5 tonna fölötti gépjárműkölcsönzés szerepel, de aligha véletlen, hogy az Útépítő került be a cég nevébe és szintén lett egy budaörsi fióktelepe, Urfi Beatrix személyében pedig közös a társaságok ügyvezetője. | Mészáros Lőrinc ugyan jachtozni szeret, de lett még egy autókereskedése | Mészáros Lőrinc megint a gázra lépett és bővítette az autópiaci céghálóját: itt a Mészáros M1 Mobilitás Center Kft. Budaörsön kell keres | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-ugyan-jachtozni-szeret-de-lett-meg-egy-autokereskedese.html | 2023-10-30 10:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
Júliustól októberig nettó 82,2 millió forintot fizetett ki a Valton-Sec Zrt.-nek a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. (NSÜ) – olvasható a hirdetmény az uniós közbeszerzési értesítőben. A kifizetés része annak a nettó 1,8 milliárd forintos keretmegállapodásnak, melyet 2020 végén kötöttek egy évre azzal, hogy az az NSÜ kérésére legfeljebb két alkalommal 12-12 hónappal meghosszabbítható. Erre mindkét alkalommal sor is került, így a szerződés ez év végén egészen biztosan meg fog szűnni.
A kifizetett 82,2 millió forint a keretmegállapodás értelmében havonta kiszámlázott csaknem 14,5 milliós alapdíj mellett tartalmazza minden hónapra napi 58 800 forintért két fő 12 órás szolgálatát a stadion körüli parkokban. Emellett olyan rendezvények biztosítása is szerepel benne, mint a Live Nation által szervezett koncertek (Rammstein, Guns ’n’ Roses) 12,6 millió forintért.
Az összeg tartalmaz még kisebb tételeket is, így az RTL Gólkirályság című sorozatának forgatását 1,3 millió forintért, vagy a Sportoló Nemzet Program szeptember 30-i LED’s Run elnevezésű, éjszakai futással összekötött látványos nyitóeseményét szintén 1,3 millió forintért biztosította a Valton.
A Valton-Sec a közelmúltban tulajdonosváltáson esett át. A korábbi fő részvényes, Varga Lajos egy magántőkealap által alapított zrt.-be apportálta a részvénycsomagját, melyet 5,5 milliárd forintra taksált a hivatalos könyvszakértői értékbecslés. (Varga emellett a cateringüzletben érdekelt Stu-Sza Kft.-t is átadta a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó zrt.-nek.) Varga cserébe egy törzs- és egy osztalékelsőbbségi részvényt kapott, ami a zrt. alapszabálya szerint két évben 1-1 milliárd osztalék kifizetését biztosítja Vargának.
A tulajdonosváltás után lapunk mutatta meg azt a furcsaságot, hogy míg más cégeknél közlik, fizetnek-e osztalékot, és ha igen, akkor mennyit, a Mészáros Lőrinchez került Valton-Sec idén tavasszal közzétett éves beszámolója mélyen hallgat az osztalékként kifizetett összegről. | Szép pénzt kaszált a Puskás Aréna őrzéséért a Mészáros Lőrinchez került cég | Megérkezett a számla az adófizetőkhöz a Puskás Aréna nyári rendezvényei után. A Valton-Sec a havi átalánydíján felül olyan rendezvények biztosítását is kiszámlázta, mint a Rammstein vagy a Guns ’n’ Roses telt házas koncertjei. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/szep-penzt-kaszalt-a-puskas-arena-orzeseert-a-meszaros-lorinchez-kerult-ceg.html | 2023-10-26 11:02:00 | true | null | null | mfor.hu |
Négy plusz két hónapra nettó 198 millió 492 ezer forintért végezhet értékszállítást a Volánbusznak a Civil Értéklogisztika Zrt. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A hirdetmény részletezi is, hogy a közbeszerzési kiírásra egyedül jelentkező cég több mint 11 ezer alkalommal, a két hónapos opció lehívása esetén pedig 16 ezer alkalommal köteles a Volánbusz pénztáraiban, trezorjaiban, automatáiban összegyűlt pénzt elszállítani. A hirdetmény azt is megjegyzi, a Volánbusznak lehetősége van a szerződésben megjelölt legnagyobb mennyiség legalább 50 százalékát meghaladó alkalommal eseti megrendelést is leadnia.
A Civil Értéklogisztika Zrt.-t, tavaly novemberben vásárolta fel a Pintér Sándor bizalmasainak közvetett tulajdonában álló Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. Előbbit akkor még MPT Security Magyar Posta Takarék Biztonsági és Logisztikai Zrt.-nek hívták, és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, a Takarék Invest és a Magyar Posta Vagyonkezelő mint tulajdonosok közösen adták el a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nek. A névváltásra idén februárban került sor.
A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. egyedüli tulajdonosa az a Prostasia Zrt., melynek vezérigazgatója Szabó Péter, aki ma is Pintér Sándor bizalmasaként ismert, míg a Civilt az a Tasnádi László igazgatja, aki Pintér rendészeti államtitkára volt 2016 végéig, s e minőségében egyebek mellett az Alkotmányvédelmi Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát irányította.
A Civil Értéklogisztika éves beszámolójából az derül ki, a 2022-es évet 921 millió forint nyereséggel zárta, melyből – a Tasnádi László által aláírt alapítói határozat tanúsága szerint – kereken 300 millió forint osztalékot ki is fizettek az egyedüli részvényes Civil Biztonsági Zrt. részére. A nyáron lapunk számolt be arról, a Civil Biztonsági Zrt. a korábbi évek pár tíz milliós összegei után a 2022-es évet követően – az eredménytartalék zömét is felhasználva – kereken 16 milliárd (!) forint osztalékot fizet a Prostasiának, így Pintér Sándor embereinek. | Pintér Sándor bizalmasai zsíros megbízást kaptak a Volánbusztól | Nagy összegű készpénzszállítási, értékkezelési megbízást nyert el a Volánbusz közbeszerzésén a Civil Értéklogisztika Zrt., melynek közvetett tulajdonosai Pintér Sándor belügyminiszter korábbi üzlettársa, illetve államtitkára. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/pinter-sandor-bizalmasai-zsiros-megbizast-kaptak-a-volanbusztol.html | 2023-10-26 11:08:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egy korábbi magas rangú kormányhivatalnok szerint Orbán Viktor már nemcsak hosszú hétvégéket tölt a családjával a 13 hektáros hatvanpusztai birtokon, de rendszeresen ott fogad kormánytagokat, fideszes politikusokat, illetve üzletembereket – írja a VSquare hírlevele.
A forrás szerint a miniszterelnök azt követően helyezte át a találkozókat a felcsúti otthonából a néhány kilométerre található, egykori Habsburg-birtokra, hogy nyáron befejeződött az épületegyüttes és a körülötte található birtok felújítása.
A 19. században József nádor által létrehozott birtok rekonstrukciója becslések szerint 30 millió euróba (kb. 11,5 milliárd forintba) kerülhetett, a bejegyzett tulajdonosa pedig Orbán Győző, a kormányfő apja. A VSquare megjegyzi, a miniszterelnök éves bevétele hivatalosan 180 ezer euró, átszámítva mintegy 69 millió forint.
A VSquare forrása szerint Orbán bizalmas munkamegbeszélései jellemzően este zajlanak a hatvanpusztai birtokon. Közvetlen beosztottai autóval teszik meg a 40 kilométeres utat Budapestről, de a helyiek szerint a térségben nagy a helikopterforgalom is, és sokszor látni katonai, illetve rendőrségi gépeket a levegőben. A miniszterelnök rendszeresen felbukkan a szomszédos Etyeken egy állami és európai uniós forrásból felújított étteremben, illetve pincészetben.
Először 2012-ben, az Átlátszó cikkéből, majd két évvel később az azóta elhunyt oknyomozó újságíró, Ferenczi Krisztina Narancsbőr című könyvéből, ezután pedig 2016-ban a 444 cikkéből értesülhetett a széles nyilvánosság a hatvanpusztai majorról. Ekkor vált ismertté, hogy az Alcsútdoboz közelében található birtokon öt felújított, kastélyszerű épület állt, és sokáig Mészáros Lőrinc bérelte Orbán Viktor apjának ingatlanos cégétől, amely 2011-ben vásárolta meg a területet.
A Telexen beszámoltunk arról a 2021-es esetről, amikor Hadházy Ákos országgyűlési képviselő a kormánypárti Hír TV élő műsorában légi felvételt mutatott be a nézőknek az Orbán-birtokról. Egy évvel később írtunk arról, hogy az egyik legnagyobb spanyol napilap, az El País a magyarországi korrupció szimbólumaként jellemezte Hatvanpusztát, és hozzátették, hogy a környező földek a miniszterelnök gyerekkori barátjának tulajdonában vannak. A spanyol lap szerint a majorság annak a korrupcióra épülő rendszernek az allegóriája, amelyet az uniós pénzek megvonásával büntetett nemrég az Európai Unió. | Orbán már a hatvanpusztai birtokon tartja a munkamegbeszéléseit egy korábbi magas rangú kormányhivatalnok szerint | Egy korábbi magas rangú kormányhivatalnok szerint Orbán Viktor már nemcsak hosszú hétvégéket tölt a családjával a 13 hektáros hatvanpusztai birtokon, de rendszeresen ott fogad kormánytagokat, fideszes politikusokat, illetve üzletembereket – írja a VSquare hírlevele. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/26/orban-viktor-felcsut-hatvanpuszta-vagyon-ner | 2023-10-26 14:57:00 | true | null | null | Telex |
Az interjú témájának háttere az alábbi pontokban foglalható össze:
1. Idén nyáron látott napvilágot a hír, hogy Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtan Intézetének docense év elején azért kezdeményezett három etikai vizsgálatot három egyetemi vezetővel szemben (ezek egyike az akkori rektor, Takáts Előd volt), mert egy hallgatója az egyik tantárgyból nem teljesítette a félév során előírt követelményeket, ennek ellenére – „szabálytalan körülmények között” – a többiektől elkülönítve, egy külön vizsgasorral mégis levizsgázhatott.
2. Első fokon az etikai vizsgálatok elmarasztalták mindhárom egyetemi vezetőt, másodfokon azonban már felmentő döntések születtek. A rektor esetében külön eseti vizsgálóbizottság alakult, amit az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma hozott létre. A rektor munkáltatója ugyanis nem az egyetem, hanem a kuratórium. A két másik egyetemi vezető ügyében – akkor még általános rektorhelyettesként – Szabó Lajos hozott felmentő ítéleteket, egyúttal szabálytalansági eljárást kezdeményezett.
3. Augusztusban Ádám Zoltán hosszabb interjút adott a 444.hu-nak, és többek között arról beszélt, hogy a hallgató anyja egy rossz hangulatú beszélgetés keretében próbálta elérni gyermeke vizsgáztatását, és még azt is megjegyezte: férje nagyon fontos ember, nem lenne jó, ha neki kéne beavatkoznia az ügybe. A sajtóban az is megjelent, hogy a család „jelentős Mol-részesedéssel rendelkezik”. Ádám Zoltán nem változtatott az álláspontján, a hallgató mégis levizsgázhatott.
4. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) esztergomi fesztiválján a sajtó (és így az Index is) kérdezhette Hernádi Zsoltot, a Mol vezérigazgatóját, aki nem mellékesen az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. A vizsgabotránnyal kapcsolatban azt mondta, hogy Ádám Zoltán (bár a nevét nem mondta ki) „egy pártaktivista”, „politikai céllal szivárogtatta ki” az ügyet, és „politikai tőkét próbált kovácsolni belőle”. Hernádi Zsolt azt is elmondta, hogy méltányossági kérelemmel vizsgázhatott a hallgató, ezzel kapcsolatban hozzátette: az egyetemen 100 ezer vizsga és 1000 méltányossági kérelem van egy évben. Kifejtette: az egyetem nem arról szól, hogy „jól kicsesszenek” a diákkal, hanem arról, hogy azok a tehetséges diákok, akik a Corvinusra jönnek, el tudják végezni azt. A konkrét ügynél voltak ugyan szabálytalanságok, de egyik sem olyan, hogy ezért a hallgatót büntessék meg. „Az egész ügy nulla, nem történt semmi olyan kivételezés, ami valóban egy etikai kérdést is felvetne” – jelentette ki a Mol vezérigazgatója (a teljes válaszát 51:35-től lehet meghallgatni).
5. Takáts Előd – aki a botrány kirobbanása és a vizsgálat után nem sokkal távozott a rektori székből – a Telexnek adott interjújában szintén arról beszélt, hogy a hallgató méltányossági kérelmet nyújtott be, és az ilyen (első) kérelmek 99 százalékát jóváhagyják, ebben az ügyben is ez így történt. Ádám Zoltán szerint „hamis tartalmú” volt ez a méltányossági kérelem. Takáts Előd azt mondta, hogy a családot nem ismerte, és a hallgató egy standard vizsgasort kapott. Ezt a megoldást Ádám Zoltán nem fogadta el, ennek lett a következménye az etikai vizsgálat. Takáts Előd a távozását egyébként azzal indokolta, hogy tudományos, kutatói munkájára szeretne koncentrálni.
6. Az ügy újabb fordulata: a Szabó Lajos – jelenleg már megbízott rektor – által kezdeményezett szabálytalansági eljárás kifutása az lett, hogy Ádám Zoltán munkaviszonyát azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntették. A Corvinus állítása az, hogy a szabálytalansági eljárást a belső szabályoknak megfelelően folytatták le és öt ponton állapítottak meg szabálytalanságot. Azt is közölték, hogy az eljárás következményeként szóbeli és írásbeli figyelmeztetéseket adtak ki, illetve az eljárás során tanúsított munkavállalói kötelezettségszegések okán – „az együttműködés megtagadása miatt” – munkaviszony-megszüntetés is történt.
7. Ádám Zoltán azt állítja: vele szemben semmilyen szakmai hibát vagy vétséget nem állapítottak meg, az egyetem vezetése kereste az alkalmat, hogy megszabadulhassanak egy kritikus hangtól. Az RTL-nek azt nyilatkozta, hogy az elbocsátásának „megfélemlítő hatása van az egyetemen”. Úgy fogalmazott: „Ez maga a megfélemlítés, maga a terror.”
8. Ádám Zoltán elküldése nagy port kavart az egyetemen (és azon kívül is), a szakszervezet dolgozói fórumot hívott össze, amelyen a többség egyetértett, hogy fel kell lépniük kollégájuk menesztése ellen. A fórumon az egyetem vezetése is részt vett, és a közleményük szerint arról tájékoztattak: Ádám Zoltán munkaviszonyának megszüntetése nem az etikai vizsgálatok és nem a szabálytalanságok miatt történt, hanem azért, „mert a szabálytalansági eljárás során ötszöri kérésre sem bocsátotta rendelkezésre azt a levelezést, amely szükséges lett volna a tények, a teljes igazság megismeréséhez, és az ő szerepének a tisztázásához”.
A lapunknak adott interjúban Szabó Lajos megbízott rektor beszélt a vizsgabotrányról, az etikai eljárásról, a szabálytalanságokról és Ádám Zoltán docens elküldéséről is.
Önt vagy az egyetem bármelyik vezetőjét érte nyomás az ügy folyamán?
Nem, semmilyen. De tisztázni kellene, hogy mi az ügy, és mi tartozik bele, illetve mi nem, mert a sajtó csak egy részét ismertette meg a közvéleménnyel, miközben a másik részét nem, pedig a tisztánlátás érdekében nagyon fontos lenne a teljes ügyet tekinteni.
A fenntartó alapítvány kuratóriuma részéről sem volt nyomás?
A kuratórium és az egyes tagjai részéről soha nem volt semmilyen nyomás, sem szervezeti, sem egyéni kérdésekben vagy azok érdekében. Az egyetem honlapján minden szabályozás elérhető, hogy az egyetemnek és a kuratóriumnak milyen jogkörei vannak, miben dönt a kuratórium és miben az egyetem. Például a tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezik arról, hogy a vizsgáztatás milyen körülmények között, milyen módon, milyen eljárás szerint történhet meg. Ezt a szabályzatot az egyetem szenátusa fogadja el és semmi köze a kuratóriumhoz.
Egyéb módon, kívülről sem tapasztaltak nyomásgyakorlást?
Nem. Egy másik egyetemen 2006-tól tanszékvezető, 2007 és 2012 között dékánhelyettes, 2012-től 2015-ig pedig dékán voltam, majd átjöttem a Budapesti Corvinus Egyetemre. Itt, 2018-tól rektorhelyettes, és most, 2023 nyarától megbízott rektor vagyok. Az előző munkahelyemen és itt sem éreztem soha semmilyen befolyásolási szándékot.
Azt nyomásgyakorlásnak tartja, hogy egy oktatójukat megpróbálta egy szülő presszionálni a család befolyásos hátterére hivatkozva, engedjék vizsgáztatni a gyermekét?
Nagyon helytelen, ha egy szülő bármilyen módon beavatkozik az egyetem életébe, akárcsak úgy, hogy felvilágosítást kér egy nagykorú hallgató tanulmányi ügyében, vagy bárkire nyomást próbál gyakorolni. Nagyon sok ismert és befolyásos személynek tanul itt családtagja, sőt a posztgraduális képzéseinken befolyásos emberek is tanulnak. Egy oktatót tehát egyáltalán nem befolyásolhat, ha valaki ismert és befolyásos ember, vagy annak hozzátartozója – sem pozitív, sem negatív irányba. Minden oktatónak minden szülői befolyásolási kísérletet azonnal vissza kell utasítania!
Ebben a konkrét ügyben a szülő mégis megpróbált ráhatni az oktatóra.
Nem tette jól, ezt vissza is kell utasítani! Azt is ki kell emellett emelni, hogy az oktatóinknak szigorúan tilos a hallgatók eredményeiről és tanulmányi helyzetéről harmadik féllel kommunikálni, ebbe – nagykorúságuk okán – a szülők is beletartoznak. Viszont ezt Ádám Zoltánnak is tudnia kellett volna. Természetesen, ha például valaki kórházba kerül és nem tud eljárni egy adminisztratív ügyben, hivatalos meghatalmazással megtehetik helyette, de egyébként szülők vagy rokonok nem avatkozhatnak be az érdekében. Ez minden szülőre igaz.
Sajnálatos, hogy ebben a konkrét ügyben ez előfordult. Ádám Zoltán írásban, szóban, a hallgató jelenlétében és jelenléte nélkül is kommunikált a szülővel. Ez szabálytalanság.
„Nem egy, hanem két hallgató ügyéről beszélhetünk”
Pontosan miért kezdeményezett szabálytalansági eljárást, ha másodfokon felmentő döntések születtek az etikai vizsgálatok végén?
Az etikai vizsgálatok azt a kérdést vizsgálták meg, hogy egy hallgatót – mind az évközi feladatai elbírálásában, mind pedig a vizsgáztatásában – ért-e olyan megkülönböztetés, amellyel őt jogtalan előnyhöz juttatták, és ha igen, ez azért történt-e, mert befolyásos szülők gyermeke. A végső határozat szerint az egyik érintett kolléga esetében nem történt etikai vétség, a másik kolléga esetében pedig nem volt bizonyítható. Ezt a döntést a bíróságon támadta meg Ádám Zoltán, de arról már kevésbé lehetett olvasni a sajtóban, hogy első fokon a keresetet visszautasították.
Az egyetem egyik közleményében tájékoztattak erről.
Igen, de Ádám Zoltán ezt nem hangsúlyozza.
Miért indította a szabálytalansági eljárást?
Ha a rendszer működésében bármilyen szabálytalanság, gyanús eset fedezhető fel, akkor az egyetemnek kötelessége kivizsgálni a jelzett problémákat. Az etikai ügyek lezárása után két szabálytalansági bejelentés született. Mivel én jártam el másodfokon az etikai ügyben, az egyik szabálytalansági bejelentést én tettem, a másikat az etikai ügyekben első fokon eljáró bizottság elnöke. Mindketten szabálytalanságokat feltételező esetek miatt tettünk bejelentést.
Milyen szabálytalanságokról van szó?
Több kisebb súlyú szabálytalanság is történt, például tantárgyi adatlapok tartalmát vagy rögzítését illetően.
A hallgatóknak különböző évközi feladatokat is teljesíteniük kell a vizsgához. Egy elektronikus felületre belépve többek között tizenkét szakmai kvízt tölthetnek ki, és a vizsgához legalább nyolcat kell teljesíteniük. A hallgatók szemináriumi csoportokra vannak osztva. Minden csoportnak van egy szemináriumvezetője, továbbá az összes csoportnak egy úgynevezett operatív koordinátora, aki ez esetben az egyik szemináriumvezető volt. Az ő feladata összegezni a hallgatók elért pontjait és megbeszélni a kollégáival, hogy ki mehet, illetve ki nem mehet vizsgázni. Az etikai eljárásban érintett hallgató, nevezzük „A” hallgatónak, aki csak hét kvízt teljesített, a szemináriumvezetőjéhez, Ádám Zoltánhoz fordult, hogy adjanak neki egy pótlási lehetőséget. Ádám Zoltán ezt elutasította, tanácskozott az operatív koordinátorral, aki szintén azt mondta, hogy nem lehet pótolni. Indokként azt hozták fel, hogy a tantárgyi adatlap nem teszi lehetővé a pótlást. Hozzáteszem, hogy a korábbi években mindig minden hallgatónak volt egy javítási vagy pótlási lehetősége. Az „A” hallgatótól azonban ezt most megtagadták.
Ennek az ügynek lett aztán a következménye az etikai eljárás?
Igen. Az „A” hallgató végül javaslatra dékáni méltányossági kérelemért folyamodott. Ez azt jelenti, hogy a tanulmányai során egyszer mindenkit megillet egy méltányossági lehetőség, ha valamit elmulasztott, vagy valamire nem figyelt vagy nem jól csinált. A dékán ezt figyelembe veheti, és javítási vagy pótlási lehetőséget adhat. A dékán, akihez az „A” hallgató fordult, már több ezer ilyen kérelmet bírált el, és megállapította, hogy ezt a hallgatót is megilletheti egy pótlási lehetőség.
Ádám Zoltán szerint ez egy „hamis tartalmú” méltányossági kérelem volt.
Hallgatóközpontúak vagyunk. Mindenki hibázhat vagy mulaszthat egyszer, és ez nem csak az „A” hallgatóra vonatkozik, hanem a többiekre is. Ezt az elvet alkalmazta a dékán, amikor megítélte a méltányosságot. Az „A” hallgató javított, meglett neki a nyolc kvíz, és mehetett vizsgázni.
„Itt nem két e-mailről van szó”
Mi a helyzet az említett másik hallgatói üggyel, és hogyan kapcsolódik a szabálytalansági eljáráshoz?
A vizsgálatok feltárták, hogy volt egy „B” hallgató is, aki ugyanabban az időszakban, mint az „A” hallgató, egy kvíz pótlásának lehetőségét kérte a szemináriumvezetőjétől. Neki is csak hét kvíze volt sikeres, és javítási lehetőséget szeretett volna. Ő minden kérvény nélkül lehetőséget kapott a pótlásra, és neki is meglett a nyolc sikeres kvíz.
De Ádám Zoltánnak mi köze van a „B” hallgató ügyéhez?
A szabálytalansági eljárás ezt próbálta kideríteni. Az ezt lebonyolító bizottság behívta a tárgy operatív koordinátorát, és megkérdezték tőle, hogy Ádám Zoltán tudott-e róla, benne volt-e a „B” hallgató ügyében, miközben egy nappal később a javítási lehetőséget megtagadták az „A” hallgatótól. Ádám Zoltán egyébként nemmel, de a tárgy operatív koordinátora igennel válaszolt. Ezután egy szembesítésre került sor, amelyen a tárgy operatív koordinátora meglehetősen zavarban volt és idegesen azt válaszolta: „nem teljesen biztos benne”. Ezekről a meghallgatásokról jegyzőkönyv és hangfelvétel is készült. A bizottság azt szerette volna megvizsgálni, hogy ki milyen szerepet játszott ebben a diszkriminatív ügyben. Ugyanis, ha a „B” hallgatónak jogosan engedték meg a javítást, akkor az „A” hallgatóval szemben jártak el diszkriminatívan, mert neki nem engedték meg. Ha az volt jogos, hogy az „A” hallgatónak nem engedték a javítást, akkor a „B” hallgató esetében pozitív diszkrimináció valósult meg. Nem lehetett volna különbséget tenni a hallgatók között, ez mégis megtörtént.
A szabálytalansági eljárás után Ádám Zoltánnak kellett mennie. Az egyetem közleménye szerint kötelezettségszegés, vagyis az együttműködés megtagadása miatt szüntették meg a munkaviszonyát. Ő azt állítja, hogy vele szemben semmilyen szakmai hibát vagy vétséget nem állapítottak meg, és az eljárás végén más kollégái is csak szóbeli figyelmeztetést, vagy elmarasztalást kaptak. Ádám Zoltán esetében miért hoztak ilyen súlyos döntést?
A bizottságnak kötelessége volt kideríteni a teljes igazságot és tisztázni az oktatók szerepét az „A” és „B” hallgató esetében. Ádám Zoltán azonban ebben a folyamatban nem volt együttműködő. Többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó elküldeni a vizsgálathoz szükséges teljes levelezését, pedig ez alapján lehetett volna tisztázni, hogy ki miről tudott, miről konzultált és milyen döntéseket hozott. Ő azt mondta, hogy minden emailt elküldött, pedig a bizottság megállapította, hogy nem. Később, a szabálytalansági eljárás lezárása után már úgy nyilatkozott, hogy valóban nem ment át minden email, és itt technikai okokra hivatkozott.
A Moodle e-learning rendszer az oktatók és a hallgatók számára is elérhető felület, többek között lehetőséget ad a tananyagok és az évközi feladatok megosztására. Ez a rendszer minden esetben naplózza az oktatók belépését, és azokat vissza lehet követni. A bizottság megnézte, hogy amikor a „B” hallgató a hiányzó kvízt pótolta, ki lépett be és tette lehetővé számára a pótló feladat elérését. Érdekes módon, pont a kérdéses napon, abban az idősávban, amikor a „B” hallgató lehetőséget kapott a pótlásra, „technikai hibát” jelzett a Moodle, azaz már nem volt megtalálható a pótlás digitális nyoma. A háttér adatbázisból viszont sikerült előhívni a sikeresen megírt pótló kvízt.
És ez a technikai hiba hogyan történhetett meg?
Ezek idáig a tények, aztán mindenki döntse el maga, hogy egy rendszernél, amely hosszú évek óta stabilan működik, miért pont ekkor lépett fel technikai hiba.
Azt feltételezi, hogy ehhez köze volt Ádám Zoltánnak?
Semmit nem feltételezek, nem akarok belemenni konspirációs elméletekbe. Megjegyzem ugyanakkor, hogy már az eredeti ügy elsőfokú etikai eljárásához is egy politikai tartalmú beadványt nyújtott be, hangsúlyozva, hogy itt jelen van a korrupció, és jogtalanul vizsgáztatnak hallgatókat. Ezt a politikai narratívát addig folytatta, amíg ő az igazság bajnokaként jelenhetett meg a sajtóban. Mihelyst neki és a kollégáinak kellemetlenné kezdett válni a szabálytalansági eljárás, már technikai problémára hivatkozott.
A sajtónak Ádám Zoltán azt mondta, hogy nem küldött át két e-mailt, és bár elismeri, nem volt túl udvarias az eljárást vezető kancellárral, ő mindenben együttműködött. Ez azért nem hangzik úgy, amiért fel kellett volna neki mondani.
Nem volt együttműködő a tények teljes körű feltárásában, és most azzal védekezik, hogy azt mondja: nem vette észre, hogy technikai hiba történt, merthogy az általa elküldött levélfolyamból valamiféle technikai ok miatt pont az a két e-mail maradt ki, amelyeket a bizottság keresett.
A technikai problémák felelőse nem bizonyítható, de mert nem küldött át néhány emailt, indokolt volt megszüntetni a munkaviszonyát?
A munka törvénykönyve határozottan fogalmaz, és azt gondolom, hogy az egyetem arányos, illetve a törvényeket teljesen figyelembe vevő döntést hozott. Itt nem két e-mailről van szó. Ádám Zoltán nem működött együtt abban, hogy az egyetem feltárja: kinek milyen felelőssége van ebben a diszkriminatív ügyben.
De azt belátja, hogy a külső szemlélők számára ez egy koncepciós eljárásnak tűnhet?
Mert ők az ügynek eddig csak az Ádám Zoltán által előadott változatát olvashatták. De közben ott vannak a makacs tények.
Milyen dolog az, hogy az egyik hallgatónak megengedünk valamit, amit aztán a másiknak nem? Semelyik hallgatót nem érheti előny vagy hátrány a vagyoni és a családi helyzete miatt. Az ügy pontos feltárása ezért is lett volna fontos, de Ádám Zoltán ezt nem segítette elő.
„Ez már az egyetem reputációját érinti”
Ádám Zoltán arról is beszélt, hogy szakszervezeti védettsége volt, és csak akkor lehetett volna elküldeni, ha ezzel ők is egyetértenek. Ezt azonban szerinte az egyetem vezetése kikerülte a kötelezettségszegés vádjával, mert el akarták hallgattatni, mint kritikus hangot. Erre mi a válasza?
A törvény határozza meg, és létszámfüggő, hogy hány kolléga kaphat szakszervezeti védettséget, akiknek nem lehet rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyát, csak a szakszervezet beleegyezésével. Két ilyen kolléga van, az egyik ilyen védett oktató valóban Ádám Zoltán volt. De a kritikai hozzáállása és a munkaviszony megszüntetése között nincs semmilyen összefüggés.
A szabálytalansági eljárást semmilyen módon nem befolyásolta az ő politikai állásfoglalása?
Nem. Volt, hogy Ádám Zoltán más ügyben beperelte az egyetem vezetését, mégsem lett rá nézve semmilyen káros következménye.
A sajtóban nem egy corvinusos kolléga fejtette már ki a saját meggyőződését, ezek között volt nagyon sok kormánykritikus és a kormánnyal szimpatizáló megnyilvánulás is. Az egyetem részéről ebben nincs semmi korlátozás. Ádám Zoltán mindenféle következmény nélkül elmondhatta a véleményét a modellváltásról is.
Mi történik most? Mire számít, hogyan folytatódik tovább ez az ügy?
Nem vagyok jós, nyilván érzékelem, hogy van egy nagy felháborodás. Ha valóban úgy lenne igaz, ahogy Ádám Zoltán tálalta a sajtóban, akkor én is fel lennék háborodva azon, amit erről az ügyről írnak.
Ha egy tizennyolc éves középiskolás és a szülei azt olvassák a sajtóban, hogy itt befolyásos emberek gyerekeit rugdossák át a vizsgákon, akkor vajon a Corvinus Egyetemet választja-e majd a továbbtanulásához? Egyszerűen nem igaz az a narratíva, hogy itt gazdag szülők buta gyerekeit rugdossuk át, ezt a diákjaink nevében is vissza kell utasítanunk. Ide csupa kiváló, tehetséges, nagyon magas pontszámmal rendelkező hallgató kerülhet be.
Nem igaz, amit Ádám Zoltán nyilatkozott, hogy ez az ügy azt jelenti: ezen az egyetemen „megengedhető a kivételezés”?
Nem! Mindenféle kivételezést nagyon határozottan visszautasítunk, és nem engedjük meg, hogy ez megtörténjen. Pont a negatív vagy a pozitív kivételezést szerettük volna teljes mértékben felderíteni. Ez az, amit Ádám Zoltán magatartása nem tett lehetővé. Ugyanakkor hallgatóközpontúak vagyunk, erre szolgál a méltányosság. Egyformán segítjük a hallgatókat, de nem elvtelenül. Az egyenlő bánásmód az egyetem alapja.
„Határozottan visszautasítjuk, hogy az etikai ügy kapcsán ártatlan diákokat nagy nyilvánosság előtt alaptalan vádaskodások érnek” – olvasható az egyetem egyik közleményében. Milyen vádaskodásokra utaltak?
Az ügy egyik olvasata, amit Ádám Zoltán is sugallt, hogy egy „jelentős Mol-részesedéssel rendelkező” család gyermekével kivételeztek. Na most a Mol egy nagyvállalat. Nem egy hallgatónak a rokonai, a szülei dolgoznak ennél a cégnél. Megindult az egyetemen a találgatás, hogy az „A” hallgató kinek a gyermeke lehet, és elkezdték zaklatni, verbálisan abuzálni azokat a hallgatókat, akikről tudták, hogy a családjuk valamilyen formában kötődik a nagyvállalathoz.
Az egyetem megpróbált minden támogatást, többek között mentálhigiénés segítséget is megadni a megtámadott hallgatóknak. Ádám Zoltánnak nagy felelőssége van emiatt, mert úgy szivárogtatott ki félinformációkat, hogy nem gondolt azok hatásaira. Nekünk és a diákoknak nagyon nehéz helyzet volt az elmúlt pár hónap, mert a személyiségi jogok miatt nem mondhattuk meg, kiről van szó és ki mit csinált vagy mit nem, miközben végig kellett nézni, ahogy elbulvárosítanak egy amúgy hétköznapi vizsgaügyet. Harminc éve vagyok a pályán, de álmaimban nem gondoltam, hogy egy diák le nem adott kvíztesztjéből ilyen össztűz lesz intézményi szinten.
„Akit ez befolyásol, azt nagyon sajnálom”
Az egyetem dolgozói fóruma követeli, hogy vegyék vissza Ádám Zoltánt. Átgondolják? Van visszaút?
Természetesen Ádám Zoltánnak joga van munkajogi pert indítani vagy munkajogi segítséget kérni ebben az ügyben. Mi jogkövetők vagyunk, de meg vagyunk győződve arról, hogy arányos és jogszerű döntést hoztunk, állunk minden jogi procedúra elé.
Mit gondol, az Ádám Zoltán melletti szolidaritás elfajulhat addig, hogy több oktató is otthagyja az egyetemet?
A kollégák büszkék arra, hogy a Corvinus Egyetemen dolgoznak. Azért ez az ország vezető közgazdasági, üzleti és társadalomtudományi egyeteme, amely most már jelentős nemzetközi sikereket is elért. A kollégák minden támogatást, illetve segítséget megkapnak ahhoz, hogy fejlődjenek, kutassanak és még magasabb szinten oktassanak, továbbá volt egy nagy bérfelzárkóztatási programunk is. Nem hiszem, hogy ma Magyarországon valaki sokkal kedvezőbb lehetőséget tudna kapni, mint a Corvinuson.
Tehát nem tart felmondásoktól?
Lehet olyan, aki érzelmi alapon azt gondolja, hogy feláll. De remélem, hogy a kollégák belátják, ez az ügy túlnőtt azokon a kereteken, amelyeken belül kezelni kellett volna. Már túlságosan elbulvárosodott és politikai szintet ütött meg. Akit ez befolyásol, azt nagyon sajnálom, mert azt gondolom, hogy az egyetemen rend van és az egyetemnek nyugalomra van szüksége.
Mit üzen ez az egész történet a diákoknak és az oktatóknak egyaránt?
Nagyon sok változás van az egyetemen a modellváltás miatt, és ezért hibák is becsúsztak. A tanulság az, hogy ezeket a hibákat azonnal, de higgadtan kell kezelni, nem pedig egyéni vagy politikai célokra használni. Nem egymást kell feljelenteni, rögtön a rosszindulatot feltételezve, hanem meg kell beszélni a problémákat. Az is tanulság, hogy egy átalakulásban, egy változásban mindig potenciálisan ott rejlik a feszültség és a bizonytalanság, ezeket is csak kölcsönös párbeszéddel lehet feloldani.
(Borítókép: Szabó Lajos. Fotó: Szollár Zsófi / Index) | A Corvinus megbízott rektora: Nem igaz, hogy itt gazdag szülők buta gyerekeit rugdossuk át! | Az egyetem tekintélye és hírneve érdekében állt elő; visszautasítja, hogy hallgatókkal kivételeznek; szerinte nem mondott igazat és súlyos kötelezettségszegést követett el Ádám Zoltán docens, akinek munkaviszonyát megszüntették. Szabó Lajossal, a Budapesti Corvinus Egyetem megbízott rektorával beszélgettünk. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/10/31/budapesti-corvinus-egyetem-szabo-lajos-rektor-interju-adam-zoltan-vizsgabotrany-etikai-vizsgalat/ | 2023-10-31 00:00:00 | true | null | null | Index |
magyarnarancs.hu: Államtitkárként, még a NER „részeként” miként érzékelte a hatalom térfoglalási szándékát ?
Ángyán József: Ellenzékben nem annyira feltűnő, ám nekem kormányzati pozícióban is időre volt szükségem, mire nyilvánvalóvá vált: a széthordható közvagyonra rárepülő zsákmányszerző csoportok fogságába került az állam, valóságos „maffiahálózatok” működtetik a kormányzati intézményeket. Nálunk még ma is tart (a sokunk számára csalódást jelentő „rendszerváltás” óta) a megkésett eredeti tőkefelhalmozás. Annak eldöntése történik hosszú időre, hogy ki lesz fenn, és ki lenn. Egy gazdasági-hatalmi dinasztiaépítő, mohó zsákmányszerző csoport eredeti vagyongyarapításának vagyunk tanúi a politikába való direkt beépüléssel, a kapcsolati, hálózati tőke és a hatalmi pozícióból fakadó bennfentes információk gátlástalan felhasználásával. Ilyen körülmények között a magánvagyonok gyarapításához nem gazdasági zsenialitás kell, egyszerűbb a mások – általában a közösségek – által megőrzött, illetve létrehozott, összeadott és felhalmozott közös értékek megrablása. Ez folyik a Balatonnál is, az egyik legértékesebb, legfontosabb természeti kincsünk sem lehet kivétel. Viszik a Balatont is.
magyarnarancs.hu: Ezek a „zsákmányszerző csoportok” diktálják a törvényeket is?
ÁJ: Pontosan. A NER mára a rokoni, baráti és/vagy üzleti érdekcsoportok szerzési és egyéb igényeit kielégítő törvényi, intézményi és költségvetési környezetté lett. Ez, valamint a rendeleti kormányzás a zsákmányszerzést szinte korlátlanná és ellenőrizhetetlenné teszi. Egy vidéki fórumon az egyik gazda erre a helyzetre azt a találó megjegyzést tette, hogy „fönt korábban is loptak, de az úri lakoma morzsái azért az asztal alá is lehullottak, ezek viszont a lakoma végén az asztalterítő négy sarkát is összefogják, és a morzsákat is elviszik”. Mára nálunk a korrupciónak egy olyan szintje jött létre, amelyben már nem az állami hivatalnokot vagy a döntéshozót vásárolják meg, hanem a gazdasági érdekcsoportok saját embereiket helyezik törvényhozási vagy kormányzati döntéshozó pozícióba, akiknek az a feladata, hogy „intézzék a család ügyeit”. A politika felső szintjén közszájon forog, hogy kormányalakításkor a miniszterek, államtitkárok többségét közvetlenül az ezeket a „maffiacsaládokat” irányító oligarchák „delegálják”. Ahol pedig nagyobb megrabolható közkasszák, illetve nagy, még széthordható közvagyon van (ilyen a közös költségvetésünk, az állam működtetéséhez átadott kincstári-, valamint az államnak átengedett vállalkozói vagyon, továbbá a termőföld és közös természeti értékeink), oda a saját ember mellé a szovjet típusú titkosszolgálatoknál szokásos „tartótisztet” is helyeznek. Ő tartja a közvetlen kapcsolatot a „keresztapával”, hozza az utasításokat, nem egyszer – a család érdekeit kielégítő jogi megoldásokat már tartalmazó – kész rendelet- vagy törvénytervezeteket, és viszi az információkat. Fontos elem, hogy a miniszterektől kezdve az államtitkárokon és állami intézmények vezetőin át az országgyűlési képviselőkig a kiválasztás alapkövetelménye a kinevező iránti feltétlen lojalitás, a kérdezés nélküli végrehajtás.
Az az irányelv is erőteljesen érvényesül, hogy a kiválasztott a képességeit messze meghaladó pozícióba kerüljön, mert így minden körülmények között kézben tartható,
hiszen a kinevező jóindulatától függ az a jólét és életszínvonal, amit tehetsége és képességei alapján bizonyosan nem tudna magának, családjának és rokoni/baráti körének biztosítani. Ha pedig egy-egy gazemberség felszínre kerül, könnyű azt válaszolni: tessék bírósághoz fordulni. Hiszen aki ezt mondja, maga rendelte-hozta a törvényt, ami szerint a gazemberség törvényes lehet. A vége pedig mindig az, hogy a köz megrablásából származó hasznon a politikai és gazdasági szereplők megosztoznak.
magyarnarancs.hu: Mint Völner Pál és Schadl György?
ÁJ: Akár ők is, de ez az eset csak a jéghegy csúcsa.
Forrás: Ángyán József Facebook
magyarnarancs.hu: Ahogyan leírta a NER-t, azt már Ön belülről is tapasztalta, míg meg nem elégelte?
ÁJ: Brutális volt azzal szembesülni, hogy az állam a globális és hazai nagytőke magánérdekei mellé áll a helyi közösségek érdekeivel és értékeivel szemben. A „maffiacsaládok” és oligarchák tevékenysége államtitkári munkámat is ellehetetlenítette, és – nem kívánva mind ehhez asszisztálni – sokak meglepetésére felálltam, visszaadtam megbízatásomat, és távoztam a politikából. A „tartótisztre” egy példa a saját, közvetlen tapasztalataimból:
az agrártárcát Simicska Lajos korábbi üzlettársa tartotta a kezében.
A teljhatalmú „keresztapa” és körei határoztak meg – a személyzeti politikától a szervezeti felépítésen át a törvények és rendeletek tartalmáig – szinte mindent az agrártárcánál. Közte és Fazekas Sándor miniszter között a közvetlen kapcsolatot mintegy klasszikus „tartótisztként” egy közeli rokona biztosította, akit Fazekas nekem személyes tanácsadójaként mutatott be. Bár a minisztériumban nem volt státuszban, időnként úgy intézkedett, hogy hamarosan rá kellett jönnöm: ez az ember nem egy egyszerű tanácsadó. Egy ízben például Fazekassal négyszemközt beszélgettem és az említett rokon egyszerűen benyitott, átadta a miniszternek egy rendelettervezet kész szövegét, amit ők már tokkal-vonóval megírhattak. Fazekas megköszönte, átfutotta, aláírta és miniszteri rendelet lett belőle.
magyarnarancs.hu: Hogyan látja, a balatoni nyomulás „csak” az egyik ékes példája annak, ahogyan felvázolta a NER működését?
ÁJ: Igen, természetesen. A rendszer kiteljesedését látványos klientúraépítés jellemezte és jellemzi. A gazdaság korábban döntően piaci alapon működő szektoraiban is dominánssá váltak az újgazdag haverok, akik „lezsugázott” közbeszerzések és állami beavatkozások segítségével a semmiből építették ki cégbirodalmaikat (a miniszterelnök „pénztárnoka”, lánya, veje, „kötélbarátja” és a több baráti oligarcha köré épülő összefonódások tengerében ma már alig kibogozható, hogy melyik hotel, kemping, szálloda vagy kikötő kié is valójában, csak azt lehet tudni biztosan, hogy a NER-é). Ezek az új „NER-lovagok” ráadásul már „kijöttek a fényre” az árnyékból, üzelmeiket nyíltan folytatják, beférkőzve mindennapjainkba, alapvetően megváltoztatva közös nemzeti kincsünk, a Balaton arculatát is. Az sem probléma, ha a zsákmányszerzést jogi szabályozás akadályozza, hiszen az ma a NER-ben gyorsan megváltoztatható. De lám, a Balaton védelmében 2000-ben hozott, a vízparti sáv használatát szabályozó, azóta is érvényben lévő törvény sem akadálya annak, hogy a part beépülhessen Siófoktól Keszthelyig, hogy a vízpart egyre több helyütt megközelíthetetlenné váljon a „földi halandók” számára. A NER egyébként is a környezetvédelmet csak akadályozó tényezőnek tekinti. Mi több, Orbán és köre a környezet védelmét a gazdasági nyomulást akadályozó „baloldali gazemberségnek”, a környezetvédőket pedig egyenesen „zöldgalléros bűnözőknek” tartja,
a területért felelős egykori államtitkártársam megjegyzése szerint egyenesen gyűlöli,
amiről magam is több esetben személyesen meggyőződhettem. Nem véletlen tehát, hogy az Orbán-rezsim első intézkedései közt előbb az önálló környezetvédelmi tárcát, majd az államtitkárságot is megszüntette, és végül – a vidékfejlesztés intézményrendszeréhez hasonlóan – a környezetvédelmi hatóságokat is kiüresítette, felszámolta és a kormányhivatalokba olvasztotta. Ilyen közegben azután nem véletlen, hogy a Balaton parti sávjában a természetkárosítás, a környezetszennyezés, valamint a szabálytalan vagy engedély nélküli építkezések ellen sohasem volt és ma sincs szigorú és kitartó fellépés. A Balaton példája is arra figyelmeztet, hogy ez a rendszer katasztrófához vezet, és a jövő generációi érdekében is meg kell tőle védenünk helyi közösségeinket és természeti értékeinket.
magyarnarancs.hu: Sok évvel ezelőtt kezdett földjelentéseihez (melyekben megyéről megyére összegezte, kiknek a kezébe kerültek az állami földek) rendre azt a bibliai idézetet írta mottóul: „Megismeritek az igazságot és az igazság szabaddá tesz benneteket”. Hogyan látja ma, akarják-e tömegek az igazságot, pláne szabaddá lenni?
ÁJ: Ahogyan Bródy János énekli, „ezek ugyanazok”, annyi különbséggel, hogy sérthetetlenségük biztos tudatában talán még mohóbbak, mégis úgy vélem: az igazság kimondása akkor is fontos, ha nem is igénylik, sőt nem is örülnek annak túl sokan, ráadásul nem is hoz azonnal látványos változást a lelkekben és a fejekben. Ám azért hiszem, hogy előbb vagy utóbb, de utat tör magának, „mossa a partot” és segíti a változást. Más utat pillanatnyilag nem nagyon látok a rendszer megváltoztatására, és persze bízzunk a Gondviselésben – de abban feltétlenül!
A NER balatoni nyomulásáról szóló cikksorozatunk korábbi részei ezek voltak:
A Narancs.hu azt is számba vette, milyen környezetromboló és hasonló beruházások valósultak meg vagy éppen folynak a tónál. A jobbára NER-es projekteket ebben a cikkünkben összegeztük:
Cikkünk a Transparency International Magyarország mentorprogramja keretében készült. | A környezetvédők „zöldgalléros bűnözők” – hallotta gyakran Orbánéktól Ángyán József | Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozott, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. A befejező részben interjúnkban az Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkárával, Ángyán Józseffel vesszük végig: hogyan látta belülről a kezdeteket, és hová jutott azóta a NER a nagy balatoni és országos lenyúlásban? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-kornyezetvedok-zoldgalleros-bunozok-hallotta-gyakran-orbanektol-angyan-jozsef-262904 | 2023-10-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ingyenes vagyonjuttatásként a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak adná az állam az ATEV Zrt. többségi tulajdonát – írja a K-monitor a Facebookon.
A bejegyzés szerint az egyeztetés céljából október közepén közzétett salátatörvény-tervezetben olvasható, mit kap a Lázár János kuratóriumi elnök által felügyelt alapítvány, amelyet tavaly is megsegített az állam.
A társadalmi egyeztetés lezárult, hamarosan benyújtják a törvényjavaslatot, az Országgyűlés dönt róla, és lezajlik a vagyonátadás.
A K-monitor emlékeztet, hogy az ATEV Zrt. 1949-ben alakult Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalatként. 1993-ban lett részvénytársaság, ma 420 főt foglalkoztat, és továbbra is állati melléktermékek ártalmatlanításával, feldolgozásával foglalkozik, ami kiemelten fontos közegészségügyi, állategészségügyi, járványügyi, higiéniai, környezetvédelmi tevékenység. Évente 20-30 milliárdos árbevételt, milliárdos adózott eredményt produkáló cégről van szó, amely uniós agrártámogatást is kap. Ezért is tette szóvá a K-monitor, miért adja oda ingyen az állam az alapítványnak.
Az, hogy Lázár Jánosnak, aki Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője, hatása lehet a jövőben az ATEV működésére, azért is érdekes, mert a város határában ATEV-telep működik, amelynek szagára évtizedek óta panaszkodnak a város lakói. | Jól működő állami cég kerül a Lázár-alapítványhoz | Az ATEV Zrt. árbevétele évente 20-30 milliárd, szagára a vásárhelyiek is panaszkodnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/jol-mukodo-allami-ceg-kerul-a-lazar-alapitvanyhoz-263044 | 2023-10-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Négycsillagos kastélyszállónak, wellness-központnak, pezsgőpincészetnek és borászatnak kellene lennie a Somogy megyei Lengyeltóti közepén, az egykori Zichy-kastélyban. A létesítmény ehelyett lelakatolva, üresen áll. Pedig a Viktória Sziget Kft. 240 milliós uniós támogatást nyert el az átalakítására. A társaság azonban becsődölt, a projektből pedig semmi sem lett. A létesítmény kálváriája azonban itt nem ér véget. Először az önkormányzat, majd egy egyszemélyes kft. vette meg az ingatlant, nem tudni, milyen céllal. Videóriport.
A régi képek tanúsága szerint illusztris látványt nyújtott a Lengyeltótiban álló Zichy-kastély, amely a 19. század elején épült. A második világháború után a Marcali kórház használatában állt egészen 2006-ig, a bezárásáig. Ahogy azt egy közadatigényléssel kiderítettük, Marcali önkormányzata 2007-ben adta el a kórházat a Viktória Sziget Kft.-nek összesen 420 millió forintért. A vételárat a cég több részletben, és részben hitelből fizette ki. Ekkor kerülhetett az ingatlanra az 520 millió forintos keretbiztosítéki jelzálogjog az MKB Bank Zrt. javára bejegyezve. A társaságnak nagy tervei voltak a létesítménnyel, de ezekből végül semmi sem lett.
A megyei lap 2010-ben írta meg, hogy az önkormányzat és a helyiek sem tudnak szinte semmit a lengyeltóti kastélyban tervezett grandiózus beruházás részleteiről, amelyek egy négycsillagos kastélyszálló és wellness-központ tervein túl pezsgőpincészet és borászat terveit is magukban foglalják. A lap szerint a három projektre több mint egymilliárd forint uniós támogatást kapott egy cég, amelynek képviselőjét sikerült utolérniük.
Csánó János akkor az újság kérdésére annyit válaszolt, hogy „egy befektetői csoport vásárolta meg a Lengyeltótiban található egykori Zichy-kastélyt azzal a céllal, hogy elsősorban a turizmusra, idegenforgalomra építve, az értékes helyi munkaerőt és forrásokat alapul véve egy hosszú távú beruházásba fogjon.
A projektnek több eleme van, amelyhez pályázati úton európai uniós forrást nyertünk. A Viktória Sziget Kft. erre a célra alakult.
Jelenleg a projekt a megvalósítási szakasz előtt áll, a tervek optimalizálása és összehangolása, a szakértői vélemények és a piaci folyamatok analízise folyik. A projekt állásáról a későbbiekben az üzleti tervnek megfelelően kívánunk tájékoztatást nyújtani.”
„De sikerült?”
Ezen a ponton azonban nagyjából véget is ért a történet. Szálloda sem, és más sem lett a kastélyból, a cég felszámolása pedig már 2012-ben megkezdődött. A kft. tulajdonosa 2008-tól a megszűnéséig a Virgin-szigetekre bejegyzett Poliview Capital Corp. volt. Az Opten szerint a társaság csak egyszer, 2010-ben nyert el egy 239 milliós uniós támogatást (2.1.2-09 Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztése címen), további pályázatoknak azonban a nyilvántartásban nincs nyoma.
Hadházy Ákos szerint ez nem ritka. A független parlamenti képviselő – akivel együtt jártuk be a helyszínt – azt tapasztalta, hogy több olyan támogatott projektnek sem elérhetőek az adatai a nyilvános adatbázisokban, amelyek valamilyen szempontból problémásak voltak.
Érdeklődtünk az Államkincstárnál is, hátha ők tájékoztatást tudnak adni a pályázatokról, de közölték, hogy nem rendelkeznek az adatokkal.
Ami biztos, hogy a felszámolás során a kft. tulajdonában álló ingatlanra árverést írtak ki. Az utolsó adatok (2013/3. számú nyilvános pályázati felhívás) szerint a Lengyeltóti, Rákóczi Ferenc út 18., hrsz.: 220/4., 10 3439 m2-es ,,kórház” megnevezésű ingatlant a rajta lévő 2500 m2 felépítménnyel, valamint bontandó melléképületeivel együtt 90 millió forintért adták volna el.
Lapunk utánajárt, mi lett ezután az ingatlannal. Mint – szintén egy közadatigénylésnek köszönhetően – megtudtuk, az árverésre bejelentkezett egy cég nettó 46 millió forintos ajánlattal, mivel azonban a Lengyeltóti önkormányzatnak elővásárlási joga volt, élt a lehetőséggel, és ezért az összegért megvásárolta a területet az épületekkel együtt.
Az önkormányzat aztán évekig nem tudott mit kezdeni a létesítménnyel, ezért úgy döntöttek, hogy megosztják a telket, és a tízből 9 hektárt eladnak. Ez sikerült is nekik 2021-ben, 100 millió forintért.
A vevő az Antallapos Kft. volt, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője egy 76 éves, csávolyi nő.
A mindössze 4 éves kft. az Opten adatbázisa alapján működik: az elmúlt évben 493 milliós forgalmat bonyolított, az adózott eredménye pedig a 206 millió forintot is elérte. Igaz ugyanakkor, hogy a kastély tulajdoni lapja szerint a NAV Bács-Kiskun Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága 14,3 millió forintos végrehajtási jogot jegyeztetett be az ingatlanra idén szeptemberben.
Mindemellett nehéz elhinni, hogy az ügyvezető-tulajdonosként megnevezett Zsidek Istvánné viszi a céget. Már csak azért is, mert egy ugyanilyen nevű nő a társaság alapításának évében szociális tüzelőt igényelt a csávolyi önkormányzattól, amit meg is kapott. A helyiek tájékoztatása szerint nincs még egy ugyanilyen nevű lakos az 1600 fős településen, de szerintük a céget nem ő, hanem a hozzátartozók vezetik.
Mindenesetre kevésbé életszerű, hogy egy szociális tüzelőre szoruló, viszonylag idős asszony céget alapítson, majd 100 millió forintért megvegyen egy kastélyt a vállalkozás székhelyétől 200 kilométerre.
További kérdéseket vetett fel, hogy amikor a kastélynál jártunk, a helyiek azt mondták, tudomásuk szerint a tulajdonos pécsi, de személyesen még nem találkoztak vele.
Egyik cégvezető sem válaszolt
A cégadatbázisban található elérhetőségen kerestük a céget, hogy megtudjuk, mi a céljuk az ingatlannal, pályáznak-e esetleg uniós vagy állami támogatásra, vagy inkább tovább értékesítik az épületeket Arra is rákérdeztünk, hogy a cégvezető és tulajdonos ugyanaz a Zsidek Istvánné-e, aki szociális tüzelőre pályázott Csávolyon 2019-ben. Cikkünk megjelenéséig a kft. nem reagált.
Szintén nem válaszolt a kérdéseinkre a korábbi tulajdonos, a Viktória Sziget Kft. egykori ügyvezetője sem. Csánó János jelenleg is több cégben érdekelt, de hiába írtunk két e-mail címére is, egyikről sem érkezett válasz. Tőle azt szerettük volna megtudni, hogy miért nem valósult meg a beruházás, indult-e szabálytalansági eljárás a projekt kapcsán, és ha igen, mi lett az eredménye.
Szöveg, fotók és videó: Katus Eszter
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Az egykor kórházként működő kastély évek óta elhagyatottan áll, csak a parkot tartják rendben. | Uniós százmilliókat nyelt el a lengyeltóti kastély, végül egy 76 éves nő cégénél landolt | Négycsillagos kastélyszállónak, wellness-központnak, pezsgőpincészetnek és borászatnak kellene lennie a Somogy megyei Lengyeltóti közepén, az egykori Zichy-kastélyban. A létesítmény ehelyett lelakatolva, üresen áll. Pedig a Viktória Sziget Kft. 240 milliós uniós támogatást nyert el az átalakítására. A társaság azonban becsődölt, a projektből pedig semmi sem lett. A létesítmény kálváriája azonban itt nem ér véget. Először az önkormányzat, majd egy egyszemélyes kft. vette meg az ingatlant, nem tudni, milyen céllal. Videóriport. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/31/unios-szazmilliokat-nyelt-el-a-lengyeltoti-kastely-vegul-egy-76-eves-no-cegenel-landolt/ | 2023-10-31 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatban sem a rendőrség, sem az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) nem adott érdemi választ az Átlátszó kérdéseire. A portálunk által nyár elején feltárt ügyön túl más vitatható esetekről is kaptunk információt. Mégpedig arról, hogy egy 20-30 milliós, Audi Q5-ös terepjáró landolhatott nemrég a szakszervezeti elnöknél. Egy tag pedig bírósághoz fordult, ugyanis állítása szerint azért zárták ki a szervezetből, mert szóvá tette, hogy nem a kedvezőbb ajánlatot benyújtó biztosítótársasággal szerződött le az AHFSZ.
Közokirat-hamisítás gyanújával rendőrségi nyomozás folyik a győri Audi Hungária Független Szakszervezet pénzügyi beszámolóival kapcsolatban. Az ügyet júniusban hoztuk nyilvánosságra, a gyanúba keveredett szakszervezet 10 ezer munkavállaló érdekét hivatott védeni az Audi Hungaria Zrt.-vel szemben. Természetesen nem ingyen, hanem befizetett tagdíjért cserébe, ami a tavalyi évben több mint 300 millió forint volt.
Értesülésünk szerint a nyomozás a szakszervezet előző években elfogadott, közzétett, aztán módosított 2020-as, illetve 2021-es beszámolóival kapcsolatos. Az első, illetve a módosított összegek között jelentős, több száz milliós eltéréseket találtunk. Ráadásul a beszámolók nincsenek könyvvizsgálattal alátámasztva, holott ezt a jogszabály előírta volna. Az érdekvédelmi szervezet akkor nem reagált a kérdéseinkre, azóta több más orgánum is megkereste őket, de a nekik adott válaszokból sem derült ki, pontosan mit érint a rendőrségi eljárás.
Az AHFSZ elnöke, Németh Sándor a kormánypárti győri önkormányzat hetilapjával hajlandó volt szóba állni 2023. október 6-án. Az üggyel kapcsolatban elmondta: „Az AHFSZ anyagi helyzete továbbra is stabil és előremutató, munkánkat ugyanolyan becsülettel és tisztességgel végezzük, ahogy azt tettük az elmúlt 27 évben is! A médiában megjelent feljelentésekkel kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a hatóságokkal maradéktalanul együttműködünk és az Audi Hungária Független Szakszervezet rendelkezik könyvvizsgálóval” – fogalmazott Németh Sándor.
Kamara: már a 2020-as beszámolóhoz is kellett volna könyvvizsgáló
A korábbi cikkünkből az derül ki, hogy a szakszervezet nem alkalmazott a fent említett beszámolóknál könyvvizsgálót, pedig a kormányrendelet szerint ez kötelező lenne. A szakszervezetnél rákérdeztünk, mióta rendelkeznek könyvvizsgálóval, korábban miért nem alkalmaztak, de választ ezúttal sem kaptunk. A könyvvizsgáló fontos szerepet tölt be, ugyanis az ő feladata annak eldöntése, illetve véleményezése, hogy az éves beszámoló megbízható és valós képet ad-e az azt leadó szervezet, cég, intézmény fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről.
Egy Átlátszóhoz eljutott dokumentum szerint a szakszervezeti bizalmiak közül többen már tavaly novemberben a Magyar Könyvvizsgálói Kamarához fordultak kérdéseikkel.
„Szakszervezetünknél, AHFSZ /Audi Hungária Független Szakszervezet, 9027 Győr Kardán utca 1/ nem alkalmazunk könyvvizsgálót. Több bizalmi társammal azon a véleményen vagyunk, hogy ezt hibásan tesszük. Szerintünk a számviteli törvény egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016.(XII.28.) Kormányrendelet 16. § (1) és (2) bekezdésének 2019. decemberi módosítása alapján már 2020. évtől kezdődően minden évben könyvvizsgálót kellene alkalmaznunk” – írták a levelükben.
Melyre a Magyar Könyvvizsgálói Kamara részéről 2022. november 25-én a következőket válaszolták:
„Az Ön által rendelkezésre bocsátott beszámolók alapján úgy látjuk, hogy mind a 2020, a 2021 és a 2022 évek vonatkozásában, az adott üzleti évet megelőző két év átlagában számított összes bevétele a szakszervezetnek meghaladta a 300 millió Ft-ot, így a Kormányrendelet értelmében a könyvvizsgálat ezen évek vonatkozásában kötelező. A rendelkezésünkre bocsátott információk és adatok alapján tehát mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a szakszervezetnek már a 2020. évi beszámolójától kezdve könyvvizsgálót kellett volna megbíznia a beszámolója könyvvizsgálatával” – szól a könyvvizsgálói kamara válasza. (Amelyet egyébként az AHFSZ elnökének is elküldtek.)
A hatóságok hallgatnak
Az Átlátszó is megkereste a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát, ugyanis felmerül a kérdés, hogy milyen következménye lehet egy ilyen mulasztásnak, illetve ki alkalmazhat ezért szankciót?
„A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) hatálya alá tartozó bármely gazdálkodó esetében a gazdálkodó törvényes képviseletére jogosult személy a felelős az éves beszámolóra, valamint annak könyvvizsgálati kötelezettségére vonatkozó előírások betartásáért. Amennyiben a könyvvizsgálatra kötelezett gazdálkodó ennek a kötelezettségének nem tett eleget, úgy tehát – értelmezésünk szerint – a gazdálkodó képviseletére jogosult vezetője tehető felelőssé ezért a mulasztásért” – válaszolta a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK.)
Hangsúlyozva azt is: az MKVK nem tud a konkrét ügyben hivatalos, kötelező érvényű állásfoglalást adni, mivel „kamaránk nem rendelkezik jogszabályban előírt, sem jogszabályban biztosított hatáskörrel a fenti kérdésekben történő állásfoglalás kialakítására, sem kiadására.”
„A könyvvizsgálati kötelezettség nem teljesítése a gazdálkodó részéről elkövetett jogszabályszegésnek minősül. Erre vonatkozó közvetlen, jogszabályban nevesített jogi szankcióról nincsen tudomásunk” – mondta el a Magyar Könyvvizsgálói Kamara illetékese.
Az olyan civil szervezeteknél, mint az Audi Hungária Független Szakszervezet, lefolytatható törvényességi felügyeleti eljárás. Csakhogy ez pont a beszámolóra, illetve annak könyvvizsgálatára nem vonatkozik – tudtuk meg a Magyar Könyvvizsgálói Kamarától.
Továbbra is kérdés azonban, melyik hatóság szabhat ki emiatt büntetést? „Megítélésünk szerint a kötelezettségszegés miatt felmerülhet az adóhatóság részéről a mulasztási bírság alkalmazása, ennek kapcsán azonban nyilvánvalóan az adóhatóság mindenkori jogértelmezése és álláspontja az irányadó” – teszi hozzá a válaszában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara.
Megkérdeztük a NAV-ot, annyit válaszoltak: „Konkrét adózóra vonatkozó információkat a NAV törvényi rendelkezés okán – adótitok – nem hozhat nyilvánosságra.” Az AHFSZ Hírek 2023. október 13-i számában idézték az adóhatóság nekik adott válaszát, miszerint: „a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága az Audi Hungária Független Szakszervezetével szemben nem folytat büntetőeljárást.”
Elvileg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) illetékes lehet, mivel „A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek ellenőrzése című program alapján ellenőrzést végez a 20 millió forint tárgyévi mérlegfőösszeget elérő civil szervezeteknél” – olvasható ebben a tavaly májusi hírben.
Megkérdeztük az Állami Számvevőszéket, vizsgálta-e az Audi Hungária Független Szakszervezet pénzügyeit, gazdálkodását? Az ÁSZ hatáskör hiányában az Audi Hungária Független Szakszervezetet érintően ellenőrzést nem végzett.
A 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. b) pontja szerint nem minősül civil szervezetnek a szakszervezet, így a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény hatálya sem terjed ki rá – tudtuk meg.
Ezek szerint a rendőrség az egyetlen, ténylegesen nyomozó hatóság, ahonnan ez a közlemény jött: „Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az Ön által kérdezett ügyben a Győri Rendőrkapitányságon indult büntetőeljárás közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt, amelyet a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság hatáskörébe vont a nyomozás során. A folyamatban lévő nyomozásról az eljárás jelenlegi szakaszában, továbbiakban sem áll módunkban bővebb információt kiadni.”
Az Audi Hungaria Zrt. annyit reagált „Az említett ügyről az Audi Hungariának nincs hivatalos információja. Más szervezetekkel kapcsolatos szerkesztőségi értesüléseket vállalatunk alapvetően nem kommentál, így ezt sem”.
Terepjáró a szakszervezeti elnöknek?
Az Átlátszó olyan információt kapott, hogy Németh Sándor AHFSZ-elnök, illetve egy másik elnökségi tag is az Audi Hungaria Zrt.-től kapott Audi Q5-ös gépjárműve(ke)t használják, azzal/azokkal közlekednek, illetve azt/azokat magáncélra is igénybe vehetik. Ennek próbáltunk utánajárni. A lapunkhoz eljutott fotón lévő járművet, amivel az AHFSZ elnököt szokták látni, 2023-ban gyártották és helyezték forgalomba. A zöld városi terepjáró (40TDI quattro) ára 20-30 millió forint körül van. Meg is kérdeztük az AHFSZ elnökségétől, illetve felügyelő-bizottságától: használ(nak)-e Audi Hungaria Zrt.-től, vagy más Audi-cégtől, illetve az anyavállalat, a Volkswagen Csoport bármely érdekeltségétől kapott Audi Q5-ös vagy bármilyen más típusú gépjárművet, amennyiben igen, milyen formában történik ez? – de nem jött válasz.
Az Audi Hungaria Zrt. ugyanezekre a kérdésekre az alábbiakat válaszolta:
„Az Audi Hungaria által meghatározott munkatársi célcsoportjai számára, szabályozott keretek között gépjárművet biztosít üzleti- és magánhasználatra. Megértésüket kérjük, hogy belső szabályzatainkról nem adunk tájékoztatást.” Nem derült ki tehát, ha kaptak autót a szakszervezeti vezetők, akkor pontosan milyen alapon.
Az Opten szerint az Audi Hungaria Zrt. által 2023. február 17-én alapított Audi Hungaria Ahead Kft.-ben felügyelő bizottsági tag Németh Sándor AHFSZ-elnök, illetve Horváth Zoltán, a szakszervezet járműgyári elnökhelyettese.
Kizárt szakszervezeti tag
Információnk szerint egy másik bírósági eljárás is folyik, ugyanis egy szakszervezeti tag azt állította, hogy az Audi Hungária Független Szakszervezettel szerződésben lévő biztosítótársaság mellett egy másik biztosító is adott korábban ajánlatot a szakszervezeti tagoknak nyújtott biztosításra, amely kedvezőbb, előnyösebb volt, de az AHFSZ nem élt a lehetőséggel.
Értesülésünk szerint az üggyel kapcsolatban a fenti esetet szóvá tevő szakszervezeti tagot kizárták az Audi Hungária Független Szakszervezetből, s emiatt az illető bírósághoz fordult. Erről is kérdeztük a szakszervezet vezetőit, de nem reagáltak. „A Győri Törvényszéken a kérdezett peres felek között szakszervezeti határozat hatályon kívül helyezése iránt polgári peres eljárás van folyamatban, amely eljárásban a bíróság az alperes keresettel támadott határozatának végrehajtását felfüggesztette” – válaszolta az Átlátszó érdeklődésére a Győri Törvényszék. Vagyis a bírósági eljárás idejére a tagkizárás nem hajtható végre, addig azt fel kell függeszteni.
Címlapkép: Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) vezetői a szakszervezet által meghirdetett egyhetes sztrájk megkezdéséről tartott sajtótájékoztató után a győri Audi Hungaria Zrt. épülete előtt 2019. január 24-én. A szakszervezet 168 órás sztrájkot hirdetett a sikertelen bértárgyalások miatt (MTI/Krizsán Csaba). | Nyomozás és egy Audi Q5-ös borzolja a kedélyeket a győri Audi szakszervezetében | A folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatban sem a rendőrség, sem az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) nem adott érdemi választ az Átlátszó kérdéseire. A portálunk által nyár elején feltárt ügyön túl más vitatható esetekről is kaptunk információt. Mégpedig arról, hogy egy 20-30 milliós, Audi Q5-ös terepjáró landolhatott nemrég a szakszervezeti elnöknél. Egy tag pedig bírósághoz fordult, ugyanis állítása szerint azért zárták ki a szervezetből, mert szóvá tette, hogy nem a kedvezőbb ajánlatot benyújtó biztosítótársasággal szerződött le az AHFSZ. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/30/nyomozas-es-egy-audi-q5-os-borzolja-a-kedelyeket-a-gyori-audi-szakszervezeteben/ | 2023-10-31 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az OTP elnöke elismerte, hogy a politikai botrány közepébe került UD Vagyonvédelmi Zrt. vezérigazgatója, Tóth János vele beszélt azon az augusztus elején rögzített hangfelvételen, amelyet pénteken mutatott be Dávid Ibolya. Az MDF elnöke szerint a titokban lehallgatott telefonbeszélgetés azt bizonyítja, hogy pártelnökségért szintén induló Almássy Kornél támogatói megbízást adtak a cégnek az ő lejáratására. A hanganyag tanúsága szerint Tombor András, Orbán Viktor egykori külügyi főtanácsadója azzal az ajánlattal járt az UD vezetőinél, hogy a cég "dolgozzon az MDF-re és Dávid Ibolyára", keressen rá terhelő adatokat.
Az UD-vezérigazgató, Tóth János viszont azt állította az Indexnek, hogy nem pártpolitikai ügylet miatt hívta fel a megkeresés után a beszélgetésben csak "Elnök úrnak" titulált Csányit, hanem Tombor személye miatt. Tóth azt álltja, azért "referált" Csányinak, mert tudatni akarta vele, hogy Tombor Andrással kapcsolatosan, aki éppen abban az időszakban az OTP és a MOL cégeknél vezető pozícióra aspirált, "elsődleges hírek" birtokába jutott.
"A hívás egyetlen oka az volt, hogy személyes véleményem szerint Tombor András bármilyen esetleges politikai szerepvállalása nagy kockázatot jelenthetett a leendő munkaadóira. Dadogásom pontosan elárulja, hogy annyi fáradtságot sem vettem, hogy utána nézzek, ki is ez az MDF-es alelnök." - mondta az UD vezetője hozzátéve, Csányitól várt döntést, hogy Tombor András ügyében kíván-e többletinformációkat.
Tóth leszögezte, hogy a nyilvánosságra került beszélgetésben említett keddi találkozó az OTP-elnök elfoglaltsága miatt elmaradt. De Csányi tudomására hozta, hogy az üggyel semmilyen formában nem kíván foglalkozni, és nem kér több tájékoztatást sem. "A telefonbeszélgetéseim rögzítői pontosan tudják, hogy közöttem és Elnök úr között soha többé nem volt téma ez az ügy." - mondta Tóth.
Csányi Sándor a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: "Az UD Zrt. az OTP Bank számára kizárólag őrzés-védelemmel kapcsolatos szokásos tevékenységet végzett, illetve végez. Éppen ezért volt bennem rossz érzés a telefonbeszélgetés témája, illetve tartalma miatt. Személyes találkozás során akartam megtudni, hogy mi állhat az elhangzott információk mögött. Erre a találkozóra azonban nem került sor, így a telefonbeszélgetésben szereplő ügytől teljességgel távol maradtam. Ugyanakkor a kialakult helyzet kapcsán jogi konzultáció után megteszem a szükséges jogi lépéseket".
Az Index információi szerint Tombor végül nem nyerte el az általa megpályázott posztot, sőt a viharos Multireklám-ügy után a Csányi Sándor érdekeltségi körébe tartozó cégeknél nem volt más állása. Informátoraink szerint 2005-ben viszont kulcsszerepet játszott abban, hogy a hagyományosan Simicska Lajos felségterületeként kezelt közterületireklám-piacra betörhessen Csányi. Az óriásplakátcég megszerzése fagyossá tette a Fidesz befolyásos háttérembere és a milliárdos viszonyát. Tombor a tulajdonosváltás után is megmaradt a cég vezetésében, egészen addig, amíg Csányi külföldi befektetőknek tovább nem adta a Multireklámot.
Az Index megkereste Tombor Andrást is, de az üzletember azt közölte, hogy a továbbiakban nem kíván foglalkozni az üggyel. Tombor, aki egyébként a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója is, pénteken "manipulatív játéknak" nevezte, hogy a neve szerepel a hangfelvételen. Azt mondta, a politikától 2002-ben elbúcsúzott, azóta csak a reálgazdasággal foglalkozik. | Hogy keveredett Csányi az MDF-es botrányba? | Csányi Sándor, OTP-vezérrel beszélt az UD Zrt. vezetője azon a lehallgatott telefonbeszélgetésen, amelyet az MDF-es hatalomátvétel előkészítésének bizonyítékaként Dávid Ibolya hozott nyilvánosságra. A biztonsági cég vezetője szerint a hangfelvételen csak Elnök úrként szereplő Csányit azért tájékoztatta a Tombor András által felvezetett tervről, mert az egykori Orbán-tanácsadó éppen az egyik OTP leányvállalat vezetői állását próbálta elnyerni. Tombor volt egyébként a kulcsszereplő a Multireklám Zrt. három éve lezajlott tulajdonosváltásánál, ami komoly szembenállást okozott Simicska Lajos és Csányi viszonyában. | null | 1 | https://index.hu/belfold/csanyimdfvs0/ | 2008-09-13 20:39:00 | true | null | null | Index |
Továbbra sincs veszélyben a korrupciós ügyekkel vádolt szocialista Kránitz Krisztián karrierje: a vezetése alatt álló kispesti Vagyonkezelő és Műszaki Szervezet (VAMÜSZ) megszűnését követően a Gazdasági Ellátó Szervezetben (GESZ) folytatja pályafutását – derül ki Paróczai Anikónak, a Momentum Mozgalom kispesti politikusának a Facebook-posztjából.
A kispesti képviselő-testület 2020 szeptemberében döntött arról, hogy megszűnik a Kránitz Krisztián vezette VAMÜSZ, a feladatait pedig a GESZ veszi át. Ekkor az MSZP-s politikus partvonalra szorítására is könnyebb lehetőség nyílt volna, ez azonban nem történt meg.
Paróczai Anikó a Facebook-bejegyzésében azt írta, „az lett volna a minimum”, hogy végre távozzon a kispesti közéletből, távol kerüljön a kispestiek pénzétől az a Kránitz Krisztián, aki elfelejtett említést tenni a spanyolországi villájáról a 2018-as vagyonnyilatkozatából.
Eszerint Kránitz Krisztián a milliós fizetése ellenére hivatalosan a barátnője önkormányzati lakásában húzta meg magát, aki egyébként ugyancsak több korrupciós ügyben is érintett volt, és nem tisztázta magát.
Kránitz Krisztián 2019-ben az önkormányzati kampány véghajrájában kiszivárgott felvétellel lett ismert a nyilvánosság előtt. Ezen a kokainbotrányba keveredett Lackner Csaba önkormányzati képviselő érdekes, fehér port tartalmazó zacskóval a kezében beszélt korrupciógyanús ügyekről, Kránitz Krisztiánt pedig oldott hangulatában csak „Mr. Negyven Százalék” néven említette. Arról is szót ejtett, hogy milyen pénzek kötöttek ki az önkormányzati megrendelések felett diszponáló, „pénzéhségéről” hírhedt MSZP-s politikusnál.
Kránitz Krisztián a botrány ellenére maradt a vagyonkezelő élén. Paróczai Anikó szerint Kispest DK-s és MSZP-s vezetése nemhogy nem távolította el a „húsosfazék” mellől, hanem a GESZ-ben vállalt tisztsége mellett 2020 végén még bónuszt is fizettek neki. | Kirúgás helyett bónuszt kapott a korrupciós ügyekkel vádolt kispesti MSZP-s képviselő | Továbbra sincs veszélyben a korrupciós ügyekkel vádolt szocialista Kránitz Krisztián karrierje: a vezetése alatt álló kispesti Vagyonkezelő és Műszaki Szervezet (VAMÜSZ) megszűnését követően a Gazdasági Ellátó Szervezetben (GESZ) folytatja pályafutását – derül ki Paróczai Anikónak, a Momentum Mozgalom kispesti politikusának a Facebook-posztjából. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2021/01/17/kirugas_helyett_bonuszt_kapott_a_kispesti_szocialista_kranitz_krisztian/ | 2021-01-17 22:36:00 | true | null | null | Index |
Kirúgták Kránitz Krisztiánt, gúnynevén „Mr. Negyven Százalék”-ot, a kispesti önkormányzat egykori vagyonkezelőjét, akiről a 2019-ben kirobbant „fehér poros” botránya kapcsán hallhattunk először.
Szeptembertől már nem dolgozik az MSZP-s Gajda Péter vezette kispesti önkormányzatnak Kránitz Krisztián, aki szocialista képviselőként kezdte, majd később vagyonkezelő lett, de kirúgásakor már csak a kispesti vagyonért felelős szimpla munkatárs volt, legalábbis papíron. Korábbi lefokozása azután történt, hogy négy évvel ezelőtt nyilvánosságra került egy titkos felvétel, amelyen egy akkori szocialista képviselőre, Lackner Csabára hasonlító személy a baloldalhoz köthető korrupciós ügyekről, és azok bonyolításának mikéntjéről beszélt, miközben egy fehér port tartalmazó kisebb zacskót lóbált a ventillátor előtt átszellemülten.
A felvételen szereplő férfi más személyeket is megemlített: Gajda Péter polgármester neve mellett Mr. Negyven Százalékét, mégpedig kenőpénzekkel összefüggésben. Ekkor konklúzióként meg is állapították, hogy a vagyonkezelős kolléga „éhes”, és majd ez lesz a veszte… A botrány kirobbanása után kitálalt a kispesti baloldal sofőrje is a Hír TV-nek, aki azt állította, hogy Gajda a legszorosabban működött együtt Kránitz Krisztiánnal a kispesti vagyonkezelő nagy pénzeket mozgató hatalmasságával is, mondhatni sülve-főve együtt voltak.
„Ez mind a Krinyón keresztül ment, senki nem sajnálta tőle”
A kipattant felvételen ez is hallható volt: „Tavaly felvettünk 1,2 milliárd forintnyi hitelt, de úgy, hogy nekünk 2017-ről volt majdnem 800 millió forint tartalékunk. Ez mind a Krinyón (Kránitz Krisztián) keresztül ment, senki nem sajnálta tőle – meséli a felvételen vélhetően Lackner, akinek beszélgetőtársa így reagált: „Krisztián már mondta, hogy nyugdíjba mehet, mert megkereste, amit akart. Aztán meg keveslik az »okosba« megkeresett pénzt”. A Lacknernek látszó személy erre így válaszolt: „Figyelj, tudod, hogy milyen hamar el lehet költeni 200-250 millió forintot?” Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított nemcsak kábítószerrel való visszaélés, hanem különféle gazdasági bűncselekmények miatt is, ez a nyomozás jelenleg is tart. Kránitzról később is lehetett hallani. Legutóbbi botrányai között hallhattunk spanyolországi luxusvillájáról, amelynek ráadásul szomszédságában az a magyar vállalkozó vásárolt tulajdont, aki szintén a kispesti önkormányzat állandó bedolgozója. A cég újította fel 180 millióért azt a kispesti óvodát, amelyről kiderült: olyan tételeket számolt el az önkormányzat vagyonkezelője, amelyeket valójában nem is, vagy nem pont úgy valósítottak meg.
Gyurcsány betette a lábát, a baloldal marakodik a koncon...
Mint ahogyan azt megírtuk, Gyurcsány Ferenc Budapesten is szisztematikusan léptette át a DK-ba a baloldali kis pártok, illetve az MSZP politikusait. Egyeduralmát azonban Kispesten nem tudta azonnal kiépíteni, miután Gajda Péter nem állt kötélnek. Ekkor Gyurcsányék lecserélték Kispest korábbi DK-s alpolgármesterét. Informátorunk szerint, Kertész Csaba eltávolítása korántsem volt hirtelen jött döntés és zökkenőmentes, hiszen a helyi MSZP-nek és a DK-nak új egyezséget kellett kötnie. | Menesztették a kispesti korrupciós balhéról elhíresült „Mr. 40 Százalék”-ot | Szeptembertől már nem dolgozik az MSZP-s Gajda Péter vezette kispesti önkormányzatnak Kránitz Krisztián, aki szocialista képviselőként kezdte, majd később vagyonkezelő lett, de kirúgásakor már csak a kispesti vagyonért felelős szimpla munkatárs volt, legalábbis papíron. Korábbi lefokozása azután történt, hogy négy évvel ezelőtt nyilvánosságra került egy titkos felvétel, amelyen egy akkori szocialista képviselőre, Lackner Csabára hasonlító személy a baloldalhoz köthető korrupciós ügyekről, és azok bonyolításának mikéntjéről beszélt, miközben egy fehér port tartalmazó kisebb zacskót lóbált a ventillátor előtt átszellemülten. | null | 1 | https://metropol.hu/aktualis/2023/09/baloldali-belhaboru-menesztettek-mr-40-szazalekot | 2023-09-22 22:41:00 | true | null | null | Metropol |
Tihany központjától pár perc sétányira kezdődik az Alsóóvári utca, amely a település Óvár elnevezésű külterületére vezet. Ahogy haladunk az úton kifelé, egyre távolabbi zajként érzékeljük a turistákat, hamarosan teljes csendben sétálunk tovább. Sűrű növényzet borította hegyoldalon visz az út, csak sejtjük, hogy a Balaton hamarosan felbukkan a gyümölcsösök mögött. Nem is csalódunk, rövidesen csodálatos panorámában van részünk. Ám az öröm nem teljes, hiszen az is jól látszik, hogy hatalmas területen bontották meg a hegy ezen részét: a gyümölcsös véget ért, helyette óriási gödör tátong.
„Az építészet kérdése ma nagyon komplex fogalom, ami összefonódik a településfejlesztés feladatrendszerével, itt Tihanyban a helyi és a nemzeti érdekek összhangjának megteremtésével is. Figyelembe kell venni a történelmi, természeti értékeket, a település kulturális múltját, a Balaton jelentős védelmi rendszerét. Ennek a komplex szemléletnek a jogszabályi háttere megvan és működik. Azt szolgálják, hogy az értékeket felelősséggel megőrizzük úgy, hogy közben a település élhető legyen” – fogalmazott lapunknak Bujdosó Judit, Tihany főépítésze, amikor arról kérdezzük, mit gondol a település építészeti sajátosságairól, értékeiről. Nehezen értelmezhető azonban, hogy a helyi értékek felelősséggel megőrzésébe hogyan fér bele az, hogy Tihanyban nemrég jelentős területen, közel 9 ezer négyzetméteren kibontották a hegyet. A korábban zöld terület most kopár, fehér, és már Balatonfüred felől hajóval érkezve is jól látszik a brutális csonkítás. Az önkormányzat szerint minden rendben van az építkezés körül, a terület kezeléséért felelős Balaton-felvidéki Nemzeti Park hatáskör hiányában nem lát rá a beruházás terveire, így véleményt sem formálhat, a Veszprém Megyei Kormányhivatal pedig építésfelügyeleti, illetve területi természetvédelmi hatósági hatáskörében vizsgálja az építkezést.
Cégek, cégtársak
Az összesen 8766 négyzetméteres ingatlan több telekből áll, és hivatalosan rétként (4448 négyzetméter), szőlőként (1973 négyzetméter) és gyümölcsösként (2345 négyzetméter) jegyzik a földhivatalnál. A tulajdoni lap szerint a terület egy magyar magánszemély tulajdona, aki azt 2016 augusztusában vásárolta meg. A telektulajdonos budapesti, de a legfrissebb cégadatok szerint jelenleg moszkvai az állandó lakcíme. Róla annyit sikerült megtudnunk, hogy az elmúlt 25 évben energetikai tanácsadással foglalkozott nagy, nemzetközi tanácsadó cégek munkatársaként. Emellett több magyarországi cégben is tulajdonos volt. Ezek közül csupán a különböző magyarországi plázák belső reklámfelületeit értékesítő Screenposter termelt látható bevételt (egyaránt 23 millió forintot 2017-ben és 2018-ban), a többi társaság vagy veszteséges volt, vagy minimális pluszban zárta az elmúlt éveket. Szót érdemel azonban a 2017-es alapítású informatikai szolgáltatásokat nyújtó Betflow Kft. A társaság az elmúlt két év során mintegy 57 millió forintos veszteséget halmozott fel, de igazán a társtulajdonosok az érdekesek. Egyikük ugyanis Fürjes Balázs Zoltán (csak névrokona az államtitkárnak), aki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója volt 2011 és 2014 között, illetve a Nemzeti Eszközkezelő felügyelőbizottságának is tagja volt. Szintén tulajdonos a Betflow-ban Mihók Attila, aki a Ringier, majd a Mediaworks ügyvezető igazgatója volt. A Mediaworksben Mihók volt az osztrák tulajdonos, Heinrich Pecina bizalmi embere; ő volt az, aki ügyvezető igazgatóként levezényelte a Népszabadság bezárását is (lapunk 2014-ben kapta lencsevégre Mihókot, amint éppen Habony Árpáddal tárgyalt). Próbáltuk elérni a tihanyi telek tulajdonosát, hogy válaszoljon kérdéseinkre, ám lapzártáig nem kaptunk tőle választ.
„Tihany teljes területe természeti oltalom alatt álló nemzeti parki terület, valamint nagy kiterjedésű örökségvédett régészeti, műemléki területei és csúszásveszélyes területei vannak. Az engedélyezési eljárásokban minden esetben vétójoggal rendelkező szakhatóságok vesznek részt, akik a nemzeti érdekeket nemzeti jogszabályok alapján védik a kiemelten védett településen” – írta megkeresésünkre a település főépítésze. Tihanynak 2013 óta nincs építésügyi hatósági jogköre – ekkor került át ugyanis országosan jegyzői hatáskörbe a feladat, míg idén márciustól a kormányhivatalok gyakorolják ezt a fontos funkciót. Az önkormányzat a tervek alapján csak az úgynevezett településképi szempontú véleményezésre jogosult, illetve a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) és a településképi rendeletet módosíthatja. A véleményezés során az önkormányzat az épületek megjelenésével kapcsolatban ad útmutatást vagy jóváhagyást az elhelyezésre, a tömegformára, a szín- és anyaghasználatra a helyi településképi rendeletnek megfelelően. Ezt a véleményt az építési engedélyezés előtt kell beszerezniük a tervezőknek. Minden további szabályozási elemet, a HÉSZ előírásainak megvalósulását az építési hatóságok és szakhatóságok vizsgálnak még akkor is, ha a főépítész is észrevételt tesz ezekre.
Tájseb
Az Alsóóvári utcában zajló építkezésre 2018-ban adott építési engedélyt a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal címzetes főjegyzője. Bujdosó Judit tájékoztatása szerint a járási hatóság ellenőrizte az építkezést, és ennek alapján az önkormányzatnak nincs tudomása az engedélyezett tervtől való eltéréstől. A hegycsonkítás tehát papíron, úgy tűnik, rendben van, ami azért is érdekes, mert ha vetünk egy pillantást a tihanyi HÉSZ-re, több olyan passzust is találunk, amelybe mégsem illeszkedik az, hogy valaki ekkora területen letarolja a hegyet. A dokumentum Táj- és természetvédelem című része például kimondja, hogy a település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek megóvását biztosítani kell, továbbá a tájhasználat során a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők. A HÉSZ még a Tihanyi-félsziget egészére vonatkozó tájkarakter megőrzéséről is szól, miszerint „a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, ezért a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani, honos növényzet telepítendő; történeti tájhasználat fenntartandó”. Tihany igazgatási területén a területfelhasználás pedig úgy folytatható, ha a használat a megengedett határértéken túli környezetterhelést és igénybevételt nem okoz, illetve kizárja a környezetkárosítást. Minthogy a tihanyi főépítész kérdésünkre nem jelezte, hogy bármiféle szabálytalanság lenne az építkezés körül, ezek szerint a fent felsorolt szabályok vagy megengednek ekkora környezetpusztítást (bár nem úgy tűnik), vagy a véleményezésnél figyelmen kívül hagyták ezeket.
Ezzel és a hasonló földmunkákkal járó építkezésekkel más probléma is akad. A Tihanyi-félszigetet ugyanis bazalttufa alkotja. Ez a vulkanikus kőzetfajta kifejezetten puhának számít, ami miatt gyakran megcsúszik a lejtő, különösen a meredekebb szakaszokon. Az egyre sűrűbb beépítés pedig tovább ront a helyzeten. A növények gyökerei képesek megkötni a talajt, a fakivágások következtében ez a természetes védelem szűnik meg. A komoly földmunkával járó építkezések – mint amilyen az Alsóóvári utcai is – még inkább instabillá teszik a hegyet. Egy helyi forrásunk arról számolt be, hogy egy júliusi nagy eső az építkezéstől több mint 100 méterre lévő bicikliútig lehordta fentről a talajt. Arról nincs tudomásunk, hogy ilyesfajta kockázatelemzést végeztek-e az építési engedély kiadása előtt.
„A jelenlegi állapot az építkezéssel járó, átmeneti helyzet. A pinceszint elkészültével a kiásott föld visszakerül a helyére” – állítja Bujdosó Judit. Ezen a területen egyébként a vonatkozó szabály 3 százalékban maximálja a beépíthetőséget. Ezt az arányt az Óvárban és a Cserhegyen a szokásos, min. 3000 négyzetméteres telkekre szabta a testület – nagyjából ekkora az övezetben kialakítható telek legkisebb mérete a Balaton-törvény szerint is. „A kérdéses telek azonban közel 9000 négyzetméter, amelyet korábban nem osztottak meg. Így fordulhatott elő, hogy ezen a helyen – jogszerűen – egy szokatlanul nagy tömegű épület emelésére is lehetőség van” – folytatja a főépítész, aki sietett leszögezni, hogy magántulajdonos esetében sem az építtetőről, sem pedig az épületről nem adhat felvilágosítást. Az érvényes szabályok szerint Óvár területén lakóházat vagy nyaralót nem, de mezőgazdasági épületet lakófunkcióval fel lehet húzni. A jelek szerint sem lakóház, hanem vélhetően (a több ezer négyzetméteres telek beépíthetőségi arányaiból kiindulva) több száz négyzetméteres „borturisztikai épület” kerülhet a telekre. Legalábbis ezt állította a főépítész egy júliusi lakossági fórumon, mondta Badzsó Angéla, az Összefogás a Balatonért Egyesület társelnöke a Klubrádiónak nyilatkozva.
Kérdéseinkkel kerestük az építési engedélyt két évvel ezelőtt kiadó Tárnoki Richárdot, a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal címzetes főjegyzőjét, de nem reagált megkeresésünkre. Az építésügyi hatáskör egyébként – mint arról már volt szó – időközben átkerült az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz, így ma már a Veszprém Megyei Kormányhivatal az illetékes, nemcsak az építési engedélyek kiadásában, hanem az ellenőrzésben is. Onnan annyi tájékoztatást még kaptunk, hogy vizsgálják az építkezést. Szerettük volna megtudni, milyen bejelentés alapján indították meg a vizsgálatot, illetve annak milyen várható következményei lehetnek, de erre már nem válaszoltak.
A tihanyi képviselő-testület, amely független képviselőkből áll, hivatalosan nem tud az építkezésről, nem került eléjük semmilyen ezzel kapcsolatos kérelem vagy tájékoztatás, kis túlzással a képviselők is csak akkor vették észre, hogy történik valami, amikor már elhordták a fél hegyet. Több önkormányzati forrásunk is arról beszélt, hiába próbáltak meg hivatalosan vagy más módon információhoz jutni az építkezésről, engedélyekről vagy a beruházóról, rendre semmitmondó válaszokat kaptak. Ráadásul a járványhelyzet miatt március óta csak egyszer, július végén ülésezett a testület, ám ez az építkezés akkor sem került szóba. A beruházással kapcsolatban megkerestük Tósoki Imrét, Tihany fideszes polgármesterét is. Tósoki, aki 2006 óta vezeti a települést, az első ciklusban függetlenként, majd a Fidesz színeiben, azt mondta lapunknak, hogy a főépítész által küldött válaszokat tekintsük az ő álláspontjának is. (A 2018-as országgyűlési választásokon egyébként Tihany masszívan, több mint 56 százalékkal a fideszes Kontrát Károlyra szavazott, második helyen, bő 20 ponttal lemaradva a jobbikos Kepli Lajos végzett.)
Suttognak
Az Alsóóvári utcai telek hivatalos tulajdonosát azért is szerettük volna elérni, mert több tihanyi forrásunk is arra utalt, hogy „feljebb kell keresni” a valódi építtetőt. Noha a tanácsadói munka valóban jól fizet, egy ekkora építkezéshez és az engedélyek beszerzéséhez olyan vagyonra és kapcsolatokra van szükség, amilyennel csak a NER belső köreihez tartozók rendelkeznek.
Több helyi informátorunk is arról beszélt, hogy az építkezéssel kapcsolatban gyakran merül fel Mészáros Lőrinc neve, helyben őt sejtik a beruházás mögött. A felcsúti csodavállalkozó állítólag egyre gyakrabban bukkan fel a faluban. Lapunk számolt be arról, hogy Mészáros luxuspanorámás nyaralót vásárolt Tihanyban (lásd: A felcsúti polgármester milliárdos gyarapodása, Magyar Narancs, 2014. szeptember 25.), de van a településen borászata is (Tihany-Vin Kft.), és „egyre több mindent vásárol ott” egyik forrásunk megfogalmazása szerint. Arról, hogy e beruházás mögött valóban a felcsúti milliárdos áll-e, nem tudtunk minden kétséget kizáróan megbizonyosodni. Mészáros felbukkanása mindenesetre megmagyarázná az engedélyek és általában a beruházás körüli titkolózást. Egy forrásunk viszont arra utalt, hogy valóban Mészáros kezdhetett bele az építkezésbe, ám miután a média felkapta az ügyet, elcserélte a telket egy olyanra, amelyen már áll egy villa.
„A NER-lovagok megjelenése óta a Balaton és környéke a magyarországi korrupciós ügyletek, szabálytalanságok és természetrombolások melegágya lett. Tihanyban például jó ideje annak lehetnek szemtanúi a helyi lakosok, de az idelátogatók is, hogy szabályosan hordanak el hegyeket annak érdekében, hogy medencés luxusingatlanokat építhessenek – a jogszabályokat áthágva, mezőgazdasági épület címszó alatt” – írta pár hete Facebook-oldalán Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselője. Az, hogy egy külterületen lévő ingatlan papíron mezőgazdasági épület, a valóságban pedig luxusnyaraló, nemcsak Tihanyban, hanem az egész ország területén elterjedt gyakorlat. Bejegyzésében a párbeszédes képviselő egyébként arra utal, hogy van olyan NER-közeli figura, akinek ilyen módon van hatalmas nyaralója Tihanyban. Májusban az Index írt arról, hogy Rogán Antal volt felesége, Gaál Cecília 143 millió forintért vett 2 ezer négyzetméteres telken lévő panorámás nyaralót, amely hivatalosan gazdasági épület, a telek pedig külterületi szőlőként van nyilvántartva. Egyébként néhány éve Dzsudzsák Balázs is a közelben vásárolt nyaralót 150 millióért.
Következmények
„Meg kell állítani, hogy egy szűk gazdasági elit – a jogi kiskapukat kihasználva – gátlástalanul letarolja a Balaton környéki zöld felületeket, fák sokaságát vágja ki saját luxusigényeinek kielégítésére” – mondta korábban Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke. A párt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a tihanyi természetpusztítás miatt. Felmerül a kérdés, hogy miért csak utólag, a hegy kibontása után került előtérbe a hegycsonkítással járó beruházás. Fentebb írtuk, hogy még a tihanyi képviselők sem tudtak arról, mi készül az Alsóóvári utcában – ezért nehéz számon kérni a civil ellenállást is. Úgy tudjuk egy balatoni ügyekben jártas civil aktivistától, hogy Tihanyban igazából nincs is jelentékeny közéleti irányú civil szerveződés. „A tihanyi helyzet reménytelen, nem lehet már mit tenni. Érdemben ezzel utólag nem lehet foglalkozni, hiszen a hegyet kibontották. Senki nem szól semmit. Ahol van helyben egyesület vagy helyi összefogás, ott talán időben fel tudják hívni a nyilvánosság figyelmét egy-egy problémásabb építkezésre, de itt ez nem működik” – mondta lapunknak az aktivista. Hasonlóról számolt be az Összefogás a Balatonért társelnöke a Klubrádióban, amikor arról beszélt: szerinte elkeserítő, hogy egy más témában tartott lakossági fórumon egyedül ő jelent meg, ami mindent elmond arról, mennyire inaktívak a helyiek az őket érintő kérdésekben.
Tihany egyébként 2014-ben 29 európai résztvevő közül, magyarországi településként elsőként nyerte el az Európai Falumegújítási Díjat. Akkori beszámolók szerint a városvezetés három évig készült a versenyre, ez idő alatt pedig Ybl-díjas építészek és helyi lakosok bevonásával munkacsoportok dolgoztak azon, milyen felújítási és fejlesztési munkálatok valósuljanak meg. Ekkor épült ki a kerékpárút, új tereket hoztak létre, a régieket pedig felújították. Pár évvel később a település aranyérmet kapott az európai virágos városok és falvak versenyén (Entente Florale Europe) falu kategóriában. Tihany már régóta kitüntetett terület Magyarországon: 1952-ben a geológiai érdekességek és az itt lévő állat- és növényvilág miatt elsőként nyilvánították tájvédelmi körzetté, jelenleg pedig a teljes Tihanyi-félsziget világörökségi várományos helyszín. Ez azt jelenti, hogy Tihany területe „kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei révén, az UNESCO Világörökség Központhoz bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület”. Arról, hogy a szóban forgó hegycsonkítás hogyan befolyásolja ezt a várományosi pozíciót, Tihany főépítésze nem tudott tájékoztatást adni, mivel nem helyi, hanem országos hatáskörű kijelölésről van szó. Kerestük a Miniszterelnökség alá tartozó, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságon belül működő, a kérdésben illetékes településtervezési és területrendezési főosztályt, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. A Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) nemzetközi szakmai civil szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága megkeresésünkre viszont ezt írta nekünk: „a várományosi lista helyszíneinek értékeit a Világörökség Bizottság még nem vizsgálta, így a részes állam érdeke az ottani értékek védelme. A kérdéses helyszín a Balaton-felvidéki kultúrtáj, ahol – hasonlóan minden más világörökségi területhez – a jelenkori természetátalakító emberi beavatkozások komolyan veszélyeztetik azokat az értékeket, amelyek alapján a helyszínt a várományosi listára érdemesnek tartották felvenni.”
Lehet azonban, hogy a botrányos beruházás miatt a jövőben Tihany vezetése szigorít bizonyos építési szabályokon. „Elképzelhetőnek tartom, hogy a képviselő-testület megvizsgálva a helyzetet, korrigálja a beépítési szabályzat egyes pontjait, különösen a beépíthető terület nagyságát. Véleményem szerint az Óvár Balaton felőli látképének védelme indokolja a tájidegen, különösen nagy léptékű építkezések korlátozását vagy tilalmát. A helyi építésügyi jogszabályok megváltoztatása azonban visszamenőleges hatállyal nem bírhat. A tihanyi fejlesztések során eddig is odafigyeltünk a zöld területek védelmére, egységük, az összefüggő területek megőrzésére, és most is megtesszük, amire lehetőségünk van” – mondta a település főépítésze.
A kibontott hegy szempontjából viszont ezek már megkésett intézkedések lesznek, ha lesznek. | Hűlt hely - A tihanyi hegycsonkítás | Az Alsóóvári utcában zajló építkezésre 2018-ban adott építési engedélyt a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal címzetes főjegyzője. Bujdosó Judit tájékoztatása szerint a járási hatóság ellenőrizte az építkezést, és ennek alapján az önkormányzatnak nincs tudomása az engedélyezett tervtől való eltéréstől. A hegycsonkítás tehát papíron, úgy tűnik, rendben van, ami azért is érdekes, mert ha vetünk egy pillantást a tihanyi HÉSZ-re, több olyan passzust is találunk, amelybe mégsem illeszkedik az, hogy valaki ekkora területen letarolja a hegyet. A dokumentum Táj- és természetvédelem című része például kimondja, hogy a település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek megóvását biztosítani kell, továbbá a tájhasználat során a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők. A HÉSZ még a Tihanyi-félsziget egészére vonatkozó tájkarakter megőrzéséről is szól, miszerint „a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, ezért a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani, honos növényzet telepítendő; történeti tájhasználat fenntartandó”. Tihany igazgatási területén a területfelhasználás pedig úgy folytatható, ha a használat a megengedett határértéken túli környezetterhelést és igénybevételt nem okoz, illetve kizárja a környezetkárosítást. Minthogy a tihanyi főépítész kérdésünkre nem jelezte, hogy bármiféle szabálytalanság lenne az építkezés körül, ezek szerint a fent felsorolt szabályok vagy megengednek ekkora környezetpusztítást (bár nem úgy tűnik), vagy a véleményezésnél figyelmen kívül hagyták ezeket. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hult-hely-132278 | 2020-09-13 11:47:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Több száz közbeszerzést, köztük 58 darab olyan Kbt. 115-ös (azaz meghívásos) tendert vizsgáltunk meg, amelyeket ugyanaz a hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyert el. Az elemzés során ismerős mintázatokat fedeztünk fel: szinte mindig ugyanazok a cégek bukkantak fel versenytársként, a közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös, a sikerrátát pedig a Zuckerbergnél okosabb Mészáros Lőrinc is megirigyelhetné. A korrupciógyanús eljárásokat cikkünk megjelenésével egyidőben jelentjük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak is.
Október 9-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy feljelentést tettek versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban bűntette miatt ismeretlen tettes ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A gyanú szerint 28 esetben manipulálhatták a közbeszerzéseket: szinte minden esetben ugyanazok a gazdasági szereplők és ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó bukkant fel, a nyertes pedig mindig ugyanaz a cég lett. Lapunk – az esettől függetlenül – egy közbeszerzési szakértő segítségével több száz tendert vizsgált meg, és máshol is a Hatóság által leírt mintázatokra bukkant. Kérdés, hogy vajon ezúttal is indul-e eljárás.
Az Átlátszó egy neve elhallgatását kérő független akkreditált közbeszerzési szakértőt kért fel arra, hogy segítsen elvégezni egy bizonyos a cég, a Tömb 2002 Kft. által elnyert 446 közbeszerzési eljárás adatainak részletes szakmai és statisztikai elemzését. A vizsgálatot közérdekű adatigénylésekkel és a független helyi forrásokból származó információkkal egészítettük ki. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a több hónapos munkát jelentő feldolgozás a magyar közbeszerzési korrupciós jelenségek egyik legmélyrehatóbb elemzése lett.
Meghívásos tender – a korrupció melegágya
„Nem a rendszer korrupt, hanem az egyének” – nyilatkozta Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a Bloombergnek év elején. A mi vizsgáltunk eredménye azonban egészen más képet mutat. A nyilvános közbeszerzési adatok elemzése során ugyanis olyan mintázatokba botlottunk, amelyek azt jelezhetik, hogy rendszerszintű korrupció valósult meg egyes közbeszerzések során.
A rendszerszintű korrupció egy olyan folyamat, amelynek fő jellemzője, hogy a „korrupt döntések a jogszabályokban jelennek meg, vagy azokat a jogszabályok kifejezetten lehetővé teszik.” A rendszerszintű korrupció ezen túlmenően egy olyan működésben is megnyilvánulhat, amelynek során az államigazgatás különböző szintjeinek egymástól látszólag független szereplői központilag koordinált politikai „iránymutatás” mentén végzik a tevékenységüket, egyes magáncégek érdekeit kiszolgálva. Az általunk vizsgált esetekben pedig látszólag mindez megvalósult.
A mintázatok felderítéséhez nagy segítséget nyújtott az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer új keresőfunkciója, amely a jogállamisági eljárás keretében az Európai Bizottság kérésére került bele a rendszerbe, és amelynek segítségével azonosítani tudtuk a legtöbb meghívásos (Kbt. 115.§ szerinti eljárás alapján lebonyolított) közbeszerzést elnyerő cégeket.
A lista első 50 helyén lévő cégek között meglepetésre kevés NER-kedvenc nagyágyút találunk. Ennek fő oka az lehet, hogy
a meghívásos közbeszerzések csak „alacsonyabb értékű”, nettó 300 millió forint alatti beruházások esetén írhatók ki.
A sok kicsi viszont sokra megy, és a lista első két helyén szereplő Strabag és Swietelsky esetében ez összesen 67 és 59 nyertes közbeszerzést jelentett 2018 óta. Ezen cégek helyezése talán nem tekinthető nagy meglepetésnek, hiszen mindkettő országos lefedettséggel rendelkező útépítő cég, és méretük is indokolja, hogy a lista élén végezzenek.
A harmadik helyezett Tömb 2002 Kft. 58 nyertes, összesen nettó 5,6 milliárd forint értékű tendere viszont annál inkább okot adhat a csodálkozásra, hiszen egy olyan hajdúböszörményi cégről beszélünk, amelynek megnyert közbeszerzései egy jól meghatározott földrajzi területhez – Hajdú-Bihar megyéhez – kapcsolódnak, és jóval kevesebb számú megrendelőnél nyerték el ezeket a tendereket, mint a két építőipari „multi”.
Több olyan kérdés is felmerült tehát ennek a cégnek a közbeszerzési sikertörténetével kapcsolatban, amely indokolttá tette ezeknek a közbeszerzéseknek a részletesebb vizsgálatát.
Ugyanazok a cégek voltak a versenytársak
Ahogyan azt a sorozatindító cikkünkben írtuk, a meghívásos tenderek „természetüknél” fogva szinte felkínálják a lehetőséget arra, hogy a kiíró megállapodjon előre egy kiszemelt céggel, aki után „hozza magával” a többi meghívottat, akik a közbeszerzés során nyilván vesztes ajánlatot fognak produkálni.
Amennyiben feltételezzük, hogy a Tömb 2002 rekordszámú nyertessége mögött is ezen módszer áll, akkor ennek nyoma kellett legyen a nyilvános közbeszerzési adatokban is. Összegyűjtöttük ezért a cég által megnyert 58 meghívásos tender valamennyi releváns adatát. Több olyan jelet is találtuk, amelyek arra utalnak, hogy a Tömb a tenderek elsöprő többségét „irányított” közbeszerzéseken nyerhette meg.
Az első és legfontosabb jele annak, hogy nem valódi verseny valósult meg, hogy a Tömb 2002 a tendereit jellemzően ugyanazon cégekkel szemben nyerte meg. A teljes lista megtekinthető ide kattintva, ahol a cégneveket átpörgetve azonnal láthatóak az ismétlődések.
Pár példával illusztrálva: Hajdúböszörmény Város Önkormányzata a „TOP-4.2.1-15-HB1-2016-00030-Szoc. Szolg. Központ” elnevezésű közbeszerzésben az alábbi cégeket hívta fel az ajánlattételre a Tömb 2002 mellett:
Credo Trade Kft.
UNIVERSAL BAU’ 96 Bt.
DRYVIT PROFI Kft.
GÉSZ-2000 Kft.
Meglepő módon pontosan ugyanezeket a cégeket hívta meg Debreceni Egyetem a „DEK-631 Balásházy Kollégium belső felújítás munkái”, a „DEK-585_DE, Hajdúböszörmény, Iskolafelújítás” és a „DEK-839 DE ML Kollégium felújítási munkái” tárgyú közbeszerzéseiben is.
De nem módosult sokat a meghívott cégek köre az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat által megrendelt „Piac utca 9/B. számú ingatlan felújítása” során sem:
Credo Trade Kft.
UNIVERSAL BAU’ 96 Bt.
GÉSZ-2000 Kft.
NYAK-ÉP Építőipari Szolgáltató Kft. (Ez a cég ugyan új szereplő, de nem is nyújtott be ajánlatot.)
A Hajdúböszörményi Tankerületi Központ „Dr. Molnár I. EGYMI felújítása és tetőszigetelése” közbeszerzésében megint egyetlen szereplő módosult:
Credo Trade Kft.
UNIVERSAL BAU’ 96 Bt.
GÉSZ-2000 Kft.
GARA-ÉP-KER Kft. (Ő az új szereplő, de ő sem nyújtott be ajánlatot.)
Az alábbi interaktív grafikonon azt összesítettük, hogy mely cégeket és hány alkalommal kérték fel az érintett intézmények a Tömb ellenében, akik aztán rendre vagy nem nyújtottak be ajánlatot, vagy vesztes ajánlatot nyújtottak be:
Azt is láthatjuk, hogy az egyes állami vagy önkormányzati szervezetek sokadjára is ugyanazokat a cégeket hívták meg annak ellenére, hogy az adott cégek soha nem adtak jobb ajánlatot a Tömb 2002-nél, vagy egyáltalán be sem nyújtottak ajánlatot.
Ezen mintázatot láthatjuk visszaköszönni az állami és önkormányzati szervezetrendszer legkülönbözőbb szintjein működő intézményeknél, amelyek között találunk helyi önkormányzatokat, tankerületeket, egyetemet, egyházmegyét, kormányhivatalt, de még bíróságot is.
Több száz cégből válogathattak volna
Egy ideáltipikus helyzetben, ahol feltételezzük, hogy a kiírók piackutatást végeznek a teljesítésre legalkalmasabb cégek azonosítására, továbbá a meghívottak is azért versenyeznek, hogy megnyerjék ezeket a közbeszerzéseket,
a Tömb 2002-nek matematikailag minimális esélye lett volna arra, hogy egymás után 58 alkalommal felkérjék az ajánlatadásra,
arra pedig végképp, hogy kivétel nélkül meg is nyerje azokat.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kivitelezői névjegyzéke alapján Hajdú-Bihar megyében 638 olyan építőipari cég van, amelyek magasépítési tevékenységet végeznek. Ezek közül nyilván vannak olyanok, amelyek kapacitás vagy tapasztalat hiányában nem alkalmasak a közbeszerzések tárgyát képező munkák elvégzésére. Ettől függetlenül valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy több száz cég közül válogathattak volna a kiírók a meghívott cégek kiválasztásánál.
Mégsem ezt történt.
Az alábbi ábrán jelenítettük meg a Tömb 2002 által megnyert meghívásos közbeszerzések kapcsolati hálóit. A kiírókat a sárga, a meghívottakat a kék csomópontok jelölik, míg a Tömb 2002 a „pókháló” központjában piros pontként került megjelenítésre.
Az egyes csomópontok mérete a kapcsolatok (ajánlattételre való felkérések) számával arányosan nő, míg az egyes csomópontokat összekötő vonalak vastagsága az egyes szereplők közötti interakciók számát képezi le. Vagyis minél többször került felkérésre egy cég egy kiíró által, annál vastagabb a vonal.
Racionális piaci működés esetén a kapcsolati hálónak egyenletes eloszlást kellene mutatnia,
mint ahogyan az ábra szélein lévő „magányos” szereplők (pl. a Magyar Posta) esetében látszik.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egymástól független kiírók nagy valószínűséggel nem ugyanarra az eredményre jutottak a felkérendő cégek listájának összeállításakor, így a teljes ábrán vékony vonalakkal összekötött csillagszóró-szerű kapcsolati szigeteket kellene látnunk, azt jelezve, hogy az egyes kiírók eltérő cégeket hívtak fel az ajánlattételre, és az átfedések esetlegesek.
A fenti ábrán viszont a kiírók és a cégek rendkívül sűrű koncentrációja jelenik meg, szemléltetve ezzel a normál üzleti logikának ellentmondó működésmódot.
Ismerős, megbízható, alkalmas
Felmerül a kérdés, hogy vajon mi köti össze ezeket az intézményeket, cégeket, vagy mi lehet a magyarázata annak, hogy az egymástól elviekben teljesen független szervezetek rendre ugyanazokat a cégeket találták meg és kérték fel az ajánlattételre azokban az esetekben, amikor a Tömb 2002 nyert.
Hogy válaszokat kapjunk, a következő kérdésekkel tettük fel néhány ajánlatkérőnek, akiknél több közbeszerzést is nyert a Tömb 2002:
honnan szereztek tudomást a meghívott cégekről, hogyan találtak rájuk?
Személy szerint ki tett javaslatot a meghívandó cégek személyéről és ki hozott döntést?
Végeztek-e a hatósági útmutató alapján előzetes piackutatást? Ha nem, miért nem került erre sor?
A hajdúböszörményi önkormányzat (3 tender) megkeresésünkre azt írta, a cégeket az Iparkamara nyilvántartásából válogatták ki figyelemmel arra, hogy – a diszkrimináció elkerülése érdekében – ne csak helyi cégek legyenek a meghívottak között, valamint kis- és középvállalkozásokat is meg tudjanak szólítani, illetve, hogy a meghívottak szakmailag megbízhatóak legyenek. A felkért gazdasági szereplőkről az önkormányzat közbeszerzési bizottsága döntött. Piackutatást viszont nem végeztek, csak előzetes értékbecslésre került sor.
Hajdúböszörmény vezetése látogatóban a Tömb 2002 Kft.-nél
Körösszegapáti önkormányzata (2 tender) olyan ismerős cégeket kért fel ajánlattételre, amelyek korábban már dolgoztak náluk vagy a környező településeken. Mint írták, több forrásból is ellenőrizték a vállalkozásokat, és mivel nem álltak eltiltás hatálya alatt, továbbá a cégadatbázis szerint a tulajdonosi hátterük sem volt közös, nem volt akadálya a megkeresésüknek. A cégek kiválasztásáért a polgármester volt felelős, piackutatást itt sem végeztek.
A Berettyóújfalui Tankerületi Központ (4 tender) olyan cégeket keresett, amelyek helyben vagy a környéken működnek, van megfelelő referenciájuk, végeztek már hasonló munkákat, és más intézmények is elégedettek voltak velük. A döntést a tankerületi igazgató hozta meg, piacfelmérés nem történt.
A Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztő (TIFE) Nonprofit Kft. (3 tender) pedig azt írta, a közbeszerzési eljárásokban törekednek a meghívandó gazdasági szereplők esetében minél szélesebb spektrumon (cégjegyzék, helyi kamarák, internet, korábbi kivitelezések résztvevői) tájékozódni, hogy arra alkalmas szereplők kerüljenek meghívásra. Javaslatot mindenhonnan/bárkitől szívesen fogadnak, de a ténylegesen meghívott gazdasági szereplői kör a TIFE Nkft. ügyvezetőjének hatáskörébe tartozó döntés. A Közbeszerzési Hatóság által javasolt piackutatásra azonban az épületek sürgető felújítására tekintettel nem került sor.
Körösszakál község önkormányzata (1 tender) nem válaszolt megkeresésünkre, a Debreceni Egyetem (9 tender) pedig csak a válaszuk szó szerinti közléséhez járult hozzá (a levél ide kattintva olvasható).
A Balásházy Kollégium belső felújítás munkáit is a Tömb 2002 végezte
Bár az ajánlatkérők alapos utánjárást, precíz válogatást és aktív cégeket emlegetnek, érdekes adalék, hogy a legtöbb alkalommal meghívott debreceni UNIVERSAL BAU’ 96 Bt. például 4 éve óta nem nyert közbeszerzést, a szintén gyakori szereplő, hajdúböszörményi GÉSZ-2000 kft. pedig 2021 óta. Utóbbi tulajdonosa ráadásul megegyezik egy másik gyakran felkért hajdúböszörményi társaság, a G-Vend Ép 2007 Kft. tulajdonosával (mindkét cég Gulyás Zoltáné).
Ugyanez a helyzet a B-ÉP PROFI Kft. és a DRYVIT PROFI Kft. esetében is: mindkét társaság Bana László Mihály és Banáné Kiss Márta Éva tulajdonában van. A debreceni vállalkozások szintén többször megjelennek a Tömb 2002 kft. nyertes tenderein mint versenytárs.
Összefonódások a háttérben
Ugyan az ajánlatkérők válaszai alapján elvileg minden a szabályoknak megfelelően történt, a Tömb 2002 sikerszériája már másoknak is feltűnt, és sokan feltették a kérdést, hogy mi állhat a háttérben.
A hajdúböszörményi Tömb 2002 Bt.-t 2002-ben alapították. A főként takarítással foglalkozó társaság beltagjai Török Imre és Juhász Antalné voltak, a kültagja pedig Török Imréné Mező Erika. A helyiek elmondása szerint már a cég neve is árulkodó: a T és Ö betű Török Imrére utal, míg az M és a B Mező Barnára, Mező Erika testvérére.
Ahogy azt a Magyar Narancs tíz éve megírta, Mező Barna a nagy tervekkel és igényekkel induló, azóta már megszűnt Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület vezetője és a Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány képviselője volt. Mindkét szervezet sok ingatlant kapott egy, a fideszes Halász János vezette bizottságtól.
A 2006-os helyhatósági választásokat követően Hajdúböszörménynek fideszes polgármestere lett, Mező Barna pedig „lokális karrierépítésbe fogott”. Akkoriban a helyi önkormányzat városfejlesztési osztályvezetője volt, továbbá a Hajdúszoboszló Ipari Park Kft. ügyvezetője is. „Mindezzel párhuzamosan pedig megkezdődött a számos megbízást bezsebelő Tömb 2002 felívelése is, nem utolsósorban a Mezőt is foglalkoztató önkormányzat megbízásainak köszönhetően.
Az igazán nagy összegű munkák azonban nem Hajdúböszörményből, hanem a fideszes országgyűlési képviselő, Rácz Róbert vezette megyei önkormányzattól érkeztek a Tömbhöz”
– írta a lap.
Amikor Rácz a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal élére került, Mező Barna elbúcsúzott böszörményi osztályvezetői állásától, és a Rácz vezette kormányhivatal munkaügyi központjának igazgatója lett. De nemcsak Mező ment Ráczcal a kormányhivatalba: számos olyan megyei intézmény fenntartói joga is, amelyekkel a Tömbnek dolga volt/lehetett.
Mező Barna ma már újra a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály vezetője Hajdúböszörményben.
A Tömb 2002 közben kft.-vé alakult, és ipari mennyiségben nyerte a megbízásokat – gyakran valódi verseny nélkül. Egy alkalommal például azért került a hírekbe, mert úgy nyertek el egy 70 milliós közbeszerzést, hogy a tenderen induló egyik versenytárs, az Épít-Takarít Bt. székhelye akkor Török Imre lakcíme, tulajdonosa pedig Török Imre testvére volt.
A Tömb 2002 Kft. helyben a tankerületen és az önkormányzaton túl a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Nonprofit Kft.-től is kapott már megbízásokat. A kft. egyik vezetője pedig nem más, mint Kathi Pál Péter. Kathi nemcsak a korábban említett Épít-Takarít tulajdonosa, amelynek ügyvezetője Török Imre, hanem információink szerint Török Imre rokona is.
És bár a cégadatbázis szerint nincs kapcsolat a Tömb 2002 és az általunk vizsgált tendereken ellene indulók között, a helyiekkel beszélgetve több mindenre fény derült. Így például, hogy a 239 fős cég olyan meghatározó szereplővé nőtte ki magát Hajdúböszörményben, hogy talán nincs is olyan a közel 30 ezer fős városban, akinek valamelyik családtagja vagy rokona ne dolgozna a Tömbnél alkalmazottként vagy alvállalkozóként. Itt példaként említették a korábban versenytársként felbukkanó GÉSZ-2000 Kft.-t és a G-Vend Ép Kft.-t is.
Mint mondták, a tulajdonos Gulyás család jó viszonyt ápol a Török családdal, szerintük a cégeik között „függőségi viszony” van, gyakran dolgoznak együtt. A helyiek állítása szerint a Tömbnek már mindenhol vannak kapcsolataik: helyben, a környéken és Debrecenben is. Nem egyszer miniszterek autói is megálltak már a Tömb telephelye előtt, és mindenhol „ki van adva”, hogy őket kell felkérni bizonyos munkákra.
Az elhangzottakkal kapcsolatban szerettük volna megismerni Török Imre álláspontját is, akit a Tömb 2002 hivatalos e-mail címén kerestünk meg. Szerettük volna megtudni, hogy a TÖMB elnevezés valóban Török Imre és Mező Barna nevét takarja-e, közrejátszott-e a számtalan megbízás elnyerésében, hogy rokona, Mező Barna és Kathi Pál Péter vezető pozíciót töltöttek/töltenek be az önkormányzatban/kormányhivatalban/önkormányzati cégeknél, illetve, hogy van-e összefüggés Rácz Róbert pozíciója és a Tömb 2002 sikerei között.
Azt is megkérdeztük, igaz-e, hogy a GÉSZ-2000 Kft. és a G-Vend Ép Kft. gyakran dolgozik alvállalkozóként a Tömbnél, és hogy valóban jó kapcsolatot ápolnak-e a tulajdonos Gulyás családdal. Illetve feltettük azt a kérdést is, hogy mi a véleményük arról, hogy a Tömb 2002 által elnyert meghívásos tendereknél szinte mindig ugyanazok a versenytársak bukkannak fel, és hogy számos esetben szinte forintra pontosan eltalálták – az amúgy nem nyilvános – becsült értéket.
Cikkünk megjelenéséig Török Imre nem válaszolt, ahogy a GÉSZ-2000 Kft. tulajdonosai sem.
A Tömb 2002 sikerrátáját még Mészáros Lőrinc is megirigyelheti
Mindezek ellenére felmerülhet a kétely, hogy csak a valóság egy kis szeletét vizsgáltuk meg, és elképzelhető, hogy a Tömb 2002-t sokkal több tenderre hívták meg, ahol végül nem lett befutó. Akkor pedig nincs is semmi különös a történetben.
Csakhogy a Tömb minden tenderen elindult, ahová meghívták, és többségében nyert is. A cég összesen 79 meghívásos (Kbt. 115-ös) eljárásban vett részt, ebből 58-at meg is nyert, és csak 21 esetben veszített. Ez 73 százalékos sikerrátát jelent.
Voltak viszont ajánlatkérők, akiknél 100%-os eredményt ért el a cég: azaz minden olyan meghívásos eljárást megnyert, ahol felkérték ajánlattételre. Az ábrán a vizsgált esetek ajánlatkérői és a náluk elnyert tenderek százalékos aránya látható.
Mesterien tippelték meg az árat
A Tömb 2002 közbeszerzései rejtenek még egy fontos mintázatot: a cég által elnyert meghívásos közbeszerzéseinek többségénél a nyertes ár feltűnően kis mértékben tér el a kiíró által előzetesen becsült értéktől.
A vizsgált közbeszerzések közül 20 olyan tendert találtunk, amelyek esetében a nyertes ár kevesebb mint 2 százalékkal tért el az ajánlatkérő által meghatározott becsült értéktől.
Öt alkalommal pedig a Tömb 2002 pontosan „telibe tippelte” a becsült értéket.
Egy konkrét példával élve: a Heves Megyei Szakképzési Centrum által lefolytatott „HMSZC Sárvári Kálmán Technikum tankonyha felújítás” tárgyú kiírás esetében a kiíró által előre becsült vállalkozói díj nettó 125 921 416 forint volt, míg a Tömb 125 984 040 forintot ajánlott meg. A kettő közti különbség mindössze 62 624 forint, vagyis az teljes ár 0,05 százaléka volt.
Erre a jelenségre két magyarázat lehetséges: az egyik az, hogy az ajánlattevők előre tudomást szerezhettek a közbeszerzés dokumentumaiból a becsült értékről, és a nyertes ehhez az értékhez igazította az ajánlati árát. Ennek viszont nincs nyoma a közbeszerzést megindító felhívásban, a kiíró nem közölte a becsült értéket.
A pályázó cégek tehát – hivatalosan – csak a közbeszerzés lezárultát követően értesülhettek arról, hogy mekkora értékkel kalkulált a kiíró, az eljárás eredményéről szóló hirdetményből.
A másik lehetséges forgatókönyv, hogy a Tömb ennyire szerencsés (vagy zseniális),
vagy csak ők voltak tisztában a becsült árral.
Mindenesetre arra is nehéz lenne magyarázatot adni, hogy amennyiben valamilyen forrásból a többi meghívott is tudomást szerzett esetleg a becsült értékről, akkor miért adtak be a becsült értéken felüli árajánlatokat annak szinte biztos tudatában, hogy a kiírónak nem lesz elegendő forrása ezek elfogadására.
Gyanúra adhat okot az is, hogy minél nyíltabb a verseny (azaz minél több a pályázó), annál kevésbé „tippel” pontosan a Tömb 2002. Megvizsgáltuk a cég által elnyert valamennyi (meghívásos és nyílt) közbeszerzésben a nyertes ár becsült értéktől való eltérésének mértékét, és azt találtuk, hogy
az eltérés nagyságrendileg kisebb a meghívásos eljárások esetében, illetve egyenesen arányos a benyújtott ajánlatok számával a nyílt eljárások esetén is.
Külön említést érdemel, hogy a hátom vizsgált tankerületi kiíró esetében ezek a számok még az átlagnál is jóval alacsonyabbak: a meghívásos tenderek esetében alig haladják meg a 2 százalékot. Azokban a nyílt közbeszerzésekben viszont, ahol 4 vagy több ajánlat érkezett (és ezáltal feltételezhető a nyílt és intenzív verseny) ugyanezen érték 17,49 % volt.
A szakértők is ismétlődnek
Az újra és újra felbukkanó cégeken, valamint a Tömb 2002 győzelmi arányán túl további érdekes ismétlődésre is figyelmesek lettünk: feltűnően sokszor szerepel ugyanazoknak a közbeszerzési tanácsadóknak a neve a tenderek dokumentumaiban. (Még azoknál a kiíróknál is, akik egyébként nem ezekkel a szakemberekkel dolgoztak más eljárásaik kapcsán.)
A lebonyolító tanácsadó Boldog István elhíresült közbeszerzési korrupciós történetében is központi szerepet játszott: az ügyészség vádirata szerint ő koordinálta a meghívásos közbeszerzés „gördülékeny” lefolytatását.
Boldog István, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei fideszes országgyűlési képviselő a vád szerint informálisan és törvénybe ütközően befolyásolta a választókerületébe tartozó települések településfejlesztési uniós pályázatait. Az ügyészség szerint a képviselő előírta az érintettek számára a 115-ös eljárás alkalmazását, és ezzel együtt azt is, hogy mely cégeket hívják meg a tenderekre. Továbbá „javaslatot” tett a módszerbe beavatott közbeszerzési tanácsadó személyére is. Az is kiderült, hogy Boldog István a cserkeszőlői fürdőben fogadta sorban a polgármestereket, akik a termálvizes medencében, egy szál fürdőgatyában kapták meg az eligazítást.
A Tömb 2002 vizsgált 58 közbeszerzéséből például 18-at egy bizonyos Dr. Berecz Orsolya felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó folytatott le.
Cikkünk írásakor megkerestük Berecz Orsolyát, hogy megtudjuk,
az érintett eljárásokban ki döntött a meghívandó cégekről,
szerinte fennálltak-e a feltételei a Kbt. 115.§ szerinti eljárások alkalmazásának,
hogyan került kapcsolatba az ajánlatkérőkkel,
tapasztalt-e a megjelölt közbeszerzési eljárások lefolytatása során arra utaló jelet, hogy az ajánlattevők egymástól nem független módon állították össze az ajánlatukat, vagy más módon koordinálták a magatartásukat.
Lapunk megkeresésére azonban a szakértő nem reagált.
A nyílt közbeszerzés sem mindig garancia a versenyre
A fentiekben csak a meghívásos közbeszerzésekkel foglalkoztunk, de érdemes egy pillantást vetni azokra a kiírásokra is, amelyeken – elviekben – bármely cég indulhatott.
A főbb statisztikai adatokat áttekintve a Tömb 2002 összesen 896 közbeszerzési eljáráson indult el, és ezek közül 446-ban hirdették nyertesnek, amelyek eredményeként 522 db szerződést kötött (egyes eljárások részekre bontva kerültek kiírásra). Ugyan ebben a számban benne van a meghívásos tendereken elnyert 58 szerződés is, de ettől eltekintve is kijelenthető, hogy
a cég a nyílt közbeszerzéseket is figyelemreméltó arányban nyeri meg, közülük azonban 71-et ellenajánlat nélkül, egyedüli versenyzőként.
Említést érdemel továbbá, hogy azon 74 közbeszerzés esetében, ahol két ajánlat érkezett, a Tömb 2002 mellett a meghívásos eljárásokból ismerős cégek (jellemzően az UNIVERSAL BAU’ 96 Kft. és a GÉSZ-2000 Kft.) jelennek meg ajánlattevőként az esetek több mint felében. Ez ismét a verseny hiányára és színlelt ajánlatokra utaló jel lehet.
Összehasonlításként: az EKR adatbázisa szerint a Mészáros és Mészáros Kft. 2018 óta 88 közbeszerzési eljárásban vett részt, melyek közül 58-at nyert meg. Ezen közbeszerzések összértéke nyilván magasabb, de mégis kontextusba helyezi a Tömb 2002 közbeszerzési tevékenységének nagyságrendjeit.
A hatóságoknak eddig nem szúrt szemet
A Tömb 2002 közbeszerzési sikertörténete tényleg párját ritkítónak mondható. Fontos rögzíteni, hogy a sikertörténet csak részben magyarázható a fentiekben ismertetett – mindenképpen problémásnak nevezhető – jelenségekkel, hiszen volt összesen 103 olyan közbeszerzés is, ahol a Tömb 3 vagy annál több ajánlat mellett, intenzívnek tűnő versenyben nyert.
Ennek ellenére szinte hihetetlennek tűnik, hogy a rengeteg megnyert tender közül egyetlen egy sem volt, amelyet a hatóságok kifogásoltak volna.
Pedig ellenőrzéseket biztosan kaptak ezek a közbeszerzések is, hiszen a Tömb által kötött közbeszerzési szerződések között 212 db uniós forrásból finanszírozott is volt, amelyet az arra hivatott hatóságok egyenként kötelesek vizsgálni.
Ennek ellenére a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt egyetlen jogorvoslat indult a Tömb 2002 ellen, de az csak arra vonatkozott, hogy egy szerződés teljesítése során elfelejtette bejelenteni az alvállalkozóit. Felvetődik tehát a kérdés, hogy biztosan ez a legnagyobb gond a cég által megnyert közbeszerzésekkel?
Mi mindenesetre megpróbáljuk felhívni a hatóságok figyelmét a korrupciógyanúra, ezért az általunk itt bemutatott ügyet megküldjük az Integritás Hatóságnak és a Közbeszerzési Hatóságnak is.
Szöveg: Katus Eszter — Infografikák: Szabó Krisztián | Korrupciógyanú: több száz közbeszerzést vizsgáltunk meg, bejelentést teszünk a hatóságoknál | Több száz közbeszerzést, köztük 58 darab olyan Kbt. 115-ös (azaz meghívásos) tendert vizsgáltunk meg, amelyeket ugyanaz a hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyert el. Az elemzés során ismerős mintázatokat fedeztünk fel: szinte mindig ugyanazok a cégek bukkantak fel versenytársként, a közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös, a sikerrátát pedig a Zuckerbergnél okosabb Mészáros Lőrinc is megirigyelhetné. A korrupciógyanús eljárásokat cikkünk megjelenésével egyidőben jelentjük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/24/korrupciogyanu-tobb-szaz-kozbeszerzest-vizsgaltunk-meg-bejelentest-teszunk-a-hatosagoknal/ | 2023-10-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Augusztus végén írtuk meg, hogy újra kiírta a Miniszterelnökség a június végén visszavont, közbeszerzési tanácsadók kiválasztására kiírt jogsértő közbeszerzési eljárást. Az eset azért volt teljesen abszurd, mert éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.
Az első alkalommal a pályázó többek között azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség „valamennyi közbeszerzési rész vonatkozásában jogellenesen határozta meg az alkalmassági minimumkövetelményeket”, továbbá a kiírásban túl sok volt a tervezhetetlen elem, a kötbér pedig aránytalanul magas.
Annak a tendernek végül nem lett eredménye, mert a Miniszterelnökség visszavonta azt. Aztán újra nekifutottak a kiírásnak, amit azonban láthatóan változatlan feltételekkel indítottak meg – talán abban reménykedve, hogy ezúttal nem támadják meg a pályázók.
Ez a várakozásuk azonban nem igazolódott be: a forgatókönyv ugyanis nagyjából ugyanaz, mint az előző tender esetében. Egy pályázó ismét előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, kifogásolva a kiírás jogsértő feltételeit, a Miniszterelnökség pedig ismételten elutasította azt. Ezután újabb panasz érkezett: ez már a túl alacsony óradíjakat kifogásolta az ajánlattevők esetében. A Miniszterelnökség erre is választ adott (nyugtatni próbálta a panaszost), ám közben váratlan dolog történt: felbukkant az Integritás Hatóság.
Az Integritás Hatóság hatáskörrel rendelkezik az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések, projektek tekintetében. A Hatóság minden olyan esetben felléphet, ahol álláspontja szerint nem tették meg a szükséges lépéseket a csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására.
A kormány által létrehozott, közpénzből működtetett szervezet jogorvoslati kérelemmel fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz a tenderrel kapcsolatban. Most azonban kiderült, hogy hiába.
A Döntőbizottság ugyanis megszüntette a jogorvoslati eljárást arra hivatkozva, hogy „a hivatalbóli kezdeményező nem európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárással szemben nyújtotta be hivatalbóli kezdeményezését, melynek okán hiányzik a hivatalbóli kezdeményezés előterjesztéséhez szükséges kezdeményezési jogosultsága”. Ez pedig „olyan eljárásjogi akadálynak minősül, hogy a Döntőbizottság a kezdeményezést érdemben nem vizsgálhatta.”
Vagyis, mivel nem uniós forrásokból fizetnék a szakértőket, az Integritás Hatóságnak nincs lehetősége jogorvoslati eljárást kérni.
Így pedig hiába merült fel a jogsértés gyanúja, úgy tűnik, egyelőre senki sem vizsgálja érdemben a Miniszterelnökség tenderét.
Bár úgy tűnhet, hogy ezzel a történet véget is ért, a Nemzeti Együttműködés Rendszere mindig tartogat meglepetéseket. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésén ugyanis két olyan név bukkant fel, akikre nem feltétlenül lehetett számítani.
Megjelent Mészárosék ügyvédje, a KESMA tulajdonosa
A nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az eljárást „egyéb érdekeltként” nyomon követte „a részvételi szándékát jelző” Kertész és Társai Ügyvédi Iroda képviselője, Dr. Kertész József Tamás ügyvéd, valamint a Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft., amit Bokor Gergő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó képviselt.
2020 decemberében írtuk meg, hogy a dr. Kertész József Tamás lett az egyik legnagyobb hatalmú ember a magyar médiában — legalábbis papíron. Az ügyvéd ugyanis abban az évben szerezte meg a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. 100 százalékos tulajdonrészét megtestesítő részvényeket Liszkay Gábortól. (Liszkay még tavasszal távozott a Mediaworks Hungary Zrt.-től is, ahol korábban vezérigazgató volt.)
A Media Fundamentum Zrt. annak a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) az alapítója, amelynek 2018-ban a Fidesz-közeli médiaszereplők formálisan odaajándékozták a különböző cégeiket, létrehozva ezzel egy hatalmas médiaszörnyet, Kertész József Tamás ügyvéd emellett a Prime Finance és a Prime Property magántőkealap tulajdonosa is.
Kertész azonban mindezek előtt még azzal szerzett magának hírnevet, hogy 2018-ban a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda képviselte – az akkor még felcsúti polgármester – Mészáros Lőrincet az osztrák közszolgálati csatornával, az ORF-el szemben. (A csatorna egy korábbi riportjában valótlanul állította, hogy Mészáros Lőrinc „több futballklubot tulajdonol”, „az elmúlt években privatizált termőföldek fele hozzá tartozik, és számos trafikkoncessziót nyert”.) Kertészt azóta is Mészáros ügyvédjeként aposztrofálják.
Aki levezényelte az Elios győzelmeit
Bokor Gergő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft. képviseletében vett részt az eljárásban. Bokorról 2016-ban írta meg az Index.hu, hogy „a semmiből jött, levezényelte az Elios győzelmeit, majd távozott”.
A lap szerint a Közbeszerzési és Tanácsadó Kft. intézte a miniszterelnöki cég győzelmével zárult közbeszerzéseket Tamásiban, Balatonfüreden, Tapolcán, Szekszárdon, Hatvanban, Kalocsán, Siklóson, Cegléden, Sárváron, Hajdúböszörményben és Mezőhegyesen is úgy, hogy a közbeszerzési adatbázis a célzott keresésre csak ezt az együttműködést adja ki találatként a városok és a cég között.
A munka mindenhol a közvilágítás fejlesztése volt, a nyertes pedig mindig Tiborcz István cége, az Elios lett.
A 11 tender 3,2 milliárd forintnyi megrendelést hozott az Eliosnak, a cég győzelmeiből nagyjából minden harmadik a Közbeszerzési és Tanácsadó Kft. közreműködésével jött össze.
Bokor Gergő cége ma is megvan, és továbbra is jól hoz a konyhára: tavaly 112 milliós forgalmat bonyolított, és 38,8 milliós eredményt produkált. | Nem vizsgálják a Miniszterelnökség jogsértőnek tűnő tenderét, amelyben Mészáros ügyvédje is felbukkant | Júliusban írtuk meg, hogy a Miniszterelnökség jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket, ám végül visszavonták a 470 millió forintos tendert. Augusztus végén új eljárást indítottak, de ugyanolyan feltételekkel. Ez már az Integritás Hatóságnak is szemet szúrt, és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordultak jogorvoslatért. Ezt azonban a Döntőbizottság most jogosultság hiányában megszüntette. Az ügy érdekessége, hogy a megszüntetésről szóló határozatban Dr. Kertész József Tamás ügyvéd és Bokor Gergő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (faksz) neve is felbukkan. Előbbi Mészáros Lőrinc, utóbbi az Elios-ügy miatt lett ismert. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/24/nem-vizsgaljak-a-miniszterelnokseg-jogsertonek-tuno-tenderet-amelyben-meszaros-ugyvedje-is-felbukkant/ | 2023-10-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly nyáron az aszály miatt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. több Pest megyei településen vízkorlátozást vezetett be, majd bejelentettek egy 16 milliárdos fejlesztést. Az állami vízszolgáltató szerint a beruházás 2024-re enyhítheti a vízellátási gondokat a térségben. Ez meglehetősen optimista gondolat, mert a közbeszerzés még le sem zárult, a szerződési határidő pedig 2025. Egy hasonló fejlesztésnek például 2022-ben álltak neki, de még csak a 30 százaléka készült el – a munkálatokat a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi. Közben viszont a Samsung-gyár vízellátását kiszolgáló projekt – szintén a Mészáros-cég kivitelezésében – gőzerővel halad.
„A több hétig tartó száraz, aszályos időszakokban a vízfogyasztás a hőmérséklet emelkedésével hirtelen, ugrásszerűen megemelkedhet. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a megnövekedett fogyasztási igények a vízellátó rendszer fokozott igénybevételét okozzák. A fogyasztási igények további emelkedése, illetve esetlegesen előforduló műszaki meghibásodás esetén a rendszerben kritikus üzemállapot jelentkezhet, amely következtében lokálisan nyomásesés vagy átmeneti vízhiány alakulhat ki” – a felhívást július elején tette közzé a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV Zrt.).
Aszályról viszont Pest megyében 2023-ban aligha beszélhetünk, inkább a sok eső okozott idén gondot. Nem úgy tavaly, amikor vízhiány kínozta a Dunamenti régió településeit. Akkor megírtuk, hogy a DMRV Zrt. szolgáltatási területén, Szentendrén 2018 óta 74 százalékkal nőtt a locsolásra fordított víz mennyisége, miközben a víztermelő kapacitás nem éri el a 2018-asat.
A kritikus helyzetben Szente Kálmán (Fidesz-KDNP), Solymár polgármestere arról beszélt egy lakossági fórumon a Telex beszámolója szerint, „hogy a szolgáltató, a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. tájékoztatása szerint a probléma oka nem a víz hiánya, hanem a rendszer kapacitása és a kánikula miatt megnövekedett vízfogyasztás.” A cikkben azt is írták, hogy Szente a térség országgyűlési képviselőjével, a fideszes Menczer Tamással is konzultált az ügyben, és azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy „kormányzati szinten van a probléma hosszútávú megoldása”, és lehet, hogy már ősszel elkezdődnek a munkálatok.
Még kivitelező és szerződés sincs
2023 nyarán mégis vízhiány miatt aggódott a DMRV Zrt., és csak az időjárásnak köszönhetően nem lett korlátozás. A cégtől közadatigénylésben kértük, mutassák be, mi történt a tavalyi kritikus helyzet óta: hol tart a beígért fejlesztés. A részben állami tulajdonú vállalatnak 1 hónapig tartott a válaszadás.
Végül két linket és egy rövid tájékoztatást küldtek, miszerint a tavaly megígért 16 milliárdos fejlesztési pénzből „a koncepciótervben meghatározott fejlesztések I. üteme a KEHOP 2.1.11-21-2022-00005 azonosítószámú projektben kerül megvalósításra, mely
beruházás költsége 9 691 533 652 Ft. A projekt várható befejezése: 2024. év vége.”
Az említett KEHOP-projekt a „DMRV Zrt kapacitásbővítő fejlesztések” címet viseli, és a Széchenyi 2020 program keretében, európai uniós finanszírozással valósul meg. A beruházásnak „köszönhetően 2024-re a Duna jobb-, és bal partján összesen 20 település vízellátó hálózata részlegesen megújul”. – olvasható a vízszolgáltató honlapján.
Az érintett települések: Fót, Mogyoród, Csömör, Szentendre, Pomáz, Budakalász, Üröm, Solymár, Dömös, Dunakeszi, Gödöllő, Őrbottyán, Csomád, Pilismarót, Szada, Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Vác, Solymár.
Valójában azonban még csak a tender kiírásáig jutottak el. A közbeszerzési adatbázis szerint a DMRV Zrt. egyetlen közbeszerzést hirdetett meg, aminek – többszöri hosszabbítás után – október 10-én járt le a jelentkezési ideje. Az ajánlatok összegzése még nem elérhető, és nem hirdettek még nyertest. A közbeszerzés szerint „a szerződés, a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer időtartama 24 hónap”, ami nem hosszabbítható meg. Vagyis, ha még idén eredményes lesz is a közbeszerzés, akkor is 2025 végéig húzódhat a beruházás.
Alig haladtak a korábbi projekttel
De még ez a két év is szoros határidő, elég a Mészáros Lőrinc cége által 2021-ben elnyert másik DMRV Zrt.-s beruházásra gondolni. Azt a tendert 2021. júliusában írták ki, az ajánlatok összegzése december 20-án történt. A nettó 15,7 milliárdos beruházásra 36 hónapot adtak a kivitelezőnek, akivel a szerződést 2022. februárjában írták alá. 2023 nyarán tartottak sajtótájékoztatót az építkezésről. Ekkor az hangzott el, hogy „A projekt nagyjából két és fél évet vesz igénybe, a tervek szerint 911 napot. A kivitelezési munkálatok 2023.03.26-án kezdődtek és várhatóan 2024 szeptember végéig tartanak.”
Megkérdeztük a DMRV Zrt.-t, hogy az előző tendernél szereplő két dátum, a szerződés aláírása és a kivitelezés megkezdése között 554 nap van, mi lett a többi szerződéses nappal – ami 910 nap lenne. Arra is kíváncsiak voltunk, ez a 2021-es fejlesztés hány százalékon áll, valamint, ha az a szerződés közel 3 évre szól, akkor a vízszolgáltató szerint mennyire reális a mostani beruházás elvégzése kevesebb mint egy év alatt.
Azt írták válaszul, hogy az előző „projekt Támogatói Szerződés szerinti kivitelezés megvalósításának kezdete 2022.01.26. A fizikai megvalósítás a kivitelezői szerződés hatályba lépése után kezdődhetett el, melynek dátuma 2022.03.26. – sajnálatos módon a sajtótájékoztatóban elírás történt az évszám vonatkozásában –, a projekt tervezési, engedélyeztetési és kivitelezési időszükséglete 910 nap, ezért a várható befejezés 2024.09.21.”. Hozzétették:
A beruházás jelenlegi készültségi szintje 30%.
A DMRV ZRT. kapacitásbővítő fejlesztések, KEHOP-2.1.11-21-2022-00005 projekt több részből áll a cég közbeszerzési terve szerint. A honlapra feltöltött dokumentum 10-16-os sorszám alatt jelzett fejlesztései közül 6 közbeszerzésnek már meg kellett volna jelennie, de csak egy jelent meg.
A DMRV Zrt. ezzel kapcsolatos kérdéseinkre azt írta, hogy „A projekt megvalósulása támogatói döntést követően történhet meg, jelenleg kivitelező kiválasztására irányuló feltételes közbeszerzési eljárás van folyamatban.” Valamint, azt, hogy „a 12-15. sorban szereplő
rekonstrukciós munkák uniós forrásból történő megvalósulására nincs lehetőség,
ezért a Gördülő Fejlesztési Tervünkben kerültek szerepeltetésre. A 16. sorban szereplő Duna Jobbparti Regionális Víziközmű Rendszerek fejlesztése és rekonstrukciója c. projekt azokat a rekonstrukciós munkákat tartalmazza, amelyekre jelenleg közbeszerzési eljárás van folyamatban”.
A cég szerint „Az Ön által mellékletként csatolt 2021. évi elvi vízjogi engedélyben szereplő fejlesztések 2020. évi becsült összköltsége 28.000.000.0000,- Ft, melynek megvalósításához külső pályázati forrás igénybevételére van szükség. A KEHOP 2.1.11-21-2022-0005 projektben nem tudtunk szerepeltetni minden szükséges fejlesztést, ugyanakkor az abban szereplő beruházások megvalósítása azonnal érzékelhető hatással lesz a rendszer vízellátására.” Felvetésünkre, miszerint a határidő túlzottan szűk lenne, nem reagáltak.
Ha a Samsungnak kell, akkor minden jobban halad
2022 őszén írtuk meg, hogy napi 27 ezer köbméter ipari és ivóvíz érkezik majd új vezetékeken a gödi különleges gazdasági övezetbe. Ezzel a mennyiséggel egy Kecskemét nagyságú város lakossági és ipari vízigénye is bőven biztosítható lenne. (A gödi Samsung-gyár mellett a többi hazánkba települő akkumulátorgyárnak is óriási a vízigénye.) A 32 milliárdba kerülő beruházást a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi, a Natura 2000-es területeket is érintő vízvezeték-nyomvonal miatt a fokozottan védett növényeket át kell telepíteni. A Samsung-gyár víziközműveire 2020-ban még „csak” 12 milliárd forintot szánt a kormány, az összeget azonban egy év múlva 32 milliárdra emelték.
A lakott területeket elkerülő távvezeték ugyanis nemcsak hosszabb lesz az eredetileg tervezettnél, de sok magántulajdonban álló ingatlan megvételét vagy kisajátítását igényli. Ebből Tuzson Bence egykori ügyvédi irodája, a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda mindenképpen profitálni fog – a Samsung-beruházáshoz kapcsolódó telek-eladásokat és kisajátításokat ugyanis ők intézik. Az adatigényléseinkre kapott válaszok szerint a Biczi és Turi a megyei önkormányzattól eddig kétmillió forintot, a gödi önkormányzattól 78 millió forintot kapott.
Tavaly a lakossági problémák kapcsán felidéztük, az aszályon kívül a lakossági vízszolgáltatás problémáihoz természetesen a víziközmű-rendszer siralmas állapota is hozzájárul. Mindezt jól mutatja az a 2022. márciusi tanulmány is, amely a civilek és szakszervezetek által létrehozott Víz Koalíció megbízásából készült. A tanulmány szerint a magyarországi vízvezetékeken az átlagos hibasűrűség országos viszonylatban 1,16 db/km, tehát kvázi szitává lyukadt az ivóvízrendszer, minden kilométerre jutott egy csőtörés.
„Az átlagos felújítási ciklus hossza 271 év,
az átlagos hálózati veszteség értéke 21,98 %, míg az átlagos értékesítési veszteség (NRW) 24,40 %” a dokumentum szerint.
Hogy milyen felételekkel készül a Samsung-vezeték, azt nem tudni, mert a szerződést hiába kértük, a DMRV Zrt. nem válaszolt a közadatigénylésünkre. Emiatt panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, ami eljárást indított az ügyben. De az így is egyételmű, hogy míg az állami vízcégnek nincs a lakossági beruházásokra 28 milliárdja, a kormány a Samsunghoz egyből tud forrást biztosítani. És a lakosság ellátását szolgáló projektekkel ellentétben az akkugyárat kiszolgáló beruházás gőzerővel halad.
Címlapkép: Vízvezetékek a Samsung-gyárnak Gödön (fotó: Átlátszó/Balogh Dénes) | A lakossági vízellátási fejlesztés lassan halad, a Samsungé viszont gőzerővel zajlik | Tavaly nyáron az aszály miatt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. több Pest megyei településen vízkorlátozást vezetett be, majd bejelentettek egy 16 milliárdos fejlesztést. Az állami vízszolgáltató szerint a beruházás 2024-re enyhítheti a vízellátási gondokat a térségben. Ez meglehetősen optimista gondolat, mert a közbeszerzés még le sem zárult, a szerződési határidő pedig 2025. Egy hasonló fejlesztésnek például 2022-ben álltak neki, de még csak a 30 százaléka készült el – a munkálatokat a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi. Közben viszont a Samsung-gyár vízellátását kiszolgáló projekt – szintén a Mészáros-cég kivitelezésében – gőzerővel halad. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/27/a-lakossagi-vizellatasi-fejlesztes-lassan-halad-a-samsunge-viszont-gozerovel-zajlik/ | 2023-10-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Vitatott képességű német lovak kölcsönzése és vásárlása, rokonok előnyhöz juttatása, közpénz mivoltát „elveszítő” közpénz, átláthatatlanság. Nagyjából ez jellemezte a Csekonics-lovaspogramot, amelyről tavasszal írtunk először. A program egyik fő célját, hogy a díjugratók kijussanak a párizsi olimpiára, nem érte el, a lovasok lemorzsolódtak vagy saját lovakkal indultak inkább. Hogy lássuk, pontosan mire fordították a milliárdokat, adatpert indítottunk, amelyet jogerősen meg is nyertünk. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő pedig Polt Péternél érdeklődött a programról, aki a NAV-hoz továbbította az ügyet.
Idén márciusban írtuk meg, hogy szakmai körökben sok kritikát kapott a Magyar Lovassport Szövetség Csekonics-lovasprogramja vagy más néven Nemzeti Lovassport és Sportló tenyésztést Fejlesztő Program (NLSF). A Szövetség 3 milliárd forintot állami támogatást kapott többek között arra, hogy a magyar lovasok sikeresen szerepeljenek az olimpiai kvalifikációs versenyeken. Már akkor látszott, hogy nem sok esély van az olimpiai kvóta megszerzésére, mostanra azonban biztossá vált: a díjugratók nem jutottak ki a párizsi ötkarikás versenyekre.
Lapunk akkor kikérte a konkért feladatokkal megbízott Lovassport Nonprofit (NLSF) Kft.-től azokat a szerződéseket, amelyet a program keretében kötöttek, Hadházy Ákos pedig a Szövetségtől az olimpiai felkészüléssel kapcsolatos, 500 ezer forint feletti szerződéseket. A független parlamenti képvsielő kapott is egy táblázatot, amelyben ugyan a Csekonics Program szerződései nem szerepeltek, de sok más kiadás igen.
Így például kiderült, hogy a Szövetség havi szinten 2 millió forintot költött kommunikációra, de vettek mozgó műlovat 5 millió forintért, valamint kifizettek 10 millió forintot ruházatra is.
Hadházy Ákos akkor az Átlátszónak elmondta, kevés olyan közpénzt herdáló programot látott, amelynek ennyire cinikus elnevezése lett volna. A „nem vagyok én Csekonics báró” kifejezést ugyanis akkor szokták mondani, ha valaki drága, nem feltétlen szükséges dolog megvásárlására kéri a másikat – emlékeztetett a politikus.
Lapunk közadatigénylését ugyanakkor a Lovassport Nonprofit (NLSF) Kft. elutasította, arra hivatkozva, hogy a nekik átadott összeg (2,7 milliárd) – az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése alapján – nem minősül közpénznek.
Mi ezzel nem értettünk egyet, ezért úgy döntöttünk, pert indítunk az adatokért, amit első és másodfokon is megnyertünk, miután a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletét.
Vagyis a Lovassport Nonprofit Kft.-nek ki kell adnia a szerződések másolatát, bár ezt a kft. egyelőre nem teljesítette.
Egy másik szálon ugyanakkor történt némi előrelépés.
Vadai kérdezett, Polt feljelentésként értékelte
A kudarcosnak tűnő programról és az Átlátszó peréről a Szabad Európa is írt, majd ezt követően Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) kérdést intézett Polt Péterhez, azt tudakolva, hogy az ügyészség szerit „minden rendben volt-e a szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlannak tartott Csekonics lovasprogram körül.”
A kérdésre adott válaszban Polt Péter közölte:
a kérdést feljelentésként értékelte, és továbbította azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
A napokban a 24.hu is cikkezett a Csekonics-programról. Ők azt írták, információik szerint a sportot felügyelő Honvédelmi Minisztérium felső szintjére is eljutott az ügy, de a minisztérium majd a csak a program lezárása után végez ellenőrzéseket.
Nyitókép: Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. március 29-én. MTI/Kovács Attila | Nyomozhat a NAV a Csekonics-program ügyében, amelynek iratait kipereltük | Vitatott képességű német lovak kölcsönzése és vásárlása, rokonok előnyhöz juttatása, közpénz mivoltát „elveszítő” közpénz, átláthatatlanság. Nagyjából ez jellemezte a Csekonics-lovaspogramot, amelyről tavasszal írtunk először. A program egyik fő célját, hogy a díjugratók kijussanak a párizsi olimpiára, nem érte el, a lovasok lemorzsolódtak vagy saját lovakkal indultak inkább. Hogy lássuk, pontosan mire fordították a milliárdokat, adatpert indítottunk, amelyet jogerősen meg is nyertünk. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő pedig Polt Péternél érdeklődött a programról, aki a NAV-hoz továbbította az ügyet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2023/10/27/nyomozhat-a-nav-a-csekonics-program-ugyeben-amelynek-iratait-kipereltuk/ | 2023-10-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Október végén a miskolci közgyűlés jóváhagyta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvánnyal és az Avas Talentum Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társasággal kötendő megállapodást, így az utolsó jogi akadály is elhárult a miskolci Avas Szálló felújítása előtt. Jövő év második felében kezdődhet el az építkezés, a tervek szerint 2025 végére készül el az épület – a tervekről Konyári György, az MCC miskolci képviselet-vezetője beszélt részletesen a Boon.hu-nak.
Mi történt eddig az épülettel?
Az egykori Avas Szálló épületét 2020 decemberében vásárolta meg felújítási kötelezettséggel az MCC. Az 1894-ben épített kétemeletes szálloda Miskolc főutcáján áll. A körülbelül négyezer négyzetméteres épület 1989-ig volt használatban, a rendszerváltás óta viszont üresen áll, azóta teljesen leromlott az állapota.
„A 24. órában van egyébként az ingatlan, ezt laikus szemmel is látni” – hangsúlyozta Konyári.
Az épület 2021 januárjában került az MCC tulajdonába, Konyári elmondása szerint az első bő egy év különböző feltárásokról szólt, szeretnék ugyanis a leghűebben visszaépíteni az épületet. A feltárás részben levéltári, részben helyszíni munkát jelentett, mert nagyon sok helyen az épület eredeti állapota már nem látható.
Az MCC együttműködik a műemlékvédelemmel is. „Olyan megújításban gondolkodtunk, ami az eredeti formában, de 21. századi funkciókkal építi újra az épületet”. Korányi szerint szerencsére a város korábban több homlokzati díszt és egyéb értéket is elraktározott, ezért azok viszonylag jó állapotban vannak.
2021 óta jelentős állagmegóvási munkát is végzett az MCC, a nyílászárókat befedték, ahol hiányzott, ott kialakították a tetőfedést.
Erre több mint 100 milliót költött az MCC.
Emellett elkezdődött a felújítás előkészítése, első körben a tervezésre írtak ki közbeszerzést, ezt a TSPC mérnökiroda nyerte meg.
A Forbes cikke szerint a győri érdekeltségű építőipari cég tervezte a bajai uszodát, de dolgoztak a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó turai Botaniq Kastélyon, és a Nemzeti Táncszínház új épületén is. Több nagy projektjük egyelőre – kormányzati döntés miatt – áll, ilyen a Testnevelési Egyetem új kampusza is, amiről itt írtunk bővebben.
Az ingatlan felújítása az alapítvány tulajdonában lévő projektcégen keresztül történik majd meg – ezt hagyta jóvá október végén a miskolci közgyűlés, így hamarosan a megvalósítási fázisba léphetnek a munkálatok.
„Az év végére építési engedéllyel rendelkezhetünk, és jövő év elején elindulhat a kivitelezés közbeszereztetése”.
2025 végére tervezik, hogy elkészül az épület.
Mik a tervek?
„Oktatási intézmény lesz, de emellett tényleg ki szeretnénk nyitni Miskolcnak, és ezek nem csak nagy szavak” – mondta a tervekről a Boon.hu-nak Konyári.
Az épület szeretne gazdasági tevékenységeket is befogadni: lesz benne étterem, kávézó, könyvesbolt.
A hajdani Fehér termet, és a vöröset – ami eredetileg bálterem volt, majd ahol egy ideig a Kossuth mozi működött – szintén eredeti állapotukban tervezik visszaállítani.
Ezekben a 300 és 500 fő befogadására alkalmas terekben beszélgetéseket, konferenciákat és kulturális eseményeket tartanak majd, de akár iskolai bálokat is tarthatnak majd itt.
Az épület hátsó, Patak utcára nyíló részén pedig kis közparkot alakítanának ki.
Az egykor szállodaként funkcionáló épületben nagyon sok szoba van, a felújítás után egy része diákszállásként funkcionál majd.
Mivel a falakon kívül más nem nagyon maradt az épületben, teljesen új gépészetet is kap majd, ami nagyon hangsúlyosan energia- és környezetbarát lesz.
„A tehetséggondozásnak lesz a fellegvára, és kulturális csomópontja a városnak” – ígérte Konyári.
Konyári szerint hamarosan a látványtervek is nyilvánosak lesznek.
„A közbeszerzés után válik publikussá az összeg, de biztos, hogy több milliárd forintba kerül majd. Reálisan szemléljük az épület állapotát, de minden szándékunk és a forrásaink is megvannak erre a feladatra” – mondta a pénzügyekről Konyári.
Mi ez a rengeteg MCC-s ingatlan?
Az MCC a 2020-as alapítványosodási hullámban kapta meg az államtól a korábban is általuk használt Gellért-hegyi kollégiumépületet, illetve a mellette álló, eredetileg a Munkásőrség központjának épített irodaházat. A budapesti központ mellett az MCC az azóta eltelt években más ingatlanokat is megkapott az államtól, és a megyei jogú városokban vásároltak is egy sor, többségében egykor patinás épületet. A legnagyobb vétel ezek közül a debreceni Aranybika Szálló volt, de az MCC-nek ezen és a révfülöpi üdülőn kívül még 12 különböző városban van saját ingatlanja.
A minta mindenhol ugyanaz: az MCC megvesz egy egykor szép, de már évek óta nem használt, lerobbant vagy egyenesen kibelezett épületet, és külsőre visszaállítja annak (nagyjából) eredeti állapotát. Belül pedig kollégiumi szobákat, tantermeket és rendezvénytermeket alakítanak ki, ahol az MCC különböző oktatási programjai és rendezvényei zajlanak majd.
A megvásárolt épületek többnyire ezer-kétezer négyzetméteres egykori szállodák vagy állami intézmények a megyei jogú városok központjában. Ezeket az épületeket szinte mind vagy felújítják, vagy fel fogják újítani.
Ebbe a sorba illeszkedik a miskolci Avas szálló is. | Jövőre kezdődhet az Avas szálló felújítása, ami az MCC szerint Miskolc kulturális csomópontja lesz | Október végén a miskolci közgyűlés jóváhagyta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvánnyal és az Avas Talentum Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társasággal kötendő megállapodást, így az utolsó jogi akadály is elhárult a miskolci Avas Szálló felújítása előtt. Jövő év második felében kezdődhet el az építkezés, a tervek szerint 2025 végére készül el az épület – a tervekről Konyári György, az MCC miskolci képviselet-vezetője beszélt részletesen a Boon.hu-nak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/11/06/mcc-miskolc-avas-szallo-felujitas-kivitelezes-tervezes-2025 | 2023-11-06 14:29:22 | true | null | null | Telex |
Volt fideszes országgyűlési képviselő (jelenleg polgármester) és testvére, valamint a kormánypárttal kitűnő viszonyt ápoló művészek és cégvezetők is fellelhetők a Nemzeti Vágta szervezésében részt vevők között. Na és persze néhány érdekes szerződés és „közbeszerzés”. A magyar lovassport állami támogatásának visszásságait bemutató cikksorozatunk harmadik része.
179,4 millió forint állami támogatást kapott a Nemzeti Vágta 2023-ban a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárságától – közölte megkeresésünkre a rendezvény sajtófőnöke. Az elmúlt immár tizenhárom év és tizenhárom rendezvény nyilvánosan rekonstruálható forgatókönyve alapján ebből a pénzből nagyságrendileg 140 millió forint a hivatalos rendező szerv, a Lovas-Show Kft. számláján landolt. (Pontos információt nem kaptunk erről.)
A vágtát idén – először – az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad lovasközpontjában rendezték meg. A ménesgazdaság által a Szabad Európa rendelkezésére bocsátott szerződések alapján csak a támogatás felhasználásának töredékét tudtuk nyomon követni. Ezt rögtön részletezzük, de előbb jöjjön egy kis vágtatámogatás-történet, hogy bemutathassuk a rendezvény szervezésének tágabb közpénzkontextusát.
Jól feküdtek, jól vágtáztak
A Nemzeti Vágtát még Geszti Péter zenész-énekes-producer hozta létre, majd 2011-ben eladta a Vágta G.T. Kft.-t a Lovas-Show Kft.-nek. (Geszti Péter sejtelmes nyilatkozatban utalt rá, hogy nem teljesen volt önkéntes a tulajdonosváltás, mondván, a Vágta esetében személye számított elsősorban, nem az, hogy mit csinál.) A Lovas-Show Kft. korábbi tulajdonosi körében megtaláljuk többek között a Lázár és Fiai Kft.-t (azóta CBA L és F Kft.), a Lázár-Holding Kft.-t, Lázár Zoltánt (a Magyar Lovassport Szövetség elnöke, Lázár Vilmos testvérét) és a Mondok Kft.-t is. Utóbbi tulajdonosa Mondok József volt, aki 1998–2019 között Fidesz-támogatással vezette a Kecskeméttől néhány kilométerre fekvő Izsák városát. 2020-ban elhunyt.
Ehhez kapcsolódóan: Majdnem hárommilliárd forintba került, mégsem lesz magyar díjugrató lovas az olimpián
A fenti névsorból látszik, hogy a Lovas-Show Kft. tulajdonosi köre mindig közel állt a Fideszhez. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a cég házon belül kerülése után hamar ugrásszerűen megnőtt a Nemzeti Vágta állami támogatásának összege is. A rendezvényre a Népszava korábbi cikke szerint 2013-ban ugyan még csak 45 millió forintot szántak, egy évvel később hatvanra nőtt az összeg, ám 2015-ben már 150 millió forintból élvezhette a közönség a huszárruhába öltöztetett lovasok versenyét az előfutamokon és a Hősök terén.
Mindig ugyanúgy
Azóta – amennyire az általunk kikért és megkapott dokumentumokból, illetve a hozzánk eljutó információkból rekonstruálni lehetett – nagyjából ugyanazon forgatókönyv szerint, ugyanannyi pénzből, ugyanazokkal az üzleti szereplőkkel zajlik a Nemzeti Vágta szervezése. Ez pedig a következő: az állam – hol külön kormányhatározatban, hol egy minisztérium, mint korábban az Innovációs és Technológiai vagy legutóbb a Honvédelmi szerepvállalásával – minden évben nagyságrendileg 180 millió forint támogatást biztosít a Magyar Lovassport Szövetségnek.
A szövetség a „közbeszerzést” követően szintén nagyságrendileg 140 milliót továbbad a Lovas-Show Kft.-nek egy szerződés révén, aki a tényleges lebonyolító – vagy „lebonyolító”, de erről kicsit később. Előbb nézzük, miért tettük idézőjelbe a „közbeszerzést” is. A „közbeszerzésen” ugyanis mindig a Lovas-Show Kft. nyer, ami persze nem meglepő, hiszen a cég rendelkezik a Nemzeti Vágta jogaival. Bár elvileg „közbeszerzésen” nyeri el a rendezvény megszervezésének jogát, úgynevezett kizárólagossági nyilatkozattal rendelkezik, amely arról szól, hogy más ilyen néven nem szervezhet rendezvényt Magyarországon.
Monopolhelyzetben
Arról pedig az MLSZ saját beszerzési szabályzata szól, hogy „A versenyeztetés megvalósítása legalább három különböző ajánlattevőnek megküldött ajánlatkérés útján valósul meg, az alábbi esetek kivételével: ha a szerződést műszaki-technikai, jogi vagy egyéb sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni. (Kizárólagos forgalmazó esetében ún. kizárólagossági nyilatkozatot kell kérni.)”
(Az már csak hab a tortán, hogy a szabályzat szerint az MLSZ beszerzéseiről kétmillió forintos értékhatár alatt a főtitkár, efölött pedig a szövetség elnöke jogosult döntést hozni, igaz, utóbbi esetben háromtagú bírálóbizottságot is létrehozhatnak, de ennek véleményét elég csak „figyelembe venni”.)
Ehhez kapcsolódóan: Megszereztük: csak az olimpiáról nincs szó az „olimpiai lovasprogram” szerződésében
A fentiek fényében még furcsább, hogy az utóbbi években az MLSZ még közbeszerzési szakértőt is megbíz a „közbeszerzés” lebonyolításával. (Korábban nem ez volt a gyakorlat.) A szövetség által megküldött szerződések szerint 2020-ban és 2021-ben is az Imperial Tender Közbeszerzési és Tanácsadó Kft.-vel szerződtek nettó 1,8 millió forintért.
Céges kapcsolatok
Az Imperial Kft.-t 2011-ben alapították. Székhelye Budapesten van, de az OPTEN céginformációs rendszer szerint 2012-ben kezdeményezték a bejegyzését egy kecskeméti címre is, ami végül nem valósult meg. Tulajdonosa Nagy László és Nagyné Czira Melitta Éva. Ő Czira Szabolcs korábbi nagykőrösi parlamenti képviselő, jelenlegi nagykőrösi polgármester testvére. Nagyné Czira Melitta Éva korábban tulajdonosa és ügyvezetője is volt a 7D Tender Kft.-nek, amely jelenleg testvére tulajdonában áll, és idén májusig egy 7,9 és egy 6,7 millió forint értékű megbízást is elnyert Kecskemét városától közbeszerzési tanácsadásra.
A 7D kicsi, négyfős cég, 2020-ban 14,3 milliós árbevétel mellett mindössze 230 ezer forint (adózás előtti) nyereséget termelt. 2021-ben 47 millió forint bevétel mellé már 15,1 millió forint nyereség társult, de az igazi kiugrást a tavalyi év hozta meg: 192 millió forint árbevételt követően 115 milliós eredménnyel zártak.
Hogy miért „lebonyolító” az örökös tendergyőztes Lovas-Show Kft.? Mert a Lovas-Show Sportrendezvényszervező, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egy valódi mikrovállalkozás: egyetlen tulajdonossal és jelenleg egyetlen alkalmazottal (korábban kettő volt). Az OPTEN szerint az egyébként 2006-ban alapított Lovas-Show Kft. százszázalékos tulajdonosa Gőz László, aki egyben a Nemzeti Vágta technikai igazgatója is, ügyvezetője Ladányi-Kovács Zoltán, aki egyben a cég hivatalos kapcsolattartója is a Magyar Lovassport Szövetséggel.
Gőz Lászlót a szélesebb közönség zenei karrierje révén ismerheti. A jazz-zenész, producer korábban dolgozott az LGT-vel, a Budapest Big Banddel és, Geszti Péter együttesével, a Jazz+Azzal is. A harsonán játszó művész alapító tulajdonosa a Budapest Music Centernek. A Ferencvárosban létrehozott intézmény az Index korabeli cikke szerint ötszázmillió forint állami támogatásban részesült, a 2013. márciusi megnyitón Orbán Viktor mondott beszédet.
Egyszer Orbán, egyszer Karácsony Gergely
Gőz Lászlónak idén májusban Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesternél és Karácsony Gergely főpolgármesternél azt is sikerült kilobbiznia, hogy a BMC-nek helyet adó Imre utcát a Fővárosi Közgyűlés – a IX. kerületi közgyűlés többszöri elutasítása ellenére – nevezze át Ligeti György utcára.
A Lovas-Show Kft. ügyvezetője Ladányi-Kovács Zoltán, aki szorosan kötődik a már említett néhai Mondok Józsefhez. A kecsup.hu részletes cikkben mutatta be korábban Mondokot, aki a 2004-ben rendezett kecskeméti fogathajtó világbajnokságnak volt a versenyigazgatója, a Magyar Lovassport Szövetség alelnöke, valamint ez időben Izsák város polgármestere is. A rendezvényre létrehozott Fogathajtó VB 2004 Kecskemét Kft.-nek akkor még nem ő volt az ügyvezetője, de egy éven belül átvette a pozíciót, és 2017-ig maradt is.
Ehhez kapcsolódóan: Három éve nem sikerül kideríteni, hová tűnt 2,2 milliárd forint közpénz
Igen, a céget fenntartották a világbajnokság után is, a tulajdonjog ezalatt pedig a megyei önkormányzat, a kecskeméti önkormányzat, a Magyar Lovas Szövetség, a megyei intézményfenntartó és a Magyar Lovassport Szövetség között vándorolt. Mondok József azzal került be a hírekbe, hogy egy turisztikai célra kiírt pályázatot nyert a vállalkozásával, majd később ő maga és családja költözött a 35 millió forintból felépített vadászházba. Az ügyben eljárás indult, de a polgármester halála után, 2021-ben ejtették a vádakat.
Forrásaink szerint Mondok József vezette be Ladányi-Kovács Zoltánt a Kecskeméthez és a környékéhez kötődő fideszes körökbe 2017-ben. A még mindig üzemelő vb-cég teljes arculatváltáson esett át, Kecskeméti Turizmusfejlesztési és Marketing Kft. néven született újjá. Az ügyvezetői széket Ladányi-Kovács vette át, így a Lovas-Show Kft.-vel kiegészülve immár két céget irányít.
Az önkormányzati tulajdonú Kecskeméti Turizmusfejlesztési és Marketing Kft. tavaly – mint az Átlátszó megírta – éppen az ügyvezető saját cégével, a Mobil-Event Rendezvényszervező Kft.-vel szerződött 47 millió forintért rendezvényszervezésre. (Itt valóban volt tender, a 7D Kft. is indult rajta, de nem ők lettek a befutók.) A kecskeméti önkormányzat 2019-ben is szerződött a Mobil-Eventtel, az idézett Átlátszó-cikk szerint 123 millió forint értékben, de ekkor a cég a hároméves megbízást a Lovas-Show Kft.-vel, vagyis Ladányi-Kovács Zoltán másik cégével együtt nyerte el.
A Lovas-Show a rendszeres éves százmilliós közpénzes megbízások ellenére sem muzsikál fényesen az utóbbi években: bár 2019-ben 384 milliós nettó árbevétel mellett még fel tudott mutatni 1,79 millió forint adózott eredményt, a következő évben már 20,1 millió forint veszteséget hozott össze (221 milliós bevételt követően), 2021-ben 44,45 millióra hízott a mínusz (514 milliós bevétel mellett), és tavaly is 29,4 millió volt (az árbevétel közben 106 millióra csökkent, ami azért érdekes, mert feltételezhetően a cég ekkor is kapott nagyságrendileg 140 millió forintot a Nemzeti Vágta megrendezésére. Erre vonatkozó szerződést azonban nem kaptunk az MLSZ-től, arra hivatkozva, hogy tavaly hivatalosan nem a szövetség volt a rendező.)
Helyi forrásaink szerint Ladányi-Kovács Zoltán mostanában különösen aktív Kecskemét egyik családi házas városrészében, ahol jelenleg ellenzéki önkormányzati képviselő van. A többszörös cégvezető rendszeresen szerepel helyi fideszes potentátokkal, ő tárgyal a városrész fejlesztési kérdéseiről a kecskeméti főépítésszel, amit egy Facebook-oldalon gazdagon dokumentál. Helyi informátoraink szerint széles körben elterjedt, hogy a helyi választókerület fideszes jelöltje Ladányi-Kovács Zoltán lesz a jövő júniusi helyhatósági választásokon.
„Tizenöt évig Budapesten, a Hősök terén rendeztük meg a vágtát, most azt gondoltuk, lépünk egyet, és lovas világunk egyik fővárosába, a magyar turizmus egyik központjába, Szilvásváradra költözik a Nemzeti Vágta” – mondta el Szotyori Nagy Kristóf versenyigazgató szeptemberben az M1 csatornán. A költözés okaként elsősorban az infrastrukturális és kulturális előnyöket nevezte meg, ami önmagában teljesen logikusnak hangzik. 2015 és 2017 között 6,2 milliárd forintból újították fel az Állami Ménesgazdaságot és a Lipicai Lovasközpontot, azóta pedig az ország egyik legnagyobb versenyhelyszíne – elsősorban díjugratásban, díjlovaglásban és fogathajtásban.
Így komoly költségeket spórolnak meg a Hősök teréhez képest, ahol minden évben fel kellett húzni a versenypályát több tonna homokkal, valamint a lelátókat, az istállókat és az egyéb mobil épületeket. Az állami támogatás összege mégsem változott, mint láttuk, ugyanúgy majdnem 180 millió forint maradt.
Fogd a pénzt, és…
A szilvásváradi ménesközponttól megkaptuk a két fél közötti szerződéseket, az egyik a helyszín bérléséről (12,7 millió forint), a másik pedig a lebonyolításhoz szükséges tárgyi eszközök és az azokat kezelő személyzet biztosításáról (3,1 millió) szól. A kettő összesen kevesebbet ad ki, mint a teljes összeg tizede. Emellett a futamok díjazása hozzáférhető még nyilvánosan, a döntő dobogósai között összesen 6,5 millió forintot osztanak ki, míg az elő- és középfutamok győztesei háromszázezret kapnak.
Akárhogy számoljuk, még mindig csak valahol harmincmilliónál járunk – nem valószínű, hogy a további kiadások (marketing, bérezés, ruhák, elszállásolás és egyéb, kisebb költségek) nagyságrendileg 150 millióba kerülnének. Főleg, hogy a nevezésekből és a mobilbokszokból komoly bevételük származik, és információink szerint a résztvevőknek jellemzően maguknak kellett fizetniük a szállásköltségüket is.
Ehhez kapcsolódóan: 1,45 milliárd közpénz ment el a nyelvtanulási programra, amely valójában el sem indult
A költségek részletezésére vonatkozó kérdésünkre csak azt a választ kaptuk, hogy az alvállalkozókkal kötött szerződésekről később, „a támogató weboldalán a pályázati elszámolásból fog tudni tájékozódni”. Mivel eddig „támogatóként” mindig az aktuális minisztérium szerepelt, így ez valószínűleg most a Sportért Felelős Államtitkárságot jelenti.
Az MLSZ-től kaptunk egy 2021-re vonatkozó költségrészletezést, de ez is meglehetősen elnagyolt. E szerint az akkori 179,3 millió forintos állami támogatást a következő módon költötték el:
Reklám: 9 700 000 forint,
rendezvényszervezés: 138 925 000 forint,
szállás: 1 000 000 forint,
média, kommunikáció: 8 500 000 forint,
doppingvizsgálat: 635 000 forint,
nyereménydíj: 11 600 000 forint,
közbeszerzési tanácsadói díj: 2 200 000 forint,
közterület-használat, területbérlés: 6 750 000 forint.
Ehhez képest 2021-ben nettó 141,1 millió forinttal szerződtek a Lovas-Show Kft.-vel; nem világos, hogyan jött ki és mit takar pontosan ez az összeg. A szervezők és az MLSZ között is érdekes személyi összefonódások vannak: a Nemzeti Vágta elnöke Lázár Vilmos, az MLSZ elnöke és a CBA élelmiszerüzlet-lánc tulajdonosa. Lázár Vilmos testvére, Lázár Zoltán, valamint Mondok József korábban társelnökként szerepelt a Nemzeti Vágta tisztségviselőinek listáján, 2016 óta azonban hivatalosan nem tartoznak a rendezvény kötelékébe.
A kecskeméti szálakhoz nem, a sikertelen hárommilliárdos olimpiai lovasprogramhoz viszont annál inkább kötődik Szotyori Nagy Kristóf, a Magyar Lovassport Szövetség Díjugrató Szakágának elnöke. Ő egyben a Nemzeti Vágta versenyizgatója is, valamint ő felel az elővágtákért és a nevezésekért is. A szakágon belül rendkívül megosztó szereplő, többször próbálták már tisztújító közgyűlés keretében leváltani, alternatíva hiányában azonban ez nem történt meg.
Sok versenyző meg van győződve a szakági vezetőségen belül zajló visszaélésgyanús esetekről. Kádár Attila korábbi országos amatőr bajnok és a jelenlegi vezetés komoly kritikusa a dijugratas.eu „ellenzéki fórumon” például nyílt felhívást indított Stróbl Dorottya főtitkár leváltására, miután ráakadt egy gyanús szerződésre tízmillió forint értékben az MLSZ Díjugrató Szakág és a Prosper Lovasklub Kft., Szotyori lovardája között. (Ez önmagában is szembemegy a beszerzési szabályzattal, ugyanis az alapján kétmillió forint alatti közbeszerzéseknél a főtitkár, afölött viszont az elnök dönt az eljárás megindításáról.)
Ehhez kapcsolódóan: Az uniós korrupciós lista utolsó helyén – „Kleptokrata állam van most már Magyarországon”
Érdekesség, hogy a család kapcsolatai több szakágra is kiterjednek, ugyanis testvére, a szintén díjugrató Szotyori Nagy Ádám egyben a Kincsem Park ügyvezető igazgatója, noha ő maga nem kötődik a Nemzeti Vágtához. Egy forrásunk szerint viszont a Prosper Lovasklub komoly szerepet játszott az idei vágta lebonyolításában, több alvállalkozónak is ők állítottak ki számlát. Ezzel kapcsolatban kerestük Szotyori Nagy Kristófot és a Prospert, de nem válaszoltak.
A Nemzeti Vágta főrendezője Meskó Zsolt filmrendező-producer. Jó példa az ő és Gőz László kapcsolatára Lázárékkal, hogy a lovasshow.hu domainen, amely hivatalosan a Lovas-Show Kft. holnapja hivatott lenni, nem a cég profilját találjuk, ahogy egy valódi rendezvényszervezőnél lenne, hanem A boldogság szövetsége című családi mesemusicalre vehet(t)ünk jegyet, amelyet Meskó rendezett, és 2021 szeptemberében játszották a domonyvölgyi Lázár Lovasparkban.
A cikk a Transparency International Oknyomozó Újságíró Mentorprogramjának keretében jött létre. | Kecskeméti fideszes körhöz kerül a Nemzeti Vágta állami támogatásának jelentős része | olt fideszes országgyűlési képviselő (jelenleg polgármester) és testvére, valamint a kormánypárttal kitűnő viszonyt ápoló művészek és cégvezetők is fellelhetők a Nemzeti Vágta szervezésében részt vevők között. Na és persze néhány érdekes szerződés és „közbeszerzés”. A magyar lovassport állami támogatásának visszásságait bemutató cikksorozatunk harmadik része. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kecskemeti-fideszes-korhoz-kerul-a-nemzeti-vagta-allami-tamogatasanak-jelentos-resze/32660119.html?nocache=1 | 2023-10-30 23:08:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Alig jött ki a rácsok mögül, máris újabb vádat emeltek Újszentiván volt polgármestere ellen. Putnik Lázárt most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és bűncselekményekkel is vádolja a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség, amely az iratokat már el is küldte a Szegedi Törvényszéknek a bírósági tárgyalás lefolytatása miatt. Úgy tudjuk: a vőfélyből lett polgármestert – aki tizenhét évig vezette Újszentivánt – fantomközmunkások foglalkoztatásával is megvádolták.
Egy évet töltött rács mögött előzetes letartóztatásban, majd idén februárban szabadlábra helyezték Putnik Lázárt, akit még 2022 elején – Újszentiván regnáló polgármestereként – bilincsben vittek el a nyomozók. A polgármestert és két társát akkor azzal vádolta meg a nyomozó hatóság, hogy súlyosan túlárazott egy többségében állami forrásból megépülő munkásszállót. A gyanú szerint összesen 222 millió forint vagyoni kárt okoztak az állami költségvetésnek. Az ügyészség akkor azért kezdeményezte a település polgármesterének előzetes letartóztatását, mert fennállt a szökés, elrejtőzés, valamint a tanúk befolyásolásának veszélye. Azonban 2023 februárjában letelt az előzetes letartóztatásban maximálisan eltölthető idő, így Putnik Lázárt kiengedték a rács mögül.
A fantomközmunkások
A Szabad Európa még 2020 októberében tárta fel, hogy többen is csak papíron dolgoztak a település közmunkaprogramjában. Volt, aki a tudtával, volt, aki a tudta nélkül.
A már évek óta Hollandiában élő és dolgozó Rusin Rolandról 2019-ben derült ki, hogy az újszentiváni önkormányzat 2014-ben öt hónapon keresztül foglalkoztatta közmunkásként – csakhogy a férfi mindeközben egy szegedi vendéglátóipari cégnél dolgozott. Mármint a valóságban. Rusin Roland valójában soha nem dolgozott közmunkásként a településen, mint később kiderült, az önkormányzatnál az aláírását is meghamisították.
Lőrincz Gábor viszont tudott róla, hogy közmunkásként dolgozott. Mint korábban lapunknak mondta: valójában két napot húzott le Újszentivánon közfoglalkoztatottként.
„Két napot dolgoztam, kemény két napot, bementem a harmadik nap reggelén, és mondtam a polgármesternek, hogy máshol akarok dolgozni. Azt mondja: hát hogy? Mondom, úgy, hogy el akarok menni, fel akarok mondani. Akkor mondta, hogy ne mondjak fel, mert jól járok, mert lesz egy kis tb-m meg egy kis tüsikém. Ennyi volt. Én nem dolgoztam ott három hónapot, csak papíron”
– mesélte a Szabad Európának még 2020 októberében a férfi, aki azt ugyan nem tudta pontosan megmondani, mi lehet az a tüsike, amire a polgármester gondolt, de szerinte biztosan nem pénz, mert egy fillért sem kapott.
Kerestük a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészséget – ahol jövő hétre ígértek választ kérdéseinkre –, és megerősítették információinkat. Úgy tudjuk, Putnik Lázárt és még négy-öt személyt vádolt meg az ügyészség az újabb ügyben.
Lajstrom
Putnik Lázárnak lassan, de biztosan meggyűlik a baja a hatóságokkal. Még a 2014-es választások előtt tömegével jelentettek be szerb és román fantomlakosokat a településre. Kapta is a voksokat rendesen, olyannyira, hogy simán megnyerte a választást. Csakhogy nyomozás indult a kamulakosok miatt. Az összevont ügyben 2019 nyarán hoztak ítéletet, a férfit pénzbírsággal sújtották választási csalás és közokirat-hamisítás miatt. A bíróság azonban a közügyektől nem tiltotta el, így a 2019-es önkormányzati választáson újrázhatott, és fölényesen nyert is.
Csakhogy a túlárazott munkásszálló ügye véget vetett Putnik Lázár 17 évnyi polgármesteri pályájának: 2017 nyarán kérelmet nyújtott be a kormányhivatalhoz egy munkásszálló megépítésére, sikerrel. Ősszel meg is kapták a 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól. A projekt teljes bekerülési költsége 371 millió forint volt, amelyhez az önkormányzat 149 millió forintos önrésze is kellett. Csakhogy az ügyészség szerint a munkásszállót túlárazták, annyira, hogy Putnik Lázár és társai összesen 113 millió forintot tüntettek el. A vád szerint a polgármester a saját cége számlájára is utaltatott hetvenmillió forintot. | Bűnszövetség – az újszentiváni szekrényből kieső újabb csontvázak | Alig jött ki a rácsok mögül, máris újabb vádat emeltek Újszentiván volt polgármestere ellen. Putnik Lázárt most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és bűncselekményekkel is vádolja a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség, amely az iratokat már el is küldte a Szegedi Törvényszéknek a bírósági tárgyalás lefolytatása miatt. Úgy tudjuk: a vőfélyből lett polgármestert – aki tizenhét évig vezette Újszentivánt – fantomközmunkások foglalkoztatásával is megvádolták. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/bunszovetkezet-az-ujszentivani-szekrenybol-kieso-ujabb-csontvazak/32667927.html | 2023-11-03 23:43:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Palkovics László volt miniszter vezette győri Széchenyi Egyetemi Csoport augusztus végén jelentette be, hogy a budapesti Villányi Gardens irodaházba költözik.
A teljesen felújított, 2500 négyzetméteres épület teljes területét kibérelték a volt technológiai és ipari miniszter felügyelete alá tartozó társaságok 5+5 évre.
Az ingatlant egy frissen alapított cég, a Gardens Property 2023 Kft. adta bérbe, amely a szerződés megkötésekor még nem is volt tulajdonosa az irodaháznak.
A Gardens Property Fidesz-közeli üzleti körökből verbuválódott, felbukkan benne a Fidelitas volt alelnöke, a győri egyetem elnökének édesapja és Paár Attila korábbi közeli üzleti partnere is.
Az irodaház megvásárlására a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bank több mint kétmilliárd forint hitelt adott.
A 24.hu számítása szerint a hitelt bérleti díj formájában teljes egészében kifizetik majd az adófizetők által finanszírozott társaságok.
Kivételes ingatlanügyletben találtak egymásra NER-közeli üzleti körök és a Palkovics László volt miniszter vezetése alá került Széchenyi Egyetemi Csoport – derítette ki a 24.hu.
A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány vezetését tavaly év végén vette át a technológiai és ipari miniszteri posztról lemondó Palkovics. A győri egyetemet fenntartó szervezet egyike annak a 35 vagyonkezelő alapítványnak, amelyeket állami feladatok kiszervezése nyomán hozott létre a kormány 2020–2021-ben, s egyúttal több ezer milliárd forintot is elhelyezett ezeknél a szervezeteknél.
Palkovics nem csupán az alapítvány vezetését vette át. Az alapítvány tulajdonába került számos olyan értékes állami vállalat is, ami korábban az ő miniszteri portfóliójába tartozott. Így a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz került például a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt., amelyet korábban a Palkovics-féle tárca azzal a céllal alapított, hogy az autó- és motorsportban erősítse Magyarország pozícióját. Az alapítvány részesedést kapott olyan nagy értékű cégekben is, mint a Rába Járműipari Holding Nyrt., illetve a Győr-Pér Repülőtér Kft.
A csoport augusztus végén jelentette be, hogy az alapítvány és több cége közös, új budapesti székhelyre költözött. Az erről szóló közlemény Palkovics Lászlót idézte, aki arról beszélt, hogy a csoport budapesti campusa helyszínéül a Villányi Gardens irodaházat választotta. Mint írták, a XI. kerületben, a Dávid Ferenc utcában található irodaházba költözött be az alapítvány mellett
a HUMDA Zrt.,
a HUMDA Pro Kft.,
a HUMDA Lab Nonprofit Kft.,
a Techtra Zrt.,
a ZalaZone Zrt.,
valamint a Széchenyi Holding Zrt. is.
Ezen kívül ez az irodaház lett a székhelye a Honvédelmi Minisztérium által felügyelt állami N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-nek is, amelynek vezetését lemondása után szintén Palkovics vette át havi bruttó ötmillió forintos fizetésért.
A felsorolt társaságok a 2023 elejére teljesen felújított, 2500 négyzetméteres, ötemeletes Villányi Gardens teljes területét kibérelték. Figyelemre méltó körülmény azonban, hogy a költözésről szóló közleményt több mint öt hónappal azután adták csak ki, hogy épület főbérlője, a HUMDA Zrt. szerződést kötött az irodaház kibérlésére. Ennek oka nem ismert, de az bizonyos, hogy
az a cég, amelyikkel megállapodott a HUMDA Zrt., a szerződés aláírásakor még nem volt bejegyzett tulajdonosa az irodaháznak, és még akkor sem, amikor a költözésről szóló közlemény megjelent.
Rizikós költözés
Az Újbuda belvárosában, a Feneketlen-tó közelében álló irodaház tulajdonosa a bérleti szerződés megkötésekor a Horizon1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap volt, ami a Horizon Development cégcsoport része. Ez a társaság fejlesztette a többi közt a korábban a Magyar Nemzeti Bank által megvásárolt, majd továbbadott Eiffel Palace-t is. Ugyanakkor a HUMDA Zrt. nem a Horizon-csoporttal kötött szerződést, hanem egy frissen alakult társasággal, amelyik meg akarta vásárolni az ingatlant.
Az idén februárban alakult Gardens Property 2023 Kft. tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme márciusban került rá az irodaház tulajdoni lapjára, ám még az idén szeptember elején sem jegyezték be a társaság tulajdonjogát. A HUMDA Zrt. márciusban kötött bérleti szerződést a Gardens Property 2023 Kft.-vel, ám hiába kértük ki a bérleti szerződés másolatát, azt nem kaptuk meg a cégtől. A HUMDA annak ellenére tartja vissza a megállapodást, hogy a Széchenyi István Egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány és a tulajdonában álló cégek – így a HUMDA – költségvetését is az adófizetők állják közpénzből.
A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány viszont többszöri kérésünkre végül elküldte azt a bérleti szerződést, amit albérlőként kötött a HUMDA Zrt.-vel. Ebből kiderült a többi közt az, hogy az egyetemi csoport költözése nem volt kockázatmentes. A szerződés szerint ugyanis „abban a nem várt esetben”, ha a Gardens Property 2023 Kft. az idén december 31-ig nem tudja megszerezni az irodaház tulajdonjogát, akkor a felek elállhatnak a szerződéstől, ami akár azt is jelentheti, hogy ki kell költözniük az ingatlanból. Erre viszonylag sokáig kellett várni, mert még a szeptember 5-én lekért tulajdoni lapon is csak a Gardens Property 2023 Kft. tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme szerepelt. Ám a cégnek végül sikerült megvásárolnia az ingatlant.
Az irodaházat megvásárló Gardens Property 2023 Kft.-t az idén február közepén alapították hárommillió forint tőkével. A társaság Fidesz-közeli üzleti körökből verbuválódott. A cég főtulajdonosa az Ideona Zrt., amelyről nemrég megírtuk, hogy közvetetten a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat forrásaiból is részesült. A több milliárdos vagyont kezelő társaság irányításában a veszprémi Fidelitashoz és Navracsics Tibor miniszterhez köthető emberek vesznek részt. Az Ideona Zrt. egyik vezetője Mihalovics Péter volt Fidelitas-alelnök, aki Navracsicsnak és Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszternek is a kabinetfőnöke volt.
A Gardens Property 2023 Kft. egyik ügyvezetője, Vermes Gábor, aki korábban a Fidelitas veszprémi alelnöke volt. A másik ügyvezető Pápai Csaba, aki a Paár Attila vállalkozó érdekeltségében álló West Hungária Bau (WHB) munkatársaként 2019 óta irányítja azt a céget, amely a fővárosi Andrássy úti Alice Hotel vagyonkezelője, és amelynek korábban Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István is tulajdonosa volt.
A Gardens Property két kisebbségi tulajdonosa közül az egyik az Excidit Befektetési Kft. A cég tulajdonosa Khaut András, aki a WHB-val együttműködő Fertődi Építő Zrt.-ben is érdekelt. Khauté a Tiborcz István kezében is megfordult bodajki kastély is. A társaságot a luxemburgi ügyvéd és adótanácsadó, Kacsóh Gábor alapította, aki Borkai Zsolt volt győri polgármesterhez köthető ügyletekben is felbukkant, valamint Semjén Zsolt vadásztársának üzleteiben is megjelent.
A másik kisebbségi tulajdonos egy nyíregyházi egyetemi tanár, Filep Gyula cége, a Trifi EU21 Tanácsadó Kft. Filep Gyula Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnökének édesapja – vagyis az egyetem fenntartója beköltözik abba az irodaházba, amelynek résztulajdonosa az egyetem elnökének édesapja.
„Erkölcsi akadályait nem láttuk”
A győri egyetem elnöke írásban azt közölte:
A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában lévő gazdasági társaságok, technológiai vállalkozások budapesti, illetve zalaegerszegi székhelyeken működnek. A cégcsoport hatékony működése és a tulajdonosi jogok gyakorlásának elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy a cégcsoport tagjai, azok leányvállalatai budapesti telephellyel fizikailag is egymáshoz közel helyezkedjenek el. A csoporthoz tartozó HUMDA Zrt. ezért keresett olyan campusjellegű, kiváló elhelyezkedésű fővárosi épületegyüttest, melyhez parkolók is tartoznak, és amelyben a csoport más cégei is önállóan kaphatnak elhelyezést. A HUMDA a megfelelő ingatlan megtalálásához számos piaci alapú ajánlatot kért be, és ezek alapján döntött a Villányi Gardens Irodaház mellett.
Hozzátette, a létrejött bérleti konstrukció mindenben megfelel a jogszabályoknak. A bérleti jogviszonnyal összefüggésben összeférhetetlenség nem merült fel. A piackutatási, értékelési és döntési folyamatban a Széchenyi István Egyetem vezetői, munkatársai nem vettek részt. Az irodaházban az egyetem nem bérel ingatlanrészt.
Az egyetem elnökét telefonon is utolértük. Szóban elmondta azt is, hogy ő javasolta jó adottságai miatt a Villányi Gardens irodaház megtekintését az egyetemet fenntartó alapítvány számára. Szerinte a döntés mindentől függetlenül esett az irodaházra, ahogy fogalmazott etikai, erkölcsi akadályait nem látták.
Ismerős volt a tulajdonosi kör
– mondta. Kérdésünkre nem árult el részleteket arról, hogy az édesapján kívül, a többi tulajdonost honnan ismerte.
Mészáros meghitelezi, közpénzből kifizetik
Mint említettük, a Gardens Property 2023 Kft. tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme márciusban került a Villányi Gardens irodaház telekkönyvére, ám csak valamikor szeptemberben jegyezték be – visszamenőleg – tulajdonosnak a céget. A Villányi Gardens vételára nem ismert, és ezt a társaság sem árulta el megkeresésünkre.
Mihalovics Péter a céget birtokló főtulajdonos képviselője megkeresésünkre úgy fogalmazott:
Az Ideona csoport évek óta az alapításkor felállított stratégia mentén hozza meg üzleti döntéseit, melynek egyik fő célja az ingatlan portfólió folyamatos optimalizálása, organikus fejlesztése. Ennek mentén döntött a zrt. igazgatósága a befektetés mellett, melynek részletei – valamennyi piaci akvizícióhoz hasonlóan a világban – üzleti titok részét képezik.
Az viszont látszik, hogy a vásárláshoz, a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bank adott hitelt. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása szerint a mindössze hárommillió forintos tőkével indított Gardens Property 2023 Kft.
több mint hatmillió euró, a felvétel idején 2,3 milliárd forint körüli hitelt kapott a vásárlásra.
Ezzel a hitelintézet nem csak jelzálogjogot, de elővásárlási jogot is bejegyeztetett az irodaházra. Az viszont nem látszik, hogy a vásárláshoz mekkora önrészt tettek be a tulajdonosok.
Az épületet hét társaság bérli. A főbérlő a HUMDA Zrt., albérlők pedig a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és annak cégei, valamint a Palkovics László vezette N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. A társaságok mindegyikétől kikértük a bérleti szerződést, de csupán az alapítvány és az N7 Holding adta ki, utóbbi honvédelmi okokra hivatkozva számos adatot kitakarva küldte el a megállapodást. Igaz, a társaságok többsége annyit elárult, hogy mekkora négyzetméterár mellett mekkora területet bérel.
A megkapott bérleti szerződésekből látszik, hogy 5+5 éves szerződést kötöttek a bérlőkkel.
Az albérlők négyzetméterenként 18,87 euró, azaz körülbelül 7340 forint bérleti díjat fizetnek, míg a főbérlő HUMDA Zrt. 18,5 eurót, vagyis körülbelül 7200 forintot havonta.
Ezen felül üzemeltetési díjat is fizetni kell, ami az albérlők esetében jellemzően valamivel több mint 14 eurót, vagyis 5500 forint körüli összeget jelent havonta.
Továbbá a parkolókért is fizetni kell, darabonként 102 eurót, azaz csaknem 40 ezer forintot havonta. Parkolóból 91 van, csak ez havi szinten több mint 3,6 millió forint bevétel, tízéves távlatban pedig 436 millió forint.
Mivel az N7 Holding kitakarta a szerződésből, mekkora területet bérel, esetében csak becsülni tudjuk az adatokat részint a cég által használt parkolók számából, részint pedig a többi cég által kibérelt terület és az épület méretének különbségéből.
Mindezek alapján a 24.hu számításai szerint ha végig fut az 5+5 éves szerződés a fenti bérlőkkel,
akkor csupán a bérleti díjak fedezik azt a 2,3 milliárd forintos hitelt, amit az ingatlan megvásárlására felvettek.
Ingatlanbérleti díjakból becsléseink szerint legalább kétmilliárd forint folyhat be 10 év alatt, amihez hozzáadódik, az a 436 milliós összeg, ami a parkolók kiadásának díja. Az üzemeltetési díj pedig további másfél milliárd forint lehet.
Ráadásul számításaink esetében nem vettük figyelembe a szerződésben rögzített indexálási kikötéseket. Tehát azokat az értékkövetési feltételeket, amelyek alapján a szerződésben foglalt bérleti díj meghatározott mértékkel, a szerződés írásbeli módosítása nélkül egyoldalúan módosítható.
Mindezek alapján úgy látszik, az ügylet képlete az lehet, hogy egy frissen alapított, NER-közeli cég részben a Mészáros-féle óriásbank hiteléből megvette az ingatlant, amit jellemzően az adófizetők törlesztenek majd vissza, bérleti díj formájában: az említett, Palkovics László vezette alapítványt és a beköltözött cégeket közpénzből finanszírozzák, így az irodabérlésüket is. | Felállt a miniszteri székből, majd tető alá hozta a tökéletes NER-üzletet Palkovics László | Fideszes körök megszerezték, Mészáros Lőrinc bankja megfinanszírozta, Palkovicsék beköltöztek, az adófizetők pedig majd kifizetik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/11/06/palkovics-laszlo-fidesz-szechenyi-istvan-egyetemert-alapitvany-humda-koltozes-villanyi-gardens-berles-fidelitas-ner-mihalovics-peter-filep-balint-mbh-bank-hitel/ | 2023-11-06 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Eladja az állam a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) belvárosi székházát – derült ki két hete. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hétfőn bocsátja árverésre a Parlament közelében található épületet, pontosabban azt a részét, amelyet a pénzintézet használ.
A 9 ezer négyzetméteres tömbnek 75 százaléka van állami tulajdonban, ezt 7,5 milliárd forintos kikiáltási áron kínálják. A hivatalos minisztériumi indoklás szerint azért, hogy a bank olcsóbb fenntartású székhelyre költözhessen. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy nyári kormányinfón beszélt arról, hogy a kormány szerint nem helyes, ha állami hivatalok és cégek drága és értékesíthető belvárosi ingatlanokban működnek. Ennek némileg ellentmond, hogy egy sor minisztérium a nem éppen olcsó környéknek számító budai Várba költözik, illetve az is, hogy az Agrárminisztérium épületét felújítják, a Kúriát pedig visszaköltöztetik a Kossuth térre.
Az MFB-székház vevőjelöltjeinek mindössze három napjuk lesz, hogy licitáljanak a november 6. és 8. közötti időszakra kitűzött árverésen, ráadásul 2 milliárd forintot előre letétbe kellett helyezniük, hogy részt vehessenek a versenyben.
Az érdeklődőknek azzal is számolniuk kell, hogy a Nádor utca, a Vértanúk tere és a Vécsey utca által határolt épület nem egy szokványos banki irodaház, hanem egy ötemeletes, belsőudvaros belvárosi bérház. Az MFB eredetileg az alsóbb szinteken található, a társasházi iratokban manapság is üzlethelyiségként nyilvántartott nagyobb alapterületű helyiségekben működött, majd lépésről lépésre felvásárolta az épület további részeit. A terjeszkedés során a felsőbb emeleteken található lakásokban is berendeztek irodákat a különféle osztályok dolgozói és vezetői számára. Az MFB jelenleg 34 albetéttel rendelkezik az 54 albetétes társasházban.
Különösen a harmadik és a negyedik emeleten furcsa a helyzet: a gangokon vegyesen sorakoznak egymás mellett a banki irodák és a magánkézben lévő lakások.
A háztömbben az MFB-n kívül a Belváros-Lipótvárosi Önkormányzatnak is van 12 százaléknyi tulajdonrésze, 13 százalék pedig magántulajdonosok kezében van. A lakóktól származó információk szerint őket senki sem tájékoztatta az állami döntésről, az értékesítési tervekről a sajtóból értesültek. A házban sok a nyugdíjas lakó, van, aki születése óta ott él, ezért nem is tervezi, hogy megváljon az ingatlanától.
Megkerestük az MFB-t, hogy a pénzintézet kezdeményezte-e a székház eladását, illetve, hogy mikor és hova költöztetik a dolgozókat. Emellett kerestük az önkormányzatot is. Az V. kerület vezetésétől arról érdeklődtünk, mit terveznek, az önkormányzat is eladja-e a saját ingatlanrészét, egyelőre azonban sem a bank, sem a Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester által vezetett önkormányzat nem reagált a levelünkre.
A házra különleges fekvése miatt minden bizonnyal lesz érdeklődő, hiszen a Vértanúk terére néző oldalról egyenes kilátás nyílik a Parlamentre és a Kossuth térre, a tömb Szabadság tér felőli részén pedig az az Adria Palota a falszomszédja, amely 2019 óta Tiborcz István ingatlanbirodalmát gazdagítja. A palotán az utóbbi években szerkezeti és tetőfelújítás végeztek, de a BDPST Group honlapja szerint ezek befejezése után a munkálatokat határozatlan időre leállították.
A Kossuth térhez közeli banképületet a kormány határozata alapján 2016-ban felvették abba a Steindl Imre-programba, amelyre eddig nagyjából 140 milliárd forint körüli összeget költöttek.
Az Orbán-kormány röviddel a 2010-es hatalomátvétel után döntött arról, hogy nagy arányú, szimbolikus beruházást indít a Parlament környékén. A Kossuth teret, a „nemzet főterét” átépítették, a MTESZ-székházat lebontották, a helyére hatalmas költségvetéssel felépítették az országgyűlési irodáknak helyt adó Szabad György Irodaházat. Ötmilliárdot költöttek a 100 méteres Nemzeti Összetartozás Emlékhelyre, a Vértanúk terére 3 milliárdból építették vissza a Horthy-korszakban ott álló emlékművet, majd az idén tavasszal bejelentették, hogy több mint 112 milliárd forintot különítettek el az Agrárminisztérium és az Igazságügyi Palota rekonstrukciójára, amely többek között egy mélygarázsépítést is magában foglal. Ebbe a fejlesztési hullámba került bele az MFB-székház is, amely a homlokzati kupolájával a múlt század elején hangsúlyosan alakította a Kossuth tér keleti oldalának látképét.
A bérpalota terveit Tamás József építész készítette, az épületet 1901-ben adták át, a később keletkezett háborús sérüléseket azonban nem az eredeti elképzeléseknek megfelelően állították helyre. Az Orbán-kormány a tetőszerkezet és a kupola visszaépítését kiemelten közérdekűvé nyilvánította, a lebonyolításra pedig a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.-t jelölte ki. A tervezett beruházásról a Zrt. oldalán a következők olvashatók a Vécsey utca 14.-ről: „A Kossuth Lajos tér közvetlen környezetét meghatározó, 19. század végi építészet lényeges elemei közé tartoztak az olyan függőleges hangsúlyok, tetők, oromzatok, kupolák, mint amilyennel az épület a II. világháborúig rendelkezett. Az eredeti tetőkialakítás rekonstrukciója a Wellisch-palotánál alkalmazott gyakorlat mentén történik, a korabeli tervek, egykorú fotók felhasználásával.”
Mindezek alapján eddig úgy tűnt, hogy az állam teljes mértékben igényt tart az épületre, különösen mert a Sára Botond vezette budapesti kormányhivatal egy 2021-ben hozott határozattal a Miniszterelnökség kérésére állami elővásárlási jogot tett a ház albetéteire. Az elővásárlási jog jelenleg is rajta van az ingatlanokon.
A beruházás sorsa miatt levélben fordultunk a Steidl Imre Program (SIP) Zrt.-hez is. Azt kérdeztük, hogy a bankszékház eladása egyúttal azt is jelenti-e, hogy az állam lemond arról, hogy a program keretében a múlt század eleji állapotoknak megfelelő külsőt alakítson ki az épületen, és szabad kezet ad a leendő tulajdonosnak az esetleges átépítésekhez, vagy a privatizáció ellenére költségvetési forrásokból továbbra is folytatják a programot.
Wachsler Tamás, a SIP vezérigazgatója közölte, az új tulajdonos sem kap majd „szabad kezet”, bár arról még nincs információjuk, hogy változik-e az épülettel kapcsolatos kormányzati szándék, illetve hogyan változik az épület tulajdonosi struktúrája.
Wachsler szerint a Kossuth tér szűkebb környezetében, a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetében a szokásosnál is szigorúbbak az építési folyamat kereteit meghatározó jogszabályok. Bármilyen, az épület külső megjelenését érintő beavatkozás esetén ki kell kérni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság véleményét is, ami ebben az esetben nyilvánvalóan az épület eredeti megjelenése helyreállításának lehetőségét is vizsgálni fogja – írta a cégvezető.
A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság, amelynek egyébként Wachsler is tagja, vezetője pedig Kövér László házelnök, annyira rajta tartja a kezét, a Parlament környékének esztétikáján, hogy a házakról az Országház Hivatala adatbázist is készített. A hivatal 2018-ban egy drónos céggel egészen a Bajcsy-Zsilinszky útig körbefotóztatta a környéket, hogy bármely településkép-védelmi szabályokat sértő beavatkozás esetén rendelkezésre álljanak az összehasonlításhoz a megfelelő felvételek.
– nyilatkozta Kovács Alex Gábor, az összellenzéki Tiéd a Belváros-frakció vezetője.
– Láttunk már olyat a belvárosban, hogy az új befektető többségbe kerülve az ingatlanban kiszorította a lakókat, ezért most levélben fordultam a nemzeti vagyon felügyeletéért felelős miniszterhez, a miniszterelnöki kabinetfőnökhöz, az Országgyűlés elnökéhez és az V. kerületi polgármesterhez, hogy valaki árulja el, mi a szándék az épület eladásával. Reméljük, hogy nem egy újabb kormány közeli szálloda-beruházás miatt kívánják értékesíteni az állam tulajdonrészét – közölte Kovács, aki nemrég jelentette be, hogy maga is polgármesternek indul az V. kerületben. | A kormány eddig hatalmas kupolát tervezett az MFB-székház tetejére, most inkább eladják az épületet | A Magyar Fejlesztési Bank belvárosi székháza egy gangos bérház, amelyben vegyesen vannak magánlakások és irodának átalakított lakások, a szomszéd pedig Tiborcz István Adria Palotája. Bár az épületet pár éve bevették a Steindl Imre-programba, a tetőszerkezet és a kupola újjáépítése pedig kiemelten közérdekű minősítését kapott, novemberben licit lesz az értékesítésére. Az ingatlan egy része magántulajdonban van, de a lakókat senki sem tájékoztatta arról, hogy az állam eladja tulajdonrészét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/11/03/mfb-szekhaz-kormany-arveres-kupola/ | 2023-11-03 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Vádat emeltek Putnik Lázár, korábbi újszentiváni polgármester ellen. Az ügyészség szerint Putnik négy társával egy munkásszálló építése során több mint 200 millió forint kárt okozott az állami költségvetésnek.
A vádlottakat bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás bűntett elkövetésével vádolják.
A vád szerint Újszentiván 2017 júliusában 222 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült, hogy megépítsen és fenntartson egy 80 férőhelyes munkásszállást.
Putnikék már a pályázat benyújtásakor tudták, hogy a beruházás jóval alacsonyabb áron kivitelezhető, ezért egy olyan céggel nyerették meg a közbeszerzést, amelyet a polgármester irányított. A vállalkozás feladata a több mint 100 millió forinttal túlárazott számlák kiállítása volt.
Az így megszerzett pénz egy részéből Putnik cége vadászházat vásárolt, más része pedig az érdekeltségébe tartozó helyi szövetkezethez került.
Az újszentiváni képviselő-testület tavaly februárban oszlatta fel magát, miután a települést 2006 óta vezető Putnikot őrizetbe vették.
A politikust egyébként voksturizmus miatt korábban jogerősen elítélte a bíróság. Putnik fiktív betelepítéssel hizlalta fel Újszentiván népességét, hogy az önkormányzatnak ne kelljen társulásban működnie. Putnik pénzbírságot kapott, majd 2019-ben újraindult a polgármesteri székért, amelyet meg is őrzött.
(via MTI) | Költségvetési csalással vádolták meg a korábban voksturizmus miatt elítélt, egykori újszentiváni polgármestert | Vádat emeltek Putnik Lázár, korábbi újszentiváni polgármester ellen. Az ügyészség szerint Putnik négy társával egy munkásszálló építése során több mint 200 millió forint kárt okozott az állami költségvetésnek. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/07/koltsegvetesi-csalassal-vadoltak-meg-a-korabban-voksturizmus-miatt-elitelt-egykori-ujszentivani-polgarmestert | 2023-11-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A covid miatt elrendelt veszélyhelyzetre hivatkozva nem árulta el még mindig a turisztikai ügynökség, hogy mennyibe került az államalapítás idei ünnepe. Az „Európa legnagyobb tűzijátéknak” nevezett látványosság és az ahhoz kapcsolódó programok elszámolásait már három és fél hónapja tartják vissza.
Először július 12-én küldtünk közérdekű adatigénylést a Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ) a tűzijáték költségeiről érdeklődve. Az MTÜ két héttel később elküldött válaszlevelében hangsúlyozta, nem ők az ünnepség lebonyolítói, így nem számítanak adatkezelőnek. Aztán, önmaguknak ellentmondva idézték egy korábbi közleményüket, mely szerint 2022-ben a „tűzijátékhoz felhasználandó rakéták beszerzési ára nettó 1 300 000 000 forint, azaz bruttó 1 650 000 000 forint, amely megegyezik a tavalyi tűzijáték árával”. Tegyük hozzá, az MTÜ ezt az adatot sem önként hozta nyilvánosságra. A Párbeszéd Magyarország kérdésére június végén még azt állították, hogy a költségekre vonatkozó számítások tíz évig nem nyilvánosak – és csak az országos sajtóvisszhang hatására közölték a tűzijáték árára vonatkozó, megkérdőjelezhető pontoságú adatot. Hogy ezt miért kérdőjeles, arról kapcsolódó cikkünkben olvashatnak.
A Magyar Hang augusztus 25-én próbálkozott újra (vagyis, két nappal az idén egy hét csúszással megtartott, meteorológus-botránnyal megspékelt tűzijáték előtt). A formai buktatókra felkészülten, már nem csak a turisztikai ügynökségnek, hanem az MTÜ tulajdonában álló, az állami ünnepéget hivatalosan rendező Visit Hungary Nonprofit Zrt-nek is elküldtük adatigénylésünket. Utóbbi amúgy nem is volt olyan egyszerű, hiszen a leánycég honlapján csak a turisztikai ügynökség e-mail címe elérhető; lapunk végül az Opten adatbázisában találta meg a 2018 óta működő Visit Hungary gmail-es elérhetőségét.
Második levelünkre szeptember 9-én, a témában saját bevallása szerint nem illetékes MTÜ válaszolt. A covid idején elrendelt veszélyhelyzetre hivatkoztak és 45 napon belül ígértek választ. Ezek után az sem meglepő, hogy a saját maga által megadott határidőt, október 10-et elérve, a turisztikai ügynökség újabb 45 napos haladékot adott magának.
Amennyiben betartják a törvény szerinti válaszadási kötelezettségüket, az MTÜ vagy a Visit Hungary november 24-én, 135 nap után árulhatja el, hogy mennyibe került az adófizetőknek az államalapítás négynapos ünnepsége, koncertekkel, programokkal, tűzijátékkal együtt. Persze, erre sincs garancia. A Demokratikus Koalíció (DK) a 2021-es, guruló turullal és festett táncosokkal felturbózott program számláira és szerződéseire lett volna kíváncsi, de hiába nyertek adatigénylési pert az MTÜ-vel szemben, a Népszava szerint a turisztikai ügynökség a Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete ellenére sem adja ki az dokumentumokat – inkább a Kúriától kérnek jogsegélyt. | November végén árulnák el, mennyibe került az államalapítás idei ünnepe | A covid miatt elrendelt veszélyhelyzetre hivatkozva nem árulta el még mindig a turisztikai ügynökség, hogy mennyibe került az államalapítás idei ünnepe. Az „Európa legnagyobb tűzijátéknak” nevezett látványosság és az ahhoz kapcsolódó programok elszámolásait már három és fél hónapja tartják vissza. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/november-vegen-arulna-el-az-mtu-mennyibe-kerult-az-allamalapitas-idei-unnepe-147842 | 2022-11-02 16:40:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A kormány brüsszeli szankciós, bombás plakátja (Forrás: Magyar Hang/Katona Mariann)
Támogassa a Magyar Hangot!
Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK
A K-Monitor közérdekű adatigénylésére a Rogán Antal-féle kabinetiroda közzétette 2022-es szerződéseit, amelyekből kiderül, sokba került az országnak a választást megelőző propaganda. Az adatok szerint 2022 áprilisáig, vagyis az országgyűlési választások előtt 19,6 milliárdot költöttek „kék hirdetéses” és népszavazási hirdetésekre.
Azóta is komoly pénzek folynak a kormány programjának népszerűsítésére: a legújabb, a brüsszeli szankciókat egy bombával jelképező kampányra 7,8 milliárd forintot költöttek. Az Orbán Viktort angol nyelven népszerűsítő primeminister.hu 74 millió forintjába kerül az adófizetőknek. A nyugdíjasoknak postázott reklámújságért (Jókor) 369 millió, a 13. havi nyugdíjhoz küldött „tájékoztató levélért” 443 milliót fizettek.
Amint a K-Monitor összesítéséből kiderül, a kormányközeli szervezetek is jól jártak. Több mint fél milliárd forintot kapott a fideszes szellemi holdudvar milliárdokkal és ingatlanokkal kitömött fellegvára, a Kommentár Alapítvány. A korábbi évekhez hasonlóan Király Nóra fideszes politikus, korábbi újbudai alpolgármester női szervezetei most is sok pénzt kaptak. A Tuzson Bence államtitkárral jó viszonyt ápoló, a közmédiában jellemzően egyszerű családanyaként bemutatott politikus FICSAK 11 Alapítványa 15 milliót, a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete 40 milliót, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület 40 milliót kapott.
A Fidesz politikájához erősen kötődő civil szervezetek is rendszeresen nyernek az állami civil pályázatokon – ezek jellemzően megjelenést biztosítanak politikusoknak és állami programoknak, kormánypárti szervezetekkel és önkormányzatokkal működnek együtt. A minisztérium kifizetési listája alapján ezek egyedileg, pályázat nélkül kapnak pénzt. Ilyenek például a szombathelyi Fideszhez kötődő Női Erőforrás Társaság, a Szabó Krisztián Szilárd korábbi Fidelitas-vezetőhöz kötődő Fiatalok a Polgári Magyarországért Egyesület, a KDNP-közeli Szent István Intézet, Kobza Miklós alapítványa (Digitális Kutatások Intézete). 82 millió forintot kapott a Civil út Alapítvány, amit Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, korábbi fideszes politikus, a Puskás musical producere vezet. A listán feltűnően sokat szerepelnek a kiemelt társadalmi ügyekért felelős Nyitrai Zsolthoz közeli, Heves megyei szervezetek. | Közel 20 milliárdot költöttek Rogánék a szavazók meggyőzésére a választás előtt | A K-Monitor közérdekű adatigénylésére a Rogán Antal-féle kabinetiroda közzétette 2022-es szerződéseit, amelyekből kiderül, sokba került az országnak a választást megelőző propaganda. Az adatok szerint 2022 áprilisáig, vagyis az országgyűlési választások előtt 19,6 milliárdot költöttek „kék hirdetéses” és népszavazási hirdetésekre. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/kozel-20-milliardot-koltottek-roganek-a-szavazok-meggyozesere-a-valasztas-elott-147887 | 2022-11-03 16:52:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Összeszedtük, hogy az alföldi város vonatkozásában milyen céghálózati szisztémán keresztül sikerült a lehető legtöbb közbeszerzésen tarolniuk, és eredményes vagyonosodásukat nyélbe ütniük az érintetteknek, akik kapcsolati tőkében sem szenvedhetnek hiányt.
Tenderek ásza
Első körben meg kell említeni a Tömb 2002 Szolgáltató Kft.-t, melyet – ahogy neve is mutatja – 2002 februárjában alapítottak, ám akkor még Bt.-ként. 2010-ben pedig a cég immár Kft.-vé alakult.
Hivatalos honlapjukon főtevékenységeik között a takarítást és tisztítást, valamint a parkfenntartást és a karbantartást sorolják fel, és irodaházak, irodák, üzemek, raktárak, valamint oktatótermek és egészségügyi intézmények takarítását végzik Debrecenben. Mikepércsen az önkormányzati intézmények, míg Hajdúböszörményben a Polgármesteri Hivatal, illetve az alap- és középfokú oktatási intézmények takarítását látják el, és a megye számos intézményében karbantartást is végeznek. Tavaly decemberben közzétették, hogy a Tömb legutóbb például "Eszközbeszerzés 2020 üzleti kihívásokhoz való alkalmazkodás elősegítése" címén 150,5 millió forintnyi vissza nem térítendő állami és uniós támogatásban részesült.
A cég azonban valójában Mészáros-érdekeltségbe tartozik, ami miatt érthető módon sorra nyeri a közbeszerzéseket. Vetélytársa viszont általában csak elvétve akad a pályázatokon. Az Átlátszó korábban felidézte, hogy a Tömb csak a tavalyi évben több tucat tendert tudott megnyerni, és négy új telephellyel bővült. Sokatmondó az is, hogy a cég bevétele az elmúlt öt év alatt 2,5 milliárdról 8,1 milliárdra duzzadt. Tehát a Tömb mára alaposan kinőtte magát: ahogy a Magyar Hang korábban a sokoldalúságáról írta,
"lényegében minden olyan tevékenységben jeleskedik, amire uniós vagy állami pénzt osztanak".
A Török Imre és felesége tulajdonában álló cég máig egy hajdúböszörményi panellakásba van bejegyezve, aminek kaputelefonján dr. Mező Barna neve olvasható, aki Török sógora. A vállalkozás elnevezésében levő Tömb szó az ő neveikből ered, mint az a Magyar Narancs 2012-ben kelt cikkéből kiderült.
Ám a Tömb 2002 Kft. nem csupán Hajdú-Biharban, hanem Békés megyei tendereken is rendre sikert aratott,– a fővárosi megbízásokat nem is említve – miközben ott nem is rendelkezett telephellyel, mint azt a Magyar Narancs 2019-ben megírta. Mindemellett a Népszabadság arról is írt, hogy vitatott ügyleteken keresztül a volt kulturális államtitkárhoz, a fideszes Halász Jánoshoz is köthető a cég bizonyos szálaiban.
A Tömb 2002 Kft.-vel többek között a Debreceni Egyetemen is számos olyan felújítást végeztetnek, amelyeket közbeszerzések révén nyertek. Hajdúböszörményben viszont a Kiss Attila polgármester vezette helyi önkormányzat több ingatlanhirdetménye esetében is a társaság vásárolta meg az önkormányzati ingatlanokat.
Feltűnő, hogy a Tömb 2002 Kft. szinte kizárólag állami, azon belül is elsődlegesen önkormányzati megrendelésekből él, piaci alapon ezidáig nem végzett érdemi tevékenységet.
A végelszámolásra ítélt társaság
Az Opten cégellenőrző információi szerint a Hajdúböszörményi Ipari Park Üzemeltető és Városfejlesztő Kft.-vel szemben több mint egy éve végelszámolás indult. Szintén a céginformációs adatbázisban található meg a társaság cégkivonata, mely szerint 2009 nyarán alapították és jegyezték be a vállalkozást, székhelye pedig Hajdúböszörmény, Bocskai István tér 1. szám alatt van. A cég jegyzett tőkéje 2017-ben 3 millió forint volt. Ügyvezetője pedig a már említett Mező Barna.
A Hajdúböszörményi Nyugati Ipari Park fejlesztésére létrehozott cég főtevékenysége 2013-tól kezdve ingatlankezelés volt, de a tevékenységi körébe tartozott még ingatlanok adásvétele, bérbeadása és üzemeltetése is. Érdekesség, hogy 2016 óta pedig rendkívül széles skálán mozgott a társaság tevékenységi köre, ide tartozott jelesül a gabonafélék; cukornád, dohány, rostnövény termesztésétől kezdve a fűszer-, aroma-, narkotikus, illetve gyógynövény termesztésén át, a tejhasznú szarvasmarha tenyésztésén keresztül az erdő- és vadgazdálkodásig számos tevékenység, továbbá a közép- és felsőfokú oktatás és a sporttevékenységek is.
Egyszóval e szerteágazó tevékenységcsokor alapján olybá tűnik,– a Tömbhöz hasonlóan – mindenhez is értenek.
2020. december 7-én azonban elhatározták a társaság jogutód nélküli megszűnését, ennek nyomán tavaly januárban pedig megkezdődött a már említett végelszámolási eljárás egyszerűsített módon. A Kft. tagja 100 százalékos befolyással 2012 januárja óta az 1,17 milliárdos alaptőkével bíró Hajdúböszörményi Vagyonkezelő Zrt., amelyet a városi önkormányzat alapított 2011 novemberében. A vagyonkezelő elnök-vezérigazgatója Komáromi Imre, míg képviseletére jogosult és egyik bizottsági tagja Kiss Attila Fidesz-KDNP-s polgármester.
Ugyanakkor az Optenben a Hajdúböszörményi Ipari Park Üzemeltető és Városfejlesztő Kft. címkapcsolati hálója is fellelhető, amely egy nem túl bonyolult, de szövevényes kapcsolati rendszerről árulkodik. Ebben láthatóan kitüntetett helyen szerepel ügyvezetőként Mező Barna, aki nem mellesleg remek fideszes és kormányzati kapcsolatokkal rendelkezvén uniós és egyéb forrásból megvalósuló beruházásokat egyaránt menedzsel, ahogy korábbi cikkünkben megírtuk.
Így gyarapodik a család a NER-ben
Nemrég került a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fejlesztési igazgatói posztjára a hajdúböszörményi Mező Barna. A jó fideszes és kormányzati kapcsolatokkal rendelkező férfi ilyen minőségében az uniós és egyéb forrásból megvalósuló beruházásokat is menedzseli. Az ezekre kiírt közbeszerzéseken pedig gyanúsan jól szerepel húga és sógora családi vállalkozása.
Nemrég Hajdúböszörményben egy munkásszállót adtak át, ám itt számos anomália merült fel. Egy régi iskolát átalakítva munkásszállót építettek uniós támogatásból, amelyet a Hajdúböszörményi Vagyonkezelő Zrt. pályázott meg.
Különös fideszes vagyonosodási trend
Érdemes szót ejteni arról is, hogy Hajdúböszörmény képviselő-testületének egyes tagjai elég látványosan gazdagodtak meg.
Czeglédi János fideszes önkormányzati képviselő 10 hektár szőlővel rendelkezik a Mecsekben, amit saját bevallása szerint 2010 után szerzett meg. A Norvég Civil Alap helyére állított Városi Civil Alap 50 millió forintos, a választókerületnek szánt kifizetéséből például 10 millió forintnyi állami forrás jutott a Czeglédi elnökölte Keleti Főcsatorna Egyesületnek a VálaszOnline tavaly őszi gyűjtése szerint. A szintén Czeglédi vezette Böszörményi Ballon Club Egyesület ugyanebből az Alapból 6 millió forintnyi támogatást kapott. Emellett a fideszes politikus nevéhez fűződő egyesületnek az egyik legfőbb támogatója a fentebb bemutatott Tömb 2002 Kft.
Ezenfelül a Hajdúböszörményi Torna Egyletet (HTE) is számos botrány lengte körül az elmúlt időszakban, ugyanis a tao-támogatásokkal nem tudtak elszámolni, s amikor ennek kapcsán kérdőre vonták Kiss Attilát és Komáromi Imrét, a városi televízióban adtak elő magyarázatot. Komáromi neve felmerült már zavaros önkormányzati ügyekben, jelesül a hajdúböszörményi Kálvin tér 6. szám alatti önkormányzati ingatlan megvásárlása kapcsán.
Különös a fentiek tükrében az is, hogy 2010 óta ígérgeti a városvezetés, élén Kiss Attila fideszes polgármesterrel a Hajdúböszörményi Nyugati Ipari Park fejlesztését, de ez mind a mai napig nem valósult meg, holott több ízben kapott az önkormányzat támogatást erre a célra – 2019 nyarán 667 millió forintot. Jelenleg a város útfelújításokra kap támogatást, melynek kivitelezését a Tömb 2002 Kft. végzi.
Mindenesetre a kérdéses ipari parkra vonatkozó fejlesztésről, pontosabban annak hiányáról többet mondanak az alábbi, év végén készült fényképek. | Kiterjedt fideszes céghálózati rendszert működtethetnek Hajdúböszörményben is | Összeszedtük, hogy az alföldi város vonatkozásában milyen céghálózati szisztémán keresztül sikerült a lehető legtöbb közbeszerzésen tarolniuk, és eredményes vagyonosodásukat nyélbe ütniük az érintetteknek, akik kapcsolati tőkében sem szenvedhetnek hiányt. | null | 1 | https://alfahir.hu/hirek/hajduboszormeny_fidesz_tomb_2002_kft_hajduboszormenyi_vagyonkezelo_zrt_hajduboszormenyi | 2022-02-11 18:40:00 | true | null | null | alfahir.hu |
Kormányzati és társadalmi cél is, hogy az intézményben élő értelmi fogyatékos, továbbá pszichiátriai ellátást igénylő, valamint szenvedélybeteg emberek nagyobb intézmények helyett kisebb közösségekben élhessenek. Az erre elkülönített összes (uniós és hazai) forrás összesen 25 milliárd forint, az ehhez kapcsolódó beruházások lebonyolítása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) hatáskörébe tartozik az Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás elnevezésű EFOP-2.2.2. projekt keretében.
A közbeszerzési adatbázisban fellelhető adatok szerint ennek a nem jelentéktelen összegnek egy jó része, eddig több mint 2 milliárd forint egy hajdúböszörményi vállalkozásnál, a TÖMB 2002 Kft.-nél kötött ki. A kft. tulajdonosa két magánszemély, Török Imre és felesége, Mező Erika. A hölgy pedig történetesen a húga Mező Barnának, az SZGYF fejlesztési igazgatójának. Mező Barna emellett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója, továbbá a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Nonprofit Kft. és Hajdúböszörményi Ipari Park Üzemeltető és Városfejlesztő Kft. ügyvezetője is. (Mivel az Alfahír kicsit komolyabb hírportál, mint egyes magukat sajtónak nevező weboldalak, akik például összekeverik egy ellenzéki párt elnökének sofőrjét egy másik ellenzéki párt helyi képviselőjével, és ezt ellenőrizetlenül világgá kürtölik, ezért mi sajtószakmai kötelességünknek eleget téve természetesen ellenőriztük, hogy nem csupán névazonosságról van-e szó.)
A TÖMB 2002 sorozatos tendergyőzelmei és Mező SZGYF-nél betöltött pozíciója pedig súlyos összeférhetetlenségi aggályokat vet fel. Az SZGYF hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata szerint ugyanis így Mező irányítása alá tartozik többek közt az uniós és egyéb forrásból megvalósuló beruházások kezelése is.
Az alábbi táblázatban bemutatjuk azokat a közbeszerzéseket, melyeket Mező családjának cége nyert az SZGYF tenderein Hajdú-Bihar és Békés megyében.
Tender kiírása
Település(ek)
Elnyert összeg (Ft)
2014. augusztus1
Komádi
186.836.518
2016. március2
Debrecen
99.672.601
Pusztaottlaka
131.989.098
2018. március3
Aszód
183.200.000
Szerep (2 rész)
110.248.287 + 124.204.563
Szerep (1 rész)
220.379.813
Püspökladány + Derecske (utóbbi eredménytelen)
110.985.073
Báránd
237.777.226
Derecske
214.343.220
Derecske (2 rész, a 2. eredménytelen)
139.204.636
Báránd (2 rész, a 2. eredménytelen)
195.900.296
2018. április4
Dél-Békés (2 rész, a 2. eredménytelen)
542.796.403
1Korábbi, TIOP-os pályázat
2Nyílászáró-csere, nem tartozik a cikkben tárgyalt projekthez
3Energetikai korszerűsítés, KEHOP-os pályázat
4A közbeszerzési adatbázisban még nem található, de az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent
Helyi kiskirály
Mező Barna és a TÖMB 2002 Kft. azonban nem most szerepel elsőként a hírekben. A férfi és húgának, valamint sógorának cége gyanús ügyleteik révén már korábban is szerepeltek a sajtóban. Egyes meg nem erősített értesülések szerint maga a cégnév is beszédes: a TÖ Törökékre utalhat, míg az MB Mező Béla monogramját jelentheti.
Mezőről és TÖMB 2002-ről először a Magyar Narancs cikkezett. Ők 2012-ben Mező Barnát nemes egyszerűséggel a Hajdúság Simicskájaként emlegették – három évvel a G-nap előtt ebben semmi meglepő nincs. Mező kormányzati kapcsolatait is ez a cikk tárja fel: Halász János akkori államtitkár, később a Fidesz-frakciószóvivő volt az elnöke az első Orbán-kormány alatt, 2001-ben annak az albizottságnak, melynek hatásköre volt a civil szervezetek pályázatai alapján elosztani köztük állami ingatlanokat.
A Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület (MDKE) számára 22 ingatlant juttatott az albizottság. Az egyesület élén a pályázat beadásakor még Balázs Ákos debreceni fideszes önkormányzati képviselő, Halász János akkori kollégája állt, a döntés idején azonban már Mező Barna vezette az egyesületet. A Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány, amelynek szintén Mező volt a képviselője, pedig elvitte az összes helyben kiosztott ingatlanrészt, egészen pontosan kilencet.
Mező húga és sógora rá egy évre alapította meg a TÖMB 2002 Bt.-t (később a cég kft.-vé alakult), melynek sikerei Mező kapcsolatainak kiteljesedésével egy időben íveltek felfelé, erről a Magyar Narancs cikksorozatának második része írt. Mező ugyanis a 2006-os önkormányzati választásokat követően a hajdúböszörményi önkormányzat városfejlesztési osztályvezetője lett, majd az első kétharmados Fidesz-győzelem után került a korábbi országgyűlési képviselő, Rácz Róbert vezette megyei kormányhivatal munkaügyi igazgatói posztjára. Rácz Róbert korábban a megyei közgyűlés elnöke is volt, és hogy, hogy nem, a TÖMB 2002 egymás után nyerte a megbízásokat a megyétől.
A TÖMB 2002 első nagyobb botránya 2014 nyarán robbant ki. Ekkor a Népszabadság írt egy olyan közbeszerzésről, mely során a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (Klik) a TÖMB 2002 mellett két olyan pályázót hívott meg, akik vagy családi kapcsolataik, vagy konzorciumi társként, de kapcsolódnak a TÖMB 2002-höz. A botrány után a Klik belső vizsgálatot indított, majd új tendert írt ki, melyen a TÖMB 2002 már nem indult.
2016 márciusában újabb TÖMB 2002-botrány robbant ki, ekkor az Átlátszó derítette ki, a cég régészeti bontómunkára nyert el közbeszerzést konzorciumi tagként 1,5 milliárd forint értékben. A dolog szépséghibája, hogy a TÖMB 2002 addig sosem végzett régészeti munkát.
Hogy Mező pontosan mióta megbízott fejlesztési igazgatója az SZGYF-nek, ahonnan most a TÖMB 2002 csak az utóbbi hónapokban kétmilliárd forint értékű megbízást kapott, azt pontosan nem tudjuk. Az biztos, hogy egy 2016. október végi vezetői listán még nem szerepel Mező Barna neve, de a nyilvános és most hatályos vezetői lista alapján ő az, aki menedzselheti húga és sógora cégének közpénzből finanszírozott megbízásait.
Megkérdeztük az SZGYF-et, hogy Mező mióta tölti be a fejlesztési igazgatói pozíciót, illetve nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy ilyen minőségében azokat a közeli hozzátartozói cége által elnyert közbeszerzéseket is felügyeli, melyeket uniós és egyéb forrásból valósulnak meg. Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. | Így gyarapodik a család a NER-ben | Kormányzati és társadalmi cél is, hogy az intézményben élő értelmi fogyatékos, továbbá pszichiátriai ellátást igénylő, valamint szenvedélybeteg emberek nagyobb intézmények helyett kisebb közösségekben élhessenek. Az erre elkülönített összes (uniós és hazai) forrás összesen 25 milliárd forint, az ehhez kapcsolódó beruházások lebonyolítása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) hatáskörébe tartozik az Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás elnevezésű EFOP-2.2.2. projekt keretében. | null | 1 | https://alfahir.hu/hirek/tomb_2002_kft_mezo_barna_hajduboszormeny_szocialis_es_gyermekvedelmi_foigazgatosag | 2018-11-23 18:45:00 | true | null | null | alfahir.hu |
Miközben januártól több mint 300 dolgozót bocsát el a Magyar Posta, és összesen 360 postahivatalt zárnak be energiatakarékossági okokra hivatkozva, a vállalat csendben egy hatalmas beszerzést is lebonyolít. Az uniós Közbeszerzési Értesítőből derült ki, hogy október végén egymilliárd forintért vásároltak meg egy számítógépes támogatású manuális levélfeldolgozó rendszert egy finn cégtől, a Mailroom Solutions Oytól.
A feldolgozórendszerre még tavaly decemberben írt ki nyílt pályázatot a Posta, az egyedüli pályázóként jelentkező finn vállalattal pedig idén október 27-én írták alá a szerződést.
A közbeszerzési dokumentumokból az is kiderül, hogy a posta Országos Logisztikai Központjában egészen eddig kézzel válogatták a napi 400-500 ezer befutó levelet – a most beszerzett osztályozó rendszer viszont valószínűleg felgyorsítja majd a munkát.
A finn fejlesztés lényege, hogy a vonalkód olvasó mellett optikai karakterfelismerésre is képes: legalább 75 százalékban felismeri a leveleken olvasható nyomtatott név és címadatokat, és legalább 40 százalékos pontossággal a kézírást. A feladó adatait 50 százalékban kell, hogy felismerje nyomtatott és 40 százalékban kézírás esetében.
A rendszer nem csak felismerni és értelmezni képes a borítékon látható írást, de szinkronizálja is az „Országos Egységes Címadatbázis és Címmenedzsment Rendszer” adatbázisával is, így 4 millió magyar háztartás adataihoz lesz hozzáférése. A folyamatból nem persze nem marad ki az emberi munkavégzés és a manuális leválogatás sem, a finn fejlesztés lényegében ehhez nyújt majd segítséget.
A szerződéshez mellékelt dokumentumok alapján, a Mailroom Solutions Oy három éves gyártói támogatást is biztosít a több elemből álló rendszerhez, beleértve a kezelők oktatását és az üzembe helyezést is. Öt évre vállalták emellett „fix általánydíjas szolgáltatásként” a hibaelhárítás, és két évre a távoli hozzáférés feladatkörét is. Az üzemeltetés támogatásáért ugyanakkor további 30 ezer eurós díjat, az átalánydíjas feladatokért pedig 658 500 eurót számolnak fel. Ez a jelenlegi euróárfolyamon számolva plusz 277 millió forintos kiadást jelent a Magyar Postának. | Olvasni is tud a Magyar Posta egymilliárdért vásárolt levélfeldolgozó rendszere | Miközben januártól több mint 300 dolgozót bocsát el a Magyar Posta, és összesen 360 postahivatalt zárnak be energiatakarékossági okokra hivatkozva, a vállalat csendben egy hatalmas beszerzést is lebonyolít. Az uniós Közbeszerzési Értesítőből derült ki, hogy október végén egymilliárd forintért vásároltak meg egy számítógépes támogatású manuális levélfeldolgozó rendszert egy finn cégtől, a Mailroom Solutions Oytól. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/olvasni-is-tud-a-magyar-posta-egymilliard-vasarolt-levelolvaso-rendszere-148125 | 2022-11-08 08:10:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Három hónapos időhúzás után végre részleteket árult el a kormány Orbán Viktor nagy visszhangot kiváltó bécsi és texasi útjairól. A Magyar Hanghoz érkező adatok alapján több tízmillió forintot költhettek a protokolláris programokra.
Az Azonnali.hu még augusztus 1-jén írta meg, hogy a szervezők szeme is elkerekedett Orbán bécsi rongyrázásától. A miniszterelnök Karl Nehammer osztrák kancellárral találkozott, majd a rövid megbeszélés után Bécs egyik legdrágább szállodájában, a Hotel Bristolban szállt meg csapatával – bár konvojukkal két órán belül visszaérhettek volna Budapestre. A Magyar Hang közérdekű adatigénylést küldött három minisztériumnak (a Miniszterelnökségnek, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak és a Kabinetirodának), illetve a Miniszterelnöki Kormányirodának hogy a bécsi utazás költségeiről, a résztvevők számáról érdeklődjünk.
Érdemi választ a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól kaptunk, igaz, Szijjártó Péter tárcája minden késleltető eszközt bevetett, a veszélyhelyzetre hivatkozva csak 90 nap múlva küldte a kért adatokat. Levelükből megtudtuk, hogy a kétnapos bécsi látogatáson 39-en vettek részt (köztük maga a külügyminiszter, Gulyás Gergely, Nagy Márton és Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszterek is) és Orbán Viktorral együtt összesen 25-en szálltak meg a Bristolban. A külügy adatigénylésünk napjáig 541 ezer forintos szállásköltséget könyvelt el a bécsi éjszaka után – míg a Miniszterelnökség 289 ezer forintot. Ez azonban a teljes büdzsének csak egy része lehet. Az Azonnali úgy számolt, hogy a szálloda legolcsóbb szobája egy éjszakára (400 forintos euróárfolyamon számolva) 148 ezer forintba kerülhetett – ám értesüléseik szerint Orbán Viktor egy komplett lakosztályt bérelhetett ki magának. Vagyis, a luxusszállodában legóvatosabb becslés szerint 3,8 millió forintot hagyhatott ott a kormány – vagy 6,5 milliót, ha Orbán Viktor a szálloda Prince of Wales nevű lakosztályát választotta. Arról nincs információnk, hogy a kíséret többi tagja visszatért-e Budapestre, vagy egy másik, valamivel olcsóbb bécsi szállodában húzta meg magát.
Csepegtetik az adatokat
Lapunk közérdekű adatigénylést küldött a kormánynak Orbán Viktor amerikai útjával kapcsolatban is, amire szintén három hónap után érkezett válasz. Mint ismert, a miniszterelnök a 607-es lajstromszámú honvédségi repülővel utazott New Yorkba, majd Dallasba, hogy ott beszédet mondjon a konzervatív szellemiségű CPAC-konferencián. A Miniszterelnöki Kabinetirodától úgy tudjuk, tőlük 12-en vettek részt az amerikai úton – míg a Külgazdasági és Külügyminisztérium arról számolt be, hogy ők 2,7 millió forintot számoltak el az amerikai út költségeként.
Csakhogy, ez nem a teljes létszám, és nem is a teljes kiadás volt. A Szabad Európa hétfőn, az Ujhelyi István független EP-képviselőtől kapott adatokat idézve azt írta: 21 fős delegáció és 11 biztonsági személy amerikai útját fizette a magyar állam.
Mint a fentiekből is látszik, a minisztériumok pusztán részadatokat közöltek a Magyar Hanggal az amerikai és bécsi protokoll látogatásokkal kapcsolatban, sok kérdésünket egyszerűen azzal hárították, hogy a témában nem számítanak adatkezelőknek. Arra egyik megkérdezett fél sem válaszolt például, hogy mennyibe került a kormányzati delegáció repülős útja – az Átlátszó a Dassault Falcon X7 kormánygép üzemeltetési költségei alapján úgy becsülte, hogy az amerikai látogatás 57 millió forintnyi közpénzt égetett el.
Csakhogy az említett Falcon-gép, felszereltségétől függően 16-19 utast tud szállítani. Ha Ujhelyi és a Szabad Európa közlése pontos, a delegáció 13-16 tagja egy másik géppel utazott, esetleg a Falcon többször fordult, vagy két kormányzati gép is repült az amerikai helyszínekre. Utóbbi azt jelentené, hogy Orbán és csapatának texasi kirándulása több mint 100 millió forintba került. De az is tízmillió forint fölötti tétel, ha a kormánygépről kimaradók business class-en utaztak volna oda-vissza; ráadásul több milliós tétel lehetett a több mint 30 fős delegáció elszállásolása, napi ellátása is, amiről a kormány kérésünkre sem közölt adatokat. A bécsi és amerikai utak költségeit tehát nagyrészt csak becsülni tudjuk, ám az ismert adatok alapján alsó hangon is 70-80 millió forintba kerülhettek.
13 milliós kihelyezett ülésen védték meg a rezsit
A Magyar Hang közérdekű adatigénylés révén megtudta, mennyibe került június elején, a sopronbánfalvai kolostorszállóban tartott kihelyezett kormányülés. Az Orbán-kabinet éppen a rezsit védte meg az állami tulajdonú szállodában – meglehetősen drágán.
Mint kiderült, két napra vették ki a 20 szobás szállodát és összesen 13,2 milliót fizettek a foglalásért. Tekintve, hogy állami tulajdonú hotelről van szó, ez nem a közpénzszórás minősített esete, de semmiképpen sem a spórolásról szól – Orbánék nyugodtan megtarthatták volna az ülést a tízmilliárdokból átépített Karmelita Kolostorban is. | Legalább 80 millióba kerülhetett Orbán bécsi és amerikai látogatása | Három hónapos időhúzás után végre részleteket árult el a kormány Orbán Viktor nagy visszhangot kiváltó bécsi és texasi útjairól. A Magyar Hanghoz érkező adatok alapján több tízmillió forintot költhettek a protokolláris programokra. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/legalabb-80-millioba-kerulhetett-orban-becsi-es-amerikai-latogatasa-148073 | 2022-11-07 08:22:00 | true | null | null | Magyar Hang |
150 millió forint plusz áfa (azaz bruttó 190,5 millió) forint értékben kötött szerződést az állami média, azaz a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Fornax ICT Kft. vezette konzorcium egy aktivistást mérő alkalmazás kifejlesztésére.
A közbeszerzési dokumentumok szerint minderre „a világjárvány miatt bekövetkezett megváltozott munkarendben a dolgozók produktivitásának megtartása, illetve a kollégák teljesítményének objektív mérése” miatt van szükség. A fejlesztés végterméke „egy, az MTVA alkalmazottjainak a munkáltató által biztosított eszközökön, Windows környezetben futó alkalmazás”. A gyűjtött adatok értelemszerűen nem kerülhetnek ki az MTVA belső környezetéből.
Az új rendszernek képesnek kell lennie legalább a következő aktivitások észlelésére és annak mérésére:
egérmozgatás,
felhasználó által használt alkalmazások észlelése és azok aktív használati idejének logolása, azaz naplózása,
napi hálózati adatforgalom mérése,
megnyitott weboldalak és azokon eltöltött idő logolása,
offline időszakok detektálása.
Az inaktív időszakok esetén az alkalmazás felhasználói értesítést küld, az erre adott reakció idejét pedig méri. Emellett kezelni fogja a szüneteket, szabadságokat, távolléteket is. Ezekből az adatokból az alkalmazás statisztikát készít, aktivitási, inaktivitási időszakokat határoz meg: a felhasználónak saját produktivitását is megjeleníti, illetve vezetői emailriportokat generál. A műszaki leírásnál már jelzik, hogy az alkalmazásnak illeszkednie kell bizonyos továbbfejlesztési elvárásokhoz:
felhasználó által elvégzett feladatok és az azokhoz szükséges idő logolása,
statisztikai adatok megjelenítése,
gyűjtött anonim adatokban minták felismerése, munkakörök szerinti lebontása,
alkalmazáson keresztül a munkaidő adminisztrálása és annak Redmine rendszer felé történő továbbítása,
Mac OS kompatibilitás.
Szerettük volna megtudni, hogy milyen tapasztalatok alapján döntött úgy az állami média, hogy ekkora összeget szán az aktivitást mérő alkalmazásra, hogy mérlegelték-e a jelenlegi gazdasági helyzetben a beruházás létjogosultságát, illetve hogy erről egyeztettek-e munkavállalóikkal, de levelünkre nem érkezett válasz.
A dokumentációban a koronavírus miatti megváltozott munkarendre hivatkoznak, de az MTVA arra sem jelzett vissza, hogy az alkalmazást csak az otthonról dolgozóknál használják-e majd, vagy mindenkinél. Illetve ha minden munkavállalójuk céges gépén ott lesz az alkalmazás, lesznek-e ez alól kivételek. | Az MTVA-nál még az alkalmazottak egérmozgatásait is megfigyelhetik, 190 millió forintot költenek a rendszerre | Az MTVA gépein ellenőrizni fogják, hogy a munkatársak mozgatják-e az egeret, milyen oldalakat nyitnak meg, és hogy hol, mennyi időt töltenek el. Az intézkedést állítólag az indokolja, hogy a koronavírus miatti megváltozott munkarendben megőrizzék a dolgozók produktivitását. A program jelzést küld az inaktívaknak, és figyeli, hogy az érintettek milyen gyorsan reagálnak. Hogy mindehhez mit szólnak az állami média dolgozói, nem lehet tudni. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2022/11/07/mtva-aktivitas-mero-150-millio | 2022-11-07 08:39:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szúrta ki a Közbeszerzési Döntőbizottság weboldalán, hogy a korrupcióellenes Integritás Hatóság hat beadványt is benyújtott hozzájuk egy bizonyos Biogas Productor kft gyanús közbeszerzési ügyei iránt érdeklődve.
Ez a cég Süli János fideszes parlamenti képviselő, a paksi bővítésért felelős egykori tárca nélküli miniszter családi vállalkozása.A meglepő elemekben bővelkedő ügyről, ami miatt már a Fidesz-kormány korrupcióellenes hivatala is vizsgálódik, mi írtunk először, "A fideszes feudalizmus vagy a sikeres családi vállalkozás mintapéldája Süli Jánosék családi cégének 730 milliós támogatása?" címmel.
Az ügy összetett ugyan, de a lényege aránylag egyszerűen átlátható. Süliék valós üzleti tevékenységet nem folytató családi alvó cége három pályázaton összesen 730 millió forint uniós támogatást nyert el egy romos szarvasmarhatelep felújítására, vágóhíd építésére, illetve egy takarmányozással kapcsolatos, a leendő telepen végzendő tudományos kutatásra. A romos Heves megyei birtokon azonban 5 évvel a pénz átutalása után sem sem találhatók tehenek és a tudományos kutatás sem kezdődött el. Hadházy ezt most a helyszínen ellenőrizte.
Süli 2017-ben, miniszteri kinevezésekor a céget a fiának ajándékozta.
A közbeszerzési hatóság azért érintett egyáltalán az ügyben, mert miután Süliék cége elnyerte az első, több mint félmilliárd forintos támogatást a telep felújítására, az építkezésre - mivel EU-s pénzről volt szó - magáncég létükre is közbeszerzési eljárásban kellett vállalkozót keresniük. Ez egy Dunareklám nevű cég lett, ami korábban Haraszti Zsolt, a paksi fociklub ügyvezetőjének érdekeltsége volt.
Amikor megkerestem Süli Balázs cégtulajdonost, az exminiszter fiát, ő cáfolta Hadházy értelmezését, miszerint a "21. századi feudalizmus" mintapéldája lett volna, hogy egy miniszter családjának kezében lévő, valódi gazdálkodást nem folytató cég 730 milliós fejlesztési forrást kap, annyi pénzt, amennyit a képviselő számítása szerint egy átlagos magyar 250 év alatt keres meg.
Süli azt állította, hogy ez a tehenészet régi projektjük, aminek az előkészítésén évtizede dolgoztak, majd amikor lehetőség nyílt pályázni, pályáztak. Ehhez képest azóta sem indult be az üzem.
Süli Balázs szerint már csak azért sem áll meg a politikai alapú koncepció, mert amikor 2016 nyarán az első, 510 milliós pályázatot benyújtotta cége, akkor még az apja nem volt kormánytag, hanem csupán Paks polgármestere, ráadásul olyan polgármestere, aki egy fideszes jelöltet legyőzve szerezte meg a pozíciót.
Ez formálisan igaz, Süli azonban nem ellenzéki jelölt volt, hanem egy fideszes belharc miatt indult el a hivatalos pártjelölt ellen. Az atomerőmű egykori igazgatója előtte is régóta nyíltan fideszes kötődésű volt, és a 2014-es választás előtt két évvel maga Bánki Erik, a Fidesz regionális pártigazgatója kérte fel polgármesterjelöltnek, csak utána összekuszálódtak az erővonalak. | A Fidesz korrupcióellenes hatósága vizsgálja Süli János exminiszter családi cégének támogatási ügyét | Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szúrta ki a Közbeszerzési Döntőbizottság weboldalán, hogy a korrupcióellenes Integritás Hatóság hat beadványt is benyújtott hozzájuk egy bizonyos Biogas Productor kft gyanús közbeszerzési ügyei iránt érdeklődve. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/08/a-fidesz-korrupcioellenes-hatosaga-vizsgalja-suli-janos-exminiszter-csaladi-cegenek-tamogatasi-ugyet | 2023-11-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Corvinus Egyetem;
2023-10-26 16:57:00
„Szinte hihetetlen, hogy azt tekintik ellenségnek, aki kritikát mer megfogalmazni” – Kollégájuk kirúgása ellen tiltakoznak a Corvinus oktatói
Azt, hogy a docens kirúgásának indoklása munkajogilag megállja-e a helyét, a bíróság tudja eldönteni, Ádám Zoltán pedig nagy valószínűséggel pert indít majd.
Közös állásfoglalásban fejezte ki tiltakozását a Budapesti Corvinus Egyetem több mint száz dolgozója, amiért az egyetem vezetése azonnali hatállyal kirúgta kollégájukat, Ádám Zoltán docenst. Ő volt az, aki az idei év elején etikai vizsgálatot kezdeményezett, miután megtudta, hogy egyik, befolyásos családból származó hallgatója úgy vizsgázhatott le egy tantárgyból - ráadásul egy kifejezetten neki készült feladatsorral -, hogy előzőleg nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. Az ügyben két eljárás is indult, de végül senkit nem marasztaltak el, egyedül az ügyet kirobbantó docenst rúgták ki.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) alelnöke, Toronyai Gábor, aki szintén a Corvinus oktatója, a Népszava érdeklődésére elmondta,
- Szinte hihetetlen, hogy azt tekintik ellenségnek, aki kritikát mer megfogalmazni, azt rúgják ki, aki feltár egy ilyen etikai ügyet. Ez nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is szégyen a Corvinusra nézve - fogalmazott Toronyai Gábor. Elmondta azt is, Ádám Zoltánt erőltetett, mondvacsinált indokokkal rúgták ki, például hogy az egyik eljárás során nem volt eléggé együttműködő (nem küldött át néhány e-mailt, amit az érintett cáfolt), illetve nem megfelelő hangnemben beszélt egyes egyetemi vezetőkkel.
Az FDSZ alelnöke arról is beszámolt, a csütörtöki fórumon jelen volt Domahidi Ákos kancellár és Zsóka Ágnes rektorhelyettes is, de azt nem vette észre, hogy elgondolkoztatták volna őket a fóromon elhangzottak. Azt, hogy a docens kirúgásának indoklása munkajogilag megállja-e a helyét, Toronyai Gábor szerint a bíróság tudja eldönteni, Ádám Zoltán pedig nagy valószínűséggel pert indít majd. | „Szinte hihetetlen, hogy azt tekintik ellenségnek, aki kritikát mer megfogalmazni” | Közös állásfoglalásban fejezte ki tiltakozását a Budapesti Corvinus Egyetem több mint száz dolgozója, amiért az egyetem vezetése azonnali hatállyal kirúgta kollégájukat, Ádám Zoltán docenst. Ő volt az, aki az idei év elején etikai vizsgálatot kezdeményezett, miután megtudta, hogy egyik, befolyásos családból származó hallgatója úgy vizsgázhatott le egy tantárgyból - ráadásul egy kifejezetten neki készült feladatsorral -, hogy előzőleg nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. Az ügyben két eljárás is indult, de végül senkit nem marasztaltak el, egyedül az ügyet kirobbantó docenst rúgták ki. | null | 1 | https://nepszava.hu/3213479_corvinus-etikai-eljaras-kirugas-tiltakozas | 2023-10-26 20:22:00 | true | null | null | Népszava |
Szerdán a Fővárosi Törvényszéken tanúk sorával igyekeztek tisztázni, vajon Boldog Istvánék tényleg befolyásolták-e a választókörzetük egyik önkormányzatát a kivitelezések elvégző cégek kiválasztásában.
A bizonyítást nehezíti, hogy az ügyre legközelebbről rálátó cserkeszőlői polgármester azóta meghalt.
Az új polgármester szerint a botrányt kirobbantó beruházások nem csak túlárazottak, hanem feleslegesek is voltak.
A vád alapján a Fidesz akkori országgyűlési képviselője, Boldog István és Fehér Petra a megyei közgyűlés alelnöke 2015 környékén elhatározták, hogy a vidéki településeket uniós támogatásokhoz juttató Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatainál helyzetbe hozott vállalkozóktól kérnek pénzt a biztos győzelemért. Később K. Péter is csatlakozott hozzájuk, aki ezzel a vesztegetési ügy harmadrendű vádlottjává vált. Boldog Istvánra az ügyészség 6,666,666 forint vagyonelkobzást, 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztést, ötmillió forint összegű pénzbüntetést és öt év közügyektől való eltiltást kért.
A választókörzet egyik települése, a 2200 lakosú Cserkeszőlő vezetése 2015 környékén akarta felújítani a Szinyei Merse Kúriát és egy nagyobb bölcsődét is építettek volna. A projekteket a Pénzügyminisztérium jóvá is hagyta, azonban ügyészég szerint
a támogatások megítélése után gyanús utasításokat kezdtek kapni Boldogék köreiből arról, milyen céggel kellene intézniük a projektek közbeszerzéseit, és azon melyik kivitelező cégeknek kellene nyerniük. A vád szerint a DEBKÖZ Közbeszerzés Kft.-t kellett lebonyolítónak választaniuk, majd megállapodtak a közbeszerzővel, hogy irányítottan válasszák ki a kivitelező cégeket. A kivitelezőnek a költségek 10 százalékát kell volna visszajuttatniuk.
Beismerték a csúszópénzeket
Az eddigi vallomások szerint ilyesmi valóban történhetett is, hiszen 2021 szeptemberében K. Péter asszisztense be is ismerte a bíróság előtt, hogy kenőpénzeket juttatott célba. Eddig ő az egyetlen, akit elítéltek a vesztegetési ügyben. Valamint az előkészítő ülésen a kúria felújítását elnyerő Makor Kft. vezetője átadott 10 millió forintot, de állítása szerint nem tudta, az kinek megy.
Azonban aki ezekről a tárgyalásokról a legtöbbet tudhatná, Cserkeszőlő akkori polgármestere, Szokolai Lajos 2020-ben meghalt. Így ha a bíróság előtt bármelyik tanú is az ő döntéseire vagy tárgyalásaira hivatkozik, azokat az állításokat már lehetetlen ellenőrizni. Arról is ellentétes állítások hangzottak el, hogy a TOP-os projektek megkezdése előtt miért kellett hirtelen szerződést bontani a korábbi közbeszerzési céggel, aminek a vezetője most azt mondta, Szokolai a település érdekeire hivatkozva cserélte le őket.
Most is szívunk
Az új polgármester, a független Varga Attila, aki korábban a helyi Fidesz vezetője volt, szerdán azt mondta, mindkét beruházás túlárazott és felesleges volt. Mivel a Boldogék elleni büntetőeljárás miatt a Pénzügyminisztérium is szabálytalansági eljárást indított, a polgármester attól tart, hogy a végén még vissza kell fizetniük az 501 milliós támogatást. Ráadásul a projektekről szóló szerződéseket az akkori jegyző ellen sem jegyezte. Amikor a nyomozók házkutatást tartottak az önkormányzatnál, akkor azt mondta, erre nem is lett volna hajlandó. A tanúként beidézett jegyző a bíróság előtt most igyekezett finomítani ezen, szerinte a szerződések egyébként rendben voltak, csak egyszerűen a polgármester nem adta oda őket neki.
Varga szerint a bölcsőde építésére annyit költöttek négyzetméterenként, amiből budai villákat szoktak felhúzni. Ráadásul nincs is szüksége a településnek ekkora intézményre, a 28 férőhelyet azóta sem tudják kihasználni, valamint a kúria fenntartásai is csak viszi a pénzt. Amikor Boldog István azzal próbálta kikezdeni a polgármester megállapításait, hogy nem is építész, Varga Attila válaszán érződött, hogy nincs oda a volt fideszes képviselőért:
„Lehet engem kóstolgatni, de nem én voltam ott, amikor döntöttek erről.”
Bár az akkori döntések hátteréről Varga Attila sem tudott többet elmondani, egy ponton kifakadt, hogy a botrány mennyire megnehezíti a mostani működésüket:
„Olyan sosem volt a képviselő-testületi ülésen, hogy valakit mi meghívjunk magunknak. Azt majd eldönti a közbeszerző. Pont a Boldog-ügy miatt 2022 februárja óta új közbeszerzései törvény van, nyílt közbeszerzéssel kell meghirdetni az összes TOP-os pályázatot. Nincsen beleszólásunk. Ezért szívunk most.”
Egyébként felháborítónak tartja, hogy a Boldog-ügy miatt az ő települést állították pellengérre, miközben a képviselő mentelmi jogát felfüggesztő határozatban is több ügyre utaltak. A korábbi tárgyalásokon valóban olyan városvezetők vallottak, akik sorra vallottak arról, hogy Boldog emberei kenőpénzeket kértek tőlük.
Megúszni a lehallgatást
A tárgyaláson Boldog István védőügyvédje, aki egy másik ügyben a szintén korrupcióval vádolt Völner Pált védi, ismét kérte, hogy a bizonyítási eljárásból zárják ki a volt képviselőről készült lehallgatási iratokat. Azzal érvelt, hogy a mentelmi jog felfüggesztése előtt nem lehetne büntetőeljárást indítani országgyűlési képviselők ellen. Így ebben az ügyben lehallgatási anyagot szerinte nem lehet a bizonyítékok körében értékelni. Varga István egyébként a Völner-ügyben is ugyanezt szeretné elérni. A bíróság egyelőre még nem döntött a kérdésben. Ha ezt elutasítják, a következő tárgyalásokon derülhet ki,
milyen lehallgatási anyagok születtek a Fidesz volt képviselőjéről. | Most is a Boldog-ügy miatt szívunk – tovább gyűri az igazságszolgáltatás a vesztegetéssel vádolt fideszes ügyét | Szerdán a Fővárosi Törvényszéken tanúk sorával igyekeztek tisztázni, vajon Boldog Istvánék tényleg befolyásolták-e a választókörzetük egyik önkormányzatát a kivitelezések elvégző cégek kiválasztásában. A bizonyítást nehezíti, hogy az ügyre legközelebbről rálátó cserkeszőlői polgármester azóta meghalt. Az új polgármester szerint a botrányt kirobbantó beruházások nem csak túlárazottak, hanem feleslegesek is voltak. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/08/most-is-a-boldog-ugy-miatt-szivunk-tovabb-gyuri-az-igazsagszolgaltatas-a-vesztegetessel-vadolt-fideszes-ugyet | 2023-11-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Idén több mint 4 milliárd forintot osztanak ki a Nemzeti Tehetség Program keretein belül, de a korábbiakkal ellentétben a pályázatok több mint fele meghívás szerint bonyolódik, azaz előre megvan, hogy ki nyerhet, és mennyit.
Az elmúlt években Novák Katalin intézte a programot, de mivel köztársasági elnök lett, az a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumnál maradt.
A köztársasági elnök szerelemprojektjét, a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramot így kiszervezték egy, a köztársasági elnök által februárban alapított alapítványhoz, és rögtön közel 200 millió forinttal több is jutott nekik.
A meghívásos rendszerben 50 milliót kapott a Böszörmény-Nagy Gergely vezette Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és 30 milliót az általa alapított Brain Bar „jövőfesztivál” is.
„Vártuk, vártuk a pályázatokat, aztán amikor szeptember elején végre megjelentek, döbbenten láttuk, hogy ami tavaly még nyílt volt, idénre már meghívásos lett, a pár millió forintot, amit tavaly nyertünk, idén nem kapjuk meg. Aztán elkezdtük nézegetni a többi kiírást, és kiderült, hogy alig maradt már olyan, ami nem előre meghatározott” – mesélte a 2023-as Nemzeti Tehetség Programról (NTP) egy civil szervezet alkalmazottja pár hete.
A Nemzeti Tehetség Program létrehozásáról az Országgyűlés még 2008-ban döntött ötpárti konszenzussal, akkor húsz évre határoztak meg kiemelt feladatokat a tehetséggondozás területén, de a program igazából az elmúlt pár évben kapott lendületet, mióta Novák Katalin, első körben államtitkárként, szárnyai alá vette a kezdeményezést. | Novák Katalin zsebre vágta a magyar szupertehetségek programját | Idén több mint 4 milliárd forintot osztanak ki a Nemzeti Tehetség Program keretein belül, de a korábbiakkal ellentétben a pályázatok több mint fele meghívás szerint bonyolódik, azaz előre megvan, hogy ki nyerhet, és mennyit. Az elmúlt években Novák Katalin intézte a programot, de mivel köztársasági elnök lett, az a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumnál maradt. A köztársasági elnök szerelemprojektjét, a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramot így kiszervezték egy, a köztársasági elnök által februárban alapított alapítványhoz, és rögtön közel 200 millió forinttal több is jutott nekik. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/09/novak-katalin-zsebre-vagta-a-magyar-szupertehetsegek-programjat | 2023-11-09 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Lezárult a tranzakció, amelynek keretében a többségi tulajdonrészesedést szerzett a Diófa Alapkezelő Zrt-ben Gránit Bank – közölte a bank pénteken. Az ügylet érdekessége, hogy mind a Diófa Alapkezelő, mind a Gránit Bank a miniszterelnöki vej, Tiborcz István érdekeltsége.
Mint a közleményben írták, a bank ezzel tovább bővíti befektetési szolgáltatási értékajánlatát, és nem beszéltek mellé: a Diófa Alapkezelő már 2021-ben is 476 milliárd forintnyi vagyont fialtatott, azóta pedig 800 milliárd forintnyi vagyont kezel, és Magyarország harmadik legnagyobb lakossági ingatlanalapját működteti 310 milliárd forintot meghaladó állománnyal. Többek között érdekeltségei közé tartozik számos ingatlanprojekt is a Városliget szomszédságában épülő Dürer Parktól kezdve több irodaházon és a Kopaszi-gáton zajló fejlesztéseken át egy hévízi spa hotelig, de jutott neki bőven forrás az állami tőkeprogramból is.
A tranzakció a szinergiák kölcsönösen előnyös kihasználásával növeli a bankcsoport részvényesi értékét
– idézték Hegedüs Évát, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatóját.
A közleményben jelezték, hogy a tranzakció megvalósításához szükséges engedélyt a Magyar Nemzeti Bank megadta, és hogy a tranzakció illeszkedik „a Gránit Bank hosszú távú stratégiájába, amely a privátbanki és befektetési szolgáltatások körének bővítését tűzte ki célul az elkövetkező időszakban”.
A Gránit Bankcsoport 2023-ban is folytatta a növekedést: az első kilenchavi adatok alapján mérlegfőösszege meghaladta az 1100 milliárd forintot, az adózás előtti eredménye pedig megközelíti a 17,7 milliárd forintot, valamint több mint 130 ezer ügyfélszámlát kezel. Emlékeztettek, hogy a bankcsoport tavaly már bővült az – ugyancsak Tiborczhoz köthető – Equilor Befektetési Zrt-vel. | Tiborcz bankja felfalta Tiborcz alapkezelőjét | Többségi tulajdonrészt szerzett a Gránit Bank a Diófa Alapkezelő Zrt.-ben. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231103_a_granit_bank_megvette_a_diofa_alapkezelot_tiborcz_istvan | 2023-11-03 15:13:00 | true | null | null | HVG |
Nagyot nyertek a miniszterelnök vejéhez szorosan kapcsolódó alapkezelők a Baross Gábor Tőkeprogramban – írja a Válasz Online. A cikk szerint
az első körben „kiszórt” 150 milliárd forintból közel 40 százalékát a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó alapok kapták.
A Diófa és Equilor Alapkezelő egy-egy alapjáról, a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap és a Central European Ingatlanalapról van szó: az előbbi 28,4, az utóbbi pedig 30 milliárd forinthoz jutott így.
A többi nyertes a lap szerint bejáratottabb banki, ingatlanfejlesztői körökből került ki:
a Veres Tibor-féle Gladiátor Befektetési Alapkezelő Zrt. (16,25 milliárd forint)
a Futó családhoz köthető Finext Befektetési Alapkezelő Zrt. (13,2 milliárd forint)
Nagygyörgy Tibor Biggeorge Alapkezelő Zrt.-je (6,4 milliárd forint)
OTP Ingatlanbefektetési Alap (30 milliárd forint)
Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (30 milliárd forint).
A program beindításáról február 28-án született határozat, ennek keretében – ahogy fogalmaztak – a kormány összesen 600 milliárd forint tőkeforrást pumpál a gazdaságba. Az első ütem márciusban már le is zárult.
A lap szerint a miniszterelnök vejének köréhez tartozó magántőkealap-hálózatba már korábban is betolt legalább 75 milliárd forint tőkét a kormányzat. | Sok pénz jutott Tiborcz érdekeltségeinek az új állami tőkeprogramból | A rendelkezésre álló keret 40 százalékát a Diófa és Equilor Alapkezelő egy-egy alapja nyerte. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230419_tiborcz_istvan_baross_gabor_tokeprogram_diofa_alapkezelo_equilor | 2023-04-19 16:42:00 | true | null | null | HVG |
A Városháza-gate néven ismertté vált ügy gyanúsítottja, Berki Zsolt szerint az igazságügyi szakértői vélemény részét képező hivatalos leirat cáfolja annak a tanúnak az állítását, akinek vallomására és közjegyző előtt tett nyilatkozatára alapozva támadta a Fidesz a fővárosi önkormányzatot. A Fidesz „koronatanúja” kitart amellett, hogy vallomásában az igazat mondta. A titokban, telefonon készült hangfelvétel leirata a hvg360 birtokába jutott, de nem ad választ az ügyben felmerülő összes kérdésre.
Sok minden történt az elmúlt bő másfél évben Hodász Andrással, aki már nem pap, hanem egy kávézóban, a pult mögött dolgozik. Azt mondja, levetni a reverendát olyan, mintha az ember egyszerre hagyná ott a munkahelyét és a házastársát, nagyon nehéz innen továbbállni. Interjúnkban beszél arról is, hogy milyen új küldetést talált magának, mit szólt ahhoz, amikor a coming outja után megvált tőle az újság, melynek korábban fontos szerzője volt, és hogy részt vett-e maga is a szexuális orientációját megváltoztatni szándékozó, úgynevezett "reparatív terápián". | A Városháza-gate hanganyaga: a gyanúsított vagy a Fidesz "koronatanúja" mond-e igazat? | A Városháza-gate néven ismertté vált ügy gyanúsítottja, Berki Zsolt szerint az igazságügyi szakértői vélemény részét képező hivatalos leirat cáfolja annak a tanúnak az állítását, akinek vallomására és közjegyző előtt tett nyilatkozatára alapozva támadta a Fidesz a fővárosi önkormányzatot. A Fidesz „koronatanúja” kitart amellett, hogy vallomásában az igazat mondta. A titokban, telefonon készült hangfelvétel leirata a hvg360 birtokába jutott, de nem ad választ az ügyben felmerülő összes kérdésre. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231103_Varoshazaugy_gyanusitott_Fidesz_koronatanu_Bajnai_Gordon_Karacsony_Gergely_Gansperger_Gyula_Berki_Zsolt_Zentai_Peter_Rahimkulov_2022_valasztas | 2023-11-03 12:35:00 | true | null | null | HVG360 |
“A több száz éves múltra visszatekintő angolszász privát klubok hagyományait, illetve a századforduló Magyarországának előkelő klubéletét” idézi meg a turizmus.com beszámolója szerint a miniszterelnök veje, Tiborcz István cégcsopoprtja, a BDPST Group legújabb vállalkozása:
a napokban nyílt meg a Botaniq Budai Klub a Svábhegyen, a korábbi Fonográf Klub helyén.
A hvg.hu is írt róla, hogy még 2020-ban vásárolta meg a legendás egykori Fonográf Klub épületét a Piarista Rendtől a Tusculanum Hegyvidék Kft., ami a BDPST Grup tulajdona. a Költő utca 30. és 32 alatti ingatlant a piaristák 1995-ben, az egyházi kárpótlás keretein belül kapták vissza.
A Tiborcz-cég tulajdonába került 8600 négyzetméteres telken a turizmus.com híre szerint több mint két évig tartott a fejlesztés, aminek a végén “a korábban megkopottá vált helyszín visszakapta a múltjához méltó, eredeti természetközeli szépségét”.
Emellett – folytatódik a cikk, amely nem írja le Tiborcz nevét – “a svábhegyi környezet hangulatát tükröző, modern elvárásoknak megfelelően felépített szabadidős és rekreációs központ a klasszikus polgári értékrendet és mentalitást testesíti meg.” A szolgáltatásokat a BDPST Group közlése szerint
a brit private members clubokhoz hasonlóan tagsággal lehet majd látogatni”.
"A Botaniq Collection legújabb ékköve, a Botaniq Budai Klub, amely nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a vendéglátás és a társasági élet egy kimagasló sztenderdjét honosítsa meg Magyarországon, évszázados angolszáz minta alapján” – idézi a közlemény Peter Knollt, a BDPST Group klaszterigazgatóját.
A BDPST Group honlapjáról az is kiderül: "Az új szabadidős és rekreációs igényekre szabott, exkluzív klub étteremmel, különböző wellness és fitnesz szolgáltatásokkal, teniszpályákkal, továbbá a gyermekek számára fenntartott Kids Klubbal és többfunkciós sportpályával várja a sportolni, pihenni és kikapcsolódni vágyókat."
(Nyitóképünkön látványterv a szabadidőközpont külsejéről a BSPST Group honlapjáról) | Zárt körű, úri elitklubot nyitott Tiborcz István cége a Fonográf Klub helyén a Hegyvidéken | Belépés csak tagságival! Megnyitott Budapesten a kormányfő vejének legújabb vállalkozása. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230905_Zartkoru_uri_elitklubot_nyitott_Tiborcz_Istvan_cege_a_Fonograf_Klub_helyen_a_Hegyvideken | 2023-09-05 09:22:00 | true | null | null | HVG |
Lezárult a projekt adásvételi folyamata, és elkészültek az MBH Bank új székházának látványtervei. A három toronyból álló épületegyüttes két, székház funkciót betöltő tornya már 2026 végére felépülhet, a bank igényeire szabva – jelentette be a Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló pénzintézet.
Budapest XIII. kerületének frekventált közlekedési csomópontjában, a Róbert Károly körút és a Váci út sarkán elhelyezkedő, közel 13 ezer négyzetméteres telken épül majd a bankcsoport 76 ezer négyzetméteres székháza – írják a közleményben. A társaság egy külföldi befektetőtől vette meg a Budapest XIII. kerület Róbert Károly krt. 23. alatti „Agora” projekt egyik alprojektjét, amely már érvényes építési engedéllyel rendelkezik. Az MBH Bank az építkezés első lépéseként kiválasztotta a tervezőként a Finta és Társai Építész Stúdió Kft.-t. A tervek a bank igényei és a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével készülnek, és már a Tervtanács jóváhagyására várnak, így a közeljövőben akár meg is indulhatnak a tényleges munkálatok.
A kormány a projektet nemrég nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak nyilvánította, de az Országos Építészeti Tervtanácsot még nem győzték meg a tervek. „Az említett projekt ügyében döntés nem született. A tervet a tervtanács konzultációs eljárásban vizsgálta” – válaszolta az Országos Építészeti Tervtanácsot felügyelő Építési és Közlekedési Minisztérium a Népszava érdeklődésére.
Az MBH Bank nem csak építkezik, de leépítések is zajlanak. A nemrég összeállt bank az idén mintegy 60 fiókot zárt, illetve zár be november végéig – derült ki az Azénpénzem.hu gyűjtéséből. Esetenként nem csak a fióknak, hanem az ott levő bankjegykiadónak (ATM) is hűlt helye marad, illetve maradt. Előfordult azonban (például Kaposváron, Dunaújvárosban vagy Nagykanizsán), hogy felülvizsgálták korábbi álláspontjukat, és így legalább az ATM továbbra is üzemel.
Október elején derült ki, hogy az MBH Bank menedzsmentje tárgyalást kezdeményezett a bankban működő üzemi tanáccsal „a munkáltató csoportos létszámleépítési szándékáról”. Azt ígérték, még október folyamán, a tárgyalások lezárultával döntenek a szükséges létszámleépítésről, és értesítik az érintett dolgozókat.
Az MBH az ország második legnagyobb bankja az OTP után, itt foglaltuk össze, hogyan jött létre: | Ilyen lesz a Mészáros-féle szuperbank új székháza | Az MBH Bank fiókokat zár be, de az új székház három tornyából kettőt 2026 végére felépítene. Az országos tervtanács még nem engedte át a terveket. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231102_Ilyen_lesz_a_Meszarosfele_szuperbank_uj_szekhaza | 2023-11-02 13:38:00 | true | null | null | HVG |
Az Orbán-kormány 2010-es (második) hatalomra kerülése óta egy fiskális szempontból igencsak elhanyagolt területet karolt fel azzal, hogy stratégia ágazattá minősítette a sportot.
Ezzel kapcsolatban elsősorban arról szóltak a hírek az elmúlt bő egy évtizedben, hogy mennyi pénzt irányított a kormány a területre közvetlenül a költségvetésből és a tao-támogatási rendszer révén is. Sőt, mint azt korábbi cikkeinkben is bemutattuk, még a gazdaságilag nehezebb időszakban sem kerül ki a fókuszból az ágazat. Olyannyira nem, hogy például a koronavírus-járvány hazai kirobbanásának évében, 2020-ban minden eddiginél több pénz áramlott a sportba a költségvetésből, és bár a pandémia lecsengését követően a folyamatosan emelkedő infláció, majd az orosz-ukrán háború kitörése állította újabb kihívások elé a gazdaságot,
stabilan több mint 400 milliárd forintot pántlikáztak fel az ágazattal összefüggésben a büdzséből.
Összegzésünk szerint 2022-ben közvetlenül a költségvetésből 411,2 milliárd forint ment a területre, ami kiegészült még azzal a 134,1 milliárddal, amiről tao-támogatás címén lemondott a kormány.
Ehhez képest ugyan elenyésző pénzről van szó, ám a jelek szerint szükség esetén az egyes sportklubok és -szervezetek humanitárius célokat is ellátnak. Amihez némi pluszforrást is biztosított a kormány a költségvetésből 2022-ben - vettük észre a költségvetés zárszámadási törvényjavaslatában.
Az érintettek ugyanis besegítettek az ukrajnai menekültválság kezelésébe, az ezzel kapcsolatban felmerült kiadások finanszírozására pedig némi költségvetési forrást is kaptak.
A zárszámadás Honvédelmi Minisztériumról szóló fejezete szerint 410,6 millió forinton osztozott 18 sportklub- és szervezet.
A szétosztott támogatás több mint fele (57 százaléka) négy sportszervezethez került:
a legtöbbet, 65,1 millió forintot az MTK Budapest Zrt. kapta,
60,8 millió forint támogatásban részesült a Magyar Úszó Szövetség,
a szombathelyi Illés Sport Alapítvány 59,6 milliós,
a kisvárdai Várda Sport Egyesület pedig 51,8 milliós támogatást kapott az államkasszából.
Kiemelkedő összeghez jutott még rajtuk kívül a Puskás Akadéma - Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány is, 47,2 millió forinthoz. A debreceni fociakadémia és a sportcentrum összesen 42,1 milliót kapott a menekültválság feladatainak kezelésére, a diósgyőri fociklub pedig 22,3 milliót.
Említésre méltó, hogy nemcsak a szombathelyi sportalapítvány az egyetlen, melynek feladata keletkezett a menekültválsággal összefüggésben, hiába földrajzilag meglehetősen távol van a magyar-ukrán határtól. Rajta és a felcsúti alapítványon kívül még a győri ETO Futball Kft.-nek is jutott 13,6 millió forint.
Hogy pontosan milyen feladatok merülhetnek fel a sportkluboknál és mire kapták a támogatást, az a zárszámadási törvényből nem derül ki, ezért az ágazatért felelős Honvédelmi Minisztériumnál érdeklődtük. Megkeresésünkre mindenekelőtt leszögezték, hogy "a kormány döntése értelmében Magyarország az EU és a NATO tagjaként a béke helyreállítására irányuló közös uniós erőfeszítéseket támogatja, emellett határvédelmi és humanitárius feladatokat is ellát".
A tárca tájékoztatása szerint
"az ideiglenes védelemre jogosultként hazánkban tartózkodó ukrán fiatal, nem profi sportolók elhelyezése sportakadémiákon, sportszövetségeknél valósult meg, ezáltal biztosítva a fiatal sportolók számára a szállás és a rendszeres ellátás mellett az edzés lehetőségét, emellett a szövetségek kiemelt szerepet fordítottak a fiatal sportolók oktatási lehetőségének megteremtésére is".
Erre a célra a HM szerint összesen 500 millió forint támogatást kaptak a menekültek ellátásában résztvevő sportszervezetek, noha a zárszámadási törvény melléklete 410,6 millió forint kiosztott támogatásról árulkodik. Amennyiben ehhez hozzávesszük azt a 79,4 millió forintot, melyet a dokumentum szerint az előirányzatról átcsoportosítottak, akkor 490 milliónál járunk, ami a kerekítés szabályai alapján elfogadható a tárca által említett 500 milliónak.
A HM válaszából az is kiderül, hogy ilyen ellátásban menekültként 1200 fő sportoló és kísérője részesült, a főbb érintett sportágak pedig
a labdarúgás,
a kajak-kenu,
a vízilabda,
a jégkorong,
a cselgáncs
és az úszás voltak.
A zárszámadásban feltüntetett táblázat alapján a támogatott 18 sportszervezet közül 8 volt fociklub/csapat, 6 pedig vízisportokkal (úszás, kajak-kenu, vízilabda) foglalkozott. Amennyiben minden sportoló mellé csupán egy kísérőt számolunk, aki ilyen ellátásban részesült, akkor fejenként 171 083 forintba került egy személy ellátása. | Meglepő feladatra kaptak állami támogatást egyes sportklubok | Az Orbán-kormány 2010-es (második) hatalomra kerülése óta egy fiskális szempontból igencsak elhanyagolt területet karolt fel azzal, hogy stratégia ágazattá minősítette a sportot. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meglepo-feladatra-kaptak-allami-tamogatast-egyes-sportklubok.html | 2023-11-08 12:50:00 | true | null | null | mfor.hu |
Bilincsben vitték el az Audi Hungária Független Szakszervezet két vezetőjét a csütörtök reggeli értekezletről, írtuk csütörtökön. A győr-moson-soproni ügyészség közleményéből - az Audi nevének említése nélkül - most kiderült, hogy azóta letartóztatásukat is indítványozta különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban.
Az 536 milliós elnökségi tag
A megalapozott gyanú szerint az egyik elnökségi tag kft.-je két év alatt 536 millió forint értékben állított ki fiktív számlákat. A kifizetést mindig maga a terhelt teljesítette. A férfi az érdekképviseleti szerv beszámolóit több esetben ellentmondó tartalommal maga nyújtotta be a bíróságra. A beszámolókat könyvvizsgáló nem vizsgálta, holott az kötelező lett volna.
A férfi az elkövetési idő alatt tíz ingatlant vásárolt, ezeket a testvérének ajándékozta, amint tudomást szerzett az eljárásról. Kilenc ingatlanra zár alá vételt rendeltek el.
A 60 milliós elnökségi tag
A másik elnökségi tag igazolható igazolható jogcím nélkül 60 millió forintot vett fel készpénzben a szakszervezet bankszámlájáról. Egy részét saját bankszámlájára fizette be, másik részét elszerencsejátékozta.
Az ügyészség szerint mindkét férfival szemben megállapítható a szökés-elrejtőzés veszélye, tartani kell részükről az eljárás nehezítésétől, valamint a bűnismétlés lehetőségét is fennáll, emiatt tettek indítványt a letartóztatásukra. | Ingatlanokba és szerencsejátékba fektettek a letartóztatott audis szakszervezetisek | Bilincsben vitték el az Audi Hungária Független Szakszervezet két vezetőjét a csütörtök reggeli értekezletről, írtuk csütörtökön. A győr-moson-soproni ügyészség közleményéből - az Audi nevének említése nélkül - most kiderült, hogy azóta letartóztatásukat is indítványozta különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/10/ingatlanokba-es-szerencsejatekba-fektettek-a-letartoztatott-audis-szakszervezetisek | 2023-11-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Jogsegély keretében fordult az egyik külföldi hatósághoz a Bige László szolnoki cégét érintő büntetőeljárásban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – derült ki a nyomozás felügyeletét ellátó Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség lapunknak adott tájékoztatásából. A főügyészség hozzátette: a megkeresésre eddig csak részben érkezett válasz.
Azt a vádhatóság nem árulta el, hogy melyik országtól és pontosan mit szeretne beszerezni az NNI. Ez lehet akár tanúvallomás, illetve valamilyen okirati bizonyíték is, melyek előmozdíthatják az eljárást. Adott esetben egy olyan részinformációról is szó lehet, aminek beszerzése után be tudják fejezni a nyomozást, az aktákat pedig vádemelési javaslattal át tudják adni az ügyészségnek.
Több embert is gyanúsít a rendőrség
Az ügy előzménye, hogy még 2018 novemberében nagyszabású rendőri akció zajlott a szolnoki műtrágyagyár területén. A rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai valósággal megszállták a szolnoki gyárat.
Végül nyilvánosságra került, hogy az NNI veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének bűntette miatt folytat eljárást a Bige Holding Kft.-vel összefüggésben. A nyomozásban első körben három személyt gyanúsítottak meg a rendőrök, majd később még két emberrel bővült az érintettek köre. Úgy tudjuk, ők mindannyian Bige vállalkozásához köthető személyek, és mindenki szabadlábon védekezhet.
Börtönt kértek a vállalkozóra
Bige László ebben az ügyben nem gyanúsított, ugyanakkor két másik eljárás jelenleg is folyamatban van ellene.
Mindkét ügy bírósági szakban van, az egyikben 2021 októberében többek között hűtlen kezelés miatt emeltek vádat ellene és öt munkatársa ellen, mert kétmilliárd forinttal károsíthatták meg a vállalkozó saját cégét.
Ez az eljárás jelenleg tárgyalási szakban van.
A másik, minősített vesztegetés miatt folyó eljárásban nem jogerősen, bizonyítottság hiányában áprilisban ugyan felmentették az üzletembert, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség fellebbezést jelentett be, és börtönt kért Bigére. Ezzel az indítvánnyal egyezően, a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a napokban be is nyújtotta a fellebbezését a Debreceni Ítélőtáblára. | Külföldi információk hozhatnak fordulatot Bige Lászlóék bűnügyében | Külföldről kért adatokat a rendőrség a Bige László egyik cégéhez köthető büntetőügyben – tudta meg a Magyar Nemzet. A Bige Holding Kft.-t érintő eljárásban a Nemzeti Nyomozó Iroda veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt folytat nyomozást. A bűnügynek jelenleg öt gyanúsítottja van, ám a műtrágyakirály egyelőre nincs köztük. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/11/kulfoldi-informaciok-hozhatnak-fordulatot-bige-laszloek-bunugyeben | 2023-11-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ellenzéki képviselők járhatták be a hatalmas gödöllői raktárat, ahol a magyar állam által Kínából 300 milliárd forintért vásárolt 12 ezer lélegeztetőgépet tárolják – havonta bruttó 82,5 millióért. A jelek szerint az eszközök használhatatlanok és eladathatatlanok.
Miért fontos? A nagy értékű állami beszerzés a koronavírus idején történt, ezt a hatalmas mennyiség, kérdéses szakmai indokoltság és nagy érték miatt is kiemelt figyelemmel kísérte a nyilvánosság az első pillanattól.
Az üzletet furcsa közvetítőcégeken keresztül kötötték meg, több tízmilliárdos haszonnal. A lélegeztetőgépek beszerzésének és tárolásának körülményei a mai napig átláthatatlanok.
Háttér: közvetlenül és magyar cégeken keresztül a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2020-ban rengeteg megrendelést adott le döntően kínai lélegezetőgépekre, a járvány miatt jogilag védhető módon, de közbeszerzések nélkül. A legfontosabb részletek pontokba szedve:
Ahogy a hvg360 később feltárta, körülbelül 6 ezer gépet 10 magyar közvetítőn keresztül vásároltak közel 90 milliárd forintért, további 11 ezret pedig közvetlenül szereztek be. A legnagyobb közvetlen külföldi szállító a maláj GR Technologies volt, 176 milliárd forintos megrendeléssel.
A beszerzések számos iratát 2021-ben, a beszerzés után 20 hónappal megsemmisítették, ezt a Népszava idén májusban írta meg.
A legnagyobb magyar közvetítő a Fourcardinal nevű társaság volt, amelynek tulajdonosai közeli szálakkal kapcsolódtak a miniszterelnök nemzetközi főtanácsadójához a Válasz Online cikke alapján. A Fourcardinalba aznap szállt be egy aznap alapított cég, amikor a KKM-mel a szerződést aláírták a lélegeztetőgépekre.
A 10 százalékos részesedésért „bizonyos tranzakciók után” a profit 87,5 százaléka a frissen beszállt céghez került. A Fourcardinal árbevétele 2020-ban 50 milliárd forint volt, ami 218-szoros növekedés az előző évhez képest. A céget 2,5 év működés után felszámolták, miután 18,2 milliárd forint osztalékot felvettek belőle.
A Silk Road Fund Holding Zrt. a Fourcardinalba történő gyors bevásárlást követően 2022 májusában fizetett ki 8,05 milliárd forint osztalékot. Ezek után a céget eladták, az új tulajdonos pedig végelszámolta.
Mit mond a kormány? Lényegében annyit, hogy a járvány idején biztosított volt a lélegeztetőgépet-ellátás. A KKM végül elismerte, hogy több ezer gépet el akart adni, de az értékesítés nem sikerült – az erre vonatkozó adatokat a kormány két év pereskedés után adta ki.
Mit mond az ellenzék? „Ezek ma még túlárazott, kihasználatlan lélegeztetőgépek, hamarosan azonban – az elavulásnak és az állásukban is bekövetkező amortizációjuknak köszönhetően – műanyag– és fémhulladékká válnak” – fogalmazott Sebők Éva, a Momentum parlamenti képviselője.
Alulnézet: A beszerzett gépekből mintegy 3000 kerülhetett magyar egészségügyi intézményekbe. A Direkt36 azt írta: több kórházban meghibásodtak, egy dunántúli kórházban több készülék füstölni kezdett, amikor csatlakoztatták a hálózathoz, a Dél-pesti Centrumkórházban pedig be sem tudták üzemelni őket.
A Magyarországon ismeretlen gépek első műszaki átvizsgálása után számos probléma derült ki: nincs alkatrész-ellátás, nem volt meg mindenhol a szükséges minőségtanúsítvány, nem kompatibilisek egyes csatlakozók.
Tágabb kontextus: a fentiek mellett a történetet az teszi még abszurdabbá, hogy az állam kórházellátó cége feleannyiért vett 2500 jó minőségű lélegeztetőgépet, mint szinte használhatatlant a külügy.
Arról pedig nem gondoskodott a kormány, hogy legyen elég szakképzett ápoló a lélegeztetőgépek mellé, így ugyanannyi embert tudott ellátni a magyar egészségügy, mintha egyetlen lélegeztetőgépet sem vett volna a külügy.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forintA legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA 300 milliárdért vett lélegeztetőgépek felét el akarta adni a kormány, majd el akarta titkolni, hogy egyet sem sikerültRejtély, hogy miért nem tud, vagy nem akar megszabadulni Magyarország 17 ezer raktárban feleslegesen porosodó géptől. | Végéhez közeledik a 300 milliárdért feleslegesen vett lélegeztetőgépek története | A több ezer, „stratégiai raktárkészleten felüli” lélegeztetőgép havi 80 millióért porosodik a raktárban, amíg tönkre nem megy az állásban. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20231031/vegehez-kozeledik-a-300-milliardert-feleslegesen-vett-lelegeztetogepek-tortenete/ | 2023-10-31 12:23:00 | true | null | null | G7 |
A bíróság elrendelte több, Schadl György tulajdonában álló jármű lefoglalását is – írja a Telex a korrupciós ügy csütörtöki tárgyalási napjáról szóló tudósításában. Négy autó és egy hajó mellett az érintett járművek között van az a kisrepülő is, amelynek létezéséről először a G7 számolt be május végén.
Ahogy akkori cikkünkben is írtuk, a Schadl-ügy minden bizonnyal az elmúlt évek legnagyobb és legjobban dokumentált politikai korrupciós botránya. A sztori lényege röviden, hogy a gyanú szerint Völner Pál akkori igazságügyi államtitkár közbejárásával Schadl emberei jutottak pozícióba a területi monopóliumokként működő végrehajtói piacon, és a pénzt, amit ezzel kerestek, részben visszajuttatták Schadlnek.
Több milliárd forintról van szó, a végrehajtás ugyanis elég jó üzlet, így a monopóliumként működő cégek rengeteget kaszáltak. A 24.hu korábban azt írta, hogy az érintett vállalatok a megalakulásuk óta összesen több mint 2,3 milliárd forint profitot termeltek, Schadl pedig az ügyészség szerint 924 millió forintos illegális jövedelemre tett szert a korrupciós ügyek révén.
Az érintettek vagyonának egy részét már a nyomozás korábbi szakaszában zár alá vette a hatóság. Schadl Györgynél és vállalatainál egyebek mellett közel 175 millió forintot, több millió forintnyi valutát, nyolc belvárosi lakást, négy vidéki házat, órákat és ékszereket is lefoglaltak.
Schadl kisrepülőjét azonban nem, sőt a jármű egészen addig a vádiratban sem szerepelt, amíg május végén a G7 be nem számolt a létezéséről. A Piper PA-28 Cherokee típusú légcsavaros gépre a légijárműlajstromban bukkantunk rá. A repülő egy 1968-ban gyártott négyüléses, teljesen fémből készült, egymotoros kisgép, amely újonnan 70 millió forintba kerül, használtan azonban ennek ötödéért is meg lehet venni.
A 24.hu beszámolója szerint most ennek a repülőnek a lefoglalásáról döntött a bíróság. Mindenesetre a lajstrom szerint a gép október elején továbbra is Schadl György tulajdonában volt. | Találtunk egy repülőt a Schadl-ügyben, most lefoglalták | Négy autót egy hajót és egy repülőt is lefoglaltak az elmúlt évek legnagyobb és legjobban dokumentált politikai korrupciós botrányában. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20231102/talaltunk-egy-repulot-a-schadl-ugyben-most-lefoglaltak/ | 2023-11-02 12:30:00 | true | null | null | G7 |
Korrupciós botrányba bukott bele a portugál miniszterelnök, António Costa, aki az egyik legtöbb ideje hivatalban lévő vezető volt az EU-ban, 2015 óta kétszer választottak újra. Costa kedden mondott le, miután a rendőrség házkutatást tartott nála és több minisztériumban, valamint letartóztatott legalább öt embert, köztük a kabinetfőnökét.
Costa azt mondta, a lelkiismerete tiszta, és kész mindenben együttműködni a nyomozó hatóságokkal. Az ellenzék a kormány lemondását követeli.
Előzmények: már 2019-ben felmerült a gyanú, hogy a kormány célzottan, cégekre szabva írt ki koncessziókat. A kormánynak idén nem ez az első korrupciós ügye, az állami légitársaság botránya miatt több miniszter és államtitkár is lemondott.
Alulnézet: az érintett projektek Portugália dekarbonizációs céljaihoz és uniós pénzekhez kapcsolódnak. Két koncesszió az ország északi részén létesítendő lítiumbányákra vonatkozik, egy koncesszió zöld hidrogén termelésére, a harmadik érintett projekt pedig egy adatközpont, amely egy amerikai és egy brit befektetési alaphoz köthető.
Tágabb kontextus: a szocialista Costa 2015 óta kormányzott, eleinte baloldali pártok koalícióját vezetve, később kisebbségi kormány miniszterelnökeként. Pártja 2022-ben meglepetést okozva abszolút többséget szerezve nyerte meg a választásokat.
A kormányzása alatt a korábban gyengélkedő portugál gazdaság növekedni tudott, a portugál GDP idén messze az uniós átlag felett, várhatóan 2 százalék körül bővülhet, írja az Economist.
Mi várható? Az elnök elfogadta Costa lemondását, most arról kell döntenie hogy feloszlatja-e a parlamentet és választásokat ír ki, vagy pedig lehetővé teszi a parlamenti többséggel rendelkező szocialistáknak, hogy új kormányt alakítsanak.
Costa azt mondta, a vizsgálatok eredményétől függetlenül nem tervez újra indulni a miniszterelnöki posztért. | Akkuipart és uniós pénzeket érintő korrupcióba bukott bele az egyik legrégebb óta hatalmon lévő EU-s vezető | António Costa azután mondott le, hogy a a rendőrség házkutatást tartott nála. Ártatlannak vallja magát, de nem tervez újra indulni a miniszterelnöki posztért. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20231109/akkuipart-es-unios-penzeket-erinto-korrupcioba-bukott-bele-az-egyik-legregebb-ota-hatalmon-levo-eu-s-vezeto/ | 2023-11-09 12:58:00 | true | null | null | G7 |
A felcsúti milliárdosnak eddig két tulajdonostársa volt az EMvia Energiakereskedelmi Kft.-ben (EMvia Kft.), amely kulcsfontosságú szerepet tölt be a leggazdagabb magyar cégbirodalmában. Nem kisebb ugyanis a cég feladata, mint hogy ellássa villamosenergiával a Mészáros-csoport vállalatainak többségét. Ezért sem volt teljesen érthető, hogy miért volt eddig két társa is Mészáros Lőrincnek az energetikai társaságban. A helyzet azonban hamarosan változhat, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ugyanis előzetesen engedélyezte, hogy a Status Energy Magántőkealap 52,93 százalékos befolyása 78,43 százalékos mértékűre növekedjen. Az alapot pedig a Mészáros Lőrinc által egyedüliként tulajdonolt Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli.
A tulajdonosi arány 25,5 százalékos növeléséhez pedig az kell, hogy Status Energy Magántőkealap megvásárolja a Tensor-Média-Print Kft. üzletrészét. A MEKH határozatából kiderül, hogy a felek már június 21.-én megkötötték az átruházási szerződést, de a vételár megfizetéséhez és a tulajdonjog megszerzéséhez szükség volt a hivatali engedélyre.
Lapunk tavaly novemberben írta meg, hogy a Mészáros-csoport többségi tulajdonos lett a Central Energy Trade Kft.-ben, amely villamosenergia-kereskedelmi és földgáz-kereskedelmi működési engedéllyel is rendelkezik. A CET Kft.-nek 2015 óta egyedüli tulajdonosa volt a balatonalmádi székhellyel rendelkező, a Banka-család tulajdonában lévő Tensor-Média-Print Kft. Mellé érkezett Mészáros Lőrinc érdekeltsége, mégpedig oly módon, hogy az addigi egyedüli tulajdonos három részre osztotta a részesedését. A cég nevét pedig júniusban változtatták meg EMvia Kft.-re.
A Banka-családról nem sokat tudni, de számos energetikai cégük van, valamint egy Joycruise Kft. nevű balatoni hajózással foglakozó veszteséges vállalkozásuk. Ők tehát most eladták a részüket a Mészáros-birodalomnak. A maradék 21,57 százalékos rész pedig egyelőre egy budapesti székhelyű Aapril Kommunikációs Kft. nevű társaságé. A stabilan veszteséges kis cég egyedüli tulajdonosa sokáig a budapesti Németh Bálint volt, de idén július közepén megérkezett mellé a Gaius Magántőkealap.
A Válasz Online még 2021-ben közölt cikket arról, hogy 43 titkos pénzalapot kezel a NER felsőelitje. Ezek egyike a Nukleus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely a Gaius-t is kezeli. A Nukleus korábban a felcsúti milliárdos MKB Bankjának kötelékébe tartozott, de 2020-ban kiszervezték, egyik áttételes tulajdonosa az a Balog Ádám, aki annak idején a bankot irányította. Így tehát az EMvia jelenleg már két magántőkealaphoz is köthető, amelyek a Mészáros-holdudvarban keringenek.
Az orosz-ukrán háború következtében kialakult energiaválság miatt döntött úgy a felcsúti sikerember, hogy inkább házon belül oldja meg az energiabeszerzést.
Az elmúlt évek energiapiaci fejleményei ezt feltétlenül szükségessé tették. Az árak, az ellátáshoz kapcsolódó költségek növekedése, a kereskedői koncentráció és egyéb piaci fejlemények miatti kockázatok növekedése egyaránt olyan kihívást jelentett, amelyre reagálni kellett.
- olvasható az EMvia oldalán.
A cég egyelőre veszteséges, 2022-ben 870 millió forintos forgalom mellett 248 millió forintos mínuszt hoztak össze. Nagy baj azonban nincs, amit jól mutat, hogy a mérleg pénzeszközök során 2021-ben 282 ezer forint szerepelt, 2022-ben viszont már 2,4 milliárd forint. A pénzeszközök egy számviteli gyűjtőfogalom, ami készpénz vagy bankbetét formájában rendelkezésre álló likvid eszközt jelent. | Mészáros Lőrincnek kellett még egy kis saját energia | A felcsúti milliárdosnak eddig két tulajdonostársa volt az EMvia Energiakereskedelmi Kft.-ben (EMvia Kft.), amely kulcsfontosságú szerepet tölt be a leggazdagabb magyar cégbirodalmában. Nem kisebb ugyanis a cég feladata, mint hogy ellássa villamosenergiával a Mészáros-csoport vállalatainak többségét. Ezért sem volt teljesen érthető, hogy miért volt eddig két társa is Mészáros Lőrincnek az energetikai társaságban. A helyzet azonban hamarosan változhat, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ugyanis előzetesen engedélyezte, hogy a Status Energy Magántőkealap 52,93 százalékos befolyása 78,43 százalékos mértékűre növekedjen. Az alapot pedig a Mészáros Lőrinc által egyedüliként tulajdonolt Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorincnek-kellett-meg-egy-kis-sajat-energia.html | 2023-08-30 20:43:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egyszer a túl sok kérdés, egyszer pedig pénzhiány miatt vonták vissza a Fertő tó partjának beépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Most azonban újra nekifutottak: az Építési és Közlekedési Minisztérium hirdetménye pénteken jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Ahogy azt Lázár János nyáron egy videóban bejelentette, csökkentett tartalommal, de mindenképp folytatják az építkezést a tónál, ahol egy éve állnak a munkálatok.
Először 2019-ben írtunk arról, hogy legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton. A magyar kormány a környezetvédők, valamint az Európai Unió és az UNESCO tiltakozását semmibe véve 2020-ban el is kezdte a beruházást.
A „turisztikai fejlesztés” azzal indult, hogy a 9 milliárd forintos vitorláskikötő építését Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte, amely letarolta a nádast, és lebontatta az ikonikus cölöpházakat. Majd gyakorlatilag az egész fertőrákosi tópartot legyalulták a beruházás miatt.
Ezután a beruházásért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. 2021 novemberében kiírta a létesítményekre vonatkozó tendert, az állatok miatt gyorsított eljárásban. Ebből elég nagy botrány lett, a cég pedig visszavonta a felhívást. De csak azért, ahogy aztán újra kiírhassa. Ez a közbeszerzés azonban 2022 nyarán eredménytelen lett pénzhiány miatt.
Litkay Gergely humorista videója a teljesen legyalult tájról
Ekkor úgy tűnt, hogy a természet és a – beruházás ellen minden eszközzel fellépő – természetvédők is fellélegezhetnek. A munkálatok álltak, a kormány pedig azzal nyugtatta a környezetvédő szervezeteket, hogy „folyamatban van az élővilágot és a világörökségi státuszt nem veszélyeztető újratervezés.” A Greenpeace szerint Lázár János többször is hangsúlyozta, hogy sokkal kisebb léptékű új terveket készítenek.
A projektért felelős állami cég közben eltűnt a képből: egy tavaly őszi kormányrendelet értelmében több más állami vállalattal együtt a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Kft. 2022 végén megszűnt, feladatait idén január elejétől az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) vette át.
A beruházásnak idén nyáron lejárt az építési engedélye, de az ÉKM még korábban, 2022 decemberében, és aztán ismételten 2023 májusában újabb engedélyt kért és kapott egy még nagyobb terület beépítésére, mint ami az eredeti tervekben szerepelt.
A Greenpeace Magyarország ezt az engedélyt is megtámadta a bíróságon, majd meg is nyerte a pert.
A Győri Törvényszék szeptember végén hozott ítélete a vonatkozó kormányhivatali határozatot megsemmisítette. Kimondták, hogy a határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem. A Törvényszék a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte.
Október elején az UNESCO Világörökség és a Ramsari Egyezmények szakértői testülete is a helyszínen járt
Szálloda egyelőre nem épül
Ennek ellenére Lázár János minisztériuma most újra kiírta a Fertő tavi öko- és szabadidőpark fejlesztésére vonatkozó tendert, ami 2 részből áll:
az első részbe tartozik a hajókikötő, csónak- és vitorláskikötő, strand, vitorlásklub, belső út és parkoló, valamint a közművek, illetve a terület- és környezetrendezés, továbbá a tájépítés részeként az ökopark és szabadidőpark tervezési és kivitelezési feladatainak elvégzése.
A második rész a fogadóépület és az ökocentrum megvalósítását, tervezését és a kivitelezési feladatok elvégzését tartalmazza.
„A jelen megvalósuló kivitelezési ütemben teljeskörű megvalósítással érintett környezetépítés területe 274 740 m2, kis beavatkozást igénylő környezetépítés területe 115 245 m2, a megvalósuló épületek beépítési területe nettó 4620 m2, szintterülete nettó 6580 m2. (…) A terület Natura 2000 besorolású” – olvasható kiírásban.
Vagyis az érintett terület nagysága nem lett kisebb, az épületek száma viszont csökkent.
A tervekben az építéssel érintett területeket öt zónára osztották:
1-es zóna: kikötő
A területen a kikötő épület helyezkedik el, amelynek területe nettó 200 m2 (bruttó 285 m2). Itt lesz majd többek között a vízirendőrség iroda, egy raktár, találkozási pont, váróterem, vizesblokk, elsősegélyhelyiség, és innen indulnak majd a menetrendszerű és menetrenden kívüli hajókirándulások.
2-es zóna: strand
Itt egy teret alakítanak ki, ami kisebb rendezvények, szabadtéri kiállítások színtere lesz. De épül catering-vendéglátó-büfépont terasszal, vízisport-raktár, öltözőház mosdókkal, játszótér, sportpályák, strand gyerekmedencével, valamint egy – a tómederben kotrással kialakított – élővizes medence. A felhívás szövege szerint „a strand (54002,79 m2) területén fásítás szükséges. A faállomány beállta után (15-20 év) a terület zöldfelületein 50%-os lombkoronaborítottságot kell elérni. (…) A tervezendő stégek természetes fa borításúak kell legyenek, megfelelő, időtállóságot biztosító kezeléssel.”
3-as zóna: vitorlásklub
A klub épületét nettó 960 négyzetméteresre tervezik. Itt a kivitelező feladata lesz a megkezdett kivitelezés során kialakult tómeder szabályozása, partvonal-szádfalazás, valamint a déli kikötő komplex partvonal kialakítása. A vitorlásklub a déli kikötő háttérépülete. Funkciói: kikötői felügyelet és adminisztráció (kikötőmester, elsősegély, irodák), a vízisportolás, vitorlázásoktató- és edző-tevékenységhez szükséges öltözők, edzőterem, oktató és táboroztató szállás. A beépítés legmagasabb épületrésze egy tetőterasszal csatlakozik majd az emeleti szobákhoz. „Az épület egyedi formálását indokolja a csaknem 12 méteres magasságú hangár, ugyanakkor anyaghasználata, textúra- és részletképzése rokon a beépítés többi épületével.”
4-es zóna: „megérkezés”
Itt kap helyet az üzemeltetési épület (nettó 600 m2), egy 320 férőhelyes látogatói parkoló (lesz még 55 személyzeti parkoló a hajókikötőnél és 55 parkoló a vitorlásklubnál a vitorlázóknak is), buszforduló két megállóhellyel és 7 várakozó ponttal, taxi drop-off pont kialakítása, egy új gyalogos- és autós híd a Rákos patak felett, és egy turisztikai információs pont. „A terület tervezett lombkorona borítottság értéke minimum 30%. A parkoló területek mentén összefüggő rekreációs parkok készülnek, játszótéri elemekkel, és egy futókör” – olvasható a kiírásban
5-ös zóna: ökopark
Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint az ökoparkot illetően a korábbi kiviteli tervek rendelkezésre állnak. Mint írják, „az ökopark 103 265 m2 területe extenzív fenntartású zöldfelületekből áll, a meglévő, már beállt növényállomány megtartásával. Az ökoparkban tervezett gyalogos terhelésű burkolatok vízáteresztő rétegrenddel,
stabilizált szórt felülettel készüljenek. Az ökopark területén belül elhelyezendő kis szabadtéri épületek funkciója madárles és kilátó.”
A nyertes kivitelezőnek a szerződés hatályba lépésétől számított 2,5 éve lesz a munkák elvégzésére.
A megbízásra csak olyan cégek jelentkezhetnek, amelyek legalább egy fő természetvédelmi szakemberrel is rendelkeznek, továbbá befizették a kétszer 30 millió forint ajánlati biztosítékot. Továbbá a gazdasági minimumkövetelmények szerint csak azok jelentkezhetnek, akik az első rész (kikötő, strand, közművek stb.) tekintetében az előző három évből rendelkeznek legalább nettó 12 milliárd forint, a második rész (fogadóépület és ökocentrum) esetében pedig minimum 8 milliárd forint árbevétellel hasonló munkákból.
A korábbi látványtervek
A dokumentumból kiderül még, hogy a kivitelezéssel érintett helyrajzi számok tíz esetben megegyeznek a korábbi terveken szereplőkkel, de vannak kimaradó és újonnan bekerülő területek is.
„Torzó nem maradhat!”
Szintén a felhívás szövegében olvasható, hogy „a beruházás korábbi kivitelezési ütemének befejeztével, a félbemaradt kiépítés torzójának mentése érdekében az a döntés született, hogy egy élhető, a természeti élőhelyek közelségét szem előtt tartó, egyes projektelemekhez tartozó épületek volumenének jelentős csökkentése szükséges. Azaz, az egyes épületek funkciója és területen való elhelyezkedése nem változik, csak a méretében és anyagfelhasználásban szükséges változtatni a környezetre való hatás minimalizálása érdekében.”
A minisztérium szerint a munkálatok mielőbbi folytatása elengedhetetlen „a természetkárosodás elkerülése érdekében”.
Hozzáteszik, hogy „a terület speciális környezetvédelmi és természetvédelmi érintettségére tekintettel a környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályoknak való maradéktalan megfelelés végett a kivitelezés során figyelembe kell venni a helyi élővilág vegetációs és költési időszakát, és csak a vegetációs, illetve költési időszak bizonyos részében lehetséges a területen előkészítő, illetve kivitelezési munka.”
Nyáron még nem voltak ismertek a részletek
Ha a projekt tovább csúszna, az az elkészült szerkezetek további állagromlásával járna, és egyes vízépítési, valamint mélyépítési munkálatokat újból el kellene végezni. Ez pedig tovább drágítaná a beruházást – érvel a kiírásban a minisztérium.
A közbeszerzési felhívás egyébként nem meglepő annak fényében, hogy június közepén az Építési Minisztériumot vezető Lázár János egy Facebook-videóban jelentette be a beruházás folytatását. A miniszter Farkas Ciprián soproni polgármesterrel (Fertőrákos közigazgatásilag Sopronhoz tartozik – a szerk.) a Fertő tónál állva jelentette be, hogy a part északi részén a legjobban kiépített kikötőt ideiglenesen megnyitják a horgászok és vitorlások számára, a déli részen pedig kialakítják a strandot, továbbá megvalósítják az ökoparkot és a hajókikötőt.
Lázár János és Farkas Ciprián polgármester a Fertő tónál idén nyáron
Lázár kissé mesterkélten beszúrta, hogy „és ha ezt megcsináljuk, akkor a soproniak elégedettek lesznek, azt mondod”, ám Farkas erre csak annyit válaszolt, hogy „akkor a soproniak sok év után újra birtokba tudják venni a Fertő-partot”. A két kínosan feszengő politikus azzal zárta a bejelentkezést, hogy majd valamikor az eredeti nagy terveket is szeretnék megvalósítani.
Bezzeg az osztrákok
Erre a szándékra engednek következtetni azok a parlamenti válaszok is, amelyeket az ÉKM egyik államtitkára adott a Fertő tavi fejlesztésekkel kapcsolatos kérdésekre az elmúlt napokban.
Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő ugyanis – a Győri Törvényszék ítéletére utalva – október elején megkérdezte a minisztériumtól, hogy miként lehetséges, hogy a kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le az ügyben. Ugyanezt firtatta ugyanekkor Vadai Ágnes DK-s képviselő is, aki azt is szerette volna megtudni, hogy ki a felelős ezért.
Mindkettőjüknek Ágh Péter ÉKM-államtitkár válaszolt október 20-án, méghozzá majdnem szó szerint ugyanazt. A Vadainak és a Keresztesnek írt levél is azzal kezdődik, hogy Ágh leszögezi: „közös célunk, hogy újra használatba vehessék az emberek a Fertő tavat”, amelynek első lépéseként, Lázár János miniszter és a soproni polgármester megbeszélésének eredményeképpen
„2024 tavaszán az északi kikötő megnyitásra fog kerülni”.
Ezután röviden reagál a bírósági ítéletre: „Az írásba foglalt ítélet közlését követően az abban foglaltaknak megfelelően a Kormányhivatal haladéktalanul ismételten lefolytatja a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást az érintett szakhatóság bevonásával”.
Csupán azért nem egyezik meg betűről-betűre Ágh két levele, mert Vadainak a fentieken túl írt egy plusz bekezdést is a kormányhivatali eljárásról, amit a bíróság látszatnak minősített. Az államtitkár erről azt írta, hogy a kormányhivatal úgy értelmezte a jogszabályokat, hogy a műszaki dokumentáció változatlansága miatt nem kell új szakhatósági állásfoglalás, ezért a régit használták fel.
A két ellenzéki képviselőnek írt válaszleveleit pedig egységesen azzal zárta Ágh Péter, hogy kiemelte: „a Fertő tó közös nemzeti kincsünk, amelynek fejlesztésénél mind a környezeti, mind a természetvédelmi, mind a turisztikai szempontokat is szem előtt tartjuk”. Hozzátette, hogy a fejlesztés minden lépése a környékbeli polgárok és a turizmus érdekét szolgálja, mert „nem csak az osztrákok érdemlik meg, hogy megfelelő szintű és minőségű szolgáltatást vegyenek igénybe a tó partján, hanem a magyarok is”.
A tó nagyobb felét birtokló Ausztria emlegetése persze nem meglepő: tavaly nyáron Lázár János ÉKM-miniszter konkrétan azt mondta, hogy szerinte osztrák üzleti körök próbálják megfúrni a magyar kormány Fertő tavi projektjét.
Katus Eszter – Erdélyi Katalin | Folytatja a Fertő tavi beruházást a kormány, kiírták az új közbeszerzési eljárást | Egyszer a túl sok kérdés, egyszer pedig pénzhiány miatt vonták vissza a Fertő tó partjának beépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Most azonban újra nekifutottak: az Építési és Közlekedési Minisztérium hirdetménye pénteken jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Ahogy azt Lázár János nyáron egy videóban bejelentette, csökkentett tartalommal, de mindenképp folytatják az építkezést a tónál, ahol egy éve állnak a munkálatok. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/10/28/folytatja-a-ferto-tavi-beruhazast-a-kormany-kiirtak-az-uj-kozbeszerzesi-eljarast/ | 2023-10-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egyedüli ajánlattevőként a Museum Complex Kft. (MC) nyerte az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában és átmeneti kezelésében lévő műtárgyak raktározási és szállítási feladataira kiírt közbeszerzést. Az egykor állami, jelenleg Polgár Tibor tulajdonában lévő – kormányközelinek tartott – cég nem először jut komoly közpénzes megbízáshoz.
A mostani, október 10-én megkötött keretszerződés legkevesebb 140 millió forint nettó bevételt hoz az MC-nek a következő 2 évben. Furcsaság a történetben, hogy az MNB-Ingatlan Kft. egyes korábbi festményvásárlásaikor is már az MC Jászberényi úti raktárának a címét írták a szerződésbe a birtokbaadás helyszínének – sőt, legutóbb az MC az eladó alvállalkozójaként szállította le a képeket a saját raktárába.
Az Átlátszó az elmúlt tíz évben folyamatosan figyelemmel követte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) műtárgybeszerzéseit. Ezek során a jegybank eddig összesen körülbelül 35 milliárd forint értékben fektetett műkincsekbe. A 2014-ben induló Nemzeti Értéktár Program keretében például 30 milliárd forint keretösszegben írtak ki közbeszerzést műtárgyak vásárlására. Az Átlátszó akkor azt is feltárta, hogy a program keretében számos Fidesz-közeli „műértő” jutott rendszeres tanácsadói díjhoz, amiért javaslatot tett a felvásárlandó műkincsekre.
De ha csak az elmúlt pár évet vizsgáljuk, a jegybank akkor is jelentős értékben, 5 milliárd forintért vásárolt műalkotásokat a tulajdonában lévő MNB-Ingatlan Kft.-n keresztül. 2020-tól ugyanis az MNB egy kortárs művészeti gyűjtemény kialakításán dolgozik. 2021. április végén közadatigénylésben kérte ki az Átlátszó az MNB-Ingatlan Kft.-től, hogy milyen alkotásokat vásárolt a cég 2020 januárja óta.
A kapott lista alapján kiderült, hogy addig 730 műalkotást vettek nettó 3,8 milliárd forint értékben. Majd, ahogy azt idén nyáron megírtuk egy újabb közadatigénylést követően, 2021. április vége óta 2023. április végéig további 546 képet vettek nettó 1,2 milliárd forintért.
2021-ben arra a kérdésünkre, hogy hol tárolják a műtárgyakat, nem adtak választ: a cég ügyvezetője akkor csupán annyit közölt, hogy megfelelő körülmények között vigyáznak rájuk. Idén már közlékenyebb volt az MNB-Ingatlan Kft.: a korábbi titkolózással ellentétben nyáron a képek tárolási helyét is megadta az adatigénylésünkre küldött válaszában.
A cég által küldött lista szerint a 2021. április vége és 2023. április vége között vásárolt 546 festményből idén május elején 309 darab raktárban, 109 az MNB Budai Központban (Krisztina krt. 55.), 91 az MNB Felügyeleti Központban (Krisztina krt. 6.), 25 Veszprémben, a Folyékony Időszeletek című saját kiállításon, 6 Kaposváron, a Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ kiállításán bérletben, és szintén 6 db a Budai Várban, az Úri u. 21. szám alatt volt.
Tavaly szünetelt a képvásárlás
A 2021-es cikkünkben részletezett alkotásokon felül abban az évben még pár további vásárlásra is sor került az MNB-cég részéről. Mengyán András festőművész 16 képét 126 millió forintért vették meg a műtárgy.com Kft.-től, decemberben pedig Szentpétery Adám 20 alkotását szerezték meg 82 millió forintért a Viltin Művészi Szolgáltató Kft.-től.
Ezt követően, a 2022-es országgyűlési választások miatt, a cég egy időre szüneteltette festményszerző tevékenységét, de a fideszes választási győzelmet követően hamar visszatért a vásárlási kedv. Kucsora Márta 20 művének beszerzéséről már a választás után két nappal megszületett a döntés, majd hamarosan létre is jött az ügylet. Ennek alkalmával a művész 20 festményét vásárolták meg 58 millió forintért.
Az uniós források elapadása miatt azonban tavaly általános kiadáscsökkentésre kényszerült a magyar állam, a spórolás pedig az MNB-s festménybeszerzéseket is elérte. Ennek hatására a vásárlások erősen visszaestek 2022-ben. Az idén nyáron megkapott adatok szerint ugyanis a 2021 áprilisa és 2023 áprilisa között vett 546 képre elköltött 1,2 milliárdból 796,6 millió forintot 2021-ben, 341,2 milliót 2022-ben, 91,7 milliót pedig idén költöttek el.
Az árulkodó 250 milliós beszerzés
Az a 2021-es és az idei adatigénylésünkre kapott válaszokból is kiderült, hogy az MNB-Ingatlan Kft. sok esetben a nyilvánosság elől rejtve végzi a képek beszerzését. A cégtől kapott listákon ugyanis jóval több festményről és pénzről volt szó, mint amennyiről korábban értesültünk a hivatalos közbeszerzési tájékoztatókból.
Idén áprilisban viszont megírtuk, hogy közel egy évnyi szünet után újra közbeszerzést írtak ki, mert az MNB cége Bak Imre 4 darab alkotását szerette volna megvásárolni. Akkor még nem ismertük a beszerzés értékét, de később ez is kiderült. A szerződésben, amelyet az állami cég a Trance Balance Kft.-vel kötött, nettó 250 millió forintos vételár szerepel, vagyis ennyibe került a 4 db Bak Imre-festmény – bár az eladó 289 milliót kért értük.
Érdekes fejlemény, hogy az akkori közbeszerzés dokumentációjában a Trance Balance Kft. alvállalkozójaként felbukkant a jelen cikkünk témáját szolgáltató, mostani MNB-s közbeszerzés nyertese, a Museum Complex Kft. (MC). A vállalkozás ugyanis a 4 festmény szállításáért 74 ezer forintot kapott az eladó Trance Balance Kft.-től, mivel annak a vevő MNB-Ingatlannal kötött szerződésében az szerepelt, hogy a képek leszállítása az ő, vagyis az eladó feladata lesz.
De ami még érdekesebb, hogy az április végi képvásárláskor kötött szerződésben a 4 db festmény birtokbaadási helyszínéül – vagyis ahova az eladónak a képet le kell szállítania – a Museum Complex Kft. Jászberényi úti telephelye és raktára szerepel.
Az MNB-Ingatlan Kft.-nek festményeket eladó cég tehát a Museum Complex Kft.-t bízta meg a szállítással, annak érdekében, hogy eljuttassa a képeket a szerződésben előírt helyre, a Museum Complex raktárába. Ahhoz a céghez, amely csaknem fél évvel később, 2023 októberében egyedüli ajánlattevőként megnyerte az MNB-Ingatlan Kft. műtárgyainak raktározását és szállítását 2 éves időtartamra.
A tendert idén április végén írta ki a jegybank cége „Műtárgy raktározási és csomagolási feladatokat is magába foglaló hazai és nemzetközi műtárgyszállítmányozási feladatok ellátása” tárggyal. Az ajánlatokat egy hónapig, május végéig várták, és az eljárás nyílt volt, tehát bárki jelentkezhetett rá, aki megfelelt a támasztott követelményeknek. Ennek ellenére csak a Museum Complex Kft. adott be rá ajánlatot, így nem volt meglepetés, hogy a cég el is nyerte a megbízást.
620 darab MNB-s műtárgyat raktároznak
A közbeszerzési kiírásban az MNB-Ingatlan Kft. tájékoztató jelleggel azt írta, hogy a szerződés keretében belül 122 darab hazai műtárgyszállítmányozási feladatra, és 10 darab Magyarország területén kívülre irányuló műtárgyszállítmányozási feladatra lehet számítania a nyertesnek.
Azt is közölték, hogy „eseti megrendelések keretében tervezetten sor fog kerülni olyan műtárgy csomagolási feladatokat is magába foglaló műtárgyszállítmányozási feladatok teljesítésére, amely során az érintett műtárgyak és/vagy műalkotások száma tervezetten el fogja érni az 545 db-ot”. Hozzátették, hogy ezeknek a műtárgyaknak az összbiztosítási értéke „tervezetten” 700 millió forint, ebből a legértékesebb alkotás biztosítási értéke 296 millió.
Az MNB-Ingatlan Kft. és a Museum Complex Kft. között idén október 10-én megkötött, nettó 200 millió forint keretösszegű szerződés számos további konkrétumot tartalmaz. Többek között az is kiderül a dokumentumból, hogy a szerződéskötést követően
620 db műtárgy raktározását kell megoldania a cégnek, és a műtárgyak száma a jövőben akár tovább is nőhet.
Ugyancsak újdonság, hogy ezúttal fény derült a műtárgyak tárolási helyére is. Ugyanis mint fentebb írtuk, 2021-ben az MNB-Ingatlan ügyvezetője nem árulta el, hol tartják az addig vásárolt 730 darab alkotást, és idén is csak annyit közöltek, hogy a 2021. április vége és 2023. április vége között vett további 546 festményből idén május elején 309 darab raktárban volt.
Kőbányán tartja a műtárgyait az MNB cége
A mostani – raktározási, csomagolási, kihelyezési és visszagyűjtési, valamint szállítmányozási feladatokról szóló – szerződésben azonban a raktár helyét is konkretizálták. Így kiderült, hogy
az MNB-Ingatlan Kft. műtárgyait a közbeszerzést megnyerő Museum Complex Kft. Jászberényi úti telephelyén tárolják
meghatározott körülmények között. A X. kerületi raktár klimatizált, páraszabályozott, mechanikai és elektronikai védelemmel ellátott, továbbá fegyveres őrökkel védett.
Visszanézve az MNB-Ingatlan Kft. pár korábbi képvásárlásra vonatkozó közbeszerzését, a Museum Complexum Kft. kőbányai címe már többször szerepelt a szerződésekben birtokbavételi helyszínként. Ilyen volt például az a beszerzés is, amikor 2022 májusában az MNB egyik alapítványi cégétől került 20 db festmény az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába.
Ebből arra következtethetünk, hogy már korábban is az MC látta el az MNB-Ingatlan egyes műtárgyainak raktározását, még ha erre nem is utalt eddig semmilyen közzétett hivatalos szerződés vagy közbeszerzési dokumentum.
Milyen magasak az MC raktározási árai?
A jelen szerződésben szereplő ártáblázat alapján immár az is tudható, hogy a raktározás havi polcnégyzetméterára aszerint alakul, hogy milyen magas az adott műtárgy, azaz hány polcnyi helyet foglal.
Hogy és mikor került képbe az MC?
2010-ben lépett a műtárgyszállítási és -raktározási piacra az akkor még a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának tulajdonában álló, vagyis állami kézben lévő Museum Complex Kft. (MC). A cég piacon való megjelenéséről, és annak körülményeiről a hvg.hu írt anno. A cikkből kiderült, hogy a vállalkozás „helyzetbe hozását” egykor azért tartották szükségesnek az állami szereplők, mert véleményük szerint a piacon működő cégek – élükön a piacvezető Hungart Kft.-vel – túlzó és drága ajánlatokat adtak.
A piacon lévő cégek megkérdezett képviselői ezt a véleményt nem osztották a lap szerint, és attól tartottak, hogy az akkor piacvezető Hungart mellé az – azóta is – aktuális hatalom képviselői egy másik, politikai hátszéllel helyzetbe hozott vállalkozást akarnak felépíteni.
Az MC megjelenése ugyan tényleg hozott árcsökkenést a piacon, ám csak átmenetileg. A későbbiekben már a cég is csak kevéssel a versenytársak árai alatt tett ajánlatokat, és tarolt velük a közbeszerzéseken. Az állami múzeumok tenderein szinte verhetetlen lett: többek között ők nyerték el a Liget Budapest beruházáshoz kapcsolódó szállítmányozási feladatok ellátását, az Iparművészeti Múzeum költöztetését a felújítás idejére, de szállítják a Néprajzi Múzeum kerámiagyűjteményét és a Magyar Nemzeti Galéria műtárgyait is.
Az évek során pedig már az is többször előfordult, hogy az MC egyedüli ajánlattevőként, árverseny nélkül húzott be állami megbízásokat. Ez utóbbira példa a cikkünk témájául szolgáló nettó 200 millió forint keretösszegű közbeszerzés is, amelyre egyedül az MC adott le ajánlatot, és ezzel meg is nyerte a tendert.
A cég mérlegadatain rendesen meglátszik a rengeteg közpénzes megbízás: 2018 óta rendre 1 és 1,9 milliárd forint közötti nettó árbevételt ért el, ami öt-tízszeres növekedés a korábbi évek bevételeihez képest. 2017-ben ugyanis 196 millió, 2016-ban 157 millió, 2015-ben 230 milliós bevétele volt. A profit is hasonló ugrásszerű növekedést produkált: a 2015-ös, 2016-os és 2017-es 1-2 millióról 2018-ban 70 millióra nőtt, és azóta 50-170 millió között váltakozott az elmúlt években.
A jelenleg 43 főt foglalkoztató társaság tulajdonosa és vezetője Polgár Tibor, aki akkor lett ügyvezető, amikor a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (PMMI) létrehozta a Museum Complex Kft.-t. Ám a cég csak bukdácsolt, amíg a PMMI tulajdonában volt.
„A legrosszabb év 2013-ben volt, akkor 20 milliós veszteséget termelt az MC, kötelezettségei 60 millióra rúgtak, saját tőkéje negatívba fordult. Az ügyvezető épp ekkor, a mélyponton döntött úgy, hogy megvásárolja az időközben az MNV Zrt.-hez került céget. A birtokunkban lévő értékbecslés a 32 milliós vagyonmérleg szerinti eszközállománnyal rendelkező cég értékét 759 ezer forintra becsülte. A fillérekért megvásárolt, bukdácsoló kft. magánkézben szárnyalni kezdett.” – írta a Magyar Narancs 2016-ban.
Brassai Kornél – Erdélyi Katalin
Frissítés (2023. november 9.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy a raktározási árak attól függenek, hogy milyen magasan lévő polcra kerülnek a műtárgyak. A cég jogi képviselőjétől kapott tájékoztatás szerint a valóság ezzel szemben az, hogy a polcokra állított műtárgyak alapterülete és a műtárgyak magassága határozza meg azt, hogy mennyi a raktározás havidíja. Nem az az árképzés alapja, hogy milyen magasan található az adott polc, hanem hogy maga a műtárgy milyen magas, és az milyen magasságú polcokat igényel. A raktárakban elhelyezett műtárgy térfogatból levezetett tárolási költséget semmiképp nem befolyásolja az, hogy maga a polc milyen magasan található, az árazás alapja nem a polc padlótól mért magassága, hanem a polc feletti szabad magasság. | Az MNB cégének műtárgyaiból 620 darab egy magáncég raktárában van Kőbányán | Egyedüli ajánlattevőként a Museum Complex Kft. (MC) nyerte az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában és átmeneti kezelésében lévő műtárgyak raktározási és szállítási feladataira kiírt közbeszerzést. Az egykor állami, jelenleg Polgár Tibor tulajdonában lévő – kormányközelinek tartott – cég nem először jut komoly közpénzes megbízáshoz. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/30/az-mnb-cegenek-mutargyaibol-620-darab-egy-maganceg-raktaraban-van-kobanyan/ | 2023-11-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hat milliárd forint helyett már 8,4 milliárdot szánnak a moszkvai Liszt Intézet épületének felújítására – bár ebben még nem szerepelnek a műszaki átadást-átvételt felügyelő műszaki ellenőrök díjai. Az áremelkedést a háború okozta szállítási és anyagbeszerzési problémákkal, valamint az inflációval indokolták. A Külügyminisztérium azonban mindezt nem reklámozta: a szerződésmódosításról csak egy iratbetekintés során szereztünk tudomást.
„A moszkvai Liszt Intézet teljeskörű felújítása és funkcióváltása kapcsán a komplett rekonstrukciós kivitelezési munkálatok műszaki ellenőri feladatainak elvégzésére” írt ki közbeszerzési eljárást a Külgazdasági és Külügyminisztérium szeptember végén. Hogy a kiírást ki nyeri, még nem tudni, de a költségek tovább növelik majd a 8 milliárd forintot meghaladó beruházást.
A Liszt Intézet (Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ) épülete Moszkva belvárosának egyik előkelő utcájában, a Povarszkaja utca 21. szám alatt található. A helyszín különlegessége, hogy egy korábban itt állt épületben töltötte gyermekkorának egy részét Alexander Puskin, a legismertebb orosz költő.
A Magyar Állam 1935-ben kapta meg az épületegyüttest örökös használatra, de a telek tulajdonosa az orosz állam. 1967-ig a Magyar Nagykövetség otthonaként szolgált, majd ezt követően a Kereskedelmi Képviselet működött itt, végül 1999-ben a Magyar Kulturális Intézet otthona lett. Az épület műszaki állapota azonban időközben leromlott.
A létesítmény felújítására 2018-ban írt ki közbeszerzési eljárást a Külgazdasági és Külügyminisztérium. 2019 februárjában fel is került az ekr.gov.hu-ra az ajánlatok elbírálásának összegzése. Ebből kiderült, hogy
a megbízásra mindössze egy cég, a Mega-Logistic Zrt. jelentkezett, és nettó 5,7 milliárdos ajánlattal el is nyerte azt.
A társaságnak az eredeti kiírás szerint 365 napja volt/lett volna a kivitelezésre. Ennél többet azonban nem árult el a Külügyminisztérium: a tender eredményét és az esetleges szerződésmódosításokat ugyanis az elmúlt 4 évben – szabályellenesen – nem töltötte fel az ekr.gov.hu-ra.
Hogy megtudjunk néhány további részletet, közadatigénylést nyújtottunk be, amelyet a Külügyminisztérium iratbetekintési lehetőséggel teljesített. A tárca Medve utcai épületében nagyjából egy órán keresztül böngésztük a több száz oldalnyi dokumentációt.
Még nem készült el, viszont megdrágult
Az iratokban azt találtuk, hogy az eredeti szerződés szerint, amit 2019 márciusában írtak alá, valóban a Mega-Logistic Zrt. állhatott neki a munkáknak, amelyeket két részre osztottak. Az első ütem a tervezésről szólt nettó 404 millió forintért, majd ezután következett a második ütem, maga a kivitelezés nettó 5,3 milliárd forintért.
A részletes adatokból többek között megtudtuk azt is, hogy őrzés-védelemre 100 milliót, napidíjra 110 milliót, szállásra 262 (82 + 180) milliót, kiutazásra pedig 72 milliót szántak.
A szerződésen többször is módosítottak, legutóbb 2022 decemberében, amikor a beruházás összege 8,4 milliárd forintra nőtt.
Az indoklásban az szerepelt, hogy az orosz-ukrán háború kitörése miatt az árufuvarozás, az anyagbeszerzés és személyszállítás ellehetetlenült, majd ezt tetézte az infláció. Az utóbbiból adódó többletköltség fedezésére 2,7 milliárdos keretösszeget határozott meg a Külügyminisztérium, a projekt befejezésének határidejét pedig 2023. december 15-re tették át (a végszámlát 2024.09.30-ig kell leadni).
A dokumentumok között továbbá felbukkant egy másik szerződés is, amit az Óbuda Újlak Zrt. – 3E International Mérnök Konzorciummal kötöttek 2019 március 20-án szakági műszaki ellenőri feladatok ellátására.
A mostani (24 hónapra szóló) kiírás is hasonló feladatokról szól: kapcsolattartás a hazai és nemzetközi tanácsadókkal, szakértőkkel, költségbecslés és költségkövetés, tervfelügyelet, műszaki ellenőri közreműködés a létesítmény megvalósításában, az elkészült létesítmény átadás-átvételi eljárásának lefolytatása, koordinálása, közreműködés a használatbavételi hatósági eljárásban és így tovább.
Jóban vannak a kormányokkal
A kivitelezést végző Mega-Logistic Zrt.-ről már korábban is írtunk. Ahogy arról lapunk 2013-ban beszámolt, a vállalkozás a Lóki család tulajdonában áll, közülük Lóki Gézát korábban okirat-hamisításért elítélték.
A cég viszont több külföldi megbízást is kapott: 2011 decemberében a külügyi tárca öt céggel szerződött a külképviseletek felújítására 1,2 milliárd forint értékben, köztük a Mega-Logistic Zrt.-vel. De 3,8 milliárd forintért ők újíthatták fel az új washingtoni magyar nagykövetség épületét is. Emellett 2019-ben döntöttek arról is, hogy a Mega-Logistic Zrt. végezheti tizenöt térségbeli magyar nagykövetség és konzulátus épületfenntartását.
A cégnek azonban nem csak a Fidesz-kormányok alatt ment jól: 2005 és 2010 között a Honvédelmi Minisztérium udvari beszállítójává lépett elő, évi 4-5 milliárd forintos megrendelést kapott a HM EI Zrt.-től, 2008-ban pedig a Magyar Villamos Művek is üzletelt a Mega-Logistickal.
A zrt. az elmúlt években is jól állt közpénzes megbízásokkal, és amúgy is jól fut a szekere. A 713 fős társaság éves forgalma ugyanis az elmúlt öt évben megduplázódott: 2018-ban 11, tavaly pedig már 22 milliárd forint volt az éves árbevételük. Az adózott eredményük 376 millióról 2,3 milliárd forintra nőtt. | Hat helyett már 8,4 milliárd forintért építkezik Moszkvában a magyar állam | Hat milliárd forint helyett már 8,4 milliárdot szánnak a moszkvai Liszt Intézet épületének felújítására – bár ebben még nem szerepelnek a műszaki átadást-átvételt felügyelő műszaki ellenőrök díjai. Az áremelkedést a háború okozta szállítási és anyagbeszerzési problémákkal, valamint az inflációval indokolták. A Külügyminisztérium azonban mindezt nem reklámozta: a szerződésmódosításról csak egy iratbetekintés során szereztünk tudomást. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/30/hat-helyett-mar-84-milliard-forintert-epitkezik-moszkvaban-a-magyar-allam/ | 2023-10-31 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben irányítottnak látszó tendereket mutatunk be egy akkreditált közbeszerzési szakértő segítségével. Ezek az eljárások már a kiírásuk pillanatában gyanúsak, ugyanis olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek jelentősen lecsökkenthetik a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését eredményezhetik. Ezúttal két uniós forrásból finanszírozott vidéki projektet és két budapesti felhívást mutatunk be. Októberi szúrópróbánk.
Új sorozatunkban már a kiírás pillanatában megpróbáljuk elcsípni a gyanús vagy irányítottnak tűnő közbeszerzési eljárásokat. Ezek a tenderek nem törvénysértőek, de gyakran olyan feltételeket szabnak a pályázóknak, amelyeknek csak nagyon kevesen vagy akár csak egy adott cég tud megfelelni. Ilyen típusú kiírásból mutatunk be most négyet.
Körösszegapáti önkormányzata nagyjából egy időben kiírt két, uniós forrásból finanszírozott közbeszerzési eljárást. Az egyik a polgármesteri hivatal energetikai-, a másik a piac infrastrukturális- és eszközfejlesztése. A két eljárás azért érdemel figyelmet, mert mindkettőben három olyan feltételt írt elő az önkormányzat, amelynek valószínűleg kevés környékbeli építőipari cég tud megfelelni.
A közbeszerzési hirdetményben ugyanis a kiíró megköveteli a nyertestől, hogy rendelkezzen ISO 9001, ISO 14001 és ISO 45001 tanúsítványokkal. Ezeknek a tanúsítványoknak az előírása ugyan nem minősül jogsértőnek, de mindhárom tanúsítvány együttes meglétét valószínűleg nagyon kevés olyan Hajdú-Bihar megyei vállalkozás tudja teljesíteni, amelyek egyébként alkalmasak lennének a munka elvégzésére.
Ezek közül különösen az ISO 45001-es tanúsítvány ritka a kisebb értékű közbeszerzési eljárások esetében.
Az ISO 45001 egy minősített munkahelyi és egészségvédelmi irányítási rendszert takar.
Érdekesség, hogy a környékbeli kiírásokban feltűnően gyakran jelenik meg ez a komplex feltétel azokban a kiírásokban, amelyekben a Tömb 2002 Kft. és a Korona-Humán Kft. kerül ki győztesen. (A két cég tulajdonosi köre egyébként megegyezik.) A Tömb 2002 gyanús győzelmeiről éppen a napokban írtunk.
Meglepő részletesség
A Budapest Brand Nonprofit Zrt. közterületi rendezvény őrzés-védelmi szolgáltatásra írt ki eljárást: a cég a Deák Ferenc téren és a Városháza Parkban tartandó kültéri rendezvények biztosítására keres vállalkozót egy 70 millió forintos keretmegállapodás keretében. A hirdetmény érdekességét a referenciafeltétel adja, amelyet a kiíró meglepő részletességgel határozott meg. Olyan céget keresnek, amely rendelkezik legalább egy olyan rendezvényszervezési és rendezvénybiztosítási referenciával, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
a biztosított rendezvény naponta összesen 10 ezer főt meghaladó látogatottságú,
a rendezvény egybefüggően legalább 14 nap időtartamú,
a rendezvény során szabadtéri kiskereskedelmi árusítás történt, vendéglátóhelyek működtek és közönség számára színpadi művészeti előadásra is sor került
és mindezt legalább 7 fő őrző-védő személyzet látta el.
Ha egy kiíró valóban olyan cégeket keres, amely teljes bizonyossággal alkalmas a teljesítésre, akkor indokolt lehet a fenti feltételek előírása. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy nem lett volna-e indokolt a verseny szélesítése érdekében kevésbé szigorú feltételeket alkalmazni.
A Deák Ferenc téren és a Városháza Parkban tartandó kültéri rendezvények biztosítására keresnek vállalkozót
Külön említést érdemel, hogy ugyanebben a tárgyban, ugyanezekkel a feltételekkel tavaly is kiírták ezt a közbeszerzést. A 40 millió forintos keretmegállapodásról szóló eljárás először eredménytelen lett, mert csak egy ajánlat érkezett az In-Kal Security Events Kft.-től. Nemsokára nekifutottak újra, immár 60 millió forintos keretösszegért. Ez az eljárás már sikeres lett, annak ellenére, hogy ezúttal is csak egy cég adott be ajánlatot. Ez ismét az In-Kal Security Kft. volt, amely el is nyerte a megbízást.
Az ördög a jegyértékesítésben rejlik
Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat „recepciós-információs szolgáltatások ellátása/2024” címmel tett közzé felhívást. A Tóth József (ellenzéki összefogás) vezette kerület a tulajdonában lévő kulturális létesítmények recepcióin információs szolgáltatások ellátására, valamint eseti jelleggel ruhatárosi tevékenység és teremberendezési feladatok elvégzésére keres vállalkozót.
Ez a feladat nem tűnik első látásra túl bonyolultnak, gyakorlatilag recepciósokat és ruhatárosokat kell biztosítania a nyertesnek. A kiíró ugyanakkor a következő szakember meglétét kéri indulási feltételként a pályázóktól: „legalább 1 fő érettségizett, pénzügyi és / vagy számviteli ismeretekkel rendelkező szakember,
aki egyúttal legalább 12 hónap szakmai gyakorlattal bír InterTicket vagy azzal egyenértékű jegyértékesítési rendszer használatában.
Ajánlatkérő pénzügyi és/vagy számviteli ismeretek tekintetében elfogad bármely iskolarendszerű képzés vagy felnőttképzés keretében megszerzett szaktudást, vagy pénzügyi és/vagy számviteli ismereteket igénylő munkakörben megszerzett, legalább 6 hónapos szakmai gyakorlatot. Ajánlatkérő a jegyértékesítési rendszerre vonatkozó gyakorlat alatt havi átlag legalább 5 alkalommal történő rendszerhasználatot ért.”
A recepciós feladatok ellátására jellemzően vagyonvédelmi cégek szoktak jelentkezni, akik ugyanakkor nem valószínű, hogy rendelkeznek olyan alkalmazottal, akinek Interticket jegyértékesítési tapasztalata van. Felvetődik továbbá a kérdés, hogy valóban olyan bonyolult ez a jegyértékesítő rendszer, hogy azt nem lehet egy egyszerű oktatással megoldani, és 12 hónapos tapasztalat illetve pénzügyi/számviteli ismeret szükséges hozzá?
Ennek a kiírásnak is van előzménye 2022-ből, ahol nagy verseny nem volt. Összesen két ajánlat érkezett, és az egyik cég (a Mentor West Hungary Zrt.) kizárását követően a Jánosik és Társai Kft. nyerte meg a közbeszerzést. A Jánosik és Társairól 2021-ben írtuk meg, hogy büntetőjogi intézkedés alatt áll, de ameddig az ügyben nem születik jogerős elmarasztaló határozat, a cég pályázhat közpénzes megbízásokra is. | Ezeknél a tendereknél sem számítunk túl nagy versenyre – Budapest is érintett | Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben irányítottnak látszó tendereket mutatunk be egy akkreditált közbeszerzési szakértő segítségével. Ezek az eljárások már a kiírásuk pillanatában gyanúsak, ugyanis olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek jelentősen lecsökkenthetik a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését eredményezhetik. Ezúttal két uniós forrásból finanszírozott vidéki projektet és két budapesti felhívást mutatunk be. Októberi szúrópróbánk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/31/ezeknel-a-tendereknel-sem-szamitunk-tul-nagy-versenyre-budapest-is-erintett/ | 2023-10-31 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A közérdekű információkhoz való hozzáférés az újságírók és az állampolgárok számára egyaránt a hatalom egyik legfontosabb fékeként szolgál. Elméletileg minden közép-európai országnak van információszabadságról szóló törvénye, de a gyakorlatban ezek nem mindig érik el céljukat. Az állami intézmények sok esetben ugyanis igyekeznek elkerülni az információk kiadását, ami hosszadalmas perekhez vezet.
Csehországban 1999-ben, Romániában 2001-ben, Lengyelországban pedig 2002-ben vezették be az információszabadságról szóló törvényt. Szlovákiában ugyanerre 2000-ben került sor, Mikuláš Dzurinda első kormánya idején, aki a korábbi autokrata vezető, Vladimír Mečiar helyébe lépett, azzal a céllal, hogy a Szlovák Köztársaságot az euroatlanti integráció felé terelje. A törvényt az átláthatósági reformok részeként fogadták el, világszerte az egyik legjobb információszabadságról szóló törvénynek számított.
Azóta számos kísérlet történt a törvény erejének gyengítésére. Növelni akarták például a kivételek számát, azaz azokat az eseteket, amelyekben az állampolgárok nem kérhetnek tájékoztatást az állami szervek által hozott döntésekről vagy állami és önkormányzati szervek által létrehozott vállalatokra vonatkozó információkról. Szerencsére azonban nem jártak sikerrel, főként a civilek ellenállása miatt.
A jelenlegi magyarországi információszabadságról szóló törvényt 2011-ben fogadták el. Tavaly azonban több ponton módosították, némileg könnyítve a közérdekű információk megszerzését. A törvény módosítása része volt annak a folyamatnak, amelynek során a magyar kormány és az Európai Bizottság megállapodásra jut Magyarország befagyasztott uniós pénzeivel kapcsolatban.
A módosítások között szerepelt a bírósági eljárások lerövidítése, valamint az adatgazdák azon lehetőségeinek korlátozása, hogy költségtérítést kérjenek az adatszolgáltatásért, és a lehetséges összegek csökkentése is.
Minden országban kivételt képeznek az információszabadságról szóló törvény alól a minősített, illetve a nemzetbiztonsággal vagy honvédelemmel kapcsolatos információk. Szintén mentesülnek az üzleti titkok és a magánszemélyek magánéletével kapcsolatos adatok.
A közintézmények azonban gyakran használják az európai adatvédelmi törvényt (GDPR) ürügyként arra, hogy ne adjanak ki információt, annak ellenére, hogy az közérdekű lenne. Romániában például a közintézmények gyakran megtagadják a hozzáférést dokumentumokhoz, arra hivatkozva, hogy az személyes adatokat tartalmaz. Jogilag azonban a személyes adatokkal kapcsolatos információk közérdekűek lehetnek, ha azok befolyásolják valamely közfeladat ellátását.
A közérdekű információkhoz való hozzáférés iránti kérelmekre adott válaszadási határidők igen eltérőek. Szlovákiában ez 8 munkanap, amely 15 munkanapra meghosszabbítható. Csehországban 15 napos határidővel kell számolni, ami bizonyos esetekben további tíz nappal meghosszabbítható. Romániában a hatóságok és intézmények kötelesek tíz napon belül, vagy adott esetben a kérelem nyilvántartásba vételétől számított legfeljebb 30 napon belül válaszolni. Lengyelországban a kérelmeket „indokolatlan késedelem nélkül”, legkésőbb a benyújtástól számított 14 napon belül kell feldolgozni. Ha ez nem történik meg, közölni kell a késedelem okait és azt az időpontot, ameddig az információt az adott intézmény rendelkezésre bocsátja. Ez legfeljebb két hónap lehet.
Magyarországon a közérdekű adatigénylések válaszadási határideje 15 nap, amely további 15 nappal meghosszabbítható. A koronavírus járvány idején a válaszadási határidő nőtt, az állami szerveknek 45 napjuk volt megválaszolni az adatigényléseket, amit egy alkalommal további 45 nappal lehetett hosszabbítani. Ez 2020. novembertől 2022 december végéig volt érvényben, így a közérdekű információk megszerzése rémálommá vált. A határidő meghosszabbítása elméletileg csak akkor lehetséges, ha nagy mennyiségű adatról van szó, vagy a kérés teljesítése jelentős erőfeszítéseket igényel az adatgazda részéről. Sok esetben azonban az volt a tapasztalat, hogy a közérdekű adatigénylések megválaszolását gyakran valódi ok nélkül késleltették.
Ez tehát az elmélet. De mi a helyzet a valóságban? A kelet-közép-európai újságírók többsége ütközött már problémákba a közérdekű információk megszerzésekor.
Változatos módszerekkel trükköznek a kormányok
Szlovákiában legtöbbször olyan problémák merültek fel, amelyek személyes információkat vagy államtitkokat érintettek, illetve olyan ügyekben, amelyekben a rendőrség nyomoz. A közérdekű adatigényléseket néha a szellemi tulajdon védelmére hivatkozva is elutasítják.
Csehországban a törvény betartatása nehézkes, elsősorban azért, mert a hatóság, amelynek felügyelnie kellene, vonakodik ezt megtenni. Mindez azt jelenti, hogy néha csak bírósági úton lehet rávenni egy-egy intézményt az adatok kiadására. A pereskedés pedig akár több évig is elhúzódhat.
A közelmúltban két olyan eset is volt, amikor újságírók sikerrel jártak az állami szervek által eltitkolni igyekezett közérdekű adatok megszerzésében; az egyik a COVID-adatokhoz, a másik pedig a rendőrségi bűnügyi adatbázisokhoz kötődött. 2023 januárjában a lengyel Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a Nemzeti Egészségügyi Információs Rendszer köteles statisztikákat szolgáltatni a nyilvánosság számára a koronavírus fertőzésben elhunytak számáról. A bíróság megjegyezte, hogy általános szabályként az információkat ki kell adni, kivéve, ha súlyos okok szólnak a kérelem elutasítása mellett, ám ezt egyértelműen meg kell indokolni.
2016-ban a rendőrség közel 26 millió cseh koronát (nagyjából 405 millió forintot) kért egy adatújságírótól bűnözéssel kapcsolatos adatok kiadásáért.Az Alkotmánybíróság 2021 júniusában úgy döntött, hogy egy ilyen összeg gyakorlatilag lehetetlenné tenné az információkhoz való hozzáférést. „A kötelezettnek olyan lehetőségeket kell keresnie, amelyekkel maximálisan eleget tehet a benyújtott kérésnek, és nem olyan okokat, amelyekkel megakadályozhatja annak teljesítését” – írta a határozatban az egyik bíró.
A legutóbbi GRECO (az Európa Tanács által létrehozott Korrupció Elleni Államok Csoportja) jelentés szerint a romániai törvényekkel az a legnagyobb probléma, hogy a közérdekű információkat a törvényi előírások ellenére sem teszik elérhetővé az interneten.
Romániában a Context.ro számolt be arról, hogy a román külügyminisztérium megtagadta a választ arra a kérdésre, hogy a kormány használ-e kémprogramokat. A minisztériumot azzal bízták meg, hogy gyűjtse össze a válaszokat arra a kérdéslistára, amelyet az Európai Parlament kémszoftverek európai használatát vizsgáló bizottsága küldött ki. Románia, más államokhoz hasonlóan, megtagadta az együttműködést, és nem válaszolt arra, hogy használt-e kémszoftvereket saját állampolgárai ellen. A Context.ro közérdekű adatigénylést nyújtott be az eredményekért. A minisztérium megtagadta a válaszadást, Bukaresti Törvényszék pedig később szintén a kormány javára döntött.
A Context.ro azonban hosszas pereskedés után az egészségügyi minisztériumtól megszerzett egy sor, korábban nem nyilvános adatot. A vizsgálatból kiderül, hogy a romániai kórházak intenzív osztályain az elektromos vezetékek fele elavult. Egyes esetekben a hibás vezetékek vagy az elavult elektromos hálózatok okozták azokat a tűzeseteket, amelyek több mint 40 román állampolgár halálához vezettek az elmúlt évtizedben. Az Egészségügyi Minisztérium nem volt hajlandó jelentést tenni az intenzív osztályok elektromos vezetékeinek állapotáról. A Context.ro pert indított, és 532 napig tartó jogi csatározás után megkapta a dokumentumokat. A kapott adatokból a lap egy online adatbázist készített, amely minden romániai kórház intenzív osztályának állapotáról közöl információkat.
Magyarországon az Átlátszó több mint hét hónapja hiába próbálja kideríteni az illetékes hatóságoktól, hogy az elmúlt években hányszor fordult elő hulladéktűz Magyarországon. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést, annak ellenére, hogy egy nyilvános eseménynaptár található a saját honlapjukon, amely tartalmazza az összes tűzesetet. Az adatbázisban azonban nehéz keresni, ezért külön fájlban kértük az adatokat – hiába.
Időközben kiderült, hogy a Belügyminisztérium egy nagyon hasonló adatállományt kért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól, és meg is kapták azt. Az Átlátszó mindkét intézménytől megpróbálta megszerezni ezt az adathalmazt: a minisztérium azt állította, hogy nem ők a tulajdonosai az adatoknak, így nem adhatják ki, a főigazgatóság pedig ismét azt állította, hogy „nem gyűjtenek ilyen adatokat”. Végül egy olvasó segítségével sikerült összeszedni az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nyilvános online eseménynaptárában elérhető információkat.
Az Átlátszó a Samsung gödi akkumulátorgyár területén 2018 óta végzett felszín alatti talajvízvizsgálatokról is megpróbált adatokat szerezni. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság azonban semmilyen vizsgálati adatot nem küldött el, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, ám a NAIH-vizsgálat sem járt eredménnyel.
Mindezek miatt tavaly nyáron pert indítottunk a vízmonitoring adatokért, amelyet idén év elején nyertünk meg. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak.
Néha a magyar állami szervek más trükköket is bevetnek: elküldik ugyan az újságíróknak az adatokat, de használhatatlan formában. A pandémia idején, 2022 májusában azt szerettük volna megtudni a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, hogy a naponta regisztrált koronavírus-fertőzéses esetek közül hányan kaptak védőoltást, és milyen típusú vakcinával oltották be őket. A hivatal 90 nap elteltével az adatokat táblázat helyett egy pdf-fájl formájában, ömlesztve kaptuk meg, a küldött ábrából pedig pont a lényeg nem derül ki.
Miután cikket írtunk a használhatatlan adatokról, annyit sikerült elérnünk, hogy színesben is elküldték a diagramot.
Lengyelország közintézményei is megtanulták, hogy a törvény kiskapuit kihasználva hogyan késleltessék vagy tagadják meg a közérdekű információk kiadását. Ennek egyik módja, hogy felszólítják a kérelmezőt, hogy bizonyítsa, hogy különösen fontos közérdekről van szó a kért információ esetében. A Frontstory.pl adatigénylését például ilyen ürüggyel utasította el az állami erdészet.
Ha megtagadják a közérdekű adatok kiadását, az igénylőnek jogában áll pert indítani. Ez azonban egy hosszadalmas eljárás, több hónapig vagy akár évekig is eltarthat, ráadásul kimenetele a bíróságok ítélkezési gyakorlatától függ.
A Watchdog Poland Association, amely a közérdekű információkhoz fűződő jogok területére szakosodott, arról számol be, hogy a közérdekű információk kiadásának megtagadásával leggyakrabban az állami tulajdonú vállalatok és alapítványaik esetében találkoznak. Az állami tulajdonú vállalatok és alapítványaik gyakran utasítják el például a marketingkiadásaira vonatkozó adatigénylések megválaszolását. Egy közelmúltbeli példa erre II. János Pál pápára való megemlékezés volt a lengyel állami vasút vonatain. A kalauzok és a vonatvezetők sárga és fehér kitűzőt tűztek a zakójukra, és a PKP Intercity jelvényét a pápai zászlóra cserélték. A legnagyobb érdeklődést azonban az váltotta ki, hogy az utasok között süteményeket osztogattak. Ezek gyártójáról, összetételéről és allergénjeiről, valamint tárolási feltételeiről azonban nem volt nyilvánosan elérhető információ.
Azt sem lehetett tudni, hogy pontosan mennyibe került a sütemények beszerzése. Ráadásul az akció része volt annak a heves közéleti vitának, amely II. János Pál pápa tevékenységéről szóló televíziós műsor sugárzása után kezdődött. Az állami vállalatok felett politikai felügyeletet gyakorló kormánypárt képviselői nyilvánosan bírálták a riport hangvételét.
Az állami vállalatot irányító alapítvány erre úgy reagált, hogy „a PKP Csoport Alapítvány nem köteles nyilvánosságra hozni az ilyen projektek működési részleteiről szóló információkat, amelyek többek között a más szervezetekkel való együttműködés költségeivel kapcsolatosak, ami abból adódik, hogy a az alapítvány nem olyan szervezet, amely köteles nyilvános információkat hozzáférhetővé tenni.”
Árulkodó példa, hogy Jan Kunert lengyel újságírónak több mint három év alatt sikerült megszereznie a Lengyel Nemzeti Alapítvány (Polish National Foundation, PFN) szerződéseit. Az alapítványt 2016-ban hozták létre, azzal a céllal, hogy Lengyelországot népszerűsítse a világban, működéséért pedig állami tulajdonú cégek felelnek. Éves költségvetése működésének kezdetén 100 millió zloty (körülbelül 8,5 milliárd forint) volt. Később elérte a félmilliárd zlotyt, ami közel 43 milliárd forintnak felel meg.
Az újságíró mindezek miatt 2017-ben panaszt nyújtott be a tartományi közigazgatási bírósághoz. A bíróság 2018-ban az újságírónak adott igazat. A Lengyel Nemzeti Alapítvány fellebbezett a döntés ellen a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon, ami 2021-ben helybenhagyta a korábbi döntést. A Lengyel Nemzeti Alapítvány úgy vélte, hogy a vállalati titoktartás nem teszi lehetővé a megkötött szerződésekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalát. Az ítélet szóbeli indoklásában a bíróság hangsúlyozta, hogy „nem lehet azt mondani, hogy az alapítvány rendelkezésére álló pénzeszközök az államháztartási törvény értelmében közpénzek, de ennek ellenére feltételezhető, hogy közvagyont kezel és közfeladatokat lát el”. | Nincs egyszerű dolga a kelet-közép-európai újságíróknak, ha közérdekű adatokhoz akarnak hozzáférni | A közérdekű információkhoz való hozzáférés az újságírók és az állampolgárok számára egyaránt a hatalom egyik legfontosabb fékeként szolgál. Elméletileg minden közép-európai országnak van információszabadságról szóló törvénye, de a gyakorlatban ezek nem mindig érik el céljukat. Az állami intézmények sok esetben ugyanis igyekeznek elkerülni az információk kiadását, ami hosszadalmas perekhez vezet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/11/02/nincs-egyszer-dolga-a-kelet-kozep-europai-ujsagiroknak-ha-kozerdeku-adatokhoz-akarnak-hozzaferni/ | 2023-11-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Másfél évvel a 2022-es országgyűlési választást követően utánajártunk, hogy halad az ajánlásgyűjtés során tapasztalt bűncselekmények kivizsgálása. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása alapján a több tucat, rendőrséghez beérkező ügy többségét elutasították, megszüntették vagy felfüggesztették a nyomozást – vádemelésre az ügyek csupán negyedében került sor. Az eljárások egy részét pedig a mai napig nem zárták le.
A tavaly áprilisi országgyűlési választást előtti hónapokban számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival. Tavaly februárban zajlott le az ajánlásgyűjtés a 106 egyéni választókerületben. A jelöléshez legalább 500, a választókerületben lakó választópolgár érvényes ajánlása volt szükséges, ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem mindenkinek sikerült szabályosan megszereznie azokat. Az esetek egy része a rendőrséghez is eljutott, több tucat bejelentést kaptak. Utánajártunk, hogy állnak ezek az ügyek jelenleg.
Tavaly márciusi cikkünkben több érintett is beszámolt az Átlátszónak is arról, hogy tudtukon kívül került fel a nevük és adataik az ajánlásgyűjtő ívre.
Tavaly nyáron a rendőrségtől, valamint a 106 helyi választási irodától is kértünk tájékoztatást, hogy megtudjuk, hány esetben fordultak a rendőrséghez, és mely pártok ajánlásaival kapcsolatban merült fel probléma. A választási irodák összesen 44 esetről számoltak be, azaz ennyi ügyben tettek feljelentést, illetve foglaltak le ajánlóíveket a hatóságok. Leggyakrabban a Normális Élet Pártjával volt probléma, őket a Megoldás Mozgalom jelöltjei követték. A beérkező válaszokat infografikákon ábrázoltuk cikkünkben.
2022 végén pedig megkérdeztük a rendőrséget, hogy állnak a hamis választási ajánlások miatt indult büntetőeljárások. Akkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mindössze 7 vádemelésre került sor.
Az eljárások ötöde még folyamatban van
Idén október elején újra megkerestük a rendőrséget, hogy a választási ajánlásgyűjtés során tapasztalt visszaélésekről érdeklődjünk. Az Országos Rendőr-főkapitányság friss, október eleji adatai alapján a büntetőeljárások egy részét közel két évvel a választási ajánlásgyűjtés után sem zárták le.
Az ORFK Átlátszónak küldött válaszában kiemelte:
„a nyomozó hatóságok 73 ügyet minősítettek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 350. §-ba ütköző választás rendje elleni bűncselekménynek, melyből 19 ügy jelenleg is folyamatban van, 13 esetben elutasították a feljelentést, 3 nyomozást ismeretlen elkövető miatt felfüggesztettek, 15 esetben az eljárást megszüntették, 1 ügyet áthelyeztek az ügyészségre hatáskör hiánya miatt, 22 ügyet pedig vádemelési javaslattal küldtek meg az ügyészség részére.”
A Btk. 345. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználása bűncselekménynek 57 ügyet minősített a rendőrség. Ebből 8 jelenleg is folyamatban van, 21 nyomozást ismeretlen elkövető miatt felfüggesztettek, 13 esetben megszüntették az eljárást.
15 ügyet vádemelési javaslattal küldtek meg az ügyészség részére.
Legkevésbé sikeresek a Btk. 219. § szerinti személyes adattal visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt elrendelt büntetőeljárások voltak: mindössze 5 ilyen ügy került a rendőrséghez, ebből négyet megszüntettek, egy feljelentést pedig elutasított a hatóság.
Az adatok alapján elmondható, hogy az ajánlásgyűjtés során tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatos ügyek 27,41 százaléka végződött vádemelési javaslattal.
Az esetek 23,7 százalékában a rendőrség megszüntette az eljárást- ez többek között akkor történik, ha például a nyomozóhatóság arra jut, hogy nem történt bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg annak elkövetése. A feljelentések 17,8 százaléka zárult az eljárás felfüggesztésével ismeretlen tettes miatt. Az esetek tizedében a rendőrség a feljelentés elutasítása mellett döntött. Erre például akkor kerülhet sor, ha hiányzik a bűncselekmény gyanúja vagy éppen a feljelentett cselekményt már jogerősen elbírálták.
Az ügyek ötöde még folyamatban van, azaz nem zárták le a nyomozást.
Leghatékonyabban a választás rendje elleni bűncselekmények esetében nyomozott a rendőrség, ebben az esetben minden harmadik feljelentés vádemeléssel végződött. Ugyanez az arány a hamis magánokirat felhasználásánál 26 százalék. A rendőrség tájékoztatása szerint személyes adattal visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt indított feljelentések esetében nem történt vádemelési javaslat.
Korábban több volt a visszaélés
A visszaéléseknek többféle módja is előfordul: egyes esetekben az aláírások meghamisításával, a személyes adatok engedély nélküli felhasználását követően találták meg az ajánlók között magukat olyanok, akik biztosan nem írtak alá az adott jelöltnek (vagy épp senkinek nem adtak le ajánlást saját bevallásuk szerint). Előfordul olyan is, hogy elhunytak adatai szerepelnek az íveken.
A hamis aláírásgyűjtés a kamupártok egyik kedvelt eszköze, amivel milliós állami támogatásokra tudnak szert tenni – valós politikai teljesítmény nélkül. Az egyéni jelöltek több mint egymilliós támogatásra jogosultak, a listát állító pártok pedig aszerint kaphatnak további forrásokat, hogy hány körzetben sikerült jelölteket állítaniuk. A választási törvény 2011-es módosítása óta mindössze 500 érvényes aláírásra van szükség az induláshoz, egy választópolgár pedig több jelöltet is támogathat. A kampányfinanszírozási törvény 2017-ben szigorodott, ma már azoknak a pártoknak, amelyek a választáson nem érnek el 1%-ot, vissza kell fizetniük az állami támogatást, a korábbi példák azonban azt mutatják, hogy ezt nem minden esetben lehet behajtani rajtuk.
Hamis ajánlásokkal a korábbi országgyűlési választások során is találkozhattunk. 2018-ban több olvasónk is megkeresett minket azzal, hogy a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során visszaéltek az adataikkal. A választás után két hónappal megírtuk, hogy 111 büntetőeljárás indult országosan a választási ajánlások hamisítása miatt, a helyi választási irodák pedig 280 esetről számoltak be megkeresésünkre az ajánlások hamisításával összefüggésben.
A 111 eljárás közül fél évvel a választások után hatot megszüntettek, tizenkilencet felfüggesztettek, kilencet átminősítettek, tizenegyet pedig átadtak a NAV-nak. Vádemelésre mindössze egy esetben került sor az ORFK akkori tájékoztatása szerint.
Címlapkép: Az ellenzéki összefogás ajánlásgyűjtése az országgyűlési választás előtt, februárban. Forrás: Facebook/ Márki-Zay Péter. | A hamis választási ajánlásokkal összefüggő bűncselekmények alig több mint negyede zárult vádemeléssel | Másfél évvel a 2022-es országgyűlési választást követően utánajártunk, hogy halad az ajánlásgyűjtés során tapasztalt bűncselekmények kivizsgálása. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása alapján a több tucat, rendőrséghez beérkező ügy többségét elutasították, megszüntették vagy felfüggesztették a nyomozást – vádemelésre az ügyek csupán negyedében került sor. Az eljárások egy részét pedig a mai napig nem zárták le. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/11/03/a-hamis-valasztasi-ajanlasokkal-osszefuggo-buncselekmenyek-alig-tobb-mint-negyede-zarult-vademelessel/ | 2023-11-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Országos hatókörű szervezetet hoztak létre azok a civil egyesületek és csoportok, amelyek eddig különböző településen tiltakoztak a hazai akkumulátorgyárak környezet- és egészségveszélyeztető működése ellen. A résztvevők szerint a kormány kizárólag a gyártókkal – főként távol-keleti cégekkel – tárgyal az akkumulátor-iparág felfuttatásáról, miközben az érintett településen élőket, a helyi civil szervezeteket és önkormányzatokat teljesen kizárja a döntéshozatalból és az egyeztetésekből. A civilek szerint viszont a növekvő számú, ráadásul szabálytalanul működő akkus üzemek komoly kockázatot, sőt fenyegetést jelentenek Magyarország minden lakosa számára.
Tizenegy hazai civil szervezet tagjai döntöttek úgy, hogy országos szövetségbe tömörülve kívánnak fellépni a magyar kormány túlzónak és veszélyesnek ítélt akkumulátor-ipari tervei ellen. A szövetség létrehozását október 26-án, egy demonstráció keretében jelentették be. A dátum nem véletlen: ekkor zajlott ugyanis az a szakmai konferencia, melyen kizárólag a kormány és az akkumulátor-gyártó cégek képviselői vettek részt.
Idén harmadik alkalommal rendezték meg Budapesten a Magyar Akkumulátor Nap (Hungarian Battery Day) nevű nemzetközi szakmai konferenciát. Az október 26-i eseményt a Magyar Akkumulátor Szövetség (HUBA) szervezte az iparág képviselői számára azzal a céllal, hogy azon a résztvevők egyeztessék stratégiai céljaikat. Az eseménynek helyt adó Hotel Marriott előtt, a rendezvénnyel egy időben több szervezet tiltakozott a kormány akkumulátor-ipari törekvései ellen.
A Magyarországon egyre szaporodó akkumulátor-gyárak miatt számos településen indult tiltakozás – az Átlátszó is több cikkben számolt be az új üzemek építése vagy a meglévők bővítése miatti lakossági ellenállásról, köztük a gödi, debreceni, mikepércsi és fóti tiltakozásokról. Az egyes települések civil szervezetei most úgy döntöttek, országos szövetségbe tömörülve fogják közös érdekeiket képviselni a magyar kormány túlzónak és ártalmasnak ítélt akku-iparosítási tervei ellen.
Az október 26-i „NERzetgazdasági érdekek, ALKUipari stratégia?!” címmel tartott demonstráción a civilek bejelentették: egy ernyőszervezetet hoztak létre Akkumulátor Károsult Települések Igazáért Szövetség (AKÁRTEIS) néven.
„Szeretnénk a szeme, füle és hangja lenni azoknak a tömegeknek, akiknek jogait sértik a magyar kormány akkumulátor-gyártó nagyhatalmi tervei. Azokat képviseljük, akik most becsapva, megsértve és kiszolgáltatva érzik magukat az őket és családjukat fenyegető veszélyes üzemek miatt, és úgy gondolják, véleményüket és aggályaikat rendre félresöprik homályos gazdasági érdekekre és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva” – mondta el T. Szaszkó Andrea, a szövetség koordinátora, a Göd-ÉRT Egyesület alelnöke.
A rendezvényen bemutatkoztak a szövetséget létrehozó civil szervezetek, melyek Alsózsolca, Ács, Fót, Göd, Győr, Debrecen, Komárom, Mikepércs, Nyíregyháza, Pécs és Tata településekről érkeztek. „Az állampolgárok Magyarország minden pontján érthető módon ragaszkodnak az egészséges és biztonságos környezethez való jogukhoz és a körülöttük lévő ökológiai rendszerek hatékony védelméhez. Mert ezek alapvető alkotmányos jogaink, ahogy az is, hogy megismerhessünk minden olyan tervet, tényt és körülményt, amelyek befolyással vannak ezen elemi jogainkra” – hangzott el a bemutatkozás során.
A civilek követelik:
a jelenleg üzemelő gyárakban, feldolgozó üzemekben és raktárakban a katasztrófavédelmi, környezetvédelmi és munkavédelmi előírások betartását,
az egyes üzemekben évek óta tartó zajszennyezés azonnali befejezését, a zajos üzemrészek működésének felfüggesztését,
a beruházások területén nyilvános és civilek által kontrollált levegő-, talajvíz- és zajmonitoring rendszer létrehozását,
a lakossági riasztó-rendszer valamennyi érintett gyár hatásterületeire történő teljes kiépítését,
a különleges gazdasági övezetek megszüntetését,
a további iparosítási tervek nyilvánosságra hozatalát, társadalmi párbeszédet az akkumulátor-ipari fejlesztések ügyében,
a gyárak egy kilométeres körzetében élő lakosok számára kompenzációt életminőségük romlásért és ingatlanjaik értékvesztéséért,
az akkumulátor stratégiához ígért környezetvédelmi stratégia kidolgozását, a környezetvédelmi szabályok szigorítását,
valódi szankciókat a komolytalan, alacsony összegű bírságok helyett,
a támogatások átcsoportosítását: a külföldi szennyező multi-cégek helyett a magyar egészségügy, oktatás, infrastruktúra állami támogatását.
A szövetség képviseletében T. Szaszkó Andrea elmondta: nemcsak a közös demonstrációk és petíciók eszközével kívánnak élni. Az egyes helyi szervezetek már jelenleg is több peres eljárást folytatnak a hazai akku-ipari beruházások engedélyezési és működési jogsértései miatt – a jövőben a jogorvoslati eljárásokat országos szintre kívánják emelni és nemzetközi fórumokat is megkeresnek.
Az esemény végén a résztvevők egy kis jelenettel is demonstrálták a magyarországi üzemek súlyos egészségkárosító és környezet-veszélyeztető működésének hatásait, miközben részleteket olvastak fel a hazai akku-gyárak és feldolgozók szabálysértési bírságaiból.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa; Videó, fotók: Balogh Dénes | Szövetségbe tömörültek az akkumulátor-ipar által károsult települések | Országos hatókörű szervezetet hoztak létre azok a civil egyesületek és csoportok, amelyek eddig különböző településen tiltakoztak a hazai akkumulátorgyárak környezet- és egészségveszélyeztető működése ellen. A résztvevők szerint a kormány kizárólag a gyártókkal – főként távol-keleti cégekkel – tárgyal az akkumulátor-iparág felfuttatásáról, miközben az érintett településen élőket, a helyi civil szervezeteket és önkormányzatokat teljesen kizárja a döntéshozatalból és az egyeztetésekből. A civilek szerint viszont a növekvő számú, ráadásul szabálytalanul működő akkus üzemek komoly kockázatot, sőt fenyegetést jelentenek Magyarország minden lakosa számára. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/11/03/szovetsegbe-tomorultek-az-akkumulator-ipar-altal-karosult-telepulesek/ | 2023-11-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Brüsszelezik az agrárkamara, de arra nem válaszol, hogy a hazai tiltás ellenére hogyan jöhetett ukrán gabona Magyarországra. És nem csak a kamara néma, a NÉBIH sem válaszol kérdéseinkre, amiket az Ukrajnából érkező import kapcsán tettünk fel. Az Eurostat adatai szerint 2022-höz képest idén fele annyi gabona érkezett hazánkba Ukrajnából, jó ideje viszont semmi: mivel nálunk a legalacsonyabb az ár. Vagyis a piac megoldotta az ukrán gabonaproblémát.
„Több száz felháborodott gazda gyűlt össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ által szervezett tüntetésen az ukrán határon! A záhonyi határállomásra az ország összes vármegyéjéből érkezett termelőkkel közösen nyílt levelet fogalmazunk meg, amelyet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének fogunk eljuttatni. Brüsszel ugyanis pénteki döntésével elárulta és magára hagyta a kelet-európai gazdákat. Ha az EU nem zárja le a határokat, akkor a gazdák fogják azt megtenni – de ez esetben nem lesz hazánkon átmenő gabonaforgalom sem!” – a harcos hangú közleményt szeptember 17-én tette közzé a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A kamara nem először szólalt fel az ukrán gabona ellen, februárban „Silány minőségű, kétes eredetű ukrán gabona árasztja el a piacot! A zöld szervezetek most is hallassák a hangjukat!” címmel adtak ki közleményt. Ebben azt írták, hogy „A hibás brüsszeli döntések hatalmas mennyiségben szabadították rá Ukrajna szomszédjaira a silány minőségű, kétes eredetű ukrán gabonát, ami ellehetetleníti a magyar gazdákat is. Míg az uniós gazdálkodók szigorú előírások szerint – jelentős plusz költségekkel – kell termeljenek, a beáramló import minősége erősen kétes, akár egészségre is veszélyes lehet.”
Harcias kamara és kormány
Áprilisban annak örültek, hogy a kormány látszólag megtiltotta az importot: „A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) üdvözli az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabonára és olajos magvakra, valamint más mezőgazdasági termékekre bevezetett átmeneti importtilalmat.”
A tilalmi bejelentést április 15-én Nagy István agrárminiszter tette, az akkori közlemény szerint „A kormány elkötelezett a magyar gazdatársadalom érdekeinek képviselete mellett, éppen ezért érdemi uniós intézkedések hiányában Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajos magvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását”. Egészen 2023. június 30-ig.
Több cikkben is foglalkoztunk már az Ukrajnából származó gabonával. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (NÉBIH) kapott adatok alapján májusban megírtuk, hogy az első negyedévig több mint 67-szer annyi gabona érkezett a háború sújtotta országból, mint 2022-ben. Valamint arról is beszámoltunk, hogy a vizsgált minták mintegy negyedében mutattak ki vegyszermaradványt a hatóság munkatársai, de ezek egy kivételével nem lépték túl a megengedett határértéket. Vagyis a NAK állításait az ukrán gabona szennyezettségéről a NÉBIH cáfolta.
A tiltás ellenére is jött a gabona
Azonban a kormányzati importtilalom ellenére május 10. után is érkezett hazánkba gabona Ukrajnából – akkor megírtuk, hogy a NÉBIH közlése alapján közel 40 ezer tonnát vizsgáltak június elejéig, az agrártárca viszont néma maradt az ügyben.
Újabb közadatigénylésünk pedig azt mutatja, a magyar kormány tilalma mit sem ér:
idén júniusban minden eddiginél több, mintegy 135 ezer tonna Ukrajnából érkezett gabonát vizsgált a NÉBIH.
Meglepetés: sem növényvédőszer-maradékot, sem mikotoxint, sem GMO-szennyezést nem talált benne a hatóság. Júliusra, augusztusra, szeptemberre nem közölt adatot a NÉBIH.
Csak összehasonlításképp: 2023-ban március 17-ig 67 887 tonna gabonát vizsgált a hatóság (eddig kaptunk adatot a NÉBIH-től), a tiltás utáni időszakban 175 ezer tonnát, vagyis két és félszer többet.
A NÉBIH adatai alapján az agrárkamara szeptemberi tüntetésének idején már nem érkezett hazánkba ukrán gabona, vagyis több hónapja nem a háború sújtotta ország terménye nyomasztotta a magyar gazdákat.
Raskó György agrárközgazdász korábban azt mondta, „az Ukrajnából behozott gabona Magyarországon raktárakba került, mert a kereskedők arra vártak, hogy a korábbinál magasabb áron értékesíthessék más országokban.” Szerinte egyes magyar gabonatermelők is hasonlóan jártak el a saját terményeikkel, de „rosszul spekuláltak”, amikor nem adták el a gabonát tavaly, abban reménykedve, hogy tavasszal magasabb árat kapnak érte.
Az Eurostat mezőgazdasági árai szerint a 2023. április 10-i héten Magyarországon a takarmánykukorica tonnánkénti ára 237 euró volt. Bulgáriában ugyanekkor 230, Lengyelországban 247, Romániában 243 euró. Augusztusra a hazai ár 182 euróra csökkent, a bolgár 207 euró lett, a lengyel 219, míg a román ár 190 euró/tonna lett.
Vagyis hazánkban nem éri meg eladni a takarmánykukoricát, így ezért sem érkezik ide ukrán gabona – a piac megoldotta a problémát, amiről a kormány csak beszélt. Az Átlátszónak termelők és felvásárlók azt mondták, hogy sok helyen az 50-60 ezer forintos tonnánkénti árat is nehéz elérni, ami 150 eurós árat jelent.
A NAK és a NÉBIH sem válaszolt
A tiltás ellenére érkező gabonadömping miatt kérdéseket küldtünk az agrárkamarának. Azt kérdeztük október közepén, hogy:
hogyan érkezhetett a tilalom alatt ukrán gabona Magyarországra?
amikor ezeket az adatokat nyilvánossá tettük, önök milyen lépéseket tettek azért, hogy ne érkezhessen a tilalom alatt újabb gabonaszállítmány?
az önök ismeretei szerint mennyi ukrán gabona érkezett Magyarországra?
az Unióba belépő, harmadik országbeli gabonaszállítmányokat kötelező-e ellenőriztetni, ha igen, kivel?
Nagy István az áprilisi bejelentésben azt is közölte, hogy „a Magyarországra történő behozatal korlátozása átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart”, tettek-e lépéseket ennek meghosszabbítására?
kaptak-e kompenzációt a magyar gazdák, ha igen, mennyit és mikor?
önök azt is írták, „Az Európai Unióba korlátlan mennyiségben érkező termékek nemcsak az uniós termelés jövőjét, így hosszú távon Európa önellátó-képességét veszélyeztetik, hanem élelmiszer-biztonsági szempontból is aggályosak.” Milyen élelmiszer-biztonsági kockázatokat találtak? Az idei évben találtak-e kockázatos élelmiszert?
Kérdéseinkre a NAK nem válaszolt. Ahogy a NÉBIH sem, amitől az iránt érdeklődtünk, hogyan érkezik hazánkba harmadik országból gabona, azt ki és hogyan ellenőrzi, mezőgazdasági alapanyagot (gabonát, takarmányt) bármiféle hatósági ellenőrzés nélkül lehet-e Magyarország és az Európai Unió területére beléptetni. Választ ezekre a kérdésekre sem kaptunk, pedig a NÉBIH-nek tudnia kell, hiszen uniós kötelezettségről beszélünk, ahogy ez a hatóság honlapján is olvasható.
Ha az Eurostat statisztikáit nézzük, akkor 2023-ban mintegy 742 ezer tonna gabonát importál Magyarország Ukrajnából, és 2022-ben ez 1,3 millió tonna volt. A háború előtt, 2021-ben mindössze 21 ezer tonna ukrán gabona érkezett hazánkba. Az uniós statisztika szerint Magyarország jóval több gabonát importált Ukrajnából, mint amit a NÉBIH vizsgálatai alapján összeadtunk. Hogy a NÉBIH tételei közül hiányozhat-e olyan, ami az uniós statisztikába bekerült, rejtély, ugyanis a hatóság nem válaszol.
Címlapkép: Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatót tart az ukrán mezőgazdasági termékek importszabályozásáról a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen 2023. május 13-án. Ezen a napon lépett életbe az az uniós rendelet, amely felváltja a tagállami rendeleteket az ukrán gabonaimport ügyében – jelentette ki az agrárminiszter. (fotó: MTI/Vajda János) | Magyar csoda: a kormányzati betiltás után 175 ezer tonna gabona érkezett Ukrajnából | Brüsszelezik az agrárkamara, de arra nem válaszol, hogy a hazai tiltás ellenére hogyan jöhetett ukrán gabona Magyarországra. És nem csak a kamara néma, a NÉBIH sem válaszol kérdéseinkre, amiket az Ukrajnából érkező import kapcsán tettünk fel. Az Eurostat adatai szerint 2022-höz képest idén fele annyi gabona érkezett hazánkba Ukrajnából, jó ideje viszont semmi: mivel nálunk a legalacsonyabb az ár. Vagyis a piac megoldotta az ukrán gabonaproblémát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/11/08/magyar-csoda-a-kormanyzati-betiltas-utan-175-ezer-tonna-gabona-erkezett-ukrajnabol/ | 2023-11-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kiderült, mennyiért vesz lélegeztetőgépeket a Magyar Honvédség, miközben 17 ezer egy raktárban porosodik évi egymilliárdért
A közbeszerzésre egy cég jelentkezett.
A magyar állam a koronavírus-járvány idején 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt 300 milliárd forintért, ezeket most évi egy milliárd forintért raktározza egy, korábban a Rogán Antal által kidolgozott, államilag támogatott nemzeti lakáslottóról elhíresült cég.
Szeptember 22-én azonban a Magyar Honvédség október 3-i ajánlattételi határidővel közbeszerzést írt ki lélegeztetőgépek vásárlására, ezt nem sokkal később Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő írta meg Facebook-oldalán. "A magyar katonaegészségügy a NATO-szabványnak megfelelő eszközöket tervez beszerezni, amelyek markánsan különböznek a civil ellátási rendszerben használt eszközöktől, és amelyek jellegüknél fogva hatékonyan képesek támogatni a műveletekben történő sérültellátást" – írták akkor az rtl.hu kérdésére.
Időközben az eljárás nyertese is megvan: a Dräger Medical Magyarország Kft. nettó 3,6 millió forint egységáras ajánlatával – írja az rtl.hu. Más jelentkező nem is volt. A megbízást nettó 40 millió forint értékű keretszerződésként írták ki, ennek terhére vásárolhatnak majd a gépekből a telepített kórházi képességek támogatására.
Hogy pontosan milyen típusokról van szó, az a közbeszerzési dokumentációból nem derült ki, de ha kiderülne, akkor sem lehetne összevetni a Kínából vásárolt 300 milliárdos készlettel, a Transparency International ugyanis hiába perelte ki jogerősen a beszerzések részleteit, a dokumentumok helyett csak egy egyoldalas papírt kaptak, amely szerint már megsemmisítették azokat.
Ugyanakkor a Direkt36 oknyomozása szerint a Kínából beszerzett lélegeztetőgépek több kórházban is meghibásodtak, egy dunántúli kórházban több készülék füstölni kezdett, amikor csatlakoztatták a hálózathoz, a Dél-pesti Centrumkórházban pedig be sem tudták üzemelni őket.
Itt van a válasz Rétváritól, ki a felelős a 17 ezer kihasználatlan lélegeztetőgépért: a baloldal
A Transparency International két éve pereskedik, hogy megtudja, mi lett a sorsa a 300 milliárdba kerülő lélegeztetőgépeknek. Most Vadai Ágnes kérdezett, Rétvári pedig azt mondta, a kormánynak az eszközbiztosítás volt a célja, a baloldalnak pedig az, hogy minél több beteg legyen. | Ennyiért vesz lélegeztetőgépeket a Magyar Honvédség, miközben 17 ezer egy raktárban porosodik évi egymilliárdért | A közbeszerzésre egy cég jelentkezett. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231107_Kiderult_mennyiert_vesz_lelegeztetogepeket_a_Magyar_Honvedseg_mikozben_17_ezer_egy_raktarban_porosodik_evi_egymilliardert | 2023-11-07 21:20:00 | true | null | null | HVG |
A lombkorona-sétányáról elhíresült Nyírmártonfalván és további négy északkelet-magyarországi településen tartott uniós pénzből számítógépes képzéseket a hajdúböszörményi önkormányzat fideszes képviselője, a Czeglédi János vezette Keleti Főcsatorna Egyesület. A négy községben (Nyírmártonfalva, Bagamér, Mikepércs és Kismarja) két-két egész napos előadást tartottak, a "Híd a digitalizációba" pedig 9,8 millió forintos uniós támogatást kaptak, vagyis egy-egy alkalom 1,2 millió forintba került – írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-odalán.
Nyírmártonfalván a református egyházközség is nyert 5 millió forintot a "Digitális jólét megteremtésének elősegítése Nyírmártonfalván" nevű projektjére, ami Hadházy szerint "kb. ugyanazt vállalta, mint a böszörményi képviselő álcivil egyesülete". Na de mit vállalt a Czeglédi János vezette Keleti Főcsatorna? Hadházy idéz a szervezet, időközben már nem elérhető, honlapjáról (a helyesírási hibákat azért meghagytuk):
"Mivel kis lélekszámú településekről van szó így nagyon nehéz számukra bármilyen olyan programot indítani amely nagy mértékben elősegítheti a felzárkóztatásukat. Jelen projekt teljes mértékben alkalmas viszont arra, hogy esélyt adjunk az itt élő embereknek és ezáltal egy szebb jövőkép kialakítását tesszük lehetővé számukra."
"A digitális eszközök használatából kimaradó, digitális készségekkel nem rendelkező társadalmi rétegek különbségeit mindig csökkenteni szükséges."
"Eddig is sikeresen működtünk együtt már az előző pályázatunknak köszönhetően Gellén Lajos al, aki a helyi internet szolgáltató cég ügyvezetője, éppen ezért első kézből hitelesen tudjuk az előadásokat megtartani."
"Sikerünk titka, hogy jól szervezett programokkal és szakemberekkel dolgozunk együtt ezáltal olyan helyekre is el tudjuk vinni a digitalizáció varázslatos világát, ahol eddig álmodni sem mertek róla."
"Az eszközbeszerzés során olyan IT eszközök beszerzése melyek a projekt sikerességét garantálják, számítógép konfiguráció, paindrev-ok, Apple iPhone az okostelefonok használhatóságának bemutatását, tabletek beszerzése a programban résztvevők közötti kisorsolás, ez mind a szakmai megvalósítók munkáját segíti, mindemellett a programban résztvevők gyakorlati úton ismerkedhetnek az IT eszközökkel."
Az egyesület egyébként a fideszes "Városi Civil Alapból" is szakított tíz millió forintot, utóbbiról a Válasz Online írt a "Választási Fidesz-alap: megvan, hová tűntek az állami civilpénzek" című cikkében. | Alkalmanként 1,2 millióért mutatta meg egy fideszes egyesület "a digitalizáció varázslatos világát" négy falunak | "Jelen projekt teljes mértékben alkalmas viszont arra, hogy esélyt adjunk az itt élő embereknek és ezáltal egy szebb jövőkép kialakítását tesszük lehetővé számukra" – állt a honlapjukon, amíg elérhető volt. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231107_Alkalmankent_12_millio_forintba_kerult_hogy_egy_fideszes_kepviselo_egyesulete_megmutassa_a_digitalizacio_varazslatos_vilagat_negy_falunak | 2023-11-07 19:59:00 | true | null | null | HVG |
Vízmotor-sztori a Schadl-ügyben: „Kigyulladt a motor, Völner Pál egy palack vízzel segített eloltani”
A Schadl-ügy egyik legérdekesebb szálával foglalkozott a bíróság kedden. A vád szerint a Schadl-Völner páros megpróbált egy egymilliárd forintos pályázatra rákavarni, ez viszont nem jött össze nekik. A motor egyik feltalálója tanúként vallott a bíróságon, vallomásában pedig felbukkant még Orbán Győző is.
K. Szabolcsot hallgatta meg kedden a bíróság tanúként a Schadl-ügyben. A végrehajtói kar volt elnökéhez köthető ügyek közül az egyik legérdekesebb az úgynevezett vízmotor-ügy. A vád szerint Schadl és Völner Pál egy egymilliárd forintos állami támogatásra akartak rákavarni egy vízmotor ötletével, K. Szabolcs pedig ennek a motornak az egyik fejlesztője volt.
Most a bíróság előtt azt vallotta, R. Róbertet, azaz "Gazdit" ismeri régóta, vele 2000 óta jó barátok. A 2010-es évek elején kezdtek el egy keceli kollégájával együtt dolgozni egy vízzel hajtott motor ötletén. K. Szabolcs a nyomozati szakaszban a vízmotor működéséről a következőket mondta: „a vizet 12 Voltos árammal hidrogénre és oxigénre bontjuk és maga a motor a hidrogént égeti el. Ezt a motort egy német rendszámú, R. Róbert tulajdonában lévő Daewoo Nubira típusú gépkocsiba szereltük be, de nincs forgalomba helyezve. A gépkocsi károsanyag-kibocsátását többször is bevizsgálták, még a Magyar Tudományos Akadémia is vizsgálta. 2016 februárjában R. Róbert azt mondta, hogy van egy ismerőse, aki szerinte el tudná adni ezt a találmányt, majd az egyik kecskeméti vizsgabázison folytatott környezetvédelmi vizsgálat során meg is tekintette azt. Ez a személy volt dr. Schadl György. Több alkalommal is megvizsgáltatta a gépkocsit.”
A motor pedig elmondásuk szerint működőképes volt, olyannyira, hogy az autó 160 kilométer/órás sebességre is képes volt mindössze egy liter vízzel. De állították, hogy ezt a gépet nem csak autóba lehet rakni, hanem gyárakban, például mészégetésnél és a visontai erőműnél is bevetették volna. Bővebben ezt nem volt hajlandó K. Szabolcs kifejteni a bíróság előtt, hiszen „nem értenek hozzá”. A találmány részletes működési elvét a mai napig is K. Szabolcs őrzi, az ügyészségen tett vallomásában azt mondta, egymilliárd forintért adná csak el.
Viszont igyekeztek demózni a találmányt: K. Szabolcs vallomása szerint Kínából, Koszovóból és Albániából is jöttek szakemberek, több mint ötven bemutatót tartottak nekik. A külföldi delegációk magyarországi útjait Schadl György finanszírozta a tanú szerint, de hogy miből, azt nem tudta megmondani.
Az egyik bemutatón viszont kigyulladt a vízmotor, K. pedig azt mondta, Völner Pál segített eloltani azt, egy liter vizet adott erre, azzal sikerült is.
Pénz azonban a projektbe csak Gazditól később pedig Schadltől érkezett. K. Szabolcs tippje szerint az évek alatt R. Róbert a vízmotor ötletébe 180 milliót tolt, neki és feltalálótársának pedig 500 ezer forintot fizetett havonta.
A vízmotor körüli igazi kavarás azonban Schadl György felbukkanásával kezdődött: K. Szabolcs állította, hogy Schadl hívta a bemutatókra a delegációkat, majd felmerült, hogy meg is veszi a projektet. Erre K. Szabolcs szerint azért lehetett szükség, mert Gazdi kifutott a pénzből, így Schadl segítségét kérte 2016-ban. Végül 2017-ben alapítottak rá egy céget, ez lett az Aqua Energy Solutions, aminek a tulajdonába 120 millió forintért bekerült maga a találmány is. A céget viszont nem Schadl, hanem az ügyben szintén, bár más miatt vádlott édesapja vezette.
Fizetést viszont K. vallomása szerint a cég megalapítása után is az ifjabb Schadltől kaptak, nem az apja által vezetett cégtől.
A 120 millióról K. a nyomozati szakaszban azt mondta, hogy még csak részben sem került hozzájuk semmi ebből a pénzből. Ezt a bíróság előtt kissé árnyalta, azt mondta nem adásvétel volt, Schadl apportként vitte be a találmányt a cégbe. Szerinte Schadl legalább százmillióval szállt be a vízmotorba, hiszen Gazdi kiszállása után finanszírozta az ő fizetésüket, az anyagköltségüket, de a demózást is. A céghez azonban a K. Szabolcs által egymilliárdra taksált találmányleírás nem került át.
Arról, hogy akkor mégis miért kellett a céget létrehozni, K. Szabolcs még a nyomozati vallomásában azt mondta, „mert a komoly befektetők csak így állnak velünk szóba, vagyis egy céggel szívesebben tárgyalnak, mint magánszeméllyel”.
Maga a vízmotor Érdre került, itt tartották a bemutatókat, itt oltották el Völner Pállal, de itt látta a Magyar Tudományos Akadémia delegációja és egy paksi küldöttség Süli János volt miniszter vezetésével is.
K. Szabolcs elmondása szerint heti, kétheti szinten felmerült, hogy pályázati támogatást kellene szerezni a projektre. Ez 2021 nyarán gyorsult fel, az ügyészség szerint Schadl ekkor vonta be az ügybe Völner Pált is. Erről a vádirat írt bővebben. „2021. június 12. napján dr. Völner Pál II. rendű vádlott, tudva arról, hogy dr. Schadl György I. rendű vádlott rendelkezik ezzel a vízüzemű motorral, tájékoztatta dr. Schadl György I. rendű vádlottat, hogy össze tudná hozni őt a Calmit Hungária Kft. nevű cég vezetőjével, XY-nal, mivel ezen cégnek jelentősen megemelték a széndioxid kvótáját, ezért a dr. Schadl György I. rendű vádlott tulajdonában álló, és általa korábban már pályáztatott fenti motort a cég működése körében hasznosítani lehetne hőtermelésre, és ennek megvalósíthatóságának vizsgálatára állami támogatást lehetne kérni” – áll a vádiratban. A cég ügyvezetőjének nevét azért nem közöljük, mert nem közszereplő.
A vád szerint Völner kezdett el Palkovics László korábbi miniszter 2022 előtti Innovációs és Technológiai Minisztériumában lobbizni a vízmotor mellett, ráadásul Steiner Attilánál, aki akkor a körforgásos gazdasági fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár volt. Völner a vád szerint. A pályázatot végül nem sikerült kiíratniuk, támogatási pénzt pedig K. Szabolcs keddi elmondása szerint még mindig nem kapott a projekt. Olyannyira nem, hogy jelenleg Németországban lobbiznak pénzért.
K. Szabolcs szerint Süli János látogatását Schadl György intézte. A vád szerint azonban ebben benne volt Völner Pál keze is. A vádirat szerint ugyanis Völner anélkül, hogy ez a hatáskörébe tartozott volna, többször is megkereste Sülit, de a volt miniszter egyik államtitkárát, Kovács Pált is. Ahogy az a vádiratból is kiderült, Völner az ügyben 2021 nyarán kezdett el mozogni, Schadl novemberi letartóztatásáig azonban nem sikerült érdemi eredményt felmutatnia benne.
K. Szabolcs elmondása szerint többször is felmerült, hogy a vízmotort az államnak adnák el. 2021 tavaszán pedig ugyan nem jutottak el odáig sem, hogy pályázzanak valahogy, mégis begyorsultak a dolgok. K. és Gazdi egyik lehallgatott telefonbeszélgetésében az ügyészség leirata szerint elhangzott, hogy „a miniszterelnök úr válassza ki személyesen”, hogy melyik vállalkozás veszi meg a projektet.
Majd jön a beszélgetés egy pontján Gazdi azt mondta a tanúnak, hogy
„Gyuri többször találkozik a miniszterelnök úrral”, mint az a fizikus, akit bevontak a vízmotorral kapcsolatos kavarásba.
Sőt, a tanú azt mondta, legutóbb
tavaly májusban látogatta őket meg Orbán Győző, a miniszterelnök testvére, hogy megnézze a vízmotort.
Viszont a bíró által ismertetett lehallgatási jegyzőkönyvekkel kapcsolatban K. Szabolcs szinte semmire sem emlékezett, a bírónak pedig egy ponton elege lett. „Figyelmeztetve lett a hamis tanúzásra. Kicsit úgy érzem, nem is kicsit, hogy zavarban van itt a tárgyalóteremben a kérdések kapcsán” – mondta a tanúnak kétkedve.
2021. szeptember 30-án, alig egy hónappal Schadl elfogása előtt K.-nak volt egy másik érdekes beszélgetése is Gazdival. Telefonon beszélgettek, a párbeszédben pedig előkerült Schadl György neve is. Méghozzá nem is akárhogy.:
„most azért nem lehet Schadllel beszélni, mert „összefosta magát",
ugyanis ahogy R. Róbert fogalmazott, hogy vagy holnap, vagy 15-én a „tesó" a mennybe megy. Ezzel megszűnnek azok a kérdések, amelyek eddig voltak”.
De K. Szabolcs ugyanazon a napon még egyszer beszélt Gazdival, R. Róbert pedig azt mondta neki: „a bratyink a mennybe megy, ha az Isten is megsegíti. Bízzunk benne, hogy Isten vele van”.
A bíró külön rákérdezett K. Szabolcsnál, hogy mit jelentett ez a „mennybe megy”, de K. Szabolcs erre mindössze annyit válaszolt, hogy valószínűleg egy külföldi barátra vonatkozott.
K. Szabolcsot a bíró kérdezte arról is, hogy Gazdi mennyit járt külföldön. Ennek azért van jelentősége, mert egy másik vádpont szerint Gazdi hetvenmillióval verte át az ügy tizenharmadrendű vádlottját, amikor azt üzente neki szintén vádlott bizalmasán keresztül, hogy Ukrajnában elrabolták a csecsenek. K. Szabolcs azt mondta, Gazdi a világ rengeteg pontján járt, volt, hogy Budapesten is szállodában lakott („ott olcsóbb a rezsi”), feleségével pedig nem mindig élt együtt, mert
„Robi egy jószívű ember, de több barátnője volt”.
Gazdi, a „jószívű ember” pedig komoly előadást tartott a keddi tárgyalási nap végén. Azt mondta, K. Szabolcs egy tanyai éjszakán beszélt neki a találmányról, ő pedig megeskette a tanút, hogy működik a motor. Csak ezt követően kezdett el pénzt fektetni a projektbe. Magáról a vízmotorról azt mondta, nem
180 milliót fektetett be, hanem 300 milliót.
Ezt a pénzt pedig elmondása szerint elbukta, annak ellenére is, hogy ez a motor „a világ egyik legjobb találmánya”.
Schadl György ezúttal csak röviden szólalt fel, ő állította, hogy soha nem fizetett Völner Pálnak azért, hogy nyomja a projektet Sülinél, vagy Palkovics ITM-jében. Völner Pál pedig csupán annyit mondott, hogy nem volt ott azon a bemutatón, ahol tűz keletkezett, erre valószínűleg rosszul emlékezett a tanú.
A vízmotor-sztoriról és az egész Schadl-ügyről nyáron a Fülkében Dezső Andrással beszélgettünk:
Fülke: A Schadl-ügy teljes története, A-tól Z-ig, Völnertől Vargáig
Elvesztette a fonalat? Nem tudta követni a meghallgatásokat? Felelevenítené a tudását? Közéleti podcastunkban összefoglaltunk mindent, amit a Schadl-ügyről tudni érdemes, kezdve a főszereplőktől és köreiktől, az általuk kiépített korrupciós hálózattól át a lebukásig és a következményekig. | Vízmotor-sztori a Schadl-ügyben | A Schadl-ügy egyik legérdekesebb szálával foglalkozott a bíróság kedden. A vád szerint a Schadl-Völner páros megpróbált egy egymilliárd forintos pályázatra rákavarni, ez viszont nem jött össze nekik. A motor egyik feltalálója tanúként vallott a bíróságon, vallomásában pedig felbukkant még Orbán Győző is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231107_schadl_vizmotor_sztori_tanukihallgatas_1 | 2023-11-07 11:43:00 | true | null | null | HVG |
Schadl-ügy: Ma hallgatja meg a „Gazdit" a bíróság
R. Róbert, az ügy harmadrendű vádlottja kerül a fókuszba a Schadl-Völner korrupciós ügy csütörtöki tárgyalásán.
„Csak mi vagyunk fiúk, és úgy húsz prostituált van rajtunk kívül. Nem jössz le?” - így invitálta Schadl György, az Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke bizalmasát és korrupciós ügyének harmadrendű vádlottját korábban bulizni.
R. Róbert, akit Schadl többször is „Gazdinak” nevezett a nyomozati iratok szerint, a mai napot nem hagyhatja ki: őt fogja meghallgatni a bíróság.
Az ügynek R. Róbertet érintő szála arról szól, hogy a harmadrendű vádlott az ügyészség szerint egy alkalommal közel hetvenmillió forintot csalt ki az ügy egyik másik vádlottjától, egy iskola vezetőjétől, majd Schadlön és Völneren keresztül próbált egy iskolának működési engedélyt szerezni. Völner Pál keddi vallomásában azt mondta, nem tudott róla, hogy az iskolának amúgy fizetési kötelezettsége van.
R. Róbert múltját a hvg360 cikke tárta fel, a férfi kilencvenes években autókat lopott, egy zsarolási ügyben pedig egy ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe. Börtönbe viszont nem kellett vonulnia, megúszta felfüggesztettel.
R. Róbertről korábban itt írtunk bővebben:
Politikusok között keresték sokan Schadl „gazdáját", aztán az alvilágban találtuk meg
A kilencvenes években autókat lopott, egy zsarolási ügyben ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe a Völner-Schadl-ügy egyik vádlottja, akit pár éve sikkasztás miatt ítélték el, de nem kellett börtönbe vonulnia, felfüggesztettel megúszta. R.
2023. május. 23. 10:39 Kacskovics Mihály Béla Itthon
Schadl-ügy: Völner mindent tagad, előkerültek sms-ek Varga Judittól és Bayer Zsolttól is
Völner Pál volt igazságügyi államtitkár kedden a bíróság előtt saját korábbi életvitelével próbálta alátámasztani, hogy képtelenség az a vád, hogy ő pénzt fogadott volna el Schadl Györgytől. Varga Juditot viszont továbbra is beidéztetné, hiszen szerinte a miniszter tudná igazolni az ő ártatlanságát.
2023. május. 18. 12:49 hvg.hu Itthon
Schadl felesége inkább nem tett vallomást, és közölte, hogy a többi tárgyaláson már nem akar részt venni
Csütörtökön is tárgyalást tartottak a Fővárosi Törvényszéken a Völner-Schadl-ügyben, ezúttal Schadl György nejét és az édesapját hallgatták meg. | Schadl-ügy: Ma hallgatja meg a „Gazdit" a bíróság | R. Róbert, az ügy harmadrendű vádlottja kerül a fókuszba a Schadl-Völner korrupciós ügy csütörtöki tárgyalásán. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230525_schadl_volner_korrupcios_ugy_birosag_r_robert_gazdi | 2023-05-25 08:41:00 | true | null | null | HVG |
Vádat emeltek a korábbi újszentiváni polgármester ellen, aki négy társával egy munkásszálló építése során több mint 200 millió forint kárt okozott az állami költségvetésnek – közölte a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője.
A főügyészség a vádlottakat bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás bűntett elkövetésével vádolja.
Az Újszentivánt 2006 óta vezető Putnik Lázár a vád szerint 2017 júliusában támogatási kérelmet nyújtott be a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz 80 férőhelyes munkásszállás megépítésére és annak fenntartására. Az önkormányzat kapott is 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást, utólagos elszámolás mellett.
A vádirat szerint a vádlottak már a pályázat benyújtásakor tudták, hogy a beruházást sokkal kevesebb pénzért is meg lehet valósítani, ezért a közbeszerzésen egy olyan fővárosi székhelyű cég nyert generálkivitelezőként, amelyet ténylegesen a polgármester irányított, és amelyet csak a valós költségekhez képest jóval nagyobb összegű számlák kiállítása érdekében vontak be.
A túlárazás mértéke több mint 100 millió forint volt, az ezzel kapcsolatos fiktív számlákat a polgármester nyújtotta be az utólagos elszámolás során 2019 novemberében. A vádlottak a munkásszálló berendezéséről is túlárazott számlákat nyújtottak be, mintegy 23 millió forint értékben. Az így megszerzett pénz egy részéből a volt polgármester cége vadászházat vásárolt, míg más része szintén az érdekeltségébe tartozó helyi szövetkezethez jutott.
A főügyészség a bűncselekményekkel a volt polgármestert, az önkormányzat pénzügyi ügyintézőjét, a budapesti székhelyű cég két vezető tisztségviselőjét és egy berendezéseket szállító cég vezetőjét vádolja.
A vádirat része az is, hogy a közmunkaprogram keretében a volt polgármester arra utasította az önkormányzat dolgozóit, hogy olyan személyeket jelentsenek be, akik nem dolgoztak közmunkásként vagy rövidebb ideig vettek abban részt. Emiatt az állami költségvetést 2014 és 2020 között további 8,4 millió forint vagyoni hátrány érte - közölte a főügyészség szóvivője. | Vádat emeltek a munkásszálló építésébe belebukott újszentiváni polgármester ellen | Százmillióval árazták túl a projektet, a csalással megszerzett pénzből még vadászházra is futotta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231107_Vadat_emeltek_a_munkasszallo_epitesebe_belebukott_ujszentivani_polgarmester_ellen | 2023-11-07 10:05:00 | true | null | null | HVG |
Információink szerint azonnali hatállyal elbocsátották a Corvinus Egyetem tanárát, Ádám Zoltánt, aki korábban etikai vizsgálatokat indított az intézményben, miután kiderült, hogy egy befolyásos szülőkkel rendelkező hallgatót, akinek normális esetben meg kellett volna buknia, nemhogy vizsgára bocsájtottak, de egy külön neki készített egyéni feladatsor alapján vizsgáztatták le és engedték át. Úgy tudjuk, hogy Ádámmal kedden dél környékén közölték a döntést, és innen számítva 30 nap áll a rendelkezésére, hogy bírósághoz forduljon az elbocsátásával kapcsolatban.
Az egyetem előbb az etikai vizsgálatot kezdeményező oktatót részesítette figyelmeztetésben amiatt, mert az üggyel kapcsolatos véleménye nyilvánosságra került, majd a terebélyesedő botrány végül az intézmény korábbi rektorának távozásához is vezetett.
A Telex elérte Ádám Zoltánt, aki a portálnak megerősítette az elbocsátás tényét, mint elmondta az egyetem azzal indokolta a döntést, hogy nem volt elég együttműködő az etikai eljárások alatt, és nem küldött át bizonyos e-maileket. Ádám ugyanakkor vitatja ezt az állítást, szerinte együttműködő volt.
"Úgy véli, az a vizsgálat, ami során e-maileket kértek tőle, valójában alibi vizsgálat, ami szerinte arra való, hogy az etikai vizsgálatok során feltárt rendkívül súlyos visszaélésekkel való érdemi szembenézés helyett egy másik, a felelősségek szétkenésére alkalmas vizsgálatot végezzenek" - írja a portál.
Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének alelnöke, a Corvinus szakszervezeti vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, váratlanul érte őket Ádám Zoltán kirúgása. A lépés szerinte árt az egyetemnek, veszélyezteti az intézmény jó hírnevét. "Szégyenbe hoz bennünket a lépés, hogy az etikai ügyek feltáróját bocsátják el."
A döntéssel kapcsolatban kerestük a Corvinust is, amely szerda reggel válaszolt. Azt írták, "a tavasszal lefolytatott etikai eljárások, és a szabálytalansági vizsgálat munkáltatói intézkedései nincsenek kapcsolatban egymással."
Válaszkban elküldték azoknak a közleményeknek a linkjeit is, amelyek kedd délután kerültek fel a Corvinus honlapjára.
Az egyik "Munkáltatói intézkedések történtek a szabálytalansági vizsgálat következményeként" címmel jelent meg. Ebben senkit nem neveznek meg, csak azt közölték, szóbeli és írásbeli figyelmeztetést is adtak, illetve "az eljárás során tanúsított munkavállalói kötelezettszegések okán munkaviszony megszüntetés is történt." Az adatvédelmi szabályok miatt több információt nem adnak. Szintén kedden közölte az Egyetem, hogy milyen apróbb szabálytalanságokat talált a vizsgáztatásokkal kapcsolatban, ennek megállapításait itt olvashatja.
A hvg.hu-nak küldött válaszukban hozzátették, "a Budapesti Corvinus Egyetem minden esetben a jogszabályok maximális betartására törekszik, világos, valós, okszerű és jogszerű döntéseket hoz. Ezt igazolja az a tény is, hogy az etikai vizsgálatok határozatait a bejelentő bíróságon támadta meg, amely keresetet a bíróság első fokon elutasított."
(A cikket megjelenés után a Corvinus válaszával frissítettük.) | Azonnali hatállyal elbocsátotta a Corvinus a vizsgabotrányt kirobbantó tanárát | Ádám Zoltán azt követően kezdeményezett etikai eljárásokat, hogy kiderült: a téli vizsgaidőszakban az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, miközben az illető a szabályok szerint elégtelent kaphatott volna csak az adott tárgyból, vagyis meg kellett volna buknia. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231024_Adam_Zoltan_vizsgabotrany_Corvinus_elbocsatas | 2023-10-24 19:46:00 | true | null | null | HVG |
Hadházy Ákos független képviselő észrevette, hogy a kormány által EU-s nyomásra létrehozott korrupcióellenes szervezet, az Integritás Hatóság érdeklődni kezdett egy olyan gyanús ügyben, amelyik Süli János (képünkön), a paksi bővítésért felelős egykori kormánytag családjához köthető.
A politikus Facebook-posztja szerint az Integritás Hatóság hat beadványt küldött a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a Süliék családi cégének 750 millió forintos EU-s projektje miatt. Hadházy a beadványok címéből arra következtet, hogy nem a törvénynek megfelelően választották ki az építő céget.
Az ügyet annak idején a 444.hu tárta fel és cikkük szerint Süliék családi cége, a Biogas Productor Kft. három pályázaton 730 millió forint EU-s pénzt nyert el egy romos szarvasmarhatelep felújítására, vágóhíd építésére, illetve kutatásra.
Korábban Hadházy is írt az ügyről, amit „Marha jó üzlet!”-ként jellemzett és az OLAF-hoz fordult miatta. Most pedig ellenőrizte a helyszínt és azt találta, hogy 5 évvel a pénz átutalása után sem látszik nyoma se felújításnak, se építkezésnek, se kutatási tevékenységnek.
Ami pedig az Intergritás Hatóság érdeklődését illeti, Hadházy feltette a kérdést: „Örüljünk? Működik az igazságszolgáltatás?” Majd meg is válaszolta: „Jaj, dehogy. Ha működne, nem a kamu antikorrupciós hatóság kaparhatná az ügyet, hanem a Süli család már régen bíróság előtt állna.“
A 444.hu friss cikke emlékeztet, hogy a közbeszerzési hatóság úgy kerül képbe, hogy Süliék cégének az építkezésre – mivel EU-s pénzről volt szó – magáncég létére is közbeszerzési eljárásban kellett vállalkozót keresniük.
A cikk kitér arra is, hogy Süli János még kormányzati pozíciója előtt a fiára íratta a céget, Süli Balázs pedig cáfolta Hadházy értelmezését, miszerint az ügy a „21. századi feudalizmus" mintapéldája. Állítása szerint a tehenészet régi projektjük, az előkészítésén egy évtizede dolgoztak. | Süli exminiszter családi cége ügyében kutakodik a korrupcióellenes hatóság | Az Integritás Hatóság élénken érdeklődni kezdett a Süli János volt miniszter családi vállalkozásának 730 milliós EU-s támogatásával összefüggő közbeszerzési ügyben. Hadházy Ákos képviselő szerint a cég korábban a pénzt szarvasmarhatelep rekonstrukcióra kapta, de ennek máig nincs nyoma. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231108_korrupcioellenes_hatosag_Suli_Janos | 2023-11-08 14:08:00 | true | null | null | HVG |
Süli János vallomása a Schadl-ügyben eltér volt államtitkárának szavaitól, méghozzá három évvel
Folytatódott a Schadl-ügy vízmotor-szálának tárgyalása a bíróságon. Süli János és korábbi államtitkárának vallomása jelentősen eltér: Kovács Pál szerint 2021-ig nem találkozott Schadl Györggyel, Süli szerint viszont már 2018-ban megnézték a vízmotort. Schadl és Völner 2021 nyarán már arról beszélgettek, hogy „ráuszítják" Süli Jánost Palkovics Lászlóra, hogy legyen támogatás. A vád szerint egymilliárdot szerettek volna pályázat formájában kipasszírozni Palkovics volt minisztériumától, a vízmotorral kapcsolatban pedig annyira optimisták voltak, hogy úgy hitték, az átrajzolhatja a világtérképet.
Csütörtökön folytatódott a bíróságon a Schadl-ügy egyik legérdekesebb szálának, a vízmotor-sztorinak a tárgyalása, ezúttal a bíróság ismert embereket idézett be: Süli János volt paksi bővítésért felelős minisztert, Süli korábbi államtitkárát, Kovács Pált, valamint Steiner Attilát, akit a vád szerint Völner Pál még akkor környékezett meg, amikor Palkovics László államtitkára volt az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, mára azonban a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára.
Elsőként Kovács Pált hallgatta meg a bíróság, aki arról vallott, hogy Völner Pált 2010 óta ismeri, hiszen 2010 és 2014 között mindketten a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban dolgoztak. Völner ekkor már államtitkár volt, a közlekedésért felelt, Kovács viszont csak 2012-ben lett államtitkár, két évig Bencsik János volt a főnöke. Völnerrel jóban volt, volt olyan időszak is, amikor az irodájuk egymással szemben volt.
Kovács és Süli a vízmotor-sztoriba úgy került bele, hogy Völner meghívta, nézzék még a Schadl György által neki ajánlott vízzel működő motort. A motorról bővebben kedden vallotta a bíróságon K. Szabolcs, aki a harmadrendű vádlott, R. Róbert, vagyis "Gazdi" régi barátja, ő a motor egyik feltalálója. Kovácsékat Völner a vád szerint nem véletlenül környékezte meg: azt szerette volna tudni az ekkor már Schadl által pénzelt projektről, hogy érdemes-e vele komolyabban foglalkoznia, újdonság-e, vagy sem. Völner felé volt, aki jelezte, hogy aggódik, hogy nem fog működni a motor, mire Völner a vádirat szerint azt válaszolta, hogy
miután a pályázatot már megnyerték, senki nem fogja ellenőrizni azt, hogy valójában volt-e a reális esély a pályázatban megjelölt eredmény elérésére vagy sem.
Kovács ennek ellenére a bíróság előtt állította, hogy az a motor, amit ő látott, működőképes volt.
Völner a vád szerint nem véletlenül érdeklődött nagyon a projekt iránt. Az ügyészség ugyanis azt állítja, hogy Schadllel közösen Steiner Attilánál próbálták elérni, hogy írjon ki egy pályázatot, amiben ők forrásért tudnak indulni a vízmotorral. Egymilliárd forintról lett volna szó, de végül sem Steiner, sem más nem írt ki ilyen pályázatot, így az ügyészség által állított kavarás eredménytelen volt.
Kedden a bíróságon a vízmotor feltalálója arról beszélt, hogy pályázati forráshoz azóta sem sikerült jutniuk, bár szerettek volna. Kovács azt mondta, Völner szerinte a vád állításával ellentétben nem lépte át azzal a saját hatáskörét, hogy őt megkereste a vízmotor ötletével kapcsolatban.
Kovács pedig ugrott és ment: megnézte a motort, először Völner társaságában, látta, ahogy egy autó vízzel működik. Ami furcsa, hogy Kovács és a feltalálók, valamint Gazdi vallomása itt egy apróságban eltér: a feltalálók és Gazdi szerint egy Daewoo Nubirába szerelték a motort, míg Kovács vallomásában egy Opel Astrát említett.
A motort viszont működőképesnek ítélte, így később is elment megnézni. A második vizitre már Süli János is elkísérte. A miniszternek ő szólt, hogy érdemes megnéznie a vízmotort, azt nem tudta viszont megmondani, hogy Völner megkereste-e személyesen Sülit, hogy nézzen rá a projektre. A Kovács-Süli páros ekkor találkozott a projektbe ekkor már évek óta pénzt pumpáló Schadl Györggyel.
Schadlt Kovács saját elmondása szerint itt ismerte meg, korábban „fogalma nem volt róla”, hogy kicsoda a végrehajtói kar elnöke. Azt viszont elmondta, hogy erre a találkozóra is Völner Pál invitálta. Kovács azt mondta, a második találkozón felmerültek a pályázatokkal kapcsolatban kérdések, az viszont nem, hogy ezt Süli János Paksért felelős minisztériumán keresztül nyomnák. „Erre nem volt esély, nem volt lehetőség és ezt államtitkár úr is pontosan tudta” – célzott Völnerre Kovács. A volt államtitkár elmondása szerint viszont ahogy neki, úgy
Sülinek is tetszett a projekt.
Kovács a bíróság előtt azt mondta, a vízmotor-projektről beszélt Steiner Attilával is, arról viszont nem tud, hogy Steiner tudott-e már korábban erről, vagy sem. Ez azért lényeges kérdés, mert Steinert ebben az időszakban, 2021 tavaszán-nyarán Völner már megkereshette az ötlettel és elkezdhette lobbiját a pályázat kiírásáért.
Kovács a nyomozati szakaszban a pályázatokról való beszélgetésről ezt mondta: „természetesen szóba került, hogy milyen támogatási lehetőségek vannak, erről én kizárólag dr. Völner Pállal beszéltem, emlékeim szerint dr. Schadl Györggyel nem. Ekkor még csak ötletelés szintjén merültek fel lehetőségek, elsősorban az ITM, azon belül is a Steiner Attila vezette államtitkárság által kiírható pályázatokról beszéltünk, de szóba kerültek az MVM által finanszírozott innovációs pályázatok is.
Mivel ebben a fázisban még semmilyen kézzel foghatót nem tettek le az asztalra nekünk, ezért ennél konkrétabb pályázati lehetőségekről nem esett szó.
(…) Emlékeim szerint konkrét összegről, mint amire szükségük lenne a projektben, nem esett szó, de a magam részéről úgy gondoltam, illetve gondolom most is, hogy több százmillió forintról kell, hogy beszéljünk egy ilyen projekt kapcsán. Igazából a magam részéről, illetve Süli János esetében is ezt tudom elmondani, a mi szerepünk kizárólag szakmai véleményezés volt, mivel a Paks 2 projektben semmilyen módon nem tudtuk volna hasznosítani ezt a motort, illetve ilyen jellegű támogatást sem tudtunk volna nyújtani”.
Schadl telefonszámát Kovács viszont annak névjegykártyájával együtt megkapta, amikor Süli Jánossal közösen nézték meg a vízmotort, később találkozót is megbeszéltek. Schadl viszont késett és odaszólt Kovácsnak, hogy dugóba került. Kovács ekkor már éppen ebédelni indult, így jelezte Schadlnek, hogy beül mellé az autóba és megbeszélik a következő találkozó időpontját. Így történt:
Kovács beült Schadl mellé, abban maradtak, hogy majd beszélnek.
Viszont a végrehajtói kar volt elnöke és Kovács Pál akkori államtitkár között ez volt az utolsó kapcsolatfelvétel, a későbbi találkozóra már nem került sor. Völnerrel viszont később is találkozott, az Igazságügyi Minisztériumban, ekkor meg is kérdezte Varga Judit volt helyettesét, hogy hogy állnak a vízmotorral, de Völner nem tudott neki érdemi újdonságot mondani.
Schadl és Völner a lehallgatási adatok szerint hosszan beszélgettek a vízmotorról, valamint arról, hogy milyen támogatást lehetne rá szerezni. A hívásaikról készült jegyzőkönyv alapján mind Schadl, mind Völner optimisták voltak a vízmotorral kapcsolatban, mitöbb, egyikük úgy fogalmazott, hogy ha ez bejön,
az átrajzolhatná a világtérképet.
Sőt: miután a támogatást csak nem kapták meg, már arról beszéltek telefonon, hogy
Sülit kell Palkovics László miniszter nyakára küldeni, hogy legyen a pályázatból valami.
Kovács Pál volt államtitkár azt állította, hogy 2021 előtt, amikor Törökbálinton, a vízmotorral kapcsolatban találkozott vele, nem ismerte Schadl Györgyöt. A bíró pedig külön megkérdezte Schadlt és Völnert is, hogy van-e más közös ismerősük Kovács Pál néven. Mindketten azt mondták, hogy nem tudnak ilyenről.
Csakhogy Schadl 2018. június 11-én kapott egy sms-t az egyik alkalmazottjától, amiben ez állt:
Ne feledd: Hold utca + Kovács Pali + Völner Pál.
A bíróság előtt Kovács azt mondta, kizárt, hogy ez ő legyen, hiszen nem volt államtitkár ebben az időszakban, nem is volt Budapesten, hiszen paksi lakos. Schadl is ezt bizonygatta:
„az, hogy 2018-ban nem ebédeltem a későbbi államtitkár úrral, az hatszáz százalék”
– bizonygatta.
Schadl felszólalásában azt mondta, valójában nem állami, hanem EU-s forrásokért akartak pályázni, ezek befolyásolására pedig sem Völnernek, sem Kovácsnak, sem Sülinek nem lett volna esélye. Felmerült korábban, hogy a kinézett egymilliárdos támogatásból a Völner-Schadl páros négyszázmilliót nyelt volna le, Schadl viszont állította, hogy ebből Gazdit fizette volna ki, hiszen tőle vette át a vízmotor-projekt finanszírozását, értelemszerűen nem ingyen.
A (volt) miniszter színrelép
Süli Jánost most először hallgatták meg személyesen a Schadl-ügy során. A volt Paksért felelős miniszter a nyomozati szakaszban is csak írásban tett vallomást, akkor kézzel írott vallomásában azt írta, semmilyen korrupcióról nem tudott, ilyenben nem vett részt soha. Süli viszont a bíróság előtt azzal indított, hogy azt mondta:
Schadllel és Gazdival először 2018. augusztus hetedikén találkozott, amikor megnézte Kovács Pál államtitkárával a vízmotoros autót.
A volt miniszter pedig betonbiztosra mondta, hogy 2018-ról volt szó, hiszen miután az ügyészség vallomást kért tőle, titkárnője segítségével elektronikus naptárában nézte vissza az időpontot. Ezért tudja napra pontosan.
Süli szavainak azért van különleges jelentősége, mert – ahogy azt néhány bekezdéssel korábban írtuk – Kovács Pál azt vallotta, hogy Schadlt csak 2021-ben ismerte meg. Sőt: amikor a Hold utcai esetleges találkozóról kérdezték őket, mind Schadl, mind Völner, mind Kovács tagadta, hogy abban az időszakban így hárman találkozhattak volna. Mindhárman állították, hogy a találkozó nem jött létre. Süli ezt nem cáfolta, de annyi biztos: azt állítja, hogy 2018-ban már látta a vízmotort, ismerte Schadlt, Kovács pedig ott volt vele. Kovács viszont azt mondja, hogy Schadllel csak három évvel később találkozott.
Süli azt mondta, valóban megnézte a vízmotort, de nem tudja a mai napig sem, hogy igaz volt-e, amit látott. Arról már Kovács Pál is beszélt, hogy a feltalálóktól nem kapták meg a vízmotor „feketedobozát”, vagyis annak részletes, technikai leírását.
Látta, hogy betöltik a vizet, látta, hogy kijön a hidrogén, látta, hogy megy az autó, de nem tudott arról meggyőződni, hogy valóban vízzel hajtják a motorját.
Az államtitkár, akinél lehet, hogy nem is lobbizott Völner
Némi csúszással, de végül Steiner Attilát, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárát is meghallgatta csütörtökön a bíróság. Steiner, mint korábban írtuk, azért kerülhetett képbe a Schadl-üggyel kapcsolatban, mert Völner az ügyészség szerint megkörnyékezte, amikor az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaságfejlesztésért, klíma- és energiapolitikáért felelős államtitkára volt.
Steiner azonban érdemben újat alig tudott mondani: sem Schadlt, sem Gazdit nem ismerte. A vízmotort viszont látta: Völner invitálására elment és megnézte Törökbálinton. Steiner nem emlékezett rájuk, de Schadl és Gazdi utólag jelezte: ők is ott voltak, amikor az államtitkárnak bemutatták a vízmotort. Gazdi még arra is emlékezett, hogy ő kínálta vízzel Steinert. Ennek ellenére egyikük sem hagyott Steinerben túl mély nyomot.
Az államtitkár látta, hogy működik a motor, szeretett volna róla részletesebb tájékoztatást kapni, ez azonban végül soha nem jutott el hozzá.
Völner nem véletlenül fordult hozzá, hiszen a hidrogén témája teljesen Steinerhez tartozott: az ő államtitkársága dolgozta ki az ország hidrogénstratégiáját. Azt a bíróság előtt elismerte, hogy Völnerrel valóban beszéltek pályázatokról, de semmi konkrétum nem került szóba, a pályázati téma csak általánosan merült fel köztük.
A nyomozati vallomásában kicsit konkrétabban fogalmazott: „valóban mondhattam olyat Völner úrnak, hogy ha bármiben is gondolkodnak, akkor annak az a kiindulópontja, hogy pontosan írják le a technológiát. Pályázat kiírásának lehetőségéről szerintem nem lehetett szó köztünk. (…) Hogy ő ebből végül mit szűrt le magának és mondott tovább Schadl Györgynek, arra nincs ráhatásom” – mondta.
A vízmotor-sztoriról, valamint arról, hogy hogyan finanszírozta a projektet először Gazdi, majd Schadl György bővebben kedden írtunk, amikor a motor egyik feltalálóját hallgatta meg a bíróság. Beszámolónkat itt tudja elolvasni: | Süli János vallomása a Schadl-ügyben eltér volt államtitkárának szavaitól, méghozzá három évvel | Folytatódott a Schadl-ügy vízmotor-szálának tárgyalása a bíróságon. Süli János és korábbi államtitkárának vallomása jelentősen eltér: Kovács Pál szerint 2021-ig nem találkozott Schadl Györggyel, Süli szerint viszont már 2018-ban megnézték a vízmotort. Schadl és Völner 2021 nyarán már arról beszélgettek, hogy „ráuszítják" Süli Jánost Palkovics Lászlóra, hogy legyen támogatás. A vád szerint egymilliárdot szerettek volna pályázat formájában kipasszírozni Palkovics volt minisztériumától, a vízmotorral kapcsolatban pedig annyira optimisták voltak, hogy úgy hitték, az átrajzolhatja a világtérképet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231109_schadl_ugy_vizmotor_tanukihallgatas_2 | 2023-11-09 11:55:00 | true | null | null | HVG |
Mészáros Lőrinc öccse, az önkormányzati képviselő-vállalkozó Mészáros János felesége, Mészáros Krisztina szerzett nemrég újabb földterületeket Felcsúton. A házaspár vagyonának gyarapodásához az adófizetők is hozzájárultak: Mészáros János cégei több milliárd forint értékben nyertek el közpénzes megbízásokat az elmúlt években.
A földadásvételi szerződéseket közzétevő kormányzati portál adatai szerint hat helyrajzi számon összesen közel tizenkét hektár (11,98 ha) földterületet szerzett Mészáros Krisztina, a felcsúti önkormányzat egyik önkormányzati képviselőjének felesége. A házaspárnak már eddig is volt több ingatlana a településen. A most megszerzett területek besorolása szántó, kert, kivett udvar, gazdasági épület. Az egyik megvásárolt földterület végében egy közös halastó is van.
Mészáros Krisztina férje, Mészáros János a korábban Felcsúton polgármesteri pozíciót betöltő Mészáros Lőrincnek, Orbán Viktor gyerekkori barátjának öccse, egyúttal fideszes önkormányzati képviselő a településen.
Több cikk foglalkozott már Mészáros János cégeinek állami megbízásaival.
A 24.hu kiszámolta, hogy 2020. január elejéig a vállalkozó cégei összesen 7,7 milliárd forint értékben nyertek el adófizetői pénzből fizetett szerződéseket, és azóta sem hanyatlik a képviselő cégeinek teljesítménye: kalkulációjuk után, már 2022-ben nyerte el Mészáros János egyik cége, a Híd-Tám Hídépítési Fővállalkozó, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. egyik, több mint egymilliárd forint értékű megbízását (1.149.994.634 Ft). A szerződés szerint a cég feladata a székesfehérvári vasútállomás déli oldalán parkolók, gyalogos-felüljáró és liftek kiépítése, csapadékvíz-elvezetés és közvilágítás kiépítése. A Híd-Tám nyerte el még 2021-ben a NIF egy másik megbízását (egy vasúti hídrekonstrukciós munkára) 849.453.523 millió forint értékben.
Ugyancsak ez a cég végezhette – az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. megbízásából – a Lillafüredi Állami Erdei Vasút fejlesztését két és fél milliárd forintból (2.569.730.064 Ft). A csepeli HÉV felújításánál, 2021-ben másfél milliárd forintos megbízást kapott a Híd-Tám Kft. (1.498.925.353 Ft) a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.-től. A cég több további közbeszerzésen nyert más cégekkel együtt.
A képviselőt cége e-mail-címén keresztül kerestük meg, a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. | Újabb földbirtokos Felcsúton: Mészáros Lőrinc sógornője közel százmillió forintért vett földet | Mészáros Lőrinc öccse, az önkormányzati képviselő-vállalkozó Mészáros János felesége, Mészáros Krisztina szerzett nemrég újabb földterületeket Felcsúton. A házaspár vagyonának gyarapodásához az adófizetők is hozzájárultak: Mészáros János cégei több milliárd forint értékben nyertek el közpénzes megbízásokat az elmúlt években. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ujabb-foldbirtokos-felcsuton-meszaros-lorinc-sogornoje-kozel-szazmillio-forintert-vett-foldet/32674407.html | 2023-11-10 17:19:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank részvényadásvételi szerződést írt alá a Fundamenta 76,35%-os tulajdonrészének megvásárlására két német és egy osztrák tulajdonossal. A tranzakció zárása 2024 első félévében várható, a szükséges engedélyek megszerzése után - közölte a pénzintézet.
Mint írták, a tranzakció zárását követően a Fundamenta az MBH Bank konszolidált leányvállalataként, de önálló entitásként működik majd tovább, saját márkanévvel és cégvezetéssel.
A hvg.hu elsőként számolt be róla, hogy a Fundamentáért folytatott verseny végső fázisában Mészáros Lőrinc bankholdingja mellett már csak az Erste Bank Hungary Zrt. volt versenyben, de az MBH győzött:
A jelenleg közel kétmillió lakossági és vállalati ügyféllel, 893 milliárd forint saját tőkével, közel 5000 milliárd forint bruttó hitelállománnyal és több mint 6200 milliárd forint betétállománnyal rendelkeziő MBH Bank az akvizícióval 480 ezer ügyféllel, 530 milliárd forint hitel- és 570 milliárd forint betétállománnyal gyarapszik, valamint lakossági megtakarítási és lakáshitelezési piaci részesedése is jelentősen növekszik. | Mészáros Lőrinc bankja többségi tulajdonos lesz a Fundamentában | A bankholding 480 ezer ügyféllel, 530 milliárd forint hitel- és 570 milliárd forint betétállománnyal gyarapszik. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231110_Meszaros_Lorinc_MBH_Fundamenta_felvasarlas_lakaskassza | 2023-11-10 17:50:00 | true | null | null | HVG |
50 millió forintos EU-s támogatásból Fülöp-szigeteki bevándorlóknak építettek konténerekből munkásszállót Kerecsenden – fedezte fel Hadházy Ákos. Az országgyűlési képviselő a konténerfaluról a Facebookon osztott meg képeket, a kötelezően kihelyezett tábla szerint a pénzből 13 lakókonténert vettek, ebből (is) építették meg „ezt a végtelenül szomorú komplexumot”.
Az 50 milliós támogatott hitelt a GINOP-8.8.1-17 „Foglalkoztatás ösztönzése célú hitel” elnevezésű projekt keretében kapták – hívja fel a figyelmet Hadházy.
A kedvezményezett Okker-Plusz Kft. tulajdonos-ügyvezetője a feldebrői illetékességű Kanalovics Tamás Zsolt, a cég Budapestre van bejelentve, de van egy fióktelepe Kerecsenden. Kerecsend és Feldebrő szomszédos települések Eger tőszomszédságában. A cég sikeresnek semmiképpen nem mondható, 2022-ben 11,5 millió forintos árbevétel mellett 6 millió forint veszteséget termelt.
A kerecsendi Korona Gombaipari Egyesülésről nyáron cikkezett a kormánymédia – mint a vendégmunkások foglalkoztatásának sikersztorijáról. A vendégmunkások alkalmazását és ügyes-bajos dolgait intéző Kovács Anita elmondta, hogy miközben újabb beruházásokra nyílt lehetőség, s a termelőkapacitás megsokszorozódott, elfogyott a magyar munkáskéz. Ezt eleinte Kárpátaljáról majd Ukrajna más részeiről pótolták, ám idővel egyre többen érkeztek más országokból is. Jelenleg 45 ukrán, 12 vietnámi, 4 mianmari, 134 filippínó és 33 magyar alkalmazott szedi a gombát.
Kovács Anita arról is beszámolt, hogy a cégben hamarosan további 150 új munkavállalóra lesz szükség, akik könnyen lehet, hogy szintén külföldről érkeznek majd, már a munkásszálló is épül a számukra. | Uniós pénzből épült konténerfalu Kerecsenden a Fülöp-szigeteki gombaszedőknek | A heves megyei településen főként Fülöp-szigeteki vendégmunkások szedik a gombát. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231110_Unios_penzbol_epult_kontenerfalu_a_kormanymediaban_vendegmunkas_sikersztorikent_abrazolt_Kerecsenden | 2023-11-10 12:29:00 | true | null | null | HVG |
Csaknem félmillió eurónyi uniós pénzt nyert Mórahalom önkormányzata még 2015-ben egy víztározó megépítésére. Ki is ásatták a 14 hektáron elterülő, egy méter mély gödröt, azonban a Halászkai Közösségi Víztározónak csak a nevében van víz. Pedig az unió arra adta a pénzt, hogy a Homokhátságon – amelyet már 2020-ban félsivataggá minősített az ENSZ – legalább itt megoldják a gazdák öntözési problémáit.
A Szabadon kiderítette: a mórahalmi városvezetés papíron azt jelentette az uniónak, hogy hetvenhektárnyi területet öntöznek a víztározóból, a helyi gazdák szerint viszont abból nehezen, mert sosem volt víz benne. Ráadásul a katasztrófavédelem szerint ha lett is volna, biztosan nem használhatnák öntözésre, mivel nincs rá szakhatósági engedélyük. A 6500 fős település önkormányzata az elmúlt csaknem tíz évben sorra kaszált azokon a pályázatokon, amelyek célja az volt, hogy vizet fakasszanak a magyar félsivatagban vagy épp vizet vezessenek el onnan. Az uniós pénzek ellenére a gazdák a mai napig nem öntöznek abból, amit elvileg azért építettek, hogy öntözhessenek. Az önkormányzatnak azonban most újra nagy tervei vannak.
Ez a cikk tényfeltáró videós műsorunk, a Szabadon leirata alapján készült.
„Nem akar az ember börtönbe menni, hogy rohadjon meg az anyja! Várunk, tűrünk”
– mondja Börcsök István és Kurucz László, akik már megfenték a kaszát, de még nem egyenesítették ki. Pedig a két férfitól szinte mindenüket elvették az elmúlt néhány évben.
Mórahalom, 6-os körzet: az alföldi félsivatag tanyákkal tűzdelt dűlőútjai között még a XXI. században is betyártörvények uralkodnak. Kurucz László és Börcsök István itt él, amióta az eszét tudja. Gazdálkodnak, állatokat tartanak. Barátok és üzlettársak.
„Errefelé így mennek a dolgok”
Börcsök Istvánnak összesen hét és fél hektár földje volt a tanyája körül. A józan paraszti esze azt diktálta: ott vásároljon legeltetni és takarmányt termeszteni, ahol a teheneket tartja. Így is tett. Örült, amikor megvette a területeket. Azt mondja: a világért sem vált volna meg tőlük, végül mégis másé lett az egész.
„Elvette az önkormányzat, azért nem az enyém. Itt valamikor a kerítéssel szemben 36 hold földje volt apámnak, és a hetvenvalahányas években a tsz elvette. Aztán 2003-ban kezdtünk el újra vásárolni, először aranykoronákat, majd tulajdonrészt az osztatlan közös területeken”
– meséli.
A két férfi azt állítja, hogy a földvásárlások előtt kikérték a mórahalmi alpolgármester ámenjét, mint fogalmaznak: errefelé így mennek a dolgok. Állításuk szerint Csányi László még örült is nekik.
„Bent voltunk személyesen az alpolgármester úrnál, időpontot kértünk, bementünk, hogy szeretnénk a tanya mögött bővülni, vásárolni a területből, és azt mondta, hogy engedi, örül is neki, legalább lesz a területnek gazdája, ki lesz tisztítva. Mi ezután kezdtünk el vásárolni még nagyobb lendülettel, mert itt volt a rengeteg gyomos, elhagyott szőlőterület. Engedélyt adtak, azt mondták, hogy partnerek benne, segíteni is fognak. Adtak listát, hogy kikkel beszéljünk, hogy kiknek van benne részük. Elkezdtünk vásárolni, és egyszer csak jelezték – amikor már több embertől megvettük a részét –, hogy kisajátítás lesz. Akkor néztünk, nem értettük a dolgot, hogy mi történik”
– emlékszik vissza Kurucz László.
Azt, hogy mi történik Mórahalom 6-os körzetében, valóban nehéz felfogni. A történet kacifántos, de uniós pénzekben és elfuserált, nem működő projektekben gazdag.
Kiszikkadva
A Kecskeméttől a szerb határig elterülő Homokhátságot már 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette az ENSZ. Eső alig esik, ami víz marad, az pedig a hatvanas években kiépített csatornarendszeren keresztül gyorsan a Tiszában landol, onnan meg nyílegyenesen kiszalad az országból. Azonban a kocka nagyot fordult az elmúlt években: most már a kormányzat és a vízügyi szakemberek is szaladnak a víz után. De még nem érték utol.
A mórahalmi városvezetés már csaknem tíz évvel ezelőtt kihasználta, hogy a város környéke kiszikkadt. Legalábbis ami a pályázatokat illeti.
„Ez itt Mórahalom 75 millió forintból létrehozott öntözőtelepe, de itt semmilyen gazdálkodási tevékenység nincs, jószerivel semmi más, csak a fű nő”
– mutat körbe Kármán Kolos azon a területen, ahol egy 270 méter mély kút és hidránsok vannak.
A tájépítész szerint hiába keressük az öntözőtelepet, pedig mindkét programelem egy határokon átnyúló uniós pályázatból létesült.
„A projektleírás alapján arról szólt volna a pályázat, hogy az önkormányzat saját maga hoz létre egy öntözéses mintagazdaságot, amivel bemutatják, hogyan lehetne öntözéssel hatékonyabban gazdálkodni a helyi mezőgazdálkodóknak, és ennek keretében megvalósult elvileg kettő darab újabb víztározó. Ezen a helyszínen csak egyet látunk, és a közérdekű adatigénylésre adott válaszában sem magyarázta meg Csányi László alpolgármester, hol a másik, mert ezen a telken nincs. Illetve kiépült 470 méter hosszan egy gerincvezeték, amin úgynevezett hidránsok vannak, amire rá lehetne csatlakozni öntözőberendezéseket, hogy öntözzék az itteni szántót, de nem láttam nyomát”
– mondja.
A Google idősoros képein sincs nyoma annak, hogy 2016 után bármiféle mezőgazdasági tevékenység lett volna itt, különösképpen olyan, aminek bármi köze lett volna az öntözéses gazdálkodáshoz – magyarázza a tájépítész.
„Ez lett volna, amit szerintem elvárt volna az Európai Unió is. Szándéka szerint az a pályázat, ha egy normális országban valósult volna meg, körülbelül úgy nézett volna ki, hogy itt a kútra vagy a víztározóra alapozva csinálnak mintaparcellákat, ilyen meg ilyen meg ilyen kultúra, ez ennyi vízzel így terem, az annyi vízzel úgy terem. Ehhez képest itt nem volt semmilyen növénytermesztés, ami az öntözésre alapozódott volna”
– állítja a mérnök.
A pénznyelő víznyelő
A két marhatartó gazdával és a tájépítésszel jártam be a 6-os körzetet. A 75 milliós kút és az öntözőtelep után egy 14 hektáros víztározót mutattak meg. Olyat, ami vizet sosem látott.
„Azt mondták, hogy itt víztározót csinál az önkormányzat, amiből majd lehet locsolni” – magyarázza a földúton bandukolva Börcsök István, aki szerint sosem öntözött ebből soha senki semmit.
„Pedig látod, még a táblát is kirakták, hogy fürdeni tilos, de miben fürdesz, ha nincs benne víz?”
– teszi fel a jogos kérdést. Pedig az unió arra adott pénzt, hogy legyen, nem is keveset: csaknem félmilliót. Euróban. Ezt egy határokon átívelő magyar–román pályázatban, szintén kifejezetten öntözési célra adták.
A 6500 fős város vezetői pályáztak. Nyertek. Aztán a mórahalmi önkormányzat ásatott egy jókora, 14 hektáros, egy méter mély gödröt. Kármán Kolos azt mondja: a Halászkai Közösségi Víztározónak csak a nevében van víz, meg ott, ahol illegális bányaként még mélyebbre ásva kitermelték belőle a földet a töltéshez. Pedig ez tilos, de úgy tűnik, a kutyát sem érdekelte.
„Erről a tározóról is kiderült, hogy minden, amit csak el lehet képzelni róla, az rossz vagy hamis. Egyévnyi pereskedés után nagy nehezen megszereztem a víztározó vízjogi üzemeltetési engedélyét, ami már 2020-ban lejárt. Ez a vízjogi üzemeltetési engedély arról szólt, hogy még ha lenne is benne víz, nem lehetne öntözési célra használni, pedig erre nyerték konkrétan a pályázatot, ami arról szól, hogy a mezőgazdálkodóknak biztosítsa az öntözést”
– magyarázza.
Egy ítélet meghosszabbítása Bicskeig
Mórahalom önkormányzata a tájépítész mérnök közérdekű kérésére kiadta ugyan a félmillió eurós víztározó fenntartására és az EU felé az elszámolásra vonatkozó adatokat, csakhogy abban szinte minden lényegi részt kitakartak.
Így végül Kármán Kolos perre ment. A bíróság jogerős ítéletben kötelezte a mórahalmi városvezetést, hogy ne takarjon semmit, és 15 napon belül adja ki neki a közérdekű adatokat. Csakhogy Mórahalom alpolgármestere, Csányi László felülbírálta a jogerős ítéletet, és küldött a mérnöknek egy e-mailt, hogy bírósági ítélet ide vagy oda, ő bizony harminc nappal kitolja a határidőt.
Végül az önkormányzat kiadta a mérnöknek az adatokat kitakaratlanul, így derült ki: Mórahalom a papírok szerint azt mondta az uniónak: az uniós pénzből kiásott gödörből hetvenhektárnyi területet öntöznek, miközben a katasztrófavédelem szerint ha lenne is víz a tóban, akkor is tilos lenne öntözni belőle, mert szakhatósági engedélyük sincs rá.
Mórahalom tehát az elmúlt csaknem tíz évben sorra kaszált a pályázatokon, arra hivatkozva, hogy vizet fakasztanak a félsivatagban. De csodát, úgy tűnik, idáig ők sem tudtak tenni. Víz helyett pénz jött, csurrant-cseppent innen is, onnan is, ám a végén a föld elnyelte a százmilliókat. Az uniós pénzek ellenére a gazdák a mai napig nem öntöznek abból, amit elvileg azért építettek, hogy öntözhessenek.
Az önkormányzatnak azonban most újra nagy tervei vannak, a nagy tervek pedig áldozatokkal járnak.
A közös ló túros háta
Kurucz László és Börcsök István azt mondja: többször is módosította az önkormányzat, hogy mire hivatkozva sajátítja ki tőlük a földjeiket.
„Először azt mondták, hogy ide fogják vezetni a Tisza vizét, ebben lesz víz, és ebből lehet majd öntözni a helyi gazdáknak. Csak a helyi gazdáktól kisajátítással megszerezte a földet az önkormányzat, ezért állunk értetlenül, hogy kész a víztározó, nincs víz, a földjeink meg el vannak véve, de másik gazdának bérbe lett adva. Most akkor mi történt?”
– tárja szét a kezét Kurucz László.
A kormány még 2021-ben hirdetett harcot az osztatlan közös tulajdonú földekkel szemben. Az Agrártárca adatai szerint a magyar mezőgazdasági területek csaknem fele osztatlan közös tulajdonban van, ami több mint kétmillió hektárt jelent. Ez a kétmillió hektár 53.500 darabnyi földrészlet. Szabó Gyula ügyvéd azt mondja: a kárpótlási jegyek miatt alakultak ki a közös tulajdonú földek.
„A kilencvenes években, amikor nem voltak szabályozva még teljesen ezek a földtulajdonszerzések, a kárpótlási jegyekkel gyakorlatilag tudtunk szerezni földet. Nem volt nekem akkora, hogy önálló ingatlant tudjak venni, nem volt önnek akkora, ezért közösen szereztük meg. Ezek inkább kisebb földterületek, kisebb kárpótlási helyek. Így keletkezett osztatlan közös tulajdona több embernek. Ezt akarja megszüntetni a kormány”
– magyarázza. Az ügyvéd tapasztalatai szerint az átláthatatlan földviszonyokkal csak a baj van.
A két gazdának viszont nem volt baja vele, pedig Mórahalom 6-os körzetének földjei többnyire osztatlan közös tulajdonban voltak. A marhatartók épp emiatt úgy gondolták, hogy apránként, ahogy a pénzük engedi, földet, tulajdonjogot vásárolnak. Börcsök István azt magyarázza: az önkormányzat rajtuk spórolta meg a munkát, mert több tulajdonost is felkutattak, és vásároltak tőlük.
„Ez pont olyan, mintha főznél egy birkapörköltet, és amikor tálalva van, valaki odamenne, azt mondaná, hogy jól van, most már levonulhatsz, és odamennének és megvennék. Ez ugyanaz, csak pepitában”
– mondja.
Mórahalom önkormányzata 2020-ban kezdett bele nagyüzemben a 6-os körzet földjeinek kisajátításába, méghozzá egy 2019-es törvényre hivatkozva, amelyben az áll: „A kormány célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és hogy a mezőgazdasági termelés hatékonyságát javítsuk.”
Bár a jogszabály kimondja, hogy az öntözés közérdek, azt is kőbe vési, hogy mindez nem állami vagy önkormányzati feladat.
Mégis ebben lát most fantáziát Mórahalom, annak ellenére hogy nem is feladata. A kormány még 2019-ben megalkotta az úgynevezett öntözési közösségek fogalmát, azonban ahhoz, hogy a minisztérium pénzt adjon a jövőben megalakuló öntözési közösség mintagazdaságára, legalább 240-250 hektárnyi, egybefüggő területtel kell rendelkezniük. A városnak kapóra jött az is, hogy elérné végre a várost a Homokhátság vízpótlásának III. szakasza, a Tisza vizét pumpálnák a 14 hektáros gödrükbe csöveken keresztül. A mintagazdaság megalakításához szükségük volt István földjeire is. Az önkormányzat először megpróbálta kivásárolni a tulajdonából.
„Itt nem a pénzről van szó, hanem arról, hogy nem eladó. Itt van a tanya mellett. Mindegy, hogy azt mondta, hogy tíz forintot ad érte, vagy százmilliót, akkor sem eladó, mert a jószágok itt vannak körülöttem, de ezeket aztán nem hatotta meg”
– meséli Börcsök István.
Miután nem jutottak egymással dűlőre, a mórahalmi önkormányzat kisajátítási kérelmet nyújtott be a kormányhivatalhoz. Tenke Anna ügyvéd jól ismeri a környéket és a viszonyrendszert is, volt ilyesmivel dolga. Azt mondja: szigorú szabályai vannak az eljárásnak.
„Pontosan meg kell határozni a célt. Az a legfontosabb, hogy egy kézzelfogható, konkrét cél legyen, ami nyilvánvalóan önkormányzati érdeket szolgál.”
A gazdának akadtak olyan földjei, amelyek kilencszáz méterre voltak az önkormányzati projekttől, illetve a még le sem fektetett vízhálózattól. Ám ez sem hatotta meg a kormányhivatalt.
Ráadásul az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság azt válaszolta a Szabadon kérdéseire: az a projekt, amiből Mórahalom öntözne, nem is a mezőgazdasági vízigények kiszolgálására lesz, ráadásul azt sem tudni, mikor lesz kész, mert a kivitelezés még el sem kezdődött forráshiány miatt.
Mindezek ellenére a vármegye kormányhivatala döntött, mégpedig úgy, hogy közérdekből az önkormányzatnak teljesen ki kell sajátítania István földjeit. A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal kérdésünkre azt írta: ők minden esetben a törvényt betartva hozzák meg döntéseiket.
Riportunk megjelenése után néhány héttel a kormány úgy döntött, hogy közvetlenül 2.1 milliárd forinttal támogatja Mórahalom és környékének öntözési terveit.
„Elnézést, ön stróman?”
Börcsök István a kormányhivatal határozata után végül bíróságra vitte az ügyet. Hiába érvelt az ügyvédje, hogy nem fejtette ki pontosan az önkormányzat, mire és miért kell nekik István földje, és azt sem, miért kell nekik mind. Az önkormányzat jogi képviselője a tárgyaláson azt mondta: a két marhatartó gazda rosszhiszemű magatartásával folyamatosan az önkormányzat terveinek útjában állt, mert megelőzték Mórahalmot több földvásárlásban. István végül elbukta a pert, és mindössze 14 millió forint kártérítést fizetett neki az önkormányzat a hét és fel hektár földjéért. Akadt olyan, amit két és fél millióért vett, de csak másfelet kapott érte.
A mórahalmi önkormányzat összesen majdnem negyvenhektárnyi földet sajátított ki tervéhez. A kilenc földdarabnak 169 tulajdonosa volt.
Nógrádi Zoltán fideszes polgármestertől és az alpolgármestertől is kértem előzetesen interjút. Bár napokig nem válaszoltak, ha már a városban jártam, beugrottam hozzájuk, hátha nyilatkoznak. Nógrádi Zoltán harminc éve polgármester, de nem szereti a kamerát, a kérdéseket sem igazán, pedig csak a kisajátításokról kérdeztem – közérdekből –, meg arról, hogy a környéken kitől és hogyan vett a testvére földeket. A polgármester nem állt kameránk elé, de azt elmondta: a testvére magánszemélytől vásárolt területeket a 6-os körzetben. Kiderítettük: Csányi László alpolgármestertől.
Sem a polgármester, sem alpolgármestere nem ma kezdte a pályát. Úgy tűnik, hogy az általuk vezetett önkormányzat – a kisajátításoktól függetlenül – már korábban is adott el nekik földeket. A 0249/20-as helyrajzi számú föld tulajdonosa a mórahalmi önkormányzat volt, azonban 2015 őszén már Csányi László alpolgármester vagyonát gyarapította. Alig telt el két év, és az alpolgármester eladta Nógrádi Zoltán polgármesternek tulajdonjoga felét, majd egy év múlva teljes egészében újra az alpolgármesteré lett a föld. 2023 februárjában az alpolgármester eladta a területet a polgármester testvérének, két hónap múlva Nógrádi Tibor elajándékozta a felét a testvérének, aki nem más, mint Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere. Ez a földterület az öntözési közösségben is benne van. A recept ugyanez volt egy másik mórahalmi földnél is: az önkormányzat 2014-ben megvette, három év múlva az alpolgármesterhez került, aki még ugyanaznap eladta a felét a polgármesternek. Vagyis a magyar módi: az általuk vezetett önkormányzat megszerzi a földeket, majd az általuk vezetett önkormányzat eladja annak, aki vezeti.
Csak telefonon értem el Csányi László alpolgármestert. Kérdésemre, hogy mit szól ahhoz, hogy rossz nyelvek szerint ő a polgármester strómanja, nevetve csak annyit válaszolt: „Bolond lyukból bolond szél fúj, úgyhogy nem kívánok nyilatkozni, köszönöm szépen.”
Egy nappal később az alpolgármester írásban válaszolt néhány kérdésemre. Arra nem, kik kapták meg bérbe az elvett földeket.
A földi javak újraosztása
Miután az önkormányzat kisajátította a földeket a 6-os körzetben, máris új bérlők jelentek meg, Kurucz László és Börcsök István szerint olyanok, akiknek korábban közük nem volt a földműveléshez. Azt mondják: a polgármester elhunyt mentora családjának is adott földet. Ezt az egyik bérlő nem is tagadta.
Kurucz László szerint viszont az önkormányzat valójában nem magasztos, közérdekű célok miatt sajátít ki; a fideszes vezetés így játssza ki a Fidesz 2013-as földtörvényét.
„A trükk az benne, hogy aki eladja a földjét, attól közhasznú célra vásárolja meg az önkormányzat, hogy ne kelljen kifüggeszteni, hogy a helyben lakó gazda, földszomszéd, állattenyésztő ne tudjon földhöz jutni. Az önkormányzat nem is földműves, nem tudna földet szerezni, csak ilyen trükkel. De így nem tudnak hozzájutni a helyi gazdák a földekhez. Az önkormányzat közhasznú célra veszi meg, nem kell kifüggeszteni, így nincs meg ez a lehetősége. Másnaptól pedig a másik jó barát használja a földet tovább.”
Jogi kiskapuk mindig is voltak és lesznek is a kisajátítási eljárásokban. Az, hogy közérdekre hivatkozva hogyan lehet elvenni másoktól a tulajdonukat egy tollvonással, csupán azon múlik, jogilag mennyire készítették elő az eljárást – magyarázza Szabó Gyula.
„Lehet ezzel trükközni, nagyon sok esetben meg is tud történni, és ha jól elő van készítve, nem biztos, hogy tetten érhető. Lehet úgy megideologizálni egy célt, hogy adnak hozzá egy olyan keretet, amire azt fogják mondani, hogy indokolt. Vagyis ha jó az előkészítés, akkor át fog menni.” | Errefelé így mennek a dolgok” – a mórahalmi gazdák kisajátított földjei | Csaknem félmillió eurónyi uniós pénzt nyert Mórahalom önkormányzata még 2015-ben egy víztározó megépítésére. Ki is ásatták a 14 hektáron elterülő, egy méter mély gödröt, azonban a Halászkai Közösségi Víztározónak csak a nevében van víz. Pedig az unió arra adta a pénzt, hogy a Homokhátságon – amelyet már 2020-ban félsivataggá minősített az ENSZ – legalább itt megoldják a gazdák öntözési problémáit. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/errefele-igy-mennek-a-dolgok-a-morahalmi-gazdak-kisajatitott-foldjei/32602870.html | 2023-11-07 17:38:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A csütörtök este megjelent határozat szerint a kormány egyetért a 49 pontban felsorolt, folyamatban lévő egyházi célú beruházások forrásának növelésével azok „megnövekedett költségigényére tekintettel”. A 18,5 milliárd forint legnagyobb részét, 12 milliárdot az idei költségvetésből kell kifizetni, amelyben ezek értelemszerűen nem szerepelnek, de a szokásos megfogalmazás szerint felszólították a pénzügyminisztert, hogy „gondoskodjon” a „többletforrás biztosításáról”.
A beruházások közül 14 a római katolikus és 12 a görögkatolikus egyházmegyéket, 8 a katolikus szerzetesrendeket és 14 a református egyházat érinti. A többi felekezet nem szerepel a listán.
A legnagyobb, három év alatt összesen egy milliárd forint fölötti tételek: a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda épületegyüttesének rekonstrukciója 2,8 milliárd, az esztergomi főszékesegyház rekonstrukciója és felújítása 1,88 milliárd, a Gödöllői Premontrei Apátság templom-rendház építése és tornacsarnok-uszoda építése összesen 2,5 milliárd, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium épületeinek fejlesztése, bővítése 1,8 milliárd, a Dunamelléki Református Egyházkerület Pécs-Hird Idősotthon fejlesztésének II. üteme egy milliárd forintba kerül. Ezek mind költségnövekményként szerepelnek a mellékletben.
A többi, kisebb tétel zömmel templomok és szociális intézmények felújításáról szól, de benne van a Váci Egyházmegye hitéleti konferencia és látogatóközpont felújítása, a görögkatolikus egyház kulturális központjának létrehozása Budapesten, a tatabányai egykori bányakórház katolikus gimnáziummá fejlesztése és a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztése. A kormány figyelme még olyan apróságokra is kiterjedt, hogy a jezsuita rendtartomány 3 millió forintért építhet faapríték-tárolót Pilisszentkereszt-Dobogókőn a Manréza Lelkigyakorlatos Házhoz. Igaz, ugyanott 660 millióért újíthatják fel a Cardoner Hotelt és Képzési Központot.
Nyitóképünk illusztráció. | Újabb 18,5 milliárd forintot ad a kormány egyházi beruházásokra | Idén és a következő két évben fizetik ki. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20231110_Ujabb_185_milliard_forintot_ad_a_kormany_egyhazi_beruhazasokra | 2023-11-10 10:29:00 | true | null | null | HVG |
Az Átlátszó már idén júniusban megírta, hogy az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) pénzügyi beszámolói miatt közokirat-hamisítás gyanújával nyomoz a Győr-Moson Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Arról is írtunk, hogy a beszámolók nincsenek könyvvizsgálattal alátámasztva, holott ezt a törvény előírja. Riportunk októberi folytatásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is megerősítette ezt a tényt. Valamint kiderült az is, hogy a szakszervezet bizalmi testületének több tagja már tavaly a kamarához fordult az ügyben.
Több más esetről is írtunk: információnk szerint kizártak egy tagot, aki szóvá tette, hogy az AHFSZ miért nem a kedvezőbb ajánlatot adó biztosítótársasággal szerződik le. De az Audi Hungaria Zrt. által a szakszervezeti elnöknek biztosított Q5-ös terepjáró is borzolta a kedélyeket a szakszervezeti tagság berkeiben. Most az AHFSZ két vezetőjének kezén is bilincs kattant.
Már nyár elején megírtuk: értesülésünk szerint a nyomozás a szakszervezet előző években elfogadott, közzétett, aztán módosított 2020-as, illetve 2021-es beszámolóival kapcsolatos. Az első, illetve a módosított összegek között több esetben is jelentős, százmilliós eltéréseket találtunk. Például az AHFSZ 2020-as beszámolóját kétszer adták le. Először 2021. május 29-én, és ebben az akkori verzióban 92,6 millió forintos mínuszos, veszteséges adózott eredmény szerepel. Míg a 2022. szeptember 27-én leadott dokumentumban 93 ezer forint nyereség áll. (Mindez abból fakad, hogy az újabb beszámolóban csökkentették az anyag jellegű kiadás összegét 92,7 millióval.) Hasonlóképp eltérések vannak a saját tőkénél is. A 2021 májusában leadott beszámoló 568 milliós, a 2022 szeptemberében közzétett második beszámoló viszont 468 milliós összegről beszél.
A 2021-es évre vonatkozó AHSZF-beszámolót beadás után kétszer is módosították, azaz összesen három változatot adtak le belőle. A 2022. június 1-én leadott első beszámolóban az adózott eredménynél -366,5 milliós mínuszos, veszteséges összeg szerepel. A 2022. szeptember 27-én beérkezett másodikban az adózott eredmény 234,2 millió veszteség, a 2022. november 6-án leadottban pedig 233 millió mínusz olvasható.
Vagyis az első, illetve a módosított összeg(ek) között jelentős, nagyjából 133 millió eltérés van.
A témában akkor, illetve később is többször megkerestük a szakszervezet elnökét, illetve felügyelő-bizottságát, de nem válaszoltak. Ráadásul ezek a beszámolók nem voltak könyvvizsgálatnak alávetve, holott a jogszabály alapján ez kötelező. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara részéről 2022. november 25-én a következőket válaszolták a szakszervezetnek a kamarát megkereső bizalmijainak:
„Az Ön által rendelkezésre bocsátott beszámolók alapján úgy látjuk, hogy mind a 2020, a 2021 és a 2022 évek vonatkozásában, az adott üzleti évet megelőző két év átlagában számított összes bevétele a szakszervezetnek meghaladta a 300 millió Ft-ot, így a Kormányrendelet értelmében a könyvvizsgálat ezen évek vonatkozásában kötelező. A rendelkezésünkre bocsátott információk és adatok alapján tehát mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a szakszervezetnek már a 2020. évi beszámolójától kezdve könyvvizsgálót kellett volna megbíznia a beszámolója könyvvizsgálatával” – szól a könyvvizsgálói kamara válasza, amelyet egyébként az AHFSZ elnökének is elküldtek.
Az Átlátszó olyan információt is kapott, hogy Németh Sándor AHFSZ-elnök, illetve egy másik elnökségi tag is az Audi Hungaria Zrt.-től kapott Audi Q5-ös gépjárműve(ke)t használják, azzal/azokkal közlekednek, illetve azt/azokat magáncélra is igénybe vehetik. Ennek próbáltunk utánajárni. A lapunkhoz eljutott fotón lévő járművet, amivel az AHFSZ-elnököt szokták látni, 2023-ban gyártották és helyezték forgalomba.
A zöld városi terepjáró (40TDI quattro) ára 20-30 millió forint körül van. Meg is kérdeztük az AHFSZ elnökségétől, illetve felügyelő-bizottságától: használ(nak)-e az Audi Hungaria Zrt.-től, vagy más Audi-cégtől, illetve az anyavállalat, a Volkswagen Csoport bármely érdekeltségétől kapott Audi Q5-ös vagy bármilyen más típusú gépjárművet, amennyiben igen, milyen formában történik ez? – de nem kaptunk választ.
Az Audi Hungaria Zrt. a következőket mondta a kérdésre: „Az Audi Hungaria által meghatározott munkatársi célcsoportjai számára, szabályozott keretek között gépjárművet biztosít üzleti- és magánhasználatra. Megértésüket kérjük, hogy belső szabályzatainkról nem adunk tájékoztatást.” Nem derült ki tehát, ha kaptak autót a szakszervezeti vezetők, akkor pontosan milyen alapon.
Ma, november 9-én a rendőrség őrizetbe vette az Audi Hungária Független Szakszervezet két vezetőjét.
Az Átlátszó megkeresésére a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság a következőket válaszolta:
„A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányságra elektronikus úton érkezett megkeresésére hivatkozva tájékoztatjuk, hogy az Ön által említett eset kapcsán a főkapitányságunk két személy ellen folytat büntetőeljárást sikkasztás és más bűncselekmények elkövetése miatt. A gyanúsítottakat kihallgatásuk után a nyomozók őrizetbe vették. Az eljárás jelenlegi szakaszában bővebb információt nem áll módunkban nyilvánosságra hozni.”
Az Audi Hungaria Zrt. pedig alábbiakat felelte az érdeklődésünkre: „Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke a mai napon tájékoztatta a vállalat vezetését arról, hogy ma a rendőrség őrizetbe vette az Audi Hungária Független Szakszervezet két vezető tisztségviselőjét. Továbbá tájékoztatást adott arról, hogy a hatóság további nyomozati cselekményeket folytat a szakszervezet vállalat területén található irodáiban.” Kerestük az AHFSZ elnökségét, illetve felügyelő-bizottságát is, de nem reagáltak az ügyben feltett kérdéseinkre.
„Éppen csak elkezdődött az elnöki köszöntővel az Audi Hungária Független Szakszervezet bizalmi értekezlete csütörtök reggel, amikor a rendőrök bilincsben vittek el két elnökségi tagot a rendezvényről” – írta a Telex. A portál cikkéből az is kiderül: Dr. Németh Miklós győri ügyvéd képviseli azt az elnökségi tagot és a két bizalmit, akik nevében idén tavasszal ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Mint a Telexnek elmondta, ebben a hűtlen kezelés gyanúját is megemlítette: „Konkrét összegeket azért nem tudtunk írni, mert a beszámolókban mindenféle szám szerepelt. De lehetségesnek tartottunk több száz millió forintos nagyságrendet is” – mondta az ügyvéd.
„Úgy tudjuk, hogy teljes döbbenetet okozott a rendőrségi fellépés a mai bizalmi értekezleten. A nyomozók a szakszervezet elnökségének két érintett tagját elvitték már a helyszínről, a kétnapos értekezletet pedig azonnal lefújták. Jelenleg a szakszervezet irodáit vizsgálják át és házkutatást is tartanak” – említi a Telex, a szerző azt is hozzáfűzi: „Talán nem is véletlen egybeesés, de a Telexnek a minap nyilatkozott az egyik érintett, őt is ebben az ügyben kérdeztük. Mire ez megjelenhetett volna, interjúalanyunkat elvitték a rendőrök. Az interjúban ő banális hibát emlegetett, amit állítása szerint korrigált a beszámolóban. Ezen felül szakszervezeti belharcokkal magyarázta a feljelentést”.
„Értetlenül állunk az eset előtt” – a szakszervezet egyelőre ennyit reagált a történtekre a Telex szerint. A fejleményekről természetesen mi is beszámolunk majd.
Frissítés 2023. november 10.: Az ügyészség mai közleménye szerint az őrizetbe vett szakszervezeti vezetők letartóztatását kérik, bár nem nevesítik az Audi szakszervezetét. Azt írják, hogy letartóztatási indítványt tettek „egy autóipari cég érdekképviseleti szervének két elnökségi tagjával szemben a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban”, mert álláspontjuk szerint „mindkét férfival szemben megállapítható a szökés-elrejtőzés veszélye, emellett részükről tartani kell az eljárás nehezítésétől, továbbá a bűnismétlés lehetőségét is szükséges megakadályozni, ezért a terheltek letartóztatására tett indítványt.”
A részleteket is ismertetik: „A megalapozott gyanú szerint az egyik elnökségi tag 2019. évben létrehozott egy Kft-t, melynek egyszemélyi tulajdonosa és ügyvezetője lett. A gazdasági társaság a létrehozását követően két év alatt 536.892.500 forint értékben állított ki fiktív számlákat az érdekképviseleti szerv felé, melyek mögött valós tevékenység nem húzódott. A számlák ellenértékének kifizetését az érdekképviselet részéről minden esetben maga a terhelt teljesítette a saját ügyvezetése alatt álló cég felé.
A terhelt cége egyéb számlázási, üzleti kapcsolattal nem rendelkezik, kizárólag az érdekképviseleti szervvel áll gazdasági kapcsolatban, így megalapozott a gyanú, hogy a terhelt az autógyártó cég érdekképviseleti szerve vagyonának megszerzése céljából hozta létre. A férfi az érdekképviseleti szerv beszámolóit több esetben ellentmondó tartalommal maga nyújtotta be a bíróságra. A beszámolókat könyvvizsgáló nem vizsgálta, holott az kötelező lett volna. A gyanúsított az elkövetési idő alatt tíz ingatlant vásárolt, melyeket az eljárásról való tudomásszerzését követően testvérének ajándékozott. Kilenc ingatlanra ennek ellenére zár alá vételt rendeltek el.
A másik elnökségi tag igazolható jogcím nélkül 60.397.338 forintot vett fel készpénzben az érdekképviseleti szerv bankszámlájáról, mely összeg egy részét befizette a saját bankszámlájára, más részét online szerencsejátékra költötte.”
Címlapkép: Dolgozók az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) által meghirdetett egyhetes sztrájk megkezdésén a győri Audi Hungaria Zrt. gyárudvarán 2019. január 24-én. A szakszervezet 168 órás sztrájkot hirdetett a sikertelen bértárgyalások miatt. (fotó: MTI/Krizsán Csaba) | A rendőrség sikkasztás és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette az Audi-szakszervezet két vezetőjét | Az Átlátszó már idén júniusban megírta, hogy az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) pénzügyi beszámolói miatt közokirat-hamisítás gyanújával nyomoz a Győr-Moson Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Arról is írtunk, hogy a beszámolók nincsenek könyvvizsgálattal alátámasztva, holott ezt a törvény előírja. Riportunk októberi folytatásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is megerősítette ezt a tényt. Valamint kiderült az is, hogy a szakszervezet bizalmi testületének több tagja már tavaly a kamarához fordult az ügyben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/11/09/a-rendorseg-sikkasztas-es-mas-buncselekmenyek-gyanuja-miatt-orizetbe-vette-az-audi-szakszervezet-ket-vezetojet/ | 2023-11-10 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. értékesíti az Erste Bank Hungary Zrt.-ben (EBH) meglévő 15 százalékos kisebbségi tulajdonrészét az osztrák anyavállalat, az Erste Bank AG számára – jelentette be pénteki közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
A GFM közlése szerint a részvény-adásvételi szerződés aláírására, valamint az ügylet pénzügyi zárására tervezetten még az idei évben sor kerül.
A pénzintézet párhuzamosan kiadott közleményében megerősítette, hogy a novemberben záruló tranzakció értéke 87,55 milliárd forint (230 millió euró), amely 125 százalékos többlet a 2016-os eladási árhoz (38,9 milliárd forint) képest. Mindemellett az EBH az említett időszakban mintegy 20 milliárd forintnyi osztalékot is fizetett a Corvinusnak. A befektetés hét év alatt több mint két és félszeresen térült meg – figyelembe véve a visszavételi árat, és az elmúlt években kifizetett osztalékok összegét.
Közleményében az Erste emlékeztet arra, a magyar állam, az Erste-csoport, a Corvinus és az Erste Bank Hungary Zrt.-ben továbbra is 15 százalékos részesedést birtokló Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) részesedésvásárlásáról szóló 2015-ben kötött megállapodás tartalmazott egy előzetesen rögzített mechanizmust a kisebbségi tulajdonhányad kivásárlására. | A magyar állam kiszáll az Erstéből | Az osztrák anyavállalat visszavásárolja a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 15 százalékos tulajdonrészét. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/a-magyar-allam-kiszall-az-erstebol-263295 | 2023-11-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Nem kell félni, nem lesz semmi baj, úgy sem fogsz nyerni” – nyugtatta B. Zsolt, a Szerviz-Bodzás Kft. egykori vezetője a budapesti székhelyű Makett Autó Kft. ügyvezetőjét, amikor arra kérte fel, hogy a két dél-békési település meghívásos pályázatira adjon be egy kamu anyagot. Végül baj lett, mert a fővárosi cég ügyvezetőjét is bűnösnek mondta ki egy tárgyalás mellőzésével hozott ítélet tíz társával együtt. Még tavaly decemberben a bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte az érintetteket. Közülük ketten, K. Tamás és K. Árpád azonban nem nyugodott bele, hogy viszonylag olcsón, 300 és 350 ezer forintos pénzbírsággal megúszták a büntetőpert, tárgyaláson kívántak érvényt szerezni annak az álláspontjuknak, hogy nem követtek el bűncselekményt.
Ezen a tárgyaláson immár tanúként hallgatta meg a Gyulai Járásbíróság a Makett Autó Kft. volt ügyvezetőjét, aki semmire sem emlékezett. Amikor Varga László bíró arra figyelmeztette, hogy mindezért nemrégiben bűnösnek mondták ki és elítélték, akkor arra is azt mondta: „Erre sem emlékszik.” „Ennyi hallgatás és ennyi nem emlékezés olykor mindennél beszédesebb” – mondta most az ítélet indoklásában a gyulai bíró.
Az ügy lényege, hogy még 2015-ben és 2016-ban több pályázatot írt ki az orosházi és a pusztaottlakai önkormányzat. (Ez még az az időszak, amikor a térség hírhedt fideszes országgyűlési képviselője, Simonka György hatalma csúcsán volt és szabályos hűbérúrként viselkedett. Simonkát és társait 2019-ben bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség, így a volt politikus ma is a vádlottak padját koptatja a Fővárosi Törvényszéken.) Az önkormányzatok mintha minden esetben ügyeltek volna arra, hogy a kiírás 25 millió forint alatt legyen. Ez azért lehetett fontos, mert az akkori szabályok szerint ezen értékhatár felett már nyílt közbeszerzést kellett volna kiírni, így viszont elég volt a meghívásos. Itt viszont, derült ki az ítélet indokolásából, nem bíztak semmit a véletlenre, minden előre lezsíroztak és bebiztosítottak.
A legtöbb esetben az egyik pályázó, így a most a vádlottak padján ülő K. Árpád vállalkozó és az alapügyben vádlottként szereplő U. András és B. Zsolt cégeikkel úgy vettek részt a meghívásos pályázatokon, hogy sok esetben ők nevezték meg, mely másik két cég vesz majd részt a tenderen. Ám ennél többet „tettek”, mert előre egyeztettek mindent, így a meghívott pályázók közül az egyik náluk rosszabb ajánlatot adott, a másik pedig végül nem is vett részt a közbeszerzésben. „Lehet szándékos magatartás az is, hogy valaki annak ellenére nem nyújt be pályázatot, hogy a meghívottak között szerepelt, noha elvileg 33,3 százalékos esélye neki is lett volna” – hangsúlyozta Varga László bíró. Hozzátette, a jelen perben tanúként meghallgatott cégvezetők semmilyen magyarázattal nem szolgáltak arra, hogy miért nem vettek részt a „pályázatokon”.
A kiírások éppúgy szóltak nagyobb mennyiségű üzem- és kenőanyag-beszerzésekről, teherautó-, terepjáró- és buszvásárlásról, mint a városi kisvonat (az ún. Dotto) beszerzéséről – és mindig minden esetben a fentiek alapján lezsíroztak mindent. Minderről a Projektfelügyelet Kft. operatív igazgatója, K. Tamás tudott, sőt ezt elősegítette. Több esetben az sem zavarta a közbeszerzések menetébe durván beavatkozó vállalkozót vagy cégvezetőket, hogy olyan cégeket neveztek és hívtak meg, amelyek még a meglehetősen megengedő kiírásoknak sem feleltek meg. Így egy üzemanyag-beszerzésre kiírt tenderre olyan vállalkozást hívtak, amely nem is foglalkozott üzemanyag-kereskedéssel, vagy olyat, amely a kiírással szemben az előző évben nem tudott felmutatni 10 millió forintos árbevételt, vagy a közbeszerzés előtti években veszteséges volt.
„Alkalmas volt a cégem a pályázaton való részvételre, de természetesen tudtam, hogy nem nyerek” – idézte a csütörtöki ítélethirdetéskor a Gépállomás Tüzép Kft. ügyvezetője, Cs.-né M. Emília tanúvallomását a bíró, aki úgy fogalmazott, ez egyrészt bizonyítja, hogy előre megbeszélt és lejátszott közbeszerzésekről volt szó, illetve az ügyvezető azt sem tudta, hogy cége nem alkalmas a tenderen való részvételre. S bár nem tartozik a vádhoz, így ezen a tárgyaláson sem merült fel, mégis kevéssé tűnik életszerűnek, hogy a pályázatban teljesen szabálytalanul és aktívan részt vevő vállalkozó és cégvezetők, valamint az orosházi és pusztaottlakai önkormányzat beosztott dolgozói saját szakállukra, önálló döntéshozóként és végrehajtóként vettek volna részt az ügyletek lebonyolításában. Bár nincs róla semmilyen dokumentum, de ehhez alighanem felsőbb szóbeli utasításra is szükség lehetett.
De szó esett meglévő és hiányos dokumentációról is. Szinte elképedve sorolta fel a Gyulai Járásbíróság bírája, hogy több esetben részben eltűnt a közbeszerzés iratanyaga, vagy megállapíthatatlan volt, hogy a meglévők mikor készültek, mert minden dokumentumot csak utólag készítettek el. Értetlenségének adott hangot Varga László akkor is, amikor azt foglalta össze, hogy milyen minőségben jártak el azok a pályázók, akik az önkormányzatokkal közölték, ki lesz a másik két „pályázó”, s végül a tenderen mindig ezek a szervezők nyertek. Ahogy kérdés, miért hunytak szemet saját meghívásos közbeszerzéseik durva szabálytalanságai láttán az érintett önkormányzatok. Válasz azonban erre nem született.
„Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntettet követ el” – idézte a Büntető törvénykönyv idevágó passzusát a bíró. Majd egy hosszabb idézetet citálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapperben elítélt, most tanúként szereplő egyik személy öt mondaton belül hétszer mondta azt, hogy „nem emlékszik”. Feltételezhető, hogy nem akart terhelő vallomást tenni a vádlottak padján ülő két férfire.
A mostani pert kezdeményező K. Tamás és K. Árpás, valamint jogi képviselőik el sem jöttek az ítélethirdetésre. A szabályok szerint a korábbi ítélet alapján rájuk nem volt kiszabható annál súlyosabb büntetés, mint amely ellen fellebbezve bírósághoz fordultak. Így 300 és 350 ezer forintos pénzbüntetésben részesültek. Az ügyben korábban Fetser János orosházi MSZP-s önkormányzati képviselő tett feljelentést. Ennek hiányában ebből a történetsorból sem lett volna büntetőügy. A tárgyalás után a Narancs.hu-nak azt mondta Fetser, nem érti, hogy miért nem költségvetési csalás miatt emeltek vádat, és miért nem keresték meg az ügyletek valódi irányítóit. Mint mondta, külön felhívták az orosházi önkormányzati média figyelmét a perre, s kérték, hogy minderről tájékoztassák a helyi közvéleményt. Nem meglepő módon ez elmaradt.
A vádlottak távolmaradása miatt az ítélet egyelőre nem jogerős.
(Címlapképünkön: az orosházi Dotto vonat. Forrás: gyoparosfurdo-oroshaza.hu) | Közbeszerzést ennél jobban megbundázni nem lehet | Bűnösnek mondta ki a Gyulai Járásbíróság versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban vétsége miatt K. Tamást, a Projektfelügyeleti Kft. egykori operatív igazgatóját és K. Árpád büntetett előéletű vállalkozót. Részben maguk szervezték, részben rálátásuk volt arra, hogy két dél-békési önkormányzat meghívásos pályázatait minden elemében előre lezsírozták. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/kozbeszerzest-ennel-jobban-megbundazni-nem-lehet-263279 | 2023-11-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ellentmondás feloldásáért az utóbbi hetekben a számvevőszékhez (ÁSZ) és az államkincstárhoz (MÁK) fordultunk kérdéseinkkel. Azt tudakoltuk, ha visszamenően mindent rendben talált a Magyar Pünkösdi Egyház ((MPE)) békéscsabai központú intézményénél, a Közösségi Missziónál az ÁSZ és a MÁK, akkor miképpen fordulhat elő, hogy az ügyben a büntetőeljárást végző NAV-nyomozók merőben más következtetésére jutottak. Másfél hónappal ezelőtt megírtuk, hogy a kárértéket a korábbi összegek sokszorosára, legalább 15 milliárd forintra taksálják az immár évek óta folyó nyomozás legfrissebb megállapításai. Mindennek lehetnek-e személyi vagy szervezeti következményei, esetleg megfontolják-e, hogy változtatnak az ellenőrzési protokollon? Különös tekintettel arra, hogy a forrásfelhasználás törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerinti ellenőrzésére létezik egy (folyamatosan fejlesztett) protokoll, amely érdekes módon „szinte semmit nem vett észre” a vizsgálataik lefolytatásakor – kérdeztük a két állami szervet.
Tavaly tavasszal a Narancs.hu elsőként adta hírül, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió ügyvezetőit. A két egykori vezető dr. V. György és dr. V. Károly azóta, több mint másfél éve előzetes letartóztatásban van. Megírtuk róluk, hogy nem sokkal őrizetbe vételük előtt kérték felvételüket a Fidesz-MPSZ békéscsabai szervezetébe, ahol tagok is lettek. Ekkor még csak azt feltételeztük, hogy a kárérték mindenképpen meghaladja az 500 millió forintot, amire a gyanúsításra okot adó „különösen nagy vagyoni hátrány” kifejezés engedett következtetni. Azonban tavaly nyáron kiderült, hogy a kárérték ennek a többszöröse, 8 milliárd forint, majd legutóbb ez ugrott fel majdnem a kétszeresére, 15 milliárd forintra.
„Az Állami Számvevőszék a Közösségi Missziót az elmúlt tíz évben egyszer, 2020-ban ellenőrizte. Az ellenőrzés a 2015-2018. közötti időszakra vonatkozott és fókuszában elsősorban az állt, hogy az intézmény megteremtette-e a költségvetési támogatások átlátható, elszámoltatható igénybevételének, felhasználásának feltételeit, a költségvetési támogatásokat szabályszerűen fordította-e (átadta-e) az intézmények működtetésére, valamint közzétette-e a számviteli beszámolóját. Az ellenőrzés nem terjedt ki a szociális humánszolgáltatások központi költségvetési támogatásai igénylése, módosítása, elszámolása valódiságának, megalapozottságának, helyességének – sem a fenntartónál, sem a székhely intézményeinél való – értékelésére (mivel ennek felülvizsgálata, ellenőrzése a finanszírozó jogszabályban előírt feladata, határozatai kiadása előtt). Továbbá nem terjedt ki az ellenőrzés e források, intézmények általi szabályszerű felhasználásának értékelésére” – írta válaszában a Narancs.hu-nak az ÁSZ. Ezzel részben a finanszírozást végző MÁK-ra hárította a felelősséget, részben azt írták, ellenőrzésük tartalma és metodikája nem az általunk feltett kérdésekre fókuszált.
A számvevőszék közölte azt is, hogy az ellenőrzést az ellenőrzési program szempontjai, kérdései, az ellenőrzött időszakban hatályos jogszabályok, az ellenőrzés szakmai szabályok és módszertanok figyelembevételével végezte el. „A szociális humánszolgáltatást nyújtó intézmények, szolgáltatók államháztartáson kívüli fenntartói központi költségvetésből kapott támogatásai felhasználásának ellenőrzése – Közösségi Misszió” című ellenőrzési jelentés elérhető az ÁSZ honlapján. Végül jelezték, hogy az ÁSZ a nyomozásokról nem rendelkezik információkkal, továbbá büntetőeljárással kapcsolatos, sajtócikkekben megjelent információkat nem kommentál.
Más taktikát követett a Magyar Államkincstár, amelynek az elmúlt hetekben három levelet írtunk, ám egyikre sem kaptunk választ. Mindenesetre nincs olyan információ, amely szerint a MÁK a Közösségi Misszió eddigi működésével és gazdálkodásával összefüggésben bármilyen, főként 15 milliárd forintos károkozással járó szabálytalanságot észlelt volna. Nem áll rendelkezésre olyan információ sem, amely szerint a MÁK az elmúlt években akár egyetlen egyszer is olyan követelést nyújtott volna be a Közösségi Misszióhoz, amely a tőle kapott költségvetési források céltól eltérő formában történő felhasználásáról szólt volna, holott úgy fest, mindez huzamos időn keresztül és nagyipari méretekben történt meg az intézménynél.
Ez viszont pikáns és rendhagyó jogi helyzetet teremt az ügyben. Ha ugyanis az adófizetői pénzekből a költségvetési forrásokat biztosító államkincstár nem vett észre semmilyen pénzügyi szabálytalanságot, nem tárt fel semmilyen visszaélést, nem követelt vissza adófizetői pénzt, akkor ezt nem is jelezhette a nyomozóhatóságoknak. Vagyis annak ellenére, hogy a NAV már legalább 15 milliárdos károkozásról beszél, ebben a pillanatban nincs sértettje az ügynek, miközben hatalmas összeggel képtelen elszámolni a Közösségi Misszió. Ha ez így van, akkor a MÁK nem akármekkora bajban van/lehet, mert számot kell(ene) adnia arról, mindez hogyan történhetett meg. Ilyen szempontból az ÁSZ válasza sem megnyugtató. Ugyanis arra aligha lehet érdeminek tekinthető a válaszuk, hogy az állami pénzek elköltésének ellenőrzésére létrehozott, papíron professzionális hivatal ekkora károkozást akkor sem vesz észre, ha – érvelése szerint – kontrollja nem pont erre fókuszált. | Az ÁSZ és az államkincstár mindent rendben talált, a NAV 15 milliárdos károkozással gyanúsít | Hogyan fordulhatott elő, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház intézménye, a Közösségi Misszió ellen folyó nyomozás döbbenetes nagyságrendű károkozást feltételez az ügyletek mögött, miközben az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár az utóbbi években mindent rendben talált? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/az-asz-es-az-allamkincstar-mindent-rendben-talalt-a-nav-megis-15-milliardos-karokozassal-gyanusitja-a-punkosdiek-intezmenyet-263299 | 2023-11-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Szuverenitásvédelmi törvénycsomagot nyújt be a Fidesz.
Azokat a pártokat, civil szervezeteket és médiaszolgáltatókat büntetnék, „akik külföldi finanszírozásból szereznek támogatást”.
Az elmúlt tíz évben több támadássorozat zajlott már a független nyilvánossággal és civil szférával szemben - a mostani lehet az eddigi legkeményebb.
Orbán Viktor és Rogán Antal egyszerre vetik be legélesebb fegyvereiket: a titkosszolgálatokat és a kormány uralta médiavilágot.
Kocsis Máté még június végén - stílszerűen, a hatalom által megtört, Mészáros Lőrinc pénzelte Indexnek adott interjújában - jelentette be, hogy a kormány újabb támadásra készül kijelölt politikai ellenfeleivel, a civil szférával és a független nyilvánossággal szemben. A Fidesz frakcióvezetője, aki kormányfüggetlen lapnak sosem ad interjút, az Indexnek arról beszélt: törvényi eszközökkel is meg kell akadályozni, hogy pártok akármilyen formában külföldről támogatáshoz juthassanak, ezért egyszerre készülnek az alaptörvény és a Btk. módosítására is. Később utalt rá, hogy a jogszabályok civil szervezetekre és sajtótermékekre is vonatkozhatnak majd.
Júniusban, amikor az interjú megjelent, már hónapok óta épült a „guruló dollárok” narratívája. A kampányt a titkosszolgálatokat és a kormányzati nyilvánosságot tavaly óta egy kézből irányító Rogán Antal kommunikációs miniszter vezényli, kiindulópontját pedig az a tavaly novemberi titkosszolgálati jelentés adja, ami szerint az Action for Democracy amerikai lobbiszervezet 3 milliárd forintot küldött magyarországi szervezeteknek a 2022-es kampány során. Erre a jelentésre épült az elmúlt egy év kormányzati kommunikációja, és jó eséllyel ez marad velünk a jövő évi választásokig. Az ilyen titkosszolgálati megoldások – ahogy az a Magyar Jeti egész estés filmjéből, a Valótlanulból is kiderül – eddig is visszatérő elemei voltak a kampányoknak, az viszont, hogy a 30 milliárd forinttal feltőkésített titkosszolgálatokat és a propagandát Rogán Antal egy kézből irányíthatja, új minőséget jelent a Fidesz-kampányokon belül is.
Januárban megkezdődött a mindent beterítő dollárbaloldalazás. A megafónerek dollárokban úszkáló videókkal árasztották el a közösségi médiát, később a kormánypárti képviselők, végül a miniszterelnök is használni kezdte a kifejezést. Kocsis március végén a Mandiner kérdésére már utalt rá: új törvényekkel készülnek fellépni a „dollárbaloldallal és támogatóival” szemben. Néhány héttel később a Rogán felügyelte Nemzeti Információs Szolgálat friss információkat hozott nyilvánosságra az ellenzéki kampányfinanszírozásról szóló jelentésükből. A Karácsony Gergely-féle 99 mozgalomnak juttatott 506 millió forint heteken át uralta a szalagcímeket a fideszes nyilvánosságban. | Orbánnak már a teljhatalom sem elég, minden létező fillérről tudni akar | Szuverenitásvédelmi törvénycsomagot nyújt be a Fidesz. Azokat a pártokat, civil szervezeteket és médiaszolgáltatókat büntetnék, „akik külföldi finanszírozásból szereznek támogatást”. Az elmúlt tíz évben több támadássorozat zajlott már a független nyilvánossággal és civil szférával szemben - a mostani lehet az eddigi legkeményebb. Orbán Viktor és Rogán Antal egyszerre vetik be legélesebb fegyvereiket: a titkosszolgálatokat és a kormány uralta médiavilágot. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2023/11/13/orbannak-mar-a-teljhatalom-sem-eleg-minden-letezo-fillerrol-tudni-akar | 2023-11-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2023.11.13. 05:40 2023.11.13. 08:28
Fordulat történt a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom félmilliárd forintos, tisztázatlan eredetű támogatása ügyében indult nyomozásban. A hírek szerint az adóhatóság munkatársai a büntetőügyben házkutatást tartottak Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában, ahol bizonyítékokat foglaltak le. Tordairól köztudott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik legfőbb bizalmasa, jogi főtanácsadója, illetve, hogy kiváló kapcsolatot ápol Bajnai Gordon volt kormányfővel.
Több hónap vizsgálódás után szintet lépett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom botránya kapcsán indított nyomozás. Ahogy azt nemrég megírtuk, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lapunknak adott válaszából arra lehet következtetni, hogy az adóhivatal nyomozói Tordai Csaba ügyvédi irodájában tartottak házkutatást.
Karácsonyék félmilliárdos botrányával kapcsolatban tarthatott házkutatást a NAV
A főpolgármester bizalmasának ügyvédi irodájához szállhatott ki néhány napja az adóhatóság.
A NAV-ot azért kerestük meg, mert az interneten terjedni kezdett egy hír, miszerint a pénzügyi nyomozók csütörtök este megszállták Karácsony Gergely jogi főtanácsadójának és bizalmasának irodáját (Tordai mindemellett jó kapcsolatokat ápol Bajnai Gordon volt kormányfővel is). Egy szemtanú konkrétan azt írta, hogy a Vécsey utca 4. számnál jelentek meg a hatóság emberei, egy ügyvédi irodánál. Az interneten elérhető címkeresők szerint erre a címre Tordai Csaba ügyvédi irodája van bejegyezve.
Bizonyítékokat foglaltak le Bajnai és Karácsony bizalmasánál
Az adóhatóság a fenti hírek miatt feltett kérdéseinkre pontosan azt írta, hogy „a NAV munkatársai büntetőeljárás keretében, adományládákba gyűjtött mikroadományokkal összefüggésben kutattak és foglaltak le bizonyítékokat egy budapesti ügyvédi irodában”.
Ebből pedig nem következhet más, mint hogy a 99 Mozgalom homályos finanszírozásával kapcsolatban történhetett a házkutatás Tordainál.
Ismert, a tisztázatlan forrásból származó, több mint félmilliárd forintnyi támogatás ügyében hamis magánokirat felhasználása, pénzmosás és költségvetési csalás gyanúja miatt van folyamatban büntetőeljárás.
A történtek kapcsán számos, sokszor ellentmondásos nyilatkozat hangzott el. Egyre erősebb azonban a gyanú, hogy mikroadományokról szó sem lehetett.
De vegyük sorban időrendben, hogy mi is történt!
Titkosszolgálati jelentés buktatta le az ellenzéket
A Nemzeti Információs Központ (NIK) júniusban hozta nyilvánosságra a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy több, mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban. A mozgalom azért jött létre, hogy támogassa Karácsonyt a 2021-es ellenzéki előválasztáson mint az MSZP, a Párbeszéd és az LMP együttes miniszterelnök-jelöltjét. A mozgalom hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa, akit Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek. Perjés félmilliárd forintot fizette be készpénzben a szervezet bankszámlájára, több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal.
Kis ládikáktól a gazdag magyarokig és külföldiekig
A tetemes mennyiségű pénz forrása egyelőre nem ismert, Karácsony Gergely először azt állította, hogy mikroadományokból jött össze a félmilliárd forint, majd gazdag magyar és külföldi adakozókról beszélt, de közben kiderült, hogy teljesen életszerűtlen az adománygyűjtő ládákról szóló magyarázkodás.
Idén június 7-én az Index podcastműsorában azt mondta a főpolgármester, hogy nem kis, hanem nagy ládikákban gyűlt össze a félmilliárd forint.
A műsorvezető kérdésére aztán úgy magyarázkodott, hogy „nyilván nagyon sokan vannak olyanok, akik gazdag emberek, és euróban tartják a pénzüket, vagy egyébként magyar állampolgárok vagy nem magyar állampolgárok, nem tudom…”
Ugyanebben a műsorban azt is kijelentette, hogy Perjés Gábor az egyedüli ember, aki ezt a pénzt, az összegyűjtött adományokat a bankszámlára be tudta fizetni, és a jogszabály szerint járt el minden szempontból. Karácsony – állítása szerint – nem vett részt az adománygyűjtő rendezvényeken. Ezt azzal indokolta, hogy nem akarta tudni, ki az, aki pénzügyileg támogatja.
A főpolgármester pénzembere is mellébeszélt
Perjés Gábor ugyan alig nyilatkozott az ügyben, de amikor megtette, ő is tartotta magát a mikroadományok meséjéhez. Június 27-én a HVG-nek azt mondta: „a bankkártyás és átutalással történő adománygyűjtés mellett a 350/2011. (XII. 30.) korm. rendelet 10. §-a szerint, zárt adománygyűjtő láda útján is gyűjtött folyamatosan mikroadományokat. A zárt adománygyűjtő láda rendszeres felnyitását követően annak tartalmát a jogszabályi követelményekkel összhangban az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára.”
Tordai Bence szerint nincs itt semmi látnivaló
Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke még július 11-én azt próbálta elmagyarázni az ATV-ben, hogy semmi probléma nincs a félmilliárdos adománnyal. „Vannak magyar emberek, akiknek vannak különböző külföldi devizákban megtakarításaik. Nyilván olyanok áldoznak nagyobb tételeket a kampányra, akik nem a napi megélhetéstől vonják el ezt a pénzt. […] Nem, nem kínos. Épp most mondtam, hogy sem jogilag, sem morálisan nincsen ezzel probléma. Úgyhogy nem, nem kínos” – ismételgette Tordai.
Arról is beszámoltunk korábban, hogy az ügyben több feljelentés született, amelyek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást . A NAV később pénzmosás elkövetésének gyanújára is kiterjesztette a vizsgálatot.
Feljelentést tett az OTP Bank
Figyelemre méltó esemény a félmilliárdos botrányban, hogy szeptemberben az OTP Bank is feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hamis magánokirat felhasználása miatt. Karácsony pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor ugyanis többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak.
A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett.
Ezek egyike, hogy a jegyzőkönyvek szerint az adományt alapvetően külföldön élő magyar személyektől gyűjtik egy nagyjából 30×30×30 centiméter nagyságú adománygyűjtő ládába.
Ezekbe a Perjésék által leadott jegyzőkönyvek állítása szerint 2-3 ezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 bankjegyet préseltek be. A feljelentés szerint viszont „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat).”
Megdőlt a ládikák meséje
A feljelentés döntő megállapítása így hangzik:
álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését.
A hitelintézet belső ellenőrzési vizsgálata mindemellett azt is megállapította, hogy a jegyzőkönyvek többségén a forint bankjegyeken kívül csak 50 eurós és 100 eurós bankjegyek szerepeltek, ráadásul két jegyzőkönyvön megegyező darabszámú a 100 eurós bankjegyek száma.
A megállapítások között az is szerepel, hogy csak egyetlen esetben volt angol font is a bankjegyek közt, és abból is kizárólag 50 fontos bankjegyek. Összefoglalva:
a feljelentés szerint az adománygyűjtő ládák története hazugság, ugyanis a – döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű – bankjegyek valójában inkább csomagokban érkezhettek.
Bajnaiékig érnek a botrány szálai
A dokumentum arra is kitért, hogy a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó – a szerk.) részére történő átutalások összegével.
Az OTP feljelentésének indokolása úgy zárul, hogy „felmerül a gyanú, hogy a 99 Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról”.
A feljelentést a NAV a korábban elrendelt nyomozás részeként vizsgálja.
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester egy próbajáraton (Fotó: Teknős Miklós)
Perjés Gábor
magánokirat felhasználás
OTP Bank
99 Mozgalom | A baloldal ismert ügyvédjéhez vezethetnek a több száz milliós bűnügy szálai | Fordulat történt a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom félmilliárd forintos, tisztázatlan eredetű támogatása ügyében indult nyomozásban. A hírek szerint az adóhatóság munkatársai a büntetőügyben házkutatást tartottak Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában, ahol bizonyítékokat foglaltak le. Tordairól köztudott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik legfőbb bizalmasa, jogi főtanácsadója, illetve, hogy kiváló kapcsolatot ápol Bajnai Gordon volt kormányfővel. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/11/a-baloldal-ismert-ugyvedjehez-vezethetnek-a-tobb-szaz-millios-bunugy-szalai | 2023-11-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Indítványozta a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség, hogy tartóztassák le az Audi-szakszervezet két elnökségi tagját, akiket csütörtök reggel bilincsben vittek el egy rendezvényről.
A két elnökségi tag ellen most különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoznak.
Az ügyészség közleménye szerint megalapozott a gyanú, hogy az egyik elnökségi tag 2019-ben létrehozott egy kft.-t, amelynek egyszemélyi tulajdonosa és ügyvezetője lett egyben.
A gazdasági társaság a létrehozása utáni két év alatt 536 892 500 forint értékben állított ki fiktív számlákat az érdekképviseleti szerv felé, melyek mögött valós tevékenység nem húzódott. A számlákat pedig saját maga fizette ki a cég felé.
A gyanúsított cégének más számlázási, üzleti kapcsolata nem volt, így az ügyészség szerint megalapozott a gyanúja annak, hogy ezt azért hozta létre, hogy a szakszervezet vagyonát eltulajdonítsa. Az éves beszámolókban is ellentmondó állítások voltak, ráadásul azokat könyvvizsgáló sem látta.
A gyanúsított közben vett tíz ingatlant, amiket végül a testvérének ajándékozott. Kilenc ingatlant ennek ellenére zár alá vettek.
A másik elnökségi tag 60 397 338 forintot vett fel készpénzben az érdekképviseleti szerv bankszámlájáról, annak egy részét rá is tette a saját bankszámlájára, a maradékot online szerencsejátékra költötte.
Az ügyészség szerint mindkettejüknél fennáll a szökés-elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye, ezért akarják őket letartóztatni.
Az Audi Hungária Szakszervezet elnöksége elítéli és elhatárolódik attól a két elnökségi tagtól, akik sikkasztás gyanújába keveredtek. Azonnal kezdeményezték a kizárásukat is. Mindezt azt követően publikálták, hogy az ügyészség közleményével szembesültek péntek reggel. Leszögezték azt is, hogy „minden jogi lépést megtesznek, hogy az okozott kárt visszaszerezzék. | 500 milliónál többet sikkaszthatott az Audi-szakszervezet egyik vezetője, társa szerencsejátékra is költött | Indítványozta a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség, hogy tartóztassák le az Audi-szakszervezet két elnökségi tagját, akiket csütörtök reggel bilincsben vittek el egy rendezvényről. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/11/10/gyor-audi-hungaria-fuggetlen-szakszervezet-audi-helyi-tudositas-ugyeszseg | 2023-11-10 13:33:00 | true | null | null | Telex |
A Győri Járásbíróság egy hónapra elrendelte az Audi-szakszervezet két sikkasztással gyanúsított vezetőjének letartóztatását. Az érintettek ezt tudomásul vették, így a határozat jogerős. Az Audi Hungária Független Szakszervezet pénteken kizárta az érintett két elnökségi tagot az érdekképviseletéből is.
A bíróság az eljárás nehezítése és a bűnismétlés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. Az előbbi azt jelenti, hogy a két vezető szakszervezeti tisztségviselő, ott pedig olyan alá- és fölérendeltségi viszony működik a tagok között, ami miatt még össze is beszélhetnek. A bűnismétlés lehetősége pedig azért nem zárható ki szerintük, mert ha őket esetleg kirúgják, akkor másképp kell bevételhez jutniuk. A nyomozók iratokat és számlakivonatokat is lefoglaltak.
Letartóztatásukat péntek reggel indítványozta a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség. A vezetők ellen folytatólagosan elkövetett sikkasztás és más bűncselekmények gyanújával nyomoznak; csütörtökön reggel, az éves bizalmi értekezletükről vitték el őket bilincsben.
Egyiküket azzal gyanúsítják, hogy 2019-ben létrehozott egy kft.-t, amelynek egyszemélyi tulajdonosa és ügyvezetője lett. A gazdasági társaság a létrehozása utáni két év alatt 536 892 500 forint értékben állított ki fiktív számlákat az érdekképviseleti szerv felé, melyek mögött valós tevékenység nem állt. A számlákat pedig saját maga fizette ki a cége felé.
A másik elnökségi tag 60 397 338 forintot vett fel készpénzben az érdekképviseleti szerv bankszámlájáról, annak egy részét rá is tette a saját bankszámlájára, a maradékot online szerencsejátékra költötte. | Letartóztatták a sikkasztással gyanúsított két Audi-szakszervezeti vezetőt | A Győri Járásbíróság egy hónapra elrendelte az Audi-szakszervezet két sikkasztással gyanúsított vezetőjének letartóztatását. Az érintettek ezt tudomásul vették, így a határozat jogerős. Az Audi Hungária Független Szakszervezet pénteken kizárta az érintett két elnökségi tagot az érdekképviseletéből is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/11/10/gyor-gyori-jarasbirosag-audi-letartoztatas-audi-hungaria-fuggetlen-szakszervezet-sikkasztas-helyi-tudositas | 2023-11-10 13:39:00 | true | null | null | Telex |
Pénteken újabb tárgyalási napot tartottak Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyében a Fővárosi Törvényszéken, ahol egy régóta várt döntést hozott meg a bíróság.
Boldog védője, Varga István – aki egy másik bíróság elé került fideszes politikus, a korábbi igazságügyi államtitkár Völner Pál védője is – már az ügy előkészítő ülésén kérte a bíróságtól, hogy zárják ki a lehallgatási, megfigyelési bizonyítékokat az ügyből. Rekesszék ki tehát azokat a hang- és képfelvételeket, megfigyelési jegyzőkönyveket, amelyeket a nyomozóhatóság akkor készített, amikor még életben volt Boldog mentelmi joga. Miközben éppen ezekre alapozva fordulhatott az ügyészség az országgyűléshez Boldog mentelmi jogának felfüggesztéséért.
Varga indítványában azzal érvelt, hogy az országgyűlési törvény alapján nem lehetne országgyűlési képviselő ellen büntetőeljárást indítani, lehallgatni a mentelmi jog felfüggesztése előtt. Szerinte ráadásul ez a törvény sarkalatos, amit nem írhat felül a büntetőeljárási törvény, ami rendelkezik a büntetőeljárás megkezdésének eseteiről, illetve a leplezett eszközök használatáról.
Erre a Varga-féle beadványra az ügyész 2021-ben az első tárgyaláson már reagált, szerinte egy ilyen döntéssel gyakorlatilag lehetetlenné tennék egy képviselő lebuktatását bármilyen bűncselekménynél. Illetve megjegyezte, hogy korábban ez egy kevésbé szabályozott terület volt, de 2018 óta az új büntetőeljárási törvény taxatíve felsorolja, hogy milyen esetekben lehet ilyen eszközöket használni mentelmi joggal rendelkezők esetében is.
A bíróság a mai, pénteki tárgyalásra ígért döntést ebben a kérdésben, hiszen ma már olyan tanúk meghallgatása zajlott, akik érintettek voltak lehallgatásokban, sőt, a bíróság ismertetett is néhány lehallgatási szöveget, ezekre kellett reagálniuk a tanúknak. (Ennek részleteiről a hétvégén hosszabban is beszámolunk majd a Telexen.)
A bírónő szerint a két törvény, tehát az országgyűlési és a büntetőeljárási törvény a lehallgatás és büntetőeljárás elindításának kérdésében nem üti egymást, és az ügyészség érvelésével egyetértve
végül elutasította Vargáék indítványát, a lehallgatási anyagok bizonyítékként maradnak az ügy tárgyalásában.
Vargáék érveléséből egyébként az következne – és képzeljük el ezt akár Boldog István, akár Völner Pál fideszes exállamtitkár ügyének esetében –, hogy ha a nyomozóhatóság szeretne egy képviselőt vagy a képviselővel kommunikáló embert lehallgatni valamilyen vélhető korrupciós ügy miatt, akkor először Polt Péter legfőbb ügyészhez kellene fordulniuk a kéréssel, majd Polt Péternek az országgyűlés elnökéhez, hogy aztán az országgyűlés mentelmi bizottságához kerüljön a kérés, akik megtárgyalnák és döntenének a mentelmi jog felfüggesztéséről. Csak ezek után kezdődhetne egyáltalán a lehallgatás is.
Varga a Telexnek azt mondta, nagyon valószínű, hogy az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni a hozott döntés miatt.
Hivatali vesztegetés
Boldog István és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot. Boldog ügyének előkészítő tárgyalását a bíróságon 2021 júniusának végén tartották, amiről részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.
A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az elsőben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja:
2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban. | Elutasította a bíróság Boldog Istvánék kérelmét, hogy zárják ki a bizonyítékok közül a lehallgatási felvételeket | Pénteken újabb tárgyalási napot tartottak Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyében a Fővárosi Törvényszéken, ahol egy régóta várt döntést hozott meg a bíróság. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/11/10/boldog-istvan-varga-istvan-fidesz-korrupcio-lehallgatas-targyalas-birosag | 2023-11-10 13:56:00 | true | null | null | Telex |
2023. november 9. – 12:16
Schadl Györgyöt hozzák a tárgyalásra 2023. november 9-én – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
A Schadl-Völner-ügy nem csak végrehajtók kinevezéseiről és állítólagos kenőpénzekről szól, vannak mellékszálai is. Az egyik ilyen a paksi ügylet, ezt kezdte el tárgyalni kedden a bíróság, és most csütörtökön is ezt folytatja, tanúkihallgatásokkal.
A vád szerint a volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár, Völner Pál vállalta, hogy a végrehajtói kar volt elnökének, Schadl Györgynek az egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást. A cég papíron vízüzemű motorral kísérletezett, amit a tervek szerint a paksi atomerőműhöz használhattak volna.
Völner a vádirat szerint Palkovics Lászlót és Süli Jánost próbálta behálózni ahhoz, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni.
A bíróság csütörtökön Kovács Pál volt államtitkárt, Steiner Attila államtitkárt és Süli János egykori paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztert hallgatja meg, akik személyesen tekintették meg a találmányt.
Süli János arról beszélt, őt évek óta érdekelte a „hidrogénes ügylet”, ezért ha szembe jött ilyen találmány vele, akkor úgy volt, hogy „nézzük meg, nem kellett engem győzködni”. Szerinte ez a projekt „többre érdemes, mint hogy 100 százalékig elfelejtsük”.
Kovács a vallomásában azt mondta, ő látott fantáziát a motorban, egyszer egy ebédre is összefutottak volna Schadllal, de dugó így, így ő beült a végrehajtói kar volt elnökének kocsijába, ott beszélgettek a projektről.
Kovács állítása szerint ő csak 2021-ben találkozott először Schadllal, de a végrehajtói kar volt elnökének naptárában 2018-ra ez volt felírva: „Hold utca Kovács Pali + Völner Pali”. Kovács szerint ez biztos nem ő volt.
Steiner Attila pedig azt mondta, Völner érdeklődött nála, hogy terveznek-e kiírni széndioxid-kibocsátás csökkentése témakörében pályázatot az Innovációs- és Technológiai Minisztériumnál, és ha igen, milyen feltételekkel.
A vízüzemű motort nem Schadl György találta fel, hanem egy bizonyos K. Szabolcs és N. Csaba. K. Szabolcs kedden a bíróságon arról beszélt, a motor valójában Nikola Tesla találmánya, ők csak „megcsinálták, ami elmaradt”. Az eszköz lényege, hogy a vizet 12 voltos árammal hidrogénre és oxigénre bontja, a motor pedig csak a hidrogént égeti el. Állítása szerint ők a motort még a magyar államnak is eladták volna, majd egy nevet is bedobott: „Orbán Győző, a miniszterelnök testvére is eljött hozzánk három alkalommal”.
A munkájukat előbb R. Róbert, azaz Gazdi, Schadl György szintén vádlottak padján ülő jó barátja finanszírozta nekik, majd maga a végrehajtói kar volt elnöke. Ő a vád szerint pályázati pénzekhez akart jutni, Völner Pál segítségével.
Ezután jött a képbe a két akkori államtitkár, Kovács Pál és Steiner Attila, valamint Süli János egykori paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter is. Ők mind személyesen tekintették meg a találmányt, a vízzel menő autót. Völner szerint azért ők nézték meg a motort, mert ők szakemberek, és fontosnak tartotta, hogy élőben, működés közben lássák a dolgot, hogy legyen valamilyen fogalmuk róla.
Akkor a Sülit kell nekiereszteni Palkovicsnak
A nyomozás alatt több beszélgetést is lehallgattak Schadl és Völner között, az egyik épp erről a találmányról szólt. A fideszes exállamtitkár egy ponton azt mondta Schadlnak, hogy Süli várja a pályázat beadását, csak az akkori innovációs miniszter, Palkovics László tűnik a keményebb diónak.
Völner: Beszéltem Süli úrral, ő továbbra is azt mondja, hogy szeretettel várják a dolgot. Steiner Attilát elcsíptem tegnap, azt mondta, ilyen pályázatot írnak ki, meg olyat, meg energiatárolást.
Schadl: Csak hogy mikor?
Völner: Jó, de ez nem energiatárolás, a te projekted. Mondtam, hogy nekem olyan kellene, hogy tudod, hogy gyorsreagálású alternatív energiatermelés, merthogy abból van kevés. És igen, mondta, hogy igen, igen. De mondtam, hogy írhatná ki. Ezzel el vagyok egy kicsit akadva. Lehet, hogy Ádámnak is szólhatnál, hogy kicsit így… Nem tudom, hogy tudnának-e ők is egy kicsit ők is megágyazni a dolognak.
Schadl: Kedden elutazik, de mondom neki mindenképpen.
Völner: Majd ha visszajön, nem olyan, csak mondom, valamit majd valahonnan bele kell rúgni az ügybe. Mert mondom, én leülök a Palkoviccsal is, csak mondtátok, hogy ő azért nem teljesen pozitívan áll hozzá.
Schadl: Igen. A Süli nem rugdalja a történetet?
Völner: Jó, akkor majd mondom, hétfőn majd elkapom. De akkor a Sülit üssem, hogy a Palkovicsot most már ültesse le egy székbe…
Schadl: Ha szabad, akkor igen.
Völner: Jó. Csak azért gondoltam, megbeszélem veled, mert kicsit úgy érzem, hogy… akarják, de senki nem csinál semmit. Akkor a Sülit kell nekieresztenem a Palkovicsnak, hogy akkor csináljon már valamit. Együtt ebédeltem vele direkt kedden vagy hétfőn, már nem tudom, hogy átrágjam vele ezt a történetet, mondom, hogy a részéről minden oké. Ők ketten biztos vannak olyan viszonyban, hogy fel tudja vele méretni az esemény fontosságát. Te sem tudsz akkor jobbat?
Schadl: Nem.
Az nem derül ki az iratokból, hogy Palkovicsot kihallgatták-e az ügyben. A bíróságra nem idézték be, sőt, eddig egy szót sem ejtettek róla a perben. Sülit viszont tanúként meghallgatták már a nyomozás alatt is. Igaz, őt nem szóban kérdezték, csupán pár kérdést tettek fel neki írásban, amire az egykori tárca nélküli miniszter elég szűkszavúan és lényegre törően válaszolt.
Azt vallotta, csak munkakapcsolatban volt Völnerrel, az igazságügyi minisztériumot „érintő szabályozási kérdésekben”. Állítása szerint Völnertől hallott először Schadl találmányáról, és elismerte, hogy azt élőben is megnézte 2018 augusztus 7-én, mert ezt szakmai feladatának gondolta, de a találmány az „ipari hasznosíthatósága miatt” is érdekelte őt.
Schadl a teremben erre a dátumra felhúzta a szemöldökét, és a bíró is megkérdezte Sülit, hogy honnan emlékszik ennyire pontosan a dátumra? Ő erre úgy felelt, a titkárnője a nyomozás alatt megnézte a naptárában. Ez azért érdekes, mert az alatta dolgozó államtitkár, Kovács Pál úgy vallott a bíróságon, hogy 2021-ben vitte magával Sülit megtekinteni a találmányt.
Mindenesetre Süli szerint őt a „hidrogénes ügylet” már akkor is évek óta érdekelte, ezért ha szembe jött ilyen találmány vele, akkor úgy volt, hogy „nézzük meg, nem kellett engem győzködni”. Ő pedig azt tanulta a munkájában „a régi motorosoktól, hogy a leghitelesebb információ a helyszínen van”. Szóval megnézte a találmányt Törökbálinton, a bemutatón ott emberek „mentek vele egy pár kört”, de tudta, hogy további vizsgálatok kellenek, mert ő már korábban is látott olyat, hogy valamilyen eszközt még az előző este töltöttek fel hidrogénnel.
Ezután szerinte „persze, hogy említették” a témát egymás között Völner Pállal, volt, hogy kormányülésen, volt, hogy a Parlamentben. „Mindig beszéltünk róla, hogy nem kéne a gyereket kiönteni a fürdővízzel, de hogy milyen pályázat és hogy, ilyen mélységben nem beszéltünk róla. Hangsúlyozom, hogy ez többre érdemes, mint hogy 100 százalékig elfelejtsük”.
Süli szerint viszont Völnerrel is „az merült fel, hogy feladatkörömmel egyeztetve van-e az ipari hasznosítás szabályozott elősegítésére lehetőség”, de „a lehetőségeink konkrét támogatást nem tettek lehetővé, így nem is jutottunk az ügyben tovább”.
Süli úgy emlékszik, hogy többször nem találkozott Schadllal, „talán telefonon beszéltünk még egyszer a találmányról”. A saját naptárában sem talált erre utaló bejegyzéseket. Schadl naptárában viszont 2018. október 1-jére ez volt beírva: „Völner + Süli ebéd”. Süli a bíróságon erről azt mondta, nem emlékszik arra sem, hogy leütöttek volna egy ebédet, arra sem, hogy együtt ebédeltek volna. „Mindenképp emlékeznék rá, hacsak nem tudatmódosítót ebédeltünk” – summázta Süli.
Arról a beszélgetésről, amiben Völner azt mondta Schadlnak, hogy Sülit kell ráereszteni Palkovicsra, Süli a bíróságon azt mondta, „ilyen direkt kérésre nem emlékszik” Völnertől. „Egyébként Pál közelebb ült Palkovics úrhoz a kormányülésen, mint én, ha akarta volna, megkérdezi tőle, azt hiszem, egy szék volt köztük”.
Dugó volt, ezért beült Schadl kocsijába
Kovács Pál abban az időben Süli János alatt dolgozott a paksi bővítéséért felelős államtitkárként. A bíróságon előbb azt mondta, neki nincs takargatnivalója, ezért engedi, hogy a sajtó fotózza. Majd arról beszélt, Völner Pált már legalább 2010 óta ismeri, mert mindketten a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban dolgoztak. Kettejük kapcsolatát barátságnak nem mondaná, de szerinte kifejezetten jó kollegiális kapcsolatban voltak, és vannak még most is.
Szerinte ő Völner kezdeményezésére ment el megnézni a vízzel hajtott motort 2021 tavaszán. Ott ismerte meg Schadl Györgyöt, Völner mutatta be őket egymásnak. Mint a nyomozás alatt mondta, „sok ilyen felkérés érkezik a kormányhoz, és én létrehoztam egy kisebb csoportot, aminek az a feladata, hogy ezeket a projekteket megnézik, beszélnek a feltalálókkal, és ha arra érdemesnek találják, akkor igyekszünk felkarolni őket”.
Kovács a találkozásnál találkozott a fejlesztőkkel, és tetszett neki a projekt. Látta a motort működés közben, és szerinte az „valóban úgy nézett ki, hogy képes vízzel meghajtani a gépkocsit. Ezután még két kollegámat is megkértem, hogy nézzék meg, akik szintén láttak benne fantáziát, de a probléma ott volt, hogy nem láthattuk az úgynevezett fekete dobozát, illetve a szerkezet belsejéhez sem fértünk hozzá. Így nem lehetett eldönteni, hogy valóban nóvumról van-e szó, vagy esetleg egy már létező technológia átvételéről. Tudtuk ugyanis, hogy hasonló motorral próbálkoznak Japánban is”.
Következő bemutatóra már magával vitte Süli Jánost is – ez azért érdekes, mert Süli a vallomásában azt mondta, ő 2018-ban tekintette meg a találmányt, nem 2021-ben.
Kovács a megtekintésről úgy vallott, ezt a találmányt „érdemes megnézni, mert tényleg van benne fantázia”. Kovács szerint Sülinak szintén tetszett a motor. Kovács szerint ha a kocsik valóban tudnának menni vízzel, akkor „az biztos, hogy nagyon komoly áttörés lenne mindenhol”. Egy beszélgetésben pedig felmerült, hogy a találmányt a leállított Százhalombattai Erőműben is lehetne hasznosítani áram- vagy hőtermelésre.
A bíró azt kérdezte tőle, miért pont ő ment ki a helyszínre, miért nem csak azok a kollégái, akik szerinte értettek is hozzá. Kovács szerint mivel Völner őt kérte erre, „természetesnek” érezte, hogy akkor ő megy ki személyesen megtekinteni a motort.
Kovács szerint bár szóba kerültek, hogy milyen támogatási lehetőségek vannak, de csak az „ötletelés szintjén”. De azért szerinte neki és Sülinek csak annyi volt a szerepe, hogy szakmai véleményt adjanak, mivel „a Paks 2 projektben semmilyen módon nem tudtuk volna hasznosítani ezt a motort, illetve ilyen jellegű támogatást sem tudtunk volna nyújtani”.
A megtekintéseken kívül az akkori államtitkár telefonon is beszélt Schadllal, amikor is egyrészt egy esetleges estebédről egyeztettek, majd a végrehajtói kar elnöke megköszönte az államtitkárnak, hogy az események „ütőerén tartja az ujját.” Amikor Kovácsot kihallgatták a nyomozók, ő erre a beszélgetésre nem emlékezett, pedig ő hívta Schadlt. Azt pedig nem tudta értelmezni, Schadl mit értett az ütőeres mondata alatt, az esetleges estebéd pedig szerinte nem történt meg. A bíróságon ezekbe nem mentek bele jobban.
Azt viszont elismerte, hogy külön is találkozott Schadl Györggyel, bár a pontos dátumra nem emlékezett. A bíróságon és a nyomozás alatt is azt mondta, azt beszélte meg Schadllal, hogy a minisztériumban, vagy egy minisztériumhoz közeli étteremben találkoznak majd. „De mivel dugóba került, ezért végül én beültem a kocsijába, és menet közben ejtettünk pár szót a projektről. Itt is arról érdeklődött, hogy milyen pályázati lehetőségei lehetnének, és gondolom, azért engem kérdezett, mert tudta, hogy jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezem, és látom a pályázati lehetőségeket is”. Szerinte viszont ő semmi konkrétumot nem tudott mondani erről a végrehajtói kar volt elnökének.
Mindezeken kívül Schadlnak fel volt írva a naptárába még egy 2018 júniusi napra a következő szöveg: „Hold utca Kovács Pali + Völner Pali”. A bíró rá is kérdezett Schadlnál és Völnernél is, van-e más Kovács Pál nevű közös ismerősük, mindketten úgy feleltek, nincs. Ez azért érdekes, mert Kovács a vallomásaiban azt mondta, ő csak évekkel később, 2021 környékén ismerte meg Schadlt, amikor megtekintette a találmányt. Közben pedig Süli is azt vallotta, ő is 2018-ban találkozott Schadllal.
A bíró ezután arra volt kíváncsi, akkor ki ez a Kovács Pali? „Lehetett a tanú érintve ebben az üzenetben, vagy sem?” – kérdezte. Kovács erre úgy reagált, akkoriban ő nem is Budapesten tartózkodott, hanem Pakson. „Én biztos nem voltam”, mondta. Schadl György is reagált: „Hogy én 2018-ban nem ebédeltem az államtitkár úrral, az 600 százalék. Tuti, hogy nem a tanúról van szó”.
Végül azt mondta, ő nem tudja, hogy ez a vízüzemű motoros téma hogy jön ehhez a korrupciós ügyhöz. Ő kétszer látta a találmányt, kétszer működött, „nincs kétsége” benne. Abban semmi kivetnivalója nem volt, hogy Völner szólt neki ennek a létezéséről. Schadl kérdésére azt is mondta, hogy ő nem érezte, Schadl és Völner között korrupciós kapcsolat lenne, és hogy Völner emiatt nyomná nála ezt a projektet.
Völner Pál végül minderre úgy reagált, „ha valaki belemagyarázza, hogy ez csalás, szélhámosság volt, hogy különböző érdekek szerint jártam el, azt sajnálom”.
Völner érdeklődött nála, hogy terveznek-e kiírni pályázatot
Steiner Attila korábban Varga Judit alatt volt államtitkár az Igazságügyi minisztériumban (itt ismerkedett meg Völner Pállal), majd utána az azóta már megboldogult Innovációs és Technológiai Minisztériumban dolgozott, körforgásos gazdaságfejlesztésért, klíma- és energiapolitikáért felelős államtitkárként, Palkovics László alatt. Jelenleg az az Energiaügyi Minisztérium energetikáért- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Steiner szerint az első feladat, amit Palkovicstól kapott 2021 elején, hogy dolgozzák ki az ország hidrogénstratégiáját, a téma még a kormányülésre is bekerült, májusban pedig el is fogadta. Ő maga már korábban is hallott már olyat, hogy vizet használnak a mobilitásban.
Azt is mondta, már 2018 környékén is ismerte Kovács Pált és Süli Jánost, de állítása szerint ők nem beszéltek neki semmilyen hidrogénes projektről. Völner pedig emlékei szerint „arról érdeklődött, milyen pályázatok vannak”, de csak általánosságban.
„Emlékezetem szerint az volt az érdeklődésének a tárgya, hogy tervezünk-e kiírni széndioxid-kibocsátás csökkentése témakörében pályázatot, és ha igen, milyen feltételekkel. Mivel én még ekkor csak pár hónapja voltam államtitkár ennél a tárcánál, ezért még én sem voltam teljesen tisztában az összes pályázati lehetőséggel, de általánosságban tájékoztattam Völner urat a pályázatok kiírásának menetéről. Nem emlékszem arra, hogy konkrét kérdéssel állt volna elő ezen témában, inkább csak általánosságban beszélgettünk” – vallotta. Ugyanakkor szerinte Völnernek mint egyéni képviselőnek még feladata is volt, hogy tudjon arról, milyen pályázatok vannak.
2021 január-február környékén Völner megkereste azzal is, hogy van itt ez a találmány, ami ígéretesnek tűnik, így azt Steiner is elment személyesen megnézni, hogy „első kézből legyen információm”. Főleg azért, mert ez a terület főnökét, Palkovicsot „rendkívüli módon érdekli”. Ő úgy nagyjából háromnegyed órát volt Törökbálinton, ahol a találmányt tárolták, Schadl György is ott volt, és akkor szerinte látszott, hogy ez egy működő koncepció.
Steiner állítása szerint amikor Völnerrel beszélgettek, akkor nem került szóba sem Schadl Görgy, sem Süli neve. Ráadásul Völner szerinte saját maga is tudott volna beszélni Palkoviccsal mondjuk a kormányüléseken erről a témáról, de Steiner nem hallotta Palkovicstól, hogy őt megkereste volna Völner.
A Schadl–Völner-ügyben írt összes cikkünket ide kattintva találja.
Partnereinktől | Süli János a bíróságon: Mindenképp emlékeznék rá, ha Schadllal ebédeltem volna | A Schadl-Völner-ügy nem csak végrehajtók kinevezéseiről és állítólagos kenőpénzekről szól, vannak mellékszálai is. Az egyik ilyen a paksi ügylet, ezt kezdte el tárgyalni kedden a bíróság, és most csütörtökön is ezt folytatja, tanúkihallgatásokkal. A vád szerint a volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár, Völner Pál vállalta, hogy a végrehajtói kar volt elnökének, Schadl Györgynek az egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást. A cég papíron vízüzemű motorral kísérletezett, amit a tervek szerint a paksi atomerőműhöz használhattak volna. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/11/09/schadl-gyorgy-volner-pal-vizuzemu-motor-targyalas-per-birosag-suli-janos-steiner-attila-kovacs-pal-tanumeghallgatas | 2023-11-09 14:17:00 | true | null | null | Telex |
A Gődény György nevéről ismert Normális Élet Pártja (NÉP) részéről 1 főt okirat-hamisítás, a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom részéről 2 főt választás rendje elleni bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatott ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság – derült ki Rétvári Bence belügyi államtitkár egy írásbeli válaszából.
A 2022-es országgyűlési választások kapcsán 37 személyt hallgattak ki tanúként Teréz- és Erzsébetvárosban. Ez a DK-s Oláh Lajos kérdéseire derült ki, aki a két városrészben felmerült választási csalásról kérdezte a belügyet.
Rétvári azt írta, továbbra is nyomoznak az egyes ajánlók egyik szervezettől másik jelölő szervezethez kerülésének ügyében. A NÉP és a Megoldás esetében hallgattak ki 3 személy gyanúsítottként, a Munkáspárt esetében még nyomoznak. A Fidesz-KDNP ajánlóívein azonban nem találtak hamis aláírást. Azzal kapcsolatban is nyomoznak, hogy a Munkáspárt szerezhetett-e megtévesztéssel aláírásokat.
A Megoldás ívein 15, a NÉP-én 40, a Munkáspárt-Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalomén 9 aláírásnál állapították meg, hogy nem a név tulajdonosától származnak. | A Fidesznél nem merült fel a választási csalás gyanúja, a Gattyán- és a Gődény-pártoknál igen | A Gődény György nevéről ismert Normális Élet Pártja (NÉP) részéről 1 főt okirat-hamisítás, a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom részéről 2 főt választás rendje elleni bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatott ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság – derült ki Rétvári Bence belügyi államtitkár egy írásbeli válaszából. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/13/a-fidesznel-nem-merult-fel-a-valasztasi-csalas-gyanuja-a-gattyan-es-a-godeny-partoknal-igen | 2023-11-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Tanúmeghallgatással folytatódott a Schadl-Völner-büntetőper.
A tárgyalásra Schadl György sebészi maszkban és vezetőszáron, Völner Pál civilben érkezett.
Eredetileg két tanú tett volna vallomást, de a 11 órára idézett betegség miatt nem jött el, így csak Schmidt-Kovács Bélát, a Calmit Hungária Kft. ügyvezetőjét hallgatta meg a bíróság.
A tanút az ügy egyik, paksi atomerőmű fejlesztéséhez is kapcsolódó mellékszálában idézték be.
Schmidt-Kovács elmondta, hogy 1996 óta ügyvezetője az égetett mészgyártással foglalkozó lábatlani cégnek, és a vádlottak közül csak a szomszédos településen élő Völnert ismeri, körülbelül 20 éve. Személyesen 2012-14 környékén találkozott először a volt politikussal.
Rendszeresen beszélgettek Völnerrel a cég helyzetéről is. Egy 2021-es alkalommal arról is beszélt az államtitkárnak, hogy magasak az energiaköltségeik, ekkor említette neki Völner, hogy van egy találmány, amely alternatívát jelenthet számukra.
Ezután Schmidt-Kovács egy kollégájával meglátogatott két feltalálót Érden, ahol megnézték az autóba szerelt hidrogénfejlesztő cellát. Dr. Tóth Erzsébet bíró rákérdezett, honnan tudták, hogy Érdre kell menniük, de erre a tanú azt válaszolta, hogy nem emlékszik.
Schmidt-Kovács az érdi találkozó után telefonon beszélt Völnerrel, akinek elmondta, hogy kétséges, a találmányt tudják-e alkalmazni a lábatlani cégnél. Ez csak a fejlesztés után derülhet ki.
A feltalálók, vagyis Schadl munkatársai korábban egy prezentációt is tartottak a találmányról a Calmit Hungária lábatlani telephelyén. A bíró kérdésére Schmidt-Kovács elmondta, ezen a találkozón nem merült fel Schadl neve a finanszírozással kapcsolatban. Viszont egyszer beszélt telefonon Schadllal, akinek telefonszámát vagy a feltalálóktól vagy Völnertől kapta meg.
A bíró később felolvasta a lehallgatott telefonbeszélgetés leiratát. Schmidt-Kovács azt mondta, szerinte az ott elhangzottak teljesen fedik azt, amit vallomásában elmondott.
Schmidt-Kovács elmondta, szóba került az is, hogy a cella fejlesztése pályázat tárgya lehetne, viszont ez végül sosem valósult meg. Az esetleges pályázatról a feltalálókkal és Völnerrel is beszélt. Schmidt-Kovácsot később megkereste két férfi a pályázatírással kapcsolatban. Velük személyesen is találkozott Lábatlanban, de arra nem emlékszik, ki küldte őket, és mit akartak pontosan.
A bíró többször is rákérdezett, hogy elhangzott-e Süli János, Paks-ügyi tárca nélküli miniszter vagy Kovács Pál paksi kapacitásért felelős államtitkár neve a találmánnyal kapcsolatban. Schmidt-Kovács viszont mindegyik alkalommal azt válaszolta, hogy egyikük neve sem került szóba.
Schadl a tanúmeghallgatás után észrevételként elmondta, hogy azért jött nekik jól lehetséges üzletfélként a Völner által ajánlott Calmit Hungária Kft., mert tesztterepre volt szükségük. A bíró ezután félbeszakította Schadlt, mert szerinte ugyanarról beszélt, mint a korábbi tárgyalási napokon, ezért felszólította, hogy a vádirat helyett a tanú vallomására reagáljon.
A tárgyalóteremben ekkor már tapintható volt a feszültség, a védelem és a bíró között percekig emelt hangon folyt a párbeszéd. Schadl egyik ügyvédje, Morvai Attila például azt mondta, nyilván a saját hibája, hogy nem csinált Schadlból professzionális vádlottat.Schadl pedig felzaklatva kijelentette, hogy nincs több észrevétele, mert „megértette, hol a helye". Völner és a harmadik rendű vádlott észrevételeinek meghallgatása után viszont meggondolta magát, és pár mondatot még szólt a bírósághoz.
Schadl és Völner neve azért kapcsolódik a találmányhoz, mert a vád szerint Völner vállalta, hogy Schadl cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy pályázatot, és elintézik, hogy azt elnyerje a vállalat. Schadl cége egy vízüzemű motoron dolgozott, ami az elképzelések szerint a paksi atomerőműben is hasznosítható lett volna.
Az ügyészség szerint Völner Palkovics László és Süli János volt minisztereket is próbálta rávenni, hogy segítsék a Schadlhoz köthető motort pályázati pénzhez jutni. Sülit múlt héten hallgatta meg tanúként a bíróság.
A perben Schadl, a végrehajtói kar korábbi elnöke, és Völner, korábbi igazságügyi államtitkár a két fő vádlott. A vádirat főszála szerint Schadl több alkalommal kenőpénzt fizetett Völnernek, hogy az államtitkár az általa preferált végrehajtókat nevezze ki. Tőlük aztán sokszor az osztalékuk 100 százalékát szedte el, így közel egymilliárd forintnyi illegális jövedelemhez jutott. Schadlre tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért az ügyészség.
A per februárban kezdődött előkészítő tárgyalásokkal, az első rendes tárgyalást pedig májusban tartották.
A szerteágazó ügynek eredetileg 22 vádlottja volt, de tízen beismerték a bűnösségüket, így őket május elején el is ítélték. Hét megvádolt végrehajtóból hatan mindent bevallottak, ezzel gyengítve Schadl pozícióját. A bűnösségüket beismerő vádlottak mind felfüggesztett börtönt kaptak, de többen fellebbeztek. Cs. Éva volt az egyetlen végrehajtó, aki tagadta a bűnösségét, vele szemben tovább folyik az eljárás. | Lábatlani mészgyártó cégnél kamatoztatta volna találmányát Schadl György | Tanúmeghallgatással folytatódott a Schadl-Völner-büntetőper. A tárgyalásra Schadl György sebészi maszkban és vezetőszáron, Völner Pál civilben érkezett. Eredetileg két tanú tett volna vallomást, de a 11 órára idézett betegség miatt nem jött el, így csak Schmidt-Kovács Bélát, a Calmit Hungária Kft. ügyvezetőjét hallgatta meg a bíróság. A tanút az ügy egyik, paksi atomerőmű fejlesztéséhez is kapcsolódó mellékszálában idézték be. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/14/labatlani-meszgyarto-cegnel-kamatoztatta-volna-talalmanyat-schadl-gyorgy | 2023-11-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Amikor 2020 decemberében egy erősebb földrengés romba döntött megannyi ingatlant Horvátország középső részén, a magyar kormány nagyvonalú ajánlatot tett: a Zágrábtól délre található petrinjai általános iskola és az attól nem messze fekvő žažinai Szent Miklós és Vitus templom újjáépítését ígérték meg a horvátoknak.
Az ígéretet hamarosan tettek követték: egy 2021 májusában kiadott kormányhatározatban 9,5 milliárd forintos forrást biztosítottak erre a nemes célra. Az üldözött keresztény közösségek megsegítésére létrehozott Hungary Helps Program keretében, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet bevonásával valósulhatott volna meg a projekt. 3 milliárd 250 millió forintot még az év augusztusában meg is kapott a Hungary Helps Ügynökség egy újabb kormányhatározat jóvoltából. A következő summa 2022 szeptemberében érkezett, amikor egy harmadik kormányhatározatban szintén 3,25 milliárd forintot utaltak át a horvátországi templom- és iskolaépítési projektre a Hungary Helpsnek, amelynek az összeget adományként tovább kellett adnia a beruházást menedzselő Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek.
A bőkezűnek tűnő támogatás nem volt elegendő a templom újjáépítésére, és két évvel a felajánlás után, tavaly decemberben a magyar fél minden hírverés nélkül visszatáncolt a beruházástól.
A magyar kormány pénzügyi okokra hivatkozva visszalépett a žažinai templom újjáépítésétől, mert túl sokba került volna nekik
– tudatta a Sziszek egyházmegyei püspökség egy horvát lappal. Megkerestük ezzel kapcsolatosan Soltész Miklós egyházügyi államtitkárt, akinek államtitkársága műemlékvédelmi okokra hivatkozott a 24.hu-nak. – A žažinai Szent Miklós és Vitus templom helyreállításának felmérése során olyan műemlékvédelmi problémák adódtak, amelyek következtében – egyeztetve a sziszeki egyházmegye püspökével – az új templom egy másik, szintén az egyházmegye területén lévő helyen épül meg, az eredetileg tervezettnél kisebb költségvetéssel – válaszolták lapunknak.
Így a horvátok saját maguk fogják felújítani 250 lélekszámú kisközség késő barokk-kori templomát, a hírek szerint 3,3 millió euróért (1,3 milliárd forint). A rekonstrukció elkezdődött ugyan, az épületet fel is állványozták, de a műholdfelvételek alapján még nem készült el az épület tetőzete és a leomlott tornyot se építették újjá.
A horvátok azonban nem fognak magyar segítséggel felújított templom nélkül maradni – amit az egyházügyi államtitkárság lapuknak adott nyilatkozata is megerősített –, mert egy idén májusban megjelent kormányhatározat a žažinai templom helyett egy másik, meg nem nevezett templom újjáépítéséről rendelkezett ugyancsak a Zágráb melletti Sziszek egyházmegyében, aminek érdekében 754 millió forintnyi összeget különítettek el. Ezt azonban már nem a Hungary Helps program keretében hajtanák végre, a feladat felelőse Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lett.
A húszezer lakosú Petrinjában azonban láthatóan nem spórolt a magyar fél az iskolán: horvát lapértésülések szerint áfa nélkül valamivel több mint 22 millió euróba (8,6 milliárd forint) került az építkezés. Mindez úgy derült ki, hogy a 22 millió euró után több mint 4 millió eurónyi áfát kellett volna befizetni a horvát költségvetésbe, mivel az eredeti szerződésben ezt a kérdést nem rendezték, és ezt a magyar fél már nem akarta vállalni. A beruházás meg is rekedt egy kis időre, végül a horvátok vállalták, hogy kifizetik az áfát, összesen 4 millió 83 ezer eurót.
Mindezt megerősítette Szijjártó Péter külügyminiszter is, aki idén augusztusban arról beszélt, hogy több mint 8 milliárd forintba kerül a petrinjai iskola újjáépítése. Ezért a pénzért egy háromszintes, 20 tantermes iskolát kell felhúzni összesen 5500 négyzetméteren, ami elég magasnak tűnő, több mint másfél millió forintos négyzetméterenkénti költséget jelent. A beruházás kivitelezője egy magyar cég, a Mega-Logistic Zrt., amelyet korábban több magyar külképviselet felújításával is megbíztak. Az iskolát várhatóan januárban adják át, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet beszámolója szerint 355 gyerek járhat majd oda.
Kerestük az iskola- és a templomépítés kapcsán az összes fontosabb szereplőt, hogy megtudjuk többek között azt, miért az üldözött keresztény közösségek programján keresztül támogatták ezeket a projekteket, de sem a Hungary Helps Ügynökséget felügyelő külügyminisztérium, sem a horvát fél részéről az újjáépítések érdekében lobbizó horvát parlamenti képviselő, Jankovics Róbert nem válaszolt kérdéseinkre. A projektek lebonyolításával megbízott Magyar Ökumenikus Segélyszervezet pedig érdemi válaszok helyett a Külügyminisztériumhoz irányított minket.
A horvátországi iskolaújjáépítés busás támogatásával az a meghökkentő helyzet állt elő, hogy messze erre a projektre fordította a legtöbb pénzt az eredetileg az üldözött keresztény közösségek megsegítésére létrehozott Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. Horvátországban a kormány szerint sem üldözik a keresztényeket, valamint nem is szegényebb nálunk, tavaly már megelőztek minket az egy főre jutó GDP-ben az Eurostat szerint, ennek ellenére 2021-ben és 2022-ben messze erre a projektre adta a legtöbb pénzt a Hungary Helps és várhatóan 2023-ban is ez lesz a helyzet.
2022-ben például összesen 8,3 milliárd forintnyi támogatást oszthatott szét a Hungary Helps Ügynökség a 63 külföldi projektjére, ennek közel 40 százalékát, 3,25 milliárd forintot a petrinjai iskola újjáépítésére fordította (illetve a beszámolójuk ideveszi a zazinai templomot is, amitől végül visszaléptek).
Ez több pénz, mint amennyi a háború sújtotta Ukrajnába ment, ahova túlnyomó részt Kárpátaljára koncentrálva, összesen 13 projekt révén 1,7 milliárd forintnyi értékben vitt segítséget a Hungary Helps különféle segélyszervezeteken keresztül. Ezen kívül volt egy százmillió forintos projektje az ukrajnai Herszon városában (amit az oroszok tavaly márciusban elfoglaltak és csak hét hónappal később tudtak visszafoglalni az ukránok), ahova elektromos energiatermelő berendezéseket szállítottak a kórházaknak és a lakosságnak. A harmadik legnagyobb mértékű adományban a libanoni örmény közösség és a nemzetközi örmény diaszpóra részesült egy 1 milliárd 470 millió forintos projektnek köszönhetően. Ez magába foglalta mezőgazdasági vállalkozások elindítását, egyházi infrastruktúra fejlesztését, valamint humanitárius segély biztosítását (6 ezer rászoruló örmény család részére) is. | Üldözött keresztények ott nincsenek, a segítésükre létrehozott kormányzati szerv Horvátországban költi a legtöbbet | Az elmúlt két évben több milliárd forintot csoportosított át a költségvetésből a magyar kormány egy horvátországi templom és egy iskola újjáépítésére, amelyek még a 2020 decemberi földrengés nyomán dőltek össze. Bár Horvátországban a kormány szerint sem üldözik a keresztényeket, a felújítás finanszírozásába a fő profilja szerint az üldözött keresztény közösségek megsegítésével foglalkozó Hungary Helps Ügynökséget vonták be, amely messze a legtöbb pénzt a déli szomszédunkban futó projektjeire különítette el. Az iskola lassan elkészül – bár az áfafizetési kötelezettséggel adódtak gondok –, a templom ugyanakkor továbbra is romokban áll, noha 2021-ben és 2022-ben is kormányhatározatban rendelkeztek az újjáépítéshez szükséges forrásokról. Kiderült, a magyar fél szép csendben visszalépett a templom felújításától. A horvátok építik újjá a templomot, a hírek szerint a magyar előirányzat töredékéből. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/11/14/milliard-csoportositott-at-allam-horvat-templom-iskola-hungary-helps-uldozott-keresztenyek/ | 2023-11-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits