news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
3,433 | Első fokon elítélték Kőbánya volt MSZP-s alpolgármesterét | Vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki Kaszab Csaba vádlottat a Fővárosi Bíróság (FB), az ítélet nem jogerős – közölte a testület sajtótitkársága hétfőn. | A közlemény nem tér ki arra, hogy Kaszab Csaba korábban milyen vezető beosztású személyként tevékenykedett, de tudható, hogy a szocialista politikus a korábbi önkormányzati ciklusban a X. kerületi önkormányzat alpolgármestere volt.
Kőbánya korábbi alpolgármesterét még szeptember 20-án elsőfokú, nem jogerős döntésében mondta ki bűnösnek az FB. A testület két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és egyben 4,43 millió forint vagyoni előny megfizetésére kötelezte – áll a közleményben.
Két éve, szeptember végén tartottak házkutatást a kőbányai polgármesteri hivatalban, akkor a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal iratokat foglalt le. Az egyik internetes portál akkor azt írta, hogy az ügy hátterében fiktív épületfelújítások álltak, és az el nem végzett munkák után számlákat fizettek ki. A X. kerületi Fidesz vasárnapi közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy Kaszab Csaba jelenleg is az MSZP kőbányai elnökségének a tagja. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/elso-fokon-eliteltek-kobanya-volt-mszp-s-alpolgarmesteret | https://web.archive.org/web/20100206181655/http://www.mno.hu/portal/524997 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elso-fokon-eliteltek-kobanya-volt-mszp-s-alpolgarmesteret | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-29 00:00:00 | [
"Kaszab Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [] |
3,434 | Trükközés programokkal – Nem élünk a lehetőségekkel | De Blasio Antonio pedig arról beszélt, az Európai Parlamentben értetlenséggel figyelik a magyarországi korrupciógyanús ügyeket. | 2007.10.31. 07:14
Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter nagyon ügyesen kigondolta a 2007 és 2013 között felhasználható Leader uniós támogatások egy-egy évre lebontott elosztását, de a kormány szempontjából hasznos terveit legfeljebb Németországban lehet megvalósítani – hangoztatta tegnap Surján László, az Európai Néppárt parlamenti képviselője. De Blasio Antonio pedig arról beszélt, az Európai Parlamentben értetlenséggel figyelik a magyarországi korrupciógyanús ügyeket.
Surján László úgy véli, a kormány szempontjából jó ötlettel rukkolt elő Bajnai Gordon, ő ugyanis azt tervezi, hogy a 15 százalékos önrészt igénylő uniós Leader pályázati alapot kiegészíti 100 százalékra állami finanszírozással, majd a hazai elosztáskor a már kiegészített 100 százalékhoz kér 30 százalékos önrészt a magyar igénylőktől, akik eszerint negyvenöt százalékos önrészt fizetnek. A néppárti képviselő azt mondta, ez Németországban működhet, itthon viszont nem. Mindazonáltal Magyarország nem használja ki a lehetőségek zömét sem, ráadásul a kormány túlértékeli saját teljesítményét a pénzfelhasználás mértékét illetően. Az Európai Néppárt politikusa állítja, a jelenleg tapasztalható hazai politikai viszonyok között nem sikerülhet a hétéves ciklusban lehívható hetvenmilliárd forintos Leader fejlesztési programot eredményesen végrehajtani. Egyelőre Brüsszelben legfeljebb annyit látnak, hogy a magyarok veszekednek a pénzen, a baloldal kiszorítósdit játszik.
De Blasio Antonio néppárti EP-képviselő Hajdú-Bihar megyei körútja során arról beszélt, hogy az Európai Parlamentben értetlenséggel figyelik a magyarországi korrupciógyanús eseteket; leginkább a Zuschlag-ügy és a Leader-csoportok megalakulása körüli botrányok keltenek megütközést. A politikus helyi vállalkozókkal, polgármesterekkel és önkormányzati képviselőkkel találkozott, akik elmondták, a területfejlesztésben jelentős forrásokkal rendelkező Leader program helyi csoportjainak megalakulásakor a szocialista vezetésű települések megengedhetetlen módszerekkel hozták helyzetbe magukat. De Blasio elmondta, az Európai Unió megteheti, és meg is teszi, hogy a szabálytalanul elköltött pénzeket visszavonja, és ezzel kellemetlen helyzetbe hozza az adott országot. Úgy fogalmazott: az „elzuschlagosodás” nem vet jó fényt Magyarországra, mint ahogy az sem, hogy hazánk nem használja ki kellőképpen lehetőségeit.
Dombi – Tolcsvai | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/trukkozes-programokkal-nem-elunk-a-lehetosegekkel | https://web.archive.org/web/20080202042933/http://www.mno.hu/portal/525314 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/trukkozes-programokkal-a-nem-elunk-a-lehetosegekkel | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-31 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"EU",
"belföld"
] | [] |
3,435 | Zuglói beléptetések: új információk - Hol szerepelt Arató Gergely államtitkár neve? | Nem vett részt a Zuschlag-ügyben vizsgált Biztos Pont egyesület tevékenységében Arató Gergely az oktatási minisztérium államtitkára. Ugyanakkor tanúként szerepel a neve egy beadványon, amely Lados Istvánnak teljes körű meghatalmazást adott, hogy az egyesület ügyeiben eljárjon. | Hol szerepelt Arató Gergely államtitkár neve?
Nem vett részt a Zuschlag-ügyben vizsgált Biztos Pont egyesület tevékenységében Arató Gergely az oktatási minisztérium államtitkára. Ugyanakkor tanúként szerepel a neve egy beadványon, amely Lados Istvánnak teljes körű meghatalmazást adott, hogy az egyesület ügyeiben eljárjon. Lados társaival együtt előzetes letartóztatásban van, a Zuschlag-ügy kapcsán, különösen nagy értékre elkövetett csalással gyanúsítják.
Arató Gergely és Zuschlag János a
Parlamentben. 2003-as felvétel.
„A Kipróbált MSZP-s vezetőket vezettek meg Zuschlagék? címmmel , 2007. október 11-én megjelent írásunkban valótlanul állítottuk, hogy Arató Gergely részt vett a Biztos Pont tevékenységében is.” Ezt a helyreigazítást kérte az oktatási minisztérium államtitkára szerkesztőségünktől, miután megírtuk, hogy Arató neve szerepel a Zuschlag János és társai ellen folyó büntetőeljárás kapcsán vizsgált Biztos Pont (BP) egyesület hivatalos irataiban.
Ez a dokumentum nem más, mint a BP 2003. május 21-én kelt beadványa, amelyet Arató Gergely tanúként jegyzett. A Fővárosi Bíróságon megtalálható iratban az egyesület elnöke, Marsovszky Balázs – a Zuschlag-ügy egyik gyanúsítottja – teljes körű felhatalmazást ad Lados Istvánnak – a különösen nagy értékre elkövetett csalás másik gyanúsítottjának, akit Zuschlag mellett szintén a bűnszervezet tagjának tart az ügyészség –, hogy a BP dolgában eljárjon. Lados előzetes letartóztatását egyébként a bíróság nemrég újabb három hónapra meghosszabbította.
SzervezetbűnözésAz MDF kampánytámogatójaként ismerik Szombathelyen azt a vállalkozót, aki fővárosi irodát biztosított a Zuschlag-féle fantomegyesületeknek. Utóbbiak egyébként a HVG kutatása szerint erősebben kötődnek az MSZP-hez, mint azt sokan most elhitetni igyekeznek. Tovább a HVG cikkére!
Ismert, Arató Gergely egy másik, a Zuschlag-ügy kapcsán szintén vizsgált egyesülethez, a Holnap Városáért (HV) nevűhöz kötődött szorosan, hiszen 1998-ban és 1999-ben a szervezet elnöke volt, ráadásul a HV székhelye az államtitkár kőbányai lakásának címén volt bejegyezve. Arató elnökségének megszűnése után 2000-ben még tagja volt az egyesületnek. Ennek kapcsán egyébként Aratót tanúként hallgatták meg a Kecskeméti Városi Ügyészségen.
A nyomozó hatóság előtt – mint arról a hvg.hu korábban beszámolt – Arató felesége Kinisch Andrea, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) XIV. kerületi elnökségének a tagja is megjelent tanúként. Kinisch ugyanis 1999-ben felügyelő-bizottsági tag volt a Biztos Pontban, a következő évben pedig a Holnap Városáért egyesület tagságát erősítette. Kinisch Andrea, aki alelnöke volt a Fővárosi Közgyűlés Civil Szervezetek Bizottságának, amely több, az ügyészség által vizsgált egyesületet is támogatásban részesített, a szervezetek működéséről és a támogatások odaítélésével kapcsolatos döntéshozatali mechanizmusról tett tanúvallomást az ügyészségen.
Kinisch és Arató neve néhány hónappal ezelőtt felmerült a zuglói MSZP tagfelvételi eljárásával kapcsolatban kirobbant botrányban is. A hvg.hu is beszámolt arról, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság ismeretlen tettes ellen magánokirat-hamisítás miatt folytat eljárást. A gyanú szerint ugyanis tavaly március elején nagy valószínűséggel hamis aláírásokkal ellátott nyilatkozatokkal léptettek be az MSZP XIV. kerületi szervezetébe 34 új tagot. Majd belépési moratóriumot rendeltek el, amely 2006. október 31-ig tartott.
Vagyonosodási vizsgálat: lesz vagy nem lesz? (Oldaltörés)
A nyomozást elindító feljelentő szerint a beléptetett emberek között akadtak olyanok, akik úgy tudták, hogy a szocialista párt kőbányai szervezetébe kerültek be (Arató Gergely itt lett országgyűlési képviselő – a szerk.), mások pedig azt állították, hogy nem is márciusban, hanem csak nyáron vagy ősszel írták alá a belépési nyilatkozatot. A felvettek közül – tudomásunk szerint – tízen az elmúlt időszakban nem is vettek részt alapszervezeti taggyűlésen.
Az új tagok beléptetése – több zuglói szocialista szerint is – feltételezhetően azt a célt szolgálta, hogy ellensúlyt képezzenek vele egy, a kerületben jelentkező, új szocialista csoportosulással szemben, a tavaly őszi önkormányzati választások idején indult pozícióharcban. Mindennek hátterében állítólag Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára állt, aki Kőbánya után – neje és baráti köre révén – Zuglóban is befolyást akart szerezni, hogy így erősítse fővárosi pozícióit.
A hvg.hu információi szerint a tavaly márciusban beléptetett tagok között vannak Kinisch Andrea szülei és testvére. Rajtuk kívül a felvettek között szerepel az Arató környezetében dolgozó zuglói szocialista alelnök, Csák Ferenc miniszteri koordinációs biztos édesanyja is. Az új tagok pedig nem másnak, mint az államtitkár személyi titkárának, Kemecsei Árpádnak a zuglói alapszervezetébe kerültek be. Kemecsei egyébként a XIV. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő Zuglói Vagyonkezelő Zrt. felügyelő-bizottságának az elnöke.
Arató Gergely neve felmerült azon szocialista politikusok között is, akik ellen vagyonosodási vizsgálatot indított az APEH. Az MSZP frakciójának sajtóosztályán közölték a hvg.hu-val, hogy Arató mellett Varju László, a párt frakcióvezető-helyettese, Molnár Zsolt, az MSZP budapesti ügyvezető alelnöke és Filó Pál országgyűlési képviselő jelentették be, hogy vagyonosodási vizsgálat alatt állnak. Az Arató elleni vagyonosodási vizsgálatról egyébként a hvg.hu több, egymástól független forrásból is értesült, az adóhivatal egyik dolgozója pedig név nélkül megerősítette ezt az információt.
Telefonon megkérdeztük Arató Gergelyt, aki tagadta, hogy vagyonosodási vizsgálat folyna ellene. „Amennyiben úgy alakul, állok elébe, és az eljárás eredményét is nyilvánosságra hozom.” Hívásunk után néhány perccel az MSZP sajtóosztályról visszahívták szerkesztőségünket. Elnézést kértek azért, mert rosszul adták meg az információt és tévesen említették meg Arató Gergelyt. Arra nem kaptunk választ, hogy korábban miért sorolták fel a vagyonosodási vizsgálat alá vett szocialista politikusok között az Oktatási Minisztérium államtitkárát is. | https://hvg.hu/itthon/20071027_aratogergely_zuschlag_lados | https://web.archive.org/web/20071028174002/http://hvg.hu/itthon/20071027_aratogergely_zuschlag_lados.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zugloi-beleptetesek-uj-informaciok-hol-szerepelt-arato-gergely-allamtitkar-neve | HVG | hungarian-news | 2007-10-29 00:00:00 | [
"Arató Gergely",
"Csák Ferenc",
"Kemecsei Árpád",
"Kinisch Andrea",
"Lados István",
"Marsovszky Balázs"
] | [
"Biztos Pont Ifjúsági Egyesület",
"Holnap Városért Egyesület",
"MSZP",
"Zuglói Vagyonkezelő Rt."
] | [
"Bp. XIV. kerület"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"csalás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,436 | Vesztegetésért kapott két évet első fokon a volt alpolgármester | Több mint egy hónap késéssel, de nyilvánosságra hozta a Fővárosi Bíróság, hogy milyen ítélet született Kaszab Csaba, Kőbánya volt szocialista alpolgármestere ügyében: a ma is aktív politikust nem jogerősen két év börtönt, négy év közügyektől eltiltást és több mint négymillió forint pénzbüntetést kapott. | Több mint egy hónap késéssel, de nyilvánosságra hozta a Fővárosi Bíróság, hogy milyen ítélet született Kaszab Csaba, Kőbánya volt szocialista alpolgármestere ügyében: a ma is aktív politikust nem jogerősen két év börtönt, négy év közügyektől eltiltást és több mint négymillió forint pénzbüntetést kapott.
Vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki a Fővárosi Bíróság (FB) Kaszab Csabát, a X. kerületi önkormányzat volt szocialista alpolgármesterét - közölte a testület sajtótitkársága hétfőn az MTI-vel. Kaszabot nem jogerősen két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és egyben 4,43 millió forint megfizetésére kötelezte a bíróság.
Kőbánya korábbi alpolgármesterét még szeptember 20-án, első fokon mondta ki bűnösnek az FB. Az ítéletről nem számolt be a sajtó, az FB pedig a múlt héten azt közölte az [origo]-val, hogy mivel a "döntés még nem jogerős, így erről tájékoztatást nem adhatunk", és nem nyilatkozott az ügyészség sem. A politikus is csak annyit közölt, hogy semmit nem hajlandó nyilatkozni az ügyről.
Kaszab Csaba az ügy indulásakor a X. kerületi önkormányzat alpolgármestere volt, a képviselő-testületnek pedig jelenleg is tagja. Az ügyészség azzal gyanúsította meg 2005 szeptemberében, hogy 17 millió forint kenőpénzt kapott a cége. A pénzt a gyanú szerint egy építési vállalkozó fizette öt évvel korábban, cserébe pedig - állt az akkori nyomozati iratokban - munkát szerzett neki a politikus. | https://www.origo.hu/itthon/2007/10/elso-fokon-ket-evre-iteltek-a-vesztegetessel-vadolt-kaszab-csabat | https://web.archive.org/web/20220122000245/https://www.origo.hu/itthon/20071029-elso-fokon-ket-evre-iteltek-a-vesztegetessel-vadolt-kaszab-csabat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetesert-kapott-ket-evet-elso-fokon-a-volt-alpolgarmester | Origo | hungarian-news | 2007-10-29 00:00:00 | [
"Kaszab Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [] |
3,437 | Lemondott a korrupciós botrányba keveredett cseh kormányalelnök | Mirek Topolánek cseh kormányfő csütörtök délelőtt bejelentette, hogy ha Jiří Čunek miniszterelnök-helyettes önként nem mond le, akkor meneszti őt a kabinetből. Délben a kormányalelnök közölte :jövő szerdán távozik a kormányból. | http://nol.hu/archivum/archiv-469842 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/lemondott-a-korrupcios-botranyba-keveredett-cseh-kormanyalelnok | NOL (Népszabadság) | eu-news | 2007-11-01 00:00:00 | [] | [] | [
"Csehország"
] | [] | [] |
|
3,438 | Különleges ügyészség a korrupció letörésére | Az osztrák minisztertanács várhatólag szerdán hagyja jóvá a büntetőjogról szóló törvény módosítását. Ennek egyik legfontosabb pontja az, hogy 2009 elején különleges államügyészség működik majd az ausztriai korrupció letörésére. | Az osztrák minisztertanács várhatólag szerdán hagyja jóvá a büntetőjogról szóló törvény módosítását. Ennek egyik legfontosabb pontja az, hogy 2009 elején különleges államügyészség működik majd az ausztriai korrupció letörésére.
Ezenkívül az államügyészség területén kiadott utasitásokat a jövőben nyilvánosságra fogják hozni. A különleges ügyészségnek 20 munkatársa lesz, nem csupán rendes ügyészek, hanem pénzmosásra, könyvvizsgálatra, értékpapír-kereskedelemre stb. specializálódott szakértők is. Az államügyészség területén kiadott utasításokra bírósági iratokban az érintettek számára is betekinthetők lesznek - jelentette az ORF osztrák hírtévé. | https://www.vg.hu/kozelet/2007/10/kulonleges-ugyeszseg-a-korrupcio-letoresere | https://web.archive.org/web/20240129085520/https://www.vg.hu/kozelet/2007/10/kulonleges-ugyeszseg-a-korrupcio-letoresere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/kulonleges-ugyeszseg-a-korrupcio-letoresere | Világgazdaság | eu-news | 2007-10-31 00:00:00 | [] | [] | [
"Ausztria"
] | [] | [] |
3,439 | Az MDF is hozott egy tisztasági csomagot | A Magyar Demokrata Fórum hatpontos javaslatot tesz a civil szervezetek megerősödése érdekében, s amennyiben ezt a kormányoldal támogatja, megfontolja a kormányfő e téren tett javaslatainak támogatását. | A Magyar Demokrata Fórum hatpontos javaslatot tesz a civil szervezetek megerősödése érdekében, s amennyiben ezt a kormányoldal támogatja, megfontolja a kormányfő e téren tett javaslatainak támogatását - mondta Pettkó András, a párt országgyűlési képviselője szombaton Budapesten az Ifjúsági Demokrata Fórum elnökével közös sajtótájékoztatón. Az MDF szerint létre kell hozni egy egységes civil adatbázist; a cégek mintájára ki kell szűrni a ténylegesen nem működő civil szervezeteket; és - az átláthatóság érdekében - átjárhatóvá kell tenni a bíróságok informatikai rendszereit - közölte Pettkó András. Hozzátette: a miniszterelnök által kezdeményezett honlapon legyen egy keresőrendszer, amelynek segítségével meg lehet tudni az egyes civil szervezetek pontos támogatási összegeit, a vezetői átfedéseket. Lasztovicza Gábor hozzátette: a hatpontos javaslat részeként fontosnak tartják, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat terjesszék ki a pártok ifjúsági szervezeteinek vezetőire is. Emellett fontos, hogy létrejöjjön egy legális és kiszámítható támogatási rendszer a pártok ifjúsági szervezetei számára. | https://index.hu/belfold/hirek/332281 | https://web.archive.org/web/20201021164143/https://index.hu/belfold/hirek/332281/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mdf-is-hozott-egy-tisztasagi-csomagot | Index | hungarian-news | 2007-11-03 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"belföld"
] | [] |
3,440 | Két évet kaphat Kőbánya volt alpolgármestere | A Fővárosi Bíróság bűnösnek találta Kaszab Csabát, Kőbánya korábbi szocialista alpolgármesterét üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében. Az ítélet nem jogerős. | Lapítanak a kőbányai MSZP-sek a vesztegetéssel gyanúsított Kaszab Csaba ügyében, a fővárosi MSZP-elnök pedig támogatásra kérte őket.
Egy milliárdos élettársa, egy eladósodott exhonatya és egy érdekes expolgármester is bekerült a főváros pénzügyi bizottságába.
Az ellenzéki párt szerint 300 millióval drágább a kőbányai közétkeztetéps, mint a szomszéd kerületben.
A volt kőbányai alpolgármester első fokú ítéletét nem kommentálja az MSZP.
Vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki Kaszab Csaba vádlottat a Fővárosi Bíróság (FB), az ítélet nem jogerős, közölte a testület sajtótitkársága hétfőn. A közlemény nem tér ki arra, hogy Kaszab Csaba korábban milyen vezető beosztásban dolgozott, de tudható, hogy a szocialista politikus a korábbi önkormányzati ciklusban a X. kerületi önkormányzat alpolgármestere volt.
Kőbánya korábbi alpolgármesterét még szeptember 20-án, elsőfokú, nem jogerős döntésében mondta ki bűnösnek az FB. A testület két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és egyben 4,43 millió forint vagyoni előny megfizetésére kötelezte, áll a közleményben.
Két éve, szeptember végén tartottak házkutatást a kőbányai polgármesteri hivatalban, akkor a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal iratokat foglalt le. Az egyik internetes portál akkor azt írta, hogy az ügy hátterében fiktív épületfelújítások álltak, és az el nem végzett munkák után számlákat fizettek ki.
Kaszab Csaba már lemondott lemondott X. kerületi MSZP-frakcióvezetői posztjáról. A X. kerületi Fidesz vasárnapi közleményében ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Kaszab Csaba jelenleg is az MSZP kőbányai elnökségének a tagja. Az MSZP budapesti ügyvezető elnöke korábban azt nyilatkozta az Indexnek, hogy a szocialisták addig nem kommentálják a vesztegetési ügyet, amíg nem születik jogerős ítélet. | https://index.hu/belfold/kszb1029/ | https://web.archive.org/web/20201021164238/https://index.hu/belfold/kszb1029/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-evet-kaphat-kobanya-volt-alpolgarmestere | Index | hungarian-news | 2007-10-29 00:00:00 | [
"Kaszab Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
3,441 | Most volt idő rá – Topolánszky Ákos vallomást tett | Részletes vallomást tett Topolánszky Ákos a Zuschag-ügyben szerdán. | 2007.10.31. 14:06
Részletes vallomást tett Topolánszky Ákos a Zuschag-ügyben szerdán. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség megyei főügyészhelyettese elmondta, a kihallgatást az indokolta, hogy korábban nem volt elég idő a vallomás megtételére.
Folytatódott Topolánszky Ákosnak, az egykori ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkárának tanúkénti kihallgatása a Zuschlag-ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen – közölte Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes szerdán a távirati irodával. Szabó Ferenc beszámolt arról, hogy az első kihallgatás alkalmával, október 25-én nem volt elég idő a vallomás megtételére, ezért szerdán folytatódott a tanúkénti kihallgatás. Topolánszky Ákos kihallgatása már be is fejeződött – tette hozzá a főügyészhelyettes. Szabó Ferenc elmondta, hogy Topolánszky Ákos részletes vallomást tett.
Topolánszky Ákost, aki a jelenlegi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc által korábban vezetett minisztériumban a kábítószerügyi helyettes államtitkár posztját töltötte be, a pályázati rendszer működéséről és a tárca döntéshozatali mechanizmusáról kérdezte az ügyészség. Az üggyel kapcsolatban több információt nem adott a főügyészhelyettes.
Topolánszky a hvg.hu-nak korábban azt nyilatkozta a Zuschlag-ügy kapcsán, hogy ő is találkozott „nehezen megtagadható” kérésekkel, amikor támogatások odaítéléséről kellett dönteni a Gyurcsány Ferenc jelenlegi miniszterelnök vezette minisztériumban. Topolánszky Ákos az interjúban a minisztérium viszonyairól elmondta azt is: kulcsfigura volt Mesterházy Attila politikai államtitkár, míg a minisztérium felügyeletét a parlament ifjúsági és sportbizottsága látta el, amelyben Zuschlag János és az ügyében most szereplő társai kivétel nélkül tagok voltak. A volt államtitkár interjújában elhangzottak szerint Arató Gergely, Ujhelyi István és Rácz Péter, az úttörőszövetség elnöke "folyamatosan jöttek-mentek a Hold utcában", "körüldongva" Szilvásy Györgyöt és Gyurcsány Ferencet, a minisztert.
Daróczi Dávid kormányszóvivő az interjúra korábban úgy reagált: hazugság, amit az interjú sugall, mert Gyurcsány Ferenc soha senkit nem utasított arra, hogy megsértse köztisztviselői esküjét, és soha nem kívánta meg nem engedett eszközökkel befolyásolni a döntéseket. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/most-volt-ido-ra-topolanszky-akos-vallomast-tett | https://web.archive.org/web/20080202041218/http://www.mno.hu/portal/525376 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/most-volt-ido-ra-a-topolanszky-akos-vallomast-tett | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-31 00:00:00 | [
"Topolánszky Ákos"
] | [
"MSZP",
"Sportminisztérium"
] | [] | [] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,442 | Katus három hónappal tovább marad rács mögött | Három hónappal, 2008. február 4-ig meghosszabbította a bíróság Katus Ferenc, a Zuschlag-ügy egyik gyanúsítottjának előzetes letartóztatását – mondta Cseh Attila, a Csongrád Megyei Bíróság szóvivője. | 2007.10.31. 08:12
Három hónappal, 2008. február 4-ig meghosszabbította a bíróság Katus Ferenc, a Zuschlag-ügy egyik gyanúsítottjának előzetes letartóztatását – mondta Cseh Attila, a Csongrád Megyei Bíróság szóvivője.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványozta Katus Ferenc előzetes letartóztatásának meghosszabbítását – közölte a megyei bíróság elnökhelyettese. A Szegedi Városi Bíróság – az ügyészségi indítvánnyal egyező – végzésével Lados István előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb három hónapi időtartamra, 2008. február 4-ig meghosszabbította – közölte a bíró.
A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak ítélte, a meghosszabbítást egyrészt változatlanul a szökés, elrejtőzés veszélyével, másrészt azzal indokolta: megalapozottan feltehető, hogy szabadlábra kerülése esetén a többi gyanúsítottal, vagy esetleg a nyomozó hatóság látókörébe még nem került személyekkel összebeszélne, avagy bizonyítékok megsemmisítésével a büntetőeljárás meghiúsítására, megnehezítésére törekedne.
A Szegedi Városi Bíróság október 4-én helyezte harminc napra előzetes letartóztatásba Katus Ferencet, akit a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsít társadalmi szervezetek által szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban. A bíróság korábban három hónappal meghosszabbította Zuschlag János és Lados István előzetes letartóztatását is. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/10/katus-harom-honappal-tovabb-marad-racs-mogott | https://web.archive.org/web/20080202055945/http://www.mno.hu/portal/525321 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/katus-harom-honappal-tovabb-marad-racs-mogott | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-10-31 00:00:00 | [
"Katus Ferenc"
] | [] | [] | [] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,443 | Gazdasági disznósággal vádolják Szijjártót | Az MSZP szerint klasszikus mutyizás, régimódi panamázás folyik Gyõrben Szijjártó Péternek, a Fidesz szóvivõjének tudtával. | A győri önkormányzat gazdasági bizottsága, amelyet Szijjártó Péter vezet, súlyos milliókat ítélt meg fideszes politikusok és családtagjaik tulajdonában lévő cégeknek - mondta Neupor Zsolt, aki szerint az eset bűncselekmény elkövetésének gyanúját is megalapozhatja.
A győri politikus elmondta: a gazdasági bizottság két tagja - Radnóti Ákos, a Fidelitas győri elnöke és Velin Csaba, aki Győrben többször is elindult a választásokon a Fidesz színeiben - dolgozta ki a pályázat szempontrendszerét, amelynek alapján saját, illetve családjuk tulajdonában lévő cégek nyertek a pályázaton.
Neupor Zsolt közölte: a bizottság 950 ezer forintot ítélt meg a Radnóti Ákos tulajdonában lévő Medici Travel Bt.-nek, míg a Velin Csaba tulajdonában lévő Lilienthal Bt.-nek 400 ezer forintot juttatott.
A Radnóti Ákos családtagjainak tulajdonában lévő Kézimosó 2006 Kft. 800 ezer forintot kapott - fűzte hozzá. Hozzátette: Petrovicz Attila fideszes részönkormányzati képviselő számára az E-Csoport Tervező Kft. útján 400 ezer forintot ítéltek meg.
Neupor Zsolt elmondta: a közgyűlésen beismerte a fideszes városvezetés, hogy Benkő Szilárd, Szijjártó Péter személyi titkára cégének, az F. Component 99 Kft.-nek 1,764 millió forintot folyósítottak politikai tanácsadásra, miközben a cég fő tevékenysége a hangszergyártás.
Miközben Szijjártó Péter csípőből támadja a kormány minden törekvését a közélet kifehérítésére, addig Győrben klasszikus mutyi, régimódi panamázás folyik a tudtával, irányításával - fogalmazott a szocialista politikus.A győri képviselő elmondta: van olyan tervük, hogy az ügyészséghez fordulnak hivatali visszaélés miatt.
Neupor Zsolt kérdésre válaszolva elmondta: a mikro- és kisvállalkozásoknak többek között informatikai fejlesztésre szóló támogatásokat a győri közgyűlés október 25-én hagyta jóvá a gazdasági bizottság előterjesztésére, de még nem utalták át az összegeket, kivéve a Szijjártó Péter személyi titkára cégének korábban megítélt összeget. A politikus közölte: a 36 tagú megyei közgyűlésben a Fidesznek és a KDNP többsége, 21 képviselője van. Mint mondta, az MSZP-frakció a közgyűlésen tiltakozott a döntés ellen, de csak annyit sikerült elérnie, hogy a nem győri, hanem budapesti székhelyű Lilienthal Bt.-t kizárták a pályázatból. Arra a felvetésre, hogy a gazdasági bizottság egyhangúlag döntött a támogatásokról, azaz a két szocialista képviselő is megszavazta a döntést, Neupor Zsolt közölte: a szocialisták jelezték a bizottság ülésén, hogy megbíznak a pályázati rendszer kidolgozásával megbízott két fideszesben, de az előterjesztés benyújtásakor már nem volt idejük áttanulmányozni azt. A bizottsági ülésen nem láttuk esélyét, hogy megakadályozzuk a támogatások odaítélését, ezért úgy gondoltuk, hogy a közgyűlés nyilvánossága, illetve a szélesebb nyilvánosság alkalmas a támogatások odaítélésének megakadályozására - közölte.
Török Zsolt azt mondta: ha "ezt a disznóságot" megúszhatja Szijjártó Péter, az azt jelenti, hogy a Fidesz-vezérkar tudtával, vagy utasításával teszi mindezt. Joggal vethető fel a kérdés, hogy minden fideszes önkormányzatnál "a Szijjártó-modell" működik-e - fűzte hozzá. Az emberek joggal akarják tudni, hogy ez Szijjártó Péter magánakciója volt Győrben, vagy nem egyedül csinálja a fideszes politikus, hanem a Szijjártó-modell az egész országban működik - közölte.
A Fidesz szerint viszont a most problémázó szocialisták kétszer is megszavazták a Radnóti Ákos és Velin Csaba vállalkozásainak támogatását. Kun András, az MSZP 2006-os polgármester-jelöltje és Ferenczy Lajos, az idegenforgalmi bizottság előző ciklusbeli elnöke augusztusban és két hete, októberben is támogatta a pályázati pénzek odaítélését. Sőt Radnótiék még az MSZP többség idején is kaptak félmilliót az önkormányzattál. Szijjártóék adatai szerint hasonló módon jutott 1 millió forinthoz a Szenior 2003 Kft., amelynek ügyvezetője a szocialisták önkormányzati képviselőjelöltje volt a 2006-os választásokon, és édesapja a gazdasági bizottság tagja volt. 600 ezer forint támogatást ítéltek meg Kun András korábbi alpolgármester, ma önkormányzati képviselő fia vállalkozásának is. | https://index.hu/belfold/szijjgyorgb1/ | https://web.archive.org/web/20201021164457/https://index.hu/belfold/szijjgyorgb1/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gazdasagi-disznosaggal-vadoljak-szijjartot | Index | hungarian-news | 2007-10-30 00:00:00 | [
"Benkő Szilárd",
"Kun András",
"Petrovicz Attila",
"Radnóti Ákos",
"Szijjártó Péter",
"Velin Csaba"
] | [
"E-Csoport Tervező Kft.",
"F. Component 99 Kft.",
"Kézimosó 2006 Kft.",
"Lilienthal Bt.",
"Medici Travel Bt.",
"Szenior 2003 Kft."
] | [
"Győr"
] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"hivatali visszaélés",
"támogatás"
] | [] |
3,444 | Interneten lehet böngészni a képviselők fizetését | Két héten belül felteszik az parlament honlapjára a képviselők fizetését - közölte Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a házbizottság ülése után kedden. | Két héten belül felteszik az parlament honlapjára a képviselők fizetését - közölte Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a házbizottság ülése után kedden. A képviselők személyes oldalán lehet majd látni, hogy havonta mekkora fizetést utal nekik az Országgyűlés. | https://index.hu/belfold/hirek/331963 | https://web.archive.org/web/20201021164143/https://index.hu/belfold/hirek/331963/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/interneten-lehet-bongeszni-a-kepviselok-fizeteset | Index | hungarian-news | 2007-10-30 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"belföld"
] | [] |
3,445 | A parlament is pénzelte Zuschlag szervezeteit | A parlament társadalmi szervezetek támogatására létrehozott bizottsága még az Orbán-kormány idején 3,4 millió forinttal támogatta a Zuschlag Jánoshoz köthető szervezeteket, írja a Népszabadság csütörtöki számában. | A parlament társadalmi szervezetek támogatására létrehozott bizottsága még az Orbán-kormány idején 3,4 millió forinttal támogatta a Zuschlag Jánoshoz köthető szervezeteket, írja a Népszabadság csütörtöki számában. A lap felidézi, a testületnek maga Zuschlag is tagja volt a döntéseket pedig csak a liberális Béki Gabriella ellenezte. Közben kiderült, a Zuschlag-nyomozást nem zárják le november 17-éig.
Összesen 3,4 millió forintos támogatást kapott a parlament társadalmi szervezetek bizottságától hat olyan szervezet, amely most érintett a Zuschlag-ügyben, írta a csütörtöki Népszabadság. Mint ismert Zuschlag Jánost és társait azzal gyanúsítják, hogy fiktív számlák segítségével számoltak el mintegy hatvanmillió forintos állami támogatással,
A Népszabadság most felidézte, hogy a társadalmi szervezetek működési költségeik támogatására pályázhattak a parlament azóta megszüntetett bizottságához, évente 350 milliós keretet oszthattak el a képviselők, a testületnek tagja volt Zucschlag János is. A grémiumhoz évente 3 ezer pályázat érkezett, minden második szervezet nyert átlagosan egy vagy kétszázezer forintot.
A képviselőknek és szakértőiknek két hét alatt kellett háromezer pályázatot elbírálniuk öt albizottságban, melyek többségének Zuschlag János is tagja volt. A Fidesz részéről Halász Jánossal, a bizottság alelnökével, illetve Weszelovszky Zoltánnal párban állították össze a támogatandók listáját, amihez aztán - Béki Gabriella szabad demokrata politikus állítása szerint - "foggal-körömmel ragaszkodtak" (a listán szerepelt az Atlasz Egyesület 470 ezer, a Biztos Pont Egyesület 540 ezer, az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány 470 ezer, a Holnap a Városért Alapítvány 660 ezer, a Hoppá Egyesület 660 ezer, a XXI. Századi Kulturális Egyesület 630 ezer forinttal).
A kiutalt támogatásokkal az akkori szabályok szerint szükségtelen volt elszámolni, a pénz elköltésével kapcsolatos beszámolót sem volt kötelező küldeni, a beérkezett ilyen beszámolók Béki Gabriella szerint ma is egy pincében porosodnak, azokat senki még csak meg sem nézte.
Várhatóan nem tudja befejezni a Zuschlag-ügy nyomozását a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség az előzetesen kitűzött határidőig, november 17-ig, mert a bizonyítási eljárás elhúzódik - közölte az MTI-vel Szabó Ferenc megyei főügyész-helyettes csütörtökön. "Jelen pillanatban a bizonyítás előre haladtával úgy tűnik, hogy még további olyan bizonyítási cselekmények indokoltak, amelyek miatt nem tartjuk valószínűnek a nyomozás befejezését november 17-ig" - mondta a távirati iroda kérdésre Szabó Ferenc megyei főügyész-helyettes.
A nyomozás határidejének meghosszabbítását, mivel már két éve tart a nyomozás, a Legfőbb Ügyészségre kell előterjeszteni. Az előterjesztésnek a kitűzött határidő előtt 10 nappal, tehát november 7-ig meg kell érkezni a Legfőbb Ügyészségre. Az MTI kérdésére Szabó Ferenc elmondta, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János eddig nem tett vallomást. | https://index.hu/belfold/zsch071025/ | https://web.archive.org/web/20201021164546/https://index.hu/belfold/zsch071025/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-parlament-is-penzelte-zuschlag-szervezeteit | Index | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [
"Halász János",
"Weszelovszky Zoltán",
"Zuschlag János"
] | [
"Atlas Egyesület",
"Biztos Pont Ifjúsági Egyesület",
"Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány",
"Holnap Városért Egyesület",
"Hoppá Egyesület",
"Parlament",
"XXI. Századi Kulturális Egyesület"
] | [] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,446 | Vajda Zsuzsanna: A korrupció Antropológiája | A korrupció kérdése folyamatosan napirenden van a közelmúlt politikai diskurzusában. A Magyar Demokrata Fórum vonzó célt tűzött ki programjának egyik pontjában: eszerint létre kell hozni a politikától független "Tiszta kezek" hivatalt, amely drákói szigorral léphetne fel a korrupció elleni küzdelemben. | PUBLICISZTIKA - L. évfolyam 19. szám, 2006. május 12.
A korrupció kérdése folyamatosan napirenden van a közelmúlt politikai diskurzusában. A Magyar Demokrata Fórum vonzó célt tűzött ki programjának egyik pontjában: eszerint létre kell hozni a politikától független "Tiszta kezek" hivatalt, amely drákói szigorral léphetne fel a korrupció elleni küzdelemben. E célkitűzésnek azonban csak akkor lehet bármilyen realitása, ha rendelkezünk valamilyen, széles körben elfogadható definícióval. További fontos kérdés, amely nélkül gyakorlati döntés aligha hozható: van-e a mai világban a korrupciónak különleges aktualitása - vagy, miként a kutatók egy része állítja, "örök problémával" állunk szemben?
Tisztelt Olvasó!
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Ha a kiválasztott írást szeretné elolvasni, a "Megnézem a reklámot" gomb megnyomását követően, egy reklámvideó megtekintése után a cikk azonnal betöltődik. Ez esetben nincs szükség regisztrációra. | https://www.es.hu/cikk/2006-05-14/vajda-zsuzsanna/a-korrupcio-antropologiaja.html | https://web.archive.org/web/20240318125641/https://www.es.hu/cikk/2006-05-14/vajda-zsuzsanna/a-korrupcio-antropologiaja.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vajda-zsuzsanna-a-korrupcio-antropologiaja | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2006-05-12 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"antikorrupció",
"belföld"
] | [] |
3,447 | Visszaélések az uniós pénzeknél? | A demokrácia semmibevételével hoztak létre az uniós vidékfejlesztési források igénybevételére Leader-csoportokat, amelyek közül néhány a hivatalos időpont előtt pár órával, önkényesen került bejegyzésre. A törvénytelenségekre önkormányzati képviselők és polgármesterek hívták fel a figyelmet. | 2007.11.02. 05:00
A demokrácia semmibevételével hoztak létre az uniós vidékfejlesztési források igénybevételére Leader-csoportokat, amelyek közül néhány a hivatalos időpont előtt pár órával, önkényesen került bejegyzésre. A törvénytelenségekre önkormányzati képviselők és polgármesterek hívták fel a figyelmet. Az agrártárca szerint az érvényes szabályokat betartották, visszaéléseket nem tapasztaltak.
Szervezett visszaélésekre figyelmeztetnek az unió vidéki gazdaságfejlesztési programjához tartozó Leader-csoportok megalakulásával kapcsolatban önkormányzati képviselők és polgármesterek, akik – miután hiába fordultak jogorvoslatért az agrártárcához – az Európai Parlament magyarországi képviselőihez juttatták el panaszlevelüket. Antonio De Blasio és Surján László néppárti képviselők az ügyben az unió brüsszeli bizottságához fordultak, hiszen a hozzájuk eljutó jelzések szerint a Leader-csoportokat több kistérségben is úgy alakították meg, hogy azokat a hivatalosan meghirdetett időpont előtt néhány órával vagy nappal a Magyar Szocialista Párt képviselői önkényesen, mások kizárásával hozták létre. A magyarországi kistérségek részére nyújtandó uniós támogatások lehívására és elosztására jogosult akciócsoportok alakuló ülései az egész országban hasonló forgatókönyv szerint zajlottak – állapították meg a képviselők, akik szerint összehangolt, előre megtervezett visszaélés zajlik, amelynek célja, hogy az uniós pénzeket nem rendeltetésszerűen használhassa fel a szocialisták egy csoportja. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szerint nincs szó visszaélésekről, a tárcához tartozó Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Intézet véleménye, hogy az alakuláskor a szabályokat betartották.
Kerényi Gyula, az intézet munkatársa lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a Leader-csoportok 70 milliárd forintnyi uniós támogatással rendelkeznek majd, és az elkövetkezendő hét évben 180 milliárd forint vidékfejlesztési támogatásra is pályázhatnak. Az akciócsoportok fogadják be a helyi vállalkozók pályázatait, hoznak döntést, és lehívhatják a pénzeket, az általuk benyújtott vázlatok értékelése pedig most folyik a szaktárcánál. A Leader-csoportok az agrárminisztériumban működő Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaphoz tartoznak, amelynek vezetője Ficsor Ádám államtitkár – tette hozzá Kerényi. Lapunk kérdésére, miszerint nem közvetít-e negatív üzenetet az uniós pénzekben reménykedőknek, hogy a Leader-csoportok koordinálásában azok a helyi vidékfejlesztési irodák vettek részt, amelyek többségét szocialista hátterű személyek irányítják, Kerényi hangsúlyozta: az akciócsoportokat érintő pályázati kiírásoknál nem volt kizáró ok a szocialista kötődés. Emlékezetes, hogy az uniós pénzeket koordináló irodák létrejöttekor Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára ugyanezekkel az érvekkel védekezett. Pályázati szakértők szerint a Leader-csoportok körüli anomáliák arra az ellentmondásra is felhívják a figyelmet, hogy a vidékfejlesztésre szánt uniós források elosztásánál segédkező szervezetek megalakításához szükséges szabályzatot az agrártárca alkotja meg. A vidékfejlesztési irodákat és az akciócsoportokat érintő pályázati űrlapok megszövegezése is az FVM hatáskörébe tartozik, sőt, a Leader-csoportok végső kiválasztása is a szaktárca feladata.
A volt szocialista polgármesterek, önkormányzati képviselők és jelöltek vezetésével létrejött helyi vidékfejlesztési irodák és a kistérségi megbízotti hálózatok mellett a legtöbb kritika az uniós pénzek átláthatatlanságát és az értékelési rendszer homályosságát éri. A Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) szerint visszaélésekre ad okot, hogy az egyes operatív programoknál nem áttekinthető a pontozási rendszer, és a pályázati tanácsadók között is rengeteg a felkészületlen, a szakmához nem értő személy. – A pályázati rendszer legyen objektíven követhető és nyilvános – fogalmazott lapunknak Maróczi Imre, a Pátosz elnöke, aki hangsúlyozta: az átláthatóságot garantálhatná, ha utólag is ki lehetne kérni a nyertes és vesztes pályázatok sorrendjét, és az egyes kérdésekre adott pontszámokat. Maróczi szerint előrelépést jelentene az értékelési rendszer nyilvánosságra hozatala, ugyanis jelentős eltérések tapasztalhatók a szakmai zsűrik pontozási rendszerei között. A szakember úgy látja, hogy a Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter által említett „álmutyizók” felbukkanása és működése reális veszély. – Sok pályázati tanácsadó próbál úgy ügyeskedni, hogy az már a szélhámosság kategóriájába tartozik, miközben valójában dilettáns, hozzá nem értő, tapasztalatlan személyekről van szó – állapította meg Maróczi Imre. Az agrártárca a szakmaiatlan eljárásokat úgy próbálja kiszűrni, hogy a helyi vidékfejlesztési irodák működését a megalakulásuk után néhány hónappal már ellenőrzi, a Leader-csoportok esetében pedig a stratégiai tervek részletes kidolgozására februárig adnak határidőt. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/visszaelesek-az-unios-penzeknel | https://web.archive.org/web/20080207223316/http://www.mno.hu/portal/525487 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszaelesek-az-unios-penzeknel | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-02 00:00:00 | [] | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH)"
] | [] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"csalás",
"EU",
"LEADER"
] | [] |
3,448 | Sándor István: Észrevételek a korrupció témájához | Az Élet és Irodalom 2006. május 12-i, 19. számában jelent meg Vajda Zsuzsanna írása A korrupció antropológiája címmel. A cikkben a pszichológusprofesszor a korrupció jelenségének elemzése során több olyan következtetésre is jutott, amelyekkel mind jogászként, mind politológusként vitába lehet szállni. | Vajda Zsuzsanna írásában a korrupciót alapvetően a demokratikus társadalmi berendezkedésű államok velejárójának tartja. A korrupció fogalmát számos megközelítésben lehet használni, a latin eredetű szó alapvetően megront, meghamisít, elcsábít, megveszteget általános jelentés tartalommal bír köznapi értelemben.1 Azonos álláspontot képviselünk abban, hogy a korrupció megfogalmazása - Gombár Csaba nyomán - alapvetően a "közrosszal" azonosítható, mivel a korrupció esetében egy olyan cserefolyamatról beszélhetünk, amikor a korrumpáló személy, a korruptor valamilyen törvényellenes előnyt visszterhesen, ellenszolgáltatás fejében szerez meg. A fogalomból kiemelendő a törvényellenes előny megszerzése, ami alapvetően azzal a következménnyel jár, hogy a jogellenes előnyt szerzővel szemben a társadalom többi tagja hátrányosabb helyzetbe kerül. Ez a jelenség a történelem valamennyi korszakában megtalálható és tetten érhető, az antik államoktól napjainkig, számos példát lehet ezzel kapcsolatban említeni. Álláspontom szerint az adott állam társadalmi berendezkedésének erkölcsi alapjait kell először vizsgálni ahhoz, hogy a korrupciós cselekmények szignifikáns volta megállapítható legyen. Bernard Shaw megközelítése ebben a kérdéskörben irányadónak tekinthető, amikor azt írja, hogy "Tisztességes világban alapvető szabály lenne, hogy az igazságot és valóságot nem kell megvenni vagy megfizetni, és hogy minden káros üzlet közül a legkárosabb a ravaszság. A kommercializált világban minden megvehető és minden eladó".2 A kategorizálás helyett tehát azt kell áttekinteni, hogy az egyének morális meggyőződése az adott állam jogrendjével mennyiben azonosul, és az adott hatalmi berendezkedéshez az egyénnek milyen értékítélete fűződik.
A korrupciós tevékenység folytatása álláspontom szerint kettős társadalmi hatáshoz kapcsolódik, egyrészt az egyén mikro-, másrészt makrokörnyezetének sajátosságaihoz. A mikrokörnyezet az egyén szocializációs folyamatában a családhoz, baráti körhöz, munkahelyi környezethez kapcsolódva jelenik meg, és jelentős mértékben befolyásolja az egyén választási és döntési mechanizmusát. A mikrokörnyezetben elsajátított cselekvési, magatartási minták a társadalmi rendszerben a jogszabályok által meghatározott törvényes-törvényellenes kategóriapárt átírja a meg lehet tenni-nem lehet megtenni döntési alternatívákra. Ezt tovább befolyásolja az egyénnek a jogrendszerben megfogalmazott, törvényellenesként meghatározott, jogszabályhoz fűződő értékítélete is, ami a törvényellenes cselekmények körében neutrális tartalommal megfogalmazott "meg lehet tenni" döntési körben az egyén szubjektív megközelítése által további jogos-jogtalan megközelítést eredményez. Az egyénnek az a cselekménye, amikor a jogrend által tiltott előnyt kíván ellenérték fejében szerezni, az egyén számára két interpretációt is tartalmaz, egyrészt, hogy az általa megismert társadalmi folyamatok alapján ezt meg lehet-e tenni (mivel másoknak is sikerült), másrészt az egyéb szubjektív morális beállítottságai alapján ez számára erkölcsösnek tekinthető-e. Nem lehet cinikusan úgy kezelni a korrupciót, hogy minden olyan üzlet erkölcstelen és korrupt, amelyből számunkra nem származik valamilyen haszon.
A korrupciós tevékenység tekintetében az egyént befolyásolja a makrokörnyezete is, vagyis az adott társadalomban megismert magatartási formák. Alapvetően meghatározza az adott cselekmény megítélését az is, hogy milyen célok elérése érdekében kerül rá sor, a megvalósítandó célnak milyen a társadalmi, morális megítélése.3 A döntési helyzetben az egyén figyelembe veszi azt, hogy a számára szükséges - és számos esetben egyébiránt a közfelfogás szerint sem elítélendő - előny miért tiltott, és miért nem lehet törvényesen megszerezni. Ez függhet az adott személynek a társadalmi helyzetétől, vallásától, származásától és jelentős mértékben az adott állam társadalmi berendezkedésétől, az egyénnek az ahhoz való viszonyától. Az egyénnek az adott állam társadalmi berendezkedéséhez fűződő értékítélete meghatározza az adott rezsim által alkotott jogszabályokhoz fűződő viszonyát is, miszerint az mennyiben korlátozza szabad cselekvését, az általa jogosnak tartott előnyök megszerzését mennyiben deklarálja törvényellenesnek. Amennyiben az egyén szabadságjogait az adott állami berendezkedés korlátozza, úgy az egyén erkölcsi és az adott jogrend szerinti jó és rossz kategóriái nem fedik egymást, vagyis az egyén késztetése a jogrendbe ütköző magatartásra szubjektív legitimálást nyerhet, amit felerősítenek a társadalom más tagjaitól, a közfelfogásból érkező, szintén az adott társadalmi berendezkedéssel szemben megfogalmazott ellenérzések. A makrokörnyezetből érkező ilyen irányú hatások felerősítik a mikrokörnyezet hatásait, és az egyén törvényellenes magatartását az adott társadalmi rend elleni tiltakozásával össztársadalmi szinten akár legitimálhatják is.
Az egyén döntését jelentős mértékben befolyásolja az, hogy az adott állam jogrendjét mennyiben fogadja el legitimnek. Egy totalitárius állami berendezkedéssel a társadalom tagjai általában kevésbé tudnak azonosulni, mint egy demokratikus alapon működő állam jogrendjével. Találó Hannah Arendt megfogalmazása, miszerint "Végtére is mind a magán-, mind a közügyeknek természetében rejlik, hogy az objektív körülmények gátat szabnak a szélsőséges igényeknek és céloknak; a valóságot egészében véve csak igen csekély mértékben szabja meg egy atomizált individuumokból álló tömegtársadalom fikcióra való hajlandósága".4 Ez alapvetően azt eredményezi, hogy a korrumpálás vagy az adott hatalmi berendezkedés szükségszerű, szinte elfogadott és legitimált velejárójaként jelentkezik, amelynek haszonélvezője egy kiváltságos elit, vagy az adott hatalmi berendezkedéssel szembeni tiltakozásként is megjelenhet, bemutatva annak lehetőségét, hogy a diktatórikus rendszer önkényuralmi szabályai kijátszhatók. Ez utóbbi esetben a totalitárius államok állampolgárai által a demokratikus államokban megszerezhető jogok kiváltása történhet korrupciós cselekmények következtében, és mint ilyet, a társadalmi közfelfogás sem ítéli el morális szempontból. Mint arra utaltam, ennek kifejezett oka a rendszer felépítésében keresendő, ami mesterségesen generálja azt, hogy egyes - egyébként mindenki számára szükséges - javak csak a kiváltságos elit elosztása mellett lehessen megszerezhető. Ebben a kérdéskörben Shaw megállapításai szintén elgondolkodtatóak: "A fasiszta és a kommunista pártok ugyanazokat az államosító rendszabályokat hirdetik, ugyanazokat az eljárásokat javasolják magántőkének állami tőkével való helyettesítésére, úgy, hogy végül mindkét oldalon megegyeznek abban, hogy állami támogatás nélkül nem lehet új bányát nyitni, új nagy óceánjárót vízre bocsátani; a farmereket és mezőgazdasági munkásokat elsöpri egy nagy kollektív hullám; de akkor úgy tűnik az egész, mintha csak az eszközök lennének egyformák, de a célok olyan eltérőek, mint fehér és fekete. A teóriák nem segítenek a szavazókon: tudomásuknak kell lenni arról, hogyan működik a korrupció a gyakorlatban, különben a saját fejüket is leszavaznák a nyakukról".5 Ezzel szemben a demokratikus berendezkedésű társadalmak esetében az egyén szabadságjogai kibontakozásához intézményesült formák csatlakoznak, egyértelmű, világos és átlátható szabályokkal. Ilyen jogi környezetben már van létjogosultsága annak, hogy a jogszerűen elérhető célokat kriminalizált eszközökkel megszerezni akaró, illetve a másik oldalon ehhez partnerként közreműködő személyeket morálisan is elítélje a társadalom.
Vajda Zsuzsanna professzornak azt a tézisét, miszerint a lobbizás a vesztegetés egyfajta formája, jogi szempontból egyszerűen lehetne cáfolni azzal, hogy bűncselekménynek csak a büntető törvényben meghatározott tényállások minősülnek, és az érdekérvényesítés nem szerepel a magyar büntető törvénykönyvben. Emellett azt az állítását, miszerint a lobbizás legitimált vesztegetés, szintén vitatni szükséges.
A korrupció és a lobbizás egymástól elhatárolandó fogalmak. A lobbizás általánosan "egyének vagy magáncsoportok kísérlete, hogy kormányzati döntéseket befolyásoljanak; a kifejezés eredetileg azt jelentette, hogy általában a törvényhozás kamarája előtti folyosón (angolul: lobby) megpróbálják befolyásolni a törvényhozók szavazatait".6 Kétségtelen tény, hogy a lobbizás őshazájában, az Amerikai Egyesült Államokban a XIX. században a lobbizás fogalmát még egyenértékűnek tekintették a korrupcióval,7 azonban a XX. század első felében elfogadott törvények folyamatosan megfelelő jogszabályi keretet adtak ennek a tevékenységnek. Ezt a tendenciát az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának I. kiegészítése, amelyben deklarálták az állampolgárok jogát ahhoz, hogy panaszaikkal a kormányhoz forduljanak, tovább segítette. A lobbizás jogszabályi háttérének megteremtése átláthatóvá, elhatárolhatóvá és elfogadhatóvá teszi az érdekérvényesítési tevékenység ilyen formáját. Azáltal, hogy a lobbizást szabályozták, csak meghatározott szervezeti keretek között végezhető, az ilyen tevékenységért kapott ellenszolgáltatás ellenőrizhető, a lobbista köteles kimutatás vezetni bevételeiről és kiadásairól, ami átláthatóvá teszi tevékenységét. Párhuzam vonható ezzel kapcsolatban például a részvénytársasági jog szabályozása terén. A részvénytársaságok megjelenésével a hőskorban - a XVII. és XVIII. században - számos tőzsdei és tőzsdén kívüli csalást valósítottak meg azáltal, hogy megfelelő tőkegarancia nélküli részvények kibocsátására és áron felüli kereskedésére került sor, elsősorban Nyugat-Európában. Tekintettel azonban arra, hogy a részvénytársasági forma - mint a meghatározott gazdasági cél eléréséhez szükséges tőke egyesítésére leginkább alkalmas jogi szerveződés - alapvetően a közjót szolgálja (lásd pl. vasútépítések, bankok, ingatlanberuházások stb.), így a törvényalkotók nem a részvénytársaságok betiltása, hanem e kereskedelmi társasági forma megfelelő jogi garanciákkal történő szabályozása mellett döntöttek.
A lobbizás megítélése kapcsán tehát azt kell vizsgálni, hogy mire irányul ez a tevékenység. A lobbizás történhet direkt képviseleti formában, amikor az azonos gazdasági, társadalmi célt elérni kívánók közösen kérnek fel képviselőt érdekeik érvényesítésére, illetve történhet hivatásos lobbicégek által is. A lobbizás tehát professzionalizált, érdekkijárásban jártas személyek által végzett tevékenység, amelyben az információt és a kapcsolatrendszert értékesítik az ügyfelek számára. Ez a szellemi tőke mind az üzleti, mind a magánélet minden szegmensében megtalálható. Számos példát említhetünk ezzel kapcsolatban, így ha egy kereskedelmi cég termékeit ügynökökön keresztül értékesíti, úgy az ügynök kapcsolatrendszerét és üzletkötői képességeit díjazza; ha valaki egy ingatlant kíván eladni, úgy az ingatlanforgalmazó ugyanezen szellemi bázisára támaszkodik; ha valaki pénzügyi befektetéseit akarja kamatoztatni, úgy pénzügyi szakemberhez fordul. A lobbista esetében a különbség abban rejlik, hogy elsősorban a politikai döntéshozók irányában jár el ügyfele érdekében, és a döntéshozókat próbálja meggyőzni egy-egy döntési helyzetben az általa képviselt személyek, cégek érdekeinek fontosságáról. Az, hogy egy gazdasági társaság vagy egy magánszemély az életét, gazdasági tevékenységét befolyásoló döntés előkészítése során álláspontját a döntésre jogosult személyekkel megosztja, sem jogilag, sem morálisan nem kérdőjelezhető meg. Amennyiben ezt képviselő útján teszi meg, úgy mind az érdekét érvényesíteni kívánó személy, mind a döntéshozó helyzetét megkönnyíti, hiszen a lobbista mint képviselő ismeri azt, hogy milyen tartalmi és formai keretek között van lehetőség az adott érdek optimális interpretálására, továbbá a döntéshozó éppen a lobbistával való kapcsolatfelvétellel kerülheti el annak a lehetőségét, hogy tisztességtelen befolyásolásnak a látszata merüljön fel. Pokol Béla professzor meglátása, miszerint a pártfinanszírozás adományok útján történő biztosítása botrányokkal terhes, korrupciógyanús ügyeket generál,8 egyértelműen azt mutatja, hogy csak a megfelelő jogi keretek között történő érdekérvényesítés adhat garanciát a politikai vesztegetés elkerülésére.
A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvényt 2006. február 13-i ülésnapján fogadta el az Országgyűlés és 2006. szeptember 1-jén lép hatályba. A törvény megalkotása - elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában megismert minták nyomán - a magyar alkotmány 64. §-ában rögzített állampolgári közvetlen panaszjogra alapítva biztosít szervezeti kereteket a kormányzati szervekhez és politikusokhoz történő társadalmi igények professzionális keretek között történő eljuttatásához. A törvény miniszteri indokolása hangsúlyozza, hogy a közélet átláthatóságának növelése érdekében fogalmazták és hozták meg a jogszabályt. A regisztrációs rendszer kialakítása során az Európai Parlament Házszabályának az érdekérvényesítőkre vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe vevő törvény egyik alapvető célja éppen a korrupció lehetőségének visszaszorítása az érdekérvényesítő folyamatok transzparenciájának megteremtésével.
A lobbizás legitimálásának morális aspektusból történő elfogadása kapcsán tehát azt a kérdés kell feltennünk: mi ez a dolog önmagában? A lobbizás nem más, mint érdekérvényesítő tevékenység képviselő útján. Az érdekérvényesítés önmagában morális szempontból neutrális tartalmú fogalomnak minősíthető, vagyis nem azonosítható sem jogilag, sem morálisan a vesztegetéssel vagy a korrupcióval, így nem helytálló legitim korrupciónak minősíteni.
Különösen érdekesnek tartom a befolyásolási praktikák közé sorolni azt, amikor az állampolgárok egy-egy csoportja valamilyen közös cél érdekében lép fel a politikai döntéshozóknál. Megbélyegezni ezt a társadalmi jelenséget és a "rejtett korrupció" kategóriájába sorolni álláspontom szerint nem elfogadható megközelítés. Az Amerikai Egyesült Államokban - talán nem véletlenül - az érdekcsoportok (interest groups) kialakulása és működése a demokrácia egyik alapjának számít.9 Az önszerveződés, a társadalom alulról építkezése esetében beszélhetünk valóságos demokráciáról. "Amint az Egyesült Államokban egyszerre többen sajátjuknak mondanak valamely érzelmet vagy eszmét, s azt a világban meg is akarják honosítani, fölkeresik egymást, és amikor egymásra találnak, összefognak. Ettől fogva nem elszigetelt emberek többé, hanem messziről is érzékelhető erővé válnak, tetteik példát mutatnak, szavuk messzire hat".10 A Tocqueville által megfogalmazott alulról szerveződő demokrácia az állampolgárok aktív társadalmi részvételével valósítható meg. Az állampolgárok közös érdekeiket csoportérdekként hatékonyabban tudják érvényre juttatni. Ebbe a körbe tartozik az aláírások gyűjtése, a közös gyűlések megszervezése, hiszen ezzel demonstrálható leginkább az adott ügy társadalmi támogatottsága, és hogy nem pusztán egy-egy személy egyéni elképzeléseiről, céljairól van szó, hanem meghatározott társadalmi támogatottság mellett megvalósítandó közcélról.
Az érdekcsoportok aktivizálása az egyén mozgósításában kereshető. Az a feltételezés, hogy az egyének csak akkor keresik szövetségeseiket valamely cél elérése érdekében, ha rejtett anyagi haszonhoz jutnak, álláspontom szerint a demokráciáról való gondolkodás téves víziójához vezet, és ennek általánosítása azt a veszélyt rejti magában, hogy az alulról szerveződő társadalmi célok és érdekek méltatlan negatív értékelésével éppen a demokrácia egyik fontos mozgatórugóját bélyegzik meg.
Álláspontom szerint a korrupció jelensége egyértelműen közrossznak minősítendő. Megfelelő mértéktartással és óvatossággal kell azonban kezelni ezt a fogalmat, hiszen a morálisan el nem fogadható társadalmi jelenség egybemosása más, a demokratikus jogállamban működő intézményekkel ahhoz vezethet, hogy a demokráciát azonosítjuk a korrupcióval, vagyis éppen a demokrácia lényegét, a közjó érvényre juttatásának mechanizmusát minősítjük akként, hogy az a közrosszhoz vezet. Az érdekérvényesítés önmagában nem minősíthető pejoratívan, annak módjai tekintetében elítélhetünk egyes társadalmi jelenségeket akár büntetőjogi szempontból, akár morálisan, azonban hangsúlyt helyezve a kategorikus azonosítás elkerülésére.
Sándor István
(A szerző jogász, politológus)
11 Lásd pl. Révai Nagy Lexikona. Budapest, 1915. XII. kötet 59. o.
12 Bernard Shaw: Politikai ábécé. Palatinus, 2000. 408. o.
13 Lásd Gulyás Gyula: A politikai korrupció és a hatalom erkölcsi kiüresedése. Politikatudományi Szemle, 2002/1-2. 252. sko.
14 Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei. Európa, Budapest, 1992. 490. o.
15 Bernard Shaw: Politikai ábécé. Palatinus, 2000. 386. o.
16 Britannica Hungarica. Cicero, Budapest, 1998. XI. kötet 628. o.
17 Hajdu Nóra: Lobbi és demokrácia az Egyesült Államokban. Politikatudományi Szemle, 2002/3-4. 140. sko.
18 Pokol Béla: Pénz és politika. Aula, Budapest, 1993. 27. o.
19 Ld. pl. Kenneth Janda-Jeffrey M. Berry-Jerry Goldman: The Challange of Democracy. Boston, Toronto, 1992/93. 337. sko.
10 Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia. Európa, Budapest, 1993. 725. o. | https://www.es.hu/cikk/2006-08-20//eszrevetelek-a-korrupcio-temajahoz.html | https://web.archive.org/web/20240126122022/https://www.es.hu/cikk/2006-08-20//eszrevetelek-a-korrupcio-temajahoz.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sandor-istvan-eszrevetelek-a-korrupcio-temajahoz | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2006-08-18 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"belföld"
] | [] |
3,449 | Vajda Zsuzsanna: Érdekcsoportok aktivizálása? | Köszönöm Sándor Istvánnak, hogy ilyen tartalmasan és jelentős terjedelemben reagált A korrupció antropológiája (ÉS, 2006/19.) című írásomra. Írása (Észrevételek a korrupció témájához, ÉS, 2006/33.), amellett, hogy új szempontokra hívja fel a figyelmet, arra is rávilágít, hogy tanulmányomban számos ponton nem volt egyértelmű a mondanivaló, ezért örülök, hogy lehetőségem nyílik további tisztázásra és súlyozásra. | Köszönöm Sándor Istvánnak, hogy ilyen tartalmasan és jelentős terjedelemben reagált A korrupció antropológiája (ÉS, 2006/19.) című írásomra. Írása (Észrevételek a korrupció témájához, ÉS, 2006/33.), amellett, hogy új szempontokra hívja fel a figyelmet, arra is rávilágít, hogy tanulmányomban számos ponton nem volt egyértelmű a mondanivaló, ezért örülök, hogy lehetőségem nyílik további tisztázásra és súlyozásra. Sándor István először a korrupció általános természetével kapcsolatos mondandómmal foglalkozik, a második részben pedig a lobbizás és a korrupció általam feltételezett lényegi azonosságával, ezért a két részre külön válaszolok.Sándor István a korrupciót az adott cselekvés törvényességhez és joghoz való viszonyán keresztül igyekszik meghatározni. Magam azonban úgy próbáltam meg a korrupció "agyonrágott" problémáját újszerű értelmezési keretbe helyezni, hogy a jogi, sőt bizonyos fokig az erkölcsi minősítést is lebontva megvizsgáltam, milyen típusú együttműködést jelent az emberek között a korrupció. Erre annak belátása bátorított fel, hogy bár a jogi és törvényi környezet rendkívüli kulturális változatosságot mutat, vannak olyan interakciófajták, amelyek évszázados távolságban is egyöntetűen korrupciónak minősülnek. A kérdésem arra vonatkozott, melyek ezek, mi az, ami hasonlóvá teszi az ókori vesztegetést a XXI. századihoz - abban a reményben, hogy az egyetemes jellegzetességek felismerése pontosabbá teszi a kor- és kultúraspecifikus vonások elkülönítését is. A válasz az én elgondolásomban a korrupciós és az ésszerű, racionális megoldás viszonyában keresendő. A korrupcióval "olajozott" ügyeknek egyébként volna a célnak megfelelő megoldása, ám a résztvevők, döntéshozók eltérnek ettől egy más keretbe illő cél érdekében.Nem egészen helytálló Sándor István megállapítása, amely szerint "a demokratikus társadalmi berendezkedésű államok velejárójának" tartom a korrupciót. A korrupt együttműködésnek nyilvánvalóan előfeltétele, hogy a résztvevők valamilyen mozgástérrel, döntési alternatívával rendelkezzenek, ez utóbbitól azonban valóban csak a legdurvább, féktelen elnyomás foszthatja meg őket. A totális önkényt azonban - ahogyan én látom - még sok lépcsőfok választja el a demokráciától, amelynek leglényegesebb tartozékai a résztvevők akaratlagos és belátáson alapuló, törvényekben és szabályokban testet öltő döntései. A tapasztalatok szerint a korrupció szempontjából éppenséggel a demokrácia különböző mértékű deficitje jelent különleges kockázatot. A deficit mértéke azonban nem függ össze lineárisan a földrajzi régióval.Sándor István észrevételeinek második része arra a megállapításomra reagál, hogy a lobbizás lényegét tekintve nem különbözik a korrupciótól. Ez a következtetés nyilvánvalóan adódik abból, ha elfogadjuk a korrupció általam javasolt definícióját: az ésszerű, törvényes, szabályos úttól való eltérítést. Nem állítottam, hogy a lobbizás bűncselekmény, nem szándékoztam a büntető törvénykönyvvel vitába szállni. Hadd hívjam azonban fel a figyelmet a büntetőjogi megítélés néhány jellegzetességére, amely megvilágítja a lobbizás erkölcsi tartalma és jelenlegi büntetőjogi megítélése közötti ellentmondásokat. Az első, hogy a lobbizásnak nem csupán a büntetőjogi szabályozása változott - mint például a Sándor István által említett részvénytársasági jogé -, hanem a megítélése is. Valamikor ugyanis még őshazájában, az Egyesült Államokban is bűncselekménynek számított - írja Sándor is. Minden bizonnyal szerepet játszott ebben, hogy a lobbizás egyik legfontosabb területe a "jogszabályi környezet alakítása", és hazai példákat is említhetnének (nevük elhallgatását kérő) szakértők, arra nézve, hogy ez alól a büntetőjog sem kivétel. Aktívak lehettek a lobbisták akkor is, amikor a hazai törvény megszületett. Egy korábbi újságcikkből tudható, hogy az eredeti változat szerint az országgyűlési képviselőknek felszólalásaik előtt nyilvánosságra kellett volna hozni, ha olyan ügy érdekében lépnek fel, amelyben személyesen vagy családilag érdekeltek. Csakhogy e pontot végül az előzetes vita során kiemelték, majd az Országgyűlés nem szavazta meg. Az augusztus 22-i Magyar Hírlap tudósítása szerint egyenesen "önmaga paródiája lett az új lobbitörvény". A jogi szabályozás ugyanis csupán a "hivatásos lobbistára" vonatkozik. Mit is értsünk ez alatt? Nagy cégek esetében a "törvényi környezet alakítása", a "kormányzati kapcsolatok ápolása" magas állású vezetők feladata. Az ő tevékenységüket azonban egyáltalán nem érinti a törvény, az csak azokra vonatkozik, akik egy "lobbicég" alkalmazásában vállaltan "érdekérvényesítenek" egy harmadik cég érdekében. Mondani sem kell, hogy e szakemberek a "forgalomnak" csupán töredékét bonyolítják, egyéb esetekben marad a "belső etikai kódex" és az "önszabályozás". Az újságokban pedig megjelenhet: a lobbizás immár törvényes és szabályos.Félreérthetett valamit Sándor István azzal kapcsolatban, hogy az állampolgárok közös cél érdekében történő fellépését korrupciónak minősíteném. Talán a szöveg alapján nem teljesen világos: azt tartom vesztegetésnek, amikor a lobbicég pénzzel vagy természetbeni juttatással éri el e fellépést, amely esetben ő tűzi ki a célt is.Zárásképpen reflektálnék arra a több baráttól, ismerőstől érkezett megállapításra, amely szerint tanulmányom a helyzet reménytelenségét, a korrupció leküzdhetetlenségét sugallja. Bár szilárdan meg vagyok győződve róla, hogy mindig lesznek "rossz emberek", "csalók" és "korrupt disznók", a társadalmi jelenlét hullámzására szerettem volna felhívni a figyelmet. Az emberek többsége túlnyomó többsége inkább nem követ el bűncselekményt, ha az ésszerű és törvényes eljárás is eljuttat a célhoz. | https://www.es.hu/cikk/2006-09-17/vajda-zsuzsanna/erdekcsoportok-aktivizalasa.html | https://web.archive.org/web/20240318140452/https://www.es.hu/cikk/2006-09-17/vajda-zsuzsanna/erdekcsoportok-aktivizalasa.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vajda-zsuzsanna-erdekcsoportok-aktivizalasa | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2006-09-15 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"belföld"
] | [] |
3,450 | Tamás Pál: A magyar korrupciómenedzsmentről | Az utolsó hetek korrupcióval foglalkozó szövegei egyre parttalanabbak. Potenciálisan korrupt, vagy legalább cinkos az egész politikai osztály. Szennyes minden, amihez csak hozzáért. S mert a rendszerváltást is ők csinálták, már az is gyanús (valamennyire?). | PUBLICISZTIKA - LI. évfolyam 44. szám, 2007. november 2.
Tisztelt Olvasó!
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Ha a kiválasztott írást szeretné elolvasni, a "Megnézem a reklámot" gomb megnyomását követően, egy reklámvideó megtekintése után a cikk azonnal betöltődik. Ez esetben nincs szükség regisztrációra. | https://www.es.hu/cikk/2007-11-04/tamas-pal/a-magyar-korrupciomenedzsmentrol.html | https://web.archive.org/web/20240104154914/https://www.es.hu/cikk/2007-11-04/tamas-pal/a-magyar-korrupciomenedzsmentrol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tamas-pal-a-magyar-korrupciomenedzsmentrol | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2007-11-02 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"belföld"
] | [] |
3,451 | Áron alul kelt el a Köztársaság téri MSZP-székház? - A Fidesz választ vár Verestől | A Fidesz a Köztársaság téri MSZP-székház melletti épület eladásának körülményeiről kérdezi a pénzügyminisztert, mert szerintük Veres János jóval kevesebb pénzért adta el az állami tulajdonban lévő ingatlant, mint amennyiért az később gazdát cserélt – közölte Balsai István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szombati sajtótájékoztatóján. | Balsai István sajtóhírekre hivatkozva felidézte, hogy a Köztársaság tér 27. szám alatti, az MSZP székházával műszakilag egybefüggő épület a rendszerváltáskor állami tulajdonban maradt, 2003-tól pedig az a Horizont Rt. vette bérbe, amelynek 30 százalékos tulajdonosa a szocialisták székházát üzemeltető cég ügyvezető igazgatója, Szenetes Pálné volt.
Mint mondta, 2006-ban, amikor az MSZP kiköltözött a székházból, a Magyar Államkincstár ahelyett, hogy bevárta volna a két ingatlan közös értékesítését, eladta a bérlő Horizont Rt.-nek a Köztársaság tér 27. szám alatti épületet 370 millióért úgy, hogy az eredeti árat értéknövelő beruházásokra hivatkozva 200 millióval csökkentette. Veres Jánosnak pénzügyminiszterként minden 250 millió forint feletti értékesítést, így ezt is engedélyeznie kellett – tette hozzá Balsai István.
A fideszes politikus a Népszabadságban megjelent információkra hivatkozva azt mondta: néhány hónappal később, 2007 júniusában a két ingatlant együtt vette meg egy írországi cég 1,6 milliárd forintért, ebből a Köztársaság tér 27.-ért 700 millió forintot fizetett. Balsai István szerint ezek után felvetődik a kérdés, hogy Veres János valóban alkalmas-e szakmailag pénzügyminiszternek, ha 370 millió forintért adott el valamit, ami néhány hónappal később 700 millióért cserélt gazdát.
Veres János indokoltan adta-e el a kincstári vagyont, amikor tudta, hogy a két ingatlan közös értékesítésre kerül, és gondosan bánik-e a közvagyonnal, ha majdnem 50 százalékkal kevesebbért adja el, mint amennyiért később értékesítik, vajon hány ilyen tranzakció történhet még nap mint nap, és meddig kell ezt tűrnünk? – tette fel kérdéseit az ellenzéki képviselő. Hangsúlyozta: választ várnak a pénzügyminisztertől és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől is, hogy hogyan fordulhatott ez elő.
Balsai István kérdésre válaszolva azt mondta: amennyiben a Fidesz kormányra kerül, akkor ezeket az ügyeket minden lehetséges jogi eszközzel megvizsgálja.
Elővásárlási joga volt
Daróczi Dávid megismételte az MTI-nek a szerdán elmondott szavait: a nagy értékű állami ingatlanok eladását a pénzügyminiszter hagyja jóvá, ez az MSZP-székházzal szomszédos épület estében is így történt, amelyet tavaly 255 egyéb állami ingatlannal együtt értékesítettek. A kormányszóvivő szerint nem jó gyakorlat, ha az állam funkció nélküli ingatlanokat tart fenn az adófizetők pénzéből. Hozzátette: éppen ezért adták el 255 egyéb ingatlan mellett a Köztársaság tér 27-es szám alatti épületet is.
Daróczi Dávid hangsúlyozta: az értékesítést ingatlanpiaci szakértő értékbecslése előzte meg, ami a kincstári vagyon eladása előtt természetes, logikus és bevett eszköz. A cég az éppen aktuális, szakértők által megállapított piaci áron vásárolta meg az ingatlant – jelentette ki a kormányszóvivő. A zártkörű értékesítést azzal indokolta, hogy a cégnek mint bérlőnek a jogszabályok alapján elővásárlási joga volt és az államháztartásról szóló törvény ebben az esetben ezt az értékesítési módot rendeli el. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/aron-alul-kelt-el-a-koztarsasag-teri-mszp-szekhaz | https://web.archive.org/web/20080204221701/http://www.mno.hu/portal/525649 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aron-alul-kelt-el-a-koztarsasag-teri-mszp-szekhaz-a-fidesz-valaszt-var-verestol | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-03 00:00:00 | [
"Veres János"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció"
] | [] |
3,452 | A Fidesz is felfedezte a Köztársaság teret | Négy hónappal azután, hogy a Népszabadság (2007. július 12.) közzétette az MSZP Köztársaság téri székháza melletti épület eladásáról szóló információit, a Fidesz e cikkre hivatkozva kérdéseket intézett szombaton a pénzügyminiszterhez. | A Fidesz is felfedezte a Köztársaság teret
Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2007. november 5.
Négy hónappal azután, hogy a Népszabadság (2007. július 12.) közzétette az
MSZP Köztársaság téri székháza melletti épület eladásáról szóló
információit, a Fidesz e cikkre hivatkozva kérdéseket intézett szombaton a
pénzügyminiszterhez. Balsai István képviselő írásunkra hivatkozva idézte
föl, hogy a Köztársaság tér 27. szám alatti, az MSZP immár csak volt
székházával műszakilag egybefüggő állami tulajdonú épületet 2003-tól az a
Horizont Rt. vette bérbe, amelynek 30 százalékos tulajdonosa a szocialisták
székházát üzemeltető cég ügyvezető igazgatója, Szenetes Pálné volt. Mint
mondta, 2006-ban, amikor az MSZP kiköltözött a szomszéd épületén lévő
székházból, a Magyar Államkincstár, ahelyett, hogy bevárta volna a két
ingatlan közös értékesítésének lehetőségét, eladta a bérlő Horizont Rt.-nek
a Köztársaság tér 27.-et 370 millióért úgy, hogy az eredeti 540 milliós
árat - a bérlő értéknövelő beruházásait beszámítva - 200 millióval
csökkentette.
Ez a tranzakció - értéke miatt - nem jöhetett volna létre Veres János
pénzügyminiszteri jóváhagyása nélkül, tette hozzá Balsai István.
A fideszes politikus - szintén lapunkra hivatkozva - azt mondta: néhány
hónappal később, 2007 júniusában a két ingatlant együtt vette meg egy
írországi cég 1,6 milliárd forintért, ebből a Köztársaság tér 27.-ért 700
millió forintot fizetett annak a tulajdonosnak, aki azt kevéssel korábban
370 millióért vette. Balsai kérdése: Veres alkalmas-e pénzügyminiszternek?
Indokoltan adta-e el a kincstári vagyont, amikor tudta, hogy a két ingatlan
közös értékesítésre kerül?
Daróczi Dávid kormányszóvivő minderre azt válaszolta, hogy nem jó, ha az
állam számára funkció nélküli ingatlanokat tart fenn az adófizetők
pénzéből. Ezért adták el a Köztársaság tér 27.-es szám alatti épületet is.
Az adásvételt ingatlanpiaci szakértő értékbecslése előzte meg. A Horizont
Rt. piaci áron vette meg az épületet. A zártkörű értékesítést az indokolta,
hogy a cégnek bérlőként elővásárlási joga volt. (Az árat csökkenthette,
hogy az ingatlan értékét ilyenkor lakottként állapítják meg, később viszont
a Horizont Zrt. már "tisztán" adta el.) | http://nol.hu/archivum/archiv-470200 | https://web.archive.org/web/20231108154617/http://nol.hu/archivum/archiv-470200-272716 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-is-felfedezte-a-koztarsasag-teret | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-05 00:00:00 | [
"Veres János"
] | [
"Horizont Rt.",
"MSZP"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció"
] | [] |
3,453 | A Fidesz a Köztársaság téri épület vételárát vitatja | A Fidesz a Köztársaság téri MSZP székház melletti épület eladásának körülményeiről kérdezi a pénzügyminisztert, mert szerintük Veres János jóval kevesebb pénzért adta el az állami tulajdonban lévő ingatlant, mint amennyiért az később gazdát cserélt - közölte Balsai István. | Balsai István sajtóhírekre hivatkozva felidézte, hogy a Köztársaság tér 27. szám alatti, az MSZP székházával műszakilag egybefüggő épület a rendszerváltáskor állami tulajdonban maradt, 2003-tól pedig az a Horizont Rt. vette bérbe, amelynek 30 százalékos tulajdonosa a szocialisták székházát üzemeltető cég ügyvezető igazgatója, Szenetes Pálné volt.
Mint mondta, 2006-ban amikor az MSZP kiköltözött a székházból, a Magyar Államkincstár ahelyett, hogy bevárta volna a két ingatlan közös értékesítését, eladta a bérlő Horizont Rt-nek az Köztársaság tér 27. szám alatti épületet 370 millióért, úgy, hogy az eredeti árat értéknövelő beruházásokra hivatkozva 200 millióval csökkentette.
Veres Jánosnak pénzügyminiszterként minden 250 millió forint feletti értékesítést, így ezt is engedélyeznie kellett - tette hozzá Balsai István.
A fideszes politikus a Népszabadságban megjelent információkra hivatkozva azt mondta: néhány hónappal később, 2007 júniusában a két ingatlant együtt vette meg egy írországi cég 1,6 milliárd forintért, ebből a Köztársaság tér 27.-ért 700 millió forintot fizetett.
Balsai szerint ezek után felvetődik a kérdés, hogy Veres János valóban alkalmas-e szakmailag a pénzügyminiszternek, ha 370 millió forintért adott el valamit, ami néhány hónappal később 700 millióért cserélt gazdát.
Veres János indokoltan adta-e el a kincstári vagyont, amikor tudta, hogy a két ingatlan közös értékesítésre kerül, és gondosan bánik-e a közvagyonnal, ha majdnem 50 százalékkal kevesebbért adja el, mint amennyiért később értékesítik, vajon hány ilyen tranzakció történhet még nap mint nap, és meddig kell ezt tűrnünk? - tette fel kérdéseit az ellenzéki képviselő.
Hangsúlyozta: választ várnak a pénzügyminisztertől és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől is, hogy hogyan fordulhatott ez elő.
Balsai kérdésre válaszolva azt mondta: ha a Fidesz kormányra kerül, akkor ezeket az ügyeket minden lehetséges jogi eszközzel megvizsgálja.
Daróczi Dávid megismételte a szerdán elmondott szavait: a nagy értékű állami ingatlanok eladását a pénzügyminiszter hagyja jóvá, ez az MSZP-székházzal szomszédos épület estében is így történt, amelyet tavaly 255 egyéb állami ingatlannal együtt értékesítettek.
A kormányszóvivő szerint nem jó gyakorlat, ha az állam funkció nélküli ingatlanokat tart fenn az adófizetők pénzéből. Hozzátette: éppen ezért adták el 255 egyéb ingatlan mellett a Köztársaság tér 27-es szám alatti épületet is.
Daróczi Dávid hangsúlyozta: az értékesítést ingatlanpiaci szakértő értékbecslése előzte meg, ami a kincstári vagyon eladása előtt természetes, logikus és bevett eszköz. A cég az éppen aktuális, szakértők által megállapított piaci áron vásárolta meg az ingatlant - jelentette ki a kormányszóvivő. A zártkörű értékesítést az MTI-nek azzal indokolta, hogy a cégnek mint bérlőnek a jogszabályok alapján elővásárlási joga volt és az államháztartásról szóló törvény ebben az esetben ezt az értékesítési módot rendeli el.
A Magyar Hírlap szerdán azt írta, hogy Veres János pénzügyminiszter döntött a fővárosi MSZP-székházzal szomszédos állami tulajdonú ingatlan eladásáról: a Köztársaság tér 27-es szám alatti épület a szocialistákhoz közel álló Horizont Zrt. tulajdonába került, majd a cég továbbadta egy külföldi társaságnak.
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) tavaly szeptember 5-én bruttó 540 millió forintért értékesítette a tulajdonában álló, Köztársaság tér 27. szám alatti ingatlant a Horizont Zrt.-nek - mondta el Kocsis Tamás, KVI jogásza a lapnak. A cikk szerint mivel a KVI vezérigazgatója csak 250 millió forintig dönthet a kincstári vagyon értékesítéséről, a döntés Veres János pénzügyminiszter hatáskörébe tartozott, ő pedig 2006 márciusában jóváhagyta az előterjesztést, így az ingatlant a szocialistákhoz közel álló Horizont Zrt. vásárolta meg. A társaság a júniusi cégadatok szerint végelszámolás alatt áll. | http://nol.hu/archivum/archiv-470112-272638 | https://web.archive.org/web/20231108202011/http://nol.hu/archivum/archiv-470112-272638 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-a-koztarsasag-teri-epulet-vetelarat-vitatja | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-03 00:00:00 | [
"Veres János"
] | [
"Horizont Rt.",
"MSZP"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció"
] | [] |
3,454 | Újabb gyanús földügy - Állami birtokokkal ügyeskedik Bábolna MSZP-s polgármestere? | Ingatlanmaffia által alkalmazott módszerekkel játszottak át Bábolnán 240,7 hektárnyi állami földet vállalkozók kezére – állítja a lapunknak nyilatkozó Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója. | Idén március közepén Horváth Klára, Bábolna szocialista polgármestere az önkormányzat döntése alapján közérdekű célokra hivatkozva kezdeményezte, hogy a Nemzeti Földalapkelező Szervezet (NFA) pályáztasson meg egy 240,7 hektárnyi állami tulajdonban lévő termőföldterületet. A júniusban megjelent pályázaton azonban nem a termőföld kiírását kérő önkormányzat került ki győztesen, hanem az együttes ajánlatot tevő Bujáki Gábor és Farkas Sándor családi gazdálkodók, akik 227 millió forintos ajánlattal nyertek a hivatal 201 millió forintos ajánlatával szemben. Ennek alapján az NFA 2007. szeptember 10-én szerződést kötött a két magánszeméllyel, akik Budai Gyula tudomása szerint érdekes módon, banki segítség nélkül vállalták az illetékkel együtt mintegy 250 millió forint kifizetését, és az adásvételi szerződés megkötésekor jelen volt Horváth Klára polgármester asszony is, aki – és ezt Farkas Sándor is megerősítette – személyesen vitte a szerződést készítő ügyvédhez Farkas Sándort és Bujáki Gábort.
A két nyertes magánszemély alig harmincnapos határidővel vállalta, hogy készpénzben fizeti ki az illetékekkel együtt 250 millió forintot. A Magosz ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint a két gazdálkodó ráadásul olyannyira el van adósodva, hogy a banki adósokat tartalmazó feketelistán (BAR) is szerepelnek, vagyis minimális hitelhez sem juthatnak. Budai szerint a két gazdálkodó soha nem akarta megművelni a szóban forgó termőföldet, hiszen semmilyen erre alkalmas eszközük nincs. Ettől függetlenül a földhivatali tulajdonlapból az derül ki, hogy alig négy nap alatt banki közreműködés nélkül kifizették a földért felajánlott árat. Budai Gyula szerint az események egyértelműen azt bizonyítják, hogy az egész ügylet a szocialista polgármester asszony közreműködésével zajlott, már csak azért is, mert a múlt heti önkormányzati testületi ülésen már kezdeményezték a szóban forgó területet is érintő rendezési terv módosítását. Emellett egy birtokunkba jutott dokumentum szerint Bujáki Gábor és Farkas Sándor már október 10-én kezdeményezték a terület művelési ágból való kivonását és belterületté nyilvánítását. Fontos mozzanata az ügynek, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Hírlap szeptemberi számában a polgármester arról nyilatkozott: egy spanyol befektető korábban azzal kereste meg az önkormányzatot, hogy logisztikai központot kíván építeni Bábolnán, egy 240 hektáros területen.
Újabb csavar az ügyben, hogy a tulajdonukat bejegyző földhivatali határozat után alig egy hónappal egy bank, illetve egy társaság ugyanazon a napon, október 17-én vételi és jelzálogjogot jegyeztetett be a tulajdoni lapra. A jelzálogjogot bejegyző társaság a tatai székhelyű Vivax Kft. Mint arról Budai Gyula beszámolt, e cég volt az, amely Farkas Sándor bevallása szerint a két magánszemély helyett kifizette a pályázaton megajánlott összeget. A társaság ügyvezetője és egyik tulajdonosa az a Jagarics Ferenc, aki – eredetileg bányász, majd magánnyomozó és építőipari cégekben érdekelt – a Tisztelet Társasága alelnökeként a Magyar Demokrata Fórum listájának 13. helyén szerepelt a 2006-os országos választásokon és tatai kompenzációs listájának második helyén a tavalyi önkormányzati választásokkor. Az ügy azért is érdekes, mert magát a céget alig idén áprilisban jegyeztették be, hárommillió forintos törzstőkével.
A felvázolt események, vagyis hogy a szocialista polgármester asszony kérésére az NFA kiírja a 240,7 hektáros állami földet, amit végül strómanként két magánszemély vásárolhat meg egy cég nevében, s végül a mezőgazdasági területből az önkormányzat közreműködésével a kitűnő minőségű termőföld igen gyorsan ipari területté válik, komoly korrupciós gyanút vet fel – mondta lapunknak Budai Gyula. Szerinte ugyanis nyilvánvaló, hogy a megvásárolt termőföldet rövid időn belüli ipari területté nyilvánításával többszörös áron tudják majd eladni a spanyol befektetőnek, a nyereségből valószínűleg busás részek jutnak a közreműködőknek. Mint mondta, kíváncsian várja, hogy az agrártárca miként kívánja betartatni a birtokpolitikai irányelveket, hiszen ez esetben – a törvénnyel ellentétes módon – lényegében egy cég jutott strómanokon keresztül állami termőföldhöz, amely jó minőségű termőterületet pillanatokon belül kivonják a művelési ágból. Hozzátette: amennyiben az agrártárca minimálisan is következetes, akkor figyelembe véve az újfehértói gyanús pályáztatási eljárás esetét – amikor oly előszeretettel hivatkoztak a birtokpolitikai irányelvekre –, minimum közbelép, és érvényteleníti a pályázatot. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/ujabb-gyanus-foldugy | https://web.archive.org/web/20071103214030/http://www.mno.hu/portal/525628 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-gyanus-foldugy-allami-birtokokkal-ugyeskedik-babolna-mszp-s-polgarmestere | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-03 00:00:00 | [
"Bujáki Gábor",
"Farkas Sándor",
"Horváth Klára",
"Jagarics Ferenc"
] | [
"MDF",
"MSZP",
"Tisztelet Társasága",
"Vivax Kft."
] | [
"Bábolna",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"maffia"
] | [] |
3,455 | Befürdő állami milliárdok | Az élményfürdő-építés állami támogatásból – jó üzlet. Az üzemeltetés saját erőből kevésbé. Mégis újabb és újabb vízi vidámparkok nyílnak. Mások meg bezárnak. | http://nol.hu/archivum/archiv-470060 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/befurdo-allami-milliardok | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-03 00:00:00 | [
"Erős József"
] | [
"Borgáta Termál Kft.",
"H-Build Rt."
] | [
"Borgáta",
"Kehidakustány",
"Szentgotthárd"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"fürdő",
"támogatás",
"protekció",
"Széchenyi-terv",
"idegenforgalom"
] | [] |
|
3,456 | A Magosz egy 240 hektáros bábolnai földeladást vitat | A MAGOSZ szövetségi igazgatója szerint Bábolnán 240 hektár termőföldet szerzett meg egy spanyol érdekeltségű cég megbízásából és finanszírozásával két vállalkozó, akik az önkormányzattal szemben nyertek pályázatot. | http://nol.hu/archivum/archiv-470108 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magosz-egy-240-hektaros-babolnai-foldeladast-vitat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-03 00:00:00 | [
"Bujáki Gábor",
"Farkas Sándor",
"Horváth Klára"
] | [
"Vivax Kft."
] | [
"Bábolna"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"mezőgazdaság"
] | [] |
|
3,457 | Nyilvánosak az állami Microsoft-szerződések | Kinyíltak az ablakok: két tárca nyilvánosságra hozta a Microsofttal (MS) összességében tízmilliárd forint értékben kötött szerződéseit, amelyeket a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) másfél éve próbált "kisajtolni" belőlük. | Vizsgálatot indít a gazdasági miniszter az általa vezetett tárcánál szerződéseik nyilvánosságáról, az üvegzsebtörvény betartásáról. Kóka János lapunknak azt mondta: az apparátus nem kezeli egységesen a szerződéseket, ezért szenvednek "vereségeket" olyan ügyekben, mint a Hankook- vagy a Microsoft-szerződés. A miniszter a lehető legteljesebb nyilvánosságra tett ígéretet, a személyiségi jogok, illetve üzleti érdekek tiszteletben tartása mellett.
Kókát annak kapcsán kérdeztük, hogy a GKM másfél éves késéssel, tegnap este tette közzé a Microsofttal kötött szerződéseit. A TASZ tavaly nyáron kérte ezeket, illetve az igazságügyi tárca jogelődje, a Belügyminisztérium által kötött szerződéseket, majd miután egyik tárca sem tett eleget a kérésnek - a GKM például üzleti titokra hivatkozott -, az adatvédelmi biztoshoz fordultak, aki idén nyáron kimondta a szerződések közérdekűségét. Ezt követően az IRM kiadta a kért szerződéseket (amelyeket egyébként a TASZ részint semmisnek tart, mivel az aláírók üzleti titoknak minősítették a dokumentumot, holott közpénzről van szó), s állítása szerint Kóka is erre utasította apparátusát, mégis csak azt követően váltak megismerhetővé az iratok, hogy a TASZ feljelentést helyezett kilátásba. Elképzelhető, hogy a TASZ így is feljelentést tesz, mivel a szerződéseket nem határidőre, a kért módon adták ki.
A szerződések ismeretének hiányában eddig csak becsülni lehetett, mennyibe kerül az adófizetőknek az, hogy gyakorlatilag a teljes állami intézményrendszer "Windows-alapú". Most már tudjuk: az államigazgatásban jelenleg 27 ezer számítógépen futnak MS-szoftverek, erre 2000 óta 4,8 milliárd forintot költött az állam. További 5 milliárd forintba került az, hogy a közép- és felsőoktatási intézmények oktatói és hallgatói ingyen vagy jelképes összegért használhassanak MS-szoftvereket (a 2005 márciusa és 2008 márciusa közötti időszakra vonatkozó bruttó licencdíjról van szó). Ennél a végösszeg csak magasabb lehet, hiszen a MeH is kötött szerződéseket.
Az állami intézmények szoftverhasználatának "kifehérítése" érdekében kiírt közbeszerzés nyertesével, az MS-sel az Orbán-kormány idején kötött szerződéseket a Medgyessy-kormány meghosszabbította, s információnk szerint a Gyurcsány-kabinet is erre készül. A tisztaszoftver-szerződés ugyanis jövő februárban lejár. Úgy tudjuk, legfeljebb korlátozott mértékben engednék be a versenytársakat (pl. Linux) az oktatási intézményekbe; az MS mellett változatlanul azt az érvet hozzák föl, amit korábban is: ha nem hosszabbítják meg a licenceket, illegálissá válnak a szoftverek.
Miközben világszerte terjednek az olcsó nyílt forráskódú szoftverek (ezek programozási kódja szabadon megismerhető, fejleszthető), a magyar kormányok mégis a Microsoft elkötelezettjei. - Az informatikai piac legnagyobb beszállítója márpedig az állam, és pályázatait azok nyerhetik el - írta januárban a HVG -, akik a köz- és az államigazgatásban már működő, többségében Microsoft-technológiára alapozott szoftverekre építenek.
Az a cél, hogy a tisztaszoftver, program technológiasemleges legyen, illetve, hogy elősegítse a nyílt forráskódú rendszerek terjedését az oktatásban is - ígérte két évvel ezelőtt az IHM, de az államnál azóta is a Microsoft a nyerő, igaz, nem csak nálunk. A szoftverháború Európában is zajlik, legutóbb az Európai Bíróság csaknem félmilliárd eurós büntetést szabott ki a Microsoftra, s kötelezte, hogy adja át versenytársainak szoftverei forráskódját.
Az állami szerződések nyilvánossága szakértők szerint a piaci harc alakulására is hatással lehet - s ha a forráskód nem is, legalább a titok nyílttá vált. | http://nol.hu/archivum/archiv-470057-272585 | https://web.archive.org/web/20240126044814/http://nol.hu/archivum/archiv-470057-272585 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyilvanosak-az-allami-microsoft-szerzodesek | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-03 00:00:00 | [] | [
"Gazdasági Minisztérium",
"Microsoft Magyarország Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika"
] | [] |
3,458 | Kaposvár: konyhasarokba szorított szerződés | Kaposvár közel 300 millió forintos fejlesztésről mondott le legutóbbi közgyűlésén, módosítva a közkonyháit üzemeltető, közbeszerzési pályázaton kiválasztott Pensió 17 Kft. szerződését. | Kaposvár: konyhasarokba szorított szerződés Az önkormányzat háromszázmillió forintnyi engedményt tett a közétkeztetést végző cégnek Kaposvár közel 300 millió forintos fejlesztésről mondott le legutóbbi közgyűlésén, módosítva a közkonyháit üzemeltető, közbeszerzési pályázaton kiválasztott Pensió 17 Kft. szerződését. A határozat ellen jogorvoslati eljárást kezdeményezett a közigazgatási hivatal. Török Tünde | Népszabadság | 2007. október 24. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
... de azért van, akinek ízlik a kaja
160 HIRDETÉS Évente több mint százmillió forintot takarít meg Kaposvár önkormányzata azzal, hogy 2004-ben vállalkozásba adta közétkeztetésének nagy részét, de azóta szembesülnie kellett többféle panasszal, legutóbb pedig szerződésmódosításra kényszerült. A Pensió 17 Kft. három évvel ezelőtt úgy nyerte el Kaposvár 46 oktatási és gyermekintézményi konyhájának üzemeltetési jogát öt évre, hogy 552 millió forintos fejlesztést vállalt, továbbá a többi ajánlattevőnél jóval szerényebb arányú önkormányzati támogatást kért. A társaság idén májusban kezdeményezte a várossal kötött vállalkozói szerződés módosítását. Az erről szóló közgyűlési előterjesztés szerint arra hivatkozott, hogy a konyhák üzemeltetése gazdaságtalanabb az általuk korábban számítottnál - az ÁNTSZ által időközben elrendelt beruházások, fejlesztések, továbbá az adagszámok csökkenése miatt. Kaposvári ténykedésük veszteséges, emiatt nem tudják teljesíteni az ötéves időtartamra vállalt kötelezettségeiket. A cég javaslata válaszút elé állította az önkormányzatot: vagy elenged a cég fejlesztési vállalásaiból közel 300 millió forintot, továbbá mentesíti a közüzemi mérőórák felszerelése alól, vagy felmondja a szerződést. A város főjegyzője korábban azt nyilatkozta tudósítónkak, hogy ez utóbbi csak súlyos szerződésszegés esetén tehető meg. Kaposvár közgyűlésében a fideszes többség megszavazta a Pensió által kezdeményezett szerződésmódosítást arra hivatkozva, hogy a szerződésbontás 241 millió forint többletköltséggel járna a városnak, és az eredeti szerződés módosítva is előnyösebb, mint egy szolgáltatóváltás. A döntést követően a város szocialista önkormányzati képviselői közleményt adtak ki, amelyben elhatárolódtak a közgyűlés Pensióval kapcsolatos határozatától, és egy tisztán önkormányzati tulajdonú cég létrehozását szorgalmazták a közkonyhák működtetésére. Közös beadvány is született, amelyben az MSZP és az SZDSZ városi frakciójának vezetője, a Kaposvári Somogyért Egyesület képviselője és a pedagógus-szakszervezet helyi bizottságának titkára a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjéhez fordult. Ebben jelezték, hogy a közgyűlés érintett határozata valószínűsíthetően sérti a közbeszerzési eljárás rendelkezéseit, alapelveit, továbbá jelentős anyagi hátrányt okoz az önkormányzatnak. A hivatal erre iratokat kért be az önkormányzattól, majd ezek alapján jogorvoslati eljárást kezdeményezett a napokban a közgyűlési határozat ellen a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, kérve ideiglenes intézkedésként a szerződésmódosítás megtiltását. A beadvány egyik aláírója, Kováts Imre, a Kaposvári Somogyért Egyesület önkormányzati képviselője kifejtette: a közbeszerzési törvény szerint azt az ajánlatot, amellyel egy cég megnyert egy közbeszerzési pályázatot, csak előre nem látható okok miatt lehet módosítani, márpedig itt ilyen nem történt, ráadásul a csökkenő adagszám egyik okát maga a cég idézte elő az ételek kifogásolható minőségével. Szerinte valóban némi többletköltséggel járna egy szolgáltatóváltás, de az blöff, hogy ez 241 millió forintjába kerülne a városnak. - Kaposvárt már kétszer, összesen hatmillió forintra büntették meg az ebben az ügyben történt közbeszerzési hibákért, amit most újabbal tetéznek - reagált a közgyűlés döntésére Konecsni Sándor, a konyhákon dolgozók egy részének érdekképviseletét is ellátó pedagógus-szakszervezet kaposvári titkára. Ő, mint kifejtette, a szerződésbontást szorgalmazta egyfelől az étel minőségét kifogásoló panaszok miatt, amiket egy felmérésük, továbbá a konyhán dolgozók szóbeli és írásbeli jelzései is alátámasztottak, másfelől a munkaügyi panaszok miatt. A szakszervezeti titkár beszámolója szerint a Pensió térnyerése óta számottevően csökkent a közkonyhák dolgozói létszáma, és emiatt volt, ahol csak a regisztráltnál hoszszabb munkaidőben tudták teljesíteni a feladatokat. Az elfogadhatatlan munkakörülmények miatt korábban két konyhai dolgozó rendkívüli felmondásának benyújtásánál is segédkezett a szakszervezet. Ezt követően kedvező feltételekkel, közös megegyezéssel távozhattak az asszonyok a cégtől, vállalva, hogy sem a bírósághoz, sem a sajtóhoz nem fordulnak panaszaikkal. Konecsni Sándor elfogadhatatlannak tartja, hogy legutóbb a Pensió dolgozóival olyan munkaszerződés-módosításokat íratott alá, amelyekből hátrányuk származott. Ilyet csak megfélemlített emberek tesznek - állította Konecsni Sándor, hivatkozva a megfélemlítés módjáról szóban és írásban is beszámoló konyhai dolgozókra. A kaposvári ÁNTSZ vezetője megkeresésünkre közölte, nem nyilatkozhat a város konyháiban végzett ellenőrzéseik eredményeiről. Gyenesei Istvánné pedagógus, a Kaposvári Somogyért Egyesület önkormányzati képviselője a legutóbbi közgyűlésen szóvá tette a közétkeztetés minőségi kifogásaival kapcsolatban, hogy a közelmúltban kukacos rizst szolgáltak fel a Bartók Béla Általános Iskolában, ahol dolgozik. A panasz nyomán az ÁNTSZ ellenőrzést végzett, és megfelelő szavatossági idejűnek, de fertőzöttnek találta a rizst, amit visszaszállíttattak a kereskedőnek, így a továbbiakban nem használtak fel belőle - derült ki abból a levélből, amit a Pensió küldött az iskolának a kifogással kapcsolatban. Egy februári jegyzőkönyv tanúsága szerint az ÁNTSZ lejárt szavatosságú fűszereket talált a Gárdonyi Géza Általános Iskolában, és kifogást emelt amiatt is, hogy az iskolatejet nem megfelelő módon tárolják. A munkaügyi hatóság honlapján az látható: a Pensiót idén márciusban másfél millió forintra bírságolták, információink szerint a kaposvári járulékfizetések elmaradása, illetve a munkaidő be nem tartása miatt. Ifjabb Süllős Gyula, a több budapesti kerület közétkeztetésében is részt vevő Pensió 17 Kft. kereskedelmi igazgatója cégük nehézségeiről beszámolva kifogásolta, hogy Kaposvár nem hajlandó eleget tenni az étkezésinorma-emelési igényüknek, pedig az a nagyvárosok országos átlaga alatt van. Sérelmezte azt is, hogy a pályázatban ígért 11 ezer adag helyett alig nyolcezer a tényleges igény. Megkérdeztük erről Kéki Zoltán kaposvári főjegyzőt, aki azt mondta: ilyen ígéret nem, csak tájékoztatás szerepelt az étkezők akkori létszámáról, ami 9400 volt. Főképpen az étkezési norma és az alacsony adagszám miatt vált veszteségessé a Pensió kaposvári szolgáltatása, ami nem mehet az ételek minőségének a rovására, de szükségessé tette az öt évre kötött szerződés módosítását - mondta az igazgató, aki elutasította a nyersanyaggal kapcsolatos kifogásokat, mondván, négy minőségbiztosítási rendszer feltételeinek is megfelelően működnek, ami ezt kizárja. Süllős Gyula úgy látja, a konyhák korábbi, ellenérdekelt üzemeltetői állhatnak a kaposvári hangulatkeltés mögött. A szakszervezeti vezető által felvetett panasszal kapcsolatban kijelentette: jogszerűen, a dolgozók egyetértésével történt a munkaszerződések módosítása.
. | http://nol.hu/archivum/archiv-469010 | https://web.archive.org/web/20120129004733/http://nol.hu/archivum/archiv-469010 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaposvar-konyhasarokba-szoritott-szerzodes | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [] | [
"Pensio 17 Kft."
] | [
"Kaposvár"
] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"gazdálkodás",
"közétkeztetés"
] | [] |
3,459 | Kódolva volt a rendszerbe a Zuschlag-botrány | A nyomuló "elvtársak" fantázianéven küldözgettek e-maileket, a képviselők ügyintézőket hívogattak, a minisztériumi tisztviselő közben kacsintgatott. | A nyomuló "elvtársak" fantázianéven küldözgettek e-maileket, a képviselők ügyintézőket hívogattak, a minisztériumi tisztviselő közben kacsintgatott. Az [origo] alulnézetből vizsgálta a Zuschlag-ügyet, hogy feltárja, milyen hibák és hiányosságok tették lehetővé, hogy éveken át zavartalanul folyhatott az adófizetők pénze politikusok állítólagos fantomszervezeteihez.
Topolánszky Ákos hiába várt arra, hogy követői legyenek. Amikor szeptember végén a Zuschlag-ügy kapcsán arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy az ifjúsági minisztériumban szerinte hogyan érvényesültek a politikai szempontok pályázati pénzek elosztásánál, az érintettek azonnal tagadtak mindent. Az egyik szocialista politikus még azt is kijelentette, hogy az egykori kábítószerügyi helyettes államtitkár "szavait a Fidesz boszorkánykonyháján írták".
Senki nem állt elő, hogy megerősítse Topolánszky állításait, pedig nem csak neki voltak olyan tapasztalatai, amelyeket az interjúban említett. Az [origo] beszélt több egykori, neve elhallgatását kérő minisztériumi dolgozóval, akik szerint az ex-államtitkár helyesen írta le a viszonyokat, még ha forrásaink nem is értettek egyet vele mindenben, és több állítását sem tudták megerősíteni. "Ákos szeret kemény szentenciákban beszélni, de nagyjából azért igaza volt" - jegyezte meg például a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium egyik korábbi tisztviselője.
A minisztérium egykori vezetői - köztük Gyurcsány Ferenc jelenlegi miniszterelnök - eközben még a közvetett felelősséget is elhárítják a Zuschlag-ügyben. Gyurcsány pár hete a Blikknek nyilatkozva egyenesen azt mondta, "a vizsgálatok bizonyítják, hogy a pályázati ellenőrzés teljes rendszere működött, ebben az ügyben a tárca maga is áldozat volt, a vétkes könnyelműség vádja pedig fel sem merült".
"Megjelenik a politikai klientúra"
Az [origo] annak próbált utánajárni, hogy ez valóban így volt-e, és tényleg csak néhány gátlástalan figura felel azért, hogy az elvileg nemes célokra fordítandó pályázati pénzek tisztességtelen kezekbe kerültek, vagy pedig ennél többről van szó. Az elmúlt hetekben több mint húsz olyan emberrel - egykori minisztériumi tisztviselőkkel, politikusokkal, civil szervezetek képviselőivel - beszéltünk, akik ismerték a pályázati mechanizmust és a GYISM belső életét. Néhány kivételtől eltekintve mindenki csak azzal a feltétellel volt hajlandó megszólalni, ha nem közöljük a nevét.
A forrásainkkal folytatott beszélgetésekből az rajzolódott ki, hogy a pénzosztási rendszer elvileg mintaszerűen is működhetett volna, mert számos olyan eleme volt, amely a tisztességes döntéshozatalt és az átláthatóságot szolgálta. Voltak azonban gyenge pontok, és ezekkel többen vissza is éltek. Forrásaink szerint nagyrészt a politika felelőssége, hogy ez megtörténhetett. "Nem arról van szó, hogy gonosz emberek politikai parancsokat osztogatnak, hanem arról, hogy van egy eleve átláthatatlan rendszer, amiben megjelenik a politikai klientúra" - fogalmazott egy korábbi minisztériumi tisztviselő.
Bár ez a cikk a 2002-es kormányváltás után eltelt két évvel foglalkozik, több jel utal arra, hogy előtte is hasonló viszonyok jellemezték az ifjúsági területet. A politika jelenlétét bizonyítja, hogy fideszes politikusok - Szijjártó Péter és Halász János - vezetői lehettek a támogatások elosztásában komoly szerepet játszó Regionális Ifjúsági Tanácsoknak. "Deutsch és Jánosi alatt is érvényesültek olyan politikai szempontok a pályázatoknál, amelyeket az egyszerű szakértő nem tudott elfogadni" - mondta Nagy Ádám, aki 2000 és 2003 között egy baloldaliként elkönyvelt ernyőszervezet, a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács képviselőjeként vett részt a pályázati pénzek elosztásában.
A visszavágás ideje
A Fidesz-éra alatt a szocialisták úgy érezték, hogy kiszorítják őket az ifjúsági területről - mondta több minisztériumi forrásunk -, így a 2002-es választási győzelem után azt gondolhatták, eljött a visszavágás ideje. A kormányváltás után az MSZP ifjúsági és sport munkacsoportjának tagjai - közülük a legismertebbek: Arató Gergely, Ujhelyi István, Zuschlag János - gyakori vendégek voltak a minisztérium Hold utcai épületében. Forrásaink szerint emellett a tárca vezetői gyakran kaptak telefonhívásokat politikusoktól, önkormányzatoktól és civilektől egyaránt, akik támogatásért lobbiztak. "Mindenki azt hívta, akit éppen megtalált, az államtitkárt vagy éppen a kabinetfőnököt" - mondta egy volt GYISM-dolgozó, érzékeltetve, hogy a lobbitevékenység elég kaotikusan zajlott.
Több forrásunk is hangsúlyozta azonban, hogy önmagában az MSZP-sek jelenlétében és a telefonhívásokban sincs semmi kivetnivaló. Elvégre normális, hogy a kormánypárt szakpolitikusai részt vesznek az adott minisztérium munkájában, és a lobbizás célja is sokszor az volt, hogy valóban fontos és hasznos programokra jusson pénz. A Zuschlag-ügy persze rávilágított arra, hogy nem feltétlenül mindig nemes szándékok motiválták a lobbistákat. Ahhoz, hogy az ő módszereiket bemutathassuk, előbb át kell tekinteni a pályázati mechanizmus működését.
A GYISM első vezetése - Jánosi (középen) államtitkáraival
"Feleslegességügyi minisztérium" - egy korábbi dolgozó így jellemezte a tárcát, amelyet még a Fidesz-kormány hozott létre, és amelyet a szocialisták is megtartottak, annyi változtatással, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium elé odabiggyesztették a gyermek szót (így lett belőle GYISM). Bár nyilván nem mindenki tartotta feleslegesnek a minisztériumot, tény: az egyik legfontosabb feladata kimerült abban, hogy a költségvetésben rábízott pénzt tovább osztotta civil szervezeteknek. A támogatás nagy részét sportcélokra fordították, de milliárdok jutottak - például 2004-ben 3,2 milliárd - az ifjúsági programokra is.
A döntéshozatali lánc végén a miniszter
Utóbbi területen négy különböző rendszeren keresztül osztottak pénzt, ezek közül kettőt érdemes kiemelni. Az egyik tisztán a minisztériumon belül működött és ezen keresztül rendszerint fesztiválokra, játszóterek és ifjúsági szállások fejlesztésére adtak támogatást. A másik rendszer az úgynevezett Gyermek és Ifjúsági Alap (GYIA) volt, így támogattak ifjúsági szervezeteket és különböző programokat, például táboroztatásokat. Az alapban lévő pénz (2004-ben több mint 500 millió) nagyjából harminc százalékáról az úgynevezett GYIA-tanács határozott, a többiről pedig helyben hoztak döntéseket a Regionális Ifjúsági Tanácsok (RIT). Mindkettőben egyaránt jelen voltak politikai és civil delegáltak.
Cikkünkben a GYIA-tanács tevékenységére koncentrálunk. Fizikailag és szervezetileg is ez állt közelebb a minisztériumhoz, és több olyan pályázatról is döntött, amelynek kedvezményezettjei voltak olyan egyesületek, amelyeket az ügyészség vizsgál a Zuschlag-ügyben.
Mielőtt rátérnénk arra, milyen lehetőségek adódtak a mutyizásokra, röviden bemutatjuk azt, mi volt a hivatalos menete a nyertes pályázók kiválasztásának. A GYIA-tanács év elején kiírta, milyen célokra - például újságok kiadására, fénymásoló vagy számítógép vásárlására - osztanak pénzt. Innentől a Mobilitás nevű háttérintézményé lett a főszerep, ez felelt ugyanis a pályázatok lebonyolításáért. A civil szervezetek beküldték pályázati anyagaikat, amelyek szakértők kezébe kerültek. Ők pontozták a dokumentumokat, ami alapján összeállt egy lista a támogatásra javasolt szervezetekről. A GYIA-tanácsnak joga volt ahhoz, hogy változtasson ezen a rangsoron, a döntéshozatali lánc végén pedig ott állt még a miniszter, aki aláírta a listákat. | https://www.origo.hu/itthon/2007/11/visszaelesek-a-gyism-palyazati-rendszerevel-a-zuschlagugy-tanulsagai | https://web.archive.org/web/20200920011224/https://www.origo.hu/itthon/20071031-visszaelesek-a-gyism-palyazati-rendszerevel-a-zuschlagugy-tanulsagai.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kodolva-volt-a-rendszerbe-a-zuschlag-botrany | Origo | hungarian-news | 2007-11-05 00:00:00 | [
"Arató Gergely",
"Benedek András",
"Deutsch Tamás",
"Gyurcsány Ferenc",
"Halász János",
"Hudák Tamás",
"Jánosi György",
"Ocsovai Tamás",
"Szijjártó Péter",
"Topolánszky Ákos",
"Ujhelyi István",
"Zuschlag János"
] | [
"Fidesz",
"Hoppá Egyesület",
"MSZP",
"Regionális Ifjúsági Tanácsok",
"Sportminisztérium"
] | [] | [
"támogatás",
"civilek"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,460 | Nem biztos, hogy vagyonosodási vizsgálat indul Orbánnal szemben | Gyurcsány Ferencnél két, feleségénél, Dobrev Kláránál egy adóvizsgálat volt 2005 óta - közölte Daróczi Dávid. Tegnap a Fidesz szóvivője bejelentette, hogy vagyonosodási vizsgálatot rendelt el az adóhatóság Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével és Kubatov Gábor pártigazgatóval szemben. Szijjártó Péter szerint egyértelmű, hogy az APEH politikai megrendelést teljesít. | http://nol.hu/archivum/archiv-469253 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-biztos-hogy-vagyonosodasi-vizsgalat-indul-orbannal-szemben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-26 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
|
3,461 | Állnak az adóhivatal elébe | Orbán Viktor "Hajrá, APEH!" biztatással kommentálta az adóhivatal vizsgálatát, amelynek minősége és minősítése súlyos politikai viták tárgya. | Rossz üzenete van a jelenlegi politikai viták közepette annak, hogy a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó adóhatóság vizsgálatot indít vezető ellenzéki politikusok ellen - nyilatkozta lapunknak Gulyás József. Az SZDSZ országos tanácsának elnöke szerint a vizsgálat híre döbbenetet váltott ki pártjában. Mint mondta: ismert, hogy a pénzügyminiszternek utasítási joga van az APEH felé, miként az is, hogy létezik egy VIP-kör, amelynek ellenőrzését külön referensek végzik az APEH-ben. Az APEH jogszerűen indíthat vagyonosodási vizsgálatot - tette hozzá a politikus -, de éppen akkor, amikor Veres János pénzügyminiszter kereszttűz alatt áll, ráadásul a miniszterelnök által bejelentett tisztasági csomag része volna a politikusok vagyongyarapodási vizsgálatának, nos, ebben a helyzetben nagyon rossz látszatot kelt ez az ügy - hangsúlyozta Gulyás. A látszatát is kerülni kell annak, hogy az APEH irányított vizsgálatot folytat - vélekedett Gulyás, aki épp ezért tart szükségesnek egy generális szabályozást a politikusok vagyongyarapodási vizsgálatára.
Az APEH viszont állítja, hogy a dolgok mai állása szerint nem lehet kijelenteni, hogy Orbán Viktorral szemben vagyonosodási vizsgálat indult; lehet, hogy az lesz belőle, lehet, hogy nem. A hivatal tegnapi sajtótájékoztatóján Bakonyi Ágnes szóvivő hangsúlyozta: igaz, hogy minden vagyonosodási vizsgálat szja-vizsgálat, ám nem minden szja-ellenőrzésből lesz vagyonosodási vizsgálat. Ez mindig az első konzultáción dől el - mondta.
Ez Orbán Viktor és Kubatov Gábor esetében még hátravan.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője viszont egyértelműen vagyonosodási vizsgálatot kér maga ellen. Ezt jelentette be pénteken. "Rossz világ volna, ha a politika az adóhatóság felé akár megrendelőlisták, akár tiltólisták átnyújtójaként szerepelne", mondta. Azt sem tartaná helyesnek, ha bármi módon akadályoznák a Fidesz vezetői ellen törvényesen indított vizsgálatokat. A szocialista politikus információi szerint - a kormánytag honatyákkal együtt - több mint 20 szocialista képviselővel szemben folyik APEH-vizsgálat. A kormány tagjai is kértek ilyen vizsgálatot maguk ellen. Varju László, az MSZP frakcióvezető-helyettese tegnap be is jelentette, vagyonosodási vizsgálat folyik a családjában.
Gyurcsány Ferenc ezen többszörösen is túl van - közölte a kormányszóvivő. Az APEH 2005-ben folytatott alapos személyi jövedelemadó-vizsgálatot a miniszterelnöknél. Az adóhatóság 45 384 forint többletet állapított meg - mondta el Daróczi Dávid. Gyurcsány Ferencnél volt egy szigorúbb vagyonosodási vizsgálat is, amikor tavaly nyáron a kormány valamennyi tagja kért önmaga ellen ilyen ellenőrzést. Ez nem állapított meg adókülönbözetet a terhére.
"Hajrá, APEH!" - kommentálta Orbán Viktor lapunk kérdésére egy sajtótájékoztatón az adóhatóság vizsgálatát. Arra kértünk egyértelmű választ, hogy a Fidesz elnökével és a pártigazgatóval, Kubatov Gáborral szemben indított adóhatósági vizsgálat szja- vagy vagyonosodási vizsgálat-e. Orbán a kérdést azzal hárította el, hogy a tények önmagukért beszélnek.
- Állok a vizsgálat elébe - közölte a pártelnök -, hozzátéve, hogy már átment sok ilyen vagy hasonló vizsgálaton. Orbán arra kérte a sajtó képviselőit, hogy ha elmegy az ellenőrzésre, tartsanak vele. Gyurcsány Ferenc tegnapi internetes naplóbejegyzésében viszont úgy fogalmazott: távol tartják mindenfajta politikai küzdelemtől a rendőrséget és az adóhivatalt, védik önállóságát, függetlenségét. "Ezért nem nevezünk ki például rendőrtábornokot belügyminiszternek és pártpénztárnokot APEH-elnöknek. Nem utasítjuk az adóhivatalt konkrét vizsgálatok elvégzésére vagy egyes vizsgálatok elhagyására." | http://nol.hu/archivum/archiv-469321-271919 | https://web.archive.org/web/20231108201811/http://nol.hu/archivum/archiv-469321-271919 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allnak-az-adohivatal-elebe | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-27 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
3,462 | Tisztaságiból szabnak közjogi csomagot | Napokon belül elkészül az MSZP polgármester-képviselői által fogalmazott Demokrácia-csomag. Ismét tárgyalóasztalhoz ültek a szocialista polgármester-képviselők és Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök. | http://nol.hu/cikk/469354/ | https://web.archive.org/web/20071029164422/http://nol.hu/cikk/469354/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tisztasagibol-szabnak-kozjogi-csomagot | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-27 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"belföld"
] | [] |
|
3,463 | MDF: garanciát, hogy a vagyonvizsgálat alapja nem a fenyegetés! | A Magyar Demokrata Fórum azt javasolja Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Veres János pénzügyminiszternek, hogy a kormány tisztasági csomagját egészítse ki egy nyolcadik törvénnyel... | A Fidesz szerint a kormány leginkább akkor tudna eloszlatni minden gyanút szándékai tisztasága, illetve az adóhatóság felhasználása tekintetében, ha azonnal menesztené az adó- és pénzügyekért felelős miniszterét, Veres Jánost, aki egy bizonyítottan adócsaló cég ügyvezető-tulajdonosa volt. Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Egy ilyen ember "normális országban" nem lehet pénzügyminiszter, de a pártérdekek ezek szerint mégiscsak fontosabbak!
Dávid Ibolya az MDF javaslatát azzal indokolta, hogy az APEH illetékesei ellentmondásosan nyilatkoztak azzal kapcsolatban, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatokat véletlenszerűen vagy pedig kiválasztás alapján végzi az adóhatóság. Dávid Ibolya példaként az APEH szóvivőjének szavait illetve az adóhivatal honlapján olvasható információkat hozta fel. Emlékeztetett arra: a szóvivő azt mondta, hogy a vizsgálatokat véletlenszerűen végzik, az APEH honlapján viszont az olvasható, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatokra az adózó magánszemélyek nem véletlenszerűen, hanem célzottan kerülnek kiválasztásra.
Dávid Ibolya a dokumentumban kitért arra: törvényi garanciákat várnak a bizonyítás szabályaira, a bizonyítási teher törvényi feltételeire, az átlátható eljárási szabályokra, az adatvédelem szabályainak pontosítására, illetve arra, hogy végezhet-e az APEH készletező nyilvántartást.
Ma ellentmondásos a helyzet, a pénzügyminisztérium készíti el az APEH működési szabályzatát, eljárási rendjét, az APEH a pénzügyminiszter irányítása alatt áll, márpedig törvényi garanciák nélkül, a hitelét vesztett kormány nem teremtheti meg ezek nélkül az adóhatóság iránti közbizalmat sem - zárul a pártelnök közleménye.
Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-nek vasárnap azt mondta: a politikusok sem kiváltságosok, a törvények rájuk is éppen úgy vonatkoznak, mint minden más polgárra. Normális országban az a természetes, ha az adóhatóság a politikusokat is ugyanúgy vizsgálhatja, mint bárki mást. Gyurcsány Ferenc ehhez tartotta magát akkor is, amikor az elmúlt három évben három APEH-ellenőrzésen esett át ő és felesége - fogalmazott Daróczi Dávid.
Véleménye szerint Dávid Ibolya felhívása félreértésen alapul. Hozzátette: az elmúlt napok híradásaiból ugyanis egyértelmű, hogy a személyi jövedelemadó ellenőrzés nem azonos a vagyonosodási vizsgálattal, a kettő közötti különbség például az is, hogy az szja-ellenőrzések alanyait egy számítógépes program választja ki.
Daróczi Dávid leszögezte, politikai megrendelésre soha többé nem lehet eljárást indítani senki ellen sem, de nem is élvezhetnek védelmet a politikusok sem.
Kitért arra, a kormány soha nem zárkózott el attól, hogy egyeztessen érdemi javaslatokról. Felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc a köztisztasági csomagja kapcsán is jelezte: nyitott a program bővítését célzó szakmai javaslatok megvitatására, az egész ország közös érdeke ugyanis, hogy a politika rendet tegyen végre a saját háza táján is. (MTI) | http://nol.hu/archivum/archiv-469401-271993 | https://web.archive.org/web/20231108171726/http://nol.hu/archivum/archiv-469401-271993 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mdf-garanciat-hogy-a-vagyonvizsgalat-alapja-nem-a-fenyegetes | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-28 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
3,464 | "Már a politikusok keresnek minket" | Az egészségügyi privatizáció ellenzői által gyakran támadott Hospinvestben vásárolt tulajdonrészt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. | - Miért vesz befektetőként valaki éppen akkor kórházat, amikor azok ki nem fogynak a panaszból: a jelenlegi pénzügyi fedezettel nem lehet kórházat működtetni?
- A Hospinvest egyik tulajdonosaként azt látom, hogy nagyon is lehet. A csapat, amellyel dolgozom, ehhez ért.
- Mindez elég volt ahhoz, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) menedzsmentje úgy döntsön: üzleti szempontból szinte reménytelennek látszó területen fektessen be?
- A mi hitünknél kicsit többre volt szükség. Ez egyébként a mintaprojekt, mert a banknak ez az első egészségügyi befektetése. A kapcsolatot részben mi kezdeményeztük. Tavaly derült ki, hogy céljainkhoz, a 10-15 kórházból álló holding létrehozásához nem elég erős a cég, pluszforrásokra van szükség. Befektetőt kerestünk. A hagyományos pénzpiacokon csak drága, gyorsan megtérülést hozó ajánlattal találhattunk volna társra. Ezt nem tudtuk ígérni. Az EBRD számunkra viszont ideális partner, mert az uniós államok bankjaként kifejezetten fejlesztési célokra alapították. Nem gyors profitot, hanem értéket akar létrehozni.
- A piacgazdaságra való átmenet támogatásával foglalkozó pénzintézet hamarosan befejezi a magyarországi tevékenységét. Mivel győzte meg őket?
- Az EBRD 2006 elején bízott meg egy amerikai szaktanácsadót, aki a Világbanknál számos egészségügyi projektet vezetett, mérje fel, milyen területeken tud az EBRD befektetni a régió egészségügyi piacán. Magyarországon számos szereplővel találkoztak, de egyedül a Hospinvestet tartották érdemesnek további vizsgálódásra. Az EBRD-ben minden projektet, komoly átvilágítás után, az igazgatótanács fogad el, ahol ott ül 61 tagország képviselője.
- Mire voltak kíváncsiak?
- Például arra, hogy amit csinálunk - az államiból szolgáltató egészségügyet formálunk -, összefér-e az ő programjukkal. Az igenlő válasz után elindult a hosszú és mindenre kiterjedő vizsgálódás. Megnézték: van-e kórház működtetésére koncepciónk, illetve vizsgálták azt is, végig tudjuk-e csinálni, amit eltervezünk. Nem pusztán a cég jogi, pénzügyi helyzetét vették górcső alá, de a Hospinvest szervezeti struktúráját, szakmai programját is.
- Hogyan lesz az EBRD egymilliárd forinttal mégis kisebbségi tulajdonosa a Hospinvestnek?
- Értékelték a céget, és ehhez mérték saját üzletrészük arányát. Az üzletrész alapján tagot delegáltak az öttagú igazgatóságba. De például ha egy olyan kórházat szeretnénk a holdinghoz csatolni, amellyel a bank nem ért egyet, akkor az üzlet nem valósulhat meg. Tehát többletjogai is vannak.
- Mi a stratégia?
- Területi elven létrehozott hálózat kialakítása. Így működtetjük a kórházat, a körülötte lévő szakrendeléseket, s így a betegutakat mi tudjuk irányítani. A szakellátás teljes spektrumát szeretnénk magunk megszervezni. A porosz rendszerű kórházmodellt lebontjuk, és betegközpontúvá alakítjuk.
- Más egy hospinvestes intézményben gyógyulni, mint a hagyományosban?
- Nincsenek betegellátó osztályok, főorvosok. Az orvosnak nem osztálya, hanem betege van. Az invazív részlegen például egymás mellett feküdhet a combnyaktöréssel és a nőgyógyászati problémával operált beteg, kire-kire a maga orvosa figyel. Preferáljuk az egynapos ellátásokat, ez jó a betegnek, aki nem szeret kórházban lenni, és jó nekünk is, mert hatékonyabb a rendszer. A kúraszerű részlegre bejön reggel a beteg, megkapja a kezelést, aztán néhány óra múlva hazamegy. Egy ágyon naponta három-négy esetet is ellátunk. Nincs tele az intézmény lézengő emberekkel, akikkel a nap 24 órájából 22-ben nem történik semmi. Az ápolásukra nem kell nővért, ügyeletes szakembereket foglalkoztatni. Ezt az osztályt zárva lehet tartani hétvégén, éjszaka.
- Mennyit sikerül így megtakarítani?
- Erről még nincs pontos adatunk, de már most is érzékelhető, hogy lényeges megtakarítást lehet elérni a működtetés ésszerűsítésével. Ám ez sajnos egyelőre csak a fenntartásához elég. Sokat kell dolgoznunk a következő években, hogy kialakítsunk egy gazdálkodási formát, amely lehetővé teszi a komolyabb fejlesztéseket. Ahol elkerülhetetlen, vagy középtávon biztosan megtérül, már most is fejlesztünk. De tény: a fekvőbeteg-finanszírozás most valamennyi kórházunkban kevesebb, mint egy évvel korábban volt. Ezt a kevesebbet kell jobban beosztani. Amikor Gyöngyösön a szerkezetátalakítással a kórházra jutó közfinanszírozás 40 százalékkal lett kevesebb, csak a létszám 60 százalékát tudjuk megtartani. Máskülönben csődbe megy a kórház. A magánkórházba sem utal többet a biztosító a szívbetegekre, mint máshová. A mi rendszerünket jól jellemzi, hogy míg egy átlagos intézmény 30-40 embert alkalmaz az igazgatási feladatok elvégzésére, a mi kórházainkban ezt négyen intézik.
- Sok kritika éri a céget, például Kiskunhalason...
- Ha csak a gazdasági kényszerből végrehajtott létszámleépítéseket nézzük, és megfeledkezünk arról, hogy a sürgősségi betegellátó osztály kialakítása nélkül Halas most nem lenne súlyponti kórház, népszerűtlenek lehetünk. Nem szeretnék szégyenkezni azért, mert "csak" alig több mint egymilliárdot fektettünk a kórházba, vagy "csak" 300 milliót költöttünk a működési veszteségek pótlására.
- Hogyan kerül egy kórház a holding portfóliójába?
- Általában a politika kezdeményez. Megkeresnek bennünket, mi pedig bemutatjuk, hogyan dolgozunk, mi a módszer. Korábban a politikusok direkt módon tájékozódtak ezen a piacon. Mára, úgy gondolom, a Hospinvest működési modellje elég széles körben ismert, egyre több szolgáltató próbál belépni a piacra, és ennek megfelelően mind több intézménytulajdonos ismeri fel a működtetés magánkézbe adásának előnyeit.
- Hogyan választja ki a tervezett tizenötös portfólió következő intézményét?
- Nem mi fogjuk kiválasztani, hanem önkormányzatok döntenek, hogy kiírnak pályázatot, vagy megpróbálják maguk megoldani a kórház üzemeltetését területükön. Ha lesz olyan, amely beleillik stratégiánkba, pályázunk.
- Vár, hogy egy polgármester akadjon a vonal végére?
- Nem egészen így van. Mi népszerűsítjük a tevékenységünket, aztán vagy orvos vezetők vagy kórházigazgatók megnézik a működő intézményeinket, elmondják a helyi politikusoknak: mit láttak. Ha megkeresés érkezik, próbáljuk alaposabban bemutatni a folyamatot, aztán vagy eljut az ügy a pályázatig, vagy nem.
- Egyedüli pályázók?
- Az utolsó pályázaton, amikor a ferencvárosi szakrendelő üzemeltetését akartuk megszerezni, 12 pályázó volt. Magyarországon a mi prognózisunk szerint rövid időn belül az egészségügyi szolgáltatások legalább 50 százalékát a magánszféra fogja üzemeltetni. | http://nol.hu/archivum/archiv-469452-272043 | https://web.archive.org/web/20170131070213/http://nol.hu/archivum/archiv-469452-272043 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-a-politikusok-keresnek-minket | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-29 00:00:00 | [
"Kollányi Gábor"
] | [
"HospInvest Zrt."
] | [
"Kiskunhalas"
] | [
"egészségügy"
] | [] |
3,465 | Dávid Ibolya garanciákat kér a vagyonvizsgálatokhoz | Állok a vagyonvizsgálat elé, nyilatkozta lapunknak vasárnap Dávid Ibolya. Az MDF elnöke garanciális szabályokat követel, hogy ne lehessen visszaélni az ellenőrzéssel. | http://nol.hu/archivum/archiv-469480 | https://web.archive.org/web/20231108130233/http://nol.hu/archivum/archiv-469480-272070 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/david-ibolya-garanciakat-ker-a-vagyonvizsgalatokhoz | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-29 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
|
3,466 | Civilpénzek: vagy pályázol, vagy osztod | A tisztasági csomag részeként beterjesztett, az állami támogatásokról szóló törvény "mellékhatásként" kizárná a döntés-előkészítésben részt vevő civil szervezeteket a pénzosztásból. | http://nol.hu/archivum/archiv-469485 | https://web.archive.org/web/20231025110241/http://nol.hu/archivum/archiv-469485-272075 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civilpenzek-vagy-palyazol-vagy-osztod | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-29 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"civilek",
"belföld"
] | [] |
|
3,467 | Nem jogerős ítélet Kőbánya volt szocialista alpolgármestere ellen | Vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki Kaszab Csaba vádlottat a Fővárosi Bíróság. | A közlemény nem tér ki arra, hogy Kaszab Csaba korábban milyen vezető beosztású személyként tevékenykedett, de tudható, hogy a szocialista politikus a korábbi önkormányzati ciklusban a X. kerületi önkormányzat alpolgármestere volt.
Kőbánya korábbi alpolgármesterét még szeptember 20-án, elsőfokú, nem jogerős döntésében mondta ki bűnösnek az FB. A testület két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és egyben 4,43 millió forint vagyoni előny megfizetésére kötelezte - áll a közleményben.
Két éve, szeptember végén tartottak házkutatást a kőbányai polgármesteri hivatalban, akkor a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal iratokat foglalt le.
Az egyik internetes portál akkor azt írta, hogy az ügy hátterében fiktív épületfelújítások álltak, és az el nem végzett munkák után számlákat fizettek ki.
A X. kerületi Fidesz vasárnap az MTI-nek küldött közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy Kaszab Csaba jelenleg is az MSZP kőbányai elnökségének a tagja. | http://nol.hu/archivum/archiv-469554-272132 | https://web.archive.org/web/20181009013039/http://nol.hu/archivum/archiv-469554-272132 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-jogeros-itelet-kobanya-volt-szocialista-alpolgarmestere-ellen | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-29 00:00:00 | [
"Kaszab Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
3,468 | Civil csata a pénzosztó helyekért | Az ifjú kereszténydemokraták Zuschlag-klónoktól féltik a civilek állami támogatásait. A szaktárca szerint az osztás kormányzati felelősség, a civilek bevonása jó gesztus. | - Állítsa meg végre valaki a Zuschlag-klónokat! - ezzel a címmel adott ki közleményt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ). A szervezet szerint a kormány tagjai újabb bizonytalan csapokon keresztül folyatják el az ifjúsági támogatásokat. Az IKSZ felszólítja a kormányt: vonja vissza azt a júniusi rendeletét, amellyel a százmilliós ifjúsági támogatásokról döntő testületekből kiiktatta a nagy ifjúsági szervezeteket, illetve csökkentette az egyházi delegáltak számát. Így az IKSZ szerint a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsának és annak regionális tanácsainak tevékenységébe civil oldalról "kizárólag" a Zuschlag János tevékeny közreműködésével életre hívott szervezet: a Gyermek és Ifjúsági Konferencia (GYIK) szólhat bele.
- A hallgatói érdekképviselet, a HÖOK köztestületté vált, már nem civil szervezet, ezért maradt ki. A nagycsaládosok és a két nagy ernyőszervezet
a GYIK-en keresztül továbbra is részt vesz a delegálásban - vitatta az IKSZ állításait Csizmár Gábor szociális és munkaügyi államtitkár. Az egyházak valóban vitatták a változtatást - tette hozzá Csizmár; velük abban maradtak, hogy október végéig javaslatot készítenek a tárca számára. "Nem vitatható el a kormányzattól, hogy a költségvetés elosztásának felelősségét érvényesítse" - hangsúlyozta az államtitkár, leszögezve: bevonták a civileket a döntéshozatal mechanizmusába.
A szociális és munkaügyi tárca tegnap közleményben is reagált a vádakra, amelyben kiemelték: a GYIK tagszervezetei semmiképpen sem nevezhetők "Zuschlag-klónnak", és semmi sem indokolja a több mint 200 alapító szervezet egybemosását a büntető eljárásokban esetlegesen érintett szervezetekkel.
Tény, hogy a Gyurcsány-kormány átírta az Orbán vezette kabinet idején megfogalmazott delegálási szabályokat, növelve a kormányzati befolyást a civil szervezeteknek járó öszszegek elosztásában. A két ifjúsági ernyőszervezet: a "balos" Magyit és a "jobbos" Ogyip (a szocialisták ifjúsági szervezete az előbbinek, a Fideszé az utóbbinak tagja) változatlanul delegálhat, de már nem közvetlenül, hanem az általuk alapított GYIK-en keresztül. Ez a fejlemény azonban nem új.
A két ifjúsági ernyőszervezet, a Magyit és az Ogyip másfél évtizede rivalizál, ezt zárta volna le egyesülési kísérletük. A GYIK megalakításakor, 2003 októberében sajtóhírek szerint azonban "E" betűvel jelölték meg az ellenséges szervezeteket az alakuló ülés regisztrációs listáján; körülbelül 40, többségében egyházi szervezetet be sem engedtek az ülésre, ahol még egy bombariadó is volt. A GYIK emiatt csak két hónappal később alakult meg, 282 szervezet részvételével. A Magyar Nemzet írta meg, hogy 75 résztvevő egyszerre több szervezetet is képviselt. Zuschlag János titkára, a jelenleg vele együtt előzetes letartóztatásban lévő Lados István például egyszerre hármat is. Ezért több (kimaradt, elsősorban jobboldali kötődésű) civil szervezet illegitimnek tartja a GYIK-et. | http://nol.hu/archivum/archiv-469611-272186 | https://web.archive.org/web/20231110072714/http://nol.hu/archivum/archiv-469611-272186 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civil-csata-a-penzoszto-helyekert | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-30 00:00:00 | [
"Lados István"
] | [
"Gyermek- és Ifjúsági Konferencia"
] | [] | [
"támogatás",
"protekció",
"csalás",
"civilek"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,469 | Jobbra csurranó források | A győri Fidelitas elnökének érdekeltségébe tartozó cég is kapott önkormányzati támogatást abból a keretből, amelynek sorsáról a Szijjártó Péter (Fidelitas-elnök) vezette helyi bizottság döntött. | Győrben a nyilvános pályázati- és cégadatokból az derül ki, hogy a város gazdasági, informatikai és idegenforgalmi bizottsága által az idén nyáron szétosztott pályázati keretből olyanok is részesedtek, akik valamilyen módon köthetőek a Fideszhez - annak ifjúsági szervezetéhez -, sőt magához a bírálóbizottsághoz is. A győri városi közgyűlés június végén hozta nyilvánosságra a bizottság mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló pályázati kiírását. A felosztható nyolcmillió forint sorsáról az a bizottság döntött, amelynek elnöke Szijjártó Péter fideszes országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt szóvivője, a Fidelitas elnöke. (A bizottság egyik alelnöke Fűke Géza, a Fidelitas helyi alelnöke.)
A pénz elosztására vonatkozó javaslatot a Népszabadság információja szerint a fideszes delegált Velin Csaba és Radnóti Ákos (utóbbi a Fidelitas győri elnöke) készítették el és terjesztették be. A városi önkormányzat honlapja szerint mindketten a közgyűlés gazdasági, informatikai és idegenforgalmi bizottságának tagjai, nem tagjai azonban a közgyűlésnek. A pályázati keret nyertesei között találjuk azt a Lilienthal Bt.-t, amelynek a már említett Velin Csaba a beltagja. A cég eredetileg négyszázezer forintot kapott, a pályázati értesítő szerint egy étterem "konyhatechnológiai bővítésére, informatikai fejlesztésére és az étterem teraszának bővítésére". Igaz viszont, hogy bár nyertek, pénzt végül információink szerint nem kaptak, mert a közgyűlés tiltakozására (mondván, a cég még csak nem is győri székhelyű) eltekintettek az átutalástól.
A nyertesek között találjuk a Medici Travel nevű, győri utazási társaságot is, amely kilencszázötvenezer forintot kapott iroda-korszerűsítésre és marketingtevékenységre. Ez utóbbiban Radnóti Ákos érdekelt. A városban működő Kézimosó 2006 Kft. szintén jelentős támogatáshoz jutott,
a hivatalos iratok szerint nyolcszázezer forintot kapott az autómosó fejlesztésére. A Kézimosó 2006 Kft. tagjai között Radnóti Ákos családtagjait találjuk.
Vidám percek - Szijjártó Péter Arató Gergely és Zuschlag János között 2004. április 5-én a Parlament folyósóján | http://nol.hu/archivum/archiv-469614-272189 | https://web.archive.org/web/20110510195927/http://nol.hu/archivum/archiv-469614 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jobbra-csurrano-forrasok | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-30 00:00:00 | [
"Fűke Géza",
"Radnóti Ákos",
"Szijjártó Péter",
"Velin Csaba"
] | [
"Fidelitas",
"Fidesz",
"Kézimosó 2006 Kft.",
"Lilienthal Bt.",
"Medici Travel Bt."
] | [
"Győr"
] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"informatika",
"támogatás"
] | [] |
3,470 | Két héten belül az interneten lesz a képviselők fizetése | Két héten belül felteszik az parlament honlapjára képviselők fizetését - közölte Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a házbizottság ülése után kedden. | Mandur László tájékoztatása szerint jövő héten háromnapos ülést tart a Ház.
Hétfőn döntenek az egészségbiztosítás átalakításával kapcsolatos törvénymódosítás, valamint a miniszterek és államtitkárok illetményének és juttatásainak nyilvánosságáról szóló indítvány sürgős tárgyalásba vételéről.
Zárószavazás lesz a 2006-os költségvetés végrehajtásáról, a személyi jövedelemadó egy plusz egy százalékának felajánlásáról, a kisajátításról, valamint a bányászatról szóló törvényjavaslatról. Elkezdődik a jövő évi költségvetés részletes vitája is.
Mandur László kitért arra: hétfőn várhatóan megalakul az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány működését vizsgáló parlamenti bizottság, miután a tagok túl vannak a "C" típusú átvilágításon.
Az alelnök közölte: a szerdai parlamenti nap a politikai közélet megtisztításáról szóló javaslatok tárgyalása jegyében telik. Aznap kerül napirendre az állami vezetők javadalmazásának átláthatósága, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, a képviselők összeférhetetlensége, a pártfinanszírozás átláthatóvá tétele, valamint a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatósága. Az öt szocialista kezdeményezés mellett tárgyalják a Fidesz javaslatát is a miniszterek és államtitkárok illetményének és juttatásainak nyilvánossá tételéről. Mind a hat javaslat általános vitáját lezárják szerdán. | http://nol.hu/archivum/archiv-469658-272225 | https://web.archive.org/web/20231102194331/http://nol.hu/archivum/archiv-469658-272225 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-heten-belul-az-interneten-lesz-a-kepviselok-fizetese | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-30 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"juttatás"
] | [] |
3,471 | Tárgyalni hívta a terézvárosi polgármester a civileket | A civilek a hónap végén megkapták a hatodik kerületi polgármester, Verók István tárgyalási ajánlatát. A szerződés felbontása után a kerület nyilvánvalóvá tette, hogy megpályáztatják a nagyberuházást. | Tárgyalni hívta a terézvárosi polgármester a civileket
NOL • Népszabadság Online • 2007. október 30.
Lapunk beszámolt arról, hogy feljelentette a rendőrségen a terézvárosi
önkormányzatot a "Kincsünk a piac - Hunyadi tér" elnevezésű alakulat, mert
úgy látják, hogy a kerület vezetősége nem bánik megfelelően a rá bízott
közvagyonnal. A csoport ezer aláírást gyűjtött, így tiltakozva az ellen,
hogy a Hunyadi téri csarnokot egy befektető a mostani profilt jórészt
megváltoztatva hasznosítaná, Európa Ház néven.
Arról is beszámoltunk, hogy a szóban forgó befektető október elején azt
kérte, hogy bontsák fel a piac hasznosításáról - és a Hunyadi tér
átalakításáról - szóló szindikátusi szerződést. A kerületi képviselő-
testület október 18-án bele is egyezett a szerződés felbontásába.
A civilek a hónap végén megkapták a hatodik kerületi polgármester, Verók
István tárgyalási ajánlatát. A szerződés felbontása után a kerület
nyilvánvalóvá tette, hogy megpályáztatják a nagyberuházást. Terézváros
tehát nem mondott le az Európa Házról, csak éppen új befektetőt keres
hozzá.
A civil mozgalom a tárgyalási ajánlat, a pályázat kiírása és a
nagyberuházás ellen eddig összegyűlt ezer aláírás ismeretében levelet
intézett a polgármesterhez, amelyben a maguk részéről rögzítették az
"együttműködés feltételeit."
(NOL) | http://nol.hu/archivum/archiv-469663 | https://web.archive.org/web/20231025154211/http://nol.hu/archivum/archiv-469663-272230 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/targyalni-hivta-a-terezvarosi-polgarmester-a-civileket | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-30 00:00:00 | [] | [
"Európa Ház Zrt."
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás"
] | [] |
3,472 | "Az MSZP nem vádhatóság" - Nyakó István válasza a Kaszab-ügyre | Nem lát tennivalót az MSZP szóvivője a párt kőbányai elnökségi tagja, volt alpolgármester vesztegetési ügyében született elsőfokú elmarasztaló ítélet kapcsán. Kaszab Csabát két év szabadságvesztésre ítélték. | http://nol.hu/archivum/archiv-469714 | https://web.archive.org/web/20231108184533/http://nol.hu/archivum/archiv-469714-272278 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mszp-nem-vadhatosag-nyako-istvan-valasza-a-kaszab-ugyre | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-31 00:00:00 | [
"Kaszab Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
|
3,473 | Győri pénzek - az MSZP is megszavazta a most kifogásolt támogatásokat | A szocialisták elfogult osztogatással vádolták meg a győri Fideszt, illetve a helyi gazdasági bizottság elnökét, Szijjártó Pétert (Jobbra csurranó források, október 30.). Közben kiderült, hogy valóban voltak jobbra csurgó támogatások, de azt az MSZP-sek is megszavazták. | http://nol.hu/archivum/archiv-469717 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyori-penzek-az-mszp-is-megszavazta-a-most-kifogasolt-tamogatasokat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-31 00:00:00 | [
"Kun András",
"Radnóti Ákos",
"Szijjártó Péter",
"Velin Csaba"
] | [
"KIR Kft.",
"Szenior 2003 Kft."
] | [
"Győr"
] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"informatika",
"támogatás"
] | [] |
|
3,474 | A MSZP vizsgálóbizottságot kezdeményez a "győri pénzekről" | Az MSZP győri frakciója vizsgálóbizottság felállítást kezdeményezi az önkormányzat gazdasági bizottsága által fideszes politikusok cégeinek megítélt támogatások miatt. | Németh Zoltán, a Fidesz győri alelnöke reagálásában elmondta: kezdeményezik az MSZP-SZDSZ többségű önkormányzati ciklusokban kötött beruházási, építési, üzemeltetési, tanácsadási és pályázati támogatási szerződések tüzetes átvizsgálását.
Az MSZP nem fogja hagyni, hogy Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője, a győri önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke kitérjen a személyes felelősség elől - olvasható a közleményben.
A győri szocialista frakció ezért vizsgálóbizottság felállítást kezdeményezi, amelynek feladata az önkormányzat által kötött szerződések, megállapodások, támogatások felülvizsgálata lenne.
Neupor Zsolt, az MSZP győri szervezetének elnöke kedden azt mondta, a győri önkormányzat gazdasági bizottsága, amelyet Szijjártó Péter vezet, súlyos milliókat ítélt meg fideszes politikusok és családtagjaik tulajdonában lévő cégeknek. Neupor Zsolt elmondta: a gazdasági bizottság két tagja - Radnóti Ákos, a Fidelitas győri elnöke és Velin Csaba, aki Győrben többször is elindult a választásokon a Fidesz színeiben - dolgozta ki a pályázat szempontrendszerét, amelynek alapján saját, illetve családjuk tulajdonában lévő cégek nyertek a pályázaton.
Németh Zoltán, a Fidesz győri alelnöke válaszában szánalmas és nevetséges lejáratási kísérletnek nevezte a szocialisták állításait, amelyekkel - mint mondta - Szijjártó Pétert akarják besározni.
A győri Fidesz alelnöke kitért arra, hogy ugyanezen pályázati kiírás alapján 2006-ban, még az MSZP-SZDSZ közgyűlési többség idején is kapott 500 ezer forintos támogatást a Radnóti Ákos érintettsége miatt most kifogásolt cég. Németh Zoltán ugyanakkor arról is beszélt, hogy ebben az időszakban egymillió forintot nyert a Szenior 2003 Kft., amelynek ügyvezetője a szocialisták önkormányzati képviselőjelöltje volt 2006-ban, édesapja pedig a gazdaság bizottság tagja. Szintén - 600 ezer forintot - nyert a KIR Kft., amelynek ügyvezetője a szocialista képviselő Kun András fia - tette hozzá.
Az MSZP győri szervezete szerdai közleményében a KIR Kft.-nek megítélt támogatás kapcsán azt írta, a támogatások megítélése és jóváhagyása nem tarozott Kun András hatáskörébe, sőt, a megítélt 600 ezer forintot sem vette fel a cég.
A győri szocialisták szerint az is tény, hogy a Senior 2003 Kft. ügyvezetőjének édesapja 2002 és 2006 között tagja volt a gazdasági bizottságnak, de a támogatásokat nem ez a bizottság osztotta el, hanem a jobboldali többségű idegenforgalmi bizottság.
A Fidesz győri alelnöke, Németh Zoltán reagálásában az MTI-vel közölte: a korábbi MSZP-SZDSZ többségű önkormányzati ciklusokban, 1994 és 2006 között több szocialista érintettségű cégnek is nagy összegű támogatásokat ítéltek meg, ezért kezdeményezik az akkor kötött beruházási, építési, üzemeltetési, tanácsadási és pályázati támogatási szerződések tüzetes átvizsgálását.
A közleményből kiderül, hogy a Fidesz győri szervezete a vizsgálat által feltárt esetleges jogsértések ügyében haladéktalanul az illetékes hatóságokhoz fordul és megteszi a szükséges feljelentéseket. Németh Zoltán hangsúlyozta: az MSZP által kifogásolt mostani döntéseket a győri önkormányzat gazdasági bizottságának MSZP-s tagjai kétszer is megszavazták. | http://nol.hu/archivum/archiv-469821-272369 | https://web.archive.org/web/20170213111403/http://nol.hu/archivum/archiv-469821-272369 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mszp-vizsgalobizottsagot-kezdemenyez-a-gyori-penzekrol | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-31 00:00:00 | [
"Kun András",
"Radnóti Ákos",
"Szijjártó Péter",
"Velin Csaba"
] | [
"Fidesz",
"KIR Kft.",
"MSZP",
"Szenior 2003 Kft."
] | [
"Győr"
] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"informatika",
"támogatás"
] | [] |
3,475 | Győr: vizsgálat és vizsgálat | Az MSZP győri frakciója vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az önkormányzat gazdasági bizottsága által fideszes politikusok cégeinek megítélt támogatások miatt. | Az ügy előzménye, hogy Neupor Zsolt, az MSZP győri szervezetének elnöke kedden azt mondta: a győri önkormányzat Szijjártó vezette gazdasági bizottsága súlyos milliókat ítélt meg fideszes politikusok és családtagjaik tulajdonában lévő cégeknek.
Mindezt a Fidesz győri alelnöke visszautasította, s lejáratási kísérletnek nevezte. Németh Zoltán fölhívta a figyelmet arra, hogy a kifogásolt döntéseket szocialisták is megszavazták. Elmondta ugyanakkor, hogy egymillió forintot nyert például az a Szenior 2003 Kft., amelynek ügyvezetője a szocialisták önkormányzati képviselőjelöltje volt 2006-ban. Hatszázezer forintot nyert az a KIR Kft. is, amelynek ügyvezetője a szocialista képviselő Kun András fia. A győri MSZP-szervezet szerint viszont a támogatások megítélése és jóváhagyása nem tartozott Kun András hatáskörébe, sőt, a megítélt 600 ezer forintot sem vette fel a cég.
Németh Zoltán azt is közölte, hogy a korábbi, MSZP-SZDSZ többségű önkormányzati ciklusokban, 1994 és 2006 között több szocialista érintettségű cégnek is nagy összegű támogatásokat ítéltek meg, ezért kezdeményezik az akkor kötött beruházási, építési, üzemeltetési, tanácsadási és pályázati-támogatási szerződések tüzetes átvizsgálását. A Fidesz győri szervezete a vizsgálat által feltárt esetleges jogsértések ügyében haladéktalanul az illetékes hatóságokhoz fordul, és megteszi a szükséges feljelentéseket. | http://nol.hu/archivum/archiv-469899-272436 | https://web.archive.org/web/20170210093701/http://nol.hu/archivum/archiv-469899-272436 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyor-vizsgalat-es-vizsgalat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-02 00:00:00 | [
"Kun András",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Fidesz",
"KIR Kft.",
"MSZP",
"Szenior 2003 Kft."
] | [
"Győr"
] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"informatika",
"támogatás"
] | [] |
3,476 | Földharcban a Magosz | Éles vitába keveredett a Magosz és az agrártárca néhány újfehértói parcella eladása miatt. Vizsgálat helyett a minisztérium magyarázkodik. | http://nol.hu/archivum/archiv-469193 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foldharcban-a-magosz | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-05 00:00:00 | [
"Gőgös Zoltán"
] | [
"Agro-City Zrt.",
"Földművelésügyi Minisztérium"
] | [
"Újfehértó"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"mezőgazdaság"
] | [] |
|
3,477 | Nem csitul a Kaszab-ügy | Lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról Kaszab Csaba, akit korábban első fokon két év börtönbüntetésre ítélt vesztegetésért a Fővárosi Bíróság - adta hírül a Magyar Nemzet. | Nem csitul a Kaszab-ügy
Lemondott a vesztegetésért elítélt képviselő
Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2007. november 2.
Lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról Kaszab Csaba, akit korábban
első fokon két év börtönbüntetésre ítélt vesztegetésért a Fővárosi Bíróság
- adta hírül a Magyar Nemzet.
Kőbánya volt szocialista alpolgármesterét - aki a három évvel ezelőtti
fiktív kerületi tagtoborzási ügyben is főszereplő volt - vezető beosztású
hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett
vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek, még szeptember 20-án a Fővárosi
Bíróság. Az ügyben a nyomozást egy, az önkormányzattal és az
alpolgármesterrel kapcsolatban álló építési vállalkozó feljelentése alapján
rendelte el az ügyészség. A vállalkozó ugyanis azt állította: cége éveken
át csak úgy juthatott önkormányzati megbízásokhoz, hogy a megbízási díj egy
részét egy helyi vezető érdekeltségébe tartozó vállalkozás számlájára
kellett átutalnia.
Kaszab az ítélet meghozatala után először helyi frakcióvezetői posztjáról
mondott le, majd e hét elején a X. kerületi önkormányzati mandátumától is
megvált.
Csicsay Claudis Iván, a kőbányai önkormányzat MSZP-frakciójának vezetője az
önkormányzat szerdai, rendkívüli közgyűlésén jelentette be Kaszab döntését,
ugyanakkor hangsúlyozta: a szocialisták továbbra is az ártatlanság vélelmét
hangoztatják az ügy kapcsán.
Emlékeztetőül: a szocialista politikus neve 2005 tavaszán, a Kőbányán
kirobbant MSZP-párttagtoborzó botránnyal kapcsolatban vált szélesebb körben
ismertté. Többen azzal vádolták, hogy - a belső hatalmi küzdelmek miatt -
hozzá lojális, de fiktív tagokkal duzzasztotta fel a kerületi
pártszervezetet. Információk szerint Kaszab - Novák Gyula jelenlegi
kerületi elnökkel együtt - duzzasztotta 1500-ra a kerületi MSZP
taglétszámát.
Benedek Györgyné, a X. kerületi MSZP volt alelnöke az egyik kereskedelmi
rádiónak azt mondta: levélben tájékoztatták a legfelsőbb pártvezetést az
esetről. Észrevételeikre Gyurcsány Ferenc akkor azt válaszolta, hogy az ügy
nem az ő kompetenciája, Hiller István akkori pártelnök pedig tagrevíziót
ígért. A szocialista párt kőbányai szervezetének egy másik volt tagja,
Pálfy András ugyancsak a rádiónak nyilatkozva mindezt megerősítve úgy
fogalmazott: hiába tudták papírokkal alátámasztani a fiktív tagtoborzást,
mégis őket tanácsolták el a pártból. | http://nol.hu/archivum/archiv-469916 | https://web.archive.org/web/20231104181716/http://nol.hu/archivum/archiv-469916-272453 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-csitul-a-kaszab-ugy | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-02 00:00:00 | [
"Kaszab Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"vesztegetés",
"építőipar"
] | [] |
3,478 | Pénzmosással, korrupcióval, visszaéléssel vádolják a korrupt minisztert Makaoban | A BBC hétfő délelőtti jelentése szerint Makaóban megkezdődött a Kínához 1999-ben visszatért egykori portugál gyarmat története legnagyobb szabású korrupciós ügyének bírósági tárgyalása.
| A BBC hétfő délelőtti jelentése szerint Makaóban megkezdődött a Kínához 1999-ben visszatért egykori portugál gyarmat története legnagyobb szabású korrupciós ügyének bírósági tárgyalása.
Egy volt közlekedési és közmunkaügyi minisztert, Ao Man-longot állították bíróság elé azzal a váddal, hogy 100 millió dollár összegben fogadott el kenőpénzeket. Ha a bíróság bűnösnek találja, akár 25 évi börtönbüntetésre is ítélhetik. Ao hét éven felügyelte a Makaóban folyó óriási építkezéseket. Tavaly decemberben tartóztatták le, majd megvádolták többek között pénzmosással, kenőpénzek elfogadásával és a hatalommal való visszaéléssel. | https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/penzmosassal-korrupcioval-visszaelessel-vadoljak-a-korrupt-minisztert-makaoban | https://web.archive.org/web/20231227164328/https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/penzmosassal-korrupcioval-visszaelessel-vadoljak-a-korrupt-minisztert-makaoban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/penzmosassal-korrupcioval-visszaelessel-vadoljak-a-korrupt-minisztert-makaoban | Világgazdaság | world-news | 2007-11-05 00:00:00 | [] | [] | [
"Kína"
] | [] | [] |
3,479 | Nyilvános a hétpecsétes Microsoft-titok | Véget érhet a Microsoft magyarországi monopóliuma az állami szektorban. A gazdasági tárca azt tervezi, szakít a 2001 óta működő egyeduralommal, és versenytársat is beenged a több százezer licencet igénylő oktatásiszoftver-piacra. | 2008 márciusában jár le a Microsoft-termékek bérleti szerződése, amelyet legutóbb 2004-ben hosszabbított meg a magyar állam három évre. A szoftverpiacon megindult a helyezkedés, hogy megtörjék az MS egyeduralkodói pozícióját, amelyet már az évtized elején kibrusztolt magának.
Az Index információi szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban úgy döntöttek, nem hosszabbítják meg változatlan formában - nagyjából úgy, ahogy 2001-ből örökölték - az MS oktatási intézmények szoftverlicencjogokra vonatkozó szerződéseit. A felső- és középfokú intézményekre vonatkozó Campus és az általános iskolákra szabott School Agreement alapján az informatikai tárca, majd jogutódja, a GKM 20,5 millió eurót, azaz 5,1 milliárd forintot fizetett három magyar disztribútoron keresztül az európai ügyleteket intéző Microsoft Ireland számlájára. A minisztériumban azt vették tervbe, hogy jövőre versenytárs is megjelenhet az oktatási intézményekben saját szoftvereivel.
A Microsoft teljes kiszorításnak is vannak szószólói. Úgy tudjuk, a Gyurcsány Ferenc asztalára került egyik javaslat azzal próbálta meggyőzni a miniszterelnököt, hogy a nyílt forráskódú szoftverek beengedésével radikálisan lehetne faragni a szoftverjogdíjakra fordított milliárdos költségvetési tételből. A hirtelen váltást a lobbikörökön kívül az akadályozza, hogy az Orbán-kormány idején kidolgozott megállapodásokkal az állam, így a tényleges felhasználók, a diákok és a tanárok sem váltak tulajdonososává a Microsoft termékeinek. Ha lejár a licencszerződés, az összes gimnáziumban vagy egyetemen a 2001-es megállapodás előtti helyzet reprodukálódik, vagyis a diákok és a tanárok nagy része illegális szoftverfelhasználóvá válik.
A GKM vélhetően tárgyalási belépőként a napokban közzétette a Microsofttal és hazai eladóival kötött hat szerződést. A megállapodások nyilvánosságra hozatalát a Társaság a Szabadságjogokért már több mint egy éve kérte a minisztériumtól, de eddig a liberális vezetésű tárca ugyanúgy ellenállt, mint elődei, jóllehet a Microsofttal létrejött fizetési konstrukcióról szakmai körökben is vadabbnál vadabb legendák születtek. Ezeket erősítette, hogy a 2002-es kormányváltás előtt a szocialisták olyan gyanúsnak találták az üzletet, hogy parlamenti interpelláció is született az ügyben. 2004-ben azonban a Medgyessy-kormány meghosszabbította a kontraktust, majd három évre újabb megállapodást írtak alá.
Az Üvegzseb rovatban nyilvánossá tett dokumentumok alapján az derült ki, hogy az euróban kötött jogdíjmegállapodások alapján a már megszűnt informatikai tárca és a GKM a Rufusz Computer Kft.-nek, a Számalknak és a Minor Rendszerház Rt.-nek fizetett összesen 10, illetve 5,3-5,3 millió eurót a "desktop"-nak titulált termékcsomagokért. A Rufusztól ezért az összegért 252 ezer darabot rendeltek, két másik vállalkozástól pedig fejenként 65 ezret. Tehát összesen 382 ezret, forintban mintegy 5,1 milliárdért.
A 2001-ben kimunkált szerződés, amelyhez az akkoriban jelentős mértékben elterjedt illegális szoftverek adták a hátteret, a legkevésbé sem az oktatásban használt gépek számát vette alapul a lekötött licencek számának kialkudásakor. A most lejáró szerződés is közel kétszer annyit szoftver használatára jogosítja fel a magyar közoktatást, mint ahány gép ott található. Az alapelgondolás, amely lényegében megmentette az országot a Microsoft haragjától, az volt, hogy a leendő használókat becsülték meg, tanárokat, diákokat, és azt is lehetővé tették, hogy az iskolán kívül is igénybe vehessék a programokat. Az Index információi szerint azonban a valós használók száma, vagyis a darabra mérhető szoftverlehívások mennyisége nem befolyásolta a középtávra kötött üzletet.
A Microsoft az oktatási intézményeken kívül jelen van az államigazgatási intézmények és az önkormányzatok pc-in is. Bár felmerült olyan elképzelés is, hogy vonják össze egyetlen közbeszerzéssé az állam szoftverbizniszeit, arról továbbra sincs pontos adat, hogy a statisztikai hivatal szerint 2005-ben mintegy 230 ezer gépet üzemeltető szektor jogdíjaira mekkora összeg áramlik Írországba. | https://index.hu/gazdasag/magyar/msvskok11/ | https://web.archive.org/web/20210413021042/https://index.hu/gazdasag/magyar/msvskok11/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyilvanos-a-hetpecsetes-microsoft-titok | Index | hungarian-news | 2007-11-05 00:00:00 | [] | [
"Gazdasági Minisztérium",
"Informatikai Minisztérium",
"Microsoft Magyarország Kft.",
"Minor Rendszerház Rt.",
"Rufusz Computer Kft.",
"Számalk Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"informatika",
"átláthatóság"
] | [] |
3,480 | Háromszázezret kért a rendőr | Megszüntették a szolgálati viszonyát egy budaörsi rendőrnek, mert bírságolás helyett saját zsebre dolgozott. | A rendőr a pénzt november 5-én este, az autós lakásán vette volna át. A sofőr azonban bejelentést tett a rendőrségen, így a lakásra érkező rendőrt a kollégái elfogták, mondta a Független Hírügynökségnek Galuska László, budaörsi rendőrkapitány.
A rendőr őrmestert őrizetbe vették és azonnal megszüntették a szolgálati viszonyát, ellene a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség folytatja az eljárást.
A budaörsi őrmester október 7-én állította meg az autóst. Több szabálytalanságot talált a kocsi műszaki állapotában, ezért háromszázezer forintot kért, hogy ne büntesse meg a sofőrt.
A büntetések egyébként, amiket a sofőr a szabálytalanságok miatt kaphatott volna, meg sem közelítik a 300 ezer forintot és a büntetés nem járt volna a jogosítvány bevonásával sem. | https://index.hu/bulvar/rend7818/ | https://web.archive.org/web/20201021165804/https://index.hu/bulvar/rend7818/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/haromszazezret-kert-a-rendor | Index | hungarian-news | 2007-11-06 00:00:00 | [] | [
"Rendőrség"
] | [
"Budaörs"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
3,481 | "Behálóztak mindent" - a Gripen-sztori | Zöld utat kaptak mindenhová, sorra keresték fel a képviselőket, katonákat azok a lobbisták, akik a több kormánycikluson keresztül húzódó vadászrepülőgép-beszerzés idején Magyarországon tevékenykedtek - ahogy az ügyet közelről ismerő egyik politikus az [origo]-nak fogalmazott: hihetetlenül nyomultak. | Zöld utat kaptak mindenhová, sorra keresték fel a képviselőket, katonákat azok a lobbisták, akik a több kormánycikluson keresztül húzódó vadászrepülőgép-beszerzés idején Magyarországon tevékenykedtek - ahogy az ügyet közelről ismerő egyik politikus az [origo]-nak fogalmazott: hihetetlenül nyomultak. Kideríthetetlen, munkájuknak mennyi köze van a legnagyobb hadi tender meglepő fordulataihoz: az Orbán-kormány döntéséhez a közös NATO-műveletekre alkalmatlan Gripenek bérléséről vagy ahhoz, hogy a Medgyessy-kormány - miután nem tudott kifarolni a szerződésből - milliárdokkal növelte a megrendelés értékét. Az biztos, hogy egész világon csak négy ország hadseregének kellett a Gripen.
Orbán Viktor miniszterelnök általában a fontosabb döntések alkalmával jelent meg a nemzetbiztonsági kabinet ülésén, 2001. szeptember 10-én eljött. "Sorra hangzottak el a vélemények a különféle vadászrepülőgépekről, a honvédelmi tárca - ahogy azt mindenki várta - az F-16-os vásárlása felé hajlott. Azután a kormányfő szünetet kért, és a kisgazdapárti honvédelmi minisztert, Szabó Jánost hátrahagyva, félrevonult Varga Mihály pénzügy-, Matolcsy György gazdasági és Pintér Sándor belügyminiszterrel" - így emlékezett vissza az ülés több résztvevője arra, mi történt a kabinet szeptember 10-i ülésén. Simicskó István, a Fidesz akkori nemzetbiztonsági államtitkára szerint Orbán ezután elment, az ülés folytatódott, majd Pintér Sándor belügyminiszter, a kabinet elnöke bejelentette: a Gripenek bérlésére vonatkozó svéd ajánlatot fogadja el a kormány. "Óriási csönd lett, amikor kimondták a győztes nevét" - emlékezett egy jelenlegi kormánypárti politikus, aki állította, szintén jelen volt. Az ülésről nem készült jegyzőkönyv, mindössze a határozatokat rögzítették egy összefoglalóba, amelybe viszont hiába szerettünk volna belenézni, mert titkosították - közölte a Kormányszóvivői Iroda.
Váratlan döntés, drága változtatás
Az abszolút esélyesnek tartott amerikai Harci Sólyom - F-16 Fighting Falcon - mellett teljesen váratlanul húzott el és ért célba a svéd griffmadár (ezt jelenti a Gripen), pedig további alternatívaként ott volt az oroszoktól államadósságuk fejében kapott MIG-29-esek modernizálása is. A döntés meglepetésszerűségét jól mutatja, hogy a legjelentősebb, repüléssel foglalkozó magazin a bejelentés napján jelent meg, címlapján egy F-16-ossal. Egy magát megnevezni nem kívánó, a részben svéd céget közelről ismerő forrásunk szerint még maga a gyártó, a Saab sem akarta elhinni győzelmét, a svéd központ kétszer is írásbeli megerősítést kért magyarországi irodájától.
Harcászati-technikai szempontból egyértelműen a használt, 17-18 éves F-16-osok vásárlása tűnt a legideálisabb lépésnek - ez derül ki a témában megjelent számtalan tanulmányból, szakcikkből, ahogy azt több politikus és katonai szakember utólag is megerősítette az [origo]-nak. Köztük Kositzky Attila, aki ekkor a légierő vezérkari főnöke volt, és valamennyi, a tenderen elinduló gyártó gépét tesztelte, így a két fő vetélytárs mellett a francia Mirage-zsal és az F-18-assal is repült.
Sokan már eleve kételkedtek abban is, hogy le kell-e cserélni a döntés idején alig hétéves MiG-29-eseket. Az orosz gépek 2014-ig repülhettek volna, megvolt hozzájuk a megfelelő földi támogató rendszer, modernizálásuk pedig milliárdokkal kevesebbe került volna, mint a Gripen-bérlet. A magyar kormány végül mégis aláírta a svéd-angol partnerrel a bérleti megállapodást, amelynek értelmében tizennégy Gripen JAS 39A/B típusú vadászrepülőt bérelt tíz évre 108 milliárd forintért. Simicskó szerint a döntésnél a harcászati szempontokon mellett legalább annyira számítottak a gazdasági megfontolások is: a svéd fél vállalta a megrendelés összegének 110 százalékát kitevő ellentételezést. Az egyik nevének elhallgatását kérő, akkori fideszes politikus hozzátette: a pártpolitikai mérlegelés is sokat nyomott a latba, hiszen a Lockheedhoz kapcsolódó botrány komoly károkat okozott az akkori kormánypártnak, ez is rontott az F-16-os esélyein.
Sikertelenül próbáltunk kifarolni
2003 februárjában a Medgyessy-kormány módosította az eredeti szerződést: az új megállapodás szövetségi műveletekben való együttműködésre alkalmas, fejlettebb típusú Gripenekről szólt, amelyek immár 210 milliárd forint fejében végül magyar tulajdonba is kerülnek. A program kiterjesztésének egyik sokat hangoztatott indoka az volt, hogy ezek a fejlettebb harcászati eszközökkel és levegőbeli utántöltési képességgel rendelkező gépek nemcsak a hazai légtérben alkalmazhatók, hanem egy háborús konfliktus esetén részt tudnak venni szövetségi hadműveletekben.
Az akkori kormányzat biztonságpolitikusainak álláspontját tükröző szakmai anyagok jelenleg is hozzáférhetők a Honvédelmi Minisztérium honlapján. Ezek szerint NATO-tagként még az ország saját területének védelmét is csak közös műveletekkel lehet biztosítani, ezért az együttműködésre képtelen gépek légterünk védelmére sem elegendőek. Vagyis elhibázottnak tartották, hogy az Orbán-kormány választása egy olyan típusra esett, amelyek korlátozottan és kizárólag a hazai légtérben képesek ellátni a légvédelmi feladatokat. Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter az [origo]-nak utólag azt mondta: a Medgyessy-kormány megpróbált kiszállni a szerződésből, de nem lehetett meglépni, mert ennek - Juhász emlékei és a honvédelmi tárca adatai szerint - 60 milliárd forint lett volna az ára. Maradt a megállapodás módosítása, de így legalább magyar tulajdonba kerültek a gépek - tette hozzá Juhász.
Nézegessen még több képet a Gripenekről és a tender idejéből!
Februárban borítottak
A sok, máig megválaszolatlan kérdés ellenére valószínűleg nem került volna elő újra a magyar repülőgéptender ügye, ha 2007. februárban a svéd közszolgálati televízió, a Sveriges Television (SVT) nem tűz műsorára egy riportfilmet, amely a korrupció gyanúját vetette fel a Saab magyar és cseh megrendeléseivel kapcsolatban. Először itt merült fel egy magyar származású osztrák főnemes, Alfons Mensdorff-Pouilly neve is, akinek a riport szerint kétmilliárd forintnak megfelelő összeg üthette a markát, amiért egyengette a Gripenek útját közép-kelet-európai tendereken. A grófot az [origo] többször megkereste, azonban közvetlen munkatársain nem jutottunk túl, így nem tudtuk megkérdezni tőle azt sem, mit gondol a vele szemben megfogalmazott vádakról.
Svédországban nyomozás indult a Gripenek miatt, Ausztriában, Csehországban újra elővették régebbi hadibeszerzések ügyét, Magyarországon pedig nyáron parlamenti vizsgálóbizottságot állítottak fel, hogy utánajárjon a több százmilliárdos repülőgép tender jogszerűségét megkérdőjelező állításoknak. A magyar bizottság korrupciós kérdésekkel nem foglalkozott. Pedig szeptember 11-én Christer van der Kwast svéd főügyész bejelentette: a szálak Magyarországra is elvezetnek, ezért kiterjesztik a nyomozást a Saab és svéd cégben résztulajdonos brit hadióriás, a BAE Systems magyarországi üzleti tevékenységére is. A bizottság működését ugyan október 15-ig meghosszabbították, de a határidő észrevétlenül telt el, és mostanáig a kormány sem tárta a nyilvánosság elé munkájának eredményét. | https://www.origo.hu/itthon/2007/10/oriasi-lobbi-zajlott-a-magyar-vadaszrepulotender-idoszakaban | https://web.archive.org/web/20220625082402/https://www.origo.hu/itthon/20071027-oriasi-lobbi-zajlott-a-magyar-vadaszrepulotender-idoszakaban.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/behaloztak-mindent-a-gripen-sztori | Origo | hungarian-news | 2007-10-30 00:00:00 | [
"Matolcsy György",
"Medgyessy Péter",
"Mensdorff-Pouilly Alfons",
"Orbán Viktor",
"Pintér Sándor",
"Varga Mihály"
] | [
"BAE Systems-SAAB",
"Fidesz",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"MSZP"
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
3,482 | 300 ezerért eltekintett volna a rendőr | 300 ezer forintot kért egy rendőr az ellenőrzött személytől azért, hogy elálljon a szabálysértési feljelentéstől – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség a Pest Megyei RFK Kommunikációs Irodájától.
| Október 7-én a Budaörsi Rendőrkapitányság egyik járőre Biatorbágy belterületén állította meg egy helyi lakos autóját, majd közölte a sofőrrel, hogy bizonyos ellenszolgáltatás fejében eláll a szabálysértési feljelentéstől. Az ellentételezés, 300 ezer forint átadásával kapcsolatban egy későbbi időpontban állapodtak meg.
Az átadásra 2007. november 5-én este került sor a sértett lakásán, ahol a rendőr őrmestert a kollégái elfogták. Az állományilletékes parancsnok azonnali hatállyal megszüntette a rendőr őrmester szolgálati viszonyát. A további eljárást a Pest Vidéki Nyomozó Ügyészség folytatja. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/300-ezerert-eltekintett-volna-a-rendor | https://web.archive.org/web/20071109012915/http://www.mno.hu/portal/526119 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/300-ezerert-eltekintett-volna-a-rendor | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-06 00:00:00 | [] | [
"Rendőrség"
] | [
"Pest megye"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
3,483 | Gyurcsány tudott a kőbányai szocialista mutyiról? | Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint Gyurcsány Ferenc és az MSZP más vezető politikusai is tudtak a kőbányai szocialisták korrupciós pártszervezéséről. | 2007.11.06. 11:19
Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint Gyurcsány Ferenc és az MSZP más vezető politikusai is tudtak a kőbányai szocialisták korrupciós pártszervezéséről.
Az ellenzéki politikus keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, Kaszab Csaba kőbányai MSZP-s frakcióvezető elsőfokú bírósági ítéletével és lemondásával még nem fejeződött be a kőbányai korrupciós botrány, ugyanis ez csak a jéghegy csúcsa, százával voltak hasonló ügyek.
Révész Máriusz a tájékoztatón bemutatta az elégedetlen helyi szocialisták Gyurcsány Ferencnek címzett 2005. márciusi e-mailjét és a Hiller Istvánnak 2004 végén és 2005 elején küldött leveleket, amelyekben a helyzet megoldását kérik a pártvezetéstől.
Ez bizonyítja, hogy az MSZP legfelső szintjén mindent tudtak a kőbányai szervezetben zajló kétes ügyekről, mégsem tettek semmit – közölte Révész Máriusz. Kérdésre válaszolva azt mondta, a dokumentumokat az elégedetlen kőbányai szocialista képviselők juttatták el a Fideszhez, miután már nem láttak más lehetőséget.
Révész Máriusz megjegyezte: Gyurcsány Ferenc és az MSZP vezetői nemcsak ahhoz járultak hozzá, hogy az eljárás alatt álló Kaszab Csaba elinduljon a 2006-os önkormányzati választáson, de még azt is elfogadták, hogy a korrupciós pártszervezés felelősei döntsenek a képviselőjelöltekről. Mint mondta, az Országgyűlés szerdán kezd vitázni a közélet tisztaságával kapcsolatos javaslatokról, azonban felvetődik a kérdés, hogy ezek után mennyire hiteles Gyurcsány Ferenc korrupció elleni harca, amikor évekig eltűrte, sőt, hallgatólagosan támogatta a korrupt pártszervezést. Gyurcsány Ferencnek nem a képviselő polgármestereket kellene korrupcióval gyanúsítania, hanem Kőbányát kellene megtisztítani a korrupt szocialistáktól – tette hozzá Révész Máriusz. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/gyurcsany-tudott-a-kobanyai-szocialista-mutyirol | https://web.archive.org/web/20071109012920/http://www.mno.hu/portal/526126 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-tudott-a-kobanyai-szocialista-mutyirol | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-06 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Hiller István",
"Kaszab Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [] | [] |
3,484 | Fidesz: Gyurcsány is tudott a kőbányai MSZP dolgairól | Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint Gyurcsány Ferenc és az MSZP más vezető politikusai is tudtak a kőbányai szocialisták korrupciós pártszervezéséről. | Fidesz: Gyurcsány is tudott a kőbányai MSZP dolgairól
NOL • Népszabadság Online • 2007. november 6.
Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint Gyurcsány Ferenc
és az MSZP más vezető politikusai is tudtak a kőbányai szocialisták
korrupciós pártszervezéséről.
Az ellenzéki politikus keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta,
Kaszab Csaba kőbányai MSZP-frakcióvezető első fokú bírósági ítéletével és
lemondásával még nem fejeződött be a kőbányai korrupciós botrány, ugyanis
ez csak a jéghegy csúcsa, százával voltak hasonló ügyek.
Révész Máriusz a tájékoztatón bemutatta az elégedetlen helyi szocialisták
Gyurcsány Ferencnek címzett 2005. márciusi e-mailjét, és a Hiller Istvánnak
2004. végén és 2005. elején küldött leveleket, amelyekben a helyzet
megoldását kérik a pártvezetéstől. Ez bizonyítja, hogy az MSZP legfelső
szintjén mindent tudtak a kőbányai szervezetben zajló kétes ügyekről,
mégsem tettek semmit - közölte Révész Máriusz. Kérdésre válaszolva azt
mondta, a dokumentumokat az elégedetlen kőbányai szocialista képviselők
juttatták el a Fideszhez, miután már nem láttak más lehetőséget. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-470370 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-gyurcsany-is-tudott-a-kobanyai-mszp-dolgairol | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-06 00:00:00 | [
"Kaszab Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
3,485 | Családi utazás Afganisztánba | A férje is elkísérte afganisztáni hivatalos látogatására Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az útitárs nem fizetett a külföldi látogatásért, igaz, a szervezők azt állítják: kinntartózkodása nem is jelentett többletköltséget. | 2007.11.06. 05:00
A férje is elkísérte afganisztáni hivatalos látogatására Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az útitárs nem fizetett a külföldi látogatásért, igaz, a szervezők azt állítják: kinntartózkodása nem is jelentett többletköltséget.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a férjét, Papp Valtert is magával vitte arra a hivatalos útjára, amelyet a háborús övezetnek számító Afganisztánban tett Szekeres Imre honvédelmi miniszter társaságában – tudta meg lapunk. A magyar katonai missziók történetében példátlan, hogy egy miniszter életének párját is elutaztatja magával egy katonai műveleti területre. Ezek a látogatások ugyanis a biztonsági intézkedések és az előzetes felderítés miatt annál költségesebbek és veszélyesebbek, minél nagyobb a létszám. Az egészségügyi miniszter ráadásul Afganisztánban katonai helikopterrel közlekedett, amelyet a kiemelt védelmet igénylő vizit miatt ki kellett venni a szolgálatból, elhalasztva az esetleges hadműveleti feladatokat. Információink szerint a katonák egyébként is gondterhelten fogadták a teljes védőfelszerelést igénylő térségben rózsaszín retiküllel kószáló Horváth Ágnest, akivel nehéz volt feltűnés nélkül közlekedni a tálib merénylők által egyre gyakrabban veszélyeztetett Baglan tartományban. A miniszter asszony több eseményen is részt vett, tárgyalt például az afgán közegészségügyi tárca és a nőügyi minisztérium vezetőjével, illetve letette egy magyar pénzből építendő egészségközpont alapkövét is. Emlékezetes, a magyar tartományi újjáépítési csoport táborát a miniszteri látogatás idején rakétatámadás érte. A merényletet akkor követték el, amikor a miniszterek már nem tartózkodtak a táborban. A Puli-Humriban működő bázis parancsnoka szerint az akció bosszú volt egy korábbi rendőrségi beavatkozás miatt, de az sem kizárt, hogy a tábort kívánták veszélyeztetni, ahol feltűnően sok volt a mozgás a kiemelt vendégek érkezésekor.
(Részletek a Magyar Nemzet 2007. november 6-i számában)
Haraszti–Zivkovics | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/csaladi-utazas-afganisztanba | https://web.archive.org/web/20071109012854/http://www.mno.hu/portal/526028 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csaladi-utazas-afganisztanba | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-06 00:00:00 | [
"Horváth Ágnes",
"Papp Valter"
] | [] | [] | [
"rokonok"
] | [] |
3,486 | Gyurcsány asztalán a nyilvános Gripen-jelentés | Véglegesítették és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök asztalára tették az úgynevezett Gripen-bizottság jelentésének nyilvános verzióját - tudta meg a Népszabadság. | Gyurcsány asztalán a nyilvános Gripen-jelentés
Népszabadság • Munkatársunktól • 2007. november 6.
Véglegesítették és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök asztalára tették az
úgynevezett Gripen-bizottság jelentésének nyilvános verzióját - tudta meg a
Népszabadság. Információink szerint a dokumentum alig néhány oldallal
rövidebb csak a titkosított verziónál, de kormányközeli forrásaink szerint
a jelentés így sem tartalmaz különösebben új és érdemi információkat. Volt
olyan forrásunk is, aki az egész bizottság munkáját fölöslegesnek nevezte.
Ez nyilván csak a jelentés nyilvánosságra hozatala után derülhet ki, erre,
úgy tudjuk, a következő napokban sor kerülhet.
A Gripen-bizottság mandátuma szeptember 15-ig szólt, de a testület kérésére
a határidőt október 15-ig meghosszabbították. A Gripen-vadászgépek
bérletéről szóló eredeti szerződést még az Orbán-kormány kötötte 2001-ben
Svédországgal. A módosított szerződést 2003-ban írták alá. A Fidesz-kormány
döntését többen értetlenül fogadták, a Gripen-beszerzéseket pedig
nemzetközi szinten is korrupciós gyanú lengi körül, miután a svéd
államügyész vizsgálatot folytat a hasonló szerződések kapcsán, a
vizsgálatot pedig hazánkra is kiterjesztette. Hozzá kell tenni, hogy a
hazai beszerzés kapcsán egyelőre nem merült fel bűncselekmény gyanúja. (Sz.
T. L.) | http://www.nol.hu/cikk/470333/ | https://web.archive.org/web/20080116022912/http://www.nol.hu/cikk/470333/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-asztalan-a-nyilvanos-gripen-jelentes | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-06 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
3,487 | Megválasztották az Egymásért-ügyet vizsgáló képviselőket | Demeter Ervin (Fidesz) lesz az elnöke és Tóth Károly (MSZP) az alelnöke annak a vizsgálóbizottságnak, amely az Egymásért Egy-Másért Alapítvány NBH-s kötődéseit kutatja majd. | Az eredményeket Szilvásy György kancelláriaminiszternek terjesztik fel, ő jogosult arról dönteni, hogy a vizsgálat mely részét titkosítják.
Demeter Ervin (Fidesz) lesz az elnöke és Tóth Károly (MSZP) az alelnöke annak a vizsgálóbizottságnak, amely az Egymásért Egy-Másért Alapítvány NBH-s kötődéseit kutatja majd. A vizsgálóbizottságnak öt kormánypárti és öt ellenzéki tagja lesz. Megalakulását fideszes képviselők kezdeményezték.
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány vezetőit áprilisban helyezték előzetes letartóztatásba áfa-csalás gyanúja miatt. Kiderült, hogy az alapítvány több munkatársa a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) vezető beosztásban dolgozott. Ezért a Fidesz szerint elképzelhető, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentett az alapítvány működése. Az alapítvány a távol-keletről ételeket importált, adománynak feltüntetve, így nem fizetett az áru után áfát. A gyanú szerint valójában nem rászorulóknak ajándékozták, hanem eladtak a behozott ételeket. | https://index.hu/belfold/hirek/332469/ | https://web.archive.org/web/20201021164143/https://index.hu/belfold/hirek/332469/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvalasztottak-az-egymasert-ugyet-vizsgalo-kepviseloket | Index | hungarian-news | 2007-11-05 00:00:00 | [] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
3,488 | Összeférhetetlenek: pártokhoz nem kerülhet civil pénz | Öt évig nem pályázhat állami pénzre az a társadalmi szervezet, egyház vagy alapítvány, amely együttműködik valamilyen párttal - derül ki abból a szocialista indítványból, amelyet a miniszterelnöki hét pont kapcsán nyújtottak be a parlamentnek. | http://hirszerzo.hu/belfold/47430_osszeferhetetlenek_partokhoz_nem_kerulhet_c | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszeferhetetlenek-partokhoz-nem-kerulhet-civil-penz | Hírszerző | hungarian-news | 2007-11-01 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"civilek",
"belföld"
] | [] |
|
3,489 | Topolánszky részletesen vallott, Katus jövő februárig rács mögött marad | Az MSZP kiskunhalasi szervezetének irodavezetője azért marad februárig előzetesben, mert esetében fennáll a szökés veszélye, valamint arra is esély van, hogy összebeszél a Zuschlag-ügy többi gyanúsítottjával. | Topolánszky részletesen vallott, Katus jövő februárig rács mögött marad
MTI/FH
2007-10-31 15:21
Az MSZP kiskunhalasi szervezetének irodavezetője azért marad februárig
előzetesben, mert esetében fennáll a szökés veszélye, valamint arra is
esély van, hogy összebeszél a Zuschlag-ügy többi gyanúsítottjával.
Folytatódott Topolánszky Ákosnak, az egykori ifjúsági és sportminisztérium
helyettes államtitkárának tanúkénti kihallgatása a Zuschlag-ügyben a Bács-
Kiskun Megyei Főügyészségen - közölte Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes
szerdán.
Az első kihallgatás alkalmával, október 25-én nem volt elég idő a vallomás
megtételére, ezért szerdán folytatódott a kihallgatás. Topolánszky Ákos
részletes vallomást tett, de ennek részleteiről Szabó nem árult el semmit.
Topolánszky Ákos a Gyurcsány Ferenc által korábban vezetett minisztériumban
a kábítószerügyi helyettes államtitkár posztját töltötte be. Az ügyészség a
pályázati rendszer működéséről és a tárca döntéshozatali mechanizmusáról
kérdezte őt. Topolánszky Ákos egy hónappal ezelőtt kemény dolgokat állított
a Zuschlag-ügy kapcsán, mondván: korábban ő is találkozott "nehezen
megtagadható" kérésekkel, amikor támogatások odaítéléséről kellett dönteni.
Kedden a Szegedi Városi Bíróság meghosszabbította az ügyben gyanúsított
Katus Ferenc előzetes letartóztatását. A politikus korában az MSZP
kiskunhalasi szervezetének az irodavezetője volt. A bíróság végzésével
Katus Ferencet az első fokú bíróság ítéletéig, de legfeljebb három hónapig,
azaz 2008. február 4-ig tartja előzetesben.
A bíróság a meghosszabbítást egyrészt a szökés, elrejtőzés veszélyével,
másrészt azzal indokolta: feltehető, hogy szabadlábra kerülése esetén a
többi gyanúsítottal, vagy esetleg tanúkkal összebeszélne, vagy bizonyítékok
megsemmisítésével a büntetőeljárás meghiúsítására, megnehezítésére
törekedne - mondta Dr. Cseh Attila, a Csongrád Megyei Bíróság
elnökhelyettese.
Zuschlag János előzetes letartóztatását már korábban meghosszabbították, őt
legtovább január 21-ig lehet a rács mögött tartani.
Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítják. A gyanú
szerint társaival nem arra használták fel a különböző alapítványok
pályázatokon nyert pénzeit, amire kapták. | http://hirszerzo.hu/belfold/48463_topolanszky_reszletesen_vallott_katus_jovo_ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/topolanszky-reszletesen-vallott-katus-jovo-februarig-racs-mogott-marad | Hírszerző | hungarian-news | 2007-10-31 00:00:00 | [
"Katus Ferenc",
"Topolánszky Ákos",
"Zuschlag János"
] | [
"MSZP",
"Sportminisztérium"
] | [] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,490 | Hová tűnt 330 millió forint? MSZP-s székházbotrányról beszél a Fidesz | Nyolc hónap alatt majdnem kétszeres áron adta el egy magáncég azt a Köztársaság téri épületet, amelyet korábban a pénzügyminiszter engedélyével az államtól vásárolt meg, a sajtóhírek szerint 330 millió forint így magánzsebekbe vándorolt - állítja Balsai István. | Hová tűnt 330 millió forint? MSZP-s székházbotrányról beszél a Fidesz
Daróczi: a cég piaci áron vásárolta meg az ingatlant
Hírszerző összeállítás
2007-11-03 17:10
Nyolc hónap alatt majdnem kétszeres áron adta el egy magáncég azt a
Köztársaság téri épületet, amelyet korábban a pénzügyminiszter engedélyével
az államtól vásárolt meg, a sajtóhírek szerint 330 millió forint így
magánzsebekbe vándorolt - állítja Balsai István, fideszes parlamenti
képviselő. Az MSZP jó hírnév megsértése miatt perre készül, a
kormányszóvivő pedig állítja: az értékesítést ingatlanpiaci szakértő
értékbecslése előzte meg.
A szocialisták a nyáron értékesítették a Köztársaság tér 26. szám alatti
volt székházukat egy ingatlanos cégnek. A ház üzemeltetését addig a párt
mai pénztárnokának egyik munkatársa által vezetett Köztérház Kft. végezte -
mondta sajtóhírekre hivatkozva Balsai. A műszakilag, építészetileg
egybefüggő 27-es számon lévő szomszédos épület az állam tulajdonában volt,
amit 2003 óta a Horizont Rt. bérelt, ennek a cégnek pedig egyharmados
tulajdonosa a Köztérház ügyvezetője.
A Horizont tavaly szeptemberben - értéknövelő beruházásokat beszámítva -
370 millió forintért vásárolhatta meg az 540 millióra értékelt épületet
Veres János pénzügyminiszter engedélyével az államkincstártól.
Idén nyáron aztán a volt székház és a szomszédos épület együtt - szintén
sajtóértesülés szerint - 1,6 milliárdért került az ingatlanbefektetőhöz.
Ebből állítólag 700 millió forint jutott a székház melletti épületre -
sorolta Balsai István. Vagyis szerinte nyolc hónap alatt 370 millió helyett
700 millióért adták el az egykori állami tulajdont.
Mit tudott Veres?
Balsai szerint az MSZP-ben tavaly szeptemberben már tudták, hogy nem csupán
elköltözni fognak a székházból, hanem azzal is tisztában voltak, hogy a két
épületet együtt fogják eladni, ezért cserélt gazdát a Köztársaság tér 27-es
ház.
"Veres János indokoltan adta-e el a kincstári vagyont, amikor tudta, hogy a
két ingatlan közös értékesítésre kerül, és gondosan bánik-e a közvagyonnal,
ha majdnem 50 százalékkal kevesebbért adja el, mint amennyiért később
értékesítik, vajon hány ilyen tranzakció történhet még nap mint nap, és
meddig kell ezt tűrnünk?" - tette fel kérdéseit az ellenzéki képviselő.
A Fidesz politikusa arra vár választ, hogy Veres János gondosan bánt-e a
közvagyonnal, amikor majdnem fele áron értékesítették az épületet, és
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a pénzügyminiszter szakmai
alkalmatlansága változatlanul nem kérdőjeleződik-e meg.
Balsai elmondta, hogy még gondolkodnak azon, tesznek-e büntetőfeljelentést
az ügyben. Abban azonban bizonyos, hogy ha kormányra kerülnek, ezt és az
ehhez hasonló ügyeket minden jogi eszközzel ki fogják vizsgálni.
MSZP: perre készen
Daróczi Dávid megismételte az MTI-nek a szerdán elmondott szavait: a nagy
értékű állami ingatlanok eladását a pénzügyminiszter hagyja jóvá, ez az
MSZP-székházzal szomszédos épület estében is így történt, amelyet tavaly
255 egyéb állami ingatlannal együtt értékesítettek.
A kormányszóvivő szerint nem jó gyakorlat, ha az állam funkció nélküli
ingatlanokat tart fenn az adófizetők pénzéből. Hozzátette: éppen ezért
adták el 255 egyéb ingatlan mellett a Köztársaság tér 27-es szám alatti
épületet is.
Daróczi Dávid hangsúlyozta: az értékesítést ingatlanpiaci szakértő
értékbecslése előzte meg, ami a kincstári vagyon eladása előtt természetes,
logikus és bevett eszköz. A cég az éppen aktuális, szakértők által
megállapított piaci áron vásárolta meg az ingatlant - jelentette ki a
kormányszóvivő. A zártkörű értékesítést azzal indokolta, hogy a cégnek mint
bérlőnek a jogszabályok alapján elővásárlási joga volt és az
államháztartásról szóló törvény ebben az esetben ezt az értékesítési módot
rendeli el.
Az MSZP jogászai vizsgálják, be lehet-e perelni a Fideszt, vagy Balsai
Istvánt a jó hírnév megsértése miatt, az ellenzéki politikus "újabb
szocialista székházbotrány" címmel tartott szombati tájékoztatója kapcsán -
mondta a Független Hírügynökségnek Nyakó István, az MSZP szóvivője.
Nyakó István szerint az, hogy az állam eladott egy épületet egy
részvénytársaságnak, nem kapcsolódik az MSZP-hez. Ráadásul Nyakó szerint az
sem világos, hogy ez miért "újabb szocialista székházbotrány", vagyis
melyik volt az előző. Éppen ezért az MSZP a jó hírnév megsértése miatt
készül perre.
(Forrás: FH, MTI) | http://hirszerzo.hu/belfold/48667_hova_tunt_330_millio_forint_mszps_szekhazbo | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hova-tunt-330-millio-forint-mszp-s-szekhazbotranyrol-beszel-a-fidesz | Hírszerző | hungarian-news | 2007-11-03 00:00:00 | [
"Veres János"
] | [
"Horizont Rt.",
"MSZP"
] | [] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás"
] | [] |
3,491 | Orbán és Kubatov kérheti saját APEH vizsgálata nyilvánosságra hozását | Orbán Viktor és Kubatov Gábor Gyurcsány Ferenctől induló támadásnak vélik az APEH ellenük indított vizsgálatát, azóta azonban kiderült, hogy az adóhatóság hasonló eljárást folytatott és folytat le számos politikus ellen. | Mint arról beszámoltunk, a múlt héten az adóhatóság vizsgálatot indított Orbán Viktor Fidesz-elnök és Kubatov Gábor pártigazgató ellen. Az ellenzéki párt az MSZP politikai támadásának tartja az esetet, véleményük szerint a vizsgálat elindítása mögött maga Gyurcsány Ferenc állhat, egészpályás letámadást indítva politikai riválisaival szemben. Orbán az esetet ironikusan csak úgy kommentálta: "Hajrá, APEH!"
Szijjártó Péter a Fidesz sajtótájékoztatóján azt mondta, állami hatóságok politikai célokra való felhasználása a diktatúra eszköztárába tartozik. A szóvivő szerint a "végzetesen meggyengült" miniszterelnök kizárólag arra összpontosít, hogy hatalmát megtarthassa, és "ennek érdekében módszeresen visszaél hatalmával, állami hatóságokon keresztül megfélemlíti azokat, akik nem értenek vele egyet".
Szijjártó elsősorban azt furcsállotta, hogy a két politikusnak kézbesített levél sorszáma egymás után következik - ami nem lehet a véletlen műve -, és a hasonló esetekre felkészülve ígérte: jogsegélyt nyújtanak mindazoknak, akiket a hatalom vegzál, és a jövőben minden ilyen esetről értesítik a nyilvánosságot.
Daróczi Dávid a Hírszerzőnek cáfolta, hogy a miniszterelnök politikai célokra használna fel állami hatóságokat. A kormányszóvivő "rossz és hazug támadásnak" tartja a Fidesz állításait. "A politikusok nem különleges emberek, az adóhatóság őket is ugyanúgy ellenőrizheti, mint bárki mást, ez semmiképpen nem tekinthető politikai támadásnak" - vélekedett Daróczi.
Több ezer eljárás van folyamatban
A kormányszóvivő kérdésünkre elmondta: Gyurcsány Ferenc és felesége ellen 2005-ben indított az APEH ilyen jellegű vizsgálatot (az APEH ekkor 45 384 Ft túlfizetést állapított meg a miniszterelnöknél), 2006-ban pedig a kormány összes tagja saját maga kérte, hogy az adóhatóság végezze el a vagyonosodási vizsgálatot.
Emlékeztetőül: az Orbán-kormány idején létrehozott adórendőrség az akkori ellenzék szerint valójában Simicska Lajos "komisszárjaként" működött, és politikai motivációk vezérelték a vizsgálatokat. Sokak szerint a fideszes vezetés az APEH-ot a megfélemlítés vagy a politikai bosszú eszközeként használta politikusokkal és újságírókkal szemben.
Kubatov Gábor: az a gyanús, ami nem gyanús? (Fotó: MTI)
Daróczi szerint annak idején, amikor Orbán volt a miniszterelnök és Kovács László MSZP-elnökkel szemben vizsgálódott az APEH, "fel sem merült az a gondolat", hogy politikai indíttatás állhat az eljárás mögött, erre szerinte csak most derült fény, amikor az ügyet Lendvai Ildikó nyilvánosságra hozta.
Az APEH ebben az évben több mint harmincezer vagyonosodási vizsgálatot folytatott le, és 9716 esetben bebizonyította, hogy az adózó valamilyen jövedelmet eltitkolt. Jelenleg is több ezer eljárás van folyamatban, mi több, az érintettek között számos országgyűlési képviselő is található. Ami biztos: vagyonosodási vizsgálat folyik Katona Kálmán MDF-es, Lakos Imre SZDSZ-es, valamint Pál Tibor és Molnár Zsolt MSZP-s honatyákkal szemben is.
Orbán Viktor és Kubatov Gábor nehéz helyzetbe hozta az APEH-et, mert a nyilvánosság erejére apellálva kértek segítséget a közvéleménytől, ugyanakkor az adóhatóságot köti a titoktartás kötelezettsége, így azt, hogy mi keltette fel a gyanújukat, és hogy milyen vizsgálatokról van szó, nem árulhatják el. (A Hírszerző információja szerint egyébként Orbán Viktor és Kubatov Gábor ellen az APEH egyelőre szja-vizsgálatot indított.)
Az APEH azért sem érti a váratlan reakciót, mert álláspontja szerint létezik törvényes megoldás: ha egy adózó állampolgár úgy érzi, politikai vagy egyéb okok miatt az adóhatóság igazságtalanul zaklatja, levelet kell írnia az APEH-nek, amelyben titokgazdaként feloldja a szervezetet a titoktartási kötelezettség alól, és ebben az esetben a hatóságnak nyilatkoznia kell, hogy milyen indokok alapján indították a vizsgálatot. Mindez a nyilvánosság bevonásával is történhet.
A revizorok nem jönnek zavarba
Kubatov Gábor pártigazgató nyilvános adóbevallásában egy laikus szem számára talán csak az lehet gyanús, hogy a képviselő rendkívül csekély javadalmazásban részesül a Polgárok Háza Kht. részéről, itt a bejelentett bruttó jövedelme 12 641 forint. A Szövetség a Nemzetért Alapítványtól 5000 forintot vesz fel minden hónapban. Ugyanakkor takarékbetétben több mint egymillió forintja van, ezen kívül 9200 EUR és 6100 USD valuta áll a rendelkezésére.
Lapunk megkereste Kubatov Gábort, aki szűkszavúan csak annyit mondott, hogy áll a vizsgálatok elé, és "az APEH folytassa le a vizsgálatot". Az SZDSZ-es Lakos Imre is hasonlóképpen reagált megkeresésünkre: "A vizsgálatot magánügynek tekintem, remélem, hogy az APEH a jogszabályok betartásával fogja lefolytatni a vizsgálatot".
Bakonyi Ágnes APEH-szóvivő a Hírszerzőnek elmondta, hogy az adóhatóság nemcsak az adózó bevallásából indul ki, hanem a hivatal - több, összehangoltan működő - számítógépes programjai vetik össze az adatokat a munkáltatótól, illetékhivataltól, biztosítóktól és bankoktól beérkezett adatokkal. Az információ folyamatosan áramlik az APEH felé, és ha az nem egyezik az illető adóbevallásával, akkor automatikusan jelez.
Ekkor kerül sor egy előzetes szja-vizsgálatra, majd ha a pénzügyek ezután sem tisztázódnak, akkor következik a részletes vagyonosodási vizsgálat - jelentette ki a szóvivő. A vizsgálat nem jelent feltétlenül mulasztást, számos esetben előfordul, hogy valaki több adót fizet be, mint amennyit kellene - mondta Bakonyi.
Egy vagyonosodási vizsgálatnál az APEH öt évre visszamenőleg vizsgálja a benyújtott szja-bevallásokat, és az adózónak részletesen válaszolnia kell egy 18 pontból álló kérdőívre, amelyben minden jövedelméről számot kell adnia, többek között arra is, hogy milyen közüzemi díjakat fizet, mennyit költ ruházkodásra, és mennyibe kerül a napi életvitele - tette hozzá a szóvivő.
Bakonyi Ágnes hangsúlyozta, a két politikus ügyéről a titoktartási kötelezettségek miatt nem beszélhet, de Szijjártó Péter - a kézbesített levelek sorszámaival kapcsolatos - kijelentésére annyit reagált, hogy az APEH Közép-magyarországi Régiójában 3-4 tapasztalt revizor a "nevesebb" emberekkel foglalkozik. A szakemberek nem jönnek zavarba, ha egy képviselőt eljárás alá kell vonniuk, de azt is rugalmasan kezelik, ha egy miniszterelnök külföldön tartózkodik és csak egy későbbi időpontban tud megjelenni a hatóság előtt - szögezte le Bakonyi. | http://hirszerzo.hu/belfold/48358_orban_es_kubatov_kerheti_sajat_apeh_vizsgal | https://web.archive.org/web/20101006060346/http://hirszerzo.hu/belfold/48358_orban_es_kubatov_kerheti_sajat_apeh_vizsgal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-es-kubatov-kerheti-sajat-apeh-vizsgalata-nyilvanossagra-hozasat | Hírszerző | hungarian-news | 2007-10-30 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
3,492 | Szocialista mutyi vagy fideszes hadjárat? Botrányos telekvita Kőbányán | Húszmilliárdos beruházásról dönthet holnapi zárt ülésén a képviselőtestület Kőbányán, miközben a kérdéses telekről éles vita zajlik az önkormányzatban. Az eladni kívánt területen egy cég tíz évre bebetonozta magát. | Csák János nagykövet a WSJ-ban védelmezi a médiatörvényt
A Magyarország uniós szakmai programja (Hungary's agenda for Europe) című írásban a nagykövet elsősorban a sokat bírált és az Európai Bizottság figyelmét is felkeltő médiatörvényt veszi védelmébe.
Turbófokozaton a Médiatanács: tudja meg, miért büntettek!
A tavaly október közepe óta működő Médiatanács által kiszabott eddigi legnagyobb bírság összege 120 millió forint volt, amit a TV2 Joshi Bharat című műsorának január és augusztus közötti jogsértései...
A médiatörvény a Fidesz összes pozitív intézkedését beárnyékolta
A médiatörvény a Fidesz összes pozitív januári intézkedését beárnyékolta, mert tizenkilenc napon át vezető hír volt Magyarországon a törvénnyel kapcsolatos konfliktus - áll a Policy Solutions...
Mézga Géza vs. "saolin vérengzés" - hihetetlen izgalmak az m2-nél!
Sajátos ötletekkel és furcsa kérésekkel bombázta a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma egy józsefvárosi tanodában rendezett találkozón Süveges Gergőt, a gyerekcsatornává alakítandó m2 felügyelőjét.
Húszmilliárdos beruházásról dönthet holnapi zárt ülésén a képviselőtestület Kőbányán, miközben a kérdéses telekről éles vita zajlik az önkormányzatban. Az eladni kívánt területen egy cég tíz évre bebetonozta magát. A társaság tulajdonosa az MSZP kőbányai elnöke, aki a szerződés megkötésekor a kerületi vagyonkezelő felügyelő bizottsági tagja, a Tulajdonosi Bizottság vezetője és ingatlanfejlesztési tanácsnok volt. Szerinte politikai támadás zajlik ellene.
Nemcsak Kőbánya, de egész Budapest kulturális életére hatással lenne az a beruházás, amelyet munkacímén még csak "S1 projekt"-ként emlegetnek. A beruházás megindításáról korábban konszenzussal döntöttek a helyi politikai erők, egy telekbérlési ügy miatt azonban mára vizsgálóbizottság felállításába torkolló éles politikai vita kerekedett a fejlesztési terv körül.
Az S1 projekt célja egy a X. kerület közepén található 16 hektáros, ma jórészt leromlott állagú épületekből álló ipari övezet hasznosítása. A telken több ipari műemlékké nyilvánított épület található (még sörgyár egykori maláta szárítói), de itt volt a Duna Csokoládé gyár, és egy tejüzem is. A tervezett beruházás révén kulturális centrum jönne létre, amely nemzetközi viszonylatban is egyedülálló adottságokkal rendelkezne.
A labirintus és a NOMA
A terület alatt ugyanis 180 ezer négyzetméteres pincerendszer húzódik, akkora járatokkal, amelyeken akár teherautók is közlekedhetnek. (Korábban még két sziklakápolnát is kialakítottak a föld alatt, de ezek most nem látogathatók.) Az önkormányzat pályázatot írt ki a terület hasznosítására és egy ügyvédi irodát bízott meg ennek előkészítésével. Az eljáró ügyvéd a közgyűlés június 14-i zárt ülésén tájékoztatta a képviselőket arról, milyen feltételekkel lehetne értékesíteni a területet.
A képre kattintva tekintse meg képgalériánkat!
A kőbányai pincerendszer, a jövő záloga (Fotók: Györffy Anna, Járdány Bence)
Ekkor derült ki, hogy van egy "necces" szerződés, amely az egész pályázatot akadályozhatja. A szóban forgó telken (melyből 8 hektár tartozik a kerület tulajdonába) ugyanis összesen 206 garázs és 54 (jobbára leromlott állapotú, komfort nélküli) lakás is van, ezen kívül hét vállalkozás rendelkezik bérleti szerződéssel.
A garázs bérleti szerződések nagy része 30 napos határidővel felmondható, 71 esetben azonban nincs szabályozva a felmondás. A lakásokban lakók elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik majd, nem valószínű, hogy bárki is tiltakozna, ha jobb körülmények közé kerülne. A hét bérleti szerződésből hatot 3 hónapos felmondási idővel kötöttek meg, van azonban egy, amely határozott időre, 2016. április 30-ig szól.
A bérlő a NOMA Kft, amelynek a cégbírósági adatok szerint Novák Gyula, Novák Gyuláné, és egy harmadik magánszemély, Kis István a tulajdonosa. Novák Gyula az MSZP kőbányai elnöke, a szerződés megkötésekor - 2006. március 13-án - a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottságának tagja, az önkormányzat tulajdonosi bizottságának elnöke és ingatlanfejlesztési tanácsnok is volt.
Összeférhetetlenség?
A kerületi Fidesz kezdeményezésére még a június 14-i ülésen vizsgálóbizottság alakult, a párt képviselői szerint ugyanis a "bebetonozott" szerződés rontja a terület eladhatóságát, ezzel pedig az önkormányzatnak okoz kárt végső soron. A szerződés ráadásul - Novák Gyula fent felsorolt tisztségeiből fakadóan - összeférhetetlenség révén jött létre, ráadásul a vagyonkezelő sem köthetett volna a tulajdonos - vagyis az önkormányzat - felhatalmazása nélkül három hónapnál hosszabb felmondási idejű bérleti szerződést.
A szerződést egyébként alig két héttel azután kötötték meg, hogy a kerület elfogadta a 2006-os költségvetést, amelybe 1 milliárd forintot terveztek a kérdéses nyolc hektár eladásából. (A kontraktus egyébként mindössze három sor, csak annyi van benne, hogy az eredeti szerződést 2006. április 30-ig, határozott időre meghosszabbítják.) Novák Gyula szerint mindez azért történt, mert jelentős beruházásokat hajtottak végre időközben a területen, és szerette volna magát "bebiztosítani".
A kerületi elnök azt mondta lapunknak, politikai támadás érte a Fidesz részéről, mert "az ellenzéki párt egy éve ilyen ügyek kirobbantásával van elfoglalva, azóta semmi nem történt ebben a kerületben". Mint mondta, az eredeti szerződést még azelőtt kötötték meg, hogy az önkormányzat a telek eladásáról döntött volna (ennek 2005. november 21. a dátuma), bár az igaz, hogy egy nagy beruházásról már akkor voltak elképzelések a közgyűlésben.
Teljesen véletlen
Akkor azonban a kérdéses telek még nem szerepelt a tervekben, a kiszabályozás pedig szintén korábban elkezdődött. Ennek ugyanakkor némileg ellentmond, hogy az eljáró ügyvéd szerint - éppen a tulajdonjogi viták miatt - felmerülhet, hogy a kérdéses nyolc hektár egy részét ne vonják be a beruházásba, a NOMA Kft. által bérelt területet azonban nem lehet "megkerülni".
Novák Gyula szerint ugyanakkor teljesen véletlen, hogy éppen azt a telket kapták meg. Kérdésünkre, hogy tisztségeivel nem összeegyeztethetetlen-e a bérleti szerződés, a kőbányai politikus azt mondta, Kis István kötötte a szerződést a NOMA Kft. nevében, így vele szemben nem állhat fenn összeférhetetlenség.
"Egyébként pedig hónapokat kellett várnunk, amíg megkaptuk a területet, melyen nem volt sem víz, sem villany, csak egy romos épület, és két lakás. Én ezt a két lakást a saját pénzemből újíttattam fel a műhely kialakításával együtt. Azt hiszem senki nem kifogásolhatja, hogy a befektetett pénzemet szerettem volna biztonságban tudni" - mondta Novák Gyula, aki kérdésünkre 40 millió forintra becsülte saját ráfordításait.
A kerületi elnök most egy ilyen értékű csereingatlant szeretne kapni, az önkormányzat által javasolt megoldást (a képviselők határozatot fogadtak el arról, hogy a szerződést határozatlan idejűre módosítják, három hónapos felmondással) pedig teljességgel elfogadhatatlannak tartja. Arra a kérdésre, hogy a terület értékesítését nem hátráltatja-e a tízéves futamidő, és ezáltal a kerületet nem éri-e kár, Novák Gyula azt mondta, a jogviták miatt az értékesítés "akár nyolc-tíz évbe is beletelhet".
Hallgatag forrásunk
Az említett határozatot a Fidesz és az SZDSZ támogatta, az MSZP nem szavazta meg, emiatt Kaszab Csaba frakcióvezetőt is megkérdeztük. (Ő még azelőtt nyilatkozott lapunknak, hogy a hírek szerint elsőfokon vesztegetés és hivatali visszaélés miatt két évre ítélték, azóta egyszer kerestük, de a bemutatkozás után kikapcsolta a mobilját.) Szerinte bárki bérelhetett területet bármilyen felmondási idővel a kérdéses telken, így ehhez Novák Gyulának is joga van. "A Vagyonkezelő kérte az önkormányzatot, hogy minél több telket bérbe adhasson a területen" - tette hozzá.
Felvetésünkre, hogy egyedül Novák Gyula kötött határozott felmondási idejű szerződést az önkormányzattal, a frakcióvezető azt mondta, ő nem tudja, ki milyen feltételekkel szerződött, de szerinte ez nem is fontos, hiszen a terület értékesítése után úgyis az új tulajdonosnak kell majd megegyeznie a bérlőkkel. "Nincs jelentősége pillanatnyilag, ki milyen felmondási idejű szerződéssel rendelkezik, hiszen még nem tudjuk, mikor adjuk el a területet. Lehet, hogy csak évekkel később kerül erre sor" - mondta, igaz később arról beszélt, hogy a pályázatot kiírták már, és érdeklődők is vannak a beruházásra.
Az ellenkezőjét sem
Kérdésünkre, hogy egy "bebetonozott" telek esetleg alacsonyabb vételára miatt nem érheti-e kár az önkormányzatot, Kaszab Csaba azt mondta: "nem mondtam, hogy nem érheti kár az önkormányzatot, de nem mondtam az ellenkezőjét sem". Végül arra a kérdésre, hogy annak idején miért nem próbálkoztak meg a terület értékesítésével, a frakcióvezető úgy válaszolt: "az önkormányzat minden évben 3-4 milliárd forintnyi ingatlant jelöl ki a vagyonából értékesítésre, miközben a költségvetés bevételi igénye ebből 300-500 millió. Tavaly nem volt szükség az ebből származó bevételre, hogy jövőre mi lesz a helyzet, az pedig a költségvetés összeállításakor derül ki".
A vagyonkezelő részéről Fecske Károly vezérigazgató szignálta a bérleti szerződést. "Nem hiszem, hogy bármilyen 'ügyről' is beszélni lehetne az S1 projekt kapcsán. Hamarosan remélhetőleg egy európai szintű, a tervek alapján már díjnyertes beruházás indulhat Kőbányán, amely nemcsak a kerület életét változtatja meg, de az egész fővárosra jó hatással lesz." - mondta Fecske Károly. Szerinte bárki tudhatta, hogy mi épül majd a kérdéses területeken, hiszen a képviselőtestület nyilvánosan fogadta el a fejlesztési programot.
"A szóban forgó területre ráadásul a kiszabályoztatási folyamat is korábban megindult már, ami a földhivatali térképeken nyomon követhető volt. A kerületet pedig semmilyen kár nem érte, és nem is fogja érni, hiszen a leendő beruházó a bérleti szerződések tudatában köt megállapodást az önkormányzattal, és nyilvánvalóan meg fognak majd állapodni a kérdéses bérlővel, hogy máshol felajánlanak neki egy másik helyiséget" - mondta a Vagyonkezelő vezetője.
Nem lesz olcsó
A kérdés pillanatnyilag az, hogy mennyiben befolyásolja a 2016-ig szóló szerződés a terület értékesítését. Ha ugyanis a leendő beruházó "tisztán" szeretné átvenni a területet, akkor nyilvánvalóan az önkormányzat dolga lesz megegyezni a NOMA Kft-vel, ami - Novák Gyula szavai alapján - nem lesz olcsó.
A leendő beruházó viszont magára is vállalhatja, hogy csereingatlant ajánl fel - ebben az esetben az önkormányzat akár még jól is kijöhet az ügyből, mert addig is volt, aki fizetett egy lerobbant területért. Igaz a havi 110 ezer forint plusz ÁFA - amit ráadásul 2006. július és december között nem fizet a NOMA Kft. díjkompenzáció címén, az általa eszközölt beruházások miatt - inkább csak jelképes bevétel kerületi szinten.
Az önkormányzat ma zárt ülésen dönt a hasznosításra beérkezett pályázatról. A vizsgálóbizottság vezetőjét, Szkalka Tamást a cikk megjelenéséig nem értük utol. | http://hirszerzo.hu/belfold/48292_szocialista_mutyi_vagy_fideszes_hadjarat_bo | https://web.archive.org/web/20110204134808/http://hirszerzo.hu/belfold/48292_szocialista_mutyi_vagy_fideszes_hadjarat_bo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szocialista-mutyi-vagy-fideszes-hadjarat-botranyos-telekvita-kobanyan | Hírszerző | hungarian-news | 2007-10-29 00:00:00 | [
"Novák Gyula",
"Novák Gyuláné"
] | [
"Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.",
"MSZP",
"NOMA Kft."
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"ingatlan",
"összeférhetetlenség"
] | [] |
3,493 | APEH-vizsgálat Orbánnál és Kubatovnál: mégsem véletlen? | Úgy tűnik, mégsem a véletlennek köszönheti Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Kubatov Gábor, a legnagyobb ellenzéki párt igazgatója az ellenük indított APEH-vizsgálatot. | APEH-vizsgálat Orbánnál és Kubatovnál: mégsem véletlen?
Hírszerző információ
2007-10-29 07:35
Úgy tűnik, mégsem a véletlennek köszönheti Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és
Kubatov Gábor, a legnagyobb ellenzéki párt igazgatója az ellenük indított
APEH-vizsgálatot. Gyurcsány Ferenc pénteki blogbejegyzésében kérte ki
magának a Fidesz APEH-vizsgálódásokkal kapcsolatos vádjait, ám az APEH-
szóvivő most cáfolja, hogy a két politikust a számítógép szeszélye jelölte
volna ki vizsgálatra.
Bár a múlt héten az APEH nem cáfolta azokat a lapértesüléseket, amelyek
szerint véletlenszerű kiválasztás alapján került sor Orbán Viktor és
Kubatov Gábor adóellenőrzésére, Bakonyi Ágnes APEH-szóvivő a Magyar
Nemzetnek azt mondta, bár a véletlenszerű kiválasztás ma is bevett
gyakorlat a hivatalnál, Orbán és Kubatov nem ennek köszönheti a velük
szemben indított vizsgálatot, amellyel kapcsolatban a Fidesz a vezető
politikusai ellen indított "egész pályás letámadással" vádolja a Gyurcsány-
kormányt.
Gyurcsány kikéri magának
"Semmi oka sincsen bárkinek azt állítani, hogy politikai riválisainkkal
szemben meg nem engedhető eszközöket vetünk be" - írja pénteki
blogbejegyzésében a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc közli: nem tekintik
ellenségnek a riválist és nem használják pártpolitikai célokra a
közigazgatás forrásait, sőt, "az állam azon intézményeit, amelyek bár
garanciális szabályokkal és feltételekkel, de korlátozhatják az
állampolgárok szabadságjogait, különös körültekintéssel irányítjuk,
felügyeljük és távol tartjuk mindenfajta politikai küzdelemtől, (...) ezért
nem nevezünk ki pártpénztárnokot APEH elnöknek".
A miniszterelnök azt írja: "nem utasítjuk az APEH-ot konkrét vizsgálatok
elvégzésére vagy egyes vizsgálatok elhagyására. Nem kérünk mentességet
magunk és pártbéli kollegáink számára, és nem kérjünk arra sem a
rendőrséget, sem az ügyészséget, sem az APEH-ot, hogy eszközeit
egyoldalúan, célzatos kiválasztással, célzatos szándékkal politikai
riválisainkkal szemben használja fel."
"Az állam különböző szervei nem részesíthetnek különleges elbánásban
politikusokat. Más oldalról: a politikusok nem kérhetnek különleges
elbánást ugyanezektől a szervektől" - fogalmaz Gyurcsány Ferenc.
Befejezésül megjegyzi: "nem a mi kormányzásunk alatt mentette a
menthetetlent az ügyészség, nem a mi kormányzásunk alatt történik az meg,
hogy kormánypártiakat kényesen érintő ügyekben egyetlenegy nyomozás sem jut
el a vádemelési szakaszig. (...) Ugyanez a 1998-2002 közötti kormányzati
időszakra nem volt elmondható.
Adórendőrség: "Simicska Lajos ökle"
Az Orbán kormány még hivatalba lépése évében létrehozta az APEH Bűnügyi
Igazgatóságát, köznapi nevén az adórendőrséget. A szervezet széles körű
jogokkal rendelkezett: tagjai bűnüldözői, nyomozói jogkörrel rendelkeztek,
ennek szellemében adónyomozók igazoltathattak, ellenőrizhették a
szállításokat, megállíthattak járműveket, gyanús személyeket
tartóztathattak fel, állíthattak elő, ennek során akár gáz sprayt,
elektromos sokkolót is használhattak.
Az új szervezetnek ezen túl joga volt titkos információgyűjtésre,
lehallgatásra, titkos megfigyelésre, fedővállalkozást is létrehozhatott,
hozzáfért a személyi adat-, lakcím-, gépjármű- és gépjárművezetői,
határforgalmi, cég-, egyéni vállalkozói, társadalombiztosítási,
államigazgatási és bűnüldözési nyilvántartásokhoz.
Az akkori parlamenti ellenzék két okból támadta az új szervezetet: egyrészt
azt állították, hogy az adórendőrök valójában Simicska Lajos
"komisszárjaiként" működnek majd, és politikai motivációk vezérlik a
vizsgálatokat. Ezt alátámasztani látszott, hogy a nyomozó hatóság
vezetőjét, sőt a hatóság alá tartozó területi hivatalvezetőket is az APEH
elnöke nevezte ki. Az első elnök egyébként az a Pelikán László volt, akit
nem sokkal később fel is függesztettek, miután kiderült, hogy vásárolt
azokból a gyanús eredetű aranytárgyakból, amelyeket a rendőrség Teve utcai
székházában árusítottak.
A bűnmegelőzési igazgatóság több, a bal-liberális holdudvarhoz tartozó
médiaszemélyiség ellen indított vizsgálatot. Juszt Lászlóval, Farkasházy
Tivadarral, Verebes Istvánnal szemben is indult eljárás, mint ahogy Kovács
Attila MLSZ elnöknél is azután kopogtattak a nyomozók, hogy szembe került
Deutsch-Für Tamás sportminiszterrel. Kovács László, akkori MSZP elnökkel
szemben szintén indult vizsgálat. Simicska Lajos egy a Napi Magyarországban
1999. szeptember elején megjelent kirohanása ("Az elmúlt három hónapban
megöltétek az apámat, az apósomat, az Úristen irgalmazzon nektek!") tovább
borzolta a kedélyeket.
Simicska napokkal később meglepetésszerűen lemondott, így már nem elnökként
érte meg, amikor az Alkotmánybíróság határozatban meszelte el a
szervezetet. A testülethez az SZDSZ fordult, a liberálisok ugyanis
aggályosnak tartották, hogy a bűnüldözési igazgatóság a rendőrséghez,
titkosszolgálatokhoz hasonló jogokkal bír, miközben az ezekre vonatkozó
alkotmányos korlátok rá nem érvényesek. Az AB végül nem a szervezet létét
mondta alaptörvénybe ütközőnek, de megállapította, hogy csak két harmados
törvénnyel ruházhatták volna föl ilyen széles nyomozati jogkörökkel. | http://hirszerzo.hu/belfold/48065_apehvizsgalat_orbannal_es_kubatovnal_megsem | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/apeh-vizsgalat-orbannal-es-kubatovnal-megsem-veletlen | Hírszerző | hungarian-news | 2007-10-29 00:00:00 | [
"Simicska Lajos"
] | [
"APEH"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
3,494 | Pro Szentendre Kft.: brittonos kapcsolat | Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. néven pályázatmenedzselő vállalkozást alapít a Pest megyei Szentendre jobboldali többségű önkormányzata. Az új cég egyik ügyvezetője a jobboldali képviselők által preferált Simon Péter ingatlanvállalkozó korábban mellékszerepet kapott a brókerbotrányban. | http://hvg.hu/hvgfriss/2007.44/200744HVGFriss226?s=24h | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pro-szentendre-kft-brittonos-kapcsolat | HVG | hungarian-news | 2007-10-31 00:00:00 | [
"Simon Péter"
] | [
"Britton-csoport",
"Thermal Hotel Visegrád"
] | [] | [] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
|
3,495 | A Fideszt zavarja, hogy Horváthot elkísérte Afganisztánba a férje | A Fidesz országgyűlési frakciója aggályosnak tartja, hogy Horváth Ágnes egészségügyi minisztert hivatalos afganisztáni látogatására férje is elkísérte - közölte Csompa Zsolt fideszes országgyűlési képviselő. | A Fideszt zavarja, hogy Horváthot elkísérte Afganisztánba a férje
NOL • Népszabadság Online • 2007. november 6.
A Fidesz országgyűlési frakciója aggályosnak tartja, hogy Horváth Ágnes
egészségügyi minisztert hivatalos afganisztáni látogatására férje is
elkísérte - közölte Csompa Zsolt fideszes országgyűlési képviselő.
A honvédelmi miniszter felajánlása az Egészségügyi Minisztérium részére
szólt két főre; Horváth Ágnes férje pedig nem a tárca dolgozója - mondta
Csompa Zsolt.
Az ellenzéki honatya szerint szakmai aggályt vet fel az, hogy egy miniszter
eldöntheti, férjével utazik közpénzen egy kiemelt delegációval egy műveleti
területre.
"Felszólítjuk Gyurcsány Ferencet, hogy nyilatkozzon abban a kérdésben:
milyen állami vagy közfeladatot látott el Horváth Ágnes egészségügyi
miniszter férje (...) Afganisztánban" - fogalmazott.
Hozzátette: ha nem közfeladatot látott el, a miniszterelnök indítson
vizsgálatot, majd nevezze meg a felelőst.
Csompa Zsolt szerint Horváth Afganisztánban tanúsított magatartása
biztonsági okokból szintén aggályos volt. Mint magyarázta, felelőtlenség
műveleti területen repeszálló mellény fölé felvenni "rózsaszín retikült",
mert így célponttá válhat.
Az egészségügyi miniszter egy más témában tartott keddi sajtótájékoztatón
újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem okozott pluszköltséget az,
hogy a férje elkísérte őt Afganisztánba. Katonai géppel repültek újságírók
és delegációs tagokkal együtt, az útért pedig sem az újságíróknak, sem a
delegáltaknak nem kellett fizetni - tette hozzá.
(MTI) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-470386 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fideszt-zavarja-hogy-horvathot-elkiserte-afganisztanba-a-ferje | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-06 00:00:00 | [
"Horváth Ágnes"
] | [
"Egészségügyi Minisztérium"
] | [] | [
"rokonok"
] | [] |
3,496 | Móricz Gábor magánbefektető - "Talán még megérem, hogy kitisztul a gazdasági elit" | "Helytelen, hogy az állam egy szűk menedzsment érdekeit törvénnyel védje" - szögezte le Móricz Gábor (58) egykori katonai ezredesből lett magánbefektető a magyar olajtársaság védelmében született törvény összpárti elfogadása kapcsán. | HVG: Most már elmondhatja, miért lett kegyvesztett 1992-ben ön, aki néhány év alatt 3 milliárd forintot keresett a honvédelmi tárcának tartalékpénzek forgatásával?
M. G.: Antall József akkori kormányfő személyes sértésnek vette az emlékezetes Kalasnyikov-ügy kapcsán tett egyik nyilatkozatomat, hogy a fegyverkereskedelmet nem szerencsés állami monopóliumban tartani, mert az olyan botrányokhoz vezethet, amelyek miatt egy demokratikus országban a miniszterelnök akár fel is ajánlja a lemondását. Ezért 1992-ben, 43 évesen közös megegyezéssel nyugdíjas lettem.
Móricz Gábor
Egyetlen munkahelyén, a Honvédelmi Minisztériumban a "tárca eszének" tartották Móricz Gábor ezredest, a védelemgazdasági főosztály helyettes vezetőjét. Gazdasági ismeretekkel, orosz és angol nyelvtudással 1968 és 1973 között az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen vértezte fel magát, katonai diplomát viszont nem szerzett. Az 1992 óta nyugdíjas magánbefektető, akinek szenvedélye a kosárlabda, a mostanra milliárdossá nőtt Kaptár Zrt. főtulajdonosa és irányítója, számos céges tisztsége mellett felügyelőbizottsági tagja Nobilis Kristóf nagyvállalkozó családi vállalkozásának, a Dona-Döme Kft.-nek. Kistulajdonosa továbbá annak a Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-nek, amelynek a legnagyobb részvényese Nobilis és a Terror Házát igazgató Schmidt Mária. A politikából kimaradó Móricz társadalmi funkcióként a Budapesti Honvéd Sportegyesületben és a Közgáz Sportklubban elnökségi tag.
HVG: Az akkori ellenzék belekötött abba is, hogy kihelyezte a minisztérium fölös pénzeit, mivel erre még nem voltak szabályok. Talán azt hitték, önnek is haszna volt ebből?
M. G.: Semmilyen sikerdíjam nem volt, és a kormánypárti képviselők meg is védtek, amikor az ellenzék ezt felvetette a parlamentben. Kockázatot sosem vállaltam, részvényt nem vettem.
HVG: Mivel és mikor kereste meg saját első egymillióját?
M. G.: A feleségem a szesziparban dolgozott, és többet keresett nálam. A tőzsde indulása után ebből a pénzből kötöttem az első ügyleteket, s gyorsan meglett az egymillió. 1994-ben a barátaimmal 32 millió forintból létrehoztuk kockázatitőke-befektető cégünket, a Kaptárt, amelynek az eszközértéke a mérleg szerint most másfél milliárd forint. Ebben a cégben az én 16 százalékos részem 160 millió forint körüli piaci értéket jelenthet. Ugyanekkor szálltam be alapítóként a Concorde Értékpapír Zrt.-be is, amely a legkomolyabb "vagyontárgyam", de nem lehet tudni, pontosan mennyit érhet.
HVG: Bizonyára ezért nem szerepel a száz leggazdagabb magyart felsoroló egyik listán sem.
M. G.: Többször "összeszámoltak" a listák összeállítói, de mindig oda jutottunk, hogy nem érem el a századik helyet sem. Pedig a concorde-beli 14 százalékos részemet 2,8 milliárdra árazták.
HVG: Kimunkált befektetési stratégia szerint vagy intuíció alapján vásárol?
M. G.: Mindig tudatosan lépek. Kezdetben csak nagyon olcsó részvényeket vettünk. Az állami többségű, csődbe ment Dunabank papírjait például a névérték 2-3 százalékán, amiből 4-5 százalék körüli árfolyamon szálltunk ki. A legnagyobb fogásunk viszont az Első Pesti Telefontársaság (EPT) volt, amelyet az MHB "takarított ki" 1994-ben a portfóliójából fillérekért, de később Matáv-értékű papír lett, s több mint tízszeres hasznot hozott. A Kaptár azonban hamar kinőtte az ilyen típusú üzleteket. Elkezdtük olyan bajban lévő cégek papírjait venni - mint például a tőzsdén jegyzett, informatikai Econet -, amelyek csődközeli előtti állapotban voltak, de a mi tőkeinjekciónk és szakmai segítségünk kihúzhatta őket a bajból. Ma viszont már sokkal jobban élvezem azt, amikor egy fantáziadús vállalatot fejlesztünk tovább, például a budapesti tőzsdén jegyzett, szoftverfejlesztő Freesoftot. Ottani 7 százalékunktól egyelőre nem is válunk meg. S vannak még erőműrészvényeink, amelyeket kizárólag az évi 20-40 százalékos osztalékért tartunk.
HVG: Hogyan képes kisebbségi tulajdonosként érvényesíteni az akaratát? Elegendőek ehhez a racionális érvek?
M. G.: Aki hülyeséget mond, annak van szüksége az 51 százalékra, ha okosan beszélek, azt kisebbségből is elfogadják. | http://hvg.hu/hetilap/200744HVGFriss132.aspx | https://web.archive.org/web/20080103025823/http://hvg.hu/hetilap/200744HVGFriss132.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/moricz-gabor-maganbefekteto-talan-meg-megerem-hogy-kitisztul-a-gazdasagi-elit | HVG | hungarian-news | 2007-10-31 00:00:00 | [
"Kulcsár Attila",
"Kunos Péter",
"Lupis József"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"sikkasztás",
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
3,497 | Borókai: pénzt kínáltak a hallgatásomért | A politikai nyomásnál veszélyesebbek a gazdaság felől érkező „megkeresések” – mondta a Heti Válasz főszerkesztője. | Borókai Gábor, aki a Heti Válasz kiadóigazgatói posztját is betölti, egy a média önszabályozásáról szóló konferencián azt mondta: egy cég direkt és indirekt módon is megkereste, és pénzt ajánlott azért, hogy ne írjanak meg egy olyan sztorit, amiről a magyar sajtó nagy része hallgatott. Borókai – amint jelezte- nem hajlandó megnevezni azt az összeget, amennyiért eltekintettek volna a cikk megjelentetésétől.
A készülő újságírói etikai kódexszel kapcsolatban elmondta: a sajtó igenis befolyásolja a társadalom eseményeit, a társadalom számára káros folyamatok megállítása a média egyik feladata. Az egykori kormányszóvivő megfontolandónak tartotta, hogy az újságírók – az ügyészek, bírók és rendőrök által alkalmazott vádalkuhoz hasonlóan – információs alkukat köthessenek forrásaikkal. | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2007/10/31/borokai_penzt_kinaltak_hallgatasomert/ | https://web.archive.org/web/20071101113550/http://www.fn.hu/media/0710/borokai_penzt_kinaltak_hallgatasomert_175160.php | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/borokai-penzt-kinaltak-a-hallgatasomert | fn.hu | hungarian-news | 2007-10-31 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"média",
"vesztegetés",
"belföld"
] | [] |
3,498 | Fidesz: a kőbányai MSZP-s botrány csak a jéghegy csúcsa | A Fidesz szerint elképesztő méretekben folyt hamisítás-csalás-korrupció a kőbányai MSZP-frakció irányításával. | Fidesz: a kőbányai MSZP-s botrány csak a jéghegy csúcsa
2007. november 06. 13:38 | Forrás: STOP
Révész Máriusz
A Fidesz szerint elképesztő méretekben folyt hamisítás-csalás-korrupció a
kőbányai MSZP-frakció irányításával. Révész Máriusz, a nagyobbik ellenzéki
párt országgyűlési képviselője állítja, ráadásul úgy zajlottak ezek a
"gazemberségek", hogy a szocialisták legfelsőbb vezetősége is tudott róluk.
A jobboldali politikus úgy véli, az, hogy a bíróság első fokon két év
letöltendő szabadságvesztésre és négy év közügyektől való eltiltásra ítélte
Kaszab Csaba volt MSZP-s kőbányai alpolgármestert, csak jelzésértékű,
hiszen százával fognak a közeljövőben kiderülni olyan esetek, amelyek az ő
nevéhez is kötődnek. Példaként említette, hogy a X. kerületben a 2006-os
választások előtt 125 millió forintért szándékoztak felújíttatni egy utat,
amely műveletet sikerült megakadályozni, s a voksolás után (amikor Kaszab
már nem lett alpolgármester) ugyanezt a munkát 73 millióért tudták
elvégeztetni. Előbbi variáció azért történhetett volna meg, mert az azelőtt
általánosan elfogadott 20 százalékos haszonkulcs helyett Kaszabék 40 alatt
nem voltak hajlandóak pályázatot elfogadni. De Révész szerint az azt
megelőző évek is hemzsegtek a botrányoktól (Kulcsár-ügy, 500 milliós
károkozás a Kőbányai Vagyonkezelőnél, satöbbi), ráadásul a kerületben
munkát kapó vállalkozóknak a dolgozóikat papíron be kellett léptetni az
MSZP megfelelő alapszervezetébe, ahol aztán Kaszab és társai elvárásai
alapján voltak kénytelenek szavazni.
Révész, állításának igazolására bemutatott néhány dokumentumot (ezeket "a
közéletért valóban tenni akaró helyi szocialista képviselőktől" kapták),
amelyek arról tanúskodnak, a kétes ügyekről pártjuk legfelsőbb vezetésében
is mindent tudtak, mégsem tettek semmit ellenük. 2004 októberében például
Lamperth Mónika, akkori önkormányzati minisztert keresték meg levélben 12
kőbányai alapszervezet nevében (olyan személyek, akik a fiktív tagszervezés
miatt körön kívülre kerültek), ám Lamperth csak annyit válaszolt: "bízom
abban, hogy a kongresszus következő ülésszakáig sikerül megnyugtató
megoldást találni a tagfelvétel körül keletkezett probléma alapszabályi
rendezésére". Hiller István akkori pártelnökkel is több ízben konzultáltak
szóban (!) a tarthatatlan helyzetről, rajta kívül pedig további befolyásos
képviselőktől (Simon Gábor, az MSZP országos választmányának elnökétől és
Arató Gergely államtitkártól) is kértek segítséget - mindhiába. Ezért a
kerületiek egy csoportja, amely tagjai időközben megalakították a "sikeres,
tiszta baloldalért Kőbányán" frakciót, jogorvoslatért az ügyészséghez
fordultak, ott azonban azzal az indokkal utasították el feljelentésüket,
hogy egy párt belügyeiben nem jogosultak vizsgálatot folytatni.
Az utóbbi napok nyilatkozataiból pedig az is kiderült, az említettek 2005
márciusában, majd azt követően többször megkeresték Gyurcsány Ferencet is,
aki először így válaszolt: "azt gondolom, hiba lenne, ha a miniszterelnök
az ilyen ügyekben bárkinek az oldalán megpróbálna állást foglalni, esetleg
beavatkozni". Révész Máriusz szerint mindez azért is elszomorító, mert az a
kormányfő nem tett semmit a kőbányai közélet érdekében, aki a Parlamentben
órás előadásokat szokott tartani a közélet tisztaságáról és a korrupció
elleni zéró toleranciáról. Felveti: talán azért sem akart cselekedni, mert
Kaszabék annak idején őt támogatták Kiss Péterrel szemben. Leszögezi
egyúttal: a szóban forgó kőbányai botrány már másfél hete kirobbant, és
Gyurcsány még mindig nem lépett közbe, Kaszab lemondásával pedig korántsem
oldódnak meg a gondok. Hiszen maradtak a fiktív tagok, a skandallumokat
előidéző önkormányzati képviselők.
Végül hozzáfűzte: szerdán kezd vitázni az Országgyűlés a közélet
tisztaságával kapcsolatos indítványokról. Ezek után azonban mennyire lehet
vajon komolyan venni a kormányfő ezirányú javaslatait? | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=222446 | https://web.archive.org/web/20071209092112/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=222446 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-a-kobanyai-mszp-s-botrany-csak-a-jeghegy-csucsa | stop.hu | hungarian-news | 2007-11-06 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Kaszab Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"vesztegetés",
"csalás"
] | [] |
3,499 | Topolánszky: "Ez egy nagyon-nagyon veszélyes ügy" | Másodszor is meghallgatta a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium korábbi helyettes államtitkárát a Zuschlag-ügyben. | Ügyészségi meghallgatását követően Topolánszky Ákos az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy semmilyen közvetlen kapcsolata nem volt Zuschlag Jánossal, illetve az ő alapítványaival.
A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium korábbi helyettes államtitkára szerint az ügyészség elsősorban arra volt kíváncsi, hogy mi egy pályázat kiírásának és elbírálásának a folyamata, kinek mi a szerepe, kinek milyen aláírási jogosultsága van.
"A pályázatok esetében normális az, hogy a szakértők elbírálása nyomán jön létre a nyertesek listája, hiszen előre jól ismertek a feltételek. A jogi folyamat szerint a minisztérium rendeletben meghirdeti a pályázatokat, amitől eltérni nem lehet. Miután az illetékes felterjeszti a szakértői listát a politikai vezetésnek, attól már nem lehet eltérülni. Ott már csak olyan szempontok alapján lehet módosítani a listákat, melyek a politika érdekeit tükrözik. Ilyen rendszeresen történt" - mondta Topolánszky Ákos.
"Párt- vagy személyi érdekek vezetik a politikusokat"
A volt helyettes államtitkár szerint ilyen a teljes közigazgatási struktúrában megtörténik, ami elvi értelemben még akár jogos is lehet, de jogszabályi értelemben nem, hiszen a kiírt pályázatot már nem lehet módosítani.
Ha mégis történik változtatás, akkor már "párt- vagy személyi érdekek vezetik a politikusokat. Ilyen állandóan előfordul - nem csak a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztériumban akkor. A minisztériumi világban ez így zajlik" - mondta Topolánszky Ákos.
A Zuschlag-ügyben a volt helyettes államtitkár szerint azok az emberek vannak rács mögött, akiknek ott kell lenniük. "Ugyanakkor van egy olyan generális kérdés, amit nagyon komolyan kellene ma venni, és amit ez az ügy feldobott, de mégis most elalvófélben van: 7400 milliárd forint lesz a központi költségvetés keretösszege jövőre. Az Európai Unióban tíz euróból egyet tekintenek politikai korrupcióra eltérülőnek, Magyarországon ez az arány valószínűleg jóval magasabb. Óriási pénzekről van szó, meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg" - hangsúlyozta Topolánszky Ákos.
A politikai nyomástól szenvednek a közigazgatásban
A volt helyettes államtitkár úgy látja: amikor "Magyarországon normatív cselekvésnek számít az, hogy a politika jogszabályokkal körülsáncolt helyzetben is képes eltéríteni a pénzeket, akkor ez egy nagyon-nagyon veszélyes ügy. Az én értelmezésemben bármilyen ilyen cselekmény súlyos bűncselekményi forma, konkrétan hivatali hatalommal való visszaélés, amelyeket azonban nem vesz észre a joghatóság".
Topolánszky Ákos saját bevallása szerint azt szeretné elérni, hogy a politikai kultúrába ez egyáltalán ne, vagy legalább csak csökkenő mértékben férhessen bele az ilyen hozzáállás. "Úgy tudom, a közigazgatásban mindenki attól szenved, hogy őt a közigazgatási működésmódjából megerőszakolja a politikai hatalomgyakorlás túltengése" - fogalmazott a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium korábbi helyettes államtitkára.
Kezdőlap Belföld Topolánszky: "Ez egy nagyon-nagyon veszélyes ügy" | https://infostart.hu/belfold/2007/11/01/topolanszky-ez-egy-nagyon-nagyon-veszelyes-ugy-158879 | https://web.archive.org/web/20081021001930/http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-158879 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/topolanszky-ez-egy-nagyon-nagyon-veszelyes-ugy | Infostart (Inforádió) | hungarian-news | 2007-11-01 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Topolánszky Ákos",
"Zuschlag János"
] | [
"Sportminisztérium"
] | [] | [
"hatalommal való visszaélés",
"támogatás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,500 | Adnak is, kapnak is - MSZP-Fidesz-botránylicit Győrben | Még helyi szinten is pitiáner összegek fölötti adok-kapok játszmába torkollott Győrben a 12 év után hatalmon kívül rekedt városi szocialisták leleplezéssorozata. Kiteregették, hogy az önkormányzat Szijjártó Péter vezette gazdasági bizottsága több olyan cégnek ítélt támogatást, amelyek az illető szakbizottság delegáltjainak (rész)tulajdonában állnak. | MSZP-Fidesz-botránylicit Győrben
Még helyi szinten is pitiáner összegek fölötti adok-kapok játszmába torkollott Győrben a 12 év után hatalmon kívül rekedt városi szocialisták leleplezéssorozata. Kiteregették, hogy az önkormányzat Szijjártó Péter vezette gazdasági bizottsága több olyan cégnek ítélt támogatást, amelyek az illető szakbizottság delegáltjainak (rész)tulajdonában állnak. A nagyvárost irányító jobboldali többség a szocialisták időszakában odaítélt MSZP-közeli pénzek felemlegetésével vett revánsot.
Szijjártó Péter
Győr közgyűlésének gazdasági, idegenforgalmi és informatikai bizottsága Szíjjártó Péter elnökletével több mint kétmillió forintot szavazott meg három, a grémium Fidesz-tagjai (vagy rokonaik) kezében lévő cégnek. Radnóti Ákos városi Fidelitas-elnök édesanyjával közösen jegyzett betéti társasága, a Medici Travel 950 ezer forintban részesülhetett. Ugyancsak az ő családi érdekkörébe tartozik az apja és fivére által birtokolt Kézimosó 2006 Kft., amely nyolcszázezerhez jutott ily módon. Nyertesnek lett kihozva a pályázaton egy másik fideszes testülettag cége, a Lilienthal Bt. is. (Bár az ő 400 ezer forintos tételét a közgyűlés nem hagyta jóvá, mivel a vállalkozás nem győri bejegyzésű.)
Fenti tények alkották a helyi MSZP offenzívájának gerincét. Valamint az a tanácsadói szerződés, amely az F.Component-99 Kft.-nek 1 millió 764 ezer forint bevételt hozott. E cég ügyvezetője Benkő Szilárd, aki Szijjártó Péter kampányfőnöke (és szintén tagja a grémiumnak). Ekképpen a Borkai Zsolt polgármesternek idén júliusig dolgozó – amúgy hangszerkészítéssel, tetőszerkezet-építéssel, műszaki cikkértékesítéssel foglalkozó – társaság is gyarapodott a jobboldal 2006-os győzelmével. A szocialisták idézett médiaoffenzíváját részletesen ismertette a győri háztartásokba eljutatott Diagnózis című helyi pártkiadvány, amelyet Neupor Zsolt győri MSZP-elnök jegyez. (A kiadványban – a Benkő vezette cég szerződésének társaságában – arra is kitértek, hogy a Magyar Gárdával szolidaritást vállaló, Fidesz-közeli NE-Felejcs Polgári Egyesület szakmai tanácsadója, Fehér Imre az önkormányzati lakáskezelő INSZOL Zrt. igazgatóságának lett a tagja.)
Neupor Zsolt
A botránnyal kapcsolatban megkerestük Szijjártó Pétert is. De csak a titkárnőjéig jutottunk, aki közölte: a politikus nem nyilatkozik, az ügyben Németh Zoltán alpolgármester közleménye az irányadó. Németh elmondta, a szóban forgó két bizottsági delegált tartózkodott a szavazástól, amikor cégeik megsegítéséről döntöttek. Ugyanakkor emlékeztetett, a pályázati támogatásokat a testületben lévő két szocialista, Kun András és Ferenczy Lajos is megszavazta. Egyébként az MSZP-vel szoros összefüggésbe hozható vállalkozások is kaptak az előző ciklusban effajta pénzügyi injekciót. Például egymillió forinthoz jutott a Szenior 2003 Kft., amelynek ügyvezetője és tulajdonosa Némethné Jankovics Györgyi, a megyei önkormányzat szocialista képviselője, édesapja pedig a gazdasági bizottságban ült. A KIR Kft., Kun András egykori szocialista alpolgármester fiának, Kun Gergelynek a társasága, 600 ezer forint önkormányzati pénzre tett szert. Az MSZP győri elnöke cáfolta, hogy Kun Gergely cége felvett volna támogatást, odaítélésében az apának egyébként sem lett volna hatásköre. A másik vállalkozásnak pedig éppenséggel a jobboldali többségű idegenforgalmi szakbizottság hagyta jóvá az összeget.
Van akit támadnak, van akit nem (Oldaltörés)
Csak találgatni lehet, vajon a győri önkormányzati ellenzék magánakciójáról van-e szó, netán az MSZP felsőbb szintű offenzívájának előhírnöke-e a dolog. Vagyis nem tudni, számíthatunk-e újabb leleplezésekre a túlnyomórészt Fidesz-vezette megyeszékhelyek, megyei önkormányzatok háza táján, így ellensúlyozandó a Zuschlag-ügy keltette belpolitikai hullámverést. Kétségtelen, a második ciklusát ellenzékben töltő Fideszt csak ott lehet panamázáson rajtakapni, ahol hatalmon van. Ez pedig csak helyileg lehetséges. Viszont a kínálkozó ziccernek számos hátulütője van. Először is, Zuschlag és a többi gyanúsított ifjúszocialista ügyével összevetve aránytalanul kisstílű, majdhogynem filléres tranzakciókról van szó. Ami nehezen viszonyítható a tíz-és százmilliós sikkasztásokhoz. Másrészt – ahogy éppen Győrben vált láthatóvá – könnyen jelentkezhet a bumeránghatás. Hisz a Fidesznek van mivel visszalőnie. Ráadásul a botrány negatív „marketingértéke” a konkrét ügyben az országosan is túlexponált Szijjártó okán volt ekkora. Nem biztos, hogy máshol hasonló hír túllépné a városhatárt. Ettől függetlenül persze nem lehetetlen, hogy az MSZP egyebütt is próbálkozik helyi skandalumok országossá tematizálásával.
Borkai Zsolt
Viszont Győrben az ügy kapcsán is felsejlettek bizonyos várospolitikai sajátosságok körvonalai. Feltűnő, hogy a már említett időközi kampánylap, a Diagnózis a Fidesz-politikus Németh Zoltán alpolgármestert, továbbá Dézsi Csaba András frakcióvezetőt, Szijjártó Pétert, mint bizottsági kulcsembert teljes gőzzel letámadja, Borkai Zsolt pártonkívüli városvezetőre viszont alig jut bíráló szó. A dolog összefügghet azzal, hogy a polgármester és a közgyűlés Fidesz-képviselőcsoportjának viszonylatában nyár elején éles jogkörelosztási vita robbant ki. A frakció ugyanis Németh Zoltán és Simon Róbert alpolgármesterekhez telepítette volna Borkai egynémely - önkormányzati tulajdonú cégekhez kötődő - jogosítványát. A javaslat a KDNP (illetve az ellenzék) visszautasításán bukott el.
Úgy tűnik hát, a városházi oppozíció mindezek tudatában a polgármestert igyekszik bizonyos határig a mögötte álló pártokról leválasztva kezelni. Amiből kiindulva valószínűnek látszik, hogy Borkai önállóságának inkább használ, hogy a pályázati és tanácsadói címen kifizetett, umbuldaszagú pénzügyletek nem rajta, hanem a városatya „első felettesének” tartott, a győri és országos Fideszt párhuzamosan képviselő Szijjártón csattannak. A helytől független tanulság az lehet, hogy - a két nagypárt nyilvánosságkezelésének okán - lassan minden botrányra jut ellenbotrány. Sajátos kommunikációs gegként a vádra nem elsősorban az „ártatlan vagyok” a reakció, hanem a „te is bűnös vagy”. Aminek végeredménye egy belpolitikai skandalumárverés. Itt az győzhet, aki nagyobb bűnt kiált a riválisra.
2007. október. 30. 11:59 MTI Itthon
Szijjártón keres fogást a győri MSZP
Az MSZP szerint klasszikus mutyizás, régimódi panamázás folyik Győrben Szijjártó Péternek, a Fidesz szóvivőjének tudtával. Erről Neupor Zsolt, az MSZP győri szervezetének elnöke beszélt. | https://hvg.hu/velemeny/20071105_mszp_fidesz_szijjarto | https://web.archive.org/web/20071107134925/http://hvg.hu/velemeny/20071105_mszp_fidesz_szijjarto.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adnak-is-kapnak-is-mszp-fidesz-botranylicit-gyorben | HVG | hungarian-news | 2007-11-06 00:00:00 | [
"Benkő Szilárd",
"Borkai Zsolt",
"Ferenczy Lajos",
"Kun András",
"Kun Gergely",
"Némethné Jankovics Györgyi",
"Radnóti Ákos",
"Szijjártó Péter"
] | [
"F. Component 99 Kft.",
"Fidesz",
"Kézimosó 2006 Kft.",
"KIR Kft.",
"Lilienthal Bt.",
"Medici Travel Bt.",
"MSZP"
] | [
"Győr"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"tanácsadás",
"gazdálkodás"
] | [] |
3,501 | "Sajátos értékrendet képvisel Szijjártó" | Az elmúlt napokban törvénysértés gyanúja merült fel egy önkormányzati pályázat elbírálásával kapcsolatban Győrött. Sajátos értékrendet képvisel Szijjártó Péter, amikor gyűlöletkampánnyal vádolja azokat, akik szót mernek emelni. | http://www.nepszava.hu/OnlineCikk.asp?ArticleID=973902&printer=1 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sajatos-ertekrendet-kepvisel-szijjarto | Népszava | hungarian-news | 2007-11-05 00:00:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Győr"
] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"informatika",
"támogatás"
] | [] |
|
3,502 | Vizsgálóbizottságot akar az MSZP Győrben | Az MSZP győri frakciója vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi az önkormányzat gazdasági bizottsága által fideszes politikusok cégeinek megítélt támogatások miatt - olvasható az MSZP helyi szervezetének közleményében. | Szijjártó körmére néz a győri MSZP
Vizsgálóbizottságot akar az MSZP Győrben
Az MSZP győri frakciója vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi az
önkormányzat gazdasági bizottsága által fideszes politikusok cégeinek
megítélt támogatások miatt - olvasható az MSZP helyi szervezetének
közleményében. Azt írták, nem hagyják, hogy Szijjártó Péter, a Fidesz
szóvivője, a győri önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke kitérjen a
személyes felelősség elől. A vizsgálóbizottság feladata az lenne, hogy
felülvizsgálja az önkormányzat által kötött szerződéseket,
megállapodásokat, támogatásokat. A győri MSZP korábban közölte, ügyészségi
feljelentést tesznek az ügyben. A gazdasági bizottság két tagja - Radnóti
Ákos, a Fidelitas győri elnöke és Velin Csaba, aki Győrben többször is
indult a választásokon a Fidesz színeiben - dolgozta ki a pályázat
szempontrendszerét - hangoztatta korábban Neupor Zsolt, az MSZP győri
szervezetének elnöke és Török Zsolt, a párt országgyűlési képviselője.
A szakbizottságban még a két szocialista tag is megszavazta a
támogatásokat, hiszen akkor egy-egy cégnév alapján nem merült fel senkiben
gyanú - mondta korábban lapunknak Neupor. Később, a képviselő-testületi
végszavazás előtt világossá vált számukra a cégek tulajdonosi háttere,
ezért próbálták levetetni a napirendről a döntést, ami nem sikerült - tette
hozzá.
Németh Zoltán, az ellenzéki párt győri alelnöke is arra hivatkozott, hogy a
bizottságban a szocialisták is megszavazták a támogatásokat. Hozzátette, az
előző, MSZP-SZDSZ-többségű közgyűlés is támogatta a Radnóti érintettsége
miatt most kifogásolt céget, és az előző ciklusban több MSZP-s képviselő
érdekeltségébe tartozó vállalkozás kapott hasonló támogatást. Közölte, a
Fidesz kezdeményezi az 1994-2006 közötti önkormányzat által kötött
szerződések tételes átvizsgálását. Az esetlegesen feltárt jogsértések
ügyében az illetékes hatóságokhoz fordulnak - tette hozzá.
Népszava Online | http://www.nepszava.hu/OnlineCikk.asp?ArticleID=972895&printer=1 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalobizottsagot-akar-az-mszp-gyorben | Népszava | hungarian-news | 2007-11-02 00:00:00 | [
"Radnóti Ákos",
"Szijjártó Péter",
"Velin Csaba"
] | [
"Fidesz",
"MSZP"
] | [
"Győr"
] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"informatika",
"támogatás"
] | [] |
3,503 | Szijjártó tudtával mutyiznak Győrött | Miközben Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője „csípőből támadja” a kormány törekvéseit a közélet kifehérítésére, addig Győrben „klasszikus mutyi” folyik a tudtával, sőt irányításával – állítják a szocialisták. | A Fidesz politikai lejáratással, szóvivőjük besározásával vádolja a
szocialistákat
Szijjártó tudtával mutyiznak Győrött
Miközben Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője „csípőből támadja” a kormány
törekvéseit a közélet kifehérítésére, addig Győrben „klasszikus mutyi”
folyik a tudtával, sőt irányításával – állítják a szocialisták. Szijjártó
ugyanis az elnöke a város gazdasági bizottságának, amely nemrég milliós
támogatásokat ítélt meg fide- szes politikusok és családtagjaik cégeinek.
Az ellenzéki párt nem cáfol, inkább politikai lejáratásról beszél.
Szijjártó Péter a kormány és az MSZP ostorozása közben bármikor képes egy
kis előadásra is. Most, hogy az ő kétes ügye látott napvilágot, a Fidesz
szóvivője „szájzárat” kapottFotó: Szalmás Péter
Ügyészségi feljelentést tesz a győri MSZP, mert képviselői szerint felveti
a hűtlen kezelés és a hivatali visszaélés gyanúját, hogy a fideszes
vezetésű város gazdasági bizottsága, melynek elnöke Szijjártó Péter
pártszóvivő, milliós támogatásokat ítélt meg a nyáron fideszes politikusok
és családtagjaik cégeinek. A bizottsághoz a szétosztható nyolcmillió
forintos keretre 36 pályázó összesen 25 milliós „igénnyel” jelentkezett.
Végül a nyertesek átlagosan 200-300 ezer forint támogatást kaptak. Néhány
cég kitűnik közülük, tulajdonosi hátterük, illetve a magasabb összeg miatt
is.
A gazdasági bizottság két tagja – Radnóti Ákos, a Fidelitas győri elnöke és
Velin Csaba, aki Győrben többször is indult a választásokon a Fidesz
színeiben – dolgozta ki a pályázat szempontrendszerét, amelynek alapján
végül saját, illetve családjuk tulajdonában lévő cégek nyertek támogatást –
hangoztatta Neupor Zsolt, az MSZP győri szervezetének elnöke és Török
Zsolt, a párt országgyűlési képviselője.
Így ítélt a testület 950 ezer forintot a Radnóti Ákos tulajdonában lévő
Medici Travel Bt.-nek, a Velin Csaba tulajdonolta Lilienthal Bt.-nek 400
ezer forintot, a Radnóti családtagjainak tulajdonában lévő Kézimosó 2006
Kft.-nek pedig 800 ezer forintot. De jutott Petrovicz Attila fideszes
részönkormányzati képviselő cégének, az E-Csoport Tervező Kft.-nek is 400
ezer forint megítélt támogatás.
– A szakbizottságban még a két szocialista tag is megszavazta a
támogatásokat, hiszen akkor egy-egy cégnév alapján nem merült fel senkiben
gyanú – mondta lapunknak Neupor Zsolt. Később, a képviselő-testületi
végszavazás előtt világossá vált számukra a cégek tulajdonosi háttere.
Ezért ellenezték és próbálták levetetni a testületi ülés napirendjéről a
döntést. Sikertelenül: a Fidesznek és a KDNP-nek többsége van. Annyit
tudtak elérni, hogy az egyik nyertes – a Lilienthal Bt. – támogatását
visszavonták, mert a pályázati kiírásnak sem felelt meg, lévén nem győri
székhelyű.
Az MSZP szerint klasszikus mutyizás, régimódi panamázás folyik Győrben,
ráadásul Szijjártó Péter tudtával. Neupor Zsolt elmondta azt is: egy másik
döntéssel Benkő Szilárd – ő Szijjártó személyi titkára – cégének, az F.
Component 99 Kft.-nek 1,764 millió forintot folyósított a város politikai
tanácsadásra, miközben a cég fő tevékenysége a hangszergyártás. (A többi
cég egyelőre nem jutott hozzá a megítélt támogatáshoz.)
Szijjártó Pétert hiába kerestük ez ügyben, annyit üzent: nem szólal meg. A
Kisalföld című helyi napilap internetes oldalán nyilatkozva viszont hétfőn
azt közölte: „a tavalyi önkormányzati választási vereségük óta a
szocialisták állandó gyűlöletkampányt folytatnak. Ez a mostani álságos és
álszent megnyilvánulás is ennek a része. A szocialisták is megszavazták azt
a javaslatot, amit most kifogásolnak. Ha pedig nem tudják, hogy miről
szavaztak, nem alkalmasak képviselőnek.”
Hasonlóan nyilatkozott tegnap tájékoztatóján Németh Zoltán, az ellenzéki
párt győri alelnöke, egyben a város alpolgármestere. Mint mondta: a Fidesz
szánalmas lejáratási kísérletnek tartja a szocialisták állításait,
amelyekkel Szijjártót akarják besározni. Ő is arra hivatkozott, hogy a
bizottságban a szocialisták is megszavazták a támogatásokat. Az
alpolgármester hozzátette: tavaly az előző – MSZP–SZDSZ-többségű –
közgyűlés is támogatta a Radnóti érintettsége miatt most kifogásolt céget.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az előző ciklusban több szocialista
képviselő érdekeltségébe tartozó vállalkozás kapott hasonló támogatást.
Lengyel Tibor
Megnémult a szóvivő
A Fidesz szóvivője mindenhez ért, mindenről van is véleménye. Szijjártó
Péter felkészültségét jelzi, hogy a kormány bármilyen tervét hozza
nyilvánosságra, akármilyen döntést is hoz – neki kész válasza van rá. Ugyan
ezek többsége az „elfogadhatatlan, hiteltelen, illegitim, eladósítás,
elutasítjuk” szavak kombinációja, de legalább válasz. Most viszont, mikor
a személyes érintettség miatt kellene megszólalnia, néma a szóvivő.
Szijjártó jó ideje ostorozza az MSZP-t a „zuschlagosodás” okán, holott a
Zuschlag-ügy nyilvános, az ügyészség vizsgálja, és valószínűleg hamarosan
bíróság elé is kerül. Saját viselt dolgaihoz viszont most nincs mit
hozzátennie, megnémult. Ez az igazi csoda: a néma Szijjártó. | http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=972087 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-tudtaval-mutyiznak-gyorott | Népszava | hungarian-news | 2007-10-31 00:00:00 | [
"Benkő Szilárd",
"Petrovicz Attila",
"Radnóti Ákos",
"Szijjártó Péter",
"Velin Csaba"
] | [
"E-Csoport Tervező Kft.",
"F. Component 99 Kft.",
"Fidelitas",
"Fidesz",
"Kézimosó 2006 Kft.",
"Lilienthal Bt.",
"Medici Travel Bt."
] | [
"Győr"
] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"informatika",
"támogatás"
] | [] |
3,504 | Orbánék idején épületeket kaptak a civilek | Többségében a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött szerződés szerint használják a civil szervezetek a nekik adott állami ingatlanokat. Egy-két évvel ezelőtt ez nem volt így... | Lezárult a vizsgálat: ma már rendeltetésszerűen használja a társadalmi
szervezetek többsége az államtól kapott ingatlant
Orbánék idején épületeket kaptak a civilek
Többségében a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött szerződés szerint
használják a civil szervezetek a nekik adott állami ingatlanokat. Egy-két
évvel ezelőtt ez nem volt így: akkor az átadott állami ingatlanok több mint
harmadánál törvénysértő helyzet alakult ki. Az ingatlanátadás jelentős
része az Orbán-kormány idején történt: akkor nem működő vagy egyértelműen
pártokhoz kötődő szervezeteket preferáltak. Így jutott ingatlanhoz például
a Demokrata című lapot kiadó alapítvány, de a Stumpf István vezette
Századvég Alapítvány is.
A Századvég sosem használta a kapott ingatlant, ott ma is nyelviskola
vanFotó: Népszava-archív
Javulás tapasztalható a civil szervezeteknek átadott állami ingatlanok
szerződés szerinti használatában. Ez derül ki a Kincstári Vagyoni
Igazgatóság (KVI) idén szeptember 30-án lezárult, több mint két hónapos
ellenőrzéséből, melynek megállapításait november közepéig véglegesítik. A
KVI-től megtudtuk, az ingatlanoknak csak 4,2 százalékát nem használják a
szerződésben meghatározottak szerint. Ezekben az esetekben további
vizsgálatra van szükség. Korábban a civil szervezetek 70-80 százalékban
használták a nekik juttatott KVI-ingatlanokat, a többit pedig kiadták
másoknak. A részeredmények szerint javulás tapasztalható abban is, hogy
nagyobb lett a fegyelem: míg korábban az ingatlant kapott civil szervezetek
14 százalékát, addig most csak 2-4 százalékát kellett többször felszólítani
arra, hogy vegyen részt az ellenőrzésben. A KVI közölte: őket az
ellenőrzésre nem kötelezi törvény, céljuk az volt, hogy megvizsgálják, a
civil szervezetek a jogszabályok és a szerződés szerint használják-e a
nekik juttatott ingatlanokat. A KVI szakemberei július 23-tól szeptember
végéig 377 ingatlant, illetve ingatlanrészt vizsgáltak meg az országban.
Egy 2005-ös KVI-vizsgálat nem talált a mostanihoz hasonló helyzetet. Akkor
az átadott állami ingatlanok több mint harmadánál törvénysértő helyzet
alakult ki: nyolc százalékukat más szervezet használta, mint amelyiknek azt
átadták. További 16 százalékuknál pedig a tulajdont szerző közösen
használta a kapott ingatlant más szervezetekkel vagy magánszemélyekkel és
tőlük használati díjat kért.
Az állami ingatlanok civil szervezeteknek juttatását az Orbán-kormány
idején sok furcsa döntés előzte meg. Az ingatlanpályázatok elbírálására a
parlament egyik bizottsága saját tagjaiból felállított egy albizottságot.
Az albizottság döntései, szemben az albizottsági tagok többségének
állításával, feltűnően részrehajlóak voltak, és sok esetben nem a civil
szféra, hanem a pártok érdekeit érvényesítették. Érdekesség, hogy a
testületben dolgozott az a Zuschlag János, akkor még szocialista
törvényhozó, akit jelenleg hat társával együtt különösen nagy kárt okozó
csalással gyanúsít az ügyészség alapítványoknak nyújtott állami pénzek
szabálytalan felhasználása miatt.
Az Orbán-kormány idején működő albizottság sokszor nem működő vagy
egyértelműen pártokhoz kötődő szervezeteket preferáltak, ilyen volt például
a Torgyánné vezette Független Női Szövetség. Ők 34 ingatlant kaptak, köztük
egy volt MHSZ-lőteret is, melyet információink szerint azóta eladtak és a
vételár visszakerült a kincstárba. A leg- botrányosabb döntések az
albizottság vezetőjéhez kötődtek. Az albizottság elnöke, a fideszes Halász
János, Debrecen egyik országgyűlési képviselője. Hajdú- Bihar megyében és a
megyeszékhelyen több olyan, néhány taggal működő szervezet kapott az
ingatlanvagyonból, amelyek személy szerint Halászhoz kötődtek. Így például
több mint egy tucat ingatlanhoz jutott egy olyan alapítvány, melynek
kuratóriumi tagja Halász javaslatára lett a parlamenti társadalmi
szervezetek bizottságának szakértője.
Népszava-összeállítás
Elcserélték a Bimbó utcát
A Halász János vezette albizottság 2001 nyarán egy Bimbó utcai épületet
juttatott a Századvég Politikai Iskola Alapítványnak, amelynek vezetője,
mint ismert, Stumpf István akkori kancelláriaminiszter volt. A Századvég
azonban sohasem használta a Bimbó utca 7. szám alatti épületet, mivel az
használati joggal volt megterhelve. A Budapest Rádió Kft. nevű céget illető
használati jogot a Századvég a KVI segítségével 2001 novemberében
elcserélte az Andrássy út 96. szám alatti épület tulajdonjogára. (Hogy nem
kis tételekről van szó, azt bizonyítja, hogy a használati jog ellenértékét
bruttó 310 millió, míg az Andrássy út 96. szám árát 331 millió forintban
határozták meg.) Ezután azonban történt egy újabb csere, a Budapest Rádió
Kft. megvált az Andrássy úti épülettől, a Századvég pedig megszerezte azt.
Kistafírozták Schmidt Máriáékat is
Nem csak pályázat útján segítette a civileket az Orbán-kormány. Nem sokkal
a 2002-es választások előtt a KVI a kormány utasítására megvette a XII.
kerület, Eötvös út 35. és a Határőr út 35. szám alatti épületeket. Az első
ingatlan vételára 273,5 millió, utóbbié pedig 885,5 millió forint volt,
összesen tehát 1,159 milliárd forint. A Határőr utcai ingatlant a Schmidt
Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért
Közalapítvány kapta bérbe, a másik ingatlanra a KVI vagyonkezelői
szerződést kötött a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvánnyal. Az ügy
érdekessége, hogy a két ingatlan eredeti tulajdonosa az a CD Hungary Rt.
volt, amelyet nem sokkal korábban privatizáltak. Részlet az Állami
Számvevőszék jelentéséből: „A privatizáció után 9 hónappal az új
tulajdonostól a KVI a magyar állam tulajdonába megvásárolt két ingatlant,
amelyek ára 1159 millió forint volt, 733,1 millióval magasabb, mint a
privatizációs vagyonértékelés szerinti 425,9 millió forint.”
Villát kapott a Demokrata
Egy Andrássy úti, reprezentatív villában található a Magyar Demokrata című
hetilap szerkesztősége. A Bencsik András főszerkesztő által jegyzett lapot,
amelynek előfizetésére még 2002 kora nyarán Orbán Viktor hívott fel, a
Magyar Ház Alapítvány adja ki. Az épület egy részéhez az Orbán-érában
jutott a lap a parlamenti albizottság jóvoltából. Döntésük alapján három
szervezet, a Bocskai István Szabadegyetem, a Független Ifjúság, valamint a
Magyar Ház Alapítvány költözhetett be az Andrássy út 124. szám alá, még
2001-ben. Az Andrássy út 124. alatti helyiségekre majdnem négyszáz civil
szervezet pályázott, közülük nyert a fenti három. A Bocskai alapítványt
Csurka István hozta létre, a Független Ifjúság pedig a Kisgazdapárt
ifjúsági szervezete volt. | http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=973074 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orbanek-idejen-epuleteket-kaptak-a-civilek | Népszava | hungarian-news | 2007-11-07 00:00:00 | [
"Halász János",
"Stumpf István",
"Torgyánné Cseh Mária",
"Zuschlag János"
] | [
"Budapest Rádió Kft.",
"CD Hungary Rt.",
"Független Női Szövetség",
"Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI)",
"Századvég Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"protekció",
"civilek",
"juttatás"
] | [] |
3,505 | Civilnek álcázott pártingatlanok | A társadalmi szervezetek ingatlanjuttatása során számos pártokhoz kötődő egyesület és alapítvány is a nyertes pályázók közé került. A Fidesz és az MSZP azt hangoztatja, hogy a kérelmek elbírálásakor nem párt-, hanem szakmai szempontokat vettek figyelembe. | Mintegy másfél ezer egyesület és alapítvány összesen húszezer igénylést nyújtott be arra az 1741 ingatlanra vagy ingatlanrészre, amelyet az Országgyűlés az elhelyezési gondokkal küzdő civil szervezetek között oszt szét. Az ingatlanokat törvényi előírások alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) jelölte meg, a civil pályázatokat a parlament társadalmi szervezetek bizottságából alakult ad hoc testület hivatott elbírálni. A testületbe mindegyik parlamenti párt egy képviselőt delegálhatott. A leginkább értékes budapesti és balatoni épületek sorsa még kérdéses, az ingatlanok túlnyomó többsége azonban már gazdára talált. Feltűnő, hogy a nyertesek között számos pártokhoz kötődő szerveződés található. Ilyen a Független Női Szövetség is, amelynek elnöke Torgyánné Cseh Mária kisgazda politikus. Sajtóhírek szerint a szövetség 24 településen kapott különféle ingatlanokat, Baranya megyében például Mohácson, Pécsett és Siklóson jutott egy-egy 35-40 négyzetméteres helyiséghez. Kollár Anna, a nőszervezet Baranya megyei elnöke - aki egyúttal az FKGP megyei irodavezetői tisztét is ellátja - tudósítónknak nyilatkozva kijelentette, hogy a Független Női Szövetség tevékenységét a kisgazdapárt egyáltalán nem befolyásolja.
Többek között Molnár Oszkár fideszes képviselő magánalapítványa számára is megítélt egy ingatlant a parlamenti testület, de a szerződés végül nem született meg a KVI-vel. Molnár kérdésünkre közölte, hogy az alapítvány az edelényi volt MHSZ-székházra pályázott, a kisváros főutcáján lévő rossz állapotú ingatlant azonban nem vette át, mert a felújítás jelentős összegeket igényelt volna.
Halász János, az ad hoc testület fideszes vezetője lapunknak elmondta, hogy a pályázatok elbírálásakor a képviselők nem pártszempontok alapján döntöttek: a társadalmi hasznosság volt a legfontosabb szempont. Szerinte sem a jobb-, sem a baloldalhoz kötődő szervezetek nem kaptak nagyobb arányban ingatlanokat, mint amilyen mértékben a magyar civil társadalomban jelen vannak. Ugyanakkor a Független Női Szövetség nagyarányú ingatlanszerzését a fideszes képviselő sem tartja szerencsésnek. Mint mondta, ez volt az a szervezet, amely majd minden ingatlanra pályázott.
A szocialista Zuschlag János a lapokban megjelent híresztelésekre reagálva hangsúlyozta, hogy az MSZP sem a Fidesszel, sem más párttal nem kötött semmiféle paktumot az ingatlanok odaítélésekor. Az MSZP az összes olyan javaslatot támogatta, amelyet szakmai szempontból elfogadhatónak ítélt - állapította meg fideszes képviselőtársához hasonlóan Zuschlag.
Az SZDSZ-es Béki Gabriella viszont azt mondta, hogy a képviselők hiányos dokumentumok alapján, helyszíni ismeretek nélkül döntöttek, és ez - jegyezte meg - az eredményen meg is látszik. Úgy vélte, többségében pártokhoz kötődő szervezetek tulajdonába vándoroltak az ingatlanok. Kiderült továbbá, hogy a szervezetek egy része meggondolatlanul nyújtotta be pályázatát, és nem képes fenntartani az elnyert ingatlant. Sokszor az épületek súlyosan leromlott állapota, megint más esetekben a tisztázatlan tulajdon- és bérleti viszonyok okoznak gondot.
Az ad hoc testület június 20-án tárgyal azokról a fővárosi és balatoni ingatlanokról, amelyek között több százmillió forintot érő épületek, üdülők is találhatók. A java tehát még hátravan: az összesen beérkezett húszezer pályázat fele erre a néhány tucat ingatlanra tart igényt.
Lőtér a nőszövetségnek
Az MSZP és az SZDSZ Hajdú-Bihar megyei szervezete szerint pártpolitikai alapon született döntés a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonából különböző civil szervezeteknek átadott Hajdú-Bihar megyei ingatlanok ügyében - jelentette debreceni tudósítónk. - Hajdú-Bihar megye kilenc érintett településén kizárólag a Fidesz és az FKGP köreihez tartozó pályázók jutottak ingyeningatlanhoz - mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Juhászné Lévai Katalin debreceni szocialista parlamenti képviselő. Kifejtette: a nyertes pályázók csakis e két párt önkormányzati képviselői, tagjai vagy alkalmazottai. Példaként egyebek mellett a kabai lőteret említette, amely a Torgyánné Cseh Mária által vezetett Független Női Szövetség tulajdonába került. Az SZDSZ szerint sumákság, visszaélés és klientúraépítés jellemzi a Halász János vezette albizottság munkáját. | http://nol.hu/archivum/archiv-21191-10578 | https://web.archive.org/web/20231215110915/http://nol.hu/archivum/archiv-21191-10578 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civilnek-alcazott-partingatlanok | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2001-06-09 00:00:00 | [
"Halász János",
"Kollár Anna",
"Torgyánné Cseh Mária",
"Zuschlag János"
] | [
"Fidesz",
"Független Kisgazdapárt (FKgP)",
"Független Női Szövetség",
"MSZP"
] | [] | [
"ingatlan",
"protekció",
"civilek"
] | [] |
3,506 | Civil a máglyán | Régi adóssága a fiatal magyar parlamenti demokráciának a társadalmi szervezetek mûködési feltételeinek megteremtése. Már az Antall- és a Horn-kormány kísérletet tett a civil szervezetek megfelelõ helyiségekkel való ellátására. | Régi adóssága a fiatal magyar parlamenti demokráciának a társadalmi szervezetek működési feltételeinek megteremtése. Már az Antall- és a Horn-kormány kísérletet tett a civil szervezetek megfelelő helyiségekkel való ellátására. Az Orbán Viktor vezette kabinetnek is maradt azonban tennivalója az ügyben. Míg 1990-ben kb. tízezer társadalmi szervezet működött az országban, addig 1998-ban már több mint negyvenezer.
A helyzet rendezésére pályázat útján állami tulajdonú ingatlanokat ajánlottak fel a civil szervezeteknek. A pályázatok elbírálására a parlament egyik bizottsága saját tagjaiból felállított egy albizottságot. Az albizottság döntései, szemben az albizottsági tagok többségének állításával, feltűnően részrehajlóak voltak, és sok esetben nem a civil szféra, hanem a pártok érdekeit érvényesítették. A nyilvánvalóan fals esetekben nem működő vagy egyértelműen pártokhoz kötődő szervezeteket preferáltak, ilyen a Torgyánné vezette Független Női Szövetség, vagy a Csurka-féle Bocskai Szabadegyetem.
A legbotrányosabb döntések azonban az albizottság vezetőjéhez kötődnek. Az albizottság elnöke ma is a fideszes Halász János, Debrecen egyik országgyűlési képviselője. Hajdú-Bihar megyében és a megyeszékhelyen több olyan, néhány taggal működő szervezet kapott az ingatlanvagyonból, amelyek személy szerint Halászhoz kötődnek. Ezek közül két szervezettel részletesen foglalkozunk: az egyik szervezet kurátora a parlamenti bizottság fizetett szakértője, míg a másik Halász munkatársának az egyesülete. Ezekben az esetekben még az összeférhetetlenség gyanúja is felmerülhet az ellenzéki szocialisták és szabad demokraták szerint. Az ellenzéki pártok azonban csak a döntések nyilvánosságra kerülése után kaptak észbe, és fogalmazták meg kifogásaikat.
Előzmények
A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény és az ezt módosító 1999. évi CVII. törvény rendelkezése szerint civil szervezetek, alapítványok ingatlanok tulajdonjogára pályázatot nyújthattak be a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (KVI). A pályázat célja a kiírás szerint az volt, hogy biztosítsa a társadalmi szervezetek elhelyezését és működését, az általuk ingyenesen megszerezhető ingatlanok révén. A fenti törvény rendelkezik a már társadalmi szervezetek által használt ingatlanokról, valamint azokról is, amelyeket nem használtak, de a KVI kezelésében voltak. A két kategória sokszor egybeesik, több olyan ingatlant is megpályáztattak, amelyeket civil szervezetek használtak az államnak fizetett bérleti díj fejében.
Ugyanakkor a törvény szerint azok a szervezetek, amelyek már 1990 szeptemberében is használták az ingatlant, még 1998/99-ben minden pályázat nélkül tulajdonukba kapták a helyiségeket.
A legtöbb szakértő szerint az állam kezében lévő ingatlanvagyon nyolcvan százalékát, amelyet társadalmi szervezetek működésére szántak, ekkor osztották ki. A Horn-kormány így elsősorban a volt pártállami szervezeteket - mint a Hazafias Népfront, a Magyar Úttörők Szövetsége vagy a Nőszövetség -, illetve ezek utódait jutalmazta. Ekkor 165 szervezet kapott mintegy 360 ingatlant saját tulajdonba, miáltal - mint azt Gerencsér Balázstól, a Nonprofit Információs és Oktatási Központ (NIOK) igazgatójától megtudtuk - a legtöbb nagy értékű, frekventált helyen lévő ingatlan tulajdonosra talált. A KVI pályázatán tehát csak a "maradék" húsz százalékra lehetett jelentkezni. A KVI 2000 júniusában tette közzé pályázatát és az ingatlanok jegyzékét a Népszavában, illetve a Magyar Nemzetben. A pályázat benyújtásának határideje 2000. augusztus 19. volt. A dátum azért érdekes, mert több, a pályázaton ingatlanhoz jutó szervezet csak közvetlenül a határidő lejárta előtt regisztráltatta magát a bíróságon. (Egyebek mellett Csíbor Géza, a Békés megyei közgyűlés fideszes tagja vezette Veritas Kulturális Egyesület, illetve a Molnár Oszkár fideszes országgyűlési képviselő és felesége által alapított Patrióta Edelény Régiófejlesztési Alapítvány.) A pályázó társadalmi szervezeteknek nem lehetett köztartozásuk, amit az adóhatósággal, illetve a VPOP-val igazoltatniuk kellett, ezenkívül vállalniuk kellett, hogy tizenöt évig nem idegenítik el az ingatlanokat, valamint azt is, hogy közösségi célokra használják fel azokat. Ugyanezeket a feltételeket a '98-ban ingatlanhoz jutó szervezeteknek is teljesíteniük kellett.
A KVI adatai szerint 1700 ingatlanra vagy ingatlanrészre mintegy 1500 pályázó csaknem 4500 pályázatot nyújtott be. Az ingatlanok vagy ingatlanrészek között óriási különbségek vannak: a néhány négyzetméteres tárolóhelyiségtől működő éttermekig és több ezer négyzetméteres üdülőkig gyakorlatilag mindenfélét találunk a listán, mint az az alábbiakból ki fog derülni. A cikk alapjául szolgáló, az ingatlanokra vonatkozó adatok (helye, típusa, mérete stb.) a pályázati kiírás ingatlanjegyzékéből származnak.
Az albizottság
A parlament a pályázatok elbírálását a társadalmi szervezetek bizottsága (TSZB) hatáskörébe utalta, amely erre a célra felállított egy ingatlanjuttatási albizottságot. Az albizottság üléseit a KVI-ben tartotta, döntéseikhez a vagyonkezelő által előkészített pályázati anyagokat használta fel. Az albizottság - saját döntése alapján - zárt üléseket tartott. A döntések úgy kerültek nyilvánosságra, hogy az Index internetes újság hozzájutott a szervezetek és az általuk elnyert ingatlanok listájához.
A döntéseket a társadalmi szervezetek bizottságának minden esetben jóvá kellett hagynia, de ezenkívül a parlament tulajdonképpen nem ellenőrizte munkájukat. Az albizottság paritásos alapon működik, vagyis minden párt egy-egy tagot delegálhatott. Az albizottság tagjai: Halász János (Fidesz), Zuschlag János (MSZP), Béki Gabriella (SZDSZ), Szászfalvi László (MDF), Bognár László (MIÉP), valamint István József (FKGP), akinek a halála után Dögei Imre vette át a tagságot. Az albizottság elnökévé a fideszes Halász Jánost választották. Az albizottságban a MIÉP szavazatával általában a kormánytöbbség akarata érvényesült. Más információ szerint az albizottságban általában öt-egy arányban szavaztak - legtöbbször a szabad demokra képviselő maradt egyedül. Az albizottsági tagok elmondása szerint a szervezetek kiválasztásánál legfőbb szempontjuk az volt, hogy helyi kötődésűek legyenek, és ők tudják az ingatlant társadalmilag a leghasznosabban működtetni. Szemérmesen nem vizsgálták a civil szervezetek esetleges politikai, vallási vagy más kötődéseit. Döntéseik nagy részét tavaly decemberben és idén februárban hozták meg, ekkor elsősorban a vidéki ingatlanok találtak gazdára. A legértékesebb fővárosi és a Balaton melletti ingatlanokat pedig csak a közelmúltban, június 20-án osztották szét, botrányos körülmények között.
A szervezetek
A legtöbb ingatlant a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kapta, amely csaknem száz helyiség tulajdonosa lett. A Magyar Vöröskereszt a maga húsz ingatlanával a sokadik helyre szorult.
Az elnyert ingatlanok számát tekintve második helyen a Független Női Szövetség (FNSZ) található 34 ingatlannal. Kabán például egy volt MHSZ-lőtér került birtokukba, de ingatlanhoz jutottak Veszprémben, Kunszentmiklóson, Székesfehérvárott, Kecskeméten és 19 egyéb településen. A szervezet alapítója és elnöke Torgyánné Cseh Mária. Megkérdeztük a kisgazda képviselő elnökasszonyt, milyen célra kérték az ingatlanokat. Torgyánné kitérő választ adott. Elmondta, hogy összesen 130 pályázatot adtak be, de csak ennyit kaptak meg. Az ingatlanok nagy része rendkívül rossz állapotban van, szögezte le az elnök, és egyelőre nem tudják, hogy a szervezet évi 500 ezer forintos állami támogatásából hogyan tudják felújítani a helyiségeket. Hozzátette azt is, hogy 14 ezer tagot számláló szervezetük minden megyében jelen van, és az összes elnyert ingatlant használni fogják. Ennek ellentmond, hogy több településen, ahol ingatlant kaptak, nem ismerik a szervezetet, nem tudnak helyi működésükről. A szervezet olyannyira független, hogy alelnöküket, Korényi Attilánét június végén újra az FKGP budapesti elnökévé választották.
Komplett házat kapott az Index szerint Molnár Oszkár fideszes képviselő magánalapítványa Edelényben. Az alapítványt azonban csak egy héttel a pályázat után jegyezte be a bíróság. Több irodához és ingatlanrészhez jutott Kecskeméten a Keresztény Társadalmi és Kulturális Közéletért Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke, Ivanics István szintén fideszes képviselő.
További három társadalmi szervezet - a Magyar Cserkészszövetség, az Asszonyok a Nemzeti Egységéért Mozgalom és a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége - is számos irodához jutott a pályázat eredményeként.
A Magyar Cserkészszövetség azonban sokkal kevesebb ingatlanrészt kapott, mint amire számított. A szövetség elnöke, Gyulay Endre be is adta lemondását. A szeged-csanádi megyéspüspök tájékoztatása szerint a szövetségnek tizenháromezer tagja van, köztük néhány parlamenti képviselő is, de a püspök nem tud arról, hogy lobbiztak volna szövetségük érdekeiért. Egy irodával még az Asszonyok a Nemzeti Egységért Mozgalom is többet nyert a cserkészeknél. Az alapító-elnök, Szarka Istvánné egyébként a KDNP jelöltjeként indult az 1998-as általános országgyűlési választásokon, de nem jutott be a parlamentbe. Hét irodát nyert viszont a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége. A szervezet elnöke Fónay Jenő, aki az 1998-as országgyűlési választáson az MDF színeiben egyéni jelöltként indult, illetve az országos lista 23. helyén is szerepelt.
Az egyik legvitatottabb döntés a hajdú-bihari Létavértesen meghirdetett ingatlan ügyében született. A Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete által a KVI-től kilenc éve bérelt épületet nem a fogyatékosok szervezete kapta meg, hanem a helyi önkormányzat fideszes képviselője vezette sportegyesület. A Létavértesi Fitness és Szabadidősport Egyesület, amely három éve alakult, annak ellenére lett az ingatlan tulajdonosa, hogy a mozgáskorlátozottak is pályáztak "saját" épületükre. A mozgáskorlátozottak szervezete levélben kérte Áder Jánost, a parlament elnökét, hogy vizsgálják felül az albizottság döntését. Levelüket 1920 helyi polgár aláírásával nyomatékosították, azóta több mint kétezer aláírás gyűlt össze (Létavértes lakosainak száma kb. 7200).
A helyi önkormányzat is támogatja felülvizsgálati kérelmüket, pedig éppen az egyik képviselő, Bertóthy Tamás került az eredeti döntéssel birtokon belülre. Gere Kálmántól, a mozgáskorlátozottak megyei elnökétől megtudtuk, hogy szervezetük 1992 óta bérli az állami tulajdonú épületet, ott irodát tartanak fenn, és a fogyatékosokat foglalkoztató létesítményeket - asztalosműhelyt, varrodát - üzemeltetnek. Az egyesület a tagjai által készített ruhákat, bútorokat helyben árusítja is. Gere azt is elmondta, hogy csak erre az egyetlen ingatlanra pályáztak, ugyanis gyakorlatilag az egyesület hozta rendbe az épületet, ők teremtették meg a működéshez szükséges tárgyi feltételeket. Az albizottság döntése azért is meglepő, mert a saját maguk által megállapított kritériumnak - mely szerint a társadalmilag leghasznosabb szervezetnek ítélik az ingatlant - sem felelt meg. A KVI még márciusban felszólította a mozgássérülteket az ingatlan elhagyására, de miután az Országgyűléshez fordultak, a KVI egy második levélben arról értesítette őket, hogy a kiköltözést újabb döntésig elhalasztják. Gere, aki maga is mozgássérült, határozottan állította, hogy semmiképpen nem költöznek ki az ingatlanból, csak ha jogerős bírósági végzés kötelezi őket erre. Reményei szerint ez legfeljebb évek múlva lehetséges. Az egyesület egyébként a tavalyi évre 522 ezer forint bérleti díjat fizetett az államnak. A mozgáskorlátozottak elnöke szerint egyértelmű, hogy politikai döntés született, hiszen nem kérdés, hogy egy több mint 16 ezres tagságú, harminc éve működő egyesület inkább rászorul az ingyenes állami ingatlanra, mint egy alig hároméves múltra visszatekintő fitness-szervezet. Gere - mint elmondta - maga is ismeri az albizottság elnökét, Halász Jánost, de nem gondolta, hogy külön is lobbiznia kellett volna "saját" épületükért. A létavértesi döntés csak az egyik azok közül, amelyek Hajdú-Biharban a legnagyobb botrányt kavarták. A megye civil szervezetei később, június végén közös nyilatkozatban tiltakoztak az albizottság határozatai ellen.
Debreceni civilek
Az albizottság tagjai elmondták, hogy a hajdúsági szervezetek kiválasztását Halász János személyesen irányította. Bognár József szerint Halász ezt azzal indokolta, hogy ő ismeri legjobban az ottani társadalmi szervezeteket. Ugyanakkor Halász a Népszabadságban cáfolta, hogy eljárt volna a Hajdú-Bihart érintő esetekben. Mint nyilatkozta, még arra sem volt hajlandó, hogy választókörzetében a pályázókkal elbeszélgessen vagy egyeztessen. Az albizottság döntéseiből mindenesetre nem ez derül ki.
Országosan is az élbolyba tartozik mind az ingatlanok száma, mind nagysága alapján két debreceni székhelyű szervezet: a Bridge Human Service Alapítvány (BHSA) és a Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület (MDKE). Információink szerint előbbi országszerte 18, míg utóbbi 22 ingatlant vagy ingatlanrészt nyert el a pályázaton. A Bridge Human többek között 11 irodát kapott, de Mátraszentimrén hozzájutott egy 2500 négyzetméteres belterületi ingatlanhoz is.
A Legfelsőbb Bíróság adatai szerint a BHSA képviselője Miklósvölgyi Péter. Az alapítványt 1996-ban jegyezték be, kuratóriumi tagja Miklósvölgyin kívül Zámbori Tamás és Zámbori Péter. A társadalmi szervezetek bizottságának tagjaitól megtudtuk, hogy Zámbori Tamás a parlamenti bizottság szakértője, aki munkájáért az Országgyűléstől fizetést is kap. Béki Gabriella, a bizottság SZDSZ-es tagja elmondta, hogy a bizottsági szakértőket frakciójelölés alapján választják ki. Tudomása szerint Zámbori a TSZB állandó szakértője, és Halász János jelöltje volt erre a munkára.
Zámbori Tamás, a Bridge Human Service Alapítvány kuratóriumi tagja, érdeklődésünkre elismerte, hogy szakértőként a társadalmi szervezetek bizottságának is dolgozik. De - mint mondta - a főbizottságnak öt különböző albizottsága van, és ő nem vett részt az ingatlanjuttatási albizottság munkájában, nem is vehetett, mert a bizottság ülései zártak voltak. Munkáját más albizottságok vették igénybe. Kérdésünkre elmondta, hogy még Debrecenből ismeri Halász Jánost, a bizottság vezetőjét, akivel civil szervezetek ügyében dolgoztak együtt. Zámbori szerint nem összeférhetetlen szakértői munkájával az, hogy az alapítványa országosan tizennyolc ingatlant kapott, mondván, neki semmilyen ráhatása nem volt az albizottság ügyeire. Zámbori úgy gondolja, hogy az albizottság az alapítvány tevékenységi köre alapján döntött a javukra. A civil szervezet valóban végzett nonprofit munkát, többek között a debreceni Nagyerdőt takarították ki, illetve a helyi köztisztasági vállalattal, az AKSD-vel együtt Debrecen belvárosában szemétgyűjtő akciót szerveztek. Arra a kérdésre, hogy mit kezdenek az elnyert ingatlanokkal, Zámbori elmondta: regionális nonprofit hálózatot és inkubátorházat szeretnének létrehozni civil szervezetek számára, a mátraszentimrei ingatlant pedig táboroztatásra használnák fel. Halász János, az albizottság elnöke szintén kizárta, hogy összeférhetetlenség állna fenn Zámbori főbizottságban végzett munkája és a kapott ingatlanok között. Elmondta, hogy az albizottság munkájában csak a KVI szakértői vettek részt, az albizottság üléseit is a KVI-ben tartották. (Az ingatlankezelő szervezet szerepe az ügyben a pályázatok kiírására és a kiválasztott szervezetekkel való szerződéskötésre korlátozódik, a pályázatok elbírálásába nem szólt bele.) Halász jelentős közhasznú szervezetnek tartja Zámboriék alapítványát, szerinte ezért juthattak számos ingatlan birtokába. Arra a kérdésre, hogy ismerte-e korábban is Zámborit, a képviselő úgy válaszolt, hogy a főbizottságnak tíz szakértője van, és mindegyiket ismerte korábban is. Mint mondta, ő maga 1987 óta dolgozik a civil szférában, és szerinte nem baj, ha a képviselők ismerik azt a területet, ahol dolgoznak. Halász szerint személyes kapcsolatuk semmiképpen nem játszott szerepet az albizottság döntéseinél.
A Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület többek között Berettyóújfaluban, Füzesabonyban, Törökszentmiklóson, Faddon, Sátoraljaújhelyen jutott ingatlanhoz, de megkapta a Szombathelyen, a Fő téren lévő 272 négyzetméteres étterem tulajdonjogát is. Az MDKE képviselője nem szerepel a Legfelsőbb Bíróság nyilvántartásában, az egyesület címe viszont azonos a szintén debreceni Alma Mater Alapítvány címével. Ez utóbbi képviseletére Balázs Ákos, fideszes debreceni önkormányzati képviselő a jogosult. Az Alma Mater szintén elnyert két ingatlant a pályázaton. Balázs Ákos és Halász János ma is munkatársak, Balázs annak a Derecske Jóléti Alapítványnak a foglalkoztatási menedzsere, amely szervezetnek Halász az igazgatója.
Balázs Ákos elhárította, hogy nyilatkozzon a Magyar Diákok egyesületének ügyeiről, mert, mint mondta, fél éve nem vesz részt a szervezet munkájában, bár a pályázatok beadásakor valóban ő volt az egyesület vezetője. Tőle megtudtuk azonban a szervezet mai vezetőjének a nevét. Az egyesület új elnöke Mező Barna, aki egy éve külső segítőként, Balázs lemondása óta pedig elnökként tevékenykedik. Halász János - nyilatkozata szerint - természetesen nem tudott arról, hogy több olyan civil szervezetet is ingatlanhoz juttattak, amelyekhez Balázs Ákost valamilyen kapcsolat fűzi.
A Magyar Diákok egyesületének pályázati anyaga alapján tagjaik száma 11 fő - részben egyetemisták, részben középiskolások. Mező Barna szerint mostanra már 50 tagja és önkéntese van a szervezetnek. Elmondta, hogy az egész országra szeretnék működésüket kiterjeszteni, ezért van az ingatlanokra szükségük. Az MDKE 1999-ben alakult meg, és az általa pályázott ingatlanok "csak" mintegy kilenc százalékát kapta meg, tájékoztatott minket Mező. Kérdésünkre, hogy ismeri-e Halász Jánost, nemmel felelt, de, mint mondta, már sokat hallott róla. Az ominózus szombathelyi étterem Mező tudomása szerint a helyi rendezési terv alapján lebontásra ítélt épület, a KVI nem állt a helyzet magaslatán, amikor megpályáztatta az ingatlant, vélte az egyesület elnöke. Azt is elpanaszolta, hogy csak a csupasz falakat kapták meg, a berendezés a jelenlegi bérlő tulajdona. Az MKDE továbbra is bérbe kívánja adni az épületet, amelyben a bérlő ma is éttermet üzemeltet. A bérleti díj egyes információk szerint havi több százezer forint. A szombathelyiek által jól ismert vendéglátóhelyre, a VAOSZ-étteremre - az elnevezés arra utal, hogy még a húszas években itt volt a Városi, Vármegyei és Községi Alkalmazottak Országos Szövetségének klubja -
a helyi Egyházmegyei Karitász is pályázott. A Karitász lobbizott is az étteremért, a Vas Népe értesülése szerint Halász János támogatásáról biztosította pályázatukat. Mégsem ők nyertek. A hetvenes évektől lett az ingatlan kezelője az MHSZ, így kerülhetett a civil szervezeteknek szétosztott ingatlanok közé. Az MKDE elnöke mindenesetre közölte, hogy a Karitásszal együtt kívánják működtetni az épületet.
Debrecenben kapott ingatlant az egyik olyan társadalmi szervezet, amelyiknek bírósági bejegyzése 2000 őszén, a pályázati határidő lejárta után történt meg. A Debreceni Koronglövő Egyesületről van szó, amely öt ingatlanrészt (raktárt) és egy gépjárművezetői tanpályát kapott az albizottságtól. A Hajdú megyei Derecskén a Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány tarolt, mind a kilenc helyi ingatlanrészt megkapták. Az alapítvány képviselője bírósági adatok szerint nem más, mint Mező Barna. Információink szerint Balázs Ákos és a Zámbori testvérek is régóta, debreceni egyetemi éveik óta ismerik egymást és Halász Jánost, aki ma is tanít a Kossuth Lajos Tudományegyetemen.
Botrány és kivonulás
A szocialista és a szabad demokrata képviselők kivonultak a parlament társadalmi szervezetek bizottságának június 20-i üléséről. Az ellenzékiek nem értettek egyet az ingatlanjuttatási albizottság határozataival, és lemondásra szólították fel Halász Jánost, az albizottság fideszes elnökét. Aznap ülést tartott az albizottság is, ahol ugyancsak az ellenzék nélkül döntöttek a napirenden lévő ingatlanokról. Már a délelőtti albizottsági ülés előtt jelezte Zuschlag János (MSZP) és Béki Gabriella (SZDSZ), hogy nem asszisztálnak az ingatlanjuttatási albizottság további döntéseihez. Az albizottság, amely a kormánypárti és a MIÉP-es képviselőkkel határozatképes maradt, öt perc alatt döntött több budapesti és balatoni ingatlan tulajdonosáról. A társadalmi szervezetek bizottságának a határozatokat jóváhagyó üléséről, hosszas napirend előtti vita után, kivonultak a szocialista képviselők és az SZDSZ-es bizottsági tag. Napirend előtt arról esett szó, hogy ki oldhatja fel a bizottság zárt üléseiről készült jegyzőkönyvek titkosítását. Végül úgy döntöttek, a házbizottsághoz fordulnak. A házbizottság azonban nem oldotta fel a titkosságot, mert szerintük ez nem tartozik az ő hatáskörükbe. Információink szerint a titkosságot maga a bizottság oldhatná fel, hiszen éppen ők rendelték el azt. A kormánypárti képviselők azonban ezt az "értelmezést" vitatják.
Hegyi Gyula (MSZP), a TSZB alelnöke elmondta: kivonulásuk oka az volt, hogy az albizottság olyan szervezeteket juttatott ingatlanhoz, amelyeknek egyértelmű a kormánypárti kötődése. Hegyi szerint ez a polgári törvénykönyvvel és az ingatlanjuttatási törvénnyel is ellentétes, ráadásul a döntések nyilvánvalóan aránytalanok és erkölcstelenek. A politikus felvetette a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felelősségét is. Szerinte a KVI "preparált" pályázati anyagokat adott az albizottságnak. A szocialisták kívánatosnak tartanák, ha Halász János, az albizottság elnöke lemondana posztjáról, valamint azt, hogy az albizottság addig ne hozzon több döntést, amíg a korábbi ingatlanjuttatásokat felül nem vizsgálják. A jogorvoslat lehetőségéről a szocialisták nem tudtak konkrétumot mondani, először a bizottság és a KVI gyakorlatán szeretnének változtatni.
Úgy tűnik azonban, a szocialisták - vagy legalábbis az egyik képviselőjük - maguk is sárosak maradtak az ügyben. Zuschlag János (MSZP) úgy nyilatkozott, hogy a döntéseknél a kormánypártok-MIÉP összjáték érvényesült, ő legtöbbször tartózkodott a szavazástól az albizottság ülésein. Zuschlag, aki a legfiatalabb parlamenti képviselő, korábban azt mondta, hogy az albizottság konszenzussal hozta meg a határozatokat. A képviselő az ellentmondást nem oldotta fel, információink szerint a legtöbb vitatott döntést ő is megszavazta.
A csonka főbizottság azonban áldását adta az albizottság döntéseire, amelyek több budapesti és balatoni ingatlan tulajdonosáról határoztak. A Bimbó utca 7. alatti, több száz négyzetméteres volt KISZ-ingatlant a szoros fideszes kötődéséről ismert Századvég Politikai Iskola Alapítvány kapta meg. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének jutottak a Pesti Barnabás utca 6. alatti irodák. Utóbb kiderült, hogy a Keresztény Szövetség nem is pályázott az egész ingatlanra, csak egyes ingatlanrészekre. Az Andrássy út 124. alatti helyiségek, amelyre a legtöbb pályázatot adták be, három szervezet kezébe kerültek: egy irodát kapott a Független Ifjúság, kettőt a Bocskai István Szabadegyetem Alapítvány, a maradék huszonhat helyiség a Magyar Ház Alapítványnak jutott. A Független Ifjúság az FKGP ifjúsági szervezete, a Bocskai Alapítvány Bognár László szerint is a MIÉP-hez közel álló szervezet, melyet Csurka István alapított. Bognár úgy véli azonban, hogy a Magyar Ház Alapítvány (a Magyar Demokrata című lap kiadója) nem MIÉP-közeli alapítvány, s több civil szervezetet fog össze.
Döntött az albizottság két nagy értékű balatoni ingatlanról is. Balatongyörökön egy 2336 négyzetméteres üdülőt a Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület kapott meg. Balatonakaliban pedig egy 654 négyzetméteres tábor tulajdonosa az Országos Ifjúsági és Vezetőképző Intézet lett. Az előbbi a protestáns ifjúsági szervezeteket fogja össze, míg az utóbbi szervezet a katolikusokhoz kötődik. Pedig, ugye, az albizottság nem volt tekintettel a szervezetek sem politikai, sem vallási kötődésére!
Kérdésünkre, hogy mi magyarázza azt, hogy vidéken az ingatlanok többségét részenként, helyiségenként osztották ki, Budapesten és a Balatonnál azonban lényegében egyben ítélték oda az épületeket, az albizottság tagjai egyszerűen azt válaszolták, hogy az utóbbiak esetében a kedvezményezett szervezetek adták be a legjobb pályázatokat, és nem akarták őket megfosztani a teljes ingatlantól.
Halász János reagált azokra a vádakra, amelyek szerint több pártokhoz és személyesen az albizottsági tagokhoz köthető szervezet is kapott az ingatlanvagyonból. Halász elmondta, hogy az albizottság döntései ugyan véglegesek, azok visszavonására csak akkor van lehetőség, ha a pályáztatás során a KVI vagy az albizottság formai hibát vétett, de - tette hozzá - mind a társadalmi szervezetek bizottsága, mind a KVI ellenőrizni fogja, hogy az adott szervezet a pályázati kiírásnak megfelelően működteti-e az ingatlant. Ha nem, akkor lehetőség van arra, hogy a megkötött szerződéseket felmondják, és a társadalmi szervezettől az ingatlant visszavegyék. Halász szerint erre már volt is példa, néhány civil szervezet nem kívánt élni az általuk elnyert helyiséggel. A létavértesi épület esetében például Halász késznek mutatkozott arra, hogy közvetítsen a fogyatékosok és a fitness-szervezet között.
Béki Gabriella szabad demokrata képviselő több kormánypárti szervezetről adott tájékoztatást, amelyek helyiségekhez jutottak a pályázaton. Ilyen szerinte például a Fiatalok Együtt Salgótarjánért, amelynek vezetője a városi Fidelitas elnöke. Béki elmondta azt is, hogy az albizottság korábbi döntéseinél - a szocialisták állításával szemben - az egyetlen ellenszavazatot ő adta le, részben ezért kérte, hogy a zárt ülések titkos jegyzőkönyveit hozzák nyilvánosságra. Amíg ez nem történik meg, az üléseken nem kíván részt venni Az SZDSZ a júniusi ülés után két nappal törvényességi vizsgálatot kért a legfőbb ügyésztől a kiosztott ingatlanok ügyében. A szabad demokraták azzal indokolták döntésüket, hogy jelentős ingatlanok kerültek a kormánypártokhoz kötődő civil szervezetekhez. Az SZDSZ a két debreceni civil szervezetet jelölte meg a törvényességi vizsgálat indokául, a Bridge Humant és a Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesületet. Béki Gabriella elmondta azt is, hogy az albizottság döntéseinél szeretett volna értékelési szempontokat bevezetni. Azt akarta elérni, hogy maximálják az egy szervezetnek juttatható ingatlanok számát, továbbá részesítsék előnyben a régebben működő civileket és a szociális jellegű szervezeteket. Az albizottság azonban javaslatait elutasította. Béki bírálta a KVI gyakorlatát is, hogy még a parlamenti képviselőknek sem, vagy csak késve szolgáltatnak adatokat. Magunk is megtapasztaltuk ezt, amikor az elvileg nyilvános, korábbi döntéseket szerettük volna megismerni. A KVI-ben csak a vezérigazgató közvetlen utasítására adhatnak ki bármilyen információt. Béki a titkosság ügyében az adatvédelmi biztoshoz is fordult, de egyelőre még nem kapott választ.
Bognár László, a társadalmi szervezetek bizottságának elnöke elismerte: minden párt képviselője előnyben részesített bizonyos társadalmi szervezeteket. Sokan előzetesen tájékozódtak pártjuk helyi szervezeteinél, hogy az adott civil szervezetet érdemes-e támogatniuk.
Ebben az előzetes megegyezésben - tette hozzá - az SZDSZ képviselője valóban nem vett részt. A szocialisták azonban igen, ők is ajánlottak általuk támogatandó "civileket". Így juthatott több helyiséghez például a Fiatal Baloldal (FIB) is, amelynek vezetője, Tóbiás József, a társadalmi szervezetek bizottságának tagja.
Az albizottság egyébként már csaknem minden ingatlant kiosztott, néhány vidéki helyiség, valamint a két legnagyobb értékű ingatlan, a balatoni MÚOSZ-üdülők kivételével. Ezekről azért nem döntöttek, mert az újságíró-szervezetek előzetes megegyezése alapján továbbra is az újságírók pihenését fogják szolgálni, tudtuk meg az albizottságtól.
A MÚOSZ üdülői ma is működnek, ezen a nyáron is lehet bennük üdülni. A Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ), a Magyar Újságírók Közössége (MUK) és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKUSZ) készek a megegyezésre, és lassan egy éve arra várnak, hogy az albizottságban terítékre kerüljenek az ingatlanok. Wisinger István a MÚOSZ, Kósa Csaba a MUK és Szikora József a MAKUSZ vezetői egybehangzóan állították, hogy nem rajtuk múlik az üdülők sorsa - ők tulajdonképpen már megegyeztek, csak az albizottság döntésére várnak. Információink szerint az üdülők a MÚOSZ tulajdonában maradnak, de a három újságíró-szervezet közösen fogja birtokolni a kezelői jogokat. Közben június utolsó napjaiban, az üdülési szezon kezdetén a KVI egy túlbuzgó munkatársa megpróbálta lefoglalni a tihanyi üdülőhöz tartozó strandot, mondván az ingatlan nem a MÚOSZ tulajdona, hanem a KVI-é. Két nap után derült csak ki, hogy az újságíró-szervezet mégiscsak birtokon belül van.
Az ingatlanok ügyében, mint látható, nap mint nap újabb fordulatok történnek, írásom csak a legkirívóbb esetekről adhatott számot. Az albizottság legközelebb a nyári szünet után, várhatóan szeptemberben ül majd össze. Ezen az ülésen az ellenzéki szocialisták és szabad demokraták nem kívánnak részt venni. Pedig ekkor fognak dönteni a még ki nem osztott ingatlanokról, így a MÚOSZ-üdülőkről is. Terítékre kerülnek a vitatott döntések, és az esetleges felülvizsgálati kérelmek is. Az albizottság tagjai most jól megérdemelt szabadságukat töltik. Munkájukhoz előre is hasonló sikereket kívánunk.
Kérjük küldje el véleményét címünkre: [email protected] | http://beszelo.c3.hu/01/07_08/06simon.htm | https://web.archive.org/web/20101110053450/http://beszelo.c3.hu/01/07_08/06simon.htm | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/civil-a-maglyan | Beszélő | hungarian-news | 2001-06-08 00:00:00 | [
"Balázs Ákos",
"Bertóthy Tamás",
"Halász János",
"Mező Barna",
"Miklósvölgyi Péter",
"Molnár Oszkár",
"Torgyánné Cseh Mária",
"Zámbori Tamás",
"Zuschlag János"
] | [
"Bocskai Szabadegyetem",
"Bridge Human Service Alapítvány",
"Debreceni Koronglövõ Egyesület",
"Fidesz",
"Független Női Szövetség",
"Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI)",
"Létavértesi Fitness és Szabadidõsport Egyesület",
"Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület",
"Patrióta Edelény Alapítvány"
] | [] | [
"ingatlan",
"összeférhetetlenség",
"protekció",
"civilek",
"lobbi"
] | [] |
3,507 | A papír nem pirul | „A pénzosztásnak ezt a módját az SZDSZ szerint nem szabad fenntartani, mert aránytalan, igazságtalan... erkölcstelen... A támogatások jelentős része politikai célokat szolgál... kampánypénzek keletkeznek belőle” – mondta 2001-ben a parlamentben Béki Gabriella. | „Ha ti is, mi is”
A papír nem pirul
2007.10.18., 2007. évfolyam, 42. szám
szerző: Krug Emília forrás: 168 Óra
„A pénzosztásnak ezt a módját az SZDSZ szerint nem szabad fenntartani, mert
aránytalan, igazságtalan... erkölcstelen... A támogatások jelentős része
politikai célokat szolgál... kampánypénzek keletkeznek belőle” – mondta
2001-ben a parlamentben Béki Gabriella, a társadalmi szervezetek
bizottságának liberális tagja. Hozzátette: a parlament által osztott
pénzbeli támogatásokra, ingatlanokra eséllyel ácsingozó „civilnek tűnő
egyesületek” jó része szatellitszervezet. Példaképpen fel is sorolt
néhányat – véletlenül épp a mára elhíresült Zuschlag-féle fantomegyesületek
közül. Maga az ifjúszoci is helyet foglalt a grémiumban (közel a tűzhöz),
ahol egyúttal ki is tanulhatta a papíron „ellenséges viszonyban lévő”
pártok közötti testvéri egyezkedés fortélyait.
1998-ban állandó bizottsággá vált a társadalmi szervezetek bizottsága, élén
egy MIÉP-es elnökkel. A tszb-ben – természetesen – kormányzati többség
volt. Elvileg civileknek osztotta volna a pénzt és – egy 1997-es törvény
alapján – az ingatlanokat is. Az utóbbi ügyletek aztán botrányba fulladtak.
1990-ben maga a parlament döntött arról, hogy meg kell vonni az állami
tulajdonú ingatlanok kezelői jogát azoktól a hajdani – főként pártállami
kötődésű – társadalmi szervezetektől, amelyek a rendszerváltás előtt
rendelkeztek ilyenekkel. Cserébe ingyenes használati jogot kaptak. 1997-ben
a Horn-kormány ezt tulajdonosi joggal váltotta fel. Vagyis azok a civilek,
akiknek nem volt köztartozásuk (és használták is az ingatlant), pályázat
nélkül megkapták. A „maradvány” állami tulajdonba került. Ezeket osztotta
el – pályáztatással – a tszb ingatlanjuttatási albizottsága.
Ki is stafíroztak szépen számos „polgári” egyesületet. (Lásd például Sághy
Erna írásait: 168 Óra, 2001. 06. 07, 07. 05., 07. 12., 2003. 01. 09.) Az
osztogatás egyik legnagyobb nyertese az azóta is viszonylag ismeretlen
Human Bridge Service Alapítvány lett. A „humán hidak” 11 irodát, egy 2528
négyzetméteres mátraszentimrei belterületet és Budakeszin egy sörözőt
„vittek haza” a vásárból. Az akkori sajtóinformációk szerint az alapítvány
nagy pártolója Halász János. (Debrecen alpolgármestere, akkor már fideszes
országgyűlési képviselő, aki ezt az albizottságot is elnökölte.)
Tarolt a „világhírű” Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület is. A Halász
tanítványaiból, barátaiból álló, frissiben alakult civil kör 22
ingatlanrészt kapott 7 városban és településen, köztük egy szombathelyi
éttermet – havi 450 ezres jövedelemmel.
Fidesz-fitnesz
Elhíresült a létavértesi Fidesz-fitnesz. Ott egy a mozgássérültek megyei
szervezete által évek óta bérelt épületet „újíthatott” magának egy
szabadidősport-egyesület, amelyet a helyi önkormányzat egyik narancsos
képviselője vezetett. Utóbb kiderült: az egyik szobából társalgó lett, a
másikból polgárőrbázis.
De akkoriban jutott még a kisgazdáknak is. A Torgyánné vezette Független
Nőszövetség mindösszesen 23 irodát, 2 termet, 6 garázst és – a
kielégítetlen ősi paraszti földvágy jeleként – 4 tágas, gazos lőteret is
kapott. A Munkásőrség örökségét.
Budapesten is szépen arattak a jobboldali civilek. A Bimbó utcában kapott
jelentős, drága ingatlanrészeket a Századvég Politikai Főiskola Alapítvány,
az Andrássy út 124.-be a Bocskai István Szabadegyetem, a kisgazdaközeli
Független Ifjúság és a MIÉP-es Magyar Ház Alapítvány költözhetett.
(Utóbbiban máig a Magyar Demokrata szerkesztősége székel.)
A sajtóvisszhang hatására aztán történtek bizonyos finomhangolások. Az
albizottság majd’ ötven esetben érvénytelenített pályázatokat, így az
Andrássy úti ingatlanban végül megmaradhatott a Magyar ENSZ Társaság. A
Human Bridge és a magyar diákok is lemondtak egynéhány nyereményükről. A
Torgyánné vezette szövetség azonban nem adta fel, bár a lőterekkel nem
tudtak mit kezdeni. Akadt olyan, amelyről a parlagfüvet a helyi
önkormányzat irtotta, másutt a polgármester kérte volna vissza a placcot
szánkódombnak, ám eredménytelenül. Nem jutottak a nőszövetség nyomára.
„Utóbb sokan rájöttek: nem tudják hasznosítani az ingatlanokat, pedig a
testületben éles viták dúltak – emlékszik vissza Béki Gabriella. – Megyéről
megyére haladtunk. A Fidesz és az MSZP igyekezett megegyezni. Vidéken
többnyire össze is jött a konszenzus.” De amikor jöttek a legnagyobb értékű
budapesti, balatoni ingatlanok, a Fidesz már nem tett gesztust.
„Tévedés, nem folyt alkudozás. Felelősséggel, értékelvű, szabályos
döntéseket hoztunk – mondja habozás nélkül Halász János bizottsági exelnök,
fideszes képviselő, Debrecen mai alpolgármestere. – Hogy a pályázók közül
egy-egy szervezet néha politikával is foglalkozott, az még nem volt kizáró
ok. És egyébként a MÚOSZ is megkapta a balatoni üdülőjét, pedig nem
vádolható jobboldali elfogultsággal, ugye?” – ironizál.
Halász még hozzáteszi: mindig is ragaszkodott hozzá, hogy olyan szerződés
szülessen, amely kimondja: ha az adott szervezet az elnyert ingatlant nem a
közösségi célnak megfelelően használja, vissza kell adnia. Ez a Kincstári
Vagyonigazgatóság által 15 évig ellenőrizhető. (Béki Gabriella beadványa
nyomán két egyesület „ingatlanosodását” az ügyészség is vizsgálta, de Polt
Péterék nem találtak semmit.)
Politikai alkuk
Egyik, neve elhallgatását kérő fideszes informátorunk állítja: nem
véletlen, hogy a főbizottság MIÉP-es, az albizottság fideszes kezekbe
került. „Csurkáék mindenáron elnökséget akartak valahol. Kaptak egy nem
jelentőset, a társadalmi szervezetekét, amely csupán pár száz millióról
dönt. Az ingatlanjuttatás kövérebb tétel. Kétszázmilliárdos. Oda már
„megbízható” ember kellett. S bár a döntések nyolcvan százaléka vállalható,
itt nagyobb terepe volt a politikai alkunak.” „Ne spekuláljunk ott, ahol
nincs értelme” – hárítja el az állítást Halász.
Ám Bognár László, az akkori MIÉP-es elnök már érzékelte a nyomást. Ő az
ingatlanosztó albizottságnak is tagja volt. „A Kincstári Vagyonigazgatóság
által kiírt több mint 1770 helyiségre másfél ezer szervezettől húszezer
pályázat érkezett. Nem ismertük, nem is láttuk az ingatlanokat! Nem tudtuk,
milyen állapotban vannak, fotókat se láttunk róluk. Alaprajzok szerint
dolgoztunk. És valóban születtek politikai alkuk. Úgy tudom, a megállapodás
szerint a vidék a szocialistáké lett, Budapest meg a Fideszé.” Bognár
exelnök már akkoriban úgy summázott, ilyen sajátosan: demokratikus, ám
igazságtalan döntések születtek. A paritásos albizottsági javaslat mindig a
főbizottság elé került, a végső szót a kormánytöbbség mondta ki. És nemcsak
ingatlanügyben.
A bizottság öt albizottságában (szociális, gyermek- és ifjúsági,
környezetvédelmi, oktatási-kulturális, egyéb) évről évre mintegy 300-400
milliót osztottak szét a pályázók között – a mutyizás klasszikus szabályai
szerint. Legalábbis ezt állítja Béki. „A 2001-es pénzosztás szúrhatott
leginkább szemet. Közeledtek a választások. Valamennyi pályázatba
belenézhettünk, és már a nevek alapján érzékelni lehetett furcsa
összefüggéseket.” Bognár László úgy emlékszik: nyilvánvaló
összeférhetetlenséggel is találkoztak. „Előfordult, hogy a pártok
képviselői tagjai voltak a pályázó egyesületnek! Vagy épp a frakciók által
delegált szakértők voltak érdekeltek a szervezeten keresztül. A parlament
ügyrendi bizottságához fordultunk. Azt a választ kaptuk, hogy a helyzet
etikailag igen, jogilag nem kifogásolható. Oldjuk meg.”
A pártok nem kapkodtak.
A hajdani bizottsági elnök szerint egyértelmű: a bizottság a 176 egyéni
képviselő nyílt lobbiterepe volt. „Mindenki a maga kedvencét próbálta
benyomni. Valósággal ölték egymást a tülekedésben. Ha az adott
albizottságban a frakció képviselője valamit nem tudott elérni, őrá
haragudott az egész frakció.” Ám Zuschlag kitűnő munkát végzett. Bognár
szerint magukat csak „gyerekbizottságnak” hívták. „Minálunk bontogatta
szárnyait a reményteljes magyar ifjúság. Egy Rogán! Vagy egy Zuschlag
János!”
Fej és írás
„Folyosói megállapodások köttettek, a tagok listákkal a kezükben érkeztek.
Ezekből kiderült, mely szervezeteknek muszáj támogatást kapniuk” – mondja
Béki.
„Persze. Van, aki fejben, van, aki írásban jobb. Voltak listák minden
albizottságban a támogatásra javasolt egyesületekről – értetlenkedik
Halász. – De nagyon rossz értelmű lista nem volt.”
„Zuschlag és Halász szilárdan kézben tartotta a szavazást, ha ti is, akkor
mi is alapon működött minden – folytatja Béki. – Míg sok esetben
visszadobtak anyagokat pusztán azért, mert a postai bélyegző a határidő
utáni dátumot mutatta, máskor olyan szervezetek is pénzhez jutottak,
amelyeket a bíróságon még be sem jegyeztek.”
Így emlékszik Bognár is. „Évente több ezer pályázatot bíráltunk el,
tódultak hozzánk grundfocistáktól kezdve vitézi rendeken át
méhészegyesületekig. Százszámra alakultak az új egyesületek, azt se tudtuk
ellenőrizni, léteznek-e. Teljes volt a káosz. Legalább az illetékes
polgármestert illett volna felhívni, hallott-e egyáltalán róluk.” De erre
nem volt kapacitás.
Utólagos kontroll csak formálisan létezett. Írásbeli beszámolót kellett
küldeni arról, mire ment el a pénz. Ha ez megérkezett (egy-egy kósza számla
formájában), a pályázó a következő évben is rajthoz állhatott.
Jobbra, balra
„A tartalmat, hogy megtartották-e a rendezvényt, amire a támogatást kérték,
nem tudtuk megvizsgálni – így Béki. – A papír nem pirul. Kénytelenek
voltunk elfogadni az írottakat.”
Bognár felidézi: egyszer kérték az Állami Számvevőszék segítségét. „Simán
kinevettek. Egyrészt nem foglalkoznak pár tízezres tételekkel, másrészt
húsznál több egyletre az ő energiájukból se futná.”
Maradt a remény, hogy a zöldhasúak többsége jó helyre kerül. Amúgy meg
Bognár azzal nyugtatta magát: ha ők kicsit jobbra osztanak, majd a
következő kurzus helyrebillenti a mérleget. | http://www.168ora.hu/cikk.php?id=8660 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-papir-nem-pirul | 168 óra | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Bognár László",
"Halász János",
"Torgyánné Cseh Mária",
"Zuschlag János"
] | [
"Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvány",
"Bridge Human Service Alapítvány",
"Fidesz",
"Független Női Szövetség",
"Létavértesi Fitness és Szabadidõsport Egyesület",
"Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület",
"MIÉP",
"MSZP",
"Századvég Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"protekció",
"civilek"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,508 | Andrassew Iván: Szerencsétlenek | Azt nem mondanám, hogy az APEH a legszerencsésebb pillanatban indít vizsgálatot Orbán és Kubatov polgártársak ellen, bár kétlem, hogy ezekkel az emberekkel kapcsolatban létezhet szerencsés, hisztériamentes időzítés. | http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=970549 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/andrassew-ivan-szerencsetlenek | Népszava | hungarian-news | 2007-10-27 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
|
3,509 | Lendvai maga kért vagyonvizsgálatot | Nem részesíthetnek különleges elbánásban politikusokat az állam szervezetei. | http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=970572 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lendvai-maga-kert-vagyonvizsgalatot | Népszava | hungarian-news | 2007-10-27 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
|
3,510 | Gyanús földeladás Bábolnán | Budai Gyulának, a Magosz igazgatójának tegnapi tájékoztatása szerint az önkormányzat kérésére a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet márciusban pályázatot írt ki a város határában lévő 240 hektáros, állami tulajdonban lévő terület eladására. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/gyanus_foldeladas_babolnan.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanus-foldeladas-babolnan | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-06 00:00:00 | [
"Farkas Sándor",
"Horváth Klára"
] | [
"Vivax Kft."
] | [
"Bábolna",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"mezőgazdaság"
] | [] |
|
3,511 | Fehérgalléros bűnözés veszélye állhat fenn az önkormányzatoknál | A Magyar Nemzet tegnapi számának címoldalán „A fehérgalléros bűnözés és az EU-pénzek” címmel jelent meg írás, amely az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a 2008-as költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottsága néhány összefüggéséről szóló értékelő tanulmányából idéz. | http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=969952 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fehergalleros-bunozes-veszelye-allhat-fenn-az-onkormanyzatoknal | Népszava | hungarian-news | 2007-10-26 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"belföld"
] | [] |
|
3,512 | Nem mond le az államtitkár | A munkámat végeztem, nincs okom lemondani, s ha valaki netán ezért felmentene, lelke rajta – e szavakkal reagált lapunknak Gőgös Zoltán... | Nem mond le az államtitkár
A munkámat végeztem, nincs okom lemondani, s ha valaki netán ezért
felmentene, lelke rajta – e szavakkal reagált lapunknak Gőgös Zoltán
földművelésügyi és vidékfejlesztési államtitkár a Magyar Gazdakörök és
Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének felhívására, amelyben felmentését
és az állami földeladások leállítását követelte. A Miniszterelnöki
Hivatalból kapott információnk szerint „nincs napirenden az ügy, szakmailag
indokolt volt az államtitkár intézkedése”.
A történet maga egyszerű. A Nemzeti Földalap tavasszal meghirdetett egy 200
hektáros újfehértói földterületet, amelyet jelenleg a nyíregyházi székhelyű
Agro-City Zrt. bérel. A birtokért egy családi gazdálkodó összesen 124
millió forintos ajánlatot tett, s 10 millió forintot előlegként ki is
fizetett. A földalap első körben ezt elfogadta, a bérlő azonban panasszal
élt. Az államtitkár ezek után úgy intézkedett, hogy – élve felügyeleti
jogával – felfüggeszti az értékesítést, s a jelenlegi bérleti jogviszony
marad érvényben. Ezt Gőgös Zoltán kérdésünkre úgy indokolta, hogy a bérlő
által üzemeltetett állattenyésztési telep takarmányhátterének biztosítása
az ágazat szempontjából fontosabb érdek, mint az új vevő birtokszerzése.
Ez nem politikai, hanem szakmai döntés volt, ha elvesszük az állattartó
teleptől a területet, akkor azért támadna Magosz. Az agrárkormányzatnak az
a feladata, hogy a rendelkezésére álló erőforrásokat az ágazat érdekében a
lehető leghatékonyabban működtesse – mondta lapunknak Gőgös Zoltán.
T. G. | http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=969187 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-mond-le-az-allamtitkar | Népszava | hungarian-news | 2007-10-26 00:00:00 | [
"Gőgös Zoltán"
] | [
"Agro-City Zrt.",
"Földművelésügyi Minisztérium"
] | [
"Bábolna"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
3,513 | Korrupcióval vádolt afrikai példakép | Súlyos korrupcióval vádolják a nemzetközi közvélemény által példaképként ünnepelt monroviai kormányt. | http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=969145 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcioval-vadolt-afrikai-peldakep | Népszava | world-news | 2007-10-25 00:00:00 | [] | [] | [
"Libéria",
"Nigéria"
] | [] | [] |
|
3,514 | Megélhetési zsúrszocialisták | Botrány botrányt követ a kőbányai MSZP-nél. Révész Máriusz, a Fidesz helyi és országgyűlési képviselője lapunknak elmondta: többmilliárdos korrupciós ügyről van szó a X. kerületben. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/megelhetesi_zsurszocialistak.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megelhetesi-zsurszocialistak | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-05 00:00:00 | [
"Andó Sándor",
"Kaszab Csaba",
"Novák Gyula",
"Váradi János"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület",
"Budapest"
] | [
"vesztegetés",
"csalás"
] | [] |
|
3,515 | Ötpárti tárgyalások a köztisztasági törvényekről - Áztatás, előmosás | Konstruktív légkörben zajlik a két hete beterjesztett közhigiéniai törvénycsomag vitája, ám néhány ponton könnyedén fennakadhat a teljes egyeztetési folyamat. | "Alternatíva, nem szakítópróba" - jellemezte lapunknak Répássy Róbert frakcióigazgató a Fidesz azon felvetését, amely a pártok kiadásainak drasztikus visszafogására minden politikai hirdetést megtiltana. Az ötletet még június elején dobta be a köztudatba Orbán Viktor, megakasztva azt a hosszú és sikeres egyeztetést, amit a parlamenti pártok a kampányfinanszírozás átalakításáról folytattak (lásd: A konstruktív semmi, Magyar Narancs, 2007. augusztus 23.).
Biztosra vehető, hogy az ellenzéki javaslat az elkövetkező hetekben is jelentős vitákat gerjeszt, ám a Narancs által megkeresett parlamenti képviselők szerint még ez sem akadályozhatja az egyezség létrejöttét. Lapunknak Répássy is derűlátóan nyilatkozott: a Fidesz álláspontjának kialakításáért felelős szakpolitikus szerint megnyugtató, hogy az október közepén beterjesztett öt törvénytervezet közül háromban jelentősen közeledtek az álláspontok, és néhány technikai módosítás után a legnagyobb ellenzéki párt kész megszavazni a javaslatok egy részét. A Fidesz már csak azért sem táncolhat ki a tervezetek mögül, mert magukba olvasztják az ellenzék több - a Zuschlag-botrány kirobbanása óta tett - javaslatát is. Ilyen a közpénzekből nyújtott támogatások és az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságáról, illetve az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat. Egyébként a Fidesz-KDNP-frakciószövetség az ügyet annyira magáénak érzi, hogy október 15-én - beelőzendő a miniszterelnök hasonló akcióját - több kérdésben referendumot kezdeményezett. Múlt szerdán az Országos Választási Bizottság (OVB) a leadott nyolc kérdésből hármat (részletesen lásd Egyet jobbra, hármat balra című keretes írásunkat) hitelesített, így hatalmas presztízsveszteség lenne elutasítani a kormánypártok javaslatait. Ráadásul ezek a törvények felesek, a szocialisták és a szabaddemokraták várhatóan már csak azért is megszavazzák, hogy kifogják a szelet a Fidesz-népszavazás vitorlájából.
Bár a szemben álló felek látszólag nyitottak egymás ötleteire, a liberálisok kezdeményezte ötpárti egyeztetések vontatottan haladnak. A múlt héten csak a vagyonnyilatkozatok ügyét és a képviselői jogállást tárgyaló munkacsoport ülésezett, igaz, a frakciók energiáit jelenleg az egészségbiztosítási reform és a 2008-as költségvetés vitája köti le, továbbá közbeszólt az ünnepek miatti két hosszú hétvége is. Ám az idő szűkre szabott, ugyanis a köztisztasági csomag több elemének költségvetési vonzata van. Ha csúsznának, a vita a következő esztendőre tolódik, ami lehetővé teszi a javaslatok
elmaszatolását, esetleg elaltatását,
miként tavaly ősszel is elszabotálták a pártfinanszírozásra vonatkozó törvénytervezet megszavazását (lásd: Ráérnek arra még, Magyar Narancs, 2006. október 26.). Ezt kívánja megakadályozni a kormányfő október 8-án bejelentett - majd az MSZP-frakció 147 képviselője által kezdeményezett - népszavazási akciója, amely komoly vérveszteséget szenvedett el az OVB október 24-i ülésén, ám még mindig versenyben maradtak azok a fajsúlyos kérdések, amelyek a felmérések szerint jelentős támogatást élveznek a választópolgárok körében.
A legnagyobb csörte a főállású képviselőség és a tiszteletdíj ügyében várható. Előbbinél a Fidesz múlt szerdán leszögezte: nem hajlandó egyértelműsíteni álláspontját, amíg a szocialisták nem rendezik belső vitáikat, és nem állnak elő a maguk kijegecesedett javaslatával. Bár az MSZP október 13-i frakcióülésén a képviselők - még csak nem is tárgyalva a kormányfő-pártelnök 2014-es kompromisszumos felvetését - az összeférhetetlenség 2010-es bevezetése mellett voksoltak, a kedélyek nem nyugodtak meg. A polgármesterek - akiknek többsége távol maradt az említett frakcióüléstől - főleg azt kifogásolják, hogy az összeférhetetlenség kérdése a "tisztasági csomag" része lett, és ez azt a látszatot kelti, hogy a településvezető-képviselők korruptak, visszaélnek a hatalmukkal. A csoport élére állt Molnár Gyula - Újbuda első embere - ezért azt javasolja, hogy a főállású képviselőséget vegyék ki a csomagból, és egy másik, "demokráciacsomagnak" nevezett tervezet keretében tárgyalják. Az elmúlt hetekben több ötlet is versengett a frakcióban. Az egyik elképzelés szerint maradna az október 15-én beterjesztett 2011-es start (2010-ben a polgármesterek, alpolgármesterek, a főpolgármester, a főpolgármester-helyettesek, a megyei közgyűlési elnökök és alelnökök még indulhatnak az országgyűlési választásokon, ám ha az őszi helyhatósági voksoláson is győznek, akkor a következő év elején meg kell válniuk egyik tisztségüktől), de ismét szóba került a 2014-es hatálybaléptetés is. A polgármesterek úgy vélik, a választókat nem az zavarja, hogy egyes politikusok két tisztséget töltenek be, hanem az, hogy két helyről vesznek fel fizetést: ezért fut egy olyan koncepció is, mely szerint 2010 után megtarthatják ugyan mindkét állásukat, de csak az egyik fizetésüket vehetik fel. Lendvai Ildikó frakcióvezető lapunknak azt mondta, hogy a pártvezetés minden javaslatra nyitott, a "demokráciacsomag" kidolgozása folyamatban van, az összeférhetetlenség ügyét mindenképpen rendezni fogják.
A szocialisták sokáig azt sem tartották kizártnak, hogy a főállású képviselőség elnyeri Orbán Viktor tetszését és támogatását, hiszen így a pártvezér megszabadulhat az önkormányzatokba visszahúzódott belső ellenzékétől. Fideszes forrásaink viszont egyöntetűen állítják, hogy Orbánnak esze ágában sincs bekapcsolódni egy ilyen háborúba - ami összefogásra ösztönözné az amúgy megosztott ellenzékét -, ráadásul a tavaly önkormányzati nagyhatalommá vált jobboldal elveszítené az elmúlt években felépített és helyben jelentős népszerűségnek örvendő képviselőit. "A nép nem tartja összeférhetetlennek a polgármesteri és a képviselői tisztséget, erről 1994 óta a polgárok már több választáson kinyilvánították a véleményüket" - hangsúlyozta Répássy, jelezve, hogy inkább a Molnár-féle javaslattal értenek egyet; de tárgyalási alapnak tekintik azt a felvetést is, amely a polgármestereket kivenné az összeférhetetlen tisztségek köréből. A frakcióigazgató viszont leszögezte, hogy a képviselői tiszteletdíj tervezett emelését
nem támogatják,
miként azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a pártok költségvetési támogatását megháromszorozzák.
Az elmúlt években a Fidesz jóléti és politikusellenes propagandájával (az egyik népszavazási kezdeményezésük az euró bevezetéséig befagyasztaná a képviselői fizetéseket) olyan helyzetbe manőverezte magát, amiből most nem tud kitörni. A háttérbeszélgetéseken a képviselőik elismerik, hogy a jelenlegi tervezet végre rendezhetné a költségtérítések ügyét, továbbá azt is tudják, hogy a kampányfinanszírozási korrupciónak csak az állami dotáció növelése vethet véget, de nem mernek szembemenni a hivatalos állásponttal. "Reálbércsökkenés idején elfogadhatatlan, ha emeljük a juttatásainkat" - mondta Répássy. A kérdésben az SZDSZ próbál közvetíteni, javaslatuk szerint átlagolni kéne a visegrádi négyek (plusz Románia) parlamentereinek fizetését, és ahhoz szabni a magyart - ami a térségben a legalacsonyabb. A Fideszben felmerült, hogy az átlagbérekhez kössék a tiszteletdíjat (ha rosszul megy a lakosságnak, akkor a képviselők fizetése is csökkenne), illetve az erre vonatkozó passzus bevezetését a következő ciklusra tolnák át - amit a szocialista forrásaink reális tárgyalási alapnak ítéltek. Az ellenzék viszont hallani sem akar a képviselők korkedvezményes nyugdíjazásáról, hiszen a kormány éppen most kívánja 65 évre emelni a nyugdíjkorhatárt.
Répássy szerint a pártok hivatalos ifjúsági szervezeteinek költségvetési támogatása önmagában nem szünteti meg a Zuschlag-jelenséget, hiszen a jövőben is biztos lesznek olyan fiktív civil szerveződések, amelyeket csak az állami pénzek megszerzése érdekel. Szerinte ezek támogatását a normativitás-anonimitás irányába kell eltolni - azaz éljenek meg az állampolgári felajánlásokból -, az állam pedig inkább kedvezményekkel segítse őket. A pártfinanszírozás ügyében egyértelmű Orbán útmutatása, aki csökkentené a pártok kiadásait, megtiltaná a médiakampányt, továbbá a teljes kampányidőszakban (nem csak az utolsó 21 napban) szilenciumra ítélné a kormányt. Az utóbbiban a szocialisták hajlanak a megegyezésre, az előbbi komoly vitákat fog még gerjeszteni, bár szocialista körökben azt hallani, ha a hirdetési stopot egy-két hétre zsugorítanák, a kormánypártok még erről is készek tárgyalni.
(Szombaton a szocialisták frissítették a pártfinanszírozásra vonatkozó tervezetüket, kitéve a szövegből azt a passzust, amely megtiltotta volna a pártalapítványok más gazdálkodószervezetekben való részesedését. A változtatás elsődleges célja a Szabad Sajtó Alapítvány Népszabadság-beli részesedésének megtartása. - M. L. F.)
Egyet jobbra, hármat balra
Míg a Fidesz tavalyi hét kérdését elfoglaltságára hivatkozva csaknem egy hónapig jegelte, az október 15-i héten benyújtott népszavazási kezdeményezéseket már lendületes rapiditással tűzte napirendjére az OVB. A jobboldali frakciószövetség nyolc kérdéséből hármat, a szocialisták húsz kezdeményezéséből ötöt hitelesített. Átment a Fidesz azon javaslata, amely nyilvánossá tenné a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők szja-bevallását, a vagyongyarapodásuk évenkénti vizsgálatát, továbbá vette az akadályt az is, amely kötelezővé tenné az állami vezetők illetményének nyilvánosságra hozatalát. Az egyértelműség hiányára hivatkozva dobta vissza a testület a politikai hirdetések tilalmára vonatkozó kezdeményezést, de hasonló okok miatt bukott meg az a kérdés is, amely törvényben tiltaná meg a kormánynak, a költségvetési szerveknek és az önkormányzatoknak, hogy tevékenységüket hirdetések útján népszerűsítsék. A Fidesz a 2002-es szintre vinné vissza az állami vezetők fizetését, illetve befagyasztaná őket az euró bevezetéséig, ám a testület ezeket is visszadobta. Az OVB-tagok többsége úgy vélte, ez a kezdeményezés a jogbiztonságot veszélyeztetné, hiszen az eurónak jelenleg nincs céldátuma, még azt sem tudni, hogy bevezetik-e egyáltalán. Nem kapta meg a többséget a kisebb parlamentre vonatkozó kezdeményezés sem. Ezt néhány hónapja két magánszemély is felvetette, a kérdést az OVB akkor még hitelesítette (lásd: Fél ház előtt, Magyar Narancs, 2007. augusztus 9.), de október 15-én az Alkotmánybíróság - egy korábbi határozatára hivatkozva, mely szerint az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésekről nem lehet referendumot tartani - elmeszelte a kezdeményezést.
Az MSZP kérdései közül versenyben maradt az a felvetés, mely szerint pártok csak magánszemélyektől fogadhatnak adományokat, zöld jelzést kapott a képviselői-polgármesteri összeférhetetlenség, az elszámolási kötelezettségekkel nem terhelt parlamenti költségtérítések eltörlése, az állami vezetők és vezető köztisztviselők rendszeres vagyongyarapodás-vizsgálata. Megbukott viszont az összes olyan kérdés, amely az Országgyűlésnek két hete benyújtott normaszövegekről szavaztatná meg a népet - az OVB szerint nem várható a polgároktól, hogy a több száz oldalt áttanulmányozzák. Az egyértelműség hiánya miatt buktak azok a kezdeményezések, amelyek kimondanák, hogy kik nem részesülhetnek a közpénzekből, de a kampányszámla bevezetésére vonatkozó kérdés is verte a lécet. "Ha valaki népszavazást akar, fogalmazza meg tisztességesen a kérdéseit, mert ezek slendrián módon lettek összeállítva" - mondta a Narancsnak Halmai Gábor, a testület elnökhelyettese. "Nem voltunk meglepve" - hangsúlyozta Lendvai Ildikó. Mint mondta, eleve úgy állították össze a kérdéseket, hogy több is ugyanarra a problémakörre vonatkozzon, vagyis legfontosabb kezdeményezéseik végül is átmentek a szűrőn. | https://magyarnarancs.hu/belpol/otparti_targyalasok_a_koztisztasagi_torvenyekrol_-_aztatas_elomosas-67836 | https://web.archive.org/web/20080311075447/http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15443 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/otparti-targyalasok-a-koztisztasagi-torvenyekrol-aztatas-elomosas | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-11-01 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"összeférhetetlenség",
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
3,516 | Összetört sportautók, drogügyek, áfacsalás, titkosszolgálati kapcsolat | Cáfolta a titkosszolgálatok illetékese, hogy valaha is a Nemzetbiztonsági Hivatal állományában dolgozott volna az a nő, aki fiával együtt gyanúsítottja a közelmúltban kirobbant félmillárdos, luxusautó-áfacsalási ügynek. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/osszetort_sportautok_drogugyek_afacsalas_titkosszolgalati_kapcsolat.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszetort-sportautok-drogugyek-afacsalas-titkosszolgalati-kapcsolat | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-02 00:00:00 | [] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"protekció"
] | [] |
|
3,517 | Cáfolja a képviselői lobbizás hírét az igazságügy-miniszter | "A kormány megalakulása óta egyetlen országgyűlési képviselő sem végzett a minisztériumokban lobbitevékenységet" – ezt válaszolta Takács Albert igazságügyi miniszter Répássy Róbert fideszes politikus írásbeli kérdésére. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/cafolja_a_kepviseloi_lobbizas_hiret_az_igazsagugyminiszter.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cafolja-a-kepviseloi-lobbizas-hiret-az-igazsagugy-miniszter | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-02 00:00:00 | [] | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] | [] | [
"lobbi"
] | [] |
|
3,518 | Háromszorosára nőhet a képviselők fizetése | A képviselői alapdíj háromszorosára emelése jókora összeggel dobja meg a ciklus végén a parlamentből távozó honatyák végkielégítését is, számításaink szerint "alapesetben" is legalább két millió forinttal nőhet az eddigi összeg. | Úgy szigorítanának a honatyák, hogy még jobb legyen nekik
A képviselői alapdíj háromszorosára emelése jókora összeggel dobja meg a ciklus végén a parlamentből távozó honatyák végkielégítését is, számításaink szerint "alapesetben" is legalább két millió forinttal nőhet az eddigi összeg. A Fidesz nem támogatja a javaslatot.
Egy kicsit több, egy kicsit kevesebb
Azért nem kell majd a ceruzát rágniuk bevásárlás előtt (Fotó: Györffy Anna)
> Kampánypénzek: tízszeres keret
A párt- és kampányfinanszírozás szabályainak szigorítása mellett (nyilvános kampányszámla bevezetése, az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosultságainak erősítése, a kampány eszközeinek korlátozása, stb.) emelnék a pártok állami támogatását is. Jelenleg az öt parlamenti politikai erő évi 2,5 milliárd forintot kap, ami már így is a
A törvényes keretek között folytatott kampány költségeit ugyanakkor részben térítené a költségvetés, így választási évben ez az összeg mai áron számolva a 10 milliárdot is elérné. Ennek a törvénynek az elfogadása szintén minősített többséget igényel. Jelentősebb változásokra a parlamenti választási kampányok legális pénzkereteinek szabályozásában számíthatunk még, ha elfogadja a Ház az erről szóló javaslatokat. Jelenleg egy egyéni képviselő egymillió forintot számolhat el magának kampányra, a változás tízszeresére emelné a keretet.A párt- és kampányfinanszírozás szabályainak szigorítása mellett (nyilvános kampányszámla bevezetése, az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosultságainak erősítése, a kampány eszközeinek korlátozása, stb.) emelnék a pártok állami támogatását is. Jelenleg az öt parlamenti politikai erő évi 2,5 milliárd forintot kap, ami már így is a legtöbb a térségben, a módosítás nyomán azonban a háromszorosára nőne.A törvényes keretek között folytatott kampány költségeit ugyanakkor részben térítené a költségvetés, így választási évben ez az összeg mai áron számolva a 10 milliárdot is elérné. Ennek a törvénynek az elfogadása szintén minősített többséget igényel.
Erősen kérdéses a minősített többség
Az eddigi legkevesebb másfélszeresére emelkedhet a képviselők végkielégítése, ha a parlament elfogadja a Gyurcsány Ferenc hétpontos tisztasági csomagjának részeként (részben a kormány, részben az MSZP által) beterjesztett törvénymódosítást a honatyák javadalmazásáról.A csomag eredményeképpen öt törvényjavaslatról vitázik a Tisztelt Ház. Vagyonosodási vizsgálatra köteleznék az állami vezetőket, a parlamenti képviselőket; nyilvánosságra hoznák adóbevallásukat; szigorítanák a képviselői összeférhetetlenséget, valamint a pártfinanszírozás szabályait, végül elfogadnák a költségvetési és uniós források átláthatóságáról szóló jogszabályt.Mint korábban már megírtuk , a képviselői alapdíj a háromszorosára emelkedne - ez eddig a köztisztviselői illetményalap hatszorosa volt (220 ezer 800 forint), a törvény ezt tizennyolcra emelné. Vagyis egy Budapesttől 120 kilométerre lakó, egy bizottsági tagsággal rendelkező képviselő alapilletménye mellé 253 ezer 920 forintos alapdíj-kiegészítést és 154 ezer 560 forint pótlékot kap, összesen bruttó 629 ezer 280 forintot. A módosítás hatályba lépésével 662 ezer 400 forintra nő az alapilletmény, ehhez jön a 165 ezer 600 forintos bizottsági tagsági pótdíj, valamint 132 ezer 480 forint az utazásra, azaz bruttó 960 ezer 480 forint.A képviselők díjazásáról szóló 1990/56. törvény szerint a választások után a mandátumukat vesztett honatyákat alapdíjuk és pótdíjaik előző hat havi átlagának megfelelő díjazás illeti meg, amelyet hat hónapig kell folyósítani, de ha az érintettek kérik, a pénzt egy összegben kell kifizetni.Vagyis a példánkban szereplő "átlag honatya" most bruttó 3 775 680 forintot, az új törvény hatálybalépésével viszont 5 762 880-at tehet zsebre jól végzett munkája jutalmaként. Mint szintén megírtuk , kedvezőbbé válnának a nyugdíjba-vonulás feltételei, és "közszolgálati járadék" címén létrehoznának egy teljesen új juttatási formát.Ez csak egy a szigorítás nyomán bekövetkező illetményemelésekből, igaz, valószínûleg a legjelentősebb tétel. Az alapdíjhoz kapcsolt kiegészítő juttatások kulcsait többször úgy állapították meg, hogy azok jövedelem-emelkedést jelentenek. Így jobban megéri majd a bizottsági alelnöki tisztség: az eddigi 220 800 forint helyett 231 840 jár majd érte (frakcióvezető-helyetteseknek szintén), az első bizottsági tagság után a jelenlegi 88 320-al szemben 165 600. A nemzetközi kapcsolatokban rendkívül fontos szerepet betöltő Interparlamentáris Unió elnöke munkáját is 182 160 forinttal honorálják majd a jelenlegi 176 640-el szemben.A fentinél komolyabb mértékben nyesnék vissza ugyanakkor a honatyák utazási költségtérítéseit. A fővárosi, vagy Budapesttől 50 kilométeren belül élő honatyáknak egyáltalán nem járna ilyen (most 154 560, illetve 187 680 forintot vehetnek fel), a többieknek is jóval kevesebb járna, például 50-100 km között 220 800 helyett 99 360, 150-200 kilométeres távolságra 287 040 helyett 198 720, a 250 kilométernél messzebbre élőknek 353 280 helyett 331 200.Szintén jelentősen csökkenne az egyéb tisztség után (eseti megbízások a miniszterelnöktől, tanácsadói tevékenység) járó költségtérítés, 110 400-ról 66 240 forintra, nőne viszont a lakbértámogatás a vidékieknek, 110 400-ról 132 480-ra. Az albérlet támogatást a szigorítás értelmében ugyanakkor az Országgyûlés hivatalának is ellenjegyeznie kell, aminek feltétele a bérleti szerződés bemutatása. Az egyéb költségek megtérítését az eddigitől eltérően szintén csak számla ellenében lehet kérni.A jogszabály egyébként kétharmados, a Fidesz pedig előre jelezte, hogy nem támogatja a képviselők illetményének emelésével járó változásokat, így elfogadása egyelőre erősen kétséges. Mint ismert, Gyurcsány Ferenc bejelentette: ebben az esetben népszavazást kezdeményez. | http://www.hirszerzo.hu/cikkr.haromszorosara_nohet_a_kepviselok_fizetese.48893.html | https://web.archive.org/web/20080216015229/http://www.hirszerzo.hu/cikkr.haromszorosara_nohet_a_kepviselok_fizetese.48893.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/haromszorosara-nohet-a-kepviselok-fizetese | Hírszerző | hungarian-news | 2007-11-07 00:00:00 | [] | [
"Parlament"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"átláthatóság",
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
3,519 | Itt a vége: lelépési díjat kapnának a polgármester-képviselők | A Hírszerző információi szerint háromszorosára növelnék a szocialisták a képviselői alapdíjakat, s ezzel párhuzamosan harmadára csökkentenék a pótlékokat. Számításunk szerint így harmadával nőne keresetük. | http://hirszerzo.hu/belfold/47296_itt_a_vege_lelepesi_dijat_kapnanak_a_polgar | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-a-vege-lelepesi-dijat-kapnanak-a-polgarmester-kepviselok | Hírszerző | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
|
3,520 | Újabb kérdőjelek Veres János alkalmasságáról | A Fidesz gyanúja szerint jóval kevesebb pénzért adta el a Köztársaság téri MSZP-székház melletti, állami tulajdonban lévő ingatlant Veres János pénzügyminiszter, akinek ezért számot kellene adnia a tranzakcióról – mondta Balsai István, az ellenzéki párt képviselője lapunk múlt héten megjelent cikke után. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/ujabb_kerdojelek_veres_janos_alkalmassagarol.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-kerdojelek-veres-janos-alkalmassagarol | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-04 00:00:00 | [
"Veres János"
] | [
"Horizont Rt.",
"MSZP"
] | [] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
3,521 | Rajtaütésszerű vagyonosodási vizsgálatok | A múlt héten kisebb belpolitikai botrányt okozott a Fidesz sajtóközleménye, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Kubatov Gábor, a párt igazgatója ellen – egymást követő ügyiratszámmal – vagyonosodási vizsgálatot indítottak. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/rajtautesszer_vagyonosodasi_vizsgalatok.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rajtautesszeru-vagyonosodasi-vizsgalatok | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-02 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
|
3,522 | Értekezés a korrupcióról | "Olyan korszak, mely nem találja meg a maga hősét, beteges: lelke rosszul táplált, és mintegy krónikus dyspnoé-ben szenved. (…) A nagy ember teljességgel korának teremtménye, és minél nagyobb, annál inkább korának teremtménye." | http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/ertekezes_a_korrupciorol.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ertekezes-a-korrupciorol | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-02 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"belföld"
] | [] |
|
3,523 | Kérdéses a cseh kormány sorsa | Beadta lemondását a korrupcióval gyanúsított cseh miniszterelnök-helyettes, az ellenzék pedig bizalmatlansági indítványt tervez a kormány ellen. | Jirí Cunek eddigi kormányfőhelyettes és regionális fejlesztési miniszter azután döntött a lemondás mellett, hogy kiderült: az államügyész újra megnyitja egyik régebbi korrupciós ügyét.
Korábban az esetleges elmozdítása veszélyeztette a jobbközép koalíció reformcsomagjának elfogadását, ezért Miroslav Topolánek kormányfőnek nem volt érdeke koalíciós partnerének távozása.
A kormánykoalícióban résztvevő Kereszténydemokrata Néppárt elnökét azzal vádolják, hogy néhány éve, amikor még a morvaországi Vsetín polgármestere volt, félmillió cseh korona, azaz közel ötmillió forint csúszópénzt fogadott el.
A politikust saját titkárnője jelentette fel, aki szexuális zaklatással is megvádolta volt főnökét. A hölgy azt vallotta, hogy látta, amikor a polgármesteri hivatalban Jirí Cunek átveszi a kenőpénzt az egyik ingatlanügynökség vezetőjétől. A titkárnő szerint ezt az összeget a polgármester azért kapta, mert elintézte, hogy a város több értékes ingatlanját a cég rendkívül jutányos áron megvásárolhassa.
A rendőrség meglehetősen furcsa körülmények között, formai hibákra hivatkozva leállította a vizsgálatot, a politikus viselt dolgai azonban továbbra is a média érdeklődésének középpontjában maradtak, és újabb ellene szóló bizonyítékok is napvilágot láttak.
Nemrégiben kiderült, hogy Jirí Cunek a kilencvenes évek második felében 3,5 millió koronát helyezett el a bankokban, miközben nehéz anyagi helyzetére hivatkozva szociális támogatásokat kért és kapott az államtól.
A politikus azt állítja, hogy az összeget mások bízták rá. Magyarázatát a saját pártja is kétkedéssel fogadta, ennek ellenére Jirí Cuneket a keddi országos konferencián megerősítették pártelnöki tisztségében.
Kezdőlap Külföld Kérdéses a cseh kormány sorsa | https://infostart.hu/kulfold/2007/11/07/kerdeses-a-cseh-kormany-sorsa-160025 | https://web.archive.org/web/20240129101744/https://infostart.hu/kulfold/2007/11/07/kerdeses-a-cseh-kormany-sorsa-160025 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/kerdeses-a-cseh-kormany-sorsa | Infostart (Inforádió) | eu-news | 2007-11-07 00:00:00 | [] | [] | [
"Csehország"
] | [] | [] |
3,524 | Gyurcsány ül még kicsit a Gripen-jelentésen | Már Gyurcsány Ferenc íróasztalán van a Gripen vadászrepülőgépek beszerzését vizsgáló bizottság jelentése, de ott is marad, amíg a miniszterelnök teljesen el nem mélyül benne. | Már Gyurcsány Ferenc íróasztalán van a Gripen vadászrepülőgépek beszerzését vizsgáló bizottság jelentése, de ott is marad, amíg a miniszterelnök teljesen el nem mélyül benne. A szöveg csak ezután kerülhet nyilvánosságra - tudtuk meg a Kormányszóvivői Irodától, amelyet az [origo] azért keresett meg, hogy betekintést nyerhessen a jelentésbe.
"A miniszterelnök először szeretné teljes mélységében megismerni a jelentést, ezután kerülhet sor a sajtó képviselőinek tájékoztatására" - ezzel indokolta az [origo]-nak a Kormányszóvivői Iroda, miért nem hozták nyilvánosságra eddig, milyen megállapításokra jutott a Gripen-beszerzést vizsgáló parlamenti bizottság. Ezek szerint igaz az a több forrásból származó információ, hogy Gyurcsány Ferenc már kézhez kapta - tudomásunk szerint több mint két hete - a bizottsági munka anyagát, de azt nem tudták megmondani - az áttanulmányozás végeztével -, ezt mikor ismerheti meg a közvélemény is.
A Honvédelmi Minisztérium államtitkára, Vadai Ágnes által vezetett bizottság munkáját szeptemberben egy hónappal, október 15-ig hosszabbították meg. Ekkor jelentették be azt is, hogy a bizottság már az eddigi munkája során is talált gondokat törvényességi, célszerűségi, pénzügyi és katonai szakmai kérdésekben, de további részleteket nem árultak el.
Egy svéd tévécsatorna riportjában merült fel korrupció gyanúja a cseh és magyar Gripen-tenderekkel kapcsolatban. Az MSZP ezután parlamenti vizsgálóbizottság létrehozatalát kezdeményezte, hogy tisztázzák a beszerzés körülményeit, amire a Fidesz úgy reagált, hogy egy másik bizottság létrehozását javasolta a szerződés 2003-as módosításának kivizsgálására. Szeptember 11-én Christer van der Kwast svéd főügyész bejelentette: a szálak Magyarországra is elvezetnek, ezért kiterjesztik a nyomozást a Saab és svéd cégben résztulajdonos brit hadióriás, a BAE Systems magyarországi üzleti tevékenységére is. | https://www.origo.hu/itthon/2007/11/gyurcsany-ferenc-asztalan-van-az-elkeszult-gripenjelentes | https://web.archive.org/web/20200806154017/http://www.origo.hu/itthon/20071107-gyurcsany-ferenc-asztalan-van-az-elkeszult-gripenjelentes.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-ul-meg-kicsit-a-gripen-jelentesen | Origo | hungarian-news | 2007-11-07 00:00:00 | [] | [
"BAE Systems-SAAB"
] | [] | [] | [
"Gripen-ügy"
] |
3,525 | Kartelleztek a vidéki utak építői | Újabb kartellügyben nyert pert első fokon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). | A GVH még 2005. szeptember 22-én állapította meg, hogy 2001-ben és 2002-ben az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) által kiírt egyes közbeszerzési pályázatokon résztvevő egyes vállalkozások versenykorlátozó magatartást tanúsítottak. Az út- és hídépítő cégek megállapodtak, hogy adott pályázatot melyik cég szerzi meg, illetve hogy esetenként a nyertesek alvállalkozóként, mely másik vállalkozást vonják be a munkálatokba. A kiszabott bírságok összege több mint 1,3 milliárd forint volt.
Újabb kartellügyben nyert pert első fokon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A Fővárosi Bíróság 2007. október 31-én elutasította a vidéki útépítések során kartellező vállalkozások keresetét, amelyben a versenyhatóság döntésének megsemmisítését kérték. Az ügyben érintett 14 vállalkozást még 2005 szeptemberében marasztalta el a GVH kartellezésért, ami miatt összesen 1,313 milliárd forint bírságot kellett fizetniük.
A GVH még 2005. szeptember 22-én állapította meg, hogy 2001-ben és 2002-ben az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) által kiírt egyes közbeszerzési pályázatokon résztvevő egyes vállalkozások versenykorlátozó magatartást tanúsítottak. Az út- és hídépítő cégek megállapodtak, hogy adott pályázatot melyik cég szerzi meg, illetve hogy esetenként a nyertesek alvállalkozóként, mely másik vállalkozást vonják be a munkálatokba. A kiszabott bírságok összege több mint 1,3 milliárd forint volt.
A bírság kiszámításának alapja a vállalkozások által fővállalkozóként vagy alvállalkozóként az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság által a 2001., illetve a 2002. évben kiírt pályázatokból elért összes bevétel volt. A jogsértéssel érintett pályázatok értéke mintegy 13,7 milliárd forint volt.
Az eljárás alá vont vállalkozások (a Vegyépszer kivételével) a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésre álló személyes feljegyzések és nyilatkozatok alapján feltárt tényállás szerint 2001. nyarán megállapodtak abban, hogy ki fogja nyerni a 47. sz. főút Debrecen bevezető III. ütem,a Bojt-Hencida összekötő út, a 47. sz. főút Algyő-Hódmezővásárhely közötti szakasz négynyomúsítása I. ütem, valamint a 4. számú főút Törökszentmiklós szakasz építésére kiírt közbeszerzési eljárásokat. Abban is megállapodtak, hogy az ezen pályázatokból származó bevétel miként fog megoszlani a munkákban fő- vagy alvállalkozóként résztvevő vállalkozások között.
A GVH a 61. számú főút Kaposvár Északi elkerülő út II. szakasz építése tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán a rendelkezésére álló feljegyzések és nyilatkozatok alapján azt állapította meg, hogy az ajánlatok leadási határidejének letelte előtt a későbbi győztes, a Vegyépszer Rt. és több más vállalkozás képviselői találkoztak és egyeztettek egymással.
Az is megállapítást nyert, hogy több vállalkozás a 3. számú főút Garadna elkerülő szakasz építése tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán jogsértő módon megállapodott a nyertes személyében, illetve abban, hogy mely cégek kívánnak alvállalkozóként részt venni a munkában.
Az ilyen típusú kartell az Európai Unió versenyjogi gyakorlata szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását, s árfelhajtó hatású. A GVH a bírság kiszabása során tekintettel volt arra, hogy a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, így annak hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket. | https://www.origo.hu/gazdasag/2007/11/a-birosag-elso-fokon-a-gvhnak-adott-igazat-a-kartel | https://web.archive.org/web/20091110002819/http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20071107-a-birosag-elso-fokon-a-gvhnak-adott-igazat-a-kartel.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartelleztek-a-videki-utak-epitoi | Origo | hungarian-news | 2007-11-07 00:00:00 | [] | [
"Vegyépszer Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"ítélet/döntés",
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés"
] | [] |
3,526 | Nem Gyurcsány kérte az APEH-vizsgálatot | Az APEH-vizsgálat tényét a „titokgazdák” Orbán Viktor pártelnök és Kubatov Gábor pártigazgató – Szijjártó Péter szóvivő útján – hozta nyilvánosságra, tehát nem az adóhatóság szivárogtatta ki – mondta lapunknak Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője. | http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=969839 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-gyurcsany-kerte-az-apeh-vizsgalatot | Népszava | hungarian-news | 2007-10-26 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
|
3,527 | Az MSZP a képviselők kiváltságait szüntetné meg | Az MSZP szerint a képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslattal azt a kiváltságos helyzetet szüntetnék meg, hogy az országgyűlési képviselők nettó jövedelmük több mint 50 százaléka után nem fizetnek adót és járulékot. | http://www.nepszava.hu/OnlineCikk.asp?ArticleID=974948 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mszp-a-kepviselok-kivaltsagait-szuntetne-meg | Népszava | hungarian-news | 2007-11-07 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
|
3,528 | Zuschlag-ügy: házkutatások Zuglóban | Házkutatást tartottak több zuglói szocialista városatyánál a Kecskeméti Városi Ügyészség munkatársai, a Zuschlag-ügyhöz kapcsolódóan. | A házkutatásokat információink szerint a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. (ZV) fb-elnökének, Kemecsei Árpádnak az irodájában kezdték, majd a férfi mogyoródi lakásán folytatták. A hvg.hu úgy tudja, hogy az fb-elnökön kívül Komlódi Gábornál, a volt frakcióvezetőnél is nyomoztak.
Kemecsei Árpád nem cáfolta a hvg.hu értesüléseit, de az ügyben nem kívánt nyilatkozni. Szabó Ferenc főügyész-helyettes a hvg.hu-nak csak annyit árult el, hogy több személy lakásán hajtottak végre házkutatást a fővárosban. Komlódi Gáborral egyelőre nem tudtuk felvenni a kapcsolatot.
A hvg.hu korábban beszámolt arról, hogy Kemecsei Árpád és Komlódi Gábor ajánlást kért a XIV. kerület két országgyűlési képviselőjétől, Csiha Judittól és Baráth Etelétől. A Táncsics Mihály Alapítvány, az MSZP pártalapítványa fél-fél millió forintos pályázati támogatásához kértek segítséget az Y-Generáció és a Szövetség a Modern Magyarországért egyesületek számára. A pénzzel viszont nem tudtak elszámolni. Ezt a két szervezetet is vizsgálják a Zuschlag János és hét társa ellen különösen nagy értékre elkövetett csalás ügyében. | https://hvg.hu/itthon/20071107_zuschlag_csalas_nyomozas_zuglo | https://web.archive.org/web/20201021010507/https://hvg.hu/itthon/20071107_zuschlag_csalas_nyomozas_zuglo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-ugy-hazkutatasok-zugloban | HVG | hungarian-news | 2007-11-07 00:00:00 | [
"Kemecsei Árpád",
"Komlódi Gábor (MSZP)",
"Zuschlag János"
] | [
"MSZP",
"Szövetség a Modern Magyarországért",
"Y-Generáció Egyesület",
"Zuglói Vagyonkezelő Rt."
] | [
"Bp. XIV. kerület"
] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,529 | Hol vannak a százmilliók, főnök? | A magyarországi cégek csaknem kétharmada szenvedett már súlyos veszteségeket munkahelyi bűnözés miatt, derül ki egy frissen publikált felmérésből. | Elképesztő mértékben megnőtt a két évvel ezelőttihez képest azoknak a cégeknek az aránya, amelyek súlyos gazdasági bűncselekmények áldozatai voltak – derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) kétévente, a gazdasági bűnözésről készülő globális felmérés legfrissebb adataiból. A 2005-ben publikált felmérésben még csak a megkérdezett vállalatok 25 százaléka mondta, hogy a megelőző két évben gazdasági bűncselekmény áldozata lett, míg a mostani összeállításban már 62 százalékos az arány.
Lopás, korrupció, sikkasztás
A meglopott vállalatok aránya tehát két év alatt két és félszeresére nőtt, és ezzel hazánkban sokkal rosszabb a helyzet, mint a térségben. A felmérés szerint ugyanis a közép-európai cégek mindössze 50 százaléka találkozott ezzel a problémával, míg a negyven ország összesen 5400 vállalatának megkérdezéséből – hazánkban 77 cég szerepelt a felmérésben – kijött nemzetközi átlag csak 43 százalékos.
A PwC adatai szerint a magyar válaszadók ellen két év alatt átlagosan 8,9 alkalommal követtek el olyan gazdasági bűncselekményt, amelyről a sértett cégeknél tudomást szereztek. A leggyakoribb a lopás és a hűtlen kezelés, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmény, továbbá a korrupció és a megvesztegetés. Magyarországon a lopás és a hűtlen kezelés előfordulása haladta meg leginkább a közép-kelet-európai és a globális átlagot.
A felmérést készítő tanácsadócég szerint ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a hazánkban megkérdezett cégek között nagyobb volt a kiskereskedelmi cégek aránya, mint a közép-európai és a globális átlag. Márpedig a kiskereskedelmi ágazat az, ahol nagy mennyiségű, sokszor nagy értékű és könnyen mozdítható áru forog, így jellegénél fogva a többi ágazatnál jobban vonzza a lopás és a hűtlen kezelés elkövetőit, figyelmeztetnek a tanulmány készítői.
Másfél milliárdot loptunk el
A nyilvánosságra került visszaélések az elmúlt két évben összesen 4 milliárd forintos kárt okoztak a magyarországi cégeknek a PwC becslése szerint. Ebből mintegy 1,5 milliárd forintot jelent a lopás és a sikkasztás (amit a felmérésben hűtlen kezelésként tüntettek fel), 1,4 milliárd forint ment el korrupcióra és megvesztegetésre, továbbá 185 millió forintos kárt okoztak a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó visszaélések. A gazdasági bűncselekmények miatt a vállalatoknak 833 milliós pluszkiadást jelentettek gazdasági bűnügyekkel kapcsolatos költségek.
Mindezen túl nem szabad megfeledkezni a járulékos veszteségekről sem, amelyek nehezen számszerűsíthetők, de komoly károkat okoznak a vállalatoknak, olvasható az elemzésben. Ilyenek például a márkanevet és a részvényárfolyamot ért károk, a vásárlói vagy befektetői bizalom és az üzleti kapcsolatok megromlása, a dolgozói morál hanyatlása, a menedzsment idejének felesleges lekötése.
Ami elveszett, annak annyi
A gazdasági bűncselekmények harmadát a belső ellenőrzések során veszik észre a magyar cégeknél, a külső forrásból érkező tippek aránya megközelíti az egyötödös arányt, és ugyanekkorát képvisel a visszaélések bejelentésére szolgáló hotline. A kevés kedvező tendencia egyike, hogy a véletlenül kitudódott gazdasági bűncselekmények aránya jelentősen csökkent a két évvel ezelőttihez képest.
Noha a belső ellenőrzés hatékonysága javult 2005 óta, ez nem látszik a megkárosított cégek pénztárcáján. A hazai vállalatoknak alig-alig sikerül a bűncselekményekből származó veszteségeiket visszanyerni, a válaszadók 65 százalékának a bűncselekmények okozta kárából semmi nem térült meg (ez szintén rosszabb adat az 58 százalékos globális átlagnál).
Férfi, diplomás, főnök? A körmére kell nézni
A PwC adatai szerint Magyarországon a legsúlyosabb visszaélések tipikus elkövetője férfi (ez az esetek 90 százalékára jellemző), és általában 31 és 50 év közötti (80 százalékos gyakorisággal). A visszaélések elkövetőinek 64 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a bűncselekmények csaknem felét felső- vagy középvezetők követték el.
A felmérés adatai nagyjából megerősítik azt, amit a KPMG közölt idén tavasszal. A vállalati csaló profiljáról írt tanulmányuk szerint a vállalati csalások legtöbbjét a cégvezetés tagjai követik el. A tipikus csaló 36 és 55 év közötti férfi, aki már több mint hat éve a cégnél dolgozik, kivívta a felső vezetők bizalmát, és maga is vezető pozícióban van, többnyire a pénzügyi osztályon. A két cég adatsora leginkább a cégnél töltött idővel kapcsolatban tér el, hiszen a PwC szerint a menedzserek jellemzően a kinevezésüket követő két éven belül estek kísértésbe.
Jó lenne kevesebbet csalni
Egy harmadik tanácsadócég, a Deloitte szerint is egyre több nagy értékű csalásra, lopásra és más vállalati visszaélésre derült fény az elmúlt években, erről még tavaly nyáron beszéltek a cég illetékesei lapunknak. Szakértőik szerint térségünkben az is komoly problémát jelent, hogy a csalásokat a közösség – adott esetben egy munkahelyi kollektíva – nem ítéli el úgy, mint a fejlettebb, nagyobb piaci hagyományokkal rendelkező országokban, mivel ötven év alatt hozzászoktunk, hogy minden közös, és ami közös, az a miénk is.
Noha a vállalatoknál a felmérések szerint az elmúlt években gyakoribbá váltak a gazdasági bűncselekmények, az Ernst&Young szintén tavaszi felmérése szerint a nemzetközi cégeknél dolgozók többsége úgy tartja, jó lenne, ha a munkahelyükön kevesebb lenne a lopás és a csalás. Az erről készült tanulmány szerint ennek ellenére sokan akkor is hallgatnak, ha tudomást szereznek ilyen esetről.
Az Ernst & Young abban a felmérésben nyolc nyugat-, valamint öt közép- és kelet-európai országban összesen 1300 munkavállalót kérdezett meg a csalások és a vesztegetések megelőzéséről és leleplezéséről. Hazánkban a válaszadók 20 százaléka azt mondta: elmenne egy ilyen ügy mellett, miközben Nyugat-Európában az arány csak 8 százalékos volt. Akik hallgatnának, számos indokkal magyarázzák, miért tennének így. A legmagasabb azok aránya volt, akik attól tartanak, egy ilyen bejelentés után éppen rajtuk csattanna az ostor. | https://index.hu/gazdasag/magyar/lopcsal07110/ | https://web.archive.org/web/20201021173648/https://index.hu/gazdasag/magyar/lopcsal07110/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hol-vannak-a-szazmilliok-fonok | Index | hungarian-news | 2007-11-07 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"vesztegetés",
"gazdálkodás",
"belföld"
] | [] |
3,530 | Zuschlag-ügy: házkutatás az oktatási minisztériumban | Az MSZP volt zuglói frakcióvezetőjénél és Zuglói Vagyonkezelő Zrt. felügyelő-bizottságának (fb) elnökénél tartottak házkutatást. | A Zuschlag-ügy kapcsán több zugli politikus otthonában és irodájában is házkutatást tartottak a Kecskeméti Városi Ügyészség munkatársai – értesült a hvg.hu. A lap úgy tudja, köztük van Kemecsei Árpád, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. felügyelő-bizottságának (fb) elnöke, valamint Komlódi Gábor, a XIV. kerületi MSZP volt frakcióvezetője is.
Kemecsei Árpád nem cáfolta az értesülést, de nem kívánt nyilatkozni. Szabó Ferenc főügyész-helyettes csak mondott az üggyel kapcsolatban, hogy több személy lakásán volt házkutatás a fővárosban.
A lap szerint Kemecsei Árpád és Komlódi Gábor ajánlást kért a XIV. kerület két országgyűlési képviselőjétől, Csiha Judittól és Baráth Etelétől. A Táncsics Mihály Alapítvány, az MSZP pártalapítványa fél-fél millió forintos pályázati támogatásához kértek segítséget az Y-Generáció és a Szövetség a Modern Magyarországért egyesületek számára. Ám a pénzzel nem tudtak elszámolni. Ezt a két szervezetet is vizsgálják az ügyben.
A Népszabadság információi házkutatást tartott szerdán az Oktatási és Kulturális Minisztériumban is. A tárcánál dolgozott korábban ugyanis Kemecsei Árpád.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János harmadszor is megtagadta a vallomástételt.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség meghallgatta Szente Zsolt kiskunhalasi ügyvédet is, aki eddig a Zuschlag-ügy egyik gyanúsítottját, Őri Andrást, a Fiatal Baloldal volt zalai elnökét védte.
Őri András korábban a Harmadik Évezredért Alapítványt vezette, amely kapcsolódik a csalással gyanúsított egykori országgyűlési képviselő ügyéhez. | https://index.hu/belfold/hazkut071107/ | https://web.archive.org/web/20201021163928/https://index.hu/belfold/hazkut071107/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-ugy-hazkutatas-az-oktatasi-miniszteriumban | Index | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [
"Kemecsei Árpád",
"Komlódi Gábor (MSZP)",
"Őri András",
"Zuschlag János"
] | [
"Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány",
"Fiatal Baloldal",
"MSZP",
"Szövetség a Modern Magyarországért",
"Y-Generáció Egyesület"
] | [
"Bp. XIV. kerület"
] | [
"támogatás",
"csalás",
"civilek"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,531 | Wekler azt állítja, elnök marad | Egyelőre nem távozik posztjáról Wekler Ferenc, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) elnöke. | Az SZDSZ belső köreiből származó információink szerint a párt vezetői közül többen is szorgalmazzák Wekler Ferenc mecseknádasdi polgármester távozását a DDRFT elnöki posztjáról. Ennek oka elsősorban az, hogy az SZDSZ-es politikus napvilágra került ügyletei - különböző pályázati pénzek megszerzéséről van szó - nem tesznek jót az amúgy is a népszerűségük mélypontján álló szabad demokratáknak. Eltávolításának módja a hírek szerint az alábbi lenne: mivel Wekler a DDRFT-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot képviseli, ezért Fodor Gábor miniszter visszavonná megbízását, s ezzel megszűnne a tanács tagja lenni, így értelemszerűen elnök sem lehetne. Ezt megerősítette Hargitai János, a Baranya Megyei Közgyűlés fideszes elnöke is, aki szintén a DDRFT tagja.
Szocialista körökből származó információink szerint viszont eltávolításának a forgatókönyve az lenne, hogy Wekler önmaga ajánlaná fel lemondását, s e lépését - egy meg nem nevezett, de jelentősnek mondott - állással viszonoznák. Mindkét variáció szerint elnöksége 2007. december 1-jével szűnne meg.
A tanács tagjai közül többen azt vetik Wekler szemére, hogy 2006 márciusában, amikor a DDRFT-nek még csak a tagja volt, s nem az elnöke, családtagjai egy mobil szennyvíztisztító prototípusának az elkészítésére pályázati pénzt nyertek a tanácstól. Az igazsághoz tartozik: Wekler ebben az ügyben nem szavazott. Többen kifogásolják azt is, hogy a múlt évben a mecseknádasdi Mecseki Borrend Egyesület hétszázezer, a mecseknádasdi német kisebbségi önkormányzat a ,,Várszínházak hava a Zengőalján" nevű rendezvényére ötmillió, ugyancsak a német kisebbségi önkormányzat a mecseknádasdi Mező utca burkolatának a felújítására kétmillió-kétszázezer forintot, 2005-ben ugyanez a szervezet - szintén útburkolásra - csaknem egymillió-nyolcszázezer forintot nyert a DDRFT pályázatain.
Wekler Ferenc egyébként régi pályázó. 2004-ben, parlamenti alelnökként, 270 milliós vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Tolna megyei Mórágy-Alsónána térségében földvásárlásra és szőlőtelepítésre. Ugyancsak 2004-ben a Szekszárdi Borvidék Hegyközségi Tanácsa tiltakozása ellenére elérte, hogy a mórágyi szőlőt a völgységiből a sokkal nevesebb szekszárdi borvidékhez csatolják. Az akkori tiltakozásokat követően lemondott parlamenti alelnökségéről. Pályázati kedve azonban nem csökkent, mert cége, a Gyémántfürt Kft. 2004 és 2006 között 26 millió forintot nyert az agrár- és vidékfejlesztést célzó AVOP-program pályázatain bortárolóra, borhűtőre, látványpincére.
Wekler Ferencnek a DDRFT-n belül több konfliktusa is volt a pályázati ügyek miatt. Miatta távozott posztjáról egy hónapja Miszler Miklós, a Dél-dunántúli Regionális Ügynökség ügyvezető igazgatója, akinek utódját a testület tegnapi, szekszárdi ülésén választották meg, Márton György személyében. A hírek szerint ugyancsak a Weklerrel támadt konfliktusa miatt mondott le DDRFT-s tagságáról Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere, aki a pénzügyminisztert képviselte a tanácsban. Utódja Tóth Gyula MSZP-s országgyűlési képviselő lett.
Tegnap Wekler Ferenc tudósítónknak azt mondta: egyelőre nem távozik posztjáról. | http://nol.hu/archivum/archiv-470536-273027 | https://web.archive.org/web/20170128160441/http://nol.hu/archivum/archiv-470536-273027 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/wekler-azt-allitja-elnok-marad | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [
"Wekler Ferenc"
] | [
"Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács",
"Gyémántfürt Mezőgazdasági Kft."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"szőlő - borászat",
"támogatás"
] | [] |
3,532 | Növekszik Magyarországon a fehérgalléros bűnözés | A magyarországi cégek csaknem kétharmada vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt két esztendő során a PriceWaterhouseCoopers (PWC) pénzügyi tanácsadó tegnap közzétett adatai szerint. | http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=974922 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/novekszik-magyarorszagon-a-fehergalleros-bunozes | Népszava | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"vesztegetés",
"gazdálkodás",
"belföld"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.