news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
3,333 | Figyelemelterelés az MSZP korrupciós ügyeiről | Gyurcsány Ferenc az egyeztetés utáni sajtótájékoztatóján újra a képviselőket bírálta. "A politikusok nem angyalok és nem is ördögök, de olyanok, mint a szentek, akiknek maguk felé hajlik a keze. Éppolyan nehezen jutnak megállapodásra saját maguk mozgásterének szűkítése, saját világuk ellenőrizhetősége, átláthatósága tekintetében, mint bárki más" – magyarázta. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/figyelemeltereles_az_mszp_korrupcios_ugyeirol.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/figyelemeltereles-az-mszp-korrupcios-ugyeirol | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-10-15 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"belföld"
] | [] |
|
3,334 | Az MSZP burkolt támogatását sejti a Fidesz | A legnagyobb ellenzéki párt furcsállja, hogy míg egy állami hivatal 2002 óta évi hetvenmillió forintért, addig az MSZP most csak 46,5 millióért bérli ugyanazt a Moszkva térnél lévő ingatlanrészt. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/az_mszp_burkolt_tamogatasat_sejti_a_fidesz.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mszp-burkolt-tamogatasat-sejti-a-fidesz | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-10-12 00:00:00 | [] | [
"Magyar Turisztikai Hivatal",
"MSZP"
] | [] | [
"ingatlan",
"pártfinanszírozás"
] | [] |
|
3,335 | Az ellenzék tovább vádolja Botkáékat | Továbbgyűrűzik a tekepálya-botrány Szegeden. Az ügy már a rendőrségi vizsgálati szakasznál tart. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/az_ellenzek_tovabb_vadolja_botkaekat.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ellenzek-tovabb-vadolja-botkaekat | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-10-12 00:00:00 | [
"Botka László",
"Szentgyörgyi Pál"
] | [
"Teke Club Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"vesztegetés",
"sport"
] | [] |
|
3,336 | Korlátolt felelősségű olajüzletek | Az olajügyekben régen rendet lehetett volna tenni, ha nem keveredtek volna az üzletbe olyan nehézfiúk, akiktől mindenki fél. A nagy olajos cégekkel az igazságszolgáltatás tehetetlen: az elmúlt hetekben kiderült, hogy az Energol-ügyben is megdőlhet a vád. | Előző írásaink
Az olajügyekkel foglalkozó sorozatunk első részében áttekintettük az olajbűnözés főbb állomásait és jogi környezetének változásait.
A második részben a szabályozás személyi felelőseit kerestük. Megkérdeztük a pénzügyminisztériumot, a gazdasági minisztérium jogelődjének egyik vezetőjét, a VPOP-t és az APEH-et.
A hét éve szunnyadó olajügyeket Kármán Irén újságíró állítólagos megverése piszkálta fel. Az első hírügynökségi jelentések szerint Kármánt június 22-én összeverték, összekötözték, és a Duna-parton magára hagyták.
Kármán Irén
Kármán Irénnek - egy természetfilm és egy, a külföldi munkavállalók helyzetéről készített riportfilm után - az olajügyekről forgatott filmje lett volna az első komoly oknyomozása. Ennek alapja az a korábban megjelent könyv volt, amelyet Papa, azaz Sándor István egykori rendőrtiszt közreműködésével írt. Az olajfilm elkészítésében egy másik volt rendőrtiszt, a Cattani-csoporthoz tartozó Labanc Ferenc is segített Kármánnak.
Az újságíróverés minden közszereplőt nyilatkozattételre késztetett. Kármán Irén válaszul a kórházból üzent: nem akarja, hogy a pártok felcsimpaszkodjanak az ügyére, hiszen annak idején akadályozták az olajügyek feltárását. Az ORFK vezetője ötmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki. Szili Katalin, az országgyűlés elnöke a Kármán-ügy miatt egy kormányzati munkacsoport felállítását kezdeményezte, hogy a 2000-ben titkosított olajakták tartalmát mielőbb a nyilvánosság elé tárhassák.
Aztán az Index videóriportjából kiderült, hogy Kármán Irénnek egy olyan férfival van viszonya, akit a rendőrség korábban nagy erőkkel keresett; igaz, ügyei mára elévültek, és a bujkálást is feladhatta. Az illető Portik Tamás, az Energol Rt. egykori igazgatója. A rendőrség őt sejtette több nagy olajügy hátterében.
Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter július elején még azt mondta, hogy az olajos dokumentumok 80 százalékának titkosítását fel lehetne oldani, bár nemzetbiztonsági szempontok csökkenthetik ezt az arányt. Őszre az arány nullára redukálódott, a július végére beharangozott részleges aktanyitás nem történt meg, az iratok szeptember 3-áig sem kerültek az internetre.
Szeptember 4-én Szilvásy egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy sajnálatos, de a titokgazdák nem járulnak hozzá az iratok átminősítéséhez, bár ő kérte, vizsgálják felül döntésüket. A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy a bemutatásra szánt iratok nagy részét leselejtezték. Az nem derült ki, hogy lehetett a minősített iratokat - a vonatkozó törvény ellenére - selejtezni.
A hónap elején a Nemzetbiztonsági Hivatal honlapján közzétettek ugyan néhány dokumentumot, de ezt inkább tekinthetjük cinikus tréfának, semmint utólagos tényfeltárásnak: a dokumentumokból gondosan kihúztak minden olyan állítást, adatot, amely az ügyek lényegére akár csak utalt volna. (Illusztrációként itt megtekinthető az egyik röhejessé csonkított dokumentum.)
Közben - még július 4-én - a Nemzeti Nyomozóiroda bejelentette, hogy a nyomozás állása szerint Kármán Irént nem úgy, nem ott és valószínűleg nem azért verték meg, mint ahogyan ő elmondta. Augusztusban visszavonták a nyomravezetői díjat.
Kármán Irén szeptember 14-én nem vett részt a bizonyítási kísérletben.
Ami biztos: Kármán Irénnek abban igaza volt, hogy a mai politikai pártok mindegyikének lehetett kapcsolata így vagy úgy az olajbűnözéssel.
Az Energol-történet
Ferencsik Attilát, alias Brazilt, az Energol Rt. egyik igazgatóját, 1997. április 24-én vették előzetes letartóztatásba. Ekkortájt kezdett leáldozni a nagy olajbiznisznek. Az Energol volt talán a legnagyobb, ismert olajos cég, az ügy 2003-ban kerülhetett bíróság elé.
Az eredeti vád szerint a cég kisebb vállalkozások közreműködésével olajtermékeket importált, és azokat jogsértő módon, adalékanyagok felhasználásával üzemanyaggá dolgozta föl, értékesítette, amivel 2,6 milliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek. Ezt a vádat az ügyészség a múlt héten elvetette, a cég képviselőinek többségénél teljes felmentést javasoltak. A tárgyalás szinte paródiába fordult, néha nem lehetett tudni, hogy ki az ügyész és ki a védő, a vádat maga a vádhatóság döntötte össze.
Az Energol Rt.-t 1994. november 30-án alapította Drobilich Gábor, Ferencsik Attila, Kerekes István, Portik Tamás, a német állampolgár Emil Gulyás és fia, Gulyás Emil Róbert.
A cég igazgatói Drobilich Gábor (önbíráskodásért elítélték), Ferencsik Attila (a kecskeméti maffiaperben elítélték emberölés előkészületéért és fegyvercsempészetért) és Portik Tamás (az ellene felhozott vád elévült) voltak. 1996 márciusától Csikós József, Drobilich Gábor, Ferencsik Attila és Dékány István vezetették a céget.
Portik Tamás kilenc évig szökésben volt, az ellene az Energol-ügyben felhozott vádak mindegyike elévült. Nem így Drobilich Gábor esetében, őt viszont nemrég minden vád alól mentesíteni javasolta az ügyész. Néhány hónappal ezelőtt egyébként Drobilich és Portik egy nyilvános tárgyalás szünetében egymásnak estek.
A másik egykori vezérigazgató, Csikós József okán felmerült, hogy az Energol nemzetbiztonsági fedőcég lehet - Csikós annak idején az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának egyik alosztályát, később a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalát irányította -, de ezt az újságírói elméletet azóta elvetették.
Az üzletmenet egyébéként egyszerű volt. Nógrádi Zsolt elmondta az Indexnek, hogy ő és édesapja többször is hoztak el háztartási tüzelőolajat, majd gázolajat az Energol nagykőrösi telephelyéről. Nógrádi Dékány Istvánnal tartotta a kapcsolatot, akinek olajbrókerként az volt a feladata, hogy a beérkező vasúti szállítmányokra gyorsan találjon vásárlókat. Nógrádi telefonon szólt Dékánynak, hogy mennyi és milyen olaj kell. Fogadták őket, fizettek, áttározásról kaptak szállítólevelet, és a tartályautók már távoztak is Nagykőrösről.
Pikánssá tehette volna az Energol-ügyet, ha a korábbi cikkeinkben említett rendőrségi jelentés alapján, vagyis azon az alapon, hogy az Energol halasztott vámfizetési engedélyéhez szükséges megbízhatósági igazalást egy illegitm szakmai szervezet (MOKK) állította ki, bevonják a perbe az államot - vagy legalább egy-két illetékes tisztviselőt - mint csempészetbeli tettestársat, de erre már nem kerülhet sor. Az ügyészség csempészet miatt vádat sem emelt.
Az Energol Rt. pere átfedésben van a kecskeméti maffiaperrel is.
ETL szoci nagyágyúkkal
A vádirat szerint az Energol Rt. az ETL Rt.-től is vásárolt olajat. Ezt a miskolci olajcéget 1,6 milliárd forintos csempészettel gyanúsították meg 2001-ben. Az eleinte szénnel kereskedő cég 1995-ben a nagyobb üzlet reményében váltott az olajra. Jövedéki engedélyt és importengedélyt szerzett fűtőolaj-szállításra, megállapodást kötött a Paramo nevű cseh céggel, valamint az akkor még állami tulajdonban lévő szlovák Slovnafttal.
A vádirat szerint az ETL közreműködésével műszer-, illetve fűtőolajként importáltak gázolajat, ami csempészetnek minősül. A behozott olajat az ETL többek közt a Magyar Honvédség Hunyadi Lövészdandárjának, a Tiszai Erőmű Rt.-nek és a szikszói önkormányzati kórháznak adta el.
Az az Energol-ügy első tárgyalási napja 2003 június 5-én
A céget hatalomközeli vállalkozásként tartották számon - az ügyvezetőnek meglehetősen erős csapatot sikerült összeverbuválnia. A vezérigazgató Bihall Tamás volt, ő ma a Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, több cégnél, így a Tokaj Kereskedőház Rt.-nél, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságkutató és Vállalkozáselemző Kht.-nál a felügyelő bizottsági elnöke. 1996 óta az ETL Rt. felügyelőbizottságának tagja Karl Imre, MSZP-s képviselő, milliárdos, aki a KISZ-ből DEMISZ-szé lett szervezet szövetségi kamarása volt a rendszerváltás után. Karl később volt energetikai kormánybiztos volt, majd a Magyar Villamos Művek felügyelőbizottságának elnöke lett, jelenleg az MVM stratégiai vezérigazgató-helyettese.
Az ETL felügyelőbizotság tagja volt a tavaly elhunyt Lippai Lajos, volt MSZP-s képviselő, Bőcs egykori polgármestere. Szintén fb-tag volt Szűcs Erika, Miskolc jelenlegi alpolgármestere, szocialista országgyűlési képviselő. Ő a hivatalos életrajza szerint 1981 és 1989 között a városi és megyei pártirányítás munkatársa volt - az MSZMP BAZ megyei bizottságának gazdaságpolitikai titkára volt - , a rendszerváltás után a pénzügyi szektorban helyezkedett el, a Magyar Hitelbank városi igazgatóságán kisvállalkozások hitelezésével foglalkozott. 1993-tól az Agrobank miskolci igazgatóságának vezetője, 1996-tól 1999-ig a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank vezérigazgatója volt.
Szűcs később a Gyurcsány-érdekeltségű Perfekt Rt. területi igazgatója lett. Helyben az MSZP meghatározó politikusa maradt, majd 2004-ben az EP-képviselővé lett Gurmai Zita mandátumával bekerült az Országgyűlésbe is. Sőt, 2004 novemberében az Országos Választmány elnökhelyettesévé választják, és párt etikai (!) bizottságát is vezeti. Az MSZP közgazdasági tagozatának elnökségi tagja.
Az ETL-ügyben a miskolci városi bíróságon csak a kisebb szereplőknek kellett felelniük. Tóth László szállítási osztályvezetőt, Mura Imre kereskedelmi igazgatót és Demeter József kirendeltségvezetőt közokirat-hamisításért vették elő, majd első- és másodfokon is felmentették őket.
A Fortus tárolókapacitása
Az ETL-nek olajat eladó Fortus Rt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz is köthető. A céget a Gyurcsány-féle Altus Rt. hozta létre, de 45 százalékban a Magyar Villamosművek Rt. (MVM) is tulajdonosa lett. Gyurcsány a Fortus felügyelőbizottsági tagja volt. Jagiellowicz Györgyné, a Fortus első elnöke (ma az Altus elnöke) és Gyurcsány Ferenc ugyanazon a napon, 1997. április 21-én távoztak a Fortustól. Jagiellowiczné utódjára, Sáska Lászlóra, a MOL korábbi kereskedelmi igazgatójára 2003-ban ismeretlenek hatszor rálőttek rákosligeti otthona előtt. Az indítékra azóta sem derült fény, rendőrségi források elszámolási vitát említettek lehetőségként.
Apró Piroska
A Fortus nehéz fűtőolajat hozott be Magyarországra a szászhalombattai és a tiszaújvárosi hőerőműnek. A cég az importálás mellett kiemelkedő tárolókapacitásai kiaknázásával szállhatott volna versenybe. A tartálypark értéke abban rejlik, hogy aki Magyarországon nagyban értékesít olajat, annak szüksége van hátországra, ahol a nagy tételekben beszerzett árut készletezi, amig a vevőknek kisebb tételekben tovább tudja adni.
Az MVM a Fortusba akarta apportálni a Dunamenti Hőerőmű fűtőolaj-tárolóit, de ezt az Állami Számvevőszék 1996 decemberi jelentése megakadályozta. Hogy az apportügyletben szerepe volt-e Apró Piroskának, Gyurcsány Ferenc anyósának, nem lehet tudni. Az viszont bizonyos, hogy Apró Piroska a Fortus alapításakor az MVM tanácsadója volt, a szászhalombattai tartályok pedig a Magyar Fejlesztési Bank hiteléből épültek, amelynek akkoriban Apró volt az elnöke.
Ki kivel üzletel?
Az ETL azt állította az ellene folyó eljárásban, hogy saját importjuk mellé a Fortustól is vettek olajat, de ez ügyben 2000-ben megszüntették a nyomozást.
A Fortus úgy védekezett - és ennek a hatóság helyt adott-, hogy más állított ki számlát tudtuk nélkül a Fortus nevében. Az ETL esetében minden vádat ejtettek. Az Energol Rt. ügyében az ügyészi vádbeszéd után a felmentések lényegében folyamatban vannak.
A nagy ötlet: adócsalás-kiszervezés
Az Energol vett olajat az ETL-től. A vádiratok szerint az ETL Rt. és az Energol Rt. egy sémára dolgozott.
1. Kerestek jövedéki engedéllyel rendelkező kft.-ket és bt.-ket, majd megállapodtak az ügyvezetőkkel, hogy kiemeltem magas havi fix fizetésért adják át a cég papírjait, és szükség esetén írjanak alá különböző szerződéseket. Történhetett volna úgy is, hogy az ETL és az Energol képviselői keresnek strómanokat, alapítanak nekik céget, elintézik a jövedéki engedélyt, majd használják őket és a céget, de az ügyészség szerint nem ezt a verziót alkalmazták.
2. Az Energol nagykőrösi telephelyéről vásárlók többsége áttározásról kapott szállítóleveleket, de számlát soha. Egy pécsi szállítmánynál célhelyként beírtak egy nagyjából arra lévő nagy, volt honvédségi tárolót (pl: Tolnamözs), így az esetleg igazoltató rendőröknek csak annyi volt látható, hogy egy teli tartályból egy üresbe viszik át a gázolajat, hto-t, egyéb olajszármazékokat, mikor hogy. A fuvaros dolga végeztével minden papírt összetépett, ha lebukott, mindent elfelejtett.
3. Az ügyészség megállapítása szerint az ETL és az Energol minden csepp, papíron is láthatóan tőlük származó olajjal el tudott számolni az APEH-nek és a VPOP-nak. "Nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a könyvelésük rendben legyen"- mondta a felmentési javaslat indoklásaként a vádat képviselő ügyész.
4. Az adómegkerülés a kis kft.-kben, bt.-kben történt, így a büntetőjogi felelősséget is a kis cégek ügyvezetőinek kell viselniük. A rendőrök ezeket a számlagyártó cégeket nevezték "kabátolós cégeknek". Az Energol-perben ők viszik el a balhé nagy részét felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbírság formájában.
5. Az ETL és az Energol pereiben több olyan tanúvallomás született, amelyekben a kis kapcsolódó vállalkozások képviselői azt nyilatkozták, hogy nem tudtak a cégeiken keresztül levezényelt üzletek mértékéről. Üres papírokat írtak alá és pecsételtek le. Többször elvitték őket a bankba pénzt kivenni, de az ajtóban mindig elvették tőlük a táskát. A tranzakciókért alkalmanként 10-15 ezer forintot kaptak.
6. A kis cégvezetők közül volt, aki ki akart szállni. Az Energol-ügy első számú gyanúsítottja, Sarnyaik Roland, az Artistic&Creative Kft. ügyvezetője azt vallotta, hogy mikor rájött az adócsalásokra, és érezte, hogy ezért vele vitetik el a balhét, felmondott. Munkáltatói megfenyegették, hogy őt és az egész családját megölik, és meg is verték.
Egy egykori Fidesz-kampánytanácsadó
Az Energol másik, de korántsem utolsó beszállítójaként ismertté vált Monon Kft.-nek a vádiratban a rendőrség 1,2 millió forint kárt írt a számlájára. A vállalkozást időközben fantomizálták, utolsó ügyvezetője egy hajléktalan volt.
Az ORFK úgy látta, hogy a Monont Tóth Béla vállalkozó, a Fidesz egykori kampánytanácsadója irányította. A vallomások szerint (HVG 2000/21.) mindenki Tóthtal tárgyalt. Ezt mondta Kovács László is, a Monon olajbrókere, akit 1995-ben az azóta meggyilkolt Kammerer Sándor mutatott be Tóth Bélának. Tóth szerint Kovács hazudott a vallomásban, Kovács ugyanezt állítja Tóthról.
Tóth védője, Bárándy György azt állította a HVG említett cikkében, hogy Tóth is be akart szállni a Monon üzletelésébe, így cége, a Tóth-Ker Rt. révén 140 millió forint kölcsönt nyújtott a Mononnak, hogy abból elintézhessék a társaság jövedéki engedélyét. A pénz azonban Kovácsnál ragadt, így ha csalt is adót a cég, ahhoz neki semmi köze.
Kovács másképp emlékezett kettejük anyagi vitájára. Szerinte Tóth orosz vállalkozóknak tartozott, de nem tudott törleszteni, és tőle várt pénzt.
Tóth Béla azonban nem a Mononnál próbálta ki először az olajjal kapcsolatos üzleteket. 1990 és 1993 között ő volt az Urtica Kft. ügyvezetője, amely a Mononnál sokkal komolyabb olajos cég volt, hiszen az általános üzemanyag-kis- és nagykereskedelem mellett ők már kőolaj-feldolgozásban, csővezetékes szállításban, alapanyagok ügynöki nagykereskedelmében és energiahordozó-nagykereskedelemben is jeleskedtek - a cég tevékenységi körének felsorolása szerint. Nógrádi Zsolt 1996-ban hozott tőlük olajat a tokodi üveggyár melletti telephelyről, és azt állítja, 20-25 százalékkal olcsóbban adták a gázolajat a piaci árnál.
Tokodon összegabalyodik a vörös és a narancssárga
A tokodi üzemanyag-feldolgozó üzemet 1998-ban az Urtica Kft.-be apportálta az Urticát alapító tulajdonos. Szentkereszty Pál, egy másik cégén, a Lines Kft.-n keresztül. A Lines Kft.-ben és Szentkereszty másik nagy olajos vállalkozásában, a Magyar Autóklubhoz köthető Hungaronafta Kft.-ben ügyvezető volt egy ideig a Kordax Rt. (ld. a negyedik részben) környezetébe tarozó Tasnády Endre, aki 1995-1996-ban igazgatósági tag volt a Kordax-tulajdonú Royal Bútorkereskedelmi Rt.-ben.
Tasnády 2001-ben a Fidesz-közeli médiavállalkozóval, a fent említett Tóth Bélával üzletelt. Ő vezette Tóth budapesti lakcímére bejegyzett Pol-Trans-Sped Kft.-t, amelynek egyik tulajdonosa a korábban Tóth-részérdekeltségű Poligon Holding Kft. | https://index.hu/belfold/olajharmadik/ | https://web.archive.org/web/20220525041632/https://index.hu/belfold/olajharmadik/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korlatolt-felelossegu-olajuzletek | Index | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Apró Piroska",
"Bihall Tamás",
"Csikós József",
"Dékány István",
"Drobilich Gábor",
"Ferencsik Attila",
"Gulyás Emil Róbert",
"Gyurcsány Ferenc",
"Jagiellowicz Györgyné",
"Karl Imre",
"Kerekes István",
"Lippai Lajos Szabolcs",
"Portik Tamás",
"Szűcs Erika",
"Tóth Béla"
] | [
"Altus Zrt.",
"Artistic & Creative Amerikai-Magyar Kft.",
"Energol Rt.",
"ETL Rt.",
"Fidesz",
"Fortus Rt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Monon Kft.",
"MSZP",
"Perfekt Rt.",
"Rákóczy Bank",
"Ügyészség (intézmény)",
"Urtica Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"átláthatóság",
"csalás",
"csempészet",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Kármán-ügy",
"Olajügyek"
] |
3,337 | Bogát-Ferr: Nem önként fizették meg a kárt Veresék? | Felszámoltatta az APEH 1999-ben Veres János egykori cégét – tudtuk meg. Ez a tény azt támasztja alá, hogy a pénzügyminiszter volt vállalkozása nem önként szolgáltatta vissza a hatóságnak a törvénytelenül megszerzett áfa-visszatérítést. | 2007.10.18. 04:00
Felszámoltatta az APEH 1999-ben Veres János egykori cégét – tudtuk meg. Ez a tény azt támasztja alá, hogy a pénzügyminiszter volt vállalkozása nem önként szolgáltatta vissza a hatóságnak a törvénytelenül megszerzett áfa-visszatérítést.
Nincs nyoma a Veres János és Kabai Károly által jegyzett Bogát-Ferr Kft. 1992. évi mérlegének a nyíregyházi cégbíróságon. A minden évben kötelezően leadandó céginformáció az iratokat tartalmazó dosszié tartalomjegyzékében sem szerepel. A jelzett mérlegbeszámoló tartalma és aláírójának személye azért tarthat számot érdeklődésre, mert 1991 és 1994 között a cég jogtalanul igényelt vissza 55 millió forintnyi áfát. Erről Veres János korábban úgy nyilatkozott, az összeg „vissza lett térítve” a költségvetésnek. Ám arról, hogy ez mikor történt meg, és ki állt helyt a fémgyűjtők fiktív számlázása miatt keletkezett tartozásért, a pénzügyminiszter többszöri érdeklődésünkre sem volt hajlandó beszélni. A cégiratok tanúsága szerint Veres János az 1991. év végi alapítástól 1993. december 1-jéig jegyezte a színesfém-kereskedelemmel foglalkozó Bogát-Ferr Kft.-t Kabai Károllyal együtt ügyvezetőként. A HVG információi szerint ebben az időszakban egy fogyasztóvédelmi felügyelőségi ellenőrzés során hamis számlákra bukkantak. Ezekből az ügyben indult büntetőeljárás szakértője azt állapította meg, hogy a Bogát-Ferr Kft. 55 millió forintnyi áfát igényelt vissza jogtalanul az 1991–1995. május 31. közötti időszakban. Különös egybeesés, hogy a cégiratok tanúsága szerint Veres János 1995. május 29-én értékesíti ötvenszázaléknyi kft.-üzletrészét az azóta hasonló ügyekért börtönbüntetésre ítélt Kabai Károlynak és feleségének. Eközben a Bogát-Ferr az adóhatóságot perelte, bizonyítani kívánta, hogy a visszaigénylések rendben voltak. Ám a pert elveszítette, az APEH könyv szerint mintegy 130 millió forintos vagyont foglalt le végrehajtás során – derül ki a cégbíróságnál fellelhető könyvvizsgálói mérlegellenőrzésből. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy mennyi pénzt szerzett vissza végül az APEH, ám úgy tűnik, az adóhatóság nem jutott hozzá a teljes (kamatokkal, bírságokkal növelt) követeléséhez, mert 1999-ben megindította a felszámolási eljárást is, amelyet 2000 áprilisában zártak le. Ebben az időszakban már sem Veres János, sem Kabai Károly nem volt tulajdonosa a cégnek: a felszámolási időszakban Márta Károly és a romániai illetőségű Deli József jegyzik a Bogát-Ferrt, Kabai Károlyt viszont ennek ellenére vád alá helyezik, és különösen nagy értékre elkövetett adócsalás miatt három és fél évre jogerősen elítélik. Büntetése letöltését több hónap halasztás, majd bujkálás után az idén szeptemberben kezdi meg. A Magyar Nemzet továbbra is várja a választ arra, hogy Veresék miért hagyták veszni a Bogát-Ferr vagyonát, ha a fiktív számlázásért nem a cég, hanem a színesfémgyűjtők a felelősek, és miért nem próbálták behajtani a pénzt a bűncselekményért elítélt cigányokon. Nem tudjuk azt sem, hogy miként fordulhat elő, hogy Veres ügyvezetőként nem tudott a visszaélésekről. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/bogat-ferr-nem-onkent-fizettek-meg-a-kart-veresek | https://web.archive.org/web/20080119161348/http://www.mno.hu/portal/523325 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bogat-ferr-nem-onkent-fizettek-meg-a-kart-veresek | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Kabai Károly",
"Veres János"
] | [
"Bogát-Ferr Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
3,338 | Paul Lendvai Bokrosról és az OMV-Mol ügyről ír | Hiánycikk a bátorság címmel közölte csütörtöki számában a Der Standard című liberális osztrák lap Paul Lendvai kommentárját Bokros Lajos volt pénzügyminiszternek az OMV-Mol ügyben elfoglalt álláspontjáról. | A magyar származású, ausztriai publicista írása elején az OMV osztrák és a Mol magyar olajipari konszern közötti csatára utalva kiemelte: sok bátorság kell ahhoz, hogy valaki hazájában, ráadásul egy nemzetközi méretet öltő cégátvételi küzdelem idején nyíltan szembeszálljon az egész politikai osztállyal.
A szerző részletesen ismertette a Közép-Európai Egyetem vezérigazgatójának a brit Financial Timesban és a Népszabadságban a témáról kifejtett véleményét, egyebek között rámutatva, hogy Bokros szétzúzza az államérdekre hivatkozó nemzeti egység látszatát, amikor felhívja a figyelmet arra: egész egyszerűen arról van szó, hogy a Lex Mol a magántulajdonosokat betonozza be, nem stratégiai államérdekek, hanem tisztán magánérdekek védelmére szolgál.
Jóllehet Bokros hivatalosan bizonyára nem említett neveket, a Financial Times újságírója a vele folytatott beszélgetés alapján azt írta, hogy a Lex Mol az üzleti oligarchák, mindenekelőtt Csányi Sándor OTP-vezér és Hernádi Zsolt Mol-elnök érdekeit védi, illetve azokéit a politikusokéit, akik az előbbiektől anyagi támogatást kaptak. Csányi 560 millió euróra becsült vagyonával az ország második leggazdagabb emberének számít, de a színfalak mögött valószínűleg övé a legnagyobb politikai hatalom Magyarországon - jegyezte meg Paul Lendvai.
A publicista röviden kitért Bokros Lajos életpályájára is, és kiemelte: a Közép-Európai Egyetem élén éppúgy bírálja az ellenzék populista javaslatait, mint a kormány ímmel-ámmal végrehajtott, óvatos takarékossági intézkedéseit. (MTI) | http://nol.hu/archivum/archiv-468351-271032 | https://web.archive.org/web/20170204042045/http://nol.hu/archivum/archiv-468351-271032 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/paul-lendvai-bokrosrol-es-az-omv-mol-ugyrol-ir | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Hernádi Zsolt"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"OTP Bank Nyrt."
] | [] | [
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
3,339 | Kósa András: Köszönjük meg Zuschlagnak? | Az igazán komoly uniós támogatásokkal megvalósuló beruházások még csak ezután indulnak majd meg Magyarországon. Nem kétséges, hogy sokan állnak sorban a kormánypártok vezetőinél azért, hogy némi visszacsorgatás fejében zsíros megrendelésekhez jussanak. | Az igazán komoly uniós támogatásokkal megvalósuló beruházások még csak ezután indulnak majd meg Magyarországon. Nem kétséges, hogy sokan állnak sorban a kormánypártok vezetőinél azért, hogy némi visszacsorgatás fejében zsíros megrendelésekhez jussanak. Mint ahogy rengetegen várnak hasonló célból a Fideszes polgármesterek előszobáiban is.
Egyetlen nagy antikorrupciós szándékba feszül az ország. Gyurcsány Ferencnek buzgalmában még saját pártjával sincs ideje minden javaslatát (ezúttal csak hetet) ismertetni, adott esetben "az istenadta népig" is elmegy; az SZDSZ minden kérdést ötpárti frakcióvezetői találkozón beszélne meg; a Fidesz egyetlen tollvonással megszüntetné az egyébként általa életre hívott kistérségi megbízotti hálózatot, és a miniszterelnöktől a legkisebb falu képviselőtestületéig terjedő, az egész országot behálózó maffiát lát, melynek immár nem csak az a célja, hogy a kórházak és az iskolák bezárásával csendes népirtást végezzen, de ezenközben még az uniós fejlesztési pénzeket is lenyúlja. (Gondolom "úgysem lesz kikre költeni" alapon.)Mindezt egy olyan fiatalember miatt, aki elég okos volt ahhoz, hogy a legnagyobb magyar párt egyik helyi erős emberévé váljon (és évekig "fiatal üdvöskének" számítson az országos politikában), valószínûleg pártkapcsolatait is felhasználva jelentős vagyont gyûjtsön, de ahhoz már nem, hogy kellően mértékletes legyen. Zuschlag János és társai jónéhány millió forintot nyúltak le a gyanú szerint hamis számlákkal, az igazán nagy svindlikhez képest azért mégis kishalaknak tûnnek.Az, hogy ők ilyen arcpirító módon – kamu egyesületeket létrehozva, és ezek alapítására bíztatva társaikat –, politikai kapcsolataikat felhasználva loptak, egy szempontból akár még előnyös is lehet: ha a közfelháborodás rákényszeríti a politikát, hogy valóban meghozzanak néhány régóta esedékes korrupcióellenes szabályt.Az igazán komoly uniós támogatásokkal megvalósuló beruházások azomban még csak ezután indulnak majd meg Magyarországon. Nem kétséges, hogy sokan állnak sorban a kormánypártok vezetőinél azért, hogy némi visszacsorgatás fejében zsíros megrendelésekhez jussanak. Mint ahogy rengetegen várnak hasonló célból a Fideszes polgármesterek előszobáiban is.Az uniós pénzek felhasználásában ugyanis alapvetően a helyhatóságok döntenek majd. A kormány saját hatáskörben nagyjából a támogatások egyharmadáról dönthet, ez már meg is történt. Mint megírtuk, több ellenzéki vezetésû város jut ilyen módon pénzhez, mint kormánypárti. A pénzek nagyobbik részét az úgynevezett operatív programokban (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program , Regionális Fejlesztési Operatív Program ) meghatározott célok szerint pályázhatják meg – szintén az önkormányzatok. Hogy a támogatásra érdemesnek tartott beruházásokat kivel végeztetik el, az már a helyhatóságok kompetenciája – előnyben a fideszes baráti vállalkozók.A Fidesz logikája ("zuschlagizálódik az ország", mindenki lop) alapján ugyanis a helyzet pillanatnyilag a következő, szigorúan a fikció világába tartozó forgatókönyvvel írható le: Kósa Lajos megkeni Bajnai Gordonékat némi "visszacsorgatás" ígéretével a támogatás odaítélése céljából, majd a már megítélt összeg terhére hagyja, hogy az általa kiválasztott vállalkozó túlszámlázzon (utófinanszírozás van), természetesen annak fejében, hogy ő is visszacsorgat a polgármester zsebébe.A Fidesz tarolt a helyhatóságokban, a következő idők kazettabotrányainak tehát ők lehetnek nagyobb részben az alanyai. Kivéve persze, ha Varga Mihály fejével gondolkozunk, és elfogadjuk a dögei polgármester nyomán elővezetett "aki lop, automatikusan szocialistává válik" logikáját, ebben az esetben viszont lehet, hogy még 2010 előtt újra bevörösödik a most narancsos ország.A fenti forgatókönyvvel kapcsolatban két dolgot gondolhatunk: a dávidibolyai - vagy "realista" - verzió szerint Bajnai Gordon és Kósa Lajos egy sötét szobában külön megegyezik egymással, hogy a támogatás összege akkora legyen, amiből mindkettejüknek (pontosabban az MSZP-nek és a Fidesznek) elég jut, netán még meg is állapodnak, hogy a két visszacsorgatott összeg 70-30 százalékos arányban az aktuális kormánypárti döntéshozó javára billen, és nekilátnak hevesen vitatkozni a nyilvánosság előtt az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról.Vagy – és a Zuschlag ügy, valamint a kazetta botrányok után lélektanilag legalábbis efelé tendál a helyzet – a két nagy párt árgus szemmel figyeli majd a másikat, hogy szabálytalanságon érje valahol, emiatt mindenki kínosan próbál ügyelni, hogy a sajátjai ne keveredjenek botrányba. Az ügyészségek látványos letartóztatásokat hajtanak végre, és legalább néhány potenciális visszacsorgatónak elmegy a kedve attól, hogy rossz útra térjen. Ebben az esetben Zuschlag lenyúlt milliói akár még vissza is jöhetnek máshol. (Persze az uniós pénzeket törvényesen is lehet rosszul felhasználni, mint erre Tölgyessy Péter figyelmeztetett .)Ne legyünk naivak: ahol pénz van, ott tolvaj is akad mindig. Némi cinizmussal azt is mondhatnánk, ha – Bokros Lajos szavaival élve – valóban Brüsszelig nyúlik majd a Zuschlag-ügy (bár az egykori pénzügyminiszter valószínûleg inkább a kazetta botrányt értette ezen feltehetőleg, hiszen a civil pályázatoknak nincs közük az uniós pénzekkel folytatott mutyihoz), akkor az csak a szokásos ügymenet része lesz csupán. Az uniós forrásokkal mindenhol megpróbálnak mutyizni. Nem véletlenül hozták létre 1999-ben az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF) "az Európai Unió pénzügyi érdekeinek, valamint az európai intézmények jó hírének" védelmére.A szervezet honlapján olvasható a tavalyi összesítés: ezek szerint 2006-ban 1292 esetben, összesen 1 milliárd, 155 milló euró értékben talált szabálytalanságokat az OLAF az uniós pénzek felhasználásában. Hogy a bûnszervezetek mindenhol ott zsonghatnak a mézesbödön körül, jól jelzi, hogy az OLAF tanúvédelmet is garantál a bejelentőknek.Valószínûleg lesz bőven dolguk velünk is a következő években. Az igazi választóvonal ebben az lehet, hogy kultúrnemzetekben a politika azért nem turkál könyékig ebben a mocsárban, vagy ha kiderül, hogy mégis akadtak "megtévedt" tisztviselők (elég csak az uniós intézmények botrányaira gondolni az utóbbi évekből), nekik aznap már be sem kell menni a hivatalukba.Ha a mostani antikorrupciós szándékokból megvalósul valami, talán egy kicsit kevesebb forrás folyna el kézen-közön, mintha a politikai béke közepette folyna a "nagy közpénzlenyúlás" (© Cseh Tamás).Igaz, ha az eddigi nagy nekibuzdulások sorsát nézzük, optimisták most sem lehetünk, legfeljebb ezegyszer akár mi is szavazhatunk majd róla. De - mint azt Veres János esete mutatja legfrisebben - a mi kutyánk kölykére még csak a "nem elég tisztának lenni, annak is kell látszani" elve sem vonatkozik, abban pedig láthatóan egyik nagy párt sem talál kivetnivalót, hogy - mint a Magyar Narancs megírta - képviselőik olyan szervezetek uniós pályázatait felügyelik, amelyektől mellesleg fizetést kapnak. Így egyelőre csak a PR-osok dörzsölhetik a tenyerüket, hogy milyen jól "tematizálták kicsit a közbeszédet" erre az őszre ezzel az antikorrupciós izével. | http://www.hirszerzo.hu/cikk.koszonjuk_meg_zuschlagnak.46442.html | https://web.archive.org/web/20071020024532/http://www.hirszerzo.hu/cikk.koszonjuk_meg_zuschlagnak.46442.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kosa-andras-koszonjuk-meg-zuschlagnak | Hírszerző | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"csalás",
"EU"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,340 | Leértékelt sugárút | Az Andrássy út három éve tartó privatizációjának záróakkordja: a VI. kerületi önkormányzat most a Hunyadi teret is "hasznosította". Az ismeretlen Marshall-szigeteki stróman zsebre vágta a Vásárcsarnokot, majd eltűnt a tetthelyről. | Zsuppán András / 2007.10.11., csütörtök 12:12 /
Az Andrássy út három éve tartó privatizációjának záróakkordja: a VI. kerületi önkormányzat most a Hunyadi teret is "hasznosította". Az ismeretlen Marshall-szigeteki stróman zsebre vágta a Vásárcsarnokot, majd eltűnt a tetthelyről .
Labor Ltd., Ajeltake Island, Majuro, Marshall-szigetek - ennyit lehetett a közelmúltig tudni az Andrássy úti paloták privatizációjában kulcsszerepet játszó Amelus Kft. tulajdonosáról. A cég ügyvezető igazgatója Mátyás Dóra Berta, Mátyás László ügyvéd lánya, akinek irodája egy időben résztulajdonosként is feltűnt az Amelus mögött. Három éve ennek az off-shore társaságnak adta el versenyeztetés nélkül az Andrássy út 21. szám alatti műemlék palotát az MSZP-SZDSZ koalíció vezette VI. kerületi önkormányzat. Az Amelus 296 millió forintot fizetett a házért, valamint átadott még egy fürdőszobaszalont az Andrássy út 4. földszintjén .
Az Andrássy úti palotabiznisz "hőskorában" az önkormányzat nem sokat vacakolt a részletekkel: ugyanezen a napon még két palotát dobra vertek, az Andrássy út 3.-at és 47.-et. Mindkettőt az Amelushoz hasonlóan bizonytalan hátterű cégek kapták meg, feltűnően nyomott áron. Mindhárom ügyből per lett, mely ma is tart. Az Andrássy út 21. tucatnyi lakója 2005 nyarán vállalkozott rá, hogy pertársaságot alapít, s megtámadja az önkormányzat döntését .
MEGKERÜLT LAKÓK
A társaság idén június 25-én első fokon pert nyert. A bíróság megállapította: a lakóknak van jogi érdekeltségük az egész házra kötött szerződést támadni, mivel az önkormányzati bérlőből piaci bérlővé minősülés nem csupán gazdasági érdeksérelem (magasabb díj), hanem az önkormányzati bérlethez kapcsolódó jogok (családtagok bejelenthetősége stb.) elvesztését is maga után vonhatja. Miután a lakók perképességét megállapították, vizsgálhatóvá vált a szerződés törvényessége. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy mivel a szerződés az önkormányzati rendeletekbe ütközik, semmisnek tekinthető.
Annak idején más eladott Andrássy úti házak lakói is tiltakoztak a döntés ellen, különösen a 2005 márciusában elidegenített Andrássy út 8. és 52. számú épületekben. Ezeket a palotákat a CD Hungary által alapított A8-52 Kft. projekttársaság szerezte meg az önkormányzattól. Bár a lakók tüntettek és perrel fenyegetőztek, a vita itt inkább arról szólt, milyen értékű csereingatlant fogadjanak el a bérlakásaikért. Az Amelusszal ellentétben a CD Hungary ismert és tőkeerős cég, mely az elmúlt másfél évben megállapodott a lakók többségével, így ma már mindkét házban csak néhány család maradt. Az Andrássy út 21. pertársaságot alapító lakói abból indultak ki, hogy ők maradni akarnak, és vállalták volna az előírt műemléki felújítást is. Ennek költségét az önkormányzat 1,5 milliárd, a lakók által felkért szakértő csak 400 millió forintra becsülte. A lakók váltig állítják: ha máshol működik az a konstrukció, hogy a tetőtér eladásából és az üzlethelyiségek hasznosításából helyreállítható a ház, akkor nincs rá ok, hogy az Andrássy út 21. esetében az arctalan Marshall-szigeteki tőkéstől várják a csodát. Az Amelus által a palotáért fizetett 296 millió forintos ár pedig nevetségesen alacsony ahhoz képest, hogy a szomszédos Dalszínház utca 2.-ben egyetlen új építésű tetőtéri luxuslakás ára jelenleg 464 millió forint.
A VI. kerületi önkormányzat azonban rejtélyes okokból mindvégig bízott abban, hogy a fiatal joghallgató által ügyvezetett Amelus a legalkalmasabb partner a nagy ingatlanrekonstrukciók lebonyolítására. 2005 márciusában szindikátusi szerződést kötöttek a céggel a Hunyadi téri vásárcsarnok hasznosítására, a tér alatti mélygarázs megépítésére és a tér rehabilitációjára. A Hunyadi téri biznisz azonban egy időre megfeneklett, mert ugyanerre a projektre az előző, akkor még jobboldali vezetésű önkormányzat 2002-ben - pályázat után - megállapodást kötött egy másik céggel. 2004-ben, már a szocialista Verók István polgármestersége idején, ebből kihátráltak, ami perhez vezetett, s ez jó ideig akadályozta az Amelusszal kötött szerződés tető alá hozását. Végül idén június 21-én a szindikátusi szerződést módosították, s azt a képviselő-testület többsége jóváhagyta.
A módosítások nem sokat változtattak a megállapodáson. Az önkormányzat, talán a várható lakossági tiltakozástól tartva, csökkentette a tér alatt beépíthető terület nagyságát, így a mélygarázs befogadóképessége 600-620 darabról 400-420-ra csökkent, viszont kevesebb fát kell kivágni a megépítése érdekében. Az engedményért cserébe a szerződésből eltűnt az a 2005-ben még szereplő kitétel, hogy az önkormányzat és az Amelus által létrehozott Európa-ház Zrt. projektcégben rögzítik az önkormányzat 25 százalékos tulajdonrészét. A cégben több lépésben tőkeemelésre kerül sor, melynek során a törzstőke 600 millió forintra fog nőni. Mivel az önkormányzat a tőkeemeléshez valószínűleg nem tud hozzájárulni, joggal lehet tartani attól, hogy tulajdonrésze a tervezett 25 százalékot sem fogja elérni. Az Európa-ház Zrt. a mélygarázs felépítéséért megkapja a föld alatti épületkomplexum tulajdonjogát - vagyis Verókék eladták a teret, pontosabban a tér alatti földet, ismét pályáztatás nélkül.
SZÁMVEVŐSZÉKI KRITIKA
A pályáztatás nélküli értékesítések gyakorlatát már az Állami Számvevőszék is bírálta 2005. februári jelentésében. Akkor megállapították: nem célravezető a helyi vagyongazdálkodási rendeletnek az a kitétele, mely egyedi vagyon esetében 200 millió forintban rögzíti azt az értékhatárt, amely felett kötelező versenyeztetési eljárást kiírni. Az előző, vadprivatizációs ciklusban egyébként helyenként még ezt a túl magas értékhatárt sem vették figyelembe. A számvevőszéki feddés hatására az önkormányzat lejjebb vitte az értékhatárt, de a Hunyadi tér esete jól mutatja, hogy ettől még - más eszközökkel - továbbra is lehet üzletelni verseny nélkül a kedvenc befektetőnkkel.
Az Európa-ház Zrt. a mélygarázs megépítése mellett vállalta a leromlott állapotú vásárcsarnok felújítását is. Eredetileg a zöldségeseket és a henteseket száműzték volna a mélygarázs pincéjébe, a csarnokból pedig Európaház néven idegenforgalmi és kulturális központot létesítenek. Nem derült ki, mit takar ez, csak annyit lehet tudni, hogy különféle európai népek gasztronómiáját bemutató étkezdék (is) kerülnének az épületbe. A belváros utolsó szabadtéri piacának sorsáról, mely az épület előtt működik, a szindikátusi szerződésben nem esik szó. A módosított változat annyit finomított az elképzelésen, hogy már nem tervezik a kofák teljes száműzését a föld alá, az árusítás részben megmaradhat a csarnok épületében.
Az átalakítás hírétől talán nem függetlenül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megindította az épület műemléki védettségi eljárását. Ha Hiller István kulturális miniszter aláírja a védettséget, akkor az építési hatósági jogkör átkerül a KÖH-höz, és talán többet meg lehet tartani a csarnok századfordulós belső teréből. (A feltételes módot azért kell hangsúlyozni, mert Hiller nyilvánosan nem indokolt okokból egy ideje nem hajlandó aláírni a KÖH által felterjesztett belvárosi műemléki védések jelentős részét.)
Az Európa-ház használati joga a beruházás után ötven évre átkerül a projektcéghez, mely az első tíz évben nem fizet utána bérleti díjat. A 11. évtől havonta négyzetméterenként tízezer forint a bérleti díj. Az önkormányzat tulajdonjoga a csarnok felett ezzel hosszú időre névlegessé válik. A VI. kerület azt is vállalta, hogy a tér más házaiban található, saját tulajdonában álló földszinti és pincehelyiségeket 75 millió forint névértéken apportálja a projektcégbe, s a vállalkozás ezekre elővételi jogot kap. A jelenleg bérelt helyiségekre nem adtak ugyan elővásárlási jogot az Európa-háznak, de a jövőben meghatározzák új szerepüket, és amelyik bérlő nem hajlandó a funkcióváltásra, annak szerződését az önkormányzat felmondja, s átadja a helyiséget a projekttársaságnak. A környék a felújítás után várhatóan felértékelődik, a kis boltok helyét a Liszt Ferenc térhez hasonlóan átveszik majd a trendi kávézók és éttermek, melyeknek a bevétele így jórészt az Európa-ház Zrt.-t gazdagíthatja.
Az Amelus nagyot kaszált a szindikátusi szerződéssel, de az aláírás után továbbra is ott lebegett a kérdés: miből képes megvalósítani Mátyás Dóra Berta és a mögötte álló ismeretlen befektető a tőkeigényes nagyberuházást. Egy hónapot sem kellett várni a válaszra. Július 19-én az Amelus Kft.-t eladták a barcelonai székhelyű Punto Fa. cégnek, a Mango nemzetközi ruházati márka tulajdonosának. A kitűnő önkormányzati kapcsolatokkal rendelkező Marshall-szigeteki stróman tehát a szerződés megkötése után lelépett, és megjelent helyette a tényleges befektető. A Puntónak nem jelenthet gondot a Hunyadi tér felújítása, az viszont üzleti titok, hogy mennyiért kelt el az Amelus. A különbözet nyilvánvalóan az önkormányzat zsebéből hiányzik. S hogy mennyi az annyi? Ezt nem tudni pontosan, ám támpontként érdemes felidézni, hogy a Heti Válasz az 1997-ben szintén nyomott áron értékesített, majd évekkel később az új tulajdonos által a piacon továbbadott Balettintézet (Andrássy út 25.) esetében hatmilliárd forintra becsülte az önkormányzat veszteségét. (Összehasonlításképpen: Terézváros idén összesen 12 milliárd forintból gazdálkodhatott.)
Az Amelusszal a Punto a vitatott jogi helyzetű Andrássy 21.-et is megszerezte, amely a per miatt kockázatos befektetésnek tűnik. A spanyol cég korábban már megvásárolta a két szomszédos palotát, az Andrássy út 23.-at és a 19.-et. A két épületet az önkormányzat a Leuven Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek adta el, tőlük vette meg 2006 novemberében a Punto egyik leányvállalata. A helyhatóság által kialkudott és a piacon megszerezhető ár különbözete ez esetben is ismeretlen. Az Andrássy 23. bérlői már távoztak. A műemlék palota felújítás alatt áll, luxusirodaház lesz belőle. Az Andrássy 19.-ben még maradt néhány lakó, de tavaszra valószínűleg őket is kártalanítják. A Punto eddigi Andrássy úti ingatlanbefektetéseit a HI Grupo nevű spanyol-magyar vegyesvállalat kezeli, mely ingatlanfejlesztéseivel a város több forgalmas pontján, többek közt a Szabadság téren és a Dohány utcai zsinagóga szomszédságában is jelen van. A cég ügyvezető igazgatóhelyettese, Claudia Sierra-Alozie érdeklődésünkre megerősíti: valószínűleg az Andrássy 21. ügyével is ők foglalkoznak majd, de a bonyolult jogi helyzet miatt itt még sok a kérdőjel. A Hunyadi térrel kapcsolatban viszont Sierra-Alozie cáfolja, hogy szerepel a HI Grupo tervezett projektjei között, sőt állítja, hogy először tőlünk hall az ügyről.
VERÓK ÖRÖK?
A 2004-2005-ben értékesített Andrássy úti paloták - Andrássy út 3., 8., 19., 21., 23., 47., 52. és 68., valamint két további épület, a Király utca 36. és a Bajcsy-Zsilinszky út 3. - ügyében a Legfőbb Ügyészség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el. A 2006 novemberében elkezdődött nyomozás 2007 augusztusában lezárult, s a nyomozati anyagot továbbították az ügyészségnek - állítja a BRFK. A labda innentől az ő térfelükön pattog, a rendőrség várja a további ügyészségi utasításokat. A BRFK még nem kívánja nyilvánosságra hozni, hogy az önkormányzattól kiket hallgattak ki tanúként.
A büntetőjogi felelősséget tehát egyelőre nem lehet megállapítani, de az már egyértelmű, hogy az Andrássy úti palotabizniszért politikai értelemben sem kellett felelősséget viselnie a VI. kerületi önkormányzatot irányító balliberális koalíciónak. Az előző ciklusban alpolgármesterként tevékenykedő, fiatal baloldali kötődésű Fürst György azóta átigazolt a Centrum Parkoló Kft.-hez, Verók Istvánt viszont tavaly ősszel újraválasztották. Bár az Andrássy úti ingatlanügyekről számtalan híradás született az előző években, és a mértékadó közéleti lapok világnézeti irányultságuktól függetlenül kifogásolhatónak tartották az önkormányzat eljárását, a terézvárosi választókat ez nem befolyásolta. A Heti Válasz tavaly Verók helyzetét elemezve megállapította, hogy fő bázisát a Szépkorúak Klubja kezdeményezéssel megszólított nyugdíjasok jelentik, akik nem különösebben érdeklődnek bonyolult ingatlanügyletek iránt. A választási eredmények ezt utólag is igazolták. A nagy kiárusítás azonban a Hunyadi tér hasznosításával többé-kevésbé véget ért. Idén még milliárdos nagyságrendű bevétel várható a balatonmáriafürdői és dunabogdányi üdülők értékesítéséből, de ezzel a felélhető ingatlanvagyon jórészt elfogyott. A ciklus hátralévő részében valószínűleg az iskolabezárások miatt kiürülő, jó fekvésű oktatási épületek sorsára lesz érdemes odafigyelni.
Harcos múzeum
Az Andrássy út 21. eladásával egy napon döntött arról az önkormányzat, hogy értékesíti a Postamúzeumnak otthont adó Saxlehner-palotát az Andrássy út 3. szám alatt. A felbecsülhetetlen értékű Lotz-freskókkal, szobrokkal, stukkókkal díszített, műemlék palotát az A3 Expressz Kft. kapta meg 328 millió forintért. A hárommillió forintos törzstőkéjű céget két huszonéves lány, Écsi Anita és Szalai Edit alapította, a vételárat bankkölcsönből fizették. A Postamúzeumnak előbb egy Úri utcai öröklakást, majd egy Eötvös utcai üzlethelyiséget ajánlottak fel csereingatlanként. A múzeum pert indított, mely három évvel később, ugyanott tart, mint amikor elkezdődött.
Az elsőfokú ítélet ellen a múzeum fellebbezett, aminek másodfokon helyt adtak, és az ügyet újratárgyalásra visszaküldték a bíróhoz. Mészáros Vilmos, a múzeum ügyvédje szerint a procedúra legalább 2-3 évig eltarthat. Mészáros a bérlők elővásárlási jogának semmibevétele és az önkormányzat szabályainak megsértése mellett két fontos érvre hivatkozik a perben: az egyik a feltűnő értékaránytalanság a szerződésben, mivel a palota szerinte több száz millióval többet ér a vételárnál, ezért a szerződést semmisnek kell tekinteni. A másik jogelméleti kérdés: korlátozható-e a szerződési szabadság közérdekből, adott esetben a kulturális örökség védelme érdekében. A Postamúzeum ugyanis az egyik legsikeresebb kis múzeum Budapesten, évi húszezer látogatóval, mely gyűjteménye mellett megőrizte az egyetlen hiteles nagypolgári lakásbelsőt az egész Andrássy úton, Saxlehnerék teljes berendezésével együtt. Erre költözés esetén valószínűleg szétszóratás vár. | http://valasz.hu/itthon/leertekelt-sugarut-17182/ | https://web.archive.org/web/20210509190535/http://valasz.hu/itthon/leertekelt-sugarut-17182/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leertekelt-sugarut | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-10-11 00:00:00 | [
"Ecsi Anita",
"Fürst György",
"Mátyás Dóra Berta",
"Mátyás László",
"Szalai Edit",
"Verók István"
] | [
"A3 Express Kft.",
"Amelus Kft.",
"CD Hungary Rt.",
"Európa Ház Zrt.",
"Labor ltd.",
"Punto Fa."
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció"
] | [
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
3,341 | Van székházügy | Az MSZP szállásadója több bevételhez jutott volna 2008 végéig, ha nem fogadja be a pártot a Vérmező úti irodaépület negyedik és ötödik emeletére, mégis az ésszerűtlenebb megoldás mellett döntött. | Bódis András, [email protected]
7. évfolyam 42. szám, 2007.10.18.
Van székházügy
Van székházügy - Az MSZP szállásadója több bevételhez jutott volna 2008
végéig, ha nem fogadja be a pártot a Vérmező úti irodaépület negyedik és
ötödik emeletére, mégis az ésszerűtlenebb megoldás mellett döntött - derült
ki a Heti Válasz múlt heti cikkét kísérő vitában. A székházügyben érintett
állami szervek hónapokig az üvegzsebtörvény-sértés állapotában voltak,
illetve vannak. Folyt.
Mivel az MSZP Vérmező úti bérleményéről szóló múlt heti írásunk több torz
értelmezést ihletett, újra sorra vesszük állításainkat. Először is
világossá tettük, hogy a szocialisták 2007 elején a Moszkva térre néző MBC-
irodaház negyedik és ötödik emeletére, a Magyar Turisztikai Hivatal,
illetve jogutódja, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
(ÖTM) turisztikai szakállamtitkársága helyére költöztek be. Emellett
nyilvánosságra hoztunk egy üvegzsebtáblázat-részletet, melyből az derült
ki, hogy a szakállamtitkárság által felügyelt Magyar Turizmus (MT) Zrt.
2007 és 2008 között 200 millió forintot utal át a párt szállásadójának. Az
idegenforgalmi részvénytársaság írásban is megerősítette a Heti Válasznak,
hogy élő szerződése van a 200 milliós tétel kifizetésére - majd a cég
néhány nap múlva titokban megmásította az üvegzsebkimutatást. Az
adatkozmetikázás láttán döntöttünk úgy, hogy - elkerülendő a további
beavatkozásokat - a nyilvánosság elé tárjuk információinkat. Leszögeztük:
"Nem állíthatjuk - igaz, cáfolni sem áll módunkban -, hogy az MSZP helyett
egy állami cég fizet az MBC-bérleményért, így azt sem, hogy a közforintok
terhére burkolt pártfinanszírozás folyik."
NYAKÓ KONTRA NYAKÓ
Cikkünk megjelenésének napján arra kértük az önkormányzati tárcát, az MT
Zrt.-t, az irodaház tulajdonosát (Raiffeisen Ingatlan Alap), valamint az
MSZP-t, hogy - a tisztánlátás érdekében - engedjenek betekintést a kérdéses
ingatlanbérleti szerződésekbe. Miután az összes vonatkozó megállapodást
átvilágítottuk, honlapunkon tájékoztattuk olvasóinkat a részletekről -
például arról, hogy kezdeti gyanakvásunk nem volt alaptalan. De erről
később.
Először Róna Ivánt, az MT Zrt. vezérigazgatóját bírta szóra a Magyar
Távirati Iroda, aki közvetve elismerte: cége félrevezette a Heti Választ,
hiszen - mint mondta - nem igaz, hogy 2007-2008-ban bármilyen jogcímen is
pénzelnék a Moszkva Square Business Center (innen az MBC rövidítés)
tulajdonosát. Nyakó István, a szocialisták szóvivője szintén igyekezett
tudatni, hogy szerinte nincs székházügy, hiszen "soha senki nem járult
hozzá a párt székházbérleti költségeihez". Majd később jelezte: beperlik a
Heti Választ, mert megsértette az MSZP "jó hírnevét". Cikkünkben azonban
nem szerepelt olyan kitétel, hogy bárki bármikor hozzájárult volna az MSZP
székházbérleti költségeihez, sőt írásba adtuk: "Nem állíthatjuk (...), hogy
burkolt pártfinanszírozás folyik."
MSZP IGEN, ÁLLAM NEM
És most következzenek a tények. Az MSZP bérlőelődje, a Magyar Turisztikai
Hivatal 2006. április 18-án meghosszabbította a Vérmező úti irodaház
negyedik és ötödik emeletére szóló bérleti szerződést, egészen 2008.
december 31-ig. Noha már tavaly szeptemberben világos volt, hogy az
időközben szakállamtitkársági rangot szerző hivatalnak - felsőbb utasításra
- év végéig ki kell költöznie a bizniszcenterből, a bérleti megállapodást
az önkormányzati tárca csak úgy tudta felmondani, hogy 2007 februárjáig
további 22 millió forintot fizetett ki az irodaház tulajdonosának 1200
négyzetméter üres területért (merthogy a szakállamtitkárság már december
közepén áthurcolkodott az új, Hold utcai bázisra). Azaz: a valamikori
turisztikai hivatal "hibájából" két hónapon át ellenszolgáltatás nélkül
gyarapodhatott az MSZP mai szállásadója.
Lapunknak a Raiffeisennél nem kívánták felfedni, hogy a szocialista párt
milyen összegű bérleti és üzemeltetési díjat fizet a két emeletéért. Ám
Nyakó István a Fidesz nyomására számlákkal igazolta, hogy az MSZP-nek
négyzetméterenként mindössze 13,5 euró havi költséget jelent az MBC-s
irodabérlés. Ez azért különös, mert a turisztikai hivatal jogelődje 2002-
ben havi 20 eurós négyzetméteráron kezdte bérelni ugyanezeket a szobákat,
és csak a négyéves elköteleződéséért cserébe kaphatott később
árkedvezményt. Tavaly áprilisban például úgy tudta a hivatal 16 euróra
módosítani a havi négyzetméterárat, hogy újabb kétéves "hűségnyilatkozatot"
írt alá - amit aztán, mint írtuk, később felmondott. Ami tehát a
szocialisták felügyelte állami szervnek négy év után nem sikerülhetett, azt
a szocialisták által vezetett párt 2007-ben egykettőre kiharcolta: a 13,5
eurós négyzetméterárat, ami már az irodaüzemeltetés költségeit is
tartalmazza. Másképpen: az MSZP egy évre 186 ezer eurót, vagyis 46,5 millió
forintot fizet azokért az irodákért, amelyekre 2002-től a kormány egyik
intézménye még 280 ezer eurót, azaz 70 millió forintot áldozott.
TÖRVÉNYSÉRTŐ TÁRCA
E tények ismeretében Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese már
úgy fogalmazott, hogy "felmerül a burkolt pártfinanszírozás gyanúja is".
Nem feltétlenül erősíti a gyanút, de ettől még tény: a Vérmező úti irodaház
üzemeltetője akkor járt volna a legjobban - a tavaly áprilisi
szerződéshosszabbítás értelmében -, ha 2008-ig senki nem költözik be a
negyedik-ötödik emeletre. Ekkor ugyanis az önkormányzati minisztériumnak a
szerződéses időszak végéig, azaz 2008. december 31-ig fizetnie kellett
volna a 16 eurós négyzetméterárat. Ehelyett a tulajdonos inkább befogadta
potom 13,5 euróért az MSZP-t.
Egyelőre ennyit tudhatunk biztosan. Múlt heti cikkünk hatására a Magyar
Turizmus Zrt. üvegzsebhonlapja egy újabb - immár legális - korrekció után
büszkén hirdeti, hogy "az MBC irodaházban található bérlemény bérlésére"
kötött szerződés "elállással megszűnt". Az államháztartási törvény
üvegzsebparagrafusai ugyanis világosak: az állami szervek hatvan napon
belül kötelesek közzétenni a nettó ötmillió forintot elérő-meghaladó
szerződéseiket, illetve azok módosításait. A turizmust felügyelő
önkormányzati minisztérium honlapjának üvegzseb menüpontja alatt viszont
lapzártánkkor is csak 2006-os szerződéskimutatásokat találtunk. A tárcánál
azt ígérik, hamarosan kikecmeregnek a folyamatos törvénysértés állapotából. | http://valasz.hu/itthon/van-szekhazugy-17203/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/van-szekhazugy | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [] | [
"Magyar Turisztikai Hivatal",
"Magyar Turizmus Zrt.",
"MSZP"
] | [] | [
"ingatlan",
"pártfinanszírozás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
3,342 | 15 hónapot kapott a rendőrtábornok - Hivatali visszaélés és titkok elárulása az osztrák főzsaru bűne | A bécsi tartományi bíróság hosszas tárgyalás után szerda késő este hivatali visszaélés és hivatali titkok elárulása miatt feltételesen 15 hónapi elzárásra ítélte a 47 éves Roland Horngacher rendőr tábornokot, a bécsi tartományi rendőrség főnökét. | A bécsi tartományi bíróság hosszas tárgyalás után szerda késő este hivatali visszaélés és hivatali titkok elárulása miatt feltételesen 15 hónapi elzárásra ítélte a 47 éves Roland Horngacher rendőr tábornokot, a bécsi tartományi rendőrség főnökét. Az ORF osztrák tévé szerint amennyiben az ítélet jogerőssé válik, Horngacher tábornokot automatikusan hivatalvesztéssel is sújtják. Ugyanakkor a bíróság felmentette az osztrák rendőr tábornokot az ajándék állítólagos elfogadása vádja alól. Horngacher mindvégig ártatlanságát hangoztatta. Az ítéletet - a bécsi Die Presse szerint - lecsukott szemmel és szemmel láthatóan lesújtva fogadta. | https://www.vg.hu/kozelet/2007/10/15-honapot-kapott-a-rendortabornok-hivatali-visszaeles-es-titkok-elarulasa-az-osztrak-fozsaru-bune | https://web.archive.org/web/20220516183346/https://www.vg.hu/kozelet/2007/10/15-honapot-kapott-a-rendortabornok-hivatali-visszaeles-es-titkok-elarulasa-az-osztrak-fozsaru-bune | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/15-honapot-kapott-a-rendortabornok-hivatali-visszaeles-es-titkok-elarulasa-az-osztrak-fozsaru-bune | Világgazdaság | eu-news | 2007-10-18 00:00:00 | [] | [] | [
"Ausztria"
] | [] | [] |
3,343 | "Ki kell törni" (Gyurcsány Ferenc a hét pontról és a Zuschlag-ügyről) | Lapzártánk napján jelentette be Gyurcsány Ferenc az Országgyűlésben, hogy a többek között a pártfinanszírozás rendbetételét célzó tisztasági csomagjáról népszavazást kezdeményez, amennyiben az nem kapja meg a parlament esetenként kétharmados támogatását. | Magyar Narancs: Az utóbbi hetek történései miatt fölmerült a lemondás gondolata önben?
Gyurcsány Ferenc: Nem.
MN: A helyzet mindenesetre megváltozott. Ezt hogyan értékeli?
GYF: Miben változott a helyzet?
MN: Ön szerint nem változott?
GYF: A Magyar Szocialista Párt egy hihetetlenül nemtelen, morális köntösbe bújtatott támadásnak van kitéve. Holott eddig nagyjából az derült ki, hogy amikor európai uniós pénz eltüntetésével vádolták a pártot, ott nem volt uniós pénz, amikor egy független polgármestert hoztak hírbe pénzügyekkel, akkor kiderült, hogy nem független volt, hanem a Fidesz támogatta, ma pedig (az interjú október 5-én, péntek délelőtt készült - a szerk.) azt olvasom a Népszabadságban, hogy Zuschlag János üzelmei 2002 előtt, Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt kezdődtek. Eddig 3-0-ra vezet a valóság a Fidesszel szemben. Szinte semmi nem igaz a konkrét ügyek konkrét beállításából, a szocialista párt és a baloldal mégis védekezésre kényszerül. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, a politikával szembeni negatív vélekedések tovább erősödtek. Ki kell törni ebből. Ez a megfelelő pillanat, hogy bebizonyítsa a baloldal, a helyén van még a szíve és a lelke. Meg persze az esze. Ezért álltam elő a politikai fair play hétpontos csomagjával, amit a frakció nagyobbik része támogat. Már ma is támogatnak, a jövő hétre pedig teljes lesz az összhang. Vannak persze páran, akik kritikát fogalmaznak meg.
MN: Intézkedési tervei bejelentésének másnapján a tudósítások a képviselőcsoport fölzúdulásáról számoltak be. Fölmérte, hogy mibe vágott bele?
GYF: Teljes mértékben.
MN: Az MSZP-ről beszélünk, nem úgy általában.
GYF: Arról beszélünk, persze. A legelső szövegeim 1999-ben arról szóltak, hogy a politikának meg kell szabadulnia attól a gyanútól, hogy tisztátalanság veszi körül. Aztán a 2000-es években kezdeményeztem új pártfinanszírozási szabályokat. Az őszödi beszédnek talán legszenvedélyesebb része is erről szólt. Számomra csak az volt a kérdés, melyik az a pillanat, amikor a politika tisztázatlan pénzügyeinek és időnkénti ellentmondásos szerepvállalásának véget lehet vetni, mikor lehet ehhez megfelelő támogatást szerezni, párton belül, frakción belül és a parlamentben. Úgy láttam, sok-sok év után most van erre a megfelelő időpont; a politikai elit egészének hitelességében olyannyira megrendült a bizalom, hogy annak helyreállítása immár mindenkinek az érdeke. Egy ehhez hasonló kísérlet két évvel ezelőtt úgy elbukott volna, hogy engem is magával sodor. Most szerintem a kísérlet is győzni fog, meg én is.
MN: Hogyan? Az ön által óhajtott változások kétharmados országgyűlési támogatást feltételeznek.
GYF: A hét pontnak akkora lesz a támogatottsága az országban, hogy az alól nem vonhatja ki senki magát. Nagyon ciki lesz ezzel szembemenni a parlamentben.
MN: Kis körök alakulnak az országban azzal, hogy támogatjuk a miniszterelnök csomagját? Az ön népszerűsége jelenleg a béka feneke alatt van, mégis közvetlenül a néphez kíván fordulni?
GYF: Én abban bízom, hogy ezúttal mindenki felismeri a momentumot, és meglesz a szükséges parlamenti többség az elfogadáshoz. Ha mégsem, én akkor sem engedhetek, mert a politikai viszonyok tisztázása nélkül nem lehet tiszta viszonyokat teremteni a gazdaságban sem.
MN: Mind a két nagy pártban meglesz a támogatás?
GYF: Mind az öt nagy pártban.
MN: Már most is utalnak arra kommentárok, hogy bejelentése nem több kommunikációs trükknél, amivel elterelni próbálja a figyelmet a Zuschlag-ügyről. Pedig a győzelem esélye nélkül menekül előre, mert ha a saját pártja támogatását meg is szerzi, mivel győzi meg a Fideszt? Nélküle semmire nem megy, ha a hét pont alapján törvénymódosításokat akar elérni.
GYF: Lépésenként megyek előre. Az első feladat megszerezni az én frakcióm, aztán a kormánypártok támogatását; ez már most is nagyobb, mint ami kívülről látszik.
MN: Mekkora? A fele?
GYF: Lényegesen több.
MN: Hányan nem támogatják? Hatvanan-hetvenen?
GYF: Nem számolgatom, a szavazásnál úgyis kiderül. Nekem nem az a dolgom, hogy mindig mindenben kiszolgáljam a teljes frakció igényeit, én meggyőzni szeretném az enyéimet. A többség látja, hogy amikor bennünket a lehető legalantasabb módon, direkt hatalmi érdekek alapján vádolnak, akkor ezt a szituációt ki kell használni a rossz kompromisszumok rendszerének újragondolására. Nem akarom, hogy az MSZP ugyanolyan rossz taktikai megoldásokkal kezelje ezt a helyzetet, amikkel a székházbotrány, Simicska Lajos, Várhegyi Attila, a Millenáris Park ügyét meg a többi zavaros dolgot kezelték a politikusok korábban.
MN: A Zuschlag-ügyben szereplő fantomszervezetek pályázati pénzekkel kistafírozása az ön ifjúsági és sportminisztersége alatt is zajlott. Debreczeni József önről szóló könyvéből, de más újabb forrásból is az derül ki, hogy miniszterként rendet akart ugyan tenni a hivatalában, aztán valamiért ez mégsem ment.
GYF: Rendet vágtunk, de nem látjuk a mechanizmus minden részletét. Kétségtelenül gyanakodva figyelem, amikor konkrét helyi ügyekben a törvényhozó találkozik a köztisztviselővel, mert ez szerintem a törvényhozói és a végrehajtói hatalom közötti nagyon kényes egyensúlyt veszélyezteti. Politikusoknak politikusokkal kell tárgyalniuk, általános feltételekről kell egyeztetniük. Adott ügyekben más a helyzet, mindennek átláthatónak kellene lennie. Ha egy politikus elkerülő útért lobbizik egy minisztériumnál, az szerintem jogos, mert nincsenek személyes érdekei, vagy legalábbis ezek egybeesnek a közösség érdekével. De ha valaki egy marginális civil szervezetért emeli föl a szavát, ott óvatosnak kell lenni. Ezt utáltam, ez ellen hangosan tiltakoztam, és ezt próbáltam kizárni a minisztériumból. Azt mondtam, ilyen ügyekben ne tárgyaljatok a köztisztviselőkkel, mert ezek nem átlátható, nem ellenőrizhető ügyek. A pályázati célok megbeszélhetők, az érdemi, tartalmi politikai egyeztetésnek pedig van egy bejáratott menete. Ahogyan most hetente egyszer találkozom a frakcióvezetővel, a frakcióvezető-helyettessel a kormány és a frakció munkáját összehangolandó, ifjúsági és sportminiszterként hetente egyszer találkoztam az illetékes bizottságok és munkacsoportok vezetőivel - szabályozott körülmények között. Soha nem voltam hajlandó egyedi ügyekről beszélni velük.
MN: De a Zuschlag-ügy vajon nem egy olyan szituáció, amelyben a felső vezető akkor is hibáztatható, ha tudott a hivatalában zajló gyanús dolgokról, és akkor is, ha nem? Amit most, illetve a Debreczeni-könyvben elmondott, abban nincs-e benne az, hogy ha már fölszámolni különböző okok miatt nem tudta az irányított pénzosztást, akkor legalább hárítani próbálta az egészet, mondván, inkább hallani sem akar róla?
GYF: Akik nem ismerik ezeket a mechanizmusokat, azok könnyen ítélnek. Sok százmillió, összességében milliárdos nagyságrendben osztott szét a minisztérium pályázati támogatásokat. Egy-egy nyári pályázati fordulón sok száz vagy ezer szervezet nyert 50, 100, 300 ezer forintokat vagy egy-két milliót egy nagyon strukturált eljárásrend alapján. Jó célokra, közösségek érdekében. De az teljesen kizárt, hogy akár a miniszter, akár alatta két szinttel bárki naprakészen ismerjen 7-800 civil szervezetet. A miniszter a pénzek másfél százalékát visszatarthatta, és megkövetelhette, hogy ellenőrizzék. Megkövetelhette, hogy betartsák a pályáztatás szabályait. Meg is tettem. A belső és külső ellenőrzés nem tárt föl szabálytalanságot. Ráadásul azok a civil szervezetek, amiket most fiktívnek neveznek, a miniszterségem előtti években, az Orbán-kormány alatt már kaptak pályázati pénzeket.
MN: Általánosságban bizonyára úgy van, hogy nem egy fölső vezetőnek kell mindezzel bíbelődnie. De ezek a szervezetek feltörekvő ifjúszocialista politikusokhoz kötődtek - vagy legalábbis egyhez.
GYF: De honnan tudtuk volna ezt?
MN: Tudta, vagy nem tudta, hogy Zuschlag János talicskával tolja ki az aprópénzt a minisztériumából?
GYF: Dehogy tudtuk. Ha beigazolódik az, ami ma még gyanú, akkor itt minket becsaptak, átvertek. Nemcsak, hogy nem tudtuk, de föl is háborított volna minketÉ
MN: A többes szám első személy kiket takar?
GYF: Engem és a környezetem. Ez egy lehetetlen szituáció: az ember akarva-akaratlanul védekezési pozícióba szorul olyan ügyek miatt, amikkel szemben pedig gyökeresen ellentétes kultúrát érvényesített.
MN: Fideszes elődjének, Deutsch-Für Tamásnak voltak Zuschlagjai?
GYF: Nem tudom, hogy voltak-e Zuschlagjai, de hogy legalább egy Zuschlag Jánosa volt, az immár bizonyos. Ugyanazok a szervezetek, amikről azt állítják, hogy nyilván csak azért kaphattak támogatást, mert szocialista irányítású volt a minisztérium, 2002 előtt is folyamatosan jutottak pénzekhez. Az egykori ifjúsági és sportminisztérium pályáztatását darabonként meg kell nézni visszamenőleg.
MN: És megnézik?
GYF: Igen.
MN: Az ügyészség miről kérdezte önt?
GYF: A meghallgatás első felében a pályázati mechanizmusról, részletesen és alaposan. A második felében pedig részleteket olvastak föl az adott ügyért felelős helyettes államtitkár, Ocsovai Tamás nyilatkozataiból, amik mindig ugyanarról szóltak, függetlenül attól, hogy mikor ki volt a miniszter: ő mindent csakis utasításra tett. Az ügyészeket az érdekelte, mit gondolok minderről.
MN: Mikor értesült először a Zuschlag-ügyről?
GYF: Hogy számviteli fegyelem megsértése vagy ehhez hasonló szabálytalanságok lehetnek Zuschlag János körül, arról először tavaly beszéltek nekem. Az, hogy itt egy egészen más típusú ügy van, számomra is az idén tavasszal lett ismert.
MN: Nyáron a Narancsban arról beszélt, hogy a kormányzati politikát hatalmas kommunikációs offenzívával kívánják megismertetni a választókkal.
GYF: Éppen most kezdtük el.
MN: Mennyiben lehet ez hatékony most, amikor Zuschlag Jánosról meg az uniós pénzek lefölözésének a vádjáról van szó mindenütt?
GYF: Ez csak a végén derül ki. Voltak természetesen, akik azt javasolták, halasszuk el az egészet. Azt mondtam, szó sem lehet róla. Előre kell menni minden területen. El kell magyarázni, mit miért teszünk. Válaszolni kell a kényes vagy nem kényes kérdésekre. Még a közélet iránt érdeklődők számára sem világos mindig az intézkedéseink értelme, számos részletről egyszerűen nem tudnak az emberek.
MN: Azt mondta, a frakció több mint fele támogatja a tisztasági csomagját. Akik nem, azoknak, feltesszük, anyagi vagy politikai érdekük fűződik a mostani szabályozások - összeférhetetlenség, pártfinanszírozás - fennmaradásához. Végül is a politika szürke- és feketegazdasága ellen lépett föl.
GYF: Ez így hibás leegyszerűsítés. Több dologról beszélünk. Például a képviselőség és a polgármesterség összeférhetetlensége nem a szürke- vagy a feketegazdaság problémája. Ez alapvető alkotmányjogi dilemma, a központi törvényhozói hatalom és a helyi önkormányzatiság szétválasztásának a dilemmája. Ha a központi hatalom beültetné embereit az önkormányzati testületekbe, senki nem vitatná a helyzet teljes abszurditását. Fordítva viszont már nem egyértelmű a helyzet. Pedig a központi törvényhozói hatalom autonómiáját is képes korlátozni az, ha az országgyűlési képviselők egy jelentős része a legprimerebb helyi érdekek képviseletét is fontos feladatának tartja. Bármikor fölmerülhet így a törvényhozásban: valamelyik helyi ügyben adott támogatásunk vajon befolyásolja-e egy teljesen másik ügy törvényhozói döntését? Jó-e az, ha a parlamenti képviselők egy részének ez problémát okoz?
MN: Ez a dilemma egy egyéni kerületben megválasztott országgyűlési képviselőben is fölmerülhet.
GYF: Igen, de egy lépéssel mégis kijjebb vagyunk a problémából, mert az egyéni képviselőt nem kötheti annyira direkt módon a helyi érdek, mint a polgármestert. E kérdéskör további problémái a következők: két főállás ellátható-e egyszerre az elvárt szinten? Nem beszélve arról, hogy vajon nem borítja-e fel az önkormányzatok közötti elvi egyenlőség igényét az, ha az egyik polgármester bent van az Országgyűlésben, a másik meg nincs? Tehát nem pusztán a politika szürke meg fekete részéről van szó. Sólyom László egyébként 1994-ben különvéleményben fejtette ki, miért nem ért egyet azzal az alkotmánybírósági döntéssel, ami lehetővé tette a polgármesterek képviselőségét. Ezeket a kérdéseket most újra végig kell gondolni. Alkotmányjogilag persze bárki juthat arra is, hogy ebben nincs igazam, és a polgármesteri és képviselői pozíció nemhogy összeegyeztethető, de kifejezetten szerencsés konstelláció.
MN: De nekünk valami azt súgja, hogy mégsem alkotmányjogi síkon fog eldőlni ez a vita sem a frakción belül, sem a pártok között.
GYF: Előítéleteik vannak.
MN: Lehet, de ragaszkodnánk hozzájuk. Mi úgy látjuk, van egy nagy cég, a magyar politika. Az abban forgó pénzek talán egytizede látható, a többi vagy részben az, vagy sehogy sem. Akik ebben a rendszerben benne vannak, márpedig az elmúlt 17 évben nagyon sokan belekerültek, azok - mert ezt tanulták meg, ezt ismerik - úgy érzik, hogy ezzel járnak jól. Emiatt érdekeltek ennek a fenntartásában. A beszélgetés eleje óta arra próbálunk választ kapni: az első, elutasító politikusi reakciók nem arra utalnak, hogy bármikor elzavarhatják önt a javaslataival együtt?
MN: De hát akkor miért csodálkoznak, ha zúgolódnak? Szeretik-e az orvosok az egészségügyi reform azon részét, hogy várólistát kell meg pontos elszámolásokat kell készíteni? A betegek azt, hogy föl kell adni az ingyenesség illúzióját? Szerették-e az újságírók, amikor azt mondta a kormány, hogy ne keverjük össze a munkaviszonyt és a vállalkozói viszonyt, és legalább az ekhóig el kellene jutni? A politikusok ugyanolyanok, mint az orvosok, az újságírók. Hozzászoktak ennek a - Hankiss Elemér kifejezésével élve - pongyola magyar társadalomnak a sokfajta kompromisszumához. A politikus sem rosszabb vagy jobb az átlag magyar állampolgárnál. Könnyű azt mondani, hogy a politikus a szürkét szereti. Maguk is azt szeretik, meg a sarki fűszeres is, aki, hát istenem, néha nem ad blokkot. Ez a helyzet. Az elmúlt év óta tudatosan azt teszem, amit az őszödi beszédben fogalmaztam meg: véget vetünk ezeknek a mutyiknak. Mindenhol. A hét pont annyiban más, hogy a politikus az egyetlen, aki önmagára hozhatja meg a szabályt. És éppen a politikusok nem engedhetik meg maguknak, hogy önmagukra vonatkozóan ne legyenek szigorúak. Vitányi Iván azt mondja, több száz éves feudális viszonyok konzerválódtak - ezeken kellene végre túllépni.
MN: Hogyan?
GYF: Küzdelmesen.
MN: Ráadásul hendikeppel indul: például az országgyűlési képviselőség és a polgármesterség összeférhetetlenségét éppen egy MSZP-SZDSZ-kormány oldotta föl 1994-ben, amikor kétharmados többségük volt. Most meg ezt csinálná vissza egy ugyancsak MSZP-SZDSZ-kormány.
GYF: Ez szerintem nem érdekli a választókat. A költségtérítési ügyeket meg a Fidesz-kormány 1999- 2000-ben kezdte megváltoztatni olyanná, ami mára tarthatatlanná lett, és ami okkal irritálja a közvéleményt. Nem merte megmondani ugyanis a választóknak, hogy a köztisztviselők fizetése mellett a képviselői jövedelmeket is emelni kellene. Inkább eltakarták a jövedelememelést a választók szeme elől úgy, hogy behoztak a rendszerbe egy olyan, nagy költségtérítési részt, amivel nem kell a képviselőknek elszámolniuk. Amihez aztán hozzászokott mindenki. De engem nem érdekel, ki mikor kötötte meg a kompromisszumait. Én is nyilván sok rossz kompromisszumot kötöttem. Azzal akarok foglalkozni, hogyan oldjuk föl ezeket.
MN: És hogyan?
GYF: Hát így, ahogy a hét pont szól. A kormány már elküldte javaslatait a kormánypárti frakcióknak. Meg kell egyezni a pártunkkal legalább a fő irányokban - ez zajlik most meglehetősen intenzív konzultációkkal. Ennek lezárultával a koalíciós partnerrel egyeztetünk. Sokat nem akarok várni már ezzel. Egy adott ponton nagyon világosan fölteszem majd a kérdést: hölgyeim és uraim, erre menjünk, vagy ne erre?
MN: És mi van, ha azt mondják, nem erre?
GYF: De azt fogják mondani, hogy erre.
MN: És ha mégsem? Mindegy, milyen indokkal. Vagy azért, mert Gyurcsány Ferenccel az ellenzék nem hajlandó tárgyalni, vagy azért, mert az MSZP közben rájön: mégsem önnel akar tovább dolgozni. Vagy eredménynek tekintené már azt is, ha a tisztasági csomaggal való próbálkozás eredménytelenségét a Fideszre tudná kenni?
GYF: Én nem akarok semmit a Fideszre kenni. Teljes félreértésben vannak azok, akik azt gondolják, hogy ebben az ügyben pusztán kommunikációs küzdelmet folytatok. 1999 óta erről beszélek. Most először látom, hogy az egyik legfontosabb ügynek, ami végig mozgatott közéleti pályámon, van esélye. A mi oldalunkon ennek meglesz a támogatottsága, és lehet akkora támogatást szerezni ehhez a közvéleményben is, hogy annak a hatása alól nem tudja kivonni magát a legnagyobb ellenzéki párt sem. Mert ha megpróbál kibújni ez alól, az maga a morális megsemmisülés lesz a számára.
MN: Nagyon vékony mezsgyén halad. Nem tesz föl túl sokat erre a hét pontra? Még mindig nem válaszolt arra, hogy mi lesz, ha nem sikerül ezt keresztülvinni?
GYF: Mit értenek azon, hogy túl sokat teszek föl erre? A Magyar Narancs nem mindig azt mondja, hogy a pártfinanszírozás rendezetlensége a magyar közélet egyik legsúlyosabb, legocsmányabb problémája? Amióta politikus vagyok, nem láttam még a mostaninál alkalmasabb pillanatot ennek a rendezésére. Az esély erre most több mint 50 százalék, ebben biztos vagyok. Ráadásul van ennek a küzdelemnek egy személyesebb része is. Amit olvastak a Debreczeni-könyvben, az igaz: amikor szembesültem az igazgatás és a politika viszonyrendszerével, azt igazi kulturális sokként éltem meg.
MN: Amikor bekerült 2003-ban az ifjúsági és sportminisztériumba?
GYF: Igen. Voltak persze feltételezéseim a politikáról, de amit belülről árasztott, az tényleg meglepett.
MN: Mit árasztott?
GYF: Amiről az elején is beszéltem: a politikai érdekérvényesítésnek és az igazgatási döntésnek az ellenőrizhetetlen kapcsolatait. Iszonytató konfliktusokat vállaltam, hogy ezt rendbe tegyem. Sokan emlékeznek igen szenvedélyes jelenetekre, amikor magával az apparátussal vagy a képviselők egy részével vitatkoztam. Nem halkan, elhihetik. Amikor - hogy is mondjam csak - a tőlem most már ismert verbális brutalitás teljes eszköztárát fölvonultatva próbáltam rendet tenni és új szabályokat alkotni. Azt gondoltam, nagyjából rendet is teremtettem abban a házban, úgy viselkedtem, ahogyan lehetett és elvárható volt. Ezért is háborít föl, hogy évek múltán nekem személyesen és a pártomnak is valami olyasmiért kelljen fizetni - mert most már kell érte fizetni valamit -, amiben én sokkal messzebb mentem, mint bárki előttem. Megtalálják a Debreczeni-könyvben azt a részt, amikor sportvezetők azt mondják, hogy ennek a miniszternek az előszobájába nem lehetett bejutni. Nem lehetett eljönni hozzám, és kunyerálni egy kis pénzt - és hogy ne is lehessen, inkább fölszámoltam a miniszteri alapot. Személyemben is és baloldali politikusként is mélyen sért, hogy ebben az ügyben nekünk védekeznünk kellene, miközben azok, akik minket támadnak, havi 200 ezerért etették a halakat a Millenárison, 70 millióért vett órákat 400 millióért számolták el az igazgatásnak. És a tetejébe minderre azt mondta az akkori Legfőbb Ügyészség, hogy ezzel nincsen semmi baj. Ebben az összefüggésben természetesen a Zuschlag-ügy előkerülésének van hatása arra, amit teszek. De nem azért, mert most taktikai okokból el akarnám kenni a botrányt. Hanem mert nem akarom, hogy öt év múlva, amikor, nagyon remélem, még mindig mi kormányozunk, megint legyen egy lelkiismeret-furdalásos miniszterelnök, akár én, akár más, aki azt mondja: az a baj, hogy 2007-ben, amikor volt az az ügy, nem csináltunk teljesen rendet. A hét pontban nem akarok a lényeget érintő kompromisszumot kötni. Nem akarok, és nem is fogok.
MN: Hány Zuschlag-ügy lehet még a szocialista frakción belül?
GYF: És hány Zuschlag-ügy lehet az országban? Sok - erre ez a válasz. Annyi, amennyi rossz kompromisszum van az önkormányzatokban, és mindenhol, ahol a közszféra jelen van.
MN: Árthat-e annyit az MSZP-nek a Zuschlag-ügy, mint hajdanán a Tocsik-ügy?
GYF: Ma ez nem látható.
MN: Szükség lesz-e egy második őszödi beszédre a tisztasági csomagja érdekében? Vagy már el is hangzott?
GYF: Kedd este (október 2-án - a szerk.) a frakcióülésen nagyon szenvedélyes beszédet mondtam. Ennek a beszédnek a végét szakította meg, hogy Karsai Jóska, egyébként oktalanul, magára vette azt az érvelést, miszerint vigyázni kell a polgármesterek törvényhozásbeli részvételére, mert könnyen összecsúszhat kétfajta érdek. (Karsai az ülésen rosszul lett, mentőt kellett hívni hozzá. Az eset miatt a vitának ezt a részét lezárták - a szerk.) Nem az ellen vagyok, hogy a polgármester a városa érdekeit képviselje. És azt sem gondolom, hogy minden érdekérvényesítés egyben mutyizás is. De éppen azért kellenek egyértelmű viszonyok, hogy ne is lehessen összekeverni ezeket. Azt láttam, hogy a frakció érti a szenvedélyemet is, az érveimet is. A jogi szabályozás részleteiről persze érdemes is és kell is még beszélni. Semmi nem fehér meg fekete. De ismétlem, a lényegben én nem akarok kompromisszumot kötni.
MN: Nincs abban ellentmondás, hogy egyrészt a kormány szerint az uniós támogatások szétosztásának a mechanizmusa kizárja a fejlesztési pénzek szervezett lefölözését, másrészt viszont ön azt nyilatkozta, letöri annak a karját, aki ezt megpróbálja? Mégiscsak lenne erre lehetőség?
GYF: Ebben nem ismerek pardont. Nem érdekel, ki hová tartozik, nem érdekel, ki kinek a fia vagy a lánya. Nem tagadom, azt akartam, hogy olyan ember legyen a fejlesztési pénzeket felügyelő intézmény élén, aki a velejéig tisztességes, és akinek a politikától független egzisztenciája van, akinek nincsenek közvetlen politikai szándékai, és akit egyetlen dolog érdekel: hatékonyan, szabályosan, átláthatóan szétosztani e forrásokat. Azt valósítottuk meg itt intézményesen, amit korábban a GYISM-ben nem tudtam megtenni. Tud-e valaki egyetlen valóságos botrányt az uniós források körül? Ne tévedjünk, nem tud senki! Arról van szó, hogy valaki attól retteg, hogy sikeresek leszünk a fejlesztési pénzek fölhasználásában. Valaki jó előre tönkre akar mindent tenni. De ezt is rosszkor csinálja: még szinte el sem kezdtük osztani a fejlesztési pénzeket. Amikkel eddig előjöttek, mindről kiderült, hogy nem volt igazuk. A Fidesz mostani színjátéka komédiába meg önfeljelentgetésbe fog torkollni. | https://magyarnarancs.hu/belpol/ki_kell_torni_gyurcsany_ferenc_a_het_pontrol_es_a_zuschlag-ugyrol-67737?pageId=2 | https://web.archive.org/web/20231112000410/https://magyarnarancs.hu/belpol/ki_kell_torni_gyurcsany_ferenc_a_het_pontrol_es_a_zuschlag-ugyrol-67737?pageId=2 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-kell-torni-gyurcsany-ferenc-a-het-pontrol-es-a-zuschlag-ugyrol | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-10-11 00:00:00 | [
"Deutsch Tamás",
"Gyurcsány Ferenc",
"Ocsovai Tamás",
"Zuschlag János"
] | [
"MSZP",
"Sportminisztérium"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"csalás",
"lobbi",
"EU"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,344 | Az utolsó békési olajper: Minden nagyon rendben | Bizonyítékok hiányában fölmentette a hűtlen kezelés vádja alól a Körös Volán három volt vezetőjét a Bács-Kiskun Megyei Bíróság szeptember 27-i elsőfokú, nem jogerős ítéletében. | A Békés Megyei Főügyészség 2003-ban emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt a Körös Volán Rt. négy korábbi tisztségviselője - Orosz István és Kneifel István volt vezérigazgatók, Csuka Zsigmond egykori személyszállítási vezérigazgató-helyettes és Szabó Gábor, a jogi iroda volt vezetője - ellen. (Lásd: Éjszakai járatok, Magyar Narancs, 2003. június 12.)
A történet megértéséhez vissza kell mennünk Dávid Péter 1996-os büntetőperéig, mivel annak idején az ő cégei voltak a Körös Volán legnagyobb üzemanyag-beszállítói. A gyulai vállalkozó 1996 és 1999 között több mint 1 milliárd 97 millió forint értékben 11 millió liter azonosítatlan eredetű gázolajat szállított az érdekeltségébe tartozó három cégen keresztül a Körös Volán Rt.-nek. A szállítmányok után a közterheket nem fizette meg.
Eladók és vevők
Dávid Péter annak a Molnár Lászlónak a szerepét vette át, akinek sikerült elérnie, hogy egymilliós törzstőkéjű kft.-i a meghívásos pályázatokon sorra nyertek az olajmultikkal szemben. A gyanú szerint a dél-alföldi olajbárók strómanjaként fényűző életet élő Molnár - a legenda szerint otthonában egy nagy hűtőszekrényben tartotta a pénzét - 1996 tavaszán Elek és Gyula között közúti balesetben meghalt. A történteket sokféleképpen magyarázzák mindmáig, noha a rendőrség szerint kizárható a bűncselekmény gyanúja.
Molnár helyére szinte azonnal Dávid Péter lépett, és a Körös Volán Rt. legnagyobb beszállítójává vált. A vállalkozót egy kommandós akció keretében vették őrizetbe 2000 májusában. 2002. február 25-én nem jogerősen kilencéves börtönbüntetéssel sújtotta a Békés Megyei Bíróság, amit másodfokon is megerősítettek. Dávid már szabadlábon van, jelenleg benzinkutat üzemeltet Békéscsaba közelében.
A gyulai vállalkozó soha nem árulta el, honnan szerezte be a tetemes mennyiségű gázolajat - így egyedül vitte el a balhét. Feltehetően jó oka volt a hallgatásra. (Az ügyről részletesen lásd korábbi cikkeinket: Meggyónta, Magyar Narancs, 2001. március 29., Csak volt a folt, 2001. szeptember 13., Szellemvonat, 2002. február 7. és Hosszú menetelés, 2002. március 28.)
1996-ban a Körös Volán belső szabályzata szerint a vezérigazgató egyszemélyes feladata és felelőssége volt az üzemanyag-beszerzés; később egy háromtagú bizottság javaslata alapján a cégvezető döntött a gázolajvásárlásról. A szabályzat kikötötte, hogy a cég csak nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező vállalkozástól vásárolhat. A pályázatokon a kilencvenes évek közepén rendre Dávid Péter cégei győztek. Annak ellenére - hangzott el 2003-ban, a Békés Megyei Főügyészségen a vádirat ismertetésekor -, hogy ezek a társaságok nem rendelkeztek nagykereskedelmi forgalmazási engedéllyel, sőt esetenként a nem megfelelő minőségű üzemanyag miatt állítólag nem vagy nehezen indultak a reggeli műszakban a buszok.
"Valószínűleg nem l'art pour l'art vásárolták meg a Körös Volán Rt. egykori vezetői a 11 millió liter gázolajat a kis cégektől, de olyan megdönthetetlen bizonyítékot nem sikerült felmutatnunk, amely a bíróság előtt a vesztegetés vádjában megállná a helyét" - jelentette ki a 2003-as vádemeléskor Fazekas Géza, a megyei főügyészség sajtószóvivője. A terjengő pletykákra ugyanis - a győztes beszállító cég fizetett a közlekedési vállalat vezetőinek, az első időszakban literenként tíz forintot, utóbb egyre kevesebbet - nem lehetett vádat alapozni.
Előbb az APEH Békés Megyei Igazgatósága, majd a Körös Volán Rt. vezetésének feljelentése nyomán indult nyomozás az ügyben. A következtetéseket a közlekedési vállalat tulajdonosa, az ÁPV Rt. vonta le a leggyorsabban: 1996 őszén Orosz István vezérigazgatót, három évvel később - indoklás nélkül - Kneifel István vezérigazgatót és két munkatársát azonnali hatállyal menesztette.
Egy üzlet következményei
1996 és 1999 között az éj leple alatt a Körös Volán Rt. békéscsabai telephelyére érkező cseh és szlovák kamionok rendszámát a Körös Volánnál magyarként tüntették fel. (Máig nem tudni, hogy a külföldi közúti tankerek valójában honnan hozták az azonosítatlan eredetű gázolajat.) A beérkező üzemanyag után a gázolaj-értékesítésről szóló számlát a vevő állította ki (!). A Békés Megyei Főügyészség megállapította, hogy a szóban forgó bizonylatokat a Körös Volán egyik Optima írógépén írták.
A 2003-ban szerkesztett vádirat szerint a Körös Volán Rt. négy egykori vezető beosztású tisztségviselője nem tett eleget vagyonvédelmi kötelezettségeinek, így alaposan gyanúsíthatók különösen nagy kárt okozó hűtlen kezeléssel. A vádban szereplő és terhükre rótt vagyoni hátrány a megyei főügyészség szerint 250 millió forint. Ezt az összeget az APEH az igazolatlan eredetű gázolaj közterheinek meg nem fizetése miatt rótta ki a Körös Volánra. A büntetést a Körös Volán új (és ma is regnáló) vezetése kiegyenlítette.
A közlekedési cég vezetőinek pere 2003 őszén a Békéscsabai Városi Bíróságon kezdődött. Első fokon Orosz Istvánt fölmentették, a másik három vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Másodfokon az ügyet elfogultság miatt nem a Békés Megyei, hanem a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon tárgyalták, ahol megalapozottság hiányára, súlyos eljárási hibákra, valamint rossz logikai következtetések levonására hivatkozva új elsőfokú eljárást rendeltek el. Az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások miatt jókora kacskaringó után viszszakerült az ügy Kecskemétre. Az ottani bíróság a korábbi elsőfokú békéscsabai ítéletet hatályon kívül helyező ítéletében meghatározta az új nyomozási irányokat, de a vád alapvetően nem változott. A megismételt elsőfokú eljárás végén - néhány héttel ezelőtt - a vádhatóság képviselője letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte. A perben ugyanakkor az üzemanyaggal kapcsolatos minőségi kifogásokat nem sikerült bizonyítani. Világossá vált, hogy Csuka Zsigmondnak és Szabó Gábornak nem volt vagyonkezelői felelőssége a cégnél, továbbá egy VPOP-nyilatkozat szerint semmi szabálysértő nem volt abban, hogy külföldi rendszámú közúti tankerek szállították annak idején az üzemanyagot a Körös Volánnak - az engedélyt erre éppen a vámparancsnokság adta ki.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság szeptember 27-én hozott elsőfokú ítéletében bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat. Az ítélet után mind a vád képviselője, mind a védelem háromnapos gondolkodási időt kért. A főügyészség feltehetően az ítélet súlyosbításának bejelentésén gondolkodik, míg a védelem szerint nem történt bűncselekmény, s ezért fontolgatja az esetleges fellebbezést. Ha bármelyik fél fellebbez, másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik a per. Ha e bírói grémium sem állapítja meg a vádlottak bűnösségét, akkor valószínűleg élnek polgárjogi igényükkel a hét éve állásukból azonnali hatállyal elbocsátott volt Körös Volán-vezetők.
A vége felé közeledik tehát egy olajper, és tényszerűen továbra sem tudható sok minden a honi olajozásról. Csak annyi, hogy nincsenek sem felelősök, sem bűnösök. | https://magyarnarancs.hu/belpol/az_utolso_bekesi_olajper_minden_nagyon_rendben-67742 | https://web.archive.org/web/20150612012356/https://magyarnarancs.hu/belpol/az_utolso_bekesi_olajper_minden_nagyon_rendben-67742 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-utolso-bekesi-olajper-minden-nagyon-rendben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-10-11 00:00:00 | [
"Csuka Zsigmond",
"Dávid Péter",
"Kneifel István",
"Orosz István",
"Szabó Gábor"
] | [
"Körös Volán Rt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés"
] | [
"Olajügyek"
] |
3,345 | Pelczné kiakadt a MaNcs tényfeltáró írásán | Abszurdnak és már-már az ostobaság határát súrolónak tartja Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke a Magyar Narancs csütörtöki számában megjelent cikket, amelyben arról írtak, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti parlamenti bizottság tagjai tavaly javadalmazást kaptak olyan szervezetektől, amelyek uniós pénzeket nyertek pályázatokon. | Pelczné kiakadt a MaNcs tényfeltáró írásán
NOL • Népszabadság Online • 2007. október 18.
Abszurdnak és már-már az ostobaság határát súrolónak tartja Pelczné Gáll
Ildikó, a Fidesz alelnöke a Magyar Narancs csütörtöki számában megjelent
cikket, amelyben arról írtak, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv
végrehajtását felügyelő eseti parlamenti bizottság tagjai tavaly
javadalmazást kaptak olyan szervezetektől, amelyek uniós pénzeket nyertek
pályázatokon.
A hetilap a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elektronikus monitoring
rendszeréből kigyűjthető adatok alapján állította össze az érintett
képviselők listáját, amelyen szerepel Pelczné Gáll Ildikó, az eseti
bizottság fideszes elnöke, Baráth Etele, a bizottság egyik szocialista
alelnöke, valamint a jelenlegi tagok közül Szűcs Erika (MSZP), Nógrádi
Zoltán (Fidesz), Szatmáry Kristóf (Fidesz), Hock Zoltán (MDF), Nógrádi
László (KDNP), valamint a bizottságból már távozott Ágh Péter (Fidesz).
A Magyar Narancs szerint az említett országgyűlési képviselők - akik a
pályázati pénzek sorsáról első kézből tudhattak - fizetést, illetve
rendszeres javadalmazást kaptak azoktól a szervezetektől, intézményektől,
amelyek különböző összegű uniós támogatást nyertek az I. Nemzeti
Fejlesztési Terv keretében.
Pelczné Gáll Ildikó az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt
írta, az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti
bizottság semmiféle forrás-odaítélő, pénzelosztó tevékenységet nem végez,
ehelyett a kormánynak az uniós pénzek elosztásával kapcsolatos munkáját
felügyeli, ellenőrzi. A testület fideszes elnöke szerint a Magyar Narancs
ott próbál valamiféle összeférhetetlenséget sugallni, ahol arról szó sincs.
"Ha a Magyar Narancs gondolatmenetét folytatnánk, akkor odáig jutnánk, hogy
Bajnai Gordon esetében például súlyos összeférhetetlenség áll fenn, mert -
mint magyar állampolgár és miniszter - érintett abban, hogy Magyarország
uniós forrásokhoz jut" - fogalmazott közleményében a Fidesz alelnöke.
A hetilap a cikkében foglaltakat többek között azzal támasztotta alá, hogy
például Pelczné Gáll Ildikó annak a Miskolci Egyetemnek a havi fizetést
kapó intézetigazgatója, amely összesen 14 pályázaton 2,5 milliárd forintos
támogatáshoz jutott.
A lap hasonló példaként hozza, hogy a fideszes Nógrádi Zoltán, Mórahalom
fizetést kapó polgármestere, a Csongrád megyei közgyűlés javadalmazott
képviselője, valamint a Mórakert Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő
Szövetkezet igazgatósági tagja, miközben Mórahalom városa összesen 1,2
milliárd forint támogatást, Csongrád megye 120 millió forint támogatást, a
Mórakert szövetkezet 38,5 millió forint támogatást nyert. Szűcs Erika
Miskolc havi fizetést kapó szocialista alpolgármestere; a város hat nyertes
pályázaton 4,9 milliárd forint támogatáshoz jutott.
Baráth Etele Csepel önkormányzatához kötődött időszakos szerződéssel a
kerület 165 millió forintot nyert. Baráth Etele az, aki olyan szervezettel
is megbízásos kapcsolatban áll, amely a Nemzeti Fejlesztési Terv II.
pályázatain is nyert támogatást. A Miniszterelnöki Hivatal, amely eseti
megbízás alapján fizetett tavaly az európai pénzekért korábban felelős volt
miniszternek, valamivel több mint 2,5 milliárd forintot nyert.
A Magyar Narancs hangsúlyozta, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Terv
keretében összesen több mint 1500 milliárd forint támogatást igényeltek,
így az összes igény majdnem egy százaléka az említett képviselők valamely
"másodállásánál" landolt.
"Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a képviselők maszekban éppolyan piaci
szereplők lehetnek, mint bárki más, könnyen belátható, hogy személyes
anyagi érdekük fűződhetett a részvételükkel működő szervezet győzelméhez:
hiszen a siker esetén osztalékot, tanácsadói minőségben magasabb szerződési
díjat, önkormányzati pozíciónál jutalmat jelenthet" - írta a lap.
(MTI) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-468369 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pelczne-kiakadt-a-mancs-tenyfeltaro-irasan | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Ágh Péter",
"Baráth Etele",
"Hock Zoltán",
"Nógrádi László",
"Nógrádi Zoltán",
"Pelczné Gáll Ildikó",
"Szatmáry Kristóf",
"Szűcs Erika"
] | [
"Miskolci Egyetem"
] | [
"Bp. XXI. kerület",
"Miskolc",
"Mórahalom"
] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"lobbi"
] | [] |
3,346 | Több százmilliós telekvita Orosházán | Feljelentést tett a Békés Megyei Főügyészségen ismeretlen tettes ellen Németh Béla, Orosháza fideszes polgármestere, mert szerinte MSZP-s elődje idején több százmilliós kár érte a várost. | Németh Béla tegnap sajtótájékoztatón közölte: a földterület 2003-ig állami tulajdonban volt. Akkor a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1,3 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg árverésre. A jó helyen lévő ingatlant az önkormányzat is megvehette volna, de nem licitált rá. Így a 3,9 hektáros földterület 12 millió 70 ezer forintért egy gödi magánszemély tulajdonába került. Néhány hónappal később egy- százaléknyi tulajdonrészt szerzett benne G. Károly budapesti lakos, ám újabb néhány hónap múlva már az egész telek az ő nevére került. Németh Béla kiemelte: 2004 augusztusában Fetser János, Orosháza akkori MSZP-s polgármestere magánszemélyként G. Károllyal együtt kérelmezte a telek kereskedelmi célú felhasználását. Miért volt ez olyan fontos neki, hogy exponálta magát? - kérdezte.
A telek nem sokkal később a budapesti székhelyű Kárpátimmó Kft. birtokába került, amelynek egyik tulajdonosa egy lichtensteini off- shore cég, a másik egy budapesti magánszemély - ügyvezetője pedig G. Károly. A 3,9 hektár földhöz G. Károly és T. Andrea, utóbbi Fetser János fiának élettársa, magánszemélyektől vásárolt még 2,4 hektárt, majd T. Andrea a saját földjét eladta előbb G. Károlynak, ő pedig az általa vezetett Kárpátimmó Kft.-nek. 2005. május 4-én azután a Kárpátimmó Kft. kerek 450 millióért eladta az ingatlant a Tesco Global Th.-nak. Németh Béla szerint az önkormányzat előzőleg úgy változtatta meg a rendezési tervet, hogy egy érdeklődő kereskedelmi multicég számára csak az az ingatlan legyen alkalmas a letelepedésre. A polgármester szerint a várost több százmillió forintos kár érte.
Fetser János (jelenleg MSZP-s országgyűlési képviselő) szerint egy önkormányzatnak nem feladata az ingatlanfejlesztés. 2003-ban, amikor a KVI árverezte a szóban forgó területet, az önkormányzatnak 300 millió adóssága volt, nem is volt abban a helyzetben, hogy kockázatos ingatlanüzletekbe vágjon.
Akkor még nem lehetett tudni, hogy később majd egy multicég akar ingatlant venni. Kérdésünkre, miért személyesen kérte, hogy engedélyezzék G. Károly számára a terület kereskedelmi célú felhasználását, Fetser azt válaszolta: mindenkinek segített, aki megkérte erre. Fia élettársa nem gazdagodott az üzleten, hangsúlyozta, ennek a földhivatalban utána lehet nézni. Fetser állítja: nem követett el törvénysértést. Politikai támadásnak tartja az ügy felmelegítését. | http://nol.hu/archivum/archiv-468279-270963 | https://web.archive.org/web/20170129143916/http://nol.hu/archivum/archiv-468279-270963 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-szazmillios-telekvita-oroshazan | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Fetser János"
] | [
"Kárpátimmó Kft."
] | [
"Orosháza"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
3,347 | Jogerős ítélet - Felmentette a bíróság Kemecse fideszes polgármesterét | Bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének vádja alól Kemecse polgármesterét, a Fidesz megyei alelnökét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság.
| A perben ügyészségi fellebbezés alapján döntő büntetőtanács jóváhagyta az elsőfokú Nyíregyházi Városi Bíróság ítéletét, amely szerint Lipők Sándor és társa nem követett el bűncselekményt a településen történt iskolaberuházás állami és területfejlesztési tanácsi támogatás-kérésnél, mivel nem tévesztette meg a pályázatot elbírálókat az önkormányzati önerő meglétével kapcsolatban.
A másodfokú ítélet kihirdetésének indoklásában Fázsi László bíró hangsúlyozta, hogy a 2001-es, támogatást kérő pályázatban a polgármester feltüntette, hogy - bár hitellel nem lehetett kiváltani a saját forrást - banki kölcsönből kívánják fedezni az önerő egy részét.
A másik részét pedig az önkormányzat költségvetésében jelölték meg, s a nyomozó és a vádhatóság nem vont be könyvvizsgáló szakértőt az összeg meglétének bizonyításához, a helyhatóság 2002-es pénzügyi helyzetéből viszont a bíróság szerint nem lehetett megítélni visszamenőleg, hogy megvolt-e a pénz, vagy sem a pályázat idejének benyújtásakor.
Lipők Sándor elmondta, hogy egy életveszélyessé vált iskola kiváltásához pályáztak mintegy 190 millió forint összegű támogatásra, amit meg is kaptak. A 48 millió forint összegű saját erőt pedig 20 milliós banki kölcsönből, az önkormányzat költségvetéséből, illetve az épület elbontásának költségeiből állták.
A beruházás 2003-ban természetesen megvalósult, politikai ellenfeleim viszont évekig meghurcoltak a bíróságon, hogy nem szabályosan jártam el a pályázat benyújtásánál - tette hozzá Kemecse fideszes polgármestere. | https://hvg.hu/itthon/20071018_kemecse_polgarmester | https://web.archive.org/web/20080425175542/http://hvg.hu/itthon/20071018_kemecse_polgarmester.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogeros-itelet-felmentette-a-birosag-kemecse-fideszes-polgarmesteret | HVG | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Lipők Sándor"
] | [] | [
"Kemecse"
] | [
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"csalás"
] | [] |
3,348 | Nagykövetté repült | Nem Gönci Jánosnak kreáltak egy díszposztot - tudtuk meg a Külügyminisztérium illetékesétől, aki az ilyen ügyekben diplomáciailag kötelező diszkréció miatt neve elhallgatását kérve válaszolt a Népszabadság kérdéseire. | Nagykövetté repült
Gönci nem politikai kinevezett
Népszabadság • Munkatársunktól • 2007. október 18.
Nem Gönci Jánosnak kreáltak egy díszposztot - tudtuk meg a
Külügyminisztérium illetékesétől, aki az ilyen ügyekben diplomáciailag
kötelező diszkréció miatt neve elhallgatását kérve válaszolt a Népszabadság
kérdéseire. A poszt egyébként nem új, Abu-Dzabiban régóta van magyar
nagykövetség - saját tulajdonú ingatlanban -, hiszen az öböl kiemelkedően
fontos a gazdasági kapcsolatokban: a nyolcadik helyen áll a magyar
külgazdasági ranglistán.
A feltételezésre, miszerint a Malév volt vezérigazgatója politikai
kinevezettként, "kárpótlásul" kapta volna a nagyköveti posztot, a külügyi
illetékes elmondta: egyáltalán nem. Gönci személyében azt a
nagykövetjelöltet találták meg, aki megfelel a kiküldetés helyhez szabott
elvárásainak. Abu-Dzabi nem elsősorban a politikai kapcsolatok
szempontjából fontos - azok egyébként kitűnőek -, hanem a nemzetközi
befektetési, pénzügyi, és a kereskedelmi együttműködés területén.
A volt Malév-vezér, aki annak idején bevitte a légitársaságot az OneWorld
repülési egyesülésbe, és sok más, nagy léptékű nemzetközi "üzletelésben"
vett részt, effajta gyakorlata alapján megfelelőnek ígérkezik új posztján. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-468268 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagykovette-repult | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Gönci János"
] | [
"Külügyminisztérium"
] | [] | [
"protekció"
] | [] |
3,349 | Földes Ádám: Titokzokni | Talán a bejglivel indult el a végzetes spirál. A millenniumi tűzijátékra költött 765 millió forint felhasználásának pontos részleteiről anno annyi derült ki Stumpf István minisztertől, hogy "minden magyar állampolgárra összesen 76 forint 50 fillér plusz áfa [jutott], azaz ezeréves születésnapunkhoz mindenki egy tortaszelet árával járult hozzá". | Az Alkotmánybíróság és a nyilvánosság
Talán csak három mérce maradt, melyek eligazíthatnak. Először is az alacsonyabb rendű jogszabályok nem mondhatnak ellent a magasabb rendűeknek - miniszteri rendelet például nem lehet ellentétes törvénnyel. Másodszor: semmilyen jogi norma nem állhat szemben az alkotmánnyal. Harmadszor pedig: alapvető jogainkat csak végső esetben lehet korlátozni, akkor, ha egy másik alapvető jog védelme vagy érvényesülése semmilyen más módon nem érhető el, és a korlátozás csak olyan mértékű lehet, amennyi ehhez feltétlenül szükséges. E három követelmény alapján győződhetünk meg arról, hogy a jogrendben nincsenek kiáltó ellentmondások; hogy az írott jog valóban garantálja jogaink érvényesülését.
Egy olyan rendszer ugyanis, amelyet valóban használnak, ritkán funkcionál hibátlanul. És ha valamely bonyolult gépezetben hibát találunk, jobb, ha nem magunk piszkálunk bele, hanem szerelőt hívunk. Ha valaki úgy látja, a három követelménynek a jogrendszer valamely eleme nem felel meg, akkor forduljon indítványnyal az Alkotmánybírósághoz, és szépen kérje meg őket: vizsgálják meg, vajon nem alkotmánysértő-e a gyanús rendelkezés. Szerencsés ország vagyunk, mert nálunk ezt bárki megteheti (nincs ez így mindenütt). Több szem többet lát, és ha a szerelő hamar érkezik, egykettőre rendbe teheti a masinát. Az AB-nak kevés szerszáma van, de azok jók: gyakran maga semmisíti meg a jogszabályt, máskor a megalkotóját szólítja fel, hogy javítsa ki a hibát.
Két dolog mégis nyugtalaníthat minket. Mi van, ha még senki nem szólt nekik a hiba miatt? És ha valaki szólt is, vajon ideér-e a szerelő időben, avagy az idők végezetéig kell rá várnunk?
A magyar Alkotmánybíróság esetében hiába várunk feleletet e kérdésekre. Pedig elvárhatnánk, hogy az AB működése kiszámíthatóbb legyen, mint a mosógépszerelőé. Az intézményt semmilyen szabály nem köti abban, hogy mennyi idő alatt kell egy ügyet megvizsgálnia. Egyes kérdéseket néhány hét vagy hónap alatt rendeznek, mások akár egy évtizedet is pihennek a testület fiókjaiban. Előfordult már az is, hogy valakinek egy alkotmányellenes jogszabály miatt kellett hoszszú időt rács mögött töltenie, de ez csak a büntetés letöltése után derült ki.
Szintén nehéz kideríteni, hogy másnak is feltűnt-e a hiba és a testület már dolgozik a megoldáson, vagy mi vagyunk a szerencsés észlelők. Ha az adatvédelmi törvény alapján arra kérdezünk rá, hogy terjesztett-e be más egy bizonyos jogszabályhely alkotmányosságát megkérdőjelező indítványt, és hogy hány ilyen beadvány fekszik a nagyra becsült testület előtt, akkor erre - tapasztalataink szerint - választ ad a testület. Magától azonban nem hozza nyilvánosságra, hogy az előtte sorakozó indítványok mely jogszabályok mely szakaszait támadják, miként azt sem, hogy azok mióta várnak elbírálásra. (Pedig ezt az információt tényleg nem lenne nagy kunszt kitenni a honlapjukra.) Ha valaki kísérletet tesz arra, hogy közérdekű adatként kikérjen egy indítványt, kudarcot fog vallani. Az "Alkotmánybíróság erre vonatkozó állandó gyakorlatának megfelelően az indítványozó kifejezett akarata nélkül valamely indítványt nem áll módunkban megküldeni" - szól majd a válasz.
Helyes-e ez így?
Az egyszerűség kedvéért tekintsük úgy, hogy minden jogszabály az összes magyar állampolgárra vonatkozik. Ha valaki egy indítvánnyal egy jogszabály alkotmányellenességére hívja fel az AB figyelmét, és a testület megsemmisíti a jogszabályt vagy annak egy részét, akkor azzal a mindenkire érvényes jogrend változik meg. Nem nehéz belátni, hogy az AB-hoz benyújtott indítványok közügyek, tartalmuk pedig közérdekű információ. Nem tudni pontosan, hogy az Alkotmánybíróság mi alapján cselekszik, amikor megtagadja az indítvány kiadását. Sem az alkotmány, sem az Alkotmánybíróságról szóló törvény, sem a titoktörvény, sem az adatvédelmi törvény nem ad arra jogi alapot, hogy ezt a közérdekű adatkérést meg lehessen tagadni. A testület nem is hivatkozik törvényre - bár közérdekű adatkérést csak törvényes indokok alapján lehetne megtagadni -, hanem a saját "állandó gyakorlatát" tekinti kellő jogalapnak az elutasításra. Ez a gyakorlat azonban a magyar jogrendszerben jelenleg nem bír törvényerővel.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) legutóbb egy olyan indítványt kért ki az AB-tól közérdekű adatként, amely a Btk. drogszabályaival kapcsolatos. Sikertelenül. Indoklásként a fenti mondatocskát kaptuk. Az AB hivatkozhatott volna arra is, hogy az indítványozó személyiségi jogait akarja védeni: ne kerüljön nyilvánosságra, hogy milyen az érvelési technikája, a stílusa, a helyesírása, vagy hogy mi a neve. Ekkor az adatvédelmi törvényben szabályozott két alapjog, a személyes adatok védelméhez való jog és az információszabadság ütközne. Láttunk már ilyet: a halapenz.hu ügyben vagy az ügynök-listák nyilvánosságának örökzöld vitájában. Ha az AB ilyen típusú alkotmányos kérdésként értékelte volna az adatkérést, két módot is találhatott volna a megoldásra. Kiadhatta volna anonimizálva az indítványokat, hiszen az érdeklődőknek úgyis csak a tartalom számít; de át is vághatta volna a gordiuszi csomót. Hisz a testület korábban nem volt ilyen szégyenlős: számos, a Magyar Közlönyben kihirdetett határozatában olvashattuk az indítványozó nevét. Vehette volna példának a népi kezdeményezést is, ahol a kezdeményező jól azonosítható, és az általa megfogalmazott kérdés, amely az aláírásgyűjtő ívre kerül, szintén megjelenik a Magyar Közlönyben. Az AB-hoz intézett indítvány nem kevésbé közügy, mint a népi kezdeményezés, az indítvány megfogalmazása nem árul el többet a szerzőjéről, mint a kérdés, amelynek népszavazásra bocsátásáért aláírásokat gyűjtenek; és a két alkotmányos eszköz hatásfoka is hasonlóan magas lehet. (Hab a tortán, hogy a fenti drogjogi esetben az AB úgy tagadta meg az indítvány kiadását, hogy az indítványozó - az adófizetők pénzéből dolgozó országgyűlési képviselő - a sajtóban saját maga számolt be arról, hogy az AB-hoz fordult.)
Az Alkotmánybíróságnak sem érdeke, hogy elzárkózzon a nyilvánosság elől. Méltatlan találgatásokra ad alapot, hogy nem tudjuk, milyen tartalmú indítványok mennyi ideig hevernek elbírálatlanul előttük. Vajon miért pont nyolc év kellett ahhoz, hogy egy kérdést alaposan megfontoljanak? Miért nem volt elég öt? Vagy miért nem vártak még egy kicsit? Az örökre homályban maradó beadványokból az sem derül ki, vajon az összes pontját alaposan megvizsgálták-e, vajon minden érvet és ellenérvet kellően felderítettek és mérlegeltek-e? Az indítványokról szóló nyilvános vitában számos olyan gondolat megjelenhetne, amelyre az alkotmánybírák addig esetleg nem voltak figyelemmel; a testület határozatait tanulmányozó jogkereső nagyközönség pedig meggyőződhetne arról, hogy az alkotmánybírák a gyenge érveket hogyan zúzzák porrá briliáns indoklásukban. Ez pedig megér egy kis többletterhet és extra kellemetlenséget.
A TASZ által kikért indítványról ezen írás nyomdába küldése után, december 13-án határozott az Alkotmánybíróság. Arról, hogy közérdekű adat-e maga az indítvány és megismerhetjük-e a szövegét, néhány nap múlva, december 20-án a Fővárosi Bíróság dönt. A nyilvánosságnak nincs helye az Alkotmánybíróság ügyvitelében.
Egyelőre. | https://magyarnarancs.hu/egotripp/foldes_adam_titokzokni-52404 | https://web.archive.org/web/20150629155110/https://magyarnarancs.hu/egotripp/foldes_adam_titokzokni-52404 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foldes-adam-titokzokni | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-10-11 00:00:00 | [] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Dunamenti Erőmű Zrt.",
"Gazdasági Minisztérium",
"Hankook",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Microsoft Magyarország Kft."
] | [] | [
"energia",
"privatizáció",
"támogatás",
"átláthatóság"
] | [] |
3,350 | Zuschlag a börtönben fog szilveszterezni | A bíróság kilencven nappal hosszabbította meg Zuschlag János előzetes letartóztatását, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség kérésének megfelelően. | Zuschlag a börtönben fog szilveszterezni
FH
2007-10-18 17:29
A bíróság kilencven nappal hosszabbította meg Zuschlag János előzetes
letartóztatását, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség kérésének megfelelően. A
különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsított politikus előzetesének
meghosszabbítását a hét elején indítványozta az ügyészség.
Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese a
Független Hírügynökségnek elmondta, hogy csütörtökön megkapták a bíróság
döntéséről szóló iratot, melyben kilencven nappal meghosszabbítják a
politikus előzetes letartóztatását. Zuschlag János így legtovább előzetes
letartóztatásban 2008. január 21-ig maradhat rács mögött.
Szabó Ferenc elmondta, hogy az ügyészség a korábban a sajtóban
megjelentekkel ellentétben nem hatvan, hanem kilencven napos hosszabbítást
kért, amit a bíróság most el is rendelt.
Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítják. A
szocialista politikus és társai a gyanú szerint nem arra használták fel
különböző alapítványok pályázatokon nyert pénzeit, amire kapták.
Az ügy nyolc gyanúsítottja közül három ember van előzetes letartóztatásban:
Zuschlag János, korábbi titkára Lados István, és Katus Ferenc, aki korábban
az MSZP kiskunhalasi szervezetének az irodavezetője volt. | http://hirszerzo.hu/belfold/47383_zuschlag_a_bortonben_fog_szilveszterezni | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-a-bortonben-fog-szilveszterezni | Hírszerző | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Zuschlag János"
] | [] | [] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,351 | Tojástánc | Gyurcsány Ferenc múlt héten bejelentett hétpontos köztisztasági csomagja...sokakban, így lapunkban is azt az érzetet keltette, hogy a kormányfő előre menekül párton belüli szorult helyzetéből. | Az eddigi kétkedés (Gyurcsány kommunikációs trükkökkel próbálja elterelni a figyelmet a kurrens problémákról) ily módon újabb elemekkel bővülhet, például azzal, hogy a miniszterelnök olyan eszközhöz nyúlt politikai akaratának érvényesítéséért, amit akkor, amikor a Fidesz él ugyanezzel, helyteleníteni szokott a kormánykoalíció. Merthogy a népszavazást nem erre találták ki; mert az ilyesfajta akciók csak arra jók, hogy felülírják a képviseleti demokrácia alapelveit, súlytalanítsák a végrehajtó hatalmat és így tovább.
Vegyük sorra e szempontokat. A miniszterelnök azt állítja - például ebben az újságban is, néhány oldallal odébb -, hogy a Zuschlag-ügy keltette fölzúdulás miatt ez a legjobb pillanat annak a másfél évtizede húzódó problémahalmaznak a rendbetételére, ami a korrupció melegágya, és ezért mind jobban szétroncsolja az államéletet. A pártfinanszírozás átalakításának a parlamenti pártok időről időre nekiveselkednek - mindhiába. Ami "emberileg" érthető: a képviselőknek végül is a saját magukra vonatkozó szabályokat kellene megszigorítaniuk. Sőt. Le kellene számolniuk mindazokkal a szokásokkal, erkölcsökkel, módszerekkel, amelyek szerint eddig berendezkedtek. Meg kellene változtatniuk életüket. A pártfinanszírozás legutóbbi reformjavaslatának kidolgozásában - melyet az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet koordinált - valamennyi párt részt vett, sőt meg is egyeztek egy végleges változatban. Ezután a Fidesz valami apróság miatt kihátrált az egészből, az MSZP pedig örömmel kapott az alkalmon, hogy ő is becsaphatja maga mögött az ajtót. A pártok akkor elmentek addig, ameddig önszántukból képesek elmenni - de nem jutottak sehová. "Ha máshogy nem megy, akkor ki kell taposni a pártokból az önszabályozást" - vontuk le a konklúziót akkor (augusztus 23-i számunkban). Nos, a miniszterelnök épp ezt teszi: ha a parlament nem szavazza meg a törvényjavaslatát, a néppel akarja kitapostatni pártfinanszírozási pontjainak országházi elfogadtatását. A kormányfő kezdeményezése épp ezért nem azonos súlyú a tan-, vizit- és egyéb díjas kezdeményezéssel. Az utóbbiak a végrehajtó hatalom napi működését kívánnák megakasztani, az előbbi viszont egy olyan fontos, hovatovább a köztársaság alapvető rendjét súlyosan érintő kérdésben igyekszik cselekvésre sarkallni az Országgyűlést, amely kérdésben az Országgyűlés évek óta - s jó okkal vélelmezhetően önérdekből - képtelen a cselekvésre. De használhatnánk a szabotázs szót is.
Valóban puszta "kommunikációs trükkről" lenne szó? A legismertebb ilyen trükk eddigi tapasztalataink szerint az ún. "megfigyelési ügy" volt: az akkori kormány egy hazug, konstruált rémmesével etette a nyilvánosságot éveken át, hogy elterelje a figyelmet adóhivatali elnöke egykori viselt dolgairól. És valóban, tisztasági törvényjavaslatok sincsenek egyelőre. Ám attól a pillanattól - ha elérkezik -, amikor a kormányfői beszédfolyam törvényjavaslatokban materializálódik, szimpla trükkről aligha, politikai tényekről inkább beszélhetünk. Konkrét beterjesztések lesznek, amit vagy támogat az Országgyűlés, vagy nem.
A miniszterelnök emlegette megfelelő pillanat azonban egybeesni látszik az utolsó pillanattal is. Gyurcsány helyzete az MSZP és a kormány tartós népszerűtlensége, s az ő mind kisebb társadalmi elfogadottsága miatt egyre nehezebb. A Zuschlag-ügy pedig akkor is kínos a számára, ha esetleg valóban semmi köze sincs hozzá. Másfél éve az MSZP-ben még úgy tartották, hogy a vízen is járhatna, most egyre többször mondják azt, hogy "időben meg kellene válni" tőle. Azaz Gyurcsánynak minél nagyobb görögtűzre van szüksége ahhoz, hogy pozíciójának bizonytalanságát elleplezze - a társadalmi, de még a párton belüli esetleges népszerűtlenséget túlélheti (persze csak akkor, ha az időleges), a gyengeség látszatába viszont azonnal belebukna. Most még elég erős ahhoz, hogy ő kezdeményezzen hatalmi játszmát. Erre valóban most adódott a megfelelő pillanat: egyelőre nincs kihívója a párton belül, s bár a frakcióból erős szitkozódás hallik, a végek változatlanul támogatják. Előrukkolt hát valamivel, ráadásul az - Medgyessy Péter bágyatag közjogi javaslataival (kétkamarás parlament, közös listás indulás az ellenzékkel az EP-választáson) szemben - a valós gondok megoldására irányul.
A népszavazás lehetőségének lebegtetésével Gyurcsány - kedden ez legalábbis így látszik - kész helyzet elé állította pártját. Téved, aki azt hiszi, hogy a miniszterelnököt legfőképp a Fidesz érdekli. Hisz leváltani nem a Fidesz tudja, hanem az MSZP. Épp ezért ugyanúgy az MSZP-vel kell megbirkóznia először, ahogyan 2005 tavaszán-nyarán is, a számukra sikertelen államfőválasztás idején. Helyzete azonban nem ugyanaz, mint akkor: az őszödi beszéd, a megszorítások, a reformpolitika döcögőssége és olykori kaotikussága kikezdte a hitelét. A fölfelé kapaszkodást a saját pártjában, annak erős emberein és a frakción át kell kezdenie. És ha az ő támogatásukat meg is nyeri, még mindig alig valamit ért el. Újra el kell hitetnie 2006-os szavazóival, hogy nem csak hiperaktív, beszédmániás miniszterelnök, de cselekvőképes is.
Orbán Viktor csak ezek után következik. Ha odáig egyáltalán elér - mert a minduntalan előrefele rohanó kormányfő lába alatt egyre szűkül a mezsgye. | https://magyarnarancs.hu/aszerk/tojastanc-67734 | https://web.archive.org/web/20150612004542/https://magyarnarancs.hu/aszerk/tojastanc-67734 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tojastanc | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-10-11 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"összeférhetetlenség",
"átláthatóság",
"belföld"
] | [] |
3,352 | Európai keretből is jutott Zuschlagéknak | Lapunk információi szerint az Európai Unió Ifjúság 2000-2006 nevű programjának magyarországi keretéből több mint húszmillió forint jutott azoknak a szervezeteknek, amelyek a Zuschlag-ügyben az ügyészség látókörébe kerültek. | http://nol.hu/archivum/archiv-468404 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/europai-keretbol-is-jutott-zuschlageknak | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-19 00:00:00 | [
"Deutsch Tamás",
"Göncz Kinga",
"Gyurcsány Ferenc",
"Jánosi György",
"Katus Ferenc",
"Kullai Tamás",
"Marsovszky Balázs",
"Őri András",
"Vámosi Zsolt",
"Zuschlag János"
] | [
"Biztos Pont Ifjúsági Egyesület",
"Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány",
"Fiatal Városért Egyesület",
"Hoppá Egyesület",
"Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat",
"Sportminisztérium",
"Y-Generáció Egyesület"
] | [] | [
"támogatás",
"csalás",
"EU"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
|
3,353 | Veres továbbra is titkolja | Továbbra is titkolja a pénzügyminiszter, hogy hogyan és mikor térítette meg az 55 millió forintot a Bogát-Ferr Kft., amelyben Kabai Károllyal együtt ő is tulajdonos volt. | 2007-10-15 21:59
Veres továbbra is titkolja
Továbbra is titkolja a pénzügyminiszter, hogy hogyan és mikor térítette meg
az 55 millió forintot a Bogát-Ferr Kft., amelyben Kabai Károllyal együtt ő
is tulajdonos volt. A Fidesz - a parlamentben napirend előtt kérdezte a
szocialista Veres Jánost.
55 millió forint áfát igényelt vissza 1991 és 1995 között jogosulatlanul a
Bogát-Ferr Kft. fiktív számlák alapján. Ezeket a cég nincstelen és gyakran
analfabéta ügyfelei állították ki. A kft.-t a szocialista Veres János és az
időközben adócsalásért három és fél évre elítélt Kabai Károly közösen
alapították. A pénzügyminiszter ennek ellenére azt állítja, nem tudott
arról, hogy a számlák hamisak, korábban pedig még az ügyet kirobbantó HVG-
nek is azt nyilatkozta: a kár megtérítéséről sem tudott.
Azt, hogy az 55 milliót mikor térítette meg a nyírbogáti kft., nem tudtuk
meg: az APEH adótitokra hivatkozva nem adott felvilágosítást. Veres János
sem árul el többet, a parlamentben is mindössze annyit mondott: szerinte
politikai okokból támadják, ez áll a sorozatos botrányok mögött.
"Én azt gondolom, hogy ez a politikának nem a teteje, hanem az alja. Nem
gondolom, hogy helyes lenne, hogy Magyarországon ilyen jellegű kérdésekkel
bárkinek kellene és szükséges lenne foglalkoznia" - mondta el a
pénzügyminiszter.
A vizsgálat során 1038 fiktív számla került elő. A Vám és Pénzügyőrség csak
az ezeket kiállító embereket vizsgálta - a cég vezetése elleni nyomozást
viszont megszüntette. A VPOP ma is csak annyit közölt: a Heti Világgazdaság
nem írt igazat, amikor arra utalt, hogy a szervezet szándékosan állította
le nyírbogáti kft. ellen az eljárást.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök továbbra is kitart az adócsalási botrányba
keveredett pénzügyminisztere mellett. | http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=180297 | https://web.archive.org/web/20071215203358/http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=180297 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veres-tovabbra-is-titkolja | HírTv | hungarian-news | 2007-10-15 00:00:00 | [
"Kabai Károly",
"Veres János"
] | [
"Bogát-Ferr Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
3,354 | Meghosszabbították Zuschlag előzetes letartóztatását | Három hónappal, 2008. január 21-ig meghosszabbította a Szegedi Városi Bíróság a különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsított Zuschlag János előzetes letartóztatását. | Meghosszabbították Zuschlag előzetes letartóztatását
NOL • Népszabadság Online • 2007. október 19.
Három hónappal, 2008. január 21-ig meghosszabbította a Szegedi Városi
Bíróság a különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsított Zuschlag János
előzetes letartóztatását - tájékoztatott Cseh Attila, a Csongrád Megyei
Bíróság szóvivője.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványozta Zuschlag János előzetes
letartóztatásának 2008. január 21-ig történő meghosszabbítását - közölte a
megyei bíróság elnökhelyettese.
A Szegedi Városi Bíróság az ügyészségi indítvánnyal egyező végzésével
Zuschlag János gyanúsított előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróságnak
a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb három
hónapnyi időtartamra, 2008. január hó 21-ig meghosszabbította - közölte a
bíró.
A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak ítélte, a meghosszabbítást
egyrészt változatlanul a szökés, elrejtőzés veszélyével, másrészt a tanúk
esetleges befolyásolásával, bizonyítékok megsemmisítésének veszélyével
indokolta.
A Szegedi Városi Bíróság szeptember 21-én helyezte harminc napra előzetes
letartóztatásba Zuschlag Jánost, akit a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség
különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben
elkövetett csalással gyanúsít társadalmi szervezetek által szabálytalanul
felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban.
A bíróság ezt követően az ügy két további gyanúsítottja, Lados István -
Zuschlag János személyi titkára - és Katus Ferenc előzetes
letartoztatásáról is döntött.
A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, amelynek
következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított
vizsgálatot, számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több
alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A
nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok
mintegy 50 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű
használatával" nem tudnak elszámolni. (MTI) | http://nol.hu/cikk/468509/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meghosszabbitottak-zuschlag-elozetes-letartoztatasat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-19 00:00:00 | [
"Katus Ferenc",
"Lados István",
"Zuschlag János"
] | [] | [] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,355 | Újabb állami ingatlanok lenyúlása a Kopaszi-gateben | Feljelentés-kiegészítést nyújtott be a Fővárosi Főügyészségen a Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl egy részének értékesítése ügyében a fideszes Schneller Domokos. | Schneller Domonkos szeptember 26-án tett büntetőfeljelentést az ügyben a Legfőbb Ügyészségen. Szakértők azt mondják: a Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl egy része a XI. kerület legértékesebb területei, és ezeket a képviselő szerint áron alul szerezte meg három év alatt az a cég, amelynek Leisztinger Tamás vállalkozó a többsége tulajdonosa. Később Leisztinger Tamás nagy haszonnal túladott rajtuk, de nem valósította meg azokat a fejlesztéseket, amelyeket korábban az önkormányzatnak ígért, így a feljelentés szerint komoly kár érte Újbudát.
Schneller Domokos szerint időközben olyan ügyek kerültek elő, amelyek azt a látszatot keltik, hogy önkormányzati területeken kívül volt állami tulajdonú ingatlanok is bekerültek a "Leisztinger-birodalomba". Ezek közül az egyik ingatlant a XI. kerületi önkormányzat közrejátszásával sikerült átjátszani Leisztinger Tamásnak, pályáztatás nélkül. Jó néhány jogszabályt megsértettek, hiszen mindez az önkormányzati választások előtt három nappal történt, amikor már nem lehettek meggyőződve arról, hogy Molnár Gyula marad a polgármester. Azt akarták elérni, hogy az esetleges Fidesz-győzelem esetén se lehessen visszafordítani ezt az ügyletet - állítja Schneller Domonkos.
Egy másik ügy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság telkeiről szól, ezek 2005 szeptemberében kerültek a SAMPAIO Kft. nevű cégbe - mondta az újbudai fideszes képviselő. Hangsúlyozta: ennek a cégnek ügyvezetője és tulajdonosa akkor Rózsa István György volt, aki az MDF országgyűlési listáján előkelő helyen szerepelt a 2006-os országgyűlési választások idején. A SAMPAIO Kft. mindössze 6600 forintos négyzetméter-áron jutott hozzá ezekhez a területekhez.
A két, a gyanú szerint állami vagyonokat érintő eset miatt adott át Schneller Domonkos feljelentés-kiegészítést csütörtökön a Legfőbb Ügyészség képviselőjének. | https://index.hu/belfold/kopaszi8152/ | https://web.archive.org/web/20220406003801/https://index.hu/belfold/kopaszi8152/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-allami-ingatlanok-lenyulasa-a-kopaszi-gateben | Index | hungarian-news | 2007-10-19 00:00:00 | [
"Leisztinger Tamás",
"Molnár Gyula",
"Rózsa István György"
] | [
"MDF",
"Sampaio Kft."
] | [
"Bp. XI. kerület"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"gazdálkodás"
] | [
"Kopaszi-gát"
] |
3,356 | A Fidesz cégügyeiről faggatná Veres Jánost | Az ellenzék azt követeli, hogy a Veres János a Parlament költségvetési bizottsága előtt adjon számot a törvénytelenül megszerzett 55 milliós áfavisszatérítésről, annak állítólagos visszatérítéséről. | Veres János meghallgatását kezdeményezik az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes tagjai. Az ellenzéki honatyák a pénzügyminiszter korábbi cégügyeit firtatnák.
A fideszes Balsai István a Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent lapinformációkra hivatkozva közölte: a hírek szerint Veres János egykori cége nem önként szolgáltatta vissza a hatóságoknak a törvénytelenül megszerzett 55 millió forintos áfavisszatérítést.
Az ellenzéki politikus szerint a meghallgatás során azt szeretnék tisztázni, mi is történt az ügyben érintett céggel az 1990-es évek elején, amikor annak Veres János tulajdonosa és ügyvezetője volt, és további információkat akarnak kapni a jogtalanul visszaigényelt 55 millió forintos áfa sorsáról is. (Korábban Veres azt mondta: ez a pénz visszakerült az államhoz visszakerült.)
Mert, mondta Balsai István (szintén lapinformációkat citálva), a nyíregyházi cégbíróságon nincs nyoma a Veres János és Kabai Károly által jegyzett cég 1992-es mérlegének. | https://index.hu/belfold/Veres322/ | https://web.archive.org/web/20211206003816/https://index.hu/belfold/Veres322/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-cegugyeirol-faggatna-veres-janost | Index | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Veres János"
] | [
"Bogát-Ferr Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
3,357 | Pártpénztárnokokat küldene börtönbe az MSZP | Háromhetes kampány, kampányszámla, háromszoros állami támogatás, "lex Magyar Vizsla" – egyebek között ezek szerepelnek a pártfinanszírozási törvény módosítására irányuló szocialista javaslatban. | http://hirszerzo.hu/belfold/47390_partpenztarnokokat_kuldene_bortonbe_az_mszp | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/partpenztarnokokat-kuldene-bortonbe-az-mszp | Hírszerző | hungarian-news | 2007-10-19 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"belföld"
] | [] |
|
3,358 | Két feljelentés Terézváros vezetése ellen | Feljelenti a rendőrségen a terézvárosi önkormányzatot a "Kincsünk a piac - Hunyadi tér" elnevezésű alakulat - jelentette be a civil szerveződés tegnap, a VI. kerületi polgármesteri hivatal előtt. | Feljelenti a rendőrségen a terézvárosi önkormányzatot a "Kincsünk a piac - Hunyadi tér" elnevezésű alakulat - jelentette be a civil szerveződés tegnap, a VI. kerületi polgármesteri hivatal előtt. Az indok: úgy látják, hogy a kerület vezetősége nem bánik megfelelően a rá bízott közvagyonnal.
A csoport ezer aláírást gyűjtött, így tiltakozva az ellen, hogy a Hunyadi téri csarnokot egy befektető a mostani profilt jórészt megváltoztatva hasznosítaná, Európa Ház néven. A szóban forgó befektető ugyan október elején azt kérte, hogy bontsák fel a hasznosításról szóló szindikátusi szerződést - a képviselő-testület tegnap bele is egyezett ebbe - a civilek azonban úgy tudják, a kerület nem mondott le az Európa Házról, csak éppen új befektetőt keres hozzá. A tiltakozóknak az sem tetszik, hogy a projekt részeként mélygarázst építenének a Hunyadi térre, amely szerintük nyilvánvalóan a fák - legalábbis egy részének - kivágásával jár.
Tegnap ugyanakkor és ugyanott a Nagymező utcaiak is felvonultak, ugyancsak tudatva, hogy a rendőrséghez fordulnak. Mint ismert, a Nagymező utcában korábban mélygarázst kezdtek építeni; a munkát a lakók fellépésére leállítottak, de a kiásott árkokat azóta sem temették be, így - mondják - veszélybe kerültek a fák. Ők ezért tesznek feljelentést. Mint arról korábban többször beszámoltunk, a környező lakosok többször is tilatkoztak a beruházás ellen, többnyire környezetvédelmi szempontok miatt.
A Hunyadi téri csarnok a műemlékvédelmi eljárás utolsó szakszában áll | http://nol.hu/archivum/archiv-468433-271110 | https://web.archive.org/web/20170116045822/http://nol.hu/archivum/archiv-468433-271110 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-feljelentes-terezvaros-vezetese-ellen | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-19 00:00:00 | [] | [
"Európa Ház Zrt."
] | [
"Bp. VI. kerület"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"parkolás",
"gazdálkodás"
] | [
"Mélygarázs"
] |
3,359 | Fidesz-MSZP: vállvetve folyt a pénzosztás a "baráti" egyesületeknek | Teljesen nyilvánvaló volt, hogy a Fidesz és az MSZP leosztotta egymás között a pályázati támogatásokat a parlamentben az erről döntő bizottságban - mondja a lapunknak adott interjúban Béki Gabriella. | Fidesz-MSZP: vállvetve folyt a pénzosztás a "baráti" egyesületeknek
Interjú Béki Gabriella SZDSZ-es képviselővel
Kósa András
2007-10-18 20:30
Teljesen nyilvánvaló volt, hogy a Fidesz és az MSZP leosztotta egymás
között a pályázati támogatásokat a parlamentben az erről döntő bizottságban
- mondja a lapunknak adott interjúban Béki Gabriella. Az SZDSZ-es képviselő
egy - a Zuschlag-ügy kapcsán most elhíresült - 2001-es felszólalásában
felhívta már erre a figyelmet, most a részletekről kérdeztük.
Hegyi Gyula és Zuschlag János szocialista, valamint Halász János fideszes
képviselő együtt nyújtotta be annak idején a parlamentnek a bizottság
beszámolóját a parlamentnek, amit az "ésszerű szakmai konszenzus" egyik
szép megnyilvánulásaként értékeltek. Az SZDSZ volt az egyetlen, amelyik nem
támogatta ezt. A "szakmai konszenzus" valójában politikai mutyit rejtett?
Teljesen nyilvánvaló volt, hogy leosztották a lapokat. A pénzosztás azzal
kezdődött, hogy egy bizottság megfogalmazta a szabályokat, amelyek mentén
egy civil szervezet támogatáshoz juthat. Azonban jó néhány szervezetnél
ezeket nem vették figyelembe. Én ezeket tettem szóvá, és azt, hogy olyan
szervezet is kapott támogatást, amelyik még be sem volt jegyezve, pedig
előírtuk, hogy legalább egy éves működés a feltétel. Minden képviselőnek
lehetősége volt, hogy a pályázatokat áttanulmányozza, én megtettem.
Személyi összefüggések okán alaposan feltételezhettem, hogy szatellit
szervezetekről van szó.
Úgy tűnik, van egy csomó érdekes nevű Nógrád megyei szervezet, amelyek - az
ön szavaiból következtetve - fideszes kötődésűek lehettek. Ilyenek a Nyugat-
Nógrádi Ifjúsági és Kulturális Egyesület, amelyik 2001-ben 660 ezer
forintot kapott; a Kelet-Nógrádi Ifjúsági és Kulturális Egyesület, amelynek
szintén 660 ezer forintot utaltak; vagy a Fiatalok Együtt Salgótarjánért
Egyesület, amelynek 540 ezret. Az átlagos támogatási összeg ehhez képest
300-400 ezer forint volt ismereteim szerint. A másik oldalon vannak a már
ismert "Zuschlag-egyesületek", a még be sem jegyzett Atlasz a maga "csak"
470 ezrével, vagy a 630 ezres támogatással bíró XXI. Századi Kulturális
Egyesület.
Így van. Ez a legfontosabb ebben a történetben, hogy mindkét nagy párt
képviselőihez kötődtek ilyen szervezetek.
Hogy nyilvánult meg az összejátszás a pártok között a pénzek elbírálásánál?
Kölcsönösen egymás figyelmébe ajánlották a saját szervezeteiket a pártok?
Nem, éppen ellenkezőleg. Szerették volna, ha ezeket a szervezeteket
semmiféle figyelem nem kíséri. A parlamenti bizottság mellett öt tematikus
albizottság működött, ezekben egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő
végezte szakértők bevonásával a pályázatok elbírálását. Hozzám például a
szociális és egészségügyi szervezetek tartoztak, több mint ötszáz pályázat.
Én ezeket egytől egyig végignéztem, és egymáshoz képest is értékeltem őket,
hogy melyiknek mennyi támogatás indokolt.
Béki Gabriella: "Mindkét nagy párt képviselőihez kötődtek ilyen
szervezetek" (Fotók: MTI)
Abban az albizottságban, ahol Zuschlag János volt az egyik képviselő, a
többi pályázathoz képest relatíve magasabb összeget javasolt ezeknek az
ominózus pályázatoknak. Az albizottságok előterjesztéseit együtt tárgyalta
a parlamenti testület. Itt lehetett érdemben kifogást tenni, vitatkozni. Én
meg is tettem, mert - még egyszer mondom - utánanéztem ezeknek a
pályázatoknak is. Szerintem több esetben eleve ki kellett volna zárni őket
a pályázatból, nemhogy a többi szervezethet képest magasabb összeget
javasolni a számukra.
Milyen problémák voltak ezekkel a pályázatokkal?
Például olyan, mint amit az előbb említettem, hogy a bejegyzésről szóló
bírósági végzést nem is csatolták, holott kértük ezt, az alapító okiratot,
az alapszabályt is. A bizottság halálosan komolyan tudta venni, ha valaki
pályázatán egy nappal későbbi postai bélyegző szerepelt, és egyből
kizárták, ugyanakkor be sem jegyzett szervezetet támogatásra méltónak
tartottak. Ez szemet szúrhatott volna másnak is.
Amikor ezeket szóvá tette az ülésen, milyen válaszok érkeztek a többi
képviselőtől?
Kitérő válaszok. Majd a bizottság - általában az én ellenszavazatom mellett
- nagy többséggel megszavazta a támogatást. Gyakorlat volt, hogy - minek
mindent rögzíteni alapon - leállították a jegyzőkönyv-vezetést, amikor
elkezdtünk ezeken vitatkozni.
Mekkora összegről volt itt szó?
Relatíve kevésről, a mi bizottságunk 300-400 millió forintról dönthetett
évente - a pályázati igények ennek 10-12-szeresét tették ki. De ez csak a
jéghegy csúcsa volt, már a legkorábbi időkben kifogásoltuk, hogy amíg mi
itt politikai színtéren küzdünk, ennek a sokszorosát biztosítja a
költségvetés a civilek számára, ez a 90-es évek közepén is 5-6 milliárd
forint volt, miközben igazán reflektorfénybe csak ez a 300-400 milliós
pénzosztás került. | http://hirszerzo.hu/belfold/47351_fideszmszp_vallvetve_folyt_a_penzosztas_a_b | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-mszp-vallvetve-folyt-a-penzosztas-a-barati-egyesuleteknek | Hírszerző | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Halász János",
"Hegyi Gyula",
"Zuschlag János"
] | [
"Atlas Egyesület",
"Fiatalok Együtt Salgótarjánért Egyesület",
"Fidesz",
"Kelet-Nógrádi Ifjúsági és Kulturális Egyesület",
"MSZP",
"Nyugat-Nógrádi Ifjúsági és Kulturális Egyesület",
"Parlament",
"XXI. Századi Kulturális Egyesület"
] | [] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,360 | Cégügyek: Veres János meghallgatását kezdeményezik | Az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes tagjai Veres János meghallgatását kezdeményezik a testületben, a pénzügyminiszter korábbi cégügyeivel kapcsolatban. | A Fidesz arra kíváncsi, mi történt a pénzügyminiszter egykori cégénél abban az időszakban, amikor ő látta el az ügyvezetői teendőket.
Balsai István csütörtöki lapinformációkra hivatkozva közölte: a hírek szerint Veres János egykori cége nem önként szolgáltatta vissza a hatóságoknak a törvénytelenül megszerzett 55 millió forintos áfavisszatérítést. Mint mondta, a sajtóból az tudható, hogy az ügyben érintett céget felszámolták.
A pénzügyminiszter, aki jelenleg hivatalos úton az Egyesült Államokban tartózkodik, a jövő héten áll a bizottság rendelkezésére – mondta Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke, aki hangsúlyozta azt is, hogy az eljáró hatóságok nem állapítottak meg jogsértést a társaságnál. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/10/cegugyek-veres-janos-meghallgatasat-kezdemenyezik | https://web.archive.org/web/20080119172036/http://www.mno.hu/portal/523458 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cegugyek-veres-janos-meghallgatasat-kezdemenyezik | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Veres János"
] | [
"Bogát-Ferr Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
3,361 | Nagy Imre, Dóra Ottó: pártemberek a HM-cégek élén | Nagy Imrét, a KISZ egykori első titkárát és Dóra Ottót, az MSZP Nógrád megyei elnökségi tagját nevezték ki nemrég igazgatósági elnöknek a honvédelmi tárca két nyereséges cégében. | 2007.10.19. 04:00
Nagy Imrét, a KISZ egykori első titkárát és Dóra Ottót, az MSZP Nógrád megyei elnökségi tagját nevezték ki nemrég igazgatósági elnöknek a honvédelmi tárca két nyereséges cégében. A szaktárca állítja: sem a politikai, sem az üzleti kapcsolatnak nincs köze a kinevezésekhez.
Nagy Imre utolsó KISZ-vezér lett nemrég a Honvédelmi Minisztérium (HM) legnagyobb cége, a több száz millió forintos részvényvagyonnal rendelkező HM EI Zrt. igazgatósági elnöke. A volt első titkár 1988–89-ben vezényelhette le a KISZ megszűnését, Gyurcsány Ferenc egyik belső ellenfeleként a kommunista ifjúsági szervezetben. Nagyból később a KISZ-utódszervezet, a Demisz első embere lett, majd ennek elhalása után a Caola háztartási vegyipari vállalat vezérigazgatói posztját foglalta el. A céget névleges összegért privatizálták a rendszerváltozás után. A HM másik nyereséges társaságához, a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt.-hez a napokban Dóra Ottót, az MSZP Nógrád megyei elnökségi tagját, a megyei közgyűlés volt elnökét nevezték ki az igazgatóság élére. A HM sajtóosztályán állítják: a szocialista politikus kinevezése nincs összefüggésben az MSZP-s párttagságával. Mint közölték, Dóra Ottó elnökké választásának oka „iparszervezésben – ezen belül a gépiparban – szerzett széles körű tapasztalatai, kiterjedt kapcsolatrendszere, amelyek előreláthatóan hozzájárulnak majd a cég még nyereségesebbé, még eredményesebbé tételéhez”. Nagy Imre közgazdász széles körű üzleti tapasztalatokkal és üzleti kapcsolatokkal rendelkezik, amely ismeretek nagymértékben segíthetik a HM EI Zrt. munkáját, amely az elkövetkezendő években fontos feladatot vállal a civil szférának nyújtandó szolgáltatások értékesítésében – közölte lapunkkal a HM sajtóosztálya a másik kinevezéssel kapcsolatban. Bocskai István szóvivő hozzátette: Nagy Imre 1990 óta nem foglalkozik aktívan politikával, a cég operatív irányítását jelenleg is Koltai Gábor vezérigazgató látja el. A tárca nem politikai szimpátia alapján választja ki az igazgatótanács elnöki és más, kulcsbeosztású, vezető állományú személyeit. Bizonyíték erre, hogy több ciklus óta lát el kiemelt gazdasági-vezetői pozíciót olyan személy, aki jelenlegi megbízatása előtt egy Budapest környéki, kisgazda többségű város vezetőjeként tevékenykedett, és olyan is, akinek közvetlen hozzátartozója jelenleg is a Fidesz regionális politikusaként dolgozik. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/10/nagy-imre-dora-otto-partemberek-a-hm-cegek-elen | https://web.archive.org/web/20080120200948/http://www.mno.hu/portal/523527 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-imre-dora-otto-partemberek-a-hm-cegek-elen | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-19 00:00:00 | [
"Dóra Ottó",
"Nagy Imre (HM EI-KISZ)"
] | [
"HM Arzenál Zrt.",
"HM EI Zrt."
] | [] | [
"protekció",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
3,362 | Államtitkári korrupciót sejt az agrártárcánál a MAGOSZ | A tárca egyik államtitkára által elkövetett jogsértést feltételez a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) egy újfehértói állami földeladási ügyben. | 2007.10.18. 17:15
A tárca egyik államtitkára által elkövetett jogsértést feltételez a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) egy újfehértói állami földeladási ügyben.
„A MAGOSZ birtokába jutott ügyirat szerint az államtitkár földbirtok-politikai irányelvekre hivatkozva felülvizsgált egy újfehértói állami földeladási pályázatot és érvénytelenítette a pályázati eljárást” – közölte Budai Gyula, a szervezet igazgatója csütörtökön. Hangsúlyozta: ehhez az államtitkárnak nem volt joga, ráadásul erről a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szűk körű vezetői értekezlete is tudott.
Kijelentette: felszólítják a földművelésügyi minisztert soron kívüli vizsgálat lefolytatására, hozza nyilvánosságra az érintett államtitkár nevét, továbbá a szűk körű vezetői értekezlet résztvevőinek névsorát. Amennyiben ez nem történik meg, a MAGOSZ hozza nyilvánosságra a neveket, s követeli majd az érintett államtitkár azonnali eltávolítását.
A MAGOSZ szövetségi igazgatójának véleménye szerint le kell mondania az üggyel kapcsolatban Demendi Lászlónak, az MSZP szabolcsi országgyűlési képviselőjének is, mivel választókerületében ez már a harmadik korrupciógyanús földügylet.
A sajtótájékoztatón részt vett Tilki Attila, a Fidesz szabolcsi elnöke, országgyűlési képviselője, aki szerint „egy országgyűlési képviselőnek tudnia kell mi történik a körzetében, s ha nem tudja, akkor azért kell távoznia”. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/allamtitkari-korrupciot-sejt-az-agrartarcanal-a-magosz | https://web.archive.org/web/20080120201110/http://www.mno.hu/portal/523467 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allamtitkari-korrupciot-sejt-az-agrartarcanal-a-magosz | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Demendi László"
] | [
"Földművelésügyi Minisztérium"
] | [
"Újfehértó"
] | [
"ingatlan",
"hivatali visszaélés"
] | [] |
3,363 | Kopaszi-gate: dagad a botrány | Schneller Domokos XI. kerületi fideszes képviselő beadta az ügyészségre a Lágymányosi-öböl miatt tett feljelentésének kiegészítését. | Kopaszi-gate: dagad a botrány
Schneller Domokos XI. kerületi fideszes képviselő beadta az ügyészségre a
Lágymányosi-öböl miatt tett feljelentésének kiegészítését. Gyanúja szerint
nemcsak az önkormányzati, hanem a kincstári telkek is piaci ár alatt
kerültek Leisztinger Tamás szocialista kötődésű vállalkozóhoz.
Mint arról elsőként beszámoltunk, Schneller Domokos fideszes önkormányzati
képviselő feljelentéskiegészítést készített a Lágymányosi-öböl harminchat
hektáros területének eladása ügyében. A Fővárosi Főügyészséghez hetekkel
korábban küldött feljelentést a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól származó
két ingatlanra is kiterjesztette. Egy 3,6 hektáros Budafoki úti
saroktelekhez az önkormányzat névértéken jutott, majd érdemi haszon nélkül
adta át Leisztinger Tamás érdekeltségeinek. A másik, 3,3 hektáros ingatlant
a szocialista kötődésű vállalkozó egyik érdekeltsége, a Sampaio Kft.
vásárolta meg, majd hozzákapcsolta a Budai Hőerőműtől vett területhez.
Schneller az államháztartási törvény és az üvegzsebtörvény megsértése miatt
tett feljelentést, az ügyészség két hete nyomozást rendelt el.
A XI. Kerületi Önkormányzat a Lágymányosi-öböl partján fekvő területeivel
szomszédos ingatlant a Lágymányosi Szabadidőközpont megvalósítása miatt
vásárolta. Ez azonban nem épült fel, az értékes telkek pedig több cégen
átfuttatva Leisztingernél kötöttek ki. Az ellenzéki politikus szerint
Újbuda tulajdonképpen a vállalkozó strómanjankét működött közre a terület
értékesítésében. A XI. kerület ugyanis az öböllel együtt ezt is bevitte az
Öböl XI. Kft.-be, majd fokozatosan eladogatta ötvenszázalékos
tulajdonrészét. Miután Leisztinger kivásárolta a kerületet, a
projekttársaságot eladta egy portugál ingatlanfejlesztőnek. A HVG
értesülése szerint az Öböl Invest Kft. 75 százalékáért huszonötmilliárd
forintot kapott. Ezzel szemben Újbuda, bár négyszer annyi területet
apportált az üzletbe, 1,9 milliárdhoz és egy befejezetlen parkhoz jutott a
Kopaszigáton, az ígért gyalogoshíd nélkül.
A Fidesz szerint 10-15 milliárdos haszonról mondott le a kerület. Schneller
Domokos úgy látja, a jelentős értékvesztést már a szomszédos ingatlanok
aránytalan beszámítása előrevetítette, hiszen az önkormányzat telke
négyzetméterenként hatezer, az egykori KVI-föld tízezer, míg Leisztinger
Tamás területe 14 ezer forintért került a feladatát nem teljesítő
projektcégbe.
Zsidai Péter | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/kopaszigate_dagad_a_botrany.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kopaszi-gate-dagad-a-botrany | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Leisztinger Tamás"
] | [
"Öböl Invest Kft.",
"Öböl XI. Kft.",
"Sampaio Kft."
] | [
"Bp. XI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] | [
"Kopaszi-gát"
] |
3,364 | 484,5 millió állami pénzt nyert 2000 óta Gyárfás cége | 484,5 millió forintnyi minisztériumi pályázati támogatást, valamint állami megrendelést nyert el a Nap-kelte című adás számára is műsorokat gyártó St. Plusz Kft. | 484,5 millió forintnyi minisztériumi pályázati támogatást, valamint állami megrendelést nyert el a Nap-kelte című adás számára is műsorokat gyártó St. Plusz Kft. 2000 óta. Gyárfás Tamás cége műsorok és kisfilmek készítésére, stúdióbeszélgetésekre is nyert pénzeket, de könyveket is vásároltak a cégtől állami intézmények. Az [origo] által vizsgált időszak mindhárom kormánya alatt szerződött több minisztérium is valamilyen módon a magánkézben lévő vállalkozással. Volt arra is példa, hogy kampányidőszakban sűrűsödtek meg az együttműködések.
"Persze, hogy pályázunk, és ha nyerünk, akkor nagyon boldogok vagyunk" - reagált Gyárfás Tamás az [origo]-nak arra, hogy az elmúlt években a minisztériumok többségétől milliós, nem ritkán tízmilliós pályázati támogatást nyert cége, az St. Plusz Kft., amely a Nap-kelte című reggeli televíziós adás számára is készített műsorokat. A producer közölte: "Van egy emberünk, akinek az a dolga, hogy pályázzunk. Ez csak nem bűn?" - kérdezett vissza.
Az [origo] azt követően kérte be a minisztériumoktól a Gyárfás cége által elnyert állami pályázatok és megállapodások listáját, hogy a hvg.hu internetes oldalon, szeptember végén megjelent egy interjú, melyben Topolánszky Ákos, korábbi kábítószerügyi helyettes államtitkár azt állította: Gyárfás cége "számos pályázatot nyújtott be és nyújt be azóta is, különböző minisztériumokhoz". Gyárfás a cikkre levélben reagált, melyben tagadta Topolánszky több állítását: "Tény, hogy a vezetésem alatt álló St.Plusz Kft. gyakran pályázik, és erre - mint bárki másnak - joga van. Az adott ügyben tett állítással szemben senkitől sem kértem elvtelen támogatást... Csak a teljesség kedvéért közlöm, hogy az interjúban leírt össszeg sem igaz. Kevesebb... Csak kellő helytállással lehet hosszú távon eredményt elérni" - fogalmazott a hvg.hu-n megjelent levél szerint.
Október 8-án arról írt az internetes oldal, hogy a Nap-kelte című műsorban beszélgetésekért fizettek fővárosi közműcégek. Gyárfás erre újabb levelében úgy reagált: "Ami tény, a Nap-kelte műsorában több éven át, minden pénteken, kb. 8.40 és 8.55 között került sugárzásra a Fő a város! című sorozat. Ennek keretében a fővárosi témák kerültek kizárólagosan terítékre... A megnevezett cégekkel, így a Fővárosi Gázművekkel, a Fővárosi Vízművek Zrt.-vel és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-vel az évek során számos gazdasági megállapodás született. Ezek, mint ahogy azt dr. Sámson Anna kereskedelmi igazgató a hvg.hu munkatársának elmondta: jogszerűek voltak".
"Nem emlékszem erre"
Az [origo] 2000-ig visszamenőleg kérte ki a minisztériumoktól az egyébként nyilvános adatokat: mikor, milyen pályázatokon nyert és milyen állami megrendeléseket kapott a Gyárfás tulajdonában lévő St. Plusz Kft. A tárcáktól beérkező válaszokból kiderül: az elmúlt hét év mindegyikében nyert állami pályázatot a médiavállalkozás. Tehát az Orbán-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány miniszterei alatt működő apparátusoktól egyaránt kapott támogatást, vagy megrendelést a magáncég. Minden évben született együttműködés, és a cég a minisztériumok többségénél nyert valamilyen pályázatot - derül ki az tárcák [origo]-hoz eljutatott adataiból.
Az ellenzéki Fidesz politikusai jó ideje bojkottálják a Gyárfás által producerként jegyzett Nap-keltét, arra hivatkozva, hogy a műsor elfogult a kormánypárti szocialisták és a szabad demokraták javára. Korábban - amikor a Fidesz volt hatalmon - nem volt ilyen ellenséges a viszony. Erre utal, hogy az Orbán-kormány alatt is pályázott és nyert az St.Plusz Kft. Mivel az ezredfordulóig visszamenőleg kértük ki a tárcáktól a támogatásokról szóló információkat, így azt nem tudjuk, hogy 1998 és 2000 között pályázott-e, nyert-e a fideszes minisztériumoktól állami támogatást Gyárfás cége és azt sem tudjuk, hogy 1998 előtt pályáztak-e.
A Martonyi János vezette Külügyminisztérium és az St. Plusz Kft. 2000. október 14-én - a minisztériumi sajtóosztály [origo]-hoz eljutatott tájékoztatása szerint - megállapodásban rögzítette, hogy az EU-csatlakozásról 24 részes műsorsorozatot készít a cég, amelyet a Nap-kelte ad majd le. Négy alkalommal kaptak támogatást 2000. decembere és 2001. júniusa között, összesen 5,25 millió forint értékben. "Nem emlékszem erre" - közölte Martonyi az [origo]-val. Gyárfás pedig így reagált: "Göncz Kingától például nem is kaptunk".
A Deutsch Tamás vezette Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) ennél jóval nagyobb összegben ítélt meg támogatást, valamint adott megrendelést Gyárfás médiavállalkozásának 2000 eleje és a 2002-es kormányváltás között. A Légy szép mindhalálig című műsor két alkalommal is kapott támogatást: egyszer 8,4 milliót, egyszer pedig 9,375 milliót az önkormányzati tárca sport szakállamtitkárságának tájékoztatása szerint. Az Olimpia Magyarországon című műsor egyszer 9,375 milliót, a Sportriporter kerestetik című vetélkedő pedig 6,25 millió támogatást nyert. A választások előtti esztendőben még a Sport 2001 Évkönyvből is rendelt a tárca a cégtől 996 ezer forintért.
Kampányidőszakban sűrűsödő támogatások
Az országgyűlési választás évének első felében, azaz a legaktívabb kampányidőszakban darabra nem, összegét tekintve azonban jóval több pénzt nyert el az St. Plusz Kft.. A cég ekkor a következő dolgokra nyert állami támogatást: a Légy szép kismama című műsor, a Héreklész-program megjelenése a Sport Plusz újságban és a Trónkövetelők című műsorban, de utóbbi műsort ettől függetlenül is támogatták. Az ISM-jogutód Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) sport szakállamtitkárságától kapott adatok szerint csak 2002 első felében 33,75 millió forintot kapott a cég. Megkérdeztük volna minderről a jelenleg Orbán kabinetfőnökeként tevékenykedő, a sportügyeket akkor irányító Deutsch Tamást, ám ő nem kívánt nyilatkozni.
A Fidesz-kormány alatt a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) - a tárca által kiadott információk szerint - a megállapodások a 2002-es választásokat megelőző fél évre koncentrálódtak. 2000 januárja és 2001 októbere között a tárca [origo]-hoz eljutatott információi szerint semmilyen támogatást nem kapott a cég a HM-től, aztán pár hónap alatt több együttműködés is létrejött. A koalíciós partner kisgazdák által delegált, Szabó János vezette minisztérium megbízási szerződés keretében, hat részben, bruttó 10,5 milliót fizetett "a tárca NATO-csatlakozásból adódó feladatainak bemutatására". | https://www.origo.hu/itthon/2007/10/484-milliot-nyert-gyarfas-tamas-cege-az-st-plusz-kft | https://web.archive.org/web/20230606060539/https://www.origo.hu/itthon/20071019-484-milliot-nyert-gyarfas-tamas-cege-az-st-plusz-kft.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/4845-millio-allami-penzt-nyert-2000-ota-gyarfas-cege | Origo | hungarian-news | 2007-10-19 00:00:00 | [
"Gyárfás Tamás"
] | [
"St. Plusz Kft."
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"PR"
] | [] |
3,365 | Kabai és Company fémmosodája | Kabai Károly nyírbogáti vállalkozó és helyi politikus hosszú évek óta húzódó ügyére elsősorban letartóztatásának látványos körülményei irányították rá a figyelmet. | Kabai és Company fémmosodája
"Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded” – hangzott a szlogen a Rákosi-érában. Kabai Károly 40 évvel később saját hasznára gyűjtött fémhulladékot, ám eközben nemcsak számlákkal csalt, hanem orgazdaként, ha közvetve is, de fémlopásra bátorította (ma is működő cégei révén a börtönből is bátorítja) az erre specializálódott bandákat. Aligha vigasz, hogy profitja egy részét feltehetően politikai célokra költötte.
Kabai Károly
Kabai Károly nyírbogáti vállalkozó és helyi politikus hosszú évek óta húzódó ügyére elsősorban letartóztatásának látványos körülményei irányították rá a figyelmet. De miért ítélte el a bíróság három és fél évi börtönre, s adott ki ellene végül a rendőrség körözést? A közvélemény annyit észlelt a históriából, hogy adva van egy üzletember, akinek cégei egyenként több száz millió forintos bevételt produkáltak, s hogy ezután ne kelljen adóznia, éveken át hamis számlák tömegét nyújtotta be az adóhivatalnak.
A HVG 2007/39-es számában Sághy Erna részletesen foglalkozott a Kabai-üggyel. Őt idézzük: „az 1999-ben kezdődött adóhatósági vizsgálat és nyomozás megindulása óta mind a mai napig zavartalanul működik a Kabai-féle cégbirodalom, amelynek Nyíregyházán, Nyírbátorban, Nyírbogáton, Hajdúsámsonban, Hajdúhadházon, Kabán és Debrecenben is van telephelye”.
Úgy tűnik, mintha Kabai egyszerű adócsaló volna, vagyis olyan bűn terhelné, amely iránt a társadalom jelentős része bizonyos megértést mutat. Magyarországon több mint egymillió vállalkozás működik, különböző formában, s ezek mind számlákat bocsátanak ki, és fogadnak be. Számlával kelünk és fekszünk, ki az, aki az elmúlt húsz évben minden rovatot szabályosan töltött ki? Nem véletlen, hogy az országgyűlési képviselők, akik pedig megszavazták az alkalmi árusokat és az egyetemi professzorokat egyaránt számlaadásra kötelező törvényeket, viszolyognak attól, hogy a költségeiket tételesen igazolják. Istenkém, hát Kabai túlzásba vitte a „bűvészkedést”, amikor valóságos számlagyárat hozott létre, vagyontalanok és munkanélküliek közreműködésével, a jól ismert recept szerint. Amikor „elkaszálták”, önként nem volt hajlandó bevonulni a börtönbe, hogy megkezdje a büntetése letöltését. Több is veszett Mohácsnál!
Az is csak éppen hogy átlépi a közvélemény ingerküszöbét, hogy Kabai 1991-ben a Bogát-Ferr Kft.-t gründolta Veres Jánossal, jelenlegi pénzügyminiszterünkkel együtt, és a cégben Veres 1994-ig résztulajdonos és üzlettárs volt. A barátság kötelez, a politika pedig hozzátartozik a bizniszhez. Kabai a Magyar Szocialista Párt nyírbátori szervezetének alelnöke lett, ugyanakkor, amikor Veres János ugyanott polgármester volt. Támogatták egymást a helyi politikában, hiszen Kabai is volt polgármester Nyírbogáton, igaz, csak fél évig, 2001-ben. Kabai, az MSZP helyi kampányszervezője, jó politikai kapcsolatai révén el tudta érni, hogy Nyír-Uncia nevű cége a Honvédelmi Minisztériumtól 2005-ben. 292 millió forint összegű megrendelést kapjon - igaz, kicsit furcsa, hogy ez jóval azután történt, hogy az adóhatóság vizsgálatot indított ellene.
Kabainak Bárándy Péter vállalta a védelmét, de formailag ebben sincs semmi kivetnivaló: az MSZP-SZDSZ kormány volt igazságügy minisztere mára amolyan sztárügyvéd lett, aki bárkinek a felkérést elvállalhatja. Azt sem hányhatja senki Kabai szemére, hogy nem akaródzott neki börtönbe vonulnia, s ezért különböző ürügyekkel kibúvókat keresett, s hónapokat töltött a felszámolás alatt álló Lipótmezőn.
Lopott fémek vásárlója (Oldaltörés)
Kabai Károly és Veres János
Pedig a Kabai-ügy valóban botrányos, és mint cseppben a tenger mutatja a gazdasági életünket és a politikai szférát egyaránt átjáró korrupció szimptómáit. A nyírbogáti „üzletember” eredeti tevékenysége az orgazdaság volt: lopott fémhulladék átvételéből és feldolgozásából gazdagodott meg. A Nyíregyházi Városi Bíróság 2007. április 28-án kelt ítélete világosan kimondta: A Bogát-Ferr, illetőleg a Bogát-Metál Kft. számla nélkül felvásároltak olyan színesfémeket, illetve fémhulladékokat, amelyek külföldről, illetve illegálisan kerültek a birtokukba. Ezeket a fémeket a továbbértékesítés miatt legalizálni kellett, s ezért szerzett be Kabai a hozzá került áruról valótlan számlákat.
Kabai azt használta ki, hogy a rendszerváltás óta a rendőrök a kellő törvényi felhatalmazás híján nem képesek eljárni a fémtolvajok, és a zsákmányukat felvásárló orgazdák ellen. Csak minősített lopással és közveszély okozással vádolhatják őket, a felvásárlókat pedig illegális kereskedelem, vagy adócsalás címén tartóztathatják le. Holott világos, hogy a fémtolvajok és az orgazdák ugyanannak a bűnszövetkezetnek a tagjai. A rend őrei a hiányos törvényi szabályozás miatt tehetetlenek a fémhulladék-kereskedőkkel szemben. Nem tudják kötelezni őket arra, hogy meggyőződjenek az átvett áru eredetéről, még akkor sem, ha az orruk előtt égetik ügyfeleik a lopott fémkábelek műanyag burkolatát.
Egy olyan kis településen, mint Nyírbogát, kivétel nélkül mindenkinek kezdettől fogva tudnia kellett, mivel foglalkozik Kabai, mint ahogy nem lehetett titok a szomszédos Nyírbátorban sem. E tény ismeretében viszont már más fényben tűnik fel, hogy Veres János mostani pénzügyminiszter 1991 és 1994 között üzlettársa volt az orgazdának, aki napjainkra Magyarország leggazdagabb fémkereskedője lett. Veres lemondott üzletrészéről, amikor az MSZP országgyűlési képviselőjévé választották, de továbbra is baráti kapcsolatokat ápolt Kabaival, akivel együtt részt vett még a 2006-os választás helyi kampányában is.
A „fémhulladék-gyűjtés” címén elkövetett szervezett lopásra nincs, és nem lehet mentség. E bűncselekményfajta terjedése „új demokráciánk” egyik legriasztóbb bomlástünete, hiszen 1990 előtt csak ritkán fordult elő. Kabai cégei kereskedelmen kívül fémfeldolgozással is foglalkoztak: kohóiban végezte a szobor- és harangbronz, a rézkábel, de az elektromos transzformátor is. Tevékenysége minden valószínűség szerint óriási károkat okozott a Magyar Államvasutaknak, az áramszolgáltatóknak, az önkormányzatoknak, melyeknek a Pénzügyminisztérium által beterjesztett állami költségvetés nyújt támogatást az adóforintjainkból. Itt a kör bezárult. Kabai, aki feltehetőleg jelentős összegekkel támogatta az MSZP választási kampányait is, azt a pénzt forgatta vissza a politikába, amit mindannyiunktól lopott, lelkiismeretlenül és gátlástalanul. Számlacsalóként aztán másodszor is megtette ugyanezt, s notórius tolvajként mostanáig élvezte aktív és volt miniszterek bizalmát, akik felesküdtek a nemzet és a törvény szolgálatára. | https://hvg.hu/velemeny/20071001_kabai_veres_femlopas | https://web.archive.org/web/20201031131544/https://hvg.hu/velemeny/20071001_kabai_veres_femlopas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kabai-es-company-femmosodaja | HVG | hungarian-news | 2007-10-03 00:00:00 | [
"Kabai Károly",
"Veres János"
] | [
"Bogát-Ferr Kft.",
"Bogát-Metál Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"MSZP"
] | [
"Nyírbogát"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
3,366 | Göncz Kingát is meghallgatta az ügyészség a Zuschlag-ügyben | Göncz Kinga jelenlegi külügyminiszter, az ifjúsági, családi, szociális és esélyegyenlőségi tárca volt vezetője néhány hete tanúvallomást tett Kecskeméten a Zuschlag-ügyben - közölte Daróczi Dávid. | Daróczi Dávid kormányszóvivő a Népszabadság cikkével kapcsolatban hangsúlyozta: Göncz Kinga is tartotta magát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kéréséhez, vagyis minden kérdésre megadta a választ.
Elmondta: mint a napilap írásából is kitűnik, a gyanú szerint az ügyletek 2000 óta folyhattak, ez idő alatt négy miniszter felügyelte az ifjúságügyet, közülük három már minden információt megadott a nyomozó hatóságoknak. Kitért arra, hogy másfél évvel ezelőtt a Fidesz egyik parlamenti képviselője néhány szervezet nevét elküldte Göncz Kingának és arról érdeklődött, milyen állami támogatást kaptak az elmúlt években. A szóvivő hangsúlyozta: erre a tárca akkor részletes választ adott, ez is jelzi, hogy nem volt semmi takargatnivalójuk.
A Zuschlag-ügyben az ügyészség már kihallgatta a miniszterelnököt, Szilvásy György volt ifjúsági államtitkárt, Jánosi György korábbi gyermek-, ifjúsági-, és sportminisztert, Ocsovai Tamás korábbi helyettes államtitkárt, valamint Ujhelyi Istvánt, az önkormányzati tárca, és Arató Gergelyt, az oktatási minisztérium államtitkárát.
A Népszabadság pénteki számában arról írt, hogy az Európai Unió Ifjúság 2000-2006 nevű programjának magyarországi keretéből több mint húszmillió forint jutott azoknak a szervezeteknek, amelyek a Zuschlag-ügyben az ügyészség látókörébe kerültek. A "hálózat" egy része (legkevesebb hat szervezet) ugyanis az Ifjúság 2000-2006 program pályázatain is nyert, miniszteri döntés alapján - olvasható a lapban.
A beszámoló szerint az ügyészség a nyomozás során lefoglalta a pályázati akták egy részét. "A fiatalokat egymás jobb megismerésére és kölcsönös elfogadására nevelni" - ezzel a céllal hozták létre az EU tagállamai az Ifjúság 2000-2006 programot a 15-25 év közötti korosztály számára. Csoportos cserék, külföldi önkéntes szolgálat, tanulmányutak, továbbképzés - számos projektre lehetett pályázni. A pályázatokat az ifjúsági tárca háttérintézményénél, a Mobilitásnál értékelték, a 2002-es kormányváltást követően már egy civil delegáltakból álló kilencfős tanács bevonásával.
A végső döntést az ifjúsági ügyekért felelős miniszter hozta. A tárcavezető a program 2000-es indulásától 2002-ig a fideszes Deutsch Tamás, a szocialista kormány megalakulását követően Jánosi György (2002-2003), Gyurcsány Ferenc (2003-2004), majd Göncz Kinga (2004-2006) volt.
A Zuschlag Jánoshoz köthető szervezetek az ügyészség gyanúja szerint - mint ismert - csak papíron léteztek, és hamis számlákkal számoltak el több tízmillió forintnyi állami támogatást. Egy fideszes országgyűlési képviselő másfél éve már feltételezte, hogy a hálózat ifjúsági célú uniós pénzekre is ráhajtott - írta a Népszabadság.
Az ifjúsági pénzek nem tartoznak az európai uniós fejlesztési források közé - közölte Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. A politikust pénteken Budapesten újságírók a Népszabadságban megjelentekkel kapcsolatban kérdezték.
"Ez ifjúsági pénz, tehát nem uniós fejlesztési pénz" - mondta Bajnai Gordon, hozzátéve: nem zárja ki, hogy uniós pénzek belekeveredhetnek egy ilyen ügybe. A miniszter egyúttal hangoztatta: korábban is csak azt mondta, hogy a feltárt ügyekben nem találtak uniós pénzeket.
Az összeférhetetlenségi törvény, az internetes bejelentő portál mind azt szolgálja, hogy Magyarországon a lehető legtisztábban történjen az uniós források felhasználása - mondta az önkormányzati tárca vezetője, aki közös érdeknek tekinti, hogy a fejlesztési pénzeket tisztán használják fel.
A lapban megjelentekre utalva Bajnai Gordon közölte: "ezt azért az illetékes tárcának vizsgálni kell". Három hónappal, 2008. január 21-ig meghosszabbította a Szegedi Városi Bíróság a különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsított Zuschlag János előzetes letartóztatását - közölte a Csongrád Megyei Bíróság szóvivője.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványozta Zuschlag János előzetes letartóztatásának 2008. január 21-ig történő meghosszabbítását - mondta el a megyei bíróság elnökhelyettese.
A Szegedi Városi Bíróság az ügyészségi indítvánnyal egyező végzésével Zuschlag János gyanúsított előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb három hónapnyi időtartamra, 2008. január hó 21-ig meghosszabbította - közölte a bíró.
A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak ítélte, a meghosszabbítást egyrészt változatlanul a szökés, elrejtőzés veszélyével, másrészt a tanúk esetleges befolyásolásával, bizonyítékok megsemmisítésének veszélyével indokolta.
A Szegedi Városi Bíróság szeptember 21-én helyezte harminc napra előzetes letartóztatásba Zuschlag Jánost, akit a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsít társadalmi szervezetek által szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban.
A bíróság ezt követően az ügy két további gyanúsítottja, Lados István - Zuschlag János személyi titkára - és Katus Ferenc előzetes letartoztatásáról is döntött. | http://nol.hu/archivum/archiv-468509-271183 | https://web.archive.org/web/20170201212655/http://nol.hu/archivum/archiv-468509-271183 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/goncz-kingat-is-meghallgatta-az-ugyeszseg-a-zuschlag-ugyben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-19 00:00:00 | [
"Arató Gergely",
"Deutsch Tamás",
"Göncz Kinga",
"Gyurcsány Ferenc",
"Jánosi György",
"Katus Ferenc",
"Lados István",
"Ocsovai Tamás",
"Szilvásy György",
"Ujhelyi István",
"Zuschlag János"
] | [
"MSZP",
"Sportminisztérium"
] | [] | [
"támogatás",
"csalás",
"EU"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,367 | Göncz úgy vallott Zuschlagról, ahogy Gyurcsány kérte | Néhány hete vallomást tett Zuschlag-ügyben Göncz Kinga külügyminiszter is – ismerte el ma Daróczi Dávid kormányszóvivő. | Göncz Kinga jelenlegi külügyminiszter, az ifjúsági, családi, szociális és esélyegyenlőségi tárca volt vezetője néhány hete tanúvallomást tett Kecskeméten a Zuschlag-ügyben – közölte Daróczi Dávid pénteken az MTI-vel. A kormányszóvivő a Népszabadság cikkével kapcsolatban hangsúlyozta: Göncz Kinga is tartotta magát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kéréséhez, vagyis minden kérdésre megadta a választ.
A szóvivő leszögezte: Gyurcsány Ferenc a Zuschlag-ügy kirobbanása óta többször hangsúlyozta, fontos, hogy kiderüljön az igazság. A Zuschlag-ügyben az ügyészség már kihallgatta a miniszterelnököt, Szilvásy György volt ifjúsági államtitkárt, Jánosi György korábbi gyermek-, ifjúsági- és sportminisztert, Ocsovai Tamás korábbi helyettes államtitkárt, valamint Ujhelyi Istvánt, az önkormányzati tárca és Arató Gergelyt, az oktatási minisztérium államtitkárát. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/goncz-ugy-vallott-zuschlagrol-ahogy-gyurcsany-kerte | https://web.archive.org/web/20080113205146/http://www.mno.hu/portal/523629 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/goncz-ugy-vallott-zuschlagrol-ahogy-gyurcsany-kerte | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-19 00:00:00 | [
"Göncz Kinga"
] | [
"Sportminisztérium"
] | [] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,368 | Lettországban megvált posztjától két miniszter | A lett korrupcióellenes hivatal vezetőjének menesztése miatt lemondott pénteken a lett külügyminiszter... | A lett korrupcióellenes hivatal vezetőjének menesztése miatt lemondott pénteken a lett külügyminiszter, illetve kizárták a kormányzó Néppártból (TP) a regionális ügyek miniszterét, aki ezzel elveszítette kormánybeli tisztségét is. | https://hvg.hu/vilag/20071019_lettorszag_miniszterek_lemondasa | https://web.archive.org/web/20231225091211/https://hvg.hu/vilag/20071019_lettorszag_miniszterek_lemondasa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/lettorszagban-megvalt-posztjatol-ket-miniszter | HVG | eu-news | 2007-10-19 00:00:00 | [] | [] | [
"Lettország"
] | [] | [] |
3,369 | Hónapokig csúszhat az Adrian Nastase ellen indított per | Több mint féléves felfüggesztés után ismét hónapokig csúszhat az Adrian Nastase ellen indított per, miután a román legfelsőbb bíróság formai hibákra hivatkozva alapfokon úgy döntött, hogy a volt miniszterelnök ügyének aktáit visszautalja a korrupcióellenes ügyészségre - írja pénteki számában a Cotidianul. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=214053 | https://web.archive.org/web/20080626200644/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=214053 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/honapokig-csuszhat-az-adrian-nastase-ellen-inditott-per | stop.hu | eu-news | 2007-10-19 00:00:00 | [] | [] | [
"Románia"
] | [] | [] |
|
3,370 | Lobbisták az eseti bizottságban? | Abszurdnak és már-már az ostobaság határát súrolónak tartja Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke azt a Magyar Narancs csütörtöki számában megjelent cikket, amelyben arról írtak, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) végrehajtását felügyelő eseti parlamenti bizottság tagjai tavaly javadalmazást kaptak uniós pénzeket pályázatokon elnyert szervezetektől. | http://nol.hu/archivum/archiv-468437 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lobbistak-az-eseti-bizottsagban | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-19 00:00:00 | [
"Ágh Péter",
"Baráth Etele",
"Hock Zoltán",
"Nógrádi László",
"Nógrádi Zoltán",
"Pelczné Gáll Ildikó",
"Szatmáry Kristóf",
"Szűcs Erika"
] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"lobbi"
] | [] |
|
3,371 | MDF kontra Magyar Narancs | A szakmát lejárató, ál-oknyomozó újságírás mintapéldája a Magyar Narancs csütörtöki számában megjelent Aprószentek című írás, amely a kormány szerecsenmosdatása érdekében minden valóságalapot nélkülözve gátlástalanul megvádolja a parlament eseti bizottságának tagjait. | MDF kontra Magyar Narancs
2007. 10. 19. 15.28 Hírextra
A szakmát lejárató, ál-oknyomozó újságírás mintapéldája a Magyar Narancs
csütörtöki számában megjelent Aprószentek című írás, amely a kormány
szerecsenmosdatása érdekében minden valóságalapot nélkülözve gátlástalanul
megvádolja a parlament eseti bizottságának tagjait. Meglepő módon csak a
Szabad Demokraták Szövetsége marad ki a felsorolásból.
Ezen felbuzdulva, az SZDSZ új ökle, Gusztos Péter, újfent bizonyította
alkalmatlanságát arra, hogy részt vegyen a parlamenti munkában. Politikai
ámokfutását már megszoktuk, ám a Magyar Narancs cikkére történt reagálására
nincs mentség. Arra sincs, hogy az írás csúsztatásaihoz, hazugságaihoz - a
magát európai liberális pártnak tituláló SZDSZ tagja, Gusztos Péter -
pillanatnyi politikai haszonszerzés céljából csatlakozott.
A párt frakcióvezető-helyettesének az Új Magyarország Fejlesztési Terv
végrehajtását felügyelő eseti parlamenti bizottság személyi
összetételének általa történt szakszerűtlen kritizálása nem egyéb, mint
gyengén sikerült, kártékony politikai lobbizás, amivel egyébként ő vádolja
az ott dolgozó képviselőket.
Lejárató képtelenségeit folytatva akár arra a következtetésre is
juthatnánk, hogy mind a 386 országgyűlési képviselő bármely bizottságba
delegálásakor vizsgálni kellene azok lakóhelyét, magasságát, vagy a
nyakkendője színét, esetleg a cipője méretét. Javaslom Gusztos Péternek,
figyelmesen olvassa el, mi a feladata, eredeti célja az említett eseti
bizottságnak, közleményeit pedig előzetesen egyeztesse olyan
politikusokkal, akik annak is látszanak.
Hock Zoltán,
az MDF országgyűlési képviselője
Kiadó: Magyar Demokrata Fórum
Forrás: MTI-OS | https://www.hirextra.hu/2007/10/19/mdf-kontra-magyar-narancs/ | https://web.archive.org/web/20221210045410/https://www.hirextra.hu/2007/10/19/mdf-kontra-magyar-narancs/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mdf-kontra-magyar-narancs | Hírextra | hungarian-news | 2007-10-19 00:00:00 | [
"Hock Zoltán"
] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"lobbi"
] | [] |
3,372 | Ifjúságpolitika a pártok hálójában: Keltetőház | Amikor Göncz Kinga szakminiszter 2006. február 13-án általános vitára bocsátotta az ifjúsági törvény tervezetét, öten árválkodtak a teremben. Pedig a törvény másfél évtized után tisztább, átláthatóbb viszonyokat teremtett volna a területen - de láthatólag senkit sem hozott lázba. | Az ifjúsági törvény nem először vallott kudarcot. Így járt vele a Deutsch-Für Tamás vezette ifjúsági minisztérium (ISM), és nem jutottak egyről a kettőre a Medgyessy- és a Gyurcsány-adminisztráció idején felelős tárcák sem. Pedig a törvény egységes szerkezetben definiálná a feladatokat és az ifjúsági szolgáltatásokat, valamint azt, hogy az ellátásában kire (kormányzat, önkormányzat, nyereségérdekelt és nonprofit szervezet) milyen szerep hárul. Szűkítené a kiíró és a pályázó szabadságát, feladatautomatizmusok lennének, amikhez normatívan biztosítana költségvetési forrást. Csökkenne a mutyi lehetősége, és végre azokhoz a problémákhoz is operatívan lehetne nyúlni, amiknek az orvoslása lassúbb és nem olyan látványos, mint egy játszótér felépítése vagy egy uszoda felújítása.
A Zuschlag-ügyet már csak az elbukott jogszabálytervezet miatt is érdemes
az iÆúságügy
kontextusában szemlélni. A szocialista politikus nevével fémjelzett hálózat a legtöbb pénzt erről a területről szívta el. (Nyertek még támogatást az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságától és a fővárosi közgyűléstől is, utóbbinál főként a városrendészeti bizottság előterjesztésére.) És itt válik világossá, hogy egy politikai klientúraépítésre alkalmas intézményrendszer miként akadályozza a valódi szakpolitikák érvényesülését. Ebben a megközelítésben nemcsak azok az esetek relevánsak, amelyek miatt az ügyészség nyomoz, hanem azok is, amelyek az ifjúságügy számára ugyancsak kontraproduktívak. Megfelelő monitoring nélkül a támogatások hasznosulásáról nehéz közelebbit mondani.
Mennyi a Zuschlag-kör által lenyúlt pénz? Amikor kijött a lépés, akkor is legfeljebb öt-hat százaléknyit pályázott össze a Zuschlag-hálózat az évi 200-300 milliót elosztó Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) keretéből. Számításaink szerint ez 2000 és 2005 között nem haladta meg az ötvenmilliót. (A Népszabadság becslése szerint az összes forrás együttvéve sem több ennek a duplájánál.) Ennyi pénzből bizonyosan nem lehet kampányt finanszírozni (maximum egy közepes választókerületét). A települési csatornaépítésből leeső milliókhoz képest sem nagy összeg. Az ezer sebből vérző civil szférának viszont nagyon tud hiányozni ennyi pénz. Főleg, hogy a gyermek- és ifjúságügyre fordított összes költségvetési forrás nem több egyetlen autópályakilométer áránál.
Az ifjúságpolitikai intézményrendszer kialakulására rányomta a bélyegét, hogy egy rakás olyan ember tűnt fel, aki ezt a területet tekintette politikai ugródeszkának. "A kábszer speciális, zárt terület, ott minden szereplő jól ismeri egymást. Nem volt ekkora felfordulás, sikerült is letenni egy nemzeti stratégiát. Ahhoz, hogy valaki ifjúságpolitikus legyen, elég volt fiatalnak lenni. Ha még bölcsészdiplomája is volt, már a terület szakértőjének tekinthette magát" - ironizált egyik forrásunk. Kezdett itt ellenzéki EP-politikus, polgármester és szóvivő, kormánypárti államtitkár és (bukott) pártigazgató. Aki meg tudta szervezni magát, az később a saját kampányát is fel tudta építeni, és belépője volt a nagypolitikába. A pénzek mozgásából jól látható, hogy a vonatkozó költségvetési fejezeti előirányzatot a jogszabályoknak megfelelően három szinten koordinálták. A Gyermek- és Ifjúsági Alapprogramra keresztelt ifjúságügyi pénzalapot a központi döntéshozó testület, a GYIA-tanács és annak regionális mutánsai - a hét regionális ifjúsági tanács (RIT) - osztották szét. Emellett a minisztériumnak volt saját - és más tárcákkal közös - pályázata is. Ezeket a forrásokat sokszor céljukat tekintve sem hangolták össze. Elvileg arányos képviseletet kaphattak volna a döntéshozó testületekben független civilek is, de nem ez valósult meg. A GYIA-tanács fele-fele arányban kormányzati és civilnek mondott tagokból állt össze, az utóbbiak közül kettő volt a történelmi egyházak, egy-egy pedig a települési önkormányzatok (TÖOSZ), a hallgatói önkormányzatok (HÖOK), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE), a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács (Magyit) és az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament (Ogyip) küldöttje. A Magyit tömörítette a balos, az Ogyip a jobbos szervezeteket. A RIT-ben sem független civilek ültek, hanem az országos szervezetek helyi emberei, és inkább javaslattételi, mint döntési joguk volt - annak ellenére, hogy a törvény értelmében a GYIA pénzeinek hetven százalékát a hét régióban használták fel. A valódi civilek beálltak a sorba (ahogyan ez más területen is tapasztalható), megtanultak az államtól függetlenül létezni, vagy felmorzsolódtak. Az ifjúsági pályázatokra rácuppanva
mindkét politikai térfélen
tűntek föl olyan, politikai ifjúsági szervezetekhez kötődő egyesületek, amelyek állták a cechet a rendezvény valódi gazdái helyett. Kezdetben a cél nagyjából egybeesett a felhasználással: vezetőképző tábor, ifjúsági akadémia stb. A gyakorlat kísértetiesen hasonlatos volt a pártok kampányfinanszírozásához. Amikor a Fidesz volt kormányon, az MSZP mellett még két ifjúsági szervezet működött. A FIB a BIT jogutódjaként részesült a pártvagyonból, még megvolt a székháza, és a Horn-kormány idején "össze tudott annyit szedni, hogy egy ideig kitartson". Az Ifjú Szocialisták Mozgalma (ISZM) komoly hendikeppel indult, folyamatos bozótharcban volt a "bitesekkel", és a fennmaradása érdekében lépett be az Ogyipba. Az Orbán-kormány alatt talán volt olyan megfontolás is, hogy a baloldali ifjúsági szervezetek megosztása érdekében az ISZM-et támogassák. Mindenesetre a hozzá kötődő egyesületek a GYIA-tól közel négymilliót kaptak 2000 és 2002 között. Zuschlag az ifjúszocialistáknak volt az alelnöke, és a szervezet gazdasági ügyeit intézte. Alelnökként aktív kapcsolatot ápolt Gyürk András, majd Szijjártó Péter Fidelitas-elnökkel (utóbbi 2005-ig, egészen Zuschlag párton belüli meggyengüléséig a nyugat-magyarországi RIT-et is vezette), Halász Jánossal, az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága fideszes alelnökével (aki az Észak-alföldi RIT-nek is az elnöke volt), valamint Rogán Antallal, a Fidelitas alapítójával. Amikor 2002-ben az MSZP nyomására a FIB és az ISZM egyesült, Ujhelyi István lett az elnök, Zuschlag pedig maradt a gazdasági ügyekért felelős alelnök. Ha ezt lefordítjuk, az ügyészség jelen pillanatban a szocialista ifjúsági szervezet pénztárnoka ellen nyomoz.
"Zuschlag nélkül az ISZM nem bírt volna fennmaradni. De míg a tatai táborunkba nagyjából százan jöttek el, a FIB-nél ciki volt, ha kevesebben vannak öt-hatszáz főnél. Ennyivel több pénzre is volt szükség, és ehhez a Janinak is úgy kellett teljesítenie" - mondta a Narancsnak a politikust még a régi időkből ismerő forrásunk. És valóban: a rendszer igazán 2003 után pörgött fel. A régiek mellett újabb egyesületek alakultak, és mindenütt elkezdtek pályázni. Zuschlag csak az egyik szervezetet jegyezte, azt is csak átmenetileg, a tucatnyi egyesület többségét bizalmi emberei képviselték. A fantomegyesületek működése még a 2002-es választások előtt szemet szúrt az SZDSZ-nek (Béki Gabriella parlamenti felszólalását a Népszabadság idézte is), az MDF viszont hallgatott, pedig az Ogyip közgyűlési elnökeként, majd a társadalmi szervezetek bizottsága tagjaként Pettkó Andrásnak feltűnhetett volna a politikai célú pénzosztás. (Erre mondta egyik forrásunk, hogy az SZDSZ Új Generáció túl későn indult, csak 2001-re formalizálta a tevékenységét, így "kimaradt a répatortaosztásból".)
A rendszer annak ellenére, hogy minden oldalnak tudomása volt a machinációkról, kitartott hat évig. És valószínűleg most sem dőlt volna be, ha Zuschlagék elővigyázatosabbak. Úgy tudjuk, hogy míg Krausz Csaba, az ISZM egykori kabinetvezetője kezelte a pályázatokat, jobban ügyeltek az alakiságra. De ahogy egyre több pályázat forgott, és a lebonyolításba-ügyintézésbe kénytelenek voltak bevonni másokat is, egyre nagyobb lett a káosz. A pályázatkezelőnek aztán egy idő után feltűnt, hogy ahol megegyezett a képviselő neve, ott nagyon hasonlított egymásra a beszámoló is; vagy hogy honlapfejlesztésre igényelt támogatást olyan szervezet, amelynek éppen honlapja nincs, és így tovább. MSZP közeli forrásaink sem tudnak konszenzusra jutni abban, hogy a Zuschlag-kör simán pancserekből, elbizakodott és vakmerő fiatalokból vagy egyszerűen gyengeelméjűekből állt. Az egyesületek egy része nem volt bejegyezve, többhöz ugyanazt a címet, adó- és bankszámlaszámot adták meg. Az elszámolásnál a hiányzó számlákat hamisították. Ha volt is valódi számla, ugyanannak a másolatát többször is elsütötték. A pályázatkezelőnél azzal tűntek fel, hogy folyton hiánypótlásra kellett őket kérni, és ha érvényes volt a pályázatuk (azaz alakilag rendben volt), akkor általában nyertek. De legtöbbször nem tudtak érvényes pályázatot prezentálni, és olyan is előfordult, hogy utófinanszírozott programoknál képtelenek voltak elszámolni, és ezért a megítélt összeget visszavonták.
A fő kérdés innentől kezdve a politikai felelősség és az ebből fakadó hátrányos következmények, amik az MSZP-t sújthatják jobban. "Nem is mozgalmár, aki nem volt Kecskeméten" - ez a legújabb
szocialista bonmot,
miután tavasz óta a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség minden érintettet meghallgatott. De hol áll meg az ügy? Az apparátus közeléből származó információink szerint a politikai üzeneteket a területért felelős államtitkári szinten közvetítették. Ám Mesterházy Attilát az ügyben csak tanúként hallgatták meg. Ocsovai Tamás egykori helyettes államtitkár a vallomásában Gyurcsány Ferenc felelősségét is felvetette. A minisztériumi működési szabályzat, az apparátus működése és a döntési szintekhez tartozó felelősségi körök ezt közjogi értelemben nem igazolják - de a politikai következmények a volt ifjúsági minisztert komolyan sújthatják.
A politikai szempontú pénzosztás és az ifjúsági törvény bukása az intézményrendszert működtető apparátust is kikezdte. Mit mondjon a köztisztviselő, amikor egy egyesület úgy kerül fel a kedvezményezettek listájára, hogy a pályázati szakértő lepontozta? Vagy a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) igazságügyi szakértője, aki a hivatalon keresztül hiába jelezte az NCA kezelőszervezetének a visszásságokat? (Az élet ismétli önmagát: a Zuschlag-kör ügyleteit kiszúró Kovács Tibor idén is talált gyanús pályázatokat, amik nem a lebukott egyesületeket érintik. Amikor az NCA az illetékes főosztályhoz fordult, nem Kiss Péternek hívták már a minisztert, hanem Lamperth Mónikának. Ez több hónapja volt, azóta sem történt semmi.) Az ifjúságügy és a szakapparátus számára sem egészséges, hogy a gyermek- és ifjúságügy 2002 után megjárta a GYISM-et, aztán átkerült az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumba, az új ciklusban pedig a "genderügyekért" felelős esélyegyenlőségi szakállamtitkár alá tartozik a hasonló nevű főosztály egyik osztályaként. Bár a jelenlegi támogatási célokkal az általunk megkérdezett civilek nagy része nem értett egyet, a pénzeket ezzel együtt is sokkal hatékonyabban el lehetne költeni, ha a források elosztását egységesítenék, a pályázati rendszer átláthatóbbá válna, és a döntéshozó grémiumokban erősebb lenne a független civil kontroll.
Végül érdemes a magyar rögvalóságból fölocsúdva körülnézni Európában, ahol az ifjúságügy az elmúlt két évben felértékelődött, és alapvető politikaalkotó tényezővé vált. A lisszaboni stratégia, amely arra hivatott, hogy a kontinenst a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává tegye, a fiatalokról szól. A francia-német tengely kezdeményezésére elfogadták az Európai Ifjúsági Paktumot, amit a fiatalokat érintő humánerőforrás-fejlesztő, gyermekvállalást és társadalmi részvételt serkentő programokkal kellene megtölteni. Erről kellene ma szólnia a magyar ifjúságügynek is, kiegészülve olyan súlyos társadalmi problémákra adott válaszokkal, mint a gyermekszegénység vagy a fiatalhajléktalanság. Ehhez képest az ellátórendszer anyagi, szakmai és strukturális reformja megrekedt, és mint az ma már látható, az innováció nagyjából kimerült a mutyizás megszervezésében. | https://magyarnarancs.hu/belpol/ifjusagpolitika_a_partok_halojaban_keltetohaz-67740 | https://web.archive.org/web/20071210215956/http://mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15345 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ifjusagpolitika-a-partok-halojaban-keltetohaz | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-10-11 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Krausz Csaba",
"Mesterházy Attila",
"Zuschlag János"
] | [
"Fiatal Baloldal",
"Fidelitas",
"Fidesz",
"MDF",
"MSZP",
"Sportminisztérium"
] | [] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,373 | Kormánybuktatásra készül Lengyelország | Hiába kampányolt a közszolgálati médiát kisajátítva, a korrupcióellenes elitügynökséget politikai céljai szolgálatába állítva a kormányzó Jog és Igazság Lengyelországban, az utolsó héten elhúzott a Polgári Platform. | Egy hét alatt nagyott fordult a világ Lengyelországban. Egy hete még fej-fej mellett haladt a kormányzó Jog és Igazság (PiS) és ideológiai ikertestvére, a Polgári Platform (PO). A választások előtt négy nappal felvett, csütörtökön publikált közvéleménykutatások azonban már a PO döntő fölényét mutatták, igazából csak az a kérdés, hogy a 8-14 százalékos előny elég lesz-e az abszolút többség megszerzéséhez a vasárnapi parlamenti választásokon.
Az alapvetően biztonságpolitikával foglalkozó, de lengyel édesanyja révén személyesen is érintett Tálas Péter a Pentor közvélemény-kutató október 16-17-én készült felmérésére alapuló számításai szerint ez könnyen megválaszolható: meglesz. A PO 43 százalékos szavazataránnyal 233 helyet szerezhet, a PiS 29 százalékkal 149-et.
A parlamentbe a kutatás szerint még biztosan bejut a kommunista utódpárt és az egykori Szolidarításból kiszakadt balliberálisokból álló Baloldal és Demokrácia (LiD), 16 százalékos - növekvő - támogatottsággal 68 helyet szerezhetnek. A történelmi - azaz már a kommunista időkben is működő és együttműködő - parasztpárt, a PSL 6 százalékkal épphogy bejuthat a parlamentbe, ahová ezzel az eredménnyel 8 képviselőt delegálhatna. A két szélsőséges párt, a balpopulista Önvédelem és a jobboldali Családok Ligája felmorzsolódott a kormányzásban, két százalékon állnak. A lengyel parlamentben két német kisebbségi képviselő is helyet kap, azaz az abszolút többséghez 231 képviselői hely kell.
Esetleg koalícióban
A GFK Polonia szintén csütörtökön publikált felmérése ennél egyel izgalmasabb versenyt ígér. Eszerint a PO 34 százalékos támogatottsággal 195 helyet, a PiS 26 százalékkal 149-et, a LiD 12 százalékkal 68-at, a PSL 8 százalékkal 46 helyet szerezhet. Az Önvédelem és a Családok Ligája eszerint a kutatás szerint sem közelíti meg az ötszázalékos küszöböt. A GFK felmérése annyiban módosítja a képet, hogy a PO koalícióra kényszerülhet, de az abszolút többséghez elég a PSL támogatását megszerezni, márpedig a két párt már a választás előtt jelezte együttműködési készségét, mondta Tálas, aki a két nagy jobboldali párt nagykoalícióját teljesen kizártnak tartja, már csak a két párt vezetőinek súlyos személyes konfliktusai miatt is. Nagykoalíció szerinte csak különösen szoros választási eredmény esetén születhet, de erre a felmérések szerint kevés az esély.
Az utolsó hétig szoros kampányt négy esemény - három tévévita és egy (ál)korrupciós botrány - fordíthatta a kormányzó PiS-től inkább stílusában eltérő PO javára. A gazdaságpolitikai nézetei miatt liberálisnak elkönyvelt, konzervatív jobboldali párt vezére, Donald Tusk Kaczynski miniszterelnökkel felmosta a padlót, de a kormányfőt szintén megalázó, baloldali Aleksander Kwasniewskinél is meggyőzőbb volt.
Korrupt korrupcióellenesek
Igazán azonban Beata Sawicka esete fordíthatta el a lengyeleket Kaczynskiéktől. A korrupcióellenes harcot hirdető PiS által létrehozott, nyomozati jogkörrel is rendelkező Központi Korrupcióellenes Ügynökség (CBA) a választási kampány utolsó előtti hetére időzítve hozott nyilvánosságra felvételeket Sawickáról, amint éppen korrumpálják. Hamarosan azonban kiderült, hogy a CBA fedett ügynöke előbb elcsábította a politikusnőt, utána próbálta megvesztegetni, azaz valójában nem tettenérés, hanem csapdába csalás történt.
És ez nem is az első mellélövése a CBA-nak. Hiszen az előrehozott választásokhoz vezető kormányválságot is egy hasonló eset robbantotta ki, amikor a korrupcióellenes ügynökök maguk próbálták korrumpálni, így tőrbe csalni Andrzej Lepert, a balpopulista Önvédelem agrárminiszter elnökét.
Azaz a PiS-kormány politikai zsarolásra használja a többre hivatott CBA-t, miközben saját politikusai is súlyos ügyekbe keveredtek. Nem sokkal a választások kiírása előtt tartóztatta le a rendőrség a korrupciós ügyekbe keveredett Janusz Kaczmarek belügyminisztert és a PiS-hesz szintén közel álló Konrad Kornatowski országos rendőrfőkapitányt is. Kaczmarek tűzközeliségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a lengyel alkotmány szerint a belügy-, a külügy- és a nemzetvédelmi minisztert a kormányfő az államfővel közösen jelöli - azaz kinevezését mindkét Kaczynski támogatta.
Lech kellemetlenkedhet
Ha már az államfőnél tartunk, meg kell említeni, hogy Lech Kaczynski még akkor is kellemetlenné teheti a PO dolgát, ha az abszolút többséget szerez. A fent említett kinevezési jogkör mellett ugyanis megvétózhatja a törvényeket is, az elnöki vétót pedig csak kétharmados többség írhatja felül a törvényhozásban. Igaz, a közvélemény-kutatások szerint a PO-nak és a PSL-nek ez a LiD külső támogatásával meglehet.
A PiS-től az utolsó héten nem csak a PO-hoz, de a LiD-hez is átvándoroltak szavazók. Ennek egyik oka lehet, hogy a PO és a PiS között, mint már említettük, igazából csak stílusbeli különbség van. Ez azonban jelentős. A PiS erősen centralizált államot akart építeni, igaz, populista gazdasági ígéreteivel szemben kormányon liberális gazdaságpolitikát vitt.
Diktatórikus vonzalmai igazán csak a kampányban mutatkoztak meg, ahol a közszolgálati média teljes uralására törekedett. Ez azonban már az MDF-nek is visszafele sűlt el az 1994-es magyarországi kampányban, pedig akkor és itt a közszolgálati adókon kívül nem voltak országos kereskedelmi csatornák, Lengyelországban viszont médiapluralizmus van. Ennek ellenére Kaczynskiék mintha különös gondot fordítottak volna rá, hogy a létező összes független médiummal összevesszenek, módszerként a vezető újságírók személyes támadását választották.
De akármivel próbálkoztak, a végén rosszul sűlt el. Az agresszív kampányban mozgósított lakosság - hetven százalékos részvételre számítanak, ami majdnem duplája az utolsó választás 40 százalék körüli részvételi arányának - látszólag megelégelte a PiS botrányos országlását. A békésebb - értsd: zsarolásmentes - európai politikát, a népszerű korrupcióellenes program botránymentesebb folytatását és kapitalista piacgazdaságot ígérő PO abszolút többségét talán csak az akadályozhatja meg, ha rejtőzködő szavazók tömegeiről derül ki, hogy titkon a PiS-t vagy a Családok Ligáját támogatják. | https://index.hu/kulfold/lngylrszg948/ | https://web.archive.org/web/20201021183707/https://index.hu/kulfold/lngylrszg948/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/kormanybuktatasra-keszul-lengyelorszag | Index | eu-news | 2007-10-20 00:00:00 | [] | [] | [
"Lengyelország"
] | [] | [] |
3,374 | Bajnai vizsgálná Zuschlag EU-támogatását | Ezt azért az illetékes tárcának vizsgálnia kell - reagált a Népszabadság tegnapi cikkére Bajnai Gordon. | Erről tavaly Göncz Kinga, az ifjúsági, családi, szociális és esélyegyenlőségi tárca (ICSSZEM) akkori vezetője számolt be Szalay Ferenc fideszes képviselő kérdésére válaszolva.
Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter hangsúlyozta: az ifjúsági pénzek nem tartoznak az európai uniós fejlesztési források közé.
Daróczi Dávid kormányszóvivő közölte, Göncz Kinga néhány hete tanúvallomást tett a Zuschlag-ügyben, ám a nyomozás érdekében nem hozzák nyilvánosságra az általa elmondottakat. Szelestey Lajos, a Külügyminisztérium szóvivője az MTI-nek azt mondta, hogy amikor Göncz Kinga az ICSSZEM élére került, egyik első döntése volt, hogy felmentette Ocsovai Tamás helyettes államtitkárt. (Az ügyészség által vizsgált minisztériumi támogatások egy része esetében Ocsovai volt a kötelezettségvállaló. Ő tanúvallomásában állította, miniszteri nyomásra cselekedett.)
A Mobilitás nevű minisztériumi háttérintézmény cáfolja, hogy a hat szervezet Ifjúság 2000-2006 programjukból kapott volna húszmilliót. Arra hivatkoznak, hogy az adatbázisukban csak 2,5 millió forintnyi támogatás szerepel.
Szalay Ferenc a hazai állami támogatások mellett konkrétan az Ifjúság 2000-2006 programból nyújtott támogatásokról kérdezte Göncz Kingát. A miniszter hivatalos válaszleveléből derül ki, hogy csaknem húszmillió forintról van szó, a leveléhez mellékelt táblázatban az "EU" megjelölés szerepel forrásként. A Mobilitásnak tehát Göncz Kingával van vitája. (Ny. M.) | http://nol.hu/archivum/archiv-468607-271271 | https://web.archive.org/web/20170129212659/http://nol.hu/archivum/archiv-468607-271271 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bajnai-vizsgalna-zuschlag-eu-tamogatasat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-20 00:00:00 | [
"Göncz Kinga",
"Ocsovai Tamás",
"Zuschlag János"
] | [
"Sportminisztérium"
] | [] | [
"támogatás",
"csalás",
"EU"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,375 | Összeférhetetlenség: morgolódó fideszes polgármesterek | Komoly csaták lehetnek a Fideszben a polgármesteri-képviselői összeférhetetlenségről. Nem kizárt, hogy az ötlettel szimpatizáló pártvezetés alulmarad polgármestereivel szemben. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-468610 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszeferhetetlenseg-morgolodo-fideszes-polgarmesterek | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-20 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"belföld"
] | [] |
|
3,376 | Terézvárosban is gondok lehetnek | Felbontotta a Hunyadi tér rehabilitációjára kötött szindikátusi szerződést a terézvárosi önkormányzat. | Terézvárosban is gondok lehetnek
Felbontotta a Hunyadi tér rehabilitációjára kötött szindikátusi szerződést
a terézvárosi önkormányzat. A képviselők egységesen szavazták meg Verók
István (MSZP) polgármester előterjesztését. Az új pályázati kiírás
előkészítésébe a koalíció nem volt hajlandó bevonni az ellenzéket, a
polgármestert pedig felhatalmazta, hogy egymaga végezze el az elszámolást
az Európa Ház Zrt.-vel. A beruházást meghiúsító Kincsünk a Piac – Hunyadi
Tér nevű szervezet nyolcszáz tiltakozó aláírást adott át, és bejelentette,
hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz. Verók a
Magyar Hírlap kérdésére elmondta, új pályázatot írnak ki, a csarnok megőrzi
piaci funkcióját, de a mélygarázshoz ragaszkodnak. Ez ellen a piacvédők
ismét tiltakozni fognak.
(MH)
nyomtatóbarát verzió cikk továbbküldése | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/terezvarosban_is_gondok_lehetnek.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terezvarosban-is-gondok-lehetnek | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-10-19 00:00:00 | [
"Verók István"
] | [
"Európa Ház Zrt."
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"parkolás"
] | [] |
3,377 | Díjaznák a korrupciómentes afrikai vezetőket | Mo Ibrahim ötletes ember: a szudáni születésű milliomos a 90-es évek végén alapította meg Celtel nevű mobiltelefon-szolgáltató cégét Afrikában. 2005-ben Ibrahim úr hatalmas nyereséggel adott túl a Celtelen, hogy Afrika megmentéséhez fogjon. | Címkék:
Szóljon hozzá Ön is a témához, küldjön képet, vagy videót!
Ön nincs bejelentkezve, így nem tud hozzászólni a cikkhez. Ha még nem regisztrált, vagy csak még nem jelentkezett be, most megteheti! | http://kitekinto.hu/cikk.php?cikk=2892&s=rss | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/dijaznak-a-korrupciomentes-afrikai-vezetoket | Kitekintő | world-news | 2007-10-21 00:00:00 | [] | [] | [
"Afrika"
] | [] | [] |
3,378 | Korrupt a korrupcióellenes hivatal Lettországban? | Lettországban menesztették a korrupcióellenes hivatal vezetőjét, miután hivatalánál könyvelési szabálytalanságot állapítottak meg. | Lettországban menesztették a korrupcióellenes hivatal vezetőjét, miután hivatalánál könyvelési szabálytalanságot állapítottak meg. A hírt követően egy miniszter lemondott, egyet elküldtek; több ezren tüntettek a kormányfő lemondását követelve
Aigars Kalvitis miniszterelnök úgy döntött, hogy leváltja a szóban forgó hivatal vezetőjét, Alekszej Loszkutovot. Artis Pabriks külügyminiszter és Aigars Stokenbergs, a regionális fejlesztések és az önkormányzati ügyek minisztere azonban nem értett egyet ezzel. Pabriks kérte a kormányfőt, hogy vizsgálja felül döntését, ő azonban kitartott az elhatározás mellett; ezért a külügyminiszter bejelentette lemondását. A regionális ügyek miniszterét kizárták a kormányzó Néppártból (TP) , aki ezzel kormányban viselt tisztségét is elvesztette.
Arról, hogy Stokenbergst kizárták a kormánykoalíciót alkotó legerősebb pártból, a Néppártból, a legnagyobb példányszámú napilap, a Diena adott hírt internetes honlapján.
Több ezren tüntettek Lettországban a kormányfő lemondását követelve. A belpolitikai válság miatt Kalvitis idő előtt hazautazott az Európai Unió portugáliai csúcsértekezletéről, s hamarosan rendkívüli tanácskozást tart a koalíciós partnerekkel.
A korrupcióellenes hivatalnál könyvelési szabálytalanságokat állapított meg a lett számvevőszék, Loszkutov azonban hangoztatta, hogy ártatlan, és azt állította, hogy a miniszterelnök személyes ellenszenv miatt menesztette őt. Leváltását a parlamentnek jóvá kell hagynia, de egyelőre nem tudni, hogy erről mikor lesz a szavazás.
Gyurcsány: Most senki sem menekülhet!
A tőkejövedelem megadóztatása - ezzel kampányol
A vidékfejlesztésnél tűnik el a legtöbb uniós pénz
Orbán: Maffiamódszerekkel osztják a pénzeket
Tisztaságból nem jeleskedünk | https://privatbankar.hu/cikkek/migracio/korrupt_a_korrupcioellenes_hivatal_lettorszagban-190345.html | https://web.archive.org/web/20240129112712/https://privatbankar.hu/cikkek/migracio/korrupt_a_korrupcioellenes_hivatal_lettorszagban-190345.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/korrupt-a-korrupcioellenes-hivatal-lettorszagban | Gazdasági Rádió | eu-news | 2007-10-22 00:00:00 | [] | [] | [
"Lettország"
] | [] | [] |
3,379 | Seres László: Az ember, aki ott sem volt | A kommunikációs zavar még a legkisebb probléma Veres Jánossal. A legnagyobb probléma az, hogy még most is a helyén van. | A kommunikációs zavar még a legkisebb probléma Veres Jánossal. A legnagyobb probléma az, hogy még most is a helyén van.
Endless thoughts of what is wrongArrive at no conclusion(VNV Nation: Entropy)Médiaiskolák nemigen készítik fel az újságírók újabb generációit arra, mit tegyenek, ha ott állnak mikrofonnal a kezükben a lépcsőről éppen lejövő pénzügyminisztert várva, hogy nekiszegezhessék végre a Nagy Konfrontatív Kérdést, ám a miniszter csak békésen elsétál a kamera mellett a kijárat felé, éspedig hirtelen ötlettől vezérelve egy dalt fütyörészve Mik a lehetséges opciók az ilyen kommunikációs helyzetben? Az újságíró, ha elég slágfertig, például együtt fütyülhet a miniszterrel, aki ettől jobb kedvre derülve mégiscsak elmondja neki, hogy is volt az az áfás történet. Vagy lehet, hogy a Ki nyer ma? különkiadásáról van szó, a miniszter kíváncsi, ki a zenemû szerzője, helyes válasz esetén nyilatkozik, egyébként belefejel a kamerába.Jó, nem volt az belefejelés. A miniszter csak nem szereti, ha kérdeznek tőle, sajtótájékoztatón például igencsak felemeli a hangját, ha a tárgytól eltérő dolgokról - pl. fiai sajátos üzleti viselkedéskultúrájáról - kérnek tőle kommentárt, ha pedig face to face ott az operatőr, mellette riporter, akkor mintegy 30 fokkal megdönti a fejét, úgy sétál bele barátságosan a kamerába, hogy YouTube-barát módon kicsit koppanjon is. Ha lefejelni akart volna, akkor a riportert fejeli le, vagy csak beszól, mint Fodor Gábor a homelesseknek.Persze a kommunikációs zavar még a legkisebb probléma Veres Jánossal. A legnagyobb probléma az, hogy még most is a helyén van."A feketegazdaság visszaszorítása elsősorban a társadalmi igazságosság megteremtése miatt szükségszerû, hiszen a be nem fizetett adók és járulékok többletterhe azokra hárul, akik legális módon fizetik az adókat" - közölte a pénzügyminiszter júliusban, ez volt az utolsó előtti hónap, amikor még nem tudtunk a Bogát-Ferr Kft.-ről.A miniszter az áfacsalást egy sorban említette a csempészettel, a jövedéki adó eltitkolásával, a fekete foglalkoztatással és a termékhamisítással, az egyik énje tehát elvileg tisztában lehetett azzal, hogyan is volt ez anno a színesfém-felvásárló cégükkel. Veres Jánosnak ez az énje nyilván sok mindent tud, így azt is, hogy amikor választások idején ukázba adja a PM-ben, hogy a hiány adatait el kell hallgatni, akkor ő éppen annak a problémának a része, amelynek megoldásán azóta is dolgozik. És hogy már akkor fel kellett volna állnia."Ez az ügy szerintem csak arról szól, hogy miként lehet belém kötni" - így kommentálta az érintett a HVG tényfeltáró írásai nyomán kipattant botrányt, amelynek lényege, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter volt cége, a színesfém-felvásárló Bogát Ferr Kft. 1992 és 1994 között 55 millió forint áfát igényelt vissza jogtalanul az APEH-től, fiktív számlák segítségével.Nem a céget vizsgálták, hanem az ügyfeleit, nem tudtam róla, nem az én hatásköröm volt - nagyjából ezekkel a sablonokkal védekezik Veres János, amikor a lapok rákérdeznek a kétséges ügyre. Holott tény, hogy Veres 1991. december 17. és 1993. december 31. között tulajdonosa és ügyvezetője volt a cégnek, és az is tény, hogy a másik ügyvezetővel, az igazságszolgáltatás elől a Lipótba menekülő Kabai Károllyal szemben ő volt az, aki értett az adókhoz. Tény az is, hogy neve egyetlenegyszer sem bukkan fel a nyomozati és periratokban.Ezzel együtt a kérdés az, hogy ezt az egészet mégis hogy gondolja; de nemcsak ő, sőt elsősorban nem ő, hanem a miniszterelnök.Lehet, hogy Veres János (vagy egyik énje) számára kielégítő magyarázat lehet az, hogy itten valakik csak "bele akarnak kötni", vagy hogy elég a színesfém-tolvaj lúzer cigányokat üldözni, a tőlük felvásárló, a "bizonytalan eredetû" (HVG) fémet számlákkal legalizáló céget nem; lehet, hogy maga is elhiszi, amit a Népszava egész kolumnás írásban próbált elhitetni olvasóival, hogy ti. itten tudatos "hajtóvadászat" folyik egy, a konvergenciaprogramot fényesen érvényesíteni próbáló politikus ellen.Érdekes üzenet mindenesetre, hogy az adótanácsadói szakképesítést is szerzett Veres nem tudott arról, hogy a cége áfát csalt, "nincs ismerete róla", hogy az APEH indított-e eljárást az ügyben, és nem tudja, vissza kellett-e fizetniük az összeget.Napokkal később a miniszter (vagy másik énje) már emlékezett, olyannyira, hogy az RTL Klub híradójával közölte, a szóban forgó összeget "megkapta a magyar állam". Újabb napokkal később, a Magyar Nemzet írásából derült ki: az APEH felszámoltatta Veresék egykori cégét, miután előtte mintegy 130 millió forintos vagyont foglalt le végrehajtás során, tehát nyilván nem éppen önként szolgáltatták vissza Veresék az államnak az 55 milkát. Akkor miről beszélünk?Talán még emlékeznek: néhány bekezdéssel előrébb Veres János arról beszélt, hogy a feketegazdaság azért is rossz dolog, mert betesz a "társadalmi igazságosságnak". Értsünk bármit eme baloldali mítosz-szakkifejezésen, fogadjuk el, hogy sokak szerint van ilyen, tehát sértve érzik magukat, ha sérül. Márpedig, ahogy tanult kollégánk nemrég joggal felvetette , mit kezdjen az üggyel az átlag ügyeskedő-kiskapuzó polgár, aki naponta hallja a kormánytól, hogy így antikorrupció, úgy antifeketegazdaság? Milyen példát mutat neki Mr. Tiszta Kéz?Gyurcsány Ferenc az elmúlt hetekben számos olyan ügyben tett fel mindent egy lapra és vállalt konfliktusokat saját párttársaival is, amelyek megoldására a rendszerváltás óta várunk: egészségbiztosítási és kórházreform, közéleti tisztaság és összeférhetőség, az ingyenebéd-időszak méltó befejezése, stb. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz Gyurcsány- és reformbuktatási célból akarja menesztetni Verest - Gyurcsány azonban még fordíthat a logikán: a reformok talán kicsit fontosabbak, mint az, hogy azokhoz egy hiteltelen ember is a nevét adja.Bukni csak nagy ügyekben érdemes - márpedig a jelenlegi pénzügyminiszter megtartása nem ilyen ügy. Viszont érthető, látványos és kontraproduktív botrány, mint Õszöd meg Zuschlag: a jónép pontosan tudja, mit jelent és mit üzen.A példa, amit az állam mutat, a következő: adót csalni megéri, mert ha elég béna a rendőrség és van türelmed kivárni, akkor nem a bíróság előtt, hanem a pénzügyminiszteri székben végzed. És még nyilatkoznod sem kell, elég, ha a fejed kameraálló. A botrány fent megúszható, lent üldözendő - ezt láttuk tegnapelőtt, ezt láttuk tegnap és ma. És mi lesz holnap? Reméljük, a holnap el sem jön. | http://www.hirszerzo.hu/cikk.az_ember_aki_ott_sem_volt_.47527.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/seres-laszlo-az-ember-aki-ott-sem-volt | Hírszerző | hungarian-news | 2007-10-21 00:00:00 | [
"Kabai Károly",
"Veres János"
] | [
"Bogát-Ferr Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
3,380 | Kopaszi-gate | A 2006-os parlamenti választások két fordulója között lapunk összejátszást gyanított az MDF és Leisztinger Tamás milliárdos üzleti körei között. Mára a bizonyíték is megszületett, méghozzá a Kopaszi-gát privatizációjával kapcsolatos feljelentés képében. | / 2007.10.24., szerda 19:13 /
A 2006-os parlamenti választások két fordulója között lapunk összejátszást gyanított az MDF és Leisztinger Tamás milliárdos üzleti körei között. Mára a bizonyíték is megszületett, méghozzá a Kopaszi-gát privatizációjával kapcsolatos feljelentés képében. A dél-budai öbölprojekt útját a baloldallal karöltve a demokrata fórum országos, fővárosi és újbudai politikusai egyengették.
Nincs kizárva, hogy a Kopaszi-gát hasznosítására alakult Öböl XI. Kft. "a projekt továbbadásán és az ingatlanfejlesztés extraprofitjának lefölözésén mesterkedik" - két éve így nyilatkozott lapunknak Schneller Domonkos, aki a minap már különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést e témában (mire az ügyészség elrendelte a nyomozást). Az újbudai fideszes képviselő egykori vízióját csak erősítette, hogy a Leisztinger Tamás MSZP-közeli üzletember által dominált Öböl XI. Kft. önálló standdal mutatkozott be az ingatlanbefektetők cannes-i seregszemléjén. A cég vezetői 2005-ben még cáfolták a Heti Válasznak, hogy megválnának a lágymányosi projekttől, ám az idő a gyanakvókat igazolta. Idén májusban ugyanis portugál vállalkozásoknak származtatták tovább az Öböl XI.-ben a Leisztingertulajdonrészt megtestesítő Öböl Invest Kft. 75 százalékát - a HVG értesülése szerint legalább 25 milliárd forintért.
A Leisztinger-féle üzletpolitika ismerői már tavaly év végén megsejthették, hogy a milliárdos kiszállni készül a Kopaszi-tervből, ugyanis hirtelen egy ciprusi off-shore társaság égisze alatt "vonódott össze" a portugáloknak szánt üzletrész - nyilván adózási megfontolásokból. A nicosiai bejegyzésű Hartberg Investments Ltd. képviseletében pedig Sasinszki Ágnes, Leisztinger Arago nevű holdingcégének vezérigazgató-helyettese kezdett eljárni. A Hartberg időközben a Sampaio Kft. megvásárlásával további telkekhez jutott a Lágymányosi híd budai hídfőjénél (melyek később szintén a portugálokhoz kerültek).
ÜZLETI FILOZÓFIÁK
Az öbölprojektben tehát jóval több van, mint ami ma látszik belőle; a tetszetősen füvesített gátat lassanként körülöleli néhány "égig érő" lakó- és irodaház, a mélyebb rétegekben pedig garázskomplexumot alakíthatnak ki. Ma már világos, hogy a Kopaszi-beruházásban egyszerre érvényesült Leisztinger hagyományos üzleti filozófiája, illetve a budapesti ingatlanügyletek esetében szinte "kötelező" vagyonvesztés. Előbbit a Magyar Narancs egykor a "minimális részesedés megkaparintása a kiszemelt cégben, az önrész viharos növelése tőkeemelés útján, döntő befolyásszerzés, majd értékesítés jó időben, nagy haszonnal" folyamatábrával írta le. Utóbbi pedig annyit jelent, hogy bár az új városrész kialakításához szükséges döntések jelentős részét az önkormányzat hozza meg, a helyhatóság végül alig részesül az ingatlanfejlesztés jövőbeni extrahasznából.
Miként látni fogjuk, a baloldal mellett az MDF országos, fővárosi és helyi politikusai nyújtottak segítséget Leisztingernek a profitszerzésben - kvázi igazolva a szocialista-újkonzervatív összjátékról szóló gyanút (Heti Válasz, 2006. április 20.).
TELJES ÖNFELADÁS?
Az MSZP-SZDSZ-MDF-es irányítású újbudai önkormányzat azt kommunikálja, hogy a kerület egy szemet gyönyörködtető közparkot, illetve több százmillió forintot nyert az ügyleten (hiszen 1,57 milliárd forint értéken vitte be a Kopaszi-gát területét a Leisztingerrel közös projektcégbe, és végül 1,9 milliárddal szállt ki az üzletből). A Molnár Gyula polgármesterrel különháborút folytató Schneller Domonkos viszont úgy látja: noha a 27 milliárdos összértékű fejlesztéshez az ingatlanok négyötödét (44,5 hektárból 36-ot) az önkormányzat adta, alig 7 százalék erejéig - 1,9 milliárd forintig - részesült a jövőbeni hasznokból.
A jelenleg folyó nyomozás azt hivatott eldönteni, hogy a kerületi Fidesz vagy az MSZP olvasata érvényes-e - a tények viszont önmagukért beszélnek. Az Öböl XI. Kft.-t 2003-ban az önkormányzat hozta létre, majd Leisztinger beindította "részesedéskaparintásos, önrésznöveléses" akcióját. A XI. kerületi képviselő-testület 2004 májusában fogadta el az öböltérség szabályozási tervét - e pillanatban a kft.-be apportált földterületek értéke 80-100 százalékkal megnőtt, de ennek Újbuda helyhatósága nem látta hasznát. Korábban ugyanis az önkormányzat szerződésben vállalta, hogy a telkeit magában foglaló üzletrészeket a régi áron (pontosabban: az inflációval korrigált összegért) adogatja el Leisztingernek.
A képviselő-testület 2005 áprilisában arról is határozott, hogy támogatja magasházak építését a Lágymányosiöböl térségében, további értéknövelő hatást gyakorolva a területet birtokló Öböl XI. Kft. üzletrészeire. E módosítást a Fővárosi Közgyűlés is jóváhagyta - a baloldali koalíción kívül Hock Zoltán és Katona Kálmán MDF-es városatyák is igennel szavaztak. Tavaly decemberben aztán az újbudai önkormányzat - 1 százalék híján - a maradék Öböl-részesedését is értékesítette Leisztingernek (szintén a régi "apportáron"), vagyis a projekt fél évvel későbbi eladásának immár teljes hasznát az üzletemberre hagyományozta. Az "önfeladást" a kerületi MSZP- és SZDSZfrakción kívül Fodor Vince MDF-es alpolgármester is támogatta.
SAMPAIÓTÓL AZ MDF-IG
Miként jeleztük, az öbölberuházás - számos telek- és cégegyesítés után - mára túlnyúlik a Kopaszi-gát szűken vett területén. Schneller Domonkos ezért azt tervezi, hogy "egyéb telekügyletek" címen feljelentéskiegészítéssel fordul az ügyészséghez a már emlegetett Sampaio Kft. adásvétele miatt. E cég ügyvezetője tavaly tavaszig az a Rózsa István György volt, aki kis híján országgyűlési mandátumhoz jutott az MDF országos listájáról. Az ingatlanpiacon addig ismeretlen Sampaio 2005 szeptemberében potom 176 millió forintért jutott hozzá három, együttesen 3,3 hektáros területhez a Lágymányosi híd budai lábánál. A telkeket a Kincstári Vagyoni Igazgatóság adta el - melynek vagyonkezelési főosztályát akkoriban Vas János, a demokrata fórum mai parlamenti képviselője vezette.
A Sampaio eztán - a 176 millió forintos szerzemények ellenére - kétszer is hárommilliós névértéken cserélt gazdát. Majd a Leisztingerhez közel álló ciprusi Hartbergtől már 350 millióért vásárolta meg a céget a tavaly még önkormányzati részbefolyás alatt álló Öböl XI. Kft. Leisztinger Tamás tehát azzal az Öböl-társasággal vetette meg a "ciprusi énje" által birtokolt Sampaiót, amelyben napokkal korábban maga emelt tőkét - ez pedig akár a fiktív tőkeemelés gyanúját is felveti. Újbuda illetékeseitől próbáltuk megtudni, miért járult hozzá az önkormányzat az értékaránytalanságot mutató 350 milliós adásvételhez, de lapzártánkig nem érkezett válasz. | http://valasz.hu/itthon/kopaszi-gate-17239/ | https://web.archive.org/web/20200926052743/http://valasz.hu/itthon/kopaszi-gate-17239/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kopaszi-gate | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Leisztinger Tamás",
"Rózsa István György",
"Sasinszki Ágnes"
] | [
"Domestore Kft.",
"Hartberg Investment Ltd.",
"MDF",
"Moons Kft.",
"MSZP",
"Öböl Invest Kft.",
"Öböl XI. Kft.",
"Sampaio Kft."
] | [
"Bp. XI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés"
] | [
"Kopaszi-gát"
] |
3,381 | Kupa bírálja Bokrost | Kupa Mihály a Mol felügyelő bizottságának elnöke nyílt levélben utasította vissza Bokros Lajos múlt heti kijelentéseit. | Kupa Mihály a Mol felügyelő bizottságának elnöke nyílt levélben utasította vissza Bokros Lajos múlt heti kijelentéseit. Ez az első félhivatalos reakció az olajipari társaság részéről a volt pénzügyminiszter, egyetemi tanár azon szavaira, amelyben - tulajdonképpen - oligarchikus rendnek mondta, ahogyan a Lex Mol-t elfogadta a Parlament.
Kupa igazság szerint nem tér ki Bokros közgazdasági levezetésének cáfolatára. A volt pénzügyminiszter előbb a Financial Timesnak nyilatkozta, majd a Népszabadságban is kifejtette: a törvény magánérdeket szolgál, és ez az oligarchikus modellre utal. Kupa levelében annyit közöl: az oligarchák kizárólag magánérdekeiket keresik, a Mol menedzsmentje pedig a munkavállalóik és befektetőik érdekében tevékenykedik (közgazdaságilag ezek is magánszereplőknek számítanak - a szerk.), valamint hangsúlyozza: Magyarországon nincsenek meg a feltételei az oligarchikus társadalom létrejöttének - bár ezt a szót a levél sehol sem említi. Kupa mindezek után arra kéri a CEU, a Közép Európai Egyetem vezérigazgatójaként tevékenykedő Bokrost, a jövőben mellőzzék a személyeskedést, és vitáikat tárgyszerűen folytassák.
Alább közöljük a levél teljes szövegét:
Tisztelt Vezérigazgató Úr, Kedves Lajos!A MOL Nyrt. Felügyelő Bizottságának elnökeként írok most neked néhány nappal ezelőtti nyilatkozataid miatt. Sajnálatosnak tartom, hogy néha olyan tekintélyes emberek is méltánytalanul, elfogultan – sőt nyugodtan mondhatom a tények figyelmen kívül hagyásával – fogalmaznak, mint amilyen Te vagy. Éppen ezért saját magam és a MOL igazgatóságában illetve felügyelő bizottságában tisztséget vállaló vezetők nevében vissza kell, hogy utasítsam az általad kritizált törvénnyel kapcsolatban tett múlt heti kijelentéseidet.Akikre nyilatkozatodban utaltál, azok másutt országrészek felett uralkodnak, nem piaci vagy éppen versenyellenes magatartást folytatnak, befolyásukkal pedig nem vállalataik és munkavállalóik érdekeit keresik, hanem kizárólag magánérdeküket: személyes meggazdagodásukat. Ez nem Magyarország, ez nem a MOL. Magyarországon polgári demokrácia és piacgazdaság van, ahol – a hazai és nemzetközi pénzügyi szakma elismerését kiváltva – magad is pénzügyminiszter voltál. Szavadra figyelnek nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, ezért nem szerencsés olyan víziót festeni hazánkról, amely létrejöttének – amint ez okfejtésedből a figyelmes olvasó számára egyébként ki is derül – semmilyen közgazdasági és intézményes feltétele nincs meg.
A MOL – és más hazai nagyvállalatok – igazi értéke éppen abban rejlik, hogy független tőkepiaci cégként is megmutatták, képesek olyan teljesítményre, mint más EU tagországbeli cégek. Nem kell tehát a sikerhez mindenáron „a külföldi stratégiai befektetők uralma, amely magasabb rendű kultúrát honosít meg”. A MOL pénzügyi befektetők kontrollja alatt is képes kiváló teljesítményre. A MOL vezetését pedig teljesítménye, a vállalat eredményessége minősíti, és ez alapján dönt a közgyűlés a mindenkori menedzsment sorsáról.
Elhamarkodott ítéleted mögötti véleményedet, amely az elfogadott jogszabályra vonatkozik, természetesen tiszteletben tartjuk. Lehet vele egyetérteni, és egyet nem érteni. De javaslom, a jövőben vitáinkat mindenkor tárgyszerűen folytassuk és tartsuk méltányos mederben, nélkülözve az indokolatlan személyeskedést.a MOL Nyrt. Felügyelő Bizottságának elnöke
Maradandó tisztelettel,
Kupa Mihály
Kupa Mihály | http://nol.hu/archivum/archiv-468548-271214 | https://web.archive.org/web/20231109003908/http://nol.hu/archivum/archiv-468548-271214 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kupa-biralja-bokrost | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-20 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Hernádi Zsolt"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"OTP Bank Nyrt."
] | [] | [
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
3,382 | Tovább dagad az újfehértói földeladási botrány | A visszás földértékesítések miatt földeladási moratórium kihirdetését, illetve Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának azonnali felmentését követeli a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a miniszterelnöktől. | Az utóbbi hetekben napfényre került – a szocialista érdekeltségekhez köthető – visszás állami termőföldeladások miatt a Magosz azonnali hatályú földeladási tilalom bevezetését követeli Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől. Mindezt addig tartanák fenn, míg a termőföldtörvényről folyamatban lévő ötpárti egyeztetések zajlanak, melyeken a főbb érdekszervezetek is részt vesznek. Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkárának azonnali lemondását vagy lemondatását is követelte lapunknak elküldött közleményében. Indoklása szerint az államtitkár pénteki nyilatkozatában elismerte, hogy ő lépett közbe egy újfehértói állami termőföldeladással kapcsolatban.
Mint arról már márciusban beszámoltunk, a meghirdetett területre egy helyben lakó gazda adta a legjobb ajánlatot, de hiába. Szolnoki Ferenc a 200 hektárnyi földért, amelynek hektárját 295 ezer forintért hirdette meg tavaly év végén az állami földeket kezelő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), hektáronként 620 ezer forintot, vagyis mintegy 124 millió forintot ajánlott.
Folytatás a szerdai Magyar Nemzet 13. oldalán | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/tovabb-dagad-az-ujfehertoi-foldeladasi-botrany | https://web.archive.org/web/20080124132157/http://www.mno.hu/portal/524124 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-dagad-az-ujfehertoi-foldeladasi-botrany | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-24 00:00:00 | [
"Gőgös Zoltán"
] | [
"Földművelésügyi Minisztérium"
] | [
"Újfehértó"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció"
] | [] |
3,383 | Mutyiellenes kormány? Akkor szabaduljon meg Verestől! | A Fidesz reagálásában közölte: a kormány kezdje magán a hatékony fellépést és azonnal szabaduljon meg Veres János pénzügyminisztertől, „aki egy bizonyítottan adócsaló cég ügyvezető-tulajdonosa volt”. | 2007.10.20. 15:30
A fekete- és szürkegazdaság elleni eredményes fellépés adócsökkentést tenne lehetővé – jelentette ki Daróczi Dávid szombaton Röszkén, a kihelyezett kormányszóvivői tájékoztatón. A Fidesz reagálásában közölte: a kormány kezdje magán a hatékony fellépést és azonnal szabaduljon meg Veres János pénzügyminisztertől, „aki egy bizonyítottan adócsaló cég ügyvezető-tulajdonosa volt”.
A kormányzat hatékonyabban kíván fellépni a fekete- és a szürkegazdaság ellen. Ha a gazdaság kifehéredik, és többletbevétel jelentkezik az államkasszában, az lehetőséget teremt az adócsökkentésre – fejtette ki Daróczi Dávid a magyar-szerb határátkelőhelyen. Elmondta: a szakértők a fekete- és a szürkegazdaság részesedését 3700 milliárd forintra becsülik. A szóvivő szerint, ha ezt csak a felére lehetne csökkenteni, az a személyi jövedelemadó 50 százalékos mérséklését tenné lehetővé.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy fel kell lépni a csalók, az ügyeskedők, a mutyizók ellen, ezek az intézkedések azokat is levegőhöz engedik jutni, akik tisztességesen, az adókat és járulékokat befizetve végzik a munkájukat – szögezte le a szóvivő. Mint elhangzott, a szürkegazdaság elleni harc egyik legfontosabb területe a csempészet elleni fellépés. A politikai akarat mellett ehhez a jogszabályok átalakítására és technikai beszerzésekre is szükség van. Kitért arra, hogy a vám- és pénzügyőrség két röntgenkamiont szerzett be a korábbi három hasonló jármű mellé; a nettó 3,3 millió eurós költség legnagyobb részét a Schengen-alap fedezte. Sipos Jenő, a vám- és pénzügyőrség szóvivője a sajtótájékoztatón elmondta: idén eddig 680 ezer karton cigarettát foglaltak le a határátkelőhelyeken és belterületi ellenőrzések során. Az év első kilenc hónapjában 124 kilogramm kábítószert, főként heroint, kokaint és marihuánát találtak a vámosok. A testület a hamisítványok kiszűrésére is nagy erőket mozgósít. Idén több száz esetben összesen 3 milliárd forint értékű hamis terméket, elsősorban ruhaneműt foglalt le a pénzügyőrség – közölte Sipos Jenő.
A szóvivő arról is beszámolt, hogy természetkárosítás miatt 64 esetben indítottak eljárást a vámosok és ehhez kapcsolódóan 220 millió forint értékben foglaltak le árut. Legutóbb négyszáz, Olaszországba tartó madártetemet találtak a pénzügyőrök egy autóbuszban. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/mutyiellenes-kormany-akkor-szabaduljon-meg-verestol | https://web.archive.org/web/20080124000420/http://www.mno.hu/portal/523823 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mutyiellenes-kormany-akkor-szabaduljon-meg-verestol | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-20 00:00:00 | [
"Veres János"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"belföld"
] | [] |
3,384 | Interjú Varga Mihály volt pénzügyminiszterrel - Elölről kezdené az egészségügyi reformot a Fidesz | "...A Forrás Rt., vagy a Bábolna-privatizáció ügyét mindenképpen vizsgálni kell, ez utóbbi esetében az Állami Számvevőszék is személyi felelősségre vonást és büntetőeljárás-indítást javasolt. Ilyen ügy lehet a Budapest Airport értékesítése is, annak ellenére, hogy az eladás óta több tulajdonosváltás is történt a cégnél." | Bár képlékeny még, hogy milyen lesz az új egészségügyi rendszer, az biztos, hogy a Fidesz felülvizsgálja, ha hatalomra kerül. Az ellenzéki párt a 2001-es kórháztörvényhez akar visszatérni, amely nonprofit szervezet vegyék át a kórházak irányítását. | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/elolrol-kezdene-az-egeszsegugyi-reformot-a-fidesz.349033.html | https://web.archive.org/web/20240129052610/https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/elolrol-kezdene-az-egeszsegugyi-reformot-a-fidesz.349033.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/interju-varga-mihaly-volt-penzugyminiszterrel-elolrol-kezdene-az-egeszsegugyi-reformot-a-fidesz | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2007-10-24 00:00:00 | [] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Bábolna Zrt.",
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Forrás Nyrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"privatizáció"
] | [] |
3,385 | A tiszta kezek éjszakája - Pártcsaták a tisztasági csomagról | Pénzeső és elszámolási szigor - ez jellemzi a politika finanszírozásáról szóló új kormányzati elképzeléseket. | http://hvg.hu/hvgfriss/2007.42/200742HVGFriss42.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tiszta-kezek-ejszakaja-partcsatak-a-tisztasagi-csomagrol | HVG | hungarian-news | 2007-10-24 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás"
] | [] |
|
3,386 | "Vasököllel" sújtanak le a sunyin meglapuló korrupt párttagokra Kínában | Tízezernyi korrupt párttagot zártak ki a kínai kommunisták a pártból. | Ezt jelentették ki a Kinai Kommunista Párt (KKP) kongresszusi küldöttei, akiket az Új Kina hírügynökség idézett. Az Új Kína ismertette a KKP központi bizottsága fegyelmi bizottságának illetékesét, aki szerint csupán 2005-ben összesen 11071 párttagot zártak ki a KKP-ból vesztegetés, kenőpénz elfogadása miatt. Közülük 7279 kizárt párttagot átadtak az illetékes bűnügyi szerveknek további vizsgálat céljából. A hirügynökségi jelentés szerint 2007. júniusig összesen 24879 üzleti jellegű vesztegetés ügyében indult bűnügyi eljárás, s a kenőpénzek összege meghaladta a 6 156 milliárd jüant (820,8 millió USA dollárt). Az Új Kína szerint 5.523 esetben kormányhivatalnokok keveredtek bele kenőpénzes korrupciós ügyekbe, akik a kenőpénz 22,2 százalékához jutottak. | https://www.vg.hu/kozelet/2007/10/vasokollel-sujtanak-le-a-sunyin-meglapulo-korrupt-parttagokra-kinaban | https://web.archive.org/web/20240215073655/https://www.vg.hu/kozelet/2007/10/vasokollel-sujtanak-le-a-sunyin-meglapulo-korrupt-parttagokra-kinaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/vasokollel-sujtanak-le-a-sunyin-meglapulo-korrupt-parttagokra-kinaban | Világgazdaság | world-news | 2007-10-19 00:00:00 | [] | [] | [
"Kína"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
3,387 | Fuvosz-javaslatok a tisztességes autószállításra - Korrupciómentes mentés | A rendőrök és autómentő vállalkozók összejátszásának elkerülésére javaslatokat fogalmazott meg a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fuvosz) annak kapcsán, hogy tavasszal több ilyen esetre is fény derült. | Autómentők
A Fuvosz adatai szerint mintegy 400-500 vállalkozói engedélyben szerepel a tevékenységek között a járműmentés.
Tagvállalkozóinál van a hazai autómentő állomány mintegy 30 százaléka, és ezekkel a közúti járműmentés 35-40 százalékát teljesítik.
Tagvállalkozóinál van a hazai autómentő állomány mintegy 30 százaléka, és ezekkel a közúti járműmentés 35-40 százalékát teljesítik.--> | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2007/10/korrupciomentes-mentes | https://web.archive.org/web/20071208225104/http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=193324 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fuvosz-javaslatok-a-tisztesseges-autoszallitasra-korrupciomentes-mentes | Világgazdaság | hungarian-news | 2007-10-24 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"antikorrupció",
"fuvarozás - logisztika",
"belföld"
] | [] |
3,388 | Szemlesütve | Hihetnénk, hogy a „régi”, bejáratott uniós demokráciákban csekélyebb a politikai és gazdasági korrupció, mint az „újaknál” vagy az unión kívül. Tévedés. | Magyarországon 2010 tavasza óta gyakorlatilag nem létező fogalom a filmgyártás. Ennek egyik oka, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) auditja során 7,9 milliárd forintos hiányt tártak fel, a másik, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) – az MMKA felettes szerve NEFMI 1.5 milliárd forintot zárolt a közalapítvány működési keretéből, így leállt a magyar filmfinanszírozás.
– A pénzek befagyasztása nem a legkorrektebb módon történt. Nem volt kinyilatkoztatás, nem állt ki senki nyilvánosan, hogy akkor most ezért és ezért felfüggesztjük a film, vagy filmek finanszírozását – mondja Pusztai Ferenc producer, akit a tavalyi szemlén az év producerének választottak (Nyomozó, Team Building, Czukor-Show, Pál Ardienn.) Magyar oldalról szintén Pusztai producerkedte, ír-holland-magyar koprodukcióban készült film esetében például a bank az utómunkálatok során állította le a film finanszírozását, az MMKA körül kialakult helyzetre hivatkozva. A film úgy készülhetett el, hogy Szőcs Géza, államtitkár szándéknyilatkozatot írt alá és személyes garanciát vállalt arra, hogy a produkció megkapja a pályázatban odaígért összeget. – Addig ezt a pénzt az írek és a hollandok adták kölcsön, amit aztán a megítélt összegből majd visszafizetünk – meséli Pusztai. Így a Cannes-ban bemutatásra kerülő The other side of sleep védettséget élvez, nem fogja érinteni, ha a kormány úgy dönt, hogy nincs fedezet a költségvetésben a teljes adósság kiváltására.
Fliegauf Benedek – locarnói Arany Leopárd-díjas rendezőnk (Rengeteg, Dealer, Tejút, Womb) sem járt sokkal jobban:
– Most mindenki azt mantrázza, hogy nincs a rendszerben pénz. Tavaly májusban, egy héttel a Szállnak a varjak forgatása előtt tudtam meg, hogy a munka nem fogja megkapni az odaítélt pénzt, mert megvonták a támogatásokat. Aztán egy német producer beszállt, és az általa hozott összeggel, meg magyar szponzori pénzekkel mégis el lehet indulni. A többségi pénz magyar lesz. Nagy kár és szegénységi bizonyítvány lenne ugyanis, ha ez a magyar témájú film nem a magyar fél többségi finanszírozásával készülhetne el – mondja Fliegauf. (A Szállnak a varjak a romagyilkosságok történetét dolgozza fel.)
Mundruczó Kornél (Cannes, FIPRESCI-díj) még a szerencsésebbek közé tartozik:
– Természetesen engem is rosszul érint, hogy ennyire bizonytalan a finanszírozás, illetve a szakma jövője. Szerencsére azonban nekem a leállás nem a legrosszabbkor jött, mivel tavaly májusban volt a Frankenstein terv- Szelíd teremtés bemutatója. Így épp van időm előkészülni a következő munkámra. Bízom abban, hogy hamarosan jó híreket kapunk a finanszírozás helyreállásáról, és folytatódhat a munka egy stabil, a folyamatosságot biztosító rendszerben.
Mundruczó azon rendezők csoportjába tartozik, akik aláírták A magyar film barátaihoz című nyilatkozatot a régi filmfinanszírozási rendszer védelmében.
– A nyilatkozat nem a régi rendszer védelme – mondja a rendező –, hanem a magyar filmé, ami sokszínű, európai standardot képviselő viszonyítási alap. Ebben a rendszerben európai rendezőnek érezhettük magunkat. Az elosztás demokratikus volt és a film, egy kulturális érték védelmét szolgálta. Nem maga a rendszer volt hibás, hanem az ahogy a gyakorlatban működött. A európai demokratikus elveknek azonban egy új, jobban működő szisztémában is dominálniuk kell – mondja.
A szakma szerint az egyik kiutat a koprodukciók jelenhetik. Mundruczó már az idei szemlén induló filmjét, a Szelíd teremtést is magyar-német-osztrák közös vállalkozásban forgatta. Szerinte ez a forgalmazásban is előnyt jelent.
– Ám nem mindegy, hogy többségi vagy kisebbségi koprodukcióról beszélünk-e – mondja Mundruczó. – Ha magyar témájú filmeket szeretnék csinálni, az csak úgy képzelhető el, ha magyar benne a többségi pénz is. Ha kevesebb, kikerül a kontroll a kezünkből, és kevésbé tudjuk meghatározni az alkotás piaci vagy szakmai elemeit.
A másik lehetséges megoldás, hogy a magántőke bevonásával a filmfinanszírozást teljesen üzleti alapokra helyezzük, az állam meg szépen kihátrál a filmgyártás mögül.
– Lehet az MMKA nélkül is, de mi szerzői filmeket készítünk, ezekről pedig képtelenség üzleti alapon gondolkozni – így Pusztai Ferenc producer.
Hasonlóan vélekedik Fliegauf is:
– Szükség van a művészfilmekre akkor is, ha aktuálisan nem tömegek ismerik el őket. Lehet, hogy a régi rendszer gazdaságilag – mondjuk úgy – egy kissé túl flexibilisen működött, de komoly kulturális értéket is termelt. A Hukkle-t, a Dealert, a Deltát, Bibliothéque Pascalt nem nézték meg százezrek a mozikban, de több tízezren látták őket a világban, ahol rengeteg díjat nyertek. Ez nem érték? Ezek a filmek, és sok más magyar film is, az egyetemes filmtörténet részei. Régen a Jancsó-filmek magasabb PR-értéket képviseltek, mint bármi más ebben az országban. Mészáros Márta szokta mondani, hogy a 70-es években sok turista azért jött Magyarországra, hogy megnézze Jancsó Miklós országát. Azóta nagyot változott a világ, és vele a filmek szerepe is, de nagyon sok filmkészítő áll sorban, hogy tovább vigye ezt a hagyományt.
A fennálló helyzetet múlt csütörtök óta még az MMKA megszűnése is bonyolítja. Az MMKA adósságállománya a felelőtlen gazdálkodás következtében olyan mértékű (A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 10,6 milliárd forintnyi adósságról számol be), hogy azt nem lehet "konszenzusos úton" konszolidálni, és a magyar állam jelenlegi költségvetésében sincs fedezet az adósság teljes kiváltására. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítványt megszünteti, és feladatait a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos által kialakított új struktúrában helyezi el, ezzel biztosítva a fontos feladatok hatékonyabb ellátását, olvasható a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleményében.
Andy Vajna filmügyi kormánybiztos hétfőn, május 2-án, egyeztetésre és megbeszélésre hívta össze a szakmát a kialakult helyzet miatt. Mindkét rendező és Pusztai Ferenc producer is részt vettek a találkozón. Pusztai már több alkalommal is beszélhetett Vajnaval és tanácsadóival, ahol elsősorban a nemzetközi koprodukciók támogatására hívta fel Vajna figyelmét. – Arra kértem a kormánybiztost, hogy az új struktúra legalább olyan mértékben támogassa a magyar felek részvételét nemzetközi produkciókban, mint eddig. Ugyanis, ha nem adjuk a pénzünket más nemzetek filmjeihez, más filmalapok sem fognak magyar filmeket támogatni, az pedig nagyon nem tenne jót a magyar filmeknek, beszűkítené őket, ha kizárólag magyar pénzből készülnének – véli Pusztai. De a producer örülne a disztribúció, és a forgalmazás nagyobb mértékű támogatásának is, de legalább ennyire fontosnak tarja a producerek támogatását abban, hogy európai képzésekben vehessenek részt.
A rendezők, Mundruczó és Fliegauf is örülnek, hogy megkérdezik őket és megindul a párbeszéd. – Mindenképpen pozitív, hogy figyelembe veszik a szakma álláspontját és ennek megfelelően jön létre az új rendszer. Remélem, hogy az adóssághalmaz pedig nem az elkészülő filmek rovására megy – fogalmaz Fliegauf. | https://168.hu/kultura/szemlesutve-88769 | https://web.archive.org/web/20081102215927/http://www.168ora.hu/cikk.php?id=8630 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/szemlesutve | 168 óra | eu-news | 2007-10-24 00:00:00 | [] | [] | [
"Európa"
] | [] | [] |
3,389 | Nem fejeződik be határidőre a Zuschlag-ügy nyomozása | Várhatóan nem tudja befejezni a Zuschlag-ügy nyomozását a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség az előzetesen kitűzött határidőig, november 17-ig, mert a bizonyítási eljárás elhúzódik. | Nem fejeződik be határidőre a Zuschlag-ügy nyomozása
NOL • Népszabadság Online • 2007. október 25.
Várhatóan nem tudja befejezni a Zuschlag-ügy nyomozását a Bács-Kiskun
Megyei Főügyészség az előzetesen kitűzött határidőig, november 17-ig, mert
a bizonyítási eljárás elhúzódik - közölte Szabó Ferenc megyei főügyész-
helyettes.
"Jelen pillanatban a bizonyítás előre haladtával úgy tűnik, hogy még
további olyan bizonyítási cselekmények indokoltak, amelyek miatt nem
tartjuk valószínűnek a nyomozás befejezését november 17-ig" - mondta a
távirati iroda kérdésre Szabó Ferenc megyei főügyész-helyettes.
A nyomozás határidejének meghosszabbítását, mivel már két éve tart a
nyomozás, a Legfőbb Ügyészségre kell előterjeszteni. Az előterjesztésnek a
kitűzött határidő előtt 10 nappal, tehát november 7-ig meg kell érkezni a
Legfőbb Ügyészségre. Szabó Ferenc elmondta, hogy az előzetes
letartóztatásban lévő Zuschlag János eddig nem tett vallomást.
A nyomozás érdekére tekintettel, arról nem kívánt nyilatkozni a megyei
főügyész-helyettes, hogy a gyanúsítottak közül tett-e valaki vallomást.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára a Szegedi Városi Bíróság
szeptember 21-én helyezte harminc napra előzetes letartóztatásba Zuschlag
Jánost, az MSZP korábbi országgyűlési képviselőjét, a kiskunhalasi
szervezet korábbi elnökét, az MSZP megyei szervezetének korábbi ügyvezető
elnökét. A
Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Zuschlag Jánost és hét társát különösen nagy
kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett
csalással gyanúsítja társadalmi szervezetek által szabálytalanul
felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban.
A Szegedi Városi Bíróság október 19-én Zuschlag János előzetes
letartóztatását legfeljebb három hónapnyi időtartamra, 2008. január 21-ig
meghosszabbította.
Az ügy két további gyanúsítottja, Lados István - Zuschlag János személyi
titkára - és Katus Ferenc is előzetes letartóztatásban van.
A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, amelynek
következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított
vizsgálatot, számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több
alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A
nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok több,
mint 60 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű
használatával" nem tudnak elszámolni. (MTI) | http://nol.hu/archivum/archiv-469088 | https://web.archive.org/web/20231108201712/http://nol.hu/archivum/archiv-469088-271711 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-fejezodik-be-hataridore-a-zuschlag-ugy-nyomozasa | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [
"Zuschlag János"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,390 | Mátyás Győző: Ahogy vagytok | Ezzel a politikai osztállyal semmiféle megtisztulás nem lehetséges. Ők csak a demokrácia szétrohasztására, a tisztességes közélet lehetőségébe vetett hit teljes amortizálására alkalmasak. | http://nol.hu/cikk/469020/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matyas-gyozo-ahogy-vagytok | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"belföld"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
|
3,391 | Tovább tarthat a nyomozás – Zuschlag még nem vallott | A Zuschlag-ügyben még további bizonyítási cselekmények indokoltak, ezért úgy tűnik, hogy a nyomozás nem fejeződik be az előzetesen kijelölt – november 17-i – időpontig. | 2007.10.25. 07:35
A Zuschlag-ügyben még további bizonyítási cselekmények indokoltak, ezért úgy tűnik, hogy a nyomozás nem fejeződik be az előzetesen kijelölt – november 17-i – időpontig. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség megyei főügyészhelyettese elmondta azt is, hogy Z. János eddig nem tett vallomást.
Várhatóan nem tudja befejezni a Zuschlag-ügy nyomozását a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség az előzetesen kitűzött határidőig, november 17-ig, mert a bizonyítási eljárás elhúzódik – közölte Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes csütörtökön. „Jelen pillanatban, a bizonyítás előrehaladtával úgy tűnik, hogy még további olyan bizonyítási cselekmények indokoltak, amelyek miatt nem tartjuk valószínűnek a nyomozás befejezését november 17-ig” – mondta a megyei főügyészhelyettes.
A nyomozás határidejének meghosszabbítását, mivel már két éve tart a nyomozás, a Legfőbb Ügyészségre kell előterjeszteni. Az előterjesztésnek a kitűzött határidő előtt 10 nappal, tehát november 7-ig meg kell érkezni a Legfőbb Ügyészségre.
Kérdésre válaszolva Szabó elmondta, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János eddig nem tett vallomást.
A nyomozás érdekére tekintettel, arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a gyanúsítottak közül tett-e valaki vallomást.
Mint ismert, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára a Szegedi Városi Bíróság szeptember 21-én helyezte harminc napra előzetes letartóztatásba Zuschlag Jánost, az MSZP korábbi országgyűlési képviselőjét, a kiskunhalasi szervezet korábbi elnökét, az MSZP megyei szervezetének korábbi ügyvezető elnökét. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Zuschlag Jánost és hét társát különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítja társadalmi szervezetek által szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban.
A Szegedi Városi Bíróság október 19-én Zuschlag János előzetes letartóztatását legfeljebb három hónapnyi időtartamra, 2008. január 21-ig meghosszabbította. Az ügy két további gyanúsítottja, Lados István – Zuschlag személyi titkára – és Katus Ferenc is előzetes letartóztatásban van. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/tovabb-tarthat-a-nyomozas-zuschlag-meg-nem-vallott | https://web.archive.org/web/20080127082632/http://www.mno.hu/portal/524386 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-tarthat-a-nyomozas-a-zuschlag-meg-nem-vallott | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [
"Zuschlag János"
] | [] | [] | [] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,392 | Káderdűlők | Uniós pénzekkel üzletelt Kiskunhalas MSZP-s kistérségi megbízottja - adta közre nemrég a Hír tévé. Lapunk most kiderítette, hogy a kistérségi hálózatban Weiszenberger Lászlón kívül még vagy hatvanan kötődnek a szocialistákhoz. | Káderdűlők
Az MSZP rátenyerelt az uniós vidékfejlesztési pénzekre
Szőnyi Szilárd, [email protected]
7. évfolyam 43. szám, 2007.10.25
Uniós pénzekkel üzletelt Kiskunhalas MSZP-s kistérségi megbízottja - adta
közre nemrég a Hír tévé. Lapunk most kiderítette, hogy a kistérségi
hálózatban Weiszenberger Lászlón kívül még vagy hatvanan kötődnek a
szocialistákhoz. Miközben a kormányfő Európa legszigorúbb
összeférhetetlenségi szabályain töri a fejét, pártja rátenyerelt a
vidékfejlesztési irodákra is.
"Ahhoz, hogy ezen az úton végigmehessünk, segítséget kell kapnunk a
választóktól, a közvéleménytől, a nyilvánosságtól. Kétségtelenül nagyon
nehéz, nagyon konfliktusos út lesz. Mi, politikusok, csak saját erőnkből,
külső támogatás nélkül erre képtelenek leszünk" - írta blogjában október
elején Gyurcsány Ferenc. A kormányfő azért fordult a nyilvánossághoz, hogy
a politikán, illetve saját pártján átverje minden idők legszigorúbb
összeférhetetlenségi szabályait, melyekkel elejét vehetnék a mostanában
nyilvánosságra kerülő visszaéléseknek. A politikus minden bizonnyal
előremenekül, és ha már nem lehet szőnyeg alá söpörni a Hír Tv által
kirobbantott ügyeket, akkor mindenféle látszatintézkedésekkel igyekszik a
szigornak legalább a képzetét kelteni.
A miniszterelnök elsősorban azt szorgalmazza, hogy a parlamenti képviselők
főállásban végezzék a munkájukat, vagyis az Országgyűlésben mandátummal
bíró polgármestereknek és egyes gazdasági társaságok vezetőinek
választaniuk kellene tevékenységeik között. Kérdés persze, hogy a
kezdeményezés mennyiben csökkentené a korrupciót, főként úgy, hogy a
kormányfő a javaslatot nem terjesztette ki több olyan tisztségre, melynek
betöltői napi kapcsolatban állnak a közpénzekkel.
Itt vannak rögtön a kistérségi megbízottak, akikre egyikük, a kiskunhalasi
Weiszenberger László vetett rossz fényt, midőn a Hír Tv által lejátszott
felvételen az uniós pénzek körüli korrupciós gyakorlatra tett utalásokat.
A szocialista önkormányzati képviselő azért tölthette be a posztot, mert a
törvény igencsak laza összeférhetetlenségi szabályokat ír elő a kistérségi
megbízottak esetében. E munkakörből csak a megyei közgyűlés elnöke,
alelnökei, a főpolgármester és helyettesei, a polgármesterek és
alpolgármesterek, valamint e hivatalok főállású köztisztviselői vannak
kizárva. Rajtuk kívül bárki elnyerheti a közalkalmazotti jogviszonnyal és
havi 190 ezer forintos fizetéssel járó állást s vele az egyedülálló
kapcsolatrendszer lehetőségét. Bár a kistérségi megbízottak (illetve az ő
munkájukat szervező hét regionális koordinátor) az illetékességi
területükön nem vehetnek részt a fejlesztési pályázatok írásában, ez a
kitétel - amint Weiszenberger példája mutatja - írott malaszt marad, hiszen
ezenkívül megannyi módja lehet az érvényesülésnek.
Nem lehet hát véletlen, hogy a posztra kiírt pályázatokon legalább hatvan
esetben olyan személy bizonyult a legrátermettebbnek, aki szervezeti
szálakon kötődik - vagy kötődött a közelmúltban - a MSZP-hez, illetve az
SZDSZ-hez. Arra pedig, hogy a közel 170 tagú hálózat további tagjai között
is elenyésző lehet az ellenzékhez húzók száma, az egyik regionális
koordinátor tavaly őszi nyilatkozata utal. "Buczkó Ferenc, 24 dél-dunántúli
kistérségi megbízott koordinátora tudósítónknak elmondta: a megbízottak
körében nagy a felháborodás, hogy épp az a koalíció akarja őket szélnek
ereszteni, amelynek pártjaiért kampányoltak" - írta a Népszabadság, miután
kiderült: Gyurcsány Ferenc fel akarja számolni a hálózatot. A
miniszterelnök kísérlete végül a szocialista derékhadak ellenállásán
megfeneklett, és a kormányfő a jelek szerint mostani összeférhetetlenségi
javaslataival sem kívánja felborzolni az MSZP helyi embereinek idegeit.
Mi több, a kormány - az Új Magyarország vidékfejlesztési program pályázati
pénzeinek felhasználásának koordinálására - a közelmúltban újabb, 167 tagú
hálózatot épített ki az agrártárca felügyelete alatt. Sajnálatos módon a
munkakör betöltésének feltétele itt sem kizárólag a szakértelem - a helyi
vidékfejlesztési irodák vezetői között legalább harminc olyan személyt
találtunk, aki, ha akarná, se tagadhatná le szocialista hátterét. (Az
összefonódás minősített eseteként arra is van példa, hogy a két hálózat egy
családban fut össze. Veresegyházán a kistérségi megbízotti tisztséget Gundy
György tölti be, Gundyné Erdei Etelka pedig a vidékfejlesztési iroda
vezetője - mindketten MSZP-s háttérrel.) A két hálózat szocialista és
szabad demokrata tagjainak lajstromát az alábbiakban közöljük:
Kistérségi megbízottak szocialista háttérrel a következő oldalon
Kistérségi megbízottak szocialista háttérrel
Harkainé Lajkó Erika, Bácsalmás, az MSZP Bácsalmás-Jánoshalmai
szervezetének irodavezetője
Bosnyák Róbert, Baja, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-ban
Jekő Attila, Jánoshalma, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-ban
Csernus Ferenc, Kecskemét, az MSZP korábbi parlamenti képviselője
Fogl András, Kiskunmajsa, az MSZP önkormányzati képviselője
Szőkéné Vörös Rozália, Kunszentmiklós, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés
pénzügyi bizottságának korábbi MSZP-s tagja, 2002-ben a párt országos
listájának szereplője
Debreceni Lajos, Békéscsaba, az MSZP polgármester-jelöltje 2006-ban, a párt
dobozi szervezetének elnöke
Debreczeni Gábor, Békés, az MSZP mezőberényi elnöke
Lebenszky Attila, Gyula, az SZDSZ korábbi polgármestere Gyulán
Miklós Attila, Sarkad, az MSZP korábbi parlamenti képviselő-jelöltje
Szívós László, Szeghalom, az MSZP okányi elnöke
Nyúlné Zátonyi Zita, Mohács, az MSZP Baranya megyei elnökségének tagja, a
megyei közgyűlés képviselője
Buczkó Ferenc, Pécs, önvallomás a Népszabadságban
Csörnyei László, Sásd, az MSZP Baranya megyei szervezetének elnökségi tagja
Deli Ferenc, Siklós, az MSZP korábbi parlamenti képviselő-jelöltje, a párt
megyei önkormányzati képviselője
Polgár Balázs, Csurgó, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-ban
Oltvári Tibor, Fonyód, az MSZP polgármester-jelöltje 2006-ban, a párt
önkormányzati képviselője
Hoffmann-né Hetesi Noémi, Kaposvár, az MSZP Somogy megyei elnökségi tagja,
a párt önkormányzati képviselője
Kelemen Péter, Siófok, az MSZP Somogy megyei szervezetének elnökségi tagja,
a párt önkormányzati képviselője
Szenczyné Witzl Éva, Tamási, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-
ban
Gácsi József, Berettyóújfalu, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-
ban
Szécsi Tamás, Derecske-Létavértes, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés MSZP-s
tagja
Radócz Zoltán, Szolnok, az MSZP szolnoki önkormányzati képviselője
Pecze Lászlóné, Tiszafüred, az MSZP választmányi küldötte, tavaly
önkormányzati képviselő-jelöltje
Kövendy Zsolt, Mátészalka, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-
ban, a párt mátészalkai szervezetének elnöke
Tompa István, Nyíregyháza, az MSZP korábbi önkormányzati képviselő-jelöltje
Nácsa Balázs, Tiszavasvári, MSZP-s polgármesterjelölt 2006-ban, szocialista
önkormányzati képviselő
Jancsurák Sándor, Edelény, az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete
pénzügyi ellenőrző bizottságának, illetve a párt etikai egyeztető
bizottságának tagja
Murányi Norbert, Mezőkövesd, az MSZP mezőkövesdi szervezetének elnökségi
tagja, 2006-ban a párt önkormányzati képviselő-jelöltje
Szkircsák István, Sárospatak, az MSZP korábbi önkormányzati képviselő-
jelöltje
Ducsai Attila, Sátoraljaújhely, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje
2006-ban
Látkóczki Bálint, Balassagyarmat, a Nógrád megyei közgyűlés MSZP-s tagja
Reviczki László, Pásztó, a Nógrád megyei közgyűlés MSZP-s tagja, a párt
pásztói önkormányzati képviselője
Sinka Sándor, Rétság, a Nógrád megyei közgyűlés volt MSZP-s képviselője,
2006-ban a párt önkormányzati képviselő-jelöltje
Karakasev Anna, Salgótarján, az MSZP korábbi önkormányzati képviselője
Hasznosi Márk, Szécsény, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-ban
Hetlinger Zoltrán, Bicske, az MSZP megyei önkormányzati képviselője
Óber László, Enying, az MSZP országgyűlési képviselő-jelöltje 2006-ban, a
párt fehérvári szervezetének elnökségi tagja
Vágnerné Kurucz Krisztina, Gárdony, az MSZP korábbi önkormányzati képviselő-
jelöltje
Vinklár László, Sárbogárd, az MSZP korábbi polgármestere Vajtán
Patócs Tamás, Székesfehérvár, az SZDSZ korábbi kampányfőnöke Fejér megyében
Gregus Istvánné, Tatabánya, az SZDSZ korábbi önkormányzati képviselője
Tálos László, Pápa, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-ban
Igaz Sándor, Tapolca, az MSZP parlamenti képviselő-jelöltje 2002-ben, 2006-
ban a párt polgármester-jelöltje
Hőgyi Krisztina, Budaörs, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-ban
Buncsák Gábor, Dabas, az MSZP korábbi parlamenti képviselő-jelöltje, 2002
után a párt önkormányzati képviselője
Bihari Balázs, Dunakeszi, az MSZP fóti szervezetének elnökhelyettese, a
párt önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-ban
Rákosi Katalin, Ráckeve, az MSZP önkormányzati képviselője
Engárd Ferenc, Szob, az MSZP korábbi önkormányzati képviselő-jelöltje
Gundy György, Veresegyháza, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-
ban
Pozsgai Balázsné, Győr, Pozsgai Balázs - egykori MSZP-s országgyűlési
képviselő - neje
Bajorfi Tamás, Tét, az MSZP Győr-Sopron-Moson megyei elnökségének tagja, a
párt önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-ban
Maczucza Éva Mária, Keszthely-Hévíz, az MSZP parlamenti képviselő-jelöltje
2006-ban, a párt önkormányzati képviselője
Móritz István, Nagykanizsa, az MSZP szociáldemokrata platformjának tagja
Major Gábor, Zalaegerszeg, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-
ban, a párt progresszív platformjának elnökségi tagja
MSZP-kötődésű regionális koordinátorok a következő oldalon MSZP-kötődésű
regionális koordinátorok
Kőmíves Benedek, Dél-Alföld, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-
ban, a párt progresszív platformjának elnökségi tagja
Pünkösd Márton, Dél-Dunántúl, az MSZP Somogy megyei szervezetének alelnöke,
2006-ban a párt önkormányzati képviselő-jelöltje
Orbán Péter, Közép-Magyarország, az MSZP országos választmányának tagja, a
párt progresszív platformjának elnökségi tagja, önkormányzati képviselő
Ferenczi László, Nyugat-Dunántúl, az MSZP csornai elnökségének tagja
Nácsa Balázs, Észak-Alföld, MSZP-s polgármesterjelölt 2006-ban, szocialista
önkormányzati képviselő
A helyi vidékfejlesztési irodák szocialista hátterű vezetői
Hován Istvánné, Abaúj-Hegyközség,
Baricz László, Bácsalmás, az MSZP választókerületi elnöke, a párt
önkormányzati képviselője
Horváth Roland, Baja, az MSZP választókerületi elnöke
Dobi Sándor, Balmazújváros, az MSZP önkormányzati képviselője
Harasztia Attila, Barcs, az MSZP Somogy megyei elnökségi tagja
Zsótér Csaba, Békéscsaba, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-ban
Meruk Ilona, Bicske, Meruk József - az MSZP egykori kampányfőnöke - lánya
Kósa István, Cegléd, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-ban, a
párt ceglédi szervezetének elnökségi tagja
Kiss István Zsolt, Celldömölk, az MSZP korábbi önkormányzati képviselő-
jelöltje
Varga Valentin, Csenger, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-ban
Krállné Malecz Julianna, Dabas, az MSZP országgyűlési képviselő-jelöltje
2006-ban, a párt Nőtagozatának Pest megyei elnöke, önkormányzati képviselő
Száraz Károly, Fehérgyarmat, az MSZP korábbi önkormányzati képviselő-
jelöltje
Márkus Róbert Zsolt, Füzesabony, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje
2006-ban
Medve Erzsébet, Gödöllő, az MSZP gödöllői szervezetének elnökségi tagja
Kathiné Juhász Ildikó, Hajdúböszörmény, az MSZP egykori hajdúböszörményi
polgármestere
Vargáné Szőke Krisztina, Jánoshalma, az MSZP önkormányzati képviselő-
jelöltje 2006-ban
Máthé Zsolt, Karcag, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-ban
Zamenkovics Ferenc, Keszthely-Hévíz, az MSZP önkormányzati képviselője, a
párt keszthelyi elnökségi tagja
Ifj. Rákóczi András, Kisvárda, Rákóczi András MSZP-s önkormányzati
képviselő fia
Lép Péter, Komló, az MSZP önkormányzati képviselője
Horváth Péter, Lenti, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje
Ignácz Dávid, Miskolc, az MSZP önkormányzati képviselő-jelöltje 2006-ban, a
miskolci önkormányzat jogi bizottságának MSZP-s tagja
Márton Roland, Mór, az MSZP megyei önkormányzati képviselője
Litter Nándor, Nagykanizsa, Nagykanizsa korábbi MSZP-s polgármestere
Metzger Gyula, Oroszlány, az MSZP Komárom-Esztergom megyei elnökségének
tagja
Szabadi János, Pápa, az MSZP önkormányzati képviselú-jelöltje 2006-ban
Csönge Márta, Szombathely, az MSZP önkormányzati képviselője
Hajdics József, Tamási korábbi MSZP-s polgármestere
Kontra József, Tiszafüred, Kunhegyes volt MSZP-s polgármestere
Csikász Gábor, Tiszaújváros, a tiszaújvárosi választási bizottság MSZP
által delegált tagja 2006-ban
Szőke András, Törökszentmiklós, az MSZP önkormányzati képviselője
Gundyné Erdei Etelka, Veresegyháza, az MSZP korábbi önkormányzati
képviselője, a párt veresegyházi szervezetének elnökségi tagja | http://hetivalasz.hu/reflektor/kaderdulok-17265/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaderdulok | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [
"Weiszenberger László"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"protekció",
"EU"
] | [] |
3,393 | Zuschlagékat sem számoltatták el? | El kell gondolkodni azon, hogy mi lehet itt - a fideszes Halász János szavait megfontolva, igyekeztünk utánajárni, hogyan juttatott az Országgyűlés a 2002-es választások előtt, az Orbán-kormány időszakában 3,4 millió forintot a Zuschlag-szervezeteknek. | Zuschlagékat sem számoltatták el?
Népszabadság • Nyusztay Máté • 2007. október 25.
El kell gondolkodni azon, hogy mi lehet itt - a fideszes Halász János
szavait megfontolva, igyekeztünk utánajárni, hogyan juttatott az
Országgyűlés a 2002-es választások előtt, az Orbán-kormány időszakában 3,4
millió forintot a Zuschlag-szervezeteknek.
Senki sem vizsgálta, mire költötték el a nyertes civil szervezetek azt a
pénzt, amit a 2002-es központi költségvetéstől kaptak működési költségeik
fedezésére - állítja Béki Gabriella SZDSZ-es képviselő, aki tagja volt a
támogatást előkészítő parlamenti bizottságnak.
Az Országgyűlés utoljára 2001 végén osztott közvetlenül működési támogatást
civil szervezeteknek. Az évi 350 millió forintos keretre a társadalmi
szervezetek bizottságához háromezernél is több pályázat érkezett. Minden
második pályázó nyert, átlagosan egy-kétszázezer forintot. A keretből 3,4
millió forintot ítéltek meg annak a hat "Zuschlag- közeli" szervezetnek,
amelynek esetében évekkel később fölmerült a gyanú: hamis számlákkal
igazolta körülbelül hatvanmillió forintnyi állami támogatás elszámolását.
A képviselőknek és szakértőiknek két hét alatt kellett háromezer pályázatot
elbírálniuk öt albizottságban, melyek többségének Zuschlag János is tagja
volt. A Fidesz részéről Halász Jánossal,
a bizottság alelnökével, illetve Weszelovszky Zoltánnal párban állították
össze a támogatandók listáját, amihez aztán - Béki állítása szerint -
"foggal-körömmel ragaszkodtak" (a listán szerepelt az Atlasz Egyesület 470
ezer, a Biztos Pont Egyesület 540 ezer, az Együtt a Harmadik Évezredért
Alapítvány 470 ezer, a Holnap a Városért Alapítvány 660 ezer, a Hoppá
Egyesület 660 ezer, a XXI. Századi Kulturális Egyesület 630 ezer
forinttal). A pályázatok tanulmányozása során Béki számára egyértelművé
vált, hogy egyes szervezetek egymás mutációi.
Zuschlag János
- Az egyik pályázatban Zuschlag János neve bukkant föl, mellette volt még
két-három név. A másik pályázatban ugyanazt a két-három nevet láttam és így
tovább - emlékezik vissza Béki, aki valamennyi, általa gyanúsnak tartott
szervezet támogatását megpróbálta "érdemi" munkát végző civilek javára
átcsoportosítani. A bizottság azonban szinte teljes összhangban szavazta le
módosítási javaslatait. A Hoppá Egyesülettől félmilliót vett volna el (a
MIÉP-es Fenyvessy Zoltán pedig 150 ezret), hiába: az eredeti listát
előterjesztő Halász János nem értett egyet a kért átcsoportosításokkal,
ezért a bizottságok sem. (A módosítókról szavazott a társadalmi szervezetek
bizottsága mellett a költségvetési bizottság is, és mindkettőben egyforma
döntések születtek: "a bizottság harmada sem támogatja".) Halász szavazata
azért volt döntő, mert a kormány, illetve a kormánypárti többség is csak az
előterjesztő által támogatott módosításokat támogatta.
Hiába figyelmeztetett Béki arra, hogy "a támogatások jelentős része
politikai célokat szolgál", csak a saját frakciója hallgatott rá. Az SZDSZ-
esek nemmel voksoltak a zárószavazásnál. A kormánypártokkal együtt
szavazott 11 szocialista, az MSZP-sek többsége tartózkodott, mert
kevesellték a szétosztható pénzt és az időkeretet.
A liberális politikus figyelmeztette a parlamentet arra is, hogy csak egy
évnél régebben működő szervezeteket támogathatnak, ehhez képest az Atlasz
Egyesületet és a XXI. Századi Kulturális Egyesületet még be sem jegyezte a
bíróság. Halász János azonban védelmébe vette az újoncokat: "Ne vitassuk
el, hogy vannak olyan közösségek Magyarországon, amelyek lehet, hogy már
évek óta működnek öntevékeny szervezetként, de bíróság által nem
bejegyezve."
Ez ügyben Halász több alkalommal összevitatkozott Békivel, egyszer azt
vágta a fejéhez, hogy ha a bizottságban "a hat különböző pártból ötnek a
képviselője egyetért a dolgokban, s egy pedig nem, akkor el kell
gondolkodni azon, hogy mi lehet itt".
Béki elgondolkodott, s arra a következtetésre jutott: "folyosói mutyik
mentén születtek a döntések". Így aztán mind a hajdú-bihari, mind a Bács-
Kiskun megyei szervezetek kaphattak támogatást. (A hajdú-bihari Halász
többször cáfolta, hogy kiemelten támogatták volna a körzetébe tartozó
szervezeteket, a nyertes pályázók megye szerinti megoszlása azonban nem ezt
támasztja alá.)
- Tulajdonképpen bármire költhették az elnyert támogatást a civilek: úgysem
ellenőrizte senki. Emlékszem, ahogy a bizottság titkárnője egy füzetben
pipálgatta, egyáltalán melyik szervezet küldött beszámolót - jegyezte meg
Béki Gabriella. A beszámolók azóta is egy pincében porosodnak, ha még
egyáltalán megvannak: elvileg csak öt évig kell megőrizni a dokumentumokat.
Ha durván mérjük...
"Valóban járja az a mondás, hogy ez az egész bizottság azért van, hogy a
választókörzetben lévő egyéni képviselők lobbija legyen (...) Végül is,
ahogy én látom, kiegyenlítődik az eddigi elosztás, mert hol baloldali, hol
jobboldali kormány volt, tulajdonképpen eddig négyévenként
visszaegyenlítődtek ezek a dolgok (Szórványos derültség az MSZP és az SZDSZ
soraiban), ha durván mérjük. Ha volt diszkrimináció, akkor pozitív
diszkrimináció volt ebben a bizottságban a döntéseknél."
(Idézet a MIÉP-es Bognár László, a társadalmi szervezetek bizottsága
elnökének 2001. novemberi parlamenti felszólalásából) | http://nol.hu/archivum/archiv-469031-271657 | https://web.archive.org/web/20231109151811/http://nol.hu/archivum/archiv-469031-271657 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlagekat-sem-szamoltattak-el | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [
"Halász János",
"Zuschlag János"
] | [
"Fidesz",
"MSZP",
"Parlament"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,394 | Közeleg az elsőfokú ítélet a Kulcsár-ügyben | A Kulcsár-ügyhöz egyesített vádiratok ismertetésével folytatódott tegnap Kulcsár Attila és társai pere. | Négy és fél éve, 2003. április 26-án tett bejelentést cége részvényeinek törvénytelen felvásárlása miatt Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. vezérigazgatója. A pénzügyi felügyelet vizsgálta az ügyet. A következtetések nyilvánosságra hozatala előtt támadás érte Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökét. A szervezet hamarosan bejelentette, hogy súlyos szabálytalanságok sorozatát észlelték. Így kezdődött a Kulcsár-ügy, mert a szabálytalanságok szálai a K & H brókeréhez vezettek.
A büntetőügy kezdetén feszültség támadt a rendőrség és az ügyészség között. 2004-ben az ügyészség többször hangsúlyozta: nem szándékoznak elvenni a brókerbotrány nyomozását az ORFK-tól. Majd megtették. Később Kulcsár ügyészségi kihallgatása kavart viharokat. Az úgynevezett "Kulcsár-videó" kapcsán többen szóvá tették a kihallgatás mikéntjét, nevezetesen, hogy az exbróker ügyvédjével sugdolózva, mosolyogva, oldott légkörben tett vallomást az ügyészségen, amely közleményében úgy reagált: Kulcsár kihallgatása törvényes, szakszerű és eredményes volt.
A Fővárosi Főügyészség 2005. augusztusában mintegy 80 oldalas vádiratban 21 személyt vádolt meg. A vád szerint Kulcsár, a K & H brókercégének vezető munkatársaként, a befektetési célból rábízott pénzt rendszeresen és nagy haszonnal engedély nélkül megforgatta, vagyis más célra használta, mint amire kapta. Erről az ügyfelek - köztük ismert személyiségek - vagy tudtak, vagy nem, vagy részesültek a haszonból, vagy nem, ezt az eljárás során kell tisztázni. Tény, hogy a szabálytalan ügyletek során jelentős összeg eltűnt a rendszerből.
Az ügyhöz később csatlakoztatták a Schöntal Henrik elleni gyanúsítást. Az ügyészség 2006 áprilisában emelt ellene vádat sikkasztás és más bűncselekmények miatt. Később egyesítették az alapüggyel a Koricsánszky Dóra, valamint a Dunai György ellen benyújtott vádat, így ők a per 23. és 24. rendű vádlottjai. Dunai György, a Betonút Rt. tulajdonosa ellen 2007 márciusában különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt emeltek vádat. Az ügyészség további bűncselekménnyel vádolta meg a már bíróság elé állított Kulcsárt és Bitvai Miklóst. (A Kulcsáron kívüli vádlottak tipikusan vagy cégük pénzét engedték át szabálytalanul, vagy az összegek tisztára mosásában játszottak szerepet az ügyészség szerint.)
Megvádolták még Kodela Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal egykori humánpolitikai helyettes államtitkárát is, ám ezt az eljárást nem egyesítették az alapüggyel, mert nem volt köztük szoros összefüggés.
A Fővárosi Bíróságon 2006. május 3-án kezdődött a büntetőper. A vádlottak az ügyészség szerint 1998-tól 2003-ig 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak az ügyfeleknek, illetve a banknak.
A bíróság az ügyben eddig több mint hatvan tárgyalási napot tartott. A perben a vádlottak többsége, így Kulcsár sem volt hajlandó vallomást tenni. Bűnösnek egyedül az exbróker vallotta magát, aki még a nyomozás során önmagára és vádlott-társaira is terhelő vallomást tett.
A perben eddig mintegy kétszáz tanút hallgattak meg.
Egyes vádlottak és ügyfelek, illetve cégek vagyona - 6,3 milliárd forintnyi értékben - zár alatt van.
A Fővárosi Bíróságon szerdán az alapügyhöz egyesített két vádiratot - a Schöntal Henrik, valamint az E. A. Hasan, pénzváltó ellenit - ismertették. A büntetőper hétfőn tanúk meghallgatásával folytatódik.
A Kulcsár-ügyben a bizonyítási eljárás a végéhez közeledik, s ha fordulat nem történik, a bíróság még ebben az évben kihirdetheti az elsőfokú ítéletet.
Mellékszálak
A brókerügy mellékszálán az ügyészség eljárt Molnár Csaba alezredes, az ORFK pénzmosás elleni osztályának egykori vezetője, majd egy másik eljárás keretében Bácskai János dandártábornok, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ korábbi vezetője ellen. Azzal vádolták őket, hogy segítették Kulcsárt abban, hogy elkerülje a felelősségre vonást. A Nógrád Megyei Bíróság Molnár Csabát első fokon a hivatali visszaélés és az államtitoksértés ügyében bűncselekmény hiányában, a vesztegetés tekintetében bizonyítottság hiányában felmentette. Az ítélet immár jogerős.
2007 májusában a Fővárosi Ítélőtábla bűnösnek találta hivatali visszaélésben Bácskai Jánost. A másodfokú, de nem jogerős ítélet szerint Bácskai egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert segíteni próbált Kulcsárnak, hogy elkerülhesse a felelősségre vonást. Bácskait első fokon a Csongrád Megyei Bíróság bűnösnek mondta ki. A másodfokú bíróság hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás helyett hivatali visszaélés miatt ítélte el. Továbbá az egyéves felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét a korábbi 3 évről 2 évre csökkentette, és felmentette a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vádja alól. Mivel az ügyben első és másodfokon egymással ellentétes döntések születtek, a Bácskai elleni büntetőeljárás harmadfokon folytatódik. | http://nol.hu/archivum/archiv-469029-271655 | https://web.archive.org/web/20090204143551/http://nol.hu/archivum/archiv-469029 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozeleg-az-elsofoku-itelet-a-kulcsar-ugyben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [
"Bácskai János",
"Bitvai Miklós",
"Dunai György",
"Kodela László",
"Koricsánszky Dóra",
"Kulcsár Attila",
"Molnár Csaba (ORFK)",
"Schönthal Henrik"
] | [
"Betonút Zrt.",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Rendőrség"
] | [] | [
"sikkasztás",
"hivatali visszaélés",
"gazdálkodás"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
3,395 | A GKM-től is nyert 4 milliót Gyárfás cége | Körkérdéssel fordult az [origo] a minisztériumokhoz: azt szeretnénk tudni, hogy az elmúlt évtizedben, mely médiavállalkozások kaptak állami pénzeket a minisztériumoktól és azok mennyi pénzt fordítottak pr-tevékenységre. | Egy hete összesítettük a tárcák nyilvános adatait arról, hogy Gyárfás Tamás cége, az St. Plusz Kft. 2000 óta minden kormány alatt, és a minisztériumok többségétől nyert pályázati pénzeket, valamint kapott megrendeléseket összesen 484,5 millió forint értékben.
Ebből az összesítésből még hiányzott a Gazdasági Minisztériumtól (GKM) esetlegesen elnyert pénz, mert a tárca a cikk megírásáig - többszöri kérésünk ellenére, és a többi minisztériumtól eltérően - nem küldte el az adatokat. A tárcáknak 15 napon belül tájékoztatási kötelezettségük van, a GKM a határidőt betartva, annak utolsó napján, 24-én este válaszolt kérdéseinkre.
Eszerint az St. Plusz Kft. a Gazdasági Minisztériumtól is nyert pályázaton 4 millió forintot 2004 őszén, amiből 3,8 milliót fizettek ki - derül ki a tárca tájékoztatásából.
A cikk megjelenése után újabb körkérdéssel fordult a minisztériumokhoz az [origo]: azt szeretnénk megtudni, hogy az St. Plusz Kft.-n kívül mely médiavállalkozások, újságok és televíziók nyertek az elmúlt évtizedben különféle állami pályázatokon pénzt, és ki, milyen megbízást kapott kommunikációs célból. Valamint arra is kíváncsiak vagyunk, hogy mekkora kommunikációs keretből juttatnak pénzt a sajtónak a különféle minisztériumok. | https://www.origo.hu/itthon/2007/10/allami-sajtopenzekre-kivancsi-az-origo | https://web.archive.org/web/20080925172529/https://www.origo.hu/itthon/20071025-allami-sajtopenzekre-kivancsi-az-origo.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gkm-tol-is-nyert-4-milliot-gyarfas-cege | Origo | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [
"Gyárfás Tamás"
] | [
"Gazdasági Minisztérium",
"St. Plusz Kft."
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"PR"
] | [] |
3,396 | Dörzsölt revizorok néznek Orbán körmére | Vagyonosodási vizsgálatot rendelt el az APEH Orbán Viktor Fidesz-elnök és Kubatov Gábor pártigazgató ellen. | Vizsgálatot rendelt el az APEH Orbán Viktor Fidesz-elnök és Kubatov Gábor pártigazgató ellen. Orbán szja-bevallását biztos átnézik, de vagyonát és életminőségét nem feltétlenül vizsgálják meg. Ha mégis teljes vagyonosodási vizsgálat indul ellene, akkor azt is megnézik, jobban él-e a pártelnök, mint amennyi pénze van. Orbán 2006 decemberében vett 5000 négyzetméternyi ingatlant, 2004-ben pedig könyvéért kapott 18 milliót.
Vizsgálatot rendelt el az adóhatóság Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével, és Kubatov Gábor pártigazgatóval szemben - közölte Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője csütörtöki tájékoztatóján. Az APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága öt évre visszamenőleg rendelt el vagyonvizsgálatot a Fidesz elnökével és pártigazgatójával szemben.
Bakonyi Ágnes, az APEH sajtófőnöke az [origo]-nak elmondta: a vizsgálatok adótitkot képeznek, így azokról nem rendelkezi információkkal, de valószínű, hogy Orbán Viktor pártelnökkel és Kubatov Gábor pártigazgató ellen csak szja-vizsgálatot kezdeményeztek, amely a vagyonosodási vizsgálatot előzi meg általában. A szóvivő szerint előbbit abban az esetben kezdeményezik, ha valaki pontatlanul tölti ki adóbevallását. Amennyiben kiderül, hogy ennél többről van szó, vagyis a vizsgált személy életvitele nem egyezik a jövedelmével, akkor kezdeményezi az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálatot - közölte a szóvivő, aki szerint ezt minden esetben megelőzi a rutinszerű szja-vizsgálat.
18 milliót ért Orbán könyve
Orbán Viktor egymást követő vagyonnyilatkozataiban nincsenek látványosabb változások: 2002 óta egy XII. kerületi, 193 négyzetméteres ház felének tulajdonosa, tavaly decemberben pedig több, összesen ötezer négyzetméternyi belterületi ingatlant vásárolt Felcsúton, amelyekre 50 éves ingyenes használati jogot biztosított a Felcsút Utánpótlásáért Alapítványnak.
Tulajdonosa még egy 2001-es VW Golfnak. Orbán Fidesz-elnökként 723 ezer forintot keres havonta, ehhez járul még a képviselői tiszteletdíja, illetve 2004-ben, A történelem főutcáján című könyvéért kapott 18 millió forintot. 2002-ben felvett 20 millió forint jelzáloghitelt. Legutolsó vagyonnyilatkozata szerint bankbetétje, értékpapírja vagy gazdasági érdekeltsége nincs.
Sorszámok
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint az októberi keltezésű, az APEH által kiküldött levelek sorszámai egymás után következnek. Pártja áll a vizsgálatok elébe, és mindenkit megvéd, akivel szemben a hatalom ilyen módon akar eljárni - mondta Szijjártó. A kormányszóvivő korábban tagadta, hogy a miniszterelnök politikai célokra használna fel állami hatóságokat - emlékeztetett Szijjártó, aki szerint az élet megcáfolta a kormányzati állítást.
Az APEH visszautasítja azok az a vádakat, hogy az adóhatóság politikai megrendelésre kezdeményezte volna a vizsgálatokat - mondta az [origo]-nak Bakonyi. Szerint a kormányfőnek nincs joga vizsgálatot kezdeményezni, és nem is lenne életszerű, ha ebben a kiélezett politikai helyzetben ilyet tenne.
A fideszes politikusoknak kiküldött levelek sorszámai azért következnek egymás után, mert a politikusok és az ismertebb művészek ügyeit úgynevezett VIP-revizorok kezelik - mondta Bakonyi. Erre azért van szükség, hogy a politikus is olyan elbánásban részesüljön, mint egy vízvezeték-szerelő: így biztosítható, hogy az ellenőr ne ijedjen meg, és ne is kérjem autogrammot, ha Orbán Viktorral vagy Gáspár Győzővel kerül szembe. Orbán Viktornak és Kubatov Gábornak kiküldött levelek sorszáma így azért követi egymást, mert azokat az APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóságának prominens személyiségekkel foglalkozó csoportja küldte ki.
A vagyonosodási vizsgálat
Ha mégis vagyonosodási vizsgálat indul Orbán ellen, akkor elképzelhető, hogy neki magának kell igazolnia: minden bevétele tiszta forrásból származik. A vagyonosodási vizsgálatok lefolytatására 1996 óta van törvényi lehetőség, de 2007 előtt viszonylag ritkán alkalmazták. A gazdaság kifehérítésének céljából azonban a kormány az idei évre tízezer ilyen vizsgálatot rendelt el, amihez az APEH ötszáz ellenőrt vehet fel.
Míg korábban a vizsgálatokat feljelentések vagy bírósági végzések alapján indították, jelenleg már az APEH maga határozza meg, kit von eljárás alá. Mivel idén már az illetékeket is az APEH szedi be, az adóhatóságnak rálátása van az illeték-köteles vagyontárgyakra (ingatlag és autó) is. Az APEH adatokat kérhet be bankoktól, földhivataloktól, cégbíróságtól, okmányirodától, közjegyzőktől és cégektől.
Az eljárás során az adózó vagyonát és életszínvonalát (például utazásait) hasonlítják össze a jövedelmével. Ha eltérést tapasztalnak, megfordul a bizonyítási teher, tehát az eljárás alá vont személynek kell bebizonyítania, hogy honnan származik a kérdéses összeg. Ha revizorok hiányt állapítanak meg, az után személyi jövedelemadót, bírságot és kamatokat is kell fizetni. | https://www.origo.hu/itthon/2007/10/orban-viktor-vagyonosodasi-vizsgalatot-rendelt-el-az-apeh | https://web.archive.org/web/20151220124824/https://www.origo.hu/itthon/20071025-orban-viktor-vagyonosodasi-vizsgalatot-rendelt-el-az-apeh.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalja-az-apeh-orban-vagyonat | Origo | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [
"Kubatov Gábor",
"Orbán Viktor"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
3,397 | Tanúként hallgatták ki Topolánszkyt a Zuschlag-ügyben | Tanúként hallgatta meg a Zuschlag-ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség csütörtökön az egykori ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkárát. | Topolánszky Ákost, aki a jelenlegi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc által korábban vezetett minisztériumban a kábítószerügyi helyettes államtitkár posztját töltötte be, a pályázati rendszer működéséről és a tárca döntéshozatali mechanizmusáról kérdezte az ügyészség - tette hozzá Szabó Ferenc, aki a tanúkénti kihallgatással kapcsolatban csak annyit mondott: Topolánszky Ákos "részletes vallomást" tett.
Topolánszky Ákos a hvg.hu-nak korábban azt nyilatkozta a Zuschlag-ügy kapcsán, hogy ő is találkozott "nehezen megtagadható" kérésekkel, amikor támogatások odaítéléséről kellett dönteni a Gyurcsány Ferenc jelenlegi miniszterelnök vezette minisztériumban. Topolánszky Ákos az interjúban a minisztérium viszonyairól elmondta azt is: kulcsfigura volt Mesterházy Attila politikai államtitkár, míg a minisztérium felügyeletét a parlament ifjúsági és sportbizottsága látta el, amelyben Zuschlag János és az ügyében most szereplő társai kivétel nélkül tagok voltak.
A volt államtitkár interjújában elhangzottak szerint Arató Gergely, Ujhelyi István és Rácz Péter, az úttörőszövetség elnöke "folyamatosan jöttek-mentek a Hold utcában", "körüldongva" Szilvásy Györgyöt és Gyurcsány Ferencet, a minisztert.
Daróczi Dávid kormányszóvivő az interjúra korábban úgy reagált: hazugság, amit az interjú sugall, mert Gyurcsány Ferenc soha senkit nem utasított arra, hogy megsértse köztisztviselői esküjét, és soha nem kívánta meg nem engedett eszközökkel befolyásolni a döntéseket. | http://nol.hu/archivum/archiv-469115-271734 | https://web.archive.org/web/20170201114846/http://nol.hu/archivum/archiv-469115-271734 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tanukent-hallgattak-ki-topolanszkyt-a-zuschlag-ugyben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [
"Arató Gergely",
"Gyurcsány Ferenc",
"Mesterházy Attila",
"Rácz Péter",
"Topolánszky Ákos",
"Ujhelyi István",
"Zuschlag János"
] | [
"MSZP",
"Sportminisztérium"
] | [] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,398 | APEH-vizsgálat lesz Orbánnál és Kubatovnál | Vagyonosodási vizsgálatot rendelt el az adóhatóság Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével, és Kubatov Gábor pártigazgatóval szemben - jelentette be Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. | A kormányszóvivő ugyan tagadta, hogy a miniszterelnök politikai célokra használna fel állami hatóságokat a vele nem rokonszervező emberek és politikai vetélytársai elcsendesítése vagy megfenyegetése érdekében, erre azonban az élet rácáfolt, hiszen az APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága öt évre visszamenőleg rendelt el vagyonvizsgálatot a Fidesz elnökével és pártigazgatójával szemben - fejtette ki Szijjártó Péter.
A Fidesz szóvivője hozzátette: az októberi keltezésű levelek sorszámai érdekes módon egymás után következnek. Mint elhangzott, az ellenzéki párt áll a vizsgálatok elébe, és mindenkit megvéd, akivel szemben a hatalom ilyen módon akar eljárni. Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter azt mondta, jogsegélyszolgálatot tudnak adni azoknak, akiket a hatalom vegzál, illetve a nyilvánosság erejével tudnak fellépni ezekben az ügyekben.
Hangsúlyozta: a Fidesz szerint nem a demokrácia, hanem a diktatúra eszköztárába tartozik az állami hatóságok politikai célokra való felhasználása. Október 23-a környékén ez azt üzeni, hogy mindenki fogja be a száját, mert aki nem így tesz, az megütheti a bokáját - fogalmazott a szóvivő.
Emlékeztetett arra, hogy "az utóbbi napok sajtóhírei szerint" Gyurcsány Ferenc egészpályás letámadást indít politikai riválisaival szemben, így fideszes vezetők ellen rendelnek majd el APEH-vizsgálatot, illetve a Fidelitas ellen tesznek feljelentést. Ez utóbbival kapcsolatban Szijjártó Péter, aki a Fidelitas elnöke is, azt mondta: nem tud arról, hogy a szervezetet vizsgálná a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), erről nem kaptak értesítést, de ez derült ki Daróczi Dávid szerdai kormányszóvivő nyilatkozatából, aki arról beszélt, hogy ifjúsági szervezetekkel szemben eljárások vannak folyamatban.
A Fidesz szóvivője úgy vélte, a korrupciós és közpénzekkel kapcsolatos botrányok közepette végzetesen meggyengült miniszterelnök kizárólag arra összpontosít, hogy hatalmát megtarthassa, és "ennek érdekében módszeresen visszaél hatalmával, állami hatóságokon keresztül megfélemlíti azokat, akik nem értenek vele egyet".
Felhívta a figyelmet arra, hogy a regisztrációs adójukat visszaigénylőkkel szemben a szokásosnál gyakrabban volt APEH-vizsgálat, illetve "azon orvosok, akik felemelték szavukat az egészségügyi reform ellen, egészségügyi felügyeleti eljárást kaptak a nyakukba".
Kormányszóvivő: Gyurcsány is átesett ilyen vizsgálaton, és mindent rendben találtak nála
Daróczi Dávid kormányszóvivő reagálásábanelmondta: ez egy újabb hazug és rosszindulatú támadás. A Fidesz azt akarja elhitetni az emberekkel, hogy a politikusok különleges emberek, akiket nem ellenőrizhet az adóhatóság, mert ha megteszi, az rögtön politikai támadás - tette hozzá Daróczi Dávid.
A kormányszóvivő szerint aki ilyet állít, az ostobának is nézi az embereket. Könnyű ugyanis átlátni a szitán, hiszen a miniszterelnök is átesett ilyen vizsgálaton, és mindent rendben találtak nála - közölte. Daróczi Dávid hangsúlyozta: az APEH évente több tízezer adófizetőt ellenőriz, köztük nyilván politikusokat is.
Azt nem tudhatom, most éppen kiknél van folyamatban ilyen vizsgálat, hiszen ez adótitok, de az közismert tény, hogy másfél éve a kormány minden tagjánál, szocialista és szabad demokrata politikusoknál is lefolytattak egy vagyongyarapodási vizsgálatot, amit ők kértek saját maguk ellen - mondta Daróczi Dávid.
Az MSZP két országgyűlési képviselője csütörtökön közölte: ők is kaptak értesítést vagyongyarapodási vizsgálatról. "A Fidesz ismét alaptalan váddal támadja a kormányt. A lelepleződés hamar jön: nemcsak fideszes, hanem szocialista képviselők is kaptak értesítést az APEH-től szja-vizsgálatról" - írta közleményében Pál Tibor szocialista országgyűlési képviselő. Hasonlót közölt egy másik MSZP-s honatya, Molnár Zsolt. Mint írja, azt tartja helyesnek, ha az adóhatóság nincs tekintettel pártállásra, és politikai befolyástól mentesen teszi a dolgát. "Ez kell a rendhez, illetve az, hogy a Fidesz fejezze be az alaptalan rágalmazást" - írja Molnár Zsolt.
"Az APEH nem dolgozik politikai megrendelésekre"
Az APEH nem dolgozik politikai megrendelésekre - reagált a hírekre az APEH sajtófőnöke csütörtökön. Az APEH visszautasítja azt a vádat, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezte volna a vizsgálatot, mivel ez nem is áll jogában, és nem is lenne életszerű, ha ebben a kiélezett politikai helyzetben ilyet tenne - közölte Bakonyi Ágnes.
Az APEH nem tudja megerősíteni, hogy Orbán Viktor pártelnökkel és Kubatov Gábor pártigazgatóval szemben bármiféle adóhatósági vizsgálat indult volna, mivel ez az információ adótitoknak számít, ami leginkább az adózó állampolgárokat védi - mondta Bakonyi Ágnes. Ettől függetlenül Orbán Viktor vagy Kubatov Gábor megteheti, hogy nyilvánosságra hozza az őket érintő adóhatósági megkereséseket - tette hozzá.
Az idén eddig 30 ezer 436 SZJA-vizsgálatot fejezett be az APEH, amin belül 9.716 vagyonosodási ellenőrzés volt, ezenkívül folyamatban van még több ezer vizsgálat, amibe belefér, hogy politikusok is bekerüljenek a revízió körébe, főleg úgy, hogy amikor a számítógép kidob egy nevet, nem veszik figyelembe a foglalkozását - állította az APEH sajtófőnöke. Bakonyi Ágnes elmondta, hogy ennek ellenére bárhol előfordulhat, hogy néhány revizor összegyűjti "a kiemelt személyeket", és egymás után küldi ki számukra az értesítést, de az általános gyakorlat mégsem ez. Az adójogszabályok pártállástól függetlenül mindenkire vonatkoznak, ám ha valaki becsületes és jogkövető magatartást tanúsít, nem lehet félnivalója - állapította meg.
Mindezzel együtt egyáltalán nem biztos, hogy Orbán Viktor és a többi politikus vagyonosodási ellenőrzésre felszólító levelet kapott - ismertette. A kontrolladatokat az adózókkal kérdéses esetekben mindenképpen egyeztetni kell, ami akkor is előfordulhat, ha kiderül, hogy az adózó többet fizetett, mint amennyit kellett volna - fűzte hozzá.
(forrás: MTI) | http://nol.hu/archivum/archiv-469098-271720 | https://web.archive.org/web/20170129211528/http://nol.hu/archivum/archiv-469098-271720 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/apeh-vizsgalat-lesz-orbannal-es-kubatovnal | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
3,399 | Szilveszteri buli közpénzből | Kétmillió forintot szavazott meg az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a szolnoki Szigligeti Színház Szilveszteri gála című műsorának egyedi - pályázat nélküli - támogatására - derül ki a testület október 5-ei ülésének jegyzőkönyvéből. | Kétmillió forintot szavazott meg az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a szolnoki Szigligeti Színház Szilveszteri gála című műsorának egyedi - pályázat nélküli - támogatására - derül ki a testület október 5-ei ülésének jegyzőkönyvéből.
Balázs Péter színházigazgató
© Müller Judit
A közérdekűnek aligha nevezhető produkció szponzorálását Meszleny László, az ORTT KDNP által delegált tagja javasolta - írja legfrissebb számában a HVG.
A testület az utóbbi negyedévben 350 millió forintot osztott ki egyedi támogatásokra, rendszerint a tagok, illetve az általuk képviselt politikai erő holdudvarába tartozó vállalkozások finanszírozására (HVG, 2007. október 20.).
A Szigligeti Színházat a nyár óta a jobboldali politikai rendezvényekről is ismert komikus, Balázs Péter vezeti, aki habkönnyű népszínházzá formálta át a korábban progresszívnek tartott szolnoki teátrumot.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
ŐK NYARALNAK,
MI NEM.
Nyáron se maradj le semmiről, fizess elő a HVG-re online és printben is, most 45% kedvezménnyel!
ELŐFIZETEK | https://hvg.hu/itthon/200743HVGFriss23 | https://web.archive.org/web/20231220204341/https://hvg.hu/itthon/200743HVGFriss23 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szilveszteri-buli-kozpenzbol | HVG | hungarian-news | 2007-10-24 00:00:00 | [
"Balázs Péter",
"Meszleny László"
] | [
"Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)",
"Szigliget Színház"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szolnok"
] | [
"támogatás",
"protekció",
"kultúra - művészet"
] | [] |
3,400 | A Hunyadi tér rekonstrukciója: Három kísérlet a hatodikban | Föllélegezhetnek azok a környékbeli lakosok, illetve piaci árusok, akik az elmúlt hónapokban fölléptek a Hunyadi tér rekonstrukciója címén meghirdetett program ellen. A köz számára rendkívül előnytelen szerződéstől a héten minden valószínűség szerint eláll a terézvárosi önkormányzat és partnere, az Amelus Kft. | 1994 óta mindegyik helyhatóságnak volt legalább egy hamvába holt felújítási kísérlete a Cziegler Győző tervei alapján, éppen száztíz évvel ezelőtt épült csarnok fölújítására. Először 1997-ben a szocialista színezetű önkormányzat jutott arra a felismerésre, hogy saját erejéből képtelen felújítani az épületet. Pályáztatásra nem gondolt, inkább százharmincmillió forintért eladta a csarnokot a Market Hall nevű piachasznosító cégnek. A Market Hall az előleget kifizette, de idővel kiderült, hogy a társaság fizetésképtelen. Közben hatalomváltás volt, és 1998-ban fideszes többségű lett az önkormányzat, amely megszabadult a Market Halltól. Visszafizette egyrészt az előleget, másrészt plusz harmincmilliót a rendezési tervekért. Az újabb választások közeledtével egy nagyobb "rekonstrukciós" csomagba gyorsan belepakolták a piacfelújítást is - a pályázatot az egyedüli induló, a Terézváros 2002 Kft. nyerte egy 645 millió forintos ajánlattal. A társaság föladata lett volna az épület fölújítása, mélygarázs építése a tér alá, cserébe pedig az övé lett volna egy ingatlan a Szondi és a Szinyei Merse utca találkozásánál.
A 2002-es választásokon megint a szocialisták kerekedtek felül, s mit sem törődve az érvényes pályázati eredménnyel, nyílt liciten meghirdették a Szinyei Merse utcai telket. (A győztes cég - mint később kiderült - a kerületben akkoriban taroló Autóker Holding érdekeltsége volt.) A Terézváros 2002 és az önkormányzat peren kívül megállapodott - a felperes hatvanmillió forinttal szállt ki -, s noha a cég továbbra is szívesen rehabilitált volna, nem talált tőkeerős partnerre. Legfőbb ideje volt tehát új piacrekonstruktőr után nézni.
2004 végén az önkormányzat választása - ismét mellőzve a nyílt versenyt - az Amelus Kft.-re esett. Az Amelusnak - mint azt az Andrássy út 21. alatti palota eladása miatt indított és első fokon elveszített per óta tudjuk - pénze igazából sosem volt, viszont egyik tulajdonosa, Mátyás László ügyvéd jóban volt a kerület vezetőivel. A szindikátusi szerződést még nyélbe ütötték (ellenjegyezte: Mátyás László), de aztán 2007 nyaráig egy szerződésmódosításon kívül nem történt semmi. Pedig az önkormányzat egyedi kiváltságokat biztosított az Amelus által a projektre létrehozott társaságnak, a százmillió forintos alaptőkéjű Európa Ház (EH) Zrt.-nek. Ha az EH felújítja a fénykorában gyönyörű, ma szomorú látványt nyújtó csarnoképületet, ötven évig maga hasznosíthatja (az első tíz évben ingyen, majd negyven évig évi tízezer forint/négyzetméterért, amely ár legfeljebb az inflációval megegyező mértékben nőhet). A felújítás önkormányzati kalkuláció szerint hárommilliárd forintba kerül - mások ezt háromszoros túlbecslésnek tartják. A csarnokban egy ellenállhatatlan ötlettől hajtva az uniós országok kultúráját, gasztronómiáját tervezték bemutatni ("az Európai Unió országainak nemzeteinek és nemzeti kisebbségeinek kultúráját" - fogalmaz a szerződés). Hogy e cél megvalósulhasson, az árusok többsége csak a pinceszinten, akár a korábbi ár duplájáért bérelhetett volna magának helyet, az épületben található lakások bérlőit pedig ki kellett volna költöztetni. A projektcég tulajdonába került volna a Hunyadi tér alatt megépítendő 400-420 férőhelyes mélygarázs is, valamint őt gyarapította volna a tér körüli összes kiadatlan, utcára nyíló önkormányzati helyiség vételi vagy tulajdonjoga (ennek részleteit nem taglalták). Az önkormányzat a térre vonatkozó építési jogot apportálta volna a cégbe (értékét 75 millió forintban állapították meg), és mint engedélyező hatóság egyengette volna az utat. A hitelfelvételhez a csarnoképület, valamint a mélygarázs szolgált volna fedezetül.
A piac megmentésére alakult "Kincsünk a Piac - Hunyadi tér" civil szervezet kifogásolta, hogy az önkormányzat versenyeztetés nélkül részesített előnyben egy ellenőrizhetetlen (offshore) hátterű céget. A megállapodást nem előzte meg és nem is követte egyeztetés a környéken lakókkal és az árusokkal, sőt a szerződő felek arról is elfelejtkeztek, hogy a téren egy felettébb népszerű őstermelői piac is működik. A mélygarázsépítéshez - ahogyan a korábban meghiúsult Jókai térinél és Nagymező utcainál is - fákat kellett volna kivágni, miközben a Terézvárosban kevés a zöld, és kérdéses, valóban pótolnák-e a fákat.
A Narancs elsősorban a konstrukció megtérülési mutatóira kérdezett rá az önkormányzatnál, de a válasz elmaradt - arra hivatkozva, hogy "jelentős és meghatározó változások várhatóak" a képviselő-testület október 18-i ülésén. Pedig érdekes lett volna tudni, a szerződés homályos tartalmi célozgatásait milyen vizsgálatok támasztják alá. Hogy voltak-e ilyenek vagy sem, sosem tudjuk meg, hiszen ez a (harmadik) csarnokrekonstrukciós terv is elszállt. Vajon mekkora veszteséggel? Egy jobb reményű negyedik kísérletre Verók István polgármester nemsokára javaslatot tesz. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a_hunyadi_ter_rekonstrukcioja_harom_kiserlet_a_hatodikban-67775 | https://web.archive.org/web/20080225052618/http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15380 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-hunyadi-ter-rekonstrukcioja-harom-kiserlet-a-hatodikban | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Mátyás László",
"Verók István"
] | [
"Amelus Kft.",
"Európa Ház Zrt."
] | [
"Bp. VI. kerület"
] | [
"ingatlan",
"offshore",
"gazdálkodás"
] | [] |
3,401 | Az áfacsalási ügyről faggatta Verest a költségvetési bizottság | Veres Jánost szerdán késő délután több mint kétórás - a képviselők közötti személyeskedésektől sem mentes - vitában hallgatta meg az Országgyűlés költségvetési bizottsága a Bogát-Ferr Kft. áfa-csalási ügyében. | Az áfacsalási ügyről faggatta Verest a költségvetési bizottság
Veres Jánost szerdán késő délután több mint kétórás - a képviselők közötti személyeskedésektől sem mentes - vitában hallgatta meg az Országgyűlés költségvetési bizottsága a Bogát-Ferr Kft. áfa-csalási ügyében. A pénzügyminiszter már elöljáróban visszautasította azt is, hogy a testület ülését ezzel a címmel hívták össze, ami prejudikáció, hiszen a kft. nem követett el semmit.
Az ügy előzménye, hogy a HVG nemrég egyes bírósági iratokra hivatkozva közölte, hogy Kabai Károly és Veres János a '90-es években működött nyírbogáti fémfelvásárló cége a Bogát-Ferr kft. 1991 és 1994 között bizonyos hamis számlák alapján igényelt vissza mintegy 55 millió forint áfát. A Bogát-Ferr Kft.-nek Veres János 1991 végétől 1993. december 1-ig volt ügyvezetője, később pedig 1995. május 29-én eladta akkoriban még fennálló 50 százalékos tulajdonát a másik tulajdonos, Kabai Károly feleségének és Kabai Károly egyik lányának.
Veres János hangsúlyozta: a céget a bírósági eljárásban nem gyanúsították meg, csupán a számlát kiállító személyek ellen folyt eljárás. Az ő személye semmilyen módon nem volt érintett az ügyben és ezért a sajtóban megemlített ügyet kifejezetten "a személye elleni politikai támadásnak" ítéli. "Maga a cég semmilyen szabálytalanságot nem követett el, az APEH egyik vizsgálata is megállapította, hogy a cégnél valóságos árumozgás történ" - hangoztatta a pénzügyminiszter.
Az ellenzéki képviselők közül többen, köztük Balla György, Mádi László, majd pedig Hargitai János fideszes honatyák számos kérdést fogalmaztak meg és kételyüket fejezték ki a tekintetben, hogy nem történt szabálytalanság a Bogát-Ferr Kft.-nél. Balla György felvetette, hogy van-e összefüggés abban a tekintetben, hogy Szikora János jelenlegi APEH-elnök abban az időszakban egyik vezető munkatársa volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei APEH-igazgatóságnak. Azt is felvetették, hogy Veres János, mint ügyvezető igazgató, miért nem tudott az esetleges hamisan kiállított számlákról.
Veres János hangsúlyozta: "Szikora Jánost szakértelme tette alkalmassá az APEH elnöki posztjára történő kinevezésre, tehát semmilyen összefüggés nincs a számlaügy és a kinevezés között". A pénzügyminiszter megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint ügyvezető igazgatója volt a cégnek, de a kft.-nek több ügyvezetője is volt, ő a cég hitelellátást, finanszírozását intézte.
Több ellenzéki képviselő, így Mádi László és Dancsó József is felvette, hogy nyereséges volt-e a cég abban az időben, illetve, hogy a Bogát-Ferr Kft. fizetett-e osztalékot. Veres János határozottan állította, csupán szerény nyereséget termelt a cég, részben amiatt, hogy a működéshez, illetve a további bővítéshez felvett hitelek jelentős kamatköltséggel jártak, egyúttal aláhúzta, ő nem volt alkalmazottja a társaságnak, fizetést nem kapott a cégtől és osztalékot sem vett fel.
Veres János megítélése szerint ez az áfa-visszaigénylési ügy azért került most felszínre, mert az általa felügyelt APEH, illetve vám- és pénzügyőrség az elmúlt időszakban nagyon hatékonyan lépett fel a feketegazdaság ellen. Megemlítette például, hogy az APEH az idei év elmúlt szakaszában 28 olyan ügyet derített fel, amelynél a feltárt adóhiány több mint egymilliárd forint volt. Keller László, Molnár László, Kovács Tibor és Molnár Albert MSZP-s honatyák arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Vers János azért került most "célkeresztbe", mert hatékonyan lép fel a gazdaság kifehérítése érdekében.
A bizottsági meghallgatás végén Kovács Tibor (MSZP) az újságíróknak elmondta, véleménye eszerint a Fidesz képviselőinek kezdeményezésére összehívott meghallgatáson kiderült: "minden alapot nélkülöznek a Veres Jánost ért felvetett vádak, a pénzügyminisztert azért érik támadások, mert az APEH már idén több mint 280 milliárd forint adóhiányt derített fel. Ezzel épp ellenkező álláspontra helyezkedett Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke, véleménye szerint a miniszter meghallgatása során nem volt eléggé meggyőző, felvetette, hogy Szikora János APEH-elnök egy későbbi meghallgatásán visszatérnek majd a kft. ügyére.
2007. október. 13. 14:23 MTI Itthon
A Fidesz a jogtalan áfa-visszaigénylés miatt Veres távozását követeli
A Fidesz azt követeli a kormányfőtől, hogy váljon meg Veres János pénzügyminisztertől, akinek egyik cége, legalábbis Balsai István állítása szerint, még az 1990-es években fiktív számlák alapján igényelt vissza mintegy 55 millió forint áfát. Veres János és Kabai Károly cégének áfa-visszigényléséről az eheti HVG ír részletesen. Daróczi Dávid kormányszóvivő az ellenzéki politikus kijelentésére úgy reagált: a cégnek egy időben több ügyvezetője volt és Veres János felelősségi körébe csak a cég hitelezési ügyei tartoztak.
2007. október. 18. 16:20 MTI Itthon
A Fidesz Veres János bizottsági meghallgatását kezdeményezi
Az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes tagjai Veres János meghallgatását kezdeményezik a testületben, a pénzügyminiszter korábbi cégügyeivel kapcsolatban - mondta Balsai István, az ellenzéki párt parlamenti képviselője.
2007. október. 10. 22:19 HVG Itthon
Veres János még benne volt az áfacsaló cégben
Kabai Károly és Veres János nyírbogáti fémfelvásárló cége 1991 és 1994 között is hamis számlák alapján igényelt vissza áfát - olvasható ki bírósági iratokból, ám az ügy szálai akkor még elvarratlanok maradtak. | https://hvg.hu/itthon/20071024_veres_janos_kabai_bizottsag | https://web.archive.org/web/20201124095939/https://hvg.hu/itthon/20071024_veres_janos_kabai_bizottsag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-afacsalasi-ugyrol-faggatta-verest-a-koltsegvetesi-bizottsag | HVG | hungarian-news | 2007-10-24 00:00:00 | [
"Kabai Károly",
"Veres János"
] | [
"Bogát-Ferr Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
3,402 | "A politikai osztály reformja egyet jelent a leváltásával" (Monica Macovei, Románia volt igazságügyi minisztere) | Közel két évig vezette a román igazságügyi tárcát, reformjainak köszönhető, hogy a korábban elégedetlen Európai Unió idén januárban mégis tagjai közé fogadta keleti szomszédunkat. | Magyar Narancs: A Transparency International felmérései szerint Románia korrupciós indexe 1997 és 2002 között 3,4-ről 2,6-re zuhant. Bár az elmúlt években ismét jobb lett az ország helyezése, továbbra is Románia a legkorruptabb az Európai Unióban. Miért teljesít ilyen rosszul a román állam?
Monica Macovei: Az elmúlt tizenhét évben Románia hatalmas, történelmi jelentőségű változásokon ment keresztül. Magánkézbe került az állami vagyon jelentős része, az infrastruktúra újjáépítése során tetemes mennyiségű közpénz áramlott a munkálatokat végző cégekhez, az állam számtalan közbeszerzési eljárást írt ki, bonyolított le - igen nagy volt a kísértés. A demokráciánk még fiatal, a politikai osztály épp formálódóban volt, az emberek többsége nem ismerte és nem értette még a demokrácia játékszabályait, a politikusok felelőssége elmosódott. A törvényi keretek folyamatosan mozogtak, a privatizáció jogszabályi háttere sem volt rendesen kidolgozva, ráadásul a törvények betartásával is rengeteg gond akadt, s az igazságszolgáltatás sem állt erős lábakon. Ezek együtt hatalmas játékteret nyitottak, arra ösztökélték a politikusokat, hogy éljenek és éljenek vissza a lehetőségekkel.
MN: Úgy tűnik, a gazdaságra nincs hatással a korrupció, legalábbis nem veti vissza a fejlődést. Románia évek óta szárnyal, tavaly a GDP növekedése meghaladta a 7 százalékot.
MM: Igen, a gazdaság fejlődik, a társadalom átalakult, az emberek élete gyökeresen megváltozott az utóbbi években. Ezzel szemben a politikai osztály visszamaradt, reformokra szorul. A korrupcióval szembeni harc, azok az intézkedések, amelyeket az utóbbi években tettünk, épp a politikai elit megváltoztatását célozták. A politikusok persze ellenállnak ennek, minden professzionalizálódott csoportról elmondható, hogy nem szereti a változásokat.
MN: Az uniós csatlakozás előtt Brüsszel többször bírálta Romániát, mert nem lép fel kellő eréllyel a korrupcióval szemben. Pedig már az előző kormány is tett lépéseket a visszaélések felderítésére, 2002-ben például létrehozták a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészséget (PNA). Miért voltak eredménytelenek ezek az intézkedések?
MM: Mert csak arra szolgáltak, hogy lecsendesítsék az EU-t. Ha megnézzük a PNA által vizsgált eseteket, láthatjuk, hogy ezek csupán látszatintézkedések voltak. Apró-cseprő ügyekkel foglalkoztak, ha jól emlékszem, az első nagy port felkavart vizsgálatot egy vasúti jegykezelő ellen indították, politikus nem került horogra. Ez persze az Európai Tanácsnak is feltűnt, fel is rótta Romániának. A PNA kétéves működése alatt egyetlen nagy ügyet sem tudott felmutatni.
MN: A kormányváltás után, 2005-ben a Tariceanu-kabinet kidolgozta a nemzeti korrupcióellenes stratégiát, majd hozzálátott az igazságszolgáltatás reformjához. Milyen eredményeket értek el az uniós csatlakozásig?
MM: Átalakítottuk a PNA-t - az Alkotmánybíróság határozatait is figyelembe véve -, létrehoztuk a Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA). Megváltoztattuk a kompetenciáját, ma már kizárólag közepes és nagyobb súlyú ügyekkel foglalkozik. Lényeges, hogy az ügyosztályon dolgozó csapat független és magasan képzett ügyészekből áll. Mindennél fontosabb, hogy végre elindult a munka: az utóbbi két évben tizenegy képviselő, három kormánytag, több tucat rendőrtiszt és határőr, polgármester, bíró, ügyész ellen indítottak vizsgálatot, és juttatták őket a vádlottak padjára. Ezen lehet lemérni, mennyire független az igazságszolgáltatás: képesek eredményesen szembeszállni a politikai korrupcióval. Módosítottuk a párt- és kampányfinanszírozási törvényt is, hiszen jól tudjuk, itt vannak a politikai korrupció gyökerei.
MN: Romániában milyen előírások vonatkoznak a pártfinanszírozásra?
MM: Az ide vágó törvényt 2005-ben változtatta meg a parlament, a módosítások 2006-ban léptek hatályba. Átláthatóbbá tettük a finanszírozási rendszert, a pártoknak nyilvánosságra kell hozniuk, fel kell pakolniuk a honlapjukra minden egyes adományt. Ez éppúgy vonatkozik a pénzadományokra, mint a természetbeni juttatásokra. Megszabtuk a tagdíjak felső határát, ugyanis sokszor tapasztaltuk, hogy egyik-másik párttag gyakran hatalmas összegeket fizet be a kasszába tagdíj címen, majd a választási győzelem után benyújtja a számlát, miniszter lesz, vagy más magas közhivatalt kap. Létrehoztunk egy külön intézményt - korábban ezt a feladatot az Állami Számvevőszék látta el -, amely csakis a pártokat és a kampányfinanszírozást ellenőrzi. Sajnos az EU-ba való belépés után a kormány a reformok egy részét egy sürgősségi rendelettel felfüggesztette. Én tiltakoztam, ellenálltam, de a miniszterelnök végül mégis így döntött. A posztkommunista országokban a legtöbb gondot az összeférhetetlenség okozza. Sokszor láttam, hogy a különféle pályázatokon olyan cégek, emberek győztek, amelyek szoros, családi vagy baráti kapcsolatban álltak a pályázatot kiíró szerv vezetőjével. Éppen ezért az összeférhetetlenségre vonatkozó passzusokat beiktattuk a büntető törvénykönyvbe. A kormány tagjai, a képviselők, a köztisztviselők - csaknem százezer ember - kötelesek nyilvánosságra hozni a vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozatukat. Ezek nagyon részletesek: fel kell tüntetni bennük a bankszámlák állását, mikor, hol nyitották, milyen ingatlanjaik vannak, ezeket hogyan szerezték, a birtokukban lévő műalkotásokat, a jövedelem nagyságát, forrását stb. Mindezt kiterjesztettük a családtagokra is. A nyilatkozatok felkerültek azon intézmények honlapjaira, ahol az adott személyek dolgoznak. Ahogy nyilvánosságra kerültek az első nyilatkozatok, máris több nagy botrány robbant ki - néhány ügy már bírósági szakaszban van. Több politikusról kiderült, hogy sokkal nagyobb a vagyona, mint amit a jövedelme elvileg lehetővé tenne. A politikusok - köztük az RMDSZ-esek - morogtak, de akkor még a fejük felett lebegett az uniós "védzáradék", tartani lehetett attól, hogy elhalasztják a csatlakozást.
MN: Ám a csatlakozás után a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére hivatott Feddhetetlenségi Hivatalra (ANI) vonatkozó törvényt végül megfúrta a parlament. Megtorpant az igazságszolgáltatás reformja?
MM: Komoly erőfeszítéseket tettem az összeférhetetlenséget és a vagyongyarapodásokat vizsgáló hivatal létrehozásáért, de az eredeti törvényjavaslatot a parlament több ponton átírta. Végül elfogadtak egy törvényt, megkezdődött a hivatal felállítása, de úgy vélem, képtelen lesz ellátni a feladatát. Alávetették a szenátusnak, a hivatal ellenőrei nem rendelkeznek érdemi jogosítványokkal, ismét egy teljesen formális intézményt hoztak tető alá.
MN: A miniszterelnök a februári szenátusi bizalmatlansági indítvány után a nyilvánosság előtt még kiállt ön mellett, később viszont egyre több konfliktusuk volt, áprilisban pedig kitette a kormányából. Min vesztek össze?
MM: Ezeket nem nevezném konfliktusoknak. Romániában az igazságügyi miniszter a törvényesség és az alkotmányosság őre a kormányban, neki kell ellenjegyeznie a sürgősségi rendeleteket, a kormányhatározatokat. Többször előfordult, hogy nem voltam hajlandó aláírni egy-egy ilyen előterjesztést, ugyanis láttam, hogy alkotmányellenes vagy nem felel meg a törvényi előírásoknak. Ebből kifolyólag egyre több vitánk volt. A kormányfő nem vette jó néven, hogy megtagadtam annak a sürgősségi rendeletnek az aláírását, amely elhalasztotta az európai parlamenti választásokat. Az alkotmány szerint bizonyos sürgősségi rendeletek csak akkor léptethetők életbe, ha az országban rendkívüli állapotok vannak. Márpedig ilyen nem volt, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy a miniszterelnök pártja, a Nemzeti Liberális Párt rosszul állt a közvélemény-kutatásokban. Egy másik nézeteltérésünk abból adódott, hogy a kabinet megpróbálta 28 "közeli" vállalat esetében felfüggeszteni a csődtörvény előírásait. Sajnos a csatlakozás után ezt is keresztülvitték. Nem tudok szolidáris lenni egy olyan kormánnyal, amelyik nem tartja tiszteletben a törvényeket.
MN: Több konfliktusa volt az RMDSZ-szel isÉ
MM: Szeretnék valamit tisztázni: nekem nem voltak konfliktusaim. Mentem előre a magam útján, dolgoztam az igazságszolgáltatás reformján, és harcoltam a korrupció ellen - közben pedig azt láttam, hogy bizonyos politikai erők ellenállnak a változásnak. Félnek, mert a politikai osztály reformja egyet jelent a leváltásával.
MN: Azért megfontolandó, amit Kelemen Hunor hangsúlyozott az ANI-törvény parlamenti vitájában. Véleménye szerint a hivatal adatvédelmi aggályokat kelt, sérti a magánszférát, ráadásul a korábban elfogadott törvények is túl szigorúak. Említhetnénk Teodor Atanasiu volt hadügy- vagy Nagy Zsolt egykori informatikai miniszter esetét, akiket, úgy tűnik, ártatlanul hurcoltak meg.
MM: Mindegyik politikus azt állítja, hogy ártatlanul vádolják, a támadás politikai jellegű. Sokan nekimentek az ügyészeknek. Mindegyik ügyirat valós alapokon nyugszik, persze a bíróság dönti majd el, ki ártatlan és ki bűnös. De garantálom, hogy a DNA által összeállított doszsziék kiállják a próbát.
MN: Mostanáig nem találtak semmit Nagy Zsolt ellen.
MM: Hangsúlyozom: két vizsgálat is folyamatban van.
MN: Ennek következtében Nagyot felfüggesztették, derékba törték a karrierjét.
MM: Tavasszal az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a volt miniszterek esetében is szükség van arra a speciális procedúrára, amely lehetővé teszi a bűnvádi eljárást. (A Legfelsőbb Bíróság mellett működő ügyészség kérése alapján az államfő mellett dolgozó speciális bizottság tesz javaslatot az eljárás megkezdésére, a bizottság dodonai határozatot hozott, az államfő mégis felfüggesztette a minisztert - M. L. F.) Nem tudom, hogy bűnös-e vagy sem.
MN: Miért van szükség olyan különleges intézményekre, mint a DNA vagy az ANI? A normális intézmények - rendőrség, ügyészség, adóhivatal - nem alkalmasak a korrupciós ügyek felderítésére?
MM: Bebizonyosodott, hogy nem alkalmasak, nem elegendőek. A gazdasági visszaélések, a pénzmosási és korrupciós esetek rendkívül összetett, komplex ügyek. A jogi egyetem elvégzése nem elég, ezek felderítéséhez speciális tudásra van szükség. Az utóbbi időben kinevelődött egy olyan rendőri, ügyészi és bírói réteg, amely már kezelni tudja ezeket az ügyeket. Egy ilyen történelmi pillanatban, amikor ennyire elharapózott a korrupció, szükség van ezekre a speciális intézményekre.
MN: Ön nem tagja egyik pártnak sem, a civil szférából érkezett, büszke a függetlenségére. Miért vett részt mégis Basescu elnök népszavazási kampányában?
MM: Nem adtam fel a függetlenségemet, továbbra sem léptem be egyik pártba sem. Viszont szerettem volna eljuttatni az emberekhez egy személyes üzenetet. Emlékeztetném, hogy az EU-s csatlakozás után a politikusok minden irányból nekem estek, mindent megtettek, hogy leállítsák a korrupcióellenes hadjáratot. Az eltávolításomnak konkrét célja volt: az ügyészek ellehetetlenítése, a DNA lefejezése, azon jogszabályok hitelesítése, amelyek segítségével lopnak. Ehhez szükség volt az államfő felfüggesztésére és egy új miniszter kinevezésére. Erre szerettem volna figyelmeztetni az embereket.
MN: Ön folyamatosan a politikai elit bűneiről beszél, pedig a korrupció össztársadalmi jelenség. Miért nem a megelőzésre, a nevelésre helyezték a hangsúlyt?
MM: Mindkettőre szükség van. Ha belegondol, az összeférhetetlenségi szabályok, a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága, a pártok finanszírozásának rendezése is a prevenciót szolgálja. Ám az sem engedhető meg, hogy a politikai osztály továbbra is immunitást élvezzen. A sajtó éveken keresztül írt a botrányos ügyekről, de semmi nem történt, az igazságszolgáltatás tehetetlen volt. Tűrhetetlen, hogy miközben az átlagembereket rákényszerítik a játékszabályok betartására, a politikusok úgy gondolhatják, rájuk nem vonatkoznak a törvények. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a_politikai_osztaly_reformja_egyet_jelent_a_levaltasaval_monica_macovei_romania_volt_igazsagugyi_minisztere-67773 | https://web.archive.org/web/20220810203303/https://magyarnarancs.hu/belpol/a_politikai_osztaly_reformja_egyet_jelent_a_levaltasaval_monica_macovei_romania_volt_igazsagugyi_minisztere-67773 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-politikai-osztaly-reformja-egyet-jelent-a-levaltasaval-monica-macovei-romania-volt-igazsagugyi-minisztere | Magyar Narancs | eu-news | 2007-10-18 00:00:00 | [] | [] | [
"Románia"
] | [] | [] |
3,403 | "Az átláthatóság jobb eszköz, mint a szankció" (Rupert Vining kampányfinanszírozási tanácsadó) | Az évtized legfontosabb közéleti fejleménye lehet, ha a pártoknak sikerül megállapodniuk a múlt hétfőn kormánypárti képviselők által beterjesztett pártfinanszírozási reformcsomagról. | Magyar Narancs: Hogyan került Magyarországra?
Rupert Vining: A Miniszterelnöki Hivatal hívott meg, kifejezetten azért, hogy előzetesen áttekintsem a pártfinanszírozási törvényjavaslatot. Amúgy független szakértő vagyok, a brit külügyminisztérium egyik osztálya kért fel, hogy tanácsadóként segítsem a korrupció elleni harcot Horvátországban. Előtte két évig Basescu elnök tanácsadója voltam Romániában, azt megelőzően Grúziában dolgoztam, oda pedig 14 éves ügyészi múlttal érkeztem az Egyesült Királyságból.
MN: Tud valamit arról, hogy miért önre esett a választás?
RV: Nem először vagyok Budapesten, az Amerikai Kereskedelmi Kamara meghívására idén már tartottam egy előadást. Egy államtitkár-helyettes a közbeszerzésekről beszélt, én pedig a pártfinanszírozásról. Bizonyos értelemben az én személyem a brit hozzájárulás a jelenleg zajló és számos nagykövetség által támogatott általános korrupcióellenes vitához.
MN: Miért különleges a pártfinanszírozás kérdése a korrupcióellenes harcon belül?
RV: A pártfinanszírozás, mielőtt túlságosan belemennénk a részletekbe, egy közigazgatási rendszer. A célja elsősorban az, hogy a választópolgár tisztában lehessen azzal, melyik pártot ki támogatja és pénzeli. Felállít egy szabályt, hogy a törvény alapján mennyi közpénz fordítható a pártokra, és költési korlátokat állapít meg a számukra. Ám az igazi célja - és ezt sosem szabad szem elől téveszteni - az, hogy védje és tájékoztassa a választót.
MN: Hol működik a rendszer optimálisan?
RV: Egyik ország sem állíthatja, hogy az övé a legjobb rendszer, és hogy máshol is azt kéne bevezetni. A nemzetközi javaslatok hasznosak, de erre vonatkozóan nincs közös joganyag, és soha nem is lesz, mert a pártfinanszírozás nagyon érzékeny terület. Szorosan kapcsolódik a szólásszabadsághoz, a közélet és a politika legkényesebbnek tekinthető kérdéseihez.
MN: Olvasta az új törvényjavaslatot?
RV: Előzetesen már tájékozódtam, de csak pár napja nyújtották be, és még nem kaptam meg a teljes fordítást, egy jogásztól pedig nem bölcs dolog, ha olyasmiről beszél, amit nem elsődleges forrásból ismer. Mindenesetre volt számos megbeszélésem, találkoztam a javaslatot készítő szakértőkkel, és úgy tűnik, hogy vannak pozitív vonásai. Például értelmes lépésnek tűnik, hogy a pártokat kizárólag magánszemélyek támogathassák. Fontos, hogy nőjön a pártok költségvetési támogatása, mert így nem szükségképpen szorulnak rá, hogy máshonnan szerezzenek pénzt, és ezáltal ellenőrizhetőbbé válnak. Utánanéztem, a költség nem kirívóan magas sem a választási, sem a köztes években. Jónak tartom a kampányszámla bevezetését, amiért a párt pénztárosa felel, és azt, hogy közvetlen összefüggés van a kampányszámla és a későbbi kampányköltések között. Ezek az átláthatóság és a szavazó tájékoztatása irányába mutató, pozitív lépések.
MN: Lássuk a negatívumokat!
RV: Engem két dolog zavar, és ezek nem apró részletek. A törvényalkotáskor nagyfokú pontosságra és előrelátásra van szükség, hogy tudjuk, konkrét problémákkal miként lehet majd megbirkózni. Lehet, hogy unalmas ezt hallani, de az ördög a részletekben van: ha a részletek nincsenek rendben, később nagy árat kell fizetni, amikor azok, akikre a szabályozás elvileg vonatkozna, majd azt mondhatják, hogy álljunk csak meg, nem tudtuk, hogy ennek a tevékenységnek ez a definíciója, mert ez nincs szabályozva.
MN: Más szóval valami fontos kimaradt.
RV: Igen, az előző általános mellett van egy konkrét aggodalmam is. Úgy tudom, hogy a pártok melletti civil szervezetek kampánytevékenysége és finanszírozása a tavalyi választások egyik fő kérdése volt. Az egyik informátorunk szerint a teljes kampányköltések akár 30-50 százaléka ilyen szervezetekhez kötődhetett. A törvényjavaslat szerint a kampányolni kívánó szervezeteknek regisztráltatniuk kell magukat, és a könyvelésüket illetően elszámoltathatók lesznek - ezek jó lépések. Ugyanakkor a javaslat nem korlátozná a kampányköltéseiket, ami arra utal, hogy a tervezet nem lett teljesen végiggondolva.
MN: Nem elég, ha a bevételeik, azok forrása és a kiadásaik nyilvánosak?
RV: Ésszerűtlen, ha sokkal szigorúbban szabályozzuk magukat a pártokat, mint a kampányoló civileket, akik számára nem állapítunk meg költési limitet. A különböző országokban ezt eltérően oldják meg, de jelen esetben mindenképpen azt tanácsolnám, hogy ne hagyják így, mert a pártokat abba az irányba tereli, hogy a limit fölé eső kampánytevékenységeiket a civileken keresztül finanszírozzák. Remélem, mielőtt a parlament szavaz róla, sikerül a javaslatot rendbe szedni, elvégre hosszú idő óta először vették elő ezt a törvényt. Ki tudja, mikor lesz ismét konszenzus a pártfinanszírozási reformban?
MN: Ön mit tenne a civilekre vonatkozó részszel?
RV: A civil szervezetek kampányát szigorúan kell szabályozni, aminek a pontos definícióval kell kezdődnie. Ezután kell megoldást találni a költési limitre. Ezt az Egyesült Királyságban úgy oldanánk meg, hogy megkérdeznénk a kampányregisztrációra jelentkező civil szervezettől: kívánja-e támogatni vagy gyengíteni valamelyik pártot? Ha igen, bizonyos feltételek mellett a kampánykiadásaikat hozzáadnánk a támogatni kívánt párt kiadásaihoz. Így a költséglimit betartása a párt problémája lesz, és nem egy külső ellenőrző szervezetnek kell majd vizsgálgatnia, hogy a civilek mit csinálnak.
MN: Vegyünk egy elméleti, de konkrét esetet! Van egy civil szervezet, amelyik a melegházasságok engedélyezése ellen kíván kampányolni. Ebből az egyik, az ügyben néma politikai párt, ha erősen közvetve is, de profitálna a jellemzően homofób közhangulat miatt. Milyen alapon lehet ezt a civil szervezetet az adott párt támogatójaként elkönyvelni?
RV: Kicsit szőrszálhasogató a meghatározása, ha egy adott téma vitáját egyben kampánykérdésnek tekinti. A kettő közti határvonal átlépésének beható vizsgálata szerintem amúgy sem segíti a kampányfinanszírozás rendbetételét. Jobb, ha arra helyeződik a hangsúly, hogy a törvények betartásának bizonyítása, a szavazók tájékoztatása a pártokat terhelje, mint ha milliméterre pontosan igyekszünk meghatározni, hogy egy ügy mikortól minősül kampánytémának, mert ez szerintem nem lehetséges. De az ön által mondott példára talán érvényes, hogy mivel a téma túl távol esik a kampánytól, a szervezet kampányregisztrációja megtagadható. Ettől persze még kifejthetnék a véleményüket, csak nem a kampány keretében.
MN: Olvastam, hogy a korrupció elleni fellépés fontos eszközének tartja a bizonyítás terhének megváltoztatását. Egy köztisztviselő vagyonvizsgálatánál hasznosnak látszik, hogy ő maga legyen köteles beszámolni a tényleges vagyona és a legális jövedelme közti különbség eredetéről. Ez a pártok gazdálkodására nézve is alkalmazhatónak tűnik, de azt hogyan lehet bebizonyítani, hogy egy párt nem profitált egy civil szervezet tevékenységéből?
RV: Szerintem nemcsak fair, de kizárólag annak van értelme, ha a bizonyítás terhe a pártokon van. Ellenkező esetben kénytelenek vagyunk javarészt vagy teljesen az állam ellenőrző mechanizmusaira támaszkodni, hogy elkezdjék boncolgatni e szervezetek kampányának mibenlétét, márpedig az ilyesmi a világon sehol sem működik mintaszerűen. Végeredményben egy működő rendszert kell létrehozni, hogy a pártfinanszírozás átláthatóvá váljon. Ehhez valakinek viselnie kell a bizonyítás terhét - márpedig ebben az esetben szerintem a pártoknak.
MN: Úgy tudom, ellenzéki és kormánypárti politikusokkal is találkozott. Lát esélyt a kompromisszumra?
RV: Technikai szempontból a beszélgetőpartnereim támogatók voltak. A politikai szint ellentmondásosabb. Annyi biztosnak látszik, hogy lesz némi ellenkezés, miután a javaslat elfogadásához kétharmados többségre van szükség, és bizony akad pár komoly kérdőjel. Tanácsadóként azt javasolnám, hogy ha a parlamentben nem sikerül dűlőre jutni, akkor semlegesebb terepen próbálják megbeszélni, hogy mit is szeretnének az új törvénybe belefoglalni. Egy konszenzusvezérelt megközelítés talán megerősíthetné a közvéleményt abban, hogy megfelelő irányba haladnak a dolgok.
MN: A közvélemény azért erősen szkeptikus, mert a pártfinanszírozás az az ügy, amiben a magyar politikai osztály talán a leginkább képmutató. Magánemberként készséggel elismerik, hogy a kampány bizony többször annyiba kerül, mint amennyit bevallanak, és ilyen-olyan csatornákon kénytelenek a pénzt belapátolni, de bekapcsolt mikrofon előtt a kétharmados törvényekre, illetve arra hivatkoznak, hogy az Állami Számvevőszék rendre elfogadta a 386 millió forintos kampányköltésekről szóló abszurd beszámolóikat. Civil szervezetek és újságírók hiába bizonyították be és írták meg ezerszer, hogy valójában ennek a sokszorosát költötték, mégsem történt semmi.
RV: Ez azt jelenti, hogy a közvélemény tisztában van a problémával. Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy a törvény betartatása hatékony-e, ha kimerül a média által az ügy körül keltett nyilvánosságban, akkor azt kell mondjam, hogy amennyiben a helyzetleírása pontos, akkor a törvény végrehajtását kell javítani.
MN: Idén már volt egy ilyen tárgyalássorozat, ami zsákutcának bizonyult, ezért alakult ki egy olyan közvélekedés, hogy csak a nyilvánosság ereje kényszerítheti rá a pártokat a kompromiszszumra.
RV: A nehézséget a nyilvánosság számára az okozza, hogy szinte senkinek sincs kellően alapos ismerete a tervezetről. A választók többségének lesz némi általános benyomása, de az átlagos állampolgár nemigen képes megállapítani, hogy a politikusok kimondott vagy ki nem mondott szándékai miként cikkelyeződnek be a törvényjavaslatba. A semleges terepen nemzetközi szervezetek, például az Európa Tanács égisze alatt folytatott egyeztetési mechanizmust értek, ahol az atmoszféra a teljes politikai spektrum részvételét lehetővé teszi, és technikai segítség is rendelkezésre áll.
MN: Visszatérve a törvényre, mit gondol arról, hogy a törvényjavaslat elsősorban utólagos szankciókkal büntetné a kampányfinanszírozási szabályok megsértését, aminek a választást követően már sokkal kisebbek a politikai kockázatai?
RV: Ismereteim szerint az új törvény hangsúlyt fektet arra, hogy bizonyos intézkedések már a kampányt megelőzően életbe lépjenek. Lehet, hogy meglepő, de volt ügyészként azt gondolom, hogy a szankciók fontos, ám nem a legfontosabb eszközök. A szabályok megsértőit be lehet perelni, meg lehet bírságolni, amihez persze bizonyítékok kellenek, de engem sokkal jobban érdekel az, ami megelőzi ezt a fázist. Valójában azért vagyok itt, és azt szeretném megértetni a törvény alkotóival, hogy az első, második és harmadik legfontosabb az átláthatóság, és a szankciók csak ezután következnek. Lehet, hogy a közvélemény egy része úgy véli, hogy csak a szankcióknak van elég visszatartó erejük. Az én tapasztalataim szerint ez nem így van. Az átláthatóság és a média jobb eszköz, mint a szankció. Úgy tudom, Magyarországon a média aktívan vizsgálja a kampányköltéseket, és az ellenzéki pártok is rajta tartják a szemüket a kormánypártokon. Lehet róla vitatkozni, de szerintem ezek minden szankciónál hatásosabbak.
MN: Valóban elég visszatartó ereje lesz, ha a választás után a vesztes pártnak a túllépés kétszeresét kell majd büntetésként befizetnie?
RV: Nem tudom, mi egyebet lehetne még tenni. A szankciók nyilván fokozatosak, a túllépés tényének bejelentésétől a bírságig vagy azon túl.
MN: Hogyan lehetne szankcionálni a jogsértést még a kampány ideje alatt?
RV: A kampány ideje alatt nehezebb a fellépés. Komoly ellenőrző apparátust igényelne, de ehhez a kérdéshez nagyon óvatosan közelítenék, mert nem hiszem, hogy a kampány során történő bírság lenne a megoldás. Egyébként a büntetés ellen nyilván lehetne fellebbezni, és addigra a választás le is zajlana. Ezért is gondolom, hogy a nyilvánosság sokkal jobb fegyver.
MN: Azért ez kicsit idealisztikusan hangzik.
RV: Mindannyian a létező világban élünk. Én, ha lehetséges, a konszenzusvezérelt megközelítést javasolom, mert a pártoknak és minden demokratikus intézménynek az a jobb. A pártfinanszírozás elég fontos ügy ahhoz, hogy ne fűtött viták, hanem a megegyezés tárgya legyen. | https://magyarnarancs.hu/belpol/az_atlathatosag_jobb_eszkoz_mint_a_szankcio_rupert_vining_kampanyfinanszirozasi_tanacsado-67806 | https://web.archive.org/web/20071225163131/http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15413 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-atlathatosag-jobb-eszkoz-mint-a-szankcio-rupert-vining-kampanyfinanszirozasi-tanacsado | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"antikorrupció",
"belföld"
] | [] |
3,404 | A népszavazáshecc: Akarja-e ön a Fedák Sárit? | A miniszterelnök által október 1-jén bejelentett "köztisztasági" csomag most hétfőn öltött formát: a képviselők délelőtt kapták kézhez az öt javaslatot, amely közel negyven törvény módosítását, és számos új paragrafus megalkotását helyezi kilátásba. | Lapzártánk idején az Országgyűlés a lázas munka látszatát kelti, amiből akár arra a téves következtetésre is juthatnánk, hogy hamarosan patyolattisztává válik a magyarországi közélet. Példának okáért az öt parlamenti párt képviselői öt darab munkacsoportot alakítottak azon öt darab törvényjavaslat megtárgyalására, amelyből hármat a szocialista frakció, kettőt a kormány nyújtott be - ámbár anélkül, hogy a koalíciós partner szabaddemokratákat értesítették volna erről. (Az öt beadványról lásd Közhigiéniai törvényjavaslatok című keretes anyagunkat.) De ne feledkezzünk meg a Fidesznek az ugyancsak a makulátlan közélet megteremtésére vonatkozó, korábban beadott, de tárgysorozatba mindeddig nem vett, illetve az e hét elején frissen beterjesztett próbálkozásairól sem. Ez van az Országházban. Mindeközben az Országos Választási Bizottságnak (OVB) negyvenkilenc hasonló tárgyú népszavazási kérdésről kell dönteni lapunk megjelenése napján - de haladjunk sorjában.
A miniszterelnök először a múlt hétfői parlamenti ülésen jelezte, nem enged a tisztasági csomagjából, s ha a képviselők nem hajlandók megszavazni a törvényjavaslatokat, az "istenadta nép" elé viszi a kérdéseket. Mivel Gyurcsány Ferenc környezetében az első perctől kezdve számítottak arra, hogy a referendum meglobogtatása után a Fidesz előzni fog, nem várták meg az SZDSZ kezdeményezte ötpárti egyeztetés eredményét. A kormányfő politikai főtanácsadója, Keszthelyi András már október 8-án beadott az OVB-hez egy 15 kérdésből álló pakkot. Bár a Kálmán László-féle kérdések befogadásakor (lásd: Túlkínálat, Magyar Narancs, 2007. július 26.) kiderült, hogy a népszavazásról szóló törvény nem ismeri az időbeni elsőbbség fogalmát, Gyurcsány tanácsadói tartottak attól, hogy valamilyen rejtélyes oknál fogva mégiscsak a megelőzés lesz az irányadó, és valaki esetleg elüti őket az elsőbbségtől. Félelmük abból a szempontból nem volt alaptalan, hogy az ellenzék október 10-én elő is állt a maga nyolc népszavazási kérdésével, amikre órák alatt megvolt a 148 képviselőjük aláírása. Ezt azonban csak azután nyújtották be a választási bizottsághoz, hogy hétfőn kiderült: a szocialista frakció
újabb húsz kérdést
gyűjtött össze, és azokat leadja az OVB-nek. Közben a múlt szerdán "szigorúan magánemberként" a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese is fölkereste a miniszterelnök hétpontos javaslatához kísértetiesen hasonló kérdéseivel az OVB-t - igaz, Keszthelyi péntekig titokban maradt kezdeményezése miatt az előzés nem sikerült. (Ez mindösszesen 48 darab kérdés; a 49., hasonló témájú beadvány egy volt rádiós hangmérnöktől érkezett az OVB-hez.)
A kormányfő stábjában úgy vélik, egy esetleges referendummal két legyet is üthetnek egy csapásra. Elsősorban így ösztökélik a szocialista frakciót, hogy a lehető leghamarabb engedje át a törvényjavaslatokat, ne próbálja azokat szétszavazni, módosítókkal bomlasztani. Ezért az OVB-hez hétfőn benyújtott 20 kérdés közül több ugyanarra a témakörre vonatkozik, mivel a gyurcsányi tisztasági csomag 7 pontját többféle kérdésben is megfogalmazták. Így például a választási bizottság elé vitték az "Egyetért-e Ön azzal, hogy a pártoknak a kampánykiadásaikat nyilvános forgalmú bankszámláról kelljen kiegyenlíteni?" és az "Egyetért-e Ön azzal, hogy a pártok a központi költségvetésen kívül csak természetes személyektől fogadhassanak el támogatást?" kérdést is - mindkettő a kampányfinanszírozási javaslat sarkalatos pontja. Ezzel egy időben - egyfajta innovációként a népszavazási kezdeményezések sorában - benyújtották a pártfinanszírozási törvény egészére vonatkozó "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a benyújtott javaslat szerint fogadja el a pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló, T/4119. számú törvényjavaslatot?" fölvetésüket is. Ennek az az értelme, hogy ha az Alkotmánybíróság átengedi a törvény egészére vonatkozó kérdést, akkor a képviselők kötelesek lesznek az adott tervezetet abban a formában elfogadni, ahogyan azt most hétfőn eléjük terjesztették.
A kormányfő környezete azonban a leginkább abban bízik, hogy a frakció referendumkezdeményezése beéri a Fidesz vizitdíjas csomagját, és hatástalanítani tudja az ellenzék vezére által eredetileg kormánybuktatónak szánt akciót. (Orbán Viktor e retorikából időközben visszavett, sőt jó néhány lépése - például Tarlós István kinevezése kampányfelelőssé - arra utalt, hogy próbálja magától minél távolabb tolni az egészet.) Az Alkotmánybíróság épp hétfőn engedte át újból - és ezúttal végleges érvénnyel - a jobboldal három (a vizit-, a kórházi napi- és a tandíj eltörléséről szóló) kérdéseit, ezért a szocialistáknak igyekezniük kell. Mivel a képviselők egyharmada által kezdeményezett népszavazást nem előzi meg utcai aláírásgyűjtés - ráadásul a Fidesznek még a szignókat is hitelesítenie kell, ami 45 vagy akár 75 napot is igénybe vehet, nem beszélve a további jogorvoslati lépcsőfokokról -, még az is előfordulhat, hogy a két kampány igen közel kerül egymáshoz. Egy közjogban járatos forrásunk szerint könnyen elképzelhető, hogy február-március környékén egyszerre kerülnek az Országgyűlés elé a kezdeményezések, és akkor számítani lehet arra, hogy a köztársasági elnök - figyelembe véve azt, hogy egy referendum 4-5 milliárdba kerül - összevonja a fideszes meg a szocialista fölvetéseket. Ebben a tervben az SZDSZ jelenti a legfőbb buktatót, ugyanis a referendumot elrendelő országgyűlési határozat megszavazásához az MSZP-nek még hat szavazatot valahonnan be kell gyűjtenie (feltéve persze, hogy valamennyi hadra fogható képviselőjük - jelenleg 188 - egységesen igennel szavazna), márpedig Eörsi Mátyás SZDSZ-frakcióvezető is úgy nyilatkozott a Narancsnak, hogy nem kívánnak hozzájárulni a "népszavazáscunamihoz", azaz a szabaddemokraták nem szavaznák meg a húsz kérdés népszavazásra bocsátását.
A legkézenfekvőbb magyarázat szerint a közélet tisztaságának problémája amiatt került - az elmúlt tizenhét évet is figyelembe véve immáron sokadjára - elő, hogy a múlt hónap első számú közéleti eseménye, a Zuschlag-botrány
végre lekerüljön
a lapok címoldaláról: alig tizenöt nap alatt jutottunk a kecskeméti fogdán előzetesben ülő ifjúszocialistáktól a köztisztasági népszavazási dömpingig. (A Zuschlag-ügyről korábban lásd: Róka fogta csuka, Magyar Narancs, 2007. szeptember 13., Z., a hangya, 2007. október 4., illetve "Ki kell törni", 2007. október 11.) A tempót kétségtelenül a miniszterelnök diktálta, akinek más választása aligha volt. Amellett, hogy imázsának nemigen használt, hogy miniszterelnökként büntetőügyben kellett megjelenni az ügyészségen (még ha csak tanúi minőségben is), a szocialista párt népszerűtlensége is elérte a kritikus szintet: hónapok óta 16-18 százalékon stagnál (a teljes népességet tekintve). Szeptember utolsó napjaiban - minden mást félretéve - dolgozta ki a kormányfői stáb azt a hétpontos javaslatcsomagot, ami aztán az előbb ismertetett törvényjavaslat- és népszavazási kérdésözönhöz vezetett.
Az elmúlt napokban többen is párhuzamot vontak Medgyessy Péter 2004 eleji "közjogi javaslatai" és Gyurcsány köztisztasági csomagja között, mi több, a volt miniszterelnök is megszólalt az ügyben. Az MTI-nek adott interjújában maga Medgyessy sem tudta eldönteni, hogy egy kormányfő akkor tesz ilyen javaslatokat, ha érzi, hogy valami nem megy jól, vagy akkor, ha túlzottan is magabiztos. Medgyessy annak idején ugyanúgy referendumot helyezett kilátásba javaslatai (kisebb parlament, közvetlen államfőválasztás, kétkamarás parlament és a közös, négypárti európai parlamenti lista) koalícióbéli elakadásakor, mint most Gyurcsány. Sőt, a jelenlegi miniszterelnök nemcsak a nép, de a sajtó támogatását is kérte. Az előremenekülő (vagy ahogyan egy szocialista politikus fogalmazott: a szembeszelet vitorlájába befogni próbáló) Gyurcsánynak azonban - Medgyessyvel ellentétben - azonmód meg kellett ütközni a saját frakciójával is. Egybehangzó vélemények szerint a szocialisták nem a javaslatokat kifogásolták, hanem azt, hogy pártelnök-kormányfőjük vehemens akciójával azt a látszatot kelti, mintha épp velük szemben kellene elkezdeni a korrupcióellenes küzdelmet. Az október 2-i frakcióülésen Gyurcsány korábban szokatlan éles bírálatokat kapott. Utólag már rekonstruálhatatlan, hogy mióta készül a miniszterelnök a népszavazásra, mindenesetre az MSZP megyei elnökei megrökönyödtek, amikor az említett zűrös képviselői értekezlet után előállt ezzel az ötlettel. Több szocialista frakciótagnak az is leesett, hogy október 6-án, az MSZP 18. születésnapjának nevezett ünnepségen (amelyet valójában a szocialista nőtagozat gründolt saját 15. évfordulója alkalmából) a zömmel idős nőkből álló néhány ezres szimpatizánssereg előtt tartott beszédével Gyurcsány mindenekelőtt azt akarta demonstrálni, hogy a "bázis" őt támogatja a pártelittel szemben.
Ilyen előzmények után következett a múlt szombati frakcióülés, amelyről a médián az jött át, hogy "Gyurcsány mögött a frakció". Ehhez képest a kormányfőnek nem sikerült megszereznie a szocialisták többségének támogatását a referendumprojekthez. Még a hivatalos verzió szerint sem érte el a jelen lévő képviselők száma a százhúszat, több forrásunk szerint is a 188 aktív frakciótagból alig több mint nyolcvanan regisztráltak, és egyszerre aligha voltak jelen többen negyven-ötvennél. A megjelentek támogatták ugyan a kormányfő népszavazási terveit, de kevesen voltak, hogy kiteljen belőlük a képviselőház egyharmada (vagyis 129 fő), amennyi aláírás egy képviselői népszavazási kezdeményezéshez szükségeltetik. Nem meglepő módon a képviselői költségtérítés, illetve a polgármesteri poszt és az országgyűlési mandátum összeférhetetlensége okozott komolyabb vitát, jóllehet a nem polgármester szocialisták megbüntették a jórészt távolmaradásukkal tüntető városvezetőket, 2014 helyett már 2011-től választásra kötelezve a mindkét tisztséget elnyert politikusokat. Ezzel együtt is úgy tűnik, Gyurcsány stratégái elszámolták magukat, amikor nekiugrottak a polgármestereknek-képviselőknek. (Medgyessy hajdani javaslataiból kettő is viszszaköszönt az MSZP-s polgármestereket képviselő Molnár Gyula XI. kerületi városvezető szavaiból: a kompromisszumként előterjesztett, de végül a frakció által megvétózott ajánlat szerint 2010-től lemondtak volna az egyik fizetésükről, s négy évvel később választottak volna a két státus között - cserébe viszont a parlament melletti, egyfajta második kamaraként működő önkormányzati tanács felállítását és 250 fősre csökkentett parlamentet kértek volna.)
Az SZDSZ aggodalmai ellenére - és némiképp váratlanul - a Fidesz annak dacára
folytatja az ötpárti tárgyalásokat,
hogy az MSZP kész helyzet elé állította a Ház elé terjesztett öt törvényjavaslattal és a népszavazási kérdésekkel (Gyurcsány Ferenc megfogalmazásában a javaslatdömping nem a képviselőház zsarolása, hanem ösztönzése) - pedig e gesztust a Fidesz (s mint említettük, az SZDSZ is) barátságtalannak minősítette. A polgármesteri összeférhetetlenségről a Fidesznek a keddi egyeztetésre még nem volt végső álláspontja, a Narancsnak Répássy Róbert fideszes frakcióvezető-helyettes még azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy népszavazásra kellene vinni ezt a témát is, mivel a választók a véleményfelmérésen elutasítják ugyan a két poszt egyidejű betöltését (vélhetően a dupla fizetés okozta ellenszenv miatt), a választásokon mégis jó néhányszor szavaztak olyan polgármesterjelöltre, akiről tudták, hogy egyúttal parlamenti képviselő is. A kétharmados parlamenti többséget igénylő törvényekről lapzártánkkor annyi volt tudható, hogy a Fidesz - némi módosításokkal - támogatja a képviselők tiszteletdíjáról, a kormánytagok és köztisztviselők vagyonnyilatkozatáról és a pályázati összeférhetetlenségről szóló, illetve - kölcsönös engedmények esetén - a párt- és kampányfinanszírozási javaslatokat. Ez pedig jóval több, mint amit előzetesen várni lehetett.
Mindemellett a Fidesz kaján vigyorral az arcán ülhet le tárgyalni a kormányoldallal, hiszen az SZDSZ kinyilvánította, hogy nem kér a népszavazási "ösztönzésből", továbbá az MSZP-t is megosztja az összeférhetetlenségi kérdés. Korántsem biztos tehát, hogy - mint arra már utaltunk - a végül mintegy másfélszáz szocialista által az OVB elé küldött húszpontos referendumpakk megkapja az Országgyűlésben a szükséges egyszerű többséget is. (Ez kell ugyanis ahhoz, hogy - miután az OVB és az Alkotmánybíróság a várható jogorvoslati körök után esetleg zöld utat adna a csomagnak - a köztársasági elnök egyáltalán kiírhassa rá a népszavazást.) Gyurcsány nem számíthat támogatásra az ellenzéktől, és a vérig sértett szocialista polgármesterek némelyike informálisan már a parlamenti mandátumáról való azonnali lemondásával fenyegetőzik, valamint azzal, hogy távol marad a jövő évi költségvetés szavazásáról - és ha a 38 MSZP-s városvezető-képviselő zöme beváltaná az ígéretét, oda lenne a kormánytöbbség.
Közhigiéniai törvényjavaslatok
A miniszterelnök által október 1-jén bejelentett "köztisztasági" csomag most hétfőn öltött formát: a képviselők délelőtt kapták kézhez az öt javaslatot, amely közel negyven törvény módosítását, és számos új paragrafus megalkotását helyezi kilátásba. A kormány, pontosabban Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter kettőt nyújtott be, míg a legnagyobb érdeklődéssel várt három tervezetet az MSZP-frakció tagjai jegyzik - ily módon is jelezve, hogy a miniszterelnök fölvetéseit korábban kedvtelenül fogadó szocialista politikusok végül fölsorakoztak a csomag mögé. Hétfőn e témában a vezérszónok nem Gyurcsány, hanem Szabó György, az MSZP Borsod megyei elnöke volt.
A pártfinanszírozási törvénytervezet, amit Puch László pártpénztárnok és Tóbiás József egykori pártigazgató nyújtott be, sok nóvumot nem tartalmaz. A 22 paragrafus több elemét abból a javaslatból emelték át, amelyet a kormányfő még tavaly tett közzé a választások után (lásd: Ráérnek arra még, Magyar Narancs, 2006. október 26.), illetve beépítették azokat az elképzeléseket is, amelyeket a több hónapig tartó - és végül augusztusban megfeneklett - tárgyalásfolyam idején a parlamenti pártok képviselői fogalmaztak meg (lásd: A konstruktív semmi, Magyar Narancs, 2007. augusztus 23.). Puchék láthatóan megszívlelték az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet felvetéseit is, így az adományozási kedvet serkentendő azt javasolják, hogy az állam a magánszemélyek minden egyes adományforintjához - egy meghatározott összegig - a jövőben tegyen hozzá még egyet. Abból az elvből kiindulva, hogy a demokrácia sokba kerül, választási évben külön költségvetési támogatást (egy "normálesztendőben" kapott összeg másfélszeresét) biztosítanának az egy százalékot elért pártoknak. Mivel a jelenlegi 2,5 milliárdos évi apanázst 7,5 milliárdra emelnék, a választási évben már 11,25 milliárdból gazdálkodhatnának a pártok. A költési korlátot is feljebb tolnák: egyről tízmillióra emelnék a kampányban jelöltenként elkölthető összeget. Ugyanakkor jelentősen lerövidítenék a kampányt, csak az utolsó 21 napban lehetne sajtóhirdetéseket közzétenni, továbbá szilenciumra ítélnék a kormányzatot és szerveit: a szavazás előtti három hétben nem propagálhatnák, hogy milyen sikeresen tevékenykednek. A javaslat megteremti a pártok kettős könyvviteli kötelezettségét, aprólékos részletességgel taglalja az éves beszámolók tartalmi és formai követelményeit, és bevezeti a kampányszámla intézményét. Megtiltja, hogy a pártok cégektől, jogi személyiségek nélküli szervezetektől pénzt fogadjanak el, vagy saját vállalatot alapítsanak. A korábbi finanszírozási törvénytervezetekhez képest újdonság az ifjúsági szervezetekre vonatkozó fejezet: a javaslat a párt éves működési támogatásának öt százalékát juttatná a párt által megjelölt társadalmi szervezetnek. Harmadik fél csak akkor szállhat síkra a kedvenc pártja mellett (vö.: Magyar Vizsla-ügy), ha az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) nyilvántartásba vétette magát.
A Göndör István és Balogh László jegyezte tervezet az országgyűlési képviselők javadalmazását szabná át. Bár jelentősen megnövelnék az alapdíj nagyságát, a kiegészítéseket úgy alakították ki, hogy a havi nettó jövedelem lehetőleg ne növekedjen. A javaslat indoklása szerint a sokat kritizált költségtérítések rendszere megszűnik, a kiegészítések beépülnek a képviselőt megillető adóköteles juttatások közé. Ám a rendszer a lényegét tekintve nem változik: benzinszámlát továbbra sem kell leadni. Igaz, ha a képviselő szállásköltséget igényel, akkor lakásbérleti szerződést kell kötnie, a térítésből pedig egy fityinget sem lát, ugyanis a lakbért ezentúl egyenesen a főbérlőnek utalja az Országgyűlés Hivatala. 2010-ben a polgármesterek, alpolgármesterek, a főpolgármester, a főpolgármester-helyettesek, a megyei közgyűlési elnökök és alelnökök még indulhatnak az országgyűlési választásokon, de ha az az évi helyhatóságin is győznek, akkor meg kell válniuk valamelyik tisztségüktől. A javaslat bevezeti a honatyák (és a velük egy háztartásban élők) kötelező vagyongyarapodási vizsgálatát - újabb terhet róva az ÁSZ-ra -, illetve teljes egészében nyilvánossá tenné a képviselők személyijövedelemadó-bevallását. Figyelembe véve a Fidesz utóbbi hónapokban megfogalmazott követeléseit, a kormány külön foglalkozik az állami vezetők javadalmazásának átláthatóvá tételével. Itt is bevezetnék az ötévenkénti kötelező vagyongyarapodás-vizsgálatot (ÁSZ), az szja-bevallásokat pedig közzétennék a Miniszterelnöki Hivatal honlapján. Egy másik tervezet felhatalmazná a kormányt arra, hogy rendeletben jelölje ki azokat a korrupcióval leginkább veszélyeztetett munkaköröket, amelyekben az állami adóhatóság rendszeres vagyongyarapodási vizsgálatot folytat majd le.
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló javaslat legfőbb célkitűzése, hogy az összes uniós, központi és önkormányzati támogatás odaítélése a legszélesebb nyilvánosság előtt történjen; ezzel kizárnák a visszaélés lehetőségét. Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be, pontosan meghatároznák azt a személyi kört, akik - mivel részt vesznek a támogatások odaítélésében, a pályázatok előkészítésében, elbírálásában - közpénzekből nem részesülhetnek. Ugyanez vonatkozik a hozzátartozóikra, a cégeikre, alapítványaikra, társadalmi szervezeteikre is. Még azt az eshetőséget is kizárnák, hogy egy az összeférhetetlenségi szabályok hatálya alá eső döntéshozó a támogatás elnyerése után szerezzen részesedést a nyertes gazdasági társaságban. A tervezet egy központi honlap kialakítását rendeli el, amelyre felpakolnák a támogatásokkal kapcsolatos összes adatot - nemcsak a nyertesek, hanem az összes induló rajta lenne.
A javaslatokat amúgy láthatóan lóhalálában állították össze, erre utalnak az elgépelések és a téves hivatkozások. No meg például az, hogy bár a támogatások átláthatóságáról szóló tervezeten nyolc szocialista képviselő neve szerepel, hármójuknak már nem maradt ideje aláírni azt a benyújtás előtt.
- besenyei, m. lászló - | https://magyarnarancs.hu/belpol/a_nepszavazashecc_akarja-e_on_a_fedak_sarit-67774 | https://web.archive.org/web/20080325120649/http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15379 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nepszavazashecc-akarja-e-on-a-fedak-sarit | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"belföld"
] | [] |
3,405 | Bombaüzlet: mélygarázs háromszoros áron? | A soproni polgármesterrel, Fodor Tamással készített interjút a Kisalföld. A folyamatban lévő perekről is megkérdezték a városvezetőt, aki ennek kapcsán a mélygarázsépítésre is kitért. | http://ingatlanmagazin.com/epites-es-felujitas/cikk_2133/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bombauzlet-melygarazs-haromszoros-aron | ingatlanmagazin.com | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [] | [] | [
"Sopron"
] | [
"ingatlan",
"parkolás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
3,406 | Pelczné: az uniós pénzelosztásból vonuljon ki a politika! | A Fidesz szerint a politikának ki kell vonulnia az uniós források feletti döntéshozatalból - mondta Pelczné Gáll Ildikó, az ellenzéki párt alelnöke. | http://nol.hu/archivum/archiv-469239 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pelczne-az-unios-penzelosztasbol-vonuljon-ki-a-politika | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-26 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"EU",
"belföld"
] | [] |
|
3,407 | Zuschlag-ügy: később zárul a nyomozás | Meghosszabbítják a Zuschlag-ügy nyomozását és az érintett szervezeteknek az Orbán-kormány idején kiutalt támogatásait is áttekinti az ügyészség. | http://nol.hu/archivum/archiv-469177 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-ugy-kesobb-zarul-a-nyomozas | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-26 00:00:00 | [
"Topolánszky Ákos",
"Zuschlag János"
] | [
"Sportminisztérium"
] | [] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
|
3,408 | Nem tetszik az ítélet a vesztegetéssel vádolt MSZP-snek | A furcsa jogi előírások miatt csak következtetni lehet arra, hogy Kaszab Csaba kőbányai MSZP-s politikus számára kedvezőtlen ítélet született az ellene indított vesztegetési ügyben. | Több mint egy hónappal ezelőtt, szeptember 20-án hozott ítéletet a bíróság Kaszab Csaba X. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselő ügyében. Kaszabot hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével vádolta meg az ügyészség. Az ítéletről nem számolt be a sajtó, a Fővárosi Bíróság pedig most azt közölte, mivel a "döntés még nem jogerős, így erről tájékoztatást nem adhatunk".
Az [origo] megkereste a Fővárosi Főügyészséget, amelynek szóvivője, Morvai Attila azt mondta, mivel már bírósági szakaszban van az ügy, ezért nem nyilatkozhat róla. Annyit közölt, hogy az ügyészség elfogadta az ítéletet, amely azért nem lett jogerős, mert a vádlott fellebbezett ellene. Kérdésünkre Morvai hozzátette, az ügyészség az eljárás során fenntartotta a vádat, nem ejtette azt.
Így biztosan csak annyi tudható, hogy olyan ítélet született, amellyel Kaszab Csaba nem ért egyet. A politikus az [origo]-val telefonon azt közölte, hogy semmit nem hajlandó nyilatkozni az ügyről. Ügyvédje szintén jelezte, hogy nem kíván megszólalni.
Kaszab Csaba az ügy indulásakor a X. kerületi önkormányzat alpolgármestere volt, a képviselő-testületnek pedig jelenleg is tagja. Az ügyészség azzal gyanúsította meg 2005 szeptemberében, hogy 17 millió forint kenőpénzt kapott a cége. A pénzt a gyanú szerint egy építési vállalkozó fizette öt évvel korábban, cserébe pedig - állt az akkori nyomozati iratokban - munkát szerzett neki a politikus. | https://www.origo.hu/itthon/2007/10/iteletet-szuletett-egy-vesztegetessel-vadolt-mszps-politikus-ugyeben | https://web.archive.org/web/20220518165458/https://www.origo.hu/itthon/20071025-iteletet-szuletett-egy-vesztegetessel-vadolt-mszps-politikus-ugyeben.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-tetszik-az-itelet-a-vesztegetessel-vadolt-mszp-snek | Origo | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [
"Kaszab Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
3,409 | Zuschlag - újratöltve | Még nem tudni, az elmúlt hetek legjelentősebb belpolitikai botránya hogyan rendezi át a magyar közéletet. | PUBLICISZTIKA - LI. évfolyam 40. szám, 2007. október 5.
Még nem tudni, az elmúlt hetek legjelentősebb belpolitikai botránya hogyan rendezi át a magyar közéletet. Most azt látni, hogy néhány szocialista politikus még az ellenzéknél is jobban szeretné, ha Zuschlag János vagy a múlt héten letartóztatott személyi titkára, Lados István "borítana" az ügyészségen. Kérdés az is, vajon lehet-e egyáltalán érdemi mondanivalójuk, hiszen az alapítványokon keresztül három év alatt elcsalt mintegy hatvanmillió forint alapjában véve nem túl jelentős összeg. Akárcsak a térségbe az elmúlt évekbe juttatott - esetleg lefölözhető - nem önkormányzati fejlesztési pénz. Kétségtelen: a vesszen minden elvével megtett vallomások megrengethetik a kormányt, ám ez a két letartóztatotton a büntetőeljárás jelenlegi szakaszában már nem segíthet. Ezt ők is tudják. | https://www.es.hu/cikk/2007-10-05/rajnai-attila/zuschlag-ujratoltve.html | https://web.archive.org/web/20240127121211/https://www.es.hu/cikk/2007-10-05/rajnai-attila/zuschlag-ujratoltve.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-ujratoltve | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2007-10-05 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Varga Alajos",
"Weiszenberger László",
"Zuschlag János"
] | [
"Exist Kft.",
"Fiatal Baloldal",
"MEH Nemzeti Területgejlesztési Hivatal",
"MSZP",
"Ravenna Bt.",
"Sportminisztérium",
"Vigadó Kft.",
"Zeus Kft."
] | [] | [
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás",
"csalás",
"gazdálkodás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,410 | 2007. októbere - Társadalmi dilemmák bűvös háromszöge a Terézvárosban | Kár lenne eközben elfeledkezni a „pesti Broadway” Andrássy út és Király utca közötti szakaszán uralkodó elképesztő állapotokról, melyeket a korrupció és a piszkos politikai alkuk máig felderítetlen, sorozatos tiltakozásba és perekbe torkolló összefonódása hozott létre. | Társadalmi dilemmák bűvös háromszöge a Terézvárosban
Október 22-én este, miközben Gyurcsány Ferenc az óriási rendőri erőkkel biztosított Operaházban protokolláris szónoklatot tartott, csatatérré változott a Nagymező utca, „a pesti Broadway”. Párszáz méterre a légüres térben szónokló miniszterelnöktől néhány tucat huligán randalírozott, autókat borogatott és gyújtott fel, elvonva a média figyelmét a forradalom egyre kínosabban semmitmondó évfordulós ünnepségéről.
Kár lenne eközben elfeledkezni a „pesti Broadway” Andrássy út és Király utca közötti szakaszán uralkodó elképesztő állapotokról, melyeket a korrupció és a piszkos politikai alkuk máig felderítetlen, sorozatos tiltakozásba és perekbe torkolló összefonódása hozott létre. Így azután Belső Terézvárosban felrajzolható a legfontosabb politikai és társadalmi dilemmáinkat magába foglaló „bűvös háromszög”.
Egyfelől adva van egy riasztóan népszerűtlen miniszterelnök, aki ugyan 2006 áprilisában szabályos körülmények között megszerezte a szavazatok többségét, ám napjainkban a leginkább elutasított politikusok egyike. Gyurcsány Ferenc rendkívüli hatalmat összpontosított a kezében, és semmi hajlandóságot sem mutat, hogy elődjéhez, az általa megbuktatott Medgyessy Péterhez hasonlóan önként lelépjen a színről, a háromszög „csúcspontján” az Operában helyet foglaló politikai elit körében teljes patthelyzet uralkodott az 1956-os forradalom 51-ik évfordulójának előestéjén.
Hasonlóképp teljes volt a tanácstalanság a miniszterelnök távozását ordítva követelő, radikális tüntetők között a Nagymező utca Nyugati pályaudvar felé eső oldalán. Erőszakos akcióikkal nem sikerült magukkal ragadni az ellenzéki tömegeket. A kapucnis, arcuk elé sálat tekerő randalírozók petárdáira a végre szakszerűen fellépő rohamrendőrség könnygázzal válaszolt, különösebb visszhangot nem keltett zsidózásuk sem. Mivel a hivatásos bajkeverők belátták, hogy a rendőrökkel nem tanácsos ujjat húzni, dühükben az újságírók és a sajtósok ellen fordultak, többet is inzultáltak közülük. A „forradalmi közjáték” nem tartott tovább egy negyed óránál. A vak is látja, hogy az utcai erőszak nem gyengíti, hanem csak megerősíti Gyurcsány pozícióját, ezt az Astoriánál tartott gyűlésen az ellenzék vezére is hangsúlyozta.
Amikor még épült a mélygarázs. Tavaly decemberi
felvétel.
Arra azonban kevesen figyeltek fel, hogy a lassan egyre nyilvánvalóbbá váló válságot a Nagymező utca másik végén kialakult helyzet a szó legszorosabb értelmében megtestesíti, illetve leképezi.
Vegyük csak közelebbről szemügyre, mi zajlik napjainkban a „pesti Broadway” másik felén, melynek világszínvonalú, mindenféle pályázati forrásokból támogatott fejlesztéséről annyi grandiózus terv készült már! Mindenki látja, aki arra jár, hogy a Nagymező utca Andrássy út és Király utca közötti szakaszát görgős fém kapukkal zárták el mind a két oldalról. A kapukat zöld mellényes emberek, egy biztonsági cég alkalmazottai működtetik. A trolik előtt kinyitják a kaput, de a személyautók közül csak azokat engedik át, melyeknek vezetői csúszópénzt adnak nekik. Az autósok pedig tejelnek, mert az elvben lezárt területen nincs parkolási díj, s az ottani lakók érthető módon szeretik, ha az ablakuk alatt áll a kocsijuk. Erre mondták egykor: „tűrhetetlen, balkáni viszonyok”. Manapság mindennapi korrupciót emlegetnek, különös tekintettel arra, hogy Gyurcsány Ferenc meghirdette a közélet kifehérítésének hét pontját. Nem tudni, hogy végül miként dönt az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság, de az is lehet, hogy még szavazni is fogunk a közélet kifehérítéséről.
A korrupciónak több szintje van, és nem is biztos, hogy az egyik közvetlenül összefügg a másikkal. A Nagymező utcai őrök azért élhetik itt a világukat, mert a terézvárosi önkormányzat egy erősen korrupciógyanús megbízást adott egy mélygarázs építésére, s a cég a lakók érdekeit, valamint a védett természeti értékeket semmibe véve hozzákezdett az építkezéshez. Olyan mendemondák is szárnyra kaptak, hogy a kivitelezők „suba alatt” megállapodtak egyes önkormányzati vezetőkkel arról, hogy a kerületben élők számára hátrányos szerződés aláírása fejében hozzájárulnak a polgármester pártjának kampányához. Zavarosban halászott itt mindenki, politikusok, az építő cég képviselői, a terület és a mélygarázs majdani üzemeltetői. Milliók cseréltek gazdát, százmilliós ígéretek röpködtek a levegőben, és a felek kompromittáló iratok tucatjait őrizgethetik a fiókjaikban.
Legalább három bíróságon folynak a perek, ügyvédek tucatjai sürögnek és forognak, s nincs olyan fővárosi vagy állami hatóság, mely ne vizsgálódna a Nagymező utcai mélygarázs építkezése ügyében. A lakók érdekvédelmi egyesületbe tömörültek, többször tüntettek, petíciókat írtak, de csak annyit sikerült elérniük, hogy a kerületi önkormányzat a felbontott járdákat deszkával borította be, újabb súlyos milliókért. Közben a faanyag elkezdett rohadni, alatta pedig betemetetlen árkok tátonganak, melyeken át a vegyszerekkel szennyezett hólé akadálytalanul lejuthatott a platánok gyökereihez. Így az is lehet, hogy a természetvédők már hiába tesznek meg mindent a védett Nagymező utcai platánok megmentésért. Lehet, hogy nem közvetlenül a mélygarázs-építkezés pusztítja ki a fákat, hanem a gyökereikbe hatoló méreg.
A „bűvös háromszög” egyik oldalán tomboló, kukákat és autókat törő-zúzó huligánok és a tombolókat szétoszlató rohamrendőrök. Csúcsán a miniszterelnök, akinek lassanként már egyetlen szavát sem hiszi a társadalom, mondjon akármit a reformok áldásos hatásairól és a szebb jövőről. A harmadik oldalon pedig korrupt biztonsági őrök, a politikailag és gazdaságilag odakozmált önkormányzat és a környezetét elkeseredetten védő lakosság küzdelmének vámszedői. Ánégyzet plusz bénégyzet egyenlő cénégyzet, mondta erre egykor Püthagorasz, aki mint ismeretes, nemcsak matematikus, hanem filozófus is volt. Érdemes idézni a püthagóreus iskola egy kérdés-felelet formában fennmaradt tanítását: „Mi a legigazabb kijelentés? Válasz: Az emberek romlottak.” | https://hvg.hu/velemeny/20071025_nagymezo_gyurcsany_korrupcio | https://web.archive.org/web/20231111002915/https://hvg.hu/velemeny/20071025_nagymezo_gyurcsany_korrupcio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/2007-oktobere-tarsadalmi-dilemmak-buvos-haromszoge-a-terezvarosban | HVG | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [] | [] | [
"Bp. IV. kerület"
] | [
"ingatlan",
"vesztegetés",
"parkolás"
] | [] |
3,411 | Pesti vigécek | Az MSZP progresszív platformját vezető Ficsor Ádám, akit fél éve a mezőgazdaság Bajnai Gordonjának neveztük, 1300 milliárd forintnyi uniós vidékfejlesztési pénz felhasználását felügyeli - fogadalma szerint pártsemlegesen. Most ezzel az ígéretével szembesítjük. | Az államtitkár és az osztálytársak
/ 2007.10.25., csütörtök 17:34 /
Az MSZP progresszív platformját vezető Ficsor Ádám, akit fél éve a mezőgazdaság Bajnai Gordonjának neveztük, 1300 milliárd forintnyi uniós vidékfejlesztési pénz felhasználását felügyeli - fogadalma szerint pártsemlegesen. Most ezzel az ígéretével szembesítjük.
- Tudott róla, hogy volt osztály- és cégtársai jelen vannak az ön által felügyelt területen?
- Tudtam, s bár arról nem volt ismeretem, hol kaptak megbízást, nem örültem. Én viszont abban a pillanatban szakítottam a kérdéses cégekkel, amikor a közszférába jöttem; volt társaimmal egy éve nem is beszéltem. Az Agrár Plusz Kft. nevét önöknél olvastam először. Ám amennyire ügyelek rá, hogy ne juttassam előnyhöz őket, hátrányt sem okozhatok nekik, hiszen az is törvénytelen lenne. Ettől függetlenül általában nem szerencsés a szaktanácsadók jelenléte ezen a területen; szeretném, hogy a most induló LEADER-programban ne legyen meghatározó szerepük. Ne pesti vigécek mondják meg, helyben mire van szükség.
- Ezzel azt akarja mondani, hogy a helyi vidékfejlesztési csoportok eddig feleslegesen szórtak ki milliókat?
- Maradjunk annyiban, hogy nekik biztos egyszerűbb volt kiszervezni egyes feladatokat. Az új LEADER-programban a helyi csoportok több jogkört kapnak, és az a cél, hogy maguknak építsék ki a pályázat-előkészítő kapacitást.
- Ezt elő is kívánja írni nekik?
- Nem tehetem, de erősen javallani fogom. Már csak azért is, mert egyes tanácsadók előszeretettel állítják magukról, hogy ki tudnak járni győztes pályázatokat.
- Vagyis a volt cégtársai nem mondanak igazat, amikor azt hirdetik, hogy a partnereiket győzelemhez segítik.
- Ha ezt mondják, akkor nem mondanak igazat. Nálam senki sem tud magánérdekben lobbizni.
- Ne tegyünk úgy, mintha nem ismernénk a nemzetközi felméréseket a burjánzó magyarországi korrupcióról.
- Igen, s ez ellen harcolnunk kell. A vidékfejlesztési pénzek elosztásában ezres nagyságrendben dolgoznak emberek. Nem állhatok mindenki háta mögött, de az eljárásrend igen szigorú, így a korrupció itt a lehetetlennel határos.
- Azért nem lehet véletlen, hogy legalább harminc, az MSZP-hez kötődő ember áll a vidékfejlesztési irodák élén.
- Az, hogy valaki bármelyik párthoz kötődik, még nem feltétlenül vonja kétségbe a szakértelmét és a tisztességét. Mi egyébként nem vizsgáltuk a politikai hovatartozást.
- Azt állítja, most hallott erről először? ---- ----- Néhányuk esetében tudtam róla, de hogy ekkora nagyságrendben vannak jelen, engem is meglep.
- És miután felocsúdott, milyen tanulságot von le ebből?
- Azt, hogy az irodákat jobban kell monitoringozni, és a szakmailag alkalmatlan emberektől meg kell válni.
- Nem az lenne a megoldás, hogy összeférhetetlennek nyilvánítják a párttisztséget az irodavezetői poszttal?
- Bajnai Gordon miniszter úrral egyeztetve azt mondhatom, hogy a most alakuló köztisztasági csomag jó alkalmat teremt e kérdés megnyugtató rendezésére.
- Más. Az utóbbi időben miért nem fizettek ki egyes számlákat a LEADER+ programban?
- Azért, mert egyes, a helyi vidékfejlesztési csoportok nevében eljáró szervezetek a LEADER alaptevékenységét próbálták kiszervezni. Ez, bár tekinthetjük a program gyermekbetegségének is, elfogadhatatlan.
- Egyes számlákat mégis kifizettek, történetesen az ön volt cégtársa által vezetett Agrár Plusz Kft.-nek.
- Minden törvényes számlát kifizetnek, s ez a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladata és hatásköre.
- De a hivatalt ön felügyeli, és mint egy leveléből kiderül, iránymutatást is ad nekik a számlák elszámolásáról.
- Konkrét ügyekbe nem avatkozom bele, de általános érvényű irányokat szabhatok. Az ön érdeklődésének hatására viszont utánanéztem, és láttam: egy kezemen meg tudom számolni az Agrár Plusz Kft.-nek kifizetett számlákat. Ráadásul az összegeket az állásfoglalásom előtt fizették ki - sőt voltak olyan Agrár Plusz-os számlák, amelyek kifizetését az iránymutatásom következtében felfüggesztették. Egyébként támogatnám a már említett tisztaságcsomag bővítését azzal, hogy az uniós pénzek területén a győztes pályázatok mellett tegyük nyilvánossá a beszállítók ma üzleti titoknak minősülő adatait is.
- Akkor viszont az olyan esetek is napvilágra kerülnének, mint a volt társaié. Ők egy pályázaton önmagukkal keltek versenyre, hiszen bár cégeiket közösen birtokolják, színleg két árajánlatot adtak be a két vállalkozás nevében.
- Ezekről a cégekről önöktől hallottam először, nem ismerem az üzleti gyakorlatukat. De ha így van, akkor itt valóban fennállhat az összejátszás, de ebben az ügyben az akciócsoport is ludas, amiért elfogadta az ajánlatot.
- Nem lenne akkor érdemes ez esetben is iránymutatást kiadnia, és mondjuk ellenjavallni az álversenyt?
- Az álversenyt nem ellenjavallni, hanem tiltani kell. Az Új Magyarország vidékfejlesztési programban már megoldottuk ezt a kérdést. | http://valasz.hu/reflektor/pesti-vigecek-17267/ | https://web.archive.org/web/20200926062405/http://valasz.hu/reflektor/pesti-vigecek-17267/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pesti-vigecek | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [
"Ficsor Ádám"
] | [
"Agrár Plusz Kft.",
"Földművelésügyi Minisztérium"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"protekció",
"EU"
] | [] |
3,412 | A siker díja | Fél éve a mezőgazdaság Bajnai Gordonjának neveztük Ficsor Ádámot, az agrártárca uniós szakállamtitkárát, és bemutattuk a volt osztálytársaiból álló céghálót. A vállalkozások máris az uniós vidékfejlesztési pénzek körül sündörögnek. | A szocialista államtitkár osztálytársai az uniós pénzek körül sündörögnek
/ 2007.10.25., csütörtök 14:25 /
Fél éve a mezőgazdaság Bajnai Gordonjának neveztük Ficsor Ádámot, az agrártárca uniós szakállamtitkárát, és bemutattuk a volt osztálytársaiból álló céghálót. A vállalkozások máris az uniós vidékfejlesztési pénzek körül sündörögnek.
"Nem a pályázat megírása a nehéz feladat, hanem annak megnyerése. Ehhez elengedhetetlen, hogy a megfelelő tapasztalatokkal és kapcsolatokkal rendelkező partner a beruházás elejétől a végéig ott álljon a projekt mögött... Kiterjedt kapcsolatrendszert építettünk a pályázatot kiíró szervezetekkel és az államigazgatás egyéb, az agrárgazdaság számára fontos szereplőivel" - tudatja honlapján az Agrotrust Consulting 2004 Kft. Az agrártárca uniós szakállamtitkára, Ficsor Ádám volt osztálytársaiból álló vállalkozás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázatok alapos ismerője, hiszen, miként büszkén hirdetik magukról, eddig vagy hétmilliárd forint értékben valósítottak meg projekteket.
A cég elődjéül szolgáló betéti társaságot Ficsor Ádám alapította 2002-ben, majd távozása után a vállalkozást - illetve az Agrotrust Consulting 2004 Kft. és Agrár Plusz Kft. néven alapított újabb társaságokat - az a Démy-Gerő Andor és Makkai Ádám vitte tovább, akikkel emberünk együtt koptatta a sárospataki református kollégium padjait. "Újonc vagyok a politikában, de hosszú távra tervezek, vagyis nem engedhetem meg magamnak, hogy egyetlen pályázónak is felhívjam a figyelmét az Agrotrustra" - igyekezett meggyőzni lapunkat áprilisban, hogy a barátai nem fognak visszaélni befolyásos kapcsolatukkal. "Ezért - mind mondja - kérni fogja a kollégiumi társakat, hogy még áttételesen se játsszanak rá a közös múltra, mert nem fogja beengedni a mutyit a rendszerbe" - írtuk fél éve.
Lapunk időközben kiderítette, hogy Démy-Gerőék bizony teret nyertek az EU-pénzek felhasználása körül. A birtokunkban lévő szerződések tanúsága szerint ugyanis az utóbbi években futó uniós LEADER+ vidékfejlesztési programban az Agrár Plusz Kft. nem egy helyen kapott szaktanácsadói megbízást. Így volt ez például Kecelen, ahol 2006 márciusában a helyi vidékfejlesztési csoport nevében eljáró önkormányzat szerződött a céggel 1,6 millió forint értékben. Hasonló feladattal bízta meg Démy-Gerőéket 2005 szeptemberében Jánoshalma önkormányzata; az ár itt nem fix összeg, hanem sikerdíjként a térség által majdan elnyert forrás - százmillió forint - öt százaléka volt. A szerződést később meghatározott összegre, 4,5 millió forintra módosították, forrásaink szerint azért, mert sokaknak szemet szúrt: a sikerdíj kifejezés a pályázat győzelme érdekében bevetett lobbitevékenységet sejteti, ez pedig e körben elfogadhatatlan.
Egy év múlva az Agrár Plusz ismét szerződést kötött a jánoshalmaiakkal, ekkor már félmillió forint értékben. Zavarba ejtő körülmény, hogy a helyiek által kért árajánlatra Makkai Ádám és Démy-Gerő Andor külön nyújtott be jelentkezést. Előbbi az Agrotrust Consulting 2004 Kft. nevében 600 ezer, utóbbi az Agrár Plusz Kft. színeiben 500 ezer forintos árajánlatot tett, így - mivel mindketten mindkét cégben tulajdonosok - voltaképpen saját másik énjükkel versenyeztek. Gyaníthatóan azért pályáztak külön, hogy egyikük bizonyosan megkapja a megbízást; és lőn: a "mérkőzést" Démy-Gerő Andor nyerte.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Csongrád megyei kirendeltsége azonban - mert a szaktanácsadásról szóló számla összegét nem tartotta elszámolható költségnek - idén januárban megtagadta a pénz kifizetését. Aztán februárban a hivatal elnöke arra utasította a kirendeltséget, hogy (mivel a számla szerinte jogszerű tevékenységről szól) mégis fizessék ki az összeget. Az MVH lapunknak adott tájékoztatása szerint ők csak végrehajtó szerv, döntéseiket a minisztérium iránymutatása szerint hozzák meg; a tárcának az ügyben illetékes irányító hatósági főosztályát pedig nem más, mint Ficsor Ádám felügyeli. (A kifizetés körülményeiről lásd a szakállamtitkárral készült interjúnkat.)
A tanácsadással elnyerhető összegek egyébként aprópénznek minősülnek ahhoz a forráshoz képest, ami a következő hét évben vidékfejlesztésre áll majd rendelkezésre. A helyi tervek alapján az országban működő hetven szakcsoport egyenként kétmilliárd, összesen tehát 150 milliárd forinttal gazdálkodhat - a vidékfejlesztési irodák összetételét látva erős szocialista felügyelet alatt. | http://valasz.hu/reflektor/a-siker-dija-17266/ | https://web.archive.org/web/20200926054244/http://valasz.hu/reflektor/a-siker-dija-17266/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-siker-dija | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [
"Démy-Gerő Andor",
"Ficsor Ádám",
"Makkai Ádám"
] | [
"Agrár Plusz Kft.",
"Agrotrust Consulting 2004 Kft.",
"Földművelésügyi Minisztérium"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"sikerdíj",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"protekció",
"lobbi",
"EU"
] | [] |
3,413 | Topolánszky részletes vallomást tett a Zuschlag-ügyben | A GYISM volt államtitkárát a minisztériumban bevett pályáztatási, támogatáselosztási rendről kérdezték. | Topolánszky részletes vallomást tett a Zuschlag-ügyben
FH
2007-10-25 19:21
A GYISM volt államtitkárát a minisztériumban bevett pályáztatási,
támogatáselosztási rendről kérdezték.
Részletes tanúvallomást tett Topolánszky Ákos a Bács-Kiskun Megyei
Főügyészségen a Zuschlag-ügyben - mondta Szabó Ferenc főügyész-helyettes.
Hozzátette: a csütörtök délelőtti kihallgatás részleteiről egyelőre nem
beszélhet. Annyit mondott, hogy Topolánszkyt a pályáztatási, támogatás-
elosztási rendről kérdezték.
Topolánszky Ákos, az egykori Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium
(GYISM) helyettes államtitkára a Zuschlag-üggyel kapcsolatban korábban úgy
nyilatkozott, hogy a pályázati pénzekről a végső döntést mindig a miniszter
hozza, aki abban az időben Gyurcsány Ferenc volt. Ha ő azt állítja, hogy
nem tudott a gyanús ügyekről, "akkor azt kell, mondjam, hogy nem ő volt a
miniszter, vagy ha mégis, akkor nem tudom, hogy miről beszélünk" -
fogalmazott Topolánszky.
Zuschlag János legtovább 2008. január 21-ig maradhat előzetes
letartóztatásban, miután az ügyészség kilencvennapos hosszabbítást kért. A
szocialista politikust különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítják. | http://hirszerzo.hu/belfold/47978_topolanszky_reszletes_vallomast_tett_a_zusc | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/topolanszky-reszletes-vallomast-tett-a-zuschlag-ugyben | Hírszerző | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Topolánszky Ákos"
] | [
"Sportminisztérium"
] | [] | [
"támogatás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,414 | Hétmilliárdra növelnék a pártok működési támogatását | Az MSZP szerint átláthatóbb viszonyokat teremt, a nyilvánosság bevonását és az elszámoltathatóságot segíti a pártfinanszírozás átalakítása - mondta Tóbiás József. | Hétmilliárdra növelnék a pártok működési támogatását
A pártfinanszírozásnak két sarkalatos pontja van, amelyek még további egyeztetést indokolnak: a pártok működési támogatásának növekedése, és az, hogy a mindenkori kormány meddig kampányolhat - közölte Tóbiás József. Hozzátette: az eddigi egyeztetések bizakodásra adnak okot a kétharmados támogatást igénylő törvény elfogadására.
A működési támogatásokról szólva a szocialista képviselő megjegyezte, hogy az összege a választáson egy százalékot kapott pártok esetében jelenleg összesen 2,5 milliárd forint évente. Ha a törvényt elfogadják, akkor 2009-től 7,5 milliárd forintra nőne ez az összeg.
Mint elhangzott, a választási törvény szerint választókerületenként egymillió forintot költhetnek a pártok; a törvénytervezetben arra tettek javaslatot, hogy ez 8 és 10 millió forint közötti összeg legyen. Tóbiás József elmondta: van olyan párt, amely azt vetette fel, hogy helyesebb lenne, ha a pártfinanszírozási törvényben határoznák meg az évenkénti működési támogatást, ami jelenleg a költségvetésben szerepel.
Az MSZP képviselőjének ismertetése szerint a törvényjavaslat alapján a kampányszámlát az eddigi gyakorlat helyett csak magánszemélyek adományaival lehetne feltölteni. A jelenlegi javaslat a választás előtti 21. naptól korlátozná a kormányt a fizetett hirdetések közzétételében. Mint mondta, van olyan javaslat, amely már a választások kiírásának napjától korlátozná.
A kormánypárti politikus szerint minden parlamenti párt úgy ítéli meg, szükség van változtatásokra. Emlékeztetett rá, hogy a pártfinanszírozás átalakítása része Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közélet megtisztítását célzó javaslatcsomagjának.
(MTI) | http://nol.hu/archivum/archiv-469257 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hetmilliardra-novelnek-a-partok-mukodesi-tamogatasat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-26 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"belföld"
] | [] |
3,415 | Lendvai Ildikó vagyonosodási vizsgálatot kér maga ellen | Vagyonosodási vizsgálatot kér maga ellen Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője, ugyanolyat, amilyet Orbán Viktor Fidesz-elnök vonatkozásában elrendeltek. | http://nol.hu/archivum/archiv-469244 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lendvai-ildiko-vagyonosodasi-vizsgalatot-ker-maga-ellen | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-26 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
|
3,416 | Vizsgálat indult a legfőbb ügyész ellen: a korrupció elleni fellépésben kudarcot vallott az albán szakember | Az albán parlamenti képviselők 72 szavazattal 35 ellenében 11 tagú bizottság létrehozását határozták el azon állítások kivizsgálására, amelyek szerint Theodori Sollaku legfőbb ügyész kudarcot vallott a szervezett bűnözés és a korrupció elleni fellépésben, s ezzel ártott Albánia azon törekvésének, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítson ki a NATO-val és az Európai Unióval.
Az International Herald Tribune Tiranából keltezett jelentése szerint a bizottság egy hónapot kap arra, hogy eldöntse, ajánlja-e a legfőbb ügyész hivatalból történő elmozdítását. Tavaly Albánia a korrupciót tekintve a Transparency International által vizsgált 163 ország listáján a 111. helyen szerepelt. Az albán legfőbb ügyészt csak akkor lehet leváltani, ha megszegte a törvényt vagy betegsége miatt képtelenné válik hivatala ellátására. | https://www.vg.hu/kozelet/2007/10/vizsgalat-indult-a-legfobb-ugyesz-ellen-a-korrupcio-elleni-fellepesben-kudarcot-vallott-az-alban-szakember | https://web.archive.org/web/20220529123115/https://www.vg.hu/kozelet/2007/10/vizsgalat-indult-a-legfobb-ugyesz-ellen-a-korrupcio-elleni-fellepesben-kudarcot-vallott-az-alban-szakember | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/vizsgalat-indult-a-legfobb-ugyesz-ellen-a-korrupcio-elleni-fellepesben-kudarcot-vallott-az-alban-szakember | Világgazdaság | eu-news | 2007-10-26 00:00:00 | [] | [] | [
"Albánia"
] | [] | [] |
|
3,417 | Szabadon bocsátották Estrada volt Fülöp-szigeteki elnököt | Szabadon bocsátották pénteken Joseph Estrada volt Fülöp-szigeteki elnököt, akit megbuktatása után hat és fél éven át tartottak házi őrizetben. | http://www.nepszava.hu/OnlineCikk.asp?ArticleID=970491&printer=1 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/szabadon-bocsatottak-estrada-volt-fulop-szigeteki-elnokot | Népszava | world-news | 2007-10-26 00:00:00 | [] | [] | [
"Fülöp-szigetek"
] | [] | [] |
|
3,418 | Lendvai: vagyonosodási vizsgálatot minden képviselőnek! | Ma délután vagyonosodási vizsgálat kér maga ellen az adóhatóságnál Lendvai Ildikó. A frakcióvezető ezt azzal indokolta, hogy azt akarta demonstrálni: a politikus sem más, mint egy átlag állampolgár. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=217685 | https://web.archive.org/web/20080622045612/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=217685 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lendvai-vagyonosodasi-vizsgalatot-minden-kepviselonek | stop.hu | hungarian-news | 2007-10-26 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
|
3,419 | A gazdasági bűncselekmények feltárására külön ügynökséget hoznának létre Varsóban | A gazdasági bűncselekmények leleplezésére egy külön hivatalt állítana fel a hétvégi lengyel választásokon győztes Polgári Platform. | A gazdasági bűncselekmények leleplezésére egy külön hivatalt állítana fel a hétvégi lengyel választásokon győztes Polgári Platform. A Dziennik című lap információi szerint az új ügynökség a jelenlegi korrupcióellenes hivatal alapjain épülne ki.
A testület szélesebb jogkörökkel rendelkezne, hatásköre kiterjedne az adó- és vámügyekre is mind a magánszemélyek, mind a cégek esetében. Emellett a tervek szerint az ügynökség minden 10 ezer eurónál nagyobb értékű átutalásról értesítést kapna a bankoktól. | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2007/10/a-gazdasagi-buncselekmenyek-feltarasara-kulon-ugynokseget-hoznanak-letre-varsoban | https://web.archive.org/web/20240126194512/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2007/10/a-gazdasagi-buncselekmenyek-feltarasara-kulon-ugynokseget-hoznanak-letre-varsoban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-gazdasagi-buncselekmenyek-feltarasara-kulon-ugynokseget-hoznanak-letre-varsoban | Világgazdaság | eu-news | 2007-10-26 00:00:00 | [] | [] | [
"Lengyelország"
] | [] | [] |
3,420 | Veres János a Bogát-Ferr áfacsalási ügyéről | Veres Jánost szerdán késő délután több mint kétórás - a képviselők közötti személyeskedésektől sem mentes - vitában hallgatta meg az Országgyűlés költségvetési bizottsága a Bogát-Ferr Kft. áfa-csalási ügyében. | http://nol.hu/archivum/archiv-468997 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veres-janos-a-bogat-ferr-afacsalasi-ugyerol | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-24 00:00:00 | [
"Kabai Károly",
"Szikora János",
"Veres János"
] | [
"APEH",
"Bogát-Ferr Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
3,421 | Bokros a Mol wc-it szereti | A Mol nem a befektetők, hanem a menedzsment kontrollja alatt áll, a lex Mol azért született, hogy ezt az állapotot konzerválja, írja a Kupa Mihány nyílt levelére született, az Ésben közölt válaszában Bokros Lajos. | "Elöljáróban örömmel bevallom, hogy a Mol iránt valóban elfogult vagyok, mégpedig abszolút pozitív irányban. Manapság rendszeresen utazom Romániába, és ha tehetem, mindig Mol-kútnál tankolok! Román és magyar alkalmazottaik már ismerősként köszöntenek, és nemcsak jó minőségű üzemanyaggal kedveskednek, hanem legtöbbször tiszta mellékhelyiséggel is. Ez nagyon fontos része a vállalati kultúrának, és én ezt hallatlanul nagyra értékelem" – dicséri levele elején a Molt Bokros Lajos, de az Élet és Irodalomban közzétett, Kupa Mihálynak írt válaszában a volt pénzügyminiszter a továbbiakban megerősíti: a lex Mol a cég vezetőinek magánérdekét szolgáló törvény.
Bokros neveket nem említve, de előveszi az oligarchakártyát. Leszögezi: nincs szó arról, hogy – akár az orosz – oligarchák kizárólag saját érdekeiket tartanák szem előtt, vállalataik és munkavállalóik érdekével szemben. Ugyanakkor minden vállalatvezető a saját érdekeire is tekintettel van, a kérdés az, hogyan valósítható meg az optimális egyensúly.
Bebetonoz a lex Mol
Bokros szerint a lex Mollal az baj, "hogy kirívóan versenyellenes, hiszen most már a jog erejével zárja ki azt, hogy bármely új, külső tulajdonos valaha is ellenőrző paketthez jusson. És mindezt úgymond a magyar állam stratégiai érdekei védelmében!" A CEU vezérigazgatója felveti: "Lehet-e azt felelősséggel állítani, hogy egy állam stratégiai érdekei közé tartozik valamely konkrét magántulajdonosi csoport uralkodó pozícióban tartása? Van-e a kapitalizmusnak olyan meghatározása, amely az egyenlő esélyekkel folytatott nyílt verseny helyett konkrét magántulajdonosok irányító szerepét örökre bebetonozza?" A válasza: nyilvánvalóan nincs.
Bokros leszögezi, hogy Kupa Mihály állításával szemben a Molnál nem a pénzügyi befektetők, hanem a menedzsment uralkodik, amely félti pozícióját. A saját részvények vásárlásra és a lex Molra is azért volt szükség, mert "mert féltetek attól, hogy a pénzügyi befektetők egy része esetleg nem a Ti magánérdekeiteknek megfelelően cselekszik, és előnyös ajánlat esetén részvényeit eladja olyan tulajdonosoknak, akik a mai vezetés uralkodó pozícióját megkérdőjelezhetik."
Ki is az oligarcha?
Bokros szerint könyvtárnyi irodalom és az elmúlt 17 év tapasztalatai is alátámasztják, hogy menedzsment uralma kevésbé hatékony mind a stratégiai, mind a pénzügyi befektetők uralmánál. Ugyanezen szakirodalom leszögezi azt is, emlékeztet Bokros, hogy "az oligarchikus rend kiépülésének veszélyei akkor jelentkeznek különösen erősen, amikor a bennfentes menedzseruralom stratégiai fontosságú közüzemi vállalatok házatáján épül ki. Az oligarchikus rend jellemzője az állandó törekvés az államhatalom bekebelezésére (state capture), a parlament és a politikai pártok felfűzése konkrét magánérdekek járszalagjára, és a törvények elhajlítása személyes magánérdekek védelme céljából. Tragédia lenne, ha ez hazánkban kialakulna. Vészjósló jel, hogy sem a tőkepiac szereplői, sem a Budapesti Értéktőzsde vezetői nem mernek egyetlen szót sem szólni a lex Mol ellen."
Veszélyben a demokrácia
A volt pénzügyminiszter duplán volt kollegájának írott levélét azzal zárja: "Kedves Mihály, Te, akivel együtt dolgoztam az 1987-ben felszámolt Pénzügykutatási Intézetben, így képzelted a demokráciát? [...] Gondolj arra, hogyha a demokrácia sérül, és gyermekeink húsz év múlva megkérdezik majd, hogy mit tettünk a veszélyek láttán, akkor mit fogsz válaszolni." | https://index.hu/gazdasag/magyar/bokm071026/ | https://web.archive.org/web/20210613152032/https://index.hu/gazdasag/magyar/bokm071026/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bokros-a-mol-wc-it-szereti | Index | hungarian-news | 2007-10-26 00:00:00 | [
"Csányi Sándor",
"Hernádi Zsolt"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
3,422 | Titok, hogy mire ítélték a korrupcióval vádolt szocialistát | Nem lehet utolérni Kaszab Csabát, akinek az ügyében egy rejtélyes első fokú ítélet született még szeptemberben. | Nem lehet utolérni Kaszab Csabát, akinek az ügyében egy rejtélyes első fokú ítélet született még szeptemberben. A volt kőbányai szocialista alpolgármester már lemondott X. kerületi MSZP-frakcióvezetői posztjáról. Pártja sem kommentálja a vesztegetési ügyet.
A kőbányai vagyonkezelő igazgatósági elnökét is a helyén hagyták, pedig ő a Kulcsár-ügy tizenharmadrendű vádlottja.
Lapítanak a kőbányai MSZP-sek a vesztegetéssel gyanúsított Kaszab Csaba ügyében, a fővárosi MSZP-elnök pedig támogatásra kérte őket.
Egy milliárdos élettársa, egy eladósodott exhonatya és egy érdekes expolgármester is bekerült a főváros pénzügyi bizottságába.
Az ellenzéki párt szerint 300 millióval drágább a kőbányai közétkeztetéps, mint a szomszéd kerületben.
"Kaszab Csaba volt kőbányai szocialista alpolgármester korrupciós ügyében szeptember 20-án a bíróság első fokon ítéletet hirdetett. Kaszab Csaba és a szocialisták azóta mindent elkövetnek, hogy az ítélet titokban maradjon" - áll abban a közleményben, amelyet az Országos Sajtószolgálatnak adott ki Weeber Tibor X. kerületi Fidesz-elnök és Révész Máriusz parlamenti képviselő, a Fidesz kőbányai elnökségi tagja.
Nyilvánosságot akar a Fidesz
A Fidesz felszólítja a szocialistákat, ne takargassák tovább Kaszab Csaba és a kőbányai MSZP "viselt dolgait". Weeber és Révész azt követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a Kaszabra vonatkozó elsőfokú ítéletet, és annak indoklását, a választóknak ugyanis "jogukban áll tudni, hogy milyen ítélet született egy magas pozíciót betöltő szocialista közszereplő ügyében".
Az Indexnek nyilatkozó Molnár Zsolt, az MSZP budapesti ügyvezető elnöke úgy tudja, első fokon született ítélet Kaszab Csaba ügyében, amit az MSZP nem kíván kommentálni. Molnár szerint meg kell várni a jogerős döntést. Ezután alakítja ki az MSZP álláspontját, és akkor vonják le az esetleges konzekvenciákat.
Az Origo a Fővárosi Főügyészség szóvivőjére, Morvai Attilára hivatkozva pénteken beszámolt arról, hogy Kaszab fellebbezett az ítélet ellen, míg az ügyészség elfogadta azt. Ebből arra következtet a lap, hogy Kaszab számára kedvezőtlen a döntés.
Az ügyészség fenntartotta a vesztegetési vádat
Morvai szerint az ügyészség az eljárás során fenntartotta a vádat, nem ejtette azt. A Fidesz közleménye szerint "Egy szocialistákhoz közelálló vállalkozó feljelentése alapján 2005-ben vesztegetés, hivatali hatalommal való visszaélés, és 17 millió forint kenőpénz átvételének gyanúja miatt indított eljárást az ügyészség Kaszab Csaba szocialista alpolgármester ellen". Kaszab 2006-ig volt alpolgármester, 2006 októberétől pedig az MSZP frakció vezetője volt Kőbányán, de az elmúlt hónapban lemondott e posztjáról - Révész és Weeber közleménye szerint éppen az első fokú ítélet után történt ez.
Kaszab Csaba korábban egy tagtoborzási botrányba is belekeveredett Kőbányán, amiről az Index is beszámolt már, mint ahogy arról is írtunk, hogy 2005-ben hivatalából vitték el kihallgatásra az ügyészségi nyomozók a szocialista alpolgármestert a vesztegetési ügyben.
Az Index az ügyről, illetve az ítéletről szerette volna megkérdezni Kaszab Csabát és Novák Gyulát, a kőbányai MSZP elnökét is, de egyikük sem volt elérhető vasárnap.
2005: Kaszabért jöttek a nyomozók
Az Index 2005-ben megírta, hogy Kaszab alpolgármesteri irodájában a házkutatás után egy csomagtartónyi iratot is lefoglaltak a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatalának emberei, majd a helyi szocialista frakció vezetőjeként is működő politikust saját kocsiján az önkormányzat épületéből az ügyészségre vitték.
Varga Jenő, a Fővárosi Főügyészség sajtóreferense 2005-ben elmondta, hogy az ügyészségi nyomozók vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés alapos gyanúja miatt vitték gyanúsítotti kihallgatásra a Kaszabot. Varga kijelentette, hogy az eljárás alapját képező eset akkor történt, amikor a jelenlegi alpolgármester még a kerület beruházási bizottságának vezetője volt.
Fiktív épületfelújítások?
Az Index úgy tudja, hogy az ügy hátterében fiktív épületfelújítások állnak. A gyanú szerint Kaszab Csaba egy cégnek kiszolgáltatta azoknak a társasházaknak a címét, amelyek indultak ugyan a társasházfelújítási pályázaton, de nem nyertek.
Az ügyészség gyanúja szerint Kaszab, mint a kőbányai vagyonkezelő igazgatóságának elnöke elérte, hogy a fiktív munkák után benyújtott számlákat fizessék ki. A nyomozóhatóság vélekedése az, hogy az így szerzett pénzekből végül a mostani alpolgármester bt.-jének számlájára is átutaltak több millió forintot.
Érdekes ügyek
A Kőbányai Önkormányzat vagyongazdálkodásáról az elmúlt években több érdekes hír is megjelent. A kerület pénzét, illetve vagyonát forgatták a Kulcsár-ügy érintettjei is, sőt, a brókerbotrány egyik vádlottja egy korábbi kőbányai képviselő, aki a vagyonkezeléssel foglalkozott. Az Állami Számvevőszék pedig 500 millió forintos kárt állapított meg a Kőbányai Vagyonkezelő Rt.-nél korábban, erre Révész és Weeber közleménye is emlékeztet. | https://index.hu/belfold/kabt35262/ | https://web.archive.org/web/20201021164211/http://index.hu/belfold/kabt35262/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titok-hogy-mire-iteltek-a-korrupcioval-vadolt-szocialistat | Index | hungarian-news | 2007-10-28 00:00:00 | [
"Kaszab Csaba"
] | [
"Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.",
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"vesztegetés",
"hatalommal való visszaélés",
"gazdálkodás"
] | [] |
3,423 | Prőhle Gergely: Tartuffe világa | Mani pulite - azaz Tiszta kezek volt annak a nagy korrupcióellenes vizsgálatsorozatnak a neve, melynek következményeképpen a kilencvenes évek első felében az olasz pártrendszer romba dőlt, jó néhány neves politikus pedig évekre rács mögé került. | http://hetivalasz.hu/vilag/tartuffe-vilaga-17281/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/prohle-gergely-tartuffe-vilaga | Heti Válasz | eu-news | 2007-10-25 00:00:00 | [] | [] | [
"Európa"
] | [] | [] |
|
3,424 | Szili: Morális váltásra van szükség | A korrupció visszaszorításához morális váltásra van szükség Magyarországon - Szili Katalin szerint. | http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=181918 | https://web.archive.org/web/20080226014741/http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=181918 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szili-moralis-valtasra-van-szukseg | HírTv | hungarian-news | 2007-10-28 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"belföld"
] | [] |
|
3,425 | Bitó László: Antikorrupciós opciók | Furcsa és képmutató ötlet a nem túl fejlett ítélőképességéről elhíresült fiatalemberről "zuschlágolásnak" nevezni azt a korrupciós manipulációt, amelyben - valljuk be őszintén - nincsen semmi egyedi. | http://nol.hu/cikk/469432/ | https://web.archive.org/web/20071031061754/http://nol.hu/cikk/469432/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bito-laszlo-antikorrupcios-opciok | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-29 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"antikorrupció",
"belföld"
] | [] |
|
3,426 | Ejtették a korrupciós vádakat Pinochet családtagjai ellen | Egy chilei fellebbviteli bíróság ejtette pénteken a korrupciós vádakat Augusto Pinochet néhai diktátor özvegye és öt közül négy gyereke, illetve tíz volt munkatársa ellen - jelentette be a bíróság elnöke. | A santiagói fellebbviteli bíróság ítélete szerint a szóban forgó személyeket a vizsgálóbíró elmulasztotta kihallgatni, mielőtt vádat emeltek ellenük. Ezenkívül a tábornok családtagjait nem lehet állami pénzek hűtlen kezelésével vádolni, mert nem voltak tagjai az államapparátusnak - közölte Juan Eduardo Fuentes.
A vádat a bíróság a tábornok két volt munkatársa esetében fenntartotta, Pinochet legidősebb, Augusto nevű 62 éves gyereke pedig nem fellebbezett, így a vád ellene továbbra is fennáll.
A tavaly elhunyt tábornok özvegyét és öt gyermekét, illetve 17 másik személyt (más családtagokat, nyugalmazott katonatiszteket, valamint egykori munkatársakat) október 4-én helyezték vád alá annak a nyomozásnak a keretében, amelynek célja: kideríteni, hogy honnan származik az a több mint 26 millió dollár, amely az egykori diktátor titkos külföldi bankszámláin gyűlt össze az évek során.
Az ügyben maga Pinochet is vádlott volt, egészen tavaly decemberi haláláig. Özvegyét, Lucia Hiriart, két fiát és három lányát vád alá helyezésük után letartóztatták. A gyerekeket óvadék ellenében két nap után szabadlábra helyezték, az özvegyet pedig magas vérnyomás miatt kórházba kellett szállítani.
A 91 éves korában szívinfarktusban elhunyt Pinochet 1973 és 1990 között volt Chile katonai diktátora. Nyugdíjba vonulása után többször is eljárást indítottak ellene az emberi jogok megsértése és pénzügyi visszaélések miatt, de egyszer sem sikerült elítélni.
Az ügyészek a legfelsőbb bíróságon fellebbezhetnek a mostani ítélet ellen. | https://www.origo.hu/nagyvilag/2007/10/ejtettek-a-korrupcios-vadakat-pinochet-csaladtagjai-ellen | https://web.archive.org/web/20080927214559/http://www.origo.hu/nagyvilag/20071026-ejtettek-a-korrupcios-vadakat-pinochet-csaladtagjai-ellen.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/ejtettek-a-korrupcios-vadakat-pinochet-csaladtagjai-ellen | Origo | world-news | 2007-10-26 00:00:00 | [] | [] | [
"Chile"
] | [] | [] |
3,427 | Tanács István: Máshoz közeliek | Ahol nem betartani, hanem kicselezni akarják a törvényeket, ott majdnem mindegy, mi áll a paragrafusokban - úgyis megtalálják a kiskapukat. | Hadd tegyem hozzá: nem hiszek a szigorú összeférhetetlenségi szabályokban - ha egy posztra csak olyan embert lehetne jelölni, aki "sem utódja, sem boldog őse, sem rokona, sem ismerőse" nem volt soha senkinek, az illető valószínűleg a képzettség és a tapasztalat hiánya miatt lenne alkalmatlan. Mára szinte mindenki, aki ért valamihez, és akar valamilyen állást, belekényszerült valamiféle "kötődésbe", ha nem, a külvilág akkor is ráhúzza, akár egy kényszerzubbonyt. Emlékeztetnék rá, hogy a régi telefonkönyvek kitörlése, meg az "aki nincs velünk, az ellenünk van" gyakorlata a Fidesz kormányzásának idejére datálható. Igaz, a későbbiekben hírmondó is alig maradt a Fidesz-közeliekből, ám az is igaz viszont, hogy ahol tavaly a Fidesz győzött, az önkormányzatokban komoly személycsere következett: helyben mindenki tudja, kinek a kicsodája kinek a kirúgása árán jutott így álláshoz.
Az effajta statisztikáknál fontosabb kérdés, hogy muszáj-e az idők végezetéig úgy maradnia, hogy aki közel áll valamelyik politikai erőhöz, az automatikusan kíméletlen pártkatona is egyben. Hogy a köz érdekét nem ismeri, a saját klánján kívül esőkkel nem egyezkedik, együtt gondolkodni, mások érdekét beszámítani rest, vagy nincs is neki megengedve. Rugalmasságot, szakmai tisztességet a "máshoz közeliek" nem is feltételeznek egymásról - mivel pedig úgy látszik, független ember már nincs, de ha volna, sem kéne, a piros pártkatona kizárólag narancsszínű pártkatonával helyettesíthető, vagy fordítva.
Csakhogy a látszatnál azért jobb kicsit a helyzet. Addig háborogtak például az ellenzéki képviselők a Weiszenberger-féle pénzosztási metóduson, míg a Magyar Narancs nem lépett rá egy összpárti idegsejtre: azt sorolta föl, hogy az európai források felhasználását felügyelő parlamenti bizottságból hány képviselőnek a városa, cége kapott támogatást. A cikk és a rátelepedő indulatos politikai nyilatkozatok azt sugallták: a képviselők jövedelemhez jutottak a támogatásból. Pedig az is megtörténhetett, hogy egyszerűen csak jó volt a pályázat; sőt, a helyi résztvevők netán megegyeztek valamilyen hasznos cél megvalósításáról.
Hihetetlen. Pedig néhol, a nyilvánosság elől "rejtve", olykor igenis előfordul jó gyakorlat, tisztességes együttműködés "máshoz közeliek" között is. Olyan, amilyenre például a kistérségi vidékfejlesztési csoportokban égető szükség lenne, akárki is ott az irodavezető. A mérgezett légkörben azonban annyira fél mindenki a normalitásnak még a látszatától is, hogy ha kiszivárog valami "pártatlan" határozat, elfogulatlan, netán "megegyezéses" döntés - inkább letagadják, mint hogy hirdetnék. | https://nol.hu/archivum/archiv-469619-272193 | https://web.archive.org/web/20080116111527/http://nol.hu/cikk/469619/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tanacs-istvan-mashoz-kozeliek | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-30 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"belföld"
] | [] |
3,428 | MSZP: a győri önkormányzat fideszes cégeket támogat | Az MSZP szerint klasszikus mutyizás, régimódi panamázás folyik Győrben Szijjártó Péternek, a Fidesz szóvivőjének tudtával. | A győri önkormányzat gazdasági bizottsága, amelyet Szijjártó Péter vezet, súlyos milliókat ítélt meg fideszes politikusok és családtagjaik tulajdonában lévő cégeknek - mondta Neupor Zsolt, aki szerint az eset bűncselekmény elkövetésének gyanúját is megalapozhatja.
A győri politikus elmondta: a gazdasági bizottság két tagja - Radnóti Ákos, a Fidelitas győri elnöke és Velin Csaba, aki Győrben többször is elindult a választásokon a Fidesz színeiben - dolgozta ki a pályázat szempontrendszerét, amelynek alapján saját, illetve családjuk tulajdonában lévő cégek nyertek a pályázaton.
Neupor Zsolt közölte: a bizottság 950 ezer forintot ítélt meg a Radnóti Ákos tulajdonában lévő Medici Travel Bt.-nek, míg a Velin Csaba tulajdonában lévő Lilienthal Bt.-nek 400 ezer forintot juttatott.
A Radnóti Ákos családtagjainak tulajdonában lévő Kézimosó 2006 Kft. 800 ezer forintot kapott - fűzte hozzá. Hozzátette: Petrovicz Attila fideszes részönkormányzati képviselő számára az E-Csoport Tervező Kft. útján 400 ezer forintot ítéltek meg.
Neupor Zsolt elmondta: a közgyűlésen beismerte a fideszes városvezetés, hogy Benkő Szilárd, Szijjártó Péter személyi titkára cégének, az F. Component 99 Kft.-nek 1,764 millió forintot folyósítottak politikai tanácsadásra, miközben a cég fő tevékenysége a hangszergyártás.
Miközben Szijjártó Péter csípőből támadja a kormány minden törekvését a közélet kifehérítésére, addig Győrben klasszikus mutyi, régimódi panamázás folyik a tudtával, irányításával - fogalmazott a szocialista politikus.
A győri képviselő elmondta: van olyan tervük, hogy az ügyészséghez fordulnak hivatali visszaélés miatt.
Neupor Zsolt kérdésre válaszolva elmondta: a mikro- és kisvállalkozásoknak többek között informatikai fejlesztésre szóló támogatásokat a győri közgyűlés október 25-én hagyta jóvá a gazdasági bizottság előterjesztésére, de még nem utalták át az összegeket, kivéve a Szijjártó Péter személyi titkára cégének korábban megítélt összeget.
A politikus közölte: a 36 tagú megyei közgyűlésben a Fidesznek és a KDNP többsége, 21 képviselője van. Mint mondta, az MSZP-frakció a közgyűlésen tiltakozott a döntés ellen, de csak annyit sikerült elérnie, hogy a nem győri, hanem budapesti székhelyű Lilienthal Bt.-t kizárták a pályázatból.
Arra a felvetésre, hogy a gazdasági bizottság egyhangúlag döntött a támogatásokról, azaz a két szocialista képviselő is megszavazta a döntést, Neupor Zsolt közölte: a szocialisták jelezték a bizottság ülésén, hogy megbíznak a pályázati rendszer kidolgozásával megbízott két fideszesben, de az előterjesztés benyújtásakor már nem volt idejük áttanulmányozni azt.
A bizottsági ülésen nem láttuk esélyét, hogy megakadályozzuk a támogatások odaítélését, ezért úgy gondoltuk, hogy a közgyűlés nyilvánossága, illetve a szélesebb nyilvánosság alkalmas a támogatások odaítélésének megakadályozására - közölte.
Török Zsolt azt mondta: ha "ezt a disznóságot" megúszhatja Szijjártó Péter, az azt jelenti, hogy a Fidesz-vezérkar tudtával, vagy utasításával teszi mindezt. Joggal vethető fel a kérdés, hogy minden fideszes önkormányzatnál "a Szijjártó-modell" működik-e - fűzte hozzá.
Az emberek joggal akarják tudni, hogy ez Szijjártó Péter magánakciója volt Győrben, vagy nem egyedül csinálja a fideszes politikus, hanem a Szijjártó-modell az egész országban működik - közölte.
A Fidesz szánalmas és nevetséges lejáratási kísérletnek tartja a szocialisták állításait - mondta Németh Zoltán, az ellenzéki párt győri vezetője Budapesten.
Győr fideszes alpolgármestere sajtótájékoztatóján bizottsági jegyzőkönyvekkel bizonyította, hogy az MSZP által kifogásolt két fideszes érintettségű vállalkozás pályázatát a győri önkormányzat gazdasági bizottságának két szocialista tagja mindkét alkalommal megszavazta, amikor a testület elé került az ügy, ugyanakkor a vállalkozásokkal kapcsolatban álló két fideszes politikus a szavazás előtt bejelentette érintettségét és tartózkodott a szavazástól.
Németh Zoltán elmondta: a két szocialista bizottsági tag, Kun András, az MSZP 2006-os győri polgármester-jelöltje, és Ferency Lajos, az idegenforgalmi bizottság volt szocialista elnöke tisztában volt azzal, miről szavaz, tudta, hogy fideszes érintettségű cégekről van szó, ezért feltételezhetően azért szavaztak igennel, mert úgy gondolták, ezek a vállalkozások jó pályázatokat nyújtottak be.
Mint elhangzott, a bizottság kétszer - augusztus 23-án és október 17-én - is foglalkozott ezzel a kérdéssel, így a szocialista képviselőknek kétszer is lehetőségük volt tanulmányozni azon cégek listáját, amelyeket a pályázat elnyerésére javasoltak, és közel két hónapig lehetett náluk ez az anyag.
A győri Fidesz elnöke kitért arra, hogy ugyanezen pályázati kiírás alapján 2006-ban, még az MSZP-SZDSZ közgyűlési többség idején is kapott 500 ezer forintos támogatást a Radnóti Ákos érintettsége miatt most kifogásolt cég.
Németh Zoltán ugyanakkor arról is beszélt, hogy ebben az időszakban egymillió forintot nyert a Szenior 2003 Kft., amelynek ügyvezetője a szocialisták önkormányzati képviselőjelöltje volt 2006-ban, édesapja pedig a gazdaság bizottság tagja. Szintén - 600 ezer forintot - nyert a KIR Kft., amelynek ügyvezetője a már említett szocialista képviselő Kun András fia - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy nem kellene-e kizárni a pályázatokból a pártkötődésű cégeket, Németh Zoltán azt mondta: nem gondolja, hogy azért kellene büntetni cégeket, mert adott esetben a vállalkozás egyik vezetőjének családtagja politikai pályára lép.
Arra a felvetésre, tud-e arról, hogy Szijjártó Péter bármilyen utasítást adott volna pályázatokkal kapcsolatban, a győri Fidesz-elnök azt mondta: Szijjártó Péter semmilyen utasítást nem adott erre, a gazdasági bizottságban neki is csak egy szavazata van.
(MTI) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-469660 | https://web.archive.org/web/20110510191101/http://www.nol.hu/archivum/archiv-469660 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-a-gyori-onkormanyzat-fideszes-cegeket-tamogat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-30 00:00:00 | [
"Benkő Szilárd",
"Petrovicz Attila",
"Radnóti Ákos",
"Szijjártó Péter",
"Velin Csaba"
] | [
"E-Csoport Tervező Kft.",
"F. Component 99 Kft.",
"Kézimosó 2006 Kft.",
"Lilienthal Bt.",
"Medici Travel Bt."
] | [
"Győr"
] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"informatika",
"támogatás"
] | [] |
3,429 | Lemondott a korrupció miatt elítélt szocialista | Miután kiderült, hogy Kaszab Csaba volt kőbányai alpolgármestert vesztegetésért elmarasztalta a bíróság, előbb szocialista frakcióvezetői posztjáról, kedden pedig önkormányzati mandátumáról is lemondott. | Vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki Kaszab Csaba vádlottat a Fővárosi Bíróság első fokon. A szocialista Kaszab a korábbi önkormányzati ciklusban a X. kerületi önkormányzat alpolgármestere volt. A politikust még szeptember 20-án, elsőfokú, nem jogerős döntésében mondta ki bűnösnek az FB.
A testület két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és egyben 4,43 millió forint vagyoni előny megfizetésére kötelezte, írta az ítélet érdemi részéről elsőként beszámo9ló MTI hétfőn.
Kaszab az ítélet meghozatala után lemondott helyi frakcióvezetői posztjáról, az ügy nyilvánosságra kerülése után pedig önkormányzati mandátumától is megvált. Csicsay Claudis Iván a a kőbányai MSZP frakcióvezetője Magyar Nemzet szerdai cikke szerint a kőbányai önkormányzat keddi, rendkívüli közgyűlésén jelentette be, hogy Kaszab Csaba leköszönt mandátumáról, a politikus ugyanakkor azt hangoztattam, hogy a szocialisták továbbra is az ártatlanság vélelmét hangoztatják az ügy kapcsán.
Az ügy előzménye, hogy két éve, szeptember végén tartottak házkutatást a kőbányai polgármesteri hivatalban, akkor a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal iratokat foglalt le. Az ügy hátterében fiktív épületfelújítások álltak, és az el nem végzett munkák után számlákat fizettek ki. | https://index.hu/belfold/kaszabcs0710/ | https://web.archive.org/web/20201021164220/http://index.hu/belfold/kaszabcs0710/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lemondott-a-korrupcio-miatt-elitelt-szocialista | Index | hungarian-news | 2007-10-31 00:00:00 | [
"Kaszab Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
3,430 | Vagyonosodási vizsgálatot kér maga ellen Lendvai | Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője vagyonosodási vizsgálatot kér maga ellen – jelentette be pénteken Budapesten. Lendvai Ildikó szerint nagyon rossz világ volna, ha a politika az adóhatóság felé akár megrendelőlisták, akár tiltólisták átnyújtójaként szerepelne, mind a két hozzáállás bűn volna. | 2007.10.26. 10:25
Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője vagyonosodási vizsgálatot kér maga ellen – jelentette be pénteken Budapesten. Lendvai Ildikó szerint nagyon rossz világ volna, ha a politika az adóhatóság felé akár megrendelőlisták, akár tiltólisták átnyújtójaként szerepelne, mind a két hozzáállás bűn volna.
Vagyonosodási vizsgálatot kér maga ellen Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője, ugyanolyat, amilyet Orbán Viktor Fidesz-elnök vonatkozásában elrendeltek. Ezt a szocialista politikus jelentette be pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
A törvényesség lényegével szemben állónak tartjuk, hogy a Fidesz két politikusa személyes és politikai sérelemnek tekinti az adóhatóság vizsgálatát, amelyre ezekben a hetekben 13 ezer magyar állampolgár esetében kerül sor – közölte Lendvai Ildikó.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője csütörtökön azt mondta: politikai megrendelésre vagyonosodási vizsgálatot rendelt el az adóhatóság Orbán Viktorral és Kubatov Gáborral, a Fidesz pártigazgatójával szemben. Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője reagálásában visszautasította azt a vádat, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezte volna a vizsgálatokat.
Lendvai Ildikó szerint nagyon rossz világ volna, ha a politika az adóhatóság felé akár megrendelőlisták, akár tiltólisták átnyújtójaként szerepelne, mind a két hozzáállás bűn volna. A szocialista frakcióvezető úgy fogalmazott: nem tudja, hogy ez megnyugtatja-e fideszes politikus kollégáit, de ő ugyanazt vagy még szigorúbb vizsgálatot kér, mint amivel Orbán Viktornak szembe kell néznie. Kérdésre válaszolva elmondta: úgy tudják, a kormánytag képviselőkkel együtt több mint 20 képviselővel szemben folyik APEH-vizsgálat. Emlékeztetett arra, hogy a kormány tagjai is kértek ilyen vizsgálatot maguk ellen. „Mi komolyan vesszük a közélet és a politika átláthatóságára vonatkozó kezdeményezésünket” – jegyezte meg Lendvai Ildikó.
Kitért arra, hogy 1998 és 2002 között Kovács László akkori MSZP-elnök ellen is folytatott vizsgálatot az APEH. „Eszünkbe sem jutott egy Simicska sújtotta korszakban politikai sérelmet fabrikálni Kovács László öt évre visszamenő adóhatósági vizsgálatából” – közölte, utalva arra, hogy csak most derült ki az eset. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/10/vagyonosodasi-vizsgalatot-ker-maga-ellen-lendvai | https://web.archive.org/web/20080129151154/http://www.mno.hu/portal/524607 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vagyonosodasi-vizsgalatot-ker-maga-ellen-lendvai | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-26 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
3,431 | Zuschlag személyi titkára előzetesben marad január végéig | Három hónappal, 2008. január 28-ig meghosszabbította a bíróság Lados István - Zuschlag János személyi titkára - előzetes letartóztatását - tájékoztatott Cseh Attila, a Csongrád Megyei Bíróság szóvivője. | A Szegedi Városi Bíróság – az ügyészségi indítvánnyal egyező – végzésével Lados István előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb három hónapi időtartamra, 2008. január hó 28-ig meghosszabbította – közölte a megyei bíróság elnökhelyettese.
A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak ítélte, a meghosszabbítást egyrészt változatlanul az ismételt szökés, elrejtőzés veszélyével, másrészt azzal indokolta, megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a bizonyítékok elrejtésével, megsemmisítésével, illetőleg a tanúk befolyásolásával meghiúsítaná vagy veszélyeztetné a bizonyítási eljárást.
A Szegedi Városi Bíróság szeptember 28-án helyezte harminc napra előzetes letartóztatásba Lados Istvánt, akit a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsít társadalmi szervezetek által szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban.
A bíróság ezt követően az ügy egy másik gyanúsítottja, Katus Ferenc előzetes letartoztatásáról is döntött, október 19-én pedig három hónappal meghosszabbította Zuschlag János előzetes letartoztatását. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/10/zuschlag-szemelyi-titkara-elozetesben-marad-januar-vegeig | https://web.archive.org/web/20240305112509/https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/10/zuschlag-szemelyi-titkara-elozetesben-marad-januar-vegeig | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-szemelyi-titkara-elozetesben-marad-januar-vegeig | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-26 00:00:00 | [
"Lados István"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,432 | Korrupció: titokban tartott ítélet Kőbányán? | Egy szocialistákhoz közelálló vállalkozó feljelentése alapján 2005-ben vesztegetés, hivatali hatalommal való visszaélés, és 17 millió forint kenőpénz átvételének gyanúja miatt indított eljárást az ügyészség Kaszab Csaba szocialista alpolgármester ellen – áll Weeber Tibor és Révész Máriusz kőbányai fideszes politikusok sajtóközleményében. | 2007.10.28. 11:50
Egy szocialistákhoz közelálló vállalkozó feljelentése alapján 2005-ben vesztegetés, hivatali hatalommal való visszaélés, és 17 millió forint kenőpénz átvételének gyanúja miatt indított eljárást az ügyészség Kaszab Csaba szocialista alpolgármester ellen – áll Weeber Tibor és Révész Máriusz kőbányai fideszes politikusok sajtóközleményében.
Ügyészi eljárás indult Kaszab Csaba kőbányai szocialista alpolgármester ellen – áll a kőbányai Fidesz-szervezet közleményében.
Kaszab Csaba, Andó Sándor és Novák Gyula (az MSZP kőbányai szervezetének elnöke) már ezt megelőzően is több korrupciógyanús ügy főszereplői voltak. (Az Állami Számvevőszék 500 millió forintos kárt állapított meg a Kőbányai Vagyonkezelő Rt-nél, 3 milliárd forinttal ragadt be átmenetileg az önkormányzat a K&H-Kulcsár Attila ügyben stb.) – áll a kőbányai Fidesz-szervezet elnöke, Weeber Tibor és Révész Máriusz kőbányai fideszes politikusok által jegyzett sajtóközleményében.
Novák és Kaszab főszervezői voltak a kőbányai fiktív tagtoborzásnak, és ezzel sikerült átvenniük a hatalmat a X. kerületben. A sajtóban is megjelent hírek szerint úgy duzzadt 1500 főre a kerületi MSZP taglétszáma, hogy a Kőbányai Önkormányzat által megbízott vállalkozóknak nem csak pénzt kellett visszafizetni az illetékeseknek, de még a munkásaikat is be kellett léptetni papíron a megfelelő szocialista alapszervezetbe, akik nevében azután Kaszabék elvárásai szerint szavaztak és szavaznak a mai napig számol be Weeber Tibor és Révész Máriusz kőbányai fideszes sajtóközleménye.
2002-től 2006-ig volt Kaszab a Kőbányai Önkormányzat szocialista alpolgármestere, 2006-ban az MSZP fővárosi képviselőjelöltje, jelenleg is az MSZP kőbányai elnökségének tagja. 2006 októberétől a kőbányai szocialista frakció vezetője, amiről az ítélethirdetés után a múlt hónapban lemondott. Kaszab Csaba volt kőbányai szocialista alpolgármester korrupciós ügyében szeptember 20-án a bíróság első fokon ítéletet hirdetett. Az ítélet ellen a vádlott védője fellebbezett, az ügyészség tudomásul vette azt. Kaszab Csaba és a szocialisták azóta mindent elkövetnek, hogy az ítélet titokban maradjon. A Fidesz kőbányai szervezete ezért felszólítja a szocialistákat, ne takargassák tovább Kaszab Csabának, és a kőbányai MSZP-nek a viselt dolgait! Hozzák nyilvánosságra a Kaszab Csabára vonatkozó elsőfokú ítéletet, és annak indoklását! A választóknak jogukban áll tudni, hogy milyen ítélet született egy magas pozíciót betöltő szocialista közszereplő ügyében! – zárul a Fidesz kőbányai politikusainak sajtóközleménye. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/korrupcio-titokban-tartott-itelet-kobanyan | https://web.archive.org/web/20080130042526/http://www.mno.hu/portal/524830 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-titokban-tartott-itelet-kobanyan | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-28 00:00:00 | [
"Andó Sándor",
"Kaszab Csaba",
"Novák Gyula"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"csalás",
"építőipar"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.