news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
3,633 | Szocialista korrupció: első fokon két év Kaszabnak | Részletes beismerő vallomása után tárgyalás nélkül ítélte el a Fővárosi Bíróság Kaszab Csabát. | 2007.11.15. 08:59
Részletes beismerő vallomása után tárgyalás nélkül ítélte el a Fővárosi Bíróság Kaszab Csabát. A korrupcióval gyanúsított egykori kőbányai szocialista alpolgármestert vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki a Fővárosi Bíróság.
Első fokon két év letöltendő börtönre ítélte Kaszab Csabát a Fővárosi Bíróság, illetve négy évre nem jogerősen eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság több mint 4 millió forint megfizetésére is kötelezte a politikust.
Mint ismert, egy szocialistákhoz közel álló vállalkozó feljelentése alapján 2005-ben vesztegetés, hivatali hatalommal való visszaélés és 17 millió forint kenőpénz átvételének gyanúja miatt indított eljárást az ügyészség Kaszab Csaba szocialista alpolgármester ellen. Kaszab Csaba, Andó Sándor és Novák Gyula (az MSZP kőbányai szervezetének elnöke) már több korrupciógyanús ügy főszereplői voltak. (Az Állami Számvevőszék 500 millió forintos kárt állapított meg a Kőbányai Vagyonkezelő Rt.-nél, 3 milliárd forinttal ragadt be átmenetileg az önkormányzat a K&H–Kulcsár Attila-ügyben, stb.)
Novák és Kaszab fő szervezői voltak a kőbányai fiktív tagtoborzásnak, és ezzel sikerült átvenniük a hatalmat a X. kerületben. A sajtóban is megjelent hírek szerint úgy duzzadt 1500 főre a kerületi MSZP taglétszáma, hogy a kőbányai önkormányzat által megbízott vállalkozóknak nemcsak pénzt kellett visszafizetniük az illetékeseknek, de még a munkásaikat is be kellett léptetni papíron a megfelelő szocialista alapszervezetbe, akik nevében azután Kaszabék elvárásai szerint szavaztak és szavaznak a mai napig – számolt be korábban Weeber Tibor és Révész Máriusz kőbányai fideszes politikusok sajtóközleménye.
Az ügy előzménye, hogy két éve, szeptember végén házkutatást tartottak a kőbányai polgármesteri hivatalban, s a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal iratokat foglalt le. Az egyik internetes portál akkor azt írta, hogy az ügy hátterében fiktív épületfelújítások álltak, és az el nem végzett munkák után számlákat fizettek ki. Kőbánya korábbi alpolgármesterét még szeptember 20-án elsőfokú, nem jogerős döntésében mondta ki bűnösnek a Fővárosi Bíróság. A testület két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és egyben 4,43 millió forint vagyoni előny megfizetésére kötelezte.
A vesztegetés miatt első fokon két évre ítélt, MSZP-s Kaszab Csaba kőbányai szocialista politikushoz köthető gyanús helyi tagfelvételek miatt ugyan már 2003-ban elrendeltek vizsgálatot a szocialisták, de ezt éppen maga az érintett végeztethette el. A szocialista pártvezetés tudott az elítélt kőbányai képviselő ügyeiről, mégsem tettek semmit – állítják az MSZP helyi szervezetének egykori tagjai, és ezt látszik igazolni egy lapunk birtokába került dokumentum is.
(MNO/hírTV) | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/szocialista-korrupcio-elso-fokon-ket-ev-kaszabnak | https://web.archive.org/web/20080117231819/http://www.mno.hu/portal/527550 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szocialista-korrupcio-elso-fokon-ket-ev-kaszabnak | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [
"Kaszab Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [] |
3,634 | További iratok a nyilvánosság előtt a Draskovics-ügyben | További nyolcvankét, olajügyekkel foglalkozó dokumentum olvasható a rendőrség internetes honlapján. | 2007.11.15. 09:44
További nyolcvankét, olajügyekkel foglalkozó dokumentum olvasható a rendőrség internetes honlapján. Korábban nyilvánosságra hozott iratokból kiderült: direkt módon, távbeszélőn adott utasításokkal kötelezte a VPOP-t a jogsértő határozat meghozatalára az államtitkár és a helyettes államtitkár egy hajdúszoboszlói cég megbírságolása ügyében. A Horn-kormány pénzügyi tárcájának közigazgatási államtitkára 1994 és 1998 között Draskovics Tibor volt.
A rendőrség honlapján található húsz dokumentum egy 1996-os ügyről szól, amelyben a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselőjével, a közigazgatási államtitkárral és az egyik helyettes államtitkárral kapcsolatban felmerülő hivatali visszaélés gyanúját vizsgálták, operatív eszközökkel is, de azt nem találták bizonyítottnak. Bár a dokumentumokból a személyes adatokat törölték, a beosztások és a dátumok olvashatóak.
Az 1996-ban öt évre titkosított dokumentumok egy hajdúszoboszlói cég megbírságolásával foglalkoznak. A cégnél 1995 januárjában jövedéki ellenőrzést tartott a Berettyóújfalui Vámhivatal, amely az üzemanyag-forgalmazási engedély hiánya miatt 100 ezer forint jövedéki bírságot szabott ki. A határozatot – a legfőbb ügyész helyettesének irányelve alapján – fél évvel később felülvizsgálták, és törvénysértésre hivatkozva módosították, a bírság összegét pedig több mint 83 millió forintra emelték.
A cég ezután felügyeleti intézkedést kezdeményezett. Az ORFK és a Belügyminisztérium irataiból az derül ki, hogy ezután a Pénzügyminisztérium államtitkára és egyik helyettes államtitkára a VPOP-hez fordult a döntés miatt, mondván, a jogszabály-módosítás, ami bírságok emelkedésével együtt járt, váratlanul érte a piaci szereplőket. Ezután a cég számára kedvező döntés született.
Egy 1996. május 24-én Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek küldött feljegyzésben az olvasható, hogy az államtitkár és a helyettes államtitkár „direkt módon, távbeszélőn adott utasításokkal kötelezte a VPOP-t a jogsértő határozat meghozatalára”.
Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője elmondta: folyamatosan teszik fel az internetre azokat az anyagokat, amelyeknek már nem indokolt a titkosítása. Ezek a Nemzeti Nyomozó Irodának, illetve jogelődjének, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának az iratai.
Az iratokat a kormány által létrehozott, az olajügyekben keletkezett papírokat vizsgáló bizottság kezdeményezésére vizsgálták felül.
A kormány június végén hozott létre munkacsoportot az olajügyekkel foglalkozó anyag vizsgálatára, illetve titkosításának felülvizsgálatára. A munkacsoportban a Nemzetbiztonsági Hivataltól a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáig valamennyi titokgazda képviselteti magát. A testületnek december 31-ig van mandátuma. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/tovabbi-iratok-a-nyilvanossag-elott-a-draskovics-ugyben | https://web.archive.org/web/20080117183051/http://www.mno.hu/portal/527555 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabbi-iratok-a-nyilvanossag-elott-a-draskovics-ugyben | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [
"Draskovics Tibor"
] | [
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [] | [
"Olajügyek"
] |
3,635 | Nyilvánosságra került különleges bánásmód a Hankook-szerződésben | Nem ok nélkül halogatta a gazdasági minisztérium a Hankook gumigyárral kötött támogatási szerződésének nyilvánosságra hozatalát: a most közzétett 2005-ös megállapodás elképesztő kedvezményeket biztosított a dél-koreai óriáscégnek. | 2007.11.15. 00:10
Nem ok nélkül halogatta a gazdasági minisztérium a Hankook gumigyárral kötött támogatási szerződésének nyilvánosságra hozatalát: a most közzétett 2005-ös megállapodás elképesztő kedvezményeket biztosított a dél-koreai óriáscégnek.
A dokumentumban képzési támogatáson és adókedvezményen kívül 15,88 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyújtott a magyar állam, miközben a Hankook egy jövőbeli adóváltozás esetére is biztosítékot kapott. A szerződésről magyar nyelvű fordítás nem készült.
Korántsem önként, de a múlt héten közzétette a Hankook gumigyárral kötött szerződését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A nyilvánosságra hozatalt még szeptember 4-én rendelte el a Fővárosi Bíróság, a teljes dokumentum kiadására kötelezve a megállapodást 2005-ben aláíró gazdasági tárcát. A pert a Társaság a Szabadságjogokért szervezet és az Index internetes portál indította a Kóka János vezette GKM ellen, miután a tárca – üzleti titokra hivatkozva – nem volt hajlandó kiadni a szerződést. Az üzleti titkok a most napvilágot látott dokumentumban valóban szerepelnek. A megállapodás rögzíti: a szerződés olyan bizalmas információkat tartalmaz, amelyek érzékenyen érintik a Hankook üzleti érdekeit. A dél-koreai multicég érdekeit feltűnően sok pont képviseli a szerződésben.
Arról ugyanakkor, hogy mi történik, ha magyarországi működése során a gyár megsérti a jogszabályokat, már jóval kevesebb szó esik. A GKM honlapjára – mindenféle előzetes figyelemfelhívás nélkül – feltett szerződés és annak két módosító melléklete a képzési támogatáson és adókedvezményen kívül összesen 15,88 milliárd forintnyi viszsza nem térítendő támogatást juttatott a dél-koreai multicégnek. Figyelemre méltó, hogy a Hankook egy esetleges későbbi, számára hátrányos adóváltozás esetére is biztosítékot kapott a magyar államtól, amely erre az esetre is garantálta számára a támogatást. A garancia itt nem más, mint egy speciális kompenzáció, amelyet a magyar államnak akkor kell nyújtania a Hankooknak, ha az adójogszabályok a multicégre nézve szigorodnának. Ilyen eset lehet a GKM szerint az állami támogatás közvetlen vagy közvetett megadóztatása, illetve a támogatást hátrányosan érintő közterhek bevezetése. E felettébb különös rendelkezést a gazdasági tárca lapunknak azzal indokolta, hogy amennyiben az Országgyűlés a szerződéskötést követően megváltoztatja az adójogszabályokat, és ennek következtében az állami támogatás összege csökken, akkor az jelentős kárt okoz a gumigyárnak.
A szerződés a Hankook számára szükséges engedélyekre is kitér: a magyar állam e területen minden olyan segítséget megadott a multicégnek, amely a beruházás kivitelezését előmozdítja. Érdeklődésünkre, hogy miért kellett különleges ügyintézési elbánást biztosítani a Hankook számára, a gazdasági tárca sajtóosztálya a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) illetékességét jelölte meg, ők azonban lapzártánkig nem válaszoltak kérdésünkre. A Hankook kiváltságait felháborítónak nevezte Dorkota Lajos országgyűlési képviselő. Dunaújváros fideszes alpolgármestere lapunknak úgy fogalmazott: miközben a magyar kis- és középvállalkozások sorban mennek tönkre az adó- és járulékemelések miatt, addig a magyar állam egyértelműen a jogszabályok fölé helyezett egy multinacionális céget. Dorkota szerint a szerződés nyílt bizonyítéka annak, hogy a hazai vállalkozásokkal szemben nemzetközi nagyvállalatokat részesít előnyben a szocialista–szabad demokrata kormány.
(Részletek a Magyar Nemzet 2007. november 15-i számában)
Szabó Eszter–Pilhál Tamás | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/nyilvanossagra-kerult-kulonleges-banasmod-a-hankook-szerzodesben | https://web.archive.org/web/20080117054115/http://www.mno.hu/portal/527512 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyilvanossagra-kerult-kulonleges-banasmod-a-hankook-szerzodesben | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [] | [
"Gazdasági Minisztérium",
"Hankook"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság"
] | [] |
3,636 | Távol tartja a GKM a Hankooktól a riválisokat | Csaknem 16 milliárdos állami támogatást kapott a Hankook gumiabroncsgyártó a GKM-mel aláírt, bírósági döntés után nyilvánosságra hozott szerződés értelmében. Ráadásul a minisztérium vállalta azt is, hogy a cég szószólója lesz. | Nyilvánosságra hozta a Hankook dél-koreai gumigyártó vállalalttal kötött szerződését a GKM. A szerződésben több érdekesség is található. Leszögezi például, hogy a minisztériumnak meg kell szereznie a projekt hatékony kivitelezéséhez szükséges támogatást a kormányzati intézmények és a koalíciós pártok részéről, illetve minden ehhez nélkülözhetetlen hatósági engedélyt és jogosítványt.
A Hankook dél-koreai gumiabroncsgyártó cég összesen 131 milliárd forint értékű beruházás keretében Dunaújváros mellett épített üzemet, melyhez állami támogatást kapott a GKM befektetésösztönző keretéből. A gyár felépítéséhez szükséges terület megszerzése különös körülmények közepette zajlott, a Nemzeti Nyomozó Iroda ez ügyben indított nyomozása azóta is folyamatban van. A telekügyletekről a manager magazin júniusi számában közölt cikket.
A 91 oldalas megállapodás több állami kötelezettséget rögzít a 2019 végéig élő társaságiadó-kedvezményen és az állami támogatás folyósításán kívül. Ez utóbbi összege legfeljebb 15,881 milliárd forint, plusz 560 ezer euró képzési hozzájárulás és 1,4 millió euró munkahely-teremtési támogatás (a kettő összesen 500 millió forintra rúg).
Kóka János miniszter ugyancsak aláírásával vállalta, hogy ha a beruházáshoz valamely jogszabály vagy más rendelkezés megváltoztatása szükséges, a minisztérium mindent megtesz ennek eléréséért. Ha törekvése kudarcot vall, akkor a felek közösen állapodnak meg arról, miféle megoldással hozható a Hankook a változtatással egyenértékű helyzetbe. Amennyiben ez nem lehetséges, és a cég emiatt veszteséget szenved, kompenzációra tarthat igényt. A minisztérium ezenfelül kijelentette, hogy legjobb tudása szerint megakadályozza a gazdaságilag kevezőtlen törvényi változásokat (ami vélhetően a cégeknek adható adókezdezményt érintő előírásokra értendő).
Senki sem merészkedhet 100 kilométeren belülre
A szerződés értelmében a minisztériumnak minden hazai és uniós fórum előtt támogatnia kell a beruházás ügyét. Elsősorban azt kell biztosítania, hogy az Európai Bizottság ne tiltsa le az állami támogatás egyetlen formáját sem, de itthon is köteles megvédeni a céget az annak adózását, környezetvédelmi tevékenységét vagy foglalkoztatási gyakorlatát illető vitákban, vizsgálatokban.
Már a területet is zavaros körülmények között szerezték meg
Az egyik leginkább figyelemreméltó kitétel, hogy sem a minisztérium, sem a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. nem kínál területet másik gumiabroncsgyártó üzemnek a Hankook-gyár 100 kilométeres körzetében. Érdeklődésünkre a Gazdasági Versenyhivatalnál azt mondták, az ilyen kikötés nyilvánvalóan torzítja a versenyt, de mivel a támogatás odaítélése uniós engedélytől függött, a GVH nem kompetens az ügyben. Mihálovits András szóvivő megjegyezte, az uniós pályázatok esetében is előfordul, hogy az állam magasabb célok érdekében versenykorlátozó feltételeket fogad el.
Mi lesz 2015 után?
Dunaújváros is vállalt ezt-azt, így például buszmegálló létesítését a gyár közelében. A városnak értelemszerűen főleg az 1508 munkahely miatt előnyös a beruházás, de érdekes, hogy a Hankook csupán a 2011 és 2015 közötti időszakra garantálja ennyi dolgozó foglalkoztatását.
A szövegben szerepel, hogy a szerződés kiemelten bizalmas, és üzletileg érzékenyen érinti a Hankookot. Ezért csak akkor szabad belőle bármit nyilvánosságra hozni, ha erről törvény vagy bíróság rendelkezik, valamilyen jogi procedúrához szükséges, vagy már egyébként is napvilágra került az információ. | https://www.origo.hu/gazdasag/2007/11/hankookszerzodes-gkmkedvezmenyek-a-gumiabroncsgyarnak | https://web.archive.org/web/20071117100924/http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20071114-hankookszerzodes-gkmkedvezmenyek-a-gumiabroncsgyarnak.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavol-tartja-a-gkm-a-hankooktol-a-rivalisokat | Origo | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [] | [
"Gazdasági Minisztérium",
"Hankook"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság"
] | [] |
3,637 | Hézag - Száznál több titkos dokumentum a rendőrség honlapján | Száznál több, a 90-es évek olajügyeivel kapcsolatos dokumentumot hozott nyilvánosságra internetes honlapján a rendőrség - jelenti a HavariaPress. | Száznál több titkos dokumentum a rendőrség honlapján
Száznál több, a 90-es évek olajügyeivel kapcsolatos dokumentumot hozott nyilvánosságra internetes honlapján a rendőrség - jelenti a HavariaPress.
A korábban szigorúan titkosnak minősített, de a titkosság alól időközben feloldott iratok között szerepelnek jelentések, vélemények, határozatok, valamint az Interpollal folytatott levélváltások egyes dokumentumai is; ez utóbbiakból kiderül, hogy az olajügyek szálai Ukrajnába és Csehországba is elvezettek.
Az iratok tartalma ugyan nem vált teljesen nyilvánossá, hiszen a legtöbb nevet és más tényszerű adatot a dokumentum közzététele előtt olvashatatlanná tették, az azonban így is kiderül, hogy az olajügyek nyomozása során a hatóságok több, fedőnévvel jelzett titkos akciót, illetve operatív nyomozást folytattak.
A "Hézag" fedőnevű "operatív feldolgozás" célszemélyei például vezető pénzügyminisztériumi tisztviselők voltak, míg az akciók egy másik szálán olyan személyre akadtak az olajos nyomozók, aki belügyi államtitkárnak próbálta kiadni magát. A most közreadott legrégebbi rendőrségi dokumentumok 1996 májusában, míg a legújabbak a büntetőeljárás elrendelésekor, 1998. novemberében születtek meg. | http://hvg.hu/itthon/20071115_titkos_dokumentumok_rendorseg.aspx | https://web.archive.org/web/20071116075831/http://hvg.hu/itthon/20071115_titkos_dokumentumok_rendorseg.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hezag-szaznal-tobb-titkos-dokumentum-a-rendorseg-honlapjan | HVG | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [] | [] | [] | [] | [
"Olajügyek"
] |
3,638 | 780 millió visszarendelt uniós forint | Az elmúlt hetekben számos alaptalan vád hangzott el az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatban. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezért összegezte azokat az intézkedéseket, amelyeket a források szabályos felhasználása érdekében tett. | http://www.uniospenz.hu/cikkek/cikk.php?article=25299&ter=15 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/780-millio-visszarendelt-unios-forint | Origo | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [] | [
"Disco Magic Kft.",
"Exist Kft."
] | [
"Döge"
] | [
"hivatali visszaélés",
"támogatás",
"EU"
] | [] |
|
3,639 | Adatokra vár Brüsszel a lex Mol-ügyben | Tovább bonyolódik Brüsszelben a lex Mol-ügy. Az Európai Bizottság Magyarországtól vár lépéseket. | http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/adatokra_var_brusszel_a_lex_molugyben.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adatokra-var-brusszel-a-lex-mol-ugyben | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"lobbi",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
3,640 | Egymásért-ügy: egyhangúlag szavazó bizottság | Szilvásy György titokminiszternek, valamint kórházigazgató és jósdatulajdonos testvéreinek, az országos rendőrfőkapitánynak és a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőinek meghallgatásáról döntött első ülésén az egymásért alapítvány működését vizsgáló parlamenti bizottság. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/egymasertugy_egyhangulag_szavazo_bizottsag.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymasert-ugy-egyhangulag-szavazo-bizottsag | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [
"Szilvásy György",
"Szilvásy István",
"Szilvásy Péter"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
3,641 | Romló erkölcsök, süllyedő ország | A Márciusi Charta a korrupt politikusok eltávolítását követeli. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/romlo_erkolcsok_sullyedo_orszag.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/romlo-erkolcsok-sullyedo-orszag | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-04 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"antikorrupció",
"belföld"
] | [] |
|
3,642 | A legfőbb ügyész is megpróbálta megállítani a PM kavarását | Draskovics Tibort és a Pénzügyminisztérium több korábbi vezetőjét is gyanúsnak találta az egyik olajügyben az ügyészség. | A héten közzétett a rendőrség újabb húsz dokumentumot, amik egy 1996-os ügyről szólnak. Ezekből kiderül, hogy a Pénzügyminisztérium két vezető tisztségviselőjével, a közigazgatási államtitkárral és az egyik helyettes államtitkárral kapcsolatban felmerülő hivatali visszaélés gyanúját vizsgálták, operatív eszközökkel is, de a gyanút a rendőrségen nem találták bizonyítottnak.
Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség volt parancsnoka (1992-2003)
Az eddig megjelent hírekben azonban az nem szerepelt, hogy emiatt a legfőbb ügyész óvást jelentett be a Pénzügyminisztériummal szemben, és indítványozta, hogy helyezzék hatályon kívül azt a Draskovicsék utasítására hozott határozatot, ami 83 millió forinttal rövidítette meg a költségvetést.
Györgyi Kálmán legfőbb ügyész 1996.július 8-án keltezett levelében szó szerint a következőket írja: A Kuwait Petróleum Magyarország Kft. a PM-hez kérelemmel fordult, melyet a Minisztérium helyettes államtitkára 1996. január 22-én kelt 62.027/1996. sz. levelében intézkedésére kérte Pitti Zoltán miniszteri biztost. (A szervezeti felépítés alapján a helyettes államtitkár a közigaztatási államtitkár irányítása alatt tartotta a kapcsolatot a VPOP-val.) Ám a VPOP nem volt hajlandó a bírságot mérsékelni.
Eután, a Kuwait Petróleum újabb kérését a PM helyettes államtitkára küldte meg 1996. március 29-én kelt 62.179/1996. számú intézkedésével Arnold Mihálynak. A helyettes államtitkár arra kérte az alárendelt Vám és Pénzügyőrség vezetőjét, hogy a felügyeleti intézkedést soron kívüli eljárásban tegye meg.
Ezt Györgyi Kálmán az óvás indoklásában később utasításnak minősítette, aminek a VPOP eleget is tett, és így hozott - a legfőbb ügyész szerint - törvénysértő határozatot: az eredetileg kiszabott 83 millió forintos bírságot 100 ezer forintra mérsékelte
A legfőbb ügyész indoklásában azt írja, a VPOP által a PM utasítására felügyeleti intézkedés során hozott határozat a törvényesség sérelme mellett a költségvetés bevételét 83 127 804 forinttal rövidítette meg. Ezért indítványozta a törvénysértő határozat hatályon kívül helyezését.
Ennek a VPOP eleget tett, ám a Pénzügyminisztérium egy visszamenőleges hatállyal hozott törvénymódosítással lehetővé tette, hogy a Kuwait Petróleum Kft.nek a 83 millió forintot ne kelljen az államkasszába befizetnie.
Draskovics Tibor a rendőrségi honlapon nyilvánosságra hozott iratokkal kapcsolatban hangsúlyozta, a rendőrség az ügyet alaposan kivizsgálta, és megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eltérő intézkedéseket eredményező jogértelmezési vitát egy törvénymódosítás zárta le. A legfőbb ügyész óvásáról nem tett említést.
"Itt tehát nem volt és nincs is olajügy. Egyébként örülök, hogy a rendőrség tette a dolgát, tegye ezután is" - nyilatkozott a tárca nélküli miniszter az MTI-nek. | https://index.hu/belfold/drazse1114/ | https://web.archive.org/web/20210324165943/http://index.hu/belfold/drazse1114/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-legfobb-ugyesz-is-megprobalta-megallitani-a-pm-kavarasat | Index | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [
"Bártfai Béla",
"Draskovics Tibor",
"Pitti Zoltán"
] | [
"Kuwait Petróleum Kft.",
"Pénzügyminisztérium",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [] | [
"hivatali visszaélés"
] | [
"Olajügyek"
] |
3,643 | Energol-ügy: tizenegy év után első fokon csekély büntetés | Az Energol-per 18 vádlottja közül hatot ítélt letöltendő szabadságvesztésre a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a többi elkövető felfüggesztett börtönbüntetést, illetve felmentést kapott. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/energolugy_tizenegy_ev_utan_elso_fokon_csekely_buntetes.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/energol-ugy-tizenegy-ev-utan-elso-fokon-csekely-buntetes | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [
"Csikós József",
"Ferencsik Attila",
"Radnai László"
] | [
"Energol Rt."
] | [] | [
"ítélet/döntés"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
3,644 | Eldugott milliárdok a schengeni szent tehénben | Kis trükközéssel óriási szabad forrásokat különíthetnek el a maguk számára a jelenlegi tervezési rendszerben a minisztériumok. | A Kiss Péter vezette tárca egyébként is előkelő helyen áll a túltervezésben - nem véletlen, hogy a szabad demokraták is leginkább itt keresték a potya milliárdokat.
Ma a kancellária kezeli a készenléti szervek, a rendőrök, mentők, tűzoltók új, modern rádiórendszerének büdzséjét - a létrehozására a schengeni csatlakozás miatt is szükség volt. A megfelelő kommunikációs rendszer megléte feltétele a határok lebontásának. Az országos rendszert az idén tavasszal adták át, azóta fizeti a használat díját a költségvetés a Magyar Telekom erre szakosodott leányvállalatának. A rendszer épphogy működik - bár 40 ezresre tervezték, alig tízezren használják. Ám a szerződés értelmében az államnak úgy kell fizetnie, mintha a rendszer teljes kapacitással működne. Ez az idén 10,2, jövőre pedig 11,2 milliárd forintba kerül. A díj egy inflációs kalkuláció alapján emelkedhet az évek során - de nem igazán sokkal.
Az egységes digitális rádiórendszer (EDR) - mint a magán- és a közszféra együttműködése - PPP-projektnek számít, így külön mellékletben is feltüntetik a büdzsétervben, mennyit és miért költ erre az ország. A MeH költségvetésében az EDR célelőirányzatán jövőre 13,3 milliárd forintos kiadással számolnak - ám nincs igazán magyarázat arra, hogyan lett az egyébként is gáláns 11,2 milliárdos díjfizetési kötelezettségből 2,1 milliárddal nagyobb keretösszeg.
Magyarázat lehetne persze, hogy erre a sorra írták be a 104, 105, 107, 112-es segélyhívók egyesítését szolgáló egységes segélyhívó rendszer (ESR) létrehozásának tervezett költségét. A rendszer volna hivatott arra, hogy egyetlen szám felhívásával bármilyen bajt jelenteni lehessen, majd a központ a megfelelő egységeket értesítse (persze az EDR segítségével) a problémáról, és a helyszínre is irányítsa őket. Mint Amerikában. A jelenlegi tervek szerint a 112-es központok országos hálózatának létrehozására 5,5 milliárd kellene - ezt is magánbefektetők építenék ki, majd az állam bérelné tőlük. Apró gond azonban, hogy a kancellária erről szóló kormány-előterjesztésében azzal számolnak: jövőre a rendszer kiépítése központi forrást nem igényel. Hiszen bérleti díjat is csak akkor kéne fizetni, ha már kész van.
Nagyobb gond, hogy időközben uniós forrásból is készül hasonló rendszer. A mentők egyedi kormánydöntéssel, nagyprojektként kaptak 4,1 milliárdot a saját bevetésirányítási rendszerük kiépítésére, fejlesztésére a társadalmi infrastruktúra operatív programból a nyáron. Így vagy ez a beruházás tűnik feleslegesnek, vagy a nagy országos hálózat nem készül el valójában, és minden szervezet magának épít ki saját modern irányítóközpontot. | http://nol.hu/archivum/archiv-471428-273770 | https://web.archive.org/web/20231108185315/http://nol.hu/archivum/archiv-471428-273770 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eldugott-milliardok-a-schengeni-szent-tehenben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [] | [
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"távközlés / telekommunikáció"
] | [] |
3,645 | Energol, az elszivárgott olajügy | Enyhe ítéletek és felmentések. Így végződött a '90-es évek legnagyobb olajbotrányaként emlegetett Energol-ügy. | http://nol.hu/archivum/archiv-471436 | https://web.archive.org/web/20120719102352/http://nol.hu/archivum/archiv-471436 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/energol-az-elszivargott-olajugy | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [
"Csikós József",
"Csüllög Zsigmond",
"Ferencsik Attila",
"Radnai László",
"Tóth Béla"
] | [
"ContiCar",
"Energol Rt.",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
3,646 | Véletlenül nevekkel együtt hoztak nyilvánosságra olajaktákat | Néhány óráig nevekkel együtt szerepeltek a rendőrség oldalán közzétett, titkosítás alól feloldott olajakták, majd eltűntek. Az ORFK nem kommentál. A nyomozati anyagok 1996 és 1998 között készültek. | Elfogyott a fekete kihúzó festék az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK), vagy valami ilyesmi történhetett, mert amikor csütörtök hajnalban a rendőrség szóvivői irodája közölte, újabb, korábban titkosított olajaktákat hozott nyilvánosságra, a hivatkozott oldal 10 óra körül hirtelen eltűnt.
Hiába kérdeztük, az ORFK-t, mi történt, csupán annyit közöltek, hogy nemsokára újra fent lesz a Havaria Press szerint több mint száz, 1996 és 1998 között született olajos akta.
Egy tippünk azért van arra, miért kerültek le nagy hirtelenséggel az anyagok a rendőrség oldaláról. Hiába takarták ki ugyanis az ügyek szereplőinek neveit és a cégneveket, a sötétszürke kihúzó nem tette teljesen olvashatatlanná őket, mint azt képünk is mutatja.
Az olajügyek titkosított anyagait ősszel kezdte el a rendőrség nyilvánosságra hozni, miután Kármán Irént, az olajügyekről könyvet író újságírót ismeretlenek megverték.
A nemzetbiztonságot felügyelő miniszter, Szilvásy György azt ígérte, a keletkezett 80 ezer dokumentumból 60 ezret hoznak nyilvánosságra. Egyelőre csak több tucat anyagról hullott le a lepel, és az sem teljesen: a személyes adatokat, cégneveket mindenütt kitörölték, felismerhetetlenné tették.
A nemzetbiztonsági iroda csak azokat az iratokat hozza nyilvánosságra, amikhez nem fűződik bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdek.
Az olajügyek feltárásával 1997-ben megbízott parlamenti bizottság, amely az olajügyek aktáit is begyűjtötte, 2000-ben, eredmény nélkül fejezte be munkáját, az anyagokat titkosították. Azóta az akták egy része a kormány állítása szerint "megsemmisült".
A kilencvenes években az olajbűnözés szálai - kormányoktól függetlenül - egészen a hatalom csúcsáig vezettek, ám felelősségre csak egy vállalkozót, Nógrádi Zsoltot vontak. | https://index.hu/belfold/1114ljkt | https://web.archive.org/web/20201021152631/http://index.hu/belfold/1114ljkt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veletlenul-nevekkel-egyutt-hoztak-nyilvanossagra-olajaktakat | Index | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"belföld"
] | [
"Olajügyek"
] |
3,647 | Lehullt a lepel a Mátrai Erőmű körüli állami "mutyiról" | Tegnap hozta nyilvánosságra az Index hírportál azt a hatpontos titkos szerződést, amely az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a Mátrai Erőművet megvásárló RWE német energetikai cég között köttetett 1995-ben. | http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/lehullt_a_lepel_a_matrai_erom_koruli_allami_mutyirol.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lehullt-a-lepel-a-matrai-eromu-koruli-allami-mutyirol | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-13 00:00:00 | [
"Kocsis István"
] | [
"Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"RWE"
] | [] | [
"energia",
"privatizáció",
"átláthatóság"
] | [
"MVM-ügyek 2005-2008"
] |
|
3,648 | Energol-ügy: „öt éve más ítéletek születhettek volna” | Hat személyt ítélt letöltendő szabadságvesztésre a Pesti Központi Kerületi Bíróság az Energol-ügyben. A 11 éve húzódó ügy elsőfokú ítéletében hatan felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, öt vádlottat azonban felmentettek. | A kilencvenes évek legnagyobb olajbotrányában tizennyolc vádlottból csupán
hat vonulhat börtönbe
Energol-ügy: „öt éve más ítéletek születhettek volna”
Hat személyt ítélt letöltendő szabadságvesztésre a Pesti Központi Kerületi
Bíróság az Energol-ügyben. A 11 éve húzódó ügy elsőfokú ítéletében hatan
felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, öt vádlottat azonban felmentettek.
Egy személyt próbára bocsátottak. A bíró komolyan kritizálta az ügyészség
munkáját, a vádlottak viszont láthatólag megkönnyebbültek.
Letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság az
Energol-ügy hat vádlottját adócsalás miatt. A 18 vádlottból hat kapott
felfüggesztett szabadságvesztést, ötöt felmentettek az ellenük felhozott
vádak alól, egy másik vádlottat próbára bocsátottak. Mind a letöltendő,
mind a felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy és két év közötti
büntetést kaptak első fokon. Az ügyészség elfogadta a bíróság döntését. A
vádlottak közül 14-en fogadták el az ítéletet, míg másik négy ügy még
tovább mehet másodfokra. A bíró egyébként röviddel az ítéletek kihirdetése
után bírálta az ügyészség munkáját. Mint elmondta, a vádirat hiányosságai
miatt több esetben nem érvényesülhetett a vádhoz kötöttség alapelve.
Minderre „banális példaként” azt hozta: „Ha egy ember betöri egy másik
orrát, aztán meg is késeli, de az ügyészség csak az orrtörésre vonatkozóan
nyújt be vádiratot, a bíróságnak csak azzal az üggyel kapcsolatban van joga
ítélkezni.” Mindezek mellett több fogalmazásbeli hibát is kiemelt a
vádiratokból – ilyen volt, hogy azok szövege szerint bizonyos beszerzések
csak „papíron léteztek”, a fellelhető számlák alapján azonban volt valós
beszerzés, de a konkrét ügyekben is több hasonló esetet mondott el a bíró.
Végül a per újrakezdésétől – 2005-től – húzódó ügyben Csüllög Zsigmondot és
Radnai Gábort 1 év 7 hónapos letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Az 1994-
ben alapított Energol Rt. vezetői közül Drobilich Gábort és Ferencsik
Attilát ebben az ügyben felmentette a bíróság. Igaz, ez nem lehet nagy
vigasz számukra, ugyanis más ügyek miatt – előbbit önbíráskodásért, utóbbit
a kecskeméti maffiaper okán emberölés előkészületéért és
fegyvercsempészetért – korábban már elítélték.
A legalább másfél órás bírói indoklásból – az ügyészség hibáin túl – az is
kiderült, hogy a testület azt is figyelembe vette, az ügy már 11 éve
húzódik. Kiemelték, az ítélet meghozatalánál az elkövetés időpontjában
hatályos jogszabályok alapján kellett meghozni a döntést. Ez a kiszabott
büntetéseket olyan módon érinti, hogy adócsalás bűncselekményében – amiben
a vádlottak jó részét bűnösnek találták – legfeljebb öt évvel lehetett
sújtani az elkövetőt. A bíró azt is kiemelte, az elítéltek büntetésébe
beleszámítják az előzetesben töltött időszakot is, így a büntetések
jelentős része letöltöttnek tekinthető. A vádlottak egyébként a tárgyalás
során többször is, főként pillantások és tátogás révén kommunikáltak
egymással. Szemmel láthatólag többen is megkönnyebbültek az ítéletek
hallatán.
Az ügy elhúzódását jól szemlélteti: amikor a botrány kirobbant, a vádlottak
egyikénél talált fegyver is a bíróságon „landolt”. Amikor azonban a fegyver
a vádlott tulajdonába került, még nem volt engedélyköteles, amikor a
rendőrök elfogták, már igen. A bíró mosolyogva jegyezte meg: „A fegyver
azóta már megint nem engedélyköteles, haza lehet vinni és vissza lehet
rakni a helyére.” A bíró egyébként megjegyezte: öt éve más döntések
születhettek volna.
Horváth B. Barnabás
Az évszázad olajügye
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feljelentése után kezdődött az évszázad
olajügyének is nevezett bűntény felderítése 1996-ban. Ekkor rossz minőségű
termék forgalomba hozatala miatt kezdtek nyomozni. Az eredeti vádakban
azonban már nem ez szerepelt, hanem több tízmillió liter ismeretlen eredetű
kőolaj forgalmazásáról és közterhek meg nem fizetéséről volt szó. A
bírósági tárgyalások még 2003-ban kezdődtek el, majd 2005-ben újra kellett
indítani a pereket egy bíró áthelyezése miatt. A gyanúsítottak közt
megtalálható a kecskeméti maffiaper több elítéltje, Radnai László, Csüllög
Zsigmond és Ferencsik Attila is. Az ügyben több cég között is szövevényes
kapcsolatokra derült fény, például a 90-es években sokat emlegetett Conti
Car, az A and C Kft., a D and T Rt. és a Monon Kft. között is. Ezen cégek
vezetői, támogatói kapcsolatban voltak egymással, és a háttérből gyakran
közösen irányították az eseményeket. Egyazon befektetői kör állt a cégek
mögött. Az ügyészség néhány hete egyébként elismerte, több vádpont sem
bizonyítható, így téves az a megállapítás is, hogy az Energol hozta először
forgalomba a per alapjául szolgáló olajat. Ezzel pedig az adócsalás vádja
gyengült meg. | http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=977679 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/energol-ugy-aot-eve-mas-iteletek-szulethettek-volnaa | Népszava | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [
"Csüllög Zsigmond",
"Drobilich Gábor",
"Ferencsik Attila",
"Radnai László"
] | [
"A and C Kft.",
"ContiCar",
"D and T Rt.",
"Energol Rt.",
"Monon Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [
"Olajügyek"
] |
3,649 | Gyógyszergyáraknak akart kedvezni az MSZP? | Az Országgyűlés költségvetési bizottsága támogatta, de a kormány tegnapi ülésén elutasította azt a szocialista javaslatot, amely két ponton is visszafogná az idén megkezdődött gyógyszerárversenyt. | Úgy tűnik több fronton is zajlik a harc az MSZP és az SZDSZ között, pontosabban az SZDSZ, az MSZP egy része és a kormány között. A szocialisták köréből nem csak az egészségbiztosításról szóló törvényjavaslathoz nyújtottak be több tucat módosító indítványt, de egy már működő reformtörvényt is megváltoztattak volna.
A költségvetési törvények keretében a gyártókat árversenyre kötelező gyógyszergazdaságossági törvényhez adtak be két módosító indítványt. Ezeket a költségvetési bizottság támogatta, a kormány tegnap esti ülésén azonban elutasította.
Az egészségügyi tárca sikertörténetként szokta emlegetni a gyógyszerpiacon meghirdetett árversenyt. A minisztérium tegnapi közleménye szerint ennek hatására ebben az évben 2400 gyógyszer ára csökkent (az igazsághoz tartozik, hogy más gyógyszerek térítési díja emiatt emelkedett, de a tárca szerint a beteg választhatja az olcsóbb gyógyszert).
A gyógyszergazdaságossági törvény évente négyszer írja elő a gyártóknak, hogy azonos hatóanyagú termékeik árát versenyeztessék. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a legolcsóbbat veszi figyelembe, s a támogatás mértékének összegét ez alapján határozza meg.
Ha például 1000 forint a legolcsóbb, és a támogatás mértékét 500 forintban határozzák meg, ugyanúgy 500 forintos támogatás jár az 1000 forintos és az 1200 forintos gyógyszerhez. A különbözetet a vevőnek kell megfizetni, aki az egyik esetben 500, míg a másikban 700 forintot fizet.
Ha egy gyógyszer 20 százaléknál drágább a legolcsóbbnál, akkor arra már nem ad támogatást a tb. Az orvosoknak viszont előírják, hogy az azonos hatóanyagú készítmények közül a legolcsóbbat ajánlják a betegeknek.
A szocialisták két pont megváltoztatását javasolták. Az egyik szerint az évi négy helyett csak kétszer legyen licit a gyógyszerárakra. A másik szerint a referenciagyógyszer áránál drágább gyógyszerek is kapjanak tb-támogatást.
A szocialisták szerint az eddigi szabályozás alaposan felforgatta a gyógyszerpiacot. A gyártók nem tudtak tervezni, mert negyedévente nem lehet átállítani termékeik gyártását. Panaszkodtak a patikusok is, mert a gyógyszerárversenyben alul maradó, a tébé támogatotti körből kieső készítményeket már nem tudták eladni, illetve folyamatosan változtak a gyógyszerek térítési díjai. A szocialisták szerint az orvosok és a betegek arra panaszkodtak, hogy az egyik gyógyszerrel megkezdett terápiát a következő hónapban egy másik, olcsóbbal kellett folytatni.
Az SZDSZ szerint viszont az árverseny bevezetésének lényege éppen az volt, hogy a betegnek kevesebbet kelljen fizetni és az állami gyógyszerkiadásokat csökkentsék.
A liberálisok szerint a szocialisták javaslata egyértelműen a piacon most uralkodó helyzetben lévő gyógyszergyáraknak akar kedvezni. A ritkább, félévente végzett árlicit ugyanis megerősítené a vezető gyógyszergyárak termékeit és késleltetné, illetve visszafogná az olcsóbb, de ugyanolyan hatóanyagot kínáló cégek termékeinek térhódítását. Ez a betegnek is hátrányos lenne, hiszen az olcsóbb, generikus gyógyszerek megjelenésének korlátozása nem kényszerítené áraik csökkentésére a most vezető pozícióban lévő gyártókat.
A referenciaárnál jóval magasabb árú készítmények tébé támogatásának engedélyezése az SZDSZ szerint katasztrofális következményekkel járna. Több tízmilliárd forintot kellene kifizetni ezek állami támogatására a gyógyszerkasszából, amely idén először végre nem volt veszteséges. | https://index.hu/belfold/gymszds268/ | https://web.archive.org/web/20201021163924/https://index.hu/belfold/gymszds268/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyogyszergyaraknak-akart-kedvezni-az-mszp | Index | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [] | [
"MSZP"
] | [] | [
"egészségügy",
"lobbi"
] | [] |
3,650 | Marad az adózatlan költségtérítés | Nem változna jelentősen a képviselők fizetése, ha a parlament elfogadná Göndör István MSZP-s politikus a honatyák javadalmazásáról szóló javaslatát. | http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=977763 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/marad-az-adozatlan-koltsegterites | Népszava | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
|
3,651 | Szabálytalanságok miatt 62 milliót kell visszafizetnie Doboznak | Egyelőre nem részletezett szabálytalanságok miatt vissza kell fizetnie Doboz községnek a belvízkárok enyhítésére kiutalt 150 millió forint több mint negyven százalékát. | Egyelőre nem részletezett szabálytalanságok miatt vissza kell fizetnie Doboz községnek a belvízkárok enyhítésére kiutalt 150 millió forint több mint negyven százalékát. A békési községben 2005-ben pusztított a belvíz. Elszámolási gondok miatt ebből most 62 milliót kell visszafizetni. Egy szocialista és egy fideszes képviselő, Varga Zoltán és Erdős Norbert közös javaslatára a község 2015-ig kapott haladékot rá, hogy az összeget részletekben visszafizesse. | https://index.hu/belfold/hirek/333500/ | https://web.archive.org/web/20201021164143/https://index.hu/belfold/hirek/333500/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabalytalansagok-miatt-62-milliot-kell-visszafizetnie-doboznak | Index | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [] | [] | [
"Doboz"
] | [
"támogatás",
"gazdálkodás"
] | [] |
3,652 | A rendőrség tudta, kik ölték meg Prisztást és Cinóbert? | A titkosítás alól feloldott olajakták alapján a rendőrségnek komoly információi lehettek Prisztás József és a Cinóber néven elhíresült Domák József meggyilkolásáról és a gyilkosságok megbízóiról, állítja a Havaria Press. | Az olajakták nyilvánosságra kerülése kapcsán több olyan dokumentum is felkerült a rendőrség honlapjára, melyek csak érintőlegesen hozhatók összefüggésbe a 90-es években zajló illegális olajkereskedelemmel, ugyanakkor meglepő információkat lehet belőlük kiolvasni az akkori alvilági leszámolásokkal kapcsolatban, jelenti a Havaria Press.
Nyilvánosságra került egy, korábban szigorúan titkosnak minősített jelentés, mely az "Omega" fedőnevű akcióval kapcsolatos adatokat tartalmaz. A dokumentum szerint 1996-ban egy informátor Prisztás József meggyilkolásáról tájékoztatta a nyomozókat. Prisztás József jól ismert figurája volt a 90-es évek alvilági életének, s jócskán kivette részét az olajbizniszből is.
Prisztást az óbudai Ladik utcában található étterembe csalták 1996-ban egy november eleji napon, mikor az étterem előtt kiszállt autójából, a mellé hajtó kerékpáros bérgyilkos egyetlen célzott fejlövéssel terítette le.
Az információ arról szólt, hogy az orosz vagy ukrán származású bérgyilkos Prisztás József meggyilkolása után egy zárt kisteherautóba rejtette biciklijét. A rendőrség az informátor által megadott típus és rendszám alapján azonosította a fehér furgon akkori tulajdonosát.
A nyilvánosságra hozott akták egyikéből kiderül az is, hogy a rendőrség egy évtizede "képben lehet" a Cinóber néven elhíresült Domák József meggyilkolásával kapcsolatban is. A dokumentumok alapján a bérgyilkosságok feltételezett megbízóinak kilétével is tisztában lehettek a nyomozók .
Egy másik dokumentum szerint a rendőrök nem tudták megállapítani, kinek a zsebébe vándorolt az az illegális olajkereskedelemből származó 2,6 milliárd forint, amelyet egy szegedi Postabank fiókban vezetett céges számlára utaltak, holott a rendőrök rendelkeztek a bizonylatok alapján az összeget felvevő adataival.
A számlára több cégtől is érkeztek átutalások, s onnan is több, köztük három Angliában jegyzett, de orosz érdekeltségű céghez történtek - a készpénzfelvételeken túl - átutalások. A rendőrség osztrák és német bűnügyi forrásokból tudta azt is, hogy a számlát birtokló cég vezetője egy orosz bankárral tartott fenn rendszeres kapcsolatot Bécsben, s ezeken, a heti rendszerességgel megtartott találkozókon az olajpénzek tisztára mosásáról tárgyaltak. | https://index.hu/bulvar/rend7849/ | https://web.archive.org/web/20210802071406/https://index.hu/bulvar/rend7849/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rendorseg-tudta-kik-oltek-meg-prisztast-es-cinobert | Index | hungarian-news | 2007-11-16 00:00:00 | [] | [] | [] | [] | [
"Olajügyek"
] |
3,653 | Elhagyták régi pártingatlanjaikat a rendszerváltók | Országgyűlési határozati javaslatban szeretné az Állami Számvevőszéket vizsgálatra kötelezni a Fidesz az MSZP-székház eladásának ügyében – értesült a Népszava. | http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=977671 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elhagytak-regi-partingatlanjaikat-a-rendszervaltok | Népszava | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [
"Kövér László",
"Kövér Szilárd",
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor",
"Schlecht Csaba",
"Simicska Lajos",
"Szenetes Pálné",
"Varga Sándor",
"Varga Tamás"
] | [
"Arzenál Kft.",
"Auto-Classic Kft.",
"Best Lízing Kft.",
"Dolomit Kft.",
"Draft Kft.",
"Fico Kft.",
"Fidesz",
"Horizont Rt.",
"Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI)",
"Millennium Rt.",
"MSZP",
"Quality Invest Rt.",
"Quality Party Service Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"pártfinanszírozás",
"gazdálkodás"
] | [
"MDF-Fidesz székházügy"
] |
|
3,654 | Ausztriában is téma lett a képviselők jövedelme | Nem csak hazánkban vitatkoznak a képviselői fizetésekről, hanem a szomszédos Ausztriában is. Barbara Prammer asszony szocialista parlamenti elnök nemrégiben azt javasolta, hogy minden képviselő hozza nyilvánosságra, mekkora jövedelmet élvez. | http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=978293 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/ausztriaban-is-tema-lett-a-kepviselok-jovedelme | Népszava | eu-news | 2007-11-16 00:00:00 | [] | [] | [
"Ausztria",
"Finnország"
] | [] | [] |
|
3,655 | 10000 titokzatos kilométer és egy különös levél - újabb furcsaságok egy fideszes önkormányzati vezető körül | Czaun János veszprémi alpolgármester 2006 karácsonya óta mintegy 10000 kilométert vezetett le az önkormányzat hivatali autóival, mely a képviselők után már a rendőrség érdeklődését is felkeltette. | Ezúttal Veszprém fideszes alpolgármestere körül ritkul a levegő
Czaun János veszprémi alpolgármester 2006 karácsonya óta mintegy 10000 kilométert vezetett le az önkormányzat hivatali autóival, mely a képviselők után már a rendőrség érdeklődését is felkeltette. Újabban pedig egy játszótér-építés borzolja a kedélyeket, melynek furcsaságai közt Czaun János saját magának írt levele is megtalálható.
Karácsonyi maraton
Czaun János gyulafirátóti választói körében az idei falunapokon (Fotó: czaun.hu)
Titokzatos polgárőr-szeánsz
Czauntól Czaunnak
Győr hatáskörök nélkül maradt, a kereszténydemokraták által a közéletből való távozásra felszólított fideszes alpolgármestere mellett Veszprém város második embere körül is érdekes dolgok történtek az utóbbi időben. A szintén fideszes Czaun János tavaly karácsony és idén augusztus 20. között 10 741 kilométert vezetett hivatali autóján, egy külföldi út kivételével többnyire a megyében. Kétszer járt nagyobb dunántúli körúton, és néhányszor Budapesten is az önkormányzat felé leadott kilométer-elszámolásai szerint.Hartmann Ferenc szocialista frakcióvezető, valamint a több évtizede botrányairól ismert Menyhért Mészáros László lapja, a VeszprémHír napilap is firtatni kezdték a fideszes politikus autóhasználatát. A részletes kimutatások szerint ugyanis az alpolgármesternél a városi és környékbeli intézményekben szokásos karácsonyi protokoll-látogatás 402 kilométer megtételébe került, míg ugyanez szilveszterkor 844 kilométernyi autózással volt megoldható.Budapest-Veszprém oda-vissza mintegy 240 kilométer. Kétségtelen ugyan, hogy a belvárosi parkolási helyzet, a sok egyirányú utca, meg a dugókban ácsorgás próbára teszik az autó benzinfogyasztását, de a Czaun János fővárosi útjai során megtett ötszáz és nyolcszáz kilométer közötti távolságok így is soknak tûnnek. Ráadásul előfordult, hogy ugyanakkora kilométerszámba belefért még egy szombathelyi út is.Június 8-án Czaun János polgárőr-találkozón vett részt, szintén Budapesten. A VeszprémHír szerint azonban ebben az időpontban nem is volt semmiféle ilyen rendezvény a fővárosban. Az MSZP-frakció vezetője Hartmann Ferenc már nyáron kezdeményezte az önkormányzatnál ennek a kérdésnek a vizsgálatát. A Hírszerző információi szerint az ügyben már rendőrségi eljárás is folyik.A Veszprémi Rendőr-főkapitányság sajtóreferense megerősítette lapunknak a rendőrség vizsgálat tényét. A rendőrséghez egy-két hete érkezett az alpolgármester elleni feljelentés visszaélés miatt. Dániel-Tóth Zoltán őrnagy elmondta lapunknak, hogy a rendőrség jelenleg a feljelentésben foglaltak valóságtartalmát vizsgálja.Az autózás mellett egy játszótér-építés kapcsán is szóba került Czaun János neve. A gyulafirátóti Gyulaffy László Általános Iskolába az alpolgármester, mint helyi képviselő és a Veszprémhez tartozó rátóti részönkormányzat vezetője lobbizta ki az új, EU-szabványnak megfelelő játszótér felépítését, melyhez az egyik nagy mobilcég anyagi támogatását is sikerült megnyerni.A meglepetést az váltotta ki, hogy a Czaun János alpolgármestert a támogatás elnyeréséről értesítő, és a kivitelezéshez önkormányzati segítséget kérő levelet szintén Czaun János írta alá, de mint gyulafirátóti önkormányzati képviselő. Az MSZP képviselői szerint azonban nem ez az egyetlen furcsaság.A szocialisták szerint építési engedély hiányában utólagos rendelettel engedélyezték a játszótér létesítését, melynek üzemeltetését pedig a Veszprémi Ifjúsági Közalapítványra akarták bízni az önkormányzatnál, szintén a hivatali szabályok rugalmas kezelésével. Czaun János sajtótájékoztatón utasította el a szocialista vádakat, többek között azzal, hogy a levél aláírásának csupán formailag van jelentősége, ami nem azt jelenti, hogy ő saját magának írta volna.Czaun Jánost kitartó próbálkozásunk ellenére sem sikerült elérnünk. Álláspontjának, ha ezt lehetővé teszi, természetesen helyt adunk. | http://www.hirszerzo.hu/cikkr.10000_titokzatos_kilometer_es_egy_kulonos_level_-_ujabb_furcsasagok_egy_fideszes_onkormanyzati_vezeto_korul.49510.html | https://web.archive.org/web/20080216023510/http://www.hirszerzo.hu/cikkr.10000_titokzatos_kilometer_es_egy_kulonos_level_-_ujabb_furcsasagok_egy_fideszes_onkormanyzati_vezeto_korul.49510.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/10000-titokzatos-kilometer-es-egy-kulonos-level-ujabb-furcsasagok-egy-fideszes-onkormanyzati-vezeto-korul | Hírszerző | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [
"Czaun János"
] | [] | [
"Veszprém"
] | [
"hivatali visszaélés",
"juttatás"
] | [] |
3,656 | Kesztyűs kézzel terelgette a Gripent a kormány | Feloldotta a titkosítását, és átadta az [origo]-nak a Gripen-beszerzés ellentételezési megállapodását a gazdasági tárca. A múlt héten kértük, hogy betekinthessünk a 191 milliárdos programról szóló szerződésbe, amely az adatvédelmi ombusman szerint közérdekű és így nyilvános. | Feloldotta a titkosítását, és átadta az [origo]-nak a Gripen-beszerzés ellentételezési megállapodását a gazdasági tárca. A múlt héten kértük, hogy betekinthessünk a 191 milliárdos programról szóló szerződésbe, amely az adatvédelmi ombusman szerint közérdekű és így nyilvános. A 2001-ben kötött megállapodás kevés konkrétumot ír elő a svédeknek arra nézve, hogyan teljesítsék az ellentételezési kötelezettségüket. Voltak ugyan preferált területek és iparágak, de gyakorlatilag szabad kezet kaptak az üzletkötésre.
Átadta az [origo]-nak a Gripen-beszerzéshez kapcsolódó ellentételezési megállapodást a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, és ezzel egy időben a tárca honlapján is nyilvánossá tették az angol nyelvű szerződést. A múlt héten kértük, hogy belenézhessünk a 2001 decemberében, az Orbán-kormány által aláírt megállapodásba, a minisztérium azonban erről előbb egyeztetni kívánt a svéd féllel. Szabó Sándor, az ellentételezési osztály vezetője pénteken elmondta, hogy a Gripen International tudomásul vette a kérést, bár az általuk aláírt dokumentumban szerepel bizalmassági klauzula.
A 2001. december 20-án aláírt szerződésben a 14 Gripen repülőgép bérletének ellentételezésként (offset) a svédek beruházási és exportbővítési kötelezettséget vállaltak, a bérleti díj 110 százalékát kellett offsetként teljesíteniük. A most kiadott szerződés a teljesítés módját írja el. Amikor 2003 februárjában az MSZP-SZDSZ kormány változtatott az eredeti szerződési konstrukción, az ellentételezés vállalt értéke 191 milliárd forintra nőtt. Ennek eddig több mint 97 százalékát már teljesítették, így az eredetileg 2015-ös lejáratú program már a jövő év közepén véget is érhet.
Az [origo] hétfőn kezdeményezte az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila eljárását, miután a tárca sajtóosztály arra hivatkozott, hogy az ellentételezési megállapodás titkos, de nem árulták el, ki és milyen indokok alapján titkosította. Szabó Sándor pénteken azt mondta, szolgálati titoknak minősülő adatokról volt szó, ezt a minősítést kellett kérésünkre feloldaniuk. 2001-ben a titkosítást üzleti érdekeire tekintettel a Gripen gyártója kérte, valamint erre azért is szükség volt, mert a dokumentum a gépek bérletére vonatkozó, katonai, nemzetbiztonsági információkat tartalmazó szerződéshez tartozik - tette hozzá.
Szabad kezet adtunk
Az [origo]-nak több kormánypárti és ellenzéki politikus is azt emelte ki utólag, milyen nagy szerepet játszhatott a géptípusok közötti döntésben, hogy a svédek tették le az asztalra a legjobb üzleti ajánlatot. A pénteken nyilvánossá tett ellenételezési megállapodásból kiderül, hogy a 110 százalékos offset gyakorlati teljesítésében a svéd partner szinte teljesen szabad kezet kapott, a magyar kormány alig élt azzal a lehetőséggel, hogy konkrét kötelezettségeket írjon elő a mindössze 14 pontot rögzítő, 10 oldalas szerződésben, amelyhez 9 oldalnyi melléklet kapcsolódik.
A meglehetősen általános megállapodás szerint az offset - már létező vagy új magyar üzleti vállalkozásba történő - befektetéssel, illetve magyar eredetű termék és szolgáltatás többletexportjával teljesíthető. Az ellentételezésre a magyar félnek - egészen pontosan az Ellentételezési Bizottságnak - rá kell bólintania ahhoz, hogy beszámítsák, illetve levonják a még hátralévő terhekből.
A százmilliárdos offset-kötelezettségen belül egyetlen konkrétumot a szorzók jelentik: többet ér egy-egy befektetés, illetve export a teljesítés szempontjából, ha az egy külön mellékletben meghatározott iparágban, vagy régióban történik. Ilyen preferálni kívánt ágazat például a hadiipar, a telekommunikáció, a járműipar, az orvosi eszközgyártás, vagy a kutatás-fejlesztés. Viszont kevésbé díjazta a magyar fél, ha a svédek a halászatba, bányászatba fektetnek be, vagy az agrárszektort veszik célba. A 4. mellékletben sorolták fel azokat a régiókat, amelyek további plusz pontokat érnek, ilyen Debrecen, Pápa, Miskolc és Szolnok környéke. | https://www.origo.hu/itthon/2007/11/kiadtak-az-origonak-a-gripen-gepek-beszerzesenek-ellentetelezesi-megallapodasat | https://web.archive.org/web/20160909184539/https://www.origo.hu/itthon/20071116-kiadtak-az-origonak-a-gripen-gepek-beszerzesenek-ellentetelezesi-megallapodasat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiadtak-az-origo-nak-a-gripen-ellentetelezesi-megallapodast | Origo | hungarian-news | 2007-11-16 00:00:00 | [] | [
"Gazdasági Minisztérium"
] | [] | [
"átláthatóság"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
3,657 | Lakásgazdálkodás a KVI-nél - Szobák, kilátással | Szeretne egy-két év alatt állami bérgarzonhoz jutni Budapesten? Hát rá pár évvel azt a piaci ár feléért-harmadáért megvásárolni? Vagy azt hiszi, hogy ilyesmi már nem létezik? Téved. | Szent István körút, III. emelet, 42 nm - 5 millió forint; Irányi utca (Belváros), I. emelet, 31 nm - 4,74 millió; Krúdy Gy. u., I. emelet, 57 nm - 4,38 millió. Néhány példa az elmúlt két év kedvezményes lakásvásárlásai közül. A tranzakciók időpontja 2006. augusztus-szeptember, az eladó a magyar állam képviseletében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), a vevők a KVI dolgozói.
A felsorolt lakások sok száz másikhoz hasonlóan az elmúlt években kerültek állami tulajdonba, miután korábbi tulajdonosaik végrendelet nélkül hunytak el, vagy az örökösök nem tartottak igényt az ingatlanokra. Ilyenkor az állam örököl, a vagyon kezelője pedig az államháztartásról szóló törvénynek (Áhtv.) megfelelően a KVI.
A hagyatéki lakásokat
és egyéb ingatlanokat az állam használhatja, bérbe adhatja, továbbá nyíltan (árverésen) vagy zártkörűen értékesítheti. Utóbbira például akkor van lehetőség, ha az ingatlant a bérlője vásárolja meg, vagy a forgalmi értéke nem haladja meg az ötmillió forintot.
A szóban forgó lakások forgalmi értékét jelentősen csökkentette, hogy lakottak voltak. A jogszabályok (az Áhtv. és a lakástörvény - Ltv.) alapján 2000 januárja óta a KVI ugyanis szolgálati lakássá minősítette és bérlakásként kiutalta őket saját dolgozóinak. Csakhogy az 1993-as lakástörvény, amint az a preambulumában is olvasható, "(...)a lakásokkal való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtése, továbbá a bérlakásrendszer ellentmondásainak fokozatos megszüntetése céljából (...)" született. Más szóval az állam 1993-ban azért tette lehetővé, hogy a bérlők olcsón megvehessék az önkormányzati lakásokat, mert a többségükben eleve kisajátítással állami tulajdonba került, az évtizedes gondatlanság miatt lepusztult házak, lakások felújítására nem volt központi forrás, annak hiányában pedig a "tanácsi" bérlakásrendszer piacosításának sem volt realitása. A lehetőséget azonban a jogalkotók még az Áhtv. pár hónappal ezelőtti módosításakor is fenntartották.
Lehet, hogy az eltűnőben lévő szociális állam iránti nosztalgia az oka, de a KVI vezetése a jelek szerint az ezredforduló után is feladatának érezte, hogy megoldást kínáljon a rászoruló munkatársak lakásproblémájára. A hagyatéki ingatlanokból folyamatosan pótlódó lakásállomány, valamint a jogszabályok kedvező alakulása erre nagyszerű lehetőséget teremtett. A bérlőkijelölés előtt azonban valahogy el kellett dönteni, hogy a lakóingatlannal nem rendelkező dolgozók lakásigénye megalapozott-e. "A hagyatéki lakások szolgálati lakásként történő hasznosítása kapcsán formális eljárásrend nem készült" - oszlatta el illúzióinkat a Narancsnak írt levelében Zelles Sándor, a KVI 2005-ben, tehát már a bérbeadások után kinevezett vezérigazgatója. Ehelyett, mint mondja, a mindenkori vezérigazgató döntött, a szakszervezettel/közalkalmazotti tanáccsal egyetértésben. Mindezek fényében a régi időket idéző, bensőséges pillanat lehetett, amikor a szakszervezet épp a szakszervezeti bizottság titkárának lakáskérelmét javasolta elfogadásra. Zelles Sándor álláspontja szerint ugyanakkor a lakáshoz juttatás jóléti intézménye nem különbözik a honvédség, a BVOP, a VPOP és a rendőrség gyakorlatától.
Mivel korábbi tulajdonosaik többnyire idős, egyedülálló emberek voltak, a hagyatéki lakások rendszerint igencsak lepusztult állapotban kerülnek az államhoz. A frissen kijelölt bérlők is jelentős összegeket költöttek felújításra, amit a KVI aztán folyamatosan, az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó kerületi szabályok szerint megállapított lakbér csökkentésével írt jóvá. A KVI-s dolgozókkal folytatott beszélgetésekből az a kép rajzolódik ki, hogy a KVI nemcsak a felújításról szóló számlákat vizsgálta át aprólékosan, de azt is rendszeresen ellenőrizte, hogy a bérlő valóban ott lakik-e (nem adta-e ki piaci áron albérlőnek). A gondoskodó állam fenntartása, mint tudjuk, drága és munkaigényes. Az elszámolásokkal kapcsolatos adminisztráció és az ellenőrzések nehézkessége azonban akkora pluszterhet rótt a KVI-re, hogy végül mindkét fél számára előnyösebbnek tűnt a szolgálati lakások eladása.
Ha a mezei állampolgár jutányos árú hajlékra vágyik, kénytelen a hirdetéseket bújni, ám sajnos még így sem fordulhat elő, hogy a piaci ár feléről, harmadáról szóló ajánlatra bukkanjon. Állami, önkormányzati bérlakáshoz jutni ma már szinte lehetetlen, pláne olyanhoz, amit néhány év múlva mélyen a valós értéke alatt meg is lehet vásárolni. A KVI szerencsés alkalmazottai viszont
néhány röpke év alatt válhattak
boldog lakástulajdonosokká: az Ltv. csak 2000-től tette lehetővé a szolgálati lakások bérbeadását a dolgozóknak, mára viszont a többségük már tulajdonosként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
A Narancs által vizsgált esetek közül a várakozási idő tekintetében az a főelőadó tűnik a legszerencsésebbnek, aki a belső józsefvárosi Krúdy Gyula utcában jutott lakáshoz. A földhivatal az állam tulajdonjogát 2004 októberében jegyezte be, a KVI-s munkatársét pedig 2007 júniusában. Ha tehát a KVI a lakást rögtön szolgálati lakássá nyilvánította, és azon melegében bérleti szerződést is kötött a kollégával, az illető alig két és háromnegyed év bérlősködést követően juthatott a bevezetőben említett 57 nm-es öröklakáshoz a főváros egyik legtrendibb utcájában. A kedvezményes lehetőségek parádés láncolata azonban nem a rendszerből végső soron profitáló KVI-s közalkalmazottak sara, hiszen ők csak jókor dolgoztak jó munkahelyen, és bolondok lettek volna nem élni az ölükbe hulló lehetőséggel.
Lapunk szerette volna megtudni, hogy pontosan milyen kalkulációk nyomán süllyedt rendre az ötmilliós határ alá a lakások vételára - emlékezzünk, ötmillió alatt lehetséges a zártkörű értékesítés -, ezért a vezérigazgatónál négy ingatlannál kérdeztünk rá az értékesítés során megállapított konkrét becsértékekre, illetve a csökkentő tényezőkre. A kérdésünkre számokat vártunk, de sajnos nem azt kaptunk. "A lakástörvény alapján (É) az önkormányzati és az állami lakás vételárát a lakás településen belüli fekvése, az épületen belüli lakások száma, a lakás alapterülete, komfortfokozata, műszaki állapota mellett a lakottság ténye határozza meg, azaz e szempontokat nem lehet, hanem kötelező figyelembe venni. A fentiek figyelembevételével a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott értékbecslő állapította meg a lakások vételárát."
A KVI-s dolgozóknak értékesített lakások listáján az ötmilliós értékhatárnál magasabbra taksált ingatlanok is szerepelnek. Zelles Sándor ezt a Narancsnak azzal magyarázta, hogy az ingatlanok zártkörű értékesítésére az Áhtv.-nek az adásvételkor még hatályos 109/D § (6) c) pontja is lehetőséget biztosított. Az ominózus jogszabály értelmében erre akkor volt mód, ha "az értékesítés olyan személy számára történik, akinek az adott vagyontárgyra jogszabályon alapuló elővásárlási joga van". Mivel az állami lakások bérlőinek az ötmilliós határtól függetlenül elővásárlási joguk van, a lista két legértékesebb lakása, a naphegyi és az újbudai is teljesen jogszerűen került a KVI dolgozójának tulajdonába.
A KVI-s dolgozók lakáshoz juttatásának gyakorlata több szempontból is problémás. Lehet például, hogy az Ltv. betűjével nem ütközik, de a törvény szellemével, valamint a hatékony állami vagyongazdálkodással szemben támasztott elvárásokkal már igen, hogy a KVI épp a lakások "lakottságára" hivatkozva csökkentette jelentősen azok forgalmi értékét. Hiszen a vevők egyszersmind maguk a bérlők voltak, akik a "lakottságot" feltehetően nem tekintették értékcsökkentő tényezőnek. Az eladásokat személyesen ellenjegyző Zelles Sándor pontos, a jogszabályi hátteret is részletező írásos magyarázattal szolgált: a lakottság eladáskor azért értékcsökkentő tényező, mert az állam lényegében ilyenkor fizeti meg a bérleti jog értékét, hiszen megszűnik a bérlőről való gondoskodás kötelezettsége. Hangsúlyozta azt is, hogy ő és elődei mindvégig a törvények alapján jártak el. Hasonlóan érvelt tavaly decemberben a HVG-nek adott interjújában is, nem sokkal azután, hogy az Állami Számvevőszék a KVI 2005-ös teljesítményéről egyebek közt azt állapította meg, hogy "kincstári vagyonértékesítéssel kapcsolatos tevékenysége az átgondoltság hiányát mutatja".
Felmerül az is, hogy mi érdemesítette pont a KVI munkatársait arra, hogy előbb bérbe vehessenek, majd - a becsült adatok alapján - átlagosan több mint hétmillió forintos kedvezménnyel lakást vásárolhassanak az államtól, és hogy a lehetőség netán az államigazgatásban máshol dolgozók számára is nyitott-e. "A KVI-nél szolgálati lakásként funkcionáló lakások vásárlására vonatkozó lehetőség természetesen nem nyitott bármilyen más munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazottak, köztisztviselők részére, tekintve, hogy ők nem állnak munkajogi jellegű jogviszonyban a KVI-vel, így szolgálatilakás-juttatásban sem részesülhettek. Értelemszerűen minden szervezet a saját munkavállalóival kapcsolatban tesz ilyen intézkedéseket, és ahogyan a KVI-s intézkedések nem nyitottak másnak, úgy a más szervezeteknél adott juttatások (akár szolgálati lakások) nem nyitottak a KVI előtt" - így Zelles Sándor válasza. Mindenesetre 2004-re vagy a megalapozott lakásigények fogytak el a KVI-nél, vagy a fenti ellentmondások kezdték zavarni az állami vagyon valamelyik magas beosztású őrét: a "szolgálatilakás-rendszert" Zelles vezérigazgató tájékoztatása szerint 2004 után megszüntették. Egyidejűleg - a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával - arról is döntöttek, hogy a jogviták elkerülése érdekében a már kiutalt lakásokat értékesítik a bérlőknek.
A KVI szerint semmiféle reláció nem volt a dolgozók beosztása és a kiutalt lakások vonzereje között. Valóban lehet
a véletlen műve
is, hogy a táblázatban szereplő lista két igen vonzó lakása, a Szent István körúti és az Irányi utcai pont a KVI későbbi jogi vezetőinek jutott. Ám sajnos még egy szerencsés lakáskiutalás sem mindig elegendő a dolgozók megtartásához: lakásukat mindketten tavaly nyáron vásárolták meg, ma viszont az egyikük már máshol dolgozik. A KVI vezérigazgatója mindazonáltal visszautasította felvetésünket, hogy a lakások elosztásakor a magasabb beosztású KVI-s dolgozók olykor mintha jobb lakásokhoz jutottak volna: "A bérleti szerződések megkötésének idején elsősorban a beosztott munkatársakat igyekeztek lakáshoz juttatni, figyelembe véve a szociális szempontokat. A lakások megvásárlásának időpontjában valóban több olyan munkatárs vehette meg az általa lakott lakást, akik utóbb vezető beosztást kaptak, ám álláspontom szerint az, hogy később valamelyik kolléga a munkája elismeréseként vezető beosztást kapott, nem szolgáltathat alapot negatív diszkriminációra. A lakások vételára, elhelyezkedése és az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában fennálló beosztás között semmilyen összefüggés nem volt." És ami tény, az tény: a kínálat két legértékesebb lakását beosztott alkalmazottak vásárolhatták meg.
Ár-érték viszony
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság által átadott lista alapján 2005 óta az igazgatóság 23 alkalmazottja jutott a KVI kezelésében lévő hagyatéki lakáshoz. A lakások szerződés szerinti vételárát összevetettük a www.origoingatlan.hu ingatlan-adatbázisnak a becsült felújítási költségekkel és a házon belüli elhelyezkedéssel (emelet) korrigált, az adásvétel időpontjára vonatkozó, tájékoztató jellegű átlagáraival. (a táblázatot lásd a nyomtatott Narancsban)
K. nyomában
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény 15 napot biztosít a közérdekű adatok közlésére. Alább az események krónikája, időrendben, röviden.
Június 28.: a Narancs első e-mailje a KVI-hez, hogy a hagyatéki ingatlanok kezelését megismerhesse, és a nyilvántartásukba, illetve az elmúlt három év adásvételeinek dokumentumaiba betekinthessen.
Július 25.: e-mail és fax a KVI-hez a júniusi kérésekkel, egyben figyelmeztetéssel az adatszolgáltatási határidő lejártára és a potenciális jogi következményekre.
Augusztus 10.: levél a KVI-től: pontosítást kérnek, hogy a Narancs konkrétan mire kíváncsi.
Augusztus 15.: e-mail a KVI-nek: a Narancs konkrétan a kezelt és az értékesített lakások nyilvántartására kíváncsi (ingatlanok címe, mérete, helyrajzi száma, a jelenlegi hasznosítás módja vagy az adásvétel részletei).
Augusztus 24.: levél a KVI-től: a szabadságolások miatt nem fogják tudni tartani a kéthetes határidőt.
Szeptember 14.: látogatás a KVI-nél: a tudósító átveszi a kinyomtatott Excel-fájlokat (időközben azok a KVI honlapjára is felkerültek). A táblázatok nem tartalmazzák sem a kezelt lakások hasznosításának módját, sem a már eladottak vevőit, vételárát. Az érdemi munka ennek ellenére megkezdődhet.
Október 4.: e-mail a KVI-nek: a Narancs szeretne betekinteni az adásvételi szerződésekbe.
Október 4.: telefon a KVI-től: melyik szerződésekre kíváncsi a lap?
Október 5.: e-mail a KVI-nek: ezekre (53 darab).
Október 19.: látogatás a KVI-nél: a tudósító, miután aláírja, hogy a KVI-nek a megjelenés előtt bemutatja a cikket, betekinthet a szerződésekbe; sajnos csak azok fele áll rendelkezésre.
Október 26.: látogatás a KVI-nél: a tudósító ismét aláír, majd betekint a maradék szerződésekbe is.
Október 29.: a megbeszélt interjút a vezérigazgató kénytelen lemondani (zajlik a KVI és az ÁPV Zrt. öszszevonása).
Október 30.: e-mail a KVI-nek az elmaradt interjú kérdéseivel.
Október 31.: e-mail (!) és levél a KVI-től: válasz a kérdésekre (lásd a főszövegben).
Október 31.: e-mail a KVI-nek: a Narancs KVI-s dolgozók beosztása felől érdeklődik.
November 5.: e-mail a KVI-től: benne a KVI-s dolgozók beosztása.
Végül betűhíven idézzük Zelles Sándor KVI-vezérigazgató október 31-i levelének záró sorait:
"Tájékoztatom, hogy a (É) számon ön által aláírt nyilatkozatok szerint kötelezettséget vállalt arra, hogy a korrektúra megküldésének hiányában, a KVI álláspontjának beépítése hiányában, továbbá a KVI jóváhagyása hiányában a hagyatéki ingatlanok tárgyában írt cikkét semmilyen formában nem adja le a Magyar Narancs hetilap szerkesztőségének. Továbbá kötelezettséget vállalt arra is, hogy a KVI által rendelkezésére bocsátott információkat csak és kizárólag a Magyar Narancs hetilapban megjelenő, ön által megírandó cikkhez használja fel." | https://magyarnarancs.hu/belpol/lakasgazdalkodas_a_kvi-nel_-_szobak_kilatassal-67871 | https://web.archive.org/web/20090220173735/http://mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15485 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lakasgazdalkodas-a-kvi-nel-szobak-kilatassal | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [
"Zelles Sándor"
] | [
"Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI)"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"juttatás"
] | [] |
3,658 | Képviselői összeférhetetlenség III. - Talonmáriás | A vállalkozásokban is érdekelt országgyűlési képviselők öszszesen 512,4 millió forinttal, míg az önkormányzati funkciót betöltő kollégáik 761,2 millióval gyarapodtak 2006-ban parlamenti fizetésükön felül. | A vállalkozásokban is érdekelt országgyűlési képviselők öszszesen 512,4 millió forinttal, míg az önkormányzati funkciót betöltő kollégáik 761,2 millióval gyarapodtak 2006-ban parlamenti fizetésükön felül. Mindez természetesen legális a törvény betűje szerint, ám mégis számos kérdés vethető föl a jelenlegi összeférhetőségek okán.
Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai alapján megálla-pítható: 2006-ban azon 277 egyéni vagy társas vállalkozásból, melyben képviselők valamilyen formában szerepet vállaltak, csak 73-ból származott adóköteles jövedelmük. A vállalkozások háromnegyed része tehát - hivatalosan - nem hozott adóköteles pénzt a képviselőknek: egészen pontosan a bt.-k 99, a kft.-k 79, az rt.-k 43 százaléka. A piacon is érdekelt 223 képviselő tavaly öszszesen 512,4 millió adóköteles forintot keresett. Mivel a három legtöbbet kereső üzletember-képviselőnek - a szocialista Kapolyi László és Gyurcsány Ferenc, illetve a fideszes Nagy Sándor - összesen több mint 345,5 milliót fialtak vállalkozásaik (összesen 9 érdekeltségükkel), akkor azt látjuk, hogy a többieknek mindössze 166,7 millió forint adóköteles jövedelmük származott 2006-ban vállalkozásokban végzett munka után.
Az önkormányzatokban is szerepet vállaló 185 parlamenti képviselő 2006-ban bruttó 761,2 millió forintot vihetett haza.
Renonsz
Az Országgyűlésben tavaly nyolcvannégyen voltak - Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető vagyonnyilatkozatából kölcsönzött szóval - "főhivatású képviselők". Hozzájuk jön még hét kormánytag-képviselő, így tehát összesen tavaly 91-en éltek csak az országos politikából: nem vállalkoztak és nem tulajdonoltak céget, nem vállaltak önkormányzati funkciót, nem adtak bérbe lakást, nem adtak pénzért tanácsot, nem tanítottak egyetemen, nem gyógyítottak, nem végeztek tudományos vagy művészeti tevékenységet, nem mezőgazdálkodtak, nem kereskedtek és nem szolgáltattak.
A többiek helyettük is állták a sarat a magán- és közszférában. Öszszesen 71 betéti társasága volt például 66 képviselőnek; ezekből viszont csupán hat cégből származott adóköteles jövedelem, összesen alig 13 millió forint - azaz cégenként és havonta 15 ezer. Kft.-t 85-en birtokoltak és/vagy ügyvezettek 2006-ban, tízen felügyelőbizottságokban tevékenykedtek. Összesen 138 cégből harmincról tudjuk, hogy az év során adóköteles jövedelmet termelt, együttesen nem egészen 60 milliót (cégenként és havonta kevesebb mint 36 000 forintot), tulajdonosként és ügyvezetőként azonban még borúsabb a kép: kevesebb mint 40 millió forintból voltak kötelesek adózni (ez cégenként és havonta 26000 forintot jelentett). Összesen 28 részvénytársaságban 23 képviselő vállalt szerepet, köztük akadnak alkalmazottak, felügyelőbizottsági tagok és elnökök, társasági elnökök, vezérigazgatók és tulajdonosok. Tizenhat cégből jutottak adóköteles jövedelemhez tavaly, összesen 358,6 millió forinthoz. Ketten a legjobban keresők közül, Kapolyi László (241,5 millió forint) és Gyurcsány Ferenc (84,1 millió forint), szintén részvénytársaságuk után könyvelhették el ezt a fajta jövedelmüket.
A képviselők egy része munkálkodott tavaly szövetkezetekben is (14 cégből mindössze kettőből származott adóköteles jövedelmük), és akad közöttük majd egy tucat egyéni vállalkozó (öten realizáltak nyereséget 2006-ban). Egyikük, a már említett Nagy Sándor fideszes képviselő 20 millió forint adóköteles jövedelmével a jövedelmi toplista harmadik helyén található. Tíz aktív ügyvédről tudunk az Országgyűlésben (az ő működési formájuk speciális, lehet egyéni vagy társas), összesen csaknem 42,3 millió forint adóköteles jövedelemhez jutottak vagyonnyilatkozataik szerint.
A vagyonnyilatkozat nehéz műfaj: muszáj tényként elfogadni, ami benne áll, hiszen országgyűlési képviselők írták és aláírták, másrészt az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának pecsétje is látható rajtuk. Így csak a véletlennek tudhatjuk be, hogy a parlamentben is ténykedő mezőgazdasági őstermelők közül hárman fillérre ugyanannyi, 600 ezer forint után adóztak tavaly. Fatális, de éppen ennyi volt 2006-ban a mezőgazdasági őstermelők adómentességi jövedelemhatára, azaz - ha jól értelmezzük a törvényt - ezt be sem kellett volna vallaniuk. Ha viszont a jövedelemhatár felett kerestek 600 ezret (így tehát összesen 1,2 milliót), a törvény szerint a teljes összeg után kötelesek lettek volna adózni. Vagyis éppen 600 ezer semmiképpen nem lehetett az adóköteles jövedelmük 2006-ban.
Ugyanígy nehezen érthető, miért vállalkozik egy honatya arra - vagyonnyilatkozatából erre is következtethetünk -, hogy ellenszolgáltatás nélkül ügyvezessen, vezérigazgasson vállalatot, amelyben nincs érdekeltsége. Lengyel Zoltán egykori fideszes, ma független képviselő például így tett tavaly egy részvénytársaság és egy kft. esetében, emellett tulajdonosa egy bt.-nek és egy szövetkezetnek is, ám egyik érdekeltségéből sem jutott adóköteles jövedelemhez. Szintén felfoghatatlan, hogy Járvás István fideszes honatya, jászapáti önkormányzati képviselő, két szövetkezet elnöke és tulajdonosa, egy részvénytársaság részvényese abba a rubrikába, melyben számot kell adniuk a képviselőknek a cégeiknek jutott állami vagy uniós támogatásokról, hogyan írhatta, hogy a részben tulajdonában álló vállalatról e kérdésben "nem nyilatkozik".
A bt.-k, kft.-k világát ismerve azonban korántsem biztos, hogy képviselőink annyira rosszul jártak tavaly, mint a vagyonnyilatkozataik mutatják. Jó könyvelő és döntés kérdése csupán, hogy a cégekben képződő nyereséget - mint oly sokan mások - "leköltségelik", benne hagyják a társaságban (tőkét emelnek, nem vesznek fel osztalékot), vagy továbbutalják más vállalatoknak, melyek még jobban rejtve vannak a nyilvánosság szeme elől. Szinte bármit megtehetnek, hiszen képviselői jogviszonyuk alapján az állam fizeti utánuk a közterheket, jogilag tehát tiszták. Miért fontos ezt fölvetni? Mert elvileg - hangsúlyozzuk: elvileg - fönnáll a lehetősége a vállalkozásokon keresztüli befolyásolásnak, korrupciónak.
Például elvben az sem kizárható, hogy valaki kenőpénzből építse föl mondjuk a házát, ha a telek vagy az építendő ingatlan a cég nevén van. Amikor egy vállalat házat épít: beruház. Bármilyen forrás érkezik a cégbe, nem lesz kimutatható nyeresége, adózási kötelezettsége sem a társaságnak, sem tulajdonosának, mert a bevételt ellensúlyozza a beruházás. Hasonló szituációt rótt föl az ellenzék Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is ominózus "uszodaépítése" miatt és Kóka János gazdasági miniszter háza miatt is. Igaz, a Fideszt mindkét ügyből csak annyi érintette meg, hogy a két állami vezető cége viszszaigényelheti az áfát. Ami igaz, sőt legális. Az viszont nem jutott a bíráló ellenzék eszébe, hogy a kormányfő (vagy a kormánytagok esetleges) cégei okán összeférhetetlenségi problémaként vessék fel a kérdést. Pedig ez, még ha a törvény betűje szerint minden rendben van is, sokkal egyértelműbben vetné föl az alapproblémát, hogy ti. a politikus döntse el: vállalkozik vagy politizál. Tudjuk persze: ebben az esetben nem csak a kormánypárti képviselőknek kellene elgondolkodniuk eme összeférhetőség problematikus voltán.
Kontra parti
Mindezek alapján féligazságnak minősíthető, hogy Gyurcsány Ferenc a polgármesteri és országgyűlési képviselői pozíciók összeférhetetlenségét jelölte meg a közélet tisztasága zálogaként. Pedig a kormányfő vállalkozói ismeretei kiterjedtek, így nyilván tudta, hogy az országgyűlési képviselők nemkívánatos befolyásolását ma nem törvény akadályozza, hanem a képviselők tisztessége - ami, mint az néhányszor igazolódott már, nem elég.
Mint arra korábban többször is utaltunk már, Orbán Viktor arról beszélt Zuschlag János egykori szocialista országgyűlési képviselő előzetes letartóztatása után, hogy az "uniós pénzeket szervezetten ellopják". Az ellenzéki pártelnök "felülről szervezett" lopást emleget azóta is, ha teheti. Furcsa, hogy eddig egyetlen kormánypárti képviselő sem tartotta fontosnak, hogy jelezze: a képviselők jelentős hányada - ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt - hivatalból tud a pénz egy részének hollétéről. Tavaly a parlament majdnem fele, 185 képviselő volt érdekelt vagyonnyilatkozata szerint önkormányzatokban vagy polgármesterként, közgyűlési elnökként vagy tagként, képviselőtestületi tagként. 2006-os vagyonnyilatkozata alapján majdnem két tucat honatya egyszerre két önkormányzatban is ténykedik: a budapesti kerületi polgármesterek, képviselők egy része a fővárosi közgyűlésben, a vidéki polgármesterek, városi képviselők egy része pedig a megyei önkormányzatban is helyet foglal. (A vagyonnyilatkozatokkal az önkormányzati pozíciót betöltő honatyáknál is vigyáznunk kell. Mindössze két-három esetben hagytak például nyomot a dokumentumokon a tavalyi parlamenti és önkormányzati választások, ami azt jelenti, hogy szinte senki pozíciója és fizetése nem változott tavaly, ami nyilvánvalóan nem igaz. Az országos politikában is van arra példa, hogy a képviselők "lazán" kezelik az aláírásukkal ellátott okiratokat. Ha elővigyázatlanul olvasgatjuk a képviselők kézírását, azt hihetjük, hogy tavaly két honvédelmi miniszter volt hivatalban egy időben Magyarországon. Egyikük, Juhász Ferenc június elejéig, másikuk, Szekeres Imre egész évben.)
Ez az év az uniós források tekintetében különösen fontos: az NFT II. (Új Magyarország) Fejlesztési Terv idén év elején indult, azaz kifizetés még nem is nagyon volt, uniós pénzt "ellopni" tehát nemigen volt mód. Az NFT I. viszont tavaly zárult, idén és jövőre már csak a projektek kivitelezése és az utófinanszírozás van hátra. A képviselők részvételével vagy irányításával működő 17 megyei önkormányzat, 14 kerület, a fővárosi közgyűlés, kisebb és nagyobb városok, nagyközségek, összesen több mint 130 önkormányzat együttesen majdnem 400 alkalommal nyert pályázatokat az NFT I.-ből. A projektek összértéke az uniós forrásokat számon tartó elektronikus monitoring információs rendszer adatai szerint meghaladja a 68,5 milliárd forintot.
E számok csak szerény becslések lehetnek, hiszen az önkormányzatok szervezetei (iskolák, kórházak, cégek) maguk is pályázhattak, és az önkormányzatoknak is van lehetőségük összefogni, térségi fejlesztő vagy például vízközműtársulásokat létrehozni -és kistérségi összefogás keretében forrásért küzdeni. Másrészt a pályázati pénzelosztás az uniós pénzekhez jutásnak csak az egyik lehetséges változata. A képviselők a kiemelt projekteknél is érvényesíthetik térségük érdekeit - például a regionális fejlesztési tanácsokban -, és tudhatnak a pénzek elosztásának eredményéről.
Mindez annyit tesz, hogy azon uniós forráshányad, amelyről az országgyűlési képviselők majdnem felének közvetlenül tudomása volt/van, az általunk jelzettnél akár nagyságrendekkel is nagyobb lehet. Hallgatásuk legalábbis furcsa, hiszen Orbán Viktor szavait a "felülről szervezett maffiapolitikáról" akár pártállástól függetlenül magukra is vehették volna.
Amióta tehát Zuschlag Jánost vezetőszáron visszavezették a nagypolitikába, furcsa játszma részesei vagyunk, melyben egyre kevésbé tudható, ki keveri a kártyát. A pártfinanszírozási botrányra válaszul az ellenzék vezére megoldás helyett blöffölt, és kijelentette, hogy mindent visz: durchmars. A kormányfő ugyancsak blöffölt, és úgy tűnik, azzal kíván nyerni, hogy minden fronton veszít: betli. A képviselők mindkét esetben passzoltak, pedig a jó lapok a kezükben vannak, és tudják azt is, hogy a "filkó" a talonban van, és még jó ideig ott is marad, akármi lesz is a nyomozás végeredménye. Bárkinek alkalma lenne felvenni az asztalról a kártyát, és nyílt lapokkal játszani, mielőtt késő lesz. Hiszen minden körrel, a dolog természetéből fakadóan, egyre nő a tét. | https://magyarnarancs.hu/belpol/kepviseloi_osszeferhetetlenseg_iii_-_talonmarias-67870 | https://web.archive.org/web/20230401052240/https://magyarnarancs.hu/belpol/kepviseloi_osszeferhetetlenseg_iii_-_talonmarias-67870 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kepviseloi-osszeferhetetlenseg-iii-talonmarias | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-11-08 00:00:00 | [] | [
"Parlament"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU"
] | [] |
3,659 | Uniós pályázatok és képviselői összeférhetetlenség II.: Evidenciák | Perrel fenyegetőznek az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását ellenőrző parlamenti eseti bizottság tagjai múlt heti cikkünk miatt. | Perrel fenyegetőznek az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását ellenőrző parlamenti eseti bizottság tagjai múlt heti cikkünk miatt. Pedig nem állítottuk, hogy bármi jogtalant követtek volna el. Éppen ellenkezőleg: azt kifogásoltuk, hogy törvényesen vállalhatnak olyan szervezeteknél "másodállást", amelyek pályázatokon európai forrásokhoz jutnak.
"Rágalomhadjárat", "ostobaság", "abszurd feltételezés" - ez volt múlt heti cikkünkről (lásd: Aprószentek, 2007. október 18.) a vélemény azon országgyűlési képviselők körében, akikről azt írtuk, hogy tavaly fizetést kaptak olyan szervezetektől, amelyek az első Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain nyertek. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (NFT II.) végrehajtását ellenőrző eseti bizottságot vizsgálva arra jutottunk, hogy a grémium alakítása óta ott megfordult 14 képviselőből nyolcuk másodállásai nyerték el az NFT I. keretében igényelt 1500 milliárd forint majdnem egy százalékát.
Nem állítottuk, hogy a képviselők részt vettek a pénzek megszerzésében, de azt igen, hogy
"civilben" épp olyan
piaci szereplők lehetnek, mint bárki más, hiszen cégtulajdon esetében a pályázati siker osztalék, önkormányzati pozíció esetében jutalom, míg tanácsadói szerepkörben magasabb megbízási díj formájában realizálódhat.
Napjaink legismertebb közpénzügyi botránya a Zuschlag János elleni nyomozással kezdődött. Az ennek hatására előkerült problémákra (például a pártfinanszírozás megoldatlansága) Orbán Viktor az uniós források "lenyúlásának" emlegetésével, Gyurcsány Ferenc a képviselői összeférhetetlenség szigorításának ötletével reagált. Múlt heti írásunk az ellenzék és a kormány vezetője által fölvetett kérdések metszéspontján bukkant egy újabb összeférhetetlenségi problémára: hogy ti. olyan országgyűlési képviselők érdekeltségei is jogszerűen pályázhatnak és nyerhetnek uniós forrásokat, akik nemcsak pályázóként, hanem a pénzosztás végrehajtását felügyelő bizottság tagjaiként is részesei a rendszernek. Úgy véltük (s véljük most is), hogy az önkormányzati és országgyűlési pozíciók tervezett szétválasztása nem oldja fel az összeférhetetlenséget, hiszen a képviselők cégtulajdonosként vagy például tanácsadóként piaci szerepben léphetnek fel uniós forrásokért.
A bizottság elnöke, Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke közleményében "abszurdnak és már-már az ostobaság határát súrolónak" nevezte felvetésünket, a szocialista Szűcs Erika, Miskolc alpolgármestere a Független Hírügynökségnek nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy "alpolgármesterként a felelőssége a fejlesztési igények összeállításáig, illetve ezeknek a közgyűléssel való elfogadtatásáig terjed, valamint a nyertes pályázatok végrehajtását is felügyeli". Hock Zoltán (MDF) a Klubrádió honlapján "aljas, szemenszedett hazugságnak és rágalomnak" minősítette a leírtakat, mondván: "a bizottság nincs kapcsolatban a konkrét pályázatokkal, hatásköre kizárólag a kormány részvételének ellenőrzésére terjed ki". Nógrádi Zoltán (Fidesz) az Orientpressnek mindehhez annyit tett hozzá, hogy "a példaként hozott kifizetések odaítélésekor még nem is volt eseti bizottság", aminek most ő tagja, "ezek a támogatások ugyanis még az NFT I.-ből érkeztek".
Pelczné Gáll Ildikót az első cikk készítésekor kerestük, ám nem reagált megkeresésünkre. Nógrádi Zoltánnal jelen írás előtt beszéltünk, de lapunknak végül nem kívánt nyilatkozni. Baráth Eteléről (MSZP), az európai forrásokért felelős egykori miniszterről egy hete azt írtuk: tanácsadója volt Csepel önkormányzatának, és a kerület az európai keretből 165 millió forintot kapott, továbbá azt, hogy a Miniszterelnöki Hivatalnak (MeH) is "bedolgozott", és a kancellária 2,5 milliárd európai forrást használhat fel. A képviselő úgy érezte, megvádoltuk, és ennek megfelelően válaszolta: "Egyik vád sem tényeken alapul." A csepeli projektről 2005 januárjában hoztak döntést, amikor ő még miniszter volt, és egyedi döntésekre nem volt rálátása. Az adott év nyarán a projekt megvalósítására szerződés is született, a bizottság pedig csak 2007 februárjában kezdett el dolgozni, így tagjainak, köztük az egykori miniszternek sem lehetett köze a csepeli pályázathoz. MeH-ügyben is a szerző tévedett: a vagyonnyilatkozatban feltüntetett szerződés a miniszteri felmentésért járó javadalmazás volt, nem pedig valamilyen elvégzett feladat után járó összeg - mondta lapunknak Baráth Etele. Elmondása szerint az uniós forrásokért felelős miniszterként is elkötelezett volt az iránt, hogy a politika csak az előkészítésben, az intézményrendszer felállításában és az ellenőrzésben kaphat szerepet az európai pénzek körül, az egyedi döntésektől távol kell tartania magát, és át kell adnia helyét a szakmának. Ugyanígy járt el a bizottság tagjaként is; mi több, úgy látja, egy nem túlzottan informált bizottság működött, és
egyedi esetek sosem
kerültek szóba. Szerinte cikkünk feltételezéseken alapul, általánosít, és rosszindulatú. Ráadásul lavinát indított el, hiszen a hírt átvevő médiumok többsége a Narancsot félreolvasva úgy interpretálta az írást, hogy a képviselők maguknak osztottak uniós pénzt - miközben a bizottságnak nincs ilyen jogköre, és a tagoknak nincs erre lehetőségük. "A jelenlegi felfokozott helyzetben" különösen fontos, hogy a média is tisztában legyen a saját felelősségével - mondta a szocialista képviselő.
Baráth meggondolatlanul populistának tartja viszont az SZDSZ viselkedését. (Kóka János lobbistának nevezte a bizottság tagjait, Gusztos Péter arra szólította fel a pártokat, hogy vonják vissza "érintett" képviselőiket, ellenkező esetben a liberálisok kezdeményezni fogják a bizottság feloszlatását. - V. G.) Baráth Etele - aki, mint közölte velünk, már több hete megszüntette bizottsági tagságát - azt kérdezte: "Ki hiszi el, hogy az SZDSZ nagyobb barátja a közéleti tisztaságnak, mint a többi párt?" A bizottság (melynek alelnöke a szabaddemokrata Eörsi Mátyás) betekintést enged az európai fejlesztési források elosztási viszonyaiba, így az SZDSZ felügyelte "gazdasági, illetve környezetvédelmi területekre is, ahová az EU-források csaknem 70 százaléka érkezik!". Gusztos Péter, a szabaddemokraták frakcióvezető-helyettese erre lapunknak azt válaszolta: számukra nyilvánvaló, hogy a bizottságban helyet foglaló képviselők nem hozhattak érdemi döntéseket egyedi ügyekben, azonban "tudathasadásos helyzetet teremt", ha azok a képviselők ellenőrzik az intézményrendszert, akik adott esetben tanácsokat adhatnak pályázóknak. "Csak akad nyolc képviselő a két nagy párt frakciójában, aki semmilyen kapcsolatban nincs uniós forrásokra pályázókkal - vetette föl, és azt is hozzátette: - Nem elég nem lobbistának lenni, annak sem szabad látszani."
Baráth Etele amúgy egyetért a miniszterelnök pártfinanszírozást érintő javaslataival, de az összeférhetetlenségi ügyben vitatkozik is vele. Szerinte a napirenden lévő javaslatok "nem összefüggésében oldják meg a helyzetet", s közben vétlen emberek sokaságát sértik. Az önkormányzati funkciók és az országgyűlési képviselői pozíció szétválasztása például csak egy kisebb parlamentben lenne megoldható, azzal a kikötéssel, ha létrejön az Országgyűlés mellett egy "virtuális civil kamara" (benne civil szervezetek, önkormányzatok képviselői), amellyel erősödhet a részvételi demokrácia - fejtegette a képviselő.
Ami a képviselők parlamenten kívüli érdekeltségeit illeti, az egykori miniszter szerint az számít, hogy magán- vagy közérdekről van-e szó. Számára elfogadható az önkormányzati vagy egyetemi funkció, és azt is vallja, hogy a képviselők igazi kontrollját épp a képviselők adják: ha valaki átlépi a határokat, az sosem marad titokban, a választók pedig minden esetben büntetnek és jutalmaznak. Fontosnak tartotta még közölni azt is, hogy a képviselőknek szerinte egyenesen kötelességük lobbizni választókerületükért, azért, hogy minél több pénzt, fejlesztést "szerezzenek" az adott térségnek.
Egyebek mellett a fentebb is vázolt helyzetről (ugyanazon képviselők jelenléte a pályázói és az ellenőrzési oldalon) két hete megkérdeztük Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztert is, aki egy hét késéssel válaszolt (lásd Olvasói levelek rovatunkat a 4. oldalon). A miniszter szerint "az önök felvetése, az tehát, hogy ezeket a képviselőket még a felügyeletből is kizárjuk, a mi elgondolásunknál szigorúbb, de megfontolható".
Időtálló mondatok
Az összeférhetetlenségi kérdések dilemmája nem új keletű, már a rendszerváltó Országgyűlés is küszködött ezzel. Az összeférhetőség melletti érvek azóta sem változtak sokat. A polgármesterek jogállását rendező jogszabály vitájában, 1990 őszén például az akkor ellenzéki szabaddemokrata Wekler Ferenc éppen amellett érvelt, mint idén ősszel a most ellenzéki Fidesz: "Az összes érv, ami elhangzott, amit önök elsoroltak az ellen, hogy képviselő ne lehessen polgármester, az elvileg mind kizárná azt, hogy miniszter se lehessen. A miniszter, a miniszterelnök a végrehajtó hatalom feje, illetve a végrehajtó hatalomnak az alkalmazottja. A fizetéshalmozás esete is fennáll, a miniszterek is megkapják a képviselői jövedelmezés ötven százalékát. (...) Én azt szerettem volna megkérdezni az igen tisztelt miniszterelnöktől, vagy valaki mástól a kormánypártok részéről, hogyan tudják ezt a két dolgot összeegyeztetni. Ha egyik oldalon nem lehet összeegyeztetni ezt a tevékenységet, akkor miért nem vagyunk következetesek, akkor miért engedjük meg, hogy ezek a tisztségek összeegyeztethetők legyenek, a másik oldalon pedig ne legyenek öszszeegyeztethetők." (Az önkormányzati pozíció és az országgyűlési képviselőség összeférhetetlenségét 1994-ben az MSZP-SZDSZ-kormány szüntette meg, jórészt szabaddemokrata ösztönzésre.)
Ilkei Csaba az akkori kormánypárt, az MDF részéről a cégtulajdonokról is szót ejtett: "Én nem tudom kizárni sem a vállalkozót, sem a település legtekintélyesebb polgárát egyik funkcióból sem, és ha a valóságból indulok ki, nem tartom összeegyeztethetetlennek. Volt olyan időszak, amikor együtt volt a politikai, a jogi, a morális és az anyagi demagógia. Ha meg akarunk szabadulni tőle, akkor ma azt mondom, hogy a közlekedés fontosabb a menetrendnél; egyfelől mai átmeneti időszakunk ellentmondásos valóságából indul ki, és későbbre hagyja a steril jogi, absztrakt kategóriákat, és elfogadja azt, hogy egy minőségi váltáshoz, ahhoz, hogy a magyar közigazgatás utolérje az európai közigazgatást, szükség van arra, hogy megnyerjük a települések legtekintélyesebb, értő embereit, és ne eltávolítsuk őket! Aki végzett közvélemény-kutatást - kormánypárti vagy ellenzéki -, azt tapasztalja, nincs tolongás a településeken azért, hogy polgármesterek legyenek! Ebben benne van a bizonytalanság, a politikai félelem és várakozás is, egzisztenciális gondok, anyagi, jövedelmezőségi kérdések is. De kérem, benne van az is, hogy ha nem hajlandó ez a társadalom garantálni a legkiválóbbak kiemelkedési lehetőségét, akkor saját magunkat fosztjuk meg attól, hogy utolérjük az európai közigazgatás személyi színvonalát!" | https://magyarnarancs.hu/belpol/unios_palyazatok_es_kepviseloi_osszeferhetetlenseg_ii_evidenciak-67808 | https://web.archive.org/web/20220809084931/https://magyarnarancs.hu/belpol/unios_palyazatok_es_kepviseloi_osszeferhetetlenseg_ii_evidenciak-67808 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-palyazatok-es-kepviseloi-osszeferhetetlenseg-ii-evidenciak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-10-25 00:00:00 | [
"Baráth Etele",
"Hock Zoltán",
"Nógrádi Zoltán",
"Pelczné Gáll Ildikó",
"Szűcs Erika"
] | [
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Parlament"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"lobbi",
"EU",
"nemzeti fejlesztési terv"
] | [] |
3,660 | Uniós pályázatok és a képviselői összeférhetetlenség: Aprószentek | A Zuschlag-ügy szeptemberi fejleményei először "belföldi" pártfinanszírozási botrányra utaltak, a Weiszenberger László-féle videokazetta előkerülése után viszont az ellenzék az uniós források "lefölözését" állította a középpontba. Miután Orbán Viktor elsütötte a startpisztolyt a ciklus Tocsik-ügyének szánt botránysorozatban ("lopják az uniós pénzeket!"), a Fidesz-hű sajtó megpróbált történeteket pakolni az elnöki axióma mögé több, de inkább kevesebb sikerrel. A Fidesz politikusai közül pedig leginkább Pelczné Gáll Ildikó pártalelnökre és Nógrádi Zoltánra, Mórahalom polgármesterére maradt e feladat. Ők ketten támadják a leghangosabban Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztert. Amúgy mindketten részesei az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását ellenőrző parlamenti eseti bizottság munkájának - Nógrádi tagja, Pelczné pedig elnöke a grémiumnak -, és mindkettőjükre igaz, hogy rendszeresen juttatásokat kapnak európai pénzeket nyert szervezetektől.
Pelczné Gáll Ildikó az Országházban napirend előtt kérdezte Bajnaitól, hogy "az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) keretében elköltött majdnem 1000 milliárd vajon hol mutatkozik meg?" Nógrádi pedig arra emlékeztette a minisztert, hogy "számtalanszor kértük, hogy ne pártpolitikai, baráti alapon osztogassák a forrásokat, mert ezzel az országnak ártanak". Szeptember végén Nógrádi képviselő kijelentette: "Gyurcsány Ferencnek számot kell adnia arról, hogy milyen módszerekkel kerültek magánzsebbe uniós pénzek, kik kaptak ebből és mennyit." A miniszterelnök azonban számadás helyett a képviselői összeférhetetlenség kérdését emelte a vitatérbe. Ezzel az ország fontos politikai kérdései (a pártfinanszírozás, a képviselői öszszeférhetetlenség, az uniós források elosztása) egy időben kerültek terítékre, bár - a botrányok felől vizsgálva - látszólag alig van közük egymáshoz.
Összeférhetőségek
Az uniós forrásokhoz hivatalosan az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő országgyűlési eseti bizottság tagjai vannak a legközelebb. A grémiumnak 12 tagja van, fele-fele arányban kormánypárti és ellenzéki képviselők. A bizottságban alapítása, 2007 eleje óta eddig két személyi változás történt, azaz összesen 14 honanya és honatya került közeli kapcsolatba az uniós forrásokkal - a hatályos törvények szerint teljesen legálisan.
A grémium tagjairól - vagyonnyilatkozataik alapján - megállapítható, hogy rendelkeztek Országgyűlésen kívüli jövedelemforrással, érdekeltséggel. A 14 képviselő összesen 37, parlamenten kívüli funkció után jutott (eseti, időszakos vagy rendszeres) bevételhez 2006-ban. Ide értendők a cégtulajdonok (egynek számolva, ha valaki ügyvezető is), az önkormányzati képviselői helyek, polgármesteri tisztségek és így tovább. Mindegyiküknek volt ilyen jellegű bevétele, a 14 tag fejenként és átlagban 2,6 helyen volt érdekelt. A bizottság tagjai az általunk megismerhető adatok szerint összesen több mint 63 millió forinthoz jutottak a törvényalkotás mellett, azaz átlagosan 4,5 milliót kerestek tavaly a Tisztelt Ház falain kívül, tehát átlagosan havi bruttó 375 ezer forintot. A szórás nagyon nagy, a legalacsonyabb éves bevétel bruttó 1,1 millió, míg a legmagasabb megismerhető éves összeg bruttó 10,7 millió forint volt.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elektronikus monitoring információs rendszeréből (EMIR) kiderült, hogy azok a szervezetek, amelyeknél az európai forrásokat felügyelő képviselők funkciókat töltenek (vagy töltöttek) be, és amelyek indultak uniós pályázatokon, 53 esetben nyertek is uniós pályázatokon. A bizottságból nyolc képviselő állt tavaly szerződésben olyan céggel, egyetemmel, önkormányzattal, amely az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázati nyertesének mondhatja magát.
A legtöbb, 15 támogatott pályázattal a fideszes Nógrádi Zoltán büszkélkedhet, igaz, neki három érdekeltsége van. Mórahalom város polgármestereként összesen 1,2 milliárdos támogatásnak örvendhetett (fizetése e minőségében havonta bruttó 518 400 forint). A pénzből belvízcsatornát újítanak fel, fejlesztik az ipari parkot és növelik a bölcsődei kapacitást. Szélessávú közművet hoznak létre és e-önkormányzati informatikai rendszert, e-közigazgatási szolgáltatásokat vezetnek be a kistérségben. Utakat aszfaltoznak és építenek, fogyatékos nappali ellátó- és foglalkoztatóházat és fogyatékosokat támogató szolgálati központot létesítenek. A Móra Ferenc Általános Művelődési Központban kompetenciaalapú oktatást vezetnek be, és fejlesztik a szociális szolgáltatásokat Mórahalmon.
Nógrádinak Csongrád megyei képviselőként majdnem 120 millió forint elköltésére lehetett rálátása (bruttó 181 792 forintért havonta), melyből fejlődhet a makói, illetve a deszki kórház. A képviselő a Mórakert Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet igazgatósági tagjaként a gazda szemével - tulajdonosként és vezetőként (e forrásból származó jövedelme nem ismert) - figyelheti, amint a megítélt 38,5 millió forintból a Dél-alföldi Regionális Agrárlogisztikai Centrum technológiai fejlesztésével és felnőttképzési rendszerrel hízik a cég.
A támogatott pályázatok számát tekintve Nógrádit szorosan követi Pelczné Gáll Ildikó, a bizottság elnöke, a Fidesz alelnöke, aki civilben - egyebek mellett - a Miskolci Egyetemen tölt be intézetigazgatói állást (fizetése havi bruttó 291 600 forint). Az univerzitás 14 pályázaton nyert az NFT I. során, összesen 2,5 milliárd forintot egyebek közt K+F és kutatóhelyi fejlesztésekre, programokra, infrastruktúra-fejlesztésre, műszerbeszerzésre, "a felsőoktatás és a helyi szereplők együttműködésének erősítésére" kerámia- és vegyipari mérnöki képzésekre, átképzésekre, valamint kooperációs kutatási központ létesítésére.
Darabszámban dobogós még (hét projekt) Hock Zoltán (MDF), aki nemcsak képviselő, tanár is: a Herman Ottó Általános Iskolában (foglalkozását szünetelteti), mely intézmény majdnem 18 millió forintot nyert kompetenciaalapú oktatásra. Hock Zoltán fővárosi és újpesti képviselői posztot is betölt (havi bruttó 160, illetve 140 ezer forintos fizetéssel), márpedig e két önkormányzat együttesen 2 milliárdot valamivel meghaladó mértékben vált pályázati győztessé, a pénzt szakképzésre és buszsávok kialakítására költhetik el.
Miskolc, ahol a szocialista Szűcs Erika az alpolgármester (önkormányzati fizetése havi bruttó 530 ezer forint), hat nyertes pályázatnak örülhet. Ugyanakkor a város vezeti a támogatott projektek értéke alapján összeállított táblázatot: 4,9 milliárd forinttal támogattak miskolci fejlesztéseket (a keretből szolgáltató központhoz juthatnak a fogyatékkal élők, fejlődhet a mozgáskorlátozottak tömegközlekedése, a kórházban diagnosztikai szűrőközpontot alakíthatnak ki). Jut pénz e-közigazgatásra és szakképző központra is, valamint megújulhat a belváros.
A pályázatok összértéke alapján a második a Miskolci Egyetem (Pelczné Gáll Ildikó egyik munkahelye), a harmadik pedig Szombathely, amelyet az országgyűlési bizottságban a fideszes Ágh Péter "képvisel"; a vasi megyeszékhely önkormányzata négy pályázaton összesen csaknem 1,4 milliárd forintot nyert el szakképzésre, e-önkormányzatra és a térségi kerékpáros- és kulturális központ szolgáltatásainak fejlesztésén keresztül a turisztikai befogadóképesség javítására.
Alig tízmillióval csúszott le a dobogóról az értékalapú listán Nógrádi Zoltán, akinek az érdekeltségei összességében nem sokkal 1,4 milliárd forint alatt végeztek. Messze elmaradt tőlük a fideszes Szatmáry Kristóf, aki - amikor épp nem honatya - XVI. kerületi önkormányzati képviselő (havi bruttó 174 800 forintért). A kerület egyetlen pályázaton nyert 891 millió forintot: rekreációs központ épülhet az Erzsébet-ligetben.
A "futottak még" kategóriába sorolhatnánk a szocialista Baráth Etelét, ha nem ő lett volna az európai pénzekért felelős korábbi miniszter. Tanácsadói minőségben ő Csepel önkormányzatát erősítette (időszakos szerződéssel összesen bruttó 1,8 millió forintért), és a kerület csaknem 165 millió forintot nyert két projektjével az NFT I.-ből az önkormányzat adatvagyonának másodlagos hasznosítására, illetve sajátos nevelési igényű tanulóknak szóló programra. Egyébként a volt miniszter az egyetlen a bizottság tagjai közül, aki már az NFT II. pályázatain nyertes szervezettel is állt üzleti kapcsolatban. A Miniszterelnöki Hivatal négy pályázata összesen valamivel több mint 2,5 milliárd forintot jelent a szervezetnek, melyet az államreform koncepcionális megalapozására, intézmények szervezetfejlesztésére, közfeladatok felülvizsgálatára, illetve a Kormányzati Személyügyi Központ szervezetfejlesztésére és teljesítményértékelésére költhet el. (Baráth Etele eseti megbízással 3,4 millió forinthoz jutott tavaly a kancelláriától.)
A sort Nógrádi László (KDNP) országgyűlési képviselő zárja, aki - egyebek közt - Lenti polgármestere (fizetése e minőségében havi bruttó 485 ezer forint). Lenti és a város által vezetett kistérség négy pályázaton nyert az NFT I. keretében, összesen 107 milliót, melyből felújítanak egy bölcsődét, hagyományőrző rendezvénysorozatot szerveznek, a település ismertségének növelésére prospektusokat nyomtatnak, és információs táblarendszert alakítanak ki a városban.
Civil közeli egy százalék
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását ellenőrző parlamenti eseti bizottság azon nyolc tagja, aki fizetést húzott az NFT I. támogatott pályázóinak valamelyikétől, összesen több mint 13,4 milliárd forint sorsáról tudhatott első kézből. Tekintve, hogy az NFT I. keretében összesen több mint 1500 milliárd forint támogatást igényeltek a pályázók, kimondható, hogy az összes igény majdnem 1 százaléka - csaknem minden száz igényelt forintból egy - a grémium tagjainak valamely "másodállásánál" landolt.
Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a képviselők "maszekban" éppolyan piaci szereplők lehetnek, mint bárki más, könnyen belátható, hogy személyes anyagi érdekük fűződhetett a részvételükkel működő szervezet győzelméhez: hiszen a siker cég esetén osztalékot, tanácsadói minőségben magasabb szerződési díjat, önkormányzati pozíciónál jutalmat jelenthet.
Nem véletlen, hogy a bizottság tagjai időnként skizofrén helyzetben találják magukat. Erre nem csupán a közelmúlt vitái világítanak rá, de a bizottság ülései is. Szeptember közepén például a jegyzőkönyv szerint Vági Márton, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke számolt be a grémiumnak arról, hogy milyen változtatásokat tervez a kormány az uniós forrásokat elosztó jogszabályi környezetben: például pályázni engedné a konzorciumokat, és lehetőséget biztosítana arra, hogy a pályázatokban részt nem vállaló szereplők ingatlanán is fejlesztések történhessenek.
Az elnöklő Pelczné Gáll Ildikó először azt észrevételezte, hogy a témában készült előterjesztés "nem javított az átláthatóságon és a nyilvánosságon (...), törvényesíti a döntés befolyásolásának a lehetőségét (...), az összeférhetetlenség fennáll benne, és egyéb pontatlanságok is vannak". Majd Nógrádi Zoltán kapott szót, és felforrtak az indulatok: "Itt valaki nagyon fél a nyilvánosságtól, vagy valaki nagyon rámozdult az európai uniós források megszerzésére, és egyedi szabályozásokat követelt meg, vagy valaki nagyon meg akarja szerezni az európai uniós források következtében megvalósuló vagyont vagy vagyoni jogokat. Ez a három olvasható ki a rendeletből. (...)
Korrupciós lehetőségek tömegét tartotta meg és nyitja meg a rendelettervezet (...) amely tulajdonképpen megnyitja az ingatlanpanamát az európai uniós forrás megszerzése körül. (...) Mint a konzorciumnál. Elnök úr, tudja, mi a meggyőződésem? Hogy van néhány nagy értékű projekt, amelyre majd tisztázatlan viszonyok között alakulnak konzorciumok, hogy ezt meg lehessen szerezni, és egyedi elbírálás, egyedi eljárásrend mentén, egyedi bánásmóddal fogjuk kezelni ezeket a konzorciumokat. A konzorcium megjelenése az európai uniós források megszerzésében önmagában gyanús."
Vági Márton köztisztviselőként azzal kezdte válaszát, hogy "politikai vitába nem is mennék bele", később azonban mégis megjegyzett annyit: "Lehet, hogy nem ez a jó módszer. Tehát nem vitatkozom, de én nem szeretnék sem ingatlanpanamát, sem másmilyen szempontból befolyásolást. (...) Azt hiszem, a képviselő úr is, amikor a rendszert bírálja, értékeli, az egy státus, és amikor mint pályázó nézi meg ezt a lehetőséget, annak örvend, ha minél rugalmasabb rendszerben tudom befogadni az ön pályázatát. Bár képviselők ne pályázzanak, ez összeférhetetlenség. (Elnök: Ezt nem mondtam.) Ha a képviselő úr által támogatott és kedvelt pályázatok konzorciumi módon tudnak csak megvalósulni, akkor üdvözli, hogy én a konzorciumokkal vesződöm és behozom, azt hiszem, ebben nincs különbség közöttünk. Abban van különbség, hogy ezek a kiskapuk - amelyeket ön kiskapunak nevez - vajon valósan megtelnek-e tartalommal, és kiskapukká válnak-e. Szerintem ennek a kizárását nagyon nehéz megoldani. (...) Úgyhogy azzal nem tudok vitatkozni sem önnel, sem az elnök asszonnyal, hogy vannak kiskapuk, kiskapunak látszó felületek, de azzal vitatkoznék, hogy mi ezt szándékosan hoztuk létre, és azért, hogy a politika befolyásolni tudjon. (...) Nézzük meg, és ha van, akkor az abban részt vevőket örökre tiltsuk el ettől a játéktól! Azt gondolom, ebben abszolút támogatom önöket, illetve minden döntési javaslatommal elő fogom segíteni, hogy ez így legyen, és amennyire Bajnai miniszter úr álláspontját ismerem, ő is ezt a felfogást képviseli." (A miniszter álláspontját lapunk is szívesen megismerte volna, ám feltett kérdéseinkre nem válaszolt, ahogyan a bizottság fideszes elnöke, Pelczné Gáll Ildikó sem. - V. G.)
Skizo
A tudathasadás nem korlátozódik az eseti bizottság tagjaira. A képviselői összeférhetetlenség körüli éles vitában kiderült, a honatyák körében általános jelenségről van szó. A polgármesteri és képviselői pozíció szétválasztása ugyanis nem zárja ki a cégtulajdonok megmaradását, a rokonok lehetőséghez juttatását, és például a tanácsadói minőségben való "maszekolást" sem. A 2014-es határidő emlegetése pedig azt jelentheti, hogy vannak, akik szeretnék kedvező pozícióban tölteni az NFT II. 2013-ig tartó teljes ciklusát (a projektek befejezésének dátuma 2015). (A főállású képviselőség indító dátumaként újabban 2011 szerepel.)
Amennyiben azonban 2010 után még egy ciklusra szabad lesz a vásár, és az NFT II. keretében érkező 8 ezer milliárd forintra is érvényesül majd, hogy annak legalább 1 százaléka bizonyosan országgyűlési képviselők környezetében landol, akkor honanyáink és honatyáink jelentős része hosszú időre bebetonozza magát a tisztségében. A Zuschlag- és Weiszenberger-ügyet, azaz a korrupciós és pártfinanszírozási botrányokat, illetve az e témákhoz "csapódott" összeférhetetlenségi kérdéseket ezért érdemes továbbra is együttesen szemmel tartani, hogy ne csupán a "nyilvánvaló gazembereket" tartsuk távol az uniós forrásoktól, hanem a "civil munkahelyeiknek" bármikor segíteni kész politikusokat is.
Tűzközel
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság 2007 februárjában tartotta alakuló ülését. Elnöke Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), alelnökei Baráth Etele (MSZP), illetve Eörsi Mátyás (SZDSZ). Tagjai Szűcs Erika (MSZP), Tóth Tiborné (MSZP), Varjú László (MSZP), Veress József (MSZP), Ágh Péter (Fidesz), Horváth Zsolt (Fidesz), Nógrádi Zoltán (Fidesz), Szatmáry Kristóf (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Nógrádi László (KDNP), Hock Zoltán (MDF).
Ágh Péter 2007. június 18-án, Latorcai János pedig 2007. április 17-én távoztak a bizottságból, előbbi képviselő helyét Nógrádi Zoltán, utóbbiét Nógrádi László foglalta el.
Rendszerhibák
"Nem pontos az a megfogalmazás, hogy az uniós pénzeket ellopják" - mondta lapunknak Nizák Péter, a Transparency International (TI) Magyarország kurátora. A szakember szerint fontos, hogy különbséget tegyünk a lopás és a források nem hatékony felhasználása vagy bizonyos csoportérdekek szerinti "eltérítése" között. Magyarországon inkább az utóbbiról beszélhetünk.
Alexa Noémi, a szervezet ügyvezető igazgatója a támogatások jogszabályi és intézményrendszerét röviden úgy értékelte, hogy míg a pályázati mechanizmusoknál a bürokratikus túlszabályozottság a jellemző, addig a kiemelt projekteknél (ahol a kormány közvetlenül Brüsszellel állapodik meg az összegek nagysága miatt; ilyen projekt például a négyes metró) kevésbé világos a kiválasztási mechanizmus, és jobban érvényesülhetnek az ágazati lobbi-, illetve a tárcaérdekek.
Példaként Lettországot említette az ügyvezető, ahol megvizsgálták az első költségvetés kiemelt projektjeinek hatékonyságát, és kiderült, hogy az esetek egyharmadában a pályáztatás hatékonyabb módszer lett volna. Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy a központi kiválasztás felülírja az ésszerűséget, és a komoly lobbierővel, ám nem hatékonyan működő intézményrendszereknél reform helyett az eredetileg fejlesztésre szánt pénzeket egyszerűen felélik.
A pályázatok ugyanakkor ronthatják is a hatékony forrásfelhasználást, és gondok vannak az összeférhetetlenséggel is: ezt a TI Magyarország 2005-ben, az NFT I. keretében a strukturális alapokból érkező forrásokról végzett kutatásában tételesen kimutatta. A projektek jelentős része - az eljárásrendtől függetlenül - közbeszerzési eljárásokba torkollik, márpedig a közbeszerzési törvény és az ezzel kapcsolatos eljárási mechanizmus - mint az ügyvezető fogalmazott - "ezer sebből vérzik".
"Nagyon nagy rendszerhiba nincs, nagyon súlyos problémák ugyanakkor léteznek" - összegezte tapasztalatait Nizák Péter, aki arra is rámutatott, hogy a most kipattant ügyek körüli felfokozott érdeklődés "szerencsés fordulat is lehet: a megtisztuláshoz botrányokon keresztül vezet az út". | https://magyarnarancs.hu/belpol/unios_palyazatok_es_a_kepviseloi_osszeferhetetlenseg_aproszentek-67776 | https://web.archive.org/web/20150629060238/https://magyarnarancs.hu/belpol/unios_palyazatok_es_a_kepviseloi_osszeferhetetlenseg_aproszentek-67776 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-palyazatok-es-a-kepviseloi-osszeferhetetlenseg-aproszentek | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-10-18 00:00:00 | [
"Ágh Péter",
"Baráth Etele",
"Hock Zoltán",
"Nógrádi László",
"Nógrádi Zoltán",
"Pelczné Gáll Ildikó",
"Szatmáry Kristóf"
] | [
"Miskolci Egyetem"
] | [
"Bp. XXI. kerület",
"Miskolc",
"Mórahalom"
] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"lobbi",
"EU",
"nemzeti fejlesztési terv"
] | [] |
|
3,661 | Kétes elsőség | Gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt két évben a hazai vállalatok 62 százaléka vált, ami jócskán meghaladja a világviszonylatban mért 43, illetve a Közép- és Kelet-Európában tapasztalt 50 százalékot. | http://www.figyelo.hu/hetilap/monitor/20071113/ketes_elsoseg/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketes-elsoseg | Figyelő | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"vesztegetés",
"gazdálkodás",
"belföld"
] | [] |
|
3,662 | A bukaresti amerikai nagykövet bírálta a román parlamentet | Élesen bírálta a román törvényhozást az ügyészi hatáskörök korlátozása miatt Nicholas Taubman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, aki szerint az új módosítások akadályozzák a korrupciós és egyéb bűntények felderítését. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=227552 | https://web.archive.org/web/20071116175120/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=227552 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-bukaresti-amerikai-nagykovet-biralta-a-roman-parlamentet | stop.hu | eu-news | 2007-11-15 00:00:00 | [] | [] | [
"Románia"
] | [] | [] |
|
3,663 | Fekete Gy. Attila: Olaj | Négy és fél évvel a vádirat benyújtása után az ügyészség visszakozott. | Az Energol vezetőinek tulajdonított 6,7 milliárdos károkozásból, ma már úgy látják, valójában csak pár százmillió igazolható, s a cég által forgalmazott "rossz minőségű termék" nem is olyan rossz. Inkább határeset. A lőfegyverről, amelyet az egyik vádlott engedély nélkül birtokolt, tizenegy évvel a nyomozás és négy évvel a bíróság per kezdete után fölfedezték: dísztárgy.
Így azután a bíróság épp csak meg nem dicsérte "az évszázad olajperének" vádlottjait, akik közül az ítélethirdetés után csak azért nem távozhatott mindenki szabadon, mert más ügyek kapcsán néhányat jogerősen elítéltek.
A bíróság mentségére legyen mondva: hozott anyagból dolgozott, s a per kezdetén még jogi lehetősége sem volt - ma már lenne - a "törvényes vád hiányára" hivatkozva visszadobni a vádiratot, amely - ahogy az ítélet szóbeli indoklásakor a bírónő nyomatékosan hangsúlyozta - nem felelt meg az alapvető kritériumoknak, s hiányosságait az elévülés miatt már nem lehetett orvosolni.
Ma már a rendőrségen és az ügyészségen szinte senki nincs abban a pozícióban, amit az Energol-ügy kezdetén betöltött. A nyomozás irányítói és kulcsemberei, a nyomozást felügyelő ügyészek, a vádirat szerkesztője az igazságszolgáltatás berkein kívülre került az elmúlt években, vagy a legkülönfélébb okokból más beosztásba, távol az Energol-ügytől. Már azok sincsenek a helyükön, akiknek az ellenőrzés lett volna a feladatuk. Ezért akár azt is gondolhatnánk, a történteknek nincs is felelőse. Azonban a rossznyelvek szerint nem egy rendőrségi, ügyészségi személyi változás (áthelyezés, nyugdíjazás) közvetlen összefüggésbe hozható az Energol, vagy más hasonló nagy ügyek felderítése során elkövetett szakmai hibákkal. Ezt nyíltan senki nem ismeri el. Akik megtehetnék, hallgatnak, védik a mundér becsületét.
A rendőrség 1998-ban lezárta a nyomozást. "Csapást mértünk a fővárosi robbantások és leszámolások hátterében álló csoportok gazdasági hátterére" - hangoztatták. Az ügyészség azonban a "részletek" tisztázására és az "összefüggések" mélyebb feltárására pótnyomozásra utasította a rendőrséget. Újabb öt év. A több kisebb ügyből újra egy lett, miközben - mint az a bíróságon utóbb kiderült - érdemi nyomozás nem is folyt.
Több éves nyomozás és pereskedés után az évszázad peréből ez lett. Bizonyítást nyert, hogy az Energol olajkereskedelemmel foglalkozott.
Számba lehetne most venni, mennyibe került a nyomozás, mekkora aktahalom gyűlt össze - semmiért. Csakhogy az ilyen és ehhez hasonló ügyeknek nem ez az igazi káruk. Hanem az, ami - ugye - bizonyára csak a látszat, előítélet, a laikusok mindent leegyszerűsítő és elhamarkodott konklúziója egy következmények nélküli országról, ahol a példák - sajnos - nem a szabályt, hanem a szabálytalanságot erősítik, s nincs az a jogszerű magyarázat, amely találkozna az emberek igazságérzetével. S ha ez így van, az még egy megtorlatlan bűntettnél is nagyobb kárt okoz. | http://nol.hu/archivum/archiv-471531-273862 | https://web.archive.org/web/20080203112122/http://nol.hu/cikk/471531/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fekete-gy-attila-olaj | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-16 00:00:00 | [] | [
"Energol Rt.",
"Rendőrség",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [] | [] | [
"Olajügyek"
] |
3,664 | A Fidesz és a közteherviselés: folytatódik a veszprémi kilométer-gate | Veszprém fideszes alpolgármesterének útiköltség-elszámolását már a rendőrség vizsgálja, mert az elszámolás jelentős eltéréseket mutat - mondta Hartmann Ferenc, az MSZP Veszprém megyei elnöke. | Czaun János mindent visszautasít
Veszprém fideszes alpolgármesterének útiköltség-elszámolását már a rendőrség vizsgálja, mert az elszámolás jelentős eltéréseket mutat - mondta Hartmann Ferenc, az MSZP Veszprém megyei elnöke a Hírszerzőn is megjelent információkra hivatkozva szombaton az MTI-nek. Az alpolgármester visszautasítja az őt ért vádakat.
A Fidesz és a közteherviselés
A törvény szabta keretek
A szocialista politikus szerint Czaun János alpolgármester ellentmondásokba keveredett az útiköltség-elszámolás során. Hartmann Ferenc furcsának találja például azt, hogy - mint arról beszámoltunk - a fideszes városatya a tavaly karácsonyi protokoll-látogatásai alkalmával a városban négyszáz kilométert, szilveszteri hasonló útjai során ennek dupláját tette meg hivatali autójával, vagy olyan rendezvény is szerepel az elszámolásban, amelyet nem tartottak meg.Hartmann Ferenc szerint ezek az esetek is azt példázzák, miért nem akar a Fidesz átlátható költségelszámolást.Miután a Fidesz nem támogatta a szocialisták ilyen irányú kezdeményezését, "csak azt gondolhatja az ember, hogy ki akarják magukat vonni a közteherviselés alól" - fogalmazott az MSZP-s politikus. A helyi sajtóból szerzett információ szerint a rendőrség feljelentés alapján vizsgálja az alpolgármester kilométer-elszámolását - tette hozzá.Czaun János, Veszprém fideszes alpolgármestere az MTI-nek reagálva visszautasította az őt ért vádakat."Meggyőződve a gépjármûhasználattal kapcsolatban felmerülő kötelességeim maradéktalan elvégzéséről, a személyemet érintő támadásokat messzemenően visszautasítom" - írta közleményében a politikus, hozzátéve: az általa használt hivatali autót kizárólag hivatalos teendői elvégzésekor, a törvény szabta keretek között vette igénybe.Az ellenzéki városatya közölte azt is, számára elfogadhatatlan, hogy az a párt vádaskodik alaptalanul, amelynek kormányában "adócsalásba keveredett pénzügyminiszter, a közéletet feketemunkásokkal kifehérítő gazdasági miniszter, az olajügyekben érintettnek talált tárca nélküli miniszter foglal helyet".(Forrás: MTI/Hírszerző) | http://www.hirszerzo.hu/cikkr.a_fidesz_es_a_kozteherviseles_folytatodik_a_veszpremi_kilometer-gate.49743.html | https://web.archive.org/web/20080216025943/http://www.hirszerzo.hu/cikkr.a_fidesz_es_a_kozteherviseles_folytatodik_a_veszpremi_kilometer-gate.49743.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-es-a-kozteherviseles-folytatodik-a-veszpremi-kilometer-gate | Hírszerző | hungarian-news | 2007-11-17 00:00:00 | [
"Czaun János"
] | [] | [
"Veszprém"
] | [
"hivatali visszaélés",
"juttatás"
] | [] |
3,665 | Durván terjed a szexuális korrupció | A törvény részletesen szabályozza, milyen ajándékokat nem fogadhatnak el a tűzoltók: pénzt és egyéb értékeket, olcsó vagy ingyenes házfelújítást, a gyermekek iskoláztatásának támogatását, valamint szexuális szolgáltatásokat. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=228353 | https://web.archive.org/web/20071219215357/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=228353 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/durvan-terjed-a-szexualis-korrupcio | stop.hu | world-news | 2007-11-17 00:00:00 | [] | [] | [
"Kína"
] | [] | [] |
|
3,666 | Bosszú: korruptnak nevezte az amerikai nagykövetet | Korrupcióval vádolta meg pénteken Bogdan Olteanu, a román képviselőház elnöke az Egyesült Államok bukaresti nagykövetét, válaszként a diplomata előző napi kijelentésére. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=228159 | https://web.archive.org/web/20080108164209/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=228159 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/bosszu-korruptnak-nevezte-az-amerikai-nagykovetet | stop.hu | world-news | 2007-11-16 00:00:00 | [] | [] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Románia"
] | [] | [] |
|
3,667 | Egy hét alatt 54 korrupcióellenes bejelentés | Eddig 54 bejelentés érkezett a hét eleje óta működő anti-lop.gov.hu internetes oldalra, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) új korrupcióellenes honlapjára. | Eddig 54 bejelentés érkezett a hét eleje óta működő www.anti-lop.gov.hu internetes oldalra, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) új korrupcióellenes honlapjára. A bejelentések körülbelül fele tartalmaz olyan konkrét adatot, amely alapján az ügynökség mun
2007. november 18. vasárnap 08:54 - Hírextra
A korrupcióellenes oldalt Bajnai Gordon önkormányzat és területfejlesztési miniszter több másik, az uniós pályázatok átláthatóságát megkönnyítő oldallal együtt mutatta be, még a hét elején. A portálon egyetlen e-mail cím megadásával lehet bejelenteni, ha valaki visszaéléseket tapasztalt az uniós támogatások kiosztása körül. Lantos Gabriella, az NFÜ kommunikációs főigazgatója azt mondta: komoly társadalmi igényt tapasztaltak arra, hogy bejelentést lehessen tenni a visszaélés-gyanúkról vagy a szóbeszédekről, ezért indították el az oldalt.
A kisebb szabálytalanságokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogi osztálya vizsgálja ki. Ha komolyabb ügyekről, például megvesztegetésről van szó, az ügyet a rendőrségnek adja át a hivatal. | https://www.hirextra.hu/2007/11/18/egy-het-alatt-54-korrupcioellenes-bejelentes/ | https://web.archive.org/web/20231216214111/https://www.hirextra.hu/2007/11/18/egy-het-alatt-54-korrupcioellenes-bejelentes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-het-alatt-54-korrupcioellenes-bejelentes | Hírextra | hungarian-news | 2007-11-19 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"antikorrupció",
"belföld"
] | [] |
3,668 | Zuschlag-mentesítés Budapesten | A fiktív tagok kiszűrésére tagfelmérést rendelt el az MSZP budapesti választmányának elnöke a párt kőbányai szervezeténél. | Zuschlag-mentesítés Budapesten
A fiktív tagok kiszűrésére tagfelmérést rendelt el az MSZP budapesti
választmányának elnöke a párt kőbányai szervezeténél. A toborzási botrány
2005-ben robbant ki. Az azóta üzletszerűen elkövetett vesztegetésért nem
jogerősen 2 évre ítélt Kaszab Csaba - alpolgármesterként társaival 1500
főre duzzasztotta a kerületi MSZP létszámát.
Kaszab egyébként még mindig a szocialisták kőbányai elnökségének tagja,
frakcióvezetői posztjáról az ítélethirdetés után lemondott.
A Zuschlag-botrány kirobbanása után elrendelt kiskunhalasi tagrevíziónál
alig maradtak a pártban. Az 500 korábban nyilvántartott tagból csak alig
100-an léptek be újra a kiskunhalasi alapszervezetbe.
(hírTV) | http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=185180 | https://web.archive.org/web/20080226020255/http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=185180 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-mentesites-budapesten | HírTv | hungarian-news | 2007-11-17 00:00:00 | [
"Kaszab Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"vesztegetés",
"csalás"
] | [] |
3,669 | Meghosszabbították a nyomozást a Zuschlag-ügyben | A Budapesten tartott házkutatások során újabb bizonyítékora bukkant a hatóság, ezért a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 2008 elejéig meghosszabbította a nyomozást Zuschlag János és társai ügyében. Az RTLKLub információi szerint további gyanúsítások is várhatóak. | http://www.rtlklub.hu/hirek/hazank/?hirid=0711286325 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meghosszabbitottak-a-nyomozast-a-zuschlag-ugyben | K-Monitor | hungarian-news | 2007-11-16 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"belföld"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
|
3,670 | Toborzási botrány: az MSZP kiszűrné a fiktív tagokat | A fiktív tagok kiszűrésére tagfelmérést rendelt el az MSZP budapesti választmányának elnöke a párt kőbányai szervezeténél. A toborzási botrány 2005-ben robbant ki. | 2007.11.17. 17:31
A fiktív tagok kiszűrésére tagfelmérést rendelt el az MSZP budapesti választmányának elnöke a párt kőbányai szervezeténél. A toborzási botrány 2005-ben robbant ki. Szocialista korrupció: első fokon két év Kaszabnak
Az azóta üzletszerűen elkövetett vesztegetésért nem jogerősen 2 évre ítélt Kaszab Csaba alpolgármesterként társaival 1500 főre duzzasztotta a kerületi MSZP létszámát.
Kaszab egyébként még mindig a szocialisták kőbányai elnökségének tagja, frakcióvezetői posztjáról az ítélethirdetés után lemondott.
A Zuschlag-botrány kirobbanása után elrendelt kiskunhalasi tagrevíziónál alig maradtak a pártban. Az 500, korábban nyilvántartott tagból csak alig 100-an léptek be újra a kiskunhalasi alapszervezetbe. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/toborzasi-botrany-az-mszp-kiszurne-a-fiktiv-tagokat | https://web.archive.org/web/20080119163524/http://www.mno.hu/portal/527969 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/toborzasi-botrany-az-mszp-kiszurne-a-fiktiv-tagokat | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-17 00:00:00 | [
"Kaszab Csaba"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. X. kerület"
] | [
"vesztegetés",
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,671 | Rács mögött a nagy adósságrendező - Lopással gyanúsítják az orosz pénzügyminiszter-helyettest | Szergej Sztorcsak pénzügyminiszter-helyettest, Alekszej Kudrin pénzügyminiszter jobb kezét és két üzletembert azzal gyanúsítják, hogy „bűnszövetségben kísérletet tettek különösen nagy értékű pénzösszegek eltulajdonítására az állami költségvetésből csalás útján” – közölte szombaton a legfőbb ügyészség mellett működő nyomozati bizottság szóvivője. | Szergej Sztorcsak pénzügyminiszter-helyettest, Alekszej Kudrin pénzügyminiszter jobb kezét és két üzletembert azzal gyanúsítják, hogy „bűnszövetségben kísérletet tettek különösen nagy értékű pénzösszegek eltulajdonítására az állami költségvetésből csalás útján” – közölte szombaton a legfőbb ügyészség mellett működő nyomozati bizottság szóvivője.
Grúzia egyoldalúan felmondja az orosz békefenntartók tevékenységét - döntötte el a tbiliszi parlament és a kormány közös ülésén, alig két nappal az utóbbi évek várhatóan legjelentősebb ellenzéki akciója előtt, amelyet péntekre szerveznek.
A bérnővérek hirtelen elküldése a kórházakból biztosan nem javít a helyzeten, segíti viszont a megcélzott kapacitáscsökkentést és a kórház-centralizációt.
A feltámasztás aktuális tárgya André Campra, aki az egyik első számú operaszerző volt francia földön a XVII.-XVIII. században. Művei most dupla albumon jelentek meg. | https://hvg.hu/360/20071117_lopas_orosz_penzugyminiszer_helyettes | https://web.archive.org/web/20240128090909/https://hvg.hu/360/20071117_lopas_orosz_penzugyminiszer_helyettes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/racs-mogott-a-nagy-adossagrendezo-lopassal-gyanusitjak-az-orosz-penzugyminiszter-helyettest | HVG | eu-news | 2007-11-17 00:00:00 | [] | [] | [
"Oroszország"
] | [] | [] |
3,672 | Ne hozzák nyilvánossára a képviselők mellékjövedelmét - Tiltakozik az osztrák Néppárt | "A közpénzek a nyilvánosságra tartoznak, a magánjövedelmek azonban a politikusoknál is magánjövedelmek" - fogalmazott Wilhelm Molterer szövetségi alkancellár. | A pártoknak juttatott adományok nyilvánosságra hozatalát is ellenzi a Néppárt. Molterer ezt a Számvevőszékre bízza, amely a parlament ellenőrző szerve. | https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/ne-hozzak-nyilvanossara-a-kepviselok-mellekjovedelmet-tiltakozik-az-osztrak-neppart | https://web.archive.org/web/20240129183820/https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/ne-hozzak-nyilvanossara-a-kepviselok-mellekjovedelmet-tiltakozik-az-osztrak-neppart | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/ne-hozzak-nyilvanossara-a-kepviselok-mellekjovedelmet-tiltakozik-az-osztrak-neppart | Világgazdaság | eu-news | 2007-11-19 00:00:00 | [] | [] | [
"Ausztria"
] | [] | [] |
3,673 | Kármán Irén: Magyarországnak nincs bukott politikusa | Kármán Irén szerint Magyarországnak nincs bukott politikusa: néha 1-1-et látványos történet kikerül a nyilvánosság elé, mint a Zuschlag is, de igazából nem kell soha senkinek lemondani a székéről a "ballépése" miatt. | Kármán Irén szerint Magyarországnak nincs bukott politikusa: néha 1-1-et látványos történet kikerül a nyilvánosság elé, mint a Zuschlag is, de igazából nem kell soha senkinek lemondani a székéről a "ballépése" miatt.
Gál Péter ügyvéd is hasonló véleményen van, úgy véli az átlagemberek ma abban a tudatban élnek, hogy kicsit nem érdemes lopni, csak nagyot, mert akkor biztos, hogy nem kerülnek börtönbe. Mint mondja, ebben az országban hozzá vagyunk szokva, hogy az Energol-ügyhöz hasonlóan más vizsgálat sem jut megnyugtató eredményre. Nem a bírósággal van a baj, hanem rosszak a jogszabályok és nem elég jók a rendőrök. | https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/karman-iren-magyarorszagnak-nincs-bukott-politikusa | https://web.archive.org/web/20240129064102/https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/karman-iren-magyarorszagnak-nincs-bukott-politikusa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karman-iren-magyarorszagnak-nincs-bukott-politikusa | Világgazdaság | hungarian-news | 2007-11-19 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"belföld"
] | [] |
3,674 | Uvaterv-nyomvonal: lenyomták - Luxusalagutak épülnek az M6-oson? | Az állami kézben lévő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) augusztusban váratlanul közbeszerzési pályázatot írt ki alternatív nyomvonal megtervezésére, ezen az Uvaterv Zrt. indult és nyert. A NIF azonban elutasította az alternatív tervet. Kovácsházy Frigyes, a kikosarazott cég vezérigazgató-helyettese állítja: pénzkidobás a drága alagutak építése. | Luxusalagutak épülnek az M6-oson?
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) november 21-én írja alá a szerződést a Strabag vezette Mecsek Autópálya Konzorciummal az M6-M60-as autópálya-autóút Szekszárd-Bóly-Pécs közötti, 79,2 kilométeres szakaszának kivitelezésére. A nyertes konzorcium a beruházást 266,8 milliárdért 2010-re fejezi be. Az M6-os egyik nyolc kilométeres szakaszán csaknem százmilliárd forintért négy pár alagutat és három pár viaduktot építenek. Az állami kézben lévő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) augusztusban váratlanul közbeszerzési pályázatot írt ki alternatív nyomvonal megtervezésére, ezen az Uvaterv Zrt. indult és nyert. A NIF azonban elutasította az alternatív tervet. Kovácsházy Frigyes, a kikosarazott cég vezérigazgató-helyettese állítja: pénzkidobás a drága alagutak építése.
Kovácsházy Frigyes
hvg.hu: A drága, és a terepviszonyok által nehezen indokolható műtárgyak témája már az M7-es autópálya Szántód és Köröshegy melletti vezetése kapcsán is éles vitákat váltott ki. Talán nem véletlen, hogy az M6-os kritikus szakaszának áttervezési pályázatát ez év augusztusában írták ki. Ekkor kezdték vitatni a magyar sajtóban, hogy a szelíd somogyi dombok között, a Balaton déli partján valóban fel kellett-e építeni egy ilyen óriási völgyhidat, amely egyike Európa egyik leghosszabb és legmagasabb viaduktjainak.
Kovácsházy Frigyes: Arról, hogy a köröshegyi műtárgy megépítése indokolt volt-e vagy sem, nem szívesen mondok véleményt. Annyit azért megjegyzek, hogy a híd kiviteli terveit nem mi készítettük ugyan, de korábban közreműködtünk a tervezésben, és számos nyomvonalat vizsgáltunk. Ezek között sok terepközeli változat volt, völgyhíd egyikben sem szerepelt.
Wekler Ferenc; lemondása előtti felvétel.
Kezében az M 6-os tervek
hvg.hu: Visszatérve nyertes pályázatukra, önök szerint az vagy 40 milliárd forinttal csökkentette volna a 267 milliárdos beruházás költségeit. Hogyan?
K.F.: Az alternatív tervezést rendkívül gyorsan, alig több mint másfél hónap alatt végeztük el. A megkésve kiírt pályázat elnyerése után, szeptember végén láthattunk munkához, akkorra lett szerződésünk. A Közbeszerzési Értesítőben megjelentetett összegért vállaltuk a tervezést, 42 millió forintért. Ezen a rövid szakaszon – az eredeti tervben – nem kevesebb mint négy alagútpár és három völgyhídpár szerepel. A mi változatunk, amely előreláthatóan negyven milliárd forint megtakarítást jelenthetett volna a beruházónak, maximum 350 méterrel távolodik el a korábbi nyomvonaltól, és a szintkülönbség leküzdését támfalakkal megtámasztott bevágásokkal és töltésekkel oldja meg.
Egyébként a Pécsre vezető új autóútról az Uvaterv már 1981-ben tanulmányterveket készített, amelyek még most is megvannak. Ezekben sem szerepeltek alagutak és viaduktok, ugyanis Tolna megyének ezen a területén a domborzati viszonyok e műtárgyak építését nem indokolják.
Mit mond a NIF?
A NIF szakértői vitatják, hogy az Uvaterv által javasolt, alagút és viadukt nélküli alternatív nyomvonal megvalósítható lenne. Szerintük a tervező cég hiányos terveket adott be, egy részüket ráadásul határidőn túl. A tervek nem felelnek meg a műszaki előírásoknak, közbeszerzés-jogilag sem elfogadhatók.
Néhány konkrét kifogás:
A szerződés 7,9 kilométernyi gyorsút megtervezésére vonat-kozott, ezzel szemben az Uvaterv egy 770 méteres szakaszt az eredeti nyomvonalon futtatna.
Egy 900 méteres szakaszon 4,5 százalékos emelkedőt terveztek, a 4 százalékos szabvány ellenére. A GKM-től szabvány alóli felmentést kellett volna beszerezni, nemcsak szóbelileg megegyezni.
Az elképzelés, hogy a hegyekbe bevágásokat beépítve, a földet a völgyekbe dózerolva épüljön meg az M6-osnak ez a szakasza, nem kapta meg a környezetvédelmi engedélyt. A hatóságnak táj- és környezetvédelmi kifogása volt a bevágások ellen, kifogásolták az élőhely-közösségek kettévágását, az ökológiai folyosók elzárását, a feltölteni tervezett völgyekben a vízfolyások akadályozását.
A helyenként húsz métert is meghaladó magasságú töltések minimum másfél-két év alatt stabilizálódnak, de van, ahol tíz évig is várni kell, és ekkor lehetne elkezdeni az aszfaltozást.
Nem készült el a közművek áthelyezésének tanulmányterve, az örökségvédelmi tanulmány, vagy például a három kilométeresnél hosszabb utakra előírt érték-elemzés.
Az Uvaterv által javasolt megoldással tíz év alatt sem épülne meg az M6-os.
hvg.hu: Környezetvédelmi szempontból nem vitatható ez a fajta útépítési technika?
K.F.: Ugyanezt alkalmazták az M7-nél is, és környezetvédelmi szempontból senki sem emelt ellene kifogást. Megjegyzendő, hogy ha a terhelésre érzékeny dél-balatoni lakott környezetben lehetett így autópályát építeni, miért ne lehetne a lakatlan dél tolnai dombokon, távol a településektől?
hvg.hu: Hogyan fogadták a NIF érvelését, indokait? Vajon nem az a baj, hogy az önök terveinél szigorú szabványok szorítanak a költségfegyelemre, míg alagútépítésnél – tekintettel ezek újdonság voltára – magyar referenciák még nem léteznek?
K.F.: Tény, hogy cégünket napokig senki sem értesítette hivatalosan a döntésről. Csak a sajtóból tudtuk meg, hogy az általunk javasolt megoldást elvetik, annak ellenére, hogy a tervezés folyamán többször is egyeztettünk a megrendelővel, és akkor nem volt semmi észrevétele.
Továbbra sem értjük, miért nem fogadja el a NIF Zrt. a számukra még a határidő lejárta előtt átadott terveket. November 5-én tudtuk meg a sajtóból, hogy kifogásaik vannak, sőt, kötbért helyeztek kilátásba. Egyúttal tudomásunkra jutott az is, hogy a tervezési díjat sem akarják kifizetni, annak ellenére, hogy e negyvenkét millió forint eltörpül a több tízmilliárdhoz képest, amennyit meg tudnánk spórolni az általunk javasolt vonalvezetéssel.
November 7-én megérkezett a NIF Zrt. levele, melyet mi nyomban megválaszoltunk. Részben olyan problémákra hivatkoztak benne, amelyeket mi nem tekintünk annak, illetve olyasmit hiányoltak, ami benne volt az anyagban. Mi a szerződésnek eleget tettünk. Érthetetlen például, miért várják el tőlünk az anyaglerakók terveit, mikor világosan leírtuk, hogy a bevágásokkal kitermelt földet – a talajmechanikai szakvélemény előírásait követve – hiánytalanul fel kívánjuk használni a töltések építésekor. Az örökségvédelmi tanulmány készítése sem a tervező feladata. Egyébként a NIF-el a töltések konszolidációs időszakáról szóló számításainkat egyeztettük.
Ami a környezetvédelmi engedélyt illeti, a már meglévő módosítását kértük, ugyanis felfogásunk szerint a nyomvonal jelentéktelen megváltoztatása miatt nem kell új eljárást lefolytatni. Egy 900 méteres szakaszon valóban 4,5 százalékos lenne az emelkedő, de ez ellen a szaktárca illetékese nem emelt kifogást. Ha pedig a 2010-es határidő valóban annyira szorít, különös, hogy az M6-os Dunaújváros-Szekszárd közötti, 90 kilométeres szakaszára a GKM nem írta még ki a pályázatot.
hvg.hu: Hogy jött ki a megtakarítás mértékére éppen negyven milliárd forint?
K.F.: Részletes költségszámítás nem volt a feladatunk, de tapasztalataink alapján hozzávetőlegesen ekkora a differencia. A mi alagút nélküli nyomvonalváltozatunk építési és üzemeltetési költségei viszonylag pontosan kiszámíthatók az ismert egységárakkal. Egyedül az alagutak becsült építési költsége – az eddig megjelent adatok szerint – 49 millárd forintra tehető, üzemeltetési költség nélkül. Az autópálya-alagutak költségeit és építési idejét nehéz kalkulálni, mert Magyarországon eddig ilyesmit valóban nem építettek még. | https://hvg.hu/velemeny/20071116_autopalya_uvaterv | https://web.archive.org/web/20080425202846/http://hvg.hu/velemeny/20071116_autopalya_uvaterv.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uvaterv-nyomvonal-lenyomtak-luxusalagutak-epulnek-az-m6-oson | HVG | hungarian-news | 2007-11-19 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"autópálya",
"útépítés",
"gazdálkodás"
] | [
"M6 alagutak"
] |
3,675 | Politikai okokból nyomták fel Sztorcsakot? | Még mindig nem lehet pontsan tudni, hogy miért vették őrizetbe csütörtökön Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettest. | Még mindig nem lehet pontsan tudni, hogy miért vették őrizetbe csütörtökön Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettest. Az orosz lapok szerint az esetleges bűnügy mellett valószínűleg politikai játszmák állhatnak a háttérben.
Az orosz lapok hétfőn terjedelmes írásokban találgatták, mi lehet Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes csütörtökön történt, de csak pénteken este nyilvánosságra hozott őrizetbe vétele mögött. Több cikk szerzője arra gyanakszik, hogy az esetleges bűnügy mellett belpolitikai vagy akár személyi csatározásoknak is szerepük lehet az ügyben.
Sztorcsak a minisztériumban a volt Szovjetunió, illetve Oroszország adósságainak kifizetésével - a kifizetendő összeg kialkudásával -, valamint más országok Oroszországgal szembeni adósságainak rendezésével foglalkozott. Azzal vádolják, hogy bűnszövetkezetben kísérletet tett az állami tulajdont érintő, különösen nagy értékű lopásra.
Az ügy külön érdekessége, hogy a minisztérium sajtóosztálya már első megnyilatkozásában hangsúlyozta, reméli, hogy a nyomozást objektívan folytatják le. Azóta már a Dél-Afrikában tartózkodó miniszter is kijelentette: nem érti, miért kellett nyomban őrizetbe venni Sztorcsakot, bármi történt is, és nem érti az ellene felhozott vádakat sem. Mi több, határozottan védelmébe vette munkatársát, aki - mint mondta - az adósságokról és hitelekről folytatott tárgyalásokon minden egyes fillért megszerzett az országnak, amit lehetett, s ráadásul végtelenül precízen végezte a munkáját.
Sokaknak szúrta a szemét
A Kommerszant című lap annak a nézetnek adott hangot, hogy a Sztorcsak-ügy mindenképpen erős politikai felhangokkal zajlik majd, s hogy érintheti Alekszej Kudrin pénzügyminisztert, miniszterelnök-helyettest, valamint a fegyverkereskedelemmel foglalkozó állami Roszoboronexportot is. Az újság arra is felhívta a figyelmet, hogy a politika és a gazdaság számos befolyásos szereplőjének van oka rá, hogy elégedetlen legyen Sztorcsak tevékenységével.
A figyelmeztetésre azonban még több okot szolgáltattak Sztorcsak volt és jelenlegi főnökei Kudrintól Mihail Kaszjanov volt kormányfőig. Vagyis nem az a legfontosabb, hogy valójában mi adott alkalmat a Sztorcsak-ügy elindítására, hanem az, hogy az ügyet alighanem felhasználják majd különböző lépések indoklására a választások előtt a Kreml körüli struktúrák nagy politikai játszmájában - jósolta a lap.
Adósságok állhatnak a háttérben
Az Izvesztyija több lehetséges verziót is felhozott: az egyik az őrizetbe vételt a Szodekszim cég ügyeivel hozza összefüggésbe, amelynek vezetőjét ugyancsak elfogták. A másik szerint az adósságokról folytatott tárgyalásokon általában nagy alkudozás folyik. Ha például az adósnak nem készpénzben, hanem orosz áruk vásárlása útján kell végül törleszteni, jól jár az a cég, amely ismeri az e célra összeállított áruk listáját. Nem is szólva arról, hogy Sztorcsak határozta meg, mennyit kell végül fizetni az adósoknak.
Végül az Izvesztyija szerint sem kizárt, hogy tisztán politikai ügyről van szó: így mutat valaki piros lapot Kudrin pénzügyminiszternek. "Az eddig a szőnyeg alatt folyó harcok élesebbé váltak, különböző csoportosulások küzdenek befolyásuk növeléséért" - nyilatkozta egy politológus a lapban. | https://index.hu/kulfold/rszpnzgy9942/ | https://web.archive.org/web/20201021183737/http://index.hu/kulfold/rszpnzgy9942/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/politikai-okokbol-nyomtak-fel-sztorcsakot | Index | eu-news | 2007-11-19 00:00:00 | [] | [] | [
"Oroszország"
] | [] | [] |
3,676 | Szellemirtók - Célpont (videó) | Kiskunhalason az került be az elnökségbe, aki nem volt börtönben. A fantomtagok most nem szavaztak - Szekeresék Zuschlag embereit rakták pozícióba. Látszatmegoldás vagy profi szellemirtás? Célpontban a "balvilági" módszerek. | http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=185143 | https://web.archive.org/web/20080226014914/http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=185143 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szellemirtok-celpont-video | HírTv | hungarian-news | 2007-11-17 00:00:00 | [
"Zuschlag János"
] | [
"MSZP"
] | [
"Kiskunhalas"
] | [
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
|
3,677 | Juszt titokban bevette Schmuckot | Neve sosem szerepelt a stáblistán, mégis valóságos szerkesztőként működik közre Juszt László műsorában a Tisztelet Társasága szellemi atyja, Schmuck Andor. | Schmuck Andor azt a fontos feladatot látja el A tévé ügyvédje szerkesztőségében, hogy minden évben beöltözik mikulásnak – a nagy horderejű bejelentést a produkció gyártója, műsorvezetője, Juszt László tette egy, a napokban készült interjúban, amit az érdekvédelmi műsorral együttműködési szerződésre készülő Stop.hu közölt. Juszt arra nem tért ki, hogy miért vált szükségessé, hogy vicces önleleplezés formájában a világ elé tárja a fiatalember közszolgálati szórakozását, holott néhány nappal korábban a Schmuck-kapcsolatról érdeklődő Index kérdéseit nem követték vicces válaszok.
Bemondták többször
Az interjú megjelenése előtt két nappal érdeklődtünk Jusztnál. Az ugyanis, hogy A tévé ügyvédje elég gyakran a Tisztelt Társasága ügyeit védi, egyáltalán nem volt titok. Azt még Juszt László is megerősítette nekünk egy vele folytatott, szürreális és meglepően rövid telefonos beszélgetésben, hogy a szervezet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium mellett a műsor egyik legfontosabb támogatója, és szerződést kötött a produkcióval. „Ahogy az a műsorban többször is elhangzott” – jegyezte meg Juszt, majd sok sikert kívánt „újságírói tényfeltárásunkhoz”.
Gyors búcsú
A többszöri búcsúzkodás ellenére sikerült feltennünk azt a kérdést is, hogy ténylegesen mi a szerepe a Társaság alapítójának a műsor készítésében, mert több forrásból úgy értesültünk, hogy az egykoron az MSZP-ből indult, majd jelentős bulvárkarriert befutott Schmuck Andor a Magyar Televízió érdekvédelmi ügyekkel foglalkozó műsorának szerkesztésébe is beleszól, ott van a szerkesztőségi értekezleteken, felvételeken. Juszt szerint ezzel a kérdéssel megsértettük őt, majd pedig lerakta a telefont. Ha lehet, még durvább elutasításban részesültünk Schmuck Andornál, aki magát a kérdést is hazugnak minősítette mielőtt bontotta volna a vonalat.
Lobbi ott
Az együttműködés pedig nem újkeletű: Schmuck sosem szerepelt a stáblistán, Juszt sem vállalt hivatalosan szerepet a barátja által létrehozott szervezetben, viszont már a 2006-os országgyűlési választások előtt is úttörő szerepet vállalt a név bevezetésében. A tévés akkor kölcsönzött jelentős műsoridőt az ATV-n az ismeretlenség homályából kiemelkedő Tisztelet Társaságának, amikor az váratlanul beleugrott a kampányba, együttműködési megállapodást kötött az MDF-fel, és saját parlamenti képviselő-jelölteket delegált a párt választási listájára. A szervezet útját a nagypolitikába egyébként már 2005-ben elkezdték egyengetni, az MDF előtt az MSZP-nél próbálkozott a Társaság, amelyért többen személyesen lobbiztak a kampányfelelős szocialistáknál.
Az MSZP-vel nem jött össze az együttműködési szerződés, az MDF-fel azonban annyira sikeres lett, hogy az egyik jelöltjük, Vas János, akivel az MDF-esek korábban még csak nem is találkoztak, a párt országgyűlési frakciójának tagja lett. Juszt közben élőben is besegített, több ezer nyugdíjas előtt moderálta a Tisztelet Társasága Korda Györgyre alapozott rendezvényeit. Fáradozásai meg is hozták a gyömölcsüket, a szervezet V. kerületi irodájának átadása alkalmából Tisztelet-díjjal tüntették ki.
Kiállt Schmuck
Mióta nincs kampány, és Vas János széke stabillá vált a parlamentben, a Tisztelet Társasága ismét a szépkorúakra koncentrál, így a műsorában Juszt is témába vágó ügyekben ajánlotta többször a nézők figyelmébe a szervezetet. A Tisztelet Társasága számos ügyben előkerült: Schmuck a nyugdíjas-otthonokkal kapcsolatos problémák ürügyén személyesen is a kamerák elé lépett, hogy hosszasan méltassa a szerezetet, ami az elérhetőségek többszöri ismétlésével vélhetőleg komoly közönségszervező lehetőség volt. Máskor Juszt arra hivatkozva, hogy A tévé ügyvédje nem rendelkezik jogi személyiséggel, a Tisztelet Társaságát vonta be egy csontritkulás elleni gyógyszer-peres ügybe.
Számos szponzor
„A harminckét éve televíziózó Juszt Lászlónak sem a műsorvezetésben, sem a szerkesztésben nincs szüksége külső segítségre. Az MTV és a Gyártó közötti szerződés egyébként nem teszi kötelezővé az alvállalkozó által kötött szerződések, együttműködési megállapodások bemutatását” – közölte az Indexszel a köztévé, miután arról érdeklődtünk, hogy tudnak-e arról, hogy A tévé ügyvédjét egy politikai képviselettel rendelkező szervezet támogatja. A gond csak az, hogy A tévé ügyvédje a Fővárosi Bíróság 2005-ös ítélete szerint kívül esik a közszolgálati adón szponzorálható műsorszámok körén, vagyis elvben nem támogatható, az adásban cég vagy szervezet nevét nem lehetne bemondani, pláne nem akkor, ha ezért a műsort gyártó cég még pénzt is kér. A tévé ügyvédje törvénytelen szponzorációi miatt egyébként a Magyar Televíziót idén februárban négyszer egymillió forintra büntették, ráadásul a műsor akkor már visszaesőnek számított a hotelek, elektronikai nagyáruházak és egyéb támogatók nevének beolvasásában. Kérdésünkre a Magyar Televízió kommunikációs osztályán elmondták, hogy Juszt cége, a Baecon Kft. és az MTV közti szerződés értelmében a gyártó cég köteles befizetni a bírságot, már ha az ORTT döntésének a bíróság is igazat ad.
Az MTV üzleti titokként kezeli azt is, hogy mennyit költ a rendszeresen megjelenő jogi műsor gyártására. Utoljára 2003-ban, amikor még nyilvánosak voltak a szerződések, derült ki, hogy Juszt cége a produkció 26 részére nettó 212 millió forintot kapott, ami azt jelentette, hogy adásonként 8 165 920 forintot költhetett a tévé költségére.
Politikai civil
A tévé ügyvédje mindezt úgy kerüli meg, hogy a Tisztelet Társasága csak a műsor egyik, idősekkel és idősek otthonával foglalkozó blokkját támogatja, hiszen az ORTT állásfoglalása szerint a különböző tényezők, mondjuk koruk miatt hátrányos helyzetűek számára készített műsorszámok igenis szponzorálhatóak. Csakhogy nem a Tisztelet Társaságának. Mivel a médiatörvény elég világosan kimondja, hogy nem támogathat műsort párt vagy politikai mozgalom. És hát a Schmuck Andor által gründolt szervezet nem csupán annyit tesz az idősekért, hogy kedvezménykártyát ad ki, meg néha meghakniztatja Koós Jánost, hiszen a Társaság képviselője ott ül a parlamentben, készen arra, hogy megszavazzon bármilyen éppen arra járó nyugdíjemelést. | https://index.hu/kultur/media/jusztschmuck/ | https://web.archive.org/web/20201021191653/http://index.hu/kultur/media/jusztschmuck/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/juszt-titokban-bevette-schmuckot | Index | hungarian-news | 2007-11-20 00:00:00 | [
"Juszt László",
"Schmuck Andor"
] | [
"Beacon Kft.",
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)",
"Tisztelet Társasága"
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"PR",
"lobbi"
] | [] |
3,678 | 30 év az exelnöknek | Az emberi jogok megsértésével vádolt Fujimori harminc éves börtönbüntetésre számíthat. Ezen kívül még korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel vádolják a 69 éves egykori elnököt. | 30 év az exelnöknek
A perui legfelsőbb bíróság hétfőn december 10-re halasztotta Alberto Fujimori egykori perui elnök elleni per kezdetét. Az emberi jogok megsértésével vádolt Fujimori harminc éves börtönbüntetésre számíthat. Ezen kívül még korrupcióval és hatalommal való vi
2007. november 20. kedd 09:24 - Hírextra
Forrás: FH
A bíróság azért halasztotta el a tárgyalás kezdetét, hogy Fujimori ügyvédjei rendesen fel tudjanak készülni a politikus védelmére. A november 26-ra kiírt tárgyalás elhalasztást a volt elnök védői kérvényezték. A bonyolult jogi csata több hónapig, akár évekig is elhúzódhat. Az ügyészség harminc éves börtönbüntetést, és 33 millió dolláros kártérítést kér az egykori elnök ellen.Fujimorit az emberi jogok megsértésével vádolják 25 ember halálában játszott szerepe miatt, akikkel halálosztagok végeztek 1991-ben és 1992-ben. Ezen kívül újságírók és üzletemberek illegális fogvatartása miatt is felelnie kell, valamint korrupciós vádakat is megfogalmaztak ellene.Alberto Fujimori hivatali ideje alatt számtalan súlyos jogsértés történt a dél-amerikai országban. A perui hadsereg által elkövetett mészárlások és korrupciós ügyek miatt megvádolt elnök két évig próbálta megakadályozni a kiadatását.Fujimori 1990-től 2000-ig volt Peru államfője, aztán elmenekült hazájából, majd végül - hét évnyi száműzetés után - Chile szeptember végén kiadta Perunak a volt elnököt. | https://www.hirextra.hu/2007/11/20/30-ev-az-exelnoknek/ | https://web.archive.org/web/20231111070913/https://www.hirextra.hu/2007/11/20/30-ev-az-exelnoknek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/30-ev-az-exelnoknek | Hírextra | world-news | 2007-11-20 00:00:00 | [] | [] | [
"Peru"
] | [] | [] |
3,679 | Az MSZP szerint el kell számoltatni a képviselőket | Az Országgyűlés hétfőn este folytatta le az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. | Az Országgyűlés hétfőn este folytatta le az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját.
A Göndör István és Balogh László szocialista képviselők által jegyzett előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatokról szólva Géczi József Alajos (MSZP) elkeseredettségét fejezte ki, mivel álláspontja szerint egyes pártvezetők döntése miatt gyakorlatilag nincs esély a kétharmados parlamenti többséget igénylő javaslat elfogadására.
A módosító indítványok kapcsán támogatta azt, hogy a képviselőknek ne minden évben kelljen vagyonnyilatkozatot benyújtaniuk, hanem csak a ciklus elején, majd a felénél és a végén.
Szorgalmazta azt is, hogy - mint sok más európai országban - kapjanak juttatást, vagy kegydíjat azok a képviselők, akiknek megrokkanásuk miatt kell befejezniük parlamenti pályafutásukat, illetve ugyanilyen juttatásban részesüljenek özvegyeik és árváik. Hozzáfűzte, hogy egy sor európai országban a törvényhozás biztosítást köt ilyen tragikus esetekre.
Göndör István (MSZP) a vitában elhangzottakra reagálva ugyancsak bírálta Orbán Viktor fideszes pártelnököt a javaslat elutasítása miatt.
Álláspontja szerint az előterjesztésben arról van szó, hogy a képviselők is fizessenek annyi adót és járulékot, mint azok, akik nem a parlament falai közt dolgoznak, vagy vállalkoznak.
A jelenlegi helyzet szemléltetésére elmondta: most az a képviselő, akinek 360 ezer forint a nettó keresete, ugyanannyi adót fizet, mint az a képviselőtársa, akinek 560 ezer.
A politikus szerint a képviselőknek legalább egy kiváltságukról le kell mondaniuk. Hozzáfűzte, hogy ugyanakkor tekintettel kell lenni arra is, hogy a képviselőknek vannak olyan hivatalos költségeik, amilyenek senki másnak nincsenek, de ezeket a költségeket álláspontja szerint el kell számolni.
Göndör István a javaslatot elutasító politikai erők mellett bírálta a sajtót is, amiért meglátása szerint csak az megy át a közvéleménynek, hogy többszörösére emelkedne a képviselők javadalmazása, pedig szerinte nem erről van szó, hanem a közélet megtisztításáról.
Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a részletes vitát, a módosító javaslatokról várhatóan következő ülésén határoz a Ház.
A levezető elnök - felszólaló híján - ugyancsak lezárta a miniszterek és az államtitkárok illetményének és juttatásainak nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját is. | https://index.hu/belfold/hirek/333906/ | https://web.archive.org/web/20201021164144/https://index.hu/belfold/hirek/333906/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mszp-szerint-el-kell-szamoltatni-a-kepviseloket | Index | hungarian-news | 2007-11-20 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"juttatás",
"belföld"
] | [] |
3,680 | Az SZDSZ kétmilliárdot ajánl a kampányra | A párt- és kampányfinanszírozás átláthatóbbá tételét célul tűző törvényjavaslat részletes vitáját szintén hétfő este folytatta le az Országgyűlés. | A párt- és kampányfinanszírozás átláthatóbbá tételét célul tűző törvényjavaslat részletes vitáját szintén hétfő este folytatta le az Országgyűlés. A Tóbiás József és Puch László (MSZP) önálló képviselői indítványához benyújtott módosító javaslatai kapcsán Gusztos Péter (SZDSZ) azt fejtegette, hogy a vita során úgy kell beszélnie, mintha látna esélyt a kétharmados törvény elfogadására, pedig arra vajmi kevés az esély.
A konkrét javaslatokról szólva elmondta: álláspontjuk szerint a tízezer lakosúnál nagyobb településeken az önkormányzati választások során is úgynevezett kampányszámlát kellene vezetniük a polgármester-jelölteknek, de ezt célszerűtlen lenne kiterjeszteni a több tízezer önkormányzati képviselőjelöltre is.
A szabad demokraták egyetértenek azzal, hogy a választások alkalmával jelöltenként legfeljebb 10 millió forintot lehessen kampányra költeni, de az összköltséget 3,86 milliárdról 2 milliárd forintra csökkentenék. Hozzáfűzte azon elképzelésüket is, hogy a pártoknak már akkor is név szerint kelljen megjelölniük támogatójukat, ha az adomány összege meghaladja a minimálbért.
Hock Zoltán (MDF) ugyancsak támogatta a javaslat elfogadását, amelyet közlése szerint már a legközelebbi népszavazásnál, majd általános választásnál is érvényes lenne.
Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát, a módosító javaslatokról várhatóan következő ülésén határoz a Ház. Az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájához csak Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter szólt hozzá azt javasolva, hogy a módosító javaslatok benyújtásának határidejét tolják ki kedd estig. Az elnöklő Lezsák Sándor ezt elfogadta és lezárta a részletes vitát. A módosító javaslatokról várhatóan következő ülésén határoz a Ház. | https://index.hu/belfold/hirek/333905/ | https://web.archive.org/web/20201021164145/http://index.hu/belfold/hirek/333905/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-szdsz-ketmilliardot-ajanl-a-kampanyra | Index | hungarian-news | 2007-11-20 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"belföld"
] | [] |
3,681 | Uniós pénzek után vizsgálódik a Vas Megyei Főügyészség | Még 2003-ban nyert 12 millió forintnyi uniós támogatást egy természetvédelmi pályázaton egy helyi közhasznú társaság. A szlovén–magyar PHARE-támogatásból több mint egymillió forint eltűnt, és azt fiktív számlákkal fedezték – mondta a projekt akkori vezetője. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/unios_penzek_utan_vizsgalodik_a_vas_megyei_fougyeszseg.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-penzek-utan-vizsgalodik-a-vas-megyei-fougyeszseg | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-16 00:00:00 | [] | [] | [
"Apátistvánfalva",
"Vas megye"
] | [
"sikkasztás",
"támogatás",
"civilek",
"EU"
] | [] |
|
3,682 | Svédországban lemondtak | Más országokban is próbálkoznak a politikusok azzal, hogy akár törvénytelenül is, de minél kedvezőbben intézzék lakásügyleteiket. | http://www.magyarhirlap.hu/kronika/svedorszagban_lemondtak.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/svedorszagban-lemondtak | Magyar Hírlap | eu-news | 2007-11-18 00:00:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Franciaország",
"Svédország"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
|
3,683 | Az erkölcsi mércét felülírja a politikai érdek - Téma: Politikusi ingatlanbotrányok Magyarországon | Nincs objektív erkölcsi mérce, a tábormentalitás felülírja az erkölcsöt. Összefoglaló az elmúlt évek politikusi ingatlanbotrányairól. | http://www.magyarhirlap.hu/kronika/az_erkolcsi_mercet_felulirja_a_politikai_erdek.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-erkolcsi-mercet-felulirja-a-politikai-erdek-tema-politikusi-ingatlanbotranyok-magyarorszagon | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-18 00:00:00 | [
"Boldvai László",
"Csabai Lászlóné",
"Gyurcsány Ferenc",
"Horn Gyula",
"Juhász Ferenc",
"Kóka János",
"Kökény Mihály",
"Kovács László",
"Magyar Bálint",
"Medgyessy Péter",
"Torgyán József",
"Túri Péter",
"Zimonyi Eszter"
] | [
"Poszeidon Kft.",
"Rumed 2000 Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"protekció",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
3,684 | Villa-Fittelina | Összefoglaló Gyurcsány Ferenc ingatlanügyeiről. | http://www.magyarhirlap.hu/kronika/villafittelina.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/villa-fittelina | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-18 00:00:00 | [
"Dobrev Klára",
"Gyurcsány Ferenc"
] | [
"Aldo Kft.",
"Fittelina Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"protekció",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
3,685 | Isztriai Demszky-falu | Rövid összefoglaló Demszky Gábor horvátországi ingatlanvásárlásának ügyéről. | http://www.magyarhirlap.hu/kronika/isztriai_demszkyfalu.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/isztriai-demszky-falu | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-18 00:00:00 | [
"Demszky Gábor"
] | [] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
|
3,686 | Még nem ismerhetjük meg a pályázati mutyi papírjait | Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak nem kell kiadnia azokat a szakértői jegyzőkönyveket, amelyeket lapunk azért kívánt megismerni, mert ezek bizonyították volna, miként döntöttek felső súgásra, a hivatali hatalommal történő visszaélés gyanúját is felkeltve a pályázati pénzekről a tárcánál. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/meg_nem_ismerhetjuk_meg_a_palyazati_mutyi_papirjait.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-nem-ismerhetjuk-meg-a-palyazati-mutyi-papirjait | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-18 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc"
] | [
"Munkaügyi Minisztérium",
"Sportminisztérium"
] | [] | [
"hatalommal való visszaélés",
"támogatás",
"átláthatóság"
] | [] |
|
3,687 | Kik lopják el a magyar tagozat pénzét? | A magyar vonalnak járó pénz tekintélyes része, amelyből egyetemi oktatóink alacsony fizetését lehetne növelni és fejleszteni lehetne, szőrén-szálán eltűnik. Mindez aligha történhet a magyar tagozat vezetőinek – Magyari Tivadar, Szamosközi István és Nagy László – tudta és hallgatólagos beleegyezése nélkül. | http://www.magyarhirlap.hu/levelezes/kik_lopjak_el_a_magyar_tagozat_penzet.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/kik-lopjak-el-a-magyar-tagozat-penzet | Magyar Hírlap | eu-news | 2007-11-18 00:00:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"hűtlen kezelés",
"oktatás"
] | [] |
|
3,688 | Nyilvánosságra kell hozni a KEHI jelentései | Jogerõsen is pert nyert a TASZ a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal ellen, amely így nem titkolhatja tovább a közigazgatás mûködésérõl készült jelentéseit. | Jogerősen pert nyert a TASZ a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellen. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (KEHI) nyilvánosságra kell hoznia jelentéseit. A TASZ korábban pert indított a ellen, hogy a közigazgatás korszerűsítésének sikertelenségét vizsgáló jelentését közérdekű adatként adja ki.
A Fővárosi Bíróság 2007. májusában első fokon nem jogerős ítéletében elutasította a TASZ keresetét. Az ítélet szerint ugyanis a KEHI tevékenysége speciálisan döntés-előkészítésre irányul, így a már elkészült és a kormány számára átadott jelentései sem nyilvánosak.
A TASZ fellebbezett a döntés ellen. A mai napon a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ügydöntő határozatában megállapította, hogy a kikért adatok nem döntéselőkészítő dokumentumok, ezért azokat a KEHI-nek 15 napon belül ki kell adnia.
Jogerősen nyert pert az ORFK ellen a TASZ. A civil szervezet az - állampolgái jogokat korlátozó - rendőrségi belső utasítások nyilvánosságra hozataláért is pert indított, a rendőrség ugyanis megtagadta 27 utasítás kiadását bűnüldözési, bűnmegelőzési érdekekre hivatkozva.
A TASZ egy esetben elfogadta az indoklást, de 26 belső utasítás kiadásához ragaszkodott. A Fővárosi Bíróság 2 utasítás esetében látta indokoltnak a nyilvánosságra hozatalt, 24-et visszatartott. A civilvek fellebeztek, a Fővárosi Ítélőtábla pedig jogerőre emelte a két utasítás kiadását, míg a többi 24 esetében új eljárást rendelt el.
A két nyilvánosságra hozandó rendőrségi utasítás a körzeti megbízottak feladatairól és a rendőrségi intézményekbe való ki-, illetve beléptetésről szól.
A többi, perben szereplő utasítás a címe alapján többek között a lovas-, illetve a kutyásszolgálatra, a hivatásos állomány alaki és technikai szemléjére, a lövészetre, a bűnelemzésre, az útzárra, a külföldiek védelmére, a pénzmosás megelőzésére, a futárszolgálatra és a rendkívüli halálesetre vonatkozó rendőri szabályokat rögzíti, fűzte hozzá a TASZ ügyvédje. | https://index.hu/belfold/1120tszorfk/ | https://web.archive.org/web/20201021152633/https://index.hu/belfold/1120tszorfk/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyilvanossagra-kell-hozni-a-kehi-jelentesei | Index | hungarian-news | 2007-11-21 00:00:00 | [] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"belföld"
] | [] |
3,689 | Füstbe ment a Kékessy-koncepció | Rendeződni látszik a szétszórtan, méltatlan körülmények között elhelyezett párizsi magyar külképviseletek sorsa. A nagykövetség visszaköltözik a Foch sugárúti reprezentatív épületbe, melyet nyolc éve Kékessy Dezső akkori nagykövet alakíttatott át rezidenciává. | Füstbe ment a Kékessy-koncepció
Nyolc év után visszaköltözik helyére hazánk párizsi nagykövetsége
Népszabadság • Kőműves Anita • 2007. november 21.
Rendeződni látszik a szétszórtan, méltatlan körülmények között elhelyezett
párizsi magyar külképviseletek sorsa. A nagykövetség visszaköltözik a Foch
sugárúti reprezentatív épületbe, melyet nyolc éve Kékessy Dezső akkori
nagykövet alakíttatott át rezidenciává. Itt kap helyet majd az OECD-
misszió, az ITDH és a külgazdasági és agrárattasé irodája is, amely
jelenleg egy Victor Hugo sugárúti, ezer négyzetméteres ingatlanban működik.
Ez utóbbi épület további sorsáról még nincsenek információink.
A konzulátus is elhagyja "ideiglenes lakhelyét", a kulturális tárca
kezelésében lévő Magyar Intézetet, és a Vergennes téri Magyar Házba
költözik, így a schengeni egyezmény követelményeinek megfelelő,
biztonságosabb elhelyezést kap. Ez utóbbi épületben vendéglakásokat is
kialakítanak, a színházteremhez azonban ezután is hozzáférhetnek a párizsi
magyar egyesületek.
Horváthné dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára megerősítette
lapunk azon értesülését, hogy Nikicser László nagykövet már elköltözött, és
hogy a követség irodái újra a Foch sugárúti épületben kapnak helyet,
melynek átalakítása folyamatban van.
A nagykövet számára jelenleg Neuillyben, Párizs egyik elegáns
külkerületében bérel lakást a Külügyminisztérium. A nagykövetek évtizedeken
át egy XVI. kerületi, elegáns lakásban laktak, míg a rendszerváltás utáni
első nagykövet, Szávai János úgy nem döntött, hogy ezt a negyedik emeleti
lakást eladja, és új rezidenciát vásárol. Ez azonban információink szerint
rossz állapotban van, beázik, rezidenciának alkalmatlan, a lakáspiac
ingadozásainak köszönhetően pedig az eladása több százmillió forintos
veszteséggel járna.
Szávai János volt az, aki a múlt század elején, részben a magyar emigráció
téglajegyeiből épült Magyar Házat megpróbálta eladni, és "Vörös Háznak"
bélyegezte, mivel azt az előző rendszerhez kötődőnek tartotta. Az emigráció
nyomására azonban az épületet nem adták el, a Külügyminisztérium pedig 180
millió forintért felújíttatta.
A párizsi magyar ingatlanok körüli zűrzavart Kékessy, az Orbán-kormány
által 1999 nyarán kinevezett nagykövet bonyolította tovább. Az évtizedeken
át nagykövetségként szolgáló, 1400 négyzetméteres, elegáns Foch sugárúti
épület felújításáról még a Horn-kormány döntött, arra 410 millió forintot
különítve el. A volt miniszterelnök baráti köréhez tartozó sikeres
üzletember azonban, akit az Orbán családhoz üzleti szálak is kötnek,
elérte, hogy irodák helyett nagyköveti rezidenciát, diplomatalakásokat és
vendégszobákat alakítsanak ott ki. Érvelése szerint az eredeti terv
csökkentette volna az ingatlan értékét, így azonban egy "nyugati típusú",
protokolláris-reprezentatív célokra alkalmas rezidencia jött létre, melyet
a párizsi UNESCO- és OECD-képviseletünk is igénybe vehet rendezvényei
számára. Az épület - nem utolsósorban - arra is alkalmassá vált, hogy
kényelmes szállást biztosítson a Párizsba látogató, magas rangú magyar
politikusoknak.
A koncepció megváltoztatásával kár valóban nem keletkezett az épületben,
piaci értékét megőrizte, ám ezáltal a követség és a konzuli irodák
méltatlan helyre kerültek: a rendezetlen mellékutcában álló Magyar Házba,
illetve a Magyar Intézetbe.
2000-ben az Országgyűlés külügyi bizottsága is tárgyalta az esetet, mivel
az a nagykövetség közbeszerezési eljárás nélküli felújítását hagyta jóvá
(melyet a törvény nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tesz lehetővé), a
koncepcióváltás pedig a bizottság megkerülése nélkül történt. A lapunk
által megkérdezett képviselők közül akkor többen törvénytelennek tartották
az eljárást.
A '90-es évek elejétől közel egymilliárd forintot költött a magyar állam
párizsi ingatlanjaira, de egész mostanáig rendezetlen volt a legfontosabb
képviselet, a nagykövetség sorsa. A mostani költözéssel visszaáll az
eredeti rend, s már csak a Szávai által vásárolt, s rezidencia céljára
eleve alkalmatlan ingatlanon kellene valahogy túladni. De az már egy másik
történet. | http://nol.hu/archivum/archiv-472221 | https://web.archive.org/web/20231024190209/http://nol.hu/archivum/archiv-472221-274330 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fustbe-ment-a-kekessy-koncepcio | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-21 00:00:00 | [
"Kékessy Dezső"
] | [
"Külügyminisztérium"
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"gazdálkodás"
] | [] |
3,690 | Szijjártó Péter első fokon pert nyert az MSZP ellen | Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője első fokon, nem jogerősen pert nyert az MSZP ellen, amiért a szocialisták győri szervezete egy márciusi közleményben lopással vádolta meg a helyi fideszeseket - közölte a Fidesz az MTI-vel szerdán. | A Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében megállapította, hogy az MSZP megsértette Szijjártó Péter becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát - áll a Fidesz közleményében.
A Fidesz szóvivője, aki a győri Fidesz elnöke is, azért perelte be a helyi MSZP-t, mert március 22-én a Kisalföld című helyi lapban megjelent közleményében azt állította, hogy "Szijjártó Péter jól működő (önkormányzati) cégek hírnevét (...) taszítja sárba pusztán azért, hogy az átláthatóan gazdálkodó városi cégek tönkretétele, összevonása árán lophassák ki a város vagyonát".
A Fidesz közleménye szerint a Fővárosi Bíróság eltiltotta az alperest a jogsértő magatartástól, valamint arra kötelezte az MSZP-t, hogy saját költségén jelentessen meg a Kisalföldben elégtételt adó közleményt, amely magában foglalja a jogsértésért történő sajnálkozást is. Az alperest nem vagyoni kár megfizetésére is kötelezte a bíróság. | http://nol.hu/archivum/archiv-472306-274401 | https://web.archive.org/web/20231103122735/http://nol.hu/archivum/archiv-472306-274401 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-peter-elso-fokon-pert-nyert-az-mszp-ellen | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-21 00:00:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [] | [
"Győr"
] | [
"gazdálkodás"
] | [] |
3,691 | Kartellezésért megbüntette a GVH a Magyar Postát és a Lapterjesztő Zrt.-t | A versenyhivatal úgy látja, hogy a két cég felosztotta egymás között a lapterjesztési piacot egy 2001-ben kötött, versenykorlátozó megállapodással. | Kartellezésért megbüntette a GVH a Magyar Postát és a Lapterjesztő Zrt.-t
FH
2007-11-21 14:29
A versenyhivatal úgy látja, hogy a két cég felosztotta egymás között a
lapterjesztési piacot egy 2001-ben kötött, versenykorlátozó
megállapodással.
hirdetés
Egyenként 468 millió forintos pénzbírságot szabott ki a Gazdasági
Versenyhivatal (GVH) a Magyar Posta Zrt.-re és a Magyar Lapterjesztő Zrt.-
re kartellezés miatt - olvasható a GVH szerdai közleményében.
A Versenyhivatal tárgyalási jegyzőkönyvek és egyéb iratok vizsgálata
alapján állapította meg, hogy a két vállalat felosztotta egymás között a
lapterjesztési piacot.
A Magyar Posta csak az előfizetőknek kézbesítette a megrendelt lapokat, az
üzleteknek, benzinkutaknak és más kereskedelmi egységeknek viszont a Magyar
Lapterjesztő Zrt. (Lapker) szállította az újságokat. 1998-ig mind az árus,
mind az előfizetéses lapterjesztést a Magyar Posta végezte, ekkor adta el a
Posta regionális újságterjesztő vállalkozásait a francia érdekeltségű
Magyar Lapterjesztő Zrt.-nek. Így az újságoknak a nyomdától a
kiskereskedelmi egységekhez történő eljuttatása a Lapker feladata lett. A
Posta ugyanakkor megtartotta az előfizetéses lapterjesztést, így az
országos napilapok és a különféle magazinok terjesztését egészen 2007
elejéig.
A GVH szerint a Lapker és a Posta valamikor 2001 szeptembere és decembere
között versenykorlátozó megállapodást kötött. Először az 1998 és 2001
között hatályos, a Posta regionális újságterjesztő cégeinek privatizációja
kapcsán kötött megállapodásban szerepelt, hogy a Posta nem törekszik arra,
hogy ő juttassa el a lapokat a nyomdából a kiskereskedőkhöz. A 2002 és 2007
közötti időszakra szóló együttműködési megállapodásban ennek köszönhetően a
Posta elérte, hogy a postahivatalokban eladott lapok fejében a Lapkertől
kapott jutaléka 13-ról 23,5 százalékra nőjön, később a Lapker is írásban
vállalta, hogy, hogy nem kapcsolódik be a Posta felségterületének számító
előfizetéses lapterjesztésbe. A meg nem támadási megállapodás kapcsán ekkor
a Magyar Posta piacszervezési díjként egyszeri 260 millió forint összegű
ellentételezésben részesült annak fejében, hogy újabb 5 évig nem rontja a
Lapker üzletét.
A GVH végül 468-468 millió forintos bírságot szabott ki mindkét vállalatra:
a büntetés kiszabásánál figyelembe vették, hogy szerintük a megállapodás a
verseny durva kizárását célozta és több évig volt életben. Súlyosító
körülménynek számított, hogy az érintett szereplők saját piacaikon
lényegében monopóliumot élveznek, így tisztában kellett lenniük azzal, hogy
megállapodásuk korlátozza a versenyt. A versenyhatóság ugyanakkor
figyelembe vette azt is, hogy 2005 végétől komoly, egymással is
tudatosított szándékkal álltak elő az egyezség felbontása érdekében. | http://www.hirszerzo.hu/cikkr.kartellezesert_megbuntette_a_gvh_a_magyar_postat_es_a_lapterjeszto_zrt-t.50043.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartellezesert-megbuntette-a-gvh-a-magyar-postat-es-a-lapterjeszto-zrt-t | Hírszerző | hungarian-news | 2007-11-21 00:00:00 | [] | [
"Lapterjesztő Zrt.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
3,692 | Vámosok nyomoznak pénzügyekben | övőre a pénzmosással összefüggő bűncselekményeket és az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztását is a vám- és pénzügyőrség vizsgálja – jelentette be Nagy János. | http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=980218 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vamosok-nyomoznak-penzugyekben | Népszava | hungarian-news | 2007-11-21 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pénzmosás",
"jövedéki adó",
"belföld"
] | [] |
|
3,693 | Egy-Másért Bizottság: Földesi-Szabót 900 milliós sikkasztással is gyanúsítják | Földes-Szabó László volt rendőrtisztet, az Egy-Másért alapítvány kuratóriumának elnökét csempészés mellett 900 millió forintos sikkasztással is meggyanúsították - mondta Bencze József országos rendőrfőkapitány az alapítvány tevékenységét vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság szerdai budapesti ülésén. | A gyanúsítottak között van Földes-Szabó László volt rendőrtiszt, az alapítvány kuratóriumának elnöke. A kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik megbízott főosztályvezetője, és az alapítvány jogtanácsosa, az NBH egy volt munkatársa, akik ellen nem indult büntetőeljárás. Az ellenzéki kezdeményezésre megalakult parlamenti bizottság feladata az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak és a korrupciógyanús eseteknek a vizsgálata.
Nagy János tábornok, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka bizottsági meghallgatásán elmondta: az Egy-Másért alapítvány ügye korántsem számít kuriózumnak, nem egyedi eset, a vám- és pénzügyőrség központi ellenőrző csoportjának kockázatelemzése során került látókörbe. Amikor a 2004. májusi uniós csatlakozást követő vámmentes vámkezeléseket vizsgálták, kiderült, hogy azok túlnyomó többsége egyetlen ügyfélhez, az Egy-Másért alapítványhoz köthető.
"Megvan a pénz, de nem mondom meg, hol"
A büntetőeljárásban meggyanúsított személyek tagadják a terhükre rótt cselekményeket, ártatlanságukat hangoztatják.
Bencze József tábornok, országos rendőrfőkapitány, aki a cselekmények idején a VPOP rendészeti főigazgatója volt, a bizottsági ülésen megjegyezte: Földes-Szabó László mintegy 900 millió forintot vett fel az alapítvány számlájáról, és amikor a nyomozás során erről kérdezték, annyit közölt, hogy megvan a pénz, de nem mondja meg, hol.
Közös megegyezéssel távozott
Földes-Szabó, az ORFK szervezett bűnözés elleni részlegének tisztjeként a 90-es évek közepén nyomozott az ügyben, amelyben több százmilliós váltókkal elkövetett csalás miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélték az Egy-Másért alapítvány későbbi létrehozóját, Jakubinyi Györgyöt. Jakubinyi 1999-ben Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől.
Földes-Szabóról Bencze József elmondta, hogy 2000-ben közös megegyezéssel távozott a rendőrségtől, alezredesi rendfokozatban. Az idő tájt az Ügyészségi Nyomozó Hivatal titkos eljárást folytatott a rendőrtiszt ellen, de ennek részleteiről az országos rendőrfőkapitány nem tudott felvilágosítást adni.
Ezredessé léptették elő
Földes-Szabót tavaly a Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány kezdeményezésére nyugállományú ezredessé léptette elő az igazságügyi és rendészeti miniszter. Az előléptetés indoka többek között az volt, hogy az Egy-Másért alapítvány 500 ezer forinttal támogatott egy nyugdíjas-találkozót és egymillió forinttal ukrajnai és csángó gyermekek üdültetését.
A bizottsági ülésen Nagy János elmondta: nem kapott olyan információt, hogy az NBH-nek köze lenne az Egy-Másért alapítványhoz. Bencze József ezzel kapcsolatban hozzátette: ez év február elején - tehát már a titkos nyomozás megindulása után, a nyílt nyomozás előtt - beszélt az alapítványról Galambos Lajossal, az NBH akkori főigazgatójával és áprilisban tájékoztatta a főigazgatót az ügyben végrehajtott őrizetbe vételekről. Galambos Lajos azóta távozott az NBH éléről.
Kezdőlap Bulvár Egy-Másért Bizottság: Földesi-Szabót 900 milliós sikkasztással is gyanúsítják | https://infostart.hu/bulvar/2007/11/21/egy-masert-bizottsag-foldesi-szabot-900-millios-sikkasztassal-is-gyanusitjak-163165 | https://web.archive.org/web/20081021013923/http://inforadio.hu/hirek/eletmod/bulvar/hir-163165 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-masert-bizottsag-foldesi-szabot-900-millios-sikkasztassal-is-gyanusitjak | Infostart (Inforádió) | hungarian-news | 2007-11-21 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László",
"Jakubinyi Róbert"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
3,694 | Sikkasztással vádolták meg Chiracot | Sikkasztással vádolta meg szerdán Jacques Chirac volt francia államfőt az illetékes bíró – erre lehetőséget adott, hogy már az idézés sem "egyszerű tanúnak" szólt... | http://nol.hu/archivum/archiv-472299 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/sikkasztassal-vadoltak-meg-chiracot | NOL (Népszabadság) | eu-news | 2007-11-21 00:00:00 | [] | [] | [
"Franciaország"
] | [] | [] |
|
3,695 | Irányított pártfoglalás? | A kiskunhalasi, kőbányai és más helyi botrányokhoz hasonlóan az MSZP országos vezetői struccpolitikát folytattak a budapesti XVI. kerületi pártszervezetet tavaly megrengető, gyanús, tömeges tagtoborzások ügyében is, amelyben érintett Gyurcsány Ferenc akkori személyi titkára, Kolozs András. | 2007.11.21. 05:01
A kiskunhalasi, kőbányai és más helyi botrányokhoz hasonlóan az MSZP országos vezetői struccpolitikát folytattak a budapesti XVI. kerületi pártszervezetet tavaly megrengető, gyanús, tömeges tagtoborzások ügyében is, amelyben érintett Gyurcsány Ferenc akkori személyi titkára, Kolozs András. A tagfelvételek miatt rendőrségi nyomozás folyik, ami a kormányfő-pártelnök számára is kínossá válhat.
Kolozs András 2000–2001 fordulóján jelentkezett a Mátyásföldet, Sashalmot és Cinkotát magába foglaló XVI. kerület szocialista alapszervezetébe – mondta el kérdésünkre Horváth Mihály, az előző ciklus kerületi képviselő-testületének MSZP-frakcióvezetője. A fiatalember aztán tető alá hozta a Fiatal Baloldal helyi szervezetét, így ifjúsági kvótás jelöltként a 2002-es önkormányzati listán be is jutott a kerületi képviselő-testületbe, majd a Medgyessy-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatalban is munkát kapott.
– Kolozs 2003-ban az újdonsült ifjúsági és sportminiszter, Gyurcsány Ferenc kabinetjébe került, majd hamarosan a tárcavezető személyi titkára lett. (Ebben a pozícióban 2006. július 15-ig maradt.) 2004 derekán, amikor Gyurcsány ült a miniszterelnöki székbe, Kolozs, összefogva Vidorné Szabó Györgyi helyi országgyűlési képviselővel, aktivizálódott a kerületi szervezetben – emlékezett vissza Horváth Mihály. – Egyértelműen Gyurcsány mellett lobbiztak, s az nyilvánvaló, hogy a miniszterelnöknek és személyi titkárának szoros politikai kapcsolata volt. Véleményem szerint nehéz nem összekapcsolni ezt azzal, hogy a XVI. kerületi pártszervezetben mik történtek. Vidorné és Kolozs már korábban elkezdtek tagokat felvenni, még ugyan visszafogott mennyiségben, de céltudatosan; ezt egy most folyó személyiségi jogi perben több tanú ki is fejtette.
Zuschlag-féle pártfoglalások
Horváth Mihály szerint az országban lezajló Zuschlag-féle pártfoglalások sorába illeszkedtek a kerületi történések is. Egy-egy kiválasztott alapszervezet fokozatosan elkezdett duzzadni, 2004 őszén a Vidorné–Kolozs-féle szárny meg is nyerte a helyi tisztújítást. – Az új csoport az önkormányzati választások jelölőlistáját is teljhatalmúan akarta összeállítani – mondja a volt frakcióvezető-közgazdász. – Nem véletlen, hogy 2006 elején a Fiatal Baloldal helyi szervezetébe, illetve az MSZP alapszervezeteibe elkezdtek belépni fiatalok, olyanok, akik nem is kötődnek a kerülethez. Vidorné az országgyűlési választáson simán nyert, de még polgármesterjelölt is kívánt lenni. A kerületi MSZP-szervezet tagságának másik fele viszont az addigi polgármestert, Szabó Lajos Mátyást támogatta az újraindulásban. Az ellenoldalnak nem lehetett tehát ellenére, hogy a főváros, illetve az ország különböző pontjairól származó egyének beszivárognak a cinkotai és a rákosszentmihályi alapszervezetbe. Az utóbbiban például összehívtak egy taggyűlést, mégpedig arra a napra, amikor a polgármesterjelöltekről kellett dönteni; Vidorné támogatói fel is vetettek másfél tucatnyi új tagot, magyarázza Horváth Mihály, ám a másik oldal emberei beléptették a pártba a családtagjaikat, akik legalább helyi lakosok voltak. Így a Kolozs–Vidorné-szárny hirtelen vesztésre állt.
(Részletek a Magyar Nemzet 2007. november 21-i számában) | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/iranyitott-partfoglalas | https://web.archive.org/web/20080604090738/http://www.mno.hu/portal/528421 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/iranyitott-partfoglalas | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-21 00:00:00 | [
"Kolozs András",
"Vidorné Szabó Györgyi"
] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. XVI. kerület"
] | [
"csalás"
] | [] |
3,696 | Elmarad az ÁSZ-vizsgálat? Balsai az ügyészséghez fordul | Ügyészséghez fordul Balsai István (Fidesz) a szocialista párt székháza melletti ingatlan eladása miatt, ha a parlament nem dönt úgy, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálatát kéri az ügyben – közölte a képviselő szerdán, újságíróknak nyilatkozva. | 2007.11.21. 14:33
Ügyészséghez fordul Balsai István (Fidesz) a szocialista párt székháza melletti ingatlan eladása miatt, ha a parlament nem dönt úgy, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálatát kéri az ügyben – közölte a képviselő szerdán, újságíróknak nyilatkozva. A honatya pár perccel azt követően beszélt erről, hogy a parlament költségvetési bizottsága nem támogatta ezzel kapcsolatos indítványa tárgysorozatba vételét.
„A kormánypárti képviselők magatartásának egyértelműen politikai okai lehetnek szerintem. Az, hogy meg kívánják gátolni az Állami Számvevőszék erre vonatkozó vizsgálatát” – mondta. Hozzátette: kérni fogja, hogy a parlament plénuma a jövő héten foglalkozzon indítványával, s ha ott sem kap többséget a kezdeményezés, „természetesen az ügyészséghez fogok fordulni”.
Balsai István november 12-én Veres János pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában elmondta: információi szerint a pénzügyminiszter 2006 őszén, a kincstárat felügyelő kormánytagként, nettó 370 millió forintért eladta az MSZP pártházával szomszédos, Köztársaság tér 27. szám alatti ingatlant, annak a Horizont Rt-nek, amelynek egyik tulajdonosa volt a szocialisták székházát üzemeltető cég vezetője. Hozzátette, hogy a két épületet a vásárló 2007 nyarán együtt adta el egy ír ingatlanfejlesztő cégnek, amely – információi szerint – a két épületért összesen 1,6 milliárd forintot fizetett. Balsai szakértők becsléseire hivatkozva azt állította, hogy ebből az összegből az MSZP 900 millió forint, a tulajdonossá vált Horizont Zrt. pedig 700 millió forint bevételt könyvelhetett el.
A képviselő szerint a kincstári épület és az MSZP-székház együttes értékesítése esetén a magyar állam mintegy 330 millió forintos többletbevételt ért volna el. Az interpellációra válaszoló Veres János szerint nem okozott veszteséget az állam számára az eladás. A miniszter a képviselő által elmondott számokat légből kapottnak és megalapozatlannak minősítette. Hozzátette, hogy az ingatlant az értékbecslés során megállapított 540 millió forintos áron értékesítette az állam. „Hogy azt követően az ingatlan tulajdonosa kinek mikor és mennyiért adta tovább (...) nyilvánvalóan semmi közünk nincs hozzá, hiszen a magántulajdonnal ki-ki úgy rendelkezik, ahogy gondolja” – mondta Veres János. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/elmarad-az-asz-vizsgalat-balsai-az-ugyeszseghez-fordul | https://web.archive.org/web/20080124000323/http://www.mno.hu/portal/528572 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elmarad-az-asz-vizsgalat-balsai-az-ugyeszseghez-fordul | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-11-21 00:00:00 | [
"Veres János"
] | [
"Horizont Rt.",
"MSZP"
] | [] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás"
] | [] |
3,697 | Földesi-Szabó titkolja, hogy hol a pénz | Földesi-Szabó László azt állítja, megvan a rajta keresett 900 millió, de nem mondja meg, hogy hol. | Földesi-Szabó László volt rendőrtisztet, az Egy-Másért alapítvány kuratóriumának elnökét csempészés mellett 900 millió forintos sikkasztással is meggyanúsították - mondta Bencze József országos rendőrfőkapitány az alapítvány tevékenységét vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság szerdai budapesti ülésén.
Az Együtt Egymásért, Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a vámosok hét ember ellen áprilisban. A gyanúsítottak között van Földesi-Szabó László volt rendőrtiszt, az alapítvány kuratóriumának elnöke.
A kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik megbízott főosztályvezetője és az alapítvány jogtanácsosa, az NBH egy volt munkatársa, akik ellen nem indult büntetőeljárás. Az ellenzéki kezdeményezésre megalakult parlamenti bizottság feladata az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak és a korrupciógyanús eseteknek a vizsgálata.
Nagy János tábornok, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka bizottsági meghallgatásán elmondta: az Egy-Másért alapítvány ügye korántsem számít kuriózumnak, nem egyedi eset, a vám- és pénzügyőrség központi ellenőrző csoportjának kockázatelemzése során került látókörbe. Amikor a 2004. májusi uniós csatlakozást követő vámmentes vámkezeléseket vizsgálták, kiderült, hogy azok túlnyomó többsége egyetlen ügyfélhez, az Egy-Másért alapítványhoz köthető.
2005. augusztus és 2007. február között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentes vámkezelést, több ezer tonna Távol-Keletről származó élelmiszerkonzervet hoztak be mint jótékonysági adományt, hogy ellenszolgáltatás nélkül osszák szét a rászorultak között. Ugyanakkor a konzervek távol-keleti csomagolásán magyarországi áruházláncok logója látható, és a nyomozás eddigi adatai szerint kereskedelmi forgalomba kerültek, illetve annak szándékával hozták be őket az országba.
A büntetőeljárásban meggyanúsítottak tagadják a terhükre rótt cselekményeket, ártatlanságukat hangoztatják. Nagy János szerint ugyanakkor nem indokolt a vámszabályok szigorítása, ugyanis a bűnüldözési érdek mellett tekintettel kell lenni a kereskedelmi forgalom folyamatosságára, bizalmi elven alapuló vámkezelési gyakorlatot kell folytatni, a magyar vámszabályoknak pedig az uniós rendszerbe kell illeszkedniük, és ebből a szempontból az ország mozgástere meglehetősen csekély.
Bencze József tábornok, országos rendőrfőkapitány, aki a cselekmények idején a VPOP rendészeti főigazgatója volt, a bizottsági ülésen megjegyezte: Földesi-Szabó László mintegy 900 millió forintot vett fel az alapítvány számlájáról, és amikor a nyomozás során erről kérdezték, annyit közölt, hogy megvan a pénz, de nem mondja meg, hol.
Földesi-Szabó az ORFK szervezett bűnözés elleni részlegének tisztjeként a 90-es évek közepén nyomozott az ügyben, amelyben több százmilliós váltókkal elkövetett csalás miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélték az Egy-Másért alapítvány későbbi létrehozóját, Jakubinyi Györgyöt. Jakubinyi 1999-ben Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől.
Az esetről Bencze József annyit tudott elmondani, hogy Jakubinyi kegyelmi kérvényében betegségére hivatkozott, és abban a csomagban, amelyben az ő beadványa volt, összesen 85 személy kért kegyelmet az államfőtől, de csak ketten kapták meg. Jakubinyi esetében az államfő a hátralévő szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből három évre felfüggesztette.
Földesi-Szabóról Bencze József elmondta, hogy 2000-ben közös megegyezéssel távozott a rendőrségtől, alezredesi rendfokozatban. Az idő tájt az Ügyészségi Nyomozó Hivatal titkos eljárást folytatott a rendőrtiszt ellen, de ennek részleteiről az országos rendőrfőkapitány nem tudott felvilágosítást adni. | https://www.origo.hu/itthon/2007/11/egymasert-alapitvany-foldesszabo-titkolja-hogy-hol-a-penz | https://web.archive.org/web/20110121124301/https://www.origo.hu/itthon/20071121-egymasert-alapitvany-foldesszabo-titkolja-hogy-hol-a-penz.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foldesi-szabo-titkolja-hogy-hol-a-penz | Origo | hungarian-news | 2007-11-21 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László",
"Jakubinyi Róbert"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"sikkasztás",
"csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
3,698 | Megvédenék a kristálybarlangot | Tipikus magyar ügy a Gellért-hegyen egy évvel ezelőtt felfedezett kristálybarlang története: törvényileg védett természeti kincset találnak magánterületen, a telektulajdonos pedig megpróbálja építési sittel elzárni ezt a számára rendkívül kellemetlen képződményt -Bérc utca. | Tipikusan magyar: luxusvilla miatt károsodhat a védett barlang
H. Cs. / 2007.11.21., szerda 16:31 /
Tipikus magyar ügy a Gellért-hegyen egy évvel ezelőtt felfedezett kristálybarlang története: törvényileg védett természeti kincset találnak magánterületen, a telektulajdonos pedig megpróbálja építési sittel elzárni ezt a számára rendkívül kellemetlen képződményt.
Egyedülálló természeti kincs, lenyűgöző szépség, látványos gipszkiválások, elképesztő színkavalkád - adták hírül idén januárban az újságok, amikor a Bérc utca 4/a szám alatti telken talált barlangot bemutatták. A feltárást végző Adamkó Péter és Leél-Őssy Szabolcs által Citadella-kristálybarlangnak keresztelt természeti képződményt egy társasházépítés során fedezték fel. Puszta véletlen, hogy a hatóságok tudomást szereztek a létezéséről, hiszen a törvény előírásai ellenére a tulajdonos nem értesítette az illetékes szervezeteket. A Bérc utca őslakói az utcáról látták meg, hogy van egy lyuk a földben, ők keresték meg a barlangászokat tavaly december 28-án. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azonnal leállította az építkezést, és elrendelte a feltárást. Idén januárban sikerült is a barlangászoknak lejutniuk a mélybe, bár már akkor is több esetben akadályokat gördített a telektulajdonos a megközelítés elé.
A természetvédelmi felügyelőség 2007. február 12-én megadta ugyan a továbbépítési engedélyt, de kikötötte: az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a természetvédemi hatóság és az általuk feljogosított emberek a barlangot megközelítsék. Emellett a telken társasházat építő B. Soares Kft. köteles egy egy méter széles folyosót kivezetni az utcára, hogy a barlang megközelíthető legyen. Ám az építési vállalkozó más módszert választott a napokban: több méter magas törmelékkel fedte el a kijáratot. A barlangászokat és a természetvédelmi szakembereket is megdöbbentette, hogy egy luxusvilla építése miatt esetleg károsodhat egy fokozottan védett természeti képződmény. Bár azóta a hatóságok fellépését követően kiásták a barlang száját a törmelék alól, és kiderült, hogy kár nem keletkezett, a Bérc utcai építkezés története egyéb tanulságokkal is szolgál.
Kevesen tudják például, hogy az I. kerületi önkormányzat, amelynek a területén az építkezés folyik, egyáltalán nem szólhat bele a kivitelezésbe, még abban az esetben sem, ha az itt folyó munka sérti a kerületi építési szabályzatot vagy az itt élők érdekeit.
"Csendes környék volt korábban a Bérc utca, míg el nem kezdődtek az építkezések" - mesélik a környék lakói, akiknek mindössze néhány métert kell gyalogolniuk, hogy eljussanak a Gellért-hegyi Természetvédelmi Területre, ahonnan gyönyörű panoráma tárul eléjük: belátni az egész várost, a hidakat, a pesti Duna-partot. Nem csoda, hogy az értékes terület az ingatlanbefektetők érdeklődését is felkeltette. Az elmúlt években teherautók zaja verte fel a környék nyugalmát, háztömbök mélyültek a kivájt hegyoldalba. Az utca szemközti oldalán élő "őslakosok" csak csóválták a fejüket. Immár a harmadik házat építi ugyanaz a vállalkozó, aki ráadásul az első két épületnél az engedélyezési tervtől is eltért.
Az I. kerületi építési hatóság 2000 augusztusában még elutasította a B. Soares Kft. építési engedélyét, amely akkor két hatlakásos lakóépületet szeretett volna építeni a Bérc utca 4/a és 4/b számú telken, mert azt a kerületi építési szabályzat nem tette lehetővé. A Fővárosi Közgyűlés építési keretszabályzata azonban kisvárosias lakóterületbe sorolta ezt a területet, húszszázalékos beépíthetőséggel. Ehhez igazodva 2002-ben a kerületi szabályozást is úgy módosították, hogy a Bérc utca 2., 4/a, 4/b, 6/b, 8. és 10. számú ingatlanokon lehetővé vált a társasházépítés.
---- ----A B. Soares Kft. először a Bérc utca 8. szám alatt kezdett el építkezni, de az engedélytől eltért, ezért fennmaradási engedélyt kért az I. kerületi építési hatóságtól. Mivel az önkormányzat "akadékoskodott", a következő helyszínen, a Bérc utca 4/a és 4/b telken - tehát ott, ahol a kristálybarlang van - már úgy kezdett el építkezni a cég, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál bejelentette az I. kerületiek elfogultságát, és kérte új építési hatóság kijelölését. A közigazgatási hivatal helyt adott a kérésnek, és a korábbi gyakorlattól eltérően nem valamelyik szomszédos kerület építési hatóságát jelölte ki, hanem a VII. kerületet. Az ottani szakembereknek azonban nincsen kellő tapasztalatuk a Gellérthegyihez hasonló talajviszonyokon való építkezésekben.
Így az az érdekes helyzet állt elő, hogy az I. kerületi önkormányzat, amelynek területén építkezik egy olyan vállalkozó, aki korábban megszegte a helyi szabályokat, egyáltalán nem ismerheti meg az építészeti terveket, nem ellenőrizheti, hogy betartják-e a rendeleteit. Valószínűleg nem is tartják be, hiszen a már felépült Bérc utca 4/b alatti házra is fennmaradási engedélyt kért az építtető, amit a VII. kerületi hatóságtól meg is kapott.
Dokumentumok igazolják, hogy az I. kerületi építési iroda több alkalommal kérte a VII. kerületi műszaki osztályt, hogy orvosolja a környéken élők panaszait. Az utca lakói kifogásolták, hogy "ijesztő mértékben" folyik a Gellért-hegyi kőzetek kitermelése, kezdeményezték, hogy vonják be az eljárásba a geológiai szakszolgálatot. Felhívták a figyelmet, hogy a Gellért-hegynek ez a része a kilenc, kiemelten védett hévíznyerő védőterület egyike. De megnyugtató választ nem kaptak.
Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester lapunknak korábban azt nyilatkozta: a Citadella-kristálybarlang ügye jól mutatja, mennyire megkérdőjelezhető a helyi hatóság kizárása az építési engedélyezési eljárásból. Ráadásul a Budavári Önkormányzat rendeletei külön is foglalkoznak a barlangok védelmével. A kerületi építési szabályzat előírja, hogy egy méternél mélyebb földmunka megkezdése előtt talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni, amelynek ki kell térnie arra is, nincs-e barlang vagy más föld alatti természeti képződmény a telken. Így a polgármester szerint már az építési engedély kiadása előtt fény derülhetett volna a barlang létére. De a kerületi önkormányzat csak az építkezést engedélyező határozatot kapta meg a VII. kerülettől, a terveket nem is látta. A barlang megtalálásáról pedig egyetlen hatóság sem értesítette.
Most, hogy veszélybe került, a Budavári Önkormányzat szeretné védetté nyilváníttatni a barlang felszínét, és azt az ingatlan tulajdoni lapjára is rávezettetni. Ha ezt nem támogatja a környezetvédelmi minisztérium vagy a fővárosi önkormányzat, akkor a területet a Budavári Önkormányzat helyi védettség alá helyezi - jelentette be Nagy Gábor Tamás polgármester. | http://valasz.hu/pest_budai_latkep/megvedenek-a-kristalybarlangot-17466/ | https://web.archive.org/web/20210305125752/http://valasz.hu/pest_budai_latkep/megvedenek-a-kristalybarlangot-17466/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvedenek-a-kristalybarlangot | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [] | [
"B. Soares Kft."
] | [
"Bp. I. kerület",
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"engedély",
"környezetvédelem"
] | [] |
3,699 | Kovács Zoltán: Balatoni emberek | A Heti Válasz információi szerint a Kóka személyéhez köthetõ Posszeidon Kft. szerezte meg az egyik utolsó, még beépíthetõ balatoni partszakaszt.
Mi ez, ha nem siker? | Milyen az ilyen?LXVII. évfolyam, 3. szám, 2023. január 20.
Egyéb munkaLXVII. évfolyam, 2. szám, 2023. január 13. | https://www.es.hu/cikk/2007-11-18/kovacs-zoltan/balatoni-emberek.html | https://web.archive.org/web/20230201212839/https://www.es.hu/cikk/2007-11-18/kovacs-zoltan/balatoni-emberek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kovacs-zoltan-balatoni-emberek | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2007-11-16 00:00:00 | [
"Kóka János",
"Túri Péter",
"Zimonyi Eszter"
] | [
"Gazdasági Minisztérium",
"Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár",
"Poszeidon Kft."
] | [] | [
"ingatlan"
] | [] |
3,700 | Nyomozás a lőrinci önkormányzat szerződéskötései ügyében | Nyomozást rendelt el a Heves Megyei Főügyészség Lőrinci önkormányzatának szerződéskötései ügyében hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt - közölte az ügyészségi szóvivő csütörtökön. | Konkoly Thege László elmondta: egy önkormányzati képviselő beadványára, a feljelentés-kiegészítés után, rendelték el csütörtökön a nyomozást, mert az adatok szerint hatáskörtúllépés történt szerződéskötések kapcsán, és azokból valakinek feltehetően jogtalan előnye származott. A nyomozást folytató megyei rendőr-főkapitányság egyelőre azt vizsgálja, hogy ténylegesen történt-e bűncselekmény.
Jánosi László (Fidesz-KDNP), az ügyészséghez forduló önkormányzati képviselő elmondta: visszás szerződéskötések miatt tette meg a bejelentést, mert úgy valósultak meg beruházások Lőrinciben, hogy a képviselő-testület soha nem döntött a kivitelező személyéről.
Közölte: az általános iskolai és az óvodai beruházáshoz, valamint a selypi útkereszteződés megépítéséhez is testületi felhatalmazásra lett volna szükség, ám a képviselők egyik ügyben sem döntöttek, a szerződéseket a polgármester kötötte meg. A megyei közigazgatási hivatal is megállapította, hogy a polgármester hatáskört vont el a képviselő-testülettől - tette hozzá.
Az ellenzéki képviselő közölte: az útkereszteződés kivitelezője azóta újabb megbízást kapott, szintén testületi döntés nélkül, és hasonlóan zajlott le egy 45 millió forintos államkötvény eladása is.
Jánosi László a selypi beruházás kapcsán elmondta: a testület 2007. március 29-én szavazott meg rá 10 millió forintot, miközben a kivitelezővel 22 nappal korábban, március 7-én kötött szerződést a polgármester.
Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott: nem is érthetőek a polgármester testületet megkerülő döntései, hiszen 12 fős többsége van az önkormányzatban.
Lőrinci önkormányzatának a polgármesterrel együtt 14 tagja van, a városvezető és még 9 képviselő az MSZP-LVJBE (Lőrinci Város Jövőjéért Baráti Egyesület) színeiben szerzett mandátumot, rajtuk kívül egy képviselő az LVJBE jelöltjeként, kettő függetlenként, Jánosi László pedig a Fidesz-KDNP jelöltjeként nyert. | http://nol.hu/archivum/archiv-472393-274481 | https://web.archive.org/web/20231109102111/http://nol.hu/archivum/archiv-472393-274481 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozas-a-lorinci-onkormanyzat-szerzodeskotesei-ugyeben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-22 00:00:00 | [] | [] | [
"Lőrinci"
] | [
"útépítés",
"jogosulatlan gazdasági előny"
] | [] |
3,701 | Félmilliárdos büntetést kapott a posta és a Lapker | Felosztotta a piacot egymás között a Magyar Posta Zrt. és a Magyar Lapterjesztő (Lapker) Zrt. - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). | 1998-ban a posta regionális újságterjesztő vállalkozásait eladta a francia érdekeltségű Lapkernek. Ezzel 2007 elejéig - a MédiaLog Zrt. piacra lépéséig - az előfizetőkhöz történő kézbesítés a posta kezében maradt, míg az áruspéldányok terjesztése a Lapker kezébe került. A GVH most azt állítja: a posta és a Lapker abban állapodott meg, hogy kölcsönösen nem támadja egymás piacait. A privatizációs szerződésben a posta kötelezettséget vállalt arra: a későbbiekben "nem törekszik" arra, hogy ő juttassa el a lapokat a nyomdából a kiskereskedőkhöz. Cserében a postahivatalokban eladott lapok fejében a Lapkertől kapott jutaléka 13-ról 23,5 százalékra nőtt. A két fél 2001-es megállapodásában pedig a Lapterjesztő vállalta, hogy nem kapcsolódik be a posta felségterületének számító előfizetéses lapterjesztésbe. Később több hasonló - a GVH által csak "megnemtámadási megállapodásként" jellemzett - egyezség alapján a Lapker 260 millió forintot fizetett a postának. Utóbbi ezért vállalta: további öt évig nem rontja a Lapker üzletét.
A GVH szerint mindez a verseny teljes kizárását jelentette a piacon, mivel mindkét cég monopolszereplőnek számított saját piacán. (A Lapker ellen most is versenyhivatali vizsgálat folyik piaci erőfölénnyel történő visszaélés gyanújával.) Súlyosbító körülmény, hogy az érintett cégek vezetői a jelek szerint tisztában voltak a kartellezés tényével, 2005 végétől ugyanis foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy felbontják megállapodásukat.
Egyik cég sem kívánta tételesen cáfolni a GVH állításait. A Lapker MTI-hez eljuttatott közleményében tudatta: nem ért egyet a döntéssel, és bírósághoz fordul jogorvoslatért. Így tesz a posta is. Tomecskó Tamás szóvivő lapunknak azt mondta: csak akkor "jöhet szóba" egy belső vizsgálat lehetősége a postánál, ha a bíróság később helybenhagyja a GVH döntését. Ilyen vizsgálatot a posta tulajdonosi jogait gyakorló ÁPV-nél sem terveznek. | http://nol.hu/archivum/archiv-472359-274451 | https://web.archive.org/web/20231103145329/http://nol.hu/archivum/archiv-472359-274451 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmilliardos-buntetest-kapott-a-posta-es-a-lapker | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-22 00:00:00 | [] | [
"Lapterjesztő Zrt.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
3,702 | Elköltődött - Fidelitas-pénz is landolt a pénzmosás-gyanús számlán | A Fidelitastól származó pénz is landolt azon a számlán, amely miatt pénzmosást gyanít a rendőrség a Vállalkozók Pártjánál - áll a legfrissebb HVG-ben. | Fidelitas-pénz is landolt a pénzmosás-gyanús számlán
2007. április. 23. 13:23 MTI Itthon
Egyenpólóban vonultak be az ülésre a fidelitasos képviselők
Az euró bevezetésének elhalasztása és az elbukott labdarúgó Eb-pályázat miatti tiltakozásul az Országgyűlés öt fidelitasos képviselője hétfőn "Mit kaptál Gyurcsánytól? 2012" feliratú egyenpólóban vonult be az ülésterembe.
2007. április. 18. 15:32 hvg.hu Itthon
Minden idők legtahóbb közleménye a Fidelitastól
Elkúrtad, Feri! - ez a válasz arra, hogy miért vitte el előlünk a lengyel-ukrán páros a foci Eb rendezési jogát, legalábbis a Fidesz ifitagozata szerint.
2007. március. 25. 10:05 MTI Itthon
Nyitrai Zsoltot jelöli alelnöknek a Fidelitas hevesi szervezete
Újra Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselőt jelöli a Fidelitas országos alelnöki posztjára a Fidelitas heves megyei szervezete - tájékoztatott a szervezet elnöke.
2007. február. 11. 12:27 MTI Itthon
Demonstrált a Fidelitas a "Becsület napi" megemlékezés miatt
A szombati "Becsület napi" megemlékezés miatt tartott demonstrációt a Fidelitas vasárnap Budapesten. Pokorni Zoltán a Fidesz alelnöke szerint sajátságosmegoldás az MSZP-től és az SZDSZ-től, hogy a Kossuth téri kordont megtartásáért mindent latba vetnek, míg a nemzetközi neonáci találkozót engedélyezik a Hősök terén.
2007. február. 02. 16:52 MTI Itthon
Fidelitas: a kormány fél az emberektől
A Fidelitas szerint a kormány fél az emberektől, ezért bukósisakos, azonosítószám nélküli rendőrök mögé bújik.
2006. szeptember. 25. 15:55 MTI Itthon
Háziőrizetben Goró, a kizárt Fidelitas-alelnök
Házi őrizetbe helyezte a bíróság hétfőn Goró Oszkárt, akit a budapesti zavargásokban való részvétele miatt a Fidesz és a Fidelitas is kizárt tagjai közül.
2007. március. 21. 14:17 MTI Itthon
Az MSZP-nek tetszik a Fidelitas dohányzásellenes javaslata
A Fidelitas országgyűlési képviselői törvénymódosítást nyújtanak be, hogy szigorúbb büntetést kapjanak azok, akik fiatalkorúaknak adnak el dohánytermékeket - jelentette be Koszorús László, a Fidesz ifjúsági szervezetének alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Alexa György (MSZP) nagyon jó elképzelésnek tartja a javaslatot.
2006. szeptember. 22. 13:23 MTI Itthon
A Fidesz kizárta a pártból a vandál Fidelitas-vezért
A Fidesz nem áldozat, hanem felelőtlen felbujtó, sőt olykor tettes – mondta sajtótájékoztatóján Lendvai Ildikó, azzal kapcsolatosan, hogy tévéfelvételek alapján dokumentálható: a Fidelitas egyik alelnöke részt vett a Magyar Televízió elleni ostromban, és kövekkel dobálta az épületet. A Fidesz és Fidelitas is kizárta soraiból Goró Oszkárt, aki azzal védekezett, hogy a Hír Tv munkatársát védte.
2007. március. 04. 13:02 MTI Itthon
Az "új arisztokráciáról" indított honlapot a Fidelitas
Ágh Péter, a Fidelitas alelnöke szerint az "új arisztokrácia" megtestesítői a miniszterelnök, a gazdasági miniszter és a pénzügyminiszter. | https://hvg.hu/itthon/20071121_fidelitas_vallalkozok_partja | https://web.archive.org/web/20071123110203/http://hvg.hu/itthon/20071121_fidelitas_vallalkozok_partja.aspx?s=24h | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elkoltodott-fidelitas-penz-is-landolt-a-penzmosas-gyanus-szamlan | HVG | hungarian-news | 2007-11-21 00:00:00 | [] | [
"Fidelitas",
"Fidesz",
"Vállalkozók Pártja"
] | [] | [
"pénzmosás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,703 | Egymásért Alapítvány - Földesi-Szabót sikkasztással is gyanúsítják | Nem kívánta kommentálni Földesi-Szabó László azt a hírt, miszerint 900 millió forintos sikkasztással gyanúsítják az 1,2 milliárd forintos csempészet mellett. | Földesi-Szabót sikkasztással is gyanúsítják
Nem kívánta kommentálni Földesi-Szabó László azt a hírt, miszerint 900 millió forintos sikkasztással gyanúsítják az 1,2 milliárd forintos csempészet mellett. Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumának elnöke a hvg.hu kérdésére csak annyit közölt, egyelőre nem nyilatkozik, de később a nyilvánosság elé áll.
Fordulatot hozott az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügye kapcsán létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság szerdai ülése, miután kiderült, a nyomozó hatóság gyanúja szerint Földesi-Szabó László volt rendőrtisztet újabb bűncselekménnyel gyanúsították meg. A kurátor egyelőre nem reagált a 900 millió forintos sikkasztással való meggyanúsításának hírére.
Ismert, a kiemelten közhasznú szervezet ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága idén áprilisban. Az alapítvány kurátora, Földesi-Szabó László és hat társa rövidebb-hosszabb időre előzetes letartóztatásba is került.
A történtek hatalmas vihart kavartak, hiszen a kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyik megbízott főosztályvezetője és az alapítvány jogtanácsosa, az NBH egy volt munkatársa, akik ellen nem indult büntetőeljárás. Emiatt ellenzéki kezdeményezésre megalakult parlamenti bizottság feladata az ügy nemzetbiztonsági kockázatainak és a korrupciógyanús eseteknek a vizsgálata.
A szerdai bizottsági meghallgatáson Nagy János tábornok, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka elmondta: az Egy-Másért alapítvány ügye korántsem számít kuriózumnak, nem egyedi eset, a vám- és pénzügyőrség központi ellenőrző csoportjának kockázatelemzése során került látókörbe. Amikor a 2004. májusi uniós csatlakozást követő vámmentes vámkezeléseket vizsgálták, kiderült, hogy azok túlnyomó többsége egyetlen ügyfélhez, az Egy-Másért alapítványhoz köthetők.
2005. augusztus és 2007. február között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentes vámkezelést, több ezer tonna Távol-Keletről származó élelmiszerkonzervet hoztak be mint jótékonysági adományt, hogy ellenszolgáltatás nélkül osszák szét a rászorultak között. Ugyanakkor a konzervek távol-keleti csomagolásán magyarországi áruházláncok logója látható, és a nyomozás eddigi adatai szerint kereskedelmi forgalomba kerültek, illetve annak szándékával hozták be őket az országba.
A büntetőeljárásban meggyanúsított személyek tagadják a terhükre rótt cselekményeket, ártatlanságukat hangoztatják. Földesi-Szabó László egy, a Népszabadságnak adott interjújában arról számolt be, hogy az általuk felkért igazságügyi vámszakértő szerinte az adományok felhasználásának a célja, vagyis a rászorulók segítése nem változott azáltal, hogy nem az árut osztottuk szét, hanem az értékesítésből befolyó pénzzel támogatják őket.
A bizottság előtt Nagy János elmondta, szerinte nem indokolt a vámszabályok szigorítása, ugyanis a bűnüldözési érdek mellett tekintettel kell lenni a kereskedelmi forgalom folyamatosságára, bizalmi elven alapuló vámkezelési gyakorlatot kell folytatni, a magyar vámszabályoknak pedig az uniós rendszerbe kell illeszkedniük, és ebből a szempontból az ország mozgástere meglehetősen csekély.
Bencze József tábornok, országos rendőrfőkapitány, aki a cselekmények idején a VPOP rendészeti főigazgatója volt, a bizottsági ülésen megjegyezte: Földes-Szabó László mintegy 900 millió forintot vett fel az alapítvány számlájáról, és amikor a nyomozás során erről kérdezték, annyit közölt, hogy megvan a pénz, de nem mondja meg, hol.
Földesi-Szabó az ORFK szervezett bűnözés elleni részlegének tisztjeként a ’90-es évek közepén nyomozott az ügyben, amelyben több száz milliós váltókkal elkövetett csalás miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélték az Egy-Másért alapítvány későbbi létrehozóját, Jakubinyi Róbertet. Jakubinyi 1999-ben Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől.
Az esetről Bencze József annyit tudott elmondani, hogy Jakubinyi kegyelmi kérvényében betegségére hivatkozott, és abban a csomagban, amelyben az ő beadványa volt, összesen 85 személy kért kegyelmet az államfőtől, de csak ketten kapták meg. Jakubinyi esetében az államfő a hátralévő szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből három évre felfüggesztette.
Földesi-Szabóról Bencze József elmondta, hogy 2000-ben közös megegyezéssel távozott a rendőrségtől, alezredesi rendfokozatban. Az idő tájt az Ügyészségi Nyomozó Hivatal titkos eljárást folytatott a rendőrtiszt ellen, de ennek részleteiről az országos rendőrfőkapitány nem tudott felvilágosítást adni.
Földesi-Szabót tavaly a Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány kezdeményezésére nyugállományú ezredessé léptette elő az igazságügyi és rendészeti miniszter. Az előléptetés indoka többek között az volt, hogy az Egy-Másért alapítvány 500 ezer forinttal támogatott egy nyugdíjas-találkozót és egymillió forinttal ukrajnai és csángó gyermekek üdültetését.
A bizottsági ülésen Nagy János elmondta: nem kapott olyan információt, hogy az NBH-nak köze lenne az Egy-Másért alapítványhoz. Bencze József ezzel kapcsolatban hozzátette: ez év február elején – tehát már a titkos nyomozás megindulása után, a nyílt nyomozás előtt – beszélt az alapítványról Galambos Lajossal, az NBH akkori főigazgatójával, és áprilisban tájékoztatta a főigazgatót az ügyben végrehajtott őrizetbe vételekről. Galambos Lajos azóta távozott az NBH éléről.
2007. május. 15. 17:20 hvg.hu Itthon
Egymásért Alapítvány: nem a szlovénoktól indult a nyomozás
A VPOP nem kíván az Egymásért, Egy-Másért Alapítvánnyal kapcsolatban a sajtóban megjelent értesülésekkel foglalkozni – erről beszélt a hvg.hu-nak a testület rendészeti főigazgatója, Bencze József. Az ügy mielőbbi felderítése a céljuk, és amint lesz benne fejlemény, azt megosztják a médiával.
2007. május. 25. 16:05 hvg.hu Itthon
Egymásért Alapítvány: nincs kár, vagy ha van, akkor kevesebb
Senki semmilyen bűncselekményben nem vett részt – ezt állították az Egymásért Egy-másért Alapítvány és a Herba cégcsoport kapcsán zajló eljárás gyanúsítottainak ügyvédei a ma megtartott sajtótájékoztatón.
2007. május. 11. 08:30 Pro és Kontra
Az elhagyott barátnő buktatta le Földesi-Szabót
A hvg.hu információi szerint Földesi-Szabó László elhagyott barátnője hívta fel a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) munkatársainak figyelmét az Egymásért Egy-Másért alapítvány üzelmeire. A vizsgálatok alapján az alapítványt azzal gyanúsítják, hogy feltehetően mintegy 1,2 milliárd forintos áfacsalást követett el.
2007. augusztus. 28. 11:22 Itthon
Földesi-Szabó: nem követtünk el áfacsalást
Tagadta Földesi-Szabó László, hogy az Egymásért Alapítvány védelme érdekében épített volna ki nemzetbiztonsági kapcsolatokat. A szervezet elnöke a Népszabadságnak adott interjújában arról is beszélt, hogy az alapítvány által felkért igazságügyi vámszakértő szerint az adományok felhasználásának a célja, vagyis a rászorulók segítése nem változott azzal, hogy nem az árut osztották szét, hanem az értékesítésből befolyt pénzzel támogatták őket. | http://hvg.hu/itthon/20071121_egymasert_alapitvany_nyomozas.aspx?s=24h | https://web.archive.org/web/20071123111034/http://hvg.hu/itthon/20071121_egymasert_alapitvany_nyomozas.aspx?s=24h | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymasert-alapitvany-foldesi-szabot-sikkasztassal-is-gyanusitjak | HVG | hungarian-news | 2007-11-21 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László",
"Jakubinyi Róbert"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"sikkasztás",
"csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
3,704 | Nem támadták egymás piacait - Csaknem milliárdos kartellbírság a Postának és a Lapkernek | Versenykorlátozó megállapodást kötött egymással a Magyar Posta Zrt. és a Magyar Lapterjesztő Zrt. - tárta fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely egyenként 468 millió forint bírságot szabott ki a kartellezőkre. | Csaknem milliárdos kartellbírság a Postának és a Lapkernek
Versenykorlátozó megállapodást kötött egymással a Magyar Posta Zrt. és a Magyar Lapterjesztő Zrt. - tárta fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely egyenként 468 millió forint bírságot szabott ki a kartellezőkre.
A GVH szerdai közleménye szerint a két társaság abban állapodott meg, hogy nem támadja egymás piacait. A Magyar Posta végezte 1998-ig mind az árus, mind az előfizetéses lapterjesztést, akkor eladta regionális újságterjesztő vállalkozásait a francia érdekeltségű a Magyar Lapterjesztő Zrt.-nek (Lapker). Ekkortól az újságoknak a nyomdától a kiskereskedelmi egységekhez történő eljuttatása a Lapker feladata lett, míg a posta megtartotta az előfizetéses lapterjesztést egészen 2007 elejéig, a MédiaLog Zrt. piacra lépéséig.
A GVH tárgyalási jegyzőkönyvek, stratégiai tanulmányok és egyéb iratok elemzése alapján kiderítette, hogy a Lapker és a posta olyan versenykorlátozó megállapodást kötött egymással, amelyben vállalták, hogy meghatározott ideig nem lépnek be egymás lapterjesztési piacára.
A GVH szerint azonban a vállalkozásokat jobb teljesítményre ösztönzi, ha nem ismerik a tényleges piaci szereplők és a lehetséges belépők szándékait, terveit. A versenytársak közötti egyeztetés arról, hogy mikortól, vagy éppen meddig nem lépnek be egymás hagyományos piacaira, a piaci folyamatok megzavarását jelenti. A versenykorlátozó megállapodás tilalma alóli mentesülésre ebben az esetben a GVH nem látott lehetőséget, hiszen a kölcsönös önkorlátozás nem járt olyan előnyökkel, amelyekből a fogyasztók kellő mértékben részesedtek volna.
A bírság összegének meghatározásakor a GVH tekintetbe vette, hogy a megállapodás a verseny durva kizárását célozta, több évig volt életben, annak tényleges piaci hatása is volt. Súlyosító körülményként értékelte, hogy az érintett szereplők saját piacaikon lényegében monopolisták, így tisztában kellett lenniük, hogy megállapodásuk korlátozza a versenyt. A versenyhatóság figyelembe vette azt is, hogy 2005 végétől a felek komoly szándékkal álltak elő az egyezség felbontása érdekében, aminek következtében a jogsértés tényleges hatásának hossza öt év helyett háromra rövidült.
2007. november. 14. 17:33 MTI Gazdaság
A GVH a kartellekre és az innovációra akar figyelni
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hírközléspiaci kartellek elleni küzdelem kiemelkedő feladatának teljesítése mellett, a jövőben biztosítani kívánja az erőfölénnyel való visszaélések megítélése során a befektetések védelmét és az innováció ösztönzését - tartalmazza a GVH elektronikus hírközlést érintő, 2002-től napjainkig terjedő átfogó versenypolitikai elemzése.
2007. szeptember. 26. 00:00 Hét nap gazdaság
Kartellezés
Kartellezésen kapta a nagy cipzár- és ruhacsatgyártókat az Európai Bizottság, ezért 328,6 millió euró büntetést...
2007. június. 13. 15:52 MTI Gazdaság
Banánkartellre gyanakszik Brüsszel
Az EU-ba szállító banán-nagykereskedők közül mintegy féltucatnyi árkartellbe tömörült, mintegy öt éven keresztül - ez a gyanúja a brüsszeli bizottság illetékeseinek.
2007. szeptember. 19. 00:00 Hét nap gazdaság
Kártérítés kartellezésért
A fővárosi önkormányzat már megküldte a fizetési felszólítást, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
2007. szeptember. 26. 00:00 Hét nap gazdaság
Kartellkártérítés
Kártérítés címén 32 milliárd forintot követel öt sztrádaépítő cégtől a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.
2007. október. 19. 13:05 MTI Gazdaság
Kartellgyanú több Bács-Kiskun megyei borászatnál
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított több Bács-Kiskun megyei borászati vállalkozás ellen, mivel feltételezése szerint a borászok a fehér szőlő felvásárlásakor egyeztették áraikat.
2007. április. 18. 14:18 MTI Gazdaság
Kartellezés miatt óriásbírság négy söripari cégnek
Az Európai Bizottság tetemes bírságot szabott ki több európai söripari cégre, mert Hollandiában összehangolt akcióval emelték az árakat, és felosztották maguk között a piacot. Neelie Kroes versenypolitikai EU-biztos figyelmeztetett: a jövőben a bizottság még szigorúbb lesz, a kartellezők nagyobb bírságokra számíthatnak. | https://hvg.hu/gazdasag/20071121_posta_lapker_kartell_gvh | https://web.archive.org/web/20231025135307/https://hvg.hu/gazdasag/20071121_posta_lapker_kartell_gvh | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-tamadtak-egymas-piacait-csaknem-milliardos-kartellbirsag-a-postanak-es-a-lapkernek | HVG | hungarian-news | 2007-11-21 00:00:00 | [] | [
"Magyar Lapterjesztő Rt.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
3,705 | Hunyadi téri fejlesztés - Több tízmilliós kártérítést kaphat Terézvárostól a lelépő cég | Sajtóhírek szerint 28 millió forinttal akarja kárpótolni Verók István, a VI. kerület szocialista polgármestere a Hunyadi tér rehabilitációjától visszalépő Európa Ház Ingatlanberuházó és Vagyonkezelő Zrt.-t (EHI). Arról, hogy ez megtörténik-e, ma dönt a terézvárosi képviselő-testület. | Mindezt azt követően jelentette ki a civil szervezet elnöke, hogy sajtóhírek szerint 28 millió forinttal akarja kárpótolni Verók István, a VI. kerület szocialista polgármestere a Hunyadi tér rehabilitációjától visszalépő Európa Ház Ingatlanberuházó és Vagyonkezelő Zrt.-t (EHI). Arról, hogy ez megtörténik-e, ma dönt a terézvárosi képviselő-testület.
Terézváros vezetése az EHI-vel pályáztatás nélkül kötött szerződést a Hunyadi tér rehabilitációjára. A fejlesztési tervek szerint a műemlék jellegű csarnokot egy úgynevezett Európa Házzá alakítanák át, a szabadtéri kofapiacot pedig megszüntetnék, hogy a téren mélygarázst építsenek. A 3 milliárdos beruházás lakossági ellenállásba ütközött, ami végül oda vezetett, hogy a zrt kérte a szerződés közös megegyezéssel történő felbontását. Ezt októberben jóváhagyta a VI. kerületi képviselő-testület, igaz, azzal a feltétellel, hogy kártalanítják a céget, mert már különböző terveket készíttetett. A pénzt pedig majd az új beruházóval fizettetik ki, amelyet immár pályázattal választanak ki.
Jávor István, a városvédő ÓVÁS! Egyesület elnöke úgy vélte, fel lehet fogni a dolgot a civilek tiltakozásának győzelmeként is, de hozzátette, ki kell várni a végét, hiszen az önkormányzat továbbra is a Hunyadi tér átalakításának koncepcióját pártolja, csak másik céget keres hozzá. „Átgondolatlanok a tervek, hiszen az Európa Ház szerepe nem tisztázott, semmi más, csak a semmi tetszetős elnevezése. A szabadtéri, közkedvelt piac eredeti funkcióját pedig meg kellene hagyni. Főleg, hogy ide, a Hunyadi térre tervezett mélygarázs értelmetlen, hiszen az lenne a cél, hogy ezt a kevés belvárosi zöld területet ne elvegyük, hanem megőrizzük.”
A terézvárosi képviselő-testület egyébként – információink szerint – csütörtök délután nemcsak az EHI 28 millió forintos kártalanításáról dönt, hanem arról is, hogy mi legyen a Király utca 40. szám alatti – Hild József által 1844-ben tervezett, klasszicista stílusú – Hild-ház sorsa. Ismert, az ingatlant az önkormányzat átadta egy befektetőnek, aki le akarta bontatni az épületet. Ezt azonban a civil szervezetek sikeresen megakadályozták, miután kiderítették, hogy a ház lebontásához a cég az engedélyeztetési eljárás során nem kereste meg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, az ügyben illetékes szakhatóságot. A bontási engedélyt végül felfüggesztette az ügyészség. | http://hvg.hu/itthon/20071122_terezvaros_fejlesztes_botranyok.aspx?s=24h | https://web.archive.org/web/20071123111408/http://hvg.hu/itthon/20071122_terezvaros_fejlesztes_botranyok.aspx?s=24h | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hunyadi-teri-fejlesztes-tobb-tizmillios-karteritest-kaphat-terezvarostol-a-lelepo-ceg | HVG | hungarian-news | 2007-11-22 00:00:00 | [
"Verók István"
] | [
"Európa Ház Zrt."
] | [
"Bp. VI. kerület"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"gazdálkodás"
] | [] |
3,706 | Botrány! Évekig csatatér marad a Nagymező utca? | Évekig is tarthat, mire lezárul a jogi hercehurca, és végre kiderül, jogosan épülhetne-e 350 férőhelyes mélygarázs a Nagymező utcában. | Botrány! Évekig csatatér marad a Nagymező utca?
2007. november 22. 13:01 | Forrás: STOP
Évekig is tarthat, mire lezárul a jogi hercehurca, és végre kiderül,
jogosan épülhetne-e 350 férőhelyes mélygarázs a Nagymező utcában. Amíg az
engedélyeztetés le nem zárul, az autósokat sorompóval és biztonsági őrökkel
tartják távol a helyszíntől. A már korábban felszedett, és átmenetileg
fapallókkal pótolt járdát viszont még az idén újjáépítik.
Megkezdődött a Nagymező utcai platánfák állapotfelmérése; az utcában
félbehagyott mélygarázs-építés miatt a járdát ugyanis már korábban
elbontották, a fák gyökérzetét pedig jelenleg semmi sem védi. A Főkert
szakemberei ezért felmérik a fákat, ezután következhet a járda
díszburkolattal való újraépítése, az Andrássy út felől - mondta a STOPnak
Szilágyi Erika, Terézváros sajtófőnöke.
Az önkormányzat a múlt hétvégén szólította fel az utcában parkoló lakókat
és üzlettulajdonosokat, hogy a munkálatok miatt ne hagyják autóikat a
Nagymező utcában. A járda kivitelezőjét a kerületi vagyonkezelő cég
választotta ki közbeszerzési eljárás keretében, a lakók pedig esetleges
panaszaikkal közvetlen telefonszámon fordulhatnak a társasághoz - tette
hozzá. A sajtfőnök szerint a járda újrakövezése még a tél beállta előtt,
december közepére befejeződhet. A platánok körül nem lesz díszburkolat,
hanem szabadon hagynak egy kisebb zöldsávot.
Az átmenő forgalom még jó ideig nem használhatja a Nagymező utcát, ahová
jelenleg csak a BKV járművei és a taxik hajthatnak be. Az utcát csak akkor
nyitják meg, ha rendeződik a mélygarázs-építés engedélyeztetése, amelyet a
XIII. kerületi önkormányzat folytat le. Verók István, Terézváros
polgármestere korában azt mondta, hogy ez akár még évekig is eltarthat.
A Nagymező utcai botrány szálai 2001-ig nyúlnak vissza. A VI. kerület akkor
kötött szerződést a beruházóval egy 350 férőhelyes mélygarázs
megépítéséről. Az építési engedély 2006-ban vált jogerőssé, a lakók
állításuk szerint csak ekkor értesültek az építkezésről, amely ellen ezután
többször is tiltakozó demonstrációt tartottak és aláírást is gyűjtöttek.
A lakók mellé álltak a civil szervezetek is, amelyek azt sérelmezték, hogy
a mélygarázs miatt ki kell vágni a Nagymező utcai, 33 fából álló
platánsort, holott a növények állapota ezt nem indokolja. A Fővárosi
Főügyészség többek között erre hivatkozva óvta meg a mélygarázs építését az
év elején, és kimondta, hogy a VI. kerületnek - elfogultság miatt - nem
lett volna joga a saját területére vonatkozó építkezést engedélyeztetni,
ezért az ügy átkerült a XIII. kerülethez.
Az engedélyeztetés lezárultáig a mélygarázs építése leállt, a kerület az
építési területet visszavette a beruházótól, a Nagymező utcából pedig
sorompóval tiltották ki a forgalmat - a trolikat és a taxikat kivéve. Az
Andrássy út és Király utca sarkán lánccal és láthatósági mellénybe öltözött
biztonsági őrökkel védik a Nagymező utcát. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=230775#null | https://web.archive.org/web/20080229221802/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=230775#null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botrany-evekig-csatater-marad-a-nagymezo-utca | stop.hu | hungarian-news | 2007-11-22 00:00:00 | [] | [] | [
"Bp. VI. kerület"
] | [
"parkolás",
"engedély"
] | [
"Mélygarázs"
] |
3,707 | Vesztegetéssel gyanúsítanak egy rendőrt | Hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, valamint közokirat-hamisítás gyanúja miatt nyomoz a Szekszárdi Nyomozó Ügyészség egy dombóvári rendőr ellen. | Hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, valamint közokirat-hamisítás gyanúja miatt nyomoz a Szekszárdi Nyomozó Ügyészség egy dombóvári rendőr ellen. Egy közúti baleset kapcsán kiderült, hogy egy felborult személykocsi vezetőjének nincs jogosítványa. A rendőr ezt követően maga ajánlotta fel, százezer forint ellenében a sofőr jogosítvánnyal rendelkező barátja átvállalhatja a felelősséget. | https://www.origo.hu/itthon/2007/11/szazezer-forint-volt-a-tet | https://web.archive.org/web/20080925151417/https://www.origo.hu/itthon/20071122-szazezer-forint-volt-a-tet.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetessel-gyanusitanak-egy-rendort-1 | Origo | hungarian-news | 2007-11-22 00:00:00 | [] | [
"Rendőrség"
] | [
"Dombóvár"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"vesztegetés"
] | [] |
3,708 | Vasárnap lemond az elnökségről a grúz Szaakasvili | Vasárnap nyújtja be lemondását Mihail Szaakasvili grúz elnök, akinek távozását tüntetéseken követelte az őt korrupcióval vádoló ellenzék. | Mihail Szaakasvili grúz elnök november 25-én nyújtja be lemondását a január 5-re kitűzött, előrehozott elnökválasztás kapcsán - közölte Tbilisziben Mihail Macsavariani, a grúz parlament alelnöke.
A lemondásra azért nem kerülhet korábban sor, mert a Szaakasvilit hatalomra juttató rózsás forradalom évfordulójára, mások mellett a lengyel és a litván államfő is Grúziába látogat és az államfőnek még több ünnepi rendezvényen is részt kell vennie.
A lemondás legkésőbbi időpontja, a választási bizottság szerint a választási törvényben rögzített határidők figyelembe vételével, november 26-a lenne. Szaakasvili lemondása után megkezdi választási kampányát.
Grúziában november elején az ellenzék jelentős része öt napon át tüntetésekkel követelte a parlamenti és az elnökválasztás előre hozott megtartását és Szaakasvili távozását. November 7-én a tüntetőket szétverték, és az elnök még aznap rendkívüli állapotot vezetett be, amelyet november 16-án oldottak fel, majd Szaakasvili lecserélte a kormányt. Az ellenzéki Imedi televízió továbbra sem működhet, s az ellenzék állítja, hogy híveit változatlanul üldözik.
Az államfőt korrupcióval és azzal vádolja az ellenzék, hogy nem tesz semmit a szegénység felszámolásáért. Szaakasvili ugyanakkor orosz ügyködést sejt az ellene irányuló mozgalmak mögött. | https://www.origo.hu/nagyvilag/2007/11/november-25en-tavozik-mihail-szaakasvili-gruz-elnok | https://web.archive.org/web/20080925180018/http://www.origo.hu/nagyvilag/20071122-november-25en-tavozik-mihail-szaakasvili-gruz-elnok.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/vasarnap-lemond-az-elnoksegrol-a-gruz-szaakasvili | Origo | world-news | 2007-11-22 00:00:00 | [] | [] | [
"Grúzia"
] | [] | [] |
3,709 | Földes-Szabó 900 milliója | "Megvan a pénz, de nem mondja meg, hogy hol"; Bencze József országos rendőrfőkapitány így idézte fel az Egymásért Egy- Másért Alapítvány tevékenységét vizsgáló bizottság előtt Földes-Szabó László elnök egyik vallomását. | Földes-Szabó 900 milliója
Vizsgálóbizottság előtt az Egymásért alapítvány
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2007. november 22.
"Megvan a pénz, de nem mondja meg, hogy hol"; Bencze József országos
rendőrfőkapitány így idézte fel az Egymásért Egy- Másért Alapítvány
tevékenységét vizsgáló bizottság előtt Földes-Szabó László elnök egyik
vallomását. Földes-Szabót sikkasztással is gyanúsítják.
Az Egymásért Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány 1,2 milliárd
forintos csempészettel és áfacsalással gyanúsított elnökét két hete ügyész
jelenlétében 900 millió forint elsikkasztásával is meggyanúsították. Bencze
József altábornagy, országos rendőrfőkapitány (aki a nyomozás kezdetén még
a VPOP rendészeti főigazgatója volt) az alapítvány tevékenységét vizsgáló
parlamenti bizottság előtt szerdán azt mondta: Földes-Szabó László elnök,
aki egykor a rendőrség szervezett bűnözés elleni szolgálatának tisztje
volt, amikor a kihallgatásán megkérdezték, hol van a 900 millió forint,
amit ő vett fel az alapítvány számlájáról, azt felelte: a pénz megvan, de
azt nem mondja meg, hol.
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány elnökét több, az alapítvánnyal üzleti
kapcsolatban álló vállalkozás munkatársaival együtt április közepén vették
őrizetbe, miután a vámőrség központi ellenőrző szervezete megállapította: a
Magyarország uniós csatlakozása után végzett vámmentes vámkezelések
túlnyomozó többsége az alapítványhoz köthető, s az alapítvány a több ezer
tonnányi távol-keleti élelmiszer-adományokat az adó- és vámszabályok
kijátszásával (adó- és vámfizetés nélkül) forgalomba hozta.
Az ügyben - ellenzéki kezdeményezésre - azért indult parlamenti vizsgálat,
mert az alapítvány kuratóriumának tagja volt az NBH egyik főosztályvezetője
és az egyik volt munkatársa, akit - legalábbis az ügy kirobbanásáig -
jogászként visszafoglalkoztatott a "cég". A bizottság a vélelmezett
korrupciós ügyek feltárásán kívül az alapítvány tevékenységében rejlő
nemzetbiztonsági kockázat felderítését tűzte ki célul.
Nagy János, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka a történtek
ellenére sem tartaná indokoltnak a vámszabályok szigorítását. Egyfelől,
igazodnunk kell az uniós előírásokhoz, s e tekintetben igen kicsi a
mozgásterünk, másfelől, mert a bűnüldözési érdek mellett tekintettel kell
lenni a törvényes kereskedelmi forgalom érdekeire is. Ez utóbbi
vámkezelésénél pedig továbbra is a bizalmi elvnek kell érvényesülnie.
A VPOP vezetője elmondta, nincs tudomása arról, hogy a Nemzetbiztonsági
Hivatalnak bármi köze lett volna az Egymásért alapítványhoz. Bencze József
hozzátette: februárban - azaz már a titkos nyomozás elrendelése után, de
még a nyílt eljárás kezdete előtt - beszélt az ügyről Galambos Lajossal, az
NBH akkori főigazgatójával, aki a történtek óta, de azoktól függetlenül
távozott hivatalából, majd áprilisban újra beszéltek az ügyben, akkor
Bencze már az őrizetbe vételekről tájékoztatta Galambost. Szerettük volna
minderről megkérdezni Földes-Szabó Lászlót is, de lapzártánkig nem sikerült
elérni. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-472371 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foldes-szabo-900-millioja | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-22 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
3,710 | Figyelmeztetés az oligarchiák korrupción, hazugságon alapuló orosz visszatérése miatt | Vlagyimir Putyin orosz államfő óvott attól, hogy Oroszországban visszatérjen az oligarchák uralma, amely a korrupción és hazugságokon alapul. | Vlagyimir Putyin orosz államfő óvott attól, hogy Oroszországban visszatérjen az oligarchák uralma, amely a korrupción és hazugságokon alapul. Az Interfax szerint az orosz államfő kijelentette: "Nem szabad, hogy illúzióink legyenek. Ezek az emberek nem tűntek el a politikai szintérről. Meg lehet találni a nevüket a jelöltek és több párt szponzorai között. Vissza akarnak térni, ismét hatalomra, a befolyás szféráiba akarnak jutni, És fokozatosan visszaállítani az oligarchikus uralmat, amely a korrupción és hazugságokon alapul" - figyelmeztetett híveinek fórumán Moszkvában. "Ők azok, akik az 1990-es években, magas pozíciókat betöltve, a köz és az állam kárára cselekedtek, az oligarchák érdekeit szolgálva és a nemzeti vagyont elfecsérelve. Ők azok, akik a korrupciót a politikai és gazdasági verseny fő eszközévé tették" - figyelmeztetett Putyin. | https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/figyelmeztetes-az-oligarchiak-korrupcion-hazugsagon-alapulo-orosz-visszaterese-miatt | https://web.archive.org/web/20240128122714/https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/figyelmeztetes-az-oligarchiak-korrupcion-hazugsagon-alapulo-orosz-visszaterese-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/figyelmeztetes-az-oligarchiak-korrupcion-hazugsagon-alapulo-orosz-visszaterese-miatt | Világgazdaság | eu-news | 2007-11-22 00:00:00 | [] | [] | [
"Oroszország"
] | [] | [] |
3,711 | Újabb gyanúsítás az Egymásért Alapítvány ügyében | Újabb vád az Egymásért Egy-másért Alapítvány ügyében: a szervezet elnökét, Földesi-Szabó László egykori alezredest a speciális vámnyomozók a több mint egymilliárdos csempészés mellett, ezúttal egy újabb, 900 millió forintos sikkasztással is meggyanúsították. | Újabb gyanúsítás az Egymásért Alapítvány ügyében
2007. november 21. 16:20 | Forrás: STOP
Újabb vád az Egymásért Egy-másért Alapítvány ügyében: a szervezet elnökét,
Földesi-Szabó László egykori alezredest a speciális vámnyomozók a több mint
egymilliárdos csempészés mellett, ezúttal egy újabb, 900 millió forintos
sikkasztással is meggyanúsították. A több hónapig raboskodó jótékonykodó
elnök a vámosoknak csak annyit mondott, hogy a hiányzó majd egymilliárd meg
van, de nem árulja el, hol. Erről az országos rendőrfőkapitány számolt be
az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság ülésén.
Az ellenzéki politikusok által kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottság
meghallgatásán részt vett az országos rendőrfőkapitány, Bencze József is,
akinek még vámos pályafutása során akadt horogra az alapítvány. A fináncok
még áprilisban indították el a vizsgálódást az alapítványi csalások miatt.
Több cégvezetőt, vámszakértőket és egykori vámosokat le is tartóztattak. A
közhasznú szervezetről hamar felröppent a hír, hogy a titkosszolgálat
fedőszervezete volt, bár ezt a mai napig minden érintett tagadja. Igaz, a
kuratóriumban szerepet vállalt a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik ma is aktív
megbízott főosztályvezetője.
A helyzetet csak misztifikálta, hogy az alapítvány jogtanácsosa is az NBH
volt alkalmazottja. A kuratóriumi tagok ellen nem indult eljárás és még
csak a gyanúja sem merült fel annak, hogy tudtak a milliárdos, legalábbis
fura gazdasági ténykedésekről. A mostani parlamenti vizsgálódásnak a célja
főként az, hogy kiderítsék: az esetnek van-e vagy volt-e nemzetbiztonsági
kockázata és történt-e bármiféle korrupciógyanú az Egymásért Egy-Másért
Alapítványnál. Nagy János tábornok, a VPOP parancsnoka bizottsági
meghallgatásán közölte, hogy az alapítvány ügye korántsem egyedi eset.
"Nem kaptam olyan adatot arra vonatkozólag, hogy az NBH-nak köze lenne az
Egy-Másért Alapítványhoz" - mondta Nagy János parancsnok.
A gyanúsított
Földesi-Szabó László az ORFK szervezett bűnözés elleni egységénél
dolgozott. Majd 2000-ben leszerelt. A rendőrtiszt ellen még az ügyészség is
vizsgálódott, de ennek anyaga titkos. Földes majd hosszú évek után azzal a
J. Lászlóval állt össze, akinek a fia létrehozta az Alapitványt. J. László
személye azért is fontos, mert egy több százmilliós váltócsalási botrányába
keveredett bele és épp Földesnek kellett volna elkapnia. Az üzletember
végül előkerült és jogerősen börtönbüntetésre ítélték, igaz, 1999-ben Dávid
Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére kegyelmet kapott a
köztársasági elnöktől.
A bizottsági meghallgatáson az országos főrendőr, aki a pénzügyőrség
bűnügyi igazgatója volt korábban, elismerte, hogy az NBH önként leköszönő
ex-vezetője megkereste őt.
"Ez év februárjában, a titkos nyomozás megindulása után, és még a nyílt
nyomozás előtt az alapítványról Galambos Lajossal, az NBH akkori
főigazgatójával beszéltem. Majd áprilisban tájékoztattam a főigazgatót az
ügyben végrehajtott őrizetbe vételekről. Földesi-Szabó László, az
alapítvány gyanúsított elnöke mintegy 900 millió forintot vett fel az
alapítvány számlájáról, és amikor a nyomozás során erről kérdezték a
kollegáim, annyit közölt, hogy megvan a pénz, de nem mondja meg, hogy hol"
- közölte Bencze József az ORFK főigazgatója.. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=230747 | https://web.archive.org/web/20071122150534/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=230747 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-gyanusitas-az-egymasert-alapitvany-ugyeben | stop.hu | hungarian-news | 2007-11-21 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
3,712 | Kormánypárti nem az ÁSZ-vizsgálatra | Ügyészséghez fordul az MSZP székháza melletti ingatlan eladása miatt Balsai István (Fidesz), ha a parlament nem dönt úgy, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatát kéri az ügyben. | Kormánypárti nem az ÁSZ-vizsgálatra
Ügyészséghez fordul az MSZP székháza melletti ingatlan eladása miatt Balsai
István (Fidesz), ha a parlament nem dönt úgy, hogy az Állami Számvevőszék
(ÁSZ) vizsgálatát kéri az ügyben. Ezt a képviselő mondta azután, hogy a
költségvetési bizottság nem támogatta ezzel kapcsolatos indítványa
tárgysorozatba vételét. Balsai szerint a kormánypártiak meg akarják gátolni
az ÁSZ vizsgálatát. A képviselő kérni fogja, hogy a parlament a jövő héten
foglalkozzon indítványával, és ha akkor sem jár sikerrel, akkor fordul az
ügyészséghez. Beszámoltunk róla, Balsai információi szerint Veres János
pénzügyminiszter tavaly ősszel nettó 370 millió forintért eladta az MSZP
pártházával szomszédos, Köztársaság tér 27. szám alatti ingatlant a
Horizont Rt.-nek. A két épületet a vásárló idén együtt adta el egy ír
ingatlanfejlesztő cégnek, amely – Balsai szerint – összesen 1,6 milliárd
forintot fizetett. Balsai úgy becsülte, a pénzből az MSZP 900 millió, a
Horizont pedig 700 millió forintot kapott. A képviselő szerint az
értékesítés az állam számára hátrányos volt. Veres János szerint az eladás
nem okozott veszteséget a kincstárnak. Megírtuk, a Fidesz azért kéri a
parlamenttől, hogy az ügyben kérjen ÁSZ-vizsgálatot, mert az Országgyűlés
felszólítása kötelező érvényű lenne a számvevőkre. A költségvetési
bizottságban az indítványról való szavazáskor a kilenc ellenzéki támogató
szavazattal 12 koalíciós „nem” és két tartózkodás állt szemben.
Népszava-információ | http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=980653 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyparti-nem-az-asz-vizsgalatra | Népszava | hungarian-news | 2007-11-22 00:00:00 | [] | [
"Horizont Rt.",
"MSZP"
] | [] | [
"ingatlan"
] | [] |
3,713 | Százmilliók nyomában | Bencze József országos rendőrfőkapitány és Nagy János vámparancsnok meghallgatásával folytatta munkáját az Egymásért Alapítvány és a titkosszolgálatok kapcsolatának feltárására alakult parlamenti bizottság. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/szazmilliok_nyomaban.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliok-nyomaban | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-22 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László"
] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"sikkasztás",
"csalás",
"csempészet",
"titkosszolgálat"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
3,714 | Sikkasztás gyanúja is szóba jött az Egy-Másért ügyében | Földesi-Szabó László volt rendőrtisztet, az Együtt Egymásért, Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökét csempészés mellett 900 millió forintos sikkasztással is meggyanúsították. | Sikkasztás gyanúja is szóba jött az Egy-Másért ügyében
Földesi-Szabó László volt rendőrtisztet, az Együtt Egymásért, Egy-Másért
Kiemelten Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökét csempészés mellett
900 millió forintos sikkasztással is meggyanúsították – mondta az országos
rendőrfőkapitány az alapítvány tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság
ülésén. Bencze József, aki az ügy idején a vám- és pénzügyőrség (VPOP)
rendészeti főigazgatója volt, hozzátette, Földesi-Szabó közölte, a pénz
megvan, de nem mondja meg, hogy hol.
Az alapítvány ügyében 1,2 milliárdos csempészés, áfa és vám meg nem
fizetése miatt indítottak nyomozást a vámosok áprilisban hét személy ellen.
Nagy János tábornok, a VPOP parancsnoka azt mondta, az alapítvány ügye nem
egyedi eset, a VPOP központi ellenőrző csoportjának kockázatelemzése
kapcsán került látókörükbe. Amikor ugyanis az EU-csatlakozás utáni
vámmentes vámkezeléseket vizsgálták, kiderült, azok túlnyomó többsége egy
ügyfélhez, az Egy-Másért alapítványhoz köthető. Közölte, 2005 augusztusa és
idén február között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentes
vámkezelést. Több ezer tonna Távol-Keletről származó konzervet hoztak be
mint jótékonysági adományt, hogy ellenszolgáltatás nélkül osszák szét a
rászorultak között. Az ülésen azonban elhangzott, hogy a konzervek
csomagolásán rajta volt egy-egy Magyarországon működő áruházlánc logója, és
a nyomozás eddigi adatai szerint kereskedelmi forgalomba kerültek, illetve
ennek szándékával hozták be az élelmiszereket.
Nagy János kitért arra is, hogy nem indokolt a vámszabályok szigorítása,
ugyanis tekintettel kell lenni a kereskedelmi forgalom folyamatosságára is,
és bizalmi elven alapuló vámkezelési gyakorlatra van szükség, a magyar
vámszabályoknak ráadásul az uniós rendszerbe kell illeszkedniük.
A tanácskozás egyébként a testület első üléséhez hasonlóan és a
vizsgálóbizottságoknál eddig megszokottakkal ellentétben békés volt,
egyetlen kérdésben sem alakult ki vita a kormányoldal és ellenzék között.
Népszava-információ | http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=980561 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikkasztas-gyanuja-is-szoba-jott-az-egy-masert-ugyeben | Népszava | hungarian-news | 2007-11-22 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László"
] | [] | [] | [
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
3,715 | Harmincmilliós kártérítés, újabb tiltakozás a Hunyadi téren | Huszonnyolcmillió forinttal akarja kárpótolni Verók István (MSZP) a Hunyadi tér rehabilitációjától visszalépő céget. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/harmincmillios_karterites_ujabb_tiltakozas_a_hunyadi_teren.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harmincmillios-karterites-ujabb-tiltakozas-a-hunyadi-teren | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-22 00:00:00 | [
"Verók István"
] | [
"Európa Ház Zrt.",
"Pelso Ars Aedificanti Kft.",
"Pelso Építész Stúdió"
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
3,716 | Sztorcsak és az MSZP-s szál | A múlt héten letartóztatott orosz pénzügyminiszter-helyettes meghatározó szerepet vállalt a Magyarországgal szembeni szovjet államadósság rendezésében is. Moszkvai forrásaink szerint valószínűtlen, hogy a magyar szál előkerüljön a vizsgálatban, még ha ok lenne rá bőven is. | http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/sztorcsak_es_az_mszps_szal.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sztorcsak-es-az-mszp-s-szal | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-22 00:00:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"sikkasztás",
"államadósság"
] | [] |
|
3,717 | Hatástanulmány nélküli kormányzati döntések | Egy esetet kivéve sosem készültek hatástanulmányok a kormányzati intézkedések hatásairól annak ellenére, hogy erről törvény rendelkezik. | http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/hatastanulmany_nelkuli_kormanyzati_dontesek.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatastanulmany-nelkuli-kormanyzati-dontesek | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2007-11-22 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"gazdálkodás",
"belföld"
] | [] |
|
3,718 | A szlovák miniszterelnök lemondatná agrárminiszterét | Ha önként nem megy a szlovák agrárminiszter, akkor Fico miniszterelnök kezdeményezni fogja menesztését. Fico azért szabadulna meg tárcavezetőjétől, mert felelősnek tartja a Tátrában elhelyezkedő, rendkívül jövedelmező telkek eladásában. | Hivatalosan lemondásra szólította fel csütörtökön Robert Fico szlovák kormányfő Miroslav Jurena agrárminisztert a szlovák állami földalap (SPF) vitatott földügyletei miatt. Ha Jurena önként nem távozik, a miniszterelnök kezdeményezni fogja a tárcavezető felmentését Ivan Gasparovic államfőnél - közölte Fico szóvivője.
A botrányt kiváltó szerződéseket - a Tátrában elhelyezkedő, rendkívül jövedelmező telkek eladását - a földalap elnökhelyettese, Branislav Briza írta alá. Brizát és Jurenát egyaránt a Vladimír Meciar vezette Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) delegálta a tavaly nyáron hivatalba lépett pozsonyi kormányba. A koalíció vezető erejét Fico miniszterelnök Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) pártja alkotja.
Briza már korábban lemondott posztjáról, a kormányfő azonban ragaszkodik a tárcavezető távozásához is. A miniszterelnök szerint megállapítható Jurena politikai felelőssége, önkéntes távozását ezért - mint mondta - "magas szintű politikai kultúrája bizonyítékaként" értékelné. A koalíciós pártok vezetőinek találkozóin eddig nem sikerült megnyugtató megoldást találni a botrányra.
Megfigyelők szerint a miniszterelnök lépése a hárompárti koalíció - a kormánytöbbség megszűnésével járó - felbomlásához vezethet egy olyan időszakban, amely kulcsfontosságú az euró bevezetésének a tervezett időben, 2009-ben való megvalósítása szempontjából. | https://index.hu/kulfold/monjonle0711/ | https://web.archive.org/web/20201021183715/https://index.hu/kulfold/monjonle0711/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-szlovak-miniszterelnok-lemondatna-agrarminiszteret | Index | eu-news | 2007-11-22 00:00:00 | [] | [] | [
"Szlovákia"
] | [] | [] |
3,719 | A pécsi Fidesz Toller László parlamenti juttatásainak jogosságát firtatja | A Fidesz pécsi szervezetének elnöksége felszólítja az MSZP Baranya megyei szervezetét, hogy kezdeményezzen törvénymódosítást Toller László képviselői jogi státusának rendezése miatt. | Toller László, az MSZP országgyűlési képviselője 2006 júliusi balesete óta munkaképtelen, a parlament honlapján szereplő adatok szerint azonban havonta utalják neki a képviselői tiszteletdíjat és költségtérítést - tartalmazza a Fidesz pécsi szervezetének közleménye.
A Fidesz pécsi városi elnöksége arra szólítja fel az MSZP Baranya megyei szervezetét, hogy méltósággal, de határozottan járjon el Toller László képviselői jogi státusának rendezésében. Az ellenzéki párt azt is kéri a baranyai szocialistáktól kezdeményezzék országgyűlési frakciójuknál módosító javaslat benyújtását a képviselői jogállásról szóló törvényhez annak érdekében, hogy szabályozzák a munkavégzés közben tartós munkaképtelenséget és egészségkárosodást szenvedett képviselők helyzetét. Felszólítjuk továbbá az Országgyűlés elnökét, indítson eljárást 2007. január 1-től Toller László vagyonnyilatkozatának és más bejelentési kötelezettségeinek jogszabályszerű teljesítéséről, és szüntesse meg a fennálló törvénytelenségeket és szabálytalanságokat - írták a közleményben.
Az ellenzéki párt szerint összesen 11,3 millió forint utaltak a politikusnak, erősen vitatható módon. Mint kifejtették, Toller Lászlónak havonta 419.520 forint tiszteletdíjat utalnak, ami a képviselői alapdíjból áll, valamint az alkotmányügyi bizottsági tagsága után járó összegből. A pécsi Fidesz szerint annak ellenére, hogy Toller László sajnálatos balesete óta munkaképtelen, mégis 2006 júliusa óta legalább 6.712.320 forint volt képviselői tiszteletdíja.
Toller László számára utalnak költségtérítésként havonta 287.040 forintot is - olvasható a közleményben. "Köztudomású, hogy képviselői feladataival kapcsolatban nem merülhettek fel költségei, így a 4.592.640 átutalása és felvétele nyilvánvalóan törvénytelen" - közölte az ellenzéki párt. A Fidesz szerint kérdéseket vet fel Toller László képviselői jogának gyakorlása is, mivel 2006. június 19-e óta ügyeiben saját maga eljárni, illetőleg meghatalmazást adni nem tud.
Felvetődik a kérdés - folytatódik a közlemény - , hogy Toller László a parlamenti bizottsági jegyzőkönyvekben 2006. június 26-ától a mai napig miként szerepelhet helyettessel megjelölve, illetve ki írja alá helyette az eseti képviseleti megbízásokat. A pécsi Fidesz felszólítja az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökét, indítson vizsgálatot arról, hogy Toller László nevében ki írja alá az eseti megbízásokat - áll a közleményben.
Toller László, Pécs volt polgármestere 2006. június 19-én Dombóvár közelében szenvedett balesetet a szolgálati gépkocsiját vezető Szőke János társaságában, amikor a szemből érkező, két teherautót előző Mercedes gépkocsival való ütközést próbálták meg elkerülni. A gépkocsivezető később a kórházban belehalt sérüléseibe, a politikus pedig tartós egészségkárosodást szenvedett. Azóta a helyi MSZP többször is közölte, hogy nem keresik a pécsi választókerületből az Országgyűlésbe került politikus utódját.
A Népszabadság november közepén arról írt, hogy Toller László akkor veszítené el parlamenti fizetését, ha cselekvőképtelenné nyilvánítanák, s azzal elveszítené a mandátumát is. Ezt az ügyészségen kezdeményezhetnék a szocialista politikus családtagjai, párttársai, de az eljárást elindíthatja akár egy ellenzéki politikus vagy akár egy "civil" magánszemély is. | http://nol.hu/archivum/archiv-472408-274494 | https://web.archive.org/web/20231102193925/http://nol.hu/archivum/archiv-472408-274494 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-pecsi-fidesz-toller-laszlo-parlamenti-juttatasainak-jogossagat-firtatja | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-22 00:00:00 | [
"Toller László"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"juttatás"
] | [] |
3,720 | Zsebből zsebbe csúszik | Kevés eredményt hozott az OECD éppen tíz évvel ezelőtt, 1997. november 21-én aláírt korrupcióellenes kódexe – vélik szakértők. | Japánban szintén egyszerű „papírtigrisnek” tekinthető a korrupcióellenes egyezmény: tíz év alatt egyetlen ügyben emeltek vádat, és az sem volt különösebben nagy volumenű. Évi 11 milliárd eurós exportvolumen mellett aligha hihető, hogy ennyire becsületesek lennének a japán vállalatok – mondja a TI szakértője.
Az OECD azonban a TI kritikája ellenére bizakodó. Mark Pieth, a szervezet korrupcióellenes munkacsoportjának vezetője rámutat arra, hogy ha nem létezne az egyezmény, akkor még ennyi ügyben sem kezdtek volna vizsgálatot a hatóságok. A korrupciós ügyek feltárásában egyébként az Egyesült Államok jár az élen: 2007 elejéig 67 ügyben emeltek vádat. A második helyet – 18 esettel – Magyarország foglalja el, majd Hollandia következik.
A megbírságolt vállalatok között volt a Baker Hughes. Az amerikai olajipari cég 2001– 2006 között – több mint 200 millió dollár értékű szerződésekért cserében – hatmillió dollárt utalt át kazah illetékeseknek, és ezért az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC) ez év áprilisában 44 millió dollár bírságot szabott ki rá. A francia Total ellen egy kétmilliárd dolláros iráni üzlet kapcsán állítólag kifizetett 78 milliós csúszópénz miatt folyik vizsgálat, a norvég Statoilt pedig ugyancsak egy iráni ügyből kifolyólag 24 millió dollárra bírságolták meg 2004-ben és 2006-ban.
Az olasz Enel két felső vezetője különböző arab országok tisztviselőinek lefizetésének vádjával áll bíróság előtt, az Alcatel egykori alelnöke pedig egy Costa Rica-i affér miatt ül tavaly óta a vádlottak padján. Németországban a Siemensnél tavaly kirobbant vesztegetési botránysorozat a legnagyobb volumenű ügy: a müncheni székhelyű konszern éppen a napokban ismerte el, hogy 2000–2006 között 1,3 milliárd euró értékben teljesített kétes kifizetéseket külföldi tisztviselőknek. A cég kötelezte magát 200 millió eurónyi bírság kifizetésére, de az amerikai SEC vizsgálata még nem zárult le, így lehet, hogy a végösszeg ennél magasabb lesz.
Az OECD egyezménye csak a vállalatok külföldi korrupciós ügyeire terjed ki, de egyes cégek természetesen odahaza is lefizetnek kormányzati vagy önkormányzati tisztviselőket különböző megbízások, engedélyek elnyerése érdekében. A legfrissebb ilyen botrány Dél-Koreában robbant ki, és nem kisebb vállalat áll a középpontjában, mint a Samsung. A szöuli pénzügyi felügyelet a héten jelentette be, hogy vizsgálatot indít annak a vádnak a tisztázására, amely szerint az ipari óriáscég egyes vezető alkalmazottak számláin keresztül folyósított kenőpénzeket magas rangú hivatalnokoknak. Az „intézményesített korrupció” vádját a nagyvállalat egy volt jogi vezetője, Kim Yong-cheol fogalmazta meg; a pénzügyi felügyelet szerint nem volt elég alapos az a vizsgálat, amelyet a Woori Bank folytatott a nála kezelt számlák ilyen jellegű felhasználására vonatkozóan, ezért most saját kezébe veszi az ügyet. Ezzel egy időben Roh Moo-hyun (Ro Mo Hjun) államfő egy volt tanácsadója bejelentette: visszafizette azt az ötmillió vont (5400 dollár), amelyet 2004-ben kapott „ajándékba” egy Samsung-vezetőtől. | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2007/11/zsebbol-zsebbe-csuszik | https://web.archive.org/web/20240127172513/https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2007/11/zsebbol-zsebbe-csuszik | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/zsebbol-zsebbe-csuszik | Világgazdaság | world-news | 2007-11-22 00:00:00 | [] | [
"BAE Systems-SAAB",
"Samsung",
"Siemens Zrt.",
"Total"
] | [
"Egyesült Királyság",
"Németország",
"Szaúd-Arábia"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
3,721 | Megbukott a csaló római rendőrfőnök | Mozgássérült-igazolvánnyal parkolt tiltott helyen a római rendőrfőnök, akit emiatt kirúgott Róma főpolgármestere. | Mozgássérült-igazolvánnyal parkolt tiltott helyen a római rendőrfőnök, akit emiatt kirúgott Róma főpolgármestere. A leváltásról vasárnap döntött Walter Veltroni, miután az Il Messaggero című lap megírta, hogy a parancsnok másvalaki elveszített igazolványát tette ki a szélvédőre, amikor egy belvárosi étteremben vacsorázott. Giovanni Catanzaro olyan helyen állt le Alfa Romeójával, ahol elvontatással fenyegető tábla tiltja a parkolást. A rendőrfőnököt az újságírók buktatták le, akik bizonyítékul lefényképezték a szélvédőre helyezett igazolványt. Mint kiderült, a mozgássérült-igazolványt egy 86 éves hölgy veszítette el. Catanzaro bő egy éve volt a 6500 főt foglalkoztató római városi rendőrség első embere. | https://www.origo.hu/nagyvilag/2007/11/mozgasserultigazolvany-miatt-bukott-meg-a-csalo-romai-rendorfonok | https://web.archive.org/web/20080925231044/https://www.origo.hu/nagyvilag/20071125-mozgasserultigazolvany-miatt-bukott-meg-a-csalo-romai-rendorfonok.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/megbukott-a-csalo-romai-rendorfonok | Origo | eu-news | 2007-11-25 00:00:00 | [] | [] | [
"Olaszország"
] | [] | [] |
3,723 | Még négy hónap Zuschlag-nyomozás | Eddig nem talált európai uniós pályázati pénzzel történő viszszaélésre utaló adatot Weiszenberger László, korábbi MSZP-s kistérségi megbízott ügyében a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség. | Szabó Ferenc főügyészhelyettes a Zuschlag-ügy nyomozásáról elmondta: a Legfőbb Ügyészség engedélyezte a nyomozás idejének négy hónappal, 2008. március 17-ig történő meghosszabbítását, mivel az eredeti határidőre nem tudták befejezni a nyomozati cselekményeket. | http://nol.hu/archivum/archiv-472604-274678 | https://web.archive.org/web/20170201114841/http://nol.hu/archivum/archiv-472604-274678 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-negy-honap-zuschlag-nyomozas | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-24 00:00:00 | [
"Weiszenberger László",
"Zuschlag János"
] | [] | [] | [
"támogatás",
"csalás",
"EU"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,724 | Dohányvád egy diákvezető ellen | Eljárásbeli szabálytalanságoktól a tiltott helyen való dohányzásig számos ok miatt fegyelmit indított a Szegedi Tudományegyetem vezetése az intézmény hallgatói önkormányzatának elnöke ellen. | - Túl nagy a felhajtás - így indokolta dr. Újvári József, a szegedi jogi kar adjunktusa, hogy a kijelölt fegyelmi bizottság elnökeként szerdán miért rendelt el zárt tárgyalást a Török Márk, az egyetemi hallgatói önkormányzat (EHÖK) elnöke ellen indított eljárásban. Újvári hozzátette: a fegyelmi bizottság egyik tagja két névtelen telefont is kapott - arra akarták rávenni, hogy ne vegyen részt a tárgyaláson.
A Török Márk ellen indított eljárás indokait az EHÖK közleményben hozta nyilvánosságra. Ebben egyebek mellett az áll, hogy Török az egyetemi sportközpont vezetőjével emberi méltóságot és személyiségi jogokat sértő módon viselkedett, egy számla aláírásának megtagadásával próbált előnyöket kikényszeríteni, ezzel megsértette az egyetem érdekét és jó hírét, az intézmény szabályzatát figyelmen kívül hagyva intézkedett a szociális ösztöndíjra való jogosultság megítélésében, engedélyek nélkül rendelt el felújítási munkálatokat a bölcsészkaron, s többszöri felszólítás ellenére is tiltott helyen dohányzott.
Az év eleje óta EHÖK-elnök Török jelenleg másodéves a jogi karon, emellett elsőéves történész. Miután nyilvánosságra került a fegyelmi eljárás híre, kedden a rektori hivatal előtt sajtótájékoztatón fejtette ki álláspontját: mindenben szabályosan járt el. Úgy véli, a kifogásolt számla kifizetésének megtagadásával a hallgatói önkormányzat csak egyetértési jogát gyakorolta, az ösztöndíjak megállapításának helyességét pedig az egyetem is elismerte, hiszen kiutalta a pénzt. Azt is mondta, hogy a felújított bölcsészkari helyiség egy pince, ami két éve a hallgatói önkormányzat kezelésében van. Kijelentette: nem dohányzott tiltott helyen. Török közölte: bizalmi szavazást kért maga ellen, a hallgatói önkormányzat tagjai 32 igen és 6 tartózkodás mellett kiálltak mellette.
Az egyetem közleményben ítélte el, hogy a hallgató az eljárás keretein kívül bizonygatja igazát. Keczer Gabriella szóvivő azt mondta: tételesen cáfolni tudnák Török kijelentéseit, de nem bocsátkoznak nyílt vitába, a történtek elbírálását a fegyelmi bizottságra hagyják. Megjegyezte: tisztességtelennek tartják, hogy Török a vizsgálatot a hallgatói autonómia elleni támadásként állítja be.
Ha a bizottság elmarasztalja Török Márkot, a hallgatót figyelmeztetéssel, megrovással, ösztöndíjelvonással, a tanulmányok folytatásától való átmeneti eltiltással vagy kizárással szankcionálhatja. A döntés ellen az érintett fellebbezhet, végső esetben bírósághoz fordulhat. A szerdai zárt tárgyalás ötórás volt, a bizottság tanúkat hallgatott meg, s péntekre napolta el az ülést.
Másodéves jogász, elsős történész | http://nol.hu/archivum/archiv-472453-274538 | https://web.archive.org/web/20231108200251/http://nol.hu/archivum/archiv-472453-274538 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dohanyvad-egy-diakvezeto-ellen | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-23 00:00:00 | [
"Török Márk"
] | [
"Szegedi Tudományegyetem (SZTE)"
] | [] | [
"oktatás",
"gazdálkodás"
] | [
"Török Márk HÖK-elnöksége"
] |
3,725 | Nem bírták befejezni a Zuschlag-nyomozást | A megyei vádhatóság a Zuschlag-ügyben engedélyt kapott a Legfőbb Ügyészségtől a nyomozás meghosszabbítására 2008. március 17-ig | A megyei vádhatóság a Zuschlag-ügyben engedélyt kapott a Legfőbb Ügyészségtől a nyomozás meghosszabbítására 2008. március 17-ig, mivel újabb bizonyítékok kerültek elő - írta a pénteki Magyar Nemzet.
A volt szocialista politikus még mindig nem tett vallomást, a lap értesülése szerint azonban más gyanúsítottak már igen. A Weiszenberger-üggyel összefüggésben a nyomozó hatóság egyelőre még nem talált olyan jelet, ami európai uniós pénzek jogtalan megszerzésére utalna.
Szabó Ferenc, Bács-Kiskun megyei főügyész-helyettes a Magyar Nemzetnek azt mondta, nem tudták befejezni az eredetileg kitűzött határidőre a nyomozást, elsősorban azért, mert újabb bizonyítékok kerültek elő, illetve a már korábban előkerült bizonyítékokat új összefüggésekben is meg kell vizsgálni, mindazonáltal a jövő év elején szeretnénk vádat emelni - hangsúlyozta Szabó Ferenc. A főügyész-helyettes nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a további nyolc gyanúsított közül voltak olyanok, aki már vallottak. | https://index.hu/belfold/zuhossz11/ | https://web.archive.org/web/20201021164547/https://index.hu/belfold/zuhossz11/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-birtak-befejezni-a-zuschlag-nyomozast | Index | hungarian-news | 2007-11-23 00:00:00 | [
"Weiszenberger László",
"Zuschlag János"
] | [] | [] | [
"támogatás",
"csalás",
"EU"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,726 | Számlagyár és pénzmosoda | Bár még csak a gyanúba keveredett cégek harmadának vizsgálata zárult le, a Nemzeti Nyomozó Iroda közlése szerint az egyik bank bejelentése alapján a nyomozás már hárommilliárdos pénzmosást tárt fel. | Számlagyár és pénzmosoda
Hárommilliárdot vettek fel fiktív elszámolásokkal
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2007. november 23.
Bár még csak a gyanúba keveredett cégek harmadának vizsgálata zárult le, a
Nemzeti Nyomozó Iroda közlése szerint az egyik bank bejelentése alapján a
nyomozás már hárommilliárdos pénzmosást tárt fel.
A 150 gyanúba keveredett cég közül eddig ötven vizsgálata zárult le, az
ügynek azonban máris 45 gyanúsítottja van, akikkel szemben a Nemzeti
Nyomozó Iroda adócsalás, pénzmosás, bűnpártolás és közokirat-hamisítás
miatt nyomoz. A gyanúsítottak között van négy ügyvéd, egy ügyvédjelölt,
több "ügyvezető igazgató" és strómanjaik, akik alkalmanként ötezer és
húszezer forint közötti összegért nevüket adták a szóban forgó 150 cég
adóalapjának csökkentésére közreműködő számlagyár és pénzmosoda
megalapításához és működtetéséhez.
A Nemzeti Nyomozó Iroda egy bank pénzmosás gyanújáról szóló bejelentése
nyomán kezdett vizsgálódni az Sz. István vezette társaságnál. Később
kiderült, Sz. és társai, ügyvédek (és egy ügyvédjelölt) közreműködésével
számos vállalkozást alapítottak hajléktalanok, külföldiek és lecsúszott
munkanélküliek nevére. Ezek a kizárólag papíron létező építőipari,
gépalkatrész-kereskedő és takarító cégek pénzért bárkinek kiállítottak
fiktív szándékot áfa-visszaigénylésre, a társasági adóalap csökkentésére.
A megbízó cégek, amelyek a számlagyár segítségével csökkentették
adóalapjukat, szerződést kötöttek az Sz. István és társai érdekeltségébe
tartózó fantomcégek egyikével, majd "a munka elvégzése után" átutalták a
munka ellenértékét. Ez a cég azonnal továbbutalta a pénzt egy másik
(közvetítő) fantomcégnek, az pedig egy harmadiknak, melynek "ügyvezetője"
végül készpénzben felvette azt. A strómanok szerepe ezzel véget ért. Sz. és
társai az őket megillető "tiszteletdíj" levonása után a megmaradt összeget
visszajuttatták a megbízó vezetőinek, tulajdonosainak.
A Nemzeti Nyomozó Iroda adatai szerint az utóbbi két évben csak a már
ellenőrzött ötven cég számláiról összesen több mint hárommilliárd forintot
vettek fel készpénzben.
Az ügyben a rendőrséggel párhuzamosan vizsgálódik az APEH is. Egymás után
ellenőrzik azokat a társaságokat, amelyek kapcsolatban álltak a
számlagyárral, s amelyek részére Sz. és társai pénzmosást végeztek. A
számlákon látható pénzmozgások ugyanis arra utalnak, hogy amit eddig
feltártak, csupán a jéghegy csúcsa, s a még nem ellenőrzött cégekkel
összefüggésben az eddig feltárt pénzmosás többszörösének sejthető.
A 150 megbízó cég képviselőit, akik a fiktív megbízásokat adták,
adócsalásért, okirat-hamisításért, illetve bűnpártolásért vonhatják
felelősségre.
A Nemzeti Nyomozó Iroda az APEH-hel közösen vizsgálja, hogy mi lett megbízó
cégek kasszájából számlagyári számlákkal kivett, majd tisztára mosott
milliárdok sorsa. A hasonló ügyek tapasztalatai alapján a nyomozók azt
valószínűsítik, hogy a pénz egy részét a megbízó cégek munkabérként
(zsebbe) kifizették alkalmazottaiknak, s csak kisebb hányada került
adózatlanul a cégvezetők, tulajdonosok zsebébe. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-472506 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szamlagyar-es-penzmosoda | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-23 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pénzmosás"
] | [] |
3,727 | A Zuschlagos bűnbánók vallomása miatt marad mindenki a börtönben | Meghosszabbították a nyomozást az ügyészek a Zuschlag János-féle maffia csalás ügyében. A STOP úgy tudja, hogy a bűnbánó gyanúsítottak részletes beismerő vallomása miatt csúszik a nyomozás befejezése és így március 17-ig vizsgálódhat a vádhatóság. | A Zuschlagos bűnbánók vallomása miatt marad mindenki a börtönben
2007. november 23. 12:02 | Forrás: STOP
Meghosszabbították a nyomozást az ügyészek a Zuschlag János-féle maffia
csalás ügyében. A STOP úgy tudja, hogy a bűnbánó gyanúsítottak részletes
beismerő vallomása miatt csúszik a nyomozás befejezése és így március 17-ig
vizsgálódhat a vádhatóság.
Újabb fordulatot vett a Zuschlag-ügy. Az ügyészek hiába akarták befejezni a
vizsgálódást még idén a maffia-gyanús csalás-sorozatban, ezt most mégsem
tehetik. A bűnbánó gyanúsítottak és tanúk vallomása alapján tovább
nyomoznak és más eseteket is górcső alá kell venniük a vádhatóság
nyomozóinak. A gyanú pedig egyre erősebb a baloldali képviselők kétes
gazdasági ügyeiben. A bűnszervezet irányítójának tartott kiskunhalasi
baloldali képviselő, Zuschlag János továbbra sem tett vallomást és kivár.
"A személyi bizonyítékok, azaz a gyanúsítotti és tanúvallomások alapján és
azok tartalma miatt kellett kérni főként a nyomozás meghosszabbítását a
Legfőbb Ügyészségtől. Van rengeteg tárgyi bizonyíték is és voltak újabb
nyomozati cselekmények. A gyanú mindent összevetve erősödött. Arra a
kérdésére válaszolni nem tudok, hogy lesznek-e újabb gyanúsítások, ez
találgatás lenne jelen pillanatban" - mondta a STOPnak Dr. Szabó Ferenc, a
Bács-Kiskun Megyei főügyész-helyettes.
Bár az ügyészség nagyon szerette volna már befejezni a nyomozást a Zuschlag-
ügyben, de az újabb bizonyítékok és adatok alapján ezt nem tehették. Azt,
hogy az ügyészség az előzetes letartóztatásban lévő baloldali politikusokat
és azok holdudvarához tartozó személyeket mikor engedi ki az előzetesből,
vagy állítják bíróság elé, még nem tudni. Az azonban már most biztos, hogy
a volt kiskunhalasi szocialista képviselő, Zuschlag János börtönben marad,
mert nem működik együtt a vádhatósággal. Apás szülésre biztosan nem
számíthat. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=232014 | https://web.archive.org/web/20071124032654/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=232014 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-zuschlagos-bunbanok-vallomasa-miatt-marad-mindenki-a-bortonben | stop.hu | hungarian-news | 2007-11-24 00:00:00 | [
"Zuschlag János"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"támogatás",
"csalás",
"maffia"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,728 | A parlament miniszterelnökké választotta az MPFP új vezetőjét | Szanzsijn Bajár a korrupció elleni harc folytatását és a gazdasági reformok véghezvitelét ígérte | http://www.hirado.hu/cikk.php?id=244628 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-parlament-miniszterelnokke-valasztotta-az-mpfp-uj-vezetojet | MTV | world-news | 2007-11-22 00:00:00 | [] | [] | [
"Mongólia"
] | [] | [] |
|
3,729 | Weiszenberger-ügy: semmit sem találtak | Eddig nem talált európai uniós pályázati pénzzel történő visszaélésre utaló adatot Weiszenberger László, korábbi MSZP-s kistérségi megbízott úgynevezett kazettás ügyében a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség. | A Kecskeméti Nyomozó Ügyészség azért indított nyomozást, mert egy birtokába került videokazettán látható felvétel alapján, felmerült a pályázati pénzekkel történő visszaélés gyanúja.
A korábban az egyik televízióban is bemutatott, rejtett kamerával készített felvételeken Weiszenberger László, aki az MSZP önkormányzati képviselőjeként is dolgozott akkor, arra utalóan beszélt, hogy pályázati pénzek elnyerése ügyében tud segíteni.
Az ügyészség egyébként korábban rendelte el a nyomozást, mint ahogy a kazettát bemutatták a televízióban.
Szabó Ferenc főügyész-helyettes korábban elmondta: a kazetta a Zuschlag János és nyolc társa ellen folyó ügy nyomozása során került az ügyészség birtokába, de a kazettaügy nyomozása teljesen elkülönülten folyik.
Szabó Ferenc a folyamatban lévő kazettaügyről mindössze annyit mondott, hogy kihallgatások és egyéb nyomozati cselekmények folynak, de gyanúsítás még nem történt.
Weiszenberger László egyébként, aki a kiskunhalasi képviselő-testület MSZP-frakciójának is tagja volt, lemondott mandátumáról. Mivel az MSZP listáján szerzett képviselői mandátumot, ezért a helyi pártszervezet jelölhet valakit a képviselői hely betöltésére.
Szabó Ferenc a Zuschlag-ügy nyomozásáról elmondta: a Legfőbb Ügyészség engedélyezte a nyomozás idejének négy hónappal, 2008. március 17-ig történő meghosszabbítását, mivel az eredeti határidőre nem tudták befejezni a nyomozati cselekményeket.
Zuschlag Jánost, az MSZP volt országgyűlési képviselőjét, a kiskunhalasi szervezet korábbi elnökét, az MSZP megyei szervezetének volt ügyvezető elnökét - társaival együtt - a megyei főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítja társadalmi szervezetek által szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban. | https://index.hu/belfold/wl071123/ | https://web.archive.org/web/20210405235223/https://index.hu/belfold/wl071123/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/weiszenberger-ugy-semmit-sem-talaltak | Index | hungarian-news | 2007-11-23 00:00:00 | [
"Weiszenberger László"
] | [
"MSZP"
] | [
"Kiskunhalas"
] | [
"támogatás",
"csalás",
"EU"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,730 | Képviselői összeférhetetlenség és képviselői jogállás IV. - Alkotói szabadság | Összeférhetetlen, azaz törvénytelen pozíciókat tartott fenn több országgyűlési képviselő tavaly - ez derül ki számos 2006-os vagyonnyilatkozatból. | Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) államtitkára vélhetően összeférhetetlen módon tevékenykedett tavaly, mivel - időkorlát megjelölése nélkül - azt írta 2006-os vagyonnyilatkozatába, hogy a részben tulajdonában álló GJZ Szolgáltató Betéti Társaság beltagja és "közös képviselője" (ugyanez szerepel korábbi vagyonnyilatkozataiban is). Ezt viszont a 2006. június elején hatályba lépett, az állami vezetők jogállását szabályozó törvény tiltja ("Az állami vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt [ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét] [...] nem létesíthet") - de tiltotta már az előző, 1997-től hatályos szabályozás is (Gál J. Zoltán az előző Gyurcsány-kabinetben politikai államtitkár volt).
De nem ez az egyetlen érdekes eset a parlamentben; az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai alapján erős a gyanú, hogy tavaly nyáron tucatnyian
jogilag megkérdőjelezhetően
jutottak mandátumhoz. 2006-os vagyonnyilatkozatukban heten közülük időbeli megszorítás nélkül azt tüntették fel, hogy hitelintézetekkel álltak szerződéses viszonyban tavaly (azaz egész évben, s nem csak képviselői mandátumuk megszerzésééig). Az Országgyűlés alakuló ülésén sem jelezték, hogy kezdeményezték volna az összeférhetetlenség megszüntetését.
A képviselők jogállásáról szóló törvény azonban ezt is tiltja: "országgyűlési képviselő nem lehet: (...) hitelintézet, biztosítótársaság, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, lakás-takarékpénztár, nyugdíjbiztosító pénztár vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának vagy vezető testületének, felügyelőbizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója)."
A hitelintézeti szektor a képviselőknek "teljesen sztornó" - magyarázta kérdésünkre Karsai József, az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának szakértője, hozzátéve, hogy a törvényben szereplő zárójeles "vezérigazgató" példa, nem pedig megszorítás. Ugyanígy nyilatkozott a kérdésben neve mellőzését kérő jogi tanácsadónk is.
A fideszes Czomba Sándor 2007 januárjában mégis időbeli korlát nélkül írta le az előző évről beszámoló vagyonnyilatkozatában, hogy tavaly havi tiszteletdíjat kapott a Szatmár-Beregi Takarékszövetkezettől, igazgatósági tagjaként. A szocialista Kárpáti Tibor az általa tavaly júniusban és idén januárban készített okiratok szerint a Közlekedési Biztosító Egyesület "IB"-tagja volt tiszteletdíj fejében. Matolcsy György fideszes honatya a HVB Bank tanácsadója volt 2006-os (2007 januárjában leadott) dokumentuma szerint. A szocialista Szabó Lajos az Erste Bank főmunkatársaként aposztrofálta magát tavaly év elején, majd nyáron és idén januárban is, sőt vagyonnyilatkozataiban azt is egyértelműsítette, hogy foglalkozását nem szünetelteti.
Szünetelteti viszont foglalkozását 2007 januárjában tett vagyonnyilatkozata szerint a szocialista Lombos István, az Allianz Hungária Rt. balassagyarmati fiókjának igazgatója és a fideszes Dancsó József, aki idén januárban "banktisztviselő" volt az OTP-nél. Utóbbi képviselőként járt már magasabb szinten is a pénzintézetben: 2006. január 3-án kelt vagyonnyilatkozata szerint még "tanácsadó" volt, 2006 júliusára "elnök-vezérigazgatói tanácsadó" lett, ráadásul foglalkozását nem szüneteltette. A szintén fideszes Bernáth Ildikó, aki 2007 januárjában "kapcsolattartó" volt az OTP-nél, 2006 januárjában és nyarán még "tevékenységirányítóként" működött közre.
Ugyancsak szünetelteti munkavégzését vagyonnyilatkozatai szerint a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, Semjén Zsolt, aki a foglalkozását firtató kérdésekre rendre azt válaszolta: "köztisztviselő, NKÖM" (Semjén helyettes államtitkár volt 2002-ig). Ha a bejegyzéseket nem viccnek szánta, jó eséllyel éveken át megsértette az alkotmányt, amely - a hatalommegosztás elvét szem előtt tartva - kimondja, hogy a "képviselő nem lehet (...) közigazgatási szerv alkalmazottja - a kormány tagja és az államtitkár kivételével". Megkérdőjeleződik az is, hogy jogszerűen vezeti-e pártját. A köztisztviselői törvény szerint ugyanis köztisztviselő "pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat". Márpedig Semjén Zsolt 2002-től a Fidesz, 2006 májusától a KDNP-frakció színeiben törvényalkotóként járt el, 2003 óta pedig pártjának elnöke. Közszolgálati jogviszonya - vagyonnyilatkozatai szerint - mindezzel párhuzamosan mindvégig fennállt.
Akárcsak a hitelintézetnél foglalkozásukat szüneteltető honatyáké. 'k mind ugyanarra a törvényi előírásra hivatkozhatnak: a képviselőt "mandátuma igazolásától a munkáltató - a dolgozó kérésének megfelelően - a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni" (ezt érti a vagyonnyilatkozat pongyola megfogalmazásban a "szünetel" megfogalmazás alatt). Csakhogy ez a passzus rájuk nem vonatkozik. A kitételnek az a célja, hogy a képviselőséggel összeférhető foglalkozásúak munkaviszonya folyamatosan fennmaradjon, és képviselőségük után visszatérhessenek eredeti szakmájukhoz, ha kívánják. E paszszus azon összeférhetetlen jogviszonyok érintettjeire is vonatkozik, melyeket a törvény tételesen felsorol - de a felsorolásban sem a hitelintézeti, sem a köztisztviselői jogviszony nem szerepel. "Az öszszeférhetetlenséget meg kell szüntetni, nem lehet szüneteltetni" - erősítette meg lapunknak Karsai József.
Akadnak még honatyák, akiket vagyonnyilatkozatuk szerint állami tulajdonú cég foglalkoztatott tavaly. De a törvény, fájdalom,
ezt is tiltja
A szocialista Kiss Ferenc a Zala Volán aktív (nem szünetelő) humánpolitikai főosztályvezetője volt 2006-ban (a tavaly júliusban tett vagyonnyilatkozata szerint is), a szintén szocialista Nagy Imre és Tóth József pedig "RIB-" (regionális idegenforgalmi bizottság) elnökként kapott havi juttatást a Magyar Turizmus Rt.-től (ezt írták korábbi vagyonnyilatkozataikba is). A képviselők jogállásáról szóló törvény ugyanakkor épp azokkal a fordulatokkal szabályozza a "szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni részesedéssel" működő gazdasági társaságokban folytatott képviselői tevékenységet, mint a hitelintézeteknél: azaz képviselő "nem lehet" jogviszonyban ilyen szervezetekkel.
A felsoroltak között akadnak (hatan), akik 2006-ban lettek honatyák; náluk előfordulhat, hogy még a mandátumszerzés előtt megszüntették összeférhetetlen jogviszonyukat. Erre is utalhat például az, hogy Matolcsy Görgy, Czomba Sándor és Lombos István tavaly nyári vagyonnyilatkozatában még nem említette összeférhetetlenségét - de a dokumentumokból akár mindennek az ellenkezőjére is következtethetünk, jelesül: a honatyák mandátumszerzésüket követően kerültek törvénysértő kapcsolatba az adott szervezetekkel. Mivel vagyonnyilatkozatukban nem tisztázták e kérdést, nem árt megjegyezni: a dokumentum a képviselők jogállását szabályozó törvény melléklete (tehát része) - pontos kitöltése tehát törvényi kötelességük (lenne) az országgyűlési képviselőknek.
A jegyzőkönyv szerint az Országgyűlés alakuló ülésén fentiek egyike sem jelezte, hogy esetében összeférhetetlenség áll fenn, mi több, erről nyilatkoztak is. Az első ülésnapon ezt Varga László korjegyző jelentette be: "Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy Bányai Gábor, Borsos József és Lakos Imre képviselő urak kezdeményezték összeférhetetlenségük megszüntetését. A többi képviselő nemleges összeférhetetlenségi nyilatkozatot adott le, így valamennyi képviselőtársunk gyakorolhatja képviselői jogait." Ezután Horváth János korelnök fordult a képviselőkhöz: "Megkérdezem, van-e valakinek észrevétele az elhangzottakkal kapcsolatban. (Nincs ilyen jelzés.) Nincsen." Ezek után az Országgyűlés megszavazta a mandátumok érvényességét, felolvasták a mandátumot szerzett képviselők névsorát, akik esküt tettek többek között arra, hogy "az alkotmányt és a jogszabályokat" betartják.
A képviselői nyilatkozatok, így a vagyonnyilatkozat is, magánokiratok - értett egyet jogi tanácsadónkkal Hack Péter jogász, egyetemi adjunktus, a Transparency International Magyarország tanácsadó testületének tagja, egykori szabaddemokrata országgyűlési képviselő. A képviselők e dokumentumokra jogot alapítanak: csak úgy szerezhetnek mandátumot és gyakorolhatják képviselői jogosítványaikat, ha nyilatkozattételi kötelezettségüknek évről évre eleget tettek, azaz például minden év elején vagyonnyilatkozatot készítenek. Fontos az is, mit írnak e nyilatkozatokba: a valótlan tartalmú magánokirat készítését (írását, aláírását) és felhasználását - amikor a dokumentumot átadják a mentelmi bizottságnak - a büntető törvénykönyv a
magánokirat-hamisítás
tényállása körében tárgyalja, és kimondja, hogy aki ilyet tesz, pénzbüntetéssel, közmunkával vagy egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A szabályozás azonban a képviselők, és nem a nyilvánosság oldalán áll: hiába tudjuk például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) lapunknak megküldött kimutatásából, hogy Nógrádi Zoltán és Járvás István fideszes képviselők cégei uniós forrásból érkező támogatási összegeket (összesen több mint 180 millió forintot) kaptak kézhez tavaly, nem mondhatjuk, hogy a két honatya eltitkolta ezt a tényt a nyilvánosság elől, és ezzel megsértette a törvényt.
Nógrádi Zoltán az e célra fenntartott rubrikát üresen hagyta 2006-os vagyonnyilatkozatában, pedig a részben tulajdonában álló Mórakert Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezetnek tavaly 27 millió forintot utaltak át felnőttképzésre, illetve a Dél-alföldi Regionális Agrárlogisztikai Centrum technológiai fejlesztésére. Járvás István pedig egyszerűen azt írta vagyonnyilatkozata megfelelő helyére, hogy a részben tulajdonában álló Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt.-ről "Nem nyilatkozik", miközben cége összesen 9 pályázaton majd félmilliárd forintot nyert az NFT I.-ből, és ebből több mint 155 milliót tavaly fizettek ki a társaság számára sertés- és marhatelep fejlesztésére, tárolókapacitás bővítésére, üzemanyag-tároló rendszer korszerűsítésére, munkagépek vásárlására.
A vagyonnyilatkozat azonban a "támogatás megszerzésének időpontja" kérdést teszi fel, csakúgy, mint a nagy értékű ingóságoknál vagy az ingatlanoknál ("szerzés időpontja"). Márpedig uniós vagy hazai támogatásnál éppen úgy eltérhet a támogatás megítélésének, a szerződés aláírásának és a kifizetésnek időpontja, ahogy például egy megvásárolt ingatlannál sem feltétlenül esik egybe a szerződéskötés és a tényleges birtokba kerülés dátuma.
Karsai József szocialista honatya (nem keverendő előbbi nyilatkozónkkal, a mentelmi bizottság azonos nevű szakértőjével) még ennél is tovább ment: amellett, hogy az uniós vagy állami támogatásokra vonatkozó táblázatot üresen hagyta, annyit tartott fontosnak közölni a nyilvánossággal vagyonnyilatkozatában, hogy civilben "Mg-i vállalkozó". Mivel nem részletezte, hogy tevékenységét milyen formában űzi (őstermelőként, egyéni vállalkozóként, valamilyen társas cégformában), teljesen lehetetlenné tette, hogy ellenőrizzük, vajon - állításával ellentétben - nem jutott-e valamilyen mezőgazdasági (például területalapú) támogatáshoz.
Ezek után nem meglepő, hogy a képviselői jogállással összeférhető, ám bejelentésköteles tevékenységekről és érdekeltségekről szóló, zártan kezelt (azaz nem nyilvános) nyilatkozatokról a mentelmi bizottság szakértője azt mondta, "nagy részük üres". Ennek (a szakértő) Karsai József szerint az az oka, hogy jelentős átfedés van a vagyonnyilatkozat és a zárt dokumentum között (gazdasági érdekeltségeket például itt is, ott is be kell vallani), és akadnak olyanok is, akik a vagyonnyilatkozatban is feltüntették, amit a zárt okiratba írtak.
Ebben a dokumentumban kell a képviselőknek számot adniuk például a társadalmi szervezetekben (egyesületek, szövetségek), köztestületekben (kamarák, MTA) betöltött tagságukról vagy pozíciójukról, alapítványi érdekeltségeikről is. Ez azért érdekes, mivel a képviselők túlnyomó többsége például párttag - a párt társadalmi szervezet -, az ügyvédek (és 2006-ban még az orvosok is) például kötelezően kamarai tagok, ám ezeknek a vagyonnyilatkozatokban - csekély számú kivételtől eltekintve - semmi nyoma. Mert "ez evidens" - ad magyarázatot e hiányosságra Karsai József. Holott egyáltalán nem az: vannak képviselők, akik pártok támogatásával nyertek mandátumot, de nem párttagok. Ráadásul a vonatkozó törvény nem utal semmiféle "evidenciára". Mondhatjuk persze azt is: ezt fölvetni kicsinyes szőrözés. Pedig nem az: a törvényi előírásokat mindenkinek, még egy országgyűlési képviselőnek is be kell tartania.
A képviselői nyilatkozatokat - futólag - képviselők ellenőrzik. Az összeférhetetlenségről, a társadalmi szervezetekről szólót például egyszer, a ciklus elején töltik ki a honatyák, és
senki sem jár utána,
hogy ami abban áll, valóban úgy van-e. Ha valaki - kívülálló - arra jut, hogy a nyilatkozatok valamelyike, mondjuk a vagyonnyilatkozat, nem fedi a valóságot, csak írásos bejelentésével hozhatja mozgásba a rendszert. Ez abból áll, hogy a mentelmi bizottság (miután ellenőrizte, hogy a bejelentő megadta adatait és csatolta bizonyítékait, illetve beadványát aláírta), vizsgálatot folytat le, majd előterjeszti a problémát az Országgyűlésnek, amely szavaz róla. Éppen úgy, ahogyan a mentelmi jog felfüggesztésekor (időnként politikai alapon).
A költségtérítésekhez hasonlóan a rendszer egésze a "betyárbecsület" alapú igazolásokon nyugszik - mondta Hack Péter, aki a kezdetekre utalt: "A rendszerváltáskor már a parlament létszáma is rossz kompromisszumok mentén alakult ki." A vagyonnyilatkozat szerinte karikatúrája a nyilvánosság ellenőrző szerepének, nincs jól kitalálva, mit kell tartalmaznia. Megjegyezte, hogy egyes skandináv országokban a vagyongyarapodási kételyek felmerülésekor például fordított bizonyítási teher mellett folytatják le az eljárást: azaz annak kell bizonyítania, hogy nem sértett törvényt, akit vádolnak.
Zuschlag János esetében például ez kifejezetten izgalmas eljárás lenne, hiszen 1998. júniusi első, nyilvános vagyonnyilatkozata szerint úgy érkezett a politikába, hogy nem rendelkezett mással, mint nevével és aláírásával, illetve - azóta tudjuk - kellő információval, hogyan lehet az előbbi kettőt pénzre váltani. Amikor ugyanis az ő és társai ellen nyomozó ügyészek zárolták a gyanúsítottak vagyonát, azt nyilatkozták a sajtónak, hogy a több tízmillió forintos kárértéket fedezi, amit találtak.
Ehhez képest Zuschlag első négyéves parlamenti tartózkodása alatt egy lízingelt, középkategóriás autóval, másfél millió forint bankbetéttel és 500 ezer forint pénzintézettel szembeni adóssággal "gazdagodott" hivatalosan, a nyilvánosság számára elérhető, összesen négy vagyonnyilatkozata szerint. Második - csonka - ciklusát évente új autóval kezdte, a Fiat Bravóból először egy szintén lízingelt Alfa Romeo, majd saját tulajdonú VW Passat lett (melyet 2003 szeptemberében vásárolt). Készpénze 2003 januárjára 1,6, takarékban elhelyezett vagyona 1,8 millió forintra rúgott, és volt két, összesen 600 ezer forint értékű életbiztosítása. Egy évvel később már kiskunhalasi önkormányzati képviselőként mutatkozott be a vagyonnyilatkozatában (havi 150 ezer), takarékbetéte és készpénzállománya egyaránt 3,5 millió forintra emelkedett, életbiztosításai nem változtak.
A növekedés tehát nem kiugró, ha számításba vesszük, hogy Zuschlag szívesen vállalt bizottsági tagságot és hogy a költségtérítésekkel kiegészíthette járandóságát. Amit bevallott, az "belefér" - nyoma sincs az ügyészek által keresett több tízmillió forintnak. Persze lehet, hogy utolsó, lemondásakor tett vagyonnyilatkozatában mindent megosztott képviselőtársaival, ám ez máig az ő titkuk. Zuschlag utolsó vagyonnyilatkozata ugyanis nem elérhető az Országgyűlési Könyvtárban, ahol törvény szerint a helye lenne.
Ugyanígy igaz, hogy az interneten mindig csak az utolsó vagyonnyilatkozatok elérhetők, a többi pedig néha csak a könyvtárosok jóindulatából kerülhet kíváncsi szemünk elé. Vannak ugyanis már olyan évjáratok, melyek a könyvtárban is csak elektronikusan léteznek, a parlament belső hálózatán. Ám a Deák-teremben olvasók nem használhatják a számítógépet, a parlament belső rendszerét pedig végképp nem. Így szinte lehetetlenné válik, hogy az érdeklődő állampolgár "egymás mellé helyezze" egy adott képviselő dokumentumait, és nyomon kövesse vagyongyarapodását.
Cikksorozatunk első részében (lásd: Aprószentek, 2007. október 18.) bemutattuk, hogy országgyűlési képviselők - megítélésünk szerint - összeférhetetlen közelségben vannak az uniós forrásokhoz az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását ellenőrző eseti bizottságban, s aktív pályázóként helyezhetik szakmai vagy politikai nyomás alá az intézményrendszert - törvényesen. Múlt heti számunkban (Talonmáriás) pedig arról írtunk, hogy a honatyák közreműködésével majd háromszáz cég működik, és háromnegyedük nem produkált adóköteles jövedelmet a képviselők számára, így vállalkozásaik vagy vállalkozásokban betöltött pozíciójuk után kevesebbet kerestek tavaly, mint a fix fizetéssel rendelkező, önkormányzatokban érdekelt társaik. Fölvetettük: döntés és jó könyvelő kérdése, hogy a képviselők a cégeikben képződő nyereséget törvényesen rejtve tartsák a nyilvánosság szeme elől.
Többhetes kutatásunkat összefoglalva megállapíthatjuk: nem csupán a pártfinanszírozással, az egyesületi - általában állami - pénzek elosztási rendszerével, de magával a képviselői jogállással is komoly bajok vannak. S mivel ezek közül kettő a rendszerváltáskor kialakult - és máig születési rendellenességekkel küszködő - közjogi berendezkedésünk sarokköve, az alapoktól kell újragondolni mindent. A pártfinanszírozás és a képviselői jogállás jelenlegi szabályozása hovatovább ellentmond annak, hogy Magyarországot működő jogállamként definiálhassuk.
Zuschlaggal szerencsénk volt
Zuschlag Jánosról amilyen sokat tudunk, olyan keveset: annyi ismert, hogy parlamenti bukását a Hír Tv kamerája okozta, amely fölvette a holokauszt-megemlékezésen előadott magánszámát. Tudjuk még, hogy a gyanú szerint társaival alapítványokat, egyesületeket hoztak létre, melyekkel például ifjúsági pályázatokon indultak és nyertek, a pénzt pedig nem rendeltetésszerűen használták fel. Az ügyészek szerint később a valóban létező szervezeteik adatait felhasználva fiktív egyesületeket és alapítványokat hoztak létre, ismét pályáztak, és ismét nyertek. A kárérték több tízmillió forint a hatóságok szerint.
Civil érdekeltségeiről a még képviselő Zuschlagnak is nyilatkoznia kellett (vagy kellett volna), de csupán az Országgyűlésnek, és nem a nyilvánosságnak; a köz semmit nem tudhat a képviselők civil érdeklődéséről, mert az erről szóló nyilatkozat nem nyilvános. Így azt sem tudhatjuk például, hogy eltagadta-e Zuschlag a valóban létező civil szervezeteit, avagy bejelentette - utóbbi esetben viszont tevékenységét az Országgyűlés tudtával és hallgatása mellett űzte éveken át. Ennek kiderítése a mentelmi bizottság vagy az ügyben nyomozó ügyészek dolga lehet.
A képviselői jogállás törvényes lehetőségeit felhasználva Zuschlag megúszhatta, és többre vihette volna: a honatyák közreműködésével tevékenykedő alapítványok és egyesületek törvényesen pályázhatnak például uniós pénzekre (sőt a jelenlegi szabályozás szerint nyilvánosan nem is kell nyilatkozniuk erről a képviselőknek). Önkormányzati és parlamenti pozíciójuknál fogva információhoz juthatnak a honatyák, mi több, aktív pályázóként is szakmai vagy politikai nyomás alá helyezhetik az uniós intézményrendszert például az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását ellenőrző eseti bizottságban, cégtulajdonaikon keresztül pedig törvényesen eltakarhatják a nyilvánosság elől a hozzájuk érkező összegeket. Ad absurdum: ha Zuschlag nem otromba, és emiatt nem kell távoznia a parlamentből, továbbá nem ifjúsági, hanem uniós forrásokra fáj a foga, simán hozzáférhetett volna az európai pénzekhez. | https://magyarnarancs.hu/belpol/kepviseloi_osszeferhetetlenseg_es_kepviseloi_jogallas_iv_-_alkotoi_szabadsag-67903 | https://web.archive.org/web/20150610174612/https://magyarnarancs.hu/belpol/kepviseloi_osszeferhetetlenseg_es_kepviseloi_jogallas_iv_-_alkotoi_szabadsag-67903 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kepviseloi-osszeferhetetlenseg-es-kepviseloi-jogallas-iv-alkotoi-szabadsag | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [
"Bernáth Ildikó",
"Czomba Sándor",
"Dancsó József",
"Gál J. Zoltán",
"Járvás István",
"Kárpáti Tibor",
"Karsai József",
"Kiss Ferenc",
"Matolcsy György",
"Nagy Imre (MSZP-Heves)",
"Nógrádi Zoltán",
"Semjén Zsolt",
"Szabó Lajos",
"Tóth József (Polgár)"
] | [
"Dél-alföldi Agrárlogisztikai Centrum",
"Erste Bank",
"GJZ Bt.",
"HVB Bank",
"Jászapáti 2000 Zrt.",
"Közlekedési Biztosító Egyesület",
"Magyar Turizmus Zrt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Mórakert Értékesítő Szövetkezet",
"OTP Bank Nyrt.",
"Parlament",
"Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet",
"Zala Volán"
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"magánokirat-hamisítás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"juttatás",
"nemzeti fejlesztési terv",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
3,731 | Élet Zuschlag János után - Újra a régiek | Újjáalakult múlt szombaton a kiskunhalasi MSZP, amely korábban Zuschlag János befolyása alatt állt, s amelyet az országos vezetés az ifjúsági pénzek körül kirobbant botrány miatt oszlatott föl októberben. | "Hol a kéz, hol a fény, ki nap lesz éj után?" - bömbölt szombat reggel Charlie és Demjén Rózsi a kiskunhalasi Petőfi utcában a radikális jobboldali tüntetők hangfalaiból. Húsz-huszonöt demonstráló küzdött elszántan az ötfokos hidegben süvítő széllel abban a hitben, hogy a halasi szocialisták nagy megújulási drámája merő színjáték csupán. A halasi szocialisták meg azt szeretnék, ha végérvényesen kiderülne ennek az ellenkezője. A Zuschlag-ügy eszkalálódása után októberben feloszlatott városi és kerületi MSZP-szervezet szombat reggel kilenckor kezdte újjáalakítani magát egy régi honvédségi épületben.
A jelen lévő tagok egyhangúlag hagyták jóvá Szekeres Imre hadügyér-pártelnökhelyettes szavazásra bocsátott javaslatait. Az egykori tiszti klub épülete előtt közben zajlott az élet: a frissen sminkelt Lendvai Ildikó türelmesen vitázott a kevéssé fantáziadús transzparensek ("Cucialista cuslágpárt", "Tolvajkormány" stb.) és a szokásos árpádsávos zászlók előtt hevesen érvelő tüntetőkkel. "Mondja csak meg a Gyurcsánynak, hogy tévedett: nem unjuk meg, és nem megyünk haza!" - üzenték a demonstrálók.
Kiskunhalason 2002 után néhány év alatt a korábbi ötszörösére duzzadt az alapszervezet létszáma, igencsak gyanús körülmények között. A taggyarapítás segítette a Terror Háza előtti kegyeletsértő hülyeségével megbukott, majd az alapítványi ügyeivel immár előzetes letartóztatásban ülő Zuschlag János karrierjét (az előzményekről lásd: Z., a hangya, Magyar Narancs, 2007. október 4.). Az egykori ötszáz tagból a múlt szombati frissítésre csupán 70 fő jött el regisztráltatni magát, átlagéletkoruk 50 körül jár; ők azok, akiknek a kezdettől elegük volt a halasi "zuschlagizmusból".
Dél körül a tüntetőkön beteljesedett a gyurcsányi jóslat, és "úgyis hazamentek". Így hát már nem zavarta kívülről beszűrődő fütty Szekeres Imrét, aki a tisztújítás előtt arról beszélt az egybegyűlteknek, hogy manapság nem hálás szocialistának lenni, továbbá a Zuschlag-sztori sem egy sikertörténet, de a folyamat és a bátor vállalás a fontos, meg az, hogy "a párt levonta a tapasztalatot", többé "ilyen" sose fordul elő, egyébként pedig az ország 457 szocialista alapszervezetének a 98 százaléka talpig becsületes.
Az újjáalakult halasi MSZP elnökének kora délután azt a Várnai Lászlót választották - ellenjelölt és -szavazat nélkül -, aki 1994 óta, amikor egyéniben győzött az országgyűlési választásokon, az egyik legnépszerűbb baloldali a városban. (Tavaly ősszel az őszödi hendikep ellenére is újraválasztották polgármesternek.) Várnai beszéde rövid, de velős. "Pár éve azt mondtuk, 'ezek' nekünk nem elvtársaink: nem vállalunk közösséget azokkal, akik csak saját érdekeikért, de nem a városért és a baloldali értékek mentén politizálnak. Akik viszont ma itt vannak, azok elismerik és követik ezeket az értékeket."
Szombaton néhány felszólaló több-kevesebb indulattal visszautalt a közelmúltra. Magától adódik a kérdés, miért kellett várni eddig a rendteremtésre, amikor a halasi szocialisták 2002 óta újra és újra kérték ezt az országos központtól. "Kellett a baloldal mostani válsága ahhoz, hogy eljöjjön az a lélektani pillanat, amikor lépni kell, és amikor a párt országos elnökségének is reagálnia kell, ha valamely alapszervezetétől ilyen jelzéseket kap" - igazította el lapunkat Szekeres Imre. Azt pedig, hogy az eddigi ötszáz helyett 70 fővel alakult újjá az alapszervezet, így kommentálta: "Akkor ez az igazság."
A halasi események kihatnak a Bács-Kiskun megyei tisztújításra is, mivel Zuschlag János erősen benne volt a megyei szintű pártépítésben is. S hogy mennyiben érzi magát felelősnek a kialakult helyzetért a megyei elnök? "Tény, hogy Zuschlag meghatározó alakja volt a megyei pártéletnek, és tény, hogy folyamatosan nőtt a párt tagsága, ahogyan másutt is. Az ügyet két éve vizsgálták, és akkor a tagság megjelent, személyivel igazolta, hogy létezik" - tért ki az érdemi válasz elől Márfai Péter. Aztán kérdezés nélkül is kijelentette: a decemberi tisztújításon nem indul. "Ideje, hogy én is megújuljak, másban is kipróbáljam magam." Az ebéd előtti folyosói beszélgetésen aztán már hallani is, hogy posztjára Vári Gyula, a 2002-ben MSZP-színekben Kecskeméten indult egykori repülő-világbajnokot emlegetik a leginkább.
Kora délután a további, immár rutinosan zajló tisztújítás nem hozott meglepetést, s utána jöhetett a pörkölt. Nagy izgalmak végül is nem voltak, a helyi szocialisták pedig - akik, mint állítják, mindeddig röstellkedve, tehetetlenül figyelték, ahogy "néhány töketlen" tönkreteszi a munkájukat - hozzákezdhetnek ledolgozni tetemes hátrányukat a helyi jobboldallal szemben. | https://magyarnarancs.hu/belpol/elet_zuschlag_janos_utan_-_ujra_a_regiek-67906 | https://web.archive.org/web/20150629014020/https://magyarnarancs.hu/belpol/elet_zuschlag_janos_utan_-_ujra_a_regiek-67906 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elet-zuschlag-janos-utan-ujra-a-regiek | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-11-15 00:00:00 | [
"Zuschlag János"
] | [
"MSZP"
] | [
"Kiskunhalas"
] | [
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
3,732 | A korrupciót nem vizsgálta a Gripen-bizottság | Nem vizsgálta a Gripen-bizottság a svéd vadászgép beszerzése körüli esetleges korrupciót - jelentette ki a New York Timesban megjelent hír kapcsán Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár. | A zömében szakértőkből álló grémium a tranzakciót kizárólag pénzügyi, jogi és katonai szakmai szempontokra figyelemmel tekintette át, és megállapította, hogy a 2001. szeptemberi döntés megmagyarázhatatlanul rövid idő alatt született, a szerződést ugyancsak szokatlan gyorsasággal hozták tető alá, ráadásul decemberben megtörtént az első átutalás is. Vadai szerint akkor semmi nem indokolta új vadászgépek gyorsított ütemű beszerzését, miként a közbeszerzési eljárás elmaradását sem. Szakmailag több mint megkérdőjelezhető mindaz, ami akkor történt - tette hozzá -, hiszen nem készült teljes körű költségelemzés, és a gépekkel szemben támasztott követelményeket sem fogalmazta meg senki.
Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő lapunk kérdésére úgy reagált: az Orbán-kormány idején 2001-ben mind biztonsági, mind nemzetgazdasági szempontból a lehető legjobb döntés született, hiszen a Gripen vadászgépek bérlésével párhuzamosan a svéd fél 110 százalékos ellentételezést vállalt. Szijjártó szerint azóta senki sem tudta megmagyarázni, hogy a szocialista kormány idején, 2003-ban miért módosították úgy a Gripen-szerződést, hogy légi utántöltéssel és precíziós bombázási képességekkel látják el a vadászgépeket, hiszen az hátrányos volt Magyarország számára - tette hozzá a Fidesz-szóvivő. | http://nol.hu/archivum/archiv-472746-274811 | https://web.archive.org/web/20170204120102/http://nol.hu/archivum/archiv-472746-274811 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korrupciot-nem-vizsgalta-a-gripen-bizottsag | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-11-26 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
3,733 | Megszabadult miniszterétől Fico | gy tűnik, Robert Fico szlovák kormányfő hosszú hadakozás után végre meg tud szabadulni földművelési miniszterétől. | http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=981535 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/megszabadult-miniszteretol-fico | Népszava | eu-news | 2007-11-24 00:00:00 | [] | [] | [
"Szlovákia"
] | [] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.