text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 201
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hamarosan jön az azonnali fizetési rendszer 2.0, sok új funkcióval, fizetési kérelemmel, érintésmentes fizetéssel. Ehhez az kell, hogy legyen jó technológia, kereshessenek vele a szolgáltatók, spóroljanak az elfogadóhelyek, olcsó és praktikus legyen az ügyfeleknek.
A Magyar Nemzeti Bank és leányvállalata, a Giro Zrt. által támogatott nagy projekt szívében központi aggregátorként egy Innopay Zrt. nevű társaság áll, amelynek fő tulajdonosa az izraeli-grúz Shabtai Michaeli. Ő nem először bukkan fel izgalmas üzletekben, legyen szó metró aluljárókban terjeszkedő pékségről, belvárosi szállodáról, a hazai médiáról, vagy éppen a letelepedési kötvény üzletről.
Az azonnali fizetési rendszer (AFR) újabb fázisáról szóló cikkünkben egyrészt alaposabban is meg szeretnénk mutatni, hogy pontosan mi készül, milyen, valóban forradalmi változások érkeznek az idén. Másrészt bemutatjuk, hogy mit csinál mindebben Michaeli cége. Nézzük először, hogy mit tudni Michaeli cégéről, későbbiekben pedig bemutatjuk annak szerepét is.
Rogán barátja
Az Innopay Zrt-t elég titokzatos cég, nem is találtunk hozzá honlapot, telefonszámot. Mindössze az látszik az Opten céginformációs rendszerben, hogy a jelenlegi címe a Bogdánfy Ödön utca 6-ban van, és korábban InstantQR-nak hívták a társaságot. Az Opten szerint az utolsó, már adatokkal is bemutatott üzleti évében, vagyis 2022-ben nem volt árbevétele, de több tucat alkalmazottja van. Erről eltérő adatokat láttunk, az Opten 33 főt tüntet fel, de a vezetők Linkedin-profilját az 50 és 100 fő közötti létszámmal rendelkező cégeknél találtuk.
Két vezetőjét jelzik a céginformációs rendszerek, Sárközi Zoltánt és Katona Istvánt. Előbbi például a Mikrocredit grúz hátterű mikrokölcsön cégnél dolgozott, amely elindult a magyar piacon is, de aztán felhagyott a tevékenységével. Utóbbi szakember pedig többek között az EY-nál és a BMW-nél is megfordult.
Az Optenben a cég elektronikus elérhetőségeként csak egy gmailes cím található, erre ugyan írtunk, de nem érkezett reakció. A cégről mégis nagyon sokan tudnak a hazai fizetési (payment) világban, bankokban, hiszen embereket igazolnak le, fejlesztenek, és a Giro Zrt-től kulcsszerepet kaptak az említett nagy projektben.
Az Innopaynek (amely nem összekeverendő, az innopay.com címen elérhető nemzetközi payment-céggel) izgalmas a tulajdonosa is. A hazai sajtóban csak Rogán Antal izraeli-grúz barátjaként aposztrofált Shabtai Michaeli (vagy ahogy nekünk minden ismerője emlegette, Sabi) a Media 1-nek adott korábbi interjújában elmesélte, hogy Budapesten gyógyszerésznek tanult, de aztán nem patikákban dolgozott, hanem vállalkozott. Első cége a Princess Pékség volt, de azóta már nagyon változatos portfólióval rendelkezik.
Bár azt az interjúban tagadta, hogy Rogán Antallal közös üzletei lennének, de azt elismerte, hogy régóta barátok, és valahogy gyakran keresztezik egymás útjait.
Rajta volt azon az emlékezetes, Aulich utcában felvett videón, ahol Rogán Antal, Habony Árpád és Kertész Balázs mellett grúz üzletemberek, illetve politikusok láthatók. Bár Michaeli mindig cáfolta, hogy közvetlen kapcsolata lett volna a letelepedési kötvények értékesítésével, de rendre előkerült ezekben a sztorikban is. Rogán Antal anno a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként volt e program motorja.
De rengeteg ingatlancégben is érdekelt, legutóbb egy belvárosi butikhotelről írtunk. Illetve a hazai médiába is beszállt, a többek között a 168 órát kiadó Brit Media oldalán, de van rádiós érdekeltsége is. Emellett benne volt korábban az említett, kudarcba fulladt Mikrocredit gyorskölcsöncégben is, ezt leszámítva informatikai érdeklődéséről eddig nem tudtunk.
Azonnali átutalás 2.0
De mi az a nagy fejlesztés, amibe Michaeli cége olyan fontos szerepet kap? Az azonnali fizetési rendszer első fázisa 2020. március 2-án indult el Magyarországon. Akkor az utalások 10 millió forintig teljesülhettek egy új rendszerben azonnal, vagyis pár másodpercen belül, ezt az összeget azóta 20 millió forintra emelték. A jól vizsgázó rendszert folyamatosan használjuk tehát, de régóta lehetett tudni, hogy a magyar fejlesztőknek sokkal nagyobb tervei voltak,
olyan hazai innovációt képzeltek el, amely valós alternatívát jelent mindenféle fizetési helyzetnél a nemzetközi kártyatársaságoknak, vagy a sárga csekknek.
Ugyanakkor az AFR-hez még a mai napig nem tartoznak széleskörűen elterjesztett komplexebb, profibb végfelhasználói megoldások. Ezek indulhatnak el hamarosan. Két nagy új szolgáltatáscsoportról beszélhetünk, az egyik a fizetési kérelem, amely már április 1-től elindulhat, a másik csoportnak az az összefoglaló neve, hogy "egységes adatbeviteli megoldások".
Ezek együtt teljes rendszert alkotnak, vagyis mindenféle fizetési helyzetet lefednek. Az Innopaynek a második szolgáltatási körben osztottak lapot, méghozzá nagyon komoly lapot.
Fordított átutalás
A fizetési kérelem egy "fordított" átutalási helyzet, ahol az utalás adatait az átutalás címzettje állítja össze, majd elküldi az adatokat a fizető félnek, akinek csak jóvá kell azt hagynia, és máris kifizette a kötelezettségét.
Bár magánszemélyek között is működhet mindez (a sörözőben egy ember fizet, de bekéri a többiektől az arányos részt), de igazából a csoportos beszedés alternatívájának lett kitalálva, ahol a szolgáltató cég, például az MVM Next a gáz- és az áramszámláival így szedheti be az ügyfeleitől a számlái ellenértékét. Ezen kívül a feledékeny adózókat a NAV, vagy az önkormányzatok, esetleg a kamara is segíthetné egy ilyen bekéréssel.
Ezt a rendszert akár már használhatnák ma is az ügyfelek, de még nem nagyon teszik. Az alapvető probléma ugyanis az, hogy mivel nem volt kötelező a bankoknak lefejleszteni azt, hogy az appjaik kezeljék ezt, így nem volt 100 százalékos a lefedettség.
Ez április 1-től megváltozik, és onnantól már minden banknak tudnia kell fogadni a kérelmeket.
Pénzügyi oldalról három szereplő lesz ebben a rendszerben, legalábbis, ha a felek különböző bankokkal vannak kapcsolatban, ha pont ugyanott bankolnak, még ennyi sem kell. A példánknál maradva a közműnek (a kedvezményezettnek) van egy bankja, az ügyfélnek (a fizető félnek) pedig egy másik bankja, a közmű kérelmez, az ügyfél pedig valamilyen elektronikus csatornán jóváhagyja azt. Ahhoz, hogy ebből fizetés is legyen, kell egy középső szereplő is, a Giro Zrt., az MNB száz százalékos leányvállalata, amelynek a rendszerén áthalad a pénz. Mindez persze pillanatok alatt.
Természetesen a kérés után nem azonnal kapja meg a közmű a pénzét, hiszen az eltérő lehet, hogy ki mikor nyom rá a jóváhagyásra, de maga a rendszer villámgyors lesz. Az is eltérő lehet, hogy egy fizetési kérelem meddig él, ha az ügyfél nem hagyja jóvá (a maximum időtáv az 2 hónap). A bankoknak csak a fogadás megteremtése kötelező, az nem, hogy az ügyfelek maguk is tudjanak fizetési kérelmet kiküldeni, de a nagyobb bankok azért ezt biztosan megvalósítják. Ha pedig mindkét szereplő ugyanabban a bankban van, akkor nem is kell a Giro.
Banki forrásaink szerint nagy potenciál van ebben a szolgáltatásban, akadályként csak azt hallottuk, hogy manapság, amikor annyian kérnek más nevében utalást, és ebben pont a közművek nevével szoktak visszaélni, miként lehet majd az ügyfeleket arra felkészíteni, hogy ne váljanak csalók áldozatává.
A bankkártya új versenytársai
Összetettebb újdonság lesz a második csomag, összefoglaló névvel az egységes adatbeviteli megoldások rendszere. Ez három különböző megoldást jelent:
a QR-kódos fizetést;
az NFC-st, a near field communication egy gyors és biztonságos adatcserét tesz lehetővé 1-3 centiméteren belül, mobiltelefonnal történő fizetés esetén;
és a deep linkes fizetést, ami olyan linket jelent, ami nem valami központi oldalra mutat, hanem egy aloldalra, jelen esetben például egy fizetéshez minden egyedi adatot tartalmazó egyedi linkre.
Ezeknek szeptember 1-e az indulása, itt is a fizető fél oldalán kötelez a rendelet. Vagyis minden banki alkalmazásnak tudnia kell olvasni ezeket a fejlett, egyszerű, új fizetési megoldásokat
Ha ugyanis egy elfogadóhely (például egy bolt) joggal bízhat abban, hogy minden egyes magánszemély, vagy cég tud neki így is fizetni, akkor érdemes lehet a fejlesztéseket elindítani. Banki szakemberek azt mesélik, hogy az segíthet majd az elterjedésben, ha egy neves, megbízható partner bevezeti a rendszert (például a Mol a töltőállomásokon), ha ugyanis az ügyfelek majd találkoznak praktikus és biztonságos gyakorlatokkal, bízni fognak ebben a szolgáltatásban is. Hiszen, ahogy Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke mondja, ezek a szolgáltatások akkor lesznek sikeresek, ha három feltétel is adott: van technológia, üzleti modell és ügyféligény.
Aki a jövőben így (is) akar fizetési tranzakciókat fogadni, kapcsolatba lép majd egy bankkal, amelyik ebben segít (itt is csak a fogadás kötelező, az elfogadóhelyeknek kínált szolgáltatások kialakítása opcionális). A nagyobb bankok közül néhány (jó eséllyel az OTP, az MBH, a Raiffeisen) vélhetően ki fogja alakítani ezt a szolgáltatását, de másoktól is hallottuk, hogy vizsgálódnak, csak szeretnék megvárni, hogy mi az ami a gyakorlatban bizonyít.
Szeptember 1-én hatályba lép a rendelet, de azonnal aligha változik bármi, viszont majd szép lassan megjelennek az első fecskék, azok bankok, boltok, amelyek elsőként bevezetik. Mindenesetre ez az egész teljesen új dolog lesz a piacon, a korábbi szigetszerű megoldásokat ki kell vezetni, mindenkinek az új, egységes szabványt kell alkalmaznia.
Az ilyen fizetések a bankkártyák versenytársai lehetnek. A bankkártya nagyon praktikus és olcsó az ügyfélnek, hiszen gyors, egyszerű, költségmentes. Az eladóhelyeknek, a boltoknak viszont már nem annyira kedvező, hiszen ők a kártyás fizetésnél csak az engedélyezési információt kapják meg azonnal, magára a pénzre még várniuk kell. Ezért van az, hogy itthon is, Nyugaton is a mai napig találkozni például taxisokkal, akik próbálják az utast rábeszélni a készpénzre, mert "valamiből tankolni is kéne".
Az AFR-téma egyik legjobb hazai szakértője, a RowanHill Digital hosszabban is elemezte a bevezetést. Mint írták:
"Úgy gondoljuk, hogy a rendszer csak akkor fog tudni működni és ‘piacot’ szerezni, elterjedni, ha végül a kereskedőnek olcsóbb, a vásárlónak továbbra is ingyenes, a szolgáltatóknak pedig nyereséges lesz."
Az AFR rendszerben mindenesetre, az említett fejlett technológiákkal azonnal átmegy a pénz is. Ebben a folyamatban is van Giro, itt is van az elfogadónak és a fizető félnek is bankja, de itt van még egy érdekes szereplő, ő lesz a bevezetőben bemutatott Innopay.
Michaeli cége a középpontban
A központi aggregátor kulcsfontosságú szereplő, hiszen ő a működtetője a rendszernek, vele vannak kapcsolatban a bankok. Központi szereplőként ő felel a folyamat megfelelő lebonyolításáért és felügyeletéért. A fizetésnél használt kódok (például a QR-kód) generálását is ő végzi.
A központi aggregátor feladatát is a Giro kapta, de egy szerződéssel kiszervezte az Innopaynek.
Hogy pontosan miért, azt kérdeztük a Giro-tól és az MNB-től. A Giro vezetőjét nyilvános eseményen hallhattuk korábban a projektről, az MNB válaszában a projekt összetettségéről írt, de az Innopay-jel kapcsolatos kérdéseinkre, egyelőre nem kaptunk konkrét választ, természetesen jelezzük, ha megérkezik.
Az Innopay megjelenését mindenesetre a piaci szereplők sem hagyták szó nélkül: többen jelezték, hogy szívesebben kapcsolódnának közvetlenül a Giro-hoz, nem értik, hogy az MNB száz százalékos tulajdonában álló cég miért ad kizárólagos megbízást az AFR-aggregátori szerepre egy magáncégnek.
"Nem politikai szinten érdekel engem a kérdés, hanem szakmailag, vagyis egy újabb szereplővel versenyképes marad-e az árazás?"
- kérdezte egy fejlesztő.
A Giro mindenesetre keresett egy megbízható céget (értsük bár a megbízhatót szakmai, vagy politikai értelemben) és bizonyos tevékenységeket átadott. Ilyen az egységes adatbeviteli megoldások hitelesítése. Mi történik ilyenkor? A kereskedő kéri a bankját, hogy generáljon egy kódot, például a POS-terminál, vagy az online rendszerbe bekötött kassza jelet tud küldeni a bankba, az üzenet elmegy a bankba, onnan pedig az aggregátornak. Az aggregátor ellenőriz, ha mindent rendben talál, aláír, visszaküldi a banknak az információt, a bank pedig elküldi a kereskedőnek, ahol látható lesz egy QR-kód, sugároz egy NFC-jel, vagy készül egy deep link. Mindez sokkal gyorsabb folyamat, mint akárcsak elolvasni ezt a pár sort, de a lényeg, hogy a végén a fizető fél odatartja a telefonját, a rendszer pedig ellenőrzi, ne lehessen visszaélni a szabvánnyal, de megvalósul az azonnali fizetés.
A rendszerben résztvevő szereplőknek akkor lesz mindebből bevétele, ha ez az egész a gyakorlatban is beindul. Úgynevezett volumenbizniszről van szó, drágán nem lehet adni a szolgáltatást, hiszen akkor ki váltaná le a kártyás fizetést, ilyenre. Vagyis csak fillérekért szabad szolgáltatni, de ha elég sok tranzakció már így valósul meg, akkor ebből jó üzlet is lehet. A bankok kicsit tanácstalannak tűntek, hogy pontosan mekkora. A bizonytalanság egyik oka talán az lehet, hogy maguktól a fizetési kérelemben látnának több potenciált, de ha az adatbeviteli megoldásoknál ott van egy ilyen kiemelt szereplő, mint az Innopay, arra is látnak esélyt, hogy nagy hangsúly lesz utóbbiak elterjesztésén.
Úgy tudjuk, hogy maga az Innopay nemcsak az aláírásban vesz részt, de abban is, hogy amikor a tranzakció megtörténik, arról egy értesítést kapjon az elfogadóhely. Ennek természetesen az a célja, hogy a kereskedő rögtön tudja, hogy a fizetés sikeres volt. Ez is csak úgy értelmes, ha minden nagyon gyors. A boltnak, az ügyfélnek nincs ideje várni, mindenesetre a tranzakcióról készülő státuszüzenetet a kereskedő bankja az Innopay Zrt-től kapja meg.
Szeptember 1-től indulna a rendszer
Legtöbb beszélgetőpartnerünk szerint a szeptember 1-i újabb határidő már tartható. Egy csúszás ugyanis már volt, aminek az oka a bankok fejlesztési tempójának különbözősége volt. Ha viszont a bankok odaérnek szeptember 1-gyel, akkor a reform megvalósulhat, hiszen az nem feltétel, hogy valóban azonnal legyen is üzlet, gyakorlati megoldás, csak az, hogy a bankok appjai képesek legyenek a fogadásra.
Hogy aztán mi fog működni és mi nem? A webshopok egy vásárlási folyamat közben QR-kódot tudnak mutatni (maga a QR-kód is egy URL valójában), de NFC-t a laptop nem tud sugározni. A nagy hipermarketek az ügyfél jelenlétében megvalósuló vásárlásoknál már QR-kódos és NFC-jeles fizetést is ki tudnak fejleszteni. Végül egy egyszerűbb szolgáltatónál (fodrásznál, pszichológusnál, műkörmösnél) valami egyszerűbb app lehet reális.
Ilyenkor úgy lehet majd fizetni, hogy nem kell külön belépni a banki alkalmazásokba, hanem a telefon majd tudja, hogy amennyiben ilyen URL érkezik valamelyik csatornán, akkor meg kell nyitnia a banki alkalmazást.
A téma a Felelős Fintech március 20-i díjátadó gáláján, a "Mi lesz veled, készpénz?" című kerekasztal-beszélgetésén is szóba került. Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatója rámutatott egy érdekes paradoxonra. Amikor terjednek az online csalások, mindenki azt hallja, hogy ne kezdjen bele semmibe, ami szokatlan, ami gyanús, és ebben a hangulatban kell majd egy forradalmian új technológiát evangelizálni.
Mindenesetre a Giro nagy vállalkozásba fogott, mert mint a vezérigazgató elmondta, ki szeretne alakítani egy olyan Központi Visszaélésszűrő Rendszert, amely nagyon fejlett technológiák segítségével jelez majd be. Olyasmire kell gondolni, hogy a rendszer majd tudja, hogy egy közműszolgáltató alapesetben milyen kérelmeket küld, hogyan kommunikál, ha valami ettől gyanúsan eltér, akkor jön a riasztás.
Ugyanakkor száz százalékos biztonság nincsen, de már az is eredmény, ha a csalást megnehezíti, megdrágítja egy jó rendszer. És pont az ilyen utalásoknál fontos fejlesztés lesz, hogy a bankoknak az utalások címzettjét is ellenőrizni kell majd a jövőben.
A Giro-vezér mindenesetre optimista, mint mondta: " Számításaink szerint az azonnali átutalások aránya megduplázódik, ezzel jelentősen kannibalizálva a készpénzes fizetések hányadát."
"Ha a rendszer a bevezetése után nem köhög, akkor ez a magyar fejlesztés máshová is exportálható." - mondta nekünk az egyik fejlesztőcég vezetője a lehetséges következő lépésekről. A bankkártyás fizetés alternatívájának számító fizetési rendszer ugyan egyelőre nem kapcsolódik semmilyen globális rendszerhez, ez egy magyar dolog, de ez előny is lehet, ha eladható máshová is.
Nem mindig készpénz
A legpozitívabb fejlemény mindenesetre talán az lenne, ha egy praktikus AFR 2.0-val a drága és nem transzparens készpénzhasználat valóban visszaszorulna. Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője ebben a kérdésben optimista, szerinte "ma még sokan nem tudják elképzelni, hogy ne használjanak készpénzt, pedig a készpénz csak azért létezhet, mert az emberek a világon mindenhol elhiszik, hogy színes papírdarabokért cserébe kapnak tojást, benzint."
"Az emberi kényelem-szeretet és lustaság, valamint a tényleg jó fintech-megoldások a szabályozási környezet ilyen irányú törekvéseivel együtt előbb-utóbb minimálisra csökkentik vagy akár teljesen meg is szüntethetik a készpénz-használatot."
Horváth Attila, a Big Fish Payment Services Kft. ügyvezető igazgatója szerint nagyon sok múlik a bankokon is. Az nem ösztönöz használatra, ha egy funkció nagyon el van rejtve, vagy évente meg kell ismételni valamilyen adategyeztetést. Ha pedig valami kötelező is lesz, attól még nagyon eltérő lehet az ügyfélélmény.
De Magyarország elkötelezett abban, hogy 2030-ra az elektronikus fizetések aránya elérje a 66 százalékot - ez egy olyan célkitűzés, amely megvalósíthatónak látszik. A szakember szerint mindenesetre az azonnali utaláson alapuló fizetési megoldásoknak nagy jövőjük van, 2024/2025 áttörést hozhat."
Réti Bálint, a Magyar Fintech Szövetség, elnökhelyettese a fiatalokban bízik, akiknél a kényelem jobban dominál. A fintech-cégekhez képest ugyan a bankok sok szempontból nehezebb helyzetben vannak.
Egy nagy hajó nehezebben fordul, a bankok régi, komplex rendszereiben bonyolultabb fejleszteni, a bank nehezebben is vállal felelősséget, szigorúbban is szabályozott.
De az ügyfél oldaláról nem is az a lényeg, hogy a fintechek legyőzik-e a bankokat, hanem az, hogy egyszerűbbek legyenek a pénzügyek.
A készpénznek ma még tagadhatatlanul sokak szemében van feelingje. Van, akinek biztonságot ad, hogy meg lehet fogni, hogy konkrétan nála van, hogy (vélt, vagy valós) kontrollt érez fölötte. Ám, ha ezek a modern funkciók kellően egyszerűen beállíthatók és biztonságosan működtethetők lesznek, akkor övék a jövő. | Nagy változás jön a pénzügyi szektorban, a reform középpontjában Rogán Antal izraeli-grúz barátja bukkan fel | Hamarosan jön az azonnali fizetési rendszer 2.0, sok új funkcióval, fizetési kérelemmel, érintésmentes fizetéssel. Ehhez az kell, hogy legyen jó technológia, kereshessenek vele a szolgáltatók, spóroljanak az elfogadóhelyek, olcsó és praktikus legyen az ügyfeleknek. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/30/azonnali-fizetes-reform-utalas-kibercsalas-rogan-antal-shabtai-michaeli | 2024-03-30 07:02:00 | true | null | null | Telex |
A közvélemény-kutatással is foglalkozó Republikon Intézet Zugló önkormányzatának csak tanácsadói munkát végez, a kerületről azonban nem végeztek kutatást és nem tettek közzé elemzést sem - válaszolták a Telex kérdésére. A Republikon szerint a Zuglóval kötött szerződésük nem összeférhetetlen azzal, hogy a fővárosi önkormányzati szféráról rendszeresen közölnek elemzéseket.
Képviselői közérdekű adatkikérések szerint a szocialista és DK-s vezetésű zuglói önkormányzat rendszeresen szerződéseket köt a Republikon politikai elemző intézettel, amire négy év alatt (2020-2023 között) összesen 54 millió forintot költött.
Az egyik adatkikérő, Rózsa András helyi momentumos képviselő szerint van olyan szerződés, ami színleltnek tűnik, ezért azt vizsgáltatja jogászokkal, szükséges-e jogi lépéseket tenni az ügyben. A gyanút az alapozza meg szerinte, hogy az önkormányzat a témát feszegető hivatalos kérdésére azt válaszolta: a Republikon heti rendszerességgel személyes, valamint napi rendszerességgel telefonos illetve online meetingen tanácsadást végez nekik, ám mivel a megbeszélésekkel összefüggésben a megbízó önkormányzat nem igényelt írásos anyagot, ezért az nem is készült, azaz nincs.
Rózsa szerint az is összeférhetetlen, hogy a Republikon egyik munkatársa, Király Dávid, aki tanácsadóként Horváth Csaba polgármester kabinetjében is dolgozik, 2021-ben kapcsolattartó volt a két fél között.
Megkérdeztük a Republikont, nem tartják-e összeférhetetlennek azt, hogy rendszeresen megbízási díjat fogadnak el egy önkormányzattól, miközben pártatlan elemzőként politikai publikációkat tesznek közzé a fővárosi önkormányzati szféráról. A válasz szerint a Republikon Intézet - más hasonló tevékenységet folytató intézetekhez hasonlóan - egyaránt végez elemzői, kutatói és tanácsadói munkát. Zugló Önkormányzatával kapcsolatban azonban nem végeztek kutatást és nem tettek közzé elemzést sem, írták. Egy elemzéssel, kutatásokkal, kommunikációval foglalkozó intézet nem engedheti meg magának, hogy ne dolgozzon több partnerrel, ez azonban természetesen nem érintheti az elemzői munkát, tették hozzá.
Kitértünk arra is, nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy egyik munkatársuk, Király Dávid egyszerre az önkormányzat tanácsadója is volt 2021-ben, ráadásul az önkormányzati részről kijelölt kapcsolattartó is. A cég válasza szerint külsős szakértő munkatársuk 2021-ben maga jelezte az összeférhetetlenséget, ezért nem is végzett kapcsolattartói tevékenységet a Republikon Intézet és az önkormányzat között, helyette az önkormányzat mást jelölt ki. A Republikonnál végzett külsős szakértői munkája során - épp az összeférhetetlenséget elkerülendő - nem foglalkozott zuglói ügyekkel. Végül érdeklődésünkre kiderült az is, hogy a Republikon Intézetnek más önkormányzattal nincs szerződése és nem állnak üzleti kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzattal sem.
Megkerestük a zuglói polgármesteri hivatal sajtóosztályát, hogy miért költ a hivatal ilyen sokat kommunikációra, miután négy év alatt 54 millió forintot fizettek ki a Republikonnak, plusz 60 millió forintot a Publicus Intézetnek.
Az önkormányzat szerződött kommunikációs partnerei olyan szolgáltatásokat nyújtanak (stratégiai tanácsadás, közvélemény-kutatás, közösségi média), amelyek az itt élők véleményének folyamatos monitorozásával és becsatornázásával a zuglóiaknak nyújtott szolgáltatásainkat javítják, a zuglóiak érdekében végzett munkánkat segítik - áll az önkormányzat válaszában. Szerződéskötési gyakorlatuk transzparens, valamennyi kontraktus elérhető a zuglo.hu oldalon, közölték.
Az ügy főszereplői, Horváth Csaba és Rózsa András politikai ellenfelek a közelgő önkormányzati választások kampányában. Mindketten a zuglói polgármesteri székre pályáznak, Horváth Csaba az MSZP-DK, Rózsa András pedig a Momentum színeiben.
Ide vonatkozó közlés még, hogy lapunk a megalakulása óta rendszeresen közli a Republikon közvélemény-kutatási eredményeit. | A Republikon nem tartja összeférhetetlennek a cég zuglói megbízásaival a fővárosi politika elemzését | A közvélemény-kutatással is foglalkozó Republikon Intézet Zugló önkormányzatának csak tanácsadói munkát végez, a kerületről azonban nem végeztek kutatást és nem tettek közzé elemzést sem – válaszolták a Telex kérdésére. A Republikon szerint a Zuglóval kötött szerződésük nem összeférhetetlen azzal, hogy a fővárosi önkormányzati szféráról rendszeresen közölnek elemzéseket. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/30/republikon-nem-osszeferhetetlen-a-fovarosi-politika-elemzese-a-ceg-zugloi-megbizasaival | 2024-03-30 06:38:00 | true | null | null | Telex |
Bár fontos és releváns közéleti kérdésekről egy szó sem esett Hajdú Péter Varga Judittal készített 105 perces interjújában, egy érdekes politikai állítás elhangzott. A volt igazságügyi miniszter több alkalommal is teljes természetességgel, mintegy csak elejtve beszélt arról, hogy Magyar az ő miniszteri pozíciójának köszönhetően kapott igazgatósági, felügyelőbizottsági állásokat állami tulajdonú vállalatoknál.
Nem Varga volt az első, aki arról beszélt, hogy az ő magas politikai pozíciójának köszönhetően kapott jól fizető állásokat a kegyelmi ügy óta politikai babérokra törő Magyar. Kocsis Máté így fogalmazott: "Magyart elhagyta a felesége, elvesztette a felesége által szerzett munkahelyeit, és ezért bosszút akar állni."
A Menedzsment Fórum most felidézett egy korábbi, egészen pontosan 2019. júniusi interjút, amit Magyar Péter annak apropóján adott, hogy kinevezték a Diákhitel Központ vezérigazgatójának.
"A Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójává 2019. június 8. napjától határozatlan időtartamra dr. Magyar Pétert nevezte ki" - állt a közleményben, amit nem a DHK, hanem Magyar jegyzett.
Miért esett rá a választás, és hogy meglepte-e a felkérés, ez volt a bevezető kérdés, amire úgy reagált, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezetőit kellene megkérdezni erről. Aztán elmondta a saját verzióját.
"Meglehet, hogy az eddigi szakmai életutam mellett a döntésben az is szerepet játszott, hogy a Diákhitel Központ egyik első ügyfele voltam, és az illetékesek úgy gondolhatták, hasznos lehet, ha egy fiatalos, a terméket ismerő, annak előnyeit és hátrányait megtapasztalt ember áll a cég élén. Ez szerintem marketing- és kommunikációs szempontból is jó dolog.
Nem volt teljesen váratlan a felkérés, hiszen amikor 2018 szeptemberében, nyolcéves diplomata múlttal hazatértem Brüsszelből, az MFB-ben, a DHK tulajdonosi joggyakorlójánál folytattam a pályafutásomat mint EU jogi igazgató, novembertől pedig az MFB delegáltjaként a DHK igazgatóságának is tagja lettem.
Mindennek köszönhetően beleláthattam a cég életébe, és megismerhettem a főbb stratégiai célokat, a problémákat és megtapasztalhattam a társaság előtt álló főbb kihívásokat is. A vezetőváltás abból a szempontból is logikusnak tűnt, hogy a DHK 2001-es alapítása óta mindössze két vezetője volt a cégnek, akik egyaránt 9-9 éven át töltötték be a vezérigazgatói posztot, és a stabilitás ugyan mindig fontos a gazdasági életben, ennyi idő után minden vállalatra ráfér a megújulás, legyen az akár állami, akár piaci szereplő." | Magyar Péter így magyarázta 2019-ben, miért lett ő a Diákhitel Központ vezetője | Bár fontos és releváns közéleti kérdésekről egy szó sem esett Hajdú Péter Varga Judittal készített 105 perces interjújában, egy érdekes politikai állítás elhangzott. A volt igazságügyi miniszter több alkalommal is teljes természetességgel, mintegy csak elejtve beszélt arról, hogy Magyar az ő miniszteri pozíciójának köszönhetően kapott igazgatósági, felügyelőbizottsági állásokat állami tulajdonú vállalatoknál. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/31/magyar-peter-diakhitel-kozpont-interju-kinevezes | 2024-03-31 11:55:00 | true | null | null | Telex |
Rendőrök vezették ki a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. székházából Pintér Bence civil polgármesterjelöltet, aki a Kúria határozatát akarta átadni az igazgatónak. A bíróság jogerős döntése szerint a cég köteles kiadni közérdekű adatokat a 2021-2022-es alvállalkozói szerződéseiről.
A Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-t (GYHG-t) 2013-ban alapították, a győri önkormányzat tulajdonában van, nevéből adódóan hulladékszállítással foglalkozik.
A Győr-Szol Győr városüzemeltető cége, amit 2009-ben alapítottak, a távhő, a temetők, a parkolás, a társasházüzemeltetés és még sok minden hozzá tartozik. Legutóbb azzal szolgáltatott hírt magáról, hogy kiszervezték volna Győrben a közterek tisztítását a milliárdos Paár Attila cégének, de ezt az utolsó pillanatban megvétózták a magas ár miatt.
E két cégtől akarta megtudni Pintér Bence, hogy mennyit fizettek az alvállalkozóiknak 2021-2022-ben.
Ugyan kúriai határozat kötelezi már mindkét céget, hogy adják ki az adatokat, ezt eddig nem tették meg. A GYHG-nál a határidő lejárt, a Győr-Szol hatvan napot kapott, ők még időn belül vannak.
A közadatigénylést elindító Pintér Bence újságíró, aki a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület polgármesterjelöltje lett, és indul a 2024-es választáson, kedden reggel megpróbálta a Kúria határozatát átadni egy illetékesnek a GYHG-nál.
Pintér sajtótájékoztatót hívott össze a helyszínre. Itt mondta el, hogy egy éve pereskedik már a GYHG-vel - illetve a Győr-Szollal -, hogy az adatokat megkapja. És bár első-, másod-, majd harmadfokon is nyert a bíróságokon, ezek az adatok továbbra sem állnak a rendelkezésére.
A Telex kérdésére elmondta, hogy a GYHG-nél januárban született meg a végső, jogerős ítélet, és elvileg onnantól harminc nap volt arra, hogy jó eséllyel Excel-táblában megkapja a neveket és összegeket. Hiába.
Végül végrehajtást indított a céggel szemben, ez van most folyamatban.
Az is kiderült a helyszínen, hogy a végrehajtó április 25-ig adott haladékot a GYHG-nak. Utána ő teszi meg ugyanazt, amit Pintér Bence most próbált: bejutni a vállalathoz és megszerezni az adatokat.
"Azért nem értem az egészet, mert ez sok pénzébe kerül a városnak, hiszen a perköltségeket eddig is állni kellett, most pedig majd a büntetést. Ahelyett, hogy az adatokat kiadnák, ha valóban nincs mit takargatniuk, a végső utánig is húzzák az időt"- mondta Pintér. Hozzátette, hogy a 2023-as évre is kikérte már az adatokat, azokat sem kapta meg.
Ezt követően elindult a GYHG bejáratához, hogy a Kúria határozatát átadja az igazgatónak. A biztonsági őrök nem engedték be, mondván, a vezető nincs az épületben, és olyan illetékes sem, akinek ezt át tudná adni Pintér. De mivel nem állt el a szándékától, rendőröket hívtak, végül ők vezették ki a civil polgármesterjelöltet.
A Telex kereste a GYHG igazgatóját, akit nem értünk el, telefonját nem vette fel. Írtunk a társaság hivatalos levelezési címére is, ott az automatikus választ megkaptuk, vagyis a kérdésünk célba ért. Ez így szól: mi az oka annak, hogy a kért adatokat nem adták ki? Amint megkapjuk a választ, cikkünket frissítjük. | Rendőrt hívtak a győri civil polgármesterjelöltre, aki a kiperelt közadatokat akarta a helyi közszolgáltató cégtől | Rendőrök vezették ki a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. székházából Pintér Bence civil polgármesterjelöltet, aki a Kúria határozatát akarta átadni az igazgatónak. A bíróság jogerős döntése szerint a cég köteles kiadni közérdekű adatokat a 2021-2022-es alvállalkozói szerződéseiről. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/02/gyor-hulladekgazdalkodas-gyhg-gyor-szol-pinter-bence-polgarmesterjelolt-kozadatigenyles-helyi-tudositas | 2024-04-02 13:38:00 | true | null | null | Telex |
„Minket egy külsős őrző-védő szerv véd, akiknek kötelező beírni azt, ha egy külsős ember itt van. Ha bent járt, ki fog derülni. Ha nem járt bent, az is ki fog derülni a nyomozás során” – mondta pár nappal ezelőtt Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a sajtótájékoztatóján. A tájékoztatót azután hívták össze, hogy 2023 januárjában Varga Judit még igazságügyi miniszterként egy hangfelvételen arról beszélt: Rogán Antalék azt „javasolták” az ügyészségnek, húzzanak ki részeket az ügyészségi iratokból a Schadl–Völner-ügyben.A Központi Nyomozó Főügyészség öt irodaépületét védi egy őrző-védő cég. A Főügyészség honlapján olvasható hivatalos szerződés szerint ez legalább 2016 óta a Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft. Ezzel a céggel kötöttek 2016 őszén négy évre szerződést, 2020 őszén pedig újabb négy évre meghosszabbították azt. A honlapon nem utal semmi arra, hogy ez a szerződés megszűnt volna, és esetleg más céggel kötöttek volna szerződést azóta.A Schadl–Völner-ügy nyomozása alatt, tehát 2021-ben és 2022-ben így már ez a cég őrizte és védte az ügyészségi épületeket, intézte a portaszolgálatot. Ez az öt helyszín: Budapest, Debrecen, Győr, Kaposvár és Szeged.Fürcht Pál főügyész a múlt heti sajtótájékoztatóján azt mondta: tudnak róla, ki megy be és ki jön ki az ügyészségi épületből, mert erről feljegyzések készülnek, de erről többet nem mondott. A Főügyészség honlapján olvasható szerződésből viszont több dolog is kiderül. A biztonsági szolgálat embere a szerződés szerint „a szolgálat ideje alatt bekövetkezett, az őrszolgálat tevékenységével kapcsolatos valamennyi eseményről a Megrendelő képviselőjét, vagy a Megrendelő felelős vezetőjét tájékoztatja, és az eseményeket a Szolgálati naplóban regisztrálja”. „A Vállalkozó valamennyi rendkívüli eseményről köteles a rendészeti szerveket és a Megrendelőt vagy annak képviselőjét haladéktalanul értesíteni.”Eszerint a biztonsági szolgálatnak tájékoztatnia kell a Központi Nyomozó Főügyészséget mindenről, és az eseményeket vezetnie is kell egy naplóban. Így van ez a Központi Nyomozó Főügyészség budapesti székházában, a Könyves Kálmán körút 38. szám alatt is.2022 júniusának végén változás állt be a Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft.-nél: a céget Mészáros Lőrinc vette meg. Pontosabban Mészáros cége, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. vásárolta fel az őrző-védő céget. A már addig is röviden csak Testőr Kft.-ként ismert cég stabilan hozta a mintegy 5 milliárd forintos évi forgalmat mint az ország egyik legnagyobb biztonságtechnikai cége. 2022-ben pedig már 6,7 milliárd forint bevétellel és 145 millió forint nyereséggel zártak. A cég bankokat, irodaházakat, szállodákat és ipari objektumokat is őriz.Magyar Péter állítása szerint 2023 januárjában készített hangfelvételt a Varga Judittal való beszélgetésről a közös otthonukban. Amikor a volt igazságügyi miniszter arról beszél ezen a felvételen, hogy Rogánék az iratokat „anno átnézték”, és „persze, magukat kihúzatták. (…) Javasolták az ügyészeknek, hogy mit kéne kihúzni, de azt nem mind tartották be”, akkor Varga nem említi, hogy az „anno” pontosan milyen időszakot, milyen évet jelent, mikor nyúlhattak bele az iratokba, vagy mikor próbálkoztak ezzel.A Schadl–Völner-ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2021 elején kezdett el lehallgatni egy piti NAV-os középvezetőt és egy vállalkozót, mert azt gyanították, hogy a NAV-os kenőpénzért cserébe intézi el, hogy bizonyos adóhatósági ügyek ne végződjenek büntetéssel. A lehallgatások közben derült ki, hogy a beszélgetésekben részt vesz – a vállalkozó igencsak bizalmi barátjaként – Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar akkori elnöke is, majd rajta keresztül jutottak el Völner Pálig, az akkori igazságügyi miniszterhelyettesig.A védelmi szolgálat 2021 őszén tett feljelentést az ügyészségen, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig nyomozni kezdett. A nyomozás egészen a vádemelésig, 2022 októberéig tartott. Ebben az utolsó időszakban már pár hónapja Mészáros Lőrincé volt az ügyészség őrzéséért felelős biztonsági cég.Fürcht Pál főügyész azt is mondta: az ügyészségen minden adatnak nyoma van az aktában. Nyoma van annak is, hogy az egyes adatoknak mi lett a sorsuk, bizonyítékként felhasználták-e azokat, vagy sem. Egy ügyön nem egyetlen ügyész dolgozik, és iratok sem csak és kizárólag náluk vannak: a lehallgatásokat intéző Nemzeti Védelmi Szolgálat embereitől például már kész anyagot kapnak, de vannak iratok a rendőrségnél és a bíróságnál is.Az ügyben kérdéseket küldtünk a Központi Nyomozó Főügyészségnek. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a biztonsági szolgálat jegyzett-e fel illetéktelen behatolást és/vagy rendkívüli eseményt a 2021-2022-es időszakban, vagy visszanézték-e a biztonsági szolgálat naplóit ezekből az időkből. Válaszukban azt írták, hogy a büntetőügyben „az eljárási cselekmények folyamatosak. A nyomozás azonban továbbra sem nyilvános, így eddigi kommunikációs gyakorlatunknak megfelelően az eljárás jelenlegi szakaszában a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem kívánjuk sem megjelölni, sem értékelni, és a tervezett nyomozati cselekményekről sem adunk számot. Az ügyben részletesebb tájékoztatást a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozás érdemi befejezését követően ad”. | Mészáros Lőrinc őrző-védő cége ügyel a biztonságra az ügyészségen | „Minket egy külsős őrző-védő szerv véd, akiknek kötelező beírni azt, ha egy külsős ember itt van. Ha bent járt, ki fog derülni. Ha nem járt bent, az is ki fog derülni a nyomozás során” – mondta pár nappal ezelőtt Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a sajtótájékoztatóján. A tájékoztatót azután hívták össze, hogy 2023 januárjában Varga Judit még igazságügyi miniszterként egy hangfelvételen arról beszélt: Rogán Antalék azt „javasolták” az ügyészségnek, húzzanak ki részeket az ügyészségi iratokból a Schadl–Völner-ügyben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/03/nemzetkozi-testor-biztonsagszolgalati-kft-meszaros-lorinc-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-epulet-orzo-vedo-ceg-magyar-peter-varga-judit-schadl-gyorgy-rogan-antal-hangfelvetel | 2024-04-03 10:18:00 | true | null | null | Telex |
Minimális társadalmi konzultáció után, egy salátatörvénybe csomagolva forradalmian új versenyszabályokat szeretne bevezetni a kormány. A piaci szereplők, szakmai szövetségek és a versenyjogászok csak találgatják, hogy pontosan miért született meg a jogszabály tervezete, maga a versenyhivatal azonban nemzetközi (elsősorban német) gyakorlatot emleget és a szabályozást hasznosnak ítéli a fogyasztók szempontjából.
De vajon van-e a kormánynak testre szabott célja bizonyos ágazatokban? A törvény olyannak tűnik, mint a színpadi díszletek között felbukkanó pisztoly. Ha ott van a díszlet közepén, előbb-utóbb valaki használni is fogja.
Mivel az új szabályok lényege, hogy egy bizonyos vállalati kör, az alapvető jelentőségű vállalkozások (vélhetően bankok, kereskedelmi láncok, fontos alapanyagok gyártói, távközlési cégek) erősebben szabályozhatók, sőt akár azok kényszerű értékesítése is elrendelhető, sokan érezhetik magukat kényelmetlenül. Egy-egy nagy bank, vagy az aktuális konfliktusok tükrében akár a Spar, esetleg Bige László Nitrogénművek nevű műtrágyacége.
De valójában a hosszabb távon gondolkodó, a NER-ben jelenleg jól fekvő cégek is megijedhetnek, hiszen ha egyszer megfordul a politikai széljárás, ezek a cégek is könnyebben kicsavarhatók lesznek a mai tulajdonosok kezéből.
Az új kategória: jönnek az AJV-k
A törvény tervezete itt olvasható. Ez a szöveg definiálja azokat a vállalkozásokat, amelyek a verseny és a fogyasztók szempontjából piacokon átívelő alapvető jelentőséggel rendelkeznek. Ők tehát az AJV-k, vagyis az alapvető jelentőségű vállalkozások.
A tervezetet elkészítő igazságügyi tárca mindenesetre látszólag betartotta a társadalmi vitára bocsátás uniós követelményét, március 14-én kitette a honlapjára a szöveget, március 22-ig várta az észrevételeket. Ez valójában az ünnepek miatt csak 4 munkanapot jelentett, egy olyan forradalmian új jogszabályra, ami teljesen újraírja az egy évszázados magyar versenyjogot. A száz év ezúttal nem költői kép, az első ilyen törvény éppen 1924. január 1-én lépett hatályba.
Úgy tudjuk, hogy több szervezet, így az American Chamber of Commerce in Hungary (AmCham), illetve a Magyar Bankszövetség valóban küldött is észrevételeket, de más nagyon negatívan fogalmazott nekünk.
"Ebben a színjátékban nem vettem részt, nem asszisztáltam azzal, hogy elküldöm el az észrevételeimet" - hallottuk egy forrásunktól.
Akik azonban észrevételeztek, arról írtak, hogy nem érthető, hogy mi alapján határoz meg majd a GVH ilyen AJV-címkét, mi alapján lép fel ezen cégek ügyeiben, valamint hogy az érzékeny, akár tulajdonjogot is érintő szabályok nem illeszkednek az alaptörvényhez és az uniós joghoz. Mivel Sulyok Tamás köztársasági elnöknek ebben erős tudása van, izgalmas kérdés lesz, hogy ő mit szól majd a jogszabályhoz.
Mitől lesz valami alapvető jelentőségű?
A jövőben a tervezet alapján a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásban megállapíthatja, hogy a vállalkozás alapvető jelentőségű vállalkozás (AJV). A megállapításhoz vizsgálni kell a vállalkozás
piaci részesedését,
pénzügyi erejét vagy más erőforrásokhoz való hozzáférését,
vertikális integráltságát,
versenyben releváns adatokhoz való hozzáférését,
azt, hogy a vállalkozás szolgáltatása, vagy az áruja a fogyasztók vagy a gazdaság szempontjából alapvető jelentőségű-e, illetve
minden olyan tevékenységét, amely harmadik felek vagy a fogyasztók szempontjából jelentős.
Oké, ezeket kell vizsgálni, csak éppen nincsenek egzakt mutatók, hogy mitől válik valami AJV-vé - panaszkodtak nekünk a szakemberek. Hiányzik a "normavilágosság" - hallottuk, ami azt jelenti, hogy a jogalanyoknak tudniuk kellene, hogy potenciálisan érintettek-e, illetve hogy egyáltalán mégis mi az AJV definíciója. Milyen lesz a GVH vizsgálata, melyik szempontban mi a határérték, melyik szempont milyen súllyal esik latba, valamennyi vagy akár egyetlen vizsgálati szempont alapján alkalmazandó lehet-e az alapvető jelentőségű vállalkozásként való minősítés?
Nem mindegy
Mindezt azért lenne nagyon fontos egyértelművé tenni, mert a GVH az AJV-k ellen durván felléphet. Többek között megtilthatja, hogy az alapvető jelentőségű vállalkozás a saját ajánlatát kedvezőbben kezelje az üzletfelei ajánlatánál (self-preference tilalom), és az üzletfelei által gyűjtött adatokat azok kifejezett hozzájárulása nélkül saját célra felhasználja.
A GVH tájékoztatási kötelezettséget állapíthat meg az alapvető jelentőségű vállalkozás számára az általa üzletfeleknek nyújtott szolgáltatás teljesítményéről, annak minőségéről, vagy sikeréről. Eddig akár érthető is lehet, de innen jön a feketeleves.
A legdurvább jogosítvány ugyanis alighanem az, hogy amennyiben az alapvető jelentőségű vállalkozás nem tudja ellátni a működését, vagy olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak közvetlen veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, akkor az ellátásbiztonsághoz szükséges működés fenntartása vagy helyreállítása érdekében a GVH akár kényszerértékesítést is előírhat. Vannak ugyan ebben lépcsők, de a lényeg, hogy
a GVH kötelezheti az alapvető jelentőségű vállalkozás tulajdonosait a cégük részben vagy egészben történő értékesítésére vagy a cég átadására,
előírhatja a vezető testületekbe más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését, és kötelezheti a tagsági részesedések más tulajdonosok részére történő átruházását.
Viccnek durva lenne
A durvának tűnő, új jogkörökre rákérdeztünk a GVH-nál, amely a törvényt megszavazása esetén alkalmazni fogja. A hivatal a húsvéti ünnepek alatt elküldött kérdéseinkre adott válaszként először is közölte, hogy ő maga nem rendelkezik jogalkotói hatáskörrel, ugyanakkor előzetesen megkapta a szöveget és szerinte az abban szereplő módosítások - az Országgyűlés általi elfogadásuk esetén - "hozzájárulhatnak a Gazdasági Versenyhivatal hatékony jogalkalmazói tevékenységéhez, eredményes feladatellátásához, végső soron a tisztességes piaci verseny és a magyar fogyasztók védelméhez". Azt is írták, a GVH felkészült a törvényjavaslatban szereplő módosítások gyakorlati alkalmazására.
A versenyjogászok már nem ilyen optimisták. Kicsit szaladjon el a fantáziánk! Ha a Nitrogénművek, mint kiemelt magyar műtrágyagyártó a sok adóterhe vagy a magas gázár miatt nem termel műtrágyát, akkor majd a GVH kötelezheti Bige Lászlót a cége eladására? Vagy ha a cementgyárak felhagynak a hazai termelésükkel, mert a kormány által kitalált szabályok miatt csak veszteségesen tudnának termelni, akkor majd el kell adniuk a cementgyárakat? Mindez persze nemzetközi jogi fórumokon aligha állna meg, de
nehéz nem így érteni a szabályokat.
Egyik forrásunk a közismert, "ez komoly? Mert viccnek durva lenne" - felálláshoz hasonlította a tervezetet, szerinte ugyanis érthetetlen, hogy miért hoznának ilyen törvényt, ha aztán nem akarnák alkalmazni. Ha viszont alkalmazni akarják, akkor kinek a kezéből fogják kicsavarni a cégét? A kritikusok szerint eleve nem világos, hogy az alapvető jelentőségű vállalkozásként való minősítés milyen esetekben vonhat maga után szankciót. A külföldi befektetők mindenesetre az ilyen szabályoktól elrettenhetnek.
Kire illik?
Próbáltuk a szakemberektől megkérdezni, hogy szerintük milyen cégekre illenek az AJV-k leírásai. Mint hallottuk,
a bankok,
a távközlési piac vezető cégei,
a kiskereskedelmi láncok,
néhány nagy kitermelő és gyártó, a Mol, a műtrágyagyártó Nitrogénművek, a párszereplős cementpiac,
a nagyobb digitális és e-kereskedelmi platformok
és a nagy adatvagyonnal rendelkezők
biztosan ilyen vállalkozások lehetnek. Márpedig tapasztalatunk szerint azt a cégvilágban minden oldalon megértették (még a kormányközeli vállalkozások vezetői is látják), hogy számukra nem kényelmes, ha ilyen hatáskört kap a GVH. Még ha jól is fekszik egy cég a mostani rendszerben, ha a politikai széljárás fordul, akkor egy ilyen törvény ellenük is fordítható. Egy banki példával: az AJV-minősítés bármelyik nagy kereskedelmi bankra ráillik, ha pedig az egyik rezsim nekimegy az OTP-nek, mint piacvezetőnek, lehet, hogy egy következő majd az MBH-t pécézi ki.
A Gazdasági Versenyhivatal egészen mást vár a szabályozástól. "Az alapvető jelentőségű vállalkozássá történő minősítést és az ilyen vállalkozásra nézve kötelezettség kiszabását a tisztességes gazdasági verseny feltételei fennállásának, és az ezt elősegítő egészséges piacszerkezetnek a biztosítása, továbbá a fogyasztók jogainak védelme teszi szükségessé"- írták.
A másik nagy újdonság
Az új szabályokban az is szerepel, hogy amennyiben valaki semmi rosszat nem tesz aktuálisan, de a létezése révén káros versenyfolyamatok tapasztalhatók, a GVH felléphet.
Az ilyen cégek is alapvető fontosságú vállalkozássá minősíthetőek és velük szemben súlyos, tulajdonjog-korlátozó intézkedések alkalmazhatóak, holott magatartásuk nem volt jogsértő.
Ez meg mit jelent? Megint próbáljunk meg életszerű példát találni, gondoljunk a sörpiacra. Lehet, hogy a pár nagy nemzetközi sörgyártó, amelyik dominálja a hazai piacot, éppen nem kartellezett, de ha a kisebb magyar sörcégek úgy érzik, hogy nem jutnak piachoz, akár az is elképzelhető, hogy majd a nagyoknak maguknak kell szerződéseket bontaniuk, vagy neadjisten feldarabolniuk magukat.
Az ilyen trösztellenes, oligopóliumok létrejöttét akadályozó jogi lehetőségekre egyébként van példa máshol is, például az Egyesült Államokban vagy Németországban, csak ezekben az országokban kevésbé merül fel, hogy az intézkedések politikai bekötöttség alapján szelektíven születnének.
Miközben itthon látjuk, hogy mi történt a Ryanairrel vagy a kereskedelmi láncokkal, milyen össztüzet kapnak, ha szálkává válnak a kormány szemében.
Maga a GVH szintén a német mintát említette a Telexnek. A német versenyhatóság az ottani versenytörvény (Gesetz gegen Wettbewerbsbeschränkungen - GWB) alapján szintén jogosult a kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokkal szemben a versenyt veszélyeztető magatartásformákat megtiltani. A GVH szerint pedig a készülő magyar szabályok szinte teljes egészében a német versenytörvény, a GWB vonatkozó szakaszának átültetését jelentik a magyar jogba. A GWB angol fordítása itt olvasható.
A hivatal azzal indokolta új hatáskörét, hogy az alapvető jelentőségű vállalkozás mindennapi működését hátrányosan érintő belső vagy külső ok következtében olyan piaci helyzet állhat elő (például ellátásbiztonság veszélyeztetettsége), amely a verseny meglévő szintjének fenntartása és a versenytorzítás elkerülése érdekében beavatkozást igényelhet a hatóság részéről. "A versenyvédelem érdekében a hatóságnak egy ilyen esetben folyamatos ellenőrzést kell gyakorolnia, hogy az üzleti döntések a mindennapi tevékenységet hátrányosan befolyásoló belső vagy külső ok elhárítását és a verseny meglévő szintjének fenntartását célozzák" - írták.
Szerkezeti korrekció
Mindenesetre ha a szabályokat tényleg bevezetik, akkor ha ágazati és gyorsított ágazati vizsgálatok után anomáliát észlel a GVH, olyan cégek ellen is intézkedést hozhat, amelyek nem követtek el jogsértést. A monopolisztikus és oligopolisztikus piacokon akadnak ilyen példák, az Egyesült Államokban híres Standard & Oil vagy az AT&T távközlési cég feldarabolása. De hogy szól a magyar passzus? Idézzük a szabályt:
"A GVH a jogsértés tényének megállapítása nélkül megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása hozzájárul a jelentős mértékű és folyamatos versenykorlátozáshoz vagy versenytorzuláshoz, és számára arányos és a versenytorzulás vagy versenykorlátozás megszüntetéséhez szükséges kötelezettséget - ideértve különösen a magatartásra vonatkozó, vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket - ír elő".
Itt is vannak fokozatos lépések, időbeli adagolások, de a lényeg, hogy a hivatal előírhat magatartásokat (legyen kevesebb ügyfeled) és szerkezeti javaslatokat is tehet (darabold fel magad). Tény, hogy mostanában sokszor alakultak ki erősen koncentrált piacok, gondoljunk a Booking.com, a Facebook, az Uber és más cégek piaci dominanciájára, ezért az EU-ban is felmerült, hogy úgynevezett "new competition tools"-t, vagyis teljesen új versenyjogi eszköztárat vezessenek be - bár az EU ezt végül elvetette.
A kérdés itthon is megint az lesz, hogy majd mi alapján minősít a GVH? Aki nem ért egyet az intézkedéssel, annak hogyan lehet bírósághoz fordulnia, ki fog ehhez érteni?
A megdöbbent piac, az őket képviselő szervezetek sok részletbe kötöttek bele, de azért az alapvető kritika úgy szól, hogy az alaptörvénnyel és az uniós joggal is ütközik, hogy a kormány lehetőséget teremtene a tulajdonjoghoz való hozzányúlásra, miközben mai ismereteink alapján a feltételrendszer sem teljesen világos.
A GVH a tulajdonjog korlátozásával kapcsolatban arról tájékoztatta a Telexet, hogy az európai bírósági joggyakorlat szerint az közérdekből arányosan korlátozható. A hivatal arra is felhívta a figyelmünket, hogy a tulajdonosi jogokat érintő jogosítványok megegyeznek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hasonló pontjaival, vagyis több mint 10 éve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelkezésére állnak hasonló eszközök.
Elkeseredett piaci reakciók
A szabályok bizonytalanságot tartalmaznak, vélik a leendő szabályozottak, mivel nem érthető, hogy mik az értékelések és a GVH erre vonatkozó eljárásainak a menete: ezek elnagyoltak, nyitott kérdéseket hagynak maguk után. Ha az új szabályok megszületnének, akkor az ország versenyképessége sérülne, az új törvény az innovációra, valamint a fogyasztói jólétére káros hatással lenne, vélik.
Különösen ijesztő, hogy a kormány azt szeretné, hogy akár teljesen tisztességes és hatékony verseny mellett működő piacokon is be lehessen avatkozni - ráadásul egy olyan eljárásban, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal egyszerre értékelné egy-egy vállalat alapvető jelentőségét, és szélsőséges esetben dönthetne arról, hogy annak tulajdonosaira tulajdonrész-elidegenítési kötelezettséget ró. Mindez akár azzal a nem várt következménnyel is járhatna, hogy a végrehajtó szerv akár saját belátása szerint alakíthatná az egyes piacok versenyhelyzetét.
A szakmai szervezetek szerint ebben a formában nem szabad bevezetni a jogszabályt, sokkal pontosabban és sokkal szűkítőbben kellene megfogalmazni a törvényt, ha valóban valamilyen a fogyasztók számára pozitív versenyhelyzet elérése a cél. | Új versenytörvény készül, a GVH ezután belenyúlhatna nagyvállalatok tulajdonviszonyaiba is | A szakmai szervezetek riadtan tekintenek egy készülő törvényre, amely akár a nagy cégek részvényeseinek a tulajdonjogát is érintheti. Hasonló szabályokra több országban van példa, a magyar kormány viselt dolgai miatt azonban sokan attól tartanak, hogy ebből a törvényből is politikai bunkósbot lehet. A GVH szerint nincs itt semmi látnivaló, a készülő hatáskörei csak preventív célokat szolgálnak annak érdekében, hogy az erőfölényes helyzetek ne eredményezzenek további versenytorzulásokat. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/04/03/gazdasagi-versenyhivatal-altalanos-jellegu-vallalkozas-versenytorveny-bige-sorpiac-bankok-amcham | 2024-04-03 07:00:00 | true | null | null | Telex |
Nem ad tájékoztatást az ügyészség arról, hogy miért zárták le a Schadl-Völner-ügy nyomozását 2022-ben, amikor az ügy bizonyos mellékszálaiban - például abban, amelybe az ominózus, Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló beszélgetést elkülönítették - még mindig nyomoznak. A törvényben meghatározott határidőt figyelembe véve még több mint egy évig nyomozhattak volna a főügyben is.
Schadl Györgyre és körére 2021 elején bukkantak a nyomozók, Schadlt 2021 novemberében kapták el a Ferihegyen, amikor Dubajba akart volna utazni. Kevesebb mint egy évvel később 2022 októberében lezárták a nyomozást és vádat emeltek ellene, Völner Pál ellen és másik 20 érintett ellen.
Időközben azonban elkülönítettek a Schadl-Völner-ügytől több, Schadlhoz kapcsolódó másik ügyet is. Így történt a Schadl György és a magán-mentőszolgálatot irányító Grécs László közötti korrupciós kapcsolattal is, amelyben máig tart a nyomozás.
Felmerül tehát a kérdés, hogy magában a Schadl-Völner ügyben miért kellett olyan hamar lezárni a nyomozást. Hogy erre választ kapjunk, megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget, és a következő kérdéseket tettük fel nekik:
Pontosan mi indokolta, hogy a Schadl-Völner-ügyben már 2022 októberében lezárták a nyomozást, amikor - a törvényben meghatározott 2 éves (+6 hónapos) határidőt figyelembe véve - még több mint egy évig nyomozhattak volna?
Mennyire gyakori, hogy ilyen méretű és ilyen horderejű ügyekben ilyen rövid idő alatt lezárják a nyomozást?
Önök szerint a nyomozás során felmerülő minden szálat megfelelően fel tudtak fejteni, nem maradt semmilyen gyanú, aminek nem jártak utána?
A Központi Nyomozó Főügyészségen vagy a Legfőbb Ügyészségen született meg a döntés arra vonatkozóan, hogy a nyomozást 2022 októberében lezárják?
Kérdéseinkre azt válaszolták: "A nyilvánosság részére az adott ügyben az ügyészségi tevékenységgel kapcsolatban - az ügyészségi nyomozás esetében - kizárólag a büntetőeljárás megindításával kapcsolatban hozott ügyészi döntésekről, a kényszerintézkedésekre vonatkozó ügyészi indítványokról, a nyomozás során foganatosított eljárási cselekményekről és a vádemelésről adható felvilágosítás. Erre tekintettel kérdéseivel kapcsolatban nem adható tájékoztatás."
Azt is hozzátették, hogy: "A Fővárosi Nyomozó Ügyészségen korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának bűntette miatt indult büntetőügyben részletesebb tájékoztatást a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozás érdemi befejezését követően ad, ugyanakkor a 2024. március 28-án tartott sajtótájékoztatón elhangzottak továbbra is irányadóak."
Ez utóbbi arra a nyomozásra vonatkozik, amelyet korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának gyanújával indítottak, miután Magyar Péter nyilvánosságra hozta hangfelvételét, amelyen Varga Judit akkori igazságügyi miniszter azt mondta: Rogánék kihúzatták magukat a Schadl-Völner-ügyből. Ebben az ügyben Varga Juditot tanúként hallgatták ki.
A március 28-i sajtótájékoztatón Fürcht Pál főügyész elismerte, hogy a Schadl-Völner-ügy nyilvánosságra kerülő nyomozati anyagában megjelenő Tóni, Barbara és Ádám azokra vonatkozik, akikre mindenki gondolt, de tagadta, hogy ők kihúzatták volna magukat a nyomozati anyagból, szerinte az ügyészségi iratok "eltüntetése, átírása nemcsak jogi, hanem fizikai képtelenség is".
Időközben azonban kiderült, hogy a Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló rész az elkülönítés révén kikerült a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagából, és az is, hogy a Központi Nyomozó Főügyészséget vigyázó őrző-védő céget a nyomozás ideje alatt Mészáros Lőrinc vásárolta meg.
A Telex információi szerint 2021. november 3-án, két nappal Schadl letartóztatása előtt Rogánék személyesen figyelmeztették Völnert arra, hogy Schadlt megfigyelik és lehallgatják, az erről szóló videónkat itt lehet megnézni: | Miért zárták le a Schadl–Völner-ügy nyomozását, ha voltak még elvarratlan szálak? Ügyészség: ¯_(ツ)_/¯ | Nem ad tájékoztatást az ügyészség arról, hogy miért zárták le a Schadl–Völner-ügy nyomozását 2022-ben, amikor az ügy bizonyos mellékszálaiban – például abban, amelybe az ominózus, Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló beszélgetést elkülönítették – még mindig nyomoznak. A törvényben meghatározott határidőt figyelembe véve még több mint egy évig nyomozhattak volna a főügyben is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/04/ugyeszseg-nyomozas-lezaras-schadl-gyorgy-volner-pal-tajekoztatas | 2024-04-04 08:17:00 | true | null | null | Telex |
„Az ügyész észleli, hogy P. Máté a birtokában lévő mobiltelefonjával telefonál, és a hívott felet arról tájékoztatja, hogy a Schadl és Társa Végrehajtó Irodában házkutatás zajlik. P. Máté a telefonos kapcsolatot csak többszöri ügyészi felszólítást követően fejezi be.”2021. november 5-én a nyomozók nemcsak Schadl Györgyöt és feleségét kapcsolták le Ferihegyen Dubajba menet, hanem ezzel egy időben házkutatásokat is tartottak, például a végrehajtói kar akkori elnökének lakásában és budaörsi irodájában. Schadl pedig helyettesét és irodavezetőjét, P. Mátét bízta meg azzal, hogy ezt az irodában levezényelje – erről szól a fenti ügyészségi iratokból kivett idézet.Ő volt az, aki a kódot ismerve kinyitotta a páncélszekrényt a nyomozóknak, benne a teljesség igénye nélkül ezekkel: egy 45 centis fonott aranylánc; egy 45 centis rizsszemű fonott aranylánc; egy 20 centis fonott arany karkötő; több női fülbevaló, gyűrű és vékony lánc; egy Longines márkájú arany női karóra; csomó készpénz, például dollár, török líra, lengyel złoty, orosz rubel, thai bát, jamaicai dollár és cseh korona; kulcsok, pendrive-ok, szerződések.A csütörtökön tanúként meghallgatott P. Máté nem is akarta elhinni, ami történik, kellett egy kis idő neki, hogy ezt felfogja. „Egy átlagos pénteki nap volt. Valószínűleg be volt Schadl naptárába írva ez a dubaji út. Tudtam, hogy utazik, de azt nem tudtam pontosan... Megjelent az ügyészség, felhívtam a Vivient, és ezt mondtam neki. Nem hittem el, hogy ott tényleg az ügyészek állnak. Tudom, hogy van ügyészség, de sosem volt dolgom ügyészekkel” – mondta a bíróságon a mai, április 4-i tárgyalási napon.A férfi 2012-től a 2021-es letartóztatásáig dolgozott Schadl Györgynek. Előbb ügyviteli alkalmazott volt, és helyszínekre járt hatósági tanúként. Majd 2014-ben végrehajtójelölt, 2016-ban pedig egy szakvizsga után végrehajtó-helyettes lett belőle Schadl alatt, meg irodavezető, aki intézte a napi ügyeket. És neki is hozzáférése volt a perben kiemelt szerepet kapó páncélszekrényhez, a Schadl budaörsi irodájában lévő széfhez.A vád szerint ebben elég nagy volt a pénzmozgás, innen mentek a kenőpénzek, köztük a fideszes exállamtitkárnak és igazságügyi miniszterhelyettesnek, Völner Pálnak állítólagosan csurgatott milliók is. Ezeket az ügyleteket pedig a „Házipénztár” és az „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentálták – főleg F. Vivien, Schadl egyik bizalmi embere, aki mivel már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, szintén csak tanú a perben, nem vádlott. De a könyveléshez alkalomadtán P. Máté is hozzáfért.A férfi szerint amikor ő pénzt vett ki a széfből, azt be is vezette az Excel-táblázatba, mellé pedig megjelölte, hogy mi volt azzal az összeggel a célja – például hogy kellett pénz a céges autó gumicseréjére. F. Vivien egyébként korábban úgy vallott, hogy a táblázatban valóban rövidítésekkel dolgoztak – például amikor ő vp-t jegyzett be pár millió forint mellé, akkor ott Völner Pálra gondolt. Szerinte ebbe a páncélszekrénybe kerültek azok az összegek is, amiket a végrehajtók az osztalékaikból kifizettek Schadlnak, a házipénztárt pedig „idézőjelesen kell érteni, az ebben a táblázatban jelölt és a páncélszekrényben elhelyezett összegek Schadl úr magánvagyonának számítottak”.P. Máté a széfben található pénzekről az ügyészségen még úgy vallott. „Azt nem tudom, hogy ide milyen forrásból kerültek be pénzek, azokat mindig Vivien vagy Viktor (a szintén vádlottak padján ülő sofőr) hozta. (...) Bár én ezt nem követtem feltétlenül, de azt tudom, hogy ebben a széfben nagyobb összegek voltak általában, akár 10 millió forintos összeg is. Illetve azt is tudom, hogy különböző pénznemekben voltak itt pénzek, így dollárban, euróban”.Völner Pálról azt mondta, vele kétszer találkozott – vagyis jobban mondva „kétszer látta”, amikor az exállamtitkár bement Schadlhoz a budaörsi irodába. Azt nem tudja, Völner pontosan mikor vagy miért járt a végrehajtói kar elnökének irodájában. „Pillanatra láttam az irodában, felismertem, mert a tévéből ismertem. Szerintem negyed órát – húsz percet volt az irodában” – mondta. Annyit tudott a miniszterhelyettesről, hogy a végrehajtási területtel foglalkozott. Ha pedig a szintén vádlott R. Róbert jelent meg az irodában – ez történt szerinte gyakrabban –, akkor P. Máté azt hallotta, így köszöntik egymást: „Jó napot, édes gazdám”.A tanú egyike volt azoknak, akik Schadl naptárját vezették, így volt, hogy ő figyelmeztette a végrehajtói kar volt elnökét arra sms-ben vagy mms-ben, hogy programja van. Látta is Völner nevét Schadl naptárában, de az is lehet, hogy volt olyan alkalom, amikor ő írta azt be. De „nem tudok arról, hogy nekik szakmán kívül… de ezt csak gondolom, feltételezem”.A meghallgatásán szóba kerültek a kölcsönök – Schadl magyarázata szerint ugyanis ő nem azért kapott pénzt a végrehajtóktól, mert őket pozícióba segítette, ahogy az a vádban áll, hanem csak az általa adott kölcsönöket kapta vissza. P. Máté sokat erről nem tudott mondani, csak ennyit tett hozzá: ha olyan helyzet állt volna elő, akkor „én biztos, hogy tőle kértem volna kölcsön, mert voltunk olyan viszonyba, hogy tőle kérjek kölcsön, ne egy pénzintézettől”.P. Máté röviden beszélt néhány végrehajtóról, akik bejártak a budaörsi irodába megnézni azt, hogy egyáltalán egy ilyen végrehajtói iroda hogy működik. Néhányan több napot is töltöttek ott, hogy tanuljanak, egyfajta mentorprogramban.Korábban, az ügyészségi kihallgatásán erről így fogalmazott: „Nekem semmilyen tudomásom nem volt arról, hogy ők hogy kerültek kinevezésre. Nekem Schadl György mondta, hogy fognak jönni, és segítsem a betanulásukat. Mi annyit láttunk ebből az egészből, hogy vannak olyan végrehajtók, akik a kinevezésüket megelőzően egyáltalán nem dolgoztak ilyen területen, majd a végrehajtói kar elnökének az irodájába jönnek betanulni. Én ezzel azonban nem igazán foglalkoztam. Soha nem néztem meg azt sem, hogy milyen követelményei vannak egy végrehajtói kinevezésnek, hiszen nekem nincsen jogi diplomám. Nekem az volt a benyomásom az alapján, amit az irodában láttam, hogy ezek a végrehajtók jó kapcsolatban voltak Schadl Györggyel”.Schadl György és Völner Pál 2024. április 4-én a bíróságon – Fotó: Presinszky Judit / TelexSchadl György és Völner Pál 2024. április 4-én a bíróságon – Fotó: Presinszky Judit / TelexA Schadl–Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint. Hétből hat végrehajtó a bíróságon is elismerte, hogy ez így történt, és Schadl György pénzért cserébe segítette őket pozíciókhoz.Amiről nincs szó ebben a perbenMárcius végén újra forró téma lett a Schadl–Völner-ügy, miután Völner Pál egykori főnöke, a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit egy hangfelvételen azt állította akkori férjének, Magyar Péternek, hogy Rogán Antalék belenyúltak az ügyben keletkezett ügyészségi iratokba, és kihúzatták a számukra kedvezőtlen részleteket. Varga arra is utalt, hogy nem tudtak mindent kihúzatni az aktákból, ami szerinte azért történhetett meg, mert Polt Péter főügyész „az ügyészségen belül nem ura a helyzetnek”.Varga emellett azt is állította, hogy Völner Pálnak még jóval a meggyanúsítása előtt szóltak, hogy zajlik a nyomozás, és „hagyja abba. Nem hagyta abba”. Arról a Telex is értesült, hogy Völner Pálnak még a meggyanúsítása előtt jelezhették, hogy nyomozás zajlik Schadl György ellen.És bár Rogán Antal tagadja, hogy bármi köze lenne az ügyhöz, sőt, azt állítja, korábban nem is találkozott Schadllal, annyi azért kiderült, hogy az ügyészség tudja, ki az iratokban felbukkanó Tóni, Barbara és Ádám – Rogán Antal, felesége, Rogán Barbara, valamint kabinetfőnöke, Nagy Ádám. A rendőrség pedig még mindig nyomoz az ügyben, amibe átkerült a róluk szóló beszélgetés, így az kikerült a most is zajló korrupciós ügy nyomozati anyagából.Azt egyébként a főügyész is mondta, hogy menet közben sok ügy le lett különítve erről az eljárásról, és több újabb nyomozást is elindítottak az új tények alapján, bár azt nem tudta megmondani, hogy pontosan mennyit. Közben pedig már Magyar Péter állításai nyomán is nyomoznak, korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának gyanújával, ebben pedig már a volt igazságügyi minisztert, Varga Juditot is meghallgatták tanúként.Schadl Györgyöt a tárgyalásra érkezve Rogán Antalról is megkérdeztük, de ebben nem volt sok köszönet: | Schadl irodavezetője Völnerről: Pillanatra láttam az irodában, felismertem, mert a tévéből ismertem | „Az ügyész észleli, hogy P. Máté a birtokában lévő mobiltelefonjával telefonál, és a hívott felet arról tájékoztatja, hogy a Schadl és Társa Végrehajtó Irodában házkutatás zajlik. P. Máté a telefonos kapcsolatot csak többszöri ügyészi felszólítást követően fejezi be.”
2021. november 5-én a nyomozók nemcsak Schadl Györgyöt és feleségét kapcsolták le Ferihegyen Dubajba menet, hanem ezzel egy időben házkutatásokat is tartottak, például a végrehajtói kar akkori elnökének lakásában és budaörsi irodájában. Schadl pedig helyettesét és irodavezetőjét, P. Mátét bízta meg azzal, hogy ezt az irodában levezényelje – erről szól a fenti ügyészségi iratokból kivett idézet. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/04/schadl-gyorgy-volner-pal-targyalas-korrupcio-tanu-budaors-szef-tablazat | 2024-04-04 12:33:00 | true | null | null | Telex |
Sokszor és sokféle üzlettel kecsegtette a befektetőket a korábban a tőzsdén jegyzett OTT-One Nyrt. informatikai vállalkozás. Ha egészen a kezdetekig visszanyúlunk, a cég jogelődje, a Hybridbox Nyrt. 2010-ben lépett színre, és egy Netflix-jellegű streamingszolgáltatást tervezett kínálni a magyar piacon. Ez nem jött be, a cég nevet változtatott (Fuso Nyrt. néven reinkarnálódott), de az újabb próbálkozás sem volt sikeres.
Majd megint jött egy névváltoztatás, ekkor már OTT-One Nyrt. néven egy modern, sikeresebbnek tűnő cég jelei tűntek fel. A társaság leginkább mobiloperátoroknak, tévétársaságoknak szállított megoldásokat, a TV2-nek például a Spíler-csatornák videostreamingjét, de dolgozott a Columbia Picturesnek is. Egy horvát partnernek a Google Drive-hoz hasonló szolgáltatást fejlesztett, a régebben Telenor (ma Yettel) néven futó mobilcégnek pedig a MyTelenor szolgáltatásán dolgozott évekig. De a sajtóban megjelent információk szerint olyan izgalmas projektekben is részt vett, mint például egy mesterségesintelligencia-alapú növényfelismerő (kokacserje-azonosító) rendszer szállítása a kolumbiai hadseregnek.
A nagy buli
A cég Kínával is kapcsolatba került, egy egészségügyi oktatási rendszeren dolgozott állandó szakmai partnerével, a lengyel tőzsdén jegyzett Polaris hazai, iSRV nevű leányvállalatával. Májer Bálint, az OTT-One vezérigazgatója elő is adott Kínában, aminek azért volt jelentősége, mert 2020-ban a társaság meglepő, milliárdos egészségügyi üzleteket kötött: részt vehetett a kínai lélegeztetőgép-beszerzésekben.
De hogy jött képbe ez az üzlet? Májer Bálint, a cég akkori vezetője akkoriban arról beszélt a Telexnek, hogy amikor 2020 márciusában beütött a Covid, és az államok maszkért és lélegeztetőgépekért szaladgáltak, mindenki ilyen gépeket szeretett volna venni, bármi áron. A beszerzési feladatot itthon a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapta meg, a külügyi, vagyis a diplomáciai világ úgyis eléggé leállt, senki nem repült, így a külgazdasági feladatokkal is ellátott minisztérium tényleg ráállhatott a beszerzésekre.
A 444 írt arról, mely cégek szereztek be ekkoriban lélegeztetőgépeket. A listán voltak külföldi (kínai, maláj, szlovák, izraeli, szlovén) vállalkozások, de magyarok is, köztük egyetlen tőzsdei társaságként az OTT-One Nyrt. Mint hallottuk, a korábbi külföldi üzletek miatt már volt a cégnek kapcsolata a KKM-mel, és az említett iSRV partnercég talált nekik kínai beszerzési forrást.
"Az állam segítséget várt, nem feszült rá a szigorú kötbérezésre, vagy egy közbeszerzés kiírására, arra egyszerűen nem volt idő"
- hallottuk akkoriban. Mivel a cég tőzsdén jegyzett volt, a különböző kötelezően közzétett dokumentációiból kiderültek az üzleteinek a pontos feltételei is. Először a KKM megbízásából vett 500 lélegeztetőgépet 4,7 milliárd forint értékben, vagyis 9,4 millió forintos átlagáron. Majd a Duna Aszfaltnak vásárolt 100 ezer maszkot 120 millió forintért. Végül az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) vásárolt maszkot, lélegeztetőgépet és kiegészítő berendezéseket 7,7 milliárd forintos összesített áron. (A feleslegesen nagy mennyiségben bevásárolt gépektől azóta már árverésen próbált megszabadulni a magyar állam, legutóbb 13 ezer forintos darabáron, de nem kellettek senkinek.)
Minden összeomlott
Az OTT-One forgalma 2020-ban 11,7 milliárd, 2021-ben 6 milliárd forint volt. A három korábban bemutatott ügyletből kettő esett 2020-ra, egy áthúzódott a következő évre, vagyis a cég forgalmának 80-90 százalékát tették ki ezek az egészségügyi üzletek. Ám éppen akkor, amikor úgy tűnt, hogy beütött a nagy üzlet - ami azt is mutatta, hogy a társaságnak jó kapcsolata volt a magyar állammal -, hirtelen minden rosszra fordult a cég körül.
Ahogy az egyik volt vezető fogalmazott a Telexnek egy háttérbeszélgetésen: "elindult a szarspirál".
Először a cég könyvvizsgálója, Gyapjas István, csalás gyanúja miatt felmondott - a konkrét vádat nem részletezte, de arra utalt, hogy egyes bizonylatok ellentmondanak egymásnak a céges könyvelésben. Ebből MNB-vizsgálat is lett, egy Telexnek megszólaló egykori vezető szerint pedig, mivel a két időszak - vagyis a nagy figyelmet kapó lélegeztetőgép-vásárlás és a csalás gyanúja - egybeesett, a közvéleményben mindenki összekapcsolta a két elemet.
"Az informatikusok elkezdtek felmondani, a beszállítóknak és a megrendelőknek büdösek lettünk. Pedig azóta elérhetők a beszerzési adatok. Szerintem az OTT-One egy egységért hozott 5-ös BMW-ket, mások három egységért hoztak 3-as BMW-ket."
Vagyis, akik utólag védik a céget, azzal érvelnek, hogy a feljelentés nyomán az adóhivatalnak kellett volna vizsgálódnia, de arról nem érkezett soha jelzés, hogy a NAV bármit megállapított volna a bizonylatügyben.
A társaság mindenesetre ex lex állapotba került: a részvények kereskedését felfüggesztették, mert nem volt könyvvizsgáló által auditált mérlegük, miután a korábbi auditor csalás gyanújáról adott jelzést. A cég keresett, de jó ideig nem talált új könyvvizsgálót. Aztán végül talált, de az sem segített. Akkoriban a G7 alaposabban is elemezte ezt a korszakot, a Telex is több cikkben foglalkozott az eseményekkel, például itt, itt és itt. Legújabban pedig a 24.hu mutatta be részletes cikkben az eseményeket.
A hatóságok lépései
Azt, hogy a könyvvizsgáló miért mondta fel a megbízását, pontosan azóta sem tudjuk. Maga az auditor a konkrét ügyről nem adhat tájékoztatást, így csak a cég közleményéből idézhetünk:
"A könyvvizsgáló megítélése szerint több olyan, a vizsgált időszakban előforduló jelentős értékű ügyletet azonosított, melyekkel kapcsolatban a részére átadott dokumentumok bizonylatok, önmagukban nem voltak elegendőek arra, hogy az azokon szereplő gazdasági eseményekről és a hozzájuk tartozó, részére átadott könyvviteli, és analitikus nyilvántartásokból kellő bizonyosságot szerezzen arról, hogy azok, és a majd az azokból készült pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz, akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást."
Az OTT-One cégvezetése szintén nem magyarázta el, hogy mi történt, de büntetőfeljelentésre is sor került, így azt lehetett gondolni, hogy valamilyen nyomozás elkezdődött, és az majd kiderít mindent. Ám ebben azóta sem látunk tisztábban.
A Magyar Nemzeti Bank eközben már 2020 augusztusában célvizsgálatot indított a társaságnál, ennek a végén a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások megsértéséért, a bennfentes információ nyilvános közzétételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértéséért, és a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértéséért súlyos (együttesen 100 millió forint feletti) bírságot rótt ki a cégre. 2021. április 16-án az MNB fel is függesztette a részvény tőzsdei kereskedését, illetve felszólította a céget, hogy auditáltassa a 2020-as mérlegét.
Kik voltak a tulajdonosok, kinek lett volna ez a felelőssége? A cégnek ismert tulajdonosai, arcai nem igazán voltak, de sokszor lehetett hallani az említett iSRV Zrt.-ről, amely közeli szakmai partner volt. A másik ismert szereplő Tűzkő Nándor volt, akit az Orbán család házi szülész-nőgyógyászaként szoktak emlegetni. Ezek az egykori tulajdonosok elég hamar eltűntek a nagyobb részvényesek közül, amikor beütött a krach.
Végül az MNB 2023 októberében előírta az OTT-One Nyrt. részvényeinek törlését a tőzsdéről, illetve megint bejelentette, hogy büntetőeljárást kezdeményez. Hogy ezek azóta hogyan állnak, pontosan nem tudható, de Polt Péter legfőbb ügyész kapott a különböző nyomozásokkal kapcsolatban kérdést az MSZP-s képviselő Tóth Bertalantól. Az erre adott válaszból az derült ki, hogy van olyan nyomozás, ami zajlik, van, ami pattog a hatóságok között, de olyan is van, amelyet ejtettek.
Szándékos megtévesztés vagy bénázás?
Mivel az OTT-One tőzsdei cég volt, mintegy 2300 kisbefektető is vásárolt a részvényeikből. A pórul járt embereknek természetesen az lenne fontos, hogy hol van a cég vagyona, hiszen ők joggal gondolják azt, hogy ha az egykori milliárdok meglennének, a cég részvényeinek értéke sem nullázódott volna le.
Ebben biztosan igazuk van, de azért azt is rögzíteni érdemes, hogy a biztos tőkepiaci csalás és a feltételezett tőkepiaci csalás között nagy különbség van.
Ha egy brókercég (Quaestor, Buda-Cash, Hungária) ügyfelek vagyonát kezeli, és az eltűnik, az definíciószerűen csak bűncselekmény révén történhetett meg, mert ahhoz senkinek nem lett volna szabad hozzányúlnia. Az viszont más helyzet, amikor egy tőzsdei részvény elértéktelenedik, ez bűncselekmény nélkül is előfordulhat, hiszen van, amikor valaki befektet egy cégbe, amelynek aztán csökken a részvényárfolyama, vagy akár teljesen eltűnik az értéke. Egy cég rosszul gazdálkodott és csődbe ment - ilyen előfordul a gazdasági életben.
Az OTT-One azért tűnik mégis más esetnek, mert a sok korábbi feljelentés miatt a befektetők joggal érzik úgy, hogy ezúttal nem pusztán sikertelen gazdálkodás történt, hanem valami sötétebb ügy miatt foszlott semmivé az a pénz, amit a cég részvényeibe fektettek. A részvényesek úgy érzik például, hogy rendre megtévesztő tájékoztatásokat kaptak.
A kisbefektetőknek akkor van sanszuk, ha az derül ki, hogy szándékos megtévesztés áldozataivá váltak. És bár logikusan az OTT-One, vagy annak vezető munkatársai lehetnek ezért a felelősök, a pórul járt befektetők mindig ott próbálják mérsékelni a kárukat, ahol pénzt remélnek, például a céget ellenőrző jegybanknál, vagy a mérlegeket korábban még jóváhagyó auditornál, esetleg a cégről pozitív elemzést készítő elemzőcégeknél. Ez azonban eléggé nehézkes, hiszen itt valami szándékos, rosszhiszemű elemet kellene bizonyítani olyan szereplőknél, akikről ez nehezebben feltételezhető.
Soha nem lett audit
A cég vergődésének a vége mindenesetre az lett, hogy valahogy könyvvizsgálót kellett találni, és valójában már ez sem sikerült soha teljesen. A Májer Bálint-féle vezetés megtalálta a feladatra Kajtár Lászlót, ami után egy darabig úgy tűnt, végre lesz auditált mérlege a cégnek. Majd jött a hideg zuhany. A cég 2022 júliusában közölte, hogy Kajtár felmondta a jogviszonyát azzal az indoklással, hogy a Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztálya határozata útján "IFRS", valamint "kibocsátói" minősítését is visszavonta.
Ekkor az OTT-One új vezetőt kapott Darabos Viktor személyében, aki egy ismert szaktekintélyt (Lakatos László Péter - Unikonto) bízott meg az audittal. Ismét pislákolt a remény. Ekkor azonban elfogott a pénz. Az MNB még 2022. október 25-én engedélyezte, hogy az OTT-One az MNB által kiszabott összesen 111 millió forintos bírságot és az addig összegyűlt késedelmi pótlékot 36 havi részletben fizesse meg. Az MNB végzésében kifejezetten felhívta a társaság figyelmét, hogy bármely részlet határidőben történő megfizetésének elmulasztása a részletfizetési kedvezmény megszűnését eredményezi és a tartozás az eredeti esedékességtől egy összegben válik esedékessé, a késedelmi pótlékkal együtt, amely pénzfizetési kötelezettséget haladéktalanul végrehajtja.
Hat részlet megfizetése után 2023. májusban a következő részlet elmaradt. Tekintettel arra, hogy a cég a fizetési kedvezményre vonatkozó feltételeket megszegte, az MNB a végrehajtást a hátralék teljes összegére megkezdte. A cég ebben a helyzetben már nem tudta kifizetni a könyvvizsgálóját. 2023 augusztusában így rövid időn belül elköszönt a harmadik auditor is, és megkezdődött a végjáték: a cég vezetése ment a levesbe, majd a hatóságok elindították a felszámolást, a NAV visszavonta a társaság adószámát.
A kisbefektetők pedig csak fogták a fejüket. Valahogy úgy lett vége az OTT-One-nak, hogy mindenki végig érezte, hogy nagy a gáz, de nem értette, hogy mi történt, min ment félre ez a sztori. A kisrészvényeseknek az is fáj, hogy még csak nem is tudják töröltetni a részvényeiket, pedig azok tartásának havi költsége is lehet. Csalódott embereknek értéktelen, semmire sem jó, kereskedésből kivont OTT-One-papírokat kell tartaniuk az értékpapírszámlájukon.
Az összeomlás óta az érintettek érthető módon rendkívül bosszúsak, többen feljelentéseket tettek, illetve online fórumokon szervezkednek, próbálják felszínen tartani az ügyet, illetve nyomást gyakorolni a hatóságokra, hogy a nyomozásoknak legyen számukra értékelhető eredményük A Telexhez több hasonló hangvételű kisbefektetői levél érkezett az utóbbi hetekben a témáról, de sokan tettek az elmúlt időszakban azonos szöveggel feljelentést is. Ezekben a kisbefektetők a céget 2018-tól 2022 novemberéig irányító vezetőség és az érintett szervezetek felelősségét feszegetik.
A levelekben pótlólagos információt nem találtunk, a kisbefektetők - jogos és érthető felháborodásukban - inkább csak összefoglalják azokat a nyilvános információkat, amelyeket vélhetően az MNB is feltárt. Hogy a nyomozó hatóságoknál az újonnan érkező feljelentések jelentenek-e egyfajta nyomást, vagy ez inkább csak iktatás, plusz papírmunka számukra, nem tudjuk. Ahogy egyelőre azt sem, hogy hová lett a pénz a cégből. | Nyoma sem látszik a pénznek a milliárdos lélegeztetőgép-biznisszel elhíresült OTT-One-nál | Évek óta nincs mérlege, egy ideje vezetése sem, sőt a Magyar Nemzeti Bank már a tőzsdei kibocsátólistáról is törölte azt az OTT-One Nyrt.-t, ami pár éve még sok milliárd forintért vehetett részt a lélegeztetőgép-beszerzésekben. A történetben az a legfurcsább, hogy a többféle MNB-bírság ellenére a mai napig nem tudjuk igazán, hogy pontosan mi okozta a társaság döbbenetes lejtmenetét, amin rengeteg kisbefektető bukott nagyot. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/04/05/mnb-csalas-reszveny-kisbefektetok-buntetofeljelentes-tozsde-ott-one-nyrt | 2024-04-05 06:56:00 | true | null | null | Telex |
Vitézy Dávid arról beszélt az Index csütörtöki műsorában, hogy a Fidesz összejátszott az ellenzékkel az orosz metrókocsik felújításának ügyében. Az LMP támogatásával induló főpolgármester-jelölt azt tette szóvá, hogy a Karácsony Gergely-féle városvezetés nem vizsgálta érdemben a közbeszerzési eljárást, aminek a végén az orosz Metrowagonmash nyerte el a munkát. Vitézy felidézte, hogy ehhez képest Karácsony 2019-ben még arról beszélt, hogy tucatnyi embernek kéne börtönbe mennie a metrókocsik felújítása miatt. Mégis most is az a Bolla Tibor vezeti a BKV-t, aki még Tarlós István főpolgármestersége idején aláírta a megállapodást az oroszokkal. Vitézy azt ígérte, hogy nyilvánosságra hozza a közbeszerzéssel kapcsolatos összes dokumentumot.
Vitézy szerint Karácsony "megingott a metrókocsik ügyében", a koalíciós partnerei meg tudták akadályozni, hogy megtörténjen a teljes körű vizsgálat. A műsorvezető, Rónai Egon visszakérdezett, hogy ezzel azt mondja, hogy a Fidesz összejátszott az ellenzékkel. Vitézy azt mondta, hogy erre utal számára, ahogyan 2019 után kezelték az ügyet. Azt is számonkérte Karácsonyon, hogy máig nem történt meg a felújított metrókocsik légkondicionálása. Vitézy azt ígérte, megválasztása esetén újból neki fognak állni ennek. Az interjúban többször is elmondta, hogy ő végig ellenezte a 30 évnél is idősebb orosz metrókocsik felújítását, mivel nem lett volna sokkal drágább, ha új szerelvényeket vesz a főváros. | Vitézy szerint a felújított orosz metrókocsik ügyében összejátszott a Fidesz és az ellenzék | Vitézy Dávid arról beszélt az Index csütörtöki műsorában, hogy a Fidesz összejátszott az ellenzékkel az orosz metrókocsik felújításának ügyében. Az LMP támogatásával induló főpolgármester-jelölt azt tette szóvá, hogy a Karácsony Gergely-féle városvezetés nem vizsgálta érdemben a közbeszerzési eljárást, aminek a végén az orosz Metrowagonmash nyerte el a munkát. Vitézy felidézte, hogy ehhez képest Karácsony 2019-ben még arról beszélt, hogy tucatnyi embernek kéne börtönbe mennie a metrókocsik felújítása miatt. Mégis most is az a Bolla Tibor vezeti a BKV-t, aki még Tarlós István főpolgármestersége idején aláírta a megállapodást az oroszokkal. Vitézy azt ígérte, hogy nyilvánosságra hozza a közbeszerzéssel kapcsolatos összes dokumentumot. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/04/vitezy-david-3-as-metro-metrokocsik-budapest-tarlos-istvan | 2024-04-04 21:37:00 | true | null | null | Telex |
Hivatali visszaélés miatt nyomoznak Bácsszőlős fideszes polgármestere ellen, aki a 46,5 millió forint uniós pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba költözött be, erről a rendőrség tájékoztatta Hadházy Ákost.
Amikor a független képviselő februárban a helyszínen járt, ez a párbeszéd zajlott le közte és Szarvas Róbert Norbert között:
Szarvas Róbert Norbert: Miért kérdez baromságokat? Mindenről tud, akkor mi a francnak kell kérdezősködni?!
Hadházy Ákos: Mert annyira meredek, hogy ön az orvosi lakásban lakik.
Szarvas Róbert Norbert: Baszd meg! Valahol laknom kell!
Hadházy szerint egyébként orvos nincs a településen, a polgármestert pedig a képviselő-testület és a kormányhivatal is többször felszólította, hogy költözzön ki az egészségházból, de ezt nem tette meg. | Hivatali visszaélés miatt nyomoznak Bácsszőlős polgármestere ellen, aki beköltözött az uniós pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba | Hivatali visszaélés miatt nyomoznak Bácsszőlős fideszes polgármestere ellen, aki a 46,5 millió forint uniós pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba költözött be, erről a rendőrség tájékoztatta Hadházy Ákost. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/07/bacsszolos-polgarmester-egeszseghaz-orvosi-szolgalati-lakas-bekoltozes-rendorseg-nyomozas | 2024-04-07 09:50:00 | true | null | null | Telex |
A Budapest Honvéd (másik ismert nevén: Kispest) a hazai labdarúgásban az egyik legerősebb, nemzetközileg is jegyzett brand. Annak, hogy a Honvédból lett világszerte ismert játékos Puskás Ferenc - és a hajdani Aranycsapat magja -, máig tart a hatása: a klub történelmét feldolgozó Kispesti Futball Házába egészen meglepő időpontokban toppannak be külföldiek, de a Budapest külvárosában frissen felépült Bozsik Arénában sem okoz nagy meglepetést, ha ún. groundhopperekbe botlunk, akik a saját szemükkel akarják látni a futballvilágot hajdan uraló klubot.
A Kispest ebben a szezonban a magyar másodosztály második felében szenved, miután 2023-ban kiesett az NB I.-ből - pedig a csapat 2017-ben csupa saját nevelésű játékossal megnyerte az első osztályú magyar bajnokságot. És a kispesti Puskás-örökséget is egész egyszerűen einstandolta az a Felcsút ("Puskás Akadémia"), amelynek még a teakonyhájára is 155 millió forint közpénz ment el.
NER-re gyere, ne arra!
Mi történt a Honvédnál a 2017-es bajnoki cím és a 2023-as kiesés között? Például az, hogy megérkezett Kispestre is a NER. Olyan nagyon messze addig sem volt, hiszen az akkori tulajdonos, az amerikás magyar George F. Hemingway mindig is lelkesen támogatta Orbán Viktort. A Honvéd ennek ellenére jobbára piaci alapon működött. Hemingway a több mint tíz évig tartó regnálása alatt először a különféle egzotikus helyekről alacsony fizetésért hozott játékosokban látta a jövőt, majd amikor a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) kezdeményezésére azok a klubok jártak jól pénzügyileg, amelyek saját nevelésű fiatalokat játszattak az akadémiákról, a Honvédban is megjelentek a kispesti srácok. Ők aztán az azóta szövetségi kapitányként az egész ország kedvencévé vált Marco Rossi irányítása alatt 2017-ben lenyomták a NER elit vállalkozójának, Garancsi Istvánnak a Videotonját is, holott a fehérvári csapat alaposan ki volt tömve állami pénzekkel. A Kispestnek azokban az években valamirevaló mezszponzora sem volt, miközben a Ferencváros focistáinak még a nadrágjára is jutott hirdetés, konkrétan a Fővárosi Csatornázási Műveké.
Hemingway 2019 áprilisában a Honvéd Futball Club Kft.-ben meglévő százszázalékos üzletrészét eladta a szentesi Metalcom cégcsoporthoz tartozó Reditus Equity Zrt.-nek. A Metalcom két fő tulajdonosa egyaránt bejáratott fideszes: Bozó Zoltán 2014-ben a Fidesz polgármesterjelöltje volt Szentesen (amúgy az idei választáson is indul), továbbá nagy szerepe volt az orbáni univerzumban az ország biztonságát szimbolizáló déli határkerítés építésében és üzemeltetésében. A másik tulajdonos az a Mendelényi Dániel, akit Áder János köztársasági elnök 2014-ben kinevezett a magyar gazdaság fejlesztésével megbízott rendkívüli és meghatalmazott utazó nagykövetnek, és aki jelenleg a Paks II. projekt igazgatótanácsában ül. | Kispest, nagy pénzek. Milliárdokból sikerült bedönteni Puskás Ferenc klubját | Annyira sokba került az államnak a Budapest Honvéd focicsapatának egyre gyengébb szereplése, hogy 2022-ben inkább a tulajdonosokra hagyta az egész pénznyelő projektet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kispest-nagy-penzek-266926 | 2024-04-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Március 26-án reggel 9 órakor helyszíni szemlén ismertették a terveket a taksonyi gazdákkal, akik - úgy tudjuk - rendkívül ellenségesen, lincshangulatban fogadták a kisajátítási eljárás következményeit.
A taksonyi vasútállomáson a Budapest-Belgrád-vasútvonalhoz épül logisztikai létesítmény, teherátrakó, ahonnan a gazdák földjein áthaladó földút kiszélesítésével építenek bekötő utat az 51-es főútra. A kamionok a kínai árukkal megrakva egy hamarosan megépülő turbókörforgalom érintésével fognak ráfordulni a már most is csúcsra járatott 51-esre. A taksonyiak, dunavarsányiak életét, türelmét alaposan meg fogja nehezíteni, ki fogja kezdeni a jelentősen megnövekvő teherforgalom, amihez egy szükségképpen létesítendő elosztó logisztikai bázis forgalma is hozzájárul. Mindez érinteni fogja az 51-esen közlekedőket, illetve az M0-s déli szakaszának forgalmát is terhelni fogja.
A földtulajdonosok indulatosak tehetetlenségükben; ha akarják, ha nem, elvesznek földjeikből, illetve kettégvágják azokat, így komolyan megnehezítik, vagy lehetetlenné teszik az álattartást, hiszen a jószágot már nem tudják az úton átterelni. Az egyik gazda azzal szidta a beruházást: ilyet még a kommunisták se csináltak! A teljes műtárgy, rézsűvel, padkával, árokkal összesen 25 méter széles lesz a jelenlegi 4 méter széles földúttal szemben. Tudomásunk szerint
mindezidáig nem mondtak konkrét összeget a gazdáknak, hogy mennyivel kártalanítanák őket.
A tervezőcég január 12-én a kisajátításról szóló 2007-es törvényre hivatkozva kérelmezte a nagyközség önkormányzatánál a "termőföldek végleges célú más hasznosítását közlekedési infrastruktúra megvalósítása céljából". A taksonyi Csokonai utca és a főút között 2 hektár 6083 négyzetméter 35,41 aranykoronaértékű földet fognak kimetszeni. A munkákkal haladni kell, a kínai kivitelezők már lefektették a Budapest-Belgrád-vasútvonal vágányait Taksonynál, és az átrakó mellett a vasútállomás épületét is felújítják.
A bekötőút a taksonyi képviselő-testületi januári ülésén került napirendre, mikor a helyi településrendezési eszközök módosítása vált szükségessé az 51-es főút 2x2 sávossá történő bővítése kapcsán. Tóth József független önkormányzati képviselő kérdezett rá a vasútvonal miatt épülő bekötőút következményére, amivel a 4 méter széles földutat 10 méteresre szélesítik ki. Kreisz László fideszes polgármester azzal hárította el a konkrét választ, hogy a tulajdonosok mindenről kaptak tájékoztatást a szerkezeti terv ismertetése során. Felhívta a figyelmet arra, hogy kiemelt beruházásról van szó, melyben az önkormányzat feladata a szerkezeti tervekhez illeszkedő műszaki vonalak berajzolása. "Amiről most szó van, az egy állami út, ebben nem feladata az önkormányzatnak a tulajdonosokkal egyeztetni" - hangzott el.
A képviselő reagálásában felvázolta a következményeket. Egy nagy rakodóterületet alakítanak ki a Budapest-Belgrád-vasútvonal miatt, amire már se Soroksáron, se Dunaharasztiban, se Dunavarsányban nincs lehetőség a közelben. A taksonyi körforgalom fogja biztosítani a sok száz kamion és teherautó számára az 51-es út elérését. Jelezte a polgármesternek, továbbra is várják azt a tervet, ami bemutatja, hogy fog kinézni a bekötő út és a körforgalom. Tóth József emlékeztette a polgármestert, novemberben közmeghallgatást ígért, amire nem került még sor. Kreisz László a januári testületi ülésen ígéretet tett, hogy ismételten megkeresik a tervezőcég, a Tura-Terv Kft. képviselőt azzal, jöjjenek el egy közmeghallgatásra. Ezt cikkünk megjelenéséig nem hívta össze.
Megkerestük a polgármestert, aki legkésőbb április 10-ig ígért választ kérdéseinkre. A tervezőcéget szintén kerestük; ha válaszolnak, közöljük. | Lincshangulatban fogadták a taksonyi gazdák, hogy elveszik földjeiket a Budapest-Belgrád-vasútvonal miatt | Információink szerint huszonkilenc gazda termőföldjét, szőlőskertjét sajátítják ki a településen a vasútvonal logisztikai állomásához épülő bekötőút miatt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lincshangulatban-fogadtak-a-taksonyi-gazdak-hogy-elveszik-foldjeiket-a-budapest-belgrad-vasutvonal-miatt-266971 | 2024-04-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
7,4 milliárdos közvilágítás-korszerűsítésbe fogott volna Eger város önkormányzata egy furcsa konstrukció keretében, azonban a testület végül nem támogatta a döntést. A közgyűlésen több ellenérv is elhangzott, mi pedig ezek közül a közbeszerzési eljárással kapcsolatos anomáliákat vizsgáltuk meg. És azt találtuk, hogy a kiírás versenykorlátozónak tűnt, a legolcsóbb ajánlatot kizárták, két cég pedig vélhetően színlelt ajánlatot adott. Az egri tender egyúttal ráirányította a figyelmünket további 15 olyan meghívásos eljárásra, amelyekben felmerül a közbeszerzési rendszer kijátszásának gyanúja.
Nem szavazta meg a város képviselő-testülete a független (volt Jobbikos) polgármester, Mirkóczi Ádám előterjesztését, így egyelőre nincs fedezet Eger közvilágításának korszerűsítésére. A testületi ülésen ellenérvként többek között elhangzott, hogy a projekt túl drága lenne, és a nyertes vállalkozóval szemben is akadtak kifogások. Megnéztük, mit lehet tudni a tenderről, és meglepő dolgokat találtunk.
Az egri képviselő-testület tavaly döntött arról, hogy korszerűsíti a város közterületi lámpáit. A kivitelezési folyamat egyik első lépése volt, hogy az Önkormányzati Közbeszerzési Döntőbizottsági (ÖKDB) jóváhagyást követően Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata mint ajánlatkérő "Közvilágítás korszerűsítés" elnevezéssel nyílt közbeszerzési eljárást indított. Vagyis elvileg bárki pályázhatott volna a tenderre. A felhívás szövegéből azonban hamar kiderül, hogy a kiírás a legkevésbé sem volt ösztönző a cégek számára, sőt.
Versenykorlátozásra alkalmas
A feladatot a következőképp határozták meg: "építéssel vegyes szolgáltatás keretében a közvilágítási rendszer aktív elemeinek korszerűsítése, karbantartása, üzemeltetése". A projekt 6460 darab lámpatest korszerűsítésére és további 250 lámpa üzemeltetésére vonatkozik 144 hónapos, azaz 12 éves időtartammal.
Az önkormányzat azonban a kiírásban két olyan feltételt is rögzített, amellyel lehetséges ajánlattevők számát szinte nullára redukálta.
Az egyik szerint "ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban projekttársaság alapítását írja elő". Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint ez rengeteg többletadminisztrációval jár, ami már önmagában sokakat elriaszt.
Ennél nagyobb problémát jelent az a feltétel, amely szerint: "alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított három évben (36 hónapban) befejezett, de legfeljebb 6 éven (72 hónapon) belül megkezdett, legalább 1 db, 1300 db lámpatest közvilágítási aktív elem tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére kiterjedő jelen beszerzés tárgya szerinti komplex közvilágítási szolgáltatás üzletrész adás-vételi szerződéssel tárgyú referenciával.
"A második referenciafeltétellel a piac 99 %-át kizárták a piacról" - fogalmazott a szakértő. "Hiszen nem volt elég azt igazolni, hogy a jelentkezőknek volt tapasztalata közvilágosítás kivitelezésben és üzemeltetésben, hanem hajszálpontosan olyan pénzügyi és jogi konstrukcióban kellett ezt teljesíteni, ahogyan azt az önkormányzat előírta (vagyis amelynek a végén átkerült a projektcég tulajdona a kiíróhoz).
Úgy gondolom, hogy ezt a Közbeszerzési Hatóság hirdetményellenőreinek nem lett volna szabad átengednie.
Ez nyilvánvalóan jogszerűtlen versenykorlátozás, és nem a cég valódi alkalmasságát és képességét hivatott vizsgálni" - mutatott rá.
Atipikus üzleti modellre panaszkodtak
Az egri önkormányzat elképzelése, az úgynevezett ESCO finanszírozás önmagában nem lenne új keletű dolog. Ennek lényege, hogy a kivitelező megelőlegezi a beruházás költségét, amit az önkormányzat később folyamatosan törleszt. Ez az egri közvilágítás esetében a következőképp nézett volna ki.
A nyertes ajánlattevő - a szerződés aláírását követő 12 hónapon belül - a saját költségén elvégzi a kötelező felújítási feladatokat, továbbá a műszaki átadás-átvételi eljárását követő 144 hónapon keresztül teljes körű garanciális hibaelhárítást és karbantartást biztosít. A vállalkozó a közvilágítási rendszer aktív elemeinek korszerűsítését követően bocsátja ki az első számlát, majd havonta mindig egy újabbat. Ez egy ismert finanszírozási forma, már tíz éve is volt rá példa, például Komlón.
Csakhogy ebben az esetben a nyertes cégnek a beruházás lebonyolítására, valamint a működtetésre és üzemeltetésre egy új kft.-t kell létrehoznia, amelynek 100%-os üzletrészét az egri önkormányzat 12 év alatt, évenként az üzletrész 1/12-ed részének átruházásával szerzi meg.
Ez pedig Magyarországon, de még Európában is egy alig ismert konstrukció.
Annyira atipikus, hogy az eljárás során emiatt vitarendezési kérelmet nyújtottak be, amelyben egy - meg nem nevezett - cég egyenesen azt állította, hogy az országban csupán egyetlen vállalkozás van, amelyik alkalmazza ezt az üzleti modellt. A panaszt benyújtó (feltehetően állami) cég szerint ráadásul ezzel az állami tulajdonú vállalkozásokat alapból kizárják a versenyből, hiszen ők önállóan nem hozhatnak létre és adhatnak el társaságokat.
A vitarendezési kérelemben szerepelt továbbá, hogy amennyiben a város nem vonja vissza a cég szerint versenykorlátozó felhívást, a vállalkozás a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordul jogorvoslatért.
Az önkormányzat azonban elutasította a kérelmet többek között arra hivatkozva, hogy a tender kiírását megelőzően piackutatást végeztek, és arra a megállapításra jutottak, hogy csak Magyarországon legalább 3 különböző cég alkalmaz a kiírásnak megfelelő megoldást, ráadásul az eljárás az egész Unióra kiterjedő, nyílt eljárás volt. A cégalapításhoz szükséges állami engedélyek pedig még bekérhetők.
Megkértük az egri városvezetést, hogy nevezzék meg azokat a cégeket, amelyek az ő felméréseik szerint rendelkeznek a szükséges referenciával, emellett kértük, hogy küldjék meg nekünk az előzetes piacfelmérés dokumentációit. Az önkormányzat üzleti titokra hivatkozva ezt megtagadta.
A becsült ár háromszorosával nyertek volna
Nem ez volt azonban az egyetlen gond az eljárással. Az egyik pályázót, a DML Hungary Kft.-t ugyanis kizárták arra hivatkozva, hogy aránytalanul olcsó árat ajánlott meg, és azt nem indokolta megfelelően. A társaság előzetes vitarendezési kérelmet adott be, amelyben kérte, hogy az érvénytelenség okai közül ezt a megállapítást töröljék, mivel az ajánlatuk mindent tartalmaz, amit a kiíró kért.
Az önkormányzat helyt adott a panasznak, és törölte ezt az érvénytelenségi okot. A DML Hungary mégsem örülhetett a döntésnek. Ugyanis nem emiatt, de végül mégis kizárták a versenyből.
Ahogy az a város honlapjára feltöltött dokumentumokban szerepel, a tenderen végül 4 cég indult: a DML Hungary, a Megavolt Bt., a Grep ESG Kft. és a Vill-Attila Kft. A DML Hungary adta a legolcsóbb, 1,6 milliárdos ajánlatot, a másik három cég ennek a többszörösével pályázott:
a Grep ESG Kft. 7,4, a Vill-Attila Kft. 7,9, míg a Megavolt Bt. 8,3 milliárd forintért vállalta volna a munkát.
A DML Hungary ajánlatát azonban érvénytelenné nyilvánították, mert a cég állítólag nem igazolta megfelelően, hogy "rendelkezik közvilágítás kivitelezés során szerzett min. 12 hónap szakmai tapasztalattal, és a hiánypótlási felhívásra nem reagált".
Mivel a második legkedvezőbb ajánlatot a Grep ESG Kft. adta, és az ajánlata érvényes lett, ő lett a befutó. Így 1,6 milliárd helyett 7,4 milliárd forintba került volna a városnak a közvilágítás korszerűsítése.
Mindezt annak ellenére, hogy az önkormányzat eredetileg 2,5 milliárdra becsülte a beruházás értékét.
Ezt az önkormányzat számunkra megküldött válaszából tudjuk.
De támpontot adhat egy másik, hasonló beruházás is, ami Örkényben zajlik. A leírás szerint a "korszerűsítés magában foglalja Örkény Város közigazgatási határán belül működő közvilágítási hálózat közvilágítási aktív elemeinek lecserélését korszerű LED fényforrással üzemelő világítótestekre és tartozékaira, valamint magában foglalja a korszerűsítéshez szükséges összes tervezési és engedélyeztetési feladatot, valamint futamidő alatti üzemeltetést. (...) A nyertes Ajánlattevő a szerződés szerinti feladatait, ún. ESCO konstrukció keretében valósítja meg."
Az egységárak azonban jóval kedvezőbbek ott, mint Egerben:
Eger
Örkény
Lámpák száma
6710 db
567 db
Nyertes ajánlati ár (Ft/hó)
51 724 366 Ft (teljes ár/144 hó)
908 909 Ft
Egységár egy lámpára (Ft/hó/db)
7708 Ft
1603 Ft
Színlelt ajánlatok?
De nemcsak a túlárazás gyanúja merült fel a tender kapcsán. Ahogy írtuk, a Grep ESG és a DML Hungary mellett a Megavolt Bt. és a Vill-Attila Kft. adott ajánlatot. Hogy valóban alkalmasak lettek volna-e a munkára, az már nem fog kiderülni, ugyanis az egri önkormányzat csak a legolcsóbb ajánlatokat vizsgálta meg. Igaz, a Megavolt Bt. végül nem is tartotta fenn az ajánlatát.
Amin nem is lehet annyira csodálkozni, ha megnézzük a két cég hátterét. A Megavolt Bt. éves bevétele mindössze 56,9 millió forint volt 2022-ben, a 2020-ban alapított Vill-Attiláé pedig csak 14,9 millió forint.
De a két vállalkozásnak együtt sem volt annyi a bevétele az elmúlt öt évben, mint az általuk benyújtott árajánlatok külön-külön.
Továbbá az Opten cégadatbázisa szerint egyikük sem nyert még önállóan közbeszerzést. A Vill-Attila viszont alvállalkozóként már felbukkant az egri tendert majdnem megnyerő Grep ESG mögött álló Grep Zrt.-nél Lajosmizse közvilágításának korszerűsítése során.
És nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy a Vill-Attila olyan meghívásos tendereken indult, ahol a Grep Zrt., illetve a Grep tulajdonosainak egy másik vállalkozása, az Oriental Lux nyert.
Az Elios ügyben is felbukkantak
Az egri tender majdnem-nyertese, a dörgicsei Grep ESG Kft. egy teljesen új, 2023 augusztusában alakult cég. Nem kizárt, hogy ezt a társaságot ajánlották volna fel az önkormányzatnak megvételre, bár a kft.-t már akkor létrehozták, amikor a tulajdonosok még nem tudhatták, hogy ők nyerik a tendert. A társaság tulajdonosa a GREP Green Public Lighting Zrt., amely a szükséges referenciát biztosította (volna) a Grep ESG-nek. A két cég tulajdonosa a Makra család.
A Grep Zrt. neve már felbukkant korábban az Elios-botrányt taglaló OLAF-jelentésben is. Ahogy arról 2018-ban lapunk is beszámolt, a Grep Kft. és a Grep Green Zrt. az Elios-szal 5 közös említéssel szerepelt a közbeszerzési adatbázisban: egyszer konzorciumi partnerként (közvilágítás-felújítás Pakson), négyszer pedig sikertelen ajánlattevőként.
Az OLAF-jelentésben többek között az szerepelt, hogy a Grep úgy adott be Mezőhegyesen versengő pályázatot, hogy ismerte a Tungsram-Schreder által kifejezetten az Eliosnak adott exkluzív árajánlatot.
De szemet szúrt a brüsszeli vizsgálóknak a hévízi projekt is, ahol a Grep és a kecskeméti Polar Studió adott be ajánlatot, amelyek 48 költségvetési tételben pontosan ugyanakkora mértékben: hét, illetve kilenc százalékkal haladták meg az Eliosét. Az OLAF szerint mindez csalás és okirat-hamisítás gyanúját vetette fel.
Bár az egri tendert végül eredménytelennek nyilvánították, úgy tűnik, számos más esetben a Grep Zrt. és Makráék korábban említett másik cége, az Oriental Lux könnyedén nyerte a közvilágításos megbízásokat - méghozzá majdnem mindenhol ugyanúgy, ahogy Egerben tették volna.
A 15 gyanús eljárásól, a szó szerint megegyező felhívásokról, az állandó szereplőkről és a több milliárd forint becsatornázásáról cikkünk második részében számolunk be.
Katus Eszter | Elkaszált egy mutyigyanús közvilágítási tendert az egri testület, 15 másik kiderült | 7,4 milliárdos közvilágítás-korszerűsítésbe fogott volna Eger város önkormányzata egy furcsa konstrukció keretében, azonban a testület végül nem támogatta a döntést. A közgyűlésen több ellenérv is elhangzott, mi pedig ezek közül a közbeszerzési eljárással kapcsolatos anomáliákat vizsgáltuk meg. És azt találtuk, hogy a kiírás versenykorlátozónak tűnt, a legolcsóbb ajánlatot kizárták, két cég pedig vélhetően színlelt ajánlatot adott. Az egri tender egyúttal ráirányította a figyelmünket további 15 olyan meghívásos eljárásra, amelyekben felmerül a közbeszerzési rendszer kijátszásának gyanúja. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/04/03/elkaszalt-egy-mutyigyanus-kozvilagitasi-tendert-az-egri-testulet-15-masik-kiderult/ | 2024-04-03 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Hivatali visszaélés miatt elrendelték a nyomozást Bácsszőlős polgármestere ellen, aki egyszerűen beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba - írja Hadházy Ákos. Hozzáteszi: Szarvas Róbert azért költözött be a lakásba, mert orvos nincs a településen.
A polgármester korábban azzal érvelt Hadházynak: "Bazmeg, valahol laknom kell". A szolgálati lakást 45 millió forint uniós pénzből újítottak fel a helyi rendelővel együtt. A polgármestert állítólag már a körjegyző, aztán többször a képviselőtestület, majd a kormányhivatal is figyelmeztette arra, hogy költözzön ki a lakásból.
"Persze mivel a polgármester hűséges alattvalója és aktivistája a Fidesznek, a rendőrség nem fogja elsietni ezt a »bonyolult« ügyet. Így a polgármester elindulhat a választáson s meg is nyerheti azt, elég lesz majd lemondani évek múlva, amikor elítélik" - véleményezi a helyzetet Hadházy. "Az országban az elmúlt hetekben megindult valami. De tudnunk kell: valódi változás csak akkor lesz, ha az EU-s támogatásokkal megvett/megzsarolt polgármesterek aktivista hálózatát ellensúlyozó valódi ellenzéki hálózatot hozunk létre." | Nyomoznak a polgármester ellen, aki beköltözött az orvosi szolgálati lakásba | Ez az a polgármester, aki az ügyről annyit mondott: „Bazmeg, valahol laknom kell.” | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyomoznak-a-polgarmester-ellen-aki-bekoltozott-az-orvosi-szolgalati-lakasba-267030 | 2024-04-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Több mint 200 millió forint értékben kapott megbízásokat Szada korábbi kormánypárti önkormányzati képviselőjének és polgármester-jelöltjének cége Dunakeszi, valamint Göd önkormányzatától. Az általa vezetett színház pedig több mint 50 millió forint önkormányzati támogatásban részesült - értesült a Narancs.hu.
Petneházy Balázs Pál 2014-ben adott hosszabb interjút, amikor a polgármesteri tisztségre pályázott. A Szilas TV műsora szerint az akkor 45 éves Petneházy már tíz éve Szadán lakott a beszélgetés idején. Gyerekkorát Mongóliában töltötte, Párizsban diplomázott. Önkormányzati képviselő is volt, a Fidesz-KDNP színeiben jutott be a testületbe.
Az interjúban azt mondta, Szada minden egyes utcáját szeretnék leaszfaltozni. Fontosnak tartotta a közbiztonságot, az egészségügyet, a közösség építését, valamint új játszótereket tervezett átadni. Az elképzeléseit végül nem sikerült megvalósítania: a polgármester-jelölt nem sokkal (43,29%), de kikapott Oroszi Sándortól (46,15%).
Kis város, kis korrupció?
Vajda Viktória gödi önkormányzati képviselő posztolt február végén arról a Facebook-oldalán, hogy egy előterjesztés melléklete alapján Göd 22 millió forintot fizetett a DunaFeszt Göd nevű programért a Gödi Szolgáltató Nonprofit Kft.-n keresztül a Festival Service Kft.-nek, melynek ügyvezetője és tulajdonosa Petneházy Balázs Pál.
Mint fogalmazott, Petneházy "lett a Dunakeszi Teátrum ügyvezetője. Az ő cége a Festival Service Kft. szervezi Dunakeszi minden városi eseményét és fesztiválját keretmegállapodással, de még a strand nyilvános wc-jét is ő üzemeltette egy másik cégén keresztül (Dk Strand Terasz Kft. korábbi ügyvezetője).
Úgy tűnik, a »jó hagyományt« nem megtörve ezt a gyakorlatot is importálta a »független« Kammerer Zoltán Dunakesziről, és a gödi rendezvények nem kevés adófizetői pénze is Petneházy pénztárcáját gyarapítja."
160 milló Dunakesziről, 50 millió Gödről
Közérdekű adatigényléssel fordultunk a két önkormányzathoz, hogy megtudjuk, egészen pontosan hány rendezvény szervezésére vonatkozóan és mekkora díjazásért cserében kötöttek szerződést az önkormányzatok a Festival Service Kft.-vel.
Göd Város Önkormányzatától kapott dokumentum alapján a város bruttó 48 039 057 forintért szerződött a céggel, amíg Dunakeszi nettó 158 890 618 forintért.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Dunakeszi Teátrum (Duna Színház Kulturális Nonprofit Közhasznú Nonprofit Kft.), melynek tulajdonosa és ügyvezetője szintén Petneházy Balázs Pál, mennyi támogatásban részesült: Dunakeszi önkormányzatától kétszer nettó 7,5 millió forintot, valamint kétszer nettó 19,5 millió forintot kapott.
Dióssi Csaba, Dunakeszi polgármestere és Petneházy a jó munkakapcsolatot nem is titkolta: a Dunakanyar Régiónak adott közös nyilatkozatban a színházigazgató azzal dicsekedett, hogy a teátrum munkájának, valamint a partnerek, kifejezetten Dunakeszi Város Önkormányzata és a Kulturális és Innovációs Minisztérium pozitív hozzáállásának és támogatásának köszönhetően a 2022-ben sikerült elindítani a szabadtéri kulturális programsorozatukat, melyet tavaly is meghirdettek.
Megvannak vele elégedve
Korábban írásban kerestük meg Petneházy Balázs Pált, aki nem reagált levelünkre. Telefonon is próbálkoztunk nála, de miután bemutatkoztunk, rátette a telefont azzal, hogy "nem ér rá". Kammerer Zoltán gödi polgármesternél is több csatornán próbálkoztunk, de nem reagált megkereséseinkre.
Dióssi Csaba felvette a telefont: mint mondta, időnként szokta nézni a baloldali beszélgetősműsorokat, ahol előjönnek mindenféle konkrétumok nélkül korrupciós vádakkal, de ezzel a balliberális oldal nem fog nyerni. Szerinte Dunakeszin "nem így megy", nem tudja, hogy a beszállítóknak milyen politikai kötődése van, javarészüket nem is ismeri. A megbízások közbeszerzések útján dőlnek el, minden jogszabályt betartanak. Petneházy Balázs Pálról véletlenül tudta, hogy fideszes, de ez századrangú szempont. Egy baloldali értékrendű vállalkozó is lehet becsületes, megbízható, akivel lehet jól együtt dolgozni.
"Gondolják, hogy megbízunk valakit, aki jobboldali, de rossz munkát végez? Saját megbecsülésünket járatnánk le"
- mondta.
Petneházy Balázs Pál és a Festival Service Kft. munkájával meg van elégedve, eddig egyik rendezvényükkel sem volt gond, minden szabályt betartottak. Jó szervezők, lelkiismeretesek. Úgy véli, természetes dolog, hogy a jó gyakorlatokat meg akarják honosítani Gödön, Dunakeszi pedig ismert a rendezvényeiről.
A Dunakeszi Teátrummal kapcsolatban azt mondta a polgrmester, korábban a városban csak egy pinceszínház működött, ami nagyon kicsi volt. Petneházyék vállalkozásával viszont már komoly előadások, teltházas darabok valósulnak meg a városban, ezért érdemes támogatnia az önkormányzatnak a teátrumot. Örül neki, hogy a színházi kultúra eljött Dunakeszire, és nem kell bejárni Budapestre. | Szadán nem lett belőle fideszes polgármester, Dunakeszitől és Gödtől több mint kétszázmillióért kapott megbízást | Petneházy Balázs Pál nem sokkal, de kikapott Szadán 2014-ben. Eközben rendre kapott megbízásokat a kormánypárti Dunakeszitől, Gödtől pedig azóta, hogy Kammerer Zoltán a polgármester. Előbbi város vezetője, Dióssi Csaba szerint minden a jogszabályokban meghatározott módon történt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/szadan-nem-lett-belole-fideszes-polgarmester-dunakeszitol-es-godtol-tobb-mint-ketszazmillioert-kapott-megbizast-266900 | 2024-04-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Helló Pusztaottlaka! Nagy tisztelettel szeretném tájékoztatni a Pusztaottlakai lakosokat, hogy néhány elszánt helybéli társammal életre hívtuk az »Újítsuk Meg Pusztaottlakát Mozgalmat«. Közös célunk, hogy rázzuk fel a közösségi életet Pusztaottlakán és tegyük élhetőbbé, szebbé szülőfalunkat! Alapító tagjaink: Mazula Évike, Baráth Ricsi, Brindás Petya, Mazula Zsolti és jómagam, Simonka Gyuszi. Aki szívesen csatlakozna hozzánk és segíteni szeretne e nemes cél megvalósításában, keressen minket bizalommal! A segítséget és támogató szavakat előre is köszönjük!" - így kezdődik Simonka György közösségi oldalán az a múlt szombati bejelentés, amely szerint a politikus indul a közelgő helyhatósági választáson. "Ezért úgy döntöttünk csapatommal, hogy indulni kívánunk a június 9-i önkormányzati választáson. Én polgármester jelöltként, társaim pedig képviselő jelöltként kívánjuk megmérettetni magunkat (...)." - olvasható a bejegyzésben.
Ezt egyébként Simonka már egy hónappal ezelőtt belengette a 24.hu-nak, így nagy meglepetést nem keltett, csak éppen szokatlan, ha bárki hivatalosan is megerősíti, hogy bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és egyéb bűncselekményekkel megvádoltan próbálkozik meg az újabb közéleti szerepvállalással. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a 2010-es évek legelején elkövetett bűncselekmények kárértéke eléri az 1,4 milliárd forintot, és a vádirat 800 milliós vagyonelkobzás mellett börtönbüntetést kér Dél-Békés egykor korlátlan urára.
Simonka 2010-től 2022-ig, három cikluson keresztül volt az elmaradott, román határ melletti békési térség parlamenti képviselője, mígnem botrányai és büntetőpere miatt a Fidesz pártközpontja le nem vette őt a politikai térképről. A most bejelentetteknél sokkal nagyobb ívű elképzelésekkel indult a volt kormánypárti képviselő, mert térsége egészét akarta felzárkóztatni és megújítani, de ebből aztán nagyjából semmi sem valósult meg. Dél-Békés és a körzetközpont, Orosháza ma messzebb sodródott az országos átlagtól, mint amilyen volt másfél évtizeddel ezelőtt; többek között befejezetlen beruházások maradtak Simonka "tevékenysége" után.
Simonka György most azzal indokolja elindulását, hogy ugyan "nem akarják támadni a polgármesterasszony munkáját, de lássuk be, falunkban az élet ellaposodott, településünk látképe nagyon sok helyen elhanyagolt és hiába az általunk biztosított megannyi támogatás és adomány, a falunk gazdátlanul sodródik. Valamikor 18 évvel ezelőtt volt már ilyen helyzetben a falunk. Ekkor szavaztak nekem először bizalmat a pusztaottlakaiak a polgármesteri tisztség betöltéséhez. Akkor sikerült felrázni a falunkat alvó, sodródó állapotából, ezért úgy gondoljuk, hogy bár nagy fába vágjuk a fejszénket, de újból sikerülhet fejlődő pályára állítani Pusztaottlakát" - írja a volt kormánypárti országgyűlési képviselő. A polgármester most Árgyelán Elvira, Simonka unokahúga, egyben vazallusa, aki "mentora" engedélye nélkül nem tehetett semmit.
Ahogy annak idején elsőként beszámoltunk róla, 2022 őszén Simonkát társadalmi megbízatású, azaz képviselő-testületi mandátum nélküli alpolgármesterré választották. Ezt akkor a segíteni akarással magyarázta portálunknak a volt politikus, aki ellentmondásba került korábbi kijelentésével is, hogy közéleti szerepet, éppen családja miatt, jó ideig nem akar vállalni. Most arra vállalkozik mozgalmával - és ez szakítást jelent a Fidesszel is-, hogy megújítja Pusztaottlakát. Azt ígéri, hogy a napokban minden házba bekopognak, hogy személyesen ismertessék elképzeléseiket és meghallgassák a helyiek véleményét. Ígéretük szerint azért dolgoznak majd, hogy jó legyen Pusztaottlakán élni. Bekopogni a mintegy 100-150 helyi házba a legutóbbi népszámlálás szerinti 307 lelkes településen nem lehetetlen vállalkozás. A megújítás annál inkább, mert a község szinte teljesen elöregedett és nagy részben kiürült, a fiatalok és a középkorosztály jó része elköltözött, munkahely nincs, a volt kormánypárti politikus híre pedig nem túl jó. Emellett a központi költségvetés súlyos hiánnyal küzd, az uniós fejlesztési pénzek pedig nem jönnek Magyarországra.
Mindezek ellenére szinte biztosra vehető, hogy más jelölt és/vagy alternatíva hiányában megválasztják Simonkát a falu első emberének, ami saját egzisztenciája miatt is fontosnak tűnik. Ahogy megírtuk, nemrégiben volt más hasonló eset Békésben. Akkor egy időközi választáson újra a polgármesteri székbe ülhetett az a Tát Margit (Fidesz-KDNP) Méhkeréken, akinek mandátuma éppen azért szűnt meg, mert költségvetési csalás miatt ítélték el. A település vezetője azért állt bíróság előtt, mert egy 31 milliós uniós bűnmegelőzési projekt forrásait ismeretlen célra használta fel. | A nagy bejelentés: költségvetési csalás vádlottjaként indul Simonka György a polgármesteri címért | Pusztaottlakán, ahol egyszer már vezette a települést. Most egy egyesület jelötjeként próbálkozna újra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-nagy-bejelentes-koltsegvetesi-csalas-vadlottjakent-indul-simonka-gyorgy-a-polgarmesteri-cimert-267042 | 2024-04-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Somogy megyei Lengyeltóti kastélyának hányatott sorsa 1919-ben kezdődött, amikor gróf Zichy Béla elhagyta az 1800-as évek elején épült kúriát és a települést is. Mint azt a Népszava 1919. február 28-i száma megírta: "Lengyeltótiban, ahol gróf Zichy Béla-féle négyezer holdas nagybirtoka van, e hó 25-én gyűlést tartottak a cselédek, amelyen a birtokba vételről szóló határozati javaslatot a következőkkel okolták meg: 'Hát, hogy a földbirtok fölaprózása a termelés folytonosságán, illetve az ez évi termést nem biztosítja, másrészt a föld jelenlegi urait nem fosztja meg annak a lehetőségétől, hogy vagyonukat a forradalom vívmányai ellen használják föl, ezért szövetkezeti alapon át kell venni a birtokot és nyomban hozzálátni a megműveletéhez.'"
Zichy Béla egyébként addig bőkezű mecénása volt a településnek, iskolát tartott fenn, alkalmazottaival jól bánt, nem csoda, hogy megsértődött, amikor cselédei ha rövid időre is, de "elkommunizálták" a birtokait. Pestre költözött, soha többé nem tért vissza Tótiba, jószágkormányzójával távbeszélőn tartotta csak a kapcsolatot, miután a Tanácsköztársaság bukása után visszakapta birtokait.
Zichy Béla halála után némi örökösödési vita következett, majd az örökösök a kastélyt eladták Pejachevics Mikó Endre földbirtokosnak, aki hitelből vette meg az uradalmat, ám a hitelt nem tudta fizetni, ezért a földeket elárverezték. Az árverési vevők azonban csak a téeszesítésig élvezhették szerzeményüket, amit Zichy Bélával ellentétben nem kaptak vissza. A kastélyépületet Pejachevics Endre fia 1939 végén adta el Somogy vármegyének.
Az épületben fénykorában a földszinten 27 szoba volt biedermeyer vagy reneszánsz velencei faragott szekrényekkel, a könyvtárban 3138 kötet sorakozott, szórakoztató és ismereti művek, odakint angolpark. A megyei tulajdonban előbb kórházat és lengyel katonai menekülttábort, majd tüdőszanatóriumot, később a Marcali Kórház különböző osztályait működtették benne egészen 2006-ig.
A megyei önkormányzat 2007-ben adta el az épületegyüttest a Viktória Sziget Kft.-nek, amely uniós milliárdokat nyelt el azzal az ígérettel, hogy wellness-szállóvá alakítja az egykori Zichy-kastélyt. Ez nem sikerült, több mint egymilliárdnyi forrást elsikálni azonban igen. A megyei lap akkor is hiába próbált utánajárni, mikor lesz valami a beígért kastélyszállóból, wellness részlegből, borászatból, pezsgőpincészetből, valamint kik a Brit Virgin-szigeteki offshore cég valódi tulajdonosai, nem járt sikerrel. Csánó János, a cég utolsó ügyvezetője - aki később a Plázs Nyár Kft. egykori ügyvezetőjeként a siófoki nagystrand üzemeltetésére is igényt tartott -, csak annyit mondott, hogy megvalósítás előtt vannak a tervek, és a vevő egy "befektetői csoport". A pénz sorsáról nem tudni, Hadházy Ákos hiába kereste a pályázatok nyomát is. A céget felszámolták, a kastélyt árverésen adták el, de Lengyeltóti önkormányzata 2014-ben élt az elővásárlási jogával, a kastély így a településé lett, bár ők sem tudtak mit kezdeni vele.
Ha egy kastélyüzlet beindul
2015 januárjában egy túl szép, hogy igaz legyen jellegű projektterv került az önkormányzat elé arról, hogy külföldi mintára idősek otthonát kellene létrehozni a kastélyban, ha már korábban kórház volt, ám végül ebből sem lett semmi.
Az önkormányzat 2020-ban felbecsültette a kastély árát, októberben a Kis Lépés Kft. ingatlanforgalmi szakvéleménye
a több mint 8 hektáros ingatlant a kastéllyal 75 millió forintra becsülte,
ami Lengyeltótiban körülbelül négy darab 2-3 szobás Kádár-kocka ház ára. Két héttel az értékbecslés dátuma után, 2020. október 20-án a lengyeltóti képviselő-testület határozatot hozott, hogy a kastélyt el akarják adni.
2021 januárjában Zsombok Lajos polgármester azt nyilatkozta a városi tévének, hogy van egy komoly érdeklődő a kastélyra, aki munkahelyeket teremtene, az épületet pedig felújítva hosszú távon használni fogja. Egyebeket nem árult el, de az kiderült, hogy egyetlen jelentkezővel álltak tárgyalásban.
A képviselő-testület csak 2021. június 24-én döntött arról, hogy ajánlattételi felhívást tesznek közzé a 8 hektáros ingatlanra, vagyis hónapokkal azután, hogy a polgármester már tárgyalt egy potenciális vevővel. Hiába keresnénk azonban ezt vagy a kastéllyal kapcsolatos más előterjesztést a város honlapján az előterjesztések között, viszont az ajánlattételi felhívás végül 2021. július 13-án meg is jelent a város információs portálján a hírek között és a hivatal hirdetőtábláján.
Az eladó önkormányzat illetékesei kiemelték, hogy a pályázónak a vételár megfizetéséhez szükséges forrást okirattal kell bizonyítania, a kastély parkjának gondozásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítania kell, és hitelt érdemlően be kell mutatnia, hogy ehhez rendelkezik kellő anyagi erővel. Továbbá vállalnia kell azt is, hogy a műemlék épület állagmegóvásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja, be kell mutatnia a vásárlás célját és az épület tervezett funkcióját, sőt, munkahelyteremtést és tartós foglalkoztatást is kell vállalnia. A pályázat beadására mindössze tíz napot, nyolc munkanapot hagytak - ennyi idő alatt kellett egy komoly befektetőnek döntést hoznia arról, hogy 15 nap múlva leteszi-e a vételár 20 százalékát foglalóként. A pályázati kiírás helyszíni bejárásra nem is adott lehetőséget, a vevő pedig egészen biztosan nem járt Lengyeltótiban, hogy személyesen leadja a pályázatát vagy megtekintse az ingatlant, de erről később.
Két hét sem telt el a felhívás megjelenésétől, a 2021. július 29-i testületi ülésen már a vételi ajánlatról szólt a tájékoztatás. Határozat született arról, hogy
100 millió forintért eladják a kastélyt az Antallapos Kft.-nek,
amennyiben a földhivatal telekalakítást engedélyez, illetve ha az illetékes miniszter hozzájárul a védett műemlék tulajdonjogának átruházásához. Utóbbi lényeges feltétel, mert egy korábbi, arab származású üzletember cégének ajánlatát a miniszteri engedély hiányában kellett elutasítani.
Mint Rácz Tamás jegyzőtől megtudtuk, a képviselő-testület tárgyalta "az ingatlanra vonatkozóan kiírt ajánlattételi felhívásra benyújtott ajánlatokat, melyek közül a felhívásban foglalt feltételeknek és az értékesíteni kívánt ingatlan forgalmi értékének megfelelő, összességében legelőnyösebb ajánlattevővel történő szerződés kötésről döntött. Bírálati lap nem készült, a nyertes ajánlattevő pedig az ajánlatában foglalta össze a vételár megfizetésének módját, valamint az ingatlan hasznosítására, illetve a park gondozására vonatkozó elképzeléseit." Ezekről az elképzelésekről a lengyeltóti közvéleményt nem tájékoztatták, így mi sem tudjuk megállapítani, vajon az ajánlat megfelel-e a jelenlegi állapotnak. Azt sem tudjuk továbbá, hogy hány ajánlattevő volt, mert a hivatalos válaszokban az egyes- és többes szám furcsamód keveredik.
A vevővel 2021. szeptember 17-én írták alá a szerződést Kiskunhalason. Bár a tulajdonbejegyzéshez szükséges miniszteri hozzájárulás (amelyért a szerződés szerint Zsombok Lajos polgármester folyamodott az illetékeshez) csak egy hónappal később, 2021. október 20-án kelt és 25-én érkeztette a polgármesteri hivatal, a kastély tulajdoni lapján már szeptember 23-án megjelent az Antallapos Kft. tulajdonjogának bejegyzése minfenfajta széljegy nélkül. A miniszteri hozzájárulásban egyébként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nevében Füleky Zsolt helyettes államtitkár engedélyezte a védett műemlék ingatlan tulajdonjogának átruházását.
Kié a vár, kié a lekvár?
Az Antallapos Kft. nemhogy teljesítette volna a szerződésben vállalt műemléki helyreállítást, de egyáltalán nem csinált semmit az épülettel, ahogy erről egy 2022-es gerillavideó is tanúskodik. A felvételeken látszik, hogy a kórház kiköltözése, azaz
2006 óta semmi nem történt az épület belsejében, a Viktória-Sziget Kft. tevékenységének sincs nyoma, a kórházi design viszont érintetlen, még a boncterem is megvan.
A kastély tulajdoni lapján a következő tétel egy 2023. szeptember 26-i bejegyzés, miszerint a NAV Bács-Kiskun megyei igazgatósága 14,3 millió forint és járulékai vonatkozásában végrehajtási eljárást indított - ami a hárommillió forint törzstőkéjű cégen és a kisnyugdíjas tulajdonosán készpénzben gyakorlatilag behajthatatlan, a kastélyt viszont lefoglalhatja a NAV.
Az Átlátszó is foglalkozott a témával, de a cégvezetőt nem érték el. Az Antallapos Kft. főtevékenysége egyéb épületgépészeti szerelés, székhelye a Baja melletti Csávoly község (Antallapos egyébként a közeli Borota egyik településrésze, földrajzi név).
Ellátogattunk a cég székhelyére, ahol beszélni szerettünk volna a tulajdonos Zsidek Istvánnéval, aki 1947-ben született. A lelakottnak tűnő házon nincs csengő, se cégtábla. Semmi nem utal arra, hogy ott egy 400 millió forintos árbevételű, a februári adatok szerint 15 főt foglalkoztató cég működne. A csipkefüggöny mintha meglebbent volna, de se titkárnő, se udvaros nem nyitott ajtót. A sváb kapu tetején húzódó rést linóleumdarab takarja, ahogy ezt fellebbenti a szél, láthatjuk a nejlon fóliával védett falat, a melléképületeket, a tipegőköveket és az udvaron futódrótra kötött kutyát, akit addig csak hallhattunk. Ezen a portán valóban elkélhetett a szociális tűzifa, amit a cégtulajdonos hölgynek a csávolyi önkormányzat 2019-ben utalt ki. Többször kopogtunk, jónapotoztunk, majd felhívtuk az ügyvezető nyilvános adatbázisban talált telefonszámát, de semmi válasz. A szomszédban és az éppen elhaladó postástól is érdeklődtünk, hiába.
Úton Bajára hívott vissza a korábban hívott telefonszám. Miután elmondtuk, hogy szeretnénk a lengyeltóti kastélyban fotózni, kérünk engedélyt és fizetnénk is érte, azt a választ kaptuk, hogy
Zsidek Istvánné csak a nevét adta mindenhez, az ügyeket a fia intézi.
Megkaptuk Zsidek Csaba elérhetőségét is, miután a telefon túlvégén megegyeztek arról, hogy a több telefonszáma közül melyik kiadható. Kisvártatva SMS érkezett Zsidek Istvánnétól azzal a kéréssel, hogy ha beszélünk a fiával, és sikerül bejutnunk a kastélyba, küldjünk neki képeket. Visszakérdeztünk, hogy ezek szerint még nem járt a kastélyban? Azt a választ kaptuk, hogy nem, mert mozgáskorlátozottként nemigen mozdul ki Csávolyról.
Zsidek Csaba a közeli Borotán él egy tanyán, amelynek címére az MLSZ adatlapja szerint a Borota SE van bejegyezve, amelynek játékosa is volt. A kapott telefonszám az Antallapos Kft. bejegyzett száma. Többször hívtuk, senki nem vette fel.
Megkérdeztük a kastély őrszolgálatát ellátó céget, kitől kell engedélyt kérni látogatáshoz. Közölték, hogy nem közölhetik, a terület le van zárva. Az Antallapos Kft.-ről nem hallottak.
Kerestük Zsombok Lajos polgármestert telefonon, kérdeztük volna a jegyző által megküldött iratokról és a nagyon flottul ment ingatlan-értékesítésről, de egyszer sem volt elérhető, és vissza sem hívott bennünket.
A lengyeltótiak mindezekről nem sokat tudnak. Ottjártunkkor három járókelőt kérdeztünk meg, kié a kastély, mindenki azt mondta, hogy az önkormányzaté. Egyikük még ajánlotta is, hogy menjünk be a polgármesteri hivatalba, biztosan tudják, kinél van a kulcs. Egy biztos: a bejegyzett tulajdonosnál nincsen.
Lengyeltótival legutóbb ebben a cikkben foglalkozott a Narancs.hu: | Látatlanban vette meg a lengyeltóti Zichy-kastélyt egy különös cég | A Somogy megyei Lengyeltóti kastélya lassan húsz éve áll üresen, pedig az önkormányzat 2021-ben azzal adta el a legjobbnak tartott pályázónak, hogy ott munkahelyeket fog teremteni. A helyiek megint nem tudnak semmit arról, hogy mi a helyzet az épülettel, a polgármester hallgat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/latatlanban-vette-meg-a-lengyeltoti-zichy-kastelyt-egy-kulonos-ceg-266990# | 2024-04-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Mészáros Lőrinc mások mellett arról is beszélt lapunknak,
hogyan kezeli a 2010-es kormányváltás óta a vagyongyarapodását érintő támadásokat;
mit gondol a nemzeti tőkésosztály valódi szerepéről a magyar gazdaságban;
hogyan priorizálja a teendőit, amikor már több mint 350 vállalkozás és 40 ezer munkavállaló van a keze alatt;
milyen irányban fejlődnének, terjeszkednének a következő években az építőiparban, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a turizmusban;
mikor lép tőzsdére vagy vesz bankot külföldön az MBH Bank Nyrt;
reálisan hová érkezhet meg az Opus Global Nyrt. részvényeinek árfolyama;
mit gondol a magántőkealapról, mint befektetési formáról;
illetve mi volt a legnehezebb feladat a futballban a Puskás Akadémia alapítása óta.
Amikor tavaly novemberben megkérdeztem Tiborcz Istvántól, hogy hol tartana ma, ha nem a miniszterelnök lenne az apósa, azt felelte, reméli, ugyanitt, de valószínűleg kevesebben ismernék a nevét. És Mészáros Lőrinc hol lenne ma, ha nem élvezi felcsúti gyermekkori barátja, Orbán Viktor bizalmát?
A mi kapcsolatunk barátság, ami a bizalmon alapszik, de külön úton járunk, hiszen a miniszterelnök úr 1989 óta politikus, én pedig 1992 óta vagyok vállalkozó. Ebben tettem egy kis kitérőt, hisz 2011-től majdnem két cikluson át polgármester voltam Felcsúton, igaz, a gazdasági tevékenységemet akkor sem adtam fel, amikor szolgáltam a településemet. A gazdasági fejlődésem nem két nap alatt történt meg, hanem az elmúlt 32 év munkájával jutottam el idáig. A vállalkozói világ minden lépcsőfokát megjártam, hiszen voltam kis-, közép- és nagyvállalkozó is. Ebben voltak jobb és kevésbé jó időszakok, de napról napra mindent annak rendeltem alá, hogy mindig legalább egy lépéssel előrébb tudjak jutni az utamon.
Az alapvető személyét illető kritika mégis onnan ered, hogy a látványos vagyongyarapodása egybeesik a 2010-es kormányváltással, a Fidesz újbóli hatalomra kerülésével. De egy kicsit visszatekerve az idő kerekét: települési gázhálózatépítés volt az eredeti profilja. Hogyan jellemezné vállalkozói léte első időszakát, a rendszerváltás utáni éveket, az első, 1998 és 2002 között regnáló Orbán-kormánnyal bezárólag?
A kommunizmus idején még nem tudhattuk, milyen egy vállalkozást működtetni, a piacgazdaságban részt venni. Aztán a rendszerváltást követő vállalkozói szabadsággal volt, aki tudott mit kezdeni, más nem, és egész életében alkalmazott maradt. Amikor 1992-ben elindítottuk az első céget, az egy tanulási folyamat volt. Viccesen azt szoktam mondani a barátaimnak, hogy nem tudtuk, hogy mi már akkor fővállalkozók voltunk, mert ez a szó még nem volt ismert, pedig a létrehozott kft.-ben alvállalkozókat gyűjtöttünk magunk köré. Az építőiparban kezdtünk tevékenykedni, gázhálózatokat építettünk, és valóban nagy lökést adott az infrastrukturális fejlődés, ami az 1990-es években indult az országban. Ez nekem is kedvező volt, hiszen eleinte 20-30 alkalmazottal el tudtuk végezni a munkákat, de ahogy jöttek a feladatok, már több száz emberre volt szükség.
A 2000-es évek elején viszont hullámvölgybe került a cége, véletlen egybeesés lenne, hogy éppen a szocialista kormányok nyolc évében fogyott ön körül a levegő?
Azért 2007-2008 körül már enyhült a nyomás, addigra megint sikerült milliárdos megrendelésekhez jutni, ráadásul ellenszélben, lakóparkok teljes infrastrukturális kiépítését nyertük el. Erre azért is vagyok büszke, mert kijelenthető, a szocialisták idején üldözötté váltak a jobboldali vállalkozók, köztük én is. Az elvileg véletlenszerű ellenőrzések gyakorlatilag állandóan minket találtak meg, próbáltak ellehetetleníteni, de ez nem sikerült. A 2010-es választások után az Orbán-kormány tervei tiszták, világosak voltak, és be is váltak. Határozott cél volt ugyanis, hogy ne csak a külföldi tulajdonú, multinacionális vállalatok tudjanak Magyarországon fejlődni, hanem a magyar vállalkozók is kiteljesedhessenek. Ez egyben óriási rizikó volt, hiszen ha a gazdasági élet szereplői túlságosan megerősödnek, azok veszélyessé is válhatnak a regnáló kormányra, de ezt felvállalták, hogy egészséges hazai-nemzetközi viszonyokat teremtsenek a versenyszférában.
Minden út Felcsútra vezet?
Ahogy 2010-től jöttek a megrendelések, s az érdekeltségei egyre nagyobbra nőttek, úgy a közéletben is felkapott figurává vált. Hivatkoztak önre milliárdos gázszerelőként, oligarchaként, felcsúti kisgömböcként, Orbán strómanjaként. Humoristák és karikaturisták is visszatérően foglalkoznak önnel. Volt olyan jelző, ami különösen bántotta, vagy épp ellenkezőleg, esetleg akadt olyan, amit kifejezetten szellemesnek talált?
Egy munkahelyen is van beszólás, cinizmus, viccelődés, ez azzal együtt sem visel meg, hogy kicsit nagyobb játszótéren játszom. Sőt, néhány mém kifejezetten vicces, amibe az interneten belebotlik az ember. Némelyiken jót nevetek én is, de az energiáimat sokkal inkább a munka köti le, a fejlődés, a tervezés, a stratégiaalkotás.
Mikor és miről beszélt legutóbb Orbán Viktorral? Mennyire intenzív a kapcsolatuk?
Legutóbb néhány hete. Mindketten sokat dolgozunk, de így is relatíve intenzív a kapcsolatunk. Napokig tudnánk beszélni sportról, futballról, "közös gyermekünkről", a Puskás Akadémiáról. Persze ugyanígy téma a család, a gyerekek, szóba kerül a politika is, megpróbálunk együtt ebédelni, ha van időnk. Nem egyszerű összehozni, mert rengeteg elfoglaltságom van nekem is, neki még több.
Orbán Viktor tavaly májusban töltötte be a 60-at, megkérdezhetem, hogy mivel lepte meg?
Megkérdezheti, de maradjon inkább titok. Maradjunk annyiban, hogy nagyon szép ajándékot kaptak tőlünk, nemcsak a miniszterelnök úr, hanem a felesége is, hiszen ő is ünnepelt, habár hölgyek esetében nem mondjuk ki a kort.
Egy korábbi interjúban (Demokrata, 2017) azt mondta, másfél-két évtizedig napi 18-20 órát dolgozott. Bár ez kicsit soknak tűnik, aki akar és tud is ennyit dolgozni, az ön szerint nagy valószínűséggel milliárdos lesz?
Nem törvényszerű a milliárdossá válás, de azért érdemes sokat dolgozni, mert azzal tud csak előrejutni az ember. A munkaórák számánál fontosabb kérdés a hatékonyság, mert hiába dolgozik valaki sokat, ha nem hatékony a munkája. Azt gondolom, hogy hatékonyan dolgozom, és a vállalkozásaimat mindig hatékonyan fejlesztettem. A vállalkozásaimra költöttem az összes jövedelmemet, és nem a luxusra az elején, hiszen tisztában voltam azzal, hogy csak úgy tudok előre haladni, ha minden megtermelt forintot visszaforgatok a vállalkozásaimba.
Több kormánytag, a legutóbb Lázár János is arról beszélt, Mészáros Lőrinccel az a baj, hogy nincs több belőle. Mi ebből a tanulság?
Valóban, legutóbb Lázár János miniszter úr fogalmazott úgy egy konferencián, hogy több Mészáros Lőrincre és Szijj Lászlóra van szüksége Magyarországnak. Nagyra becsülöm Lázár Jánost, nagy munkabírású ember, adni kell a szavára, hiteles, amit mond, és ő az a miniszter, aki most már jó ideje kiáll a magyar vállalkozások mellett, és támogatja őket mindenben.
A kegyelmi ügy váratlan mellékszereplője lett Magyar Péter, aki február óta uralja a közéletet. Érdekes, hogy korábban például a szintén a jobboldali holdudvarhoz sorolt Pesty László is Mészáros Lőrincezett, a volt igazságügyi miniszter exférje viszont ezt nem tette meg, miközben előszeretettel üzen Rogán Antalnak és Tiborcz Istvánnak is. Ennek mi lehet az oka?
Bár a bankunkban felügyelőbizottsági tag volt, Magyar Pétert én személyesen nem ismerem, nem is avatkozom bele az ügyeibe. A nevét is csak onnan ismertem, hogy Varga Judit volt férje. Ő a politikai színpadon van, én a gazdasági életben élek, nincs közös pontunk. Ha valakinek én vagyok a témája, azt nem veszem támadásnak, Pesty László esetében sem, aki egyébként egy vicces ember. Lehet, hogy nekik ez a dolguk, hogy a köz érdeklődését fenntartsák, nekem meg az, hogy a vállalataim minél sikeresebbek legyenek.
Szerteágazó cégbirodalom élén
A Mészáros Csoport alapítójaként, tulajdonosaként több mint 350 céget irányít, több mint 40 ezer munkavállalójuk van, számon tudja tartani valamennyi érdekeltségét? Ha évente egy teljes nap figyelmet szentel egy-egy vállalkozásnak, akkor se marad sok szabadideje. Hogyan képzeljük el egy átlagos napját?
Pontosítanom kell, mert közel 400 vállalkozásunk van. A növekedést le kell követnie a szervezetfejlesztésnek is, ami az esetünkben megtörtént. Mert míg egy személyben kezelhető méretű egy cég, addig a tulajdonos egyben az ügyvezető, ismernie kell minden alkalmazottat, naponta kézi irányítással vinni a folyó ügyeket. De ahogy nő a vállalkozás, egy tulajdonosnak úgy van egyre kevesebb ideje, energiája mikroszinten belemenni részletekbe. Ma már a Mészáros Csoportban én sem tudok az operatív irányítással foglalkozni, az a menedzserek dolga, akiknek ez a kisujjukban van. Kiváló menedzsereket foglalkoztatunk, fantasztikus munkát végeznek. Nekem a stratégiát kell velük átbeszélni, egy tulajdonosnak az a szerepe, hogy kiadja az éves tervet, és utána elszámoltassa a menedzsereket, hogyan teljesítettek az árbevétel, az eredményesség tekintetében. Mindez nem azt jelenti, hogy heti egy napot dolgozom, és a többi időmet a családommal, a hobbijaimmal töltöm. Még ma is minden reggel felkelek hatkor, és bejövök dolgozni. Erre próbáltam tanítani a gyermekeimet is, hogy a felelősség rajtunk van. Általában a hét elején a budapesti székházunkban vagyok, utána pedig a felcsúti irodámban, ott vannak a megbeszéléseim. Megpróbálom a hétvégéket felszabadítani, azt a családdal, a feleségemmel, a gyerekeimmel és az unokáimmal tölteni. Ez az élet igazán fontos része, ami nekem évtizedekig nem igazán adatott meg, alig láttam a gyerekeimet, mert állandóan a munkával voltam elfoglalva.
Ha már dicsérte a menedzsereit, a legbelső köréhez tartozó embereket meg tudja számolni a két kezén?
Annál azért többen vannak, 40-50 fő. Valamekkora rotáció van, de a jelentős részükkel már legalább 10-12 éve együtt dolgozom. Eleinte kimondottan nehéz volt topmenedzsereket igazolni, mert nem elég az anyagi megbecsülés, szakmailag is perspektívát kell kínálni. Nekik is bizonyítanunk kellett, hogy itt egy olyan vállalatcsoport épül, ahová kihívás elmenni dolgozni. Azóta fordult a kocka, ma már elhessegetni kell a topmenedzsereket, nem idecsábítani, nagyon meg vagyok elégedve a vezetői stábbal.
Magyarországon kívül kell már növekedni
Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a külföldi terjeszkedésre, a közelmúltban például két stratégiai ágazatban is történt akvizíció, egyrészt az agráriumban, egy horvát gyümölcstermesztő vállalat (Rabo) felvásárlásával, másrészt egy boszniai cementgyár (Lukavac) megszerzésével. Milyen további ajtókat nyitnak ezek az üzletek?
A cégcsoport fejlődése az országhatárokon belül már korlátozott, ezért stratégiai cél a külföldi terjeszkedés, jellemzően azokban az iparágakban, amelyekben idehaza is erősek vagyunk. Ilyen terület a mezőgazdaság, a hazai első hely mellett nyitunk a régiós piacokra, márpedig a Rabo a legnagyobb horvátországi almatermelő cég, akvirálása profilba illő. A Lukavac cementgyár megszerzése talán ennél is egyértelműbb: az alapanyag-ellátás köztudottan nehézkes az építőiparban, elképesztő volatilitás jellemzi a beszerzéseket, a saját gyártóbázissal csökken a kiszolgáltatottság. Ez egy kiváló kifektetésnek ígérkezik, a vállalat eredménytermelő képessége már most sokkal jobbnak tűnik, mint amikor először megvizsgáltuk.
Mikor és melyek lehetnek a nemzetközi piacszerzés következő állomásai?
A szállodaiparban Horvátország és Montenegró mellett Ausztriában már vannak érdekeltségeink, de megyünk tovább, például Rijeka mellett, Iciciben ötcsillagos luxusszállodát építünk, amit 20 évig a Marriott üzemeltet majd. A turizmus mellett a mezőgazdaságban és az építőiparban is készen állunk a terjeszkedésre, akvizíciós tárgyalásainkkal a régiós piacokra fókuszálunk. Mára tartunk ott, hogy megengedhessük magunknak jól működő vállalatok megvásárlását, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a lepusztultak rehabilitációja, újraépítése olyan hosszú folyamat, ami túl sok idő, túl sok pénz. Elsősorban Európában terjeszkedünk, de Észak-Afrikában, Líbiában, illetve a Közel-Keleten, Ománban is vannak érdekeltségeink. Haladunk előre, több komoly akvizíció előtt állunk, ami még nem nyilvános, de az első fél évben több is lezárulhat.
Amiről most beszélünk, azt Orbán Viktor úgy hívja: a magyar gazdaságpolitika harmadik fázisa. Ez az a szakasz, amikor a magyar cégek már olyan erősek, hogy haza tudják hozni külföldről a profitot. Ez kellene, hogy legyen a nemzeti tőkésosztály értékmérője is, aki például itthon tud autópályát építeni, az legyen rá képes külföldön is. Ennek tükrében a Mészáros Csoport nemzetközileg mennyire versenyképes?
A magunkénak érezzük ezt az irányvonalat, annál is inkább, mert hét-nyolc ágazatban vagyunk itthon vagy piacvezetők vagy a szűk élboly tagjai, bővülni érdemben már csak külföldön tudunk. Belátható időn belül a nemzetközi szerepvállalásunknak kell a nagyobb forgalmat generálnia. Szélesedni, vagyis újabb iparágakba belevágni már nem szeretnénk, amiben viszont erősek vagyunk, abban cél a kifektetés. Így sem könnyű a szektorokon átívelő feladatokat összefogni, koordinálni. Viszonyításképp szétnéztem Európában, ennyinemű tevékenységgel foglalkozó cégcsoportból csak egyetlen egy van a miénken kívül, Törökországban. A legtöbb családi cégből lett nagyvállalat megáll egy vagy két iparágnál, szerénytelenül mondhatjuk, hogy ennél a tízmilliós piacnál mi már messzebbre tekintünk, még nagyobbat szeretnénk alkotni. Van egy apparátusunk, amely folyamatosan a külföldi lehetőségeket keresi, vizsgálja, monitorozza. Ha például az infrastrukturális fejlesztéseket nézzük, azon dolgozunk, hogy a meglévő erőforrásainkat, képességeinket a nemzetközi piaci igények kielégítésével is kiaknázzuk, akár önállóan, akár egy partnercéggel közös vállalatot alkotva. Az a célunk, hogy ha építünk, akár utat, hidat, vasutat vagy éppen metrót, azzal bármelyik másik országban is ugyanolyan versenyképesek legyünk, olyan ajánlatot tegyünk, hogy minket válasszanak.
Ugyanakkor ahogy Magyarországon helyzeti előnyben vannak a magyar cégek, úgy Ausztriában az osztrákok, Franciaországban a franciák, és még sorolhatnánk.
Így igaz. És ne feledjük, akár hazai, akár uniós finanszírozási forrású egy nagy építőipari projekt, végeredményben minden esetben az adott állam írja ki a felhívást, és mi ezekből szeretnénk minél többet elhozni máshonnan is. Valamilyen szinten minden ország védi a nemzeti vállalatain keresztül a maga érdekeit, de nincs az a protekcionista gazdaságpolitika, amiben ne tudnánk versenyre késztetni a konkurenciát. Versenyhelyzet van, itthon és mindenhol máshol is.
A megrendelésekért meg kell dolgozni, versenyezni, elnyerni, majd első osztályú minőségben, határidőre, pluszköltség nélkül elvégezni a munkát - állva a sarat a külföldi tulajdonú, multinacionális vállalatokkal szemben is.
Ahogy a koronavírus-járványnak, úgy az orosz-ukrán háborúnak sem könnyű megvonni a mérlegét. Mégis az elmúlt éveket összegezve, melyik milyen hatást gyakorolt a cégcsoportra?
Ahogy a lakosságot, úgy a gazdaságot is teljesen váratlanul érte a pandémia, a fegyveres konfliktusnak pedig még ha voltak is előjelei, reálisan senki sem számolt ezzel a forgatókönyvvel. A Coviddal érkező bezártság, a távmunka eleve egy új élethelyzet elé állította az embereket, nem csak a felnőtteket, hanem a gyerekeket is, gondoljunk csak a távoktatásra. Erre az időszakra a vállalkozások sem tudtak felkészülni, a turizmus elsőként állt a földbe. Van 25 szállodánk, de egy részét akkor be kellett zárni, és elküldeni a munkaerőt. Az iparban pedig nincs home office, az építőiparban különösen, úgy nem lehet építeni utat, hidat, vasutat. Rengeteg veszteségünk volt, nagyon fájdalmas időszak, de túljutottunk rajta, és amikor már azt hittük, vettünk egy nagy levegőt, és mehetünk tovább, jött a háború, és vele együtt beütött az energiaválság. Megkötött szerződésállományokat kellett átrendezni, miután többszörös gáz- és áramárakkal szembesültünk. Voltak nehéz pillanatok, de pozitív maradtam, mert olyan léket nem kapott a vállalatcsoportunk hajója, amit ne lehetett volna betömni. Azóta az energiaárak konszolidálódtak, a turizmus szárnyal. A mezőgazdaság felett viszont még mindig rossz idők járnak, különösen a növénytermesztésben. Özönlik be az ukrán gabona Európába, ami az önköltség alatti terményértékesítést kényszerített ki, komoly károkat okozva.
Mészáros Lőrinc vs. Csányi Sándor
2023-ban újra első helyen végzett a leggazdagabb magyarok listáján, megelőzve Csányi Sándort: 591,3 milliárd forint kontra 573,7. Reálisnak tartja ezt a becslést, illetve foglalkoztatja ez a párharc?
Fontos tisztázni, hogy a vagyonbecslés véletlenül sem egyenlő a készpénzállománnyal, egy cégcsoport felértékelése pedig meglehetősen összetett kihívás, de különösebben nem foglalkoztatnak az efféle listák. Biztos jó olvasmány egy ilyen összeállítás, de a valós gazdasági világ egész más. Csányi Sándorhoz barátság fűz, nem hiszem, hogy ezen a színtéren rivalizálnánk. Van persze olyan terület, ahol versenyzünk, ilyen például a bankszektor.
Kíváncsiságból megnéztem, 2014-ben még "csak" 7,7 milliárd forintra becsülték a vagyonát. Kifejezetten a G-nap, 2015. február 6-a miatt érdekelt. Ha Simicska Lajos akkor nem fordul szembe a miniszterelnökkel, egészen másképp alakul önnek is az elmúlt nyolc-tíz éve?
Nem hiszem, hogy ez a vita gazdasági kérdés volt, sokkal inkább politikai természetű, aminek a végkifejletét ismerjük. Az én életemet nem befolyásolta ez az ügy.
Tavaly májusra fejeződött be a bankfúzió, miután egyesült a Budapest Bank, a Takarékbank, az MKB, ráadásként pedig időközben bejött a képbe a Sberbank is. Ennek eredményeképpen létrejött az ország második legnagyobb magyar tulajdonú hitelintézete, az MBH Bank Nyrt. Tulajdonosként mennyire elégedett az eddigi eredményekkel, belátható időn belül maguk mögé utasíthatják az OTP-t? Ha ez a cél, ennek szükséges velejárója a tőzsdére lépés és a külföldi terjeszkedés?
Gondos előkészítés végkifejlete az MBH Bank létrejötte, amit rengeteg munka előzött meg, egy egész Európában egyedülálló fúzióról beszélünk. Zökkenőmentesen zajlott le a folyamat, a 2,5 millió ügyfél megtartásával. Nekünk a legfontosabb az ügyfelek kiszolgálása, akár lakossági, vállalati vagy önkormányzati szektorról beszélünk. Az átmenet tökéletes volt, a célokat elértük, a határidőket betartva teljesítettek a kollégák mindent, tehát minden percre pontosan úgy történt, ahogy megterveztük. Ugyanakkor a migráció óriási kihívás, három informatikai rendszert összegyúrni eggyé meglehetősen komplex, 2025-re fejeződhet be. Az új termékek bevezetése már az új, közös platformon történik. Nagyon elégedett vagyok, remélem, a többi tulajdonos is az, kiváló menedzsment irányítja a bankot. Az egyetlen célunk az lehet, hogy Barna Zsolt elnök-vezérigazgató vezetésével elérjük az első helyet a bankszektorban. Jelenleg a második legnagyobb bank vagyunk Magyarországon az OTP mögött. Itt valóban van egy verseny közöttünk Csányi Sándor barátommal, de ez egy egészséges verseny, győzzön a jobbik! Ők hosszú ideje külföldi kifektetésekkel haladnak, ránk a mostani sikeres stabilizáció után még rengeteg munka vár. Igaz, erős alap, hogy 2023-ban kimagasló teljesítményt ért el a bankcsoport, több százmilliárd forintos eredményt hoz - és már a tőzsdén van. Előbb-utóbb a közkézhányad arányát emelnünk kell, ami a következő évek tervei között van, ahogy a külföldi bankok vásárlása is. Öt év alatt megerősödünk a nemzetközi térben is.
Ezzel együtt úgy tűnik, egyelőre belföldön is működik még a vadászösztön.
Valóban belföldön is gondolkodunk nagyobb piacrészben és több ügyfélben. Ennek markáns lenyomata volt a közelmúltban a Duna Takarék 98, illetve a Fundamenta-Lakáskassza 76 százalékos tulajdonrészének megvásárlása. Mindezek levezénylése a fúzióval időbeli átfedésben. Fontos az ügyfélszerzés, de a kiszolgálásuk, megtartásuk még fontosabb. A fiókhálózatot és az alkalmazotti létszámot is úgy racionalizáltuk, hogy ne legyenek súrlódások. Ma még szükség van a fokozott személyes jelenlétre a fiókokban, de ez idővel jelentősen változik, éppen ezért a termékfejlesztést már most ennek rendeljük alá, élen a digitális bankolás terén érkező újdonságokkal.
A bankszektor mellett érintett a biztosításközvetítő piacon is Keszthelyi Erik partnereként, a Hungarikum Alkusz társtulajdonosaként. Öt tagvállalat csatlakozásával itt több mint 500 ezer ügyféllel bíró cégcsoport állt fel, azóta idén januárban elstartolt digitális biztosításközvetítő rendszer is. Milyen távlatokat lát, mennyiben fér ez össze azzal, hogy van életbiztosítója, a CIG Pannónia?
A kettő nem zárja ki egymást. Pénzügyi befektetőként kerültem Keszthelyi Erik mellé, láttam benne a potenciált, a CIG Pannónia tulajdonrészem is jó kezekbe került, hiszen megduplázta az előző évi eredményét. Erősek az alkuszi pozícióink, és a digitális jelenlét is indokolt volt, hiszen Magyarországon évente több mint 90 ezer új biztosítást kötnek, ezek egyre nagyobb részét online. A biztosítási piacon csak a stratégiai kérdésekkel foglalkozom, a napi operatív ügyekbe nem avatkozom bele, azokat kézben tartja a tulajdonostársam, akiben megbízom.
Opus Global: 500 forint feletti papírok?
A gazdaglisták készítői Mészáros Lőrinc legtranszparensebb vagyonelemeként tartják számon az Opus Global Nyrt.-t. Az árfolyam 400 forint körül van, miközben tavaly májusban alig 100 forinton kereskedtek a befektetési holding papírjaival. A mostani szárnyalás csak egy hirtelen kiugrás vagy hosszútávon is fennmaradhat?
Először is: minden vállalkozásom transzparens, nem csak az Opus, amely egy nyílt végű részvénytársaság. A többi blue chip egy-egy könnyen azonosítható területen működik, mint a bankszektor, a gyógyszergyártás, az olajipar, illetve a távközlés. Az Opus ezzel szemben többnemű tevékenységet folytat, élen járva az építőiparban, az energetikában, a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és a turizmusban is. Idő kellett ahhoz, hogy ilyen széles skálán mozogva elnyerjük a több ezer befektető bizalmát. De ma már ott tart az Opus, hogy 1000 milliárd forint fölött van a mérlegfőösszege, a 2023-as 45 milliárd forintos eredmény pedig kiváló a bőven 600 milliárd forint feletti árbevétel mellett. A papír valós értéke 500 forint fölött kellene, hogy legyen, bízom benne, hogy ezt el fogja érni a vállalat a befektetők nagy örömére. Lélfai Koppány vezérigazgató alatt rakétasebességgel fejlődik a vállalat. De ehhez szükség volt arra is, hogy az expanzió után a konszolidációra is jusson kellő figyelem, az új üzletek keresésénél is fontosabb sokszor az addig megszerzett vállalatok rendbetétele és a piaci pozíciók megszilárdítása, amihez elengedhetetlen a hatékonyság növelése és a szervezetben rejlő szinergiák kihasználása. Ambiciózusak a célok, amelyek a dinamikusan fejlődő, stabil vállalatok további felfelé ívelő pályájára építenek, így abban bízom, hogy osztalékfizető részvényekről tudunk majd előbb-utóbb beszélni. Amikor ez megtörténik, az egy újabb óriási lépés lesz. Az Opus filozófiája és struktúrája rendben van, a stratégia pedig előremutató, nem véletlenül emelkedik ilyen mértékben a papír ára. Lehet építeni olyan vállalatok bevételeire és eredményességi mutatóira, mint a Tigáz, Titász, a Hunguest, a Mészáros és Mészáros Zrt., a Wamsler, a Kall vagy a Viresol.
Gyakori téma itthon az Európai Ügyészség, de lett helyette Integritás Hatóságunk. Jövőre viszont létrejön frankfurti központtal egy új uniós hivatal, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen áll fel (angolul Anti-Money Laundering Authority, röviden AMLA). Itthon is számos kritika érte a magántőkealapokat, milyen hatása lesz annak, ha ez az új szerv valóban utána megy, kik a tőkealapok rejtőzködő tulajdonosai? Van, lehet félnivalója?
Ez egy teljesen legitim befektetési forma, szó sincs rejtőzködésről. Nekem is van több magántőkealapom, egyiket sem rejtegetjük, tulajdonrészeket, értékpapírokat birtokolunk rajtuk keresztül. Nem véletlenül használják ezt a megoldást a befektetők, hiszen kedvező adózási forma van mögötte, de ez szabályos, elfogadott, mi magunk is használjuk.
Ez működik a világban mindenütt, ezek nem offshore cégek. Aki összemossa velük a magántőkealapokat, az súlyos hibát követ el. Nekem csak legális, transzparens jövedelmem van, amit osztalék formájában veszek ki a vállalataimból, hogy aztán ezt felhasználhassam, akár befektessem egy magántőkealapba.
Kulcsterület az agrárium, a turizmus, az élelmiszeripar is
Magyarország sokak szemében még ma is agrárország, a Mészáros Csoport is nagy erőket mozgat meg a területen. Egyre több öntözőtelep van a kezük alatt, de van már a termény minőségét hosszú távon megőrző gabonatároló silójuk is. Milyen további lehetőségeket lát a magyar mezőgazdaságban rejlő potenciál kiaknázásában?
Összesen 65 ezer hektáron gazdálkodunk, ezzel a legnagyobb agrárvállalkozók vagyunk Magyarországon. Ez a legmunkásabb szektor, mert hiába van meg a szükséges tudás és technológia, az időjárást most még nehezen tudjuk befolyásolni. A Talentis Agróban már csaknem 8000 hektárnyi öntözött terület van, egyáltalán nem mindegy, hogy a termőföld mesterséges öntözés alá van vonva vagy kiszolgáltatva az időjárásnak, hangsúlyos most ezeknek a területeknek a növelése. A növénytermesztésben ebben látjuk a kiváló termelőképesség kulcsát, hiszen nem csak kukoricát, búzát, napraforgót tudunk termelni, hanem szántóföldi zöldségeket, így paradicsomot, borsót, csemegekukoricát, ezeknek azért más a profittermelő képessége. Ahol csak lehet, öntözött területeket kell kialakítani, hiszen ott a termelési volumen megnő, s azzal arányosan az eredményesség is. Nagyon sok forrást áldozunk erre. Nincs más megoldás, hiszen az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok lekörözte Európát, így Magyarországot is, miután olyan technológiákat alkalmazva növelte a hatékonyságot, ami kevesebb energiát és humán erőforrást igényelt. A hazai, illetve uniós agrártámogatások nélkül nehezen lennének fenntarthatók a gazdaságok, hiszen a földek nem nagy mennyiségben vannak magánkézben, a bérleti díjak magasak, ennek a kitermelhetősége nem egyszerű. Valaminek történnie kellett, mi a gazdaságok összevonásával, közös beszerzésekkel próbáltunk hatékonyabbá válni, a földek forgatása helyett precíziós művelési technológiát alkalmazunk, kevesebb üzemanyaggal. A hatékonyságnövelést szolgálják a hűtött silók, tárolók építése is, hogy kevesebb legyen a veszteség.
Eközben azért az állattenyésztésben sem ülnek hátratett kézzel. Ott mi most a csapásirány?
Mára két fő ágazatunk van, mert rá kellett jönnünk, hogy kis volumenben nem lehet gazdaságosan működni. Ezt a leckét a tojással tanultuk meg: ott a nagy volumen 2-3 milliós tojóállomány, miközben nekünk csak pár százezres volt, amivel nem tudtunk érdemi piaci befolyást nyerni, ezért fel is számoltuk azt az érdekeltséget. Inkább a szarvasmarhákra fókuszálunk, a 8500-as aktív tejelőállománnyal a legnagyobbak vagyunk, a pulykaágazatban pedig 5 millió darabos éves feldolgozási mutatóval 85 százalék körüli a részesedésünk. Az agráriumban különösen fontos a több lábon állás, mert óriásiak a hullámok. A tevékenységek kompenzálják egymást: van, hogy a tej ára kiváló, de a terményé lentebb van, máskor fordítva. Éppen a rendkívüli hullámhegyek és - völgyek miatt ötéves ciklusokban nézzük a mezőgazdaságot, ami a feldolgozóiparral együtt durván 450-500 milliárd forintos forgalmat tud Magyarországon biztosítani. Az élelmiszeriparban legalább 80 százalékos exporthányaddal egyértelműen a nemzetközi piacokra termel a Kall Ingredients Tiszapüspökiben, illetve a Viresol Visontán. A Kall kukoricát dolgoz fel, izocukrot, melléktermékként alkoholt, takarmányt állít elő, ahol nulla százalék a hulladék, ez tehát egy környezetbarát ügy. A Viresol adja a búzakeményítőt, de a melléktermékgyártás miatt a zero waste elv ott sem sérül. A szarvasi pulykafeldolgozó üzemünk, a Gallicoop ugyancsak jelentős mértékben exportpiacokat szolgál ki a belföldi kereslet kielégítése mellett, több mint 100 milliárd forintos forgalmat ért el 2023-ban. A Gallicoopnál több tízmilliárdos fejlesztésbe vágunk a vágósor automatizálásával, a Kall és a Viresol esetében a beruházások iránya az energiafüggetlenség, amit saját kazánok telepítésével kívánunk előmozdítani.
Fontos területük a már említett turizmus, amit részben már érintettünk. Egyre több szálloda kerül a keze alá, az újak építése mellett a felújítások is látványos ütemben haladnak. Mennyi támogatást kaptak hozzá?
Elnyertünk 17 milliárd forintnyi támogatást a Hunguesttel a Kisfaludy-programban, amiből végül 14 maradt, mert több pályázatot felfüggesztett a kormány. Arról gyakran megfeledkeznek a kritikusok, hogy az összberuházás 50 milliárd forint volt, vagyis 36 milliárdot hozzá kellett tenni önerőből az elnyert forráshoz. A beruházások 2024 végére, 2025 elejére teljesen befejeződnek, 25-ből 15 szálloda teljesen megújul. A szállodáink mintegy 80 százaléka saját tulajdon, de a hatékonyságnövelést szem előtt tartva a folytatásban nagyobb szerepet kapnak a bérlemények.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint három házi feladata van Magyarországnak: az energia, az infrastruktúra és a munkaerő. Az első kettő munkát hozhat a Mészáros Csoportnak, a harmadik viszont kihívás, meg tudja erősíteni, hogy külföldi munkavállalókra immár a cégcsoportjában is szükség van? Úgy hallani, a turizmusban és az élelmiszeriparban kinyílt előttük a kapu. Igaz ez?
A mi filozófiánk az, hogy magyar embereket kell foglalkoztatni, ezt próbáljuk is betartani. Nálunk két helyen dolgoznak külföldiek, ázsiai vendégmunkások. A Gallicoopot amikor felvásároltuk, már dolgoztak ott mongolok, kvázi örököltük őket, de beilleszkedtek, megbízhatóak, és ez a legfontosabb. Néhány szállodában a Hunguestnél is vannak külföldi munkavállalók, köztük filippinók is, azokat a munkanemeket töltjük fel általuk a szállodaiparban, amelyekre nehéz magyar dolgozókat találni. Összesen beszélünk 400-500 emberről, a cégcsoport munkavállalóinak alig 1 százalékát adják.
A kormány célja az élelmiszeriparban a teljes vertikális integráció elérése, azaz a piac megszervezése a termeléstől egészen a kereskedelemig. Van olyan kiskereskedelmi lánc, amely felkeltette az érdeklődését?
Fontos része lenne az életünknek a kiskereskedelem, de felépíteni egy új brandet, egy új hálózatot ha nem is lehetetlen, de valószínűleg annyi pénzt égetnénk el, hogy az felelőtlenség lenne.
Most inkább az élelmiszeriparra fókuszálunk, igaz, a kiskereskedelemmel beszállítóként jóformán csak a Gallicooppal vagyunk közvetlen kapcsolatban, még a tejágazat révén sem, hiszen bár nagy volumenben, de nyerstejet adunk el, nem pedig tejtermékeket gyártunk. A meglévő áruházláncok megvásárlása vagy azokban üzletrész szerzése hosszú ideje terv, de önmérsékletre int, hogy kockázatos szektorról beszélünk, ha csökken a fogyasztás, az itt rögtön lecsapódik.
Nehéz olyan területet mondani, amelyben valamilyen formában nincs jelen. Új elem a céghálóban a humán-egészségüggyel foglalkozó Superhuman Center Kft. és a Team Travel utazási iroda. Elárulna ezekről az új irányokról néhány részletet?
A feleségem egyik végzettsége köztudottan orvos, és bár már jó ideje nem dolgozik orvosként, közel áll a szívéhez az egészségügy, ebben sokat segít nekem, koordinálja az egészségügyi vállalkozásainkat. Lehet, hogy az említett cég új, a magánegészségügyi érintettség nem az, hiszen a Gyógyító Magyarok Kft. egyik tulajdonosaként 2020 óta már benne vagyok. A sportegészségügyi ellátásra specializálódunk, ez egy szűk szegmens. A rendelők, amiket nyitunk, bárki számára elérhetőek, de élsportolók, köztük olimpikonok egészségügyi állapotát is felügyeljük, beleértve a sportsérülések kezelését. Az utazási iroda különösebb magyarázatra nem szorul, ez egy pluszszolgáltatás, ami beleillik a turisztikai portfóliónkba.
Élet a futballban - és azon túl
Térjünk át a futballra! A Puskás Akadémiát létrehozó alapítványnak 2004 óta az elnöke, 2026-ban pedig már 20 éves lesz az akadémia. Jelenleg három ide köthető futballista tagja az A-válogatott keretének, Sallai Roland, Kleinheisler László és Nagy Zsolt, így ők a műhely "csúcstermékei". Korábban szó volt több tucat topligás játékos kineveléséről, de NB I-es csapatról nem. Mennyire elégedett azzal, ahol most tartanak?
Nagyon büszkék vagyunk rájuk. Voltak elődeink az utánpótlásképzésben, elsősorban az MTK-ra gondolok, de mérföldkő volt a Puskás Akadémia 2006-os megalapítása a magyar futballban, miután a tehetséggondozás évtizedekig elhanyagolt terület volt. Az NB I. eredetileg valóban nem volt egyáltalán cél, de be kellett látnunk, hogy a piramis csúcsára is szükség van ahhoz, hogy ide tudjuk csábítani a legjobbakat, hiszen egy alig kétezer lelkes falu merítésben máskülönben nem versenyezhet a nagy múltú budapesti klubok mögött álló, majd kétmilliós nagyvárossal. Megmosolyogják, amikor azt mondom, világszínvonalú az akadémiánk, pedig nem a levegőbe beszélek, viszonyításképpen láttam az európai topklubok, így a Real Madrid, a Barcelona, a Bayern München vagy éppen az Arsenal műhelyeit. Az infrastruktúra és a szakmai munka világszínvonalú, de a tehetség megtalálása a legnehezebb feladat. Főleg abban a korban, amikor a gyerekek gyakran ki sem mozdulnak a szobájukból. Egy 10 milliós piacon nagyobb kihívás ez, mint egy 60-80 millióson. Nagyon jó rendszerünk van, 15 évesen lehet bekerülni, egészen az U19-ig ott pallérozódnak, de persze az igazi fokmérő az, hogy utána mire viszik. Büszkék vagyunk rá, hogy tele van az NB I és az NB II Puskás Akadémia-növendékkel, és nemzetközi szinten is egyre többen megállják a helyüket, gondolok a magyarnál erősebb bajnokságokra és a válogatottra. Reméljük, ez a három fiú az Európa-bajnokságon is bizonyít majd.
A helyszínen szurkol Németországban? Ön szerint meddig juthat Marco Rossi csapata?
Nagyon erős a csoport, de szerintem okozunk meglepetést. Nagyon szeretném, hogy továbbjussunk, utána pedig az egyenes kieséses szakaszban már bármi lehet. Minden magyar Eb-meccsen ott leszünk, Kölnben, Stuttgartban, bárhol, ahová vezet a csapat útja.
Anno ön is futballozott Felcsúton, manapság a sport milyen szerepet tölt be a civil életében?
Úgy érzem, jó kondiban vagyok, ami elsősorban annak köszönhető, hogy heti háromszor edzőteremben vagyok, ez alkalmanként intenzív másfél-két órát jelent, személyi edzővel. Emellett járjuk a természetet a feleségemmel, legalább 10-15 kilométeres gyalogtúrákat teszünk erdei környezetben. Van tehát bőven mozgás az életemben, és amikor tehetem, alkalmanként vadászni is eljárok.
Többször beszélt arról, hogy a felesége, Várkonyi Andrea a legnagyobb támasza. De az üzleti életben is kikérik egymás tanácsát?
Az egészségügy mellett a kommunikáció, marketing terén is hasznos meglátásai vannak, amiket mindig meghallgatok, de mivel az üzleti világban több mint 30 éve jelen vagyok, abban ő kér tőlem tanácsot, hallgat rám, ha elmondom, mit gondolok egy aktuális helyzetről, egy megoldandó feladatról, ami az általa koordinált vállalkozásoknál adódik. Jól működünk, boldog, kiegyensúlyozott házasságban élek, aminek azt hiszem, ez is a természetes velejárója.
A több száz milliárdos vagyon a társadalom felé is nagy felelősség. Filantrópként elsősorban kiket, milyen közösségeket támogat?
A Mészáros Csoport életében, de nekünk személyesen is küldetésünk, hogy segítsünk másoknak. Több milliárd forintot adományozunk éves szinten, amiben kiemelt szerepe van a cégcsoporthoz tartozó Pro Filii Alapítványnak. Felelősséget érzünk a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegei, azon belül is a rászoruló gyermekek és családjaik iránt. Több formában segítünk, beleértve nagycsaládosok nyári üdültetését, az élelmiszercsomagokat, de a magánszemélyek mellett több civil és nonprofit szervezetet is támogatunk. Hangsúlyos elem a karitatív tevékenységünkben a High-Tech Suli Program is, már 35 iskolában szereltünk fel digitális tantermeket és támogattunk tanárokat. Emellett mivel lokálpatrióta vagyok, szívügyem a Felcsúton és környékén, a Vál-völgyben élők boldogulása. Az első lakáshoz jutást 1-5 millió forinttal segítjük, emellett oktatási ösztöndíjak érhetők el. Az egyetemisták, főiskolások havi 100 ezer forintot is kaphatnak, a középiskolások tanulmányi eredményektől függően legfeljebb 50-et, de a program már az általános iskola felső tagozatában is elérhető, ott havi 25-30 ezer forint a plafon. Próbálom segíteni a családokat, mert a jövő a gyermekeké, de a felelősség a miénk.
(Borítókép: Mészáros Lőrinc. | Mészáros Lőrinc az Indexnek: Még nagyobbat szeretnénk alkotni | A cégcsoport fejlődése az országhatárokon belül már korlátozott, ezért stratégiai cél a külföldi terjeszkedés, elsősorban azokban az iparágakban, amelyekben idehaza is erősek vagyunk, élen az építőiparral – mondta az Indexnek adott exkluzív interjúban Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport alapító-tulajdonosa. Állítása szerint nem versenyez Csányi Sándorral – aki a barátja –, hogy melyikük az ország leggazdagabb embere, vannak ugyanakkor olyan területek, ahol igenis rivalizálnak, ilyen immár a bankszektor. A felcsúti nagyvállalkozó beszélt lapunknak arról is, mennyire intenzív a kapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel, és mit szól ahhoz, hogy Lázár János szerint az országnak több Mészáros Lőrincre és Szijj Lászlóra lenne szüksége. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/04/08/meszuaros-lorinc-opus-global-mbh-bank-novekedes-terjeszkedes-puskas-akademia-felcsut-orban-viktor-fidesz/ | 2024-04-08 07:09:00 | true | null | null | Index |
A vádirat szerint a férfi a 2022. április 3-án tartott országgyűlési választáson egy budapesti választókerületben kívánt indulni. Ehhez 2022 februárjában átvette a nevére kiállított ajánlóíveket, amelyeken az induláshoz szükséges, legalább 500 érvényes ajánlást kellett összegyűjtenie - olvasható az ügyészség oldalán.
A férfi pár nap múlva leadott 99 darab, már kitöltött ajánlóívet több mint 700 aláírással annak érdekében, hogy az őt támogató párt jelöltjeként országgyűlési képviselőjelöltté nyilvánítsák. A választási bizottság az ajánlások alapján nyilvántartásba is vette, utólag azonban kiderült, hogy
A férfi annak érdekében, hogy a választási bizottság az ajánlásokat érvényesnek fogadja el és ezáltal jelöltté válhasson, aláírásával valótlanul igazolta, hogy az íveken szereplő ajánlásokat személyesen ő gyűjtötte, és a felsorolt személyek ajánlása valós.
A hamis ajánlások nélkül a férfi nem rendelkezett volna a jelöltséghez szükséges 500 darab érvényes ajánlással. Végül a választáson leadott szavazatok kevesebb mint fél százalékát szerezte meg. | Vádat emeltek egy férfi ellen, aki csalással indult a 2022-es választásokon Budapesten | A Fővárosi Főügyészség vádat emelt egy férfi ellen, aki a 2022-es országgyűlési választásokon úgy indult jelöltként, hogy ehhez hamis ajánlásokat használt fel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/04/08/ugyeszseg-vademeles-orszaggyulesi-valasztasok-vadirat-csalas/ | 2024-04-08 19:23:00 | true | null | null | Index |
Két év alatt legalább 260 millió forint költségvetési támogatást kap az a Svábhegyi Református Egyházközség, amelynek tagja Orbán Viktor kormányfő és felesége, Lévai Anikó is - tudta meg az rtl.hu.
Tavaly 112 millió forintot kapott a gyülekezet a költségvetésből, idén viszont már 148 millió forint jut erre a célra.
A Svábhegyi Református Egyházközség működteti a Felhő utcai Bárányfelhő óvodát, a költségvetési támogatást pedig egyebek mellett működésre, a pedagógusok bértámogatására, közétkeztetésre, valamint hit- és erkölcstan oktatásához kapcsolódóan lehet felhasználni. (Hivatalosan a "nem állami köznevelési, szakképzési tevékenységhez kapcsolódó támogatások" módosításaként jár az összeg.)
A 2021-ben átadott, nagyjából 120 gyerek gondozására alkalmas óvodát a legkorszerűbb eszközökkel szerelték fel, így kialakítottak benne sószobát, meseösvényt és tankertet is.
Az intézmény a Felhő utcai Református Központ része, ezt az egyházközség - nagyjából egymilliárd forintnyi állami hozzájárulással - részben azokon a telkeken alakította ki, amelyekhez ingyen jutott. A területet ugyanis a Népszava cikke szerint csaknem 650 millió forintért vette meg az állam, majd 2016-ban átengedte azt a gyülekezetnek.
A XII. kerületi Felhő utcában a Református Központ részeként az óvoda mellett megépült már egy új templom, valamint egy parókia is.
Megkérdeztük az egyházközséget, hogy a fenti összegen kívül kaptak-e egyéb támogatást is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A közösségnek aktív tagja a miniszterelnök, az óvoda 2021-es nyitóünnepségén például feleségével együtt részt vett az istentiszteleten is.
Orbán Viktor a templom 2013-as felszentelésén (amikor még nem volt teljesen kész az épület) azt nyilatkozta a Reformátusok Lapjának: a kormány nevében "mélyen motiválva" érzi magát, hogy a teljes befejezéshez még hiányzó összeg minél hamarabb eljusson a gyülekezethez. "Kormányunknak kimondatlanul is érvényes jelszava a Soli Deo gloria (egyedül Istené a dicsőség), ez nemzet- és országépítő kormány, és ebbe az elkötelezettségbe beletartoznak a templomépítések is" - fogalmazott.
Az Orbán család lelkésze is az egyház kríziséről beszélt
A svábhegyi gyülekezet vezető lelkésze a gyülekezet honlapja szerint a vasárnapi istentiszteleten hosszan beszélt az egyházat érintő válságról. Mint ismert, Balog Zoltán, a Magyar Református Egyház korábbi vezetője elismerte, hogy támogatta Novák Katalin volt köztársasági elnököt abban, hogy kegyelmet adjon a bicskei gyerekotthon pedofil igazgatóját védő K. Endrének. Az exminiszter ugyanakkor a botrány miatt csak a lelkészi elnökségről mondott le, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki posztjáról nem, azaz továbbra is jelentős pozíciót tölt be az egyházon belül.
"De mit jelent a krízis szó?" - vetette fel vasárnapi igehirdetésén Berta Zsolt, aki szerint a legtöbb ember negatív élethelyzetet ért ez alatt, egy mélypontot, ami minden bizonnyal csak rosszat jelenthet. Szerinte ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy "ez a döntő fordulat vagy válsághelyzet csak negatív irányú lehet".
"Jézus keresztje azért is krízis, mert döntés elé állít. Élet és a halál útja áll előttünk egyénileg és közösségileg is. Ha akarjuk, ha nem, ezen a krízisen vezet most mindannyiunkat át a mi urunk. Erre utal a szó latin jelentése is, a cribrum, ami azt jelenti szita vagy rosta. Kihullunk-e rajta vagy fennmaradunk?" - fogalmazott a vezető lelkész, aki szerint ezt a kérdést személyenként külön-külön is fel lehet tenni, de általában a Magyar Református Egyházra értve is.
A vezető lelkész hozzátette: "Volt, aki végleg kihullott, Júdás, az áruló, aki elvárásainak és saját céljainak akarta megfeleltetni Jézust. Volt, aki átmenetileg hullott ki, ilyen volt Péter is, meg ilyen volt Tamás is". Berta Zsolt szerint az egyház nem tudja eldönteni, hogy kövesse-e Krisztust a szenvedés és a mártírsors útján, vagy sodródjon tovább a világi elvárásoknak megfelelve.
És bizony krízisben van a mi egyházunk is, kár lenne tagadni.
Még nem tudjuk, hogy jobbra vagy rosszabbra fordulnak-e a dolgok, de ez a bizonytalanság bennünk is félelmet kelt. A Sátán minket is kikért, és most megrostál, vannak is, akik talán már kihullottak" - mondta.
"Lesznek, akik ki fognak hullani ezen a rostán. Hogy csak átmenetileg vagy végleg, ez rajtuk és rajtunk is múlik. (...)
A szereposztás a régi: ma is vannak Júdások, akik elárulják 30 ezüstért, világi népszerűségért, emberi elismerésért, hatalmi célokból az egyház urát.
És vannak Péterek, akiknek lelkében krízis dúl, mert szeretnék megtalálni az igazságot és a helyes választ egy válságos helyzetben, de nem biztos, hogy jól döntenek és átmenetileg kihullanak a rostán. És vannak és lesznek Tamások is, akiktől lehet, hogy egy időre el kell, hogy búcsúzzunk. De ha hirdetjük majd nekik, hogy láttuk az urat, akkor majd ők visszatérhetnek".
Berta Zsolt szerint azok, akik Jézusban hisznek,
nem félnek feladni magukat, nem félnek megválni bármitől, amire Isten azt mondja, hogy az visszatart. Legyen az hatalom, legyen az befolyás, legyen az emberi kapcsolat, vagy bármi.
A vezető lelkész szerint ha a magyar református egyház "megrostálódva, megtisztulva, a pelyvától megszabadulva válik szent kenyérré Isten szent asztalán", akkor ebből a krízisből megerősödve is kikerülhet. "Isten lelkének ereje kell ahhoz, hogy a növekedés kapjon helyet ott, ahol a romlás van jelen" - jegyezte meg.
Hozzászólna? | Több mint 260 millió forintos állami támogatást kapott Orbán Viktor református gyülekezete | A kormány két év alatt legalább 260 millió forintnyi költségvetési támogatást ad a Svábhegyi Református Gyülekezetnek – értesült az rtl.hu. Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó gyülekezete köznevelési és szakképzési feladatok ellátására kapja az összeget. Közben a legutóbbi istentiszteleten a közösség vezető lelkésze is szót ejtett a Magyar Református Egyházat érintő „krízisről”: szerinte azok, akik hisznek Jézusban, nem félnek megválni bármitől, amire Isten azt mondja, hogy visszatart. „Legyen az hatalom, legyen az befolyás, legyen az emberi kapcsolat, vagy bármi” – fogalmazott. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/03/01/orban-viktor-reformatus-gyulekezete-tamogatas-egyhaz-balog-zoltan-lelkesz-istentisztelet | 2024-03-01 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt.Befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, derül ki a Legfőbb Ügyészség sajtóközleményéből.Mint írják, a rendelkezésre álló adatok szerint a BKV 2019 elején közbeszerzési eljárást indított a telephelyein teljesítendő informatikai üzemeltetés és fejlesztés szolgáltatásra. A közbeszerzési eljárásra egy kft. tett ajánlatot.Baja Ferenc volt miniszter és egykori országgyűlési képviselő 2019 júniusában Budapesten találkozott egy, az ajánlatot tevő gazdasági társaság működésében jelentős befolyást gyakorló férfival, aki stratégiai és üzleti kérdésekben döntött. A volt miniszter a kft. tendernyertességének esetére 30 millió forint készpénzt kért azért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását – politikai befolyásának érvényesítésével – ne akadályozza.Molnár Zsolt az ügyészség szerint – a korrupciós megállapodásról értesülve – megkérte a volt minisztert, hogy az ő részére is kérjen a férfitól 40 millió forintot azért, hogy a szerződést ő se támadja. Baja Ferenc 2019 júniusában egy újabb találkozó keretében Molnár Zsolt kérését tolmácsolta a férfinak.A kft. tendernyertességét követően a férfi 2019. augusztus 6-án, Budapesten 40 millió forintot adott át Molnár Zsoltnak.Mint írják, Molnár Zsolt cselekménye társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének a megállapítására alkalmas.Frissítés: 15:06Molnár Zsolt: Visszautasítom a nemtelen támadásokat, állok a vizsgálat elébeA szocialista politikus közleményben reagált a hírre, szerinte a Fidesz kegyelmi botrányban veszteségeket szenvedett, ezért megpróbálja ellehetetleníteni az ellenzék vezető politikusait.„Most épp én kerültem sorra. Ebben az évekkel ezelőtti ügyben már 2022-ben kezdeményeztem mentelmi jogom felfüggesztését, és magánvádas büntetőeljárást indítottam a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért. Most is megerősítem: nem fogadtam el semmilyen kenőpénzt, semmilyen törvénytelen dolgot nem tettem, tiszta lelkiismerettel állok a vádak elé. Koholt vádak alapján próbálnak besározni, hiszen tudjuk, hogy vádalku során nem kell igazat mondani. Ismét kampány van, ismét személyes támadásokkal próbálják elterelni a figyelmet a valóságról”.Molnár Zsolt hozzátette: „Az ilyen hazug vádaknak nem szabad bedőlni, nem szabad hagyni, hogy a következő időszakban politikusok essenek a Fidesz lejárató kampányának áldozatául”. | Az MSZP-s Molnár Zsolt mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte Polt Péter | Befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/03/04/molnar-zsolt-mentelmi-jog-felfuggesztes-ugyeszseg-polt-peter | 2024-03-04 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Munkatársunktól
Egy újabb kulcsfigura bukhatott bele a százmilliós számlagyár működtetésével gyanúsított Vig Mórhoz köthető hídpénzbotrányba - értesült a Mandiner. Információink szerint ugyanis a praxisától eltiltott jogász mellett egy másik ügyvéd, Hegedűs Dániel is óriási összeget, ötszázmillió forintot vehetett fel készpénzben a Lánchíd felújítását végző cégtől érkezett pénzekből. Egyelőre nem tudni, hogy mi lett a két férfi által felvett, összesen másfélmilliárd sorsa, de az új fejlemények kapcsán annyi kijelenthető, hogy összeomlott Karácsony Gergely eddigi védekezése a Lánchíd-ügyben.
*
Vig Mór mellett egy másik ügyvéd, Hegedűs Dániel is érintett lehet a baloldal egyik legnagyobb korrupciós ügyében, a hídpénzbotrányban - tudtuk meg. Úgy értesültünk, Hegedűs szintén hatalmas összegeket, összesen ötszázmillió forintot vett fel készpénzben a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. által utalt pénzekből.
Százmilliós számlagyár
A hídpénzbotrány kirobbanásának előzménye, hogy tavaly novemberben az adóhatóság őrizetbe vett egy praxisától eltiltott ügyvédet, Vig Mórt, aki nem más, mint az Amnesty International Magyarország igazgatójának, Vig Dávidnak a testvére.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága több száz milliós számlagyár működtetésének gyanújával házkutatást is tartott a bukott jogásznál,
akit többek között különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással gyanúsítottak meg.
Házkutatás a Lánchíd felújítójánál
A NAV nyomozói összesen 33 fővárosi helyszínre szálltak ki - két kábítószer- és pénzkereső kutyát is bevetve -, majd dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint rengeteg készpénzt foglaltak le.
Információink szerint az adóhatóság által korábban közzétett, rajtaütésekről készült videón is látható, hogy az egyik helyszínen Hegedűs Dánielhez is kiszállt a hatóság, aki ezek szerint Vig mellett szintén érintett lehetett a bűncselekményekben.
Fontos körülmény az is, hogy a Vig Mór ellen indított eljárás keretében tavaly év végén házkutatást tartottak a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-nél is. A hatósági intézkedés nyilvánosságra kerülése után Brenner Koloman, a Jobbik főpolgármester-jelöltje vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Lánchíd felújításával kapcsolatos korrupciógyanú miatt. A Fidesz a kezdeményezés mellé állt, ám Karácsony Gergely és a többi ellenzéki párt eltolta magától az ügyet.
Másfél milliárdos utalás
Nem sokkal később azonban lehullt a lepel, hiszen az atv.hu arról számolt be, hogy 2020. novembere és 2022. júliusa között az A-Híd 1,4 milliárd forintot utalt a praxisától eltiltott jogász cégének, a Sunstrike Hungary Kft-nek. Ezt követően ebből az összegből továbbutaltak 900 millió forintot Vig Mór magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára.
A gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-HÍD Zrt-től a pénzek a Sunstrike Kft-hez érkeztek,
az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról.
Újabb kulcsfigurája van a hídpénzbotránynak
A sajtóban már korábban megjelent információk szerint a nyomozásban azt is ellenőrzik, hogy érkeztek-e utalások Vig Mór ügyvédi letéti számlájára azt követően, hogy az ügyvédet a Kúria jogerősen 2022. januárjában vesztegetés elkövetése miatt eltiltotta az ügyvédi hivatás gyakorlásától, majd a Budapesti Ügyvédi Kamara törölte a kamarai nyilvántartásból.
Nos, ekkor került a képbe Hegedűs Dániel.
Lapunk az ügyvéd köreiből ugyanis úgy értesült, a férfi közreműködésére éppen azután került sor, hogy Vig Mórt eltiltották ügyvédi praxisa gyakorlásától. Ekkor vonták be Hegedűst az ügyletekbe, aki, úgy tudjuk, a saját ügyvédi letéti számlájára utalta a Sunstrike Hungary Kft-hez érkező összegeket, és további mintegy ötszáz millió forintot fölvett készpénzben.
Megjegyzendő: a Hegedűs által felmarkolt pénzekkel így már közel 1,5 milliárdra rúg az az összeg, amihez hozzájutottak az ügyben érintettek, az az összes pénzhez, amit az A-Híd átutalt a Sunstrike-nak. Arra egyelőre nincs magyarázat, hogy mi lett a készpénzben felvett, csaknem másfélmilliárd sorsa.
Az ítéletet a Fővárosi Törvényszék azonban hatályon kívül helyezte azzal az indokkal, hogy a sértettek tekintetében a polgári jogi igényről nem döntött az elsőfokú bíróság, amit pótolni kell. Az ezzel kapcsolatban megtartott, két hónappal ezelőtti tárgyaláson a férfi a vádirattal egyezően újra elismerte a bűnösségét, de határozatot egyelőre nem hirdettek.
Megverethette felesége volt párját
A férfit korábban kapcsolatba hozták felesége volt párjának megveretésével is, igaz, az eljárást végül bizonyítékok hiányában megszüntették. Az ügy ugyanakkor ezzel még nem ért véget, mert a sértett pótmagánvádat nyújtott be.
Zavaros cégügyek
A bűnügyek mellett Vig zavaros cégügyei is figyelemre méltóak: például Büro Cégkezelő Kft. néven egy cégtemetőként is működő szolgáltató köthető a jogászhoz, amely a II. kerületi Keleti Károly utca egyik földszinti üzlethelyiségébe van bejegyezve, majd azt is megírtuk, hogy
Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon bizalmasának egyik vállalkozása is ehhez a szolgáltatóhoz került.
Sőt, arról is hírt adtunk, hogy Vig Mór körül a II. kerület szocialista polgármestereinek neve is fel-felbukkan. A jelenlegi kerületvezetővel, Őrsi Gergellyel például közös tájékoztatón szerepeltek egy futárcég elektromos járművei kapcsán. | Félmilliárd forint landolhatott a hídpénzbotrány újabb érintettjének zsebében | Összeszedtünk mindent, ami a Karácsony-féle budapesti városvezetés korrupciós botrányához kapcsolódik. | null | 1 | https://mandiner.hu/belfold/2024/04/felmilliard-forint-landolhatott-a-hidpenzbotrany-ujabb-erintettjenek-zsebeben | 2024-04-08 00:00:00 | true | null | null | Mandiner |
2022-ben 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre, akik a vádak szerint kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő EU-s támogatások elnyerésében működtek közre. Összesen 54 ember ellen emeltek vádat februárban. A 24.hu által megismert vádirat szerint az ügyészség pénzügyminisztériumi osztályvezetőket, főosztályvezető-helyetteseket, egy főosztályvezetőt és egy volt helyettes államtitkárt is börtönbe küldene. A fővádlottak minisztériumi tolvajnyelvet találtak ki, hogy lehallgatásuk esetén a nyomozók ne tudják azonosítani őket, mégis kiderült, kit neveztek „Faszfejnek” és kit „Pumuklinak”. A korrupciós hálózat vezetője 10 évre börtönbe kerülhet, nála és családjánál százmilliós vagyont, BMW-t és Rolex karórát is lefoglaltak. Karsai Tamás volt helyettes államtitkár négy év börtönt kaphat, Barta-Eke Gyula volt állami cégvezető pedig öt évre rács mögé kerülhet. Hadházy Ákos szövetségese, Vancsura István is a vádlottak közt van. Varga Mihály minisztériuma hallgat az ügyben, tárcája helyett egy másik minisztérium reagált.Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára – köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is – letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség abban a minisztériumokon átívelő korrupciós ügyben, amelyben februárban emeltek vádat.A Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ötvennégy ember ellen emelt vádat. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főként vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre.Balogh Zoltán / MTI Varga Mihály sajtótájékoztatója a Pénzügyminisztériumban 2024. január 4-én.A 24.hu által megismert vádirat szerint az elsőrendű vádlott, egy pénzügyminisztériumi referens, jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, melyben széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal, projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. A rendszer lényege az volt, hogy több munkatársát – köztük vezető kormánytisztviselőket – bevonva, milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások kedvező elbírálását.A vádak alapján az elsőrendű vádlottnak még arra is volt gondja, hogy a pályázatok helyszíni ellenőrzését is kontroll alatt tartsa, ezért a Pénzügyminisztérium helyszíni ellenőrzési osztályvezetőjét – a későbbi harmadrendű vádlottat – is bevonta a korrupciós hálózatba. Utóbbi gondoskodott róla, hogy a kenőpénzzel biztosított támogatások helyszíni ellenőrzésére magát vagy egy munkatársát – aki az ötödrendű vádlott lett – osszák be. Abban állapodtak meg, hogy az ellenőrzések a kedvezményezettek számára kedvezően folynak le, vagyis nem tárnak fel hibát, és rövid időn belül lezárják a vizsgálatokat.Az ügyészség szerint összesen 108 európai uniós forrásból finanszírozott (főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt) pályázat, valamint további 8 hazai forrású (az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott) pályázat érintett. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot. Külön pikantériája az ügynek, hogyaz első hat vádlottnak – mint pénzügyminisztériumi tisztviselőnek – az is a feladatkörébe tartozott, hogy a nemzeti csalás elleni stratégiában meghatározott feladatokat végrehajtsa, és a csalás megelőzésében, annak azonosításában is közreműködjön.„Gestapo” és „a Faszfej” – ilyen a minisztériumi tolvajnyelvA vádirat azt is részletezi, hogy az elsőrendű vádlott azért, hogy az általa kialakított korrupciós hálózat a hatóságok elől rejtve maradjon – a saját használatú mobiltelefonja mellett –, beszerzett egy másik, hagyományos, operációs rendszerrel nem rendelkező telefont és egy, nem az ő nevére szóló előfizetéshez tartozó telefonszámot, amit évente lecserélt. Ezenkívül további egy-egy hagyományos mobiltelefont és egy-egy, nem az ő előfizetésében lévő telefonszámot szerzett be a másod-, a harmad-, és a tizenkilencedrendű vádlottak számára, hogy a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos kommunikációjukat ezeken keresztül folytassák.Az elsőrendű vádlott által erre a célra használt telefonszámot kizárólag a vele a korrupciós bűncselekmények elkövetésében együttműködő hivatalos személy vádlottak és a pályázó cégek érdekében tevékenykedő vádlottak ismerték.De ez még nem minden, az ügyészség szerint a korrupciós bűncselekmények elfedése érdekében az elsőrendű vádlott kitalálta azt is, hogy ő és társai az érintett cégeket és személyeket kódneveken, egy-egy jellemző tulajdonságukból képzett ragadványneveken említették egymás közt azért, hogy ha a hatóság lehallgatná a telefonbeszélgetést, annak témája ne legyen felismerhető.Így például az ügy másodrendű vádlottját úgy nevezték, „az Öreg”. A harmadrendű vádlottat „a Kedves” néven, míg a helyszíni ellenőrzést „gestapo” fedőnéven emlegették.A hetedrendű vádlottat – aki a Pénzügyminisztérium egyik kontrolling osztályát vezette – úgy nevezték: „a Faszfej” vagy „a hülye, akihez ki kell menni”.A Miniszterelnökség részéről érintett főosztályvezetőt „Pulyka husinak” nevezték el, más vádlottakat „Pumukli”, „Bagoly” vagy „Okos madár” néven emlegették, de volt köztük olyan is, akit „Kudlik Julinak” vagy „Görögsalinak” hívtak.Fedőneve: „Kékszakáll” – négy évet kaphat a volt helyettes államtitkárA vádiratból kiderül az is, hogy az egymás közt csak „Kékszakállként”, illetve „Lisztes Krisztiánként” is emlegetett tizenegyedrendű vádlott Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi helyettes államtitkára, Karsai Tamás. Ő 2014 és 2018 között a Pénzügyminisztérium jogelődje, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára volt.Soós Lajos / MTI Karsai Tamás a Századvég Alapítvány és a MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. által rendezett konferencián 2013. december 5-én.Karsai a vádak szerint egy problémás EU-s pályázat kapcsán azt ajánlotta fel, hogy – kenőpénzért cserébe – a korábbi munkaköréből eredő, hivatalos személyekkel fennálló jó kapcsolatai révén elintézi, hogy egy nyertes cég szerződését módosítsák. Továbbá, hogy a társasággal szemben hozott, támogatás visszafizetésre kötelező döntés visszavonását is elintézi. Ez végül Karsai segítsége nélkül is megtörtént, de a vádirat szerint ötmillió forintot azért felvett „szolgálataiért”. Továbbá a korrupciós hálózat egyik tagjával arról is megállapodott, hogy havonta 500 ezer forintért rendelkezésre áll, és korábbi kapcsolatait be tudja vetni hasonló ügyekben. E körben összesen 4,5 millió forintot, összesen 9,5 millió forint kenőpénzt vett át az ügyészség szerint.A volt helyettes államtitkárra – beismerés esetén – négy év letöltendő börtönbüntetést kért az ügyészség, valamint négy év közügyektől eltiltást, 2,8 millió forintos pénzbüntetést, és 9,5 millió forint erejéig vagyonelkobzást.Varga Mihály minisztériumában hallgatnak a történtekrőlMivel osztályvezetőket, főosztályvezető-helyetteseket, egy főosztályvezetőt és egy volt helyettes államtitkárt is érint a Pénzügyminisztérium és jogelődje korrupciós botránya, megkerestük a Varga Mihály vezette tárcát kérdéseinkkel. A többi közt arról érdeklődtünk, hogy a miniszternek van-e felelőssége az ügyben, valamint, hogy a tárcán belül milyen következménye lett a történteknek. Választ azonban nem kaptunk tőlük. Helyettük a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium reagált. Mindössze annyit közöltek: „A korrupcióval szemben zéró tolerancia van Magyarországon. Ezt az állítást bizonyítja az is, hogy az érintett dolgozók munkaviszonya – beosztástól függetlenül – azonnali hatállyal megszűnt. Itthon a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, és mind a hazai, mind pedig az európai uniós források védelmében hatékonyan működik a bűnüldözési rendszer. Mivel folyamatban lévő eljárásról van szó, további információ nem adható ki az ügyről, fontos azonban tudni, hogy az érintett szervek a hatóságok munkáját továbbra is mindenben segítik, és a nyomozás közben felmerült további szükséges lépéseket azonnal megteszik. A kormány már számos olyan intézkedést hozott és hoz meg a jövőben, amely a korrupció megelőzését, illetve felderítését szolgálja.”Öt évre börtönbe küldenék az ügyészek Palkovics László bizalmasát„B úr” volt a ragadványneve a vádak szerint Barta-Eke Gyula tizenkettedrendű vádlottnak, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) volt kancellárjaként 2015-ben vált ismertté, amikor egy egyetemi tévéműsor felvételén a stúdióban lévő nők teherbeejtésén viccelődött, amiért az egyetem teljes vezetése elhatárolódott tőle.Barta-Eke 2019 és 2022 közt a korábban Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t vezette. E minőségében ő volt az, aki egyes EU-s pályázatokhoz az előminősítési tanúsítványt kiállította.A vádirat szerint Barta-Eke Gyula a tanúsítványok kiállításáért cserébe egyenként hárommillió forintot kért a pályázóktól.Az ügyészek szerint a pénzeket egy ismerőse, a bűnügy tizenharmadrendű vádlottjának közreműködésével kapta meg.Máthé Zoltán / MTI Palkovics László, Barta-Eke Gyula és Áder János köztársasági elnök a Budapesti Műszaki Egyetem tanévnyitó ünnepségén ez egyetem aulájában 2015. szeptember 1-jén.Ezenkívül a vádak alapján azt is vállalta az állami cégvezér, hogy a Pénzügyminisztériumban meglévő kapcsolatán keresztül elintézi, hogy az általa kiadott IFKA előminősítési tanúsítvány megszerzését követően a benyújtott támogatási kérelmeket a Pénzügyminisztérium pozitívan bírálja el, és azok támogatást kapjanak. Utóbbi közbenjárásért a vádiratban foglaltak szerint a támogatási összeg 4 százalékának megfelelő összegű készpénz kifizetését kérte, amit több alkalommal meg is kapott.A vádak alapján Barta-Eke többször kapott tízmillió forintot meghaladó csúszópénzt, ezért az ügyészség 124,5 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást vele szemben, valamint öt évre börtönbe is küldené őt.Egyebekben az ügyészek hat évre eltiltanák a volt állami tisztviselőt a gazdálkodó szervezetek vezetésétől és öt évre a közügyektől is. Továbbá kiszabnának rá majdnem hétmillió forint pénzbüntetést.A cégadatok szerint Barta-Eke Gyula jelenleg a Palkovics László irányítása alatt álló Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetője. Ezt a társaságot több más céggel együtt kiszervezték az államtól a győri egyetemet is működtető Széchenyi István Egyetemért Alapítványba. A vádakkal kapcsolatban kerestük a céget, valamint Barta-Eke Gyulát és Palkovics Lászlót is, de nem kaptunk választ kérdéseinkre. Mindazonáltal a társaság honlapjára nemrég felkerült vezető tisztviselőket tartalmazó dokumentumból törölték Barta-Eke nevét (az év elején még havi bruttó 2,3 millió forintos fizetéssel szerepelt ott), ugyanakkor a cégbíróságra leadott dokumentumok alapján egyelőre továbbra is ő a cégvezető.Hadházy Ákos szövetségese is vádlottak köztA büntetőügy ötvenkettedrendű vádlottja Vancsura István kecskeméti politikus, aki leginkább Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel együttműködő ügyvédként ismert. A férfit pénzmosással vádolja az ügyészség. A terhére rótt vádak szerint a bűnügy elsőrendű vádlottja – a korrupciós hálózatot létrehozó pénzügyminisztériumi referens – pénzének tisztára mosásában segédkezett, akivel már az 1990-es évek óta barátok voltak. A vádirat szerint az elsőrendű vádlott a hozzátartozói részére két panellakást vásárolt a korrupcióval szerzett készpénzből, és ezek esetében Vancsurát bízta meg az adásvételi okiratok megszerkesztésével.Az ügyészek szerint Vancsurának a lakásvásárlások esetében az a bűne, hogy nem ellenőrizte ügyvédként a vételár eredetét. A vádak szerint Vancsura az elsőrendű vádlottal fennálló barátsága okán a fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, családtagjait nem nyilatkoztatta a készpénz forrásának igazolására.Mohos Márton / 24.hu Vancsura IstvánTovábbá azzal vádolják, hogy ellenjegyzett egy olyan dokumentumot, amelynek segítségével az elsőrendű vádlott 180 millió forint korrupciós pénzt próbált elfedni. A vádirat alapján az elsőrendű vádlott tartott tőle, hogy a korrupcióból származó pénzét a hatóságok lefoglalják, ezért egy olyan dokumentumot készített, amely azt tartalmazta, hogy az egyébként széfben tárolt pénz a vidéken élő, korábban fogorvosként dolgozó – szintén megvádolt – édesanyjától származik, aki paraszolvenciaként kapta az összesen 180 millió forintot.Az ügyvédet mindezekért hét évre börtönbe küldené az ügyészség.A vádakkal kapcsolatban megkerestük Vancsura Istvánt, aki elmondta, nem jegyezte ellen a dokumentumot, amivel az elsőrendű vádlott a 180 millió forint származását próbálta igazolni. Azt állítja, ez a vád egyszerűen nem igaz. Elmondta azt is, nem tudott arról, hogy régi ismerősének, az elsőrendű vádlottnak illegális jövedelme lenne. Az ügyfél-átvilágításra vonatkozó kötelezettség elmulasztásáról szólva pedig elmondta, csak magas kockázat esetén lett volna kötelessége jelenteni a pénzmosás gyanúját, ám nem tartotta kockázatosnak két panellakás megvásárlását családon belül.Hozzátette, szerinte az ügyészség pontosan tudja, hogy Orbán Viktor ügyeivel és fideszes prominens személyekkel szembeni feljelentések készítésében ügyvédként aktívan közreműködik, amit most nem végezhet, mert nem gyakorolhatja hivatását a vádak okán. Szerinte koncepciós eljárásról van szó.Zár alá vett készpénz, BMW, Rolex karóraA korrupciós hálózatot kiépítő pénzügyminisztériumi referens tíz év börtönbüntetést kaphat. A vádirat szerint nála és családjánál jelentős vagyont foglaltak le a nyomozók. Zár alá vettek: 128 millió forintot az édesanyja nevén lévő széfből. Továbbá 49 millió forintot az édesanyja nevén bérelt másik széfből. 4 millió forintot a felesége nevén bérelt széfből. 4 millió forintot az apósa nevén bérelt széfből. 3,5 millió forint készpénzt. 9845 USA dollárt, 7640 eurót. 13 millió forintot bankszámlán. Csaknem 80 millió forintot értékpapírszámlán. Egy Ford Fiestát és egy BMW X6-ost. Két IV. kerületi ingatlant. Valamint egy Rolex Submarine Date típusú karórát. | Varga Mihály volt helyettes államtitkárát, és Palkovics László bizalmasát is börtönbe zárná az ügyészség | 2022-ben csaptak le a hatóságok a minisztériumi tisztviselőkre, akik a vád szerint kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő EU-s támogatások elnyerésében működtek közre. A 24.hu által megismert vádirat szerint a kiépült korrupciós hálózat még a pályázatok helyszíni ellenőrzését is kontroll alatt tartotta. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2024/04/09/varga-mihaly-penzugyminiszterium-volt-helyettes-allamtitkar-karsai-tamas-palkovics-laszlo-barta-eke-gyula-korrupcio-eu-palyazat-kenopenz-vesztegetes-borton-vadirat/ | 2024-04-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormánygépről szól az a nagy port felvert jogszabályváltoztatás, ami a csütörtök esti Magyar Közlönyben jelent meg, tudta meg az RTL Híradó.
Korábbi sajtóhírek arról szóltak, hogy a honvédségi védelmet terjesztették ki a sógorokra, vőkre, menyekre, apósokra és anyósokra - tehát például Tiborcz Istvánra vagy Szokira Tamásra - , azonban a Kormányzati Tájékoztatási Központ az RTL Híradónak küldött válasza szerint a passzus
nem a védelemről és az egyes védett személyekről szól, hanem a kormánygép használatáról.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ kiemelte: ahogyan a jogszabály is tartalmazza, | A kormány megmagyarázta: nem védelmet kapnak, hanem a kormánygépet használhatják a politikusok rokonai | Kiterjesztették azok körét, akik használhatják a kormánygépet, tudta meg az RTL Híradó. Így például a miniszterelnök milliárdos veje is utazhat az Airbus fedélzetén, amit elvileg a Honvédségnek vettek. A magyarázat szerint fizetni kell érte. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/03/22/kormanygep-orban-viktor-csaladja-kormanyzati-tajekoztatasi-kozpont | 2024-03-22 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Hivatali visszaélés miatt indult nyomozás Bácsszőlős fideszes polgármestere ellen, aki néhány éve beköltözött a falu uniós támogatásból felújított, de üresen álló orvosi szolgálati lakásba - erről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő írt. Ő volt az, aki feljelentést tett a még februárban nyilvánosságot kapott ügyben. A képviselőtestület egyik tagja az RTL Híradónak azt mondta: a polgármester korábban lehülyézte őket, amikor szóvá tették a problémát, és azt mondta, úgysem tudnak semmit tenni. A helyieket továbbá nem igazán kavarta fel az eset, azt mondták, vannak ettől sokkal nagyobb problémák. Szarvas Róbert az ügy kirobbanása óta kiköltözött a szolgálati lakásból. A Híradó most hiába kereste. | A fideszes polgármester állítólag lehülyézte a képviselőtestület tagjait | Hivatali visszaélés miatt indult nyomozás Bácsszőlős fideszes polgármestere ellen, aki néhány éve beköltözött a falu uniós támogatásból felújított, de üresen álló orvosi szolgálati lakásba – erről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő írt. Ő volt az, aki feljelentést tett a még februárban nyilvánosságot kapott ügyben. A képviselőtestület egyik tagja az RTL Híradónak azt mondta: a polgármester korábban lehülyézte őket, amikor szóvá tették a problémát, és azt mondta, úgysem tudnak semmit tenni. A helyieket továbbá nem igazán kavarta fel az eset, azt mondták, vannak ettől sokkal nagyobb problémák. Szarvas Róbert az ügy kirobbanása óta kiköltözött a szolgálati lakásból. A Híradó most hiába kereste. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2024/04/07/bacsszolos-felujitott-orvosi-szolgalati-lakas-fideszes-polgarmester-nyomozas | 2024-04-07 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Már egy évvel a fővárosi 3-as metróvonal szerelvényeire kiírt - végül az orosz Metrowagonmash (MWM) metrógyártó sikerét hozó - tender előtt, 2013-ban tárgyaltak egymással a főváros képviselői és az oroszok - derült ki egy, a Népszava birtokába került hivatalos feljegyzésből.
Eszerint 2013 májusában két megbeszélésre is sor került a témában. Az elsőn Vitézy Dávid (aki jelenleg az egyik főpolgármester-jelölt, amúgy 2014 decemberében váltotta le a Fővárosi Közgyűlés a BKK vezérigazgatói posztjáról) találkozott Victor Sorokinnal, az orosz kereskedelmi ügynökség vezetőjével. Az elsődleges téma a trolivásárlás volt, de Sorokin a BKK akkori vezérigazgatójának figyelmébe ajánlotta a Metrowagonmash metrógyártót is. Vitézy erre azt közölte, hogy elsősorban uniós forrásból vásárolnának új kocsikat, így teljesen nyílt közbeszerzést fognak kiírni. De ez az oroszoknak nem felelt volna meg,
Néhány nappal később - legalábbis a feljegyzés szerint - Tarlós István fogadta az MWM képviselőit. Ezt a beszélgetést később "eredményesnek" értékelték, az orosz gyártó lehetőséget kapott arra, hogy felmérje az orosz metrókocsik állapotát a BKV-telephelyén. Ugyanabban az évben, júniusban pedig Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója és Szeneczey Balázs, Tarlós helyettese Moszkvába látogathatott, hogy megtekintse a gyárat.
"Ha volt is orosz befolyásolás, akkor azt az Orbán-kormány intézte"
Minderről Tarlóst és Bollát is megkérdeztük, a BKV cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre. Tarlós - a hivatalos feljegyzéssel szemben - lapunknak tagadta, hogy részt vett volna ilyen találkozón. Állítása szerint az Orbán-kormány döntött az új metrókocsik beszerzése helyett a felújítás mellett, bár ő éppen az ellenkezője mellett lobbizott a kabinetnél, ennek érdekében 2014-ben több levelet is írt a miniszterelnökségnek. A tender befolyásolása ügyében pedig azt írta:
Nem sokkal a már említett a moszkvai kiruccanás után, 2013. augusztus 23-án Tarlós levelet írt Németh Lászlónénak, aki akkoriban a beruházásokra fordítható források felett őrködő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője volt. Az azóta bezáratott Népszabadság által először közölt levélben Tarlós már az elöregedett járművek üzemeltetési kockázataira hivatkozva kifejezetten a meglévő orosz metrókocsik felújítása mellett érvelt, mondván, az újak beszerzése túlzottan sok időbe telne. Nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva "könnyített eljárás" lefolytatására kért engedélyt, amelyre az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett, nem nyilvános listán lévő cégeket hívnák meg. Arra is kitért, hogy a javaslat a BKV-tól származik és a 65-75 milliárd értékű beszerzést hitelből valósítanák meg, uniós forrást nem igényelnének. A kérelmet elutasították, így a főváros kénytelen volt végül kiírni a tendert.
A csalás gyanúja egyébként már a tender kiírása előtt feltámadt.
- állította a közbeszerzés előtt a Párbeszéd fővárosi frakciója. Az akkori, fideszes többségű Fővárosi Közgyűlés lesöpörte az ellenzéki kérést, miszerint vizsgálják meg alaposabban, hogy nem érdemes-e újakat venni a régi kocsik felújítása helyett és arra hivatkozva, hogy az Orbán-kormány nem támogatta új metrókocsik vásárlását, megszavazták a felújításról szóló előterjesztést. A felújításra biztosított keretet 25 milliárddal kellett volna emelni ahhoz, hogy új szerelvényekre hirdethessenek tendert. Ám ebbe az új kocsik ára mellett egy új automatikus vonatbefolyásoló rendszer is benne lett volna, ráadásul azóta kiderült, hogy a silány minőségben újragyártott orosz metrókocsik karbantartása
40 milliárd forintot követel a BKV az oroszoktól
Az idei önkormányzati választás lökte ismét reflektorfénybe a hármas metró kocsibeszerzését. A rengeteg kérdést felvető ügyben ugyan sokan vizsgálódtak már - rendőrség, közbeszerzési hatóság, fővárosi önkormányzat - de valódi válaszok továbbra sincsenek. Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt azt állítja, hogy az orosz metrófelújítás ügyét a két pártpolitikai oldal közösen söpörte a szőnyeg alá. A beszerzés miatti felelősség megkérdőjelezhetetlenül a Karácsony Gergely által díszpolgárrá avatott Tarlós István időszakát terheli, de az elmúlt 5 évben sem volt semmilyen valós vizsgálat, az akkori döntéshozók, köztük a BKV vezetője máig ugyanaz, mint aki az oroszokkal aláírta a szerződést.
- tette hozzá a Népszava kérdésére Vitézy. Tarlós István közben perrel fenyegetőzik, mondván, Vitézy hazudik, semmit se tudhatott az orosz metróbeszerzésről, mivel a tender idején már ott se volt. Vitézyt 2014 decemberében váltotta le a BKK vezérigazgatói posztjáról a Fővárosi Közgyűlés, míg a metrókocsi felújítását célzó tenderen beérkező ajánlatok bontására, az eredményhirdetésre csak a következő év júliusában került sor. Vitézy viszont éppen azt mondja, ha a beszerzést manipulálták, akkor az még a tender kiírása előtt történt, de legalábbis akkor kezdődött el.
- vetette fel erre Tarlós. A BKK egykori vezérigazgatója ezt határozottan tagadja. A Népszava kérdésére Tarlós is azt válaszolta, hogy két orosz nagykövetet is ismert, de soha nem váltott szót velük az orosz metrókocsikról.
A jelenlegi városvezetés a Népszava kérdéseire most annyit válaszolt, hogy "a kezdetektől fogva élesen ellenezték, hogy a Tarlós-féle városvezetés új metrószerelvények beszerzése helyett, felújítás címén, klímaberendezés nélküli, elavult orosz metrókocsikat vegyen közel 70 milliárd forintért". 2020-ban vizsgálóbizottságot hoztak létre többek között ennek az ügynek a felderítésére, "a vizsgálat lezárultát követően pedig feljelentést tettünk". Az igazsághoz hozzátartozik, hogy feljelentést Gy. Németh Erzsébet tette meg a többi fővárosi ellenzéki koalíció vezetőivel közösen, nem a fővárosi önkormányzat.
Jön a nyár, de a légkondi nem, továbbra is klíma nélkül kell kihúzniuk a 3-as metrón utazóknakMetróper: támadnak az oroszokSzázmillió euró a tét, a BKV már az eredeti beszerzési ár csaknem felét követeli a 3-as metró kocsijait gyártó orosz cégtőlMetróper: az oroszok levegőnek nézik a BKV-t, az Orbán-kormány mélyen hallgat | Már a tenderkiírás előtt egyeztethetett a Metrowagonmash orosz metrógyártó képviselőivel az előző városvezetés és a BKV | Már egy évvel a fővárosi 3-as metróvonal szerelvényeire kiírt – végül az orosz Metrowagonmash (MWM) metrógyártó sikerét hozó – tender előtt, 2013-ban tárgyaltak egymással a főváros képviselői és az oroszok – derült ki egy, a Népszava birtokába került hivatalos feljegyzésből. | null | 1 | https://nepszava.hu/3231293_orosz-metrokocsik-bkv-metrowagonmash-tenderkiiras | 2024-04-09 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
A pályázaton eredetileg kissé meglepő módon így is elindult hét cég, de az eljárás során olyan szűk teljesítési határidőt írt ki a BKV, amit csak az a pályázó tudott teljesíteni, amely kész tervekkel és technológiával rendelkezett. Így csak három társaság maradt versenyben: a Metrowagonmash, a kijevi metrót felújító észt Skinest Rail és a prágai metrón dolgozó cseh Skoda. Már a tenderkiírás előtt egyeztethetett a Metrowagonmash orosz metrógyártó képviselőivel az előző városvezetés és a BKVA klíma nélküli, silány minőségű…Utóbbi egy cserélhetőségi előíráson bukott el, az észteket kizárták a versenyből. (A cég alaptalannak tartotta a kizárást, azt állítva: ajánlatuk mindenben jobb volt az oroszokénál. A Közbeszerzési hatóság is vizsgálódott, de minden rendben talált.) A vállalkozási szerződés aláírása után szinte azonnal megkezdődtek a tárgyalások a módosításokról, amelyek a műszaki paraméterek széles körét érintették.Péntektől vizsgálják a metróbeszerzéstA BKV felügyelőbizottságának ülésén vezető napirendi pont lesz az M3-as vonalon közlekedő szerelvények beszerzésének…A Karácsony Gergely főpolgármester utasítására 2020-ban készült – a hármas metróvonal szerelvényeinek beszerzéséről és állapotáról szóló – jelentés azután egyértelművé tette, hogy a leszállított szerelvények minden elemükben újak. Erre egy olyan – a metrókocsi szerződés aláírása után alkotott – jogszabály-módosítás adott lehetőséget, amely szerint a felújításkor a cserélendő alkatrészeknek nincs felső limitje. Beszédes Bolla Tibor elszólása is, aki azt mondta a beszerzést vizsgáló fővárosi bizottság ülésén: „a vámhivatalnak nem ők adták le, hogy miként vámolják el a szerelvényeket, de utánanéztek, az újnak és a használtnak ugyanaz a vámtétele”. Miért lett volna ez érdekes, ha igazat mondtak és az oroszok felújított kocsikat szállítottak?Az ügyre rálátó fővárosi prominens azt mondta lapunknak: "„ha volt is orosz befolyásolás, akkor azt a kormány intézte, erről dokumentum legfeljebb a szolgálatoknál lehet, pletykákból azonban nem lehet feljelentést írni”. "3-as metró: vizsgálat lesz, de a kényes kérdés hiányzikA szerződéstervezet szerint fontos felvetésre nem keresik a választ a metrókocsitender vizsgálatánál: újak…A vizsgálóbizottsági meghallgatás jegyzőkönyve szerint a közbeszerzés előzményeire, az orosz befolyásolásra, a Metrowagonmash-sal, illetve az oroszokkal történt előzetes tárgyalásokra rá sem kérdeztek. A 2020-as jelentés 18 sorozathibát azonosított és nagyon súlyos megállapításokat tartalmazott. A műszaki problémák jelentős részét az okozza, hogy nem a régi kocsivázakat újították fel, hanem újakat gyártottak, majd ebbe próbálták beilleszteni – „nehezen értékelhető új megoldásokkal” – a nem ehhez a kocsiszekrényhez gyártott berendezéseket. Az új kocsik vásárlásához képest a korábbi városvezetés által választott orosz konstrukció „igen szerénynek mondható megtakarítást eredményezett”. A jelentés készítése körül is akadtak furcsaságok. A BKV először saját könyvvizsgáló cégével és annak jogi partnerével folytatta volna le a vizsgálatot, amit ugyan leszavaztak, de azt már nem sikerült elérni, hogy egy ismert minőségbiztosító cégre, például a német központú TÜV Rheinland-ra bízzák az ügyet. A BKV tendert írt ki, majd a három jelentkező közül kettőt kizárt. A győztes BME Viking Zrt. vezérigazgatója 2009 óta az a Felső Gábor, aki korábban a 4iG Nyrt. igazgatósági tagja is volt. (A rossz nyelvek szerint a vizsgáló cég kiválasztása körül Kocsis István is feltűnt, aki a pályafutását a BME tanáraként kezdte, de a BKV kérdésünkre tagadta ezt.) A jogi részt a Francsics és Társai Ügyvédi Irodára bízták, azt az iroda tagjaként Gór Csaba, a Fidesz II. kerületi frakcióvezetője írta alá. | „Ha volt is orosz befolyásolás, akkor azt a kormány intézte” | A pályázaton eredetileg kissé meglepő módon így is elindult hét cég, de az eljárás során olyan szűk teljesítési határidőt írt ki a BKV, amit csak az a pályázó tudott teljesíteni, amely kész tervekkel és technológiával rendelkezett. Így csak három társaság maradt versenyben: a Metrowagonmash, a kijevi metrót felújító észt Skinest Rail és a prágai metrón dolgozó cseh Skoda. | null | 1 | https://nepszava.hu/3231295_3-as-metro-orosz-metrokocsik-metrowagonmash-bkv | 2024-04-09 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Több mint öt éve indították, de még mindig csak az iratváltásoknál tart a 3-as metró szerelvényeinek gyártója, az orosz Metrowagonmash ellen indított per. Holott közben a lassabb nemzetközi választott bíróság előtt zajló, két és fél évvel később indult e-jegy pernek is sikerült pontot tenni a végére.
A 3-as metróvonal járműállományának korszerűsítéssel egybekötött felújítására 219,2 millió euróért, akkori áron mintegy 69 milliárd forintért vállalkozott az orosz gyártó, de Bolla Tibor BKV elnök-vezérigazgató már 2017-ben arra figyelmeztette Bogatirjev Borisz Jurjevicset, az MWM vezérigazgatóját, hogy addigra 11 alkalommal csúszott ki a szállítói szerződésben rögzített határidőkből. A késések között már akkor akadt egyéves, miközben a kontraktust alig két évvel korábban írták alá. Bolla Tibor egyúttal felkérte az orosz cég vezetőjét, tegyen valamit annak érdekében, hogy a leszállított szerelvények műszaki állapota, rendelkezésre állási szintje "radikálisan" javuljon.
A BKV vezérigazgatója az akkor még Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés ellenzéki tagjait közben azzal nyugtatgatta, hogy a társaság minden, szerződésben biztosított jogával "él, élni fog" és minden kötbérigényt érvényesít. Ez további két évig abban merült ki, hogy tárgyaltak az orosz gyártóval, amely semmit nem ismert el és semmilyen kártérítési összeget nem tartott elfogadhatónak. A vita közben sorra jöttek elő a hibák, néhány szerelvényt ki is kellett vonni a forgalomból.
A BKV végül 2019 februárjában perelte be az orosz céget akkor még csak 6,8 milliárd forint kötbér és kamatainak megfizetését kérve, mivel a "Metrowagonmash a szállítói szerződésben vállalt feladatok jelentős részét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette". A pert évekig azzal blokkolta az orosz cég, hogy egyszerűen nem vette át a periratokat. Tavaly taktikát váltottak, a dokumentumokat végre sikerült kézbesíteni. Igaz, postafordultával ellenkérelmet nyújtottak be.
Metróper: támadnak az oroszok
A Népszava most rákérdezett, hogy hol tart az eljárás, összeállította és átadta-e a BKV az ellenkérelemre adott választ az orosz cégnek, és ha igen, akkor mivel érvelt. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a BKV mégis mikorra várja a per befejezését. Mindezekre a főváros közlekedési cége mindössze annyit válaszolt, hogy "a Metrowagonmash elleni per folyamatban van első fokon a Fővárosi Törvényszék előtt, a felek között iratváltások történtek". Azt viszont kérésünkre elárultak, hogy a BKV "jelenlegi követelése nagyjából 100 millió euró (39 milliárd forint) és 243 millió forint, továbbá ezen összegek kamatai". Minden bizonnyal ez utóbbi tétel is több milliárd forintra rúg, így a követelés meghaladja a 40 milliárd forintot.
A BKV nem sok jóra számíthat
Mindez szép summának hangzik, de az e-jegy per példáján okulva nagy kérdés, hogy mennyi váltható be ebből az esetleges pernyertesség esetén. A megbukott e-jegy projekt miatt indított választott bíróság előtt zajló perben a Budapesti Közlekedési Központ több tételben összesen 45,5 millió euró plusz kamatok (összesen több mint 25 milliárd forint) megfizetését kérte a beruházás megvalósításra vállalkozó német Scheidt & Bachmann GmbH (S&B) cégtől. A pert záró egyezség azonban csak a német cég által az előlegbe kapott 3,8 millió euró és kamatainak, összesen 5,95 millió eurónak (2,3 milliárd forintnak) a megfizetéséről rendelkezett. A főváros így több mint 10 milliárdot bukott a projekten.
A per eddigi történései alapján nem sok jóra számíthat a BKV. Bár a látszat szerint sem a fővárosi cég, sem a városvezetés, sem a kormány nem töri magát különösebben az ügyben. A Népszava korábbi információi szerint nem sokkal a 2019-es választások után ugyan volt arról egyeztetés, hogy a BKV az akkor még a csúcson lévő Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumra (ITM) engedményezze a követelést, amely azután szép csendben kiszállt volna a perből. A követelés összegét közlekedésfejlesztésre fordítható forrásként kapta volna meg Budapest. Forrásaink szerint ez azonban inkább a Kocsis Istvánnal - a hírek szerint az orosz cég érdekében lobbizó volt BKV vezérizgatóval - jóban lévő tárcavezető ügye volt, mintsem az ellenzéki vezetésű fővárossal gyorsan összetűzésbe keveredő Orbán-kormányé, amely soha nem állt bele teljesen az ügybe. Az erről szóló egyeztetések így elhaltak. Nem mintha a magyar kormány számára közömbös lenne az orosz kormány fontos partnereként számon tartott - a metrókocsik mellett harci járműveket is gyártó - cég, hiszen Orbán-kormánynak éppen a periratok sikeres kézbesítése előtt sikerült kiharcolnia, hogy az orosz vállalat mentesüljön az uniós szankciók alól, így továbbra is elláthatja az 3-as vonal szerelvényeinek karbantartását. A két érintett állam által nem igen forszírozott per a BKV nyakán maradt.
Jön a nyár, de a légkondi nem, továbbra is klíma nélkül kell kihúzniuk a 3-as metrón utazóknak | 40 milliárd forintot követel a BKV az oroszoktól | Több mint öt éve indították, de még mindig csak az iratváltásoknál tart a 3-as metró szerelvényeinek gyártója, az orosz Metrowagonmash ellen indított per. Holott közben a lassabb nemzetközi választott bíróság előtt zajló, két és fél évvel később indult e-jegy pernek is sikerült pontot tenni a végére. | null | 1 | https://nepszava.hu/3231000_bkv-oroszok-40-milliard-forint-koveteles-3-as-metro-per | 2024-04-06 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény jelenlegi formájában több ponton sértheti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az EU-források felhasználásáról szóló szabályozásokat az Európai Bizottság szerint – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől, valamint erről tanúskodik egy a birtokunkba került, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak címzett levél is. Kifogásolják, hogy a kormány az új jogszabállyal számos jogon mentességet ad egyes projekteknek, ráadásul ezt átláthatatlan módon teszi. Sok esetben Brüsszel indokolatlannak tartja, hogy az ingatlan tulajdonosi jogköröket is átírta a minisztérium. A konfliktus miatt egyes operatív programok részleges, de akár teljes befagyasztásáról dönthet az Európai Bizottság. A minisztérium azt közölte velünk, hogy nem értesültek a brüsszeli levélről.Március utolsó napjaiban nagyon szigorú hangvételű levelet küldött az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága (DG Regio), amelyben mindössze egy hónapos válaszadási határidőt adva fogalmazott meg aggályokat a tavaly november óta hatályos állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény miatt. Az uniós végrehajtó szerv a jogszabályt jegyző Építési és Közlekedési Minisztériumtól több választ vár, jelezve, hogy ha nem sikerül megnyugtatóan rendezni az ügyeket, akkor az az infrastrukturális és építési projekteket érintő operatív programok brüsszeli kifizetéseinek felfüggesztését eredményezheti.Kapcsolódó cikkünk2024. 01. 22.Fontos szabályt változtat meg az építkezéseknél az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény2023. 10. 25.Megszavazták: Lázár János kezébe kerülnek a települések beruházásaiAz Európai Bizottság a problémák tisztázására és részletes válaszadásra szólította fel a magyar kormányt, a levél keltezése alapján a határidő április végén jár majd le. Uniós tisztviselőktől úgy tudjuk, hogy túl azon, hogy a jogszabály miatt kötelezettségszegési eljárást indíthatnak Magyarországgal szemben, több forrásunk szerint az is lehetséges következmény, hogyfelfüggeszthetik egyes uniós programoknál a folyósításokat.Leegyszerűsítve ez azt jelentené, hogy nem fogadhat be és fizethet ki számlákat az Európai Bizottság azoknál az operatív programoknál, amelyekre megítélésük szerint kiterjed az építési törvény.Ezt alátámasztja, hogy az általunk megszerzett bizottsági levélben jelzik is, hogya létrehozott rendszer működésében mutatkozó hiányosságok miatt szinte minden közberuházás esetében rendszerszintű következtetéseket vonhatunk le, ami a kifizetési határidők és a kifizetések felfüggesztéséhez vagy akár a CPR-programok keretében történő pénzügyi korrekciókhoz is vezethet.A mondat első fele lényegében az uniós hétéves, 2021-2027 közötti ciklus költségvetés végrehajtásáról szóló horizontális feljogosító feltételek érvényesítésére tett utalás lehet. Mint emlékezetes, ezen szabályrendszer hiányosságai miatt függesztette fel az Európai Bizottság az összes kifizetést 2022 decemberében, és ennek teljesítéséhez kellett az igazságügyi reform, mely után tavaly év végén 10,2 milliárd eurónyi forrást szabadítottak fel.Bár nem írják le az uniós levélben, mely programoknál állíthatják le a számlák befogadását, az érintett magyar jogszabály úgy szól, hogy annak hatálya „a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a Magyar Falu Program és a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program céljára biztosított forrás felhasználásával megvalósuló építési beruházásokra” terjed ki. Valamint érintett minden nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő állami építési és védelmiipari beruházás is.Mindez a brüsszeli értelmezéstől teheti függővé azt, hogy a jövőben milyen korlátozó intézkedéseket alkalmaznak, és így akár 2-6,5 milliárd eurónyi állami infrastrukturális beruházást is érinthet a vonatkozó operatív programokon keresztül. Ha a horizontális feljogosító feltételek megsértésének veszik, – ez egészen szélsőséges eset lenne – akkor minden uniós kifizetést érinthet. Utóbbi hangsúlyosan a valószínűtlenebb forgatókönyv.De mik is a problémák a törvénnyel?Az Európai Bizottság aggályainak középpontjában a törvény kiterjesztett alkalmazási köre áll, különösen az egyes kedvezményezettekre és projektekre vonatkozó mentességekről szóló rendelkezések. Erről a törvény szövegében ugyanis az szerepel, hogy a kormány egyedi határozatában mentesítheti az adott állami építési beruházást a jogszabály alkalmazása alól az építési beruházás gyors lefolytatása érdekében, „ha ahhoz kiemelt nemzeti vagy befektetésösztönzési érdek fűződik, vagy ha az építési beruházás – a legkisebb költség elvére figyelemmel – ezáltal alacsonyabb mértékű központi költségvetési forrás felhasználásával megvalósítható.”A Bizottság hangsúlyozta, hogy e mentességek mögött kimerítő indoklásra van szükség, kiemelve az uniós forrásokból támogatott valamennyi kedvezményezett méltányos bánásmódjának alapelvét. Ezen túlmenően kérdéseket vetettek fel az egyes mentességek megadására vonatkozó kormányzati döntések alapjául szolgáló kritériumok objektivitásával és átláthatóságával kapcsolatban, különösen a különleges nemzeti vagy beruházásösztönző érdekek tekintetében, mivel ezek külön nincsenek részletezve a paragrafusok között.Ezen túlmenően az uniós támogatásra jogosult műveletek kiválasztási folyamatát is problémásnak tartják. A Bizottság kétségbe vonja, hogy a törvény szelekciós kritériumai összeegyeztethetők az uniós rendeletekkel, valamint vitatják az uniós finanszírozás programcélokra való optimalizálását célzó intézkedések hatékonyságát. Különösen az egyes beruházások esetében a mentesítésekre vonatkozó paramétereket hiányolják, továbbá Brüsszelben a mérlegelési jogkörrel kapcsolatos döntéshozatal lehetősége miatt merültek fel aggályok.Különösen a projektek ágazati beruházási tervekkel és uniós finanszírozású éves keretprogramokkal való összehangolása tekintetében vannak fenntartásaik. Az EU-s végrehajtó szerv szerint a törvény nem határozza meg pontosan az „uniós támogatás” fogalmát, hanem olyan kifejezéseket használ, mint „nem közvetlen uniós támogatás”, „uniós támogatás” és „uniós társfinanszírozású projektek”, ezért nem világos, hogy pontosan mely EU-alapok és operatív támogatási programok tartoznak a törvény hatálya alá. Kérik, hogy a kormány tisztázza mire terjed ki a jogszabály, valamint hogy adja meg érintett programonként az EU által finanszírozott műveletek listáját, amelyeket érint a törvény.Az Európai Bizottság emellett rámutatott a tulajdonjogok átruházásával, a közbeszerzési eljárásokkal és a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi biztosítékokkal kapcsolatos jelentős bizonytalanságokra is a levélben. A törvény ugyanis előírja, hogy a projektért felelős minisztérium tulajdonosi joggyakorlásába kell átadni azokat az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanokat és ingó vagyonelemeket, amelyek szükségesek az érintett építési beruházások megvalósításához.A jogok gyakorlását ráadásul ingyenesen, a megállapodás megkötésének napjával, könyv szerinti értéken kell a minisztérium részére átadni, amit át is kell vezetnie a földhivatalnak a tulajdonlapon és az adott tárca tájékoztatásán túl semmilyen dokumentumot nem kérhet a művelet végrehajtásához.Ezek részeként – a birtokunkba került dokumentum alapján – kérdéseket tettek fel a tulajdonjogoknak a beruházási szakaszban történő átruházása mögötti indoklással, egy központosított közbeszerzési szerv lehetséges létrehozásával, valamint az EU által finanszírozott projektek végrehajtása során az összeférhetetlenség megelőzésére szolgáló mechanizmusok megfelelőségével kapcsolatban.Az összeférhetetlenség esetében pedig az Európai Bizottság azt látja problémának, hogy egy minisztérium egyszerre lehet konzorciumi tag egy adott projektben, és résztvevője az érintett építési projekt előkészítésének valamint az azok végrehajtásának felügyeletéért felelős monitoring bizottságnak.Magyarországnak tehát bizonyítania kell, hogy az uniós források felhasználásával kapcsolatos közbeszerzési eljárásoknál valamilyen módon biztosítják az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülését.Azt is kifogásolják, hogy értékelésük szerint az ingatlanátadásra kötelezett önkormányzatoknak nincs rendes jogorvoslati lehetőségük az ilyen döntésekkel szemben.A végrehajtási kihívások és a törvény alapvető reformjaira vonatkozó átmeneti időszak hiánya szintén intenzív vizsgálatot igényel az uniós végrehajtó testület szerint. A Bizottság mély aggodalmának adott hangot a részletes végrehajtási rendelkezések hiányának az uniós forrásokból támogatott tervezett beruházások időben történő végrehajtására gyakorolt lehetséges hatása miatt.Ezen túlmenően a döntéshozatali, törvényalkotási folyamat minőségével sem elégedettek az EB-nél: szerintük a jogszabály hatásvizsgálata nem történt meg, vagy nem volt alapos. Itt felróják, hogy annak ellenére történt ez így, hogy a magyar kormány a helyreállítási és ellenállóképességi tervében vállalta alapos hatástanulmányok elkészítését.Uniós tisztviselők ezt azzal magyarázták a Portfolio-nak, hogy problémásnak tartják, hogy a minisztérium mindössze egy féloldalas lapot csatolt a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet mellé, amely csak annyit tartalmaz, hogy az új eljárásrend nem jár plusz költségvetési kiadásokkal, valamint nem jelent adminisztrációs többletterhet. A brüsszeli indoklás szerint viszont a helyreállítási és ellenállóképességi tervében Magyarország vállalta, hogy részletes és transzparens hatásvizsgálatokat tesz majd közzé.Várhatóan a kormány és a Bizottság között több fordulóban is folytatódhat még a levelezés a jogszabályról. Semmi sem akadályozza meg a feleket, hogy a most megadott 30 napos határidőn túl is tárgyaljanak egymással.A dokumentum fejléce alapján egyébként az is látszik, hogy már tavaly áprilisban, májusban és júliusban, még jóval az építési törvény novemberi hatályossá válása előtt többször írásban egyeztetett az uniós végrehajtószerv a Lázár János vezette tárcával. Erre utal a szövegben az is, hogy a Bizottság helyenként hivatkozik arra, hogy már korábban jelezték az aggályaikat, de „csak néhány változtatást tettek meg a korábbi fenntartásaikra válaszul”.Ezt megerősíti, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztályán érdeklődésünkre azt közölték, hogy bár az uniós testülettel a törvény elfogadása előtt is többször egyeztetteknem kaptak hivatalosan tájékoztatást ebben az ügyben.A szintén a címzettek között szereplő Közigazgatási és Területfejlesztési tárca pedig annyit írta Portfolio megkeresésére, hogy „az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartozik”.A levél kapcsán írásban megkerestük az Európai Bizottságot, de onnan cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Az Európai Bizottság újra teljesen felfüggeszthet magyar uniós forrásokat | Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény jelenlegi formájában több ponton sértheti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az EU-források felhasználásáról szóló szabályozásokat az Európai Bizottság szerint – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől, valamint erről tanúskodik egy a birtokunkba került, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak címzett levél is. Kifogásolják, hogy a kormány az új jogszabállyal számos jogon mentességet ad egyes projekteknek, ráadásul ezt átláthatatlan módon teszi. Sok esetben Brüsszel indokolatlannak tartja, hogy az ingatlan tulajdonosi jogköröket is átírta a minisztérium. A konfliktus miatt egyes operatív programok részleges, de akár teljes befagyasztásáról dönthet az Európai Bizottság. A minisztérium azt közölte velünk, hogy nem értesültek a brüsszeli levélről. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20240404/az-europai-bizottsag-ujra-teljesen-felfuggeszthet-magyar-unios-forrasokat-678131 | 2024-04-04 00:00:00 | true | null | null | Portfolio |
"Tisztelt Szülők! A magyar közlekedésben új időszámítás kezdődött 2024. március elsején. Mindenki számára olcsóbb és átláthatóbb, egyszerűbb és korszerűbb tarifarendszert alakítottunk ki. Nehéz időkben ez sokaknak nagy segítséget jelent" - így kezdődik az a levél, amit Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával kaphattak meg a szülők március 28-án.
A hatbekezdéses levél szerint az új rendszerrel "mintegy 4 millió ember jár jobban, legyen szó mindennapos ingázásról, eseti ügyintézésről vagy éppen kikapcsolódásról." A levelet folytatva kiderül, miért is küldték ezt el a közoktatási rendszeren keresztül:
"A változás a 14 év alatti, iskoláskorú gyermekeket is érinti - így
az Ön családja is a nyertese lesz az új rendszer bevezetésének. A család a nemzet alapja, ezért a magyar kormány számára a családok és a gyermekek
segítése kiemelt fontosságú." | Orbán Viktor a KRÉTA-n keresztül üzent az új tarifarendszerről és arról, hogy milyen fontos a gyerekek segítése a kormánynak | „Tisztelt Szülők! A magyar közlekedésben új időszámítás kezdődött 2024. március elsején. Mindenki számára olcsóbb és átláthatóbb, egyszerűbb és korszerűbb tarifarendszert alakítottunk ki. Nehéz időkben ez sokaknak nagy segítséget jelent” – így kezdődik az a levél, amit Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával kaphattak meg a szülők március 28-án. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/29/orban-viktor-a-kreta-n-keresztul-uzent-az-uj-tarifarendszerrol-es-arrol-hogy-milyen-fontos-a-gyerekek-segitese-a-kormanynak | 2024-03-29 07:34:00 | true | null | null | Telex |
Befejeződött a nyomozás a hamis Covid-igazolásokat kiállító fővárosi háziorvos és társai ügyében, a nőt 40 rendbeli vesztegetés elfogadásával, valamint felbujtóként 36 rendbeli védettségi igazolással való visszaéléssel gyanúsítják - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-vel.
A rendőrség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása, vesztegetés, továbbá védettségi igazolással való visszaélés bűntette miatt folytatott nyomozást a 62 éves háziorvos, az asszisztense és társaik ellen. A BRFK az iratokat vádemelési javaslattal küldi meg az ügyészségre.
2021-ben az asszisztens az orvos tudtával 36 embernél valótlanul rögzítette, hogy a páciensek felvették a Covid-19-védőoltást. A páciensek valójában nem kaptak oltást, azért fizettek fejenként legalább 10 ezer forintot, hogy így jogtalanul jussanak védettségi igazolványhoz. A kapott pénzt a doktornő és asszisztense elosztotta.
Az ügyfelek többnyire nem a háziorvos praxisába tartoztak, őket egy közvetítő szervezte be, szintén pénzért cserébe. Az is előfordult, hogy az egészségügyi dolgozó azért fogadott el vesztegetési pénzt, hogy az oltást valóban felvevő személyek az általuk kiválasztott vakcinát kapják. Máskor egészséges embert vettek betegállományba, vagy meghamisították az oltási rendszerben, hogy a páciens valójában milyen vakcinát vett fel, amiért szintén pár ezer forintot fogadtak el.
A 47 éves asszisztenst és a 44 éves fő közvetítőt szintén többrendbeli vesztegetés elfogadása és védettségi igazolással való visszaélés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. A páciensekkel szemben vesztegetés, egy további közvetítővel szemben pedig bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt indult a nyomozás. Az eljárás alatt valamennyi gyanúsított szabadlábon védekezhetett. | Befejeződött a nyomozás a hamis védettségi igazolásokat kiállító orvos ügyében, a rendőrség vádemelést javasol | Befejeződött a nyomozás a hamis Covid-igazolásokat kiállító fővárosi háziorvos és társai ügyében, a nőt 40 rendbeli vesztegetés elfogadásával, valamint felbujtóként 36 rendbeli védettségi igazolással való visszaéléssel gyanúsítják – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-vel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/08/covid-igazolasok-nyomozas-rendorseg-vademelesi-javaslat | 2024-04-08 14:02:00 | true | null | null | Telex |
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bírálhatja el, történt-e bűncselekmény a határon túli fociakadémiáknak juttatott állami pénzek kapcsán. Március közepén cikket írtunk arról: követhetetlen a határon túli fociakadémiáknak szánt milliárdok sorsa. Az ügyes trükk lényege: a támogatást folyósító Bethlen Gábor Alapkezelő nem fogadta el az éves beszámolókat, így hiába kértük ki az FK Csíkszereda elszámolásait közérdekű adatigénylésben, azt nem kötelesek kiadni. Magyarán: a magyar állam által fenntartott Bethlen Gábor Alapkezelő úgy költött el az elmúlt öt évben legalább tízmilliárd forint közpénzt egyetlen fociklubra, hogy az évente kiutalt több milliárd forint elköltését igazoló beszámolókat – ha egyáltalán vannak ilyenek – nem volt idejük megnézni és elbírálni. Ezek szerint nem feltétel, hogy legyen elfogadott elszámolás az előző támogatásról, gond nélkül kifizetik a következőt (eközben idehaza például nullás NAV adóigazolás nélkül még egy pályázatot sem lehet beadni).Nem tudunk másra gondolni, mint arra: szándékosan nem fogadják el ezeket a beszámolókat (ha egyáltalán léteznek ezek), hogy az adófizetők és/vagy a kíváncsi újságírók ne tudják ellenőrizni a költségeket. Ha ezt a trükköt nem csak a székelyföldiekkel játsszák el, hanem az összes határon túli akadémiával, akkor évente több milliárd forint tűnik el az adófizetők – és a kíváncsi újságírók – szeme előtt. Tavaly példány ennyi jutott erre a célra:• Sepsi OSK Akadémia (Románia) 350 millió• KFC Komárno (Szlovákia) 500 millió• Football Club Lendva 1903 (Szlovénia) 500 millió• NK Osijek Labdarúgó Akadémia (Horvátország) 650 millió• DAC Akadémia (Szlovákia) 900 millió• TSC Labdarúgó Klub (Szerbia) 900 millió• Csíkszeredai Futball Akadémia (Románia) 1 milliárd 50 millió.Követhetetlen a határon túli fociakadémáknak szánt milliárdok sorsaBelföldKövethetetlen a határon túli fociakadémáknak szánt milliárdok sorsaMindent megtesznek, hogy nehezítsék a közpénzek sorsának ellenőrzését.Feljelentésként értékelték a kérdéstCikkünk nyomán március végén Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be a Polt Péter legfőbb ügyésznek Az ügyészség tudja követni a határon túli fociakadémiáknak szánt milliárdok sorsát? címmel. Ebben azt írta: „aki szándékos, jogellenes és társadalomra veszélyes elkövetési magatartással jogtalan előnyszerzés, vagy hátrányokozás céljából a hivatali kötelességét szándékosan megszegve, jogtalan haszonszerzés végett színlelt vagyoni hátrányt okoz, vagy a közpénznek minősülő vagyonelemekkel kapcsolatos vagyonkezelői szabályok megszegésével követi el ugyanezt, az a hatályos jogszabályok szerint az ügyészség által az alaptörvényes és más jogszabályi kötelezettségei alapján büntetőeljárás megindításával hivatalból vizsgálandó bűncselekményeket követ el.” Vadai a következőket kérdezte a legfőbb ügyésztől:1.) A jogsértések ellen fellépni köteles, közpénzből és az állampolgárok közbizalmából működő ügyészségi szervezet diszkrecionális vezetőjeként mit tett ön, továbbá az igazságszolgáltatás független és pártatlan közreműködőjeként milyen intézkedéseket tett az ügyészség a leírt cselekménnyel és történésekkel kapcsolatos esetleges törvénysértések kivizsgálása érdekében?2.) Ha nem indult semmilyen felderítés, nyomozás, eljárás, akkor nem gondolja-e, hogy ezzel a magatartásával ön a hivatali kötelességét és feladatkörét szándékosan megszegve meggátolja az esetleges jogsértések és törvénysértő cselekmények felderítését, továbbá az állampolgárok ezzel kapcsolatos korrekt tájékoztatását és megengedhetetlen módon közvetetten akadályozza az esetleges büntetőjogi felelősség megállapíthatóságát?3.) Ha indult felderítés, vizsgálat, vagy nyomozás, akkor az ügyben megállapított történeti tényállás ismertetésével részletesen, pontosan és konkrétan szíveskedjen tájékoztatni az ügy állásáról, a meghozott érdemi döntésekről és intézkedésekről, valamint azok jogi indokairól.4.) A felderítés milyen eredménnyel zárult, és azzal összefüggésben hány személlyel szemben, milyen jogalapon, konkrétan milyen intézkedéseket tettek? Ha nem intézkedtek senkivel szemben semmit, annak mi a konkrét szakmai, ténybeli, logikai és jogi alapja?5.) Az ügyben konkrétan és pontosan milyen nyomozási cselekmények, bizonyítási eljárási aktusok, fejlemények, vizsgálatok, elemzések történtek?6.) Sor került-e már gyanúsítotti kihallgatásra, ha igen, akkor hány személlyel szemben és konkrétan milyen jogi minősítésű bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt?7.) A mindig világszínvonalúnak értékelt ügyészségi munka során a jövőben milyen preventív és operatív intézkedéseket kíván tenni az ehhez hasonló ügyek megismétlődésének megakadályozása érdekében?Polt Péter szerda délelőtt válaszolt a képviselő kérdéseire: „a Bethlen Gábor Alapból, mint elkülönített állami pénzalapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével és nyilvántartásával összefüggő feladatokat kezelő szervként az állam 100%-os tulajdonában álló Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. látja el. Az ügyészség törvényességi felügyelete nem terjed ki a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt-nek a költségvetési források felhasználásával kapcsolatos tevékenységre, az államháztartásból származó költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése elsődlegesen az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozik. Írásbeli választ igénylő kérdését tartalma alapján egyebekben feljelentésként értékelem és az elbírálás végett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának küldtem meg.” | Követhetetlen milliárdok a határon túli fociakadémiáknak: a rendőrség elé kerül az ügy | A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bírálhatja el, történt-e bűncselekmény a határon túli fociakadémiáknak juttatott állami pénzek kapcsán. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/kovethetetlen-milliardok-a-hataron-tuli-fociakademiaknak-a-rendorseg-ele-kerul-az-ugy-163146 | 2024-04-10 22:58:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Egy április 2-ai törvénytervezet szerint a magyar állam kisajátítana 10 józsefvárosi ingatlant, mindezt úgy, hogy a tervről a Józsefvárosi Önkormányzatot nem is tájékoztatták. Ez áll abban a közleményben, melyet a kerület juttatott el a lapunkhoz. A Diószegi Sámuel utcában álló ingatlanok helyén a tervek szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárképző épülete állna majd, a törvényjavaslat szövege szerint: "köznevelési valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára".
Mint azt Pikó András polgármester mai sajtótájékoztatóján elmondta: ezekben az ingatlanokban jellemzően nagyon szegény, rászoruló családok laknak, akik részére egy átfogó városrehabilitációs tervet készített az önkormányzat. - A kormány mostani lépésével 200 család lakhatása kerül veszélybe. Ha a törvényjavaslatot komolyan vesszük, többszáz család lakásbérleti szerződés válik semmissé 2024 októberében - olvasható a közleményben.
A polgármester ígéretet tett rá, hogy minden eszközzel fellépnek a lakók védelmében. - Minden bíróságra el fogunk menni, minden követ meg fogunk mozgatni, hogy megállítsuk ezt a pusztítást - jelentette ki Pikó András. | Józsefvárosi ingatlanokat sajátít ki az állam az önkormányzat megkérdezése nélkül | Egy április 2-ai törvénytervezet szerint a magyar állam kisajátítana 10 józsefvárosi ingatlant, mindezt úgy, hogy a tervről a Józsefvárosi Önkormányzatot nem is tájékoztatták. Ez áll abban a közleményben, melyet a kerület juttatott el a lapunkhoz. A Diószegi Sámuel utcában álló ingatlanok helyén a tervek szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárképző épülete állna majd, a törvényjavaslat szövege szerint: „köznevelési valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára”. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/jozsefvarosi-ingatlanokat-sajatit-ki-az-allam-az-onkormanyzat-tudta-nelkul-163124 | 2024-04-09 23:17:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára - köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is - letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség abban a minisztériumokon átívelő korrupciós ügyben, amiben februárban emeltek vádat - tudta meg a 24.hu.
A Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ötvennégy fő ellen emelt vádat. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főként vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre.
A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, egy pénzügyminisztériumi referens, jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, amelyben széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal, projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. A rendszer lényege az volt, hogy a minisztériumi személy több munkatársát - köztük vezető kormánytisztviselőket - bevonva, milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások pozitív elbírálását.
Az ügyészség szerint összesen 108 európai uniós forrásból finanszírozott és 8 hazai forrású pályázat érintett. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot. Az első hat vádlottnakráadásul - mint pénzügyminisztériumi tisztviselőnek - az is a feladatkörébe tartozott, hogy a nemzeti csalás elleni stratégiában meghatározott feladatokat végrehajtsa, és a csalás megelőzésében, annak azonosításában is közreműködjön.
A vádirat megnevezett néhány vádlottat. A tizenegyedrendű vádlott Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi helyettes államtitkára, Karsai Tamás. Ő 2014 és 2018 között a Pénzügyminisztérium jogelődje, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára volt. Beismerés esetén négy év letöltendő börtönbüntetést kért rá az ügyészség, valamint négy év közügyektől eltiltást, 2,8 millió forintos pénzbüntetést, és 9,5 millió forint erejéig vagyonelkobzást.
A tizenkettedrendű vádlott Barta-Eke Gyula, aki 2019 és 2022 közt a korábban Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t vezette, jelenleg pedig a Palkovics irányítása alatt álló Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetője. A vádak alapján Barta-Eke több alkalommal kapott tízmillió forintot meghaladó csúszópénzt, ezért az ügyészség 124,5 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást vele szemben, valamint öt évre börtönbe is küldenék őt. | 54 fő ellen emeltek vádat a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget érintő korrupciós ügyben | Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára – köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is – letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség abban a minisztériumokon átívelő korrupciós ügyben, amiben februárban emeltek vádat – tudta meg a 24.hu. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/penzugyminiszterium-ugyeszseg-miniszterelnokseg-vadirat-korrupcio-163101 | 2024-04-09 23:30:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Havi 900 ezer forintért ad tanácsokat a volt SZDSZ-es Gegesy Ferenc a ferencvárosi polgármesternek - tudta meg híradónk. A megbízási szerződést nem sokkal az önkormányzati választások után kötötték. A HírTV-nek Baranyi Krisztina a kerület jelenlegi vezetője megerősítette, hogy főtanácsadóként számít a volt liberális polgármesterre, béréről pedig azt mondta: Az megegyezik az alpolgármesteri illetmény összegével. Baranyi szerint a volt SZDSZ-es politikus szakmai tapasztalatához, a kerület iránti elkötelezettségéhez nem férhet kétség. Baranyi Krisztina korábban többször is ígéretet tett: hogy nem osztogatnak pozíciókat a kerületben baráti alapon. | 900 ezret kap Gegesy tanácsadóként Ferencvárosban | Havi 900 ezer forintért ad tanácsokat a volt SZDSZ-es Gegesy Ferenc a ferencvárosi polgármesternek - tudta meg híradónk. A megbízási szerződést nem sokkal az önkormányzati választások után kötötték. A HírTV-nek Baranyi Krisztina a kerület jelenlegi vezetője megerősítette, hogy főtanácsadóként számít a volt liberális polgármesterre, béréről pedig azt mondta: Az megegyezik az alpolgármesteri illetmény összegével. Baranyi szerint a volt SZDSZ-es politikus szakmai tapasztalatához, a kerület iránti elkötelezettségéhez nem férhet kétség. Baranyi Krisztina korábban többször is ígéretet tett: hogy nem osztogatnak pozíciókat a kerületben baráti alapon. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/900-ezret-kap-gegesy-tanacsadokent-ferencvarosban-2491887 | 2019-12-13 00:00:00 | true | null | null | HírTv |
Baranyi Krisztina legfontosabb választási ígéretei között szerepelt a parkolási rendszer átszervezése, önkormányzati kézbe vétele, aminek Ferencváros új polgármestere neki is látott, ám ezzel egyelőre csak kárt okozott a IX. kerületieknek – írtuk január elején. Tény, hogy Ferencváros két zónájában azóta sem működnek a parkolóautomaták, ráadásul, mivel Baranyi szerződést bontott az ügyvédi irodával is, nincs, aki behajtsa a korábbi bírságokat, követeléseket, amelyek így hamarosan elévülnek.Titkolt ferencvárosi szerződésekBaranyi visszacsempészte KupperéketFotó: MH/Purger TamásMindez naponta sok százezer forint veszteséget jelent a kerületnek. Ennél sokkal kínosabb lehet azonban a polgármester számára, hogy – miután az átfogó reformot azzal indokolta, hogy vissza kell szerezni a parkolásüzemeltetést a „tolvajoktól”, sőt, kampányát is félig-meddig erre alapozta – közbeszerzési eljárás nélkül éppen egy olyan céggel szerződött le, amely mögött a Centrum Kft.-s Kupper András áll – derült ki a Hír TV és a PestiSrácok.hu közös, új műsorából. A második képviselő-testületi ülésen Baranyi beterjesztett egy javaslatot, amelyben 53,2 milliós költség szerepelt a Justicia szoftver beszerzésére. Mivel ezt a helyi Fidesz–KDNP frakció szóvá tette, titokban kötöttek megállapodást az Atlasz Informatika Kft.-vel és a PRÜ&KPK Kft.-vel – utóbbi mögött rejtőzik egy céges láncolat végén Kupper András.Az év első öt hónapjára szóló szerződés összege tizennyolcmillió forint, csakhogy tizenötmillió fölött közbeszerzést kellett volna kiírni. Gyurákovics Andrea, a testület Fidesz–KDNP-s tagja lapunknak tegnap azt mondta, hamarosan megteszik a feljelentést az ügyben, és a szerdai napon beadják az indítványt a rendkívüli testületi ülés összehívására. Baranyi átláthatóságra tett ígérete nagyon csúnyán megbukott – fogalmazott Gyurákovics –, hiszen nem nyilvános a parkolással kapcsolatos szerződés, de nem tette közzé a Gegesy Ferenccel kötött szerződést sem, az önkormányzati vagyongazdálkodási cég vezetőjét pedig e-mailben nevezte ki. | Titkolt ferencvárosi szerződések | Feljelentést tesz a Fidesz, Baranyi Krisztina megbukott átláthatóságból | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20200114-titkolt-ferencvarosi-szerzodesek | 2020-01-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Hírlap |
Ez nyilván így van, ámbár azért akad némi különbség. Például a hazai hitelintézeti szabályozás nem egy fiókból kihullott, sebtében összetákolt salátatörvényben bújt meg, hanem egy részletes és alaposan kidolgozott, konszenzuson alapuló jogszabály. Továbbá Németországban a mindenkori kormány nem szokta fenyegetésként használni a törvényeket, a hatóságok sem a hatalom ostoraként funkcionálnak. Azon az "érven" pedig, hogy a jogszabály-módosítás nem több, mint egy elméleti lehetőség biztosítása, egyszerűen kacagni kell. Hasonlóképpen "elméleti lehetőség" volt a könyvek fóliázására vagy a "szuverenitásvédelemre" vonatkozó törvény is.
A versenytörvény módosítása kábé egy napig volt szakmai egyeztetés alatt - igaz, ennyi idő is elégnek bizonyult ahhoz, hogy lássuk a lényegét. Az Országgyűlés majd szépen megvitatja, megszavazza, legújabb büszkeségünk, a köztársasági elnök pedig alá fogja írni. Ezt követően a GVH-nak "elvi lehetősége" lesz arra, hogy belebarmoljon vállalatok működésébe, és erről ráér utólag beszámolni, amikor már úgyis mindegy, mert addigra be lesz hintve minden sóval, vagy valaki esetleg megvette az egész kócerájt.
A törvény módosítása két jelentős újdonságot tartalmaz. Az egyik az alapvető jelentőségű vállalkozás fogalma, a másik az esetleges piactorzulást kutató ágazati vizsgálatok indítása (meg nyilván a hozzájuk kapcsolódó intézkedések). Elméletben nem lenne ezekkel semmi probléma, hiszen arról van szó, hogy a monopolhelyzetben lévő cégek ne éljenek vissza erőfölényükkel, és ha ezt megteszik, akkor a hatóság szankcionálja azt.
A GVH versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálhatja, hogy egy cég alapvető jelentőségű-e. Ez függ a piaci részesedésétől, beágyazottságától, attól, hogy mi történne, ha hirtelen nem tudna működni - mondjuk, ha egy távközlési cég vagy bank holnaptól leállna, az okozhatna gondot, ezért is fontosak az ágazati törvények. Ha az eljárás eredménye szerint alapvető jelentőségű lesz egy vállalkozás, a GVH kötelezettségeket írhat elő a számára. Hasonlóképpen járhat el akkor is, ha az ágazati vizsgálat során kiderül: az adott vállalkozás visszaél erőfölényével, torzítja a versenyt. Mindezeket úgy állapíthatja meg a hivatal, hogy közben nem kell jogsértésre hivatkoznia, jogsértést megállapítania. | Törvényesített einstand | Március végén nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek azt az igazságügyi tárgyú salátatörvényt, amelyben az egyik tervezet új jogosítványokat adna a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) az erőfölényes helyzetek elleni intézkedésekhez. A GVH lényegében akár arra is kötelezhetne vállalatokat, hogy feldarabolják magukat, illetve leváltsák a vezetőséget. A GVH szerint nem lenne ebben semmi rendkívüli, a jogszabály nyújtotta lehetőségek elviek, illetve Németországban is van hasonló törvény. De itthon is van példa szigorú szabályozásra, hiszen a hitelintézeti törvény komoly jogosítványokat ad a Magyar Nemzeti Bank kezébe. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/torvenyesitett-einstand-267098 | 2024-04-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Magyar Narancs: A tervezett ingatlanberuházás a Rákosrendező teherpályaudvar környezetében zömmel vasúti meg ipari területeket foglal magába a Zugló és Angyalföld közötti mintegy 150 hektáron. Voltak tervei a fővárosnak e hatalmas barnamezős terület hasznosítására?
Karácsony Gergely: 2019 őszén már főpolgármester voltam, amikor lezárta a főváros városépítészeti cége azt a tanulmányt, amely építési javaslatot fogalmazott meg a Rákosrendezőre. Ennek az a háttere, hogy a város hosszú távú stratégiáját érintő valamennyi dokumentum politikai ciklusokon túlmutató módon szól arról, hogy a rozsdaövezetek, tehát a régi ipari és alulhasznosított vasúti területek a város aranytartalékai. Ráadásul ezek ki is adnak egy városszövetet: a munkáskörútként már a negyvenes években kitalált körgyűrű, a mai körvasút környékén találhatók ezek a rozsdaövezetek. Ezeknek a területeknek a hasznosítása Budapest számára kulcskérdés, mert egy rendkívül káros agglomerációs, szuburbanizációs folyamat zajlik. Budapest lakossága - bár kisebb mértékben, mint az ország lakossága - egyre inkább csökken. Ehhez képest az agglomerációban szinte kezelhetetlen népességrobbanás zajlik, ami már most is óriási feszültségeket okoz. A következmény: túlterhelt települések, és naponta több mint 300 ezer Budapestre áramló autó. Kulcskérdés, hogy Budapest mennyire tudja a maga közigazgatási határain belül hellyel kínálni az ebbe a térségbe érkezőket az elkövetkező évtizedekben, és hogyan tudunk nekik legalább 50 ezer új lakást építeni. Mert ha nem, akkor ez a népesség Érden, Dunakeszin és más agglomerációs térségekben fog megjelenni, és ebből olyan mobilitási igény keletkezik, amibe beleroskad a főváros. Ebből a szempontból nem csupán a konkrét beruházás tekinthető katasztrófának, de az is, hogy a fejlesztendő övezetek közül a legértékesebbet áldozzák fel a közérdek helyett magánérdekek szolgálatában. A főváros által készített beépítési tanulmányban az áll, hogy kompakt városfilozófiát követő városközpontot szeretnénk létrehozni. Egyfunkciós városrészek helyett egymásra épülő lakóövezetből, intézményi övezetből, kereskedelmi övezetből álló multifunkcionális várostérségeket alakítunk ki, ahol kisebb a mobilitási igény. A kisváros a nagyvárosban koncepció alapján olyan lakóövezetek jönnek létre, ahol gyalog vagy kerékpárral szinte minden elérhető. Ilyen típusú városrészeket kellene létrehozni Budapest rozsdaövezeteiben: a Rákosrendező az első közülük, a Józsefvárosi pályaudvar környéke lehet a második, Külső-Ferencváros a harmadik, vagy idevehetjük akár Csepelt is. A tanulmány csupán a rákosrendezői övezetbe 8-10 ezer lakás felépítését, illetve a meglehetősen nagy vízhozamú Rákos-patak felduzzasztott vizére koncentrálva egy park létrehozását javasolja, és az autópálya felől eső részen pedig intézményi övezetek kialakítását.
MN: E koncepció is komoly finanszírozást igényelne - honnan lenne erre pénz? Mennyivel szállna be Budapest?
KG: Erre kétfajta finanszírozási megoldás létezik. Az egyik, hogy bérlakásokat építünk - voltaképpen ez lenne az ideális. Ez a nagyjából 8-10 ezer bérlakás nagyon jól jönne Budapestnek. Ez azonban csak felfoghatatlan mennyiségű pénzből valósulhatna meg - mondjuk ennyi a város kétéves költségvetése. Ennél egy fokkal jobb forgatókönyv az is, hogy az állam és az önkormányzat közösen megcsinálják a szükséges infrastrukturális beruházásokat, és utána beruházók építik a lakásokat. Ez az egész fejlesztés részletesebb költségvetést igényel, de azért ne felejtsük el, hogy itt készen van egy autópálya, van egy metró, amelyet egyébként meg kéne hosszabbítani a Rákosrendezőig. A Szegedi úti felüljáró villamoskapcsolatot is feltételez, a 3-as villamos meghosszabbítását. Mindent egybevéve, ez egy rendkívül értékes telek. Hogyha közpénzből, európai uniós vagy hazai pénzből felfejlesztjük az infrastruktúrát, akkor magánál az infrastruktúra-beruházásnál nagyobb mértékben nő az ingatlanok értéke. Szerintem Budapesten az a reális opció, hogy egy átlátható verseny keretében kiválasztott - és nem államközi szerződésben megajándékozott - ingatlanbefektető építi meg az új negyedet olyan piaci szabályozókkal, hogy a beruházók kötelezettek és érdekeltek legyenek bérlakások építésében is. De még akkor is, ha a lakásokat értékesítésre szánjuk, önmagában a közérdekű beruházások megvalósítása olyan mértékben értékeli fel a telkeket, ami visszahozza a beruházásra fordított pénzt.
MN: Tárgyaltak ennek a területnek a hasznosításáról a kormánnyal? Zajlott ebben az ügyben érdemi kommunikáció?
KG: Kommunikáció ugyan volt, tárgyalás nem. Előbbi abban állt, hogy megüzenték: várjuk meg, míg a parlament eldönti, hogy ki a beruházó. Ez a sorrend pont a fordítottja annak, aminek lennie kéne. Előbb ki kéne találni, hogy mit akarunk, és ahhoz keresni beruházót. A feladatot Lázár Jánosra szignálta a kormány - nyilván, mivel ő az építési miniszter. Nem úgy néz ki, mint aki nagyon lelkesedik a feladatért, az üzletet a feje fölött kötötték meg mások. Láthatóan az történik, hogy már ott lihegnek a kormányközeli építőipari cégek a beruházás körül: ne felejtsük el, hogy ha itt valaki ellop 1 százalékot, az is felfoghatatlan mennyiségű pénz - hát még ha 10 százalékot. Nem szól ez másról, mint hogy ez egy zsíros falat, hatalmas biznisz a magyar Fidesz-közeli építőipari lobbi számára. Egy Garancsi István-közeli cég már be is van jegyezve a projekt kivitelezésére. A minap aláírt államközi szerződés nem más, mint álcázott korrupciós művelet: az állam ingyenesen adja át ezt az értékes területet egy dubaji befektetőnek: ez a közpénzzel való visszaélés, a köztulajdon ellopásának minősített esete, a maga nemében világcsúcs. A magyar történelemben sem tudnék fölmutatni egy ilyen értékű tranzakciót, amelynek során a magánérdeket ennyire a közérdek elé helyezték. | „A maga nemében világcsúcs” Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere | A Rákosrendezőre tervezett „mini-Dubaj” beruházás értékes fővárosi területek elkótyavetyélésével járna, és hosszú évekre lekötné a teljes építőipari kapacitást, felverné a budapesti ingatlanárakat – mondja a főpolgármester, aki két fideszes jelölttel, de csak egy komoly kihívóval számol június 9-ére. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-maga-nemeben-vilagcsucs-267094# | 2024-04-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész kérte befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt egy folyamatban lévő bűnügyben. A mentelmi bizottság javaslatának megfelelően a parlament 173 igen, hat nem szavazattal döntött az ügyben.
Baja Ferenc volt informatikai kormánybiztos, az MSZP választmányának jelenlegi elnökhelyettese 2019 júniusában a BKV informatikai közbeszerzésének egyetlen pályázójától 30 millió forintot kért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását ne akadályozza a Fővárosi Önkormányzatban pozíciót betöltő hivatalos személyeknél. Molnár Zsolt Baja Ferencen keresztül kérte meg a pályázót, hogy a szerződés meg nem támadásáért cserébe neki is fizessenek 40 millió forintot. A pénz átadása a képviselőnek 2019 augusztusában meg is történt.
Az ügyészség szerint ez a cselekmény alkalmas a társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének megállapítására.
A határozathozatalok előtt Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke közölte, Molnár Zsolt írásban kérte a bizottságtól mentelmi joga felfüggesztését. Megjegyezte, a bizottság ülésén egy ellenzéki képviselő volt jelen, aki nem támogatta az indítványt, mondván, frakciója szolidáris Molnár Zsolttal.
A politikus kitért arra, hogy az üzérkedés akkor is megvalósul, ha a hivatalos személy befolyásolására nincs tényleges hatalma az üzérkedőnek, azt csak színleli. Ismertetve a tényállást, elmondta, a BKV 2019 januárjában indított kétlépcsős, informatikai közbeszerzést, amelyre egy cég jelentkezett és nyert is, vele 2019 júniusában kötöttek szerződést. A szolgáltatás értéke több mint 13 milliárd forint, a szerződés öt évre szólt és meghosszabbítható - részletezte. Hargitai János felhívta a figyelmet arra, hogy 2019 októberében önkormányzati választás volt.
Az MSZP prominense, Baja Ferenc megkereste az érintett cég képviselőjét és azt mondta neki 2019 nyarán, hogy Karácsony Gergely lesz a főpolgármester és akkor minden informatikai ügyet vele kell majd egyeztetni. Hivatkozott arra is, hogy Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesre is befolyása van és 30 millió forintot kért, hogy befolyásával ne éljen két évig - részletezte. Hozzátette: Molnár Zsolt megkereste Baja Ferencet, azt kérve tőle, hogy a cég neki 40 millió forintot fizessen, hogy ne befolyásolja a szerződés teljesülését.
Hargitai János közölte, 2019 augusztusában a cég képviselője át is adta a pénzt Molnár Zsoltnak az V. kerületi Olimpia parkban. A politikus a vádhatóság bizonyítékai közé sorolta a tanúvallomásokat, a lefoglalt bűnjeleket, az okiratokat, a tárgyi bizonyítékokat, elektronikus és hívásforgalmi adatokat.
Molnár Zsolt emlékeztetett arra, hogy 2022 februárjában kérte a mentelmi joga felfüggesztését, bízva abban, hogy a független ügyészség tisztességesen ki fogja vizsgálni ügyet. Szerinte nem ő lesz a magyar történelemben az egyetlen, aki koncepciós eljárás áldozata lesz. Azon véleményét is hangoztatta, hogy a mentelmi jognak jelenlegi formájában semmi értelme, azt el kellene törölni.
Elmondta, ennek a történetnek a valódi célja az, akadályoztatva lesz-e abban, hogy a budapesti vagy a balatoni csatát végigvigye, illetve a baloldal tekintélyét helyreállítsa a Kárpát-medencében. Szerinte a tényállásból kimaradt, hogy az Olimpiai parkban, ahol átvette a pénzt, "megkérték a kismamákat és a nagymamákat, hogy segítsenek átszámolni a pénzt". Hozzátette: ez nem komoly. | Felfüggesztették az MSZP-s Molnár Zsolt mentelmi jogát | 40 millió forint kenőpénzt kért egy közbeszerzés nyertesétől. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/felfuggesztettek-az-mszp-s-molnar-zsolt-mentelmi-jogat-267135 | 2024-04-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vietnam történetének egyik legnagyobb korrupciós ügyében halálra ítélték Truong My Lan ingatlanmágnást, aki a becslések szerint 27 milliárd dollár, átszámítva körülbelül 9810 milliárd forint kárt okozott mintegy 42 ezer embernek, írja Guardian.A három esküdtből és két bíróból álló testület csütörtökön bűnösnek találta a Van Thinh Phat beruházó cég elnökét a Saigon Commercial Bank (SCB) pénzének több éven át tartó elsikkasztásában. „A vádlott tettei aláásták az emberek bizalmát a párt és az állam vezetésében” – szerepelt az ítéletben.Lan az ügyészség szerint többek között hamis hitelkérelmeket állított össze, hogy pénzt vegyen fel az SCB-től, amiben 90 százalékos részesedéssel rendelkezett. Azzal is vádolták, hogy kenőpénzt adott állami tisztviselőknek a bank jogsértéseinek és rossz pénzügyi helyzetének eltitkolása érdekében. Lan tagadta bűnösségét, és beosztottjait hibáztatta.Az ügyben még 85 embert vádolnak megvesztegetéstől és a hatalommal való visszaéléstől kezdve az eltulajdonításon át a banki törvények megsértéséig. Lan 12,5 milliárd dollárt sikkasztott el, de az ügyészek csütörtökön azt közölték, hogy a teljes kár már 27 milliárd dollár, ami az ország 2023-as GDP-jének 6 százaléka. A halálbüntetés azonban szokatlanul súlyos egy ilyen ügyben. | Korrupció miatt halálra ítéltek egy ingatlanost Vietnamban | Vietnam történetének egyik legnagyobb korrupciós ügyében halálra ítélték Truong My Lan ingatlanmágnást, aki a becslések szerint 27 milliárd dollár, átszámítva körülbelül 9810 milliárd forint kárt okozott mintegy 42 ezer embernek, írja Guardian. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/11/korrupcio-miatt-halalra-iteltek-egy-ingatlanost-vietnamban | 2024-04-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy megye, egy jogi személy - 2021 óta ez a kórházrendszert is vastagon érintő egészségügyi átalakítás egyik tételmondata. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megyei kórházak irányító szervezetek lettek és átvették a megyén belüli kisebb városi kórházak gazdasági feladatainak ellátását. Úgy tűnik, a gazdasági integráció Veszprém vármegyében nem zajlik teljesen zökkenőmentesen.
A 24.hu információja szerint számos jogszabályt megsértett, ezért több figyelmeztetésben is részesült a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház gazdasági igazgatója, aki pályázik az intézmény főigazgatói posztjára is. Farkas Mária Anna az ajkai Magyar Imre Kórház 2022-ben keletkezett fedezetlen kötelezettségvállalásait nem jelentette a Belügyminisztériumnak, ezért az Országos Kórházi Főigazgatóság írásbeli figyelmeztetésben részesítette, valamint egy 14 pontos intézkedési tervet írt elő számára. A terv betartását az OKFŐ tavaly ellenőrizte, és arra jutott, számos pontját nem teljesítették, így másodszorra is írásbeli figyelmeztetést írt elő az OKFŐ a gazdasági igazgatónak, márpedig két elmarasztalás azt jelenti, fel lehet menteni gazdasági igazgatói pozíciójából - derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból.
2021. december 1. óta a kijelölt megyei kórház, vagyis a Csolnoky Ferenc Kórház több, a megyében található városi kórház gazdálkodási feladatait látja el. Az irányított városi társintézmények a veszprémi kórház esetében az ajkai, a pápai, a zirci és a tapolcai kórház. Vagyis mindegyik kisebb város kórházának gazdasági feladatait a kiemelt megyei kórház látja el, a veszprémi esetében Farkas Mária Anna.
A milliárdos adósságoktól roskadozó kórházak pénzügyi ellenőrzését egy ideje az Országos Kórházi Főigazgatóság is szigorúbban veszi. Az OKFŐ Belső Ellenőrzési Főosztálya az ajkai kórház fedezetlen kötelezettségvállalásait vizsgálta 2022-ben. Ezek azok a kötelezettségvállalások, amikor a kórháznak például egy adott beszerzésre már nincs pénze, ám az ellátás működésének garantálásához nélkülözhetetlen a lebonyolításuk. Ez az ajkai kórházban is rendre előfordult 2022-ben, ám a kórház gazdasági-pénzügyi ellenjegyzéseinek folyamataiért a veszprém megyei kórház gazdasági vezetője felel, így neki kell a fedezetlen pénzügyi ellenjegyzésekről jelentést tennie a Belügyminisztériumnak. Az teljesen általánosnak mondható, hogy a finanszírozáshoz havonta hozzájutó kórházakban a hónap végére elfogy a pénz, ezért fedezet nélkül kell kötelezettségeket vállalniuk. Az viszont súlyos vétségnek minősül, ha egy gazdasági igazgató (jelen esetben Farkas Mária Anna) nem ad jelentést a fedezetlen pénzügyi mozgásokról a minisztériumnak. Farkas először tavaly márciusban kapott írásbeli megrovást emiatt, majd az Országos Kórházi Főigazgatóság újabb elmarasztalást javasolt, és azt írta a veszprémi kórház megbízott vezetőjének, hogy a munkavállalói kötelezettség ismételt megszegése a fennálló jogviszonyának munkáltató általi megszüntetését is eredményezheti.
A kórházvezetői pozíciót meg is pályáztatták Veszprémben, miután tavaly év végén a Belügyminisztérium 24 direktort eltávolított a posztjáról. Az elbocsátott vezetők között volt a veszprémi kórház igazgatója, Töreki-Vörös Ibolya is (aki mellesleg Töreki Sándor országos rendőr-főkapitányhelyettes felesége, valamint a Fidesz-KDNP színeiben önkormányzati képviselő Pápán). Kirúgása után azonban nem távozott a kórházból: jelenleg is tanácsadóként dolgozik a megbízott igazgató, Lang Zsuzsanna mellett, ezt kérésünkre a kórház is megerősítette.
Kérdeztük az Országos Kórházi Főigazgatóságot a belső pénzügyi vizsgálatokról is. Nem az OKFŐ, hanem maga a kórház, Lang Zsuzsanna megbízott főigazgató aláírásával küldött választ, amelyben azt írja, "jelenleg az Ajkai Magyar Imre Kórház gazdálkodásának ellenőrzése zajlik, annak keretében az intézmény tartozásállományának felülvizsgálata történik." Majd hozzáteszi: "a munkavállalók munkavégzésének értékelése és annak minősítése nem minősül közérdekű adatnak."
Farkas Mária Anna néhány évvel ezelőtt már szerepelt a hírekben. Mielőtt a veszprémi kórház gazdasági igazgatója lett volna, 2012-től egészen 2020-ig az óbudai Szent Margit Kórház menedzsmentjében dolgozott szintén gazdasági igazgatóként. 2019-ben az Átlátszó írta meg Farkasról, hogy számára a Margit kórház 2017-ben négy luxusautót (egy Volvót és három BMW-t) bérelt, évi 5,4 millió forintért. Farkas egyébként 2019-ben Gyöngyösön a 7. választókerületben indult a Városom, szeretlek Egyesület-FIDESZ-MPSZ-KDNP koalíció képviselőjeként. A kampány során adott egyik interjújában beszélt arról, jó szakmai kapcsolatot ápol az akkori emberi erőforrások miniszterrel, Kásler Miklóssal, illetve Varga Mihály pénzügyminiszterrel.
Úgy tudjuk, Farkas Mária Anna a veszprémi kórházban is próbálkozott autóbeszerzéssel. A kórház lapunknak küldött tájékoztatásában az autó típusát nem erősítette meg, ám azt igen, volt kísérlet autóbeszerzésre. Mint a kórház írja,
a vármegyei szintű feladatellátás kapcsán vizsgálta a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház egy további intézményi gépjármű beszerzésének lehetőségét, azonban ez nem valósult meg. A felmerült szállítási igényeket az intézmény más módon oldja meg.
Kérdéseinkkel megkerestük közvetlenül Farkas Mária Annát is, ám levelünkre nem ő, hanem a kórház válaszolt, mégpedig azt, hogy a válaszaikat (amelyeket fentebb idéztünk) már korábban elküldték.
Feltűnő, hogy a tavaly év végi igazgató-elbocsátási hullámban nemcsak a veszprémi kórház vezetőjétől, hanem az ahhoz tartozó két társintézmény, a Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet, valamint a pápai Gróf Eszterházy Kórház és Rendelőintézet vezetőjétől is búcsút vett a Belügyminisztérium. Bár a szintén a veszprémi kórház gazdasági irányítása alá tartozó ajkai Magyar Imre Kórház igazgatóját, Nagy Zoltánt nem érintette a decemberi vezetőváltás, néhány héttel ezelőtt az igazgató azonnali hatállyal és egyéni elhatározás alapján visszaadta főigazgatói megbízatását (az Ajkai Szó beszámolója szerint nemrég az ajkai kórház üzemeltetési igazgatója is távozott, igaz, őt elbocsátották). Nagy Zoltán szűkszavúan azzal indokolta döntését az Ajkai Szó szerint, hogy az egészségügyi dolgozók körében nagyon sokan csalódtak az ígért béremeléssel kapcsolatban.
Ez ügyben is megkerestük az Országos Kórházi Főigazgatóságot, mivel a kormány döntése értelmében márciusban az egészségügyi szakdolgozók átlag 20 százalékos béremelést kaptak. Csakhogy nem mindenki, és kiderült, a lényeg az átlag kifejezésben van. Arról is az Ajkai Szó írt először, hogy 350 egészségügyi dolgozóból több, mint 130-nak a bére csökkent, vagy maradt változatlan a március 1-jei béremelés ellenére. A veszprémi kórház kérdésünkre azt válaszolta ezzel kapcsolatban, hogy az Ajkai Magyar Imre Kórházban a szakdolgozói alapbér emelés mértéke március 1-től átlagosan 18,4 százalék volt.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hatályos jogszabályok szerinti korábban pótlékként fizetett bérelemek beépültek az alapilletménybe, melyre ráépült a béremelés
- magyarázta lapunknak a kórház. Veszprémben még alacsonyabb volt az átlagos béremelés: ott a kórház válasza szerint az egészségügyi dolgozók átlagos béremelésének mértéke 14,5 százalék volt. A kórház hozzátette azt is, hogy jogszabály szerint a bérfejlesztés fedezetére biztosított bérkeret teljes egészét a munkavállalók béremelésére fordította az intézmény, ám ennek mértéke nem volt egységes, a jogszabály erre lehetőséget adott.
Megkérdeztük, hogy a decemberben elbocsátott főigazgató, de tanácsadóként továbbra is a veszprémi kórház megbízott főigazgatója mellett dolgozó Töreki-Vörös Ibolya mennyi fizetést kap tanácsadói munkájáért. A kórház összeget nem árult el, csupán annyit írt, hogy, hogy
bérét a hatályos jogszabályok szerint - életkorának, képzettségének megfelelően - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény alapján téríti az intézmény.
Az egykori szemész szakorvos igazgató, jelenlegi igazgatói tanácsadó három évig vezette a veszprémi kórházat, előtte a pápai kórházat igazgatta. | Tanácsadóként kap fizetést a veszprémi kórház tavaly elbocsátott igazgatója, a gazdasági igazgatót pedig többször is figyelmeztették | Nem jelentett fedezetlen kötelezettségvállalás, nem teljesített intézkedési terv, autóbeszerzés, béremelés ellenére csökkenő bérek: ügy ügy hátán a Veszprém vármegyei kórházakban. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/04/10/veszpremi-korhaz-toreki-voros-bolya-tanacsado-korhazigazgato-farkas-maria-anna-gazdasagi-igazgato-ajkai-korhaz/ | 2024-04-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A budapesti nyomozók egy fővárosi tankerületi központ gazdasági vezetőjét vesztegetés, vesztegetés elfogadása és „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűntett megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását – írja a police.hu.Három vállalkozót is gyanúsítottként hallgattak ki, ők szabadlábon védekezhetnek, de a gyanúsítottak köre az eljárás során még bővülhet.A BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztályának adatai szerint a tankerületi központ gazdasági vezetője az általuk kiírt közbeszerzési eljárásokat úgy manipulálta, hogy azokon az előre kiválasztott cégek nyerjenek, és a központ felügyelete alá tartozó intézmények kiadásainak igazolására fiktív számlákat állíttatott ki.A hivatali helyzetével visszaélve a gazdasági vezető több 10 millió forinthoz juthatott így, de nemcsak pénzt fogadott el, hanem például több mint 2 millió forint értékű Forma-1 belépőt, vagy egy 30 milliós luxusautó használati jogát is.A nyomozók április 9-én az érintett tankerületi központban és több megye rendőreinek bevonásával további 27 helyszínen egyszerre hajtottak végre akciót: iratokat, adathordozókat, több mint 63 millió forintot és külföldi fizetőeszközt foglaltak le, illetve két ingatlant zár alá vettek kb. 75 millió forint értékben. | Vesztegetés gyanújával őrizetbe vették egy fővárosi tankerületi központ vezetőjét | A budapesti nyomozók egy fővárosi tankerületi központ gazdasági vezetőjét vesztegetés, vesztegetés elfogadása és „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűntett megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását – írja a police.hu. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/11/vesztegetes-gyanujaval-orizetbe-vettek-egy-fovarosi-tankeruleti-kozpont-vezetojet | 2024-04-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Mirkóczki Ádám egri polgármesternek hétfőn egy rendkívüli sajtótájékoztató után helyi képviselők próbáltak átadni egy közös nyilatkozatot, amelyben elítélik az adatmanipulációt, de a polgármester bezárkózott egy irodába, és nem volt hajlandó átvenni a dokumentumot, írta az Egri Válasz.
A múlt hét szerdán került nyilvánosságra az a hangfelvétel, amelyen Mirkóczki azt mondta: "Nagyjából semmit nem adnék ki, úgy vagyok vele, hogy pereljen mindenért, minden érdemi részt kiveszek belőle vagy kicsontozom úgy, hogy tessék, itt van egy semmi, amivel nem tudsz mit kezdeni." Vagy: "...ha konkrét szerződést kérnek ki, akkor meg pont kitörlök olyan részeket, ami őt érdekli. Hát kiadtuk, csak szerintünk, a mi jogi álláspontunk szerint az a: üzleti titok, b: személyes adat, c: mittudoménmi."
A polgármester szerint ő nem általános gyakorlatról beszélt, csak egy emberre vonatkoztak az elhangzottak, megelégelte a közérdekű adatigénylésekkel szerinte visszaélő Magyar Kétfarkú Kutya Párt-os Domán Dániel tevékenységét. Ezért összehívott egy megbeszélést, ezen hangzott el a 46 másodperces, a polgármester szerint összevágott részlet.
Domán tavaly július óta próbálja kideríteni, mennyibe került a műemlék Lenkey-ház felújítása - hivatalosan 475,2 millió forint volt az ára. Közérdekű adatigényléssel fordult az illetékes szervekhez, miután nem kapott választ, pert indított a Dobó István Vármúzeum ellen a szerződések nyilvánosságra hozataláért. Miközben az elsőfokú ítélet Dománnak kedvezett, a Vármúzeum fellebbezett, ráadásul Minczér Gábor egri alpolgármester nyilvánosságra hozott egy szerződést. Domán ekkor állította, szerinte a városvezetés kozmetikázhatta a dokumentumot.
A hétfő reggeli sajtótájékoztatón dr. Pápai Ákos polgármesterjelölt azt mondta, hogy nem hangfelvételbotrány, hanem adatmanipulációs botrány van. Ennek apropóján a közgyűlés más-más politikai oldalhoz tartozó képviselői és a hozzájuk csatlakozó helyi közéleti szereplők, pártelnökök a sajtótájékoztató után felmentek a Városháza Polgármesteri Titkárságára, hogy átadják a polgármesternek vagy a helyettesének az ügy kapcsán megfogalmazott nyilatkozatot, melyet minden csatlakozó aláírt.
A delegációt Spisák György aljegyző fogadta, majd a polgármester irodájához vezette a képviselőket. A hivatal egyik dolgozója bekopogott az irodába, de Mirkóczki percek múltán sem jött elő, hogy átvegye a nyilatkozatot. Miután Pápai Ákos a polgármester egyik helyettesét, Minczér Gábor vagy Farkas Attila alpolgármestereket, illetve sem az aljegyző Spisák Györgyöt nem találta sehol, illetve Földvári Győző önkormányzati biztos sem tudott a segítségére lenni -, ragasztószalaggal a polgármester irodájának az ajtajára rögzítette a nyilatkozatot. | Az egri polgármesternek tiltakozó nyilatkozatot akartak átadni helyi képviselők, de Mirkóczki Ádám bezárkózott az irodájába | Mirkóczki Ádám egri polgármesternek hétfőn egy rendkívüli sajtótájékoztató után helyi képviselők próbáltak átadni egy közös nyilatkozatot, amelyben elítélik az adatmanipulációt, de a polgármester bezárkózott egy irodába, és nem volt hajlandó átvenni a dokumentumot, írta az Egri Válasz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/08/mirkoczki-adam-egri-polgarmester-bezarkozott-adatigenyles-botrany | 2024-04-08 11:53:00 | true | null | null | Telex |
2022 tavaszán az Orbán-kormány erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy hozzájuthasson azokhoz a forrásokhoz, amelyeket az Európai Unió a Covid okozta gazdasági károk enyhítésére szánt. Az újjáépítési alapnak nevezett keretből Magyarországnak több milliárd euró járna, az EU azonban főleg korrupciós kockázatokra hivatkozva ezt az összeget visszatartotta.
Mint kiderült, nem voltak alaptalanok a korrupció miatti aggodalmak. A magyar ügyészség épp 2022 áprilisában közölte, felszámoltak egy olyan, kormánytisztviselőkből is álló hálózatot, amelynek tagjai uniós pénzek ellopásában segédkeztek. A nyomozás arra jutott, hogy a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség több munkatársa összedolgozva többször is elintézte, hogy a számukra kenőpénzt fizető cégek pályázatai nyerjenek.
Az egyik meggyanúsított főosztályvezető ráadásul a Miniszterelnökség olyan részlegén dolgozott, amelynek az volt a feladata, hogy Magyarország az EU-s újjáépítési alapból megkapja a neki járó összegeket.
Az ügyről korábban több részlet is megjelent a sajtóban, a Direkt36 azonban most megszerezte a Központi Nyomozó Főügyészség által összeállított vádiratot, amely minden korábbinál részletesebben mutatja be azt, hogy az ügyészség szerint milyen bűncselekmények történtek. Ez még csak a vádhatóság által összegyűjtött információkat tartalmazza, a megvádolt személyek bűnösségéről majd a bíróság fog dönteni, de ez a per még nem kezdődött el.
Az ügyészség által összeállított közel 400 oldalas dokumentumból azonban egy olyan kép rajzolódik ki, amely szerint az egyik pénzügyminisztériumi dolgozó irányításával működő szervezet éveken keresztül a pályáztatási rendszer szinte minden pontjába bele tudott avatkozni. Feljavították a kenőpénzt fizető cégek pályázatait, az elbírálás során törölték a pályázatok alkalmatlanságára utaló nyomokat, a projekteket lezáró helyszíni ellenőrzéseket pedig meghamisították.
Az ügynek összesen 54 vádlottja van, köztük olyan emberek, akik magas állami pozíciókat töltöttek be korábban. Közéjük tartozik Barta-Eke Gyula, aki Palkovics László korábbi miniszterrel együtt vezetett egy állami tulajdonú vállalatot, korábban pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárja volt. A vádlottak között szerepel egy korábbi, uniós pénzek kifizetéséért felelős helyettes államtitkár, Karsai Tamás is. (A cikkben azokat a vádlottakat nevezzük meg teljes nevükön, akik állami pozíciójukban döntési jogkörrel rendelkeztek.)
Az ügyészség a Direkt36 megkeresésére azt írta, a nyomozás közben 300 pályázatot vizsgáltak meg, 50 helyszínen tartottak kutatást, ezek során pedig több mint 100 ezer oldalnyi nyomozati irat keletkezett. Azt is hozzátették, hogy az ügyben idén februárban emeltek vádat a Budapest Környéki Törvényszéken. A kormány azt közölte, hogy az ügyben "érintett dolgozók munkaviszonya, beosztástól függetlenül azonnali hatállyal megszűnt".
A vádiratot megszerezte a 24.hu is, amely kedd reggel tette közzé az erről szóló cikkét.
Pálinka helyett pénzt kért
A vádirat szerint a bűncselekmény-sorozat központi figurája, egyben elsőrendű vádlottja K. Tamás, aki különböző állami intézményeknél 2011 óta foglalkozott uniós pályázatokkal. Ezt a munkát végezte szakmai referensként a Nemzetgazdasági Minisztériumban, majd 2018 után a tárca jogutódjánál, a Pénzügyminisztériumnál (PM) is.
K. Tamás a vádirat szerint 2015 elejére kialakított maga körül egy pályázatírókból, pályázatokon induló cégek képviselőiből álló ügyfélkört. A megítélt támogatás bizonyos százalékáért cserébe elintézte a számukra, hogy az ő pályázataik nyerjenek. Az ügyészség szerint fizetségként jellemzően a támogatások 6-8 százalékát kérte. K-t a csalások elkövetésében hat pénzügyminisztériumi munkatársa is segítette, akik között több osztályvezető is volt.
A vádirat hosszan részletezi, hogy a pénzért cserébe K. és társai milyen szolgáltatásokat nyújtottak. Ügyfeleiknek már a pályázatok benyújtásában segítséget ajánlottak. A vádirat megemlít egy olyan esetet, amikor egy K.-val együttműködő pályázatíró, H. Anita 2021 februárjában az erre a célra kijelölt honlapon nem tudta benyújtani egy általa képviselt cég pályázatát. K. és társai előbb telefonon próbáltak segíteni neki. Miután így sem jártak sikerrel, elkérték a pályázó felhasználónevét, jelszavát, és a rendszerbe belépve maguk oldották meg a problémát. A pályázatot ezt követően már be lehetett adni.
K. Tamásék segítsége itt nem állt meg, az ügyészség szerint a megvádolt kormánytisztviselők a pályázatok elbírálási folyamataiba is belepiszkáltak. A vádirat több erről szóló esetet is felsorol. Egy pénzügyminisztériumi referens az egyik pályázattal kapcsolatban például megállapította: "a beszerezni tervezett gépek nem fognak elférni a helyszínen". K. egyik bűntársa, egy minisztériumi osztályvezető, a beosztottja véleményét úgy küldte tovább, hogy abból ezt a részt kitörölte. Egy másik pályázat esetén ugyanez az osztályvezető a beosztottja véleményéből azt törölte, hogy a pályázó által "csatolt szándéknyilatkozatok valószínűleg hamisak".
Ha a pályázatokkal kapcsolatban felmerülő problémák miatt a PM hiánypótlást rendelt el, a vádirat szerint K.-ék akkor is igyekeztek segíteni. Ilyen esetekben a hiánypótlási kérelmeket még a hivatalos kiküldés előtt eljuttatták az érintett pályázók számára. Ez azért jelentett segítséget, mert a hiánypótlás megválaszolására - onnantól kezdve, hogy az érintett letöltötte azt az elektronikus rendszerből - csak egy meghatározott idő állt rendelkezésre.
A hiánypótlásokkal más módon is csaltak a vádirat szerint. Többször előfordult, hogy a megvádolt kormánytisztviselők átnézésre megkapták a hiánypótlásokat még azelőtt, hogy a pályázó hivatalosan benyújtotta volna azt. A vádirat szerint egy esetben például azt javasolták a pályázó cégnek, hogy a hiánypótlásban egy "magasabb, valótlan összeget tüntessenek fel árbevételként, mivel azt az elbírálás során nem fogják vizsgálni". A pályázó cég így is tett, 2022 februárjában pedig 700 millió forintos támogatást nyert. Igaz, a támogatási szerződés megkötéséhez a PM újabb feltételeket írt elő a cég számára.
Az ügyészség több esetben azt is rekonstruálta, milyen körülmények között történt meg a kenőpénz átadása. Egy hulladékfeldolgozó cég tulajdonosától K. például annak ellenére is juttatást várt, hogy annak pályázata végül K.-ék segítsége nélkül is nyert. Mivel a pályázó ezzel nem volt tisztában, belement a dologba. A fizetségről azonban előzetesen nem állapodtak meg, így az később egy kínos jelenethez vezetett.
A cégtulajdonos 2021 őszén a budapesti Szent István-bazilika közelében találkozott K.-val. A vádirat szerint a férfi egy "Gyulán gyártott élelmiszerekből álló ajándékcsomagot - vadhúst, kolbászt és pálinkát - adott át" K.-nak. A kormánytisztvelő erre reagálva azt közölte: "az ajándékcsomagot köszöni, de neki a segítségéért cserébe 2 millió forintra lenne szüksége". Az ügyészség szerint az összeget K. néhány nappal később kapta meg egy budaörsi Shell-kúton.
A vádirat szerint egy másik pályázat esetén olyan is előfordult, hogy a győztes cég képviselője a pályázatírón keresztül "egy hungarocellből készült ételszállító dobozban" juttatta el a 2 millió forintot K.-ék számára.
A jelenleg is házi őrizetben lévő K. Tamást budapesti házában kerestük fel. A férfi ekkor azt közölte, hogy a vádirat tartalmát nem ismeri. Hozzátette, hogy azokat a bűncselekményeket, amelyekkel megvádolták, nem követte el. Azt is állította, egy politikai leszámolás áldozata, azért fogták perbe, mert keményen kritizálta a magyar kormány különutas külpolitikáját a nyomozás során lehallgatott beszélgetésekben.
Palkovics mellől
A kormánytisztviselőkkel kapcsolatban álló pályázatírók nem csak K.-tól kaptak segítséget. A vádirat szerint a korrupciós bűncselekményekben részt vett Barta-Eke Gyula is, aki szintén egy pályázatokkal foglalkozó állami szervezetet irányított.
Barta-Eke korábban Ózd fideszes alpolgármestere volt. A sajtóban a neve azt követően szerepelt többször, hogy 2015-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárjaként az egyetem tévéjének egyik főzős műsorában a jelen lévő nőknek felajánlotta, adáson kívül segít nekik teherbe esni.
Barta-Eke korábban több olyan állami cégben is vezető pozíciót töltött be, amelyek akkor a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá tartoztak. Az egyik ilyen az önvezető autók fejlesztésére szánt zalaegerszegi tesztpálya projektcége volt. Barta-Ekét az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetőjévé 2020 októberében nevezték ki.
Miután Palkovics 2022 végén távozott a kormányból, Barta-Ekével közösen irányította tovább a céget. Az üggyel kapcsolatban megkerestük Palkovicsot, akitől többek között megkérdeztük, hogy az ügyészségi nyomozás hogyan befolyásolta Barta-Eke pozícióját. Palkovics azt közölte: Barta-Ekének az Autóipari Próbapálya Zala Kft-nél betöltött cégvezetői tisztsége idén március közepén megszűnt.
Barta-Eke 2019-ben vett át az ITM alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t, amelynek a vádirat szerint bizonyos uniós pályázatok esetében volt szerepe. Ezen pályázatok esetén az IFKA-nak elő kellett minősítenie a pályázó cégeket. Ha a pályázók nem rendelkeztek ilyen minősítés után kiadott tanúsítvánnyal, akkor a Pénzügyminisztérium elutasította a pályázatukat.
A vádirat szerint Barta-Eke ilyen tanúsítványok kiadásáért egy ismerősén keresztül darabonként 3 millió forint kenőpénzt kért. Az ügyfelei számára a tanúsítvány megszerzése után azt is felajánlotta, elintézi, hogy az adott cég nyerjen a PM pályázatain is. Ezért cserébe a megítélt támogatás 4 százalékát kérte az ügyészség szerint. Erre az esetre azonban már járt kedvezmény is, és ha a pályázat nyert, akkor a végösszegből levonták a tanúsítványért járó 3 milliót. A vádirat több ilyen esetet is felsorol, Barta-Eke ezekért összesen legalább 78 millió forint kenőpénzt kapott az ügyészek szerint.
Átvágták egymást
A hatékonyan működő szervezet tagjai a vádirat szerint néha egymást megvezetve nyerészkedtek a pályázatokon. Ilyen történetekben kerül elő K. egykori minisztériumi főnöke, Karsai Tamás. Karsai 2014 és 2018 között a PM jogelődjénél, az NGM-ben az uniós pénzek elosztásáért felelős helyettes államtitkár volt.
Miután Karsai távozott a helyettes államtitkári posztjáról, a vádirat szerint 2021 tavaszán kapcsolatba került a K. környezetéhez tartozó egyik pályázatíróval, H. Anitával. Karsai már az első találkozójukon felajánlotta, hogy pénzért cserébe segítene H.-nak egy olyan pályázattal kapcsolatban, amelyben éppen elakadt. Karsai az ügyészek szerint azt állította, hogy továbbra is jóban van a PM több vezetőjével.
Karsai ezt követően találkozott is az egyik PM-es főosztályvezető ismerősével, ő azonban a konkrét ügyben nem segített neki. A H. által képviselt cég ügyei időközben megoldódtak, Karsai pedig a vádirat szerint azt állította H. Anitának, hogy az ügymenet neki köszönhetőn gyorsult fel. Az ügyészség szerint Karsai ezért cserébe 5 millió forintot kért, az összeget pedig meg is kapta.
Az ügyészek szerint Karsai ezt követően, 2021 nyarán ajánlotta fel H.-nak, hogy a kapcsolatrendszerét latba vetve később is tud segíteni. A vádiratban az áll, hogy ezért cserébe havi 500 ezer forintot kért. Karsai a vádirat szerint H. Anita meggyőzése érdekében "kifotózott kommunikációkkal, e-mailek bemutatásával" bizonygatta, hogy korábbi kapcsolatai továbbra is élnek. Osztályvezetőt, két főosztályvezetőt és egy helyettes államtitkárt nevezett meg, akiket majd be tud vonni a csalásokba. H. Anita hitt neki, és a vádirat szerint legalább kilenc alkalommal fizetett is Karsainak. Az azonban nem derül ki a dokumentumból, hogy Karsai ezekért az összegekért cserébe végzett-e bármilyen tevékenységet.
A volt helyettes államtitkár ügyvédjén keresztül azt közölte: nem kíván válaszolni a kérdéseinkre, "a bíróság előtt kívánja tisztázni magát."
A Miniszterelnökség elsikálta
A vádirat szerint a csaló hálózatnak arra is volt megoldása, ha egy-egy pályázat elakadt a PM-ben. Ehhez olyan kapcsolatuk segítségét vették igénybe, aki előbb az ITM-ben, később pedig a Miniszterelnökségen dolgozott. Ő P. Zsolt volt, akinek pozíciójából fakadóan beleszólása volt abba, hogy az uniós pályázatokat elutasítás esetén másodfokon hogyan bírálják el.
A vádirat példaként több érdekes esetet is részletesen bemutat.
Az egyik ilyen történetben egy pályázó cég az általa megvalósítani tervezett projektjéhez több másik cég árajánlatát is csatolta, de az egyikről, egy román cég ajánlatáról a PM megállapította, hogy hamis. A tárca ezért a pályázó cég kérelmét elutasította.
Két héttel később a PM azonban levelet kapott egy olyan címről, amelynek mailcíme a román cégétől eltérően nem "ro"-ra, hanem "co"-ra végződött. A levél azt bizonygatta, hogy az árajánlat hiteles, azt valóban a román cég adta. A PM hivatalosan kapcsolatba lépett a román céggel, amely határozottan tagadta az árajánlat kiadását. A PM ezt követően szabálytalansági eljárást indított, visszakövetelték a cégnek már addig kifizetett támogatást, és azt is mérlegelték, hogy feljelentést tesznek az ügyben.
A vádirat szerint azonban K. Tamásék még ez után sem adták fel, hogy segítsenek a cégnek. Felkeresték P. Zsoltot, hogy másodfokon hajlandó lenne-e megsemmisíteni a PM döntését. P. javaslatára az ITM-ben olyan döntés született, amely új eljárásra kötelezte a PM-et. A tárca ennek során ismét megkereste a román céget, és újra arra a következtetésre jutott, mint korábban, vagyis hogy az árajánlat hamis.
Másodfokon ismét P.-hez került az ügy, aki ekkor már a Miniszterelnökségen dolgozott. Időközben ugyanis az ITM uniós forrásokkal foglalkozó részlege a Miniszterelnökséghez került. P. Zsolt itt annak a helyettes államtitkárságnak volt a főosztályvezetője, amely az EU újjáépítési alapjából Magyarországnak járó pénzek megszerzésével foglalkozott. (Időközben a pénzeknek csak kis részét kapta meg Magyarország, a teljes összeget továbbra sem.)
A vádirat szerint P. annak ellenére a PM döntésének megsemmisítését javasolta, hogy ezzel az egyik munkatársa nem értetett egyet. A döntés indokolása az volt, hogy "az irányító hatóság (vagyis a PM) továbbra sem tárta fel hitelt érdemlően az árajánlat valótlanságát." A vesztegető cég képviselője mindezért 9 millió forintot adott a megvádolt kormánytisztviselőknek, az összegből 2 millió jutott P. Zsoltnak - áll a vádiratban.
Az ügyészek ismertetnek egy másik olyan történetet is, amelyben a csalással vádolt hálózatnak P.-re volt szüksége. Ebben az esetben egy cég akkor jutott volna hozzá a támogatáshoz, ha igazolni tudja, hogy a javasolt helyszín alkalmas a projekt megvalósítására. Az ügyészek szerint mivel K. Tamásék tisztában voltak azzal, hogy a helyszín alkalmatlan, így P. segítségét kérték.
A vádirat szerint P. Zsolt a PM egyik főosztályvezetőjénél is lobbizott 2021 decemberében annak érdekében, hogy a pályázó cég megkapja az igényelt támogatást. P. ennek során az ügyészek szerint valótlanul azt állította, hogy mindez a főnökének, az uniós pénzek lehívását előkészítő helyettes államtitkárnak, Leveleki Zsoltnak a kérése. Később Levelekit - akit az ügyészség nem vádolt meg semmivel - P. meggyőzte arról, hogy a pályázat ügyében mindössze szakmai baki történt. Így ennek köszönhetően a cég hozzájutott az 541 millió forintos támogatáshoz.
Néhány hónappal később, 2022 szeptemberében Leveleki lemondott a helyettes államtitkári posztjáról. A lemondás okát nem nevezték meg, az erről szóló cikkek azonban megemlítették, hogy az ügyészség által leleplezett korrupciós ügy egyik gyanúsítottja Leveleki beosztottja volt. Leveleki neve az ügy vádlottjai között nem szerepel.
P. Zsolt a megkeresésünkre azt közölte, "a büntetőeljárással kapcsolatos álláspontomat nem a sajtón keresztül, hanem a tárgyalóteremben szeretném majd ismertetni". Leveleki a Direkt36-nak azt írta: nem volt tudomása arról, hogy bűncselekmény zajlik az általa irányított területen. Hozzátette azt is, posztjáról személyes okok miatt mondott le, annak nem volt köze a korrupciós ügyhöz.
60 éves gépekről állították, hogy újak
Az ügyészek azzal is vádolják K. Tamásékat, hogy a projektek ellenőrzésén szintén nyerészkedtek. A vádirat szerint az ügyfélkörük számára felajánlották, hogy kenőpénzért cserébe kedvezően tudják befolyásolni a támogatott projekteket lezáró helyszíni ellenőrzéseket is. K. Tamás egyik bűntársa ugyanis a PM-en belül a helyszíni ellenőrzésekért felelős osztályvezető volt. Így az ügyészek szerint azokra az ellenőrzésekre, amelyekért cserébe kenőpénzt kértek, az osztályvezető magát, illetve bűntársait osztotta be.
A vádirat több mint negyven ilyen esetet sorol fel. Az egyik ellenőrzés során például azt rögzítették a jegyzőkönyvbe, hogy a projekthez szükséges új eszközöket a pályázó egy kivételével mind beszerezte. Ezzel szemben a vádirat szerint a helyszínen "újonnan beszerzett gépek helyett az 1960-1980-as évek között gyártott eszközök voltak". Az ügyészek állítják, hogy K. egyik társa "megkísérelt a jegyzőkönyv mellékleteként olyan fényképfelvételeket készíteni, amelyeken a gépek újnak látszanak, azonban ez nem sikerült, ezért a fényképeket a jegyőzkönyvhöz nem csatolta". K. Tamásék mindezért 5 milliót kaptak a vádirat szerint.
Egy másik esetben a támogatott cég telephelye egy Bács-Kiskun megyei faluban olyan rossz állapotban volt, hogy nem volt alkalmas az ellenőrzésre. Az ellenőrzést ezért ugyanabban a faluban, de egy másik helyszínen folytatták le, miközben a jegyzőkönyvbe az eredeti helyszín címét írták. "Az ellenőrök a megvalósítási helyszínt - tudva arról, hogy az a projekt megvalósítására alkalmatlan - nem tekintették meg, hanem csak a projekt dokumentumait ellenőrizték" - írja erről a vádirat. Az ügyészség megfogalmazása szerint ezután "legalább 450 ezer forint" ütötte a megvádolt kormánytisztviselők markát.
A "Husi" és a "Faszfej"
A vádirat szerint kiterjedt hálózatot működtető K. Tamás igyekezett elrejteni a nyomait. A korrupciós bűncselekményekhez erre a célra vett butatelefonokat, illetve titkosítást lehetővé tevő Protonmail nevű levelezőrendszert használtak. Az esetleges lehallgatásokkal szemben pedig úgy próbáltak védekezni, hogy a különböző tevékenységeket, személyeket kódneveken emlegették egymás között. A helyszíni ellenőrzést például "Gestapónak", Barta-Ekét "B. Úrnak", P. Zsoltot "Pulyka husinak" vagy "Husinak", Karsait "Kékszakállnak" vagy "Lisztes Krisztiánnak", egy másik bűntársukat pedig "Faszfejnek" hívták.
K. Tamásék mindezek ellenére is lebuktak. Ez a lehallgatások mellett többek között annak volt köszönhető, hogy az ügyészség vádalkut kötött az egyik gyanúsítottal. K.-hoz 2022 tavaszán egy banki ügyintéző ismerősén keresztül jutott el az az információ, hogy a hatóságok megkérték a pénzintézeteket, adjanak tájékoztatást K. pénzügyi adatairól. K. ugyanis a vád szerint összesen 491 millió forintnyi kenőpénzt vett át, ebből pedig legalább 314 millió maradt nála. A szervezet irányítója a készpénz egy részéből ingatlanokat vett, 180 milliót pedig banki széfekben helyezett el.
K. először azt hitte, hogy a NAV nyomoz utána egy korábban általa vezetett cég ügyében. Azért, hogy a pénz eredetét igazolni tudja, egy ügyvéd barátjától kért segítséget.
Az ügyvéd a vádirat szerint azt javasolta K.-nak, hogy az édesanyjával írasson okiratot arról, hogy a pénzt évekkel ezelőtt ő adta a fiának. Az ügyészek állítják, hogy K. fel is kereste a 75 éves, rákbetegségének kiújulása miatt éppen kórházban fekvő édesanyját, és megíratta vele a dokumentumot. Később az ügyvéd némi ellenkezés után 100 ezer forint ellenében ügyvédi ellenjegyzéssel is ellátta a dokumentumot. 2022. április 20-án, amikor az ügyészség munkatársai házkutatást tartottak K. Tamásnál, K. ezzel a dokumentummal próbálta a pénz eredetét igazolni, sikertelenül.
Az ügyben megvádolták az ügyvédet is, aki a Direkt36-tal azt közölte, hogy "a vádirat az ügyészség által is tudottan hamis, valótlan tényállításokat tartalmaz". Azt írta, az okiratot szerkesztésében nem vett részt, azt ügyvédként sem jegyezte ellen, így ezért pénzt sem kapott. Hozzátette azt is, hogy nem volt tudomása arról, hogy K. Tamásnak korrupcióból származó pénz lenne. | Kolbász helyett kétmillió forintot kért a kormánytisztviselő – itt a vádirat a minisztériumokig érő uniós pénzlopásról | 2022 tavaszán az Orbán-kormány erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy hozzájuthasson azokhoz a forrásokhoz, amelyeket az Európai Unió a Covid okozta gazdasági károk enyhítésére szánt. Az újjáépítési alapnak nevezett keretből Magyarországnak több milliárd euró járna, az EU azonban főleg korrupciós kockázatokra hivatkozva ezt az összeget visszatartotta. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2024/04/09/kolbasz-helyett-ketmillio-forintot-kert-a-kormanytisztviselo-itt-a-vadirat-a-miniszteriumokig-ero-unios-penzlopasrol | 2024-04-09 08:09:00 | true | null | null | Telex |
Számítógépes mappák és Excel-táblázatok nézegetésével telt a Schadl-Völner-per keddi tárgyalása. Ez a beírás mit takarhat? Mikor írt ön bele? - ilyen kérdések hangoztak el egymás után Schadl György irodavezetője felé, akit másodszorra hallgatott meg a bíróság a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, a fideszes Völner Pál korrupciós perében.
P. Máté volt ott, amikor a nyomozók házkutatást tartottak a végrehajtói kar volt elnökének irodájában. A napi ügyek intézése mellett pedig neki is hozzáférése volt a perben kiemelt szerepet kapó páncélszekrényhez, a Schadl budaörsi irodájában lévő széfhez. A vád szerint ebben elég nagy volt a pénzmozgás, innen mentek a kenőpénzek, köztük a fideszes exállamtitkárnak és igazságügyi miniszterhelyettesnek, Völner Pálnak állítólagosan csurgatott milliók is. Ezeket az ügyleteket pedig a "Házipénztár" és az "EgyenlegMoncsi" elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentálták - főleg F. Vivien, Schadl egyik bizalmi embere, aki mivel már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, ezért csak tanú a perben, nem vádlott. De a könyveléshez Schadl irodavezetője, P. Máté is hozzáfért.
A férfi most azt mondta, ő úgy heti kétszer-háromszor írt be ebbe a táblázatba. Ezután a bíróság tételesen végigment a táblázaton, és arra voltak kíváncsiak, amikor pénzt kapott P. Máté a széfből, az mire ment el. Tankolásra, autógumikra, csekkbefizetésre, mondta. Még a néhány ezer forintos bejegyzéseket is megemlítették, voltak olyan tételek, amikhez ezeket írták: "spenót, aranygaluska". Van, amire a tanú azt mondta, abból "szerinte vásárlásra" ment, másra meg azt mondta, nem tudja, nem emlékszik. De a milliós tételekről sem tudta megmondani, mik azok.
Gyurinak kp, gyuri kp - ilyen bejegyzései voltak P. Máténak a táblázatban. És kinek kellett ez a pénz? - kérdezte a bíró, a válasz pedig Schadl György volt. De a bíró végül azt mondta, nem akar minden csekkfeladásra rákérdezni, inkább szóljon a tanú, ha felismeri, melyik az ő bejegyzése a többoldalas táblázatban. Végül mégis rákérdeztek szinte minden bejegyzésre. Arról nem is tudott, hogy a táblázatban voltak vizes autó feljegyzések - bár Schadl György 2021 novemberi letartóztatásáig a végrehajtói kar akkori elnökének dolgozott, Schadl találmányáról, a vízzel menő autóról "csak a hírekből olvasott", mondta.
P. Máté szerint ő általában a széfben lévő zöld pénzdobozba nyúlt a pénzért, amit "macinak" neveztek. Abból néha kivett egy köteg húszezrest, ami 2 millió forintot jelentett. Mellette volt egy boríték is, de azt nem tudja, hogy ezekben hány köteg húszezres volt. "Nem tudom, talán 4-5 millió forint körül lehetett", mondta, de azt nem gondolja, hogy neki ezt figyelnie kellett volna. Érdekesség, hogy az ügy koronatanúja, F. Vivien így vallott a bíróságon: "Fehér jelöletlen borítékba tettem a Schadl által meghatározott összeget", ami ment tovább Völner Pálnak.
F. Vivien egyébként korábban úgy is vallott, hogy bár a pénzmozgások könyveléséhez alkalomadtán P. Máté is hozzáfért, "a Völnernek való pénzvitel kapcsán M. Viktor és én voltunk a bizalmi személyek". Szerinte ebbe a páncélszekrénybe kerültek azok az összegek is, amiket a végrehajtók az osztalékaikból kifizettek Schadlnak, a házipénztárt pedig "idézőjelesen kell érteni, az ebben a táblázatban jelölt és a páncélszekrényben elhelyezett összegek Schadl úr magánvagyonának számítottak".
P. Máté a korábbi tárgyaláson azt mondta, Völner Pállal kétszer találkozott - vagyis jobban mondva "kétszer látta", amikor az exállamtitkár bement Schadlhoz a budaörsi irodába. Azt nem tudja, Völner pontosan mikor vagy miért járt a végrehajtói kar elnökének irodájában. "Pillanatra láttam az irodában, felismertem, mert a tévéből ismertem. Szerintem negyed órát - húsz percet volt az irodában" - mondta. Annyit tudott a miniszterhelyettesről, hogy a végrehajtási területtel foglalkozott.
A Schadl-Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott tőle - összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében "fizetésként" adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint. Hétből hat végrehajtó a bíróságon is elismerte, hogy ez így történt, és Schadl György pénzért cserébe segítette őket pozíciókhoz. | Schadl irodavezetője benyúlt a maciba, és kivett egy köteg húszezrest | Számítógépes mappák és Excel-táblázatok nézegetésével telt a Schadl–Völner-per keddi tárgyalása. Ez a beírás mit takarhat? Mikor írt ön bele? – ilyen kérdések hangoztak el egymás után Schadl György irodavezetője felé, akit másodszorra hallgatott meg a bíróság a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, a fideszes Völner Pál korrupciós perében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/09/schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-targyalas-tanumeghallgatas | 2024-04-09 12:14:00 | true | null | null | Telex |
Tíz ingatlant, köztük egy iskolaépületet és lakóházat venne át a magyar állam a Józsefvárosi Önkormányzattól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, az ingatlanok a jövő szeptemberben induló új tanárképzésnek adnának otthont.
Az önkormányzat vezetése is lapunktól tudta meg, hogy egy törvénytervezet szerint ingatlanokat venne át az állam Józsefvárostól.
"Semmilyen előzetes tájékoztatás nem volt, ukmukfuk döntés született. Embertelen, kegyetlen, vállalhatatlan, és szegényellenes a kormány döntése, amire nehéz szavakat találni. Szociális katasztrófa lesz, rengeteg család kerül bizonytalan helyzetbe. Semmilyen emberség, méltányosság nincs a döntés mögött, csak a politikai bosszú" - reagált a döntésre Pikó András, a kerület polgármestere a Facebook-oldalán.
Hozzátette, nem érti, miért most, miért ilyen hirtelen. Azt ígérte, mindent meg fognak tenni, hogy a lakókat megvédjék, mert úgy értékelte, hogy ezeket a családokat, nagyjából kétszázat, az utcára fog rakni a kormány. Azt mondta, ezek a családok eleve nehéz körülmények között élnek, és az önkormányzat kötelessége lesz, hogy elhelyezzék őket október 31-ig. "Ennyi lakásunk nincs, nem tudjuk, hogy a kisajátított épületekért mennyi pénzt fogunk kapni" - tette hozzá.
"A kormány úgy érvelt, hogy az egyetemnek egy új tanárképző intézményre van szüksége, ezért kell a telek. Az egyetem nekünk azt egyszer sem mondta, hogy ennyi telekre lenne szükségük. A Semmelweis Egyetem hét telkünket vásárolta fel, együttműködve, eltervezve, így tudtuk biztosítani, hogy mindenki lakhatáshoz jutott. Egy egyetem és egy önkormányzat így kommunikál egymással. A kormány máshogy teszi, és lehetetlen helyzetbe hoz embereket" - mondta Pikó.
Az államosításra kiszemelt épületekben indítana új pedagógusképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az NKE tanárképzése 2025. szeptember 1-jén indul, az új tudományos műhely pedig már 2024. szeptember 1-jén megkezdi munkáját, míg a tanártovábbképzés új rendszerének kialakítása folyamatban van a Belügyminisztérium irányításával.
A törvényjavaslat szerint Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata tulajdonában álló bizonyos ingatlanok köznevelési, valamint felsőoktatási céllal kerülnének az állam tulajdonába. A javaslat indoklása szerint azért, mert "növelni szükséges" az egyetem vagyonkezelésében álló ingatlanállományt annak érdekében, hogy az új képzéshez biztosítani tudják az ingatlanokat.
Másfajta képzési és kimeneti követelmények lehetnek az új tanárképzésen
A kormány tervei szerint a jövőben a tanártovábbképzés módszertani alapjának és szakmai programjának kialakításáért felelős központot, illetve a tanártovábbképzés lebonyolításért felelős szervezési egységet is az NKE-n alakítják ki. Ehhez új kutatóhelyek alapítása, új oktatási és képzési helyszínek létrehozása és a meglévő kollégiumi kapacitások bővítése szükséges. Ennek érdekében a kormány döntött a Ludovika Campus további infrastrukturális fejlesztésének támogatásáról is.
Veszelszki Ágnes egyetemi docens a Hír TV Napi Aktuális című műsorában azt mondta: az NKE tanárképzését választók olyan gyakorlatorientált, mentortanárok által támogatott, kiscsoportos képzésben részesülnek, amelynek keretében egyaránt van lehetőség tanár- és bölcsészdiploma megszerzésére.
A docens szerint ezek fogják megkülönböztetni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárképzését a többi egyetemtől. A docens szerint más tanárképző egyetemeken jelenleg 10 százalék a szakmai gyakorlat aránya. Ezért is van szükség arra, hogy megújuljon a tanárképzés rendszere, ehhez szeretnének mintát mutatni a Közszolgálati Egyetemen.
Első körben magyar, történelem, angol és német tanárképzéseket terveznek indítani, de utána tanítókat, földrajztanárokat és integrált természettudományos tanárokat is képeznének.
A bölcsészdiploma a munkaerőpiacon való érvényesülésben is előnyt jelenthet a fiataloknak, ezzel pedig nehéz versenyeznie a többi felsőoktatási tanárképzésnek. Ráadásul nem lehet még tudni, hogy milyen más kedvezményeket adhat majd az egyetem a diákoknak. Habár minden szaknál általánosan rögzítve vannak a képzési és kimeneti követelmények, a benyújtott törvényjavaslat szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárképzésének nem kell majd megfelelnie ezeknek a követelményeknek.
A törvényjavaslatban az szerepel, hogy "a pedagógusképzés képzési területhez tartozó alap-, osztatlan vagy mesterképzések tekintetében az Egyetem - a fokozottan gyakorlatorientált képzési program érdekében - az általa indított tanárképzésekre vonatkozóan eltérő képzési és kimeneti követelményeket, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló miniszteri rendeletben és a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló kormányrendeletben foglaltaktól eltérő szabályokat határozhat meg".
Megkerestük az ügyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sajtóosztályát, arra voltunk kíváncsiak, mit jelent az, hogy a képzésnek nem kell megfelelnie az általánosságban elfogadott képzési és kimeneti követelményeknek, és kik fognak tanítani a tanárképzésen. Ha válaszolnak, beszámolunk róla. | Kisajátított józsefvárosi ingatlanokat adományozna a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek az állam | Tíz ingatlant, köztük egy iskolaépületet és lakóházat venne át a magyar állam a Józsefvárosi Önkormányzattól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, az ingatlanok a jövő szeptemberben induló új tanárképzésnek adnának otthont. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/09/nemzeti-kozszolgalati-egyetem-elte-tanarkepzes-inditas-ingatlanok | 2024-04-09 18:46:00 | true | null | null | Telex |
A Déli Körvasút beruházással kapcsolatos fakivágások miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett Budapest XI. kerülte - írja az újbudai önkormányzat közleménye.
"A kerület álláspontja szerint a V-Híd Építő Zrt. megbízásából dolgozó cég az előtt vágta ki a Hamzsabégi sétány fáit, hogy az ezt lehetővé tevő engedélyezési eljárás a jogszabályoknak megfelelően lezajlott volna. A közel 200 fa elpusztításával a kivitelező súlyos, visszafordítatlan környezetkárosodást okozott" - áll a közleményben.
Hozzátették, hogy a kerület DK-s polgármestere, László Imre levélben kereste meg az ügyben illetékes hatóságokat. Állítása szerint a vállalkozó nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel a fakivágáshoz. "Ezekben az ügyekben a kerület vezetése intézkedéseket - felügyeleti eljárást, jogvédelmet, fegyelmi eljárást - sürgetett" - tették hozzá.
A polgármestere egyúttal megkereste a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalt, és jelezte, hogy a területen a munkavégzések egy jelentős része az éjszakai időszakban történt a lakosság előzetes értesítése nélkül. Emiatt azt kéri a kormányhivataltól, hogy gondoskodjanak a zaj- és rezgésvédelmi követelmények maradéktalan betartatásáról.
Lázár János építési és közlekedési miniszter márciusban azt írta a közösségi oldalán, hogy minden fát sajnál, amit a Déli Körvasút építése miatt ki kellett vágni, ugyanakkor azt ígérte, hogy még többet is fognak visszaültetni. Lázár egy későbbi Facebook-posztban pedig azt ígérte, hogy nem lesz éjszakai munkavégzés a Déli Körvasút mentén.
A Déli Körvasút egy fejlesztés összefoglaló neve, aminek az a lényege, hogy Budapest déli részén (a Rákóczi hídon keresztül) félkörben fejlesztenék a meglevő vasúti forgalmat, plusz egy (némelyik részen plusz kettő) vágány vonalbővítéssel és három új vasúti megálló, azaz tömegközlekedési csomópont kiépítésével. Ennek eredményeként vonzóvá válhat ez a tömegközlekedési csatorna Budafoktól Kőbányán át Rákosmentéig a fővárosiaknak, és kényelmesebbé teheti az agglomerációból vagy vidékről beérkezők útját is. | Feljelentést tesz a Déli Körvasútnál kivágott fák miatt az újbudai önkormányzat | A Déli Körvasút beruházással kapcsolatos fakivágások miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett Budapest XI. kerülte – írja az újbudai önkormányzat közleménye. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/09/feljelentest-tesz-a-deli-korvasutnal-kivagott-fak-miatt-az-ujbudai-onkormanyzat | 2024-04-09 17:22:00 | true | null | null | Telex |
Felfüggesztette a parlament az MSZP-s Molnár Zsolt mentelmi jogát 173 igen szavazattal, írja a Magyar Nemzet. Március elején a legfőbb ügyész befolyással üzérkedés bűntette miatt kezdeményezte az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
A mentelmi bizottság támogatta Molnár Zsolt mentelmi jogának felfüggesztését, amit maga Molnár is kezdeményezett.
Az ügyészség információi szerint a BKV 2019 elején közbeszerzési eljárást indított a telephelyei informatikai üzemeltetésére. A közbeszerzési eljárásra egy kft. tett ajánlatot.
Baja Ferenc volt miniszter és egykori országgyűlési képviselő 2019 júniusában Budapesten találkozott egy férfival, akinek jelentős befolyása volt az ajánlatot tevő gazdasági társaságban. A volt miniszter 30 millió forintot kért azért, hogy ha nyer a pályázó kft., akkor ő szabad utat adjon a szerződésnek. Molnár Zsolt értesült erről a korrupciós megállapodásról, majd arra kérte a minisztert, hogy neki is kérjen a férfitól 40 millió forintot, cserébe ő sem fogja megtámadni a szerződéskötést.
A kft. megnyerte a tendert, a férfi 2019. augusztus 6-án, Budapesten 40 millió forintot adott át Molnár Zsoltnak. Az ügyészség szerint Molnár Zsolt ezzel társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettét valósította meg.
Molnár erre azt mondta, "koholt vádak alapján próbálják besározni őt", szerinte a történetből annyi igaz, hogy egyszer találkozott F. Zsolttal, akivel 20 percet beszélgettek egy parkban. Pénzt nem kapott állítása szerint, F. pedig egy számlagyáros ügyben csak a saját bőrét menti szocialista politikusok bemártásával.
A büntetőeljárás országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatása, a részletek tisztázása csak Molnár Zsolt mentelmi jogának felfüggesztése után lehetséges, ezért is szavazta meg azt a parlament. | Felfüggesztette a parlament Molnár Zsolt mentelmi jogát | Felfüggesztette a parlament az MSZP-s Molnár Zsolt mentelmi jogát 173 igen szavazattal, írja a Magyar Nemzet. Március elején a legfőbb ügyész befolyással üzérkedés bűntette miatt kezdeményezte az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/10/molnar-zsolt-mentelmi-jog-parlament | 2024-04-10 13:42:00 | true | null | null | Telex |
2021. június 6-án, nem sokkal dél előtt Schadl Györgyöt telefonon hívták. A vonal másik végén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik oktatója volt. Előbb közel négy percig magánjellegű dolgokról folyt a beszélgetés, majd a végrehajtói kar akkori elnöke témát váltott.
Arról kezdett beszélni, hogy másnap vizsgája lesz egy "kedves ismerősének", a Borsod Megyei Önkormányzat jegyzőjének, Lupkovics Beátának, aki viszont "nagyon fél" ettől a vizsgától. Schadl elmesélte azt is, hogy jelezte Lupkovicsnak: az oktató nagyon jó barátja.
Az oktató ebből rögtön megértette, mit akar a végrehajtói kar elnöke. Nyugtázta, hogy a vizsgán jó bizottság lesz, figyelnek, nem lesz gond, nyugtassa is meg ezt a jó ismerőst.
Ez alapján Schadl György közbenjárt vagy megpróbált közbenjárni, hogy a kedves ismerősének, az akkor még megyei jegyzőként dolgozó Lupkovics Beátának jól sikerüljön a vizsgája, amitől nagyon félt.
Lupkovics a jegyzősége után csak 2022 májusában lett önálló bírósági végrehajtó Miskolcon, egy évvel később, 2023 tavaszán viszont az éppen az akkor már másfél éve letartóztatásban ülő Schadl Györgyöt váltotta a végrehajtói kar élén. Azóta is ő a kar elnöke.
Megválasztása előtt egy héttel elterjedt egy levél, amiben Petris Csaba végrehajtó, Schadl régi bizalmasa, az egységük kimutatása és a működésük "zavartalan fenntartása érdekében" arra kérte a kar tagjait, hogy a tisztújításon öt meghatározott jelöltre (Lupkovics Beáta, Kovássy Szabolcs, Papp Gábor, Ódor Gergely István és Kósa Zoárd) adják le a szavazatukat. A levélben Petris mindegyik jelölthöz rövid megjegyzést is fűzött. Lupkovicsról azt írta: "új kollegina, aki vezetői ambíciókkal rendelkezik, és a miniszter asszony bizalmát élvezi". Lupkovics a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit évfolyamtársa volt a Miskolci Egyetem jogi karán. A levelet később a kar és az Igazságügyi Minisztérium is hamisítványnak nevezte.
Most hétfőn aztán a parlamentben is előkerült Lupkovics: Toroczkai László emlegette fel, hogy Lupkovics Varga Judit évfolyamtársa volt az egyetemen, és neve szerepel a Schadl-Völner-ügy iratainak egyik hangfelvételén. A Mi Hazánk elnöke szerint itt az a fő probléma, hogy Schadl "arról beszél, hogy az ő embere Lupkovics Beáta, és védelmet és előnyöket kér az ő számára". Orbán Viktor erre úgy reagált, szerinte az nem egy értelmes javaslat, hogy valaki csak azért ne töltsön be valamilyen állást, mert egy miniszter egyetemi évfolyamtársa volt, a Schadl-Völner-ügyben pedig zajlik a per, ez pedig azt mutatja, hogy az ő kormányzásuk alatt az ilyen ügyeknek vannak következményeik. A hangfelvétel felemlegetésére a miniszterelnök érdemben nem reagált.
A nyomozati anyagok szerint Schadl közbenjárási kísérlete valóban arra utalhat, hogy Lupkovics Beáta hozzá közel álló személy. Schadlról már korábban kiderült, hogy szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat, így például Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner Pál rokonának is. Nagy egy vizsgán úgy ment át, hogy ott sem volt, sőt még a Neptun rendszerben is Schadl intézhette a jelentkezését a vizsgára a kapcsolatain keresztül.
Csak nyugalomra intette Schadlt
Megkerestük magát Schadl Györgyöt is, hogy megtudjuk, valóban Lupkovics vizsgáját akarta-e így elintézni, és ha igen, miért járt közben az érdekében. Annyit válaszolt, hogy a korábbi üzenetét tekintsük irányadónak, ami így hangzott: ha a nyilatkozásának "aktualitása lesz, keresni fog".
Ezután megkerestük a lehallgatott hangfelvétel másik szereplőjét, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját is. Azt írta, Schadl Györgyöt még az egyetemről ismeri, tanítani is egyszerre kezdtek, és aztán időnként telefonon is keresték egymást, "udvariassági beszélgetések erejéig". De állítja, sosem segített Schadlnak, még Lupkovics szakdolgozatvédésének ügyében sem. Szerinte a lehallgatási jegyzőkönyvből éppen azt látható, hogy "röviden, de tényszerűen magam zárkóztam el minden további felvetéstől. Ráadásul akkori szavaimat az is indokolta, hogy ismerve a hallgatók szakdolgozatait, és a szakdolgozatokról már hetekkel korábban elkészült - szakdolgozatonként 2-2, személyemtől teljesen független - írásos szakvéleményt, mindegyik jó szerkezetű, alapos munka volt, ezért is intettem nyugalomra beszélgetőtársamat."
Az oktató szerint a szakdolgozatvédés eredményéről egyébként sem ő dönt, hanem egy bírálóbizottság, amit meg már hetekkel korábban összeállítottak - az említett beszélgetés közte és Schadl között pedig közvetlenül a védés előtti napon volt. "Az említett védés napján is egy ilyen - jóval az egyébként az egyetemeken szokásos 3 fős záróvizsga-bizottsági létszámon felüli - 6 főből álló független bizottság döntött, ezáltal is biztosítva az értékelés során született eredmények objektivitását, tisztaságát és szabályszerűségét" - írta. Az oktató szerint egyébként már csak azért sincs semmi köze a Schadl-Völner-ügyhöz, mert nem része egyetlen büntetőeljárásnak sem.
Megkerestük a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tudnak-e erről az esetről, és ha igen, kivizsgálták-e, vagy tervezik-e kivizsgálni az ügyet. Az egyetem rektora előbb azt írta, "nem tudott a dologról, utánanéz", aztán jelentkeznek. Végül a sajtóosztályon keresztül azt a választ kaptuk, hogy "a rendelkezésre álló információk alapján az egyetemen etikai vizsgálat nem indult", és nem is keresték meg őket nyomozók vagy más hatóság az ügyben.
Kerestük Lupkovics Beátát is, de tőle nem kaptunk választ.
Kikerült a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagából
Érdekesség, hogy ahogy a Tóni, Barbara és Ádám-ügyet, úgy ez a Lupkovics-féle részletet is kihúzták a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagából.
Ennek ugyanis kétféle változata van: volt az első verzió, ami nagyjából 1700 oldalas volt. Ezt 2021. december 14-re datálják, vagyis nem sokkal azután állították össze, hogy Schadl Györgyöt elkapták és Völnert Pált meggyanúsították. 2023 elején aztán több szerkesztőséghez, köztük a Telexhez is eljutott a nyomozati anyag egy későbbi, sokkal részletesebb verziója. Ez egy 11 ezer oldalas dokumentum, amit 2022. szeptember 9-re datáltak, vagyis a nyomozás egy jóval későbbi állapotát mutatja be sokkal részletesebben.
Az ominózus beszélgetés Schadl György és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója között pedig a nyomozati anyag első verziójából nyilvánosságra került lehallgatási jegyzőkönyvben van benne. Ez a beszélgetés a későbbi, bővebb verzióban már nem szerepel. Így aztán megkérdeztük a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy a Lupkovics Beátáról szóló részletet miért hagyták ki a későbbi verzióból.
Azt írták, hogy a hangfelvételt a nyomozásban vizsgálták és értékelték, de "további olyan adat az eljárás során nem merült fel, amely bármilyen bűncselekmény (például hivatali visszaélés, korrupciós bűncselekmény) akárcsak egyszerű gyanújának a megállapítására alkalmas lett volna". Így aztán gyanúsítottként sem hallgattak ki senkit, és vádat sem emeltek, ezért a hangfelvétel "a továbbiakban nem képezhette a nyomozati iratok részét". Hozzátették azt is, hogy "az ügyészség jogállami keretek között a büntetőeljárás során - például egy felsőoktatási intézmény vizsgáztatását, működését érintően - olyan magatartás miatt nem járhat el, amely nem minősül bűncselekménynek, függetlenül annak erkölcsi, etikai megítélésétől".
Az ügyészség tehát elismerte, hogy a Lupkovics Beátáról szóló részt valóban kivették a nyomozati anyag második verziójából. De szerintük egy vizsga lezsírozása amúgy sem számít korrupciós bűncselekménynek, még ha az etikailag elítélendő lehet is.
A rendőrség nyomoz
2023 áprilisában viszont kiderült, hogy a rendőrség nyomozza, Schadl György segíthetett-e ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákban. Akkor még azt mondták, egyelőre felderítési szakban van az ügy, és még tanúként sem hallgattak meg senkit. E szerint tehát az ügyészség ezt a szálat is átadta a rendőrségnek.
Most újabb kérdéseket küldtünk az Országos Rendőr-főkapitányságnak. Azt kérdeztük, tart-e még a nyomozás, ha igen, milyen gyanúval és kik ellen, hallgattak-e ki már az elmúlt egy évben tanúkat, és ha már lezárták a nyomozást, akkor történt-e vádemelés, és ha igen, ki ellen.
Azt válaszolták, az ügyben a rendőrség hivatali visszaélés gyanújával nyomoz, de mostanáig még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Folyamatban lévő ügyről viszont bővebb tájékoztatást nem adnak. | „Lupkovics nagyon fél” – Schadl György a későbbi utódjának is egyetemi vizsgát intézett volna | 2021. június 6-án, nem sokkal dél előtt Schadl Györgyöt telefonon hívták. A vonal másik végén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik oktatója volt. Előbb közel négy percig magánjellegű dolgokról folyt a beszélgetés, majd a végrehajtói kar akkori elnöke témát váltott. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/11/schadl-gyorgy-lupkovics-beata-nemzeti-kozszolgalati-egyetem-vizsga-kozbenjaras | 2024-04-11 07:02:00 | true | null | null | Telex |
"Miniszterelnök úr! Alig pár napja, hogy azt találta mondani a parlamentben: a kormány aránytalanul sokat ad Budapestnek. Az hagyján, hogy ez az állítás tényszerűen sem igaz, de a saját szavait a saját kormányának törvényjavaslata pár nap alatt tette semmissé" - írja Karácsony Gergely a miniszterelnöknek címzett levélben, amelyben felemlíti azt a salátatörvényt is, amely szerint elvennének Józsefvárostól önkormányzati ingatlanokbat, amelyekben mintegy 200 család lakik.
"Miért van az, hogy a kormánya mindig, és már megint a legelesettebbek kárára fitogtatja hatalmát?"
- kérdezi Karácsony. "Most Önök 200 olyan család kilakoltatására készülnek, akik közül sokan rászorulók, szegény sorban élnek. Elvennék tőlük a lakhatásukat és minden gondjukat a józsefvárosi önkormányzatra hagynák. Arra az önkormányzatra, amely Pikó András polgármester vezetésével éppen felújította volna ezeket a házakat, új, emberhez méltó, kényelmes lakhatást alakított volna ki a rászoruló családok számára, fejlesztette volna a köztereiket és játszóteret épített volna. Mert ez a felelős politika. Amit a kormány művel, az pedig az embertelen, szegényellenes politika."
A levélben kijelenti, hogy Pikó András józsefvárosi képviselővel és Jámbor András országgyűlési képviselővel mindent megtesznek "az embertelen kormányterv" megakadályozására. "Ideje, hogy megértse: Budapest nem eladó, nem kisajátítható, Budapest nem elfoglalható." | Karácsony Gergely Orbán Viktornak: „Budapest nem kisajátítható, Budapest nem elfoglalható” | A főpolgármester a józsefvárosi lakókat hátrányosan érintő, épüleketeket kisajátító rendeleten húzta fel magát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/karacsony-gergely-orban-viktornak-budapest-nem-kisajatithato-budapest-nem-elfoglalhato-267126 | 2024-04-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Józsefvárosi lakóházakat készül kisajátítani a kormány, ez derül ki a Csák János és Semjén Zsolt által április 2-án benyújtott salátatörvény-tervezetből.
Pikó András polgármester arról beszélt a Facebookon, hogy a terv kétszáz család lakását érinti.
Ezekről az ingatlanokról van szó a tervezetben: Diószegi utca 18., Diószegi utca 22., Diószegi utca 24., Diószegi utca 26., Diószegi utca 28., Sárkány utca 1., Sárkány utca 5. (hulladékudvar), Dugonics utcai iskola épülete, Korányi utca 20., Dugonics utca 11.
A kisajátítás nem csak azokat hozza lehetetlen helyzetbe, akik ott élnek, hanem az önkormányzatot is, mert ha képes is Józsefváros arra, hogy az érintetteket máshol helyezze el, búcsút mondhat bérlakásprogramjának, mert azok után a kerületnek nem lesz szabad lakása.
A polgármester úgy ítéli meg, a kisajátítás indokolása sántít. A törvénytervezet ugyanis arra hivatkozik, a közszolgálati egyetemnek lenne szüksége nagyobb helyre egy új tanárképző központ létrehozásához. Az egyetemi vezetés azonban - holott évek óta kapcsolatban állnak vele - eddig nem jelezte az önkormányzatnak, hogy arra a területre szüksége lenne. Pikó feltételezi, hogy szándékosan időzítették az előterjesztést az önkormányzati választási kampány idejére. Politikai bosszúnak gondolja a kisajátítást, amit minden szóba jöhető törvényes eszközzel igyekszik megakadályozni.
Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja. | Józsefvárosi lakóházakat sajátítana ki a kormány | A polgármester szerint ha elfogadják a salátatörvényt, az önkormányzati bérlakásprogramnak lőttek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/jozsefvarosi-lakohazakat-sajatitana-ki-a-kormany-267083 | 2024-04-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Amikor Orbán Viktor hétfőn azt mondta a parlamentben, hogy a kormány aránytalanul sok pénzt ad Budapestnek, akkor
Karácsony Gergely szerint "alighanem a BDPST-re gondolt, az a veje cége"
- így reagált a főpolgármester arra, hogy a miniszterelnök szerint "a kormány aránytalanul sok pénzt juttat a fővárosnak, miközben más városok is vannak még az országban".
Karácsony Facebookon úgy reagált, hogy
a kormány "Tiborcznak tényleg sok közpénzt adott, de a budapestiektől csak elvett ez a kormány, ezért ma Budapest finanszírozza az államot, és nem fordítva".
Ezt a főpolgármester szerint ráadásul nemcsak ő állítja, hanem az Állami Számvevőszék jelentése is alátámasztja.
Karácsony arról is írt, akárhogy is viszonyul a kormány a fővároshoz, "mi megszereztük az Európai Uniótól azokat a forrásokat, amelyekre alapozva jövőt adunk Budapestnek. Szabad, zöld és szolidáris jövőt. Mert Budapest Köztársaság, és az is marad".
Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja. | Karácsony visszaszólt Orbánnak, aki szerint a budapestiek így is "aránytalanul sok pénzt" kapnak a kormánytól | "Alighanem a BDPST-re gondolt, az a veje cége".- mondta a főpolgármester. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/karacsony-visszaszolt-orbannak-aki-szerint-a-budapestiek-igy-is-aranytalanul-sok-penzt-kapnak-a-kormanytol-267066 | 2024-04-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Narancs.hu írta meg elsőként 2022 áprilisában: különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz (MPE) tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió (KM) ügyvezetőit. V. Györgyöt és V. Károlyt ekkor előzetes letartóztatásba helyezték, azóta is rács mögött vannak. Nem sokkal őrizetbe vételük előtt kérték felvételüket a Fidesz békéscsabai szervezetébe, ahol tagok is lettek.
Az MPE-nél történtekről azóta számos cikkben számoltunk be. Új fejlemény, hogy
a Gyulai Járásbíróság február végén született döntésével 29, nemrégiben az MPE tulajdonába került ingatlant vettek bűnügyi zár alá.
Az egyebek között szegedi, gyulai, békéscsabai, kiskunhalasi, eleki, kétegyházi és kondorosi ingatlanok együttes értéke megközelíti a 6 milliárd forintot (köztük található a kifejezetten értékes négycsillagos békéscsabai Munkácsy Hotel is). Viszont nincs közte egy, az Országos Cigánymisszióhoz került gyulai ingatlan és egy isaszegi iskolakomplexum. A zár alá került ingatlanok jó része V. György és V. Károly nevéhez köthető, az isaszegit pedig a KM kölcsönével szerezték meg a pünkösdiek. Az egyházvezetés a pünkösdi közösséget érzékenyen érintő bűnügyi zárról nem tájékoztatta a híveket, értesültünk belső forrásokból. A közelgő májusi közgyűlésen ez a téma is napirendre kerülhet.
A bűnügyi zár elrendelésére azért volt szükség, mert a hatóságok elemi érdeke, hogy a bűncselekménysorozat általuk kimutatott 15 milliárd forintos kára a büntetőeljárásban megtérüljön. Erre nyújthat fedezetet egy, a KM-hez tartozó intézmény, a SzocNet egy bécsi bankszámláján parkoltatott és a hatóság által lefoglalt mintegy 1 milliárd forint értékű deviza, valamint a hazai pénzintézetek számláján vezetett közel 4 milliárd forint és a fentebb említett ingatlanok közel 6 milliárdos tétele. De ezen kívül a két gyanúsított ingó és ingatlan vagyona is fedezetként szolgál. A zárolt bankszámlák és ingatlanok együttes értéke/összege megközelíti a 15 milliárdos összeget. Ezt a bírósági eljárás végén, ha a vádak igaznak bizonyulnak és ezzel együtt a károkozás mértéke bizonyítást nyer, vagyonelkobzás keretében az állam elveheti a pünkösdi egyháztól és a két ügyvezetőtől.
A károkozás teljes összegében benne van egy fővárosi ételosztási projekt 4 milliárdos tétele is. A gyanú szerint itt csúcsidőben naponta 18-20 ezer adag étel kiosztása után igényeltek és kaptak állami normatívát, miközben ennél feltételezhetően nagyságrendekkel kevesebb ételt készítettek el és osztottak szét.
Egy tollvonással
A vázolt történet mögött jogi csűrcsavar és belső hatalmi harc is áll. Ugyanis V. György és V. Károly Közösség Misszió néven még hosszú évekkel ezelőtt egyházat alapított, ám a később hatályba lépő egyháztörvény ezt nem ismerte el bevett egyházként. Ezért elsőként az MPE-hez tartozó Országos Cigány Misszióhoz csatlakoztak úgy, hogy egyetlen betűvel egészítették ki a korábbi egyház nevét, így lett az Közösségi Misszió. Később integrálódtak a pünkösdi egyházba, meglehetősen nagy és értékes vagyonelemekkel, amit tovább gyarapítottak. Ott önálló egyházi személyként autonómiát élvezett a KM. Ám két ügyvezetőjének 2022 áprilisi letartóztatása után pár hónappal, 2022 augusztusában, egyetlen tollvonással a KM-et átnevezték MPE Dél-alföldi Intézményfenntartó Központnak (MPE DAIK), így ellenszolgáltatás nélkül ide kerültek a többségében addig a KM és a hozzá kötődő SzocNet ingatlanjai.
A gyulai büntetés-végrehajtási intézetben lévő két volt vezető mindezt az általuk összehozott vagyon lenyúlásaként értékeli. Eközben a kisegyház olyan vagyongyarapodásként élhette meg a történteket, amiért korábban semmit sem tett, most pedig az ölébe hullott. Ezt a számítást húzhatja most keresztbe a Gyulai Járásbíróság döntése a 29 MPE-ingatlanról, amelynek kétharmada alig másfél éve került a KM átkeresztelése és egyben megszüntetése után az MPE DAIK-hoz.
Levél a rácsok mögül
"Az Önök utasítási, iránymutatásai alapján végeztük munkánkat. Önök tisztában voltak intézménystruktúránkkal, szerződéseinkkel, szabályzatainkkal. (...) Az MPE vezetése - hiába tagadja - tudott minden lépésünkről" - írta egy évvel ezelőtt V. György az előzetes letartóztatásából, a Gyulai Büntetés-végrehajtási Intézeből az MPE egytanácsának és a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának. A tavaly tavaszi levél időzítése nem volt véletlen. A márciusi tisztújító közgyűlés előtt íródott és befolyásolni szerette volna az ott születő döntéseket. A hosszabb levélben reagált azokra a tanúkihallgatáson mondottakra, amelyeket az MPE egyháztanácsának vezetői tettek a nyomozóhatóság előtt. Ezeket részben cáfolta, részben kiegészítette. Már ekkor sem rejtette véka alá a levélíró, hogy gyanúja szerint az MPE a büntetőeljárás nyilvánosságra kerülése, egyben letartóztatásuk után - megítélése szerint - jogszabálysértő módon arra törekszik, hogy megkaparintsa a KM tíz év alatt felépített teljes vagyonát. De nem hallgatta el azt a tényt sem, hogy az egyháztanács tagjainak fizetését a KM két ügyvezetője finanszírozta. Emellett a pünkösdiek Országos Cigánymissziójának egyes vezetőit és egy MPE-intézmény vezetőjét összefüggésbe hozta visszaélésekkel és jogtalan, nagyarányú meggazdagodás gyanújával. Közben Pataky Albert, aki 2023 januári lemondásig hivatalban lévő egyházvezetés elnöke volt, úgy állította be a híveinek és a tágabb nyilvánosságnak a pünkösdi egyházon belüli költségvetési csalást és pénzmosást, hogy az két megtévedt intézményvezető elszigetelt akciója volt, amelyről a vezetés semmit sem tudott.
"A bűnkapcsolati rendszer felépítéséhez szükséges az egyház prominens vezetőségének együttműködő és irányító szerepe, amelyre elsősorban az MPE elnöksége mint operatív szerv alkalmas. Az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatások törvényi céltól eltérő módon történő felhasználására olyan tévedésbe ejtő és tévedésben tartó gyakorlatot építettek fel, amely csak egyházi elnökségi előterjesztésre, valamint egyháztanácsi jóváhagyással működhet. A bűncselekmények elkövetési magatartásának kifejtését és a kapcsolódó elő- és eszközcselekményeket hatékony egyházvezetői segédlet nélkül nem lehetséges kivitelezni" - áll abban a belső ellenőrzési iratban, amely az MPE ellenőrző bizottsága 2019 tavaszi jelentése után készült. Az öt évvel ezelőtti ellenőrző bizottság összefoglaló jelentést tett le az egyháztanács asztalára a KM gyanús ügyeleteiről; következtetésük szerint nagy összegű költségvetési csalás és pénzmosás gyanúja merült fel. Az egyháztanács négy hónapnyi "mérlegelés" után arra hivatkozva söpörte le a jelentést az asztalról, hogy "ezek csak konkrét bizonyítékok nélküli feltételezések". Ennél többről volt szó, hiszen az idővel nyílttá vált büntetőeljárásban hasonló gyanúsításokat fogalmaztak meg az ügyön akkor már négy éve dolgozó adónyomozók. A kárérték végül 15 milliárd forintnál állt meg.
Akik nem ülnek a vádlottak padján
A Narancs.hu információi szerint mindezek ellenére a hatéves nyomozás és a két volt ügyvezető meggyanúsítása után a májusi
vádemeléskor a vádlottak között nem lesznek volt egyházvezetők.
Noha több közlés és következtetés, valamint az ellenőrző bizottság általuk elutasított, de utóbb a nyomozás során is helytállónak bizonyuló megállapításai szerint súlyos bűncselekmények sorát hagyhatták jóvá, vagy támogathatták hallgatásukkal. Az ügyre rálátó hívek szerint esetükben a jóhiszeműség kizárható. Ugyanis az egyházvezetés majdnem minden tagja prémiumkategóriájú vagy nagyértékű autókat kapott a KM-től, ahogy ugyanebből a forrásból nagy összegű kölcsönöket is kapott a MPE. (Nem tanulság nélküli az egyházi vezetők és intézményvezetők prémiumkategóriás gépkocsijainak sorsa. Ezek egy részét olcsón megvették és milliós haszonnal értékesítették egyes volt vezetők, míg másik részüket egy autókereskedésen keresztül adták el.) Mindenesetre érdekes, hogy Földesi Tamás, a MPE elnöke a Hit Rádiónak tavaly novemberben adott interjújában már tudni vélte, hogy volt vagy jelenlegi egyházi vezetők közül senki nem lesz a vádlottak között.
Pál apostol és az új fideszesek
A pünkösdi egyházon belüli kusza helyzetet tovább bonyolítja Lipcsei János főtitkár idén februári lemondása. A közösségeknek és a híveknek küldött levelei még inkább homályossá teszi a történteket és annak hátterét. Lipcsei lemondása kapcsán az egyházvezetés különböző gondolkodásmódról és felfogásról írt, valamint arról, hogy a volt főtitkár elképzeléseivel ellentétben a hitélet és az intézményirányítás szétválasztása úgy történik meg, hogy az egyszerszervezet stratégiai iránya megbonthatatlan marad. A virágnyelven előadott indokok mögött az állhat, vélik néhányan, hogy Lipcsei az intézményvezetést a hitélettől teljesen elválasztotta volna, ám ez egy egyházi szervezeten belül nehezen értelmezhető. Az egyik elnökségi ülésen némi iróniával meg is kérdezték tőle: "Erről Pál apostol melyik levelében olvasott valamit?" | Egyházi vezető nem lesz vádlott a pünkösdieket érintő 15 milliárdos költségvetési csalás ügyében | Hat évig tartó nyomozás után májusban emelnek vádat a Magyar Pünkösdi Egyházat érintő 15 milliárdos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás ügyében. Az egyház volt vezetésének egy tagja sem kerül a vádlottak padjára, holott nehéz elképzelni, hogy semmiről se tudtak. Nemrégiben közel 6 milliárd forint értékben bűnügyi zár alá kerültek a pünkösdi egyházhoz tartozó ingatlanok. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/egyhazi-vezeto-nem-lesz-vadlott-a-punkosdieket-erinto-15-milliardos-koltsegvetesi-csalas-ugyeben-266929 | 2024-04-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
,,Az új büntetőeljárási törvény gyakorlatilag az előttünk zajló perben felszínre hozza a saját hibáit" - hangsúlyozta Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke a Schadl-Völner-ügy tanúmeghallgatásaival kapcsolatban.
A vádirat alapján Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke szabálytalanul alakította át a siófoki nyaralóját még 2021-ben; ezzel kapcsolatban hallgattak meg tanúkat múlt szerdán a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat szerint Schadl György 500 ezer forinttal vesztegetett volna meg egy kormányhivatalnokot, hogy ne vegye figyelembe az építkezésen történt szabálytalanságokat. Arról beszélgettek, hogy Schadlék hálásak lennének az ügy gyors haladásáért.
A másik tanú Schadl kivitelezője volt, őt korábban szintén jogerősen elítélték, mert beismerte bűnösségét. Múlt szerdán tanúkénti hallgatása során azt mondta, védője tanácsára cselekedett, miután nem volt elég anyagi fedezete arra, hogy fizesse az ügyvédet az eljárás végéig.
Horváth Lóránt szerint
Ebben az ügyben szemléletesen és markánsan kidomborodik az intézménynek a visszássága, illetve számos ellentmondása. Az Ügyvédkör elnöke szerint a két tanú a nyomozásban tagadott, az előkészítő ülésen elismerték a bűnösségüket és elfogadták az ügyészi tényállást, mint ítéleti tényállást, de vallomást nem tettek.
Horváth Lóránt kiemelte, sokszor előfordul az eljárásokban, hogy akiket később visszaidéznek tanúként, megtagadják a vallomástételt. A Schadl-ügyben viszont elmondták, hogy azért ismerték be a bűnösségüket, mert nem volt pénzük jogi képviselőre, nem akartak egy elhúzódó tárgyalás részesei lenni.
Jelentős jogi kérdés az, ha valaki tagadásban van, annak milyen alapon fogadjuk el a beismerését az előkészítő ülésen
- hangsúlyozta Horváth Lóránt. Felmerül, hogy nem bízik a bíróság döntésében, a kirendelt védőben, avagy eddig hazudott? - tette fel a kérdéseket az ügyvéd.
Taktikai beismerést tehettek a tanúk
Horváth Lóránt problémaként látja, hogy a végső ítéletnél a bíróság bizonyítékként használja fel a tanúk ellentmondásait. Függetlenül a taktikázástól és az igazságtól. Hogyan torzul az igazság egy ítéletben? Az ügyvéd egy példával szemléltette, hogy az angolszász jogrendszerben, ha valaki tagadásban van és ezután átmegy beismerésbe, ügyvédet kell váltania. A Schadl-Völner-ügyben a tanúk, akiket eddig kihallgattak, érdemi információt az üggyel kapcsolatban nem szolgáltattak, sok esetben cáfolták a nyomozati vallomásokat.
Nyomozati hibák? Elégtelen volt a nyomozás?
,,A nyomozati vallomásuk nem volt feltáró és a nyomozók nem kérdeztek kellő mélységben a körülményekről, ami hiba" - emelte ki az ügyvéd. Az ítélet súlyosbítását eredményezhetné, illetve a bizonyítatlanságot támasztják alá az ellentmondások, amelyek feloldhatatlanok. A mérlegelés körében ezt megfelelő súllyal kellene értékelni. Horváth Lóránt rámutatott, az ellentmondások okán enyhébb ítéletre számíthatnak a vádlottak.
Az ügyészség a vádiratban azt kérte, hogy Schadl Györgyöt 10 évre, Völner Pált pedig 8 évre ítéljék el, továbbá a bíróság tiltsa el a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatállyal és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Az ügyvéd szólt arról is, hogy nagyon hamar lezárult a nyomozás, és úgy tűnik, bizonyítékok kerültek kirekesztésre.
Az ügyészség egyszerűen úgy döntött, hogy bizonyos személyek bekerülnek a gyanúsítotti körbe, bizonyos személyek viszont nem
- hangsúlyozta az elnök. Ismert, Magyar Péter, a Diákhitel Központ korábbi vezetője nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amin Varga Judittal, volt miniszterrel beszélget arról, hogy nem kerülhettek be bizonyos személyek a vádiratba (akiket a sajtó csak Tóni, Barbara és Ádám nevét emleget). ,,Akik nem kerültek be a gyanúsítotti körbe, azokra gyűjtött titkos információkat, leplezett eszközökkel, beszerzett adatokat megsemmisítették, mert a törvény erre kötelezi az ügyészséget. Ez nem fog előkerülni" - jelentette ki az ügyvéd. Erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha újabb nyomozást rendelnek el.
Miről szól a Schadl-Völner-ügy, mi áll a vádiratban?
Az ügyészség 2022. október 24-én sajtóközleményben tudatta, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa - köztük Völner Pál - ellen a Fővárosi Törvényszéken.
Az osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük
A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt - 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot - adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta. Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással, hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük.
Az ügy nyilvánosságra került dokumentumaiból az is kiderült, hogy Schadl György 880 millió forint illegális jövedelemre tehetett szert az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén, nagyobbrészt a közbenjárására kinevezett végrehajtók osztalékaiból. Az ügyvéd álláspontja alapján elsőfokú ítélethirdetés még az idén, vagy a jövő év első negyedévében születhet.
(Borítókép: Schadl György 2024. február 11-én. | Nyomozási hibák miatt enyhébb büntetést kaphatnak a Schadl-ügy vádlottjai | A nyomozók nem kérdeztek kellő mélységben a körülményekről, a nyomozás sokkal hamarabb lezárult a Schadl–Völner-ügyben mint más korrupciós büntetőügyeknél – hangsúlyozta Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke. Az ügyvéd elmondta, a leleplezett eszközökkel beszerzett adatokat megsemmisítették, mert a törvény így rendelkezik, így nem derülhet ki bizonyos személyek szerepe. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/04/10/schadl-gyorgy-volner-schadl-ugy-volner-pal-targyalas-birosag-itelet/ | 2024-04-10 06:12:00 | true | null | null | Index |
Közeleg a Matolcsy-korszak vége: Ádám és barátai óriási vagyonátmentésbe kezdtek
A kormány és a jegybankelnöki mandátumát szűk egy év múlva kitöltő Matolcsy György a felszínen évek óta kóstolgatja egymást, ám a mélyben senki nem parancsol megálljt az MNB ingatlan-kiszervezési gyakorlatának. Pedig a Matolcsy fia által fémjelzett üzleti klub óriási vagyonátmentésbe kezdett - a nemzeti bank régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC Group közreműködésével. Utóbbi eddig 42 milliárd forintnyi eurót fizetett a Matolcsy Ádám-Száraz István-kör által kezelt tíz ingatlanért; köztük olyanokért, amelyeket anno épp az MNB portfoliójából "szakítottak" ki. A lengyel fél tagadja, hogy szívességi felvásárlóként segítené e neves magánszereplőket, ám a Válasz Online egy angliai falucskában bizonyítékot talált a GTC-Száraz-összefonódásra.
Vannak események, amelyekre nem lehet nem emlékezni. Például arra, ahogy Kósa Lajos nyolc éve - még Fidesz-frakcióvezetőként - elmagyarázta az országnak, hogy miért nem kell közvagyonnak tekinteni a Magyar Nemzeti Bank által 260 milliárd forintnyi közpénzből létrehozott alapítványi kasszát. A közpénzjelleg-elvesztés odáig fajult, hogy 2020-ra az MNB-alapítványok vagyonkezelője, az Optima Zrt. meg tudta vásárolni a varsói tőzsdén jegyzett, Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában, Szerbiában és a térség más államaiban is aktív Globe Trade Centre (GTC) többségi tulajdonrészét, és ezzel a Matolcsy György-féle nemzeti bank regionális ingatlanpiaci szereplővé vált.
Mint látni fogjuk, ez egyben azt is jelentette, hogy az MNB magyar és lengyel leágazásai közötti (szürke) zónában különös adásvétel-sorozatok indultak, melynek haszonélvezői privát érdekeltségek lettek. Jellemzően ingatlan- és magántőkealapokról van szó; ezek kivétel nélkül a Quartz Befektetési Alapkezelő irányítása alatt állnak, amely mögött - a Dirket36 bizonyítékai szerint - Matolcsy György fiának régi barátja, Száraz István a végső haszonhúzó tulajdonos. Utóbbi üzletember egyben a nemzeti bank hivatalos kommunikációs ügynökségét is irányítja, korábban pedig az Origo kormánylappá szelídítéséből is kivette a részét. Mint megírtuk: a Quartz-körhöz tartozó alapok és cégek 2022-ben a II. kerületi Pusztaszeri út egyik 2,5 hektáros telkén saját "irányítóközpontot" hoztak létre. Ma már közel hatvan üzleti érdekeltség székhelye található itt, s ezek szinte mindegyikének Matolcsy Ádám számviteli szolgáltató cége, a New Wave Service Kft. vezető munkatársai könyvelnek.
Mivel az MNB-elnök második (és egyben utolsó) ciklusa 11 hónap múlva lejár, itt a végső ingatlanügyi számvetés ideje, annál is inkább, mert a Matolcsy Ádám-Száraz István-kör az elmúlt egy-két évben óriási vagyonátmentésbe kezdett. Annak ellenére zavartalan ez a folyamat, hogy az Orbán-kormány és a jegybank vezetője között az utóbbi években állandósultak a szakmai viták, sőt a kabinet egy olyan - időközben visszavont - törvénymódosítást is belengetett, amely átláthatóbbá tenné az MNB vagyongazdálkodását. Kenyértörésről viszont szó sincs. Ezt leginkább az igazolja, hogy a Matolcsy-Száraz-egység máig tartja 23 százalékos tulajdonrészét a Mészáros Lőrinc dominálta MBH Bankban. Ráadásul a pénzintézet felügyelőbizottságában - ahonnan Magyar Péter már "kipörgött" - biztos a helye Feodor Ritának; az ő András nevű fia nem más, mint Matolcsy Ádám legbejáratottabb bútorgyáras üzlettársa (a Balaton Bútor Kft. ügyvezetője). Az MNB-elnököt és köreit tehát direktben nem üldözik. Ez még akkor is igaz, ha Matolcsy Ádám - mint a Partizánnak elárulta - két éve nem él Magyarországon, Száraz István pedig a Szabad Európa szerint Londonban műgyűjtősködik.
Vissza tehát az alapkérdéshez: hogyan teljesítettek az MNB-alapítványok itthon és külföldön? Egyrészt megadták a "császárnak", ami a "császáré". A budai Vár oldalában lévő Lónyay-Hatvany-villát például az államnak juttatták tovább, hogy a kormány később ingyen odapasszolhassa az épületet a Fidesz hátországát építő Batthyány Lajos Alapítványnak. Mindeközben a varsói GTC is megszabadult az egyik kincsétől: a cégcsoport belgrádi irodaházegyüttese először Jellinek Dánielhez, majd nemrég a NER-udvar legbennfentesebb szereplőjéhez, Tiborcz Istvánhoz került. Mielőtt azonban rátérnénk a Matolcsy-Száraz-kör konkrét ügyleteire, valamit le kell szögeznünk: nem minden MNB-ingatlan "privatizálódott" el az elmúlt években, de a megmaradt székházakon, üdülőkön is egy Matolcsy Ádám-barát keresi a legtöbbet. Ez az illető a jegybanki épületek szerződtetett felújítója, a sokáig elefántcsontszínű Ferrarival emberkedő Somlai Bálint, aki évi 15-60 milliárd forintos bevételeket realizál Raw Development nevű kft.-jével (mely cégnek szintén a Pusztaszeri úti főhadiszállás az otthona).
Ezennel pedig tényleg ráfordulunk az MNB-alapítványok és a varsói GTC közötti (szürke) zónára. Noha a Válasz Online-on már több cikkben foglalkoztunk nemzeti banki ingatlanügyletekkel, mostanra jutottunk odáig, hogy
világosan kirajzolódik, milyen épületeket járattak kézről kézre az érintettek, hogy a lehető legtöbb hasznot csavarják ki az egymást követő adásvételekből.
Az alábbi bekezdésekben Matolcsy Ádámon, Száraz Istvánon és Somlai Bálinton kívül szerepel még Stofa György neve, aki szintén a brancs régi tagja. Az első pontban azokat az ingatlanokat említjük, amelyek a Quartz-alapoktól indulva jutottak el GTC-hez, majd végül sikeresen továbbértékesítették őket a piacon. A másodikban volt jegybanki érdekeltségeket sorolunk, amelyeket a Matolcsy-Száraz-körtől a GTC (vagy maga az MNB) vett vissza. A harmadikban egyéb GTC-szerzemények eredetét vizsgáljuk, a negyedikben és az ötödikben pedig azokat a házakat, irodaegységeket nézzük meg, amelyeket (még?) nem vásárolt fel a varsói cégcsoport.
×××
I. Quartztól a GTC-ig, majd tovább
- Forest Center (Forest Offices), Debrecen. A 22 ezer négyzetméternyi irodaterülettel rendelkező Tüzér utcai ház a debreceni önkormányzat vagyonkezelője és a városvezetés megbecsülését rendre kiérdemlő Hunép-Szinorg-csoport közös beruházásában épült 2018-ban - a Főnix Aréna mellé. Az ingatlant egy évre rá egy ingatlanbefektetési alap (Garda) vásárolta meg közel 12 milliárd forintért, amely aztán a Matolcsy-kör Quartz Alapkezelőjéhez került. Két évvel később 46,7 millió euróért (mai áron bő 18 milliárd forintért) adták tovább az irodaházat a GTC Group egyik cégének (GTC FOD Property Kft.), majd 2022-23-ban a Matolcsy György jegybankelnököt díszdoktorrá avató Debreceni Egyetem szerezte meg az irodaházat 47,7 millió euróért. Az egymás utáni adásvételek gigahaszna tehát a Matolcsy-közeli Quartz-alapnál realizálódhatott.
- Lánchíd 19 Design Hotel, Budapest. A Várkert Bazártól egy kőhajításnyira lévő, műemléki jelentőségű területen lévő - de jelenleg zárva tartó - szálloda még 2020-ban került a Quartz által kezelt egységekhez (először az Atrox Ingatlanfejlesztő Alaphoz, majd a G-Gamma LCHD Kft. mögötti Arezzo és Felis nevű magántőkealapokhoz). Ebben az időszakban körülbelül 2,1 milliárd forinton állt a hotel értéke, majd az épület 2022-ben házon belül értékesítődött tovább (a G-Gamma LCHD Kft.-n ekkor már a Quartz-portfolióba tartozó Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap és Stofa György SRES Zrt.-je osztozott). Tavaly aztán jött megmentőként az ingatlanért 9,6 millió eurót - mai áron 3,75 milliárd forintot - fizető GTC (a G-Gamma LCHD Kft.-t át is nevezték GTC LCHD Projekt Kft.-re). Tehát ezen az ingatlaneladás-sorozaton is bőven lehetett keresni, sőt a földhivatali nyilvántartásból már kiolvasható, hogy nemrég a GTC ugyancsak túladott a szállón: a vevő a korábban baloldaliként elkönyvelt, de NER-kompatibilissé vált - a hazai McDonald’s-ban és Market Építőben érdekelt - Scheer Sándor, aki már céget is alapított LCHD-19 Szállodaprojekt Kft. néven.
II. Az MNB-től a Quartzon át a GTC-ig - vagy vissza az MNB-ig
- A Matolcsy-Száraz-Somlai-kör irányítóközpontja, Budapest (Pusztaszeri út 59-67.). A Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Központi Kémiai Kutató Intézet ingatlanát 2015-ben közvetlenül az MNB szerezte meg 2,7 milliárd forintért. A vásárlás hivatalos célja az volt, hogy létrehozzanak egy "tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs tudásközpontot", ahol interdiszciplináris kutatások folyhatnak "a hazai versenyképesség kitörési pontjait jelentő tématerületeken (bionika, robotika, egészségügy, egészségipar és egészségügyi szolgáltatások, turizmus, startup vállalkozások)". Ebből persze semmi sem lett; a jegybank 2015-ben szinte azonnal továbbszármaztatta a 2,5 hektáros telket a Pallas Athéné alapítványhálózatnak - vagyis körön belül tartotta, igaz, a közvagyonjellegtől már megfosztva. Majd 2019-ben menetrendszerűen megérkezett a már bejáratott "magánfelvásárló" (egy áttételen keresztül először a Garda nevű ingatlanalap, majd Quartz-féle Arezzo és Felis magántőkealapok lettek a Pusztaszeri-bázis tulajdonosai). 2022-ig kellett várni az újabb fordulatra: a GTC bejövetelére. Utóbbi 9,9 millió eurót, mai áron 3,9 milliárd forintot fizetett a Quartz-Matolcsy-körnek az ingatlanért, tehát a közbeiktatott alapok megint milliárdos nagyságrendben nyertek a vétel-eladás-vétel-láncolaton. És hogy még pikánsabb legyen a helyzet, a GTC nagy erőkkel újítja fel a Pusztaszeri út irodakampuszt, amely ma már az összes Quartz-cég és Somlai Bálint-vállalkozás, illetve számos Száraz István-érdekeltség közös irányítóközpontja. Ahelyett, hogy a jegybank teljesítette volna eredeti vállalását, amely - mint írtuk - egy innovációs tudásközpont létrehozása volt a Pusztaszeri úton.
- A Hétház tömbhöz tartozó Andrássy út 40-42-es szám alatti palota, Budapest. Hét éve jött az első hír, hogy az MNB Pallas Athéné Alapítványai megvásárolták és felújítják az Ybl Miklós által tervezett épületet. Természetesen itt is változott a menetrend: 2019-ben jöttek a szokásos alapok (először a Garda, később az Arezzo és a Felis), majd - változatlanul a Quartz égisze alatt - egy G-Delta ADRSSY Kft. nevű vállalkozásba apportálták az ingatlant. Aztán 2021-re ez a cég is továbbgurult a GTC-hez (itt a kft. nevéhez nem nyúltak), vagyis 10,8 millió euróért visszatért a tágan értelmezett MNB-portfolióba. Itt a hiányzó láncszemek miatt nem tudhatjuk, mennyit nyert az ügyletsorozaton a Quartz-klub, az viszont tény, hogy a GTC nemrég felújíttatta az egész palotát Somlai Bálint cégével, a Raw Development Kft.-vel.
- Az egykori Nestlé-ház a Várkert Bazár tőszomszédságában, Budapest (Döbrentei utca 2.). A 2540 négyzetméter alapterületű Duna-parti irodaházban működnek a jegybanki alapítványok ingatlancégei és alapjai, például az Optima Befektetési Zrt. és az Optima Alapkezelő. Tehát MNB-bázisról van szó, ám az épület tulajdonjoga 2019-ben mégis elkerült a Pallas Athéné-Optima-hálózattól - a már említett Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alaphoz. A Quartz Alapkezelő aztán 2021-ben egy új cégbe tette át a Döbrentei-házat (G-Zeta DBRNT Kft.), majd egy évre rá jött tulajdonosként a GTC - és átnevezte a társaságot (GTC DBRNT Projekt Kft.-re). Itt megint nem látjuk pontosan a Quartz-emberek nyereségét az adásvételeken, de az biztos, hogy a GTC 7,7 millió eurót fizetett az ingatlanért.
- A Felix étteremnek otthont adó Vízház épülete a Várkert Bazárnál, Budapest. Az Ybl Miklós által tervezett egykori szivattyúház eredetileg a Királyi Palota vízellátásáért felelt - az utóbbi években viszont a NER-elit egyik legfontosabb felvonulási területe lett. Az épület 2020-ban került ki a jegybanki alapítványok portfoliójából (a Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapon keresztül), majd tavaly az MNB egyik Optima-vállalata néhány napra visszavette a Quartz-körtől a Vízházat, amely aztán végül Stofa György SRES Zrt.-jénél landolt. Ennél az ingatlankörbeadásnál is eljutottunk tehát az MNB-től az MNB-ig - igaz, a GTC érintése nélkül -, a "végfelhasználó" pedig nem egy magántőkealap vagy egy külsős piaci vevő lett, hanem direktben Matolcsy Ádám egyik barátja.
III. Matolcsy Ádám barátaitól az MNB-alapítványokig vagy a GTC-ig
- Infopark H Építési Terület a budai Duna-parton. Ahogy korábban megírtuk, a Pusztaszeri úti Quartz-klán magántőkealapjai - SkyGreen Buildings márkanév alatt - a fél budai Infoparkot "beszippantották". Kis színesként jelezzük: ez a terület még bővülőben van, legalábbis Stofa György SRES Zrt.-je 2022-ben megvette az Infopark H Építési Terület Kft.-t- Ezt aztán néhány nappal később átvette tőle a Quartz-kör, majd 2023 legvégén a jegybanki alapítványok Optima Zrt.-je. Itt sem volt tehát GTC-közreműködés, az MNB a varsói tőzsdei társaságot kihagyva, közvetlen felvásárlással zárta a Stofa-Quartz-bulit.
- Az egykori Mika-kert a Kazinczy utca 43-45. alatt, Budapest. A telket birtokló céget 2022 legelején szerezte meg Stofa György SRES Zrt.-je, majd 6,55 millió euróért az egész ingatlant "benyelte" tőle a GTC (pontosabban: a cégcsoport GTC K43-45 Property Kft. nevű alegysége). A korábbi építési engedély szerint itt 6400 négyzetméter becsült területtel lehet szállodát, kollégiumot vagy rövid távra bérbeadható lakásokat építeni.
- Klauzál utca 7-9., 8., 10., Budapest. Az erzsébetvárosi utcaszakasz két lepusztult ingatlanát először Somlai Bálint gyűjtötte be - tőle a Quartz-csapat vette át -, a harmadik pedig az ő közreműködése nélkül került a Matolcsy-közeli alapkezelő érdekeltségébe. Aztán egyszer csak mindhárman megérkezzenek a GTC-portfolióba (azaz a GTC KLZ 7-10 Kft. tulajdonába). A varsói MNB-cégnek ez a vásárlás 12,8 millió euróba, mai áron ötmilliárd forintba "fájt".
- Iroda a pesti belváros egykori Luxus Áruház-épületében, Budapest (Vörösmarty tér 3.). Az 1134 négyzetméteres helyiség a Felix Kitchen & Bar üzemeltetőjeként ismertté vált Pintér Máté közvetítésével került Quartz-kezelésbe (a G-Alpha VRSMRT Kft.-n keresztül), majd tavaly nyáron - 3,5 millió euróért - a GTC Grouphoz (az előbbi cég GTC VRSMRT Projekt Kft.-re keresztelésével). Érdekesség, hogy ugyanitt, a Kasselik-házban közben a Quartz-magántőkealapok szereztek még egy 253 négyzetméteres területet, utóbbi azonban egyelőre nem szállt át a GTC-re.
IV. Az MNB-től a Quartz-magántőkealapokig
- Mátyás király út 44., Budapest. A budai hegyvidéki villaépületet - hasonlóan a Pusztaszeri úti volt MTA-ingatlanhoz - "nemes" célra vásárolta a jegybanki csapat: itt lett volna az MNB-alapítványok képzési és kutatási központja. Ám az ingatlan végül Matolcsy Ádám átmeneti szállása lett. A svábhegyi hajlék bejegyzett tulajdonosa persze nem ő, hanem 2021 óta a Quartz-körbe tartozó Báthory 2015 Kft.
- KI20 Irodaház, Budapest (Kálmán Imre utca 20.). A pesti belváros impozáns irodaépülete az Ipartestületek Országos Szövetségének székháza volt, majd 2013-ban közvetlenül az MNB vásárolta meg. Innentől a palota hamar kikerült a közvagyonból; először a jegybanki alapítványi hálózatba, majd a SkyGreen Buildings-csoportba, amely a Quartz által kezelt magántőkealapokon nyugszik.
- Millenáris Classic Irodaház, Budapest (Lövőház utca 39.). A jegybanki alapítványi hálózat 2016-ban tett szert e műemlékre, majd innen került át évekkel később az épület a SkyGreen-Quartz magántőkealapos portfolióba. Nem mellékesen: 2022-ben éppen ebből az irodaházból költözött föl a Pusztaszeri úti "irányítóközpontba" Matolcsy Ádám számviteli szolgáltató cége, a New Wave Service Kft. Aztán amikor a nagy Matolcsy-Somlai-Száraz-összeköltözés ténye először megjelent lapunkban, a jegybankelnök fia inkább visszatette székhelyét a Lövőház utcába (a többiek meg maradtak a "hegyen".)
- Úri72 Irodaház, Budapest (Úri utca 72.). A budai Várnegyedben lévő műemlék 2015-ben lett az MNB-alapítványoké, ám a SkyGreen 2021-ben ezt a vagyonelemet is privatizálta.
V. A piacról a Quartz-alapokig
- A fenti ingatlanok mellett akadnak olyan épületek, ingatlanegyüttesek, amelyeket a Quartz-alapok a piacról (azaz nem a MNB valamely érdekeltségétől) vettek. Ilyen a Váci úti irodafolyosó Váci Greens E és F jelű irodaháza, illetve, ahogy már utaltunk rá, a fél Infopark a budai Duna-parton - ezeket mind a nagy SkyGreen-gömböcbe gyűjtötték. Ez a SkyGreen-csoport mindösszesen 112 ezer négyzetméternyi irodaházat birtokol, mellyel - mint jogerősen igazoltuk - Matolcsy Ádám kvázi sajátjaként rendelkezget. Ide kell még sorolnunk a Budai Várnegyed egyik legexkluzívabb telkét az Ostrom és a Szabó Ilonka utcánál (G-Beta Ostrom Kft.), valamint egy műemlék lakóházat a Batthyány tér és a Lánchíd között félúton (Corvin Tér 13 Invest Kft.); az ingatlanokat birtokló kft.-k tulajdonosi láncolatának végén ugyancsak Quartz-érdekeltségeket találunk.
×××
A fentiekből kiolvasható, hogy a GTC Group eddig bő 107 millió eurót, vagyis közel 42 milliárd forintot fizetett a Matolcsy Ádám-Száraz István-kör által kezelt tíz ingatlanért
(Debrecen, Lánchíd 19, Pusztaszeri út, Andrássy, Döbrentei, Kazinczy, Vörösmarty és a három Klauzál-ház). Azzal, hogy ezek egy részét korábban épp a nemzeti bank portfoliójából "szakították" ki, Szárazék kétszeresen kedvező piaci helyzetbe kerülhettek: egyrészt hozzájuk közeli eladótól vásároltak, másrészt hozzájuk közeli vevőnek értékesítettek. A GTC hivatalos magyarországi érdekeltséglistáján egyébként nem szerepelnek ezek az épületek - a cég menedzsmentje megkeresésünkre azzal indokolta a hiányt, hogy a honlapon fejlesztés alatt álló ingatlanokat sosem szoktak bemutatni. Arra a kérdésünkre, hogy miért éppen a Quartz-alapokkal üzletelnek ilyen élénken, azt válaszolták: a felek között nincs kapcsolat, "nem alakult ki állandó felvásárlói viszony".
Mint láttuk, a tények ezzel ellentétesek, no pláne, hogy indirekt bizonyítékot is találtunk a GTC és Száraz Istvánék összefonódására. A magyar üzletember 2022 nyarán alapított egy Yeliah UK Ltd. nevű társaságot egy angliai falucskában, Laddingfordban. Lássunk csodát, a tőle elvileg független varsói óriáscég szintén két éve, ugyanazon cím alatt létrehozott egy saját leányvállalatot, a GTC UK Real Estate Investment Ltd.-t. Ráadásul a Yeliah ugyanazt a helyi adótanácsadó szakembert, Antonia Vanbergent vonta be igazgatónak, mint a GTC UK.
Mindezek után már csak a Matolcsy Ádámtól érkező válaszokkal kellene előhozakodnunk, ám neki hiába írtunk, nem osztotta meg velünk a jövőképét.
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Nyitókép: 444/Németh Dániel | Közeleg a Matolcsy-korszak vége: Ádám és barátai óriási vagyonátmentésbe kezdtek | A kormány és a jegybankelnöki mandátumát szűk egy év múlva kitöltő Matolcsy György a felszínen évek óta kóstolgatja egymást, ám a mélyben senki nem parancsol megálljt az MNB ingatlan-kiszervezési gyakorlatának. Pedig a Matolcsy fia által fémjelzett üzleti klub óriási vagyonátmentésbe kezdett – a nemzeti bank régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC Group közreműködésével. Utóbbi eddig 42 milliárd forintnyi eurót fizetett a Matolcsy Ádám–Száraz István-kör által kezelt tíz ingatlanért; köztük olyanokért, amelyeket anno épp az MNB portfoliójából „szakítottak” ki. A lengyel fél tagadja, hogy szívességi felvásárlóként segítené e neves magánszereplőket, ám a Válasz Online egy angliai falucskában bizonyítékot talált a GTC–Száraz-összefonódásra. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2024/04/12/matolcsy-szaraz-somlai-stofa-mnb-gtc/ | 2024-04-12 14:11:13 | true | null | null | valaszonline.hu |
Az Országgyűlés 173 igen és hat nem szavazattal, tartózkodás nélkül felfüggesztette MSZP pártigazgatója, Molnár Zsolt mentelmi jogát.
A politikust társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolják egy 40 millió forintos korrupciós ügyben. Mentelmi jogának a felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte 2024. március 4-én.
Polt Péter kezdeményezte az MSZP-s Molnár Zsolt mentelmi jogának felfüggesztését
A mentelmi bizottság 3:1 arányban támogatta az MSZP-s képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Szavazás előtt maga az érintett is felszólalt. Azzal kezdte, hogy kedd este a Real Madrid - Manchester City összecsapását nézte, a másik laptopon párhuzamosan pedig az Arsenal - Bayern München meccset. Utána nem tudott aludni. - Nem azért, mert ma mi fog történni, hanem azért, mert mindkét meccsre tettem tétet és sajnos nem nyertem - fűzte hozzá, majd jelezte, megnézte A tanú című filmet, s őszinte gratulációját fejezte ki a mentelmi bizottság elnökének amiért a gyanúsítás tárgyát "komoly képpel" fel tudta olvasni.
Emlékeztetett, hogy 2022 februárjában maga kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését azzal a biztos tudattal, hogy a "nyilvánvalóan" független ügyészség ki fogja ezt az ügyet vizsgálni, bár azért megjegyezte, vannak ezzel ellentétes hangok is a közéletben. - Annak is örülök egyébként, hogy valójában ennek a történetnek az tétje, hogy fölfüggesztik-e a mentelmi jogomat, és esetleg majd egyszer akadályoztatva leszek abban, hogy például a budapesti vagy a balatoni csatát végigvigyem, vagy pedig a baloldal tekintélyét helyreállítsam a Kárpát-medencében, hiszen ezek szent céljaim - magyarázta.
Molnár Zsolt elmondta, hogy gyakran jár a 298-as és a 301-es parcellánál (az Új köztemetőben az 1956-os forradalmat követő megtorlás több áldozata is nyugszik - a szerk.), ott nem egy olyan sír van, amelyben 20. vagy 30. életévüket sem betöltő forradalmárokat helyeztek örök nyugalomra. - Ezért azt gondolom, hogy nem én leszek a magyar történelem koncepciós eljárásainak az egyetlen ilyen típusú áldozata - jelentette ki.
Molnár Zsolt azt hangoztatta, támogatja a mentelmi jog intézményének eltörlését, mert annak jelen formájában semmi értelmét nem látja. Majd gúnyolódni kezdett az ügyészségi átirat azon részén, miszerint az Olimpiai parkban vette át a korrupciós pénzt. Szerinte az nem tartalmazza, hogy
Zárásklént azt mondta, Isten éltesse névnapjukon a Zsoltokat, bár ő nem tekinti magát annak, mivel csak azt az egyetlen mondatot tudja kimondani, hogy
Molnár Zsoltnak egy öt évvel ezelőtt ügy miatt kell felelnie a törvény előtt. A BKV 2019 elején közbeszerzési eljárást indított a telephelyein teljesítendő informatikai üzemeltetés és fejlesztés szolgáltatásra. A közbeszerzési eljárásra egy kft.. tett ajánlatot. - Baja Ferenc volt miniszter és egykori országgyűlési képviselő 2019 júniusában Budapesten találkozott egy, az ajánlatot tevő gazdasági társaság működésében jelentős befolyást gyakorló férfival, aki stratégiai és üzleti kérdésekben döntött. A volt miniszter 30 millió forint készpénzt kért azért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását a politikai befolyásának érvényesítésével ne akadályozza, és a kft. nyerje a tendert.
Ügyészségi gyanú szerint a megállapodásról értesülve Molnár Zsolt szólt Baja Ferencnek, hogy neki is kérjen a férfitól 40 millió forintot azért, hogy a tendert ő se támadja. Baja Ferenc 2019 júniusában egy újabb találkozó keretében Molnár Zsolt kérését tolmácsolta a férfinak. A kft. tenderen aratott győzelmét követően a férfi 2019. augusztus 6-án Budapesten 40 millió forintot adott át Molnár Zsoltnak, akinek cselekménye Legfőbb Ügyészség szerint társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének a gyanúját veti fel.
Baja Ferencet korrupció gyanúja miatt 2024. március 8-án gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen. Nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, panasszal élt a gyanúsítás ellen.
Korrupció gyanúja miatt kihallgatták Baja Ferencet
A pénz átadásának az időpontjából ítélve a fővárosi parkolásba bevont SYS IT Services Kft. körüli ügyről lehet szó Fuzik Zsolt, a BKV és a CBA volt informatikai vezetőjének vallomása alapján. A cég 2019 nyarán nyert el egy jelentős közbeszerzést, amely alapján két éven át milliárdokért működtethette a BKV informatikai rendszereit. Ebben az ügyben bukkant fel Molnár Zsolt és társa, hogy a pályázat beadása előtt felkeressék fel a SYS IT Servicest azzal, hogy "nem támadják meg a szerződést" ha fizetnek nekik. Molnár Zsolt állítólag 40 milliót kért, a társa 30-at, a megállapodás szerint a "díj" két évre szólt. | Felfüggesztette Molnár Zsolt mentelmi jogát az Országgyűlés | Az Országgyűlés 173 igen és hat nem szavazattal, tartózkodás nélkül felfüggesztette MSZP pártigazgatója, Molnár Zsolt mentelmi jogát. | null | 1 | https://nepszava.hu/3231484_molnar-zsolt-mentelmi-jog-felfuggesztes-korrupcio | 2024-04-10 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Bújtatott közbeszerzés gyanúja merül fel a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésének koncesszióba adása kapcsán, ezért már 2021-ben az Európai Bizottsághoz fordultunk – mondta el lapunknak Martin József Péter. A Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatóját azt követően kerestünk meg, hogy pénteki lapszámunkban összeállítást közöltünk a nemrégiben hazánkban bevezetett egynapos autópálya-matricák kapcsán a régiós országok autópálya használati díjairól. Ebből kiderült, ami eddig sem volt titok: kirívóan magasak a hazai éves, havi, tíz- és egynapos autópálya-használati díjak.A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) nehezményezte azt az állításunkat, amely szerint az Orbán-kormány azért állapított meg magas útdíjakat, hogy ezzel a koncessziós társaságnak és a mögötte álló magántőkealapoknak kedvezzen, amelyek tulajdonosai között lehet Mészáros Lőrinc és a NER egy másik emblematikus alakja, Szíjj László. A MKIF levelében egyebek mellett az szerepel, hogy „az útdíj összegének megállapítása, beszedése állami feladat, nincs ráhatásunk ezekre”, „a befizetett összegek nem hozzánk kerülnek, hanem a költségvetésbe, annak csak egy részét kapjuk meg”, „a számunkra fizetett összeg nem az útdíj összegétől függ, ha több díjat szed be az állam, attól mi egy fillérrel sem kapunk többet.”"Joggal merül fel a kérdés, hogy amennyiben ez így van, akkor mi értelme a koncessziónak, és mi a feladata a koncesszió gazdájának. "Az MKIF a Magyar Közútkelőtől kapta a feladatot, hogy működtesse a hazai gyorsforgalmi úthálózatot 1237 kilométeren. Ebbe nem tartoznak bele az M5-ös és az M6-os, M43-as, M2 autópályák és az M0-s. A koncessziós szerződés egyszerre terjed ki a hálózat karbantartására, bővítésére és építésére, amiből a nyilvánosság számára nem derül ki, hogy ezekért a feladatokért 35 év alatt mennyit fizet az állam a MKIF-nek.Szándékosan túlárazták, irreálisan drága az egynapos autópálya-matrica MagyarországonCsaknem 700 milliárd forintot kereshet az autópálya-koncesszión Mészáros Lőrinc és Szíjj LászlóA 2023-ra tervezett nettó 143 milliárd forintos koncessziós díj…Bár hivatalos szerv még nem mondta ki, hogy a hazai gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adása bújtatott közbeszerzés volna, ezzel kapcsolatban a gyanú igen erős – fogalmazott Martin József Péter, aki szerint ezt támasztja alá, hogy nem volt versenyeztetés. Ennek még az sem mond ellent, hogy a végül győztes Mészáros és Szíjj tulajdonolta magántőke alapok mellett két másik jelentkező, a Völner Pál érdekeltségébe tartozó Dömper Kft., valamint a Strabag és a Colas párosa is pályázott. Hiába lelkesedett és egyben ismerte el Rogán Antal a pályázati eredményhirdetés után, hogy a Mészáros-Szíjj tandem győzedelmeskedett, megelőzve Strabag-Colas párosát. Nem tette hozzá, hogy ez utóbbi végül egy Strabag ellen zajló külföldi versenyvizsgálat miatt visszavonta pályázatát. A kormány éppen a lényeget illetően nem mondott igazat: ezek szerint nem volt verseny."A magánkézbe adás mellett felhozott legitim érv lehet az adott gazdasági tevékenység hatékonyságának növelése, amiről ebben az esetben a versenyeztetés hiánya miatt nem beszélhetünk" – vélekedett a TI ügyvezető igazgatója, hozzátéve: érthetetlen, miért 35 évre szól a koncessziós jog. Fogalmunk sincs, hogyan fog ennyi idő elteltével kinézni a világ. Még az sem biztos – tette hozzá –, hogy autóval fogunk-e közlekedni. Úgy véli, hogy az autópálya üzemeltetéséről szóló koncessziós szerződés esetében ugyanaz történik, mint a hazai gazdasági életben az elmúlt másfél évtizedben annyiszor: az állam helyzetbe hozza az általa preferált üzleti csoportokat, így működtetve a pénzszivattyúkat. A mértékadó hazai sajtóban valamennyi az ezzel a témával foglalkozó elemzés ezt a vélekedést támasztja alá. A Transparency International (IT) által kiperelt kormányzati anyagokból az derül ki, hogy"35 év alatt a legszerényebb számítás szerint 12,6 ezer milliárd forint bevételhez jut a MKIF Zrt a koncessziós szerződés nyomán, "ami akkor is irgalmatlanul sok pénz, ha ennek fejében a koncesszió gazdája vállalta – ez szerepel a szerződésben –, hogy 272 kilométer gyorsforgalmi utat épít, mellett 274 kilométeren három sávosra bővíti az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályák kijelölt szakaszait. A koncessziós szerződés átláthatatlan, mert a hiába tett mások mellett a TI, a G7, a Szabad Európa és a HVG kísérletet, nem jutottak hozzá a koncessziós szerződésnek ahhoz a részeihez, amelyek pénzügyileg részletezik az elvégzendő feladatok ellentételezésének pontos kalkulációját. Mindezt azzal játszották ki, hogy ezeket a szerződés mellékleteiben szerepeltették, ezeket pedig nem kell közzé tenni a közbeszerzési portálon. Más részletek hiányában annyit tudni, hogy feladat ellátásáért az állam évente nettó 96,2 millió forintot fizet kilométerenként a MKIF Zrt., amit 2023-ban 20 százalékkal, nettó 116 millióra emeltek fel. Nehezen indokolható az emelés mértéke. Általunk megkérdezett névtelenséget kérő szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy elképesztő kockázatokat rejt magában a koncessziós pályázatra jelentkező részéről, ha az ország legkülönbözőbb területein lévő, összesen 272 kilométer gyorsforgalmi út kivitelezésének bekerülési költségét kell egyszerre beáraznia. "A dolog fordítva is igaz: az állam sokkal inkább képes volna leszorítani az árakat, ha szakaszonként pályáztatná a fejlesztéséket, de úgy tűnik, nem ez a cél."Ha valóban a költséghatékonyság volna a lényeg, akkor nem egy csomagban kérne az állam ajánlatot új gyorsforgalmi utak építéséhez és autópályák bővítéséhez. Mellette egyetlen komoly érv sem sorakoztatható fel a útkarbantartás kiszervezésére. Még tavaly év elején jelent meg egy hosszú elemzés a hazai gyorsforgalmi úthálózat koncessziójáról a G7 portálon, amelyben kiszámolták, hogy „35 év időtartam alatt ötezer milliárd forintos nagyságrendű nyereséget érhet el a Szíjj-Mészáros páros cége.” Ez mai áron nagyjából kétezer milliárd forintos nyereségnek felel meg – tették mellé.A magyarországi autó-pályamatricák kirívóan drágák. Csak emlékeztetőül: a hazai éves díj 57 260 forintjával szemben Csehországban 34 500, Szlovákiában 23 600, Romániában 11 200, míg Ausztriában 38 ezer forintnak felel meg. Nagyjából hasonló különbségeket találunk, ha a havi, a tíz- és az egynapos matricák díjazását vesszük alapul. Az autópálya építések elszálló költségeiről legutóbb tavaly decemberben írtunk az M76-os fejlesztése kapcsán, ahol közel 9 milliárd forintba került egy kilométer megépítése.Az autópálya koncesszió ügyébe tett bejelentést kötelességszegési eljárás keretében vizsgálja az Európai Bizottság. | Rejtve van a lényeg az autópálya-koncesszióban, megint a NER kulcsemberei kaptak lehetőséget | Bújtatott közbeszerzés gyanúja merül fel a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésének koncesszióba adása kapcsán, ezért már 2021-ben az Európai Bizottsághoz fordultunk – mondta el lapunknak Martin József Péter. A Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatóját azt követően kerestünk meg, hogy pénteki lapszámunkban összeállítást közöltünk a nemrégiben hazánkban bevezetett egynapos autópálya-matricák kapcsán a régiós országok autópálya használati díjairól. Ebből kiderült, ami eddig sem volt titok: kirívóan magasak a hazai éves, havi, tíz- és egynapos autópálya-használati díjak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3231131_autopalya-koncesszio-szerzodes-ner-kuecsemberek-magyarorszag | 2024-04-08 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Közzétette a Kormányzati Ellenőrzési Hivat (KEHI) az Lánchíd felújításával kapcsolatos jelentését, amiben megállapították, hogy a fővállalkozó A-Híd Építő Zrt.-től több mint 1,5 milliárd forintot utaltak át a Sunstrike Hungary Kft.-hez, aminek a vezetői ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozást folytat. A Sunstrike tulajdonosát tavaly novemberben vették őrizetbe, mert a gyanú szerint valótlan 241 millió forint összegben fogadott be valótlan tartalmú számlákat. A cég főtevékenységeként egyébként a Film-, video-, televízióműsor-gyártás van megjelölve.Teherautók a felújítás alatt álló Lánchíd próbaterhelésén 2022. november 12-én. A napokban fejezõdött be az aszfaltozás a hídon, amelynek 18 hónapos lezárása a végéhez közeledik. A hídpályát december közepén visszakapják a közlekedők, a járdákon és az aluljárókon azonban még jövőre is dolgozni fognak a szakemberek.Fotó: Mónus Márton/MTI/MTVAA KEHI-jelentés emlékeztet arra, hogy a BKK a Lánchíd felújítására 2021. február 2-án kötötte meg a fővállalkozói szerződést az A-Híd Építő Zrt.-vel nettó 18 721 210 427 forint értékben, ami közel két és félszerese volt a projekt 2018-ban becsült költségének. Ez a díj később nettó 18 742 591 093 forintra növekedett. A pótmunkákkal együtt összesen nettó 19 328 775 252 Ft-ot fizettek ki az A-Hídnak, amit a fővárosi önkormányzat az Európai Beruházási Banktól felvett hitelből fizetett ki.A KEHI átnézte az A-Híd Zrt. kifizetési adatai alapján megállapította, hogy a cég összesen 1 545 064 719 forintot utalt át a Sunstrike-nak. Ebből 1 330 119 759 forintot a Lánchíd felújításáről szóló vállalkozási szerződés megkötése után. A KEHI kimutatta azt is, hogy ezután a Sunstrike a bevételeiből összesen 1 509 716 000 forintot utalt tovább két ügyvédnek, akik közül az egyiknek ugyanabban az épületben volt az irodája. Az átutalt összeg nagy részét aztán még aznap felvették készpénzben. | Másfél milliárd forintot utalt át a Lánchíd kivitelezője egy olyan cégnek, aminek a vezetőjét költségvetési csalás miatt vették őrizetbe | Közzétette a Kormányzati Ellenőrzési Hivat (KEHI) az Lánchíd felújításával kapcsolatos jelentését, amiben megállapították, hogy a fővállalkozó A-Híd Építő Zrt.-től több mint 1,5 milliárd forintot utaltak át a Sunstrike Hungary Kft.-hez, aminek a vezetői ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozást folytat. A Sunstrike tulajdonosát tavaly novemberben vették őrizetbe, mert a gyanú szerint valótlan 241 millió forint összegben fogadott be valótlan tartalmú számlákat. A cég főtevékenységeként egyébként a Film-, video-, televízióműsor-gyártás van megjelölve. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/12/masfel-milliard-forintot-utalt-at-a-lanchid-kivitelezoje-egy-olyan-cegnek-aminek-a-vezetojet-koltsegvetesi-csalas-miatt-vettek-orizetbe | 2024-04-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Nemzeti Védelmi Szolgálat széleskörű felderítést követően kezdeményezett eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányságon egy tankerületi központ gazdasági vezetője ellen. A BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított eljárásának adatai szerint az egyik fővárosi tankerületi központ gazdasági vezetője az általuk kiírt közbeszerzési eljárásokat úgy manipulálta, "hogy azokon az előre kiválasztott vállalkozások nyerjenek, valamint a központ felügyelete alá tartozó intézmények kiadásainak igazolására fiktív számlákat állíttatott ki."Hivatali helyzetével visszaélve a gazdasági vezető több tízmillió forinthoz juthatott így. De nem csak pénzt fogadott el: "megfelelt a több mint kétmillió forint értékű Forma-1 belépő, vagy egy harmincmilliós luxusautó használati joga is."A BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály nyomozói 2024. április 9-én az ügyben érintett tankerületi központban, valamint több vármegye rendőreinek bevonásával további 27 helyszínen egyszerre hajtottak végre különböző nyomozási cselekményeket. A rendőrök iratokat, adathordozókat, """több mint 63 millió forintot és külföldi fizetőeszközt foglaltak le, valamint két ingatlant zár alá vettek, mintegy 75 millió forint értékben."A tankerületi központ gazdasági vezetőjét a budapesti nyomozók vesztegetés, vesztegetés elfogadása, valamint versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntett megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását. Három vállalkozót szintén gyanúsítottként hallgattak ki, ők szabadlábon védekezhetnek. A gyanúsítottak köre az eljárás során bővülhet. | Őrizetbe vett egy tankerületi gazdasági vezetőt a BRFK vesztegetés gyanúja miatt, egyszerre 28 helyszínen csaptak le a rendőrök | A Nemzeti Védelmi Szolgálat széleskörű felderítést követően kezdeményezett eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányságon egy tankerületi központ gazdasági vezetője ellen. | null | 1 | https://nepszava.hu/3231679_vesztegetes-tankeruleti-gazdasagi-vezeto-orizetbevetel-budapest-brfk | 2024-04-11 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Mint arról beszámoltunk, csütörtökön eljárást kezdeményezett a Nemzeti Védelmi Szolgálat az egyik budapesti tankerületi központ gazdasági vezetője ellen, akiről azt gyanítják, hogy vesztegetésben lehet érintett. A BRFK közleményében nem nevezte meg, pontosan melyik intézményről van szó, azonban az RTL Híradó több, az ügyre rálátó forrása is megerősítette:
a Belső-Pesti Tankerületi Központ gazdasági vezetője az, akit a rendőrök őrizetbe vettek vesztegetés gyanújával, és kezdeményezték a letartóztatását.
A gyanú szerint az általuk kiírt közbeszerzési eljárásokat úgy manipulálta, hogy azokon az előre kiválasztott vállalkozások nyerjenek, valamint a központ felügyelete alá tartozó intézmények kiadásainak igazolására fiktív számlákat állíttatott ki.
Hivatali helyzetével visszaélve a gazdasági vezető több tízmillió forinthoz juthatott így, de nem csak készpénzt fogadott el: megfelelt a több mint kétmillió forint értékű Forma-1 belépő, vagy egy harmincmilliós luxusautó használati joga is.
A rendőrök az összehangolt akció során iratokat, adathordozókat, több mint 63 millió forintot és külföldi fizetőeszközt foglaltak le, valamint két ingatlant zár alá vettek, mintegy 75 millió forint értékben. Három vállalkozót szintén gyanúsítottként hallgattak ki, ők szabadlábon védekezhetnek.
A 24.hu pénteken pedig azt tudta meg, hogy az érintett gazdasági vezető megtagadta a vallomástételt. A portál értesülései szerint az egy hónapos letartóztatásba helyezett asszony a hallgatást választotta, és gyakorlatilag semmit sem mondott a csütörtöki bírósági meghallgatás során.
A Belső-Pesti Tankerületi központ korábban más ügy miatt került a figyelem középpontjába: az intézmény igazgatója volt az, aki polgári engedetlenségi akciókban részt vevő tanárokat bocsátott el a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. A tanárok perre mentek, tavaly ősszel pedig egy feszült hangulatú tárgyaláson a bíró többször rendre utasította Marosi Beatrixot, amiért szerinte nem válaszolt egyértelműen a kérdéseire.
Nyitókép: RTL Híradó | Kiderült, melyik tankerületi központ gazdasági vezetőjét vették őrizetbe vesztegetés gyanújával | A Belső-Pesti Tankerületi Központ gazdasági vezetője az, aki a gyanú szerint közbeszerzések manipulálásával tett szert tízmilliókra – tudta meg az RTL Híradó. A gyanúsított a bírósági meghallgatása során megtagadta a vallomástételt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/04/12/budapesti-tankeruleti-kozpont-gazdasagi-vezeto-bilincs-vesztegetes-orizetbe-vetel-belso-pesti-tankerulet | 2024-04-12 17:33:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Akár nettó 25 milliárd forintnyi (bruttó 31,7 milliárd) közpénzt is elkölthet az állam - illetve a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal - két cégnél szervezetfejlesztési feladatok ellátására. A recept gyakorlatilag ugyanaz, mint Balásy Gyula cégeinek esetében a kommunikációs és rendezvényszervezési megbízásokkal.
Az utóbbi hetekben újra előtérbe kerültek azok a sokmilliárdos keretmegállapodások, amelyeket a Nemzeti Kommunikációs Hivatal köt egyes feladatok központi ellátására. 2015-től minden állami szerv a hivatalon keresztül tud bármiféle kommunikációs szolgáltatást megrendelni. Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy a hivatal nekiáll reklámhelyeket vásárolni vagy kreatív koncepciókon dolgozni, a munkát kiszervezik, hatalmas, több tízmilliárdos - gyakran többször újratölthető -, így akár évekre szóló keretszerződéseket pályáztatnak meg, majd a nyertes(ek)től megrendelik azokat a munkákat, amelyekre az állami szervek igényt tartanak.
Bár az új, központosított rendszer első éveiben volt még valamiféle versenynek nevezhető jelenség, 2018-ban gyakorlatilag monopolizálták az állami kommunikációs költéseket, amik így Balásy Gyula cégcsoportjához, a New Land Media Kft.-hez és a Lounge Design Kft.-hez kerültek.
Így jutottak munkához az állami Diákhitel Központnál is. Ezekről nemrégiben Magyar Péter - aki még Varga Judit igazságügyi miniszter férjeként vezette az állami céget - azt állította, hogy túlárazott megbízásokat kellett aláírnia, ráadásul a minőséggel kapcsolatban is felmerültek kérdések. A szerződéseket korábban bemutattuk, ahogyan azt is, hogy a TV2 műsoridejét az a Magno Studio Kft. értékesítette Balásy Gyula cégén keresztül, amelyet a hvg.hu összefüggésbe hozott Rogán Antal második - előző - feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával.
Azt már a Szabad Európa írta meg, hogyan ügyeskedhettek az állami megbízásokkal a Balásy-cégeknél: a megszerzett dokumentumban néhányszor a piaci ár többszöröse szerepelt a cégek árajánlataiban, de főleg az óraszámokkal és darabszámokkal trükközhettek, azt ugyanis sokkal nehezebb utólag ellenőrizni. Hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt kezdett nyomozni a rendőrség:
Új üzletágak: rendezvényszervezés, szervezetfejlesztés
2019-ben ráadásul a kommunikáció mellett megjelent a rendezvényszervezés is. Erről ugyanúgy egy hatalmas, 30 milliárdos keretszerződést ítélt oda a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, akkor még az állami Antenna Hungária Zrt.-nek, amelynek tevékenységi körei között ekkor a rendezvényszervezés nem is szerepelt. A cég alvállalkozóként vonta be Balásy cégeit, 2022-ben pedig már egy Balásy-cég kapta meg az 50 milliárdos keretszerződést. Idén, nem nagy meglepetésre, ismét Balásy cégénél landolt az ezúttal egy évre szóló megbízás.
Van egy harmadik nagy szegmens is, amelyet a Nemzeti Kommunikációs Hivatal ilyen nagy keretszerződésben tulajdonképpen teljesen kiad: a szervezetfejlesztés. 2021-ben - a már ismertetett recept alapján - 30 milliárdos megbízást adtak két, akkor még kis cégnek: a p2 Consulting Kft.-nek és a p2m Informatika Kft.-nek. A cégek ekkor még elég zöldnek tűntek, így az alkalmasság igazolásába bevonták a Teqtos Kft.-t.
A p2m Consulting Kft.-t korábban Balásy Gyula több állami kommunikációs megbízásban is alvállalkozóként szerepeltette.
Az Átlátszó pedig még egyértelműbben össze is tudta kötni a cégek egyik tulajdonosát, Szabad Tamást Balásyval: Szabad 2004-ben beltagként alapítója volt a Lounge Consulting Bt.-nek, majd 2011-ben a cég beltagja Balásy Gyula lett, Balásyné Katona Helga és Szabad Tamás pedig a társaság kültagjai. 2012-ben Szabad kiszállt a vállalkozásból. (A p2m Consulting Kft. másik tulajdonosa Patonai Ágnes, a p2m Informatika Kft. 2019 óta teljesen Szabad Tamásé.)
A HR Portálon jelent meg R. Beckard definíciója - szerinte a szervezetfejlesztés tervszerű, a szervezet egészére kiterjedő, felülről szervezett törekvés, amely a szervezet hatékonyságának és életképességének növelését célozza a szervezeti folyamatokba való tervszerű beavatkozás útján, magatartástudományi ismeretek felhasználásával. Tehát arról van szó, hogy a nyertes segít hatékonyabban működni. A Nemzeti Kommunikációs Hivatalt megkérdeztük, hogy a hatékonyság növekedését mérik-e, volt-e bármilyen előzetes elvárás a cégekkel szemben, vagy egyszerűen csak el kell hinni, hogy ezek a beavatkozások valóban sikerrel jártak. Válaszukkal bővítjük cikkünket.
Tavaly év végén ismét kiírtak egy közbeszerzési eljárást szervezetfejlesztési feladatok ellátására, bár akárhogyan kerestük, sem a kiírásban, sem a bontási dokumentumban nem találtuk meg, hogy mekkora összegről van szó. Mindössze annyi látszott, hogy a megállapodást 12 hónapra kötik, amely legfeljebb két alkalommal, alkalmanként legfeljebb 12 hónappal megújítható. Az eljárás eredménye sem volt titok, ismét a p2m Consulting Kft. és a p2m Informatika Kft. segítheti az állami cégek hatékonyabbá tételét, az Átlátszó pedig azt is bemutatta, hogy a közbeszerzési eljárásban milyen feltételeknek kellett megfelelnie annak, aki egyáltalán a célvonalhoz akart állni, összeget azonban ők sem írtak.
Az ugyanis csak az elbírálásról szóló dokumentumból derült ki: nettó 25 milliárdos keretmegbízást nyert el a két cég. Több is kiderülhetne a megkötött szerződésből, annak azonban cikkünk írásakor nincs nyoma az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben. A hirdetmény szerint a szerződést idén február 6-án írták alá, azonban több mint két hónap elteltével sem töltötték fel, bár már csak az összeg nagysága is a lehető legnagyobb átláthatóságot indokolná. A késlekedésről megkérdeztük a Nemzeti Kommunikációs hivatalt és a Közbeszerzési Hatóságot is.
Érdekesség, hogy bár hatalmas munkáról és sok pénzről van szó, a p2m-kettős mellett csak két másik cég állt a rajtvonalhoz, a Consact Minőségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. és | 25 milliárdos szervezetfejlesztési megbízást ítélt oda a Rogán-féle hivatal | A kommunikációs megbízásokkal kezdődött, a rendezvényszervezéssel folytatódott, most pedig újabb tízmilliárdok mehetnek szervezetfejlesztésre a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal megbízásán keresztül. A nyertes cégekben érdekelt üzletember korábban közös bt-ben volt azzal a Balásy Gyulával, aki sorra nyeri el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tízmilliárdos keretmegállapodásait. De hogyan lehet ellenőrizni, hogy a szervezetfejlesztési erőfeszítések valóban hatékonyak-e? | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/04/12/25-milliard-szervezetfejlesztes-nemzeti-kommunikacios-hivatal-keretszerzodes | 2024-04-12 17:51:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A kegyelmi botrány, majd Magyar Péter színre lépése nyomán alaposan felbolydult a magyar közélet, és egészen példátlan módon, hosszú időre kicsúszott a Fidesz kezéből a kezdeményezés, a közbeszéd feletti kontroll. Ezt gigantikus kommunikációs hadművelettel próbálják visszaszerezni - eddig felemás sikerrel. A propaganda gyakorlatilag egyetlen, pénzügyileg átlátható szelete a facebookos hirdetések világa, amiről a Meta rendszeresen közzétesz adatokat. Ezekből az adatokból pedig az látszik, hogy rég nem látott mennyiségű pénzt égetnek el mostanában hirdetésekre a kormány üzeneteit sulykoló közösségi médiás csatornák. A legfontosabb ilyen csatorna a Megafon, aminek az elmúlt 30 napos számlája (március 10. és április 8. között) a Meta Ad Library adatai szerint
143 645 512 forint volt. Ez összesen 206 szponzorált posztra ment el.
Ennek a nagyon nagy részét Magyar Pétert gyalázó videók teszik ki, kisebb részben pedig a közelgő önkormányzati és EP-választások kapcsán a hazai ellenzék és "Brüsszel" támadása. Ezt a feladatot nagyrészt a második legnagyobb hirdető, a CÖF (havi számla: 63 millió forint) vette át.
Hogy tudjuk valahova tenni ezt a 143 millió forintos hirdetési összeget: ez bő tízmillióval több, mint amit a Megafon 2021-ben, az ellenzéki előválasztás idején, öt hét alatt költött. Ennél intenzívebb és drágább kampányt csak a 2022-es választás előtti időszakban láthattunk, akkor az utolsó négy hétben 266 millió, az az előtti négyben pedig 163 millió volt a megafonos számla.
A központ Facebook-harcosai között így oszlott el a 143 millió forintnyi hirdetés: | 143 millió forint a Megafon havi facebookos hirdetési számlája | A kegyelmi botrány, majd Magyar Péter színre lépése nyomán alaposan felbolydult a magyar közélet, és egészen példátlan módon, hosszú időre kicsúszott a Fidesz kezéből a kezdeményezés, a közbeszéd feletti kontroll. Ezt gigantikus kommunikációs hadművelettel próbálják visszaszerezni – eddig felemás sikerrel. A propaganda gyakorlatilag egyetlen, pénzügyileg átlátható szelete a facebookos hirdetések világa, amiről a Meta rendszeresen közzétesz adatokat. Ezekből az adatokból pedig az látszik, hogy rég nem látott mennyiségű pénzt égetnek el mostanában hirdetésekre a kormány üzeneteit sulykoló közösségi médiás csatornák. A legfontosabb ilyen csatorna a Megafon, aminek az elmúlt 30 napos számlája (március 10. és április 8. között) a Meta Ad Library adatai szerint | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/12/135-millio-forint-a-megafon-havi-facebookos-hirdetesi-szamlaja | 2024-04-12 04:28:00 | true | null | null | Telex |
Kijött a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése a Lánchíd felújításának pénzügyi vizsgálatáról. A szervezet a rövid jelentésben hat megállapítást tesz, amelyekben összegzi, hány forintot utalt a fővállalkozó A-Híd Zrt. a kommunikációval foglalkozó Sunstrike Hungary Kft.-nek, és az átutalt összegnek mekkora részét vette fel szinte azonnal két ügyvéd. Az újdonság a jelentésben az eddig megismertekhez képest mindössze az átutalások száma és feltételezett időbeni összefüggése. Frissítés: Az A-Híd Zrt. közleményben reagált a hivatal megállapításaira, melyben visszautasította, hogy bűncselekményt követett volna el a Lánchíd felújítása során. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Megállapítás 1: az A-Híd Zrt. a Lánchíd felújítására kötött szerződés után több mint 1,3 milliárd (egész pontosan 1 330 119 759) forintot utalt a Sunstrike Hungary Kft.-nek, amely cég ügyleteivel kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozást folytat.
Megállapítás 2: Az A-Híd Zrt. három alkalommal már a Lánchíd-szerződés előtt is utalt a Sunstrike Hungary Kft.-nek. A Kehi szerint ezek időben összefüggenek a közbeszerzési eljárás folyamatával, mert ezekből az első utalás az ajánlatbontás után egy héttel történt.
Megállapítás 3: összesen 1 545 064 719 forintot utalt a A-Híd a Sunstrike-nak.
Megállapítás 4: A Sunstrike a bevételeiből összesen 1 509 716 000 forintot utalt tovább két ügyvéd részére, akik közül az egyiknek a vele azonos épületben van irodája.
Megállapítás 5: A Sunstrike-nak átutalt összegből 1 343 174 000 forintot 39 alkalommal, jellemzően az átutalás napján vagy azt követő néhány napon belül készpénzben felvettek. Az utalások és a készpénzfelvételek között időbeli
összefüggés fedezhető fel.
Az ellenőrzési részjelentésben szereplő ügyletekkel kapcsolatban már nyomoznak, azonban a Hivatal megállapításai alapján további bűncselekmények gyanúja is felmerülhet, áll a jelentés bevezetőjében.
A teljes jelentés innen letölthető. A vizsgálat adatbekérésen alapult. Az adatokat Budapest Főváros Önkormányzata, a BKK, a fővállalkozó A-Híd Építő Zrt., a Budapest Közút Zrt., valamint a kivitelezésben alvállalkozóként vagy al-alvállalkozóként résztvevő további 37 gazdasági társaság szolgáltatta.
Az ügy háttere: a nyomozás
A magyar építőipar meghatározó szereplőjénél, az A-Híd Zrt.-nél - és még 32 helyszínen - 2023 végén tartottak házkutatást az adóhatóság nyomozói. Ez a cég végezte a Lánchíd felújítását összesen 18,8 milliárd forintért. A NAV egy számlagyár ügyében nyomozott, ebben az ügyben előzetes letartóztatásba került Vig Mór, egy eltiltott ügyvéd.
Az A-Híd Zrt. a Vig Mór tulajdonában álló Sunstrike Kft.-vel volt szerződéses kapcsolatban, és sajtóhírek szerint 1,4 milliárd forint értékben utalt pénzt Vig cégének, aki annak nagy részét magánszámlára, illetve ügyvédi letéti számlára helyezte, ahonnan a készpénzt valaki felvette.
Az Opten szerint a Vig Mór 100 százalékos tulajdonában álló Sunstrike 36 fővel dolgozik, fő profilja a filmgyártás, írtuk. Úgy tűnik, hogy a cég az A-Híd megbízásából rövidfilmeket készített, például amikor bizonyos ATV-s, vagy Hír TV-s műsorokat szponzorált a cég. Vagyis az körvonalazódik, hogy az A-Híd a rövid építészeti spotok előtt és után hirdette magát, és közben lement valami építészeti rövidfilm a világ száz csodájáról.
A kisfilmek
Egy ilyen spot úgy nézett ki, hogy a filmecske előtt elhangzott, hogy "A jövőt építjük, a maradandó építészeti megoldások támogatója az A-Híd Zrt." Amikor megnéztük a YouTube-on például ezt a videót, azt addig 12 ember látta, de persze lehet, hogy a tévében sokkal többeket el lehetett érni vele.
Sajtóinformációk szerint a Sunstrike-hoz beérkezett pénzből mintegy 900 millió forintnyi összeget már a beérkezésük napján továbbutalhattak a Vig Mórhoz köthető magán-, illetve ügyvédi letéti számlákra, majd rövid időn belül készpénzben felvehették őket. Állítólag az A-Híd Zrt. számlájáról 2020 novembere és 2022 júliusa között vándorolt át az 1,4 milliárd forint a Sunstrike Hungary Kft. számlájára.
Felmerülhet persze a kérdés, hogy amennyiben az A-Híd 2022-ben például 21 milliárd forintos árbevételt és 2,7 milliárd forint veszteséget könyvelt el, akkor egy ekkora cég életébe hogy fér bele az, hogy két év alatt 1,4 milliárd forintot költsön ilyen filmek szponzorációjára. Vélhetően kevés néző kap ugyanis a reklám hatására a fejéhez, hogy "akkor építenék én ezzel az A-Híddal egy hidat." A magyarázat ilyenkor mindig az általános imázsépítés, a reputáció növelése, vagy valami hasonló lehet, mindenesetre elég aránytalan az összeg.
Az A-Híd
A viszonylag fejlett magyar hídépítési ágazat állami kulcsvállalata az 1950-ben alapított Hídépítő Vállalat volt, később a cég francia érdekeltség lett, majd 100 százalékban magyar tulajdonba került. A később Híd Csoport néven ismert, több cégből álló vállalatbirodalom két legismertebb arca Apáthy Endre tulajdonos és Sal László operatív vezető volt sokáig. A csoportban volt egy A-Híd és egy V-Híd nevű cég is.
A mostani kormánypárti hírekben amolyan baloldali társaságként tűnik fel a cég. Ez annyiban helytálló, hogy régen valóban az MSZP-SZDSZ világ támogatójaként lehetett róluk hallani, de azért mindig voltak jobbos lábai is. Már régebben is kapcsolatba kerültek az Axon-Közgép fideszes világgal, majd később a Mészáros Lőrinc-féle építőipari konglomerátummal. A V-Híd cég Apáthytól át is került Mészároshoz.
Maga az A-Híd a Telex kérdéseire mindig azt deklarálja, hogy a cég nem gyanúsított vagy tanú, hanem - az A-Híd szóhasználatával - adatszolgáltató. A cég állítása szerint valós tartalma volt a Sunstrike-megbízásoknak, de nagyon azért nem kommunikál, nehogy rásüssék, hogy akadályozta a nyomozást.
A politika
A sajtóhírek nyomán a fővárosi Jobbik és a fővárosi Fidesz közösen kezdeményezett vizsgálóbizottságot a Lánchíd felújítása ügyében. Az nem lehet, hogy a főváros és a nemzet egységnek szimbólumát korrupció gyanúja lengje körül, fogalmazott az ügyben Brenner Koloman, a Jobbik főpolgármester-jelöltje. Az LMP is támogatta az ötletet: mivel a párt a korrupció minden formáját elítéli, ezért egyértelmű, hogy amennyiben annak gyanúja bármely szereplő oldaláról felmerül, akkor a jogi eljárásoknak helye van - közölték.
"Mi köze a Fővárosi Önkormányzatnak egy olyan nyomozáshoz, ami egy olyan cég irodájában volt (...), akivel mi ugyan szerződésben voltunk, de akinek ezer másik szerződése van? - reagált Karácsony Gergely az ATV-ben Brenner vádjaira - Fel voltam készülve arra, hogy a kampány rendkívül alacsony színvonalú lesz, de azért ilyen mélyre nem tudok lesüllyedni, hogy vitába szálljak ezekkel az érvekkel. Ez egy marhaság."
Karácsony Gergelyék szerint a Lánchíd felújítása költségkereten belül maradva, a határidő előtt elkészült. "A 26,3 milliárd forint beruházási teljes költség helyett nem hogy túllépés nem volt, hanem 1,4 milliárd forinttal kevesebbet fizettünk ki" - tették hozzá. Kiemelték, hogy a közbeszerzés a Transparency International Magyarország értékelése alapján jogszerűen, átláthatóan és tisztességesen zajlott, emellett a projektet nemcsak állami hatóságok, hanem a finanszírozást biztosító Európai Beruházási Bank is folyamatosan ellenőrizte.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) februárban indított eljárást az ügyben. Gulyás Gergely egy februári kormányinfón kérdésre válaszolva érintette az ügyet, azt mondta, ki kell derülnie, milyen kapcsolat van az A-Híd és Karácsony között, van-e korrupciós eset. Nagyon nehéz azt elhinni, hogy a Városháza tudta és beleegyezése nélkül ez a korrupciós ügy megvalósulhatott volna - mondta Gulyás Gergely. A miniszter szerint erre a közbeszerzésre a Transparency International is rábólintott, példaértékűnek nevezte azt, "úgy tűnik, a Transparency a lopást kedveli".
A vizsgálat áprilisra befejeződött, ez alapján mondta Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón, hogy a Lánchíd felújításával kapcsolatban készült Kehi-jelentés egyelőre azt igazolja, hogy komoly korrupció lengi körül a projektet.
Frissítés: A Transparency a közbeszerzési eljárást vizsgálta csak, a számlákat nem
A Transparency International (TI) Magyarország a Lánchíd felújítását végző építőcég kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárást vizsgálta úgynevezett Integritás Megállapodás keretében, vagyis amint sor került a "győzteshirdetésre", a megbízásuk véget ért, írta lapunknak a cég Gulyás kijelentésére reagálva. Hozzátették: szerepük arra korlátozódott, hogy a Lánchíd felújítására ajánlatot tevő cégeknek a felújítási munka elnyerésére szóló közbeszerzési eljárásban tanúsított magatartása, valamint az ajánlatokat bekérő BKK Zrt. és az ajánlatot tevő cégek kapcsolattartása, kommunikációja megfelelt-e a jogi előírásoknak.
Közölték még, hogy a közbeszerzési eljárás szabályossági monitorozása nem foglalja magában az ajánlatot tevő cégek más gazdasági szereplőkkel fennálló kapcsolatának és a szerződéseiknek a tételes vizsgálatát, erre ugyanis nincsen jogi lehetőség, fűzte hozzá a szervezet. A TI Magyarország szerint ha valóban történtek szabálytalan kifizetések, azt mélyen elítélik és remélik, hogy a hatóságok, tisztességes és alapos vizsgálat keretei között feltárják a történteket és elszámoltatják a felelősöket. Ilyenről azonban a Transparency International Magyarország a közbeszerzési eljárás vizsgálata során nem tudott, mert nem is tudhatott, amint a hatóságok is csak évekkel a közbeszerzési eljárás lezárása után fedezték fel a NAV által gyanúsnak tartott pénzmozgásokat, szögezték le. | Kehi-jelentés a Lánchíd felújításról: további bűncselekmények lehetnek | Kijött a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése a Lánchíd felújításának pénzügyi vizsgálatáról. A szervezet a rövid jelentésben hat megállapítást tesz, amelyekben összegzi, hány forintot utalt a fővállalkozó A-Híd Zrt. a kommunikációval foglalkozó Sunstrike Hungary Kft.-nek, és az átutalt összegnek mekkora részét vette fel szinte azonnal két ügyvéd. Az újdonság a jelentésben az eddig megismertekhez képest mindössze az átutalások száma és feltételezett időbeni összefüggése. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/12/lanchid-a-hid-felujitas-vig-mor-kehi-korrupcio | 2024-04-12 15:41:00 | true | null | null | Telex |
Visszautasítja az A-Híd Zrt. a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal délután nyilvánosságra hozott megállapításait. Pénteken jött ki a Kehi jelentése a Lánchíd felújításának pénzügyi vizsgálatáról. A szervezet a rövid jelentésben hat megállapítást tesz, amelyekben összegzi, hány forintot utalt a fővállalkozó A-Híd Zrt. a kommunikációval foglalkozó Sunstrike Hungary Kft.-nek, és az átutalt összegnek mekkora részét vette fel szinte azonnal két ügyvéd.
"A Lánchíd felújításáról szóló részjelentésében megfogalmazott vádakat, és értetlenül áll annak megállapításai előtt."
- írják. A Kehi szerintük olyan céggel kapcsolatban tett megállapításokat (ez a Sunstrike Kft.), amelynek a Lánchíd projekthez nem volt köze, "és annak költségvetéséből értelemszerűen semmilyen kifizetésben nem részesült."
Az A-Híd szerint ők együtt működtek a Kehi teljes vizsgálata alatt. "Cégünk átadta a Lánchíd felújításának fővállalkozói teljesítéséről szóló valamennyi dokumentumot és részletet, beleértve a megvalósítással, a bevont alvállalkozókkal, a teljesítéssel és a számlázással kapcsolatos több mint 1300 iratot" - írják. Az A-Híd ezért, mint írják, "értetlenül áll az előtt", hogy a vizsgálat az adatgyűjtések ellenére összekötötte az A-Hídat a Sunstrike-kal: utóbbi "a projekt megvalósításában nem vett részt, azzal kapcsolatban szerződése nem volt, a projekt költségvetéséből semmilyen kifizetésben nem részesült."
Az A-Híd Zrt. hozzátette, mindent szabályszerűen, "a számviteli törvény betartásával" csináltak. Hozzátették, a Sunstrike Kft-t érintő NAV eljáráshoz nincs közük, a céggel egyedül "műsorok gyártására, sugárzására és azok környezetében reklám elhelyezésére vonatkozó reklámszerződésünk volt."
"Az elkészült és sugárzott rövidfilmek, amelyeket az adatszolgáltatáskor átadtunk a NAV-nak, 498 (!) DVD-t töltenek meg, amelyeket napokon keresztül másoltak az ügyben eljáró nyomozók."
- írták.
A Kehi-jelentés
A Kehi-jelentésében öt megállapítást tett az A-Híddal kapcsolatban:
Megállapítás 1: az A-Híd Zrt. a Lánchíd felújítására kötött szerződés után több mint 1,3 milliárd (egész pontosan 1 330 119 759) forintot utalt a Sunstrike Hungary Kft.-nek, amely cég ügyleteivel kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozást folytat.
Megállapítás 2: Az A-Híd Zrt. három alkalommal már a Lánchíd-szerződés előtt is utalt a Sunstrike Hungary Kft.-nek. A Kehi szerint ezek időben összefüggenek a közbeszerzési eljárás folyamatával, mert ezekből az első utalás az ajánlatbontás után egy héttel történt.
Megállapítás 3: összesen 1 545 064 719 forintot utalt a A-Híd a Sunstrike-nak.
Megállapítás 4: A Sunstrike a bevételeiből összesen 1 509 716 000 forintot utalt tovább két ügyvéd részére, akik közül az egyiknek a vele azonos épületben van irodája.
Megállapítás 5: A Sunstrike-nak átutalt összegből 1 343 174 000 forintot 39 alkalommal, jellemzően az átutalás napján vagy azt követő néhány napon belül készpénzben felvettek. Az utalások és a készpénzfelvételek között időbeli
összefüggés fedezhető fel.
A magyar építőipar meghatározó szereplőjénél, az A-Híd Zrt.-nél - és még 32 helyszínen - 2023 végén tartottak házkutatást az adóhatóság nyomozói. Ez a cég végezte a Lánchíd felújítását összesen 18,8 milliárd forintért. A NAV egy számlagyár ügyében nyomozott, ebben az ügyben előzetes letartóztatásba került Vig Mór, egy eltiltott ügyvéd.
Az A-Híd Zrt. a Vig Mór tulajdonában álló Sunstrike Kft.-vel volt szerződéses kapcsolatban, és sajtóhírek szerint 1,4 milliárd forint értékben utalt pénzt Vig cégének, aki annak nagy részét magánszámlára, illetve ügyvédi letéti számlára helyezte, ahonnan a készpénzt valaki felvette. | Az A-Híd visszautasítja a Kehi-nyomozást, ami szerint bűncselekményt követtek el a Lánchíd felújítása során | Visszautasítja az A-Híd Zrt. a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal délután nyilvánosságra hozott megállapításait. Pénteken jött ki a Kehi jelentése a Lánchíd felújításának pénzügyi vizsgálatáról. A szervezet a rövid jelentésben hat megállapítást tesz, amelyekben összegzi, hány forintot utalt a fővállalkozó A-Híd Zrt. a kommunikációval foglalkozó Sunstrike Hungary Kft.-nek, és az átutalt összegnek mekkora részét vette fel szinte azonnal két ügyvéd. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/12/a-hid-zrt-kehi-nyomozas | 2024-04-12 20:47:00 | true | null | null | Telex |
A Nemzeti Védelmi Szolgálat széleskörű felderítést követően kezdeményezett eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) egy tankerületi központ gazdasági vezetője ellen - írja a police.hu.
A BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított eljárásának adatai szerint az egyik fővárosi tankerületi központ gazdasági vezetője az általuk kiírt közbeszerzési eljárásokat úgy manipulálta, hogy azokon az előre kiválasztott vállalkozások nyerjenek, valamint a központ felügyelete alá tartozó intézmények kiadásainak igazolására fiktív számlákat állíttatott ki. Hivatali helyzetével visszaélve a gazdasági vezető több tízmillió forinthoz juthatott így.
De nem csak pénzt fogadott el: megfelelt a több mint kétmillió forint értékű Forma-1 belépő, vagy egy harmincmilliós luxusautó használati joga is.
A BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály nyomozói 2024. április 9-én az ügyben érintett tankerületi központban, valamint több vármegye rendőreinek bevonásával további 27 helyszínen egyszerre hajtottak végre különböző nyomozási cselekményeket. A rendőrök iratokat, adathordozókat, több mint 63 millió forintot és külföldi fizetőeszközt foglaltak le, valamint két ingatlant zár alá vettek, mintegy 75 millió forint értékben.
A tankerületi központ gazdasági vezetőjét a budapesti nyomozók vesztegetés, vesztegetés elfogadása, valamint versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntett megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását. Három vállalkozót szintén gyanúsítottként hallgattak ki, ők szabadlábon védekezhetnek. A gyanúsítottak köre az eljárás során bővülhet, számolt be a rendőrség.
Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja. | Vesztegetés gyanújával őrizetbe vették egy fővárosi tankerületi központ vezetőjét | A Nemzeti Védelmi Szolgálat széleskörű felderítést követően kezdeményezett eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) egy tankerületi központ gazdasági vezetője ellen A rendőrök egyszerre 27 helyszínen nyomoztak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/vesztegetes-gyanujaval-orizetbe-vettek-egy-fovarosi-tankeruleti-kozpont-vezetojet-267156 | 2024-04-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Biztosra vették
A 8 fős fonyódi képviselő-testület összetételét figyelembe véve (a polgármesterrel együtt hét fideszes, valamint egy képviselő a Helyi Összefogás Egyesület színeiben) biztosra mehettek a Magyar Közlönyben megjelent törvénymódosítás fogalmazói, amikor azt írták: a településnek a fonyódligeti ingatlant a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez "közeli", Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány számára át kell adni, amiért cserébe más ingatlanokat kap a város. A témát először napvilágra hozó 24.hu-nak nemrég az alapítvány képviselője is az ingatlancserét biztosra véve úgy nyilatkozott: le kívánják zárni az eddig bárki által látogatható Balaton-partot a gyerekek biztonsága érdekében.
Egyhangú nem
A hír élénk civil tiltakozást váltott ki Fonyódon. Néhány hete több száz fős demonstrációt tartottak az ominózus Balaton-parti részen, aláírásgyűjtésbe is kezdtek annak érdekében, hogy a szabadstrand ne kerüljön állami tulajdonba, ne lehessen lezárni, hanem maradjon meg a köz számára, majd Németh Helga (aki egyébként polgármesternek indul a június 9-i önkormányzati választáson) 5 kérdésből álló helyi népszavazási kezdeményezést is benyújtott ugyanerről. Az öt kérdés mindegyikét elutasította a helyi választási irodát vezető jegyző, arra hivatkozva, hogy a kérdések nem egyértelműek. Németh Helga azonban nem adta fel: újabb 14 kérdést nyújtott be, melyek ezúttal már a helyi választási bizottság asztalán landoltak, s a döntésre biztosított 30 napos határidő április 20-án jár le. A civilek egyébként az aláírásgyűjtő ívükön képviselő-testületi ülés és lakossági fórum összehívását is követelték.
Ilyen előzmények után vette napirendre az ingatlancserét a fonyódi képviselő-testület csütörtökön, úgy, hogy az ülés időpontja és napirendi listája csak szerdán került nyilvánosságra. A Balaton-parti másfél kilométer ingyenes átadását három állami ingatlan fejében két szakbizottság is javasolta, ezért is volt meglepő azután a csütörtöki szavazás eredménye. (A képviselő-testület döntéséről a Népszava is beszámolt.)
"Először is ami talán soha nem fordult elő Fonyódon, ilyen fontos téma esetében bizonyosan nem: Hidvégi József polgármester nem jelent meg az ülésen, sőt, a jegyző sem - részletezte az ülésen történteket a Narancs.hu-nak csütörtök este Németh Helga. - Azok a fideszes képviselők, akik hozzászóltak a témához, remegő hangon mondták: számukra ez érzelmi kérdés, nem tudnának a választóik szemébe nézni, ha most igennel szavaznának. Vagyis még jól is jött nekünk, hogy közelednek a választások, melyen egyébként a most távolmaradó Hidvégi József polgármester már nem indul. Így, hogy egyik napról a másikra tették közzé az ülés időpontját, sokan nem tudtak eljönni, de azért voltunk jó néhányan a tiltakozó civilek közül. A szavazásnál mind a hat jelen lévő képviselő nemet mondott. Nagy győzelemnek gondoljuk ezt a döntést, annak igazolásául, hogy van keresnivalónk még a NER-rel szemben is, de bele kell állni, csinálni kell."
14 népszavazási kérdés
Németh Helga elárulta: a helyi népszavazási kezdeményezésüktől ezek után sem állnak el, kíváncsian várják a helyi választási bizottság döntését. "Azért is tartjuk fontosnak, hogy tartsuk meg a referendumot, mert azzal lehetne hosszú távra is garantálni: sem a jelenlegi testület nem gondolhatja meg magát a választások után, sem a következőknek ne juthasson eszébe a Balaton-part odadobása, az a másfél kilométer maradjon a közé!"
A civilek szószólója szerint
a szabadstrand átadása és lezárása párthovatartozás nélkül háborított fel sokakat Fonyódon, tehát a fideszes érzelműeknek sem tetszett
- a kormánypárti képviselők nyilván ezt is átgondolták. Az is a civileket segítette, hogy a Magyar Közlönyben idő előtt, már a múlt év végén megjelent az állami tulajdonba vétel ténye, még mielőtt a fonyódi testület döntést hozott volna, vagyis időben tudtak reagálni, tiltakozni. A törvénymódosítás szövege szerint egyébként az állam, miután a tulajdonába került volna a másfél kilométernyi, Erzsébet-tábor előtti partszakasz, azt átadta volna a táborokat működtető alapítványnak, azzal, hogy "az ingatlant az alapítvány határozatlan ideig nem idegenítheti el."
S ez a határozatlan idő ki tudja meddig, leginkább milyen rövid ideig tartott volna...
(Címlapképünkön: Gyerekek sárkányhajóznak a Balatonon a fonyódligeti Erzsébet-táborban. | Szembement a NER-rel a fideszes testület: Fonyód nem adja a Balaton-partot az államnak | Hiába jelent már meg így a Magyar Közlönyben, a fonyódi önkormányzat nem adja állami tulajdonba az Erzsébet-tábor előtti másfél kilométeres szabadstrandot. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szembement-a-ner-rel-a-fideszes-testulet-fonyod-nem-adja-a-balaton-partot-az-allamnak-267163 | 2024-04-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Már gyanúsított is van a Memento temetkezési cégnek a győri önkormányzati vagyonkezelő által tervezett megvásárlása miatt zajló nyomozásban, tudta meg az Átlátszó. Egy feljelentés és az Átlátszó riportja után a GYŐR-SZOL Zrt. elállt a vételtől, de nem árulja el, pontosan miért.
Tavaly írtuk meg, hogy hűtlen kezelés miatt nyomozás indult egy, az önkormányzati tulajdonú GYŐR-SZOL által 140 millió forintért megvenni kívánt cég ügyében (az önkormányzat, épp a GYŐR-SZOL Zrt.-n keresztül, többségi tulajdonos egy másik, jóval nagyobb és nyereségesebb temetkezési cégben).
Indoklás nélkül
A vételi szándékot a fideszes többségű győri közgyűlés tavaly úgy szavazta meg, hogy a feljelentés szerint "teljesen meg lettek vezetve". Az első cégértékelés után lett egy másik, és ez alapján a GYŐR-SZOL Zrt. már úgy döntött, nem kívánja megvenni a céget. Ezt a feljelentő, Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő kérdésére idén február 27-én Prédl Antal, a GYŐR-SZOL vezérigazgatója elismerte, de nem fűzött hozzá indoklást.
"Hivatalos, írásos cégértékelés állítólag valóban készült, de azt az önkormányzati képviselők se a Memento Kft. megvásárlásának megszavazása előtt, se utána nem látták, nem olvashatták el, így nem tudhatjuk, tényleg létezik-e a dokumentum. Én magam március 7-én találkoztam Prédl Antallal, a GYŐR-SZOL Zrt. vezérigazgatójával, arra kérve őt: mutassa meg a cégértékelést, de megtagadta a kérésemet" - mondta akkor Pollreisz Balázs.
Tavaly januárban az önkormányzat Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságának fideszes elnöke, Borsi Róbert által jegyzett előterjesztés szerint a Memento "a piacon másodikként szintén jól prosperáló" cég. Borsi a jegyzőkönyv szerint szóban is megerősítette, hogy a Memento Temetkezés Kft. "mondhatni, hogy a város 2. legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása".
A feljelentő szerint ez nem volt igaz. "Egyéb források alapján tudomással bírok arról, hogy a győri temetőkben melyik cégnek mennyi megrendelése van, mennyi ember temetése kapcsolódik az adott cégekhez. Ezekről az adatokról a GYŐR-SZOL Zrt. is tud. Ezen adatokból is
megállapítható, hogy a Memento Temetkezés Kft. nem a második legnagyobb szereplő a piacon".
A feljelentés szerint "ha egy gazdasági szakember megvizsgálja a Memento Temetkezés Kft. pénzügyi adatait, mérlegeit, akkor észre kellett volna vennie, hogy ez a társaság üzleti szempontból igencsak rossz vételnek számít. Nem vételi ajánlatot, hanem feljelentést kellett volna tenni" - idéztünk a dokumentumból.
Nem rossz koncepció
Dézsi Csaba András polgármester azt nyilatkozta az Átlátszó múlt évi riportjában: "Úgy gondolom, hogy az, hogy a GYŐR-SZOL-nak a vezetése úgy döntött, hogy a konkurenciát felvásárolja, hogy ennek következtében egy kézben legyen a temetkezés jelentős része Győr városában, szerintem ez nem rossz koncepció."
"Az ön tudomása szerint született egy hivatalos, írásos cégértékelés, és a képviselők ezt megismerhették?" - tettük fel akkor a kérdést Dézsi Csaba Andrásnak. "Úgy tudom, hogy igen, tehát ez a válasz" - felelte a polgármester. Pollreisz Balázs azonban ezt vitatja. Egy év eltelt a tavaly február 9-i feljelentés óta, de még csak annyit tudható, ami az Átlátszón megjelent: az ügyben a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Alosztálya nyomoz.
Pollreisz Balázs az idei február 27-i közgyűlésen megkérdezte Prédl Antalt, a GYŐR-SZOL vezérigazgatóját, hogy továbbra is meg akarják-e venni a Mementót. "Amikor a Memento Temetkezés Kft. ügye itt járt a közgyűlés előtt, akkor egy értékbecslés készült arról, hogy egyáltalán mit ér ez a cég. Ez egy le nem zárt gazdasági évnél volt. Ezután a cég egy előszerződés tervezetet készíttetett, amelyben leírták, hogy a végleges vásárlás előtt természetesen a cég értékét újból megvizsgáltatják és újból felértékeltetik. Ugyan ez az előszerződés nem köttetett meg, ennek ellenére ezt a GYŐR-SZOL Zrt. végrehajtotta. Egy teljesen független, nagy könyvvizsgáló céget bíztak meg, a BIG 4 cégek közül az egyiket, aki gyakorlatilag már lezárt gazdasági évet vizsgált, és ebben a lezárt gazdasági évben alátámasztotta a korábbi könyvvizsgálói értéket, sőt mást is meghatározott.
Ugyanakkor megvizsgálta annak az évnek az elején a cégnek a pénzügyi helyzetét, és olyan értéket határozott meg, ami alapján azt a döntést hozták, hogy ezt a céget nem kívánja megvásárolni a GYŐR-SZOL Zrt."
- mondta Prédl Antal vezérigazgató az ülés jegyzőkönyve szerint (62. oldal).
Az önkormányzati cég vezérigazgatójától az ellenzéki képviselő kérte, hogy megnézhesse mindkét cégértékelést. Végül Pollreisz Balázs írásban a következő választ kapta Prédl Antaltól:
"Az általam felkért büntető szakjogásszal történő konzultáció alapján közlöm Önnel, hogy a folyamatban lévő nyomozásra tekintettel értelemszerűen a bíróságon, az ügyészségen és a nyomozó hatóságon kívül a nyomozással kapcsolatos iratokat nem áll módomban kiadni Önnek. Ugyanakkor szíves tudomására hozom, hogy Önt, mind feljelentőt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC.tv (továbbiakban: Be) alapján különböző jogok és kötelezettségek illetik meg. Amennyiben ön feljelentőként egyben a büntetőügy sértettje is, vagy egyéb érdekelti pozícióval rendelkezik az eljárásban, úgy a Be. 59 § (1) bekezdés h.) pontja alapján segítőt vehet igénybe, aki az őt érintő körben élhet a Be. 100 §-ban biztosított, az ügyiratok megismerésére vonatkozó jogával, értelemszerűen az ott írt törvényi szabályozás biztosította keretek és korlátok között. A fenti törvényhelyek és a büntetőszakjogászi vélemény alapján javaslom T. képviselő úrnak, hogy iratmegtekintési és igénylési kérelmével forduljon a válaszomban megjelölt, a nyomozást folytató Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság illetékes osztályához."
Az Átlátszónak a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság 2024. április 4-i azt válaszolta, hogy "hamis magánokirat felhasználása vétség elkövetésének gyanúja miatt folyik nyomozás az ügyben. A büntetőeljárás során egy személyt hallgattak ki gyanúsítottként. A nyomozás érdekeire való tekintettel további információt nem áll módomban adni".
Megkérdeztük a GYŐR-SZOL vezérigazgatóját, Győr fideszes polgármesterét, Dézsi Csaba Andrást, valamint a GYŐR-SZOL könyvvizsgálója, a Konto Auditor Kft ügyvezetőjét, a Memento megvételét javasló előterjesztést véleményező Körmendi Editet, hogy van-e tudomásuk erről a gyanúsításról.
Illetve, hogy a polgármester tudomása szerint a gyanúsított áll-e bármilyen kapcsolatban, megbízási, (al)vállalkozói vagy munkaviszonyban, választott vagy kinevezett tisztviselői, alkalmazotti jogviszonyban a győri önkormányzattal, annak valamely intézményével, illetve részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú, vagy az önkormányzattal szerződésben lévő céggel. Volt-e ezzel a büntetőeljárással kapcsolatban belső vizsgálat a győri önkormányzatnál, illetve annak bármely intézményénél, cégénél, indult-e emiatt fegyelmi, munkajogi eljárás önkormányzati dolgozó, alvállalkozó, tisztviselő, önkormányzati céges dolgozó, alvállalkozó stb. ellen?
Nem érdekli ez az egész
Dézsi Csaba András nem reagált a levelünkre. A kérdést feltettük Prédl Antalnak a GYŐR-SZOL, Körmendi Editnek pedig a Konto Auditor vonatkozásában, de ők sem válaszoltak. Felelt viszont a céget érintő kérdésekre Szél Imre, a Memento ügyvezetője. "A kérdéseire válaszolni nem tudok, mivel sejtésem és fogalmam nincs az egészről, se engem se a cégem (Memento Temetkezés Kft.) a hatóságok nem keresték, de Ön ezek szerint jobban képben van, engem pedig az egész ügy nem érdekel" - válaszolta Szél Imre.
A Memento székhelye az Opten szerint 2024. március 12 óta már nem a korábbi, 9024 Győr, Mónus Illés utca 47-49., hanem a székhelyet átjegyezték az 1015 Budapest, Donáti utca 38/A. alá. Tulajdonosai Krasznai-Borbély Viktória (aki egyben ügyvezető is) és Szél Imre Csaba (nem azonos Szél Imrével). A cég ellen 2024. január 29. óta a NAV Győr-Moson-Sopron Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága Követeléskezelési Osztálya végrehajtást folytat.
Az ügyvezető szerint a Memento nem érintett a rendőrségi eljárásban, az önkormányzat, illetve a cége és a könyvvizsgáló viszont nem adtak ki cáfolatot.
A feljelentő, Pollreisz Balázs így summázta a helyzetet: "A tény, hogy a GYŐR-SZOL a feljelentésem, illetve az Átlátszón megjelent riport után elállt a vételtől, arra utal, a Memento megvásárlásával valami nem volt rendben. Eléggé gyanús, hogy a képviselők nemhogy a megvételt jóváhagyó közgyűlési döntés előtt nem láthatták a cégértékelést, de azóta sem. Nekem sem adta ki az állítólag elkészült két cégértékelést Prédl Antal, a GYŐR-SZOL vezérigazgatója, hiába kértem tőle. Azt mondta, forduljak a rendőrséghez, de ez nevetséges. Mivel nem vagyok az ügyben sértett, egy folyamatban lévő nyomozásról nem adnak ki információt".
Az MSZP-s önkormányzati képviselő az Átlátszónak azt mondta: "Valószínű, hogy bűncselekmény történt: valakik félrevezették a döntést hozó képviselőket a Memento értékével kapcsolatban. Biztos, hogy a cég nem ér ennyit, illetve az sem igaz, hogy a második legnagyobb temetkezési vállalkozás lenne Győrben. A nyomozás feladata azt kideríteni, kiknek állhatott ez érdekében az önkormányzatnál".
Papp László Tamás | Mégsem vesz kegyeleti szolgáltatót a győri vagyonkezelő, nyomozás indult az ügyben | Már gyanúsított is van a Memento temetkezési cégnek a győri önkormányzati vagyonkezelő által tervezett megvásárlása miatt zajló nyomozásban, tudta meg az Átlátszó. Egy feljelentés és az Átlátszó riportja után a GYŐR-SZOL Zrt. elállt a vételtől, de nem árulja el, pontosan miért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/04/11/megsem-vesz-kegyeleti-szolgaltatot-a-gyori-vagyonkezelo-nyomozas-indult-az-ugyben/ | 2024-04-11 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Magyar Nemzeti Bank alapítványi pénzeit kezelő Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. résztulajdonában lévő GTC Hungary görögországi, svájci és franciaországi luxusingatlanokat tervez vásárolni - írja a Bloomberg.
A GTC Hungary a lengyel központú GTC (Globe Trade Center) SA leányvállalata. Az Optima Zrt. - amely egy, a magyar jegybank egymilliárd dolláros alapítványi vagyonának kezelésére létrehozott szervezet - 2020-ban szállt be a cégbe, azóta legnagyobb résztulajdonosa. A vállalat főprofilja ez idáig a kelet-közép-európai irodapiac volt, Magyarországon, Szerbiában, Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában és Horvátországban vannak irodaházaik.
A tranzakció magyar adófizetői szemszögből különösen izgalmas, ugyanis idén akkor vesztesége lesz a jegybanknak, amiből kijönne Paks II. fele. A GDP 2,5-3 százalékára tehető hiányt pedig az adófizetők fogják pótolni. Az MNB egyébként hosszú éveken keresztül nyereséges volt - alapvetően a forint szándékos leértékelése miatt -, abból a nyereségből jut most luxusingatlanokra, valamint Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak.
Akkora vesztesége lesz idén a jegybanknak, amiből kijönne a Paks II. fele
Az MNB 1961 milliárd forint és 2386 milliárd forint közé várja idei veszteségét, ami a GDP 2,5-3 százaléka. Ez megközelíti a központi költségvetés jövő évre tervezett teljes hiányát, illetve a paksi bővítés árának felével egyenértékű összeg. Az országgyűlés tavaly év végén módosította a jegybanktörvényt, de még a kedvezőbb szabályok mellett is 341-425 milliárd forint közötti összeggel kell majd feltőkésítenie az MNB-t.
A luxusingatlanok felé való elmozdulás meglepetésként érte az iparági szereplőket, a varsói tőzsdén jegyzett GTC részvényei estek is a hírre, hogy a cég előrehaladott tárgyalásokat folytat az Ultima Capital SA többségi részesedésének megszerzéséről. Az Ultima Capitalnak többek között a görögországi Korfún, a franciaországi Cannes-ban, és a luxussíközpontként ismert svájci Gstaadban vannak ingatlanjai.
Az ügylet értéke 1,5 milliárd dollár körül lehet, de még a részvényesek legalább 80 százalékának bele kell egyeznie a tranzakcióba. | Bloomberg: Az MNB alapítványi pénzeit kezelő cég luxusingatlanokat vásárol szerte Európában | A jegybanknak idén akkora vesztesége lesz, amiből kijönne Paks II. fele. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230620_Az_MNB_alapitvanyi_penzeit_kezelo_ceg_luxusingatlanokat_vasarol_szerte_Europaban | 2023-06-20 16:12:00 | true | null | null | HVG |
A kormány nevében Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter előkészítette és benyújtotta azt a törvénymódosító javaslatcsomagot, amely egy egészen újfajta megközelítéssel és módon megteremti annak törvényi lehetőségét, hogy
a jövőben lényegében pénzadományért vagy más hazafias cselekedetért különleges katonai rendfokozatokat lehessen osztogatni bárkinek.
A már jövő csütörtökön a parlament elé kerülő, 39 oldalas törvénymódosító csomag egy mindössze pár soros bekezdése rendelkezik arról, hogy a honvédelemi miniszter "címzetes ezredes vagy címzetes alezredes rendfokozatot adományozhat a Honvédség társadalmi megítélésének növelését előmozdító azon személye részére, aki egyedi megállapodás keretében kötelezettséget vállalt arra, hogy honvédelmi célra vagyoni vagy nem vagyoni hozzájárulást teljesít".
Ennek az új, sajátos jogállásnak a szabályait külön rendeletben határozzák majd meg.
Ugyanakkor - rögzíti a javaslat - ez a cím nem "igazi" katonai rendfokozat, így az ilyennel rendelkezők például a Büntető törvénykönyv szempontjából "nem minősülnek katonának", és nem is tartoznak majd a honvédek jogállását szabályozó kormányrendelet hatálya alá.
Arról, hogy a most benyújtott javaslatcsomag 37 törvényt módosít, valamint egyet hatályon kívül helyez, a tervezet alapján néhány hete már írt a hvg.hu. Az egyetlen megszüntetni kívánt jogszabály éppen a katonaság rendszerét alapjaiban meghatározó egyik legfontosabb, a honvédek jogállásáról szóló törvény.
Ez alapján a jövőben nem törvény, hanem kormányrendelet, vagyis alacsonyabb szintű, bármikor átírható jogszabály rendelkezik majd a honvédek jogállásáról. Ez pedig beleillik abba a tavaly kezdődött jogalkotási folyamatba, amely fenekestül forgatja fel több tízezer katona életét. Ennek a folyamatnak a fontos állomása volt a tavaly év végén elfogadott - sorrendben a tizenkettedik - Alaptörvény-módosítás, amely több ponton érintette a katonaságot is. | Itt az új kormányjavaslat: ha honvédelmi célra adakozol, villoghatsz egy címzetes ezredesi ranggal | Unortodox adománygyűjtésbe kezd a kormány. A honvédek jogállását szabályozó törvény eltörlésével együtt bevezetnének egy új lehetőséget, a honvédelmi miniszter címzetes ezredesi vagy alezredesi rendfokozatot osztogathat bárkinek. Például annak, aki honvédelmi célra ad pénzt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240403_cimzetes-ezredes-honvedseg-adomany-torvenymodostas | 2024-04-03 15:43:00 | true | null | null | HVG |
"Ha konkrét szerződést kérnek ki, akkor meg pont kitörlök olyan részeket, ami őt érdekli" - mondja Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere egy csütörtökön kiszivárgott hangfelvételen.
Mirkóczki nem tagadta, hogy ő hallható a hangfelvételen, a 444-nek pedig megerősítette, hogy a hangfelvételen Domán Dániel független egri képviselő-jelöltről beszél. Domán egyébként a Magyar Kétfarkú Kutya Párt polgármester- és képviselőjelöltje.
Domán tavaly nyár óta szeretné megtudni, hogy pontosan mennyibe került a márciusban átadott Lenkey-ház felújítása. Domán szerint a hivatalosan 475,2 millió forint uniós forrásból elkészült projektet jelentősen túlárazták, ezért sikertelen közérdekű adatigénylései után pert indított a beruházásért felelős Dobó István Vármúzeum ellen a szerződések nyilvánosságra hozataláért.
A hangfelvételen erről az adatigénylésről van szó. A polgármester azt is mondta, hogy a Dománt érdeklő részeket üzleti titokra vagy személyes adatra hivatkozva takarná ki.
Az adatigénylés ügyében indított perben az elsőfokú bíróság március 11-én a vállalkozási szerződés mellékletének és az árazott költségvetésnek a kiadására kötelezte a vármúzeumot. Az alperes azonban ezt nem tette meg, március 26-án fellebbezett az ítélet ellen.
Az intézmény annak ellenére nem adta ki a költségvetési adatokat, hogy azt Minczér Gábor egri alpolgármester pár nappal korábban nyilvánosságra hozta. Domán szerint azonban az alpolgármester által kiadott adatok és a múzeum által megtagadott költségvetés között komoly eltérések lehetnek.
"Nem akarunk titkolni semmit, ezzel kapcsolatban szerintem már minden megjelent. Az én legjobb tudásom szerint nincs már olyan adat, amit a Lenkey-házzal kapcsolatban ne hoztunk volna nyilvánosságra. Ha mégis van, akkor gondolom, azt is meg fogjuk tenni" - mondta az egri polgármester a 444-nek. | Egy kiszivárgott hangfelvétel szerint az egri polgármester csak lebutított adatokat hozna nyilvánosságra egy közérdekű adatigényléssel kapcsolatban | A felvételen Mirkóczki Ádám elmondja, hogyan éri el, hogy lényeges információkat elhallgasson egy közadat-igénylés esetében. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240404_egy-kiszivargott-hangfelvetel-szerint-az-egri-polgarmester-csak-kozmetikazott-adatokat-hozna-nyilvanossagra-egy-kozerdeku-adatigenylessel-kapcsolatban | 2024-04-04 16:16:00 | true | null | null | HVG |
Pályára lép egy ismert NER-közeli üzletember is.hirdetésLétrejött az a vállalat, amely az Orbán-kormányhoz közel álló tulajdonosi háttérrel és a Nemzeti Filmintézet 90 millió forintos támogatásával megkezdheti a legendás labdarúgóról, Puskás Ferencről szóló film előkészítését.Az Inani Football Production Kft. tulajdonosa Bessenyei István, a celeb Sarka Kata férje, az állam által gyakran foglalkoztatott Valton-Sec biztonsági cég kisebbségi tulajdonosa és több médiavállalkozás birtokosa.A 90 milliót a televíziós filmsorozat forgatókönyvére lehet fordítani. A film rendezője Kovács Dániel, producere pedig Herman Péter, aki az RTL Klub szórakoztató műsorokért felelős igazgatója volt. | Indul a Puskás Öcsiről szóló tévéfilmsorozat készítése | Pályára lép egy ismert NER-közeli üzletember is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240406_hvg-inani-football-production-tevefilmsorozat-puskas-ferenc | 2024-04-06 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Hivatali visszaélés miatt elrendelték a nyomozást Bácsszőlős polgármestere ellen, aki beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba - állítja Facebook-oldalán Hadházy Ákos.
A független parlamenti képviselő még februárban írt arról, hogy Szarvas Róbert, a település fideszes vezetője abban a lakásban lakik, amelyet 45 millió forint uniós pénzből újítottak fel a helyi rendelővel együtt. Hadházy posztjában akkor azt írta, orvos nincs a faluban, rendelésre is csupán kétszer két órában jár át nyolc kilométerről.
A polgármestert állítólag már a körjegyző, aztán többször a képviselőtestület, majd a kormányhivatal is figyelmeztette arra, hogy költözzön ki a lakásból.
Amikor Hadházy ezzel szembesítette Szarvast, ő a közzétett videó szerint azzal magyarázkodott, hogy "bazmeg, valahol laknom kell".
Hadházy arra is figyelmeztetett, hogy hiába indult meg a nyomozás, a polgármester ettől még elindulhat az önkormányzati választáson és meg is nyerheti azt. | Hadházy: Nyomoznak a bácsszőlősi polgármester ellen, aki beköltözött az EU-s pénzből felújított egészségházba | Szarvas Róbert korábban azzal érvelt Hadházy Ákosnak, hogy „valahol laknia kell”. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240407_nyomoznak-a-polgarmester-ellen-aki-bekoltozott-az-eu-s-penzbol-felujitott-orvosi-szolgalati-lakasba | 2024-04-07 09:55:00 | true | null | null | HVG |
Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára - köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is - letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség abban a minisztériumokon átívelő korrupciós ügyben, amelyben februárban emeltek vádat, és amelynek vádiratát a 24.hu szerezte meg.
A cikk emlékeztet: 2022-ben 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre, akik a vádak szerint kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő EU-s támogatások elnyerésében működtek közre. Végül idén februárban összesen 54 ember ellen emeltek vádat.
A 24.hu által megismert vádirat szerint a fővádlottak minisztériumi "tolvajnyelvet" találtak ki, hogy lehallgatásuk esetén a nyomozók ne tudják azonosítani őket, mégis kiderült, kit neveztek "Görögsalinak", kit "Pumuklinak", és ki volt az "Öreg". A korrupciós hálózat vezetője 10 évre börtönbe kerülhet, nála és családjánál százmilliós vagyont, BMW-t és Rolex karórát is lefoglaltak.
Karsai Tamás, aki 2014-2018 között volt a Pénzügyminisztérium jogelődje, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára, és akinek fedőneve a többiek beszélgetésében "Kékszakáll" volt, négy év börtönt kaphat, Barta-Eke Gyula, a BME volt kancellárja, később Palkovics László miniszterhez köthető állami cégvezető pedig öt évre kerülhet rács mögé - írja a lap, megemlítve, hogy
a vádirat szerint az elsőrendű vádlott, egy pénzügyminisztériumi referens jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki az uniós támogatások elnyerésére.
Az ügyészség szerint 108, EU-s forrásból finanszírozott pályázat, valamint további 8 hazai forrású pályázat érintett az ügyben. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot. A 24.hu üggyel kapcsolatos kérdéseire a Pénzügyminisztérium nem, hanem végül a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium reagált, és csupán annyit:
A korrupcióval szemben zéró tolerancia van Magyarországon. Ezt az állítást bizonyítja az is, hogy az érintett dolgozók munkaviszonya - beosztástól függetlenül - azonnali hatállyal megszűnt. Itthon a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, és mind a hazai, mind pedig az európai uniós források védelmében hatékonyan működik a bűnüldözési rendszer.
A 24.hu cikke szerint a büntetőügy ötvenkettedrendű vádlottja Vancsura István kecskeméti politikus, aki leginkább Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel együttműködő ügyvédként, szövetségeseként ismert. A férfit pénzmosással vádolja az ügyészség. Ő nyilatkozott a lapnak, és azt állítja, a vád nem igaz, koncepciós eljárásról van szó. | Félszázan a vádlottak padján a 25 milliárdos korrupciós perben: Varga Mihály volt helyettes államtitkára is börtönbe kerülhet | Minisztériumi tisztviselőkre kér letöltendő börtönt az ügyészség, mert a vádak szerint kenőpénzért cserébe EU-s támogatások elnyerésében működtek közre. Egykori helyettes államtitkár államtitkár is ül a vádlottak padján, a 24.hu által közzétett vádiratból pedig kiderül, hogy ő volt „Kékszakáll”. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240409_korrupcio-eu-tamogatas-vadirat-25-milliardos-korrupcios-per-helyettes-allamtitkar-borton | 2024-04-09 07:59:00 | true | null | null | HVG |
Salátatörvénybe rejtve sajátít ki józsefvárosi lakóházakat a kormány - derül ki egy Csák János és Semjén Zsolt által még április 2-án benyújtott salátatörvényből. Az ingatlanok elsöprő többsége lakóház, ahol a józsefvárosi önkormányzat közleménye szerint jellemzően nagyon szegény, rászoruló családok laknak.
Pikó András polgármester szerint 200 családról van szó, akiket a kisajátítás miatt az utcára kerülés veszélye fenyeget, mivel a józsefvárosi önkormányzat ingatlanok hiányában nem tudja elhelyezni a kormány által bajba sodort embereket. De még ha képes is lenne rá - teszi hozzá Pikó -, az akkor is azt jelentené, hogy lőttek mindenféle önkormányzati bérlakásprogramnak, hiszen a kerületnek utána egyetlen darab lakása sem marad.
Mindez a polgármester szerint szociális katasztrófát jelent a kerület számára, miközben a kisajátítás indoklása a városvezető szerint legalábbis sántít. A törvényben ugyanis arra hivatkoznak, hogy a közszolgálati egyetem számára kell a hely, hogy új tanárképző központot hozzanak létre, míg Pikó szerint az egyetem vezetése, akikkel évek óta kapcsolatban állnak, még soha nem jelezte az önkormányzatnak, hogy szüksége lenne ezekre a területekre.
Az önkormányzat levele szerint az alábbi címeken található ingatlanokat érinti a kisajátítás:
Diószegi utca 18.
Diószegi utca 22.
Diószegi utca 24.
Diószegi utca 26.
Diószegi utca 28.
Sárkány utca 1.
Sárkány utca 5. (hulladékudvar)
Dugonics utcai iskola épülete
Korányi utca 20.
Dugonics utca 11.
Pikó András szerint a döntésnek az önkormányzati kampányra való ráidőzítése sem véletlen, szerinte politikai bosszú húzódik meg az ügy hátterében.
"Minden eszközzel fel fogunk lépni a lakóink védelmében. Legyen akár politikai vagy jogi. Minden bíróságra el fogunk menni, minden követ meg fogunk mozgatni, hogy megállítsuk ezt a pusztítást" - áll az önkormányzat levelében. | Salátatörvénybe rejtve sajátít ki józsefvárosi lakóházakat a kormány | Pikó András polgármester szerint szociális katasztrófa fenyegeti a kerületet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240409_kisajatitas-ingatlan-piko-jozsefvaros-kormany-salatatorveny | 2024-04-09 20:09:00 | true | null | null | HVG |
Újabb törvény ad muníciót az államnak, hogy megkaparintsa vagy átjátssza a klientúrájának a kiszemelt vállalkozásokat. Ebbe azt a Gazdasági Versenyhivatalt vonná be, amelynek épp az üzleti élet tisztaságán kellene őrködnie. Farkas Zoltán és Mudra Márton István cikke.hirdetésKépzeljünk el egy olyan világot, amelyben egy külföldi tulajdonosi hátterű vállalat olyan szektorban működik, amelyről a kormányfő azt gondolja, hogy abban többségi nemzeti tulajdonnak kellene lennie. Az anyavállalat vezetői kapnak néhány finom, majd egyre kevésbé elegáns célzást, hogy szedhetnék a sátorfájukat. De nem teszik. Ezért az állam az egész ágazatra rafinált különadót vet ki, amely a kiutált cég nyereségét elveszi, miközben kisebb hazai riválisai alig érzik meg a terhet. A vállalkozás mégsem hátrál meg.Ekkor olyan törvényt fogad el a parlament, amely lehetővé teszi, hogy a kelletlen honi leányt – piaci részesedése, pénzügyi ereje vagy más tényezők alapján – úgynevezett alapvető jelentőségű vállalattá minősítsék. A kiszorítósdi jegyében termékei egy részének az árát befagyasztják, adminisztratív kötelezettségek sokaságával gúzsba kötik, míg végül az áruiból itt-ott átmeneti hiány keletkezik, és a cég veszteségessé válik. Ekkor ráfogják, hogy nem tudja ellátni a működését, bármit jelentsen is ez. Megállapítják: fennáll a veszélye, hogy nem tud eleget tenni a kötelezettségeinek. Erre hivatkozva pedig utasítják a tulajdonosokat, hogy a vállalatot részben, de inkább egészében értékesítsék.Pontosan ilyen lenyúlási sorvezető rémlik föl az olvasóban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényhez benyújtott kormányzati módosítási javaslatot látva. A javaslat az egyes paragrafusok között persze nem húz meg ilyen közvetlen összefüggést, és jó néhány korlátozó szempontot is tartalmaz, amelyeket a végrehajtásra kiszemelt Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), illetve a versenytanácsnak mérlegelnie kell.hirdetésCsakhogy előbbi, fiktív történetünk bővelkedik valóságos részletekben. Egy-egy ágazat legnagyobb, többnyire külföldi tulajdonú vállalkozásainak a profitját immár tizenhárom éve csapolják meg változatos különadókkal. A törvényjavaslat benyújtásának napjaiban pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter üzent az egyik kellemetlenkedő cég vezetőinek, hogy a vállalkozás vesztesége nem tartható fenn, annak jogi következménye lesz – ami kísértetiesen egybevág az országgyűlési jóváhagyásra váró passzusokkal.A miniszteriális fenyegetés Hans Reischnek, a Spar Austria vezérigazgatójának szól, aki egy szaklapban azt nyilatkozta: Orbán Viktor megkérte őt, hogy egyik rokona befektethessen a cégcsoportba. Kormányzati körökben dühödten tagadják a vádat, a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cége, a BDPST cáfolta, hogy be akarna szállni az üzletláncba. A vélelmezett kisajátítás megakadályozása végett a cégvezetés az egyik svájci érdekeltségbe menekítette a magyarországi Spar eszközeit és ingatlanjait, a veszteséget okozó különadók és árstop miatt pedig az Európai Bizottsághoz fordult (lásd Esélylatolgatás című írásunkat).Az új törvényjavaslat Reisch aggodalmait támasztja alá. A módosító indítvány leginkább aggályos részei egyértelműen a tulajdonjog elvonására irányuló szankciók, így különösen az, hogy a tulajdonost a vállalkozásának részben vagy egészben történő értékesítésére, illetve tulajdonostársra való átruházására kötelezhetik. Az indok az ellátásbiztonság fenntartása. Persze nem elhanyagolható, hogy a kötelezettség nemteljesítése esetén a GVH legfeljebb bírságot szabhat ki, azaz nem mehet be a cégbíróságra izomból átírogatni a tulajdonosok személyét. A bírságolás kényszerítő ereje azonban nagyon erős a versenyjogban.Míg az akkumulátorgyárakat, amelyek csakugyan veszélyesek lehetnek, ha szennyezik a környezetet, legfeljebb néhány tízmillió forintra bünteti a hatóság, addig a versenyjogi bírság maximális összege kifejezetten profitgyilkos: elérheti a megelőző üzleti év nettó árbevételének a 13 százalékát. Ez egy Spar méretű vállalatnál akár a 100 milliárd forintot is meghaladhatja. Nincs kétség afelől, hogy egy ilyen szankció önmagában is képes lehet a vállalkozás ellehetetlenítésére, a különadókról nem is beszélve. Ha a kormányfő a fejébe vette, hogy a „megszoksz vagy megszöksz” elvét alkalmazva rábír valakit a tulajdona átadására, akkor azt nehéz lesz megúszni.A tulajdonjog az alaptörvényben is rögzített alapjog, amelyet azért kell védeni, mert a magántulajdon az egyéni cselekvési szabadság anyagi előfeltétele. Bármilyen korlátozását valamiféle közérdekkel kell indokolni, amelyet a mostani esetben az ellátásbiztonság fenntartása mint klasszikus gumiszabály testesít meg. Ezt azonban nem először játssza el a Fidesz a hatalom birtokában. Az egyik első eset még 2010 előtt történt, amikor a fideszes vezetésű önkormányzat 2009-ben einstandolta a francia Suez tulajdonában lévő Pécsi Vízművet, hogy azután kormányra kerülve már törvénnyel alapozzák meg a víziközművek köztulajdonba kényszerítését.Hasonló folyamat zajlott az energiaszolgáltatók és a hulladékgazdálkodás területén, ahol már az is látszik, hogy mindez kinek a hasznára történt: gáz- és áramvezetékek landoltak a kormányfő barátjánál, Mészáros Lőrincnél, és a teljes hulladékpiac a Mol és a Mol-vezér Hernádi Zsolt ölébe hullott. Ezen az alapon a GVH elsőként a kormány saját kreálmányait is vizsgálhatná a bankszektortól a távközlésen keresztül a biztosítási piacot letaroló oligarchákig. A kormány átgázolt a tankönyvkiadókon, amikor monopolizálta a piacukat, és állami elővásárlási jogot vezetett be a naperőműves cégekre, ha külföldi vevő tenne rájuk ajánlatot.Hasonló akadályok várnak az építőanyag-gyártókra, és már évek óta állami kontroll alatt állnak olyan patinás ingatlanövezetek, mint a világörökség részét képező budapesti Duna-part vagy az Andrássy út, ahol a tulajdonosok könnyedén állami vevővel találhatják szemben magukat, ha a kormánynak megtetszik valamelyik eladó lakás vagy épület. A világörökségi típusú elővásárlási jog ugyanakkor töröltethető is a tulajdoni lapról, ha éppen Orbán Ráhel szeretne tokaj-hegyaljai földbirtokot vásárolni. Az elmúlt években mindennapossá váltak a Spar által tapasztalthoz hasonló nyomásgyakorlások is, például a milliárdos Bige László műtrágyagyára, a Nitrogénművek vagy a német–kanadai tulajdonban lévő és éppen eladás előtt álló Budapest Airport esetében.Van-e menekülőút? Aligha. A vállalkozások érdekvédelmére felkent iparkamara elnöke, Parragh László maga magyarázta el, miért kell beletörődniük a cégvezetőknek a jogbizonytalanságba. A GVH azzal érvel, hogy az európai bírósági gyakorlat alapján „a tulajdonjog közérdekből arányosan korlátozható”, az új jogszabály pedig idejekorán inti a hazai bíróságokat, hogy ne álljanak ellen a GVH versenyfelügyeleti gyakorlatának.A tulajdonjog most kilátásba helyezett csorbítása ahhoz a mintázathoz illeszkedik, amelyet az Orbán-kormány 2010 óta követ, és amely tudatos törekvés a piaci szereplők kollektíven értelmezhető önállóságának visszanyesésére. Az autonómiát pedig a központosított kontroll váltja fel az állam és a különböző, piacinak tűnő, de az államhoz közeli belterjes gazdasági szereplők fennhatósága alatt. A kormány ugyanis ellenségesen tekint az autonómiára, mert az számára kiszámíthatatlanságot jelent, és új hatalmi pólusok kialakulásának lehetőségét hordozza magában.Úgy tűnik, e politikai és gazdasági érdekek mellett Orbánék szemében eltörpül annak jelentősége, hogy a centralizáció rontja a hatékonyságot és a minőséget. | Új módszert dolgozott ki a kormány nagyvállalatok lenyúlására | Újabb törvény ad muníciót az államnak, hogy megkaparintsa vagy átjátssza a klientúrájának a kiszemelt vállalkozásokat. Ebbe azt a Gazdasági Versenyhivatalt vonná be, amelynek épp az üzleti élet tisztaságán kellene őrködnie. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240411_hvg-gazdasagi-versenyhivatal-nagyvallalatok-spar-elveteli-ajanlatok | 2024-04-11 06:30:00 | true | null | null | HVG |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) akár a cégük eladására is kötelezhet vállalkozásokat új jogkörének birtokában - az igazságügyi saláta-törvénymódosításba rejtett átalakítás meglehetősen pikáns annak fényében, hogy nemrég kiderült: a közelmúltban Tiborcz István bejelentkezett a kormánnyal épp hadban álló SPAR magyarországi operációjának felvásárlására.
Tény, a jogszabálytervezet meglehetősen gumi kritériumokat határoz meg arra, mi alapján nyilváníthat a GVH, illetve annak versenytanácsa alapvető jelentőségű vállalkozássá (ajv) céget. a kritériumokat lényegében bármely nagy, meghatározó és kiterjedt piaci részesedéssel rendelkező cégre rá lehet húzni, amely a szó köznapi értelmében vett alapvető termékekkel vagy szolgáltatásokkal foglalkozik.
A javaslatoktól az eladatásig
Az is tény, hogy a tervezet az alkalmazható szankciók részeként a tulajdonrész eladatását is tartalmazza. Ugyanakkor
a szankciók sorában fokozatosságot ír elő, vagyis a versenytanácsnak előbb az enyhébb szankciókat, s csak végső esetben a súlyosabbakat kell elrendelnie.
A lehetséges szankciók szerint kötelezheti:
az érintett cég tulajdonosait a társaságban meglévő tulajdonrészük részben vagy egészben történő értékesítésére;
a társaságot eszközök átadására kijelölt szolgáltatónak költségalapú díj melletti üzemeltetésre;
a társaságot vezető testületében más vezető állású személy megválasztására vagy kinevezésére;
tagsági részesedések más tulajdonosok részére történő átruházását, és felfüggesztheti a tagsági részesedéshez kapcsolódó szavazati jogokat;
az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására (és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testület figyelmét).
A fenti kötelezések elrendelésére "az ellátásbiztonsághoz szükséges működés fenntartása vagy helyreállítása érdekében" kerülhet sor.
Magyarán, ha a GVH úgy látja, hogy mondjuk a kutyagumi alapvető termék, és
van egy nagyvállalat, amely meghatározó jelentőségű a kutyagumi előállítása, forgalmazása stb. szempontjából,
de ez a cég nem képes ellátni a kutyagumival kapcsolatos működését, vagy legalábbis félő, hogy nem fogja tudni ellátni,
akkor első körben puha beavatkozás gyanánt kötelezheti a vállalat közgyűlését, hogy tárgyaljon meg bizonyos napirendi pontokat,
durvább beavatkozásként egyes tulajdonosok szavazati jogát felfüggesztheti,
még durvább beavatkozásként új embereket ültethet a kutyagumi-vállalat vezetésébe,
és ha még mindig nem működik jól a kutyagumibiznisz, kötelezheti a céget, hogy a kutyagumi-gyártósorait és kutyagumi-szállító kamionjait adja át üzemeltetésre egy kijelölt szolgáltatónak, ráadásul költségalapon, vagyis a kutyagumi-vállalat semmi hasznot nem remélhet az átadásból,
végül eladathatja a tulajdonossal/tulajdonosokkal a részesedésük egészét vagy egy részét, de ez már az atombomba.
Természetesen még az enyhe beavatkozás is nagyon durva, alapesetben bármely vállalkozás maga dönt a közgyűlésének napirendi pontjairól, arról nem beszélve, hogy kik vezetik a céget. Az pedig már komoly aggályokat vet fel, ha a GVH eszközeinek bérbe adására kötelezhet egy vállalatot, a tulajdoni részesedések értékesítési kötelezettségéről nem beszélve - felmerül a vállalkozás szabadságának és a magántulajdonhoz való jognak a sérülése.
Múltidéző szabályok
Ugyan Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a SPAR működésével vannak problémák, amiért a vállalat a nyakába varrt különadó mellett nem képes nyereséges működésre, azért nagyjából teljesen valószínűtlen, hogy a GVH egyszerűen fogná, és eladatná a céget (pontosabban cégeket).
Viszont a kormány - illetve kis részt a GVH maga - most és a közelmúltban több szektorral és konkrét vállalkozással kapcsolatban fogalmazott meg nyílt kritikákat, vezetett be őket érintő intézkedéseket és alkalmazott velük szemben informális eszközöket - ezek jó sorvezetőt kínálhatnak arra, kiknek érdemes beavatkozástól tartaniuk az új GVH-jogkörök kapcsán.
Különösen annak fényében, hogy az új szabályok néhány ponton egyértelműen a múltat idézik. Ilyen például az a passzus, amely szerint a GVH "tájékoztatási kötelezettséget állapíthat meg az alapvető jelentőségű vállalkozás számára az általa üzletfeleknek nyújtott szolgáltatás teljesítményéről, annak minőségéről vagy sikeréről".
Minimum aggályos, hogy a GVH gyakorlatilag üzleti titkok kiadására kötelezhet vállalkozásokat
- mindenesetre épp ezt tette informálisan Nagy Márton az üzemanyag-kiskereskedelmi szereplőkkel, akiktől "jelentéseket" kért.
Az eszközök kötelező átadása üzemeltetésre szintén olyasmi, amivel a kormány - legalábbis elvi szinten - már próbálkozott. Az üzemanyagárstop idején létezett egy szabály, amely szerint a nullaszaldós/veszteséges működést nem bíró, nyitva tartani képtelen kutakat át kellett volna adni üzemeltetésre. Ilyenre végül egy esetben sem került sor.
Mol, OMV, Shell
Az üzemanyagok minden további nélkül alapvető terméknek minősíthetők, a nagy kútláncokra pedig gond nélkül ráhúzható az ajv-minősítés. Ami azt illeti, Nagy Márton jelenleg is egzecíroztatja őket, mert Magyarországon az üzemanyagok "túl drágák" régiós összehasonlításban.
A Shellhez és az OMV-hez képest még egyértelműbben ajv a Mol, amely kiskereskedelmi tevékenysége mellett nagykereskedő, az egyetlen magyarországi olajfinomító tulajdonosa, jelentős (petrol)kémiai üzletággal rendelkezik, a legnagyobb magyarországi földgázkitermelő, stb., stb. A Mol mindeddig rendkívül barátságosan tűrte a kormányzati beavatkozásokat, (külön)adókat, Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató épp csak néhány alkalommal szólogatott oda. Ezzel együtt legalábbis adva lesz a lehetőség, hogy a GVH direkt módon avatkozzon be a vállalat működésébe, ha nem is a tulajdonosi szerkezet átalakíttatásával, de mondjuk a menedzsment átszabásával.
Bármilyen beavatkozás különösen indokolható lenne a jogszabály alapján, ha az üzemanyag-ellátásban zavarok alakulnának ki. Ilyesmire épp volt példa a közelmúltban: az árstop idején. Persze az ellátási zavarokat a kormány árstopja okozta, a jogszabálytervezet azonban nem tér ki arra, hogy a kormányzati beavatkozások által indukált zavarokra a GVH ne reagálhatna. A hazai jogszabályi és intézményi környezet, a jogállam általános állapota bőven lehetővé teszi majd, hogy a kormány akár egy egész szektor működésében zavarokat idézzen elő, majd a GVH - a kormánytól független hatóságként kezét széttárva - az "ellátásbiztonság érdekében" elkezdjen belebabrálni egyes vállalkozások működésébe.
Lidl, Tesco, SPAR és társaik
Az ugyan valószínűtlen - még az új gumijogszabály szerint is törvénytelen volna -, hogy a GVH se szó, se beszéd eladatná a SPAR-t, de nyilvánvaló, hogy a kormánynak és a GVH-nak problémái vannak a kiskermultikkal. Legújabban és leghangsúlyosabban a fogyasztóiár-képzési gyakorlatukkal. A kormány - elsősorban Nagy Márton és minisztériuma - illetve a GVH az infláció lassulása óta előszeretettel hangoztatja is, hogy az infláció "letörése" a beavatkozásuknak, az Árfigyelő generálta árversenynek és a kötelező akciózásnak köszönhető.
Az élelmiszertermékek megint csak gond nélkül alapvető termékeknek minősíthetők, a külföldi tulajdonú nagy láncokra pedig gond nélkül ráhúzható az ajv-minősítés. így a GVH akár be is avatkozhat a cégek működésébe. Különösen, ha úgy látja, ezt élelmiszer-ellátási zavarok indokolják. Éppenséggel a közelmúltban akadtak élelmiszer-ellátási problémák: az árstopok idején, igaz, akkor a kormány nagy ötlete még az volt, hogy kétszeresére emelte fel a kötelező készletezés mennyiségét a boltokban.
Egyébként nem csak az élelmiszer-kiskereskedőknek van okuk aggódni, szinte a teljes élelmiszer-értékláncon akadhatnak olyan szereplők, akiknél a GVH alkalomadtán beavatkozás szükségét vélheti felfedezni.
Nitrogénművek
Kiemelendő az értéklánc legvégén Magyarország egyetlen műtrágyagyártója, Bige László vállalata, a Nitrogénművek. Sőt ami azt illeti, az összes potenciális érintett közül a Nitrogénművek érintettsége a legnagyobb. A vállalat az országban - az importot nem számítva - monopol helyzetben van, de nem része egyik, erősen leszabályozott és külön felügyelt területnek (pl. energiaszektor, bankszektor, média) sem. Mivel műtrágyát gyárt, működése hatással van a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, az élelmiszer-kiskereskedelemre.
A fentiek alapján a GVH bármikor okát láthatja beavatkozásnak, ha úgy ítéli meg, a Nitrogénművek túlárazottan kínálja termékeit, nem termel eleget, esetleg indokolatlanul áll le.
Bige évek óta küzd a kormánnyal. November közepén bejelentette a Nitrogénművek leállását, szerinte ugyanis a vállalatot érintő kvótaadó akkora terheket ró a cégre, hogy a működése erősen veszteséges lenne. Később pontosította kijelentését: nem állítja le véglegesen a termelést, nem bocsátja el az embereket, és minden lehetséges jogi lehetőséggel élni fognak a Nitrogénművek megmentéséért. November végén aztán azt közölte, nyáron indítják újra a termelést, és - mint mondta -, kitalálták azt is, hogyan lehet kijátszani a kormányzati sarcot.
Magyar Telekom és Yettel
Aligha alhatnak nyugodtan a telekomcégek, a telekommunikáció a 21. században kétségkívül alapszolgáltatás. A piaci koncentráció nagy, kevés a szereplő, és a kormány, illetve a kormány "stratégiai partnere", a 4iG erősen nyomul ebben a szektorban.
A telekomcégeket egy ideje a jegybank is ostorozza visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlatuk miatt. Előállhat olyan helyzet, amikor a GVH szükségét látja némi beavatkozásnak egyik vagy másik nagy szereplőnél. A nagy lakossági szolgáltatók közül a Vodafone többségi tulajdonosa a 4iG, a Magyar Telekom a német Deutsche Telekom leánya, míg a Yettel többségi tulajdonrészét épp eladja a cseh PPF-csoport az arab Etisalatnak.
Cementgyártók
A közelmúltban Lázár János kisebbfajta verbális offenzívát indított a külföldi építőanyag-gyártók, különösen a német és francia cementgyártók ellen. Olyanokat mondott, mint például hogy a külföldiek "jobban teszik, ha eladják a vállalkozásaikat a magyar államnak vagy magyar cégeknek".
Az offenzíva majdnem jogszabályalkotásba torkollt, az építési törvény tervezetének egyik változatában szerepelt a magyarországi építőanyag-gyártás nemzeti kézbe terelésének előkészítése. Ennek sarokkövei az exportkorlátozás, az állami tulajdonú tüzépek létrehozása és az építőanyag-gyártók veszteséges termelésre kötelezése lettek volna. A tervezetben szerepelt a nemzeti építőanyag-kereskedések felállítása, amelyekben az állami elővásárlási joggal megszerzett termékeket árusították volna - csokosoknak, hátrányos helyzetűeknek, energetikai korszerűsítést tervezőknek (egy másik verzió szerint bármely magánszemélynek), az általános forgalmi adótól mentesen. | A gyengéd kényszertől a lekötözős erőszakig: ezek a cégek félhetnek a GVH új fegyverétől | A GVH nem fogja új jogköréből kifolyólag kapásból eladatni a SPAR-t Tiborcz Istvánnak, de sokan tarthatnak minimum puha beavatkozásoktól. A nagy kiskermultik is akár, ahogy a teljes élelmiszeripar, az üzemanyag-kereskedők, a telekomcégek, vagy épp a cementgyártók. A legtöbb félnivalója alighanem Bige Lászlónak van. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240413_a-gyenged-kenyszertol-a-lekotozos-eroszakig-a-mult-mutatja-kik-felhetnek-a-gvh-uj-jogkoretol | 2024-04-13 07:00:00 | true | null | null | HVG |
Akár ki is hagyhatnák a kultúra szót a Kulturális és Innovációs Minisztérium nevéből, hiszen a tárca szinte minden irányítási jogkörét átruházná a kultúrstratégiai intézményekre. A múzeumok a Nemzeti Múzeum, a megyei könyvtárak az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), a vidéki teátrumok a Nemzeti Színház felügyelete alá kerülnének. Az alkotóművészet a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) vezetőjének a hűbérbirtoka lenne, a szimfonikus zenekarok fölött a Magyar Művészeti Akadémia éléről távozó Vashegyi György vezette Nemzeti Filharmonikusok szervezete regnálna, a vidéki táncegyüttesek pedig a Nemzeti Táncszínházhoz kerülnének.
A múlt század ötvenes-hatvanas éveit idéző központosítás híreink szerint nemcsak a szakmában, hanem még fideszes körökben is kiverte a biztosítékot. A kormánypárti városvezetők sem tartják jó ötletnek, hogy a kórházaik és iskoláik után a közgyűjteményeik feletti felügyelettől is megfosztanák őket. Aligha véletlen, hogy a terv idő előtt kiszivárgott a kormányzati elképzelésekről mostanság feltűnően jól értesült Indexen. Csák János miniszter ekkor még az ATV-ben azzal igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy csupán munkaanyagról van szó, s például a színházak és a zenekarok megtartják az önállóságukat. Az Inforádiónak szerda este adott interjúban is tagadta, hogy az állam bármit is korlátozni akarna. A legutóbbi ismert tervezet másról tanúskodik. | A kultúra szocialista időket idéző kézivezérlését tervezgeti a kormányzat | Az állami ellenőrzés fokozását hozhatja, ha a parlament elfogadja a kulturális szféra erős központosítását előrevetítő tervezetet. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240411_kultura-kozpontositas-csak-janos | 2024-04-11 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Vizsgálatot indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a mezőcsáti gyümölcsfeldolgozó ügyében - írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán.
Az ügyről, amelynek középpontjában egy megépült, de sosem működött liofilizáló (fagyasztva szárító) üzem áll, a politikus legutóbb 2022 őszén adott hírt. Akkor azt írta, hogy Mezőcsáton összesen 930 millió forintból épült fel egy ipari park, benne egy kis irodaépülettel, egy csarnokkal, egy kisebb hűtőházzal és napelemekkel.
A csarnokot néhány kis kapacitású liofilizáló géppel, valamint egy kis kapacitású csomagoló gépsorral szerelték fel, ez a beruházás papíron 600 millió forintba került a kivitelező cégnek, amelyből 290 millió európai uniós támogatás volt. Hadházy szerint azonban a beruházás mindössze nagyjából 50 millió forintot ér. "A nagy kérdés, hogy hová lett a maradék pénz. Az viszont nem kérdés, hogy már soha nem lesz meg, a cég ugyanis felszámolás alatt van" - tette hozzá.
Azt is megjegyezte, hogy az üzemben soha nem folyt valódi termelés, egy idő után pedig árulni kezdték, 260 millió forintért.
Hadházy csütörtök reggel azt írta, hogy az OLAF az ő bejelentése nyomán indított vizsgálatot az ügyben. "Részleteket nem szoktak közölni, de úgy tudom, súlyosnak ítélték a visszaélést" - fűzte hozzá.
Azt is írta, hogy nemrégiben visszament Mezőcsátra, amelynek 930 millió forintos ipari parkjában továbbra sem folyik ipari termelés, a liofilizáló üzem sem működik, egyedül az az autómosó üzemel, mint már 2022-ben is. | Hadházy bejelentése nyomán vizsgálni kezdte az OLAF a sosem működött mezőcsáti gyümölcsfeldolgozót | A független országgyűlési képviselő még 2022-ben írt a beruházásról, amely papíron 600, szerinte azonban csak néhány tízmillió forintot ér. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240411_olaf-vizsgalat-mezocsat-gyumolcsfeldolgozo-ipari-park-hadhazy-akos | 2024-04-11 09:19:00 | true | null | null | HVG |
„Zalaszabar megelőzte Budapestet, ugyanis Magyarország első fix telepítésű hullámvasútja is itt épült fel, illetve ilyen színvonalú, gyerekeknek szolgáló élménypark máshol sincs az országban” – ezekkel a szavakkal adta át Rogán Antal napra pontosan öt éve, 2019 áprilisában Zalaszabarban a Holnapocska Tábort és a hozzá tartozó Zobori Élményparkot. Aztán fel is ült a hullámvasútra:Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ miniszter (b) és Vígh László fideszes országgyûlési képviselõ (j) a zalaszabari Holnapocska Tábor és Zobori Élménypark új hullámvasútján 2019. április 13-án.Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ miniszter (b) és Vígh László fideszes országgyûlési képviselõ (j) a zalaszabari Holnapocska Tábor és Zobori Élménypark új hullámvasútján 2019. április 13-án. Fotó: Varga György/MTI/MTVAA Zobori Élménypark teljes költségvetése 2019-ben 1,271 milliárd forint volt, ebből pedig 923 millió forint támogatást az állam nyújtott az Orbán Ráhelhez köthető Magyar Turisztikai Ügynökség által osztogatott Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program forrásából.A Kisfaludy Program vissza nem térítendő támogatásait nem nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívásokon tették közzé. Akkor a 24.hu gyűjtött össze néhány jellemző esetet a több mint nyolcvanból. Így derült ki, hogy esetenként több százmillió forintot is adhattak feltehetően informális csatornákon, akár személyes ismeretségek útján.A zalaszabari szabadidőközpont a sok egyéb mellett a zánkai tábort - Mészáros gyerekeivel, 16 milliárdért - felújító Szabadics Zoltán projektje volt. Ő a Balatoni Hajózási Zrt. igazgatósági elnöke egyben.Most egy nagykanizsai újság vette észre, hogy bármiféle indoklás nélkül bezárt a milliárdos élménypark. Erről az attrakció Facebook-oldala is árulkodik, amelynek a neve mellett a leírásban van szó csupán arról, hogy a Zobori Élményparké volt. Minden más poszt már egy másik, bükfürdői élményparkot reklámoz. Valószínűleg előbb-utóbb a Facebook-oldalt is átnevezik majd.Rogán amúgy 2019-ben az átadón azt mondta, a következő évtizedben 828 milliárd forint forrást szán a kormányzat a magyar turizmus kifejezetten Budapesten kívüli fejlesztéseire. | Maga Rogán Antal adta át, egymilliárd forint állami támogatást kapott, most, öt évvel később bezárt a zalai hullámvasút | „Zalaszabar megelőzte Budapestet, ugyanis Magyarország első fix telepítésű hullámvasútja is itt épült fel, illetve ilyen színvonalú, gyerekeknek szolgáló élménypark máshol sincs az országban” – ezekkel a szavakkal adta át Rogán Antal napra pontosan öt éve, 2019 áprilisában Zalaszabarban a Holnapocska Tábort és a hozzá tartozó Zobori Élményparkot. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/14/maga-rogan-antal-adta-at-egymilliard-forint-allami-tamogatast-kapott-most-ot-evvel-kesobb-bezart-a-zalai-hullamvasut | 2024-04-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Honnan volt 1 milliárd forintja a veszteséges Kövess minket 2022 Kft.-nek az ellenzéki politikusokat lejárató kampányra?” – tette fel március végén a DK-s Vadai Ágnes az írásbeli kérdést a legfőbb ügyésznek.A Fidesz és a kormány szatelitszervezete, a CÖF 2021-ben alapított cége, a Kövess minket 2022 Kft. a cégnyilvántartás szerint 2021-ben és 2022-ben 121 és 177 millió forintos veszteséggel működött, a két év alatt az összes árbevétele a 150 milliót is alig haladta meg. Közben viszont ez a cég kb. egymilliárd forintot költött az ellenzéki politikusokat lejárató „háborúpártiak” kampányra. Az ügyben a NAV ősszel nyomozást indított.Polt Péter válaszából kiderült, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Myomozó Főosztálya költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást október 20-án. A felderítési szakaszban lévő nyomozás felügyeletét a 9. kerületi ügyészség gazdasági bűnügyek részlege látja el. | Költségvetési csalás miatt nyomoznak a CÖF-ös plakátokat kiadó cég ellen | „Honnan volt 1 milliárd forintja a veszteséges Kövess minket 2022 Kft.-nek az ellenzéki politikusokat lejárató kampányra?” – tette fel március végén a DK-s Vadai Ágnes az írásbeli kérdést a legfőbb ügyésznek. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/15/koltsegvetesi-csalas-miatt-nyomoznak-a-cof-os-plakatokat-kiado-ceg-ellen | 2024-04-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Vizsgálatot indítottak a pekingi félmaraton szervezői, miután felmerült a gyanú, hogy a kínai Ho Csie azért nyerte meg az április 14-ei versenyt, mert afrikai riválisai direkt lassítottak a célegyenesben.Az internetre felkerült felvétel alapján két afrikai futó is a célvonalra mutat, majd az egyikük hátulról félreérthetetlen kézmozdulattal biztatja Hot, hogy hajrázzon. A kínai futó végül 1 másodperccel előzte meg az egyszerre célba érő három afrikait, az etióp Dejene Hailut, valamint a kenyai Robert Ketert és Willy Mnangatot.Bár a célvonalra mutogatás a következő videón nem látszik, de az afrikaiak „hajráját" vissza lehet nézni:A videót látva a kínai közösségi médiában sokan megkérdőjelezték a végeredmény tisztaságát. A versenyt szervező pekingi sportiroda szóvivője azt mondta, vizsgálják az esetet. Amint elkészül a jelentés, nyilvánosságra hozzák.A hírre a Nemzetközi Atlétikai Szövetség is reagált. Közleményükben azt írták, hogy sportjuk integritása a legfontosabb számukra, ezért a vizsgálat lezárultáig nem kommentálják az esetet. | Direkt lassíthattak le az afrikaiak a célegyenesben, hogy a kínai futó nyerhesse a pekingi félmaratont | Vizsgálatot indítottak a pekingi félmaraton szervezői, miután felmerült a gyanú, hogy a kínai Ho Csie azért nyerte meg az április 14-ei versenyt, mert afrikai riválisai direkt lassítottak a célegyenesben. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/15/direkt-lassithattak-le-az-afrikaiak-a-celegyenesben-hogy-a-kinai-futo-nyerhesse-a-pekingi-felmaratont | 2024-04-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Átszervezésekre került sor a napokban az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ). A szerkesztőségünkbe érkezett hírek szerint leépítés történt a sajtóosztályon, illetve a fővárosi önkormányzat zárszámadásának ellenőrzését végző igazgatóság vezetője sincs már a helyén. A szervezeten belül az terjedt el, hogy az igazgató elmozdítása összefügghet az ÁSZ nemrég közölt jelentésének megállapításával, miszerint a fővárosi önkormányzat 2021-től nettó befizetője a költségvetésnek.A fővárosi önkormányzat költségvetésének zárszámadásáról készült ellenőrző jelentésben valóban olvasható ilyen mondat, sőt ezt egy grafikon is illusztrálja. A 2020 és 2022 közötti időszakot felölelő jelentésben magyarázatként az áll, hogy „a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét.”Karácsony Gergely főpolgármester nem is hagyta ki a ziccert, a Facebookon vágott vissza Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki azt mondta a parlamentben, hogy a kormány aránytalanul sok pénzt ad Budapestnek. Karácsony az ÁSZ jelentésére hivatkozva tromfolt: a főváros többet fizet be az államkasszába, mint amennyi támogatást kap.Mohos Márton / 24.hu Karácsony GergelyMegkérdeztük a számvevőszéktől, hogy valóban távozott-e az illetékes igazgatóság vezetője, és ha igen, ez összefügg-e a szóban forgó jelentéssel. Az ÁSZ azt megerősítette, hogy új igazgatót neveztek ki, de az összefüggést cáfolták. Az államháztartás helyi szintjét ellenőrző igazgatóság vezetője nem távozott az ÁSZ-tól. A korábbi igazgató vezetői megbízása került – szakmai okból – visszavonásra, és új igazgató került kinevezésre. A vezetői megbízás visszavonása semmilyen kapcsolatban nem áll a fővárosi önkormányzatot érintő vagy bármely más, az ÁSZ elnöke által kiadott jelentéssel. Az Állami Számvevőszéknél minden ellenőrzést és jelentést – a folyamat különböző szakaszaiban – legalább négy alkalommal tárgyal az elnöki értekezlet. Az ellenőrzési igazgatóságoktól független szakmai minőségbiztosítási és önálló ellenőrzési jogi kontroll is része a folyamatnak. A jelentést az elnök írja alá, így volt ez a fővárosi önkormányzatot érintő vizsgálat esetében is. Emiatt abszurd a kérdésben megfogalmazott állítás.A sajtóosztályon ugyanakkor érdemi átalakítás történt – erősítette meg az ÁSZ. A korábban 11 fős főosztály négy dolgozójától váltak meg, a munkaviszony megszüntetésére az átszervezés és munkakör megszűnés miatti egyoldalú munkáltatói intézkedéssel került sor. Az átszervezés abban állt, hogy a korábbi Kommunikációs és Protokoll Főosztályt az április 5-én hatályba lépett új Szervezeti- és Működési Szabályzat megszüntette, feladatait a Nemzetközi és Protokoll Főosztály és az Elnöki Kabinet vette át– írták lapunk kérdésére, hozzátéve, hogy az átszervezéstől a feladatellátás hatékonyságának javulását várják. Arra a kérdésre, hogy a napokban egyéb leépítés történt-e az ÁSZ-nál, nemleges választ kaptunk.Az ÁSZ-szal és elnökével, Windisch Lászlóval (kiemelt képünkön) a sajtó az utóbbi hetekben az ellenőrző jelentéseknél többet foglalkozott Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel folytatott kapcsolata miatt. Varga immár pártalapításig jutott exférje, Magyar Péter szerint a viszony összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, mivel az ÁSZ akkor is készített a Fideszről jelentést, amikor Varga még a párt képviselője és EP-listavezetői pozíciójának várományosa volt. Az ÁSZ szerint azonban ez a konkrét eset nem veszélyezteti a független és elfogulatlan tevékenységet. | Tagadja a számvevőszék, hogy a főváros kivéreztetését igazoló jelentés miatt váltották le az önkormányzatokat ellenőrző igazgatóság vezetőjét | Átszervezésekre került sor a napokban az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ). A szerkesztőségünkbe érkezett hírek szerint leépítés történt a sajtóosztályon, illetve a fővárosi önkormányzat zárszámadásának ellenőrzését végző igazgatóság vezetője sincs már a helyén. A szervezeten belül az terjedt el, hogy az igazgató elmozdítása összefügghet az ÁSZ nemrég közölt jelentésének megállapításával, miszerint a fővárosi önkormányzat 2021-től nettó befizetője a költségvetésnek. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/04/15/allami-szamvevoszek-fovaros-jelentes-kommunikacio-szemelycsere/ | 2024-04-15 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2024. július. 19. péntek
Világszerte leálltak a repterek, a bankok és vasutak egy globális informatikai hiba miatt
A Microsofthoz és egy globális kiberbiztonsági céghez köthető informatikai hiba akadályozza repülőterek, légitársaságok, vasutak, bankok, távközlési és médiavállalatok és más nagy rendszerek működését szerte a világban.
Az Egyenes Beszéd vendége Rónaszéki Péter kiberbiztonsági szakértő, ügyvezető, Fortix Consulting .
2024. július. 19. péntek
Egyre súlyosabb az aszály országszerte, újabb drágulás jöhet?
Skype-on kapcsoljuk Raskó György agrárközgazdászt.
2024. július. 19. péntek
Egyre nő a nyomás: Biden a visszalépést fontolgathatja
Egyre többen úgy vélik, hogy Joe Biden nem tudja megnyerni a novemberi elnökválasztást, és ha nem lép vissza, Donald Trump magabiztosan nyer majd.
Az Egyenes Beszéd vendége Csizmazia Gábor, tudományos munkatárs, John Lukacs Intézet, NKE.
2024. július. 19. péntek
Az Alkotmánybírósághoz fordul az LMP országgyűlési képviselője a kastélytörvény miatt
Az LMP szerint az úgynevezett kastélytörvény sérti az alaptörvényt, ezért az ellenzéki párt utólagos normakontrollért az Alkotmánybírósághoz fordul.
Az Egyenes Beszéd vendége Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselő, LMP.
2024. július. 19. péntek
Orbán Viktor folytatja békemisszióját
Sűrű napok után adott ismét interjút Orbán Viktor a Kossuth Rádióban péntek reggel, ahol beszélt von der Leyen újraválasztásáról és az európai politika helyzetéről, és elmondta, hogy folytatja a "békemisszióját".
Az Egyenes Beszéd vendégei Csuhaj Ildikó, az ATV főmunkatársa és Baka F. Zoltán, a Della Podcast szerkesztő-műsorvezetője. | Tarlós Istvánnak kezd elege lenni Vitézyből: erősen fontolgatja, hogy beperli | Tarlós István a BKV igazgatósági jegyzőkönyvével igyekezett bizonyítani, hogy Vitézy részt vett a metrófelújítási döntésben. | null | 1 | https://www.atv.hu/videok/20240415/tarlos-istvannak-kezd-elege-lenni-vitezybol-erosen-fontolgatja-hogy-beperli | 2024-04-15 21:37:26 | true | null | null | ATV |
Hajnal Miklós a Momentum országgyűlési képviselője írásbeli kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez a Magyar Péter által közzétett hangfelvétellel kapcsolatban, amelyen Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter arról beszél, hogy Rogán Antal kihúzatta magát és köreit a Völner-Schadl-ügy nyomozati anyagaiból. Az ellenzéki politikus azt szerette volna megtudni a legfőbb ügyésztől: "Mit húztak ki a Völner-Schadl-ügy nyomozati irataiból?"
Polt Péter válaszában az ügyészség korábbi nyilatkozataira hivatkozva hangsúlyozta, "a nyomozási iratokban szereplő minden adat és bizonyíték sorsa nyomon követhető, minden jogellenes beavatkozás az iratokból feltárható." A legfőbb ügyész hozzátette, a "hangfelvételek ügyében a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen nyomozás van folyamatban, annak eredménye választ fog adni a felmerült fenti kérdésre." Érdekes, hogy Polt Péter válaszában hangfelvételekről írt, holott Magyar Péter egyelőre egy felvételt adott át az ügyészségnek. Mindenestere leszögezte:
"A legfőbb ügyésznek és a Legfőbb Ügyészségnek nincs tudomása az iratokban történt jogellenes beavatkozásról."
"Ahogy azt az ügyészség korábbi nyilatkozata is tartalmazta, helytálló az a hangfelvételen szereplő megállapítás, amely szerint a legfőbb ügyész nem uralja az ügyészséget. A legfőbb ügyész vezeti és irányítja Magyarország Ügyészségét, ahol a törvények uralma érvényesül, ahogy az egy demokratikus berendezkedésű országban megszokott" - tette hozzá zárásként Polt Péter szó szerint megismételve a Központi Nyomozó Főügyészség közleményét, utalva hagfelvétel azon részletére, amikor Varga Judit arról beszél, Schadl György ügyében azért zajlott sikeres nyomozás, "mert ügyészségen belül Polt nem ura a helyzetnek".
Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja. | Polt Péter: Nincs tudomásunk a Völner–Schadl-ügy nyomozati irataiba történt jogellenes beavatkozásról | Megismételte az ügyészség korábbi nyilatkozatait. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/polt-peter-nincs-tudomasunk-a-volnerschadl-ugy-nyomozati-irataiba-tortent-jogellenes-beavatkozasrol-267178 | 2024-04-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Pert nyert a DK az MTVA ellen "a propagandisták fizetése ügyében" a Kúrián is - közölte a párt csütörtökön. A DK azért perelte be tavaly márciusban az MTVA-t, hogy megtudja, "mennyi közpénzt kapnak az állami közmédia irányítói és arcai, akik közszolgálat helyett kormánypropagandát folytatnak a köztévén".
A DK az ügyben pert nyert a Fővárosi Ítélőtáblán, "emiatt tudja ma az ország, hogy többek között Papp Dániel, az MTVA hírhamisító vezérigazgatója 3 és fél millió forintot keres havonta, Lánczi Tamás több mint kétmillió forintot kap az adófizetők pénzéből, Császár Attila pedig havi egymillió háromszázezer forintért gyárt propagandát". Ugyanakkor MTVA ugyanis nem adta ki mindenki fizetését, ráadásul megtámadta a korábbi ítéletet a Kúrián.
"A Demokratikus Koalíció most újabb győzelmet aratott a bíróságon, a Kúria ugyanis helyben hagyta a korábbi bírósági döntéseket:
a magyaroknak tehát joguk van tudni, hogy mennyit keresnek a közmédia propagandistái.
Egy ezzel párhuzamosan zajló perben azt is ki fogjuk deríteni, hogy mennyit keresnek azok a propagandisták, akiknek a fizetését eddig eltitkolta az MTVA, és nem adta ki a korábbi eljárásban. Amint azt a pert is megnyertük, és megkaptuk ezeket az adatokat, a korábbiakhoz hasonlóan ismét nyilvánosságra fogjuk őket hozni. Olyan nincs, hogy valaki azért kapja a pénzét a magyar emberektől, hogy hazudjon nekik, és még csak azt sem tudhatja az ország, hogy hogy fizet ez az agymosás" - olvasható a közleményben. | Pert nyert a DK az MTVA ellen | A Kúria döntése értelmében megismerhetjük, mennyit keresnek a „közmédia propagandistái”. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/pert-nyert-a-dk-az-mtva-ellen-267155 | 2024-04-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyésznek azzal kapcsolatban, hogy a CÖF-CÖKA-hoz köthető veszteséges Kövess Minket 2022 Kft.-nek honnan volt egymilliárd forintja, melyet Polt feljelentésként értékelt, és megküldte a kivizsgálásra a Nemzeti- Adó és Vámhivatalnak (NAV) - írja a 24.hu. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, a "Háborúpártiak"-kampány listaáron egymilliárd forintba került, de ennek fedezete nem tisztázott, ezért született a feljelentés.
Mivel szeptember óta nem derült ki, hogy indult-e nyomozás, Vadai újra próbálkozott Polt Péternél, aki azt válaszolta, hogy
a NAV Központi Nyomozó Főosztálya költségvetési csalás bűntette miatt rendelt el nyomozást még tavaly októberben.
A felderítési szakban lévő nyomozást a IX. kerületi ügyészség felügyeli. A legfőbb ügyész emlékeztetett arra, hogy a törvény szerint a vádhatóság az irányítási jogot csak a vizsgálati szakban, a gyanúsítotti kihallgatás után veheti át.
Vadai kérdésében utalt arra is, hogy a háborúpártizó óriásplakátokat dollárbaloldalizók váltották, melyeket még frissíteni is kellett (Fekete-Győr András helyére Magyar Péter került), ezzel azt firtatva, hogy a hatóság vizsgálja-e, hogy erre honnan van fedezete a cégnek. | Költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást a NAV a CÖF-cég ügyében | A társaság egymilliárdból bonyolította le a „háborúpártiak” plakátkampányt. Csak azt nem tudni, hogy honnan volt erre fedezete. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/koltsegvetesi-csalas-miatt-rendelt-el-nyomozast-a-nav-a-cof-ceg-ugyeben-267226 | 2024-04-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Már javában épül Acsán a nyolc férőhelyes mini bölcsőde, amely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) pályázaton elnyert, 100 százalékos intenzitású, összesen 296 millió 255 ezer forintból valósul meg" - írta a minap a Dunakanyar Régió a beruházás helyszínén zajlott sajtótájékoztató nyomán. "A pályázat keretén belül 8 gyermek befogadására alkalmas intézmény épül, amely nagyban hozzájárul a bölcsődei befogadó intézmények területi egyenlőtlenségeinek mérsékléséhez, mivel a községben ez idáig nem volt ilyen létesítmény. A gyerekek napközbeni ellátása megkönnyíti a szülők munkavállalói mobilitását, munkába való visszatérését, a családok munkájának és magánéletének összehangolását, hiszen lesz Acsán egy olyan hely, ahol már egész kisgyermek koruktól biztonságban tudhatják gyermeküket, amíg ők a munkahelyükön tartózkodnak" - mondta Zemen Szilvia polgármester.
A település vezetője szerint a felépülő bölcsőde a mai kor elvárásainak, nevelési igényeinek, az energetikai hatékonysági szempontoknak megfelelő, magas színvonalú, minden szükséges helyiséggel és berendezéssel rendelkező, kényelmes és biztonságos környezetet biztosít a gyermekeknek és az itt dolgozóknak egyaránt. A kivitelezés tervezett befejezési határideje július 31., így az új minibölcsőde szeptember 1-jén már fogadhatja az acsai gyerekeket.
A sajtótájékoztatón Rétvári Bence belügyi államtitkár, a térség országgyűlési képviselője is megjelent. Megjegyezte, ha a környék településeit nézi, van, ahol három év alatt nem jutottak el idáig. Példaként a váci Bauer Mihály utcai bölcsőde építését említette (az intézményt az ellenzéki vezetésű váci önkormányzat adta át még márciusban, az ünnepségen Rétvári is megjelent; akkor úgy fogalmazott, hogy "ezen a gyönyörű szép tavaszi napon átadhatjuk a váci családoknak, a váci gyerekeknek ezt az új intézményt").
A fideszes politikus szerint a bölcsődei ellátásnak nem csak a nagyvárosiak kiváltságának kell lennie.
Aranyból lesz?
Egy helyi Facebook-csoportban a kommentelők érzékelhetően meg voltak lepődve azon, mennyi pénzt fordítottak a bölcsőde építésére. Egyvalaki azt kérdezte: "Aranyból lesz?". Más azt fűzte hozzá, hogy "ennyi pénzből egy palotát lehetett volna építeni, nem egy lyukat, egy istálló is nagyobb." "Aztán jön a miniovi, miniiskola, miniegyetem stb.!" - tette hozzá egy másik kommentelő.
Rétvári Bence által posztolt bejegyzésben valóban nem tűnik nagy épületnek a minibölcsőde.
Nem használják fel mind a 300 milliót
"A projekt összköltsége közel bruttó 300 millió forint, mely tartalmazza az általános forgalmi adót, az ingatlan megvásárlásának és közművesítésének a költségéit, az építési és udvarkialakítási munkák költségét. Illetve magába foglalja mindazokat az intézmény működéséhez szükséges bútorok és berendezési tárgyak, eszközök, kültéri játékokok költségét, melyeket a Magyar Bölcsödék Egyesülete jóváhagyott és elvárásként megfogalmazott. Továbbá tartalmazza a projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások költségét, mindemellett még a támogatási összeg projektszintű tartalékot is tartalmaz. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem kerül felhasználásra a teljes megítélt támogatási összeg" - nyilatkozta lapunknak Zemen Szilva polgármester.
Tájékoztatása szerint a bölcsőde körülbelül száz négyzetméter alapterületű, az épületben egy csoportszobát és a jogszabályok előírása szerinti kötelező helyiségeket alakítják ki. Akadámymentesített lesz és az energiahatékonysági követelményeknek is megfelel.
Az intézményben várhatóan három fő dolgozik majd.
Várhatóan ki fogja elégíteni a bölcsődei ferőhelyek iránt jelentkező igényeket, véli a polgármester.
"A lakosok jelzése, igénye alapján döntött az önkormányzat a bölcsőde építése mellett, mivel a településen jelenleg nem érhető el bölcsődei ellátás. A tavalyi nevelési évben például: a szomszéd település 12 fős bölcsődéjében Acsáról hárman vették igénybe a bölcsődei ellátást. Azonban van idén olyan gyermekünk, aki két településsel arrébb, Pencen veszi igénybe ezt a szolgáltatást, mivel már az előbb említett településen nem tudták fogadták gyermekét. 2024 évben már a bölcsőde tervezett kapacitását meghaladó mértékű igény jelentkezett az acsai szülők részéről" - magyarázta Zemen Szilvia. | Miért kerül 300 millió forintba egy 8 fő fogadására alkalmas minibölcsőde? | Mintegy 300 millió forintból épül bölcsőde a Pest megyei Acsán. Egy helyi Facebook-csoportban többen rácsodálkoztak, mi kerül ennyibe egy picike intézményen. Rétvári Bence szerint a bölcsődei ellátás nemcsak a nagyvárosiak kiváltsága. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/miert-kerul-300-millio-forintba-egy-8-fo-fogadasara-alkalmas-minibolcsode-267071 | 2024-04-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jogerős ítéletet hirdethet szerdán a Fővárosi Törvényszék Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész perében. A korábban a Fővárosi Főügyészséget is vezető Ihászt egy éve, nem jogerősen hivatali visszaélés miatt felfüggesztett börtönre ítélték. Az elsőfokú ítélet szerint Ihász Sándor bizonyítékot rejtett el annak érdekében, hogy barátja, Gyárfás Tamás megússza a felelősségre vonást a Fenyő-gyilkosság ügyében. Ihász szerint ugyanakkor képtelenség, amit a terhére rónak és állítja, semmilyen bűncselekményt nem követett el.
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Jogerős ítélet születhet szerdán az egykori fővárosi fellebbviteli főügyész, Ihász Sándor másodfokú büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken. A magyar igazságszolgáltatás ilyen magas pozíciókat betöltő szereplője eddig még nem került bíróság elé, hiszen Ihász Sándor nemcsak fellebbviteli főügyész volt, hanem 2004-től 2012-ig a Fővárosi Főügyészséget is vezette. Utóbbi szervezet látta el a Fenyő-gyilkosság évtizedekig tartó nyomozásának felügyeletét is.Az Ihász-ügy éppen ezért az 1998-as leszámolás egyik nagyon fontos mellékszála, hiszen az exfőügyész meggyanúsításának, majd bíróság elé állításának az előzménye az volt, hogy Gyárfás Tamást 2018. április 17-én őrizetbe vette a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) azzal a gyanúval, hogy a Nap TV korábbi tulajdonosa, az úszószövetség egykori elnöke – Portik Tamás alvilági figura közvetítésével – megölette nagy üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A Fenyő-ügyben idén februárban Gyárfást hét évre, míg Portikot életfogytiglanra ítélte nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. Portik felvételei sodorták bajba Ihász SándortVisszatérve Ihász Sándorra, Gyárfás elfogása után nem sokkal a volt fellebbviteli főügyészből is gyanúsított lett. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azt rótta Ihász terhére, hogy még Gyárfás meggyanúsítása előtt, 2017 októberében átvette barátjától, az exúszóelnöktől a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos, Gyárfás és Portik között zajló, utóbbi férfi által rögzített, majd hosszú évekig elrejtett beszélgetésekről készült hangfelvételek egy rövid részének leiratát (a teljes, vágatlan hangfelvételt csak több mint egy évvel később, 2018 decemberében foglalták le több helyszínen).Gyárfás azért fordult régi barátjához, mert a leiratrészlettel Portikhoz köthető személyek megzsarolták: a Nap TV volt tulajdonosát egy bűnöző kereste fel otthonában, majd átadta neki a levelet azzal a közléssel, hogy „elutasítás esetén tragédia lesz”. A papíron egyértelmű utalások voltak arra nézve, hogy a volt médiavállalkozónak köze van Fenyő halálához.Nem adta át a bizonyítékotMivel Gyárfást ebben az időben már lehallgatták és nagy valószínűséggel meg is figyelték, Ihász Sándor is a hatóság látókörébe került. A KNYF szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak Gyárfás felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta, így hivatali visszaélést követett el.A Központi Nyomozó Főügyészség végül 2020 tavaszán emelt vádat Ihász Sándor ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az egykori főügyész az eljárás során végig azt hangsúlyozta, hogy nem követett el semmit, és abszurd, ami vele történik, ráadásul egykori kollégái is pontosan tudják, hogy nem követett el bűncselekményt.A volt főügyész azzal is védekezett, amikor a leiratrészletet megkapta, akkor sem és korábban sem merült fel barátja, Gyárfás Tamás büntetőjogi felelőssége az 1998-as Fenyő-gyilkosság kapcsán. Szerinte a Gyárfástól megkapott papíron olyan dialógus volt, amit bárki írhatott, aki nyomon követte a Fenyő-gyilkosság fejleményeit, benne a Gyárfás esetleges érintettségére vonatkozó, korábban soha, senki által meg nem erősített sajtótalálgatásokat, feltételezéseket, rágalmakat.További Belföld híreink Ihász Sándor volt főügyész távollétében derül ki, bűnös-e Gyárfás Tamás barátja Az ügyészség szerint a volt főügyésznek tudnia kellett, hogy Gyárfás érintett a Fenyő-ügybenAz ügyészség szerint azonban Ihász Sándor védekezését dokumentumok cáfolják. Például, hogy Ihász még fővárosi főügyészként 2011-ben maga írta alá Gyárfás Tamás lehallgatásáról szóló jelentést a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben, miután Portik bérgyilkosa, Jozef Rohác képbe került a Margit utcai leszámolás ügyében. Az ügyész hangsúlyozta azt is, hogy 2004-ben fővárosi főügyészként Ihásznak teljes rálátása volt az ügyre, tisztában volt tehát azzal, hogy felmerültek olyan tények, amelyek Portik Tamás és Gyárfás Tamás felbujtói szerepére utaltak. Hozzátette: a vádlott főügyészként már 2005-ben is kapott olyan jelentéseket, amelyek konkrét nyomozati cselekményekről szóltak a felbujtó megtalálása érdekében, sőt lehallgatásról is született határozat.A védelem ugyanakkor azzal érvelt, hogy Ihász nem hivatalos személyként, hanem barátként segített Gyárfásnak, hiszen meggyőződése volt, hogy az ex-úszóelnök ártatlan a Fenyő-ügyben. Papp Gábor, Ihász Sándor ügyvédje életszerűtlennek nevezte, hogy egy ügyészségi vezető, aki többszáz embert irányít, egyetemen oktat, kockára tenné a jó hírnevét és az egzisztenciáját egy ilyen üggyel. Az ügyvéd elmondta azt is, hogy Ihász egyáltalán nem akarta lebeszélni Gyárfást a feljelentésről, hanem tájékoztatta a volt médiavállalkozót a lehetőségekről és annak következményeiről. Első fokon bűnösnek mondták ki IhásztA Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2023 februárjában bűnösnek mondta ki Ihászt hivatali visszaélés bűntettében. Ezért a volt főügyészt a bíró egy év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette.A bíróság indokolásában kifejtette, hogy Ihász Sándor a cselekmény, az iratok átadásának időpontjában hivatalos személy volt, fővárosi fellebbviteli főügyész. Gyárfás nem véletlenül kereste meg őt, hiszen tudta, hogy a főügyésznek van rálátása a Fenyő-gyilkosság ügyére.A vádlott ismerte az iratokat, így tisztában volt vele, hogy Gyárfás érintettsége felmerült az ügyben – hangsúlyozta a bíró, hozzátéve, hogy ezt több bizonyíték is alátámasztja. Ihász tudott arról is, hogy a Gyárfás által neki átadott dossziéban lévő iratok bizonyítéknak számítanak a Fenyő-ügyben. Ezért ezeket át kellett volna adnia nyomozóhatóságnak, nem pedig a szekrényében őriznie – hangzott el az elsőfokú bíróság indokolásában.Gyurcsány bizalma töretlenIhász a büntetőügyén kívül azzal is bekerült az országos hírekbe, amikor Gyurcsányék 2021-ben közleményben tudatták, a volt főügyészt szemelte ki a Demokratikus Koalíció (DK) arra, hogy egy esetleges 2022-es kormányváltás után igazságügyi szakértőként levezényelje az „elszámoltatást”. Ihász lapunknak az elsőfokú döntés után úgy nyilatkozott, hogy Gyurcsány az ítélet ellenére támogatásáról biztosította. | Ma eldőlhet Gyárfás barátja, Ihász Sándor sorsa | Jogerős ítéletet hirdethet szerdán a Fővárosi Törvényszék Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész perében. A korábban a Fővárosi Főügyészséget is vezető Ihászt egy éve, nem jogerősen hivatali visszaélés miatt felfüggesztett börtönre ítélték. Az elsőfokú ítélet szerint Ihász Sándor bizonyítékot rejtett el annak érdekében, hogy barátja, Gyárfás Tamás megússza a felelősségre vonást a Fenyő-gyilkosság ügyében. Ihász szerint ugyanakkor képtelenség, amit a terhére rónak és állítja, semmilyen bűncselekményt nem követett el. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/04/ma-eldolhet-gyarfas-baratja-ihasz-sandor-sorsa | 2024-04-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A tegnapi napon a hatósághoz fordult és feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) a fővárosi baloldalhoz és Vig Mórhoz köthető Lánchíd-botrány ügyében Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő. A politikus elmondta, hogy a napokban kapott egy levelet, amiben fontos információk voltak a Lánchíd felújításával kapcsolatban. A levélíró információi szerint Vig Mór a Mammut áruházban található egyik biztonsági cég irodájába járt elszámolni. Ez a biztonsági cég kapcsolatban áll a felújítást végző A-Híd Zrt.-vel - tette hozzá Budai, megjegyezve, hogy az elszámolás a biztonsági cég vezetőjével történt. A levélíró úgy tudja, hogy a hídpénzből jelentős összegek kerültek a fővároshoz. Budai Gyula szerint ezek a tények felvetik a hivatali vesztegetés bűntettének gyanúját, így a tegnapi napon feljelentést tett az NNI-nél, a feljelentéshez csatolta a levelet is.
Számlagyár
Ismert, Vig Mórt (aki nem mellesleg Vig Dávid Amnesty-vezér testvére) tavaly novemberben vették őrizetbe, majd tartóztatták le, miután belebukott egy sok száz milliós számlagyárba. A NAV az ügyben 33 helyszínen tartott házkutatást és foglalt le pénzeket. Az eljárásban kiszálltak többek között Hegedüs Dánielhez ügyvédhez, illetve a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-hez is.
Nem kellett rá sokat várni, és kiderült, miért történhetett a cégnél a hatósági intézkedés: az Atv.hu ugyanis arról számolt be, hogy 2020 novembere és 2022 júliusa között az A-Híd 1,4 milliárd forintot utalt Vig cégének, fentebb említett Sunstrike Hungary Kft.-nek. Ebből az összegből továbbutaltak kilencszázmillió forintot Vig Mór magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. A gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-Híd Zrt.-től a pénzek a Sunstrike Kft.-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról.
Megírtuk azt is, hogy a rendelkezésre álló információk szerint, miután a több más bűncselekménnyel is összefüggésbe hozott Vig Mórt egy jogerős ítélete miatt eltiltották az ügyvédi hivatás gyakorlásától, bevonták Hegedüst is az ügyletekbe, aki, úgy tudjuk, a saját ügyvédi letéti számlájára utalta a Sunstrike Hungary Kft.-hez érkező maradék összeget, majd onnan mintegy ötszázmillió forintot felvett készpénzben.
Ötmilliárdos drágulás
Idetartozó gyanús körülmény a tender megmagyarázhatatlan megdrágulása is: az A-Híd még Tarlós István regnálása alatt, 2019 szeptemberében nyerte el a tendert, ám Karácsonyék a hatalomváltás után új közbeszerzési eljárást írtak ki. A győztes ismét az A-Híd lett, ugyanakkor ötmilliárd forinttal drágább ajánlattal nyertek, mint amennyiért a Tarlós-érában végezték volna el a munkát. A sokmilliárdos drágulás (bruttó 21,8 milliárd helyett 26,8 milliárd) mellett majdnem hatvanszorosára (!), 4,2 milliárd forintra emelték a Tarlós alatt zajló projekthez képest a vállalkozónak járó előleget, a céget terhelő kötbért viszont megfelezték.
A Kehi jelentése porrá zúzta Karácsonyék védekezését
Múlt hét pénteken a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is közzétette a részjelentését, és sokatmondó pénzmozgásokat tárt fel a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. és a számlagyáras Vig Mór cége között.
A dokumentum pontosan, lépésről lépésre bemutatja a folyamatot, a dátumok pedig alapjaiban cáfolják meg a botránytól ellépni próbáló Karácsony Gergely főpolgármester eddigi védekezését. A főváros balliberális vezetése ugyanis eddig azzal érvelt, hogy a renoválás és a kétes pénzmozgások között nincs időbeli egybeesés. Csakhogy a Kehi egyértelműen rámutatott, hogy a másfél milliárd forint egésze a közbeszerzési eljárás alatt, 1,3 milliárd forint pedig a kivitelezési szerződés megkötése után került az A-Hídtól a számlagyáras exügyvéd cégéhez.
A Kehi azt is rögzítette, hogy az A-Hídtól az első utalás 2020 november elején, egy héttel a közbeszerzési eljárás során beérkezett ajánlatok felbontása után történt meg. Ezt további két tranzakció követte 2020. december 9-én és 2021. január 19-én, mire eljutottak a szerződés 2021. február eleji aláírásához.
A beérkezett ajánlatok felbontásának időpontja azért lényeges egy közbeszerzési eljárás során, mert az ajánlatkérő (ez esetben a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.) ezt követően látja a beérkezett ajánlatokat, és bár a közbeszerzés végeredményét még nem hirdetik ki, de már pontosan lehet látni, hogy az adott közbeszerzési eljáráson melyik cég nyert. A Kehi szerint az első utalást a BKK-hoz beérkezett ajánlatok felbontását (2020. október 28. napja) követő egy héttel teljesítette Vig Mór cége, a Sunstrike Hungary Kft. részére 71 648 320 forint összegben, azaz egy héttel azután, hogy a BKK már tudhatta, hogy ki nyerte meg a Lánchíd felújításának projektjét, csak még formálisan nem hirdették ki a győztest és nem kötöttek vele szerződést.
Közpénzből készpénz
A jelentésből (amely szerint több bűncselekmény gyanúja is felvetődhet) az is egyértelműen kikövetkeztethető, hogy valósak azok a sajtóban megjelent információk, miszerint a közel másfél milliárd forintot Vig és Hegedüs számláira utalták, majd onnan készpénzben felvették.
A legfontosabb kérdés az ügyben az, hogy hol a pénz. Karácsonyék természetesen sem erre, sem a tender sokmilliárdos megdrágulására nem adtak választ, de megtette ezt helyettük Bajnai Gordon egyik régi harcostársa, aki egy hangfelvétel-leirat szerint arról beszélt, hogy azért került ötmilliárd forinttal többe Karácsonyék idején a Lánchíd felújítása, mert abból pénzeket osztottak vissza a baloldali politikusoknak. | Hídpénzbotrány: Budai Gyula vesztegetés miatt tett feljelentést | Hivatali vesztegetés bűntettének gyanújával tett feljelentést a hídpénzbotrányban Budai Gyula – jelentette be a Facebookon közzétett videójában a fideszes politikus. Budai ugyanis olyan információkhoz jutott, hogy a hídpénzből jelentős összegek áramlottak Vig Mór közvetítésével a fővároshoz. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/04/hidpenzbotrany-budai-gyula-vesztegetes-miatt-tett-feljelentest | 2024-04-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Akár nettó 2362,2 millió forint, áfával növelve csaknem 3 milliárd forint is elmehet idén a "családbarát Magyarország" népszerűsítésére - ahogyan korábban már számos esetben történt, a megbízást ezúttal is a nyíltan a Fidesszel szimpatizáló Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. nyerték el, a szerződést tavaly decemberben írták alá. Ennek apropóján megnéztük, hogy a családbarátság égisze alatt kötött megbízásokból eddig mennyi jutott Balásy Gyula cégeinek.
A megbízásokat a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal szerezte be.
16 családbarát megbízásból 14-et kizárólag Balásy cégei vittek el, egyben részben volt érdekelt (egy olyan céggel közösen, amely később a tulajdona lett), egy pedig nem köthető hozzá.
Balásy Gyula cégei 2017 májusa és 2023 december vége között nettó 11 milliárd 980,4 millió (bruttó 15 milliárd 215 millió) forintnyi megbízást kaptak minisztériumoktól családbarát kampányokra és az állami Családbarát Magyarország Központ Kft.-től bizonyos megbízásokra, ha az opciós keretek is beleszámítjuk.
Utóbbi kitétel azért fontos, mert a mostani, 2024-es évre vonatkozó összeg 30 százaléka is opciós rész, ennek lehívására a megrendelő Innovációs és Kulturális Minisztérium nem vállalt kötelezettséget, csak egy lehetőség, ha a beszerzési igények szükségessé tennék. Ahogy lenti táblázatunkban is látható, az opciós rész fenntartása bevett gyakorlat (igaz az első években még az alap összegen felül határozták meg). Ha nagyon szigorúan számolunk és abból indulunk ki, hogy a kereteket egy fillér értékben sem érvényesítették és az idei megbízásnál sem vesznek igénybe belőle, Balásy cégeihez ezekből a megbízásokból így is nettó 9,2 milliárd (bruttó 11 milliárd 687 millió) forintnyi megrendelés jutott 2017 májusától 2023 végéig.
Az összesítésben nincsen benne a dedikáltan nem a családbarátságot, hanem a népesedés kérdéseit feszegető Budapesti Demográfiai Fórum megrendezésére tavaly kötött nettó 3 milliárd 837,9 millió forintos keretszerződés, amely ugyancsak Balásy cégeinél landolt a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. beszerzésén.
Április elején derült ki, hogy hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak Balásy Gyula cégeinek egyes szerződései miatt, erről az RTL Híradó számolt be.
A minisztériumi nagy megbízások mellett a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., (később Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft.) nevű állami szervezettől is érkeztek munkák, ugyancsak a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül. Az állami, kommunikációs megbízásokat jellemzően nem uniós pénzből bonyolítják, de az állami cégen keresztül a közösség pénzéből is finanszírozott munka is beesett. Miközben éppen Balásy cégei bonyolították például az Állítsuk meg Brüsszelt! állami propagandakampányokat is.
Az EFOP-1.9.5-VEKOP-16 - A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése című projekt az Európai Unió társfinanszírozásában jött létre, a kedvezményezett konzorcium részéről a Családbarát Magyarország Nonprofit Kft.-nél jutott munkához két Balásy-cég. 2022-ben pedig kapcsolati erőszak, valamint munkaerőpiaci témában kutatási feladatokat láttak el a számukra.
A családbarát tematikát követő 16 megbízás közül egy van, amelyhez Balásynak nincs köze, 2017-ben egy programsorozatot nem az ő érdekeltségei hoztak tető alá. Ez azért fordulhatott elő, mert mielőtt 2018-ban lényegében monopolizálták az állami költéseket, volt még minimális, talán versenynek nevezhető eljárás: három kormányközeli üzletember érdekeltségei vetélkedtek a munkákért.
Mára ennek nyoma sincsen. Korábban részletesen bemutattuk, hogy a kommunikációs és rendezvényszervezési keretszerződéseket hogyan szerezték meg Balásy cégei a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivataltól. Hasonló mintára a hatóság ugyanígy kiszervezte, szintén tízmilliárdos tételben a szervezetfejlesztési feladatokat egy olyan cégpárosnak, amely közül az egyik éppen Balásy kommunikációs tendereinek alvállalkozója volt, ráadásul a tulajdonos egy korábbi Bt.-jében is felbukkant Balásy Gyula.
Ajánló: "Kifejezetten családellenes állapot" Magyarországon - ezt tennék a pártok a több ezer szivárványcsaládban élő gyerekért | 12 milliárd forint: a családbarát megbízások is Balásy Gyulánál csengetik a kasszát | Milliárdos tételben kaptak az ország családbarátságát hirdetni hivatott megbízásokat Balásy Gyula cégei a kegyelmi botrányba belebukott Novák Katalin tárcájától. De jutottak megbízások a Családbarát Központtól és a Miniszterelnökségtől is. Idén akár bruttó 3 milliárd forint is elmehet a családbarátság ilyen-olyan reklámozására, és az ezzel kapcsolatos programokra. Az a Balásy Gyula kaszál, akinek cégei környékén nyomozást indítottak, eközben az elköltött pénz nem látszik meg a demográfiai adatokon. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/04/17/csaladbarat-balasy-gyula-rogan-antal-milliard | 2024-04-17 17:58:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Költségvetési csalás miatt álltak bíróság elé azok az ikerlányok, akik a Borkai Zsolt jachtbotrányáról kiszivárgott videóban voltak láthatók - írja az Index.
K. Csenge és K. Lili a vád szerint vissza nem térítendő támogatást kapott egy olyan pályázaton, ami a fiatalok munkanélküliségének csökkentését és vállalkozóvá válásukat segítette, de a támogatási kérelemben vállalt kötelezettségeiket nem teljesítették, a pénzt a vállalkozói tevékenységükhöz nem köthető célokra használták fel.
Ebben segítette őket az édesanyjuk - a harmadrendű vádlott - is, aki saját vállalkozását felhasználva valótlan tartalmú számlákat állított ki, amivel közel hatmillió forintnyi pályázati támogatás jogosulatlan felhasználásához nyújtott segítséget.
Az ügyészség nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat.
A 2019-es önkormányzati választási kampányban Az ördög ügyvédje nevű blogon olyan felvételek jelentek meg az akkori győri polgármester Borkai Zsoltról, amelyen nők társaságában, intim helyzetben volt látható egy jachton Rákosfalvy Zoltán ügyvéd társaságában, aki üzleti kapcsolatban állt a győri önkormányzattal. A felvétel ellenére Borkait újra megválasztották, de nem sokkal később lemondott tarthatatlan helyzete miatt. 2024-ben újra indul a választáson, ezúttal a fideszes utódjával, Dézsi Csaba Andrással szemben. | Bíróság elé álltak a Borkai-videóban szereplő ikerlányok | Vissza nem térítendő támogatást kaptak vállalkozásuk fejlesztésére, de a vád szerint másra költötték a pénzt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/04/17/birosag-ele-alltak-a-borkai-videoban-szereplo-ikerlanyok | 2024-04-17 18:13:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Egy több mint 9 milliárd forintos komplex bérlakás-felújítási és városrehabilitációs program mehet a levesbe azzal, hogy az állam józsefvárosi ingatlanokat sajátítana ki. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Csák János kulturális miniszter által jegyzett salátatörvény értelmében ezekben az ingatlanokban kapna helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-ben induló új tanárképzése.
A kiszemelt ingatlanok között vannak a DIÓ2030 néven futó fejlesztési koncepcióban szereplő Diószegi Sámuel utca 18-28. szám alatt található önkormányzati tulajdonú bérházak is. A koncepció lényege, hogy jó minőségű, energiahatékony és nem utolsósorban megfizethető önkormányzati bérlakásokat alakítsanak ki a Diószegi Sámuel utcai bérházak felújításával. A terveket tavaly szeptemberben fogadta el a józsefvárosi képviselő-testület. A beruházás első lépéseként már az egyeztetéseket is elkezdték a felújítandó lakásokban élő családokkal a kiköltözésről. Az állami kisajátítás azonban az egész programnak keresztbe tehet, bár ennek részleteiről és menetéről még nem sokat tudni. Például azt sem, mennyi pénzt kapna az ingatlanokért a kerület.
A hír hidegzuhanyként érte az ellenzéki vezetésű józsefvárosi önkormányzatot, mivel ők is csak a Telex érdeklődéséből értesültek a tervről. Pikó András polgármester szerint ezzel 200 család lakhatása válik bizonytalanná. Korábban embertelennek, kegyetlennek és szegényellenesnek nevezte a kormány tervét. A törvénytervezet szerint a kisajátításra kijelölt ingatlanokban élő bérlőknek október végéig kell cserelakást felajánlania az önkormányzatnak. Pikóék erre azt mondják, hogy ennyi ember elhelyezésére nincs elég lakásuk.
A józsefvárosi önkormányzat érthető módon hevesen tiltakozik a tervezett kisajátítás ellen. Pikó András pénteken nyílt levélben fordult Csák Jánosékhoz és az NKE rektorához, amiben meghívta őket az április 17-ére szervezett lakógyűlésre. Tüntetés is szerveződik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elé, és már online petíció is indult az ügyben. Az RTL Híradó megkereste az ügyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, de csupán annyit közöltek, hogy: "a campusbővítés során minden érintett méltányos bánásmódban részesül, senki nem kerül utcára".
Józsefváros lakáspolitikájának zászlóshajója
A 2019-ben megválasztott, Pikó András-féle vezetésnek az volt az egyik fő vállalása, hogy elkezd komolyan foglalkozni a lakhatási szegénységgel, ami Józsefvárosban is rengeteg embert érint. Az évről évre növekvő budapesti ingatlanárak és bérleti díjak mellett az önkormányzati bérlakások megfizethető lakhatást jelenthetnek a kevésbé tehetősek számára. Igaz, az elmúlt években látott drágulás már nem csak a szegényebb rétegeket érinti. Józsefváros helyzete annyiból speciális, hogy társadalmi-gazdasági adottságai miatt budapesti viszonylatban is jelentős lakás- bérházállománnyal rendelkezik: összesen 4000 bérlakásuk és 126 lakóházuk van.
Azonban a bérházak közül sok olyan rossz állapotban van, hogy elkerülhetetlen a lebontásuk, ami több mint 100 önkormányzati lakást érint. Az önkormányzat ezért elkezdte felújítani az üresen álló lakásait, hogy ki tudják költöztetni a bontásra ítélt házak lakóit. Ennek költségeit a már meglévő üres telkek, illetve a bontások után keletkező telkek eladásából finanszírozzák. Az elmúlt években 130-nál is több lakást újítottak fel, 33 lakás felújítása pedig most is zajlik. A DIÓ2030-nál tulajdonképpen ugyanezt csinálná az önkormányzat, csak nagyobb léptékben.
A tervekben szereplő, meglehetősen rossz állapotú bérházakkal régóta szeretett volna valamit kezdeni a kerület. Több olyan is van köztük, amit nem érné meg felújítani. Egyszerűbb lenne elbontani őket, és a telkeket hasznosítanák valamilyen formában. A hat bérházban összesen 161 család, körülbelül 400 ember lakik. A lakások állapotára jellemző, hogy közel felük, 145 darab üresen áll. A lakások túlnyomó része egyszobás, közel 50 százalékuk komfort nélküli, vagyis nincs bennük WC. "A Diószegi utca 24-26-28, illetve a Sárkány utca 12/b házaknak építészeti értéke nincs, állapotuk erősen leromlott, megtartásuk nem reális cél" - olvasható a koncepcióban. A Diószegi 18-20.-ban élnek a legtöbben, a két, egyenként háromemeletes körgangos házban 110 család lakik. A lakások nagy része itt is üresen áll, de maga az épület menthető, csak alapos felújításra szorul. Az NKE közleményében azt írta az épületekről, hogy "elhanyagolt, bántó tájsebként vannak jelen Budapest szívében".
Napelemek, hőszivattyú, zöldítés
A DIÓ2030-nak ez a két háztömb a lelke: azt tervezte az önkormányzat, hogy a pincétől a padlásig teljesen felújítják az épületeket, megcsinálják rendesen a hőszigetelést, kicserélnék a nyílászárókat, a gázfűtést pedig részben vagy egészében hőszivattyúval, napelemekkel és geotermikus energiával váltanák ki.
A tervezett felújítás komplexitását mutatja, hogy összenyitnák a két háztömböt, kiszélesítenék a függőfolyosókat, esőkertet alakítanának ki a tetőn, és végre liftje is lenne a háznak. A felújítás során összevonnák a lakásokat, így a beruházás végére 118 darab összkomfortos lakás jönne létre, ezek egy részét értékesítenék. "A jellemző szoba-konyhás lakásokból legalább 2-3 szobás lakások jöjjenek létre, ezzel biztosítva jobb életkörülményeket az önkormányzati lakásokban elhelyezésre kerülő embereknek" - olvasható a tervekben. A koncepció szerint a Diószegi Sámuel 18-20. felújításával "olyan, a jelen kor követelményeinek maximálisan megfelelő lakásállomány jön létre, amely energiahatékony és átlagos méretét tekintve jelentősen nagyobb, mint a korábbi lakások". A látványterveket itt lehet megnézni, Pikó András posztolta Facebook-oldalán.
A Diószegi Sámuel 22.-ben jelenleg 36 család él. Az épületnek csak az utcafronti szakasza menthető, a hátsó részét elbontanák. Az épületet, illetve a bontással létrejövő telket egy magánberuházónak értékesítenék, az így befolyó pénzt pedig a DIÓ2030 megvalósítására fordítanák. A koncepcióban azzal számolnak, hogy körülbelül egymilliárd forint folyhat be az ingatlan eladásából. A szabályozás lehetővé tenné, hogy a telek hátsó részében egy 35 lakásos lakótömb épüljön, a meghagyott, utca felőli épületrészben további 40 lakást lehetne kialakítani, ami az önkormányzat reményei szerint vonzó lehet az ingatlanfejlesztők számára. Annyi megkötése lenne az önkormányzatnak, hogy mekkora lakásokat alakíthat ki az ingatlanfejlesztő. Ha például 35-40 négyzetméteres lakások épülnének, azokat nagy eséllyel befektetési céllal vennék meg az emberek. Az önkormányzat viszont azt szeretné, hogy hosszú távra költözzenek új lakók a környékre.
A Diószegi Sámuel 24-26-28. szám alatt lévő házakat teljesen ledozerolnák. A földszintes bérházakban 17 család lakik most. A bontás után egy 3300 négyzetméteres összefüggő telek jönne létre. Itt részben Diószegi sétány néven egy új, 1600 négyzetméteres sétálóutcát alakítana ki az önkormányzat, ahol a tervek szerint játszótér és park is épülne. A telek többi részét a Diószegi Sámul 22.-höz hasonlóan értékesítenék, ahol bizonyos megkötések mellett egy 146 lakásos, többszintes épületet húzhatna fel a beruházó.
A koncepcióban szereplő ütemterv szerint a Diószegi Sámuel 18-20. felújítása 2025-ben kezdődne és 2027-ig tartana. A Diószegi 24-26-28. épületeit jövőre bontanák el, 2029-re a remélt magánberuházás, 2030-ra pedig a sétány is elkészülne. A Diószegi Sámuel 22. esetében azzal számolnak, hogy 2026-ban értékesíteni tudják az ingatlant, 2029-re az ingatlanfejlesztés is lezárul. A tervek szerint a teljes beruházás végére összesen 312 darab felújított, illetve új lakás jönne létre a Diószegi Sámuel utcában.
A családok átköltöztetése is milliárdos tétel
Értelemszerűen az épületek elbontása és a felújítás miatt a lakóknak ki kell költözniük a Diószegi Sámuel 18-28.-ból. Az érintett családokat másik önkormányzati lakásokban helyeznék el, amihez több mint 100 önkormányzati bérlakást újítanának fel. Hat család elköltöztetését viszont csak új lakások vásárlásával tudná megoldani a kerület. A Diószegi Sámuel 20. lakóival már elkezdtek egyeztetni a kiköltözésről, de kérdés, hogy a kisajátítás fényében mi lesz velük és a többi érintett családdal. Az ütemterv szerint a másik öt épületben csak később kezdődnének a költözések.
A DIÓ2030-ban kitalált átfogó felújítást részben azért tudná megvalósítani az önkormányzat, mert a Diószegi Sámuel utcában ennyire sűrűn koncentrálódnak az önkormányzati tulajdonú lakóházak. Ez még Józsefvárosban is ritka, pedig a többi budapesti kerülethez képest különösen sok bérházzal rendelkeznek. Szintén józsefvárosi adottság, hogy az önkormányzatnak nagyon sok, körülbelül 800 üresen álló lakása van szerte a kerületben, ezért is megoldható a Diószegi Sámuel 18-28.-ban élő családokat kiköltöztetése.
A DIÓ2030 teljes becsült költsége 9,5 milliárd forint, amiből 6,7 milliárd menne a Diószegi Sámuel 18-20. felújítására és a bontásokra. Csak a tervezés 150 millióba kerül, amire már kiírták a közbeszerzést. A családok átköltöztetése és a cserelakások biztosítása 2,3 milliárdba kerülne. Az önkormányzat úgy számolt, hogy a bontások után keletkező telkek eladásából és a felújított lakások értékesítéséből 4,6 milliárd folyna be, amihez még 1,2 milliárd forintnyi uniós forrás jönne. Mindezekkel együtt még így is közel 4 milliárdot saját zsebből kéne kigazdálkodnia a kerületnek, amit szintén további önkormányzati telkek eladásából teremtenének elő. | Józsefváros milliárdokat költene rá, több százan lakhatnának benne, az állam mégis elvenné | Egy több mint 9 milliárd forintos komplex bérlakás-felújítási és városrehabilitációs program mehet a levesbe azzal, hogy az állam józsefvárosi ingatlanokat sajátítana ki. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Csák János kulturális miniszter által jegyzett salátatörvény értelmében ezekben az ingatlanokban kapna helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-ben induló új tanárképzése. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/15/jozsefvaros-nemzeti-kozszolgalati-egyetem-kisajatitas-tanarkepzes | 2024-04-15 20:59:00 | true | null | null | Telex |
A Józsefvárosban tervezett állami kisajátítások ügyében tartott sajtótájékoztatót Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, korábbi józsefvárosi polgármester kedden. Kocsis szerint azért szerveztek sajtótájékoztatót, mert "tiszta vizet akarnak önteni a pohárba", hogy megnyugtassák a lakókat. Hozzátette, Pikó András józsefvárosi polgármester félreérti a törvényjavaslatot, és azzal riogatja a családokat, hogy utcára fognak kerülni. Furcsának nevezte, hogy a polgármester szerdára tüntetést szervezett. Kocsis szerint érthetetlen, hogy miért országosan hirdetik a megmozdulást, holott ez egy helyi ügy. Arra kérte a nem józsefvárosiakat és a külföldieket, hogy maradjanak távol a tüntetéstől.
Múlt héten derült ki, hogy egy törvényjavaslat értelmében józsefvárosi ingatlanokat sajátítana ki az állam, hogy terjeszkedni tudjon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Csák János kulturális miniszter által jegyzett salátatörvény értelmében ezekben az ingatlanokban kapna helyet az NKE 2025-ben induló új tanárképzése. A kiszemelt ingatlanok között vannak azok a lakóépületek is, amiket az ellenzéki vezetésű önkormányzat több milliárdból akart felújítani a következő években. Pikó András polgármester szerint a kisajátítással 200 ember lakhatása került veszélybe. A javaslat szerint az önkormányzatnak október 31-ig kellene cserelakást felajánlania a lakóknak, Pikók viszont erre azt mondják, hogy nincs elég lakásuk ehhez.
Kocsis Máté a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy pár helyen módosítani fogják a törvényjavaslatot. Az egyik fontos módosítás az lesz, hogy egészen 2025. január 31-ig tolják ki annak határidejét, hogy az önkormányzat cserelakásokat ajánlhasson fel a lakóknak. A módosítást azzal indokolta, hogy Pikó András biztosan el fogja veszíteni a június 9-i önkormányzati választást, és emiatt akadályozni fogja a lakók elhelyezését.
Kocsis itt is elmondta, hogy az NKE campusának fejlesztése nem érhette váratlanul az önkormányzatot, mert a Ludovika fejlesztési tervben 12 éve szerepel, hogy az egyetem további épületeket venne használatba a környéken. A józsefvárosi képviselő-testület is többször foglalkozott ezzel. Az sem igaz, hogy az állam nem biztosít garanciát a Diószegi Sámuel utcában lakók számára arra az esetre, ha nem fogadják el a felajánlott cserelakásokat. Ahogy az sem, hogy a VIII. kerületnek nincs elég lakása erre a célra, mondta a Fidesz frakcióvezetője. Azt is hamis állításnak nevezte, hogy az állam elvenné a kisajátításra kijelölt ingatlanokat, hiszen fizetni fog érte. Azt ígérte, hogy hamarosan bizonyítékokat is közzé tesznek, hogy cáfolják Pikó állításait.
Kocsis Máté szerint a DIÓ2030 néven futó felújítási program felveti azt a kérdést is, jó dolog-e 9 milliárdot költeni két ház felújítására, ha közben az egész kerületre nem költött ennyi pénzt az önkormányzat. Úgy fogalmazott: az önkormányzat felélné a kerület vagyonát, mivel a koncepció szerint a beruházás során eladnának pár telket. Azt is kifogásolta, hogy a felújítás végén nem mindegyik lakó költözne vissza a Diószegi 18-20.-ba. Kocsis szerint ezt önkormányzat elhallgatja.
Kocsis csak arra tud gondolni, hogy Pikó András azért tiltakozik ennyire a kisajátítások ellen, mert már megvan, hogy kinek adnák el a beruházásban érintett ingatlanokat. Szerinte a kisajátításban érintett házakban élők negyedének rendezetlen a jogviszonya, azaz díjhátralékuk van, vagy nincs bérleti szerződésük. Kocsis úgy látja, Pikó azért rémülhetett meg, mert nekik nem adhat cserelakást, de ez már nem az állam felelőssége, tette hozzá. Azt mondta még, hogy a kerületben mindenki várja az NKE kampuszának fejlesztését, aminek megakadályozása bűn lenne.
Kocsis Máté mellett Hankó Balázs innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár beszélt az állami kisajátítás részleteiről. Tudatos félrevezetésnek és szándékos hisztériakeltésnek nevezte a józsefvárosi önkormányzat kommunikációját. Ezután felsorolta, milyen fejlesztések történtek az NKE campusán az elmúlt években. Az államtitkár szerint ezek a fejlesztések élhetőbbé, versenyképesebbé és biztonságosabbá teszik a kerületet.
Hankó is hangsúlyozta, hogy a kisajátítás miatt senki nem fog az utcára kerülni, mindenki jobb körülmények között élhet majd. Hankó Balázs szerint a kormány több garanciát is biztosít. Egyrészt az önkormányzat azonnali és feltétlen kártalanítást kap. A lakóknak cserelakást kell ajánlania a kerületnek, és azt nem tudja vagy nem akarja megtenni, akkor az államtól kapnak fővárosi cserelakást a komfortfokozat, az alapterületet, a műszaki állapot figyelembe vételével. Akik ezt nem fogadják el, azok pedig kártalanítást kapnak. Hankó szintén a garanciák között említette, hogy amíg nem rendeződik a lakók sorsa, addig nem szűnik meg a bérleti jogviszonyuk.
A korábbi józsefvárosi polgármester a Telex kérdésére megerősítette, hogy több mint tíz éve ismert, hogy a kérdéses környék, tehát a Diószegi utca lepusztult állapotú, ahol az ott lakók méltatlan körülmények közt éltek, éppen ezért szerepeltek a most kifogásolt egyetembővítési tervekben a szóban forgó lakóházak területe. Kocsis hozzátette, hogy az NKE-t előzőleg több lépésben terjeszkedett már a Diószegi utca irányába, példaként pedig a Rendészettudományi kart említette. Később Hankó azt mondta, hogy szintén a kerülettel és a Közszolgálati Egyetemmel egyeztetve zajlik a közelben lévő Semmelweis Egyetem fejlesztése is, hiszen a két intézmény közel esik egymáshoz.
Hankó Balázs a Telex kérdésére elmondta, hogy az állam Budapest területén ajánlana fel cserelakást a lakóknak, bár ez így konkrétan nem szerepel a törvényjavaslat szövegében. Kocsis Máté ehhez annyit tett hozzá, sok lakó jelezte, hogy nem szeretne Budapesten maradni, rosszabbul nem járnak a lakók. Hamis állításnak nevezte, hogy vidékre költöztetnék a családokat. Végül az iránt érdeklődött, hogy milyen garanciákat ad az önkormányzat azoknak a lakóknak, akiket a DIÓ2030 végén nem költöztetnének vissza a Diószegi 18-20-ba. "Az lenne valódi utcára tétel" - mondta. Az állam nagyon sok pénzt fog a kerületnek fizetni,, mondta Kocsis, aki "fogadna rá", hogy ezt a pénzt az önkormányzat nem fogja a kerületre költeni.
A józsefvárosi ingatlanok ügye a Kulturális Bizottság keddi ülésen is téma volt. Az ellenzéki képviselők azt kérték a kormánytól, hogy vonják vissza a törvényjavaslatot, és kezdjenek egyeztetni az önkormányzattal, illetve a lakókkal. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a javaslatban megadott határidőig az önkormányzat nem tud elég cserelakást biztosítani a lakók számára. A másik aggály az volt, hogy a kártérítésből vakószínűleg nem tudnak majd Budapesten lakást venni maguknak, akik nem fogadják el a kerület vagy az állam által felajánlott cserelakást.
Hankó Balázs államtitkár az ülésen is elmondta, hogy a kormány milyen garanciákat biztosít a családok számára. Itt is hangsúlyozta, hogy az önkormányzatnak tudnia kellett a NKE fejlesztési terveiről. Jámbor András, József- és Ferencváros országgyűlési képviselője két módosított nyújtott be a törvényjavaslathoz. Az egyik úgy szólt, hogy ne az érintett lakások jelenleg állapotát vegyék figyelembe az értékbecsléskor, hanem a felújítás utánit. A másik pedig az volt, hogy a lakóknak garantálják, hogy Józsefvárosban kapjanak cserelakást. A bizottság kormánypárti többsége mindkét módosítási javaslatot leszavazta. | Kocsis Máté szerint hármas garancia védi a Józsefvárosban kisajátításra kijelölt házak lakóit | A Józsefvárosban tervezett állami kisajátítások ügyében tartott sajtótájékoztatót Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, korábbi józsefvárosi polgármester kedden. Kocsis szerint azért szerveztek sajtótájékoztatót, mert „tiszta vizet akarnak önteni a pohárba”, hogy megnyugtassák a lakókat. Hozzátette, Pikó András józsefvárosi polgármester félreérti a törvényjavaslatot, és azzal riogatja a családokat, hogy utcára fognak kerülni. Furcsának nevezte, hogy a polgármester szerdára tüntetést szervezett. Kocsis szerint érthetetlen, hogy miért országosan hirdetik a megmozdulást, holott ez egy helyi ügy. Arra kérte a nem józsefvárosiakat és a külföldieket, hogy maradjanak távol a tüntetéstől. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/16/kisajatitas-jozsefvaros-torvenyjavaslat-kocsis-mate | 2024-04-16 14:04:00 | true | null | null | Telex |
A bíróság kedden az egyik olyan végrehajtót hallgatta meg a Schadl-Völner-ügyben, aki már bűnösnek vallotta magát abban, hogy Schadl György pénzért cserébe tette őt pozícióba. A bíróság őt emiatt korábban felfüggesztett börtönre ítélte.
Szabó Balázs szerint már rögtön az első végrehajtós évében mondta neki Schadl György titkárnője, hogy vegyen fel osztalékot.
Bár előbb az volt a megegyezés köztük, hogy Schadl egyharmadot kér az osztalékból, végül már a felét kérte, a titkárnő pedig ezt úgy indokolta, hogy a pénzből még Völner Pál is kap valamennyit.
Valamikor 2017 tájékán Szabó Balázs beszélgetett Schadl György titkárnőjével és bizalmasával, F. Viviennel arról, hogy Szabónak "lenne-e kedve" végrehajtónak állni, mert "lehet, hogy ő ezt el tudja intézni", és cserébe pedig vissza kéne majd adni a majdani végrehajtói irodájának adózott eredményéből.
Így vallott a bírósági meghallgatásán kedden Szabó Balázs, aki a nyomozati anyag szerint egyike volt azoknak a végrehajtóknak, akiktől a kinevezésükért cserébe védelmi pénzt szedett Schadl György. A nyomozók szerint ennek egy részét később Völnernek passzolta tovább. Schadl korábban a bíróságon tagadta, hogy pénzt kapott volna Szabótól, és hasonlóan tett Völner Pál is.
Szabó öt végrehajtóval együtt még 2023 májusában, a Schadl-Völner-ügy előkészítő ülésén bűnösnek vallotta magát (és ezzel valójában Schadlra is vallott), felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta az ügyet. Akkor azt mondta: irodája nyereségéből 190,5 millió forintot adott át Schadlnek.
A nyomozati anyag szerint Schadl titkárnője és bizalmasa, F. Vivien Szabó Balázs kinevezését az irodában, cigizés közben hozta fel Schadlnek, aki csak annyit kérdezett, hogy Szabó megbízható-e. A nő igent mondott, Schadl pedig elintézte Szabó kinevezését.
Szabó most a bíróságon azt mondta, amikor elhangzott F. Vivientől, hogy az adózott eredményéből vissza kell adnia, annak "akkor már nem örült". És bár megfordult a fejében, hogy ekkor még visszalépjen a pályázattól, nem tette, mert "gyenge volt". Arra viszont nem válaszolt, hogy szerinte miért kellett volna visszaadnia a pénzéből, mert akkor "bűncselekmény elkövetésével vádolná magát". Annak ellenére, hogy egy évvel ezelőtt az előkészítő ülésen bűnösnek vallotta magát.
Schadl György szerepéről így beszélt: "Az én valóságomban ez úgy képeződött le, hogy a Vivien a Schadl Györgyön keresztül intézte el a pályázatomat". Azt is mondta, ő maga csak egyszer találkozott a végrehajtói kar akkori elnökével: 2017 őszén, a végrehajtói vizsgáján.
A pontos időpontokkal egyébként bajban volt a vallomása alatt. A bíró egy ponton azt mondta neki, hogy "elvárná, hogy egy picit jobban megerőltesse magát a visszaemlékezésben", mire Szabó Balázs úgy felelt: azóta már sok év telt el, ráadásul "neki ez az egész ügy akkora megterhelés".
Arról is beszélt, ő nem volt biztos abban, hogy a végrehajtói pályázata sikeres lesz, de végül egy nő felhívta őt az Igazságügyi Minisztériumból, és gratulált neki ahhoz, hogy Vízkelety Mariann volt - azóta már meghalt - államtitkár kinevezte őt a monori végrehajtói irodába.
Az iroda felállításához pénz kell, Szabó szerint 30-50 millió legalább kell ehhez, és "Vivien felajánlotta, hogy ad kölcsön az iroda beindításához". Szabó úgy emlékszik, végül 10-20 millió forintot kapott kölcsön, szerinte egyébként viszonylag hamar vissza is fizette ezt. Schadl György ebben az időben a "mentora" volt, miközben Schadl bizalmasa, F. Vivien is járt az ő irodájába dolgozni.
Schadl egyszer csak több pénzt kért
2018 elején be is indult a monori iroda. Úgy emlékszik, még abban az évben "Vivien szólt, jó lenne felvenni osztalékelőleget", ő meg ki is vette a bankból. Elsőre rögtön 50-60 millió forintot, készpénzben, és "abból a részből levettem, ami engem illetett a megállapodás alapján. Az előzetes megállapodás úgy szólt közte és F. Vivien között, hogy "mi felezünk, de az egész egyharmadát neki le kell adnia Schadl Györgynek. (...) Vivien egyértelműen úgy kommunikálta, hogy ebből a pénzből Schadl kap".
De már rögtön ennél az első osztalékfelvételnél megváltozott az előzetes megállapodás. Amikor F. Viviennel egy olasz étterem teraszán beszélgettek,
"Vivien azt monda, nem ennyit kell adni, hanem a teljes összeg felén osztozunk mi, ő meg a teljes összeg másik felét adja tovább, merthogy ebből kap még a Völner Pál is".
Szabó bírói kérdésre megismételte, hogy ebben a beszélgetésben valóban elhangzott Völner Pál neve.
"Szarul éreztem magam. Felmerült bennem, hogy ott kéne hagynom az egészet a francba, merthogy mi lesz még", mondta erről a helyzetről Szabó. Völnerről ekkoriban annyit tudott, hogy politikus, de arról nem tudott, hogy közel állna a végrehajtáshoz. De ahogy Szabó mondta, "ezekről nem is szeretett volna többet tudni". De állítása szerint F. Viviennek egyszer egy olyan megjegyzése is volt, hogy nem biztos abban, hogy "Völner Pál miatt változott a matek", lehet, csak Schadl György magánakciója volt, hogy még több pénzhez jusson. Ezekről a pénzmozgásokról viszont feljegyzést nem készített.
F. Vivien korábban már hosszasan vallott a bíróságon. A pénzügyletekről azt mondta, Schadl előbb Szabó irodája osztalékának egyharmadát kérte a férfitól, erről pedig azt mondta, abból a pénzből havi egymillió forintot fog adni "annak, aki segített", aki pedig Völner Pál. Egy idő után viszont Schadl az egyharmadot módosította: már az osztalék felét kérte Szabó Balázstól F. Vivienen keresztül, mert készpénzre volt szüksége. A nőnek viszont ez nem tetszett, ezért szerinte kérdőre vonta Schadlt, aki "erősen felemelte a hangját, közölte, hogy ne beszéljek hülyeséget, értsem meg, hogy a felét kéri az osztaléknak, és ennek a felét fogja továbbadni Völner Pálnak".
F. Vivien a nyomozóknak erről így vallott: "Szerintem nem számított erre a Szabó Balázs, kissé kiborult, de átgondolta és belement. Valószínűleg én is rábeszéltem. Bár pontosan nem emlékszem, hogy anno a monori pizzériában milyen beszélgetés zajlott le közöttünk, de emlékszem, hogy én is ideges voltam. Szerintem nem kellett elmagyarázni Balázsnak, hogy miért kéri Gyuri a bevétele 50 százalékát, hiszen ő is tudta Schadlről, hogy gyakorlatilag teljhatalma van a végrehajtók felett, mint a kar elnöke".
Schadl időközben viszont megengedte a titkárnőjének, hogy a Szabónál maradó nyereség felét magának követelje, a végrehajtó pedig ebbe is belement. Innentől kezdve tehát már csak a profit negyede maradt Szabónál, annak második negyede F. Vivienhez, harmadik negyede Schadlhöz, negyedik negyede pedig állítólag Völnerhez jutott.
Szabó 2018-tól minden évben készpénzben adta át az irodája nyereségének háromnegyedét F. Viviennek. A titkárnő szerint egyszer ez akkora összeg volt, hogy ő nem is akarta azt bevinni Schadl irodájába, hanem megkérte Schadl sofőrjét, a szintén a vádlottak padján ülő M. Viktort, hogy jöjjön érte, és Monoron, az utcán adta át neki.
2021. november 5-én Schadl Györgyöt a reptéren tartóztatták le, ahogy épp a feleségével és egy diplomata-útlevéllel Dubajba tervezett utazni. Aznap az ügyészség házkutatást is tartott az otthonában és a végrehajtói irodákban is. Amikor Schadl György budaörsi irodájában jártak a nyomozók, F. Vivien felhívta a monori irodában tartózkodó Szabó Balázst, akihez pár óra múlva szintén kiértek a nyomozók. Szabó egyik első reakciója az volt, hogy felhívott egy ügyvédet, mert "úgy érezte, hogy elkövetett egy bűncselekményt, és előre próbált felkészülni".
A Schadl-Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott tőle - összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében "fizetésként" adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint. Hétből hat végrehajtó a bíróságon is elismerte, hogy ez így történt, és Schadl György pénzért cserébe segítette őket pozíciókhoz. | Végrehajtó: Schadl titkárnője azt mondta, az osztalék felén osztozunk mi, a másik feléből kap még Völner Pál is | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/16/schadl-gyorgy-volner-pal-szabo-balazs-vegrehajtok | 2024-04-16 11:13:00 | true | null | null | Telex |
|
2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért.
A Meta Ad Library és a Google Ads Transparency Center azóta is naprakészen (pontosabban általában 2-3 nap lemaradással) dokumentálja a politikai hirdetéseket a Facebooktól az Instagramig, a YouTube-tól a Google keresési oldalaiig. Magyarországon gyakorlatilag ez a két adatbázis ad csak lehetőséget arra, hogy rálássunk a hazai politikai hirdetések és propaganda költségeire.
Most az indulás ötödik évfordulója alkalmából néztük át, mit mutatnak az adatbázisok. Bár az összegek szédítőek, azért szögezzük le, hogy mindez csupán töredéke a politikai kommunikációra elköltött pénznek. Ezek egyrészt csak a hirdetési árak; maga a tartalom előállítása, az ilyesmit kitaláló, megtervező és legyártó egész iparág fenntartása nincs benne. Másrészt ez csak a közösségi média nagyját fedi le, és ahogy azt az elmúlt években mindenki megtapasztalta, a politikai üzenetek ezen kívül is ömlenek ránk, tévéből, rádióból, óriásplakátokról, nyomtatott és online sajtóból.
It’s all about the money
Kezdjük is a legsúlyosabb számokkal: a magyar politika az elmúlt öt évben összesen 12 milliárd 448 millió forintért vett hirdetéseket a két óriáscégnél. Az összeg nagyon nagy része Facebook- és YouTube-hirdetésekre ment, a töredéke csak a cégek többi platformjára, ezért a következőkben csak facebookos és youtube-os költésként hivatkozunk rájuk.
Facebookon közel 11 milliárd, YouTube-on pedig csaknem másfél milliárd az ötéves számla, ezért 535 ezer, illetve 88 ezer hirdetés futott le, összesen több milliárd alkalommal. A hirdetések ára nagyon sok dologtól függ, de nagyságrendileg 1 forint per megjelenés körüli árral lehet számolni.
Ez azt jelenti, hogy 2019 óta napi átlagban közel 7 millió forintot költött a magyar politika ezen a két platformon, és nagyjából ugyanennyi reklámmegjelenítést kapott érte. Magyarországon egyébként nagyságrendileg épp ennyi internetező van.
Azt már a legutóbbi hasonló elemzésünkben megállapítottuk, hogy a magyar politikai reklámköltés a Facebookon az európai középmezőnyben van (a 9. legtöbbet költjük az EU-ban), de a térségünkben mindenkit megelőzünk, még Ausztriát is. Az egy lakosra vetített reklámköltségben pedig az egész EU-ban csak a dánok és a svédek előznek meg.
Most megnéztük a YouTube adatait is, és a helyzet itt még súlyosabb: az EU-ban csak a német és a lengyel hirdetési számla nagyobb a miénknél, olyan, sokkal népesebb és gazdagabb országokat előzünk meg, mint Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia. Az egy lakosra jutó reklámköltségben is harmadikak vagyunk, itt Málta és Szlovákia költ többet nálunk arányaiban.
A legnagyobb játékosok
Lájkbajnokság sorozatunk rendszeres olvasóit valószínűleg nem fogja meglepni, melyik Facebook-oldalak posztjainak népszerűsítésére ment el a legtöbb pénz.
Lássuk, hogy néz ki ugyanez a YouTube-on! Itt ugye nem oldalak posztjait lehet szponzorpénzzel hírfolyamokba bejuttatni, hanem videók előtt, vagy azok közben bejátszott kis reklámspotokat lehet venni. A listán ezeknek a reklámoknak a legnagyobb vásárlói szerepelnek, a kevésbé ismert cégnevekhez zárójelben odaírtuk, hogy kihez lehet kötni őket.
(Megjegyzendő, hogy a Google adatbázisa euróban tartja számon a hirdetési összegeket, mi most 390-es árfolyamon számoltuk át ezeket forintra. Ez óhatatlanul is pontatlanságokat okoz, hiszen az elmúlt öt évben 330 és 430 forint is volt az euró, de nagyságrendi tévedésekhez ez azért valószínűleg nem vezet.)
Végül összeállítottunk egy összesített szupertoplistát is, ebben igyekeztünk egy kalap alá venni azokat a hirdetéseket, amelyek esetében nagy biztonsággal ugyanaz a pénztárca áll a háttérben. Így szerepel közös bejegyzésként a Mediaworks összes kiadványa; az Ezalényeg teljes vidéki hálózata, illetve a cég által alapított egyéb oldalak; a Fidesz és a Fidelitas; a Magyarország kormánya név alatt futó facebookos, és a Miniszterelnöki Kabinetiroda által fizetett youtube-os hirdetések. Összevontuk a Megafont is a vele szoros szimbiózisban élt Aktuálissal és Budapest Beszéllel. Az egyes pártok, illetve a politikusaik hirdetéseit is egy kalap alá vettük, ahol az szerepelt, hogy a párt fizette azokat.
Sok esetben egyébként maguk a politikusok mint magánszemélyek vannak feltüntetve a hirdetések szponzoraiként. Ezeket az összegeket nem is vettük figyelembe a listán, bármennyire nem tűnik is életszerűnek, hogy saját zsebből hirdessen 10-15 millió forintért Gyöngyösi Márton, Fekete-Győr András, vagy Potápi Árpád.
Ők tehát a magyar politikai hirdetők csúcsragadozói:
Itt már tényleg csillagászati összegekről beszélünk, a Megafon-univerzum 2,3 milliárdja például azt jelenti, hogy napi átlagban bőven több mint egymillió forintot költenek facebookos és youtube-os hirdetésekre. De beszédes az is, hogy a Megafon + Fidesz + kormány + Mediaworks négyes hatmilliárd forintos számlája önmagában kiteszi a teljes, több mint húszezer hirdetőből álló magyar mezőny reklámköltésének majdnem a felét.
Az is jól lejön a táblázatból, hogy mire mehetett el a 2022-es választáson az ellenzéki összefogás sokat emlegetett, külföldi eredetű kampánytámogatása, vagy legalábbis annak elég jelentős része.
Érdemes megfigyelni, hogy a politikai erők milyen szinten szervezték ki a kommunikációt különféle szürke zónás szereplőknek - maguknak a pártoknak a hirdetési költségei eltörpülnek ezek mellett. Ahogyan azt is, hogy a két legnagyobb ellenzéki propagandahálózat, az Erősítő és az Ezalényeg a 2022-es választás előtt elfüstölt egymilliárd forintot, majd a választás után azonnal lenullázta a költését, és azóta is teljesen inaktív.
Rajtuk kívül még nagyjából egymilliárd forintnyi reklámköltést azonosítottunk olyan oldalaknál, amiket mára töröltek (vagy maga a Facebook, vagy a gazdája), vagy a sorsukra hagytak, és hónapok, vagy évek óta nem frissülnek. Ebben is a Megafon a bajnok: Bohár Dánielnek például három ilyen elhagyott oldala is van, összesen 171 millió forintnyi hirdetéssel, Deák Dániel 254 millió forint elköltése után dobta az oldalát, Rákay Philip pedig 112 millió után indított inkább újat (jellemzően arra hivatkozva, hogy a Facebook cenzúrázza őket). | Napi 7 millió forintot éget el a magyar politika közösségi médiás reklámra, már öt éve | 2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/16/napi-7-millio-forintot-eget-el-a-magyar-politika-kozossegi-medias-reklamra-mar-ot-eve | 2024-04-16 19:54:00 | true | null | null | Telex |
Jogellenesen titkolóztak arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai kiknek adnak pénzt, mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi ítélet 2015 óta, kilenc éve húzódó ügyet zár le: Zöldi Blanka, a Lakmusz.hu főszerkesztője akkor még a Direkt36 munkatársaként próbált közérdekű adatigényléssel hozzáférni a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseiről szóló információkhoz.
Zöldit a Transparency International Magyarország Karsai Dániel alkotmányjogásszal együttműködve képviselte a perben, írja a HVG. Az MNB 2014-ben 267 milliárd forintnyi közpénzt csurgatott különböző alapítványokba, írta az esetről Zöldi. Ennek apropóján hangzott el Kósa Lajos szájából a később tüntetéseken skandált szlogenné vált legendás mondat arról, hogy az MNB-ből utalt pénzek az alapítványok számlájára megérkezvén "elvesztik közpénz jellegüket".
Zöldi ezeknek a közpénzjellegüket elvesztett pénzeknek ment volna utána, ám az alapítványok nem voltak hajlandók kiadni a kért információkat. A magyar jogorvoslati lehetőségek kimerítése után 2018-ban fordult a strasbourgi bírósághoz, mely öt év alatt hozta meg a döntését az ügyben. Eszerint a magyar kormány megsértette az európai emberi jogi egyezményt azzal, hogy nem közölték az érintett alapítványok által támogatott magánszemélyek neveit. | Jogellenesen titkolóztak az MNB-alapítványok költéseiről | Jogellenesen titkolóztak arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai kiknek adnak pénzt, mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi ítélet 2015 óta, kilenc éve húzódó ügyet zár le: Zöldi Blanka, a Lakmusz.hu főszerkesztője akkor még a Direkt36 munkatársaként próbált közérdekű adatigényléssel hozzáférni a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseiről szóló információkhoz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/16/karsai-daniel-transparency-international-strasbourgi-birosag-mnb-alapitvanyok-kozpenz | 2024-04-16 15:57:00 | true | null | null | Telex |
Feljelentést tett Budai Gyula a Lánchíd felújításával kapcsolatban, a fideszes országgyűlési képviselő ezt a Facebook-oldalára kiposztolt videóban jelentette be szerdán. Azt mondta, hogy a napokban kapott egy levelet, amely fontos információkat tartalmaz a Lánchíd felújításával kapcsolatban, és az alapján hivatali vesztegetés miatt feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál. Budai a feljelentéshez csatolta a levelet, és azt is mondta a videón, hogy a levélíró információi szerint Vig Mór a Mammutba járt be elszámolni egy biztonsági cég irodájába, amely kapcsolatban áll az A-Híd Zrt.-vel. "Az elszámolás a biztonsági cég vezetőjével történt. A levélíró információi szerint ebből a pénzből jelentős összegek kerültek át a fővároshoz" - mondta a videón a képviselő.
Az A-Híd Zrt.-nél - és még 32 helyszínen - 2023 végén tartottak házkutatást az adóhatóság nyomozói. Ez a cég végezte a Lánchíd felújítását összesen 18,8 milliárd forintért. A NAV egy számlagyár ügyében nyomozott, ebben az ügyben előzetes letartóztatásba került Vig Mór, egy eltiltott ügyvéd. Az A-Híd Zrt. a Vig Mór tulajdonában álló Sunstrike Kft.-vel volt szerződéses kapcsolatban, és sajtóhírek szerint 1,4 milliárd forint értékben utalt pénzt Vig cégének, aki annak nagy részét magánszámlára, illetve ügyvédi letéti számlára helyezte, ahonnan a készpénzt valaki felvette.
Az Opten szerint a Vig Mór 100 százalékos tulajdonában álló Sunstrike 36 fővel dolgozik, fő profilja a filmgyártás, írtuk. Úgy tűnik, hogy a cég az A-Híd megbízásából rövidfilmeket készített, például amikor bizonyos ATV-s, vagy Hír TV-s műsorokat szponzorált a cég. Vagyis az körvonalazódik, hogy az A-Híd a rövid építészeti spotok előtt és után hirdette magát, és közben lement valami építészeti rövidfilm a világ száz csodájáról. | Feljelentést tett a Lánchíd felújításával kapcsolatban Budai Gyula | Feljelentést tett Budai Gyula a Lánchíd felújításával kapcsolatban, a fideszes országgyűlési képviselő ezt a Facebook-oldalára kiposztolt videóban jelentette be szerdán. Azt mondta, hogy a napokban kapott egy levelet, amely fontos információkat tartalmaz a Lánchíd felújításával kapcsolatban, és az alapján hivatali vesztegetés miatt feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál. Budai a feljelentéshez csatolta a levelet, és azt is mondta a videón, hogy a levélíró információi szerint Vig Mór a Mammutba járt be elszámolni egy biztonsági cég irodájába, amely kapcsolatban áll az A-Híd Zrt.-vel. „Az elszámolás a biztonsági cég vezetőjével történt. A levélíró információi szerint ebből a pénzből jelentős összegek kerültek át a fővároshoz” – mondta a videón a képviselő. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/17/budai-gyula-feljelentes-lanchid-felujitas | 2024-04-17 13:10:00 | true | null | null | Telex |
Nemrég Pál-Árgyelán Elvira, a Békés megyei Pusztaottlaka fideszes polgármestere úgy döntött, mégsem indul a polgármesteri címért, így az egyetlen jelölt a település egykori polgármestere, a költségvetési csalással vádolt korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György lehet – írta meg a 24. Nem példa nélküli az eset.2016-ban nagy botrányt kavart két polgármester ügye: a bíróság jogerősen elítélte őket bűncselekmény elkövetése miatt, ezért le kellett mondaniuk, de közölték, hogy – hiába tart még a felfüggesztett szabadságvesztésük –, újra elindulnak a megüresedett székért, és nyertek is.Az akkori igazságügyi miniszter azt mondta, jogilag meg kell oldani, hogy erkölcsi bizonyítvány nélkül ne lehessen valaki polgármester. Trócsányi László munkabizottságot állított fel, hogy megakadályozzák, hogy jogerősen szabadságvesztésre ítélt és lemondott vagy méltatlannak nyilvánított polgármester újraindulhasson a pozíciójáért.De a folyamat lassan zajlott, és a legutóbbi, 2019-es önkormányzati választásokon még simán újraindultak olyan polgármesterek, akiket jogerősen elítéltek valamilyen bűncselekmény elkövetése miatt.Gyömrő királyaA leghíresebb eset Gyenes Leventéé: ő 2002 óta vezeti Gyömrőt, és az évek alatt több botrányos ügye is volt.Gyenest korábban, 2016-ban jogerősen 9 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Ítélőtábla „folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt”. Az ún. „számlagyáras” perben Gyenes a hetedrendű vádlott volt. Ekkor már 14 éve irányította Gyömrőt, és mindent megpróbált, hogy továbbra is polgármester maradhasson. Az ítélet után gyorsan lemondott, az időközin újraválasztották 2016-ban, viszont ezt nem fogadta el a Pest megyei kormányhivatal, mert szerintük Gyenes addig méltatlan a posztra, amíg a büntetőjogi jogkövetkezményeket viseli, márpedig az 2018 áprilisig tartott. Hosszú huzavona indult, a közigazgatási bíróság az időközi polgármester-választás után 5 hónappal mondta ki jogerősen, hogy Gyenes méltatlan a posztjára, mert a rá kiszabott büntetés még érvényben volt az újraválasztása idején.Az újabb időközi választáson Gyenes nem tudott elindulni, de 2019-ben már igen, és 67 százalékos többséggel újra Gyömrő polgármestere lett. Legutóbb fél évet volt letartóztatásban, majd a tavalyi időközi választáson az ő jelöltjei vesztettek, ezzel odalett a többsége a testületben, ősszel pedig bejelentette, hogy nem indul újra.Kétszer is börtönre ítélték, mégis 82 százalékkal választották újraSiklósnagyfalu polgármesterének 2006-ban azért kellett lemondania a falu vezetéséről, mert korábban nem vonult be a rá kirótt 14 hónapos büntetést letölteni, amit lopásért és okirat-hamisításért kapott. Kosztics József letöltötte, és 2010-ben újra nyert, ahogy 2014-ben és 2019-ben is.De 2019 októberén újra letöltendő börtönre ítélték, mert három társával együtt költségvetési csalásban és sikkasztásban találtak bűnösnek: 2011-ben felújíttatta a helyi iskolát, másodszor is 17 millió forintos minisztériumi támogatást kérve, annak egy részét elsikkasztva. A bíróság első fokon börtönre ítélte, de nem jogerősen, így Kosztics elindulhatott, és 82 százalékkal nyert is. 2021-ben újra börtönre ítélték, ezért lemondott, tavaly ősszel pedig 42 milliós sikkasztás miatt emeltek vádat Kosztics ellen, aki egy helyi rendőrtiszt szerint „igazi csínytevő”.A börtönből sem mondott leA Fidesz-KDNP támogatásával 2010-ben és 2014-ben is Kisléta polgármestere lett Madácsi Imre több büntetőügyben is érintett volt. Csalt megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására felvett pénzekkel is, és a 2015. januári jogerős ítélet miatt kénytelen volt lemondani (bár ezzel – a szerinte nem egyértelmű helyzet miatt – várt 10 hónapot). Aztán Madácsi is újraindult a megüresedett posztért, független jelöltként nyert 48 százalékkal. A rendőrök ffél évvel később, 2016 szeptemberében az önkormányzat épületéből vitték el Madácsit. Egy másik ügyben – folytatólagosan elkövetett csalás és számvitel rendjének megsértése – is büntetőper folyt ellene, aminek a tárgyalásán sokadszorra sem jelent meg. Madácsi a rácsok mögött sem mondott le a polgármesteri posztról. 126 napja ült börtönben, amikor a bíróság őt is megfosztotta a posztjától, mert az újraválasztásakor még érvényben volt az előző, felfüggesztett büntetése. Ugyan Madácsit 2016 áprilisban választották újra, ezek szerint törvénytelenül, de a kormányhivatal csak októberben lépett, és jogerősen csak 2017 januárban fosztották meg a hivatalától. Madácsi 2019-ben nem indult a még le nem zárult második ügye miatt, azóta is a független Pénzes Sándor Károly a polgármester.Többször elmarasztalták, mégsem távolították elIdén márciusban a Népszava megírta, hogy a Kúria megállapította: a Baranya megyei Versend független polgármestere, Kárász István méltatlanná vált a posztjára. Kárász 2010 óta volt polgármester Versenden, azóta a bíróság kétszer marasztalta el: 2017-ben üzletszerűen elkövetett költségvetési csalásért és sikkasztásért pénzbüntetést, 2023 áprilisában költségvetési csalásért egy év felfüggesztett szabadságvesztést kapott.Utóbbi miatt a Pécsi Törvényszék méltatlannak találta Kárászt a hivatalára. Kárász háromszor is fellebbezett, így csak februárban lett jogerős a törvényszék végzése. De Kárász továbbra is polgármester maradt, ami azért is érthetetlen volt, mivel hamarosan újra bíróság elé áll, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó költségvetési csalás vádjával. A Népszava cikke után végül mennie kellett.A nagy méhkeréki trükközésA kb. kétezres lélekszámú Békés megyei települést 2010 vezető Tát Margit 2022. február végén lemondott, miután a Gyulai Törvényszék jogerős ítéletben költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ügyben 8 vádlott a költségvetést 2013. szeptembere és 2015. októbere között több mint 30 millió forinttal károsította meg a bíróság jogerős ítélete alapján.Tát Margit jogszabályi értelmezések és belügyminisztériumi állásfoglalások alapján azért indulhatott újra jelöltként, mert végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állt, illetve mert az időközi választással új tisztség keletkezik, méltatlanság pedig új tisztségre nem mondható ki.Újraválasztották, és miután jogerősen is elítélték csalásért – és emiatt nem lehetett polgármester –, az önkormányzat visszafoglalkoztatta településfejlesztési koordinátorként, vagyis megoldották, hogy bár hivatalosan nem lehetett polgármester, mégis ő vezette a falut, havi 750 ezer forintért.Az óvodai tornaterem helyett fizetésre ment a támogatás2006óta volt Szakoly polgármesterére Szűcs Gabriella. A Legfelsőbb Bíróság 2010 tavaszán azért szüntette meg a tisztségét, mert többször is törvénysértő módon rekesztette be a képviselő-testület ülését, nem bocsátotta szavazásra a közgyűlés tagjai által előterjesztett határozati javaslatokat, és a helyi képviselők felhatalmazása nélkül vállalt különböző kötelezettségeket, kötött szerződéseket. A helyiek ezen túlléptek, 2010 őszén 74 százalékkal újraválasztották.De 2017 februárban jogerősen is elítélték fiktív lakcímbejelentések miatt közokirat-hamisításért, egy év próbára bocsátással. Jöttek egyéb ügyek is, például a hivatal működésére fordították azt a pénzt, amit egy óvodai tornaszoba építésére kaptak, illetve a közfoglalkoztatottak bérére járó támogatásból az önkormányzati hivatal dolgozóit fizették ki. A polgármester azzal védekezett a bíróságon, hogy az önkormányzatnak nincs elég pénze, mert egy adminisztratív hiba miatt hónapokig nem kapták meg a működéshez szükséges normatív támogatást, ezért nyúltak más forrásokhoz.Szűcs indult 2019-ben is, de nem nyert, Bacskai Erzsébet (Polgárok Egyesülete Szakolyért jelöltje) lett a polgármester. A volt polgármestert 2022-ben elítélték, mert több mint 60 millió forint másra szánt pénzt fordított az önkormányzat működésére.A voksturizmus nem paraAz 1800 fős Tiszasziget fideszes polgármesterét 2019-ben jogerősen pénzbírságra ítélte a bíróság okirat-hamisításért. Bár a törvény szerint akár 1-3 év börtön is kiszabható ilyesmiért, Ferenczi Ferenc megúszta az elzárást. A bíróság szerint Újszentiván és Tiszasziget polgármestere 142 esetben asszisztált fiktív lakcímbejelentéshez a szerb határ melletti falvakba, hogy befolyásolják a választást, de a két polgármestert még a közügyek gyakorlásától sem tiltották el.Azóta Putnik Lázár börtönbe került, mert a gyanú szerint elcsalt több mint 100 millió forintot, Ferenczi viszont azóta is polgármester, hiába hamisított okiratot és hiába ítélte el a bíróság – írta meg tavaly a Szabad Európa. 2021 őszén a kormány legalizálta a fiktív lakcímek létesítését, a Fidelitas azóta trükközött is.Felfüggesztettet kapott, maradhatott2017-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Tiszabő polgármesterét a „szocpolos” csalássorozat ügyében nem jogerősen a Debreceni Törvényszék. A Fidesz-KNDP-s Bruna László – akit az Átlátszó szerint ismerősei Törpének becéznek – 2019-ben úgy nyert, hogy nem is indult vele szemben senki.Klasszikus sikkasztás2019-ben hiába indult újra Kossa Lajos, az abai polgármester, akit sikkasztással vádoltak: az ügyészség szerint a település pénztárából 2012 és 2016 között 83-szor vett ki kisebb-nagyobb összegeket, összesen több mint 10,7 millió forintot, de miután 2017 elején ez nyilvánosságra került, visszafizette a pénzt. (Kossa volt az, aki hangtállal tartotta távol a negatív erőket a képviselő-testülettől, pontosabban Paprikajancsitól, Sunyi Rókától és Páváskodó Pulykától, akik kérdezni mernek tőle.) Nem választották újra, tavaly nyáron jogerősen is egy év börtönre ítélték (két év próbaidőre felfüggesztve).8 hónap a feleség bőkezű foglalkoztatásáértAlsószentmárton polgármesterrét, 2019-ben hűtlen kezelés miatt első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság: az önkormányzat Budai László feleségét bízta meg a hivatal takarításával, és a napi 2 órás munkáért főállású bért fizettek neki. A polgármester 8 hónap börtönt, a szerződést megkötő alpolgármester 800 ezer forint pénzbüntetést kapott, 1 évre felfüggesztve. A település vezetője tagadta, hogy bűncselekményt történt volna, és fellebbezett, így az ítélet nem volt jogerős. Egy másik ügyben is ítéletre várt: a vád szerint csoportosan garázdálkodott, amikor 2 évvel korábban a társaival egy másik település, Drávapiski polgármesterét úgy megverték egy üzleti vita miatt, hogy Mali Zoltánt mentőhelikopter vitte kórházba.Budait újraválasztották, de fél éven belül méltatlanság miatt lemondott, miután januárban a sikkasztási ügyben hűtlen kezelés felbujtójaként jogerősen felfüggesztett börtönre ítélték, decemberben pedig a csoportos garázdaság és súlyos testi sértés miatt is elítélték három rokonával együtt. Ha nem mondott volna le a pozíciójáról, akkor a bíróság fosztotta volna meg őt a hivatalától.5 évet kért rá az ügyészségMiután a Központi Nyomozó Főügyészség minősített vesztegetéssel, hivatali visszaélés bűntettével és hatóság félrevezetésével vádolta meg, 2019-ben Osika József egyetlen polgármester-jelöltként nyert Tállyán, amit 2002 óta vezetett. Az RTL Klub számolt be arról, hogy a nyomozók szerint csak akkor akarta engedélyezni egy külföldi vállalkozó borüzem építését, ha a munkákkal a nevelt fia cégét bízzák meg. Amikor mással fogtak neki az építkezésnek, a polgármester leállította a munkát, és elzavarta a munkásokat, de a rendőrségnek később azt mondta, őt támadták meg. A nyomozóhatóság 5 év letöltendő börtönt és egy millió forint pénzbüntetést kért a polgármesterre. 2020-ban kellett lemondania, miután jogerősen 5 év börtönre ítélték.Többszörös zaklatóA Tyukodot 2013 óta vezető polgármestert az önkormányzatnál dolgozó anyakönyvvezető 2017-ben jelentette fel többszöri zaklatásért. Czibere Józsefet 2019-ben egyetlen jelöltként újraválasztották. A Nyíregyházi Törvényszék 2022-ben Cziberét szeméremsértés és testi sértés miatt jogerősen elítélte, és helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, ami 300 ezer forintnyi pénzbüntetésre és a bűnügyi költségek megfizetésére kötelezte Cziberét, aki maradhatott a hivatalában, priusza sem lett.2021 óta új helyzet vanKunos Zsuzsanna, a TASZ politikai szabadságjogi programjának munkatársa elmondta, hogy a mostani szabályozás szerint nem indulhat az önkormányzati választáson az, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését (vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését) tölti, viszont a választáson szavazhat. De az, aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll, nem lehet jelölt, és nem is szavazhat.Megszűnik a képviselő megbízatása, ha már nem választható, tehát elveszíti a képviselői pozícióját is, ha időközben áll elő az állapot, hogy jogerős szabadságvesztését tölti, vagy eltiltják a közügyektől – mondta Kunos. Ha valakit már megválasztottak képviselőnek vagy polgármesternek, és a megbízatása alatt szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik, méltatlanná válik, amiről a képviselő-testületnek kell határozatban döntenie – mondta a TASZ munkatársa.Egy módosítás miatt a méltatlanság szabályai 2021. január 1-én változtak, ugyanis nem volt összhangban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvénnyel (Övjt.), és egy 2020-as AB-határozat mulasztásos Alaptörvény-ellenességet állapított meg. (Egyébként Gyömrő polgármestere, Gyenes Levente Zoltán volt az indítványozó.)Korábban akinek felfüggesztettje volt és emiatt méltatlanná vált, a méltatlansági szabályok miatt nem lehetett képviselő, miközben mégis indulhatott, és most is indulhat, mert a méltatlansági szabályokat igazították az indulás szabályaihoz.Ez volt a korábbi szöveg:„Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását, (…)b) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;”A b) pont így változott meg:„b) akit megbízatásának ideje alatt – a mentesítésre tekintet nélkül – szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek;”Tehát az eddigiekhez képest a méltatlanná válást már a felfüggesztett szabadságvesztés is megalapozhatja, viszont ez csak a szándékos bűncselekményekre vonatkozik – mondta a TASZ munkatársa. | Bűnöző is lehet polgármester, de már nem maradhat a helyén olyan könnyen, mint korábban | Nemrég Pál-Árgyelán Elvira, a Békés megyei Pusztaottlaka fideszes polgármestere úgy döntött, mégsem indul a polgármesteri címért, így az egyetlen jelölt a település egykori polgármestere, a költségvetési csalással vádolt korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György lehet – írta meg a 24. Nem példa nélküli az eset. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/18/bunozo-is-lehet-polgarmester-de-mar-nem-maradhat-a-helyen-olyan-konnyen-mint-korabban | 2024-04-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság által hivatali visszaélés bűntette miatt egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélt volt fellebbviteli főügyész büntetését annyiban változtatta meg, hogy a próbaidőt egy évre enyhítette.Ihász Sándor volt ügyészt azzal vádolták, hogy a Fenyő-ügy egy korábbi nyomozása alatt „egy érintett védelme érdekében” visszatartott olyan iratokat, amelyek bizonyítékul szolgálhattak volna az eljárásban. A vádlott az ügyészség szerint ezzel megszegte a hivatására vonatkozó szabályokat.A másodfokú eljárás során a törvényszék arra a következésre jutott, hogy a kerületi bíróság az eljárási szabályoknak megfelelő ítéletet hozott.Az eljárás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indult, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2018 áprilisában gyanúsította meg Ihász Sándort. A gyanú szerint Ihász Sándor 2017 októberében – amikor fellebbviteli főügyész volt – hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát ismerősétől, Gyárfás Tamástól, aki azért fordult a főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle.A KNYF szerint a főügyésznek fel kellett ismernie, hogy a hanganyag leiratában foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a Fenyő-gyilkosság felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére Ihász Sándor – a vád szerint ügyészi kötelességét megszegve – nem adta át a bizonyítékokat a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta azokat.A KNYF 2020 márciusában emelt vádat a tisztségéből időközben felmentett fellebbviteli főügyész ellen hivatali visszaélés miatt.A vádlott az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.A Fővárosi Törvényszék nem jogerősen 7 év fegyházra ítélte Gyárfás Tamás producert, Portik Tamás életfogytig tartó börtönbüntetést kapott Fenyő János 1998-as meggyilkolása ügyében. A felbujtó Portik 20 év után, a bűnsegéd Gyárfás a büntetése letöltésének négyötöde után kerülhet feltételesen szabadlábra. A vádlottakat a közügyektől 10-10 évre tiltották el. Az ítélet nem jogerős.(Forrás: Fővárosi Törvényszék) | Jogerős: egy évet kapott felfüggesztve a Fenyő-gyilkossággal összefüggő ügyében az egykori fővárosi főügyész | A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság által hivatali visszaélés bűntette miatt egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélt volt fellebbviteli főügyész büntetését annyiban változtatta meg, hogy a próbaidőt egy évre enyhítette. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/17/jogeros-egy-evet-kapott-felfuggesztve-a-fenyo-gyilkossaggal-osszefuggo-ugyeben-az-egykori-fovarosi-fougyesz | 2024-04-17 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Subsets and Splits