news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1,216 |
Máté Dániel cége megbízást kap a nyugdíjbiztosítótól
|
2004.01.29. 06:01
László Csaba távozó pénzügyminiszter közeli munkatársa, Máté Dániel családi vállalkozásával köt határozatlan időre megbízási szerződést havi másfél millió forintért az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság – értesült a Magyar Nemzet.
A Pénzügyminisztérium kommunikációs főosztályvezetője jelenleg kültagja a Prevision Bt.-nek, a beltag az édesapja. A tárgyalásos közbeszerzési eljárásban kiválasztott céggel már finisbe értek a tárgyalások, s hamarosan szerződést köthet vele a főigazgatóság. A cég feladata az intézmény úgynevezett Nyugdmeg nyugdíjelbírálással kapcsolatos rendszerének fejlesztése, tanácsadó, elemző-tervező, programfejlesztő és szakértői munkák elvégzése lesz.
A nyugdíjpénztárnál Rába Ferenc főigazgató-helyettes úgy nyilatkozott: a pályázat célja, hogy a meglévő számítógépes rendszerbe átvezessék azokat a változásokat, amelyek a jogszabály-módosulások miatt keletkeztek. Azt is közölte, hogy még nem fejezték be a tárgyalásokat a Prevision Bt.-vel.
Máté Dániel szerint nem az ő, hanem az édesapja érdeme, hogy a családi bt.-vel szerződést köt a nyugdíjbiztosító.
– Apám a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének volt a munkatársa, amely korábban a társadalombiztosító számítógépes rendszerét is kiépítette – jegyezte meg.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/mate-daniel-cege-megbizast-kap-a-nyugdijbiztositotol
|
https://web.archive.org/web/20100501103004/http://www.mno.hu/portal/200402
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mate-daniel-cege-megbizast-kap-a-nyugdijbiztositotol
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-29 00:00:00
|
[
"Máté Dániel"
] |
[
"Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság",
"Pénzügyminisztérium",
"Prevision Bt."
] |
[] |
[
"informatika",
"tanácsadás"
] |
[] |
|
1,217 |
Andrássy úti műemlékeket adott el az MSZP-s önkormányzat
|
2004.01.26. 06:48
Több értékes, Andrássy úti ingatlant is pályázat nélkül adott el vagy cserélt a közelmúltban a szocialista többségű VI. kerületi önkormányzat Budapesten. A vevő cégek tulajdonosának édesapja az előző ciklusban az MSZP színeiben jutott be a városrész képviselő-testületébe.
Eladta az MSZP és az SZDSZ képviselőinek szavazataival a VI. kerületi képviselő-testület az Andrássy út 19. és 23. szám alatti épületeket. Mint arról a Magyar Nemzet már beszámolt, a Multi Kft. levélben kereste meg az önkormányzatot vételi szándékával. A testület végül pályázat kiírása nélkül adta el a két műemlék jellegű épületet a cégnek.
A kerületi önkormányzat korábban két, szintén Andrássy úti épületet cserélt el ugyanazzal a vállalkozóval. Az Andrássy út 20. szám alatti ingatlan alsó szintjein található, összesen mintegy ezer négyzetméternyi helyiséget cserélt el az önkormányzat tavaly áprilisban egy V. kerületi, mintegy 300 négyzetméternyi üzlethelyiségre. A vevő KZM Kft. vállalta, hogy felújítja az épület homlokzatát és kéményrendszerét. Júniusban a kft. bejelentette: az épület tetőterének tulajdonjogáért cserébe további felújításokat végezne az ingatlanon, a testület MSZP–SZDSZ-es többsége ezt a kérést is jóváhagyta. Az ügy érdekessége, hogy a KZM Kft. ügyvezető igazgatója, Kóczé Zoltán édesapja az előző ciklusban a szocialisták színeiben jutott be a képviselő-testületbe, bár később kilépett az MSZP-frakcióból. Tavaly decemberben egy szintén Kóczé Zoltánhoz köthető kft. jelentkezett az önkormányzatnál. Ezúttal az Andrássy út 35. szám alatti épület 501 négyzetméternyi részének cseréjét kérték; a felajánlott ingatlan a Király utcában található, s összesen 355 négyzetméteres. A vevő itt sem adott készpénzt az Andrássy úti épületért, ám vállalta a földszint és a homlokzat rekonstrukcióját.
Az ellenzéki képviselők szerint pályázatot kellett volna kiírni az épületek értékesítésére. – Ha ugyanis ezeknek a cégeknek megéri, hogy többet költsenek el egy-egy ingatlanra, mint amennyit az valójában ér, akkor lehet, hogy másnak is – mutatott rá Hassay Zsófia, a Fidesz frakcióvezetője. Mint mondta, elképzelhető, hogy más cégek az önkormányzatnak még kedvezőbb ajánlatot nyújtottak volna, ám ez már soha nem derül ki.
A lap szerette volna megkérdezni az előterjesztő Fürst György alpolgármestert is, ám nem érték utol.
Gidró Kriszta
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/andrassy-uti-muemlekeket-adott-el-az-mszp-s-onkormanyzat
|
https://web.archive.org/web/20110808145726/http://www.mno.hu/portal/199514
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/andrassy-uti-muemlekeket-adott-el-az-mszp-s-onkormanyzat
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-26 00:00:00
|
[
"Fürst György",
"Kóczé Zoltán"
] |
[
"KZM Kft.",
"Multi Építőipari és Kereskedelmi Kft."
] |
[
"Bp. VI. kerület"
] |
[
"ingatlan",
"privatizáció",
"műemlékvédelem"
] |
[
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
|
1,218 |
Mesés vezetői fizetések a MÁV Rt.-nél – az illetékesek titkolóznak
|
2004.01.26. 07:19
Tavaly ősszel jelentős, a lap információi szerint közel ötvenszázalékos bérkorrekciót hajtottak végre a MÁV Rt. középvezetői szintjétől felfelé, miközben a vasúttársaság kilencvennégy felső vezetőjének bérezése már addig is több mint kétmilliárd forintot igényelt éves szinten. Bár a társaság vezetése a vasút „történelmi” reformjához kapott mandátumot, közismert, hogy annak írásos változatával még senki sem találkozott.
A vasút történelmi átalakításának szakmai munkájáért jár a MÁV Rt. vezetőségének a szokásosnál magasabb bér – magyarázta tavaly márciusban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékese azt, hogy a harmincnégymilliárdos deficittel számoló MÁV kilencvennégy felső vezetőjének személyi alapbérére, prémiumára és egyéb juttatásaira éves szinten kétmilliárd forintot meghaladó összeget kell fordítani. A három vezérigazgató-helyettes, az öt üzletágvezető, a projektigazgató és a szolgáltatási igazgató havi minimális alapbére 1,2 millió forint volt ekkor, amihez százszázalékos prémium járult. Ehhez jött még egy szolgálati gépkocsi, korlátlan mobiltelefon-használat és évi ötmilliós életbiztosítás, amelyre százmillió forintot költöttek.
Mindezek ellenére tavaly ősszel újabb nagyarányú, a lap információi szerint közel ötvenszázalékos bérfejlesztést hajtottak végre a társaság középvezetői szintjétől felfelé.
A MÁV-tól a hatályos üvegzsebtörvény, valamint többszöri megkeresésünk ellenére nem kaptunk konkrét választ a béremelés mértékét és az abban részesültek körét firtató kérdésünkre. A sajtóosztályon mindössze annyit közöltek, hogy „vállalati szinten a korábbi vezetői létszám 1300-ról 650-re csökkent, mely a megmaradt vezetők felelősségi szintjének növekedéséhez vezetett”. Szerintük ez indokolta a bérkorrekciót. Mivel konkrét kérdéseinkre nem kaptunk választ, kénytelenek vagyunk azon „belső” hírekre hagyatkozni, amelyek szerint a hatszázötven vezető bérének és egyéb juttatásának korrekciója éves szinten nyolc-tíz milliárd forintot emészt fel. Meg nem erősített információk szerint Mándoki Zoltán vezérigazgató havi személyi alapbére – prémiumok és egyéb juttatások nélkül – öt-hat millió forint körül mozog. Kérdésünkre, miszerint a tavalyi bérkorrekciót követően idén emelkedik-e az érintettek bére, ugyancsak nem kaptunk választ. A társaság sajtóosztálya ugyanakkor megjegyezte: a MÁV vezetése – a fel nem használt bértömegből – jutalomként 840 millió forintot osztott szét egyenlő arányban „dolgozói között”.
A „szokásosnál magasabb” bér már csak azért is kifogásolható, mert a vasút „történelmi reformjából” egyelőre semmi sem látszik.
Úgy tudjuk, a társaság közel hárommilliárd forintot fizetett ki külsős cégeknek a reformmal kapcsolatos szakmai anyagokra, ennek ellenére annak írásos változatát senki, így többszöri kérésük ellenére a reprezentatív vasutas-szakszervezetek sem láthatták. Sőt, az érdekvédők – akiknek a tárgyalások azonnali megkezdésére vonatkozó levelét Csillag István és Medgyessy Péter válaszra sem méltatta – úgy ítélik meg, hogy a reformról szóló részbeni kormánydöntés a vasúttársaság megszűnéséhez vezethet. Eszerint 2006 végéig mintegy tizenegyezer embert érintő „létszám-racionalizálást” hajtanak végre a MÁV-nál, az állam pedig hatvanmilliárd forintos hitel felvételére vállal kezességet a társaság átalakítása érdekében. Mándoki Zoltán a kormánydöntést követően úgy fogalmazott, hogy „továbbra sem oldódott meg a MÁV megfelelő finanszírozása, és 2004-től is jelentős deficitre lehet számítani”.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/meses-vezetoi-fizetesek-a-mav-rt-nel-az-illetekesek-titkoloznak
|
https://web.archive.org/web/20240129160220/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/meses-vezetoi-fizetesek-a-mav-rt-nel-az-illetekesek-titkoloznak
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meses-vezetoi-fizetesek-a-mav-rt-nel-a-az-illetekesek-titkoloznak
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-26 00:00:00
|
[] |
[
"MÁV"
] |
[] |
[
"foglalkoztatás",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
1,219 |
Tudatosan nyomott áron akarják privatizálni a BKV-t
|
2004.01.27. 05:11
Hamarosan megkezdődik a BKV privatizációja, ugyanis napokon belül döntés várható arról, hogy a közlekedési társaság tulajdonában lévő gépjárműjavító szolgálatot teljes egészében vagy csak részlegesen értékesítsék – értesült a Magyar Nemzet.
Úgy tudjuk, a Gépjárműjavító Szolgálat Kft. és telephelyének értékesítése „nyomott” áron történik majd, hiszen a cég sokmilliós tartozást, veszteséget halmozott fel. Több száz milliós eladási értékét még nem állapították meg hivatalosan a főképp buszok szerelését végző cégnek. Üzleti partnereik közül egyébként néhányan felszámolási eljárás indításával is megfenyegették a BKV GJSZ Kft.-t.
Emlékezetes, korábban Hubert Bélának, az SZDSZ fővárosi frakcióvezető-helyettesének vállalkozásától rendelt meg számítástechnikai eszközöket a gépjárműjavító. Hubertnek rövid határidőn belül kifizette a teljes vételárat. Hubert felügyelőbizottsági tagja a BKV Rt.-nek és a GJSZ Kft.-nek egyaránt. A járműjavító telephelyének irodaépületét egyébként nemrég újították fel. Értesülésünk szerint a közlekedési társaság igazgatótanácsa már tárgyalta a kérdést, s a privatizáció mellett foglalt állást. Ez azt jelenti, hogy a kft.-nek vagy a 100 százalékos üzletrészét, vagy pedig a 75 százalékát adják el.
A pályázati hirdetményt februárban jelentetik meg, s áprilisban hirdetik ki eredményes tender esetén a győztest. A GJSZ rossz anyagi helyzetére tekintettel a BKV menedzsmentje azt is megengedné a dokumentumok tanúsága szerint, hogy az új vevő csak a 80 százalékát fizesse meg a járműjavító vagyoni értékének.
Nem egy cég eladását kezdték meg, hanem a teljes tömegközlekedési ágazat privatizálását – mondta Kupper András, a fővárosi Fidesz– MKDSZ frakcióvezetője. Szerinte a magánosítás még kiszolgáltatottabbá teszi a BKV-t. A politikus nem zárja ki, hogy a BKV vagyonának tudatosan előkészített elkótyavetyélése zajlik. Hozzátette: a privatizáció gazdasági kényszerpályára helyezheti a BKV-t, és monopolhelyzetet teremthet a járműjavítás terén.
Érthetetlen, miért veszteséges a GJSZ, amikor a BKV lényegében itt végzi buszai javítási munkáit – mondta lapunknak Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője. Úgy véli, mesterségesen tették veszteségessé a céget, és félő, hogy az új vevő monopolhelyzetbe kerül. – Folytatódnak a BKV-nál azok a kiszervezések, amelyeket az Állami Számvevőszék is indokolatlannak tartott, és amelyek óriási költségnövekedést okoznak – fogalmazott Zsinka.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/tudatosan-nyomott-aron-akarjak-privatizalni-a-bkv-t
|
https://web.archive.org/web/20231208064415/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/tudatosan-nyomott-aron-akarjak-privatizalni-a-bkv-t
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tudatosan-nyomott-aron-akarjak-privatizalni-a-bkv-t
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-27 00:00:00
|
[
"Hubert Béla"
] |
[
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"BKV Gépjárműjavító Szolgálat Kft."
] |
[] |
[
"privatizáció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
1,220 |
Hankook-gate: elrendelték a nyomozást
|
2007.04.02. 23:00
Különösen nagy értékű hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt elrendelték a nyomozást azon feljelentés nyomán, amelyet a lapunkban föltárt Hankook-botránnyal összefüggésben nyújtottak be a rendőrségen. Eközben Kóka János gazdasági miniszter elhárította a válaszadást az ügy által felvetett érdemi kérdésekre.
Elrendelték a nyomozást a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon azon feljelentés alapján, amelyet Dorkota Lajos fideszes országgyűlési képviselő nyújtott be múlt pénteken különösen nagy értékű hűtlen kezelés bűntettének gyanújával a Hankook-botránnyal összefüggésben. Tegnap Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter is megszólalt az ügyben. Az SZDSZ újdonsült elnöke az MTV-ben kijelentette: „nem az ő kompetenciájába” tartozik, hogy a dunaújvárosi Hankook-beruházással egy magáncég fél év alatt több mint egymilliárd forintot zsebelhetett be. Közölte: azért támogatta az állam azt a bekötőút-építést, amit egyébként a magáncégnek kellett volna állnia, mert egy 130 milliárdos beruházás jött Magyarországra Szlovákia helyett, és az állami tulajdonú körforgalom kiépítése eredetileg is a támogatás része volt.
Kóka kijelentését cáfolják azonban a birtokunkban lévő dokumentumok. Ezek szerint ugyanis a Pentele Kft. vállalta a Hankooknak az útépítést, érthetetlen tehát, hogy azt miért állami pénzből építették meg. A miniszter szerint az a „lényeg”, hogy Magyarország és így mindenki nyert a beruházással, és neki tárcavezetőként az a dolga, hogy a támogatások útját végigkísérje, a többihez viszont „nincs semmi köze”. Ez alapján idetartozik az a miniszter válaszára váró kérdés is, hogy a 20 milliárd forintos állami támogatás hogyan képezhette a fedezetét két magáncég között létrejött ingatlan-adásvételi szerződésnek, Kóka azonban erre nem tért ki a műsorban. Arra a kérdésre, miért nem lehetett odafigyelni arra, hogy egy frissen alakult, párt közeli, négyfős vállalkozás ne jusson néhány hónap alatt milliárdos vagyonhoz, Kóka azt felelte: oda kell figyelni, de „figyeljen oda az, akinek ez a dolga”.
A Hankook-beruházást kormányzati nyomásra gyorsított hivatali ügyintézéssel hozták tető alá, amelynek során a Fejér Megyei Földhivatal és a Fejér Megyei Cégbíróság is több törvénysértésgyanús lépést tett. Kérdéseinket elküldtük a két illetékes állami hivatalnak, de lapzártáig nem kaptunk választ. Kóka Jánosnak azonban arra is meg kell felelnie: miként fordulhatott elő, hogy minisztériumának nyomására a hatóságoknak törvénysértések sorozatát elkövetve kellett eljárniuk a beruházás előkészítése során? A miniszter azonban ezt sem feszegette a köztévé műsorában.
Szerettük volna megszólaltatni az ügyben azt a négy magánszemélyt, aki az MSZP közeli vállalkozó Leisztinger Tamás bizalmi emberének számít, és aki a Hankook-beruházással röpke fél év alatt csaknem másfél milliárd forintot kasszírozott. Tegnap egyedül Reichardt Lászlót tudtuk utolérni, aki viszont közölte, nem nyilatkozik.
Ismeretes, hogy Reichardttal együtt négy magánszemély jegyzi azt a Pentele Kft.-t, amely négyzetméterenként 800-900 forintért jutott hozzá részben az önkormányzattól, részben gazdálkodóktól ahhoz a dunaújvárosi földterülethez, amelyet a művelés alóli kivonás után négyzetméterenként 3100 forintért (tehát majdnem négyszeres áron) adtak el a dél-koreai Hankook gumigyártó cégnek. Az ügyleten 300 millió forintos kár érhette az MSZP-s vezetésű várost, mivel az önkormányzat még az adásvétel előtt kiszállt a Pentele Kft.-ből, és a cégbe apportált 20 hektáros területe után csupán a művelés alóli kivonás előtti értéket (176 millió forintot) kapta meg.
A Magyar Nemzet megtudta: a dunaújvárosi önkormányzat tulajdonában lévő Innopark Kht.-től bérel irodát az az Ampliar Ingatlanforgalmazó Kft., amelynek két vezetője a már említett Tóth László és Reichardt László. Vagyis a Hankook-ügyleten másfél milliárdot kereső magánszemélyek továbbra is kapcsolatban maradtak az ügyleten jelentőset bukó dunaújvárosi önkormányzattal. Erre Kálmán András MSZP-s polgármester azt közölte: mivel nem a pénteki tényfeltáró cikkünk előtt kérdeztük meg, nem nyilatkozik.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2007/04/hankook-gate-elrendeltek-a-nyomozast
|
https://web.archive.org/web/20231110221011/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2007/04/hankook-gate-elrendeltek-a-nyomozast
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hankook-gate-elrendeltek-a-nyomozast
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2007-04-03 00:00:00
|
[
"Kálmán András",
"Kóka János",
"Leisztinger Tamás",
"Reichardt László",
"Tóth László"
] |
[
"Pentele Kft."
] |
[
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"támogatás"
] |
[] |
|
1,221 |
Postabank-ügy: meghosszabbították a nyomozást
|
A Legfőbb Ügyészség (LÜ) az ORFK előterjesztésére négy hónappal, október 3-áig hosszabbította meg a nyomozás határidejét a Postabank-ügyben - közölte a LÜ sajtóirodájának munkatársa.
|
A politikus a Vasárnapi újság című műsorban azt mondta, a nagy vállalatokat érintő tranzakciókat vizsgálnák felül, azokat, amelyeknél jelentős értékű környezetvédelmi beruházásokat kellett volna végrehajtani. A volt elszámoltatási kormánybiztos nem látja akadályát a vizsgálatoknak, szerinte maguk az érintett cégek is nyitottak rá, hogy húsz év után egyenleget vonjanak, megnézzék, mi valósult meg a szerződésekben foglaltakból. Az a cél, hogy megelőzzék a baleseteket, tragédiákat, nehogy még egyszer olyan történjen, mint Kolontáron - mondta.Papcsák Ferenc szerint nem a magánosítás célszerűségét kell vizsgálni, bár sok esetben, ilyen volt a Mol magánosítása, a Fidesz ellenzékben is privatizáció ellen volt. A politikus gondnak nevezte a cukoripar felszámolását és elhibázottnak tartja az erőművek, áramszolgáltatók eladását. Most ott tartunk, hogy néhány esetben drágább nálunk az áram, mint a nyugati országokban. "Nincs még egy olyan ország a világon, amely ennyire ki lenne szolgáltatva a más államok tulajdonában lévő cégeinek" – fogalmazott Papcsák Ferenc, aki szerint elemi érdek, hogy egy ország közszolgáltatását saját hatáskörén belül tartsa.Mint mondta: nem hátrány, hanem előny volt, hogy az Antall-kormány idején még 1800 társaság volt állami tulajdonban, mert ezzel lehetett szavatolni az ellátás biztonságát, és meg lehetett volna teremteni a valóságos privatizáció alapjait, amelyben az emberek is tényleges tulajdonosok lehettek volna. A fideszes képviselő szerint a mai napig számtalan titkosított szerződés van, és van olyan is, amely a megváltozott körülmények között is változatlan hozamot biztosít a tulajdonosnak. De most a kormány a magyar nemzeti érdekeket szem előtt tartó politikát folytat – tette hozzá.Papcsák Ferenc hangsúlyozta, a magyar érdekeket kell képviselni, bőven elég volt a múltban külföldről kapni az utasításokat, most Brüsszellel nem alárendelt viszonyban, hanem partnerként kell tárgyalni.Korábban Papcsák Ferenc a határozati javaslat kapcsán azt sem zárta ki, hogy a felülvizsgálat után az állam visszaveszi a vállalt környezetmegóvást be nem tartó társaságokat. Papcsák Ferenc - a kereszténydemokrata Pálffy Istvánnal és Nagy Andorral közösen nyújtotta be javaslatát.
|
https://24.hu/belfold/2002/05/31/postabank_ugy_meghosszabbitottak_nyomozast/
|
https://web.archive.org/web/20231109195054/https://24.hu/belfold/2002/05/31/postabank_ugy_meghosszabbitottak_nyomozast/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabank-ugy-meghosszabbitottak-a-nyomozast
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2002-05-31 00:00:00
|
[] |
[
"Postabank"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
1,222 |
A GVH eljárást indított a Diákhitel Központ ellen
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a Diákhitel Központ (DHK) Rt. ellen - jelentette be Polgárdy Géza, a GVH sajtófőnöke. A rendelkezésre álló információk szerint a DHK Rt. a hallgatói hitelek részleteit kizárólag a Postabank és Takarékpénztár Rt.-nél nyitott lakossági bankszámlára utalja.
|
A GVH eljárást indított a Diákhitel Központ ellen
2001. november 24.
[FN, MTI-Eco] A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a
Diákhitel Központ (DHK) Rt. ellen - jelentette be Polgárdy Géza, a GVH
sajtófőnöke. A rendelkezésre álló információk szerint a DHK Rt. a hallgatói
hitelek részleteit kizárólag a Postabank és Takarékpénztár Rt.-nél nyitott
lakossági bankszámlára utalja. Ez alapján egyértelműen valószínűsíthető a
versenytörvény szerinti erőfölény. Mivel a DHK megkövetelte, hogy kizárólag
egy banknál nyissanak számlát az érintettek, ez megalapozza azt a gyanút,
hogy a központ megsértette az erőfölénnyel való visszaélés tilalmát. Emiatt
a versenyhivatal november 20-án eljárást indított a központ ellen és
megkezdte a vizsgálatot. Ettől a naptól számítva 180 napon belül hoz
határozatot a hivatal.
|
https://24.hu/belfold/2001/11/23/gvh_viszgalatot_inditott/
|
https://web.archive.org/web/20231111145311/https://24.hu/belfold/2001/11/23/gvh_viszgalatot_inditott/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gvh-eljarast-inditott-a-diakhitel-kozpont-ellen
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2001-11-24 00:00:00
|
[] |
[
"Diákhitel Központ Zrt.",
"Postabank"
] |
[] |
[
"versenykorlátozás - kartell",
"állami / önkormányzati vállalat",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] |
[] |
1,223 |
K&H: tanúk állítják, manipulálták a dokumentumokat
|
2004.02.20. 06:19
Több okiratot, köztük az Állami Autópálya Kezelő Rt. átutalási szerződéseit is manipulálták a K&H Equities Rt.-nél azt követően, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a brókercég tevékenységét is érintő vizsgálatot indított – vallották tegnap a Bácskai János ellen folyó büntetőeljárás harmadik tárgyalási napján a társaság alkalmazottai.
Száznál is több pénzmosásgyanús tranzakcióval kapcsolatban tettek bejelentést a K&H Equities Rt. munkatársai, az ügyletek legkevesebb kilencven százaléka Kulcsár Attila ügyfélköréhez kötődött – derült ki a brókercég alkalmazottainak tanúvallomásából a Bácskai-per harmadik napján. A bejelentésekre adott rendőrségi reagálások tanúsága szerint a nyomozó hatóság mégsem talált bűncselekményre utaló jeleket. Ismert: a maffiaellenes központ állásából felfüggesztett főigazgatóját hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolják, mert a katonai ügyészség úgy véli: a tábornok Kulcsár kezdeményezésére iratokat akart elvonni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elől, amihez a rendőrséget akarta felhasználni.
A tárgyaláson a tanúk beszámoltak arról, hogy a felügyelet 2002. áprilisban indult, a Pannonplast-részvények felvásárlására irányuló vizsgálata során többen öszszejátszottak annak érdekében, hogy az iratokat meghamisítsák. Tavaly májusban Csuka László, a brókercég vezérigazgatója – aki a tanúk szerint Kulcsár közbenjárására kerülhetett vezető pozícióba 2002 decemberében – arra utasította az elszámolási részleg egyik munkatársát, hogy cserélje ki az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) ügyféldossziéjában található 500 millió forintos átutalási megbízást egy általa bemutatott dokumentumra, amelyre utólag vezettek fel átutalási rendelkezéseket. Ez a munkatárs ellenkezése miatt kudarcba fulladt. Az iratok végül a PSZÁF-hoz kerültek, amely ez alapján további vizsgálatokat kezdeményezett, amely végül a brókerbotrányig vezetett. Bácskai János is utalást tett a perben arra a korábban több helyen is megjelent hírre, miszerint a manipulációval hírbe hozott Csuka Fenyővári Noémival, László Csaba volt pénzügyminiszter kabinetfőnökével a barátinál közelebbi kapcsolatot ápolt.
Kulcsár utasítására asszisztense összesen nyolc átutalási megbízásra vezetett rá utólag rendelkezéseket május környékén, azonban mindenről másolatot is készített. Szász Károly megveretése után a bróker minden tehetségével azon volt, hogy ezeket az anyagokat tüntessék el a felügyelet elől, mert bizonyítékként szolgálnak az elkövetett bűncselekményekre. A pénzügyi tanácsadó emiatt lépett kapcsolatba Bácskai Jánossal, akinek csak annyit mondott, hogy veszélyben vannak a Pannonplast-iratok. Ha a dokumentumokkal kizárólag a rendőrség rendelkezett volna (erre azért sem volt esély, mert azokból hármat már a PSZÁF korábban lemásolt), akkor ezzel Kulcsárék időt nyertek volna.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/kh-tanuk-allitjak-manipulaltak-a-dokumentumokat
|
https://web.archive.org/web/20240127083311/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/02/kh-tanuk-allitjak-manipulaltak-a-dokumentumokat
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kh-tanuk-allitjak-manipulaltak-a-dokumentumokat
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-02-20 00:00:00
|
[
"Csuka László",
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"magánokirat-hamisítás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
1,224 |
ÁSZ-jelentés a Reorg titokzatos működéséről
|
A Reorg-Apport a Postabanktól megvett eszközállomány 57 százalékát tudta értékesíteni, így nem tud eleget tenni 52,5 milliárdos kötelezettségeinek. Az Állami Számvevőszék az elmaradt audit vizsgálatokat és az üzleti titok feloldását hiányolja, mivel közpénzekről van szó.
|
Az “A” csoporttal szembeni, 4 tételből álló, 455 millió forint összegű követelést a Reorg-Apport Rt. 412,3 millió forint vételáron vásárolta meg a Postabank Rt.-től – ilyen mondatokat lehet olvasni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentésében, amelyben a Postabank konszolidálásának érdekében 1998-ban létrehozott Reorg-Apport Rt. működését vizsgálja. Nem kell magyaráznunk, hogy a Reorg nem egy “A” nevű céggel állt konkrét kapcsolatban.
Az olvasó magától is rájöhet: bár a cég javarészt közpénzekből lett finanszírozva, az egyszerű állampolgár ismét nem tudhatja meg, hogy pontosan hogyan, kikkel is zajlottak az üzleti tranzakciók. Valódi nevük helyett ugyanis álnéven, az ABC betűrendjét követve szerepelnek a különböző cégek, holdingok és csoportok.
A titkosítást maga a Reorg, valamint a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal kérte. Arra hivatkoztak, hogy a konkrét információk sértenék a cég jövőbeni érdekeit.
Az ÁSZ azonban nem elégedett az érveléssel, ugyanis 24,5 milliárd forintnyi közpénz felhasználásáról van szó – az állampolgároknak pedig joguk van megtudni, mire is költötték az adójukat. Ennek megfelelően jöttek is az ajánlások: “A korrupcióval szembeni kormányzati stratégia végrehajtása keretében, a jogszabályokban rögzített üzleti titok tartalmát szűkítse – mármint a kormány -, különösen olyan esetekben, amikor a gazdálkodó szervezet működését közpénzzel támogatja a Magyar Állam.” A Számvevőszék ezen felül azt is közölte, hogy miután lezárulnak a még folyamatban lévő ügyek, a mostani jelentésből kihagyott információkat, remélhetőleg a konkrét cégadatokat is, a nyilvánosság elé tárják.
Miből, mennyit?
A Reorg 41,5 milliárd forintért vásárolta meg a Postabank könyveiben 125,7 milliárd forint értékben nyilvántartott követeléseket és befektetéseket. A feladata az volt, hogy ezt az állományt minél magasabb áron értékesítse és így mérsékelje a költségvetés kezességbeváltás miatt várható terheit.
Tavaly év végéig azonban csupán ezek 57 százalékától tudott megszabadulni: 23,5 milliárd forint értékű követelést, részvényt, üzletrészt értékesített. A követelések jelentős részét maguk az adósok vásárolták meg. Érdekesség, hogy az üzletrészek értékesítése a névértékhez képest 2,8 milliárd forintos veszteséggel történt meg. A fennmaradt 18 milliárd forint nyilvántartott értékű portfolióból 14 milliárd befektetési jellegű, 4 pedig követelés.
A vizsgálat részletes anyaga:
• 1. A társaság szervezetének kialakítása, működésének szabályozottsága
• 2. A társaság tevékenységét meghatározó fontosabb szerződések, megállapodások
• 3. A vásárolt eszközök kezelése, értékesítése, behajtása
• 4. A Reorg-Apport Rt. gazdálkodása
• 5. A társaság közvetett és közvetlen tulajdonosai, valamint az ellenőrzésre kijelölt szervezetek tevékenysége
• I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok
Audit hiányában
A tervektől elmaradt értékesítés azzal járt, hogy a Reorg nem tud eleget tenni 52,5 milliárd forintos kötelezettségeinek. Az ÁSZ szerint az ok a korábbi magas vételár, valamint a befektetések tulajdoni szerkezete. A befektetések több mint 40 százalékánál ugyanis a Reorgnak csak kisebbségi tulajdonrésze van, így az értékesítés nem rajta múlik.
|
https://24.hu/belfold/2001/06/27/sz_jelentes_reorg/
|
https://web.archive.org/web/20240214143914/https://24.hu/belfold/2001/06/27/sz_jelentes_reorg/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/asz-jelentes-a-reorg-titokzatos-mukodeserol
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2001-06-27 00:00:00
|
[] |
[
"Pénzügyminisztérium",
"Postabank",
"Reorg Apport Rt."
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
1,225 |
Jobbik: korrupciógyanús a Malom Center építése
|
A Jobbik Magyarországért Mozgalom kecskeméti tagjai sajnálattal tapasztalták, hogy városukban az elhíresült kecskeméti Malom Center építése immár a politikai haszonkovácsolás tárgyává silányult és a város lakói a beruházással kapcsolatban a korrupcióra asszociálnak - tudatta az OBJEKTÍV
Hírügynökséggel a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében Nagypál Sándor.
|
2004.01.20. 19:30
A Jobbik Magyarországért Mozgalom kecskeméti tagjai sajnálattal tapasztalták, hogy városukban az elhíresült kecskeméti Malom Center építése immár a politikai haszonkovácsolás tárgyává silányult és a város lakói a beruházással kapcsolatban a korrupcióra asszociálnak - tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében Nagypál Sándor.
„A Jobbik bízik abban, hogy Kecskemét történelmi főterétől néhány méterre kizárólag olyan építészeti alkotás valósulhat meg, amely illeszkedik a város lelkébe és nem újabb szocreál mauzóleum rondítja a belvárost hosszú évtizedeken keresztül.
Bízunk abban, hogy a Malom Center építtetői városunk felelős polgárai, átérzik annak súlyát, hogy a jelenleg a környéken élő kiskereskedők és szolgáltatók miattuk nem lehetetlenülhetnek el és megélhetésüket nem veszélyeztethetik.
Bízunk abban, hogy a tulajdonosok a beruházási munkálatok folyamán számos új munkahelyet teremtenek és a magvalósulás után sem önti el a városközpontot a globalizáció szennye, nem telepedik az épületre és környékére a multinacionális nagytőke.” – áll a Jobbik Magyarországért Mozgalom közleményében.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/jobbik-korrupciogyanus-a-malom-center-epitese
|
https://web.archive.org/web/20231109194023/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/jobbik-korrupciogyanus-a-malom-center-epitese
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jobbik-korrupciogyanus-a-malom-center-epitese
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-20 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kecskemét"
] |
[] |
[
"Malom Center"
] |
1,226 |
A vesztegetési ügyben már nem csak Csonkát vizsgálják
|
2004.01.23. 06:47
Vesztegetéssel gyanúsítja a rendőrség azt a két építési vállalkozót, akik először lapunkat tájékoztatták a terézvárosi vagyonkezelő ügyében történt bűncselekményről – tudta meg a lap. A nyomozás során elsőként Csonka Gábor MSZP közeli üzletembert, Lendvai Ildikó frakcióvezető egykori kampányfőnökét gyanúsították meg.
Már három gyanúsítottja van annak a vesztegetési ügynek, amelynek nyomozását a lap írása nyomán indított a BRFK, egy hangfelvétel alapján, amelyen Csonka Gábor elismeri: Kékesi Tibornak, az MSZP VI. kerületi országgyűlési képviselőjének kenőpénzt juttatott azért, hogy a terézvárosi vagyonkezelő átutalja egy építési vállalkozással szemben fennálló tartozását. A tanúvallomások szerint Csonka ötmillió forint kenőpénzt vett át ifjabb és idősebb Jónás Csaba építési vállalkozóktól, hogy közbenjárása révén a vagyonkezelő kifizesse részükre a csaknem ötvenmillió forintnyi elismert számlatartozását. A kazettán hallható: Csonka egy telefonbeszélgetés során elismeri, hogy az ötmilliót Kékesi Tibor szocialista honatya kapta meg. Ezt a tanúként kihallgatott képviselő cáfolta, mondván, nem ismeri a befolyással üzérkedés gyanújával kihallgatott Csonkát, csak visszaéltek a nevével, és rágalmazzák. Jónásék ugyanakkor plusz egymillió forintot fizettek azért, hogy az önkormányzati vezetőváltás után is kaphassanak munkát a baloldali többséggel irányított kerülettől. Az építési vállalkozók elmondása szerint ezek fejében minden munka után tíz százalékot kellett volna egy bankszámlára átutalniuk az MSZP-nek – legalábbis ezt állította Csonka.
Kovács József alezredes, a BRFK vizsgálati főosztályának gazdaságvédelmi osztályvezető-helyettese a lapnak elmondta: a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség állásfoglalása alapján a héten, aktív vesztegetéssel gyanúsítva őket, kihallgatták idősebb és ifjabb Jónás Csabát. – Mindketten panasszal éltek a gyanú ellen, erről várjuk most a vádhatóság véleményét – tette hozzá az alezredes.
Az ügyészségi állásfoglalás szerint azzal, hogy Jónásék lapunkon keresztül hozták a hatóság tudomására a vesztegetés tényét, nem tettek eleget a törvényben előírt kötelezettségüknek, ezért esetükben fennáll az aktív vesztegetés gyanúja.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/a-vesztegetesi-ugyben-mar-nem-csak-csonkat-vizsgaljak
|
https://web.archive.org/web/20240129140720/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/a-vesztegetesi-ugyben-mar-nem-csak-csonkat-vizsgaljak
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-vesztegetesi-ugyben-mar-nem-csak-csonkat-vizsgaljak
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-23 00:00:00
|
[
"Csonka Gábor",
"Jónás Csaba",
"Kékesi Tibor"
] |
[] |
[
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
|
1,227 |
Megkezdődött a Postabank könyvvizsgálóinak pere
|
A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumán zárt ajtók mögött kezdődött meg csütörtökön az a mintegy 100 milliárd forint nagyságrendű kártérítési per, amelyet a magyar állam indított a Postabank 1994-1998 között tevékenykedő három könyvvizsgáló cége - a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft., valamint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. - ellen.
|
Belföld Megkezdődött a Postabank könyvvizsgálóinak pere
(MTI-eco) A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumán zárt ajtók mögött kezdődött meg csütörtökön az a mintegy 100 milliárd forint nagyságrendű kártérítési per, amelyet a magyar állam indított a Postabank 1994-1998 között tevékenykedő három könyvvizsgáló cége - a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft., valamint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. - ellen. tárgyalás zárttá nyilvánítását a felperes kérte, ezzel az alperesek is egyetértettek, üzleti és banktitokra hivatkozva. A Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője szerint a három könyvvizsgáló cég az állam megítélése szerint tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy a Postabank gazdasági helyzetét nem a valóságnak megfelelően ismerhette meg a befektetői és üzleti világ.
Ajánlom a Facebookon 0
|
https://24.hu/belfold/2001/05/03/megkezdodott_postabank_konyvvizsgaloinak_pere/
|
https://web.archive.org/web/20231109201012/https://24.hu/belfold/2001/05/03/megkezdodott_postabank_konyvvizsgaloinak_pere/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megkezdodott-a-postabank-konyvvizsgaloinak-pere
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2001-05-03 00:00:00
|
[] |
[
"Arthur Andersen",
"Deloitte & Touche",
"Postabank",
"Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft."
] |
[] |
[
"könyvvizsgálás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
1,228 |
Messze még az ítélet Princz büntetőügyében
|
2004.01.20. 06:51
Nem tudni, mikorra tűzi ki a bíróság a Postabank-ügy tárgyalását, hiszen Diós Erzsébet bírónő – akire az eljárást szignálták – egyebek mellett a Szabadi-perrel van elfoglalva. Így megeshet, hogy Princz Gábor ügyében ebben a ciklusban sem születik ítélet.
Több állami szerv tett büntetőfeljelentést a Postabanknál keletkezett 153 milliárd forintos vagyonvesztés miatt még az 1998-as kormányváltást követően, a Horn-kormány idején bekövetkezett veszteségek felelőseinek felkutatása érdekében. A vizsgálat a gyanú szerint gazdasági társaság vezető tisztségviselője által elkövetett visszaélés miatt indult, a több mint öt éve tartó büntetőügyben a vádhatóság többször meghosszabbította a nyomozást. Az ügy tavaly júniusban vett fordulatot: ekkor a Fővárosi Főügyészség a bíróságra továbbította a vádiratot Princz Gábor egykori vezérigazgató és hat társa ellen.
A vádhatóság a Postabank egykori vezetőit összesen 36,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolta meg. A dokumentum szerint az ügyészség nem konkrét ügyleteket ró a volt vezetők terhére, hanem azt az 1995–1997 közötti döntéssorozatot, amelynek célja a „tulajdonosok és a bankfelügyelet megtévesztése volt”.
A nyomozás során kiderült, hogy a hét vádlott törvénysértő módon több mint két éven át szándékosan úgy alakította a pénzintézet üzletpolitikáját, hogy csődbe vitte a bankot. A Postabank vezetői – Princz Gábor, Varga Iván, Tarr József, Lovas Józsefné, Jávori Péter, Pusztai Viktor és Szabóné Bolváry Mariann – 1995 és 1997 között ténykedésük során megtévesztették a tulajdonost és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és jól prosperáló bank látszatát keltették. Az ügyészség a pénzintézet két korábbi könyvvizsgálójával, valamint az igazgatóság és a felügyelőbizottság (fb) több tagjával szemben is nyomozást kezdeményezett, amelyet azonban bizonyítottság hiányában később megszüntetett. A Fővárosi Bíróság (FB) a fenti üggyel egyesítette azt a vádiratot, amelyben az ügyészség a Budai Hengermalom Kft.-nek a 90-es évek közepén folyósított, 2,6 milliárd forintos hitelügylettel kapcsolatban – szintén Princz Gábor ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt – emelt vádat.
Emlékezetes: a Budai Hengermalom a magánosítás után fele részben Máté László, az MSZP volt pénztárnoka tulajdonába került. Miután az üzlettársak között a viszony megromlott, Máté 300 millió forintért kívánta eladni 30 milliós névértékű üzletrészét. A vádirat szerint Princz Gábor és a tulajdonostárs közti telefonbeszélgetés után a bankelnök szóban utasította egyik helyettesét, hogy a Máté által szabott áron vásárolják meg a részvényeket.
A Postabank-ügyet az FB a hasonló terjedelmű ügyekben nagy gyakorlatot szerzett Diós Erzsébet bírónőre szignálta. A bírónő tárgyalja Szabadi Béla, a földművelésügyi tárca volt politikai államtitkára, valamint Sándor István, a „Papa” néven elhíresült egykori főnyomozó büntetőügyét is. Az FB sajtótitkára kérdésünkre közölte: Diós Erzsébet csak akkor tűzi ki a Postabank-ügy tárgyalását, ha a Szabadi és társai ellen folytatott büntetőper olyan szakaszába ér, amikor láthatóvá válik lezárásának időpontja. Köztudomású ugyanakkor, hogy a Postabank-ügy rendkívül bonyolult, összetett, így még a bíróság eljárása és a jogerős ítélet kihirdetése is hosszú évekbe telhet.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/messze-meg-az-itelet-princz-buntetougyeben
|
https://web.archive.org/web/20240128082956/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/messze-meg-az-itelet-princz-buntetougyeben
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/messze-meg-az-itelet-princz-buntetougyeben
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-20 00:00:00
|
[
"Jávori Péter",
"Lovas Józsefné",
"Máté László",
"Princz Gábor",
"Pusztai Viktor",
"Szabóné Bolváry Mariann",
"Tarr József",
"Varga Iván"
] |
[
"Budai Hengermalom Rt.",
"Postabank"
] |
[] |
[
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
1,229 |
Saját kurátorát támogatja az Illyés Közalapítvány
|
2004.01.16. 06:28
Az MSZP által delegált kurátor vállalkozásától bérel ingatlant tavasztól az Illyés Közalapítvány (IKA). A költözésről a kurátorok jogszerűtlen módon, e-mailben szavaztak. Miközben a kormány több esetben csökkentette a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat, az IKA SZDSZ-es titkárának négymilliós szolgálati autót és háromszor akkora fizetést szavaztak meg, mint elődjének.
A Magyar Nemzet információi szerint a határon túli magyarok támogatására létrehozott, költségvetési pénzből működtetett Illyés Közalapítvány februárban elköltözik a Parlament közeléből egy tizenharmadik kerületi irodaházba. Az ingatlant bérbe adó vállalkozás résztulajdonosa és vezérigazgatója a közalapítvány MSZP-s kurátora. Jászkuti László – aki kérdéseivel a lapot az alapítvány vezetőihez irányította – a cégbíróság adatai szerint a többségi munkavállalói tulajdonban lévő Grafika Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója. Az adófizetők pénzéből működő közalapítvány márciustól havonta bruttóban több mint négyszázezer forintot fizet a kurátora által vezetett vállalkozásnak. A döntést (melynél a jobboldali kuratóriumi tagok tartózkodtak) e-mailben szavazták meg, ám a távszavazást nem engedélyezi sem az alapító okirat, sem a közhasznúsági törvény.
*************
A január 5-i rendkívüli kuratóriumi ülésen döntés született arról is, hogy a SZDSZ-es titkár, Laborczi Géza számára négymillió forint értékű autót vásárolnak, és évi félmilliós költségtérítést is adnak a havi száznegyvenezer forintos juttatás mellé.
Az IKA korábbi titkárának javadalmazása havi ötvenezer forint volt, és nem rendelkezett sem szolgálati autóval, sem másfajta költségtérítéssel – sőt, megbízásának második felében a havi javadalmazását sem vette fel. Az új titkár így az idén több mint tízszeresébe kerül a határon túli magyarokat támogató alapítványnak, mint elődje. A lap információi szerint tavaly év végén egy másik, szintén vadonatúj autót is vásároltak az IKA-nak: a közel hatmillió forintos Opel Vectrát az irodaigazgató használja. A lap úgy tudja, az IKA-ban történtek miatt a névadó Illyés Gyula lánya egy időre felfüggesztette kuratóriumi tagságát.
Laborczi Géza kuratóriumi titkár a Magyar Nemzetnek elismerte az irodabérlet tényét, megjegyezve: takarékossági szempontokból és a jelenlegi bérlemény körüli bizonytalan helyzet miatt döntöttek a jó parkolási feltételeket biztosító, metróközeli új iroda mellett, amely a bekért bel- és külvárosi ajánlatok közül a legolcsóbb volt. A szolgálati járművel kapcsolatban elmondta: a titkárnak a döntések előkészítésében és végrehajtásában komoly szerep jut, neki pedig evangélikus lelkészként nincs saját gépkocsija.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/sajat-kuratorat-tamogatja-az-illyes-kozalapitvany
|
https://web.archive.org/web/20231107185114/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/sajat-kuratorat-tamogatja-az-illyes-kozalapitvany
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sajat-kuratorat-tamogatja-az-illyes-kozalapitvany
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-16 00:00:00
|
[
"Jászkuti László",
"Laborczi Géza"
] |
[
"Grafika Kereskedelmi Rt.",
"Illyés Közalapítvány"
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
1,230 |
A MeH cáfol Kulcsár ügyében
|
2004.01.16. 10:48
A balatonőszödi üdülő regisztrációs rendszerében a kormányváltás óta nem szerepel Kulcsár Attila neve, vagyis hivatalosan biztos hogy nem léphetett be a kormányüdülő területére, Demeter Ervin ezzel kapcsolatban "újra blöfföl" - közölte a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) sajtóirodája közleményében pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint Demeter Ervin fideszes képviselő Kulcsár Attila balatonőszödi látogatásával kapcsolatos állításairól csak a sajtón keresztül szerzett információt a MeH, „hiszen levél még nem érkezett” a képviselőtől.
„Annak ellenére, hogy így különösen is megkérdőjelezhető az állítás komolysága, a Miniszterelnöki Hivatal ellenőrizte a tényeket, és sajnos ezek ismét cáfolták a képviselő urat: az üdülő regisztrációs rendszerében ugyanis a kormányváltás óta nem szerepel Kulcsár Attila neve, vagyis hivatalosan biztos, hogy nem léphetett be a balatonőszödi üdülő területére” – olvasható a kommünikében.
Demeter Ervin csütörtökön az MTI-nek azt mondta: Kulcsár Attila, a K&H Equities többmilliós sikkasztással gyanúsított brókere több alkalommal az őszödi kormányüdülőben felelős vezetőkkel tárgyalt. A volt titokminiszter csütörtökön ebben az ügyben írásbeli kérdést intézett Kiss Péter kancelláriaminiszterhez.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/a-meh-cafol-kulcsar-ugyeben
|
https://web.archive.org/web/20240104161315/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/a-meh-cafol-kulcsar-ugyeben
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-meh-cafol-kulcsar-ugyeben
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-16 00:00:00
|
[
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] |
[] |
[] |
[] |
|
1,231 |
Warvasovszky tizenhétmilliója: a Fidesz szerint etikátlan
|
2004.01.15. 08:05
Hozzávetőleg 17 millió forint lesz Székesfehérvár szocialista polgármesterének, Warvasovszky Tihamérnak ez évi jövedelme, de az alpolgármesterek is közel ugyanennyit keresnek 2004-ben. A közgyűlés a legutóbbi ülésén foglalkozott a kérdéssel – mondta a Magyar Nemzetnek Kiss Norbert, a Fidesz megyei elnökségének tagja.
Közölte, az ellenzék frakcióvezetője, Gógl Árpád azt javasolta: se a polgármester, se a képviselők tiszteletdíja ne emelkedjen. A költségvetés hiánya ugyanis 2003-ban megközelítette a tíz százalékot, idén pedig közel négymilliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat a város, mint tavaly.
Kiss Norbert szerint már csak ezért is etikátlan, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció a törvény által megengedett maximális összeggel emeli saját fizetését. Ez azt jelenti: a költségtérítéssel, a 13. havi illetménnyel, illetve a 12 havi fizetéssel megegyező összegű jutalommal együtt a polgármester éves bevétele megközelítőleg 17 millió forint lesz.
Kiss elmondta: Warvasovszky tavalyi teljesítménye után megkapta a 12 havi fizetésének megfelelő éves jutalmat is. Warvasovszky Tihamér megkeresésünkre lapzártáig nem reagált.
Gidró Kriszta
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/warvasovszky-tizenhetmillioja-a-fidesz-szerint-etikatlan
|
https://web.archive.org/web/20231217165311/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/warvasovszky-tizenhetmillioja-a-fidesz-szerint-etikatlan
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/warvasovszky-tizenhetmillioja-a-fidesz-szerint-etikatlan
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-15 00:00:00
|
[
"Warvasovszky Tihamér"
] |
[] |
[
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] |
[
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
1,232 |
Gyanúsítottként hallgatták ki Molnár Csabát
|
2004.01.09. 13:41
Vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, hivatali visszaélés és államtitoksértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség Molnár Csabát, az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetőjét pénteken – mondta Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Molnár annyit közölt: „én végeztem a munkámat és amiről kellett, jelentést írtam”.
Gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség Molnár Csabát, az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetőjét pénteken – mondta Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Molnár Csaba a három és félórás kihallgatását követően újságírók előtt kijelentette: „amiről kellett, arról jelentést írtam”. Hozzátette: tudomása szerint a vizsgálat idején referensként dolgozik tovább az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán.
Több lap információi szerint Molnár Csaba pénzmosással gyanúsított szír állampolgároktól néhány alkalommal kis értékű ajándékokat fogadott el, illetve egy vacsora alkalmával ő is megajándékozta őket márkás itallal. Rendőrségi források szerint az alezredes minden esetben jelentést írt a szírektől kapott ajándékokról. Molnár Csaba korábban osztályvezetőként aktívan részt vett a K and H-ügy nyomozásában.
Salgó László országos főkapitány a Magyar Nemzet december 2-án megjelent cikke, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal utóbb az ORFK vezetőjéhez eljuttatott „szigorúan titkos” minősítésű összefoglaló jelentése alapján rendelt el belső vizsgálatot Molnár Csabával kapcsolatban. Az újság szerint Molnár Csaba az arab alvilági körökkel az elfogadhatónál és a normálisnál sokkal mélyebb kapcsolatot tartott fenn.
Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat irányító politikai államtitkár december 3-án kijelentette: az egész ügy jellegénél fogva államtitkot képez, „következésképpen az erre vonatkozó bármilyen szóbeli vagy írásos adat, illetve kommunikáció szigorúan titkos minősítésű”. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal hivatali visszaélés gyanúja miatt december 9-én rendelt el nyomozást Molnár Csaba ügyében.
Zamecsnik Péter ügyvéd a rendőrtiszt három és fél órás meghallgatását követően újságíróknak kijelentette: „az ügy államtitkot képez, ezért még azt sem mondhatom el, hogy mivel gyanúsítják Molnár Csabát”. Molnár Csaba csak annyit közölt: „én végeztem a munkámat és amiről kellett, jelentést írtam”.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/gyanusitottkent-hallgattak-ki-molnar-csabat
|
https://web.archive.org/web/20231211214911/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/gyanusitottkent-hallgattak-ki-molnar-csabat
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanusitottkent-hallgattak-ki-molnar-csabat
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-09 00:00:00
|
[
"Molnár Csaba (ORFK)"
] |
[] |
[] |
[
"hivatali visszaélés"
] |
[] |
|
1,233 |
Fidesz: a korrupció árnyéka vetül az EUKK működésére
|
2004.01.09. 14:07
A korrupció árnyéka vetül az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) működésére, ezért a Fidesz büntetőfeljelentést fontolgat az ügyben - közölte Lengyel Zoltán pénteken budapesti sajtótájékoztatóján.
Az előző kormány idején készült, az akkori ellenzék által sokat bírált Millenniumi Országjáró előállítása 41 forint volt példányonként, az EUKK három darab A4-es papírból álló levelei pedig 60 forintba kerültek darabonként – mondta a fideszes parlamenti képviselő. Megjegyezte, ilyen eset kapcsán „felvetődik a korrupció gyanúja”.
Hozzátette: ez ügyben egy civil szervezet a hatóságokhoz fordult, de az illetékesek „a fülük botját sem mozdították”. Kijelentette, a Fidesz az úgynevezett üvegzsebtörvény alapján megfontolja, hogy büntetőfeljelentést tegyen az ügyben.
Lengyel Zoltán úgy vélte, „megdöbbentő eredményeket hozott az EUKK-nál végzett számvevőszéki vizsgálat”, amely – mint rámutatott – túl magasnak nevezett egyes költségeket, illetve megállapította azt is: 20 millió forintos összeg elköltésénél megkerülték a közbeszerzési eljárást.
Az idei költségvetésben csaknem 700 millió forint áll annak az EUKK-nak a rendelkezésére, amely a tavaly áprilisi uniós népszavazáson „minden idők legdrágább kampányával a legtöbb embert tartotta távol a voksolástól” – mondta az ellenzéki képviselő.
„Rendelkeznek-e megfelelő szakmai kompetenciával?” – tette fel a kérdést, hozzáfűzve: az idei európai parlamenti választásokra körülbelül 1,2 milliárd forintot kíván az állam költeni. Lengyel Zoltán szerint tartani lehet attól, hogy nem hatékonyan használják fel ezt az összeget.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/fidesz-a-korrupcio-arnyeka-vetul-az-eukk-mukodesere
|
https://web.archive.org/web/20240129145016/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/fidesz-a-korrupcio-arnyeka-vetul-az-eukk-mukodesere
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-a-korrupcio-arnyeka-vetul-az-eukk-mukodesere
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-09 00:00:00
|
[] |
[
"Európai Uniós Kommunikációs Közalapány (EUKK)"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
1,234 |
Fidesz: legyen nyilvános a Baumgartnerrel kötött állami szerződés!
|
2004.01.08. 15:22
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetég Sport Szekciója meglepetéssel értesült arról, hogy az elfogadott költségvetési törvényt követően - a tartalék alap terhére - Gyurcsány Ferenc miniszter közel 1 milliárd forintot juttatott Baumgartner Zsoltnak, amely pénzösszeg birtokában megválthatta belépőjét a Forma 1-es versenysorozat Minardi csapatába.
Az adakozás ténye azért is meglepő, mert korábban a sportminiszter azt nyilatkozta, hogy minden meglévő forrást felosztott a magyar sportmozgalom különböző fórumai között – jegyzik meg mai közleményükben.
A Fidesz tiltakozását fejezi ki, hogy az olimpia és a paralimpia évében, valamint ebben a nehéz anyagi helyzetben – mikor sportegyesületek rendkívüli anyagi gondokkal küzdenek, amikor akár több tehetséges fiatalt nevelő bázisok százai szünnek meg, valamint az igazolt sportolók száma évről.évre csökken -megközelítőleg 1 milliárd forintot kapjon egy olyan sportoló, akinek tehetségét nem vitatjuk, viszont köztudott, hogy még nem bizonyított a támogatás nagyságrendjével azonos mértékében.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Sport Szekciója kéri a minisztert, hogy a Baumgartner Zsolt és menedzsere, valamint a Magyar Állam közti szerződést hozza nyilvánosságra az azokhoz tartozó mellékletekkel együtt – áll a dokumentumban.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/fidesz-legyen-nyilvanos-a-baumgartnerrel-kotott-allami-szerzodes
|
https://web.archive.org/web/20231215040411/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/fidesz-legyen-nyilvanos-a-baumgartnerrel-kotott-allami-szerzodes
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-legyen-nyilvanos-a-baumgartnerrel-kotott-allami-szerzodes
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-08 00:00:00
|
[] |
[] |
[] |
[
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
1,235 |
MFB törvény – a pénznyelő automata
|
Mennyi pénz tűnhet el ellenőrizetlenül a születőben lévő bankcsoport és az átalakítás előtt álló Magyar Fejlesztési Bank labirintusaiban? A Figyelő legújabb, idei 13. száma az elsők között tárja fel elemző írásában az összefüggéseket.
|
Jól jönnek a törvényalkotásnak a kisgazdapárt körüli botrányok, mert megoszlik a figyelem. A közvélemény érdeklődésének középpontjában most éppen paravánoznak. Úgy védekeznek az emberek, hogy automatikusan eltakarják a szemük elől az ott folyó dolgokat, digitális nyelven: kitörlik a politika.hu kezdetű site-okat az agyukból. Így aztán még annyi érdeklődés sem marad a kicsit is összetettebb játszmák megítélésére, amennyi pedig nélkülözhetetlen a megértésükhöz, annak eldöntéséhez, hogy valóban valami nagy disznóság van születőben, vagy csupán EU-harmonizáció folyik.
A Figyelő legújabb számában Eörsi János részletesen feltárja a Magyar Fejlesztési Bank működését átalakító törvény hátterét, bemutatva: a kártyák várható megkeverésével nyilván átalakul a szabályrendszer is, és valószínűleg tovább csökken a parlamenti ellenőrzés lehetősége. E kérdés körül folyik a legélesebb csata az MFB-törvény vitájában. A törvényjavaslatban semmiféle országgyűlési beszámolási kötelezettség nem szerepel, s nem juttatnának helyet a parlamenti pártoknak a bank felügyelőbizottságában (fb) sem.
Az ellenzék, sőt Font Sándor, az MDF szónoka is reklamálta az “ÁPV-típusú” ellenőrzést, azaz a pártok részvételét az fb-ben. A kormány viszont ragaszkodik a javasolt szervezeti felálláshoz, ahhoz, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nevezze ki a fejlesztési bank elnök-vezérigazgatóját, 7-9 tagú igazgatóságát és 5-7 tagú felügyelőbizottságát. Többen ezt eleve túlméretezett vezetésnek tartják az egyszemélyes állami rt. esetében, pláne, hogy ilyen kontroll esetén nem lesz, aki gátat szabjon a könnyelmű pénzkezelésnek.
Megismétlődhet a jegybank bezárt bécsi érdekeltsége, a CW Bank esete – hangzik a figyelmeztetés. Informátoraink szerint a számvevőszéki bizottság javaslatot készít arra, hogy az MFB legalább az Állami Számvevőszéknek számoljon el. E grémiumnak amúgy is feladata az állami tulajdonú cégek ellenőrzése, ilyen vizsgálatra azonban csak utólag, és jó, ha évenként egyszer szoktak sort keríteni.
Valójában több cikket érdemes együtt olvasni. Az Élet és Irodalom legutóbbi számában Várhegyi Éva együtt vizsgálja a Magyar Fejlesztési Bankról születő törvény várható következményeit a születőben lévő új bankcsoport, a Postához rendelt Postabank és Fölhitel- és Jelzálogbank összevont működtetéséből eredő veszélyeket. Kategórikusan fogalmaz. “Annyi pénz talán el sem költhető, amennyinek eltüntetésére alkalmas lesz az állami bankok újrarendeződő buja szövevénye. Amelynek egyik pólusát a bankszerű működés alól felmentett és szépen feltőkésített MFB képezi majd a Konzumbankkal, a Magyar Export Import Bankkal és a Magyar Exporthitel biztosítóval kistafírozva, a másik pólusán pedig a Postabank fog állni a Földhitel és Jelzálogbankkal megerősítve és a Magyar Posta vigyázó karjaiba helyezve. (…) Az ország pénztárcája – amint a tavaly ősszel a postaládánkba dobott propagandafüzetből megtudtuk – a költségvetés. Most már azt is tudjuk, a kormány feneketlen (de legalábbis duplafenekű) pénztárcája az MFB lesz.”
|
https://24.hu/belfold/2001/03/28/mfb_torveny_penznyelo_automata/
|
https://web.archive.org/web/20231113005620/https://24.hu/belfold/2001/03/28/mfb_torveny_penznyelo_automata/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mfb-torveny-a-a-penznyelo-automata
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2001-03-28 00:00:00
|
[] |
[
"Gazdasági Minisztérium",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Pénzügyminisztérium"
] |
[] |
[
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
1,236 |
Törvény az MFB-ről- Az állam kedvenc bankja
|
Kiváltságos szerep vár az állam tavaly négymilliárdos veszteséget produkáló hitelintézetére, a Magyar Fejlesztési Bankra. Pontosabban: a parlamenti vita alatt álló MFB-törvény szentesíti majd a bank különleges helyzetét.
|
Portfóliótisztítás – ez a Pénzügyminisztérium (PM) kulcsszava, amelyet válasznak szánnak arra a kérdésre: vajon miért kívánják beiktatni a MFB Rt.-ről szóló törvénybe, hogy a bank kölcsönt nyújthasson a tulajdonában, résztulajdonában álló vállalkozások elidegenítéséhez. A hitelintézeti törvény tiltja az ilyen kockázatos, befektetést hitellé változtató ügyleteket, az MFB-ről szóló külön jogszabály viszont többek között ebben is kivételezne az állam fejlesztési bankjával. Bartal Róbert PM-osztályvezető szerint az MFB meg kíván szabadulni vállalataitól, s ezt igyekeznek majd kölcsönnel is előmozdítani. Ugyanezzel a magyarázattal szolgáltak kérdésünkre a banknál is.
JÓ SZÁNDÉKÚ PONTOSÍTÁS.“Ha csak portfóliótisztításról van szó, akkor pontosítsuk a törvényszöveget” – gondolkodott el Braun Márton (Fidesz-MPP). Módosító indítványa szerint csak a törvény kihirdetésekor meglévő MFB-s vállalkozások elidegenítéséhez lehetne kölcsönt adni. Csakhogy a kormány nem támogatta a jó szándékú pontosítást. Nem csak e tényből tűnik úgy, hogy mi sem áll távolabb a kormánytól és az MFB-től, mint a portfóliótisztítás. A hetekben szerzett 60 százalékos részesedést a bank – 165 millió forintos tőkeemeléssel – a Defend Security Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft.-ben, a Földi László egykori biztonsági szolgálati tiszt vezette, Fidesz-közelinek tartott vállalkozásban, s így most már Baranyay László, az MFB általános vezérigazgató-helyettese is helyet foglal a Defend felügyelőbizottságában.
Ennél is élesebben cáfolja a portfóliótisztítás állítólagos stratégiáját a Határozatok Tárában külső üzletrészügyben nemrég megjelent, 2045/2001. (III. 14.) számú kormányhatározat. Eszerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. térítésmentesen átad a fejlesztési banknak 12 magánosításra kiszemelt állami gazdaságot (ezek értéke 12,96 milliárd forint), s a szakminiszterek az MFB-vel együtt dolgoznak ki kedvezményes konstrukciót, elősegítve, hogy a mezőgazdasági társaságokat a dolgozóik, illetve az általuk alapított cégek vehessék meg. A kormány máris megelőlegezte a törvényben kimondandó szabályt: azt, hogy az MFB-nél kölcsönre lehet váltani a vagyont, hiszen a privatizáció általa kitűzött céljai eddig nem alkalmazott banki eljárást kívánnak meg. Anélkül, hogy az intézményről szóló törvényjavaslatban ezt előterjesztették volna, körvonalazódik az MFB új szerepe a kormány vagyonpolitikájában. A tömeges privatizáció időszaka a kabinet helyzetértékelése szerint lezárult, az ÁPV Rt.-t meg kívánják szüntetni, hogy a helyébe lépő Nemzeti Holding a vagyonkezelést, illetve egy másik szervezet a kötelezettségek, a peres ügyek kezelését hivatott továbbvinni. (Ez utóbbi előkészítésére – mint Faragó Csaba, az ÁPV Rt. új elnök-vezérigazgatója bejelentette – átveszik az MFB cégét, a Magyar Követeléskezelő Rt.-t.) Ám a privatizáció, ha nem is tömegesen, de folytatódik, s ebben szerepet szánnak az MFB-nek.
A kártyák várható megkeverésével nyilván átalakul a szabályrendszer is, és valószínűleg tovább csökken a parlamenti ellenőrzés lehetősége. E kérdés körül folyik a legélesebb csata az MFB-törvény vitájában. A törvényjavaslatban semmiféle országgyűlési beszámolási kötelezettség nem szerepel, s nem juttatnának helyet a parlamenti pártoknak a bank felügyelőbizottságában (fb) sem. Az ellenzék, sőt Font Sándor, az MDF szónoka is reklamálta az “ÁPV-típusú” ellenőrzést, azaz a pártok részvételét az fb-ben. A kormány viszont ragaszkodik a javasolt szervezeti felálláshoz, ahhoz, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nevezze ki a fejlesztési bank elnök-vezérigazgatóját, 7-9 tagú igazgatóságát és 5-7 tagú felügyelőbizottságát. Többen ezt eleve túlméretezett vezetésnek tartják az egyszemélyes állami rt. esetében, pláne, hogy ilyen egyszemélyi ellenőrzés esetén nem lesz, aki gátat szabjon a könnyelmű pénzkezelésnek. Megismétlődhet a jegybank bezárt bécsi érdekeltsége, a CW Bank esete – hangzik a figyelmeztetés. Állítólag a számvevőszéki bizottság eséllyel készít javaslatot arra, hogy legalább az Állami Számvevőszéknek számoljon el az MFB. E grémiumnak amúgy is feladata az állami tulajdonú cégek ellenőrzése, ilyen vizsgálatra azonban csak utólag, és jó, ha évenként egyszer szoktak sort keríteni.
Banki kivételekA nagy állami projekteket finanszírozó MFB és a hazai vállalatok export- és importtevékenységét hitelekkel támogató Eximbank az uniós tagság elnyerését követően azoknak a pénzintézetnek a szűk köréhez fog csatlakozni, amelyek felmentést kaptak a közösség legtöbb bankjára érvényes irányelvek alól.
Az unióban hatályban lévő úgynevezett prudenciális szabályok többek között előírják, hogy mekkora alaptőkével kell rendelkeznie egy banknak, illetve saját tőkéjének hány százalékát helyezheti ki hitel formájában. A pénzintézeti nagy hitel felső határa például nem haladhatja meg a bank tőkéjének 10 százalékát. Ezek a szabályok kivétel nélkül a bankok biztonságos működését hivatottak szavatolni.
Az Európai Unió (EU) és Magyarország közötti megállapodás értelmében az MFB és az Eximbank a belépés után mentesül a fenti előírások alkalmazása alól, mert Brüsszel megítélése szerint a két állami tulajdonú, speciális tevékenységet folytató pénzintézet megfelel mindazon feltételeknek, amelyek a kivételezést lehetővé teszik. Különleges helyzetük elismertetése nem követelt nagyobb erőfeszítést, lényegében csak részletes dokumentációval kellett bizonyítani, hogy teljesítik a szükséges kritériumokat. A fő szempont, amit az unió szakértői mérlegeltek, hogy a szóban forgó pénzintézetek támasztanak-e versenyt a kereskedelmi bankoknak (például gyűjtenek-e betéteket). Bár a területet érintő közösségi joganyag (acquis) külön nem fogalmaz meg konkrét elvárásokat a kedvezményezett körhöz tartozó bankokkal szemben, az unió figyelme mindenekelőtt a pénzintézetek statútumára terjedt ki, továbbá arra, hogy mekkora a súlyuk a pénzügyi piacon.
A szóban forgó közösségi direktíva részletesen felsorolja, mely tagország mely bankjai kaptak felmentést a szabályok alól, ami az érintetteket egyebek mellett az EU versenyjogi hatóságainak szőrszálhasogatásától is megkíméli. A tagországokban általában jegybankok, postabankok, fejlesztési és eximbankok kapnak ilyen kitüntetett státust.
A jelenleg a magyar országgyűlés előtt levő, az MFB-ről szóló törvény elfogadása szakértők szerint egyáltalán nem kötelező előfeltétele a mentesség odaítélésének, viszont pluszgaranciát jelent majd az EU számára.
Gyévai Zoltán, Brüsszel
Maga a törvény afféle “valamit valamiért” gondolat jegyében készül. Az állam fejlesztési bankja közfeladatokat lát el, nonprofit jelleggel ténykedik, ezért kedvezményeket, könnyebbségeket élvez a pénzintézetekre vonatkozó előírásokhoz képest. A hitelintézeti törvény (hit) év elején hatályba lépett módosítása már adott engedményeket az MFB-nek a prudenciális (óvatos, biztonságos működést elősegítő) szabályok terén. Most, a rá szabott külön jogszabályban tovább kívánnak menni ezen az úton. De így sem különböztetik meg hátrányosan a többi bankot – érvelnek az indoklásban -, sőt, a speciális állami feladatok miatt az MFB-t diszkriminálnák, ha számára a hitelintézetekkel egyenlő feltételeket határoznának meg.
A kedvezményezés alapja az Európai Bizottság november 13-i nyilatkozata, amelyben az Európai Unió (EU) “kormánya” elfogadta, hogy az MFB kivételi listán szerepeljen (az Eximbank Rt.-vel együtt), azaz ne vonatkozzanak rá maradéktalanul a közösségi banki irányelvek (lásd külön írásunkat a 16. oldalon). Az engedmény feltételeként szabta azonban, hogy a bank ne végezzen határon átnyúló tevékenységet, ne, vagy csak kismértékben versenyezzen más bankokkal, korlátozott körben fejtse ki tevékenységét, külön jogszabály alapján működjön, és jellemzően állami tulajdonban legyen.
SZAKOSÍTVA.Az MFB tehát a készülő jogszabály szerint úgynevezett “szakosított pénzintézeti feladatokat” lát el: elősegíti a magyar gazdaság modernizációját és élénkítését, részt vesz az állami források kihelyezésében, az egyes állami célelőirányzatok kifizetéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában, közreműködik az uniós előcsatlakozási támogatások folyósításában, mi több – és ez máris éles vitát váltott ki – az államháztartás lejárt követeléseinek faktorálásában, érvényesítésében is. Célelőirányzat ügyben egyébként már korábban napvilágra kerültek információk: a Gazdasági Minisztériummal (GM) kötött megállapodás szerint a bank állítólag a gazdaságfejlesztési célelőirányzatok kamattámogatásainak, valamint a kis- és középvállalkozási célelőirányzat juttatásainak, a Hitelgarancia Rt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Rt. kedvezményes díjtámogatásainak odaítélését ellenőrzi. Más szóval az MFB automatikus betekintést kapott a minisztériumi és más támogatások elosztásába.
ÚJ GAZDA.Közben a kormány – az említett 2045-ös határozatban – úgy döntött: a gazdasági miniszter veszi át a pénzügyi tárca vezetőjétől az MFB tulajdonosi jogok gyakorlójának tisztét. A Széchenyi-terv felett bábáskodó GM-től eddig sem volt profilidegen a fejlesztési bank, hiszen az MFB a gyorsforgalmiút-építés finanszírozója, a panelhitelkeret gazdája (Figyelő, 2001/12. szám), a kis- és középvállalkozási, praxisprivatizációs, lízing-és belföldi vállalkozásoknak szánt forgóeszköz-hitelek kínálója.
Mindeme közfeladatok ellátását vaskos kedvezményekkel segítik; mindenekelőtt azzal, hogy a kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként készül helytállni az MFB felvett hiteleiért, kötvénytartozásaiért és a felsőbb megbízásra, harmadik személlyel szemben vállalt kezességekért, garanciákért. Az állami kezességvállalás az MFB esetében eddig sem volt ismeretlen, ennek ez év végi állományát például 180 milliárd forintban szabták meg a kétéves büdzsében – érvelnek a bankban. “Az automatikus állami kezességvállalás azonban melegágya a pazarló, felelőtlen gazdálkodásnak” – vetette ez ellen a parlamenti vitában Keller László szocialista képviselő. Az ellenzék aggódik, hogy az MFB indokolatlan versenyelőnyhöz jut például akkor, amikor részt vesz a célelőirányzatok kifizetésében, vagy amikor pénzforgalmi számlát nyithat kedvezményezett kuncsaftjainak. A kormány nem tartja ezt veszélyesnek, mivel az MFB a vállalkozások csak szűk köre számára vezet számlát. Csakugyan, információink szerint az MFB-nél tartott vállalati betétek összege a bankrendszer tavalyi állományának 0,1 százalékát sem érte el, miközben a vállalati hitelekből a fejlesztési bank 1,9 százalékkal részesedett.
“Tevékenységét elsősorban a köz érdekében és nem haszonszerzés céljából” folytatja – szögezik le már a törvény bevezetőjében is. A bírálatok szerint ennek már puszta kimondása is a piacszerű gazdálkodást, a költségérzékeny üzletmenetet gyengíti. “Ha a kormány nem bankként akarja működtetni az MFB-t, akkor miért vonatkoznak rá bankszabályok, miért használja egyáltalán a bank elnevezést?” – vélekednek pénzintézeti körökben is. Ugyanakkor a Bakszövetség nem foglal állást a készülő törvényről, mondván: nem vonták be a jogszabály előkészítésébe.
KISTAFÍROZÁS VESZTESÉGGEL.Mindenesetre az MFB tekintélyes, 4,02 milliárd forint veszteséggel zárta a 2000-es évet, holott egy esztendővel korábbra még 2,56 milliárd forint adózás előtti nyereséget könyvelhetett el. Bár tavaly az MFB 57 milliárd forint állami tőkejuttatást kapott, a banknál nem nyilatkoznak a veszteség okairól, arra hivatkozva, hogy az igazgatóság még nem tárgyalt róla. Bizonyosra vehető, hogy a horribilis ráfizetések nem a szokásos banki tevékenységekből származtak, hiszen kamatjövedelemként 3,9 milliárd forint nyereséget kasszírozott az intézmény.
Tőkével a bank már most jól el van eresztve, hiszen az év végi 48,7 milliárdos sajáttőke-állományával a hazai bankok között az előkelő negyedik helyet foglalja el az OTP, az MKB és a CIB mögött. Most azonban némi homok került a gépezetbe, hiszen – megint csak a 2045. számú határozat szerint – lecsippentenek a kétéves büdzsében autópálya-építés céljára szánt 35,2 milliárdos idei tőkejuttatásból. Ennek kontójára hitelezik meg ugyanis a mezőgazdasági szövetkezetek külsőüzletrész-kifizetését, 12,69 milliárddal kurtítva meg az MFB újabb apanázsát. Azért a tizenkét állami gazdaságot mégsem adták ingyen
JUTTATÁSOK.Végül is az idén 22,51 milliárdot juttat a költségvetés az MFB-nek, ebből azonban 11,6 milliárd a gyorsforgalmiút-hálózat üzemeltetésére, fenntartására szolgál, a többi – közelebbi célmegjelölés nélküli – tőketartalék-juttatás. Az idei és jövő évi projektek közül M3-as pálya építése 70, az M7-es 30,8, a szekszárdi út és a hozzá kapcsolódó M9-es építkezés 28 milliárdba kerül – sorolta Bakonyi István, az MFB többségi tulajdonában lévő Nemzeti Autópálya (NA) Rt. igazgatója. Nem tudhattuk meg, melyiket választják most a pénzszerzés három lehetséges módja – az NA Rt. tőkeemelése, hitelfelvétel hazai bankoktól, lakossági kötvénykibocsátás – közül, mint ahogy ezt Baranyay László sem árulta el a Magyar Hírlapnak. A kétéves büdzsében jövő évre előirányzott 36 milliárdos MFB-apanázs egyelőre érintetlen, ám ebből 15,3 szintén az üzemeltetésre kell fordítani.
Közben a jegyzett tőkét, azaz a részvények összes értékét is meg kívánják emelni június végéig 60 milliárd forintra – a jelenlegi 47,98 milliárdról -, ám ez már csak könyvelési kérdés, hiszen a büdzséből juttatott pénzeszközöket a bank forrásai között is meg kell valahogy jeleníteni. Mint az MFB-ben megtudtuk, a tőkeemelések eddig 50 százalékos ázsióval folytak, azaz az állami apanázs kétharmadával a jegyzett tőkét, egyharmadával pedig a tőketartalékot fejelték meg.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2001/03/27/torveny_mfb_rol/
|
https://web.archive.org/web/20231211193011/https://24.hu/fn/gazdasag/2001/03/27/torveny_mfb_rol/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torveny-az-mfb-rol-az-allam-kedvenc-bankja
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2001-03-27 00:00:00
|
[] |
[
"Gazdasági Minisztérium",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] |
[] |
[
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
1,237 |
Gál J. még időben vásárolt?
|
2004.01.05. 07:25
Gál J. Zoltán kormányszóvivő az általa bejelentett szigorítások előtt néhány héttel a HVB Bank Rt.-től felvett kedvezményes kamatozású lakáshitel igénybevételével vásárolt Budapest egyik legelitebb lakóparkjában egy nyolcvankét négyzetméteres lakást – legalábbis ez derül ki a lapunk birtokában lévő adásvételi szerződésből. A politikus a megállapodás vonatkozó pontja ellenére cáfolta, hogy kedvezményes hitelt vett fel.
Gál J. Zoltán MSZP-s honatya, kormányszóvivő december 10-én jelentette be a Medgyessy-kabinet „hideg fejjel, de nehéz szívvel” meghozott döntését, miszerint a lakáshitelek kamata új lakás esetében öt százalékról nyolcra, használtak esetében pedig hatról 9,6-re emelkedik. Hangsúlyozta: a kormány az indokolatlan, csupán befektetési célú lakásvásárlások helyett a megtakarítások ösztönzése és a költségvetési kiadások mérséklése céljából döntött a lakáshitelezés korábbinál rugalmasabb rendszerének bevezetéséről. Gál J. a kormányszóvivői tájékoztatón többször kiemelte, hogy a döntéseknek nincs visszamenő hatályuk. Így aztán őt magát sem érinthették a szigorítások, hiszen ekkor már három hete, november 19-én megköttette adásvételi szerződését a XII. kerületi Dániel úti lakópark egyik luxuslakására. A politikus a 82 négyzetméteres lakáshoz a HVB Banktól vett fel kedvezményes, 15 millió forintos lakáshitelt. Jelenleg új lakásnál 15 millió forint az igénybe vehető támogatott hitel felső határa.
A szóvivő által megvásárolt ingatlan – amelyhez egy teremgarázsrész is tartozik – a Magyar Nemzet birtokába kerülő szerződés szerint 35,2 millió forintért cserélt gazdát. A megállapodásból kiderül az is, hogy a lakás még nincs teljesen kész. Gál J. Zoltán a Magyar Nemzet megkeresésére leszögezte: nincs kedvezményes lakáshitele. Arra a felvetésre, hogy akkor miképpen tartalmaz az általa aláírt, ügyvéd által is szignált szerződés az állításával ellentétes információkat, már nem volt hajlandó válaszolni.
– Majd meglátom, hogy milyen dokumentumokkal rendelkezik a Magyar Nemzet és ennek megfelelően teszem meg esetleges jogi lépésemet – tette hozzá. Azt elismerte, hogy részt vett a lakáshitelek szigorítására vonatkozó döntés előkészítésében, azt azonban már nem árulta el, hogy miképpen, szerinte ugyanis ez nem nyilvános információ. Gál J. a további kérdéseinkre megtagadta a válaszadást, így nem tudtuk meg, hogy időközben netán módosították, érvénytelenítették a szerződést vagy sem.
Medgyessy Péter a Népszabadságnak adott interjújában a kormánytagok lakáshitelügyletei kapcsán közölte: ha a hitelfelvételek abban az időszakban történnek, amikor már tudni lehet, hogy a kormány így fog dönteni, akkor ez megengedhetetlen. A miniszterelnök ugyanennek a lapnak néhány nappal korábban adott másik interjújában a lakáshitelekről szóló döntést firtató újságírónak így fogalmazott: „Ön mit választana: épüljön több lakás azokból a nagyobb összegű hitelekből, amelyeket a jobb módúak vesznek igénybe a kevésbé jómódúak adóforintjainak terhére, vagy értékelődjön le a forint, és ezért veszítsen értékéből a családi pótlék, a nyugdíj, és ne hozzanak tőkét ide külföldről?” A döntést magyarázó kormányzati kommunikáció azt hangsúlyozta, hogy a korábbi lakástámogatási rendszer igazságtalan módon a tehetősebbek számára volt előnyös.
Emlékezetes, hogy Magyar Bálint oktatási miniszter még 30 millió forint kedvezményes hitelt vett fel a Medgyessy-kabinet első lakáshiteleket érintő szigorítása előtt egy II. kerületi, kiemelt zöldövezeti ingatlan megvásárlásához, amelynek vételára 93,5 millió forint volt. (Magyar Bálint egyébként további 30 milliós, piaci alapú hitelt is felvett.) Csabai Lászlóné (MSZP) lakásügyi kormánymeghatalmazott is elismerte, hogy élt a kedvezményes lakáshitel lehetőségével. Kökény Mihály (MSZP) egészségügyi miniszter és felesége nem sokkal azelőtt vett fel 30 millió forintos, államilag támogatott lakáshitelt, hogy kiderült: a kormány a félére csökkenti a hitelplafont. A Népszava közlése szerint élt a kedvezményes hitelfelvétel lehetőségével Kovács László (MSZP) külügyminiszter is.
Az érintettek rendre cáfolták, hogy bármilyen információjuk lett volna a kormány megszorításairól, és leszögezték: úgy vették igénybe a kedvezményeket, mint bármelyik más állampolgár.
Álom luxuskivitelben
Ezzel a minősítéssel ajánlják a www.hunyadorom.hu internetes weboldalon azt lakóparkot, amelyben a kormányszóvivő is vásárolt. A hirdetés szövege szerint a Hunyad-orom lakókert ingatlanfejlesztői 2000 szeptemberében, Buda egyik legszebb kerületében kivételes adottságú új otthonok építésébe kezdtek. A luxuslakások a XII. kerületi Dániel útról emelkedő hegyoldal, ősfákkal borított magaslati pontjain épülnek. Mind az ingatlanpiaci szakértők, mind a laikusok egyetértenek abban, hogy az épülő lakókertnek otthont adó telek olyan adottságokkal bír, amelyek páratlanok a budai hegyvidék tekintetében. Az épületek kelet–nyugati tájolású teraszairól augusztusban, egy könnyű esti vacsora mellett akár a tűzijátékot is megcsodálhatják anélkül, hogy át kellene lépniük otthonuk küszöbét, hiszen egyedülálló panoráma nyílik az egyik oldalon a városra, a másik oldalon pedig a budai hegyekre.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/gal-j-meg-idoben-vasarolt
|
https://web.archive.org/web/20231220092910/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/gal-j-meg-idoben-vasarolt
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gal-j-meg-idoben-vasarolt
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-05 00:00:00
|
[
"Gál J. Zoltán"
] |
[] |
[] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
|
1,238 |
Utólagos ellenőrzés a Budapest Banknál
|
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEH) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idén több, korábban visszhangos ügybe keveredett pénzügyi intézményt is megvizsgál.
|
Utólagos ellenőrzés a Budapest Banknál
2001. március 9.
(FN, Napi) A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEH) és az Állami
Számvevőszék (ÁSZ) idén több, korábban visszhangos ügybe keveredett
pénzügyi intézményt is megvizsgál... A két szervezet feltérképezi, mire és
hogyan használták fel az állami pénzeket a Postabank (Pb) Rt-nél, a Magyar
Fejlesztési Bank (MFB) Rt-nél és a Reorg-Apport Rt-nél. A KEH idén tervezi
a Budapest Bank (BB) Rt. privatizációjának utóellenőrzését is.
|
https://24.hu/belfold/2001/03/09/utolagos_ellenorzes_budapest_banknal/
|
https://web.archive.org/web/20240129110813/https://24.hu/belfold/2001/03/09/utolagos_ellenorzes_budapest_banknal/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/utolagos-ellenorzes-a-budapest-banknal
|
fn.hu
|
hungarian-news
|
2001-03-09 00:00:00
|
[] |
[
"Budapest Bank Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Postabank",
"Reorg Apport Rt."
] |
[] |
[
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
1,239 |
Gál J. lakásának árával törlesztettek a Wallis cégnek
|
2004.01.07. 05:45
Gál J. Zoltán lakásának árával törlesztett a Hunyadorom luxuslakópark beruházója egy több mint harmincmillió forintos tartozást az MSZP-hez több szálon kötődő Wallis Rt. cége felé – derül ki a kormányszóvivő lakásszerződéséből. Gálnak így az édesanyjának korábban vezető beosztást nyújtó társasággal kell rendeznie a számlát. A szóvivővel különmegállapodást kötöttek a budai luxuslakásról. Az utcáról bekopogó állampolgárok ugyanis egy másik vállalkozással szerződve, más feltételek között szerezhetnek tulajdont a lakóparkban.
A cégadatbázis megtekintésével érthetővé vált, hogy mi okból takarhatták ki Gál J. Zoltán, a kancellária honlapján hétfőn közzétett ingatlan-adásvételi szerződéséből a Market Építő Rt. nevét. Ez a cég ugyanis a Wallis Ingatlan Fejlesztő Rt. többségi tulajdonában áll, amely viszont az MSZP-hez több szálon kötődő vállalatóriás, a Wallis csoport tagja. A Market Építő Rt. volt az egyik kivitelezője az elegáns budai lakóparknak, és a beruházó az elvégzett munka után összesen 65,6 millió forinttal tartozott a Wallis cégnek. Mindez Gál J. Zoltán ingatlanszerződéséből derül ki. Az adásvételi szerződésben a felek a fizetés részleteiről nem szokványos módon állapodtak meg. Az okirat 1.4-es bekezdése sorolja fel, hogy a beruházó mely számlákat nem fizetett ki a Wallis cégnek, majd leszögezik: ebből 30,6 milliós tartozást a beruházó és a kivitelező egymás között már rendezett. A fennmaradó részért cserében (ez már a 2.1-es pontból derül ki) Gál J. Zoltán megkapja a szóban forgó luxusingatlant, egy bonyolult engedményezési ügylet révén.
A szerződés 2.5-ös pontja azt rögzíti, hogy Gál J. nem kulcsra készen jut hozzá a lakáshoz, hanem azon a Wallis cége még különféle „befejező munkálatokat” végez majd, s a 35,18 milliós vételárat is ennek figyelembe vételével állapították meg.
A harmadik oldalra lapozva még különösebb kikötések következnek: itt rögzítik, hogy a kormányszóvivő lakásának megvásárlásával teljes egészében „kiegyenlítésre került” a beruházó Advant Kft. tartozása a Wallis cég felé.
Gál J. Zoltán kedvezményes lakáshiteléről a 3.2.2 pont rendelkezik: „a vevő kijelenti, hogy az ingatlan fennmaradó vételárát, azaz 15 millió forintot a HVB Jelzálogbank Rt., mint a vevő lakás-vásárlását finanszírozó bank fog átutalni a Market Rt. fenti bankszámlájára, a vevő által igényelt kedvezményes hitel címén.” Emlékezetes: a kormányszóvivő hétfőn közleményben hazugsággal vádolta a lapot, bemutatva egyben a HVB vezetőinek igazolását arról, hogy nem szerepel a bank ügyféllistáján, és nincs folyamatban lévő hitelkérelme. Gál azt nem árulta el, hogy a banki vezetők nyilatkozatát megelőzően volt-e folyamatban lévő – azóta esetlegesen visszavont – hitelkérelme vagy sem.
A Magyar Nemzet által megkérdezett ingatlanjogi szakértők az engedményezés és a lakásadásvétel összekötésén túl felettébb különösnek nevezték Gál J. szerződésének 4.1-es pontját is. Ez leszögezi, hogy amennyiben a Wallis cége Gál J. részéről kifizetettnek tekinti a vételár 20,18 millió forintos részét, úgy az eladó hozzájárul a kormányszóvivő 1/1 hányadú, azaz teljes tulajdonrészének bejegyzéséhez. Ebből az következik, hogy az eladó a 15 millió forintos kedvezményes bankhitel folyósításától függetlenül járul hozzá a bejegyzéshez. Ráadásul a szerződés szerint a megállapodás aláírása után az eladó öt napon belül Gál
J. Zoltán birtokába adja az ingatlant, függetlenül a vételár kifizetésétől.
A lakáspiaci gyakorlat szerint a teljes tulajdonjog csak a bankhitel folyósítása után szerezhető meg, és akkor is csak a hitelt kiutaló intézet jelzálogának bejegyzésével. Az utolsó oldalon olvasható a már említett különös záradék is. Ez tartalmazza, hogy az eladó, azaz az Advant Kft. engedményezi a Gál J. Zoltán által befizetendő vételárat a Wallis cége felé. A fentieket összegezve tehát kijelenthető, hogy a Hunyadorom lakókert beruházója részben a kormányszóvivőnek juttatott lakással fizette meg az MSZP-hez több szálon kötődő Wallis Rt. egyik cége felé fennálló tartozását. Így a vételárat és a lakáshitelt Gál J. Zoltánnak kizárólag a szocialistákhoz közel álló vállalkozással kell rendeznie. A szóvivő tegnap állította: a pénzt már átutalta az amúgy az édesanyjának is munkát adó vállalatcsoportnak.
Tegnap az is kiderült, hogy az utcáról bekopogó polgárok más elbánásban részesülnek. A www.hunyadorom.hu című honlapon olvasható, hogy a lakások kizárólagos forgalmazója a Szépvölgyi 70. Kft. Az információs telefonvonalon is ez a cég jelentkezett be, ahol a Magyar Nemzetnek megerősítették, hogy az értékesítést a Szépvölgyi, tehát nem az Advant Kft. végzi. Tény ugyanakkor, hogy a két cég tulajdonosi háttere részben azonos.
A kormányszóvivő édesapja, Gál Zoltán MSZP-s honatya az Országgyűlés elnökeként 1995-ben 23 millió forintért vásárolt egy 260 négyzetméteres, garázzsal, terasszal ellátott hűvösvölgyi házat a szocialistákhoz több szálon kötődő Wallis Rt.-től. A cég a vételárból ötmillió forintot meg is hitelezett a honatyának. Az üzlet létrejöttekor egyébként egy lakótelepi lakás négyzetméterára is meghaladta a 68 ezer forintot. A szóban forgó Kondorkert utcai ingatlanban több tucat, a Wallis csoporthoz tartozó társaság volt bejegyezve. Gál felesége – a kormányszóvivő édesanyja – pedig a Wallis Rt.-hez tartozó cégek egy részének jogi képviselőjeként és jogtanácsosaként tevékenykedett, s irodája is a Wallis székházában volt fellelhető.
A 2002-es kormányváltást követően a Miniszterelnökség közbeszerzési igazgatósága által kiírt, felső kategóriás személygépkocsik szállítására vonatkozó tenderen egyébként két kategóriában volt befutó a Wallis Motor Kft., amely összesen hatvan luxusautóra vonatkozóan kapott megrendelést, 535 millió forint értékben. Az oktatási tárca hirdetéseinek megjelentetését pedig bruttó 27,5 millió forint értékben a Café Reklám Kft. végezheti, amelyben szintén érdekelt a Wallis. A vállalkozás egyébként a Magyar Követeléskezelő Rt.-től is megbízást kapott, médiafoglalásra közel húszmillió forintot költhet. Közbeszerzési pályázatokat követően több millió forintos megrendeléseket teljesíthet az Elender Üzleti Kommunikációs és Szolgáltató Kft. Csakúgy, mint a Hungaroholding Consulting Rt., amely 33 millió forintot nyert a Promei Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht.-tól, gazdaságfejlesztési programok elkészítésére. A kancellária Informatikai Kormánybiztosságának tenderén alvállalkozóként több mint négymillió forintért végezhetett portálfejlesztési feladatokat a Webigen Üzleti Kommunikációs Szolgáltató Rt., amelyben szintén érdekelt a Wallis.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/gal-j-lakasanak-araval-torlesztettek-a-wallis-cegnek
|
https://web.archive.org/web/20150429151216/http://mno.hu/portal/194967
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gal-j-lakasanak-araval-torlesztettek-a-wallis-cegnek
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-07 00:00:00
|
[
"Gál J. Zoltán"
] |
[
"Wallis cégcsoport"
] |
[] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
|
1,240 |
Százmilliók helikopterekre
|
2004.01.05. 07:59
Hét Mi–24 P típusú harci helikopter javítását végezheti el a Dunai Repülőgépgyár (DR) Rt., ahol korábban felügyelőbizottsági tag volt Hollósi Nándor, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter főtanácsadója.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) üzleti titokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy mennyit fizetnek a társaságnak a munkáért, szakértők szerint azonban mai árakon több mint százmillió forintba kerülhet egy ilyen jármű javítása, így a megbízás összege elérheti az egymilliárd forintot is. A Dunai Repülőgépgyár hagyományos javítóbázisa a Mi–24-eseknek Kelet-Európában, de a felújítás árát felsrófolhatja, hogy a gyár alkatrészkészlete külföldi megbízásai miatt megcsappant.
A korábban az NDK-ban szolgáló gépeket még 1993-ban kapta a Magyar Honvédség, de azóta nem használták őket, pedig mindössze száz-százötven órát repültek, és lényegesen jobb állapotban vannak, mint a légierő többi helikoptere. A járművek jóval nagyobb harcértékkel is rendelkeznek, mint más helikoptereink, géppuska helyett például gépágyúval szerelték fel őket. A Horn-kormány idején a gépek rendszerbe állítását azzal utasították el, hogy hiányos a dokumentációjuk, pedig a lengyel hadseregnél azonnal megjavították és üzembe állították ezeket.
Matyuc Péter, a HM kommunikációs főigazgatója elismerte, hogy a gépeket eddig nem használták, és ennek eredményeként eljárt felettük az idő. A szóvivő azonban azt állította: a késlekedés fő oka, hogy a szaktárcának mostanáig nem volt egy összegben akkora költségvetése, hogy repülőképessé tegyék a járműveket. A javítás alapja egy tavaly kiírt közbeszerzési pályázat, amelyet azért is nyerhetett meg a DR Rt., mert megvásárolta az ilyen típusú helikopterek javítási licencét – tette hozzá a főigazgató.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/szazmilliok-helikopterekre
|
https://web.archive.org/web/20240126130311/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/01/szazmilliok-helikopterekre
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliok-helikopterekre
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2004-01-05 00:00:00
|
[
"Hollósi Nándor"
] |
[
"Dunai Repülőgépgyár Rt.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] |
[] |
[
"közbeszerzés"
] |
[] |
|
1,241 |
Per a Postabank könyvvizsgálói ellen – Keresetlen szavak
|
A Postabank tulajdonosai a könyvvizsgálókon akarják behajtani a pénzintézetnél 1998-ig keletkezett mamutveszteséget.
|
Egyelőre kevesen számolnak, holott a tét óriási: nagyjából 100 milliárd forint. A szakmát és a közvéleményt pillanatnyilag maga a puszta tény tartja izgalomban, hogy az 1998-cal bezárólag irdatlan veszteséget felhalmozó Postabank egykori vezetői után a múlt év utolsó napjaiban könyvvizsgálókat is perbe fogtak a pénzintézet tulajdonosai, azaz a magyar állam és több cége. Mint ahogyan az 1998-as kormányváltást követően a politikai retorika ellenére is hihetetlennek tűnt, hogy a menedzsment szélnek eresztésével véget ér a postabankos horrorsztori, ez a mostani, múlt héten bejelentett lépés is váratlan volt. A felperesek keresetet nyújtottak be a bank 1994 és 1997 között működő könyvvizsgálói – a Deloitte and Touche (D&T), az Arthur Andersen (AA) és a Prudentia – ellen, az 1998-ig mintegy 170 milliárd forintot elérő veszteség kialakulásában játszott esetleges felelősségük megállapítása végett.
PÉLDA NÉLKÜL. A meglepetés egyfelől érthető, hiszen a bank kritikus életszakaszának e szereplőivel eddig meglehetősen kesztyűs kézzel bántak a hivatalos felügyeleti szervek. Másrészt viszont nem volt még példa rá Magyarországon, hogy kiemelkedően nagy súlyú ügyben egy könyvvizsgálót a bíróság elé citáljanak, s különösképpen támadhatatlannak tűntek a nagytekintélyű Big Five tagjai. A nemzetközi piac tapasztalatai alapján azonban számítani lehetett arra, hogy e téren megtörik a jég, hiszen például az Egyesült Államokban és Angliában a könyvvizsgáló társaságok bevételük több mint 10 százalékát kénytelenek a szolgáltatásukkal kapcsolatos követelések és perek költségére fordítani.
A decemberben benyújtott keresetnek persze voltak olyan előzményei, amelyek utaltak arra, hogy esetleg történhet valami. A mostani kormányzópárt választási győzelmének idején már oly mértékig kilógott a lóláb, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá vált: a problémákat nem lehet tovább takargatni. Ám a Postabankot 1998-ig érintő ügyeknél a pénzintézet működését erősen átszövő politikai szálak miatt sosem lehetett bizonyosat tudni… Tény, hogy 1998 novemberében Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda elnöke abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a Postabankkal kapcsolatos vizsgálatoknak ki kellene terjedniük az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet tevékenységére csakúgy, mint a könyvvizsgálói jelentésekre. A bejelentés közvetlen előzménye vélhetően az volt, hogy az 1997-es esztendőről készült, 13 milliárd forint veszteséget kimutató hivatalos könyvvizsgáló, a D&T után 1998 szeptemberében az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felkérésére külső szakértőként a KPMG is vizsgálódni kezdett, s riválisával ellentétben úgy találta, hogy az év első félévének végén a banknál katasztrofális méretű, mintegy 140 milliárd forintra rúgó volt a hiány. Nyilvánvalónak látszott, hogy a két szám közötti szakadéknyi különbség nem lehet fél esztendő műve, az új szakértő színrelépésével csupán egy sokáig palástolt veszteségről hullt le lepel. A KPMG-t azután követte az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely 1999 elején publikált jelentése szerint az 1998-cal záruló tíz évre visszamenőleg vizsgálta a bank könyveit. Az ÁSZ képviselője, kendőzetlen véleményének hangot adva, azt közölte a sajtóval, hogy ha a D&T kellő gondossággal és körültekintéssel járt volna el, akkor elutasító záradékkal kellett volna ellátnia a Postabank 1997-ről készült jelentését, ami már egyértelműen utalt arra, hogy a D&T vélhetően súlyos szakmai hibákat követett el.
JÓL ELŐKÉSZÍTVE. Ettől a pillanattól egyértelművé vált: csupán kellő elszántság kérdése, hogy az időközben csaknem 100 százalékos állami tulajdonba került bank könyvvizsgálói ellen indul-e per vagy sem. Vélhetően akkoriban meg is született az elhatározás az illetékesek fejében. Erre utal, hogy a most kezdeményezett eljárásban az állami tulajdonost képviselő Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda partnere, Rusznák Tamás közlése szerint közel egy éve folyik a per előkészítése, a könyvvizsgálatra vonatkozó hazai szabályozási környezet, illetve a nemzetközi szakirodalomban fellelhető peres ügyek mélyreható tanulmányozása. (Az élet fintora, hogy az ügyön dolgozó jogászcsapat e tagja néhány évvel ezelőtt – mint bankfelügyeleti elnök – Bokros Lajos pénzügyminiszterrel karöltve a politikai kulisszák mögött sikertelen szélmalomharcot vívott a Postabank elnöki és vezérigazgatói tisztének szétválasztásáért és egy nemzetközi hírű auditor felkéréséért.)
Az ügyvédi iroda képviselője azt hozta lapunk tudomására, hogy a Postabank részvényeseit érő vagyonvesztést és az állam által végrehajtott konszolidáció költségeit szeretnék a perbe vont könyvvizsgálókkal megtéríttetni. A szakma ismerői szerint rendkívül összetett problémát kell majd kibogoznia a bíróságnak. Rusznák Tamás is elismerte például, hogy egyelőre az említett összeg – a tulajdonképpeni perérték – sem határozható meg pontosan, csupán annyi állapítható meg, hogy az valahol 100 és 170 milliárd forint között lehet. Kérdés, miként kezelhető, hogy a rossz minőségű portfóliók értékesítése még folyamatban van.
Kemény dió lesz a könyvvizsgálók konkrét felelősségének kimutatatása is, egyes vélemények szerint a közvetlen felelősség helyett inkább a valós helyzet elkendőzésének vádja merülhet fel, s ezzel kapcsolatosan további dilemma tárgya lehet, hogy a félrevezetett befektetőket ért kár miként forintosítható.
A perbe vont könyvvizsgálók szűkszavú nyilatkozataikban mindössze annyit adtak a nyilvánosság tudtára, hogy munkájuk során kellő gondossággal jártak el. Szakértők szerint ennek megállapításában kulcsszerepe lesz az úgynevezett teljességi nyilatkozatnak – annak a dokumentumnak, amelyben a bank vezetői aláírásukkal tanúsítják, hogy valamenynyi szükséges dokumentumot a könyvvizsgáló rendelkezésére bocsátották, az adatokat nem manipulálták. A D&T korábbi vezetője 1998-ban például azzal érvelt a botrány kirobbanásakor, hogy jóhiszeműen végzett munkával, a teljességi nyilatkozattal együtt átvett dokumentumok alapján jutottak a téves végeredményre. A szakma egyes tekintélyes képviselői viszont az üggyel kapcsolatban úgy foglaltak állást, hogy az érvényes nemzetközi standardok elegendő kapaszkodót nyújtanak a hiteles auditori munkához, s szinte elképzelhetetlen, hogy egy szemet szúróan magas (100 milliárdos) hiány esetén a munkáját alaposan végző könyvvizsgálónak ne tűnjön fel, hogy manipulálták az adatokat.
Várhatóan bonyodalmakat okoz az is, hogy az érintett három könyvvizsgáló ellen egyetemlegesen indult a per. A Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője, Navracsics Tibor a tulajdonos nevében a Figyelőnek ezt azzal indokolta, hogy egyik perbe fogott auditor által ellenjegyzett jelentés sem felelt meg a valóságnak. Ezzel szemben Kemény Emil, az ÁSZ igazgatóhelyettese úgy nyilatkozott lapunknak, hogy meglepte az Arthur Andersen beperlésének híre, mert vizsgálataik során a társaság munkáját (az 1996-os nem konszolidált kimutatás auditálását) igen korrektnek találták. Szilágyi Judit, az Arthur Andersen partnere ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az ellenük indított kereset villámcsapásként érte őket, hiszen auditori véleményük nagyon erős korlátozásokat tartalmazott úgy a pénzintézeti jelentést, mint a bank működésének fenntarthatóságát illetően. “Túlzott” szigorúságuk miatt vissza is vonták tőlük a könyvvizsgálói megbízást. Az Arthur Andersen éppen ezért arra készül, hogy az ellene indított kereset megszüntetését kérje. Egyesek szerint erre jó esélyei vannak, sőt olyan szélsőséges vélemények is léteznek, miszerint az Arthur Andersen perbe fogását a még mindig jó politikai kapcsolatokkal rendelkező D&T-nek sikerült kieszközölnie, hogy ezzel is elkenje némileg a felelősségét.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2001/01/18/per_postabank_konyvvizsgaloi_ellen/
|
https://web.archive.org/web/20240129175110/https://24.hu/fn/gazdasag/2001/01/18/per_postabank_konyvvizsgaloi_ellen/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/per-a-postabank-konyvvizsgaloi-ellen-a-keresetlen-szavak
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
2001-01-18 00:00:00
|
[] |
[
"Arthur Andersen",
"Deloitte & Touche",
"Postabank",
"Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft."
] |
[] |
[
"könyvvizsgálás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
1,242 |
Kókáék hallgatnak
|
2007.04.04. 07:51
Hogyan képezhette a fedezetét a Hankooknak nyújtott 20 milliárd forintos állami támogatás két magáncég közötti adásvételi szerződésnek? – többek között ezt a kérdést tette fel a Magyar Nemzet tegnap ismét írásban Kóka János gazdasági miniszternek a lapunk által feltárt dunaújvárosi ingatlanpanamával összefüggésben, de nem kaptunk rá választ. Ugyanígy hallgat a jogilag vitatható módon intézkedő illetékes földhivatal és cégbíróság is.
A Hankook-beruházást annak idején személyes imázsépítésre és kampányolásra használó Kóka János gazdasági miniszter nem hajlandó válaszolni több olyan kérdésre, amelyeket a lapunkban feltárt ingatlanpanama kapcsán tettünk fel neki tegnap. Így továbbra sem tudni, miért építette meg az állam azt a bekötőutat, amelynek kivitelezését a lapunk birtokában lévő dokumentumok szerint a Pentele Kft. elvállalta. Vagy arra: hogyan képezhette a fedezetét a Hankooknak nyújtott 20 milliárd forintos állami támogatás a Pentele és a Hankook közötti adásvételi szerződésnek? A tegnap írásban feltett kérdéseinkre lapzártánkig nem válaszolt az SZDSZ-es tárcavezető.
A lapunkban feltárt törvénysértésgyanús ügyintézésükre vonatkozó kérdéseinkre tegnap az illetékes Fővárosi Cégbíróságon sem reagáltak, mint ahogyan a jogilag szintén vitatható módon intézkedő Fejér Megyei Földhivatal sem válaszolt lapzártánkig a kérdéseinkre.
Az ügy további érdekessége, hogy miközben az ingatlanügylet már lezárult, és a négy magánszemély által jegyzett Pentele Projekt Kft. több mint egymilliárd forintot kasszírozott a dél-koreai Hankook gumigyárnak eladott földterületen, aközben információink szerint az említett négy üzletember továbbra is igénybe veheti az önkormányzat által biztosított gyorsított eljárást. Azonban ezt az úgynevezett koordinációs irodát kifejezetten a Hankook-beruházásban érintett cégek gördülékenyebb ügyintézése érdekében hozták létre. Vagyis a Pentele Kft.-t jegyző négy személynek (akik egyébként az MSZP közeli vállalkozó, Leisztinger Tamás bizalmasának tekinthetők) már nincs jogosultsága a speciális szolgáltatás igénybevételére.
Tóth László, a Pentele Projekt Kft. négy tulajdonostársának egyike tegnap a Magyar Rádiónak nyilatkozva tagadta, hogy nagy hasznuk lett volna az ügyleten. Azt mondta, a földterületekért kialkudott 2,1 milliárdos vételár nem fedezte az ingatlanok vételárát, a művelési ágból való kivonás és a közművesítés költségeit, valamint a projektet terhelő egyéb járulékos költségeket. A Hankook rövid időt adott a terület rendezésére, ezért kellett beapportálni az önkormányzati területet is. A föld értékét az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló is reálisnak tartotta – állította Tóth László, aki szerint a terület művelési ágból való kivonásának költségét nem az önkormányzat, hanem ők fizették.
Kálmán András (MSZP) polgármester a közrádiónak azzal magyarázta, hogy nem az önkormányzat cégére bízták a földértékesítést, hogy nem tudtak megegyezni a mintegy 200 földtulajdonossal. – Ezek után olyan emberekre kellett bízni, akik véghez is tudják ezt vinni. Az ő ajánlatuk jobb volt, mint az önkormányzaté – fogalmazott a városvezető.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/04/kokaek-hallgatnak
|
https://web.archive.org/web/20240219101717/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/04/kokaek-hallgatnak
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kokaek-hallgatnak
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2007-04-04 00:00:00
|
[
"Kálmán András",
"Tóth László"
] |
[
"Fejér Megyei Földhivatal",
"MSZP",
"Pentele Kft."
] |
[
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] |
[
"ingatlan",
"támogatás"
] |
[] |
|
1,243 |
Vádemelés Molnár ellen
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-371854
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademeles-molnar-ellen
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-30 00:00:00
|
[
"Bácskai János",
"Molnár Csaba (ORFK)",
"Nagy Károly"
] |
[] |
[] |
[
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés"
] |
[] |
||
1,244 |
A múlt köde – 2001. július
|
http://www.nol.hu/cikk/371817/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mult-kode-a-2001-julius
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-30 00:00:00
|
[
"Fazekas Árpád",
"Torgyán József"
] |
[
"Concordia Közraktár Rt.",
"VIX Kft."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
||
1,245 |
Bizottsági dátumvita
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-371548
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bizottsagi-datumvita
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-28 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Motim Rt.",
"Perfekt Rt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés"
] |
[] |
||
1,246 |
Vezérigazgató a gyanúsított?
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-371752
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vezerigazgato-a-gyanusitott
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-29 00:00:00
|
[] |
[
"Kaposvári Városgazdálkodási (KVG) Zrt."
] |
[
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás"
] |
[] |
||
1,247 |
Hazahozták Varga Tamást
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-371751
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazahoztak-varga-tamast
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-29 00:00:00
|
[
"Simicska Lajos",
"Varga Tamás"
] |
[
"IFC Rt.",
"Jet Car Bt.",
"Lux Trading Kft."
] |
[] |
[
"csalás"
] |
[] |
||
1,248 |
Perfekt: állami félmilliárd
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-371302
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/perfekt-allami-felmilliard
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-26 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Altus Zrt.",
"Perfekt Rt."
] |
[] |
[] |
[] |
||
1,249 |
Kecskeméti Malom Központ: feljelentették a jegyzőt
|
Feljelentette Kecskemét jegyzőjét Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman szerint a jegyző hivatali visszaélést követett el a Malom Központ engedélyeztetési eljárása során.
|
Hivatali visszaélés címén büntetőfeljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa Peredi Katalin, Kecskemét címzetes jegyzője ellen. A Legfőbb Ügyészség a feljelentést a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségre továbbította, amely a helyi rendőr-főkapitányságot bízta meg a nyomozással. Ferenczi László, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője tudósítónknak elmondta, hogy elfogultságot jelentettek be az ügyben, ezért az ORFK-nak kell majd döntenie arról, hogy melyik rendőri szervet jelöli ki a nyomozás lefolytatására.
A kecskeméti Malom Központ építése politikai felhangoktól sem mentes országos vihart kavart. A beruházás ellen több civil szervezet tiltakozott, az ügyészség pedig óvást jelentett be az építési engedély kapcsán, de azt az ügyben döntésre kijelölt Pest Megyei Közigazgatási Hivatal elutasította. Legutóbb Lenkovics Barnabás is vizsgálta a beruházás körülményeit. Megállapítása szerint az építmény súlyosan sérti a környéken élők jogait és rontja életfeltételeiket. Az ombudsman szerint a tiltakozó állampolgárokat ügyfélnek kellett volna tekinteni az eljárás során, ezért kérte a város jegyzőjét, hogy állítsa le az építkezést és jelentse be érintettségét az ügyben.
Az ombudsmani jelentésről a kecskeméti képviselő-testület döntött: a képviselők többsége az ajánlásokat elutasította, és a város jó hírnevének alaptalan megsértésével vádolta az országgyűlési biztost. Megtudtuk: az építési engedély kiadása ellen két civil szervezet nyújtott be fellebbezést. A közigazgatási hivatal ezeket elutasította: az egyikükét azért, mert a szervezet nem volt jogerősen bejegyezve, a másik egyesület pedig a beadás törvényes határidején túl nyújtotta be az iratot. A Malom Központ beruházója, az ES Invest Kft. ezt követően személyiségjogi pert indított az ombudsmani hivatal és Lenkovics ellen, amelyben százmillió forint nem vagyoni kártérítést is követel. Ezenkívül a BM közigazgatásért felelős főosztályán is felügyeleti eljárás indult a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője ellen.
Az ügyben szerettük volna megszólaltatni Lenkovics Barnabást és Peredi Katalint, de jelenleg mindketten szabadságukat töltik.
A Malom Központ építése lényegében befejeződött, az átadása augusztus 25-én lesz, a beruházó cég a napokban a szakhatóságok és az önkormányzat hozzájárulásával megkapta a használatbavételi engedélyt az épületre.
A vizsgálatok folynak, az épület egy hónap múlva nyit
|
http://nol.hu/archivum/archiv-371000-184796
|
https://web.archive.org/web/20231109182112/http://nol.hu/archivum/archiv-371000-184796
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kecskemeti-malom-kozpont-feljelentettek-a-jegyzot
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-23 00:00:00
|
[
"Lenkovics Barnabás",
"Peredi Katalin"
] |
[
"ES-Invest Kft."
] |
[
"Kecskemét"
] |
[
"hivatali visszaélés"
] |
[
"Malom Center"
] |
1,250 |
A honatya leadta szociális bérlakását
|
http://www.nol.hu/cikk/371135/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-honatya-leadta-szocialis-berlakasat
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-25 00:00:00
|
[
"Horváth Zsolt",
"Szécsi Gábor"
] |
[] |
[
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
||
1,251 |
Elnökpukkasztó vizsgálóbizottságok
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-370694
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elnokpukkaszto-vizsgalobizottsagok
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-21 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Perfekt Rt.",
"Tokaj Kereskedőház Zrt."
] |
[] |
[
"szőlő - borászat",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
||
1,252 |
A Perfekt kivár
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-370840
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-perfekt-kivar
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-22 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"Perfekt Rt."
] |
[] |
[
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
||
1,253 |
Vita a névtelen levélről
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-370556
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vita-a-nevtelen-levelrol
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-20 00:00:00
|
[
"Zwack Péter"
] |
[
"Zwack Unicum Rt."
] |
[] |
[
"jövedéki adó"
] |
[] |
||
1,254 |
Pártszékházak, rossz emlékek
|
Augusztusban el szeretnénk adni a Belgrád rakparti székházat - mondta lapunknak Kovács István József, a Független Kisgazdapárt elnöke. Ha ez megtörténik, akkor a hat, 1990-ben a parlamentbe került, és ezzel jelentős ingatlan vagyonhoz jutó párt közül már csak az MSZP-nek és a Fidesznek marad meg az egykori székháza, miközben a többi párt visszaszorult az eredetileg nekik szánt terület töredékére.
Annak idején az alanyi juttatásokkal a törvényalkotó célja az volt, hogy az első választás után jelentőssé vált pártok megfelelő feltételek mellett működhessenek. Az ingatlanjuttatás első köréről egy 1991-es, hatpárti megállapodás rendelkezett. E szerint mindegyik parlamenti párt jogosulttá vált 2000 négyzetméternyi irodára, valamint - a választási eredményeik arányában - további területre.
Az osztogatás során az első körben az MDF a Bem téren, az SZDSZ a Mérleg utcában, az FKGP a Belgrád rakparton, az MSZP a Köztársaság téren, a KDNP a Nagy Jenő utcában, a Fidesz a Lendvay utcában kapott épületet. Frekventált helyen lévő, értékes ingatlanokat. Ahhoz mindenesetre elég értékeseket, hogy egy-egy nehéz pillanatban biztosítsák a túlélést - de erről majd kicsit később.
Az MDF és a Fidesz a kialkudottnál valamilyen véletlen folytán kisebb területet kapott, ezért megindult a keresgélés, milyen épületeket juttassanak még nekik. Ez túl jól sikerült: végül a két párt a jogosnál jelentősen nagyobb területű ingatlanhoz jutott. Közös tulajdonként az övék lett a Váci utcában lévő egykori Tiszti kaszinó, és a Széchenyi rakparti Erőterv-székház (mindkettő 54-46 arányban az MDF javára), a Fidesz pedig megkapta az Andrássy út 105-öt is.
Az MDF és a Fidesz már 1992-ben eladta a Tiszti kaszinót, olyan konstrukcióban, hogy élvezhessék az 1993-tól hatályos áfamentességet. Az ügylet részleteinek nyilvánosságra kerülése hatalmas botrányt okozott 1993-ban, ám parlamenti vizsgálat nem indult - az akkori koalíció megakadályozta. Azt viszont már nem tudta megakadályozni, hogy az elemi erejű fölháborodás csaknem elsodorja a Fideszt. A következő ciklusban sem siették el az ügy tisztázását, végül 1996-ban alakult meg az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság. Ennek felkérésére vizsgálódott az ÁSZ is, amelynek jelentése szerint a két párt aránytalanul nagy ingatlanterülethez jutott, a Tiszti kaszinó teljes mértékben kilógott a kvótából, az Erőterv-székház pedig felerészben. Emellett az ÁSZ más szabálytalanságokat is feltárt: az ingatlanok átadásának időpontjában az ügyletnek nem volt hatályos jogszabályi alapja, a tulajdoni hányadokat pedig nem kormánydöntés, hanem a pártok határozták meg. A két párt már azelőtt szerződést kötött a Tiszti kaszinó értékesítésére, mielőtt egyáltalán a tulajdonukba került volna. Az Állami Vagyonügynökség pedig gyakorlatilag készfizető kezességet vállalt az értékesítés során esetleg be nem folyó vételár megfizetésére - ez is jogszabályellenes volt. A vizsgálóbizottság szerint a Fidesz és az MDF a törvényi rendelkezések megsértésével kétmilliárd forintot meghaladó bevételhez jutott, s az nem illette meg. Hozzá kell tenni: amikor az ÁSZ megvizsgálta a két párt gazdálkodását, a székházeladást törvényesnek találta.
A Tiszti kaszinót egyébként az akkor még többségében állami tulajdonú Magyar Külkereskedelmi Bank vette meg, 1,53 milliárdért. Az ügyletből az MDF 833 milliót, a Fidesz 697 milliót kasszírozott. Úgy tűnik, ez nem volt elég, a másik, közösen birtokolt ingatlan, a volt Erőterv-székház is gyorsan elvándorolt. Az akkor még állami tulajdonú Magyar Hitelbank az 1994-es választások előtt közel egymilliárdos hitelt nyújtott a két pártnak, és mivel nem tudtak törleszteni, az épület a banké lett. A kapcsolat fennmaradt, az Andrássy út 105. alatti Fidesz-ingatlant az MHB ingatlankezelő cége szerezte meg.
Az MDF mélyrepülése ezzel nem ért véget, a '94-es választási kampányára a Postabanktól 300 milliós hitelt vett fel, amit szintén nem tudott törleszteni. Ez vitte el a Bem téri székházat - így 2001 nyarán a párt áttette a székhelyét a Szilágyi Erzsébet fasorba, mindössze 400 négyzetméteres a ház ugyan, de elegáns.
A KDNP 1999-ben kényszerült megválni székházától: 450 millió forintért. Ez az összeg is a választási kampányra felvett hitelekre ment el. A párt 2001 őszén a Domonkos-rendtől megvásárolta az egykori Sport mozit 30 millió forintért, és ott állította fel a főhadiszállását. Azóta már ez sincs meg.
Az SZDSZ szintén a választási kampányra felvett hitelek miatt bukta el a székházát. Az 1998-as rossz szereplés miatt ugyanis csak a Mérleg utcai ingatlan eladásával tudták rendezni banki tartozásaikat. A párt ekkor költözött a bérelt Gizella utcai épületbe, melynek területe a korábbi székház hatoda, mindössze 500 négyzetméter. Az ügyleten 554 millió forintot kasszíroztak.
A Fidesz ugyan folyamatosan használja a Lendvay utcai székházát, de éveken keresztül csak bérelte az épületet. Az MDF-hez hasonlóan a problémát itt is a '94-es kampányhoz felvett hitelek jelentették, a 300 millió forintos tartozás fejében 1996-ban az épület a K&H tulajdonába került. Az 1998-as választási győzelem után a párt élni tudott a 429 millió forintos visszavásárlási opcióval, így 2001 óta a székház ismét a párt tulajdona. Csakhogy a Fidesz túlnőtt az épületen, így itt már csak a kormányzati munkára készülő "agytröszt" működik, az operatív irányítás átkerült a bérelt Szentkirályi utcai épületbe.
Az MSZP az állandóságot jelenti az ingatlankörforgásban, bár az utóbbi években gyakorta szóba kerül, hogy el kellene végre költözni a rossz emlékű Köztársaság térről. (Itt kezdte meg működését 1945-ben a Magyar Kommunista Párt, később az MSZMP budapesti pártbizottságának székháza lett. 1956-ban a tömeg megostromolta az épületet.)
2003-ban Hiller István több alkalommal is úgy nyilatkozott, hogy az MSZP-nek költöznie kellene, mert a ház "ósdi, avítt, rossz emlékű, nem sugározza azt a képet, amilyenek vagyunk vagy lenni szeretnénk." Az utóbbi egy-másfél évben mindig tervezték a költözést, de mindig új és még újabb időpontokat jelöltek meg. A legutolsó: a 2006-os választás után.
És még egy érdekes székház-történet: a kisgazdák Belgrád rakparti központja - kis képzavarral élve - 2002-ben kezdett eltávolodni a párttól. A választások előtt - nem lévén más forrás - a Torgyán-féle pártvezetés eladta az épületet Szeremley Hubának, az ismert borásznak. Hétszázmillió forintos vételárban állapodtak meg, fél év viszszavásárlási opcióval, részletfizetési konstrukcióban. A Torgyánt követő pártelnök, Réti Miklós bíróságon támadta meg ezt a szerződést, az ő utódja, Deák József azonban visszavonta a keresetet. Szeremley aztán megunta az egészet - egy idő után minden kapcsolatát megszakította a párttal. Már csak annyi tellett tőle, hogy idén júniusban megállapodást kötött a kisgazdákkal: a korábbi 350-ről 320 millió forintra mérsékelte követelését, és közölte azt is, hogy ha három hónapon belül sikerülne a székházat értékesíteni, nem számol fel további kamatokat.
Kovács István Józsefék legalább 950 milliót akarnak kapni az épületért, mert ebből kifizethetnék a párt 2001 óta halmozódó, mintegy 400 millió forintos tartozását, amelynek része a Szeremley-féle 320 millió is. A maradékot a kampányra fordítanák. Céljuk: az egykori kisgazda tábor visszahódítása.
Kovács szerint több jelentkező is van a székházra, így nem okoz majd gondot az augusztusi eladás. A pártvezetés ezután valamelyik másik fővárosi irodába költözhet, bár azok mind kincstári, állami, önkormányzati tulajdonban vannak. És még egy adalék: az időközben pártot alapító Szeremley Huba lapunknak azt mondta: még véletlenül sem akar a kisgazda székház közelébe sem menni, mert "rossz szellemű hely az".
|
http://nol.hu/archivum/archiv-371689-185409
|
https://web.archive.org/web/20170208041732/http://nol.hu/archivum/archiv-371689-185409
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/partszekhazak-rossz-emlekek
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-29 00:00:00
|
[] |
[
"Fidesz",
"MDF"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"pártfinanszírozás"
] |
[] |
|
1,255 |
Kifogásolható gyakorlat az FPI-ben
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-370458
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kifogasolhato-gyakorlat-az-fpi-ben
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-19 00:00:00
|
[
"Minczér Ágnes"
] |
[
"Fővárosi Pedagógiai Intézet",
"Sulinova Kht."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"oktatás",
"hivatali visszaélés"
] |
[] |
||
1,256 |
Segélyhajó a Zwack Rt. vizsgálóinak
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-370434
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/segelyhajo-a-zwack-rt-vizsgaloinak
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-19 00:00:00
|
[
"Zwack Péter"
] |
[
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)",
"Zwack Unicum Rt."
] |
[] |
[
"jövedéki adó"
] |
[] |
||
1,257 |
Városok gazdálkodását vizsgálta az ÁSZ
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-371010
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varosok-gazdalkodasat-vizsgalta-az-asz
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Baranya megye",
"Pécs"
] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
||
1,258 |
Cáfol a Perfekt
|
Cáfol a Perfekt
Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. július 15.
A csornai Margit Kórháznál - amellyel összefüggésben a Fidesz minapi
sajtótájékoztatóján a Perfekt Rt. neve felmerült - már egy adósságválsággal
fenyegető helyzettel szembesülve döntött úgy a helyi önkormányzat, hogy
külső szakmai támogatást vesz igénybe - így reagált Áder János
frakcióvezető szavaira az Rt. igazgatóhelyettese, Szepesi András.
A munkát közbeszerzési eljárás során nyerték el, s az átvilágítás után
meghozott intézkedések hatására a kórház márciusi 190 millió forintos
tartozását júliusra 154 millióra csökkentette. A helyzet javítására hozott
intézkedéseket, a közép- és hosszú távú terveket egyébként a város
képviselő-testülete a fideszes tagokkal együtt szavazta meg.
Szepesi fontosnak tartja, hogy a tanácsadási üzletág fennállásának nyolc
éve alatt kormányzati szervtől közvetlenül egyszer nyert el megbízást. Erre
az előző kormányzati ciklusban 1999 és 2002 között került sor, amikor a
Perfekt Rt. közreműködött a honvédség egészségügyi rendszerének
korszerűsítésében, illetve a NATO-szabványokhoz illesztésében. A társaság
2002 óta - sem Medgyessy Péter, sem Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének
időszaka alatt - nem kapott kormányzati megbízatást. Igaz, előfordul, hogy
egy-egy szakemberüket fölkérik valamilyen szaktanácsadói munkára, például
kincstári biztosként, de ezt a Perfekttől függetlenül végzik.
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-370023
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cafol-a-perfekt
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-15 00:00:00
|
[] |
[
"Perfekt Rt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés"
] |
[] |
|
1,259 |
A kistigris esete Kóka pumájával – a teljes cikk
|
2007.03.30. 13:30
Kóka János 2005. október 24-én jelentette be: nagy szerencse érte hazánkat, mivel nem Szlovákiába, Cseh- vagy Lengyelországba, hanem Magyarországra telepíti gyárát a világ egyik legjelentősebb autógumit gyártó cége, a dél-koreai Hankook. Egy szűk kör számára azonban még jóval ezelőtt kiderült a leendő létesítmény helyszíne is: Dunaújváros, régi nevén Dunapentele.
Az új munkahelyek teremtésének víziója a betartatlan választási ígéretekkel szorongatott kormánynak nagyon fontos volt. A balliberális sajtó olyan sikerkampányba kezdett, amit csak országgyűlési választások idején tapasztal a magyar szavazó. Tekintettel a baloldali médiafölényre, a csapból is Kóka János folyt, aki a gyanút szimatoló jobboldali sajtót messze elkerülte-elkerüli. A gazdasági miniszter a maga részéről besöpörte a látszatsikert, a részletekről azonban ma is hallgat. Annyit lehet tudni, hogy a dél-koreai cég a beruházáshoz különböző formákban óriási állami támogatáshoz jut, ám a pontos öszszeg nem derült ki azonnal. A sikerpropaganda ellenére az egész beruházás egyre kínosabb lett. A jobboldali média ez idáig csak mozaikokat tudott felderíteni a bűncselekménygyanús történésekről. A részletek mostanra teljes képpé álltak össze. A továbbiakban kísérletet teszünk annak bemutatására, hogyan is zajlott a „krimi”.
Dunaújváros önkormányzatában a ’90-es években megérlelődött az elhatározás, hogy a város környéki földeken, az akkori divatnak megfelelően ipari szolgáltató területeket kellene kialakítani. A település két szélén ki is jelölték a leendő parkok helyét. Az egyiknek az igen találó Északi Ipari Park, a másiknak a még találóbb Déli Ipari Park nevet adták. A cél mielőbbi megvalósítására létrehoztak egy csaknem 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő társaságot, az Innopark Kht.-t. 2003-ban Dunaújváros és a szomszédos Rácalmás önkormányzata megállapodást kötött arról, hogy az Északi Ipari Parkban közösen együttműködve egy száz hektárnál nagyobb ipari területet alakítanak ki. Dunaújváros önkormányzata azt vállalta, hogy vagy saját maga, vagy az általa megbízott társaság révén megvásárolja a szükséges földeket és közművesíti a területet.
Az Innopark feladata lett, hogy ehhez az egybefüggő területhez a földeket a tulajdonos gazdáktól az önkormányzat részére megvásárolja. Dunaújváros lanyha üzleti érdeklődést kiváltó, csendes mederben csordogáló fejlesztési programja egy évvel később váratlan lendületet kapott. 2004-ben a közép-európai térségben feltűnt a gumiabroncsgyártásáról elhíresült dél-koreai Hankook mamutcég. A Hankook hazánk és a környező országok kormányait ezernél is több munkahelyet teremtő óriásberuházás megvalósításával kecsegtette. A nagy reményeket keltő fejlesztést a dél-koreai gumigyár azonban annak ígérte, aki minél több és minél előnyösebb állami támogatást nyújt neki. A multicég körbejárt a régióban, alkalmas területeket és kedvező feltételeket keresve. Ebben az időben annyi vált ismeretessé, hogy a koreai cég Dunaújváros Északi Ipari Parkjának területét megfelelőnek találná a beruházáshoz, amelynek megvalósításához 56 hektárra volt szüksége. A Hankook választása épp arra a területre esett, ahol az önkormányzatnak már volt húszhektárnyi saját tulajdonú termőföldje, és ahol az Innopark az önkormányzat részére további területeket akart vásárolni.
2004 és 2005 között a dél-koreai cég elsősorban a szlovákokkal tárgyalt, de a konkurens környékbeli ország versenyből való kiesése után – nyilván a legjobb feltételek biztosítása miatt – a végső egyeztetéseket már kizárólag a Kóka János vezette magyar delegációval folytatta le az óriáscég. A komoly eredménnyel kecsegtető tárgyalások megkezdéséről az első híradások 2005 októberében kerültek nyilvánosságra, majd ezután rendkívüli mértékű titkolózás mellett zajlottak a délkelet-ázsiai egyeztetések. Dunaújvárosban azonban néhány magánszemély már 2005 nyarán jóval tájékozottabbnak bizonyult az egyszerű halandónál a kormány tárgyalási pozícióit illetően. Két vállalkozó szellemű honpolgár – akik korábbi ingatlanügyeik miatt „tescós fiúkként” híresültek el a környéken – bekopogtatott Dunaújváros szocialista polgármesteréhez, és felajánlotta közreműködését abban, hogy a Hankook által alkalmasnak vélt termőföldekre vételi jogot szerez a földtulajdonos gazdáktól. A polgármester nagyon megörült az ajánlatnak, mivel az önkormányzati Innopark Kht. – ki tudja, miért – addig nem túl eredményesen próbálkozott a földek megvásárlásával. A következő hetekben már nem is kettő, hanem négy magánszemély – Tóth László, Reichardt László, Veress Sándor és Horváth Albert (lásd keretes írásunkat) – gyors és hatékony munkával az Északi Ipari Park szinte teljes területére vételi jogot biztosító megállapodásokat kötött a földtulajdonosokkal.
A termőföldekre négyzetméterenként 800-900 forintos vételárat állapították meg. Az első gyanús momentum itt fedezhető fel. A tettre készen dolgozó kis csoport tagjai ugyanis nem az önkormányzatnak, hanem saját maguknak biztosítottak vételi jogot az ingatlanokra. Azaz Veressék már a Hankook-tárgyalások bejelentése előtt megszerezték azt a lehetőséget, hogy megvásároljanak körülbelül százhektárnyi olyan termőföldet, amelyen a beruházás megvalósulhat. A magánszemélyek tehát készen álltak a végleges adásvételi szerződések megkötésére, és – mivel biztosra akartak menni – már csak Kóka János nagy ívű bejelentésére vártak, hogy létrejött a megállapodás a Hankookkal.
Eközben azonban a dunaújvárosi önkormányzat – élén Kálmán András szocialista polgármesterrel – sem tétlenkedett. 2005. október 13-án a közgyűlés döntött arról, hogy a Hankook-beruházás érdekében az önkormányzat tulajdonában lévő húszhektáros termőföldet harmincmillió forintos ráfordítással kivonják a művelés alól, 15 millió forintért végrehajtják a villamosenergia-hálózat fejlesztését a területen, és 12 millió forintért út- és közműkiváltási tervet készítenek. Mindezek összesen 56 millió forinttal terhelték meg az önkormányzat költségvetését. Tehát a város is készen állt, és szintén Kóka bejelentésére várt.
2005. október 24-én elérkezett a „partraszállás napja”, amire Dunaújvárosban néhányan nagyon számítottak: Kóka János a kormány és saját sikertörténeteként bejelentette, hogy a Hankook-beruházás Magyarországon valósul meg. A hivatalos közlemény után felgyorsultak az események a városban.
Megalakult három magántársaság: a Pentele Kft., a Rácalmás Projekt Kft. és a Rácalmás Területfejlesztő Kft. A cégek tulajdonosa az a négy magánszemély lett, akiknek a százhektárnyi termőföldre vételi lehetőségük volt. Mialatt Dunaújvárosban gyors ütemben megalapították a cégeket, 2005. október 31-én – egy héttel a hivatalos bejelentés után – a gazdasági tárca és a Hankook aláírta az állami támogatási szerződést. Ennek tartalmáról a minisztérium akkor nem tájékoztatta a nyilvánosságot, sőt sajtónyilatkozataiban Kóka még novemberben is hallgatott az ügylet részleteiről. Az év vége felé derült csak ki, hogy a szerződésben a kormány 15,9 milliárd forintos készpénztámogatás és ötmilliárd forintnyi adókedvezmények mellett még egy rendkívül figyelemreméltó, ugyanakkor igen szokatlan államilag garantált szolgáltatás nyújt a Hankooknak. A minisztérium helyettes államtitkárának 2005. decemberi nyilatkozata szerint a támogatási csomag harmadik eleme egy magas szintű kormányzati szolgáltatás, amellyel gyorsítva bonyolítják le az igazgatási, hatósági eljárásokat. Még mielőtt a hatóságok akcióba lendültek volna, 2005. november 15-én a Hankook, a Pentele és a dunaújvárosi önkormányzat aláírtak egy szerződést, amely a beruházáshoz szükséges 56 hektáros ingatlan eladásának feltételeit és módját tartalmazta. Ugyanaznap megszületett egy másik megállapodás is, amely a vételárfizetés feltételeit rögzítette. November 15-én tehát az érintettek – köztük az önkormányzat is – tökéletesen tisztában lehettek azzal, hogy a dél-koreai cég mennyiért és milyen feltételekkel fogja megvenni az 56 hektárt.
Az üzlet nyélbe ütéséig és a lebonyolítás során a szereplőknek a hatóságokkal karöltve még sok tennivalójuk akadt. Először is ki kellett vonni a több mint százhektárnyi termőföldet – benne a Hankook leendő 56 hektárjával – a művelés alól. A hatóságok a feladatot – a jogerős földhivatali bejegyzést is beleértve – 2005. december 7-re, azaz kevesebb mint egy hónap alatt már el is végezték. Az ipari területté átminősített földeket így már megvásárolhatták az erre a célra létrehozott cégek. A földekre korábban előszerződést kötő négy magánszemély élt is ezzel a lehetőséggel, és forgatókönyvszerűen úgy döntött, hogy inkább az októberben alapított cégeik – köztük a Pentele Kft. – vásárolják meg az önkormányzat földje melletti területeket, ami azután a Hankook-beruházás helyszíne lett. A földtulajdonos gazdáknak az előszerződésben előre kikötött termőföldárat fizették meg, holott az ingatlan ipari területként már jóval többet ért. A társaságok tulajdonjogát a földhivatal – felpörgetett eljárással – az év végéig bejegyezte. 2006. január 9-én a dunaújvárosi önkormányzat is aktivizálódott: húszhektáros, ipari területté minősített ingatlanát 176 millió forint értéken, azaz termőföldáron apportálta a Pentele Kft.-be. Az önkormányzat így – a tőkeemelés révén – fő tulajdonosa lett az addigi magántársaságnak. Mivel a föld értékét nem az ipari területre vonatkozó piaci értéken állapították meg, az önkormányzatot önmagában az apportálással legalább harmincmillió forintnyi kár érte. Ennyibe került ugyanis a föld művelés alóli kivonása.
A tőkeemelés utáni három napban a földhivatal – nyilvánvalóan azért, hogy megfeleljen a kormányzati elvárásoknak – Magyarországon soha nem látott, rekordsebességű ügyintézésbe kezdett. Első lépésben bejegyezte a Pentele tulajdonjogát arra a húszhektárnyi területre, amelyet a tőkeemeléssel megszerzett az önkormányzattól. Ezt követően bonyolult telekalakítási eljárást folytatott le, amelynek eredményeképpen a több mint százhektáros területből három ingatlan alakult ki. Ezek közül az egyik az az 56 hektáros terület lett, amelyikre a Hankook szemet vetett. A földhivatal erejéből és gyorsaságából még egy tulajdonrendezési eljárásra is futotta, és így a Pentele 2006. január 13-ra az 56 hektáros beruházási terület kizárólagos és bejegyzett tulajdonosa lett.
A földhivatalhoz tehát szemlátomást eljutott az a kormányzati igény, amely szerint ebben az ügyben minden mást félretéve, órák alatt kell eljárni. Egy apró probléma azonban felmerült a földhivatal „európai színvonalú” szolgáltatásával kapcsolatban: az, hogy egyértelműen törvénysértő. A Pentele tulajdonjogát az önkormányzat által apportált húszhektáros földre ugyanis a hivatal csak azután jegyezhette volna be, miután a cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést a cégnyilvántartásba. Ez azonban hónapokkal később történt meg. Természetesen ha a földhivatal ezt kivárva jogszerűen járt volna el, akkor az egész ingatlanüzlet borul, ráadásul a hatóság az állami elvárásoknak sem tudott volna megfelelni. Jogsértéseken és a közvagyonban okozott több tíz milliós káron keresztül 2006. január 11-ig sikerült odáig eljutnia a csapatnak, hogy a Pentelében az önkormányzat tulajdonostársként megjelenjen. A hatóság része 98, a négy magánszemélyé pedig összesen két százalék volt. Eredményként könyvelhették el azt is, hogy jogsértő eljárás alapján ugyan, de a cég tulajdonába került a beruházási helyszín 56 hektáros területe, benne az önkormányzat hajdani húsz hektárjával. Ebből a helyzetből egyenesen következett volna, hogy a Pentele eladja a területet a Hankooknak, és ha haszon származik az ügyletből, azt a tulajdonostársak – köztük a dunaújvárosi önkormányzat – felosztják egymás között.
2006. január 11-én azonban váratlan fordulat történt. A Pentele taggyűlésén a társaság törzstőkéjét 179 millióról hárommillió forintra leszállították, s az önkormányzatnak – ebből fakadóan – megközelítőleg 176 millió forintot fizetett ki a társaság. Még aznap az önkormányzat minden további igény nélkül átadta az üzletrészét a magánszemélyeknek, és kiszállt a társaságból. Dunaújváros önkormányzata tehát mindössze 48 óráig volt tagja a kft.-nek és ezáltal boldog várományosa a nagy üzletnek. Ez az idő épp arra volt elég, hogy a húszhektáros ingatlanát egy bonyolult tőkeemelési-tőkeleszállítási konstrukcióval átjátssza a magántársaságnak mindössze 176 millió forintért. Felmerül a kérdés, hogy a szereplők miért ezt a bonyolult megoldást választották, s az önkormányzat egész egyszerűen miért nem adta el az ingatlant a Pentelének. Ennek több oka is lehetett. Egyrészt ebben az esetben pályázatot kellett volna kiírnia az önkormányzatnak, s a csapat tagjai nyilván belegondolni sem mertek, hogy nemcsak a Pentele, hanem más is jelentkezhet vevőként. Egy pályáztatásnál ugyanis történhet olyan baleset, hogy esetleg nem a kiszemelt vásárló szerzi meg az ingatlant. Arról nem is beszélve, hogy nem lehet órák alatt nyélbe ütni a boltot. Ráadásul annak a veszélye is fennállt volna, hogy az ingatlan-értékbecslés – ami ebben az esetben kötelező lett volna – megállapítja az ingatlan valódi piaci értékét. Feltehetőleg ezeket a csapdákat elkerülendő döntöttek a bonyolultabb megoldás mellett.
A folyamat végigviteléhez azonban még egy hatóságra, a független Fővárosi Cégbíróságra is szükség volt. A cégbíróságnak nyilvánvalóan tudnia kellett arról a kötelezettségről, amit az állam a Hankookkal kötött támogatási szerződésben vállalt a rendkívül gyors és hatékony hatósági eljárások biztosítására. Sajnálatos módon a független cégbíróság ezt a kormányzati feladatot a földhivatalhoz hasonlóan csak törvénysértések sorával tudta teljesíteni. A Pentele tőkeleszállítása során a tagok szinte valamennyi jogszabályi rendelkezést megszegtek, de ezeket a cégbíróság minden további nélkül tudomásul vette. Sőt még tetézte azzal, hogy eljárása során saját maga is súlyos törvénysértéseket követett el. Viszont a törvénysértések lehetővé tették, hogy 2006. január 13-ra a Pentele Kft.-ben visszaálljon a régi rend, és ismét csak a négy megszokott magánszemély legyen a cég tulajdonosa. A változás csak annyi volt, hogy időközben a Pentele tulajdonába került a 176 millió forintért megszerzett, de valójában jóval nagyobb értékű, hajdani önkormányzati ingatlan. A Pentele tulajdonosai végre célba értek, s 2006. január 19-én aláírták a Hankookkal az 56 hektáros ingatlanra az adásvételi szerződést.
Az ingatlan 2,16 milliárd forintért cserélt gazdát. A Pentele Kft. a szerződésben vállalta, hogy az ingatlan telekhatáráig kialakítja a szükséges közműveket, valamint megépít a 6-os főúthoz csatlakozva egy körforgalmi csomópontot és bekötőutat. A dokumentumokból megállapítható, hogy a közmű- és útfejlesztésekre a Pentele körülbelül négyszázmillió forintot költhetett. A Kóka János vezette minisztérium azonban úgy gondolta, hogy még ez is nagy megterhelést jelent a Pentele számára, ugyanis a csomópont kiépítésének költségeit gavallér módon átvállalta. Ha a vételárból levonjuk a fejlesztésekre fordított összeget, akkor kiderül, hogy a földet, amit a magánszemélyek 800-900 forintos négyzetméteráron szerez
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/03/a-kistigris-esete-koka-pumajaval-a-teljes-cikk
|
https://web.archive.org/web/20221003214530/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/03/a-kistigris-esete-koka-pumajaval-a-teljes-cikk
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kistigris-esete-koka-pumajaval-a-a-teljes-cikk
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2007-03-30 00:00:00
|
[
"Horváth Albert",
"Kálmán András",
"Kóka János",
"Leisztinger Tamás",
"Reichardt László",
"Tóth László",
"Veress Sándor"
] |
[
"Pentele Kft."
] |
[
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] |
[
"ingatlan",
"támogatás"
] |
[] |
|
1,260 |
Tokaji borcsaták – van már írásos ítélet
|
Tegnap a Népszava hívta fel a figyelmet arra, hogy az Élet és Irodalom addig nem tudja a helyreigazítást közölni, amíg az ítéletet nem kapja meg. A döntés írásba foglalására a törvény harmincnapos határidőt ír elő - hangsúlyozta Mohácsi Zsuzsanna.
A tábla jogerős ítélete szerint az ÉS valótlanul állította, hogy a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány- Tokaj-Hegyalja Kft. a Tokaji borcsaták II. című cikkében jelzett három időpontban taggyűléseket tartott, és azokon jegyzőkönyv készült. Az elsőfokú bíróság még úgy látta, hogy miután a társaság tagjai a jelzett időpontokban összegyűltek és a cég ügyeiben döntöttek, a per szempontjából közömbös, hogy az összejövetelek szabályos taggyűlések voltak-e. Az ítélőtábla szerint viszont az ÉS cikke a taggyűlésekre hivatkozással a vállalkozás tevékenységét érintő következtetések levonására ad módot, ezért nem irreleváns, hogy a cég bizonyos napokon tartott-e taggyűlést. A bíróság nem vizsgálta, hogy volt-e a jelzett időpontokban találkozó, és hoztak-e a kft. működését befolyásoló döntéseket. (L. K.)
|
http://nol.hu/archivum/archiv-369896-183769
|
https://web.archive.org/web/20170212004642/http://nol.hu/archivum/archiv-369896-183769
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tokaji-borcsatak-a-van-mar-irasos-itelet
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-14 00:00:00
|
[
"Kékessy Dezső",
"Lévai Anikó",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft."
] |
[] |
[
"szőlő - borászat"
] |
[
"Orbán szőlők"
] |
|
1,261 |
Ítélet Sásd volt polgármestere ügyében
|
Kovács Magdolna - Sásd polgármestereként - 2001 őszén arról tájékoztatta a baranyai város képviselő-testületét, hogy a település többségi tulajdonában lévő Hegyhát Kht. elkészíttetett 16 fejlesztési tervet a sásdi önkormányzat számára. A képviselők elégedetten nyugtázták a hírt, és felhatalmazták a polgármestert, hogy fizesse ki a tervek ellenértékét a kht.-nak. Ez meg is történt, ám 2002 októberében kiderült, hogy a tervek mégse készültek el, így a város hiába fizetett értük 18 millió forintot. A képviselő-testület feljelentette a polgármestert, aki nem sokkal később lemondott hivataláról.
A feljelentés nyomán elindított büntetőeljárás tegnap jutott el az elsőfokú ítéletig. A pécsi bíróság jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádjában találta bűnösnek Kovács Magdolnát, s ezért egy év szabadságvesztésre ítélte. A büntetést a bíróság három évre felfüggesztette.
Kovács Magdolna az eljárás alatt azzal védekezett, hogy őt P. Lőrinc, a kht. akkori ügyvezetője vezette félre: azt mondta neki, hogy a tervek készek. A volt polgármester elismerte, hogy hibát követett el, amikor nem ellenőrizte a tervek meglétét. A bíróság P. Lőrincet csalás és sikkasztás vádjában mondta ki bűnösnek, s ezért egymillió forint pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet nem jogerős, mivel Kovács Magdolna fellebbezett, P. Lőrinc és az ügyész háromnapi gondolkodási időt kért.
A 2002-ben kiderült ügy valósággal megrázta a sásdiakat. A kisváros lakói akkor már negyedszer választották meg Kovács Magdolnát polgármesternek, aki utoljára az SZDSZ és az MSZP támogatásával nyerte el posztját. A sásdi önkormányzat egyébként visszaköveteli Kovács Magdolnától és P. Lőrinctől az el nem készült tervekért kifizetett pénzt.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-369873-183746
|
https://web.archive.org/web/20240221085338/http://nol.hu/archivum/archiv-369873-183746
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itelet-sasd-volt-polgarmestere-ugyeben
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-14 00:00:00
|
[
"Kovács Magdolna",
"Pető Lőrinc"
] |
[
"Hegyhát Kht."
] |
[
"Baranya megye",
"Sásd"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"csalás"
] |
[] |
|
1,262 |
Molnár László nem büntetett, de nem is feddhetetlen
|
http://www.nol.hu/cikk/369738/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/molnar-laszlo-nem-buntetett-de-nem-is-feddhetetlen
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-13 00:00:00
|
[
"Molnár László (MSZP)"
] |
[] |
[
"Békés megye",
"Békéscsaba"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"magánokirat-hamisítás"
] |
[] |
||
1,263 |
Bér nélkül, felszámolás alatt
|
Bér nélkül, felszámolás alatt Büntetőeljárás a kecskeméti bútorgyár vezetői ellen Továbbra sem tudni, mikorra juthatnak elmaradt bérükhöz a kecskeméti Euro Möbel Line bútorgyártó dolgozói. A bíróság a vállalattal kapcsolatban lévő büntetőeljárások miatt felfüggesztette a két éve felszámolás alatt álló cég vagyonának az értékesítését. Tudósítónktól | Népszabadság | 2005. július 9. | nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
A társaság tartozása körülbelül egymilliárd forint volt, ami a felszámoló cég által felügyelt mûködés során tovább növekedett
Véget nem érő történetnek látszik a Kecskemét belterületén, közel öt hektáron lévő, jelentős gépparkkal rendelkező egykori Szék- és Kárpitos Ipari Vállalat (SZKIV) felszámolása. A cég kálváriája több mint öt éve kezdődött. Akkor Glória Bútoripari Rt. volt a neve a vállalatnak - felszámolták és Euro Möbel Line Kft. néven működött tovább, mintegy kétszáznyolcvan dolgozóval. Két évvel ezelőtt ennek a társaságnak is elkezdődött a fölszámolása: hitelezői tartozása körülbelül egymilliárd forint volt, ami a felszámoló cég által felügyelt működés során tovább növekedett. A dolgozók jelenlegi bérkövetelése több mint százmillió forint. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a napokban hivatali befolyással üzérkedés bűntette címén emelt vádat a felszámolásában közreműködő T. Ferenc, Kunbaracs polgármestere és K. Zoltán, a felszámolást végző Duna Libra Rt. vezérigazgatója ellen. Az ügyészség szerint a SZKIV-ből Glória Bútoripari Rt.-vé alakult cég felszámolása - hasonlóan a jelenlegihez - irányítottan zajlott, de azok a bűncselekmények már elévültek. A hatóság érdemben a Glória Rt. utódjának, a 2003-ban fizetésképtelenné vált Euro Möbel Line Kft.-nek a felszámolását vizsgálta. Korábban a cég felelőtlen gazdálkodása miatt már vádat emeltek a kft. vezetői ellen. A mostani vád szerint az Euro Möbel Line Kft. ügyvezető igazgatója 2003 februárjában megállapodott a két vádlottal, hogy azok bírósági kapcsolataik révén kieszközlik a Duna Libra Rt.-t jelöljék ki felszámolóknak. Az egyezség szerint ennek fejében az Euro Möbel Line Kft. ügyvezetője negyvenmillió forintot fizetett a vádlottaknak, akik kikötötték azt is, hogy ezt az összeget meg kell toldani még húszmillióval, amely az előző felszámolásból járt nekik. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2003 márciusában a Duna Libra Rt.-ét rendelte ki felszámolónak, majd júniusra az ügyvezető által megjelölt társaság vált a cég bérlőjévé. Megtudtuk: a megyei bíróságon nem indult belső vizsgálat az ügyben, az eljáró bíró pedig azóta nyugállományba vonult.
HIRDETÉS Az Euro Möbel Line Kft. vezetői szerint a vállalkozás azért ment tönkre, mert a 2002-es kormányváltást követően egy állami bank nem teljesítette hitelígérvényét. A bútorgyár felszámolásának elmúlt két éve alatt öt felszámolóbiztos követte egymást. Volt, aki egészségügyi problémákra hivatkozva mondott fel, volt, aki nem értett egyet a cég felszámolási stratégiájával vagy éppen tevékenysége miatt panaszt nyújtott be ellene a cég egykori vezetősége. Borbély József, az Euro Möbel Line Kft. ügyvezető igazgatója szerint a felszámolás azért húzódik, mert a céget, amelynek értékét csaknem egymilliárd forintra becsülte a hitelező bank, a felszámolók a lehető legalacsonyabb áron próbálják értékesíteni, ám ezt mások mellett ő is igyekszik megakadályozni. Az ügyvezető úgy fogalmazott: már az egymilliárd is menekülő árnak - azaz a valóságos értéknél csekélyebbnek - számít. Hozzátette: minden törvényes lehetőséget megragad, hogy volt cégét ne lehessen áron alul eladni. Megjegyezte: eléggé szövevényes az érdekkapcsolatok hálója a háttérben. Tudósítónk megkeresett néhány volt bútorgyári dolgozót is. Megyesi Zoltán - aki korábban üzemvezetőként dolgozott a cégnél - azt mondta: elmaradt bérének kifizetésére vár, de nem tudja, hogy állnak a dolgok, utoljára két éve kapott levelet a felszámolóktól. Hozzátette: többedmagával panaszt tett a bíróságon és a rendőrségen, de érdemi lépés nem történt az elmaradt bérük kifizetése érdekében. Béres Zoltán egykori termelésvezető úgy fogalmazott: már nem ír több levelet a felszámolónak, mivel mindig csak azt a választ kapja, hogy az elmaradt béreket a cég eladását követően tudják kifizetni. A Möbel Kft. jelenlegi felszámolóbiztosát, Karkus Évát nem sikerült elérnünk. Asszisztense azt közölte: nem tehetnek arról, hogy a többszöri meghirdetés ellenére sem volt vevőjelöltjük, a 380 millió forintos vételárat pedig a törvény szerint előírt módon kell csökkenteniük. Hozzátette: egy hónapon belül újra meghirdetik eladásra a céget. Az ügyben érintettek szerint ez a fejlemény fölöttébb különös lenne, hiszen a Bács-Kiskun Megyei Bíróság június végén felfüggesztette az Euro Möbel Line Kft. vagyonának az értékesítését.
HIRDETÉS
.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-369351-183254
|
https://web.archive.org/web/20100124084728/http://www.nol.hu/archivum/archiv-369351
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ber-nelkul-felszamolas-alatt
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-09 00:00:00
|
[
"Borbély József",
"Kovács Zoltán",
"Tóth Ferenc"
] |
[
"Duna-Libra Közgazdász Rt.",
"Euro Möbel Line Kft.",
"SZKIV Glória Rt."
] |
[
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét",
"Kunbaracs"
] |
[] |
[] |
|
1,264 |
Szervezett felvilág 2.
|
Bódis András / 2007.04.05., csütörtök 22:12 /
Van másik! A februárban feltárt Dataplex-ügy után a Heti Válasz újabb bizonyítékot talált arra, hogy létezik egy üzleti kör, amely tudatosan rájár a gazdasági tárca által felügyelt cégek büdzséire. A stáb Kóka János volt beosztottjaiból és partnereiből verbuválódott.
Másfél hónapja olyan tényekre bukkantunk, amelyek legalábbis megkérdőjelezték Kóka János korábbi, "politikusként messze távol tartom magam mindenféle etikailag kifogásolható tranzakciótól" felütésű önvallomását. Jelentjük, a Dataplex-ügy után van egy másik, beteljesülőfélben lévő eset is - amit "megelőzési" szándékkal tesz közzé a Heti Válasz. Ezen ugyancsak átsüt a felső szintű szervezettség, hiszen mind a tíz kulcsszereplő az új SZDSZ-elnök előző, üzleti-magánszektorbeli életéből "származik", ráadásul a tízek mozgása a legkevésbé sem tűnik véletlenszerűnek.
DATAPLEX UTÁN CARDNET
Mielőtt ráfordulnánk a történetre, össze kell foglalnunk a Dataplex-ügyletet. Már csak azért is, mert az újabb felvonás legfontosabb figurái: egy miniszteri sógor, egy családi ügyvéd, egy vitorlástárs, valamint egy ciprusi bérközreműködő éppen ugyanazok, mint a régebbié (Heti Válasz, 2007. február 22.). 2005 nyarán-ősz elején jártunk tehát, amikor ciprusi off-shore társaságok megvásároltak egy kapacitásfelesleggel küzdő ötcsillagos szerverszállót, pontosabban: az azt működtető Dataplex Kft.-t. Majd három hónapra rá, hárommilliárd forintos haszonnal tovább is tudták adni szerzeményüket. Hogyan sikerült így felsrófolni a cég árát? Részben piaci munkával, de jórészt állami mamutvállalatok elköteleződésével. Ezeknek a cégeknek a hirtelen jött, Dataplex melletti döntése sokat segíthetett az árfelhajtásban.
A "hotelt" és az üzemeltető társaságot tehát állami segítséggel felértékelték, majd jó pénzért eladták. Miként jeleztük: Kóka János sógora, Lepp Gyula nem cáfolta értesülésünket, mely szerint ő képviselte a ciprusi cégek egyik legnagyobbikát, a Corbeil Holdings Limitedet az üzletrész-adásvételi tárgyalásokon. Ami viszont eleve cáfolhatatlan, hiszen tény: a Corbeil magyar igazgatója az a Rácz Krisztián, akit a Kóka-Lepp duó korábban az Elendernél alkalmazott - termékfejlesztési vezetőként, s mellesleg vitorláspartnerként. A ciprusi off-shore társaság kézbesítési megbízottját, Forgó Zoltánt pedig a gazdasági miniszter állandó cégjogi képviselőjeként jegyzik a szakmában (no meg a cégbíróságon).
A Dataplex-titok feltárása után Kóka János azt nyilatkozta az ATV-n: cikkünk "kizárólag valótlanságokat állít". Ám a kokajanos.hu honlapon rendszeresített rágalomszámláló egyik bejegyzése szerint azt ő sem tagadja, hogy "vannak barátai, szokott vitorlázni és valóban van ügyvédismerőse". Kóka eztán minden médiaszereplésekor érzékeltette: a Dataplex-téma erőltetésével a Heti Válasz is beszállt - nyilván ellene - az SZDSZ elnökválasztási hadjáratába.
Miután láttuk, hogy a liberális belkampány idején a tényeket egyetlen szóval "valótlansággá" lehet nyilvánítani, a tisztújítás lezárultáig kerültük a gazdasági tárca (és az általa felügyelt állami cégek) ügyeinek ismertetését. Ennek most vége; a Dataplex- után jöhet a Cardnet-történet.
EXELENDERESEK ELŐNYBEN
A Dataplex-esethez hasonlóan itt is kiemelt szerep jut néhány állami szervezetnek, cégnek, köztük a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közvetlen felügyelete alatt álló - a Kulcsárbotrányban elhíresült - Állami Autópályakezelő (ÁAK) Zrt.-nek. Az ügy annyiban egyedi, hogy Kóka volt beosztottjai, üzlettársai beépültek mind az állami, mind a közpénzfelszívásra felkészült magánvállalati oldalra, de olyan szereplő is akad, aki mindkét végponton tiszteletét tette.
Íme az előzmények, már ami az állami oldalt illeti: a GKM 2003-ban bízta meg az autópálya-kezelőt, hogy készítse elő az úthasználattal arányos, elektronikus díjszedés rendszerét. A matricás megoldás ugyanis nem biztosítja, hogy a minőségi úthálózat terebélyesedésével arányosan nőjenek az állam bevételei, illetve hogy a hosszabban autózók többet, a rövid távú "kényszersztrádázók" kevesebbet fizessenek. Az ÁAK-nál elkezdték a munkát (alapelvek kialakítása, külföldi példák számbavétele, pályáztatás előkészítése), mígnem 2005 áprilisában a "derült égből" megérkezett a fent vitorláspartnerként bemutatott Rácz Krisztián, s a társaság útdíjprojekt-vezetője lett. (Rácz 2005 októberéig vett részt a sztrádacég életében, majd egyik pillanatról a másikra elköszönt.)
Tavaly aztán a "családi ügyvéd" titulussal illetett Forgó Zoltán érdekeltsége, a Forgó, Varga és Társai Ügyvédi Iroda szerződött az autópálya-kezelővel - miként a részvénytársaság kommunikációs stábjától megtudtuk, azért, hogy "segítségével átstrukturálják az ÁAK sztrádafinanszírozással, -építéssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatait, és előkészítsék a kapcsolódó szerződéseket". (A 30 millió forintos tanácsadói keretösszegből végül 13 milliót hívtak le az ügyvédi iroda számára.) Ráczon és Forgón kívül ugyancsak az Elender-holdudvarból érkezett az ÁAK-hoz Békési Sándor informatikai igazgató és Berki Endre igazgatósági tag.
Időközben - 2005 végével - az ÁAK útdíjjal foglalkozó szakembereit áttelepítették ahhoz az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósághoz (Ukig), ahol akkortájt az ugyancsak elenderes előéletű Horváth László volt a nagyfőnök. Sőt, újraindult az útdíjstratégiagyártás; az Országgyűlés a közeljövőben dönthet arról, hogy támogatja-e az elektronikus útdíjfizetési rendszer bevezetését szolgáló közbeszerzési eljárások április-májusi megindítását. (A tendert várhatóan az Ukig utódintézménye hirdeti meg, és a költségvetésnek 93 milliárd forintjába kerül majd a projekt megvalósítása. Az összeg negyede az elektronikus díjfizetést ellenőrző ÁAK-hoz kerülne.)
Summa summarum: az elmúlt két évben a Kóka-adminisztráció eltávolította a sztrádafejlesztés pénzes területeiről a régi közszolgákat, és helyükre - mind az ÁAK, mind az Ukig esetében - exelenderes bizalmasok érkeztek. S hogy mi történt közben a magánszférában?
MÁR A SPÁJZBAN VANNAK
Az eredetileg hitelkártya-kezelő terminálok telepítésében jártas Cardnet Kártyarendszerek és -szolgáltatások Zrt.-t tavaly nyáron megvette egy Cardnet-Invest Kft. nevű vállalkozás. (Az eladó a Magyar Telekom és három magánszemély, a vételár 420 millió forint volt.) A részvénytársaság igazgatóságába csakhamar delegálták azt a Rácz Krisztiánt, aki - mint írtuk - korábban a Dataplex-ügy sikerén, az ÁAK-nál pedig az elektronikus útdíjfizetés előkészítésén dolgozott. Ezzel párhuzamosan a Cardnet közvetett tulajdonosai között megjelent egy olyan, Del Rugercia Investments névre keresztelt ciprusi off-shore cég, melynek kézbesítési megbízottja az ÁAK szerződésállományát részben ismerő Forgó, Varga és Társai Ügyvédi Iroda. Újra képbe került tehát Kóka János vitorlástársa és családi ügyvédje. A kép teljességéhez már csak egyetlen személy hiányzik: a miniszter sógora, Lepp Gyula.
Nem állítjuk - az off-shore technika miatt nem is tehetnénk -, hogy Leppnek vagy Kókának közvetlen befolyása volna a Del Rugerciára. Ugyanakkor felettébb különös, hogy a Dataplexben és a Cardnetben egyazon ciprusi úr, bizonyos Dimitris Ioannides a végső, több áttételen keresztüli tulajdonos (lásd ábránkat). A Heti Válasz megkeresésére egy ciprusi off-shore szakjogász (név és cím a szerkesztőségben) leszögezte: Ioannides csak megbízott vagyonkezelő, aki a valódi - vélhetően nem ciprusi - tulajdonosok elfedésében segédkezik. Időközben aztán a Cardnet "kisrészvényesei" közé bevásárolta magát az a Kóbor Miklós is, aki viszont bizonyító erejű cégbírósági papírok szerint állandó üzleti kapcsolatban áll Lepp Gyulával (lásd A holdudvar című táblázatunkat). Mi több, a Del Rugercia egyetlen magyar igazgatójáról, Vass Attiláról is elmondható, hogy egykor a Kóka-Lepp párosnak alvállalkozott.
Van tehát két cég, az állami ÁAK és a magán Cardnet; egyaránt jellemző rájuk, hogy a gazdasági miniszter korábbi kollégáival, üzlettársaival töltötték fel kulcspozícióikat (Rácz pedig mindkét helyen megfordult). Egyetlen kérdés maradt: közeledik-e ez a két társaság egymáshoz, illetve beszáll-e a Cardnet az elektronikus útdíjfizetés rendszerének kiépítésébe?
A magán-részvénytársaság mérlege mellé csatolt üzleti jelentésben mindenesetre ez áll: cégünk jövőbeni célja "kormányzati projektekben alvállalkozói részvétel". A Cardnet vezetői többszöri megkeresésünkre sem voltak hajlandók cáfolni azt a piaci információt, mely szerint a "részvétel" a használattal arányos elektronikus útdíjrendszer (valamint a BKV-nál tervezett kártyás utaztatás) kiépítésében és üzemeltetésében való közreműködést jelentené, amely, mint jeleztük, előreláthatólag 93 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést. Amit viszont bizton állíthatunk: az ÁAK lapzártánk idején máris tárgyalásokat folytatott a Cardnettel. "A főutak április 1-jei fizetőssé tételével (tehergépjárművek számára) közel negyven főút környékén fogalmazódott meg az igény, hogy megoldjuk az autópálya-használati jogosultságok megvásárolhatóságát; ezzel kapcsolatban kereste fel az ÁAK-t a Cardnet" - ismerte el a kontaktus tényét a Heti Válasznak a sztrádacég kommunikációs igazgatósága.
Cardneték tehát a spájzban vannak.
|
http://valasz.hu/reflektor/szervezett-felvilag-2-15807/
|
https://web.archive.org/web/20201026124133/http://valasz.hu/reflektor/szervezett-felvilag-2-15807/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szervezett-felvilag-2
|
Heti Válasz
|
hungarian-news
|
2007-04-05 00:00:00
|
[
"Forgó Zoltán",
"Kóka János",
"Lepp Gyula",
"Rácz Krisztián"
] |
[
"Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.",
"Cardnet-Invest Kft.",
"Corbeil Holdings",
"Dataplex",
"Del Rugercia Investments",
"Forgó Varga és Társai Ügyvédi Iroda",
"Gazdasági Minisztérium"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
|
1,265 |
Kisiklik a MÁV gépkocsitendere is?
|
Hadilábon áll a közbeszerzési eljárások lebonyolításával a MÁV. Az állami vasút nagy értékű tenderei rendre a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) asztalán kötnek ki. A testület a cég százmilliárd forintos motorvonattenderének eredményét eddig kétszer semmisítette meg. A napokban pedig az X-Rent Autókölcsönző és Flottakezelő Kft. jogorvoslati kérelme alapján arról kellene határoznia, hogy jogszerű-e a MÁV személy- és tehergépjárműflotta-tendere. A több mint 900 gépkocsi tartós bérlete és flottarendszerű üzemeltetése ugyanis látszólag nem egészen a tavaly decemberben aláírt hatmilliárd forintos szerződés szerint zajlik.
A hét elején az idén már másodszor tárgyalta a KD a MÁV gépkocsibérleti pályázatát. A Népszabadság értesülése szerint a vasút autóparkját már tíz éve üzemeltető, ám tavaly decemberben leváltott X-Rent Kft. az első körben azért támadta meg az eredetileg 394 személy- és 767 tehergépkocsira - illetve plusz-mínusz 30 százaléknyi járműre - kiírt flottatendert, mert álláspontja szerint a győztesként kihirdetett LeasePlane Hungária Rt. teljesíthetetlen szerződési feltételeket vállalt. A holland érdekeltségű cég olyan gépkocsik beszerzésére és üzemben tartására tett ígéretet a MÁV-nak, amelyeket a pályázat idején már nem is gyártottak.
Közvetlenül a négy hónap alatt lezavart közbeszerzési eljárás lezárása után januárban a KD még nem adott hitelt az X-Rent aggályainak. Jogorvoslati kérelmét elkésettségre és megalapozatlanságra hivatkozva utasították el. Úgy vélték, hogy a szerződés teljesíthetőségének megítélésénél elfogadják a LeasePlan vállalásait. Azóta azonban kiderült, hogy a csaknem hétmilliárdos, tehát versenytársáénál egymilliárd forinttal drágább ajánlatával vesztessé vált flottamenedzser cég felvetései nem voltak teljesen alaptalanok. A LeasePlan ugyanis a csőd szélén egyensúlyozó vasútnak a március végi határidőre csupán az új terepjárók és pick-upok egy részét tudta átadni, ráadásul a járművek üzemeltetéséhez vállalt szolgáltatásokkal sem volt minden rendben. Az első alkalommal elutasított X-Rent ezért újra a KD-hez fordult.
Tehette, mert a legfeljebb évi 1,85 milliárd forintos szerződést aláíró új flottamenedzser a hírek szerint adós maradt a MÁV-nak ígért - 2003 decembere óta már nem gyártott - 31 fehér Opel Frontera többségének átadásával. Határidőre csupán öt autó érkezett meg. Ezek is szürke színben és távolról sem a kért felszereltségben. Az eredetileg 2,2 literes motorral szerelt járművek helyett 3,2 literes, vasutasvadító bőrülésekkel és egyéb extrákkal felfegyverzett, raktáron visszamaradt autókért volt is nagy tülekedés a MÁV-nál.
Úgy tudjuk: a LeasePlan a beígért Toyota pick-upok helyett Fordokat szállított. Részben azért, mert a MÁV által kért, 15 ezer kilométeres szervizperiódus teljesítésére képes Toyotákból hiányzó, belülről változtatható magasságban világító fényszórók - LeasePlan által vállalt - beépítése éppen úgy kútba esett, mint az Opel terepjárók utólagos fehérre fényezése. A Toyoták menetrendből való törlését mindenesetre a flottakezelő azzal igyekezett alátámasztani, hogy a típus gyártása megszűnik, így már nem rendelhető. Álláspontja tarthatóságát azonban megkérdőjelezi, hogy a hivatalos ajánlatok szerint június végén a japán gyártó csupán magyar hálózatából hatvan pick-up kiállítását vállalta volna. Ezzel együtt a MÁV új flottamenedzsere - az X-Rent KD-hez eljuttatott beadványa szerint - a Fordokra való áttéréssel sem tett eleget a szerződésben vállaltaknak. A helyettesítő autók ugyanis a gyártó előírásai szerint 15 ezer kilométernél jóval gyakrabban kénytelenek megjelenni a kötelező szervizen.
Ráadásul a MÁV a számára felajánlott Opel kisteherautók helyett is Fordokat kapott volna. Már ha elfogadja új flottamenedzsere ajánlatát. A vasúttársaság azonban úgy határozott: ezekre az autókra inkább nem tart igényt. A KD-hez eljutatott észrevételeiből ugyanakkor kiderül az is, hogy a MÁV a hiányzó 26 Opel terepjáró helyett már csak kettőt, legfeljebb hármat szeretne megkapni. Ezzel együtt azt beadványukban sem vitatják, hogy szerződő partnerük késésben van a szállításokkal. A várt autók harmadát még mindig nem adta át, azaz a szerződését a március végi határidőre éppen úgy nem teljesítette, mint május 31-re. A LeasePlan Rt.-vel végül csak mintegy kilencszáz gépkocsi bérbeadására és flottarendszerű üzemeltetésére szerződő MÁV éppen ezért hamarosan lezárja a tárgyalásokat a flottamenedzserétől kért kötbér öszszegéről. A társaság akár bírósági úton is kész érvényt szerezni több tízmillió forintos követelésének.
A KD hét elején megtartott tárgyalására meg sem hívott LeasePlan álláspontja szerint mindenben a MÁV kéréseinek megfelelően járt el. Ennek ellenére a MÁV KD-hez eljuttatott észrevételeiből kiderül: az X-Rent jogosan panaszolja, hogy az új flottakezelő a szállítási határidők megsértése mellett a vasutasautók menetleveleinek vezetését sem vette át határidőre. Ennek mikéntjét ugyanis még a MÁV-nál is vizsgálják. Holott a számítások szerint a munkaigényes adminisztratív tevékenység a szerződés teljes idejére vetítve mintegy százmillió forintos költséget jelent a MÁV-nak.
A KD július 19-re ígért döntését váró jogorvoslati kérelem szerint a MÁV és a LeasePlan szerződésének még számos pontja teljesítésre vár. Ezzel együtt egyelőre nem lehet tudni, hogy a vasutasok mikor ülhetnek bele hiányzó új autóikba. Mindenesetre jármű nélkül addig sem maradnak. Járhatnak régi autóikkal, amelyek közül mintegy száznak a bérleti szerződését az X-Rent másfél évvel már meghosszabbította.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-369214-183126
|
https://web.archive.org/web/20101127082723/http://www.nol.hu/archivum/archiv-369214
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kisiklik-a-mav-gepkocsitendere-is
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-08 00:00:00
|
[] |
[
"LeasePlane Hungária Rt.",
"MÁV"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[
"MÁV flottaszerződés"
] |
|
1,266 |
Besokallt a Stadler
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-369071
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/besokallt-a-stadler
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-07 00:00:00
|
[] |
[
"Bombardier",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"MÁV",
"Stadler Bussnang AG"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"vasút"
] |
[] |
||
1,267 |
Sátoros vizsgálók Mosonmagyaróváron
|
Az ülésen a tíztagú bizottságból mindössze hárman jelentek meg: az elnök Szijjártó Péter mellett a bizottságnak további két fideszes tagja, Balsai István és Papcsák Ferenc. Ők azonban az MDF-es Herényi Károlyt és a független Csampa Zsoltot is helyettesítették, így határozatképes volt a testület. A kormánypárti tagok nem jöttek el. Szijjártó szerint valószínűleg azért, mert Gyurcsány Ferencnek takargatnivalója van a Motim privatizációjában.
A bizottság elnöke elmondta: azért döntött a kihelyezett ülés mellett, mert a bizottság négy tagja is kérte, hogy hallgassák meg a Gyurcsány Ferenc cége által privatizált Motim Rt, vezérigazgatóját. Gerezdes János azonban nem jelent meg az ülésen, a sajtóhoz is eljuttatott levele szerint egyebek között azért, mert nem akar részt venni "politikai komédiában".
Balsai István ezt a kijelentést olyan súlyosnak tartotta, hogy arra biztatta Szijjártót: "a bizottság és az Országgyűlés tekintélyét romboló" minősítés miatt forduljon bírósághoz.
A vezérigazgató meghallgatása helyett így a Motim Rt. privatizációjával kapcsolatos dokumentumokat ismertették és vitatták meg a honatyák. Szijjártó különösen aggályosnak tartotta, hogy a céget 705 millió forintért vette meg a Gyurcsány tulajdonában lévő Altus Rt.-t is magában foglaló konzorcium, s ebből csupán ötmillió forint volt a saját erő, a többit hitelből fizették ki. A jelen levő bizottsági tagok arra utaltak, hogy a hitelező bank egyik vezetője Apró Piroska, a miniszterelnök anyósa volt.
Ezzel kapcsolatban arra keresték a választ: milyen feltételekkel kapott kölcsönt a konzorcium? Ugyancsak furcsának tartotta a testület, hogy a privatizációs eljárás lezárása előtt 13 nappal az akkor kft.-ként működő Motim 340 millió forinttal belépett a korábban Gyurcsány érdekkörébe tartozó GPS Kft.-be, amely a konzorcium másik tagja volt. Az üzletrészt később eladták a menedzsment három tagjának, összesen egymillió forintért. A vizsgálóbizottság megjelent tagjai végezetül huszonkét kérdést fogalmaztak meg, amelyeket írásban tesznek föl Gerezdes János vezérigazgatónak.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-369084-183008
|
https://web.archive.org/web/20170210143639/http://nol.hu/archivum/archiv-369084-183008
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/satoros-vizsgalok-mosonmagyarovaron
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-07 00:00:00
|
[
"Apró Piroska",
"Gerezdes János",
"Gyurcsány Ferenc"
] |
[
"GPS Kft.",
"Motim Rt."
] |
[] |
[
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
|
1,268 |
Orbán vagyon- és életnyilatkozatot tett
|
Orbán Viktor tegnap rendkívüli sajtótájékoztatón dokumentumokkal, papírhalmokkal és kivetített diagramokkal illusztrálta az Orbán család vagyoni helyzetét. Ezt azért tartotta szükségesnek, mert ma a parlamenti bizottsági meghallgatásával - miként fogalmazott - elkezdődik a kampány.
- A meghallgatáson sok mindenről eshet szó, meglehet, még a valóság is szóba kerül - tette hozzá iróniával. De tegnap,"sárdobálástól mentesen" kívánta bemutatni a valóságot.
A volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke a vagyoni helyzetéről elmondta, hogy a XII. kerületi Cinege utcai lakása 91 millió forint értékű, emellett a feleségével közösen rendelkezik egy épülő felcsúti vályogházzal - ennek értéke 17-20 millióra becsülhető. Felcsút határában 52 hektár földterülete van, szántó, legelő, tízmillió forint értékben, s végül Tokaj-Hegyalján, Sárazsadányban a felesége, Lévai Anikó nevén nyolc hektár földterület van, kétmillió forint értékben. A családi vagyon ezek szerint 122 milliós (a volt miniszterelnök ide számított egy kétmilliós gépkocsit is), viszont 25 milliós hitelük is van. Húszmilliót vettek föl a Cinege utcai lakásukra, ötmilliót pedig a felcsúti vályogházra. "Családunk vagyona tehát a hitel nélkül 97 millió forint" - közölte.
Orbán Viktor ezek után hosszas kalkulációval vezette le, hogy - mivel a korábbi, Haris közi lakásukat 63 millió forintért adták el, 1986 és 2005 között pedig összesen 36 milliót kellett megtakarítaniuk -, 19 év alatt évente 1,9 milliós megtakarítást könyvelhettek el. Orbán Viktor visszautasította, hogy bármilyen tulajdona lenne az Adriai-tenger partján, s hozzátette, hogy "fájdalom, de a kampánygyanúsítgatásokkal szemben" Franciaországban, a Loire völgyében sincs birtoka. Az állítólagos tokaji szőlőbirtokok kapcsán fontosnak tartotta ehhez hozzátenni - s ezt egy kivetített diagrammal is illusztrálta -, hogy Tokaj-Hegyalján 5400 hektár van művelés alatt, s ebből mindössze nyolc hektár, azaz 0,148 ezrelék van az Orbán család tulajdonában. A földet a Sárazsadány-Szárhegy-dűlő-Tokaj-Hegyalja Kft. bérli a feleségétől, és a számítások szerint így évente 2002, azaz kettőezer-kettő forint folyik be a családi kasszába. "Minden túlzás valótlanság" - jegyezte meg.
A Népszabadságnak arra a fölvetésére, hogy a szocialisták nem a vagyonnyilatkozatát vitatják, inkább arra várnak választ, hogy a miniszterelnöksége idején visszaélt-e hivatali hatalmával Lévai Anikó cégének helyzetbe hozása érdekében, Orbán kijelentette: aki azt állítja, hogy saját anyagi előnyszerzése érdekében használta föl hivatalát, az gyalázatos módon hazudik. Alig várja, hogy valaki ezt kimondja - azt ugyanis azonnal beperli. Munkatársunk másik felvetésére, hogy akkor hogyan lehet értékelni azokat a mondatokat, amelyek az ÉS-ben is megjelentek, s amelyeket maga is elmondott egy televíziós műsorban, a volt miniszterelnök úgy válaszolt: minden ügyben elvi álláspontot képviselt. A tájékoztató után azt is elmondta: még konzultálni kíván jogi tanácsadójával, s azután dönti el, hogy maga is pert indít-e az Élet és Irodalom ellen A tokaji borcsaták című cikksorozatban megjelent állítások miatt.
A tájékoztatón a Fidesz elnöke úgy látta jónak, hogy a múltjával kapcsolatos esetleges támadásoknak is elejét vegye, ezért a honlapján közzéteszi a teljes dokumentációját annak, hogyan próbálta katonai szolgálati ideje alatt beszervezni a III/III-as ügyosztály. Ő ezt visszautasította. Beszélt arról is, hogy 1982-től a rendszerváltásig megfigyelték, lehallgatták a lakását, még a hálószobájában is elhelyeztek lehallgatókészüléket. Megemlítette, hogy ő is hallott már az állítólagos nőügyeiről és arról, hogy otthonában zsarnokként viselkedik, de reméli, hogy a kampány során sem süllyednek odáig a politikai ellenfelei, hogy ilyesmit terjesszenek róla.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-368893-182825
|
https://web.archive.org/web/20240126111311/http://nol.hu/archivum/archiv-368893-182825
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-vagyon-es-eletnyilatkozatot-tett
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-06 00:00:00
|
[
"Orbán Viktor"
] |
[] |
[] |
[
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
|
1,269 |
Orbán kontra bizottság
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-369085
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-kontra-bizottsag
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-07 00:00:00
|
[
"Lévai Anikó",
"Orbán Viktor"
] |
[
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft."
] |
[] |
[
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[
"Orbán szőlők"
] |
||
1,270 |
Újabb megálló a vonattenderen
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-368928
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-megallo-a-vonattenderen
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-06 00:00:00
|
[] |
[
"Bombardier",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"MÁV",
"Stadler Bussnang AG"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"vasút"
] |
[] |
||
1,271 |
„Kibetonozott” tulajdonosok
|
Az idilli környezethez képest meglehetősen viharos múltat tudhat magáénak a tavaly áprilisban megnyitott Thermal Hotel Visegrád. A festői Dunakanyarban, a lepencei strand közvetlen közelében lévő négycsillagos gyógycentrum részvényei és üzemeltetése immár lényegében Dunai Györgynek, az állami sztrádaépítésekben jelentős részt vállaló Betonút Rt. tulajdonosának a kezében van.
A gyógyszálló-beruházás ötlete az előző évtized végén, fiatal magyar vállalkozókban fogant meg. A legnagyobb tulajdonrészt ekkor még Dárdai Pál - jelenleg Németországban játszó válogatott futballista - tudhatta magáénak, de a szakmai irányításért Simon Péter vezérigazgató felelt. A vállalkozók által összeadott néhány százmillió forint a tervek elkészítésére és a telek megvásárlására volt csak elegendő. A Fidesz-éra alatt elképzeléseiket a Széchenyi-terv igen bőkezűen honorálta: a gyógyturizmusra kiemelten összpontosító gazdaságfejlesztési program a fürdőre egymilliárd, a hozzákapcsolódó szállodára pedig félmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott. Ám a kivitelezésre ennyi pénz sem volt elég, ezért új befektetők után kellett nézni, ha nem akartak lekésni az építkezés megkezdésére engedélyezett 2002 végi határidőről. Így került a képbe a Britton Kft., amelynek tényleges tulajdonosa a K&H Equities egykori mindent tudó brókere, Kulcsár Attila. Kerék Csaba, a Britton - jelenleg a brókerbotrány kapcsán rendőrségi gyanúsítás alatt álló - ügyvezetője erre lapunknak úgy emlékezett: a hotel ideális befektetésnek ígérkezett, hiszen a terv akkor már túl volt az előkészítésen. Emlékei szerint 200-300 millió forintot tettek az ingatlan mögött álló Thermal Hotel Visegrád Rt.-be, aminek fejében övék lett a cég 36 százaléka. Azonban így is további partnerekre volt szükség: a Britton erdélyi Lotus Plaza-beruházásánál fővállalkozó Betonút Rt.-t már ők győzték meg a beszállásról. A főképp útépítésekkel foglalkozó cég ugyanakkora összeget adott a kivitelezéshez, mint a Britton, és akkora tulajdonrészt is kapott.
A felállás megegyezett a Lotus Plazánál alkalmazottal: fővállalkozói pozícióban a Betonút, "alatta" mint generálkivitelező pedig a Britton állt. Az építkezés lendületet vett, ám a brókerbotrány a tulajdonosok között is megbontotta az egyensúlyt. Noha Kulcsár tranzakciói mind a Britton Kft.-t, mind a Betonút Rt.-t érintették, az előbbi tőkeereje finoman szólva is sokat gyengült, így a beruházás főszereplőjévé fokozatosan a Betonút vált. A szálloda befejezését már a Betonút tulajdonosi hiteléből állták. A március végi átadáskor semmi jel nem mutatott a változékony tulajdonosi összetételre, a pénzügyi nehézségekre: kiemelkedő színvonalú wellness-szállót adtak át. Az üzemeltetésre már 2001-ben a szakma legnagyobb hazai cégét, a Danubiust kérték fel, valószínűleg azért is, mert különben a bankok nem okvetlen láttak volna garanciát a zökkenőmentes működtetésre, a hitelek visszafizetésére.
A Betonút tulajdonosi hitelét már az ünnepélyes avatás után vissza kellett volna fizetni. Hogy itt pontosan ki, mikor, kinek és mit mondott, nem sikerült tisztáznunk, az viszont tény: a viszszafizetést fedezni hivatott banki hitelkérelmet a Betonút Rt. mint tulajdonos nem írta alá. Ezzel még a felszámolás lehetősége is felrémlett, hiszen a vállalkozókat (éppenséggel a Betonutat) ki kellett fizetni. Kerék szerint az egyensúly visszaállítása mindenkinek érdekében állt, ezért beadták a derekukat, és valamivel a befektetett összeg fölötti summa, mintegy 300 millió forint fejében eladták részesedésüket a Betonút-cégeknek. A 26 százalékkal bíró kisrészvényesek ugyanezt tették. A Britton-ügyvezető úgy véli: a Betonút ravasz húzására jellemző, hogy ezt követően a szóban forgó banktól kérvényezték az áthidaló hitelt, amit megkaptak. Magyarán a cég "kikényszerítette" a kényszerhelyzetet, hogy megszabaduljon a tártulajdonosoktól.
Noha a fogdát is megjárt Keréknek egyelőre kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem a múlton rágódjon, "fontolgatja", hogy a szerinte számukra komoly kárt okozó ügylet miatt beperlik a Betonutat. Azzal kapcsolatban, hogy néhány héttel ezelőtt még úgy nyilatkozott lapunknak: a Britton egyik fontos vagyoneleme továbbra is a visegrádi hotel, most úgy pontosított, hogy akkor "az ellenértékére gondolt". Kérdésünkre, miként vág ez egybe azzal, hogy a Brittonnak tavaly nem voltak bevételei, elmondta: a pénz a Britton két leányvállalatába folyt be, és az összeget az azóta legfontosabb vagyonukká vált Kartonpack megsegítésére fordították.
Az egykori vezérigazgató, Simon Péter úgy emlékszik: a Betonút idővel tulajdonosként, hitelezőként és fővállalkozóként is "bedönthette" volna a céget, így biztonságuk érdekében nem volt más választás, mint az eladás. Úgy véli, ahhoz képest, hogy mennyit kockáztattak, dolgoztak és mekkora értéket teremtettek, nagyon sok pénzt vesztettek a névérték körüli eladással. De az üzlet már csak ilyen, azóta ő is mással foglalkozik.
Ezt követően Dunai újabb tranzakcióba kezdett: a Betonutat egy másik érdekeltségével "cserélte le". 2004 végén ugyanis a Betonút kivitte a cégből azokat a vagyonelemeket, amelyek "nem a fő tevékenységhez kapcsolódnak. Jelentős mértékben a Kulcsár-botrányban érintett vállalkozásokról volt szó. Így jött létre a DBI Kft., amelynek többek között 11 milliárdos, bizonytalan értékpapír-követelése áll fenn a K&H Equitiesszel, illetve majdnem kétmilliárd a Britton Llc.-vel szemben. A DBI tulajdonosa Dunai, valamint közvetlen rokonai, illetve Murányi Ferenc. A szálloda tulajdonosa ma már teljes egészében az Immo-Bet Kft.: a cég irányítása tavaly év végén került át a Betonúttól a DBI-hez. A papírok nem hagynak kétséget afelől, hogy Dunai vállalkozásaiban továbbra is részt vesznek a "betonosok".
Az utóbbi hónapokban fokozatosan megszakadt visegrádi hotel kapcsolata a Danubius Hotels Rt.-vel: ma már a szálloda üzemeltetését is az Immo-Bet Kft. végzi. A Thermal Hotel Visegrád már a Danubius-korszakban ráállt a konferenciaturizmusra - e célra a főváros közelsége vonzóvá tette. A hétvégeken a családokra koncentráltak, ami szintén nem volt sikertelen, hiszen induló hotel esetében a körülbelül 55 százalékos foglaltság nem rossz mutató. Pangás talán csak néhány nyári napon tapasztalható. A bevételek fedezik a kiadásokat, s a hiteleket rendben fizetik.
Dunai tehát jó üzletet csinált. Pedig a brókerbotrány szele nemcsak a Brittont, de a Betonút Rt. is elérte. A forgóajtón mégis ő jött ki elsőként, holott ő ment be utolsóként.
Dunai György a neki megküldött cikktervezetet vele szemben rosszindulatúnak minősítette, ezért a lapunknak adott korábbi nyilatkozatát visszavonta. Levelében hangsúlyozta, hogy a tulajdonosi struktúra kialakulása megfelelt az írott és íratlan szabályoknak. Nehezményezi, hogy ott keresünk problémát, ahol nincs; sajnálatosnak tartja, hogy nem egy új, szép szálloda működéséről írunk, hanem "méltatlanul és igazságtalanul ellenérzéseket" próbálunk kelteni. "Bízom benne, hogy az olvasóik több toleranciával viseltetnek egy szép magyar beruházáshoz, és méltányolják a fellendülő idegenforgalmat, a munkahelyteremtést, a felvállalt üzleti kockázatot. Önök pedig a rombolás és az alapvető ártó szándék mellett felfedezik egyszer, hogy építeni is lehet" - zárja nyilatkozata visszavonását indokló levelét Dunai.
A rendőrség folyamatosan vizsgálgatja a visegrádi szállodaberuházást, így az érintetteknek mára a Kulcsár-botrány szempontjából feltett kérdésekre is kész válaszaik vannak. A piszkos pénzek állítólagos gazdája, a Britton Llc. ugyanis látszólag ezer szállal kapcsolódott ide. Az offshore cég volt a Britton Kft. tulajdonosa, hitelezője, és részesedett a visegrádi rt. egyik részvényesében is. Ezen túlmenően a Britton Llc., illetve állítólagos gazdájának, Kulcsár Attilának munkaadója,
|
http://nol.hu/archivum/archiv-368653-182597
|
https://web.archive.org/web/20170206112015/http://nol.hu/archivum/archiv-368653-182597
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akibetonozotta-tulajdonosok
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-04 00:00:00
|
[
"Dunai György"
] |
[
"Betonút Zrt.",
"Britton-csoport",
"Thermal Hotel Visegrád"
] |
[
"Pest megye",
"Visegrád"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
|
1,272 |
A pók és a legyek
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-368326
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-pok-es-a-legyek
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-01 00:00:00
|
[
"Leisztinger Tamás"
] |
[
"Arago Befektetési Holding Zrt.",
"Pick Szeged Rt."
] |
[
"Csongrád megye",
"Szeged"
] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
||
1,273 |
Az Orbán-bizottság nem áll meg Tokajnál
|
- Az eddigi nyilatkozatokból az derült ki, hogy a bizottság kizárólag a tokaji szőlőültetvények környékén vizsgálja az Orbán család gazdagodását. Erre korlátozódik a felhatalmazásuk, vagy ennél tovább is mehetnek?
- Egyelőre a tokaji támogatások körülményeit értékeljük, de a bizottság nyitott minden bejelentés vizsgálatára. Látókörbe került az Orbán család mintegy ötvenhektáros ingatlanvásárlása a volt herceghalmi állami gazdaság területén, Felcsút és Alcsútdoboz környékén. Tudomásunk szerint Orbán Viktor édesapja komoly építkezésbe kezdett. Beszélnek egy tiszafüredi ingatlanról, de hallottunk olyan információkat is, amelyek a család érdekeltségi körébe tartozó horvátországi vásárlásokról, beruházásokról szólnak. Nem tudom, ezekből mi igaz, de érdemes lesz összevetni az információkat az Orbánék által benyújtott vagyonnyilatkozatokkal.
- Mi van, ha ezek csak mendemondák?
- Bár mi nem, de tudomásom szerint vannak, akik érdeklődnek Horvátországban. Talán nem csak minket zavar, hogy 1998 és 2002 között állítólag több milliárd forintot vittek ki az országból. Ha hozzánk bármilyen bejelentés érkezik, és megküldik a hozzájuk tartozó dokumentumokat, akkor azokat is megvizsgáljuk.
- Egyelőre azonban a volt kormányfő július 6-ra tervezett meghallgatásáig önök mindennap egy-egy kérdést tesznek fel nyilvánosan, amire várják Orbán válaszát.
- Igen. Aznap tíz órára várjuk Orbán urat, kilencre érkezik Mayer Aranka. Fontos nap lesz.
-A bizottság működőképességét a Fidesz kivonulása után az MDF-es Herényi Károly és a független Ékes József biztosítja. Mi a garancia, hogy továbbra is számíthatnak a két ellenzéki képviselő "támogatására"?
- Azt gondolom, elvi alapon vesznek részt a testület munkájában, bár Ékes József, amióta a Nemzeti Fórum megegyezett a Fidesszel, nem jelent meg az üléseinken. Herényi Károly korrekt ember, aki tiszteletben tartja az országgyűlésnek a bizottság felállításáról hozott határozatát.
- A Fidesz szerint azonban a bizottság okafogyottá vált, hiszen a bíróság kimondta, Orbán Viktor nem vett részt taggyűléseken.
- Orbán úr sem tagadta, amit a jegyzőkönyvek szerint mondott. Ebben áll a felelőssége. Most is úgy látom, hogy a bizottság munkája nyomán kiderülhet, hogy a volt miniszterelnök visszaélt a hatalmával.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-368320-182274
|
https://web.archive.org/web/20240127055310/http://nol.hu/archivum/archiv-368320-182274
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orban-bizottsag-nem-all-meg-tokajnal
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-01 00:00:00
|
[
"Molnár László (MSZP)",
"Orbán Viktor"
] |
[] |
[] |
[
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
|
1,274 |
Malom Központ: újabb ütközet
|
Tovább zajlik a politikai csatározás a kecskeméti Malom Központ építése miatt. Az ellenzéki Fidesz-frakció rendkívüli közgyűlést kezdeményezett, hogy a testület érvénytelenítse a kamarai választott bíróság ítéletét, amely kimondta az önkormányzat és a beruházók közötti szerződés érvényességét.
|
Az ügyet rendes bíróság elé vinnék. A várost irányító koalíció tagjai nem jelentek meg a közgyűlésen, amit határozatképtelenség miatt berekesztettek. Horváth Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: egyértelműen kiderült, hogy az MSZP-SZDSZ Szövetség az Európai Kecskemétért (utóbbi civil szervezet) alkotta koalíció a befektetők pártján áll, ellenkező esetben képviselői eljönnek és megszavazzák a bírósági eljárást. Hozzátette: a választott bírósági ítélet érvénytelenítésének van jogi alapja: az önkormányzat és a befektetők között nem volt jogvita.
Ezzel szemben az önkormányzat jegyzői osztályáról azt a közleményt kaptuk, hogy a választott bíróság ítéletének az érvénytelenítéséhez nincs meg a törvényes alap, ha nem állt volna fenn a két fél között jogvita, akkor a testület nem fogadja be a keresetet, és nem is tárgyalja.
Brúszel László, az MSZP frakcióvezetője tudósítónknak azt mondta: a választott bíróság ítélete egyenrangú a köztársaság állami bíróságainak ítéleteivel. Hozzátette: a rendkívüli közgyűlésen azért nem jelentek meg a koalíció tagjai, mert az ítélet megtámadásának nincsenek meg a törvényi feltételei.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-367249-181266
|
https://web.archive.org/web/20170129002537/http://nol.hu/archivum/archiv-367249-181266
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/malom-kozpont-ujabb-utkozet
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-23 00:00:00
|
[] |
[] |
[
"Kecskemét"
] |
[
"ingatlan"
] |
[
"Malom Center"
] |
1,275 |
Bíróság elé kerülhet a Duna TV 110 milliója
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-367445
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birosag-ele-kerulhet-a-duna-tv-110-millioja
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-24 00:00:00
|
[] |
[
"Duna TV",
"Székelyudvarhelyért Alapítvány",
"Video Pontes"
] |
[] |
[
"támogatás"
] |
[] |
||
1,276 |
Heisler: Egységbe tömörültek a hűbéresek
|
Heisler: Egységbe tömörültek a hűbéresek
A Mazsihisz elnöke puccskísérletről beszél
Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. június 18.
Olyan hangulata volt, mint egy ötvenes évekbeli koncepciós eljárásnak - így
minősíti a Mazsihisz rendkívüli közgyűlését Heisler András, aki az általa
illegitimnek tartott tanácskozáson lemondott az elnöki posztról.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy éve módosította
alapszabályát. Heisler András elnök akkor úgy nyilatkozott, hogy az új
alapszabály átláthatóvá és ellenőrizhetővé fogja tenni a szervezet
gazdálkodását. A nagy szótöbbséggel elfogadott rendelkezések meghatározták,
mekkora összegekről dönthet az apparátus, az elnök vagy az elnökség, és
mely esetekben kell a közgyűlés jóváhagyását kérni. Csökkent az ügyvezető
igazgató - jelesül Zoltai Gusztáv - és az általa irányított adminisztráció
hatásköre, viszont növekedett az elnök és a társadalmi tisztségviselők
szerepe.
A saját befolyásának korlátozásával járó változtatásokat Zoltai Gusztáv is
megszavazta: egy évvel ezelőtt tehát még úgy tűnt, mindenki elfogadja az új
szereposztást. A háttérben azonban tovább folyt a küzdelem. Végül Heisler
András húzta a rövidebbet. Az elnök továbbra is elégedetlen volt az
ügyvezető igazgató ténykedésével, és nemrégiben egy négyszemközti
beszélgetésen megkérte Zoltait, hogy vonuljon nyugdíjba. Zoltai Gusztáv
válaszul azonnal rendkívüli közgyűlést hívott össze, ahol Heisler András az
események hatására úgy döntött, megválik posztjától.
A Szombat című folyóirat internetes kiadása interjút közöl a lemondott
elnökkel. Heisler ebben nem állítja, hogy pénzek tűntek volna el a
szövetségben, de jórészt az ügyvezető igazgatót teszi felelőssé azért, hogy
"kontroll nélkül, és nem az alapszabály rendelkezései szerint folyik a
költekezés". Heisler András a Mazsihisz rendkívüli közgyűlését illegitimnek
tartja, és meggyőződése, hogy puccsot szerveztek ellene. A rendezvénynek -
állapította meg - olyan hangulata volt, mint egy ötvenes évekbeli
koncepciós eljárásnak: pontosan lehetett tudni, hogy ki fog hozzászólni, ki
nyújtja be ellene a bizalmatlansági indítványt, és ki vezeti le helyette a
közgyűlést. Heisler András szerint "ahogy valaki kritizálni meri a
hűbérurat, a hűbéresek egységbe tömörülnek, és teljes lojalitással
viszonozzák azt az anyagi, erkölcsi függőséget, ami az ügyvezetőhöz köti
őket."
A Szombat szerette volna Zoltai Gusztávot is megszólaltatni, de ő
elzárkózott a nyilatkozattól, és ugyanígy lapunk érdeklődését is
elhárította.
|
http://www.nol.hu/budapest/cikk/366962/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/heisler-egysegbe-tomorultek-a-huberesek
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-18 00:00:00
|
[
"Zoltai Gusztáv"
] |
[
"Mazsihisz"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
1,277 |
Tokaji történet
|
http://nol.hu/archivum/archiv-366624-180672
|
https://web.archive.org/web/20170207113049/http://nol.hu/archivum/archiv-366624-180672
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tokaji-tortenet
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-19 00:00:00
|
[
"Duda Attila",
"Hegedűs Zoltán",
"Kékessy Dezső",
"Lévai Anikó",
"Madarász László",
"Orbán Viktor",
"Stumpf András",
"Stumpf Miklós",
"Szász István Attila",
"Szőke Miklós"
] |
[
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Belvárosi Irodaház Kft.",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.",
"Tokaj Kereskedőház Zrt."
] |
[] |
[
"privatizáció",
"szőlő - borászat",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[
"Orbán szőlők"
] |
||
1,278 |
Késnek az utcabútorok
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-367566
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kesnek-az-utcabutorok
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-25 00:00:00
|
[] |
[
"Affichage Holding",
"Intermédia Kft.",
"JCDecaux SA",
"Mahir Cityposter Kft.",
"Wall AG"
] |
[
"Budapest"
] |
[
"közbeszerzés"
] |
[
"Fővárosi hirdetőoszlop-mutyi"
] |
||
1,279 |
Gyurcsány-főszerep, tokaji távollét
|
http://nol.hu/archivum/archiv-368187-182148
|
https://web.archive.org/web/20170210143700/http://nol.hu/archivum/archiv-368187-182148
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-foszerep-tokaji-tavollet
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-30 00:00:00
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Orbán Viktor"
] |
[] |
[] |
[
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] |
[] |
||
1,280 |
Polgármester úr, jól nézzen meg minket!
|
Polgármester úr, jól nézzen meg minket!
Eredményes lakossági tiltakozás Debrecenben
Népszabadság • Kácsor Zsolt • 2005. június 17.
Debrecenben lakossági tiltakozás akadályozta meg egy társasház felépítését.
Debrecen Tócóskert városrészé-nek több száz lakóját háborította föl, hogy
egy többemeletes, mélygarázsos, 76 lakásos épületet egy, a panelházak által
határolt zöldterületre akartak felépíteni. Az itt élők úgy érezték, hogy a
társasház még azt a csöppnyi zöldet is elveszi tőlük, ami még megmaradt. A
környékbeliek által fogalmazott tiltakozó petíciót 430-an írták alá. A
tiltakozás végül odáig fajult, hogy pár hete a lakók behatoltak az István
úti munkaterületre, és betemették a már kiásott alapokat. A beruházó, a
Léna-97 Kft. meghátrált, és elfogadta az önkormányzat által felajánlott
csereingatlant.
Az ügynek volt politikai felhangja. A társasház felépítését eredetileg
tervező Ép-Ker-Invest Kft.-ben tulajdonrésze volt Pappné Császár
Eleonórának, a helyi Fidesz-MDF-frakció vezetője feleségének. Az ügy
kipattanása után Papp László frakcióvezető azt nyilatkozta: a cég még akkor
kapott építési engedélyt, amikor a felesége nem volt tulajdonos. Papp
felesége május 10-én megszüntette tagsági viszonyát az Ép-Ker-Invest Kft.-
ben. Nemcsak Pappné hagyta ott a céget, hanem a másik öt tulajdonos is: a
vállalkozást eladták a helyi Léna-97 Kft.-nek. A Léna-97 Kft. májusban még
ragaszkodott a társasház felépítéséhez, a lakosság viszont a
zöldterülethez. A Léna-97 tulajdonosa, Lénárt Albert vállalkozó nem
nyilatkozott.
A lakók az érdekeik hatékonyabb képviseletére megalakítottak egy
érdekvédelmi egyesületet, amely a közelmúltban fórumot rendezett. Ide
hívták Kósa Lajos fideszes polgármestert is. A mintegy háromszáz ember
részvételével megtartott fórumon Kósa kellemetlen perceket élt át: amikor
azt magyarázta, hogy az önkormányzat tehetetlen, hiszen a beruházó
szabályos engedélyek birtokában építkezik egy magánterületen, többen azt
kiabálták neki: "Hazudik!" Debrecenben ilyesmi még nem történt fideszes
politikussal.
Kósa elmondta, hogy a beruházás azért folyhat magánterületen, mert a szóban
forgó ingatlant még az akkori szabad demokrata városvezetés adta el. De ez
csak olaj volt a tűzre: az emberek azt mondták, ennek az ügynek semmi köze
a politikához, ők zöldterületet akarnak, ennyi az egész. Ilyen előzmények
után a napokban újra fórumot hívott össze a Zöld Jövő Egyesület, ahol Kósa
azt jelentette be, hogy szóban sikerült megegyeznie a Léna Kft. vezetőjével
az ingatlancseréről. Ez azt jelenti, hogy a társaságnak az István úti
munkaterületen vissza kell állítania az eredeti állapotot, és parkosítania
kell a területet. A fórum egyik pillanata bizonyára emlékezetes marad a
polgármester számára. Egy középkorú férfi azt mondta: - Jól nézzen meg
minket, polgármester úr! Mi vagyunk az ön kenyéradó gazdái. És nagyon meg
fogjuk gondolni, kire adjuk a voksunkat!
A lakossági tiltakozás meghátrálásra kényszerített egy befektetőt, s
megmarad a zöldterület. Ez jó hír. Okulhatnának belőle a kecskeméti
hatalmasok is, akik a lakosság véleményének figyelmen kívül hagyásával
építtették föl - az ombudsman szerint jogtalanul -, a Malom Centert. Kósa
Lajos pedig úgy viselkedett, ahogy egy polgármesternek egy ilyen helyzetben
viselkednie kell. (Tóth Ákos)
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-366504
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/polgarmester-ur-jol-nezzen-meg-minket
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-17 00:00:00
|
[
"Papp László",
"Pappné Császár Eleonóra"
] |
[
"Léna-97 Kft."
] |
[
"Debrecen"
] |
[
"ingatlan"
] |
[] |
|
1,281 |
FPI-vizsgálat: továbbra sem nyilvános
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-367261
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fpi-vizsgalat-tovabbra-sem-nyilvanos
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-23 00:00:00
|
[
"Minczér Ágnes"
] |
[
"Fővárosi Pedagógiai Intézet",
"Sulinova Kht."
] |
[
"Budapest"
] |
[
"oktatás",
"hivatali visszaélés"
] |
[] |
||
1,282 |
Csődközelben eltűnt az építési napló
|
Esztergomi "látkép": a leendő fürdő épülete fölött a bazilika és a vár magasodik, lent kiásott alapok, földhányások, halomba rakott burkoló anyagok - a kép egy javában zajló építkezésre utalna. De munkások helyett kigyúrt őrző-védők jönnek-mennek a kerítés mögött, kívül is fekete formaruhások figyelik a terepet, árnyékba állított autókból. Az önkormányzat megbízásából teszik - tudjuk meg utóbb Takács Istvántól, az esztergomi polgármester sajtófőnökétől. A testület ugyanis az elmúlt napokban felbontotta a szerződést a generálkivitelezővel, a Contur-Bau Rt.-vel. A cég másnap pakolni kezdett az építkezésen.
Azon a bizonyos múlt heti önkormányzati ülésen éjjel három órakor Meggyes Tamás fideszes polgármester a szerződésbontással végre beismerte, hogy az általa idehozott céggel és az elvárt feltételekkel nem valósíthatja meg a fürdőt - állították az ellenzéki képviselők ugyan 2001-ben maguk is egyetértettek a vendégmarasztaló létesítmény megvalósításával, csakhogy a kivitelezés során - mint állítják - az eredeti tervből hagymázas őrület lett. A 2001-ben 900 milliós állami támogatással induló beruházást ez év február végén kellett volna átadni, ám az épület jelenleg is hetven-nyolcvan százalékos készültségi állapotban várja a befejezést - az pedig nem mostanában lesz - hangoztatják az ellenzékiek. A tervező 2,1 milliárdos építményre kapott megbízást, amely most - a hitelek kamata és az ingatlan ára nélkül is - közelít a négymilliárd forinthoz. Ha a többszörösen módosított határidőre, szeptember 15-ére sem lesz átadás, a városnak vissza kell fizetnie a 900 milliós állami támogatást. A határidőcsúszást tetézik még az alvállalkozók követelései, amelyek - az ellenzékiek információi szerint - közel vannak a négyszázmillió forinthoz. Pontos adatokat erről nem tudnak, a munka menete a képviselők számára nehezen követhető, az építkezésre be sem tehetik a lábukat - mondják. A legutóbbi testületi ülésen például a polgármester tájékoztatásából az derült ki, hogy elveszett az építési napló.
Menet közben derült fény arra is, hogy neve és a pályázati kiírás ellenére a fürdő sem termál-, sem gyógyvízzel nem rendelkezik. Már több százmilliót ráköltöttek az építményre, amikor a Kis-Duna alatt átfúrva a szomszéd strand vizét kellett bevezetni a fürdőbe, lévén, hogy a területen nem leltek használható kutat - állítják ugyancsak ellenzéki képviselők, akik szerint hasonló nagyságrendű, szintén a Széchenyi tervpályázaton nyert beruházások már rég átadásra kerültek Győrött, Debrecenben, Pápán, s bekerülési költségük sem lépte túl a két és fél milliót. Az esztergomi városvezetés azonban - szerintük - felelőtlenül csődközelbe hajszolta a várost a beruházással.
Mindeközben azon a bizonyos testületi ülésen - ahol Meggyes Tamás a baloldali és független képviselők szerint a szerződésbontással abban a szerepben tetszelgett, aki majd megmenti Esztergomot az egyébként általa megbízáshoz jutott kivitelezőtől -, a jobboldali képviselők 2,8 millió forint jutalmat szavaztak meg a polgármesternek. S e jutalommal egy időben még hatszázmillió hitel felvételéről is döntöttek. Fel is tették a kérdést: lehetséges, hogy a polgármester a jövő évi előrehozott fejlesztési hitelből veszi fel jutalmát? S mit is jutalmaztak tulajdonképpen?
Az ellenzék szerint a pazarlást. Ebben az évben 12 új cég létrehozásáról döntött a testület: ezek ügyvezetői jórészt a polgármester baráti társaságából kerülnek ki, miközben a cégek létrehozása, fenntartása százmilliós nagyságrendű. A meglévő cégeknél pedig sem szakmai, sem gazdasági ellenőrzés nincs - egyben pedig milliós sikkasztás gyanújával folyik nyomozás. A város kastélyt vásárolt külföldön, értékbecslés nélkül, hetvenmillióért, működtetésére nincs üzleti terv. A kétszáz főre duzzasztott városházi közalkalmazottak között ott találni több jobboldali képviselő hozzátartozóját. S most itt az élményfürdő botránya.
Takács István, a polgármester sajtófőnöke érdeklődésünkre elmondta: a testület lehívta a kivitelező bankgaranciáját, azt a 440 millió forintot, amely éppen az ilyen előre nem látott helyzetekben tesz jó szolgálatot - ez esetben a fürdő befejezését garantálja. Azt ugyan még nem tudni, hogy a kötbérköveteléshez hozzájut-e a város, néhány héten belül mindenesetre meggyorsított közbeszerzési pályázattal kiválasztják az újabb fővállalkozót, s megtartva az alvállalkozókat, az idei utószezonra befejezhető a fürdő építése.
Ami a polgármesteri jutalomra vonatkozó állítást illeti, arról Takács István nem kívánt nyilatkozni, arra hivatkozva, hogy az ügyben sajtóközleményt adnak ki.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-367270-181287
|
https://web.archive.org/web/20240127200425/http://nol.hu/archivum/archiv-367270-181287
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csodkozelben-eltunt-az-epitesi-naplo
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-23 00:00:00
|
[
"Lengyel József",
"Meggyes Tamás"
] |
[
"Contur-Bau Rt.",
"Esztergomi Fürdő Rt."
] |
[
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"hivatali visszaélés",
"fürdő"
] |
[] |
|
1,283 |
Durvul a kőbányai MSZP-s belharc
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-366962
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/durvul-a-kobanyai-mszp-s-belharc
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-07-21 00:00:00
|
[
"Kaszab Csaba",
"Szász Csaba"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Bp. X. kerület"
] |
[
"csalás"
] |
[] |
||
1,284 |
Ki az, aki ellen nem emelnek vádat?
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-366369
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-az-aki-ellen-nem-emelnek-vadat
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-16 00:00:00
|
[
"Bitvai Miklós",
"Csuka László",
"El Abed Hasan",
"Forró Tamás",
"Garamszegi Gábor",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Mészáros János (Britton)",
"Rejtő E. Tibor"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"sikkasztás"
] |
[
"Kulcsár-ügy"
] |
||
1,285 |
Bohózattá fajul a motorvonattender
|
Bohózattá fajul a motorvonattender A Közbeszerzési Döntőbizottság ismét megtiltotta a MÁV-nak a szerződéskötést Másodszorra is megtiltotta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) a MÁV Rt.-nek a harminc elővárosi motorvonat szállításáról és további harminc szerelvény opciós beszerzéséről és karbantartásáról szóló szerződés megkötését. Munkatársunktól | Népszabadság | 2005. június 10. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
HIRDETÉS A vasúttársaság járműtendere június elsején a svájci Stadler Bussnang AG győzelmével zárult. A versenyből kizárt kanadai-német Bombardier azonban már egy nappal később eljuttatta jogorvoslati kérelmét a közbeszerzések tisztasága felett őrködő testülethez. A Népszabadság értesülései szerint a KD tegnapi döntését azzal indokolta, hogy a Bombardier beadványa, illetve a rendelkezésére álló iratok szerint a MÁV százmilliárd forintot meghaladó összértékű járműtenderén fennáll a közbeszerzés tisztasága megsértésének veszélye. Ezért a testület a kanadai tulajdonban lévő német járműgyártó panaszainak érdemi elbírálásáig megtiltotta, hogy a MÁV szerződést kössön a Stadler Bussnanggal. Határozatából az is kiderül: a Bombardier június másodikán benyújtott, majd kiegészített jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy a MÁV a járműtendert lezáró tárgyalások után érvénytelenné nyilvánította a cég ajánlatát, és döntését nem indokolta. A Bombardier álláspontja szerint az állami vasút a pályázat eredményét meghatározó összegzést nem a közbeszerzési törvény szabályai szerint készítette el. Úgy tudjuk, a MÁV járműtenderének ügyét a KD június 17-én tárgyalja. A várakozások szerint a testület az ügy mérlegelésére kihasználja majd a rendelkezésére álló harminc napot, és lehetséges, hogy él majd a tíznapos hosszabbítás lehetőségével is. Így a MÁV-nak legalább még egy hónapig várnia kell az új motorvonatai szállításáról szóló szerződés megkötésére. Így egyre kétségesebb, hogy a vasúti társaság vállalásának megfelelően a jövő tavasszal valóban képes lesz-e forgalomba állítani új motorvonatai első egységeit.
HIRDETÉS
.
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-365607
|
https://web.archive.org/web/20101216024242/http://www.nol.hu/archivum/archiv-365607
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bohozatta-fajul-a-motorvonattender
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-10 00:00:00
|
[] |
[
"Bombardier",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"MÁV",
"Stadler Bussnang AG"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"vasút"
] |
[] |
|
1,286 |
Feketemunka a „Tokaji borcsaták” vidékének szőlőültetvényein
|
A 3-as út Encs melletti szakaszán útfelújítást végző munkások több mint fele feketemunkásnak bizonyult az ellenőrzés során - tájékoztatta tegnap tudósítónkat Perjési Zsolt, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Felügyelőségének igazgatója. Ez azért figyelemre méltó, mert állami megrendelést teljesítő, közpénzekből fizetett cégekről van szó. Az akciót kedden az encsi rendőrkapitányság közreműködésével nyolc felügyelő hajtotta végre. A 3-as főút kiszélesítését nemzetközi pályázaton elnyert lábatlani Viadom Rt. négy alvállalkozójának hatvankét, a helyszínen tartózkodó emberét ellenőrizték. Az akció mérlege: 33-an munkaszerződés vagy alkalmi munkavállalói könyv nélkül dolgoztak, tíz alkalmazott pedig nem az előírásoknak megfelelően volt bejelentve. Külföldit nem találtak az építkezésen.
Feketemunkásokat talált a Patrícius Borház Kft. szőlőfeldolgozó üzemének építkezésén az elmúlt napokban tartott munkaügyi ellenőrzés. (A cég egyike az Orbán család baráti társaságának érdekeltségébe tartozó tokaj-hegyaljai vállalkozásoknak - a szerk.) A Bodrogkisfalud határában folyó építkezésen tartott ellenőrzés során kiderült: negyvenkét dolgozóból tizenheten nem rendelkeztek a szükséges papírokkal.
Az ellenőrök - akik a feketemunka visszaszorítása érdekében meghirdetett országos akció során vizsgálódtak - lakossági bejelentés nyomán keresték fel az építkezést. Perjési Zsolt elmondta: munkatársaiknak kétszer kellett kimenniük a Bodrogkisfalud határában található feldolgozóüzemhez. Első megjelenésük alkalmával ugyanis az ott dogozók egy része szétfutott. Ezt követően a határőrség bevonásával új akciót szerveztek, de előbb felderítették a menekülési útvonalakat.
Néhány nappal ezelőtt négy munkaügyi felügyelő és tizenöt határőr körülzárta az építkezés környékét, és az ott talált negyvenkét munkás mindegyikét ellenőrizték. Tizenheten közülük sem munkaszerződéssel, sem megfelelően kitöltött alkalmi munkavállalói könyvvel nem rendelkeztek. A feketemunkások különféle szakmunkákat végző magyar állampolgárok voltak, akiket a kivitelezéssel megbízott miskolci részvénytársaság különféle alvállalkozói vittek a helyszínre. A tizenhét feketemunkást kilenc különböző cég foglalkoztatta. Munkáltatóik ellen eljárás indult.
Ugyancsak lakossági bejelentés nyomán tartottak ellenőrzést a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. sárazsadányi szőlőbirtokán. (A kft. ugyancsak az Orbán család baráti társaságának érdekeltségébe tartozik, s az idei év elejéig a tulajdonosai között szerepelt Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó - a szerk.) A szőlősorok művelésére egy olaszliszkai vállalkozás kapott megbízást, amelynek húsz dolgozója kötözte a szőlővesszőket, amikor a felügyelők megjelentek. Tizennégyen nem rendelkeztek a szükséges papírokkal. A feltárt szabálytalanságok miatt eljárást indított a felügyelőség az olaszliszkai cég ellen.
Perjési Zsolt elmondta: az utóbbi hetekben nagyobb hangsúlyt helyeztek az építkezések, a mezőgazdaság és a vendéglátóegységek ellenőrzésére, felügyelőik munkaidő után is tartanak akciókat. A helyszíni ellenőrzések befejezése után a feketén foglalkoztató cégek ellen eljárás indult: a körülmények mérlegelése után a foglalkoztatási előírásokat figyelmen kívül hagyó cégekre 50 ezer és hatmillió forint közötti bírságot szabhatnak ki.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-366321-180385
|
https://web.archive.org/web/20170130143933/http://nol.hu/archivum/archiv-366321-180385
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feketemunka-a-atokaji-borcsataka-videkenek-szoloultetvenyein
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-16 00:00:00
|
[] |
[
"Patrícius Kft.",
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.",
"Viadom Rt."
] |
[
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Encs"
] |
[
"foglalkoztatás",
"bírság"
] |
[
"Orbán szőlők"
] |
|
1,287 |
Hűtlen kezelés gyanúja a János kórházban
|
http://www.nol.hu/budapest/cikk/365331/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezeles-gyanuja-a-janos-korhazban
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-08 00:00:00
|
[
"Nagy Péter Pál"
] |
[
"Szent János Kórház"
] |
[
"Budapest"
] |
[
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"egészségügy"
] |
[] |
||
1,288 |
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak a Synergon-ügyben
|
Bár január óta új menedzsment irányítja a Synergon Informatikai Rt.-t, a cég vezetői kénytelenek az előző menedzsment vitás ügyeivel is foglalkozni – írta januári első számában a Figyelő gazdasági hetilap. A Synergonnak tavaly óta van két új tulajdonosa, a Bokorovics Balázs fémjelezte Pannonplast Nyrt., illetve az Albrecht Ottó tulajdonában álló Cashline Befektetési Holding Zrt. Információink szerint a cég új vezetői belépésükkor deklarálták, hogy nem kívánnak a múlttal foglalkozni, ugyanakkor a társaság jövőjére is kiható ügyeket nem hagyhatták figyelmen kívül.
Kétes ügyek
A társaság új vezetése a cég átvilágítása során több kétes ügyletre bukkant, amiért büntetőfeljelentéseket is tettek. Az egyik ilyen ügyben, amely a Synergon újpesti székházával van kapcsolatban, a rendőrség már nyomozást is indított hűtlen kezelés gyanújával. A BRFK gazdaságvédelmi osztálya egyelőre ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást, közölte a BRFK sajtóügyelete. A rendőrség egyéb részletet nem kívánt közölni a nyomozás érdekeire hivatkozva, az ügy megismeréséhez azonban elegendő idézni a Figyelőben megjelenteket.
A lapnak Albrecht Ottó elmondta, amikor a befektetése mellett döntött, fogalma sem volt arról, hogy a cégcsoport újpesti irodaháza nincs a Synergon tulajdonában. Az átvilágítás során kiderült, hogy a cég még 1997-ben kötött 25 éves bérleti szerződést egy céggel irodabérlésre. Ezután a társaság egymilliárd, más források szerint 1,2 milliárd forintot fordított leendő székhelyének felújítására. A cég ezután jelzálogjogot kapott az ingatlanra, illetve megegyezett a bérbe adóval arról is, hogy 2008-ig borsos bérleti díjat fizet, utána viszont lelakhatja a felújítás tetemes költségeit.
Ellenszolgáltatás nélkül
A Synergon vezetői a bérbe adóval 2004-ben úgy módosították a szerződést, hogy abból kikerült a beruházott összeg lelakásának lehetősége, ráadásul a milliárdos jogról ellenszolgáltatás nélkül mondott le a Synergon.
Albrechték még tavaly tárgyalást kezdeményeztek a szerződés módosításáról az irodaház bérbe adójával, aki a gazdasági hetilap szerint fizikus végzettségű (aki nem azonos a hasonló végzettségű korábbi vezérigazgató, Czakó Ferenccel, igaz ez nem jelenti azt, hogy nem is ismerik egymást), de az illető elzárkózott a megállapodás módosításától. A fő tulajdonosok ezek után fordultak a hatóságokhoz, amelyek az egyik vitatott ügyben már el is rendelték a nyomozást. A Synergon polgári pert is indít, a bérbeadó társaság által elismert 691 millió forintot szeretné megkapni, ami 2004-es jelenértéken nagyjábó 1, 460 millió forintra rúg
Fejlesztés
A cégcsoport feljelentést fontolgat egy egészségügyi szoftver ügyében is. A Synergon ugyanis egy ilyen szoftver elkészítését rábízta a Datex Kft.-re, amelynek két fő tulajdonosa a cég hetven százaléka erejéig – a Figyelő szerint – Czakó Ferenc korábbi vezérigazgató, későbbi igazgatósági tag, illetve Szalóczy Zsolt volt igazgatósági tag. A 460 milliós költséget a Synergon fizette, a jogokat ugyanakkor a két társaság közösen birtokolta.
A Synergon egy korábbi igazgatósági ülésén azt is kifogásolták az új vezetők, hogy Szalóczy – aki adócsalás miatt több évig volt börtönben – 55 milliós adóhatósági bírságát is a cégcsoport finanszírozta. A feljelentést már ebben az ügyben is megtették, a rendőrség azonban még nem rendelt el nyomozást.
Czakó áll a vizsgálatok elé
Kerestük az ügy egyik kulcsfiguráját, Czakó Ferencet is, ám nem sikerült elérnünk. Megszólaltatta ugyanakkor a Figyelő. A lap csütörtökön megjelent számában közölte: "Kategorikusan cáfolom, hogy kárt okoztam volna". Czakó a lapnak azt mondta, az új tulajdonosok felesleges bizonytalanságot keltenek a Synergon körül azzal, hogy folyamatosan a múltat firtatják, ahelyett, hogy előretekintenének. A volt elnök a székházügy részleteit firtató kérdésüt azzal hárította el, hogy egy nagyon bonyolult szerződésről van szó, amelynek egyes kiragadott elemei önmagukban nem értelmezhetők. Azt viszont elmondta, hogy áll a vizsgálatok elébe, mivel minden döntésével a társaság érdekeit szolgálta.
|
https://index.hu/gazdasag/magyar/syn070405/
|
https://web.archive.org/web/20201029071313/https://index.hu/gazdasag/magyar/syn070405/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezeles-gyanujaval-nyomoznak-a-synergon-ugyben
|
Index
|
hungarian-news
|
2007-04-05 00:00:00
|
[
"Czakó Ferenc",
"Szalóczy Zsolt"
] |
[
"Datex Kft.",
"Synergon Nyrt."
] |
[] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] |
[] |
|
1,289 |
Kettészakadhat a kőbányai MSZP
|
- A kerületi alapszervezetnél tavaly november óta érezhető a probléma, de folyamatos egyeztetéssel kerestük a megoldást - nyilatkozta lapunknak Kaszab Csaba. - Néhány hete azonban megegyeztünk, hogy az említett alapszervezetek, követelésüknek megfelelően, hat elnökségi és két alelnöki tagságot kapnak a pártvezetésben. A megállapodást azonban végül a másik oldal nem írta alá.
Kaszab állítja, nem tud fantomtagok létezéséről, bár - mondta - elképzelhető, hogy vannak még olyanok a kerületi listán, akik már régóta nem aktívak a politikában, nem járnak taggyűlésekre és egyéb pártrendezvényekre sem. A kérdést azonban tisztázhatja majd az országos tagrevízió, amelyet a pártvezetés helyezett kilátásba. Az alpolgármester visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint tudott volna a dologról, netán aktívan közre is működött volna belépési nyilatkozatok meghamisításában.
- A tagrevíziót mindenki legalább annyira sürgeti, mint békétlenkedő párttársaink - mondta Szász Csaba. A folyamat eddig valóban lassú volt, de remélhetőleg hónap végére befejeződik. Akkor mindenki tisztán láthat majd, s lecsillapodhatnak a kedélyek.
|
http://nol.hu/archivum/archiv-365078-179302
|
https://web.archive.org/web/20240129194627/http://nol.hu/archivum/archiv-365078-179302
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketteszakadhat-a-kobanyai-mszp
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-07 00:00:00
|
[
"Kaszab Csaba",
"Szász Csaba"
] |
[
"MSZP"
] |
[
"Bp. X. kerület"
] |
[
"hivatali visszaélés",
"csalás"
] |
[] |
|
1,290 |
Felülvizsgáltatják „Papa” ügyét
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-364680
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felulvizsgaltatjak-apapaa-ugyet
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-03 00:00:00
|
[
"Sándor István"
] |
[] |
[] |
[
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés"
] |
[
"Olajügyek"
] |
||
1,291 |
Titkos jelentés a brókerügyről
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-364609
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkos-jelentes-a-brokerugyrol
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-03 00:00:00
|
[
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"sikkasztás"
] |
[] |
||
1,292 |
Változatlan menetrend: nyert a Stadler, protestál a vesztes
|
http://www.nol.hu/cikk/364477/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valtozatlan-menetrend-nyert-a-stadler-protestal-a-vesztes
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-02 00:00:00
|
[] |
[
"Bombardier",
"Közbeszerzési Döntőbizottság",
"MÁV",
"Stadler Bussnang AG"
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"vasút"
] |
[] |
||
1,293 |
Őrizetben egy bűnügyi vezető
|
Őrizetben egy bűnügyi vezető
Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. június 1.
Kétmillió forint kenőpénz átvétele közben a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó
Hivatal munkatársai hétfő este tetten érték a X. kerületi kapitányság
bűnügyi vezetőjét. Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője
lapunknak elmondta: a rendőrtiszt a kihallgatásán tagadta, hogy pénzért
bárkinek is ígéretet tett volna egy, a kapitányságra még meg sem érkezett
feljelentés "elfektetésére". Érdemi védekezést terjesztett elő arra, hogy
miért is találkozott megvesztegetőjével, akinek a társaságában őrizetbe
vették. Dobos Gabriella elmondta: az ügyészség indítványt tesz a
rendőrtiszt előzetes letartóztatására. Azt pedig, hogy védekezése
megalapozott-e, még vizsgálják.
Budapest rendőrfőkapitánya a tettenérés után azonnali hatállyal visszavonta
a rendőrtiszt vezetői megbízását és fegyelmit rendeltetett el vele szemben.
Azt, hogy pontosan milyen bűntény elsimításáért kapta volna a kétmillió
forintot a bűnügyi vezető, az ügyészség nyomozati érdekekre hivatkozva nem
hozta nyilvánosságra. Az ügy érdekessége azonban, hogy a vesztegetőt
állítólag még fel sem jelentették, de ő máris kapcsolatot keresett - és a
jelek szerint talált is - a X. kerületi rendőrkapitányságon, hogy szükség
esetén "legyen, aki elsimítsa a dolgait".
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-364386
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orizetben-egy-bunugyi-vezeto
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-01 00:00:00
|
[] |
[
"Rendőrség"
] |
[
"Bp. X. kerület"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
|
1,294 |
Zárolták Kulcsár VIP-ügyfeleinek vagyonát
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-364322
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zaroltak-kulcsar-vip-ugyfeleinek-vagyonat
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-01 00:00:00
|
[
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Balmoral Group Ltd.",
"Britton-csoport",
"Kartonpack Nyrt.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Montrade Ltd.",
"Novoprint Rt."
] |
[] |
[
"sikkasztás"
] |
[] |
||
1,295 |
A Deloitte&Touche a Postabankról – Nagy hamisok
|
Hogyan fordulhat elő, hogy a Postabank előző vezetősége idején vezetett könyveket vizsgáló három nemzetközi auditor közül a KPMG Hungária és az Ernst&Young (E&Y) jóval nagyobb veszteséget tárt fel, mint a Deloitte&Touche (D&T)? E tekintetben perdöntő lehet az az úgynevezett teljességi nyilatkozat, amelyben a Postabank előző vezetősége adott képet 1997-es pénzügyi helyzetéről a D&T-nek.
|
A DELOITTE&TOUCHE A POSTABANKRÓL - Nagy hamisok
1999/11. - március 17. CSABAI KÁROLY-KURCZ ADRIENNE
Hogyan fordulhat elő, hogy a Postabank előző vezetősége idején vezetett
könyveket vizsgáló három nemzetközi auditor közül a KPMG Hungária és az
Ernst&Young (E&Y) jóval nagyobb veszteséget tárt fel, mint a
Deloitte&Touche (D&T)? E tekintetben perdöntő lehet az az úgynevezett
teljességi nyilatkozat, amelyben a Postabank előző vezetősége adott képet
1997-es pénzügyi helyzetéről a D&T-nek.
Valószínűleg beletelik egy kis időbe, amíg kiderül: ki vagy kik felelősök
azért, hogy a kormánynak 152 milliárd forintot kellett - még a tavalyi
költségvetésből - juttatnia a Postabank veszteségeinek rendezésére. Ennek
tisztázása végett tett feljelentést előbb a Pénzügyminisztérium, majd a
Postabank új vezetősége, végül az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő
(ÁPV) Rt. Míg azonban az előző kettő Princz Gábort és társait nevezte meg
lehetséges elkövetőként, addig az ÁPV Rt. ismeretlen tettesek ellen kérte a
nyomozás megindítását. Egyidejűleg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a
Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) is vizsgálódik, amelynek során a volt
vezetők mellett nemcsak az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF),
hanem a bank könyveit az idő tájt hitelesítő auditor, a D&T felelősségét is
nagyító alá veszik.
Teszik ezt arra hivatkozva, hogy a Postabank 1997. december 31-i mérlegében
szereplő 12 milliárd forintos veszteség hét hónap alatt több mint a
tízszeresére növekedett. Mindenesetre az 1998. július végi mínusz kapcsán
vetődött fel először a bank könyvvizsgálójának felelőssége, mondván: a
veszteségek ilyen drasztikus növekedésének intő jeleit már az 1997-re
vonatkozó könyvvizsgálat során látnia kellett volna, mi több, arra fel
kellett volna hívnia a tulajdonosok, köztük a kisbefektetők figyelmét.
A Postabank 1997-es, nem konszolidált beszámolója könyvvizsgálói
záradékának elkészítéséhez szükséges teljességi nyilatkozatot a D&T a bank
korábbi menedzsmentjétől megkapta (más kérdés - amelynek megválaszolása az
ÁSZ és a KEI vizsgálatánál éppúgy, mint a rendőrségi nyomozás során
perdöntő lehet -, vajon ki írta alá ezt a dokumentumot). Steven G.
Labossiere, a D&T könyvvizsgáló partnere és magyarországi igazgatója
szerint az auditornak kötelessége elhinni, hogy a menedzsment által kiadott
teljességi nyilatkozat valós, feltételeznie kell, hogy a vezetőség a
rendelkezésre álló valamennyi információt átadta. Mindaddig, amíg az
ellenkezőjére utaló információt, dokumentumot nem talál, a könyvvizsgálónak
úgy kell elvégeznie az auditot, hogy az a menedzsment által átadott
információkat használja fel. Magyarul: amiről nincs tudomása, arról nem
mondhat véleményt.
Az 1997-es nem konszolidált beszámolóról készült könyvvizsgálói záradék a
következőket tartalmazta: " Véleményünk szerint a nem konszolidált éves
beszámolót - az előző bekezdésben tárgyalt tételeknek a beszámolóra
gyakorolt hatását kivéve, amennyiben van ilyen hatás - a számviteli
törvényben és az általános számviteli elvekben foglaltak szerint állították
össze. A nem konszolidált éves beszámoló a Postabank nem konszolidált
vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad."
Steven Labossiere - aki egyébként a jelentés egyik aláírója volt - úgy
véli, a könyvvizsgálói vélemény többszörösen is korlátozónak tekinthető,
mert felhívta a figyelmet bizonyos kockázatokra, így többrendbeli meg nem
képzett céltartalékra, valamint a hitelkihelyezési és befektetési
korlátokra vonatkozó előírásoktól való eltérésekre.
A bank 1997-es évéről egyébként készült egy konszolidált éves beszámoló is,
amelynek auditori jelentését 1998. július 16-án írták alá. Ebben azok a
nyári tranzakciók (jelesül a tengerparttól meglehetősen messze, 10 milliárd
forintért vásárolt ingatlanok kétszer 40 millió dolláros fejlesztési tervét
takaró úgynevezett "spanyol csomag"), amelyeknek a súlyos veszteségek
hirtelen kialakulását tulajdonítják, értelemszerűen nincsenek benne, hiszen
ez a jelentés csak az 1997. évre vonatkozó beszámoló értékelésével
foglalkozik. A konszolidált beszámolóról készített könyvvizsgálói vélemény
több kockázatra hívja fel a figyelmet, s a záradékot is óvatosabban
fogalmazza meg, mint a nem konszolidált esetében.
A D&T július 31-i fordulónappal is készített egy könyvvizsgálatot az 1998.
január elseje és július 31-e közötti időszakról; itt a szokatlan
időintervallumnak az a magyarázata, hogy a bankfelügyeleti biztosok éppen a
hetedik hónap utolsó napján távolították el Princzet posztjáról. Ez esetben
azonban az auditor már nem nyilvánított véleményt, arra hivatkozva, hogy
sem az új, sem a régi menedzsment nem adott ki teljességi nyilatkozatot és
a különféle bonyolult ügyletekről nem állt rendelkezésükre kellő
információ. A könyvvizsgálói jelentés sorra veszi az egyes tranzakciókban
szereplő kockázatokat és megpróbálja azokat számszerűsíteni, de mivel
bizonyos ügyletek még nem zárultak le, nem tudott végösszeget mondani. A
sajtóban e vizsgálat kapcsán láttak napvilágot a 94 milliárd forint
veszteségről szóló adatok, amelyet azután Tarafás Imre, az ÁPTF március
elsejével lemondatott elnöke még az idén február közepén is irányadónak
tekintett (Figyelő, 1999/8. szám). "Ezek azonban nem tükröznek valós
értéket, csak egy egyszerű összeadás eredményét, mégpedig ezen becsült, nem
végleges kockázatok összesítéséből adódóan" - mondta a D&T igazgatója.
Szintén nem véleményezte a D&T az 1997. évi mérlegnek az 1998. december 30-
i rendkívüli közgyűlésen végrehajtott módosítását. Ennek oka - Steven
Labossiere szerint -, hogy a mérleget a bank új menedzsmentje módosította,
s a könyvvizsgáló feladata ezen módosított adatok felülvizsgálata és
véleményezése volt. Mivel a vizsgálathoz nem álltak rendelkezésre további
adatok és nem lehettek biztosak abban, hogy a bank korábbi menedzsmentje
ezúttal minden információt a rendelkezésükre bocsátott, ezért a
könyvvizsgáló a véleménynyilvánítást ez esetben is elutasította. A bank
1997. december 31-i fordulónappal készült, később módosított éves
beszámolójáról tehát végül nem adtak ki könyvvizsgálói záradékot.
A könyvvizsgáló büntetőjogi felelősségre vonására Steven Labossiere szerint
azért nem kerülhet sor, mert a bank korábbi vezetősége által kiállított
teljességi nyilatkozat sem alakilag, sem tartalmilag nem felelt meg a
valóságnak. Számos, a bank eredményességét lényegesen befolyásoló okirat
létezésére ugyanis csak 1998 augusztusában derült fény, a könyvvizsgáló is
csak ekkor szerzett azokról tudomást. Az auditor pedig csak a rendelkezésre
álló adatok alapján mondhat véleményt (arra például az újságok tényfeltáró
cikkei nem kötelezik), így olyan kockázatokra nem hívhatja fel a figyelmet,
amelyekről maga sem tudott. "Bár az 1997. évi beszámolóból már lehetett
következtetni bizonyos kockázatokra, a veszteségek túlnyomó része 1998
nyarán keletkezett" - érvelnek a D&T-nél, s ezt a körülményt a bank
jelenlegi menedzsmentje is alátámasztotta.
A banknál egy éven belül három könyvvizsgáló társaság is végzett
vizsgálatokat, eltérő eredményekkel. A D&T igazgatója ezt azzal magyarázza,
hogy az egyes vizsgálatok más-más időszakra vonatkoztak, emellett eltérő
céllal is készültek. A legtöbb félreértés abból származott, hogy az
áprilistól augusztusig terjedő időszak veszteségeit okozó tranzakciókat -
az ÁPTF megbízásából - vizsgáló KPMG mintegy 110 milliárd forintos hiányt
állapított meg, s ezt vetették össze az 1997-es év végi mérlegben szereplő
12 milliárdos mínusszal. Ám - mint az igazgató kifejtette - a KPMG által
végzett felmérés diagnosztizáló jellegű volt, a bank 1998. évének első hét
hónapját ölelte fel, az ÁPTF szempontrendszere szerint készült és eltért
egy, a könyvvizsgálati szabványok szerint összeállított éves jelentéstől.
Az E&Y-ot pedig már a bank új menedzsmentje kérte fel az 1997. évi mérleg
egyes tételeinek vizsgálatára - e munka nyomán nem készült záradék.
Tény, hogy az éves beszámoló összeállításáért, az abban foglalt adatok
helyességéért a társaság menedzsmentjét terheli a felelősség. A
könyvvizsgáló feladata ennek a beszámolónak az ellenőrzése, a
könyvvizsgálói vélemény kialakítása a tulajdonosok legteljesebb körű
tájékoztatása érdekében. Az a helyzet azonban, amikor egy társaság
beszámolójáról a könyvvizsgáló nem ad záradékot, igen nagy bizonytalanságra
utal a gazdálkodást jellemző adatok valódiságával, értékelhetőségével
kapcsolatosan.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/penzugyek/19990317/deloitte_touche_postabankr/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-deloittetouche-a-postabankrol-a-nagy-hamisok
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
1999-03-17 00:00:00
|
[
"Princz Gábor"
] |
[
"Deloitte & Touche",
"Postabank"
] |
[] |
[
"könyvvizsgálás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
1,296 |
Postabanki fejlemenyek
|
A Pénzügyminisztérium és a Postabank új vezetősége után az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. is megtette feljelentését a rendőrségen a hitelintézet 1998. július végét megelőző veszteséges gazdálkodása miatt. Az ÁPV Rt. a Postabank korábbi hivatalos könyvvizsgálója, a Deloitte&Touche jelentésére alapozva kereste meg a nyomozó hatóságot. Mindazonáltal a feljelentő triumvirátusból a vagyonkezelő bizonyult a legóvatosabbnak, feltételezett elkövetőként nem nevezte meg ugyanis Princz Gábor ex-bankvezetőt; egyelőre csupán ismeretlen, pontosan nem megjelölhető elkövetői körről beszél, amely “alaposan gyanúsítható legalább a büntető törvénykönyvben meghatározott gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségével”. A visszaélések egyik “tárgyát”, a Polgári Bankkal az elmúlt év végén egyesült Pénzintézeti Központ Bankot egyébként a Postabank új vezetősége nem kívánja hosszabb távon a hitelintézet érdekeltségi körében tartani. Az immár Polgári Kereskedelmi Bank (PKB) nevet viselő intézmény minden bizonnyal szakosított hitelintézetként működik tovább. Az igazgatóság – múlt heti ülésén – azt követően hozott ilyen értelmű döntést, hogy elvetette az azonnali jogi beolvasztás lehetőségét, mint ahogy a bankpiac helyzetére tekintettel a PKB gyors értékesítését sem tartotta célszerűnek.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/1999/03/10/postabanki_fejlem_nyek/
|
https://web.archive.org/web/20240214144223/https://24.hu/fn/gazdasag/1999/03/10/postabanki_fejlem_nyek/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabanki-fejlemenyek
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
1999-03-10 00:00:00
|
[
"Princz Gábor"
] |
[
"Pénzintézeti Központ Bank",
"Polgári Bank",
"Polgári Kereskedelmi Bank",
"Postabank"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
1,297 |
Auth kontra Princz – Konkrétabban
|
További taggal bővült az elmúlt héten azok száma, akik a Postabank volt vezetősége idején felhalmozott horribilis hiány miatt büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményeztek. A Pénzügyminisztérium (PM) után ezúttal maga a hitelintézet új vezetősége tett feljelentést a rendőrségen. Időközben az Állami Számvevőszék bejelentette: az összegyűlt dokumentumok alapján a jövő héten elkezdik a Postabank helyszíni ellenőrzését, az viszont előreláthatóan csak a nyár végén zárulhat le.
|
Egy dologban a Postabank új és régi vezetője demonstrálta egyetértését: Auth Henrik és a múlt héten általa – ismeretlen társaival egyetemben – feljelentett elődje, Princz Gábor egyaránt bízik a demokrácia tisztaságában. Ezen reményét az utóbbi abban a nyílt levélben fejezte ki, amelyet néhány napja küldött Bécsből faxon néhány hazai sajtóorgánumnak.
Ugyanezen elvárás jegyében a Postabank mostani vezetősége – a két héttel korábban a rendőrségen szintén Princz és társai ellen feljelentést tevő PM által említett vétségek felsorolásán túl (lásd külön) – konkrét ügyekben kérte a nyomozás megindítását. A bank által lapunknak eljuttatott sajtóközlemény szerint Authék elsősorban a Nádor ’95 Rt., a spanyol ingatlanok, a volt Pénzintézeti Központ Bank részvényopciója, a bécsi székhelyű Trigon Bank részvényeladása és a hitelportfolióba tartozó elemekkel kapcsolatos ügyek alapján tartják szükségesnek a volt vezető és a neki esetleg segédkezők felelősségének megállapítását.
Mint a felsorolásból kiderül, a szóba jöhetők közül a Postabank korábbi hivatalos könyvvizsgálója, a Deloitte&Touche ezúttal sem került be a felelősségre vonandók körébe. A hitelintézet mostani vezetősége mindössze annyit jegyzett meg, hogy az 1998 augusztusa óta feltárt tények alapján valószínűsíthető, hogy az említett könyvvizsgáló részére kiadott úgynevezett teljességi nyilatkozat tette szükségessé a bank 1997. évi mérlegének tavaly december végi módosítását. (A nyilatkozatról az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet megbízásából vizsgálódó KPMG is megállapította, hogy tartalmilag nem felelt meg a valóságnak.) A mostani vezetőség szerint a korábbi menedzsment mulasztása nagy valószínűséggel alkalmas lehet arra, hogy a nyomozás során megállapítsák a számviteli fegyelem megsértését.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/1999/02/17/auth_kontra_princz_konkretabban/
|
https://web.archive.org/web/20240214144422/https://24.hu/fn/gazdasag/1999/02/17/auth_kontra_princz_konkretabban/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/auth-kontra-princz-a-konkretabban
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
1999-02-17 00:00:00
|
[
"Princz Gábor"
] |
[
"Deloitte & Touche",
"Nádor 95 Rt.",
"Postabank",
"Trigon Bank"
] |
[] |
[
"ingatlan",
"könyvvizsgálás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
1,298 |
A Postabank-hiány büntetőjogi következményei – Halogató hatály
|
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezérigazgatója a múlt héten ismét kijelentette, hogy a Postabank tőkevesztése okán feljelentést tesznek. A hitelintézet új vezetősége február elején dönt arról, kéri-e az elődje(i) elleni büntetőjogi felelősségre vonás megindítását. Az ugyancsak kutakodó állami szervezetek pedig várhatóan az év közepe tájékán fejezik be vizsgálataikat.
|
A POSTABANK-HIÁNY BÜNTETŐJOGI KÖVETKEZMÉNYEI - Halogató hatály
1999/4. - január 27.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezérigazgatója a múlt
héten ismét kijelentette, hogy a Postabank tőkevesztése okán feljelentést
tesznek. A hitelintézet új vezetősége február elején dönt arról, kéri-e az
elődje(i) elleni büntetőjogi felelősségre vonás megindítását. Az ugyancsak
kutakodó állami szervezetek pedig várhatóan az év közepe tájékán fejezik be
vizsgálataikat.
Minden jel szerint csak lassan zárul a gyűrű a Postabank volt vezetői,
illetve a nekik esetleg segédkezők körül. Eddig mindössze az Állami Pénz-
és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) kereste meg - még tavaly ősszel -
hivatalosan a rendőrséget, ám e szervezet sem fel-, hanem csak bejelentett,
miután az általa a bank könyveinek átvizsgálásával megbízott KPMG-től
értesült arról, hogy a Postabank több esetben megsértette a jogszabályokat
(Figyelő, 1998/41. szám). Az más kérdés, hogy az Országos Rendőr-
főkapitányság némi mérlegelést követően nem talált elegendő alapot arra,
hogy megindítsa a nyomozást.
Az utóbbihoz szükséges bázissal rukkolhatna elő a Kormányzati Ellenőrzési
Iroda (KEI), az Állami Számvevőszék (ÁSZ), illetve az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal (Apeh) alkotta hármas. Bár az előző két szervezetet még
tavaly októberben bízták meg a Postabank viselt dolgainak átvizsgálásával,
a KEI még csak az iratokkal barátkozik, hogy aztán az alapján jelentsen a
kormánynak a potenciális felelősökről, legkésőbb az év első felében.
Akkorra elvileg az ÁSZ-nak is színt kell vallania, minekutána a tavalyi
zárszámadást befolyásolhatják a Postabank gazdálkodásáról esetleg kiderülő
turpisságok. Vélhetően ugyancsak eltart még egy ideig, amíg az Apeh
messzemenő következtetésekre jut annak vizsgálata során, hogy a Postabank
előző vezetősége megsértette-e az adózási, illetve a számviteli
jogszabályokat.
Bár a Postabank-hiány esetleges felelőseinek említésekor szinte
automatikusan mindenki Princz Gáborra és vezetőtársaira gondol, egyáltalán
nem kizárt, hogy az említett kör másokkal is kibővül majd. Az már ugyanis
korábban napvilágra került, hogy a kormány a Postabank korábbi hivatalos
könyvvizsgálója, a Deloitte&Touche szerepe mellett ki akarja deríttetni,
mit (illetve mit nem) tett ez ügyben a Pénzügyminisztérium, illetve az
ÁPTF. Míg közülük az auditor arra hivatkozik, hogy nem kapott meg minden
adatot a tisztánlátáshoz, a felügyelet - információink szerint - perdöntő
dokumentumokkal igazolhatja a Postabank-ügyben hozott intézkedéseit.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/1999/01/27/postabank_hi_ny_b/
|
https://web.archive.org/web/20231226044602/https://24.hu/fn/gazdasag/1999/01/27/postabank_hi_ny_b/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-postabank-hiany-buntetojogi-kovetkezmenyei-a-halogato-hataly
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
1999-01-27 00:00:00
|
[
"Princz Gábor"
] |
[
"Deloitte & Touche",
"Postabank"
] |
[] |
[
"könyvvizsgálás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
1,299 |
Kemenes lemondása
|
Immár tény, hogy Kemenes Ernő többé nem tagja a Jegybanktanácsnak. Még a múlt év végén jelent meg ugyanis Göncz Árpád köztársasági elnök azon határozata, amelyben elfogadta a Deloitte&Touche (D&T) Kft. elnökének lemondását, november 20-i hatállyal. Kemenes Ernő akkor döntött úgy, hogy – mint akkori közleményében fogalmazott: az érdekellentét látszatának elkerülése érdekében – felajánlja lemondását különböző cégekben lévő pozícióira vonatkozóan, miután az Élet és Irodalom november 6-i számában megjelent: Kemenes egy cégen (a Baross I. Kft.-n) keresztül összeférhetetlen üzleti kapcsolatokat tartott fenn azzal a Postabankkal, melynek a D&T 1998 végéig hivatalos könyvvizsgálója volt.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/1999/01/13/kemenes_lemond_sa/
|
https://web.archive.org/web/20240129100146/https://24.hu/fn/gazdasag/1999/01/13/kemenes_lemond_sa/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kemenes-lemondasa
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
1999-01-13 00:00:00
|
[
"Kemenes Ernő"
] |
[
"Baross I. Kft.",
"Deloitte & Touche",
"Postabank"
] |
[] |
[
"összeférhetetlenség",
"könyvvizsgálás"
] |
[] |
|
1,300 |
Tarafás Imre a Postabankról – Írott szabályok szerint
|
Dokumentumokkal is igazolhatja a Postabank-ügyben tett lépéseit az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF), feltéve, hogy erre a többek közt a Kormányzati Ellenőrzési Iroda és az Állami Számvevőszék részvételével létrehozott vizsgálóbizottság igényt tart. Lapunknak Tarafás Imre, az ÁPTF elnöke az 1997. február végi Postabank-pánik óta először idézte fel részletesen a hazai bankrendszer egyik legellentmondásosabb hitelintézetével kapcsolatos felügyeleti intézkedéseket és javaslatokat.
|
Valószínűleg egyetlen ország pénz- és tőkepiaci “főfelügyelője” sem olyan évről álmodozik, mint az idei volt.
– Pontosan így van. 1998. a felügyelet számára ugyanúgy annus horribilis volt, mint ahogy Erzsébet királynő jellemezte az 1992-es esztendőt, amikor leégett a windsori kastély.
Éppen a minden korábbinál mozgalmasabb idők okán tűnik paradoxonnak, hogy míg az ÁPTF jogelődje, az 1996 végével megszűnt Állami Bankfelügyelet tíz év alatt hat elnököt “elfogyasztott”, addig Ön immár két és fél éve van a helyén. Hogyan értékeli a magunk mögött hagyott évet?
– Az 1998-as esztendő a bankrendszer nagy tisztulásának az éve. Két olyan bank – a Postabank és a Realbank – ügye került úgymond jó vágányra, amelyekkel a felügyelet már egy ideje foglalkozott. E két hitelintézetet figyeltük a legintenzívebben, s folyamatosan levelekben, határozatokban szorítottuk őket bizonyos lépések megtételére. De nem állt elő olyan jogi helyzet, ahol – mondhatni – drasztikusan, tehát a menedzsment felállításával olyan szituációt kényszeríthettünk volna ki, amelyben alapvetően megváltozik e bankok helyzete, illetve perspektívája. Ilyen helyzet mindkét bank esetében 1998-ban alakult ki.
Mit ért “ilyen helyzeten”?
– A Realbank igazgatósága 1997-ben vállalt egy olyan kötelezettséget, amelynek következtében a bank céltartalékképzési igénye annyira megnőtt, hogy az megrendítette a tőkehelyzetét. Mivel azonban ezt a kötelezettséget tavaly nem jelentették nekünk, s abban az évben nem, csak 1996-ban és 1998 első negyedévében volt helyszíni vizsgálat a Realbanknál, csupán az utóbbi során derült fény a tőkehiányra. Emiatt a törvény szerint felügyeleti biztost kellett kiküldenünk, s felszólítani a tulajdonosokat a tőkehelyzet rendezésére. Ám úgy véltem, egy ilyen súlyos lépés előtt még egy, a felügyelettől független vizsgálót is érdemes kiküldeni a bankhoz, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne bíznék meg a kollégáim szakmai hozzáértésében és értékítéletében. Ezt a második vizsgálatot a KPMG könyvvizsgáló cég végezte el, s gyakorlatilag ugyanazt a véleményt fogalmazta meg, mint a helyszíni vizsgálatot végzők. Ezután küldtük ki a bankfelügyeleti biztost.
Annak idején ezen lépés időzítése mögött sokan azt a szándékot vélték felfedezni, hogy a Postabankban közvetve érdekelt Realbank ezen érdekeltségeinek a megszerzésével biztosítva legyen a 75 százalékos állami többség ahhoz, hogy a Postabank menedzsmentjét – Princz Gáborral az élen – meneszteni lehessen.
– Akkor is elmondtam, hogy ez nem igaz. Sőt, még nekem is be kellett segítenem, hogy a Magyar Fejlesztési Bank úgynevezett visszavásárlásos hitelkonstrukcióban átvegye a Postabank-részvényeket, amelyek – emlékezetem szerint – nem is a Realbanknál, hanem a Reallízing Kft.-nél voltak. Hatalmi szóval egyébként nem is nyúlhattunk volna e papírokhoz. A helyzet az volt, hogy akkor a Reallízing már bőven fizette vissza a Reallízing ’96-os kötvényeket. A cég vezetője éppen azzal keresett meg, hogy fogy a készpénzük, s eladnák a Postabank-részvényeket, ám nincs azokra kereslet. Ezért megkért, próbáljunk segíteni abban: a Magyar Fejlesztési Bank nyújtson hitelt a Postabank-részvények fedezete mellett úgy, hogy a papírokat majd visszavásárolják december végén, lévén, hogy a Postabank vagy a Postabróker vételi opciót adott a Reallízingnek. Végső soron tehát – hangzott akkor a reallízinges érvelés – ez az ügylet nem okoz veszteséget a fejlesztési bank számára, hiszen a Postabrókernek vissza kell vásárolnia a szóban forgó papírokat.
Ilyen esetekben miként tud segíteni a felügyelet elnöke?
– Azzal érveltem a pénzügyminiszternek és a Magyar Fejlesztési Bank elnökének, hogy itt sem az utóbbi, sem a Postabank, sem a Postabróker, sem az állam nem vállal olyat, amit már nem vállalt volna korábban a Postabank, illetve a Postabróker. Hangsúlyoztam: veszteség veszélye nincs, segíthetünk viszont abban, hogy a Reallízing ’96-kötvények tulajdonosait a kft. ki tudja fizetni. Az ügylet meg is köttetett, de mint később kiderült, ez a pénz sem lett elég. Végül a Realbankot az Országos Betétbiztosítási Alap mentette meg.
Mennyire szükséges politikai támogatottság ahhoz, hogy egy, a magyar bankrendszerben jelentős szerepet játszó hitelintézethez a felügyelet biztosokat rendeljen ki? Mennyire kell ilyenkor mérlegelni, hogy ez mekkora veszélyt jelent a bankrendszerre?
– A Realbanknál olyan mértékű tőkevesztés történt, hogy egész egyszerűen ki kellett küldeni a felügyeleti biztosokat. Természetesen ez nem egy kellemes döntés. Ilyen eseteknél bennem is nagy a feszültség, hiszen nem tudom előre, milyen lesz e lépés hatása a szóban forgó hitelintézet betéteseire, netán más bankokéira is. De nincs más választásunk. Ugyanez volt a helyzet a Postabanknál, július 31-én. Azon a pénteki napon reggel kaptam meg a KPMG-től azt a soron kívül kért jelentést, amelyben szerepelt egy ingatlanértékelés azokról az úgynevezett spanyol ingatlanokról és a cseh sörgyárról, amelyeket a Gordiusholdingnál lévő csomagra cserélt el a bank. Akkor derült ki, hogy ezekre az ingatlanokra a Postabank akkori, 42,1 milliárd forintos jegyzett tőkéjét megközelítő nagyságú céltartalékot kell képezni. Ez esetben is olyan helyzet állt elő, hogy ki kellett küldeni a felügyeleti biztost.
Nem kellett volna már 1997. február 28-án is ezt tenni?
– A felügyelet csak a hitelintézeti törvény adott paragrafusaira alapozva küldhet ki biztost egy bankhoz, s veheti át ezzel a lépésével a bank vezetőségétől, a tulajdonosoktól a felelősséget a bank irányításáért. Ha csak azzal az indoklással küldenénk ki biztosokat, hogy egy bank gazdasági helyzetének beható elemzése után az a közgazdasági meggyőződésünk: a bankban látens veszteségek halmozódtak fel, s előbb-utóbb baj lesz, akkor a bíróság azonnal visszarendelheti a biztost. Ilyen esetekben a szóban forgó bankok vezetősége azonnal keresetet nyújt be a bírósághoz, amely nem néhány hét vagy hónap múlva, hanem – az ügy súlyára tekintettel – szinte azonnal döntést hoz. Így volt ez a Realbank esetében is, ahol a bankvezetőség hétfőn beadott keresetét a bíróság már szerdán elbírálta, elutasítva azt. De ha a bíróság helyt ad a keresetnek, akkor az nemcsak presztízsveszteség a felügyelet számára. Gondoljunk csak bele, mi történik akkor, ha a bíróság visszahelyezi azt a menedzsmentet, amelyik már érzi, hogy a felügyelet megpróbálta megfogni… Valószínűleg először megkísérli úgymond elrendezni a dolgokat, s emellett kártérítési keresetet nyújt be – méghozzá vélhetően milliárdos nagyságrendben – a felügyelet ellen. Ezt pedig az államnak kell kifizetnie. Végül, de nem utolsósorban, ha a felügyelet többször kerül ilyen helyzetbe, akkor joggal vetődik fel a kérdés: miféle hatóság az, amely sorozatosan törvénytelenül jár el?
Ami a Postabankot illeti, ma is azt gondolom, hogy a pánikig nem volt reménytelen a bank helyzete. Nagyon rossz volt ugyan a jövedelemtermelő képessége, de jelentős betétesi kapacitással rendelkezett. Meg is írtuk Princz Gábornak az 1996-os, az általunk megbízott Arthur Andersen könyvvizsgáló cég vizsgálatát lezáró dokumentumban, hogy hajtson végre gyökeres váltást a bank üzletpolitikájában. Ne a növekedésre, hanem az eszközök minőségének javítására összpontosítson; gyűjtsenek betéteket, de csökkentsék a kamatokat, mert rossz a kamatmarzs. Már akkor látható volt, hogy nemcsak azért áramlik a Postabankba a betét, mert magas kamatot fizet, hanem egyéb ok miatt is. Mindazonáltal azt javasoltuk, az így beáramló pénz túlnyomó részét tegyék állampapírba, mivel a bank kihelyezései láthatóan igen rosszak voltak. Ezek is természetesen részei a Postabankkal kapcsolatos felügyeleti dokumentumoknak. Mindenesetre ha olyan dinamikusan nőtt volna a Postabank betétállománya, mint 1995-96-ban, s – megfogadva a tanácsunkat – annak nagy részét állampapírba fektették volna, akkor valószínűleg az 1997-es évet megúszták volna nullszaldó körüli eredménnyel. Ám volt egy nagy csomag, amelyet a Postabank még 1996 nyarán helyezett ki – közel 50 milliárd forint értékben – az egyik céghez. Alapos volt a gyanú, hogy ezzel a pakettel nagy problémák vannak. A könyvvizsgáló az idő tájt úgy vélte, nem lehet minősíteni ezt a kihelyezést; csak majd akkor, ha azok, akik azt megvették a Postabank hiteléből, minősíthetők lesznek. De maga a jövedelemtermelő képesség helyreállítása nem volt reménytelen. Persze azt nem lehet határozatban előírni, hogy ne hitelezzen a bank, de a határozathoz mellékelt levélben foglalkoztam a bank stratégiájával, indítványozva annak megváltoztatását. A pánik után ismertté vált a szakmai körökön kívül is, hogy a korábbi stratégia nem működhet tovább a jövőben. A pánik ugyanis olyan mértékben visszavetette a bank betétgyűjtő kapacitását, hogy nyilvánvaló volt: az nem áll vissza néhány hónapon belül a korábbi szintre, s nagyon komoly folyó veszteség fog keletkezni.
Több mint másfél évvel a betétesi pánikot követően van-e bármiféle elképzelése arról, mi válthatta ki az akkori eseményeket?
– Nincs.
Az egyik feltételezés szerint az idézhette elő a rohamot, hogy a felügyelet ajánlása szépen lassan “átszivárgott” a szakmába, majd onnan a köztudatba. A legvadabb verzió szerint – amit, valljuk meg, ép ésszel nehezen lehet elképzelni – Princz Gábor, úgymond, maga rendezte meg a pánikot.
– Az utóbbit valóban nehéz feltételezni, különösen annak utólagos ismeretében, hogy ez adta meg az utolsó rúgást a banknak. Ami pedig a mi levelünket illeti, amíg el nem kezdtem beszélni erről – ha jól emlékszem, először a pánik délutánján tartott pénzügyminisztériumi sajtótájékoztatón -, addig sehol nem jelent meg, hogy a felügyelet az előzőekben fejtegetett tartalmú levelet írt a Postabank vezetőségének. Az újságok csak arról cikkeztek, hogy született egy felügyeleti határozat, ám annak tartalmából egy szó sem látott napvilágot. Vagyis nem érzékeltem semmilyen jelét annak, hogy illetéktelenek kezébe került ez a határozat. Ezt persze nem lehet kizárni, hiszen ezt a levelet megküldtük a Postabank ügyvezetőségének és igazgatóságának, valamint a Magyar Nemzeti Banknak, sőt, javasoltuk, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság tárgyalja meg a könyvvizsgáló jelentését és a felügyelet határozatát. Ez egyébként gyakori előírás.
Nem lett volna jobb, ha ezt a határozatot legalább részben nyilvánosságra hozzák? Ezzel ugyanis elkerülhetők lettek volna a különböző kombinációk a határozat tartalmát és a Postabank helyzetét illetően?
– Én már olyan helyzetet vettem át 1996 nyarán, hogy a bankfelügyelet nem hozta nyilvánosságra ezeket a határozatokat. Ezen a gyakorlaton egyébként éppen 1999. január elsejétől változtatunk, oly módon, hogy mindazokat a határozatokat, amelyek nem tartalmaznak banki vagy üzleti titkot, nyilvánosságra hozzuk.
A Postabanké ilyen volt?
– Ezt nem tudom megmondani, mert annak idején ezt nem mérlegeltük.
Arra hivatkozva, hogy a felügyelet éppen a bank védelmében nevezi ki a felügyeleti biztost, nem szállhattak volna ki 1997. február 28-án a Postabankhoz?
– Nem. Pontosan le van írva a törvényben, hogy mikor kerülhet sor ilyen lépésre. De egyébként sem logikus ez a felvetés. Hiszen mivel védené meg a felügyelet a bankot? A pánikba esett betéteseknek az ÁPTF nem tudja azt mondani, hogy majd mi beletesszük a pénzt a bankba; ezt csak a jegybank tudja mondani. Az utóbbinak kellett volna a pánik első perceiben deklarálni, hogy a Postabank egy olyan hitelintézet, amely mögött a jegybank áll, bőven van likvid forrása, tud fizetni, de ha nem, a Magyar Nemzeti Bank – végső mentsvárként – akkor is fizet.
Ez részben megtörtént.
– Két nappal később… Azt, hogy likvid a Postabank, én már a pánikot követő sajtótájékoztatón mondtam.
A jegybank és az ÁPTF állítólag azt javasolta: a Postabank helyzetét úgy rendezzék, hogy leszállítják az alaptőkét, elszámolják a veszteségeket, s utána privatizálják. Ezzel szemben viszont az akkori kormányzat a tőkeemelés mellett voksolt.
– A jegybanktól írásos javaslatot, legalábbis ebben az időben, nem láttam. Szóban persze többször is hallottam ilyen tartalmú felvetést Surányi Györgytől. De azzal egyébként sem értettem egyet. Az akkor hatályos társasági törvény szerint ugyanis ez a forgatókönyv csak úgy működött volna, ha először is megállapítják a tőkecsökkenést, utána a felügyelet felszólítja a bank igazgatóságát, hogy hívja össze a közgyűlést a tőkehelyzet rendezése érdekében, s csak ha a részvényesek nem tőkepótlásról határoznak, akkor kellett volna elhatározni a tőkeleszállítást. Ebben az esetben kétszer 15 napra – ennyi a kedvezmény hitelintézet esetében, míg a többi gazdálkodó szervezetnél kétszer 30 nap – meg kellett volna hirdetni a tőkeleszállítást, felszólítani az összes hitelezőt, hogy gondoskodjék követelése biztosításáról, s csak utána lehetett volna végrehajtani a tőkecsökkentést. Úgy gondoltuk, hogy ez két hónappal a pánik után, de még talán sokkal később is, biztos módja annak, hogy újra fellobbanjon a pánik, ami – attól tartok – akkor már nem is állt volna meg a Postabanknál. Ezért akkor a felügyelet – írásban – azt javasolta a pénzügyminiszternek, hogy az állam nyíltan konszolidálja a Postabankot, végigjárva azt az utat, amelyet a törvények ilyen esetben előírnak (például parlamenti döntés). A hitelintézeti törvény szerint ha egy olyan fontos bankról van szó, amelynek kiemelkedő szerepe van a magyar bankrendszerben, akkor azt az államnak kell konszolidálnia, s ha ezt teszi, akkor egyébként automatikusan kötelező leváltani a vezetőséget. A törvény különben azt mondja, hogy a felügyelet csak akkor léphet fel a bankvezetők ellen, ha azok személyes felelősségét érvényes határozat állapítja meg. Tavaly és az idén is több alkalommal nyomatékosan jeleztük: a Postabanknál folyamatosan jelentős veszteség keletkezik, s az év végére a tőkevesztés olyan nagyságrendet ér el, aminek láttán a felügyeletnek rendkívüli intézkedéseket kell tennie: felügyeleti biztost kiküldeni, vagy felszólítani az igazgatóságot a tőkehelyzet rendezésére, és így tovább. S akkor elindul a szokásos forgatókönyv. Úgy véltük, hogy a Postabank olyan nagy hitelintézet, annyi betétese van, hogy a kormány nem tud kitérni a betétesek kifizetése elől. Ezért sokkal jobb, ha ezt megelőzi, s megszilárdítja a bank tőkehelyzetét, hogy ne kelljen a felügyeletnek az említett veszélyekkel járó lépéseket megtennie. De ha arra nem kerül sor, akkor mégis meg kellett volna tennünk és meg is tettük volna ezeket a lépéseket. Lesznek vizsgálatok, gondolom majd előkerülnek a kormányelőterjesztések is az elmúlt és az idei évről. Nem hívtak meg ugyan a Postabank rendezését tárgyaló kormányülésekre, de az oda menő előterjesztések elkészítésében részt vettem, s én úgy tudom, hogy azokban szerepelt: ha nem rendezi a kormány a Postabank helyzetét, akkor a felügyelet a törvény alapján lép. De végül rendezte.
Az átlagember mindenesetre csak azt látja, hogy Kunos Péter és Lupis József börtönben ül, míg Princz Gábor ellen csak bejelentés érkezett a rendőrséghez.
– Amikor valamit szőrén-szálán ellopnak, akkor ez elég egyértelmű, s akkor természetesen feljelentést teszünk; így tettünk az idén a brókercégeknél. De ha nem egyértelműek a bűncselekményre utaló jelek, akkor bejelentést teszünk, mint a Postabanknál. Megerősíthetem, a felügyelet mindent megtett, amire a törvény keretein belül lehetősége volt.
Egy olyan döntéshez, hogy elmozdítsák egy nagybank vezetőjét, mindenképpen kell egyfajta politikai akarat. Az előző kormány ugyan elindította a Postabank vezetőségének leváltásához vezető folyamatot, de sohasem tudjuk meg, mi lett volna annak a vége.
– A felügyeletnek nyilvánvalóan nem kellemes, ha erős politikai akarat ellenére kell az ország egyik legnagyobb bankjának vezetőjével szemben eljárnia. Azt viszont nagyon világosan kell látni, hogy ha az állam – amikor áprilisban a könyvvizsgáló által aláírt 1997-es mérlegből kiderült: az akkori 23 milliárd forintos alaptőkéjéből a Postabank 12 milliárdot elveszített – nem hozott volna olyan döntést, hogy szükség esetén 24 milliárd forinttal beszáll a bankba, akkor a felügyelet felszólította volna a hitelintézet vezetőségét a tőkehelyzet rendezésére, valószínűleg összekapcsolva ezt egy felügyeleti biztos kiküldésével. Aztán amikor a tőkehelyzet rendeződött volna, akkor a tulajdonos dönthetett volna úgy is, hogy a régi vezetőséget visszahelyezi, mondván: továbbra is abban bízik. Egy ilyen döntésbe pedig a felügyelet egyetlen esetben tudott volna beleszólni, méghozzá ha a vizsgálatai során olyan dokumentum birtokába jut, amelyek nyomán azt tudja mondani: a régi vezérigazgató személyes felelőssége az, hogy ilyen helyzet alakult ki. Hiszen ne feledjük, nem a felügyelet, hanem a tulajdonos tőkéje forog kockán. A Postabank esetében viszont eddig nem került elő olyan dokumentum – sem a KPMG, sem a felügyeleti biztosok, sem az új vezetőség nem mutatott fel ilyet -, amelynek alapján egyértelműen bizonyítható lenne Princz Gábor és vezetőtársai büntetőjogi felelőssége.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/1998/12/21/taraf_imre_postabankr/
|
https://web.archive.org/web/20240129100015/https://24.hu/fn/gazdasag/1998/12/21/taraf_imre_postabankr/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tarafas-imre-a-postabankrol-a-irott-szabalyok-szerint
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
1998-12-21 00:00:00
|
[
"Princz Gábor"
] |
[
"Postabank",
"Reálbank"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
1,301 |
Vizsgálatok a Postabanknál – Több csapáson
|
Nyolc fő témakörben vizsgálja át a Postabank gazdálkodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az összefoglaló jelentés jövő ősszel várható, azt megelőzően az 1998-as zárszámadással egyidejűleg adnak tájékoztatást a számvevők. Az utóbbiak amúgy - mondta Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke elődjét, Hagelmayer Istvánt idézve - ok-okozati összefüggéseket keresnek, nem pedig "magányos bűnöst".
|
Nem vesz részt a Postabank átvizsgálásának érdemi részében az ÁSZ elnöke; a vizsgálatot Harsányi Sándor igazgató vezényli majd. Bár Kovács Árpád nem mondta, megfigyelők szerint részvétele aggályos lenne, lévén, hogy korábbi tisztségében, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. elnökeként maga is részt vett a Postabank helyzetének javítását szolgáló akciók egyikében, nevezetesen a hitelintézet és az ÁPV Rt. közötti portfoliocserében (Figyelő, 1997/31. szám).
A Postabank ellenőrzési koncepciójának részeként a számvevők először átnézik a hitelintézet belső szabályozottságát, a döntési jogköröket, azok elhatárolását, illetve azt, hogy mennyire tartották be a belső rendelkezéseket és szabályzatokat. A második fontos ellenőrzési témakör a hitelezési gyakorlat vizsgálata. Emellett a bank befektetési politikája is górcső alá kerül. E témában az ÁSZ választ keres arra, mely invesztíciók voltak nélkülözhetetlenek a banküzem fenntartásához, a Postabank eszközein belül mi volt a céljuk a befektetéseknek, s azok mekkora arányt képviselnek.
Különösen érzékeny témakörnek tartja Kovács Árpád a céltartalékolást. Emellett a számvevők elemzik majd a jövedelmezőséget, azon belül is a bank kamatpolitikáját. Áttekintik a tőkehelyzetet is, valamint azt, a Postabank miért nem vett részt annak idején a bankkonszolidációban. Végül elemzik az adatszolgáltatás gyakorlatát és módját, s utánajárnak, hogy mennyire tartották be az ellenőrző főhatóság – az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) – rendelkezéseit, s milyen volt a belső ellenőrzés a hitelintézetnél. (Az ÁPTF elnöke, Tarafás Imre lapunk 45. oldalán nyilatkozik a Postabankkal szemben az elmúlt közel két évben megtett felügyeleti lépésekről.)
Az ÁSZ kizárólag a Postabank gazdálkodását kutatja; a hitelintézet “külkapcsolatairól” a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) indít vizsgálatot. Sepsey Tamás, a KEI elnöke szerint céljuk, hogy kiderüljön, milyen szerepet játszottak a kormányintézmények, illetve az ellenőrző szervek – az ÁPTF és a Magyar Nemzeti Bank – a hitelintézettel kapcsolatban. Külön hangsúlyt kap, mennyire jártak el következetesen a felügyeleti hatóságok az általuk felrótt hibák kijavításának betartatásánál.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/1998/12/21/vizsg_latok_postabankn_l/
|
https://web.archive.org/web/20231112101112/https://24.hu/fn/gazdasag/1998/12/21/vizsg_latok_postabankn_l/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalatok-a-postabanknal-a-tobb-csapason
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
1998-12-21 00:00:00
|
[] |
[
"Postabank"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
1,302 |
Konszolidációra vár az MFB – A szereptévesztés ára
|
Szokatlan homály fedi, mi a terve a kormánynak a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB). Mindössze az tűnik biztosnak, hogy a kormány még az idén 40 milliárd forintot szán az állam százszázalékos tulajdonában lévő hitelintézet - úgymond - konszolidálására. Ám ebből csak közel 30 milliárd forintot tesz ki a Postabank horribilis tőkehiányának elszámolása okán elszenvedett veszteség. A további 10 milliárd forint viszont meglehetősen súlyos összeg ahhoz, hogy egyetlen kézlegyintéssel el lehessen intézni.
|
Először Járai Zsigmond pénzügyminiszter lapunknak adott interjújából (Figyelő, 1998/46. szám) lehetett arra következtetni, hogy az Orbán-kormány megítélése szerint az MFB-nek is – igaz, a Postabankéhoz képest valamivel szerényebb – konszolidáción kell átesnie. Ami egyfelől természetesnek is tűnt, lévén, hogy a kizárólagos állami tulajdonú hitelintézetet május közepén belekényszerítették abba, hogy “anyja” nevében tőkét adjon a Postabanknak, így a december 30-i rendkívüli közgyűlésre tervezett tőkeleszállítás miatt szinte az utolsó fillérig elveszíti közel 28 milliárd forintos effajta befektetését. Ehhez még hozzászámolhatjuk azt a körülbelül 1 milliárd forintot, melyet annak kapcsán szenvedett el, hogy az új törvényi előírásoknak való megfelelés céljából tartalékot kellett képeznie oroszországi kihelyezései után. Másfelől azonban a pénzügyminiszter is elismerte, hogy ezen felül “további tízmilliárdos lyukak várhatóak ennél a hitelintézetnél is”. E vélemény pedig azokat a feltételezéseket látszott megerősíteni, melyek szerint az MFB-t Postabank-részvényeinek elértéktelenedése nélkül is jelentősen meg kellett volna segíteni.
Már az előző kormány idején felmerült a gyanú, hogy az MFB, mint kitüntetett státusú hitelintézet jó ideje csak nevében tekinthető fejlesztésinek, sokkal inkább illik rá korábbi elnevezésének második tagja, a befektetési. Azzal együtt, hogy szakértők szerint a bankot állami tulajdonosa úgymond túlterhelte funkciókkal, azt maga Bod Péter Ákos, a bank augusztus végén megválasztott elnöke is elismerte (Figyelő, 1998/38. szám), hogy a befektetési, vagyonkezelési tevékenység az MFB túl sok energiáját kötötte le, miközben egyik fő törvényi kötelezettségének, nevezetesen az elkülönített állami pénzalapok, illetve célelőirányzatok kezelésének meglehetősen mérsékelten felelt csak meg.
E gyorsértékelést követően a bankot az utóbbi hónapokban meglehetősen nagy titok övezte. Az új vezérigazgató, Patonai Péter csak elvétve tájékoztatta a közvéleményt, akkor is jobbára marginális kérdéseket feszegetett. Mígnem elterjedt a hír, hogy egy “házzal” odébb áll, a Földhitel- és Jelzálogbank vezérigazgatójává választják, a december 16-i rendkívüli közgyűlésen (Népszabadság, 1998. november 14.).
A helyére lépő új vezetőnek – legyen az akár a jól értesültek által emlegetett Király Péter vagy Lenk Géza – mindenesetre most már illene választ adnia arra, miért romlott jelentősen az MFB jövedelmezősége 1998 első felében (ami vélhetően csak folytatódott a későbbiekben). Tény, hogy a közel 3,2 milliárd forintos 1997. végi adózott nyereséggel szemben a bank hat hónap alatt mindössze 662 millió forint nyereséget “termelt” – adózás előtt. A romló mutatók mögött egyesek azt feltételezik, hogy az MFB bizonyos funkciókat, úgymond, magánpiacivá tett, másképpen fogalmazva: erős a gyanú, hogy bizonyos pénzek időnként saját zsebbe vándoroltak. Ennek egyik katalizátora az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-vel ápolt kapcsolat volt. Míg a privatizációs törvény szerint az ÁPV Rt. köteles volt megpályáztatni az eladásra kijelölt vagyonelemeket, addig az MFB-t, mint bankot a hitelintézeti törvény effajta lépésre nem kötelezte. Az állami vagyonkezelő által átadott cégek némelyike – minden jel szerint – törvényt ugyan nem, ám az adófizetők érdekeit már annál sértőbb módon került magánkezekbe (Figyelő, 1998/21. szám). Magyarán az MFB, mint bank saját belátása szerint dönthette el, hogy versenytárgyalást ír ki vagy egyszerűen csak megállapodik a neki megfelelő vevőjelölttel.
Mindenesetre hamarosan okosabbak lehetünk, mégpedig akkor, ha kiderül, mit tartalmaz az a jelentés, amellyel a Postabankhoz hasonlóan az MFB-hez kirendelt auditor, a KPMG készült el a napokban.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/1998/12/09/konszolid_ci_ra_v_r/
|
https://web.archive.org/web/20240126080218/https://24.hu/fn/gazdasag/1998/12/09/konszolid_ci_ra_v_r/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/konszolidaciora-var-az-mfb-a-a-szereptevesztes-ara
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
1998-12-09 00:00:00
|
[
"Patonai Péter"
] |
[
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] |
[] |
[
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] |
[] |
1,303 |
Csabai Károly: Felelősök II.
|
Vajon minek kell még kiderülnie ahhoz, hogy a Postabank volt vezetőit és a nekik asszisztálókat végre felelősségre vonják? A pénzügyminiszter múlt heti bejelentése óta - pártállástól függetlenül - alighanem sokakat foglalkoztat ez a kérdés.
|
Vajon minek kell még kiderülnie ahhoz, hogy a Postabank volt vezetőit és a nekik asszisztálókat végre felelősségre vonják? A pénzügyminiszter múlt heti bejelentése óta – pártállástól függetlenül – alighanem sokakat foglalkoztat ez a kérdés.
Az immár a sokadik “minden képzeletet felülmúló”, ezúttal 158 milliárd forintról szóló hiány első ránézésre valóban mellbevágó. E ponton persze eszembe jut, micsoda felháborodást váltott ki nemcsak a Postabank, hanem hivatalos auditora részéről is, amikor a Figyelő a július közepi állapotok ismeretében először tartott elképzelhetőnek 120 milliárd forintos hiányt. Ma pedig már kész tényként kezelhető, hogy a kormány 144 milliárd forintra taksálja azt az összeget, amelyet az előző vezetőség nem tett félre arra az esetre, ha befektetései és egyéb kihelyezései nem térülnének meg.
Ez még akkor is bődületesen nagy szám, ha szakértők nem tartják kizártnak, hogy a kormány – a legrosszabb esettel számolva – ezúttal a maximális összeget nevezte meg. Némiképp leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány megítélése szerint a Postabank 350 milliárd forint körüli eszközeinek mintegy 40 százalékát úgy helyezték ki, hogy abból minden valószínűség szerint egyetlen fillér sem jön vissza. Ilyen gazdálkodás pedig még akkor is felelőtlenség lenne, ha ezt mondjuk egy olyan iparvállalat tenné (természetesen profiljától idegenül), ahol a saját és idegen források közel azonos mértékűek, azaz a cég “csupán” a részvényesei és hitelezői pénzét veszélyeztetné. Ám az effajta gondatlanság egy banknál – amelynek saját tőkéje általában alig 5-10 százalékát teszi ki a mérlegfőösszegének, azaz döntően idegen forrásból gazdálkodik – már több, mint hiba; ez bűn. Főként, hogy forrásainak döntő részét – 1998-ban több mint 200 milliárd forintot – a lakosság bízta a Postabankra, az inflációt meghaladó kamatok reményében.
Míg tehát a kormány közel másfélszáz milliárdos kinnlevőséget tartott kockázatosnak, addig Princz Gábor és csapata pontosan ugyanennyit holtbiztosnak. Ha elfogadjuk, hogy a kabinetnek súgó könyvvizsgálói triumvirátus nem tévedett (márpedig ennek még csak a feltételezése is sértő a Big Five tagjaira nézve), akkor két eset lehetséges: Princz vagy nem értett a szakmához, vagy egyszerűen elcsalta a számokat. Már csak a szokatlan nagyságrend okán is, a két eset bármelyikének felelősségre vonást kell maga után vonnia. Mivel a szakmai hozzá nem értés vádját maga Princz kérné ki a lehető leghatározottabban – hiszen mindig is hangoztatta: szinte a semmiből építette fel bankját, s hozta fel emberfeletti munkával 1996 végére az OTP Bank mögé -, marad az előre megfontolt szándékkal elkövetett csalás (s akkor még finoman fogalmaztunk), más szóval a mérleghamisítás. Amely viszont bűncselekménynek minősül.
Feljelentés helyett azonban a kormány még tesz egy újabb kört. Persze valahol érthető, hogy ilyen súlyos ügyben igyekszik magát a lehető legjobban bebiztosítani. Ám ezzel együtt is furcsa, hogy az illetékesek négy hónappal Princz eltávolítása után is még ott tartanak, hogy megbízzák az Állami Számvevőszéket és a Kormányzati Ellenőrzési Irodát, szerezzék be a büntetőeljárás megindításához szükséges irato(ka)t. E túlbiztosítás még érthetetlenebb annak fényében, hogy a pénzügyi államtitkár – tovább borzolva a kedélyeket – már most kijelentette: a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján minden esély megvan arra, hogy büntető eljárást kezdeményezzenek a felelősök ellen.
Ezek kilétére egyébiránt ma még nem érdemes nagy tételben fogadni. Míg az előző pénzügyminiszter szerint a Postabank hibás gazdálkodását elsősorban a volt bankvezetőségen és a tulajdonosokon kell számon kérni, addig az Orbán-kabinet az előző adminisztráció tagjainak – köztük éppen Medgyessy Péternek – a tevékenységét is górcső alá kívánja venni, a könyvvizsgálókkal, továbbá az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel egyetemben.
Akárhogy is lesz, csak remélhetjük, hogy a Postabank-sztori nem ér véget anélkül, hogy megtudnánk: a Horn-kormány – a formális akadályokon túllépve – valójában miért nem tudta elmozdítani Princz Gábort a Postabank éléről, illetve miért volt képes erre a mostani kabinet. Gyanítom, ha erre a kérdésre választ kapunk, valamennyi, ma még homályban lévő lényeges momentumra is fény derül.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/1998/11/25/felelosok_ii/
|
https://web.archive.org/web/20231223001210/https://24.hu/fn/gazdasag/1998/11/25/felelosok_ii/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csabai-karoly-felelosok-ii
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
1998-11-25 00:00:00
|
[
"Princz Gábor"
] |
[
"Postabank"
] |
[] |
[
"csalás",
"gazdálkodás"
] |
[] |
1,304 |
A Postabank rendbetétele – Minimalisták
|
A Postabank december 31-i rendkívüli közgyűlésén az alaptőkét a törvényi minimumra szállítják le. A befektetések és követelések utáni, immár két nemzetközi auditor értékelése szerint is 100 milliárd forint körüli céltartalékhiány ugyanis a hitelintézet teljes alaptőkéjét felemészti.
|
Immár kész tényként lehet kezelni, hogy a Postabank előző vezetősége 1998. július 31-i távozásakor százmilliárd forint körüli – befektetések és követelések után meg nem képzett céltartalékból eredő – hiányt hagyott maga után. Egészen pontosan – jelentette ki Auth Henrik, a hitelintézet augusztus eleji rendkívüli közgyűlésén megválasztott új vezérigazgató – az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) megbízásából vizsgálódó KPMG Hungária Kft. 110 milliárd, míg a Postabank hivatalos auditora, a Deloitte&Touche 93 milliárd forintos effajta mínuszt talált a bank első héthavi adatait tartalmazó könyvekben. (Az összeg súlyát érzékelteti, hogy a szóban forgó követelésekre és befektetésekre Princz Gábor exvezető és csapata mindössze 8 milliárd forintot tartott szükségesnek félretenni.) Végleges adatokról mindazonáltal még mindig nem beszélhetünk, tekintve, hogy – a többek között a két szám közötti jelentős eltérés okán – az új vezetőség által megbízott harmadik nagy nemzetközi könyvvizsgáló, az Ernst&Young még nem készült el a Postabank szeptember 30-i állapotának felmérésével.
Az viszont már biztos, hogy a bank az óév utolsó napján rendkívüli közgyűlést tart, amelyen a jelenleg valamivel több mint 42 milliárd forintos alaptőkét a gazdasági törvényben a részvénytársaságok számára meghatározott minimumszintre, 20 millió forintra szállítják le. Ezt követően az állam alaptőke-emelést hajt végre, amelynek pontos összegére csak az Ernst&Young vizsgálatának lezárását követően derül fény. Mindenesetre Auth Henrik érzékeltette, hogy a 365 milliárd forintnyi mérlegfőösszeghez úgy 40 milliárd forint körüli jegyzett tőke “passzol”.
Ezzel párhuzamosan megkezdődik a portfoliotisztítás, amelynek célja, hogy mintegy 86 milliárd forintos könyv szerinti értékű közvetlen befektetéseinek több mint 90 százaléka kikerüljön a Postabank könyveiből. Ennek döntő hányadát az állam százszázalékos tulajdonú vállalata veszi át, a kisebbik részét pedig – amelyet célszerűbb közvetve értékesíteni – a bank tulajdonában lévő Work-Out Kft. birtokolja majd. A tranzakciót az állam garanciával biztosítja; erre a célra a kormány 75 milliárd forintot tett félre.
Továbbra is kérdés, lesz-e felelősségrevonás a Postabank egykori vezetőivel szemben, minekutána a Deloitte&Touche az ÁPTF vezetőivel is azt közölte: a hitelintézet több ponton megsértette a hitelintézeti törvény előírásait, túllépte a hitelkihelyezésre, tulajdonszerzésre, a befektetésekre és a beruházásokra vonatkozó korlátokat. S bár a két auditor jelentése a bank július végi céltartalékhiányáról a vezérigazgató szerint nem összevethető, a közel 20 milliárd forintos eltérés okainak tisztázása is folyamatban van.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/1998/11/04/postabank_rendbet_tele_minimalistak/
|
https://web.archive.org/web/20231110225311/https://24.hu/fn/gazdasag/1998/11/04/postabank_rendbet_tele_minimalistak/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-postabank-rendbetetele-a-minimalistak
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
1998-11-04 00:00:00
|
[
"Princz Gábor"
] |
[
"Postabank"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
1,305 |
A Postabank állami konszolidációja – Utolsó felvonás
|
Miután a vezetőség múlt csütörtökön egységesen lemondott, a Postabank augusztus 7-i rendkívüli közgyűlése mentes maradt a várt izgalmaktól. Az új vezetők megválasztásán kívül érdemi döntésekre azért sem kerülhetett sor, mert a bank könyveit vizsgáló két neves auditor cég augusztus végén teszi le összegzését az idei első féléves eredményekről. Mindenesetre a hitelintézet tetemes vesztesége miatt egy kisrészvényes széles körű - nem csak a volt menedzsmentre kiterjedő - felelősségrevonást javasolt.
|
Tévés krimisorozat nézőinek érezhették magukat a Postabank pénteki közgyűlésén a részvényesek, mert a mindenki által hetek óta várt legizgalmasabb kérdésre már egy nappal korábban választ kaptak: múlt csütörtökön a bankot 1988 júliusi megalapítása óta irányító Princz Gábor elnök-vezérigazgató – helyetteseivel egyetemben – benyújtotta lemondását. A “tettes” tehát ismert volt, a “bűntény” elkövetéséhez vezető okok már kevésbé. Azok felgöngyölítése a pénteken megválasztott héttagú igazgatóság (lásd táblázatunkat) feladata lesz, amelyet – a napirendi pontok átrendezését követően – a részvényesek nagy többséggel megválasztottak. (Az új vezérigazgatóval, Auth Henrikkel készített interjúnkat lásd a 9. oldalon.) Az viszont már ma is bizonyosnak tetszik, hogy a Postabank rendbetételéhez szükséges pénzeket állami forrásból kell előteremteni. Ennek hatását pedig – ugyan csak jövőre – közvetve minden adófizető megérzi majd.
A magyarországi bankkonszolidáció e megkésett utolsó felvonásában érintett összeg nagyságát még az illetékesek sem tudják megbecsülni. A Postabankhoz pontosan egy héttel a közgyűlést megelőzően kirendelt bankfelügyeleti biztosok vezetője, Horváth Ferenc – a rendelkezésére álló idő rövidségére hivatkozva – elhárította a befoltozandó lyuk mértékét és a problémák összetételét firtató részvényesi kérdéseket. A bank “állami megszállását” részletesen indokló Járai Zsigmond pénzügyminiszter több tíz milliárd forintos állami tőkejuttatást mondott szükségesnek; az összeget egy későbbi nyilatkozatában 30-35 milliárdra pontosította.
Mindenesetre elkerülhetetlennek tűnik, hogy a Postabank még az idén ősszel megtartandó újabb rendkívüli közgyűlésén a 42,1 milliárd forintos jegyzett tőkével szemben a veszteség egy részét is elszámolják, ezzel egy csapásra elértéktelenítve a jelenlegi részvényeket. Eddig a legnagyobb mértékben a volt Magyar Hitel Bank, valamint a Kereskedelmi és Hitelbank jegyzett tőkéjét szállították le, 1995-ben: tizedére, illetve ötödére.
A tőkeleszállítást megelőzően emelheti fel az állam legalább 30-35 milliárd forinttal a Postabank alaptőkéjét – ennyi mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a hitelintézet a jogszabályokban előírt mutatóknak megfeleljen. Az értesüléseink szerint 1998 első félévének végén 104 milliárdot kitevő veszteség többi részét okozó azon elemek (rossz minősítésű követelések és befektetések) után, amelyekre a korábbi vezetőség nem képzett céltartalékot, az újonnan alapítandó követeléskezelő cég bocsát ki kötvényeket, ezek visszafizetését az állam garantálná, várhatóan mintegy 40 milliárd forint értékben.
Noha az állami illetékesek korábbi nyilatkozatai szerint az új vezetőségnek kell majd eldöntenie, mit szükséges a Postabank portfoliójából eltávolítani, közgyűlési tájékoztatójában a pénzügyminiszter kijelölte a fő irányt, mondván: nem kell egy kereskedelmi banknak befektetéseket, sajtóholdingot fenntartania, szponzorálást folytatnia. Amúgy a bank jövőjét illetően több megoldás lehetséges. Bár számos hitelintézet érdeklődik a Postabank iránt, az eladás csak az előreláthatólag két évig is elhúzódó portfoliotisztítás után kerülhet szóba.
Ennél vélhetően jóval hamarabb kiderül viszont, hogy a hazai bankrendszer eddigi történetében példátlan mértékű veszteség maga után von-e személyi felelősségrevonást is. A kisbefektetők érzéseit elárulta annak a részvényesnek a felszólalása, aki – a menedzsment felelősségének megállapításán túl – értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet és a neves könyvvizsgáló, a Deloitte&Touche ténykedése ellenére is ilyen helyzet alakulhatott ki a Postabanknál.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/1998/08/12/postabank_llami_konszolid_ci/
|
https://web.archive.org/web/20240128144310/https://24.hu/fn/gazdasag/1998/08/12/postabank_llami_konszolid_ci/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-postabank-allami-konszolidacioja-a-utolso-felvonas
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
1998-08-12 00:00:00
|
[
"Princz Gábor"
] |
[
"Postabank"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
1,306 |
Százmilliárdos hiány a Postabanknál – Princz végnapjai?
|
Azzal, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) múlt pénteken biztost rendelt ki a Realbankhoz, az állam a még hiányzó szavazatokat is megszerezte Princz Gábor menesztéséhez. A Postabank elnök-vezérigazgatójának leváltásában döntő érvnek bizonyulhat a könyvvizsgáló napokban elkészült jelentése is. Ez ugyanis - lapunk értesülései szerint - minden korábbi várakozást felülmúló, 120 milliárd forintos tőkehiányról árulkodik.
|
Princz Gábor napjai ezúttal tényleg meg vannak számlálva a Postabank élén. Már az is jelzésértékű, hogy a hitelintézet augusztus 7-ei rendkívüli közgyűlésén szerepel a vezető tisztségviselők visszahívása és választása. Ez azonban még nem jelenti automatikusan az elnök-vezérigazgató elmozdítását, hiszen az állam a májusi 24 milliárd forintos tőkeemelése előtt Medgyessy Péter is elsősorban úgy értelmezte e pontot, hogy az új tulajdonosoknak – a Magyar Fejlesztési Banknak és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek – megfelelő helyet kell kapniuk a hitelintézet vezető testületeiben (Figyelő, 1998/14. szám). Emellett az a tény is Princz leváltása ellen szólt, hogy a Postabank alapszabálya szerint az igazgatóság visszahívása esetén a leadott szavazatok háromnegyedes többsége szükséges. Márpedig az államnak az elmúlt hét végéig még csak 70 százaléknyi részvényhányad tulajdonosait sikerült maga mellé állítania.
Pénteken azonban az ÁPTF felügyeleti biztost rendelt ki a Realbankhoz, mondván: a hitelintézet nem képzett a kintlévőségei után megfelelő mennyiségű céltartalékot. Az intézkedésre magyarázatot ad az a törvényi kitétel, hogy a felügyeleti biztos nemcsak a Realbankot, hanem annak leányvállalatait is ellenőrizheti. A Realbank pedig a Reallízing Pénzügyi Kft.-nél és a Realszerviz Szolgáltató Kv.-nél tartotta nyilván azokat a rossz portfoliókat, melyek után nem képzett céltartalékot. A felügyeleti biztosok kirendelésének elsődleges oka azonban mégiscsak az lehetett, hogy a három Real-cég – a lapunknak nyilatkozó Czakó András, a Realbank vezérigazgatója szerint – összességében 5,6 százalékkal részesedik a Postabank jegyzett tőkéjéből. E pakettel viszont az állam már a bűvös 75 százalékos szavazati hányad birtokába jutott, így kezdeményezheti az igazgatóság visszahívását.
Erre amúgy szakmai okok is bőven vannak. A Figyelő megbízható forrásból származó értesülései szerint a Deloitte&Touche közel 120 milliárd forintos tőkehiányt talált 1997 első félévének végén a Postabanknál. Szerintük az egykori Dunaholding-követelés (melynek 15 milliárdja a Pénzintézeti Központ Banknál tett kitérőt követően a napokban tért vissza) és a Hungarian Telephone&Cable Corporation céggel szembeni kintlévőség után 30-30 milliárd forint leírása válik szükségessé. Az egyéb kihelyezések 15 milliárd forintos, a befektetések pedig 20 milliárd forintos veszteséget okoznak, míg a bank első félévi veszteségét 10 milliárd forintosra becsülik, ami éves szinten több mint a duplájára növekedhet.
Ennek a horribilis méretű tőkehiánynak a rendezése behatárolja a kormány lehetőségeit. A különböző variációk közül a portfoliocsere, illetve a volt Magyar Hitel Bank (MHB) és a Mezőbank rendbetételénél alkalmazott állami garanciás követelésértékesítés nem tűnik járható útnak. Mint ahogy ma már egy esetleges újabb alaptőke-emelés is csak átmeneti megoldás lehet. Ahhoz, hogy a bank leírhassa veszteségeit, a jelenlegi alaptőkét közel 80 milliárd forinttal kellene növelni. Éppen ezért az elemzők szerint nem marad más hátra, mint a Postabankot megszüntetni, vagy “összeboronálni” egy másik hitelintézettel. Ez a százszázalékos állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank lehet. Az akár három évig is eltartó összeolvadás levezénylését lapunk értesülései szerint az ABN Amro (Magyar) Bank jelenlegi vezérigazgató-helyettesére, Auth Henrikre bíznák. Utóbbi élvezi Járai Zsigmond pénzügyminiszter bizalmát is, miután éveken át együtt dolgozott vele, előbb a Samuel Montague Pénzügyi Tanácsadó és Értékpapír Rt.-nél, majd a volt MHB-nál.
|
https://24.hu/fn/gazdasag/1998/07/15/sz_zmilli_rdos_hi_ny/
|
https://web.archive.org/web/20240128092412/https://24.hu/fn/gazdasag/1998/07/15/sz_zmilli_rdos_hi_ny/
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliardos-hiany-a-postabanknal-a-princz-vegnapjai
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
1998-07-15 00:00:00
|
[
"Princz Gábor"
] |
[
"Postabank"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
1,307 |
Banki kalandok
|
Banki kalandok
1998/27. - július 1.
Amilyen kínkeservesen gyűlt össze a tb portfoliója, oly könnyedén hullottak
ki belőle némely ígéretes darabok. Az 1997. évi nem végleges adatok szerint
az Egészségbiztosítási Alap vagyona - a követelések fejében átvett részek
és az értékvesztés elszámolása nélkül - 20,4 milliárd forint volt (ez a
bevételek mindössze 4 százaléka), a vagyon hozama pedig 3 százalékos.
Jellemző adalék, hogy a tavalyi éves hiány 56 milliárd forint, azaz
körülbelül megegyezik a két biztosító számára összesen juttatott vagyon
értékével (a nyugdíjalap tavaly októberig 32 milliárdnyi vagyont vett át, s
további 4 milliárdnyi átadása volt folyamatban). Az ÁSZ ezek után joggal
állapította meg, hogy a vagyon az éves mérleget nem befolyásolta, s a hiány
mérséklésében is csekély a jelentősége - ezzel szemben a közgyűléseknek
jelentős idejét lekötötték a halaszthatatlan vagyongazdálkodási ügyek.
Márpedig ezek akadtak bőven. Kezdődött az ominózus Postabank-
részvénycserével. Az ÁSZ sem érti, miért volt érdeke az önkormányzatnak
piacképes tőzsdei részvényeket (BorsodChem, TVK) postabanki papírokra
cserélni. Ráadásul a tavaly május 20-ai közgyűlésen - az előző önkormányzat
egyik utolsó megmozdulásaként - további 2,5 milliárd forintnyi Postabank-
részvény megvásárlásáról döntöttek. Emellett a szükséges tőkeemelést
áramszolgáltatói részvények - tehát egy újabb értékes vagyonelem -
értékesítéséből finanszírozták. Az indok: a korábban megszerzett tulajdon
is elveszhet, ha nem vesznek részt a bank konszolidációjában. Ennek
megfelelően az önkormányzat a Postabanknak nyújtott 12 milliárd forintos
állami garancia 19,76 százalékára vállalt kötelezettséget (megjegyzendő: a
nyugdíjbiztosító 5,9 milliárd forint értékben tett ilyen felajánlást). A
garancia igénybevétele esetére a fizetési kötelezettség forrása az árfolyam-
emelkedés idejére ütemezett részvényértékesítés. Amúgy a viszontgarancia
biztosítékaként (biztos, ami biztos) elkülönítettek még 755 millió forint
értékű OTP-részvényt is.
Ez utóbbiak sorsa is megér egy misét. A 3,2 milliárd forintos átadási áron
számított részvényvagyon eredetileg 2,8 milliárd forintos könyv szerinti
értéke 565 millió forinttal csökkent. A különbözetet reprezentáló
részvényeket ("piaci áron" 1805 millió forintot) az ominózus Wesselényi
utcai ingatlan megvásárlására fordították. A gond csupán annyi, hogy a
tranzakció jelentős vagyonvesztéssel járt: a készpénzes fizetést eleve nem
is vették számításba, ehelyett a folyamatosan emelkedő árfolyamú OTP-
papírokkal fizettek. Mindez az év végére vetítve több mint kétszeres
vételár megfizetését jelentette. A részvényeket nem a tranzakció időpontja,
hanem egy korábbi időszak átlagárfolyamán számították be, ráadásul a
biztosító teljes egészében lemondott az 1997. évi osztalékról az OTP Rt.
javára. Az épület a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
elhelyezését szolgálta volna, de egyrészt még nincs is kész (befejezni
világbanki forrásból kívánják), másrészt a szervezet az objektumot már a
beköltözés előtt kinőtte, úgyhogy annak sorsa bizonytalan - már csak azért
is, mert perek is folyamatban vannak az ügylet miatt.
|
http://www.figyelo.hu/hetilap/19980701/banki_kalandok/
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/banki-kalandok
|
Figyelő
|
hungarian-news
|
1998-07-01 00:00:00
|
[] |
[
"Egészségbiztosítási Alap",
"Egészségbiztosítási Önkormányzat",
"Postabank"
] |
[] |
[
"gazdálkodás"
] |
[] |
|
1,308 |
Dunaújváros hűtlen polgármestere
|
2007.03.30. 23:00
Büntetőfeljelentést tett egy fideszes politikus a lapunk tegnapi számában feltárt dunaújvárosi ingatlanpanama ügyében. Dorkota Lajos – az SZDSZ-es Kóka János vezette gazdasági tárca érintettségére utalva – kijelentette: most már tudhatjuk, mire gondolt Medgyessy Péter, amikor azt mondta, „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”. A botrány másik főszereplője, Kálmán András szocialista polgármester nem volt hajlandó nyilatkozni, helyette válságtanácskozást hívott össze.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanújával tegnap feljelentést tett ismeretlen tettes vagy tettesek ellen Dorkota Lajos fideszes országgyűlési képviselő. A feljelentés a lapunk tegnapi számában feltárt dunaújvárosi ingatlanpanamáról szóló íráson alapszik, amelyből kiderült, hogy értékének töredékéért jutott hozzá egy magáncég ahhoz a földterülethez, amelyen a Hankook gumigyár épül. Dorkota Lajos elmondta: a szocialista többségű önkormányzat törvénysértő döntésének köszönhetően Kálmán András (MSZP) polgármester a Hankook-ügyben az önkormányzat nevében egy személyben járhatott el. A közgyűlés ugyanis saját és valamennyi bizottsága hatáskörét – Kálmán András javaslatára – magára a polgármesterre ruházta át. A polgármester az önkormányzat nevében tavaly januárban húszhektárnyi földet apportált egy négy magánszemély által létrehozott társaságba, a Pentele Kft.-be. Az apport értéke 176 millió forint volt, ami jóval alacsonyabb volt a terület piaci értékénél. Az apportálás után két nappal az önkormányzat a föld ellenértékét, a 176 millió forintot törzstőke-leszállítással kivette a cégből, és aznap kiszállt a társaságból. A Pentele így kizárólag a magánszemélyek tulajdonában maradt, benne a hajdani önkormányzati területtel. Az ügyletnek köszönhetően néhány „dörzsölt kormány közeli üzletember” fél év alatt milliárdos haszonra tett szert, miközben Dunaújváros önkormányzatát gyakorlatilag kisemmizték, mivel nagyjából 300 millió forinttal károsíthatták meg – mutatott rá a fideszes politikus.
Hozzátette, a vételár fedezete a Kóka János (SZDSZ) gazdasági miniszter által biztosított állami támogatás lehetett. Dorkota megemlítette, Kóka tárcája egy olyan feltételt is vállalt a Hankookkal kötött támogatási szerződésben, hogy a jogszabályok által előírt határidőknél gyorsabb ügyintézésre utasítják a hatóságokat. A dokumentumokból megalapozottnak tűnik a gyanú, hogy a cégbíróságnál és a földhivatalnál is megsértették a hatályos törvényeket – hangsúlyozta a Fidesz politikusa. Kitért arra is: a város vagyongazdálkodásáról szóló rendelet szerint húszmillió forint fölött kizárólag pályázati úton lehet földterületet értékesíteni, de a szocialista többségű önkormányzat – élén a polgármesterrel – a bonyolult tőkeemelési, -leszállítási konstrukcióval kijátszotta a jogszabályt. Erre viszont az adóhatóság a Pentelénél lefolytatott ellenőrzés során rájött, és a cég társasági szerződését színlelt szerződésnek minősítette. A képviselő Kóka szerepével kapcsolatban megjegyezte: most már tudhatjuk, mire gondolt Medgyessy Péter, amikor azt mondta, „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”. Bejelentette: a törvénysértő hatósági eljárások kivizsgálása végett az ügyészséghez fordul.
Kálmán András dunaújvárosi polgármester a városi önkormányzat szóvivőjén keresztül lapunknak azt üzente: nem nyilatkozik az ügyben, mivel nem az írás megjelentetése előtt kértük ki a véleményét. Információink szerint Kálmán tegnap válságtanácskozásra hívta össze a helyi MSZP-s politikusokat, hogy felmérjék az ügy lehetséges következményeit.
|
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2007/03/dunaujvaros-hutlen-polgarmestere
|
https://web.archive.org/web/20231206155446/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2007/03/dunaujvaros-hutlen-polgarmestere
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dunaujvaros-hutlen-polgarmestere
|
Magyar Nemzet (MNO)
|
hungarian-news
|
2007-04-10 00:00:00
|
[
"Kálmán András",
"Kóka János"
] |
[
"Pentele Kft."
] |
[
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] |
[
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"támogatás"
] |
[] |
|
1,309 |
Kerülik az olcsó multik Tabot?
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-367259
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kerulik-az-olcso-multik-tabot
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-23 00:00:00
|
[
"Schmidt Jenő"
] |
[] |
[
"Somogy megye",
"Tab"
] |
[
"rokonok"
] |
[] |
||
1,310 |
Vesztegetéssel gyanúsítanak egy adóellenőrt
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-364678
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetessel-gyanusitanak-egy-adoellenort
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-06-03 00:00:00
|
[] |
[
"APEH"
] |
[
"Komárom-Esztergom megye",
"Tatabánya"
] |
[
"vesztegetés"
] |
[] |
||
1,311 |
Kodela László is gyanúsított
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-364255
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kodela-laszlo-is-gyanusitott
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-05-31 00:00:00
|
[
"Kodela László",
"Kulcsár Attila"
] |
[
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] |
[] |
[
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés"
] |
[] |
||
1,312 |
Árva a ház, de van kacagás
|
És 2002-ben, pontosan a Kékessy-koreográfia szerint, az ingatlan valóban a tulajdonába került. Ezt követően sorra jelentették be oda a volt párizsi nagykövet érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokat. A Tokajban, a Bethlen Gábor utca 5. szám alatt lévő, műemléki jellegű épületben keresheti a postás a Patrícius Borház Kft.-t, az Arany Dűlő Szőlészeti és Borászati Kft.-t, a Tokaj Mercatus Kft.-t és a Tokaj-Comp nevű céget.
A kérdéses időszakban az Orbán Viktor feleségével közös vállalkozást is vivő Kékessy Dezső érdekszférájába tartozó cégek sorsa jól alakult. Az ide bejelentett Patrícius Borház Kft. például szőlőfeldolgozó és borászati üzem létesítésére 250 millió forint állami támogatást kapott, szőlőfeldolgozó gépek és bortároló tartályok vásárlására pedig csaknem 20 milliót. Az Arany Dűlő Kft. szőlő- és gyümölcstelepítésre kapott 32 millió 875 ezer állami forintot. A házban a legkisebb fiú ebből a szempontból a Tokaj Mercatus Kft., amelynek mindössze 640 ezer forintnyi költségvetési segítség jutott. A ház címén bejegyzett cégek az elmúlt években viszont több mint háromszázmillió forint támogatáshoz jutottak. A gazda - Orbánék közeli barátja, aki annak idején nagykövetként a párizsi rezidencia különösen költséges felújításával is felhívta magára a figyelmet - néhány éve Orbán Viktor feleségével közös cégben vágott bele a hegyaljai szőlőtermesztésbe, borászatba. Kékessy vállalkozói rádiusza természetesen jóval nagyobb a tokaji térségnél, és információink szerint egy tucatnál is több olyan vállalkozás kapott - jelentős részben az előző ciklusban - költségvetési támogatást, amely valamilyen módon a nevéhez köthető.
A Bethlen Gábor utcai házba van bejelentve a Tokaj-Comp nevű cég is, amely jelenlegi információink szerint nem kapott ugyan költségvetési pénzt, de említésre méltó, hogy tagja Tokaj város önkormányzata is.
Talán csak a tokaji épületnek nem váltak hasznára a tranzakciók. Májer János, Tokaj polgármestere, nemrég az Új Heti Hírnök című lapban felidézve az egykori vásárlás idejét, azt mondja, annak örült, hogy lesz valaki, aki ezt a máig romos főtéri ingatlant igényesen felújítja. Az ingatlan árát - a 377 négyzetméteres épület harmincmillióért kelt el - nem tartja túlzottan alacsonynak, mert katasztrofális állapotban volt, és - tette hozzá - van most is az épület.
Orbán Viktortól az lenne a tisztességes, ha visszavonulna a politikától, amíg nem tisztázza magát a "korrupciós ügylet" alól - közölte tegnap a szocialista Toller László, aki hangsúlyozta: "Ez a korrupciógyanús ügylet még soha nem fordult elő a magyar köztársaság egyetlen miniszterelnökével sem." Leszögezte: Orbán Viktorék tevékenységét, amit a gazdasági társaság körében végeztek, (...) bebizonyította a bíróság, (...) ehhez képest kell elgondolkodnia a Fidesznek, hogy mi a viszonya Orbán Viktorhoz és az ügyeihez" - mondta.
2005. május 19., Deutsch Tamás: "Baráti vacsorák"
|
http://nol.hu/archivum/archiv-362873-177202
|
https://web.archive.org/web/20170212015902/http://nol.hu/archivum/archiv-362873-177202
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/arva-a-haz-de-van-kacagas
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-05-20 00:00:00
|
[
"Kékessy Dezső",
"Orbán Viktor",
"Szász István Attila"
] |
[
"Arany Dűlők Kft.",
"Patrícius Kft.",
"Tokaj Mercatus Kft.",
"Tokaj-Comp"
] |
[
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Tokaj"
] |
[
"ingatlan",
"szőlő - borászat",
"támogatás"
] |
[] |
|
1,313 |
A nagy leszázalékolási biznisz
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-361496
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nagy-leszazalekolasi-biznisz
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-05-07 00:00:00
|
[] |
[
"Szent Ferenc Kórház"
] |
[
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] |
[
"magánokirat-hamisítás",
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"egészségügy",
"csalás"
] |
[] |
||
1,314 |
Akik nem kérnek protekciót
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-362038
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akik-nem-kernek-protekciot
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-05-12 00:00:00
|
[] |
[
"Gáspár András Szakközépiskola és Szakiskola"
] |
[
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] |
[] |
[] |
||
1,315 |
A belügyminiszter „visszavág”
|
http://www.nol.hu/archivum/archiv-360958
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-belugyminiszter-avisszavaga
|
NOL (Népszabadság)
|
hungarian-news
|
2005-05-03 00:00:00
|
[
"Jegesy András",
"Kulcsár Attila",
"Lamperth Mónika",
"Répássy Róbert"
] |
[
"Britton-csoport"
] |
[] |
[] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.