news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
3,533 | Zuschlaggal hiába próbálkoztak az ügyészek | Újabb fordulat Zuschlag János ügyében. A kecskeméti Ügyészségi Nyomozó Hivatal ugyanis kihallgatta az előzetes letartóztatásban lévő baloldali politikust, Zuschlag Jánost. | Zuschlaggal hiába próbálkoztak az ügyészek
2007. november 07. 12:35 | Forrás: STOP
Zuschlag János a bíróság folyosóján
Újabb fordulat Zuschlag János ügyében. A kecskeméti Ügyészségi Nyomozó
Hivatal ugyanis kihallgatta az előzetes letartóztatásban lévő baloldali
politikust, Zuschlag Jánost. A kiskunhalasi MSZP-s képviselő rettentően el
van keseredve, mivel hiányzik neki a családja - ám az ügyészekkel nem állt
szóba.
Zuschlag János januárig egészen biztosan élvezni fogja a Bács-Kiskun megyei
ügyészek vendégszeretetét, azaz addig semmiképp nem szabadulhat. Így az már
egészen biztos, hogy a kiskunhalasi politikus nem lehet ott majd gyermeke
igencsak közeledő születésénél. A Zuschlag-babát amúgy decemberre várják.
Sőt a Karácsonyt és az Újévet is bizony a kecskeméti börtönben fogja
kénytelen-kelletlen eltölteni Zuschlag. A STOP úgy tudja, hogy hosszú
hónapok után, az ügyészség kezdeményezte a baloldali politikus
meghallgatását. Zuschlag ugyanis letartóztatásának a napjától kezdve,
egyszerűen nem beszélt az ügyészekkel.
"Valóban történt egy meghallgatás, amit a Bács-Kiskun Megyei Ügyészségi
Nyomozó Hivatal kezdeményezett. Azonban ügyfelem, Zuschlag János ezúttal
sem tett vallomást, így döntött. Hogy mire lettek volna pontosan kíváncsiak
az ügyészek, nem tudom, mert már a kérdéseket sem tudták feltenni
védencemnek. Az, hogy a nyomozást most január közepéig meghosszabbították,
számunkra egyértelműen azt jelenti, hogy az ügyészek olyan új adatok,
esetleg bizonyítékok birtokába jutottak, amelyekről eddig nem tudtak és
ezeket most ellenőrizniük kell értelemszerűen. Végzik a munkájukat, nem
időhúzásról van most szó szerintem. Arra a kérdésére, miszerint valaki
alkut kötött az ügyben, nem tudok mit mondani, akár ez is lehet" -
nyilatkozta a STOP-nak Kovács M. Gábor ügyvéd.
Mint ismeretes az elhíresült, különböző pályázati pénzekkel kapcsolatos
csalásban, amelyet az ügyészség szerint bűnszervezetben követtek el a
gyanúsítottak, a hatóságok szerint Zuschlag János a főszereplő. Az ügyben
jelenleg négyen vannak előzetes letartóztatásban és összesen nyolc
gyanúsított van, akik mind a szocialista politikus holdudvarához köthetőek,
és akik maguk is párttagok voltak. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=222924 | https://web.archive.org/web/20071123083327/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=222924 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlaggal-hiaba-probalkoztak-az-ugyeszek | stop.hu | hungarian-news | 2007-11-07 00:00:00 | [
"Zuschlag János"
] | [] | [] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,534 | Megállíthatatlan a korrupció terjedése | Vészesen terjed Magyarországon a korrupció és a megvesztegetés – mutatja a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég legfrissebb felmérése. | 2007.11.08. 05:01
Vészesen terjed Magyarországon a korrupció és a megvesztegetés – mutatja a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég legfrissebb felmérése. Eszerint két év alatt két és félszeresére nőtt a fehérgalléros bűnözés áldozatává vált vállalatok száma, amivel jócskán megelőzzük a kelet-közép-európai átlagot.
Egyre inkább átszövi a korrupció és a fehérgalléros bűnözés a gazdasági életet Magyarországon – derül ki a PricewaterhouseCoopers (PWC) legfrissebb nemzetközi felméréséből, amelyben a könyvvizsgáló és pénzügyi szolgáltató cég 40 ország több mint 5400 cégét, köztük 77 magyarországi piacvezető vállalatot kérdezett meg. A kimutatás szerint a hazai cégek immár 62 százaléka válik súlyos gazdasági bűncselekmény áldozatává, azaz a pórul járt vállalatok száma az elmúlt két évben drasztikusan, két és félszeresére nőtt. Mutatónk sokkal rosszabb versenytársainkénál, hiszen a kelet-közép-európai országokban ez az arány 50 százalékos, a világátlag pedig 43 százalékos.
(Részletek a Magyar Nemzet 2007. november 8-i számában) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/megallithatatlan-a-korrupcio-terjedese | https://web.archive.org/web/20080110231611/http://www.mno.hu/portal/526397 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megallithatatlan-a-korrupcio-terjedese | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"belföld"
] | [] |
3,535 | Kőbányai homályos II. | Révész Máriusz a Fidesz kőbányai önkormányzati képviselője disszidens kőbányai szocialisták segítségével olyan dokumentumok birtokába jutott, amik szerinte bizonyítják Gyurcsány Ferenc és Hiller István közvetett érintettségét azokban a kerületi MSZP-hez köthető korrupciós botrányokban amikről már hírt adtunk. | Kőbányai homályos II. Révész Máriusz a Fidesz kőbányai önkormányzati képviselője disszidens kőbányai szocialisták segítségével olyan dokumentumok birtokába jutott, amik szerinte bizonyítják Gyurcsány Ferenc és Hiller István közvetett érintettségét azokban a kerületi MSZP-hez k
2007. november 8. csütörtök 07:35 - Tálos Lőrinc
Kedden, délelőtt 11 órakor tartott egy sajtótájékoztatót, ahol bemutatta azokat az e-maileket, és leveleket amik azt bizonyítják, hogy az MSZP felső vezetése is tudott a kőbányai szocialisták – így a nemrég elítélt Kaszab Csaba – ügyeiről. Mit tartalmaznak a levelek, csak a tagtoborzásról értesítik a szocialisták vezetését, vagy a fiktív felújításokról is szólnak?
Arról a konkrét ügyről is tesznek említést amiben végül elítélték Kaszab Csabát? A nem létező épületfelújításokra az önkormányzattól felvett, majd az önkormányzat és cégei vezetőinek visszaosztott pénzek ügyére gondolok.
Részletek a Révész Máriusz sajtótájékoztatóján elhangzottakból "Gyurcsány Ferenc mostanában, a parlamentben hosszú előadásokat szokott tartani a közélet tisztaságáról, a korrupció elleni zéró toleranciáról. A kőbányai ziszta közéletért mégsem tett semmit. Nem akart beavatkozni az ország legnagyobb pártszervezetének az ügyébe. Ezt nyilván azért tehette, mert Kaszab Csabáék és a kőbányai pártszervezet, amikor a Kiss Péter és Gyurcsány Ferenc közötti miniszterelnökké választás körüli vita volt Gyurcsány Ferenc mellett álltak fel. Gyurcsány Ferencnek az elmúlt időszakban – valószínűleg emiatt – nem volt fontos a kőbányai közélet tisztasága, tudta tolerálni az egyébként gazdasági előnyökkel járó fiktív pártszerevezést. Gyurcsány Ferenc ezentúl nem csak hozzájárult – az MSZP legfelsőbb vezetőivel együtt – ahhoz, hogy az ügyészségi eljárás alatt álló Kaszab Csaba elinduljon az önkormányzati választáson, de még azt is elfogadták, hogy a korrupciós pártszervezésnek a felelősei döntsenek arról kik lesznek az MSZP képviselőjelöltjei a kőbányai önkormányzati választáson. Azt kell mondjam, hogy Kaszab Csaba lemondásával nem oldódott meg semmi. Maradtak a fiktív párttagok, maradtak a botrányt, botrányra halmozó önkormányzati képviselők és maradtak a fiktív párttagok szavazataival megválasztott önkormányzati képviselők is a kerületben. Azt is el kell mondani, hogy nem ez lesz az utolsó bírósági ítélet kőbányai szocialista politikus ügyében. Váradi János, a Kőbányai Vagyonkezelő volt elnöke, ma is az MSZP országos választmányának a tagja a Kulcsár per 13. rendű vádlottja. Hamarosan ott is ítélet várható."
Térjünk rá ezekre az ügyekre is, a sajtótájékoztatón említett egy útfelújítást amit az önkormányzati választások után 50 millióval olcsóbban tudtak véghez vinni.
A kettő ez esetben, egy és ugyanaz. A tagtoborzás módja önmagában korrupció. Ha azok a vállalkozók kapnak munkát Kőbányán – borsos áron – akik amellett, hogy vissza kell fizetniük a megbízásokért kapott pénzből, még a dolgozóikat is be kell léptessék a Kaszab Csabáék alapszervezetébe az maga a korrupció. Olyan is történt, hogy egy komplett kézilabda csapatot beléptettek papíron, miután az önkormányzattól támogatást kaptak.Nagyon sok levél van, névtelenek és névvel ellátottak. Idézek az egyikből: "Nem tűrhetjük, hogy napjainkra egy szűk érdekcsoport, fiktív párttagok felvételével többséget szerezve teljesen átvette a politikai, és az önkormányzat gazdasági irányítását." Vagy, négyszáz ember akik kiléptek a kőbányai szocialistáktól – egy új alapszervezetet hoztak létre az Újhegyen – kiadott egy közleményt: "Teljes mértékben egyetértünk a Magyar Köztársaság miniszterelnökének azon szavaival, mely szerint akire a gyanú árnyéka vetődik, úgy válunk meg tőle mint a szél. Tesszük ezt azért mert, ahogy Gyurcsány Ferenc mondta, állandósult a gyanú, hogy a politika és a gazdaság között van egy szürke zóna, ahol a törvények tudatos kijátszása, vagy megkerülése történik politikai célú finanszírozás érdekében. A pártoknak és minden hatalmon lévő pártnak a legnagyobb kockázata, hogy valakik tisztességtelenül játszanak a háttérben.Olyan egyéni játszmákat folytatnak, aminek következményei aztán a közösségre hullanak vissza. Nem akarunk tisztességtelen emberek miatt elbukni, mi győzni szeretnénk itt Kőbányán és az országban." Egy másik így szól: "Kaszab Csaba gazdasági érdekeltsége Kőbányán" ez felsorolja azokat a neveket, és cégeket aminek a segítségével Kaszab kiépítette gazdasági érdekeltségeit, említik benne azt a Kálmán Ferencet és cégét aki később azt a feljelentést tette ami után Kaszab Csabát elítélték. Ezt, tudtommal megkapták az MSZP vezetői: "A pénz kivétel módszere jelenleg is az, hogy ezek a cégek valamilyen fedővállalkozás alvállalkozói lesznek és a haszon egy részét elviszik. Ilyen fedővállalkozás volt korábban Kálmán Ferenc vezette cég. Kálmán ellen most büntetőeljárás folyik. Ez konkrétan az az ügy amiben Kaszab Csabát elítélték. Kálmán Ferenc a KV Rt. belső vizsgálata után megbukott. Ekkor, hogy a börtönt megússza eladta a házát mindenét és visszafizette a pénzt a vagyonkezelőnek. Ezzel megúszta a büntetést, csak ott maradt a két gyerekével és a feleségével lakás nélkül. Kálmán is maffiózó volt, mégis ott maradt két gyerekkel. Ekkor megkereste a Kaszabot, hogy legalább egy lakásra valót adjon neki vissza abból amit az évek alatt fizetett neki. A Kaszab kirúgta. Ezután eljött hozzánk és azt mondta, hogy egy lakásért eladja az információt a Fidesznek. Mondtuk, hogy itt nem így megy. Három hónap múlva felhívott, hogy hozzuk össze újságírókkal. Összehoztam, nekik is el akarta adni az információt, persze senki sem fizetett. Amikor a felesége elhagyta, elment az ügyészségre és megtette a feljelentést. Ez csak egy történet a százötvenből, itt Kőbányán szinte minden beruházás így ment.Az útépítés története az egy gyönyörű történet. Dióhéjban úgy szól, hogy néhány nappal a választások előtt az útfelújítási pályázatokat el akarták bírálni a szocialisták. Csak közbejött, hogy a beruházási bizottság elnökének, Wygoczky Rikárdnak a halálos balesete. A kegyeletet nem gyakorolták túlságosan erősen a szocialisták, mert a nevében, a halála után néhány nappal az ő nevében egy ülést összehívtak, ahol dönteni akartak a beruházásról. Ez már az SZDSZ-nek is sok volt, kivonultak az ülésről. A választások után sikerült megakadályozni a végrehajtását ennek az ilyen körülmények között született döntésnek. Új pályázatot írtunk ki, a 125 millió után, 17 cég ajánlatából a legrosszabb 101millió volt, a legjobb 72. Ugyanazt a munkát, ugyanazokkal a pályázati feltételekkel 53 millióval olcsóbban végezte el az új cég. Amit én a legsúlyosabbnak tartok a közétkeztetési pályázat ügye. Negyven százalékos haszonkulccsal írták ki a pályázatot, alacsonyabb nem lehetett. Nem tudom, hogy a végül nyertes a cégnek akarták e juttatni a közbeszerzési megbízást. Ők azt nyilatkozták, hogy elvállalták volna olcsóbban is csak nem lehetett. A három pályázó közül kettőnél olyan hiányosságok voltak, hogy ki kellett őket zárni a pályázatból. Tehát nem tudom, sőt inkább hajlok arra, hogy nem ezt a céget akarták nyeretni. A közpénzeket sem szép dolog ellopni, de hogy a gyereket nevelő nőket, a közétkeztetésre befizető nyugdíjasokat is meglopják, az minden határon túlmegy. Erre nem tudok szavakat találni, hogy ezt mekkora gazemberségnek tartom. | https://www.hirextra.hu/2007/11/08/kobanyai-homalyos-ii/ | https://web.archive.org/web/20221202092250/https://www.hirextra.hu/2007/11/08/kobanyai-homalyos-ii/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kobanyai-homalyos-ii | Hírextra | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Hiller István",
"Kálmán Ferenc",
"Kaszab Csaba",
"Váradi János"
] | [
"Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.",
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"útépítés",
"közétkeztetés"
] | [] |
3,536 | Kőbányai homályos | A Németh-kormány átalakulási törvénye Kőbányát tette a leggazdagabb fővárosi kerületté. A belterületi földek önkormányzati kézbe adása – hasonlóan a gáz és fűtőolaj árába épített különbséghez – kedvező környezetet teremtett a korrupció elburjánzásához. | Kőbányai homályos A Németh-kormány átalakulási törvénye Kőbányát tette a leggazdagabb fővárosi kerületté. A belterületi földek önkormányzati kézbe adása – hasonlóan a gáz és fűtőolaj árába épített különbséghez – kedvező környezetet teremtett a korrupció elburjá
2007. október 31. szerda 07:36 - Tálos Lőrinc
"Anyám a konyhában gyászolta magát,
A kocsmába küldött, hozzam el apát."
"Szóltam neki: Fater, jöjjön haza hát!
Húsz forintot adott, vegyek még piát."
"A bátyám melózott, megunta hamar.
Nem is tudom róla, svéd-e vagy magyar."
Egy szocialistákhoz közelálló vállalkozó feljelentése alapján 2005-ben vesztegetés, hivatali hatalommal való visszaélés, és 17 millió forint kenőpénz átvételének gyanúja miatt indított eljárást az ügyészség Kaszab Csaba szocialista alpolgármester ellen. Kaszab Csaba, Andó Sándor és Novák Gyula már ezt megelőzően is több korrupciógyanús ügy főszereplői voltak. (Az Állami Számvevőszék 500 millió forintos kárt állapított meg a Kőbányai Vagyonkezelő Rt-nél, 3 milliárd forinttal ragadt be átmenetileg az önkormányzat a K&H-Kulcsár Attila ügyben stb.) Kaszab Csaba és Novák Gyula az MSZP jelenlegi elnöke főszervezője volt a kőbányai fiktív tagtoborzásnak, és ezzel sikerült átvenniük a hatalmat a X. kerületben. A sajtóban is megjelent hírek szerint úgy duzzadt 1500 főre a kerületi MSZP taglétszáma, hogy a Kőbányai Önkormányzat által megbízott vállalkozóknak nem csak pénzt kellett visszafizetni az illetékeseknek, de még a munkásaikat is be kellett léptetni papíron a megfelelő szocialista alapszervezetbe, akik nevében azután Kaszabék elvárásai szerint szavaztak és szavaznak a mai napig. Kaszab Csaba 2002-től 2006-ig a Kőbányai Önkormányzat szocialista alpolgármestere, 2006-ban az MSZP fővárosi képviselőjelöltje, jelenleg is az MSZP kőbányai elnökségének tagja. 2006 októberétől a kőbányai szocialista frakció vezetője, amiről az ítélethirdetés után a múlt hónapban lemondott.
Kaszab Csaba volt kőbányai szocialista alpolgármester korrupciós ügyében szeptember 20-án a bíróság első fokon ítéletet hirdetett. Az ítélet ellen a vádló védője fellebbezett, az ügyészség tudomásul vette azt. Kaszab Csaba és a szocialisták azóta mindent elkövetnek, hogy az ítélet titokban maradjon. A Fidesz kőbányai szervezete ezért felszólítja a szocialistákat, ne takargassák tovább Kaszab Csabának, és a kőbányai MSZP-nek a viselt dolgait! Hozzák nyilvánosságra a Kaszab Csabára vonatkozó elsőfokú ítéletet, és annak indoklását! A választóknak jogukban áll tudni, hogy milyen ítélet született egy magas pozíciót betöltő szocialista közszereplő ügyében!
A Kőbányai Fidesz elnöksége nevében:
Weeber Tibor elnök
Révész Máriusz elnökségi tag
Forrás: mti
"Hazajön évente, önmagától részeg,
Visszahívja mindig a családi fészek."
"Presszó előtt állnak bizonytalan lányok,
Közöttük éhesen, nyugtalanul járok."
"Át kellene jutnom még ezen a poklon.
Bableves csülökkel, vár az édes otthon."
"Lemegyek a térre. Sör és kártya vár.
Zsebemben két ásszal már nem érhet kár."
Kőbánya felett régóta köröznek a keselyűk. Vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki Kaszab Csabát a Fővárosi Bíróság. A korábbi MSZP-s alpolgármester jelenleg is a kőbányai MSZP-szervezet elnökségi tagja. Két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte a testület. A feljelentést egy építési vállalkozó tette, aki ellen egy korábbi ügy miatt indult nyomozás.Kaszab Csaba és Novák Gyula korábban a Zuschlag-receptet követve fiktív tagtoborzással szerezte meg a kerületi szocialisták vezetését, miután a korábban háromszáz fős szervezet ezernyolcszáz fősre duzzadt. Az új tagok egy részét az sem akadályozta a pártaktivizmusban, hogy még beléptük előtt elhaláloztak. Mások saját emlékezetük szerint életükben nem voltak MSZP-tagok, megint mások egyenesen MIÉP-esek voltak. A 2004-es küldöttgyűlésre a kőbányai szervezet nagy létszámú szavazó robot sereggel érkezett. Ezután Novák és Kaszab vette át a kerületi szocialisták vezetését. Bár a régi MSZP tagok panaszai felhallatszottak Hiller Istvánig is Kaszab Csaba karrierje egész a bukásáig töretlenül ívelt a magasba.Az önkormányzat pénze a Kőbányai Vagyonkezelő Részvénytársaságon keresztül folyt el. A szocialistákhoz közeli cégeknek közel kétmilliárdot fizettek különböző ingatlanfelújítások címén. Ezek egy része fiktív volt, más része pedig messze alulmúlta értékben az érte fizetett összeget. A vállalkozók tíz milliós nagyságrendben fizettek a szocialista kerületi vezetők cégeinek. Kaszab Csaba Bt-je például alvállalkozói minőségben vett részt a nem létező vagy túlszámlázott felújításokban. A nyertes cégek emellett tagjaikat is beléptették az MSZP X. kerületi szervezetébe, ahol azok a megrendelésnek megfelelően szavaztak.A Kőbányai Vagyonkezelő Rt. megalakította a szintén vagyonkezeléssel foglalkozó Kőbányai Befektetési Tanácsadó Rt-t. Ennek igazgatótanácsában szintén a kerületi MSZP-vezetők (Andó Sándor polgármester, Váradi János, Kaszab Csaba, Novák Gyula) kaptak helyet. Ezúton még egy fizetést vehettek fel az önkormányzattól. Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint a KÖBETA Rt. szintén 500 milliós kárt okozott a kerületnek.A KÖBETA csak a 2,1 milliárdot érő Richter-részvények forgatásával 248 milliós nyereséget ért el, az önkormányzatnak ebből a vagyonkezelési díj levonása után 3 millió jutott. Szintén a KÖBETA bízta meg Kulcsár Attilát Kőbánya 2,7 milliárd forint értékű részvénycsomagjának kezelésével. Váradi János szocialista önkormányzati képviselő, a KV Rt. és a KÖBETA igazgatósági tagja havi 10 millió forintot kapott Kulcsártól személyesen, vagy a "Taxis Gyuszin" keresztül. Összesen 320 millió forinthoz jutott ezen az úton. Kulcsár Attila vallomása szerint rendszeresen egyeztetett Andó Sándor gazdálkodási tanácsnokkal, és dr. Neszteli István jegyzővel is. Bár utóbbiak nem tőle kapták "jutalékot" hanem - a megegyezés szerint – ezt Váradinak kellett tovább juttatnia. Andó Sándort 2002-ben megválasztották polgármesternek. Már ebben a minőségében nyilatkozta azt az Állami Számvevőszéknek az önkormányzati cégekre vonatkozó vizsgálati eredményeiről, hogy azok téves számításokon alapulnak. Ma a főváros szocialista frakciójában ül, a pénzügyi ellenőrző bizottság alelnöke, a gazdasági bizottság, valamint a pénzügyi és közbeszerzési bizottság tagja.Novák Gyula cége a NOMA Kft. 2016-ig szóló bérleti szerződést kötött a volt Dreher Sörgyár és villa területén álló ingatlanokra. Két héttel azután, hogy a közgyűlés döntött a terület eladásáról. Az ügylettől 1 milliárd forintot remélnek. Novák jelenleg a kerületi szocialisták elnöke, a szerződés aláírásakor a KV Rt. felügyelőbizottsági tagja volt. A telken romló állagú álló ipari műemlékek sorakoznak, alattuk húzódik a híres pincerendszer. Az államosítás után a Dreher-villa kertjét Csajkovszkij-park néven közparkká alakították, az épületbe később a munkásőrség költözött. A területhez tartozó komfort nélküli lakások jelentik ma Kőbánya egyik nyomortelepét. A tervezett ún. S1 projekt kulturális centrumot hozna létre az egyedi hangulatú területen. A beruházás jelentősen növelné az ingatlan értékét. Amennyiben a beruházó tisztán szeretné átvenni az önkormányzathoz tartozó 8 hektárt, a kerületnek kell megállapodnia a NOMA Kft-vel. A várható bevétel fényében vélhetőleg nem két fillérért. | https://www.hirextra.hu/2007/10/31/kobanyai-homalyos/ | https://web.archive.org/web/20230130173017/https://www.hirextra.hu/2007/10/31/kobanyai-homalyos/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kobanyai-homalyos | Hírextra | hungarian-news | 2007-10-31 00:00:00 | [
"Andó Sándor",
"Kaszab Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Neszteli István",
"Novák Gyula",
"Váradi János"
] | [
"Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.",
"Kőbeta Rt.",
"MSZP",
"NOMA Kft."
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"ingatlan",
"összeférhetetlenség",
"vesztegetés",
"gazdálkodás",
"építőipar"
] | [
"Kulcsár-ügy"
] |
3,537 | Lemond a lett kormány | Decemberben lemond a lett kormány, jelentette be szerdán Aigars Kalvitis miniszterelnök, aki politikai vihart kavart azzal a szándékával, hogy leváltsa a korrupcióellenes hivatal vezetőjét. | Decemberben lemond a lett kormány, jelentette be szerdán Aigars Kalvitis miniszterelnök, aki politikai vihart kavart azzal a szándékával, hogy leváltsa a korrupcióellenes hivatal vezetőjét.
A kormányfőre hetek óta óriási nyomás nehezedett. Kalvitis szerdán az államfővel folytatott konzultációt követően bejelentette, hogy a kabinet lemond, de csak december 5-én. "Politikai stabilitásra van szükség, ....először el kell fogadni még a regionális reformot, valamint a költségvetést " - hangoztatta.
A miniszterelnök - bírálói szerint - beavatkozott a korrupcióellenes hivatal munkájába. Az intézmény vezetője, Aleksejes Loskutovs vizsgálódásai során állítólag túl közel került a kormányfő politikai szövetségeseihez, és utánajárt a Kalvitis vezette Néppárt (TP) tavalyi kampányát segítő hozzájárulások körüli állítólagos szabálytalanságoknak. | https://index.hu/kulfold/hirek/332693/ | https://web.archive.org/web/20201021183539/https://index.hu/kulfold/hirek/332693/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/lemond-a-lett-kormany | Index | eu-news | 2007-11-07 00:00:00 | [] | [] | [
"Lettország"
] | [] | [] |
3,538 | Vagyongyarapodási vizsgálat a kormányzati ciklus végén | A politikusok iránti bizalom helyreállítását szolgálja a kormány által az állami vezetők javadalmazásának átláthatóbbá tételére benyújtott törvényjavaslat – jelentette ki tegnap az Országgyűlés plenáris ülésén Draskovics Tibor. | http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=975044 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vagyongyarapodasi-vizsgalat-a-kormanyzati-ciklus-vegen | Népszava | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
|
3,539 | Daróczi Dávid keményen támadja Orbánt | Orbán Viktor vonja vissza korábbi döntését, és támogassa Gyurcsány Ferenc köztisztasági csomagját. Ezt Daróczi Dávid kormányszóvivő mondta csütörtökön. | Orbán Viktor vonja vissza korábbi döntését, és támogassa Gyurcsány Ferenc köztisztasági csomagját. Ezt Daróczi Dávid kormányszóvivő mondta csütörtökön.
A Fidesz elnöke ne támogassa tovább a mutyizást a parlamentben, mondta a szóvivő.
Ha nem így tesz, egyetlen tisztességes választása marad: fel kell szólítania párttársait, hogy mondjanak le a trükkös pénzekről, amiket a rendes fizetésükön felül tesznek zsebre a parlamentben.
A kormányszóvivő szerint a képviselők többsége alapvetően nem a hivatalos fizetéséből él, mert a nettó bérén felül annak akár a dupláját, sőt tripláját is hazavihetik különböző egyéb juttatások formájában.
Ezzel a pénzzel ráadásul szinte el sem kell számolniuk, mert annyira lazák az előírások, más embereket már rég az adóhatóság vizsgálna feleannyiért, mondta.
Daróczi Dávid úgy fogalmazott: aljas szemforgatásnak tartja, ha Orbán Viktor az egyik percben szociális válságról beszél, a másikban meg a politikusok kiváltságait védi, és elutasítja, hogy rendet tegyenek végre a parlamenti zsebekben is.
A Fidesz felháborodott
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője az MTI-vel minderre reagálva közölte: a kormány szándéka, miszerint a képviselők fizetését a háromszorosára emelnék, képmutató és felháborító, ezért a Fidesz nem fog hozzá asszisztálni. A szóvivő közleményében azt írta: azért, hogy rendezzék a képviselői költségtérítéseket, nem kell a háromszorosára emelni a fizetéseket.
A képviselő közölése szerint a politikai erkölcs alapja, hogy a hatalom csak azt várhatja el az emberektől, amit ő maga is megtesz. Jelenleg a kormány azt várja el az emberektől - írja a kommünikében -, hogy türelemmel és megértéssel viseljék el: Gyurcsány Ferenc hazugságai és alkalmatlansága miatt az emberek élete egyre nehezebbé válik. Egyre több és egyre elviselhetetlenebb teher nyomja a családok vállát, az ország egyre mélyebb szociális válságban vergődik - írja Szijjártó Péter. | https://index.hu/belfold/ddov71108/ | https://web.archive.org/web/20201021163854/https://index.hu/belfold/ddov71108/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/daroczi-david-kemenyen-tamadja-orbant | Index | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
3,540 | Helyi Tocsik-ügyet gyanítanak a békési szocialisták | Érthetetlen, hogy miért kap Békés városától több millió forintos sikerdíjat egy alig fél éve alakult hódmezővásárhelyi kft — jelentette ki Szalai László, az MSZP városi elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. | P. G.
A politikus szerint a Békés-Mezőberény kerékpárútra benyújtott pályázat kapcsán közpénzeket áramoltatnak át magánzsebekbe. — Helyi Tocsik-ügy van kibontakozóban — fogalmazott a szocialista városatya.
Izsó Gábor polgármester hangulatkeltésnek nevezte a nyilatkozatot. Mint mondta, még a nyár folyamán kötött keretszerződést a kft-vel, azért, hogy a társaság segítse és menedzselje a város pályázatait, de csak pozitív elbírálás esetén jár számukra a sikerdíj. Ebbe a sorba illik a Mezőberénnyel közösen kerékpárút megépítésére benyújtott szakmai anyag is.
— Éppen pár órája érkezett meg a hivatalos értesítés arról, hogy a pályázat nyert. A szerződés szerint a 200 millió forintos támogatás öt százalékát fizetjük ki a kft-nek, ami a szokásos díj az ilyen esetekben — hangsúlyozta a polgármester. | https://www.beol.hu/kozelet-bekes/2007/11/helyi-tocsik-ugyet-gyanitanak-a-bekesi-szocialistak | https://web.archive.org/web/20240128090433/https://www.beol.hu/kozelet-bekes/2007/11/helyi-tocsik-ugyet-gyanitanak-a-bekesi-szocialistak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyi-tocsik-ugyet-gyanitanak-a-bekesi-szocialistak | BEOL | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [
"Izsó Gábor"
] | [] | [
"Békés"
] | [
"sikerdíj"
] | [] |
3,541 | Busás fizetségért világítanának át Gyurcsány emberei? | Két egészségügyi tanulmány elkészítésével – 23 millió forintért – azt a Kató és Társa Kft.-t bízta meg a Miniszterelnöki Hivatal, amely lényegében a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egykori érdekeltségébe tartozó, Perfekt Zrt. munkatársaiból verbuválódott – derítette ki lapunk.
| A cég sorozatosan kap állami vagy önkormányzati intézményektől munkákat, főképp kórházak gazdasági menedzselésére, átvilágítására. A társaságnak a kórházak hatékonyabb követelményrendszerének kialakításáról és finanszírozási rendszerükről kell két tanulmányt kidolgoznia a busás fizetségért. A vállalkozás jogelődje, a Kató és Társa Tanácsadó Bt. 2003-ban alakult, a munkatársak jelentős részét a kormányfő volt cégéből, a Perfekt Zrt.-ből toborozta, miután utóbbinak megszűnt az egészségügyi tanácsadói üzletága. A Napi Gazdaság még hónapokkal ezelőtt közölte, hogy külső szakértők keresik fel az egészségügyi szolgáltatókat, akik horribilis összegekért világítják át a kórházakat, vagy adnak tanácsot az intézmények racionalizált működésére, hatékonyságának növelésére. A lap úgy tudja, hogy a piacot Gyurcsány Ferenc korábbi cégéhez, a Perfekt Zrt.-hez köthető vállalkozás, a Kató és Társa Kft. uralja.
Ismeretes, Gyurcsány Ferenc, illetve részvénytársasága, az Altus Zrt. 2002-ben vált meg a Perfekt Zrt.-től, amelyet a kormány közeli kötődésű Láng Kiadó és Holding Zrt. vásárolt meg. A Láng holdingnak a szintén számos állami megbízást elnyerő és állami vállalatokat felvásárló Erdős Ákos a főrészvényese. Testvére, Erdős Ádám úgy kapcsolódik a Kató és Társa Kft.-hez, hogy a cég egyik off-shore tulajdonosának, a Danuba Media Enterprise-nak a kézbesítési megbízottja. Emellett a Kató és Társa Kft. két felügyelőbizottsági tagja számos Erdős Ákos által fémjelzett társaság, mint például – a Perfekt Zrt. – vezető munkatársa is egyben.
Pál Gábor | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/busas-fizetsegert-vilagitananak-at-gyurcsany-emberei | https://web.archive.org/web/20080110235031/http://www.mno.hu/portal/526452 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/busas-fizetsegert-vilagitananak-at-gyurcsany-emberei | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [
"Erdős Ádám",
"Gyurcsány Ferenc"
] | [
"Danuba Media Enterprise",
"Kató és Társa 2003. Kft.",
"Perfekt Rt."
] | [] | [
"egészségügy",
"protekció",
"tanácsadás"
] | [] |
3,542 | Márciusig tart a Zuschlag-ügy nyomozása? | Négy hónappal kívánják meghosszabbítani a Zuschlag-ügy nyomozását a kecskeméti ügyészek – értesült a Baon.hu tudósítója. | Márciusig tart a Zuschlag-ügy nyomozása?
Noszlopy 2007. november. 07., 20:32
Négy hónappal kívánják meghosszabbítani a Zuschlag-ügy nyomozását a
kecskeméti ügyészek – értesült a Baon.hu tudósítója.
Hivatalosan ugyanakkor egyelőre nem erősítette meg a Bács-Kiskun Megyei
Főügyészség, hogy a napokban további négy hónapos hosszabbításra tettek
előterjesztést a Legfőbb Ügyészségen. Amennyiben megkapják – és erre minden
esély meg van -, úgy az eljárás korábbi november 17-i határideje március 17-
ére módosul.
A Baon.hu más információi szerint már egyáltalán nincs szükség arra, hogy
Zuschlag János vallomást tegyen. Az ügyészeknek ugyanis annyi bizonyítékot
sikerült beszerezniük a különösen nagy értékre elkövetett csalások ügyében
az elmúlt hetekben, amennyi bőven elegendő lesz a vádemeléshez.
Így azok a ma megjelent sajtóinformációk, amelyek szerint egyfajta
„fordulat” történt a Zuschlag ügyben, miután ismét megtagadta a vallomást a
politikus, nem állják meg a helyüket. Nem beszélve arról, hogy a Zuschlag
ügyben továbbra sem a kecskeméti Ügyészségi Nyomozó Hivatal jár el – mint
azt állítják a már említett sajtóinformációk, ráadásul ilyen nevű testület
mellesleg nincs is -, hanem kezdettől a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség
kecskeméti városi ügyészségének munkatársai.
Mai hír a Zuschlag ügyben az is, hogy több személy lakásán tartottak
házkutatásokat a fővárosban. Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyész-
helyettes az információt – az érintettek neveit nem említve -
megerősítette. | https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/marciusig-tart-a-zuschlag-ugy-nyomozasa-101986/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/marciusig-tart-a-zuschlag-ugy-nyomozasa | bács-kiskun online | hungarian-news | 2007-11-07 00:00:00 | [
"Zuschlag János"
] | [] | [] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,543 | LEADER: mindenkit kihagytak, aki nem kormányoldalon volt | A vidékfejlesztési politika keretében a helyi közösségek támogatására szolgáló európai uniós program, a LEADER keretében létrejövő, úgynevezett akciócsoportok magyarországi megalakulásával kapcsolatos "vélt vagy vélhető törvénytelenségek"-ről tartott sajtótájékoztatót... | LEADER: mindenkit kihagytak, aki nem kormányoldalon volt
2007. november 07. 23:45 | Forrás: MTI
A vidékfejlesztési politika keretében a helyi közösségek támogatására
szolgáló európai uniós program, a LEADER keretében létrejövő, úgynevezett
akciócsoportok magyarországi megalakulásával kapcsolatos "vélt vagy vélhető
törvénytelenségek"-ről tartott sajtótájékoztatót szerdán Brüsszelben, az
Európai Parlamentben a keleti országrész négy helységének polgármestere,
Arnóth Sándor (Püspökladány), Kiss Attila (Hajdúböszörmény), Szegi Emma
(Kaba) és Taschó László (Nyíradony).
A többnyire fideszes polgármesterek De Blasio Antonio (Fidesz-MPSZ) EP-
képviselő meghívására szakmai programon vettek részt az unós
intézményekben. A képviselő az újságíróknak elmondta, hogy az önkormányzati
vezetők közlései alapján Surján László (KDNP) EP-képviselővel közösen már
megkeresték a Európai Bizottságot és a csalásellenes EU-hivatalt (OLAF) az
ügyben.
A LEADER akciócsoportok keretében civil szervezetek, vállalkozások és
önkormányzatok közösen dolgozták ki a vidék felzárkóztatására,
munkahelyteremtésre, helyi termékek előállítására és értékesítésére,
környezetvédelemre, turizmusfejlesztésre, hagyományőrzésre,
integrációteremtésre irányuló vidékfejlesztési terveiket.
A polgármesterek elmondták, meglátásuk szerint a csoportokat "úgy
szervezték meg, hogy kihagytak belőlük mindenkit, aki nem a kormányoldalon
volt". Úgy vélték, a csoportokat titkos akció keretében hozták létre, és a
kormányoldalhoz nem tartozóknak nem adtak lehetőséget arra, hogy együtt
dolgozzanak velük.
A tudomásuk szerinti jogsértéseket részletezve elmondták, a LEADER
akciócsoportok több kistérségben például úgy jöttek létre, hogy a
megalakulást már a meghirdetett időpont előtt néhány órával - főként a
kormányoldalhoz tartozók - önkényesen, mások kizárásával lebonyolították. A
később csatlakozni vágyóknak több helyütt állítólag azt válaszolták, hogy
már nincs szükség rájuk.
Ilyen és hasonló módszerekre minden megyében volt példa - állították,
hozzátéve, hogy volt jó példa is, ahol minden érdeklődőt bevontak a
munkába.
Hangoztatták: fontos lenne, hogy egyenlő eséllyel mindenki hozzáférjen a
keretösszeghez - összesen 70 milliárd forintról van szó. A pályázati
források lehívásában mindenképpen a szakmaiságnak kellene érvényesülnie -
emelték ki.
Felhívták az EU vezető testületeinek figyelmét , "ne asszisztáljanak ahhoz,
hogy Magyarországon baloldali pártpolitikai célokra fordíthassanak
eredetileg vidékfejlesztési célokra szánt összegeket".
A polgármesterek jelezték, hogy az Alkotmánybíróságnál is panasszal éltek,
mert a 40 napos alakulási határidő alatt háromszor változtatták meg a
jogszabályokat, és a határidőt csak azok tudták sikeresen betartani, akik e
változásokról információval rendelkeztek.
Arra is igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy a szerintük jogsértő
megalakulás után a csoportok immár szabályosan tudnak működni, így
tevékenységük továbbra is zárt körű marad.
A nyilatkozók elmondták azt is: uniós tárgyalópartnereik meglepetéssel
fogadták beszámolójukat, Brüsszelben "nem tudják elképzelni, hogy ilyesmi
történhet egy EU-tagországban".
Az Európai Bizottság és az OLAF válaszainak fényében az érintett EP-
képviselők fellépnek az ügyben az EP bizottságaiban és a plenáris ülésen is
- szögezte le De Blasio Antonio. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=223119 | https://web.archive.org/web/20071109143727/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=223119 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leader-mindenkit-kihagytak-aki-nem-kormanyoldalon-volt | stop.hu | hungarian-news | 2007-11-07 00:00:00 | [] | [
"MSZP"
] | [] | [
"támogatás",
"protekció",
"civilek",
"EU",
"LEADER"
] | [] |
3,544 | Megkérdőjelezhető kifizetések - Siemens-ügy: több száz milliárdos megvesztegetés | Milliárdos nagyságrendet ér el euróban a Siemens megvesztegetési botrányában szereplő összeg - derült ki a konszern negyedévi eredményadatait ismertető sajtóértekezleten.
| A megvesztegetési üggyel kapcsolatban folytatott belső vizsgálat első mérlege szerint mintegy 1,3 milliárd eurót tettek ki a megkérdőjelezhető kifizetések. Korábban a konszern konkrét összeget csak a botrány kiindulópontját, a távközlési részleget érintően említett. E részlegnél 449 millió kétes kifizetést azonosítottak, amelynek következményeképpen a cégnek 201 millió eurós büntetés kifizetését kellett vállalnia. Időközben más részlegeket is bevontak a vizsgálatba, és így a kétes kifizetések összege a háromszorosára emelkedett.
A konszernnek a pénzbírságon túl számítania kell utólagos adófizetési kötelezettségre, továbbá az amerikai tőzsdefelügyelet kemény büntetésére is. A tanácsadók, ügyvédek honoráriuma is sokba kerül: csak a szeptember végével záruló 2006/07-es évben a tanácsadóknak 347 millió eurót fizettek ki, ebből a negyedik negyedévre 159 millió euró jutott.
Németország legnagyobb elektronikai konszernjének üzletmenete ennek ellenére kedvezően alakult. Az üzleti év egészében a nyereség 21 százalékkal nőtt és több mint 4 milliárd euróra emelkedett.
A Siemens AG a 2006 évi üzleti év negyedik negyedében 74 millió eurós veszteséget szenvedett el, annak ellenére, hogy eladásai 9 százalékkal bővültek - jelentette be a döntően gépipari és távközlési berendezéseket gyártó konglomerátum. Az adózás utáni eredmény egy évvel ezelőtt még 148 millió euró volt. A müncheni székhelyű konszern működési eredménye ugyanakkor több mint a duplájára emelkedett, 1,99 milliárd eurót ért el az egy évvel korábbi 749 millió euróval szemben.
A Siemens vesztesége azzal az 1 milliárd eurós adóval hozható összefüggésbe, amit a cégnek a VDO autóelektronikai részleg Continental AG-nek történő, 11,4 milliárd eurós eladása után fizetett. Az árbevétel 9 százalékkal 20,2 milliárd euróra nőtt a negyedik negyedben az egy évvel ezelőtti 18,5 milliárd euróról.
Peter Loescher vezérigazgató, aki a céget érintő megvesztegetési botrány után vette át Klaus Kleinfeldtől az irányítást azt tervezi, hogy új vállalati struktúrát alakít ki a konszernnél, az erre vonatkozó tervet novemberben terjesztik a felügyelő bizottság elé. | https://hvg.hu/vilag/20071108_siemens_megvesztegetes | https://web.archive.org/web/20231221165310/https://hvg.hu/vilag/20071108_siemens_megvesztegetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/megkerdojelezheto-kifizetesek-siemens-ugy-tobb-szaz-milliardos-megvesztegetes | HVG | eu-news | 2007-11-08 00:00:00 | [] | [] | [
"Németország"
] | [] | [] |
3,545 | Milliárdos kárt okoznak a fehérgalléros bűnözők | A magyar vállalatok 82 százaléka valószínűtlennek tartja, hogy az elkövetkezendő két évben gazdasági bűncselekmény áldozatává válik – derült ki a PriceWaterhouseCoopers (PWC) IV. Globális Gazdasági Bűnözés című felméréséből, amelyet kedden ismertettek. | A PWC sajtótájékoztatóján elhangzott, két évenként végeznek a gazdasági bűncselekményekre vonatkozóan világszintű felmérést, s nyújtanak annak kockázataival és kezelése tárgyában szolgáltatást. Fekete Miklós igazgató hozzátette, igaz, hogy a magyar bűnüldöző hatóságok ezt még nem kérték, aminek az oka szerinte elsősorban a pénzhiány. Pedig annyi előnye lehetne a dolognak, hogy levennének bizonyos terhet a nyomozóhatóságok válláról, mint teszik ezt például az Amerikai Egyesült Államokban az FBI-nak.
Fekete Miklós a kutatásról elmondta, hogy a PWC szakértői 40 ország több mint 5400 vállalatának – köztük 77 magyarországi piacvezető cégének – felsővezetőit interjúvolták meg. A felmérés, amely anonim volt, számos meglepetéssel és tanulsággal szolgált.
A magyar válaszadók ellen – a vizsgált időszakban – 8,9 alkalommal követtek el gazdasági bűncselekményt. Ezek fajtái közül a leggyakoribb a lopás és a hűtlen kezelés volt (48 százalék). Ezt követték a szellemi tulajdonnal (26 százalék), illetve a korrupcióval és megvesztegetéssel kapcsolatos bűncselekmények (17 százalék). Érdekes, hogy a magyar cégvezetők a korrupciót jóval gyakoribbnak gondolták, mint arra a feleleteikből következtetni lehet. Elhangzott, hogy a cégek több mint fele nem is vizsgálta felül a korrupció megelőzésének lehetőségét.
Pedig a visszaélések sokba kerülnek a magyar vállalatoknak. Az elmúlt két év során a hazai cégeknek mintegy 4 milliárd forint veszteséget okoztak a gazdasági bűncselekmények. Ebből mintegy 1,5 milliárd forintos kár keletkezett lopás és hűtlen kezelés, 1,4 milliárd forint korrupció és megvesztegetés, továbbá 185 millió forint szellemi tulajdonnal való visszaélés kapcsán.
A közvetlen költségeken kívül persze más költségek is akadtak egy-egy gazdasági bűncselekmény kapcsán, mint az ügyvéd megfizetése vagy a felderítés költsége. Összességében ezek az elmúlt két évben 833 millió forintot tettek ki. A járulékos veszteségek mellett pedig akadnak még olyan károk, amelyek anyagiakban nehezen mérhetők, így például a márkanevet vagy részvényárfolyamot ért károk, a vásárlói vagy a befektetői, valamint az üzleti kapcsolatok megromlása, esetleg a dolgozói morál hanyatlása.
S hogy mennyit sikerült ezekből visszaszerezniük a károsult cégeknek? A PWC kutatása alapján vajmi keveset, átlagosan csupán 13 százalékot. A válaszadók 65 százaléka arról számolt be, hogy a veszteségből egyáltalán semmi sem térült meg.
A felmérés érdekes része volt az elkövetőkre vonatkozó megállapítás. Általánosságban elmondható, hogy a legsúlyosabb gazdasági visszaélések elkövetője férfi (90 százalék), jellemzően 31 és 50 év közötti (80 százalék). A nők kis számának okát azzal magyarázták, hogy ők még mindig alulreprezentáltak a kulcsfontosságú pozíciókban. Az elkövetők többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a bűncselekmények 27 százalékát felsővezetők, 20 százalékát pedig középvezetők követték el. A PWC által kiadott anyag szerint „A menedzserek jellemzően a kinevezésüket követő két éven belül estek kísértésbe.”
Az elkövetőknek, természetesen, pozíciójuknál fogva lehetőségük van, hogy megkerüljék a visszaélések feltárására rendszeresített kontrollokat. A tetteseknek egyébként egyharmada (34 százalék) az érintett intézményben dolgozott. A bűncselekmények 90 százalékában pedig külső elkövető is részt vett.
Mindezek elkerülésére, a gazdasági bűncselekmények visszaszorítása érdekében a PWC ajánlatokat tett. Ezek között szerepel a visszaélésekkel kapcsolatos kockázatok és sebezhető területek feltárása, azok folyamatos ellenőrzése, valamint az anonim bejelentések elősegítése. Ez utóbbi igencsak hasznos lehet a vállalkozások számára, ugyanis a kutatás eredménye szerint a magyar vállalatok kárára történt gazdasági bűncselekmények egyharmada véletlenül, illetve külső vagy belső tipp alapján derült ki. | https://hvg.hu/gazdasag/20071107_fehergalleros_bunozes_felmeres | https://web.archive.org/web/20231129051811/https://hvg.hu/gazdasag/20071107_fehergalleros_bunozes_felmeres | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-kart-okoznak-a-fehergalleros-bunozok | HVG | hungarian-news | 2007-11-07 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"belföld"
] | [] |
3,546 | A Poszeidon-projekt | A Poszeidon Kft. képében Kóka János szűk stábja szerezte meg az egyik utolsó szabad balatoni partdarabot - tudta meg a Heti Válasz. | A Poszeidon-projekt
Bennfentesek: közös ingatlanbuliban a Kóka-stáb a brókerbotrány
vádlottjával
Bódis András, [email protected]
7. évfolyam 45. szám, 2007.11.08
A Poszeidon Kft. képében Kóka János szűk stábja szerezte meg az egyik
utolsó szabad balatoni partdarabot - tudta meg a Heti Válasz. A potom 15
ezer forintos négyzetméteráron felvásárolt telek alig öt perc járásra esik
az SZDSZ-elnök sógorának jachtkikötőjétől. Az ingatlanfejlesztő társaságot
a Kulcsár-per egyik vádlottja képviseli a cégbíróság előtt.
Miként lehet hatezer négyzetméteres, beépíthető, saját strandszakasszal
rendelkező telekhez jutni Budapesttől 45 percnyi autóútra, miközben az
ingatlanirodák kínálatából hiányzik az efféle üdülőövezeti földdarab?
Hogyan lehet a 2008-ra számított piaci ár harmadáért megszerezni e
balatonkenesei (-akarattyai) területet? Miként lehet 150 millió forintért
árulni a tavaly 92,5 millióért vett ingatlan kétharmadát (s közben a
maradék kétezer négyzetmétert családi célokra "félretenni")?
E kérdésekre a - tenger istene után - Poszeidonnak nevezett kft.
tulajdonosai találták meg a válaszokat. Akik persze nem akárkik - hanem
Kóka János szűk stábjának tagjai. Zimonyi Eszter nyár végéig a Gazdasági és
Közlekedési Minisztérium kabinetfőnöki titkárságát vezette, a Kóka-
cégvilágot is megjárt Túri Péter pedig a tavalyi választásokig szolgált
miniszteri biztosként a tárca kötelékében. Ők ketten ma is az állam
alkalmazottai, nem úgy a harmadik Poszeidon-tulajdonos, Kornis Gábor, aki
"csak" alkalmi sporttárs az SZDSZ elnökét is felvonultató balatonkenesei
vitorlásegyletben (lásd keretes írásunkat).
VIHAROS ÉRTÉKNÖVEKEDÉS
A tavaly áprilisban alapított Poszeidon Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft.
egy éve vásárolta meg a balatonkenesei MÁV gyermeküdülő tőszomszédságában
lévő ősfás területet (ami három darab kétezer négyzetméteres és egy 267
négyzetméteres telekrészből áll). A Kóka-közeli társaság ezzel a gazdasági
miniszter sógorához (mentorához) is közel került, hiszen a birtok erős
kőhajításnyira fekszik a Lepp Gyula érdekeltségeként jegyzett Kenese Marina-
Port vitorláskikötőtől, illetve szállodakomplexumtól. (Az Elender nevű Kóka-
Lepp-cég négy éve e műintézményben adott randevút a Sulinet-Közháló program
előkészítésében részt vevő oktatási minisztériumi köztisztviselőknek.)
Van azonban egy tényező, ami a Lepp-közelségnél is figyelemreméltóbb: a
vételár. A Poszeidon a hatezer négyzetméterért nettó 92,5 millió forintot
fizetett a telket eladó Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnak - derül
ki a katonai, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi alkalmazottak
befizetéseit kezelő szervezet 2006. évi üzleti jelentéséből. Ám Poszeidonék
itt nem álltak meg: Zimonyi Eszter anonim telefonhívásunkra megerősíti az
ingatlan.com internetes hirdetési újságban közölt adatsort, vagyis hogy
cége 75-75 millió forintért árulja a birtok két, egyenként kétezer
négyzetméteres darabját, a harmadikat viszont meg kívánja tartani.
Hozzáteszi: amennyiben a kenesei önkormányzat és a partnerhatóságok
hozzájárulnak, hogy a jelenlegi 10 százalékos beépíthetőségi arány 25
százalékosra növekedjék, egy-egy telekrész ára akár a 100 millió felé is
elmozdulhat, "úgyhogy inkább a villaparképítésben gondolkodó vevőjelöltek
érdeklődésére számítunk".
A HONVÉDPÉNZTÁR VESZTESÉGE
Bár Magyarországon az ingatlanfejlesztés szóval írják körül, ha egy telek
értéke másfél év alatt - értéknövelő beruházások nélkül - a háromszorosára
növekszik, jelen esetben inkább bennfentes kereskedésről illene beszélni.
Az alábbiakból kiderül: a Poszeidon telekügyletére nagyon is illik a
bennfentes jelző, hiszen a "fejlesztés" extrahaszna úgy kerül a kft.-hez,
hogy az olcsón megszerzett ingatlan értéknövekedéséhez szükséges döntéseket
az állam vagy az érintett önkormányzat hozta/hozza meg. A Kóka-stáb érdeme
tehát csupán annyi, hogy jókor volt jó helyen, illetve hogy talált egy
ésszerűtlen üzleti megoldást választó partnert - a Honvéd Önkéntes és
Magánnyugdíjpénztárt, melynek vezető testületeiben egymást érik a
honvédelmi tárca tisztviselői (az igazgatóság elnöke például Havril András
vezérkari főnök).
A pénztár 2000-ben vette meg - bevallottan befektetési céllal - a
balatonkenesei teleksort. A honvédszerv egyik vezetője két éve még majdnem
tökéletesen felmondta az ingatlankereskedői egyszeregyet a HVG-nek: a
vízparti rész "majd csak akkor adható el jó áron, ha a Balaton-törvényt
véglegesítik". Ha egészen pontos akart volna lenni, úgy fogalmaz: akkor
érdemes értékesíteni a területet, ha az úgynevezett vízpart-rehabilitációs
tanulmányterv kormányzati elfogadása után már építési engedély is kiadható
- az addig változtatási tilalom alatt álló - kenesei telkekre. Nos, a
pénztár végül megsértette az ésszerűség törvényét, és a változtatási
tilalom feloldása előtt három héttel, 2006 szeptemberében
továbbszármaztatta a Poszeidonnak a maga hatezer négyzetméternyi területét.
A 92,5 millió plusz áfás eladási ár meghökkentette a környék ingatlanosait,
hiszen a telek 2008-ban - a 25 százalékos beépíthetőségi arány
önkormányzati-hatósági jóváhagyása után - akár 300 millió forintot is
megérhetett volna egy vízpartbarát befektetőnek.
BŰNPÁRTOLÓ ÜGYVÉD?
A Heti Válasz megkeresésére a honvédpénztár illetékesei cáfolják, hogy a
kenesei jachtlobbi (értsd: Kóka János vagy Lepp Gyula) közbenjárt volna a
Poszeidon-projekt sikeréért, sőt annak sem tulajdonítanak jelentőséget,
hogy a Kókaközeli cég egyik tulajdonosaként bemutatott Túri Péter édesapja,
Túri Mihály - a patinás balatonkenesei honvédüdülő vezetőjeként - egyaránt
otthonosan mozog a tóparton és a katonai felvilágban. A hivatalos pénztári
indoklás szerint azért kellett megválni idő előtt a magyar tengerre nyíló
telkektől, hogy a "holt tőke mielőbb működő tőkévé váljon, ezzel is
szolgálva tagjaink érdekeit".
Egy biztos: a részben állami fizetésből élő Poszeidon-tulajdonosok
megtalálták a módját, hogy életre keltsék a százmilliós holt tőkét. Közben
azonban elfelejtettek adni a látszatra, hiszen azt a Vigh Szabolcsot kérték
fel társaságuk képviseletére a cégbírósági eljárásokban, akit az ügyészség
jelenleg - a Kulcsár Attila nevével fémjelzett brókerbotrány szereplőjeként
- magánokirat-hamisítással és bűnpártolással vádol. | http://valasz.hu/itthon/a-poszeidon-projekt-17367/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bennfentesek-kozos-ingatlanbuliban-a-koka-stab-a-brokerbotrany-vadlottjaval | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [
"Kóka János",
"Kornis Gábor",
"Túri Péter",
"Vigh Szabolcs",
"Zimonyi Eszter"
] | [
"Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Poszeidon Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"protekció"
] | [] |
3,547 | Megyesi Gusztáv: Fehérek között | Amikor a múlt hét közepén a Fidesz szóvivője a perzekutorok kérlelhetetlenségével jelentette be, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megkezdte egész pályás letámadását politikai riválisai ellen, amennyiben az APEH, demokratikus országban példátlan módon öt évre visszamenőleg vizsgálatot rendelt el a Fidesz elnökével és pártigazgatójával szemben, a kormány szóvivője se maradt tétlen. | Ne személyeskedjünkLX. évfolyam, 47. szám, 2016. november 25.
Rebellis járdafirkákLX. évfolyam, 45. szám, 2016. november 11. | https://www.es.hu/cikk/2007-11-05/megyesi-gusztav/feherek-kozott.html | https://web.archive.org/web/20240128073311/https://www.es.hu/cikk/2007-11-05/megyesi-gusztav/feherek-kozott.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megyesi-gusztav-feherek-kozott | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2007-11-02 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
3,548 | Első fokon pert nyert a GVH a vidéki útépítések ügyében | A Fővárosi Bíróság 2007. október 31-én elutasította a vidéki útépítések során kartellező vállalkozások keresetét, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntésének megsemmisítését kérték – közölte a hivatal szerdán.
| Első fokon pert nyert a GVH a vidéki útépítések ügyében
A Fővárosi Bíróság 2007. október 31-én elutasította a vidéki útépítések során kartellező vállalkozások keresetét, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntésének megsemmisítését kérték – közölte a hivatal szerdán.
Autópálya-építkezés. Az árfelhajtás
tilos
A GVH közleményében emlékeztet arra, hogy az ügyben érintett 14 vállalkozást még 2005 szeptemberében marasztalta el a hivatal kartellezésért, ami miatt összesen 1,313 milliárd forint bírságot kellett fizetniük.
A GVH 2005. szeptember 22-én állapította meg, hogy 2001-ben és 2002-ben az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) által kiírt, bizonyos közbeszerzési pályázatokon résztvevő egyes vállalkozások versenykorlátozó magatartást tanúsítottak. Az út- és hídépítő cégek megállapodtak, hogy az adott pályázatot melyik cég szerzi meg, illetve hogy esetenként a nyertesek alvállalkozóként mely másik vállalkozást vonják be a munkálatokba.
Érintett útszakasz volt a 47. sz. főút Debrecen bevezető III. üteme, a Bojt-Hencida összekötő út, a 47. sz. főút Algyő-Hódmezővásárhely közötti szakasz négynyomúsításának I. üteme, a 4. számú főút Törökszentmiklós szakasza, a 61. számú főút Kaposvár Északi elkerülő út II. szakasza és a 3. számú főút Garadna elkerülő szakasza.
A jogsértés miatt a GVH az Adeptus Rt.-nek 62 700 000 forint bírságot, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt.-nek 277 800 000 forint, a Debreceni Mély és Útépítő Rt.-nek 162 000 000 forint, az EGÚT Egri Útépítő Rt.-nek 72 500 000 forint, a Hídépítő Rt.-nek 44 700 000 forint, a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft.-nek 73 500 000 forint, a Hoffmann Építőipari Rt.-nek 72 900 000 forint, a MÁV Hídépítő Acélszerkezet, Híd és Mélyépítő Kft.-nek 22 400 000 forint, a Mélyépítő Budapest Építőipari, Kivitelező, Beruházó és Tervező Kft.-nek 23 800 000 forint, a MOTA-Engil Beruházási és Építőipari Rt.-nek 43 400 000 forint, a Strabag Építő Rt.-nek 335 700 000 forint, a Swietelsky Építő Kft.-nek 20 700 000 forint, a Vakond Kft.-nek 50 100 000 forint, a Vegyépszer Rt.-nek pedig 51 100 000 forint bírságot szabott ki.
A GVH közleménye szerint a bírság kiszámításának alapja a vállalkozások által fővállalkozóként vagy alvállalkozóként az UKIG által a 2001., illetve a 2002. évben kiírt pályázatokból elért összes bevétel volt. A jogsértéssel érintett pályázatok értéke 13,7 milliárd forint volt.
Az ilyen típusú kartell az Európai Unió versenyjogi gyakorlata szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását, és árfelhajtó hatású. A GVH a bírság kiszabása során tekintettel volt arra, hogy a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, így hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket.
2007. április. 18. 14:18 MTI Gazdaság
Kartellezés miatt óriásbírság négy söripari cégnek
Az Európai Bizottság tetemes bírságot szabott ki több európai söripari cégre, mert Hollandiában összehangolt akcióval emelték az árakat, és felosztották maguk között a piacot. Neelie Kroes versenypolitikai EU-biztos figyelmeztetett: a jövőben a bizottság még szigorúbb lesz, a kartellezők nagyobb bírságokra számíthatnak.
2007. szeptember. 19. 00:00 Hét nap gazdaság
Kártérítés kartellezésért
A fővárosi önkormányzat már megküldte a fizetési felszólítást, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
2007. szeptember. 19. 17:41 MTI Itthon
Több tízmilliárdot követelnek a kartellező sztrádaépítőktől
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kártérítést követel az autópálya építések során bizonyítottan kartellező cégektől, és az erről szóló értesítést pénteken postázzák az érintetteknek - tájékoztatott Reményik Kálmán, a NIF Zrt. elnök-vezérigazgatója szerdán.
2007. február. 28. 12:30 MTI Gazdaság
Kóka százmilliárdos lopásnak nevezte a kartellezést
A kormány partner abban, hogy a Gazdasági Versenyhivatal eredményesebben léphessen fel a kartellek ellen, mert így egyedül az autópálya-építéseknél 100 milliárd forintokat lehetne megtakarítani az adófizetők pénzéből – hangsúlyozta Kóka János miniszter.
2007. október. 19. 13:05 MTI Gazdaság
Kartellgyanú több Bács-Kiskun megyei borászatnál
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított több Bács-Kiskun megyei borászati vállalkozás ellen, mivel feltételezése szerint a borászok a fehér szőlő felvásárlásakor egyeztették áraikat. | https://hvg.hu/gazdasag/20071107_gvh_utepito_kartell_birosag | https://web.archive.org/web/20240104130622/https://hvg.hu/gazdasag/20071107_gvh_utepito_kartell_birosag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elso-fokon-pert-nyert-a-gvh-a-videki-utepitesek-ugyeben | HVG | hungarian-news | 2007-11-07 00:00:00 | [] | [
"Adeptus Rt.",
"Betonút Zrt.",
"Debmut Zrt.",
"EGÚT Egri Útépítő Zrt.",
"Hídépítő Zrt.",
"Hódút Hódmezővásáhelyi Útépítő Kft.",
"Hoffmann Építőipari Rt.",
"MÁV Hídépítő Kft.",
"Mélyépítő Rt.",
"Mota Rt.",
"Strabag",
"Swietelsky Építő Kft.",
"Vakond Kft.",
"Vegyépszer Zrt."
] | [] | [
"autópálya",
"pályázat",
"ítélet/döntés",
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés"
] | [] |
3,549 | „Nem akarunk még egy Nagymező utca szindrómát” | A Hunyadi téri csarnok, piac és az egész tér átalakítását szeretné megakadályozni egy nemrég alakult civil szervezet. Ennek a legkevésbé az önkormányzat örül. Videó. | A Hunyadi téri vásárcsarnokot felújítaná és Európa Házat alakítana ki benne, a teret rendezné, alá pedig mélygarázst építene az Amelus Kft., illetve a cég többségi (75 százalék) és az önkormányzat kisebbségi tulajdonában álló, kifejezetten erre a beruházásra létrehozott Európa Ház Zrt. Az Amelus nem ismeretlen az önkormányzati bizniszekben. Ez a cég vásárolta meg az Andrássy út 21. szám alatt álló házat egy fürdőszobaszalonért és 296 millió forintért; nem csoda, hogy a szerződést a Fővárosi Bíróság később érvénytelenítette.
Az Amelus Kft. még 2005-ben kötött szindikátusi szerződést az önkormányzattal, melynek értelmében a Hunyadi téri vásárcsarnok felújításáért cserébe az önkormányzat ötven évre átadja a cégnek az épület használati jogát, a mélygarázs építéséért cserébe pedig a társaság vállalta, hogy rendezi a Hunyadi teret. Nyáron módosították a szerződést, így már csak a terület 40 százaléka alá épülhet a többszintes parkoló, viszont a cég sem köteles rendezni az egész teret, csak a garázs fölötti részt. Mihelyst a használatbavételi engedély jogerőssé válik, megkapják a Hunyadi téri park használati jogát is.
Az önkormányzat és az Amelus Kft. ügyletét a három hónapja alakult Kincsünk a piac - Hunyadi tér elnevezésű civil szervezet erősen bírálja, mivel a szerződéskötést nem előzte meg pályázat. Ráadásul - mondják a tiltakozók - az elképzelések a kerületi szabályozási tervbe (kszt) is ütköznek. A civil szervezet azt szeretné, ha az önkormányzat úgy újíttatná fel a csarnokot és a piacot, hogy eredeti funkciójuk megmaradjon. A mélygarázst is ellenzik és kifogásolják, hogy az önkormányzat nem tájékoztatja megfelelően a lakosságot az ügyletről.
A szervezet eddig közel ezer aláírást gyűjtött össze, hogy akaratának érvényt szerezzen, s 820 darab beadványt adtak be Verók István polgármesternek. Utóbbi a képviselőtesti ülésen nem akarta meghallgatni Varga Zsuzsát, s a meghallgatás ellen szavazott a többi képviselő is. | https://hvg.hu/itthon/20071106_hunyadi_ter_vasarcsarnok?s=24h | https://web.archive.org/web/20231113054556/https://hvg.hu/itthon/20071106_hunyadi_ter_vasarcsarnok?s=24h | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/anem-akarunk-meg-egy-nagymezo-utca-szindromata | HVG | hungarian-news | 2007-11-06 00:00:00 | [
"Verók István"
] | [
"Amelus Kft.",
"Európa Ház Zrt."
] | [
"Bp. VI. kerület"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
3,550 | Pártifjak | Egyedi, elszigetelt bűncselekmény, vagy inkább rendszerhiba? Sokan így teszik fel a kérdést a Zuschlag-botrány nyomán. | Pénzügyi rutin
Pártifjak
2007.10.29., 2007. évfolyam, 43. szám
szerző: Trencséni Dávid forrás: 168 Óra
címkék: pártpénzek, Zuschlag János
Egyedi, elszigetelt bűncselekmény, vagy inkább rendszerhiba? Sokan így
teszik fel a kérdést a Zuschlag-botrány nyomán. Az adópénzek „civil
privatizálása” egyszerre igényelné a „nem állami szervezetek” támogatási
rendjének alapos felülvizsgálatát és a pártfinanszírozás régóta húzódó
rendezését. Szavakban nincs hiány. A tettekkel csehül állunk.
Mi sincs tőlünk távolabb, mint Zuschlagék és a Zuschlagok felmentése. Mégis
kimondható: az egyéni bűnök (gyanúk) mellett szólni kell a rendszer
„korrupciófelhajtó” erejéről is. Mivel a politikai pártok ifiszervezetei
ugyanis nem minősülnek pártnak, így aztán eleve kiesnek az állam által
automatikusan (és törvényesen) finanszírozott „demokráciaműködtetési
körből”.
Holott a parlamenti erőknek is kevés a központi apanázs, amely nélkül még a
tisztesség látszatát sem tudnák fenntartani. Fiataljaik helyzete tehát már
eleve rosszabb. Csak társadalmi szervezetnek (alapítványnak, egyesületnek)
álcázódva jutnak pénzhez. A parlamenti erők hivatalos ifjúsági szervezetei
között csak az SZDSZ Új Generációja jelent kivételt. A liberális ifjak
pártjuk zárt tagozataként alakultak meg hét éve. „Költségvetési
önállóságról” náluk még beszélni sem lehet.
Az apparátus fenntartására, a nyári táborok, országos bulik szervezésére
szánt összegeket a fiatalok három forrásból szerezhetik be: „anyapártjuk”
kasszájából, szimpatizánsaik adományaiból és persze állami pénzből. Mivel
egy diáknak nem túl sok a pénze, komolyabb összegre csak állami
támogatásból számíthat a szervezet.
Ezeket a pénzügyi csatornákat azonban nem a politikai szervezetek
finanszírozására találta ki a kormányzat, hanem más bevételi forrással nem
rendelkező – valóban civil! – egyesületek támogatására. Minthogy a magyar
jogban nem létezik az „ifjúsági szervezet” fogalma, ezek a társaságok a
civil alapítványoknak szánt milliókat szipkázzák el.
Látszólag jogszerűen. Hisz egyetlen más társadalmi szervezetnek sincs olyan
hatalmas lobbiereje, mint annak a tömörülésnek, amelynek politikai atyái,
patrónusai a milliókról döntenek. Forrás is akad, hiszen az ifjúsági tárca,
az önkormányzat s maga a parlament is szavaz a „civil pénzek” sorsáról.
– Ma a 18 és 30 közötti fiatalok egy százaléka sem politizál aktívan.
Közülük is csak páran lépnek be egy-egy párt ifitagozatába – állítja Bauer
Béla ifjúságkutató. – Aki megteszi, úgy érzi, kiválasztott. S mivel társai
elfordultak a közélettől, nem érvényesül közösségük kontrollja.
Bauer szerint ezért kezelik szabadon, morális fenntartások nélkül a fiatal
politikusok a közpénzt.
Ágh Attila politológus osztja a kutató véleményét, de hozzáteszi: a
folyamatosan változó etikai és erkölcsi normák között az ifjabb generáció
számára az egyetlen legitimáció a siker. Bármi áron.
– A nagy pártok mellé fiatalon odaállni a legjobb életbiztosítás – mondja
Ágh. – Bármelyik oldalon kezdenek mozgolódni, biztosak lehetnek abban, hogy
jelentős karrier előtt állnak, hisz e politikai csoportok ma sem
kialakultak. Belső struktúrájuk, szakértői gárdájuk alig van.
A politológus szerint a fiatalok érték- és pártválasztása esetleges. Néha
menet közben nyergelnek át a riválishoz.
Ágh azt állítja: itt nem számít a családi indíttatás sem. A vízválasztó
inkább a diploma. A bölcsészek, a jogászok inkább jobbra, a reál szakon
végzők – érdekes módon – inkább balra húznak.
Az MSZP-ben bonyolultabb a fiatalok helyzete. A változást Gyurcsány
miniszterelnöksége hozta el, aki a távozó pártelnök (Kovács László)
megmaradt embereinek befolyását ellensúlyozandó, kényszerűségből (is)
támaszkodott rájuk. A korábban lekezelt ifjúságpolitikai szakértők
némelyike villámgyorsan vezető politikussá, államtitkárrá lépett elő.
Sokszor érdemi munka, rátermettség nélkül. Néhány elemző – kissé tán
primitíven – a Zuschlag-botrány kirobbantása mögött az idősebbek, a
háttérbe szorított megyei vezetők bosszúját véli felfedezni.
– Marhaság – csapja le a magas labdát egy éltesebb képviselő. – Maguknak
főzték, egyék is meg.
– Néhány hülye mindenütt akad – mondják a frakcióban.
Többször is kerestük Varga Lászlót, a Fiatal Baloldal (FIB) elnökét:
reagáljon. Ám a fiatal politikus lapzártánkig nem akart élni a
lehetőséggel.
Az SZDSZ, ahogy föntebb írtuk, kilóg a sorból. Ifjú titánjait az Új
Generációban elzárták a pályázati pénzek rendszerétől és – a liberálisok
csökkenő támogatása miatt – az országos politikától is. Egyedül Gusztos
Péternek sikerült a „nagy ugrás”, frakcióvezető-helyettessé nőtte ki magát.
Fotó: Nehéz-Posony Kata
Cser-Palkovics András, a Fidelitas alelnöke nem reagált kérdéseinkre, hiába
kerestük, noha a Fidesz ifialegysége még szorosabban kötődik a főpárthoz,
mint a szoci ifjak. A Gyürk András által alapított szervezet (Fidelitas)
tucatnyi országgyűlési széket birtokol. Első elnökük az uniós képviselőség
mellett Orbán Viktor legendás kabinetrendszerében igazgató.
– Orbán imádja a fiatalokat – mondja az ellenzék egyik „szakmapolitikusa”.
– Feltétel nélkül hisznek benne, hozzá kötik egzisztenciájukat. Ennyi elég
is ahhoz, hogy néhány év alatt mandátumot szerezzenek maguknak.
A KDNP fiataljai az IKSZ-be tömörülve nincsenek túl sokan. Habár önálló
társadalmi szervezetet alkotnak, elnökük, Rétvári Bence azt állítja: csupán
a tagdíjakból (és Semjén elnök pártpénzeiből) élnek. Mozgásterük nekik
sincs, a Fidesz–KDNP-listára csak „fidelitasos arcok” kerülnek fel.
A fiatalok a nagyok mintáit követik: 1998 óta többször próbálkoztak már
azzal, hogy összekalapáljanak egy normális ifjúsági törvényt, de a
kétharmados küszöbön elbuktak. Pedig a törvény lehetőséget adott volna
arra, hogy az ifik létrehozzák végre a finanszírozás átlátható, törvényes
módjait. A Fidesz-kormány idején előterjesztett változat kizárta volna a
pártifiket a civil pénzosztási körből.
Híreink szerint épp ez volt a buktató...
Legutóbb az Új Generáció javasolta: ne várják be, szégyenszemre, a
pártfinanszírozás központi rendezését. Rendezzék belső körben az ifjúsági
szervezetek ügyét. A tárgyalások a napokban kezdődtek. Ha a kísérlet
sikertelenül jár (ami borítékolható), évtizedekre rögzül a magyar
közéletben az „öregifik” pénzügyi rutinja.
Két levél, 900 ezer
„Hogy is van ez?” címmel rendezne konferenciát „gyermekeknek és szülőknek
az Európai Unióban történő (sic) tanulás lehetőségeiről” a „18 Körüli
Alapítvány” 2003. december 26-án. E nemes cél megvalósítására a „jobboldali
vonalról” ismert Prácser László vezette civil társaság méltányossági alapon
900 ezer forintot kért a Gyermek- és Ifjúsági Minisztériumtól, a
birtokunkba került dokumentumok szerint. A kérelem 2003. december 13-án
landolt Ocsovai Tamás helyettes államtitkár asztalán.
Noha a kérvény pontosan ki volt töltve, Ocsovaiéknak nem tűnt fel, hogy az
ötszáz fősre tervezett rendezvény helyszíne egy budapesti panel nyolcadik
emeleti bérlakása lenne. Tán a sietség okán lehettek figyelmetlenek, mivel
két nap múlva, december 15-én Ocsovai jelezte a közigazgatási
államtitkárnak: támogatja a kezdeményezést. Erről még aznap értesítették
Prácsert, aki ahelyett, hogy örült volna a hirtelen jött pénznek,
válaszlevelet fogalmazott: „Időközben felmerült technikai problémák
miatt... a 18 Körüli Alapítvány... nem tudja a tervezett konferenciát
megszervezni.” A 2003. december 18-án kelt levelében Prácser hozzáteszi:
„továbbra is fontosnak tartjuk” a konferencia megtartását, ezért a rendezés
jogát (és a minisztériumi támogatást) a „Szövetség a Modern Magyarországért
Egyesületnek” adnák át. Ocsovai erre is rábólintott, így a milliós összeg
Katus Ferenc, Zuschlag János jobbkezének egyesületénél landolt.
A minisztériumi feljegyzésekből nem derül ki, hogy a Kecskeméten bejegyzett
Katusék hol tartották meg a konferenciát. Az étkeztetésről egy nyíregyházi
cég adott számlát.
Több, általunk megkérdezett ifjúpolitikus kijelentette: az eset csepp a
tengerben. | http://www.168ora.hu/cikk.php?id=8675 | https://web.archive.org/web/20080229092030/http://www.168ora.hu/cikk.php?id=8675 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/partifjak | 168 óra | hungarian-news | 2007-10-29 00:00:00 | [
"Katus Ferenc",
"Ocsovai Tamás",
"Prácser László"
] | [
"18 Körüli Alapítvány",
"Sportminisztérium",
"Szövetség a Modern Magyarországért"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"civilek"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,551 | Már kilenc gyanúsítottja van a Zuschlag-ügynek | Újabb személyt, egy kiskunhalasi ügyvédet hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség a Zuschlag János volt MSZP-s országgyűlési képviselő és eddig hét társa ellen folyamatban lévő ügyben. | Már kilenc gyanúsítottja van a Zuschlag-ügynek
NOL • Népszabadság Online • 2007. november 8.
Újabb személyt, egy kiskunhalasi ügyvédet hallgatott ki gyanúsítottként az
ügyészség a Zuschlag János volt MSZP-s országgyűlési képviselő és eddig hét
társa ellen folyamatban lévő ügyben - erősítette meg az MTI-nek csütörtökön
az egyik napilapban aznap közölt információt Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun
Megyei Főügyészség főügyész-helyettese.
Szabó Ferenc a Magyar Nemzetben megjelent hír kapcsán - a lap Szente
Zsoltot nevezi meg az újabb gyanúsítottként - csak annyit mondott, hogy már
kilenc gyanúsítottja van az ügynek. A főügyész-helyettes megerősítette,
hogy a fővárosban több helyen tartottak házkutatást az elmúlt napokban, de
további információkkal nem szolgált, így más médiumok értesüléseit sem
kommentálta.
A hvg.hu internetes portálon előző nap az jelent meg, hogy a Zuschslag-
ügyhöz kapcsolódóan több zuglói szocialista politikus otthonában és
irodájában is házkutatást tartottak. "Köztük van Kemecsei Árpád, a Zuglói
Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke, valamint Komlódi Gábor, a
XIV. kerületi MSZP volt frakcióvezetője" - írta a hvg.hu. A Népszabadságban
csütörtökön arról lehetett olvasni, hogy a lap információja szerint "az
ügyészek tegnap az Oktatási és Kulturális Minisztériumban is házkutatást,
iratlefoglalást tartottak, miután Kemecsei korábban a tárca munkatársa
volt".
Szabó Ferenc elmondta, hogy Zuschlag János folytatólagos kihallgatását már
több alkalommal kezdeményezték az ügyészségen, de eddig nem tett vallomást.
A megyei főügyész-helyettes korábban már közölte, hogy a bizonyítási
eljárás elhúzódása miatt a november 17-én lejáró határidő meghosszabbítását
kezdeményezték. A nyomozás határidejének meghosszabbítását, mivel már két
éve tart a nyomozás, a Legfőbb Ügyészségre kellett előterjeszteni.
Az MTI kérdésére Szabó Ferenc hangsúlyozta: a nyomozati cselekmények
tartanak, és mivel folyamatban lévő ügyről van szó, további információt nem
adhatnak. A médiumokban megjelent hírek elsődleges információforrása nem a
Bács-Kiskun Megyei Főügyészség - tette hozzá. A nyomozás érdekére
tekintettel, arról nem kívánt nyilatkozni a megyei főügyész-helyettes, hogy
a gyanúsítottak közül tett-e valaki vallomást.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára a Szegedi Városi Bíróság
szeptember 21-én helyezte harminc napra előzetes letartóztatásba Zuschlag
Jánost. Az MSZP volt országgyűlési képviselőjét, a kiskunhalasi szervezet
korábbi elnökét, az MSZP megyei szervezetének volt ügyvezető elnökét -
társaival együtt - a megyei főügyészség különösen nagy kárt okozó,
folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással
gyanúsítja társadalmi szervezetek által szabálytalanul felhasznált
költségvetési támogatásokkal kapcsolatban.
A Szegedi Városi Bíróság október 19-én, az ügyészségi indítvánnyal egyező
végzésével Zuschlag János gyanúsított előzetes letartóztatását az elsőfokú
bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de
legfeljebb három hónapra, 2008. január 21-ig meghosszabbította. Az ügy két
további gyanúsítottja, Lados István - Zuschlag János személyi titkára - és
Katus Ferenc is előzetes letartóztatásban van.
A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, amelynek
következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított
vizsgálatot számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több
alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt.
A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok több
mint 60 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű
használatával" nem tudnak elszámolni.
(MTI) | http://nol.hu/archivum/archiv-470635 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-kilenc-gyanusitottja-van-a-zuschlag-ugynek | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [
"Katus Ferenc",
"Kemecsei Árpád",
"Komlódi Gábor (MSZP)",
"Lados István",
"Szente Zsolt (ügyvéd)",
"Zuschlag János"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,552 | Össze-visszaférhetetlen - Anomáliák az uniós pályázatok elbírálásánál | Központosított és a nyilvánosságnak csak mérsékelten teret engedő eljárásrend jellemzi az uniós pályázatok elbírálását. A korrupció lehetősége így az összeférhetetlenség szabályozása ellenére is nyitott. | Anomáliák az uniós pályázatok elbírálásánál
Központosított és a nyilvánosságnak csak mérsékelten teret engedő eljárásrend jellemzi az uniós pályázatok elbírálását. A korrupció lehetősége így az összeférhetetlenség szabályozása ellenére is nyitott.
A politikai befolyás számszerűen kimutatható az uniós pályázatok elbírálásában - ezt állapította meg a HBF Hungaricum Kft., amely ráadásul nem is egy független szervezetnek, hanem magának a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) a megrendelésére készített felmérést még 2006 őszén. A tanulmány, amelyet máig nem vertek nagydobra, a 2004-2005-ben megítélt uniós támogatások térbeli megoszlását vizsgálta. Az első nemzeti fejlesztési tervnek ezt az időszakát még Baráth Etele tárca nélküli miniszter irányította. A kutatók azt állapították meg, habár az uniós fejlesztések célja a lemaradó térségek felzárkóztatása lett volna, a támogatások elnyerésében mégis jobbak voltak az esélyei az előnyösebb pozícióból startoló vidékeknek. Ráadásul egyértelműen tetten érhető volt a politikai lobbi hatása - állította a HBF: minél nagyobb volt a szocialista szavazók aránya egy-egy településen, vagyis minél erősebb a kormánypárti befolyás, annál több támogatásban részesültek az ottani pályázók. A jogalkotók számára azonban meglehetősen lassan esik le a tantusz: miközben a második nemzeti fejlesztési terv több pályázatánál már nyertest hirdettek, az NFÜ a korrupciós vádak nyomására még ezekben a hetekben is toldozgatja-foldozgatja a 2007 és 2013 közötti fejlesztési periódus eljárásrendjét.
A hirtelen jött jogalkotási kedv katalizátora a Zuschlag-ügy volt (HVG, 2007. szeptember 15.), még akkor is, ha az NFÜ-nél fennen hangoztatják: az összeférhetetlenségi törvényjavaslat már javában készült, amikor kiderült, hogy az ifjú szocialisták kezét érdemes távol tartani a pályázati források elosztásától. Más kérdés, hogy az eljárási szabályokat illett volna már a fejlesztési programok meghirdetése előtt véglegesíteni, ami tavaly decemberben elvileg meg is történt, ám a jelek szerint a támogatások felhasználásáról szóló 255/2006-os kormányrendelet és az eljárási rendet szabályozó 16/2006-os miniszteri rendelet nem állta ki az idő próbáját. "Mindenkinek el kell döntenie, hogy az asztal melyik oldalán ül: a döntéshozók vagy a pályázók oldalán" - hirdette meg korrupcióellenes koncepcióját a Fidesz által irányított politikai össztűz hatására a fejlesztéspolitikáért is felelős miniszter, Bajnai Gordon, és a kormányfő köztisztasági csomagjának keretében (a döntéshozatal megolajozása érdekében szocialista képviselők által jegyezve) október közepén a parlament elé terjesztették a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot.
A szigorítás lényege, hogy mindazokat kizárnák az uniós, illetve a hazai támogatásokból, akik közvetlenül vagy közvetve közreműködnek a döntések előkészítésében és meghozatalában. A 2004-2006 közötti időszak összeférhetetlenségi szabályozásán már a tavaly decemberi kormányrendelet is túllépett, amennyiben nem csupán a pályázatban érdekelt személyeket zárta ki a döntéshozatalból, hanem az ilyen szervezeteket is, és megtiltotta a pártfunkcionáriusok, valamint önkormányzati és parlamenti képviselők részvételét a pályázatok értékelésében és elbírálásában. Az újonnan elkészült összeférhetetlenségi törvényjavaslat azonban már tételesen megvonná a pályázás lehetőségét többek között a miniszterektől, államtitkároktól, a regionális fejlesztési tanácsok elnökeitől, valamint azok közeli hozzátartozóitól és érdekeltségeiktől. A tervezett szabályozás távol tartja a közpénzektől a pártokat, azok tisztségviselőit, valamint a parlamenti, európai parlamenti és helyi képviselőket is.
Az össztűz kétségtelenül érzékenyen érintheti az egymással összeegyeztethetetlen pozíciók halmozóit, ám önmagában az összeférhetetlenség szabályozása akkor sem zárja ki a döntések befolyásolásának a lehetőségét, ha nem számolunk strómanok közbeiktatásával. Az eljárásrend gyenge pontja maradt ugyanis a központosított döntéshozatal, valamint esetenként a nyilvánosság korlátozása. Szinte minden ponton a kormány és az NFÜ dönt arról, ki vehet részt a pályázatok elbírálásában. Márpedig hazai viszonyok között, ahol nem minden esetben érvényesül a közigazgatás függetlensége a politikától, a hivatali hierarchia még egy jó szándékú köztisztviselőt is kiszolgáltatottá tehet, különösen ha a döntéshozatal folyamatának nyilvánossága sem védi. Bár az idén indult fejlesztési periódusban már egy-egy civil tagot is bevontak a bírálóbizottságokba, a kormányközeli többség így is kényelmesen megvan az öt-hét fős testületekben. A civileken kívül a többi szavazásra jogosult tagot ugyanis a miniszterek, az NFÜ, a kormány által jóváhagyott közreműködő szervezetek, valamint regionális programok esetében a kormánytöbbséggel működő regionális fejlesztési ügynökségek jelölhetik. Ám ha még ez sem volna elég ahhoz, hogy a centrumban dőljenek el a személyi kérdések, az NFÜ kifogással is élhet a jelölő szervezetnél a tagokkal szemben. Mindennek tetejébe az összeférhetetlenségi törvényjavaslat gyakorlatilag kilőtte a civileket a testületekből, hiszen hol van olyan valamirevaló nonprofit egyesület, amely nem pályázik uniós támogatásra. Márpedig ha a parlament megszavazza a jogszabályt, ilyen szervezet tagjaként nem vehetne részt a bírálatban.
A döntéshozatal átláthatóságát az is korlátozza, hogy a bírálóbizottság döntéseiről csupán emlékeztető, nem pedig jegyzőkönyv készül, abból viszont gyakorlatilag csak a testületi ülés eredménye és a szavazati arány derül ki, a személyekhez is köthető vélemény utólag már nem dokumentálható. Bár a HVG értesülése szerint az eljárásrendről szóló rendelet készülő módosítása már előírja a bírálatban részt vevők listájának a közzétételét a döntés meghozatala után, a nyilvánosság kiterjesztéséről még a hazai uniós intézményrendszeren belül is több elképzelés létezik. A humánerőforrás fejlesztését szolgáló operatív programok közreműködő szervezetének, az ESZA Kht.-nek az ügyvezető igazgatója, Tátrai Ferenc szerint például ütközik a nyilvánossághoz fűződő közösségi és a zavartalan munkavégzéshez fűződő egyéni érdek. Tátrai nem tartja ugyanis kizártnak, hogy akár atrocitások is érhetik az elbírálókat, ha a pályázók számára azonosíthatókká válnak. Ennek a logikának ellentmond ugyanakkor, hogy az igazságszolgáltatásban is nyilvános a nem kevésbé kényes ügyekben ítéletet alkotó bírák személye. Nem beszélve arról, hogy egy 1994-es határozatában az Alkotmánybíróság is úgy fogalmazott a közérdekű adatokkal kapcsolatban, hogy míg a döntés-előkészítés során az a köztisztviselői munka színvonalának a garanciája, ha mentes a nyilvánosság nyomásától, addig a döntés meghozatala után már "előtérbe kerül az átlátható, korrupciómentes, társadalmilag kontrollált közigazgatás kialakítása iránti igény".
A pályázatok értékelőinek a személyét ugyanakkor az NFÜ továbbra sem szeretné felfedni, noha a tervezett módosításokból jól látszik, a többnyire minisztériumi köztisztviselők vagy a közreműködő szervezetek munkatársai közül kikerülő értékelők korántsem mellékszereplők. Ők azok, akik - a pályázat kiírásában meghatározott szempontok szerint - a bírálóbizottság ülését megelőzően gyakorlatilag szakmai véleményt mondanak a pályázatról. A tervek szerint egyrészt szigorodik velük szemben az elvárás - már nemcsak a szakértelmet várják el tőlük, hanem a legalább hároméves szakmai gyakorlatot is -, másrészt az az új szövegrész, miszerint "a projektgazdának az értékelés befolyásolására tett kísérlete az adott pályázat azonnali kizárását eredményezi", jelzi: az értékelők is a korrumpálásra hajlamos pályázók célkeresztjébe kerültek.
Az értékelés azért is kulcsfontosságúvá válhat, mert az egységes szabályozás hiánya meglehetősen nagy szabadságot és azzal együtt szubjektivitást tesz lehetővé a pályázatok elbírálása során. Példa erre, amikor az iskolák és óvodák infrastrukturális beruházásainak pályázatán azzal lehet megszerezni a szakmai értékelés egyik legmagasabb részpontszámát, hogy "a projekttevékenységek mennyire biztosítanak komplex fejlesztést", ami meglehetősen képlékeny megfogalmazás ahhoz, hogy ki-ki tetszése szerint ítélhesse meg a pályázat minőségét. A kételyek ellenére az NFÜ egyelőre nem tervezi az értékelőlapok automatikus nyilvánossá tételét, a döntéshozatal dokumentumaiba pedig csak az érintett pályázó nyerhet majd betekintést. Igaz, az összeférhetetlenségről szóló törvényjavaslat a közérdekű adatok körébe sorolja a döntéshozatal során keletkezett adatokat, ám az uniós előírások szerint ezeket eddig is akként kellett kezelni, mégis csupán a nyertesek neve, székhelye és a támogatás összege volt nyilvános. Előrelépést jelenthetne ugyanakkor, ha a pályázatok 5-10 százalékát kötelezően újraminősítenék, így ugyanis lebukhatnának azok az értékelők, akik engedtek valamilyen külső befolyásnak. Ezt a lehetőséget azonban egyelőre csak fontolgatja az NFÜ.
Az NFÜ-vel ugyanakkor már vitába lehet szállni, bevezették ugyanis a panasz lehetőségét, amire két és fél éven át nem volt lehetőség. A dolog szépséghibája csupán az, hogy a pályázó kifogását elsőként maga az NFÜ, kitartó panaszos esetén pedig az NFÜ-t felügyelő miniszter vizsgálja ki. Ennek ellenére nyár óta átlagosan minden negyedik vesztes pályázó él a panasz lehetőségével, és az NFÜ a kifogások 30 százalékát indokoltnak is találta. Más kérdés, hogy bírósághoz még egyetlen pályázó sem fordult az uniós támogatások vélelmezett szabálytalansága miatt, mert - bár ez külön jogszabály nélkül is alkotmányos jog - a pályázati források úgyis rég elapadnának, mire a peres eljárásban netán igazat adnának az uniós pénzektől jogtalanul távol tartott pályázónak.
SZABÓ YVETTE
2007. október. 12. 14:57 hvg.hu Vállalkozás
Nyertes pályázatokra 45 millió euró
A kétkörös pályázati eljárás első fordulójában a pályázati koncepciók benyújtására a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. június 1. és szeptember 24-e között adott lehetőséget. Az Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatási program keretében ez már a harmadik, egyben összevont utolsó pályázati forduló.
2007. október. 10. 16:30 MTI Gazdaság
Bajnai: hitelkonstrukció az önkormányzati pályázatokhoz
A kormány úgy döntött, hogy a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen hitelkonstrukcióval segít az önkormányzatoknak előteremteni az önrészt az ivóvízminőség-javításhoz, a szennyvízelvezetéshez, illetve a hulladékgazdálkodáshoz felvehető uniós forrásokhoz - jelentette be az önkormányzati és területfejlesztési miniszter.
2007. október. 29. 12:32 hvg.hu Vállalkozás
Meghosszabbították a pályázatok beadási határidejét
Pótlólagos források bevonásával 2007. november 16-áig további 250 millió forint áll a cégek rendelkezésére az ITDH által kezelt és finanszírozott kereskedelemfejlesztési pályázatok keretében.
2007. október. 25. 13:47 MTI Vállalkozás
Háromszázmillió forintos pályázat kkv-k tudásának bővítésére
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a kis- és középvállalkozások versenyképességét növelő korszerű tudás- és ismeretanyag megszerzésére 300 millió forintos kerettel pályázatot írt ki gazdasági érdekképviseletek, kamarák, szakmai szövetségek részére. | http://hvg.hu/hvgfriss/2007.45/200745HVGFriss153.aspx | https://web.archive.org/web/20071109131341/http://hvg.hu/hvgfriss/2007.45/200745HVGFriss153.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ossze-visszaferhetetlen-anomaliak-az-unios-palyazatok-elbiralasanal | HVG | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [] | [
"Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH)"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"támogatás",
"átláthatóság",
"EU"
] | [] |
3,553 | Szilit az őrezred utaztatja, mégis kap költségtérítést | Az Országgyűlés honlapján csütörtöktől minden képviselő adatlapját a munkájáért felvett jövedelmet ismertető rubrikával bővült, ezentúl minden hónapban közzéteszik az adatokat. | Minden parlamenti képviselő tiszteletdíja és költségtérítése elérhető csütörtöktől az Országgyűlés honlapján. Az adatokból kiderül, hogy mennyi pénzt utalt az Országgyűlés szeptemberben az adott politikus számlájára. Az adatok mostantól minden hónapban felkerülnek az internetre.
A parlamenti képviselők többségének, nagyjából a kétharmadának egy bizottsági tagsága van, és kap költségtérítést is, annak függvényében, hol található a választókerülete és hol lakik. Egy ilyen áltagos havi bruttó fizetés 375.360 forint. Ez a 220 800 forintos képviselői alapdíjból és az egy biztonsági tagságért járó 154 560 forintos pótlékból áll össze.
Az Országgyűlés honlapjáról kiderül, hogy például Ágh Péter fideszes képviselő, aki szombathelyi, a fenti összeg mellett a távolság miatt kap 320 160 forint költségtérítési általányt és 110 400 forint szállás költségtérítést is. Alexa György szocialista képviselőnek, aki viszont Budapesten, a XVII. kerületben szerzett mandátumot, szállásköltséget nem utal az Országgyűlés, de ő is kap 154 560 forint költségtérítést.
Az Országgyűlés a költségtérítési általány címén lényegében utazási költségeket ért, legalábbis a Budapesttől való távolság alapján határozzák meg ennek az összegnek a nagyságát. Budapest területén 154 560 forint, 50 kilométeren belül 187 680, 50 és 100 között 220 800, 100 és 150 között 253 920, 150 és 200 között 287 040, 200 és 250 között 320 160, 250 kilométeren túl pedig 353 280 forint jár a képviselőknek. A 110 400 forintos szállásköltséget minden olyan képviselő megkapja, aki nem Budapesten lakik, vagy nem abban a választókerületben, amelyben mandátumot szerzett.
Az Országgyűlés elnöke és alelnökei kiemelt díjazást kapnak. Szili Katalin házelnök - a parlamenti honlap szerint - szeptemberben 1 435 200 forintos bruttó fizetést kapott, és 287 040 forint költségtérítést. Utóbbit azért, mert a választókörzete Pécsen van. Szili annak ellenére veszi fel a pénzt, hogy belföldi utazásairól a Köztársasági Őrezred gondoskodik, mivel védett vezető, budapesti szállását - törvény alapján - pedig az állam biztosítja egy budai zöldövezetben lévő rezidenciával. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki például ugyancsak az őrezred autóival közlekedik, nem vesz fel költségtérítést, igaz ugyanakkor az is, hogy ezt a jogszabályok is kizárják.
Áder Jánosnak, a parlament fideszes alelnökének bruttó 618 240 forintot tiszteletdíjat utalt az Országgyűlés. Ő is kap 287 040 forint költségtérítést, mivel választókerülete, Csorna több mint 200 kilométerre van Budapesttől, és szálláspénzre is jogosult, mivel ott nincs lakása, utazásait viszont ő is szolgálati autóval intézheti, akárcsak Világosi Gábor a parlament liberális alelnöke, aki 772 800 forintos tiszteletdíja mellett 220 800 forintos költségtérítést kap és felveszi a szállás utáni juttatást is. Harrach Péter a parlament fideszes alelnöke is részesül költségtérítésben, ő 618 240 forintos mellé 220 800 forintot kap adómenetesen költségei fedezésére és szintén jogosult szállásköltségre is. Akárcsak Mandur László, aki 253 900 forintot kapott szeptemberben.
A költségtérítési rendszer nagy nyertesei a vidéki polgármesterek is, akik többsége ugyancsak magáénak tudhat egy-egy szolgálati autót, amelynek költségeit az önkormányzat állja, ennek ellenére nem mulasztják el felmarkolni a parlamenti költségtérítést is. Káli Sándor Miskolc szocialista polgármestere 419 520 forintos tiszteletdíja mellett 287 040 forintos költségtérítést vihet haza és szállásköltségre is igényt tart.
Kósa Lajos Debrecen fideszes polgármestere 375 360 forintot keres képviselőként és 320 160 forintnyi költségtérítést kap, viszont nem kér szállástámogatást. A két budapesti szocialista főpolgármester-helyettes is kap képviselői fizetése mellé költségtérítést, Hagyó Miklós 220 800 forintos tiszteletdíj mellett 110 400 forintos költségtérítést kap, ami alacsonyabb, mint amennyire a budapesti képviselők jogosultak, Horváth Csaba 375 360 forintot kap bruttóban és a pesti képviselőknek járó 154 560 forintot veszi fel költségtérítés gyanánt. A miniszterelnököt mostanában gyakran kritizáló Karsai József, battonya első embere 375 360 forintos bruttó tiszteletdíján felül 320 160 forintot vihet haza adómenetsen, plusz 110 400 forintos szálláspénzt is felveszi.
A pártelnökök közül Kóka János és Gyurcsány Ferenc nem vesz föl költségtérítést, Dávid Ibolya az MDF elnöke viszont 253 920 forinttal egészítheti ki fizetését, legalábbis szeptemberben ilyen összeggű költségtérítést kapott. Semjén Zsolt, a KDNP első embere 253 920 forintnyi költségáltalányban részesül és felveszi a szálláspénzt is, míg Orbán Viktor a Fidesz elnöke csak a budapesti képviselőknek járó 154 ezer forintos summát veszi fel képviselői alapdíján felül.
A parlamenti képviselők közül a legtöbb fizetést Eörsi Mátyás kapta a szeptemberre vonatkozó adatok szerint: a politikus az SZDSZ frakcióvezetője, amellett, hogy az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke is. A parlament honlapja szerint 794 880 forint tiszteletdíjat kapott és a Budapest területére járó 154 560 forint költségtérítést.
Varga Mihály is hasonló nagyságrendű fizetést vihetett haza szeptemberben: az Országgyűlés adatai alapján 750 720 forintot. Az ellenzéki politikus a Fidesz frakcióvezető-helyettese és a parlament költségvetési bizottságának elnöke. Mivel az ő választókerülete Karcag, szintén kapott 287 040 forint költségtérítést és szállásra 110 400 forintot.
A képviselői költségtérítések egyébként adómentesek és mindenféle igazolás, vagy számla nélkül költhetik el. A Zuschlag-ügy kapcsán meghirdetett gyurcsányi tisztasági csomag megszüntetné a mostani rendszert, ugyanakkor a kérdés rendezését szolgáló tárgyalások zátonyra futottak, a kormányszóvivő éppen csütörtökön szólította fel Orbán Viktor Fidesz-elnököt, hogy támogassa a tisztasági csomagot.
A mostani fizetési struktúrák még az első szabadon választott országgyűlés döntése alapján alakultak ki, vagyis a képviselők aránylag alacsony alapdíjat állapítottak meg maguknak fizetéskiegészítésül pedig aránylag nagy költségtérítést szavaztak meg maguknak, de mindezt úgy, hogy számlákkal kellett igazolni a szállásköltségeket. Az Orbán-kormány idején annyit változott a rendszer, hogy a költségtérítés mértékét attól tették függövé, a képviselő milyen messze lakik Budapesttől, a szállásdíjjal való elszámolási költelezettség már a szocialista szabad demokrata kormány regnálása idején töröltetett el. | https://index.hu/belfold/koltsg071108/ | https://web.archive.org/web/20201021164219/https://index.hu/belfold/koltsg071108/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szilit-az-orezred-utaztatja-megis-kap-koltsegteritest | Index | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
3,554 | Közéleti tisztaság - előkép | A képviselők javadalmazásának a megváltoztatására biztosan nemet mond a Fidesz, az állami vezetők javadalmazása viszont nyilvános lesz. | Közéleti tisztaság - előkép A Fidesz blokkolja a pártfinanszírozás és a fizetések ügyét A képviselők javadalmazásának a megváltoztatására biztosan nemet mond a Fidesz, az állami vezetők javadalmazása viszont nyilvános lesz - lapunk körképe szerint előzetesen ez valószínűsíthető, ha Gyurcsány Ferencnek a közélet megtisztítását célzó törvényjavaslatairól határoz a T. Ház. Cs. I. | Népszabadság | 2007. november 8. | nincs komment Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez! Kommentek Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
A miniszterelnök október elején, a Zuschlag-ügy nyilvánosságra kerülése után közölte: álláspontja szerint nem halasztható tovább a közélet megtisztítása. Éppen ezért szigorúbb párt- és kampányfinanszírozási törvény megalkotására, a pártok ifjúsági szervezetei "felemás helyzetének" megszüntetésére tett javaslatot, továbbá kinyilvánította: nem kaphatnának állami támogatást a pártpolitikában részt vevő civil szervezetek, szigorú összeférhetetlenségi törvényt alkotnának a pályázatok elbírálása esetére, a magasabb beosztású köztisztviselők számára is kötelezővé tennék a vagyonosodási vizsgálatot, illetve átlátható és ellenőrizhető képviselői jövedelmeket szeretnének kialakítani. A Gyurcsány Ferenc által meghatározott célok és "irány" szerint a szocialisták öt törvényjavaslatot terjesztettek a T. Ház elé, s ezek tárgyalása meg is kezdődött. A parlamenti vitában kiderült: sem a pártfinanszírozás megváltoztatására, sem a honatyák fizetésének szabályozására nincs esély a miniszterelnök elképzelése alapján - e két törvény ugyanis kétharmados, vagyis a Fidesz támogatása nélkül nem megy át. A párt- és kampányfinaszírozás esetén a Fidesz eleve egy alternatív törvényjavaslattal állt elő, a honatyák fizetéséről szóló módosítás megszavazására viszont Orbán Viktor mondta azt, hogy "tilos" - a kiszivárgott hírek szerint ugyanis a Fidesz nem engedheti meg magának, hogy "milliós képviselői fizetésre voksoljon", amikor egyébként szociális válságról beszél, és szociális népszavazást indított. Ezek alapján a kassza: a "feles" törvények közül - azaz, amelyek elfogadására az MSZP és az SZDSZ az ellenzék szavazatai nélkül is képes - az állami vezetők adóbevallásának nyilvánossá tételéről szóló jogszabályt elképzelhető, hogy százszázalékos támogatottsággal szavazhatja meg a Ház. A köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló módosítást, illetve azt a szabályozást, hogy a pártokkal együttműködő civil szervezetek ne kaphassanak öt évig állami támogatást, a koalíciós pártok nyilvánvalóan megszavazzák.
HIRDETÉS Rogán Antal, a Fidesz parlamenti képviselője szeptemberben még kapott szállásköltség-térítést, pedig már tavaly év vége óta van budapesti lakása - derül ki az Országgyűlés adataiból. A politikus, aki V. kerületi polgármester is, a képviselői alapdíjat, vagyis bruttó 220 800 forintot, 154 560 forint költségtérítési átalányt és 110 400 forint szállásdíjat kapott szeptemberben. Rogán Antal az MTI-vel közölte: tévesen számfejtették 2006 szeptemberétől a szállásköltség-térítését. "Ezért a 14 hónapra jutó szállásköltség-térítés teljes összegét, 1 545 600 forintot visszautaltam ." Lapunknak Rogán azt is elmondta: csütörtökön, azaz tegnap fizette vissza a pénzt, eddig ugyanis "nem vette észre a téves utalást". (Hírösszefoglalónk)
HIRDETÉS
. | http://nol.hu/archivum/archiv-470683 | https://web.archive.org/web/20100903194801/http://nol.hu/archivum/archiv-470683 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozeleti-tisztasag-elokep | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-09 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"összeférhetetlenség",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
3,555 | Texasban érte a szomorú hír a zuglói szocielnököt | Nem húzhatja tovább politikai riválisainak tagfelvételét az MSZP XIV. kerületi elnöke. | Az Index információi szerint az MSZP országos etikai bizottsága szombaton alapszabály-ellenesnek minősítette a párt zuglói szervezetének tagfelvételi gyakorlatát.
A XIV. kerületi szocialista elnök, Szücs István és pártbeli szövetségeseinek bukását okozhatja, hogy hamarosan új tagokat kell felvenni az MSZP kerületi szervezetébe. Szücs István vezényletével még 2006 márciusában rendeltek el a létszámstopot, mert az egykori Vas megyei pártelnök, Tóth Csaba egyszercsak harmincöt új embert hozott be az évek óta alig száz aktív taggal stagnáló szervezetbe. Erre válaszul Szücs csapata hozott néhány embert, hogy megmaradjon az egyensúly, de Tóth lendületbe jött, és még további jelentkezőket hozott volna. A régi vezetés ezt azonban már megakadályozta: az önkormányzati választásokra való tekintettel hirtelen felfüggesztette a tagregisztrációkat. Időközben a saját emberei által támogatott Szücs elnyerte a kerületi alpolgármesteri címet az SZDSZ-es Weinek Leonárd vezette kerületben, emberei pedig a helyi frakció és az önkormányzat kulcspozícióiba kerültek.
Az etikai bizottság most elrendelte a zuglói párttagság felülvizsgálatát, és – hasonlóan a budapesti testület júniusban hozott elsőfokú döntéséhez – azt javasolja, hogy a XIV. kerületi elnökség, miután döntött a tagfelvételi moratórium idején fektetett felvételi kérelmekről, kérjen bizalmi szavazást maga ellen. Ha a jelenlegi elnökség továbbra is ellenáll, a kerületi szervezet a kiskunhalasi MSZP sorsára juthat. Az OEB éppen a zuglói üggyel párhuzamosan döntött az előzetesben ülő Zuschlag János hátországának számító szervezet feloszlatásáról.
A két történetet azonban nem csak az OEB döntés kapcsolja össze. A kerületi önkormányzat szocialista csapatához tartozott Zuschlag János személyi titkára, a hónapokon át bujkáló, majd magát nemrég feladó Lados István, akit Szücs közeli munkatársai is segítettek. Csiha Judit, a kerület MSZP-s képviselője. akit az ügyészség tanúként hallgat meg az állami támogatásokkal machináló egyesületek ügyében, a hvg.hu-nak azt mondta, azért adott ajánlást Ladosék egyik lebukott egyesületének a pályázatokhoz, mert Komlódi Gábor és Kemecsei Árpád kérte tőle, hogy egy levéllel segítsen. Komlódi a múlt hónapban történt lemondásáig a kerületi frakció vezetője volt, Kemecsei pedig a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. elnöke lett. Kemecsei korábban Arató Gergely oktatási minisztériumi államtitkár közeli munkatársa, titkára is volt. A zuglói MSZP-elnökkel jó kapcsolatot ápoló Arató felesége, Kinish Andrea is bekerült a zuglói pártvezetésbe. A Zuschlag-ügyet vizsgáló ügyészek őt már meg is hallgatták, miután a neve felbukkant több vizsgált egyesület vezetői között.
A moratóriumról beszámoló Indexet korábban többször perrel fenyegető Szücs Istvánt most nem sikerült elérnünk. Az alpolgármester Kemecsei Árpád társaságában Los Angeles, San Francisco és Texas érintésével észak-amerikai tanulmánykörúton tartózkodik. | https://index.hu/belfold/szucsvstot01/ | https://web.archive.org/web/20210926044900/https://index.hu/belfold/szucsvstot01/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/texasban-erte-a-szomoru-hir-a-zugloi-szocielnokot | Index | hungarian-news | 2007-10-14 00:00:00 | [
"Arató Gergely",
"Csiha Judit",
"Kemecsei Árpád",
"Kinisch Andrea",
"Komlódi Gábor (MSZP)",
"Lados István",
"Szücs István",
"Tóth Csaba (MSZP)"
] | [
"MSZP",
"Zuglói Vagyonkezelő Rt."
] | [
"Bp. XIV. kerület"
] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,556 | Pénzmosással gyanúsítanak két pártvezetőt | Kedden lakásukon keresték a Vállalkozók Pártja két vezetőjét a Nemzeti Nyomozóiroda rendőrei, mert pénzmosással gyanúsítják őket. | Kapcsolódók (2)
Megszüntették a Vállalkozók Pártját
Az elnöki poszt miatt pereskedő Fidesz-szövetségesnél jelentkezett az ügyészség, de ezt eddig nem verték nagydobra.
Tarlós Istvánt támogatja a Vállalkozók Pártja
A budapesti vállalkozók fontosnak tartják és kérik, hogy szűntessék meg az iparűzési adót és egy jövedelmezőségi alapon működő vállalkozó- és polgárbarát adórendszert dolgozzanak ki.
Kedden lakásukon keresték a Vállalkozók Pártja két vezetőjét a Nemzeti Nyomozóiroda rendőrei, mert pénzmosással gyanúsítják őket. A Magyar Nemzetnek azt mondták, hogy politikai támadás lehet a háttérben, a párt Fidesszel kötött szövetsége miatt.
Herman Istvánt és Janzsó Tamást, a Vállalkozók Pártjának elnökét és alelnökét lakásukon keresték kedd reggel a rendőrök és késő délutánig hallgatták ki őket. A két pártvezetőt pénzmosással gyanúsítják, írja pénteki számában a Magyar Nemzet. A Nemzeti Nyomozóiroda foglalkozik ügyükkel, a szervezettől azonban nem nyilatkoztak a lapnak.
A Vállalkozók Pártja vezetéséért bíróság előtt folyik a harc. A párt tavaly választotta elnöknek Hermant, de Császár Attila korábbi elnök a kongresszus döntését megtámadta a bíróságon. Az ítéletig zárolták a párt bankszámláját. Ezért Hermanék egy magánszámlát nyitottak a pártpénzek kezeléséhez. A Magyar Nemzet cikke azt sugallja, hogy a nyomozók ezt a számlát találhatták gyanúsnak. A párt vezetői szerint a nyomozás mögött politikai indítékok húzódhatnak. A lap arra emlékeztet, hogy a párt stratégiai szövetséget kötött a Fidesszel. | https://index.hu/belfold/vp8763/ | https://web.archive.org/web/20211028085230/https://index.hu/belfold/vp8763/?token=75a1003eeb27da6fe14fa1d9c7216ca9 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzmosassal-gyanusitanak-ket-partvezetot | Index | hungarian-news | 2007-11-09 00:00:00 | [
"Herman István",
"Janzsó Tamás"
] | [
"Vállalkozók Pártja"
] | [] | [
"pénzmosás"
] | [] |
3,557 | Gripen-jelentés: nem volt ok vadászgépek beszerzésére 2001-ben | A Gripen-jelentés szerint 2001-ben semmi ok nem volt vadászrepülőgépek beszerzésére, ráadásul a döntéssel kapcsolatban nem volt költségelemezés, nem fogalmaztak meg az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket, nem folyt le közbeszerzési eljárás és a szerződés szövegezése sem volt megfelelő. | Többek között ezek a megállapítások szerepelnek a kormány által augusztusban felállított, a Gripen-beszerzéseket vizsgáló bizottság nemrég elkészült, több mint harminc oldalas jelentésében - tudta meg az MTI. A távirati iroda úgy tudja, a jelentés nem fogalmazza meg senkinek a személyi felelősségét, és nem tesz javaslatot további lépésekre.
Felesleges bevásárlás
A dokumentum szerint 2001-ben sem külső, sem belső kényszer nem volt új vadászrepülőgépek beszerzésére, sőt a beszerzés ellentétes volt egy országgyűlési határozati javaslattal, amely ezt 2003 utánra tervezte. A jelentés emlékeztet arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium nem a Gripen, hanem az F-16-os vadászgépek beszerzését javasolta a Nemzetbiztonsági Kabinetnek. A beszerzés előtt az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket sem fogalmazták meg, így nem voltak világosak a repülőtechnikával, a fegyverzettel, a kiképzéssel és a logisztikával szemben támasztott követelmények sem - áll a jelentésben.
Az MTI információi szerint a pénzügyi megállapítások között szerepel, hogy a döntés előtt nem készült teljes körű költségelemzés, és a döntéshozók rövidtávon gondolkodtak, hiszen a gazdasági megfontolások alapját nem a vadászrepülők teljes költsége, hanem az ellentételezési ajánlat és a pénzügyi ütemezés képezte.
A jelentés kitér arra, hogy nem volt közbeszerzési eljárás, és a szerződéskötés után sem volt tisztázott, hogy milyen forrásból akarják finanszírozni a gépek bérleti díját. Nem vizsgálták a bérleti szerződéssel összefüggő adókötelezettséget, ami tovább növelte a kiadásokat. Ezt bizonyítja, hogy a honvédelmi tárca 2002 májusában 25 milliárd forintot kért a miniszterelnöktől az áfára, "mivel azzal nem számoltak".
Milliós kenőpénz gyanúja
A távirati iroda úgy tudja, a jelentés indokoltnak találta a Gripen-szerződés 2003-as módosítását, mert így csökkenteni lehetett a költségeket. A Gripen-beszerzés azért lett téma a nyáron, mert június elején a SVT svéd televízió tényfeltáró műsora azt állította, nyolcmillió dolláros kenőpénzre tehetett szert Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember a magyarországi vadászgépbeszerzésekkel kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységével. A műsor a Gripen-gépeket gyártó BAE Systems-SAAB brit-svéd konzorcium titkos megállapodásaira és dokumentumaira alapozta állítását. Mensdorff-Pouilly és cége, a BAE Systems két off-shore vállalatán keresztül jutott állítólag a többmilliós kenőpénzhez, illetve közvetlenül is fizettek neki évi illetményt.
Túl sok kétely és gyanú
Ezt követően az MSZP és a KDNP is parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte: a szocialisták az Orbán-kormány idején, 2001-ben történt szerződéskötést, a kereszténydemokraták annak 2003-as, a Medgyessy-kormány időszakában végzett módosítását akarták vizsgálni. Gyurcsány Ferenc is megszólalt az ügyben, a miniszterelnök az MTI-nek júniusban adott interjújában úgy fogalmazott: "túl sok a kétely és a gyanú Magyarország szerepével kapcsolatban a Gripen-beszerzés ügyében".
Ezzel egy időben a kormány is vizsgálóbizottság felállításáról döntött. A kormányszóvivő ezt akkor azzal indokolta, hogy alapos szakmai vizsgálat nélkül nem érthető, miért döntött az Orbán-kormány a svéd vadászrepülők beszerzése mellett, amikor 2001-ben teljes szakmai egyetértés alakult ki abban, hogy amerikai repülők váltsák le a honvédség orosz gépeit.
210 milliárd 14 vadászgépért
A Gripen-bizottság a tervezettnél egy hónappal később, augusztus közepén alakult meg Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár vezetésével. A testület katonai beszerzéssel foglalkozó tagja Kapusy György nyugállományú mérnök ezredes, nemzetbiztonsági szakértője Buzálné Szabó Mária, pénzügyi szakértője pedig Petőfi László lett. A bizottságnak eredetileg szeptember 15-ig kellett volna a jelentését elkészítenie, de az elnök egyhónapos hosszabbítást kért, mondván, nem jutottak minden olyan információ birtokába, amelyek alapján hiteles, szakmailag elfogadható jelentést tudnának tenni.
A svéd Gripen-gépek beszerzéséről az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetje 2001. szeptember 10-én döntött. A szerződést 2003-ban, az MSZP-SZDSZ kormány idején módosították: a megállapodás értelmében Magyarország több mint 210 milliárd forintért lízingel Svédországtól 14 vadászgépet, amelyek tíz év után magyar tulajdonba kerülnek. | https://index.hu/belfold/grip081107/ | https://web.archive.org/web/20220128064328/https://index.hu/belfold/grip081107/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gripen-jelentes-nem-volt-ok-vadaszgepek-beszerzesere-2001-ben | Index | hungarian-news | 2007-11-09 00:00:00 | [] | [
"BAE Systems-SAAB",
"Fidesz",
"MSZP"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"gazdálkodás",
"lobbi"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
3,558 | Na, söprés! | Hatalomra kerülése esetén a Fidesz fölülvizsgál több privatizációs ügyletet is, egyebek mellett Bábolna és a Budapest Airport eladását – mondotta Varga Mihály. | Na, söprés!
A szolgáltatás bizonytalanságai miatt a kormányzat a katasztrófavédelmi főigazgatósághoz utalta a kéményseprést. Is. (Még a tarfikok is "Nemzetiek", Nemzeti Katasztrófavédelmi hatóság még sincs. Pedig előbb-utóbb szükség lehet rá, bár én a katasztrófát, ha nemzeti, ha nem, inkább elhárítanám, mint védeném.)
Azt az apróságot kifelejtette a kormány, hogy ez az ősi, több százéves mesterség az orbáni rezsiharc egyik áldozata. A centrális erőtér akarata szerint gyakorlatilag megfelezték a tisztes szakma díjait. Az ép ítélőképességüket még őrző fideszes politikusok is előre látták, ennek a végeredménye nem lehet más, mint a szolgáltatás bedöntése. Sem ők, sem a szakemberek nem tévedtek. A különbség csak annyi volt, hogy a kéményseprő cégek, szervezetek hangosan tiltakoztak és időben figyelmeztettek a bajra, míg az udvari politikusok, mint mindig, hallgattak. Legalább is a nyilvánosság előtt.
Államosították hát a kéményseprést is, mondván, ezzel a "zemberek" évi ezer-kétezer forintot is megtakaríthatnak. Vagy nem. Mert a szakmai szervezet vezetője szerint legalább hétmilliárd adófizetői forintot kellene belefeccölni az állami kéménypucolásba, eszköz, informatika, oktatás, mi egyéb címén. Ha kicsit utánaszámolunk, elosztjuk ezt az összeget, a kormányzati kommunikációban emlegetett fejenkénti megtakarítást már el is füstöltük.
Igaz, ezentúl csak kétévente megy ellenőrizni a ... Ki is? A kéményseprők érdekvédelmi szervezetének vezetője aggódik. Ők 600-1000 órás tanfolyamokat tartanak, s utána is csak segédként kezdheti a szakmát az ifjú kéményseprő, hiszen emberéletek vannak rájuk bízva. Erre figyelmeztetnek minden évben a szabálytalanul bekötött kazánok, barkácsolt fűtőrendszerek áldozatai, akikkel a színtelen-szagtalan gyilkos, a szénmonoxid végez. A szakember szerint a tervezett 200-250 órás oktatás nem megnyugtató. Ráadásul felmérésük szerint sok régi szaki fontolgatja, hogy más megélhetés után néz a bizonytalan jövő miatt.
Hogy mi lehet a megoldás? Talán egy Hofi dal poénjával foglalható össze, amit ennek az ámokfutásnak a kiagyalóinak kéményébe írhatunk fel: Na, söprés! | https://nepszava.hu/1051666_na-sopres | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bihari-tamas-na-sopres | Népszava | hungarian-news | 2007-11-09 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"privatizáció",
"belföld"
] | [] |
3,559 | Zuschlag-ügy: megtagadott vallomás és újabb házkutatások | Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyész-helyettes a Magyar Nemzettel közölte, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János már harmadszor tagadta meg a vallomástételt. | A nyomozó hatóság gyanúsítottként meghallgatott egy kiskunhalasi ügyvédet, Szente Zsoltot, aki eddig a Zuschlag-ügy egyik gyanúsítottját, Őri Andrást, a Fiatal Baloldal volt zalai elnökét védte – értesült a Magyar Nemzet.
Emlékezetes, hogy az Élet és Irodalom a Zuschlag-ügyhöz kapcsolódó több alapítványról és egyesületről írt. Egyikük, a Harmadik Évezredért Alapítvány élén Zuschlag, majd Őri András állt. A szervezet valótlan tartalmú pályázataival a gyanú szerint kilencmillió forint kárt okozott. A Fidesz ifjúsági tagozata korábban arról tett fel kérdéseket, hogy Őri segítségével jutott-e közpénz az MSZP-hez – írta az újság.
Van egy híre, fotója, videója? Töltse fel az FN Tudósítóra!
A Népszabadság információi szerint az ügyészek szerdán az Oktatási és Kulturális Minisztériumban is házkutatást, iratlefoglalást tartottak, miután Kemecsei korábban a tárca munkatársa volt. A hvg.hu úgy értesült, hogy köztük van Kemecsei Árpád, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke, valamint Komlódi Gábor, a XIV. kerületi MSZP volt frakcióvezetője. Kemecsei nem cáfolta a hírportál értesüléseit, de az ügyben nem kívánt nyilatkozni.
A hvg.hu számolt be korábban arról, hogy Kemecsei és Komlódi ajánlást kért a XIV. kerület két országgyűlési képviselőjétől, Csiha Judittól és Baráth Etelétől a Táncsics Mihály Alapítvány fél-félmillió forintos pályázati támogatásához az Y-Generáció és a Szövetség a Modern Magyarországért Egyesületek számára. Ezt a két szervezetet is vizsgálják a Zuschlag János és hét társa ellen különösen nagy értékre elkövetett csalás ügyében indított nyomozásban. | https://24.hu/belfold/2007/11/08/zuschlag_ugy_megtagadott_vallomas/ | https://web.archive.org/web/20071110092559/http://www.fn.hu/belfold/0711/zuschlag_ugy_megtagadott_vallomas_175680.php | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-ugy-megtagadott-vallomas-es-ujabb-hazkutatasok | fn.hu | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [
"Kemecsei Árpád",
"Komlódi Gábor (MSZP)",
"Őri András",
"Szente Zsolt (ügyvéd)",
"Zuschlag János"
] | [
"Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány",
"Fiatal Baloldal",
"MSZP",
"Szövetség a Modern Magyarországért",
"Y-Generáció Egyesület"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"csalás",
"civilek"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,560 | Bozóki András: Tisztítótűz | Mindannyian kevesebb korrupciót, becsületesebb viszonyokat szeretnénk, így a tiszta közélet megteremtésére irányuló javaslatok a politikai helyzettől függetlenül üdvözlendők. | Mégis, közéletünk mai állapotára jellemző, hogy a hétpontos kormányfői bejelentésre adott reakciók többsége nem annak tartalmával foglalkozott, hanem időzítésével. Sokan azt kérdezték: „Miért éppen most?” „Miért nem korábban?” „Miért kell olajat önteni a tűzre?”
SOHASEM KÉSŐ. Persze sokkal jobb lett volna, ha a javaslat már két évvel ezelőtt megfogalmazódik, a száz lépés programjának részeként. De jobb későn, mint soha – sőt, az ilyesmit sohasem késő elkezdeni. Ám ha a kormány egyszer belekezdett, akkor végig is kell vinnie a csomagot. Ötletszerűen, félszívvel nem lehet célt érni. Ha ez a javaslat is csak a félbehagyott programok számát fogja szaporítani, akkor a kezdeményezés egésze válik hiteltelenné. Annál pedig fontosabb dologról van szó.
A szerző politikatudós, a CEU professzora, volt kulturális miniszter | https://24.hu/fn/gazdasag/2007/10/11/bozoki_andras_tisztitotuz/ | https://web.archive.org/web/20240126090210/https://24.hu/fn/gazdasag/2007/10/11/bozoki_andras_tisztitotuz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bozoki-andras-tisztitotuz | Figyelő | hungarian-news | 2007-10-11 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"összeférhetetlenség",
"vesztegetés",
"átláthatóság",
"antikorrupció",
"belföld"
] | [] |
3,561 | Rogán Antal 14 hónapig tévesen kapott szállásköltség-térítést | Rogán Antal (Fidesz) szeptemberben még kapott szállásköltség térítést, pedig vagyonnyilatkozata szerint már tavaly óta van budapesti lakása. | A parlament internetes oldalán csütörtökön megjelent minden parlamenti képviselő tiszteletdíja és költségtérítése. Az adatokból kiderül, hogy mennyi pénzt utalt az Országgyűlés szeptemberben az adott politikus számlájára.
Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő, aki egyben V. kerületi polgármester is, az Országgyűlés adatai alapján a képviselői alapdíjat, vagyis bruttó 220.800 forintot, 154.560 forint költségtérítési általányt és 110.400 forint szállásdíjat kapott szeptemberben.
A képviselő - szintén az Országgyűlés honlapjáról elérhető - 2006-os vagyonnyilatkozata szerint, a politikusnak tavaly év vége óta van fővárosi lakása. A szabályok értelmében azonban így nem jár neki szállásköltség-térítés.
Rogán Antal az MTI megkeresésére közleményben válaszolt, amelyben azt írta, hogy az Országgyűléstől csütörtökön megkapott adatok alapján az Országgyűlés Hivatala, eredeti szándékával ellentétesen, tévesen számfejtette számára 2006 szeptemberétől az országgyűlési képviselőknek járó szállásköltség-térítést.
"Mivel 2006 szeptembere óta Budapesten lakással rendelkezem, a 14 hónapra jutó szállásköltség-térítés teljes összegét, 1.545.600.- forintot visszautaltam az Országgyűlés Hivatala által megadott számlaszámra" - közölte az V. kerületi polgármester.
A polgármester sajtóosztálya az MTI kérdésre azt is elmondta, hogy Rogán Antal polgármesteri tisztsége után nem vesz fel költségtérítést. | http://nol.hu/archivum/archiv-470664-273144 | https://web.archive.org/web/20231025161307/http://nol.hu/archivum/archiv-470664-273144 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-antal-14-honapig-tevesen-kapott-szallaskoltseg-teritest | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [
"Rogán Antal"
] | [] | [] | [
"juttatás"
] | [] |
3,562 | Letámadás: most a Fidesz szövetségeseit zaklatja a rendőrség | Kedden reggel a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai a lakásukon keresték meg Herman Istvánt, a Vállalkozók Pártja elnökét Egerben és Janzsó Tamást, a párt alelnökét Székesfehérváron. | 2007.11.09. 06:51
Kedden reggel a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai a lakásukon keresték meg Herman Istvánt, a Vállalkozók Pártja elnökét Egerben és Janzsó Tamást, a párt alelnökét Székesfehérváron. Lapunk úgy értesült, hogy a hatóság pénzmosás gyanúja miatt járt el, kihallgatásuk késő délutánig tartott. Mint ismeretes, a Vállalkozók Pártja a Fidesz stratégiai szövetségese.
A Vállalkozók Pártja kongresszusa tavaly választotta Herman Istvánt elnökké az addigi elnök, Császár Antal helyett. Császár azonban bíróságon támadta meg a döntést, ezért az új vezetést a bíróság jogerősen nem jegyezte be. Mivel a jogerőre emelkedésig Herman Istvánék nem férnek hozzá a szervezet bankszámlájához, egy magánszámlát nyitottak, amelyen elnökségi döntés alapján kezelték a párthoz érkező összegeket. A NNI nyomozói pénzmosás gyanújának ügyében keresték meg az elnököt és az alelnököt.
Herman István lapunknak elmondta, hogy minden dokumentumot átadott a rendőrségnek, a számlán történt pénzmozgásokról pedig az utolsó fillérig el tud számolni. Hozzátette: hamarosan kiderül, hogy az eljárás mögött meghúzódnak-e politikai indítékok. Az NNI illetékeseit lapzártánkig nem tudtuk utolérni. Cáfolat után vizsgálat. Lapunk adott először hírt arról, hogy az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez ellenzéki politikusoknál. Az állítást a kormányszóvivő cáfolta, ám ennek ellenére Orbán Viktor pártelnöknél és a Fidesz pártigazgatójánál, Kubatov Gábornál hamarosan valóban elrendelték a vizsgálatot. Ennek körülményeiből kiderült, hogy politikai tartalma lehet az akciónak, amellyel egyes kormánypárti politikusok is egyetértettek. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/letamadas-most-a-fidesz-szovetsegeseit-zaklatja-a-rendorseg | https://web.archive.org/web/20080111150426/http://www.mno.hu/portal/526621 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letamadas-most-a-fidesz-szovetsegeseit-zaklatja-a-rendorseg | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-09 00:00:00 | [
"Herman István",
"Janzsó Tamás"
] | [
"Vállalkozók Pártja"
] | [] | [
"pénzmosás"
] | [] |
3,563 | Jegyzőkönyv lábjegyzetekkel - Hogyan védekezett Veres miniszter a meghallgatáson? | Október végén a parlament költségvetési bizottsága meghallgatta Veres János pénzügyminisztert, az „irányítása alatt álló Bogát-Ferr Kft. áfacsalása ügyében”. Az ülésről felvett – egyelőre nem hitelesített – jegyzőkönyv rövidített változatát megspékeljük lábjegyzeteinkkel, amelyek hol ellentmondanak a miniszter válaszainak, hol kiegészítik azokat. | Hogyan védekezett Veres miniszter a meghallgatáson?
Október végén a parlament költségvetési bizottsága meghallgatta Veres János pénzügyminisztert, az „irányítása alatt álló Bogát-Ferr Kft. áfacsalása ügyében”. Az ülésről felvett – egyelőre nem hitelesített – jegyzőkönyv rövidített változatát megspékeljük lábjegyzeteinkkel, amelyek hol ellentmondanak a miniszter válaszainak, hol kiegészítik azokat. A dőlt betűkkel jelölt, keretes jegyzeteket a szövegbe illesztettük.
Kabai Károly és Veres János
Hargitai János (KDNP): Kezemben van egy cikk, Kabai Károly és Veres János fémbiznisze. (…) Addig, ameddig ön ennek a Bogát-Ferr Kft.-nek az ügyvezetője volt, ebből a cikkből az derül ki, hogy 1993. december 1-jéig ez a cég fémkereskedelmet folytatott. Kérdezem, hogy visszaigényeltek-e ezzel kapcsolatban áfát? Miniszter úrnak egy másik nyilatkozata arról szólt - itt egy 50 milliós tételről beszél ez az írás, és mintha valahol szintén olvastam volna -, hogy ezt az 50 milliót visszafizette.
Az RTL-Klub riportja 2007. október 14-én, az esti Híradóban: Műsorvezető: A pénzügyminiszter szerint visszakerült az államhoz az az 55 millió forint, amelyet áfaként Veres János egykori cége fiktív számlák alapján igényelt vissza még a 90-es évek elején. Az ellenzék adócsalási ügyről beszél, Veres János viszont azt mondja, nem tudott arról, hogy a számlák hamisak, és nem is a cége, hanem annak ügyfelei ellen vizsgálódtak.
Riporter: Ez a telephelye annak a fémfelvásárló cégnek, amely egy 1995-ös nyomozás adatai szerint fiktív számlák alapján igényelt vissza közel 55 millió forint áfát. Az udvaron még most is vannak fémhulladékok. A Bogát-Ferr Kft.-t 1991-ben alapították. Veres János és Kabai Károly fele-fele arányban volt tulajdonos. Veres János 1993. december 31-ig ügyvezetője is, utána már csak tulajdonosa volt a cégnek. A büntetőeljárásban felkért könyvszakértő a HVG szerint azt állapította meg, hogy a Bogát-Ferr Kft. 1991 és 1995 között 54 millió 846 ezer forint áfát igényelt vissza 1039 fiktív számla alapján, amelyeket nincstelen és gyakran analfabéta emberek állítottak ki.
Híradónk egy nyíregyházi erőmű átadásán érte el a pénzügyminisztert. Veres János azt mondja, hogy a vizsgálat nem a cége, hanem a cége bizonyos ügyfelei ellen folyt. Nem tudott arról, hogy a számlák hamisak.
Riporter: Hogyan lehet az, hogy ön nem tudta, mi folyik a Bogát-Ferrben, miközben ön ügyvezetője és tulajdonosa volt a cégnek?
Veres János pénzügyminiszter: A vizsgálatok lefolytak, a vizsgálatok személyemet nem érintették, ebből következően nem értem, hogy miért feltételezi bárki azt, hogy a céget egyébként nem érintő vizsgálatoknak rám nézve lenne negatív hatása.
Riporter: Veres János Híradónknak azt mondta, már az 55 millió forint is visszakerült az államhoz.
V.J.: Megkapta a magyar állam.
Riporter: Visszafizette a cég?
V.J.: Megkapta a magyar állam.
Riporter: Hogy miként, arról a miniszter többet nem mondott.
[Hargitai bizottsági kérdésének folytatása:] Kérem, hogy erre térjen ki, és mondjon néhány mondatot. És ha ez az állítás igaz, hogy erről így nyilatkozott, akkor az első kérdésem okafogyottá vált. Mivel csak a sajtó alapján tájékozódom, felteszem a kérdést, hogy volt-e egy ilyen, összességében 54 millió 846 ezer forint visszaigénylés, amit önök később valamiért visszafizettek? Azokkal a személyekkel, akiket a bíróság valamilyen módon elítélt, volt-e ügyvezetőként bármilyen találkozása? Mert azt feltételezem, ön tudja, hogy kik ezek az elítélt személyek. Mi több, úgy fogalmaznak, hogy sokszor öltönyös úriemberekkel találkoztak, önre is célozhattak-e, hogy az ön öltönyét is láthatták-e. Királyként és császárként nevez meg ez a cikk olyan személyeket, akikre ezek az elítéltek azt mondják, hogy a rendőrség őket felderíteni nem tudta. Ön királyként, vagy császárként, vagy más személyként érintettnek érzi-e magát ebben az ügyben?
Veres János pénzügyminiszter: Nem érzem érintettnek magam az adott ügyben, sem királyként, sem császárként. Az adott személyekkel nekem nem volt üzleti kapcsolatom. Már nyilatkoztam, hogy a cég annak idején az érvényes szabályok szerint járt el. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy az újságcikk sem állít mást, mint azt, hogy az adott személyekkel kapcsolatban lefolyt eljárás eredményeképpen az derült ki, ők szabálytalanságot követtek el. A céget magát ebben az eljárásban nem gyanúsították meg, a cégnek bizonyos dolgozói tanúként kerültek kihallgatásra az eljárás során. Éppen ezért az egész eljárás, pontosabban a sajtóban lezajlott kéthetes eljárás, úgy gondolom, a személyem ellen indult politikai támadás. A magam részéről nem tekintem a dolgot másnak. (…) Semmi olyasmiről nem tudok számot adni, aminek alapján szabálytalanságot követett volna el a cég maga. A cég ügyfelei követtek el szabálytalanságot, őket ezért a szabálytalanságért, mint az újságcikkből kiderül, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Ilyen értelemben a cég ebben nem volt érintett. A cégnél az eljárás során megállapításra került, hogy csak valóságos árumozgás történt. Tehát azok a beállítások, amelyek szerint itt nem valóságos árumozgás került volna valakik által szabálytalanul számlázásra, nem a cégre vonatkoztak, hanem a céggel kapcsolatban állt ügyfelekre vonatkoztak.
Nyírbátori Rendőrkapitányság, Bűnügyi Osztály, 1995. szeptember 4.A nyomozás addigi eredményét összefoglaló jelentés beszámol arról, hogy hat számlakibocsátó gyanúsított beismerte, nagy mennyiségű fémről állított ki számlát, de ismeretlen bűntársak azonosítása nem sikerült. „Hamisak az egyes adásvételi ügyletekből készült készpénzfizetési számlák, hiszen a tényleges eladók nem az ott feltüntetett számlakibocsátók, hanem ismeretlen bűntársaik voltak.”
Az árumozgásról képet ad a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Felügyelőségén 1994. november 9-én készült jegyzőkönyv Sztojka József számlakibocsátó, a perben később adócsalásért elítélt „vállalkozó” kihallgatásáról: „Elmondja még, hogy Nyírbogátra megérkeztek a különböző kamionok, és aki éppen ott tartózkodott a közelben, a telepen, annak a nevére állították ki az eladási készpénzfizetési számlát. Ez azt jelenti, hogy ez a vállalkozó adta a nevét a fémfelvásárláshoz.” Ugyanott, ugyanaznap Varga József későbbi elítélt kihallgatása során a jegyzőkönyv szerint úgy nyilatkozott: „1994. július 31-én Nyírbogáton járt, a Metál Kft. [helyesen Bogát-Metál Kft. – a szerk.] előtt állt két kamion pótkocsival, a pótkocsiból kiszállt egy számára ismeretlen személy, s megkérdezte, van-e vállalkozói igazolványa. Mivel vállalkozói igazolvánnyal és adószámmal rendelkezett, az ismeretlen személyek megkérték, működjön közre színesfém leadásában. Ő átadta a készpénzfizetési számlatömböt aláírva. Számára ismeretlen személyek állították ki a számlát a felsorolt színesfémmennyiségről. Ő a számlát ki sem tudta volna állítani, mindössze három osztályt járt.”
A nyomozás során tehát az eljáró hatóságok előtt kirajzolódott, mi volt az összefüggés a számlák és az árumozgás között. A periratokból egyértelműen látszik: az elítéltek semmiféle fémet nem szállítottak a Bogát-Metál Kft. és a Bogát-Ferr Kft. közös nyírbogáti telepére, kizárólag az odaérkezett áru, a nyomozók szerint „feltehetően illegálisan külföldről behozott színesfém értékesítését legalizálták”.
[Veres János válaszának folytatása:] Éppen ezért még egyszer szeretném kijelenteni, hogy a cég szabályosan járt el, az eljárás során, mint ahogy a cikkben is szerepel, a nevem fel nem merült. Arra a kérdésre, mert lényegében ezt kérdezte képviselő úr, hogy vajon kik lehettek ezek a bizonyos illetők, azt kell megkérdezni, aki ezt nyilatkozta, illetve azt, aki találkozott velük. Én nem tudom, hogy kik lehettek ezek a bizonyos illetők. Miután a cégnek folyamatos árumozgása volt, ezért azt tudom mondani, hogy a cégnek természetesen volt áfa-visszaigénylése az államtól, volt áfabefizetése az államnak, ahogy az az üzleti forgalomból következett. De ilyen konkrét visszaigénylése nem volt a cégnek.
Ki miért felelős? (Oldaltörés)
Balla György (Fidesz): Ha jól értem, az előbb sikerült tisztázni azt, hogy ön a Bogát-Ferr Kft.-nek 1991 végétől 1993. december 1-jéig ügyvezetője volt, és 50 százalékos tulajdonosa 1995. május 29-ig. Ebben tehát nincs vita. Nos, kiderül az is egy bírósági szakértő feljegyzéséből, hogy 1991 és 1995 között két kft, a Bogát-Ferr Kft., illetve a Bogát-Metál Kft. 1039 darab fiktív számla alapján mintegy 248 millió forint kárt okozott az államnak jogtalan adó-visszaigényléssel. Ebből a Bogát-Metál Kft. 193 millió forinttal, a Bogát-Ferr Kft., amelynek ön ügyvezetője és tulajdonosa volt ezen időszak alatt, 54 millió forinttal bírt. Ön az előbb azt mondta, és ez megfelel a tényeknek, hogy ennek ellenére az ön cége ellen semmiféle eljárás nem indult. Ezek után azt szeretném megkérdezni, hogy van-e bármilyen összefüggés Szikora János jelenlegi APEH-elnök kinevezése és az ügyek eltussolása között. Tudvalévő, hogy Szikora János ebben az időben egyébként a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei APEH-nél dolgozott magas beosztásban.
A másik kérdésem: ön egy másik fórumon a sajtó kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy ön a cég ügyeivel, pénzügyeivel, adóval kapcsolatos ügyeivel nem foglalkozott. Nos, az ön életrajza szerint ön a téeszben is főkönyvelő volt, a másik üzlettársa, Kabai úr pedig kovács. Azt szeretném megkérdezni, tényleg komolyan gondolja, hogy bárki elhiszi, hogy a főkönyvelő végzettségű tulajdonos a színesfém beszerzésével foglalkozik, a kovács pedig az adóügyekkel? Tisztelt miniszter úr, ha így van - ön a saját cégében nyilván azt bízza meg a munkával, amihez ért, ahogy minden tulajdonos egyébként -, hogy önnél jobban ért egy kovács az adóügyekhez, akkor hadd kérdezzem meg, hogy mit keres most abban a székben, amelyikben ül?
Veres János: Képviselő úr, a most elmondott szavai alapján, miután az újság ellen is bírósági eljárás van, ön ellen is el fog indulni.
Ugyanis olyan megállapítást tett, ami még az újságban sem volt. Ugyanis ön azt mondja, hogy a szakértői vélemény alapján ennyi és ennyi összeggel károsította meg a kft az államot. Ez nincs leírva az újságban. Egy szakértői vélemény van az újságban, amely nem ezt mondja, képviselő úr. El kell olvasni pontosan a szakértői véleményt. Az újságcikkben a szakértői véleményből egy mondatot idéznek, én is idézném: "Az államot be nem vallott és meg nem fizetett áfa miatt 248 millió forint kár érte." Képviselő úr, nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy a szakértői vélemény nem a cégről szól. A szakértői vélemény azokról a személyekről szól, akiket ebben az ügyben eljárás alá vontak.
Ön az iménti mondatával ezt a céget hozta hírbe, ha szabad így fogalmaznom. Ez történik az újságcikkel is és másfajta sajtóközleményekkel is az adott ügyben. Az adott eljárásban nem a cég szereplő, hanem azok a személyek, akik itt fel vannak tüntetve, a számlát kiállító vállalkozók. Ezért azt tudom csak mondani önnek is, képviselő úr, hogy a cégnél valóságos árumozgás volt, a cég ennek megfelelően valóságos áruvásárlást és áruértékesítést végzett. Azt pedig, hogy az adott vállalkozók, akiket a bíróság a cikk szerint felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, pontosan miben és hogyan jártak el szabálytalanul, én nem tudom megmondani.
(…) Pontosan megfogalmaztam, mi volt a feladatom a cégen belül. A céget én nem könyveltem, a cég könyvelésében nekem feladatom nem volt. Annyi volt a feladatom, hogy a társaság bővülő finanszírozási igényeihez megteremtsem a bankhitelalapokat. Egyébként magában az üzleti tevékenységben nem vettem részt, mert ehhez a dologhoz nem értek, nem tudom megkülönböztetni egyiket a másiktól a felvásárolt termékek között. Akik ehhez értettek annak idején, és ebben részt vettek, őket az elmúlt tíz napban, legalábbis aki még él közülük, volt módon megkérdezni. Az ő elmondásuk alapján tudom azt, hogy a folyamat hogyan zajlott.
Azt tudom mondani, hogy ilyen értelemben az eddigi kijelentéseimet tartom. (...) Szikora János kinevezése és e mögött az ügy mögött semmifajta összefüggés nincs. Szikora Jánost szakmai munkája tette alkalmassá arra, hogy a jelenlegi kinevezésére sor kerülhessen. Dolgozott az adóhivatalban korábban, azt tudom, de nem tudom megmondani pontosan, hogy melyik években. Ilyen értelemben dátum szerint nem tudnám megmondani.
Szikora és Veres
Szikora János életrajzi adatai: 1988-től az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Adófelügyelőségen felügyelőségvezető-helyettes, megbízott felügyelőség-vezető 1992-1998 között. Az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóságán adóügyi igazgatóhelyettes; 1999-től egyéni ügyvéd; 2003. április 1-jétől az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóságának vezetője; 2005. március 1-től az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke.
Veres János életrajzi adatai: 1994-től MSZP-színekben országgyűlési képviselő; 2003. március 10-től a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára; 2004. október 7-től a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára; 2005. április 25-től pénzügyminiszter.
Mádi László (Fidesz): Az az idézet, amely a megyei fogyasztóvédelmi főfelügyelőségtől származik, hogy a számla mögött áru- és pénzmozgás nem volt, nagy valószínűséggel áfa-visszaigénylés igazolásának célját szolgálta, bizonytalan eredetű, nagy tételű színes fém legalizálására felhasználható, ön szerint nem létezik. Ez hazugság. Szeretném öntől hallani, hogy ez ténylegesen így van-e. Azt is szeretném megerősíteni, hogy ön ezek szerint a cég tevékenységében ügyvezetősége ellenére sem vett részt, csak a hitelszerzésben. Miközben úgy tudom, hogy egy ügyvezető mindenért felelős, ami a cég tevékenységét érinti. Szeretném ezt is megerősíteni, hogy ön ügyvezető volt ugyan, de semmiben nem vett részt, igazából ezek szerint nem volt ügyvezető. Mert egy ügyvezető a cég egész tevékenységével foglalkozik, és felelős személy.
Veres János: A cégnek több ügyvezetője volt.
ÜgyvezetőA nyilvános és hivatalos cégadatbázis szerint 1991. december 16. és 1993. december 1. között két ügyvezetője volt a cégnek: Kabai Károly és Veres János. A cégjegyzés módja: „Ügyvezetők önállóan jogosultak a cégjegyzésre”. Azt követően 1995. május 29-ig – addig, amikor Veres János eladta tulajdonrészét – Kabai Károly önállóan vezette a céget.
Ezek közül egy voltam én, ezzel a feladatkörrel, amit az újságban is nyilatkoztam. Más feladatköröm a témában nem volt. Ebből következően az ügyvezetőség azért kellett, hogy aláírásom lehessen akkor, amikor banki hitelszerződéseket kell a cég nevében kötni, vagy lehet kötni. (…) Ama tevékenységben, amire képviselő úr utalt, nevezetesen a felvásárlásban vagy az értékesítésben magam nem vettem részt. Ahogy utaltam rá, nem ismertem ezeket a termékeket, ehhez nem értettem, ma sem értek, ebből következően nem is volt olyan szándékom, hogy ezekben a folyamatokban részt vegyek.
A HVG által megkérdezett szereplők által elmondottak, valamint a nyomozati iratok egyike sem tartalmaz olyan információt, miszerint Veres János annak idején közvetlenül részt vett volna a fémfelvásárlásban.
De hogy a fogyasztóvédelmi kérdésére is utaljak képviselő úrnak, ez egy kezdeményezés volt a fogyasztóvédelem részéről. E kezdeményezés visszaigazolásaként nem áll rendelkezésre dokumentum, mármint hogy ezt visszaigazolta volna a vizsgálat. Ellenben dokumentum áll rendelkezésemre egy bírósági határozatból, amely szó szerint azt tartalmazza: "Az adóhatóság a gazdasági események megtörténtét elismerte."
Ki fizetett vissza és mennyit? (Oldaltörés)
Hargitai János (KDNP): (…) Tényként rögzíthetjük, hogy valakik, azt sem tudom, hogy kikről van szó, 248,142 millióval megkárosították az államot. Legalábbis ezt állítja ez a szakértői jelentés. Tényleg nem azt mondja, hogy az ön cége tette, hanem azok, akik ezeket a fiktív számlakibocsátásokat intézték. Ez a szakértői jelentés azt mondja, hogy ennek a társaságnak ebben a cselekményében volt két partnere, egy bizonyos Bogát-Metál Kft. és egy Bogát-Ferr Kft. A Bogát-Metál Kft. 193,296 millió erejéig igényelt vissza áfát, az önök kft-je, amiben ön ügyvezetőként szerepelt egy ideig, 54,846 milliót. Ezt a kettőt összeadjuk, ez pont a kár értéke. Tehát akik áfacsalást elkövettek, azoknak az ön cége 54,846 millió erejéig, akár akaratlanul is, partnere volt. Valahol, vagy olvasom, vagy valaki állítja, hogy ez az 54 millió forint, amit önök visszaigényeltek áfa-visszatérítésként az államtól, azóta már visszafizették az államnak. Erre nem adott nekem választ, mert ha ez igaz, akkor kérdezem én, mi az oka annak, hogy pont ezt az összeget, adórevízió, vagy ki tudja, minek folytán, önök miért fizették vissza az államnak? Tehát ha az önök tevékenysége tiszta volt, miért kellett ezt visszafizetni? Vagy megint vakvágányon vagyok, és ez megint csak egy sajtóhír, vagy én szedtem föl egy rossz információt?
Veres János: Most is csak azt tudom önnek mondani, hogy ilyenfajta visszafizetésről az államnak azért, mert ezek a számlák ilyenek, vagy olyanok voltak, nincs tudomásom. De ha már feszegeti ezt a kérdést, akkor nagyon fontos, hogy hol és ki követte el a szabálytalanságot. (…) Ezek a vállalkozók ide meg egy bizonyos Orbán-Morvai nevű cégnek értékesítettek termékeket. Ide is, oda is, amoda is állítottak ki bizonyos számlákat. A mi cégünk esetében az árumozgás megtörtént. Hogy utána ezek a vállalkozók nem szabályosan végezték tevékenységüket, „be nem vallott és meg nem fizetett áfa miatt”, erre önnek nem tudok válaszolni, mert az ő történetük volt, nem az én cégemhez kötődő tevékenységről van szó.
Varga Ferenc tette
Varga Ferenc számlakibocsátó, későbbi elítélt 1994 augusztusában a Bogát-Metál Kft. és az Orbán-Morvai Kft. számára állított ki számlát, konkrétan ezekkel kapcsolatban vizsgálta a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Nyomozóhivatala, s ennek során a revizor jogi értelmezést fogalmazott meg az érvényes jogszabályok alapján.
Ez így hangzott: „Erősen gyanítható, hogy Varga Ferenc gazdasági tevékenységet nem folytat, vállalkozói igazolványának alapján kizárólag számlákat bocsát ki. Amennyiben a feljelentés kiegészítése határideje alatt bebizonyosodik, hogy Varga Ferenc áru- és pénzmozgás nélkül fiktív számlákat bocsát ki, és vevőként feltüntetett cégek az általános forgalmi adót visszaigénylik, akkor a vevők csalást követnek el halmazatban magánokirat-hamisítással, Varga Ferenc pedig, mint a hamis magánokirat készítő pedig magánokirat-hamisítást követ el, bűnsegédként.”
Az APEH Fővárosi Igazgatóságának Ellenőrzési Osztálya válaszában leszögezte: „Varga Ferenc ténylegesen árut nem értékesített a Bogát-Metál Kft-nek. A számla kibocsátását áru- és pénzmozgás nem követte. Az 1.756.800 forint bruttó értékű számlát a Bogát-Metál Kft. általános forgalmi adó visszaigénylés céljára használta fel.” A büntetőügyben a szakértő szerint 1039 darab hamis számla után több mint 248 millió forintot igényelt vissza a Bogát-Metál Kft. és a vele egy telephelyen működő, általa ugyanazokat az embereket alkalmazó Bogát-Ferr Kft. Ám a nyomozás során már egyetlen hatóság sem vetette fel a hamis számlák után áfát visszaigénylő cégek - a VPOP munkatársa által pontosan leírt - büntetőjogi felelősségét.
(…) Ha úgy tetszik, a cég ebben a dologban nem partner volt, hanem kapott egy árut, amit olyan számlával adtak el neki, amelyről később, hat, vagy nem tudom, hány év múltával valaki azt mondta, hogy nincs rendben, mert az illetők valamit nem jól csináltak. A rendelkezésre álló adatok szerint ez sok minden lehetett, most így fogalmazok, mert meglehetősen homályos, hogy pontosan mi az, amit nem jól csináltak az illetők.
"Számlavezetési díj"A nyomozás megállapította: az adócsalás miatt elítéltek a nevükre kiállított számlákon szereplő összeget nem kapták meg, csak 10-30 ezer forintos jutalékot az aláírásért, nem készítettek adóbevallást, és nem fizették be a számlán szereplő áfát. Tevékenységük kizárólag a számla aláírására, illetve többnyire csupán lepecsételésére korlátozódott, ugyanis többen írni is alig tudtak, és soha nem töltöttek ki számlát, azokat valakik megírták helyettük.
Valószínűleg igaz ez a mondat is, nem tudom, mert nem a bírósági végzésből származik, nevezetesen, hogy be nem vallott és meg nem fizetett. Elképzelhető, hogy volt közöttük olyan, nem tudom, aki adott esetben nem csinált bevallást, és ezért nem fizetett. Én nem tudom megítélni, mert nem ellenünk folyt az eljárás. Az illető személyeket lehet erről megkérdezni, ők bizonyosan tudják.
Végh Tibor (MSZP): Azt gondolom, hagyjuk abba ezt. Ne azért hagyjuk abba, mert ez bárkinek is kényelmetlen lenne, én érzem magam kényelmetlenül, mert nem egyforma információkkal, nem egy kottából, nem ugyanabból az anyagból készülhettünk, vagy készülünk fel erre. Annak meg aztán végképp semmi értelme nincs, hogy azt feszegessük, hogy valaki 13 évvel ezelőtt mit csinált. (…) Ez egy nagy butaság. Becsüljük már meg annyira magunkat, ha költségvetési bizottság vagyunk, akkor a költségvetéssel foglalkozzunk.
Varga Mihály elnök (Fidesz): Képviselő úr, valóban, mintha első ciklusos képviselő lenne, ezért engedje meg, hogy emlékeztessem arra, hogy a Házszabály 68. § (1) és (2) bekezdése világosan rendelkezik arról, hogy milyen meghallgatást tarthat a bizottság. Ennek az ügykörében a (3) bekezdés alapján kezdeményezte a bizottság ezt a meghallgatást. Bármilyen tárgyban lehet ilyet kezdeményezni. Azt gondolom, hogy a feketegazdaság elleni küzdelem részeként ez a meghallgatás betöltheti a funkcióját, még akkor is, ha itt nevesített alanya van a pénzügyminiszter úr személyében.
Dancsó József (Fidesz): Tisztelt pénzügyminiszter úr! Ön azt mondta, hogy ebben a cégben ügyvezetőként dolgozott, illetve a cégbírósági iratok is ezt mutatják, és az ön feladata a hitelszerzés, a bankügyekkel való foglalkozás volt. (…) Ha ön ezekért felelt a cégben, akkor önnek, ha hitelt kívánt szerezni, nyilván üzleti tervet kellett benyújtani a pénzintézethez, amiben részletesen be kell mutatni a pénzintézet felé azt, hogy milyen tevékenységgel foglalkozik a cég, milyen értékesítési piacai vannak, milyen perspektíva előtt áll. (…) Önnek, mint ügyvezetőnek, aki ilyen dokumentumokat készített, mindenki másnál jobban rá kellett látnia a cég tevékenységére, hiszen másképp nem tudott volna olyan hitelpályázatokat benyújtani, amelyeket elfogadott volna a pénzintézet, hiszen ön azt mondta, hogy aláírt hitelszerződéseket.
Veres János: A cég termékfelvásárlást végzett, azt átdolgozta, és azután értékesítette. A hitelszerződések alapjául szolgáló üzleti tervek elkészítéséhez természetesen azon munkatársaknak a véleményét, illetve ismereteit használtam fel, akik az üzleti folyamatot, a felvásárlás és értékesítés folyamatát végezték, ezért az ő számaik, az ő ismereteik alapján kerültek kitöltésre az üzleti tervnek ezek a momentumai, ezeknek a táblázatai, oszlopai. Ilyen értelemben továbbra is azt mondom, hogy az együttműködés részeként az én feladatom ez volt, nem több. Ilyen módon készültek üzleti tervek, hitelpályázatok, és ilyen módon került annak idején megkötésre néhány hitelszerződés azért, hogy a növekvő finanszírozási igénye a cégnek folyamatosan biztosítható legyen.
Molnár Albert (MSZP): Egy normális országban egy olyan minisztert, aki annyit tesz a szürkegazdaság ellen, mint Veres János, annak meg szokták köszönni ezt, mert a saját bőrömön tapasztaltam és a Veres Jánosnak írt levelek, fenyegetések miatt, hogy mi az, amikor egy pénzügyminiszter nekiáll rendet csinálni egy gazdaságban. (…) Amikor a munkacsoporton belül arról tárgyaltunk, hogy a miniszter urat meghallgassuk, azt mondtam, hogy erre nincs szükség, és kizárólag azért változtattam meg a véleményem, mert miniszter úr személyesen azt mondta, hogy szembe akar nézni azokkal a kérdésekkel, amik felé megjelennek. Nagyon gyenge lehet az érvanyag a miniszter úrral szemben, ha ilyen erőltetett 15 éves ügyet kell elővenni. (…)
Tanulságok (Oldaltörés)
Domokos László (Fidesz): Miniszter úr, Kabai Károlyt miért ítélték el?
Kabai ítéleteKabai Károlyt 2007. szeptember 20-án jogerősen azért ítélték el 3 év 6 hónap letöltendő szabadságvesztésre, mert ismeretlen forrásból beszerzett színesfémet hamis számlákkal fedett le, és azok alapján igényelt vissza nagy értékű áfát. (Tételesen: 3 rendbeli, az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás, 3 rendbeli, adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás, 1 rendbeli csalás és 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségét állapította meg a bíróság.)
Szerintem ezt azért nem ártana tisztáznunk, mert mintha ez a helyzet nem lenne eléggé egyértelmű. Mikor volt a bíróság jogerős döntése? Mert arról volt szó, hogy tíz év telt el. (…) Ami bennem még felmerült, hogy az ön által érintett cégnek volt-e nyeresége? Ez egy eredményes vállalkozás volt? Ott ön valamilyen módon fizetést, vagy osztalékot vett fel? (…)
Veres János: A képviselő úr első kérdése arra vonatkozott, hogy Kabai Károlyt mi miatt ítélték el, akkor azt kell mondanom, hogy nem ismerem az ügy részleteit. (…) Fizetést a cégtől nem kaptam, osztalékfizetésre nem került sor, a cég szolidan nyereséges volt, de nagyon alacsony rátával a forgalomhoz képest. Ha visszaemlékeznek, abban az időszakban viszonylag magas bankkamatok voltak Magyarországon, és miután döntően bankhitelből finanszírozta a cég a tevékenységét, ezért igen magas volt a kamatköltség, amit abban az időszakban kifizettünk, ezért meglehetősen szolid volt a cég nyeresége. A cég nyereségéből egyébként bizonyos gépi fejlesztésekre került sor, osztalékfizetésre viszont emlékeim szerint egyetlen egy évben sem került sor.
Hargitai János: (…) Már harmadszor kérdezem, miniszter úr. Állítólag ön mondta, hogy 55 millió forint visszakerült az államkasszába. Ezt a kijelentést ön Nyíregyházán tette. (…) Vagy az egész kacsa, és ön nem mondott ilyet Nyíregyházán, mert itt azt állítják, hogy Nyíregyházán ön tett egy ilyen kijelentést.
Veres János: Nyíregyházán ilyen kijelentést nem tettem. Ilyen értelemben az ön előtt lévő idézet pontatlan. A kijelentésem pusztán csak arra vonatkozhatott, ha vonatkozott kijelentés, hogy e tekintetben a cégtől nem volt állami követelés. Még egyszer elmondom, nem a cég követett el szabálytalanságot, hanem a cég beszállítói. Ilyen értelemben a cégnek nem kellett visszafizetnie 55 millió forintot, a cégnek normál elszámolása volt az APEH-hel, amit abban el kellett számolni, azt számolta el és fizette a cég. (…) Hangsúlyozom, a céghez az eljárás iratait sem küldték meg, mert a cégnek nem volt sem gyanúsítottja, sem más szereplője ebben az ügyben. (…) A cég ezt az összeget nyilván a termékfelvásárlás részeként megfizette azoknak, akik számára a terméket értékesítették.
Mádi László (Fidesz): Tisztelt miniszter úr! Ha jól értem, altruista magatartás volt, ami a '90-es évek elején ügyvezetőként jellemezte, mert sem jövedelemre nem tett szert, sem osztalékot nem vett ki, sem pedig árfolyamnyeresége nem képződött az üzletrészének eladásából.
Veres János: Képviselő úr, ha az a kérdése, hogy ha nem volt belőle sem jövedelem, sem haszon, akkor miért csináltam, akkor az a válaszom erre, hogy az embernek van néha olyan vállalkozása, amely nem biztos, hogy kellő jövedelmet tud hozni ahhoz képest, mint ahogy azt gondolja az induláskor. Nem volt veszteséges a vállalkozás, csak nem hozott olyan nyereséget, mint amire annak idején gondoltunk, amikor elindítottuk.
Kovács Tibor (MSZP): (…) Nekem az az érzésem, hogy önöket nagyon lyukra futtatták azok, akikről a miniszter úr beszélt. Önök azt gondolták, hogy egy ilyen újságcikkel, amiről nem lehet tudni, hogy milyen megfontolásból született, be tudják sározni a kormánynak azt a pénzügyminiszterét, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy valóban fehéredjen a gazdaság, és valóban, ennél is jobb eredményeket tudjon felmutatni az APEH is, a Pénzügyminisztérium is, 280 milliárd forint összességében a feltárt adóhiány, tisztelt képviselőtársaim, ez nyilvánvalóan súlyos érdekeket sért.
Varga Mihály elnök: (…) Azt gondolom, hogy aki közügyekkel, közpénzekkel foglalkozik, annak fokozott felelősséggel kell eljárni minden tekintetben. Miniszter úr nagyon jól tudja, hogy ezek a vagyonvizsgálatok hogyan zajlanak az APEH-nál. Nagyon jól ismer olyan eseteket, gondolom, amelyeknél vállalkozókat vádolnak meg áfa-visszaéléssel, és a vállalkozón van a bizonyítási kényszer, hogy ilyen nem történt. Tehát amikor elvárjuk, hogy az átlagember, az átlagvállalkozó lehetőség szerint törvényesen és tisztességesen működjön, és a gyanú árnyéka se vetüljön rá, hiszen az APEH ezekből a feltételezésekből indul ki, akkor szerintem joggal lehet elvárni, hogy az APEH munkáját irányító és azért politikai értelemben felelős miniszter is minden tekintetben tiszta legyen.
A kezdeményezők nevében annyit hadd mondjak el, hogy ez a meghallgatás mindenképpen tanulsággal járt számunkra. Hiszen itt a több mint egy órás meghallgatás után azt mondhatjuk, hogy van egy cég, amelynek egy korábbi főkönyvelő volt az ügyvezetője, de nem főkönyvelt, van egy cég, amelynek volt egy ügyvezetője, de egyébként ez az ügyvezető nem rendelkezett információkkal a cég más tevékenységét illetően, és ennek a cégnek volt egy tulajdonosa, aki nem várt el nyereséget, hozamot, vagy osztalékot a cég működésétől. Ön, miniszter úr, minket nem győzött meg, hogy létezik ilyen személy. Szívesen hiszünk nemcsak annak, amit látunk, vagy tapasztalunk, hanem annak is, ami ennek ellentmond, de azért engedje meg, hogy az emberben a kétkedés megmaradjon.
Veres János: (…) Én olyat nem mondtam, hogy nem vártam el nyereséget a cégtől. Épp az ellenkezőjét mondtam. Azt mondtam, hogy nem hozta meg azt a hozamot a cég, amit annak idején, az indításkor gondoltunk, vagy vártunk. Azt gondolom, ez alapvető különbség ahhoz képest, amit az imént elnök úr mondott. A másik megjegyzésem (…), hogy az összefoglaló, amit elnök úr mondott, finoman fogalmazva enyhén barátságtalan, vagy legalábbis nem gondolom, hogy a tényekkel nagyban összefüggésben lenne, hiszen az összes feltett kérdésükre válaszoltam. Ha elnök úrban még ezek után olyan kérdés maradt nyitva, amelyet föl akar tenni, akkor tegye fel, de ne tegyen olyan összefoglalót ezt követően, ami csak arra jó, hogy továbbra is fenntartsa a bizonytalanságot. (…)
Varga Mihály elnök: Két malomban őrlünk miniszter úr, mert egy dolog az, hogy ön kérdésekre mond valamit, válaszol, más kérdés az, hogy a válasz mennyire volt elfogadható. Régóta vagyok parlamenti képviselő, miniszter úr, minden interpellációra hangzik el válasz, de más kérdés, hogy a válasz kielégíti-e a kérdezőt. Tehát ne állítsa azt, hogy itt mindenki megnyugodott abban, hogy ön ebben az ügyben teljesen ártatlan, és a lehető legjobb módon járt el. Vannak olyan kételyeink, amelyekre még mindig nem kaptunk választ, miniszter úr, és ezt a jogunkat ne vitassa el, arra kérem. | https://hvg.hu/itthon/20071109_veres_afacsalas_parlament | https://web.archive.org/web/20071109234932/http://hvg.hu/itthon/20071109_veres_afacsalas_parlament.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jegyzokonyv-labjegyzetekkel-hogyan-vedekezett-veres-miniszter-a-meghallgatason | HVG | hungarian-news | 2007-11-09 00:00:00 | [
"Kabai Károly",
"Veres János"
] | [
"Bogát-Ferr Kft."
] | [
"Nyírbogát"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
3,564 | Gigantikus összeget költött korrupcióra a Siemens | A Siemens elnöke bejelentette, hogy az eddigi vizsgálatok szerint feltehetően 1 milliárd 300 millió eurót fordítottak a cégnél megvesztegetésre. | Az elmúlt negyedév adatainak ismertetésekor a Siemens elnöke, Peter Löscher megerősítette, hogy a cég belső vizsgálatának kimutatása alapján 1 milliárd 300 millió eurót (jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 325 milliárd forintot) költöttek feltehetően megvesztegetési célokra.
Korábban csak a távközlési ágazatban fizetett csúszópénzek összegét hozták nyilvánosságra, de Peter Löscher leszögezte: maradéktalanul feltárják a korrupció valamennyi részletét.
A cégvezető elmondta azt is, hogy eddig 470 alkalmazott ügyében indult eljárás, de valószínűleg csak negyedük hozható kapcsolatba a megvesztegetési botránnyal.
A cég elnöke amnesztiát ígért azoknak a korrupcióban érintett dolgozóknak, akik január végéig önként jelentkeznek a Siemens belső vizsgálatát irányító testületnél.
A müncheni bíróság eddig 201 millió euró (mintegy 50 milliárd forint) büntetést szabott ki a Siemensre a cég távközlési részlegénél leleplezett törvénytelenségek miatt.
Amerikai aggályok
Peter Löscher rövidesen az Egyesült Államokba utazik, hogy az amerikai tőzsdefelügyeletnél is jelentést tegyen a Siemens belső vizsgálatának eredményéről és megpróbálja kivédeni a németországinál jóval magasabb büntetést.
Jól értesült források szerint az amerikai tőzsdefelügyelet több milliárd dollár büntetést is kiszabhat a konszern ellen, amely alig néhány éve forgalmazza részvényeit az Egyesült Államok börzéin.
A korrupciós botrány azonban nemcsak a Siemens németországi részlegét érinti, hanem kínai, indonéziai, oroszországi, izraeli, norvégiai és magyarországi leányvállalatai ellen is folyik a nyomozás.
Ennek ellenére Peter Löscher a múlt negyedévi adatok közlésekor elmondta, hogy a Siemens a múlt nyáron 21 százalékkal növelte termelését és bevétele kétmilliárd euróval haladta meg a második negyedév szintjét.
Hanganyag: Vincze András
Kezdőlap Gazdaság Gigantikus összeget költött korrupcióra a Siemens | https://infostart.hu/gazdasag/2007/11/09/gigantikus-osszeget-koltott-korrupciora-a-siemens-160536 | https://web.archive.org/web/20240126165216/https://infostart.hu/gazdasag/2007/11/09/gigantikus-osszeget-koltott-korrupciora-a-siemens-160536 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/gigantikus-osszeget-koltott-korrupciora-a-siemens | Infostart (Inforádió) | eu-news | 2007-11-09 00:00:00 | [] | [
"Siemens AG"
] | [
"Németország"
] | [] | [] |
3,565 | Bővül a kör - Már kilenc gyanúsítottja van a Zuschlag-ügynek | Újabb személyt, egy kiskunhalasi ügyvédet hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség a Zuschlag János volt MSZP-s országgyűlési képviselő és eddig hét társa ellen folyamatban lévő ügyben - erősítette meg Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese. | Szabó Ferenc a Magyar Nemzetben megjelent hír kapcsán - a lap Szente Zsoltot nevezi meg az újabb gyanúsítottként - csak annyit mondott, hogy már kilenc gyanúsítottja van az ügynek.
FejleményekHázkutatást tartottak több zuglói szocialista városatyánál a Kecskeméti Városi Ügyészség munkatársai, a Zuschlag-ügyhöz kapcsolódóan. A részletekért kattintson ide.
A főügyész-helyettes megerősítette, hogy a fővárosban több helyen tartottak házkutatást az elmúlt napokban, de további információkkal nem szolgált, így más médiumok értesüléseit sem kommentálta.
Szabó Ferenc elmondta, hogy Zuschlag János folytatólagos kihallgatását már több alkalommal kezdeményezték az ügyészségen, de eddig nem tett vallomást.
A megyei főügyész-helyettes korábban már közölte, hogy a bizonyítási eljárás elhúzódása miatt a november 17-én lejáró határidő meghosszabbítását kezdeményezték. A nyomozás határidejének meghosszabbítását, mivel már két éve tart a nyomozás, a Legfőbb Ügyészségre kellett előterjeszteni. A megyei főügyész-helyettes arról nem nyilatkozott, hogy a gyanúsítottak közül tett-e valaki vallomást.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára a Szegedi Városi Bíróság szeptember 21-én helyezte harminc napra előzetes letartóztatásba Zuschlag Jánost. Az MSZP volt országgyűlési képviselőjét, a kiskunhalasi szervezet korábbi elnökét, az MSZP megyei szervezetének volt ügyvezető elnökét - társaival együtt - a megyei főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítja társadalmi szervezetek által szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban.
A Szegedi Városi Bíróság október 19-én, az ügyészségi indítvánnyal egyező végzésével Zuschlag János gyanúsított előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb három hónapra, 2008. január 21-ig meghosszabbította.
Az ügy két további gyanúsítottja, Lados István - Zuschlag János személyi titkára - és Katus Ferenc is előzetes letartóztatásban van.
A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, amelynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok több mint 60 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű használatával" nem tudnak elszámolni. | http://hvg.hu/itthon/20071108_zuschlag_ugy_gyanusitottak.aspx?s=24h | https://web.archive.org/web/20231111063912/https://hvg.hu/itthon/20071108_zuschlag_ugy_gyanusitottak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bovul-a-kor-mar-kilenc-gyanusitottja-van-a-zuschlag-ugynek | HVG | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [
"Szente Zsolt (ügyvéd)"
] | [] | [] | [] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,566 | Zuschlag-ügy: a sztárügyvéd mindent elmondott az ügyészségen! | Sztárügyvéd is gyanúsított a Zuschlag-szagában. A közismert kiskunhalasi Sz. Zsoltot a STOP értesülése szerint hétfőn gyanúsították meg a Bács-Kiskun megyei, ügyészek és több mint nyolc órán át beszélt. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=223695 | https://web.archive.org/web/20081007155910/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=223695 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-ugy-a-sztarugyved-mindent-elmondott-az-ugyeszsegen | stop.hu | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [
"Szente Zsolt (ügyvéd)"
] | [] | [
"Kiskunhalas"
] | [
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
|
3,567 | Zuschlag-ügy: elismerte az OKM a házkutatást | Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleményében erősítette meg, hogy szerdán házkutatást tartottak a minisztériumban. | Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) megerősíti azt a lapértesülést, amely szerint az ügyészség egy folyamatban lévő büntetőeljárás keretében 2007. november 7-én iratokat foglalt le a tárca egyik hivatalos helyiségében – olvasható a tárca hivatalos közleményében. Kemecsei Árpád ugyanis 2005. január 1-től alkalmazta az Oktatási Minisztérium közoktatási szakértőként. 2007. november 1-jei hatállyal ő kezdeményezte szerződése felbontását.
Ugyanakkor a közleményükben nem nevezték meg egyértelműen azt a büntető eljárást, amelynek keretén belül házkutatást tartottak.
Kemecsei Árpád neve azért merült fel a Zuschlag-ügy kapcsán, mivel a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnökeként állítólag Komlódi Gáborral, a zuglói MSZP volt önkormányzati frakcióvezetőjével több Zuschlag-féle szervezet támogatásához ajánlást kért kerületi szocialista országgyűlési képviselőktől. | https://24.hu/belfold/2007/11/08/zuschlag_ugy_elismerte_okm/ | https://web.archive.org/web/20080923135040/http://www.fn.hu/belfold/20071108/zuschlag_ugy_elismerte_okm/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-ugy-elismerte-az-okm-a-hazkutatast | fn.hu | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [
"Kemecsei Árpád",
"Komlódi Gábor (MSZP)"
] | [
"MSZP",
"Oktatási Minisztérium (OM)",
"Zuglói Vagyonkezelő Rt."
] | [] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,568 | Nem kell Kókának az olcsóbb M6-os? | úlyos fenyegetésnek érzik az Uvatervnél azt a reakciót, amivel az állami autópálya-építő fogadta az általuk készített terveket. | Ez badarság, teljességgel légből kapott magyarázkodás – mondja Kovácsházy Frigyes, az Uvaterv műszaki vezérigazgató-helyettese az M6-os alternatív nyomvonalának tervei fölött hajladozva, miközben arról beszélünk, jó, hogy alagutak nélkül olcsóbb lenne az autópálya, de akkor biztosan nem készülne el 2010-re, hiszen új koncessziós tendert kellene kiírni a kivitelezőre.
Kovácsházy arra emlékeztet, hogy az M6-os Dunaújváros-Szekszárd szakaszára sem írtak még ki tendert, márpedig ha a GKM azzal ráér, akkor a Szekszárd-Bóly-Pécs szakaszok is újrapályáztathatók lennének. Ráadásul az alagútépítés során számos váratlan akadályba ütközhetnek az építők, mondja az uvaterves szakember, emlékeztetve a négyes metró építésekor felmerült nehézségekre.
Spórolás vagy szerződésszegés?
Az Uvatervnél nem véletlenül mérgesek: a cég idén nyáron nyerte el a közbeszerzési eljárást, amelyen alternatív nyomvonalat kellett tervezni az M6-os Palotabozsok-Véménd térségében vezető szakaszára, ám a terveiket nem fogadták el, sőt szerződésszegéssel vádolják őket. Az eredeti tervek szerint itt létesülnének alagutak, és köztük több völgyhíd is. A beruházás ezekkel a műtárgyakkal a tavasszal kiírt koncessziós tender alapján 266 milliárd forintba kerül az államnak, ebből 200 milliárd lesz az építés költsége.
Ebből a 200 milliárdból több mint 30 milliárd forintot meg lehetne spórolni, állítja Kovácsházy az általuk készített tervekre hivatkozva. A Mecsek keleti lankáin bevágásokat csinálnának, az itt kitermelt földet a völgyekbe töltenék, így "simítanák ki" a sztráda alapját; szaknyelven ezt tömegkiegyenlítésnek nevezik. A legszélesebb ponton sem érné el a legnagyobb bevágás szélessége a száz métert, mondta Kovácsházy arról, hogy az eredeti terveket készítő Unitef szakemberei 100-150 méter széles bevágásokról beszéltek. Az állami autópálya-beruházó, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt., mint azt Reményik Kálmán elnök-vezérigazgató lapunknak hétfőn elmondta, egyebek mellett emiatt kifogásolta a terveket.
A NIF-nek nem tetszett, hogy a sztráda egy részén 4 helyett 4,5 százalék lenne az emelkedés, és hogy 24 méteres völgyet is földdel töltenének fel, ahelyett, hogy ott híd épülne. Reményik Kálmán korábban arról is beszélt, hogy az új tervek miatt nem lenne kész 2010-re az autópálya. Az állami sztrádacég ezért levelet küldött az Uvatervnek, amelyben közölték, hogy a benyújtott tervdokumentáció nem elfogadható, a tervezőcég szerződésszegést követett el, és akár a közbeszerzési eljárásokból is kizárhatják.
Elképesztő fenyegetés
"Nagyon súlyos, egészen elképesztő fenyegetés, mi ezt a leghatározottabban visszautasítjuk" – reagált Kovácsházy a levélre. Az Uvaterv illetékese szerint a NIF gyakorlatilag csak formai kifogásokat emelt a tervük ellen, és nem foglalkozik azzal, hogy ez a változat megvalósítható és olcsóbb. Márpedig Kovácsházy szerint megvalósítható és olcsóbb – vagy meg lehet spórolni vele több mint 30 milliárdot, vagy ebből a pénzből el lehet vinni az M60-ast az 58-as főúti csomópont helyett a 6-os főútig, és így elkerülhető lenne a forgalom bevezetése Pécs belvárosába.
Az Uvatervnél elfogadhatatlannak tartják a tervek benyújtása után felmerült kifogásokat. Olyan dokumentumokat hiányolnak – például a földmunkák konszolidációs időszakáról szóló számításokat –, amelyek benne vannak a terv anyagában, mondja Kovácsházy, hozzátéve: mindössze egy 150 méteres szakaszon számoltak 24 méteres, de 20 méteresre csökkenthető töltéssel, ezt a NIF az előzetes egyeztetések során szintén nem kifogásolta.
Utólagos kifogások
Azt sem értik, mi a baja a NIF-nek azzal, hogy egy 770 méteres szakaszon a mostanival megegyező nyomvonalon vezetnék az autópályát, emellett úgy érzik, az állami cég olyan munkákat is számon kér, amelyek nem a tervező feladatai (ilyen az örökségvédelmi tanulmány), vagy amelyek szerintük épp a NIF mulasztása miatt nem készültek el. Utóbbira példaként említette, hogy a NIF-nek kellett volna befizetnie a zöldhatósághoz azt az 1,25 milliós igazgatási szolgáltatási díjat, amely miatt a környezetvédelmi állásfoglalás késik.
"Arról, hogy 900 méteren 4 helyett 4,5 százalékos emelkedő lenne az autópályán, egy szeptember 24-i egyeztetésen tájékoztattuk a minisztériumot, a szaktárca illetékese nem emelt ezzel szemben kifogást" - mondja Kovácsházy. Ráadásul a birtokában lévő szabványtervezet szerint jövőre már 5 százalék lesz a megengedett emelkedés a gyorsforgalmi utakon. Ezen a 900 méteren az emelkedő ellenére is 110 kilométer/órás sebességgel lehetne közlekedni, míg a mostani tervben lévő alagutakat 90 km/órás sebességgel tervezték.
Sok műtárgy legyen
Az Index információi szerint már tavaly szeptember óta voltak a mérnökök és az építőipari szakemberek körében olyan vélemények, hogy pazarló, műszakilag sem túl jó megoldás az M6-os alagutas-viaduktos nyomvonala. Minisztériumi forrásokból úgy tudjuk, a kivitelezésre tavasszal kiírt tendert is komoly viták előzték meg a GKM-ben, de végül győzött az alagutas változat, és a koncessziós tenderben előírás is volt az alagutas tapasztalattal rendelkező konzorciumi tag szerepeltetése.
Azzal Kovácsházy is egyetért, hogy nem kellett volna megkötni a kivitelezői tenderben az alagutas referenciát. Azt ugyanakkor nem akarta kommentálni, hogy ez a megkötés azt a célt szolgálta, hogy valakinek odaadhassák ezt a tendert. Az ügyet ismerők közül ugyanis ma már mind többen állítják ezt, főleg annak fényében, hogy az alternatív nyomvonal tervét elvetették. Mások szerint az is fontos volt, hogy a koncessziós tender győztese minél több műtárgyat építhessen. Az ugyanis olyan egyedi darab, amelynek költségei nehezen kalkulálhatók. Gyorsforgalmi utakon alagutakra például nincs is hazai referencia, és így ár sem.
A minisztérium hallgat
Az M6-os körül kialakult helyzetről szerettük volna megtudni a tavaly az autópálya-építések költségeinek lefaragását meghirdető Kóka János vezette gazdasági és közlekedési tárca álláspontját. A miniszter szóvivője azt kérte, küldjük el kérdéseinket írásban, ezekre több napon át hiába vártunk választ.
Így nem tudtuk meg, valós-e még az a kormányzati szándék, hogy olcsóbban épüljön autópálya, és ha igen, miért utasították el formai okok miatt az ezt lehetővé tévő tervet. Azt sem tudtuk meg, valóban nem volt-e kifogás a 4,5 százalék ellen az előzetes egyeztetéseken, és mitől változott meg mostanra ez a vélemény. Azt sem tudtuk meg, mikor jelenik meg az M6-os Dunaújváros-Szekszárd szakaszára a tender, és a tárca várakozásai szerint a másik két szakaszhoz képest meglévő féléves csúszás ellenére az is elkészülhet-e 2010-re.
Arról, hogy ki építheti és üzemeltetheti majd a ppp-s beruházásban megvalósuló M6-ost, a menetrend szerint november 12-én dönt a parlament. A minisztérium a 266 milliárdos ajánlatot benyújtó Strabagot javasolta győztesnek. Az ügy azonban teljesen ezzel a határozattal sem fog lezárulni, legalábbis abból a szempontból nem, hogy tudomásunk szerint a műszaki egyetemen már elkezdődött egy vizsgálat arról, a bevágásos vagy az alagutas sztrádaépítés jelenti-e a jobb megoldást. | https://index.hu/gazdasag/magyar/m6al071109/ | https://web.archive.org/web/20071113012737/https://index.hu/gazdasag/magyar/m6al071109/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-kell-kokanak-az-olcsobb-m6-os | Index | hungarian-news | 2007-11-12 00:00:00 | [] | [
"Gazdasági Minisztérium",
"Strabag"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"autópálya"
] | [
"M6 alagutak"
] |
3,569 | Lemond Wekler Ferenc | Fenyegetések miatt lemond a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöki tisztéről és tagságáról Wekler Ferenc - közölte a szabad demokrata politikus vasárnap. | "A családomat és engem olyan fenyegetések értek az elmúlt időszakban, amelyek elgondolkodtattak. Végül arra jutottam, hogy lemondásommal szeretteimet és magamat is mentesíthetem ezek alól" - indokolta döntését Wekler Ferenc. Elhatározását hétfőn közli az őt a testületbe delegált környezetvédelmi minisztérium vezetőjével, Fodor Gáborral.
A politikus, aki 2006 november óta töltötte be a DDRFT elnöki tisztét, megjegyezte azt is, hogy alaptalannak tartja az egyes hírforrásokban őt ért, pályázatokkal kapcsolatos támadásokat. Szerinte minden vele vagy családjával összefüggésbe hozott ügyben törvényesen járt el.
Az egykori országgyűlési képviselő korábban több pályázat kapcsán is a sajtó érdeklődésének középpontjába került. Családi vállalkozása 2004-ben 270 millió forint állami támogatást kapott szőlőtelepítésre, tavaly márciusban pedig 23 milliót mobil szennyvíztisztító kifejlesztésére és legyártására. Mindezekkel szemben jogi kifogás nem merült fel.
Az Index szombaton írta meg, hogy Wekler Ferenc távozhat posztjáról, mert az SZDSZ-ben vállalhatatlannak tartják tevékenységét. Tavaly márciusban Wekler családi vállalkozása 23 millió forintot kapott a DDRFT döntése alapján, hogy fejlesszenek ki egy mobil szennyvíztisztítót és gyártsák is le a Balaton-parti települések számára. Wekler az eset után azt nyilatkozta, hogy nem tartja kifogásolhatónak, hogy családja részesült a támogatásokban annak a testületnek a döntése alapján, melynek ő is tagja volt. Az elnöki posztot pedig csak novembertől töltötte be.
Az utódjáról sok hír kering, de az Index úgy tudja, Bretter Zoltán, az SZDSZ pécsi elnöke is esélyes a posztra. | https://index.hu/belfold/wekler071111/ | https://web.archive.org/web/20201021164542/https://index.hu/belfold/wekler071111/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lemond-wekler-ferenc | Index | hungarian-news | 2007-11-11 00:00:00 | [
"Wekler Ferenc"
] | [
"Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"szőlő - borászat",
"közmű",
"támogatás"
] | [] |
3,570 | Rezeg a léc Wekler alatt | Eltávolítják Wekler Ferencet a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) elnöki posztjáról, mert az SZDSZ vállalhatatlannak tartja tevékenységét. | Távozhat a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) éléről Wekler Ferenc, az SZDSZ Baranya megyei elnöke, Mecseknádasd polgármestere. Információink szerint a DDRFT elnökét, aki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium delegáltjaként vesz részt a tanács munkájában azért távolítják el, mert a pártban vállalhatatlannak tartják tevékenységét. A DDRFT hivatott dönteni az EU-ból érkező források megfelelő, területi alapon történő felosztásáról a régió fejlesztési koncepciója alapján.
Tavaly márciusban Wekler családi vállalkozása 23 millió forintot kapott a DDRFT döntése alapján, hogy fejlesszenek ki egy mobil szennyvíztisztítót és gyártsák is le a Balaton-parti települések számára. Wekler az eset után úgy nyilatkozott, nem tartja kifogásolhatónak, hogy családja részesült támogatásban annak a testületnek a döntése alapján, melynek ő is tagja volt - az elnöki posztra csak tavaly novemberben került.
Baranya megyében még mindig erős
Wekler Ferenc 2004-ben azután mondott le a parlament alelnöki tisztségéről, hogy kiderült, családi vállalkozása 270 millió forint állami támogatást kapott szőlőtelepítésre. SZDSZ-en belüli pozíciói 2005-ben tovább gyengültek, több mint 13 év után kiesett a párt legfőbb döntéshozói testületéből, az ügyvivői testületből. Forrásaink szerint ugyan Wekler már nem tekinthető kiskirálynak Baranya megyében és a Dél-Dunántúl régióban, de a megyén belül még mindig rendkívül erőskezű vezetőnek számít.
”Senki nem tájékoztatott engem erről, ha bármi történik az üggyel kapcsolatban, a nyilvánosság elé állok” - mondta el kérdésünkre Wekler Ferenc. Úgy tudjuk, a párton belül el akarják érni, hogy Wekler magától mondjon le, de ha nem teszi meg, visszahívják posztjáról.
Bretter Zoltán került szóba
Az utódlásról sokféle hír kering, több forrásunk szerint Bretter Zoltán, az SZDSZ pécsi elnökének neve érdemben került szóba. „Ezek meg nem erősített hírek, a kérdésben még nem született döntés. Ennél többet egyelőre nem szeretnék mondani” – reagált felvetésünkre Bretter Zoltán.
Az azonban nem egyértelmű, hogy tényleg van-e esélye a DDRFT elnöki székébe kerülni, hiszen a pozícióra a kinevezés joga Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter kezében van, Bretter pedig Kóka hű emberének számít. Volt olyan forrásunk is, aki úgy vélekedett, hogy ettől még Fodor rábólinthat, hiszen nincs túl sok választási lehetősége, ha egy valóban egy helyi erős embert akar elnöknek.
Úgy tudjuk, felmerült az is, hogy a DDRFT élére az MSZP delegálja az elnököt, ha a liberálisok nem találnak megfelelően erős SZDSZ-es utód helyben, ez azonban azt jelentené, hogy egy másik régióban kéne leváltaniuk egy szocialista elnököt egy SZDSZ-es ember javára. Egy ilyen csere viszont számos konfliktust generálna, amit az MSZP viszont nem feltétlenül vállalna be.
Még nincs végleg lejátszva
A váltás menete, így a dátum és az utódlás információink szerint még nincs végleg lejátszva, de mivel Fodor Gáborra nagy nyomás nehezedik párton belül – annak ellenére, hogy a helyzetet a miniszterséggel együtt csak örökölte -, hogy távolítsa el a posztról Weklert, várhatóan hamarosan megszületik a döntés. Egyesek szerint egy Weklerrel kötendő háttéralku hátráltatja a megegyezést, melynek tétje, hogy milyen pozíciót kapna az elnökségért cserébe a mecseknádasdi polgármester.
A Dél-Dunántúl régióban egyébként több változás is történt az utóbbi hónapokban, nyáron távozott a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, Miszler Miklós, akinek felajánlották, hogy közös megegyezéssel távozhat a posztról, amit Miszler el is fogadott. Addigra jó ideje köztudott volt már, hogy Wekler és Miszler között éles ellentétek feszülnek.
Ősszel lemondott DDRFT-tagságáról Szabó Lóránd, Dombóvár szocialista polgármestere, a pénzügyminiszter delegáltja is, akinek a pletykák szerint a Miszler-ügy miatt voltak súrlódásai Weklerrel. Szabó Lóránd azonban nem indokolta meg távozását. | https://index.hu/belfold/wklr1109/ | https://web.archive.org/web/20201021164542/http://index.hu/belfold/wklr1109/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rezeg-a-lec-wekler-alatt | Index | hungarian-news | 2007-11-10 00:00:00 | [
"Wekler Ferenc"
] | [
"Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács"
] | [
"Mecseknádasd"
] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"szőlő - borászat",
"közmű",
"támogatás"
] | [] |
3,571 | Orbán: teljesen megalapozott volt a Gripen-szerződés | Az Orbán-kormány minden szempontból megalapozott döntést hozott a Gripen-szerződés megkötésekor – jelentette ki Orbán Viktor a Fidesz elnöke. | Orbán Viktor szerint kormánya minden szempontból megalapozott döntést hozott a Gripen-szerződés ügyében. A Fidesz elnöke ezt pénteken mondta újságíróknak annak kapcsán, hogy elkészült a jelenlegi kormány Gripen-bizottságának jelentése. A volt miniszterelnök előrebocsátotta, hogy még nem olvasta a jelentést, ugyanakkor kijelentette, hogy az Orbán-kormány döntése minden szempontból megalapozott volt, szakmailag, katonapolitikailag és gazdaságilag egyaránt.
Az ország számára a legjobb gazdasági konstrukciót választottuk ki, amelynek kidolgozásában részt vett a honvédelmi és a gazdasági tárca mellett a Miniszterelnök Hivatal is – tette hozzá Orbán Viktor. Mint mondta, azt lehet tudni, hogy a svédek a Gripen-beszerzéssel kapcsolatban vizsgálatot indítottak korrupciós ügyben, ami a feltételezések szerint eléri Magyarországot is, ez azonban már 2003-ról szól, amikor az Orbán-kormány által kötött szerződést valamilyen rejtélyes okból az akkor hivatalba lépett szocialisták módosították. A Fidesz elnöke megjegyezte: sajnálja, hogy a most elkészült jelentés, az eddig napvilágot hírek szerint, erre a kérdésre nem tér ki.
Vadai Ágnes a honvédelmi minisztérium politikai államtitkára pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón közölte: az elkészült Gripen-jelentés egyebek mellett megállapította, hogy közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le a vadászgépek beszerzését 2001-ben, illetve a beszerzés ellentétes volt egy Országgyűlési határozattal is, amely ezt a lépést 2003 után tervezte.
Vadai ugyanakkor megjegyezte: sem korrupciót, sem a politikai felelősség kérdését nem vizsgálták, mert ez majd a parlamenti vizsgálóbizottság feladata lesz (ennek a testületnek a felállítását a Fidesz és a KDNP kezdeményezte). Mint mondta: „én nem gondolom, hogy előrébb jutunk azzal, hogyha azokat a személyeket, akik az eredeti döntéshozatali folyamat politikai oldalán álltak, én most elmegyek, és feljelentem. Őszintén szólva azt gondolom, hogy ennek semmi értelme, még akkor is, ha a közbeszerzési eljárás teljes hiánya jellemezte ezt a folyamatot.”
A jelentés elkészültének körülményei arra mutatnak, hogy a kormánynak vannak takargatni valói a 2003-as szerződés módosítással kapcsolatosan – mondta Simicskó István budapesti sajtótájékoztatóján. Közölte: a módosítás duplájára emelte a költségeket, hiszen a 109 milliárdos eredeti szerződést emelte meg 210 milliárdra; szerinte a plusz tételekre semmi szükség nem volt. Úgy vélte, gazdasági, pénzügyi, katonai okok sem támasztották alá az akkori szocialista-szabad demokrata koalíció döntését a szerződés módosításáról.
A mai napig nem tudjuk, és a jelentésből sem derül ki, hogy mi volt a mozgatórugója a szerződés módosításának 2003-ban – mondta Simicskó István, majd hozzátette: talán a svéd ügyészség vizsgálata után ez is kiderül. A politikus szerint a "lázas igyekezettel" létrehozott bizottság, aminek az lett volna a feladata, hogy a polgári kormányt korrupciógyanús ügybe keverje, látványos kudarcot vallott. Simicskó István a jelentéssel kapcsolatban közölte: az anyag kellően elfogult, amit – a politikus szerint – mutat az is, hogy 25 oldalon foglalkozik a polgári kormány időszakával, a szerződés megkötésének a körülményeivel, és csupán 5-6 oldal foglalkozik a 2003-as szerződésmódosítással.
Simicskó István azt is kifejtette: nem volt és ma sem gyakorlat biztonsági szempontból fontos hadieszközök beszerzésénél a közbeszerzési eljárás. Ez alól ilyen esetekben a közbeszerzési törvény felmentést ad – mondta. Másik felvetésre, miszerint Vadai Ágnes azt mondta, hogy 43 milliárd forint veszteséget jelentett az országnak az, hogy nem a MIG 29-eseket újították fel, Simicskó közölte: ez nem jelentett volna hosszú távon megoldást, azért kellett nyugati típusban gondolkodni.
A svéd Gripen-gépek beszerzéséről az Orbán kormány nemzetbiztonsági kabinetje döntött 2001. szeptember 10-én. A szerződést 2003-ban az MSZP-SZDSZ kormány idején módosították. A módosítás szerint Magyarország több mint 210 milliárd forintért lízingel Svédországról 14 vadászgépet, amelyek tíz év után magyar tulajdonba kerülnek. A svéd televízió június elején adott hírt arról, hogy mintegy nyolcmillió dolláros kenőpénzre tett szert egy osztrák üzletember azzal, hogy közreműködött a magyarországi vadászgépek beszerzésében. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/orban-teljesen-megalapozott-volt-a-gripen-szerzodes | https://web.archive.org/web/20240127053110/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/orban-teljesen-megalapozott-volt-a-gripen-szerzodes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-teljesen-megalapozott-volt-a-gripen-szerzodes | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-09 00:00:00 | [] | [
"Fidesz",
"MSZP"
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
3,572 | Gyanúsított az MSZP-s vagyonvédő | Az MSZP vagyonvédelmi szekciójának vezetője, Kövecses Gábor az egyik gyanúsítottja a több mint egy évre visszanyúló csalási ügynek, amiben nem létező tartozásokat próbáltak eladni bankoknak, írja a Magyar Nemzet. | Az MSZP vagyonvédelmi szekciójának vezetője, Kövecses Gábor az egyik gyanúsítottja a több mint egy évre visszanyúló csalási ügynek, amiben nem létező tartozásokat próbáltak eladni bankoknak, írja a Magyar Nemzet.
A lapnak a szocialista pártnál megerősítették, hogy Kövecses Gábornak a pártnál van beosztása, és nem indult ellene eddig fegyelmi vagy etikai eljárás.
Mint a Független Hírügynökség korábban hírül adta, a 2006 őszéig visszanyúló csalássorozat gyanúsítottjait idén szeptember végén és október elején fogták el a fővárosi rendőrök.
A gyanúsítottak között ügyvédek is vannak, ők vélhetően az iratok hamisításában segédkeztek.
A csalók hamis papírok segítségével cégek nem létező tartozásait próbálták eladni bankoknak. Több százmillió forintot szereztek így.
A Magyar Nemzet szerint a gyanúsított ügyvédek a bizonyítékokat is megpróbálták eltüntetni, de ezt a rendőrök megakadályozták. A lap szerint az ügynek hét gyanúsítottja van
A csalók a MÁV-val szembeni nem létező követelésüket akarták eladni, előtte szintén a vasúttársasággal kapcsolatos iratokat hamisítva akartak bankkölcsönt felvenni.
Kövecses Gábor állítólag bevallotta a rendőröknek, hogy az ügy két másik gyanúsítottja is jó szocialista kapcsolatokkal rendelkezik, baráti cégeknek bármit el tudnak intézni, írja a lap a birtokába került dokumentumok alapján.
A vagyon elleni és korrupciós bűnügyek kimeríthetetlen tárháza az MSZP, áll Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője közleményében. "Legyen szó uniós források és ifjúsági pályázatok intézményesített lenyúlásáról (Zuschlag-ügy), kerületi pénzek elsikkasztásáról (Ispánki-ügy), vesztegetésről (Kaszab-ügy), közokirat-hamisításról (Juhászné-ügy), vagy éppen befolyással üzérkedésről (Csonka-ügy, Lendvai Ildikó volt kampányfőnöke), mindig ott találjuk a szocialista párt kisebb-nagyobb funkcionáriusait." | https://index.hu/belfold/vvo071110/ | https://web.archive.org/web/20201021164542/http://index.hu/belfold/vvo071110/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanusitott-az-mszp-s-vagyonvedo | Index | hungarian-news | 2007-11-10 00:00:00 | [
"Kövecses Gábor"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"csalás",
"gazdálkodás"
] | [] |
3,573 | Lenyúlás Egerben? – feljelentést tett a helyi Fidesz | A Fidesz gyanúja szerint tízmillió forintos nagyságrendű, az egri kistérségi gyógypedagógiai szakszolgálat működtetésére elnyert pályázati pénz tűnt el az egri önkormányzatnál az előző, szocialista-szabad demokrata városvezetés idején. | 2007.11.09. 13:38
A Fidesz gyanúja szerint tízmillió forintos nagyságrendű, az egri kistérségi gyógypedagógiai szakszolgálat működtetésére elnyert pályázati pénz tűnt el az egri önkormányzatnál az előző, szocialista-szabad demokrata városvezetés idején – közölte pénteken Deák Boldizsár, a párt önkormányzati képviselője.
Tízmillió forintos nagyságrendű pályázati pénz tűnt el az egri önkormányzatnál az előző, szocialista-szabad demokrata városvezetés idején. Ebben a helyzetben képviselőként, bűnszövetségben, hivatali visszaéléssel elkövetett csalás, számviteli fegyelem megsértése és közokirat-hamisítás miatt feljelentést tett a Heves Megyei Főügyészségen – tudatta Deák Boldizsár.
A politikus elmondta: 2006-ban úgy nyert el mintegy 20 millió forintot az önkormányzat a kistérségi gyógypedagógusi, pedagógiai szakszolgálat működtetésére, hogy az erre kiszemelt intézmény az alapító okirata szerint nem is volt jogosult ennek a feladatnak az ellátására. Az alapító okiratot később módosították, ám az elnyert forrást teljes egészében már nem fordították a szolgálat működtetésére, és nyoma veszett 10 millió forintos nagyságrendű összegnek. Ez utóbbiról nem lehet tudni, hogy mire használták fel – fűzte hozzá.
Egerben nyolcévi szocialista-szabad demokrata városvezetés után választották polgármesterré 2006-ban a helyi Lokálpatrióta Egylet színeiben induló Habis Lászlót. A jelöltet a teljes jobboldal támogatta, a többi között a Fidesz, a KDNP, az MDF, a Vállalkozók Pártja és más jobboldali szervezetek is. Ezen pártok képviselői alkotják a közgyűlés többségét.
A távirati iroda az üggyel kapcsolatban kereste Nagy Imrét, a megyeszékhely korábbi, szocialista polgármesterét, aki jelenleg is a város országgyűlési képviselője. A politikus saját telefonján és titkárán keresztül is elérhetetlen volt. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/lenyulas-egerben-feljelentest-tett-a-helyi-fidesz | https://web.archive.org/web/20080111150441/http://www.mno.hu/portal/526672 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lenyulas-egerben-a-feljelentest-tett-a-helyi-fidesz | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-09 00:00:00 | [
"Nagy Imre (MSZP-Heves)"
] | [] | [
"Eger",
"Heves megye"
] | [
"hivatali visszaélés",
"csalás",
"gazdálkodás"
] | [] |
3,574 | Nincs új a Gripen alatt | Rendesen elmeszelte az Orbán-kormány mintegy 124 milliárdosra tervezett vadászgép-beszerzési akcióját a Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár által vezetet Gripen Vadászrepülőgép beszerzését vizsgáló kormányzati bizottság. | Az Orbán-kormány kihagyta saját magát a vadászrepülő-beszerzéséből; a testület helyett a nemzetbiztonsági kabinet (Orbán Viktor erőteljes bábáskodása mellett) döntött a Gripenek megvásárlásáról; a vételi szerződést közbeszerzési eljárás nélkül hozták tető alá; végül, de nem utolsósorban semmi szükség nem volt új vadászgépekre, nyugodtan feltuningolhatták volna a magyar légierő MÍG 29-eseit - így summázhatók a Gripen Vadászrepülőgép beszerzését vizsgáló kormányzati bizottság főbb megállapításai.
A Fidesz-kabinetet erősen kárhoztató jelentés nem szolgál komoly újdonságokkal, hacsak nem a titkosított részekbe zsúfolták be a nóvumokat. A mintegy 83 oldalas összegzésnek ugyanis csak a fele publikus, a többit gondosan elzárták a köz elől.
Ami Orbán Viktor az anyagban lebegtetett felelőségét illeti, arról csupán annyi biztos, hogy bár eredetileg 2003-ra ütemezték az új vadászgépek beszerzését, bérlését, ezt az időpontot egy kormányhatározattal 2001-re hozták előre. Továbbá a kisgazda irányítású honvédelmi tárca kitartóan az amerikai F16-osok mellett érvelt (ahogy számos fideszes szenátor is), az Orbán által személyesen felügyelt nemzetbiztonsági kabinet hirtelen átült az F16-osokról a Gripenekre.
Ami az objektív tényeket illeti, a vadászgépek beszerzésének szempontjai közül az ellentételezés mértéke volt a leghangsúlyosabb (ez a bírálás során 50 százalékkal esett latba). Márpedig a jelentés szerint a svédek a mintegy 124 milliárd forintos ár 105 százalékát "forgatták" volna vissza különböző beruházások formájában.
Így az Orbán-kabinet végül úgy döntött, 130 milliárdért bérel Gripeneket hosszútávra. Tette ezt annak ellenére, hogy saját honvédelmi minisztériuma szerint a megszerezni tervezett vadászok NATO kompatibilis felfegyverzésére még igen sokat kellett volna áldozni. (A bizottság becslése szerint mintegy 43-45 milliárdot. Így az ügylet költsége viszont meghaladta volna a 165 milliárd forintot, azaz legalább a dupláját kóstálta volna annak, amit a MÍG 29-esek korszerűsítésére kellett volna fordítani. Megjegyzendő, a kisgazda vezetésű honvédelmi tárca kezdetben a MIG-ek felújítását preferálta, csak azután váltott F-16-osokra, miután a miniszterelnök világossá tette, hogy Magyarország biztonsági-védelmi rendszere nem függhet az oroszoktól. Az más kérdés, hogy emiatt valóban le kellett volna mondani a MIG-ekről, hisz azokat nem csak egy orosz-német vállalat korszerűsíthette volna, de információink szerint befutott egy olcsó izraeli ajánlat is.
A 2002-es hatalomváltás után a Medgyessy-kormányt kötötték elődjének kötelezettségvállalásai, nem szállhatott ki a Gripen-bizniszből, ha nem akart súlyos tízmilliárdokat leszurkolni kártérítésként. Így Juhász Ferenc honvédelmi miniszter előre menekült, és újratárgyalta a kontraktust. az eredmény egy hivatalosan 211 milliárdos megállapodás. A papíron mintegy 80 milliárdos többlet hivatalosan a korszerű fegyverek és technikák (például levegőben való tankolás) ára, illetve a Medgyessy-kormány nem lízingelte, hanem tulajdonba vette a repülőket. Illetve információink szerint az új szerződés kedvezőbb fizetési feltételeket engedélyezett, hisz például az Fidesz-kormány olyan kontraktust kötött, aminek értelmében a 130 milliárdból mintegy 50 milliárdot az első két évben kell kifizetni.
Orbán a jelentésre reagálva csak annyit mondott, hogy bár még nem olvasta azt, kormánya katona- és gazdaságpolitikai szempontból egyaránt megalapozott döntést hozott Gripen-ügyben. A Fidesz elnöke azért egy visszásságot is megemlített, mint mondta, azt lehet tudni, hogy a svédek a Gripen-beszerzéssel kapcsolatban vizsgálatot indítottak korrupció gyanúja miatt, ami Magyarországot is elérheti, ám a svédek 2003 körül kutakodnak, márpedig ebben az időszakban pont a hivatalba lépett szocialista kormány módosította a kontraktust valamilyen rejtélyes okból. | https://index.hu/belfold/gripen3093/ | https://web.archive.org/web/20201021163921/https://index.hu/belfold/gripen3093/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-uj-a-gripen-alatt | Index | hungarian-news | 2007-11-09 00:00:00 | [
"Juhász Ferenc",
"Orbán Viktor"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [] | [
"Gripen-ügy"
] |
3,575 | Gyanúsított az MSZP-s vagyonvédő | A több száz milliós csalás gyanújával indított eljárás hét gyanúsítottja között van a szocialista párt vagyonvédelmi szekciójának vezetője, Kövecses Gábor.
| Szocialista párti gyanúsítottja is van annak a több száz millió forintos csalási ügynek, amelyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi főosztálya az idén februárban indított nyomozást – értesült lapunk. A Magyar Nemzet birtokába került október 4-i gyanúsítotti vallomásában Kövecses Gábor saját maga ismeri el a nyomozó hatóságnak, hogy az MSZP vagyonvédelmi szekciójának a vezetője, illetve az emberi biztonság szekciónak a megbízott vezetője. A szocialista párt sajtóosztályán megerősítették, hogy Kövecses az említett szekcióknak a vezetője, hozzátéve: ezek a szekciók az MSZP vállalkozásfejlesztési tagozatán belül működnek, és Kövecses Gábor ugyanitt koordinátori feladatokat is ellát. Hangsúlyozták: Kövecses ellen egyelőre nem indítottak fegyelmi vagy etikai eljárást a pártban.
A BRFK szerint N. József és hat társa (köztük az említett MSZP-s politikus) különösen nagy értékre elkövetett csalás bűntettét és magánokirat-hamisítás vétségét követte el. A nyomozás eddigi adatai alapján N. József az idén hamis MÁV-okiratok (teljesítési igazolások és számlák) felhasználásával próbált meg 30 millió forintos hitelt felvenni az egyik banktól. Később N. József kísérletet tett arra, hogy az általa vezetett G.P.R. Trade Kft.-nek a MÁV Zrt.-vel szembeni 858 millió forintos követelését – ugyancsak hamis MÁV-okiratokkal – két faktorcégnek eladja.
A rendőrség gyanúja szerint Kövecses Gábor tudott arról, hogy hamis okiratokkal igazolták a követeléseket, sőt, azok elkészítésében aktívan közreműködött. Az MSZP vagyonvédelmi szekciójának vezetője gyanúsítotti vallomásában elmondta: az volt a feladata, hogy olyan banki kapcsolatokat szerezzen, amelyek révén könnyebben megy az ügyintézés. Erre az ügy egy másik gyanúsítottjának, M. Jánosnak volt szüksége, ő ugyanis „bizonyos politikai köröknek” korábban pénzt adott kölcsön, akik cserébe hivatalos szervnél dolgozó segítséget ígértek, amivel „valamilyen banki csalást elkövethetnek”. Ezek a bizonyos politikai körök megígérték M. Jánosnak, hogy a hivatalos szervnél dolgozók védeni fogják őt a lebukástól. Hogy milyen politikai körökről lehet szó, azt az MSZP-s Kövecses Gábor vallomásából gyanítani lehet: elmondása szerint az ügy két másik szereplője is igen jó szocialista kapcsolatokkal rendelkezik, „ezért baráti cégeknek bármit el tudnak intézni”. Hozzátette: egyikük bűnözői körökhöz is kötődik, ezért mostani vallomása miatt tart a haragjától.
A BRFK sajtóosztályán arról tájékoztatták lapunkat, hogy az ügynek hét gyanúsítottja van. Közülük N. József egy másik bűncselekmény miatt jelenleg is börtönbüntetését tölti, három másik személy (köztük M. János) pedig előzetes letartóztatásban van. A Fővárosi Bíróság H. Katalint és S. Istvánt (mindketten ügyvédek) többek között arra hivatkozva helyezte előzetes letartóztatásba október közepén, hogy a bűncselekményt a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján „igen szervezett” módon követték el, ráadásul megpróbálták eltüntetni az okirati bizonyítékokat. (Az eltüntető akciót végül a rendőrség meghiúsította, amikor S. István autójában megtalálta és lefoglalta H. Katalin számítógépét.) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/gyanusitott-az-mszp-s-vagyonvedo-1 | https://web.archive.org/web/20080112183741/http://www.mno.hu/portal/526727 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanusitott-az-mszp-s-vagyonvedo-1 | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-10 00:00:00 | [
"Kövecses Gábor"
] | [
"G.P.R. Trade Kft.",
"MSZP"
] | [] | [
"magánokirat-hamisítás",
"csalás"
] | [] |
3,576 | Luxusvilla: Boldvai, az MSZP egykori kincstárnoka építkezik | Elképesztő méretű luxusingatlant építtet Salgótarjánban Boldvai László, az MSZP egykori kincstárnoka. | 2007.11.10. 10:51
Elképesztő méretű luxusingatlant építtet Salgótarjánban Boldvai László, az MSZP egykori kincstárnoka. A Tocsik-ügyben végül is felmentett politikus – akinek fia Svájcban tanul évi több millió forintért – közölte, a beruházást főképpen a család megtakarításaiból és hitelből finanszírozza.
Nem kellett sokáig keresni Salgótarjánban Boldvai László szocialista honatya építkezését, hiszen már az első hamburgerárus is tudta, hogy hol folyik a kirívó beruházás. Helyszínre érkezésünket követően több munkásnak megeredt a nyelve. Megtudtuk, hogy mennyibe kerül az ingatlan szennyvízelvezetési rendszere, de kiderült az is, hányan lakják majd várhatóan a hozzávetőlegesen ezer négyzetméteres luxusházat. Állítólag ketten: Boldvai László és a felesége. A munkások hamar szétszéledtek, amikor észrevették, hogy két ember közeledik. – Nekünk akkor most mennünk kell – suttogták. Mint kiderült, az építkezés felügyeletével megbízott nagyhatalmú fiatalember és Csaba, a művezető érkezett meg. A fiatalember látva azt, hogy több fotót készítettünk az ingatlanról, felszólított minket, hogy „semmisítsük meg a felvételeket, de azonnal”. Mivel ez nem történt meg, zsebéből elővett egy digitális fényképezőgépet és ránk irányította, mondván, „ő pedig minket fog lefényképezni". A kis közjáték után kijelentette, a beruházással kapcsolatban csak Boldvai László nyilatkozhat, és elköszönt. Az MSZP korábbi kincstárnokát telefonon értük el. A politikus felhívta a figyelmünket: rögzíti a beszélgetést és nagyon kíváncsi arra, hogy mindabból, amit elmondott, végül mi jelenik meg a Magyar Nemzetben. Boldvai egyébként igen szűkszavú volt. Nem árulta el például, hogy milyen nagyságú lesz az ingatlan. – Arról szerinte majd mindenki, így a Magyar Nemzet is időben értesül.
További részletek a szombati Magyar Nemzetben | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/luxusvilla-boldvai-az-mszp-egykori-kincstarnoka-epitkezik | https://web.archive.org/web/20131208012947/http://www.mno.hu/portal/526725 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/luxusvilla-boldvai-az-mszp-egykori-kincstarnoka-epitkezik | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-10 00:00:00 | [
"Boldvai László"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
3,577 | Revízió: az 500-ból csak száz MSZP-s maradt Kiskunhalason | A Zuschlag János vezetése alatt „felduzzasztott” szervezet több mint 500 fős létszáma a tagregisztráció után ötödére csökkent. | Várnai László a Zuschlag-ügy kirobbanása után párttagságát a helyi szervezetben felfüggesztette. A szombat délelőtti taggyűlés elején részt vett Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője is. A sajtó számára végig nyilvános ülésen ott volt a megyei elnökség több tagja is.
Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese, akit az országos elnökség a kiskunhalasi szervezet újjászervezésének felügyeletével bízott meg, végig a helyszínen volt. Megvannak azok a keretek, amelyek mentén az MSZP helyi szervezete a város érdekében tevékenykedni tud – mondta Szekeres Imre a szavazás eredményének kihirdetése után.
Várnai László elmondta, hogy a város életére, megítélésére is nagyon rossz hatással volt a Zuschlag-ügy, mert egy „burokba” zárta Kiskunhalast, melyből most ki kell törni. Kiskunhalas mellett a környező településeken is tisztségviselő-választást tartottak. Korábban a környező települések tagsága is a kiskunhalasi szervezethez tartozott.
A Zuschlag János vezetése alatt „felduzzasztott” szervezet több mint 500 fős létszáma a tagregisztráció után ötödére csökkent. Kiskunhalas és a környező települések újjáalakult MSZP-szervezetei társult szervezetet hoztak létre, melynek szintén Várnai László lett az elnöke. A választásra azért került sor, mert az MSZP országos etikai bizottsága a kiskunhalasi szervezetet feloszlatta.
Az országos etikai bizottság azért döntött a szervezet feloszlatása mellett, mert Zuschlag Jánost, az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének korábbi ügyvezető elnökét, a kiskunhalasi szervezet korábbi elnökét és nyolc társát bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítja az ügyészség alapítványoknak nyújtott állami pénzek szabálytalan felhasználása miatt. Az előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János nem mondott le választott tisztségeiről, de a kiskunhalasi pártszervezet feloszlatása után párttagsága megszűnt. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/revizio-az-500-bol-csak-szaz-mszp-s-maradt-kiskunhalason | https://web.archive.org/web/20080112065950/http://www.mno.hu/portal/526773 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/revizio-az-500-bol-csak-szaz-mszp-s-maradt-kiskunhalason | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-10 00:00:00 | [] | [
"MSZP"
] | [
"Kiskunhalas"
] | [] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,578 | Végleg irattárba kerültek a Happy End-ügy aktái | Május közepén elévülés miatt megszüntették azt a nyomozást, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal egykori országimázsközpontja és a Happy End Kft. közötti szerződésekkel összefüggésben indítottak az APEH feljelentése alapján. | A 2002-es kormányváltás után szinte azonnal nyomozást indított a rendőrség az Orbán-kormány országimázsközpontja és a Happy End Kft. között létrejött eseti szerződésekkel összefüggésben. A nyomozás elrendelését azzal indokolták: felmerült a gyanú, hogy a Happy End Kft. megbízásából az Országimázs Központ (OK) részére készíttetett kiadványok előállításában közreműködő vállalkozások - költségvetési forrásokból származó jogtalan haszon megszerzése érdekében - a feladatok tényleges költségigényét meghaladó árajánlatokkal, fiktív alvállalkozói teljesítményekkel megtévesztették az OK-t.
Kevesebb mint másfél évvel később a Fővárosi Főügyészség megszüntette a nyomozást, mivel sem bűncselekményre, sem károkozásra utaló adatok, bizonyítékok nem merültek fel. A kiadványok elkészültek, s az ár, amiért a Happy End az Országimázs Központnak átadta a lapokat, nem haladta meg az akkoriban a piacon kapható hasonló kiadványok árát.
Ezzel azonban a Happy End-ügy még nem zárult le. Az APEH Észak-budapesti Igazgatósága az adóbevallások utólagos ellenőrzésébe kezdett 1998. február 25-én. Azon a napon azonban a Happy End képviselője egy nyilatkozatot adott át az adóhatóságnak, amely szerint aznap ismeretlenek ellopták a társaság 1991-től 1997-ig terjedő időszakra vonatkozó könyvelését.
Három évvel később a kft. újabb bejelentést tett: 2001. augusztus elsején azt közölte, hogy a cég könyvelését végző kft. irodájába betörtek, s az ismeretlen tettesek elvitték a Happy End ott tárolt 1998- 1999-es bizonylatait és azokat a számítógépeket, amelyeken a dokumentumokat feldolgozták.
Az APEH külön is vizsgálta azokat az eseti megbízásokat, amelyek az OK és a Happy End Kft. közötti keretszerződés alapján jöttek létre. Ezek között volt például a kéthavonta 3,8 millió példányban megjelentetett Millenniumi Országjáró című újság, a Költségvetési füzetek, a Magyarország mindannyiunké, valamint több hasonló kiadvány előállítására adott megbízások.
Az APEH-vizsgálat számos szabálytalanságot tárt fel, s 2003 végén feljelentést is tett. A rendőrségről az ügyet - egy jogszabályváltozás miatt - áttették a Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Nyomozóhivatalához.
A vámőrség ez év májusában meghozott határozatában azonban már csak az elévülés tényét állapította meg. Az iratokból kiderült, hogy a Happy End ügyében csak csalás és adócsalás gyanújával folyt nyomozás, a számvitel rendjének megsértésének bizonyítására semmiféle intézkedés nem történt. Mivel a számvitel rendjének megsértéséért legfeljebb három év szabadságvesztés szabható ki, a bűncselekmény 2006. december 5-én elévült. Az APEH-vizsgálatban megállapított jogsértésekért így már senki nem vonható felelősségre.
Arra, hogy mi történt, pontosabban miért nem történt semmi, a vámőrség nyomozást megszüntető határozata nem ad érdemi választ. Arra sem, miért csak négy és fél hónappal az elévülés után született meg a szóban forgó határozat.
Pedig a Millenniumi Országjáróval kapcsolatban például azt állapította meg az adóhatóság, hogy az első lapszámon kívül a soron következő tíz lap előállítása előtt a Happy End Kft. kiszámlázta a papírköltségeket a Miniszterelnöki Hivatalnak. A számlához mellékelt egy, a Mert 2000 Rt. által kiállított nyilatkozatot, amely igazolta a papírbeszerzést. Csakhogy az adóvizsgálat megállapította, hogy a Mert 2000 Rt. nem vásárolt rotációs papírt a Millenniumi Országjáróhoz. A cég ennek ellenére a 6. lapszámtól "papírköltség" és "papírelőleg" címén számlázott a Happy Endnek, noha előlegfizetésre nem is lett volna mód.
A Mert 2000 Rt. a kibocsátott számlái ellenére semmiféle nyomdaipari tevékenységet nem végzett e kiadvánnyal kapcsolatban a Happy Endnek. Szerződéskötéskor a cégnek nem volt saját nyomdai kapacitása, bérelt nyomdája pedig még felújítás alatt állt. Az újságokat a Szikra Lapnyomda Rt. nyomtatta ki, s a Szikra szerezte be a szükséges papírt is.
A Happy End megbízása alapján a Mert 2000 Rt. alvállalkozójaként ugyancsak a Szikra készítette el a Magyarország mindannyiunké és a Költségvetési füzetek című kiadványokat is. A Mert 2000 és a Happy End csupán számláztak: a Mert a Happy Endnek, a Happy End a Miniszterelnöki Hivatalnak.
A tervezett budapesti expóval kapcsolatban megrendelt exkluzív kiadványok előállítását vizsgálva az APEH megállapította: a 150 ezer szórólapot és a félmillió minőségi kiadványt még elkészítésük előtt kiszámlázták a MeH-nek, s az ki is fizette ezeket, noha a Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End szerződése előteljesítést nem engedélyezett.
Az adórevizorok szinte valamennyi vizsgált szerződéssel kapcsolatban megállapították, hogy a számlák és a teljesítésigazolások nem a valóságos gazdasági eseményeket tükrözik, azokból lehetetlen megállapítani, hogy az egyes részteljesítéseket ki és mikor végezte el. Találtak olyan, 2000-ben és 2001-ben számítógép-karbantartásról és szaktanácsadásról kiállított számlákat is a Happy End Kft.-nél (több mint 13 és fél millió forint értékben), amelyek hitelessége enyhén szólva is kétséges. A cég 2000 januárja óta nem működött a telephelyén, a cég képviseletére jogosult beltag a vállalkozásról semmit nem tudott. A Happy End-szerződéseket a betéti társaság kültagja írta alá, és ő állította ki a számlákat is. Csakhogy erre nem volt joga.
A King Co Bt. marketing és reklámszervezés címén kilenc számlát nyújtott be a Happy Endnek, összesen bruttó egymillió 350 ezer forintról. Csakhogy ez a cég nem létezik, s akkor sem létezett, amikor a számláin szereplő összeget a Happy End egyik alkalmazottja készpénzben felvette. A dokumentumokból nem derült ki, a Happy End vezetői pedig nem emlékeztek rá, hogy a számlák milyen munkákhoz kapcsolhatók.
Egy másik esetben a már megszüntetett NUVUM Kft. számláira fizettek ki 230, illetve 255 ezer forintot. Marketing- tanácsadás címén hat számlára összesen 720 ezer forintot fizettek ki a Vectra Kft.-nek, noha a céggel nem is álltak üzleti kapcsolatban
Az APEH feljelentése szerint a vizsgált pénztári bizonylatok hiányosan voltak kitöltve, gyakran még az sem derült ki belőlük, hogy ki vette fel az összeget. Több esetben sztornírozták a kifizetett és felvett munkabért, de a revizorok a pénz visszafizetésének nyomát nem találták. A pénztári kifizetéseket a Happy End, illetve a könyvelő irodájának alkalmazottai vették fel különböző vállalkozások számlái alapján, írásos meghatalmazás nélkül. (Az APEH legalábbis a vizsgált kifizetések többségénél nem talált meghatalmazást.) | http://nol.hu/archivum/archiv-470989-273429 | https://web.archive.org/web/20231026084613/http://nol.hu/archivum/archiv-470989-273429 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegleg-irattarba-kerultek-a-happy-end-ugy-aktai | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-12 00:00:00 | [] | [
"Happy End Kft.",
"King Co Bt.",
"Mert 2000 Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Nuvum Kft.",
"Országimázs Központ",
"Vectra Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"PR",
"csalás"
] | [] |
3,579 | Tanács István: Zuschlag nélkül | Kiskunhalason szombaton bebizonyosodott, hogy akiket eddig fantomtagnak tartottak a helyi szocialista pártszervezetben, azok tényleg fantomtagok voltak. | Kiskunhalas példa lehetne - de nem biztos, hogy másutt is követik a példát. Lehet, hogy a sok belső vihart látott kisváros csupán egy politikai kísérlet színhelyévé válik: mi marad, ha az MSZP-ből kivonják Zuschlagot és a zuschlagizmust? Hosszú éveken át csak annyi volt biztos: az országos pártvezetőségben nincs elegendő politikai akarat, hogy átlátható viszonyokat alakítson ki a pártszervezetekben. Ha korábban is elég határozott lett volna a tisztázó szándék, akkor a tendenciózus pártépítés nem válhatott volna a hatalmi manipuláció eszközévé. De azzá vált: nemcsak Halason, hanem számos más településen is. Sőt a módszert nem is csak az MSZP-ben alkalmazták. Példa erre a baranyai falvakban lezajlott SZDSZ-es tagtoborzás, amely akár a pártelnökválasztást is eldönthette.
2005-ben Kiskunhalason már volt egy tagrevízió: akkor állítólag elmentek a taggyűlésre azok, akik most távol maradtak - de az a gyűlés nem volt nyilvános. Az országos elnökséget pedig nem Szekeres Imre, hanem Mesterházi Attila képviselte. Mesterházi a saját nyilatkozata szerint nem is járt akkor Halason. Mások szerint igen, de a felügyelet abból állt, hogy elment Zuschlaggal ebédelni. Kíváncsi vagyok, hogyan dönt az MSZP országos elnöksége, amikor majd Szekeres Imre beterjeszti, hogy a Kiskunhalason most eredményesnek bizonyult módszert alkalmazni kellene mindenütt, ahol a gyanú szerint jelentős létszámú fantomtagságot szerveztek. Lesz-e elég politikai akarat egy "tisztasági csomagra" ott is, ahol a szervezők nem ülnek éppen előzetesben?
Személy szerint én is örültem annak, hogy a halasi szocialistáknál átlátható viszonyok alakulnak ki. Mégis érzek némi csalódottságot, látva, hogy nemcsak a létszámban, hanem személyekben is csaknem teljes egészében visszaállt a 2002-es helyzet. A 2002-es helyzet pedig sokban hasonlított az 1990-es évek elejére, amikor valóban bátorság és világos értékválasztás kellett ahhoz, hogy valaki nyíltan vállalja a baloldalhoz tartozását. Akiket ismerek közülük, szinte mindannyian meggyőződéses, tradicionális baloldaliak; egy részük talán rosszabbul él az új rendszerben, mint a régiben, amelyet elveik alapján bíráltak. Tízből nyolcan erősen őszülnek, és szívesen szólítják elvtársnak egymást. Ők maradtak Zuschlag és csapata nélkül. Láthatóvá vált, mennyire gyenge a baloldali értékek mentén politizálók utánpótlása; mennyire kevés a baloldalon az olyan fiatal, aki nem pénzt és hatalmat akar mihamarabb szerezni magának a politika révén, hanem megvalósítani valamilyen célt, elképzelést. A halasi kísérlet kérdése, hogy nyílik-e tér egy tisztességes, de hatékony politikai stílus számára ott, ahol valami véletlen folytán sikerül megszabadulni a szerencselovagoktól. | http://nol.hu/archivum/archiv-470967-273409 | https://web.archive.org/web/20080116031340/http://nol.hu/cikk/470967/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tanacs-istvan-zuschlag-nelkul | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-12 00:00:00 | [
"Mesterházy Attila",
"Zuschlag János"
] | [
"MSZP"
] | [
"Kiskunhalas"
] | [] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,580 | Balsai: Soron kívül vizsgálják ki az MSZP székházának eladását! | A Fidesz soron kívüli vizsgálatot kér az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ) a volt MSZP-székház és a mellette lévő Köztársaság tér 27. számú, volt kincstári ingatlan eladása ügyében. | Fidesz szerint csak a Köztársaság tér 27. számú épület eladása 330 millió forintos vagyonvesztést okozott a kincstárnak – indokolta az ellenzéki párt lépését Balsai István sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ha ez a vizsgálat nem hoz eredményt, akkor az ügyészséghez fordulnak. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, hogy a Köztársaság tér 27-es számú ingatlan eladásával, majd újraértékesítésével kapcsolatban napvilágra került hírek igazságtartalmát szeretné megtudni, ezért több kérdésre is választ vár majd hétfőn a parlamentben Veres János pénzügyminisztertől.
Tudni szeretné, megfelel-e a valóságnak, hogy az épületet 2003-tól 2006-ig – az épület eladásáig – bérbe adták a Horizont Zrt.-nek? Hangsúlyozta: ennek a cégnek egyik tulajdonosa volt Szenetes Pálné, az MSZP székházat üzemeltető cég ügyvezetője. Fő kérdésként említette Balsai István azt, hogy megfelel-e az igazságnak az, hogy a vevők, Szenetes Pálné és társai az ingatlan tulajdonjogának megszerzése után néhány hónappal ezt az ingatlant közel kétszeres áron adták tovább? Ez ugyan tudható már, de szeretnék a pénzügyminiszter szájából is hallani – tette hozzá.
Így tudni szeretnék, hogy a Köztársaság tér 27. számú ingatlan "tényleges értékének figyelmen kívül hagyása" az eladáskor mekkora vagyonvesztést jelent a Magyar Államnak? További kérdésként vetette fel a fideszes politikus, hogy megfelel-e a valóságnak, hogy a pénzügyminiszter engedélyével értékesítették az épületet? Megfelel-e a valóságnak az a hír, miszerint az épület eladása nem nyilvános pályázat vagy árverés útján történt?
A Fidesz politikusa szerint kérdéses, hogy volt-e a bérlőnek elővásárlási joga az épületre. A Fidesz a bérleti szerződés minden részletére kíváncsi, emellett a kérdések listáján szerepel, hogy mikor adták el az épületet a bérlőnek, mit tartalmaz az adás-vételi szerződés, és hogyan határozták meg az eladási árat? A politikus szerint a kérdések sora ezzel nem fejeződött be, hiszen jó lenne azt is tudni, mekkora vételárat fizetett ki a vevő a Magyar Államkincstárnak, és ez mikor történt meg?
Balsai István korábban sajtóhírekre hivatkozva már felidézte, hogy a Köztársaság tér 27. szám alatti, az MSZP székházával műszakilag egybefüggő épület a rendszerváltáskor állami tulajdonban maradt, 2003-tól pedig az a Horizont Rt. vette bérbe, amelynek 30 százalékos tulajdonosa a szocialisták székházát üzemeltető cég ügyvezető igazgatója, Szenetes Pálné volt. Az ellenzéki politikus úgy nyilatkozott, hogy 2006-ban, amikor az MSZP kiköltözött a székházból, a Magyar Államkincstár ahelyett, hogy bevárta volna a két ingatlan közös értékesítését, eladta a bérlő Horizont Rt.-nek a Köztársaság tér 27. szám alatti épületet 370 millióért, úgy, hogy az eredeti árat értéknövelő beruházásokra hivatkozva 200 millióval csökkentette.
A politikus ugyancsak sajtóhírekre hivatkozva közölte: néhány hónappal később, 2007 júniusában a két ingatlant együtt vette meg egy írországi cég 1,6 milliárd forintért, ebből a Köztársaság tér 27-ért 700 millió forintot fizetett.
Daróczi Dávid akkor úgy reagált a fideszes politikus által elmondottakra, hogy a nagy értékű állami ingatlanok eladását a pénzügyminiszter hagyja jóvá, ez az MSZP-székházzal szomszédos épület estében is így történt, amelyet tavaly 255 egyéb állami ingatlannal együtt értékesítettek. A kormányszóvivő hangsúlyozta: az értékesítést ingatlanpiaci szakértő értékbecslése előzte meg, ami a kincstári vagyon eladása előtt természetes, logikus és bevett eszköz. Szavai szerint a vevő az éppen aktuális, szakértők által megállapított piaci áron vásárolta meg az ingatlant. A zártkörű értékesítést azzal indokolta, hogy a cégnek mint bérlőnek a jogszabályok alapján elővásárlási joga volt, és az államháztartásról szóló törvény ebben az esetben ezt az értékesítési módot rendeli el. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/balsai-soron-kivul-vizsgaljak-ki-az-mszp-szekhazanak-eladasat | https://web.archive.org/web/20080113140054/http://www.mno.hu/portal/526865 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balsai-soron-kivul-vizsgaljak-ki-az-mszp-szekhazanak-eladasat | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-12 00:00:00 | [
"Szenetes Pálné",
"Veres János"
] | [
"Horizont Rt.",
"MSZP"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"gazdálkodás"
] | [] |
3,581 | A Fidesz ÁSZ-vizsgálatot kér az MSZP-székházzal kapcsolatban | A Fidesz soron kívüli vizsgálatot kér az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ) a volt MSZP-székház és a mellette lévő Köztársaság tér 27. számú volt kincstári ingatlan eladása ügyében - jelentette be Balsai István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője. | A Fidesz szerint csak a Köztársaság tér 27. számú épület eladása 330 millió forintos vagyonvesztést okozott a kincstárnak - indokolta az ellenzéki párt lépését Balsai István budapesti sajtótájékoztatóján.
Ha ez a vizsgálat nem hoz eredményt, akkor az ügyészséghez fordulnak. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, hogy a Köztársaság tér 27-es számú ingatlan eladásával, majd újraértékesítésével kapcsolatban napvilágra került hírek igazságtartalmát szeretné megtudni, ezért több kérdésre is választ vár majd hétfőn a parlamentben Veres János pénzügyminisztertől.
Tudni szeretné, megfelel-e a valóságnak, hogy az épületet 2003-tól 2006-ig - az épület eladásáig - bérbe adták a Horizont Zrt.-nek? Hangsúlyozta: ennek a cégnek egyik tulajdonosa volt Szenetes Pálné, az MSZP székházat üzemeltető cég ügyvezetője.
Fő kérdésként említette Balsai István azt, hogy megfelel-e az igazságnak az, hogy a vevők, Szenetes Pálné és társai az ingatlan tulajdonjogának megszerzése után néhány hónappal ezt az ingatlant közel kétszeres áron adták tovább? Ez ugyan tudható már, de szeretnék a pénzügyminiszter szájából is hallani - tette hozzá. Így tudni szeretnék, hogy a Köztársaság tér 27. számú ingatlan "tényleges értékének figyelmen kívül hagyása" az eladáskor mekkora vagyonvesztést jelent a Magyar Államnak?
További kérdésként vetette fel a fideszes politikus, hogy megfelel-e a valóságnak, hogy a pénzügyminiszter engedélyével értékesítették az épületet? Megfelel-e a valóságnak az a hír, miszerint az épület eladása nem nyilvános pályázat vagy árverés útján történt? A Fidesz politikusa szerint kérdéses, hogy volt-e a bérlőnek elővásárlási joga az épületre.
A Fidesz a bérleti szerződés minden részletére kíváncsi, emellett a kérdések listáján szerepel, hogy mikor adták el az épületet a bérlőnek, mit tartalmaz az adás-vételi szerződés, és hogyan határozták meg az eladási árat? A politikus szerint a kérdések sora ezzel nem fejeződött be, hiszen jó lenne azt is tudni, mekkora vételárat fizetett ki a vevő a Magyar Államkincstárnak, és ez mikor történt meg?
Balsai István korábban sajtóhírekre hivatkozva már felidézte, hogy a Köztársaság tér 27. szám alatti, az MSZP székházával műszakilag egybefüggő épület a rendszerváltáskor állami tulajdonban maradt, 2003-tól pedig az a Horizont Rt. vette bérbe, amelynek 30 százalékos tulajdonosa a szocialisták székházát üzemeltető cég ügyvezető igazgatója, Szenetes Pálné volt.
Az ellenzéki politikus úgy nyilatkozott, hogy 2006-ban, amikor az MSZP kiköltözött a székházból, a Magyar Államkincstár ahelyett, hogy bevárta volna a két ingatlan közös értékesítését, eladta a bérlő Horizont Rt.-nek a Köztársaság tér 27. szám alatti épületet 370 millióért, úgy, hogy az eredeti árat értéknövelő beruházásokra hivatkozva 200 millióval csökkentette. A politikus ugyancsak sajtóhírekre hivatkozva közölte: néhány hónappal később, 2007 júniusában a két ingatlant együtt vette meg egy írországi cég 1,6 milliárd forintért, ebből a Köztársaság tér 27-ért 700 millió forintot fizetett.
Kormányszóvivő: piaci áron vásároltak
Daróczi Dávid akkor úgy reagált a fideszes politikus által elmondottakra, hogy a nagy értékű állami ingatlanok eladását a pénzügyminiszter hagyja jóvá, ez az MSZP-székházzal szomszédos épület estében is így történt, amelyet tavaly 255 egyéb állami ingatlannal együtt értékesítettek. A kormányszóvivő hangsúlyozta: az értékesítést ingatlanpiaci szakértő értékbecslése előzte meg, ami a kincstári vagyon eladása előtt természetes, logikus és bevett eszköz. Szavai szerint a vevő az éppen aktuális, szakértők által megállapított piaci áron vásárolta meg az ingatlant.
A zártkörű értékesítést az MTI-nek azzal indokolta, hogy a cégnek mint bérlőnek a jogszabályok alapján elővásárlási joga volt, és az államháztartásról szóló törvény ebben az esetben ezt az értékesítési módot rendeli el. | http://nol.hu/archivum/archiv-470934-273383 | https://web.archive.org/web/20231103103220/http://nol.hu/archivum/archiv-470934-273383 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-asz-vizsgalatot-ker-az-mszp-szekhazzal-kapcsolatban | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-12 00:00:00 | [
"Szentes Pálné"
] | [
"Horizont Rt.",
"Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI)",
"MSZP"
] | [] | [
"ingatlan",
"pártfinanszírozás"
] | [] |
3,582 | A szocialisták a Gripen-ügy felelősét akarják | A MSZP-frakció várja a Gripen-jelentés nemzetbiztonsági kabinetben történő megtárgyalását... | Keleti György közleményében emlékeztet rá: "a Gripen-bizottság napokban elkészült jelentése számos olyan hiányosságot állapít meg, amelyeket 2001-ben a harci-repülőgépek beszerzésének ügyében követett el az Orbán-kormány".
"A jelentés rávilágít arra, hogy a kiemelkedően magas költségvetési kiadással járó beszerzési döntést nem előzte meg az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelmények, valamint a repülőgépekkel, a fegyverzettel, a kiképzéssel és a logisztikával szembeni elvárások meghatározása" - írta.
Hozzátette: a konkrét repülőgép típusra vonatkozó döntést sem a kormány, hanem annak egyik kabinetje hozta meg, a beszerzést pedig nem előzte meg közbeszerzési eljárás. Az Orbán-kormány időszakában a honvédelem fejlesztésével összefüggésben hozott döntés pedig tudatosan figyelmen kívül hagyta a Parlament akkor érvényes, a Magyar Honvédség fejlesztésére vonatkozó határozatát is - írta, hozzátéve: ez az egyik legsúlyosabb hiba, amit parlamentáris demokráciában el lehet követni.
Hangsúlyozta: ezekre a hiányosságokra az akkor ellenzékben lévő szocialista frakció szakpolitikusai eredménytelenül hívták fel az Orbán-kormány figyelmét. "Az MSZP képviselőcsoport számára ezért sem okozott meglepetést a Gripen-bizottság most nyilvánosságra került jelentése. Mint ahogy az sem, hogy Orbán Viktor (...) a tényeken alapuló jelentés ismerete nélkül azonnal cáfolta annak megállapításait" - tette hozzá.
A Fidesz közleményben reagált: a Gyurcsány-kormány újabb erőltetett kísérlete vallott kudarcot, hiszen bebizonyosodott, hogy 2001-ben a polgári kormány mind nemzetgazdasági, mind biztonságpolitikai szempontból a legkedvezőbb döntést hozta meg a vadászrepülőgépek beszerzésekor. Az a mai napig nem derült ki, hogy 2003-ban az MSZP-kormány miért módosította a Gripenek beszerzéséről szóló határozatot úgy, hogy azzal megduplázta a beszerzés költségeit. A módosítást sem katonai, sem gazdasági szempontok nem indokolták, ugyanakkor árulkodó jel, hogy a svéd ügyészség is vizsgálja a szerződés módosítását egy korrupciógyanús üggyel összefüggésben. (MTI) | http://nol.hu/archivum/archiv-470917-273375 | https://web.archive.org/web/20231108201313/http://nol.hu/archivum/archiv-470917-273375 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szocialistak-a-gripen-ugy-feleloset-akarjak | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-10 00:00:00 | [] | [
"Fidesz",
"MSZP"
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
3,583 | Orbán szerint jó döntést hoztak a Gripenekről | Orbán Viktor szerint kormánya minden szempontból megalapozott döntést hozott a Gripen-szerződés ügyében. | - A legjobb gazdasági konstrukciót választottuk, amelynek kidolgozásában részt vett a honvédelmi, a gazdasági tárca és a Miniszterelnöki Hivatal is - tette hozzá.
A svéd Gripen gépek beszerzéséről az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetje 2001. szeptember 10-én döntött. (A döntés előtt a honvédelmi miniszter, a kisgazda Szabó János arra utalt, hogy Magyarország amerikai F-16-os gépeket szerez be - a szerk.) A szerződést 2003-ban az MSZP-SZDSZ-kormány idején módosították.
Tegnap Orbán Viktor emlékeztetett: azt lehet tudni, hogy a svédek a Gripen-beszerzéssel kapcsolatban vizsgálatot indítottak korrupciós ügyben, ami a feltételezések szerint eléri Magyarországot is. - Ez azonban már 2003-ról szól, amikor a szerződést az akkor hivatalba lépett szocialisták módosították. Sajnálom, hogy a most elkészült jelentés az eddig napvilágot látott hírek szerint erre a kérdésre nem tér ki - jegyezte meg.
Vadai Ágnes államtitkár, a Gripen-bizottság elnöke a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be: a kormány Gripen-bizottságának jelentése megállapította, hogy közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le a vadászrepülőgépek beszerzését 2001-ben, illetve a beszerzés ellentétes volt egy országgyűlési határozattal is, amely a beszerzést 2003 utánra tervezte. Másrészt a Honvédelmi Minisztérium nem a Gripen, hanem az F-16-os típusú amerikai repülőgépek beszerzését javasolta. | http://nol.hu/archivum/archiv-470830-273293 | https://web.archive.org/web/20170204120112/http://nol.hu/archivum/archiv-470830-273293 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-szerint-jo-dontest-hoztak-a-gripenekrol | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-10 00:00:00 | [] | [
"Fidesz",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"MSZP"
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
3,584 | Vádemelés a volt főrendőr ellen | Tegnap hivatalosan is vádat emeltek Bernard Kerik volt New York-i rendőrfőnök ellen, akit George W. Bush 2003-ban belbiztonsági miniszternek is jelölt. | http://nol.hu/archivum/archiv-470866 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/vademeles-a-volt-forendor-ellen | NOL (Népszabadság) | world-news | 2007-11-10 00:00:00 | [] | [] | [
"Amerikai Egyesült Államok"
] | [] | [] |
|
3,585 | Wekler Ferencet megfenyegették, lemond | Megelégelte az őt és családját ért támadásokat Wekler Ferenc, aki vasárnap a Dunántúli Napló munkatársával közölte: lemond a Dél-dunántúli Regionális Tanács elnöki tisztéről. | Megelégelte az őt és családját ért támadásokat Wekler Ferenc, aki vasárnap a Dunántúli Napló munkatársával közölte: lemond a Dél-dunántúli Regionális Tanács elnöki tisztéről. Távozásával hosszú idő után először átrendeződhetnek az erőviszonyok az SZDSZ dél-dunántúli szervezeteiben, ami a későbbi vezető-választásokra is hatással lehet majd.
Büszke az M6-osra
Wekler Ferenc gázvezetéket ad át: párton belüli karrierje nem volt fáklyás menet (Fotók: MTI)
Tehertételt jelentett
A Dunántúli Naplónak nyilatkozva vasárnap dr. Wekler Ferenc bejelentette, lemond a Dél-Dunántúli Regionális Tanács elnöki tisztéről. A szabad demokrata politikus hétfőn közli elhatározását a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetőjével, Fodor Gáborral. Ennek azért van jelentősége, mert Wekler Ferenc a szaktárca delegáltjaként került a régiós tanácsba.A politikus döntése hátteréről szólva azt mondta, a családját és őt olyan fenyegetések érték az elmúlt időszakban, amelyek elgondolkodtatták, és végül arra jutott, lemondásával mentesítheti ezek alól mind szeretteit, mind saját magát. Kifejtette azt is, az egyes hírforrásokban őt ért, pályázatokkal kapcsolatos támadások alaptalanok. Hangsúlyozta, minden vele, vagy családjával összefüggésbe hozott ügyben törvényesen járt el.Wekler Ferenc elmondta, a Dél-Dunántúl érdekében kifejtett tevékenysége legnagyobb eredményének tekinti, hogy részt vehetett az új 6-os autópálya tető alá hozásában - írja a Baranya Ma internetes hírportál.A korábbi országgyûlési képviselő 2004-ben mondott le a parlament alelnöki tisztségéről, miután kiderült, hogy családi vállalkozása 2004-ben 270 millió forint állami támogatást kapott szőlőtelepítésre. Egy évvel később az SZDSZ Ügyvivő Testületéből is kikerült.A politikus vállalkozása tavaly márciusban nyert el 23 milliót egy mobil szennyvíztisztító kifejlesztésére és legyártására. Mindezekkel szemben jogi kifogás nem merült fel, s tény az is, hogy Wekler Ferenc az ügyek idején még nem volt a régiós tanács elnöke.Wekler személye ettől függetlenül egyre nagyobb terhet jelentett az SZDSZ számára - támogatási ügyei miatt távozott a pártból például Eörsi István. Wekler Kóka János egyik legerősebb vidéki támogatójának számított az SZDSZ-ben (a gazdasági miniszter ki is nevezte az M6-os miniszteri biztosának), helyzete ezért is vált kényessé, miután Fodor Gábor vette át a környezetvédelmi tárca irányítását.Az Index három napja már megszellőztette Wekler távozását, a hírportál azt írta, Wekler vagy önként megy, vagy leváltják. Utóda állítólag Bretter Zoltán pécsi elnök lehet, bár őt szintén "kókistaként" tartják számon a pártban.Kérdés, milyen befolyása marad Weklernek a Dél-Dunántúlon ezek után - a vidéken jelentősen meggyengült SZDSZ-en belül ez számít az egyik legbefolyásosabb régiónak, ráadásul a fővárosinak tartott párt egyedül a hátrányos helyzetû dél-baranyai falvakban tudta növelni tagjainak számát. | http://www.hirszerzo.hu/cikkr.wekler_ferencet_megfenyegettek_lemond.49245.html | https://web.archive.org/web/20080216015452/http://www.hirszerzo.hu/cikkr.wekler_ferencet_megfenyegettek_lemond.49245.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/wekler-ferencet-megfenyegettek-lemond | Hírszerző | hungarian-news | 2007-11-11 00:00:00 | [
"Wekler Ferenc"
] | [
"Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"szőlő - borászat",
"közmű",
"támogatás"
] | [] |
3,586 | A miniszterelnök pozíciója még biztos, de a korrupciós ügyeket már vizsgálják Izraelben | A miniszterelnök ellen három feltételezett bűnügyben folyik rendőrségi vizsgálat, egy ingatlanvásárlás, egy bankprivatizáció ügyében és a miatt, mert feltételezések szerint politikai jellegű szívességeket tett kereskedelmi miniszteri tisztsége idején. | A BBC közel-keleti tudósítója szerint Olmert pozíciója jelenleg biztosnak látszik. S még ha vádat emelnének is az izraeli miniszterelnök ellen, nem kényszerülne szükségszerűen lemondásra, ezért az Izrael koalíciós kormány helyzete - pillanatnyilag - szilárdnak tűnik fel. | https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/a-miniszterelnok-pozicioja-meg-biztos-de-a-korrupcios-ugyeket-mar-vizsgaljak-izraelben | https://web.archive.org/web/20240129001726/https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/a-miniszterelnok-pozicioja-meg-biztos-de-a-korrupcios-ugyeket-mar-vizsgaljak-izraelben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-miniszterelnok-pozicioja-meg-biztos-de-a-korrupcios-ugyeket-mar-vizsgaljak-izraelben | Világgazdaság | world-news | 2007-11-12 00:00:00 | [] | [] | [
"Izrael"
] | [] | [] |
3,587 | Miért titkolóznak a politikusok a saját fizetésükkel kapcsolatban? osztrák vélemény | Bevallják-e vagy sem? Vita az osztrák törvényhozók mellékes jövedelmeinek átláthatóságáról | Josef Pröll földművelésügyi miniszter (Néppárt) messzemenő támogatásáról biztosította Barbara Prammenek, az osztrák parlament szociáldemokrata elnök-asszonyának azt a tervét, hogy hozzák nyilvánosságra a parlamenti képviselők mellékes jövedelmeit. Az ORF2 osztrák hírtévé idézte a miniszternek a Kurier hétfői számában megjelent interjúját, amelyben Josef Pröll nem tanúsított megértést az osztrák politikusok titkolózásai iránt, amikor a saját dolgaikban való átláthatóságról van szó. Előzőleg mind néppárti, mind szociáldemokrata vezető politikus odanyilatkozott, hogy a mellékes jövedelmek teljes körű nyilvánosságra kerülése - úgymond - "olcsó populizmus" lenne, az"irigy osztrák társadalom erre negatívan reagálna", a meglévő kimutatás pedig már "teljesen elégséges." | https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/miert-titkoloznak-a-politikusok-a-sajat-fizetesukkel-kapcsolatban-osztrak-velemeny | https://web.archive.org/web/20231220105313/https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/miert-titkoloznak-a-politikusok-a-sajat-fizetesukkel-kapcsolatban-osztrak-velemeny | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/miert-titkoloznak-a-politikusok-a-sajat-fizetesukkel-kapcsolatban-osztrak-velemeny | Világgazdaság | eu-news | 2007-11-12 00:00:00 | [] | [] | [
"Ausztria"
] | [] | [] |
3,588 | Nem számít titoknak a lobbisták neve | Semmisnek nyilvánította az Európai Elsőfokú Bíróság az Európai Bizottságnak azt a döntését, amely titokban tartotta egy trösztellenes találkozón megjelent gazdasági lobbisták személyazonosságát. | Semmisnek nyilvánította az Európai Elsőfokú Bíróság az Európai Bizottságnak azt a döntését, amely titokban tartotta egy trösztellenes találkozón megjelent gazdasági lobbisták személyazonosságát. Brüsszel a személyiségi jogok védelmére hivatkozott az üggyel kapcsolatban.
A bíróság ugyanakkor azzal indokolta az első fokon hozott döntést, hogy önmagában az még nem veszélyezteti a személyes adatok biztonságát, ha közülük valamelyik, például az illető neve szerepel egy dokumentumban. Az átlátható brüszszeli döntéshozatal mellett kardoskodó civilszervezetek által örömmel üdvözölt ítélet ellen a bizottság két hónapon belül fellebbezést nyújthat be. EUobserver | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2007/11/nem-szamit-titoknak-a-lobbistak-neve | https://web.archive.org/web/20231223193518/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2007/11/nem-szamit-titoknak-a-lobbistak-neve | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/nem-szamit-titoknak-a-lobbistak-neve | Világgazdaság | eu-news | 2007-11-12 00:00:00 | [] | [] | [
"Európa"
] | [
"lobbi"
] | [] |
3,589 | Vigyen haza közel félmillió forintot alapfokú végzettséggel! Legyen képviselő! | A legrosszabbul kereső képviselők csak bruttó 220 ezer 800 forintos alapdíjat visznek haza, de vannak, akik jövedelme meghaladja a bruttó egymillió forintot - derül ki az Országgyűlés által először csütörtökön közzétett szeptemberi adatokból. | http://hirszerzo.hu/belfold/49113_vigyen_haza_kozel_felmillio_forintot_alapfo | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vigyen-haza-kozel-felmillio-forintot-alapfoku-vegzettseggel-legyen-kepviselo | Hírszerző | hungarian-news | 2007-11-09 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
|
3,590 | Fura dolgok a Happy End Kft. körül - Happy End? | Az adórevizorok szinte valamennyi vizsgált szerződéssel kapcsolatban megállapították, hogy a számlák és a teljesítésigazolások nem a valóságos gazdasági eseményeket tükrözik, azokból lehetetlen megállapítani, hogy az egyes részteljesítéseket ki és mikor végezte el. | Az APEH feljelentése szerint a vizsgált pénztári bizonylatok hiányosan voltak kitöltve, gyakran még az sem derült ki belőlük, hogy ki vette fel az összeget. Több esetben sztornírozták a kifizetett és felvett munkabért, de a revizorok a pénz visszafizetésének nyomát nem találták. | https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/fura-dolgok-a-happy-end-kft-korul-happy-end | https://web.archive.org/web/20231112115317/https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/fura-dolgok-a-happy-end-kft-korul-happy-end | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fura-dolgok-a-happy-end-kft-korul-happy-end | Világgazdaság | hungarian-news | 2007-11-12 00:00:00 | [] | [
"Fidesz",
"Happy End Kft.",
"Országimázs Központ"
] | [] | [] | [] |
3,591 | Mekkora a politikai befolyás hatása a pályázatok elbírálásánál? | A politikai befolyás számszerűen kimutatható az uniós pályázatok elbírálásában – idézi a HVG az HBF Hungaricum Kft. megállapítását, amelyet magának a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a megrendelésére készített felmérést még 2006 őszén. | Ráadásul egyértelműen tetten érhető volt a politikai lobbi hatása – állította a HBF: minél nagyobb volt a szocialista szavazók aránya egy-egy településen, vagyis minél erősebb a kormánypárti befolyás, annál több támogatásban részesültek az ottani pályázók. A 2004-2006 közötti időszak összeférhetetlenségi szabályozásán már tavaly decemberi kormányrendelet is túllépett, amennyiben nem csupán a pályázatban érdekelt személyeket zárta ki a döntéshozatalból, hanem az ilyen szervezetet is, és megtiltotta a pártfunkcionáriusok, valamint önkormányzati és parlamenti képviselők részvételét a pályázatok értékelésében és elbírálásában.
Az újonnan elkészült összeférhetetlenségi törvényjavaslat azonban már tételesen megvonná a pályázás lehetőségét többek közt a miniszterektől, államtitkároktól, a regionális fejlesztési tanácsok elnökeitől, valamint azok közeli hozzátartozóitól és érdekeltségeiktől. Az eljárásrend gyenge pontja marad azonban a központosított döntéshozatal, valamint esetenként a nyilvánosság korlátozása. Szinte minden ponton a kormány és az NFÜ dönt arról, ki vehet részt a pályázatok elbírálásában.
A döntéshozatal átláthatóságát az is korlátozza, hogy a bírálóbizottság döntéseiről csupán emlékeztető, nem pedig jegyzőkönyv készül, abból viszont gyakorlatilag csak a testületi ülés eredménye és a szavazati arány derül ki, a személyekhez köthető vélemény utólag már nem dokumentálható.
A pályázati értékelés márpedig kulcsfontosságúvá válhat, az egységes szabályozás hiánya ugyanis meglehetősen nagy szabadságot és azzal együtt szubjektivitást tesz lehetővé a pályázatok elbírálása során. | https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/mekkora-a-politikai-befolyas-hatasa-a-palyazatok-elbiralasanal | https://web.archive.org/web/20240129131619/https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/mekkora-a-politikai-befolyas-hatasa-a-palyazatok-elbiralasanal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mekkora-a-politikai-befolyas-hatasa-a-palyazatok-elbiralasanal | Világgazdaság | hungarian-news | 2007-11-09 00:00:00 | [] | [
"Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH)"
] | [] | [
"támogatás",
"lobbi",
"EU"
] | [] |
3,592 | Addig jár a korsó a kútra, avagy börtönben a politikus - Hat és fél év az amerikai volt kormányzónak | A 73 éves George Ryant korrupció miatt ítélték el, és az Egyesült Államok Legfelső Bírósága elutasította fellebbezési kérelmét, konkrétan azt, hogy óvadék ellenében szabadlábon maradhasson. | Az Egyesült Államokban Illinois szövetségi állam volt kormányzója megkezdte hat és fél éves börtönbüntetésének letöltését. A 73 éves George Ryant korrupció miatt ítélték el, és az Egyesült Államok Legfelső Bírósága elutasította fellebbezési kérelmét, konkrétan azt, hogy óvadék ellenében szabadlábon maradhasson.
Az amerikai politikust 2006-ban ítélték el, miután kenőpénz ellenében állami szerződésekhez juttatta barátait és ismerőseit. Ryan mindvégig ártatlanságát hangoztatta. | https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/addig-jar-a-korso-a-kutra-avagy-bortonben-a-politikus-hat-es-fel-ev-az-amerikai-volt-kormanyzonak | https://web.archive.org/web/20240215074245/https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/addig-jar-a-korso-a-kutra-avagy-bortonben-a-politikus-hat-es-fel-ev-az-amerikai-volt-kormanyzonak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/addig-jar-a-korso-a-kutra-avagy-bortonben-a-politikus-hat-es-fel-ev-az-amerikai-volt-kormanyzonak | Világgazdaság | world-news | 2007-11-08 00:00:00 | [] | [] | [
"Amerikai Egyesült Államok"
] | [] | [] |
3,593 | Budapesti képviselők is kérnek szállásköltség-térítést | Mintegy tucatnyi, többségében fideszes budapesti honatya kap szállásköltség-térítést az Országgyűléstől. Évente fejenként 1,3 milliót, a négyéves ciklus alatt pedig több mint 5,3 milliót tesznek zsebre, miközben többségük rendelkezik fővárosi lakással. | http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=975874 | https://web.archive.org/web/20080316185631/http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=975874 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budapesti-kepviselok-is-kernek-szallaskoltseg-teritest | Népszava | hungarian-news | 2007-11-10 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
|
3,594 | Fidesz: nem a képviselői tiszteletdíj és a párttámogatás emelésére | A Fidesz sem a képviselői tiszteletdíjnak, sem a pártok állami támogatásának háromszorosra emelését nem támogatja. | http://nol.hu/cikk/471044/ | https://web.archive.org/web/20071113100258/http://nol.hu/cikk/471044/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-nem-a-kepviseloi-tiszteletdij-es-a-parttamogatas-emelesere | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-12 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
|
3,595 | Utcára került a csalásokat leleplező BKV-revizor | Két héttel az után, hogy levelet írt Demszky Gábor főpolgármesternek, elbocsátották a BKV egyik revizorát. A szakember a társaságnál folyó lopásokról, csalásokról, sikkasztásról, fiktív számlákról akarta tájékoztatni a főpolgármestert. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/utcara_kerult_a_csalasokat_leleplezo_bkvrevizor.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/utcara-kerult-a-csalasokat-leleplezo-bkv-revizor | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-11 00:00:00 | [
"Aba Botond",
"Demszky Gábor",
"Vajda Pál"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csalás",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
3,596 | Ügyvédet is gyanúsítanak Zuschlag büntetőügyében | Gyanúsítottként hallgatta ki a Kecskeméti Városi Ügyészség Szente Zsolt ügyvédet, aki eddig a Zuschlag-ügy egyik terheltjének, Őri Andrásnak volt a védője. Az ügyészek dokumentumokat foglaltak le az oktatási tárcánál is. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/ugyvedet_is_gyanusitanak_zuschlag_buntetougyeben.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyvedet-is-gyanusitanak-zuschlag-buntetougyeben | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-09 00:00:00 | [
"Kemecsei Árpád",
"Komlódi Gábor (MSZP)",
"Szente Zsolt (ügyvéd)"
] | [
"MSZP",
"Oktatási Minisztérium (OM)",
"Zuglói Vagyonkezelő Rt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest",
"Kiskunhalas"
] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
|
3,597 | Fodor elfogadta Wekler lemondását | Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter hétfőn elfogadta Wekler Ferenc lemondását a Dél-dunántúli Regionális Tanács elnöki tisztéről. | A zöldtárca vezetője bejelentette: személyes, parlamenti találkozójukon a lemondását benyújtó Wekler arra hivatkozott, hogy olyan vádak érték, amelyek hátráltatták abban, hogy el tudja végezni munkáját.
A miniszter azt is közölte, hogy több jelöltjük is van a megüresedett poszt betöltésére. Konkrét személyekről egyelőre nem akart beszélni, csupán annyit mondott, hogy november végéig szeretnének megnyugtató megoldást találni.
Wekler Ferencnek, aki 2006 novembere óta volt elnök, azért kellett Fodor Gáborhoz benyújtania lemondását, mert a szaktárca delegáltjaként került be a Dél-dunántúli Regionális Tanácsba.
Az egykori országgyűlési képviselő mandátumáról azután mondott le, hogy napvilágot látott: családi vállalkozása 2004-ben 270 millió forint állami támogatást kapott szőlőtelepítésre, tavaly márciusban pedig 23 milliót mobil szennyvíztisztító kifejlesztésére és legyártására. Mindezzel szemben jogi kifogás nem merült fel. | http://nol.hu/archivum/archiv-471065-273495 | https://web.archive.org/web/20231109084113/http://nol.hu/archivum/archiv-471065-273495 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fodor-elfogadta-wekler-lemondasat | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-12 00:00:00 | [
"Wekler Ferenc"
] | [
"Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás"
] | [] |
3,598 | Kihallgatták a Garamhegyit védő ezredest | Gyanúsítottként hallgatták ki a katonai ügyészek azt az ezredest, aki Garamhegyi Ábel, a gazdasági és közlekedési tárca államtitkárának gyorshajtási ügyét próbálta eltussolni októberben. | Gyanúsítottként hallgatták ki a katonai ügyészek azt az ezredest, aki Garamhegyi Ábel, a gazdasági és közlekedési tárca államtitkárának gyorshajtási ügyét próbálta eltussolni októberben.
Garamhegyi Ábelt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) államtitkárát október 8-án állították meg a rendőrök Szentendre határában, mert túl gyorsan ment. Az eset után az államtitkár értesítette a minisztériumot, ahonnan a főügyeletes felhívta a rendőrséget azt kérve, hogy a rendőrök "szálljanak le az ügyről". Garamhegyi Ábel határozottan kijelentette, hogy nem ő utasította erre a férfit.
Nem sokkal később a főügyeletesről kiderült, hogy aktív ezredes, a GKM-nél 15 éve dolgozott. Azóta már felmentették, az ügy pedig átkerült a Katonai Ügyészségre, ahol először feljelentés-kiegészítést rendeltek el, majd október végén indult meg az eljárás. A férfit hivatali visszaéléssel gyanúsítják, a közelmúltban már ki is hallgatták, mondta el Ács Tibor, a Katonai Ügyészség szóvivője. Ha bebizonyosodik bűnössége, akár három évet is kaphat. | https://index.hu/belfold/hirek/333112/ | https://web.archive.org/web/20201021164144/https://index.hu/belfold/hirek/333112/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kihallgattak-a-garamhegyit-vedo-ezredest | Index | hungarian-news | 2007-11-12 00:00:00 | [
"Garamhegyi Ábel"
] | [
"Gazdasági Minisztérium"
] | [] | [
"hivatali visszaélés"
] | [] |
3,599 | Wekler megy, de miért? | A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) ellenzéki oldala nem hisz abban, hogy Wekler Ferenc - miként azt nyilatkozta - a családtagjait ért fenyegetések miatt mondott le a grémium elnöki posztjáról. | A DDRFT ellenzéki oldala nem hisz abban, hogy Weklert fenyegetések késztették volna lemondásra. Hargitai János, aki a Baranya Megyei Közgyűlés fideszes elnökeként tagja a fejlesztési tanácsnak, tudósítónknak azt mondta: szerinte a politikusnak azért kellett lemondania, mert pártja és a kormány számára vállalhatatlanná vált a DDRFT élén. Hargitai ezzel arra utalt, hogy Wekler, illetve a politikus rokonainak vállalkozásai az elmúlt években összesen mintegy 300 millió forint értékben nyertek el állami támogatásokat fejlesztési célokra. Hargitai szerint részben ezek hatására is készül az a közélet tisztaságát szavatolni hivatott törvény, amely kimondja: ha valaki egy pénzekről döntő grémium tagja, akkor sem ő, sem hozzátartozói nem juthatnak a grémium döntése révén állami vagy uniós támogatáshoz. Hargitai mindamellett hozzátette, hogy reméli, ha érték is fenyegetések a Wekler családot, azok nem hordoznak magukban valós veszélyt.
Máris számos találgatás született arról, hogy ki lép Wekler helyére a DDRFT élén. Információink szerint - várhatóan - Bretter Zoltánt, az SZDSZ pécsi szervezetének elnökét delegálja Fodor Gábor a fejlesztési tanácsba. Bretter a Pécsi Tudományegyetemen filozófiát tanít, 1990 és 1998 között a párt parlamenti képviselője volt, jelenleg önkormányzati képviselő a pécsi közgyűlésben. Bretter nem erősítette meg és nem cáfolta ezt az információnkat, csak annyit mondott, hogy pártja és az illetékes tárca még nem döntött a DDRFT elnöki posztjáról. | http://nol.hu/archivum/archiv-471126-273546 | https://web.archive.org/web/20170128160439/http://nol.hu/archivum/archiv-471126-273546 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/wekler-megy-de-miert | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [
"Wekler Ferenc"
] | [
"Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"támogatás"
] | [] |
3,600 | A Magosz a nagykállói földvásárlás vizsgálatát kéri | A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) levélben arra kéri Veres János pénzügyminisztert, hogy az APEH elnökénél kezdeményezze Rinyú Jánosné vagyonosodási vizsgálatát, aki kifogásolható módon vásárolt földterületet Nagykálló és Balkány térségében. | A szövetségi igazgató jelzi: sajnálatosnak tartja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – a pénzügyminiszter megyéjében – az utóbbi időben olyan visszaélés jellegű földvásárlások történtek, amelyek mellett a Magosz mint érdekképviselet nem tud elmenni szó nélkül. Ezek közül a legszembetűnőbbnek tartják Rinyú Jánosné földvásárlását. Az idős asszony lánya, Marjánné Rinyú Ilona, Balkány MSZP-s polgármestere. A majdnem 80 éves nyertes pályázó 61 millió 105 ezer forintért vásárolt meg 214 hektár földterületet Nagykálló és Balkány térségében.
A Magosz állítása szerint a pályázaton induló helyben lakó gazdálkodókat úgy játszották ki, hogy az első helyen nyertes visszalépett Rinyú Jánosné javára. A nyertes ajánlatot elfelejtették kifüggeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján – teszi hozzá a Magosz. A levél megjegyzi: a kétesnek minősíthető földértékesítés miatt már a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőrkapitányság is vizsgálódik.
A Magosz szövetségi igazgatója megjegyzi: tapasztalataik szerint a Magosz vezető tisztségviselői, illetve azon gazdaköri tagok ellen, akik részt vettek a 2005. évi budapesti agrárdemonstráció szervezésében, egymás után indulnak vagyonosodási vizsgálatok. A legszembetűnőbb példa az Oláh Ferenc elnökségi tag ellen indult vagyonosodási vizsgálat. Ennek során a családi gazdálkodó feleségének tulajdonában levő gépeket foglalták le biztosítékként.
A Magosz arra kéri Veres Jánost, hogy mérjenek egyenlő mércével. Javasolják, hogy minden olyan gyanús jogügyletnél – amelyből egyértelműen kitűnik, hogy az illető nem rendelkezik azzal a vételárral, amelyen megvásárolta a földtulajdont – indítsanak vagyonosodási vizsgálatot, hogy eloszlassák a kételyeket. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/a-magosz-a-nagykalloi-foldvasarlas-vizsgalatat-keri | https://web.archive.org/web/20080115032809/http://www.mno.hu/portal/527014 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magosz-a-nagykalloi-foldvasarlas-vizsgalatat-keri | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-12 00:00:00 | [
"Marjánné Rinyu Ilona",
"Rinyú Jánosné",
"Veres János"
] | [] | [
"Balkány",
"Nagykálló"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
3,601 | Weklert és családját is megfenyegették? Lemond elnökségéről | A politikus, aki 2006 november óta töltötte be a DDRFT elnöki tisztét, megjegyezte azt is, hogy alaptalannak tartja az egyes hírforrásokban őt ért, pályázatokkal kapcsolatos támadásokat. | „A családomat és engem olyan fenyegetések értek az elmúlt időszakban, amelyek elgondolkodtattak. Végül arra jutottam, hogy lemondásommal szeretteimet és magamat is mentesíthetem ezek alól" – indokolta döntését Wekler Ferenc. Hozzátette: elhatározását hétfőn közli az őt a testületbe delegált környezetvédelmi minisztérium vezetőjével, Fodor Gáborral.
A politikus, aki 2006 november óta töltötte be a DDRFT elnöki tisztét, megjegyezte azt is, hogy alaptalannak tartja az egyes hírforrásokban őt ért, pályázatokkal kapcsolatos támadásokat. Szerinte minden vele vagy családjával összefüggésbe hozott ügyben törvényesen járt el. Az egykori országgyűlési képviselő korábban több pályázat kapcsán is a sajtó érdeklődésének középpontjába került. Családi vállalkozása 2004-ben 270 millió forint állami támogatást kapott szőlőtelepítésre, tavaly márciusban pedig 23 milliót mobil szennyvíztisztító kifejlesztésére és legyártására. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/weklert-es-csaladjat-is-megfenyegettek-lemond-elnoksegerol | https://web.archive.org/web/20080115034634/http://www.mno.hu/portal/526894 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/weklert-es-csaladjat-is-megfenyegettek-lemond-elnoksegerol | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-11 00:00:00 | [
"Wekler Ferenc"
] | [
"Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"rokonok",
"szőlő - borászat",
"közmű",
"támogatás"
] | [] |
3,602 | Elévülés miatt végleg véget ért a Happy End-ügy | Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány idején összesen tizennyolc alkalommal szavazták le Polt Péter akkori legfőbb ügyész válaszait a parlamentben. | A vám- és pénzügyőrség nyomozói érdemben már nem vizsgálódhattak
Elévülés miatt végleg véget ért a Happy End-ügy
Tíz nappal azután kapták meg a Vám- és Pénzügyőrség Országos
Parancsnokságának (VPOP) nyomozói az Orbán-kormány idején állami
ünnepségeket szervező, az országkép kialakításáért felelős Happy End Kft.
ellen indított nyomozás aktáit, hogy a feljelentésben vélt bűncselekmény
elévült. A rendőrség az iratokat egy jogszabályváltozás miatt adta át a
vámosoknak. A cég ellen már a Medgyessy-kormány idején is indult rendőrségi
vizsgálat, amelyet az ügyészség szüntetett meg.
Jogszabályváltozás miatt tavaly szeptember 15-én mintegy 4500 ügyiratot
kapott a vám- és pénzügyőrség a rendőrségtől, köztük volt az Orbán-kormány
idején reflektorfénybe került Happy End Kft. ügye is – tudtuk meg a VPOP-
tól. A cég ellen az APEH tett adócsalás gyanúja miatt feljelentést, de a
VPOP-hoz már csak számviteli fegyelem megsértésének gyanúja miatt került az
ügy. Az APEH tegnap lapunknak nem kívánt az ügyről nyilatkozni, mondván:
adótitkokról nem beszélhetnek. A VPOP-nál az iratok átvizsgálása során
kiderült, hogy a feljelentésben szereplő bűncselekmény pontosan – a vám- és
pénzügyőrség szerint – szeptember 5-én (a Népszabadság szerint december 5-
én) évült el. Ha a VPOP által lapunkkal közölt dátum a helyes, akkor tíz
nappal a Happy End-ügy aktáinak átadása előtt évült el az ügy.
Egyébként az iratátadásra a büntetőeljárási törvény módosítása miatt volt
szükség, mely az összes pénzügyi jellegű bűncselekmény nyomozását – így a
többi között a jogosulatlan gazdasági előny megszerzését, az adócsalást, a
számviteli fegyelem megsértését – a rendőrségtől a VPOP hatáskörébe utalta.
A hatóságok már nem először „pattannak le” a Happy End Kft-ről. A
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata négy évvel ezelőtt
megállapította, hogy az Orbán-kormány által életre hívott Országimázs
Központ (OK) több esetben megsértette a vagyonkezelésre és a számvitelre
vonatkozó törvényi előírásokat, valamint az e törvényeken alapuló egyéb
jogszabályok rendelkezéseit. A Kehi jelentése szerint az országkép
kialakításáért felelős központ több alkalommal is túlköltekezett,
feleslegesen adott ki súlyos milliókat, sőt nem egy esetben még számlával
sem tudta igazolni, mire is költötték az adófizetők forintjait. A Kehi
szerint meglehetősen laza volt az OK ellenőrzési rendszere: a kiadások
teljesítésének előzetes ellenőrzéséhez kapcsolódó intézményi munkarend
mindvégig szabályozatlan maradt, illetve a munkafolyamatba épített
ellenőrzés rendszere sem működött. Az eredmény – a Kehi szerint – a
közpénzek kontrollálatlan felhasználása.
A rendőrségi vizsgálatot két szocialista képviselő egymástól függetlenül
kezdeményezte. A rendőrség feljelentésként értékelte Keller László Polt
Péter legfőbb ügyészhez intézett, az Országimázs Központ szerződéskötéseit
és közpénzkezelési gyakorlatát firtató kérdését. Keller kérdéseihez
csatolták Juhász Ferenc MSZP-s képviselő feljelentését is. Így 2002. május
végén, nem sokkal a kormányváltás után különösen nagy vagyoni hátrányt
okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indult a
nyomozás. A Népszabadság szerint a rendőrség ezt azzal indokolta: felmerült
a gyanú, hogy a Happy End Kft. megbízásából az OK részére készíttetett
kiadványok előállításában közreműködő vállalkozások a feladatok tényleges
költségigényét meghaladó árajánlatokkal, fiktív alvállalkozói
teljesítményekkel megtévesztették az imázsközpontot.
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Happy End Kft. között közbeszerzési
eljárás nyomán 1999. március 4-én jött létre keretszerződés. Ez alapján
minden, a Happy End által elvégzett munkát eseti szerződésben is
rögzítettek. E vállalkozói keretszerződés alapján kötött az Országimázs
Központ eseti szerződéseket a Happy Enddel a Millenniumi Országjáró, a
Magyarország Mindannyiunké, a Költségvetési Füzet, illetve az úgynevezett
Hannoveri Expo című kiadványok elkészítésére. Az eseti szerződések
teljesítéséért a Happy End minden esetben ügyleti díjat kapott, amely
tartalmazta a vállalkozó által igazolt költségeket, valamint az e költség
által meghatározott vállalkozói díját is, amely 20 százalék volt.
A Happy End Kft. mind a négy kiadvány esetében alvállalkozókat vont be azok
elkészítésébe, ezek közül a Mert 2000 Rt. mind a négy kiadvány
elkészítésében közreműködött, a kiadványokat a Szikra Lapnyomda Rt.-vel
készíttette el. A nyomozás elrendelése után a rendőrség több köbméternyi
iratot foglalt le az OK által foglalkoztatott Happy End és az Ezüsthajó
Kft.-k közös buda- pesti irodájában. Az előbbi céget az Orbán Viktor média-
tanácsadójaként emlegetett Wermer András, míg az utóbbi társaságot – a
többek között – a Bánk Bán-filmet rendező Káel Csaba neve fémjelezte.
Ezután megkezdődtek a tanúkihallgatások. Először a Happy End és az
Ezüsthajó Kft., valamint az Országimázs Központ közötti szerződések
ellenőrzésének körülményeiről faggatták a rendőrök a mai Kehi munkatársait
és a Miniszterelnöki Hivatal dolgozóit.
A nyomozás vádemelési javaslattal zárult, de a Fővárosi Főügyészség
megszüntette a Happy End Kft. és a Mert 2000 Rt. vezetője, illetve az
Országimázs Központ osztályvezetője elleni eljárást. Az ügyészség szerint a
tételes költségek bemutatásának, illetve ezek ellenőrzésének elmaradása
önmagában nem bűncselekmény. Az ügyészség szerint nehezítette a tényleges
költségek megállapítását, hogy a Happy End könyvelése az úgynevezett
összköltség eljárás módszerén alapult és nem a tételes költségek alapján
tartották azokat nyilván. Ennek alapján az ügyészség úgy ítélte meg, hogy a
Happy End könyvelése – amely a számviteli törvény előírásainak megfelel –
nem alkalmas arra, hogy kiadványonként külön költségkimutatást lehessen
elvégezni. A vád- hatóság úgy látta, a bűncselekmény megállapításához
kétséget kizárólag bizonyítani szükséges, hogy a Mert 2000 alvállalkozóinak
bevonására a jogtalan haszonszerzés céljából került sor. Megállapították,
hogy a Mert 2000 a jelzett tényleges munkákat is elvégezte. Az ügyészség
szerint a szerződések megkötése előtt a Happy End ajánlatait ellenőrizték
és azok megfeleltek a piaci áraknak.
Itt azonban nem ért véget az ügy. A Népszabadság szerint az APEH is
vizsgálta a nyomozás során fókuszba került eseti megbízásokat és 2003 végén
feljelentést is tett az ügyben. Az iratok végül a rendőrségtől a VPOP-hoz
kerültek, majd elévülés miatt az irattárba.
Népszava-összeállítás
Az egységes Magyarország-kép
Az Országimázs Központot 2000-ben az Orbán-kormány alapította. A
Miniszterelnöki Hivatalon belül működő szervezet felelt az állami
ünnepségek megszervezéséért, egy „egységes Magyarország-kép” megtalálásáért
és kommunikálásáért. Ez utóbbira megbízást a Happy End Kft. kapott az OK-
tól. A nyertes pályázat felborzolta a kedélyeket. A győztes pályázat
szakmaiságát sokat vitatták, de azt az Országimázs Központ védelmébe vette.
A cég országszimbólumnak ajánlotta a H betűt, melyet külföldön a kórház
(hospital) szóval azonosítanak. Másik javaslatuk a Hungary, The meeting
point szlogen volt. Ám ezt Németország már használta. A cég – mely fontos
szerepet vállalt a Fidesz kampányában – az Orbán-kormány idején
elkészítette a Millenniumi Országjáró című lapot, melyet az akkori ellenzék
propagandajellegűnek minősített és folyamatosan támadott. A Happy End Kft.-
t 1991-ben Káel Csaba és Wermer András, a Fidesz meghatározó kommunikációs
tanácsadója alapította, de az Orbán-kormány idején már hivatalosan, papíron
nem volt közük a céghez.
Polt Péter akkori legfőbb ügyészt gyakran interpellálták
Polt Péter legfőbb ügyész válaszait a Happy End-ügyben rendre nem fogadták
elFotó: Népszava-archív
A Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány idején összesen tizennyolc
alkalommal szavazták le Polt Péter akkori legfőbb ügyész válaszait a
parlamentben. Nem fogadták el például a fideszes cégfantomizálási ügyekben,
de a Happy End Kft. és az Országimázs Központ ügyeiben adott válaszát sem.
A Medgyessy-kormány beiktatása után nem sokkal Keller László (MSZP)
interpellálta a legfőbb ügyészt, a Happy End ügyeit firtatva. Keller arról
beszélt, hogy az ügyészség késlekedik eleget tenni kötelezettségének, hogy
fellépjen a törvényesség védelmében. Polt azt válaszolta, az ügyészség
szabályszerűen járt el. Mint mondta, azért nem indított peres eljárást a
törvénysértő szerződésekkel kapcsolatban, mert a semmisség megállapítása
mellett az eredeti állapotot kellett volna visszaállítani, erre pedig nem
látott lehetőséget. Polt válaszát a Ház nem fogadta el. 2003 áprilisában az
MSZP-s Tóth Károly azt kérdezte, miért nem jár el az ügyészség azokban az
ügyekben, amelyekben az Orbán-kormány vezető tisztviselői az érintettek.
Gusztos Péter (SZDSZ) 2003 decemberében a Happy End Kft. és az Országimázs
Központ ügyeiben megszüntetett nyomozásokat firtatta interpellációjában.
Polt válaszát ekkor is elutasította az Országgyűlés kormánypárti többsége. | http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=976839 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elevules-miatt-vegleg-veget-ert-a-happy-end-ugy | Népszava | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [
"Káel Csaba",
"Polt Péter",
"Wermer András"
] | [
"Happy End Kft.",
"Mert 2000 Rt.",
"Országimázs Központ",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"PR",
"gazdálkodás"
] | [] |
3,603 | Eltűnő milliárdok | Ugrásszerűen nőtt a gazdasági bűncselekmények száma Magyarországon a PricewaterhouseCoopers (PWC) felmérése alapján. | http://nol.hu/archivum/archiv-471079 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltuno-milliardok | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"vesztegetés",
"csalás",
"gazdálkodás",
"belföld"
] | [] |
|
3,604 | Újabb olajügyi anyagok titkosítását oldották fel | Újabb korábban titkosított olajügyi dokumentumok titkosítását oldották fel, az anyagok a rendőrség internetes oldalán érhetők el. | A www.police.hu oldalon található húsz dokumentum egy 1996-os ügyről szól, amelyben a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselőjével, a közigazgatási államtitkárral és az egyik helyettes államtitkárral kapcsolatban felmerülő hivatali visszaélés gyanúját vizsgálták, operatív eszközökkel is, de azt nem találták bizonyítottnak. Bár a dokumentumokból a személyes adatokat törölték, a titulusok és a dátumok olvashatóak.
Az 1996-ban öt évre titkosított dokumentumok egy hajdúszoboszlói cég megbírságolásával foglalkoznak. A cégnél 1995 januárjában jövedéki ellenőrzést tartott a Berettyóújfalui Vámhivatal, amely az üzemanyag-forgalmazási engedély hiánya miatt 100 ezer forint jövedéki bírságot szabott ki. A határozatot - a legfőbb ügyész helyettesének irányelve alapján - fél évvel később felülvizsgálták és törvénysértésre hivatkozva módosították, a bírság összegét pedig több mint 83 millió forintra emelték.
A dokumentumok szerint a cég ezt megfellebbezte, de a Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Parancsnoksága helybenhagyta a magasabb összeget. A cég ezután felügyeleti intézkedést kezdeményezett.
Az ORFK és a Belügyminisztérium irataiból az derül ki, hogy ezután a Pénzügyminisztérium államtitkára és egyik helyettes államtitkára ezután a VPOP-hoz fordult a döntés miatt, mondván, a jogszabály-módosítás, ami bírságok emelkedésével együtt járt, váratlanul érte a piaci szereplőket. Ezután a cég számára kedvező döntés született.
Egy 1996. május 24-én Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek küldött feljegyzésben az olvasható, hogy az államtitkár és a helyettes államtitkár "direkt módon távbeszélőn adott utasításokkal kötelezte a VPOP-t a jogsértő határozat meghozatalára".
Az ügy miatt - a dokumentumok szerint - operatív módon is figyelték a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselőjét a hivatali visszaélés gyanúja miatt, de ezt nem találták bizonyítottnak. A történteket a pénzügyminiszter utasítására az akkori politikai államtitkár, Akar László is vizsgálta.
A pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára 1994 és 1998 között Draskovics Tibor volt. A dokumentumokból nem derül ki, melyik helyettes államtitkárról van szó az anyagokban. Az érintett időszakban helyettes államtitkárként dolgozott a minisztériumban Tétényi Tamás, Csobánczy Péter, László Csaba, Hegedűs Éva, majd az időközben utóbbit váltó Balázs Ágnes.
Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője az MTI-nek elmondta: folyamatosan teszik fel az internetre azokat az anyagokat, amelyeknek már nem indokolt a titkosítása. Ezek a Nemzeti Nyomozó Iroda, illetve jogelődjének, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának az iratai.
Az iratokat a kormány által létrehozott, az olajügyekben keletkezett papírokat vizsgáló bizottság kezdeményezésére vizsgálták felül. A kormány június végén hozott létre munkacsoportot a mintegy 80 ezer oldalnyi, olajügyekkel foglalkozó anyag vizsgálatára, illetve titkosításának felülvizsgálatára. A munkacsoportban a Nemzetbiztonsági Hivataltól a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáig valamennyi titokgazda képviselteti magát. A testületnek december 31-ig van mandátuma. | https://www.origo.hu/itthon/2007/11/ujabb-olajugyi-anyagok-titkositasat-oldottak-fel | https://web.archive.org/web/20210301133914/http://www.origo.hu/itthon/20071112-ujabb-olajugyi-anyagok-titkositasat-oldottak-fel.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-olajugyi-anyagok-titkositasat-oldottak-fel | Origo | hungarian-news | 2007-11-12 00:00:00 | [
"Draskovics Tibor"
] | [
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"hivatali visszaélés"
] | [
"Olajügyek"
] |
3,605 | Itt van a 26 milliós titkos kormányszerződés | Különös körülmények között adta el az állam 1995-ben a Mátrai Erőművet: egy nappal a szerződéskötés előtt egy titkos kiegészítés 26 millióval fejelte meg a 74 milliós vételárat. | Egy pályázat két része
1995-ben a költségvetés rossz helyzete miatt erőltetett menetbe kapcsolt a privatizáció Magyarországon. A Mátrai Erőműről 1995 július 29-én jelent meg a pályázati értesítő, magát a pályázatot szeptember 19-én írták ki. A pályázatokat december 1-én bontották fel, az előzetes döntés már 5-én megszületett, amire az igazgatótanács is rábólintott 6-án. A végeredményt 8-án nyilvánosságra hozták, aznap aláírták a szerződést a győztes RWE-vel. Közben azonban történt valami, ami titokban maradt, és az ÁPV hivatalos belső feljegyzéseiben sem szerepelt.
7-én az RWE és az ÁPV kötött még egy megállapodást az adás-vételi szerződés mellé. Eszerint még 26 millió dollárt fizet a vásárló, és cserébe az állam hat, az eredeti pályázati kiírásban nem szereplő feltételt vállalt.
Az ÁPV igazgatótanácsa január 9-én kapta meg az üzlettel kapcsolatos tájékoztatót, amiben végig az RWE 74 milliós ajánlatáról van szó. A 180 oldalas összefoglalónak csupán utolsó, összegző táblázata jelzi, hogy az RWE végül 100 milliót fizetett. A két összeg közti különbség eredője nem világos e feljegyzésből, ahogy a kiegészítő üzlet megkötésének körülményei is a mai napig homályosak.
A helyzetet különösen izgalmassá teszi két későbbi körülmény: az állam nem tudta teljesíteni a titkos mellékletben foglalt feltételeket, ezért 1999-ben a 26 milliót kamatostul vissza kellett adnia. A mellékletet aláíró Kocsis István 1997-ben az RWE alkalmazottja lett (az első évet Németországban, nyelvtanfolyamon és más képzéseken tölthette családjával). Később az RWE-tulajdonba tartozó Émász vezetőjének nevezték ki, jelenleg a Magyar Villamosművek vezérigazgatója. Utóbbi élén mostanában ismét kell tárgyalnia az RWE-vel az energiaipar liberalizációjával kapcsolatos kérdésekről. (Kocsis az Émász és az MVM között a Paksi Atomerőmű vezetője volt, továbbá közös borászati vállalkozása van Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával.)
A Mátrai Erőműre három cég pályázott, közülük az egyiket kedvezőtlen üzleti terve miatt kizárták. Maradt az AES (egy amerikai áramszolgáltató) és az RWE (egy német áramszolgáltató). A két jelentkező egyforma pontszámot kapott üzleti tervére, viszont az RWE több pénzt ajánlott: 74 millió dollárt az AES 10 milliójával szemben. Az erőmű részvényeinek névértéke 100 millió dollár volt. Végül ez az összeg került az államhoz, de 1999-ben vissza kellett fizetni 30,16 millió dollárt. Akkor ez 7,67 milliárd forint volt.
A melléklet aláírásának körülményei ellen már 1996-ban kifogást emelt az ÁPV felügyelőbizottsága, de részletesen csak 1999-ben, az Orbán-kormány idején foglalkoztak vele. A parlament gazdasági bizottsága alapított egy albizottságot az ügy kivizsgálására, és foglalkozott vele az Állami Számvevőszék is. Az ÁSZ több törvénytelenséget is talált a melléklet körül, de senkit sem vontak felelősségre miatta.
A 12 éves titok 6 pontja
A bíróság által most nyilvánosságra hozatott megállapodásban a következő feltételek szerepeltek:
1. A vásárló lehetőséget kap az Elmü és az ÉMÁSZ megvásárlására (ezeket az RWE később valóban megvásárolta).
2. Az eladó garantálja, hogy a vevő még legalább két új erőműblokkot építhet 2005-ig, ahol felhasználhatják a bükkábrányi lignitet. (Ezek az erőművek sohasem épültek meg, kiderült, hogy az oda tervezett áramtermelésre nincs szükség Magyarországon. A szerződés megkötésekor összesen 2000 megawattos kapacitásbővítést tervezett az állam, de hamarosan világos lett, hogy rosszul számoltak. Az ígéret arra utal, hogy összesen 800 MW kapacitású erőműveket építhetne az RWE.)
3. Az eladó vállalja, hogy ha elkészülnek az új erőműblokkok, az ott előállított áramot rögtön a Pakson termelt mennyiség után átveszi az MVM. A kedvezmény legalább az erőművek építési költségeinek megtérüléséig érvényes lesz. (Ebből sem lett semmi, hiszen nem kellettek az új blokkok. Magyarországon az állami MVM vásárolhat csak termelői áramot, az erőművek nagy része viszont magánkézben van. A paksi áram a legolcsóbb, és állami kézben van, így az ott termeltet veszi át elsőként az MVM. Ez a magyar szükséglet kb. 40 százalékát biztosítja. A szerződés szerint Paks után rögtön a mátrai áramot vették volna át. Ez azt jelenti, hogy a melléklet szerint nem az árverseny számított volna az erőművek között.)
4. Az eladó biztosítja, hogy az RWE Bükkábrányban megkapja a szükséges bányászati és vízemelési jogokat, és nem emel az EU normáinal szigorúbb környezetvédelmi szabályokat. (Az RWE ugyan bányászik Bükkábrányban, de plusz blokkok híján kevesebbet, mint e pont alapján gondolhatták. A 99-es ÁSZ-vizsgálat szerint ez a kitétel önmagában is törvényellenes, mert a kormány nevében a szerződést az ÁPV írta alá, és e szervezetnek nincs joga bányászati jogokról vagy környezetvédelmi szabályozásról dönteni.)
5. Az ÁPV garanciát vállal, hogy a Mátrai Erőmű lignitbázisú fejlesztésekor az MVM együtt szavaz az RWE-vel. (Erre azért volt szükség, mert az erőmű résztulajdonosa maradt az MVM, és a bükkábrányi bánya 25 százaléka is az övé maradt.)
6. Az új blokkok miatt módosíthatóvá válik az RWE pályázatában foglalt üzleti terv. (Az eredeti üzleti tervre az RWE ugyanúgy 7 pontot kapott, mint az amerikai pályázó.)
Ezt a hatpontos mellékletet mondta fel a kormány 1999. december 28-án. Az RWE minden további követeléséről lemondott, cserébe 30,16 millió dollárt kapott.
Csak elszállt 7,6 milliárd
1999-ben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvénysértőnek találta a dokumentumot. Az ÁSZ szerint az ÁPV Rt. Nem járhatott volna el a kormány képviselőjeként, és olyan vállalásokat tett, amelyek "a hatályos magyar jogszabályokkal sem álltak összhangban". Az ÁSZ kifogásolta még, hogy "a megállapodás megfogalmazásának módjával mindkét fél arra törekedett, hogy a konkrét szándékok ne legyenek egyértelműen kinyilvánítva".
Arra továbbra sincs válasz, hogy a pályázati elbírálás után miért titokban emelte meg az ÁPV a vételárat. Az ÁPV felügyelőbizottsága is megállapította, hogy ez az eljárás nem volt szabályos, de a későbbi ÁSZ-, illetve parlamenti vizsgálat után sem jelentették fel az aláírókat.
A melléklet aláírói nyilván szerettek volna minél több pénzt kiszedni az üzletből, és abban az időben az állam áramhiánytól rettegett. Mégis megkérdőjelezhető az aláírók jóhiszeműsége. Erre utal, hogy a mellékelt kiegészítést titkosították és a szokásos felhatalmazás nélkül írták alá. A 99-es parlamenti vizsgálatot vezető fideszes Lázár Mózes szerint erre utal az is, hogy Kocsis az RWE-hez ment dolgozni az ÁPV után (Kocsis az egyetlen, aki a melléklet angol és magyar nyelvű változatát is aláírta az eladó részéről. Őt a cikk elkészültéig nem sikerült megszólaltatnunk, de hamarosan nyilatkozni fog lapunknak a szerződésről.)
Milyen 800 MW?
Gyanús, hogy a melléklet nem részletezte, hogyan képzelik a 800 MW-os erőművek építtetését. A kilencvenes évek közepén az állam és az MVM is több tanulmányt készített, amelyek azt bizonygatták, hogy Magyarországon áramhiány lesz, mert az erőművek rohadnak, az ipar pedig fejlődik. A Horn-kormány ezért 2000 MW pluszkapacitásra írt ki tendert. Akkoriban a teljes magyar termelés 8000 MW volt. A kormányváltás után, 1999-ben a gazdasági minisztériumban arra jutottak, hogy ennyi áramra biztosan nem lesz szükség, ráadásul a kiírás szerinti konstrukció hosszú távra garantált hasznot ígért a befektetőknek. A kormány ezért a tendert jelentősen átalakította, 90 százalékkal 200 MW-re csökkentve az új erőművek összkapacitását. Ekkor derült ki, az RWE-nek papírja van arról, hogy 800 MW kapacitású erőműveket építhet.
Ha a 95-ös mellékletben ígért 800 MW-ot beleszámították az állam által tervezett 2000 MW-os bővítésbe, a melléklet azért bizarr, mert arra a 2000 MW-ra nyílt pályázatot írt ki a gazdasági tárca. Ha azon felüli ígéretnek gondolták, akkor pedig azért elképesztő, mert ebben az esetben megrendeltek a teljes hazai kapacitás 10 százalékát kitevő áramot, anélkül, hogy erről akár az MVM-et, akár a gazdasági tárcát megkérdezték volna. | https://index.hu/gazdasag/magyar/rwe071111/ | https://web.archive.org/web/20201021173721/http://index.hu/gazdasag/magyar/rwe071111/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-van-a-26-millios-titkos-kormanyszerzodes | Index | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [
"Kocsis István"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"RWE"
] | [] | [
"energia",
"privatizáció",
"átláthatóság",
"forgóajtó"
] | [
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
3,606 | Továbbra lesz képviselői költségtérítés bemondásra | Nem változik a képviselői tiszteletdíjak és költségtérítések jelenlegi rendszere - ez derült ki a parlamenti pártok képviselőinek nyilatkozataiból... | http://nol.hu/cikk/471159/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabbra-lesz-kepviseloi-koltsegterites-bemondasra | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
|
3,607 | A PM is harcolt az olajbírságok enyhítéséért | Újabb, a 90-es évek közepén keletkezett, korábban titkosított olajaktát hozott nyilvánosságra a rendőrség: bár a neveket törölték, annyi kiderül, a pénzügyminisztérium államtitkára és helyettese mindent megtett azért, hogy egy kft-nek ne kelljen 83 milliós bírságot fizetnie. | Újabb korábban titkosított olajügyi dokumentumok titkosítását oldották fel, az anyagok a rendőrség internetes oldalán érhetők el.
A rendőrség oldalán található húsz dokumentum egy 1996-os ügyről szól, amelyben a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselőjével, a közigazgatási államtitkárral és az egyik helyettes államtitkárral kapcsolatban felmerülő hivatali visszaélés gyanúját vizsgálták, operatív eszközökkel is, de azt nem találták bizonyítottnak.
Bár a dokumentumokból a személyes adatokat törölték, a titulusok és a dátumok olvashatóak.
83 millióra bírságolták, ...
Az 1996-ban öt évre titkosított dokumentumok egy hajdúszoboszlói cég megbírságolásával foglalkoznak. A cégnél 1995 januárjában jövedéki ellenőrzést tartott a Berettyóújfalui Vámhivatal, amely az üzemanyag-forgalmazási engedély hiánya miatt 100 ezer forint jövedéki bírságot szabott ki.
A határozatot - a legfőbb ügyész helyettesének irányelve alapján - fél évvel később felülvizsgálták és törvénysértésre hivatkozva módosították, a bírság összegét pedig több mint 83 millió forintra emelték.
... de mégsem
A dokumentumok szerint a cég ezt megfellebbezte, de a Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Parancsnoksága helybenhagyta a magasabb összeget. A cég ezután felügyeleti intézkedést kezdeményezett.
Az ORFK és a Belügyminisztérium irataiból az derül ki, hogy ezután a Pénzügyminisztérium államtitkára és egyik helyettes államtitkára ezután a VPOP-hoz fordult a döntés miatt, mondván, a jogszabály-módosítás, ami bírságok emelkedésével együtt járt, váratlanul érte a piaci szereplőket. Ezután a cég számára kedvező döntés született.
Kuncze: Államtitkár távbeszélővel
Egy 1996. május 24-én Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek küldött feljegyzésben az olvasható, hogy az államtitkár és a helyettes államtitkár "direkt módon távbeszélőn adott utasításokkal kötelezte a VPOP-t a jogsértő határozat meghozatalára".
Az ügy miatt - a dokumentumok szerint - operatív módon is figyelték a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselőjét a hivatali visszaélés gyanúja miatt, de ezt nem találták bizonyítottnak. A történteket a pénzügyminiszter utasítására az akkori politikai államtitkár, Akar László is vizsgálta.
A pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára 1994 és 1998 között Draskovics Tibor volt. A dokumentumokból nem derül ki, melyik helyettes államtitkárról van szó az anyagokban. Az érintett időszakban helyettes államtitkárként dolgozott a minisztériumban Tétényi Tamás, Csobánczy Péter, László Csaba, Hegedűs Éva, majd az időközben utóbbit váltó Balázs Ágnes.
Draskovicsról már volt szó
Az Index olajügyeket boncolgató sorozatában Arnold Mihály, a VPOP volt parancsnoka (1993-2002) is azt mondta, Draskovics Tibor volt az olajügyekkel kapcsolatos kormányzati rendelkezések főszabályozója.
Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője az MTI-nek elmondta, folyamatosan teszik fel az internetre azokat az anyagokat, amelyeknek már nem indokolt a titkosítása. Ezek a Nemzeti Nyomozó Iroda, illetve jogelődjének, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának az iratai.
Az iratokat a kormány által létrehozott, az olajügyekben keletkezett papírokat vizsgáló bizottság kezdeményezésére vizsgálták felül.
A kormány június végén hozott létre munkacsoportot a mintegy 80 ezer oldalnyi, olajügyekkel foglalkozó anyag vizsgálatára, illetve titkosításának felülvizsgálatára. A munkacsoportban a Nemzetbiztonsági Hivataltól a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáig valamennyi titokgazda képviselteti magát. A testületnek december 31-ig van mandátuma. | https://index.hu/belfold/1112ljkt/ | https://web.archive.org/web/20201021152631/https://index.hu/belfold/1112ljkt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-pm-is-harcolt-az-olajbirsagok-enyhiteseert | Index | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [
"Draskovics Tibor"
] | [
"Pénzügyminisztérium",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [] | [
"hivatali visszaélés"
] | [
"Olajügyek"
] |
3,608 | Amire telik - Több milliós jutalmak Zugló vezetőinek | Több millió forint jutalmat vettek fel Zugló vezetői – tudta meg a hvg.hu. A polgármester és a két alpolgármester első félévi munkájának jutalmazását a „kiemelkedő teljesítmény” indokolta. | Weinek Leonárd polgármester
és egyik helyettese, Szücs István
Miközben országszerte újabb megszorító intézkedések kerültek napirendre, és folyik a vita, vajon ilyen körülmények között nem fog-e rossz vért szülni a képviselői alapfizetések 200 ezer forintról 660 ezerre emelése – még ha megszüntetné is a számla nélküli költségtérítések rendszerét –, Zuglóban gyorsan megoldották a problémát. Félévi jutalom ütötte a markát a havi 580 ezer forintot kereső alpolgármestereknek, Szücs Istvánnak és Halász Ivánnak, továbbá az ennél jócskán nagyobb fizetéssel bíró Weinek Leonárd SZDSZ-es polgármesternek. Weinek nettó 3,5 millió forintot vihetett haza, a két szocialista alpolgármester pedig fejenként nettó 3,2-3,2 millió forintot, első félévi munkájukért. A polgármester – a jutalmon felül – új szolgálati VW Passatot is kapott.
Weinwurm Árpád, Zugló fideszes önkormányzati képviselője, a pénzügyi bizottság elnöke a hvg.hu-nak arról számolt be, hogy a jutalmazás két részletben történt. „Június 26-án az SZDSZ-es frakció kezdeményezésére a képviselő-testület – 683/2007-es határozatával – két tartózkodás mellett elfogadta Weinek Leonárd polgármester jutalmazását, ami hat havi tiszteletdíjat jelentett. Az alpolgármesterek elismerésére pedig Weinek úr tett javaslatot.” Weinwurm Árpád hangsúlyozta, ezt a szeptember 4-én tartott szavazásnál a jelenlévő 28 képviselőből négyen ellenezték, ketten pedig tartózkodtak. „Ez azonban kevés volt, így kaphatta meg – a 735/2007-es határozat alapján – Szücs István és Halász Iván a jutalmat.”
Weinek Leonárd válasza A zuglói polgármester reagálása a cikkünkre a képviselő-testület határozatainak megküldése volt. Ezek a cikkben foglaltakat tartalmazzák, új dolog nem szerepel benne, így az sem, hogy mi volt a jutalmazás konkrét oka, milyen munkákat teljesítettek kiválóan Zugló vezetői.
A pénzügyi bizottság vezetője szerint az önkormányzati törvény lehetőséget ad ugyan erre az anyagi elismerésre, ám tanácsosabb lett volna, ha a kerület vezetői önmérsékletet tanúsítanak, mint az előző ciklusban, Rátonyi Gábor polgármestersége idején történt. „Zugló a pesti kerületek közül még viszonylag jó helyzetben van, de a XIV. kerület lassan feléli minden tartalékát, amit jelez, hogy megszorításokra volt szükség, ami elsősorban az oktatás és az egészségügy területét érintette. Emiatt talán jobb lett volna a polgármesternek és két helyettesének azt mondania: ’köszönjük, de eltekintünk a jutalomtól’. ”
Amikor a jutalmak indoklásáról volt szó, Weinwurm Árpád szerint a polgármester a kiemelkedően, magas színvonalon végzett munkára hivatkozott, arra, hogy neki rálátása van az alpolgármesterek teljesítményére, és helyénvalónak tartotta a jutalmazást. Nem derült ki, hogy konkrétan milyen területen, milyen feladatokat végezett el kiválóan Szücs István és Halász Iván.
Kétségtelen, hogy az utóbbi időben inkább a gondok jellemezték a zuglói önkormányzat háza táját. Egyebek között az önkormányzati testület elégedetlen volt a tulajdonában lévő Zuglói Vagyonkezelő Zrt. (ZV) működésével, és a vagyongazdálkodás javítása végett október 1-jével három részre szedte szét a céget. A pénzpocsékolás felelőseiről máig sem tudni semmit.
Az ügyben legilletékesebb személyt, Weinek Leonárd polgármestert sokáig nem tudtuk megkérdezni: visszahívást ígért, de a kért időpontig erre nem került sor, sajtósa, Oláh Nóra pedig későbbre ígért választ. Sikerült viszont beszélnünk Molnár Zsolttal, a Magyar Szocialista Párt budapesti ügyvezető alelnökével, akit arról faggattunk, nem visszatetsző-e a nehéz gazdasági helyzetben milliós jutalmakat osztogatni. Molnár Zsolt hangsúlyozta, hogy bár „kicsit furcsa” az év közbeni jutalmazás, ez a XIV. kerület ügye. Ezért csak annyit fűzött hozzá: „ha valóban ilyen kimagaslóan teljesített a zuglói városvezetés, akkor azt a helybeliek úgyis észre fogják venni”. | https://hvg.hu/itthon/20071113_zuglo_jutalom | https://web.archive.org/web/20071114195817/http://hvg.hu/itthon/20071113_zuglo_jutalom.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amire-telik-tobb-millios-jutalmak-zuglo-vezetoinek | HVG | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [
"Halász Iván",
"Szücs István",
"Weinek Leonard"
] | [
"Zuglói Vagyonkezelő Rt."
] | [
"Bp. XIV. kerület"
] | [
"gazdálkodás",
"juttatás"
] | [] |
3,609 | Tovább mutyizhatnak fizetéseikkel a képviselők | Megtört az összpárti reformlendület, nem folytatódnak a tárgyalások az országgyűlési képviselők költségtérítési gyakorlatának megváltoztatásáról. | Eredménytelenül zárultak, és nem is folytatódnak az ötpárti egyeztetések a képviselők költségtérítési rendszerének átalakításáról, hangzott el a keddi utolsó tárgyalási forduló után.
Az MSZP később dönt arról, hogy visszavonják-e a vonatkozó törvényjavaslatukat, illetve folytatják-e a népszavazási kezdeményezésüket.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök október elsején mutatta be köztisztasági csomagját, amiben szerepel az országgyűlési képviselők számla nélküli költségtérítésének megszüntetése.
Erről a kormány törvényjavaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek, és kijelentette, amennyiben a parlament nem fogadja el a kétharmados többséget igénylő tervezetet, akkor népszavazásra bocsátja azt a szocialista képviselők támogatásával. A vonatkozó népszavazási kérdést az Országos Választási Bizottság (OVB) október végén hitelesítette is.
MSZP: Győzött az Orbán-féle mutyi
Ezzel párhuzamosan az öt parlamenti párt is tárgyalásokat folytatott a képviselői juttatásokról. Az MSZP javaslata szerint tulajdonképpen megszűnt volna a költségtérítés rendszere, cserébe viszont a képviselői fizetések a háromszorosukra emelkedtek volna, ezt azonban az ellenzéki pártok nem támogatták.
Göndör István az MSZP frakcióvezető-helyettese és a törvénytervezet benyújtója a keddi tárgyalás után hangsúlyozta, a javaslatuk nem emelte volna a képviselők fizetését, pusztán nettósította volna a jelenlegi számla nélküli költségtérítési rendszer helyett.
Göndör István elismerte, hogy veszített, és "győzött az Orbán Viktor-féle mutyi és a szociális demagógia". A szocialista politikus kiemelte: "nincs miről folytatni a tárgyalásokat, így azoknak vége." A frakcióvezető-helyettes hozzátette, azt később döntik el, hogy visszavonják-e a törvényjavaslatot, illetve hogy folytatják-e a népszavazási kezdeményezést.
Fidesz: Vérlázító volna a fizetésemelés
Répássy Róbert a Fidesz frakcióvezető-helyettese vérlázítónak nevezte, hogy az MSZP az ország jelenlegi helyzetében háromszorosára akarja a képviselői fizetéseket emelni.
Az ellenzéki honatya ugyanakkor elismerte, hogy a költségtérítés jelenlegi helyzete is rossz, azonban ahogy fogalmazott. "nem lehet egy rossz megoldást egy még rosszabbal orvosolni." A Fidesz egyébként a törvényjavaslat visszavonását követeli az MSZP-től. | https://index.hu/belfold/1113kltsgtrt/ | https://web.archive.org/web/20201021152632/https://index.hu/belfold/1113kltsgtrt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-mutyizhatnak-fizeteseikkel-a-kepviselok | Index | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
3,610 | Továbbra is előfordulnak hibák az uniós kiadások nagy részében | Az Európai Számvevőszék 2006. évi éves jelentése több területen javulást észlel, különösen a mezőgazdasági kiadásokat illetően, ám jogszerűségi és szabályszerűségi hibák továbbra is előfordulnak az uniós kiadások nagy részében, ami a Bizottság és a tagállamok belsőkontroll-rendszerében kimutatható hiányosságoknak tulajdonítható.
| http://k-monitor.tek.bke.hu/node/3769 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/tovabbra-is-elofordulnak-hibak-az-unios-kiadasok-nagy-reszeben | K-Monitor | eu-news | 2007-11-13 00:00:00 | [] | [] | [
"Európa"
] | [] | [] |
|
3,611 | Meghallgatja a Szilvásy-testvéreket az Egymásért bizottság | Az Egy-Másért Alapítvány működését vizsgáló parlamenti bizottság első ülésén kedden a testület kormánypárti és ellenzéki tagjai egyhangúlag szavaztak arról, hogy hallgassák meg Szilvásy Györgyöt és két testvérét... | Az Egy-Másért Alapítvány működését vizsgáló parlamenti bizottság első ülésén kedden a testület kormánypárti és ellenzéki tagjai egyhangúlag szavaztak arról, hogy hallgassák meg Szilvásy Györgyöt és két testvérét, továbbá a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jelenlegi és volt vezetőjét, illetve két munkatársát, valamint a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) parancsnokát és korábbi rendészeti főigazgatóját.
Az Együtt Egymásért, Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a vámosok hét személy ellen áprilisban. A gyanúsítottak között van Földes-Szabó László volt rendőrtiszt, az alapítvány kuratóriumának elnöke. A kuratóriumban szerepet vállalt az NBH egyik megbízott főosztályvezetője és egy munkatársa, ellenük nem indult bűntető eljárás. Az ellenzéki kezdeményezésre megalakult parlamenti bizottság feladata az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak és a korrupciógyanús eseteknek a vizsgálata. | https://index.hu/belfold/hirek/333237/ | https://web.archive.org/web/20201021164143/https://index.hu/belfold/hirek/333237/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meghallgatja-a-szilvasy-testvereket-az-egymasert-bizottsag | Index | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [
"Szilvásy György",
"Szilvásy István",
"Szilvásy Péter"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
3,612 | Fidesz nem "tisztasági" csomagra - mondvacsinált kifogások Daróczi szerint | A Fidesz sem a képviselői tiszteletdíjnak, sem a pártok állami támogatásának háromszorosra emelését nem támogatja. | Répássy Róbert szerint a képviselői tiszteletdíj háromszorosára emelése 2,5 milliárd forintba kerülne az adófizetőknek, míg a pártok állami támogatásának növelése 5 milliárddal, választási évben pedig 7,5 milliárddal jelentene nagyobb kiadást.
Mint ismert: a szocialisták kezdeményezték a képviselői és a pártpénzek összegének emelését a juttatások rendszerének átláthatóbbá tételének indokával. A Fidesz elnöksége szerint az ellenzéki képviselők korrumpálását jelentené, ha a kormánypártokkal közösen megszavaznák a képviselői tiszteletdíjak emelését - tette hozzá a frakcióigazgató. Nyitrai Zsolt elmondta: nem támogatják azt a kormánypárti javaslatot sem, amely háromszorosára emelné a pártok állami támogatását. A Fidesz ehelyett olyan javaslatokat terjeszt az Országgyűlés elé, amelyek csökkentik a kampányköltségeket.
Daróczi Dávid kormányszóvivő úgy reagált: mondvacsinált kifogásokat keres a Fidesz, csak hogy ne kelljen megszavaznia Gyurcsány Ferenc köztisztasági csomagját. A miniszterelnök azonban eltökélt abban, hogy a koalíció támogatásával rendet tesz a politika háza táján: a korrupció visszaszorítása érdekében átlátható szabályokat javasol, a valós költségek elismerésével; aki pedig ennek ellenére is trükközni próbál, arra szigorú büntetés vár. | https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/fidesz-nem-tisztasagi-csomagra-mondvacsinalt-kifogasok-daroczi-szerint | https://web.archive.org/web/20240127162617/https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/fidesz-nem-tisztasagi-csomagra-mondvacsinalt-kifogasok-daroczi-szerint | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-nem-tisztasagi-csomagra-mondvacsinalt-kifogasok-daroczi-szerint | Világgazdaság | hungarian-news | 2007-11-12 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"belföld"
] | [] |
3,613 | Ítéletet hoztak az Energol-ügyben: 18-ból hat letöltendő | Az 1990-es évek legnagyobb olajügyében a vádak szerint a bűnözői csoport több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos bűncselekmény-sorozatot. | 2007.11.14. 09:50
Az 1990-es évek legnagyobb olajügyében a vádak szerint a bűnözői csoport több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos bűncselekmény-sorozatot.
Tizennyolc vádlott közül első fokon hatot ítéltek letöltendő szabadságvesztésre szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A letöltendő szabadságvesztések közül egyik sem haladja meg a kétéves időtartamot. Hat vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, ötöt pedig felmentettek. A letöltendő szabadságvesztések közül egyik sem haladja meg a kétéves időtartamot. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/iteletet-hoztak-az-energol-ugyben-18-bol-hat-letoltendo | https://web.archive.org/web/20071210122757/http://www.mno.hu/portal/527372 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/iteletet-hoztak-az-energol-ugyben-18-bol-hat-letoltendo | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [] | [
"Energol Rt."
] | [] | [] | [
"Olajügyek"
] |
3,614 | Kísért a múlt? – Zuschlag újpalotai ingatlanbotránya | Zuschlag János MSZP-s országgyűlési képviselőként már 1999-ben megalapozta magának „a nyugodt munkafeltételeket”. | 2007.11.14. 07:19
Zuschlag János MSZP-s országgyűlési képviselőként már 1999-ben megalapozta magának „a nyugodt munkafeltételeket”. Ez derült ki azokból a lapunk birtokába került dokumentumokból, amelyek alapján a szocialista politikus előbb – pályázaton kívül, méltányosságból – megkapta egy 78 négyzetméteres fővárosi, XV. kerületi önkormányzati lakás bérleti jogát, amelyről később lemondott édesanyja javára, aki alig egy év múlva a forgalmi érték 80 százalékáért, közel 3,6 millió forintért megvehette azt.
Zuschlag már kezdőként is befolyásos kapcsolatokkal rendelkezett, hiszen jelenlegi gyanúsított-társa, Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal volt budapesti elnökének édesanyja a lakásügyben döntő XV. kerületi önkormányzat tulajdonosi, vagyonkezelési és vállalkozási bizottságának tagja volt. Marsovszky Györgyné jelenleg is helyi önkormányzati képviselő, és az mszp.hu párthonlapra feltett életrajza szerint az elmúlt években sokat tett a civil, nonprofit szervezetek, közalapítványok megalakításáért, „önkormányzati használatáért”.
Ismeretes: Zuschlagot, az MSZP korábbi Bács-Kiskun megyei ügyvezető elnökét és társait jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítják.
(Részletek a Magyar Nemzet november 14-i számában) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/zuschlag-ujpalotai-ingatlanbotranya | https://web.archive.org/web/20231226083913/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/zuschlag-ujpalotai-ingatlanbotranya | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kisert-a-mult-a-zuschlag-ujpalotai-ingatlanbotranya | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [
"Marsovszky Balázs",
"Marsovszky Györgyné",
"Zuschlag János"
] | [
"Fiatal Baloldal",
"MSZP"
] | [
"Bp. XV. kerület"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"rokonok",
"protekció"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,615 | Felmentették az Energol-ügy nagykutyáit | Tizennyolc vádlott közül első fokon hatot ítéltek letöltendő szabadságvesztésre szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). Hat vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, ötöt pedig felmentettek. | Ítélet született szerdán a 90-es évek legnagyobbnak mondott olajügyében, az Energol perben. Tizennyolc vádlott közül első fokon hatot ítéltek letöltendő szabadságvesztésre szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). Hat vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, ötöt pedig felmentettek. A letöltendő szabadságvesztések közül egyik sem haladja meg a kétéves időtartamot.
Drobolich Gábort, Ferencsik Attilát minden vád alól felmentették, Csüllög Zsigmond és Radnai László 1 év 7 hónap börtönt kapott. Az ítélet kihirdetésekor a bíró kritizálta az ügyészség munkáját. Azt mondta, hogy a vádirat nem tartalmazott több, lényeges körülményt, ezért a vádhoz kötöttség elve miatt nem ítélkezhetett a bírósági eljárás során felmerült tények összességéről.
Példaként említette, hogy a bíróság szerint volt olaj az Energol Rt.-nél, a Monon Kft.-nél pedig volt valós beszerzés, a vádirat szerint viszont csak papíron létezett ezen cégek között olajbiznisz.
Az Energol volt talán a legnagyobb, ismert olajos cég, az ügy 2003-ban kerülhetett bíróság elé.
Az Energol Rt.-t 1994. november 30-án alapította Drobilich Gábor, Ferencsik Attila, Kerekes István, Portik Tamás, a német állampolgár Emil Gulyás és fia, Gulyás Emil Róbert.
A cég igazgatói Drobilich Gábor (önbíráskodásért elítélték), Ferencsik Attila (a kecskeméti maffiaperben elítélték emberölés előkészületéért és fegyvercsempészetért) és Portik Tamás (az ellene felhozott vád elévült) voltak. 1996 márciusától Csikós József, Drobilich Gábor, Ferencsik Attila és Dékány István vezetették a céget.
Portik Tamás kilenc évig szökésben volt, az ellene az Energol-ügyben felhozott vádak mindegyike elévült. Nem így Drobilich Gábor esetében, őt viszont nemrég minden vád alól mentesíteni javasolta az ügyész. Néhány hónappal ezelőtt egyébként Drobilich és Portik egy nyilvános tárgyalás szünetében egymásnak estek.
A másik egykori vezérigazgató, Csikós József miatt néhány éve felmerült, hogy az Energol nemzetbiztonsági fedőcég lehet - Csikós annak idején az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának egyik alosztályát, később a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalát irányította -, de ezt az újságírói elméletet azóta elvetették.
A vádlottak között volt még a Monon Kft.-t egykor irányító Tóth Béla vállalkozó, aki a 90-es években a Fideszhez közel álló üzletember volt.
Az elsőfokú büntetőper négy éve kezdődött meg. Az eredeti vád szerint Radnai László 1996 körül döntött úgy üzlettársával, Ferencsik Attilával (tizenötödrendű vádlott) egyetértésben, hogy korábbi üzleteikből származó pénzüket az olajforgalmazásban jelentős haszonnal megforgatják. Első lépésként az adóhatóság megkerülésében jártas "alkalmazottjaik" segítségével kőolajforgalmazásra cégeket szereztek meg. E cégek nevében a legális olajforgalmazás látszatát keltve bonyolították le a különféle olajszármazékok beszerzését és eladását. Radnai és Csüllög irányítása alá tartozott az A and C Kft., és a D and T Rt. Drobilich Gábor és Ferencsik Attila fémjelezte "befektetői kör.
A két befektetői kör 1996 év végére egyesült, és az adóhatóság elől eltitkolt olajforgalmazást ezután közös irányítás mellett végezték. 1996-ban és 1997-ben tízmillió liter, jórészt ismeretlen eredetű, a közterhek megfizetése nélkül az országba behozott vagy illegálisan előállított gázolajat forgalmaztak. Az 1996-ban rossz minőségű termék forgalomba hozatalának gyanújával indult nyomozás adatai szerint csaknem hétmilliárd forint kárt okoztak tevékenységükkel az államnak.
2007. szeptember 26-ra azonban az ügyészség álláspontja teljesen megváltozott. Azt mondták, az Energol pénzügyei átláthatók és tiszták voltak. Az APEH és a VPOP és többször ellenőrizte őket, és soha nem találtak szabálytalanságot. Az adócsalással gyanúsított cégképviselőt ezért felmentésre javasolta a vádat képviselő ügyész.
Szeptemberben az ügyészi vádbeszédben hat vádlottnak (Tóth László, Csüllög Zsigmond, Radnai László, Vadnai Gábor, Dévényi Tamás, Kovács Lászlónak letöltendő börtönbüntetést javasolt az ügyész, igaz, esetükben a letöltendő szabadságvesztés maximális büntetési tétele sem haladja meg az előzetesben már letöltött időt. Öt másik vádlottnak, köztük Sarnyai Rolandnak felfüggesztett szabadságvesztést, kettőnek, köztük a könyvelő Havas Miklósnak pénzbüntetést, ötnek, köztük Csikós, Józsefnek, Drobilich Gábornak és Ferencsik Attilának felmentést indítványozott az ügyész. Egy személy ügyét korábban már elkülönítették. | https://index.hu/belfold/energol1113/ | https://web.archive.org/web/20220901070609/https://index.hu/belfold/energol1113/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmentettek-az-energol-ugy-nagykutyait | Index | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [
"Csüllög Zsigmond",
"Dékány István",
"Drobilich Gábor",
"Ferencsik Attila",
"Gulyás Emil Róbert",
"Havas Miklós",
"Kerekes István",
"Kovács László (olaj)",
"Portik Tamás",
"Radnai László",
"Sarnyai Roland",
"Tóth Béla",
"Tóth László"
] | [
"A and C Kft.",
"D and T Rt.",
"Energol Rt.",
"Monon Kft.",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés"
] | [
"Olajügyek"
] |
3,616 | Nagy N. Péter: Képviselők fánkjai | Úriember pénzről nem beszél, ha mégis, könnyen kivetkezik úriember voltából. Mint a képviselők, amikor a fizetésükről kerül szó, amit persze díjazásnak kell nevezni. | Zuschlag Jánossal együtt zúdul most velük az értelem esélye is le, lavinaszerűen. A kiskunhalasi politikus előzetesben, a jogszabály-tisztogatás késésben. De a riadalom legalább beindította az akciót. A szándék egyszerű: szüntessék meg a bemondásra adott nagy összegű költségtérítést, mert nincs joga az országtól bármit is követelnie egy testületnek, amelynek tagjai havi rendszerességgel csalnak, de legalábbis semmivel sem tudják bizonyítani, hogy olyan pénzt kérnek vissza, amit el is költöttek. Ne veszítsenek semmit, ami eddig is járt, de vegyék fel, ahogy kell. Ez volt a terv.
Ebből sikerült olyan műsort kerekíteni, amelynek láttán senki sem azon emészti magát, hogy miért nálunk a legalacsonyabb Európában a képviselői fizetés, hanem azon, hogy miért van egyáltalán. Ha még azt sem mindig találják el, hogy melyik gombot kell megnyomni, miért kellene ekkora jövedelmet adni? Ostoba és szűk látókörű kérdésfeltevések ezek olyan emberekkel kapcsolatban, akiknek hibás döntésén százmilliárdokat bukhat az állam, lehetőségeit veszti a polgár, rosszízű mondataira elmebajba borulhat az utca, de ha jól teszik a dolgukat, maguk és egymás mellé is állítják az embereket. A civil rosszindulat azonban kihagyhatatlan végszavakat kap a politikusok fizetéséről szóló cséphadarásból.
Mit lehet kezdeni egy aszketikusnak mutatkozó párttal - nevezetesen a Fidesszel -, ha egyik fontos személyiségének nem tűnt fel, hogy másfél évig, jogosulatlanul, több mint százezer forinttal nagyobb összeg került a számlájára, mint amekkora járt? Ha százezer nem oszt, nem szoroz, akkor elég olcsó játék itt méltányosságot követelni. Ha az MSZP-s házelnöknek jelentős javadalma mellett külön pénz jár azért, hogy elmehessen a választókörzetébe, akkor nehéz megszólalni. Hiába tudjuk, hogy a gépkocsiköltség-térítést csak úgy hívják, de nem ez, mert mindent ebből kell fizetni, irodát, kávét, bármit. Kit érdekel? Miért nem nevezik annak, ami? És mit kezdjünk azzal, ha a legnagyobb ellenzéki párt a javaslatra, amely változatlanul hagyott kereset mellett megszüntetné a számlamachinációkat, azt mondja, hogy ezzel megháromszorozódik a képviselők fizetése? Csak mégis ugyanannyit kapnának. Az ember üresen maga elé néz, és már számolni sincs kedve. Mit lehet várni élő konfliktusban, ha olyan ügyben is csak egymásnak mennek, amit úgy lehetne rendezni, hogy egy fillérbe nem kerülne? Nekik is jobb volna, és a tisztaságra, divatos szóval transzparenciára való törekvésnek legalább a vágyát kifejezné.
Ha igaz, hogy minden környező parlamentben dupláját keresik a képviselők, mint itt, hogy a távolabbiakról ne is beszéljünk, akkor elképzelhető, milyen helyi csóróskodás folyhat egy-egy nemzetek közötti munkavacsorán, ahol ki-ki maga rendel. Egyik oldalon csokis mousse rumos öntettel, itt meg a jól megérdemelt vaníliás képviselőfánk. Olyan, amilyen. Ha valaki mégis két egyforma szép habvarázst lát - de csak akkor -, kezdjen gyanakodni. | http://nol.hu/archivum/archiv-471237-273650 | https://web.archive.org/web/20071116151547/http://nol.hu/cikk/471237/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-n-peter-kepviselok-fankjai | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
3,617 | Az Európai Bizottság vizsgálatot indít a „lex Mol” miatt | Az Európai Bizottság kedden közölte, hogy vizsgálatnak veti alá a közellátás biztonságának szempontjából különösen fontos vállalatokról szóló magyar szabályozások közelmúltbeli módosítását, a „lex Molt”, mert aggódik, hogy az esetleg méltánytalan korlátozásokat tartalmaz a tőke szabad mozgásával kapcsolatban. | 2007.11.13. 17:02
Az Európai Bizottság kedden közölte, hogy vizsgálatnak veti alá a közellátás biztonságának szempontjából különösen fontos vállalatokról szóló magyar szabályozások közelmúltbeli módosítását, a „lex Molt”, mert aggódik, hogy az esetleg méltánytalan korlátozásokat tartalmaz a tőke szabad mozgásával kapcsolatban.
Az Európai Unió végrehajtó testülete strasbourgi ülése után kiadott közleményében bejelentette: hivatalos értesítést küldött a magyar kormánynak arról, hogy vizsgálatnak veti alá a „lex Molt”, mert az esetlegesen méltánytalanul akadályozhatja a tőke szabad áramlását.
Brüsszel szerint a – magyar sajtóban „lex Mol” néven ismert – jogszabály akadályozhatja a tőke szabad mozgását biztosító uniós alapelvet, mert túlzó követelményeket állít az állami felvásárlási kérelmek esetére, illetve azzal is, hogy az állami hatóságoknak lehetővé teszi, hogy az energiacégek kormányzótanácsába irányítási és ellenőrzési joggal rendelkező tagot delegáljanak.
A hivatalos értesítés az uniós jogsértési eljárás egyik lépcsőfoka. A brüsszeli végrehajtó testület szokatlanul gyorsan reagált az Országgyűlésben a múlt hónap elején elfogadott jogszabályra. Ugyanakkor nem tudni, a most bejelentett részletes vizsgálat meddig fog tartani.
A „lex Mol” azon rendelkezése, hogy a vásárlás iránt érdeklődőnek műveleti tervet kell készítenie, és azt előzetesen jóvá kell hagyatnia, elejét veheti a szándék meglepetésjellegének, és befolyással lehet az árra, megakadályozva végső soron a teljes ügyletet – fejti ki a közlemény. E kikötés ugyanakkor nem tűnik igazolhatónak az ellátás biztonsága szempontjából, és nem látszik arányosnak sem, mivel az illetékes hatóságoknak mindenképpen joguk van szükség esetén vizsgálatot indítani, illetve a kérelem beadása után a gazdasági tervet módosíttatni.
Az pedig, hogy az irányító testületben műveleti jogú delegált vehet részt, korlátozhatja a cégtulajdonosok jogát, hogy kellő befolyással rendelkezzenek a szóban forgó vállalat munkájára. Így Brüsszel szerint ez ugyancsak aránytalannak és az ellátás biztonságának szempontjából nem igazolhatónak látszik.
Mindeközben a magyar energiahivatalnak elegendő hatásköre van, hogy szükség esetén beavatkozzon, ha az ellátás biztonságát érintő magatartást észlel az energiapiacon jelen lévő cégek részéről – fejtette ki a bizottság.
A „lex Mol” ráadásul a letelepedés szabadságát illető vállalati jog korlátozására is lehetőséget adhat – véli a testület, utalva arra is, hogy bizonyos speciális jogok, amelyeket Brüsszel az uniós joggal ellentétesnek vél – például a szavazati arány felfüggesztése bizonyos esetekben –, még mindig megmaradtak a privatizált vállalatok esetében is. Az uniós jog szempontjából korlátozásnak tekinti az Európai Bizottság a kedvezményes állami részvényeket (egykori aranyrészvényeket) is – derül ki a közleményből. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/az-europai-bizottsag-vizsgalatot-indit-a-lex-mol-miatt | https://web.archive.org/web/20080115185732/http://www.mno.hu/portal/527243 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-europai-bizottsag-vizsgalatot-indit-a-alex-mola-miatt | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
3,618 | Draskovics : Itt nincs is olajügy | Draskovics Tibor hangsúlyozta: a rendőrség az ügyet alaposan kivizsgálta és megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eltérő intézkedéseket eredményező jogértelmezési vitát egy törvénymódosítás zárta le. | 2007.11.13. 17:40
Direkt módon, távbeszélőn adott utasításokkal kötelezte a VPOP-t a jogsértő határozat meghozatalára az államtitkár és a helyettes államtitkár egy hajdúszoboszlói cég megbírságolása ügyében – ez derül ki egy 1996-ban öt évre titkosított dokumentumból. A Horn-kormány pénzügyi tárcájának közigazgatási államtitkára 1994 és 1998 között Draskovics Tibor volt.
A rendőrség által nyilvánosságra hozott dokumentumokból az derül ki, hogy 1996-ban egy jogértelmezési vita kapcsán valakik ügyet akartak kreálni – erről nyilatkozott kedden Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter, miután hétfőn újabb minősített olajügyi dokumentumok titkosítását oldották fel és hozták nyilvánosságra.
A rendőrség honlapján található húsz dokumentum egy 1996-os ügyről szól, amelyben a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselőjével, a közigazgatási államtitkárral és az egyik helyettes államtitkárral kapcsolatban felmerülő hivatali visszaélés gyanúját vizsgálták, operatív eszközökkel is, de azt nem találták bizonyítottnak. Bár a dokumentumokból a személyes adatokat törölték, a titulusok és a dátumok olvashatóak, ez alapján az egyik vezető Draskovics Tibor, aki 1994 és 1998 között a pénzügyi tárca politikai államtitkára volt.
Draskovics Tibor hangsúlyozta: a rendőrség az ügyet alaposan kivizsgálta és megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eltérő intézkedéseket eredményező jogértelmezési vitát egy törvénymódosítás zárta le.
„Itt tehát nem volt és nincs is olajügy. Egyébként örülök, hogy a rendőrség tette a dolgát, tegye ezután is” – fogalmazott a tárca nélküli miniszter.
A rendőrség honlapján olvasható, 1996-ban öt évre titkosított dokumentumok egy hajdúszoboszlói cég megbírságolásával foglalkoznak. A cégnél 1995 januárjában jövedéki ellenőrzést tartott a Berettyóújfalui Vámhivatal, amely az üzemanyag-forgalmazási engedély hiánya miatt 100 ezer forint jövedéki bírságot szabott ki. A határozatot – a legfőbb ügyész helyettesének irányelve alapján – fél évvel később felülvizsgálták és törvénysértésre hivatkozva módosították, a bírság összegét pedig több mint 83 millió forintra emelték.
A dokumentumok szerint a cég ezt megfellebbezte, de a Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Parancsnoksága helybenhagyta a magasabb összeget. A cég ezután felügyeleti intézkedést kezdeményezett. Az ORFK és a Belügyminisztérium irataiból az derül ki, hogy ezután a Pénzügyminisztérium államtitkára és egyik helyettes államtitkára a VPOP-hoz fordult a döntés miatt, mondván, a jogszabály-módosítás, ami bírságok emelkedésével együtt járt, váratlanul érte a piaci szereplőket. Ezután a cég számára kedvező döntés született.
Egy 1996. május 24-én Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek küldött feljegyzésben az olvasható, hogy az államtitkár és a helyettes államtitkár „direkt módon, távbeszélőn adott utasításokkal kötelezte a VPOP-t a jogsértő határozat meghozatalára”.
Az ügy miatt – a dokumentumok szerint – operatív módon is figyelték a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselőjét a hivatali visszaélés gyanúja miatt, de ezt nem találták bizonyítottnak. A történteket a pénzügyminiszter utasítására az akkori politikai államtitkár, Akar László is vizsgálta.
A pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára 1994 és 1998 között Draskovics Tibor volt. A dokumentumokból nem derül ki, melyik helyettes államtitkárról van szó az anyagokban. Az érintett időszakban helyettes államtitkárként dolgozott a minisztériumban Tétényi Tamás, Csobánczy Péter, László Csaba, Hegedűs Éva, majd az időközben utóbbit váltó Balázs Ágnes.
Az iratokat a kormány által létrehozott, az olajügyekben keletkezett papírokat vizsgáló bizottság kezdeményezésére vizsgálták felül. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/draskovics-itt-nincs-is-olajugy | https://web.archive.org/web/20080115192346/http://www.mno.hu/portal/527244 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/draskovics-itt-nincs-is-olajugy | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [
"Draskovics Tibor"
] | [
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"hivatali visszaélés"
] | [
"Olajügyek"
] |
3,619 | Egyelőre nem változik a honatyák pénze | A terv vagy B terv, az itt a kérdés. Ha maradt egyáltalán kérdés a képviselők fizetésrendezése kapcsán. | Nagyon valószínű, hogy nem változik a parlamenti képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének mostani rendszere - annak ellenére sem, hogy kizárólag a honatyáknak van olyan "privilégiumuk", hogy a számukra folyósított, százezres nagyságrendű utazási költségtérítés és szállásdíj után nem kell adózni. A változtatás a konszenzus hiányán bukik meg: kétharmados törvényről van szó.
Hetekkel ezelőtt - legalábbis a kiszivárgott hírek szerint - még úgy tűnt, hogy a fideszesek is készek a változtatásra, vagyis: hozzájárulnak a költségtérítések adókötelessé tételéhez. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök akkor a TV2 Mokka című műsorában a képviselők javadalmazása kapcsán 800 ezres összegről beszélt. A Fidesz viszont most már, hogy a parlament előtt fekszik a szocialista törvényjavaslat, "egymilliós, háromszorosára emelt fizetésről" - amelyet Orbán Viktor múlt heti nyilatkozata szerint "tilos az ellenzéknek megszavazni", mivel "szociális válság van". Erre az MSZP és az SZDSZ azzal válaszol: a képviselők összjövedelme egyetlen forinttal sem emelkedne, vagyis semmilyen változás nem lenne a mostanihoz képest (az viszont egyszerű matematikai művelet után nyilvánvaló, hogy ha a költségtérítés adóköteles lenne, a honatyák "nettó" veszítenének valamennyit - s ezt a tiszteletdíjak némi emelésével lehetne kompenzálni).
"Tudomásul vettem, hogy vesztettem, hogy győzött az Orbán Viktor-i mutyi és szociális demagógia" - Göndör István, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese fogalmazott így tegnap, a sokadik ötpárti egyeztetés után. (Az ötpárti megbeszélések párhuzamosan folynak a törvényjavaslat parlamenti vitájával.)
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint is meg kell változtatni a költségtérítés rendszerét, de nem lehet egy rossz megoldást egy még rosszabb megoldással orvosolni.
A Fidesz részéről már naponta sejtetik, hogy a szocialisták egy másik, titkos, "alternatív javaslatáról" szívesen tárgyalnának. Arra, hogy miről is van szó, Répássy Róbert lapunknak azt mondta: tudomása szerint az MSZP-frakció előtt volt egy "B terv" a képviselők fizetésének a rendezésére, s ez Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter titkárságához köthető.
Lendvai Ildikó tegnap a Nap-kelte című műsorban közölte: a "B terv" az "A terv", vagyis az a szocialista javaslat, amelyik a T. Ház előtt fekszik. A végeredménye ugyanaz lett volna, mint a parlament előtti javaslatnak, vagyis nem emelte volna a honatyák pénzét. A szocialista frakcióvezető hozzátette: Draskovics Tibor javaslatának "a belső szerkezete volt más, nem honorálta volna például a bizottsági tagságot".
A Draskovics-féle változat nyomán éppen hogy csökkent volna a képviselők pénze a borítékban - a fideszesek legalábbis így hallották. E verzió úgy tenné számlakötelessé a költségtérítéses részt, hogy ezzel együtt nem emelnék a tiszteletdíjat. Az MSZP-képviselők épp ezért szavazták le ezt a megoldást - állította a Fidesz frakcióvezetéséhez tartozó egyik politikus.
S noha a "B terv" már nem eredményezne "milliós képviselői fizetést a szociális válság idején", egyáltalán nem biztos, hogy a Fidesz-frakció megszavazná ezt a változatot, ha az MSZP végül mégis előrukkolna vele. "Egyetlen képviselő sem ellensége saját pénztárcájának, akár szoci, akár fideszes" - fogalmazott az egyik ellenzéki honatya. Ezzel együtt rendületlenül hangoztatják: a Fidesz a jövőben is nyitott a tárgyalásra.
"Már nincs miről tárgyalni" - így reagált erre a szocialisták részéről Göndör István. Arra viszont tegnap nem tudott válaszolni: parlamenti megegyezés hiányában népszavazás dönt-e a honatyák javadalmazásáról - ahogyan azt Gyurcsány Ferenc kilátásba helyezte. | http://nol.hu/archivum/archiv-471245-273658 | https://web.archive.org/web/20231024140310/http://nol.hu/archivum/archiv-471245-273658 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyelore-nem-valtozik-a-honatyak-penze | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
3,620 | Enyhe ítélet született az Energol-ügyben | Tizenegy évvel a nyomozás megkezdése után született első fokú ítélet az Energol-ügyben: hat vádlott két évnél rövidebb letöltendő szabadságvesztést, hat felfüggesztettet kapott, míg öt vádlott felmentését maga az ügyészség kezdeményezte. | Az Energol-ügy tizennyolc vádlottja közül hatot ítélt letöltendő szabadságvesztésre első fokon szerdán, a Pesti Központi Kerületi Bíróság, de a büntetés egyik esetben sem haladja meg az előzetes letartóztatásban töltött időt, így senkinek nem kell börtönbe vonulnia. Hat vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, míg ötöt felmentettek. A letöltendő szabadságvesztések közül egyik sem haladja meg a kétéves időtartamot. Az ítélet nem jogerős.
Az 1990-es évek legnagyobb olajügyében, a vád szerint az Energol több tízmillió liter rossz minőségű vagy kétes eredetű gázolajat hozott fogalomba, ami után nem fizették meg az adót. A nyomozás még 1996 decemberében kezdődött, a nyomozók akkor még az olajügyek és a fővárosi robbantásos bűncselekmények közti összefüggés lehetőségét is vizsgálták, de végül nem jutottak eredményre. A vádirat 2003-ban készült el, de a tárgyalást 2005-ben újra kellett kezdeni, mivel az eljáró bírót előléptették.
Az ügyészség munkáját komolyan akadályozta a hosszúra nyúlt eljárás, a vádak többsége mára bizonyíthatatlanná vált. A nyomozók a '90-es években még majdnem hétmilliárdos ügyről beszéltek, idén őszre azonban az ügyészség is csak százmilliós nagyságrendű áfacsalást és okirathamisítást látott bizonyíthatónak, így az ügyész kezdeményezte öt vádlott felmentését.
Az ügy szálai, a vád szerint magasra vezetnek, hiszen a vádlottak közöttt van Csikós József volt belügyminisztériumi vezető: a tizenhatodrendű vádlott, az Energol Rt. egykori vezérigazgatója, a rendszerváltozásig az MSZMP KB apparátusában dolgozott, majd nyugdíjazásáig a BM adatfeldolgozó hivatalának munkáját irányította. Vádlott három olyan személy is, akiket nemrégiben jogerősen elítéltek az úgynevezett kecskeméti maffiaperben: Radnai László 12 évet, Csüllög Zsigmond 5 évet, Ferencsik Attila 6 évet kapott. | https://www.origo.hu/itthon/2007/11/energolugy-hat-vadlott-kapott-letoltendo-buntetest-elso-fokon | https://web.archive.org/web/20230214152651/https://www.origo.hu/itthon/20071114-energolugy-hat-vadlott-kapott-letoltendo-buntetest-elso-fokon.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/enyhe-itelet-szuletett-az-energol-ugyben | Origo | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [
"Csikós József",
"Csüllög Zsigmond",
"Ferencsik Attila",
"Radnai László"
] | [
"Energol Rt."
] | [] | [] | [
"Olajügyek"
] |
3,621 | Szokatlan egyetértés az Egymásért- bizottságban | Szokatlan egyetértésben kezdte meg munkáját az ellenzéki kezdeményezésre alakult, az Együtt Egymásért, Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány működésével kapcsolatos ügyek nemzetbiztonsági kockázatainak és a korrupciógyanús eseteknek vizsgálatára alakult bizottság. | Szokatlan egyetértés az Egymásért- bizottságban
Szokatlan egyetértésben kezdte meg munkáját az ellenzéki kezdeményezésre
alakult, az Együtt Egymásért, Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány
működésével kapcsolatos ügyek nemzetbiztonsági kockázatainak és a
korrupciógyanús eseteknek vizsgálatára alakult bizottság. Az alapítvány
ügyében hét személy ellen 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem
fizetése miatt indítottak nyomozást a vámosok. A gyanúsítottak között van
Földes-Szabó László volt rendőrtiszt, az alapítvány kuratóriumának elnöke.
A vizsgálóbizottság minden kérdésről egyhangú szavazással döntött. Így
arról is, hogy meghallgatják Szilvásy Györgyöt, a polgári
titkosszolgálatokért felelős minisztert és két testvérét, valamint Galambos
Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt és Laborc Sándort, az NBH
megbízott vezetőjét, a hivatal két munkatársát, akik az alapítvány
kuratóriumának tagjai voltak, Nagy Jánost, a Vám- és Pénzügyőrség Országos
Parancsnokságának (VPOP) parancsnokát és Bencze József korábbi rendészeti
főigazgatót, az ORFK mostani vezetőjét. A testület a VPOP-tól, az NBH-tól
és az ügyészségtől kér iratokat.
A bizottság szocialista alelnöke, Tóth Károly azzal kezdte mondandóját,
hogy ez egy „új típusú” grémium lesz, amelyik nyugodtan, csendben dolgozik,
és remélhetőleg közös zárónyilatkozatot fogad el. Mint mondta, erre a
bizottság fideszes elnöke, Demeter Ervin és az alelnök (Tóth maga) személye
a garancia. Ez némi derültséget váltott ki a teremben, ugyanis a két
politikus több olyan vizsgálóbizottságban dolgozott együtt, amelyek nagy
port kavaró politikai botrányokról és éles, személyeskedésektől sem mentes
vitákról váltak emlékezetessé. Demeter is bízik abban, hogy a munka
„olajozottan” megy majd. Erre Tóth – utalva az elhíresült olajbizottságra –
kijelentette, ezt azért nem szeretné. Az MDF-es Csáky András pedig örömmel
nyugtázta, hogy a bizottság ülésein az „egyetértés és szeretet uralkodik”
majd.
Később Demeter a „bólogató pillantásokból” arra következtetett, hogy
mindenki egyetért a meghallgatandók körével és a testület a tanácskozást
mintegy fél óra után be is fejezte.
A. J. | http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=977203 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szokatlan-egyetertes-az-egymasert-bizottsagban | Népszava | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László",
"Galambos Lajos",
"Szilvásy György",
"Szilvásy István",
"Szilvásy Péter"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
3,622 | Korrupcióellenes honlapot indított a kormány | Keddtől érhető el az a kormányzati honlap, amelyen bárki bejelentést tehet, ha szabálytalanságot, visszaélést tapasztal az uniós támogatásokkal kapcsolatban. | Keddtől üzemel a korrupcióellenes közérdekű honlap, amelyen bárki bejelentést tehet, ha szabálytalanság, visszaélés jut a tudomására az uniós támogatásokkal kapcsolatban - jelentette be Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.
Hozzátette: nemcsak az uniós pályázatok eredményei, hanem a bírálóbizottság összetétele is elérhető a bejelentő oldalon, amelynek www.anti-lop.gov.hu az elérhetősége. Bajnai hozzátette: az is újdonság, hogy minden pályázó, így a vesztesek is nyomon követhetik az elbírálás folyamatát, többek között az értékeléseket. | https://www.origo.hu/itthon/2007/11/korrupcioellenes-honlapot-inditott-a-kormany | https://web.archive.org/web/20080925151249/https://www.origo.hu/itthon/20071113-korrupcioellenes-honlapot-inditott-a-kormany.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcioellenes-honlapot-inditott-a-kormany | Origo | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"EU",
"antikorrupció",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"belföld"
] | [] |
3,623 | Elindult az uniós pályázatokkal kapcsolatos bejelentéseket fogadó honlap | Elindult az anti-lop.gov.hu, amelyen bárki bejelentést tehet, ha szabálytalanság, visszaélés jut a tudomására az uniós támogatásokkal kapcsolatban -nyilatkozta kedden Bajnai Gordon. | Közérdekű bejelentés
Tisztelt Látogató!
Ennek az oldalnak az a célja, hogy hozzájáruljon az Európai Unióból származó források szabályos és átlátható felhasználásához. Az Ön által használt portálon lehetősége nyílik arra, hogy a támogatásokkal kapcsolatban tudomására jutott visszaéléseket vagy törvénytelenségeket bejelenthesse, és a bejelentése nyomán tett intézkedésekről tájékozódjon.
Amennyiben bejelentést kíván tenni, kérem kattintson az - Új bejelentés - gombra.
Amennyiben az eddigi bejelentésekre kíváncsi, kérem tekintse meg a - Közérdekű bejelentések listáját -.
Közérdekű bejelentések listája
BEJELENTÉSEK SZÁMA: 236KÖVETKEZŐ »
SorszámBejelentés azonosítóStátuszStátusz dátumaVizsgálat eredménye236D7998
2008-02-03 07:36:10
Kivizsgálás folyamatban235I0399
2008-02-02 17:37:57
Kivizsgálás folyamatban234C1356
2008-02-01 22:52:06
Kivizsgálás folyamatban233A5720
2008-02-01 17:12:04
Kivizsgálás folyamatban232J4064
2008-02-01 12:06:02
Kivizsgálás folyamatban231I7220
2008-01-31 18:16:23
Kivizsgálás folyamatban230E9980
2008-01-31 15:32:09
Kivizsgálás folyamatban229B7564
2008-01-31 13:23:08
Kivizsgálás folyamatban228G2883
2008-01-30 16:53:59
Kivizsgálás folyamatban227A9167
BeérkezettLezárva
2008-01-29 18:03:532008-02-01 09:58:44
Megalapozatlanság miatt elutasítva
BEJELENTÉSEK SZÁMA: 236KÖVETKEZŐ » | http://www.anti-lop.gov.hu/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elindult-az-unios-palyazatokkal-kapcsolatos-bejelenteseket-fogado-honlap | K-Monitor | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"EU",
"antikorrupció",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"belföld"
] | [] |
3,624 | Zavarórepülés - Miért tapintatos a Gripen-bizottság? | Nagyon valószínű, hogy a Gripenek 2001-es, tehát a Fidesz-kormányzás alatt történt beszerzésével nincs minden rendben. Hogy az MSZP ennek dacára nemigen akar a dologból sokáig zengő botrányt csinálni, annak okairól csak találgathatunk. | Miért tapintatos a Gripen-bizottság?
Nagyon valószínű, hogy a Gripenek 2001-es, tehát a Fidesz-kormányzás alatt történt beszerzésével nincs minden rendben. Hogy az MSZP ennek dacára nemigen akar a dologból sokáig zengő botrányt csinálni, annak okairól csak találgathatunk.
Alfons Mensdorff-Poully, a Gripen kijáró
embere. "Segítette" mindkét nagy párt
döntését?
A Gripen-ügyben benyújtott vizsgálati jelentés tartalma alapján gyanítható, hogy vajmi kevés következménye lesz idehaza az ügynek. Mindez eszünkbe juttathatja Hasek örökbecsű irodalmi művének, a Svejknek egyik fontos szereplőjét, Otto Katz szeszkazán tábori lelkészt. Részeg dáridózásból hazafelé tartva ő üvöltötte ki a fiáker ablakán, hogy „aki meg van halva, három napon belül jelentkezzen a parancsnokságon, hogy beszentelhessük a hulláját”.
Az Orbán-kormány általi repülőgép-beszerzést vizsgáló testület sereg mulasztást, vétséget, normaszegést vélelmez az ügyben. Ehhez képest – az MTI jelentése szerint – „nem fogalmazza meg senkinek a személyi felelősségét, és nem tesz javaslatot további lépésekre”. Eltelt pár nap, de a vezető kormánypárt továbbra is csak politikai felelősségről beszél, jogiról nem. Ha a felhozott súlyos vádak igazak, akkor miért? Józan paraszti észjárással nehezen fogható fel. A belpolitika titokban kötött paktumain átlátva viszont már érthető.
Vadai Ágnes
Néhány hónappal ezelőtt Vadai Ágnes irányításával felállt az ún. Gripen-bizottság. Amelynek az volt az oka, hogy egy tényfeltárónak szánt svéd riport szerint az osztrák kijáróember, Alfons Mensdorff-Pouilly nyolcmillió dollárt kapott azért, hogy lezsírozta megbízója, a svéd hadiipari konszern számára – egyebek mellett – a budapesti tendernyerést. A svéd vádhatóság emiatt – Csehország után – hazánkra is rávetette fürkésző tekintetét. Eközben kormánykezdeményezésre összeült a fenti grémium, hogy átnyálazza a papírokat, s némi csúszással életet adott a tevékenységét összegző dokumentumnak. Eszerint „2001-ben sem külső, sem belső kényszer nem volt új vadászrepülőgépek beszerzésére, sőt a beszerzés ellentétes volt egy országgyűlési határozati javaslattal, amely ezt 2003 utánra tervezte”.
Mi több, „a Honvédelmi Minisztérium nem a Gripen, hanem az F-16-os vadászgépek beszerzését javasolta a Nemzetbiztonsági Kabinetnek (…) a beszerzés előtt az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket sem fogalmazták meg, így nem voltak világosak a repülőtechnikával, a fegyverzettel, a kiképzéssel és a logisztikával szemben támasztott követelmények sem”.
Továbbá „a pénzügyi megállapítások között szerepel, hogy a döntés előtt egyáltalán nem készült teljes körű költségelemzés, és a döntéshozók rövidtávon gondolkodtak, hiszen a gazdasági megfontolások alapját nem a vadászrepülők teljes költsége, hanem az ellentételezési ajánlat és a pénzügyi ütemezés képezte.” Végül „nem volt közbeszerzési eljárás, és a szerződéskötés után sem volt tisztázott, hogy milyen forrásból akarják finanszírozni a gépek bérleti díját. Nem vizsgálták a bérleti szerződéssel összefüggő adókötelezettséget, ami tovább növelte a kiadásokat. Ezt bizonyítja, hogy a honvédelmi tárca 2002 májusában 25 milliárd forintot kért a miniszterelnöktől az áfára, mivel azzal nem számoltak” – foglalja össze a Magyar Távirati Iroda a legfőbb megállapításokat.
Kemény tényállítások. Egy-másik felvet(het)i az illetékesek törvényi, szakmai, fegyelmi, kártérítési és munkajogi elszámoltatását, mert a közpénzzel való hanyag sáfárkodás gyanúját alapozza meg. Ilyesmivel a kormányoldal jókorát üthetne a Gripen-vásárlást nyélbe ütő Fideszen, ezért legalábbis gyanús az óvatoskodásuk. Jelesül, hogy „a bizottság javaslatai nem büntetőjogi javaslatok, és nem is ez volt a feladatuk”, s bár hibákat találtak, „az esetleges korrupciógyanús körülményeket azonban nem is vizsgálták” – mondta Vadai Ágnes HM-államtitkár, a testület feje.
Úgy látszik, szocialista berkekből a „politikai felelősség” megállapításán nem akarnak túllépni. Mielőtt ennek okait boncolgatnánk, rögvest szögezzük le: amikor egy bizottság világos, szikár (büntető)jogi, szakmaetikai normák helyett (bel)politikai felelősségviselést kér számon, az egész dolgot a félrevezető misztifikálás ködfátylába burkolja.
A jogszabályi, munkaköri rend betartása (vagy annak hiánya) tetten érhető, míg a politikai teljesítmény értékelése szubjektív. Egy szocialista politikus által összehívott és vezetett grémium nyilván azt fogja konstatálni, hogy riválisuk sara a dolog. Ők pedig – miként a Vadai-bizottság írásba adja – helyesnek találták a Medgyessy idején való (ugyancsak vitatott) szerződésmódosítást, hiszen „így csökkenteni lehetett a költségeket.” Biztosak lehetünk abban: ha egy Fidesz-államtitkár vizslatná a történést, ugyanezen adatokból fordított következtetésre jutnának. S ha már itt tartunk: nem gyanús, hogy – miközben hatodik éve balliberális koalíció regnál – csak idén kezdték el firtatni a vadászrepülők necces ügyletét? S a gazdasági bűnügyeknél alapesetben szokásos ötéves elévülési limit után borítottak asztalt. (De akkor is csak szolidan, félgőzzel.) Holott már a 2003-as szerződésmódosításkor átnézték a teljes dokumentációt. Így simán feltűnhettek volna nekik az ordító hiányosságok.
Aligha puszta spekuláció feltételezni, nemcsak annyiról van szó, hogy a 2003-as módosítás független és objektív újravizsgálásánál a hatalmon lévőknek volna magyarázkodnivalójuk. Hanem arról is: a 2001-es Gripen-diadal előtti „lobbiszórásból” netalántán bizonyos MSZP-szakpolitikusok se maradtak ki. Ami nem feltétlenül direkt lepénzelést jelent. „Csupán” nehezen kimagyarázható összefonódásokat. Gyanú árnyékát vető kapcsolati hálót. Ez is állhat annak a hátterében, hogy vérre menő tétmeccs helyett csak barátságos mérkőzésként folydogál a pártközi harcmezőn országunk történetének legnagyobb hadfelszerelési skandaluma. Mert – ha volt korrupció – nem sanszos, hogy a pénz csak egy irányba csörgedezett. Kellő nyilvánosság és átláthatóság mellett az érintettek - stílszerűen mondva - kénytelen lennének politikai pályájukról letérni, és felkészülni a kényszerleszállásra. Egyszerűbb hát a figyelemelterelő zavarórepülés. | https://hvg.hu/velemeny/20071114_gripen_korrupcio | https://web.archive.org/web/20080426040046/http://hvg.hu/velemeny/20071114_gripen_korrupcio.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zavarorepules-miert-tapintatos-a-gripen-bizottsag | HVG | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [
"Mensdorff-Pouilly Alfons"
] | [
"Fidesz",
"MSZP"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"lobbi"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
3,625 | Nem csak fideszeseket vizsgál az APEH | Az MSZP-ből az elmúlt időszakban négy, a Fideszből három, az MDF-ből egy politikust vontak vagyonosodási vizsgálat alá, az SZDSZ nem tud ilyen esetről. | Orbán Viktor pártelnök és Kubatov Gábor pártigazgató után újabb fideszes politikust vont vagyonosodási vizsgálat alá az APEH: Pesti Imre képviselőt. A politikus szerint egyértelműen politikai indíttatású a vizsgálat ellene. Lapunk megkereste a Fidesz sajtóosztályát is, hogy az elmúlt években is volt-e példa arra, hogy politikusaikat vizsgálták, ám azt a választ kaptuk, hogy erről nem vezetnek nyilvántartást.
Van egy híre, fotója, videója? Töltse fel az FN Tudósítóra!
Katona Kálmán – akit októberben keresett meg az adóhatóság – viszont a FigyelőNetnek elmondta: ha a parlamenti hangulatból indul ki, akkor azt gondolja, tudatosság áll a háttérben, ám mivel cégeit már több alkalommal vizsgálták, és a könyvelője szerint is ez rutinügy, úgy gondolja, puszta véletlenről van szó. „Adózó polgár vagyok, akit egy idő után kiszúrtak” – hangsúlyozta az MDF politikusa. Lapunknak elmondta: egy szja-ellenőrzési vizsgálat indult az ügyében októberben. „Egyszer behívtak, ám akkor egy román környezetvédelmi delegációhoz kellett mennem, így elhalasztottuk az időpontot. A napokban azonban meglesz a vizsgálat” – mondta az MDF-es politikus, hozzátéve: nem tud róla, hogy más párttársa ellen is indult volna vizsgálat. Katona Kálmán lapunknak kiemelte: teljesen nyugodt, papírjait könyvelő kezeli, és mindennel el tud számolni. „Ha minden rendben van, nagy baj nem lehet. Fel vagyok készülve, nagyon csodálkoznék, ha bármi kifogás felmerülne, de várjuk ki a végét” – fogalmazott Katona.
Katona Kálmán nem tart a vizsgálattól (Fotó: MTI) | https://24.hu/belfold/2007/11/14/nem_csak_fideszeseket_vizsgal/ | https://web.archive.org/web/20080922172451/http://www.fn.hu/belfold/20071113/nem_csak_fideszeseket_vizsgal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-csak-fideszeseket-vizsgal-az-apeh | fn.hu | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"belföld"
] | [] |
3,626 | Nem lehet megtalálni az EU-feljelentéseket kivizsgáló ügyosztályt | Sajnos még nem jött el az az idő, amikor interneten bárki bármit elintézhet, az EU-s pályázatok intézményeit és a projektjeit azonban már teljes anonimitásban lehet feljelenteni. | http://stop.hu/articles/article.php?id=226749 | https://web.archive.org/web/20071115053432/http://stop.hu/articles/article.php?id=226749 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-lehet-megtalalni-az-eu-feljelenteseket-kivizsgalo-ugyosztalyt | stop.hu | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pályázat",
"EU",
"antikorrupció",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"belföld"
] | [] |
|
3,627 | Titkos nyomozás '96-ban - Draskovics volt a célpont | Hivatali visszaélés gyanúja miatt titkos nyomozás folyt 1996-ban Draskovics Tibor akkori pénzügyminisztériumi államtitkár ellen, aki jelenleg tárca nélküli miniszter.
| Titkos nyomozás '96-ban - Draskovics volt a célpont
FH/RTL Klub
2007-11-13 20:08
Hivatali visszaélés gyanúja miatt titkos nyomozás folyt 1996-ban Draskovics
Tibor akkori pénzügyminisztériumi államtitkár ellen, aki jelenleg tárca
nélküli miniszter.
A rendőrök azt gyanították, hogy a vámosok minisztériumi nyomásra
csökkentették egy olajos cég büntetését - értesült az RTL Klub Híradója. Az
eljárást végül megszüntették, mert a hivatali visszaélésre nem volt
megfelelő bizonyíték. A szigorúan titkos dokumentumok most kerültek
nyilvánosságra. Draskovics Tibor szerint szó sincs olajügyről.
A Vám- és Pénzügyőrség 1995-ben 100 ezer forintra büntetett egy olajcéget,
mert úgy árult üzemanyagot, hogy arra nem volt engedélye. A bírság összegét
később több mint 83 millió forintra emelték, majd váratlanul újra 100 ezer
forintra csökkentették. A rendőrség 1996-ban hivatali visszaélés
elkövetésének gyanúja miatt titkos nyomozást indított az akkori
pénzügyminisztériumi államtitkár, Draskovics Tibor és egyik helyettese
ellen, mert a vámosokat állítólag a Pénzügyminisztériumból utasították a
büntetés csökkentésére. Ezt a Vám- és Pénzügyőrség akkori parancsnoka is
megerősítette.
A nyomozást később megszüntették azzal az indokkal, hogy csupán vélelmezni
lehet a hivatali visszaélést, bizonyítani nem. Az RTL Klub Híradója
megkereste az ügyben Draskovics Tibort, de a jelenlegi tárca nélküli
miniszter nem nyilatkozott. Közleményéből az derül ki, hogy szerinte csak
másképp értelmezték a jogszabályokat, mint a vámosok. A miniszter szó
szerint azt írja: "1996-ban egy jogértelmezési vita kapcsán valakik ügyet
akartak kreálni. A rendőrség ezt alaposan kivizsgálta és megállapította,
hogy nem történt bűncselekmény. A jogértelmezési vitát pedig egy
törvénymódosítás zárta le. Itt tehát nem volt és nincs is olajügy" -
állítja Draskovics Tibor közleményében. | http://hirszerzo.hu/belfold/49434_titkos_nyomozas_96ban_draskovics_volt_a_cel | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkos-nyomozas-96-ban-draskovics-volt-a-celpont | Hírszerző | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [
"Draskovics Tibor"
] | [
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"hivatali visszaélés"
] | [
"Olajügyek"
] |
3,628 | Az államfő a korrupció ellen | Viktor Juscsenko államfő megbízta az Ukrán Biztonsági Szolgálatot és a legfőbb ügyészséget, hogy lépjenek akcióba a korrupt rendőrök kiszűrésére a közlekedésrendészetben (GAI) és általában a belügyminisztérium állományában. | Viktor Juscsenko államfő megbízta az Ukrán Biztonsági Szolgálatot és a legfőbb ügyészséget, hogy lépjenek akcióba a korrupt rendőrök kiszűrésére a közlekedésrendészetben (GAI) és általában a belügyminisztérium állományában.
2007. november 12. hétfő 15:26 - Hírextra
A közlekedésrendészet tevékenységéről rendezett hétfői kijevi tanácskozáson az elnök rámutatott, hogy tudomása van olyan esetekről, amikor fizettek a GAI vezető posztjaira történő kinevezésekért, esetenként többszázezer dollárt is. Juscsenko egyben felszólította Mihajlo Kornyijenko megbízott belügyminisztert, vessen véget annak a gyakorlatnak, hogy a GAI járművei kísérik a csempészáru-szállítmányokat és az illegális bevándorlókat.
Korábban az ukrán államfő élesen bírálta a közlekedésrendészetet, bírósági határozatok meghamisításával, korrupcióval és felelőtlenséggel vádolva a testület tagjait. | https://www.hirextra.hu/2007/11/12/az-allamfo-a-korrupcio-ellen/ | https://web.archive.org/web/20230130171911/https://www.hirextra.hu/2007/11/12/az-allamfo-a-korrupcio-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/az-allamfo-a-korrupcio-ellen | Hírextra | eu-news | 2007-11-12 00:00:00 | [] | [] | [
"Ukrajna"
] | [] | [] |
3,629 | A legnagyobb kedvezmény elve | Lapzártánkig szinte a teljes magyar sajtó figyelmét elkerülte, hogy a gazdasági tárca közzétette a Hankook gumicéggel kötött, sokat támadott szerződését. | Megtaláltuk a Kóka-Hankook szerződést!
Szőnyi Szilárd / 2007.11.14., szerda 12:10 /
Lapzártánkig szinte a teljes magyar sajtó figyelmét elkerülte, hogy a gazdasági tárca közzétette a Hankook gumicéggel kötött, sokat támadott szerződését. Az eddig titkolt megállapodás értelmében a dél-koreaiak a 15 milliárd forintos állami támogatás mellett párját ritkító kedvezményeket kaptak.
"Jelen szerződés rendkívül bizalmas információkat tartalmaz, és érzékenyen érinti a kedvezményezett üzleti érdekeit. Ezen megállapodás tartalmát ezért a kedvezményezettnek a magyar polgári törvénykönyvben rögzített üzleti titkaként kell kezelni" - áll a gazdasági tárca és a Hankook gumigyár közti 2005-ös szerződésben. A megállapodás leszögezi, hogy az aláírók a dokumentumot bizalmasan kezelik, s az abban foglaltakat - a felek, képviselőik és a projekt végrehajtásában érintettek kivételével - nem hozzák senki tudomására. A további pontok arról szólnak, hogy a titoktartást akkor oldják föl, ha arról törvény vagy bíróság rendelkezik, majd egy későbbi bekezdésből kiderül: az aláírók tisztában vannak vele, hogy a szerződésbe foglalt állami támogatás közérdekű adat, ám megfogadják, hogy abból csak annyit hoznak nyilvánosságra, amennyi nem sérti a Hankook érdekeit.
Kérdés, hogy a Hankooknak milyen néven nevezendő jogos üzleti titkát tartalmazhatja az a szerződés, amely a közpénzek folyósításának részleteiről rendelkezik. Ez iránt érdeklődött az Index és a Társaság a Szabadságjogokért nevű egyesület is abban a perben, amelyet az internetes lap és a civilszervezet tavasszal a gazdasági minisztérium ellen indított, amiért az elzárkózott a megállapodás közzétételétől. A bíróság végül szeptemberben arra kötelezte a tárcát: bocsássa a hírportál, illetve a nyilvánosság rendelkezésére a megállapodást. A felszólításnak a Kóka János vezette minisztérium csak a múlt hét végén tett eleget, méghozzá suttyomban. A tárca honlapjának Üvegzseb menüpontja alá mindenféle hírverés nélkül kihelyezett vagy inkább elrejtett, kizárólag angol nyelven olvasható szerződés lapzártánkig a Magyar Nemzet és a Hír Tv nyúlfarknyi híradásán kívül sehol sem vált hírré - a közzététel még az azt kikényszerítő Index figyelmét is elkerülte.
Pedig a megállapodásban a minisztérium nem mindennapi kiváltságokat biztosít a Dunaújvárosban építkező gumicégnek. A Hankook a 131 milliárd forintos befektetéshez 15,8 milliárd forint állami támogatást kap, ám ha ehhez hozzávesszük a képzési hozzájárulást és munkahely-teremtési juttatást, akkor az összeg mintegy 20 milliárd forintra rúg. Az állam a társaságiadó-kedvezmény mellett minden olyan kedvezményt és segítséget - jelentse az az engedélyek megszerzését, az adótörvények és más jogszabályok módosítását - szavatol a cégnek, amely a projekt kivitelezését elősegíti. Ha ez mégsem sikerülne, a Hankook kompenzációra jogosult, miként az a nagyvonalú rendelkezés is része a szerződésnek, mely szerint ha az állami juttatás valamely eleméről kiderülne, hogy ellentétben áll a törvényekkel, akkor a tárca más formában talál módot a támogatásra.
A minisztérium leszögezte, hogy száz kilométeren belül nem kínál senkinek gumigyártásra alkalmas területet, Dunaújváros önkormányzata pedig egyebek mellett vállalta, hogy buszmegállót létesít a gyár közelében. A százoldalas megállapodás további pontjai szerint a tárcának kötelessége megvédeni a multicéget minden olyan vitában vagy vizsgálatban, amely a vállalat adózását, környezet- és fogyasztóvédelmi tevékenységét, illetve foglalkoztatási gyakorlatát illeti. Miként a szerződés többi kitételét, Kóka Jánosék ezt a kötelmet is komolyan vették - s volt is bőven alkalmuk a Hankook védelmére kelni. Az utóbbi hónapokban ugyanis a cég háza tájáról érkező hírek legkevésbé sem a szakmai sikerekről szóltak, hanem hűtlen kezelés gyanújáról, magyar támogatásból alkalmazott szlovákiai munkásokról, a munkaügyi előírások megsértéséről, a szakszervezetek működésének akadályozásáról és környezetvédelmi visszásságokról. | http://valasz.hu/itthon/a-legnagyobb-kedvezmeny-elve-17423/ | https://web.archive.org/web/20200926041650/http://valasz.hu/itthon/a-legnagyobb-kedvezmeny-elve-17423/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-legnagyobb-kedvezmeny-elve | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [] | [
"Gazdasági Minisztérium",
"Hankook"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság"
] | [] |
3,630 | Kozák Gyula: A mai SZDSZ egy zsaroló kis csoport lett | "Ma az SZDSZ Kelet-Európa egyetlen még létező, rendszerváltó liberális pártja, bár megkérdőjelezhető, hogy van-e köze ahhoz, amit egykor megálmodtunk. S még inkább, hogy a nagytőke, a korrupció, a kivagyiság hogyan férkőzhetett be közénk, akik a társadalmi egyenlőség, a szociálliberalizmus mellett tettük le a voksunkat." | "Mi, rendszerváltó alapítók, akik egzisztenciánkat (ha úgy tetszik egész életünket, karrierünket) tettük fel a demokratikus ellenzékben a létező szocializmus elleni harcra, 19. születésnapja alkalmából kétségbeesetten figyeljük, mivé lett a Szabad Demokraták Szövetsége" - ezt írja az SZDSZ létrejöttének 19. évfordulójára Kozák Gyula, a párt egyik alapítója, aki a hvg.hu szerint e levelével Rajk László levelére reagált, aki viszont dícsérte pártját az megalakulás évfordulóján.
"1988. november 13-án azért alapítottuk meg az SZDSZ-t, mert szocializmus helyett szabadságot, állampárti diktatúra helyett plurális demokráciát, állami tulajdonra épülő tervgazdaság helyett magántulajdonon alapuló piacgazdaságot, az egyenlőség hamis mítosza helyett valódi jogegyenlőséget és esélyegyenlőséget akartunk. Ezek nagyjából teljesültek is" - véli a levél szerzője, aki szerint ugyanakkor" nem számítottunk az eredeti tőkefelhalmozás azóta megismert szörnyű anomáliáira, amelyek oly sok embernek kedvét szegték.
Nem számítottunk arra, hogy 19 év múlva is 3 millió szegény ember él majd hazánkban. Nem számítottunk arra, hogy a nacionalizmus, az irredentizmus, a nemzeti szocializmus eszméi felélednek, s nem lesz erőnk és bátorságunk szembeszállni a szörnnyel."
Kozák Gyula úgy látja, "a szellem szintjén még voltak elképzeléseink, de a gazdaság területén, az egészségügy területén, a szociális egyenlőség területén nem. S az alapítók közül nagyon kevesen maradtak a professzionális politika színterén, s azok is eltávolodtak eredeti elképzeléseinktől. Akik pedig kihullottak, már csak nosztalgiából, vagy még abból sem hívei az SZDSZ-nek. Ha Solt Ottilia élne, köpne ránk.
Ha Szabó Miki élne, köpne ránk. Szalai Pali már korábban is elhúzott tőlünk. Pedig ők voltak a legbátrabbak. De hol van Juhász Pali, hol van Havas Gábor, hol van Iványi Gábor? S mi lett barátunkból, Demszky Gáborból? S hogy kerülhetett Mécs Imre egy másik frakcióba? A helyzet elkeserítő, az ünneplés formális. Egykori önmagunkra emlékezhetünk, de a mai SZDSZ egy zsaroló kis csoport lett. Molnár Lajosok, Mihályi Péterek, Horváth Ágnesek, John Emesék, Kókák és társaik játéktere."
"Ma az SZDSZ Kelet-Európa egyetlen még létező, rendszerváltó liberális pártja, bár megkérdőjelezhető, hogy van-e köze ahhoz, amit egykor megálmodtunk. S még inkább, hogy a nagytőke, a korrupció, a kivagyiság hogyan férkőzhetett be közénk, akik a társadalmi egyenlőség, a szociálliberalizmus mellett tettük le a voksunkat." - fakad ki a pártalapító.
"Mi, rendszerváltó alapítók, szomorúak vagyunk, hogy az SZDSZ 19 év elteltével eltávolodott saját alapértékeitől és a modern, európai Magyarország érdekeinek képviseletére csak nyomokban képes" - állapítja meg Kozák, elismerve ugyanakkor, hogy ellenzékben és kormánypártként egyaránt következetesen védi az emberi jogokat és a demokráciát.
Szerinte a tiszta versenyre épülő szabad piacgazdaságért való küzdelem félre csúszott, a szolidaritás a kisebbségekkel elvben ugyan megmaradt, a közösség vállalása a hátrányos helyzetűekkel és a szegényekkel csak szavakban van jelen.
"Hagyjuk, hogy a bíróságok háborús bűnösöket rehabilitáljanak, hagyjuk, hogy neonácik garázdálkodjanak, hagyjuk, hogy eluralkodjon a korrupció, hagyjuk, hogy a rendőrség elbizonytalanodjon, hagyjuk, hogy a társadalomban a liberalizmus szitokszóvá váljék" - nehezményezi Kozák Gyula.
"Az SZDSZ-ben az alapító értelmiségiek nemzedéke elhagyta a politikát. A pragmatikus akarnokok dominálják az SZDSZ-t. A fiatal, hivatásos politikusok egy része semmiben sem különbözik a többi párt megélhetési, korrupt politikusaitól, s bár a párt ugyan megőrizte nevét, szellemiségét elveszítette, egységét és belső demokráciáját kikezdte a mindennapi gyakorlat. Olyan új erőcsoportok jelentek meg, amelyek idegenek az alapítók szellemiségétől" - véli.
Ma a magyar liberális párt nem a szocialisták vitatható reformjai egy része mellett kiállva, vagy azokat éppen opponálva igyekszik folytatni a rendszerváltáskor megkezdett munkát, hanem egy pitiáner zsaroló magatartást gutírozva, mindent megtesz a maradék népszerűség elvesztése érdekében. (_)Eltussolt korrupciós ügyek, kivagyiság jellemzi azokat is, akik még placcon maradtak a régiek közül.
"Tiszta szívünkből azt kívánjuk, hogy az SZDSZ térjen vissza eredeti célkitűzéseihez, vesse ki soraiból mindazokat, akik akadályai a morális megtisztulásnak. Tiszta szívünkből kívánjuk, hogy legyen ereje a hatalom akarásával szemben visszatérni az eredeti elképzeléseihez. Mert sikerre csak ebben az esetben számíthatunk, egyébként a többi rendszerváltó liberális párt sorsára jutunk, elenyészünk, a történelem süllyesztőjébe kerülünk. Onnan pedig nincs visszaút" - figyelmeztet a levél.
Kozák nyílt levelének publikálása után az SZDSZ-ben ma is aktív alapítók is nyilatkozatot adtak ki. A többek között Rajk László, Halda Alíz és Hodosán Róza által jegyzett közlemény a születésnap alkalmából szeretettel köszöntik a Szabad Demokraták Szövetségét. Az aláírók megállapítják, hogy a rendszerváltók nemzedékét fiatal, hivatásos politikusok váltották fel, de a párt megőrizte nevét, szellemiségét, egységét és belső demokráciáját.
"Mi, alapítók, büszkék vagyunk arra, hogy az SZDSZ 19 év elteltével továbbra is hű maradt saját alapértékeihez és a modern, európai Magyarország érdekeihez. Ellenzékben és kormánypártként egyaránt következetesen védi az emberi jogokat és a demokráciát, küzd a tiszta versenyre épülő szabad piacgazdaságért, szolidáris a kisebbségekkel, a hátrányos helyzetűekkel és a szegényekkel." - visszhangoznak szinte szó szerint kozák gyula dícsérő szavai.
"Ma a magyar liberális párt a reformok ügyét saját népszerűsége elé helyezve folytatja a rendszerváltással megkezdett munkát. A legjobb európai hagyományoknak megfelelően együttműködésre törekszik minden demokratikus erővel és a civil társadalommal. " - zárul a nyilatkozat, amely még azért minden liberálist is külön köszönt. | https://index.hu/belfold/szdsz1907111/ | https://web.archive.org/web/20201021164449/http://index.hu/belfold/szdsz1907111/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozak-gyula-a-mai-szdsz-egy-zsarolo-kis-csoport-lett | Index | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [] | [
"SZDSZ"
] | [] | [
"belföld"
] | [] |
3,631 | Enyhe ítéletek az Energol-ügyben, a bíró a vádiratot kritizálta | Első fokon enyhe ítéletet hirdetett az évszázad olajügyeként emlegetett Energol-ügyben szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróság; a bíró az indoklás során súlyos kritikával illette az ügyészség tevékenységét. | A 18 vádlott közül adócsalás miatt hatan letöltendő – két évnél nem súlyosabb – szabadságvesztést kaptak, bár ez a korábban már előzetes letartóztatásban töltött időt és a szokásos kedvezményeket figyelembe véve a legtöbb vádlott esetében letöltöttnek tekinthető.
További hat vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, egy személyt próbára bocsátott a bíróság, ötöt pedig felmentett, köztük a kecskeméti maffiaperben súlyos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Ferencsik Attilát és Csikós Józsefet, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP KB apparátusában dolgozott, majd a Belügyminisztérium ezredeseként a központi adatnyilvántartó hivatalt vezette, a '90-es évek közepén pedig az Energol Rt. egyik vezérigazgatója volt.
Az ügyész és 14 vádlott tudomásul vette az elsőfokú döntést, amely így az ő vonatkozásukban jogerőre emelkedett. Két vádlott felmentésért fellebbezett, ketten pedig három nap gondolkodási időt kértek a jogorvoslat vonatkozásában, így másodfokra már csak legfeljebb négy vádlott kerülhet az Energol-ügyben.
A bíró szóbeli indoklásának elején nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a bíróság csak a vád tárgyává tett cselekményekről mondhat ítéletet. Az elsőfokú bíróság szerint a vádirat nem felel meg az alapvető kritériumoknak, és hiányosságait elévülés miatt az eljárás során már nem is lehetett orvosolni.
A bíró az egyes vádpontok indoklásakor is lépten-nyomon visszatért a vádirat hiányosságaira, melyek miatt számos esetben a törvényes eljárás keretei között nem volt megállapítható a büntetőjogi felelősség, így csak felmentő rendelkezést hozhatott a bíróság. Például a vádban szereplő rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűncselekménye a szakértői vélemények szerint nem bizonyítható, a határértékeken belül volt az inkriminált kőolajszármazék. Egy közokirat-hamisítási ügy néhány nappal a vádlott elfogása előtt évült el, és volt olyan felmentett vádlott, akinél a bíróság azt állapította meg, hogy a vád nem tartalmaz olyan cselekményt, amely bűncselekmény lenne.
Az időmúlásról szólva a bíró hangsúlyozta: az eltelt 11 év „olyan mérték, ami normál büntetőeljárásnál nem értékelhető”. Öt éve még egész más ítélet születhetett volna.
Hozzátette: az ügyben kiszabható legsúlyosabb büntetési tételt, az öt évet több mint kétszeresen haladja meg az eljárás időtartama, ez európai mércével elfogadhatatlan, és ennek nem a vádlottak az okozói.
Ebben az ügyben soron kívüliséget rendeltek el, képzeljék el, mi lett volna, ha nem – jegyezte meg a bíró.
A szövevényes ügy nyomozása 1996-ban kezdődött el a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feljelentése alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt. Az eljárás kezdeti szakaszában a nyomozók még az olajügyek és az 1990-es évek második felében elkövetett fővárosi robbantásos leszámolások közti összefüggés lehetőségét is vizsgálták, ám ebben az irányban eredménytelen maradt az adatgyűjtés.
Az 1990-es évek legnagyobb olajügyében az ügyészség 19 vádlottat állított bíróság elé sok százmilliós adócsalás és más bűncselekmények miatt. Az eredeti vádak szerint a bűnözői csoport több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos bűncselekmény-sorozatot.
Az Energol-ügy vádlottjai között van a kecskeméti maffiaperben tavaly bűnszervezetben elkövetett fegyvercsempészet, illetve emberölés előkészülete miatt jogerősen 12 év fegyházbüntetésre ítélt Radnai László, továbbá bűnszervezetben elkövetett emberölés előkészülete miatt 5, illetve 6 év fegyházra ítélt Csüllög Zsigmond és Ferencsik Attila. Radnai és Csüllög az 1990-es években a Conti Car tulajdonosaként többször szerepelt a bűnügyi krónikákban. Az Energol-ügy több másik vádlottja is állt már büntetőbíróság előtt.
Elévülés miatt szüntették meg korábban az ügy gyanúsítottjaként szereplő Portik Tamás ellen az eljárást, a férfi egy időben a körözött magyar személyek listáján a legkeresettebbnek számított. A vádlottak az eljárás során többnyire tagadták bűnösségüket, de volt, aki társaira terhelő vallomást tett.
Az ügyész korábbi vádbeszédében a terhelő bizonyítékok közt említette egy védett tanú vallomását és az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásban elhunyt Boros Tamás nyilatkozatát is. Boros Tamás egy időben a rendőrség koronatanújának számított többek között az olajmaffia-ügyekkel kapcsolatban is.
Az elsőfokú büntetőper 2003 júniusában kezdődött el, több tucatnyi tárgyaláson számos tanút hallgattak meg, ám bírócsere miatt 2005-ben elölről el kellett kezdeni a pert.
A vádbeszédben az ügyészség már hetekkel ezelőtt elismerte, hogy az Energol Rt.-vel kapcsolatos vádpont lényegében nem bizonyítható, téves az a megállapítás, hogy ez a cég "első forgalomba hozó" lenne, az adóhatóság többször ellenőrizte az Energolt, továbbá ezzel a vádponttal kapcsolatban a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűncselekménye sem bizonyítható. | http://nol.hu/archivum/archiv-471348-273694 | https://web.archive.org/web/20170203103034/http://nol.hu/archivum/archiv-471348-273694 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/enyhe-iteletek-az-energol-ugyben-a-biro-a-vadiratot-kritizalta | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [
"Csikós József",
"Csüllög Zsigmond",
"Ferencsik Attila",
"Portik Tamás",
"Radnai László"
] | [
"Energol Rt.",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés"
] | [
"Olajügyek"
] |
3,632 | Elismerte a korrupciót az elítélt kőbányai szocialista | Tárgyalás mellőzésével ítélte el a Fővárosi bíróság Kaszab Csabát, akit korrupcióval gyanúsítottak, írja a szerdai Bors. | Egy ritkán alkalmazott jogi lehetőséget kihasználva tárgyalás mellőzésével marasztalták el Kaszab Csabát, Kőbánya korábbi szocialista alpolgármesterét, aki először frakcióvezetői posztjáról mondott le, majd amikor ítélete nyilvánosságra került önkormányzati képviselői mandátumáról is leköszönt.
Kaszabot vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki a Fővárosi Bíróság első fokon és két év letöltendő börtönre ítélte, illetve négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától nem jogerősen. A bíróság több mint 4 millió forint megfizetésére is kötelezte a politikust.
A Bors szerdai cikkéből kiderül, hogy Kaszab Csaba részletes beismerő vallomást tett a hatóságok előtt, ez volt ugyanis a feltétele annak, hogy a volt alpolgármestert tárgyalás mellőzésével ítéljék el. A tárgyalás nélküli ítélkezést nem túl gyakran alkalmazzák, ennek az az oka, hogy a gyanúsítottnak részletes beismerő vallomást kell tennie és megbánást kell tanúsítania, az ilyen eljárás tárgya nem fenyegethet nyolc évnél nagyobb börtönnel. A vesztegetés tipikusan a nehezen bizonyítható bűncselekmények közé tartozik.
A tárgyalás nélküli eljárás során is zajlik azért egy meghallgatás, ezután hirdetnek ítéletet. Kaszab ítéletével az ügyészség elégedett volt, így nem fellebbezett. A hírek szerint Kaszab Csaba viszont igen. A szocialisták ügyvezető elnöke, Molnár Zsolt az ítélet nyilvánosságra kerülése után annyit közölt, az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, így a jogerős döntés után vonják le az esetleges konzekvenciákat. Nyakó István MSZP-szóvivbő a Borsnak most azt mondta, nem tudott a szocialista párt arról, hogy Kaszab beismerte a bűncselekmény elkövetését. | https://index.hu/belfold/kaszab071114/ | https://web.archive.org/web/20201021164213/https://index.hu/belfold/kaszab071114/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elismerte-a-korrupciot-az-elitelt-kobanyai-szocialista | Index | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [
"Kaszab Csaba"
] | [] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.