text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Június végén hozták nyilvánosságra a Nemzeti Információs Központ (NIK) legfrissebb jelentését a kormányt leváltani akaró ellenzéki összefogás 2022-es kampányáról, illetve annak finanszírozásáról. Az összefoglaló egyik állítása egy meg nem erősített információ, miszerint a Datadat-csoport már a 2021-es ellenzéki előválasztást is befolyásolta – csak épp az nem derül ki a dokumentumból, hogy miként és miért.
A történtekre reagált most Facebook oldalán Bajnai Gordon, akit a jelentésben többször emlegetnek. Bajnai azt írja, a sejtetések ellenére a jelentésben bemutatott ügyletekben nem vett részt, azokról érdemi és közvetlen információi nincsenek. Hozzáteszi, egyetlen kisebbségi tulajdonrészen kívül a bemutatott szervezeteket sem különösebben ismeri belülről.
Szerinte a legfontosabb az, hogy ezt a jelentést (és elődeit) "annak lássuk, aminek a megrendelői szánták: politikai propagandakiadványnak. Hiszen az anyagban szereplő, szándékoltam hamis állítások egyértelmű politikai célokat szolgálnak". Ezzel szemben szerinte a tények azok, hogy az anyag nem állapít meg semmilyen jogsértést; megállapítja viszont, hogy a Datadat Professional Kft. a neki szerződés szerint kifizetett pénzeket teljes egészében elköltötte arra, amire a megbízása szólt.
Ezt követően felsorolja a szerinte hamis állításokat, miszerint
szerinte hazugság, hogy már 2014 az akkori Együtt párt bármilyen pénzügyi támogatást kapott volna a NED amerikai kormányzati szervezettől.
Szerinte az sem igaz, miszerint a Datadat manipulálta volna az ellenzéki előválasztást 2021-ben – ezt a Datadat vezetői már hét elején cáfolták: nem vettek részt a lebonyolításban, azt egy civil szervezet intézte.
Mindemellett kitér arra is, hogy az egyik korábbi titkosszolgálati jelentés is "gyakorlatilag elismerte azt, hogy az Action for Democracy által az MMM egyesületnek folyósított támogatások a magyar jogszabályokkal összhangban történtek".
Bajnai szerint
nehéz helyzetben van az ÁSZ, amikor a miniszterelnöki kabinetiroda parancsát végre akarja hajtani és az ellenzéki pártok pénzét a választások előtt elvonni, hiszen ezt jogilag semmivel nem tudja alátámasztani".
Hozzáteszi, szerinte akkor "a CÖF-nek vagy a Megafonnak ugyanilyen jogcímen nyújtott állami- és NER-oligarcha- támogatásokat is ugyanilyen módon duplázva kellene a Fidesztől elvonni".
Bajnai szerint "érdemeit messze meghaladóan" sokat emlegetik az ügyben, holott 9 éve külföldön, a szakmájában dolgozik, Magyarországon csak hétvégén van. Úgy gondolja, ritkán szólal meg a belpolitikai nyilvánosságban, szerinte a Fidesz és a holdudvara a személyében kockázatot lát és kreált ügyekkel támadja, rendszeresen rágalmazza.
Megjegyzi azt is, Magyarország korábbi miniszterelnökeként személyesen és naponta tapasztalta a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentőségét a magyar érdekek védelmében és érvényesítésében. "Ezen szervezetek hitelessége, pártpolitikán kívül- és felül tartása alapvető nemzeti értékünk és érdekünk kellene legyen. Szomorúan látom, hogy ezeket az alkotmányos és szakmai szempontokat az elmúlt néhány évben végképp alárendelték a fideszes hatalomgyárnak – ez sajnos valódi nemzetbiztonsági kockázat…." | Bajnai reagált a titkosszolgálat jelentésére: a politikai célú jelentés számos, lényeges állítása hamis | A Márki-Zay Péter MMM-mozgalmához érkezett amerikai adományok felhasználásáról szóló jelentés többször is említi Bajnai Gordont. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/bajnai-reagalt-a-titkosszolgalat-jelentesere-a-politikai-celu-jelentes-szamos-lenyeges-allitasa-hamis-259954 | 2023-07-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az apró Gibraltári-félsziget legforgalmasabb útja, a spanyol határtól induló Winston Churchill sugárút és egyetlen repülőterének kifutópályája nem fért el egymás mellett.
Nehéz is lett volna, hiszen a kifutópálya a földnyelv teljes szélességében fut:
Az utat minden repülőgép fel-, illetve leszállásakor egy egyszerű sorompóval zárják le, mely előtt háromnyelvű tábla áll:
Ön most egy használatban lévő kifutópályát fog keresztezni.
A szemetelés végzetes balesetet okozhat.
Ne feledje, egy nap Ön is azon a repülőgépen ülhet.
Egyébként elég ritkán zárják le, hiszen mindössze heti harminc, Nagy-Britanniába tartó, vagy épp onnan érkező gép használja a pályát.
| A repülőtér, amelyet egy négysávos út vág ketté | Az apró Gibraltári-félsziget legforgalmasabb útja és egyetlen repülőterének kifutópályája nem fért el egymás mellett. | [
"európa",
"gibraltár",
"közlekedés",
"nagyvilág",
"reptér",
"repülőtér"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2016/01/21/a-repuloter-amelyet-egy-negysavos-ut-vag-kette | 2016-01-21 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Ugyan teljes egészében nem tudjuk kiiktatni a hírfolyamunkban felbukkanó hirdetéseket, de vannak olyan kifejezetten hasznos beállítások, amiknek köszönhetően az átlagnál érdekesebb posztokat kaphatunk.
Évről-évre nyúlnak egyre távolabbra a Facebook csápjai, a közösségi oldal már több mint kétmilliárd felhasználóval büszkélkedik, akik napi szinten több órát töltenek a hírfolyam pörgetésével. Zuckerbergék mindent meg is tesznek azért, hogy ezt az időt növeljék, vagy legalább egy másik szolgáltatásukba, mondjuk a Messengerbe, a WhatsAppba, vagy az Instagramra irányítsák át a felhasználót.
Minél több időt töltünk a Facebook szolgáltatásaival, annál több, a hirdetők számára értékes adatot szolgáltatunk magunkról – ebből szedi meg magát a cég. Bár legtöbben idegesítőnek találják, hogy szponzorált posztok bukkannak fel a hírfolyamban, jó beállításokkal ez előnnyé formálható, és olyan dolgokról értesülhetünk, amik valóban érdekelnek minket. Nálam például egy általam eddig nem ismert budapesti tech meetup hirdetése bukkant fel, amire valószínűleg el is fogok menni, de jól jött a munkahelyemhez közeli, frissen nyílt szendvicsbár hirdetése is.
Így vehetjük kézbe a hirdetéseket
A rólunk gyűjtött, hirdetői szempontból releváns információk töredékét mi is megnézhetjük. Ezeket a hirdetési beállítások közt találjuk ide kattintva. A Facebook nemcsak az általunk kedvelt oldalakat veszi figyelembe, de különféle hirdetéstípusokba oszt minket adataink alapján. Ha ezekre vagyunk kíváncsiak, az “Adataid", majd a “Kategóriád" fület kell lenyitnunk.
Itt láthatjuk, hogy milyen okostelefont használunk, mi az általunk használt elsődleges operációs rendszer és böngésző, de az utazási szokásainkhoz, párkapcsolati állapotunkhoz kötődő kategóriákat is találunk.
Ha valamelyik mégsem jellemző ránk, azt egy gombnyomással eltávolíthatjuk. Pro tipp: azzal nem érünk el semmit, ha mindet kihúzzuk, ez csak azt eredményezi, hogy teljesen random, számunkra még lényegtelenebb dolgokat fogunk látni.
Kevesen veszik észre, hogy közvetlenül a hírfolyamból is adhatunk visszajelzést egy hirdetésre. A szponzorált poszt jobb felső sarkában lévő nyilat lenyitva nemcsak elrejthetjük, de egyben azt is jelezzük az oldal felé, hogy kevesebb hasonló bejegyzést akarunk látni. Ha kimondottan hasznosnak találtuk, akkor pedig azt is megtehetjük az “Ez a poszt hasznos" opcióval. Ezekkel is tovább finomodik a hirdetői profilunk.
Mindehhez hozzájön az, hogy nemcsak az általunk kedvelt oldalakat veszi figyelembe a rendszer, de azt is, hogy milyen weboldalakat kerestünk fel korábban, vagy mely appokat használtuk. Ha a Google-ben egy bizonyos márkájú cipőre kerestünk, nagy rá az esély, hogy a márka egy szponzorált posztja a Facebook-feedünkben is felbukkan majd.
Ezek az úgynevezett online érdeklődésalapú hirdetések.
Érdekesség, hogy ezeket is kikapcsolhatjuk a hirdetési beállítások közt.
A Facebook egy meglehetősen átfogó profilt készít rólunk, aminek “hála" könnyebb célzottan eljuttatni hozzánk a szponzorált posztokat. Ez egyben elképesztő, és ijesztő is – hiszen tulajdonképpen ezeket az adatokat mind önként szolgáltattuk.
A Facebook hirdetések működéséről itt olvashatunk bővebben magyarul. | Ezzel a trükkel kevésbé idegesítők a facebookos hirdetések | A szponzorált posztokat előnyünkre is fordíthatjuk. Mutatjuk, hogyan! | [
"facebook",
"hirdetés",
"közösségi média"
] | 0 | http://24.hu/tech/2017/04/27/ezzel-a-trukkel-kevesbe-idegesitok-a-facebookos-hirdetesek | 2017-04-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Feljelentést tett az Állami Számvevőszéknél és az Országos Rendőr-főkapitányságnál a szegedi önkormányzat korrupciógyanús szerződéskötése miatt egy Fidesz-KDNP képviselő. A feljelentő Kohári Nándor csütörtökön elmondta, álláspontja szerint az önkormányzat a város számára hátrányos vagyonátruházási szerződést kötött idén júliusban a Teke Club Kft.-vel; a múlt havi közgyűlésen az ellenzék nem támogatta ezt az előterjesztést.
A cég gyakorlatilag ingyen - egy forint/négyzetméter áron, kapott használatra egy frekventált telket, hogy ott teke- és bowlingközpontot, szállodát és büfét üzemeltessen. Ezt az önkormányzat mindenféle versenyeztetési eljárás nélkül tette, az államháztartási törvény és az ide vonatkozó szegedi vagyonrendelet sorozatos megszegésével - közölte. Véleménye szerint több tízmillió forint kár érte a várost azzal, hogy az újszegedi teke- és bowlingcentrumban a kft. 87 százalékos tulajdonos lett. | Mutyit gyanít egy szegedi fideszes | Mutyit gyanít egy szegedi fideszes | null | 1 | https://index.hu/belfold/hirek/324806/ | 2007-08-23 00:00:00 | true | null | null | Index |
A rejtélyes üstökös - miatta szakadt a szlovákiai magyar egységpárt
Gyimesi György nemrég magyarosította keresztnevét Jurajról, szlovák párt listáján jutott 2020-ban a pozsonyi parlamentbe, magát mégis magyar nemzeti-konzervatív politikusnak tartja. Retorikája kísértetiesen emlékeztet a Fideszére, viszont a kormánypárt két lépés távolságot tart tőle. Miatta szakadt a szeptemberi előrehozott választásra készülő szlovákiai magyar összefogás, a Szövetség. Fontos szerepe volt az elmúlt években a kétnyelvű útjelző táblák elfogadtatásában és a kisebbségi magyar kultúra finanszírozásának növelésében, a kampányban mégis inkább Brüsszelről, migrációról és háborúról beszél. Portré Gyimesi Györgyről, a szlovákiai magyar politika rejtélyes üstököséről.
A magyar politikai kommunikáció már olyan kelendő exportcikkünk, mint a fűszerpaprika és a Mercedes. Legalábbis ez a benyomása támadhat az embernek, ha mostanában Dél-Szlovákia magyarlakta területein autózik: a vidéket szinte elárasztották Gyimesi György "A béke oldalán"-szlogennel ellátott plakátjai. A politikus a szeptember 30-i előrehozott választáson a Szövetség nevű magyar (rész)összefogás listáján indul. Olyan csillagászati jelenséghez hasonlít, amelyről annyit tudunk, az égbolton most hol áll, ám azt, hogy honnan hová tart, csak találgatni lehet.
Gyimesi György három évvel ezelőtt még teljesen ismeretlen volt, pillanatnyilag azonban ő a felvidéki magyar közélet legláthatóbb arca. Magyar nemzeti-konzervatív elveket hirdet, de nemrég még Igor Matovič korábbi kormányfő Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) nevű pártjában politizált. A magyarországi állami sajtóból jól ismert panelekkel kritizálja "Brüsszelt", a migrációt, a "háborúpárti Nyugatot". A külpolitikai szempontból alapvetően nyugatos orientációjú szlovák politikában Gyimesihez hasonló élességgel szinte csak az a Robert Fico fogalmaz, akinek 2006 és 2010 közötti első miniszterelnökségéhez a Malina Hedvig-ügytől a Dunaszerdahely szurkolóinak megveretésén és Sólyom László Szlovákiából való kitiltásán át a kettős állampolgárságot büntető törvényig számos magyarellenes intézkedés fűződik. Ennek ellenére Gyimesi támogatná a Szövetség és Fico közötti párbeszédet. Hogy további színekkel gazdagítsuk a már így is kaotikus pozsonyi politikai freskót: a magyar állami médiában is rendszeresen potenciális partnerként tűnik fel a közvéleménykutatásokat vezető Robert Fico. A "szuverenista" szlovák államférfiút ünneplő sajtó nemcsak Fico magyarellenes múltját felejti el, hanem azt is, hogy baloldali pártja, a Smer az Európai Parlamentben a szocialista frakció tagjaként a magyar kormányt elítélő határozatokat rendre megszavazza.
Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezet fog a visegrádi országok kormányfőinek találkozóján Budapesten, a Várkert Bazárban 2018. január 26-án (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Gyimesi György azonban jóval érdekesebb jelenség annál, hogy pusztán Robert Fico és Orbán Viktor között hintázó politikusnak tartsuk.
Felemelkedése, a Szövetség listájára való átzsilipelése, az ezzel kapcsolatos konfliktusok sokat elmondanak a szlovákiai magyarság múltjáról és jelenéről.
Arról a közösségről, amelynek politikai mozgását Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédében élesen bírálta: "Az, hogy a felvidéki magyarság nem tudja elérni a parlamenti képviseletét Pozsonyban, az minden visszafogottság mellett is azt kell mondjam, egy gyenge teljesítmény."
1998 - majdnem - újratöltve
Ahhoz, hogy Gyimesi pályáját és az orbáni kifakadást is megértsük, vissza kell lépni az időben. A felvidéki magyar közösség már a kommunizmus bukása idején igen tagolt volt. Az Á. Nagy László-féle Magyar Polgári Párt a városi liberális középosztályt, a Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az erős katolikus falusi és kisvárosi világot képviselte, míg a nemrég elhunyt Duray Miklós nevével fémjelzett Együttélés Mozgalom leginkább a magyarországi MDF népi-plebejus irányát vallotta magáénak. Az 1993-ban függetlenné vált Szlovákia első öt évében, Vladimír Mečiar nacionálbaloldali miniszterelnöksége idején maffiakapitalizmus és vad magyarellenesség jellemezte északi szomszédunkat. Erre és a választási törvény kedvezőtlen módosítására reagálva a három magyar párt 1998-ban Magyar Koalíció Pártja (MKP) néven összeolvadt, s két ciklusban is részese volt Mikuláš Dzurinda jobbközép kormányának. Az MKP 1998 és 2006 között rendre 9-11 százalékot ért el a választásokon, megkerülhetetlen szereplője volt a szlovák parlamentnek. Azonban a magyar koalíciót alkotó pártok ideológiai különbségei nem tűntek el, személyi konfliktusok, területi és üzleti lobbik szabdalták a belső egységet.
A feszültség odáig nőtt, hogy a 2009-es MKP-elnökválasztáson vesztes Bugár Béla kivált és Híd-Most néven liberális szlovák-magyar vegyespártot hozott létre.
A konzervatív MKP pedig 2010-ben kiesett a pozsonyi parlamentből és a karakter nélkülinek tartott párt azóta sem jutott vissza. A Híd-Most 2010 és 2020 között jelen volt a parlamentben, de három évvel ezelőtt orra bukott az ötszázalékos küszöbön. Tagja volt ugyanis Robert Fico 2016-ban felállt koalíciós kormányának, amellyel kapcsolatban egyre-másra robbantak ki korrupciós ügyek. Végül Jan Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolása miatt 2018-ban a rendszerváltás óta nem látott tüntetések robbantak ki. Fico kénytelen volt lemondani, a Híd-Most azonban a 2020-as választásokig kitartott a koalícióban - a választók ezt a parlamentből való kiejtéssel "jutalmazták". A harcosan korrupcióellenes, ám teljesen összeférhetetlen Igor Matovič OĽaNO-ja 2020-ben szinte elsöpörte a Smert és koalíciós partnereit: Matovič miniszterelnök lett. (A kaotikus kormányzás miatt azonban teljesen elveszítette hitelét, ezért készülődhet Fico a visszatérésre.) Így három éve a rendszerváltás óta először legalább részben magyar párt nélkül maradt a pozsonyi parlament. Az egymást legszívesebben egy kanál vízben megfojtó MKP-sok és hidasok belátták, hogy ez így nem mehet tovább, és 2021 őszén (egy kisebb, Összefogás nevű magyar formációval kiegészülve) az 1998-as sikeres forgatókönyvet másolva létrehozták a Szövetséget. A nyögvenyelősen kialkudott kompromisszum nyomán az egykori pártok platformként éltek tovább a Szövetségen belül.
Igor Matovič miniszterelnök magyarországi látogatásán Szlovákia budapesti nagykövetségén 2020. június 12-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
Csakhogy a daliás kilencvenes évek már elmúltak, a feszültség nem évek, hanem hónapok alatt megint kiéleződött. Már a Gyimesivel folytatott tapogatózások miatt felháborodtak a hidasok. Tudatták: amennyiben a 2020 és 2023 között az OĽaNO képviselőjeként radikális üzeneteivel ismertté vált politikust a Szövetség listájára veszi, a Híd-Most távozik. Gyimesi jött, a Híd (illetve annak nagyobb része) ment és Mikuláš Dzurinda teljesen súlytalan mikropártjával állt össze.
"Az MKP-platform azzal érvelt, hogy Gyimesivel új szavazókat szólíthatunk meg, s ha nem hozzuk be őt, a magyarok elmennek Matovičhoz. De ez tévedés: Gyimesi stílusa és mondanivalója inkább a meglévő MKP-s keménymagot mozgósítja, a centrista-liberális szavazókat viszont elriasztja" - magyarázza a Válasz Online-nak a Szövetség egyik vezető politikusa, aki a felfokozott kampányhangulat miatt névtelenséget kért. Szerinte amint a hidasok bejelentették, hogy Gyimesi felvétele a listára válóok, az őket szívből utáló MKP-sok még inkább ragaszkodtak a kooptáláshoz. Forrásunk elismeri, hogy Gyimesi komoly retorikai képességekkel rendelkezik és tudatosan építette magát az elmúlt években. Szerinte a politikus rálelt egy piaci résre.
Politikai one man show
S hogy mi ez? A válaszhoz elég megnyitni Gyimesi Facebook-odalát. "Brüsszel migránsokat küldene Szlovákiába."; "Milliók után állami kitüntetés is járna Soros Györgynek?"; Zuzana Čaputová köztársasági elnök "A nemzetiségek érdekeit képviselve indult az elnöki palotába, majd a brüsszeli és washingtoni érdekekkel lassan leköszön" - csupa olyan retorikai petárda, amit korábban szlovákiai magyar politikusok szinte soha nem pufogtattak. (Már csak azért sem, mert a sorosozás hagyományosan a szlovák szélsőjobb retorikai eszköztárába tartozott, a Szlovákiát úgymond ellenőrzése alatt tartó magyar-zsidó összeesküvés bizonyítására.) A hangzatos kijelentéseket olvasva azt is gondolhatnánk, Gyimesi valójában Budapest embere és a magyar kormány nyomására került fel a kissé lagymatag Szövetség listájára. Nem ez a helyzet. Berényi József MKP-platform elnök a Szabad Európának azt nyilatkozta, Budapest kifejezett kérése ellenére igazolták le. "Valóban voltak ilyen beszélgetések, valóban kérték, hogy ne vegyük fel Gyimesi Györgyöt a listára, mert akkor mások elmehetnek, de mi úgy ítéltük meg, hogy a Híd Platform elenyésző része távozik csak majd, és ez így is történt."
"Rálelt egy piaci résre." Gyimesi György a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén Pozsonyban 2022. június 14-én (fotó: TASR/Jaroslav Novák)
Több, a magyar nemzetpolitika alakítására rálátó forrásunk megerősítette, hogy a magyar kormány valóban inkább az egységet pártolta. Bármennyire is perben-haragban álltak a Híddal annak vegyespárti jellege miatt, Budapesten úgy vélték, a formációnak legalább van szervezete, bázisa. Gyimesi ugyan Budapest fülének kedves muzsikát húz, de alapvetően politikai one man show-t visz. Kiszámíthatatlan szereplőnek is tartják, akiről nem pontosan tudják, mit akar. Tény: a kampány előtt Gyimesit a magyar választók ismerték, de nem különösebben kedvelték. Egy év eleji reprezentatív felmérés szerint ugyan ő volt az aktív magyar politikusok közül az ötödik legismertebb - ami három év aktív közéleti munka után komoly eredmény -, ám a magyar választók 72 százaléka nem szavazna rá.
A Gyimesi-mágnesben reménykedőket eddig nem igazolta az élet, a Szövetséget tartósan a bejutási küszöb alatt, három-négy százalékon mérik.
A Dzurindával összeboltolt Híd két százalék, míg a kisebb szlovák pártokkal koalícióban induló Simon Zsolt egykori földművelésügyi miniszter Magyar Fóruma egy százalék körül áll. Az a tény, hogy Gyimesi miatt szakadt a Szövetség nehezen összefércelt sátra, azért is furcsa, mert három évvel ezelőtt teljesen ismeretlen volt a felvidéki magyar közéletben. Az egyetemen államigazgatási szakon végzett, tíz éven keresztül a kelet-szlovákiai magyar Nagykapos önkormányzati hivatalát vezette, majd saját pályázati-tanácsadó céget hozott létre. Kritikusai szerint soha nem vétette észre magát a magyar közösségi életben, amit Gyimesi cáfol. (Lásd a vele készült interjúnkat.) Az azonban tény, hogy csak nemrég magyarosította keresztnevét Jurajról Györgyre. 2020-ben szinte teljesen ismeretlenként kapta meg az OL’aNO listáján az eleinte bejutásra esélytelennek gondolt 49. helyet. Végül úgy jutott parlamenti mandátumhoz, hogy Matovič pártja váratlanul jól szerepelt és a védelmi miniszteri pozíciót megkapó politikus a törvények értelmében lemondott mandátumáról. Helyette lett képviselő Gyimesi.
A Gyimesi-keltető: Nagykapos vonatvégállomás a szlovák-ukrán határ közelében 2019. szeptember 4-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)]
Politika iránti érdeklődését otthonról hozza. Édesapja a kelet-szlovákiai Királyhelmec kórházának főorvosa, majd igazgatója volt a kommunizmus bukása előtt. Azután rövid ideig, a még egységes Csehszlovákia idején Prágában szövetségi parlamenti képviselőként dolgozott az Együttélés színeiben. 1996-ban Vladimir Mečiarral együttműködő kisebbségi pártot alapított (Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért), amely 1998 után mindenfajta értékelhető támogatás nélkül tűnt el a süllyesztőben.
Idővel kiderült: idősebb Gyimesi György a csehszlovák állambiztonságnak dolgozott. Ahogy egy volt állambiztonsági tiszt egy vizsgálóbizottságnak tett tanúvallomásában fogalmazott, a "Július" fedőnevű ügynököt igen eredményesen foglalkoztatták a "magyar nacionalizmus" vonalán. Kapcsolatai egészen Kádár Jánosig és Grósz Károlyig nyúltak. Bukovszky László, a csehországi és szlovákiai állambiztonsági múltat feldolgozó levéltárak munkatársa, illetve vezetője (majd kisebbségi kormánybiztos) még erősebbet állított. A budapesti Országgyűlés felsőházi termében tartott májusi Duray Miklós-emlékkonferencián a szakember arról beszélt: az 1970-től ügynökként tevékenykedő idősebb Gyimesi egyik feladata Duray megfigyelése volt, akit később kisebbségi jogvédő tevékenysége miatt börtönbe is záratott a csehszlovák kommunista hatalom.
Figyelemreméltó, hogy nemcsak a közéleti véna, a vadászszenvedély is öröklődik a Gyimesi-családon belül. Idősebb György már a hetvenes években könyveket írt egzotikus tájakon űzött vadászatairól, amikor földi halandó párt-, állambiztonsági vagy egyenesen moszkvai kapcsolatok nélkül csak igen nehezen juthatott ki az országból melegebb éghajlatra, vadászgatni. A hobbit ifjabb György is űzi, egyszer egy költséges pakisztáni vadászata forrásairól kellett magyarázkodnia a sajtóban.
Machiavellizmus, centralizmus, etatizmus
Nehéz pontosan meghatározni, hogy Gyimesi György mit gondol a világról. Mostani álláspontját hűen szemléltetik az idézett Facebook-posztok. Ám a szlovákiai magyar sajtó által előtúrt, az első Fico-kormány idején, 2008-ban írt szakdolgozata még egyáltalán nem "keresztény-konzervatív-nemzeti" szellemben készült. Úgy vélte például, hogy az MKP két európai parlamenti képviselője részéről "mindennapossá vált a többé-kevésbé preventív panaszkodás taktikája a szlovák kormány néhány tervezett, de még nem megvalósított lépésével összefüggésben, amiről azt tartották, hogy a magyar kisebbség érdekei ellen irányul". Szakdolgozatában a magyar kisebbség reprezentatív szervezetei által különben soha nem követelt területi autonómia kapcsán Koszovót emlegette, ami echte szlovák nacionalista toposz. (Szlovákia azon kevés EU-tagállam egyike, amely máig nem ismeri el a Szerbiából kiszakadt albán többségű államot, félve egy európai kisebbség elszakadási precedensétől.) Egyetemi tanulmányát persze nem feltétlenül fair számon kérni 15 évvel később, ám az elgondolkodtató, hogy Gyimesi már 2020-ban nyilatkozta:
"A machiavellizmus, a centralizmus és az etatizmus voltak azok a politikai filozófiák, amelyek befolyásoltak. Ezek alapelveit vallom a mai napig."
Egy, a politikussal többször tárgyaló szlovákiai magyar jogvédő aktivista lapunknak szintén tehetségesnek nevezte Gyimesit, akiből azonban hiányoznak a mélyebb meggyőződések. A szlovákiai magyarság számára égető jogsérelmek, mint amilyen a mai napig alkalmazott Beneš-dekrétumok ügye is, elsősorban személyes márkaépítés szempontjából fontosak neki. "Jól-rosszul, de az MKP elmúlt 25 évben kisebbségi jogbővítés útját járta. Gyimesi ebben nem hisz, neki a párt csak eszköz valami máshoz" - mondja emberünk.
De vajon mi ez a más? Szövetségen belüli és kívüli forrásaink egyaránt úgy vélik, Gyimesi egyszerre tartja szem előtt a párt elnöki posztját, illetve az előrehozott választások nagy esélyesével, Robert Ficóval való viszony kiépítését. A kettős cél eléréshez azonban Gyimesi Györgynek erőt kell gyűjtenie, ehhez a megfelelő eszköz a preferenciaszavazat. Szlovákiában ugyanis minden választó négy politikust bekarikázhat a támogatott párt listáján. Amennyiben egy jelölt a pártjára leadott érvényes szavazatok legalább három százalékának megfelelő számú karikát begyűjt és az bejut a parlamentbe, függetlenül a listahelyezésétől ő is mandátumot szerez. Ha pedig a párt nem jut be, de a személy sok karikát gyűjt, az értelemszerűen növeli politikai súlyát, mert az illető népszerűségéről tanúskodik.
Gyimesi György a Szövetség-lista utolsó, 150. helyét kérte és kapta (ami egy utolsó pillanatos visszalépés miatt végül a 149. lett). Ez a politikai marketing szempontjából ügyes húzás. Egyrészt kiemeli az adott politikus alázatát, ugyanakkor jelentős médiaérdeklődést is eredményez. Amióta Igor Matovič 2010-ben így jutott be a parlamentbe, kiemelt figyelem hárul az utolsó helyezettekre, akiket ráadásul a választók is sokkal könnyebben megtalálnak. Forrásaink szerint Gyimesi jelenlegi célja minél több karika begyűjtése. Amennyiben ő lesz az egyik legsikeresebb preferenciaszavazat-gyűjtő, akkor is megerősödik, ha a Szövetség nem jut be a parlamentbe. Így már érthető Gyimesi jelentős terepmunkája és intenzív Facebook-kampánya. Illetve a dél-szlovákiai plakáterdő, amelynek árát segítőink 150-200 ezer euróra becsülik és forrását találgatják. Szövetségen belüli informátoraink leteszik a nagyesküt, hogy az nem a párttól van, a magyarországiak pedig arról beszélnek, Budapest sem finanszírozza Gyimesi különkampányát.
"Neki a párt csak eszköz valami máshoz." Gyimesi György felszólal a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén Pozsonyban 2022. június 22-én (fotó: TASR/Martin Baumann)
Stratégiájának másik eleme, hogy ő beszél a legmegengedőbben a gyakran oroszbarátsággal vádolt Robert Ficóval való esetleges együttműködésről. Ez ugyan a szlovákiai magyarok közül sokaknak visszatetsző a 2006 és 2010 közötti időszak magyarellenes intézkedései vagy a 2010-es évek "maffiakormányzása" miatt, viszont komoly mozgásteret biztosít Gyimesinek, amennyiben a Szövetség mégis bejutna és Ficóval kell találni valami modus vivendit.
Szeptember 30-án tehát nem csak az dől el, hogy a magyar párt bejut-e a parlamentbe. Az is, milyen irányt vesz Gyimesi György politikai pályája.
Nem zárja ki, hogy a szeptember 30-i előrehozott választás után elindul a Szövetség elnöki tisztéért - derül ki Gyimesi György Válasz Online-nak adott interjújából.
- A szlovákiai magyar politikába az új szereplők általában aktivista vagy közösségszervező háttérrel érkeznek. Ön viszont tíz évig a nagykaposi önkormányzati hivatalt vezette, magyar ügyekben nem vétette észre magát.
- Természetesen foglalkoztam magyar ügyekkel. A kassai Šafárik Egyetemen végeztem tanulmányaimat, ott doktoriztam a nemzeti közösségek jogaiból. Később két egyetemen is ezzel kapcsolatos témában adtam elő, publikációim magyarországi szaklapokban is megjelentek. Nagykapos ma is magyar többségű település, önkormányzati tisztviselőként aktív voltam a helyi magyar közösség életében. Aki mást állít, hazudik.
- Amennyiben ennyire fontos volt a nemzeti elköteleződés, miért a szlovák OĽaNO nevű pártban, s nem valamelyik magyar formációban kezdett politizálni?
- A Híd-Most politikájával soha nem értettem egyet, nemcsak országos, hanem helyi szinten is sokat vitatkoztunk. Világéletemben konzervatív-nemzeti ember voltam, nem tetszett, hogy a nemzetiséget lényegtelennek tartották. "Mindegy, a pék milyen nemzetiségű, csak jó kenyeret süssön" - érveltek. Ráadásul mivel a Híd a végsőkig kitartott Robert Fico botrányokkal terhelt kormányzása mellett, elérte, hogy választók ne bízzanak a politikában és a csalódottság miatt nem mentek el szavazni; ez a csoport a magyar közösség egyharmadát teszi ki. A másik egyharmada a pékek, ők voksolnak szlovák pártokra.
- És az akkor még önállóan létező konzervatív Magyar Közösség Pártja nem jött szóba?
- Az MKP, főleg Kelet-Szlovákiában úgy működött, mint egy szekta. Elvoltak a helyi kiskirályságokkal, nem engedtek be új embereket. Belekényelmesedtek a helyi hatalomba, nekik is megvan tehát a felelősségük abban, hogy az emberek a választásokon otthon maradnak.
Ez a háttere annak, hogy az Igor Matovič-féle OĽaNO megkeresésére igent mondtam. Amikor megegyeztünk, a párt öt százalék körül állt, a listán kapott 49. hely biztosan nem volt bejutó, azaz nem opportunizmusból csatlakoztam. Azzal, hogy az OĽaNO a 2020-as választáson végül meglepetésre 25 százalékot szerzett, bejutottam. Sikerét egyértelműen az antikorrupciós harcnak köszönhette. Ezt az akkori hangulatot a magyar összefogás képtelen volt kihasználni, ugyanazzal kampányoltak, mint az elmúlt 30 évben mindig.
- Egyetemi szakdolgozatában azt írta, hogy "a magyar kisebbség jogait az alkotmány garantálja és a többi polgárral szemben semmiben nincs hátrányosan megkülönböztetve", illetve "leplezetlenül nacionalistának" nevezte a Fideszt. Mindezt 2008-ban, a legsötétebb Fico-években.
- Vállalom, hogy a szlovák alkotmány bizonyos keretet ad a kisebbségek jogainak érvényesítésére, de soha nem tartottam Szlovákiát kisebbségi szempontból Kánaánnak. Az alkotmány szélesre tárja a kaput, a magyar közösség számára hasznos intézkedéseket azonban törvényekkel kell elérnünk. Ami pedig a Fidesz nacionalizmusát illeti: egészséges nacionalizmusra szükség van, magam is mindig vallottam a nemzet szeretetét-védelmét. Nem feltétlenül kell erre negatívan tekinteni.
- Levéltári adatok szerint édesapja a csehszlovák állambiztonság ügynöke volt és egy kisebbségi magyar pártot gründolt Vladimír Mečiar miniszterelnök támogatására 1995-ben. Okozott ez önök között feszültséget?
- Nem igaz, hogy Mečiar hozta létre apu pártját, de az kétségtelen, hogy a miniszterelnök később valóban támogatta. Ma már édesapám is hibának tartja akkori munkáját, nem volt akkor itt a szlovák-magyar párbeszédre alapozó politizálás ideje, az az időszak a szlovákiai magyarság számára kifejezetten hátrányos volt. Apu levonta a konzekvenciát, soha többet másik pártban nem politizált. Ami pedig az ügynökvádat illeti: az ezt felhánytorgatók egy egykori állambiztonsági tiszttől felvett jegyzőkönyvre hivatkoznak, semmi egyébre. De ha igaz is lenne a vád, nem felelek édesapám tetteiért. Szeretném, ha engem a saját cselekedeteim alapján ítélnének meg.
- Az elmúlt három évben az egyetlen, magyar ügyeket felvállaló képviselő volt a szlovák parlamentben. Azért akar most a Szövetség listáján mandátumot szerezni, mert kevés eredményt ért el?
- Valóban az a célom, hogy bejusson a Szövetség, de higgye el, ebben az egyéni érdekem a legkevésbé fontos. Ha ez hajtana, igent mondtam volna Igor Matovičnak, aki az OĽaNO-n belül megfelelő pénzügyi eszközökkel ellátott magyar platform létrehozását és vezetését ajánlotta fel. Ezzel a lépéssel azonban tovább osztottuk volna a felvidéki magyar szavazókat, én viszont nem szerettem volna beverni az utolsó szöget a közösségi politizálás koporsójába. Az elmúlt három évnek valóban komoly tanulsága, hogy egy frakció többet érhet el, mint egy képviselő. Ezzel együtt komoly eredményeket tudunk felmutatni: visszaadtuk az 1996-ban, még Vladimír Mečiar idején elvett normatív állami finanszírozást a Csemadoknak, így évi 300 ezer eurót kap a legnagyobb magyar kulturális szervezet. Megemeltük a kisebbségi kulturális alap támogatását is, évente 100 ezer euróval több jut a magyar szervezetekbe. Szintén nagy eredmény, hogy törvénybe iktattuk: a szlovák nyelvet magyar diákok idegen nyelvként tanulják. Eddig ugyanis az volt a feltételezés, hogy a magyar gyerekek ugyanúgy tudnak szlovákul, mint a szlovákok első osztályban. Szintén elértük, hogy nemcsak a településnevek, hanem minden közúti tábla kitehető szlovák-magyar felirattal. Részt vállaltunk abban is, hogy a Neszmély-Dunaradvány komp szlovákiai részéhez szükséges beruházás pénzügyi hátterét az állam állja, akárcsak a Nagygéres-Rozvágy viszonylat esetében. Sokat és eredményesen dolgozunk a drégelypalánki híd megvalósulásáért is.
Gyimesi György Igor Matovičcsal a Szlovák Nemzeti Tanácsban Pozsonyban 2022. május 24-én (fotó: TASR/Jakub Kotian)
- A kampányban viszont sokkal többet beszél az EU és a NATO bírálatáról, az ukrajnai háborúról, a migrációról, a "modernkori kommunistaként viselkedő progresszívekről". Ez kell a szlovákiai magyarságnak?
- Békepárti és szuverenista vagyok. Nemcsak most, az elmúlt három évben is kritizáltam a Nyugatnak való behódolást. Lehetünk úgy is a NATO és az EU tagjai, hogy nemet mondunk a szankciókra, amelyek az oroszoknál jobban sújtják a felvidéki magyar embert. Fel nem foghatom, miképpen küldhetett a szlovák kormány fegyvereket Ukrajnába, miközben a lakosság 70 százaléka ezt elutasítja. Szociálkonzervatív embernek is tartom magam, valóban ellenzem a szociális rendszer liberális-progresszív politika által javasolt leépítését. Éppen ezért mi a családok számára jelentős személyijövedelemadó-kedvezményt javaslunk és támogatnánk a fiatal családok építkezését is. Végre az ember legyen a szlovák politika középpontjában, ne a külföld!
- A szlovákiai politikában az ukrajnai háborúval és az EU-val, NATO-val kapcsolatban egyedül Robert Fico beszél önhöz hasonlóan. És őt rendszeresen vádolják azzal, hogy orosz érdekeket szolgál.
- Szlovákiában a liberális-progresszív oldal az érvek fogytán megbélyegzéssel szokott élni. "Putyin propagandistája", "Orbán propagandistája" - ezeket a jelzőket már megszoktam. Az emberek pontosan tudják, ki áll az oldalukon. Amiről viszont senki nem beszél: Naftáli Bennet akkori izraeli miniszterelnök békeközvetítésére Zelenszkij elnök először igent mondott. Majd visszakozott, miután beszélt Boris Johnson brit kormányfővel. A kollektív Nyugat Ukrajna kapcsán már sokszor átlépte saját vörös vonalait. Tartok tőle: a következő lépés az lesz, hogy katonákat küldünk, akiket majd "békefenntartóknak" nevezünk.
- Most is Robert Ficó-i paneleket használ. Elképzelhetőnek tartja vele az együttműködést a választások után?
- Bizonyos ideológiai dolgokban egyetértünk akár a Smerrel, akár az SNS-szel is. (Szélsőjobboldali szlovák párt, egykor a hírhedt Ján Slota vezette - A szerk.) De nem tudom, milyen Robert Fico hozzáállása ahhoz, hogy Beneš-dekrétumok alapján mai napig elkobozzák magyar emberek földjeit.
- Ne legyen naiv! Pontosan ismerjük Robert Fico és a többi szlovák politikus álláspontját: a Beneš-dekrétumokat már nem alkalmazzák, ha meg valaki ezt a kérdést feszegeti, a szlovák államideológia alapjait kezdi ki és ennek megfelelően kell vele bánni.
- Várjuk ki, lehet, hogy tíz szavazat hiányzik majd kormányalakításhoz és akkor lehet nagyot kérni! Azt sem tudjuk, mi Robert Fico véleménye a kettős állampolgárságról. Mi azt mondjuk, állítsuk vissza 2010-es állapotot, ne veszítse el senki az állampolgárságot egy másik országé felvételével. Nem tudjuk, mint mondanak a Smerben, ha rögtön a ciklus elején szeretnénk elfogadtatni egy kisebbségi törvényt.
Amennyiben a Smer megnyeri a választást, megbízzák őket a kormányalakítással, a Szövetség bejut és meghívást kap a tárgyalásra, butaság lenne elutasítani az ajánlatot.
- Milyen kapcsolatot ápol a Fidesszel? Mi a véleménye arról, hogy Tusnádfürdőn Orbán Viktor megdorgálta szlovákiai magyarokat, amiért nem tudnak parlamentbe juttatni egy pártot?
- Teljesen igazat adok neki, a felvidéki magyar képviselet teljesen rászolgált a kritikára. Ahogy az elején mondtam, helyi szinten is bezárkóztak, nem engedtek be senkit, de országosan is ez volt a helyzet. A magyarországi támogatások és a háromszázalékos határ átlépése után járó szlovák állami dotáció kényelmessé tették a felvidéki magyar politikusokat. Az nem elég politika, hogy eljárunk falunapra meg koszorúzunk; ezt a szemükbe is mondtam. Különben nem állok kapcsolatban egy magyar kormánytaggal vagy politikussal sem. Utoljára Szijjártó Péterrel találkoztam hivatalosan, amikor Szlovákiában tárgyalt.
- Rengeteg plakátját lehet látni Dél-Szlovákiában. Milyen forrásokból telik ilyen drága kampányra?
- Májusban és júniusban a családom fizette a plakátokat, júliustól már a Szövetség állja, mert tilos másként költeni.
- A választás után elindul a Szövetség elnöki tisztségéért?
- Jelenleg nem vagyok a párt tagja. A belépésről a választók döntenek, ez attól függ, mennyi preferenciaszavazatot kapok. Ha Gyimesi György nem kell a választóknak, Gyimesi György nem fogja ráerőltetni magát a polgárokra. Nem tartozom azon politikusok közé, akiket már négyszer elutasítottak, mégis itt vannak. Ha viszont elég támogatást kapok, kommunikálni fogom a jövőmet a választóknak.
Nyitókép: Gyimesi György (akkor OĽaNO) Zuzana Čaputová államfő beszédét hallgatja a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsban 2022. november 29-én (fotó: TASR/Jaroslav Novák)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt | A rejtélyes üstökös - miatta szakadt a szlovákiai magyar egységpárt - Válasz Online | A rejtélyes üstökös - miatta szakadt a szlovákiai magyar egységpárt | [
""
] | 0 | https://www.valaszonline.hu/2023/08/01/gyimesi-gyorgy-szlovkai-magyarsag-szovetseg-matovic-fico-politika-portre | 2023. 08. 01. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Közterületi rongáláson kaphatták Pócs János fideszes országgyűlési képviselő csapatát a választás előtti órákban Jánoshidán. Legalábbis erről számolt be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármestere április 3-án a Facebookon. A történtek érdekessége, hogy Eszes Béla szerint a helyszínen jelen lévő Pócs nem törődött azzal, hogy felszólították, fejezzék be a rongálást. A képviselő aktivistái Jánoshidán a Fő utcán a burkolatra és a kerékpárútra PÓCS X feliratot festettek, ezzel kezdődött a történet.
A polgármester posztja szerint a rongálást "a polgárőrök vették észre és ők riasztottak engem is". Eszes Béla úgy folytatja, a polgárőrök felszólítása ellenére "Pócs János azt mondta az embereinek, (...) ne foglalkozzatok a polgárőrökkel csináljátok a dolgotokat!" A bejegyzésből kiderül, közben rendőri intézkedés is történt; a fideszes politikus ezalatt is arra adott utasítást az embereinek, hogy hol folytassák a festést.
Az esethez tartozik Eszes Béla bejegyzése szerint az is, hogy az április 3-ára virradó éjszaka a közterületi felfestésben Pócs Jánoson és feleségén kívül részt vett Mészárosné Vas Márta, a jászberényi tankerület szakmai igazgatóhelyettese. "Amikor a polgárőrök jelzésére kimentem az óvodához, és kértem őket cselekedetük befejezésére, minősíthetetlen hangnemben, stílusban árasztottak el bennünket szitkokkal, engem személy szerint becsületsértő és becsmérlő szavakkal illettek. Természetesen mindkét ügyben feljelentést tettem" - közölte a jánoshidai polgármester. Megjegyezte még, a Mészárosné szájából elhangzott kifejezések megerősítették abban a véleményében, hogy "aki ilyen hangnemben, stílusban beszél egy másik emberrel, az nemcsak a tankerület szakmai igazgatóhelyettesi, hanem pedagógusi munkára is alkalmatlan".
Megkérdeztük a rendőrséget, hogy valóban történt-e feljelentés, illetve ha igen, milyen ügyben folyik nyomozás. A rendőrség válaszában közölte: az általunk kérdezett ügyben, a Jászberényi Rendőrkapitányság rongálás szabálysértés miatt rendelt el eljárást. Hozzátették, az eset kapcsán egyéb információt nem áll módjukban közölni.
Megkerestük az Eszes Béla által megemlített Mészárosné főnökét, a jászberényi tankerület vezetőjét is. Zsemberi Zoltánnál arról érdeklődtünk, tudomására jutott-e az eset, amiben állítólag a szakmai igazgatóhelyettese, Mészárosné Vas Márta is érintett. Megkérdeztük, tenni kíván-e és mit, az üggyel kapcsolatban, lesznek-e Mészárosnére nézve következményei az esetnek.
A tankerület vezetője egyelőre nem reagált érdeklődésünkre. | Akcióztak Pócs János és aktivistái, feljelentés lett belőle | Az eset még a választás előtti éjszaka történt Jánoshidán. A történetben Pócs mellett polgárőrök és rendőrök, de egy tankerületi igazgatóhelyettes is feltűnik, aki korábban fideszes polgármesterjelölt volt a településen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/akcioztak-pocs-janos-es-aktivistai-feljelentes-lett-belole-247867 | 2022-04-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A sokak által vártnál később, de november közepén a magyar kormány is úgy döntött, korlátozások bevezetésével próbálja megfékezni a koronavírus-járvány második hullámát. A döntés pillanatában napi ötezer új fertőzöttet azonosítottak, és jobbára 50 és 100 között járt a vírus következtében 24 órán belül elhunytak száma. Az első lépés részleges lezárást jelent, de kérdés, hogy ez mennyire hatékony. Kövesse híreinket!
A kormánytagok után pénteken a francia nemzeti közegészségügyi ügynökség is megerősítette, hogy minden járványügyi mutató egyértelműen csökken. A szervezet ugyanakkor óvatosságra intett, miután "a járvány tetőzése utáni lassulás még nem jelenti a járvány végét".
A kórházakban pénteken 31 906 fertőzöttet ápoltak, közülük 4582-en voltak intenzív osztályon. Mindkét szám negyedik napja csökken.
Az elhunytak száma több heti emelkedés után a múlt héten napi átlagosan 400-on stabilizálódott.
Pénteken 386-an vesztették életüket a kórházakban, de az elhunytak száma 1138-cal 48 265-re emelkedett. Ennek oka, hogy az idősotthonokban a héten meghaltak csak pénteken kerültek bele a hivatalos statisztikába.
A közegészségügyi ügynökség emlékeztetett arra, hogy kilenc nagyvárosban október 17-én éjszakai kijárási korlátozás lépett életbe 20 millió ember számára, amit egy héttel később a franciák kétharmadára kiterjesztettek, majd október 30-tól az egész ország karantén alá került.
Ennek eredményeként a november 9-től 15-ig tartó héten már negyven százalékkal kevesebb új fertőzéses estet tártak fel a hatóságok, a betegfelvétel a kórházakban 13 százalékkal csökkent, az intenzív osztályokon pedig 9 százalékkal kevesebb fertőzöttet ápoltak, mint az azt megelőző héten.
Az ügynökség szerint az egyértelmű javulás ellenére az óvintézkedések megtartása elengedhetetlen a vakcina januári megérkezéséig.
Emmanuel Macron kedd este élő televíziós beszédben ismerteti a karantén fokozatos feloldásának menetrendjét, ami elsősorban a kereskedelem újraindulását jelentheti, akár már november 28-tól.
A nagykereskedelmi cégek internetes oldalai a kormány kérésére karácsony előtt megrendezett "fekete péntek" elnevezésű bevásárló napot elhalasztották a tervezett november 27-ről december 4-re, amikor is már várhatóan a kiskereskedelmi boltok is nyitva tarthatnak.
A színházak és a mozik azt kérték a kormánytól, hogy engedélyezze a decemberi megnyitást, még akkor is, ha a karantén feloldásával az éjszakai kijárási tilalom életben maradna.
Sajtóértesülések szerint az indok nélküli lakhelyelhagyási tilalom viszont akár karácsonyig is érvényben maradhat, azaz a franciák továbbra is csak előre kitöltött igazolással hagyhatják el az otthonukat.
Jean-Francois Delfraissy szerint az év végi ünnepek idejére az élet még nem térhet vissza a megszokott kerékvágásba. A kormány a karantén teljes feloldásához előzetesen 5 ezerben maximalizálta a napi esetszámot, amit a szakember csak az év végén, de inkább januárban tart lehetségesnek.
A párizsi városháza eközben bejelentette, hogy kijelölték azt az öt helyszínt, ahol az oltóanyagok megérkezését követően a főváros lakosságának 30-40 százalékát azonnal be lehet oltani. Az öt oltóközpontba kizárólag a 65 év felettieket és a más okok miatt veszélyeztetetteknek számítókat fogják várni. | Világ: A francia kormány a korlátozások fokozatos enyhítésére készül | Emmanuel Macron francia államfő kedd este jelenti be a koronavírus-járvány miatti általános karantén fokozatos feloldásának menetrendjét. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20201120_franciaorszag_koronavirus | 2020-11-20 21:59:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Bár a kormányközeli sajtóbirodalomhoz tartozó Demokrata hetilap szerkesztősége egy rövid közleménybenelnézést kérta Donáth Anna momentumos politikus abortálásáról és a budapesti olimpiarendezésrőlálmodozó cikkért, a cikk szerzője, Ungváry Zsoltsaját honlapjánnem tette ezt meg, inkább arról írt, hogy Magyarországon sokan nem értik az iróniát.
Ahvg.huhíradása szerint Ungváry azt írta, "A baloldali sajtó végre 1198 Jobbszél-jegyzet után felfigyelt az 1199-ikre, és egy kis reklámot csapott neki. Köszönöm."
Aki esetleg nem naprakész a fideszes sajtó történéseit és finomságait illetően, annak tisztázásképp mondjuk, hogy Jobbszél a címe annak a rovatnak, ahová Ungváry szösszeneteit írja.
A szerző szerint "sajnos Magyarországon sokan nem képesek megérteni az iróniát", pedig valójában ő csak túljárt mindenki eszén ezzel az írással, hiszen cikke miatt "a legvadabb feministák, a legliberálisabb politikusok sorra ismerik el, hogy az abortusz gyilkosság".
A cikk egyébként a szerkesztőség bocsánatkérése óta nem elérhető a Demokrata oldalán. A publicisztika ellen korábban többen tiltakoztak, augusztus 28-án, egy nappal a cikk megjelenése után viszonta gimnáziumi tanárként dolgozó Ungváry Zsoltaz Érdi Tankerület pedagógusainak tanévnyitó ünnepségén Aradszki Andrástól, a térség fideszes országgyűlési képviselőjétől elismerő oklevelet vehetett át, amelyet a Belügyminisztérium adományozott az állami ünnep alkalmából. Pénteken kérdéseket küldtünk a Belügyminisztériumnak, hogy mennyiben tartják összeegyeztethetőnek a cikk tartalmát a kitüntetéssel, illetve Ungváry írását a pedagógusi munkájával, de egyelőre nem válaszoltak.
A Momentum 2017-ben a NOlimpia-kampánnyal lett ismert, ebben aláírásokat gyűjtöttek, hogy tartsanak-e népszavazást a budapesti olimpia megrendezéséről, mire a kormány visszavonta a 2024-es olimpiai pályázatát. Ungváry ebből követeztette ki, hogy ha Donáthot abortálták volna, lett volna budapesti olimpia. Írt is erről új posztjában: "Donáth Anna azt nyilatkozta, hogy ha nem lenne a Momentum, akkor 2024-ben Budapesten lett volna az olimpia. Mivel Donáth a Momentum egyik alapítója, ezért továbbgondolva azt mondhatjuk, ha ne lenne Donáth Anna, mi rendeznénk az olimpiát."
Ungváry felrója Donáthnak, hogy párttársával, Cseh Katalinnal együtt megszavazta az abortuszt alapjognak tekintő EP-előterjesztést, míg Ungváry az abortuszt gyilkosságnak tekinti. | Nem kér bocsánatot a Donáth Anna abortálásáról álmodozó cikk szerzője | Ungváry Zsolt annyiban azért igazi úriemberként viselkedett, hogy megköszönte az „ingyen reklámot”. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/09/01/donath-anna-abortusz-olimpia-nolimpia-demokrata-ungvary-zsolt | null | true | null | null | Telex |
Magyarország egyik meghatározó irodabútor-gyártójával, a Gyulai Fafém Bútor Zrt.-vel tárgyalt tavaly a Balaton Bútor Zrt. – ismerte el a Narancs.hu kérdéseire Matolcsy Ádám, Matolcsy György jegybankelnök kisebbik fia, a Balaton Bútor tulajdonosa.
A tavalyi tárgyalás tényét megerősítette Zsarnóczay László, a gyulai cég egyik tulajdonosa, vezérigazgatója is, azt viszont mindketten cáfolták, hogy a Balaton Bútor Zrt. megvásárolta volna a gyulai céget. Ugyanakkor Matolcsy Ádám portálunknak válaszolva kifejtette, hogy „ettől függetlenül vannak cégvásárlási terveink itthon és külföldön is egyaránt.”
„A Gyulai Fafém Bútor Zrt a jövőben is Magyarország meghatározó bútoripari szereplője kíván maradni. Cégünknek nagy tervei vannak a jövőre nézve, mely kapcsán a cégvezetés nem fog változni, csupán kibővül a növekedési tervek végrehajtása miatt” – írta kérdéseinkre a Békés megyei fürdőváros legnagyobb magánkézben lévő termelőüzemének tulajdonos-vezérigazgatója.
A Gyulai Fafém Bútor Zrt.-nek még nem ismert a 2020-as mérlege, de 2019-ben árbevételük meghaladta a 3,5 milliárd forintot. Ezzel forgalmuk kétszerese a 2019-ben 1,7 milliárdos forgalmat bonyolító, veszprémi központú Balaton Bútor Zrt.-nek.
A gyulai üzem vezérigazgatója a Narancs.hu-nak kifejtette, dolgozóik munkahelye nincs veszélyben, sőt, bővítést terveznek az idei évben is. A cégnek stabil honi, valamint ausztriai és németországi megrendelői vannak, és egyes hírek szerint a Magyarországról kitessékelt, és a székhelyét Bécsbe áthelyező CEU-nak is szállítottak bútorokat. Zsarnóczay László tavaly nyáron egy magáncég "nyilvánosságra nem tartozó üzleti szerződésének" nevezte kérdésünkre azt, hogy valóban szállítottak-e bútort az egyetemnek, de hozzátette, hogy a CEU-val közvetlen üzleti kapcsolatban nem álltak soha. Magát az ügyletet, amely ilyen esetekben közvetítőcégeken keresztül történhet meg, nem cáfolta.
Matolcsy Ádám egy felvetésünkre adott válaszában semmi szokatlant nem talált abban, hogy a fele akkora árbevétellel rendelkező Balaton Bútor Zrt. vásárolna meg egy másik, nagyobb céget, ilyen lehetett volna akár a gyulai iroda- és iskolabútorokat gyártó cég is. Megfogalmazása szerint számtalanszor előfordult már a piacon, hogy kisebb árbevétellel rendelkező cég nagyobbat vesz meg.
Matolcsy Ádám 2015-ben, alig 30 évesen vásárolta meg a veszprémi bútorgyárat. Hat évvel ezelőtt akkor gyorsultak fel az események, amikor a Magyar Stratégiai Zrt. tulajdonjogot szerzett Matolcsy Ádám másik cégében, a Glamorous Kft.-ben, ami ugyanebben az időben a Növekedési Hitelbank hitelével megvásárolta a nagy múltú bútorgyárat, a Balaton Bútor Kft-t. A Matolcsy érkezése előtti évben, 2014-ben 8-900 millió forint volt a cég árbevétele, ami azóta a kétszeresére nőtt. Sőt, egy nemrégiben tető alá hozott projektnek köszönhetően ez nem kis mértékben emelkedhet már az idén és a következő években.
2019 decemberében ugyanis az állam három évre szóló bútorbeszerzési keretmegállapodást kötött a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon keresztül. Ennek értelmében 2021 és 2023 között az előszűrőn átment, és a kiírásnak megfelelő cégek összesen 20 milliárd forintért szállítanak termékeket az államnak.
A Balaton Bútor mellett további öt hasonló profilú cég nyerte el a keretmegállapodást. Matolcsy Ádám azt mondta, cége a legmagasabb pontszámmal jutott be a projektbe, ahol több szempont alapján értékelték a pályázókat, de a legnagyobb hangsúlyt az árazásra fektették. Kérdésünkre Matolcsy azt közölte, azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a 20 milliárdos megrendelésből mennyi jut a Balaton Bútorra, mert a keretszerződés csupán arra jogosít, hogy minden egyes bútormegrendelés kiírásáért versenyezni tudjanak. | Terjeszkedik Matolcsy Ádám, tárgyalt a legnagyobb hazai irodabútorgyárral is | Bár a Matolcsy Ádám tulajdonolta Balaton Bútor Zrt. tárgyalt az egyik legnagyobb honi irodabútorokat gyártó gyulai céggel, az adásvétel nem jött létre – tudta meg a Narancs.hu. Ugyanakkor Matolcsy portálunknak azt nyilatkozta, bel- és külföldön egyaránt cégfelvásárlási tervei vannak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/terjeszkedik-matolcsy-adam-targyalt-a-legnagyobb-hazai-irodabutorgyarral-is-236856 | 2021-03-23 11:39:31 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy WikiLeaks-videó szerint három három kamerát is felszerelt a kormányzat abban a házban, ahol Julian Assange, a WikiLeaks alapítója a házi őrizetét tölti. Szerintük így nyomon tudják követni, ki megy és távozik a szexuális zaklatással megvádolt férfi ideiglenes lakhelyéről - számol be az esetről a brit Telegraph.
Sarah Harrison, a WikiLeaks-csapat egyik tagja szerint a kamerákat azóta telepítették a lakásba, hogy a férfi odaköltözött decemberben. Daniel Hamilton, a Big Brother Watch jogvédő csoport vezetője szerint azonnal le kell szerelni a kamerákat, amelyek rendkívüli módon sértik a magánélethez való jogot. Szerinte a rendőrségnek és a belügyminiszternek világos nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy nem fogják eltűrni az ilyen típusú alattomos felügyeletet az Egyesült Királyságban.
A 39 éves Assange jelenleg házi őrizetben várja, hogy döntsenek Svédországnak való kiadatásáról. Az ausztrál férfi ellen két svéd nő tett feljelentést nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával. Assange tagadja a vádakat, mondván politikai okokból folyik ellene büntetőeljárás. A Wikileaks a nemzetközi helyzetet elemző titkos amerikai diplomáciai táviratok ezreit tette közzé. | Telegraph: A házi őrizetben is megfigyelik a WikiLeaks alapítóját | A kormányzati dokumentumokat kiszivárogató WikiLeaks alapítóját megfigyelik abban a nagy-britanniai házban, ahol házi őrizetét tölti, állítják Julian Assange támogatói. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/06/a-hazi-orizetben-is-megfigyelik-a-wikileaks-alapitojat | 2011-06-16 20:00:00 | true | null | null | Origo |
Tömeget, gyorsan meggazdagodni vágyó vendéglátósokat jósol idén nyárra a Balatoni Kör alapítója. Kardos Gábor az előttünk álló szezon elemzésén túl azt is ismertette, hogy tegnap elnököt váltott az egyesület. Laposa Bencét Szilágyi Lajos balatoni vendéglátós váltja.
A Balatoni Kör tegnapi közgyűlésén megújította elnökségét, az egyesület elnökének Szilágyi Lajost, a Villa Gréta cukrászat vezetőjét választotta. Mint ismeretes, idén januárban a Laposa Bence által vezetett érdekvédelmi szervezetben akkora feszültséget okozott az MTÜ egyedi támogatásainak megítélése, hogy a botrány kirobbanása után a badacsonyi borász felajánlotta lemondását a Balatoni Kör éléről, miután két cége összesen 143 millió forint fejlesztési forrást kapott.
A történet nyomán lemondott a teljes elnökség is, de teljes bizalomvesztés nem történt: Laposa a történtek ellenére elnökségi tag maradt. A hét éve alakult közösség a balatoni vendéglátás krémjét fogja össze, és az egyik legismertebb régiós szervezet a hazai vendéglátásban. Tagjai a minőségi borászat és gasztronómia olyan képviselői, akik egész évben nyitva tartanak és várják vendégeiket. A törekvésük az, hogy helyi alapanyagokkal és helyi szolgáltatásokra építkezve teremtsenek meg egy olyan körforgást, amely a régiót vonzóvá és élhetővé teszi minden évszakban.
Az új elnök nevének nyilvánosságra hozatala mellett az Index kérésére szezonjóslásra is vállalkozott Kardos Gábor, az egyesület alapítója. Szerinte ha a teraszok engedélyt kapnak a nyitásra, mindenki a Balatonon óhajtja szürcsölgetni a borát vagy koktélját, így Kardos eddig soha nem látott vendégsereget vizionál a partra. A tömeg kiszolgálása márpedig a minőségi szolgáltatókat komoly kihívások elé állítja, és a kéthavi "retró" mirelites sütödék idén sajnos újra teret nyerhetnek – ismertette álláspontját lapunkkal.
A Balaton már jó ideje nem nyaralóhely, hanem sokkal inkább hétvégi desztinációvá vált, amit szerinte mutat, hogy évek óta több vendégéjszakát regisztráltak a nyáron kívül, mint a csúcsszezonban. "Ez alapvetően jó hír, mert a nyár viszonylag rövid, hétvégék viszont egész évben vannak" – húzza alá Kardos.
Kardos szerint Budapestről a Balatont idén különösen csalóka lehet megítélni. A pár napja beígért terasznyitás olyan hirtelen jön, hogy a balatoni vendéglátósoknak alig egy-két hetük van arra, hogy a hónapok óta mesterségesen kómában tartott vendéglátóhelyeket újraélesszék, valamint profi csapatot építsenek fel – hogy legyen, aki kivigye a cukrászsüteményt, elmosogassa a tányért, felhabosítsa a tejet. Törekvése az elnökség tekintetében megújult Balatoni Körnek, hogy a megkezdett utat folytassa, azaz hogy a várható vendégrohamban is minőségi alternatívát nyújtson.
(Borítókép: Nyaralók hűsítik magukat a Balatonban a balatonfű zfői Föveny Strandon. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI) | A terasznyitástól példátlan roham jöhet a Balatonnál | A terasznyitástól példátlan roham jöhet a Balatonnál - Laposa Bence botránya, majd lemondása után új elnököt választott a Balatoni Kör. | [
"balaton",
"balatoni kör",
"laposa bence",
"belföld",
"ce femina"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2021/04/20/oskaosz-varhato-a-balatonnal-vendeglatas-turizmus | 2021-04-20 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Versenyben kell maradni a Kínából érkező beruházásokért még akkor is, ha egyes, meg nem nevezett nagy nyugat-európai országok azt mondják, hogy be kell fejezni a kínai gazdasági kapcsolatok építését, fejtette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az idei éves nagyköveti értekezlet hétfői megnyitásakor, írja az MTI. Erős mondat következett ezután, amikor a miniszter úgy fogalmazott:
mi sem vagyunk hülyék, nem most jöttünk le a falvédőről, nem a 6:20-assal jöttünk.
Hangsúlyozta, hogy a kormány külpolitikája továbbra is magyar és szuverén lesz, és ebből semmilyen nemzetközi nyomás ellenére nem fog engedni. Mint hozzátette Európa a valaha volt legsúlyosabb biztonsági és gazdasági kihívásokkal szembesül, ezért a kormány elsődleges kötelessége Magyarország biztonságának és fejlődésének garantálása.
Ehhez Szijjártó szerint olyan lépésekre van szükség, amelyek, mint fogalmazott egészen biztosan ellentétesek lesznek a nemzetközi liberális mainstream elvárásaival, ami miatt a miniszter nagy nemzetközi nyomásra számít. A miniszter úgy látja, hogy a nemzetközi liberális fősodorral szemben állást foglaló pártok világszerte súlyos nyomásgyakorlásnak, lejáratókampányoknak és külső beavatkozásnak vannak kitéve, de a tavalyi magyarországi választáson ezek az erőfeszítések kudarcot vallottak.
A külügyi tárca vezetője arra számít, hogy nagy lesz a nyomás Magyarországon a orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is. Mint mondta, bár a kormány elítéli a háborút és támogatja Ukrajna területi integritását, illetve a szuverenitás elvét, ez nem Magyarország háborúja, ezért szerinte nincs felelősségünk benne és senki nem követelheti, hogy fizessük meg az árát. A kormány jól ismert narratívájára térve leszögezte, hogy az emberéleteket meg kell védeni, és azt csakis békével lehet.
A kárpátaljai kisebbségek helyzetével kapcsolatban a miniszter kifejtette, hogy az Ukrajnában működő magyar nemzeti iskoláknak ettől az évtől ukrán iskolaként kell működniük, amit a miniszter a kisebbség jogfosztásaként és az anyanyelvi oktatás súlyos korlátozását bizonyító változásnak tart. Szijjártó kijelentette, hogy amíg Ukrajna nem adja vissza a magyar közösség jogait, addig Magyarország nem támogatja az ország Európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.
A továbbiakban Szijjártó Péter arról beszélt az értekezleten, hogy fenn kell tartani az Oroszországgal folytatott kommunikációt, mert ellenkezős esetben nincs esély a békére. Magyarország nem fogja felmondani az Oroszországgal kötött energiamegállapodásait és nem enged az ezzel kapcsolatos nyomásgyakorlásnak. A szankciós politikai megbukott, kudarcot vallott, bajt hozott Európára - fogalmazott a miniszter. | Szijjártó a kínai beruházásokért folytatott versenyről: mi sem vagyunk hülyék, nem a 6:20-assal jöttünk | A miniszter szerint nagy lesz a nyomás Magyarországon, de a kormány külpolitikája továbbra is magyar és szuverén lesz. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2023/09/04/szijjarto-a-kinai-beruhazasokert-folytatott-versenyrol-mi-sem-vagyunk-hulyek-nem-a-6-20-assal-jottunk | 2023. 09. 04. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az indiai Liberty friss közlései alapján az rajzolódik ki, hogy a dunaújvárosi acélipar jövője nagyon kétséges, az acélgyártás nem tűnik megmenthetőnek.
Az acélgyár körüli társaságok vélhetően megint felszámolási eljárás alá kerülhetnek, amely lehetőséget kínál az államnak, hogy a Bérgarancia Alapból fizessen béreket - ez egy olyan elkülönített állami pénzalap, amelynek célja, hogy a felszámolás alatt álló cégek számára megelőlegezze a munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást. Mert azt mintha továbbra sem szeretné az állam elfogadni, hogy a haldokló gyár munkavállalóit egyszerre elengedjék, ők bér nélkül maradjanak.
Azoknak, akik követték a Telexen a Dunaferr indiai megmentésének ezer sebből vérző történetét, aligha okozott mindez a szomorú fejlemény meglepetést, hiszen korábbi írásaink is ebbe az irányba mutattak, legrészletesebb cikkünket a háttérrőlittolvashatják. Az újabb bejelentésekről pedigittírtunk.
Az NGM most arról beszélt, hogy a kormány mindent megtett a Dunaferr megmentéséért, a Liberty viszont nem teljesítette a vállalásait. Ez részben igaz, a kormány valóban sokat segített, sőt, a Telex úgy tudja, hogy minden segítség nem is vált eddig publikussá, illetve a Liberty valóban nem teljesítette a vállalásait. A témával korábban sokat foglalkozó Fábián Gergely iparpolitikáért is felelős államtitkár már nincsen az NGM kötelékében, feladatait szétdobták Lóga Máté (ipar) és Szabados Richárd (kkv-k) között. Ugyanakkor aligha ő egyedül volt a felelőse annak a történetnek, amelyben egy olyan céget segített mindvégig a magyar állam, amely több országban is eljátszotta azt, hogy megmenti a bajba jutott acélgyárakat, de valójában nem hozott megoldást.
A tárca közleményében most azt írta, a Liberty a vasmű termelésének felfuttatását, a dolgozók megtartását és bérfejlesztését is megígérte. Az NGM szerint azonban a vállalások teljesítésében csak minimális előrelépés történt. Ebben az energiaárak növekedésének is szerepe volt. Ráadásul az acél világpiaci ára az elmúlt időszakban összeomlott. Ez valóban igaz, úgy néz ki, mintha az európai acélárat semmi nem tudná megfogni, csak esik és esik. Az NGM szerint a kormány összesen 70 milliárd forinttal járult hozzá az eddig sikertelen megmentéshez - a dolgozók bérét fél éven át a kormány fizette és a szén-dioxid kvóta felhasználását is lehetővé tette.
Az indiai hátterű Liberty Steel hivatalosan 20,9 milliárd forintért és 37 milliárd forint környezetvédelmi vállalásért vette meg a Dunaferrt. A kormány szerint csak ez az egy érvényes ajánlat érkezett. Az azonban nem derül ki ezekből a közlésekből, hogy valójában a Libertyn kívül négy komoly érdeklődő is akadt.
A szintén indiai Jindal-csoport ománi leányvállalata, a Vulcan Steel, az ukrán Metinvest, a leggazdagabb ukrán, Rinat Ahmetov tatár származású kelet-ukrajnai üzletember cégcsoportja, a Duferco-Minerfin olasz, cseh és szlovák cégekből álló csoport, valamint a svájci-olasz Trasteel.
A kormánynak abban tényszerűen igaza lehet, hogy érvényes ajánlatok nem érkeztek, de a többi induló sem azt nem tudhatta, hogy a már házon belül levő és onnan "segítő" Liberty mennyi gyártási kompenzációt kapott a kormánytól (vagyis mekkora előnnyel indult azáltal, hogy forráshoz jutott), sem pedig azt, hogy a későbbiekben még milyen jogszabályi változásokkal segíti majd a céget anyagilag a kormány. Az egész folyamatra jellemző volt, hogy előzetesen rosszabbul nézett ki az eladó portéka, ami a többi potenciális jelentkezőt elrettenthette (kvótabírság, jövőbeli kvóta hiánya, környezetvédelmi terhek fenyegettek), aztán utólag a Liberty több könnyítést is kapott.
Az európai acélipari megmentések közös és szomorú jellemzője, hogy a kormányok kétségbeesett igyekeztek egy-egy fontos céget és sok munkahelyet megmenteni, de közben lehetőséget és pénzt adtak olyanoknak, akiknek nem is biztos, hogy igazából ez volt a célja.
Korábban olyan pletykák is felröppentek, hogy az indiaiak csak amolyan előkóstolók, valamiképpen majd kínai befektetők érkeznek, de ennek nyilvános jelei nem nagyon voltak.
Dunaújvárosi körökben akadt, aki úgy mesélte, hogy a kormány mindenképpen el szerette volna érni, hogy még pár évig legalább elketyegjen a cég, ezáltal a több ezer nyugdíjkorhatárhoz közeli acélgyári dolgozó munkahelyének megszűnése ne okozzon akkora problémát a városban. Minél tovább húzza ugyanis a cég, annál több ember sorsa oldódik meg magától, ahogy elérik a nyugdíjkorhatárt, vagy elszegődnek máshová.
A történet összességében nagyon szomorú, sokan és sokszor leírták, hogy mit jelent a városnak a cég. Ha a települést (amely volt Dunapentele, Sztálinváros, Dunaújváros) és a céget (amely volt Sztálin Vasmű, Dunai Vasmű, Dunaferr, majd Liberty) összevetjük, kiderül, hogy Dunaújváros gyakorlatilag maga a vasmű. Előbb létesült a vasmű, utána lett körülötte város.
Helyben mindenkit különleges kapcsolat fűzött a gyárhoz, mindenkinek volt rokona, aki itt dolgozott. Mint hallottuk, ma is hatalmas tisztelet övezi például "Borót", vagyis Borovszky Ambrust, aki vasmunkásból lett a gyár vezérigazgatója, és 1975-ös nyugdíjazásáig volt első ember. A városban rendes, tiszta kezű emberként emlékeznek rá, akinek sokat köszönhetett az egész település, pedig - állítólag - a vasmű még a Kádár-korszakban is némi ellenszélben dolgozott, mert a pártvezetésnek nem volt szívügye a rákosista mintavállalat.
Ugyanakkor Dunaújvárosban a vas és acél tisztelete megmaradt, a mindenkori céghez kapcsolódtak a városi óvodák, iskolák, felsőfokú képzőhelyek, a nagyon sikeres sportklubok (jégkorong, kézilabda, röplabda, foci), illetve alsó hangon 15 ezer ember megélhetése függött a cégtől, ha az acélipari munkásokon felül beszámoljuk a családtagokat, beszállítókat, külső karbantartókat, takarítókat, vasutasokat.
Ennek most sajnos úgy néz ki, vége. Ugyanakkor természetesen Dunaújváros és az acélgyártás problémái nem varrhatóak csak az NGM vagy a Liberty nyakába. Európa acélipara gyakorlatilag tönkrement, a földrész már kitermelte az érceit, miközben globálisan még maradtak olyan helyek, ahol még gyakorlatilag a csilléből lehet betolni az alapanyagot a vasműbe, illetve közel vannak a nagy tengeri kikötők, mert ez is fontos versenyelőny.
Európa ráadásul egy olyan (amúgy dicséretes) zöldítési álmot fogalmazott meg, ami nagyon megdrágította a termelést, kötelező volt a sok környezetvédelmi beruházás, de nem volt hozzá támogatás, hiszen az unió gyakorlatilag kizárt minden állami segítséget a szennyező iparág irányába. Kínában eközben az állam dotálta az acélipar terjeszkedését.
Pedig Európa acélgyártása, a német, olasz, francia és főleg luxemburgi cégek valaha éllovasok voltak ebben a globális iparágban. A ma pénzügyi szolgáltatásairól ismert Luxemburg volt az acélipar központja, elsősorban Esch-sur-Alzette környéke. Helyi munkás nem volt ugyan elég, de érkezett rengeteg portugál, Esch, vagyis a második legnagyobb luxemburgi város lakosságának pedig a 35 százaléka ma is portugál.
Másfél évtized alatt aztán nagyot fordult a világ. 2008-ban a pekingi olimpiára még Európa is szállított be acélszerkezeteket, mára ez teljesen megváltozott, a világ acéliparának a 80 százaléka Ázsiában (főleg Indiában és Kínában) működik, a top 40 cégből egyetlenegy európai. A szállítási költség a nehéz acélipari termékeknél ugyan magas, de az USA és Európa még ezt is bevállalta, és a nagy globalizációs munkamegosztásban teljesen leépítette a kapacitásait. Igaz, az Egyesült Államok vezetése időközben rájött, hogy hadászati szempontból is kockázatos, ha pár kulcsiparág (így pl. az acélipar és a hajógyártás) szinte teljesen eltűnik az országból, hiszen nem lehet flottát fejleszteni acél és hajó nélkül. A jelenlegi amerikai vezetés és az ígéretek szerint Donald Trump elnökjelölt ezért próbálja megfogni az utolsó gyárakat (a kassai vasművet is birtokló US Steelt a japán Nippon Steel szeretné felvásárolni).
A Liberty Dunaújvárosnál most azt remélik, hogy amennyiben megint felszámolás indul, akkor legalább az állam be tud szállni a bérek fizetésébe. Vannak, akik megint bíznak az államban vagy egy esetleges másik tulajdonosban. Hallottunk olyan kijáróemberekről, közvetítőkről, akik próbáltak üzenni a korábbi érdeklődőknek, hogy talán megint megnyílik a lehetőség.
Úgy tudjuk azonban, hogy az egyszer már pórul járt vevőjelöltek azt mondták, hogy még ha fenn is áll még a vásárlási szándékuk, egyszer már fenéken lettek billentve, ezután maguktól nem jelentkeznek. Ha az állam felől komoly a szándék, akkor keressék meg őket hivatalosan és tárgyaljanak.
Ezen a ponton viszont eltűntek a kijáróemberek - mint egyik forrásunk mesélte, előfordulhat, hogy valójában nem is az állam irányából jött ez az üzenet, csak valakik látták, hogy az indiai terv be fog sülni, és próbáltak volna új üzletet kreálni. Miközben azt is hallottuk, hogy amennyiben az állam valóban dotálna valamilyen dunaújvárosi bérmunkát, mint korábban a Liberty esetében, abban mások is szívesen részt vennének. Saját kockázatra, ilyen árak mellett azonban aligha lenne jelentkező.
Az NGM szerint azért nincs minden veszve, a jövő a zöld acél, az elektromos ívkemence. Ezzel a kérdésselkülön cikkbenis foglalkoztunk, így most csak dióhéjban mutatjuk be, hogy ez az ötlet sem túl reális:
mindenféle ezzel ellentéteskommunikációellenére valójában nem kapott ehhez kínai támogatást a Liberty;
a jelenlegi elektromos hálózat nem alkalmas arra, hogy felvegye a szükséges áramot;
gond lenne a leendő alapanyag (acélhulladék) beszerzésével, az energia biztosításával, a munkaerővel, a rekultivációs költségekkel;
de elveszne a Dunaferr versenyelőnye, a kis sorozatok, a speciális termékek is.
A kormány természetesen látta a véget közeledni, például rendeletben választotta le a vasmű cégeiről a "semleges", vagyis az acélgyártól független vállalatok energiaellátását.
A helyzet nagyon rossz, nehéz megítélni, hogy a kormány miként foghatott ennyire mellé az indiaiakkal: tényleg nem lett volna jobb partner, vagy csak megtévesztő volt az ígéret, és nem a valódi legjobb tűnt a legelőnyösebbnek. Innentől most alighanem az a legfontosabb, hogy a dolgozók sorsa megnyugtatóan rendeződjön, és hogy továbbra már ne fejjék kalandorok a magyar államot mindenféle fals ígéretekkel, vagyis ne vigye el senki hamisan csengő jövőképekkel az adófizetők pénzét. | A kormány azt állítja, hogy mindent megtett a dunaújvárosi acéliparért. Vajon tényleg? | A dunaújvárosi acélgyártás legújabb kori történetében sokszor hittük már, hogy nem lehet lejjebb jutni, aztán általában kiderül, hogy de. Az indiai megmentési kísérlet kudarcát már a kormány is beismerte, de az továbbra sem világos, miért kellett állami támogatással idecsábítani egy ennyire zűrös céget, ami végső soron az adófizetőket fejte meg. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/03/dunaferr-ngm-acel-liberty-csod | null | true | null | null | Telex |
Pár napig úgy tűnt, hogy hivatalos forrásokból is megtudhatjuk, kiktől vásárolnak építőanyagokat az egyik legnagyobb most zajló állami építkezéshez. De aztán elég volt csak finoman utalni az Orbán családra, és mindenki elnémult.
A másfél éve folyó, több mint 72 milliárd forintba kerülő dél-balatoni vasútfelújításról van szó. A projekt helyszínén több dolgozótól is azt hallottuk, hogy a felhasznált építőanyagok egy részét az Orbán Viktor apjának többségi tulajdonában álló gánti bányacégtől szállítják. Az információk birtokában arra kértük a beruházást vezető céget, hogy tájékoztasson az építőanyagok eredetéről, és erre kezdetben nyitott is volt a kivitelező. Amikor viszont az Orbán családhoz kötődő építőanyagokról tettünk fel kérdést, hirtelen megváltozott a cég hozzáállása: üzleti titokra hivatkozva mégis megtagadta a válaszadást.
A gánti bányacég és az Orbán család egyéb vállalkozásai látványosan növekedtek az elmúlt években. Korábbi cikkeinkből kiderült, hogy a társaságok kiemelkedő teljesítményéhez számos állami, főként európai uniós finanszírozású munka járult hozzá: csatornázási projektekhez, vasút-és autóút felújításokhoz és egy állami erőmű beruházásához is szállítottak építőanyagokat.
Orbán Viktor az első, 1998 és 2002 közötti miniszterelnöki ciklusa idején még kifejezetten kérte az édesapját, hogy ne vegyen részt állami beruházásban. A Direkt36 idén júniusban szembesítette Orbánt a mostani helyzettel, mire ő ellentmondásos választ adott. Egyrészt közölte, hogy továbbra is fontosnak tartja, hogy családjának cégei ne vegyenek részt állami munkákban. De aztán utalt arra is, hogy azt nem érzi problémának, ha a családjának cégei a fő- vagy alvállalkozók beszállítóiként jelennek meg állami projektekben.
A beszállító cégek ugyanúgy közpénzből részesülnek, mint a beruházások magasabb szintű résztvevői, viszont a tevékenységük rejtve marad a nyilvánosság elől. A közzétett dokumentumokban ugyanis nem szerepel, hogy hogy ki és mennyi pénzért szállít építőanyagokat az egyes állami beruházásokhoz. Így sokáig az Orbán-cégek is titokban juthattak közpénzhez, és mi is csak hosszas kutatás után tudtuk ennek részleteit bemutatni. A dél-balatoni beruházás pedig különösen jó példája annak, hogy az érintett állami szervek és kivitelezők hogyan igyekeznek eltitkolni a keresett információkat.
Mészárosék a Balatonnál
A Balaton déli partján, a Szántód és Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres szakaszon tavaly tavasszal indult a vasútvonal felújítása. A tervek szerint a beruházás jövő ősszel lesz kész, és a szakaszon 10 perccel fog csökkenni a menetidő. A projekt keretében felújítják a Fonyód-Kaposvár közötti mellékvágányt is.
A teljes beruházás az előzetesen becsült árnál 16,9 milliárd forinttal drágábban, 72,4 milliárd forintból valósul meg. A költségek 79 százalékát európai uniós forrásból finanszírozzák. A közbeszerzést a Déli-part 2016 Konzorcium nyerte el, amelynek három tagja van: az R-Kord Építőipari Kft., a V-Híd Zrt és a konzorciumvezető Swietelsky Vasúttechnika Kft.
Az R-Kord Mészáros Lőrinc, a rohamos léptékben gazdagodó felcsúti polgármester cége.
A V-Híd Zrt. többségi tulajdonosa Sárváry István, aki korábban kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár volt. A 2015-ben alapított V-Híd idén nyáron Mészáros cégével közösen nyerte el a Püspökladány-Ebes vasútvonal 74,9 milliárdos felújítására kiírt közbeszerzést is.
A Swietelsky Vasúttechnika az egyik leányvállalata az osztrák Swietelsky cégcsoportnak, amelynek cégei szintén rendszeresen nyernek magyarországi közbeszerzéseken.
A projekt nyilvánosan elérhető dokumentációja azt viszont nem részletezi, hogy kik a beruházás alvállalkozói és beszállítói. A Direkt36 azt már korábban kiderítette, hogy a projektben az R-Kord alvállalkozójaként dolgozik a Vasútautomatika Kft. A cég tulajdonosa Mészáros Lőrinc horvátországi jobbkeze, Sakalj Ferenc.
Azt is feltártuk, hogy Mészáros Lőrinc és a Swietelsky-csoport egyik cége is dolgozott már korábban az Orbán-cégekkel. A Mészáros és Mészáros Kft. a budapesti csatornázási munkákhoz rendelt aknaelemeket az Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft.-től, a Swietelsky Magyarország Kft. pedig a szintén Orbán-érdekeltségek közé tartozó Gánt Kő Kft. ügyfele volt.
Győző bácsi bányája
Több építőipari forrás a dél-balatoni projekt beszállítói között is megemlítette az Orbán család vállalkozásait. Az építkezés helyszínén is többen megerősítették, hogy a projekthez többek között az Orbán család érdekeltségébe tartozó gánti bányából szállítanak építőanyagokat.
Június közepén Balatonszemes közelében dolgozó, épp ebédszünetet tartó munkásoktól kérdeztük meg, tudják-e, melyik bányából szállítják az úgynevezett zúzott követ a beruházáshoz. „Kérdezd meg az Orbán apját!” – tanácsolta az egyik munkás, majd a Balaton déli partján Fonyód felé tovább haladva, kilóméterekkel arrébb is hasonló válaszokat kaptunk két munkástól.
Ugyanezen a napon a konzorcium fonyódi projektirodájában két személy szóban megerősítette, hogy az Orbán Győző gánti bányacégétől szállítanak zúzott követ a beruházáshoz. „0/32-es zúzalékanyagot” hoztak, pontosított az egyikük, a kódszámmal az anyag szemcseméretére utalva. Azt is hozzátette, hogy júniusra már az összes addig szállított gánti anyagot beépítették, de nyári szünet után, augusztus 20-tól újra kezdődik a fuvarozás. A további kérdéseinkre viszont azt mondták az irodában, nincs felhatalmazásuk nyilatkozni.
Egy újabb, novemberi látogatásunk alkalmával egy, a munkások által „kisebb főnök”-nek nevezett ember azt mondta, tudomása szerint a zúzott követ nem Gántról, hanem Uzsabányáról szállítják. Viszont hozzátette, hogy a zúzottkőréteg alá helyezett, dolomitból készült, úgynevezett PSS talajjavító anyag egy 7 kilométeres szakaszon, Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő között Gántról érkezett. Amikor rákérdeztünk, hogy konkrétan Orbán Viktor apjának bányájából hozták-e az anyagot, azt válaszolta: „Igen, igen, a Győző bácsi bányájából”.
A PSS anyagról és Orbán Győző cégének részvételéről ismét szerettünk volna érdeklődni a konzorcium projektirodájában, de ott azt mondták, hogy „céges szintről” nem kaptak engedélyt arra, hogy nyilatkozzanak, és a konzorciumvezető Swietelsky Vasúttechnika budapesti irodájába irányítottak minket. Ezzel a céggel azonban ekkor már hónapok óta folytattunk egy érdekes fordulatokat vevő levelezést.
Ja, zúzott kő? Az üzleti titok.
A Swietelsky Vasúttechnika Kft-től először azt kértük, árulják el, hogy a projekt során felhasznált építőanyagokat mennyi pénzért és mely vállalkozóktól szerzik be. A projektvezető először azt írta, nem nyilatkozhat anélkül, hogy erre engedélyt kapna a projekt megrendelőjétől, az állami út-és vasútfejlesztésekért felelős állami vállalat, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től.
Így zajlott a levelezés a kivitelezővel
Hogy megkönnyítsük a válaszadást, kértünk a konzorciumvezető számára egy írásbeli engedélyt a NIF-től, amely emailben meg is adta a jóváhagyást. Ezt továbbítottuk a Swietelsky Vasúttechnikának, amely így már nyitottnak mutatkozott az adatkiadásra. Annyit kértek csak, hogy jelezzük, pontosan melyik építőanyag beszállítóira vagyunk kíváncsiak, és hogy mikorra kérjük az információt.
Ezután azonban hirtelen megváltozott a hozzáállásuk. Amikor elárultuk, hogy elsősorban a zúzottkő beszállítói érdekelnek minket, akkor a cég meggondolta magát. Közölték, hogy a konzorciumi partnerekkel és a Swietelsky cégcsoport vezetésével való egyeztetés után arra jutottak, hogy „a kért adatokat üzleti titokként” kezelik. A Swietelsky Vasúttechnika egy új érvet hozott fel az adatkiadás megtagadására: a válaszukban arra utaltak, hogy csak a közfeladatot ellátó szervek kötelezhetők közérdekű adat kiadására, magáncégek nem.
Ez viszont nem így van. Korábban üzleti titokra hivatkoztak a Margit-híd és a Széll Kálmán tér felújításának megrendelői és kivitelezői is, amelyekkel az Index éveken keresztül pereskedett a beruházások számláiért. A bíróság mindkét esetben az Indexnek adott igazat. Egy 2014-es törvénymódosítás pedig ki is mondta, hogy állami vagy önkormányzati szervezettel szerződő magáncégek is kötelezhetők adatkiadásra, és csak egészen kivételes esetben minősíthetnek üzleti titoknak olyan adatokat, amelyek közpénz felhasználásával kapcsolatosak.
Korábbi példákkal és jogszabályokkal alátámasztva írtuk meg a Swietelskynek is, hogy az érvelésük miért nem állja meg a helyét. Miután közel egy hónapig hiába vártuk a választ, jeleztük a cégnek, hogy információnk szerint a gánti bányacégtől szállítottak zúzott követ és dolomitot a beruházáshoz. Kértük, hogy erősítsék meg vagy pontosítsák az információinkat. Erre már semmilyen válasz nem érkezett, pedig többször is kértük, hogy reagáljanak a levelünkre. Kérdéseinket elküldtük Orbán Győzőnek is, de ő korábbi megkereséseinkhez hasonlóan ezúttal sem válaszolt.
Senki nem tud a beszállítókról
A fenti példa mutatja, hogy egy állami projekt kivitelezőjével hónapokon keresztül levelezve sem biztos, hogy sikerül megszerezni a projekt beszállítóira vonatkozó hivatalos adatokat. Mi pedig a balatoni projekten kívül számos más állami beruházás beszállítóira is kíváncsiak vagyunk.
Ezért két állami szervhez, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) és a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez is közérdekű adatigénylést adtunk be július elején több nagyobb, összességében több százmilliárdos értékű, EU-s finanszírozású út- és vasútépítési beruházással kapcsolatban.
Az NFM az érintett EU-s projektekben úgynevezett irányító hatóságként működik: a minisztérium felügyeli a projekteket és ellenőrzi a beruházás során keletkezett számlákat és dokumentumokat, amelyek a Brüsszel felé történő pénzügyi elszámolásokhoz szükségesek. A NIF pedig a fejlesztési minisztérium által megbízott állami vállalat, amely az út-és vasútépítési beruházások megrendelője. A NIF az EU-s források kedvezményezettje, és a pénzügyi elszámolásokhoz szükséges számlák és dokumentumok összegyűjtéséért is felelős.
Azonban mindkét szerv azt állítja, hogy nem tudják, kitől és milyen áron vásárolnak építőanyagokat az állami projektekhez. Az NFM azt írta, a projektek alvállalkozóival és beszállítóival kapcsolatos adatok nem náluk, hanem a projektek kedvezményezettjénél – tehát a NIF-nél – állnak rendelkezésre.
A NIF szerint viszont ők sem rendelkeznek a beszállítókra vonatkozó adatokkal. Csak az alvállalkozói szintről vannak információk, ezek kiadásáért viszont 246 ezer forintot kértek. A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet segítségével augusztus végén pert indítottunk a NIF ellen mind az alvállalkozókra, mind a beszállítókra vonatkozó adatok ingyenes kiadásért. November közepén az elsőfokú ítéletben a javunkra döntött a Fővárosi Törvényszék: a NIF-nek ingyen ki kell adnia, hogy mely vállalkozók és beszállítók vettek részt a projektekben, és mennyi pénzt fizetnek a számukra.
A cikk elkészítésében közreműködött Pethő András. | Próbálják titkolni, de a balatoni gigaberuházásnál is feltűnik Orbán apjának cége | Helyi források szerint a dél-balatoni vasútfelújításra is érkeznek kövek Orbán apjának bányájából. A Direkt36 hivatalos csatornákon is próbált erről információt szerezni, de elég volt egy utalás a miniszterelnök családjára, hogy mindenki elnémuljon. | null | 1 | https://444.hu/2017/11/29/probaljak-titkolni-de-a-balatoni-gigaberuhazasnal-is-feltunik-orban-apjanak-cege | 2017-11-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az észak-amerikai futballbajnokság, az MLS holtidényére visszatér korábbi klubjához, az Arsenalhoz Thierry Henry, a New York Red Bulls francia világ- és Európa-bajnok csatára.
A goal.com beszámolója szerint a 35 éves támadó mindenben megállapodott a vezetőkkel, már hetek óta a londoniakkal készül, ám hivatalosan csak január 1. után mutatkozhat be az együttesben, és körülbelül márciusig szerepelhet a szigetországban.
Az előző télen is kölcsönvette őt a New Yorktól az angol egyesület, akkor hét mérkőzésen kétszer talált be.
A 35 éves sztárjátékos - aki felkerült arra a háromfős listára, amelyről kikerül majd az idei MLS-szezon legértékesebb labdarúgója - 228 góljával az Arsenal történetének legeredményesebb futballistája. | Henry január 1-től újra az Arsenalban | Henry január 1-től újra az Arsenalban - Amíg NY-ban nem futballoznak, visszatér Londonba. | [
"henry",
"arsenal",
"ny",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/2012/12/05/henry_januar_1-tol_ujra_az_arsenalban | 2012-12-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
"Ugyan most először jár magyar külügyminiszter Egyenlítői-Guineában, de a kapcsolataink a régmúltra nyúlnak vissza, hiszen a magyarok egyik legkedvesebb szentje, Árpád-házi Szent Erzsébet az ország fővárosának védőszentje."
Ezt írja a Facebookon Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, akiről megírtuk, hogy olyan helyre utazott, ahol eddig magyar külügyminiszter még nem járt, Egyenlítői-Guineába.
Ahogy azt a 444.hu írja, valóban, Egyenlítői-Guinea fővárosában és legrégebbi városában, Malabóban található a Szent Erzsébet-székesegyház, a római katolikus templom hivatalos felavatása 1916-ban volt. A székesegyház neogótikus építészeti stílusáról és a város fölé magasodó két 40 méter magas tornyáról híres, az ország legnagyobb keresztény templomaként tartják számon, és valóban Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta a nevét.
Ahogy azt megírtuk, a hétvégén derült ki, hogy a kormány gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást köt az Egyenlítői-guineai Köztársaság kormányával. Mint írtuk, az Egyenlítői-guineai Köztársaság egy diktatúra, amelyet 45 éve vezet Teodoro Obiang elnök, és a Transparency International szerint 2024-ben a világ egyik legkorruptabb országa volt.
A megállapodás megkötésére Orbán Viktor adott felhatalmazást a péntek esti Magyar Közlönyben kihirdetett határozatával, a szövegből az is kiderült, hogy mindez Szijjártó Péter külügyminiszter előterjesztésre történt. Orbán arra is felhatalmazta Szijjártót, hogy jelölje ki azokat, akik letárgyalják a megállapodást, amit a magyar külügyminiszternek - vagy az általa kijelölt embernek - kell aláírnia, de a végső tervezetet a kormány is megnézi.
Szijjártó Péter friss posztjában azt is elárulta: a kelet-afrikai országok gazdasági szervezetének központja is Egyenlítői-Guineában van, ahol "ma a gazdasági, energetikai, vízügyi és oktatási együttműködésről tárgyalunk." | Szijjártó Péter Szent Erzsébetre mutogat | Elvégre ez olyan ízléses, amikor a világ egyik legkorruptabb államáról van szó. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/kulfold/szijjarto-szent-168312 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Ha Mészáros Lőrinc üzleti birodalma belekóstol egy-egy iparágba, akkor aligha elégszik meg jelentéktelen szerepkörrel. Eddig akármire is vetett szemet a felcsúti polgármester, legyen az a bankrendszer, az agrárium, az építőipar, vagy a szállodák világa, szinte csak úgy záporoztak az iparági terjeszkedéséről szóló bejelentések.
Azt például felsorolni is nehéz lenne, hogy mi mindent vett már meg a mezőgazdaságban, vagy azt, hogy hány hazai, vagy környékbeli szálloda irányába bővültek a vállalkozásai. A hazai banki és takarékszövetkezeti befolyásszerzését már kicsit könnyebb feltérképezni, hiszen a szereplők száma itt jóval korlátozottabb. Információink szerint hasonló ütemű terjeszkedés várható az energetikában is.
Visonta, hej!
Több terjeszkedési irányról és vásárlási elképzelésről is hallottunk, mindegyiket ebben a cikkben most nem fogjuk bemutatni, de egy kifejezetten lokális terjeszkedés-hullámot érdemes megismerni.
Mészáros Lőrinc és csapata nagyon befészkelte magát a Heves megyei Visontára, hiszen
megvette a Mátrai Erőmű többségét,
felvásárolta a halmajugrai központú Geosol Kft-tt, amely az erőműnek szállít elégethető biomasszát
illetve Visonta Projekt Kft. néven egy 29 milliárd forintos beruházással készülő búzakeményítő-üzemet is fejleszt.
Van azonban a Mátrai Erőmű Ipari Parkjában még egy rendkívül ígéretes üzleti modellel induló, de tízéves története során mégis mindvégig nagyon hányatott sorsú cég. A Zöldolaj BB Dízelalapanyag Termelő Zrt, jelenleg még nem Mészárosé, de ha a már megkezdett puhatolózások sikerre vezetnek, vagy esetleg nem sikerül a biodízelcégnek a nehézségein (felszámolási eljárások, NAV-megállapítás) úrrá lennie, akkor ez is az övé lehet.
A NER valahogy megoldja
Azt hallottuk, hogy az elmúlt hónapokban a legkülönbözőbb ötletekkel álltak elő maguk között, vagy akár keresték meg a társaságot a NER-világból különböző ügyvédek, közvetítők. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, ebben a körben időről, időre összegyűlnek a fontos emberek, itt osztják le a feladatokat, a projekteket. Ebben az ügyben is összedugta a fejét néhány NER-es, sőt, egy-két puhatolózó külsős tárgyalás is volt az ügyben, de valójában a felek ma még inkább csak méregetik egymást.
Volt olyan elképzelés, amely szerint Mészáros valamelyik cége lett volna a vevő, de olyan is, amelyben egy hozzá közeli másik szereplő tett volna ajánlatot, de további megoldások is felmerültek már.
A Zöldolaj BB Zrt, biodízelgyár 2007-ben kezdett el épülni, 2009-ig az állami MFB Invest is tulajdonos volt. Az ötlet nem volt rossz, hiszen az uniós szabályozás abba az irányba tartott, hogy a dízelüzemanyagokhoz kötelező lesz biodízelt keverni, itthon pedig nem voltak repcemag-sajtoló üzemek, az építés remek ötletnek tűnt.
Azt hallottuk, hogy a cég lelke mindvégig Hartmann Péter magyar energetikai szakember volt, aki korábban ült már a Mol, azóta pedig az MVM vezető testületeiben is. Hartmann nem tűnik ellenségnek a jobboldalon, hiszen állami megbízásai mindig Orbán Viktor miniszterelnökségi ciklusaihoz kötődtek.
Mit csinál a Zöldolaj?
De lássuk a cég történetét! Az üzem jelentős késéssel ugyan, de végül elkészült, azóta a cég üzleti modellje szerint a környékről, vagy nagy agrár-integrátoroktól beszerzett repcemagokból
egyrészt biodízel-alapanyagot, vagyis repceolajat sajtol (a 35-40 ezer tonnányi éves produktum nagyjából a hazai termelés harmada),
másrészt a kipréselt repce maradékából nagy energiaértékű pogácsákat termel, amelyet az állati takarmánykeverők dolgoznak fel, és elsősorban szarvasmarhák és kiskérődzők fogyasztanak el,
harmadrészt, a Mátrai Erőműben el is lehet égetni a megmaradt pogácsákat, mint száraz biomasszát, a kiváló tüzelőanyag energiatartalma a feketeszénnel vetekszik.
Annyit még megtudtunk a szakemberektől, hogy a repceolaj-sajtolás kulcsa, hogy a pogácsákban minél kevesebb olaj maradjon. Ennek részben az a haszna, hogy az olaj sokkal jobb áron adható el, mint a pogácsa, részben az, hogy amennyiben a pogácsában olaj marad, az alaposan megfosatja a marhákat, amelyek így veszíthetnek az élősúlyukból.
Csőstül érkező bajok
Csakhogy a Zöldolaj nincsen könnyű helyzetben, így a jelenlegi tulajdonosai, illetve vezetői vélhetően nem is tudják, hogy sírjanak, vagy nevessenek, amikor a NER előfutárai bejelentették érdeklődésüket. Mostanában azért a Mátraival és a Geosollal el lehettek foglalva, mert azt hallottuk, hogy az érdeklődésekben éppen nyugodtabb időszak volt.
Mészáros Lőrinc világának terjeszkedésében amúgy bőven van logika, hiszen amennyiben csak a fenti üzleti értékláncon végigszaladunk, jól látható, hogy a rengeteg földdel, mezőgazdasági érdekeltséggel bíró felcsúti kör repcét beszállítani is tudna, míg a szintén e csoporthoz tartozó állattenyésztéssel foglalkozó cégek, vagy a Mátrai Erőmű a vevői oldalon is logikusan bukkanna fel.
Tulajdonosok
A baj csak az, hogy hiába vonzó az üzleti modell, a cég nagyon hányatott sorsú. Osztalékot nem fizet a tulajdonosainak, akiknek még pénzt is kellett betolni a társaságba.
Pedig a kezdeteknél minden nagyon szépen összeállt. A társaság minden irányból jó szerződésekkel volt körülbástyázva. Volt hitel, az IKR és a KITE, vagyis a legnagyobb agrárintegrátorok garantálták a repcét, a Mol-csoport a biodízel végső felhasználását, a Mátrai Erőmű pedig jó áron adta az energiát és a hulladékgőzt – meséli Csósza Péter, az egyik alapító, aki energetikai és szállítmányozási vállalkozó.
Rajta kívül alapító volt még az említett Hartmann Péter, illetve Bártfai Béla (a pénzügyi kormánybiztos, Bártfai-Mager Andrea férje, egyben az MVM fb-tagja).
Később az államra szállt egy nagyobb pakett, majd egy amerikai csapat, a Green Invest USA Llc. lett a meghatározó részvényes. Ez egy bivalyerős tulajdonos, ahhoz a Michael J. Brown dúsgazdag üzletemberhez köthető, aki az Euronet bankfüggetlen bankjegykiadó-automatákat is üzemelteti.
Hitel és áfa
Visszatérve a bajokra, még mindig nem magyaráztuk meg, hogy miből erednek a problémák. A gyár építése során a neves magyar-német hátterű kivitelező megcsúszott, választott bírósági eljárás is lett a felek között az ügyből. Kártérítést ugyan végül nem kapott a Zöldolaj, de a cég indulásának csúszása éppen a 2008-as pénzügyi válságig tolódott és nagy problémát okozott, hiszen a korábbi beszállítói alapanyag-szerződések túlárazottá váltak és a végterméket már nem lehetett a tervekben megfogalmazott áron eladni, a biodízel tőzsdei ára bezuhant.
2013-ban a cég csődközelbe került, de végül a hitelezőkkel sikerült megegyezni és tiszta lappal indulhatott a cég. 2016-ban azonban újabb balhé jött. A cég – mint sokan mások az agrárpiac, vélhetően teljesen jóhiszeműen - belekeveredett egy áfa-vizsgálatba. A repce, illetve repceolaj is azon mezőgazdasági termények közé tartozik, amelyikkel előszeretettel trükköztek a körhintacsalók.
Valahol a Zöldolaj beszállítói láncában is volt egy cég, amelyik nem fizetett forgalmi adót. Amikor pedig a NAV feltárta a láncolatot, a végfelhasználónál is megállapításokat tett, sőt a Zöldolajhoz befolyó forgalmat egy végrehajtás keretében inkasszózta is. (A Zöldolajat ismerők természetesen ragaszkodnak a cég ártatlanságához, és úgy vélik Hartmann Péter cégvezető, biztosan nem keveredett ilyen jellegű csalásba, teljesen más habitusú ember.)
Végül, amikor már az egész ügy komolyan veszélyeztette volna a cég létét, a Zöldolaj elérte, hogy egy bíróság felfüggesztette az adóhatóság végrehajtási eljárását, és ezzel a cég időt nyert. Ám a sok bankhitel és az inkasszó miatt a cég így is nagyon nehéz helyzetben van, hiába van impozáns, 2-6 milliárd forintos éves forgalma, rendre erősen veszteséges, mert minden pénzt elvisz a NAV és a bankhitelek nyögése.
Változás az MVM-nél
Erős egybeesésnek tűnik, hogy Hartmann Péter, aki 2014-től az MVM igazgatóságába is bekerült, 2017 vége felé nagy csendben távozott. Az időzítésből látszik, hogy Hartmann tisztsége a harmadik Orbán-kormány után tapasztalható nagy energetikai robbanáshoz kötődött, ekkor az NFM, az MNV, illetve az MVM vezetősége is kicserélődött. Ez volt ugyanis a fő terepe a simicskátlanításnak, és innentől érvényesült jobban Seszták Miklós érdekköre.
Nem tudjuk pontosan mi történt, az MVM a személyi hírt nem cáfolta, de nem is kommentálta, úgy hallottuk, hogy állítólag a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hívta vissza korábbi delegáltját. Kerestük Hartmann Pétert is, de cikkünk megjelenéséig még nem kaptunk visszahívást az üzeneteinkre. Volt, aki szerint kényelmetlenné vált a Zöldolaj vezetője az igazgatóságban, igaz a másik zöldolajos alapító, Bártfai Béla benne maradhatott a felügyelőbizottságban.
Ütésváltás
A háttérben állítólag iszonyatos nagy adok-kapok zajlik. Forrásaink szerint a Zöldolajt nem csak a NAV-ügy veszélyezteti, de más, folyamatban levő felszámolási eljárások is zajlanak. Erre lehet, hogy rámegy a cég, lehet, hogy egy tranzakció segít, de az is lehet, hogy a tőkeerős jelenlegi tulajdonosok megmakacsolják magukat. Ahogy az egyik, politikai kapcsolatokkal rendelkező forrásunk fogalmazott, fél éven belül így, vagy úgy, de biztosan lesz változás a cégnél. Érdemes lesz figyelni.
Borítókép: A mátrai erőmű Visonta közelében Fotó: MTI / Komka Péter | Mészáros Lőrinc esete a marhapogácsával | Mészáros Lőrinc esete a marhapogácsával - A felcsúti polgármester és csapata befészkelte magát Visontára. A Mátrai Erőmű után most egy biodízel-cégre is szemet vetettek. Vonzó üzleti modell, hányatott sorsú vállalkozás és a repceolaj, ami kicsinálja a marhák emésztését. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/01/30/meszaros_lorinc_visonta_marhapogacsa_biodizel_gyar_bartfai-mager_zoldolajbb/ | 2018-01-30 13:59:54 | true | null | null | Index |
Egy katonai szakértő szerint a hírszerző ügynökségeknek feltűnt volna, ha a Sínai-félszigeten egy terrorszervezet le tud lőni egy 9 kilométer magasan közlekedő utasszállítót.
Egy napon belül véget érhet a szombaton lezuhant orosz gép áldozatainak keresése – jelentette be a rendkívüli helyzetek minisztere. Vlagyimir Pucskov azt is közölte hétfőn, hogy a feketedobozok jó állapotban rendelkezésre állnak. Hétfőn hajnalban már megérkezett 144 utas holtteste Szentpétervárra, ahol megkezdték azonosításukat.
Oroszország több mint százfős mentő- és szakértői csapatot küldött a Sínai-félszigetre. A baleset körülményeinek kivizsgálásában oroszok és egyiptomiak mellett francia és német szakértők, valamint az Airbus munkatársai is részt vesznek.
A chartergépet üzemeltető légitársaság vezetője arról beszélt a sajtónak, hogy a katasztrófát külső behatás okozhatta, a műszaki hibát teljesen kizárják. A vizsgálatok rámutattak, hogy a becsapódás előtt a gép egy perc alatt 300 km/órát veszített sebességéből és 1,5 kilométerrel csökkent a magassága. A gép személyzete a katasztrófa előtt nem adott le vészjelzést és nem léptek kapcsolatba az egyiptomi légi irányítással sem.
Az orosz hatóságok a légitársaságnál óvatosabban fogalmaznak, egyelőre annyit közöltek, hogy a gép bizonyosan a levegőben szakadt darabokra. Az MTI idézi egy neve elhallgatását kérő vizsgálóbizottsági tag nyilatkozatát is, aki azt mondta: a feketedoboz adatainak eddigi elemzése során az derült ki, hogy nem érte külső behatás a gépet, de további részleteket nem közölt.
Az Iszlám Állam egyiptomi ága ugyan magára vállalta a gép lelövését, de Paul Beaver brit hadügyi szakértő az AP-nek azt mondta, biztos abban, hogy nincs a birtokukban olyan rakétarendszer, amivel a 9 kilométer magasan repülő utasszállítót elérték volna. Ehhez már jól kiképzett személyzetre is szükség lenne, ráadásul a Sínai-félsziget jól le van fedve a hírszerző ügynökségek által, minden bizonnyal feltűnt volna, ha egy terrorszervezet rendelkezik ilyen támadó képességgel. | Egy napon belül véget érhet az orosz gép áldozatainak keresése | Egy katonai szakértő szerint a hírszerző ügynökségeknek feltűnt volna, ha a Sínai-félszigeten egy terrorszervezet le tud lőni egy 9 kilométer magasan közlekedő utasszállítót. | [
"lezuhant gép",
"lezuhant orosz gép",
"orosz repülő",
"oroszország"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2015/11/02/egy-napon-belul-veget-erhet-az-orosz-gep-aldozatainak-keresese | 2015-11-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Mengyi Ramóna 2014 nyarán alapította egyszemélyes kft.-jét, és azóta valósággal szárnyal a cég. Az Immosolutions Gazdasági Tanácsadó Kft. már az alapítása évében 13 milliós nyereséget hozott, a következő évben pedig már megtizenháromszorozta a profitját: tavaly 193 milliós nettó bevétel mellett 168 milliós eredményt produkált az alkalmazottak nélkül működő tanácsadó cég. A cégbíróságra beadott tag-gyűlési jegyzőkönyvből nem derült ki, hogy Mengyi felesége hány milliós osztalékot vett ki a cégből, mert üresen hagyták az erről szóló a rubrikát.
Az viszont biztos a cégpapírok szerint, hogy a kft. annyi pénzzel rendelkezik, mint egy uniós pénzzel kitömött szociális szövetkezet: a bankszámláján több mint negyedmilliárd forint, egész pontosan 254 millió 366 ezer forint, a házi pénztárban pedig 2,5 millió forint pihent. Ennek ellenére a saját bevallása szerint ingatlanközvetítéssel, vagyonkezeléssel és tanácsadással foglalkozó cég nem tűnik aktívnak. A vállalkozás székhelyeként megadott zuglói családi házban például semmi sem jelzi azt, hogy itt található az Immosolutions Kft., noha a jogszabályok szerint fel kellene ezt tüntetni.
A szomszédok sem tudnak semmilyen cégről, Mengyi Ramónát pedig nagyon régen látták itt legutóbb, legalább egy évvel ezelőtt. Korábban, az előző házassága idején lakott itt ugyanis, azóta csak látogatóban fordul meg. A politikus felesége a budai vár közepén, a Dísz téren, egy klasszicista stílusú műemlékházban lakik jelenleg a cégpapírok szerint, alig ötven méterre a miniszterelnök rezidenciájaként újjáépülő egykori karmelita kolostortól. Kerestük Mengyi Rolandot, hogy mit tud felesége cégéről, és van-e szerepe a sikeres működésében, de lapzártánkig nem reagált.Mint ismert, a politikus mentelmi jogát hétfőn függesztette fel a parlament, így megindulhat ellene a nyomozás egy több száz millió forintos uniós pályázati csalás kapcsán.
A 168 óra által nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyvek szerint a magát Voldemort nagyúrként nevező Mengyi 10 millió forint kenőpénzt, valamint az elnyert sok százmilliós pályázati pénzekből először 50, majd 90, később pedig már 95 százalékot (!) kért a segítségéért cserébe a pályázó szociális szövetkezetektől. | Negyedmilliárdot hozott össze Voldemortné cége | Budapest — Elképesztően sikeres cége van a Voldemort nagyúrként elhíresült fideszes képviselő, Mengyi Roland feleségének. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/negyedmilliardot-hozott-ossze-vodlemortne-cege/jpd8gzd | 2016-09-16 11:13:21 | true | null | null | Blikk |
Március 25-én nagyarányú győzelmet aratott Nagy Imre Attiláné független jelölt Érpatakon, ezzel megszűnt a magyar közélet egyik legvitatottabb politikusa, Orosz Mihály Zoltán 13 éve tartó polgármesteri megbízatása.
Az extravagáns öltözködésről és nárcisztikus viselkedéséről elhíresült, az ún. Érpataki Modell rendszerét kidolgozó, a település lakóit építőkre és rombolókra szelektáló polgármester saját bevallása szerint nem számolt a vereséggel, így igencsak megdöbbent, amikor választás éjszakáján 11 óra körül befutottak az első, nem végleges eredmények. Orosz végül majd 400 szavazattal maradt alul kihívójával szemben.
Orosz a kampányában „vérpatakot” és „cigányterrort” vizionált arra az esetre, ha nem ő lesz a polgármester, és ezt egy véres kés fotójával illusztrált, több száz postaládába bedobott szórólapon tudatta a település lakóival. Programja szerint tovább kell haladni azon az egyetlen helyes úton, amin ő kezdte vezetni a falut Kóczon Miklós polgármester 2005-ben bekövetkezett halála után.
Érpatak nem így gondolta
Bő két hónap telt el a választás óta – reggel 9-kor érkezünk Érpatakra, rendkívüli testületi ülés lesz. Rögtön szembetűnik, hogy a polgármesteri hivatal homlokzatáról eltűntek a szélsőséges mozgalmak történelmi, vagy annak gondolt zászlói, velük együtt a jobbikos szimbólumok – Érpatak önkormányzatának épülete korábban inkább emlékeztetett egy széljobbos emlékhelyre, mint egy közintézményre.
Csak annak nem meglepő, hogy az utcán az emberek beszélgetnek, aki korában nem járt Érpatakon – Orosz idejében ilyesmit nem nagyon lehetet látni. „Más lett levegő itt, most sokkal nyugodtabb mindenki” – mondja az önkormányzat előtt egy idősebb asszony, és ezt megerősíti Simon Barnabás alpolgármester, aki a testületi ülésre érkezett. „Szinte naponta kell rendkívüli testületi ülést tartani – ezt már az új polgármester mondja, aki közben csatlakozik hozzánk. Nincs olyan nap, hogy ne jönne valami, amire azonnal reagálni kell.”
Az új polgármester az ülést határozottan, de nagy nyugalommal vezeti, az ülés egészére ez a hangulat jellemző – Orosz utolsó ciklusában az ilyesmi ritka kivételnek számított. Pedig nyugalomra semmi okuk, naponta hullanak ki csontvázak a szekrényből.
Eddig 24 millió forint kifizetetlen számla
Érpatak önkormányzatának nem volt sem 2015-re, sem 2016-ra elfogadott zárszámadása, ezért a község két évig a normatív támogatást sem kapta meg. A kormányhivatal egy bírósági ítéletnek eleget téve pótolta a zárszámadási rendeletet, ezután érkezett 47 millió forint a település számlájára, amiből a Magyar Államkincstár 5,4 milliót rögtön le is fogott a 2017-es elmaradt járulékok rendezésére. A kiutalt normatívából további közel 5 milliót vissza kell fizetni az államnak.
Emlékeztetőül: Orosz a kampányban azt állította, hogy az önkormányzatnak nemhogy adóssága, de megtakarítása van.
Tömjén, pálinka és a Jordán folyó vize, Angliából rendelt bőrkötéses enciklopédia a polgármester fényképével – néhány az Orosz által megrendelt, de ki nem fizetett, összesen több százezer forint értékű tételből. Ezekre egy önkormányzatnak biztos, hogy nincs szüksége – vélekednek azok a képviselők, akik már 2014-óta folyamatosan felszólaltak a dologi kiadásokra elköltött évi több tízmillió forint miatt.
Eközben 2017-ben már a közüzemi számlákat sem fizette az önkormányzat, ezért a gázszolgáltatást ki is kapcsolták – mondja Gagna János képviselő, aki 2011-től közérdekű adatigénylésekkel próbált megtudni valamit az önkormányzat gazdálkodásáról. Három ügyben per, majd jogerős ítélet is lett, de a kért adatokat Orosz ennek ellenére sem adta ki. Végrehajtás indult, de sem a végrehajtó, sem a közérdekű adattal való visszaélés miatt tett feljelentés nyomán megmozduló rendőrség nem tudta érvényesíteni a bírósági ítéletet. Igaz, nem is nagyon próbáltak hathatósan fellépni Orosszal szemben – mondja Gagna.
Erre nincs felkészülve az államigazgatás
„Nem gondoltam, hogy ennyire nehéz lesz” – sóhajt Nagyné az az irodájában, ahol több százezer forintos valódi bőrgarnitúra fogadja a belépőt. Különös kontrasztként azzal a közel 60 millió forintnyi kiadással, ami Érpatakot fenyegeti, ha elbukják a jellemzően a szomszédos településekkel folyó pereket.
„Orosznak köszönhetően az összes környező településsel perben állunk.” – mondja a polgármester. Nagyné szerint az utolsó egy-két évben az Orosz által indított önkormányzati peres ügyeknek már nem volt jogi képviselője, mert az ügyvéd visszalépett a megbízásoktól – minden egyes esetben úgy kell kibogozni, hogy egyáltalán mi a per tárgya. „Nagykálló, Újfehértó, Geszteréd, hogy pár települést említsek” – sorolja a polgármester.
Jellemzően anyagi, illetve elszámolási viták húzódnak meg a perek mögött: például mert az Orosz vezette érpataki önkormányzat hat éven keresztül nem volt hajlandó fizetni az orvosi ügyeletért.
Az Átlátszó rendszeresen beszámolt a volt polgármester jelentősebb büntető és polgári peres ügyeiről – jellemzően tucatnyi ilyen eljárás folyt egyszerre -, amelyek hatósági kezeléséből azt a tanulságot vontuk le, hogy az Orosz-jelenségre nincs felkészülve sem az államigazgatás, sem az igazságszolgáltatás.
Egyrészt Orosz bukásáig az önkormányzat költségén pereskedhetett a saját, akár személyiségi jogi pereiben is. Másrészt tíz éven keresztül tehetetlennek bizonyultak vele szemben azok a szervezetek – ügyészségtől a bíróságokon át a kormányhivatalig -, amelyeket folyamatosan provokált. Érpatak lényegében egy sajátos enklávé lett, ahol csak korlátozottan érvényesült a magyar jogrendszer, miközben a falu gazdálkodása a csőd felé tartott.
Ezzel hamar szembesült az új polgármester, mikor átvette a hivatalt. Nagyné – aki férje halálát követően, 2015-ben került be a képviselő-testületbe – polgári foglalkozását tekintve könyvelő – bár megjegyzi, hogy vállalkozási szakon, és nem közigazgatásin végzett.
Az érpataki üzleti modell
A konfliktusok Orosz és a képviselő-testület között a 2014-es választásokat követően váltak egyre intenzívebbé Érpatakon: a négy évvel ezelőtti önkormányzati választáson Orosz hívei kisebbségbe kerültek a testületben, de a polgármester ebben a helyzetben is erőből próbálta vezetni a települést. A drasztikus fordulat akkor következett be, mikor Nagyné a testületbe került.
„Pénzügyi ellentmondások a zárszámadásokban, hiányos beszámolók, nulla információ a polgármester részéről. Ez jellemezte az önkormányzat működését az elmúlt három évben” – mondja az új polgármester. Nem titkolja, hogy a látszólagos nyugalma mögött óriási feszültség van benne, hiszen neki kell a testületet tájékoztatnia a hétről-hétre kihulló csontvázakról, „amik nem kis dolgok” – fogalmaz.
Az egyik ezek közül az Átlátszó által 2016-ban feltárt ingatlanügy: az Oroszhoz köthető Beneficium Szeretetszolgálat ötven ingatlant szerzett meg a településen, ezek közül 34-et bérbe adott az önkormányzatnak – papíron ingyen.
A Beneficium-örökség
Csakhogy ezeken a telkeken a bérleti szerződés megkötésekor lakóingatlanok álltak, amiket az önkormányzat költségén bontottak le, illetve tették a telket mezőgazdasági művelésre alkalmassá. Vagyis a Benefícium tulajdonában álló ingatlanokon értéknövelő beruházásokat hajtott végre az önkormányzat.
Az előzetes becslés szerint csak a telkek rendbetétele: a bontási és egyéb költségek elérhetik az 50 millió forintot. A közpénzből rendbe tett telkeket eleinte ugyan a közmunkaprogram keretében hasznosították, de ebből mindössze párszázezer forintos bevétele származott az önkormányzatnak. Ráadásul 2016 szeptemberében a költségvetési források szabálytalan felhasználása miatt gyakorlatilag megszűnt a közmunka Érpatakon.
Ettől kezdve nem folyt érdemi mezőgazdasági tevékenység ezeken a telkeken – Orosz ennek ellenére nem bontotta fel a Benefíciummal kötött szerződéseket, amelyeket egyébként a Szeretetszolgálat részéről az élettársa írt alá. Így az önkormányzat tovább viselte ezen telkek a gyomtalanításának és kétszeri talajművelésének több milliós költségeit – sorolja a polgármester asszony az önkormányzat terheit.
A történethez tartozik, hogy Orosz a bérleti szerződéseket testületi jóváhagyás nélkül kötötte a Benefíciummal: bár a képviselők elé terjesztette a bérleti szerződések tervezetét, azt a testület nem támogatta – Orosz ennek ellenére szerződött.
Felszámolás alatt
A telkeken lévő romos ingatlanok lebontását egyébiránt az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő, mára felszámolásra kerülő cég végezte. A települést ért veszteségek listájához tartozik, hogy az önkormányzat néhány éve 15 millió forintos kölcsönt nyújtott a saját cégének: ennek sorsáról annyit lehet tudni, hogy az Érpatakért Nkft. azt a mai napig nem fizette vissza, és lévén a cég felszámolás alatt, erre már biztosan nem is fog sor kerülni. Az viszont biztos, hogy ebben az ügyben is büntetőeljárás van folyamatban.
De az Orosz által a falura hagyott csődtömeg nemcsak ezekben a büntetőeljárásba torkollt ügyekben érezteti a hatását: a képviselők szerint most az egyik legfontosabb feladat, hogy az érpataki utakat járhatóvá kell tenni. Csakhogy saját gépek nincsenek, noha több millió forintot költöttek az előző ciklusban például földutak karbantartására szolgáló ún. gréder beszerzésére.
Csakhogy az önkormányzat nem fér hozzá ezekhez az eszközökhöz, mivel azok jelentős része a felszámolás alatt álló önkormányzati cég tulajdonában van – ráadásul, mivel évek óta senki nem foglalkozott velük, a gépek nagyon rossz műszaki állapotban vannak. Most árajánlatokat kérnek, keresik a lehető legolcsóbb, de tartós megoldást – mondja Simon Barna alpolgármester.
A választást követő legégetőbb feladat a közmunkaprogramba való becsatlakozás volt, mivel a település takarítása, a közterületek rendben tartásra nem volt biztosított, miután a kormányhivatal 2016 szeptemberében visszaélések gyanúja miatt minden szerződést felbontott. Ugyanakkor áthidaló megoldásként, külső pénzügyi bonyolító bevonásával a település 15 főt foglalkoztathatott volna – ezt Orosz kategorikusan elutasította. Az új vezetés első intézkedéseinek egyike volt, hogy Nagykálló polgármestere, Juhász Zoltán segítségével 20 fővel ismét beindították a közmunkát.
Becker András – Wenerbach Ábrahám
Címlapfotó: Átlátszó / Wenerbach Ábrahám | Orosz Mihály Zoltán hagyatéka - adósságokban és perekben fuldoklik Érpatak a bolond polgármester bukása után | Bukását követően a falu fellélegzett, most pedig körözést rendelt el a Nyírbátori Rendőrkapitányság Orosz Mihály Zoltán, Érpatak volt polgármestere ellen. Orosz | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/06/20/orosz-mihaly-zoltan-hagyateka-adossagokban-es-perekben-fuldoklik-erpatak-a-bolond-polgarmester-bukasa-utan/ | 2018-06-20 14:44:01 | true | null | null | atlatszo.hu |
Genetikailag módosított szúnyogokat vetnének be a malária elleni harcban amerikai tudósok - számolt be a VOA rádió csütörtökön.
A baltimore-i John Hopkins Maláriakutató Intézet szakértői genetikailag módosítanák az úgynevezett Anopheles szúnyogot, amelynek nőstényei terjesztik az általuk hordozott kórokozók révén a halálos betegséget. A világon népbetegségnek számító, főleg a trópusi vidékeken előforduló maláriában évente 350-500 millió ember betegszik meg, a halálos kimenetelűek száma meghaladja az egymilliót.
A baltimore-i tudósok olyan szúnyogot akarnak “előállítani", amelyik nem képes a betegséget kiváltó paraziták terjesztésére. A kutatásokat vezető George Dimopoulos elmondta: az az elképzelésük, hogy a genetikailag módosított rovarok keverednének a természetes “Anopheles gambiae" szúnyog populációval, és a rezisztens (mutáns) gének továbbadódnának az utód generációkra.
A tudósok már évekkel ezelőtt feltárták a veszélyes moszkitó teljes genetikai állományát. Baltimore-ban azzal kísérleteznek, hogy az 1500 gén közül módosítják a malária kórokozóinak terjesztéséért közvetlenül felelős 10 gént.
George Dimopoulos kifejtette, ezenkívül olyan irtószerrel is kísérleteznek, amely nem öli meg a szúnyogokat csak a bennük hordozott kórokozót. Az is elképzeléseik között szerepel, hogy valamilyen szerrel olyan immunreakciót váltanának ki az élősködő rovarokban, amely a betegséget okozó parazita pusztulásához vezetne. | Génmanipulált szúnyoggal a malária ellen | Genetikailag módosított szúnyogokat vetnének be a malária elleni harcban amerikai tudósok - számolt be a VOA rádió csütörtökön. | [
"tech"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2006/12/14/genmanipulalt_szunyoggal_malaria_ellen | 2006-12-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A kétszeres világbajnok Fernando Alonso már 2020-ban száguldozhat a Renault Forma-1-es autójában, tette közzé a francia istálló.
A spanyol pilóta 2021-től lesz majd a csapat versenyzője, azonban a Renault egyik filmforgatási napján már idén egy R20-ast hajt Barcelonában, összesen száz kilométert tesz majd meg. A csapatfőnök, Cyril Abiteboul szerint Alonso úgy veti bele magát a munkába, mint egy éhes cápa.
Alonso 2018 végén távozott a Forma-1-ből, azóta is aktív versenyzéssel töltötte az idejét, sőt a Le Mans-i 24 órás versenyt is megnyerte, de a szíve visszahúzta asportághoz. 2021-ben Esteban Ocon csapattársaként a Renault-val versenyez majd.
Kiemelt kép: Clive Mason/Getty Images | Már idén egy Renault-ba pattan Fernando Alonso | Először kap ízelítőt az autóból, amit vezetni fog. | [
"f1",
"fernando alonso",
"forma-1",
"renault",
"sport"
] | 0 | https://24.hu/sport/forma-1/2020/10/13/renault-fernando-alonso-forma-1-teszt | 2020-10-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A szlovéniai külügyminisztérium feljelentette spanyolországi nagykövetét, a diplomata pedig a külügyminisztert panaszolta be a rendőrségen. A híradások szerint a tárca azzal gyanúsítja Peter Rebrc nagykövetet, hogy "visszásan kezelte az adófizetők pénzét", és több bűncselekményt is elkövetett a spanyolországi nagykövetség működtetésekor. A diplomata viszont több külügyminisztériumi illetékest jelentett fel, közöttük a külügyminisztert, Samuel Zbogart is. Rebrc a tárcavezető terhére rója, hogy jogosulatlanul használta az egykori Jugoszlávia washingtoni nagykövetsége épületének eladásából származó pénzt. | Szlovénia feljelentette spanyolországi nagykövetét | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2010/08/szlovenia-feljelentette-spanyolorszagi-nagykovetet | 2010-08-12 01:06:00 | true | null | null | Origo |
Hivatalosan is bejelentette az RTL Klub, amiről pár órával ezelőtt az RTL tegnap esti ügyfélpartija alapján nagyvonalakban már beszámoltunk: új évaddal visszatér a Válótársak című saját gyártású sorozata a képernyőre, valamint újdonságként egy másik fikciós vígjáték filmsorozat előkészületeiről is beszámoltak, melynek címe: A Mi Kis Falunk.
A bejelentés alapján A Mi Kis Falunk című filmsorozat egy kis falu mulatságos hétköznapjait mutatja be olyan karakterek segítségével, akikkel csak és kizárólag itt találkozhatunk: egy ügyeskedő polgármester és kultúrharcos asszisztense, egy testépítő pap, egy szexi kocsmáros, egy féleszű rendőr, egy rezignált körzeti orvos és egy playboy foci edző.
Az RTL közleményében azt írja:
A vidéki környezet és a számtalan külső felvétel olyan keretbe helyezi a sorozatot, mely garantálja majd a felhőtlen szórakozást és a tökéletes kikapcsolódást.
A mi kis falunk rendezője Kapitány Iván lett. Neki köszönhetjük többek között az Üvegtigris filmeket, valamint egyébként ő a Válótársak második évadának producere is. Az operatőri munkákért B. Marton Frigyes, míg a gyártásért a sorozatok fejlesztésében élen járó, Hámori Barbara vezette ContentLAB and Factory felel. A főszerepekben Csuja Imre polgármestert, Reviczky Gábor állatorvost, Lengyel Tamás fociedzőt, Szabó Győző rendőrt, Bánki Gergő polgármester-jelöltet, míg Udvaros Dorottya az ő anyját alakítja majd, de Lovas Rozit és Bata Évát is központi szerepekben láthatják majd jövőre a nézők.
Ha az is érdekli, mi volt még tegnap az RTL Magyarország ügyfélpartiján, akkor ide kattintson.
(Kiemelt kép: Készül az új sorozat, Csuja Imre polgármester főszereplésével. Fotó: RTL Klub) | Ügyeskedő polgármester az RTL új saját gyártású filmsorozatában | Hivatalosan is bejelentette az RTL Klub, amiről pár órával ezelőtt beszámoltunk, hogy visszatér a Válótársak című saját gyártású sorozata a képernyőre | [
"a mi kis falunk",
"csuja imre",
"fikciós",
"filmsorozat",
"kapitány iván",
"rtl klub",
"rtl magyarország",
"sorozat"
] | 0 | http://24.hu/media/2016/09/16/ugyeskedo-polgarmester-az-rtl-uj-sajat-gyartasu-filmsorozataban | 2016-09-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
– A vádat a magyar nyelv szabályai szerint megértettem, de értelmezni nem tudom, mivel sem a valósággal, sem a tényekkel nincs összefüggésben. A negyvenezer oldalnyi vádirat teli van felesleges, az ügy szempontjából lényegtelen ügyirattal – többek között egy csokis-diós sütemény leírásával –, miközben fontos iratok hiányoznak belőle. A főügyészség több mint száz tanú meghallgatását indítványozta, köztük akad olyan, aki csak annyit tud bizonyítani, hogy Joav Blum részt vett egy sukorói pingpongversenyen – mondta Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója, az úgynevezett „Sukoró-per” elsőrendű vádlottja tegnap Szolnokon. Őt és Markó Andrea volt pénzügyminiszteri szakállamtitkárt hűtlen kezeléssel, míg Császy Zsolt egykori értékesítési jogi igazgatót és Fehérvári Zsolt értékbecslőt hűtlen kezelés bűnsegédletével, valamint okirat-hamisítással vádolják. Az ötödrendű vádlott Varga Bálint, Joav Blum ügyvédje, akinek azt rója fel az ügyészség, hogy valótlan adatokat tartalmazó ajándékozási szerződések megkötésében segédkezett.
Az ügyészség szerint a sukorói King’s City kaszinóberuházás telekcseréje miatt 1,2 milliárd forint vagyoni hátrány érte volna a magyar államot: a tulajdonosváltás végül jogilag nem történt meg, mert az illetékes földhivatal előbb adminisztratív okokra hivatkozva megtagadta a tulajdonjog bejegyzését, majd ügyészségi vizsgálatot kért. A csere semmisségét a Fővárosi Ítélőtábla tavaly júniusban – a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva – jogerősen kimondta, s elrendelte az eredeti állapot visszaállítását.
A vádlottak védői az első tárgyalási napon kérték az ügyben eljáró bírónőtől, kezdeményezzen alkotmánybírósági vizsgálatot, szerintük ugyanis alapjogba ütköző módon jelölte ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a büntetőügy tárgyalására a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bíróságot. Az Alkotmánybíróság december végén formai okokra hivatkozva megsemmisítette az Alaptörvény egy sor átmeneti rendelkezését, ezek közt azt is, amelyik lehetővé tette az Országos Bírósági Hivatal elnökének a kiemelt ügyekben az illetékes bíróság kijelölését. Sólyomváriné Csendes Mária tanácsvezető bíró azonban elutasította a kérést, részben azzal indokolva a döntést, hogy a kiemelt ügyként kezelt sukorói per tárgyalása a illetékes bíróság leterheltsége miatt került Szolnokra.
Az első tárgyalási napon ezt követően a negyvenoldalas vádiratot ismertették: ennek lényege, hogy a vádhatóság szerint 1,2 milliárd forintos kár érte volna az államot, ha megvalósul az a telekcsere, amelynek keretében Joav Blum magyar állampolgársággal is rendelkező, külföldön élő üzletember, s az általa képviselt befektetői csoport egy albertirsai és egy pilisi telekegyüttest egy hetvenhektáros sukorói területre cserélt volna, hogy ott egy egymilliárd eurós beruházással kaszinót építsen. Az ügyészség vádirata szerint Joav Blum a 2000-es évek közepén kezdett el Magyarországon olyan területeket keresni, amelyen ezt a nagyszabású építkezést megvalósíthatja. Elsőként Albertirsa mellett vásárolt e célból területet, ám a szerencsejátékokról szóló koncessziós törvény szerint egy régióban csak egy I. osztályú besorolást élvező kaszinó működhet, s egy másik befektetői csoport ekkor már a hajógyári szigeten tervezte egy hasonló létesítmény megvalósítását. Joav Blum figyelme ekkor fordult a közép-magyarországi régió, azon belül a sukorói telek felé, amelynek nagy része állami tulajdonban volt.
A vádirat szerint a befektetők azért ragaszkodtak a csereügylethez, vagyis hogy a sukorói telekért az albertirsai, s az időközben hozzá vásárolt pilisi területet ajánlják fel, mert így elkerülhették a nyílt versenytárgyalást, s az esetleges konkurens cégekkel szemben is előnybe kerülhettek. Az első vagyonfelmérés során a sukorói telket 2 milliárdosra, míg az albertirsait 428 millió forintosra értékelték, ám a feltűnő aránytalanság miatt az MNV Zrt. ekkor visszautasította az ajánlatot. Az ügyben később több vagyonfelmérés is történt, ám az ügyészség szerint ezeket az jellemezte, hogy a sukorói telket jelentősen alul-, míg az albertirsait és a pilisit felülértékelték. Emiatt, ha nyélbe ütik az üzletet, az államot jelentős vagyoni hátrány éri – tartalmazta a vádirat.
– Kénytelen vagyok azt gondolni, hogy ennek a vádnak nem a valódi események feltárása a célja, hanem a politikai igények kiszolgálása. Ez a nyomozás azzal a céllal indult nagyjából 1100 napja, hogy az akkor kormányon lévő MSZP-t és a kormányzati hivatalok vezetőit, munkatársait korrupciósnak mondott ügyekkel lehessen összefüggésbe hozni, ami a 2010-es választások előtt politikai hasznot hozott az akkori ellenzéknek – mondta Tátrai Miklós, aki tegnap több órán keresztül olvasta fel vallomását, amelyet az érintett területekről készített, a bíróságnak egy kivetítőn is bemutatott fotókkal illusztrált.
Szavai szerint a vádirat elkészülte, keletkezésének körülményei és tartalma nem választható el a politika érdekeitől, mert a „Sukoró-ügy” az első számú eszköz volt arra, hogy a baloldali kormányt, azon belül is Gyurcsány Ferencet megpróbálják lejáratni. Tátrai szerint minden jel arra utal, hogy ezt az ügyet azért sem zárják le egyhamar, hogy annak politikai hozadéka a jelenlegi kormány érdekeit szolgálja. Ennek bizonyításaként említette, hogy a vádirat bizonyítási anyaga 40 ezer oldalt tesz ki, amelyben benne van egy csokis-diós sütemény leírása és a miniszterelnöki hivatal telefonkönyve, a kaszinótender kiírása nyolcszor szerepel az iratok között, a parlamenti egyeztető ülésről szóló feljegyzés pedig tizenegyszer. Mindez szerinte arra szolgál, hogy a minél vaskosabb irathalmazzal legalább látszatra igazolható legyen a vád megalapozottsága.
Az ügyben március végéig tizenhárom tárgyalási napot jelöltek ki: Tátrai Miklós szerdán folytatja a vallomását. | Belföld: Mit keres a süteményrecept a sukorói vádiratban? | Politikai érdekek szolgálata, a baloldal lejáratása – Tátrai Miklós elsőrendű vádlott szerint ez a fő célja a Sukoró-pernek, amely a negyvenezer oldalas vádirat és Tátrai többórás vallomásának ismertetésével hétfőn kezdődött Szolnokon. A helyszín kijelölése miatt a vádlottak alkotmánybírósági vizsgálatot kértek, ezt azonban a bírónő elutasította. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/mit_keres_a_sutemenyrecept_a_sukoroi_vadiratban_-1357687 | 2013-01-07 08:11:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
“A moszkvai ingatlan eladásáról már korábban, Göncz Kinga minisztersége
előtt döntés született. A hosszú adásvételi folyamatot a vagyonkezelő
intézte, amely a tulajdonosi jogokat gyakorolta. A külügy csak
használója volt az épületnek, nem játszott érdemi szerepet az
adásvételben” – ezt a szűkszavú választ kaptuk Göncz Kinga brüsszeli irodájától, miután jeleztük, kíváncsiak vagyunk a képviselő asszony véleményére az üggyel kapcsolatban.
A jelenleg a szocialista EP-frakció négyfős magyar csoportjának tagjaként dolgozó politikus 2006 júliusától 2009 áprilisáig volt Gyurcsány Ferenc külügyminisztere.
A képviselő asszony sűrű programjára hivatkozva halasztotta el a telefonbeszélgetést, lapunk természetesen továbbra is várja, hogy szót válthassunk vele.
Szintén írásban kaptunk választ a Külügyminisztériumtól az állam külföldi ingatlanvagyonát firtató kérdéseinkre.
1. A magyar állam tulajdonában és a
Külügyminisztérium vagyonkezelésében hány külföldi ingatlan található?
A magyar Állam tulajdonában és a Külügyminisztérium
vagyonkezelésében 89 ingatlan van.
2. Van adat arról,
hogy mennyi ezek összértéke?
A Külügyminisztérium a vagyonkezelésében lévő ingatlanokat a mérlegében kimutatja, az
ingatlanok könyv szerinti értéke a legutolsó zárszámadás adatai szerint
34.615.414 ezer Ft.
3. Az elmúlt három évben hány
ilyen ingatlant adott el és hányat vett az állam? | Göncz Kinga: Semmi közöm a moszkvai székházeladáshoz | A Gyurcsány-kormány külügyminisztere szerint tárcája nem játszott érdemi szerepet a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet székházeladásában, csupán használta az ingatlant. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/02/10/goncz_kinga_semmi_kozom/ | 2011-02-10 19:00:00 | true | null | null | fn.hu |
olvasási idő
7 perc
megjelent
2021.01.20. 11:00
A 2019-es pár száz millió után tavaly már 3,7 milliárd forintot osztott ki különböző határon túli projektek támogatására a Kisfaludy szálláshely-fejlesztési programon keresztül a Magyar Turisztikai Ügynökség. A kedvezményezettek között magánszállásadók kisebb felújításai mellett itthonról is ismert milliárdosok gigaprojektjei is feltűnnek. | Ismerős vállalkozók tűnnek fel a határon túlra fizetett milliárdos támogatások körül | A 2019-es pár száz millió után tavaly már 3,7 milliárd forintot osztott ki különböző határon túli projektek támogatására a Kisfaludy szálláshely-fejlesztési programon keresztül a Magyar Turisztikai Ügynökség. A kedvezményezettek között magánszállásadók kisebb felújításai mellett itthonról is ismert milliárdosok gigaprojektjei is feltűnnek. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210120_Kisfaludy_Program_hataron_tuli_tamogatasok | 2021-01-20 13:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Magyar Péter szereplése az Európai Parlamentben (EP) elnyerte az egykori SZDSZ-alapító tetszését, Szent-Iványi István ugyanis aSzabad Európa legfrissebb podcast műsorábandicsérte a Tisza Párt elnökének fellépését. Nagyon ügyes húzásnak nevezte azt, hogy Magyar odalépett a helyén ülő Orbán Viktorhoz és kezet nyújtott neki.
Magyar Péter strasbourgi felszólalását sikeresnek ítélte Szent-Iványi, bár elismerte, hogy semmi új nem volt benne, és bár úgy vélte, a "legütősebb" mondatok elhangoztak, de nem a totális konfrontációt alkalmazta, említett olyan kérdésköröket is - mint a migráció kezelése -, amikben egyetért a kormánnyal.
A veterán liberális politikus sajátos véleményt formált Magyar Pétertelefonlopási ügyébenis. Előbb arról beszélt, hogy köztörvényes bűncselekmények gyanúja esetén az a szokás az Európai Parlamentben is, hogy az illetékes hatóság indítványozására felfüggesztik a képviselő mentelmi jogát, ahogyan Eva Kaili, korábbi EP-alelnök esetében is történt, akit korrupciós üggyel vádoltak.
Majd úgy fogalmazott: nem egyértelmű annak megítélése, hogy valóban lopásról van szó, lehet, hogy csak hirtelen felindulásból elkövetett garázdaság, azaz nem bűncselekmény, hanem szabálysértés történt.
A cikk folytatásaITT olvasható. | A volt SZDSZ-es politikus Magyar Pétert dicsérte | Szent-Iványi István volt szabad demokrata képviselő egy podcast műsor vendégeként dicsérte a Tisza Párt elnökét. Magyar Péter diszkóbotránya kapcsán pedig mentegetni próbálta a politikust – mutat rá cikkében a Magyar Nemzet. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/magyar-peter-szdsz-szent-ivanyi-istvan | null | true | null | null | BOON |
Novák Előd az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását kéri annak kivizsgálására, hogy a külgazdasági és külügyminiszter "összekapcsolta-e a keleti nyitás politikáját a keleti bankszámlanyitással is", illetve "milyen idegen érdekek kiszolgálásából" származhat a vagyona. A jobbikos politikus szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy Szijjártó Péter szerzett-e a magyaron kívül más útlevelet.
Novák Előd egyúttal bírálta, hogy a kormánypárt korábban leszavazta a kötelező vagyongyarapodási vizsgálatról szóló javaslatát. Az idei országgyűlési választás előtt összefogott baloldali pártok februárban már kezdeményeztek vagyonnyilatkozati eljárást Szijjártó Péterrel szemben, arra hivatkozva, hogy a politikus megtakarítása többel nőtt, mint amekkora bevétele volt. Szijjártó Péter akkor sajtófőnökén keresztül úgy reagált: immár sokadszorra teszi világossá, hogy vagyongyarapodásának két forrása a fizetéséből megtakarított összegek és befektetéseinek hozamai.
Csütörtökön pedig azt közölte Fülöp Judit a tárcavezető házvásárlásának forrásai közül 68 millió forint a miniszter saját megtakarításaiból, 10 millió forint felesége megtakarításából, szintén 10 millió forint felesége szüleitől, 79 millió forint pedig a miniszter szüleitől származik, 45 millió forintot kölcsönként, 34 millió forintot pedig ajándékként kapott. | Itthon: A Jobbik kikéri Szíjjártó vagyonnyilatkozatát | A Jobbik vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, illetve vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást szorgalmaz az Országgyűlésben Szijjártó Péter ingatlanvásárlása miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140927_A_Jobbik_kikeri_Szijjarto_vagyonnyilatkoz | 2014-09-27 14:13:00 | true | null | null | HVG |
Egyelőre még van egy kötelezően kitöltendő pontja a közbeszerzési pályázatoknak, amiben a kiíró megjelöli, hogy szerinte mennyit ér a munka, amire jelentkezőt keres.
Például: A Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti vasútvonal korszerűsítésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. írt ki pályázatot 2015 végén. Előzetesen úgy számoltak, hogy ez a munka nem lesz olcsó, 55,5 milliárd forintot tettek félre rá. 2016-ban hirdettek eredményt, még a drágánál is sokkal drágább, 72 milliárd forintos ajánlat érkezett egy három cégből álló konzorciumtól, amiben benne volt Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord, a SWIETELSKY Vasúttechnika (aminek a vezetője ekkor még Homlok Zsolt volt, Mészáros Lőrinc későbbi veje) és a V-Híd Zrt., ami mostanra már beleolvadt az R-Kordba.
Lehetett volna az is, van rá példa bőven, hogy a pályázat kiírója eredménytelennek minősíti a tendert, arra hivatkozva, hogy egyszerűen nincs annyi pénze, mint amennyiért elvégeznék a munkát. Itt nem ez történt, a kormányzat lépett, megjelent gyorsan egy határozat, hogy az EU-támogatását is élvező projekt keretét 53 milliárd forintról 72,4 milliárdra emelik.
Számos hasonló eset volt az elmúlt években, amikor Mészáros Lőrinc valamelyik érdekeltsége az eredetileg tervezettnél jóval magasabb ajánlattal jelentkezett be egy pályázatra, valódi árverseny nem alakult ki, és mintha egy feneketlen zsákról lenne szó, meg is kapta a megbízást. Összeszedtük, mennyi plusz jött így össze a legismertebb Mészáros-közpénzszivattyúknak.
M & M
A klasszikus, a közpénztenger anyahajója, a Mészáros és Mészáros Kft. Ezt a céget a NER már akkor nagypályás szereplővé fújta fel, amikor még Simicska Lajos vezényelte le a nagy tendereket, ráadásul nemcsak a bevétele lett óriási, jelentős hasznot is hozott:
2013: 9,7 milliárd forint bevétel, 1,5 milliárd forint adózott nyereség.
2014: 9,8 milliárd forint bevétel, 1,8 milliárd forint adózott nyereség.
2015: 20,7 milliárd forint bevétel, 3,7 milliárd forint adózott nyereség.
2016: 9,2 milliárd forint bevétel, 1,7 milliárd forint adózott nyereség.
2017: 19,7 milliárd forint bevétel, 3,7 milliárd forint adózott nyereség.
Azt tehát nem lehet állítani, hogy Mészáros alig keresne az elnyert munkákon. A közbeszerzési kiírásokban szereplő eredeti ár - amit állami és/vagy uniós forrásokból finanszíroznak - nem valami olyasmi, ami Mészáros cégeinél korlátot jelent az ajánlatok benyújtásánál.
Nem a legnagyobb összegű, de arányában a legdöbbenetesebb túllépési rekord a szentendrei szennyvíztisztító telep fejlesztése volt. Erre a Nemzeti Fejlesztési Programiroda és a Duna Menti Regionális Vízmű írt ki pályázatot, 1,7 milliárd forint értékben. A Mészáros és Mészáros a szennyvízpályázatoknál megszokott partnerével, az EuroAszfalttal nyert egy 4,7 milliárdos ajánlattal.
Vagyis Mészárosék a becsült érték majdnem háromszorosáért vitték el a munkát. A szerződést simán aláírták tavaly novemberben.
Ez a munka része annak az uniós gigatendernek, amiben régiónként négy kiválasztott cég között osztanak szét 70-70 milliárd forintnyi munkát 2020-ig szennyvízelvezetési és -tisztítási, hulladékgazdálkodási és ivóvízminőség-javító beruházásokra. Magyarországon hat régió van, a Mészáros és Mészáros kettőben került körön belülre, partnere az Euroaszfalt lett.
A két régióban (Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl) eddig 19 szennyvíztisztítós pályázaton hirdetettek győztest, 13-szor Mészárosékat.
A Mészáros és Mészáros-Euroaszfalt párossal 58,6 milliárd forintnyi szerződést írtak alá, az eredeti árnál 10,8 milliárd forinttal magasabb összegért.
Annyira uralja ezt a területet is a Mészáros és Mészáros, hogy az ő 58,6 milliárdjukhoz képest a többi cég összesen kapott 35,9 milliárdos megbízást. Két olyan vattacég is van, ami tökéletesen statisztál ahhoz, hogy versenynek tűnjön a pályáztatás, sem a Hódút, sem a Szabadics nem nyert még megbízást szennyvíztisztítóra, csak a papírmunkával vesződnek. A szintén két régióban érdekelt Swietelsky, illetve a Penta Általános Építő és a Colas legalább kapott 2-2 szerződést. Ami összesen arra sem elég, hogy darabra legalább feleannyi legyen, mint a győztes Mészáros-tendereké.
De az nem lehet, hogy mindig a kiíró becsüli alá a beruházások várható költségeit? – kérdezhetnénk álnaivan. Nem. Legalábbis volt idő, amikor még sikerült eltalálni, mi mennyibe kerülhet- Persze akkor még nem indult a Mészáros és Mészáros. Az első szennyvíztisztítós pályázatot (Sárospatak) meglepetésre nem a Mészáros és Mészáros, hanem a Penta nyerte, az eredeti ár alatti ajánlattal. A második, recski tenderen pedig nem hirdettek győztest, mert ugyan az eredeti, 3,097 milliárdos ár alá ment a Mészáros és Mészáros és a Swietelsky is, a kiíró Nemzeti Fejlesztési Programiroda úgy döntött, hogy valójában csak 2,5 milliárdjuk van erre, így érvénytelenítették a pályázatot. Ez többet nem fordult elő, rögtön a következő körben az eredetileg belőtt árnál másfél milliárd forinttal magasabb ajánlattal nyerte meg első tenderét ebben a pályázati csomagban a Mészáros és Mészáros. (Az első öt szennyvíztisztítós pályázaton még kiegyensúlyozott a cégek versenye, egyet nyert a Penta, egyet a Colas, egyet a Swietelsky, egyet Mészárosék, egy pályázat pedig forráshiány miatt érvénytelen lett. Aztán beindult a Mészáros-henger, az eleinte komoly árversenyben utazó konkurensek már csak ritkán ígértek alájuk, és az elején érvénytelenített recski tendert is megkapták, kicsit módosítva. Ebből lett a cikk elején említett szentendrei csoda, amikor az 1,7 milliárdra belőtt tendert 4,7 milliárdos ajánlattal nyerték meg.
A szennyvíztisztítós tender csak egy 10,8 milliárdos példa arra, hogy Mészárosék a kiíró szerint jelentősen túlárazva nyernek el megbízásokat. A Mészáros és Mészáros váltakozó partnerekkel közös közbeszerzéseit átnézve úgy számoltam, hogy
kb. 44 milliárd forinttal az eredetileg tervezett ár fölött vállalta az összesen több százmilliárdos munkákat Mészáros egyik központi cége 2015 óta.
Ebben nincs benne az összes közbeszerzése a Mészáros és Mészárosnak, csak az, amiben meg volt adva az eredeti ár is.
20 százalékkal magasabb összegért vállalták el a feladatokat, mint amennyit arra eredetileg szántak.
A Közgéppótló R-Kord
Amíg a Mészáros és Mészáros még Simicska Lajos idején lett nagykorú, az R-Kord Simicska politikai öngyilkossága után ugrott be, pótolni a közpénzleuralásban keletkezett folytonossági hiányt. Az R-Kord így teljesített az elmúlt öt évben:
2013: 822 millió forint bevétel, 57 millió forint adózott nyereség;
2014: 1,2 milliárd forint bevétel, 18 millió forint adózott nyereség;
2015: 6,5 milliárd forint bevétel, 752 millió forint adózott nyereség;
2016: 17 milliárd forint bevétel, 3,6 milliárd forint adózott nyereség;
2017: 36 milliárd forint bevétel, 7,5 milliárd forint adózott nyereség.
Az R-Kord főként vasútas projektekben utazik. A Közgép eltűnése, és az új közpénzporszívó megjelenésének látványos példája volt a Szántód-Kőröshegy– Balatonszentgyörgy közötti vasúti felújítása, ami a cikk elején szerepel példaként. Itt Simicska gecizése előtt a Közgépnek állt volna a zászló, de azt a tendert, amiben a Közgép is részt vett, érvénytelenítették. Az újban aztán az R-Kord nyert, de úgy, hogy az eredeti ár 55 milliárd volt, Mészárosék viszont 72 milliárdra adtak be ajánlatot. Lehetett volna azt mondani, hogy ennyi nincs, de villámgyors kormányzati korrigálással felemelték a pályázati keretet 72 milliárdra, a szerződés aláírták.
Nincs mindenhol megadva az eredeti ár a pályázatoknál, de azoknál ahol megadták, ott összesen 50 milliárd forintos különbözet látható az eredetileg kalkulált ár és aközött, amennyiért az R-Kord elvállalta a munkát.
Az eredeti árra körlbelül 22 százalékot raktak rá.
Lehetett volna több is, ha például az Újszászi állomásra kiírt MÁV-tenderre nem csak a R-Kord jelentkezik, vetélytárs nélkül. Így a vasúttársaság kénytelen volt érvényteleníteni a pályázatot.
Mészáros B.(eatrix) Á.(gnes) L.(őrinc, jr.)
A Mészáros Lőrinc három gyerekéről elnevezett Fejér B.(eatrix) Á.(gnes) L.(őrinc, jr.) nevű céget 2015. június 17-én jegyezték be. Sokat nem kellett várniuk az első beeső közpénzszázmilliókra. Egy hónappal később, július 24-én írt ki közbeszerzést a szombathelyi egyházmegye a szombathelyi püspöki palota lebombázott épületrészének helyreállítására. Erre a munkára a bejáratott West Hungária Bauval közösen jelentkezett a friss Fejér B. Á. L., és meg is nyerték a 828 millió forintos megbízást, szeptemberben már alá is írták a szerződést a három hónappal korábban bejegyezett céggel. (A tervezett ár 815 millió forint volt, a pályázaton indult még a ZÁÉV és a VEMÉV-SZER Építő és Szerelőipari Kft.) Egy hónappal később a bicskei tanuszoda korszerűsítését is megkapta a negyedéves B. Á. L.. A 137 milliós munkára nem nyílt közbeszerzésen, hanem hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban választotta ki Bicske városa a múlt nélküli Fejér B. Á. L.-t.
Így aztán már az induló (fél)évben szép bevételt könyveltek el, amit két év alatt megtízszereztek:
2015: 1,1 milliárd forintos bevétel, 65 millió forintos adózott nyereség;
2016: 3,2 milliárdos bevétel, 319 millió forintos adózott nyereség;
2017: 10,2 milliárdos bevétel, 798 millió forintos adózott nyereség.
A Fejér B. Á. L. vagy igazi csapatjátékos, és nem szereti a magányt, vagy rossz tapasztalatai voltak az egyetlen egyedül elvégzett munkával, a bicskei tanuszoda korszerűsítésével. Azóta vagy a West Hungária Bauval vagy a Magyar Építővel indul közösen. A legnagyobb megbízásuk 14,8 milliárdos, érdi magasépítési munkákra nyerték el (ebbe az egybe a West Bau mellé behúzták a szintén NER-kompatibilis ZÁEV-et is). Kaptak már megbízást a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.-től és a Testnevelési Egyetemtől, de építettek két általános iskolát is.
Ez alatt a rövid idő alatt 31 milliárd forintnyi megrendelést nyert el közbeszerzésen a Fejér B.Á.L. a társaival. De még ennél is több lehet a cég állami megrendelése, mert például van egy még egy plusz 40 milliárdos keretmegállapodás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel a „feladataihoz kapcsolódó kivitelezési munkák elvégzésére”, ebben a Fejér B.Á.L. mellett még öt cég vesz részt.
Nem minden tendernél tüntették fel az eredetileg tervezett árat. Ahol ez kiszámoltható, ott 1,8 milliárdos pluszban van a Fejér B.Á.L. A zsámbéki Zichy-kastély felújítására például pályázott olyan cég is, amely félmilliárdért olcsóban vállalta volna a munkát, de őket kizárták, így a Mészáros gyerekek cége újíthat, 1,7 milliárdért.
De - döbbenet - idén nyáron volt olyan közbeszerzés, amin elindult Mészáros jr., de érvénytelenítettek a pályázatot, mert egyszerűen nem volt miből kifizetni a legolcsóbb ajánlatot sem.
Az összesen 96 milliárdos felár
Vagyis a három legismeretebb Mészáros-érdekeltség különböző konzorciumok tagjaként 96 milliárdos felárral végezte fel az elnyert munkákat.
Ez a három legismeretebb Mészáros-cég, de van még bőven. Itt van például az Euro General. Tályai borászati üzemre nyertek el uniós közbeszerzést a Penta Industry nevű céggel (nem azonos a szennyvíztisztításban utazó Penta Általános Építővel). A kiíró úgy számolt, hogy 789 millióból meglesz a munka, csakhogy az Euro General-Penta ajánlata kissé megszaladt, és ennek a duplájával, 1,4 milliárddal jelentkeztek be a munkára. Nem érvénytelenítették a pályázatot, hanem időt kértek, hátha a Földművelésügyi Minisztérium kipótolja a hiányzó 700 milliót. Kipótolta. | Mészáros Lőrinc cégei 96 milliárd forintos felárral vállalták el a közbeszerzéses munkákat | Orbán Viktor jobbkezének cégei szinte mindig drágább ajánlatokkal nyerik a közbeszerzéseket, mint amennyiért eredetileg kiírják. Érdekes versenystratégia az állam részéről. | null | 1 | https://444.hu/2018/10/16/meszaros-lorinc-cegei-96-milliard-forintos-felarral-vallaltak-el-a-kozbeszerzeses-munkakat | 2018-10-16 06:20:00 | true | null | null | 444 |
Az iskola Facebook-oldalán közzétett nyilatkozatukban azt írták: "Megdöbbenéssel és mélységes felindultsággal értesültünk arról, hogy intézményünk igazgatóját, Mészáros Csabát, aki 24 éven keresztül kiemelkedő eredményességgel vezette iskolánkat, felmentették. Mindez a tanév megkezdése előtt három munkanappal, a legfontosabb feladatok megszervezése közepette történik. Álláspontunk szerint a rendelet adta kereteken belül hoztunk döntést a digitális eszközök iskolai használatáról. A felmentés tényét, annak indoklását és módját elfogadhatatlannak tartjuk."
Délelőtt mi is beszámoltunk arról, hogy azonnali hatállyal felmentette a Madách Imre Gimnázium igazgatóját, Mészáros Csabát a Belügyminisztérium. "Egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt" - indokolt a BM. Azóta kiderült, hogy tüntetést szerveznek a Belügyminisztérium elé hétfőn kilenc órára a Madách igazgatójának kirúgása ellen tiltakozók - közölték a Facebookon. Ne hagyjuk, hogy bármit megtehessenek! - üzenik a szervezők. | A Madách gimnázium tantestülete elfogadhatatlannak tartja, hogy kirúgták az igazgatót | A budapesti Madách Imre Gimnázium tantestülete elfogadhatatlannak tartja, hogy a Belügyminisztérium szerdán azonnali hatállyal kirúgta az iskola igazgatóját, Mészáros Csabát. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/a-madach-gimnazium-tantestulete-elfogadhatatlannak-tartja-hogy-kirugtak-az-igazgatot-146410 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A nyilvánosan hozzáférhető gazdálkodási adatokból úgy tűnik, a Közgép cége 130 millió forintért vette meg Vida Ildikó máriaremetei házát. Hogy ez sok, vagy kevés, azt kívülállóként nehéz megítélni, viszont az ingatlant valamiért azóta sem adták el, a NAV elnöke pedig nem nyilatkozik a vételárról.
Mint néhány hete megírtuk, Vida Ildikó NAV-elnök az általa felerészben tulajdonolt II. kerület Tamara utca 19. alatti ingatlant 2010-es kinevezése után egy héttel adta el – ráadásul éppen volt főnöke, Simicska Lajos cégének. Az ügylet önmagában is felvet bizonyos összeférhetetlenségi kérdéseket: például, hogy üzletelhet-e az adóhatóság vezetője egy piaci céggel, illetve, ha ez mégis szükségessé válik, akkor nem kell-e az ügylettel kapcsolatban a lehető legnagyobb átláthatóságra törekedni?
Kinyomoztuk, kinek adta el budai házát Vida Ildikó. Nem fogod elhinni! Vida Ildikó – aki már az első Orbán-kormányban is volt adóhatósági elnök – két héttel 2010-es APEH-elnöki kinevezése után szabadult meg máriaremetei házától. Az APEH élére a miniszteri bejelentés szerint 2010. június 28-án nevezték ki , majd július 7-én – egyébként a NAV létrehozását irányító kormánybiztossá való újabb kinevezése napján – adta el a háromszintes, 689 négyzetméteres telken álló épületet a Közgép ingatlanfejlesztő cégének. Tovább az előző cikkre.
Mindezekből kiindulva szerettünk volna az ügylettel kapcsolatban tisztábban látni, ezért megkérdeztük a NAV Sajtó- és Kommunikációs Főosztályát, mennyiért adták el Vidáék az ingatlant. Ezt a választ kaptuk: "Az, hogy a NAV elnöke, mint magánszemély, milyen adás-vételeket köt, nem minősül közérdekű adatnak, sem pedig közérdekből nyilvános adatnak, ezért ilyen adatot nem tart nyilván a NAV." Ezek után megpróbáltuk más úton kideríteni, mennyi is volt az annyi.
Ha egy alvó cég bevásárol
A Közgép-Ingatlanfejlesztő Kft. a vásárlás évét megelőzően tipikus alvó cég volt: lényegében semmilyen tevékenységet nem végzett, néhány jelentéktelen tételt leszámítva sem bevétele nem keletkezett, és a – működési költségeket meghaladóan – kiadása nem volt.
Az adásvétel évében 22 millió forint saját tőkével rendelkező cég tárgyi eszközállományában szerepel ugyan egy 19 millió forint értékű ingatlan, ez azonban a kiegészítő mellékletek tanúsága szerint alapvetően egy telekből, és egy elhanyagolható értékű építményből állt. 2010-ben viszont a mérlegadatokban a tárgyi eszközök értéke 18 millióról 145 millióra nő, és a társaságnak 128 millió rövid lejáratú kötelezettsége keletkezik. Vagyis 2010-ben a társaság vett valamit 128 millió forintért, és az ügyletre kapott valahonnét 128 millió forint kölcsönt.
Az viszont sem a 2010-es, sem a következő két év dokumentumaiból nem derül ki, hogy ki nyújtotta ezt a kölcsönt. A társaság 2013-as kiegészítő mellékletekből aztán a "Rövid lejáratú kötelezettségek részletezése" alatt azt olvassuk, hogy "Kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettség (tulajdonos Közgép Zrt): 173 561 eFt. Vagyis ez a 2010-ben keletkezett kötelezettség a tulajdonos Közgép Zrt-vel szemben áll fönn.
Azt tudjuk, hogy a Közgép-Ingatlanfejlesztő Kft. ebben az évben vette meg a Vida Ildikótól és társától a Tamara utcai ingatlant; tudjuk továbbá, hogy a cég tárgyieszköz-állománya ebben az éven 128 millióval nőtt, miközben a tulajdonosával szemben ugyanekkora összegű kötelezettsége keletkezett: ezek alapján úgy néz ki, hogy a kft a Közgép Zrt. által nyújtott 128 millió forintból vette meg a Tamara utca 19. alatti ingatlant.
Elvileg persze lehet, hogy a Közgép-Ingatlanfejlesztő ennél kevesebbért, például 80 millióért vette meg Vida Ildikóék ingatlanát, és 48 millióért vett valami mást: autót, irodabútort, egyebet. Csakhogy a 2010-es "Kiegészítő mellékletéből" kiderül, hogy a társaság ingatlanvagyona nőtt 129 920 000 forinttal ("Immat. javak és Tárgyi eszközök mozgástáblája").
Persze még mindig fennáll a lehetőség, hogy több ingatlant is vettek, nemcsak a Vida-villát. Ennek viszont egyértelműen ellentmond, hogy az "anyagjellegű ráfordítások" között szerepel egy 3 ezer forintos tétel: "Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illeték" – ez pedig, az akkori igazgatási szolgáltatási díjak alapján legfeljebb egy darab ingatlan tulajdonosváltásának a földhivatali bejegyzési költsége lehetett. (Különös ugyanakkor, hogy a vásárlás idején ez a díj 5 000 forint volt, a cég költségei közt viszont csak 3 000 forint szerepel.)
Az egyingatlanos értelmezést támasztják alá az évben keletkezett egyéb kiadások is: 2010-ben a Közgép-Ingatlanfejlesztőnek 81 ezer forint "ráfordítása" volt biztosítási díjra, és 44 ezer forintot fizettek ki rezsiköltségekre. Mivel az előző évben ilyen jellegű kiadásai nem voltak a cégnek, logikus feltételezés, hogy ezek a költségek a megvásárolt Vida-ingatlannal kapcsolatban keletkeztek. Az összegek nagysága alapján ugyanakkor megint arra jutunk, hogy ezek a díjak nagy valószínűséggel nem lehetnek egynél több ingatlan költségei.
Alszik tovább
Az elkövetkező években keletkezik ugyan néhány millió forint bevétele a cégnek, illetve értékhelyesbítéssel variálnak a Tamara utcai ingatlan értékén, de a 2010-es vásárláshoz fogható gazdasági esemény nem történik. Úgy tűnik, a Közgép-Ingatlanfejlesztőnek az elmúlt 10 évben egyetlen nagy dobása volt: 130 millió forintért megvette a NAV-elnök villáját.
Hogy a Közgép milyen megfontolásból vásárolta meg az ingatlant, azt nem tudjuk, de a tények arra utalnak a legkevésbé, hogy a tranzakció gazdasági szempontból racionális lépés volt. A házat azóta ugyanis – a területet jól ismerő ingatlanosok szerint – meg sem próbálták továbbértékesíteni, noha ezen a környéken nem lenne különösebben nehéz egy ilyen ingatlant eladni.
Nyilvánvaló kérdés, hogy reális-e a Tamara utca 19-ért a 130 milliós vételár? Ingatlanszakértői vélemények szerint ezt az ingatlan belső állapotának ismerete nélkül nehéz megítélni, de mivel az kívülről is megállapítható, hogy az épületen műanyag nyílászárók vannak, feltehetőleg egy felújított épületről van szó. További jelentős értéknövelő tényező az "örökpanoráma".
Mivel a hasonló kategóriájú ingatlanok a környéken 70 és 250 millió közötti értéken kelnek el, a fentiekre figyelemmel a feltételezett 130 millió körüli vételár reális is lehet.
Összefoglalóan: 2010 júniusában az akkori nemzetgazdasági miniszter kinevezi a legkormányközelibb nemzeti nagytőkés bizalmi emberét az adóhatóság élére. Tíz nappal később Vida Ildikó eladja a felerészt tulajdonában álló Tamara utcai ingatlant egy közvetetten Simicska Lajos tulajdonában álló cégnek, mely cégnek egyetlen komolyabb tevékenysége az elmúlt tíz évben ez a tranzakció volt.
Négy évvel később kiderül az ügylet, és a dokumentumok alapján nagy valószínűséggel a tranzakció értéke is. Vida Ildikó NAV elnökségének négy éve alatt az ingatlant megvásárló cég anyavállalata 200 milliárd forintot meghaladó árbevételt ért el – hogy a Nyerges-Simicska-cégbirodalom szürreális mértékű bevétel-növekedéséről ne is beszéljünk.
Ezek után – a kitiltási botrány kellős közepén – megmagyarázhatatlan arra hivatkozva titkolni a tranzakció értékét, hogy az nem közadat és nem is közérdekből nyilvános adat.
Becker András | Megválaszolatlan kérdések a Közgépnek eladott Vida-villa körül | Megválaszolatlan kérdések a Közgépnek eladott Vida-villa körül | null | 1 | https://atlatszo.hu/2014/12/16/megvalaszolatlan-kerdesek-a-kozgepnek-eladott-vida-villa-korul/ | 2014-12-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Befejeződött a bizonyítási eljárás, és az ügyészi vádbeszéddel megkezdődtek a perbeszédek a Kulcsár-ügyben pénteken a Fővárosi Bíróságon (FB).A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat többmilliárdos sikkasztás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Főügyészség Kulcsár Attila és 21 társa ellen.A vádlottak között van Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatója és Forró Tamás újságíró. A büntetőper két éve kezdődött el.A jövő héten várhatóan mindennap tárgyal az FB, és befejeződhetnek a védőbeszédek. Varga Zoltán tanácsvezető bíró ugyanakkor a pénteki tárgyaláson megjegyezte, hogy még sor kerülhet a bizonyítási eljárás újbóli megnyitására is.Az ügyben Kulcsár Attila korábban magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K&H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Az eljárás során Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket. | Kulcsár-ügy: öt év után megkezdődtek a perbeszédek | Befejeződött a bizonyítási eljárás, és az ügyészi vádbeszéddel megkezdődtek a perbeszédek a Kulcsár-ügyben pénteken a Fővárosi Bíróságon (FB). | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/07/04/kulcsar_ugy_ot_ev_utan/ | 2008-07-04 12:33:00 | true | null | null | 24.hu |
Megszólalt és részvétett nyilvánított Jevgenyij Prigozsin családjának Vlagyimir Putyin is, huszonnégy órával azután, hogy a Wagner-vezér magángépe ismeretlen körülmények miatt lezuhant és a rajta utazók mind meghaltak.
Az orosz elnök először nyilatkozott Prigozsin haláláról. A többi áldozat hozzátartozóinak is részvétét küldte.
A Wagner-alapító magángépe Oroszországban, Moszkvától kétszáz kilométerre zuhant le szerda este. Pár órával később az orosz állami hírügynökség a légügyi hatóságokra hivatkozva megerősítette, hogy a tíz utas között a zsoldoscsoport két vezetője is a gépen volt, és senki sem élte túl a katasztrófát. Egyes információk szerint Prigozsinék gépe meghibásodott vagy a légvédelem hatástalanította, más értesülések szerint bomba lehetett a fedélzeten. A Wagner Putyin és a Kreml bosszúját sejti a merénylet mögött.
Putyin állítása szerint Prigozsin szerdán tért vissza Afrikából Oroszországba, és "néhány tisztviselővel" találkozott - hogy kikkel, azt nem részletezte. A Wagner-alapítót tehetséges üzletembernek jellemzi, aki
"nehéz sorsú ember volt, és súlyos hibákat követett el életében."
Putyin valóban kemény válaszlépéseket ígért, amikor Prigozsin egy júniusi éjjelen hadat üzent az orosz védelmi minisztériumnak. Harcosai másnap reggelre érdemi ellenállás nélkül foglalták el Rosztovot és Voronyezst, több katonai támaszpont felett is átvehették az ellenőrzést, majd orosz fővárostól körülbelül 200 kilométerre mégis visszavonulót fújtak. A Wall Street Journal információi szerint Prigozsin Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov főparancsnokot akarhatta őrizetbe venni, a Wagner-puccs pedig nem hirtelen jött ötlet, hanem megtervezett akció volt - amiről a jelenleg házi őrizetét töltő Szergej Szurovikin is tudott.
Putyin és Prigozsin állítólag a kilencvenes évek óta ismerték egymást.
(via Skynews, Guardian) | Putyin részvétét küldi Prigozsin családjának | „Bonyolult sorsú ember volt, aki súlyos hibákat követett el életében.” | [
""
] | 0 | https://444.hu/2023/08/24/putyin-reszvetet-kuldi-prigozsin-csaladjanak | 2023. 08. 24. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Miniszterelnökség elküldte a részletes választ Schiffer András LMP-s képviselő októberi közérdekű adatkérésével kapcsolatban - ismételte meg a kormányfő sajtófőnöke korábbi közlését az MTI-nek, miután az ellenzéki politikus szerdán is azt állította, hozzá nem érkezett válaszlevél.
Havasi Bertalan közölte azt is: természetesen bizonyítani is tudják, hogy október 19-én elektronikus formában elküldték a választ. Schiffer András kedden arról tartott sajtótájékoztatót, hogy pártja beperli a miniszterelnököt, miután a kormányfő a rendelkezésre álló 15 nap alatt nem adott választ az egyik - a sürgősséggel indított, kétszázmillió forintos médiakampányt érintő - hozzá intézett közérdekű adatkérésre. | Már válaszolt Orbán az LMP-nek | Az ellenzéki párt korábban közölte, hogy bepereli a miniszterelnököt, mert nem kapott időben választ egy közérdekű adatkérésre. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/10/valaszolt-orban-az-lmpnek | 2012-10-31 14:17:00 | true | null | null | Origo |
Lungo Drom;Farkas Flórián;titkolózás;
2017-10-27 07:07:00
Szigorúan titkos Farkas Flórián
Több roma politikus is megerősítette a Népszavának, hogy Farkas Flórián szervezete, a Lungo Drom szombati szolnoki kongresszusára „fejpénzt” fizetnek a résztvevőknek. A tarifáról megoszlanak a vélemények. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egyik – név nélkül nyilatkozó – képviselője úgy értesült, hogy a buszokkal utaztatott romák után a szervezők fejenként ötezer forintot kapnak.
A Facebookon egy másik roma politikus szintén ötezer forintot említett, a hvg.hu a minap négyezerről írt. Információink szerint azonban helyenként így is nehézkesen megy a szervezőmunka. Az egyik megyéből például négy-öt buszt akartak indítani, de „örülhetnek, ha két-három összejön”. Esetenként ezért a fejpénz összege tízezer forintra is felkúszhat. Hallottunk olyan – nem kicsit meghökkentő – verziót is, hogy a szervezőknek ezen felül buszonként 100 ezer forint üti a markát.
A lapunkat tájékoztató roma politikusok egyike ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a buszok szervezői a résztvevők ösztökélésére szolgáló pénzt nem osztják ki, hanem megtartják maguknak. Kérdésünkre, hogy a Lungo Dromnak honnan van ennyi pénze, ez volt a válasz: „a jó ég tudja”.
Október elején elsőként a Népszava írt arról, hogy Farkas Flórián szervezete nagyszabású kongresszust tart Szolnokon. A fideszes parlamenti képviselő, miniszterelnöki biztos Farkas ezzel akarja demonstrálni, hogy a sorozatos botrányok ellenére még mindig nagy támogatottságnak örvend a cigányság körében.
A Lungo Drom kongresszusának előkészületei a legnagyobb titokban folynak. Se meghívó, se program. Többen tudni vélik, hogy a kormány képviseletében Balog Zoltán szólal fel a rendezvényen, de hivatalos megerősítés nincs: a miniszter sajtómunkatársa nem reagált érdeklődésünkre. Kerestük Farkas Flóriánt, akit a fejpénzzel kapcsolatos hírekről is szerettünk volna megkérdezni. Általunk ismert telefonszáma nem működött, e-mailünkre eddig nem jött válasz.
Elmentünk a Lungo Drom VIII. kerületi, Bezerédj utcában lévő székhelyére. Az épületen nemhogy a szervezet neve, még házszám sem látható. Csütörtökön kora délután a kapu zárva volt, a kaputelefonba senki sem szólt bele. | Szigorúan titkos Farkas Flórián | Több roma politikus is megerősítette a Népszavának, hogy Farkas Flórián szervezete, a Lungo Drom szombati szolnoki kongresszusára „fejpénzt” fizetnek a résztvevőknek. A tarifáról megoszlanak a vélemények. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egyik – név nélkül nyilatkozó – képviselője úgy értesült, hogy a buszokkal utaztatott romák után a szervezők fejenként ötezer forintot kapnak. | null | 1 | https://nepszava.hu/1144091-szigoruan-titkos-farkas-florian | 2017-10-27 05:07:00 | true | null | null | Népszava |
Theresa May nem tervez lemondani, ám egyre nagyobb a nyomás, hogy mégis távozzon
Theresa May brit miniszterelnök nem tervezi, hogy távozik a Konzervatív Párt vezetői tisztségéből – ami kormányfői megbízatásának a végét is jelentené –, ám szerdán egyre erősödő nyomás nehezedett rá mielőbbi lemondása végett. Egyes értékelések szerint May politikai jövője már pénteken eldőlhet.
A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának legbefolyásosabb szakpolitikai testülete, a kormányzati tisztséget nem viselő képviselők alkotta 1922 Bizottság szerda este értekezletet tartott a pártszabályzat módosításának lehetőségéről annak érdekében, hogy Theresa May ellen a frakció azonnali hatállyal bizalmatlansági indítványt terjeszthessen be.
A tory pártcsoport decemberben már kezdeményezett egy bizalmi szavazást, ám Theresa May azt megnyerte, és a jelenlegi pártszabályzat szerint tizenkét hónapon belül, vagyis idén decemberig a frakció nem tarthat újabb bizalmi szavazást.
A szerda esti értekezleten végül nem született döntés a korlátozás eltörléséről, de a bizottság befolyásos elnöke, Sir Graham Brady pénteken személyesen tárgyal a kormányfővel a továbbiakról.
(MTI) | Theresa May nem tervez lemondani, ám egyre nagyobb a nyomás, hogy mégis távozzon | Theresa May brit miniszterelnök nem tervezi, hogy távozik a Konzervatív Párt vezetői tisztségéből – ami kormányfői megbízatásának a végét is jelentené –, ám szerdán egyre erősödő nyomás nehezedett rá mielőbbi lemondása végett. Egyes értékelések szerint May politikai jövője már pénteken eldőlhet. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/ujabb-bizalmatlansagi-inditvanyt-kezdemenyeznek/s4rcq99 | 2019-05-22 20:48:08+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A rejtőzködő Fidesz
Mikor ülésezett utoljára a Fidesz országos elnöksége? És a Fidesz választmánya milyen határozatokat hozott legutóbb? Hát... Csak a beavatottak tudják. Baj ez?
A szocialista rendszer 1989-90-es összeomlásakor kitáruló nagyobb nyíltság a Fideszt sem hagyta érintetlenül, olyannyira nem, hogy a fontosabb testületek ülésein részben vagy egészben jelen lehettek a sajtó és a média munkatársai. Még első kormányra kerülésük után is megengedte a Fidesz, hogy a párt választmányának üléseinek egy részéről vágóképeket készítsenek. A Fidesz választmányának 1998. augusztus 25-én megtartott, nyilvános ülésén vádolta meg politikai ellenfeleit Orbán Viktor azzal, hogy az előző kormányzati ciklusban, 1997-ben titkos és törvénysértő adatgyűjtést végeztek a Fidesz-Magyar Polgári Párt politikusairól és családtagjaikról. Több más nyilvános beszédet is mondott még a választmány előtt az ifjú kormányfő, egyszer például a szocialistákat azzal cikizte, hogy azt akarják, "állítsunk össze egy csomagot", azaz, hogy újabb Bokros-csomag legyen, de ebbe a kormány természetesen nem fog beleegyezni. A Fidesz 2002-es választási veresége után megszűnt a választmányi ülések nyilvánossága, az elnökség üléseire pedig eleve nem volt divat meghívni a médiamunkásokat.
Ennek ellenére később olykor előfordult, hogy egy-egy vitarészlet kiszivárgott a Fidesz elnökségi üléseiről: 2011. november végén például a Hvg.hu írta meg, hogy miután kiderült, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi parlamenti beszédével ellentétben a kormány mégis az IMF-fel való kapcsolatfelvételre kényszerül, Kövér László házelnök - és egyúttal a párt választmányának elnöke - azt a csípős kérdést tette fel, hogy "És Matolcsy még miniszter?" A kiszivárogtatást a házelnök ekkor már nem vette félvállról, helyreigazítási kérelemben tagadta a Hvg.hu ezen értesülését. A csönd beállt, az elmúlt években nemhogy arról nem szoktunk tudomást szerezni, mi hangzott el a Fidesz választmányi és elnökségi ülésein, de azt sem tudjuk meg, mely napokon tartják azokat. Így persze nem fordulhat elő, hogy a testületi ülésre tartó politikusokat megállítsák az újságírók...
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 8-án megjelent, 2023/36. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online! | A rejtőzködő Fidesz | A Fidesz legtöbbször ügyesen rejti el belső ellentéteit a nyilvánosság elől, és ezzel is folyamatos versenyelőnyhöz jut. Ennek jelentőségét mutatja, ha megfordítjuk a politikai oldalt. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/a-rejtozkodo-fidesz-157489 | 2023. 09. 09. 06:30:00 | true | 0 | 0 | null |
Az adatvédelmi botrányok miatt folyamatos a felhasználói adatokat elérő külső alkalmazások ellenőrzése, de úgy tűnik, csak sodródnak az árral.
Mindenki arra számított, hogy a Cambridge Analytica adatlopási botránya – amelynek során az adatelemző cég több tízmillió facebookozó személyes adataival élt vissza – annyira megrázza majd a közösségi oldalt, hogy annak a látogatottságra is drámai hatása lesz.
Röviden: nem lett. Hosszabban: a Facebook népszerűsége nem csökkent, hanem növekedett. És ezt nem az oldal tulajdonosai állítják, hanem az olyan neves befektetési bankok, mint a Goldman Sachs és a Deutsche Bank.
A Cambridge Analytica botrány a Facebook történetének legsúlyosabb fiaskója volt, de úgy látszik, ez nem befolyásolta a normál ügymenetet. A Facebook törlésére felszólító #deletefacebook kampány láthatóan nem ért célt.
A hirdetők kimondottan elégedettek az új fejleményekkel:
A Goldman Sachs szerint a Facebook egyedi felhasználóinak száma 7 százalékkal nőtt mobilon az Egyesült Államokban. Áprilisban összesen 188,6 millióan használták mobilról a platformot, pedig a botrány akkor tetőzött. A Facebookon töltött idő szintén növekedett.
A Deutsche Bank szerint a targetált hirdetések elemzése azt mutatja, hogy az 583 millió kamuprofil kipucolásának szinte semmilyen hatása nem volt a felhasználók elérésére.
Tisztában vagyunk vele, hogy ezek az adatok a platformok közötti elérést mutatják, nem kizárólag a Facebookot, de úgy véljük, hogy megszabadulnak a hamis profiloktól. Úgy gondoljuk, ez jó indikátora annak, hogy a Facebook-reklámok elérése a jövőben tovább nőhet.
– nyilatkozta a Deutsche Bank az ügy kapcsán.
Az új fejlemények, valamint a Facebook azóta helyreállt részvényárfolyama azt tükrözik, hogy alaptalanok voltak az arról szóló elemzések, hogy az emberek bizalma végképp megrendült a Facebookban, és március óta zuhanórepülésben vannak. Christopher Wylie ekkor hozta nyilvánosságra, hogy a Cambridge Analytica adatelemző cég 87 millió Facebook-felhasználó személyes adataival élt vissza. Azóta folyamatosan potyognak ki a csontvázak a szekrényből.
Az új eredmények ismeretében Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója magabiztosabban nyilatkozhat a héten, amikor az Európai Unió törvényhozóival tartott meghallgatásra megy. Álhírekről, adatvédelemről és az Európai Parlament szabályozási gyakorlatáról fogják kérdezni.
(Business Insider) | A Facebooknak direkt jót tett a Cambridge Analytica botrány | A Facebooknak direkt jót tett a Cambridge Analytica botrány - A Goldman Sachs és a Deutsche Bank dicséri a targetált hirdetések hatékonyságát. | [
"cambridge analytica botrány",
"facebook",
"látogatottság",
"deutsche bank",
"goldman sachs",
"tech"
] | 0 | https://index.hu/tech/2018/05/21/a_facebooknak_direkt_jot_tett_a_cambridge_analytica_botrany | 2018-05-21 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Tavaly nyáron a 24.hu számolt be arról, hogy Balásy Gyula 2018 októberében megvásárolt a II. kerületben egy 1800 négyzetméteres telken álló 800 négyzetméteres épületet, ami korábban panzióként működött. A cégadatbázis szerint az óriási ingatlan a vásárlás után egy évvel, 2019 októberében lett Balásy két reklámcége, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. székhelye.
De nem csak a kormányzati propaganda-kampányokat levezénylő vállalkozásoknak ad otthont ez a II. kerületi hatalmas épület: itt van a székhelye Balásy Gyula tavaly szeptemberben bejegyzett építőipari cégének, a Lounge Homes Kft.-nek is, amiről az mfor.hu írt először.
A rózsadombi luxusvillán még most, 2020. február elején is dolgoznak, de úgy tűnik, hamarosan véget érnek a felújítási/átalakítási munkálatok. Drónvideón mutatjuk az ingatlant.
Budai luxusvillába költöztek Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó from atlatszo.hu on Vimeo.
Az idén 41 éves Balásy Gyula az Index 2018-as portrécikke szerint szerény ember, és nem csak teríti a kormánypárt üzeneteit, hanem el is hiszi a Fidesz-propagandát. Az Index információi szerint Balásy már a 2005-ös, első fideszes nemzeti konzultáció idején is a pártnak dolgozott, de a neve 2015-ben lett közismert, amikor kiderült, hogy az ő cégei készítették a migránsellenes, “Ha Magyarországra jössz” feliratú kék kormányplakátokat.
Még ugyanabban az évben az újonnan létrehozott, Rogán Antal irányításával működő Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó, szintén frissen alakult Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) kiírt egy nettó 25 milliárd forint keretösszegű közbeszerzést az állami cégek és szervek kommunikációjára. A tendernek három nyertese volt: Rogán Antal Pasa-parki szomszédjának, Csetényi Csabának a vállalkozásai, és Szijjártó Péter barátjának, Kuna Tibornak a cégei, valamint a Mindshare Médiaügynökség Kft.
2016-ban az NKOH hasonló kommunikációs közbeszerzésén viszont a Mindshare helyett Balásy Gyula két cége, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. lett a befutó, és azóta rengeteg közpénzmilliárd vándorolt hozzájuk. Főleg mióta 2018-ban Csetényi Csaba és Kuna Tibor kegyvesztett lett, ezért kizárólag a Balásy-érdekeltségek kapják az állami reklámmegbízásokat.
Ők intézik az állami cégek és szervek különböző hirdetéseit is, de a legdrágább és legemlékezetesebb munkáik a Fidesz-kormány politikai üzeneteinek terjesztése (pl. az “Állítsuk meg Brüsszelt!”, Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!”, Stop Soros” szlogenű kampányok), amire évente tízmilliárdokat költ az állam. A G7 tavaly decemberi összesítése szerint Balásy Gyula cégei az elmúlt 3 évben 90 milliárd forintnyi állami megbízást kaptak.
A közpénzeső természetesen felvirágoztatta a két vállalkozást: 2018-ra a New Land Media árbevétele a 2014-eshez képest 571,5-szeres növekedést produkált (91,4 millió forintról 52,2 milliárdra emelkedett), adózott eredménye pedig 6.312-szeresére nőtt (1,3 millió forintról 8,8 milliárdra). A Lounge Design Kft. szintén nem paanszkodhat: nettó árbevétele 2014-ben még csak 298,6 millió forint volt, 2018-ban viszont már 7,7 milliárd (26-szoros növekedés), a cég adózott eredménye pedig a 2014-es 16,6 millióról 2018-ra 2 milliárd forintra nőtt (120-szoros emelkedés).
Mindkét cégnek Balásy Gyula az egyedüli tulajdonosa, így a vállalkozások adózott eredménye, vagyis az általuk termelt haszon őt gazdagítja. Balásy tavaly a két cég 2018-as eredményeiből 6,3 milliárd forint osztalékot vett ki, 2018-ban pedig a 2017-es profitból 1,3 milliárd forintot tett zsebre.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Fotó és videó: Németh Dániel | Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei - drónvideó | A kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. székhelye 2019 októbere óta egy rózsado | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/02/06/budai-luxusvillaba-koltoztek-a-kormanypropagandabol-meggazdagodott-balasy-gyula-reklamcegei-dronvideo/ | 2020-02-07 10:58:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Parlagfű-gate: 642 milliót ad a kormány, hogy valaki lehajoljon
Megtalálta a Földművelésügyi Minisztérium azokat, akik megváltást hozva a kétmillió allergiásnak „lehajolnak, és tényleg kihúzzák” a gyomnövényt: ők a civilek, beleértve a középiskolásokat vagy a grátisz besegítő polgárőröket. Az áthárított tennivaló mellé a civilek akár 5 millió forintot kaphatnak majd gépekre, ezzel 642 millió forint is elmehet közpénzből fűkaszára és fűnyíróra, miközben nincs garancia arra, hogy parlagfű helyett nem a saját telkét nyírja majd vele egy-egy élelmesebb „civil”. Vagy pénzért a másét.
„642 millió forintot újra a parlagfű elleni védekezés csataterébe állítja a kormány” – mondta némi képzavarral, de nagy lelkesedéssel Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kedden, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrző albizottsági ülésén. A bizottsági ülés renoméját erősen amortizálta, hogy a fideszes tagok el sem jöttek „egyéb halaszthatatlan elfoglaltságra” hivatkozva, amivel a határozatképességet helyből elintézték. Így az ellenőrző albizottság jobb híján átalakult „konzultációs beszélgetéssé”, amiről az ellenőrizendő Fazekas Sándor földművelésügyi- és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már legálisan távol maradhatott. Ezt valahogy előre megsejtette a két kormánytag, mivel államtitkárokat és osztályvezetőket küldve maguk helyett, meg sem jelentek az ülésen.
Csak nagyvonalúan: hagyjuk, ami eddig történt
A súlytalan konzultációvá lefokozott ellenőrző ülés egyik napirendi pontja volt a beszámoló a parlagfű elleni védekezés 2014. évi tapasztalatairól, illetve az erre civileknek kiírt idei pályázatokról. A pollenek elleni harc tavalyi tapasztalatait végül nem ismerhettük meg, mert a Fazekas Sándor beugrójaként megjelent államtitkár lazán azzal kezdte: ami eddig történt, azt hagyjuk, arról „nem szeretnének vitatkozni”, lényeg, hogy „a téma előkerült, a civil társadalom megbolydult”. Nagy István ezzel vélhetően azt írta körül diplomatikusan, amit a Parlagfűpollen No Egyesület tudott meg a TASZ segítségével bírósági úton: a parlagfű elleni küzdelemre 177 ezer adózó egyszázalékos felajánlásaiból összegyűlt 1,1 milliárd forintból 642 milliót más célokra csoportosítottak át, a maradékot pedig felélték az állami szervek rezsire, cipőtisztító gépre és gémkapocsra, mint ahogy arról a hvg.hu beszámolt.
A botrány miatt többször interpellált földművelésügyi miniszter vizsgálatot rendelt el. A 642 milliót gyorsan visszacsoportosították parlagfűre – nagyjából eddig tartott az allergiától szenvedők érdekeiért évek óta harcoló civilek öröme. Hamar kiderült ugyanis, hogy a pénzt elherdáló minisztérium – amelynek saját emberei ismerték el a hvg.hu-nak, hogy többek közt irodaszert és tetőfedő anyagokat vettek a parlagfűpénzből – látszólag nagyvonalú lépést tett: mind a 642 millió forintra pályázatot írt ki „a parlagfű elleni védekezést végző civil szervezetek számára”.
A tárca elképzelése szerint a civilek vissza nem térítendő támogatásként 1-5 millió forintot kapnának eszközbeszerzésre, vagyis ebből vehetnének „köz- és parlagterületek mechanikai és kémiai gyomirtására alkalmazható” gépeket, így traktorműködtetésű motoros fűkaszát, fűnyírót, gyomfésűt, kaszagépet és permetezőgépet. „Az allergiát okozó pollenkoncentrációnak súlyos egészségkárosító hatása lehet, (…) a parlagfű okozta allergiás és asztmás megbetegedések nemcsak a betegek életminőségét rontják jelentősen, de komoly nemzetgazdasági károkat is okoznak” – írják a pályázati ismertetőben. Ezért az Orbán-kormány és a minisztérium „kiemelt figyelmet fordít” a problémára – úgy, hogy „lehetőséget teremtenek” a parlagfű ellen harcoló civil szervezeteknek, hogy eszközöket vegyenek, és mentesítsék a parlagfűvel szennyezett területeket.
Irtó nagy akadály: be sem mehet más telkére
„Büntetésből lökik oda a pénzt a civileknek, de ez nem fog megoldani semmit. Állami feladat lenne, hogy felépítsék a parlagfű-mentesítés rendszerét, aminek az élére ki kellene nevezni egy felelős szakembert, aki irányít, intézkedik, ellenőriz, számon kér” – sorolta a parlagfűre szánt 1,1 milliárd elköltésének adatait kiperlő Parlagfűpollen No Egyesület vezetője, Kelen Andrásné, aki szintén ott volt az ülésen. Szerinte a pályázat „jól mutat”, a kormány így elmondhatja majd, hogy ők biztosítottak erre forrásokat, de nem fog megoldódni „a 2 millió allergiás problémája, akik évente 40 milliárdért szedik a gyógyszereket”.
Szerinte ugyanis hiába kapnak az allergiásokat képviselő, illetve a parlagfű elleni harcra létrejött egyesületek, szervezetek pénzt kaszagépre. „Én nem tudok vele kaszálni, valaki más a teremben tudna?” – tette fel a kérdést az ülésen, de a kezek nem lendültek a magasba. A civil szervezeteknek valóban nagyon fontos szerepük lehet, csak éppen a fertőzött területek felmérésében, a bejelentőrendszer működtetésében, a lakosság tájékoztatásban és egy sor más feladatban. Főleg, hogy a gyomnövény nagyjából 90 százaléka mezőgazdasági magánterületeken nő, amit a hatályos jogszabályok szerint a föld tulajdonosának, illetve a földhasználónak kötelező eltávolítania. „Mégis, hogyan mennének be a pályázaton elnyert gépeikkel a civilek a magántulajdonban lévő földekre parlagfüvet irtani?”” – teszi fel a kérdést a pályázat kiírása óta több fórumon Kelen Andrásné.
Mivel az allergiával és parlagfűvel foglalkozó hazai civil szervezetek egy kézen megszámolhatóak, szerintük nagy a veszélye annak, hogy a pályázat útján milliókért megvásárolt eszközök nem a közérdekű mentesítést szolgálják majd. „Negatív példa a néhány éve önkormányzatoknak hasonló célra kiírt pályázat, amely személyes tapasztalataink alapján mindenre fordítódott, csak parlagfű-mentesítésre nem” – állították. A legdurvább azonban az, hogy az ötletet nemcsak átgondolatlannak tartják, de szerintük maga a minisztérium is tisztában van azzal, hogy nincs is jelenleg elég, a feltételeknek megfelelő civil szervezet Magyarországon, mégis „kihátrálnának a kötelezettségből és a civilekre hárítanák a felelősséget”.
"Már nincs itt a sajtó" – de, ott voltunk
A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az ülésen gyakorlatilag elismerte, hogy valószínűleg nem is lesz elég jelentkező a fűnyíró-pályázatra, és így a mentesítés feladatára. Szó szerint azt mondta: „arra számítanak, hogy nem lesz első körben megpályázva” a visszacsoportosított 642 milliós összeg. Nem tudjuk, hogy ebben szerepet játszott-e az, hogy Nagy István azt hitte, és ezt meg is jegyezte, hogy „már nincs itt a sajtó”, ugyanis az első két napirendi pont után a terem szinte kiürült, egy kamerás stáb is távozott, viszont – ahogy ezek szerint nem vette észre – a hvg.hu újságírója végig maradt.
De ennek ellenére is kiírták az egész visszacsoportosított pénzre a pályázatot, mert az a tervük, hogy „egyeztetést hívnak össze minden fontosabb szervezettel”, és majd „ennek során kikristályosodik az egyetemes álláspont arról, amire a 642 millió nagyobb része felhasználható” – mondta. Nyomatékosan a jelenlévő MSZP-s bizottsági tagoknak intézve azt is megjegyezte a sajtót az ajtón kívül tudó államtitkár, hogy „nem mi találtuk ki azokat a könyveléstechnikákat”, illetve a költségvetési összeg zárolását, de „most rajtunk csattant”.
Legyen, aki kihúzza – civil, gimnazista, polgárőr
Azonban a minisztériumi vezető szerint a koncepciójuk akkor is merőben új, mert most először „meglesz, hogy ki az, aki a végén tényleg kihúzza a parlagfüvet”. „Mert most már a kézzel fogható megoldásokra kell koncentrálnunk, valakinek le kell hajolni érte. Mert odáig soha nem jutunk el” – magyarázta. Nagy kissé ingerülten visszaszólt a Parlagfűpollen No Egyesület vezetőjének, amiért „keltik a hangulatot”, és úgy állítják be, hogy minden rossz, amit a kormány ebben a kérdésben tervez. Szerinte a civileknek abban sincs igazuk, hogy előzetes tájékoztatásra, képzésre is szükség lenne, mert sokan fel sem ismerik, melyik a parlagfű. „A vidéken élők nem hülyék, nem kell képezni őket, mert akkor mikor jutunk el oda, hogy le is kaszálják?” – vetette ellen.
„Minél több önkéntes is jöhet, ott vannak az érettségizett gyerekek, meg lehet kérni őket, hogy menjenek ki és segítsenek” – tette hozzá Nagy István. Elmondása szerint polgárőrszervezetek is bejelentkeztek a minisztériumnál, mióta a kérdés napirendre került, és felajánlották segítségüket a pollenek elleni harcban.
"Hogy a tökömbe' veszem észre?"
Megkérdeztünk egy polgárőrséget belülről ismerő forrásunkat, mit szólna ahhoz, ha a helyi szervezetek valóban beszállnának a parlagfű-mentesítésbe, de nem igazán tudta elképzelni a know-how-t. „Az egy, hogy nem is ismerném fel. De még ha meg is mutatják, melyik a parlagfű, és kiadja utasításba a polgárőrség vezetője, hogy járőrözés közben erre is figyeljünk, hogyan veszem majd észre az éjszakai sötétben?” – tette fel sorra a kérdéseket. Pedig egy vidéki település polgárőrségéről van szó, de mint mondta, a tevékenységük elsősorban az éjszakai cirkálás, vagyonvédelmi okokból.
Abban sem tudnának segíteni a civileknek, hogy bejussanak a fertőzött magánterületekre irtani, semmilyen jogosítványuk nincs erre nézve, hiszen nem számítanak hatóságnak – erősítette meg. „Félek, hogy ebből itt vidéken az lenne, hogy megkapják a pályázati pénzt parlagfű elleni gépekre, de aztán a maszek fűvágás fog felvirágozni” – jegyezte meg, vagyis a civil szervezetekhez hasonlóan ő is tart a visszaélésektől.
A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság egyik munkatársa – névtelenséget kérve – szintén arról beszélt: az irtásra-permetezésre alkalmas eszközökkel kistafírozott civilek keveset tehetnek, csak a szakhatósági szervektől várható el hatékony fellépés. „Csak a növényvédelmi felügyelő mehet oda a fertőzött területre, hogy felszólítsa, vagy akár megbüntesse a tulajdonost, illetve ha kell, kényszerkaszálást rendeljen el, aminek a költségét behajtja rajta. De erre meg vállalkozók vannak” – vetette fel.
A vidéki igazgatóságon dolgozó forrásunk szerint régen is volt már olyan, hogy „kivezényelték a gyerekeket egészen a gimnáziumig”, de abbamaradt, mert olyan visszajelzések jöttek, hogy a gyerekek is allergiások, és így fokozott pollenkoncentrációnak voltak kitéve”. „Annyi közmunkás van most már, hogy akár szálanként kitéphetnék a belterületen a parlagfüvet, kapjanak kesztyűt és maszkot, és vessék be inkább őket” – jegyezte meg.
Vitték az ingyenes kaszagépet – de parlagfű ellen?
Korábban is voltak már pályázatok, amelyeken civil szervezetek a parlagfű irtására nyerhettek el forrásokat, az azóta megszűnt Asztmás és Allergiás Gyermekek Magyarországi Egyesülete pedig ebből pontosan azt valósította meg, amire most mind a 642 milliót adná a minisztérium: gépeket vettek és kölcsönöztek a lakosságnak. „Sikeres volt, bárki kikölcsönözhette a motoros kaszagépeket. Csak rengeteg munka volt vele, amit mi ingyen csináltunk” – mondta a hvg.hu-nak Zempléni János, az egyesület egykori elnöke.
2003-tól élt a lehetőség egészen két évvel ezelőttig, de szerinte még a mai napig futnak be érdeklődők. Ehhez az is hozzájárult persze, hogy nagy publicitást kaptak, szinte minden nagyobb tévé, lap beszámolt a tevékenységükről, a hatóságokkal közös sajtótájékoztatóik is voltak. Persze ez a megoldás a helyi lakosoknak szólt, vagyis csak a belterületen található gyomnövényt irtották, az ingyen elvihető gép mellé benzint és védőfelszerelést is adtak. Így nem csoda, ha folyamatosan vitték is a 13 kaszagépüket a pollenszezon 5 hónapjában, olyan is volt, aki akkor már a telke előtt, az utcai részt is lenyírta, vagy rögtön a szomszédnak is továbbadta.
A kezdeményezésnek két éve mégis vége lett, a korábbi elnök szerint azért, mert nem volt pénz, elapadtak a minisztériumi, önkormányzati, fővárosi pályázati lehetőségek, amiből az üzemanyagot és elsősorban a gépek nagy kihasználtsága miatt gyakori karbantartási-javítási költségeket fedezték. Ráadásul más tevékenységeik is voltak, táboroztatás, betegoktatás, ezekre is kellettek a források, ezért nem tudták tovább fenntartani. Kérdésünkre Zempléni elismerte: abban nem lehettek biztosak, hogy a gépeket valóban kifejezetten parlagfű-mentesítésre használják a bérlők, de szerinte ez nem gond, eleve úgy szólt a kölcsönzéskori megállapodás, hogy „egyéb gyomnövények irtására” is odaadják. Az is számít, mert mint mondta, „ha valaki rendbe teszi, lenyírja a telkét, annak is van hatása a pollenszintre, mert más növények tovább erősíthetik a parlagfű allergén hatását”.
A Parlagfűpollen No Egyesület szerint a megoldást az jelentené, ha valódi szakemberek bevonásával a minisztérium kidolgozna egy olyan hosszú távú intézkedési munkatervet, amely a most érvényes akciótervvel ellentétben „általánosságok helyett számokhoz kötött célokat, határidőket és felelősöket határoz meg”. Kistérségi koordinátorok kinevezését javasolják, akik már a pollenszórást megelőzően (júniusban) parcellaszinten feltérképezik a fertőzött területeket, hogy a földhivatalok időben értesíthessék az ingatlantulajdonosokat a védekezési kötelezettségükről. Ezt követően – akár bírságolással – állami jogkör kikényszeríteni, hogy a tulajdonos gondoskodjon is a parlagfű kiirtásáról. Csakhogy a minisztérium – amely jelenleg a parlagfű-mentesítés kizárólagos felelőse – valójában ellenérdekelt, mert nyilván nem fog szembemenni a gazdákkal. Pedig a civilek szerint, ha a hatóságok számon kérnék a hatályos jogszabályokban előírt mentesítési kötelezettséget, akkor – a fertőzött terület kiterjedtsége miatt – milliárdok folynának be a bírságokból, ebből pedig fedezni lehetne a törvénytisztelő gazdálkodók növényvédelemre fordított költségeit. Így hosszabb távon egyre javulna a jogkövető magatartás aránya – a fő célról, a pollenkoncentráció csökkentéséről nem is beszélve.
* A képek sorrendjében a megfejtés: 1. disznóparéj, 2. fekete üröm, 3. parlagfű | Itthon: Parlagfű-gate: 642 milliót ad a kormány, hogy valaki lehajoljon | Megtalálta a Földművelésügyi Minisztérium azokat, akik megváltást hozva a kétmillió allergiásnak „lehajolnak, és tényleg kihúzzák” a gyomnövényt: ők a civilek, beleértve a középiskolásokat vagy a grátisz besegítő polgárőröket. Az áthárított tennivaló mellé a civilek akár 5 millió forintot kaphatnak majd gépekre, ezzel 642 millió forint is elmehet közpénzből fűkaszára és fűnyíróra, miközben nincs garancia arra, hogy parlagfű helyett nem a saját telkét nyírja majd vele egy-egy élelmesebb „civil”. Vagy pénzért a másét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150123_Parlagfugate_643_milliot_ad_a_kormany_ho | 2015-01-23 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Bálint Orsolya;
államalapítás;Heti abszurd;
2023-08-20 08:45:00
Heti abszurd: A lapítás állama
Ahogy ráfordulunk az államalapítás ünnepére, kormányunk csakis magát ünnepeltetheti, hiszen ők tudják csak igazán, hogyan kell alapítani. Például autokratikus államot, alaptörvénnyel gránitosított jogi kocsonyával, felsülttel, ner(o) salátával. Aztán liberális összefújtból populista, euroszkeptikus, nemzeti konzervatív kétharmadot, kis pártkatonákkal, feketelevessel, jéghidegtállal - ehhez is kell fundamentalizmus, méghozzá nem is az egzotikus fűszerek polcáról, terem nálunk bőségesen.
Legálisan arcátlan pénzmozgatáshoz magántőkehalapokat, országos zsebszervezetek kitöméséhez és a Magyar Faló Programhoz Városi Civil Alapot. Aztán a láthatatlan rezsigerbőlhazudunk védelmi alapot, amibe mindenki belead, de csak ők vesznek ki belőle. Ideológiai indoktrinációhoz ott az MCC és a Századvég Közéleti Tudásközpontaztmondjukamithallaniakartok, új nemzeti értelmiség kineveléséhez az uniós szuvidálásnak kitartóan ellenálló alapítványosított egyetemek, saját bejárású főkurátorokkal. Klientúratápláláshoz alaptőkésített, részvénykosárkákkal és állami ingatlanokkal dúsított, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, más néven (senki sem hívja őket így) KEKVA-k, no és a történelmi fikciós kutatásokhoz és tudományos-fantasztikus tartalomgyártáshoz, alternative kézműves kiállításszervezéshez is értő műhelyek, mint az MKI, az MMA és Rákay intendáns szuperprodukciós műsorcége (hisz már ez is intézmény), illetve társadalmi habveréshez, píárfogásokhoz, narratívalefölözéshez az Axiómaki és a Megacsimpifon.
"A Soros-hálózat és annak alapítványa nem vész el, csak átalakul, a dollármilliók ugyanúgy áramlanak tovább" - írta a minap a Fidesz termodinamikusan eredeti sajtóközleményében a hírre reagálva, hogy a Nyílt Társadalmak Alapítványok (OSF) kivonulását tervezik Európából.
A párt szerint "a Soros-hálózat új ifjú vezére láthatóan csak újrarendezi sorait a hatalomátvételhez, azonban a céljai az örökösnek is változatlanok: háborúba sodorni Európát, betelepíteni a migránsokat, rászabadítani Európára az LMBTQ-propagandát és hatalomra ültetni a dollárbaloldalt, amely mindezt végre is hajtaná." A szappanopera-adaptáció mindennap folytatásos sagaként végignézhető a közmédia valamennyi csatornáján, és ez valószínűleg akkor is így megy tovább, ha már a bolygóról is kivonulnak, privát űrállomásaikról irányítják a dollár-, euró- és jenáramlatokat, be akarják telepíteni az illegális marslakókat, és ránk szabadítják az intergalaktikus genderszörnyeket a multiverzumból.
Most is épp nyári kabinetvezetői értekezletet tartott - no nem a kabinosoknak, hanem a döntés-előkészítő miniszteri akciócsoportjának, akikkel áttekintette az ukrajnai háborúval és a béke mielőbbi megteremtésével kapcsolatos kérdéseket, a brüsszeli szankciók okozta nehézségeket, valamint az infláció letörését és a rezsicsökkentés megvédését szolgáló kormányzati intézkedéseket. Máris nyugodtan alszunk, különösen miután kijöttek a friss GDP-adatok, és a Pénzügyminisztérium megerősítette: "2023 második felében pedig új, radikálisabb ütemű növekedési fázis veszi kezdetét, így újra kilőhet a magyar gazdaság." Így kell eladni azt, hogy egy éve vagyunk recesszióban, és 27 éve nem zuhantunk még ilyen kitartóan az államcsőd felé, de persze kenjük a KSH-ra, akik a számokat kihozták, és öntsük le háborús inflációsodóval meg szórjunk rá brüsszeli szankcióforgácsot. Szerencsére "a magyar gazdaság továbbra is felülmúlja az uniós átlagot a járvány utáni újraindítást tekintve", még ha ezek nem is azok a mutatók, amikben szeretnénk kitűnni.
A krausztóthfóbiánkat legyőzve egy kis bölcseleti szösszenet a lapunknak most már többedszerre vereteseket nyilatkozó Demeter Szilárdtól: "Nem kizárt ugyan, de az esetek nagy többségében egy énekesnő nem attól lesz jobb vagy rosszabb énekesnő, hogy szerelmi élete hogyan alakul. Ezért Tóth Gabi magánéleti dolgai számomra nem tűnnek relevánsnak az eddigi szakmai teljesítménye szempontjából." Teljességgel egyet tudunk vele érteni, még abban is, noha kissé apokaliptikus jövendölésnek hangzik, hogy ezt a válás dolgot majd Tóth Gabi művésznő "rendezi a Fennvalóval az utolsó ítélet napján". Ahogy a Petőfi Zenei Díj grémiuma is elszámolhat majd a Teremtővel az Év énekesnője díjért, meg az Ismerős Arcoknak adott Év zenekara díjért, amik szintén nem tűnnek relevánsnak szakmai teljesítmény szempontjából.
Ő még nem tudja, hogy olyan szigetre nem megyünk, ahol nem Orbán Viktort éljenzi a tömeg, szigorúan csak közöttük hajókázunk, a bográcsállvány-árbócos vitorlásunkon, legfeljebb zebraátadás miatti hálaadó misére lassítunk, lám Brüsszel (vagy a tanárok?) pénze nélkül is tartjuk az irányt, méghozzá csomóval! | Heti abszurd: A lapítás állama | Ahogy ráfordulunk az államalapítás ünnepére, kormányunk csakis magát ünnepeltetheti, hiszen ők tudják csak igazán, hogyan kell alapítani. Például autokratikus államot, alaptörvénnyel gránitosított jogi kocsonyával, felsülttel, ner(o) salátával. Aztán liberális összefújtból populista, euroszkeptikus, nemzeti konzervatív kétharmadot, kis pártkatonákkal, feketelevessel, jéghidegtállal – ehhez is kell fundamentalizmus, méghozzá nem is az egzotikus fűszerek polcáról, terem nálunk bőségesen. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3205720_heti-abszurd-a-lapitas-allama | true | 0 | 0 | null |
|
Szinte hibátlan címmel – Ember maradj: Ákos –, a Nemzeti Filmintézet 228,515 millió forintos támogatásával készül dokumentumfilm Kovács Ákosról, amit majd 2025-ben mutathatnak be, írja az NFI közleménye. A filmet az a Kriskó László írja és rendezi, aki legutóbb az Aranybullán és a Most vagy soha! Petőfi-filmen dolgozott.
„Az alkotók célja, hogy a színpadról és a képernyőkről ismert előadóművésszel együtt az embert is bemutassák, az álmodozót, a kreátort, akinek sorai, dalai még azoknak a lelkébe is beleégtek, akik kevésbé szeretik” – írják az „ambiciózus portréfilmről, ami részben fikciós visszatekintés lesz, megjelenítve Ákos gyermekkorát, fiatalságát a rendszerváltás Magyarországán és első átütő sikereit is”.
Az NFI 250 millió forinttal támogat egy másik dokumentumfilmet is, ami a DAC-ról, Dunaszerdahely 1904-ben alapított sportklubjáról szól. A film bemutatja, hogy „mit jelent ma felvidéki magyarnak lenni, mit jelent a Felföldön élőknek egy magyar focicsapat”. A DAC című dokumentumfilm forgatása tavasszal kezdődik, és a film várhatóan az év végén lesz látható, rendezője a Blokádot is készítő Tősér Ádám, producere az elképesztően sikeres, a Fidesz-frakció ülésein is részt vevő Lajos Tamás.
Az NFI a januári döntéssel az Erdő című cseh-szlovák-magyar-lett koprodukciós filmdráma gyártását is támogatja 70 millió forinttal. | Minden forint jó helyre: 230 millió forintot ad az Ákosról szóló dokumentumfilmre a Nemzeti Filmintézet | És 250 milliót a DAC dunaszerdahelyi sportklubról szólóra. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/31/minden-forint-jo-helyre-230-millio-forintot-ad-az-akosrol-szolo-dokumentumfilmre-a-nemzeti-filmintezet | 2024-01-31 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Szociáldemokrata, részben forradalmi, jó irányba mutató program született – a FigyelőNet által megkérdezett szakértők a kormány oktatásra vonatkozó elképzeléseinek nagy részével egyetértenek.
Problémák és hiányok a közoktatási programban Ami a program problematikus elemeit illeti, Radó Péter kiemelte, hogy nem olvasható ki belőle egységes szektorstratégia. Mint mondta, kevés az átjárhatóság a közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttoktatás között. Ezért ki is maradnak olyan elemek, amelyek nem köthetők szorosan egyik részterülethez sem. Például hiányzik az egységes kompetencia alapú oktatási kimeneti szabályozás megfogalmazása, nem olvasható ki egységes tanulói pályakép sem. Csak a felsőoktatási részben van utalás az élethosszig tartó tanulásra, a felnőttoktatás pedig mindössze foglalkoztatáspolitikai eszközként jelenik meg. Szintén nagy hiányossága a programnak, hogy nem fordít figyelmet a regionalitásra. Nem veszi figyelembe, hogy nem lehet más a régiók oktatáspolitikai elképzelése, mint a központi oktatásirányítás. Az egységes stratégiai hiány miatt Radó Péter szerint félő az is, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Terv oktatást érintő fejezetei is széttagoltak lesznek, és így a horizontális célok – például a fenntartható fejlődés – nem érvényesülhetnek majd. A program az iskolakörzetek átszabását vetíti előre. Radó Péter ezt csak az iskolai szelekció mérséklésére tett a gesztusnak értékeli, a tapasztalatok szerint egy ilyen intézkedés nem változtat a gyerekek elkülönítésén. A szülői, önkormányzati technikák ugyanis megoldják, hogy bármilyen körzetesítés esetén érvényesüljenek a – sokszorszelekciót érvényesítő – szempontjaik.
A kedden benyújtott kormányprogram oktatási reformra vonatkozó része tartalmazza a legtöbb konkrétumot. A FigyelőNet által megkérdezett szakértők üdvözlik a közoktatással, a szakképzéssel és a felsőoktatással kapcsolatos elképzeléseket.
Közoktatás: folytonosság és drámai változások
Általánosságban elmondható a kormány oktatási programjáról: egyedülálló, hogy ezúttal 4-5 év kutatásai alapján, egy elvi szempontból kiérlelődött oktatási programot nyújthatott be a leendő kabinet a parlamentnek – mondta el a FigyelőNetnek Radó Péter, az Oktatáspolitikai Elemzések Központjának vezetője.
Ez alapján az oktatási célokban, tanulási eredményekben – az oktatási rendszer "szoftverszabályozásában" – folytonosság várható: ilyen a Nemzeti Alaptanterv megrekedt általános bevezetése, az olyan nevelési célok, mint az idegen nyelvi, informatikai kompetencia preferálása. Az is üdvözlendő, hogy nincs új tartalmi szabályozás, új érettségi rendszer. Kiépül az átfogó minőségi menedzsment rendszer, és a mérésekre alapozott külső intézményi értékelési szisztéma is.
A "hardverirányításban" – a finanszírozásban és a teljesítménymenedzsmentben – viszont drámai változásokra számíthatunk. Át fog alakulni a közoktatás háttérintézményi, elsősorban szolgáltatási és fejlesztési rendszere. Talán a legfontosabb változás a finanszírozás területén lesz, bár még pontosan nem lehet tudni, mit takar, hogy "a normatívákat fokozatosan a képzés elismert költségeihez igazítják, és egyszerűsítik a normatív finanszírozás rendszerét". Radó szerint ebből a passzusból két dolog is levezethető. Ha a költségeket megpróbálják egységesíteni, az a tartalmi sokszínűség ellen hatna, s ez nem volna szerencsés. Amennyiben viszont ez azt jelenti, hogy elválik a kötelező iskolai alapszolgáltatás, amit az állam finanszíroz, és a kiegészítő, a fenntartók által pluszként vállalt és finanszírozott feladat, az egyértelműen pozitív változásokat hozhat. Kérdésünkre Radó Péter cáfolta azokat a sajtóban megjelent találgatásokat, amelyek szerint ez esetben az egyházi iskolák rosszul járnának, mert csak az alapfeladatot finanszírozná az állam. Mint mondta, a rendszer kompenzációs lehetőségeit kihasználva az egyházi iskolák ez esetben is megkaphatnák a többlettámogatást.
Felsőoktatás: a diplomás-munkanélküliség is kikényszeríti a helyes reformot
Az oktatás egészére vonatkozó kormányprogram rendkívül karakteres, véleményem szerint egy szociáldemokrata reformtervet nyújtott be a kormány, melynek legtöbb pontjával szakmailag egyetértek – mondta el a FigyelőNetnek Liskó Ilona, a Felsőoktatási Kutatóintézet (FKI) igazgatója. A szakértő a felsőoktatási reformlépések mindegyikét támogatja: a tervek szerint a képzés szerkezetét a munkaerő-piaci igényekhez igazítják, esélyegyenlőséget teremtenek a felsőoktatásban, takarékos és felelős intézményi működést várnak el. Liskó Ilona az utólagos képzési hozzájárulás bevezetését is támogatja, melyet a jelenleg működő rendszer igazságtalanságával indokol. A tandíjmentességet a teljesítményekhez kötik ugyan, de a Felsőoktatási Kutatóintézet több kutatása bizonyítja, hogy a jobb körülmények között élők jobban teljesítenek, és jelenleg is a nehezebb helyzetben lévők járnak fizetőképzésekre, így a mostani rendszer csak látszólag igazságos – hangsúlyozta Liskó. Szerinte az utólagos képzési hozzájárulás egy kompromisszumnak tekinthető a tandíj bevezetése és az ingyenes felsőoktatás között. A tandíj bevezetését ugyanis senki sem meri felvállalni, míg az utólagos képzési hozzájárulás nagyobb ellenállás nélkül bevezethető lesz véleménye szerint, mivel a 2007-es indulása miatt csak nyolc év múlva válik először aktuálissá.
Radó Péter, az Oktatáspolitikai Elemzések Központjának vezetője a felsőoktatási reformok kapcsán kiemelte: ez az első kormány, amely megígéri, hogy hozzányúl a felsőoktatás finanszírozott létszámkeretéhez. Tehát megszabja például, hogy hány mérnök, hány filozófus képzését finanszírozza. Ez nem a teljes képzési kínálatra vonatkozik, és nyilván nagy érdeksérelmekkel fog járni, de nagyon fontos, forradalmi változás lehet a felsőoktatásban – tette hozzá.
A reformok megvalósíthatósága Liskó Ilona szerint egyrészt attól függ, hogy a most felálló kormányzat mennyire lesz elkötelezett és elszánt a kivitelezés mellett, illetve mennyire sikerül lojalitást szerezni a törvényekben széles autonómiával és jogosítványokkal felruházott intézményeknél. Liskó azonban úgy látja, hogy a felsőoktatási intézmények irányítói egyre inkább belátják, hogy nem lehet e reformok nélkül kikerülni a mostani nehéz helyzetből. A bolognai folyamatot most már tényleg, és nem csak látszólagosan kell megvalósítani. Liskó Ilona szerint a munkaerőpiac ki fogja kényszeríteni a szükséges változásokat az intézményektől. Ha nem történik semmi, nagyon rövid időn belül jelentős diplomás-munkanélküliséggel kell szembenéznünk, amit ma már a felsőoktatás minden szereplője belát – véli az FKI igazgatója.
Szakképzés: jó irány tisztázatlan kérdésekkel
Szenes György, a Magyar Szakiskolai Társaság főtitkára szerint összességében üdvözlendő változások indultak el az utóbbi évek során a szakképzésben. A kormányprogramból az olvasható ki, hogy nagyjából ezek fognak folytatódni, de még sok a tisztázatlan kérdés. Nem lehet például tudni, hogy csak az oktatást felügyelő minisztériumhoz fog-e tartozni a szakképzés, vagy esetleg amellett még a munkaügyi tárcához is. Szenes György mindenesetre nem tartaná jónak, ha két tárca felügyelné a területet.
Mindenképp pozitív fejlemény, hogy a kormány az elkövetkező négy évben 30–35 intézménnyel bővíti a Térségi Integrált Szakképző Központ számát, és rögzíti a központokban tanuló diákok elérendő arányát 80 százalékban. Ez Radó Péter szerint azt jelenti, hogy megindulhat végre az intézményi integrálódás folyamata.
Szenes György azzal is egyetért, hogy a gazdasági szereplőknek nagyobb beleszólást engedélyeznének a szakképzés tartalmának meghatározásában, de mint mondta, kétséges, hogy fel vannak-e erre készülve a gazdasági kamarák. A kormány továbbfejlesztené a képző intézményektől független vizsgarendszert, hogy objektívebb legyen a szakiskolai értékelés. Szenes György szerint ez is jó elképzelés, de egyszerűen nincs elég szakember a megfelelő mennyiségű vizsgabizottságok feltöltéséhez, így félő, hogy nem lehet majd megszervezni a vizsgákat.
Összességében a szakiskolákkal kapcsolatos elképzelések – az említetteken kívül a normatívarendszer átalakítása, a pályaorientáció és a gyakorlati képzés megerősítése a 9–10. évfolyamon, a korábban szerzett tudás beszámíthatósága, a szakmai idegen nyelv támogatása – jó irányba mutatnak, majd meglátjuk, mi valósul meg ezekből a gyakorlatban – foglalta össze véleményét Szenes György.
| Oktatási szakértők: jó irányt mutat a kormány | Szociáldemokrata, részben forradalmi, jó irányba mutató program született – a FigyelőNet által megkérdezett szakértők a kormány oktatásra vonatkozó elképzeléseinek nagy részével egyetértenek. | [
"állás"
] | 0 | http://24.hu/fn/penzugy/2006/06/01/oktatasi_szakertok_jo_iranyt_mutat | 2006-06-01 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Két törvényjavaslat visszavonását javasolta Orbán Viktor kormányfőnek írt levelében az Európai Bizottság elnöke - erősítette meg a brüsszeli testület szóvivője. Pia Ahrenkilde Hansen elmondta: José Manuel Barroso aggodalmát fejezte ki a Magyar Nemzeti Bankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénymódosítási javaslattal összefüggésben. Hozzátette: az Európai Bizottság már korábban is jelezte fenntartásait, mert álláspontja szerint a tervezetek csorbíthatják a magyar jegybank függetlenségét. A levél elküldésének tényét megerősítette Giró-Szász András kormányszóvivő, de annak tartalmáról nem kívánt tájékoztatást adni.
Az MSZP elnöke szerint Orbán Viktor kormányfő különutas politikájával egyedül maradt és elszigetelődött Európában. Mesterházy Attila azt mondta: már nemcsak az ellenzék kritizálja a kormányt, nemcsak közgazdászok tartják fenntarthatatlannak a kormányzati gazdaságpolitikát, hanem konzervatív uniós politikusok is világos elutasító üzeneteket fogalmaznak meg. Az LMP úgy véli: a miniszterelnök lehetetlen helyzetbe hozza Magyarországot a nemzetközi fórumokon.
50 bázisponttal, 7 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. Az elemzői várakozásoknak megfelelő döntés után a forint erősödött a bankközi devizapiacon, a nemzetgazdasági tárca ugyanakkor közleményében azt írta: a kamatemelés lassítja a gazdasági növekedést, és szembe megy az európai folyamatokkal. A Magyar Nemzeti Bank elnöke azt mondta: többségi döntés született az 50 bázispontos emelésről. Simor András hozzátette: ha az inflációs kilátások és Magyarország kockázati megítélése tartósan kedvezőtlen marad, további kamatemelések lehetnek. A jegybank azt is közölte, hogy legújabb előrejelzésében jövőre 0,1 százalékos GDP növekedést és 5 százalékos inflációt vár. 2013-ban a GDP 1,6 százalékkal bővülhet, az infláció 2,6 százalékra mérséklődhet.
A korábbi fél százalék helyett 0,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 4,6 százalékra emelkedő inflációval számol jövőre Kopint-Tárki. A gazdaságkutató-intézet vezérigazgatója a legfrissebb konjunktúra-jelentést ismertetve az InfoRádiónak elmondta: az előrejelzés optimista alapfeltétele, hogy februárban létrejön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval, ellenkező esetben - szavai szerint - katasztrófa-forgatókönyvvel kell számolni. Palócz Éva azért is nevezte fontosnak a megállapodást, mert az megnyugtathatja a piacokat, és javíthat Magyarország külföldi megítélésén.
Novemberben 43 és fél százalékkal nőtt a felszámolások száma az építőiparban az egy évvel korábbihoz képest - közölte az Opten Kft. A céginformációval foglakozó cég hozzátette: a növekedés a magyar gazdaság egészében 27 százalék volt. A beszámoló szerint az építőipari új felszámolási eljárások száma 442 volt novemberben, ez alig marad el az idei júniusi 491-es csúcstól. Az újonnan alapított építőipari cégek száma novemberben 277 volt, ami történelmi mélypont.
Február elején leállhat a fővárosi tömegközlekedés, ha nem változtatnak a BKV finanszírozásával kapcsolatos parlamenti döntésen - mondta a főpolgármester. Tarlós István a hétfői országgyűlési döntésről szólva közölte: nem az történt, hogy a főváros kapott 32 milliárd forintot, hanem az eddig automatikusan járó 35 milliárdból elvontak 3 milliárdot, és ezt a pénzt az országban bárhol felhasználhatják, kivéve Budapesten. Ha ez így marad, akkor a főpolgármester szerint február 2-án leállhat a fővárosi tömegközlekedés, ami a káoszon túl a nemzetgazdaságnak napi 14 milliárd forint kiesést jelent.
Átadták a felújított Margit hidat. A munkálatok 2009 augusztusában kezdődtek, felújították az úttestet, a villamosvágányokat, kicserélték a pálya- és a hídszerkezet elemeit, emellett megújult a szárnyhíd is, amely az egyik legrosszabb állapotban lévő része volt az átkelőnek. A projektből hátra van még a Jászai téri zebrák kialakítása, ezzel 2012-ben végeznek. A Margit híd felújításához 6 milliárd forint uniós támogatást kapott a főváros, ebből 4,7 milliárdot már lehívtak.
Kairóban önkéntesek mentik a két napja az egyiptomi tüntetők és a rendvédelmi erők összecsapásaiban kigyulladt és leégett Egyiptomi Intézet dokumentumkincsét. Az intézet igazgatója azt mondta: a 12 órán át pusztító lángok a gyűjtemény javát hamuvá égették, és az épülettel Egyiptom múltjának egy része is odaveszett. Azt még nem lehet tudni, hogy mekkora a kár, de az épületben dollártízmilliókat érő dokumentumok voltak, sokat felbecsülhetetlen értékűnek tartottak. Az Intézetet még Napóleon XVIII. század végi egyiptomi expedíciója idején alapították.
19:30 Feliratkozom | Barroso két törvényjavaslat visszavonását javasolta - a nap hírei | A jegybanktörvény visszavonását javasolta a kormányfőnek írt levelében az Európai Bizottság elnöke. 50 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A főpolgármester szerint februárban összeomolhat a főváros tömegközlekedése. A nap legfontosabb hírei december 20-án. | [
"belföld"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2011/12/20/barroso_ket_torvenyjavaslat_visszavonasat_javasolta_-_a_nap_hirei-473094 | 2011-12-20 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím-félszigetre - jelentette ki Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy vasárnap esti tévéműsorban ukrán híradások szerint.
Az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint Mendel kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, míg a tűzszünet legutóbbi, tavaly júliusban történt életbe lépése után, a múlt év végéig öt katona esett el.
A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen orosz jelentéseket Ruszlan Homcsak vezérkari főnök már korábban "dezinformációnak és álhíreknek" nevezte.
Oroszország más kérdés. Az egész világ ma arról beszél, hogy orosz csapatok összpontosulnak az ukrán határ közelében. A keleti határ mentén már negyvenezer orosz katona koncentrálódik, ugyanannyian a megszállt Krímben. Most az a kérdés: támadhat-e Oroszország? Igen, és 2014-ben ezt már láttuk. Ám józanul kell felmérni a helyzetet. Pánikba esni, és erősítést végrehajtani ugyanolyan ostobaság, mint alábecsülni a fenyegetés valódiságát
- fogalmazott a sajtótitkár és leszögezte, hogy Ukrajna a konfliktus tárgyalásos rendezésére törekszik. "Meggyőződésünk, hogy csakis a tárgyalások vezethetnek békéhez. Ezért törekszünk a normandiai négyek, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével zajló tárgyalásokra, és minden lehetséges diplomáciai eszközzel a béke megteremtésére - magyarázta.
Egy hétfői sajtónyilatkozatában Mendel elmondta még, hogy a válság március végi kiéleződése után Zelenszkij elnök megbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egyelőre azonban az ukrán elnöki iroda nem kapott választ az orosz féltől. "Nagyon reméljük, hogy ez nem a párbeszéd visszautasítását jelenti" - fűzte hozzá Zelenszkij sajtótitkára. | Már nyolcvanezer orosz katona van az ukrán határnál és a Krímben a kijevi vezetés szerint | Már nyolcvanezer orosz katona van az ukrán határnál és a Krímben a kijevi vezetés szerint - Az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban. | [
"ukrajna",
"orosz katonák",
"julija mendel",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2021/04/12/ukrajna_krim_katonak | 2021-04-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Szerdán véget ér a tavasz, az átlagosnál hűvösebb lesz, majd megint változás ígérkezik: a mostani meleg nem tér vissza egyik napról a másikra, de jövő héttől annak rendje és módja szerint ráfordulunk a tavaszra.
Eltűnik a krumpli, jöhet helyette a malária – ez vár a magyarokra
Múlt hét közepétől nyugatias melegfront érezteti hatását a Kárpát-medencében, napközben igazi tavaszt idéző, most hétfőn is bőven 10 fok felett alakuló hőmérsékletekkel. Az éjszakák viszont hidegek, és hajnalban, kora reggel sokfelé köd nehezíti a közlekedést, emiatt ma és holnap is az ország jelentős részén van életben elsőfokú figyelmeztetés – a részleteket itt találja.
A talajon keletkeznek a felhők
Az éjjeli fagy oka ugyanaz, ami a nappalt olyan kellemessé teszi: tiszta az ég, így naplemente után a meleg gyakorlatilag akadálytalanul távozik a felszínről. Az a néhány óra napsütés és a sugarak még mindig alacsony beesési szöge nem elég arra, hogy kompenzálja a hosszú éjszakákat.
A köd oka az úgynevezett inverzió, amikor a magasban elterülő légréteg melegebb, mint a talaj közelében. A párás levegő így nem tud felemelkedni, kissé leegyszerűsítve ezt mondhatjuk: a föld szintjén keletkeznek a felhők
– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
Bármilyen kellemes is a februári enyhe időjárás, ez még csak ízelítő, sőt jóval melegebb az ilyenkor szokásosnál. Nem is tart már sokáig.
Kettőt előre, hármat hátra
Szerdán hidegfront éri el hazánkat, amelyből csütörtökig csapadék is várható: sok helyen fog esni, de sehol nem számíthatunk jelentős mennyiségű esőre. Laikusként "érdekesebb", hogy bizony a front nyomában lehűlés érkezik.
Hétvégére szó szerint visszatér a tél, tekintve hogy februárt írunk, és hidegebb lesz az ilyenkor szokásosnál: a leghidegebb órákban -5 és -6, a legmelegebb időszakban plusz 3-4 fokot mérhetünk.
A tél utolsó hónapjában átlagosan -2 fok körüli minimumokkal és plusz 6-8 fokos maximumokkal számolhatunk: léptünk kettőt a tavaszba, most visszalépünk hármat a tél irányába. Sebaj, a hidegfront után, várhatóan a jövő hét elején tényleg "indul" a tavasz.
Mégpedig úgy, ahogy a statisztikák, vagyis a sokéves átlag alapján szoktunk ráfordulni a kikeletre: 8-10 fokos csúcshőmérsékletekkel. A jelenlegi enyhe idő egy darabig nem tér vissza, erről az állandó, hűvös északnyugati áramlás gondoskodik majd.
Nézzük a részleteket a Kiderül.hu előrejelzése szerint.
Az éjszaka képződő köd, illetve felhőzet kiterjedése napközben fokozatosan csökken, és fátyolfelhős, napos idő várható.
Főként északkeleten helyenként tartósabban megmarad a párás, felhős idő. Csapadék nem várható. Mérsékelt marad a légmozgás.
A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 9 és 14 fok között alakul, de a hosszabb ideig ködös, párás vidékeken néhány fokkal hűvösebb lesz. Késő este 0, 4 fok várható.
Éjszaka többfelé köd, illetve rétegfelhőzet képződik, amely napközben nagyobb területen; elsősorban az északkeleti, keleti megyékben tartósan is megmaradhat.
Másutt kevés fátyolfelhőre, napos időre számíthatunk.
Csapadék nem lesz.
Mérsékelt marad a légmozgás.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire -5 és +2, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, de a tartósan borult részeken több fokkal hidegebb lesz.
Éjszaka többfelé köd, illetve rétegfelhőzet képződik, amely napközben főként az északkeleti, keleti megyékben tartósan is megmaradhat.
Másutt változó felhőzetre, több-kevesebb napsütésre számíthatunk.
Érdemi csapadék nem lesz, de az északkeleti határ környékén futó zápor nem kizárt.
Az északnyugati, nyugati szél megélénkülhet, a főváros környékén erős széllökések is lehetnek.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire -3 és +3, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 9 és 14 fok között alakul, de a tartósan borult részeken több fokkal hidegebb lesz.
Csütörtökön
Erősen megnövekszik a felhőzet.
Főként a nap második felében, és inkább az északi megyékben elszórtan már eső, zápor is kialakulhat.
A nyugati szél élénk, időnként erős lesz.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 12 fok között várható.
Délelőttig még többnyire erősen felhős lesz az ég, de a nap második felében észak felől gyorsan csökkenhet a felhőzet.
A nap első felében még elszórtan lehet eső, zápor, a csapadék azonban megszűnése előtt a délutáni órákban átmenetileg átválthat hózáporra is.
Erős, olykor viharos lesz az északi szél.
A minimumok 1 és 6, a maximumok 4 és 10 fok között alakulnak.
Fátyolfelhős, napos lesz az égbolt.
Csapadék nem várható.
Erős lesz az északkeleti szél.
Hajnalban -2, -8, kora délután 0, +5 fok között alakul a hőmérséklet.
Illusztráció: MTI/Varga György | Hét végére visszatér a tél | Szerdán véget ér a tavasz, az átlagosnál hűvösebb lesz, majd megint változás ígérkezik: a mostani meleg nem tér vissza egyik napról a másikra, de jövő héttől annak rendje és módja szerint ráfordulunk a tavaszra. | [
"eső",
"hidegfront",
"időjárás",
"napsütés",
"tavasz",
"tél",
"zöldövezet"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2019/02/18/idojaras-tel-tavasz-hidegfront | 2019-02-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Vízilabda: papírforma-győzelem a Fradi, a Szolnok és az OSC részéről is
A címvédő Ferencváros és a listavezető Szolnok mellett az OSC is magabiztos győzelmet aratott szerdán a férfi vízilabda ob I-ben.
Eredmények (a szövetség honlapjáról):
a 3. fordulóból elhalasztott mérkőzés:
Szolnoki Dózsa - PannErgy-Miskolci VLC 19-4 (3-0, 5-1, 7-0, 4-3)
a 2. fordulóból elhalasztott mérkőzés:
OSC-KSI SE 21-8 (5-2, 5-1, 6-4, 5-1)
a 4. fordulóból elhalasztott mérkőzés:
Kaposvári VK - FTC-Telekom Waterpolo 8-17 (0-4, 3-3, 1-6, 4-4)
a 3. fordulóból elhalasztott mérkőzések:
Eger-BVSC Zugló 6-11 (2-4, 2-3, 1-3, 1-1)
1. Szolnoki Dózsa 7 7 - - 104- 52 21 pont
2. FTC-Telekom Waterpolo 6 6 - - 100- 44 18
3. Eger 8 5 1 2 84- 65 16
4. UVSE Hunguest Hotels 8 5 1 2 81- 75 16
5. A-Híd VasasPlaket 6 5 - 1 64- 43 15
6. PVSK Mecsek-Füszért 8 3 2 3 77- 80 11
7. BVSC-Zugló 6 3 1 2 83- 63 10
8. Budapesti Honvéd SE 5 3 - 2 55- 43 9
9. OSC 3 2 - 1 46- 21 6
10. Metalcom-Szentes 4 1 1 2 31- 39 4
11. Szeged 5 1 1 3 42- 61 4
12. PannErgy-Miskolci VLC 3 1 - 2 23- 38 3
13. Debreceni VSE 7 - 1 6 56-105 1
14. Kaposvári VK 2 - - 2 12- 26 0
15. KSI SE 7 - - 7 67-112 0
16. Tatabánya 7 - - 7 37- 95 0
Nyitókép: Bugány János | Vízilabda: papírforma-győzelem a Fradi, a Szolnok és az OSC részéről is | Elhalasztott mérkőzésekre került sor szerda este. | [
"ferencváros",
"szolnok",
"osc",
"vízilabda"
] | 0 | https://infostart.hu/sport/2020/10/14/vizilabda-papirforma-gyozelem-a-fradi-a-szolnok-es-az-osc-reszerol-is | 2020-10-14 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Az elmúlt héten áradt a legmagasabb szinten a Duna az elmúlt évtizedet tekintve. A vészhelyzet idején, aki csak tehette, belekapaszkodott a nyilvánosság erejébe, így Orbán Viktor és Szentkirályi Alexandra is, nem beszélve Magyar Péterről és Karácsony Gergelyről.
Főként a kormánypártok korábbi, visszalépett főpolgármester-jelöltje, Szentkirályi Alexandra és a kormányfő mentek nagyot a Facebook-oldalukon:
A volt kormányszóvivő az egyik posztjában arról ír, hogy Karácsony Gergelyt arra kérte, az árvíz ideje alatt legyen ingyenes a tömegközlekedés a BKK járatain.
Előtte egy nappal pedig arról beszélt, hogy a Római-parton építi a mobilgátat önkéntesként többedmagával, és ő maga ki is mondja a videóban, hogy ezt az árteret semmilyen gát nem védi a Dunától.
A tetőzést követően, vasárnap pedig már olyan poszt jelent meg, amiben úgy fogalmaz, hogy "Budapest is megcsinálja!", és a kormányfővel hajózik a Parlament előtt. Orbán Viktor egyébként szintén ugyanerről tett közzé videót az oldalán.
Karácsony Gergely főpolgármester egy héttel ezelőtt nyíltan beszélt arról, hogy az árvízvédekezésben jó az együttműködés a kormányzattal, és ahogy a kormány, úgy ő is arról beszélt, hogy megfeszített tempóban dolgoznak a Római-parton és a Margitszigeten.
A költség az igazi legény a gáton
Az, hogy az árvízvédelemnek pontosan milyen költségei vannak, arról nem esik szó a politikusok között, ahogy arról sem, hogy lehet-e valaki felelős azért, ha valahol valamiért sikertelen lenne a védekezés.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a 2013-as árvíz óta lényegében nem sokat változott a helyzet financiálisan, legalábbis egyelőre.
Erről egy konkrét KEHOP Plusz pályázati kiírás dokumentuma árulkodik: A Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent a "Víz és település - Árvízvédelmi és vízgazdálkodási fejlesztések (szakaszolt)" című (KEHOP Plusz-1.2.12 kódszámú) felhívásra 2023 december 20. óta lehet folyamatosan pályázni. Ugyanakkor 2024. május 17-én a felhívás egy méretes módosítást kapott, a fent hivatkozott dokumentum ezeket a módosításokat mutatja be.
A dokumentum alapján ettől az időponttól kezdődően jelentkezhetnek a pályázatra egy olyan vissza nem terítendő projekt megvalósítása céljából, amelynek az Európai Unióval elszámolható összköltsége legfeljebb 28,30 milliárd forint. A projektek fizikai befejezésének határideje a kiírás szerint 2029. november 30., vagyis akik tavaly december óta jelentkeztek és jelentkeznek a pályázatra, azoknak eddig van idejük azt megvalósítani.
A dokumentum leszögezi, hogy a felhívásra támogatási kérelmet az Országos Vízügyi Főigazgatóság, konzorciumi tagként pedig a vízügyi igazgatási szervek, továbbá Budapest Főváros Önkormányzata nyújthatnak be.
A támogatás összegével többek között olyan tevékenységek támogathatók, mint a síkvidéki vízrendezés, a tószabályozás és a folyógazdálkodás, valamint vízépítési műtárgyak és létesítmények építése, fejlesztése, rekonstrukciója és ezek tervezése is finanszírozható belőle.
Ám ugyanígy fordítható az összeg állóvizek vízháztartási egyensúlyának és vízminőségi állapotának javítására, vízpótlást és víztározást biztosító intézmények szabályozására, valamint az ágazati stratégiák jogszabályi kötelezettségéből eredő felülvizsgálatára.
Külön pontban rögzíti a dokumentum, hogy összeg árvízvédelmi projektekre is fordítható, mint:
árvízvédelmi művek építése, fejlesztése, rekonstrukciója és ezek tervezése;
árvízi tárazók, árapasztó csatornák és létesítményeinek létesítése;
nagyvízi meder lefolyási viszonyait, vízszállító-képességének megőrzését és javítását célzó intézkedések és műszaki beavatkozások;
árvízvédelmi töltéstartozékok fejlesztése;
nagyműtárgyak létesítése, fejlesztése, rekonstrukciója;
valamint itt is megjelenik az ágazati stratégiák jogszabályi kötelezettségből eredő felülvizsgálata.
A májusban módosított szöveg kiemeli, hogy a támogatási kérelmet konzorciumi formában is benyújthatják az arra jogosultak.
Ezek a támogatások vissza nem térítendőek, és a dokumentum 2.2. pontja szerint nem minősülnek uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak. Ennek pedig az oka az, hogy a támogatott tevékenység sem minősül uniós versenyjogi értelemben vett gazdasági tevékenységnek.
Az árral szemben úszni
A dokumentumból tehát az szűrhető le, hogy az árvízi védekezés jobbára uniós pénzből folyik a következő időszakban, ahogy az előzőben is így történt. Hogy ez most az árvíz hatására miben fog változni, és még inkább, hogy mennyiben, az még most kezd körvonalazódni.
Orbán Viktor például hétfőn beszélt arról egy, a közösségi oldalán megjelent videóban, hogy Baján az árhullám levonulása után új mobilgát-rendszert fognak építeni. Az azonban nem derül ki, hogy ebből az uniós pénzből, vagy kormányzati támogatással fog-e megvalósulni:
Nincs itt semmi koldulnivaló
A mostani árvíz rengeteg európai országot, köztük Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot érintette, de Románia és Olaszország sem úszta meg szárazon. Erre reagálva Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt írta a közösségi oldalán, hogy az EU Szolidaritási Alapból akár 10 milliárd eurót is folyósítani tud az érintett kelet-európai országoknak.
Az ATV felidézi, hogy az erről szóló posztban valamennyi, a régióban érintett országot megjelölt, Magyarországot azonban kihagyta ebből a felsorolásból. Erre Orbán Viktor az Árvízinfón úgy reagált:
"nem javasolom, hogy valami nyomorult koldus testtartásával kalapozzunk, komoly ország vagyunk, elvégeztük a munkát."
Hozzátette, az, hogy unió küld nekik pénzt vagy segítséget, az olyan, mint a "kutya vacsorája": hisszük, ha láttuk.
Ugyanakkor a lapnak később az Európai Bizottság Magyarországi képviselete leszögezte: a támogatásra szánt összeget a bizottság tudomására jutott káresemények első becslései alapján számították ki. Leszögezték, magától értetődő, hogy minden az árvízben érintett ország számára elérhető a támogatás, így Magyarország számára is. | Habár felül a politikusok mantrája, azért a pénz az úr | A magyar politikai elit mintha egyfajta megnemtámadási egyezményt hirdetett volna az árvíz miatt. Ugyanis számos olyan kijelentés hangzott el vezető politikusoktól Budapest védelmével kapcsolatban, ami miatt békeidőben egymás torkának ugranak. De milyen valóságra mutatnak rá a számok? | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/duna-aradas-mobilgat-kehop-unios-tamogatas.796750.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nacsa Lőrinc (KDNP) a lapunknak nem, a Telexnek viszont válaszolt Bese Gergő alkalmazásával kapcsolatban, ám nem bontotta ki az igazság minden részletét. A portál mai cikkünkkel kapcsolatos megkeresésére azt közölte, hogy "hat évvel ezelőtt egy rövidebb időre kértem Bese Gergő segítségét. Ez a szerződés már évek óta megszűnt." Ezzel szemben lapunk információi szerint a rövid idő legalább 44 hónapig tartott, hiszen 2018-tól 2022 áprilisáig, vagyis csaknem egy teljes parlamenti cikluson át Bese Gergő még biztosan fizetést kapott a Parlamentből mint Nacsa Lőrinc alkalmazottja.
Pénteken írtuk meg, hogy igen szoros kapcsolatot ápolt a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciójával Bese atya. Információi szerint Bese (akkor még) dunavecsei plébános Nacsa Lőrinc KDNP-s frakcióvezető-helyettes és frakciószóvivő stábjának fizetési listáján volt 2018 őszétől hosszú évekig. További érdekesség, hogy idén májusban - amikor a kormánypártok már tudhattak a pap viselt dolgairól - óvatosságból a plébános édesanyját, B. G.-nét alkalmazták, akkor már Rétvári Bence KDNP-alelnök és miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának stábtagjaként. Az adatok hitelességéről munkatársaink meggyőződtek.
Az üggyel kapcsolatban egyébként szerda reggel küldtük el kérdéseket a KDNP-nek, azóta sem válaszoltak.
A jelek szerint a Kereszténydemokrata Néppárt egyébként annyira mégsem keresztény, hogy tiszteletben tartsa az egyházi előírásokat. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érdeklődésünkre ugyanis határozott nemmel felelt arra a kérdésünkre, hogy az Egyházi Törvénykönyv, vagy bármely más szabályozás alapján papi hivatást betöltő személy állhat-e politikai párt, szervezet szolgálatában. Ennek értelmében pedig - tették egyértelművé - sem a főegyházmegye, sem más egyházi intézmény külön engedélyével sem lehet ilyen tevékenységet folytatni. Tájékoztattak továbbá arról is, nem volt tudomásuk arról, hogy Bese a KDNP-frakció, vagy egy KDNP-s országgyűlési képviselő alkalmazásában állt. | A Telexnek reagált cikkünkre Nacsa Lőrinc, de nem volt teljesen őszinte Bese Gergő alkalmazásával kapcsolatban | A KDNP-s képviselő azt állította, hogy Bese Gergő segítségét „hat évvel ezelőtt, egy rövidebb időre" vette igénybe. Információink szerint ez a rövidebb idő négy éven keresztül, lényegében az előző parlamenti cikluson át tartott, pénzért. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/nacsa-lorinc-nem-volt-teljesen-oszinte-bese-alkalmazasat-illetoen-167771 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Észrevette már, hogy 2010 óta nem ugyanazok a kigyúrt, sárga mellényt viselő férfiak vigyáznak a rendre a legnagyobb politikai és állami rendezvényeken, mint korábban?
A különbség szabad szemmel alig látható, a sárga mellényen is csak a logó változott, de az új kidobók megjelenésével párhuzamosan egy cég is felemelkedett a második Orbán-kormány megalakulása óta. Ez a Fidesszel rendkívül bizalmas munkaviszonyt ápoló cég a Valton Security. Néhány példa a vállalkozás közelmúltbeli politikai referenciáiból:
ők biztosították a terepet Orbán Viktor 2010-es Parlament előtti eskütételekor;
2011-ben a rendvédelmi dolgozók tüntetésén is;
a Fidesz Lendvay utcai székházát belülről védték az udvart elfoglaló aktivisták elől;
a Miniszterelnökség összes 2013–2014–es rendezvényén dolgoztak;
2016-ban övék az összes állami ünnepség biztosítása.
A cég felemelkedése számszerűsítve úgy néz ki, hogy míg éves nettó árbevételük 2010-ben alig haladta meg a 600 millió forintot, 2014-ben már 1,6 milliárd feletti eredménnyel zártak. Pár hete pedig közbeszerzésen elnyertek egy egész országra kiterjedő, 1,1 milliárdos munkát, ami azt mutatja, hogy idén tovább javulnak majd a pozícióik az állami megrendelések piacán.
A cég jelenleg két jó barát tulajdonában van. Varga Lajos és Bessenyei István a 80-as években ismerkedett meg egymással egy Bonanza Banzai-koncerten, kapcsolatuk annak ellenére sem romlott meg több évtized alatt, hogy egyikük jobbra, a másik balra húz.
De kik ők és mi a titkuk? Kisebb hírektől eltekintve eddig szinte semmit sem lehetett tudni a kormányzat támogatását látványosan élvező cégről és a mögötte húzódó kapcsolati hálóról, pedig különleges és fordulatos sikersztori az övék. (Ha nincs ideje elolvasni az egész cikket, a lényeget itt összefoglaltuk röviden.)
A hétvégi bulira akartak pénzt keresni
A Valton Security többségi tulajdonosa, Varga Lajos a 80-as évek végén kezdett vagyonvédelemmel foglalkozni. Akkoriban még nem cégek biztosították a rendezvényeket, hanem egymást ismerő, a szakmát épp kitanuló emberek. Nem egyszer úgy nézett ki egy-egy buli a BS-ben, hogy ő vigyázott a backstage-ben, a későbbi legnagyobb versenytárs, ifjabb Lasz György a beengedésre figyelt, a Sziget-tulaj Gerendai Károly pedig a bejárat előtt szórólapozott.
1990-ben Lasz apja megalapította az In-Kal Securityt, Varga pedig saját céget csinált Rabb Sándorral és Szabó Lászlóval. A programozó-matematikus Rabb néhány év után kiszállt a cégből, mert az Egyesült Államokba költözött, ahol filmezni kezdett. Dolgozott például a Titanic látványvilágán, és azóta is az egyik legsikeresebb magyar a számítógépes animációk világában.
Papíron Rabbnak ma már semmi köze a céghez, de egy email-címhez valószínűleg figyelmetlenségből megadott név miatt úgy tűnik, mégis van. Van egy leányvállalata a Valtonnak, ennél a látható tevékenység nélkül évi 800 milliót forintot kaszáló, foggal-körömmel eltitkolt cégnél váratlanul felbukkant Rabb neve, de a tulajdonosok azt mondják, csak véletlenül. De erre később még részletesebben visszatérünk.
Rabb kiszállása után Varga és Szabó ketten folytatták az üzletet. A kezdeti időkről azt mondja Varga, hogy „nem volt üzleti tervünk, hobbicégnek indultunk, amivel megkereshettük a hétvégi bulira valót".
A 90-es években dinamikusan tudtak növekedni, mert kevesen foglalkoztak profi rendezvényvédelemmel, a nagyobb biznisz akkor is az objektumvédelem volt, amiről később szintén lesz még szó. Rendezvénybiztosítás terén azonban gyorsan a piac egyik legerősebb szereplői lettek, a 90-es években Oroszországban is dolgoztak a világ azóta is egyik legnagyobb koncertjén, egy ingyenes AC/CD–Metallica-bulin, ahol több ezer katonával és rendőrrel biztosította rendezvényt a néhány tucat magyar kidobó.
Ebben a játékban gyorsan megtalál a politika
Varga azt mondja, hogy a nagy bulikkal párhuzamosan ismerkedtek meg politikusokkal:
Ebben a játékban nagyon hamar kapcsolatba kerülsz a politikai szereplőkkel. Megjelenik egy védett személy egy koncerten, pártrendezvényeket szerveznek, te pedig vigyázol rájuk, és kialakul egy nagyon bizalmi viszony.
A cégvezetőről azt mondják pályatársai, hogy mindig is a jobboldal felé húzott, de Varga szerint nincs szó arról, hogy ők a Fidesz cége lennének: „Nekünk egyik feladat olyan, mint a másik, nem számít ki van hatalmon.” Arra büszke, hogy az MSZP-vel és az SZDSZ-szel is együtt tudott működni, csak utóbbiaktól már kevés megrendelés jön, vagy inkább semennyi, mert az ellenzéki pártokra nem jellemző mostanában, hogy sok rendezvényük lenne, főleg azokra nem, amik már megszűntek.
Varga azért megerősítette, hogy most több állami megrendelésük van, mint 2010 előtt, és hogy nagyon bizalmi a viszony a kormánypárttal.
Pedig kezdetben még nem ők voltak a Fidesz favorizált cége, hanem a szocialista oldalhoz elkönyvelt In-Kal, ami az MDF és a MIÉP rendezvényeit is biztosította. Az In-Kal és a Fidesz viszonya megromlott a 90-es évek közepén, mert a párt állítólag nem fizette ki több számláját.
Az első Orbán-kormány megalakulása után a részben állami tulajdonú Defend Kft. lett a biztonsági cégek között az első számú favorit a Fidesznél. A Defendet Földi László irányította, aki korábban a Belügyminisztérium III/I-es csoportfőnökségét vezette, és az Információs Hivatal műveleti igazgatója is volt. (Földi 2002-ben átadta a céget jó barátjának, Csintalan Sándornak, az egykori hírszerző manapság leginkább a kormány álláspontját támogató szakértői nyilatkozataival tűnik fel a médiában.)
Hát persze, hogy ismerem Tiborcz Istvánt!
Varga és a Valton a 90-es évek végén került kapcsolatba a kormánypárttal, a cégvezető szerint egy szerencsés véletlen útján. Azt mondja, egy rendezvényszervező ismerőse vitte a Miniszterelnöki Hivatalba, aki úgy akart elvállalni egy programot, hogy biztonsági cégről is gondoskodik. „Előtte még csak állami intézmény közelében sem voltam, leszámítva, hogy kiváltottam a jogosítványomat” – emlékezett vissza Varga.
A megbeszélés sikertelen volt, szerinte öt perc után kiderült, hogy a „döntéshozók” mégsem velük fognak dolgozni. Kifele menet viszont hirtelen szembetalálkozott a szerencsével:
Összefutottam egy régi barátommal a folyosón, és beszélgettünk pár percet. Azt gondoltam, hogy ez nem így dől el, de gyenge próbálkozásként odaadtam a névjegyemet, hátha egyszer szükségük lesz a szolgálatainkra.
Egy héttel később ő maga is megdöbbent, amikor csörgött a telefonja, és a régi barát azzal hívta, hogy nincs százszázalékosan megoldva a rendezvénybiztosításuk, kipróbálnák őket. Kaptak egy tesztmunkát az akkori Orbán-kormánytól, ami után Varga szerint meg voltak velük elégedve, ezért ha rendezvény van, azóta mindig őket hívja a Fidesz.
Hogy ki volt a titokzatos régi barát, azt nem árulta el Varga, mert szerinte „a sztori szempontjából lényegtelen, már nincs is ott, és nem is volt döntési helyzetben, csak javaslatot tehetett”.
De azt mondja, neki annyira nincsenek fideszes kapcsolatai, hogy Lévai Anikó tavaly megkérdezte tőle: „Elnézést, Önnek mi is a vezetékneve? Mi mindig csak úgy hívjuk egymás között, hogy a valtonos Lajos.” Pedig Varga rendszeresen közel kerül a fideszes vezetők családi életéhez, ezért „ha az a kérdés, hogy ismerem-e Tiborcz Istvánt, akkor azt mondom, hogy hát persze”.
Emlékszik még arra is, amikor évekkel ezelőtt Tiborcz először feltűnt egy Fidesz-rendezvényen, és
megszeppenve szorongatta Ráhel kezét a backstage-ben.
De Varga szerint itt véget is ér a történet, nincsenek politikai jellegű üzleti kapcsolatai kormánypárti politikusokkal.
Azt is megjegyezte, hogy nemcsak a kormányzati politikusok családját ismeri, hanem a szocialista és az SZDSZ-vezetőkét is, de szerinte a munkájuk során ez természetes, mert őket is védik. Azt pedig hangsúlyozza, hogy szerinte nem ciki, hogy megbízik benne és cégében a Fidesz, sokkal inkább büszke rá.
Varga pályatársai szerint azért kicsit közelebbi viszonyban van a párt vezetőivel, mint mondja. Állítólag bármikor bárkit felhívhat az Orbán, Lázár, Rogán hármasból, ennek ellenére mégsem volt zökkenőmentes a cége felemelkedése a második Orbán-kormány megalakulása után.
Addig nyújtózkodhattak, amíg Pintér Sándor extakarója ért
Első látványos állami megbízásukként 2010. május 29-én a Valton biztosította Orbán Viktor miniszterelnöki eskütételét a Parlament előtt. A versenytársak azt hitték, hogy innentől nagyon meg fog lódulni a szekér a Valtonnal, de rövidesen kiderült a konkurensek számára, hogy nincs itt szó zökkenőmentes felemelkedésről.
A cég 2010. június 30. és július 7. között egy hétig szerepelt a NAV (akkor még APEH) végrehajtási listáján. „Akkoriban több vagyonvédelmi céget is keményen betámadott az adóhatóság, több helyen iratokat foglaltak le, cégvezetőket vittek el bilincsben, a Valtonnál is komoly kényszerintézkedések voltak" – emlékezett vissza a piac egyik korábbi, névtelenséget kérő szereplője. Varga szerint 2012-ben foglalt le a NAV iratokat a cégénél, ennek azonban nincs nyoma a hivatalos céginformációkban.
A NAV-vizsgálatot leszámítva 2010 után elkezdett látványosan jobban teljesíteni a cég, mint korábban: az árbevételen kívül a saját tőkéjük is meredeken emelkedni kezdett. Egy év alatt 800 millió forinttal nőtt meg a bevételük, aminek a felét a korábban a leggazdagabb magyar Demján Sándor érdekeltségébe tartozó vagyonvédelmi cégtől kapott megbízások adták. Demján és a Valton furcsa közös munkájára mindjárt visszatérünk.
2010 tavaszától a Valtonnak gyakorlatilag monopóliuma lett az állami és az ellenzéki időkhöz képest több és nagyobb fideszes rendezvények biztosítására, de Varga állítólag más állami megbízásokat is várt volna.
A rendezvénybiztosítás ugyanis nem túl jövedelmező munka, iparági forrásaink szerint nagyjából 5-8 százalékos árréssel lehet dolgozni, tehát gyakorlatilag alig lehet profitot termelni ebben a szegmensben. „Néhány óráig tart a munka, előtte operatív egyeztetéseken kell részt venni, óriási felelősség, bármi probléma van, a biztonsági céget veszik elő a nyilvánosságban” – mondta háttérben egy cégvezető, aki szerint a sorozatos nyilvános szereplések arra is alkalmasak, hogy rásüssék egy cégre, hogy ide vagy oda tartozik.
Sokkal nagyobb üzlet az objektumvédelem, ami folyamatos megbízást jelent, ezért jóval több pénzt lehet vele keresni. 2010 után azonban a Valton alig kapott védelmi munkákat állami objektumok körül, mert ezeket szinte teljesen bekebelezte Pintér Sándor korábbi cége, a Civil Zrt.
Közben volt olyan év is, amikor 16 milliárdos bevételük lett, ezzel magasan ők a legsikeresebb biztonsági cég Magyarországon.
Varga állítólag sok helyen panaszkodott arról, hogy az objektumvédelemben nem rúgtak labdába a Civil mellett, és úgy tűnik, lassan előttük is megnyílik ez a piaci szegmens. Márciusban elnyerték a Közbeszerzési Hatóság összes fővárosi és vidéki objektumának védelmére kiírt 1,1 milliárd forintos tendert, ami önmagában százmillióval megdobhatja a következő évi bevételeiket.
Megkérdeztük Vargától, hogy szóvá tette-e bármilyen körben, hogy szeretne több állami megbízást, a következőt válaszolta: „Nekem, mint a cég ügyvezetőjeként az a dolgom, hogy minél több munkát szerezzek a cégnek, mindegy milyen szférából érkezik, örülünk minden újabb megbízásnak.”
Megetette Orbánt, Ádert és Matolcsyt
2010 után nemcsak a Valton, hanem Varga üzleti érdekeltségei is terebélyesedtek. A Céginfó szerint több mint egy tucat vállalkozásban van valamilyen szerepe, mikor rákérdeztünk nála, hogy pontosan mennyiben, kitérő választ adott, mert szerinte „ez nem érdekes, több cégben nem üzleti érdekből vagyok benne, hanem családtagoknak, barátoknak segítek, ezeket nem számolnám".
Varga nyitott a biztonsági biznisznél sokkal jobban jövedelmező vendéglátás felé. Olyan üzletek köthetők hozzá, mint a Fröccsterasz, a Budai Parkszínpad, a Városliget Café, a Gomba, a Müpa, az Operaház és az Erkel színház büféjének, éttermének üzemeltetése. Több vendéglátóhelyén önkormányzati tulajdonú épületet bérelnek, a XI. kerületben újranyitott Budai Parkszínpadot például havi 350 ezer forintért, ami nagyon baráti árnak számít egy 2750 négyzetméteres ingatlanért.
Sikeres vállalkozás az életében az Országalma Kft. is, amivel 2013-ig az Országház teljes gasztronómiai ellátását végezték. A cég eddigi legnagyobb dobása 2011-ben volt, amikor Magyarország az Európai Uniós soros elnökeként az Európai Parlament étkeztetéséről is gondoskodhatott.
Varga az EU-s projekt után szállt be a cégbe, de állítása szerint nem a parlament miatt, hanem mert baráti viszony alakult ki a Gála-csoporttal, és úgy gondolták, „összetolják az egységeiket”. Szerinte jól hangzik, hogy ők etették a politikusokat, de ez a cég életének csak nagyjából öt százalékát teszi ki. A parlament étkeztetésén túl azért jócskán vannak még politikai, állami megrendelőik.
A cég egyébként Varga érkezése után kapott szárnyra: 2012-ben nettó 44 millió forint volt az árbevételük, 2013-ban 275 millió, 2014-ben pedig 373 millió. A cégvezér azt mondja: „Voltak vállalkozások, amik úgy érezték, hogy ha melléjük állok, az biztosíték a megrendelők felé. A gasztronómiában bekerültem egy spirálba, és onnantól kezdve nem volt kiszállás.”
Átláthatatlan projekt Demján Sándorral
Bár az állami objektumvédelemből egyelőre nem sok jutott a Valtonnak, épületőrzés terén is voltak komoly munkáik: közel tíz évvel ezelőtt a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó BBB Zrt.-vel kezdtek dolgozni. Varga szerint számára „átláthatatlan” volt ez a projekt, ezért 2012-ben külön cégbe szervezték ki a munkát, így jött létre a Valton Hungary Kft.
„Volt egy olyan időszak az életünkben, amikor odakeveredtünk a Budapest Sportarénához, ami Demján Sándor érdekeltsége. Egy időben a Valton-Sec segített a BBB Zrt.-nek, de aztán ezt le akartuk választani az anyacégtől, mert hiába vagyonvédelem, nagyon távol áll tőlünk” –magyarázta Varga, hogy miért hozták létre a Valton Hungaryt.
Nem világos, hogy Varga itt mire gondolt pontosan, miért szervezték ki külön cégbe az objektumvédelemmel foglalkozó ágazatukat, ugyanis a cég működése szempontjából erre nem volt szükség, más cégek sem csinálják ezt.
Hamar rájöttem, hogy ez nem az a cég, amiben tulajdonos szeretnék lenni, hagytam, hogy kivásároljanak belőle, az okokról nem szeretnék beszélni
– mesélte Varga, hogy miért szállt ki gyorsan a Valton Hungaryből. Bár eladta a tulajdonrészét, és azt mondja, hogy neki semmi köze a Valton kistestvéréhez, úgy tűnik, mintha a valóságban nem lenne ilyen egyszerű a helyzet.
Két találkozó elég volt a százmilliós üzlethez
Az eladáskor Varga hagyta a Valton Hungarynek, hogy megtartsák a Valton nevet, a két cég irodája ugyanabban az épületben található, a Google-ben a Valton Hungaryre keresve csak valton-seces találatok jönnek elő.
A 800 milliós árbevételű Valton Hungary egy veszprémi panellakásba van bejegyezve, nincs hozzájuk elérhető telefonszám, a céget egy személyben birtokló és ügyvezető Csutak János pedig két hete nem válaszol a neki küldött kérdéseinkre. Vargán keresztül sem tudtunk elérni, mert azt állítja, hogy életében kétszer találkozott Csutakkal, és a telefonszámát sem tudja.
A cég email-címe az [email protected], de a levelezőcímet nem Csutak nevére jegyezték, hanem Dr. Rabb Margitéra, aki bt.- és kft.-tag volt Varga több cégében, és a Valton-alapító Rabb Sándor testvére. Dr. Rabb egyébként a Valton-Sec pénzügyi igazgatója.
További furcsaság a cég körül, hogy bár Varga azt állítja, hogy Demján Sándor BBB Zrt.-jével dolgoztak, ennek nincs nyoma a Céginfóban, de annak sem, hogy a Valton Hungary bármilyen céggel kapcsolatban állna jelenleg. Nem nyertek közbeszerzést, a magánszektorban sem hagytak maguk után nyomokat, de akkor honnan a 2014-ben 800 milliós nettó árbevétel? Hiába kérdeztük Vargát és a Valton Hungaryt, nem kaptunk választ.
A fantomcégnek tűnő vállalkozás 2014 óta kilenc alkalommal szerepelt a NAV végrehajtási listáján, tehát minimum adózási szempontból valami nagyon nincs rendben körülötte.
Varga szerint nincs itt semmi trükk, a Valton Hungary tőlük független, „önálló identitású cég”, amivel korábban alvállalkozóként dolgoztak, de nincs átfedés a két vállalkozás alkalmazottai között, se más „formális kapcsolat”.
Sarka Kata és a Quaestor oldalán
2012 nagy év volt Varga életében: megalapította a Valton Hungaryt, majd kiszállt belőle. Saját bevallása szerint a NAV ekkor foglalt le iratokat a Valton-Secnél. Tulajdonrésze lett egy vendéglátós vállalkozásban, ami hasítani kezdett, a biztonsági cégébe pedig beszállt 11 százalékkal kisebbségi tulajdonosnak régi, jó barátja, Bessenyei István.
„Legelőször talán egy Bonanza Banzai-koncerten találkoztunk, amikor ő valami menedzserszerűség volt a zenekar mellett. Hamar barátok lettünk, mert kiderült, hogy hasonló az érdeklődési körünk” – mondta Varga a kapcsolatukról. Bessenyei szerint a koncert stimmel, de nem volt menedzser, hanem a Magyar Televíziónál dolgozott.
Aki ismer engem, tudja, hogy nem értek a vagyonvédelemhez, azért szálltam be a cégbe, mert Lajos hívott
– ezt már magáról mondta az Indexnek Bessenyei, aki nem emlékezett, hogy mikor vásárolt üzletrészt a Valtonban.
Életpályája alapján egyébként valóban az a kép rajzolódik ki Bessenyeiről, hogy nem ért a vagyonvédelemhez. A 80-as évektől majdnem minden országos televíziónál megfordult, volt beosztott, producer, műsorforgalmazó, de a sokrétű médiakarrier ellenére szeret a háttérben mozogni, nincs róla elérhető fotó az interneten.
Bessenyei egy hónappal ezelőtt került be ismét a hírekbe. Az Átlátszó írta meg róla, hogy a Quaestor-csoport ingatlanbefektetési cégére fáj a foga: portál szerint a Quaestor Invest Kft. többségi tulajdonát birtokló Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. üzletrészét Bessenyei és három üzlettársa szeretné megvásárolni. Az üzletember szerint ez félinformáció, és azt mondta, hogy
Bessenyei legújabb vállalkozását tavaly decemberben alapította Hajdú-Sarka Katával. A Nakama&Partners üzleti tevékenységéről egyelőre nincs nyilvános adat, Sarka Kata azt mondta az Indexnek, hogy sztárok Facebook- és Instagram-felületeit értékesítik különböző vállalatoknak. Hajdú Péter felesége szerint „rengeteg” üzleti partnerük van már, ezek mind magáncégek.
Sarka azért alapított vállalkozást Bessenyeivel, mert közel tíz éve barátok, és „hitt benne, hogy ez működni fog”. Arra nem emlékezett pontosan, hogy honnan ismerik egymást, szerinte Hajdú Péter mutatta be őket. Arra a kérdésre, hogy tudja-e, mikkel foglalkozik a partnere, Sarka azt felelte, hogy „soha nem számolt be arról, mivel foglalkozik még”.
Bessenyeit egyébként „ősbaloldalinak” könyvelik az ismerői, ami azért is lehetséges, mert állítólag 2010-ig személyesen Mesterházy Attila, korábbi MSZP-elnöknek adott tanácsokat. Kérdésünkre Mesterházy azt mondta, hogy ez nem igaz, sosem volt formális kapcsolata Bessenyeivel, akit ettől függetlenül a mai napig a barátjának tart.
Iparági források szerint Varga éppen ezért, Bessenyei kiterjedt kapcsolatrendszere miatt akarta, hogy „csendestársként” beszálljon a Valtonba. Egyik beszélgetőtársunk szerint 2012, a Fidesz népszerűségének mélypontján logikus lépés volt maga mellé venni a baloldalon rutinosan mozgó Bessenyeit, hogy egy esetleges választási vereség, vagy a kétharmad elvesztése után „ne kelljen nulláról újraépítenie a kapcsolatrendszerét”.
(Címlapkép illusztráció: szarvas / Index ) | Azért dolgozik velünk a Fidesz, mert volt egy barátom Orbánnál | Azért dolgozik velünk a Fidesz, mert volt egy barátom Orbánnál - Napjaink egyik legsikeresebb biztonsági cégének 2010 óta megy igazán, amire nagyon büszkék. A vállalkozás egyik tulajdonosa főzött már Lázárnak és az alkotmánybíróknak, a másik Sarka Katával üzletel, és Dirk Gerkenstől Mesterházy Attiláig sok barátja van. Bemutatjuk a Valton Securityt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/04/21/valton_security/ | 2016-04-21 10:41:36 | true | null | null | Index |
A Garancsi Istvánhoz köthető cégek nettó 46,5 milliárd forint állami megbízást nyertek el tavaly, Mészáros Lőrinc érdekeltségei 37 milliárdot. A Századvég-csoportnak 7,6 milliárd, Csetényi Csaba cégeinek 3, Simicska Lajos érdekeltségeinek 2 milliárd forintnyi közpénzes munka jutott.
Frissítés (2016. február 12.) Nem abszolút, hanem kormányközeli közbeszerzési toplista: ahogy arra a Mandiner felhívta a figyelmet, cikkünk előző címében és módszertani bevezetőjében pontatlanul fogalmaztunk, ez a lista az állami tendereken sikeresen szereplő kormányközeli üzletemberek és cégeik toplistája, a lista készítésének szándéka is ez volt, ezért nem vettük figyelembe a külföldi tulajdonú nagyvállalatokat, mint például a Strabag, a Swietelsky vagy a Metrovagonmas. A 2014-es listában még sikerült jelezni hogy a szerintünk kormányközeli üzletemberekről és cégekről van szó, itt ezt magától értetődőnek gondoltuk, illetve csak a harmadik bekezdésben tettünk utalást rá. Más cikkeinkben a "kifelejtett" cégek viselt ügyeiről is bőségesen írtunk, a Strabagról például itt, itt, itt és itt, a Swietelskyről itt, itt és itt, a Metrovagonmasról itt. A megtévesztő címért és bevezetőért elnézést kérünk, a cikket pontosítottuk.
A közbeszerzési adatbázisban szereplő több ezer dokumentumból leválogattuk az állami tendereken nagy sikerrel szereplő kormányközeli üzletemberek és cégek által tavaly elnyert megbízásokról beszámoló hirdetményeket, az adatokat táblázatba rendeztük, és összeállítottuk a TOP 10-es listát.
Figyelembe vettük a keretszerződéseket, és hogy a közbeszerzéseket önállóan vagy konzorciumi partnerekkel közösen nyerték-e a kormányközeli cégek.
A szöveges rangsorolás az egyedül és konzurcium tagjaként elnyert összes megbízás értéke szerint készült, de az alábbi ábra megmutatja a közismert vállalkozások által önállóan elvitt tenderek összegét is – továbbá azt is, hogy micsoda különbségek vannak a két kategória szerinti sorrendek között.
1. Garancsi Istvánhoz köthető cégek
A Videoton FC tulajdonosához és a Magyar Természetjáró Szövetség elnökéhez köthető cégek toronymagasan nyerték a 2015-ös évet. A társaságok csak önállóan nyertek közbeszerzéseket, és összesen 46,5 milliárd forint értékű közpénzes megbízást kaptak.
A NAV-os onlinekassza-biznisszel jól járó cég, a MobilAdat Kft. ugyan egy közbeszerzést sem nyert, de Garancsi fő érdekeltsége, az építeni szerető Market Zrt. összesen nettó 40 milliárd 776 millió 529 ezer 722 forintnyi közbeszerzés győztese lett. Az összeg nagy részét, nettó 38,36 milliárd forintot a Dagály-uszoda építése teszi ki.
Ezt követi a Magyar Nemzeti Digitális Archívumtól elnyert, két ütemben összesen 1,2 milliárdos megbízás az ózdi kohászati művek területén létesülő Nemzeti Filmtörténeti Élménypark építési munkáira, és egy 580 milliós megbízás a komáromi kikötő fejlesztési munkáira az esztergomi önkormányzat vagyonkezelő cégének, a Strigonium Zrt.-nek tulajdonában lévő Port Danube Kft.-től.
Még néhány kisebb munka, például nettó 188 millió a Nemzeti Sportközpontoktól a Mátraházi Edzőtábor fejlesztésére, és közel nettó 149 millió a Magyar Úszószövetségtől egy evezősklub felújítására, és már össze is jött a 40,6 milliárd.
2014-ben írtunk arról, hogy Garancsi egy bonyolult céghálón és egy ciprusi cégen keresztül résztulajdonosa az olcsó gázzal kereskedő MET Zrt.-nek, ami szintén jól teljesített a 2015-ös közbeszerzéseken. Tőle vásárolt földgázt Szeged, Jánossomorja, Eger, Gyula, Kiskunhalas, Tököl, Kisbér, Tatabánya, továbbá a GYSEV, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, és a Balassi Intézet is, valamint villamos energiát a Szent István Egyetem.
A MET által elnyert tenderek értéke nettó 5 milliárd 718 millió 425 ezer 943 forint, amit ha hozzáadunk a Marketnek ítélt megbízásokhoz, akkor az jön ki, hogy Garancsi István érdekeltségei összesen nettó 46,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek 2015-ben.
2. Duna Aszfalt Kft.
Szíjj László cége, a 2010 óta egyre sikeresebb, s ezért az “új Közgép"-ként emlegetett cég ugyan 2015-ben összességében magasabb értékben nyert közbeszerzéseket Garancsi érdekeltségeinél, ám azokkal ellentétben a Duna Aszfalt a tendereknek csak nagyjából a harmadát vitte el egyedül, konzorciumi partnerek nélkül, ezért a második helyre tettük a listánkon. Összesen 61,7 milliárd forint értékű tavalyi közbeszerzés fűződik a nevéhez.
A Duna Aszfalt Kft. összesen nettó 23 milliárd 898 millió 249 ezer 782 forint értékű közbeszerzést nyert önállóan, ezek között volt parkoló-, út-, vízvezeték- és csatornaépítés egyaránt, Bajától Mezőcsátig. Kétszer is 9,9 milliárdos megbízást nyert a “Kék-víz" Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulástól az Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Program keretén belüli tervezési és építési munkákra, ezek mellett egy debreceni 2 milliárdos útépítés teszi ki az összeg nagy részét.
Különböző konzorciumi partnerekkel közösen nettó 37 milliárd 850 millió 287 ezer 417 forint értékű tenderen győzedelmeskedett, ezek közül a legtöbb különböző utak felújítása országszerte, a legnagyobb megbízás pedig a MÁV-tól elnyert, a Nagyút (kiz) – Mezőkeresztes-Mezőnyárád (kiz) vonalszakasz felújítására vonatkozó 13,9 milliárdos közbeszerzés a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft.-vel alkotott konzorciumban.
3. Mészáros Lőrinc érdekeltségei
Felcsút polgármesterére 2015-ben is rámosolygott a Jóisten, a szerencse, és Orbán Viktor személyesen: a Mészáros és Mészáros Kft. egymaga ugyan “csak" 350 millió forintnyi közbeszerzést nyert el, konzorciumi tagként azonban még 36,65 milliárd értékű megbízáshoz jutott, így összesen 37 milliárd forint közpénznek örülhetett a sikeres magyar vállalkozók mintapéldánya.
A Mészáros és Mészáros Kft. egyedül kapta a Fejér Megyei Kormányhivatal épületének felújítási munkáit nettó 200 millióért, és két bicskei iskola energetikai korszerűsítését nettó 150 millió forintért. A cég a Colas Zrt.-vel és a Duna Aszfalt Kft.-vel alkotta a BKISZ II. CDM Konzorciumot, amely két részletben összesen nettó 226 millió forint értékű csatornázási munkát végezhetett el a fővárosi önkormányzat közbeszerzésének nyerteseként.
Ezután jöttek a nagy falatok. A Békés Drén Kft.-vel közösen a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó árvízvédelmi munkái nettó 9,9 milliárdért, majd a kormány által a közbeszerzésekből kiszorítani szándékozott Közgéptől elhappolt gönyűi kikötőfejlesztés 6,9 milliárdért az A-Híd Zrt.-vel és a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel együtt alkotott konzorciumban, végül a szilvásváradi lovarda felújítása 6,2 milliárd forintért az Euro Campus Kft.-vel közösen.
Mészáros egy másik cége, az R-Kord Kft. sem járt rosszul: a GYSEV két közbeszerzésén is nyert. A Fehérvill-ám Kft.-vel közösen felsővezetéki munkák elvégzésére kapott megbízást Kapuvár és Mosonszolnok állomásokon nettó 236 millió forintért, majd a Szombathely – Zalaszentiván vasútvonal villamosítására kiírt nettó 13,3 milliárd forintos tendert nyerte meg a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel közösen.
Mindent összeadva az jön ki, hogy 2015-ben összesen nettó 37 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek az aranykezű gázszerelő érdekeltségei.
4. Kuna Tibor érdekeltségei
Szíjjártó Péter régi jó barátjának két cége, a Young&Partners és a Trinity Communications sem panaszkodhat: összesen 25,6 milliárd forint értékű közbeszerzésen sikerült győzedelmeskedniük 2015-ben.
Az összegből 25 milliárd a Rogán Antal által vezetett Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) nyári gigatendere, melyet három cég nyert, egyikük a Trinity. Kuna cégei emellett számos kisebb, 8 és 25 millió forint értékű, rendezvényszervezési és reklámfeladatok tárgyú tendert vittek el a MÁV-tól az MTVA-n át a Nemzeti Vagyonkezelőig, de kaptak egy 45 milliós megbízást a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól, és egy-egy 100 milliósat a HungaroControl Zrt.-től és a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-től is.
A Young&Partners és a Trinity az NKOH tenderén kívül minden közbeszerzést egyedül, konzorciumi partnerek nélkül nyert el, és a 25 milliárdoson kívül még két keretszerződésük van: egy 10 milliós, és egy 14 milliós a Nemzeti Befektetési Ügynökségtől rendezvényszervezési, illetve grafikai tervezési munkára.
5. West Bau Kft.
A leggazdagabb magyarok egyikének, Paár Attilának cége, amelyet Győrben a Fidesz "házi építőcégeként" emlegetnek, 2010 óta hasít az állami tendereken. 2015-ben összesen nettó 14,9 milliárd értékű közbeszerzést nyert a West Bau, ennek nagy részét konzorciumi partnerekkel közösen, önállóan csak 1,5 milliárdot.
A cég legnagyobb megbízása az MTK-stadion kivitelezése, melyet a ZÁÉV Építőipari Zrt.-vel közösen nyert el nettó 6,3 milliárd értékben, de nem ez volt az egyetlen ezer millió forint feletti nyertes tenderük. Szintén a ZÁÉV-vel közösen nyerték el a keszthelyi Festetics-kastély felújítását 1,5 milliárdért, és az ozorai kastély rekonstrukcióját 1 milliárdért, valamint a Swietelskyvel közösen a Budai Vár mélygarázsának megépítését 1,5 milliárdért, és a DHJ Építő Kft.-vel közösen a hatvani hulladékkezelő központ és hulladékudvarok kivitelezését 1,5 milliárdért.
A Várkert Bazár felújítását ugyan még 2013-ban nyerték el a Swietelskyvel, de 2015-ben a kiíró Várgondnokság Kft. 428 millióval megtoldotta a közbeszerzés korábbi értékét, így a beruházás végösszege 9,4 milliárd forintra emelkedett.
További nyertes tendereik között van 4 és 800 milliós munka is, változatos megbízóknak építettek és újítottak fel különböző épületeket a győri evangélikus óvodától a nagycenki kastélyig, és több hulladéklerakót is rekultiváltak Sopron környékén.
6. Békés Drén Kft.
Barkász Sándor cége 2010 óta kiemelkedően sikeres, és a tavalyi évre sem panaszkodhat: nettó 11,7 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert a Békés Drén 2015-ben. Ennek nagy részét a felcsúti polgármester tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen kapott 9,9 milliárdos árvízvédelmi munka teszi ki, a maradék 1,8 milliárd több megbízásból tevődik össze.
A Békés Drén lett az érdi szennyvíziszap komposztálására kiírt 500 milliós, a tiszasülyi tározó építési munkálataira kiírt 279 milliós, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által árvízvédelmi munkákra kiírt két 149 milliós, és a Tótkomlós belvízrendezési munkálatairól szóló 138,4 milliós, valamint a békéscsabai csatornarekonstrukcióra kiírt 149,5 milliós tender győztese is.
Megnyerte a cég a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által a szabadbattyáni hulladéktelep rekultivációjára kiírt közbeszerzést 146 millióért, a lánycsóki hulladéklerakó rekultivációját 97 millió, és a pápóciét 149 millió forintért. A mezőberényi belvízrendezés 19,8 millió, a sarkadi belvízrendezés 45 millió, a kondorosi vízvédelmi fejlesztés 9,3 millió forint bevételt hozott Barkász cégének.
7. Elios Zrt.
A miniszter elnök veje, Tiborcz István tavaly májusban szállt ki a közvilágítási tendereket sorra letaroló Eliosból, amely 2015-ben összesen nettó 7,8 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert. A megbízások nagy részét (7,1 milliárdot) egyedül, konzorciumi partnerek nélkül kapta a cég.
Számtalan településen végezte el az Elios a helyi közvilágítás energiatakarékos átalakítását 37 és 500 millió forint közötti értékben, de a Fejér Megyei Szent György Kórházban például fotovoltaikus rendszert alakított ki nettó 150 millióért.
Három közbeszerzésen nem önállóan, hanem konzorciumi partnerekkel együtt nyert az Elios: a miskolci közvilágítást az SAG Hungaria Elektrotechnikai Kft.-vel közösen végezték 322 millióért, a tatabányai Grosics stadion pályavilágítását a Roneko Kft.-vel és a Pharos’ 95 Kft.-vel konzorciumban alakították ki 230 millióért, az újpesti Szusza Ferenc stadion pályavilágítását pedig szintén a Roneko Kft.-vel együtt újították fel 110 millió forintért.
8. Századvég
A kormány kedvenc tanácsadói is jó évet zártak: a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Századvég Politikai Iskola Alapítvány összesen nettó 7,6 milliárd forint értékű megbízást kapott az államtól mindenféle kutatásra, elemzésre, tanulmánykészítésre és tanácsadásra.
Az összeg nagy része, 6,6 milliárd két közbeszerzésből tevődik össze: egy nettó 1,8 milliárd forintos tanácsadás a Magyar Nemzeti Banknak, és egy nettó 4,8 milliárdos tanulmányírás a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. Ehhez jött még egy 80 milliós, és tizenkét darab 19-24 millió forint közötti megbízás, valamint az EU-s közvéleménykutatás nettó 623 millióért az NFM-nek.
A közbeszerzéseken a Századvég-csoport tagjai vagy külön-külön, vagy együtt nyertek, csupán egy alkalommal volt külsős konzorciumi partner: a Miniszterelnökség 7 milliós tenderét az Equinox Consulting Kft.-vel közösen vitte el a Századvég Gazdaságkutató Zrt.
9. Csetényi Csaba érdekeltségei
Rogán Antal Pasa parki szomszédjának sem volt rossz 2015-ben: összesen nettó 3,1 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek a cégei.
Az összeg nagy részét a HG360 Kft. (ma már Network 360 Kft.) által a Rogán által vezetett Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKOH) a kormányablakok népszerűsítésére nyert 1,5 milliárd forint, és a menekültellenes állami kampányokra kapott 900 (egyszer 300 a Miniszterelnökségtől, majd kétszer 300 az NKOH-tól) millió.
A 2016-os budapesti Bocuse d’Or Europe verseny PR-feladataira kapott 24 millió eltörpül ezek mellett. Csetényi két cége, az azóta már Network 360 Kft.-re átnevezett HG 360 Kft., és az Affiliate Network Kft. közösen nyerte a MOB nettó 360 millió forintos, és az EMMI családbarát kampányaival kapcsolatos 275 milliós tendert is.
10. Simicska Lajoshoz köthető társaságok
Ugyan csak a lista utolsó helyére, de bekerült a Top10-be Orbán Viktor exbarátja, akinek legnagyobb cége, a Közgép évekig tarolt az állami tendereken.
Bár 2015-ben látványosan kevesebb megbízást kapott a Simicska-cégbirodalom zászlóshajója, és a kormány megpróbálta 3 évre kizárni minden közbeszerzésből, Simicska érdekeltségei azért így is összesen – konzorciumi partnerekkel közösen – nettó 2,7 milliárd forint értékű megbízáshoz jutottak.
Ebből 1,5 milliárdot nyert a Közgép egyedül, méghozzá úgy, hogy az összeg nagy részét egyetlen közbeszerzés teszi ki: a 61. sz. főút Nagykanizsát elkerülő szakaszának megépítése 1,34 milliárd forintért a NIF Zrt. megbízásából.
A Közgép többi, konzorciumi partnerekkel (Swietelsky, Strabag, EuroAszfalt Kft.) közösen megnyert közbeszerzése kivétel nélkül útfelújítási munka országszerte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megbízásából, összesen 1,2 milliárd forint értékben.
A szintén Simicska-érdekeltség Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft. valamint Mahir Cityposter Kft. összesen nettó 136 millió forintnyi megbízáshoz jutott a Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, az Operaház, és a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ egy-egy tenderén.
Erdélyi Katalin | Garancsihoz köthető cégek nyerték a legtöbb kormányközeli közbeszerzést tavaly - itt a toplista | Garancsihoz köthető cégek nyerték a legtöbb kormányközeli közbeszerzést tavaly - itt a toplista | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/01/11/2015-ben-garancsihoz-kotheto-cegek-nyertek-a-legtobb-kozbeszerzest-itt-a-top10-es-lista/ | 2016-01-11 12:29:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Horvát futballba fektet a miniszterelnök bizalmasa, a Fidesz kormányzása alatt Magyarország leggazdagabb emberei közé emelkedett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, bár ő Orbán fociakadémiájának társalapítója.
Egyetlen jelentkezőként a Mészáros és Mészáros Kft. adott be ajánlatot a csődben lévő NK Osijek focicsapatára - írja a klub weboldala. Az Új Magyar Nábob kétmillió eurót tett le nyitó befektetésnek, de a hírek szerint a horvát kaland ennél biztosan többe fog kerülni.
A horvát nogometplus.net úgy tudja, hogy – bár a klubhonlap csak Mészáros ajánlatáról ír – Orbán emberének partnere is van az üzletben, méghozzá az eszéki születésű horvát Ivan Mestrovic üzletember. Ami igencsak pikáns. Mestrovic az alapító résztulajdonosa ugyanis annak a dubaji bejegyzésű City Mail nevű kézbesítőcégnek, ami itt Magyarországon az állami Magyar Posta vetélytársa a kis küldemények piacán. Sőt, az egyetlen vetélytársa. A 2013-as piacnyitás óta a gyakorlatban ugyanis senki sem kapott engedélyt arra, hogy ténylegesen piacra lépjen a Postával szemben. Egészen idén nyárig, amikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a történelemben először a City Mailnek engedte meg, hogy 50 grammnál könnyebb leveleket kézbesíthessen, ha legalább 20 ezerre kötnek vele szerződést. A lépés azért keltett meglepetést, mert az NMHH ugyanezt az engedélyt például nem adta meg az osztrák posta tapasztalt leányvállalatának. (Itt egy érdekes vs.hu-cikk arról, hogy a City Mail hogyan okozhat érzékeny veszteségeket a Magyar Postának. )
Vissza a focihoz!
Az eszéki klub a helyi önkormányzat, a helyi vízszolgáltató, a csődbe ment városi bank és egy szintén csődbe ment helyi cég tulajdona. (A Nogometplus szerint Mestrovic úgy került a képbe, hogy az ő érdekeltsége lett a bank, és elengedte a klub tartozását.) Az NK Osijek hivatalos bejelentéséből kiderül, hogy Mészáros már rég eldönthette a vásárlást, hiszen hitelt is nyújtott a bajban lévő klubnak, aminek a visszafizetésére nem számíthatott. | Mészáros Lőrinc megveszi a csődbe ment eszéki fociklubot | Ha már Orbán Viktor nem lehet a magyar Berlusconi, a padavanja lesz az. De a pénzét nem a magyar fociba fekteti. Az Eszék csapata kerül az Orbán-kör kezébe, több millió eurót költenek rá. | null | 1 | https://444.hu/2016/01/05/meszaros-lorinc-megveszi-a-csodbe-ment-eszeki-fociklubot | 2016-01-05 16:10:36 | true | null | null | 444 |
Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozatot adott ki kedden az üzbegisztáni látogatásáról, ahová az MTI tudósítása szerint nagy reményekkel és optimizmussal utazott. Elmondta, látták az elmúlt néhány év korszerűsítési, politikai és gazdasági kísérleteit, látják, hogy Üzbegisztán nagy fába vágta a fejszéjét: a rendelkezésére álló erőforrásokat egy modern gazdaság keretei között próbálja mozgósítani, és ez tiszteletre méltó program.
Azt is közölte: azért is örömmel jöttek, mert így személyesen is köszönetet mondhatnak az egy évvel ezelőtti nemes gesztusért. Abban a nehéz helyzetben, amikor mindenkinek szüksége volt védőeszközökre, Üzbegisztán és annak elnöke „gondolt a magyarokra”, és sok százezer maszkot küldött Magyarországra, hogy a járvány terjedését megakadályozhassák. A magyarok ezt sosem fogják elfelejteni – mondta.
Orbán utána messzebb tekintett, szerinte az egész világpolitika és -gazdaság átalakulóban van. Nagy tétekben lehetne fogadni arra, hogy tíz év múlva „egy egész más világban leszünk, mint amilyenben most vagyunk” – mondta, majd tovább is ment a jóslásban:
egyes régiók felemelkednek, mások jelentősége csökken, a világgazdaság súlypontjai átalakulnak, új technológiák jönnek, mozgásban van a világ.”
Úgy látja, ennek az új korszaknak az elején jó ütemben
fogtuk meg egymás kezét, magyarok és üzbégek, és próbáljuk közösen kihasználni azt a lehetőséget, amelyet ez a nagy átalakulás mindenkinek tartogat, Közép-Ázsiának és Közép-Európának is”.
Orbán Viktor szerint a magyar–üzbég kapcsolatok biztos lábakon állnak, és ezt onnan is lehet tudni, hogy bár a járvány miatt a világkereskedelem volumene csökkent, a magyar–üzbég kereskedelemé növekedett, méghozzá jelentős mértékben. Ez azt mutatja, hogy van benne lehetőség, amelyet okos politikával tovább növelhetnek. Szerinte a két ország együttműködhet a nukleáris energia területén is, és a gyógyszeriparban is látnak lehetőséget.
A kormányfő szerint jó lendületet vettek a mostani megállapodásokkal, valamint tárgyalásokkal, és várják az üzbég elnököt, hogy viszonozza a látogatást Magyarországon. Ha meglesznek az első eredmények, indítványozza majd, hogy a két kormány tartson együttes ülést, hogy közösen áttekinthessék az elért eredményeket – közölte.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: kilenc megállapodást írt alá az üzbég és a magyar kormány kedden Taskentben, és ezek alapján magyar vállalatok kapják meg a lehetőséget arra, hogy stratégiai ágazatokat átalakítsanak, illetve modernizáljanak Üzbegisztánban. | Gazdaság: Orbán: Jó ütemben fogtuk meg egymás kezét, magyarok és üzbégek | A magyar kormányfő szerint a magyar–üzbég kapcsolatok biztos lábakon állnak, és pont a legjobb pillanatban közeledik egymáshoz a két ország, mert a világ mozgásban van. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210330_orban_viktor_uzbegisztan | 2021-03-30 17:40:00 | true | null | null | HVG |
Narendra Modi rengeteg pénzzel támogatta és maga avatta fel az ajódhjai új Ráma-templomot, amely hindu szent helyen, ám egy harminc évvel ezelőtt lerombolt mecset helyén épült. A hindu nacionalista kormány politikája új vallási reneszánsz kialakulását segíti, ami a 200 milliós muszlim kisebbség elleni érzelmeket korbácsolhat fel az idei választások előtt.
Most már gyorsan, a jövő hónapban ki lehet fizetni az előirányzott 50 milliárd első részletét Kijevnek, írja a német lap, amely hozzáteszi, a mai megállapodás nem jelenti azt, hogy a magyar kormány hozzájuthat az Unió által eddig visszatartott pénzekhez. | Állami megbízásokon hízó szoftvercégek fúziója készül | Az ügylet egyik főszereplője az egyik leggazdagabb magyar. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202117_computrend_kesz_kincsestar | 2021-05-04 10:20:00 | true | null | null | HVG360 |
Nemcsak a magyar katonáknak nincs általános élet- és baleset-biztosításuk, hanem a katonai gépjárműveknek sincs kötelező felelősségbiztosításuk - árulta el Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter az Atv.hu-nak.
Bár elsőre drámaian hangzik, a Honvédelmi Minisztérium (HM) évente százmilliókat spórolhat azon, hogy nem köt biztosítást a katonákra és a járművekre. A katonák biztosítását négy éve nem hosszabbították meg, mert
az addigi rendszerben aránytalanul magas biztosítási díjat kellett fizetnie a honvédségnek a katonák után, miközben csak kevés káresemény következett be
- mondta a volt miniszter. Hende azt is elmondta, hogy "a vonatkozó törvénymódosítás óta a HM közvetlenül áll helyt a honvédségi gépjárművek által vétkesen harmadik személynek okozott károkért" - írta a portál. Hende szerint a korábbi konstrukció a biztosítótársaságok számára "aránytalanul előnyös" volt.
A katonák biztosításával kapcsolatban hétfő délután közleményt adott ki a HM is. Szerintük korábban véges volt az az összeg, amit egy biztosító kifizethetett egy "káresemény után", "az évente a biztosítónak fizetett biztosítási díj összege pedig nagyságrendekkel haladta meg a biztosító által ezen káresetekre teljesített kárszolgáltatások éves összegét". Ezért 2012. január 1-től nincs általános biztosítás az állománytagokra.
A honvédség biztosításai azért kerültek most előtérbe, mert kiderült, hogy a Hortobágyon életüket vesztő tűzszerészeknek nem volt biztosításuk. Erre reagálva jelezte a tárca, hogy a korábbi biztosításhoz képest Simicskó István az elhunytak hozzátartozói számára a korábbi biztosításban foglaltnál jóval magasabb, tízmilliós nagyságrendű kegyeleti juttatásra fog javaslatot tenni. | A katonai járművekre sem köt biztosítást a kormány | A katonai járművekre sem köt biztosítást a kormány - Nem csak a honvédeknek nincs általános biztosításuk. Azt mondják, így évente több százmillió forint közpénzt spórolhatnak meg. | [
"biztosítás",
"hortobágy",
"honvédelmi minisztérium",
"magyar honvédség",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2016/07/04/a_miniszterium_nem_kot_kotelezo_biztositast_a_katonai_jarmuvekre | 2016-07-04 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Az Országgyűlés 132 igen 38 nem és 1 tartózkodás mellett felfüggesztette Csárdi Antal mentelmi jogát. A politikus még nyáron az LMP tagjaként több aktivistával együtt elállta a Samung gödi akkugyárának egyik bejáratát.
Csárdi szerint a gödi Samsung-gyár termelését csökkenteni kellett volna, ezért mentek oda júniusban más LMP-s aktivistákkal, hogy lezárják az odavezető bejáratokat. A bíróság korábban ugyanis kimondta, hogy nem rendelkezik a gyár a megfelelő környezethasználati engedéllyel. Éppen ezért a kormánynak kellett volna intézkednie, mivel ez elmaradt, Csárdiék léptek az ügyben. A történet akkor azzal ért véget, hogy Csárdi Antalt és az aktivistákat is a rendőrök vezették el az útból.
Csárdi szerint nem áll fent a szabálysértési tényállás, azt mondta, a mentelmi jogról szóló szavazásnak "egyetlenegy vesztese lesz, az pedig a magyar demokrácia". | Felfüggesztették Csárdi Antal mentelmi jogát | Csárdi Antalét felfüggesztették, egy rágalmazási ügy miatt Pócs Jánosét viszont nem. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/21/felfuggesztettek-csardi-antal-mentelmi-jogat | null | true | null | null | 444 |
A világ legdrágább pásztorkutyája lett egy angliai border collie, amely 18,9 ezer fontért (hétmillió forint) kelt el egy észak-yorkshire-i árverésen - írta az MTI a BBC alapján.
A két és fél éves Megant Emma Gray pásztor bocsátotta árverésre, aki pásztorkutyák tenyésztésével és képzésével foglalkozik. Gray saját korábbi rekordját döntötte meg, tavaly egy hasonló kutyát 15 ezer fontért adott el. A kiképzett pásztorkutyák átlagosan kétezer fontba kerülnek.
Megan az északkelet-angliai mezőkön terelgetett juhokat, ám most az Egyesült Államokba, Oklahomába kerül, ahol wagyu marhák terelése lesz a feladata.
Gray a pénteken tartott aukció után elmondta, hogy ellenőriznie kellett az árat. "Fel kellett hívnom őket, hogy biztos legyek abban, nem tréfáról van-e szó és nem csupán álmodom. Utána elmentem a Marks and Spencerbe és csirkét vettem Megannek, majd megengedtem neki, hogy a párnámon aludjon" - tette hozzá.
Megan számos nagyon jó teljesítményű pásztorkutya leszármazottja, és nagyon lenyűgöző vérvonala van - emelte ki a tenyésztő. "Nagyon szokatlan, hogy egy ilyen kutya a piacra kerüljön. Ha mások lennének a körülmények, soha nem adtam volna el. De van két nagyon-nagyon jó pásztorkutyám, ezért döntenem kellett az eladásáról" - mondta Gray. | 7 millió forintnak megfelelő fontot fizettek egy pásztorkutyáért | 7 millió forintnak megfelelő fontot fizettek egy pásztorkutyáért - Az üzlet után a tenyésztő megengedte a kutyának, hogy a párnáján aludjon. | [
"border collie",
"pásztorkutya",
"nagy-britannia",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2020/02/24/7_millio_forintnak_megfelelo_fontot_fizettek_egy_pasztorkutyaert | 2020-02-24 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Egyre többször jelentik be alkalmi munkásaikat a gazdaság szereplői. Idén, az esztendő első felében félmillió ember talált magának – átlagban három hétig tartó – időszakos munkát, az államkasszához pedig hat hónap alatt hatmilliárdnyi bevétel érkezett. Szakmai vélekedés szerint a viszonyok tisztulása egyértelmű, a csekély közteher miatt nemigen éri meg a visszaélés.
Ha alkalmi munka, akkor telefonos, internetes bejelentés – a legfrissebb adóhivatali adatok szerint a munkaadók egyre többször tartják magukat az előírt ügymenethez. Ennek nyomán idén az első hat hónapban majdnem félmillió munkavállaló jutott időszaki, legális kenyérkereseti lehetőséghez. Egy-egy érintett fél év alatt nagyjából 17 munkanapot töltött átmeneti pénzkeresettel, a különféle foglalkoztatók így összesen 8,1 millió munkanapra jelentettek be valamilyen kisegítőt, átmeneti munkaerőt. Összehasonlításképpen megemlíthető: 2014 első felében 440 ezren álltak munkában ilyen keretek között, s együttesen hétmillió napot dolgoztak alkalmi jelleggel. De – az idénymunka fehéredésére – példaként felhozható a 2011-es, egész éves adat is: négy esztendővel ezelőtt tizenkét hónap alatt összesen 8,4 millió munkanapra jelentettek be a munkáltatók időszakos alkalmazottakat. Idén csak fél év kellett hasonló eredményhez.
Százasok, ezresek
A módszer terjedését bizonyosan segíti az alacsony közteher. – Az adót a munkáltató rója le, mégpedig a felvett személyek munkával töltött napjai után – emelte ki érdeklődésünkre a gyakorlati tudnivalók közül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője. Kis Péter András hozzátette azt is: a mezőgazdaságban és a turizmusban tevékenykedő időszaki munkások után naponta ötszáz, az egyéb alkalmi tevékenységet végzőknél napi ezer, a filmes statiszták esetében pedig napi háromezer forint adót kell befizetnie az alkalmazónak. Mivel az év első felében a munkaadók több mint nyolcmillió munkanapra jelentettek be különféle időszakos dolgozókat, az államkasszába 6,1 milliárd forint adó érkezett. Az összeg egymilliárddal haladja meg a tavalyi első fél évben rögzített értéket, s nagyjából megegyezik a 2011 egészében befizetett summával.
Az alkalmi munkavállalás adóügyi statisztikájából az is kiolvasható, mely gazdasági ágazatokban fogadnak fel a leggyakrabban időszakos munkaerőt. – A mögöttünk hagyott fél évben több mint 17 ezer kereskedelemmel foglalkozó cég vett fel átmeneti időre embereket – mondta az adóhivatal szóvivője, majd hozzátette: eközben tízezer körül mozgott az időszakos, legális segítség után néző építőipari szereplők száma, miként a vendéglátás és a mezőgazdaság résztvevői közül is több ezren vettek fel alkalmi munkást.
Nemigen éri meg csalni
– Annyira alacsony az adó, hogy nemigen éri meg trükközni – ezt már a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke mondta lapunknak. Ruszin Zsolt az adminisztráció kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a szükséges bejelentést már okostelefon segítségével is meg lehet tenni, a regisztráció – adott esetben – kevesebb mint egy perc alatt elvégezhető. Az alkalmi foglalkoztatás lehetőségét – a szakember tapasztalatai szerint – egyébként egyre több célra használják fel a vállalkozások. Szüretek, nagyobb mezőgazdasági munkák idején, mulatságok, esetleg búcsúk vagy fesztiválok alkalmával bármikor felmerülhet, hogy szükség volna még néhány megbízható emberre, de egyes cégek időről időre rászorulhatnak a beugró munkaerőre. – Némelyek az alkalmi foglalkoztatás keretében próbálnak ki új embereket – jegyezte meg az alelnök –, s ha a munkavállalók a pár napos időszakban beválnak, állandó szerződést kínálnak nekik. Ruszin Zsolt mindent egybevetve úgy vélte: a 2010 óta élő szabályrendszer megfelelő keretek közé terelte a korábban jórészt illegálisan folyó alkalmi munkavállalást, az elmúlt időszak eredményeit pedig az is megalapozta, hogy az előírásokat annak idején megfelelő szakmai egyeztetés után vezették be.
Akadnak visszaélések
Hogy az idénymunkások alkalmazása körül minél kevesebb legyen a szabálytalanság, a NAV rendszeresen ellenőrzi a munkáltatókat. Az esztendő első hat hónapjában 2300 vizsgálat fejeződött be. Az eljárásokban nyolcvanmillió forint mulasztási bírságot szabott ki az adóhivatal, miközben az érintett gazdasági szereplőknél tízmilliárd forintnyi adókülönbözetre is fény derült. Igaz, utóbbi summából mindössze hatmillió forint kapcsolódott az alkalmi munkások foglalkoztatásához. – A leggyakoribb jogsértésnek jó ideje az számít, hogy a munkaadó nem jelenti be idénymunkásait, vagy csak akkor kezd telefonálgatásba, amikor már a NAV revizorai a kertben, a földeken, a cég telephelyén vizsgálódtak – mondta el a tapasztalatokról szólva az adóhatóság szóvivője. Előfordul az is, hogy a valójában tényleges munkaviszonyban álló személyeket jelentik be átmeneti dolgozónak.
– Fontos tudni, hogy az alkalmi munkások felvételénél több korlátot is ismer a jogszabály – hívta fel a figyelmet Kis Péter András. Adott munkaadó csak meghatározott létszámban és bizonyos időre vehet fel embert, s a törvény arról is rendelkezik, mekkora lehet az időszakos fizetés. Gondot okozhat emellett a munkáltató adótartozása is. | Fehéredik az alkalmi munka világa | Magyar Idők | Ha alkalmi munka, akkor telefonos, internetes bejelentés – a legfrissebb adóhivatali adatok szerint a munkaadók egyre többször tartják magukat az előírt ügymenethez. Ennek nyomán idén az első hat hónapban majdnem félmillió munkavállaló jutott időszaki, legális kenyérkereseti lehetőséghez. Egy-egy érintett fél év alatt nagyjából 17 munkanapot töltött átmeneti pénzkeresettel, a különféle foglalkoztatók így összesen 8,1 millió … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/gazdasag/feheredik-az-alkalmi-munka-vilaga-505825/ | 2015-08-13 11:20:00 | true | null | null | Napi Gazdaság |
Józsefvárosban az elmúlt években egymást érik a nagyberuházások, a Nemzeti Múzeum alig néhány lépésnyi körzetében három a környék lakóinak mindennapjait átíró projekt zajlik egymás mellett: a kormányközeli Kommentár Alapítvány leendő új otthona a Puskin utca elején, az Ötpacsirta utca teljes lezárását hozó, ortodox Dialógus Központ a Múzeumkert sarkánál formálódik, rövidesen pedig elindul a Magyar Rádió egykori épületeinek bontása, hogy a felszabaduló helyen a tervek szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampusza születhessen meg.
Ehhez a sorhoz kapcsolódhat rövidesen a Palotanegyed egy kevéssé ismert része, a Bródy Sándor utca 4. alatti Ádám-palota, ami a következő években az Óbudai Egyetem konferenciaközpontjává válhat - derült ki az egyetem alapítványának a telekszomszédokhoz eljuttatott dokumentumából, a több szomszéd részvételével tartott hatósági bejáráson elhangzottakból, illetve az azt követő, kormányhivatali tervbetekintésből.
Százötven év
A kiegyezés után a felső tízezer számos tagjának, így gyárosoknak, valamint az arisztokrácia képviselőinek új otthont adó mágnásnegyed egyik leginkább központi telkén, a közel negyven éven át az Országgyűlés alsóházának otthont adó palota (Ybl Miklós munkája ma az Olasz Kultúrintézet otthona) szomszédságában lévő telek épp százötven éve, 1874-ben került a legtehetősebb magyar textilkereskedők közé tartozó Ádám Károly tulajdonába.
Az Ádám és Éberling-féle cég társtulajdonosa a császári és királyi udvar vászonszállítójaként, illetve alapanyagok és készáruk eladásával vitte sikerre az akkor már több mint száz éve létező családi vállalatot, vagyona pedig akkorára nőtt, hogy saját otthonának tervezésére az akkorra már számos főrend (így a Zichy, az Esterházy és az Erdődy család), illetve dúsgazdag család villáját, kastélyát, valamint bérpalotáját jegyző Weber Antalt (1823-1889) kérte fel.
Az építész kezét a korábban tett olaszországi tanulmányútján ért hatások vezették, az egyik velencei palota által inspirált otthon tervei pedig 1875 májusában zöld utat kaptak, így a ház másfél év alatt elkészült, Ádám, valamint az első lakók azonban csak 1877 áprilisában költöztek be az akkori Főherceg Sándor utca tágas lakásaiba.
A palota kifejezést már a terveket elsőként látó Közmunkák Tanácsa is használta a házra: a Weber által kért, az utcavonal fölé kiugró, széles középerkélyt épp azért engedélyezték, mert a neoreneszánsz házat a fennmaradt dokumentumok szerint egyértelműen palotaszerűnek találták. | Felújítják a Palotanegyedben álló Ádám-palotát, egyetemi konferenciaközpont lesz belőle | A kormány ingyen adta át az ingatlant az Óbudai Egyetem fenntartójának. Bejutottunk a falak közé, és a tervek lényegét is megismerhettük. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kultura/2024/10/02/ismeretlen-budapest-muemlek-felujitas-palotanegyed-adam-palota-obudai-egyetem-lotz-karoly | null | true | null | null | 24.hu |
Az idei évértékelő meglepetésszíne a piros volt, Pozsgai Imre pedig mindig mindenki előtt ott van, mindenhol. Évértékelés alkohollal.
Decens polgári öltözetben kígyóztak a sorok a bejáratnál már délután 2 körül. A Millenáris komplexumon kívül az ősállatról elnevezett bevásárlóközpont 2-es körzetét is legalább olyan nehéz volt megközelíteni autóval, mintha valamelyik nagykövetségnél próbálkoztunk volna. Mindezen átküzdve magunkat azért sikerül bejutni a szépemlékű Álmok álmodói kiállítás egykori helyszínére.
Beérve látszott, hogy a hagyományokhoz híven a közönséget három egységre osztották a csarnokon belül. Az illusztris meghívottak ellipszisét két oldalról nyugdíjasok oszlopa foglalta keretbe. Hamarosan megérkeztek az első notabilitások is a Millenáris csarnokába. Az elsők között véltük felfedezni Pozsgai Imre arcélét, aki éppen a helyét kereste a jobboldalon.
Az idei évértékelésen a Fidesz-vezérkaron, a szellemi holdudvaron és a gazdasági tényezőkön kívül megjelentek olyan független intézmények első emberei is, mint a Legfőbb Ügyészség (Polt Péter személyében), vagy a Magyar Tudományos Akadémia (Pálinkás József, sőt elődje, Vizi E. Szilveszter is). A vendégek mind nagyon szépen felöltöztek, még Demján Sándoron is egyenesebben állt a nyakkendő a szokásosnál. Hoffman Rózsa megtörve a rutint szürkében érkezett, de vele kontrasztban viszont az idei évértékelő meglepetése a piros volt. Vörösben érkezett Pitty Katalin operaénekesnő és Gereben Ágnes történész is.
Külön tanulmányt lehetne írni arról, milyen hierarchia alapján állítják fel az ülésrendet a miniszterelnök évértékelő eseményein, miért kap helyet elől Balázs Péter egy színházzal és hátul Reviczky Gábor egy üvegtigrissel. Bár még így is jobban járt, mint Pálffy István KDNP-s, Farkas Flórián fideszes képviselő, vagy a kormány saját szóvivője, Giró-Szász András. A rendezői közepet azért egy törhetetlen Demján-Csányi-Széles tengely erősítette. Demján Sándor el is kvaterkázott hosszasan a nemzeti fejlesztési tárca új vezetőjével, aki szintén a szomszédban ült. A nyugdíjas közönség páholy soraiban Fata Jánosnét kerestük, de úgy tűnik, neki már felvitte az isten a dolgát.
A kormányfőt Balgoh Zoltán, a rendezvény védnöke kísérte be, majd rövid bevezetőjében úgy fogalmazott meg kérdéseket és kéréseket felé, mint a kisgyerek a Mikulás ölében. A miniszterelnök színpadra lépését a szokásos vastaps fogadta, beszédének részletezésétől eltekintünk, inkább a hangulatra térnénk ki pár szóban. A kormányfő beszéde alatt nyolcszor zengett fel tapsvihar, ebből egyszer spontán. A kormányfői szóvicceken és még kritikus füllel hallgatva is tényleg vicces poénokon a közönség elégedetten nevetgélt, ha jól számoltuk, éppen ötször.
Az kétségtelenül átjött a teremben állva, hogy itt most előremutatást várnak a jelenlevők, de a rendezvény végén már úgy tűnt, hogy a visszamutogatással sincsen különösebb problémájuk (a kormányfői beszédben most igen hangsúlyos szerepet kapott az "elmúltnyolcév" és Magyarország tönkretevői). Orbán határozott, de kompromisszumképes politikát ígért, viszont egyben közölte is, hogy balra az országot kiárusítók, jobbra pedig mindent visszautasító erők állnak, így középen az irány, a küzdelem eszköz, nem cél. A közönség tapsolt.
A beszéd után vidám arcokat láttunk, érdekes módon még Berényi János, a megboldogult Malév igazgatóságának elnöke is mosolygott kifelé menet, pedig pár napja még mély szomorúsággal számolt be a nemzeti légitársaság haláláról. Pálffy István, akit a kijáratnál elkaptunk, három dolgot emelt ki a miniszterelnök beszédéből: az országot tönkretevőknek nehéz lesz megbocsátani, az egykulcsos adórendszer jó, csak még nem jutott érvényre minden intézményben, végül pedig a Patrióta Európa Mozgalom létrejöttét méltatta, amelynek megalapítását Balog Zoltán államtitkár jelentette be Orbán Viktor beszéde után. "Nem az a kérdés, hogy kell-e nekünk az Unió, vagy nem, csupán az, hogy milyen"– mondta a KDNP-s képviselő. Mi pedig próbáljuk újra összerakni a miniszterelnök szavait "Az Európai Unió jelenleg olyan, mint az alkohol". Fenékig. | Orbáni évértékelés alkohollal | Az idei évértékelő meglepetésszíne a piros volt, Pozsgai Imre pedig mindig mindenki előtt ott van, mindenhol. Évértékelés alkohollal. | [
"évértékelés",
"évértékelő beszéd"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2012/02/07/orbani-evertekeles-alkohollal | 2012-02-07 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Nemzeti Nyomozó Iroda célkörözési alosztályának munkatársai elfogták Földesi-Szabó Lászlót, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány egykori kuratóriumi elnökét. A volt rendőrtisztet csempészet és sikkasztás miatt ítélte el a bíróság, de vámorgazdaság miatt is keresték, márciusban felkerült a BRFK TOP 10-es listájára is. Úgy tudni, egy kőbányai panellakásban fogták el a bujkáló férfit, délelőtt 10 órakor. Barta László, az NNI szóvivője megerősítette az információt, elmondta: a férfit kedden délelőtt, Budapesten fogták el.
Földesi-Szabó László tavaly, december 22-én sétált ki tárgyalásáról, a Fővárosi Bíróságról miután első fokon hét év börtönre ítélték csempészet és sikkasztás miatt. Az ügyet tárgyaló bírónő a férfi eltűnése után elrendelte a férfi előzetes letartóztatását. A rendőrök akkor hiába ellenőrizték a férfi ismert tartózkodási helyeit, mostanáig nem találták, nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene.
Földesi-Szabó alapítványa 2007 elején bukott le: az adományként behozott több ezer tonna élelmiszert kiskereskedelmi láncoknál értékesítette.
A VPOP szerint 2005 és 2007 között több mint 170-szer kezdeményeztek vámmentes vámkezelést a Távol-Keletről származó konzervekre. Az első információk még 1,2 milliárdra tették a meg nem fizetett adók nagyságát, később már 34 milliárdos kárról is tudni lehetett.
Földesi-Szabó húsz évig volt állományban, mint rendőr alezredes, a szervezett bűnözés területén látott el operatív feladatokat, Mehmet Karcsika hazahozatalával vált ismertté, továbbá Bálint Antónia révén, aki éppen az alapítvány lebukása idején várta közös gyermekük megszületését.
Az Egymásért Alapítvány kuratóriumában több nemzetbiztonsági tiszt és szakértő is tagságot vállalt: Gyarmati György, az NBH korábbi megbízott főosztályvezetője, Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója, Simon Ibolya, az NBH volt munkatársa, a alapításnál pedig az NBH legelső főigazgatója, Nagy Lajos bábáskodott. Az ügy miatt belső vizsgálat is indult a titkosszolgálatoknál. | Elfogták Földesi-Szabó Lászlót | Elfogták Földesi-Szabó Lászlót - Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány volt vezetőjét egy kőbányai panelben kapták el. | null | 1 | https://index.hu/bulvar/2011/05/17/elfogtak_foldesi-szabo_laszlot/ | 2011-05-17 12:06:00 | true | null | null | Index |
Hétfő este a férfiak Aranylabdája előtt átadták a női Aranylabdát is, a díjat tavaly osztotta ki először a France Football magazin. Mind az átadásban, illetve átvételben, mind az odaítélés szempontjaiban akadtak furcsaságok.
Mindenek előtt az, hogy a nyertes nem utazott el Párizsba átvenni a trófeát.
Az amerikai Megan Rapinoe hazájából küldött videóüzenetet, amit az eredményhirdetés után bejátszottak a jelenlévőknek. Így készülhetett el az az abszurd fotó, hogy a Rapinoe mögötti helyezettek a színpadon állva hallgatják a kivetítőn beszélő győztest.
Rapinoe a videón, a többi jelölt a színpadon
Rapinoe életében először nyert, azt sem lehet mondani, a sokadik díjára már nem szánta rá az energiát. A 34 éves, idén világbajnok és világbajnoki gólkirály sikere egyébként nehezen támadható, még ha a tornán elért 6 góljából 3 büntető is volt, és társgólkirályként végzett az élen.
Vannak azért, akik felemlegetik, hogy Rapinoe sérülések és a válogatottbeli mérkőzései miatt összesen hat bajnoki meccset játszott 2019-ben, ezeken nem lőtt gólt, gólpasszt sem adott. A válogatottban 15-ször szerepelt idén 9 góllal, ebből 5 volt igazi tétmérkőzés, mind a világbajnokságon.
A világbajnoki döntős holland, Vivianne Miedema 2019-ben klubjában, az Arsenalban és a válogatottban összesen 49-szer talált be. A vb-n három góllal zárt, a döntőben Rapinoe és az amerikaiak ellen kapott ki. Ő az Aranylabda-szavazáson 5. lett.
Rapinoe ellenrajongói leginkább arról beszéltek, hogy politikai és népszerűségi okok befolyásolhatták az 50 újságírót, akiknek szavazatai alapján első helyre került az amerikai szupersztár: a vb alatt a nők szószólója lett, kiváló szónoki képességeivel felemelte a hangját a férfiakkal egyforma bérezésért, a női egyenjogúságért a sportban is, illetve sokat beszélt a melegek jogairól. Emellett nem egyszer beszólt az amerikai elnök Donald Trumpnak is.
A FIFA-elnök Gianni Infantino idén kezdte igazán komolyan venni a női futballt, kijelentette, 1 milliárd dollárt fog a népszerűsítésére költeni a szervezet, és egyértelmű, hogy a globális fellendülésnek az használ leginkább, ha Rapinoe-t, a világ legismertebb futballistanőjét tüntetik ki. | Az Aranylabda-gála abszurd fotója és a női díj furcsaságai | Az Aranylabda-gála abszurd fotója és a női díj furcsaságai - Ha a férfi nyertes így venné át a trófeát, sokan felhúznák a szemöldöküket. | [
"megan rapinoe",
"aranylabda",
"france football",
"párizs",
"vivianne miedema",
"lucy bronze",
"alex morgan",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/2019/12/04/megan_rapinoe_aranylabda_france_football_parizs_vivianne_miedema | 2019-12-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Juventus első osztályból történt kizárását is maga után vonó ügynek 24 vádlottja van, köztük számos klubvezető, bíró, illetve a labdarúgó-szövetség korábbi tagjai.
A két legismertebb Luciano Moggi, a Juventus korábbi sportigazgatója és Claudio Lotito, a Lazio elnöke. Az érintetteket mérkőzések eredményeinek manipulálásával vádolja a nápolyi ügyészség, ám valamennyien tagadnak.
A tárgyalás a keddi nap folyamán kezdődött volna, ám a vezető bíró több mint két hónapos halasztást írt elő.
Moggit az üggyel kapcsolatban korábban öt évre eltiltották minden futballal kapcsolatos tevékenységtől, a múlt héten pedig 18 hónapos szabadságvesztére ítélte egy római bíróság, mert szabálytalanul minden befolyását latba vetette, hogy a fia érdekeltségébe tartozó játékosok menedzselésével foglalkozó, GEA nevű céget minél kedvezőbb piaci helyzetbe hozza. | Elhalasztják a pert az olasz bundabotrányban - Világgazdaság | A nápolyi bíróság március 24-re halasztotta a 2006-os olasz futballbotránnyal kapcsolatos büntetőügy tárgyalásának kezdetét. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2009/01/elhalasztjak-a-pert-az-olasz-bundabotranyban | 2009-01-21 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) felfüggesztette a kollektív szerződésről szóló tárgyalásokat a Budapesti Corvinus Egyetemmel (BCE) – olvasható abban a levélben, amelyet a szakszervezet juttatott el a dolgozóknak június 4-én, alig egy hónappal azelőtt, hogy meg kellene kötni az új tanévre szóló dolgozói szerződéseket.
Tavaly ősszel derült ki, hogy átalakítják a Corvinust, 2019. július 1-jétől egy állami alapítású alapítvány, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány fogja fenntartani az egyetemet, és bár először arról volt szó, hogy nem lesznek államilag finanszírozott helyek az új magánegyetemen, ezt később cáfolták. Nem sokkal később arról írt a 168 Óra, hogy a BCE-t fenntartó alapítványba betolt alapítói vagyon nagy része Mol-részvény lesz majd, tavasszal pedig kiderült, hogy Maecenas Alapítvány kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt Mol-vezér lesz.
Lánczi András rektor novemberben arról beszélt a Magyar Időknek, hogy az egyetem átalakításával a világszínvonalat célozzák meg, a tanároknak pedig olyan fizetést kell biztosítani, hogy ne szoruljanak rá mellékállásokra. Lánczi szerint a sok mellékállás miatt csökkent a tudományos tevékenység és lett kevesebb ideje az oktatóknak kutatni, de "a Corvinus már elindult ebbe az irányba, az oktatók egzakt teljesítménymérés mellett dolgoznak, amelynek segítségével differenciáltan többletjövedelemhez juthatnak azok, akik jól teljesítenek."
Kényszerhelyzetet teremtő viszonyok
A 24.hu azonban egyetemi forrásokból úgy értesült, hogy ez nem teljesen így van. Eddig az oktatói plusz munkát sávosan jutalmazták az alapbéren felül, most viszont úgy akarják emelni a fizetést, hogy a plusz munkát beépítik. Forrásunk úgy fogalmazott, hogy eddig nem volt muszáj 200 százalékot dolgozni, de ha valaki akart, tudott, és annyival magasabb volt a fizetése, ezentúl viszont a 200 százalék munka lesz az alap, ami úgy is sok, ha megkapja az ezért járó fizetést. Főleg úgy sok, hogy forrásunk szerint egy adjunktus már most is annyi óraszámban tanít, mint egy középiskolai tanár, így alig van idejük kutatni.
A lapunk birtokába került, fent idézett levél szerint a szakszervezet június 3-án döntött arról, hogy feláll a tárgyalóasztaltól, mert a legfontosabb vitás kérdésekben, mint a cafeteria és az év végi összeg nagysága és garantálása, a jubileumi jutalmat felváltó egyetemi hűségjutalmi rendszer kidolgozása, nem sikerült megegyezniük.
Az átalakulás folyamatát tekintve pedig a munkavállaló kollégák azt várták és várják el, hogy a munkáltató képviselői – az egyetemet vezető kollégáink – nyílt, őszinte és méltányos, nem pedig manipulatív és kényszerhelyzeteket teremtő viszonyok között viszik az átalakulás humánpolitikai folyamatait. Továbbá nem eddigi jogaink és lehetőségeink szűkítésére, hanem bővítésére törekszenek érdemi lépéseket helyezve kilátásba az ígéretek és várakozások beváltására.
A levélben felmerült az oktatók és a nem oktatók szabadságnapjaival kapcsolatos probléma is. Az állami egyetemből magánegyetemre való áttérés során ugyanis a dolgozók átkerülnek a közalkalmazotti státuszból átkerülnek a munka törvénykönyve hatálya alá, így elveszik egy csomó szabadságuk is.
Ugyancsak problémát jelent, ha egy oktató más felsőoktatási intézményben is szeretne tanítani. A BCE-n erről egy formanyomtatányon kell nyilatkozni, amit aztán vagy engedélyez az egyetem, vagy nem. Arról viszont, hogy pontosan milyen feltételek mellett utasítja el a Corvinus vagy engedélyezi a másodállást, nincs szó sem az új munkaszerződésben, sem a kollektív szerződésben.
Az FDSZ azt írja, hiába mentek oda úgy a megbeszélésre, hogy egy, a dolgozók körében végzett kérdőíves felmérés alapján javaslatokat tettek a kollektív szerződés módosítására, a javaslataiktól olyan távol álló mandátumot kaptak a kancellártól és a rektortól, hogy nem látták értelmét a további tárgyalásoknak.
Oktatás, kutatás, teljesítmény
Az oktatási terhelés és a kutatási lehetőségek közötti feszültség az egyetem régi és megoldandó problémája,
– írta kérdéseinkre válaszul a BCE, de azt állítják, hogy a "megújulási folyamat" kezdete óta működő projektszervezet a humánpolitikai stratégia és a foglalkoztatási keretrendszer kialakításával, és ez alapján az új bérezési és teljesítménymérési rendszer kialakításával orvosolni tudja a helyzetet.
A 2019-es teljesítményértékelés és az ezzel összefüggő bérezés a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint fog zajlani, és a fenntartóváltással közvetlen összefüggésben csak kisebb változásokat ígérnek a bérezésben, például a nyelvvizsgapótlék beépül az alapbérbe, úgy, hogy a munkaköri leírás nem változik.
Béren kívüli juttatások, jutalom
A felsőoktatási törvény előírásai szerint a közalkalmazotti státusszal összefüggő jubileumi jutalmak rendszere 2024-ig érvényben marad a Corvinuson, de ez nem az adott intézményhez kapcsolódó hűséget jutalmaz, arra a szakszervezettel közösen alakítanak ki egy, a Corvinuson eltöltött éveket elismerő hűségjutalmi rendszert. A tervek szerint ez gyakrabban fog jutalmat osztani, mint a közalkalmazotti jubileum. A két rendszer az átmenet miatt egy ideig párhuzamosan működhet, ez alatt egy ember csak az egyik rendszerből kaphat jutalmat, abból viszont az előnyösebbet.
Az egyetem azt állítja, hogy elkötelezett a béren kívüli juttatások növelése mellett, ez elsősorban a SZÉP-kártyán adott juttatás növelését jelenti a fenntartóváltás után. Ezen kívül szó lehet iskolakezdési támogatásról (beleértve a bölcsödét és az óvodát is), a temetési segélyről és a szociális segélyről, illetve év végi jutalomról.
Szabadságnapok és munkaviszony
A Corvinus azt állítja, nem kell attól tartani, hogy az oktató-kutató-tanár munkakörökben foglalkoztatottak a fenntartóváltás után nem tudnának kötetlen munkaidőben dolgozni, ezt továbbra is biztosítják nekik.
Jelenleg közalkalmazotti státuszban 21 nap szabadságuk és 25 nap pótszabadságuk van, amiből 15 nappal a munkáltató rendelkezik és rendkívüli feladat esetén nem kötelező kiadnia. Fontos körülmény, hogy az oktatók munkavégzésének kereteit nem a szabadnapok száma, hanem a tanév időbeosztása és az óra határozza meg. Hozzátették azonban, hogy
bár a váltás után a munka törvénykönyve fog vonatkozni az oktatókra is, az egyetem álláspontja az, hogy a kötelező minimumnál több szabadságot érdemes adni minden munkavállalóknak.
A nem oktató-kutató-tanár, tehát adminisztratív vagy szakértői beosztásban foglalkoztatott munkavállalók eddig is kötött munkaidőben dolgoztak, és július után is abban fognak. Náluk annyi lesz a változás, hogy ezentúl a szabadságnapok számának alapja az életkorral lesz összefüggésben.
Az egyetemen kívüli munkával kapcsolatban az a legfontosabb alapelv, hogy az nem menjen oktatói-kutatói-tanári vagy adminisztratív-szakértői rovására, az összeférhetőséget a munka törvénykönyve alapján szabályozzák, de figyelembe veszik a kötetlen munkaidőt. Azt, hogy összeférhető-e az egyetemi munka és a másodállás, oktatók esetében az intézetigazgató véleményezi, majd ennek ismeretében a dékán javaslatot tesz, amelyet a rektor hagy jóvá. Adminisztratív vagy szakértői munkakörökben foglalkoztatottak esetében az első két lépés azonos, de a végén kancellár jóváhagyása kell.
Szakszervezet: jogilag nincs garancia a kötetlen munkaidőre
A szakszervezet corvinusos bizottsága, illetve az egyetem közalkalmazotti tanácsa június 18-án újabb levelet küldött a dolgozóknak, ebből kiderült, miért hagyták abba a tárgyalásokat a hónap elején. Azt írják, hogy
az egyetem a kollektív szerződésről szóló tárgyalás legutolsó fordulóján azt javasolta, hogy az oktatóknál a jelenlegi 46-ról 30-ra, a nem oktatóknál a jelenlegi maximum 34-ről 30 napra csökkenjenek a szabadságnapok.
Ezzel szemben a szakszervezet azt javasolta, hogy az oktatóknak legyen 41 nap szabadsága, a nem oktatóknak pedig 25 nap alapszabadsága (az életkorral járó napokkal együtt maximum 35). Indoklásuk szerint ez a fiataloknak is kedvező lett volna, a BCE azonban nem értett egyet, pedig az FDSZ szerint a 30 nap szabadság még a júliusi-augusztusi nyári időszakot se fedezné.
A szakszervezet aggódik amiatt is, hogy valóban lesz-e kötetlen munkaidő, szerintük erre nincs jogi garancia. Az ő értelmezésükben a munkatörvénykönyv szerint kötetlen munkarendben csak a vezető állású munkavállalók dolgoznak, ez az egyetem esetében az intézetigazgatókig terjedne. Mindenki más jogilag kötött munkarendben dolgozna, és bár a munkáltató képviselő állítják, hogy a kötetlen munkaidőt nem vonják kétségbe, a szakszervezet szkeptikus.
A munkaszerződések mellékletét képező munkaköri leírás – jelenleg az eddigi – tartalmazza a kötetlen munkaidőt és ez bizonyos mértékű biztosíték. A munkaköri leírást azonban a munkáltató egyoldalúan átalakíthatja azzal a megkötéssel, hogy a jellegét alapvetően nem változtathatja meg (pl. nem csinálhat nem-oktatót az oktatóból) és a munkavállalónak is alá kell írnia,
olvasható a levélben. Hozzáteszik: még a kötetlen munkaidő sem jelenti azt, hogy a munkáltatót nem írhat elő kötelező dolgokat, amelynek a mértéke bizonytalan, mert formailag kötött munkaidőben dolgoznak.
Miért ne találhatnák ki akár azt is, hogy heti 40 órát igazoltan benn kell tölteni az egyetemen?
Ami a béreket illeti: a levél szerint az egyetem egyelőre elzárkózik a bértárgyalásoktól, bár lehetséges, hogy a kuratórium még megszólal a július 1-jei hivatalos átvételt megelőző összmunkatársi gyűlésen.
A munkavállalói érdekképviselet sürgeti azt is, hogy rálássanak a fenntartói jogokat gyakorló kuratórium működésére, bár azt írják, hogy az egyetem rektora kijelentette, nem tud olyan jogszabályról miszerint a kuratórium köteles lenne az üléseiről készült jegyzőkönyvet és emlékeztetőket nyilvánosságra hozni.
Ilyen jogszabályról mi sem tudunk, de attól még az egyetempolitikai elvárást, hogy a fenntartó működése transzparens legyen, érvényesnek kell gondolnunk.
A szakszervezet már az átalakulás elején kérte, hogy legalább a felügyelőbizottságba alulról delegálhassanak képviselőt, de erre az egyetem vezetése nem reagált – olvasható a levélben.
Kiemelt kép: Kummer János / 24.hu | Becsődöltek a tárgyalások az átalakuló Corvinus és a szakszervezet között | Nem tudtak megegyezni a szabadnapok számában és a bérekben, így egyelőre nem tudni, hogyan szerződnek a dolgozókkal a július 1-jei átalakulás előtt. | [
"bce",
"budapesti corvinus egyetem",
"bértárgyalás",
"corvinus",
"felsőoktatás",
"jutalom",
"szakszervezet"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2019/06/21/corvinus-szakszervezet-ber-szabadnap-jutalom | 2019-06-21 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Izgatottan tervezgettek, és volt, amit többször is átbeszéltek.
- Miután kitűztük az esküvő napját, és megkezdtük a lakodalom szervezését, abban is egyetértettünk, hogy a rácalmási Jankovich Kúriánál legyen a fotózás, de ennek részleteit akkor még nyitva hagytuk - idézte fel Ferenc, és mosolyogva nézett hitvesére. - Amikor megint átbeszéltük, úgy éreztük, fontos lenne, hogy a képeken a hivatásaink is láthatók legyenek. Ezért egy ideig abban gondolkoztunk, hogy díszegyenruha lesz rajtam, de mivel azt nem szerettük volna, hogy minden képen rendőrként legyek jelen, fontolóra vettük az átöltözést. Meg tudtam volna oldani, de nem éreztem helyénvalónak, hogy az esküvőnk napján rám várjon a menyasszonyom, úgyhogy végül abban maradtunk, öltöny lesz rajtam.
- Én javasoltam Ferinek, hogy kérelmezzen rendőrautót a fotózásra, és ez tetszett neki, úgyhogy még aznap meg is írta a kérvényt - vetette közbe Mónika, hozzátéve, hogy ezzel a látványtervezésnek még nem volt vége. - Amikor a hivatásaink megjelenítésén gondolkoztunk, felmerült, a szülők segítségével megszervezem, hogy legalább néhány gyerek ott legyen a fotózáson a csoportomból, mert óvodapedagógusként dolgozom. De ez körülményesnek tűnt, és azt végképp nem akartuk, hogy közös életünk legfontosabb napján ilyen szervezkedésbe kelljen bonyolódnunk. A tűzoltóautó is szóba jött, mert édesapám révén gyerekkorom óta a létesítményi tűzoltóságok testületéhez is tartozom, de az meg túl nagy lett volna. Arról nem is beszélve, hogy beleőrültem volna, ha valami történik, és egy tűzoltókocsi azért nem áll rendelkezésre, mert elkértük esküvői fotózásra. Nyugodt lélekkel egyeztünk ki a rendőrautóban, amiből jóval több van, úgyhogy ennyi időre biztosan nem fog hiányozni, és reménykedtünk a vármegyei főkapitány jóváhagyásában.
Fontos információ, hogy Virág-Udvardi Mónika édesapja, Udvardi Sándor a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetségének elnöke, és dunaújvárosi üzemi területeken két egységért is felel.
- Szolgálati helyem a Sárbogárdi Rendőrkapitányság, ezért ott nyújtottam be a kérvényt, azaz a szolgálati jegyet a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének címezve - magyarázta a főtörzsőrmester, aki hat éve lett Sárkeresztúr körzeti megbízottja. - Hamar megjött az engedély, aminek mindketten nagyon örültünk. Az állt benne, hogy a kérelmezett időpontban egy órára rendelkezésünkre állhat egy szolgálati autót, amely a legközelebbi, azaz a Dunaújvárosi Rendőrkapitányságról fog érkezni Rácalmásra. Ismerős kollega ült a volánjánál, és most is hálásak vagyunk neki, hogy jó időt is hozott magával, mert amikor a kúriához megérkeztünk, csepergett az eső.
- Pont annyi időre állt el az eső, amíg ott fotózkodtunk. Ez a kis csoda bearanyozta az esküvőnk napját. Utána megint rákezdte, de nem bántuk, és annyira nem is volt vészes - emlékezett Mónika, és azt is elmondta, a fényképezkedés még a szertartás előtt volt. A friss házasok abban is egyetértettek, hogy kéthetesre tervezett nászútjukat Spanyolországban töltik, és élményekkel telve tértek haza. Sok boldogságot! | Rendőrautós esküvőt tartottak | Virág Ferenc főtörzsőrmester, Sárkeresztúr körzeti megbízottja civilben kötött házasságot Virág-Udvardi Mónika óvodapedagógussal, de esküvői fotóikon rendőrautó előtt láthatók. A magyarázat érthető és a testületi kollegialitás dicsérete is egyben, az pedig kisebbfajta csoda, hogy amikor a szolgálati kocsi megérkezett, elállt az eső – írta a Zsaru Magazin a police.hu portálon. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/rendorautos-eskuvot-tartottak | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Folytatta szokását Tarsoly Csaba, és újabb, a sajtóban éppen futó üggyel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a Quaestor-ügy bírósági tárgyalásán. Most a moszkvai vízumgyárról beszélt, amiről másfél hete jelent meg az Indexen egy cikksorozat. Ebből kiderült többek között, hogy a Quaestor és Tarsoly Csaba bizalmasa, Kiss Szilárd cége – a Monte Tokaj Kft. – közös orosz projektjeként működő VisaWorld Center ezrével bocsátotta ki a schengeni vízumokat bármiféle ellenőrzés nélkül, mielőtt a Quaestor 2014-ben átvette volna ezt az üzletet.
A Külügyminisztérium 2013-as belső vizsgálata szerint "tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású orosz állampolgárok" kapták meg "minden látható, dokumentált ellenőrzés nélkül", köztük orosz prostituáltak is. Még a lakcímüket sem kellett megadniuk. A konzulokkal szemben "rendszeres volt a tisztességtelen befolyásszerzés, nyomásgyakorlás, akár fenyegetés". Arról nem is beszélve, hogy az állam minden ok nélkül lemondott a vízumbevételekről.
Tarsoly így beszélt most a tárgyaláson erről:
„Engem Szijjártó úr keresett meg, hogy kiszervezzék a vízumkiadást, hogy ne a követségen döntsék el, ki kaphat. Ez egy 40 ablakos központ lett, 15 eurót kerestünk vízumonként. Ez az orosz kereskedőház része lett volna.”
Tarsoly azt is elmondta, szóba került Szijjártóval, hogy Azerbajdzsánban, Egyiptomban és Fehéroroszországban is létesítenek hasonló központot. (A Quaestoron belüli pletykák szerint Tarsolyék az akkoriban felfutó letelepedési kötvényes üzletbe is beléptek volna.)
Szijjártó és Tarsoly 2014 novemberében – néhány hónappal a Quaestor bukása előtt – nyitották meg a moszkvai vízumközpontot. Biztos, ami biztos, Kiss Szilárd orosz titkosszolgálati kapcsolatokkal bíró élettársa, Jelena Cvetkozva is ott volt az ünnepélyes avatón:
A vízumközpont elég zsíros üzletnek tűnt, jó nagy profitkulccsal. Itt van a fapados üzleti terv, amit a projektet vezető quaestoros dobott össze 2014. márciusban.
A 90 milliós beruházással évi 400 milliós tiszta nyereséget értek volna el, csak úgy, hogy nem növelik a vízumigénylők számát a korábbi évek 70 ezres számáról. Azt is ki lehet számolni a táblázat alapján, hogy a vízumközpontnak 45 alkalmazottja lett volna.
Korábban egyébként már volt szó a vízumgyárról a Quaestor-ügy tárgyalásán. A negyedrendű vádlott, a Quaestor stratégiai irányításáért felelős Kárpáti Péter beszélt a vízumüzletről. Ő azt mondta, hogy a projekten dolgozó munkatársával úgy látták, több millió euró bevételt fognak csinálni ebből.
„Mi ebben az üzlet? Ebben az az üzlet, hogy van az államnak egyébként egy vízumkiadási bevétele, de a vízumban eljáró közvetítő cégnek is van bevétele, és kihez mennek az ügyfelek vízumot kérni, aki jó szolgáltatást nyújt. Mi felépítettünk egy olyan online kvázi foglalási rendszert, ahol oroszok elő tudták magukat azonosítani, weben keresztül a vízumigénylésükhöz, ezeket az adatokat utána a nemzetbiztonság által jóváhagyott formulában a követségek előre fel tudták dolgozni, tehát felgyorsítottuk az egész ügyintézést, informatika segítségével és elindult az üzlet”
– mondta Kárpáti az egyik tavaly őszi bírósági tárgyaláson. Érezhetően átsiklott afelett, hogy ez a felgyorsított ügyintézés orosz bűnözőknek és kémeknek könnyítette meg schengeni belépést (persze ez nem az ő feladata lett volna, hanem a Külügyminisztériumé).
A quaestoros vezető sajnálkozott, „jellemző válasz miközben ez egy működő, alkalmazottakkal, profittal, vállalti támogatással rendelkező cég és vállalat volt Oroszországban, a Külügyminisztérium csak azért, hogy szabaduljon a QUAESTOR nevétől bezárta. Ezzel kukába dobott mindent, ami ott tőke, pénz és bármi benne állt. Ezt is felháborítónak találom” – mondta.
Tarsoly nem most utal először a bíróságon az erős politikai kapcsolataira. Ősszel többek között szóba hozta, hogy az akkor éppen a hírekben szereplő szaúdi üzletember-bűnözővel, Ghaith Pharaonnal tárgyaltak a DunaCity eladásáról, és azt is, hogy "megfelelő politikai helyről" jött az ötlet, hogy ha feldobja magát a pénzügyi felügyeletnél, akkor egyben tarthatja cégcsoportját. A bíróságon az eleje óta arról beszél, hogy azt gyanítja, valamiért a politika irányából hátba szúrták őt. | Tarsoly Csaba szerint Szijjártó kereste meg a moszkvai vízumgyár ötletével | A Quaestor-vezér újra üzent az előzetesből a politikusoknak. 90 milliós beruházással csináltak volna maguknak évi 400 millió tiszta nyereséget, az állam helyett – és ez Szijjártó ötlete volt. | null | 1 | https://444.hu/2017/02/20/tarsoly-csaba-szerint-szijjarto-kereste-meg-a-moszkvai-vizumgyar-otletevel | 2017-02-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A két férfi hat, illetve öt évet kapott, amiért értékpapírokkal kereskedő brókercégeket látott el olyan, bizalmasnak számító értékes adatokkal, amelyekhez a munkakörüknél fogva juthattak hozzá. A kereskedők ezek birtokában jelentős segítséget kaptak a piaci mozgásokat illetően és ezért előnyhöz, vagyis többletjövedelemhez jutottak, vagy juttatták megbízóikat a világ harmadik legnagyobb részvénypiacán.
Szun Csen (Sun Zhen), az Országos Statisztikai Hivatal titkárságának igazgatóhelyettese 27 bizalmas statisztikai adatot szolgáltatott ki, míg Vu Csao-ming (Wu Chaoming), a Kínai Népi Bank pénzügykutató hivatalának igazgatóhelyettese 25 titkos adatot adott ki értékpapírpiacon működő illetékteleneknek. Az ügyben további négy személy ellen folyik eljárás.
„Az országos makrogazdasági adatok kiszivárogtatása kárt okoz a gazdasági szereplőknek, akadályozza a piaci versenyt és hátrányosan befolyásolja a kormány hitelességének megítélését” – állapította meg a történtekkel kapcsolatban Li Csung-cseng (Li Zhongcheng), az ügyészi hivatal főtitkárhelyettese, hozzátéve, hogy az ilyen cselekmény mindezeken felül súlyos veszteséget okoz az országnak, társadalmi és egyéni szinten egyaránt.
Az esetet kommentáló pénzügyi, gazdasági szakemberek egybehangzó állítása szerint Kínában a makrogazdasági bizonytalanság miatt különösen értékesek lehetnek a tendenciákról árulkodó adatok, s álláspontjuk szerint indokolt az elrettentően szigorú büntetés. | Kiszivárogtatásért kaptak börtönbüntetést | Gazdasági adatok kiszivárogtatásáért ítélték többéves börtönbüntetésre a kínai jegybank és az Országos Statisztikai Hivatal egy-egy alkalmazottját Pekingben – derül ki hétfői médiajelentésekből. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/kulfold-archivum/2011/10/kiszivarogtatasert-kaptak-bortonbuntetest | 2011-10-24 13:15:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Március végéig írják ki azokat a pályázatokat, amelyekkel lecserélik vagy megújítják az összes fővárosi és megyei kórház igazgatóját és gazdasági igazgatóját. Az állam az év elejétől vette át a 12 budapesti és 34 megyei fenntartású kórház fenntartását. Az új kórházvezetőktől egyértelműen azt várják, hogy szigorúan gazdálkodjanak, és öncsonkításra is képesek legyenek, azaz a jól működő térségi, országos egészségügyi rendszer érdekében le tudjanak mondani egy-egy osztályról. Irányadó lesz, milyen adósságot halmozott fel az intézmény és ez mennyiben múlt a menedzsment rossz döntésein.
Az egészségügyben a kórházigazgatók és gazdasági igazgatók viszonylag jól fizetettnek számítanak. Bérezésük - eddig legalábbis - a kórház méretétől és ágyszámától függött. A kisebb kórházak vezetői bruttó 700-800 ezer forint körül keresnek, de a legnagyobb intézmények vezetőinek fizetése bőven meghaladja az egymillió forintot.
Budapesten az Egyesített Szent István és Szent László kórház, a János-kórház és a Péterfy számít a legnagyobbnak. Ezeknek az intézményeknek a vezetői 1,5 millió forint körül keresnek. Egy orvos érdekképviseleti körökből lapunk birtokába került kimutatás szerint egymillió forint fölött keres a Szent Imre, a Jahn Ferenc, a Károlyi Sándor, az Uzsoki, a Bajcsy-Zsilinszky kórház igazgatója is.
Méretében megközelíti a legnagyobb fővárosi kórházakat több megyei intézmény, így Miskolc, Székesfehérvár, Győr, Gyula vagy Debrecen kórháza. Az országban a legnagyobb kórház egyébként nem Budapesten van, hanem Nyíregyházán. Ott a megyei Egészségügyi Holdingban egyesült a nyíregyházi, a mátészalkai, a fehérgyarmati és a nagykállói egészségügyi intézmény.
Ha azt nézzük, hogy egy több milliárd forint költségvetésű intézmény vezetése milyen felelősséggel jár, ezek a fizetések nem is számítanak túl magasnak. Épp februárban vették őrizetbe Kiss Zoltán Tamást, a nyíregyházi Egészségügyi Holding (EH) Zrt. vezérigazgatóját hűtlen kezelés gyanújával, mert a gyanú szerint szabálytalanságok történtek egy vezérlési-irányítási számítógépes program és egy automata gyógyszerelő rendszer beszerzésénél.
Ha az igazgatókat a mostani pályázaton lecserélnék, az jelentős kiadással járhat, hiszen komoly végkielégítéseket kell fizetni. A Nefmi ezzel kapcsolatban kérdésünkre csak annyit közölt, hogy erről még előzetes kalkulációk nem készültek, de a kérdésben a jogszabályoknak megfelelően fognak eljárni.
Nagy változások egyébként a kórházigazgatói karban nem várhatók. Már csak azért sem, mert viszonylag kevés olyan egészségügyi szakember van, aki képes kórházat vezetni, van kellő tapasztalata és egészségügyi menedzseri végzettséggel is rendelkezik. Bár eddig a pályázati feltételeknél nem volt előírás, hogy orvos legyen a leendő igazgató (általában csak felsőfokú és egészségügyi menedzseri végzettséget követeltek meg), a legtöbb intézménynél ma is orvos a vezető. Forrásaink ezzel kapcsolatban azt mondták: Magyarországon nagyon nehezen képzelhető el, hogy egy közgazdász vagy gazdasági szakember legyen a kórházigazgató, mert őt a főorvosok egyszerűen nem fogadnák el, és ő sem értené a kórház működését, emiatt nem tudná ellenőrizni minden kiadás szakmai indokoltságát.
A szakmában azt remélik, nem politikai alapon osztják majd újra a kórházvezetői helyeket. A pályázatokat egy legalább három fős bizottság bírálja majd el, amely szóban is meghallgatja a jelöltet. A Nefminél azt mondták, a bizottságok összetétele még szervezés és engedélyeztetés alatt van. A bizottság tagjai egy kormányrendelet szerint a közalkalmazotti tanácsból, az orvosi karból és a fenntartó, ebben az esetben az állam képviselőjéből kerülnek ki. Az új igazgatók kinevezését a kórházak átadási folyamatát menedzselő GYEMSZI, azaz a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet terjeszti majd fel a nemzetierőforrás-miniszternek.
Budapesten van három olyan kórházigazgató is, akiket éppen egy évvel ezelőtt nevezett ki a főváros újabb öt évre. Nekik is újra pályázniuk kell. Egyikük kérdésünkre azt mondta: a kiírás ismeretében mérlegeli, hogy ismét pályázik-e. Az intézményt 18 éve vezeti már, és vannak még olyan folyamatban lévő uniós projektek, amelyeket jó lenne befejezni. Kérdésünkre, hogy szerinte szerint milyen új képességeket várnak el tőle az immár államosított intézménynél, a főigazgató azt válaszolta: "újra kellene születnem, hogy másként vezessem az intézményt". | Másfél milliós fizetés a nagy kórházakban | Másfél milliós fizetés a nagy kórházakban - Újra pályáztatnak 46 kórházigazgatót. A fizetés másfél millióig terjed, de a felelősség nagy. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/03/21/korhazigazgatok/ | 2012-03-21 10:38:27 | true | null | null | Index |
közpénz;Civil Összefogás Fórum;Nemzeti Együttműködési Alap;CÖF;
2017-06-07 07:02:00
Öntik a CÖF-be a pénzünket
Egyre kevesebben támogatják egyszázalékos felajánlásokkal a kormánypárti Civil Összefogás Fórumot (CÖF), de aggodalomra nincs ok: a magánadományokat közpénz százmilliókkal pótolják.
Nem egészen egymillió forintos támogatásra számíthatnak azok a civil szervezetek, amelyek sikeresen pályáznak az állami Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA). A kormánypárti Civil Összefogás Fórum (CÖF) más csatornákon súlyos százmilliókhoz jutott a köz pénzéből. A NEA vezetőjétől nem várható, hogy tiltakozzon a feltűnő aránytalanság ellen, hiszen ő ugyanaz a személy, aki a CÖF-öt is vezeti: Csizmadia László. A Fideszt mindig fenntartások nélkül támogató CÖF-elnököt egyébként a kormány nevezte ki a NEA élére.
A CÖF, illetve annak alapítványa – ahogyan arról a Népszava beszámolt – tavaly 582 millió forintot könyvelhetett el, tízszer annyit, mint előző évben. Ebből 508 milliót a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM), 45 milliót pedig a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány adott. Mindkét esetben közpénzről van szó: az MVM állami tulajdonú cég, a Fidesz alapítványa költségvetési forrásokból működik.
Közleményei alapján Csizmadia László kuratóriumi elnök nem lát semmi szokatlant abban, hogy ennyi pénzzel kínálták meg a CÖF-öt. Pedig neki, aki a NEA tanácsának elnöke, pontosan tudnia kell, hogy civil szervezetek ezreinek ennek csupán a morzsája jut.
A „központi költségvetési előirányzatnak” számító NEA a 2015-ös adatok szerint mintegy 5,4 milliárd forint felett rendelkezett. A keret 6 százaléka önmaga működtetésére fordítható. A szétosztható összeg nem érte el az 5 milliárdot. A civil szervezetektől több mint 16 ezer pályázat érkezett. Az érvényes pályázatok száma 14 ezer, a nyerteseké 6 ezer körül mozgott. Egy szervezet átlagos támogatása nem sokkal haladta meg a 800 ezer forintot.
Persze, a CÖF kivételezett helyzetben van, a békemenetek (és az ellenzéket lejáratni próbáló plakátkampányok) szervezésével nagy szolgálatokat tett a kormánynak. Az anyagi elismerésen túl a politikai dicsőség sem maradt el. A Fidesz pártalapítványa – egyebek mellett a magyar kormány „jó hírének” védelmezéséért – 2012-ben Polgári Magyarországért Díjat adott a Békemenetnek. A díjat történetesen Csizmadia László vette át.
A kormánynak nem kell tartania attól, hogy Csizmadia és a CÖF hirtelen felcsap a valódi civil érdekek védelmezőjének. Miután a Fidesz előállt a civiltörvény jogfosztó módosításának, a „külföldről támogatott szervezetek” megbélyegzésének ötletével, a CÖF csak ennyit mondott: a „szóban forgó törvénytervezet nagyon is megengedő, és szigorúbb feltételek megfogalmazása is meggondolandó”.
Saját diadaljelentései szerint a CÖF óriási népszerűségnek örvend, ám az egyszázalékos felajánlások száma és mértéke cáfolja az állítást. A tavalyi 582 milliós bevételnek csak alig látható töredéke (1,2 millió forint) jött össze adófelajánlásokból: mindössze 259 adófizető gondolta úgy, hogy ezt a szervezetet kellene kedvezményezettként megjelölnie. Előző évben 270 adófizető választotta a CÖF-öt (1,3 millió forint), Csizmadiáéknak tehát az alacsony szinthez képest is sikerült rontaniuk.
A CÖF amúgy még mindig együttműködő partnereként tünteti fel a Magyarországi Evangélikus Egyházat. Holott az evangélikusok országos irodája több mint egy éve közölte: a Magyarországi Evangélikus Egyház a „Civil Összefogás Fórummal sem szóban, sem pedig írásban nem kötött együttműködési, illetve partneri megállapodást”. | Öntik a CÖF-be a pénzünket | Egyre kevesebben támogatják egyszázalékos felajánlásokkal a kormánypárti Civil Összefogás Fórumot (CÖF), de aggodalomra nincs ok: a magánadományokat közpénz százmilliókkal pótolják. | null | 1 | https://nepszava.hu/1131359_ontik-a-cof-be-a-penzunket | 2017-06-07 07:43:00 | true | null | null | Népszava |
Decemberben elindult a jelentkezés az egyetemek szeptemberben induló képzéseire, a pontszámítás azonban nagyban különbözik a korábbi évekétől. Idén például extra pontok járhatnak azért is, ha valaki eredményes e-sportoló, vagy tehetségesen legózik. | Vízválsággal fizetünk a rezsicsökkentésért, a kormány megoldása erre is az einstand lehet | Államosíthatják a még önkormányzati tulajdonban lévő vízszolgáltató vállalatokat is – értesült a HVG. Ezt lépné a kormány, miután a rezsicsökkentés miatt nem csupán veszteséges az ágazat, de aszályosabb időszakban már a vizet sem tudja mindenütt garantálni. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20220707_Tekozlo_allamferfiu | 2022-07-07 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Közeleg a Netflix-féle Punisher, melynek már az új kedvcsinálójában is durva dolgokat művel Frank Castle. Videó.
Még áprilisban jelentette be a Netflix, hogy a Daredevil, a Jessica Jones, a Luke Cage és az Iron Fist után készül a Punisher, azaz a Megtorló is saját sorozatot kap. A szériában természetesen ismét az a Jon Bernthal fogja megformálni az antihőst, aki már a Fenegyerek-sorozat második évadában is játszotta.
A produkció munkálatai hónapok óta zajlanak és noha a hivatalos posztere és az első teaser trailer már megjelentek, hosszabb előzetes még mindig nem érkezett az év második felére beígért Punisherhez. Addig is, míg a Netflix megszánja a rajongókat és közzétesz egy, a sztoriból is csepegtető trailert, íme a produkció legújabb promója, egy rövid, de ütős videó, amely eléggé hatásosan érzékelteti, hogy Frank Castle, vagyis a Megtorló bizony a saját sorozatában sem lesz éppen kíméletes az ellenfeleivel.
A Punisher cselekményét még homály fedi, de a szereplőgárdáját illetően már publikus, hogy Bernthal mellett a Daredevilből ismerős Karen Page szerepében Deborah Ann Woll is visszatér majd benne. A fontosabb új karakterek pedig Castle egyik múltbéli cimborája, az ex-katona Billy Russo (Ben Barnes), aztán a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek dolgozó, Micro fedőnevű elemző (Ebon Moss-Bachrach) és a rendkívül képzett titkos ügynök, Dinah Madani (Amber Rose Revah) lesznek a sorozatban.
A premierdátuma még nem ismert, de a Punisher első évada még idén megérkezik majd a Netflixre. | Ha azt hiszed, láttál már könyörtelen akcióhőst, akkor még nem láttad a Megtorlót | Közeleg a Netflix-féle Punisher, melynek már az új kedvcsinálójában is durva dolgokat művel Frank Castle. Videó. | [
"videó",
"megtorló",
"jon bernthal",
"netflix",
"marvel",
"tv",
"sorozat",
"punisher"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2017/09/19/ha-azt-hiszed-lattal-mar-konyortelen-akciohost-akkor-meg-nem-lattad-a-megtorlot | 2017-09-19 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Trasparency International (TI) idei korrupciós országranglistája szerint a legjobb a helyzet Dániában, Új-Zélandon és Svédországban, a listavezetők 9,3 pontos korrupció érzékelési indexszel (cpi) állnak az élen. A második helyen Szingapúr (9,2) áll, majd Finnország és Svájc következik, 9,0 pontos értékkel. A sereghajtók között találni Haitit (1,4), Irakot (1,3), Mianmart (1,3) és Szomáliát (1,0).
Európában idén jelentős javulást három ország, Albánia, Ciprus és Törökország mutatott fel, miközben Bulgária (3,6 pont), Nagy-Britannia (7,7) és Norvégia (7,9) indexe csökkent.
Magyarország korrupciós teljesítménye a tavalyi, hibahatáron belüli javulás után romlott: a 180 állam között immár csak a 47. helyen áll a 2007-es 39. után, indexértéke pedig 5,3-ről 5,1-re csökkent. (2006-ban a 41. helyet szereztük meg, 5,2 ponttal.) Mindez azt jelenti, hogy a magyar mutató megegyezik Costa Rica, Jordánia, Malajzia és a Zöld-foki szigetek indexével, viszont elmarad a 45. helyen álló, 5,2 pontot hozó Csehország teljesítményétől. Szlovákia és Lettország 5,0 ponttal osztozik az 50. helyen, Lengyelország 4,6 pontja az 58. helyre volt elegendő. Magyarország egyébként a 27 tagú EU-ban a 18. helyen áll, és teljesítménye úgy romlott, hogy az index immár megegyezik a javulást mutató közép-európai átlaggal.
A TI szerint Magyarországon hat fő terület számít problémásnak:
- a továbbra is átláthatatlan párt- és kampányfinanszírozás,
- a közbeszerzési rendszer,
- a gyenge jogalkalmazás és enyhe szankciók,
- a civil szféra gyengesége,
- korrupció jelentős társadalmi elfogadottsága,
- hiányzik a politikai akarat a korrupció megfékezésére.
Alexa Noémi, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója ennek kapcsán kijelentette: sürgető feladat a párt- és kampányfinanszírozás átalakítása, ráadásul az erre vonatkozó törvénytervezet már egy éve készen áll. Radikálisan meg kellene reformálni továbbá a közbeszerzések rendszerét - a törvénytervezet már a parlament előtt van. Hozzátette: nagyon fontos a társadalmi szemléletformálás, illetve az is, hogy az állampolgárok a mindennapi életükben szüntessék meg a korrupciót, és jelentsék a korrupciós eseteket. | Romlott a magyar korrupciós helyzet | Továbbra is átláthatatlan a kampányfinanszírozás, ráadásul a magas társadalmi elfogadottság mellett hiányzik a politikai akarat a korrupció megfékezésére. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/romlott_a_magyar_korrupcios_helyzet.382206.html | 2008-09-23 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Bohém Rapszódia megnyitotta az utat a rocksztárokról készült zenés életrajzi filmek előtt, de Hollywood még mindig gőzerővel készíti az olyan tragikusabb kamaradrámákat, mint amilyennek a Judy tűnik.
A film Judy Garland (Óz, a csodák csodája) életének utolsó korszakát dolgozza fel, harminc évvel a világsztársága után, nem sokkal a végzetes túladagolása előtt. A színésznő Londonba érkezik 1968 telén, hogy előadja a The Talk Of The Town című önéletrajzi darabját, miközben éppen készül összeházasodni az ötödik férjével. Garlandot Renée Zellweger alakítja, a sztori maga az End Of The Rainbow című könyv feldolgozása, amit Peter Quilter írt.
Judy Garland lánya, Liza Minnelli azt nyilatkozta korábban, hogy sosem beszélt Zellwegerrel a filmről, sőt, az egész filmet nem támogatja, de nem is tiltja, szóval feltehetőleg semmilyen formában nem vesz részt az előkészületekben.
A filmet szeptember 27-én fogják bemutatni az Egyesült Államokban. | Megelevenednek Judy Garland utolsó hónapjai | Megelevenednek Judy Garland utolsó hónapjai - Renée Zellweger játssza a színésznőt, aki élete utolsó fellépéseire készül. | [
"judy garland",
"renee zellwegger",
"életrajzi film",
"judy",
"előzetes",
"filmek 2019",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/cinematrix/2019/05/10/renee_zellweger_judy_garland_elozetes_eletrajzi_film | 2019-05-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Bár Makovecz-torony talán nem lesz – az építész családja legalábbis határozottan tiltakozik a Melocco Miklós által a fővárosi Clark Ádám térre megálmodott, 14 méter magas, monumentális Makovecz-arcképpel díszített építmény ellen –, a kormány pénzzel támogatja, hogy Piliscsabán Makovecz-bástya néven új építménnyel egészüljön ki a katolikus egyetem campusa.
Egyebek mellett ez is kiderül a kormány által a két ünnep között megalkotott, különféle szervezeteket és célokat támogató határozatok egyikéből. Egy másik, ugyancsak december végi határozat azt is előírja, hogy a művész műteremházát Makovecz Imre Emlékközponttá alakítják, az általa jegyzett épületeket – esetleges felújításuk mellett – műemlékké nyilvánítják, a vázlataiból reprezentatív kiállítást rendeznek, továbbá felmérnék, mi az, ami a fiókban maradt tervekből esetleg megvalósítható. Mindezekre összesen több mint 6 milliárd forintot irányoztak elő.
Bár a Makovecz-hagyaték ápolásán aligha van titkolnivaló, a december végi ünnepi időszakra általában jellemző, a közélet dolgai iránti csekélyebb közérdeklődés is szerepet játszhatott abban, hogy a kormány a hozzá közeliek bőkezű támogatásához fogott az év utolsó napjaiban: december 23. és december 31. között összesen közel 150 milliárd forint sorsáról döntöttek.
Osztogatás több száz oldalon
Nemcsak az a 80 milliárd forint „talált pénz” lelt gazdára, amely a költségvetés bugyraiból december közepéig előkerült – a fedezet például az volt, hogy a tervezettnél kevesebbet költöttek családtámogatásokra, garanciavállalásokra –, de az év közben megnövelt költségvetési tartalékot is sikerült lenullázni, és egyes, támogatandónak ítélt ügyek érdekében jelentős átcsoportosításokra is sor került. A gyermekétkeztetési és gyermekjóléti támogatások fejezetben akadt például olyan el nem költött 3,6 milliárd forint, amit gyorsan áttereltek vidéki sportpályák, uszodák, hidak és – például Felcsút esetében 40 millió forint értékben – járdák építésére.
Több száz oldalra rúg azoknak a Magyar Közlönyöknek a terjedelme, amelyekben az év végi támogatói döntések megjelentek. Akkora volt a sietség a kiutalásoknál, hogy olyan önkormányzatok is részesültek pénzben, amelyek nem is kértek. Az e téves címekre kiment összegeket most visszaköveteli a belügy.
Mocsai mindent visz a felsőoktatásban
Az egyes támogatások mértéke rendkívül eltérő: a legtöbbet a Testnevelési Egyetem kapta képzeletbeli karácsonyfája alá. A Mocsai Lajos vezette intézmény egymaga közel ötször annyi pénzhez jut a következő három évben, mint amennyit a felsőoktatás az utóbbi két évben fejlesztési célú támogatásként az államtól kapott (7,6 milliárd forint). Ráadásul két telekkel is bővül az Alkotás utcai campus.
Ingatlanadományban részesült a Károli Gáspár Református Egyetem is. A Budapest belvárosi, Múzeum utca 17. és Reviczky utca 6. szám alatti Károlyi–Csekonics-palotaegyüttest kapta ajándékba. Az egyházak kézből etetésének másik példája a karácsony másnapján megnyitott, 6,5 milliárd forintos rendkívüli büdzsé, amelyből a bejegyzett egyházak programjait és beruházásait támogatja a kormány.
Magáról sem feledkezett meg az államapparátus vezérkara. A minisztériumok és kormányzati szervek közel 6 milliárd extra juttatást kaptak, amit dologi kiadásokra lehet fordítani. A kormány a tömeges bevándorlás és a migrációs nyomás kezeléséhez szükséges forrásokról szóló fejezetek túllépésének „lepapírozásán” túl átcsoportosítást hajtott végre annak érdekében is, hogy abból személyi juttatások is kifizethetők legyenek. Ez azzal is összefügg, hogy karácsony előtt a belügy visszakérte a határon szolgálatot teljesítő rendőröknek fedezet nélkül kifizetett túlórapénzt, majd a kirobbant botrány hatására nagyvonalúan lemondott róla.
Magával szemben korántsem olyan rigorózus a kormány, mint a beijesztett egyenruhásokkal. Korábban azzal hárította a Rogán Antal vezette propagandaminisztériumot ért vádakat, hogy a tárca felállítására 2,3 milliárd forintot csoportosítottak át a Miniszterelnökség költségvetéséből. Ehhez képest most két jogcímen (kormányzati kommunikáció és konzultációk) gyorsan hozzávágtak további 3 milliárd forintot.
Alamizsna az egészségügynek
Az igazán rászoruló területeknek – az egészségügy, az oktatás – ezzel szemben csupán alamizsna jutott. A várólisták csökkentésére vagy az onkológiai diagnosztikai többletfeladatokra szánt plusz 1 milliárdos, illetve 800 milliós támogatás például olyan tételekkel van „pariban”, mint a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtoknak vagy a Fidesz bölcsőjének számító Bibó István Szakkollégiumnak juttatott extra ajándék.
Összesen 135 önkormányzat részesült az áldásból, átláthatatlan szempontok alapján. Hódmezővásárhely esetében például „a megyei jogú város feladatainak támogatása” a címszó (vagyis az alaptevékenység), másutt egyedi problémák megoldására szántak többletforrást (például a váci mélygarázs helyzetének rendezésére vagy a békásmegyeri piacra). Karcag pedig a világkiállítási pavilon, a „Sámándob” befogadásához kap 500 millió forintot.
A többség sportlétesítmények felépítése, felújítása, bővítése címén jutott rendkívüli pénzekhez (például Apátfalva, Bicske, Balatonlelle, Kőszeg, Mártély, Monor, Tordas). Mindezen felül a kormány 152 millióval megtoldotta a több milliárd forintos nemzeti stadionépítési programot is. Ezzel párhuzamosan belső átcsoportosítást is végrehajtott benne: így jutott például Seszták Miklós miniszter szülővárosa, Kisvárda – amelynek labdarúgócsapata a bajnokság másodosztályának 5. helyén áll – az eredetileg tervezett 800 milliót további 690 millió forinttal megfejelő stadionfejlesztési többlettámogatáshoz. | Itthon: Év végi pénzeső hullott a kormánynak kedves szervezetekre | Esetenként több milliárd forintos támogatás odaítélésével lepte meg az ünnepek alatt a kormány a számára kedves szervezeteket, egyházakat, önkormányzatokat – az év végi osztogatások több száz oldalra rúgnak a Magyar Közlönyben. Makovecz-torony helyett Makovecz-bástya épül, a Testnevelési Egyetem mindent visz a felsőoktatásban, a református egyetem pedig gáláns ingatlanadományt kapott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/201602_ev_vegi_penzeso_jokedv_boseg | 2016-01-09 10:37:00 | true | null | null | HVG |
Ülök a kocsiban. Szól a rádió. Évek óta rádiózok vezetés közben, igaz, változik a rádióállomás. Változott, ahogy a világ is körülöttem. Valaha nagy Petőfi Rádió-rajongó voltam. Amikor elkezdtem körzeti orvosként dolgozni, jó volt, hogy miközben megyek egyik betegtől a másikhoz, emberi hangokat hallok.
Úgy adódott, most éppen nem lényeges, miért is, hogy sokat vagyok egyedül. A hangok pedig mindig is jók voltak az egyedüllét ellen.
Amikor kicsi lány koromban a szüleim elváltak, és Anyu nagylányt akart faragni belőlem, néha 30-40 percre otthon hagyott egyedül. Féltem. Talán leginkább azért, mert édesanyám állandóan mindent bezárt és folyton rettegett a betörőktől. A mai fejemmel azt gondolom, nekem magamnak eszembe sem jutott volna félni, de mivel imádott anyukám rettegett, átvettem a félelmeit.
Elmegyek egy rövid időre, Anduka, meg kell beszélnem valakivel valamit. Sietek haza – mondta, és már nem is volt a lakásban.
Nagyon féltem, hogy mitől, arra nem emlékszem csak arra, kuksoltam a szobámban, és hallgattam a neszeket. Nem volt késő, és a ház, ahol laktunk és én ma is lakom, öt emeletes, tele emberekkel, reális veszély nem állt fenn. Ettől persze sose félünk kevésbé, sőt talán épp az irreális veszélyek a legfélelmetesebbek.
Volt egy kisrádióm. Azt hiszem, kínomban kapcsoltam be, hogy teljen az idő. Mély férfihang szól a hangszóróból. Az a fajta, ami később is mindig nagy hatással volt rám.
Gondolat – mondta – a Rádió Irodalmi Lapja. És hozzá az idézetet is:
Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes
– nem is tudtam akkor, hogy ez József Attila.
Csak szép volt, és nagyon egybecsengett azzal, amit, ha szabad így fogalmaznom, az anyatejjel együtt szívtam magamba. E vonal mentén élt a családom. Pontosan és szépen, de hiszen az élsport épp erről szól, hogy mindezt készségszinten megtanulod. Vagy másfelé visz az utad, és nem leszel híres-neves nagy sportoló. Most persze nem erről akarok mesélni, épp csak eszembe jutott.
Szóval rádió és a Gondolat, és az idézet. A műsor jó volt. Rögtön az első belehallgatáskor is. És – ez volt a lényeg – nem éreztem magam egyedül. Bejöttek a szobába a szereplők. Miképpen sok évtizeddel később vezetés közben is megtelik az autó.
Nem nagyon hallgatok híreket, sőt inkább azt mondanám, főleg az utóbbi időben nagyon nem hallgatom a hírműsorokat. Lehet, hiba, de jól elvagyok a hazugságaik nélkül. Tudom, szerencsés vagyok, hiszen a gyerekrendelőben nem kell politizálni.
Ott akkor égsz, ha nem ismered Harry Pottert, Hannah Montanát, vagy Törpapát, függően a betegeid aktuális életkorától, de a politikában ügyeletes Darth Vadert vagy Voldemort Nagyurat (akinek a nevét sem mondjuk ki), nem kell ismerned. Fent nevezettek a filmtörténelem ikonikus gonosztevői. Na, ha ezekkel és a többi szereplőkkel kapcsolatban nem vagy képben, buktad a betegeid megbecsülését. Szerencsére engem ez a veszély nem fenyeget, imádom, és ezerszer újranéztem minden vonatkozó filmet. A politika meg sose érdekelt.
Szóval először a Gondolat, aztán a Petőfi Rádió, és aztán sok más egyéb, míg végül, az utóbbi időben a Klasszik Rádió szól otthon és autóvezetés közben is.
Ehhez nem árt tudnod valamit
Azt hiszem, jó helyre pottyantott a gólya. Sok mindent megkaptam, ami ahhoz szükséges, hogy viszonylag jól elboldoguljak a mai, nem kevéssé bonyolult világban. Elsősorban a hihetetlen nyitottságot és tudni vágyást. Mindig kíváncsi természetű voltam. Zavart, ha nem értettem az összefüggéseket, ezért nem csak sokat beszéltem, de sokat is kérdeztem.
Ha nem tudod, nem érted, kislányom, kérdezd meg, mondták együtt és egymástól függetlenül is a szüleim, megadva ezzel annak biztonságát, hogy nem az a baj, ha valamit nem tudsz, hanem az, ha úgy is maradsz. Kérdezz, és megtudod, és ha nem érted, kérdezz tovább addig, amíg meg nem érted. És én kérdeztem, és megkaptam rá a válaszokat, vagy tőlük, vagy megmondták, hol kell utánanézni.
A zene azonban, a zenei képzettség kimaradt a "képzésemből". Nem az érdeklődés híján, egyszerűen nem jutott már idő rá.
Korán, nagyon korán kezdtem elég jól úszni. A nyelvek, a tanulás mindig is előtérben voltak, ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy, hallottam sokszor, de zenét már nem tanultam. Persze az iskolában igen, meg jártunk operába is, mindaddig, amíg egy Wagner-bérlet kapcsán többször el nem aludtam a második felvonás elején.
Volt egy zenész osztálytársam, komolyzenével foglalkozott, sose értettem, miképpen tudja egy-két taktus után megmondani, ki szerezte és mi az a mű, ami éppen hallható. Ő meg azt nem értette, hogyan lehet úgy pillangózni, ahogy én tudok.
Lényeg, ha nem is nagyon, de zavart, hogy nem vagyok járatos a zeneirodalomban. Aztán rátaláltam a Klasszik Rádióra. És szólt a zene, és egyszer csak azt vettem észre már felismerem a szerzőt, sőt sokszor a művet is.
Pöpec rádióm lévén kiírja, hogy épp mi megy műsoron, de valamiért a kiírás olykor késik, és szól a zene, odanézek a kijelzőre, és azt írja, Mozart... hát ez bizony Beethoven, mondom magamban én, és bingó, teljes a siker, kis késéssel kiderül, nyertem. Én magam, a rádió ellen. Apró örömök a szürke hétköznapokban.
Szól a rádió, szól a zene, és közben olykor némi próza is hallható. A struktúrát nem igazán értem, talán valami távol-keleti érdekeltségű az adó, vagy a tulajdonosnak arra van valami, ami fontos, nincs nagy jelentősége, de főleg Kínáról és az ottani dolgokról beszélgetnek. Kínai ételek, szokások gondolkodásmód.
Valamikor az ősidőkben egy japán lánytól kaptam ki az olimpián. Ő nyerte az álmodott 100 pillangó olimpiai bajnokságát 1972-ben Münchenben.
Ezért aztán komoly ellenállást érzek mindennel kapcsolatban, ami távol-keleti. Ha azt mondod marhaság, igazat adok neked, én is azt gondolom, de ettől a tény nem változik.
Fájdalom nincs már benne, de az ellenállás még ma is erős. Éppen ezért, mivel azt tanultam és hiszem is, menj szembe az ellenállásokkal, figyelek, és reménykedem, hátha egyszer csak oldódik a dolog. És mivel figyelek, a jó sors megajándékoz fontos mondatokkal, amelyeket aztán lehet mantrázni.
Tehát jövök hazafelé, szól a rádió. Valami buddhista iskolába járó fiatalember bizalmába férkőzne a riporter, hogy hogyan és miképpen is gondolkoznak ott a messzi, távoli világban. Honnan tudná szegény, aki, mint a riport elején kiderült, sose járt még arra – gondolom – de nincs igazam, a dolog így is működik.
A tudat a lényeg – mondja srác, aki hamarosan végez, és oktatni fogja mindazt, amit megtanult.
Hogyan élj Európában Buddhaként?
Hm – egyre érdekesebb –, és persze rögtön Popper Péter jut eszembe. a maga indiai élményeivel. Hogy is csak a mondat Péter szarkasztikus megfogalmazásában?
"Könnyű egy kolostorban szűznek maradni, próbáld egy kupleráj közepén!"
Igen, igen, könnyű úgy vegának lenni, hogy nincs is hús a közeledben vagy nincs rá pénzed, és könnyű úgy megvilágosodni, hogy ülsz egy fa alatt és nem szól a telefonod, nincs hívás egyetlen betegtől sem, és forgalom sincs, meg közlekedési dugó se.
Ez a fiú azonban olyat mond, ami mélyen elgondolkoztat. Valószínűleg tud valamit.
Tehát a kérdés, amit a riporterlány feltesz, így hangzik:
Mondd, te nem látod, érzed mindazt, ami körülvesz minket, zaj, forgalom, telefon? Vagy látod, de nem érdekel?
Dehogynem látom, de dolgozom rajta, önmegfigyeléssel, meditációval, tudatossággal, hogy bár látom, ne zavarjon, mert – és itt a lényeg! – ha zavar, akkor az uralkodik rajtam, és nem én magamon.
Tökéletes, nincs mit hozzáfűzni szerintem, legfeljebb azon igyekezni, hogy miképpen tudom én ezt megvalósítani. Sport, türelem, írás, és azon dolgok elkerülése, amik kirepítenek a középpontomból.
A meditáció nem volt az én utam. Próbáltam, nem ment. Talán érdemes lenne újra megpróbálni. Ha újból nem megy, az sem baj, hiszen senki sem mondta, hogy a hegyre csak egy út visz fel.
Járj az utadon, azon, ami a tied – üzente aznap a rádió egy műsorban, aminek a témája ellenállásba ütközött sokáig a lelkemben.
Talán ez is a győzelem egy formája, érdemes kipróbálni, és akkor némi szerencsével talán az is kiderül, hogy ki ural kit. | Dr. Gyarmati Andrea: Ki ural kit? | Ülök a kocsiban. Szól a rádió. Évek óta rádiózok vezetés közben, igaz, változik a rádióállomás. Változott, ahogy a világ is körülöttem. | [
"dr. gyarmati andrea",
"gyarmati andrea",
"poszt itt"
] | 0 | http://24.hu/poszt-itt/2017/02/01/dr-gyarmati-andrea-ki-ural-kit | 2017-02-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Gázai övezetben élő és dolgozó újságírók csaknem tizede halt meg a Hamász október 7-i támadása óta. Az újságírók számára évtizedek óta ez a legvéresebb háború, amely teljesen megváltoztatta a háborús tudósítás műfaját. Három hónap alatt csupán két külföldi újságíró tudott bejutni a Gázai övezetbe, rajtuk kívül minden más tudósítást a helyi palesztin riporterek végeznek. Milyen volt eddig újságíróként dolgozni Gázában, lehet-e pártatlanul tudósítani, amikor a szülőföldedet bombázzák és mit tehetnek az újságírók, hogy biztonságban maradjanak? Kérdéseinkre Valid Batravi veterán palesztin újságíró ciszjordániai otthonából válaszolt. | Újra jól fut a Mészáros miatt egy időre kegyvesztetté vált vállalkozó szekere | Krskó Tibor kommunikációs ügynökségekbe fektetett pénzt, most újabb média-reklámügynökséget indított. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202113_hg_listak_kormanyfuggoseg | 2021-04-04 11:15:00 | true | null | null | HVG360 |
A budapesti nyomozók egy fővárosi tankerületi központ gazdasági vezetőjét vesztegetés, vesztegetés elfogadása és „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűntett megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását – írja a police.hu.Három vállalkozót is gyanúsítottként hallgattak ki, ők szabadlábon védekezhetnek, de a gyanúsítottak köre az eljárás során még bővülhet.A BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztályának adatai szerint a tankerületi központ gazdasági vezetője az általuk kiírt közbeszerzési eljárásokat úgy manipulálta, hogy azokon az előre kiválasztott cégek nyerjenek, és a központ felügyelete alá tartozó intézmények kiadásainak igazolására fiktív számlákat állíttatott ki.A hivatali helyzetével visszaélve a gazdasági vezető több 10 millió forinthoz juthatott így, de nemcsak pénzt fogadott el, hanem például több mint 2 millió forint értékű Forma-1 belépőt, vagy egy 30 milliós luxusautó használati jogát is.A nyomozók április 9-én az érintett tankerületi központban és több megye rendőreinek bevonásával további 27 helyszínen egyszerre hajtottak végre akciót: iratokat, adathordozókat, több mint 63 millió forintot és külföldi fizetőeszközt foglaltak le, illetve két ingatlant zár alá vettek kb. 75 millió forint értékben. | Vesztegetés gyanújával őrizetbe vették egy fővárosi tankerületi központ vezetőjét | A BRFK szerint több millió forintot, luxusautót és Forma-1-belépőket is kaphatott a megbundázott közbeszerzési és koncessziós eljárásokért cserébe. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/11/vesztegetes-gyanujaval-orizetbe-vettek-egy-fovarosi-tankeruleti-kozpont-vezetojet | 2024-04-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2023 év végén is közpénzmilliárdokkal olajozzák a kormánykommunikáció gépezetét: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal eljárásában ezúttal is Balásy Gyula cégei nyertek.
A Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. képviseletében Balásy a Miniszterelnöki Kabinetirodával szerződött november 10-én, a szerződést a tárca részéről dr. Rédey Krisztina közigazgatási államtitkár szignózta. Rédey Krisztina az állami Szerencsejáték Zrt. igazgatósági tagja is, illetve az állam és az Antenna Hungária (4iG-csoport) által megvásárolt Vodafone-ban is felügyelőbizottsági posztot kapott.
A szerződés november 10-én hatályba is lépett, és egészen a bruttó 2 milliárd 865 millió forintos (nettó 2 milliárd 256 millió forint, amelyből nettó 826,7 millió forint opció) keret kimerüléséig, de legkésőbb december 31-éig érvényes.
Legutóbb júliusban kötöttek „az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok” ellátásáról szóló megbízást ugyancsak Balásy cégeivel, akkor csaknem bruttó 10 milliárd forintos keretösszeggel. A mostani, novemberi megbízás már a 41. a sorban, ezeket kissé leegyszerűsítve plakátkampánynak szoktuk nevezni, bár korántsem csak az óriásplakátokról van szó. A pénz forrása természetesen a 2023-as költségvetés, azon belül is a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetének „Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok” előirányzata.
A novemberi aláírási dátum azt jelenti, hogy ez a megbízás már a negyedik negyedévre szól, nincsen benne abban a legutóbbi, a harmadik negyedévre vonatkozó összesítésben, amelyről a Media1.hu számolt be. Eszerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal ebben az időszakban 15 milliárd 495 millió forint értékben kötött kommunikációs szerződéseket az állami cégek, intézmények és minisztériumok megbízásából. Mind a 39 szerződést Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kapták, és ebben benne van a júliusi, „plakátkampányos” megbízás is.
Ha csak ezeket a kifejezetten nagy, a kormány kommunikációját érintő megbízásokat nézzük, meglepően nagy összeget költhet a kormányzat idén üzenetei eljuttatására. A novemberi idén a negyedik ilyen megbízás, és egyáltalán nem biztos, hogy nem lesz már több ebben az évben. Tavaly ugyanis december 15-én is kötöttek egy ilyen keretszerződést, az összértéknél nettó 11 milliárd 811 millió, tehát csaknem bruttó 15 milliárd forintot tüntettek fel, ennek jelentős részét vélhetően idén használták fel.
Ami biztos, hogy idén
március 23-án nettó 7 milliárd 874 millió forintos,
május 25-én nettó 3 milliárd 149 millió 606 ezer forintos,
júliusban nettó 7 milliárd 840 millió forintos,
a jelenlegi megbízásban pedig nettó nettó 2 milliárd 256 millió forintos kerettel szerződtek.
Minden megbízásnál 30 százalékos opciós részt hagytak arra az esetre, ha ezeket is teljesen kimeríti a Kabinetiroda. Idén csak a „plakátkampányos” megbízások összege nettó 21,7 (bruttó 27,56 milliárd) forint lehet. Ha csak a kötelezően lehívható résszel élnek, a végösszeg nettó 15,1 (kerekítve bruttó 19,3) milliárd forint.
A Transparency International (TI) Magyarország Tenderbajnok elnevezésű interaktív, közbeszerzési adatokon alapuló rangsora szerint Balásy Gyula a közbeszerzéseken legnagyobbat kaszáló személyek között van. A 2019 és 2021 közötti időszakban cégeivel 295 milliárd forint értékben nyert el közpénzes szerződéseket, többségében – ahogyan most is – a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól, amely több mint 300 megbízást osztott ki Balásy három cégének, a Lounge Designnak, a New Landnek és a Media Dynamicsnak. A nála is több közpénzes megbízáshoz jutókról itt olvashat.
Fütyülős kampány
November 18-án tartotta tartotta a Fidesz a 30. tisztújító kongresszusát, ezen az újraválasztott Orbán Viktor hosszan ecsetelte, hogy több olyan kérdés szerepel a lakosságnak kipostázott kérdőíven, amely ügyekben a magyar kormánynak vétójoga van az Európai Tanácsban. A miniszterelnök az unió vezetése elleni akciósorozat első lépésének nevezte a konzultációt, erről az RTL Híradó így számolt be:
A legújabb nemzeti konzultációhoz kapcsolódó plakátok – a jól megszokott kék színvilággal – november közepén, nagyjából a kongresszus idején kezdték elárasztani az ország plakáthelyeit, de az online médiában is megjelentek a hirdetések, amelyek üzenete, hogy „ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek”. Egy gikszer akadt: a Soros György fiát, Alex Sorost és Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét közösen megjelenítő plakátokat valamilyen rejtélyes okból nem sokkal debütálásuk után át kellett ragasztani.
A plakátkampány, a nemzeti konzultáció és az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény politikai értelemben összefügg: a hirdetések elvben a konzultáción való részvételre buzdítanak, annak eredménye pedig megalapozza/támogatja a törvényt (a 11. kérdés vonatkozik konkrétan arra, hogy szigorúan kell-e fellépni a „külföldi befolyásszerzés” ellen, de a többi kérdés is „Brüsszel” különböző terveiről szól).
Csakhogy a dátumok nem passzolnak: a plakátkampány és a konzultáció is november közepén indult, a kérdőíveket pedig 2024. január 10-éig lehet visszaküldeni. Elvileg csak ez után lesz ismert, hogy mennyien támogatják a kormány álláspontját. A parlament kormánypárti többsége azonban ezt nem várta meg, már idén december 12-én elfogadta a „szuverenitásvédelmi törvényt”, illetve az alaptörvény ehhez kapcsolódó módosítását.
Ajánló: Elég lehet egy Facebook-komment vagy egy nyilatkozat, hogy civilek ellen indítson eljárást a Szuverenitásvédelmi Hivatal, véli a TASZ
Hogy mikor lett véleménye szerint Ursula von der Leyen „Soros embere”, arra a miniszterelnök konkrétnak nem nevezhető választ adott. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke viszont egyértelműen válaszolt, amikor a magyar konzultációról kérdezték: azt mondta, felháborítónak és botrányosnak tartja a plakátkampányt, amely sérti az Európai Bizottság elnökét és tagjait, és szembe megy a lojális együttműködés európai elvével. Színtiszta hazugságnak nevezte a kérdőíveken szereplő kérdéseket, amelyekkel szerinte megpróbálják félrevezetni a magyarokat.
Az aHang civil szervezet és az Egységes Diákfront december elejére néhány nap alatt 13 ezer üres nemzeti konzultációs kérdőívet gyűjtött össze. Egymillió a céljuk. Az akcióval arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy inkább az oktatás, az egészségügy vagy az akkumulátorgyárak ügyéről kellene kérdezni az embereket:
Nyitókép: Nagy Attila Károly / rtl.hu | Brutális összeget visz el az új plakátkampány | Novemberben újabb, jelentős megbízást kapott a nyíltan a Fidesszel szimpatizáló Balásy Gyula két cégén keresztül. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/12/27/milliardok-kormanykommunikacio-konzultacio-plakat-szuverenitasvedelem-balasy-gyula | 2023-12-27 19:02:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A kormány egy változtatással lényegében kiüresítette a nyilvános vagyonnyilatkozatok rendszerét, noha eddig is következmények nélkül füllenthettek benne a magyar politikusok. A vagyonnyilatkozat egyébként máshol a korrupció elleni hatékony eszköz. Szokatlan az enyhítés időzítése, hiszen közben épp a korrupció elleni hatékonyabb fellépésért cserébe juthatna hozzá az ország az EU-s támogatásokhoz.
Ez a cikk a nyilvános vagyonnyilatkozatokról szól, amelyek a fejlett országokban lényeges korrupció elleni eszközként működnek.
Magyarországon eddig is nagyon gyenge, a céljára teljességgel használhatatlan színvonalon működött az állami döntéshozók vagyonnyilatkozati rendszere.
A mostani enyhítési hullám után viszont már az sem egyértelmű, hogy az új vagyonnyilatkozat mitől lesz lényegesebb papír, mint bármelyik poháralátét.
A korrupció elleni védekezés további gyengítése az időzítés miatt is különleges, hiszen az EU épp az ellenkezőjét várná el a támogatások folyósításáért.
Az elmúlt években a Fidesz-kormányok kifejezetten sokat tettek azért, hogy a politikusok tényleges vagyona és eredete minél kevésbé legyen megismerhető a választók számára.
A számos lépés közül a legerősebb talán a szigorúan titkos tulajdonosú magántőkealapok rendszerének 2014-es bevezetése volt, hiszen ezekkel például nincs is már szükség egzotikus offshore-cégek mögé bújtatni az eltitkolni szánt vagyon tényleges tulajdonosait.
A „legális pénzmosásként” elhíresült Stabilitási Megtakarítási Számla is idetartozhat, amely a vagyon eredetét segít örökre eltakarni.
A témától kicsit sem független, hogy lényegében ellehetetlenítették a NAV számára a vagyonosodási vizsgálatokat. Egyébként nem sokkal azután, hogy 2015-ben ellenzékiek ilyen vagyonosodási vizsgálatot kértek Habony Árpád és Szijjártó Péter ellen, előbbi akkoriban szaporodó médiabefektetései, utóbbi luxusingatlan-vásárlása után.
De olyanokra is lehet gondolni, mint amikor az ingatlanokról készült drónfelvételek készítését tették törvénytelenné 2021-től, nem sokkal azután, hogy a Mészáros Lőrinc bicskei birtokánál parkoló páncélozott járművekről készült többek között felvétel.
Ebbe a sorba illeszkedik az
eleve kirívóan gyenge vagyonnyilatkozati rendszer legfrissebb átírása is,
ahol egyebek mellett már például a vagyonukat sem kell teljesen bevallaniuk az érintetteknek.
Hasznos intézmény lehet
Lényegében minden olyan embernél hasznos valamilyen időközönkénti vagyonnyilatkozat, aki más pénzéről dönt, hiszen olyankor lehet leginkább korrumpálódni. Ideértve például azt is, ha valaki döntéshozó egy iparágban, egyik közeli rokona pedig ugyanott érdemi szereplő, akkor félő, hogy végül a rokon irányába fog lejteni a szabályozás.
Mindez értelemszerűen elsősorban az állami tisztségviselőknél merül fel, de mondjuk a Mol is biztosan elvárja a vezetőitől, hogy ne a versenytárs OMV részvényeiben tartsák a megtakarításaikat a lehetséges érdekellentétek miatt.
Ki elől fontos titkolni a legális vagyont?
Mellesleg az állam jellemzően amúgy is ismerheti a legális vagyonunk döntő részét, vagy ha célzottan kíváncsi rá az adóhivatal, a legtöbb országban könnyedén rá is kérdezhet. Sőt több északi országban az állampolgárok éves adóbevallása is teljesen nyilvános adat. Ami arra utalhat, hogy általában a jövedelmek, vagyonok nyilvánosságának nincs igazi költsége az érintettek számára, viszont segítheti az állampolgárok tájékozódását és a gazdaság fehéredését.
Az időszakos vagyonbevallás a korrupciós kockázatok csökkentése mellett sok esetben a döntéshozók hitelességének ellenőrzésére is alkalmas eszköz. Egy egyszerű példával élve: ha egy kifelé hangos környezetvédő politikus két magánrepülőt tart a felesége nevén, az fontos információ a választóknak.
Magyarországon szinte teljesen használhatatlan volt
Az eddigi magyar képviselői vagyonnyilatkozati rendszer a fenti céloknak eddig sem tudott megfelelni, leegyszerűsítve két fő probléma miatt:
Alapjáraton senki nem ellenőrizte hivatalból a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát.
Ha néha mégis kiderült, hogy súlyosan hiányos vagy hamis egy-egy vagyonnyilatkozat, akkor sem lett semmilyen érdemi következménye. A gyakorlatban az érintett legfeljebb átírta a kifogásolt részeket.
Az olvasóra bíznánk annak eldöntését, mennyi értelme van olyan hivatalos papírokat kitöltögetni, amelyeknek tartalma nem biztos, hogy igaz, de ha biztosan nem igaz, akkor se jár érte büntetés.
Egy híres kivétel: az MSZP-s Simon Gábort őrizetbe vették
Nem lehet azt sem mondani, hogy soha ne történt volna érdemi lépés hibás vagyonnyilatkozat miatt. A 2014-es választások előtt a Magyar Nemzet különleges információkhoz jutott, az MSZP-s Simon Gábor bankszámlaadataihoz. Majd igaznak is bizonyult többek között az, hogy a párt elnökhelyettese öt évvel azelőtt több száz millió forintot tett egy ausztriai bankszámlára, amit sosem írt bele a vagyonnyilatkozataiba. Simont hamar őrizetbe vették, büntetőügye viszont azóta lassan halad, máig zajlik.
Az újságírók, civilek ettől még próbálgatták nyilvános adatokból valahogy ellenőrizni ezeket a nyilatkozatokat, de hatósági eszközök nélkül erőfeszítéseik rendre kudarcra voltak ítélve. Ha az érintett minimálisan odafigyelt a vagyona eltitkolására, nem sok esélye maradt a nyilvánosságnak megtudni a valóságot.
Évek óta nyíltan „színjátéknak”, „abszurd rituálénak” írták le a lapok az egész folyamatot, amely a képviselőknek legfeljebb az átláthatóság látszatát kölcsönözte.
Már emlékszem, honnan volt a pénz
Amikor az érdeklődők mégis kiderítettek egy-egy extrém aránytalanságot, az érintett gyakran hallgatott egy-két napig, majd végül eszébe jutott egy vagy több magyarázat a vagyon forrására. Néha emellett fel is jelentették az érdeklődőt.
Emlékezetes magyarázat volt például 2014-ben, amikor Mészáros Lőrinc elfelejtette, hogy év közben kivett egymilliárd forintot a cégeiből, és abból élt.
Még nagyobb port vert fel Rogán Antal lakásának pár nap alatti ismétlődő növekedése ugyanebben az évben. Kicsit később Rogán Antal feltalált egy jól jövedelmező informatikai szabadalmat.
Onnan van pénz, hogy nyert a lottón hatszor
Több magyar politikus is nyert érdemi összeget lottón, de legszerencsésebb a kompolti polgármester lehetett. Balázs Zoltán tavaly a vagyongyarapodását ugyanis javarészt azzal magyarázta, hogy rövidebb időszak alatt hatszor is nyert különböző lottókon.
Szijjártó Péteréknél szintén 2014-ben nem volt egyértelmű, honnan tellett nekik 167 milliós új házra. De aztán elmondta, hogy segítők és a szülők adtak kölcsön a külügyminiszternek, ő csak nyolcvanmilliót tett bele az új házba a megtakarításaiból. Hamarosan aztán még jobban emlékezett, aszerint igazából csak 68 milliót fizetett ő a házba.
A DK-s Varju Lászlónál 2016-ban azután derült ki, hogy kicsit több vagyonos cége volt, mint amit korábban bevallott, miután Lamperth Mónika korábbi szocialista belügyminiszter ilyesmivel viccelődött egy nyilvános kommentjében.
Vagy frissebb példával idén is bepillantást lehetett nyerni Orbán Viktor kiszolgáltatott anyagi helyzetébe. A miniszterelnök egyelőre nem igazán tudott félretenni nyugdíjas éveire, leszámítva a korábban is meglévő másfél ingatlanát.
Legyen önkéntes, rendszertelen, sokkal kevesebb emberre vonatkozó
A korábbi rendszerben számos szereplő volt kötelezett éves vagyonnyilatkozatra, az országgyűlési képviselőknél maradva az ő formanyomtatványuk például egy 18 oldalas dokumentum volt.
Emellett a velük egy háztartásban élők is kötelezettek voltak, igaz, az ő bevallásuk sosem vált nyilvánossá. Az is lényeges feltétel volt, hogy elvileg teljes körű volt, minden vonatkozó érdemi vagyonelemet pontosan fel kellett volna tüntetni.
Az idén behozott, hatoldalas új verzió eleve csak a kormánytagokra, képviselőkre és az alkotmányos intézmények vezetőire vonatkozik. Azaz a polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek vagy más állami tisztségviselőknek továbbra is a régit kell használniuk.
Az új rendszernél erős különbségek lesznek, hogy:
Nem kötelező évente nyilatkozni, elég ciklusonként egyszer, aztán akkor, amikor a képviselő indokoltnak gondolja.
Nem kell a teljes vagyont bemutatni, elég a megelőző három évben végzett foglakozásai után sávosan bejelölni egy-egy jövedelemsávot. Azaz nem feltétlenül kell már bevallani például az ingatlanvagyont vagy a céges tulajdonrészt sem. Utóbbinál a képviselőre van bízva, hogy indokoltnak érzi-e beírni a cégeit, befolyással lehetnek-e a döntéseire.
A rokonok kikerültek, nem kell már titkos vagyonnyilatkozatot sem tenniük.
Alkalmi jövedelmeikről csak akkor kell bármit nyilatkozniuk, ha azok évi kétmillió forintnál magasabbak.
A tartozásaikat is csak akkor kell beírniuk, ha indokoltnak érzik.
A régi rendszerből viszont megtartották, hogy továbbra sem lesz szükség független, alapos és rendszeres ellenőrzésre, illetve beépített valódi szankciókra sem, ha esetleg valaki még az új szisztémában is rosszul emlékezne releváns információkra.
Az EU közben épp a korrupciós kockázatok markáns csökkentését kérné
Az átalakítás időzítése azért is furcsa, mert az uniós jogállamisági jelentésben külön kiemelték a magyar vagyonnyilatkozati rendszer kitartó gyengeségét.
Külön említve például a magyarországi nyilatkozatok rendszeres és tényleges ellenőrzésének hiányát. Egy ilyen irányú reformmal egyébként a hazai és uniós korrupcióellenes szervezetek régi elvárását is teljesítenék, hogy az ellenőrzött, releváns információk szerepeljenek ezekben a nyilatkozatokban, ne többé-kevésbé önkéntesen bedobott adatok, amelyeket az érintettek láttatni szeretnének.
Ennek ellenére visszatérően előkerül az uniós kritikáknál, hogy a magyar állam általában nem épít ki a korrupció megnehezítése érdekében független ellenőrző mechanizmusokat, és egyébként tavaly is kiemelték: „aggasztó, hogy milyen gyengén ellenőrzik Magyarországon a vagyonbevallásokat”.
A mostani átalakítás viszont egyértelműen az eleve gyenge hazai szabályok további puhítását jelenti, ami az EU által kért antikorrupciós irány szöges ellentéte.
Ezt valószínűleg az előterjesztő fideszes képviselők is pontosan így látták. A törvénymódosítás indoklásánál ugyanis szokatlanabb módon fel sem merült, hogy mi az egész rendszer célja és hogy ahhoz közelebb visznek-e a változtatások. | A vagyonnyilatkozatból eddig sem derült ki politikusaink vagyona, erre most újabb komoly enyhítések jöttek | A kormány egy változtatással teljesen kiüresítette a nyilvános vagyonnyilatkozatok rendszerét, noha eddig is gond nélkül hazudhattak benne a magyar politikusok. A vagyonnyilatkozat egyébként a világ nagy részében hatékony eszköz a korrupció ellen. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/vagyonnyilatkozat-politikusok-vagyona-komoly-enyhitesek-jottek/31980733.html | 2022-08-11 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Bő egy évvel az önkormányzati választás előtt a Fidesz vezérkara már tudott a Borkai-videó létezéséről.
Kubatovék a választás előtt egy évvel úgy vélték, ha a kínos videó nyilvánosságra is kerül az önkormányzati választási kampány során, az nem árthat a Fidesznek.
Közben egy Kubatov Gáborhoz köthető társaság próbálta kideríteni, kiknél lehet az eredeti felvétel.
A videót többször is eladhatták, de az biztos, hogy egy diósdi férfi tízmillió forintot kapott érte. A pénzt Borkaiék dobták neki össze, az ügyletet Rákosfalvy Zoltán egyik ügyvéd partnere papírozta le.
A Borkai Zsolt bukásához vezető zsarolási történet eddig ismeretlen háttere és részletei.
Ha tudni nem is, sejteni azért sejtette Borkai Zsolt, hogy egy évvel az önkormányzati választás előtt, 2018 őszén miért akar vele egy biztonságos helyen találkozni Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója. Kubatov kérését, hogy a győri polgármester keressen a városban egy „megbízható, biztonságos helyet”, Molnár Ágnes tolmácsolta neki. Ha valamit akartak Pestről, azt általában a Sopronban élő Molnáron keresztül üzenték meg, aki országgyűlési képviselő, és a Fidesz regionális igazgatójaként közvetlenül az országos pártigazgató, Kubatov alatt áll a hierarchiában.
A polgármester a városházától negyedórányi autóútra lévő Gyirmótra, a 83-as út mentén, az Aranyhal étterembe beszélte meg a találkozót. Egy olyan időpontra, amikor tudta, az étterem még üres lesz, így anélkül találkozhat Kubatovval, hogy annak híre menne a városban, ahol amúgy nem sok mindent lehet titokban tartani. A találkozó nem tartott tovább 3-4 percnél, és inkább a pártigazgató beszélt.
Kubatov a fideszes vezetésű város ekkor még teljhatalmú urának számító Borkai tudomására hozta, hogy van egy videó, amin ő és városszerte ismert barátai láthatók, amint egy hajón szexelnek. Kubatov arról is beszélt, hogy az önkormányzati választási kampányban valószínűleg előkerül majd a felvétel.
és ezzel a polgármester értésére hozta azt is, hogy az ügyet neki kell valahogyan rendeznie.
Amikor Borkai elhagyta az éttermet, legfeljebb csak azon csodálkozhatott, hogy a Fidesz felső köre honnan tud a felvétel létezéséről, hiszen ő erről nem beszélt nekik. Sőt, Borkai Kubatovtól tudta meg, hogy videófelvétel is létezik – a polgármester addig csak fotókat látott az adriai orgiáról. A buliról, amiről akkor még nem tudta, hogy bő egy évvel később bele fog bukni.
A fenti részleteket azután raktuk össze, hogy megtudtuk, milyen vallomást tett az ügy néhány érintettje a rendőrségen, amikor a Borkai megbuktatásához vezető szexvideó ügyében zsarolás miatt eljárás indult.
Egy kis kiruccanás
Az, hogy valaki dörzsölt, még nem jelenti azt, hogy minden helyzetben éber és óvatos. Amikor 2018 májusában, a pünkösdi hosszú hétvégére Győr egyik milliárdos vállalkozója, Somogyi János vállalkozó lefoglalt egy katamarán jachtot Horvátországban, hogy barátaival egy jó kis bulit csapjanak, még nem gondolta, mekkora bajba keverik magukat. Somogyi nemcsak egy a jól menő győri vállalkozók közül, hanem annak a szűk baráti társaságnak az egyik tagja, akik az elmúlt másfél évtizedben szabályosan maguk alá gyűrték az ország egyik leggazdagabb városát, kiszorítva mindenkit, aki nem a slepp tagja.
A szűk baráti kör, melynek Somogyi mellett Borkai egyik legjobb barátja, a város egyik legbefolyásosabb ügyvédjének számító Rákosfalvy Zoltán is oszlopos tagja volt, jóban-rosszban összetartott. Összekötötte őket egy nagy üzlet is, amit még 2012-ben hoztak tető alá, amikor Somogyi pénzéből Rákosfalvy közreműködésével és a polgármester háttértámogatásával olyan, akkor még értéktelennek tartott földterületeket vásároltak fel a város körül, amit aztán aranyáron tudtak nem sokkal később eladni, mert ott épült fel a Győrt életben tartó Audi egyik logisztikai csarnoka. Milliárdokat kerestek ezen az üzleten, a pénz Luxemburgba, egy offshore cégbe vándorolt, és megalapozta annak az informális hatalomnak az anyagi hátterét, amivel az elkövetkezendő években ez a kis baráti társaság polipként tudta behálózni Győrt.
Amikor Somogyi lefoglalta a katamaránt az adriai hajókirándulásra, bekérte a barátai hajós jogosítványainak a számát is, mert ha már elmennek a tengerre, vezetni is szerettek volna. És persze inni és jól érezni magukat, ahogy szokták az ilyen partikon. A hajós bulira eljött két lány, egy székesfehérvári ikerpár is. A lányoknak senki nem mondta, hogy tilos mobilozni, amit bő másfél évvel később Borkai a rendőrségen tett tanúvallomásában már hibának nevezett, miután zsarolás miatt eljárás indult. De ott és akkor, a buli hevében a mobilozás nem nagyon tűnt fel a résztvevőknek, amúgy is volt Borkaiékban alkohol jócskán, ami tompította veszélyérzetüket.
A győri polgármesteren, valamint Rákosfalvyn és Somogyin kívül a bulira mások is eljöttek: olyanok, akiket ez a kör „befogadott”, és éppen ezért a Borkai-éra haszonélvezőinek számítottak. Vállalkozók, akikről városszerte tudni lehetett, hogy azért is tudnak egyről a kettőre jutni, mert a slepp tagjai. A hajón bulizott Neumann Zoltán, annak a Kultúrmérnök Kft.-nek a tulajdonosa, amely sorra nyerte a közbeszerzéseket, vagy éppen Szabó Ervin győri vendéglátós, aki a belvárosban tudott látványosan terjeszkedni, miután sorra megkapta az önkormányzati ingatlanok bérleti jogait, és még a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál étkeztetésén is kaszálhatott a cégével, miután jóval magasabb ajánlattal nyerte meg a közbeszerzési pályázatot, mint a rivális cég.
Az orgiáért, mely közben Fekete Pákó Add ide a didit című klasszikusa szólt, komoly árat fizettek a résztvevők. Azt ugyanis nem tudták, hogy az egyik jelen levő lány felvételeket készít. Azt, hogy ezzel ki bízta meg, a rendőrség feladata lesz kideríteni, de a gyanú szerint a győri F. Gábor és a felesége. F. korábban egy családi elszámolási vita miatt neheztelhetett Rákosfalvyra. Tudta, hogy egy ilyen felvétel bizony sokat érhet, mert Rákosfalvyéknak elég sok ellenségük van.
Polgármester úr, ezt látnia kell!
Az adriai hajóút után, 2018 júliusában egy férfi egymás után többször hívta Borkai titkárságát a városházán. Mindenképpen beszélni akart a polgármesterrel, azt mondta, fontos, élet-halál kérdése, de rendre csak a városvezető kolléganőivel tudott beszélni, akik viszont lepattintották. Borkait amúgy sem lehetett csak úgy elérni, a polgármester nem éppen a nyitottságáról volt híres, ha valaki csak úgy az utcáról kereste. Ám ez a férfi levakarhatatlannak tűnt. Addig-addig győzködte Borkai kolléganőit arról, hogy a téma, amiről beszélni akar, rendkívül fontos, hogy végül bekapcsolták neki a polgármestert. Amikor bemutatkozott, Borkai egyből tudta, kicsoda, hiszen Póczik József egykori válogatott focistát sokan ismerik szerte a városban, régen mindketten az ETO sportolói voltak.
Póczik a polgármester értésére adta, hogy tényleg fontos ügyben kell beszélniük. Borkai végül nagy nehezen belement, hogy összefussanak a városházával szemben, a Rába hotelnél.
Ahogy oly sokszor az elmúlt években, most is a legmegbízhatóbbnak és legokosabbnak tartott barátjához, Rákosfalvy Zoltánhoz fordult, neki szólt először a képekről. Borkai sokkos állapotba került, de még inkább bepánikolt, amikor hónapokkal később az Aranyhal étteremben Kubatovtól a videó létezéséről is értesült, valamint arról, hogy mindez az önkormányzati választási kampányban előkerülhet.
Az Aranyhalban megtartott pár perces találkozó után Borkai több olyan emberrel is megosztotta a titkát, akiktől valamilyen megoldást remélt. Így jóval a választási kampány előtt értesült a videó létezéséről például Borkai egyik bizalmasa, a városháza egykori kommunikációs vezetője, de 2019 tavaszán már Kósa Lajos is azzal hívta fel őt, hogy tud a videóról, mi több, látta is azt.
Tavaly tavaszra a Fideszben híre ment az ügynek, Borkai vallomása szerint Kósán kívül már mások, például Kocsis Máté is tudott a problémáról. Az Index megkeresésére Kocsis elismerte: neki 2019 tavaszán, egy győri rendezvényen Borkai maga mondta el, hogy van valami nőügy, ami a választási kampányban előkerülhet, de részleteket erről a polgármester nem osztott meg vele. Kerestük Kósa Lajost is, aki Borkai vallomása szerint már tavaly tavasszal azt mondta neki, hogy látta is a felvételt, de a politikus egyelőre nem reagált a megkeresésünkre.
Kényszer, érdek, ösztönélet
Legalábbis amikor egy alkalommal Kubatovval a Fidesz budapesti székházában találkozott, a pártigazgató azt mondta neki, hogy a „főnök” szerint ami történt, magánügy, és nyugodjon meg, mert ha az önkormányzati választási kampányban nyilvánosságra kerül a téma,
Mindeközben elindult egy másik szálon az a magánnyomozás is, amit Rákosfalvy Zoltán irányított, hogy megtudja, kinél vagy kiknél lehet a felvétel, és megakadályozza, hogy az nyilvánosságra kerüljön. Többen segítségére voltak ebben a kutakodásban. Így például az a meglehetősen zűrös előéletű győri Puska Péter, aki a botrány kirobbanása után a Gyurcsány Ferenc vezette DK irányába terelte a szálakat, mondván, a felvételeket az ellenzéki párt használhatta fel Borkai ellen. Ennek a verziónak megágyazott, hogy ha a felvételek nem is, néhány fotó ahhoz a Póczikhoz jutott, aki korábban valóban a DK képviselőjelöltje volt.
Csakhogy a DK-s vonalnál jóval erősebb kapocs, hogy Póczik jelenlegi párja annak az F. Gábornak az édesanyja, aki a hajón tartózkodó lányokat a rendőrség gyanúja szerint a felvétel elkészítésével megbízhatta. Az, hogy Póczikhoz csak néhány kép került, arra utal, hogy a volt focista csak mellékszereplője a történetnek.
Ennek ellenére Puska a volt focistából próbálta kiszedni, kiktől származnak a képek. Póczik a botrány kirobbanása után azt mondta, nem tudja, honnan vannak a fotók. Különös magyarázattal állt elő: egy budapesti hotelben egy ismeretlen hagyta ott egy borítékban a képeket azzal a kéréssel, hogy azt juttassa el Borkainak.
A felvételt később nyilvánosságra hozó Ördög ügyvédje blogot készítő csapathoz (merthogy valószínűleg nem egy ember állt a blog mögött) több más módon is eljuthatott az anyag. A felvételek kézről kézre vándorolhattak – kérdés, ki, mikor és kinek fizetett.
Sem Borkai, sem Rákosfalvy nem állította a vallomásában, hogy a volt labdarúgó pénzt kért volna a képekért. Ezt csak egyetlen tanú, Puska állította eddig, aki a Póczikkal folytatott telefonbeszélgetéseit rögzítette is.
Kamuszerződés 10 millióról
A Rákosfalvy által indított „magánnyomozást”, amiben Puska Péter is szerepet kapott, két olyan budapesti férfi, Tóth Csaba és Mikó István is segítette, akikről köztudott, hogy Kubatov köréhez állnak közel, és cégükkel stadionokat biztosítanak a legkeményebb szurkolókkal szemben. Kapcsolati hálójuknak köszönhetően biztonsági szakemberekként ez a kör az alvilágban is otthonosan mozog.
Nem tudni, az ő közbenjárásuk segített-e, mindenesetre még a választási kampány előtti időszakban Rákosfalvyék kapcsolatba tudtak kerülni egy Suba gúnynéven emlegetett diósdi férfival, J. Zoltánnal, akinél bizonyosan ott volt a felvétel, és aki azt állította nekik, hogy a nála lévő anyag az eredeti. Tóth az Index megkeresésére a folyamatban lévő rendőrségi eljárás érdekeire hivatkozva nem kívánt nyilatkozni.
Suba tizenkétmillió forintot kért a felvételért. Rákosfalvy engedett a zsarolásnak, de kétmillió forintot lealkudott, így a diósdi férfi végül tízmillió forintot kapott. A pénzt a hajóút résztvevői dobták össze, fejenként 1,6 milliót fizettek. Mindenki, így Borkai is fizetett.
A „hallgatási szerződést” (ami valójában egy, a videó felhasználási jogával kapcsolatos megállapodás volt) a Rákosfalvy Ügyvédi Iroda istállójához tartozó egyik ügyvéd, dr. Szűcs Mária ellenjegyezte. A megállapodás szövegében J. Zoltán mint a felvétel „szerzője” van feltüntetve.
Rákosfalvyék lényegében a videó felhasználásának jogát vásárolták meg, így próbálták meg bebiztosítani magukat arra az esetre, ha Suba később át akarná verni őket, és a felvétel nyilvánosságra kerülne. Azt nem tudni, miből gondolták, hogy a felvételnek, ami eredetileg amúgy sem Suba megbízásából készült, miért ne lennének másolatai, de egy dolog biztos: tévedtek.
A fentiek tények, de természetesen a botrány kirobbanásakor megjelentek mindenféle pletykák a párton belül. Még a választások előtt a Fidesz különböző szintű és rangú politikusai között, akik tudtak az ügyről, az a hír terjedt, hogy a zsaroló egymillió eurót akar a felvételért. De terjedt egy olyan pletyka is, hogy egy tatabányai bűnszervezetnek tartozik az egyik prostituált, aki a felvétellel fizetne az alvilági figuráknak. És persze az is elterjedt a fideszesek között, hogy az alvilág az ellenzék kezére játszhatta a felvételt, az ellenzék alatt pedig a DK-t értették.
Nem tudni, hogy ezeknek a pletykáknak mennyi valóságalapjuk volt, az viszont biztos, hogy a felvétel tényleg megfordult az alvilágban, és onnantól kezdve naivitásra vall abban bízni, hogy a folyamat megállítható, a botrány elkerülhető.
Lassú halál
Ugyanakkor a Fidesz vezérkarának, de legalábbis
Legalábbis erre utal egy olyan momentum, amiről Borkai Zsolt beszélt a rendőrségen.
Amikor Borkai megtudta, hogy másnap meg fog jelenni a szexvideót nyilvánosságra hozó Ördög ügyvédje blog, épp teniszezett. Amikor végzett, látta, hogy rengeteg nem fogadott hívása van. Molnár Ágnes regionális pártigazgató és Kubatov is próbálta elérni. Visszahívta Kubatovot, aki Borkai vallomása szerint ekkor mondta el neki, mire számítson. Ne csak a szexvideó megjelenésére, hanem arra is, hogy a korrupciós ügyek is terítékre kerülnek majd.
De ahogy egy évvel korábban, Kubatovék most is hagyták, hogy Borkai folytassa, és a várható botrány ellenére végigvigye a választást. A polgármester a botrány kirobbanásakor azzal védekezett, hogy az ellenzék így akarja lejáratni. Viszont valóban az történt,
Fideszes körökből úgy tudjuk, a kormánypárton belül a botrány kirobbanása után már vita folyt arról, miként kezeljék a helyzetet. Végül ugyanaz a – később hibásnak gondolt – „stratégia” kapott zöld utat, ami addig: ezúttal sem avatkoznak közbe.
Mindeközben a győri gazdasági elitnek az a jobboldalhoz köthető része, amely az elmúlt években éppen Borkai és köre által lett gondosan leszalámizva, hátradőlve nézte végig a város nagy hatalmú embereinek közéleti vergődését. A bennfentesebbek, akik jó kapcsolatokat ápoltak a Fidesz egyes felső vezetőivel, ekkor már tudták, hogy hamarosan vezéráldozat lesz: Borkai – miután megnyeri a választást – feltehetően bukni fog.
Sokak számára nem is volt kérdés, hogy az Ördög ügyvédje blog mögött egy csapat áll, Borkaiék kicsinálása pedig nem ellenzéki ármánykodás, hanem egy inkább a jobboldalhoz sorolt kör bosszúja – erről bővebben ebben a cikkben olvashat. Azt is többen tudták már ekkor, hogy a felvételek a pünkösdi hajóút óta többször gazdát cserélhettek. Így kerülhettek éppúgy az alvilág kezére, mint olyan sértődött, gazdag nagyvállalkozók birtokába, akik régóta fenték a fogukat Rákosfalvyra és körére.
Amikor a videó nyilvánosságra került, Borkai – ahogy a tanúvallomásában fogalmazott – „örült, hogy a családját egyáltalán” össze tudja tartani. Aznap, amikor még polgármesterként egy videóban elismerte, hogy ő szerepel a nyilvánosságra került szexvideón, történt más is. Az esti órákban Borkai barátja, Rákosfalvy feljelentést tett a rendőrségen zsarolás miatt, és becsatolta a Subával kötött megállapodást a videó felhasználásáról.
A zsarolási ügyben jelenleg még tart a nyomozás, de nagyjából körvonalazódik, hogy a kiindulópont a győri F. Gábor és felesége lehetett. F.-ék bízhatták meg a hajóra invitált egyik lányt, hogy készítsen felvételeket. Subához végül F.-éken keresztül jutott el az anyag, de ahogy a Borkait közvetlenül felkereső Póczik példája is mutatja, másokhoz is került a felvételekből legalább egy-egy kocka.
Hagyták, hogy így legyen
Ép ésszel ugyanis nehezen fogható fel, hogy az erősen katolikus hátterű Győrben miért tartott veszélytelennek a párt vezetése egy ilyen botrányt, aminek a bekövetkeztére amúgy már egy évvel a választás előtt ők maguk is számítottak. Egy év elegendő lett volna arra, hogy Borkait és körét háttérbe szorítsák, és felépítsenek egy másik jelöltet. Így ha ki is került volna a videó, az már nem gerjesztett volna akkora hullámokat, mint egy hivatalban lévő polgármester esetében.
Kalkulálhatott a Fidesz azzal, hogy magánéleti ügyek (addig még) nem kerültek elő, legalábbis ilyen erősen nem – ennek viszont ellentmond, hogy Borkai vallomása szerint Kubatovék számoltak azzal, hogy a felvétel nyilvánosságra kerül majd a kampányban. Az is elképzelhető, hogy Kubatovék úgy vélték, ha elő is kerülnek majd a kínos képek, Borkai megnyeri a választást, mert ahhoz elég népszerű Győrben.
Ha így kalkuláltak, akkor talán azzal nem számoltak, hogy az orgiához hozzákapcsolják majd az emberek azokat a korrupciógyanús ügyleteket, amelyek korábban visszhangtalanok maradtak. Ráadásul ha ezzel számoltak, akkor is kérdés, miért hagyták figyelmen kívül az ügy erkölcsi megítélését, ami éppen a Fidesz keresztény brandjének ártott.
A történteknek lehet egy másik olvasata is. Eszerint Borkai az elmúlt másfél évtizedben valóban be tudta húzni a választásokon Győrt a kormánypártnak, de ahogy nőtt a hatalmuk és a befolyásuk Rákosfalvyval, úgy vált az életmódjuk egyre kockázatosabbá a Fidesznek. Jobboldali körökben is sok ellenséget szereztek, idő kérdése volt, hogy mikor tör ki egy botrány, így a Fidesz vezetése akár Borkaiék „elengedésével” is kereshette a kiutat. Magyarán
Orbán amúgy már 2017-ben is kiállt Borkai mögül, amikor hagyta, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságban, ahova akkor már Rákosfalvy is betette a lábát, szabad verseny alakuljon ki, és a győri polgármestert kiszorítsák a vezetésből.
Jóllehet végül Borkai megnyerte a választást, akár el is veszíthette volna, ha az utolsó pillanatban néhány jobbikos nem lép ki az ellenzéki összefogásból. Mindenesetre a választás után, de még Borkai bukása előtt több, a Fidesz frontvonalában mozgó politikus is arról beszélt a háttérben, hogy Borkainak mindenképpen le kell mondania, ha másért nem, azért, mert a nyilvános szereplései ellehetetlenültek.
Több fideszes politikus is azt mesélte lapunknak, hogy ezt az egész történetet „benézték”, és ezért elsősorban Kubatovot hibáztatják. Arra viszont az általunk megkérdezett politikusok sem tudtak épeszű magyarázatot adni, hogy Kubatovék miért döntöttek így, milyen racionális magyarázat van erre. Az ügyben kerestük Kubatov Gábort is, de nem reagált.
Lefogyva, meggyötörten
Végül Borkainak nem maradt más választása, novemberben lemondott. Azóta, bár nem bujkál, például eljár teniszezni, kerüli a nyilvánosságot, miután többször előfordult, hogy a győriek beszóltak neki vagy éppen a családtagjainak. De nem csak Borkait, Rákosfalvyt is megviselték a történtek, az ügyvéd láthatóan lefogyott. A korábban befolyásos társaság többi tagja már korántsem annyira magabiztos, mint akkor, amikor még a hajón mulattak önfeledten.
A helyzetüket ismerők szerint a hajóút résztvevői közül leginkább Szabó Ervinnek van veszítenivalója. Nemcsak azért, mert a túlárazott ifjúsági olimpiai étkeztetés miatt már Budapesten nyomoznak, hanem azért is, mert ha a fideszes Dézsi Csaba lesz az új polgármester, akkor átnézhetik az önkormányzati szerződéseket, amelyeket Borkai barátai az önkormányzattal kötöttek.
Úgy tudjuk, hogy miután Orbán Viktor javaslatára az a Dézsi Csaba lett a Fidesz polgármesterjelöltje, akit évekkel korábban éppen a Borkai-kör szorított háttérbe, és aki egyébként Szijjártó Pétert is felfedezte a pártnak, Kubatov és az emberei, köztük Molnár Ágnes is veszített a tekintélyéből.
Több, a Dézsi kampányát belülről ismerő forrás is arról beszélt az Indexnek, hogy a jelölt és Kubatovék között elég komoly konfliktusok voltak a kampány alatt, és ezeket nem a regionális pártigazgató nyerte meg. Példaként említették, hogy Dézsinek Kubatovék meg akarták szabni, mely médiumoknak nyilatkozhat, ám erre ő fittyet hányt, és a „liberálisnak” elkönyvelt sajtóval is szóba állt.
Persze a nagy kérdés nem az, hogy milyen hatással lesz a Borkai-ügy a Fideszen belüli erőviszonyokra, hanem hogy miként alakul majd át a város láthatatlan politikai és gazdasági hatalmi térképe az időközi választások után. | Belföld - Borkai a rendőrségen árulta el, hogy a Fidesz vezetése már egy évvel korábban tudott a szexvideóról | Borkai a rendőrségen árulta el, hogy a Fidesz vezetése már egy évvel korábban tudott a szexvideóról - Ezt Borkai Zsolt a rendőrségen árulta el. Kubatov azt gondolta, a videó nem árthat a pártnak, de egy hozzá köthető társaság próbálta kideríteni, kiknél lehet az eredeti felvétel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/01/24/borkai_fidesz_szexvideo_zsarolas/ | 2020-01-24 12:49:50 | true | null | null | Index |
Székelyföld egyik elitiskolájának, a Tamási Áron Gimnáziumnak a felújítását a magyar állam finanszírozta: előbb a dombra épült impozáns főépület újult meg teljesen, aztán nekifogtak a kétszintes kollégium belső hálózatainak, valamint külső területének felújításának is. Erről egy tábla tájékoztatta az arra járókat román nyelven, csak a legvégén van pár magyar szó: "Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával", majd címeres logó, alatta "Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság", tőle jobbra pedig a Bethlen Gábor Alap logója.
A külső munkálatok során érthetetlen módon egy mély sáncot ástak az épület külső falánál, aminek következtében a kollégium egy része 2023. december 8-án délután beomlott, maga alá temetve több gyereket. Két 17 éves középiskolás diák, egy farkaslaki fiú és egy segesvári lány elhunyt.
A tragikus esetről mi is többször írtunk, kiderítve, hogy a magyarországi elszámolási határidő miatt lehetett sürgős a munka: a Bethlen Gábor Alap által adott 807 millió 600 ezer forinttal december végéig kellett befejezni a munkát és január végéig elszámolni. Ezért nem várhatták meg az iskolai szünetet a szakszerűtlen építkezéssel, és úgy ásták ki a gödröt az épület mellett, hogy diákok tartózkodtak a kollégiumban. A székelyföldi eset a magyar kormány figyelmét is felkeltette - a héten elhunyt Potápi Árpád nemzetpolitikai ügyekért felelős államtitkár személyesen tekintette meg a helyszínt az év elején és arról beszélt, a magyar kormány minden segítséget meg fog adni az iskolának - vagy a jelenlegi épület helyreállításához, vagy egy új kollégium építéséhez.
A tragédia miatt büntetőeljárás indult, egy időre őrizetbe vették a munkálatok kivitelezőjét és több embert is gyanúsítottként hallgattak ki, de azóta csend van, nem tudni, hogy áll az ügy. Egy területen mutatnak különös aktivitást a román hatóságok: az esetet feltárni igyekvő oknyomozó újságíró, Egyed Ufó Zoltán és az uh.ro szerkesztőségének vegzálásakor. A kollégát előbb a székelyudvarhelyi rendőrségre hívták be, ahol különböző módszerekkel próbálták rávenni arra, hogy adja ki a forrásait, akik a tanúvallomások tartalmáról tájékoztatták őt, majd a Maros Megyei Ügyészség egy hivatalos levélben fenyegette meg őt 3 hónaptól egy évig terjedő börtönnel és pénzbüntetéssel, ha nem adja ki az általuk kért adatokat. Mivel Romániában is erős a forrásvédelem, és egy újságírót csak jogerős bírói végzéssel, különleges, a törvény által jól meghatározott esetekben lehet kényszeríteni a forrás kiadására (ezen feltételek most nem állnak fenn - a szerk.), a kolléga megtagadta az adatszolgáltatást.
A tragikus ügy feltárásában már nem volt ilyen aktív az ügyészség: a vádirat azóta sem készült el, így jó eséllyel a tragédia egy éves évfordulóján sem leszünk okosabbak az ügyben, ki a hibás a két fiatal haláláért. | Székelyudvarhelyi tragédia: tettes még nincs, de vegzálják az újságírót | Lassan egy éve már, hogy megtörtént a két diák halálát követelő épületomlás az elitgimnáziumnál, de hibás még mindig nincs az ügyben. Illetve mégis: börtönnel fenyegetik az oknyomozó újságírót. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/hataron-tul/szekelyudvarhelyi-tragedia-tettes-meg-nincs-de-vegzaljak-az-ujsagirot-168683 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Miután Raskó György a rendszerváltás utáni privatizáció első hullámában központi szerepet játszott a hazai mezőgazdaság és az élelmiszeripar leépítésében, a zöldbáró a kétezres évek baloldali kormányzása idején is képes volt érvényesíteni a befolyását az állami vagyonelemek dobra verésében, nem egy esetben a vevői oldalon feltűnve és a saját érdekeltségeit gyarapítva.
Az utóbbi időben Magyar Péter támogatójává avanzsált közgazdász az 1990 utáni első parlamenti ciklusban a Földművelésügyi Minisztérium államtitkáraként a Privatizációs és Vállalkozásfejlesztési Főosztályt vezette, emellett 1991-1994 között a privatizációért felelős Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának MDF-es delegáltja volt.
Míg ebben az időszakban Raskó kormányzati pozícióból működött közre abban, hogy jórészt külföldi kézbe került egyebek mellett az édesipar, a szesz- és dohánygyártás, később informálisabb csatornákon érvényesítette a befolyását a privatizáció menetére.
A következő ciklust az MDF országgyűlési képviselőjeként töltő üzletember az 1998-as kormányváltást követően már egy angolszász befektetői csoport nevében jelent meg a gazdasági életben.
Mindemellett Raskó a továbbiakban is megtartotta a baloldali politikával kialakított kapcsolatait, így például 2002-ben bekerült a Medgyessy-kormány gazdasági tanácsadó testületébe,
2006-ban pedig, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején, agrárminiszterként is felmerült a neve.
Ennek az időszaknak az egyik emlékezetes és nagy port kavaró ügylete a komáromi állami gazdaság privatizációja volt. Ekkor is a korábban jól bevált módszert alkalmazták: eredménytelen nyílt pályázatok után meghívásos eljárás következett. A győztes cég - amelynek a tulajdonosai között ott volt Raskó György is - a Kemenesalja Agáripari Kft. lett, s nem akárhogy ,
egy kézzel írott papírdarabbal nyerte meg a kiírást és jutott hozzá a Komáromi Mezőgazdasági Rt. többségi részvénycsomagjához.
A vételárat 201 millió forintban határozták meg, ami messze elmaradt a tényleges vagyonértéktől. Ugyanis egyrészt az állami gazdaság jegyzett tőkéje egymilliárd-hétszázhetvenkilencmillió forint volt, másrészt pedig a területalapú állami és uniós támogatásokból a vételárat megközelítő éves bevétel volt várható. Nem meglepő, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) megállapította: az adásvétel során kár éri az államot.
Figyelemre méltó, hogy a Kemenesalja Kft. 2004 októberének végén, tehát a meghívásos tárgyalási eljárásról szóló döntés meghozatala előtt alig egy hónappal alakult.
A privatizációra gründolt vásárló társaság tulajdonosai között Raskó mellett ott volt a szintén zöldbáróként ismert Raschka Zsolt, aki 2009-től ügyvezetője is volt a kft.-nek.
A cégjegyzék szerint Raschka és Raskó egy sor hazai gazdasági társaságban bír vagy bírt érdekeltséggel, köztük a SáGa Foods Zrt.-ben, a Royal Tokaji Borászati Zrt.-ben, a Ceres Sütőipari Zrt.-ben, a Csopak Holding Vagyonkezelő Zrt.-ben, a Banco Popolare Hungary Bank Zrt.-ben, a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft.-ben, valamint a Kemenesmagasi Agrár Zrt.-ben.
Raskó a mezőgazdasági cégek magánosításánál ügyködő, a szocialisták és a szabad demokraták közös gazdasági holdudvarához tartozó Bankár Rt.-ben is felbukkant. A 2000-es évek első felében egy alkalommal maga dicsekedett el azzal a részvénytársaság nevében, hogy épp akkor vásárolták meg sikeresen a "horvát Bábolnát". Egy másik sokatmondó tranzakció ugyanebből az időszakból, amikor a Horn-kormány privatizációs minisztere, Suchman Tamás megvásárolta a Bankártól a privatizált Hejőmenti Állami Gazdaságot. Ezt a folyamatot a Magyar Nemzet az új nagybirtokrendszer kiépítéseként jellemezte, s tény, hogy például Raskó György az akkoriban szerzett érdekeltségeit tovább bővítve mára az egyik legnagyobb agrároligarchává vált. | Raskó György vagyonát is hizlalta a Medgyessy-Gyurcsány-korszak privatizációja | A 90-es évek privatizációjának egyik központi figurájaként Raskó György az élelmiszeripar külföldi kézre játszásában segédkezett, majd a 2000-es években már elsősorban a vevői oldalon megjelenve igyekezett növelni a saját érdekeltségeit. E korszak egyik legnagyobb port kavaró ügylete a komáromi állami gazdaság privatizációja volt, amelynek során jócskán áron alul vehette meg a gazdaságot egy olyan cég, amelynek a tulajdonosai között Raskó is szerepelt. Az újabban Magyar Péter támogatójává szegődött zöldbárót abban az időben is szoros szálak fűzték a baloldali politikához, így például Medgyessy Péter tanácsadójaként is tevékenykedett. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/10/rasko-gyorgy-vagyonat-is-hizlalta-a-medgyessy-gyurcsany-korszak-privatizacioja | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Irán hadihajókat küld márciustól az Atlanti-óceánra, ezt Turádzs Hasszáni, az iráni haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka jelentette be pénteken.
Az iráni flottilla a márciusban kezdődő perzsa újév elején fog útra kelni . "Az Atlanti-óceán messze van, és az iráni flottilla művelete eltarthat akár öt hónapig is" - mondta Hasszáni.
Hasszáni szerint a flottilla tagja lesz a 2018 decemberében szolgálatba állított Sahand fregatt is. A Sahand rendelkezik helikopterfedélzettel, és iráni források szerint repülőgépek és hajók elleni rakétarendszerrel, valamint elektronikai hadviselési eszközökkel is.
Irán még decemberben bejelentette, hamarosan két vagy három egységből álló hajórajt küld Venezuelába: az indoklás az volt, hogy ha az amerikai repülőgép-hordozóknak szabad az iszlám köztársaság tengeri határai mentén a nemzetközi vizeken hajózniuk, az iráni hadihajók is megtehetik ezt az amerikai vizek közelében.
Washington és Teherán viszonya elmérgesedett azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában felmondta a 2015-ös atomalkut, és visszaállította a felfüggesztett szankciókat Iránnal szemben. A teheráni vezetés ismételten figyelmeztetett, hogy elvágják a Perzsa-öböl menti országokból induló olajszállító tankhajók útját a Hormuzi-szorosban, ha Washington megakadályozná az iráni olajexportot. (MTI) | Irán hadihajókat küld az amerikai partok közelébe | Irán hadihajókat küld az amerikai partok közelébe - Márciusban indulnak hajók az Atlanti-óceánra. | [
"irán",
"amerika",
"atlanti-óceán",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2019/01/04/iran_hadihajokat_kold_az_amerikai_partok_kozelebe | 2019-01-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
2035-ig szóló átfogó fejlesztési tervet fogadott el a kormány Lázár János javaslatára - ebből kiderül, hogy a következő tíz évben a kormány nulla vasútfejlesztéssel tervez, a HÉV-fejlesztés törölve, Budapest összes közlekedési beruházása törölve, egyetlen típusú közlekedési fejlesztés van tervben: autópályák mindenhova, ami csak az orrán-száján kifér - így kezdi Vitézy Gergely azt a Facebook-posztját, melyben el is mondja a véleményét a javaslatról.
Mint megjegyzi: "9000 milliárd forint (!) értékben köteleződik el a kormány autópályák fejlesztésére, továbi 6700 milliár forint (!) értékben főutak fejlesztésére - míg vasúti pályafejlesztésre egy forint sem jutna, csak a meglévő pályák kisebb felújítására, de semmilyen érdemi fejlesztésre."
Vitézy, akinek Lázár János építési és közlekedési miniszterrel az utóbbi időben kemény csörtéi voltak azt írja, hogy a tárcavezető "a gyakorlatban már megbukott, "teljesen alkalmazhatatlan beruházási törvénye írja elő a kormánynak, hogy alkosson 2035-ig szóló fejlesztési koncepciót minden ágazatra, így a közlekedésre is." Mint arra Vitézy felhívja a figyelmet, a törvény szerint csak azokat a beruházásokat lehet 2035-ig megvalósítani hazai vagy uniós forrásból, amelyek ebből a fejlesztési tervből következnek.
Ez a közlekedési szakértő szerint azért problémás, mert a terv vasútfejlesztési része "siralmas". "Kizárólag építési engedély nélküli pályafelújításokat tervez a kormány a dokumentum szerint 2035-ig. Ez azt jelenti, hogy egyetlen magyar vasútvonalon sem épülnek akadálymentes peronok, új biztonsági berendezések, egyetlen vonalon sem emelik a pályasebességet, vagy bővítik a pályakapacitást." A posztban Vitézy arról is ír, hogy Lázár János a HÉV-ek ritkítása kapcsán néhány napja írta a neki szánt indulatos üzenetében, hogy a HÉV-ek fejlesztését majd ők megcsinálják. "Ehhez képest érdemes rögzíteni: a HÉV-ek fejlesztése, felújítása vagy járműcseréje a Kormány által éppen most elfogadott 2035-ig szóló koncepcióban nincs benne".
A városi közlekedés szintén kimaradt a fejlesztési tervből, sem BKK villamosfejlesztései, a rakpart megújítása, de a vidéki városok kötöttpályás tervei sem szerepelnek a stratégiai dokumentumban."Ami viszont szerepel, példátlan részletességgel, konkrét összegekkel, a falig nyomva a gázpedált, az autópályák és főutak fejlesztése. Míg a vasútnál egy árva szám sincs konkrét milliárdokról vagy konkrét projektekről, addig az autópályáknál konkrét felsorolás és elkötelezettség olvasható, 1740 km új vagy bővített autópálya és gyorsforgalmi út 9000 milliárd forint értékben, míg a főúthálózat fejlesztésére további 2050 km hosszban 6690 milliárd forint jutna. Tehát 17 ezer milliárd forint közútfejlesztésre, míg nulla vasútfejlesztésre" - zárja elemzését Vitézy Dávid. | Vitézy Dávid: Se a vasúti pályák, se a HÉV-ek fejlesztésére nem szán pénzt a kormány | „Egyetlen típusú közlekedési fejlesztés van tervben: autópályák mindenhova, ami csak az orrán-száján kifér.” | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/vitezy-david-se-a-vasuti-palyak-se-a-hev-ek-fejlesztesere-nem-szan-penzt-a-kormany-168475 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Az már biztosnak tűnik, hogy a minisztériumok felköltözésével együtt több mélygarázs is épül a Várban, bár erről még nem született kormányzati döntés. A budavári önkormányzat szerint azonban az ezernyi autóhely nem eredményez majd jelentős forgalomnövekedést.
Egy márciusi interjúban árulta el L. Simon László, a Vár megújulásért felelős államtitkár, hogy több mélygarázs is épül a budai Vár alá. A kérdés azért is fontos, mert amikor kiderült a sajtóból, hogy három minisztérium is a Várba költözik (Belügyminisztérium, NGM, Miniszterelnöki Kabinetiroda, no meg persze Orbán Viktor a Karmelita Kolostorba), kritikaként merült fel, hogy ezáltal megnő a Vár polgárvárosi részének terhelése – több lesz a dolgozó, több lesz az autó. A kormányzati munka központja ma Pesten van, így a Várba költöző hivatalok és Pest között meg fog nőni a járműforgalom. Többek között ezt kifogásolva is döntött úgy a Várprojekt szakmai tanácsadó bizottságának, a Nemzeti Hauszmann Bizottságnak három tagja, hogy lemond a tisztségéről.
Azt sem tudják, mennyi hely létesülne
L. Simon László és a kormány azt mondja, a polgárvárost nem sújtja a felköltözés miatt jelentősebb többletterhelés, mert épülnek a mélygarázsok, amelyek felfogják az autóforgalmat. És valóban, az I. kerület, vagyis a Vár parkolási cégének honlapján már ott áll a mélygarázsfejlesztések terve:
- 150 hely - Szabó Ilonka utca (az önkormányzat nekünk adott tájékoztatása szerint csak 138 hely lesz)
- 156 hely - Európa liget
- 300 hely - Lovas utca alatt (az önkormányzat nekünk adott tájékoztatása szerint csak 173 hely)
- 240 hely - Csikós udvar I. ütem
- 240 hely - Csikós udvar II. ütem
(L. Simon László a megkeresésünkre azt írta, csak négy mélygarázs építéséről van szó, majd felsorolta a fenti ötöt.)
Igen ám, csakhogy az I. kerületi önkormányzat hvg.hu-nak adott válasza szerint még mindig nincs kormányzati döntés a mélygarázsok megépítéséről, miközben L. Simon már épülő mélygarázsokról beszélt.
Volt falomlás is © MTI
Várfalba nem jó ötlet mélygarázst építeni
Egyes lakókat és szakembereket aggaszt egy ilyen ütemű fejlesztés. Volt, ahol megindult az aláírásgyűjtés, mert a – cikkünkben névvel szerepelni nem kívánó – lakók szerint a Vár körüli, kis kapacitású utaknak túl nagy megterhelést jelent majd a megnövekedett autóforgalom, márpedig ők nem azért költöztek a fákkal, zöld felülettel teli, csendes környékre, hogy a dugóba került autók motorját hallgassák, és a benzingőzt szívják, ilyen környezetben szerintük egy ingatlan veszít értékéből.
De más is ad okot aggodalomra. Egy hvg.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő építész szerint az Esztergomi rondella, azaz a Vár hatalmas, bástya alakú építészeti egysége rossz állapotban van, sőt a Lovas utca térsége, a várhegy oldala 1936-ban egyszer megcsúszott. Más építész forrás is megerősítette, hogy a várfalaknál nem szokás mélygarázsokat létrehozni. Csak gondos előkészítés és előzetes megerősítés mellett lehet ezeket a fejlesztéseket elkezdeni, és ezek a költségeket is emelni fogják. Az I. kerületi önkormányzat szerint a rondella állapotát a kiviteli tervek elkészültekor mérik fel. L. Simon László azt közölte a hvg.hu-val, hogy a Várgarázs I., azaz a Csikós udvar I. mélygarázs esetében már lefolytatták a szükséges statikai munkákat, ennek a mélygarázsnak a bekerülési költsége 2,5 milliárd forint.
Nem lesz elviselhetetlen forgalom?
Az I. kerületi önkormányzat szerint a mélygarázsok nem minősülnek hatalmas építményeknek, a Palota úti, Csikós I.-ből is lecsíptek 50 férőhelyet, a Lovarda istállója miatt – felette épül újjá a Lovarda épülete, ahol állandó lovasprogramok várhatók – így lett 240 férőhelyes. Az önkormányzat szerint a keletkező közlekedési terhelés elviselhető lesz az utcáknak – általában a mélygarázsok nem telnek meg teljesen, de ha úgy is lenne, ez 2-3 óra alatt zajlik le, ami 80-100 autó megjelenését jelenti csúcsidőben a garázs környezetében. "Ilyen mértékű forgalom nem jelent elviselhetetlen terhelést az úthálózaton" – áll az önkormányzat hvg.hu-nak küldött válaszában.
Nehéz ezt elképzelni: egy munkahelyhez kötött mélygarázs forgalma vélhetően az érkezéskor és a távozáskor hirtelen ugrik meg. A minisztériumi dolgozók létszámától is függ, hogy ők naponta kétszer hányan ömlenek rá a Vár körül tekergő kis úthálózatra – de a minisztériumok dolgozói létszámát megtudni finoman szólva sem egyszerű művelet. (Update: sikerült mégis: a BM-ben 481-en, az NGM-ben 2107-en dolgoznak. Ehhez képest összesen 1100 körüli parkolói férőhely jön csak létre.)
A Csikós I. mélygarázs © Facebook / L. Simon László
© Facebook / L. Simon László
Nagy kérdés, hogy mikor kezdődhet meg ténylegesen az építkezés. Egy 2011-es kormányhatározat döntött a Budai Várat érintő közlekedési fejlesztésekről, majd uniós támogatásból elindult a fejlesztés. 2012 nyarára lett meg a megvalósíthatósági tanulmány, amelynek fő célja a védett várbéli területek autós forgalom alóli tehermentesítése volt. A projekt támogatási szerződésének része volt a mélygarázsok létesítésének tervezése. Két évig tartott a tervezés: elkészült a tanulmányterv, előzetes régészeti dokumentáció és az engedélyezési terv. Ezek után az önkormányzat beszerezte a szükséges kezelői és üzemetetési hozzájárulásokat, majd megkérte az építési engedélyeket. Most következik kiviteli tervek elkészítése – melynek, mint írtuk, része az Esztergomi rondella statikai felmérése –, és csak utána következhet a konkrét munkálatok elkezdése. Az előkészítés folytatásához biztosan állami támogatás kell, mondja az önkormányzat, és egyelőre a kormány még nem döntött a beruházásról.
A lakosságot az önkormányzat 2012-től tájékoztatta a közmeghallgatásokon a közlekedési fejlesztések alakulásáról, 2013 vége és 2015 vége között tíz cikk született a helyi önkormányzati lapban a témában, valamint 2015 novemberében két lakossági fórumot is szervezett a témában a budavári önkormányzat – bár ezek megbízhatóságát megkérdőjelezi, hogy a számok, tervek mintha ma sem lennének teljesen koherensek.
A Vár projekt legfrissebb lépéseit két napja részletezték az érdeklődőknek, legutóbb pedig egy Orbán Viktornak építendő erkély borzolta a kedélyeket, melyről a vendégeinek mutatja meg Budapestet. | Itthon: Már aláírást gyűjtenek a budavári mélygarázsok ellen | Az már biztosnak tűnik, hogy a minisztériumok felköltözésével együtt több mélygarázs is épül a Várban, bár erről még nem született kormányzati döntés. A budavári önkormányzat szerint azonban az ezernyi autóhely nem eredményez majd jelentős forgalomnövekedést. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20160425_Melygarazsok_a_Var_alatt_nem_latszik_a_jo_megoldas | 2016-04-25 14:45:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
„Továbbra sem emlékszem, lassan a sajtóból többet tudok, mint amire emlékszem, mondtam, nagyon halványak az emlékek (…) ültem a laptopomnál, az volt előttem, teljesen mással foglalkoztam, megérkeztem, amikor vége volt a megbeszélésnek, elmentem"– mondta Boldog István tárgyalásának egyik tanúja, aki a vádban megfogalmazott bűncselekmények idején a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnökeként vett részt Boldoggal és a polgármesterekkel közös telefonmentes találkozókon.Szerdán folytatódott Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyének tárgyalása. Tanúként hallgatták meg többek között a mindent, de mindent elfelejtő volt megyei közgyűlési alelnököt, Berec Zsoltot, és az ügy koronatanúját, Nagy Szilárdot, volt kengyeli fideszes polgármestert, aki egy vádalku keretében borította az ügyet 2019-ben a kecskeméti ügyészségen.A vád szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is, mindezekért pedig pénzt kaptak vissza a vállalkozóktól.Nagy Szilárd megismételte, amiket már korábban is elmondott arról a találkozóról, amikor Kétpón a városháza épületébe rendelték be a környékbeli települések polgármestereit, akikkel – miután le kellett adniuk a telefonjaikat – félórás váltásban beszélték át, mire pályázhatnak, és mire pályázzanak, hogy aztán nyerjenek is. Ahogy azt a találkozót is felelevenítette, amikor Boldoggal egy termálfürdő medencéjében kellett beszélni fürdőgatyában, ahol állítása szerint Boldog azt mondta neki, ha pénzre van szüksége, neki szóljon, ne kavarjon a háta mögött másokkal.Nagy állítása szerint, a TOP-os pályázatok átbeszélése után Boldog jelezte, meg fogja majd keresni egy ember, vegye úgy, hogy amikor vele beszél, akkor Boldoggal beszél, és majd elmondja a részleteket, hogyan kell csinálni mindent. „Én elfogadtam a feltételeket, ha ez az ára, hogy fejlődjünk, akkor csináljuk. Egyébként is így működött ez a rendszer, többször jártak nálam ismeretlen, kormányzati kapcsolatokra hivatkozó intézők, szóval ismertük a rendszert, ami a visszaosztásra épült”– fogalmazott Nagy, aki a tárgyaláson a védők kérdéseire – ahogy korábban tett vallomásaiban is – elismerte, hogy rábólintott ezekre a játékszabályokra akkor, és ő maga is szeretett volna részesülni ezekből a visszaosztásokból.A másodrendű vádlott ügyvédje többször is felvetette, hogy Nagy Szilárd abban az időben játékfüggőségével és milliós tartozásaival küzdött, jelezve, hogy érdemes a tanúvallomásaiban ezt figyelembe venni. Nagy elmondta a bírósági meghallgatáson, hogy nem tagadja és nem is tagadta ezeket soha, de évek óta nem iszik és játékfüggőségével is szakemberhez jár.Nagy azt állította, hogy miután Boldog embere megkereste, és elmondták, hogy kiket kell meghívniuk a TOP-os projektek lebonyolítására, és közülük ki fog nyerni, és miután emailben megkapta azt is, hogy milyen cégeket kell meghívni, és azok közül ki fog nyerni, akkor jelezte ennek az embernek, hogy szeretne helyi vállalkozásokat bevonni ezekbe a projektekbe. Elismerte, hogy azért tette ezt, hogy ő is részesülhessen a visszaosztott pénzekből. Elmondása szerint azt a választ kapta erre, hogy „Boldog kibaszatja a pályázataidat, ha nem működsz együtt.”Nagy szerint később jelentkezett ez az összekötő ember, majd egy benzinkútra szerveztek találkozót, ahol kérdezte Nagytól, mi kell neki, hogy belemenjen ezekbe a játékszabályokba. Nagy (elmondása szerint) azt válaszolta, hogy úgy korrekt, ha annyit kap, mint Boldog.Nagy ezután arról beszélt, hogy amikor az egyik vállalkozónak – akivel már korábban is dolgozott együtt az önkormányzat – elmondta, hogy nem fog tudni vele dolgozni a jövőben, mert Boldogék mondják meg, hogy kivel lehet, akkor ez a vállalkozó azt ajánlotta neki: „ne üzletelj Boldoggal, hozok egy magasabb üzleti kört”.Nagy erről az üzleti körös próbálkozásról már 2021-ben is beszélt egy nagyobb interjúban: „egy magas politikai kapcsolatokkal rendelkező érdekcsoport” kereste meg azzal, hogy jó kapcsolataik vannak a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és több üzletet tudnak neki elintézni, ha velük dolgozik. Nagy korábban azt mondta, Boldogot is be akarta vonni, el is hívta erre, de végül Boldog késett, az emberek nem várták meg, Boldog pedig megsértődött, hogy az ő háta mögött másokkal is üzletelni akar, ezért megszakította vele a kapcsolatot. „Nem tagadom, hogy hibáztam. Én csak élni szerettem volna, mint egy polgármester, és besimulni abba a rendszerbe, ami a korrupcióra épül.Igen, fogadtam el és kértem is pénzt, javaslom ezt a képviselőnek is, vallja be, és könnyebben szabadul ebből az ügyből” – mondta Nagy az egyik vádlott védőjének kérdésére.Nagy elmondása szerint volt egy utolsó próbálkozás a Boldoggal megromlott viszony rendbehozására. Ő egy szolnoki vállalkozónak tartozott pénzzel, Boldog két intézője (Fehér Petra és K. Péter) pedig felajánlotta neki, hogy ezt rendezik helyette, cserébe – Nagy állítása szerint – két nagyobb pályázatot is gyakorlatilag át kellett adnia, hogy annak minden részét, a közbeszerzéstől a kivitelezőkig ők intézzék helyette. Fehér Petra a bíróságon reagált erre, és elismerte, hogy ismerte a szolnoki vállalkozót, és közben is járt a tartozás rendezésében, de csak azért, mert szerette volna, hogy Nagy Szilárd élete egyenesbe jöjjön és jó polgármester lehessen, neki üzleti haszon ebben nem volt.A tárgyalás elején egyébként Boldog ügyvédje megjegyezte, és jegyzőkönyvbe is vették, hogy szerinte mivel Boldog István elsőrendű vádlott büntető feljelentést tett a tanú, Nagy Szilárd ellen, ezért szerinte nyilvánvaló, hogy elfogulatlan vallomás nem várható tőle. A bírónő pedig a mostani vallomása és a korábban, évekkel ezelőtt felvett vallomásai közti időrendiségi zavarra hívta fel a figyelmet: a találkozók, a pályázatok visszadobása, elfogadása sorrendje nem mindig hangzott el ugyanúgy, Nagy erre azt mondta, hogy „időrendben sajnos nem állt úgy össze, annyira sűrű volt és intenzív ez az időszak, majdnem minden napra jutott egy fenyegetés, zsarolás”.A másodrendű vádlott, Fehér Petra ügyvédje több kérdésében azt vetette fel, hogy a tanú tényként jelenti ki több válaszában is, hogy Boldogtól, esetleg Fehér Petrától jöttek utasítások, születtek döntések, miközben szó szerint ezeket nem hallotta elhangzani, csak „többéves politikai tapasztalatára” hivatkozva állítja azokat. Nagy az egyik ilyen felvetésre azt mondta, hogy „gondosan ügyelt a képviselő úr arra, hogy semmi olyat ne mondjon, ami számára kompromittáló lehet”, de például utalt arra, hogy „keresni fogja a kollégája, és vegyék úgy, mintha ő lenne, (…) aki egyébként néhány napon belül már jelentkezett is, úgy jelentkezett be, hogy Boldog küldte”.Azt is hozzátette, hogy „az önkormányzatnak volt hivatalos közbeszerzési tanácsadója, az hogy le kellett cserélnie, az egyetlen célt szolgált, hogy biztosan a Boldog által kijelölt cégek nyerjenek, Boldog érdekeit szolgálta, senki másét, a települését sem.”Boldog István Nagy Szilárdtól többek között azt kérdezte a bíróságon, hány bűncselekményt engedtek el neki, amikor vádalkut kötött, de végül csak annyi derült ki, hogy többet is.Boldog 2021-ben beszélt kicsit bővebben erről az ügyről a törökszentmiklósi tévének. Akkor többek között azt mondta, hogy „Nagy Szilárd egy elítélt bűnöző. Egy olyan elítélt bűnöző, akit én 2017 kora nyarán följelentettem, több mint 100 millió forint ellopásával. A nyomozás során ő vádalkut kötött az ügyészséggel, ennek köszönhetem én azt, ami körülöttem zajlik. Gyakorlatilag a Nagy Szilárd állításai, azok hazugságok”.Boldog István ügyének koronatanúját egyébként 2019 őszén a bíróság több mint 10 millió forint elsikkasztásáért felfüggesztett börtönre ítélte, de ezzel párhuzamosan mentesítésben is részesítették, ezért tudott Nagy Szilárd újra elindulni a polgármesterségért Kengyelen, amit aztán már nem nyert meg. Az ő – vádalku keretében tett – vallomásával indult el a Boldog-ügy.Az ember, aki ott volt, de valójában ott sem voltAz egész sztori messze legszórakoztatóbb karakterét is újra visszahívta a bíróság tanúskodni. Berec Zsolt, aki abban az időben a megyei közgyűlés alelnöke volt, és aki a sokat emlegetett kétpói polgármesteres találkozókon is ott ült, és aki tartotta a kapcsolatot a polgármesterekkel, most sem igazán emlékezett semmire.„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – fogalmazott az egyik korábbi tárgyaláson Berec.Berec Zsolt egy régebbi interjúban ezekről a pályázatokról elmondta, hogy bár a pályázati igények helyből indulnak, de ahogy ő fogalmazott: „komoly konszenzust alakítottunk ki a polgármesterekkel, hogy ezt a pénzt hogyan használják fel. Hogy lehetőleg ne 80 milliárdra pályázzanak, hanem egy kis rátartással ugyan, de senki ne lépjen a másik lábára, és hogy szépen mindenkinek jó legyen, mindenki örüljön, és kicsit mosolyogjon a csoportképen a végén.”A szerdai tárgyaláson arról beszélt, hogy hiába mondja azt például Nagy Szilárd is, hogy ő volt az, aki a Boldog döntéseit közvetítette a polgármesterek felé, hogy miből kellene kisebb összegre pályázni, mire érdemes, ami nyerhet, és mire nem, „ami elhangzott itt, az flaszternyelven: nonszensz”– mondta, mert szerinte Boldog nem volt az ő főnöke, nem adott neki utasítást semmire. A bírónő újra rákérdezett többek között a kétpói találkozóra is, ahol ő is jelen volt Boldog István mellett, amikor a polgármesterekkel egyeztettek a pályázatokról, hátha most jobban emlékszik, de sajnos még mindig ködös Berec memóriája: „továbbra sem emlékszem, lassan a sajtóból többet tudok, mint amire emlékszem, mondtam, nagyon halványak az emlékek.”Később hozzátette a találkozókhoz: „ültem a laptopomnál, az volt előttem, teljesen mással foglalkoztam. Megérkeztem, amikor vége volt a megbeszélésnek, elmentem.Azt viszont most megjegyezte, hogy Nagy Szilárd presszionálta őt, hogy álljon az ügye mellé, és elmondása szerint kellemetlen hívásai voltak tőle, amikor még ki sem robbant hivatalosan az ügy, hogy hívja fel a Nagy ügyvédjét, aki elmondja, mit és kinek kell elmondania, és akkor „nem fognak a rendőrök jönni értem”.Hivatali vesztegetésBoldog István és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot. Boldog ügyének előkészítő tárgyalását a bíróságon 2021 júniusának végén tartották, amiről részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az elsőben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja: kétrendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása, kétrendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása, kétrendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. A korábbi tárgyalási napokról, a legemlékezetesebb tanúmeghallgatásokról ebben a cikkünkben írtunk bővebben. | "Boldog kibaszatja a pályázataidat, ha nem működsz együtt" - meghallgatták a volt fideszes képviselő korrupciós ügyének koronatanúját | Nagy Szilárd volt kengyeli fideszes polgármester azt mondta, ő csak bele akart simulni a korrupcióra épülő rendszerbe. Azt javasolta Boldog Istvánnak, vallja be ő is, akkor könnyebben szabadul ebből az ügyből. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/07/boldog-istvan-korrupcio-targyalas | 2024-03-07 14:07:00 | true | null | null | Telex |
Dunai hajóbaleset: egy 60-as éveiben járó férfi és egy női áldozatot azonosítottak
Dunai hajóbaleset: egy 60-as éveiben járó férfi és egy női áldozatot azonosítottak
A Hartánál hétfőn megtalált férfiholttest egy hatvanas éveiben járó dél-koreaié, aki eltűnt a dunai hajóbalesetben; a Margit hídnál, az elsüllyedt hajó közeléből felhozott holttest pedig egy nőé - közölte a szöuli külügyminisztérium kedden.
A Hartánál megtalált holttest azonosítását a koreai és a magyar hatóságok közösen végezték el. A női holttest azonosítása még tartott, amikor a Budapesten dolgozó dél-koreai operatív csoport tájékoztatta a külügyminisztériumot - tették hozzá kedden Szöulban.
Május 29-én késő este a Hableány turistahajó és a Viking Sigyn szállodahajó összeütközött a Margit híd lábánál. A dél-koreaiakat szállító turistahajó felborult és másodpercek alatt elsüllyedt a fedélzetén lévő 35 emberrel. A balesetben kilencen meghaltak, hét embert kimentettek, 19-en eltűntek, köztük két magyar.
Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila | Dunai hajóbaleset: egy 60-as éveiben járó férfi és egy női áldozatot azonosítottak | A Hartánál megtalált holttest azonosítását a koreai és a magyar hatóságok közösen végezték el. | [
"azonosítás",
"dunai hajóbaleset",
"dél-korea"
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2019/06/04/dunai-hajobaleset-aldozatok-azonositasa | 2019-06-04 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Aggályos és túlzó az áremelés a nagy üzletláncokban a nemzetgazdasági minisztérium szerint. Úgy számolnak, a liszt 80 százalékkal, a tej 45-tel, a cukor pedig 25 százalékkal drágult júliusban, miután megszüntették a kötelező akciókat. A kereskedők azt írják, újra életbe lépett a szabály, hogy tilos beszerzési ár alatt értékesíteni. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indít a kormány kezdeményezésre. | Meglódultak az árak a nagy üzletláncokban, a kormány versenyjogi vizsgálatot kért | Aggályos és túlzó az áremelés a nagy üzletláncokban a nemzetgazdasági minisztérium szerint. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2024/08/31/kotelezo-akciok-dragulas-gvh-vizsgalat | null | true | null | null | Rtl.hu |
A Nemzetközi Visegrádi Alap évi költségvetésének 10 millió euróra történő emeléséről állapodtak meg a visegrádi csoport (V4) kormányfői - közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán Krakkóban, az országcsoport jubileumi csúcstalálkozója során tartott közös sajtóértekezleten.
A Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének a részvételével tartott sajtókonferencián Morawiecki megállapította: a V4 az utóbbi öt évben sokkal erősebb, mint korábban.
A konferencia elején a V4-csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) kormányfői közös évfordulós nyilatkozatot, valamint a közös digitális projektekről szóló nyilatkozakat írták alá.
A visegrádi együttműködés harmincéves fennállásáról megemlékező évfordulós nyilatkozatban a miniszterelnökök többek között rögzítették: a térségbeli társadalmak és intézmények közötti kapcsolatok megerősítését célzó alap évi költségvetésének 10 millió euróra történő emelésével, a V4-nemzedék elnevezésű program keretében elsősorban a fiatalok mobilitását, valamint a V4-együttműködésnek az újabb nemzedékek körében való népszerűsítését célzó projekteket akarják támogatni. Az alap jelenlegi költségvetése mintegy 8 millió eurót tesz ki.
Morawiecki közölte: a csúcstalálkozón sokat foglalkoztak a koronavírus-járvány témájával, azzal, hogyan lehet ez Európai Uniót (EU) megerősíteni a gyorsabb vakcinázás révén. A járvány elleni harcot össze kell kapcsolni a közös uniós piac védelmével, a gazdaság jövőjéről szóló gondolkodással - hangsúlyozta.
Újságírói kérdésre válaszolva Morawiecki aláhúzta: "most és itt, nem júliusban, augusztusban vagy szeptemberben", hanem legkésőbb májusig van szükség minél több vakcinára. Ennek érdekében ki kell használni az EU gazdasági erejét, nyomást gyakorolni a nagy gyógyszergyártó cégekre, hogy teljesítsék a szerződésekben rögzített szállítmányokat - szorgalmazta.
Felidézte: e cégeknek a vakcinafejlesztés céljából az EU "busás előleget" fizetett ki, aztán kiderült, hogy a gyógyszergyártók a vakcinákat "úgy használják, hogy kerüljék a velük kötött szerződés nem egészen konkrét előírásait".
A járvány témájára kitért felszólalása során Charles Michel is, az EU prioritásának nevezve a tagállamok társadalmainak gyors beoltását, a vakcinák minél gyorsabb szállítását. "Meg vagyok győződve, hogy nagyon keményen dolgozni fogunk a vakcinagyártás növelésén" - jelentette ki. Rámutatott: az uniós tagállamok nevében az Európai Bizottság kétmilliárd adagra szóló szerződéseket kötött, a testületnek most elsősorban a gyártási kapacitások növelésén kell dolgoznia, hogy elérje e megállapodások teljesítését.
Andrej Babis cseh kormányfő sajnálatát fejezte ki, hogy - mint fogalmazott - az EU "remek tárgyalásokat folytatott abban a hiszemben, hogy a gyógyszergyártók komolyan állnak a témához", most viszont késnek a szállítmányok. Bírálta, hogy az EU-ban gyártott vakcinák egy részét az unión kívülre szállítják.
Igor Matovic szlovák kormányfő súlyosnak minősítette az országában fennálló járványhelyzetet, "szinte százszázalékosnak" nevezte a vírus brit mutációjának részesedését a fertőzésekben.
A V4 küldetését Matovic a közös megoldások, álláspontok keresésében látta. "Ez nem jelenti azt, hogy a csoportnak az EU-ban minden téren a többi tagállammal azonos nézeteket kell képviselnie, valamint azt sem, hogy a csoporton belül kell azonos módon gondolkodni" - húzta alá. Elutasította egyúttal, hogy a V4 "mindig a többi uniós tagállamtól eltérő álláspontot foglaljon el".
Andrej Babis az országcsoport szerepét úgy foglalta össze: a sikeresnek mondható V4 nem politikai, hanem gazdasági tömb, mely a tagországok 65 millió lakosának érdekeit, és "egyúttal Európa érdekeit is védi".
A csúcstalálkozón délután a kormányfők közös digitális projektekről, valamint az új technológiákhoz kapcsolódóan a V4 jövőjéről is egyeztetnek.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán | A V4-csoport kormányfői megállapodtak a visegrádi alap emeléséről | A 30. évfordulót ünneplő együttműködést értékelve Mateusz Morawiecki közölte: a V4 az utóbbi öt évben sokkal erősebb, mint korábban. | [
"v4",
"mateusz morawiecki",
"visegrádi négyek",
"költségvetés"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2021/02/17/a-v4-csoport-kormanyfoi-megallapodtak-a-visegradi-alap-emeleserol | 2021-02-17 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A 2010-es kormányváltást követően a magánnyugdíjpénztári rendszer gyakorlati, erőből történő visszaállamosítása súlyos bizalomhiányt okozott, az öngondoskodási piac a mai napig nyögi ennek a következményeit. A kényszerintézkedés ismét fejnehézzé tette az állami nyugdíjrendszert, amelynek jövőbeni fenntarthatóságát ma már nem támogatja semmilyen tőkefedezeti pillér - értékel a Portfolio.hu-n megjelent véleménycikkében Farkas András, a nyugdijguru.hu alapítója.
Az a jelenleg már évi ezermilliárd forint nagyságrendű járulékbevétel, amely 2011 óta nem a magánnyugdíjpénztárakhoz, hanem a Nyugdíjbiztosítási Alapba áramlik, természetesen jelentősen növeli a bevételi oldal szintjét.
Mindez persze a visszájára fordul majd a 2040-es derekán, mert az állami nyugdíjrendszernek attól fogva helyt kell majd állnia azért a nyugdíjrészért is, amelyet a magánnyugdíjpénztárak finanszíroztak volna.
Emiatt minden olyan döntés, amely az öngondoskodás révén felhalmozott nyugdíjtőke elvételét és újrahasznosítását célozza,
különös körültekintést igényel, mert könnyen és súlyosan visszaüthet.
A költségvetés 2010 után 14 évvel megint súlyos helyzetbe került, megint nincs elegendő forrás semmilyen fejlesztésre, pedig a lassuló gazdaság felpörgetése minden szempontból kulcsfontosságú a kormányzatnak, különösen a 2026-os választások könyörtelen közeledtével.
Ha nem nyílnak meg kellő mértékben az uniós források, miközben a rendelkezésre álló egyéb külső források igénybevétele súlyos kamat- és politikai kockázattal járhat, akkor nyilván más lehetőségeket kell azonosítani a gazdasági fejlődés ismételt beindítása és felgyorsítása érdekében, az érezhető hatás kiváltása miatt lehetőleg legalább ezer milliárd forintos nagyságrendben.
Ha ebben a kontextusban értelmezzük azt a kormányzati javaslatot (ami 2025. január 1-jétől nyilván jogszabály lesz), mely szerint az önkéntes nyugdíjpénztárakban felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításaikat a pénztártagok saját szabad elhatározásukból adómentesen, felső összeghatár nélkül ingatlanvásárlásra vagy ingatlannal kapcsolatban fölvett hitel törlesztésére is felhasználhatják 2025. január 1. és december 31. között, akkor
Arra óhatatlanul rávetül a magánnyugdíjpénztári vagyon visszaállamosításának súlyos árnya.
Az állam lényegében megkezdte az önkéntes nyugdíjpénztárak kétezer milliárd forintot meghaladó (2134 milliárd forint) vagyonának átszivattyúzását a nemzeti nagytőke által uralt építőiparba és ingatlanpiacra.
A magánnyugdíjpénztári vagyonnal ellentétben az önkéntes megtakarításokat nem lehet állami erővel elvenni (legalábbis egy EU-tagállamban nem lehet), így azoknak az állami célokkal megegyező felhasználására az érintett megtakarítókat kitartó érveléssel és komoly ösztönzéssel kell rávenni.
A hivatalos javaslat előterjesztői szerint azonban így sem kell attól tartani, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon elolvadna, hiszen a kormányzati kalkuláció szerint legfeljebb 300 milliárd forint mozdulhat meg jövőre lakáscélokra a nyugdíjpénztári megtakarításokból, ami mintegy 30 ezer lakástranzakció finanszírozásában játszhat szerepet, vagyis e kivonást követően is megmaradna 1800 milliárd forint körüli összegben az önkéntes pénztári számlákon lévő összeg.
Farkas András szerint ez nyilván csak a megriadt pénztári szektort megnyugtatni kívánó becslés, az intézkedés keretrendszere ugyanis simán lehetővé teszi a teljes önkéntes nyugdíjpénztári vagyon elillanását és az ingatlanpiacon történő lecsapódását.
Már így is súlyosan fejnehéz a magyar nyugdíjrendszer
A kérdés mindezek alapján az lehet, hogy összhangba hozhatók-e a rövidtávú gazdaságösztönző célok a hosszútávú megtakarítások növeléséhez fűződő társadalmi érdekkel, vagy a jelen oltárán könnyen feláldozható a jövő anyagi biztonsága. A rövid válasz: nagyon nehezen lehet csak - ha egyáltalán lehet - összehangolni az azonnal indítandó beruházások ezer milliárd forintos nagyságrendben történő ösztönzését a több évtizedre szóló, és emiatt eleve törékeny nyugdíjmegtakarítások védelmével.
E tekintetben érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a magyar nyugdíjrendszer súlyosan fejnehéz, az állami nyugdíj teszi ki a nyugdíjaskori bevétel átlagosan 85 százalékát. Ennek két fő oka az, hogy a kötelező állami nyugdíjpillér mellett Magyarországon a szükségesnél jóval erőtlenebb az öngondoskodás pillére, de ennél is fájdalmasabb, hogy teljes mértékben hiányzik a munkáltatói nyugdíjpillér, vagyis a jövőbeni nyugdíjasok anyagi helyzetéért csak az állam és (minimális részben) az egyén felelős, a munkáltató e felelősség alól mentesül.
Az EU tagállamai sorra deklarálják, hogy
az állami nyugdíjrendszernek nem feladata az aktív korban elért életszínvonal megőrzésének biztosítása.
Ez csak az összes érintett fél - az állam, a foglalkoztató és a nyugdíjjogosultságot gyűjtő személy - együttes részvételével és áldozatával valósítható meg. Ezért lehet kitüntetett szerepe az egyéni nyugdíjbiztosítási megtakarítási és befektetési lehetőségek mellett a foglalkoztatói nyugdíjpillérnek is. Ezekkel a megfontolásokkal azonban homlokegyenest ellenkező az önkéntes pénztári vagyon ingatlanpiaci felélése. Érdemes lenne még egyszer alaposan megfontolni az intézkedés elkerülhetetlen hosszú távú mellékhatásait is - zárja a sorait Farkas András. | Nyugdíjguru: a kormány megadta a kegyelemdöfést a nyugdíjpénzeknek | A kabinet legújabb húzására rávetül a magánnyugdíjpénztári vagyon visszaállamosításának súlyos árnya. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/10/03/nyugdij-nyugdijas-nyugdijrendszer-farkas-andras-onkentes-nyugdijpenztar | null | true | null | null | 24.hu |
Barkóczi Balázs a találkozót megelőzően a Legfőbb Ügyészség Markó utcai épülete előtt elmondta, előre egyeztetett megbeszélésükön három téma megvitatását tervezték a főügyésszel.
A találkozón szóba kívánták hozni az általános eljárással kapcsolatos problémákat, a Kiss László óbudai polgármester, DK-s politikus ellen zajló "koncepciós eljárást" és a Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselővel szerdán megjelent interjú nyomán felvetődő kérdéseket.
Vadai Ágnes elmondta: Polt Péter nem fogadta őt és társait, mert a legfőbb ügyész nem egyezett bele abba, hogy a DK képviselői a Facebookon élőben közvetítsék a megbeszélésüket.
Vadai Ágnes kiemelte, hogy a legfőbb ügyésznek kötelessége az országgyűlési képviselők kérdéseire válaszolni, olyan jogszabály pedig elmondása szerint nem létezik, amely tiltaná, hogy minderről élő közvetítés készüljön.
Sebián-Petrovszki László hozzátette, telefonon is csupán Polt Péter kabinetfőnökével tudtak beszélni, aki jövő hétre javasolt új találkozót, de szintén nem a nyilvánosság előtt.
Elmondta azt is, hogy szerették volna meghívni a legfőbb ügyészt az Országgyűlés igazságügyi bizottságának szeptember 9-i ülésére, a meghívót azonban nem tudták átadni.
Vadai Ágnes kiemelte: keresni fogják a módját annak, hogy Polt Péterrel a nyilvánosság előtt jöhessen létre a találkozójuk.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a helyszínen nyilatkozva azt mondta, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) már szerdán tisztázta: nem volt politikai megrendelés az óbudai ügyben. A Vadai Ágnes által szerdán bemutatott jegyzőkönyvben felbukkanó, állítólagos "magas rangú állami vezetőt" az ügyészség már meg is vádolta befolyással üzérkedés bűntettével - jegyezte meg.
Ennek a többszörösen büntetett személynek - a bíróság értesítése alapján - szeptember 19-én tartják az előkészítő ülését, még korábbi ügyeiben - közölte.
Az ügyészséget politikai megrendelések teljesítésével megvádoló Simonka Györgyről szólva elmondta, hogy ő valójában az ügyészség vádlottja, akinek öt éve várat magára a bírósági ítélete.
Minden vádlott joga úgy védekezni, ahogyan szeretne - hangsúlyozta, hozzátéve azonban azt is: "Simonka György hazudik" az ügyészséggel kapcsolatban. | Nem jött létre a legfőbb ügyész és a DK képviselőinek találkozója | Nem fogadta a DK országgyűlési képviselőit hivatalában Polt Péter, mert a képviselők élőben közvetítették volna a megbeszélést. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/nem-jott-letre-a-legfobb-ugyesz-es-a-dk-kepviseloinek-talalkozoja/436599 | null | true | null | null | Hírklikk |
Valóban csak a gyengébb marketing az oka az adakozási kedv csökkenésének?
Nyilván a tájékoztatás akadozásának is lehet szerepe abban, hogy az adófizetők egy tekintélyes hányada nem támogatja az arra jogosult civil szervezetek valamelyikét. A többség nem azért nem teszi, mert nem ért egyet a működésükkel. A lakosság egy jelentős része azt sem tudja, hogy kinek adhatná oda a pénzét. Valahol meg kellene ismerni, kiket és milyen azonosító feltüntetésével lehet részesíteni a kedvezményben, de ezeket a hirdetéseket nem adják ingyen. Pénzbe kerülnek, a civil szervezeteknek pedig ebből van a legkevesebb. Az amúgy is szűkös költségvetésükben nemigen találnak rá forrást. Ebből kialakulhat egy önmagába visszatérő kör: most üres a kassza, nem telik reklámra, emiatt nem jönnek a személyi jövedelemadóból származó bevételek, később újra meg kell húzni a nadrágszíjat, és egy év múlva megint nem lesz pénz reklámra...
Ennyire egyszerűnek látja ezt a jelenséget?
Korántsem! Ez csak a probléma egyik része. A másik az adóbevallások gyakorlatából fakad. Miután a bevallás átkerült a NAV-hoz, ők kiküldenek ugyan egy proforma bevallást, amelyet, ha adóalanyként elfogadunk, le is tudtuk a bevallási kötelezettségünket. Megszűnt a korábbi gyakorlat, amikor ki-ki elkészítette magának a kiküldött nyomtatványon a bevallást, vagy rábízta a munkahelyére, ahol elvégezték helyettük a formaságokat, és mielőtt beküldték volna a hivatalnak, megkérdeztek mindenkit a kétféle egy százalékos melléklet sorsáról. Melyik egyház és melyik civil szervezet számára szánják a támogatást? Sok helyen még abban is tudtak segíteni, hogy ismerték a kedvezményezettek körét és technikai számát. Most nagyon automatikussá vált a dolog, ezért oda kell figyelni, hogy aki fontosnak tartja az adózásának ezt a lehetőségét, nyilatkozzon az egy százalékról is, mielőtt jóváhagyja a NAV számításait. Tudom, hogy például az iskolák rendszeresen szoktak írni a szülőknek, hogy van alapítványuk, és kérik, hogyha még valaki nem rendelkezett róla, akkor nekik utalják. Ez is egyfajta működő marketing. Nyilván azok a civil szervezetek, amelyek nincsen közvetlen kapcsolatban a lakossággal, nehezebb helyzetben vannak.
Magam is beszéltem olyanokkal, akik azért nem töltötték ki ezeket a rubrikákat, mert azt gondolták, ezzel a saját adójukat növelnék. A megélhetés pedig nem lett olcsóbb...
Igen, és meglátásom szerint akár ez is lehet a harmadik ok, amiért hatvanezerrel kevesebb adózó nyilatkozott az idén. Ne felejtsük el, hogy tavaly volt egy jelentős reálkereset-csökkenés, ami azt is jelenti, hogy sokan kénytelenek voltak jobban megnézni, mire költenek el minden forintot. A KSH hivatalos számai szerint tavaly 15 százalékkal nőtt a nominális kereset, amivel szemben 18 százalékos infláció állt. Ez három százalékos reálkereset csökkenés. Hiába nőtt nominálisan a pénzük, ha egyébként többet költenek a családok, ezért nem mindegy, hogy értik-e az emberek: az az 1 százalék nem a saját jövedelmet terheli! Akik járatlanabbak az adózási szabályokban, vagy akiknek nem segítenek kitölteni a nyilatkozatot, joggal gondolhatták ezt másként.
Az állam sem igyekezett világossá tenni, hogy az egy százalékokat ő fizeti. A kormány sok mindent szeret hirdetni, de ez a Karmelitában nem jutott eszébe senkinek.
Ez is marketing kérdése. Az állam jövedelmét érinti, ezért nem biztos, hogy nagyon örülnének egyes hivatalokban, ha olyan szervezetekhez kellene pénzt küldeni, amelyek nem tartoznak az általuk kedveltek, támogatottak körébe.
Az adakozási kedv csökkenése és a népesség korosodása között nem lehet kapcsolat?
Az is tény, hogy a kimenő korosztályok nagyobb létszámúak, mint a bejövő korosztályok.
A lakosság öregszik, a nyugdíjat nem terheli személyi jövedelemadó, nincs miből felajánlani. Lehet egy másik demográfiai oka is a befizetések csökkenésének: a 25 éven aluli munkavállalók jövedelme szja mentes. Ami azt jelenti, hogy minden esztendőben öt évnyi korosztálynak, hozzávetőleg félmillió keresőnek, nincs módja erről a támogatásról intézkedni. Amikor kikerül a kedvezményezett korszakból évente úgy kilencvenezer fiatalember, nagy kérdés, hogy eszükbe jut-e, vagy szól-e majd nekik valaki azokról az értékes egy százalékokról. Erről nem szólt a mostani felmérés. | A költségvetés zsebében hagytuk a személyi jövedelemadónk 1 vagy 2 százalékát | Több okát is látja Molnár László, a GKI vezérigazgatója annak, hogy a tavalyi évhez képest az idén 60 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója (SZJA) 1 százalékát valamely civil szervezet, vagy egyház számára, mint tehette volna. Bár még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a NAV adataiból kiderült, hogy a jogosultaknak csak kevesebb mint a fele, 37 százaléka élt ezúttal a lehetőséggel. A civilek számára szervezett hagyományos évértékelő workshopon elhangzott: a felmérések azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben, de sokakhoz nem jut el az információ még a lehetőségről sem. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/a-koltsegvetes-zsebeben-hagytuk-a-szemelyi-jovedelemadonk-1-vagy-2-szazalekat/529904 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A Fővárosi Törvényszék harmadszor is megsemmisítette a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét. A háromfős tanácsban döntő bíróság megállapította, hogy
az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) jogszabálysértő módon minősítette katonai célúvá a civilek és a XI. kerületi önkormányzat által is támadott, a Hamzsabégi utat és a Rákóczi hidat is érintő beruházást.
Kreitler-Sas Máté, az LMP kerületi képviselője az Indexnek azt mondta,
nem jött be az ÉKM trükkje, amivel meg akarták akadályozni az építkezés bírósági leállítását.
Mint mondta,
katonai célúvá minősített beruházások esetében egyedül a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bíróság járhat el,
egy ilyen eljárás során pedig nem alkalmazható az azonnali jogvédelem, amellyel egyébként korábban élt is Újbuda önkormányzata.
Az eddig okozott környezeti károkat már nem lehet semmissé tenni, azonban
a most meghozott jogerős ítélet szerint az építkezést azonnal fel kell függeszteni.
A bíróság arról is döntött, hogy a környezetvédelmi engedélyről nem a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, hanem a Pest Megyei Kormányhivatal folytathatja le az eljárást.
Október 5-én Lázár János miniszter még optimistán nyilatkozott a projektről. Közösségi oldalának bejegyzése szerint:
A Déli Körvasút egyszerre európai, országos, fővárosi és nemzetgazdasági érdek.
Ez a projekt azonban most egy időre ismét leáll.
A Déli Körvasút körül már évek tart a huzavona:
legutóbb az év elején a civilek és az önkormányzat bíróságon támadta meg a tavaly novemberben, érdemi szakmai változtatás nélkül, harmadszorra is kiadott környezetvédelmi engedélyt (ezt semmisíthette meg most a Fővárosi Törvényszék).
Emellett az Alkotmánybírósághoz fordult a civileket képviselő Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (Popék) a Kelenföld-Ferencváros-vasútvonalat katonai célúvá minősítő augusztusi rendelet miatt is. Ez utóbbi tette lehetővé, hogy a hivatali eljárás átkerüljön a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalhoz, amely készségesen megadta újra a környezetvédelmi engedélyt, kizárva az azonnali jogvédelem lehetőségét.
Az Európai Bizottsághoz (EB) is panaszt nyújtottak be a civilek.
A beruházás miatt egyébként a Hamzsabégi sétány mellett húzódó vasúti töltésen csaknem 800, a sétányon közel 200, több mint 50 éve ültetett fa kivágásával kell számolni, ha megvalósul a Ferencváros-Kelenföld közötti szakaszon a vasúti pálya kormány által tervezett átépítése (kettőről három-, esetenként négyvágányosra bővítése).
A kivitelezői munkákat a nem egyértelmű jogi helyzet ellenére is már hónapokkal ezelőtt megkezdték | Léket kapott Lázár János egyik szerelemprojektje | Egy időre ismét le kell állítani a minisztérium által katonai célú beruházássá nyilvánított Déli Körvasút építését. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/lazar-deli-korvasut-leallitas-birosag.798018.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Amikor tavaly ősszel a Forbes közölt egy cikket egy uniós támogatási program visszásságairól, Csepreghy Nándor, az uniós forrásokért felelős Miniszterelnökség miniszterhelyettese az ATV-ben határozottan visszautasította, hogy bármiféle visszaélés történhetett volna. „Ami a sajtóból eddig kiderült, az elvi síkon lehetetlen” – mondta, és védelmébe vette a Jeremie néven ismert, induló vállalkozások megsegítését célzó programot.
Közben azonban az európai uniós hatóságok már több mint egy évvel korábban jelezték a magyar kormánynak, hogy súlyos szabálytalanságok történtek a Jeremie végrehajtása során. Egy márciusi cikkünkben már beszámoltunk róla, hogy ezek miatt az Európai Bizottság több milliárd forintos büntetést is kiszabott, most pedig további részleteket közlünk a vizsgálati anyagból, és a dokumentum fontosabb részeit nyilvánosságra is hozzuk.
Az uniós ellenőrök kifogásolták például azt, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelője egy szexpartner-kereső oldalakkal foglalkozó vállalkozást támogatott uniós források felhasználásával. Több problémát találtak egy olyan alapnál is, amelynek egyik résztulajdonosa Orbán Viktor korábbi tanácsadója, Tombor András. A magyar hatóságok közölték, hogy ennek az alapnak az ügyében egy büntetőeljárás is folyamatban van.
A dokumentumból kiderül az is, hogy a brüsszeli hatóságok kifogásolták azt, hogy a pénzek szétosztására olyan cégeket választottak ki a magyar hatóságok, amelyek „egy bizonyos befektetői körhöz” tartoztak. Nem nevezték meg, hogy kiket értenek ez alatt, de a nyertes cégek között számos olyan van, amely jó kormányzati kapcsolatairól ismert üzletemberek – Hernádi és Tombor mellett például a miniszterelnökkel baráti viszonyban álló Garancsi István – érdekeltségébe tartoznak.
A Bizottság azért is kritizálta a magyar hatóságokat, mert nem ellenőrizték kellő hatékonysággal a források felhasználását, és kifogásolták azt is, hogy olyan cégek is kaphattak támogatást, amelyek a működési helyük alapján nem is részesülhettek volna belőle.
A programot kormányzati szinten felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium néhány kritikával nem értett egyet, nagy részüket azonban elfogadta, és a Bizottság kifogásainak megfelelően fejlesztette az ellenőrzési rendszert. A Miniszterelnökség sajtóosztálya azt közölte, hogy Csepreghy az interjú időpontjában nem ismerte az uniós jelentést. Ezt cikkünk megjelenése után azzal egészítették ki, hogy Csepreghy tavaly, egy másik interjúban már jelezte, hogy vizsgálták és problémákat is találtak a Tombor résztulajdonában álló alapnál. Az Európai Bizottság arra hivatkozva nem válaszolt a kérdéseinkre, hogy a programot még jelenleg is vizsgálják.
Kedveztek néhány befektetőknek
Az EU a Jeremie programot 2009-ben indította el Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 alap osztja szét különböző vállalkozásoknak. Az alapokat a kormányzati pályázatokkal kiválasztott magánbefektetők működtetik, nekik vállalniuk kellett, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak. A kihelyezett forrásokat vissza kell fizetni: ha az alap nyereségesen száll ki a korábban támogatott startupból, akkor a haszon nagyobb része a magánbefektetőt illeti, ha kisebb veszteséggel zárul az üzlet, azt lenyeli az EU.
Több újságcikk is foglalkozott már a program visszásságaival. Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató és Garancsi István alapjainak ellentmondásos működéséről a Direkt36 is közölt cikkeket. Számos problémát találtak a Bizottság ellenőrei is, akik még 2014 őszén vizsgálták a programot, megállapításaikat pedig 2015 elején összegezték a jelentéstervezetnek nevezett, húszoldalas dokumentumban. A vizsgálati anyagban szerepel, hogy azért hívják tervezetnek, mert ez a bizottsági ellenőrök megállapításait tartalmazza, de a „nemzeti hatóságoktól kapott észrevételek és további információk fényében ezek még módosulhatnak”.
[gview file=”https://direkt36-prod.exot.hu/wp-content/uploads/2017/04/Jeremie-magyar.pdf” save=”1″]
A jelentés fontosabb részletei
A Bizottság bírálta a pénzosztó alapkezelők kiválasztásának folyamatát. Nehezményezték, hogy a magyar állam a szigorúbb, kötöttebb bírálati szabályokat alkalmazó közbeszerzés helyett egy lazább pályázati eljárással választotta ki a győzteseket.
Megállapították, hogy a pályáztatás során a határidők több esetben is túlzottan rövidek voltak, előfordult, hogy mindössze 10, illetve 15 napot hagytak a jelentkezőknek. A rövid határidők azt eredményezték, hogy a „Magyarországon alkalmazott rendszer diszkriminálja azokat az alapkezelő társaságokat, melyek nem bizonyos befektetői csoportok tulajdonában állnak, illetve nem kapcsolódnak szorosan azokhoz” – írták a Bizottság ellenőrei.
A dokumentum nem részletezte, hogy kik állnak ezen „bizonyos befektetői csoportok” mögött, de a négy pályázati kör közül hármat az Orbán-kormány bonyolított le 2012 és 2013 között, és ezeken többször is a kormányhoz kötődő emberek nyertek. A miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Hernádin és Garancsin kívül a győztesek közé tartozott például a bedőléséig jó kormányzati kapcsolatokat ápoló Quaestor-csoport, a Fideszhez korábban közel álló Töröcskei István bankvezér munkatársai, és a Századvégnél korábban vezető szerepet betöltő Heim Péter. Nyert azonban a kormány egyes politikusaival többször konfliktusba került Csányi Sándor OTP-vezér is, és a kiválasztottak között voltak szakmai befektetők is.
Kétféle pontszám
A kiválasztási folyamatra panaszkodott a Direkt36-nak az egyik vesztes pályázó is, aki a 2012-es pályázatban vett részt. Az üzletember azt mesélte, hogy az eredményhirdetés után a munkatársai elmentek az iratbetekintésre, ekkor derült ki, hogy hiába kaptak szinte maximális pontszámot az írásbelire, a szóbeli meghallgatáson lepontozták őket. Utóbbi döntést a pályázatokat elbíráló, az uniós források elosztásért akkor felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nem indokolta meg.
A névtelenséget kérő forrás hozzátette: az iratbetekintés során véletlenül más pályázati értékelésekbe is bele tudtak nézni. Azt látták, hogy akik győztek, azok rendszerint ugyanannyi, magas pontot kaptak a szóbelire, akik veszítettek, azok egymáshoz hasonlóan alacsony pontszámot kaptak. „Csak kétféle pontszám volt, a magas és az alacsony” – fogalmazott. A döntés miatt panaszt tettek ugyan, de a várhatóan hosszú évekig elnyúló pereskedésbe már nem fogtak bele.
A Bizottság a pályáztatási gyakorlatot látva felszólította a magyar hatóságokat, hogy a jövőben az alapkezelőket versenyalapú és transzparens módon válasszák ki és hagyjanak elegendő időt az ajánlatok benyújtására. Részben ezen problémák miatt 10 százalékos – összesen 4,3 milliárd forintos – pénzügyi korrekciót, vagyis büntetést javasoltak, amelyet a magyar hatóságok elfogadtak. A pénzt ténylegesen nem kellett visszaadni Brüsszelnek, a Jeremie program egy másik részében felhasználhatták.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (amely később átvette az NFÜ szerepét a program lebonyolításában) megkeresésünkre azt írta: nem ismerik a Bizottság azon kritikáit, amelyek a „bizonyos befektetői csoportok” előnyben részesítéséről szólnak. A tárca szerint az alapkezelőket korábban is „nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes pályázattal” választottak ki. Tagadták, hogy pályázatokon csak magas és alacsony pontszámok lettek volna. A rövid határidőkről azt írták, hogy a pályázatok feltételei hasonlóak voltak, így „a pályázók a korábbi kiírások alapján felkészültek a pályázati anyagok beadására” szerintük „ez nem jelentett versenyhátrányt”. Az általunk megkérdezett, régóta erre a piacra szakosodott alapkezelők azonban azt mondták, hiába egyeztek az egymás után kiírt pályázatok feltételei, az még nem teszi egyszerűbbé a pályázatra való felkészülést. Ahogy az egyikük fogalmazott, „nem lehet úgy kimenni a piacra forrást gyűjteni, hogy lehet, hogy lesz egy hasonló pályázat, de az is lehet, hogy variálnak rajta”.
Rossz helyen, rossz célra
A Bizottság munkatársai három alapkezelő tevékenységét vizsgálták meg alaposabban a 2015-ös jelentéshez. A Hernádi tulajdonában álló Gran ellenőrzését azzal indokolta a Bizottság, hogy ez az alapkezelő egyike volt azoknak, amelyek az utolsó, negyedik pályázati körben jutottak forrásokhoz. A miniszterelnök korábbi tanácsadójához, Tombor Andráshoz köthető Morandót, illetve a szakmai befektetők által működtetett Primus Capitalt azért vizsgálták, mert a Bizottság szerint egy-egy startup támogatására ezek költötték a legnagyobb összegeket.
A három alap tíz befektetése közül négy esetében azt állapították meg, hogy azok jellemzően a program céljaival ellentétes helyszínen valósultak meg. A négy cégnek hiába volt a székhelye vidéken, valójában a közép-magyarországi régióban (ami a fővárost és Pest megyét jelenti) működtek, így a program szabályai szerint nem kaphattak volna támogatást. Az EU annak ellenére ragaszkodott ehhez a kikötéshez, hogy innovatív fejlesztéseket valóban nehéz úgy végezni, hogy egy cég ne tegye be a lábát Közép-Magyarországra, a cél azonban az volt, hogy a fejletlenebb régiókban jöjjenek létre új munkahelyek.
A kifogásolt cégek közé tartozott a Hernádiék által támogatott, szexpartner- és társkereső oldalakat működtető Dating Central Europe, a Tomborék által tőkéhez juttatott Netfone Invest nevű vállalkozás, illetve a Primus portfoliójába tartozó szoftverfejlesztő iCatapult. A Bizottság a 4,3 milliárd forintos büntetést (az alapkezelők kiválasztásánál talált problémák mellett) ezeknek a támogatásoknak a szabálytalanságával indokolta. A büntetéssel a magyar kormány is egyetértett, az alapakezelők figyelmét egy külön levélben hívták fel a szabályok betartására.
A Dating Central Europe támogatását a Bizottság etikai okok miatt is problémásnak találta, mert nem értettek egyet azzal, hogy a cég uniós forrásokból fedezte a szexpartnerkereső oldalak vásárlását. A Bizottság többek között olyan honlapok megvásárlását nehezményezte, mint a szexrandi.hu vagy videki-sexpartner.hu.
A Bizottság megkérte a Magyar Fejlesztési Bankot (amelyen keresztül az uniós források érkeztek), hogy Hernádiéktól követelje a szexpartnerkereső honlapok eltávolítását. A NGM szerint az ügyben még jelenleg is egyeztetnek a Bizottsággal, a szexpartnerkereső oldalakat így továbbra is a Dating Central Europe üzemelteti. Hernádi alapkezelője nem válaszolt az írásban feltett kérdéseinkre.
Büntetőügy lett az egyik támogatásból
Az internet- és telefonszolgáltató Netfone csoportnál pénzügyi problémákat találtak az ellenőrök. A Bizottság szerint a Morando több forrást juttatott a cégcsoport tagjainak, mint amit a szabályok megengednek. A Bizottság ellenőrei problémának nevezték azt is, hogy az egyik támogatott cég két vállalkozásnak is olyan szolgáltatásokért fizetett, amelyek a számlák leírása alapján megegyeztek egymással. A pénzt megkapó két cég ráadásul több szálon is kötődött egymáshoz az ellenőrök szerint. Több mint 170 millió forintért pedig szoftvert vettek egy ismeretlen tulajdonosi hátterű hongkongi cégtől, amelyről az ellenőröknek nem sikerült megállapítani, hogy „a társaság valóban ilyen nagy értékű szoftverek fejlesztésével vagy akár kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozna”.
A NGM szerint a cégcsoport támogatása miatt büntetőeljárás indult, az üggyel a NAV bűnügyi főigazgatósága foglalkozik. A minisztérium hozzátette: források jogosulatlan felhasználása miatt a teljes, több száz millió forintos tőkét vissza kell fizetni. Az adóhatóság megkeresésünkre nem árult el részleteket az ügyről. A Morando azt közölte, tudnak a büntetőeljárásról, az ügy állásáról azonban nincs információjuk. Az NGM állításával szemben azt közölték, hogy a Morandóval és a Netfone-nal szemben „visszafizetési kötelezettség nem keletkezett”. A konkrét kérdéseinkre arra hivatkozva nem válaszolták, hogy azok szerintük üzleti titkot tartalmaznak. Hozzátették, a jogszabályok betartásával működnek, a Netfone pedig egyike azon szolgáltatóknak, amelyek teljes értékű mobil és vezetékes szolgáltatást képesek nyújtani. Megkerestük a Netfone-t is, a válaszuk szinte szóról szóra megegyezett a Morandoéval.
A szintén vizsgált Primus Capital azt közölte, hogy az általuk támogatott vállalkozások eleget tesznek a Jeremie program szabályainak, nem értesültek arról, hogy bármi problémát találtak volna náluk.
Van még hova fejlődni
A Bizottság jelentése hosszan részletezi a magyar hatóságok hibáit is. A dokumentum szerint a támogatott cégeknél egyáltalán nem végeztek helyszíni ellenőrzéseket. Az ellenőrzési eredményeket a hatóságok nem rögzítették olyan formában, ami megkönnyítette volna az egyes információk visszakeresését. A magyar hatóságok nem tartották nyilván, hogy egy-egy startup megfelelően fizeti-e a korábban megítélt hitel törlesztőrészleteit. „A Bizottság úgy értékeli, hogy van még hová fejlődni a megvalósuló kockázatitőke-befektetések figyelemmel kísérésének javítása terén” – összegezték a kritikákat.
Az NGM azt közölte, hogy fejlesztették az ellenőrzési rendszert, már a startupoknál is végeznek ellenőrzéseket, az informatikai rendszerek fejlesztése pedig már a Bizottság ellenőrzése idején elkezdődött. Válaszukban a felelősség egy részét áttolták az alapkezelő cégekre, a minisztérium szerint ugyanis ők már az ellenőrzési rendszer megerősítése előtt is pontosan tudták, hogy mi történik az általuk támogatott startupoknál.
(Frissítés: 2017.04.12. 10:00. A cikk korábbi verziójában az szerepelt, hogy Töröcskei István is nyert az alapkezelői pályázatokon, ezzel szemben Töröcskeihez köthető emberek nyertek, Töröcskei az egyik győztes cégben csak később jelent meg. A tévedésért elnézést kérünk.) | Újabb Jeremie-akták: Hernádi szexpartner-keresős üzletén kiakadt az EU, Tomborék befektetését vizsgálja a NAV | Részletek az uniós jelentésből, amely azt vizsgálta, hogyan költötték el Magyarországon a startupoknak szánt százmilliárdokat. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/ujabb-jeremie-aktak-hernadi-szexpartner-keresos-uzleten-kiakadt-az-eu-tomborek-befekteteset-vizsgalja-a-nav/ | 2017-04-12 00:00:00 | true | null | null | Direkt36 |
Legalább 1 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek az a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó, adócsaló céghálózat, amelynek vezetőire és irányítóira augusztus első felében csaptak le a NAV nyomozói.
Az akció méretére jellemző, hogy az adóhivatal munkatársai (köztük revizorok, informatikusok, végrehajtók) az országban egyszerre 30 helyen tartottak házkutatásokat, foglaltak le bizonyítékokat, vagyontárgyakat, köztük egy nagy értékű hajót is. A gyanú szerint az őrző-védő hálózatot két Pest megyei férfi mozgatta, vállalkozásaik az ország összes megyéjében foglalkoztattak vagyonőröket. Az adócsaló hálózat vezetői egy dél-alföldi cég nevében szerződtek a partnerekkel, és a nyomozás eddigi állása alapján az alkalmazottak jelentős része láncolatban, más cégekhez volt bejelentve. A dolgozók foglalkoztatását fiktív számlákkal igazolták, járulékot nem fizettek utánuk, a cégeket 3–4 havonta cserélték, s közülük többet külföldi állampolgárok nevére írattak.
A kapós városvezető
Az országos akcióban összesen 800 millió forintnyi vagyontárgyat és készpénzt foglalt le a hatóság; ennek része volt az a 150 millió forintnyi készpénz, amit a céghálózat vezetői tartottak maguknál. Egyiküknél 97 millió forint, másikuknál 30 millió forint készpénz volt, s az egyik érintett cég irodájában pénzzel teli táskát találtak.
Szarvas Péter
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Ennél is filmszerűbb, hogy a cégháló teljes könyvelési anyagára, ötszáz bélyegzőre, szervergépre és számítógépekre egy titkos raktárhelyiségben bukkantak rá a nyomozók. A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának munkatársai nyolc személyt hallgattak ki gyanúsítottként bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt, amiért akár 20 év szabadságvesztés is járhat. Jelenleg többen is letartóztatásban vannak.
A hír nem robbant bombaként a forró augusztusban, az önkormányzati kampány beindulása előtt Békéscsabán. Sőt, a helyhatósági kampány alatt minderről nem is esett szó, leszámítva azt, hogy a Jobbikhoz közel álló Alfahír két nappal a voksolás előtt egy észrevétlenül maradt rövid cikket közölt a történetről több érintett személy és cég nevével. Leírták azt, amiről akkor a békéscsabai közélet szereplői már tudtak, bár hivatalosan egy árva szót sem szóltak. Arról, hogy a vagyonőrök és biztonsági szakemberek foglalkoztatását ellátó dél-alföldi cég az a 2009-ben bejegyzett, békéscsabai székhelyű ENZÉVÉ Kft., amelynek alapító ügyvezetője, N. László a fenti történetben kulcsszerepet játszik. A városszerte jól ismert N. egyike volt azoknak, akiket a NAV-akció keretében lekapcsoltak, s utóbb letartóztatásba helyeztek.
A 2016-ban alapított Hajrá Csabaiak Egyesület (amelynek nevét tavaly októberben Hajrá Békéscsaba Egyesületre változtatták) tíz alapító tagja között is ott volt N. László. Majd három éven keresztül cégének békéscsabai székhelye és bejelentett állandó lakhelyének címe megegyezett a Hajrá Békéscsabaiak Egyesület székhelyével. Ez a szervezet jelölte az idén városvezetőnek a 2014 óta polgármester Szarvas Pétert, aki október 13-án elsöprő, csaknem 79 százalékos győzelmet aratott.
Beálltak mögé
Az elmúlt öt évben a polgármesternek nem volt saját frakciója. A Fidesznek azonban nem volt érdeke, hogy a tőle nem oly’ távol álló Szarvast megbuktassa, és bedöntse a várost például azzal, hogy nem fogadja el az éves költségvetésről szóló határozatot. Az idei helyhatósági választásnak úgy futott neki mind a békéscsabai kormánypárt, mind a helyi ellenzék, hogy megnyerje polgármesterjelöltjének Szarvas Pétert, aki az elmúlt öt évben – felhasználva a helyi sajtó teljes infrastruktúráját és lojalitását – sikeresen építette imázsát.
A polgármester nem siette el a dolgot: kivárta az EP-választás eredményét, majd saját képviselőjelölti csapattal rukkolt elő. Az idei újrázásra hivatalosan a „civilek” kérték föl – igazából a hozzá igen közel álló Hajrá Békéscsaba Egyesület. A lila lett a színük, mint a békéscsabai sportegyesületeknek. Kampányukban mindenütt a lila szív volt a logójuk. A Fidesz, nem lévén esélyes jelöltje, bejelentette Szarvas támogatását.
A csabai ellenzék három részre szakadt, amivel biztosították is maguknak a súlyos vereséget. A polgármester mögött álló Hajrá Békéscsaba Egyesület (Szarvas Péterrel együtt), illetve a Fidesz 7–7 képviselőt delegált a közgyűlésbe, az ellenzéknek 3 mandátum jutott. A Fidesz kommunikációja szerint 11 fős kormánypárti többség van Békéscsabán, utalva a „civil” egyesület és a kormánypárt baráti viszonyára.
Nyolcszoros
Egy békéscsabai politikus a Narancsnak elmondta, a nyár elején kezdett terjedni a városban, hogy valami nincs rendben az ENZÉVÉ Kft.-vel; nyilván nem függetlenül attól, hogy a cég ellen megindult a NAV nyomozása. Hirtelen sokaknak beugrott az is, hogy N. László cége nem sokkal a 2014-es őszi önkormányzati választás után a már Szarvas Péter vezette békéscsabai önkormányzat közbeszerzési pályázatán két riválisát megelőzve nyerte el a polgármesteri hivatal (és objektumai) személy- és vagyonvédelmi feladatainak, valamint portaszolgálatának ellátását.
Az előző önkormányzati ciklusban ezenkívül is szép eredményeket produkált a vagyonőrzéssel foglalkozó cég. 2014 és 2018 között árbevétele a nyolcszorosára, azaz 61 millió forintról közel 500 millióra nőtt. (Ehhez képest tavaly csaknem 8 milliós veszteséget mutatott ki.) Amikor a békéscsabai önkormányzat által 2014 végén kiírt közbeszerzési pályázaton befutott, a 750 forintos óránkénti munkabér ajánlati összegével volt a nyerő. A szakma több szereplője már akkor úgy vélekedett, hogy a járulékok és az adó megfizetése mellett ez a tevékenység 1200 forint/óra alatt nem hozható ki. A korabeli testületi jegyzőkönyvekből kiolvasható, hogy néhány ellenzéki képviselő firtatta is, hogy minden rendben lesz-e így. A közgyűlési tamáskodókat Szarvas Péter nyugtatta meg azzal, hogy minden rendben van.
2019 márciusában megszűnt az ENZÉVÉ Kft. és a békéscsabai önkormányzat közötti szerződés. Miklós Attila (MSZP) képviselő akkor azt tudakolta, igaz-e, hogy a takarítók másfél-két havi bérével tartozik a cég.
Válasz nélkül
Az ENZÉVÉ-ről nemrég egy profin – cégjegyzékkel, szerződésekkel, kimutatásokkal, fotókkal és újságcikkekkel – összeállított dokumentumgyűjteményt kaptam névtelen levélben. Az anyag a fentieken, tehát a vélelmezett adócsaláson kívül – igaz, bármiféle bizonyíték nélkül – azt is állítja, hogy a békéscsabai személy- és vagyonvédelmi kft. „több éven keresztül a békéscsabai városházán titkosszolgálati eszközöket alkalmazva hallgatta le politikai ellenfeleit” – a szövegkörnyezet alapján feltehetően Szarvas Péter politikai ellenfeleit. Ebbe a körbe azonban akkortájt gyakorlatilag mindenki belefért, mert mint említettük, a békéscsabai polgármestert az előző ciklusban nem támogatta saját frakció.
Megjegyzendő, hogy az állítólagos lehallgatásokról, megfigyelésekről, az ezek nyomán készült hang- és képfelvételek lehetséges meglétéről több képviselő is beszélt lapunknak. Ez a helyi közélet szereplői körében beszédtéma volt az utóbb hónapokban is. Többen tudni vélnek rejtélyes pendrive-okról vagy éppen képviselőkről és közszereplőkről vezetett aktákról. Olyan „értesülések” is terjednek, hogy a letartóztatásba került N. László házában nem csupán a cég működésével kapcsolatos információkra bukkantak a NAV-nyomozók – de ennek nincs semmiféle hivatalos megerősítése.
A NAV akciója után lekért cégkivonat szerint N. László már nem szerepel az ENZÉVÉ Kft. tulajdonosai között, viszont ott találjuk az élettársát és a fiát. A letartóztatás és a súlyos gyanúsítás után mindez aligha véletlen. Legalábbis furcsa egybeesés, hogy ez év augusztus 7-én, nagyjából az adónyomozók összehangolt akciósorozatával egy időben a Békés Megyei Törvényszék Cégbírósága bejegyezte a Hajrá Békéscsaba Egyesület székhelyváltozását. Mintha csak tudták volna, hogy nagy a baj, kerülni kell az esetleges összefonódás látszatát is.
Néhány fontos kérdést tisztázandó két héttel ezelőtt megkerestük Szarvas Péter polgármestert. Öt napot is megjelöltünk, amelyek bármelyikén bármely órájában fölkeressük, ám nem talált időpontot a beszélgetésre. Azt viszont megígérte, hogy legkésőbb október 31-ig válaszol írásban feltett kérdéssorunkra. Ezt elküldtük, egyebek közt arról érdeklődve, hogy miből fedezte a Hajrá Békéscsaba Egyesület a – pénzzel bőségesen ellátott Fideszét is lepipáló – kampányát, mert az évi 5 ezer forintos tagdíjak aligha nyújtanak erre fedezetet. Kértük, tisztázza az őt jelölő egyesület súlyos bűncselekményekkel gyanúsított és letartóztatásban lévő alapító tagjával való viszonyát, s azt, miért volt közös a székhelye a személy- és vagyonvédelmi cégnek, valamint a Hajra Békéscsaba Egyesületnek. Megkérdeztük azt is, hogy a vagyonvédelmi cég bármilyen formában támogatta-e Békéscsaba régi-új városvezetőjének önkormányzati kampányát. Választ lapzártánkig nem kaptunk.
Barátom, Viktor
Öt éve a hivatalosan függetlenként, hallgatólagosan a Jobbik támogatásával lett Békéscsabán polgármester Szarvas Péter. (Korábban a megyei közlekedési vállalat, a Körös Volán Zrt. és a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. sokat szereplő, jól ismert vezérigazgatója volt.) Akkor, 2014 őszén valójában a Fidesz A csapata mérkőzött meg a párt B csapatával: a helyi kormánypárti erős emberek egy része Hanó Miklós korábbi kisgazda és fideszes országgyűlési képviselő és alpolgármester mellé állt, míg a helyi hatalomból kiszorított, két cikluson keresztül a várost vezető Vantara Gyula (aki fideszes parlamenti képviselő volt) és köre Szarvas Péter mellett sorakozott fel.
Mindkét oldalon jókora pénzeket mozgattak meg. Egy ellenzéki képviselő a Narancsnak elmondta, hogy Szarvas akkor elárulta neki, hogy ilyen méretű városban 20 millió forint alatt neki sem szabad futni a kampánynak. Azt senki nem firtatta, ki és honnan biztosította a kampányhoz a forrásokat.
Az üzleti életből érkezett, közgazdász végzettségű Szarvas a választóknak minden tekintetben elfogadhatóbb jelölt volt, mint a nehézkesen fogalmazó Hanó, aki mellett pedig személyesen Orbán Viktor is kampányolt – hiába.
Szarvas Péter amúgy a kilencvenes évek elején Fidesz-tag volt, majd a 2000-es évek legelején a párt külsős tagként delegálta a békéscsabai önkormányzat pénzügyi bizottságába. Sőt, amikor Orbán Viktor a Modern Városok Programja keretében Békéscsabán járt, Szarvas a barátjának nevezte a kormányfőt, akivel többször együtt fociztak. | Titokzatos társbérlet: egy súlyos ügy, ami a polgármesterre és a Fideszre is árnyékot vet | A Hajrá Csabaiak Egyesület egyik alapítója cégügyei miatt augusztusban előzetes letartóztatásba került. Ugyanennek az egyesületnek támogatásával nyert a polgármester az októberi választáson, minek eredményeként a Fidesz 11 fős városházi többségről beszélhet. Mi az összefüggés? A városvezető, Szarvas Péter nem segített a megfejtésben, mi azért utánajártunk. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/titokzatos-tarsberlet-124508 | 2019-11-14 07:37:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Központi Nyomozó Főügyészség főügyésze a gyanú lényegéről elmondta, a 2008 januárjában tetten ért vesztegetésben a Bajcsy-Zsilinszky út 61. szám alatti ingatlan tulajdonjogának eladásáért Bajor Zoltán – egy közvetítő útján – 18 millió forintot kért az ott található helyiség bérlőjétől, a Műárt-Press Kft. képviselőjétől. A több mint két éve tartó nyomozás szerint Bajor a pénzért cserébe frakciója, illetve a képviselő-testületben többségben lévő MSZP–SZDSZ-es koalíció pozitív döntését ígérte.
Berecz Károly, az azóta felszámolás alatt álló Műárt-Press ügyvezetője tett feljelentést az ügyben a Nemzeti Nyomozó Irodánál, és egy „csapdapénzt” tartalmazó táskával megjelent a közvetítő Budapest V. kerületi irodájában, ahol a pénz átszámolása közben a rendőrség elfogta az átvevőt.
Két évvel ezelőtt a Fővárosi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte Kovács Pétert, a vagyonkezelő vezérigazgatóját, társát, a gyanú szerinti közvetítő Juhász Károlyt pedig házi őrizetbe vette. A feljelentő vállalkozó akkor Bajor Zoltán SZDSZ-es alpolgármesterre, Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselőre, a szocialisták budapesti ügyvezető alelnökére, illetve párttársára, Kolozs András fővárosi képviselőre tett terhelő vallomást, és arról is beszélt, hogy Verók István szocialista polgármester mindenről tudhatott. | Vesztegetési ügy a Terézvárosban | Vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette megalapozott gyanújával hallgatták ki tegnap a 18 millió forintos korrupciós ügyként elhíresült büntetőeljárásban Bajor Zoltánt, Terézváros SZDSZ-es alpolgármesterét – közölte Keresztes Imre. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/vesztegetesi-ugy-a-terezvarosban | 2010-04-07 14:40:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Oroszország remélhetőleg idővel belátja, hogy a szíriai polgárháború mielőbbi lezárása érdekében le kell mondania Bassár el-Aszad elnök támogatásáról – mondta az amerikai elnök Párizsban.
Barack Obama szerint nem várható gyors elmozdulás Moszkva politikájában. Emellett az elnök, arra kérte a csúcstalálkozóra Párizsba érkezett orosz és török elnököt, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket, amelyek jelenleg gyengítik az Iszlám Állam legyőzésére létrehozott amerikai vezetésű koalíciót.
Obama elnök szerint jelentős előrelépés történt a török-szír határ lezárása terén, továbbra is vannak azonban a határszakaszon olyan ellenőrizetlen pontok, amelyeken keresztül az Iszlám Állam háborítatlanul folytatja az olajkereskedelmet, és harcosi szabadon mozognak a két ország között – jelentette ki kedden a francia fővárosban amerikai elnök a párizsi klímacsúcs alkalmából tartott sajtóértekezletén. | Obama reménykedik, hogy Oroszország egyszer kiáll Asszad mögül | Oroszország remélhetőleg idővel belátja, hogy a szíriai polgárháború mielőbbi lezárása érdekében le kell mondania Bassár el-Aszad elnök támogatásáról – mondta az amerikai elnök Párizsban. | [
"bassár el-aszad",
"obama",
"oroszország",
"szíria"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2015/12/01/obama-remenykedik-hogy-oroszorszag-egyszer-kiall-asszad-mogul | 2015-12-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi illegális bekebelezése továbbra is közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos következményekkel jár az államok egységét és szuverenitását védő nemzetközi jogrendre nézve, vélte Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteki közleményében, amelyet a terület annektálásának második évfordulóján adott ki.
Az Európai Unió ugyanolyan szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett, mint két évvel ezelőtt, továbbra sem ismeri el és elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot, szögezte le a főképviselő.
Hozzátette: az unió kitart amellett, hogy fenntartásait a gyakorlatban is maradéktalanul nyomatékosítsa, egyebek között korlátozó intézkedésekkel.
A közlemény szerint az EU ismételten megerősíti, hogy mélységesen aggasztja a Krím félszigeten tapasztalható fokozott katonai jelenlét és az emberi jogi helyzet romlása, így a többi között a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés, valamint a vallás és a lelkiismeret szabadságának megtagadása, továbbá a kisebbségekhez tartozó személyek, különösen a krími tatárok üldöztetése.
Federica Mogherini az Európai Unió nevében felszólított a nemzetközi emberi jogi normák maradéktalan betartására és a nemzetközi jog szerinti más kötelezettségek teljesítésére. Úgy fogalmazott, hogy ki kell vizsgálni minden olyan esetet, amelyben – a többi között elhurcolt és eltűnt személyek esetében, kínzások és gyilkosságok révén – emberi jogok sérültek.
A Krímben 2014 februárjában jelöletlen egyenruhát viselő, minden valószínűség szerint orosz katonák jelentek meg, és ellenőrzésük alá vonták a stratégiai jelentőségű létesítményeket. Oroszország hivatalosan következetesen tagadja, hogy beavatkozott volna. Márciusban a nemzetközi közösség által el nem ismert népszavazást tartottak a félszigeten, melyen a szavazók elsöprő többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett foglalt állást.
A terület elcsatolásáról – amelyet a nemzetközi közösség azóta sem ismer el – két évvel ezelőtt, 2014. március 18-án írták alá a megállapodást.
(MTI) | Oroszok a Krímen: veszély a nemzetközi biztonságra | Az unió kitart amellett, hogy fenntartásait a gyakorlatban is maradéktalanul nyomatékosítsa, egyebek között korlátozó intézkedésekkel. | [
"európai unió",
"krím",
"oroszország"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2016/03/18/oroszok-a-krimen-veszely-a-nemzetkozi-biztonsagra | 2016-03-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Összesen hét embert gyanúsított meg az ügyészség a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladása ügyében. A központ vitatott eladása ügyében indult nyomozást lezárták, de ez nem jelenti azt, hogy vádemelésig is eljut a magyar államnak 17 milliárd forintos kárt okozó ügy.
A Központi Nyomozó Főügyészség lezárta a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladása ügyében indult nyomozást - tájékoztatta Fazekas Géza ügyészségi szóvivő csütörtökön az MTI-t. Az ügyben hét embert gyanúsítanak - egyebek mellett - hűtlen kezeléssel, bűnpártolással és magánokirat-hamisítással.
Fazekas Géza elmondta, hogy az ügy korábbi négy gyanúsítottja mellett újabb három embert gyanúsított meg az ügyészség. Ők a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. munkatársai voltak, közülük ketten vezető beosztásban dolgoztak. Utóbbiakat minősített bűnpártolással, valamint magánokirat-hamisítással gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség. Valamennyi gyanúsított szabadlábon védekezhet.
A nyomozás lezárultával a büntetőeljárás új szakasza, az úgynevezett vádelőkészítő szakasz kezdődik, amely legfeljebb 90 napig, május elejéig tarthat. Az ügyészségnek addig kell döntenie arról, hogy a gyanúsítottak ellen vádat emel-e. Az ügyészségnek lehetősége van arra is, hogy a vádemelés mellett részmegszüntetést hozzon, valamint meg is szüntetheti az eljárást. A nyomozás mostani lezárása tehát nem jelent automatikus vádemelést - hangsúlyozta Fazekas Géza.
Fazekas Géza korábban megerősítette azt az MTI-értesülést, hogy Tátrai Miklóséhoz, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatójáéhoz és Császy Zsolt értékesítési igazgatóéhoz hasonlóan Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkár gyanúsítását is minősített bűnpártolásra módosította a Központi Nyomozó Főügyészség. Hangsúlyozta, hogy az ügyészség Tátrai Miklós, Császy Zsolt és Horváthné Fekszi Márta gyanúsítását nem szüntette meg, hanem a minősítésén változtatott, hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolás lett a gyanú, amelyet folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás egészít ki - közölte a szóvivő.
A változtatás okáról a szóvivő korábban azt mondta, hogy az eljárás során - többek között az orosz féltől jogsegély útján - beszerzett adatok és bizonyítékok értékelése alapján megállapították: az ingatlant még a magyar vagyontanács döntése előtt eladták, a vételárat átutalták Magyarországra, az orosz hatóságok pedig be is jegyezték az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonosváltozást.
A megalapozott gyanú szerint a magyar vagyonkezelő akkori vezetői, Tátrai Miklós és Császy Zsolt valótlan tartalmú okiratokkal azt akarták elérni, hogy a vagyontanács - dacára annak, hogy a vételárat már átutalták, és a tulajdonosváltozást is bejegyezték - hozzon döntést az ingatlanértékesítésről. Ezzel akarták megakadályozni az eredeti állapot esetleges helyreállítását, és a vevőnek kedvezőbb helyzetet biztosítani, azaz a vagyontanács döntése a törvényes eljárás látszatának fenntartására, valamint az általuk és az ügyben eljáró nagykövet által elkövetett kötelességszegés és a bekövetkezett hátrány leplezésére irányult - magyarázta a múlt hét végén Fazekas Géza.
Hozzátette, a vagyontanács döntése idején már zajlott az ingatlan továbbértékesítésének előkészítése, ami azután meg is történt. Összegzése szerint Tátrai Miklós és Császy Zsolt többszörösen megszegte vagyonkezelési kötelezettségét, az adatok alapján pedig a magyar államot mintegy 80 millió dollár - mai árfolyamon átszámítva mintegy 17 milliárd forint - vagyoni hátrány érte, amely nagyobb, mint az eljárás elején feltételezett, 7 milliárd forintos kárösszeg.
Az értékesítésről 2008 májusában Horváthné Fekszi Márta is tudomást szerzett, ennek ellenére azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy az értékesítés még nem történt meg - mondta korábban az ügyészségi szóvivő. Az ügy negyedik gyanúsítottját, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet továbbra is hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
A moszkvai magyar kereskedelmi képviselet ügyéről szóló cikkeinket itt olvashatja. | Újabb három gyanúsított a moszkvai ingatlanüzletben | Összesen hét embert gyanúsított meg az ügyészség a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladása ügyében. A központ vitatott eladása ügyében indult nyomozást lezárták, de ez nem jelenti azt, hogy vádemelésig is eljut a magyar államnak 17 milliárd forintos kárt okozó ügy. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/2/het-gyanusitottja-van-a-moszkvai-ingatlanuzletnek | 2013-02-07 15:40:00 | true | null | null | Origo |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.