text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mint a mesében, kapott is választ meg nem is a Magyar Államvasutakkal (MÁV) kapcsolatos kérdésére Ágh Pétertől, az Építési és közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkárától Balassa Péter, a Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője. Az ellenzéki politikus írásbeli kérdését Lázár János tárcavezetőhöz intézte, és emlékeztette a minisztert, korábbi válasza szerint a MÁV állományában lévő villanymozdonyok átlagéletkora 43,9 év, a dízelmozdonyoké 50,36 év.
Balassa felidézte, sajtóhírek szerint "július 5-15. között majdnem minden harmadik, összesen 10 500 vonat késett, ráadásul 1,6 százalékuk, vagyis 560 vonat el sem indult. Helyettük 73 esetben pótlóbuszok vitték az utasokat, 487 esetben pedig egyszerűen kimaradt a kérdéses járat", illetve a kánikulára utalva azt is megjegyezte, a hőhullám alatt gyakoribbak lettek a meghibásodások is.
Balassa tíz konkrét kérdést is nekiszegezett a miniszternek:
2024 első félévében mekkora volt a MÁV által üzemeltetett mozdonyok meghibásodási aránya? Melyek voltak a meghibásodások fő okai?
Hány kilométeren kell a pálya állapota miatt, csökkentett sebességgel (van, ahol 40 kilométer/óra) közlekedniük a vonatoknak?
Hány olyan vasúti fővonal van, ahol csökkentett sebességgel kell haladni?
2024 első félévében mekkora összegű kártérítést fizettek az utasok számára a késések, illetve a járatkimaradások miatt?
Mekkora összeget jelentett a MÁV számára a pótlóbuszok megrendelése 2024 első felében a járatkimaradások miatt?
Mennyi a betöltetlen állás a MÁV-nál?
Okozott-e a szakemberhiány az év első felében járatkimaradásokat?
Az elkövetkezendő 5 évben mely fővonalakon tervezi a MÁV felújítani a pályaszakaszt?
Terveznek-e a jövőben újabb vasúti vonalakat "felfüggeszteni" vagy bezárni?
Milyen lépéseket tesznek a magas életkorú járművek lecserélése érdekében?
A közlekedési tárcától a miniszter nevében válaszoló államtitkár a tíz kérdésből - nagy jóindulattal - négy és félre válaszolt. Ágh Péter azt írta az ellenzéki honatyának,
"a mozdonyok meghibásodásának okai alapvetően az életkorukból fakadnak",
illetve hogy
"a vasúti pályák 50 százalékán van sebességkorlátozás".
Ágh megjegyezte, az állami vasúttársaságnál 0,5 százalék a be nem töltött álláshelyek száma, így emiatt járatkimaradás nem történt.
Az államtitkár egyebekben a miniszter augusztus közepi sajtótájékoztatóját ajánlotta a parlamenti képviselő figyelmébe, ezen Lázár János egy ötpontos fejlesztési programcsomagot jelentett be.
A késésekről, emiatt kifizetett kártérítésekről 2023. szeptember 30-ig van adatunk, lapunk tavaly ősszel kérte ki a MÁV-Starttól az erre vonatkozó számokat. | Megkérdezték Lázár Jánost a MÁV viselt dolgairól, meglepő válasz érkezett | Tíz kérdést kapott Lázár János építési és közlekedési miniszter Balassa Péter jobbikos országgyűlési képviselőtől, a tárcavezető nevében válaszoló államtitkár négyre adott választ. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/megkerdeztek-lazar-janost-a-mav-viselt-dolgairol-meglepo-valasz-erkezett.html | null | true | null | null | mfor.hu |
A Greenpeace aktivistái szerdán hajnalban eltorlaszolták az egyetlen utat, ami a Fertő tavi építkezéshez vezet, hogy útját állják a munkagépeknek. A megmozduláson részt vett Udvaros Dorottya is, aki hajnalban az irodalom és a tudomány nagyjainak természetről szóló gondolataiból olvasott fel. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő gyermekkorától a víz szerelmese, ezért különösen a szívén viseli a Fertő tó ügyét.
Az RTL Híradónak azt mondta, ez a tiltakozás egy finom jelzés, hogy ennek az építkezésnek nem szabadna ebben a formában tovább folytatódnia. Szerinte túl sok mindent kell a tó környékén, a tóban átalakítani, kivágni, lebetonozni, kikotorni ahhoz, hogy ez az építkezés megvalósulhasson.
Azt mondta, nem a fejlesztés ellen van, de ez a beruházás sokkal nagyobb annál, mint amit ide építeni szabad.
Azért, hogy teniszpályát és szállodát építsünk , nem veszíthetjük el azokat az erdőrészleteket, azt a nádast, azt az élővilágot, ami körülöttünk van – mert akkor nem építünk valamit, hanem miközben valamit építünk, valamit elrontunk. | Udvaros Dorottya: Azért, hogy teniszpályát és szállodát építsünk, nem veszíthetjük el az élővilágot | Egy napra megállt az építkezés a Fertő tónál, mert a Greenpeace aktivistái élő lánccal és állványokkal zárták el az oda vezető utat. Az aktivisták közt volt Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. Ez már a sokadik tüntetés, amit civilek szerveznek a természetvédelmi területre közpénzből épülő beruházás ellen. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/16/greenpeace-ferto-to-udvaros-dorottya-tiltakozas-beruhazas | 2022-02-16 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
BESZERZÉSI MIZÉRIÁK VÁLTOZÓ IRÁNYELVEK
Figyelõ Online - Bucsky Péter
06:56
mailnyomtatás
A lényeg nem a paragrafusokban, hanem a gyakorlatban rejlik, és itt nem várható lényeges javulás.
Magyarország rekordernek tekinthetõ, az Európai Unió más országaiban nem költenek annyit közbeszerzésre a GDP arányában, mint nálunk. Tavaly például 2136 milliárd forintot adott ki az állam a közbeszerzéseken keresztül - ám számos példa alapján úgy tûnik, nem ez a legjobb módszere a jó áron és minõségben történõ vásárlásnak. Ez a GDP 6,7 százalékával ér fel, ennek közel felét az uniós programok jóvoltából érkezõ támogatásokból fizették. | Beszerzési mizériák változó irányelvek | Az uniós irányelvek átalakulásával a magyar törvények is módosulnak. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/420645-beszerzesi-mizeriak-valtozo-iranyelvek- | 2015-06-25 12:44:00 | true | null | null | Figyelő |
Az 1886-ban az Ybl Miklós nevével fémjelzett építésziroda tervei alapján épült, az elmúlt évtizedekben teljesen leromlott, életveszélyessé vált turai Schossberger-kastély közel 4,5 milliárd forintból újul meg 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában — tudatta keddi közleményében Tiborcz István ingatlanos cége. A turai kastélyt 2015-ben, meglehetősen olcsón adta el az önkormányzat.
Sokáig nem akarták elárulni, hogy mi lesz a kastélyból, ám a mai közleményből ez is kiderült:
A turai Schossberger-kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, egy 19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpontként üzemel majd, ahol akár esküvők és kulturális programok is szervezhetőek. | Tiborcz Istvánék rendezvényközpontot csinálnak a turai Schossberger-kastélyból | 4,5 milliárdot költenek rá. Sokáig titkolták, mi a céljuk. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/04/tiborcz-istvan-tura/ | 2018-09-04 07:31:00 | true | null | null | 24.hu |
A mai napon várhatóan benyújtja csődvédelmi kérelmét a United Airlines (UAL) amerikai légitársaság. Információk szerint erre azután kerülhet sor, hogy vasárnapig sem sikerült megegyezniük a cég vezetőinek egy 1,8 milliárd dolláros kormányzati kölcsönről. "A hitelkérelmet elbíráló Légiszállítmányozási Sabilizációs Tanács (Air Transport Sabilisation Board) elutasító döntése után a UAL útja majdnem nyilvánvalóan a csődvédelmi kérelemhez vezet" - fogalmazott az S&P elemzője, Pilip Baggaley. | Mára várják a United Airlines csődvédelmi kérelmét | A mai napon várhatóan benyújtja csődvédelmi kérelmét a United Airlines (UAL) amerikai légitársaság. Információk szerint erre azután kerülhet sor, hogy vasárnapig sem sikerült megegyezniük a cég vezetőinek egy 1,8 milliárd dolláros kormányzati kölcsönről. "A hitelkérelmet elbíráló Légiszállítmányozási Sabilizációs Tanács (Air Transport Sabilisation Board) elutasító döntése után a UAL útja majdnem nyilvánvalóan a csődvédelmi kérelemhez vezet" - fo | [
"archívum"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2002/12/09/mara_varjak_united_airlines | 2002-12-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Mol úgy nyerte le 35 évre a hulladékkoncessziót, hogy engedély sem kellett neki – írtuk a múlt héten megjelent cikkünkben.
A koncessziós szerződés alapján a Mol hulladékkezeléssel kapcsolatos engedélyeit 2022. december 31-éig kellett volna az állam felé bemutatni, különben érvényét veszíti a szerződés. A Mol viszont lapunknak azt írta, számára nem szükséges engedély, elég, ha az alvállalkozóinak van. A koncessziós szerződés érvényben maradt.
Az RTL Híradó szúrta ki, hogy a cikk megjelenését követő napon, június 8-án összegző módosító javaslatot nyújtott be a parlament törvényalkotási bizottsága a körforgásos gazdasággal összefüggő kormányzati törvényjavaslathoz. Eszerint a hulladékról szóló törvényt kiegészítik azzal, hogy a koncessziós társaság (vagyis a Mol által alapított MOHU Mol Zrt.) a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor is jogosult, ha olyan alvállalkozókkal köt megállapodást, melyeknek van engedélyük.
A törvénymódosítást június 13-án, kedden meg is szavazták a parlamentben, július 1-jén lép hatályba, azaz a koncessziós szerződés első napjára hivatalos lesz, hogy a Mol helyett elég, ha az alvállalkozóknak van engedélyük.
Így sikálták el a mulasztást, amire felhívtuk a figyelmet.
A hulladékról szóló törvény most még azt írja, hogy a koncessziós szerződés aláírásától számított egy éven belül kell gondoskodni a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről. Ha a koncessziós társaság egy év alatt a szükséges engedélyeket nem szerzi meg, vagy a kapacitást biztosító szerződéseket nem köti meg, a koncessziós szerződés az aláírását követő egy év lejártával megszűnik. A koncessziós szerződést a kormány részéről 2022. július 28-án írta alá Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a Mol részéről pedig július 27-i dátum szerepel az aláírásoknál. Ez alapján elvileg az idén július 27–28-ig lenne idő az engedélyek benyújtására, csakhogy a hulladékkezelési tevékenységet már július 1-jétől az új rendszer szerint végzik.
Ennek megfelelően a hulladékról szóló törvényben az is benne van, hogy ez esetben az egyéves határidőtől el kell térni, és a koncessziós társaságnak 2022. december 31. napjáig kell(ett volna) az engedélyekkel és a kapacitást biztosító szerződésekkel rendelkeznie. A koncessziós szerződés szerint is december 31-éig kellett volna a koncessziós társaságnak bemutatnia az engedélyeit. Ez nem történt meg.
A módosító javaslat indoklásában ehhez képest azt írták, egy 2021-es törvény már lehetővé teszi, hogy a koncessziós szerződés alapján végzett hulladékgazdálkodási tevékenység ellátásába szerződéssel mást is bevonjon a koncessziós társaság. Most úgymond egyértelműsítik azt az eredeti jogalkotói szándékot, hogy a koncessziós társaság az átmeneti (felkészülési) időszakban az engedélyek megszerzésére vonatkozó kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy olyan alvállalkozókkal köt szerződést, melyeknek van hulladékkezeléshez kapcsolódó engedélyük.
Nem világos azonban, hogy ha ez volt az eredeti jogalkotói szándék, és így néz ki az iparági gyakorlat, akkor miért szerepelt más a jogszabályban és a szerződésben is.
Június 20-ig kell nyilatkoznia az államnak
Az RTL Híradó arra is kitért, hogy a Molnak a jelenlegi szabályok alapján június 20-áig kell igazolnia a kormány felé a szükséges engedélyek és szerződések meglétét. A Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, Ligeti Miklós a 24.hu-nak azt mondta, ez a határidő a koncessziós szerződés 4.2 bekezdéséből következik. Ebben azt írják, az állam a koncesszió hatályba lépését (július 1.) megelőző tizedik napig nyilatkozik róla, hogy minden kötelezettség (például az engedélyek és a teljesítéshez szükséges szerződések bemutatása, amire a szerződés 2022. december 31-i határidőt adott) teljesült-e. Ha nem, akkor az állam még mindig felmondhatná a koncessziós szerződést. Márpedig a Mol nem mutatott be 2022 végéig hulladékkezeléssel kapcsolatos engedélyeket – szögezte le Ligeti. Ha meglett volna december végére a Mol engedélye, akkor nem kellett volna most a törvénymódosítás, tette hozzá.
Megkérdeztük az Energiaügyi Minisztériumot, megtette-e már a június 20-áig esedékes nyilatkozatát az állam, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A TI jogi igazgatója elmondta, négy perük van folyamatban a hulladékkoncesszióval kapcsolatban a Mollal, a MOHU Mollal és a koncessziós irodával szemben – az engedélyek, a kapacitást igazoló szerződések, illetve a szerződések mellékleteinek nyilvánossága ügyében.
A Transparency International szerint egyébként nincs szükség a szabadpiaci tevékenységbe beavatkozó 35 éves koncesszióra, és most, hogy meg is bukott, szerintük ki kéne dobni. De ha már van koncesszió, és december 31-i határidőt szabtak a koncessziós társaságnak az engedélyei bemutatására, akkor be kellett volna tartani a határidőt, vagy eleve olyan feltételt kellett volna szabni, hogy elegendő, ha az alvállalkozóknak van engedélyük. Az viszont nem járható út, hogy előír valamit a jogszabály, aztán mivel azt nem teljesíti a szerződő, az utolsó pillanatban módosítják a feltételt – jelentette ki.
Mivel a június 20-i határidőre a Mol nem tért ki korábbi kérdéseinkre adott válaszaiban, rákérdeztünk, teljesítik-e addigra a kötelezettségeiket. Válaszukban megismételték, hogy a szükséges (környezetvédelmi vagy fémkereskedelmi) engedélyekkel az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ténylegesen végző jogi személyeknek, azaz a koncesszió indulásakor a koncesszori alvállalkozóknak kell rendelkezniük. És hozzátették, hogy a kapacitások rendelkezésre állását mind a lakossági, mind az intézményi körben, minden anyagáramra igazolták.
A Mol ellenőrzést kérhet a fémkereskedőkre
Június 12-én reggel a törvényalkotási bizottságban benyújtottak még egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító indítványt is a körforgásos gazdasággal összefüggő törvényjavaslathoz, a fémhulladék-begyűjtéssel kapcsolatban. Ekkor már megvolt az összegző módosító javaslat, de végül belepasszírozták ezt is.
A fémhulladék begyűjtése, értékesítése eddig igen nyereséges üzletág volt a piaci szereplők számára.
A módosító javaslattal korlátozták, ki foglalkozhat fémhulladékkal. A koncesszióba (alvállalkozóként) be nem vont társaságok csak akkor vehetnek át fémhulladékot, ha a fémhulladékról szemrevételezéssel egyértelműen eldönthető, hogy az nem tartozik a koncesszió alá. Amennyiben a fémhulladék mégis a koncesszió alá tartozik, akkor a koncesszióba be nem vont fémkereskedőnek meg kell tagadnia az átvételt – hacsak az eladásra kínáló nem igazolja, hogy nem koncesszióba tartozó a fémhulladék. Abban az esetben, ha olyan fémhulladékról van szó, aminél ez nem bizonyítható, akkor úgy kell venni, hogy az a koncesszió alá tartozik, vagyis csak koncessziós alvállalkozó veheti át. Negyedévente ellenőrzik majd e szabály betartását.
Arról is rendelkeztek a túlterjeszkedő módosító indítvánnyal, hogy a Mol más (koncessziós és nem koncessziós) fémkereskedőkre ellenőrzést kérhet az illetékes hatóságnál, 1 millió forint személyenkénti és alkalmankénti díj megfizetése ellenében. | Törvénybe iktatták, hogy a Molnak nem kell engedély a hulladékbizniszhez | Cikkünk után jogszabály mondja ki, elég, ha az alvállalkozóiknak van engedélyük. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/14/mol-mohu-engedely-hulladekkoncesszio-alvallalkozok/ | 2023-06-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a Zsang Hsziang-csennel folytatott egyeztetését követően a Facebookon, hogy
a világpolitika és a világkereskedelem legerősebb szereplői közül jónéhányan folyamatosan olyan döntéseket hoznak, amelyek a gazdasági hidegháború veszélyének kitörését hozzák magukkal.
Ez Magyarország érdekeivel meredeken ellentétes. A magyar gazdaság exportorientált, a magyarországi vállalatok nemzetközi szinten is versenyképesek, évről évre egyre jobb exportteljesítményt nyújtanak, így Magyarország érdeke az, hogy a világkereskedelmi és világgazdasági működés zavartalan és akadálymentes legyen
- szögezte le.
Az elmúlt években bizonyítottuk, hogy a civilizált Kelet-Nyugat együttműködésből milyen sokat tudunk profitálni, hazánk lett a keleti és nyugati beruházások közép-európai találkozási pontja
- hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Magyarországon zavartalanul működhetnek együtt a német és a kínai autóipar legnagyobb szereplői is. Egyes nagy országok viselkedése azért is logikátlan, mert a nagy, komplett kontinentális gazdaságok sikerét befolyásoló vállalatok stratégiája nem tud sikeres lenni a kontinenseken átnyúló együttműködések nélkül
- húzta alá.
Illetve arra is kitért, hogy találkozójukon ismertette a Világkereskedelmi Szervezet főigazgató-helyettesével a magyar gazdasági semlegesség stratégiáját, aki azt mondta, hogy ez a stratégia jelenti a helyes utat.
A gazdasági semlegesség stratégiája hoz növekedést, új munkahelyeket és magasabb béreket a magyar emberek számára, ezért annak végrehajtása mellett a kormány teljes mértékben elkötelezett
- közölte. | A gazdasági semlegesség stratégiája | Szijjártó Péter a magyar kormány gazdasági semlegesség startégiáját ismertette szerdán Genfben a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) főigazgató-helyettesének. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-gazdasag/2024/10/szijjarto-peter-gazdasagi-semlegesseg-startegia-wto-foigazgato-helyettes | null | true | null | null | BOON |
Mindössze hat nap alatt hozták tető alá azt a buszvásárlási szerződést, amelyben az amerikai igazságügyi minisztérium szerint magyar kormánytisztviselők több százezer euró kenőpénzt kaphattak. A szerződést megkötő két cég, a Mercedes buszait értékesítő EvoBus Hungária Kft. és a Volánbusz csak pár részletet árult el az ügyről. A megvádolt Daimler német autógyár 36,5 milliárd forintot fizetne, hogy a 22 országot érintő botrány ne gyűrűzzön tovább.
Egyelőre semmilyen nyilatkozatot nem hajlandó tenni a Daimler-botrányban a céget ért korrupciós vádakról a Mercedes-buszok magyarországi forgalmazója, az EvoBus Hungária. A cég neve abban a bírósági keresetben bukkant fel, amelyet az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma nyújtott be a héten egy washingtoni szövetségi bíróságon: az USA kormánya ebben azzal vádolta a Daimler német autógyárat, hogy 22 országban vesztegetett meg kormánytisztviselőket üzleti céljai elérésére.
A dokumentum szerint Magyarországon 2005 májusában, a Volánbusz 32 autóbuszának vásárlásakor utaltak ki több mint 300 ezer eurót, amelyet a magyar kormány tisztviselőinek szántak "jutalékul" (erről itt olvashat részletesen). Az üzletet az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a Mercedes-buszok eladásával foglalkozó német cégcsoport, az EvoBus ütötte nyélbe: a magyar buszokat a cég magyar leányvállalata, az EvoBus Hungária adta el, a "jutalékot" osztrák leányvállalat, az EvoBus Austria utalta ki a tisztviselőknek egy amerikai fantomcégen keresztül - áll az [origo] által is megtekintett vádiratban. A 76 oldalas dokumentumból összesen 1 oldalt tesz ki az állítólagos magyar vesztegetési ügy, és abban nem nevezik meg, hogy ki juthatott hozzá a kenőpénzekhez, a kereset "magyar kormánytisztviselőket" emleget.
Az ügyben megvádolt EvoBus Hungária Kft. vezetője az Opten céginformációs rendszer adatai szerint Hans Georg Pechhacker, aki 2005 júliusa óta a Mercedes Benz Hungária Kft. igazgatója is, az EvoBust azonban már 2003 óta vezeti. A gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó EvoBus Hungária két tulajdonosa egy salzburgi székhelyű osztrák cég, az MB - Automobilvertriebsgesellschaft mbH, valamint a Stuttgartban bejegyzett német EvoBus GmbH. A magyar cég jelentős forgalmat bonyolít le, 2006-ban több mint 4,5 milliárd forintos bevételt könyvelt el, és a következő években is 2 milliárd fölött volt a forgalma.
Az [origo] megkereste az EvoBus Hungáriát, ott azonban a cégcsoport ellen felhozott súlyos vádakat nem kívánták kommentálni. Sztipichné Kozári Edina - aki egy személyben az EvoBus és a Merzedes Benz Hungária sajtófőnöke - közölte: semmilyen konkrétumot, semmilyen részletet nem kívánnak hozzáfűzni az amerikai vádakhoz. A Daimler az ügyben peren kívül szeretne megegyezni az őt vádló amerikai minisztériummal, és már fel is ajánlotta, hogy hajlandó 185 millió dollár (36,5 milliárd forint) büntetést fizetni. Az ügyben az egyezség még nem jött létre, Sztipichné szerint április 1-jén lesz az ügyben egy meghallgatás Washingtonban. Szerettük volna megkérdezni, hogy Magyarország is számíthat-e kártérítésre, vagy csupán az amerikai minisztériummal egyezkednek, de a cég a washingtoni meghallgatásig a magyar ügyről sem nyilatkozik.
Hat nap alatt ütötték nyélbe a 770 milliós üzletet
Szintén hallgatásba burkolózott péntek délben a Volánbusz sajtóosztálya, amely közölte, egyelőre nincs konkrét állásfoglalása az ügyben, az illetékes részlegek gyűjtik az információkat a 2005-ös buszvásárlás körülményeiről. A társaság délután közleményt adott ki a vásárlás körülményeiről, e szerint mindösszesen 6 nap alatt, hirdetmény közzététele nélkül döntöttek a buszok megvételéről.
A közlemény szerint az EvoBus Hungária Kft. az egyik napilapban hirdette meg a 32 használt buszt nagyon rövid határidővel: a Volánbusz a határidő miatt döntött a tárgyalásos közbeszerzés mellett, és a hirdetés megjelenése után egy héttel már meg is kötötte a szerződést. A 6, 7 és 9 éves használt buszokért a cég összesen 3,02 millió eurót, közel 800 millió forintot kért, a Volánbusz azonban végül csak 31 járművet vásárolt 2,935 millió euróért (772 millió forintért).
Az [origo] szerette volna megtudni a társaságtól, hogy személy szerint kik foglalkoztak a buszok beszerzésével, illetve hogy kínált-e fel az EvoBus Hungária bármilyen anyagi előnyt a cég vezetőinek vagy másnak, de a Volánbusz nem válaszolt a kérdésekre. Arra sem válaszoltak, hogy érte-e a céget a buszvásárlással kapcsolatban bármilyen külső nyomás akár kormányzati tisztviselők, akár más részéről, ahogyan azt az amerikai bírósági kereset állítja. A kommunikációs osztály közölte, hogy az ügyben további információval nem rendelkeznek, az ügyben pedig személyes vagy telefonos interjút sem kívánnak adni.
Vidéki buszvásárlások és vagyonkezelői vizsgálat
A buszbeszerzés ügyében Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója vizsgálatot indít - közölte szerdán Szollár Domokos kormányszóvivő. Szollár szerint Bajnai Gordon miniszterelnök szerdán találkozott Kamarás Miklóssal, aki a vizsgálat elindításáról tájékoztatta a miniszterelnököt. A kormányszóvivő a kormánytisztviselők megvesztegetéséről szóló vádakra reagálva hozzátette, a kormány összesen 4 Mercedes típusú járművet használ. Utoljára 1997-ben vettek két Mercedes kisbuszt kormányzati szervek, a cég azóta egyetlen központi közbeszerzési pályázaton sem vett részt.
A Mercedes az elmúlt években több nagy magyar városban is értékesítette járműveit, a Pécsi Közlekedési Vállalatnak jelenleg összesen 92 Mercedes busza van, amiből 15 új buszt 2006 szeptemberében állítottak forgalomba. A Szegedi Közlekedési Kft. honlapja szerint 2005-ben kezdett el Mercedes Citaro autóbuszokat vásárolni, és szintén Szegeden a Tisza Volán is komoly ügyfél lett az utóbbi években: ez a társaság 2008-ban és 2009-ben összesen 25 Mercedes buszt vásárolt.
Az elmúlt években a BKV is tesztelt több Mercedes-típust. A Mercedes közben 2008. július 23-án írt alá együttműködési megállapodást a magyar kormánnyal, amelynek értelmében már elkezdték építeni Kecskemét mellett a tervek szerint 2013-tól 2500 munkással évente 100 ezer gépkocsit gyártó üzemet. | Hat nap alatt költött 770 milliót a Daimler-botrányban felbukkanó Volánbusz | Mindössze hat nap alatt hozták tető alá azt a buszvásárlási szerződést, amelyben az amerikai igazságügyi minisztérium szerint magyar kormánytisztviselők több százezer euró kenőpénzt kaphattak. A szerződést megkötő két cég, a Mercedes buszait értékesítő EvoBus Hungária Kft. és a Volánbusz csak pár részletet árult el az ügyről. A megvádolt Daimler német autógyár 36,5 milliárd forintot fizetne, hogy a 22 országot érintő botrány ne gyűrűzzön tovább. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/03/daimlerugy-hallgat-a-mercedes-a-magyarorszagi-korrupcios-vadakrol | 2010-03-24 19:00:00 | true | null | null | Origo |
Barkóczi Balázs, a DK szóvivője a Klubrádiónak elmondta: Kiss László ellen szervezett akciót folytattak. Kiss Lászlót börtönbe akarták vinni, hogy uralhassák Óbudát. Az ő szemükben Kiss legnagyobb bűne, hogy ismét nyert a választásokon. Mindezt bizonyítékokkalfogjuk igazolni. A kormány embere fedett nyomozónak kiadva magát bevallottan azért környékez meg valakit, hogy bűncselekményre próbáljon rábírni ellenzéki politikusokat."
Gyurcsány Ferenc egy felháborodott bejegyzést osztott meg Facebook-oldalán azzal kapcsolatban, hogy Kiss Lászlót, Óbuda polgármesterét múlt héten őrizetbe vették, majd a Fővárosi Törvényszék elrendelte a letartóztatását.
A DK vezetője úgy véli, börtönbe akarták vinni, hogy uralhassák Óbudát. Hozzátette azt is, hogy "az állam nem a bűn ellen küzd, hanem ellenkezőleg, arra költi a mi pénzünket, hogy bűnbe vigyen embereket". | Gyurcsány Ferenc azt állítja, hogy lépre csalta a kormány embere Kiss Lászlót, Óbuda polgármesterét | Gyurcsány Ferenc szerint bizonyítani is tudják, hogy Kiss László Óbuda polgármestere ártatlan. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/gyurcsany-ferenc-azt-allitja-hogy-lepre-csalta-a-kormany-embere-kiss-laszlot-obuda-polgarmesteret-146297 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Gabonatermesztő céget alapított és az agráriumban terjeszkedik az a mezőgazdasági társaság, amely Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselőjének 83 éves édesanyja tulajdonában áll – vette észre a 24.hu. A frissen alapított mátészalkai Bászna Gabona Kft.-t tavaly év végén jegyezte be a Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága.
A társaság tulajdonosai közt van Kósa Lajosné sertéstenyésztő cége, annak két társtulajdonosa, illetve Kósa Lajos testvére, aki orvos.
Emlékezetes, hogy Kósa Lajos édesanyjának cége, a Méker Kft. 123 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrást nyert egy sertéstelepek korszerűsítését támogató pályázaton. A kormánypárti politikus minderről annyit mondott, hogy magánemberek magánügyleteiről nem nyilatkozik. Ugyanakkor hangsúlyozta:
Édesanyám nem strómanja senkinek sem.
Kósa édesanyjának cégéről tavaly novemberben azt írtuk meg, hogy a társaság három nagy értékű járművet lízingel, köztük egy éppen ugyanolyan motort (BMW K1600-as), amivel a Fidesz országgyűlési képviselője megjelent a kormánypárt 2017-es szeptemberi kihelyezett frakcióülésén. Az akár 9 millió forintos motor mellett a vállalkozás birtokában két BMW 530e iPerformance típusú, hibrid meghajtású felső-középkategóriás autó is van, amelyek ára elérheti a 25 millió forintot.
A BMW motorokkal kapcsolatos furcsa véletlenről szólva a kormánypárti képviselő azt mondta, pont annyi köze van a járműhöz, mint a MOL-elnök autójához.
Kiemelt kép: MTI / Varga György | Új üzletbe fogott Kósa Lajos 83 éves édesanyja | Ezúttal a fideszes politikus testvére is beszállt a bizniszbe. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/01/31/uzlet-kosa-lajos-edesanyja-testvere-meker-sertestenyeszto-gabona/ | 2019-01-31 14:17:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem kell csak azért kikövetni valakit az Instagramon, mert túl egyhangú képeket tesz közzé. Hamarosan le is lehet némítani, így feloldásig egyáltalán nem látszódnak majd az általa megosztott tartalmak. És a legjobb: a másik soha nem szerez róla tudomást.
A Facebookon létező kikövetés hasznos eszköz, hiszen így törlés nélkül tudunk megválni valamelyik ismerősünktől, úgy, hogy közben minden tevékenységét (beleértve az üzenőfali megosztásait is) láthatatlanná tesszük számunkra, addig, amíg vissza nem követjük az illetőt.
Hasonló funkcióval bővül hamarosan az Instagram is. A "Mute", vagyis "Némítás" gyakorlatilag ugyanazt tudja majd, mint a Facebookon már régóta elérhető kikövetés: általa úgy száműzhetünk másokat (és így a megosztott tartalmakat) a hírfolyamunkból, hogy az adott személyt töröltük volna, illetve hogy a felhasználó egyáltalán értesült volna róla.
Az Instagram közlése szerint a némítást az adott poszt melletti három pontot megérintve lehet majd bekapcsolni. Dönthetünk úgy, hogy csak a hírfolyamban megjelenő képekre, videókra alkalmazzuk, vagy a képmegosztó Stories részén megjelenő tartalmakra, esetleg mindkettőre. Utóbbi esetben a lenémított felhasználótól semmi nem fog látszódni, csakis akkor, ha manuálisan rákeresünk a kapcsolódó fiókra.
© Instagram
Az újdonságot még javában fejlesztik, de a cég ígéretei szerint a következő hetekben mindenkinél bekapcsolják. Addigra remélhetőleg a telefonálós funkció is elkészül.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Hasznos újítás az Instagramon: lenémíthatja az ismerőseit - anélkül, hogy ők észrevennék | Nem kell csak azért kikövetni valakit az Instagramon, mert túl egyhangú képeket tesz közzé. Hamarosan le is lehet némítani, így feloldásig egyáltalán nem látszódnak majd az általa megosztott tartalmak. És a legjobb: a másik soha nem szerez róla tudomást. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20180523_instagram_mute_nemitas_instagram_stories | 2018-05-23 13:03:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Igazi aranyláz tört ki a legnagyobb magyar vállalatoknál. Az izgalom oka a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramja, amit tavasszal hirdettek meg, és szeptember óta már javában pumpálják a tízmilliárdokat különböző nagyobb magyar vállalatokba, a NER-hez egyértelműen és kevésbé kötődő cégekbe egyaránt.
A leosztás jól beleillik az irányított kapitalizmus magyarországi működésébe: a szűkre szabott feltételeknek megfelelő nagyvállalatok örülhetnek az olcsó és a bankhitelnél szabadabban felhasználható forrásnak, miközben a beavatkozás egyáltalán nem versenysemleges (kiválasztják a győzteseket), a kockázatok túlnyomó részét pedig az adófizetők viselik. Ez mostantól kezdve legalább tíz évig így lesz, ráadásul a program a tervek szerint csak terebélyesedni fog.
Az MNB, amióta Matolcsy György 2013-ban átvette a vezetését, túl van néhány őrült módon kockázatos húzáson, amelyeket utólag szinte egyöntetűen nagy sikerként ítélnek meg a gazdasági közbeszédben. Ilyen volt az agresszív kamatcsökkentés, a monetáris eszköztár átalakítása és a növekedési hitelprogram is. Ezeket indulásuk idején mind nagy hangon kritizálták a szakértők, ám közben a magyar gazdaság lendületbe jött, és ez az évek alatt lemorzsolta a kritikusokat. Talán ezért sem érkezik sok szakmai kritika a most indult növekedési kötvényprogrammal szemben. Pedig vannak problémák.
A program hivatalos célja, hogy a semmiből elindítsa a vállalati kötvénypiacot Magyarországon. Az elgondolás szerint, ha az MNB hatalmas tűzerőt bevetve ösztönözni kezdi a cégeket, hogy csapjanak bele a vállalati kötvények kibocsátásába, akkor életet lehelnek a tetszhalott piacba. A nagyvállalatok beletanulnak a folyamatba, egy idő után rutin lesz a kötvényes finanszírozás, és egyszer majd talán az MNB támogatása nélkül is működni fog a piac.
Addig is első körben 300 milliárd forinttal – és a résztvevő vállalatok folyamatos támogatásával – tolja meg a jegybank ezt a projektet, vállalva, hogy a cégek kötvényeinek (legfeljebb) felét azonnal, további 20 százalékát pedig rögtön a másodpiacról megvásárolja.*Ez azt jelenti, hogy az MNB 300 milliárd forint betolásával akár 428 milliárd forintot is megmozgathat. A potenciálisan jelentkező cégeket azzal szűrik meg, hogy a kibocsátásnak legalább egymilliárd forintosnak kell lennie, és a tervezett kötvény hitelminősítésének jobbnak kell lennie a B plusz szintnél. Ehhez eleve olyan nagy vállalatnak kell lennie az igénylőnek, amely elég jelentős fedezetet tud tenni a kötvények mögé – ezek száma Magyarországon közelebb van a százhoz, mint az ezerhez.
Kétségtelen, hogy hiába vannak meg a jogi és infrastrukturális feltételei a vállalati kötvénypiacnak Magyarországon hosszú ideje, a szegmens az utóbbi években halott volt. Hogy ezt belássuk, elég ránézni a következő ábrára, ami a budapesti tőzsdén kereskedett vállalati kötvények piaci értékét mutatja.
Ha jobban megnézzük, a legtöbb vállalati kötvényes pénz az állami cégek kötvényeiben, illetve a bankok által kibocsátott kötvényekben volt. Az állami vállalatok technikai okokból finanszírozzák magukat kötvényekkel – végső soron teljesen mindegy, hogy közvetlenül a költségvetésből vagy az adófizetők garanciájával vonják be a pénzt -, ahogy a bankok finanszírozása is speciális a reálgazdasági vállalatokhoz képest.
Szűken vett vállalati kötvényeket alig látunk, és amit igen, azokat – néhány kivétellel – finoman szólva nem lehet sikertörténetnek nevezni. A Btel kötvénykibocsátásból büntetőügy lett, de az E-Star/Enefi kötvényeseinek is le kellett írniuk a befektetésük szinte egészét. A Quaestor persze nem véletlenül nincs az ábrán, a csaló cégcsoport lakosságra borított kötvényeivel nem lehetett a BÉT-en kereskedni, a cég maga csinált piacot nekik saját fiókhálózatával.*Mint emlékezetes, Tarsoly Csaba cégcsoportja 255 milliárd forintos csőddel fúródott a földbe. Ebből csak 58 milliárd forint volt a valójában létező kötvények értéke, miközben ezen túl még 160 milliárd forint értékben bocsátottak ki nem létező, „fiktív” kötvényeket. A maradék bankhitel volt. Ahogy a Hungária Értékpapír kötvényei sem voltak bevezetve a BÉT-re. Ezek a 2015-ben kirobbant botrányok mindenesetre érthető módon teljesen elvették a magyar befektetők maradék kedvét is a vállalati kötvényektől.
Azóta vállalati kötvényt csak két csoport, az Alteo és a Wing Holding dobott a piacra. Ezek rendes, bármely befektető számára nyílt kibocsátások voltak, a két cég részletes prospektusban vázolta a kötvények kockázatait és a bevont pénzből megvalósítani kívánt beruházásokat. Ugyanakkor a méretük nem mondható jelentősnek, a Wing adósságait 50,6 milliárdos, az Alteo adósságait pedig 2,2 milliárdos értéken tartja nyilván a piac.
Ez együttvéve a magyar GDP 0,1 százalékát teszi ki. Az MNB adatai szerint még tízszer ennyi zárt körben kibocsátott kötvényadóssága van a nem pénzügyi vállalatoknak – ezeknek azonban nincsen transzparens piaca, így aztán nem is lehet őket a vállalati kötvénypiac részének tekinteni. Közben a visegrádi országokban a BIS adatai szerint a GDP 6-7 százaléka, Franciaországban pedig a harmada a vállalati kötvényállomány, míg az USA-ban már a hatezer milliárd dollárt is meghaladta az értékpapírosított vállalati adósságok piaci értéke, szóval lenne hova fejleszteni a piacot.
A vállalatoknak mindig szükségük van pénzre, hogy növekedni tudjanak. A Magyarországon bejáratott megoldás erre a bankhitel. Ennek van hagyománya, és a nagyjából 2016-ig tartó vállalati hiteli lejtmenet után a bankok újra nagyobb erővel kezdték szórni a hiteleket a magyarországi cégeknek. Ezt a folyamatot mindenképpen megkönnyítette az MNB növekedési hitelprogramja, aminek keretében több mint 2500 milliárd forint hitelt osztottak ki magyar bankok az MNB olcsóbban biztosított forrásából.
Mivel a mélyponthoz képest éppen kétezer milliárd forinttal növekedett a vállalati hitelek állománya, ezért logikus lenne arra következtetni, hogy mindez önmagában az MNB ténykedése miatt történt. De ez nem így van, 2013 eleje óta ötször annyi nem-NHP-s új hitelt folyósítottak a bankok, mint amennyi NHP-set (az új hitel nem ugyanaz, mint a hitelállomány, hiszen a hitelek jelentős része rövid lejáratú, így éven belül, évente vagy néhány évente lejárnak, tovább kell őket görgetni).
A kötvények előnye a hitelekhez képest, hogy a pénz felhasználásával kapcsolatban sokkal kevesebb a kötöttség. Akár vissza is lehet fizetni belőle a korábban felvett bankhiteleket, és rögtön sokkal szabadabbnak érezheti magát a cégvezetés. Tíz éven át annyi a feladat, hogy fizetni kell a kupon után járó pénzt a kötvények tulajdonosainak. És mivel beszáll az MNB, biztosított a kereslet a kötvényekre, csak a kibocsátás harmadára kell hozni külső befektetőt. Ezért a kupon fizetéséből adódó költségek sokkal alacsonyabbak, mint ami a tisztán piaci feltételekből adódna. A kisebb és közepes vállalkozások tízezreit megcélzó NHP-vel ellentétben itt ráadásul eleve a győztesekre, piaci vagy nem piaci eszközökkel már most nagyra nőtt cégekre lő a kötvényprogram.
A programban részt vevő cégek közül eddig 12 van túl a kötvények kibocsátásán, további 13 még előtte áll. Előbbiek közül a miniszterelnök közvetlen környezetéhez tartozó Opus, Appeninn, Duna Aszfalt és Market*Ezek sorrendben Mészáros Lőrinchez, Tiborcz Istvánhoz, Szíjj Lászlóhoz és Garancsi Istvánhoz tartoznak. összesen hajszál híján százmilliárd forinthoz jutott a kötvényekből, ezeknek a kötvényeknek az eddigi közzétételek szerint összesen a 63,3 százalékát birtokolja jelenleg az MNB. Néhány nagy kormányközeli vállalat kötvényaukciója még hátra van, így a 4ig, a Schmitt Mária-féle BIF, a TV2 és egy sok közbeszerzést nyerő takarítócég, a B+N Referencia Kft. még nem vonta be a maga MNB-s forrását. De senkit nem érne meglepetésként, ha végül a 300 milliárdos MNB-s keret közel fele ezeknél a cégeknél kötne ki. A NER-hez nem szorosan kötődő cégek eddig 156 milliárd forintot vontak be, és ebben már benne van a Pick Szeged és a Masterplast eheti kötvényaukciója is.*Az Alteo, a Cordia, az Unix és a Baromfi-Coop tartozik még ebbe a csoportba.
Érdekes megfigyelni, hogy az egyértelműen NER-es cégként számon tartott vállalkozások adósságaira szinte fillérre annyi ajánlat érkezett, mint amennyi kötvényt meghirdettek. Az Opus, Duna Aszfalt, Appeninn és Market négyes mellett az állammal erősen összefonódott Mol esetében is ez volt a helyzet.*Igaz, a Mol a mérlege szerint hétszázmilliárd forintot meghaladó hiteleihez képest porszem ez a 28 milliárd forintos kötvénykibocsátás.
A piaci alapon működő cégek közül csak volt, amelynél nem volt komolyabb túljegyzés (egy luxemburgi cégen keresztül Írországból birtokolt – Tolna megyei etanolgyártó, a Pannonia Bio, amely egy jelentősebb K&H bankos hitel mellé vonta be a 15 milliárdos kötvényes forrást; ez volt az első NKP-s kibocsátás). De általában sokkal több volt a jelentkező a piaci, nem tisztán NER-es cégek kötvényeire, mint a meghirdetett mennyiség, az Alteo papírjaira például 1,7-szeres volt a túljegyzés.
A kötvényeket többnyire a meghirdetett kuponoknál jobb – azaz alacsonyabb – átlaghozammal sikerült eladniuk a befektetőknek. A hozamok 1,9 százalék (Mol) és 3,8 százalék (Cordia) között vannak, és egyébként érdekes, hogy semennyire nem korrelálnak az MNB által felkért német hitelminősítő, a Scope Ratings minősítéseivel. A BBB mínuszra értékelt Opus kötvényei például 2,7 százalékos átlaghozammal mentek el, míg a három fokozattal rosszabb BB mínuszra kihozott Baromfi-Coop papírjaiért 2,4 százalékkal is megelégedtek a befektetők.*Igaz, utóbbiak nem 10, hanem 7 éves lejáratúak.
Az a nyilvánosság számára még nem világos, hogy mit szeretnének csinálni ezek a vállalatok a bevont pénzből, mivel a mostani kibocsátások mind zártkörűek voltak. De elvileg fél éven belül be kell vezetni a papírokat a valódi szabályozott piacra, és akkor közzé kell majd tenni a kibocsátási tájékoztatókat is.
Arra ugyan nem jók ezek a hozamok, hogy tízéves állampapírba fektetve ingyen pénzhez jussanak a cégek, de majdnem: a nem lakossági befektetők rendelkezésére álló tízéves állampapír éves hozama 1,8-1,9 százalék körül van most, ami éppen túl alacsony ehhez. (Az ingyenpénzes trükköt legfeljebb akkor tudják megoldani a cégek, ha valamilyen ravasz módszerrel átkötik a bejövő pénzt magánszemélyekhez, akik aztán az úgynevezett szuperállampapírt, a közel öt százalékos kamatozású MÁP pluszt vesznek belőle. Ez az Index korábbi cikke szerint nem teljesen hallatlan dolog.)
Azt látjuk mindenesetre, hogy a NER-es cégek finanszírozása szintet lép ezzel a programmal.
Az állam jóvoltából jól teljesítő, egyre nagyobb vagyonelemeket elnyelő, ám már eddig is jelentős adósságokat felhalmozó cégek lehetőséget kapnak arra, hogy kiválthassák bankhiteleiket, és további pénzügyi szabadsághoz jussanak. A bejövő pénzből csinálhatnak szinte bármit, vehetnek új kastélyokat, szállodaláncokat, energetikai cégeket itthon vagy akár külföldön is. Ahogyan Gresham törvénye kimondja, a rossz pénz mindig kiszorítja a jót. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy ha valaki olcsóbb forrásra alapozva bármit összevásárolhat, az előbb-utóbb kiszorítja a piacról azokat, akik konzervatívabb szellemben építkeztek.
A kérdés már csak az, hogy mi lesz a következménye annak, hogy az MNB-nél legalább százmilliárd forint NER-es cégadósság lesz. A népszerű elképzeléssel ellentétben az MNB – hiába övé a bankóprés – csak közvetetten, a kereskedelmi bankok hitelezésén keresztül tud létrehozni pénzt. Így a kötvényprogram forrása sem a pénznyomtatás lesz. Vagyis igen, de ezt egy preferenciális betét nevű módszerrel fogják semlegesíteni a forrásoldalon – azaz amennyivel több pénz kerül a rendszerbe a kötvényvásárlások miatt, annyit le is kötnek a kötvényprogramban részt vevő bankok pénzéből.
A Matolcsy-féle jegybank az elejétől kezdve alig leplezetten eredménycéllal működik: a kamatcsökkentés két csatornán keresztül is óriási mértékben javította az MNB eredményét, hatalmas hasznot hajtva a jegybanknak.*Röviden: csökkent a veszteség a kamatokon, mivel a kamatcsökkentés miatt az MNB olcsóbban jutott forráshoz, közelebb került a magyar kamatszint a fejlett országokéhoz (utóbbi azért fontos, mert az MNB fejlett piaci eszközökben, az úgynevezett devizatartalékban tartja a pénzét). Másrészt a kamatcsökkentés, majd a látványosan laza kamatpolitika mellékhatása, hogy folyamatosan romlik a forint árfolyama, ezért a devizatartalék átértékelésén óriási nyereségei vannak a jegybanknak. Ebből a pénzből hozták létre a sok botrányt kavart Pallas alapítványokat, fizettek osztalékot a költségvetésbe, és felhalmoztak egy 200 milliárd forintos eredménytartalékot is. Az MNB tehát el tud nyelni jelentős veszteségeket is (bár ha esetleg megfordulnak a gazdasági folyamatok, akkor hirtelen más okokból is nagy veszteségek jöhetnek, és ezeket végső soron az adófizetőknek kell majd állniuk). A probléma inkább az, hogy rengeteg adófizetői pénz kerül piaci körülmények között egyelőre nem bizonyított cégekhez, amelyek most még jobban túladósodhatnak,
így a NER-cégek lassan az egész gazdaságot veszélyeztető rendszerszerű fenyegetéssé válhatnak.
Ennek egy másik következménye, hogy ha kölcsönösen függő, szimbiotikus viszonyba kerülnek a NER-cégek az állammal, akkor nem is lehet tőlük megszabadulni. | Tíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatát | Piaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20191206/tiz-evre-az-adofizetok-nyakaba-raktak-a-ner-nagyvallalatok-kockazatat/ | 2019-12-06 15:22:00 | true | null | null | G7 |
A közösségi oldalon látott napvilágot a nem hétköznapi felvétel.
A Twitteren látott napvilágot a nem mindennapi felvétel, melyen két herszoni kisgyerek páncéltörővel (RPG) és kalashnyikovval sétálgat (a videó alapján az utóbbi eszköz akár játékfegyver is lehet).
A felvételek tanulsága szerint a páncéltörőt az egyik gyereknek még elsütni is sikerül.
Mutatjuk a felvételt:
Kherson children found an RPG and almost end up killing each other with it pic.twitter.com/6MMXyK3afY — ТРУХА⚡️English (@TpyxaNews) August 14, 2022
Nyitókép: Képkocka, Twitter-videó | Mandiner | [
"külföld",
"Ukrajna",
"fegyver",
"gyerekek",
"fegyverek",
"Herszon",
"Háború",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20220815_haboru_kulfold_ukrajna_fegyver_fegyverek_herszon_gyerekek | null | false | 0 | 0 | null |
|
Lengyel Anna dramaturg, a PanoDráma vezetője a Facebook-oldalán írta le kálváriáját az Elművel. December 3-án este 9-kor ért haza arra az értesítésre, hogy tartozás miatt lekapcsolták a hálózatról.
Az a "sajtpapírról" nem derült ki, melyik szolgáltató üzent, telefonszám az övén kívül nem volt a cetlin. A lakásba felérve tapasztalta, hogy a villanyt kapcsolták ki, ezzel pedig a fűtést is.
Az én esetemben épp egy kemó közepén egy legyengített immunrendszerrel. A hűtőszekrény is kikapcsolva persze, benne a szigorúan hűtőben tartandó injekció a kemó ellentételezésére, hogy a fehérvérsejtek ne csökkenjenek nullára a csontvelőmben. Nekem van családom, vannak barátaim, van pénzem szállodára. Másnak nincs. Emlékeztem, hol a gyertya és a gyufa. Más esetleg idősebb és nem emlékszik. Még a mosógép is eszembe jutott a benne holnapra nyilván elrohadó ruhával. Kiszedtem. Átmentem apámékhoz.
Ott ellenőrizte, hogy egy 9678 forintos tartozás, kéthavi díj miatt kapcsolták ki a szolgáltatást úgy, hogy 4500 forintig nem is számláz az ELMŰ. "A hűtőben rohadó kaja értéke legalább ötszöröse ennek.
Amúgy minden rendben, injekció átmentve. Aggodalomra nincs ok, csak dühre. Egy pillanatra átélhettem, mi várna rám a cigánysoron nap mint nap.
Másnap megosztotta a folytatást is, aszerint 24 órán belül visszakapcsolják az áramot, de hogy mikor, azt nem tudni.
Az Elmű az általa megbízott vállalkozóhoz számot nem ad, mert egyszer egy ügyfél rájuk borította az asztalt (köszi ezúton is, drága Kohlhaas barátom),
a lapra ugyan ráírják, hogy telefonhívást kér, mielőtt jönnek, hogy ne a kihűlt lakásban kelljen várakoznia, de garantálni nem tudják a hívást. | Itthon: "Kikapcsolták a villanyt és a fűtést, esetemben egy kemó közepén legyengített immunrendszerrel" | Lengyel Anna dramaturg a Facebookon osztotta meg kálváriáját. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20181206_Kikapcsoltak_a_villanyt_es_a_futest_esetemben_egy_kemo_kozepen_legyengitett_immunrendszerrel | 2018-12-06 16:58:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Horvátországban már az ötödik hullámot várják január közepére
Horvátországot január második felében éri el a járvány ötödik hulláma, és senki nem fogja tudni elkerülni az érintkezést a koronavírus új, omikron nevű változatával, a védekezés legfőbb eszköze pedig az emlékeztető oltás - jelentette ki Vili Beros horvát egészségügyi miniszter a kabinet csütörtöki ülésén.
Kiemelte: eddig mindössze 24 esetben azonosították az új vírusvariánst az országban, de az alacsony átoltottság, a járványügyi szabályok figyelmen kívül hagyása és az emlékeztető oltások felvételének halogatása miatt nem fogják tudni elkerülni az ötödik hullám teljes erejének következményeit.
Hozzátette: az elmúlt időszakban, bár csökkent a kórházban kezelt betegek száma, az egészségügyi intézmények állandó készenlétben állnak az esetszámok növekedése miatt.
Davor Bozinovic belügyminiszter bejelentette, hogy további két héttel meghosszabbították a jelenleg is érvényben lévő korlátozásokat, amelyek december 31-én járnának le. Továbbra is korlátozzák a nyilvános összejöveteleket, a rendezvények látogatását, a beutazást és az állami szférában a munkavégzést is védettségi igazoláshoz kötik, továbbá kötelező a maszk viselése zárt térben. Meghosszabbították azt a rendeletet is, amelyben megtiltották a beutazást a dél-afrikai régióból az omikron miatt.
A valamivel több mint négymilliós Horvátországban csütörtökre 5958 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, és a vírus okozta Covid-19 betegségben 27-en hunytak el. Kórházban 1858 beteget ápolnak, közülük 239-en vannak lélegeztetőgépen. Az országban eddig 2 257 261-en kaptak védőoltást, közülük 2 137 145-en már a második adagot is.
(Ez is érdekelheti: Nagy a baj: már a vonatközlekedés is akadozik Olaszországban az omikron miatt)
A szomszédos Szlovéniában az elmúlt 24 órában 1704 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és a fertőzés következtében nyolc beteg halt meg. Kórházban 574 beteget ápolnak, közülük 186-an vannak intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 249 503-an kaptak védőoltást, közülük 1 189 293-an mindkét adagot.
Janez Jansa szlovén kormányfő a szlovén közszolgálati televíziónak adott interjújában rámutatott: várhatóan a legtöbb fertőzéssel járó napok és hetek előtt állnak, ezért valószínűleg ismét fel kell majd adni bizonyos szabadságjogokat. Jansa ugyanakkor nem volt egyértelmű a koronavírus elleni kötelező oltás bevezetését illetően, amelyről Borut Pahor államfő nemrég úgy nyilatkozott: ha a szakértők javasolnák, kérné a képviselőktől, hogy egyhangúlag támogassák az erről szóló döntést.
(MTI) | Horvátországban már az ötödik hullámot várják január közepére | Horvátországot január második felében éri el a járvány ötödik hulláma, és senki nem fogja tudni elkerülni az érintkezést a koronavírus új, omikron nevű változatával, a védekezés legfőbb eszköze pedig az emlékeztető oltás - jelentette ki Vili Beros horvát egészségügyi miniszter a kabinet csütörtöki ülésén. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/horvatorszag-otodik-hullam-januar-koronavirus/wm5nqf7 | 2021-12-30 15:32:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Idén július 6-án délután rendezik meg a Budapest Pride-ot, a program fél négyes gyülekezővel indul a Hősök terénél. A felvonulás 6 óráig tart a szervezők zenével, kamionokkal, zászlókkal és lufikkal készülnek. Utána fél 9-ig piknik, beszédek és civil falu várja az érdeklődőket az Olimpia Parkban.
A felvonulás előtt szokás szerint egy egyhetes, kulturális és közösségi programokat kínáló fesztivált rendeznek, ez idén június 30. és július 7. között várja az érdeklődőket. "Hisszük, hogy a jelenlegi politikai és társadalmi kontextusban elengedhetetlen a szolidaritás, az egymásért és másokért való aktív kiállás – ez fesztiválunk üzenete 2013-ban. A mi szabadságunk a te szabadságod is!″ – áll a program beharangozójában, melyre melegeket és nem melegeket egyaránt várnak a szervezők.
Mint megírtuk, idén a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem próbálja meg a közlekedés akadályoztatására hivatkozva betiltani a rendőrség a Meleg Méltóság menetét. A tiltást a korábbi években mindig hatályon kívül helyezte a Fővárosi Tanács, ezzel biztosítva a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ) emberek és támogatóik gyülekezési jogát.
Tavalyi videóriportunkból kiderül, miért jár a Prezi.com vezérigazgatója a Pride-ra, és az is, hogy az ellentüntetők is jól szoktak szórakozni. Bár a tavalyi felvonulás békésen zajlott, többek között a fekete ruhás ellentüntetők bekiabálásairól részletesen olvashat itt.
A régióban sem a hatóságok packázása, sem az agresszív ellentüntetés nem egyedi: Ukrajnában pont most tiltották be az első Gay Pride-ot, múlt héten pedig ellentüntetők vertek szét egy grúz és egy orosz felvonulást. A szigorúan név nélkül nyilatkozó ukrán szervezők elmondták: aktivistáik meg fogják találni a módját, hogy kifejezzék a tiltakozásukat az emberi jogok elnyomásával kapcsolatban.
A kijevi tüntetést letiltó hatóságok egyébként azzal védekeztek, hogy minden aznapra eső felvonulást betiltottak, kivéve a Kijev-napi hivatalos ünnepséget. Mint elmondták: muszáj volt megtenniük "a szükséges lépéseket, hogy biztosítsák a közrendet és megvédjék az emberek életét és biztonságát″.
A Budapest Pride 2013-as programja: | Július 6-án lesz a melegfelvonulás | Július 6-án lesz a melegfelvonulás - Nem sokkal járunk Ukrajna és Grúzia előtt, a cél a közösségépítés és az előítéletek leépítése. | [
"lmbt",
"gay pride",
"melegfelvonulás",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2013/05/23/julius_6-an_lesz_a_melegfelvonulas | 2013-05-23 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A négyévente egyszer megrendezésre kerülő globális katolikus konferencia ebben a hónapban az ecuadori Quitóban zajlott, de a kábítószer-kereskedők elleni belső háború árnyékában a tervezettnél 25 százalékkalkevesebbrésztvevő jelent meg, köztük a pápa is kihagyta az eseményt. A szállásfoglalások az év elején 22 százalékkal zuhantak éves szinten.
Pedig az országban minden adott, hogy turistaparadicsom legyen: olyan látnivalók vannak, mint az Andok gleccserei, a trópusi strandok és az esőerdők, valamint a különösen népszerű Galápagos-szigetek.
A válságok azonban újra és újra aláássák az idegenforgalmat. Az ország tavaly azzal került be a hírekbe, hogy a választások előtt két héttel lelőttek egy elnökjelöltet. A gyilkossági ráta tavaly 100 ezer főre vetítve 46,5-reemelkedett,ami 2018-hoz képest nyolcszoros növekedés, és magasabb, mint Kolumbiában vagy Mexikóban.
A turisták még a hagyományosan biztonságos Galápagos-szigeteket is elkerülik, mert tartanak a kötelező ecuadori szárazföldi megállásoktól.
A közbiztonsággal kapcsolatos problémák a legújabbak a turizmust érintő kihívások sorában: 2016-ban egy nagy földrengés okozott több milliárd dolláros károkat, utána a koronavírus-járvány küldte padlóra a turizmust. A bűnözés pedig olyan mértékben nőtt az elmúlt években, hogy emiatt 2022-ben az ecuadori labdarúgó-szövetség visszautasította a Copa America megrendezését.
AVilággazdaságcikke kitér arra is, hogy az erőszak elharapózása a kábítószer-kereskedelem következménye. Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala szerint a nemzetközi drogkartellek új útvonalakat kerestek, amelyeken keresztül a Kolumbiában és Peruban termelt kokaint csempészhetik. A két ország között fekvőEcuadorideális terepnek bizonyult, és Ecuador globális elosztóközponttá vált.
Mindezek következtében a lehetőségek ellenére a turizmus a bruttó hazai terméknek mindössze 2,9 százalékát teszi ki, éves szinten 1,1 milliárd dolláros bevétellel, messze elmaradva járvány előtti szinttől.
Az Origo is beszámolt arról, hogyjanuárban csuklyás fegyveresek rontottak beaz ecuadori TC Televízió stúdióiba adás közben. Lövöldözést és sikolyokat is lehetett hallani. Néhány dolgozót túszul ejtettek, akiket később a rendőrség kiszabadított, a fegyvereseket pedig elfogták.
Az élő adásban látni lehetett, amint a stáb tagjai a TC quayaquili stúdióinak padlóján kuporogtak, miközben fegyveresek a kamera előtt gesztikuláltak.
Daniel Noboa, az ország egyik leggazdagabb embere, tavaly november óta az ország köztársasági elnöke, a kábítószer-kereskedelem, valamint az utcai és a börtönökben dúló
erőszak visszaszorítását ígérte. | Véres bandaháborúk teszik tönkre egy turistaparadicsom idegenforgalmát | Ecuadorban minden adott lenne ahhoz, hogy igazi turistaparadicsommá váljon, ám a sorozatban jövő válságok újra és újra aláássák az idegenforgalmat. Most az elharapódzó bűnözés miatt a közbiztonsággal kapcsolatos problémák ijesztik el a turistákat. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/utazas/2024/10/bandahaboru-turistaparadicsom-idegenforgalom-ecuador | null | true | null | null | Origo |
Visszavonulót fújt Herényi Károly a civilek nevében - írtuk keddi cikkünkben, amikor a balatonföldvári Nyugati strandra épülő vitorláskikötőt öt éve támadó helyi civil szervezet elnöke arról tájékoztatott: szüneteltetik a most éppen a Kúria előtt lévő pert. Cserébe a beruházó Balabo Kft. alapítványt hoz létre, melybe évente tízmilliókat fizet városfejlesztési célra. Ehhez képest alig két nap elteltével Herényi Károly most ismét visszavonulót fúj, de most az általa kialkudott egyezségtől áll el. A Mosolygó Balatonföldvár Egyesület csütörtök esti tanácskozásán ugyanis egyöntetűen mindenki a per folytatása mellett érvelt. A történtekről a 24.hu számolt be elsőként.
Senki sem állt Herényi mellé
Ahogyan megírtuk, Herényi Károly hét eleji bejelentése derült égből villámcsapásként érte saját egyesületének tagságát is. Az elnök egy személyben, saját ötlete nyomán kezdett tárgyalásba a kikötőt építő Balabo Kft.-vel és "alkudta" ki az egyezséget a per leállításáról és az alapítvány létrehozásáról. Azt a korábbi parlamenti képviselő lapunknak is elismerte, hogy nincs többségben az álláspontja az egyesületen belül, de akkor még úgy mondta, igyekszik meggyőzni a tagságot, ám ha ez nem sikerül és a per folytatásáról születik döntés, úgy azt már nem ő fogja képviselni.
A csütörtök esti több órás egyesületi vitán információnk szerint senki sem állt Herényi alkuja mellé, az egyesületi tagok egyöntetűen a per folytatását szorgalmazták. Sőt, volt aki azt is felvetette, hogy az egyesület által delegált képviselők az új testületben se vállaljanak semmilyen tisztséget (a Mosolygó Balatonföldvárért három képviselője az egyetlen függetlennel kiegészülve többséget alkothat a leendő, hétfős képviselő-testületben), hiszen felvetődött -ahogyan lapunk is megírta -: Herényi Károly lehet az alpolgármester a kormánypárti Holovits Huba polgármester mellett. Erről a kérdésről azonban végül nem szavaztak, a döntéseket rábízzák a négy érintett képviselőre. A kikötő témájában azonban egyértelmű döntés született, amit végül Herényi Károly is felvállalt.
"Megváltoztattam a véleményemet"
Mi történt, hogy mégis csak fel tudja vállalni az eredeti álláspontjával ellentétes döntést? Ahelyett, hogy meggyőzte volna a tagságot, önt győzték meg?- kérdeztük pénteken Herényi Károlytól, aki azt felelte: "Ilyen az élet és a demokrácia. Fel tudom vállalni a per folytatását, mert nekem elnökként a többségi álláspontot kell képviselnem. Tudom, néhány napja még nem ezt mondtam, de azóta megváltoztattam a véleményemet. Nem a kikötőtémában, hanem az egyesület miatt, azért, mert úgy gondolom, sokkal fontosabb, hogy ez az egyesület fennmaradjon, egységes maradjon. A kikötőpert pedig majd a bíróság eldönti."
Herényi azt nem tudta megmondani, tárgytalan-e így az a megállapodásuk a Balabo Kft.-vel, hogy alapítványt hoznak létre. A Narancs.hu megkérdezte erről a kikötőépítő céget, továbbá arról is, hogy - hiszen Herényi egyik érve éppen ez volt amellett, hogy álljanak el a pertől - tervezik-e kártérítési eljárás indítását egyebek között az önkormányzattal szemben, több éves elmaradt hasznukra hivatkozva. Amit válaszolnak, közöljük. | Fordulat a balatonföldvári strandkikötő ügyében: mégis folytatják a pert a civilek | A Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület tagsága csütörtökön este döntött így, méghozzá egyhangúlag. A korábban ellentétes véleményt képviselő Herényi Károly elnök is felvállalja a döntést. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/fordulat-a-balatonfoldvari-strandkikoto-ugyeben-megis-folytatjak-a-pert-a-civilek-270988 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Főként halmozottan sérült gyermekeket nevelő családok és civil szervezetek támogatásáról döntött a Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló alapítvány -közöltea Mészáros Csoport kommunikációs igazgatósága.
Az idén, a harmadik negyedévben beérkező, csaknem 3 milliárd forint összértékű 550 pályázatból a kuratórium döntése alapján összesen 75 magánszemély és civil szervezet részesül mintegy 250 millió forintos támogatásban.
Kiemelték: mára az országban az egyik legjelentősebb, civil szervezeteket és magánszemélyeket támogató Pro Filii Alapítvány évi egymilliárd forintot fordít rászorulók támogatására. A kuratórium az idén harmadszor döntött támogatásokról. Az 550 beérkezett pályázatból a cégcsoport vezetőiből álló bírálóbizottság javaslatára végül 47 magánszemély és 28 civil szervezet támogatásáról született döntés.
Az összesen mintegy 760 millió forintot igénylő 167 magánszemély pályázó közül 47 kap mintegy 120 millió forintos támogatást, döntő többségükben sérült gyermekeket nevelő családok kapnak így segítséget. A 2,1 milliárd forintra pályázó 383 civil szervezet közül pedig 28-nak ítélt támogatást több mint 130 millió forint értékben a kuratórium.
A szervezet kifejtette, hogy a Pro Filii Alapítvány céljával összhangban előnyben részesültek azok a kérelmek, amelyek célcsoportja egészségügyi, szociális vagy más okból hátrányos helyzetű gyermekek, a támogatás segítségével pedig szélesebb körű segítségnyújtás valósítható meg.
Az alapítvány támogatja számos ritka betegséggel élő és mozgássérült gyermek gyógyítását, fejlesztését, valamint életkörülményeinek javítását. Így többek között hozzájárul egy nagyon ritka genetikai betegséggel küzdő kisfiú fejlesztésének és egy négyvégtagi feszesség miatt műtéten átesett kislány rehabilitációjának támogatásához, valamint több, súlyosan beteg, autista gyermek életminőségének javításához is
- jelezték, hozzátéve, hogy a kuratórium döntésének eredményeként az alapítvány támogatja a Pető Intézet mozgáskorlátozott óvodásai számára akadálymentes játszótér létrehozását, hozzájárul a Sárándi Fogyatékkal Élőkért és Családjaikért Egyesület és a Morpheus Aneszteziológiai Alapítvány orvostechnikai eszközbeszerzéseihez, valamint az ötven, autizmussal és egyéb halmozott fogyatékossággal élő fiatalt elszállásoló Miskolci Autista Alapítvány energetikai korszerűsítéséhez. Emellett az alapítvány támogatja tehetséges, rászoruló sportoló gyermekek versenyzését és olyan kulturális esemény megrendezését, amelynek bevétele a Covid-árvák javát szolgálja.
- Minden eddiginél több magánszemély kérelmét támogattuk, mert tisztában vagyunk vele, mennyi kihívás és megpróbáltatás éri a beteg gyermeket nevelő családokat: mi a terhek könnyítésének pénzügyi oldalában tudunk segíteni, de nagy öröm számunkra, hogy ebben a ciklusban olyan szervezetet is tudtunk támogatni, amely önkéntes fiatalokat toboroz idős emberek betegápolásához, elősegítve ezzel egyik fő célunkat, hogy az általunk nyújtott anyagi támogatást megsokszorozzák - összegezte Várkonyi Andrea, a Pro Filii Alapítvány kuratóriumi elnöke az idei harmadik negyedéves pályázati elbírálásokat. | Több száz milliós támogatást kapnak a sérült gyermekeket nevelő családok és szervezetek | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/tobb-szaz-millios-tamogatast-kapnak-a-serult-gyermekeket-nevelo-csaladok-es-szervezetek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Magyar vagyok és a magyar nemzet érdekét szolgálom és Magyarország érdekéért dolgozom – jelentette ki Dobrev Klára egy ponton az Orbán Balázzsal folytatott nyilvános vitáján. A DK újdonsült EP-képviselője és a Miniszterelnökség államtitkára (a Migrációkutató Intézet egykori vezetője) udvariaskodva és néhol udvariatlankodva piszkálódott egymással úgy, hogy közben egyetlen témában sem léptek túl a pártpolitikai paneljeiken. Talán irreális elvárás is lett volna ez, hiszen a vita alapállása az volt, hogy tökéletesen lehetetlen egymással az érdemi vita.
Imádom a vitákat
– mondta a vita során Dobrev Klára, ám az Orbán Balázzsal eredetileg erre szánt másfél órát aligha jegyzi majd fel az élvezetes, eredményes időtöltések között. A Méltányosság Politikaelemző Központ legújabb, a magyar pártok, a sajtó, az oktatás EU-képéről, valamint a Magyarország és Európa kapcsolatáról szóló kutatását mutatták ugyanis be a szellemi műhely "szalonjának" ötödik hasonló rendezvényén. A szerzők – Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Paár Ádám, Rajnai Gergely és Zsolt Péter – az e-könyv tanulmányait ismertették röviden, majd Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára és Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció új EP-képviselője vitázott.
Hivatalosan a választások után kialakuló európai és magyarországi helyzetről, a magyar politika Európa-képéről.
Este van már?
Ezekről ugyanakkor érdemben nem nagyon eshetett szó, hiszen a DK és a Fidesz–KDNP képviselőiként egyik résztvevő sem tudott "kibújni a bőréből". A kormány Európa-képe, valamint a DK Európai Egyesült Államok-víziója, pontosabban az e kettő szembenállását érintő kérdésre például Dobrev Klára rögtön ismertette, hogy esetükben egy komplex fogalomról van szó, amelynek lényege a szociális európai kép, a politikai gazdasági együttműködésen túlmenő egység, és az, hogy az 500 millió európai állampolgárért közös felelősséget vállaljanak az európai nemzetek.
Szerinte a kampányban és a választásban két gondolat versengett egymással, az egyre erősödő szövetségé, amelynek hívei az EU-reformban érdekeltek, illetve az ezzel szemben álló, szélsőséges EU-szkeptikusoké, amilyen a Fidesz is, és amely erők nem érdekeltek Európa megváltozásában, de ők nagyon leszerepeltek.
Viszony vagy iszony? Követési távolság. Az EU–Magyarország nexus változásait járja körbe egy új kötet ezzel a címmel. Összesen öt, három szakpolitikai és két értékelő tanulmány készült, ismertette Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője a rendezvényen. Rajnai Gergely és Novák Zoltán egyes pártok (Fidesz, MSZP, LMP, Jobbik) Európa-programjait elemezték, de akadtak gondjaik. Például ugye a Fidesz 2010 óta nem bocsát ki sem kormány-, sem választási programokat, emiatt Orbán Viktor tusnádfürdői beszédeit tekintették irányadónak, de más pártoknál is voltak furcsaságok, hiszen azok a politikai szereplők, akik 2010 előtt is tényezők voltak, szintén nem minden esetben alkottak tematikus programot. Az Európához való viszony és az integráció foka, illetve az ezzel kapcsolatos hozzáállás mutatta a legtöbb eltérést. Zsolt Péter két kollégájával végzett médiaelemzést, és arra jutottak, hogy az uniós kérdéskör a Magyar Nemzetben éveken át sokszínűbben jelent meg, mint egykori versenytárában, a Népszabadságban. Ugyanakkor az évek során növekedett a pesszimizmus, a lapok – ma már a Népszava, és nem a Népszabadság – attitűdje eltérő okokból, de egyaránt szomorkodó az Európai-projekttel kapcsolatban. Paár Ádám a nemzeti alaptanterveket (Nat) hasonlította össze, azt vizsgálva, hogyan jelenik meg benne az Európa-kép. Lakatos Júlia a "nem teljesen nyugatos ország" uniós csatlakozását, azaz Magyarország elmúlt évtizedeit írta le politikatörténeti szemszögből, szerinte ugyanis történelmileg kódolt volt, hogy a kulturális, történelmi különbségek Kelet- és Nyugat-Európa között nem oldódnak fel, nem lesznek konfliktusmentesek. Csizmadia Ervin pedig azt vizsgálta, hogy a társadalom egyes csoportjaiban, elsősorban a politikai közösségekben mennyire különböznek az Európa-képek. A kormányoldal és a mai ellenzék törésvonala miatt két nagy, egymással ellentétes Európa-kép van a társadalomban, a mintakövető és a mintaformáló, mondta. Csizmadia a baloldali evidenciát a jobboldali ambivalenciával vetette össze, és arra jutott, hogy nincs ebben semmi meglepő, ez egy történelmi ellentét, a Fidesz csak árrá fejlesztette a mindig is létezett búvópatakot.
Orbán Balázs egyetlen egyetértési pontot talált Dobrevvel, hogy ő is szélsőségesnek tartja a DK mondanivalóját, tehát abban, hogy a másik szélsőséges, legalább kiegyeznek.
Az államtitkár ezután mintha Orbán Viktor kormányfő beszédeiből kezdett volna idézni, történelmi távlatokba helyezte a mai európai politikai helyzetet, és az Osztrák–Magyar Monarchiához hasonlította "Brüsszelt", bár azt – ahogyan a kormányfő és a Fidesz–KDNP sem tette eddig soha –, azt nem is nevezte meg, kinek lennének ott pontosan "birodalmi törekvései". Orbán szerint ugyanis,
ahogyan a Habsburg Birodalom idején, úgy ma is világos, hogy szélsőségesen magyarellenes az a hozzáállás, amely kevesebb szuverenitást akar Magyarországnak.
Ezután az európai szélsőjobboldali, illetve ez EU-szkeptikus politikai erők letarolását érintő dobrevi gondolatra azzal reagált: ő a 16 százalékot semmiképpen nem minősítené sikerként, miközben szerinte az uniós polgárok 80 százaléka a kereszténydemokrata európai alapok iránt elkötelezett. Éppen ezért – noha itt mintha némi logikai bukfenc becsúszott volna – Orbán kijelentette, hogy semmi más, mint az önfeladás politikája a DK-jé, mert mindenféle kritika nélkül Brüsszel mellett teszi le a voksot,
ezzel pedig megöli az érdemi vita lehetőségét.
Dobrev le is csapta a labdákat, amikor közölte: Brüsszelt Moszkvához vagy a Habsburg Birodalomhoz hasonlítani egész egyszerűen hazugság. Ráadásul szerinte az értelmes vita kihalása sem nekik, a DK-soknak róható fel.
Ezután igyekezett elmagyarázni, hogy a szimpla hazugozáson túl, miért is az Európai Egyesült Államokban hisz. Szerinte a szuverenitást közösen gyakorolni nem önfeladás. "A közös döntéshozatalban részt venni azt jelenti, hogy lehetőséget kapunk olyan döntéseket meghozni, amelyeknek egyébként a közelébe sem kerülhetnénk." Olyan globális ügyeket említett itt, mint a klímavédelem, a robotizáció, vagy éppen a géntechnológia, amelyben Európa közösen hatékonyabb lehet. Dobrev szerint ráadásul a gazdasági érdekeken és a világpolitikai hatékonyságon túl vannak olyan védendő európai értékek is, amelyek igenis valamennyi magyar állampolgár javát szolgálják.
A birodalom szó visszavág
Orbán Balázs szerint "az a turpisság", hogy Dobrev narratívájában, aki a föderális Európa ellen beszél, az Európa-ellenes. Az államtitkár úgy látja, az európai együttműködés adottság, szükségszerűség, a kérdés az, hogy az együttműködés keretein belül milyen esetben kell a nemzetállamok jogait védeni, vagy éppen átadni Európának. Hogy mit ért átadáson, vagy miért látja lemondásnak az integrációt, az nem derült ki, ehelyett a szokásos kormánypárti ideológiai paneleket vette elő: "a nemzetállamok nem problémát jelentenek, hanem az európai lét, az élet és az együttműködés alapjai".
Szerinte persze az Európai Bizottság politikai aktor lett, liberális zöld és baloldali elképzeléseket valósított meg. Arra az államtitkár nem tért ki, hogy a néppárti vezetésű uniós intézmények miként tértek le a kereszténydemokrata útról, ahogyan az egyéb tények is elmaradtak, mindenesetre kijelentette, hogy az "Európai Parlament is az Európai Egyesült Államok megvalósításán dolgozott". Sőt:
Európában mindig akkor jött háború, amikor valaki birodalmat akart építeni
– jelentette még ki, kifejtve, hogy bizony vannak olyan helyzetek és ügyek, amelyekben az európai népeknek nem kell együttműködni. Ezután arról beszélt, hogy Magyarország számára éppen az a versenyelőny, hogy például az adórendszer nem egységes Európában, és szerinte az energiaárak szabályozásában kivívott függetlenség is a magyar gazdasági sikerekhez járultak hozzá.
Itt először jött el a pillanat, hogy Dobrev érdemben reagáljon, és tisztázza: egyetért Orbánnal abban, hogy az erős föderális Európa erős nemzetállamokból áll.
Senki, soha nem tagadta a nemzetek létjogosultságát. Európa egyik legerősebb »békefegyvere« éppen az, hogy folyamatosan erősíti a nemzettudatot
– mondta, majd igyekezett egyenként cáfolni az államtitkár példáit. Elsősorban abba kapaszkodott bele, hogy Magyarország ma "offshoreállam" és éppen az egységes adópolitika hiánya az, amely miatt a multinacionális cégek a valódi kötelezettségeik negyedét fizetik Európában. Dobrev a rezsicsökkentés szlogenje és a kudarca kapcsán is odaszúrt egyet Orbánnak, mire az államtitkár azt mondta, "egészen szürreális valóságtagadásban van" a DK listavezetője.
Értékek és háborúk
Miután Rónai Egon megállapította, mennyire nem tudnak kitörni a vita résztvevői a politikai paneljeikből, a vitapartnerek folytatták ugyanazt, amit már a kampányban is hallhattak mind a két fél részéről a politika iránt érdeklődők.
A nemzetállamot érintő kérdésre, a felfogásbeli különbségre reagálva például Dobrev ismét arról kezdett beszélni, hogy az ő Európája nemcsak érdek, hanem értékközösség is, mely a parlamentáris demokrácia, a sajtószabadság, a független bíróságok és még számos alapelv tiszteletben tartásával működik.
Nem lehet csak az érdekek közösségeként egyben tartani Európát, mondta, mire Orbán Balázs közölte, szerinte is vannak közös értékek is, de azokat a római szerződés környékén kell keresni. "Európa újjászervezésére kereszténydemokrata alapon került sor a második világháború után", mert csak ez képes figyelembe venni az emberek akaratát, hangzott például el, majd az államtitkár azzal kezdett érvelni, hogy az európai emberek nem akarnak feloldódni egy szuperállamban. Ráadásul a demokráciát, jogállamiságot és az emberi jogok tiszteletén alapuló rendszert szupranacionális szervezetek nem tudtak még soha létrehozni.
Erősen óvva intenék ettől mindenkit, mert ebből szoktak háborúk lenni
– adta ki az ismeretlen címzettnek szóló hadüzenetet, majd közölte: a több Európának akkor van értelme, ha az minden európai országnak előnyös. Ha valakit beleerőltetnek, az szétveri az együttműködést, tette hozzá. Többszöri kérdésre állította, a magyar kormánynak több javaslata volt arra is, hol lenne szükség több Európára, de példát nem tudott mondani erre, csak hogy kritikusak az intézmények javaslataival.
Orbán Balázs közölte, hogy az bizonyítja, hogy a nemzetállamok képesek megoldani a globális problémákat, hogy a szerinte "formális értelemben vett EU–török megállapodás valójában egy német–török megállapodás, amely megállította a szíriai menekülthullámot, ráadásul volt még egy magyar határkerítés és az olasz partiőrség is, és így tehát a nemzetek, nem pedig az EU oldotta meg a menekültválságot.
A vitapartnernek nem jutott eszébe megkérdezni, hogy ezek szerint most már az Orbán-kormány is azon az állásponton van, hogy a menekültválság megoldott ügy, ehelyett Dobrev egyenként igyekezett cáfolni az államtitkár állításait. Nem nagy meglepetés, hogy nem jutottak előre.
Amikor pedig a DK képviselője a szociális Európát érintő programjukról, elképzeléseikről kezdett beszélni, amelyhez szintén a közös európai cselekvésre lenne szükség, mert ezzel csökkenthetőek lennének a társadalmi különbségek minden európai országban, Orbán Balázs úgy reagált, hogy
2010 óta a segély helyett munka elve hozta Magyarország gazdasági eredményeit, de a DK programja minden országban a segély munka helyett elvet hirdeti.
Dobrev Klára erre a kijelentésre se reagált, és inkább elvi szinten folytatta a vitát az EU működésének hatékonyságáról, valamint arról, hogy egy hatékony közösség a kompromisszumot vitával és párbeszéddel, nem pedig egymásnak adott ultimátumokkal közelíti meg.
A párbeszéd fontossága
Itt állt elő azzal, hogy "imádom a vitákat", amire Orbán Balázs rávágta: mindez politikai porhintésnek jó, de valójában, amikor 400 ezer ember beáramlik Európába, és "ezeket" szét kell osztani, és aki nem akarja ezt, azt meg kell büntetni, annak köze nincs a párbeszédhez. Ezután az államtitkár a nemzet érdekéről beszélt, szerinte azt csakis a kormány képviseli, és szerinte inkább az a probléma, hogy nincs olyan ellenzéki párt, amely "nemzeti szemüvegen keresztül" nézné a fontos ügyeket.
Egy pillanatra álljunk meg, már csak azért is, mert nem fideszes lakossági fórumon vagyunk. Magyar vagyok és a magyar nemzet érdekét szolgálom, és Magyarország érdekéért dolgozom. Tudom, hogy maguk éjjel-nappal az ellenkezőjét állítják, de ez nem igaz
– reagált végre érdemben Dobrev, majd akkor Orbán odaszúrt, hogy a DK szerint a migráció álprobléma, az EP-képviselő még kontrázott is, hogy ha arra kérnék a magyar embereket, döntsenek, mit tartanak problémának: a sürgősségi ellátás leállását, vagy a migrációt, szerinte nem kérdés, mi lenne az eredmény.
Orbán Balázs azt kérte, hogy Dobrev mondjon egy példát arra, amiben a DK a brüsszeli mainstream állásponttal ellentétes véleményen van. Ilyen az agrárpolitika, vágta rá Dobrev, aki szerint ők a kisebb gazdaságok támogatását, a jelenlegi elosztási rendszer reformját képviselik, szemben a brüsszeli állásponttal.
Az államtitkár szerint a DK ebben ismét csak nemzetellenes, hiszen ez a reform a magyar uniós források csökkentését eredményezné. "Szerintem a szavaim értelmezését hagyja rám, nem azt mondtam", folytatta Dobrev, és a szokásos kör következett: a DK számára az az elsődleges, hogy az uniós – akár agrár – forrásokat ne lopják el, ne fideszes oligarchákhoz kerüljenek, hanem a magyar társadalom felzárkóztatására jusson pénz. "Éppen azon dolgozom, szemben a magyar kormánnyal, hogy hogyan tudjuk ezeket a forrásokat a magyar gazdáknak, fejlesztőknek, tudósoknak jusson", mondta.
Erre érdemi reakció helyett Orbán inkább arról beszélt, hogy nemzeti érdeket kellene képviselni az EP-ben az ellenzéki pártoknak, mert akkor a kormánnyal azonos állásponton lennének. Miután pedig Dobrev újra a vita és az érdemi párbeszéd szükségességéről beszélt, Orbán Balázs azzal állt elő, milyen igazságtalan a kormány vitakészségét érintő vád, hiszen ő általában havonta egy vitán részt vesz, plusz minden hétfőn bemegy a parlamentbe – "ott van helye a vitának, ne becsüljük alá a parlamentet".
Rónai Egon felvetésére, miszerint a vita nem feltétlenül az, hogy mindkét fél mondja a magáét, Dobrev azt mondta, a nyilvános vita az egy dolog, és megemeli a kalapját, hogy Orbán legalább jár vitákra.
De a nem nyilvános párbeszéd – a beszélgetés, a vita, az érdekegyeztetés az teljesen kiveszett a magyar közéletből, és kifogásolta, hogy az ország életét befolyásoló, sokakat érintő kérdésekbe, azok előkészítésébe, meghozatalába nem vonják be az ellenzéki szavazókat képviselő pártokat, vagy sokszor magukat az érintetteket.
Orbán Balázs szerint a párbeszéd fontos, és ennek van is egy kultúrája – de ők tíz éve hozzák vissza a csőd széléről az országot és árral szemben eveznek a változó európai politikai vizeken. "Cselekedni kell, cselekedni kell ahhoz, hogy miután a XX. század nem a magyarság évszázada volt, a XXI. az legyen." Persze Orbán szerint is kell beszélgetni, de a kisebbségbe szorult véleményeket nem kell megvárni a döntéshozatalhoz, "azt várni, hogy a DK támogatását megvárja a Fidesz", egyszerűen nonszensz.
Lehet, hogy ezzel ilyen autokrata elnyomó figurának tűnök, de nem fogjuk megvárni, és nem másért, hanem a parlamentáris demokrácia szabályai miatt
– jelentette ki az államtitkár, mire Dobrev nyugtázta: nagyon sajnálja ezt, de szerinte az MTA, a pedagógusok, orvosok és adófizetők még nála is egy kicsit jobban, hogy úgy tűnik, az őket érintő ügyekben nem kell megvárni az ő véleményüket.
A piszkálódást láthatóan megunva Rónai Egon zárszóként az Európai Unió jövőjéről kérdezett, mire kiderülhetett: Orbán szerint nem kell semmi újat feltalálni, mindenkinek az alapszerződési keretek közé kell visszatérnie. Az elmúlt öt év teljes kudarc volt a közösség szempontjából, de ha a politikai elit észbe kap, akkor elsimulnak a nézeteltérések és Magyarország is újra megtalálja a helyét az EU-ban. Dobrev viszont nem a status quo megőrzéséért megy Brüsszelbe, sokszínű, de erősebben együttműködő európai közösséget akar, és szerinte garancia erre, hogy az EP-ben 80 százalékban az erősebb szövetség mellett tett hitet, sőt most már az Európai Tanácsban is csak ketten vannak EU-szkeptikusok Orbánon kívül. | Mikor lesz háború Európában? Dobrev-Orbán-vita volt Európáról | Mikor lesz háború Európában? Dobrev–Orbán-vita volt Európáról - A DK politikusa nem a kormányfővel, hanem a Miniszterelnökség államtitkárával vitatkozott. Legalább abban kiegyeztek, hogy a másik szélsőséges. | [
"dobrev klára",
"orbán balázs",
"ep-választás 2019",
"ep",
"eu",
"vita",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2019/06/07/orban_dobrev_vita_eu_ep | 2019-06-07 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Ha szombat, akkor újabb párbaj a Farmon. A szereplők korábbi egyöntetű döntése alapján Attila lett a kiválasztott, aki eleinte Gergővel szeretett volna megmérkőzni, hogy szétrobbantsa a tanya szerelmespárját, de ezt enélkül is megoldotta egy kis kavarással. Végül Diát hívta ki.
A lány elszántan készült az összecsapásra, még a haját is leborotválta, hogy igazi harcos amazonnak tűnjön, de végül az éles helyzetben nem tudott teljesíteni. Attilának és Diának egy elég összetett feladaton kellett magukat átverekedniük, de utóbbi már a kihívás első részénél elakadt, amikor is egereket, óriáscsótányokat és csibéket kellett számolgatnia.
Attila így beküzdötte magát a Farm következő játékhetébe is, míg ellenfele csúfos vereséget szenvedett. | Farm: Attila tarolt a párbajon | A tanyasi reality hetedik párbaján egy női farmer maradt alul. | [
"a farm",
"farm",
"farm attila",
"farm dia"
] | 0 | http://24.hu/szorakozas/2016/05/07/farm-attila-tarolt-a-parbajon | 2016-05-07 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Origó mesterfokozatú alákérdezésén túl is tartogatott még emlékezetes pillanatokat a csütörtöki kormányinfó. A sajtótájékoztató vége felé a Blikk arról kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy mit gondol arról esetről, hogy lezuhant Oroszországban egy kisrepülőgép, sajtóhírek szerint pedig ennek a fedélzetén volt Jevgenyij Prigonyin, a Putyin ellen fellázadt Wagner-vezér is.
"Az a helyzet, hogy olyan nagyon nem lepődtem meg a hír hallatán" - közölte sejtelmesen a politikus, de az igazán avantgard pillanatok még hátra voltak.
A kormányinfó legvégén a Hvg.hu újságírója is visszatért a témához, és arról érdeklődött Gulyásnál, hogy mire gondolt, amikor az előbb idézett választ adta. A miniszter erre mosolyogva kijelentette, hogy arra gondolt, amire a teremben lévő újságírók is. | Gulyás Gergelyről kiderült, hogy nemcsak miniszter, de gondolatolvasó is | Prigozsin halálhíréréről kérdezték a minisztert, aki láthatóan jól szórakozott a saját válaszán. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/zacc/2023/08/24/gulyas-gergely-kormanyinfo-prigozsin-repulogep | 2023. 08. 24. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Amerika szerint hazánk kleptokrácia? | Kétféleképpen értelmezhető, hogy az Egyesült Államok Külügyminisztériuma több, Fidesz-közelinek tartott személyt tiltott ki Amerikából. Történhetett konkrét korrupciós kísérlet, de az is lehet, hogy a magyar politikai rendszert tartják korruptnak. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141017-az-amerikaiak-szerint-magyarorszag-kleptokracia | 2014-10-17 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Nemrég írtuk meg, hogy eltűnik Szegeden a Moszkvai körút-Nemes Takács utcai sarki ház, vagyis a homlokzata biztosan, mivel teljesen modern átépítést kap az egyébként már romos állapotban lévő épület. A hetekben egy másik épületet is elkezdtek bontani a Nagyállomásnál, ahol az elmúlt években felépült lakásokhoz és irodákhoz hasonló homlokzatú, teljesen új épületet húz fel a telek tulajdonosa.
Az Alsóvároson lévő Indóház tér és a Szent Ferenc utca mindkét oldala szinte teljesen átépült az elmúlt 1-2 évtizedben. Sorra épültek fel a hasonló stílusú, sárga téglaburkolat - akár a Pfaff Ferenc által tervezett állomásépület - hatású, némely esetben irodarésszel is rendelkező társasázak, melyek a földszintes családi házakat váltották. Egészen mostanáig kitartott az egykori Tóth Étterem épülete a Szent Ferenc utca 3. szám alatt, melyet most teljesen lebontanak.
Mint korábbi cikkünkben írtuk, az ilyen épületbontásoknál egyrészt ha van, akkor a helyi védettség, másrészt a befektetői érdek ütközik. Nem lehet ugyanis elvárni, hogy a régi épületet felvásárló új tulajdonos régi állapotában újítsa fel az egyébként nem védett épületet, ami tömegében is eltörpül a telek értékéhez képest, így kérdéses a hasznosítása. Emiatt nem is feltétlenül lehetséges, vagy ésszerű az ilyen földszintes épületek megmentése.
Megoldás lehet a faszádizmus, ami azt jelenti, hogy megmentik a régi épület egy szeletét, vagyis a homlokzatát. Emögé pedig egy teljesen új szerkezetet húznak fel akár több szinttel magasabban, így a befektető is kihozza a hasznot a telekből, és a káposzta is megmarad. Kérdés azonban, hogy érdemes-e megmentésre az egykori Tóth Étterem homlokzata? Építészetileg nem valószínű, így nem is volt védett. Ettől még sokaknak lehet szép emléke a sokáig étteremként funkcionáló épület kapcsán.
Az új épület egyébként hasonlít majd a mellette lévőkre, vagyis sárga, téglaszerű burkolatot kap, másodlagos színe pedig a fehér lesz, legalábbis amit a már megszűnt építésügyi információs rendszerből (ÉTDR) korábban kimentett látványtervekről tudni lehet. Társasházi funkciót kap tíz lakással és két irodahelyiséggel, a földszinten túl három emelet és egy tetőtéri szintje lesz. Négy garázst is felhúznak a belső udvari részen.
Ahogy az új épületeket felhúzták a Szent Ferenc utcában, a telekhatár nem változott, vagyis a jelenleg a Tóth Étterem előtti járda megmaradt. Azonban a modern beépítéssel lehetőség volt arra, hogy szélesítsék a járdát, vagyis az új épület földszintje beljebb fog majd kezdődni, miközben a mostani telekhatárig nyúlik majd ki az emeletek külső homlokzata, amit pedig oszlopokkal tartanak meg.
Az Indóház tér és szűk környezete az ott található pályaudvarral együtt született még 1860-ban; korábban mocsaras, lápos terület húzódott a helyén. A tér méretét még az 1879-es árvíz sem tudta átszabni, mai képe a Pfaff Ferenc által tervezett Nagyállomás 1902-es átadásakor rajzolódott ki. Sokáig földszintes alsóvárosi házak uralták a látképet a jóval nagyobb tömegű állomásépülettel együtt, a látvány azóta megváltozott a társasházépítési boommal. | Társasház épül az egykori Tóth Étterem helyén a szegedi Nagyállomásnál | Egészen mostanáig kitartott az egykori Tóth Étterem épülete a Szent Ferenc utca 3. szám alatt, melyet most teljesen lebontanak egy új társasház építése miatt. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-09-03/tarsashaz-epul-az-egykori-toth-etterem-helyen-a-szegedi-nagyallomasnal/66d7556247d3c003ed2bac46 | null | true | null | null | szegeder.hu |
Kedvezményes áron, a lakás értékének 30 százalékáért megvásárolhatók lehetnek a jövőben az önkormányzati bérlakások – derül ki a Parlament honlapjára felkerült törvényjavaslatból. A Böröcz László fideszes képviselő által jegyzett javaslat szerint azok a bérlők vehetnék meg a lakásokat, akiknek 2020. december 31-én már fennállt a bérleti jogviszonyuk.
Azt írja, hogy a vételi jog a bérlőt, a bérlőtársakat egyenlő arányban, a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában, illetve ezeknek a személyeknek az egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét illeti meg.
A törvényjavaslat részletesen kitér a lakások árára is. Az ingatlanok forgalmi értékét az önkormányzatoknak kell a vételi joggal rendelkezővel közölni hat hónapon belül, amennyiben ezt nem teszi meg, akkor az állam fogja megállapítani.
A vételárat a forgalmi érték 30 százalékában állapítja meg a törvényjavaslat, ha a bérleti jogviszony időtartama 2021. január 1-jén nem éri el az egy évet. Azonban minden bérleti jogviszonyban töltött év után további 1 százalékkal csökken az ára, de nem lehet kevesebb az értékének a 15 százalékánál. Az is egy kitétel, hogy ha a vételárat egy összegben fizetik ki, akkor a vételár mértéke a megállapított összeg 70 százaléka.
A javaslat szerint azok a bérlők addig nem élhetnek a vásárlási jogukkal, amíg adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása, vagy a tulajdonos állam vagy önkormányzat felé bármilyen jogcímen lejárt és ki nem egyenlített tartozása van.
Az indoklásban Böröcz azt írta, a javaslatának az a célja, hogy a magyar állampolgárok, családok minél szélesebb körben szerezhessenek lakástulajdont.
Két hete még csak a budai Vár bérlakásainak, illetve a műemléki védettség alatt álló ingatlanok megvásárlásáról beszélt Böröcz a törvényjavaslata kapcsán. | Ingatlan: Egy új törvényjavaslat szerint kedvezményes áron vehetnék meg a bérlők az önkormányzati bérlakásokat | A benyújtott törvényjavaslat szerint a bérlőknek a legrosszabb esetben az ingatlan értékének a 30 százalékát kell kifizetniük. Ha egy összegben rendezik, akkor még olcsóbb lehet. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20210512_onkormanyzati_berlakas_borocz | 2021-05-12 10:05:00 | true | null | null | HVG |
Az ÁSZ a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló, 2006-os jelentésében felhívta a figyelmet a Malév működési kockázataira. Már ekkor megállapította, hogy az állami kezesség vagy garancia esetleges igénybevételét illetően kockázatosnak tekinthető a Malév hitelállománya, ami 2004-ben 32,4 milliárd forint volt. A számvevők megállapítása szerint eredménytelenek voltak a Malévnak nyújtott támogatások, s a légitársaság további működtetése a jelentős mértékű támogatás, tulajdonosi kölcsön, az államilag garantált hitelfelvétel ellenére jelentős kockázatot jelent. A Malév költségcsökkentő és takarékossági intézkedései rendre eredménytelenek voltak, a központi költségvetési támogatások a csődhelyzet elkerülését szolgálták.
Ezen a jelentésen túl a privatizációk és az állami vagyonkezelés éves rendszerességgel elkészített ellenőrzése során is folyamatosan elemezték a számvevők a Malév helyzetét.
A privatizáció előkészítése során az ÁSZ feltárta, hogy az ÁPV Zrt. a Malév privatizációjának előkészítésére a közbeszerzési törvénytől eltérő szerződést kötött a korábbi sikertelen privatizációs folyamatokban is résztvevő jogi irodával. A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy a Malév privatizációs eljárásának megkezdéséig nem rendeződött a Budapest Airport (BA) Rt. és a Malév Zrt. között a 2005. év végén kötött megállapodás.
A 2006-os privatizációs pályázatra beérkezett hét ajánlat közül három ajánlattevővel indult meg a privatizációs eljárás tárgyalási szakasza. Egyetlen ajánlat sem rendelkezett olyan banki garanciákkal, amelyek megfeleltek volna a pályázati kiírásban foglaltaknak - állapította meg korábban az ÁSZ.
A hiánypótlások beérkezését követően az AirBridge Zrt.-vel indultak meg a végső adásvételi tárgyalások, mivel az eljárásban résztvevő többi ajánlattevő a tárgyalásos szakaszban nem tudta az ajánlatát megfelelő banki biztosítékokkal alátámasztani - emlékeztet az ÁSZ hírportálján közzétett anyag. Az AirBridge Zrt. a versenyfeltételek között az eredetihez képest jelentősen javította ajánlatát, amelynek eredményeként 2007 márciusában 200 millió forintért értékesítették a magyar nemzeti légitársaságot.
A privatizációval viszont nem teljesült teljes körűen a magánosítással elérni kívánt cél: az alacsony értékesítési ár ellenére az állami garanciás hitelek nem rendeződtek, a szerződésben vállalt feltételeket pedig csak részben teljesítette a vevő (az orosz Borisz Abramovics kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt.).
Az ÁSZ közlése szerint az értékesítési szempontok közül igen lényeges állami garanciavállalásos hitelek törlesztésére vonatkozó ajánlatok közül egyik sem felelt meg a kiírásban szereplő elvárásoknak.
A privatizáció után elsősorban a hitelek miatti állami kezesség beváltása jelentett fenyegetést.
Az ÁSZ rámutatott, hogy a privatizációs tárgyalási szakaszban egy technikai társaságon, a Malév Vagyonkezelő Kft.-n keresztül a Malév Zrt. hiteleit kiszervezték. Olyan társaságot hoztak létre, amelynek sem apparátusa, sem szakmai hozzáértése nem volt a kiszervezett feladatok ellátására.
A számvevők szerint a technikai társaság bevonása a privatizációs eljárásba tovább rontotta az átláthatóságot, és többletkiadásokat jelentett a vagyonkezelőnek.
Az ÁSZ felhívta a figyelmet arra is, hogy egy esetleges felszámolási eljárás során, a 2006 végén prognosztizált 52-62 milliárd forintos állami kötelezettség jelentősen megnövekedhet, azon túl, hogy a légiközlekedés jövőbeni fenntartásához további, nem számszerűsíthető kockázatok járulnak.
A Malév MFB-től felvett - a technikai társaságon keresztül átvállalt - hiteleire vonatkozó állami kezességvállalás időtartama a privatizációs eljárás során négy évvel meghosszabbodott. Ennek jogalapját a részvények adás-vételére vonatkozó szerződéshez kapcsolódóan 2007 áprilisában megkötött "Tartozásátvállalási és Módosító Szerződés" jelentette. Ennek az volt a következménye, hogy az állami kezesség a felvett hitelekre az eredeti időtartamnál négy évvel hosszabb lett.
Jelentésében a számvevőszék a PM támogatást vizsgáló irodája állásfoglalására hivatkozva jelezte, hogy amennyiben a hitel kiszervezésével annak futamideje is nő, akkor az Európai Bizottság valószínűleg ezt a tényt csatlakozáson túl nyúló támogatásnak minősíti, így az bizottsági vizsgálat alá eshet.
Az ÁSZ 2009-ben olyan javaslatot tett a pénzügyminiszternek, hogy intézkedjen az állami tulajdonú, különösen a veszteséges gazdasági társaságok tőkeemelésének az EU előírásainak betartása érdekében történő, teljes körű előzetes felülvizsgálatáról.
A 2010-ben történt visszaállamosítással kapcsolatban a számvevők azt a megállapítást tették, hogy a Malévben a többségi részesedés megszerzését előkészítő tárgyalások folyamatában kiadott határozatok nem tették lehetővé a magyar fél korábban bejelentett - privatizációs szerződés szerinti - hitelszerződési bankgarancia kifizetésének érvényesítését, és ellentétesek voltak a vagyontörvényben megfogalmazott elvekkel is.
Az ÁSZ vizsgálata szerint a Malév pénzügyi, gazdasági helyzete a megtett intézkedések ellenére sem rendeződött, így az ÁSZ arra a következtetésre jutott, hogy a társaság működőképességének fenntartása jelentős kockázatot hordoz. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ javaslatot is tett a kormánynak, hogy vizsgáltassa meg a Malév visszavásárlásával kapcsolatban a korábbi részvényesi joggyakorló döntését abból a szempontból, hogy az állam elsődleges érdekeinek érvényesítését szolgálták-e, illetve, hogy terhel-e valakit felelősség - olvasható az ÁSZ hírportálján. | Gazdaság: Az ÁSZ előre megmondta: a Malév kockázatos | Folyamatosan figyelmeztetett a Malév Zrt. gazdálkodásával kapcsolatos kockázatokra az elmúlt években az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - olvasható a szerevezet hírportálján. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/az_asz_elore_megmondta__a_malev_kockazatos-1298447 | 2012-02-10 15:19:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Orbán Viktor az évértékelőjében még azzal büszkélkedett, hogy kormányzása alatt nőtt a születésszám. Januárban már csökkent.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága nem tekinti mérvadónak a vallási hovatartozásra vonatkozó népszámlálási adatokat, mert a 2011-es kérdésfelvetés eltért a korábbi népszámlálásokétól, így szerintük az eredmények nem alkalmasak az összevetésre.
Emlékeztettek arra, hogy a népszámláláskor, a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre a számítógépes rendszer napokig nem fogadta el a választ, ha valaki katolikusnak vallotta magát. A kérdésre adott válaszok alapján csökkent a statisztikai hivatal szerint a magukat a katolikus egyházhoz tartozónak vallók száma - tették hozzá.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön tartott sajtótájékoztatót a 2011-es népszámlálás eredményeiről. Ennek alapján arról tájékoztattak, hogy tíz év alatt 10-ről 27 százalékra nőtt a vallási kérdésre nem válaszolók aránya, ez a tendencia pedig valamennyi történelmi egyházra vonatkozik.
Hozzátették: a válaszadók 53,5 százaléka, azaz 3 millió 871 ezer 881 ember vallotta magát katolikusnak (ebből 3 millió 691 ezer 347 római, 179 176 görög katolikusnak), 15,9 százalékuk, azaz 1 millió 153 ezer 442 ember reformátusnak, 3 százalékuk, azaz 214 965-en pedig evangélikusnak. Az ortodox keresztények 13 710-en, az izraeliták pedig 10 965-en vannak a 2011-es adatok szerint. | Ezért csökkent a katolikusok száma Magyarországon | Ezért csökkent a katolikusok száma Magyarországon - A püspöki konferencia szerint a számítógépes rendszer nem engedte, hogy katolikusnak valljuk magunkat. | [
"katolikuspr",
"kommunikáció",
"magyarázat",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2013/03/28/ezert_csokkent_a_katolikusok_szama_magyarorszagon | 2013-03-28 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Precedensértékű perben hoztak elsőfokú ítéletet a munkaügyi bíróságon pénteken. Először rúgtak ki ügyészt politikai jellegű Facebook-posztok miatt 2018-ban: Pap Balázs 13 éve dolgozik ügyészként, szakmai munkáját szinte minden évben szakmai elismerésben részesítették, majd jött a 2018-as választás kampányidőszaka, amikor megosztott három politikai tartalmú posztot a privát Facebook-oldalán. A választás másnapján kapta az értesítést, hogy fegyelmi eljárás indul ellene, és annak végén az az ítélet született, hogy kirúgják.
Pap a döntést bíróságon támadta meg, a pernek tárgya volt többek között a lefolytatott fegyelmi eljárás szabályossága, az, hogy az ismerősi körben megosztott posztok szétfeszítik-e a szólásszabadság kereteit, de leginkább az, mennyire arányos a büntetés, azaz a kirúgása. Az ügyben ma hozott a bíróság elsőfokú ítéletet, amiben kimondták:
Emellett a bíróság pénteki ítéletével gyakorlatilag kimondta, hogy
Az ítéletben emellett kötelezték az ügyészséget hétmillió forintnyi elmaradt illetmény, ruhapénz és cafeteria megfizetésére, valamint az ügyésznek megítéltek egymillió forint sérelemdíjat is.
A konkrét posztok és az azokkal kapcsolatos bírói megállapítások lentebb.
Az első tárgyaláson – amiről ebben a cikkünkben számoltunk be részletesebben – az ügyész felmentését Polt Péternek javasló budapesti főügyész, Ibolya Tibor, valamint helyettese, Fürcht Pál voltak a meghallgatott tanúk, ami erős felütés volt, hiszen nem túl gyakori bíróságon tanúként látni ilyen vezető beosztású ügyészeket. A második tárgyaláson többek között az ügyész párját – aki jogi képviselője is volt a fegyelmi eljárásban – hallgatták meg, és meg is kellett szakítani a tárgyalást, mert az ügyész rosszul lett.
A pert indító Pap Balázs 13 éve dolgozott ügyészként, ebből öt évig kerületi ügyészségi vezetőhelyettesként. Gazdasági perekben, illetve köznyugalom elleni bűncselekményeknél ügyészkedett, vitt többek között Toroczkai-, Szilvásy-, Magyar Gárda-, Novák Előd vs. Tomcat ügyeket, de ő foglalkozott az első magyar holokauszttagadás ügyével is.
Az ügyben az ügyész és védője eleve vitatta a posztok lementésének, a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályszerűségét, illetve a bizonyítottságát a jogsértésnek, ám végül, mint az ítéletből kiderült, fontosabb kérdés volt a büntetés arányossága. Az ítélet szerint, miután a posztok valódiságát az ügyész elismerte, a bíróság végül nem vizsgálta a posztok lementésének részleteit, és nem gondolta úgy, hogy azokhoz jogszerűtlenül jutott volna az ügyészség.
A bíróságnak vizsgálnia kellett viszont, hogy ezekkel a posztokkal az ügyész valóban megvalósította-e azt a vétséget, amit az ügyészség megállapított. Hogy tényleg sértették, veszélyeztették-e a hivatása tekintélyét. Vizsgálni kellett a posztok szakmai kötődését, az ügyész jóhiszeműségét és az ügyészség döntésének (kirúgás) súlyát.
Birkanyáj, összefogás és Kósa németnyelv-tudása
Nézzük a posztokat, nem időrendi sorrendben, illetve az ezekkel kapcsolatos bírói döntéseket!
Az egyik poszt egy kép, amin egy birkanyáj van, ehhez a képhez pedig a következő szöveget írta ki az ügyész: „A mai ünnepről ennyi fog megmaradni nekem. Itthon is maradtam, alszom, filmet nézek, elvagyok. Remélem jövő ilyenkor már kedvem lesz kimenni."
A poszt az ügyész szerint semmilyen politikai állásfoglalást nem tartalmaz, csak egy humoros megjegyzés, hogy nem mozdulna ki. A poszt március 15-én készült, a választás előtti március 15-én pedig ellenzéki tüntetéseken kívül kormánypárti békemenet is volt a városban.
A bíróság szerint ez a poszt egy magánéletben tett poszt, az ügyész politikai tevékenységet nem valósított meg, és ebből nem lehet megállapítani azt, hogy ez a véleménynyilvánítás hatással lenne a munkájára, illetve hatással lenne az ügyészség függetlenségére.
A másik poszt egy megosztás az Orbán Lapjáról Kitiltottak Társasága nevű Facebook-oldalról. A képen összefogó kezek láthatók, minden kézen egy-egy ellenzéki párt logójával, a szöveg a képen pedig a következő: „Ha ezt a képet 1 millióan megosztjuk, akkor biztosan lesz összefogás! Itt az idő, most vagy soha!"
A bíróság erről is hasonlóan nyilatkozott: a poszt a véleménynyilvánítás szabadsága alá esik. A bíróság szerint a fenti két bejegyzés, figyelemmel a megjelenés körére, közvetlen hátrányt nem okozott az ügyészség megítélésére.
És a harmadik poszt, amit képen is megmutatunk – mert az első tárgyalási nap alapján a legerősebb –, és amit a tanúként meghallgatott budapesti főügyész is leginkább kifogásolt, és amiről végül a bíróság is megállapította, hogy azzal megvalósult a fegyelmi vétség, a következő:
A március 14-i poszt tehát egy Index-cikk – ami arról számolt be, hogy a Fidesz erős emberét hogyan vezette meg egy csengeri javasasszony –, a címe az volt, hogy „Kósa: Valósnak tűntek a papírok, de németül voltak", az ajánlója pedig: „A miniszter azt állítja, az őt csőbe húzó nő ragaszkodott ahhoz, hogy közokirat rögzítse az ügyüket.” Az ügyész pedig azt írta a megosztás fölé: „Nos, minden »vádlott« maga választja meg a védekezése sorvezetőjét, maximum kiröhögjük. Hajrá... Ja, és április 8."
A bíróság szerint a privát Facebook-oldalon megosztott posztok nem jelentettek nagy nyilvánosságot, ám az ismerősi körből kiderült: Papról tudni lehetett, hogy ügyészként dolgozik.
A poszt még akkor is kifogásolható lett volna ebben a formában, ha nem egy konkrét ügyre vonatkozik.
Fürcht Pál, a budapesti főügyész helyettese az első tárgyaláson arról beszélt, a poszttal az is a problémája, hogy egy fővárosi ügyész nem prejudikálhat, mert bármikor átkerülhet ez az ügy vagy ennek egy része akár éppen arra az ügyészségre, ahol a felperes dolgozik. Ibolya Tibor budapesti főügyész az utolsó poszthoz fűzött kommentről azt mondta: „gáz, egy ügyész ne minősítsen nyilvánosan se gyanúsítottat, se vádlottat, se tanút, se sértettet, se senkit”.
Az első tárgyalás izgalmas jelenete volt, amikor a menesztett ügyész védője erre Ibolya Tibor több írásából, interjújából is idézett, ahol a budapesti főügyész egy eset kapcsán csörgősipkás bohócoknak titulálta a bíróságot egy ügyben hozott ítéletük miatt. Az ügyvéd felvetette Ibolyának, hogy amennyiben a főügyész azt állítja, hogy a közhatalom gyakorlásával szembeni kritika egy nem publikus Facebook-posztban hivatalvesztéssel jár, akkor fővárosi főügyészként hogyan fér bele, hogy a bíróságot ilyen szavakkal kritizálja nyilvánosan. Ibolya erre indulatosan reagált, szerinte félreértés, konkrét ügyről írt, beszélt, nem is érti, hogy jön ez ide.
Nincs arányban a kirúgás a poszttal
A bíróság végül azt állapította meg, hogy az ügyész a fenti posztok közül az egyikkel tehát valóban megvalósította a fegyelmi vétséget, ám a kirúgás nem állt arányban ezzel. Az ügyésznek egyrészt ugyanis nem az volt a szándéka, hogy azok az ügyészség érdeksérelmével járjanak, másrészt a posztok kisebb körben és csekélyebb mértékben jártak a hivatás tekintélyének megsértésével.
Az ítéletben meghatározott sérelemdíjnál a bíróság azt mondta, az eredeti beadványban kért 20 milliót eltúlzottnak ítélte meg, így végül egészségkárosodás miatt egymilliós összeget állapított meg.
Rossz példa a náci karlendítés, de nem volt kirúgás
A most pert nyert ügyész és védőjének legutolsó beadványában volt egy egészen érdekes rész is. Azt írták, a Legfőbb Ügyészség balatonlellei üdülőjében idén is volt úgynevezett alügyészképzés, ahol a legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész több éve tart előadást az internetezésről, a facebookozásról és az ebben rejlő veszélyekről.
Ezen az előadáson pedig a beadvány szerint ez az ügyész három éve mutat egy fényképet egy máig aktív állományban lévő ügyészről, aki pár éve
A beadvány szerint ez az ügyész még egy írásbeli figyelmeztetést sem kapott, a büntetése annyi, hogy évről évre ő a negatív példa ezeken az előadásokon.
A mai döntés elsőfokú, a döntés ellen mindkét fél fellebbezhet. | Pert nyert az ügyész, akit három Facebook-posztja miatt rúgtak ki | Pert nyert az ügyész, akit három Facebook-posztja miatt rúgtak ki - Eredeti pozíciójában kell alkalmaznia az ügyészségnek, és összesen 8 milliót ítéltek meg neki. Az elsőfokú ítélet szerint túlzás volt a kirúgása. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/05/10/facebook_per_ugyesz_ugyeszseg_kirugas_itelet/ | 2019-05-10 13:10:00 | true | null | null | Index |
Robbanás történt helyi idős szerint csütörtök este a San Franciscó-i nemzetközi repülőtértől néhány kilométerre, majd kigyulladt ott több lakóház - közölték szemtanúk. A megrémült lakosok elmenekültek a környékről.
Szemtanúk hatalmas tűzgolyót láttak magasan a levegőben. A szóban forgó lakott terület San Francisco egyik elővárosa, San Bruno. A házak közelében benzinkút van. Többen először azt gondolták, hogy lezuhant egy repülőgép, a légiforgalmi hatóság azonban nem tud ilyenről.
A San Franciscó-i öböl településeit kiszolgáló gáz- és elektromos művek utánanéz annak, hogy nem a szabadba került földgáz robbant-e be.
A KPIX tévé egyenesben közvetített képei szerint legalább egy tucatnyi ház megsemmisült, a lángok 18 méter magasra csaptak. fel. A tűzoltók repülőgépekről és helikopterekről próbálnak oltani.
A San Brunóval szomszédos Daly City negyed kórházának egyik tisztségviselője telefonon elmondta, hogy riadókészültségben vannak, mert sok embert szállítanak be hozzájuk égési sérülésekkel. Számukat nem tudta megmondani.
“Olyan hangot hallottam, mintha egy repülőgép alacsonyan szállna el, aztán hirtelen megremegett a ház" – mondta egy San Brunó-i lakos korábban. A robbanás házától mintegy 800 méterre történt. “Aztán volt még egy robbanás. Kimentem az ajtón, és törmelék hullott az égből" – tette hozzá. | Robbanás a San Franciscó-i reptérnél | Robbanás történt helyi idős szerint csütörtök este a San Franciscó-i nemzetközi repülőtértől néhány kilométerre, majd kigyulladt ott több lakóház - közölték szemtanúk. A megrémült lakosok elmenekültek a környékről. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2010/09/10/robbanas_san_francisco_i | 2010-09-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Megkezdte munkáját a Fővárosi Közgyűlés által az úgynevezett Városháza-ügy miatt létrehozott vizsgálóbizottság csütörtökön, a testület első körben azt vizsgálja meg, hogyan működik a fővárosi vagyonkezelőnél az ingatlanok értékesítése – olvasható az MTI tudósításában.
Az ügy lényege, hogy az Anonymus-maszkos ember videói szerint a városvezetés a Városháza eladását tervezi, a fővárosi önkormányzatban jutalékos rendszer működik, a főváros jó pár ingatlanát akarta fű alatt közvetítőkön keresztül értékesíteni, és ezeket hangfelvételekkel igyekezett alátámasztani. Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés ezekre úgy reagált: nem adják el a Városházát, az ingatlanokat nyilvános pályázaton értékesítik, és a „városvezetés lejáratását célzó, rágalmakat tartalmazó” hangfelvételek ügyében feljelentéseket tettek.
A bizottság elnöke, Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester az ülés kezdetén közölte, több ezer oldalnyi dokumentumot kaptak szerdán és csütörtökön arról, milyen ingatlanértékesítések voltak a 2019. októberi önkormányzati választások óta, és a korábban elindított eljárásokban milyen cselekmények történtek.
Közölte, „a Városháza eladása ügyében érintett” három nem városházi alkalmazottat hívott meg a bizottság ülésére. Gansperger Gyula nem kívánt megjelenni, a Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek küldött ajánlott levelet nem vették át, ezért a Facebook-oldalán írt neki. Erre egyelőre nem érkezett reakció, Berki Zsolttól pedig semmilyen reakció nem érkezett – mondta.
A Városháza mellett a fővárosi önkormányzat ingatlanjainak hasznosításával kapcsolatban Kovács Péter elmondta: a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezérigazgatója, Barcs J. Balázs által küldött táblázatokból első ránézésre az látszik, a Nagytétényi út 347-351. számon található ingatlant Gansperger Gyula vette meg.
Továbbá az ügyben videókkal jelentkező, Anonymus-álarcot viselő ember által emlegetett 13-as listáról hat ingatlant értkesítettek. A Szilassy út 3. szám alatti ingatlannál a vevő egy osztrák székhelyű cég, amelynek az igazgatója előzetes letartóztatásban van. Az Istenhegyi út 62. szám alatti ingatlant egy kft. nettó 202 millióért vett meg, de most már 540 millió forintért árulja. A Fáy utca 69. szám alatti ingatlant 109 millió forintért vette meg egy olyan kft., amelynek ügyvezetője és tulajdonosa egy 1989-es születésű fiatal hölgy, akinek lakóhelyeként egy kecskeméti tanya van megjelölve – közölte Kovács Péter, hangsúlyozva, hogy ezeket az ingatlanértékesítéseket meg kell vizsgálni.
Ezután a testület tagjai áttekintették az ügyben történteket: a bizottság elnöke kronológiai sorrendben végigvette a november elejétől az ügyben megjelent videókat, hangfelvételeket és cikkeket, valamint Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés reagálásait.
Kovács Péter a bizottsági ülésen azt mondta, az ügyben
a két álláspont (…) közeledett egymáshoz, de azért még messze áll egymástól.
Az egyik oldalon a felvételeken „beazonosítható személyek által állítanak különböző dolgokat”, a másik oldalon a városvezetés tagadja ezeket – tette hozzá. Kiemelte, a bizottság dolga, hogy kiderítse, ezek közül igaz-e valamelyik állítás, vagy a kettő között van-e az igazság, vagy „egyáltalán, hogyan működik ez a dolog?”
A bizottság alelnöke, Soproni Tamás (Momentum) terézvárosi polgármester közölte: egyik feladatuk a felvételeken elhangzó állítások valóságának vizsgálata. Másrészt vizsgálni kell a készítés és a nyilvánosságra kerülés körülményeit, különösen figyelemmel a jövő évi országgyűlési választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségére – tette hozzá.
Kezdeményezte, vizsgálják meg, van-e arra utaló körülmény – Gansperger Gyula elmondásán kívül –, hogy Berki Zsolt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel dolgozik együtt, és Berki Zsolt 2015 óta mikor és mely értékesítésre váró ingatlanokat tekintett meg.
Horváth Csaba (MSZP) zuglói polgármester arról beszélt: a hangfelvételek hitelességét nem tudják igazolni, közös felelősség, hogy a vádaskodásoknak ne adjanak alapot. Kezdeményezte, tekintsék át a 2019-2021 közötti ingatlanértékesítési pályázatokat, hogy azok tartalmaznak-e arra utaló feltételt, hogy személyre szabottan írták ki. Ha ez nem mutatható ki, az a jutalékrendszerre vonatkozó állítás cáfolata lesz – mondta. Leszögezte azt is, jelen állapotban semmi nem támasztja alá, hogy a városvezetésnek értékesítési szándéka lett volna.
Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője hangsúlyozta: a kérdésben minden fővárosi képviselő egy oldalon van, nagyon fontos, hogy kiderüljön az igazság.
Horváth Csaba szavaira reagálva azt mondta, azon ne vitatkozzanak, hogy a felvételen fantomemberek vannak-e, hiszen a szereplők elismerték, ők beszélnek a felvételeken. Láng Zsolt arról is beszélt, hogy a bizottság lehetőségei korlátozottak, senkit nem tudnak beidézni kötelező jelleggel.
Soproni Tamás kezdeményezéséről Láng Zsolt azt mondta, csak terelés lenne, ha megpróbálnák vizsgálni a külföldi titkosszolgálatok a jövő évi választásokra történő esetleges ráhatását.
Szaniszló Sándor (DK) bizottsági tag, a XVIII. kerület polgármestere szerint fontos lenne kideríteni, „kik ezek a figurák”, akik még az előző városvezetés alatt kezdték a karrierjüket, és itt maradtak, milyen szerepük volt a múltban és van most.
Kovács Péter az ülés után újságíróknak elmondta, a bizottság az eredetileg kiszabott két hét alatt nem tudja elvégezni munkáját. Láng Zsolt azt mondta, Karácsony Gergelyt és Barcs J. Balázst is meg kívánják hallgatni, nekik kötelességük el is jönni, és bízik abban, hogy Karácsony Gergely megjelenik a bizottság előtt. Egyúttal furcsának, nem szokványosnak nevezte, hogy abban a vizsgálóbizottságban, amely a korrupció vádját próbálja meg tisztázni, azok vannak többségben, akiket megvádolnak. | Megtartotta első ülését a Városháza-ügy vizsgálóbizottsága | Közeledtek az álláspontok, de még mindig messze vannak egymástól. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/12/02/budapest-varoshaza-ugy-vizsgalobizottsag-elso-ules/ | 2021-12-02 17:20:00 | true | null | null | 24.hu |
Az elmúlt hónapok csomagnyitós-lopkodós reptéri történetei miatt valószínűleg sokakban felértékelődött az a szolgáltatás, amivel valamennyire elejét lehet venni a bőröndök kinyitásának: a bőröndöket ronda zöld fóliába tekerő állomások a becsekkoló pultoknál.
Ezt a szolgáltatást már öt éve végzi egy olasz székhelyű multicég, a Truestar, a jövő héttől viszont már egy másik cégnek van erre szerződése. A Truestar pedig úgy érzi, hogy nagyon nem fair módon veszti el a helyét a reptéren a jövő héten, ezért bírósághoz is fordult.
A Truestar saját referenciái szerint az egész világon piacvezető a bőröndök becsomagolásában, 20 ország repterein van jelen, és nem is foglalkozik semmi mással. Budapesten 2013. április 1-e óta működik, akkor 5 évre nyert szerződést a Budapest Airport pályázatán, ami most április 1-én jár le. Hogy továbbra is legyen, aki betekeri az aggódó utasok bőröndjeit, a BUD Zrt. ki is írt egy újabb pályázatot, amelyen a Truestar el is indult,
Maurizio Orsi, a Truestar igazgatósági tagja azt mesélte az Indexnek, hogy szerintük már a pályázati kiírás is érdekes volt, elég átláthatatlan volt, hogy pontosan milyen feltételeknek kellene megfelelni és a különböző szempontokat milyen súllyal veszik majd számításba a döntés meghozatalánál. A furcsaságok viszont azután kezdődtek, hogy már beadták a versenyzők a pályázatot.
Pár nappal a tender zárása után, amikor már beérkezett az összes pályázati anyag (nem tudni, mennyi), Orsi úr kapott egy emailt a Budapest Airport üzletfejlesztési vezetőjétől, Mirko Fechner úrtól, hogy beszéljenek egy kicsit a cég pályázatáról. A beszélgetés során Fechner úr állítólag több ponton is kritizálta a Truestar pályázatát. A legnagyobb baja viszont nem ezzel volt, hanem a cég üzleti tervével, Fechner szerint ugyanis irreálisan nagy bevétellel tervez az olasz cég. Azt mondta hogy
Erről aztán még egy emailt is küldött. Ez Orsi szerint több szempontból is különös volt. Egyrészt nem esett neki igazán jól, hogy valaki megkérdőjelezi, hogy ő hogyan látja a cége jövőjét, márpedig állítása szerint már most is több pénz folyik be a céghez havonta, mint amennyit a pályázati tervbe beleírtak (eléggé felpörgették ugyanis a keresletet az arról szóló hírek, hogy hogy nyitogatják fel folyamatosan a bőröndöket a rakodók). Ráadásul banki garanciájuk is volt a beígért bevételre. Másrészt szokatlan, hogy a pályázat elbírálója ilyet kér egy pályázótól, amikor már látja a többi ajánlatot is.
Fechner azt is mondta még a telefonba, hogy, bár a pályázati kiírásban nem így szerepelt, a tender elbírálásánál csak a gazdasági érvek számítanak, vagyis hogy ki tud több pénzt keresni és több bérleti díjat fizetni.
Vonakodva, de Orsi és csapata átírta a pályázatot és beadták újra, kisebb számokkal. Viszont ezután pár nappal kaptak egy levelet Fechnertől, aminek nagyjából az volt a lényege, hogy sajnos nem ők nyerték a pályázatot, de ha majd lesz valami lehetőség, szólnak. Hogy ki nyert, vagy milyen kritériumok alapján, arról nem írtak semmit. Azóta pedig a BUD nem nagyon kommunikál az olasz céggel. A Truestar valami olyasmit sejt a háttérben, hogy
Az olasz cég bírósághoz is fordult, beadott egy ideiglenes intézkedési kérelmet a bíróságra még februárban, amiben azt kérte, hogy a bíróság tiltsa meg a szerződéskötést a BUD és a pályázat nyertese között, mert az eljárát sértette a versenyjogot. A kérelem szerint a pályázat kiírása és elbírálása is "a pályáztatás tisztaságát sértő magatartást követett el", ami a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénybe ütközik.
A bíróság viszont még nem bírálta el a kérelmet, így pedig valószínűleg már nem tudná megakadályozni a szerződéskötést, hiszen az új csomagfóliázó cég jövő hétfőtől elvileg már csomagol, úgyhogy valószínűleg szerződése is van. A Truestar pedig ezután várhatóan perelni fog.
Megkerestük az ügyben a Budapest Airportot, ahonnan a következő választ kaptuk:
A Budapest Airport transzparens, fair és komoly versenytárgyaláson választotta ki a csomagfóliázás új szolgáltatóját a repülőtérre. A tendert elbíráló bizottság szerint a győztes kínálta a legjobb minőségű szolgáltatást és az ő kereskedelmi ajánlatuk volt a legjobb. Azóta értesültünk arról, hogy a korábbi szolgáltató bíróságon próbálja vitatni és megtámadni a döntést. A Budapest Airportnak azonban semmilyen kétsége nincs a versenytárgyalás törvényes lebonyolításával kapcsolatban és várakozással tekintünk az új szolgáltató színrelépése elé, ami napokon belül várható a terminálokon.
Hogy miért kérték a pályázat módosítását és hogy ez standard gyakorlatnak számít-e, arra nem kaptunk választ.
Borítókép: a Truestar fóliázója a Liszt Ferenc Repülőtéren. Fotó: bud.hu. | Bepereli a repteret a ferihegyi bőröndfóliázó | Bepereli a repteret a ferihegyi bőröndfóliázó - A bőröndöket hétfőig fóliázó cég elbukott a reptér pályázatán, mert szerintük a reptér azt akarta, hogy más nyerjen. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/03/30/truestar_budapest_airport_palyazat/ | 2018-03-30 18:58:00 | true | null | null | Index |
Több mint másfél év után belátta a kormány, hogy módosítani kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ha azt akarják, hogy a modellváltáson átesett egyetemek is hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz, köztük az Erasmus+- és a Horizont-programokhoz.Ezt maga a kormányzat ismeri el a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kedden közzétett törvénymódosítási javaslat indoklásában, mivel az "Európai Tanács által hozott intézkedés valamennyi vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézményt, illetve azok összes hallgatóját sújtja".2023 februárjában a kormány megpróbálta annyiban orvosolni a helyzetet, hogy az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban ülő kormányzati tisztviselőket, így a minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat és miniszteri biztosokat távozásra szólították fel, akik ennek eleget is tettek, bár voltak, akik inkább a kormányzati pozíciójukról mondtak le, Szili Katalin volt MSZP-s politikus pedig meghekkelte az intézkedést. A jogszabályhoz azonban akkor nem nyúltak, így az összeférhetetlenségi szabályok változatlanok maradtak, ami továbbra is elfogadhatatlan volt az Európai Bizottság számára.Most azonban pontosan szabályoznák, hogy kik nem tölthetnek be kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságot az egyetemi alapítványokban:a parlamenti képviselők,a polgármesterek és a főpolgármester,a kormánytagok,az államtitkárok,a miniszterelnök politikai igazgatója és a nemzetbiztonsági főtanácsadója,a kormánybiztosok, miniszteri biztosok,a helyettes államtitkárok,kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok vezetői és helyettesei,kormányhivatal főigazgatója, igazgatója,a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója és igazgatói,járási hivatalvezetők és helyettesei,főosztályvezetők és osztályvezetők.Ráadásul az összeférhetetlenséget nem elég a kinevezéskor megszüntetni, legalább egy évnek el kell telnie, hogy kinevezhető legyen kurátornak vagy fb-tagnak, aki a fent felsoroltak tisztségek valamelyikét betöltötte. Az összeférhetetlenségi szabályok az egyetemi alapítványok által alapított gazdasági társaságokra is kiterjednek.Az összeférhetetlenségi szabályok betartását az Állami Számvevőszék ellenőrzi a javaslat szerint.Az összeférhetetlenségi szabályokból az EP-képviselők és a miniszterelnöki biztosok és megbízottak kimaradtak. Ennek Tarlós István volt főpolgármester örülhet, aki közlekedésfejlesztési miniszterelnöki megbízottként a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottsági elnöke. Ha a megyei közgyűlési elnökökre is kiterjesztenék az összeférhetetlenséget, akkor a Fejér vármegyei közgyűlés elnökének, Molnár Krisztiánnak is távoznia kellene a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának elnöki posztjáról.Legalább fél tucat politikust találtunk ugyanakkor, akit biztosan érint a tervezet, ők:Lezsák Sándor fideszes parlamenti alelnök,Fazekas Sándor fideszesés Süli János KDNP-s képviselő,Szolláth Tibor, Hajdúnánás leköszönő, kormánypárti polgármestere,Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti, fideszes polgármester,Cser-Palkovics András székesfehérvári, fideszes polgármester,valamint Veres Pál, Miskolc távozó, ellenzéki polgármestere.Ez anyagilag is fájdalmas lehet számukra, mert a tiszteletdíjak jellemzően az egymillió forintot is meghaladják a vagyonkezelő alapítványokban.Megszűnhetnek az "életfogytig tartó" megbízatások is, ugyanis határozatlan ideig nevezték ki a vezető tisztségviselőket, akiket úgy bebetonoztak a helyükre, hogy egy esetleges kormányváltás sem robbanthatná ki őket onnan. A javaslat hat évben maximalizálja az uniós támogatásban részesülő egyetemeknél a kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíciókat, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tagokat.A kuratóriumi és fb-tagoknak az országgyűlési képviselőkhöz hasonló vagyonnyilatkozatot kell tenniük a javaslat alapján (ennek határidejét érdekes módon a javaslat az uniós támogatás megérkezése napjától számítaná), amit az Integritás Hatóság ellenőriz.Azt azonban hangsúlyozni kell, hogymindezek a változtatások csak az egyetemeket fenntartó alapítványokra vonatkoznak, az Európai Tanács jogállamisági aggályokkal kapcsolatos határozatában megfogalmazott aggályok pedig minden közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkoztak. | Az Erasmus miatt megadhatja magát Brüsszelnek a kormány | Több mint másfél évig tartott, míg előálltak a törvényjavaslattal. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/10/01/erasmus-brusszel-vagyonkezelo-alapitvany-egyetem-kormany/ | 2024-10-01 14:00:36 | true | null | null | 24.hu |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) külön közleményben igyekszik hangsúlyozni, hogy minden hatályos törvényi előírást betartottak a 2010-es országgyűlési választások kampánypénzeinek elszámolására vonatkozó ellenőrzéseknél. Az ÁSZ arról ír, hogy a törvények alapján csak a jelölő szervezetek elszámolását ellenőrizhetik, ügynökségek, reklámcégek elszámolásaihoz nem férnek hozzá.
Azért adott ki épp most az ÁSZ ilyen témájú közleményt, mert a 24.hu múlt héten írta meg, hogy a Fidesz a 2010-es országgyűlési választás kültéri reklámjairól csak harmadakkora ráfordítást jelentett le az Állami Számvevőszéknek, mint amekkora összeg a Mahir Cityposterrel kötött, 2010. március-áprilisi időszak számláján valójában szerepel.
A 24.hu birtokába került dokumentumok alapján úgy tűnik, a Fidesz anno plakátonként a Jobbik adataiból kalkulálható árnak csak a 58 százalékát fizette, tehát a mostani listaárakon kb. 1 milliárd forintot kellett volna adniuk azért, amiért a valóságban csak 23 milliót (nagyjából 5000 Ft/darabos egységárat) fizettek.
A Fidesz a cikkekre reagálva azt írta, hogy minden egyes választási kampányban a törvényeknek megfelelően jártak el és számoltak el, amelyet az Állami Számvevőszék minden esetben ellenőrzött és törvényesnek talált.
Az ÁSZ már 2011-ben arra figyelmeztetett, hogy a kampányráfordítások nyilvánosságát, a magánszektor támogató szerepének megismerését korlátozta az a jogszabályi hiányosság, miszerint a kampány célú reklámok, plakátok kiadóit nem terheli sem az Országos Választási Bizottság, sem a jelölőszervezet felé bejelentési kötelezettség, a finanszírozók, a megjelentetett példányszámok, a reklámanyagok mérete és értéke tekintetében.
"Mind a közvélemény, mind pedig az ellenőrzést végző ÁSZ számára is ismeretlenek maradnak az utcán és a médiában megjelent hirdetések finanszírozására vonatkozó információk, amennyiben azok nem jelennek meg a jelölőszervezet nyilvántartásában. Mindezek megerősítik a választási eljárásról szóló törvény módosításának szükségességét” – hívta fel a figyelmet 2011-es jelentésében az ÁSZ. | Szabadkozik az ÁSZ a Fidesz 2010-es választási elszámolása miatt | Szabadkozik az ÁSZ a Fidesz 2010-es választási elszámolása miatt - Magáncégek elszámolásába nem nézhettek bele. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/07/03/szabadkozik_az_asz_a_fidesz_2010-es_valasztasi_elszamolasa_miatt/ | 2017-07-03 23:54:12 | true | null | null | Index |
Hétfőtől szombatig a grúziai Tbilisziben rendezik a 30. vívó Európa-bajnokságot. Az első tornát még 1981-ben rendezték, és bár voltak már a húszas években is versenyek, első hivatalosnak ezt fogadták el.
Az eddigi tornák alapján Magyarország a harmadik legsikeresebb nemzet, előzzük a németek és a franciákat is egyelőre. Előttünk csak az olaszok és az oroszok állnak. Olaszország nyerte a legtöbb aranyat, az oroszok gyűjtöttek eddig a legtöbb érmet.
Legutóbb aranyérmet 2015-ben nyertünk, amikor férfi kardvívásban Szilágyi Áron lett az első. A legsikeresebb szakág a párbajtőr a maga 51 érmével, ebben a legutóbbi érmet a férfi csapat hozta össze, szintén a két évvel ezelőtti tornán, a svájci Montreaux-ben.
Párbajtőr aranyunk 2014-ben volt legutóbb, Strasbourgban Rédli András győzte le a mezőnyt és a döntőben az olasz Paolo Pizzót.
Az eddigi legsikeresebb Európa-bajnokságunk az 1991-es volt, amikor Bécsben 9 aranyat, 3 ezüstöt és 3 bronzot gyűjtöttünk. Csak a párbajtőr csapatot nyerte más, a németek. Ebben a számban még a dobogóra sem kerültünk.
Jó jel az idei Eb kapcsán, hogy már a nyitónap is biztos lesz újabb magyar érmes: a 16 éves Pusztai Liza női kardban jutott el könnyedén az elődöntőbe a felnőttek között.
A magyar vívóválogatott Eb-kerete | Újra letarolhatják Európát a magyar vívók | Újra letarolhatják Európát a magyar vívók - A harmadik legtöbb arannyal kezdjük az Eb-t. Egy érmesünk már a nyitónapon is biztosan van. | [
"vívás",
"vivó-európabajnokság",
"magyarország",
"chart"
] | 0 | https://index.hu/chart/2017/06/12/magyarok_a_vivo_europa-bajnoksagokon | 2017-06-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Halmozza az állásokat Tállai András. Amellett, hogy országgyűlési képviselő, miniszterhelyettes, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért helyettes államtitkára, ő vezeti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), továbbá két adószakmai lap főszerkesztője is.
Ez utóbbiért a vagyonnyilatkozata alapján összesen több mint bruttó 500 ezer forintos fizetést kap, míg valamennyi feladata ellátásáért havi 1 millió 740 ezer forint jár neki. A NAV irányításáért nem jár neki plusz pénz.
Az RTL Klub Híradója arról érdeklődött Tállainál, nem érzi-e összeférhetetlennek, hogy NAV-elnökként adószakmai lapokat szerkeszt, illetve, hogy hogyan bírja szuflával a sok feladatot.
Az első kérdésre Tállai azt válaszolta: olyan újságok szerkesztéséről, főszerkesztői teendőiről van szó, amit maga a NAV alapított. "Négy ilyen újság van, és kettőről van szó. Ezeknek az újságoknak húsz éve mindig a NAV elnöke a főszerkesztője" – közölte. Hozzátette továbbá, hogy a főszerkesztői munkát szerződésben szabályosan rögzítették, és befizette az adót a bevételek után.
Arra pedig, hogy miként fér bele az életébe a főszerkesztés a többi feladata mellett, azt mondta, sokat dolgozik. | Gazdaság: Tállai András: Napi 12-14 órát dolgozom | A politikus igazi sztahanovista. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170316_tallai_andras_napi_1214_orat_dolgozom | 2017-03-16 21:59:00 | true | null | null | HVG |
Világszinten jelentős vagyoni koncentráció figyelhető meg, a világ vagyonának közel felét a szupergazdagok birtokolják. Magyarországon ennél enyhébb a helyzet, azonban Európában Törökország után nálunk a legerősebb a vagyoni egyenlőtlenség. Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, az ő becsült vagyona 660 milliárd forintot tesz ki. Infografikákon mutatjuk, hogy a teljes vagyon mekkora részét birtokolja a világban és Európa egyes országaiban a lakosság felső egy százaléka.
A gazdasági egyenlőtlenség az elmúlt években fokozatosan, ám egyre szembetűnőbben nőtt a világban. A legtöbb európai országban a felső egy százalék vagyona növekszik, és növekvő vagyonkoncentráció tapasztalható. A kontinensen azonban messze kiemelkedik Magyarország. A vagyoni megoszlásban jelentős regionális eltérések is láthatók: a nyugat-európai országokban általában alacsonyabb a koncentráció, míg a közép- és kelet-európai országokban általában magasabb egyenlőtlenség mérhető.
A Credit Suisse által végzett tanulmány szerint a világ népességének mindössze 1,2 százaléka birtokolja a globális vagyon közel felét. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben a felső egy százalék a globális vagyonból több mint 200 billió dollárt birtokolt. Ugyanakkor közel 3 milliárd ember – a kereső felnőtt népesség 53,1 százaléka – mindössze 1,1 százalék birtokában volt ugyanebben az évben, tehát egy rendkívül kis részt képviselt a világ vagyonállományában.
Törökország után a második helyen Európában
Az európai országokban a felső egy százalék átlagosan a teljes vagyon 26 százalékát birtokolta 2021-ben – derül ki a World Inequality Database (WID) adataiból. Az egyes országok között regionálisan jelentős különbségek észlelhetők, de közülük is kimagaslik a magyarországi vagyoni koncentráció.
Törökországban birtokolta az ország vagyonának legnagyobb arányát a felső egy százalék, szám szerint a teljes vagyon 37,1 százalékát. A törököket mi követtük:
hazánkban a lakosság 1 százaléka birtokolja az összes vagyon 33,5 százalékát,
de nem sokkal maradt le Észtország (32,7 százalék) és Lengyelország (30,2 százalék) sem. A legalacsonyabb koncentrációt Belgiumban tapasztalták, ahol a leggazdagabbak a teljes lakossági vagyonnak csupán 15 százalékát birtokolták.
Erős ellentétek éleződtek ki a közép- és kelet-európai országok, valamint a skandináv országok között. Míg a térségben Észtország, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Bulgária kiemelkedő vagyoni koncentrációt mutatott, addig a skandináv országokban, például Svédországban (27,7 százalék), Norvégiában (22,7 százalék) és Finnországban (18,6 százalék) a koncentráció mértéke viszonylag alacsonyabb volt, mint sok más európai országban. Ezek az országok a szociális jóléti rendszereikről és a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentését célzó politikáikról ismertek.
Az adatok rávilágítanak a lakosság leggazdagabb szegmense és a társadalom többi része közötti tartós és növekvő szakadékra Magyarországon. A regionális trendeket idősorosan megnézve az derül ki, hogy hazánkban jelentősebben 2017-ben szakadtak el a leggazdagabbak, azonban már 2014-ben elindult a vagyonkoncentráció erős növekedése.
Magyarországot összehasonlítva a szomszédos országokkal, például Csehországgal, Horvátországgal, Litvániával, Romániával az látszik, hogy hazánkban tartósan magasabb a felső egy százalék vagyoni részesedése. A magyar felső egy százalék vagyona 2015 óta következetesen meghaladja az uniós átlagot, bár ez nem volt mindig így. 2011 és 2014 között például még alacsonyabb is volt, ezt megelőzően pedig közelítettünk az EU-s átlaghoz. Az uniós átlag a 2005-ös 24,5 százalékról érte el a 26 százalékot, míg a magyar 24,7-ről nőtt 33,5 százalékra.
Hasonló mértékű vagyoni koncentráció hazánkban utoljára a kétezres évek legelején volt.
A régióban a legnagyobb ugrás Szlovéniában figyelhető meg, ahol 2010-ben nagyjából 12 százalék volt, majd innen emelkedett négy év alatt több mint kétszeresére a felső egy százalék vagyoni részesedése. Csökkenést csak egy országban, Horvátországban mértek.
Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar
Május 11-én jelent meg a 2023-as 100 leggazdagabb magyar rangsora, melynek szerkesztője Szakonyi Péter. A lista szerint Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök gyermekkori barátja megőrizte vezető helyét, 660 milliárd forintos becsült vagyonával jelenleg ő Magyarország leggazdagabb embere. Utána következik Csányi Sándor, 50 milliárdos különbséggel. Harmadik helyen pedig Felcsuti Zsolt áll: az MPF Holding többségi tulajdonosának vagyonát 460 milliárd forintra becsülték. Mészáros Lőrinc 2021-ben előzte le a tíz évig megszakítás nélkül első helyen álló Csányit.
A kiadvány szerint nagyot ugrott tavaly a leggazdagabb magyarok összvagyona is. Egy év alatt együttesen 1431,7 milliárd forinttal növelték vagyonukat, ami összesítve 7655,2 milliárd forint. Ez több mint a duplája a 2020–2021 közötti vagyongyarapodásnak. A száz leggazdagabb összvagyonának majdnem felét – 3560,5 milliárd forintot – a lista első tíz helyezettje birtokolja, ami a szerkesztő szerint szintén rekordnak számít.
Az év, amikor Mészáros Lőrinc gazdagabb lett Csányi Sándornál – így tört az élre a felcsúti gázszerelő | atlatszo.hu
Ez utóbbi lista élén 2011 és 2020 között Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója volt, azt megelőzően pedig 2005-ben és 2006-ban töltötte be Magyarország leggazdagabb emberének szerepét. 2021-ben 420 milliárd forinttal a második helyre csúszott vissza a rangsorban, első helyre pedig Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt.
Pete Luca
Címlapkép: Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Riva’s Hotels & Resorts tulajdonosa a Horvátország első, Mariott brand alatt üzemeltetett szállodájáról szóló megállapodás aláírásán az isztriai Ikában 2023. január 27-én. A jelenleg építés alatt álló 187 szobás luxushotel, a Marriott Opatija az Opatija Riviéra Icici településén 2024-ben, legkésőbb 2025 tavaszán nyitja meg kapuit a vendégek előtt. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) | A magyarok leggazdagabb egy százaléka birtokolja a hazai összvagyon egyharmadát | A leggazdagabb egy százalék birtokolja a lakossági vagyon 33,5 százalékát. Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar 660 milliárd forinttal. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2023/06/02/a-magyarok-leggazdagabb-egy-szazaleka-birtokolja-a-hazai-osszvagyon-egyharmadat/ | 2023-06-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Törhetik a fejüket az indiai műemlékvédők, ha meg akarják védeni a Taj Mahalt. Az épület falait egy túlszaporodott rovar szennyezi be ürülékkel, amitől zöld lesz a márvány.
Kongatják a régészek a vészharangot Indiában, miután rovarok sokasága “támadta meg" a Taj Mahalt és ürülékkel szennyezi be az impozáns épületet, írja a The Guardian.
A szúnyogszerű rovarok előszeretettel piszkítják be a csontfehér márványépületet, zöld és fekete pöttyöket hagyva maguk után.
A 17. századi falakat naponta tisztítják, de a “sikálás" nem tesz jót a kényes márványberakásnak és a virágmozaikoknak, nyilatkozta Bhuvan Vikram, az Indiai Régészeti Intézet munkatársa.
Nem árt, ha egy folyóban van hal
Az illetékesek tartós megoldást keresnek a problémára, egyelőre sikertelenül. A csúfításért egy szúnyogra hasonlító légy a felelős, mely a mauzóleum mellett található Jamuna folyóban szaporodik most már háborítatlanul, mivel a szennyezés mértéke miatt abból kipusztultak a halak, amik megtizedelnék őket. Ráadásul az erős algásodás és a közeli hamvasztó miatt lerakódott foszfor kiváló táplálékul is szolgál számukra.
A Taj Mahal India legnagyobb becsben tartott turistalátványossága, mely évente látogatók millióit hozza Agrába. A légszennyezettség már eddig is bajokat okozott, hiszen az eredetileg csontfehér márvány egy ideje sárgásbarnás elszíneződést mutat. Nem mellesleg az évi több millió látogató sem tesz jót az épületegyüttesnek. Nos, itt az újabb probléma, amin törhetik a fejüket az indiai műemlékvédők.
A híres mauzóleumot mogul Sáh Dzsahán mogul sah 1632 és 1654 között építtette gyermekszülésben elhunyt szeretett felesége, Mumtáz Mahal emlékére. 1983-tól az UNESCO világörökségi listáján szerepel, 1996-ban felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékei közé. | Rovarürülék lepte be a világ egyik leghíresebb épületét | A világ egyik legnagyobb turistalátványosságáért komolyan aggódnak a műemlékvédők. | [
"taj mahal",
"india",
"műemlékvédelem",
"rovarürülék",
"tádzs mahal"
] | 0 | http://24.hu/kultura/2016/05/24/rovarurulek-lepte-be-a-vilag-egyik-leghiresebb-epuletet | 2016-05-24 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Egymillió európai polgár aláírását tartalmazza az a petíció, amelyet ma adtak át az Európai Parlament strasbourgi székházában 27 uniós tagállambeli, illetve horvátországi társadalmi szervezetek képviselői. A dokumentumban azt kérik, hogy ismerjék el valamennyi emberi lény élethez való jogát a fogantatás pillanatától.
A küldöttséget fogadta Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is. A petíció aláírói azt is szeretnék elérni, hogy a család fogalmát férfi és nő házasságára alapozva határozzák meg, a szülők számára pedig biztosítsák gyermekeik oktatása ügyében a választás jogát.
A december elsején hatályba lépett Lisszaboni Szerződés tette lehetővé az unióban, hogy megfelelő számú európai polgár közös fellépést kezdeményezhet valamilyen közérdekű témában. | Petíció, egymillió aláírással | Egymillió európai polgár aláírását tartalmazza az a petíció, amelyet ma adtak át az Európai Parlament strasbourgi székházában 27 uniós tagállambeli, illetve horvátországi társadalmi szervezetek képviselői. A dokumentumban azt kérik, hogy ismerjék el valamennyi emberi lény élethez való jogát a fogantatás pillanatától. | [
"belföld"
] | 0 | http://infostart.hu/belfold/2009/12/15/peticio_egymillio_alairassal-321675 | 2009-12-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Május végén derült ki, hogy a Tiszakécske amatőr focicsapatának egykori játékosa, Sáfrány Tamás karácsony előtt nem sokkal alapított egy céget, majd másnap megnyílt a Magyar Turisztikai Ügynökség szállodafejlesztési pályázata, amin nyert is 8 milliárd forint állami támogatást három hotel építésére.
Ugyanakkor a 31 éves Sáfrány a sajtónak nem igazán akart beszélnie arról, hogy sikerült ekkora kapásgóllal indítania az üzleti karrierjét, de az Index most észrevette, hogy a Bacsmegye.hu-val mégis kivételt tett, és elmondta, hogy
a versenyszellem még a focis időkben maradt meg benne.A hotelépítési pályázatról azt mondta, hogy 2015 óta folyamatosan kapcsolatban volt Szíjj Lászlóval, amikor az útépítési tendereken hasító Duna Aszfaltnál dolgozott számviteli ügyintézőként. „Gyakorlatilag ott kezdődött a turisztikai karrierem: ő a cégcsoportja induló szálloda üzletága élére keresett vezetőt, így érkezett a megkeresés” - emlékezett vissza Sáfrány.
Szíjj László a negyedik leggazdagabb magyar, egyben Mészáros Lőrinc üzlettársa és a barátja is egyben, vagyonát 207,4 milliárdra becsülik. A Duna Aszfalt tavaly 24,35 milliárd forint adózott eredményt ért el. Szíjj pedig tavaly a nevére vette a legendás Közgépet is, amivel Simicska Lajos a kezdetek kezdetén megalapozta a NER és a saját vagyonát.
Elmondása szerint Sáfrány azért nyergelt át a turizmusra, mert rájött, hogy a szervezetfejlesztéssel és a pénzügynél is jobban tud azonosulni. „A szállodák tulajdonosától a MINERVA Befektetési Alapkezelőtől pedig minden támogatást megkaptam” - tette hozzá feltörekvő üzletember.
A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy miután három másik szállodára készített egy fejlesztési tervet, megkapta a lehetőséget, hogy a 20 milliárd forintot meghaladó beruházás lebonyolításához alapítson egy vállalkozást. Elmondta, hogy ennek folyamatnak a végén jelent meg a pályázati lehetőség, és mivel a tervek megvoltak, neki már nem jelentett megoldhatatlan feladatot a pályázati dokumentáció összeállítása.
„Érthetőnek látom, hogy ha röviddel az alapítása után egy cég egy 8 milliárdos pályázaton nyertes, az felkelti a figyelmet, de természetesen a pénzügyi garanciát a tulajdonos biztosította”
- jegyezte meg szerényen Sáfrány.
Hozzátette, hogy a kiírás „nem a pályázó cég múltjára, hanem a konkrét garanciákra fókuszált, így a frissen alapított cégem minden szempontból alkalmas volt. Azért, hogy én is biztonságban érezzem magam, a cégnek a felét a MINERVA Befektetési Alapkezelő által kezelt Themis Magántőkealap megvásárolta”.
Ugyanakkor Sáfrány sérelmezi, hogy a pályázati sikeréről megjelent cikkek azzal nem foglalkoznak, hogy | Szíjj László fedezte fel a volt focistát, aki kapásból nyert 8 milliárdot hotelfejlesztésre | De az erős kezdés után Sáfrány Tamás előtt még további kihívások állnak, valahonnan még további 12 milliárdot kell szereznie. | null | 1 | https://444.hu/2020/06/09/szijj-laszlo-fedezte-fel-a-volt-focistat-aki-a-friss-cegevel-egybol-nyert-8-milliardot-hotelfejlesztesre | 2020-06-09 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Douglas Maicon ügynöke nem venné biztosra, hogy ügyfele Milánóban marad.
Antonio Caliendo, az Interben játszó Douglas Maicon ügynöke a Sky Sport Italiának elmondta, nem venné száz százalékig biztosra, hogy a jobb bekk jövőre is a kék-feketéknél folytatja.
"A foci az egy vicces régi játék, amelyben bármi megtörténhet. Nem mondanám biztosra, hogy marad, annak ellenére sem, hogy jól érzi magát a csapatban és az edző is kedveli. Ebben a pillanatban természetesen az Inter következő két meccsére koncentrál, esélye van a triplázásra, nem akarja elszalasztani ezt a lehetőséget. Teljesen felpörgött, ezen az is sokat segít, hogy beválogattták a világbajnokságra készülő brazil keretbe" – idézi a játékos ügynökét a Sky Sport Italia.
A jobb bekket a Chelsea, a Manchester City és a Real Madrid is tárt karokkal fogadná. | Nem biztos, hogy marad az Inter brazilja | Douglas Maicon ügynöke nem venné biztosra, hogy ügyfele Milánóban marad. | [
"foci",
"inter",
"labdarúgás",
"maicon"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2010/05/13/nem-biztos-hogy-marad-az-inter-brazilja | 2010-05-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A 2011-ben elindult TAO-támogatási rendszer lényege az volt, hogy a nyereséget termelő vállalkozások a társasági adójukkal az általuk választott sportegyesületek sportfejlesztési programját támogassák az összeg államkasszába történő befizetése helyett. Noha a törvény az első perctől kezdve rendelkezett a támogatások felhasználásának ellenőrzéséről, évekig alig történt valami, holott - a Kúria megállapítása alapján is - közpénzről lévén szó, kiemelt fontosságú lett volna az utánkövetés. Főleg, hogy többször is lehetett visszaélésekről, lenyúlt pénzekről hallani. Az ellenőrzés 2014-ig a Nemzeti Sport Intézet (NSI) feladata lett volna, ám ennek mégsem igazán tett eleget a szervezet. Így a munka 5 évvel ezelőtt átkerült a sportszövetségekhez, ami ezt követően sem gyorsult fel azonnal.
A szabályok értelmében ugyanis a 300 millió forintot meghaladó sportfejlesztési programok esetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma látja el az ellenőrzési feladatokat. Emellett a sportszövetségek által ellenőrzött és felterjesztett programok esetében a szankciókról is a tárcánál döntenek. A sajtóban korábban megjelent hírek szerint azonban nem fordítottak a tárcánál túl nagy energiát erre a feladatra, elég lassan őröltek a malmok. Volt olyan ügy, mely akár 1,5 évig is elhúzódott, ám az ügymenetet tekintve ez nem is túlságosan meglepő.
Az EMMI-nél a beküldött elszámolások ellenőrzését részletesen és teljes körűen végzik el, szükség esetén maximum két alkalommal hiánypótlásra is felszólítják az érintett szervezetet. Ezt követően kerülnek lezárásra a sportfejlesztési programok. Az ellenőrzés során helyszíni ellenőrzéseket is végez az EMMI.
Ha a támogatás felhasználásának kontrollja során a jogszabály szerinti illetékes ellenőrző szerv megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe, az elszámolás elfogadásával egy időben maradvány visszafizetési kötelezettséget ír elő. Amennyiben a támogatott szervezet ezt elmulasztja, az ellenőrző szerv kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását. Amíg a szervezet ennek nem tesz eleget, legfeljebb 3 évre kizárhatják a támogatásból. A visszafizetett pénz sem vész el a sport számára, hiszen azok további utánpótlás-nevelési programok megvalósításához járulnak hozzá.
A több évnyi lemaradást ugyan teljesen behozni még talán nem sikerült, mégis már több milliárd forintra rúg a szabálytalanul felhasznált TAO-támogatások értéke.
A sportszövetségektől kikért adatok összesítése alapján több mint 3,8 milliárd forintnyi támogatásról állapították meg, hogy nem volt minden rendben a felhasználásával.
Azt, hogy ez hány évadra vonatkozóan halmozódott fel, nem lehet egyértelműen megállapítani. Míg ugyanis a jégkorongnál csak a 2011/2012 és a 2013/3014 közötti évadokra vonatkozóan álltak rendelkezésre adatok, addig az MLSZ-nek már a 2016/2017-es évadból is vannak eredményei. A vízilabda szövetségtől pedig többszöri érdeklődésünk ellenére sem érkeztek adatok. Annyi viszont tudható a Magyar Nemzet 2017-es cikkéből, hogy a 2011/2012-es és 2012/2013-as idényben összesen 566 millió forintot tett ki a szabálytalanul felhasznált támogatás, amit több mint 30 sportszervezet hozott össze.
A fociban van a legtöbb probléma
A TAO-támogatások legnagyobb nyertese a labdarúgás. 2011 és 2017 között a megítélt támogatásnak több mint 40 százaléka ment el a foci finanszírozására. A 24.hu által kikért adatok szerint összesen 522 milliárd forintból
228 milliárd a labdarúgásba,
122 milliárd a kézilabdába,
76,2 milliárd a kosárlabdába,
55,3 milliárd a vízilabdába,
35,8 milliárd pedig a jégkorongba áramlott.
Magától értetődő és logikus felvetés lenne, hogy ahova a legtöbb támogatás áramlik, ott merülhet fel a legtöbb probléma a felhasználást illetően. A szabálytalanul felhasznált támogatások azonban nem teljesen tükrözik vissza a sportágak fenti sorrendjét. Igaz ugyan, hogy a legtöbb problémára a legtöbb TAO-t bezsebelő fociegyesületeknél bukkantak az ellenőrzések során, de ezt követően a vízilabda az, ahol a legtöbb pénzről derült ki a szabálytalan felhasználás, majd a kosárlabda, kézilabda és a jégkorong következik. (Tekintve, hogy a röplabda 2017/2018-as szezonban került be a TAO-támogatott sportágak közé, cikkünkben ennek vizsgálatától eltekintettünk, hiszen az ellenőrzés így csak nagyon kezdeti szakaszban járhat.)
A kikért adatok alapján
az érintett labdarúgó sportszervezetek által igényelt támogatási összeg több mint ötödét, 2,2 milliárd forintot tesz ki a szabálytalanul felhasznált támogatás.
A kosárlabda esetében ez az arány 11,7 százalék és 507 millió forint,
a vízilabda területén az első két évadban a Magyar Nemzet szerint 566 millióról (ebből 325 millió forinttal a Debreceni Cívis Póló Vízilabda SE a tulajdonában álló Vízisport Üzemeltető Kft.-vel nem tudott elszámolni),
a kézilabdánál 458 millióról (4,92 százalék),
a jégkorong esetében pedig 101 millió forint visszafizetendő támogatásról számoltak be lapunknak a sportszövetségek.
A labdarúgó egyesületeknél 721 visszafizetéssel érintett sportfejlesztési program volt, a kosárlabdánál 169, a kézilabdánál 94, a vízilabdánál 30, a jégkorongnál pedig mindössze 6-ról derült ki eddig, hogy valamilyen visszaélés, szabálytalan felhasználás történt.
Szabálytalan felhasználás nem egyenlő a visszaéléssel
A támogatások felhasználásának ellenőrzése során nem minden esetben visszaélések miatt kellett szankciókat kiszabni a szövetségeknek. A támogatások igénylésének ugyanis meglehetősen szigorú és kötött menetrendje van: nemcsak sportszakmai kritériumoknak kell megfelelni, hanem a különböző évadokra meghatározott benchmarkoknak, és az elszámolások összeállításának is megvan a maga jogszabályi előírása. Ha egy sportszervezet valamilyen formában vét ezek ellen, nem ismeri kellőképp ezeket a dokumentumokat és kritériumokat, könnyen véthet a rendszer ellen.
Igaz, nemcsak ilyen véletlenszerű, járatlanságból fakadó hibák vezetnek szankciókhoz és visszafizetési kötelezettséghez, netán kizáráshoz. A Magyar Kosárlabda Szövetség tájékoztatása szerint vannak olyan esetek is, amikor a támogatások nem rendeltetésszerű felhasználását állapították meg.
"Ezekben az esetekben a támogatott szervezetek ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagy egyéb hatóság indított vizsgálatot, így ezen támogatott szervezetek felszámolás alá kerültek, illetve adószámukat felfüggesztették/törölték. A későbbiekben ezeknek a sportszervezeteknek már nem áll módjukban sportfejlesztési programot benyújtani, így a támogatási rendszerből történő kizárásuk okafogyottá vált. A rendszer indulása óta 10 támogatott esetében fordult ez elő, mindösszesen 319,5 millió forint visszafizetési kötelezettség mellett" - tájékoztatott az MKOSZ.
Vagyis ez ebben az esetben a visszafizetendő összeg (507 millió forint) 62 százalékát jelenti.
A kosárszövetség mellett a kéziszövetség és a jégkorong szövetség is arról tájékoztatott, hogy nincs a támogatási rendszerből kizárással érintett szervezet, hiszen azok felszámolási eljárásban megszűntek vagy egyszerűsített törlési eljárás alatt vannak.
A Magyar Labdarúgó Szövetségnél azonban egyre hosszabb a kizárással érintett szervezetek listája. Míg egy évvel ezelőtt még alig néhány sportegyesület volt ilyen szankcióval érintett, mára a lista 50-nél is több érintettet sorol. Összesítésünk alapján nekik 2011 óta 1,5 milliárd forintnál is több TAO-támogatást hagytak jóvá, közülük is a legnagyobb "hal"
a Nyírbátori Football Club Sportegyesület 240 millió forinttal,
a Nyíregyházi Old Boys Kft.-nek 200 milliós,
az Egri Futball Kft.-nek pedig 127 milliós sportfejlesztési programot hagyott jóvá az évadok során a szövetség (ez a cég nem összekeverendő az Eger Labdarúgó Sport Kft.-vel, melyen keresztül a Diósgyőr FC Kft.-ben is többségi tulajdonos Borsodsport Invest Kft. működteti az egri labdarúgást.)
Rajtuk kívül még négy olyan szervezet van, melynél a jóváhagyott támogatások értéke meghaladja az 50 millió forintot, a maradék 48 szervezet esetében pedig csupán néhány millió forintról beszélhetünk. Vagyis az ellenőrzések során az igazán nagy volumenű programokat végrehajtó szervezetek még nem akadtak fenn a rostán. Ennek hátterében állhat az a tény is, hogy a szervezetek méretéből és tapasztalataikból fakadóan sokkal kisebb eséllyel követnek el adminisztratív jellegű hibákat vagy olyanokat, melyek valamely kritériumnak, előírásnak nem megfelelő.
Legutóbb egyébként 2018. szeptember 3-án a Vámosszabadi SE-t zárta ki az MLSZ a TAO-támogatásokból egy éves időtartamra, előtte 2018. július 28-án a szegedi Junior Sport Kft. került kizárásra szintén egy évre.
Mik a leggyakoribb hibák?
A kosárszövetség tájékoztatása szerint a legjellemzőbb eset az, hogy a támogatott szervezet nem csatolja az Elszámolási útmutatóban meghatározott dokumentumokat (pl. egy személyszállítási tételnél nincs szerződés/megrendelő, versenybírói elszámolásnál nincs mérkőzés jegyzőkönyv stb.). Nem ritkák az előzetes jóváhagyás nélkül elszámolni kívánt tételek, de az sem, hogy olyan aljogcímen kíván elszámolni költséget, amelyen a sportfejlesztési programjában nem került jóváhagyásra támogatás. Ilyen eset lehet amikor a foglalkoztatott sportszakemberek költségeire nem kért a támogatott szervezet támogatást, de ezen költségeit mégis megpróbálja elszámolni. Tapasztalataik szerint olyanra is van példa, amikor a támogatási összegeket nem a szigorúan vett sportszakmai céloknak megfelelően használják fel, mint például, amikor egy sítábort edzőtáborként jelenítenek meg.
A Magyar Labdarúgó Szövetség tapasztalatai szerint gyakori eset az is, amikor a támogatási időszakon kívüli tevékenységet próbálnak meg elszámolni, vagy a beszerzés fizikai teljesítésének alátámasztása hiányzik vagy hiányos.
Tapasztalataik szerint ennél sokkal súlyosabb problémákkal is találkoztak az ellenőrzések során. Volt, amikor nem nyújtanak be elszámolást a támogatás felhasználásáról, vagy a jóváhagyott beszerzést csak részben vagy egyáltalán nem valósítják meg, ugyanakkor a támogatást sem tudják visszafizetni. Ezek mellett súlyos szankciót von maga után az olyan eset is, amikor:
alacsonyabb funkciójú/értékű beszerzés történt a teljes támogatás elszámolása mellett,
a szokásos piaci árnál magasabb áron történt a beszerzés,
fiktív eseményeket, beszerzéseket szerepeltettek,
vagy a támogatott tevékenységet TAO forrás mellett más forrásból is finanszírozták, vagyis kettős finanszírozás valósult meg. | Több milliárdnyi TAO-val szabálytalankodtak a sportegyesületek | Ma már ezernél is több olyan sportfejlesztési program van, melyek esetében szabálytalanul használták fel az igényelt TAO-támogatást. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/tobb-milliardnyi-tao-val-eltek-vissza-a-sportegyesuletek.html | 2019-01-16 16:04:00 | true | null | null | mfor.hu |
"Ne olyan beszélgetéseket képzelj el, hogy megmondja, hogy ki fog rúgni, hanem mondjuk, hogy nem örül annak, hogy megszűnt a bizalom. Hogy nem érti, a főépítész véleménye miért különbözik a polgármesterétől. Akkor én mondtam, hogy hát igen, öt év szakmai egyetem a különbség" - mesélte Dienes János, Zugló korábbi főépítésze, amikor arról kérdeztük, milyen volt a viszonya Horváth Csabával, a kerület MSZP-s polgármesterével.
Dienes jelenleg perben áll az önkormányzattal, szerinte ugyanis jogellenesen szüntették meg főépítészi megbízását, ráadásul úgy gondolja, eltávolítása retorzió volt azért, mert szakmai véleményeivel folyamatosan akadályozta, hogy a polgármester szerződést kössön a Bosnyák téri kormányközeli óriásberuházás gazdájával. A beruházás láthatóan annyira fontos a kormánynak, hogy jogszabályokat is bármikor hajlandó módosítani az érdekében: 2021 júliusától alig több mint két év alatt összesen hét olyan kormányhatározatot írtak Orbánék, amikkel a Bayer Construct zuglói ingatlanfejlesztését igyekeztek jobb helyzetbe hozni, és mentesíteni a helyi szabályok hatálya alól.
Ők egyeztetésnek hívták
Főépítészként Dienes is érezte a nyomást, első szakvéleményét még széfbe helyezte. "Féltettem a biztonságom. 500 milliárdos kormányközeli beruházás ügyében adni főépítészi véleményt azért nem annyira kényelmes dolog." Az, hogy a beruházó jól fekszik a kormánynál, világosan látszott. A Bayer Construct vezetője a sajtóban gyakran csak "Tiborcz István üzlettársaként" emlegetett Balázs Attila.
Cége eredetileg vegyes, lakó-iroda-üzleti funkciót képzelt el a fejlesztésben, időközben azonban ez módosult. Kiderült, hogy döntően irodák lesznek majd a területen, és a beruházó rendkívül kényelmes megállapodást kötött a magyar állammal: az állam ugyanis 244 milliárd forintért megveszi a telket és az irodákat. A Bayernek ez mindenképp megéri, hiszen nem nekik kell majd bérlőket keresni, amikor Budapesten egyébként is sok iroda üresen áll, de hogy az államnak is megéri-e, az minimum kérdéses. A Válasz Online cikke szerint nagyjából 8500 ember dolgozhat majd itt, és nem látszik, hogyan bírná ezt el a közlekedési infrastruktúra hatalmas dugók nélkül.
A beruházó képviselőivel tárgyalva a főépítész is érzékelte, milyen kapcsolatok állhatnak a Bayer mögött. "Bejöttek egyeztetni. Azaz ők egyeztetésnek hívták, de valójában csak elmondták, hogy mit akarnak csinálni. Én elmondtam, mik a gondok. Felírták, aztán pár nap múlva jött a kormányrendelet, hogy ami gond, az nem is gond."
Dienes ezért hamar rájött, hogy kerületi főépítészként sem lehet szinte semmilyen érdemi beleszólása abba, hogy a beruházó telkén belül mi történik. Hiába ellenzi városépítészeti szempontból, tenni semmit nem tehet, mert a kormányrendeleteket ő sem kerülheti meg. Abban viszont még mindig van szava az önkormányzatnak, hogy mi történik a telek körül.
Nem kell mindent felsorolni
A beruházást ugyanis nem a Bayer kezdte, már a 2000-es évek közepén születtek tervek az ottani zöldterületek hasznosításáról, akkoriban plázát terveztek ide lengyel befektetők. A projekt azóta rengeteget változott, beruházók között cserélt gazdát a telek, és átalakult az is, mit is akarnak ideépíteni. A folyamat során viszont a zuglói önkormányzat számtalan megállapodást kötött az aktuális beruházóval, és az ezekben foglalt vállalások jelentős része továbbra is él, azaz a Bayernek is teljesítenie kell őket, vagy meg kell egyeznie az önkormányzattal, hogy mit ajánl a teljesítés helyett.
Az évek folyamán a beruházó vállalta többek közt, hogy megépít egy 400 férőhelyes P+R parkolót, hogy a terület negyedét közfunkcióknak rendelik alá, és hogy fejlesztik a környező közterületeket. Ezekről az utóbbi években is folyamatosan tárgyalt az önkormányzat és a beruházó, vannak ugyanis a vállalások között, amiket a Bayer szívesen megcsinál (például a környező közterületek fejlesztése, hiszen ez nekik is érdekük), és vannak, amiktől inkább eltekintene. A tárgyalások alapján elég nyilvánvaló, hogy a mélygarázst például már nem építenék meg, viszont mivel korábban volt ilyen vállalás, valamennyi pénzt kellene fizetniük az önkormányzatnak a mélygarázs helyett, ahogyan minden elmaradó közérdekű vállalás helyett is.
Ezt a megállapodást egy úgynevezett településrendezési szerződés, azaz trsz foglalta volna írásba, amit az önkormányzat és a beruházó is aláír. Az egyezség azonban éveken át nem született meg. A Horváth Csaba polgármester által a képviselők elé terjesztett trsz-tervezet 2021-ben még nem is tartalmazott fizetési vállalást a beruházó részéről. A 2023 áprilisában beterjesztett változatban már fizetett volna a Bayer 250 millió forintot, a májusiban 350 milliót, nyáron pedig már a 2,5 milliárdot is vállalták volna. Ez azonban még mindig kevés, Dienes szerint csak a P+R parkoló 5 milliárdba kerülne.
Ezekhez a tervezetekhez Dienes rendre negatív főépítészi szakvéleményt fűzött, azt írta, nem javasolja az elfogadásukat. A 2021-es tervezetet szakvéleményében Dienes "100%-ban egyoldalúnak" nevezte, arra utalva, hogy az a beruházó és nem az önkormányzat érdekeit tükrözi. Értékelése szerint a tervezettel a beruházó könnyen kibújhatna a korábban vállalt kötelezettségek nagyobb része alól.
Ezzel kapcsolatban a korábbi főépítész azt mondta, Horváth Csaba polgármester "kritika nélkül mindig hozta" azt a szerződéstervezetet, amit a Bayer épp küldött. Dienes az első változatokban nullás, majd a 250 milliós és a 350 milliós fizetési vállalásokat tartalmazó trsz-t sem javasolta elfogadásra, hasonló indokokkal. Nem is fogadták el őket, fideszes és MSZP-s képviselők ugyan igennel szavaztak az önkormányzatban, de ők együtt sem adnak többséget a 22 fős testületben.
Aztán 2023 júliusában jelentkezett Dienesnél Tóth Csaba, Zugló korábbi MSZP-s parlamenti képviselője. Dienes bíróságra beadott iratai szerint úgy tűnt, hogy Tóth a beruházót, azaz a Bayert képviseli. Leültette Dienest a Bayer jogi vezetőjével, és kérte, tárgyaljanak le egy megfelelő trsz-tervezetet. A kérésnek Dienes eleget is tett. A Bayer ekkor már 2,5 milliárdot is hajlandó lett volna fizetni, de még ez is kevésnek tűnt, főleg úgy, hogy Dienes ragaszkodott ahhoz, hogy a tervezet tételesen sorolja fel azokat a korábbi vállalásokat, amit a 2,5 milliárd fejében elengedne az önkormányzat.
"Szerettem volna minden tételt felsorolni, erre Tóth Csaba mondta, hogy az ne legyen benne, mert ahhoz meg kevés ez a pénz." Dienes azt mondta, Tóth azért szerette volna elhagyni a felsorolást, hogy "a képviselők könnyebben fogadják el a szerződést".
Később, 2023 szeptemberében viszont Dienes szerint Horváth Csabáék pontosan azt tették, amire Tóth Csaba is kérte, és kihúzták az elengedett vállalások tételes felsorolását a trsz tervezetéből. Dienes azt mondta, hogy ez a kihúzás érdemben nem változtatott ugyan a tervezet tartalmán, viszont elfedte, hogy a Bayer 2,5 milliárdos fizetési vállalása még mindig nem arányos a beruházó elengedett kötelezettségeinek értékével.
"Az volt a céljuk, hogy a szerződést olvasó képviselők ne találkozzanak a konkrét kötelezettségekkel, például a P+R400-zal, hogy ne tűnhessen fel a szerződés értékaránytalansága. Egy ilyen, 400 férőhelyes P+R parkoló maga legalább 5 milliárdba kerül, és a tervezet szerint a beruházó összes vállalása 2,5 milliárd lett volna. A céljuk ezért az volt, hogy a szerződésben a P+R szó ne is szerepeljen. Így a képviselők közül csak az találkozik a tétellel, aki a több ezer oldalas előzményszerződéseket átolvassa" - mondta az elküldött főépítész, aki ebben az időben folyamatosan kérte a kerületvezetést, hogy kérjenek külsős szakvéleményt az elengedni tervezett beruházói kötelezettségek értékéről. Akkoriban ez nem történt meg, Dienes elküldése után viszont végül igen.
Dienes szerint a menesztésének közvetlen előzménye is az volt, hogy amikor a polgármester és a jegyző kihúzták az elengedi tervezett beruházói kötelezettségek felsorolást a tervezetből, és a rövidített változatot küldték el a beruházónak, ő körímélt írt a polgármesteri kabinet tagjainak, hogy ezt a tervezetet nem egyeztették a főépítészi irodával, és ebben a formában ezt nem is tartja elfogadhatónak.
Csak "megfogalmazódott" egy "kezdeményezés"
Az önkormányzat hivatalos álláspontja szerint Dienes kirúgásának semmi köze sincs a Bayer-beruházással kapcsolatban adott negatív szakvéleményeihez, sőt nem is rúgták ki. Tiba Zsolt jegyző, mint munkáltató 2023. október 4-én egyoldalúan főépítészről hatósági ügyintézőre módosította Dienes kinevezését. Szerintük ez a beosztás megfelel Dienes szakértelmének és végzettségének, Dienes szerint viszont nem, ezért ő nem fogadta el a kinevezésmódosítást, emiatt azonban megszűnt a jogviszonya. Ügyvédjével most azt igyekeznek bizonyítani, hogy a főépítészt nem lehet egyoldalú kinevezésmódosítással lefokozni, és hogy a kinevezésmódosítás igenis a Bayer-beruházással kapcsolatos negatív szakvéleményei miatt történt.
Az önkormányzat szerint azonban Dienes munkájával más problémák is voltak. A peranyag szerint
egy alkalommal téves szakvéleményt adott egy ügyben,
a 2024-es költségvetés tervezése során késve küldött el egy levelet,
valamint egy alkalommal olyan beszerzést kezdeményezett, amire valójában az önkormányzatnak nem volt érdemben szüksége.
Dienes szerint azonban ezeket a problémákat korábban senki nem jelezte neki. "Most tudtam meg ezeket magamról" - mondta. Az önkormányzat számára fölösleges beszerzésből pedig végül nem lett semmi, az önkormányzat nem költött pénzt, és szerinte, ha ezzel a beszerzéssel kapcsolatban az önkormányzatnak tényleg súlyos aggályai lettek volna, akkor azokat jogszabályban meghatározott módon jelezhették volna, végső esetben pedig eljárást kezdeményezhettek volna ellene, ez azonban akkor nem történt meg.
Hogy az önkormányzat pontosan mit gondolt ezekről az ügyekről, azt sajnos nehéz kideríteni, mert sem a jegyző, sem a polgármester nem akart érdemben válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. Tiba Zsolt jegyző még azt sem ismerte el, hogy folyik ilyen eljárás, mert ilyen ügyekről "alkotmányos alapjogok biztosítása és az érintett ember személyiségi jogainak védelme" miatt nem akart tájékoztatást adni.
A Válasz Online kérdéseire korábban a XIV. kerületi önkormányzat annyit írt, hogy Dienessel kapcsolatban nem a Bayer-ügy miatt, hanem "egy másik ügyben" zajlik eljárás, Dienes viszont semmilyen, esetleg ellene zajló eljárásról nem tud. Ezért a jegyzőt megkérdeztük a Válasz Online-nak küldött önkormányzati reakcióról is. Erre Tiba Zsolt annyit írt, "az Ön által említett Válasz Online íráshoz adatot, nyilatkozatot nem adtam".
A kerülettel szerződésben álló Fiala János műsorában (a videón 1:18:11-től) Horváth Csaba polgármester már "jogi és pénzügyi természetű visszaéléssel kapcsolatos gyanúról" és "hatóságokról" beszélt, azt a látszatot keltve, mintha Dienes valamilyen bűncselekményt követett volna el. Dienes azt mondta, semmilyen hatóság nem kereste, azt pedig végképp nem érti, hogy ha a polgármester szerint ő ennyire súlyos visszaélést követett volna el, akkor hogy lehet, hogy hivatalosan nem kirúgni akarták, hanem továbbra is állományban tartani hatósági ügyintézőként.
A munkaügyi perben április végén Tiba Zsolt jegyző tanúvallomásában elismerte, hogy Horváth Csaba valóban többször rá akarta venni, hogy rúgja ki Dienest a Bayer-projekttel kapcsolatos negatív szakvéleményei miatt, de ő ennek mindig ellenállt, igyekezett védeni a főépítészt. "Nem az a dolgom, hogy a politikusok megtorlási álmait kiszolgáljam" - mondta a bíróságon.
A tárgyalás után feltett kérdéseinkre a jegyző egyebek mellett azt írta: "A polgármester nem munkáltatója sem a főépítésznek, sem más főosztályvezetőnek, ezért a fenti elégedetlensége miatt legfeljebb kezdeményezni tud ilyen intézkedést, az említett okból (késlekedés a TRSZ ügyében) viszont nem történt ilyen munkáltatói intézkedés, mert a kezdeményezést egyértelműen, határozottan és többek (pl. a TRSZ-t egyébként ellenző alpolgármesterek, képviselők) által is tudottan rendre elutasítottam". De hozzátette azt is, "a TRSZ megkötése az Önkormányzat számára kézzelfogható előnyöket hozhatott volna, amely megjelent volna egyes beruházásokban és pénzösszegben is".
A bíró a tárgyaláson arról is megkérdezte Tibát, hogy merülhetett egyáltalán fel Horváth Csaba polgármester részéről, hogy egy neki nem tetsző szakvéleménye alapján ki kellene rúgni a főépítészt. Erre a jegyző azt mondta: a politikusok "összevissza beszélnek".
A jegyző tehát elismeri, hogy Horváth Csaba ki akarta rúgatni a főépítészt a Bayer-ügyben adott negatív szakvéleményei miatt, viszont ragaszkodik ahhoz, hogy amikor tényleg kirúgták, az nem ezért történt, hanem Dienes más mulasztásai miatt, a polgármester véleménye pedig irreleváns ebben az ügyben, hiszen a főépítésznek nem ő, hanem a jegyző a munkáltatója. Igaz, a jegyzőé meg a polgármester.
Megkérdeztük erről a polgármestert is. Horváth Csaba szerint az sem igaz, hogy a Bayer-beruházás trsz-e miatt ki akarta volna rúgatni Dienest. "A (...) városközpont terve volt a 2019-es polgármester-jelölti kampány zászlóshajója, fő ígérete. Többek közt ennek megvalósítására kapott felhatalmazást a polgármester azzal, hogy a zuglóiak őt választották meg. A megkezdett munka során azonban Dienes János a Városközpont tervezett helyszínét kezdte vitatni, ezt azonban nem indokolta meg szakmai érvekkel. Ez volt az egyik oka a köztük kialakuló szakmai nézeteltéréseknek, nem a szomszédos területen zajló magánberuházáshoz kapcsolódó TRSZ. A másik lényeges nézeteltérés viszont abból adódott, hogy a volt főépítész túl megengedő volt az általános beépítések kapcsán társasházak, lakóházak esetén. Többször javasolt a beruházóknak a kívánatosnál magasabb lakásszámot és enyhébb egyéb feltételeket. Ezzel kapcsolatban a polgármester mellett a képviselők is gyakran fogalmaztak meg jogos kritikákat" - állt a polgármesteri sajtós válaszában.
Emellett Horváth szerint "az nem állja meg a helyét, hogy a polgármester »igyekezett rávenni« a jegyzőt a főépítész megbízatásának megszüntetésére, mindössze megfogalmazódott a kérdésében írt kezdeményezés a fenti nézeteltérések miatt". Hogy itt pontosan mire gondol a polgármester, és hogy mi a különbség aközött, hogy "igyekezett rávenni a jegyzőt a főépítész megbízatásának megszüntetésére", és hogy "megfogalmazódott" egy ilyen "kezdeményezés", az rejtély.
Azon gondolkodtam, hogy ki az ellenség
Dienes távozása után, november 30-án tartottak egy képviselő-testületi ülést, ezen tárgyalták a trsz legújabb verzióját a képviselők. Ebben a Bayer már 2,5 milliárdos fizetést vállalt volna, de eddigre a képviselők többsége is tudta, hogy ennél sokkal többet kellene kapnia a kerületnek az elmaradt fejlesztésekért. A tervezet elfogadása annyira reménytelen volt, hogy már maga Horváth Csaba polgármester sem javasolta azt. Ő azt mondta, a Bayer 2,5 milliárdos ajánlatával szemben ő 3,5 milliárdot kért, de ezt a beruházó nem fogadta el.
A képviselők azonban még ezt az összeget is kevesellték, és azt sem értették, miért pont 3,5 milliárdot kért a polgármester.
"Polgármester úr (...) ugye kétszer is be akart hozni egy trsz-t, talán májusban és tavasszal kétszer is volt, amikor már előttünk voltak ezek a trsz-ek, ahol még szó nem volt pénzről. Aztán szó volt 250, aztán 350 millió forintról, meg hogy minden körzet kap 20 millió forintot, ilyen is volt, tehát hogy egészen alacsony szinten is megállapodott volna, és nem önön múlt, hogy nem állapodott meg, hanem a testület egy része addigra már érezte, hogy az aránytalan" - emlékeztette a polgármestert Várnai László, a Civilzugló Egyesület képviselője.
A korábban MKKP-s, jelenleg független Victora Zsolt ismertette, hogy Veszprémben 2023-ban összesen kb. 5 milliárdból készült el egy 174 férőhelyes parkoló, ennyit tehát szerinte minimum kapnia kellene az önkormányzatnak. De szerinte a telekérték-növekedéssel, és a többi elmaradt vállalás értékével együtt talán a 15 milliárd sem lenne irreális összeg.
A november 30-i ülésen Dienes utódja, Binó Beáta sem javasolta a trsz elfogadását, és az önkormányzat hivatkozik is erre Dienes munkaügyi perében. Szerintük ugyanis ha valóban a Bayer-projekttel kapcsolatos negatív véleményei miatt rúgták volna ki a főépítészt, nem olyan embert neveztek volna ki utódjául, aki szintén nem javasolja a trsz megkötését a képviselőknek. Dienes és az ügyvédje szerint azonban az, hogy őt a Bayer-projekt miatt távolították-e el, és az, hogy az új főépítész mit gondol a beruházásról, két külön ügy.
A volt főépítész azt mondta, igazából már csak azon csodálkozik, hogy miért nem rúgták ki hamarabb, hiszen a polgármester többször is jelezte neki, hogy elégedetlen a Bayer-projekttel kapcsolatos szakvéleményeivel. Aztán amikor tényleg döntöttek az eltávolításáról, azt hitte, talán találtak valakit utódjául, aki a polgármesternek tetsző szakvéleményt ad majd.
"Két hétig nagyon nehéz volt. Azon gondolkodtam, hogy ki az ellenség, de amikor rájöttem, hogy továbbra is csak Horváth Csaba, akkor megnyugodtam" - mondta.
A cikkhez természetesen megkerestük a Bayer Constructot és Tóth Csabát is. Eddig csak utóbbi válaszolt, annyit, hogy "szívesen segítenék, de a nevezett úr üzleti ügyeivel nem foglalkozom". Hogy a nevezett úr alatt Dienesre vagy Horváth Csaba polgármesterre gondolt (mindkettejüket megneveztük a kérdéseinkben), nem derült ki.
A cikk elkészítésében közreműködött: Cseke Balázs | Bejöttek egyeztetni. Elmondtam, mik a gondok. Pár nap múlva jött a kormányrendelet | Dienes János, Zugló korábbi főépítésze perben áll az MSZP-s Horváth Csaba vezette önkormányzattal. Dienes szerint azért rúgták ki, mert ellenezte a kerület központjában épülő Fidesz-közeli óriásberuházást. A jegyző elismerte, a polgármester többször ki akarta rúgni Dienest negatív szakvéleményei miatt, de állítja, végül nem ezért szűnt meg a megbízása. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/08/zuglo-foepitesz-dienes-janos-horvath-csaba-bayer-construct | 2024-05-08 07:09:00 | true | null | null | Telex |
Nem engedik szabadon Manson egyik gyilkos követőjét
Kórházba szállították Charles Manson amerikai sorozatgyilkost, aki fél évszázaddal ezelőtt egy hippipünkösdista csoport vezetőjeként több brutális emberölést is kitervelt, számolt be róla szerdán a Los Angeles Times és a TMZ.
A CNN megkeresésére adatvédelmi szabályokra hivatkozva nem tudták megerősíteni a sajtóértesüléseket.
A Los Angeles Times nem tudott bővebb információkkal szolgálni Manson állapotáról. A TMZ szerint Mansont három nappal ezelőtt vitték be egy bakersfieldi kórházba.
A 83 éves bűnözőt gyilkosságokra való szövetkezésért kilencszeres életfogytiglanra ítélték.
Kiemelt kép: Europress/AFP | Kórházba került Charles Manson | A kilencszeres életfogytiglanra ítélt sorozatgyilkos 83 éves. | [
"charles manson",
"9",
"bűnügy",
"gyilkosság",
"amerikai egyesült államok"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2017/11/16/korhazba-kerult-charles-manson | 2017-11-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Elkezdődtek a munkálatok: nem mindennapi látványt nyújt az aszfalttól megszabadított Lánchíd – Mutatjuk
Hajnalban teljesen lezárták a a Lánchidat és környékét, kezdetét vette ugyanis a régóta emlegetett felújítás.
Mint arról korábban a Blikk is beszámolt, a Lánchíd rekonstrukciója során újjáépítik a közúti pályalemezt és a járdákat, javítják az acélszerkezeteket, felújítják a műemléki korlátokat, átépítik a hídfők lépcsőit, új közvilágítást és változtatható színképű díszvilágítást szerelnek fel, valamint restaurálják a kőoroszlánokat és visszaépítik a hiányzó műemléki elemeket.
Bár a komolyabb munkálatok még csak ma kezdődtek el, a hidat máris megszabadították az aszfalttól, mely meglehetősen érdekes látványt kelt, a Blikk munkatársa lencsevégre is kapta a látványt, melyet jobb lesz ha megszokunk, a Lánchíd felújítása ugyanis előreláthatólag másfél évet vesz majd igénybe.
A Lánchíd felújítása előreláthatólag másfél évig fog tartani. /Fotó: Blikk
(Ez is érdekelheti: Lánchíd: hajnalban teljesen lezárták az átkelőt, várhatóan másfél évre)
A Lánchíd felújításáról készített további fotóinkat a galériánkban tudja megtekinteni:
Galéria | Elkezdődtek a munkálatok: nem mindennapi látványt nyújt az aszfalttól megszabadított Lánchíd - Mutatjuk | Hajnalban teljesen lezárták a a Lánchidat és környékét, kezdetét vette ugyanis a régóta emlegetett felújítás. | [
"Budapest",
"Lánchíd",
"felújítás",
"lezárás"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/lanchid-felujitas-fotok/nlb49fz | 2021-06-16 20:44:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
A hatósághoz július 26. és 29. között nyolc állampolgári bejelentés érkezett az M4 SPORT közszolgálati televíziócsatorna július 26-án 19 óra 28 perckor sugárzott műsorszámával kapcsolatban, amelyben a médiaszolgáltató a 2024-es párizsi olimpia nyitóünnepségét közvetítette élő adásban. A testület megállapította, hogy a médiatörvény közérdekű célként tekint a társadalom számára kiemelten nagy jelentőségű események televíziós közvetítéséhez való széleskörű, nyilvános hozzáférés biztosítására. Ilyen eseménynek minősülnek az olimpiai játékok is - írták.
Mint közölték, az aktuális olimpiai játékokat, valamint az azok nyitó- és záróünnepségét bemutató műsorszámok nem saját gyártású és nem is más által gyártott, akvirált produkciók, így az első, élőben megvalósuló közreadás alkalmával a médiaszolgáltatók csupán közvetítési joggal rendelkeznek. A műsorszámot nem a közszolgálati médiaszolgáltató készítette, az általa üzemeltetett médiaszolgáltatás csupán közvetítő közegként szolgált a sportesemény szervezője és a közönség között.
A médiaszolgáltató a műsorszám közvetítése során nem gyakorolhatott hagyományos értelemben vett szerkesztői tevékenységet annak ellenére sem, hogy több jelenet sok néző számára ízléstelen, rémisztő vagy tiszteletlen volt, illetve később globális felháborodást keltett. A váratlan eseményekre legfeljebb a műsorvezetők részéről érkező ellenpontozással volt lehetősége reagálni, ahogyan ez meg is történt a közvetítés során - mutattak rá.
Közölték, mindezek alapján a médiatanács nem indított eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
Az egri 100,7 - BEST FM állandó megnevezésű, helyi vételkörzetű, kereskedelmi jellegű rádió május 23. és 29. között sugárzott műsorának hatósági ellenőrzése során a médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget a hatósági szerződésben tett vállalásainak, mivel az előírtnál kevesebb közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, valamint szöveges tartalmat tett közzé.
A testület 180 ezer forint bírságot rótt ki a médiaszolgáltatóra, és a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte azt. A jogsértés ismételtségére tekintettel a médiatanács 70 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét - ismertették.
A közlemény szerint alulteljesítette szerződéses vállalásait és a közösségi médiaszolgáltatókkal szemben támasztott törvényi előírásokat is megsértette a Győr 100,1 MHz helyi vételkörzetű, közösségi jellegű Győr Plusz Rádió június 10. és 16. között azzal, hogy nem tett közzé megfelelő mennyiségű közszolgálati műsorszámot. A médiatanács döntése értelmében a médiaszolgáltatónak közleményben kell tájékoztatnia hallgatóit a jogsértés tényéről, ezen felül meg kell fizetnie 50 ezer forint bírságot.
Jogsértést tárt fel a médiatanács a HÍR TV június 14. és 20. között sugárzott műsorában is. A vizsgált műsorhéten a médiaszolgáltató nem tett eleget hatósági határozatában foglalt, a tematikus műsorszámok napi arányára vonatkozó kötelezettségének. A testület 80 ezer forint bírságot rótt ki a médiaszolgáltatóra, és a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére kötelezte. A jogsértés ismételtségére tekintettel, a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét 10 ezer forint bírsággal sújtotta a médiatanács.
A testület állampolgári bejelentés nyomán megállapította, hogy a cseh joghatóság alá tartozó AMC TV június 1-jén 15 óra 10 perctől korhatári megjelölés nélkül sugározta a Buliszerviz című, a magyar szabályozás szerint tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába tartozó, csak 21 órát követően közzétehető műsorszámot, ezért a joghatósággal rendelkező cseh társhatósághoz fordult.
A társhatóság megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tüntette fel a magyar jogszabályok által előírt korhatárra vonatkozó jelzést, ezért felhívta a médiaszolgáltatót, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályok által meghatározott szigorúbb szabályoknak, különösen a műsorszámok korhatári kategóriáit jelző magyar jelölések használatának.
Ugyancsak a cseh társhatósághoz fordult a hatóság a csatorna augusztus 2-án 8 óra 6 perces kezdettel sugárzott Exodus: Istenek és királyok című műsorszámával kapcsolatban, mert azt a médiaszolgáltató korhatári jelölés nélkül sugározta, miközben az a témaválasztásra, a feldolgozás módjára és az erőszakos jelenetekre figyelemmel, a magyar szabályozás alapján tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.
Szintén állampolgári bejelentés nyomán vizsgálták a spanyol joghatóság alá tartozó Disney Channel állandó megnevezésű médiaszolgáltatáson augusztus 4-én 18 óra 45 perces kezdettel közzétett Katicabogár és a Fekete Macska kalandjai egyik epizódját. A műsorszámot korhatári megjelölés nélkül sugározták, holott azt a témaválasztásra és annak feldolgozási módjára tekintettel tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába kellett volna sorolni. A hatóság az ügyben a joghatósággal rendelkező spanyol társhatósághoz fordult és felkérte a szükséges intézkedések megtételére. | Egy érzékeny magyar tévénéző feljelentette a közmédiát az olimpiai megnyitóünnepség közvetítése miatt | A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa keddi ülésén jogsértéseket tárt fel több rádiós és televíziós médiaszolgáltató hatósági ellenőrzése során, egyes ügyekben pedig külföldi társhatóságokat is megkeresett - tudatta a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében. A médiatanács megállapította azt is, hogy nem indokolt hatósági eljárást indítani a nyári olimpiai játékok nyitóünnepsége miatt az azt élő adásban közzétevő médiaszolgáltató ellen. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/egy-erzekeny-magyar-tevenezo-feljelentette-a-kozmediat-az-olimpiai-megnyitounnepseg-kozvetitese-miatt/437737 | null | true | null | null | Hírklikk |
Nem hivatalos információk szerint magyarok is vannak abban a tenerifei hotelben, a H10 Costa Adeje Palace-ban, amely egy koronavírusos olasz orvos vendég miatt karantén alá került. Mivel britek is nyaralnak ott, a Daily Mail részletes beszámolót közölt arról, hogy mi is történik jelenleg ott.
FRISSÍTÉS 20:30-KOR: Menczer Tamás, a Külügyminisztérium államtitkára este az ATV-ben arról beszélt, hogy a legfrissebb információk szerint 5 magyar van a tenerifei hotelben.
A Tenerife szigetének déli részén, a Costa Adeje településen lévő négycsillagos hotelnek mintegy 500 szobája van, négy medencéje, éttermei, kozmetikája és edzőterme. Nagyjából ezer vendéget zártak el a külvilágtól rendőri segítséggel ebben a komplexumban, köztük van a 60 éves David Hoon és a 63 éves Pamela Scott is, akik elsősorban amiatt aggódnak, hogy így nagyobb eséllyel kapják majd el a vírust. Ők egyébként kedden arra ébredtek a szobájukban, hogy egy levelet csúsztatott be valaki az ajtó alatt, amelyben az áll, hogy az épületet egészségügyi okokból lezárták, mindenki maradjon a szobájában.
Panaszkodnak amiatt is, hogy a személyzet nem informálja őket semmiről, és a szobában lévő minimális snacken kénytelenek most élni, mert ételt nem kaptak. A házaspárnak egyébként nem sikerül túl jól a tenerifei kiruccanása: a karantén előtt a Tenerifét sújtó homokviharok miatt nem tudtak kimozdulni a hotelből.
David Hoon azt is mondta, hogy eléggé unatkoznak, csak egy angol nyelvű tévécsatornájuk van, és csak egy könyvet hozott a négynaposra tervezett nyaralásra. Hoon egyébként kikapcsolta a szobában a légkondicionálót, nehogy pont amiatt kapják el a vírust, így viszont 30 fokban kénytelenek ücsörögni. "Félek, hogy egyre csak rosszabb lesz a helyzet, és még egy darabig itt leszünk", mondta.
Ön vagy ismerőse ott nyaral? Van fotója vagy videója? Küldje el nekünk!
A tájékoztatás hiányára panaszkodott a szintén ott "nyaraló" Christopher Betts is, "nulla információt kaptunk", nyilatkozta. Ő azt mondta, hogy reggel még engedték őket reggelizni, aztán mindenkinek a szobájába kellett mennie, és ottmaradnia. "Az ablakból látjuk a biztonságiakat kint, és kb. 50 hotelalkalmazottat", mondta.
A 27 éves Hannah Green a barátjával és egyéves gyerekükkel nyaral ott, ők is ajtó alatt becsúsztatott levelet kaptak reggel. "Felhívtam a recepciót, de nem mondtak semmit. Rágugliztam, és akkor láttam, hogy egy férfinél kimutatták a koronavírust, úgyhogy gondoltam, ez lesz a megoldás." De azóta sem kaptak információt, mondta. "Nem akarok itt lenni, elegünk van. Homokvihar, aztán ez. Nyaralás a pokolban, de tényleg", mondta.
Fizikailag úgy néz ki egyébként a karantén, hogy a hotel ajtaját leláncolták és lelakatolták, az ajtón túl pedig rendőrautó parkol, ez látszik az egyik vendég posztjából. Posztoltak egy olyan képet is, amelyen egy tájékoztató felirat látszik, miszerint mindenki maradjon a szobájában. A hotel hátuljánál a tengerparti rész is el van kordonozva, és maszkos rendőrök őrködnek. A Sky olyan képet közölt a saját beszámolójában, melyen a maszkos személyzet ásványvizet tesz ki éppen a folyosóra.
Vannak olyan vendégek is, akik viszont bejutni nem tudnak a hotelbe, ők kint várják, mi lesz velük, írja a Daily Mail.
Közben a helyi orvoscsapat is megérkezett a hotelbe, maszkokat viselve, úgyhogy a bennragadt vendégeken is elvégzik a teszteket. Az olasz orvos közben egy második teszten megy át éppen kedden Madridban, annak az eredményétől függ, meddig tart majd a karantén a hotelben.
Az olasz beteg
A karantént egy olasz orvos miatt kellett elrendelni, ő lombardiai, egyhetes nyaralásra érkezett Tenerifére, aztán beteg lett. Egy adeje-i magánkórházba ment, ott pozitív lett a tesztje. Kedden Madridban tesztelik, ez kötelező a protokoll szerint, addig is karanténba és persze orvosi felügyelet alá került. A partnere is kórházban van, elszigetelve tartják, de nem tudni, őt tesztelték-e a vírusra.
Frissítés: A CNN információja szerint időközben kiderült, hogy a nő tesztjének eredménye is pozitív lett.
A Kanári-szigetek egészségügyi hatósága azt nyilatkozta, hogy ellenőrzik, kikkel lépett kapcsolatba a férfi a hotelben. Azt nem tudni, hány éves. Ő Spanyolország területén a harmadik koronavírusos páciens. A másik kettő egy brit és egy német volt, ők meggyógyultak. Azóta Barcelonában is pozitív lett egy spanyol nő tesztje.
A hotellánc szóvivője annyit közölt, hogy együttműködnek a hatóságokkal, és elrendeltek minden vonatkozó egészségügyi és működési korlátozást, hogy garantálják a vendégek és a dolgozók biztonságát. | Nyaralás a pokolban, de tényleg | Nyaralás a pokolban, de tényleg - Étel nincs, tájékoztatás nincs, rendőrök és leláncolt-lakatolt ajtó van. Beszámolók abból a karantén alá került tenerifei hotelből, amiben magyarok is vannak. | [
"tenerife",
"kínai koronavírus",
"karantén",
"hotel",
"lezárás",
"magyarok",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2020/02/25/tenerife_lezart_hotel_karanten_koronavirus_magyarok_reszletek_beszamolo | 2020-02-25 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Meg akartak erőszakolni egy nőt péntek délután az aszódi vasútállomás közelében. A rendőrség szexuális erőszak kísérlete miatt keresi Rácz László bagi lakost.
Az eddigi adatok szerint a férfi délután kettő körül sétált az ismerősével Bag felől az aszódi vasútállomás irányába, amikor a nőt minden előzmény nélkül a földre lökte, megpróbálta leráncigálni a nadrágját, majd közösülni akart vele. A nő végig ellenállt, ezért az elkövető kétszer is arcon ütötte, majd a veszekedés és dulakodás közepette önkielégítést végzett a nő előtt.
A Gödöllői Rendőrkapitányság kéri, hogy aki a képen látható férfit felismeri és a jelenlegi tartózkodási helyéről érdemleges információval rendelkezik, az jelentkezzen munkaidőben a helyi kapitányságon. De akik bármit tudnak az esettel kapcsolatban azok névtelenségük megőrzése mellett is bejelentést tehetnek az ingyenesen hívható 06-80/555-111-es Telefontanú zöldszámán vagy a 107-es, 112-es központi segélyhívó számok valamelyikén.
Kiemelt kép: Máthé Zoltán /MTI | Meg akartak erőszakolni egy nőt az aszódi vasútállomás közelében | Segítsenek megtalálni a képen látható Rácz Lászlót. | [
"bag",
"bűnügy",
"szexuális erőszak kísérlete"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2020/06/02/aszod-vasutallomas-szexualis-eroszak | 2020-06-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) támogatásával konferencia-sorozatot indít a Transparency International Magyarország olyan uniós alapok felhasználásával kapcsolatos témákban, mint a csalás vagy a korrupciós kockázat. Az első ilyen esemény kifejezetten a közbeszerzési eljárásokra, azon belül is az uniós alapok elosztására, és az összeférhetetlenségre fókuszált.
Az eseményt Zupkó Gábor, Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetőjének előadása nyitotta meg. Elmondása szerint Magyarországon nagyon elterjedtek a közbeszerzések mögötti összeférhetetlenségek, illetve a magyar vállalkozók mindössze 15 százaléka látja úgy, hogy megfelelően büntetik nálunk a korrupciót. Azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság jogszabálytervezetet nyújt be, amellyel védenék a korrupciót, visszaélést bejelentők személyét, ettől pedig a korrupció csökkenését várják az Unióban.
"Összeférhetetlenség mint csalási kockázat" című panelben Csányi István, közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár beszélt először, aki rögtön azzal kezdte, hogy a korrupcióval kapcsolatban a média hajlamos elefántot csinálni az egérből, és fontos elkülöníteni az összeférhetetlenséget, a csalást és a korrupciót. Ezután fogalommagyarázat és részletezés következett a közbeszerzési eljárásokban felmerülő összeférhetetlenségekről.
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság főtitkára Csányi narratíváját követte tovább, miszerint nem minden csalás összeférhetetlenség, és nem minden összeférhetetlenség csalás. Később kiemelte, hogy Magyarországon az egyik legszigorúbb a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás Európában. Kovács is végig arra húzta fel a beszédét, hogy az összeférhetetlenség és a csalás közé nem szabad egyenlőségjelet tenni.
A panel később leginkább a közbeszerzések internetes rendszerének jövőjéről, annak már létező példáiról, illetve a jogi környezetről szólt. Németh Anita ügyvéd többször is megjegyezte, hogy viszonylag nagy probléma, hogy az összeférhetetlenség még mindig nehezen definiálható, de a prezentációjának a végén meglehetősen jól foglalta össze a témát:
"A tagállamok biztosítják, hogy az ajánlatkérő szervek megtegyék a megfelelő intézkedéseket a közbeszerzési eljárás folyamán felmerülő esetleges összeférhetetlenség hatékony megelőzése, feltárása, és orvoslása céljából, hogy ezáltal elkerülhető legyen a verseny torzulása, és minden gazdasági szereplő tekintetében biztosítva legyen az egyenlő bánásmód."
Mint mondta, az összeférhetetlenség fogalmának legalább arra ki kell terjednie, amikor az ajánlatkérő szervnek (vagy a nevében eljáró szolgáltatónak) van olyan, az eljárásban érintett alkalmazottja, akiről egyéb gazdasági vagy személyes személyes érdekeltsége miatt feltételezhető, hogy nem tud pártatlanul vagy függetlenül eljárni.
A panel után némi vita is volt a megszólalók között. Kovács és Csányi végig arról beszélt, hogy az összeférhetetlenség nem feltétlenül bűncselekmény, ráadásul sokan nem is ,tudják mit jelent a korrupció, ezért Csányi szerint ezt inkább hagyjuk meg a pletykarovatoknak. Az is felmerült, hogy milyen körben reális, hogy ne indulhasson közbeszerzéseken rokon: egy ponton túl életszerűtlen lehet a szigor, hiszen mindenki összeköthető mindenkivel. Itt hangzott el az a mondat is, hogy
ha rokonok nem kaphatnak közbeszerzést, akkor a rokonnak kell annyit keresni, hogy fenn tudja tartani a családot.
Mindenki egyet akar
Az első, viszonylag száraz panel után az összeférhetetlenség indikátorairól tartottak előadást, ezek közül kiemelkedett Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára beszéde, aki nagyon nyers őszinteséggel beszélt a problémákról és a jelenlegi helyzetről. Szalóki majdnem két évtizede van a pályán, és elmondása szerint az úgynevezett shared responsibility, vagyis a megosztott felelősség rendszere egyszerűen nem működik az Unió és a hazai szervek között, és amióta világ a világ, ugyanazok a nagy cégek kapják a fontosabb beruházásokat, néha megfűszerezve a sajtóban megjelenő oligarchákkal.
Szalóki kiemelte, hogy a legfontosabb az lenne, hogy az Európai Unió végre szabjon meg egy fix árat a közbeszerzéseknél, ezt hívják egységköltségnek.
így a pályázók nem tudnak túlárazott pályázatokkal nyerni, hiszen maximálizálva van a székekre kiszabott ár. Szalóki, mint mondta, évek óta kéri ezt az Uniótól, de süketek az érveire.
Szintén problémaként hozta fel, hogy még a 2000-es évek elején hozott az Unió egy olyan szabályt, amely meggátolja új közbeszerzés kiírását, ha az elsőre kizárólag rossz, esetleg túlárazott pályázatok érkeznek be. Kitért még a négyes metró ügyére, amivel kapcsolatban ugyebár az OLAF is talált visszaéléseket, de meglátása szerint kérdéses, hogy valóban olyan súlyú volt-e az összeférhetetlenség, mint azt az OLAF gondolja, ugyanis szerinte matematikailag nem tudtak annyi embert megvenni, hogy azok ténylegesen el tudják dönteni a közbeszerzési versenyt. A konferencia legjobb előadását megtartó Szalóki végül azzal zárt, hogy nem késő még átállni az egységköltségre, és ezzel sikerülne végre visszapofozni a normalitás irányába a magyar közbeszerzéseket.
Dencső Balázs, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója teljes mértékben egyetértett Szalókival, sőt, szerinte még a pályáztatásban résztvevő szakemberek és dolgozók óradíjában is kellene egy határt húzni, és egységköltséget kitalálni. Dencső ezután arról beszélt, hogy sajnos hiába szigorú a közbeszerzésekre vonatkozó törvénykezés, ha közben az iratlan szabályokat nem tartja be itthon senki. Szerinte alapvetően kultúraváltásra van szükség, hogy ne csak az írott, hanem az íratlan szabályokat se hágják át. Ebben az Ernst & Young-os Bíró Ferenc is egyetértett.
Következmények nélküli ország
Később oknyomozó újságírók beszéltek az összeférhetetlenségekről, közbeszerzések körüli visszaélésekről. Vorák Anita a Direkt 36-tól a doppingoláshoz hasonlította a helyzetet, és utólag megmosolyogta azt a gondolatot, hogy ha rokonok nem pályázhatnak, akkor a család eltartásához a közbeszerzőnek kell több pénzt keresnie. A doppingos hasonlattal pedig arra utalt, hogy ugyan valóban szigorúak a törvények, de a sportban is szigorúak a doppingszabályok, de a doppingoló versenyzők mindig több lépéssel járnak a szabályozás előtt, és ez a közbeszerzésekre is érvényes. Az Elios-ügy rövid felvázolása után Becker András az Átlátszótól az Enternet-botrányról, illetve a Ramiris áfacsalásos történetéről beszélt, amelyben érintett Seszták Miklós fejlesztési miniszter is.
Végül György Zsombor, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese is beszélt az újság utolsó heteiről, és arról, hogy hiába hozták ki Kósa Lajos vagy Szabó Zsolt kellemetlen történetét, semmi nem történt az ügyben. Arra is kitért, hogy a Magyar Nemzetnek mennyire nehéz volt ezeket az ügyeket feltárni, miután az állami szervektől nem kaptak válaszokat, vagy sok esetben a kérdéseikkel kapcsolatos reakció a Fidesz-média valamelyik oldalán jelent meg, majd az állami szerv válaszként ennek a cikknek a linkjét küldte el nekik, ezzel is tompítva a történet élét.
"Sokszor pereltünk ezek miatt, de napi háromszor nem mehetünk bíróságra" – mondta. A lap jövőjéről még megjegyezte, hogy napilapként zéró esélyt lát a folytatásra, viszont azon dolgoznak, hogy hetilapként esetleg megmaradjanak, ehhez már egy üzleti modellt is kitaláltak, bár van pár kérdéses részlet, például a névhasználat. Az is probléma, hogy a magyar gazdasági elit nem akar beállni mögéjük, és szerinte a helyzetet jól jellemzi, hogy a múlt hét szombaton megjelent szamizdat Magyar Nemzet-példányok eladásából befolyt plusz összeget, 420 ezer forintot egy nagyon ismert vallási szervezetnek szerették volna odaadni, ahonnan aztán azt a választ kapták, hogy nagyon jól jönne ez a pénz, de a Magyar Nemzettől a mostani helyzetben nem fogadhatják el. | Van, amiben mindenki egyetért a magyar korrupcióval kapcsolatban | Van, amiben mindenki egyetért a magyar korrupcióval kapcsolatban - A Transparency International és az OLAF konferenciáján a közbeszerzések körüli összeférhetetlenség volt a téma. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/04/20/olaf_korrupcio_konferencia/ | 2018-04-20 00:43:00 | true | null | null | Index |
Kamatmentes lesz a Diákhitel2, nő a Diákhitel1 összege
Mostantól kedvezőbb lesz a Diákhitel / Illusztráció: Northfoto
A kormány arról döntött, hogy októbertől kamatmentes lesz a Diákhitel2, a Diákhitel1 esetében felvehető maximális összeget pedig havi 70 ezer forintra emelik - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Kiderült, mikortól lehet kötelezővé tenni a koronavírus elleni védőoltást – Müller Cecília válaszolt a levélre
Novák Katalin közölte, a képzési díj kiegyenlítésére fordítható Diákhitel2 esetében a kamat elengedése októbertől mindenkire vonatkozik, azaz a folyósítási vagy törlesztési fázisban lévő, illetve a jövőben felvett hitelekre is.
A szabad felhasználású Diákhitel1 esetében az eddigi havi legfeljebb 50 ezer forintról 70 ezer forintra emelik a felvehető összeget, a kamat továbbra is 2,3 százalék marad - tette hozzá.
(MTI) | Kamatmentes lesz a Diákhitel2, nő a Diákhitel1 összege | A kormány arról döntött, hogy októbertől kamatmentes lesz a Diákhitel2, a Diákhitel1 esetében felvehető maximális összeget pedig havi 70 ezer forintra emelik - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. | [
"Diákhitel",
"kamat",
"egyetem"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/kamatmentes-lesz-a-diakhitel2-no-a-diakhitel1-osszege/lpdzzr6 | 2017-09-19 12:35:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Gázrobbanás történt a felújítás alatt lévő darányi óvodában, két ember megsérült, őket a mentők kórházba vitték - közölte a Somogy megyei katasztrófavédelem az MTI-vel.
6 Galéria: Gázrobbanás volt az óvodában, két sérült Fotó: Police.hu
A Barcs melletti falu óvodájában felújítást végző munkásokon kívül más nem tartózkodott az épületben. Feltehetően a munkálatok során megsérült a gázvezeték, ám azt, hogy pontosan mi okozta a robbanást, még vizsgálják.
A katasztrófavédelmet kevéssel délután három óra előtt riasztották.
A két munkás égési sérüléseket szenvedett, tűz azonban nem keletkezett. Mivel a tető és a falak is károsodtak, ezért a barcsi és a siófoki tűzoltók átvizsgálták az épületet, a pincéből kivittek két gázpalackot. | Gázrobbanás volt az óvodában, két sérült | Gázrobbanás volt az óvodában, két sérült - A darányi óvodából két embert vitt el a mentő. | [
"darány",
"irány",
"gázrobbanás",
"óvoda",
"belföld"
] | 0 | http://index.hu/belfold/2013/11/27/gazrobbanas_volt_az_ovodaban_ket_serult | 2013-11-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) vezetője részt vett az Európai Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből álló Elnökök Értekezlete ülésén, a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítójának így sikerült elcsípnie. A német politikus mindaddig szívesen állt a sajtó rendelkezésére, míg fel nem tették Magyar Péterrel és a mentelmi ügyével kapcsolatos kérdésüket.
A kérdés hallatán a frakcióvezetőnek hirtelen elfogyott az ideje, amit a sajtónak szánt, és
kínos mosollyal csak annyit mondott, "beszéljünk erről egy másik alkalommal".
A teljes cikketITTolvashatják el. | Manfred Webernek kínos Magyar Péter mentelmi ügyéről beszélni | A német politikus mindaddig szívesen állt a sajtó rendelkezésére, míg fel nem tették Magyar Péterrel és a mentelmi ügyével kapcsolatos kérdésüket. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/manfred-webernek-kinos-magyar-peter-mentelmi-ugyerol-beszelni | null | true | null | null | BEOL |
A Belgrád rakparton ma egy mini Empire State Building állna, ha nincs a II. világháború.
Miért nem lepték el a nácik Floridát?
Teljesen másképpen festene Budapest, ha megépült volna a 130 méter magas Magyar Történelem Tornya, vagy Rókus Kórház helyére egy toronyházat húztak volna fel.
A Gödör helyére 80 méter magas Városháza törne az ég felé. A Lágymányosra a tudomány felhőkarcolóját tervezték egy szórakoztató épületkomplexummal egybekötve, az úgynevezett Fiatalság Városa nevű városrészben. Egy tízemeletes újságpalota ma a Blaha Lujza téren magasodna.
Magyarországot sem kerülte el a felhőkarcolók láza az 1920-as, 1930-as években, csak Budapesten a nagyra törő építészeti álmok sohasem válhattak valósággá pénzügyi, történelmi és művészettörténeti okok miatt.
A fel nem épült budapesti felhőkarcolókkal Falanszter blog bejegyzése foglalkozik részletesen, rengeteg képpel illusztrálva.
A Horthy-korszak meg nem épült felhőkarcolói (Falanszter blog)
Rövid cikk a felhőkarcolókról (HVG.hu) | Felhőkarcolók a Horthy-korszakban? | A Belgrád rakparton ma egy mini Empire State Building állna, ha nincs a II. világháború. | [
"történelem",
"ii. világháború",
"xx. század",
"budapest",
"felhőkarcolók"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2011/04/18/felhokarcolok-a-horthy-korszakban | 2011-04-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A családjával még mindig Törökországban vakációzgató, és már fürdőruhában is bátran mutatkozó Gáspár Evelin egy egészen különleges pózban kívánt boldog ünnepet Instagram-oldala követőinek.
A celebcsemete ugyanis fejjel lefelé szelfizett, és így egy szokásosnál is jobban sikerült fotót sikerült posztolnia. Mutatjuk is, akárcsak feljebb azt, hogyan is pózol a teljes família az antalyai szálloda karácsonyfájánál – ahol nem mellesleg szintén remek formában láthatjuk Evelint. | Rá sem lehet ismerni Gáspár Evelinre | Győzike lánya egy nem mindennapi szelfit villantott. | [
"győzike",
"gáspár evelin"
] | 0 | http://24.hu/szorakozas/2015/12/26/ra-sem-lehet-ismerni-gaspar-evelinre | 2015-12-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség egy földhivatali szakügyintézővel szemben, aki visszaélve hivatali hatáskörével, szabálytalan eljárással termőföldeket segített telephellyé átminősíteni ismerősei számára – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője kedden az MTI-vel.
Négyessyné Bodó Marianna tájékoztatása szerint a kecskeméti nő 2019 májusában két régi ügyfelének huszonkét szántó és legelő más célú hasznosításának engedélyezését intézte. Ismerősei – az általuk irányított cégek nevében – napelempark létesítése miatt kérték a termőföldek művelési ágának megváltoztatását, és így a földvédelmi járulék megfizetése alól is mentesültek.
A cégvezetők – annak ellenére, hogy a napelemparkok nem valósultak meg – alig fél év múlva ugyanezen termőföldek kapcsán a telephellyé átminősítést kérelmezték. Ügyeikben ismét a szakügyintéző járt el, akinek a kérelmeket el kellett volna utasítania. Ehelyett azonban a nő valamennyi ingatlan esetében hamis tartalmú feljegyzéseket készített, amelyek szerint az előzetesen engedélyezett beruházások megvalósultak.
A szakügyintéző a hivatali hatáskörével visszaélve közreműködött a földterületek művelési ágának telephelyre történő átvezetésében, és így az egyik cégvezető a földforgalmi törvény kijátszásával szerezte meg cégei számára öt termőföld tulajdonjogát.
„A hivatalos személynek minősülő szakügyintéző jogsértő intézkedése következtében az érintett cégek jogosulatlanul mentesültek a földvédelmi járulék megfizetése alól is, és ezzel összesen 13 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek” – írta a főügyészség.
Az ügyészség a szakügyintézőt és a két cégvezetőt költségvetési csalással és hivatalos személyként elkövetett közokirat-hamisítással, valamint termőföld jogellenes megszerzésével vádolja. Ügyükben a Kecskeméti Járásbíróság dönt – olvasható a közleményben. | Vádat emeltek egy földhivatali ügyintéző ellen | Ismerőseinek engedélyezett kérelmeket, melyeket vissza kellett volna utasítania. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/vadat-emeltek-egy-foldhivatali-ugyintezo-ellen-256655# | 2023-02-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kampányüzemmódba kell váltani, jelentette ki Orbán Viktor, nagyjából három évvel ezelőtt. Arra célozva, hogy az akkoriban - ki emlékszik már rá? - zakatoló ellenzéki előválasztás és a formálódó ellenzéki alternatíva közepette a kormánypártnak magasabb fokozatra kell kapcsolni a politikai küzdelemben. Ez még rendben is lenne, csakhogy egy évvel korábban, 2020 szeptemberében Orbán egyszer már kijelentette, hogy a kormányzási üzemmódból át kell állni a kampányolásra. Egy permanens kampányt folytató kormányfőtől a kampány megkezdésének kétszeri bejelentése az önirónia jele is lehetne, ha ilyesminek a létezésével gyanúsítható lenne. Mindennél csak egy dolog volt viccesebb: 2020 januárjában jelentette be Orbán Viktor, hogy a kampányok időszaka véget ért, kezdődnie kell a kormányzásnak.
Írd és mondd, az előző négyéves ciklusban a kormányfő hivatalosan is csak nyolc hónapot szánt a tulajdonképpeni kormányzásra. Ebben a mostani kormányzati ciklusban sokáig úgy tűnt, a kormány tehet bármit, ellenfél híján még akár azt is megúszhatja, hogy a külső válságokon túl belső válságokba is taszította a magyar gazdaságot, visszahozva a szünetmentes megélhetési aggodalmat a hazai hétköznapokba. Ez változott meg idén februárban, amire ez idáig kétféle választ próbált adni a kormányoldal.
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap október 24-ig kapható 2024/42. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás - ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
Előfizetek Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
Kampányüzemmódba kell váltani, jelentette ki Orbán Viktor, nagyjából három évvel ezelőtt. Arra célozva, hogy az akkoriban - ki emlékszik már rá? - zakatoló ellenzéki előválasztás és a formálódó ellenzéki alternatíva közepette a kormánypártnak magasabb fokozatra kell kapcsolni a politikai küzdelemben. Ez még rendben is lenne, csakhogy egy évvel korábban, 2020 szeptemberében Orbán egyszer már kijelentette, hogy a kormányzási üzemmódból át kell állni a kampányolásra. Egy permanens kampányt folytató kormányfőtől a kampány megkezdésének kétszeri bejelentése az önirónia jele is lehetne, ha ilyesminek a létezésével gyanúsítható lenne. Mindennél csak egy dolog volt viccesebb: 2020 januárjában jelentette be Orbán Viktor, hogy a kampányok időszaka véget ért, kezdődnie kell a kormányzásnak.
Írd és mondd, az előző négyéves ciklusban a kormányfő hivatalosan is csak nyolc hónapot szánt a tulajdonképpeni kormányzásra. Ebben a mostani kormányzati ciklusban sokáig úgy tűnt, a kormány tehet bármit, ellenfél híján még akár azt is megúszhatja, hogy a külső válságokon túl belső válságokba is taszította a magyar gazdaságot, visszahozva a szünetmentes megélhetési aggodalmat a hazai hétköznapokba. Ez változott meg idén februárban, amire ez idáig kétféle választ próbált adni a kormányoldal.
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap október 24-ig kapható 2024/42. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás - ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
Előfizetek Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket! | Időzavar | Az eredeti terv mintha az lett volna, hogy ebben a kormányzati periódusban nyolc hónapot sem szánnak egy olyan ódivatú dologra, mint a kormányzás. Most meg olyasmiket kellene produkálni, amelyek mindegyikére már csak technikailag sem futja az időből. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/idozavar-168630 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Hétfőn robbanás történt a dél-erdélyi Kudzsirban található fegyvergyárban. Az incidensnek legalább egy sérültje van.
A román G4 Media azt írja, hogy egy munkahelyi baleset okozhatta a robbanást. A regionális nyomozóbizottság vezetője, Izabella Ursales azt közölte, hogy az egyik, több száz Celsius-fokra felhevített gyártóeszköz robbant fel.
A robbanásban megsérült egy 56 éves férfi, aki a gyártási folyamatot felügyelte. Ő első- és másodfokú égési sérüléseket szenvedett a teste több pontján és egy mentőhelikopter vitte kórházba.
A detonáció még hétfőn történt, azon a napon, amikor Stefan-Radu Oprea román gazdasági miniszter látogatást tett két kudzsiri gyártóüzemben.
A városban két fegyvergyártó üzem is található, és az utóbbi években ezekben történt néhány, a mostanihoz hasonló baleset. A román Adevarul azt írja, hogy az egyik vállalattal szemben 2021-ben vizsgálat is indult a balesetek miatt, és akkor megállapították a hatóságok, hogy a balesetben a munkáltató is felelős volt, ugyanis nem tette meg a szükséges munkavédelmi, balesetvédelmi intézkedéseket a dolgozók védelme érdekében.
Mindeközben a Digi24.ro arról írt, hogy a Stefan-Radu Oprea bejelentette: az egyik fegyvergyárban az olasz Beretta lőfegyvereit gyárthatják majd. Mint mondta, ennek az ötlete már 2018-2019-ben felmerült, de a Berettával folytatott tárgyalások megrekedtek, és csak most sikerült előrelépniük. | Robbanás történt egy erdélyi fegyvergyárban | Robbanás történt egy erdélyi fegyvergyárban - Pont akkor, amikor ott járt az egyik román miniszter. | [
""
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2023/08/22/romania-erdely-kudzsir-fegyvergyar-robbanas | 2023. 08. 22. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Három év börtönre és három év közügyektől eltiltásra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla azt a két borsodi hivatalnokot, akik 2018-ban kenőpénzt kaptak egy autópálya-építkezésben érdekelt cég vezetőjétől, hogy a cégvezető által kezdeményezett földhivatali eljárást jogellenesen befolyásolják – derül ki a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleményéből.
Az egyik gyanúsítottra 2018. december 18-án csapott le a rendőrség, éppen akkor, amikor átvette a vesztegetési pénzt. Az egyik hivatalnok először tagadta a bűncselekmény elkövetését, a társa viszont beismerő vallomást tett.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2020 februárjában emelt vádat egy észak-
magyarországi járási hivatal két vezetője ellen korrupciós bűncselekmény miatt, akiket a Fővárosi Törvényszék 2022-ben első fokon személyenként 2 év, végrehajtásában 5 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 4 millió forint pénzbüntetésre és 3 évre a kormánytisztviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte.
Az ügyészség súlyosbításért, a védelem pedig enyhítésért fellebbezett.
A Fővárosi Ítélőtábla végül május 10-én jogerősen mindkét vádlott büntetését 3-3 év végrehajtandó szabadságvesztésre és 3-3 év közügyektől eltiltásra súlyosította. Mindketten csak másfél év után bocsáthatók feltételes szabadságra. | Négymillió forintos kenőpénzt fogadott el két borsodi hivatalnok, három év börtönt kaptak | 2018-ban kaptak vesztegetési pénzt egy autópálya-építkezésben érdekelt cég vezetőjétől, hogy egy földhivatali eljárást befolyásoljanak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/16/borsod-hivatali-vesztegetes-itelet-fovarosi-torvenyszek | 2023-05-16 11:26:00 | true | null | null | Telex |
Románia kivételével sehol nem pörgött fel annyira az Európai Unióban a koronavírus-járvány kezelésében fontos termékek külkereskedelme, mint Magyarországon. Az uniós statisztikai hivatalként működő Eurostat már külön adatokat közöl az ilyen termékekről, ebből pedig az derül ki, hogy hazánk 2020-ban kétharmadával növelte az EU-n kívüli beszerzéseket, miközben a teljes unióban átlagosan csak 10 százalék volt a bővülés.
Persze a különbségeknek rengeteg magyarázata lehet kezdve attól, hogy az egyes országokban nagyon eltérő az ilyen termékeknél meglévő helyi gyártókapacitás (és így az importigény), egészen addig, hogy a beszerzések jelentős részére nem is csak a járvány miatt került sor. Orvosi berendezéseket és egyéb eszközöket ugyanis nem csak a koronavírus-járvány miatt vásároltak az egyes országok, ahogy vélhetően fertőtlenítőszereket és védőruházatot sem*Még ha a növekedésben biztosan komoly szerepe volt is a járványnak..
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forintA legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről.
Pont Magyarország esetében azonban elég egyértelműen látszik, hogy a növekedést főleg a pandémia miatti vásárlások hajtották. A teljes növekmény 40 százaléka például az oxigénterápiás berendezések beszerzésének, tehát lényegében a lélegeztetőgép-vásárlásoknak az eredménye. Ilyenekre Magyarország tizenkétszer annyit költött tavaly, mint 2019-ben, amihez még csak hasonló mértékű ugrást sem lehetett látni sehol Európában*Pedig már az összehasonlítási alapként használt 2019-ben is jóval magasabb volt itthon az ilyen termékek importja, mint a korábbi években.. A sorban utánunk következő Máltán négy és félszeres, Romániában négyszeres volt a növekedés.
Az Eurostat adataiból pedig az is kiderül, hogy más országokhoz képes nagyjából milyen áron érkeztek az ilyen berendezések Magyarországra. A külkereskedelmi adatokat ugyanis – ahogy erről korábban a Direkt36 is írt – nemcsak értékben, hanem súlyban is rögzítik. Így ki lehet számolni, hogy átlagosan mennyibe került egy adott országnak egy kilogramm lélegeztetőgép. Magyarország esetében ez 653 euró volt, ami az uniós átlagnak majdnem a nyolcszorosa, a hozzánk mérhető mennyiséget vásárló hollandokénak tíz, a németekének 14-szerese. Azaz vagy rendkívül könnyű, vagy iszonyatosan drága lélegeztetőgépeket vettünk*Ezek az adatok nem az oxigénterápiás eszközökre, hanem annál már egy szűkebb, az „ózon-, oxigén és aerosolterápiai készülék, mesterséges lélegeztető vagy más gyógyászati lélegeztetőkészülék” néven futó kategóriára vonatkoznak. Bár a kategóriába elvileg a gépek mellett az alkatrészek is beleszámítanak, egyrészt ezek vélhetően nem torzítanak sokat, másrészt a torzítás, ha van – mivel Magyarország teljes gépeket vett – ellentétes irányú kellene, hogy legyen..
A lélegeztetőgépeké mellett a tesztek és diagnosztikai reagensek, illetve az orvosi berendezések EU-n kívülről érkező importja is jelentősen nőtt tavaly Magyarországon más uniós tagállamokhoz képest. A védőruházatról azonban ugyanez már nem mondható el, pedig a kesztyűk és a maszkok jelentős részét is a Távol-Keleten gyártják.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszünk még 465 lélegeztetőgépet, de ezeket már az EU számáraTavaly erre a tenderre is négyszer magasabb árajánlat érkezett, de azt nem fizették ki. A külügy közbeszerzés nélküli vásárlásai még drágábbak voltak. | Vagy pihekönnyű, vagy hihetetlenül drága lélegeztetőgépeket vettünk | A teljes külkereskedelemre látható hatása volt itthon a járvány miatti importnövekedésnek, különösen az iszonyatosan drága lélegeztetőgép-beszerzéseknek. | null | 1 | https://g7.hu/adat/20210417/vagy-pihekonnyu-vagy-hihetetlenul-draga-lelegeztetogepeket-vettunk/ | 2021-04-17 10:51:00 | true | null | null | G7 |
A korábbi években, illetve a más csapatoknál megszokottakhoz képest kifejezetten sokat fizetett az állami média az FTC nemzetközi futballmérkőzéseinek közvetítéséért. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap augusztus végén 855 ezer eurós, azaz jelenlegi árfolyamon több mint 300 millió forintos megállapodást kötött a Fradi labdarúgócsapatát fenntartó FTC Labdarúgó Zrt-vel, annak érdekében, hogy ők tűzhessék műsorra ezeket a meccseket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint tízmilliárdot fizet az állami média a Forma-1-értEnnél több pénzt egy szerződés keretében csak a magyar labdarúgásért fizetett ki az MTVA. Nyolc év alatt bő 80 milliárd ment el a sportközvetítésekre.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliót költ üzleti ülőhelyekre a közmédia a Fradi-stadionbanKomolyabb sportesemény jogainak megvásárlása nélkül is elköltött egymilliárd forintot 2019-ben különböző sportközvetítésekhez köthető szerződésekre a közmédia.
Ez nem csak azért szép összeg, mert hat-hét éve még szép számmal voltak élvonalbeli futballcsapatok, amelyek ennél kevesebb vagy alig több pénzből gazdálkodtak egész évben, de a közelmúlt hasonló kifizetéseihez képest is sok. Alig egy héttel később a Puskás Akadémiával 55 ezer, a Budapest Honvéddal 132 ezer euróban állapodtak meg a nemzetközi meccsek díjáról. Persze utóbbi két csapat a kevésbé nívós Európa Ligában (EL) indult, míg a Fradi a Bajnokok Ligájában, ráadásul a zöld-fehérek 11 év után első magyar csapatként a csoportkörbe is bejutottak, ez azonban nem indokol ekkora különbséget. Utóbbit ugyanis a szerződés megkötésekor még nem lehetett tudni*a BL-jogokat egyébként külön is megvette az MTVA., a BL-meccseket is magába foglaló közvetítésekért pedig egy évvel korábban még a Fradinak is alig negyedannyit fizetett az MTVA, mint most.
A magyarázat valószínűleg az, hogy míg a többi említett szerződés csak egy idényre szólt, az FTC Labdarúgó Zrt-vel ezúttal három szezonra állapodott meg az állami média. Méghozzá előre. Ez azért érdekes, mert így
az MTVA tulajdonképpen megelőlegezte a következő két idényre is a Fradinak a jó szereplést a magyar bajnokságban.
Az ugyanis egyáltalán nem törvényszerű, hogy az FTC mind a két évben indulhat majd nemzetközi kupában, tavaly augusztusban pedig még kevésbé volt az. Ez még akkor is így van, ha időközben az európai szövetség alakított a kuparendszeren, és életre hívott egy teljesen új sorozatot, a Konferencia Ligát (KL).
Utóbbi célja elvileg pont az, hogy a gyengébb bajnokságok csapatainak is több szereplési lehetőség jusson nemzetközi színtéren. Csakhogy Magyarország esetében ez nem jelent több kvalifikációs helyet. A jövőben ugyanúgy négy csapat indulhat a különböző nemzetközi kupákban, mint eddig, a különbség mindössze annyi lesz, hogy a bajnokság második és harmadik helyezettje, illetve a kupagyőztes az EL helyett a KL-ben próbálkozhat. Ez több szereplési lehetőséget teremt, hiszen az új ligában gyengébb csapatok jöhetnek szembe, azaz a magyar együtteseknek is jobb esélye van tovább versenyben maradni.
A több szerepléshez azonban ki is kell harcolni a részvételt a magyar kupa megnyerésével, vagy a hazai bajnoki dobogóval, és ezt előlegezhette meg a korábbinál sokkal magasabb összeggel a Fradinak az MTVA. A bizalom pedig kicsit még akkor is fura, ha az idei bajnokság eddigi állása alapján elég valószínű, hogy az idén is indulhat nemzetközi kupában a Fradi. | Évekre előre megelőlegezte a Fradinak a nemzetközi kupaszereplést az állami média | Az MTVA 300 millió forintnál is többet fizet, hogy műsorra tűzhesse azokat a meccseket, amelyekről a szerződés aláírásakor csak remélhette, hogy lesznek. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20210112/evekre-elore-megelolegezte-a-fradinak-a-nemzetkozi-kupaszereplest-az-allami-media/ | 2021-01-12 20:34:00 | true | null | null | G7 |
Papp Zsolt György, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári kampuszán elmondta, hogy az állattenyésztés mögött nehéz időszak áll, de az aszály, az ukrajnai háború és a járványos állatbetegségek ma is próbára teszik a gazdálkodókat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány a lehető legmagasabb mértékűre, 80 százalékra növelte a nemzeti társfinanszírozási arányt, ami biztosítja az ágazat megújulását. A pályázatokkal fejleszthetők az állattartó telepek és a feldolgozás, ezért a forrásokat minél hatékonyabban kell felhasználni.
A NAK elnöke hozzátette, hogy szeptember 29. az állattenyésztésben évszázadok óta a behajtás és a számadás ideje, 2020 óta az állattenyésztők napja is Magyarországon. Munkájukért az év minden napján köszönetet kell mondani, hiszen folyamatosan ellátják megbízható, minőségi élelmiszerrel a fogyasztókat. Támogatásukra az elmúlt években összesen mintegy 500 milliárd forint jutott, az EU-n belül Magyarországon áll rendelkezésre a legtöbb állatalapú jogcím, és új alapokra kerültek az állatjóléti támogatások is. Az állattartók így biztos hátteret kaptak a minőségi alapanyagok termeléséhez, de a hozzáadott érték növelése javíthatná még az eredményességüket. | A vidékfejlesztési források megújíthatják az állattenyésztést | A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint a minden eddiginél jelentősebb vidékfejlesztési források hatékony felhasználásával enyhíthetők az állattenyésztést sújtó problémák, javítható az ágazat versenyképessége – közölte a NAK pénteken az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176136/a_videkfejlesztesi_forrasok_megujithatjak_az_allattenyesztest | null | true | null | null | Hir6 |
Terézváros polgármestere az augusztus elsején megjelent posztjában azt írta: szeptember 2. és 16. között dönthetnek arról a 16 éven felüli terézvárosiak, hogy betiltsák-e a kerületben a társasházi lakások kiadását Airbnb-típusú szálláshelyként.
A polgármester írása szerint mintegy 1468 legális Airbnb-lakásról van szó, ami az összes lakás közel 8 százalékára terjed ki. Azt is megjegyezte, hogy miközben az önkormányzat tavaly 670 millió forint idegenforgalmi adót szedett be az ilyen típusú szálláshelyek után, a helyieknek sok problémát okoz, melynek hatására a belvárosi kerületek kiürülnek. Soproni azt is leszögezte, hogy a szavazást azon országgyűlési felhatalmazás mentén bonyolítják le, amelyben lehetősége van az önkormányzatoknak arra, hogy egy évben hány napra adható ki egy-egy szálláshely.
Ha ők betiltják, mások is be fogják
A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete igen élesen kritizálja a kerületi önkormányzat törekvését, megemlítve, hogy nem sokkal a szavazás bejelentése után más kerületi polgármesterek is jelezték, hogy hasonló lépéseket tennének.
Érvelésük szerint az Airbnb-k betiltása több ezer házigazda családját teheti tönkre, emellett pedig a turisták számának csökkenésével is tönkreteszik a kerületben működő kisboltokat. Ez, és a helyi vendéglátás visszaszorulása pedig ahhoz járulhat hozzá, hogy a fiatalok körében lokális munkanélküliség lép fel.
Schumicky Balázs, az Egyesület elnöke az Economxnak azt nyilatkozta, hogy az Airbnb-k mintegy 670 millió forint idegenforgalmi adót és rekordmagas építményadót jelent az önkormányzatnak. Ebből az összegből elmondása szerint mintegy 50 szociális bérlakást lehet felújítani, állítása szerint jelenleg 20-30 újul meg évente.
Az ilyen szálláshelyekből származó idegenforgalmi adó ráadásul Terézváros teljes, mintegy 30 milliárd forintos költségvetésének a 3 százalékát adja.
Azt már a polgármester szavazást bejelentő posztja alatti kommentekben is megkérdőjelezték, hogy az ügydöntő szavazás milyen küszöbértékek mentén lesz érvényes és eredményes. Schumicky Balázs szerint nincsenek meg azok a jogi garanciális feltételek, amivel ezt a kezdeményezést valóban szavazásnak lehetne nevezni. Erre mutat rá, hogy a szavazáson már a 16 éven felüliek is részt vehetnek, akik a magyar jogszabályok alapján még nem is választókorúak, és azok is, akiknek hivatalosan nincs szavazati joga. Elismerte ugyanakkor, hogy az önkormányzat korlátozhatja a kiadható napok számát az Airbnb-lakásokban. Ezt, amennyiben az ügydöntőnek nevezett szavazás útján a kerületi városvezetés felhatalmazást kap rá, nulla napra korlátoznák.
Csakhogy az Airbnb és az egyéb szállásadó felületeken nem csupán a magán- és egyéb jellegű szálláshelyeket hirdetik, hanem a szállodákat és a hosteleket is. Schumicky rámutatott, hogy az önkormányzat a saját hatáskörén belül kizárólag a magán- és egyéb jellegű szálláshelyek működésébe szólhat bele, a többi szálláshelytípus működésébe egyáltalán nem.
Az Airbnb elleni egyik leggyakoribb érv márpedig az, hogy a megszálló bulituristák zavarják a lakókat, mivel nem tartják be a békés együttélés szabályait.
Az egyesület elnöke szerint azonban az ilyen turisták jellemzően épp azokban a hostelekben és szállodákban szállnak meg, amelyek az Airbnb korlátozás után is képesek lesznek működni.
A lakhatási válság is megkérdőjelezhető
Schumicky egy, a Business Insider által közölt nemzetközi példára hivatkozva azt is hozzáteszi, hogy az Airbnb-k megszűntetésével nem jelenthető ki egyértelműen az sem, hogy az albérleti árak az ilyen szálláshelyek megszűnésével szignifikánsan csökkenni fognak.
Ugyan az elmúlt években egészen döbbenetesen megdrágultak az ingatlanok egész Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com által 2015 óta mért nominális lakbérindexe alapján azonban a Budapest belvárosát képező kerületekben nem emelkedtek az árak nagyobb mértékben, mint másutt. Terézváros lakásainak 32 százaléka lakatlan a 2022-es népszámlálás szerint és ebből mindössze 6 százalék a magán-és egyéb szálláshelyek aránya. 2011-hez képest két és félszer több lakás vált lakatlanná, mint amennyi Airbnb a népszámláláskor üzemelt.
Érvényességi küszöb nincs, magbiztosság annál inkább
Lapunk megkeresésére a Terézvárosi Önkormányzat azt mondta, a szavazás kiírását évek szakmai munkája előzte meg. Ez azzal vette kezdetét, hogy a kerület vezetése öt éve kapcsolatba került az Airbnb-platformmal, akik viszont elmondásuk szerint elzárkóztak a szektor szabályozásától és kifehérítésétől.
Az önkormányzat azt is kiemeli, hogy szinten hosszabb egyeztetést megelőzően korábban szigorú feltételekhez akarták, hogy valaki rövidtávon adhassa ki a lakását Terézvárosban:
Az üzemeltetőnek rendelkeznie kell a lakáskiadáshoz a társasház hozzájárulásával, a társasház SZMSZ-e ne tiltsa a lakáskiadást;
köteles kiírni a szálláshely bejáratánál a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban használt regisztrációs számát;
ki kell a társasház házirendjét angolul kifüggesztenie a szálláshelyen;
24 órás rendelkezésre állást kell biztosítania a társasház lakóinak, és saját vagy megbízottjának telefonszámát közzétenni a szálláshely bejáratánál;
valamint poroltót is biztosítani kell a szálláson.
Ezeket a rendelkezéseket 2022. december elsején léptették volna életbe. Az önkormányzat nyilatkozatában hozzátette, hogy ezek szerinte olyan minimális elvárások, amelyeket egy szállásadónak magától is meg kellene tenni. Mindenesetre a Gazdasági Versenyhivatal és a kormányhivatal nem engedélyezte a rendelet hatálybalépését, utóbbi állítólag azzal érvelt, hogy a túllépte az önkormányzat a jogalkotási hatáskörét.
Az úgynevezett ügydöntő szavazás érvényességi szabályaival kapcsolatban az önkormányzat azt mondta: nem lesz érvényességi küszöb, ugyanakkor biztosak benne, hogy a szavazás "sokakat meg fog mozgatni".
Soproni Tamás polgármester pedig ugyanúgy kötőerejűként kezeli a kerületi lakosok döntését a rendeletjavaslata benyújtásakor, mint egy helyi népszavazásét. | Csak a tisztességes Airbnb-k szenvedhetik meg Terézváros vasszigorát | Szeptemberben két hétig tartó ügydöntő szavazást tartanak Budapest VI. kerületében. Soproni Tamás polgármester korábban leszögezte, a szavazás eredménye ügydöntő lesz, vagyis tényleg intézkedni fognak. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/ingatlan/terezvaros-onkormanyzat-szavazas-airbnb-szallashelyek-turizmus.794746.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Magyar Narancs azt írja: a miniszterelnök édesapjához köthető Dolomit Kőbányászati Kft. 2010-ben még egymilliárd, 2015-ben már 3,2 milliárd forint árbevételt termelt. A kormányfő öccse tulajdonában levő Nehéz Kő Kft. pedig 467 millió forintról tornázta fel bevételét 1,6 milliárdra.
A família cégeinek állami megrendeléseit nem könnyű követni, mivel csak a közbeszerzéseket elnyert építési vállalatok beszállítóiként jelennek meg – teszi hozzá a lap, amely úgy tudja: a Nemzeti Lovarda és a 8-as út felújításánál is feltűnik az Orbán család. | Hasítanak az Orbán családhoz köthető bányák | 2010 óta szárnyalnak a miniszterelnök bányákat üzemeltető családi cégei. | null | 1 | http://hirtv.hu/ahirtvhirei/hasitanak-az-orban-csaladhoz-kotheto-banyak-1395847 | 2017-05-25 22:27:12 | true | null | null | HírTv |
Nyaralni ment családjával a 8 milliós rablás után egy esztergomi férfi, hazaérkezésekor elsőként a budapesti rendőrök üdvözölték, és a kertben elásott millióktól is búcsúzhatott.
A rendőrség tájékoztatása szerint többször is végzett terepfelmérést a csepeli nyomozók adatai alapján C. J., mielőtt szeptember 3-án rászánta magát arra, hogy maszkot húzzon és rátámadjon egy cég alkalmazottjára, aki egy pénzzel teli lemezkazettát vitt át a munkahelye mellett lévő irodaházba. A nőt váratlanul érte a támadás, a maszkos férfi hirtelen megragadta a nála lévő táskát és megpróbálta kiszakítani a kezéből. A támadó elsőre nem járt sikerrel, az alkalmazott védekezett és szorított, a rabló ekkor egy kulccsal elkezdte ütni a kezét, majd kitépte belőle a lemezkazettát, melyben 8 millió forint volt. A férfi ezt követően elmenekült. A nyomozók a kamerafelvételek elemzésekor kiszúrták, hogy az elkövető többször járt a telephely környékén a rablás előtti napokban, feltehetően terepfelmérés céljából.
A nyomozók rövid időn belül azonosították a támadó által használt autót, majd magát a bűncselekménnyel gyanúsítható férfit is. A 46 éves C. Jánosról kiderült, hogy a rablást követően egy bérelt autóval Horvátországba utazott a családjával. A csepeli rendőrök a Bűnügyi Bevetési Osztály egységének támogatásával a férfi hazaérkezésének napjára összehangolt akciót szerveztek és C. J.-t szeptember 7-én éjjel elfogták az M7-es autópálya egyik pihenőjében. A rendőrök kutatást tartottak a férfi otthonában, a kertben elásva, egy dobozban megtaláltak csaknem 6,5 millió forintot.
A rendőrök C. J.-t a BRFK XXI. Kerületi Rendőrkapitányságon rablás bűntett miatt gyanúsítottként kihallgatták, majd őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását. A férfi a bűncselekmény elkövetését elismerte, elmondta az is, hogy a hiányzó 1,5 millió forint egy részét euróra váltotta és a pénzt magával vitte a nyaralásra. A rendőrök a férfi elfogásakor 28 ezer forintot és 85 eurót foglaltak le a bérelt autóból. | Rabolt pénzből vitte el nyaralni családját az esztergomi férfi | Meglehetősen szokatlan előzmények után fogtak el a rendőrök egy esztergomi férfit: C. J. egy mintegy 8 millió forintos rablás után a pénz felhasználásával nyaralni vitte a családját. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2024/09/rabolt-penzbol-vitte-el-nyaralni-csaladjat-az-esztergomi-ferfi | null | true | null | null | KEMMA |
"Lehetséges, hogy hétfőn bejelenti lemondását" - nyilatkozott a NBC-nek vasárnap Lisa Madigan illionis-i főügyész, aki korábban azt kérte az állam legfelsőbb bíróságától, hogy rendkívüli döntéssel mozdítsa el hivatalából a kormányzót. Blagojevich mindeddig nem volt hajlandó lemondani, jóllehet Obama és az összes demokrata szenátor erre szólította fel.
A Blagojevich-botrány kedden robbant ki, amikor a kormányzót korrupciós vádak miatt letartóztatták. Állítólag az FBI-nak - miután titokban rögzítette Blagojevich telefonjait - bizonyítéka van arra, hogy pénzért és egyéb előnyökért árulta a megüresedett szenátori helyet. Blagojevich - akit még kedden feltételesen szabadon engedtek - tagadja bűnösségét.
A botrány az első számú belpolitikai téma az Egyesült Államokban. Mindenki azt találgatja, meddig érnek az ügy szálai.
Obama csütörtökön leszögezte: ő személyesen nem tárgyalt a kormányzóval a szenátori hely betöltéséről. Úgy fogalmazott, "bizonyos abban", hogy csapatának nincs köze a korrupciós ügyhöz. Azt ígérte, napokon belül nyilvánosságra hozzák az arról indított belső vizsgálat eredményét, milyen érintkezés lehetett az ő és a kormányzó hivatala között. A Republikánus Párt országos szervezete az Obama által a kampányában ígért átláthatóságot kérte számon a megválasztott elnökön.
A demokrata párti Blagojevich ellen az a vád, hogy valamilyen magas posztot vagy egyéb juttatást kért a maga számára cserébe, ha Obama barátját, Valerie Jarrettet jelöli ki az új szenátornak.
Rahm Emanuel, a megválasztott elnök leendő kabinetfőnöke többször is közvetlenül egyeztetett a korrupcióval vádolt illinois-i kormányzóval arról, ki legyen Obama utóda a szenátori székben, és egy listát is átadott azokról a jelöltekről, "akik elfogadhatóak Barack Obama számára" - közölte pénteken a Fox News Chicago hírcsatorna. Emanuel egyelőre hallgat, kerüli a sajtót, de annyit közölt, hogy halálos fenyegetéseket kapott.
Kezdőlap Külföld Lemond a megüresedő szenátori helyet pénzért áruló kormányzó? | Lemond a megüresedő szenátori helyet pénzért áruló kormányzó? | Hétfőn lemondhat hivataláról Rod Blagojevich, a korrupcióval vádolt illinois-i kormányzó, aki állítólag pénzért és egyéb előnyökért akarta áruba bocsátani azt a szenátori mandátumot, amely Barack Obama amerikai elnökké választásával megüresedett - hangzott el az NBC televízióban. | null | 1 | https://infostart.hu/kulfold/2008/12/15/lemond-a-meguresedo-szenatori-helyet-penzert-arulo-kormanyzo-245309 | 2008-12-15 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Németh Miklós elmondta, vasárnap felutazott balatoni nyaralójából Budapestre, lakása postaládájában azonban sem a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságtól, sem a Magyar Szocialista Párttól (MSZP) nem talált meghívót Horn Gyula temetésére.
A volt miniszterelnök azonban - mint mondta - részt akart venni a temetésen, ezért hétfő reggel kilencre taxit rendelt lakásához, ám elmondása alapján a forgalmi dugók miatt háromnegyed óra alatt sem tudott átjutni a Dunán, ezért ekkor, a Rácz fürdő elől visszafordult. A korábbi kormányfő bírálta, hogy a szervezők nem gondoskodtak a résztvevők akadálytalan megérkezéséről.
Az MTI értesülése szerint ugyanakkor a szervezők - akik senkinek sem küldtek meghívót, csak úgynevezett értesítést - Németh Miklósnak is küldtek értesítést. A temetés előtti "főpróbán" az MSZP jelen levő illetékese azt mondta, hogy volt miniszterelnök megkapta azt, és az MSZP illetékese arról is tájékoztatta a szervezőket, hogy Kiss Elemér, a Horn-kormány államtitkára fogja elvinni Németh Miklóst a temetésre.
Horn Gyula volt szocialista miniszterelnököt hétfő délelőtt a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkert 15. számú parcellájában helyezték örök nyugalomra. Horn Gyula 1994 és 1998 között volt kormányfő, 1989 májusától 1990 májusáig pedig a Németh-kormány külügyminisztere volt.
Németh Miklós az MTI-nek vérbeli politikusként jellemezte Horn Gyulát, akivel - mint visszaidézte - utoljára 2000 novemberében találkozott.
19:30 Feliratkozom | Horn Gyula temetése - Ezért nem jelent meg Németh Miklós | Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó kormány miniszterelnöke a fővárosban hétfő délelőtt kialakult közlekedési fennakadások miatt nem jutott el Horn Gyula volt kormányfő temetésére. Az elhunyt kormányfőre emlékezve Németh Miklós az MTI megkeresésére azt mondta: vérbeli politikust ismert meg Horn Gyulában. | [
"belföld"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2013/07/09/horn_gyula_temetese_-_ezert_nem_jelent_meg_nemeth_miklos-572782 | 2013-07-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A zenész azt mondja, a történteket figyelembe véve büszke arra, hogy a baleset után egy nappal adott lemezbemutató koncertje jól sikerült.
Lovasi András a 18 év után jelentkezett szólólemezzel, amelyet itt, a hvg.hu-n mutattunk be egy interjú kíséretében. A zenész most a Magyar Naranccsal is leült beszélgetni, ennek az interjúnak pedig az a különlegessége, hogy a balesete és az egy nappal későbbi koncertje után készült, vagyis ezt firtató kérdéseket is fel lehetett tenni neki.
A Magyar Narancs meg is tette, így kiderült, hogy Lovasi a történtek fényében büszke a sikerre, amivel a koncerteket zárták.
"Valószínűleg a baleset sem véletlenül történt: egy nagyon furcsa, megfeszített időszaknak a kellős közepén vagy inkább a vége felé jött. Már abban a korban vagyok, amikor az ilyen terhelést nem lehet következmények nélkül elvinni. Nincs meg az a fajta technikám, hogy a felhalmozódó stressz-szituációkat távol tartsam magamtól fizikailag, tehát ilyen szempontból még mindig amatőr vagyok" – mondta a balesetről.
Beszélt arról is, hogy ezek után hogy élte meg a lemezbemutató koncertet. A baleset után számított rá, hogy valamennyire dekoncentrált lesz a fellépéseket. "Az ember akkor tud nyugodtabban felmenni a színpadra, ha az ott történő dolgok legalább 70-80 százalékával tisztában van. Itt ez az arány kevesebb volt" – vallotta be. | Kult: Lovasi András: Valószínűleg nem véletlenül történt a baleset | A zenész azt mondja, a történteket figyelembe véve büszke arra, hogy a baleset után egy nappal adott lemezbemutató koncertje jól sikerült. | [] | 0 | https://hvg.hu/kultura/20190425_Lovasi_Andras_Valoszinuleg_nem_veletlenul_tortent_baleset | 2019-04-25 10:47:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Idén április 3-i dátummal tájékoztatta arról Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnest, a DK parlamenti képviselőjét, hogy hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt rendeltek el nyomozást Balásy Gyula egyes, túlárazottnak tűnő szerződései miatt. Az ellenzéki képviselő a Szabad Európa cikke nyomán kérdezte a főügyészt, a lap ugyanis részletesen ismertette, milyen trükkökkel és módszerekkel élhetett Balásy Gyula cégcsoportja, élén a New Land Mediával és a Lounge Design Kft.-vel. Ezek a cégek a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül milliárdos tételben kapnak közpénzes rendezvényszervezési és kommunikációs megrendeléseket. A lap szerint néhány tétel a piaci ár többszörösén szerepel a Balásy-féle árajánlatokban, de főként az óraszámokkal és a darabszámokkal trükközhetnek.Hogy a nyomozás pontosan mikor indult, nem lehet tudni, így nagyvonalúan számolva, az április 3-i dátumot alapul véve néztük meg, hogy az azóta eltelt időben mennyi megbízást kaptak a NKOH-on keresztül Balásy Gyula vállalkozásai. A nyomozás az említett New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. által elnyert megbízásokat érintheti, mi azonban melléjük vettük Balásy rendezvényszervezési vállalkozását, a Lounge Event Kft.-t, amely alvállalkozóként szokta bevonni az említett cégeket a megbízásaiba.Hogy a nyomozás tart-e még, azt napok óta hiába próbáljuk megtudni a rendőrségtől. Levelünkre mindössze annyit válaszotak, hogy "kérdéseinek megválaszolása folyamatban van, annak megküldéséig további szíves türelmét kérjük."Fontos kiemelni, hogy a bíróság jogerős döntéséig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, a nyomozás elrendelése mindössze annyit jelent, hogy az adott ügyben felmerült bizonyítékok vagy bejelentés alapján indokolt lehet vizsgálatot folytatni.Összegzésünk alapján Balásy Gyula cégeiÁprilis 3. és október 8. között 102 megbízást nyertek el a NKOH-on keresztül: 42-t rendezvényszervezési, hatvanat a kommunikációs területen.A megbízások összértéke nettó 86 milliárd 170,5 millió forint, ez áfával növelve több mint 109,4 milliárd forint. A megbízásoknál 30 százalékos opciós keretet alkalmaznak, tehát az összeg 70 százalékára a megrendelő lehívást vállal, a fennmaradó rész egyfajta mozgástér.Kommunikációs feladatokra nettó 27 milliárd 215,4 millió forint, rendezvényszervezési feladatokra nettó 58 milliárd 955 millió forint keretértékben szerződtek.Júliusban újabb "plakátkampányra" kapott megbízást a New Land Média Kft. és a Lounge Design Kft., ennek keretértéke nettó 7 milliárd 874 millió forint, mely forintra megegyezik az előző, ilyen tematikájú megbízás összegével. A megbízás hivatalos elnevezése "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 39., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 47." A megrendelő Miniszterelnöki Kabinetiroda itt is élt a 30 százalékos opciós kerettel, hogy pontosan mire szerződtek, azt - mint már megszokhattuk - a műszaki leírás hiányában nem lehet tudni.Cikkünk végén megtalálja a 102 megbízás teljes listáját, itt viszont összeszedtük a tíz legnagyobb keretértékű munkát (a megegyező összegűeket az egyszerűség kedvéért egymás alá írtuk):1. Rendezvényszervezési és kommunikációs ügynökségi szolgáltatások az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével összefüggő feladatok ellátásához V. ütem, nettó 15 milliárd 54,7 millió forint 2. Rendezvényszervezési és komplex kommunikációs ügynökségi feladatok a 2024. évi Szent István Napi programsorozat kapcsán, nettó 9 milliárd 897 millió forint 3. Rendezvényszervezési és kommunikációs ügynökségi szolgáltatások biztosítása az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével összefüggő feladatok ellátásához IV. ütem, nettó 8 milliárd 633 millió forint 4. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 38., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 46. (plakátkampány), nettó 7 milliárd 874 millió forint 4. Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 39., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 47. (plakátkampány), nettó 7 milliárd 874 millió forint 5. A 2024. évi World Aquatics Rövidpályás Úszó Világbajnokság megrendezéséhez kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok, nettó 5 milliárd 941,4 millió forint 6. A 2024. évi Sakkolimpia megrendezéséhez kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása, nettó 2 milliárd 746,7 millió forint 7. A 2024. évi Sakkolimpia megrendezéséhez kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok IV. ütem, nettó 1 milliárd 879,2 millió forint 8. A 2024. évi Női Kézilabda Európa-bajnoksághoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok, nettó 1 milliárd 747,6 millió forint 9. A 2024. évi Utcai Sportok Olimpiai Fesztiválja budapesti állomásának megrendezésével összefüggő rendezvényszervezési feladatok II. ütem, nettó 1 milliárd 714 millió forintItt megnézheti a 102 megbízást, a táblázat alján lévő nyíllal lapozhat: | Balásy Gyula cégei több mint 100 milliárd forintnyi megbízást kaptak a nyomozás megindítása óta (frissítve) | Április elején indítottak nyomozást a kormány kedvenc plakátosa – valójában inkább komunikációs és rendezvényszervezési mágnása – cégeinek egyes szerződései miatt. Megnéztük, hogy az azóta eltelt időben mennyi munkát kapott a Balásy-birodalom a Nemzeti Kommunikcációs Hivatal beszerzésein keresztül. Több mint 100 megbízás, több mint 100 milliárd forint a mérleg. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/balasy-gyula-nyomozas-cegek-100-milliard.html | 2024-10-10 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Hasonló helyzetbe korábban más nagybankok is kerültek már, és ilyenkor az volt az általános gyakorlat, hogy kivételes elbánást kértek hatóságoktól, és többnyire meg is kapták. Az elmúlt évben azonban a kongresszus demokrata tagjai nyomást kezdtek gyakorolni annak érdekében, hogy a munkaügyi minisztérium, illetve az értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) alaposabb vizsgálatokat folytasson le ezekben az ügyekben.
A minisztérium a most nyilvánosságra került levelekben mindhárom bankkal közölte: nem tudták igazolni, hogy az ügyfelek érdekét szolgálná, ha kivételeznének velük, de mindannyiuknak megadta a lehetőséget további információk beadására. Erre negyven napjuk volt, ami a hét végén járt le, azt egyelőre nem tudni, éltek-e a lehetőséggel a bankok.
Az árfolyam-manipulálásban érintett bankok közül az USA hatóságaival kötött megállapodás keretében májusban a JPMorgan Chase, a Citigroup és a Barclays is bűnösnek ismerte el magát, majd kérte a kivételezést, az ő ügyükben még nincs döntés. | Nagy üzletektől eshetnek el az USA-ban a bűnös bankok - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2015/08/nagy-uzletektol-eshetnek-el-az-usa-ban-a-bunos-bankok | 2015-08-31 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Rosszul végződött egy bajnoki mérkőzés a Kínai Szuperligában, ahol nem mindennapi összetűzésnek lehettek szemtanúi a helyszínre látogatók.
A Changchun Yatai csapata 1-0-ra legyőzte a korábban Nicolas Anelkát és Didier Drogbát is foglalkoztató Shanghai Shenhua együttesét. A Shanghai nemcsak elvesztett egy hatpontos rangadót, hanem az egyik játékosát is kiállították a bizarr incidens miatt.
Miután két játékos egyszerre akarta a labdát megkaparintani, a Changchun Yatai középpályása, Matt McKay a földre rogyott és fájdalmában a hasát fogta.
Wang Shouting, a Shenhua játékosa nem örült az időhúzásnak, ezért úgy gondolta, kezébe veszi az irányítást és a nyakánál fogva leráncigálta a földön fekvő játékost.
Video – A dühös focista krángatta ellenfelét a vonalon túlra: | Nyakánál fogva rángatták le a pályáról a focistát | Nem árt vigyázni, ha valaki Kínában egy futballmecsen az időt akarja húzni. | [
"labdarúgás",
"sport",
"foci",
"kínai szuperliga",
"shanghai shenhua",
"wang souting"
] | 0 | https://24.hu/sport/2013/06/27/nyakanal-fogva-rangattak-le-a-palyarol-a-focistat | 2013-06-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Hét éve menekült Kanadába A. Erzsébet két fiával, Mártonnal és Ádámmal, az asszony állítása szerint férje súlyosan bántalmazta őt, gyermekeit pedig szexuálisan is molesztálta. A család 2012-ben érkezett Ontarióba, de egy friss végzés szerint el kell hagyniuk Kanadát – számolt be a GlobalNews riportja alapéján a Blikk.
Az asszony szerint nem lennének biztonságban Magyarországon, volt férje gyakran megütötte, a kamasz fiúk szerint a férfi gyakorlatilag bárkinek és bárminek nekiment, ha bedühödött. Az engedélyüket az azt elbíráló szervek azért nem adták meg, mert a kanadai bevándorlási hivatal szerint az asszony utólagos tette nem támasztja alá az elmondottakat, mivel a válásakor megadta a láthatási jogot a szerinte erőszakos apának.
Miután a kanadai médiában híre ment a döntésnek, tucatnyian utcai tiltakozással álltak ki a család mellett.
A lap megkérdezte a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy van-e tudomásuk az ügyről és van-e lehetőségük segíteni, de a minisztérium lapzártáig nem válaszolt. | Bántalmazott magyar családot toloncolnak haza Kanadából | Tucatnyian utcai tiltakozással álltak ki a család mellett. | [
"kanada",
"család",
"kitoloncolás",
"családon belüli erőszak"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2019/02/11/hazatoloncolas-kanada | 2019-02-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Facebook-posztban kelt acsipszadó védelmérea Pénzügyminisztérium (PM), miutáncsütörtökön megírtuk, hogy egy friss kutatás szerint a népegészségügyi termékadó, ismertebb nevén a csipszadó nem tudta beváltani fő célját, az egészségre káros élelmiszerek fogyasztásának csökkentését.
A PM posztjára kritikusan reagált Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, aki társaival együtt jegyezte aHealth Policyfolyóiratban megjelent tanulmányt. A Corvinus kutatói azzal indokolták a csipszadó kudarcát, hogy nyolc évvel az adó bevezetése után a magyarok több egészségtelen élelmiszert fogyasztanak, mint korábban. Az érintett termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010-es 5,9 százalékról 2018-ra 7,4 százalékra nőtt.
A minisztérium erre úgy reagált, hogy posztjukban több más szempontot is taglalni kezdtek. Azt írták, az adó célja az volt, hogy az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását visszafogja, és az innen befolyó adóbevételt az egészségügyre fordítsa. Szerintük ez bejött: "Bevezetése óta a »chipsadóból« 550 milliárd forint bevétel érkezett az Egészségbiztosítási Alapba, csak idén pedig további 90 milliárd forint folyhat be."
"Azok, akik a népegészségügyi termékadót támadják, több százmilliárd forintnyi bevételt vonnának el az egészségügytől"
- írták a posztban. A PM arra is felhívta a figyelmet, hogy 2010 és 2018 között 40 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, tehát minden termék fogyasztása nőtt, az egészségeseké és az egészségteleneké is.
Berezvai Zombor közleményében és a Pénzügyminisztérium posztja alatt kommentben is reagált erre: szerinte a PM maga cáfolja, hogy a csipszadó népegészségügyi szempontból sikeres lett volna. "Az a tény ugyanis, hogy az adó jelentős és egyre növekvő állami bevételeket generált, egyértelműen a sikertelenségét támasztja alá, hiszen azt igazolja, hogy az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása hosszú távon nem csökkent, sőt, növekedett."
"Népegészségügyi szempontból az lett volna kívánatos, ha az adóbevételek csökkennek"
- írta Berezvai, mert szerinte ez utalt volna arra, hogy sikerült visszafogni az egészségtelen termékek fogyasztását, és nincs vita abban, hogy az adó jelentős bevételeket generált. "Ez pénzügyminisztériumi szemszögből nyilvánvalóan siker, népegészségügyi szempontból viszont nem az" - tette hozzá.
A PM szerint a csipszadó bevezetése után az egészségtelen termékek fogyasztása visszaesett, emelkedni csak később kezdett el. Az adó nélkül nemcsak kevesebb bevétele lenne az egészségügynek, hanem mára még több egészségtelen termék fogyna a boltokból, írta a minisztérium. "A magyar chipsadó úttörő volt Európában, több ország számára is mintaként szolgált" - írta a minisztérium.
Berezvai viszont komplexebb megoldásokra biztatná a döntéshozókat, mint a csipszadó. A kutató szerint az is problémás, hogy az adó a legszegényebb rétegeket érintette a legrosszabbul. Ők fizették a legtöbb csipszadót jövedelmük és élelmiszerköltésük arányában, és ők váltottak legnagyobb arányban a rosszabb minőségű termékekre.
A kutató azt is írta, úgy nehéz népegészségügyi javulást elérni, hogy a zöldségek és gyümölcsök áfaszintje Európában a legmagasabb. Eközben a legutóbbi áfacsökkentés a 30-36 százaléknyi cukrot és a 10-14 százaléknyi telített zsírsavat tartalmazó túrórudit érintette, növelve annak fogyasztását, így pedig növelve a népesség cukor- és telítettzsírsav-bevitelét. | Vitába szállt a Pénzügyminisztérium és a Corvinus Egyetem kutatója a csipszadó miatt | Egy friss tanulmány szerint a nyolc éve bevezetett adó kudarcot vallott, a minisztérium szerint viszont rengeteg bevételt hozott az egészségügy számára. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/08/23/csipszado-kudarc-penzugyminiszterium-corvinus-kutatas | null | true | null | null | Telex |
Legfrissebb értesüléseink szerint életben van Kerekes Ildikó, a Fejér vármegyeiJenőpolgármestere, aki szombaton rejtélyes módon eltűnt.
A polgármester a rendőrség honlapján korábban még látható körözés szerint október 5-én tűnt el, de azóta aPolice.huoldaláról lekerült az eltűnt személyek listájáról.
Az Origo most megtudta, hogy a polgármester asszony életben van, volt akivel már kapcsolatba is lépett, de a polgármesteri hivatal dolgozóinak több információt nem adtak át egyelőre.
Korábban írtunkegy másik eltűnt személyről, Szűcs Tamásról aki egy hajnalban kijött a Budapest Parkban tartott koncertről, a rákövetkezp munkanapon a munkába sem jelent meg, amiről a munkatársai is értesítették a hatóságokat, a rendőrség is nagy erőkkel kezdte el a keresését. Kamerafelvételek rögzítették, hogy a szórakozóhelyről kifele jövet szeretett volna taxiba ülni, de a taxi nem állt meg neki, így gyalog indult el a MÜPA felé. A férfi egyébként vezető pozícióban dolgozott a Pária Nyomdánál és leszervezett találkozói voltak a rákövetkező hétre, így biztos volt benne a családja, hogy az eltűnése nem szándékos. Sokan arra gondoltak, hogy esetleg elrabolták őt, ám a rendőrség egy hónappal később talált egy holttestet Adonynál a Dunában, a rajta található ruha megegyezett azzal amit az eltűnésekor viselt. DNS vizsgálatot kezdeményezett a rendőrség.
Szeptemberben és másik ember is eltűnt, a 29 évesBódog Dániel,aki arra hivatkozva, hogy rosszul van, leszállt a buszról. A szülei azonnal elindultak érte, egy ideig még telefonon kapcsolatban voltak, de aztán megszakadt a hívás. A fiú keresésére a Szekszárdi-Kutató Mentőszolgálat is odasietett és keresőkutyákkal keresték és sikerült a nyomára bukkanni, de sajnos már csak aholttestét találtákmeg. A férfi keresésére létrehozott csoportban az egyik kereső azt írta, hogy egy villanyoszlopra mászhatott fel, ahol megrázta az áram. A férfi holttestét Dusnoktól 40 kilométerre találták meg. Többen értetlenül állnak a rejtélyes eset előtt.
Korábban írtunk egy Örkényrőleltűnt férfiról, aki agyvelőgyulladással küzd. Egy14 éves kislányis eltűnt Budapesten egy gyerekotthonból. | Rejtélyes részletek derültek ki Jenő polgármesteréről, akit a rendőrség keresett | Szombaton tűnt el a Fejér vármegyei Jenő polgármestere, Kerekes Ildikó, azóta kereste őt a rendőrség. Az Origo most megtudta, hogy életben van, informátorunk azonban csak ennyit osztott meg. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/eltunes-rendorseg-kereses | null | true | null | null | Origo |
"Daniella és Quentin Tarantino örömmel jelentik be, hogy gyermeket várnak" - írta közleményük alapján a People magazin. Az 56 éves író-rendező először lesz apa, házassága sem volt még – azt mondta, a munkára koncentrál.
Daniella Pick izraeli énekesnővel 2009-ben ismerkedett meg a Becstelen brigantyk forgatásán, és egy év együttjárás után, 2017 júniusában jegyezte el. 2018 novemberében, Los Angelesben házasodtak össze, néhány nappal Tarantino legutóbbi filmjének forgatása után.
Nyitókép: MTI/AP/Arthur Mola | Apa lesz Quentin Tarantino | A sztárrendező jelenleg nemrégiben debütált, Volt egyszer egy... Hollywood című filmjének sikerét élvezi, de a napokban még nagyobb öröm érte a családot. | [
"quentin tarantino",
"apaság",
"gyerekvállalás",
"film",
"kultúra"
] | 0 | https://infostart.hu/bulvar/2019/08/22/apa-lesz-quentin-tarantino | 2019-08-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Ezzel az üggyel kapcsolatban tartott hétfőn sajtótájékoztatót a Szegedi Járásbíróság épülete előtt a ki nem fizetett alvállalkozók sokaságát képviselő Szabó Bálint, az adósságkezeléssel foglalkozó Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője. Szabó Bálint elmondta: a néhai dr. Bárándy György ügyvéddel együtt három éve kapcsolódott be a munkájuk ellenértékét meg nem kapott alvállalkozók képviseletébe. A Szeviép Zrt. csődjének a hatósági iratok szerint 433 különböző alvállalkozó vagy beszállító károsultja van, 6,5 milliárd forintot nem fizetett ki nekik a Szeviép Zrt. Szabó Bálint szerint meg kell nevezni az immár vádlottakat, mert az ő személyiségi jogaik védelménél súlyosabb közérdek fűződik ahhoz, hogy vállalkozók százait milliárdokkal károsították meg, különben is benyújtották ellenük a vádiratot.
Szabó Bálint elmondta: a 433 alvállalkozó zömében három nagy beruházáson dolgozott. Az egyik a szegedi önkormányzat 25 milliárdos tömegközlekedési nagyprojektje, a másik az M43-as autópálya egyik szakasza, a harmadik pedig Szeged nyugati elkerülő útja. Ezeket a munkákat 2009-ben végeztette el alvállalkozóival a Szeviép Zrt. (az ügyészség szerint már akkor a fizetésképtelenség határán állt a cég), 2009 végén és 2010 elején állították ki róluk a számlákat.
Szabó Bálint utalt arra: a gyanúsítottak a nyomozás során azzal is védekeztek, hogy a pénz egy részét átadták másoknak. Az alvállalkozók képviselője 72 órás ultimátumot adott a vádlottaknak, hogy fizessék ki a kárt, amivel tartoznak az alvállalkozóknak, illetve nevezzék meg azokat a személyeket, szervezeteket, sportegyesületeket, amelyeknek az eltűnt pénzt továbbadták.
Szabó Bálint szerint a munkákat végző alvállalkozók nagyon sokat tudnak arról, hová került a pénz. Információik egy részét közjegyzői okiratba foglalt vallomásban a nyomozó hatóságoknak is a rendelkezésére bocsátották. Ugyancsak sok információ gyűlt össze arról, hogy a csődeljárás és a felszámolás szakaszában tovább folytatódott a vagyon kimenekítése. Ezért vélhetően újabb feljelentéseket tesznek a felszámoló és a csődbiztos működése idején történtekkel kapcsolatban.
2011-ben ismét a pénzükért tüntettek az elkeseredett alvállalkozók
Délmagyarország - Karnok Csaba
Noha a nyomozás nagy késéssel indult, lassan haladt, és sokára gyanúsították meg a Szeviép volt vezetőit, ezért jó ideig nem vették nyomozati zár alá a magánvagyonukat, amikor ez mégis megtörtént, 3 milliárd forintnak megfelelő összeget zároltak a nyomozók. Ugyanakkor szerződések és cégiratok bizonyítják, hogy családtagokhoz, illetve politikai érintettséggel rendelkező emberhez is került a vagyontárgyakból. A ki nem fizetett vállalkozók 1 millió forint nyomravezetői díjat tűztek ki. Ennek eredményeként 43 értékelhető jelzés érkezett, egyesítve 6 újabb ügyben bejelentést tettek a hatóságoknak.
Szabó Bálint szerint nem nyugszanak addig, míg ki nem derül nemcsak az, hogy mit követtek el a Szeviép Zrt. immár vád alatt álló vezetői, hanem az is, hogy kik a haszonélvezői annak a rengeteg pénznek, amit a munkát ténylegesen elvégzőknek nem fizettek ki, hanem kimentettek a cégből. | Szeviép-botrány: másokhoz is ment a 6,5 milliárdból? | „Politikai érintettséggel rendelkező emberhez” is kerülhetett a kiürített cég vagyontárgyaiból. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/szeviep-botrany-masokhoz-is-ment-a-65-milliardbol-1532145 | 2015-05-05 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Bár soha ennyi gáz nem volt még nyár végén az európai tárolókban, és rekordközeli a magyarországi telítettség is, a tavaly őszi időszakkal ellentétben ezúttal nem szakadt be a gáz ára. Mindez azt jelzi, hogy a kereslet úgy sem csökken, hogy az energiahordozó tárolása egyre nehézkesebb az Európai Unióban. A magyarázat az, hogy az európai szereplők részben már nem az EU-ban tárolják le a gázt, hanem egyre gyorsabb ütemben szállítják át Ukrajnába.
Nem ismétlődött meg a tavalyi anomália
A tervezettnél több mint két hónappal korábban sikerült annyi gázt összegyűjteni az európai tárolókban, amennyit az EU célként tűzött ki az idei betárolási időszak végére. Az uniós terv az volt, hogy a fűtési szezon kezdetére, azaz október második felére 90 százalék legyen a tárolók telítettsége, ezt azonban már augusztus 16-án átléptük. Jelenleg pedig már több mint 92,5 százalékos a töltöttség. Ez közel 99 milliárd köbméternyi tartalékot jelent, ami a teljes éves fogyasztás 27 százaléka, és nem mellesleg történelmi csúcs: korábban soha nem volt ennyi gáztartaléka az uniós országoknak augusztus végén.
Tavaly a magyar tárolók töltöttsége messze elmaradt az uniós átlagtól. Bár ez akkor sem jelentett érdemi problémát, hiszen itthon a fogyasztáshoz képest hatalmas a tárolói kapacitás*Még ha az itt tárolt gázt nem is törvényszerűen a hazai téli fogyasztás kielégítésére használják fel., ezúttal azonban még jelentős lemaradásunk sincs. A napokban a magyar telítettség is átlépte a 90 százalékos uniós célt*Magyarországra egyébként épp a magas tárolói kapacitás miatt más szabályok vonatkoznak, így itthon alacsonyabb töltöttség is elegendő lett volna., ami rekordközeli az évnek ebben a szakaszában.
Tavaly a betárolásnak ebben a szakaszában teljesen felborult az európai gázpiac. Mivel nem lehetett hova tenni a gázt, senki nem akart már úgy energiahordozót vásárolni, hogy azt rögtön meg is kapja, így bezuhant a kereslet. A kínálat viszont erre nem tudott rugalmasan reagálni: a cseppfolyósított földgázt szállító tankerek az európai partoknál álltak, hogy eladhassák a Közel-Keletről, az USA-ból vagy éppen Oroszországból hozott árut. A piacon túlkínálat alakult ki, és az azonnali szállításra vonatkozó gázárak lényegében összeomlottak.
A piacon azonban nem csak úgy lehet vásárolni, hogy a vevő rögtön meg is kapja a földgázt. Vannak úgynevezett határidős ügyletek, amikor az eladó csak meghatározott idő - például egy hónap - múlva szállítja le a földgázt. Az ilyen ügyleteknél pedig teljesen más volt a felállás. A vevők tisztában voltak vele, hogy ha elkezdődik a fűtési szezon, hirtelen újra szükség lesz szállításokra, így a határidős ügyleteknél nem csökkent a kereslet, és az árak sem változtak jelentősen.
Magyarul az azonnali és a határidős árak rendhagyó módon látványosan elszakadtak egymástól. Ezen pedig hatalmasat kaszálhattak azok, akik még el tudták helyezni - akár csak egy hónapra is - tárolókba a gázt, például azért, mert korábban lefoglaltak kapacitásokat, de még nem töltötték azt fel teljes egészében. Ebben az időszakban indultak meg látványosan a nyugati gázszállítások Magyarország irányába is, hiszen nálunk ekkor még volt szabad tárolói kapacitás.
Egy hasonló forgatókönyvre az idén is volt reális esély. Különösen, hogy már kora tavasszal látni lehetett: ezúttal a tavalyinál is korábban megtelhetnek az európai tárolók. Végül azonban - legalábbis egyelőre - mégsem ez történt: az azonnali és a határidős gázárak továbbra is együtt mozognak.
Olcsón adják
Az árak együttmozgása pedig arra utal, hogy a szabad uniós tárolói kapacitások rohamos csökkenése ellenére az azonnali szállítás iránti igény nem csökkent érdemben. Méghozzá azért nem, mert az európai gázkereskedők találtak az EU-n kívül is üres tárolókat, méghozzá Ukrajnában.
Az ukrán tárolórendszer a legnagyobb egész Európában: 31 milliárd köbméter földgázt tudnak elhelyezni földalatti létesítményekben. Közel ötször annyit, mint mi, és harmadával többet, mint a németek. Bár ennek a hatalmas kapacitásnak tavaly is csak a kisebb részét sikerült feltölteni, akkor a rendkívül bizonytalan helyzet, és a biztosítékok hiánya miatt fel sem merült, hogy az európai kereskedők ott helyezzenek el készleteket.
Mostanra azonban a piaci szereplők hozzáállása teljesen megváltozott.
Ebben valószínűleg szerepet játszott az is, hogy Ukrajnában kifejezetten olcsón lehet gázt tárolni. Miközben például Magyarországon tavasszal rendkívüli mértékben megdrágult a földgáz tárolása (voltak olyan tarifák, ahol 4-7-szeres volt az áremelkedés), addig az ukránok egy tavaly nyári masszívabb áremelés óta nem nyúltak a díjakhoz. Bár a különböző mértékegységek miatt esetenként nem egyszerű összehasonlítani a tarifákat, de maga a tárolás költsége például a hazainak csak a nyolcada-tizede körül alakul Ukrajnában.
A lapunknak nyilatkozó ágazati szakértő szerint az ukránok részéről ez teljesen tudatos lépés, ezzel próbálják ellensúlyozni a kockázatokat, és alávágni a konkurenseknek árban. Más kérdés, hogy Magyarországon ez most egyáltalán nem okoz problémát, hiszen olyan nagy a tárolók iránti igény, hogy a hazai létesítmények kihasználtsága így is lényegében teljes lesz.
Mindenesetre
az uniós szállítások már június végén felpörögtek Ukrajna felé, ekkor ráadásul elsősorban Magyarország irányából.
Az áramlási adatok alapján júliusban heti szinten durván 50 millió köbméter gáz ment hazánkból Ukrajnába. Ezt erősítette meg a helyi gázszállítási rendszert fenntartó cég is, amelynek beszámolója alapján a teljes hónapban 224 millió köbméter gáz futott be Ukrajnába Magyarország felől.
Komoly kockázat
Ennek a mennyiségnek a nagy részét ugyan a beszámoló szerint csak rövid távra tárolták el, de az európai kereskedők így is egyre nagyobb mennyiségben tartanak földgázt ukrajnai létesítményekben. Különösen, hogy az elmúlt hetekben más irányokból, is egyre több gáz érkezik Ukrajnába. Az elmúlt hetekben a magyarnál is jobban felpörögtek a szlovákiai szállítások, és az év korábbi szakaszaihoz képest a lengyel útvonal is kifejezetten aktív.
A trend szeptemberben pedig tovább fokozódhat, hiszen ahogy telnek az uniós tárolók, úgy válik egyre több kereskedő számára kizárólagos lehetőséggé az ukrajnai letárolás. Az ukránok egyébként a teljes 31 milliárd köbméteres kapacitásból 10 milliárdot különítettek el direkt az európai bérlők számára, ebből pedig még elég sok rendelkezésre áll.
Oleksiy Chernyshov, a Naftogaz állami gázszolgáltató vezérigazgatója a napokban beszélt arról, hogy
több mint 20 európai vállalat összesen 1,5 milliárd köbméter gázt tárol Ukrajnában.
Ez a tavalyi lényegében nullához képest hatalmas növekedés, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a következő hónapokban akár még további 8,5 milliárd köbméternyi gázt vihetnek Ukrajnába uniós kereskedőcégek, hogy aztán visszahozzák onnan, amikor ősszel, vagy télen szükség lesz rá.
Más kérdés, hogy épp ez utóbbi az egyik legnagyobb kockázata az ukrajnai tárolásnak. Az egyértelmű háborús fenyegetés mellett ugyanis - a lapunknak nyilatkozó piaci szereplő szerint - a kereskedők attól is tarthatnak, hogy az ukránok esetleg a rendkívüli helyzetre hivatkozva nem engedik ki a gázt az országból. Bár Chernyshov a már említett interjúban külön kiemelte, hogy ilyenre nem kerülhet sor, az ukránoknak ugyanis van elég saját földgázuk is, a korábbi években a Naftogaz még kevésbé szorult helyzetben sem mindig bizonyult megbízható gázpiaci partnernek.
A vállalat vezérigazgatója szerint egyébként az ország saját tartaléka mostanra meghaladta a 14 milliárd köbmétert. Ez időarányosan 500 millió köbméterrel több a tavalyinál, és azt valószínűsíti, hogy elérik majd a betárolási időszak elejére kitűzött 14,7 milliárdos célt.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Adat Vállalat gáz gázár gáztároló Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában | Ömlik az európai gáz Ukrajnába, Magyarországról is | Tavaly az uniós tárolók ilyen töltöttsége mellett hatalmasat zuhant a gáz ára. Most azonban ez nem történt meg, részben azért, mert a felesleget Ukrajnába viszik a kereskedők. | [
""
] | 0 | https://g7.hu/vallalat/20230830/omlik-az-europai-gaz-ukrajnaba-magyarorszagrol-is | 2023. 08. 30. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A nyomozóhatóság ekkor már hónapok óta lehallgatta a jegyző telefonbeszélgetéseit, nem sokkal később az ügyészség hivatalosan is meggyanúsította Verest. Tiba Istvánt országgyűlési képviselőként védte a mentelmi joga, így az a felemás helyzet alakult ki, hogy az ügyészség nem vizsgálhatta Tiba szerepét – így a hozzá került 4,5 millió forint sorsáról is azt kellene tényként elfogadnunk, amit a képviselő állít. A bíróság első fokon elmarasztalta a jegyzőt és K. Sándor vállalkozót – Veres úgy véli, politikai játszma áldozata lett, Tiba szerint pedig nem törvénytelen a zsebbe adott 5 millió.
Nem mindennapos hír, hogy egy hivatalban lévő polgármestert korrupciós bűncselekmény miatt börtönbüntetésre ítélnek. Veres Margit balmazújvárosi polgármestert, korábbi jegyzőt, két év, öt évre felfüggesztett börtönre és 800 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék bírója, dr. Mocsáry Eszter.
Az ítélet nem jogerős, a polgármester és a másodrendű vádlott K. Sándor nagyvállalkozó felmentésért, az ügyész súlyosbításért jelentett be fellebbezést – a vád képviselője szerint törvénysértően enyhe az ítélet, ezért hosszabb és letöltendő szabadságvesztés kiszabásáért fellebbezett.
Az ügy előzményeiről és a korrupcióval vádolt két szereplő közti további ügyletekről mi is beszámoltunk; mint emlékezetes, a város Veres polgármester-asszony előterjesztése alapján tavaly év végén megvette K. Sándor nagyvállalkozó cégétől a Thermal Hotel Balmaz-szállodát, nettó 230 millió forintért.
Kéz kezet mos: Balmazújvárosban senkit nem zavar a polgármester kenőpénzügye
Ilyen az, amikor egy korrupciós per első- és másodrendű vádlottja újabb üzletet köt
Tiba képviselő és a „fentről” kilobbizott támogatás ebben az ügyben is felbukkan: Tiba maga utal rá egy, a városi tévében leadott életút-inetrjúban, hogy szerepe volt a városnak juttatott 300 millió forintnyi turisztikai célú fejlesztési támogatás elnyerésében.
A múlt keddi ítéletről a sajtó is beszámolt, azonban a polgármester reakciójára péntekig kellett várni: ekkor jelent meg Veres Margit nyilatkozata a helyi tévében. Az interjúformában előadott, részben papírból felolvasott közleménynek az ad különös jelentőséget, hogy a polgármester korábban egyáltalán nem nyilatkozott az ellene folyó eljárásról.
Veres polgármesterasszony már a bírósági meghallgatásakor is elkápráztatta a hallgatóságot levezetéseivel, miszerint a közkeletűen használt szavak, úgymint „ajándék”, „visszacsorgatni” és egyebek a K. Sándorral, illetve Tiba Istvánnal folytatott telefonbeszélgetéseiben egész mást jelentenek, mint amit egyszerű ésszel gondolnánk.
Mint az ítéletből látszik, a szemantikai ihletettségű okfejtés nem győzte meg a bíróságot. A polgármesterasszonynak az ítélettel kapcsolatos mostani magyarázatát viszont még ennél is nehezebb a valósághoz kötni, íme:
„(…) fellebbezést jelentettem be, hiszen nagyon érdekes dolog az, mikor vélelmek alapján, bizonyítékok hiányában akarnak ártatlan embereket elítélni (…) Az viszont rémálmomban sem fordult elő, hogy ilyen döntést hoz egy magyar bíróság, hiszen mind a ketten ebben az ügyben áldozatok vagyunk, olyan szempontból, hogy tisztán látszik az, hogy politikai indíttatása van az ügynek. Ez minden kívülálló és mindenki számára egyértelműen látszik. Sajnos az én bűnöm az, hogy jegyzőként dr. Tiba István mellett dolgoztam, és valamilyen módon ugye azokat az embereket kell most büntetni, akik az ő munkáját segítették, még akkor is, ha nem találnak fogást az emberen.”
A folytatásban az ügyészség prekoncepciójáról is beszél a polgármester, de hogy kik és miért esküdtek össze nem is ellene, hanem Tiba országgyűlési képviselő ellen, miképp hajtották akaratuk jármába mind a Központi Nyomozó Főügyészséget, mind a bíróságot – ezek a kérdések sajnos megválaszolatlanok maradnak.
Mint ahogy ara sincs magyarázat, hogy ha egyszer Tiba képviselő az egész eljárás valódi célpontja, akkor miért engedték ki őt magát az eljárásból, úgy, hogy abban nem terhelt, mindössze tanú volt.
Igaz, ha nem így történik, talán szegényebbek lennénk azokkal az érvekkel, amelyekkel a képviselő magyarázza, mi is történt 2012-ben, mi az oka, hogy a város legnagyobb vállalkozója borítékban küldött neki 5 milliót, amiből a postás, Veres Margit az ő engedélyével kivehetett 450 ezer forintot.
Tiba Istvánnak csak a Facebookon kell védekeznie a vádak ellen
Tiba egy városi fb-csoportban hadakozik az őt kérdezőkkel, becsületére legyen mondva, gondolhatnánk, ha nem azt kellene gondolnunk, hogy az egész diskurzusnak igazából a bíróság előtt lenne a helye.
Mivel azonban az ügyészség nem kezdeményezte a kiadatását, Tiba pedig nem mondott le a mentelmi jogáról, nyugodt szívvel oktatgathatja a Facebookon a vele vitatkozókat, illetve pocskondiázhatja a nyomozóhatóságot:
„Erős jellemű ügyészek, akik már az állítólagos bűncselekményt fél évvel előre kiolvasták az üveggömbjükből és elkezdték a lehallgatást.”
Persze megint előkerül, hogy mire kellett év vége előtt egy héttel 5 millió?
Tiba verziója szerint nem magának, hanem a Balmazújváros Sport Kft-nek kérte a pénzt, természetesen kölcsön:
„Elmondtam és elmondom ismét. Egyszer sem mondtam hogy a focistáknak kellett. Azt mondtam hogy a kft helyett kellett kifizetni vállalkozókat köztük helyit is, akik vártak a pénzükre.”
Tiba ezzel az érvvel hadakozik évek óta a korrupciós vádak ellen, úgy tűnik, nem is sikertelenül. Csakhogy az állítás igazságtartalmát erősen megkérdőjelezi, hogy a Balmazújváros Sport Kft. a 2012-es évet 22 millió forint nyereséggel zárta, és az állítólagos kölcsön idején, pontosabban a december 31-i fordulónapon a kft a hivatalos mérlegadatai szerint 74 millió forint pénzeszközzel rendelkezett.
2012. december 21-e péntekre esett, lényegében ez volt az év utolsó munkanapja, szinte kizárt, hogy az 74 millió, vagy legalább egy része ne lett volna ott a kft számláján. Nehezen hihető, hogy a cégnek – amelyben egyébként Tiba cégjogi szempontból semmilyen tisztséget nem visel – olyan égető szüksége lett volna 5 millió forintra, ahogy ezt a képviselő előadja.
Persze valamelyik akadékoskodó újvárosi nem átallja megkérdezni, hogy a kft könyvelésében a teljes, K. Sándortól kapott 5 millió szerepel, vagy csak a Veres Margit jutalékával csökkentett összeg, vagyis 4,55 millió. Tibát nem lehet ilyen könnyen zavarba hozni, hárít, és rögtön vissza is támad:
„A kft könyvelésében ott van hogy minden kifizetésének eleget tett. Így nem támadhatta senki. Mert egy vállalkozó se kezdett felszámolast ellenünk mert megkapta a pénzét. Tudom ezt nehéz olyannak megérteni aki csak a sajátjával törődik.”
A kft egyébként 22 millió plusszal zárta az évet, ez azért nem egy felszámolásközeli helyzet. De ezzel még nincs vége, a képviselő tovább is érvel, bizonyítva, hogy milyen magasan szárnyal az ő tevékenysége mindenféle számviteli szabályok és hivatali kötelezettségek felett:
„Egyébként a mai napig is előfordul hogy kölcsön kérek egy egy számla kifizetéséhez hogy ne támadják a kft-t mivel azzal a varost járatnánk le.”
Igen, jól értjük: egy országgyűlési azzal érvel az őt érintő korrupciós vádak ellen, hogy hiszen ez ma is napi gyakorlat:valaki ad neki zsebbe pénzt – a büntetőper tárgyát képező összegről sem készült semmilyen dokumentum -, amit ő a köz javára fordít, aztán a kölcsönkapott összeget valamikor később a köz pénzéből visszaadja a nagylelkű támogatónak.
Hogy ez a gyermeteg/cinikus érvelés mennyit ér egy megalapozott váddal szemben, azt az ügyben hozott ítélet mutatja. Más kérdés, hogy Tiba képviselőnek az érvei hatásosságát nem kellett élesben kipróbálni, a facebookon meg nem nagyon szoktak mérlegadatokkal érvelni. | Vesztegetés elfogadása miatt első fokon elítélték Balmazújváros polgármesterét | 2012. december 21-én a balmazújvárosi képviselőtestület az akkori polgármester és országgyűlési képviselő, Tiba István előterjesztése alapján 180 millió | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/10/09/vesztegetes-elfogadasa-miatt-elso-fokon-eliteltek-balmazujvaros-polgarmesteret/ | 2017-10-09 12:51:42 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Demokratikus Koalíció (DK) közérdekű adatigénylést nyújtott be az MTVA-hoz, hogy megtudják, mekkora fizetést kapnak a dolgozóik – áll a párt közleményében.
A közmédia először 15 nap haladékot kért, majd a teljesítési idő lejárta után azzal a indokkal utasította el a kérést, hogy
„a kereskedelmi média szereplői ezeket az adatokat megismerve kedvezőbb ajánlatokat tudnának a szakemberek felé megfogalmazni”.
A DK nem fogadja el az MTVA érvelését, ezért közérdekűadat-pert indít annak érdekében, hogy kiderüljön, mekkora fizetésért alkalmazzák közpénzből az MTVA dolgozóit.
„Minden magyarnak joga van tudni, mennyit keresnek közpénzből a kormányzati propaganda, Orbán Viktor alternatív valóságának terjesztéséért” – áll a közleményben. | Nem árulta el a DK-nak a közmédia, mennyi közpénzt költ a fizetésekre, pert indít a párt | Az MTVA arra hivatkozva nem adta ki az adatokat, hogy azok ismeretében a kereskedelmi média kedvezőbb ajánlatokat tudna tenni a köztévé dolgozóinak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/29/dk-mtva-kozmedia-fizetes-kozpenz-kozerdeku-adatigenyles-per | 2023-03-29 12:31:00 | true | null | null | Telex |
Többen csodálkoznak barátaim közül azon, hogy miközben az influenszerek által a gyermekvédelemért meghirdetett tüntetésre százötvenezren jöttek el, most meg nincs semmiféle felháborodás, amikor az áldozatoknak nem fizetik ki a sérelemdíjat, és újabb esetek kerülnek napvilágra. Pedig egyszerű az eset: a februári tüntetés volt kivételes, a közöny, amivel minden nap találkozunk, amit látunk az a rendszer. Számtalanszor észleljük, hogy senki sem siet egy megtámadott nő, idős ember, vagy gyerek segítségére. Üdítő kivétel, ha felsegítenek valakit az utcán, ha az Árpád hídon életveszélyesen száguldozók rendszámát megjegyzik, ha szembe mernek szállni a - valószínűleg a saját-gyermekét verő felnőttel. Magánügy=magánérdek=magánember=magányember. Csak az erő, csak a vagyon, csak a hatalom számít. Az emberi méltóság értéke, főleg, ha nőkről, gyerekekről, idősekről van szó alig.
A CSELÉD FOGYÓESZKÖZ A polgári társadalom, a polgárok tudatossága ott kezdődik, ahol a családi vagyon, a birtok, a műhely, a bolt, a praxis megtartásában mindenki részt vesz, mindenkinek van teendője, felelőssége, érdeme. Mindenki elismerésre számíthat, a legkisebbtől a legidősebbig. A szerencsés családok azok, amelyek nem egymás rovására, hanem együtt gyarapodnak. Ahol meg is sokszorozzák és nem csak elosztják, amijük van. Aki életét csak a cselédsoron, a szoba-konyhában élhette le, az annak örül, ha békén hagyják, ha magányába valamit hazavihet. Akinek az uraság vagy a tulajdonos által megünnepelt jeles napokon vetettek oda egy jobb falatot, aki szolgálóként, inasként, segédként, kifutóként alulról méri hozzájuk magát, az nem ismeri (el) a saját és önmagához képest kisebb családtagjai méltóságát.
Félreértés, hogy a százezrek a gyermekek védelmében mentek februárban tüntetni, valójában a zsarnok képmutató, cinikus felháborítóan gőgös szemforgatása, a törvények semmibevételében mutatkozó gátlástalansága vitte ki a népeket a budapesti Hősök terére. A rendszerváltó indulatot jótékonyan takarhatta el, álcázta politikamentesnek a gyermekeket kihasználó, megalázó bűnözőknek adott zsarnoki kegyelem miatti felháborodás. A gyermekek védelme mögé bújva tovább lehetett fenntartani a gyávaságot, hogy "csak semmi politika!".
A törvényeknek, az erkölcsnek és a zsarnok szájából hirdetett ájtatos prédikációnak ellentmondó önkény azonban még azokon a végeken is érthetővé tette a felháborodást, ahol az asszonynak és a gyereknek kuss a neve, ahol az idősek utoljára ülhetnek az asztalhoz, ahol a gazda elsőként merít a levesből, és ő veheti ki a húst. Mert ne tévedjünk, hazánkban csak a falon függő naptár lapjaiból következtethetünk arra, hogy a XXI. században élünk. Azok, akik barátaim közül szavazatszámláló önkéntesként 2022-ben arra számítottak, hogy saját kezükkel akadályozzák meg a Fidesz választási trükkjeit, a szavazóhelyiségben szembesültek azzal, hol tart Magyarország.
Nem az a kérdés, hogy még a budapesti külső kerületekben is előfordul írástudatlanság; nem az a meglepetés, hogy a nagyvárosokban sem mindenki érti azt, amit a szavazólapról elolvas; hanem az, hogy az évszázados sötétség nem csupán a POLITIKÁT, de a mindennapokat is elborítja. Nem szélsőség, hogy a gyerekeket pofozzák, vagy olyan súlyosan megverik - "leesnek az ágyról" -, hogy a sérüléseik miatt kórházba kell őket vinni. Nem szélsőség, hanem mindennapos gyakorlat, hogy a férfi "kíméletes" ütéseivel mutatja ki a szeretetét asszonya iránt, és nem falun vagy tanyán, de városi körfolyosós lakásban is.
Azt ugyan alig kifogásolja valaki, hogy a nádas, a legelő, az irodaház, a szálloda, a kastély "keráli" birtokká válik, de azt már igen, hogy miért akarnak beleszólni a magánéletébe, amikor csak az asszonyt vagy a gyereket veri.
A "kerál" magánügye, hogy ellopja, ami a miénk, az viszont a saját magánügyünk, hogyan tesszük tönkre gyerekeink, asszonyunk életét. Hisz a cseléd - mi magunk is - nem számos, fogyóeszköz.
A TE ÉLETEDET LOPJÁK EL! Hiába papolta az ellenzék éveken át, hogy a vezér diktatúrát, maffiaállamot épít, fasiszta mutációt valósít meg, mert az élet kettévált, ahogyan az egykori német újságírónak, Günther Wallraffnak a könyvcíme mondja: "Önök ott fenn, mi itt lenn!". Ott fenn az ellenzék vezetői interjúban, cikkben, könyvben, írásban mutatják be, bizonyítják, mi folyik a vezér országában, de szövegük "ultrahang", nem megy be a nép fülébe, és ha bemegy, nem értik, és ha értik, inkább nem is hallják, hogy ne legyen belőle baj.
Amit értenek, hogy akkor van közmunka, akkor van segély, akkor van krumpli, akkor számlázhatnak alvállalkozóként, akkor tarthatják meg állásukat, ha odateszik a keresztet, ahová a vezér és alvezérei mondják. Amikor "váratlanul megjelent közöttük Magyar Péter", a "legfelsőbb hely" jólértesültségét árasztva, aki ráadásul kérlelhetetlen nyerseséggel, a tolvajokat nevükön és tolvajként megnevezve, érthető szavakkal hirdette az igét a főtéren, a kocsma vagy a templom előtt, "itt lenn", az általa tartott gyűlésen egy pillanatra elhittük, hogy a "kerál" magánügyét védő kristálytükör meghasadt. Ha a kocsma előtt, a templomtéren ott volt Mari néni és Jóska bácsi, meg a Máris szomszéd is, immár vállalhatóvá, letagadhatatlanná vált, hogy én is meg Te is hallottad, hogy itt bizony mindent ellopnak. Egymást bátorítva megbátorodtunk.
AKIK MÁR NEM LESZÜNK SOSEM. A vezér az ötödik választást 2022-ben megnyerve negyedszer szerezte meg a parlamenti mandátumok kétharmadát, azaz a teljhatalmat, amihez - a köztársaság intézményeinek saját személyére írásán túl - a pénzszórással tudatosan ébresztette fel a Kádár János által betanított pavlovi reflexet: "ne törődj azzal, mi van az országban, ha tele a has". Ám az is segítette a győzelmét, hogy a népesség összetétele megváltozott: a választásra jogosultak egy tizede, a biztos választók 15 százaléka (700 ezer felnőtt) már nincs az országban, és ettől az itthon maradottak megvásárolhatósága nagyságrendekkel javult.
De másfél évvel a választások után minden megváltozott: elfogyott az emberek pénze, a Brüsszelt meghódítani készülő vezér magabiztossága megkopott, a szóvirágok elhervadtak, a bátor vezérről kiderült, hogy Putyin fenekéből kilógó muszkavezető. Azt, hogy a király meztelen, nekünk, az itthon maradottaknak csak az egy utcagyerek pimaszságával ("Hallod-e te Rogán Antal!") belépő új szereplő tudta az arcunkba vágni. Mi eddig az ellenzék vezéreinek bátor okfejtéseit jól fűtött vagy jól hűtött termekben, a TV-ből meg az újságból hallgattuk, olvastuk. A pimasz utcagyerek meg az utcán, a téren, a kocsma előtt tűnt fel, és sokan érzik, hogy aki kimarad, az lemarad.
A pimasz utcagyerek minden térre elment, ezért a tereken egyre többen lettek. Az az elfáradt közönség, amelyik éveken át, jámboran végighallgatta a tíz-húsz ellenzéki szónokot, a pimasz utcagyerekre kezd figyelni, mert ő mondja ki azt, ami tarthatatlan: a forró műtő, a krétanélküli tábla, a soha meg nem érkező vonat. Az a hétszázezer hazánkfia, akinek egy évtizeden át volt türelme a tüntetéseken órákon át végighallgatni tíz-húsz összefogásról papoló, de a valóságban egymás ellen acsarkodó szónokot, már Bécsben, Londonban, Koppenhágában vagy nyugdíjasként otthon maradt. Magyar Péter fellépéséig a városok a külföldre távozott, elfáradt bizakodók hiányában újra csendesekké váltak. Az ellenzék vezetői ehhez a csendhez szóltak, a csend hallgatta az ellenzéket. A bársonyos csendet megtörte az érdes, pimasz hang.
A BARBÁROK NYELVE. Vezetheti-e a pimasz utcagyerek a kitörést a magánügy = magánérdek = magánember = magányember szekérvárából? Vállalja-e a pimasz utcagyerek a kiállást nyomorult hajléktalanok, menhelyi elesettek mellett? Vállalja-e a szemben állást a gonosz vezérrel és hóhér hivatalnokaival, akik a hajléktalanok bögréjéből a meleg levest a csatornába löttyintik? Szembeszegül-e a pimasz utcagyerek az agresszor Putyin szövetségesével, a muszkavezető vezérrel, nyíltan szolidaritást vállalva a megtámadott ukránokkal, vagy éppoly nevetségesen önző kibúvókat keres, mint a vezér és nacionalista talpnyalói? Párosul-e az Unió értékeinek képviseletével az uniós polgároktól származó pénz megszerzésének szándéka?
Megérti-e a tüntetések népe a pimasz utcagyereket, ha elkezd az önzéssel szakítva, az eddigi ellenzék nyelvén beszélni? Hogyan kell azokhoz beszélni, akik úgy nőttek fel, hogy egy falka juhért bocsánatos bűn agyonverni a juhászt és siheder fiát (ld. Móricz Zsigmond Barbárok című elbeszélését), akiknek a nevében Lázár János arról beszélt, hogy mindenki annyit ér, amennyije van? Nem hagyják-e faképnél a pimasz utcagyereket, ha a polgári lelkiismeret szavát is kimondja?
A pimasz utcagyerek a kocsma vagy a templom előtt azokat is megszólította, akik a barbárok nyelvét beszélik, ám demokráciában az akadémikusnak és a kubikosnak, a diakónusnak és a tolvajnak, a családanyának és a melegnek egyaránt egy-egy szavazata van. Csak az akadémikushoz, a diakónushoz, a családanyához az ő nyelvükön kell és szabad beszélni? Erkölcsnélküli az, aki a barbárok nyelvét is érti?
"DE HISZ LEHET TALÁN MÉG! A HOLD MA OLY KEREK!" Ma még nem tudhatjuk, hogy valóban egymásra talál-e a vezér nélküli sereg és a sereg nélküli vezér. Az már biztos, hogy a zsarnokkal szemben álló tömegnek egyetlen vezére van: Magyar Péter. Nagyon nagy teher (még neki is) ezt a tényt elfogadni és tudomásul venni. Nem csak amiatt, mert ezt az egyszemélyes vállalkozást kell rövid idő alatt vállalható emberek tucatjaival közösséggé, csapattá formálnia, olyanná, amelynek minden posztját alkalmas, erkölcsös, képzett és meggyőződéssel rendelkező, ezért meggyőző személyiségek töltik be.
A teher attól sem lesz könnyebb, hogy állandóan - a zsarnokkal való folyamatos versengésben - bizonyítania kell rátermettségét, példamutató erejét és a közönség által követhető nyelvezeten kell megfogalmaznia a célját. Azt a célt, hogy zsarnokdöntésre készül, és ebben nem köt kompromisszumot. A teher attól sem lesz kicsi, hogy úgy kell meggyőznie a zsarnokság megdöntését tőle várókat, hogy nem gazsulál nekik, vagy nem bonyolódik akadémikus vitákba, ellenkezőleg, tetteivel minden percben bizonyítja, hogy képes és át is akar gázolni ezen a mocsáron.
Nem az a kérdés, hogy követett-e el hibákat, mert bizony számosat (ilyen pl. az Iványi melletti egyértelmű kiállás hiánya vagy a jogállamiság lekicsinylése). Nagyot még nem tévedett, nagy hibát még nem követett el, és folyamatosan korrigálta kezdeti butaságait (ilyen volt az orosz agresszió elítélésének bizonytalansága). Bírálóinak igazuk van: nem született félelem és gáncsnélküli lovagnak, de az egyetlen volt, aki félelem nélkül nyakába vette az országot, és megüzente, hogy itt a vége. Ha elbukik, mi is vele bukunk, akár szeretjük, akár utáljuk. Ha elbukik, mi is vele bukunk, akár a falka juhért bicskázó barbárokhoz, akár a városi nadrágosokhoz tartozunk. Neki is, nekünk is egy-egy szavazatunk van.
- | Barbárok | Hosszú menetelés | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3250882_barbarok | null | true | null | null | Népszava |
Az Állami Számvevőszék törvénytelenségeket állapított meg a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány működésében. Valószínűtlenül olcsón eladott üdülő, nem létező költségek elszámolása, az ellenőrzés teljes hiánya miatt már korábban büntető feljelentést tett a Számvevőszék a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány vezetői ellen. A keddi foglalkoztatási bizottság ülésén az alapítvány jövőjéről, és az ÁSZ jelentésről hallgatták meg az alapítvány volt elnökét.
Az Állami Számvevőszék törvénytelenségeket és hiányosságokat állapított meg a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány tevékenységében. Bernáth Ildikó, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság fideszes alelnöke kedden az alapítvány jövőjéről, a szankciókról kérdezte az alapítvány volt kuratóriumi elnökét, Varju Lászlót. A bizottsági ülésen kiderült: egyelőre nem tudni, hogy a közpénzekből működő alapítványt milyen szankcióval sújtják majd. Valószínűleg nem szűntetik meg, de nem közalapítványként fogják működtetni a továbbiakban. Az alapítványnak jelenleg nincs elnöke. A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány ellen már most közel 1 milliárd forintnyi törvénytelenség miatt folyik eljárás.
A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványhoz tartozott a fogyatékos gyerekek rehabilitációs programja is. Bernáth Ildikó a keddi ülésen azt vetette fel, hogy miért a városközpontóktól távol lévő, kieső helyeken létesítettek fogyatékos-otthonokat. Varjú László, az alapítvány korábbi elnöke elmondta: nem csak kieső területeken vannak ilyen intézetek, és a jövőben sem lesz céljuk, hogy a beteg embereket elválasszák az egészségesektől. Magyarországon jelenleg 400 ezer fogyatékos él, közülük 40 ezren tartoznak a 16-25 éves korosztályhoz. Velük egy rehabilitációs program keretében foglalkozik a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány.
(2000. február 26.) | Bizonytalan a törvénytelenségeket elkövető Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány jövője<br/> | Az Állami Számvevőszék törvénytelenségeket állapított meg a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány működésében. Valószínűtlenül olcsón eladott üdülő, nem létező költségek elszámolása, az ellenőrzés teljes hiánya miatt már korábban büntető feljelentést tett a Számvevőszék a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány vezetői ellen. A keddi foglalkoztatási bizottság ülésén az alapítvány jövőjéről, és az ÁSZ jelentésről hallgatták meg az alapítvány volt elnökét. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/04/20000404bizonytalan | 2000-04-04 17:11:00 | true | null | null | Origo |
A segélyszervezet az MTI-nek küldött közleményében azt írta, a pénzügyi tudatosság fejlesztése és a tudatos öngondoskodás kiemelten fontos az életminőség javításában, különösen azokban a társadalmi csoportokban, ahol - ha a felnőtteknek van is saját jövedelmük - nem megfelelő az anyagi biztonság.
Emlékeztettek arra, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Provident Pénzügyi Zrt. együttműködése már korábban kezdődött, most pedig stratégiai partnerséget kötöttek.
Idézték Boczán Viktort, a cég vezérigazgatóját, aki arról beszélt, a legsérülékenyebb társadalmi csoportok felzárkózásában kívánnak segíteni azzal is, hogy újra láthatóvá teszik őket a pénzügyi szolgáltatások piacán, de ennek feltétele, hogy tudást adjanak át számukra és növeljék pénzügyi tudatosságukat.
Asegélyszervezetés a társaság 2023-ban nyolc településen indított el pénzügyi tudatosságot elősegítő képzést, amelyet 2024-től további tíz helyszínnel bővítenek, a többségében alacsony iskolázottságú és jövedelmű társadalmi csoportok tagjai így olyan súlyos helyzeteket is elkerülhetnek, mint amilyen az adósságspirál.
Első lépésként
a Provident munkatársai képzést tartottak a legfontosabb pénzügyi alapismeretekről, a többi között az adózás, a felelős hitelfelvétel, a megtakarítás és a családi költségvetés témakörében az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársainak, akik ezt követően az érintett társadalmi csoportok számára szervezett helyi oktatási programok alkalmával adják át a megszerzett tudást.
A stratégiai együttműködés keretében folytatódik a "Tudatos élet - lépésről lépésre" kezdeményezés is, ebben a családok átmeneti, a segélyszervezet által fenntartott otthonában élők pályázhatnak támogatásra azért, hogy újra önálló életet tudjanak élni.
A Provident támogatásával kiterjesztik két újabb településre, Novajidrányra és Vizsolyra a jelenleg 11 észak-magyarországi településen működő Kiskert programot, amelyben a résztvevők a saját maguk által termesztett zöldségekkel és gyümölcsökkel tudják növelni a családi megtakarítást.
Idézték Lehel Lászlót, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatóját is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszerzett tudással biztosabb alapot, jobb egzisztenciát képesek teremteni maguknak a rászoruló családok. | Stratégiai partnerség | Bővíti együttműködését és a jövőben stratégiai partnerként dolgozik együtt a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Provident Pénzügyi Zrt. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/hazai-gazdasag/2024/10/strategiai-partner-okumenikus-segelyszervezet-provident | null | true | null | null | BAMA |
Hét végrehajtói pályázat eredményében lehet benne a kezük, de állítólag egy oktatási cégtől is kaptak volna egy rakás pénzt, és úgy tűnik, azon is ügyködhettek, hogy zsíros pályázati pénzeket szerezzenek egy kamugyanús “vízüzemű motor” révén. Völner Pálnál jó 83 millió, de Schadl Györgynél több mint 800 millió forintnyi vesztegetési pénz landolhatott.
Hét végrehajtói pályázat végeredményének befolyásolásában lehetett benne a keze Völner Pálnak, a napokban lemondott igazságügyi államtitkárnak - derül ki abból a határozat-tervezetből, amelyet az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János írt alá, miután hétfőn úgy döntöttek, hogy kezdeményezik az fideszes politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését múlt hét kedden kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség. A gyanú szerint rendszeresen fogadott el kenőpénzt a végrehajtói kar vezetőjétől. Völner a róla szóló hírekre úgy reagált: nem követett el bűncselekményt, de lemondott az államtitkári pozíciójáról, majd kifejezetten kérte mentelmi jogának felfüggesztését is. Az ügyészség indítványáról azt írta, az őt érintően számtalan valótlan állítást tartalmaz, melyekre konkrétan majd a nyomozóhatóságnak reagál. Áder János szerdán mentette fel posztjáról az államtitkárt.
A hét végrehajtó
A határozati javaslatból részletesen kiderül, hogy mikkel gyanúsítja a Legfőbb Ügyészség a volt államtitkárt, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) vele 2017 augusztusa előtt “korrupciós kapcsolatot kialakító”, de ma már őrizetben lévő korábbi elnökét, Schadl Györgyöt.
Eszerint Schadl rendszeresen adhatott Völnernek 2 és 5 millió forint közötti összegeket (a legtöbb esetben 3 milliós tételeket) “lényegében fizetésként” annak érdekében, hogy hivatali pozíciója révén
elérje a Schadl által javasolt emberek bírósági végrehajtóvá kinevezését,
érvényesítse az elnök elképzeléseit a MBVK hivatal működtetése során,
támogassa őt abban, hogy “az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Kar elnöke által megjelölt személy vagy cég”,
nem hivatali hatáskörébe tartozó ügyekben is intézkedjen.
A két férfi az ügyészségi indítvány szerint rendszeresen találkozott, éttermekben vagy csak Völner szolgálati kocsija mellett, aki ekkor kapta meg a pénzeket, konspirált módon. A dokumentumban felsorolják, hogy pontosan mikor és mekkora összegeket kaphatott Völner, a 2018. május 22-től idén július 13-ig tartó időszakban összesen 67 millió forintnyi összeget tartalmaz a felsorolás, jóllehet összegezve azt írják, hogy Schadl “összesen 83 000 000 forint jogtalan előnyt adott át” Völnernek.
A határozati javaslat értelmében Schadl ily módon érte el, hogy az általa javasolt embereket nevezzék ki bírósági végrehajtóvá - még úgy is, hogy az érintetteknek nem volt gyakorlatuk, vagy a pályázaton nem ők érték el a legtöbb pontot. Összesen hét, a
Győri,
Monori,
Szekszárdi,
Szigetszentmiklósi,
Ceglédi és
Fonyódi Járásbíróság, valamint a
Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) mellett működő önálló bírósági végrehajtó kinevezését intézte el Völnernél a végrehajtói kar elnöke.
Schadl a dokumentum alapján összesen 884 852 000 forintnyi összeget kaphatott a közbenjárásával végrehajtóvá kinevezettek irodáinak osztalékából, tételesen:
Győrben 39 450 000,
Monoron 190 575 000,
a BKKB-n 254 800 000,
Szekszárdon 78 000 000,
Szigetszentmiklóson 197 850 000,
Cegléden 81 500 000,
Fonyódon 42 677 000 forintot.
Az összegeket sofőrje segítségével kellett hozzá eljuttatni.
Az irat szerint Schadl és Völner azonban nem csak a végrehajtói pozíciókkal üzletelhetett.
Az oktatási cég és a "víz üzemű motor"
Az idézett ügyészségi gyanú szerint legalább 150 millió forintot ígérhetett nekik egy ismerősük, ha elintézik, hogy a Mátrix Oktatási Stúdió megkapja az engedélyt több képzésük szeptemberi elindításához különböző állami szervektől. Ennek érdekében Völner egyeztetett az ITM és az Emmi több, “ismeretlenül maradt” beosztottjával is, amiről rendszeresen tájékoztatta Schadlt az irat szerint.
Ezen felül azzal is gyanúsítják Schadlt, hogy Völner segítségével pályázati pénzeket akart intézni egy meglehetősen kamuszagú találmánynak, ami egy “belsőégésű benzinüzemű Otto-motorból átalakított víz üzemű motor” lett volna. Ez az eszköz, amit két, csupán neveik kezdőbetűjével jelzett fejlesztőtől vásárolt meg Schadl, az iratban idézettek szerint
vízből állít elő mechanikai- illetve villamos generátorhoz kapcsolva villamos energiát.
A motort a Calmit Hungária Kft. nevű megemelt szén-dioxid-kvótájú cégnél akarták hőtermelésre hasznosítani.
Völner Schadllal egyeztetve állítólag vállalta, hogy az ITM klímapolitikai államtitkáránál eléri, hogy írjanak ki pályázatot “csökkentett széndioxid kibocsátásával járó építőanyag gyártására", amire a kérdéses motorral és a Calmit Hungária Kft.-vel pályáztak volna támogatásért. Schadl, Völner illetve három további, csupán nevük kezdőbetűjével jelzett ember (kettőjükre a motor fejlesztőiként hivatkoznak) többször is egyeztettek a pályázati anyagról, ezek során a harmadik, S.K.B. betűkkel jelzett illető többször is jelezte a motor működőképességével kapcsolatos aggodalmait.
Ez azonban az irat szerint nem zavarta a két vezető gyanúsítottat, akik még azt is fontolgatni kezdték, hogy egy nagyobb pályázati projektet gründoljanak, ennek részévé téve a “víz üzemű” motoros ötletet, és Völner ennek érdekében még a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztert is megkörnyékezhette.
A mentelmi jog felfüggesztését Völner esetében arra hivatkozva indítványozzák, hogy felmerül a “vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette” gyanúja.
Az iratban rögzítik még azt is, hogy a fenti információkat lehallgatás, “információs rendszer titkos megfigyelése”, gyanúsítotti vallomások, bűnjelek okirati és tárgyi bizonyítványok, elektronikus-, hívásforgalmi-, cégnyilvántartási adatok támasztják alá.
Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
2021. december. 13. 15:38 hvg.hu Itthon
Gulyás: Nem biztos, hogy a Völner-ügy árt a kormánynak
Szerinte az, hogy eljárás indult, azt mutatja, hogy a korrupciónak vannak következményei. A gazdaság szerinte kibírja a választási költekezést, az inflációt igyekeznek gyorsan letörni. Brüsszelben nagy befolyása van az „LMBTQI-lobbinak”, az ellenzék támogatottsága internacionalista. Nagyinterjút adott az Indexnek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, a kérdések hangulata többször a kormányinfókét idézte.
2021. december. 12. 07:00 hvg.hu Gazdaság
És akkor Völner Pálnak virgácsot hozott Polt Péter
Egy vesztegetési ügy miatt kikérte az ügyészség az Országgyűléstől Völner Pál mentelmi jogát; tizennégy éves rekordra nőtt az infláció; csődközelbe sodródott a hírhedt Evergrande. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója. | Itthon: A hét végrehajtó, az oktatási cég és a "vízüzemű motor" - erről szólhat Völner és Schadl sok százmilliósra becsült korrupciós ügye | Hét végrehajtói pályázat eredményében lehet benne a kezük, de állítólag egy oktatási cégtől is kaptak volna egy rakás pénzt, és úgy tűnik, azon is ügyködhettek, hogy zsíros pályázati pénzeket szerezzenek egy kamugyanús “vízüzemű motor” révén. Völner Pálnál jó 83 millió, de Schadl Györgynél több mint 800 millió forintnyi vesztegetési pénz landolhatott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211213_vegrehajto_Schadl_Volner_vesztegetes_korrupcio_gyanusitas | 2021-12-13 20:59:00 | true | null | null | HVG |
A fiatalok alig tíz százaléka védekezik az első szexuális együttléte alkalmával.
Az InfoRádiónak egy szülész-nőgyógyász azt mondta: ez az egy adat is elég arra, hogy bizonyítsa egy állami felvilágosító kampány hiányát. Szőnyi György szerint a fiatalok nagy része 16 évesen kapcsolatba kerül a szexualitással, de 90 százalékuk az első alkalmakkor még egyáltalán nem védekezik, ami sajnos, következményekkel szokott járni.
Ez a korosztály tehát veszélyben van, mivel a szexualitás kibontakozása és a szabadosabb társadalmi keretek miatt veszélyben van.
Szexuális felvilágosítás képregényben Sokféle módszerrel próbálják meg felvenni a harcot a nem kívánt terhességek ellen Sanghajban.
A szakember szerint a felnőttek nem tudnak lépést tartani a fiatalokkal, akiknek jóval korábban kezdődik el a felnőtté válás folyamata, fáziskésésben vannak a szülők. Már nem elég 12-13 évesen elkezdeni a szexuális felvilágosítást, 6-8 évesen be kell csempészni a gyerekek ismeretanyagai közé azokat az információkat, amelyek ebből a szempontból hasznosak – hangsúlyozta a szakember.
A fiatalok többnyire a világhálón tájékozódnak, ahol viszont nagyon sok a szűretlen információ. Az iskolának és a családnak nagy a szerepe, de kellenének a felvilágosító programok, amikből most meglehetősen nagy a hiány mutatkozik. Állami forrásokra is szükség lenne, hogy a megfelelő információkat hatékonyan el lehessen juttatni a fiatalokhoz – mondta a szülész-nőgyógyász, aki a fogamzásgátlás világnapján egy alternatív szülői értekezleten vett részt egy budapesti gimnáziumban.
Divat a védekezés nélküli szex? A szexuális életet élő fiatalok úgy tűnik, nem feltétlenül tartják szükségesnek a védekezést.
(Kiemelt kép: Thinkstock) | Szexuális vészhelyzet a magyar fiataloknál | A fiatalok alig tíz százaléka védekezik az első szexuális együttléte alkalmával. | [
"fogamzásgátlás",
"oktatás",
"szex",
"szexuális felvilágosítás"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2017/09/26/szexualis-veszhelyzet-a-magyar-fiataloknal | 2017-09-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Lépcsőfutóversenyt rendeztek Budapesten a tűzoltók
Budapest - A versenyszellem nem áll messze a tűzoltói hivatástól: országos lépcsőfutó-bajnokság volt Budapesten, a leggyorsabban egy fővárosi tűzoltó tette meg a 22 emeletet.
Szombaton rendezték meg a 20. országos lépcsőfutóversenyt a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében, ahol összesen 22 emeletet és 510 lépcsőfokot kellett teljesítenie a több mint 160 indulónak, akiknek az volt a feladatuk, hogy teljes védőfelszerelésben, légzőkészülékben, acélpalackkal a hátukon fussanak fel az emeletre - írja a katasztrófavédelem.hu beszámolója nyomán a 24.hu.
Az idei évben abszolút legjobb idővel Molnár Máté (FKI) szerezte meg az elsőséget, míg páros versenyben Dudás Csaba és Molnár Márk (FKI) bizonyult a leggyorsabbnak.
A versenyzők nemek és korcsoportok szerinti bontásban, egyéniben és párban vágtak neki a több száz lépcsőnek, nagyjából harminckilós felszereléssel. A szabály szerint a párosok tagjainak együtt kellett maradniuk, egy lépcsőfordulónyinál nagyobb távolságra nem maradhattak el egymástól. Az országos bajnokság abszolút rekordja 2002-ben született, akkor a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság jelenlegi tűzoltósági főfelügyelője, dr. Kanyó Ferenc ezredes 2 perc 23 másodperc alatt ért fel a célba - számolt be róla a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Az egyéni abszolút kategóriát Molnár Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltója nyerte 2 perc 42 másodperces időeredménnyel, míg a párosok abszolút versenyét szintén fővárosi indulók nyerték meg, Dudás Csaba és Molnár Márk 2 perc 57 másodperces eredménnyel. | Lépcsőfutóversenyt rendeztek Budapesten a tűzoltók | Budapest - A versenyszellem nem áll messze a tűzoltói hivatástól: országos lépcsőfutó-bajnokság volt Budapesten, a leggyorsabban egy fővárosi tűzoltó tette meg a 22 emeletet. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/lepcsofutoversenyt-rendeztek-budapesten/6qzf12b | 2019-09-22 13:14:07+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Püski Sándor a harmincas évek közepe óta foglalkozott könyvkiadással. A Magyar Élet Könyvkiadót 1935-ben alapította, elsősorban népi írók műveit adta ki, köztük Erdélyi József, Sinka István és Németh László könyveit.
Kiadóját 1950-ben államosították, őt magát pedig 1962-ben hamis vádakkal bebörtönözték. Egy évvel később szabadult, majd feleségével 1970-ben elhagyta az országot, és az Egyesült Államokban telepedett le. Itt szintén könyvkiadással foglalkozott, ekkor alapította a Püski Könyvkiadót. 1989-ben tért vissza Budapestre, ahol megnyitotta könyvesházát. A Magyar Élet Kiadó idején közreadott kiadványait ismét megjelentette, de újabb műveket is kiadott.
A könykiadó elsősorban radikális, nemzeti és ezoterikus kiadványairól volt ismert, könyvet jelentetett meg a hungarizmusról, magyar nyelv hun és egyéb eredetéről, és olyan szélsőséges szervezetekről, mint a Jobbik. | Elhunyt Püski Sándor | Elhunyt Püski Sándor - A könyvkiadó 99 éves volt. | [
"püski sándor",
"kultúr",
"elhunyt"
] | 0 | http://index.hu/kultur/klassz/2009/08/03/elhunyt_puski_sandor | 2009-08-03 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Bűnösnek mondta ki az olsói bíróság Anders Behring Breiviket, aki tavaly 77 embert gyilkolt meg a norvég fővárosban, illetve a közeli Utoya-szigeten lévő ifjúsági táborban. A tömeggyilos korábban közölte, csak akkor fellebbez, ha elmebetegnek mondják ki.
Egyetlen kérdés volt nyitott a tavaly júliusban 77 emberrel végző Anders Behring Breivik perében a pénteki ítélethirdetés előtt: beszámíthatatlannak mondja ki őt a bíróság, vagy azt az orvosi véleményt fogadja el, hogy szellemi ép volt, amikor tavaly júliusban Oslo kormányzati központjában hét embert ölt meg egy pokolgéppel, majd 70 fiatalt lőtt agyon géppisztollyal egy szociáldemokrata ifjúsági táborban a norvég főváros mellett lévő Utoya-szigeten.
Végül a bíróság kimondta: a férfi nem elmebeteg, és a maximálisan kiszabható 21 év börtönre ítélték, azzal, hogy ha 2033-ben a bírák úgy ítélik meg, hogy a gyilkos szabadon engedése veszélyt jelent a társadalomra, az elzárás meghosszabbítható. Az őt bíró egyhangú döntést hozott. Az ítélet szerint Breivik - aki mosolyogva fogadta a bejelentést - bűnös terrorizmusban és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságban.
Az ügy megosztotta az orvosokat
A z idén április közepén elkezdődött perben Breivik "szánalmasnak" nevezte, hogy Norvégiában 21 éves szabadságvesztés a kiszabható legsúlyosabb büntetés. Az ügyészek azon kérdésére, hogy jobban örülne-e a halálbüntetésnek, azt válaszolta: "Nem vágyom rá, de elfogadnám a döntést. Két kimenetelt tudnék elfogadni ebben az ügyben, a halálbüntetést vagy a felmentést". Közölte, hogy nem fél a haláltól, majd arról kezdett beszélni, hogy az európai nacionalisták sokat tanulhatnának az al-Kaidától, különösen az iszlamista terrorszervezet mártírhalált dicsőítő módszereit illetően. "Ha féltem volna a haláltól, nem vittem volna véghez a műveletet" - mondta tettére utalva Breivik.
A per első napján amúgy Breivik mosolyogva lépett be a tárgyalóterembe, majd miután levették róla a bilincset, ökölbe szorított kezét magasba emelve üdvözölte a jelenlévőket. Ezerötszáz oldalas kiáltványa szerint, amelyet még ámokfutása elkövetése előtt írt és tett fel az internetre, ezek a jelek "az erőt, a becsületet és az Európa marxista zsarnokainak szóló kihívást" szimbolizálják.
Breivik bemutatkozása a bíróságon © AP / Hakon Mosvold Larsen, pool
Első megszólalását arra használta fel, hogy kijelentse: nem ismeri el a norvég bíróságok illetékességét, mivel azok a multikulturális eszmét támogató pártoktól kapták felhatalmazásukat. Ezenkívül - mint mondta - nem ismeri el Wenche Elisabeth Arntzen bíró illetékességét sem. Ezt azzal indokolta, hogy a bírónő a barátnője Gro Harlem Brundtland volt munkáspárti miniszterelnök lánytestvérének. Amikor a bíró rákérdezett foglalkozására, a vádlott azt mondta: író, aki most éppen börtönben ül, és ott dolgozik. De is elmondta: elismeri az összes tettet, amellyel vádolják, de nem érez miattuk büntetőjogi felelősséget, "önvédelemből" cselekedett.
Az ügyészek vádbeszédükben azt kérték, hogy Breiviket zárják elmegyógyintézetbe. Korábban ugyanis két norvég hatósági orvos szakértő is fenntartotta azt a megállapítását, hogy Anders Behring Breivik elmebeteg, ezért büntetőjogilag nem vonható felelősségre. Torgeir Husby és Synne Sorheim, aki a per kezdete, április 16-a óta folyamatosan figyelte a norvég mészárost, áttanulmányozta a rendőrségi kihallgatásokon felvett anyagot is. "Azt gondolja, mindannyiunkat meg kell mentenie attól, hogy odavesszünk a jó és a rossz csatájában. Azt hiszi, felelősséget visel és küldetést teljesít ebben a harcban, joga van döntenie életről és halálról, noha a végső felelősséget a tetteiért egy nem létező szervezetre hárítja" - mondta korábban Sorheim, amikor ismertette a 239 oldalas szakvéleményt.
A pszichiáterek szerint Breivik elmebetegségének első jelei 2002 és 2006 között mutatkozhattak meg először, utána teljesen magába zárkózott. Állapota ezután egyre romlott, 2010-től már kifejezetten delíriumos állapotba került (a tudat elborulása, érzékcsalódásokkal járó átmeneti tudatzavar).
Breivik viszont kitartóan ellenezte, hogy beszámíthatatlannak mondják ki. Ebből ugyanis ő – és szerinte más is – azt olvassa, hogy idegengyűlölő, iszlámellenes elveit betegesnek tartják. Radásul más szakértők szintén nagyon is egészséges elmeállapotúnak minősítették a vádlottat, inkább személyiségi torzulásoknak tulajdonítva bűncselekményét. Eirik Johannesen pszichológus például azt mondta, Breivik borzalmas tettét szerinte nem lehet betegséggel magyarázni, hanem csakis szélsőséges politikai nézeteivel. Ideológiai nézeteit ismerve - mondta a szakértő - ezt az embert nem lehet holmi terápiával vagy gyógyszerekkel "meggyógyítani".
Egy másik orvos szakértő, Ulrik Frederik Malt, az Oslói Egyetem professzora szintén úgy látta: nincs arra utaló bizonyíték, hogy Breivik paranoid skizofréniában szenvedne, szerinte az ő esetében Asperger- és Tourette-szindrómáról van szó. Az előbbi neurobiológiai fejlődési zavar, az autizmus egy enyhébb formája, amely már gyermekkorban elkezd kifejlődni. Az utóbbi pedig olyan idegrendszeri betegség, amelyre ismétlődő akaratlan mozgások, gyakran helyzethez nem illő szavak, káromkodások hangos, akaratlan kimondása jellemző. Amúgy ő is inkább Breivik személyiségének torzulásaira - a depresszióra való hajlamra, a mások iránti közömbösségre - hívta fel a figyelmet.
Más kérdés, hogy norvég jogi szakértők szerint noha a maximálisan kiszabható büntetés 21 év, ám a férfi igazából sosem fog szabadlábra kerülni, mivel közveszélyesnek mondják majd ki. Breivik ötévente kérheti majd a döntés felülvizsgálatát. A norvégok amúgy szintén azt szeretnék volna, ha a bíróság nem mondja ki, hogy a férfi beszámíthatatlan. A brit The Guardianben pénteken ismertetett felmérés szerint legalábbis a börtönbe zárást támogatta a megkérdezettek háromnegyede.
A börtön készül
Az Oslo közelében lévő Ila börtönben mindenesetre a pénteki ítélethirdetés előtt is arra készültek, hogy a tömeggyilkos mindenképpen náluk marad, szóljon a döntés akár szabadságvesztésről, akár pszichiátriai kezelésről. Knut Bjarkeid igazgató az angol nyelvű thelocal.no hírportál szerint már szerdán elmondta: ha Breiviket beszámíthatatlannak mondják ki, és elrendelik a kezelését, úgy kialakítanak egy új épületszárnyat, amely gyakorlatilag kisebb kórházként működik majd, és itt helyezik majd el a gyilkost. Ha nem ez történik, akkor Breivik ugyanolyan körülmények közé kerülhet, mint eddig volt, és ugyanúgy el lesz választva a többi rabról, mint eddig.
Breivik egy korábbi tárgyaláson © AP / Heiko Junge
A hetvenhét ember halálát okozó 33 éves férfi három viszonylag kopott, csupasz falú cellát használhat. Egyikben alszik, a másikban edzőgépek vannak, a harmadik pedig úgymond az irodája, ahol egy asztalhoz erősített laptop áll rendelkezésére. A számítógép azonban nincs csatlakoztatva az internethez, hogy a férfi ne léphessen érintkezésbe a külvilággal. Igaz, a Verdens Gang napilap szerint a Wikipédia offline változatát telepítették a gépre. Az azonban egyelőre nem dőlt el, hogy Breivik, aki korábban arról beszélt, hogy könyvet írna, megtarthatja-e a gépet az ítélet után is.
Májusban egyébként az említett Verdens Gang arról számolt be, hogy a börtön külön személyzetet venne fel Breivik szóval tartására, vagy akár sakkpartnernek. A teljes elszigetelést ugyanis elítélheti az emberi jogok strasbourgi bírósága. Knut Bjarkeid igazgató szerint azonban ez tévedés, illetve részben az. Inkább azzal próbálkoznak ugyanis, hogy a börtön személyzetét szólították fel: beszéljenek a rabhoz, foglalkozzanak vele, adott esetben edzenek is együtt.
Ez így is lényegesen kevesebbe kerülne, mint a külön kórház kialakítása, derült ki az igazgató szavaiból. Utóbbira amúgy azért lenne szükség, mert a norvégiai elmegyógyintézetek nem alkalmasak "ilyen kaliberű bűnöző" fogadására. Ha tehát 2013-ra valóban elkészül a külön szárny, Breiviket kifejezetten e feladatra kiképzett személyzet ápolná, a biztonsági előírások maximális betartása mellett. Utóbbi azáltal vált megvalósíthatóvá, hogy a tavalyi gyilkosságok után elfogadott úgynevezett lex-Breivik lehetővé teszi a pszichiátriai intézményekben ápoltak, illetve ruháik, tárgyaik átkutatását, valamint a külvilággal ápolt kapcsolataik szigorú ellenőrzését.
Fejek már hullottak
Alig több mint tíz nappal az ítélethirdetés előtt a tragédia körülményei, illetve a hatóságok reagálását értékelő, úgynevezett "július 22-e bizottság" közzétette jelentését, amely szerint az oslói robbantásos merénylet megakadályozható lett volna, ha a korábban elfogadott biztonsági intézkedéseket hatékonyabban alkalmazzák, Utoyára pedig hamarabb kiérhetett volna a rendőrség. Az oslói robbantás és a belbiztonsági szolgálatok előtt már korábbról ismert Breivik letartóztatása között ugyanis három óra telt el, közben televíziós stábok már élőben közvetítették a mészárlást, illetve azt, amint a szigeten lévő fiatalok telefonon próbálnak segítséget kérni.
Túlélők és áldozatok a norvég mészárlás után - Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson a képre! © AP
A Jens Stoltenberg miniszterelnök számára készített, majdnem 500 oldalas jelentésben a tíz jogászból és igazságügyi szakértőből álló bizottság rámutatott, hogy bürokratikus késlekedések miatt nem zárták le a forgalom elől a kormány székhelyéhez vezető utat, noha ezt már 2004-ben ajánlották. Ez tette lehetővé, hogy Breivik a 17 emeletes toronyépület elé állítsa a 950 kilogramm robbanóanyaggal megrakott teherautóját.
A bizottság jelentése, illetve a közfelháborodás hatására lemondott posztjáról a norvég rendőrfőkapitány, aki amúgy éppen a mészárlás előtt néhány héttel került posztjára. Amúgy pedig a kormányzó norvég Munkáspárt politikusa, illetve Stoltenberg kormányfő násznagya is volt. Maga a kapitány azt nyilatkozta, azért mond le, mert Grete Faremo igazságügy-miniszter és más politikusok bizalma megrendült benne. A norvég sajtó és az ellenzék ugyanakkor többször felvetette, hogy magának Jens Stoltenbergnek is mennie kell, mert a miniszterelnöké a végső felelősség a hibáknak azért a sorozatáért, amelyet a rendőrség és más szervek elkövettek 2011. július 22-én. | Terror: Breivik bűnös és épelméjű: 21 év börtönt kapott | Bűnösnek mondta ki az olsói bíróság Anders Behring Breiviket, aki tavaly 77 embert gyilkolt meg a norvég fővárosban, illetve a közeli Utoya-szigeten lévő ifjúsági táborban. A tömeggyilos korábban közölte, csak akkor fellebbez, ha elmebetegnek mondják ki. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag.terror/20120824_Breivik_bortont_remel_a_mai_itelethirdete | 2012-08-24 10:03:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
A százmilliárdok elköltését ellenőrző közlekedéspolitikai államtitkár, Tasó László neve ritkán kerül be az országos sajtóba. Az egyik ilyen alkalom az volt, amikor egy LMP-s képviselőnőtől 2011-ben a parlamenti vita hevében megkérdezte: „Mit pofázol bele, kisanyám?". Bár 12 éve ül a parlamentben, politikai pályafutása nagy részét a kelet-magyarországi Nyíradony polgármestereként töltötte és a környéken több ingatlant is megszerzett. Erről közöl leleplező cikket a 444.hu oldalán a Direkt36.
Az államtitkár vagyonnyilatkozatában nem csak a telkeivel kapcsolatos adatokat hibázta el. A Nyíradony környékén elterülő birtokai után kapott állami támogatásokat is hiányosan tüntette fel, jó hárommillió forintot kihagyott.
Nyíradonyban évtizedek óta Tasó László a legbefolyásosabb ember. 1994-től húsz éven át volt a város polgármestere, négyévenkénti újraválasztásáért szinte kampányolnia sem kellett, komoly kihívója egyszer sem akadt. Közben az országos politikába is belevetette magát, 2004 óta országgyűlési képviselő, 2014-ben pedig lépett még egy nagyot felfelé: lemondott a polgármesterségről, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára lett.
Ez a poszt már országos befolyással jár: Tasó vasútfejlesztésekről, autópálya-építésekről szóló döntéseket ellenőriz. 2016-2020 között közlekedésfejlesztésre ezermilliárd forintot költ el a magyar állam. Tasó a polgármester tisztség feladása után sem feledkezett meg Nyíradonyról. Az összes fontos átadó ünnepségen megjelenik, a nyíradonyi városházán továbbra is saját irodája van, és tavaly kitüntették többek között „a fiataloknak példát adó életútja" és „a település jövőképének formálásában végzett meghatározó szerepe" miatt. Nem is csoda: városvezetőként korábban sosem látott mennyiségű uniós pénzt volt képes az elmaradott Hajdú-Bihar megyei régióba, azon belül is Nyíradonyba csatornázni. A kistérsége települései közül messze Nyíradony járt a legjobban.
Tasó László alig jár a nyíradonyi képviselő-testület üléseire, amióta nem polgármester. Az ülésekről készült jelenléti ívek szerint tavaly csak egyszer nézett be, március 14-én. Az ülés elején ellátta néhány jó tanáccsal a képviselőket, és jó munkát kívánt nekik. De aztán kiderült, hogy valójában nem ezért jött, hanem mert egy személyes ügyét szerette volna egyengetni. Azt kérte, hogy vonják belterületbe az egyik telkét, amely a város határában fekszik, a 471-es számú főút mellett.
Tasó beadványának elfogadása mellett maga az új polgármester – a fideszes Kondásné Erdei Mária – érvelt, így: „mindenképpen indokolt ennek a területnek a belterületbe vonása, mivel a körülötte levő területeknek már megtörtént a belterületbe vonása". A testület egyhangúan megszavazta az 1380 négyzetméteres telek átminősítését.
Bár Tasó minden évben akkurátusan beírja vagyonnyilatkozatába bővülő ingatlanvagyonának részleteit - több mint tucatnyi földterületről, főként nyíradonyi erdőről, szántóról van szó – ennek a teleknek ebben a formában sem bel-, sem külterületként nincs nyoma a nyilatkozataiban. A telek tulajdoni lapja szerint az ingatlan besorolása kivett ipartelep, Tasó László 2014. június 13-án vásárolta meg, de másfél évvel később, 2015. december 14-én a feleségének ajándékozta.
A két szomszédos – 1349 és 627 négyzetméteres – terület is a Tasó családé, ezek már 2002 óta Tasó László tulajdonában voltak, de 8 éven át egyáltalán nem tüntette fel őket a vagyonnyilatkozataiban. A Tasó családnak van egy további földterülete a közvetlen közelben, ez egy kéthektáros földdarab, amelyhez szintén 2002-ben jutott hozzá Tasó. 2015. december 14-én ezeket a földeket is a feleségének ajándékozta. A képviselők házastársainak vagyonnyilatkozata nem nyilvános.
Ez a szokásos történet vége. | Belföld: Így trükközött vagyonnyilatkozatával az államtitkár | Tasó László közlekedéspolitikai államtitkár nem tüntetett fel mindent pontosan a saját telkeiről a vagyonnyilatkozatában. Amit vett, később a feleségének ajándékozta. Az pedig nem nyilvános. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/az-allamtitkarnak-sok-a-foldje-de-nem-a-vagyonnyilatkozataban-1621875 | 2016-07-01 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Kossuth-díjas Snétberger Ferenc áprilisban turnéra indul új triójával, melyben két legendával, Anders Jormin svéd bőgőssel és az amerikai avantgárd dobossal, Joey Baronnal játszik együtt.
Április 17-én Zalaegerszegen, 18-án Sopronban, 19-én pedig Budapesten, a Zeneakadémián adnak koncertet.
Snétberger Ferenc pályája bő három évtizede tart, s lendületéből mit sem vesztett. Tehetségéből adódóan akár gitározhatott volna úgy is, mint Al Di Meola vagy George Benson, hiszen minden szükséges tudás a kezében volt hozzá. De ő a nehezebb utat választotta: saját hangot keresett.
Új triójában - amellyel most készül az ECM kiadónál lemezfelvételre - két legendával játszik együtt: a Charles Lloyd, Tomasz Stańko és Bobo Stenson partnereként is ismert svéd bőgőssel, Anders Jorminnal (a Göteburgi Egyetem tanárával), valamint az amerikai avantgárd dobossal, Joey Baronnal, aki John Zorn együttesének meghatározó tagja, de játszott Bill Frisell-lel, John Scofield-del, Al Jarreau-val és Dizzy Gillespie-vel, illetve a popzene olyan ikonjaival, mint Michael Jackson vagy David Bowie.
Az áprilisi koncertek így hát igazi zenei csemegének ígérkeznek, amivel a magyar közönség találkozhat elsőként a világon - írja a fidelio.hu. | Kultúra: Snétberger turnéra indul | A Kossuth-díjas Snétberger Ferenc áprilisban turnéra indul új triójával, melyben két legendával, Anders Jormin svéd bőgőssel és az amerikai avantgárd dobossal, Joey Baronnal játszik együtt. | [
"koncert",
"jazz",
"gitár"
] | 0 | http://nol.hu/kultura/snetberger-turnera-indul-1522623 | 2015-03-17 21:05:28+01:00 | false | 0 | 0 | null |
O. A.;
Varga Mihály;MNB;Monetáris Tanács;Pénzügyminisztérium;Pleschinger Gyula;euró bevezetése;Tranzit Fesztivál;
2023-08-26 20:30:00
Varga Mihály az euró bevezetéséről beszélt Tihanyban
"Akik csodaszerként tekintenek az euróra, nincs igazuk, a gazdaságpolitika minősége számít."
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint korai Magyarország euróövezeti csatlakozásáról beszélni.
A tárcavezető szombaton, a Tihanyban rendezett Tranzit fesztiválon a Kéteurós dal - a nemzeti valuta feladásának következményei című beszélgetésen hozzátette: most az van napirenden, hogy két válság után "hogyan tudjuk a gazdaság egyensúlyi pozícióját a leggyorsabban megteremteni".
A fiskális politikának a hiányt, az adósságot csökkentenie kell - szögezte le.
Kifejtette: volt olyan időszaka a gazdaságpolitikának, amikor az árfolyamrögzítésen kívül minden feltételt tudtunk teljesíteni, a két legutóbbi válság azt erősítette fel, hogy ha most eurónk lenne, jóval kevesebb kockázatot kellene vállalnia a magyar gazdaságnak.
Azt mondta, politikai szempontból is több előnye lenne az euró bevezetésének. Utalt arra, hogy az Eurobarometer ez év januári (júliusban kiadott áprilisi szerk.) felmérése szerint a magyar lakosság 72 százaléka szimpatizál az euró bevezetésével, hiszen mindenki a stabilitásra vágyik.
A közös valuta hátrányaként említette az önálló monetáris politika feladását és azt, hogy az EKB döntéseit elsősorban a magországok szempontjai, a francia, német, holland, olasz szempontok alapján hozza meg, Magyarország a perifériára kerülhet.
Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja, a beszélgetés másik résztvevője ehhez hozzátette: most nagyon messze kerültünk az euróövezeti csatlakozástól, mert még a maastrichti kritériumokat sem tudjuk teljesíteni.
Az MNB hivatalos becslése szerint a csatlakozás valamikor a 2030-as évtizedben következhet be - jegyezte meg.
Közölte, az MNB-nél figyelembe vesznek egy megfelelőségi indexet, amelyben a maastrichti és a konvergenciakritériumok mellett makrogazdasági tényezők - infláció, államadósság - is szerepelnek. Ez az index azt mutatja, nem vagyunk alkalmasak az euró bevezetésére - tette hozzá.
A pénzügyminiszter az euró horvátországi bevezetésére vonatkozó kérdésre válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy a horvát gazdaság teljesítményének 20 százalékát a turizmus adja, amelynek bevétele euróban folyik be, ezért nem volt kockázatos a közös valuta bevezetése.
Pleschinger Gyula azt mondta, a 2008-as válság megrázta a kunába vetett bizalmat, és az országban nem hivatalosan már korábban bevezették az eurót. Arra is kitért,
Varga Mihály szerint Szlovákia kitűnő példa arra, hogy önmagában az euró bevezetése nem oldja meg a problémákat.
2005-ben Szlovákia megelőzte Magyarországot a vásárlóerő-paritáson számolt fejlettségében. Északi szomszédunk 2009-ben csatlakozott az euróövezethez, 2013 után elkezdett visszaesni a mutató. A magyar vásárlóerő-paritás 77 százaléka az EU átlagának, Szlovákia esetében a mutató 66-67 százalék. Az euró nélküli Csehország fejlettsége sokkal magasabb, ott már 90 százalék felett van a gazdaság vásárlóerő-paritáson mért szintje - ismertette.
- jegyezte meg a pénzügyminiszter.
Azt mondta, ha van a monetáris politikában mozgástér, akkor lehetséges, hogy egy ország a gazdaságpolitikai hátrányokat ledolgozza.
A magyar gazdaságpolitikának a saját problémáira kell koncentrálnia, nem azért kell euró, hogy stabilabb legyen egy ország, hanem azért kell stabilizálni, hogy az euró kérdésével érdemben foglalkozhassunk - fogalmazott Varga Mihály. | Varga Mihály az euró bevezetéséről beszélt Tihanyban | "Akik csodaszerként tekintenek az euróra, nincs igazuk, a gazdaságpolitika minősége számít." | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3206654_euro-bevezetese-varga-mihaly-gazdasagpolitika-mnb | true | 0 | 0 | null |
|
Rohani szerint még ezen a héten döntenek Teheránban a tárgyalások érdekében novemberben felfüggesztett urániumdúsító program folytatásáról, de nem valószínű, hogy a jövő héten ez már be is indulna a natanzi nukleáris központban. Azt azonban a politikus, aki egyben az iráni nemzetbiztonsági tanács vezetője, elképzelhetőnek tartotta, hogy újraindítják a dúsításhoz szükséges uránium-átalakítási programot az iszfahani komplexumban.
Iszfahanban gázzá alakítják át az uránérc-koncentrátumot, majd ezt a gázt viszik Natanzba és táplálják be a dúsítást végző centrifugákba. Az alacsony szinten dúsított urániumot elektromos áram fejlesztéséhez használják a nukleáris reaktorokban, de a magasabb fokú dúsítással már atombomba gyártására is alkalmas.
Néhány órával korábban az iráni küldöttség egyik tagja még úgy nyilatkozott, ugyancsak Londonban, hogy "némi előrelépés történt egy hosszú távú megállapodás fényében, de nézeteltérések vannak annak menetrendjében". Szirusz Naszeri felfedte, hogy olyan javaslatot terjesztett elő az iráni fél, amely szerint 3000 urániumdúsító centrifuga összeszerelését, elhelyezését és tesztelését akarják végrehajtani Natanzban.
Jelenleg 164 centrifuga működik a központban, és Teherán 50 ezerre akarja távlati terveiben növelni ezek számát. Naszeri szerint "ez a fokozatos megközelítés egyaránt megfelel mindkét fél érdekeinek és aggodalmai csökkentésének." A menetrendnek különösen az első szakasza vitatott, éppen ezért a tárgyaláson részt vevő EU-tagállamoknak, Franciaországnak, Németországnak és Nagy-Britanniának "külön értékelniük kell a helyzetet" – tette hozzá Naszeri. | Világ: Rohani: jövő héten újrakezdjük az urániumdúsítás előkészítését | Irán a jövő héten újrakezdi urániumdúsítással kapcsolatos tevékenységét, miután kudarcot vallottak az Európai Unióval folytatott tárgyalások - közölte szombaton Londonban Haszan Rohani, az iráni tárgyalóküldöttség vezetője. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20050430iranuran | 2005-04-30 15:15:19+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Acoustic Planet nyerte A Dal 2019 első elődöntőjét szombaton. A zsűri döntésével még Petruska és Vavra Bence, a tévénézők szavazataival a The Middletonz jutott tovább a döntőbe.
Az Acoustic Planet Nyári zápor című dala 45 pontot kapott a zsűritől és a nézőktől. Szintén bekerült a fináléba Petruska, aki a Help Me Out of Here című dalt adta elő és Vavra Bence, aki a Szótlanságot énekelte; mindketten 42 pontot szereztek.
A négy zsűritag zenész, előadó - Vincze Lilla, Both Miklós, Mező Misi és Nagy Feró - mellett az ötödik zsűritag a közönség volt. A nézők a produkciók elhangzása alatt 1-től 10-ig pontozhattak SMS-ben, ezeket összesítették, átlagolták és hozzáadták a négy zsűritag pontjaihoz, így jutott tovább három dal.
A negyedik továbbjutó a nézők szavazataival a The Middletonz és a Roses című dal lett, így ez a formáció is folytathatja.
Szombaton átadták A Dal 2019 Felfedezettje elnevezésű díjat, amelyet a zsűri az Acoustic Planetnek ítélt oda. A csapat felléphet az idei Petőfi Zenei Díjátadó gáláján.
A február 16-i második elődöntőben szintén kilenc produkció látható és hallható, közülük is négyen jutnak a döntőbe.
A 30 versenydal akusztikus változataira a www.adal.hu oldalon az Akusztik menüpont alatt lehet szavazni február 20. éjfélig. A győztest a műsor döntőjében jelentik be.
A Dal 2019-ről a www.adal.hu oldalon, valamint a műsor Facebook és Instagram oldalán található bővebb információ. | Élet+Stílus: Megvolt a Dal 2019 első elődöntője, négyen jutottak tovább | Az Acoustic Planet nyerte A Dal 2019 első elődöntőjét szombaton. A zsűri döntésével még Petruska és Vavra Bence, a tévénézők szavazataival a The Middletonz jutott tovább a döntőbe. | [] | 0 | https://hvg.hu/elet/20190209_Megvolt_a_Dal_2019_elso_elodontoje_negyen_jutottak_tovabb | 2019-02-09 21:49:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
A Jobbik vezetője pénteken Pakson, Bencze Jánossal, az ellenzéki párt paksi országgyűlési képviselőjelöltjével közös sajtótájékoztatóján mondta ezt.
"A két párt mögötti cégbirodalmak vitája zajlik" - fogalmazott Vona Gábor. Hozzátette: az MSZP-nek az atomerőművel kapcsolatos üzletei napvilágra kerültek, ami hitelteleníti a szocialisták bővítéssel kapcsolatos álláspontját.
"Arra kérjük a kormányt, hogy nyugtasson meg mindenkit: nem a Közgép és társai azok, akik a több ezer milliárd forintos beruházásban való magyar részvételből kizárólag gazdagodni fognak, hanem az egész országnak lehetőséget jelent majd" - hangoztatta, megjegyezve azt is, hogy remélik, április 6. után a jelenlegi kormányt egy Jobbik-kormány fogja felváltani.
A pártelnök úgy értékelte, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről eddig két következetes álláspont jelent meg: a Jobbik mindig azt mondta, hogy szükség van rá, az LMP pedig elutasította a beruházást. A Fidesz és az MSZP folyamatosan lebegtette álláspontját: ellenzékben általában ellenezték, kormányra kerülve támogatták a bővítést, ami mindkét párt álláspontját hiteltelené teszi - jelentette ki. Közölte: a Jobbik szerint Magyarországnak középtávon az atomenergiára szüksége van, és az orosz technológia a legbiztonságosabb.
Kérdésre válaszolva Vona Gábor hangsúlyozta, hogy a bővítéshez nyújtandó orosz hitel ügyében nem fogalmazták meg álláspontjukat, ha az előnytelen Magyarország számára, nem fogják támogatni a hitelszerződést.
Bencze János arról beszélt: az a félelmük, hogy az erőmű bővítéséből "Közgép-mutyi" lesz. "A Közgép elfoglalta a főbb erősségeket az erőművön belül, kiszorította a régi cégeket" - jelentette ki. Hozzátette, ezeket a híreket kapják folyamatosan volt paksi erőműves vállalkozóktól. "Egyértelmű irány, hogy a Közgép Zrt. a milliárdos üzlet reményében szorít ki mindenkit önállóan vagy az általa alkotott és szponzorált cégek által" - mondta a jobbikos képviselőjelölt. | Belföld: Vona: a bővítés ügyében a Fidesz és az MSZP cégbirodalmainak vitája zajlik | Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint a Fidesznek és az MSZP-nek a paksi atomerőmű bővítése körül folyó vitája arról szól, hogy melyik politikai erő cégei tudják megszerezni a 40 százalékos magyar részvételi lehetőséget. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/vona__a_bovites_ugyeben_a_fidesz_es_az_mszp_cegbirodalmainak_vitaja_zajlik-1446231 | 2014-02-21 01:46:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az Európai Bizottság régi-új elnöke bejelentette biztosainak portfolióit. Von der Leyen számos meglepetést okozott, és cserékkel elérte, hogy az Európai Unió meghatározó vezetői ebben a ciklusban elsősorban női politikusok lesznek. Ennél azonban minden európai bizottsági ciklus elején több figyelmet kap a feladatok elosztása, az, hogy melyik tagállam jelöltje milyen súlyú dossziék felelőse lehet. Sokan ezt afféle virtuális versenynek tartják. Ennek megfelelőek az első reakciók is, még akkor is, ha egyelőre nehéz megfelelő politikai kontextusba helyezni a reszortok szétosztását, csoportosítását, átnevezését.
Ritkán fordul elő, ha egyáltalán, hogy egy tagállam és biztosa ugyanazt a portfoliót kapja meg a következő körre is. Ezek alapján nem volt meglepő, hogy Várhelyi Olivér és a bővítési politika nem alkotnak egy párt többé. Inkább az volt a kérdés, milyen dossziét kaphat a magyar kormányfő által ismételten ajánlott biztosjelölt. Az egészségügy és az állatjóllét összekapcsolása első látásra okozhat meglepetést, pedig a világ és a politika is változik.
Az egészségügy kérdése egyre fontosabbá válik, és nem csak a pandémia miatt. Az élet, a "hagyományos politika" számos területét kezdi megérinteni: nem kizárólag Magyar Péter óta tudjuk, hogy bajban van a magyar egészségügy, de talán erre most még több figyelem jut. A budapesti főpolgármesteri kampányban is kiemelt célkitűzéssé vált az életminőség javítása, az élethossz növelése. Budapest főpolgármesterének konkrét célja, hogy a fővárosi polgárok élete öt évvel hosszabbá válhasson.
Egyes kutatások szerint a magyar állampolgárok a kormánnyal szembeni szankciók részeként visszatartott uniós pénzek remélt felszabadítását követően leginkább az egészségügy javítására szánnák a forrásokat. Nem véletlen, hogy a korábbi svéd EU elnökség egyik kiemelt prioritása volt jó néhány olyan, európai dimenziójú kérdés, mint a munkaerő szabad áramlása, illetve az, hogy a munkavállalók betegségének kezelése milyen gondokat okoz ma az Unióban. De ilyen volt a kiemelt betegségek (pl. rákbetegségek) európai kutatásának fontossága is, akárcsak a megelőzés vagy az európai egészségügyi adattér létrehozásának kérdése.
Az Európai Egészségügyi Unió kiépítése már a jövő Európájáról szól, egy olyan Európáról, amelyik valóban többet, kézzelfogható dolgokat tud adni az európai polgároknak a jobb életminőség és egészségesebb élet érdekében. Ez egy igazán szép és felemelő feladat, így az egészségügyi talán fontosabb dosszié ma, mint az elmúlt évek bővítési dossziéja, az EU bővítése nélkül.
Az állatjólét külön megnevezését a biztosi feladatok között pedig nem pusztán állatvédőként és állatmentőként tartom fontosnak. Ez azt mutatja, hogy az új Európai Bizottság kész tovább haladni a zöld és szociális átmenet folyamatán, amit számos más mai probléma (pl. fenntarthatóság, lakhatás, vízügyi reziliencia) biztosi feladattá emelése is igazol. Bár még nem ismert az EB elnökének részletes stratégiai terve a következő öt évről, az új feladatok leosztásából kiolvasható lehet az európai polgárok életminőségét szolgáló elképzelése.
A szerző külpolitikai szakértő.
- | Ami biztos | Az Európai Bizottság régi-új elnöke bejelentette biztosainak portfolióit. Von der Leyen számos meglepetést okozott, és cserékkel elérte, hogy az Európai Unió meghatározó vezetői ebben a ciklusban elsősorban női politikusok lesznek. Ennél azonban minden európai bizottsági ciklus elején több figyelmet kap a feladatok elosztása, az, hogy melyik tagállam jelöltje milyen súlyú dossziék felelőse lehet. Sokan ezt afféle virtuális versenynek tartják. Ennek megfelelőek az első reakciók is, még akkor is, ha egyelőre nehéz megfelelő politikai kontextusba helyezni a reszortok szétosztását, csoportosítását, átnevezését. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3250663_ami-biztos | null | true | null | null | Népszava |
Soha senkitől nem kért és nem kapott pénzt - jelentette ki Hiszékeny Dezső MSZP-s országgyűlési képviselő csütörtökön, miután Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését.
A mentelmi jog felfüggesztésére a vesztegetés és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás miatt tett indítványt a legfőbb ügyész.
Hiszékeny közölte, a konkrét ügyről nincsenek információi, a sajtóból értesült róla ő is, ezért majd megkeresi a legfőbb ügyészt is. Hiszékeny Dezső azt mondta, lemond mentelmi jogáról és áll a nyomozó hatóságok rendelkezésére.
Hiszékeny: Kampánycélokból akarnak befeketetíteni
Az ügyet úgy értékelte, hogy a legfőbb ügyész a köztársasági elnök helyett meghirdette a választási kampányt. A forgatókönyv "unalomig ismert", politikai megrendelésre különböző intézmények, szervek azon kezdenek el dolgozni, hogy valakit lejárassanak. Jelen esetben is ez történik - jelentette ki.
Hiszékeny Dezső hangsúlyozta, nem követett el bűncselekményt. Katonacsaládban nőtt fel, ahol nagyon fontos volt a tisztesség és a becsület - fogalmazott. Azt mondta, a becsületében akarják megalázni, ezért meg fogja védeni magát.
Az országgyűlési képviselő szerint sokaknak szúrhatta a szemét az, hogy szóvá tette, a nemzeti mobilfizetési részvénytársaság be akarja csapni az embereket. Azt is kifogásolta, hogy milyen színvonalon dolgozik az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága - tette hozzá.
"Azt gondolom, hogy a hatalom el akar némítani. Nem fogok csendben maradni" - jelentette ki.
Hiszékeny ötmilliót kért egy üzlethelyiség bérleti jogáért?
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője szerint négy gyanúsítottja van annak az ügynek, amelyben Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztését indítványozták. A vesztegetés és más bűncselekmények miatti nyomozás tavaly januárban egy magánszemély feljelentése alapján indult. Egy embert novemberben, hármat pedig a múlt hónapban gyanúsítottak meg, valamennyiüket különböző korrupciós bűncselekményekkel, amelyek XIII. kerületi ingatlanokhoz kapcsolódnak. A gyanúsítottak egyike a XIII. kerületi önkormányzat egyik cégének alkalmazottja - ismertette.
A Legfőbb Ügyészség közölte, a megalapozott gyanú szerint egy vállalkozó megtudta, hogy Budapest XIII. kerületében van egy olyan használaton kívüli üzlethelyiség, amelynek a bérleti jogát az önkormányzat addig nyilvánosan nem hirdette meg. 2013 januárjában Hiszékeny Dezső akkori alpolgármester - akinek a működési körébe tartozott a kerület üzlethelyiségeinek, lakásainak kezelése - közvetítő útján ötmillió forintot kért azért, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát a bérlemény üzleti hasznosítását tervező embernek juttassa. A pénz átadására végül nem került sor - tették hozzá.
Az ügyészség szerint Hiszékeny Dezső cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés megalapozott gyanújának megállapítására alkalmas.
Hiszékeny Dezső az áprilisi parlamenti választáson az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP színeiben szerzett országgyűlési mandátumot a főváros XIII. kerületében, és az Országgyűlés MSZP-frakciójának tagja. | Itthon: "A hatalom el akar némítani" - Megszólalt Hiszékeny Dezső | Az MSZP-s politikus lemond mentelmi jogáról. Közölte: soha senkitől nem kért és fogatott el pénzt. A legfőbb ügyész kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését egy vesztegetési üggyel összefüggésben. Hiszékeny szerint a hatalom el akarja némítani, de nem fog csendben maradni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140710_A_hatalom_el_akar_nemitani__Megszolalt_H | 2014-07-10 18:23:00 | true | null | null | HVG |
A Békési Rendőrkapitányság azt követően indított nyomozást, hogy Izsó Gábor, a város független polgármestere elmondása szerint betegek és fogorvosok jelezték az önkormányzat szociális, egészségügyi és ügyrendi bizottságának, hogy olyan emberek végeznek Békésen fogorvosi, fogtechnikusi munkát, akiknek ehhez nincs meg ehhez a végzettségük, és így nem is jogosultak erre.
A városi közgyűlés egyébként tárgyalt az engedély nélküli fogászati ellátásról, és arra az elhatározásra jutott, hogy a lakosság egészségének megőrzéséért, a fertőzések és szövődmények megelőzéséért felhívásban tájékoztatja a békésieket a fogászati kuruzslás veszélyeiről. | Kuruzslók Békésen? | Állítólag vannak fogászati kuruzslók a városban, a rendőrség mindenesetre nyomoz. | [
"békés",
"fogászat",
"kuruzsló"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2012/11/07/kuruzslok-bekesen | 2012-11-07 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A legfőbb ügyész írásbeli válaszából kiderül, hogy Kaleta Gábor büntetőeljárása során "személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alkalmazása nem történt".
Írásbeli kérdést tett fel a legfőbb ügyésznek a Demokratikus Koalíció politikusa, Vadai Ágnes a gyermekpornográfia miatt lekapcsolt perui nagykövetről, Kaleta Gáborról.
Polt Péter válaszaiból kiderült, hogy a nyomozás során összesen 19 678 darab tiltott pornográf felvételt találtak, amelyek Kaleta Gábor magántulajdonban álló adathordozóin voltak.
Vadai arra is kíváncsi volt, hogy mikori dátumú volt a legrégebbi felvétel, a legfőbb ügyész azonban jelezte: "a vádirat az elkövetési magatartásra tekintettel nem tér ki a képek keletkezésének dátumára".
A képviselő afelől is érdeklődött, hogy melyik magyar szervet és ki értesítette először hivatalosan az ügyben, illetve ki kérte, hogy az ügyet ne hozzák nyilvánosságra. Erre Polt úgy válaszolt: "a nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda rendelte el és folytatta le".
A politikusnak arra a kérdésére, hogy az eljárás bármelyik szakában korlátozták-e Kaleta személyi szabadságát, illetve bevonták-e a külföldi utazásra jogosító okmányait, a legfőbb ügyész közölte:
a büntetőeljárás során személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alkalmazása nem történt.
Kaleta Gábor ellen tavaly novemberben emeltek vádat, márciusban kezdődik a büntetőpere.
A volt nagykövet ügyét zárt ülésen tárgyalta az Országgyűlés külügyi bizottsága. Az ülésen elhangzottakat a Külügyminisztérium kérésére tíz évre titkosították. A bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt annyit elárult, hogy egy mélyen titokban tartott, konspirált, folyamatosan elkövetett bűncselekményről van szó. | Itthon: Szabadon utazhat a gyermekpornográfia miatt megvádolt volt nagykövet | A legfőbb ügyész írásbeli válaszából kiderül, hogy Kaleta Gábor büntetőeljárása során "személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alkalmazása nem történt". | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20200227_kaleta_gabor_perui_nagykovet_gyermekpornografia_vadai_agnes_polt_peter | 2020-02-27 11:04:00+01:00 | true | 0 | 0 | null |
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere pénteken délután bejelentette, hogy önkormányzatuk kikérte a Békés vármegyében található Wenckheim-kastély pályázati dokumentációját. A nemrég elfogadott kastélytörvény értelmében ez lehetővé tenné, hogy a kastély tulajdonjoga az önkormányzathoz kerüljön.
A polgármester reagált egy helyi kormányközeli lap, a Promenad24 cikkére, amely azt állította, hogy Márki-Zay Szabadkígyósra látogatott a kastély miatt, és akár magántulajdonba is veheti azt - a polgármester ezt határozottan cáfolta, majd egy füst alatt bejelentette, hogy az önkormányzat valóban igényt tart az épületre, hogy az ne kerüljön magánkézbe.
Márki-Zay szerint a cél az, hogy az állami forrásokból felújított kastély közösségi tulajdonban maradjon, és amennyiben valaki, például Lázár János vagy Tiborcz István, a kastélyt használni szeretné, azt tisztességes módon, saját pénzből tegyék. Emellett arra buzdította a polgármestereket, hogy tegyenek hasonló lépéseket a közvagyon megóvása érdekében.
A magyar kastélyok privatizációja nemrég került napirendre, és augusztusban a Szegeder is beszámolt arról, hogy több, műemléki védelem alatt álló épület került az eladási listára, köztük az Alföld egyik legszebbjeként emlegetett szabadkígyósi Wenckheim-kastély is.
A kastély eladásáról szóló döntés, illetve a kastélytörvény változásai komoly vitákat váltottak ki, és felvetődött a kérdés, hogy a történelmi jelentőségű épületek közvagyonból eladása mennyire indokolt, illetve milyen szerepet játszanak a politikai érdekek a döntéshozatalban.
A mostani fejlemények szoros összefüggésben állnak a korábbi vitákkal, mivel Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester éppen ezen törvények adta lehetőséggel kíván élni, hogy a kastély köztulajdonban maradhasson, és ne kerüljön magánkézbe. | Hódmezővásárhely lecsapna a gyönyörű Wenckheim-kastélyra | A város polgármestere reagált egy helyi kormányközeli lap cikkére, amely azt állította, hogy Márki-Zay Péter magántulajdonba is veheti a kastélyt, amit a polgármester határozottan cáfolt, majd bejelentette, hogy az önkormányzat valóban igényt tart az épületre. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/belfold/2024-10-12/hodmezovasarhely-lecsapna-a-gyonyoru-wenckheim-kastelyra/670a916c47d3c037265dd637 | null | true | null | null | szegeder.hu |
A brit Serious Fraud Office (Súlyos Csalások Elleni Hivatal) december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt (Nicholas Reynoldsot, John Venskust és Göran Wikströmöt) bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat egy 240 millió eurós értékű megbízás érdekében. Venskus 3,5 év, Wikström 2,5 év letöltendő szabadságvesztést kapott, Reynoldsról hamarosan dönt a bíróság. Az Alstomot 18 millió fontra büntették.
Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája.
– nyilatkozta az ügyben Lisa Osofsky, az SFO igazgatója. A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is, a budapesti metróra szánt Alstom-kocsik ügyében merült fel a korrupció gyanúja, mint arról egyébként az Index 2016 áprilisában elsőként beszámolt.
A december végi közlemény a magyar szálról csak annyit közölt, hogy ebben az ügyben felmentették a céget és három vezetőjét, a nyomozást lezárták.
Mivel az ügyben az SFO-vizsgálat kapcsán a magyar ügyészség is nyomozásba kezdett, hétfőn megkerestük őket, hogy érinti az alapvizsgálat lezárása a hazai vizsgálatokat.
dr. Kovács Katalin százados, főügyészségi katonai ügyész csütörtökön lapunkat úgy tájékoztatta, hogy az ún. Alstom ügyben – amely az M2 és M4 metróvonalakra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos – a Központi Nyomozó Főügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként, a nyomozás jelenleg is folyamatban van.
Öt személynél bűnsegédként, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette, egy személynél gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette képezi a gyanúsítás tárgyát.
Közszereplő továbbra sincs a gyanúsítottak között, egyik gyanúsított sem áll kényszerintézkedés hatálya alatt. A korábban kiadott nemzetközi elfogatóparancs jelenleg is hatályos. Egyéb adat a büntetőeljárás eredményessége érdekében nem közölhető. | Alstom-vesztegetés: Budapesten még nyomoznak, Londonban már nem | Alstom-vesztegetés: Budapesten még nyomoznak, Londonban már nem - Az Alstom-botrány magyar szálában felmentették a három gyanúsítottat Nagy-Britanniában, a magyar ügyészségnél még folyik a nyomozás. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/01/31/alstom-vesztegetes_budapesten_meg_nyomoznak_londonban_mar_nem/ | 2019-01-31 19:28:00 | true | null | null | Index |
Majdnem egy évvel az eredeti tervezet benyújtása után dönt az Országgyűlés a földtörvényről, ám ezzel még messze nincs vége a földről folytatott vitáknak. A kánikulai ülésszak végéhez közeledő parlament a pénteki ülésen tobzódik a zárószavazás előtti módosító indítványokban, így válik például törvényes lehetőséggé a patikák államosítására, és így kap jogot a jegyző, hogy bezárassa a nonstop kebabost is.
Bár a jövő héten még a ráadás ráadása is vár a képviselőkre – a kormány legújabb megszorító csomagja miatt kell ráhúzni még egy-két ülésnapot –, ám pénteken már igazán nyárias hangulatban ül össze az Országgyűlés. Kérdések és interpellációk már nem lesznek, viszont megkezdődik a zárószavazások hosszú sora. Dönteni kell az esetenként hónapok óta tologatott törvényjavaslatokról. Amiről ugyanis nem szavaznak pénteken vagy a jövő héten, az már biztosan szeptemberre marad.
A jelenlegi ciklusban eluralkodott szokás szerint szinte mindenhez lesz zárószavazás előtti módosító indítvány, vagyis az utolsó pillanatban is változnak a törvényszövegek. Ezért aztán tíz úgynevezett záróvitát is meg kell ejteni pénteken: a frakcióknak 5-5 perc, a független képviselőknek pedig összesen három áll rendelkezésre, hogy kifejtsék véleményüket. Így van ez olyan javaslatok esetén is, amelyeket csak csütörtökön nyújtottak be a parlamentnek. Miután lefolytatták a tíz záróvitát, dél körül jöhetnek a szavazások.
© MTI Fotó: Lakatos Péter
A napirend és az előterjesztések alapján úgy tűnik, a kormány továbbra sem tud leszokni arról, hogy az eredeti témába nem vágó törvénymódosításokat helyezzen el a szavazásra váró törvényjavaslatokban, pedig ezt már Áder János köztársasági elnök is kifogásolta. A kisajátítási törvény módosításába például már korábban bekerült az úgynevezett stabilitási megtakarítási számla, zárószavazás előtt pedig az adózás rendjéről szóló törvény módosítását is benyújtották hozzá.
Azé a föld, akinek megengedik
A legnagyobb figyelem valószínűleg az új földforgalmi törvény zárószavazását kíséri majd: ez a javaslat ugyanis már tavaly július óta a parlament előtt van, de hosszú időre felfüggesztették a tárgyalását, közben pedig az alaptörvényt is módosították, hogy kétharmadossá tegyék a jogszabályt. Az eredeti javaslathoz több mint kétszáz módosító indítványt nyújtottak be, részben kormánypárti képviselők, mindenekelőtt az ebben az ügyben a Fidesz belső ellenzékeként viselkedő Ángyán József és Bencsik János volt államtitkárok.
A kormány azonban május végén egy vezércsellel kidobta az összes ilyen javaslatot, és módosítónak álcázva benyújtott egy teljesen új törvényt. Az új változat annyi könnyítést azért enged a korábbihoz képest, hogy egy hektár földet bárki – nem csak a földművesnek minősülő személy – megvehet. A javított kiadás szerint magánszemély tulajdonában legfeljebb 300 hektár föld lehet, egy mezőgazdasági termelő birtokában pedig összesen legfeljebb 1200 hektár. Optimális esetben tehát valakinek lehet 300 hektár saját földje, illetve bérelhet még 900-at.
Persze a törvényjavaslat új változatában is maradtak kivételek: az állattartó telepek üzemeltetői, illetve a vetőmagtermelők birtokában legfeljebb 1800 hektár föld lehetne. Ez a magasabb limit vonatkozna azokra a cégekre is, amelyek a saját tagjaiktól vagy részvényeseiktől bérelnek földet. Elvileg tehát 1800 hektár lenne a lehető legnagyobb birtokméret Magyarországon, de a törvényjavaslatban elrejtették további kiskapuk megnyitásának lehetőségét is, hiszen az már az elején deklarálja, hogy lesz még két másik jogszabály, amely eltérő szabályokat is megállapíthat.
Természetesen a földtörvény is több ponton módosul az utolsó pillanatban. A kormány zárószavazás előtti módosító indítványa egyebek mellett kimondja, hogy nem vehet földet az, akit a szerződést megelőző öt évben elmarasztaltak zsebszerződés miatt. Ennél fontosabb, hogy csak most illesztik be a törvénybe azokat a szabályokat, amelyek az elbirtoklásra, a végrehajtásra vagy az örökösödésre vonatkoznak: utóbbi esetben például a hatóság érvénytelennek nyilváníthatja a végrendeletet is, ha úgy találja, hogy túl sok föld kerülne egy kézbe.
Állami lehet a patika is
Zárószavazás lesz a legújabb egészségügyi salátatörvényről is, amely eredetileg főleg a dolgozók béremeléséről lett volna hivatott rendelkezni. A kormány azonban csütörtökön benyújtott egy zárószavazás előtti módosítót, amelynek értelmében elővásárlási jogot kapna az állam: ha az ott dolgozó gyógyszerész, vagy bármely patikus nem nyilatkozik arról, hogy meg akarja venni az adott üzletet, úgy az állam megvásárolja azt, és három év múlva újra megpróbálkozik az eladásával pályáztatás útján.
Az indoklásban csak annyi szerepel, hogy így akarják elősegíteni a gyógyszertárak működésében a szakmai szempontok érvényesülését és a magas színvonalú gyógyszerellátást. Valójában azért lehet szükség az elővásárlási jogra, mert egy korábbi törvényi rendelkezés szerint 2014-től a patikák csak úgy működhetnek, ha a tulajdonrész 25, majd 2017-től 50 százaléka gyógyszerész kezében van. Azaz a mostani szakmai befektetőknek el kell adniuk tulajdonrészüket, a dolgozóknak pedig meg kell azt vásárolniuk, ha meg akarják tartani a munkahelyüket.
Viszont a gyógyszertár néhány éve nem olyan jó üzlet, a patikusok pedig nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy zsebből megvegyék, a kereskedelmi bankok pedig hitelképesség híján nem adtak kölcsönt. A kormány a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül nyújtana kedvezményes hitelt az érintetteknek, de ha ezzel nem kívánnak, vagy nem tudnak élni, akkor jön az állami cég, és megveszti a gyógyszerészek helyett. Arról viszont elfelejtkeztek, hogy az eredeti törvény szerint egy tulajdonosnak csak négy patikája lehet, és egyelőre az állami cégre nem vonatkozik kivétel.
Egyház, oktatás és romkocsma
Szavazásra bocsátják a köznevelési törvény módosítását is, amely a kormánypártokon belül is vitákat okozott. Ehhez a javaslathoz három zárószavazás előtti módosító érkezett, kettő az oktatási bizottságtól, egy a kormánytól. Érdekesség, hogy a Balog Zoltán miniszter által jegyzett módosító visszahoz egy olyan rendelkezést, amelyet korábban a fideszes szakpolitikusok hiába javasoltak, a kormány nem támogatta: az iskolaigazgatók lehetnek a munkáltatói a működtetést végző, vagyis nem pedagógus alkalmazottaknak (például takarítónő, gondnok).
Némi halogatás után pénteken elfogadják az egyházügyi törvény módosítását is, amelyre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság több ponton alaptörvény-ellenesnek minősítette az eredeti szöveget. A kormány nem engedett, a negyedik alaptörvény-módosítással megalapozta a lehetőséget, hogy továbbra is parlament döntse el, mely közösség lehet úgynevezett elismert egyház. Szimbolikus könnyítés, hogy mindenki használhatja az egyház megnevezést, zárószavazás előtt pedig az is bekerül a szövegbe, hogy hivatalosan sem kell egyesületnek nevezniük magukat az elismerésből kimaradóknak.
Elfogadják a romkocsmaadóról (hivatalos nevén felügyeleti díjról) szóló törvényt is, amellyel Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője próbálja megoldani a belvárosi szórakozóhelyek és a lakók közti konfliktusokat. Zárószavazás előtt azért az V. kerületi polgármester még módosít a szövegen, például kiterjeszti a jegyző jogát az összes üzlet – tehát például az alkoholt nem árusító kebabos – nyitva tartásának szabályozására, illetve egy kacifántosan megfogalmazott mondattal megkönnyíti az éjszakai engedélyek visszavonását is.
Az ír nép a kormány hőse
Zárószavazás lesz "Az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről" szóló törvényjavaslatról is. Az írek ugyanis 2008-ban népszavazáson utasították el az EU reformjáról szóló szerződést (illetve az ahhoz kapcsolódó Európai Unió Alapjogi Chartát), és csak akkor fogadták el azt, mikor a jegyzőkönyvben garantálták nekik, hogy Brüsszel semmiképp nem szól bele többek közt abba, hogy Írországban tilos az abortusz (az alkotmány garantálja az élethez való jogot a magzatoknak is), vagy nem terjeszti ki az unió hatáskörét az adózásra.
A jegyzőkönyv kihirdetése hagyományosan egy formális lépés lenne, de a magyar kormány megragadta az alkalmat, és benyújtott egy úgynevezett politikainyilatkozat-tervezetet is, amelyben azt javasolja, az Országgyűlés fejezze ki elismerését és megbecsülését az ír népnek "azon bátor lépéséért, hogy kiállt a tagállami szuverenitás és identitás mellett". A tervezettel a magyar kormány egyértelműen állást foglal abban a vitában, amely arról szól, hogy több beleszólást kapjon-e az EU a tagállamok dolgaiba, például alkalmazhat-e szankciókat a magyar alaptörvény rendelkezései miatt. | Itthon: Kossuth tér 1-3.: Lezárják a földharcot, béke nem lesz | Majdnem egy évvel az eredeti tervezet benyújtása után dönt az Országgyűlés a földtörvényről, ám ezzel még messze nincs vége a földről folytatott vitáknak. A kánikulai ülésszak végéhez közeledő parlament a pénteki ülésen tobzódik a zárószavazás előtti módosító indítványokban, így válik például törvényes lehetőséggé a patikák államosítására, és így kap jogot a jegyző, hogy bezárassa a nonstop kebabost is. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20130621_Orszaggyules_Kossuth_ter_1_3 | 2013-06-21 06:30:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Valójában nem csökkent nagyot a hal ára, hiába az áfacsökkentés
10-15 százalékkal csökkent a hal fogyasztói ára az áfacsökkentéseknek köszönhetően az üzletek döntő többségében - újságolta el örömmel szerdán az MTI-nek a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. Sziráki Bence szerint a nagy áruházláncokban és a termelői kereskedésekben mindenütt csökkent az ár, néhány üzlet azonban kivétel lehet. (Egy korábbi cikkünkben is szó volt erről.)
Megjegyezte, hogy a haltermelők a korábbi áron értékesítik termékeiket, tehát nem emelték a nettó áraikat az újévben.
Azonban ha megnézzük a hal fogyasztói árának alakulását a Központi Statisztikai Hivatal honlapján, más következtetésre jutunk. A hal fogyasztói ára tavaly decemberben 10,1 százalékkal emelkedett a 2016 decemberihez képest. Az év során, az első félévben még 4-5 százalékos drágulást tapasztaltak a KSH munkatársai, majd a második félévben már 7-8 százalékra gyorsult a tempó. Így jutottunk el az év végi 10,1 százalékhoz.
Ekkora ütemű áremelésre sem az előző év során, sem az elmúlt évek utolsó hónapjában nem volt példa. A 2016. decemberi árváltozás 7,1 százalékos volt, egy évvel korábban pedig mindössze 1,2 százalékos drágulást jegyeztek fel a statisztikai hivatal munkatársai.
Vagyis tavaly év végén különösen nagyot drágult a hal, - főleg, hogy az egy évvel korábban feljegyzett 7,1 százalékos áremelkedés szintén kimagasló volt abban az esztendőben -, ami akár arra is utalhatna, hogy a kereskedők felkészültek az idei áfacsökkentésre. Januártól ugyanis az 5 százalékos áfakörbe sorolták át a halat.
Természetesen a piaci folyamatok is magyarázhatják a tavalyi drágulást, mindenesetre a KSH szerint 2017 egészében akkora mértékben - 6,8 százalékkal - emelkedett a kopoltyúsok fogyasztói ára, amihez csak a 2009-es árváltozás - 8,6 százalék - fogható. A köztes években éves szinten 1,9 és 4,5 százalék között emelkedtek az árak. Íme, az adatok (előző év=100):
2009: 108,6
2010: 104,5
2011: 101,9
2012: 103,8
2013: 103,1
2014: 102,5
2015: 102,6
2016: 102,8
2017: 106,8
Érdemes még megemlíteni, hogy ha egy konkrét termék, jelesül a pontyszelet kilóját nézzük, akkor még látványosabbá válik, hogy mennyit drágult a hal tavaly. Szintén a KSH oldalán találtuk meg az adatokat, amelyekből kiderült: míg 2016 végén még 1120 forintot kellett fizetni a boltban a pontyért, tavaly decemberben már 2050 forintot, ahogy azt egy cikkünkben már bemutattuk. Vagyis tagadhatatlan, hogy a januári áfacsökkentés már ráfért az ágazatra, de az is kijelenthető, hogy ebből kevesebbet éreznek meg a fogyasztók idén, mintha egy évvel korábban történt volna az adócsökkentés.
mfor.hu | Valójában nem csökkent nagyot a hal ára, hiába az áfacsökkentés | Tavaly decemberben 10 százalék felett drágultak a kopoltyúsok. | [
"Makró",
"Élelmiszeripar",
"agrárium"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/Valojaban_nem_csokkent_a_hal_ara__hiaba_az_afacsokkentes.html | null | true | 0 | 0 | null |
"Magyar Péter a mentelmi joga mögé bújva akarja elkerülni az általa elkövetett köztörvényes bűncselekmény miatti felelősségre vonást" - írta közösségi oldalán Deutsch Tamás. A Fidesz EP-képviselője hozzátette, hogy
a Tisza párt elnöke minden rendelkezésére álló eszközzel azon dolgozik, hogy az EP-ben a lehető legtovább elhúzódjon a mentelmi ügyének tárgyalása és elüljenek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető diszkóbotrányának hullámai.
Ahogy arróllapunk is beszámolt, Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön jelentette be, hogy megérkezett a legfőbb ügyész indítványa, amelyben Magyar Péter mentelmi jogának lopás bűncselekménye miatti felfüggesztését kéri.
Deutsch Tamás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
Meggyőződésünk szerint most az illetékes Jogi Bizottságnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az Európai Parlament Eljárási Szabályzata rendelkezéseinek megfelelő, szokásos eljárásban Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről mihamarabb dönthessen a plenáris ülés, ezzel pedig elhárulhasson a technikai akadálya annak, hogy Magyar Pétert az általa elkövetett köztörvényes bűncselekményért felelősségre lehessen vonni.
Mint kiemelte,
A törvények mindenkire vonatkoznak, még Magyar Péterre is.
Borítókép: Deutsch Tamás ( | Deutsch Tamás: Az EP Jogi Bizottságnak mielőbb az EP elé kell vinni Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/deutsch-tamas-az-ep-jogi-bizottsagnak-mielobb-az-ep-ele-kell-vinni-magyar-peter-mentelmi-joganak-felfuggeszteset | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.