news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
47,836 | Tényleg milliárdos biznisz volt a kamupártozás | A választási kampányban alig hallottunk azokról a pártokról, amelyek mostanra több 100 milliós tartozást halmoztak fel. 13, a közvélemény számára ismeretlen, ám országos listát is állító párt láthatóan jól járt a választási rendszerrel. Eddig 2,7 milliárd forintot tettek zsebre a kamupártok. | Az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt (EU-ROM) országos listája 1002 darab szavazatot (0,02 százalék) kapott a tavaszi parlamenti választáson. Ezzel az utolsó helyen végzett a párt, amelynek vezetői azért mégsem lehetnek szomorúak.
Az országos listaállítással a kampányfinanszírozási szabályok alapján 152 millió 983 305 forint állami támogatást kapott a párt. Ezt az 1 százalék alatti szereplés miatt az utolsó fillérig vissza kellene fizetni, a párt azonban októberig ezt nem tette meg. Így a kamatokkal együtt már 154 millió 160 229 forintra nőtt a tartozása.
Az EU-ROM párt esete korántsem kivételes. 13 országos listát állító párt tartozik százmilliókkal az államnak - derült ki a Transparency International Magyarország adatigényléséből.
A Magyar Államkincstár október elején küldte el a legfrissebb adatokat, amelyeket összesítve kiszámolható:
Ez utóbbi tényező miatt nevezhetőek ezek a pártok kamupártnak, amelyeknek a jelek szerint nem a politikai hatalom megragadása, hanem az anyagi haszonszerzés lehetett a célja a 2018-as parlamenti választásokon. Jól érzékelteti a jelenséget a korábbi beszélgetésünk azzal az emberrel, aki több kamupárt jelöltje és építője is volt. És korábban több kamupártnak tűnő szervezet vezetőit, jelöltjeit próbáltuk elérni, de érzékelhetően kerülték a nyilvánosságot.
Az Összefogás párt 308 millióval tartja a csúcsot
A törvény szerint az országos listák után járó kampánytámogatást akkor kell visszafizetnie egy pártnak, ha a listára kapott szavazatok aránya 1 százalék alatt marad. 16 párt szerepelt az 1 százalékos határ alatt, ebből pedig három párt már vissza is fizette az államnak a tartozását: az Együtt (amely gyűjtést is rendezett), a Munkáspárt és a MIÉP. Ebben a három pártban az a közös, hogy ilyen-olyan rendszerességgel résztvesznek a poltikai életben, az ideológiai álláspontjuk is többé-kevésbé ismert.
A fennmaradó 13 pártról viszont ritkán hallani, és többségük nyilvánvalóan olyan párt, amely nem kívánja magát aktivizálni a közéletben. A legtöbb pénzzel, 308 millió forinttal az Összefogás párt tartozik. Íme a pártok tartozásai:
MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT - 154 167 773
SZEGÉNY EMBEREK MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT - 154 167 773
TENNI AKARÁS MOZGALOM - 154 114 962
KELL AZ ÖSSZEFOGÁS PÁRT - 154 167 773
SPORTOS ÉS EGÉSZSÉGES MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT - 154 160 229
IRÁNYTŰ PÁRT - 154 160 229
EURÓPAI ROMA KERESZTÉNYEK JOBBLÉTÉÉRT DEMOKRATIKUS PÁRT - 154 160 229
NET PÁRT - 154 107 418
REND ÉS ELSZÁMOLTATÁS PÁRT - 154 107 418
MAGYARORSZÁGON ÉLŐ DOLGOZÓ ÉS TANULÓ EMBEREK PÁRTJA - 154 114 962
CSALÁDOK PÁRTJA - 154 107 418
KÖZÖS NEVEZŐ 2018 - 154 152 684
ÖSSZEFOGÁS PÁRT - 308 214 836
A számok azért különbözőek, mert pártonként különböző a kamatok mértéke (aszerint, hogy kinek mikortól indult a kamatszámítás). A MÁK-tól kapott adatok szerint a NAV már elindította a tartozások behajtását, mindeddig hiába.
Az egyéni jelöltek pénzét is várják vissza
A Transparency által megismert adatok között szerepel az is, hogy az egyéni jelöltek után mennyi pénzzel tartoznak a pártok. Hiszen ha egy egyéni választókerületben indított jelölt 2 százalék alatt szerepel - akkor is, ha időközben visszalépett, köteles visszatéríteni mindaz, amit a kapott 1 millió forintból felhasználtak (kincstári kártyán kapják ezt a pénzt, tehát itt a fel nem használt összeget rögtön zárolni tudja a MÁK).
Itt még nincsenek végleges adatok, mert több esetben a törvényi határidő nem járt le, de látszik, hogy az egyéni jelöltek után hozzájuk befolyt pénzből is több párt tetemes, több 10 milliós tartozást halmozott fel. Itt az MSZP-Párbeszéd, a DK és az LMP már befizette a tartozást (a visszalépő jelöltek miatt volt szükség erre). A többi érintett párt azonban még nem tette ezt meg.
Három pártnál kezdeményezte már a NAV a behajtást:
EU-ROM - 33 825 000 forint + kamatok
MIÉP - 12 238 203 forint + kamatok
TENNI AKARÁS MOZGALOM - 25 600 000 + kamatok
A legnagyobb tartozást az egyéni jelöltek miatt a Szegény Emberek Magyarországért Párt (84 millió 051 148 forint) halmozta fel. Náluk azonban még nem indult meg az eljárás.
A pártok egyéni jelöltjei összesen 635 millió 441 541 forint tartozást halmoztak fel eddig. Ha ebből levonjuk a fizetési hajlandóságot és politikai aktivitást mutató Együtt, Momentum, Kétfarkú Kutya Párt és a MIÉP jelöltjeinek tartozását, a politikai teljesítményt eddig nem mutató kamupártok egyéni jelöltjei 541 millió 210 142 forinttal tartoznak az államnak.
A K-Monitor emellett kikérte az egyéni jelöltek saját tartozásait is, ami azután az összeg után áll fenn, amelyet a jelöltek nem utaltak át a jelölő pártoknak, hanem saját hatáskörben használtak fel a Magyar Államkincstárral kötött megállapodás alapján. A K-Monitort október 8-án a MÁK arról tájékoztatta, hogy az egyéni jelöltek visszafizetési kötelezettsége 237 897 879 forint. De ezt a jelölteken és nem a pártokon hajtják be, így nem számítottuk hozzá az előbbi 2,7 milliárdhoz.
Az adatok az október 5-én fennálló helyzetet tükrözik, de arról nem érkezett hír, hogy azóta bármelyik párt is visszafizette volna a tartozását.
Mit lehet tenni?
A Transparency és a Political Capital már 2013 óta sürgeti a kamupárt-probléma megoldását, a jogalkotó viszont László Róbert a Political Capital választási szakértője szerint "mindig csak tessék-lássék intézkedéseket tett".
2017 őszén kötelezték csak arra a szavazatok 1 százalékának megszerzésére képtelen pártokat, hogy fizessék vissza a kampánytámogatást, illetve a pártok vezető tisztségviselői is idén felelnek először teljes vagyonukkal a kampánypénzekért. László szerint azonban
látjuk, hogy ennek nem sok jelentősége van, a hatóságok épp most ütik bottal a nyomukat.
Nem meglepő ez, már a tavalyi törvénymódosítás során is nyilvánvaló volt, hogy kevés lesz a közpénzszivattyú elzárásához ez a néhány intézkedés."
László szerint a választások után, nyáron történt módosítás sem lesz elégséges. A friss módosítás szerinte csak annyit tett, hogy kibővítette a büntethető személyek körét: a pártok vezető tisztségviselői mellett már az egyéni és listás jelöltek is saját vagyonukkal felelnek a kampánytámogatásért.
A vagyonnyilatkozatok rendszere ezt már bebizonyította: a jelöltek nevéről bármikor átírható minden vagyon valamelyik közeli hozzátartozóra, és a hatóságoknak máris nincs esélyük a behajtásra. A kormányoldal tehát ismételten csak szűkíteni igyekszik a kamupárt-jelenséget, a megszüntetését minden jel szerint nem kívánja."
Szerinte a kormánynak nem kellett volna és kellene mást tennie, mint követnie a 2013 óta javasolt módosításokat. Ha ez megvalósult volna, akkor a pártok már az idei választáson is csak kincstári kártyán férhettek volna hozzá a kampánytámogatáshoz, és az egyéni jelöltekhez hasonló szigorúsággal kellett volna elszámolniuk a költéseikről. | https://index.hu/belfold/2018/10/26/2_7_milliard_forintot_tettek_zsebre_a_kamupartok/ | https://web.archive.org/web/20181026093622/https://index.hu/belfold/2018/10/26/2_7_milliard_forintot_tettek_zsebre_a_kamupartok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tenyleg-milliardos-biznisz-volt-a-kamupartozas | Index | hungarian-news | 2018-10-26 08:32:38 | [] | [
"Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt",
"MIÉP",
"Tenniakarás Mozgalom"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"háttér",
"támogatás",
"adósság",
"kampányfinanszírozás",
"jogalkotás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
47,837 | Nagyot szólhat a fideszes botrány | Messzire érhetnek Simonka György fideszes országgyűlési képviselő korrupciós botrányának szálai - vélik szűkebb hazájában, Békés megyében. | Nagy visszhangot váltott ki Simonka György fideszes parlamenti képviselő választókerületében az, hogy a Legfőbb Ügyészség kérte mentelmi jogának felfüggesztését - írja a Népszava. Fetser János, Orosháza korábbi polgármestere és országgyűlési képviselője, MSZP-s politikus szerint több oka is van annak, hogy a "fent" levették a kezüket Simonkáról, és léphetett a Legfőbb Ügyészség.
Egyfelől az, hogy a politikus már érinthetetlennek gondolta magát, és minden határt túllépett. Másfelől a körülmények is "összeesküdtek" ellene. A Sargenti-jelentés, a visszatartott EU-s támogatások és az uniós ügyészség miatt indított aláírásgyűjtés okán lépnie kellett a Fidesznek, s végül "beáldozták Simonkát."
Egy térségbeli képviselő-testület ellenzéki tagja azt latolgatta, hogy a botrány szálai kiket érnek el. Szerinte dél-békési polgármesterek, alpolgármesterek, megyei politikusok sokaságáról tudni, hogy Simonka közvetlen köréhez tartoznak, és akár közük is lehet azokhoz az ügyekhez, amelyek miatt a politikus bajba került. "Sokaknak lehet most álmatlan éjszakájuk" - fogalmazott a napilap egyik forrása.
Az ügyészség szerint a Simonka köré szervezett csapat zömében lerobbant épületeket szerzett meg, majd jócskán felpumpált áron újította fel azokat uniós pénzből. A néhány év alatt elburjánzott hálózat hamar összeért más uniós forráslehívásban "érdekelt" vállalkozóéval: Simonka neve előkerült az időközben bíróság elé álló, magát Voldemortnak hívató fideszes képviselő, Mengyi Roland ügyében is. | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nagyot-szolhat-a-fideszes-botrany.671896.html | https://web.archive.org/web/20201201055312/https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nagyot-szolhat-a-fideszes-botrany.671896.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyot-szolhat-a-fideszes-botrany | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2018-10-19 12:31:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Békés megye"
] | [
"ingatlan",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"pénzmosás",
"csalás",
"EU",
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
47,838 | Nagy gondban a fideszes képviselő - szervezett bűnözéssel vádolják | A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként, Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztésére tett indítványt. | Az ügyben felmerült megalapozott gyanú lényege szerint a fideszes Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (a továbbiakban TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. A termelői szervezetek ugyanis az elismerési tervben szereplő beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az uniós támogatáson túlmenően a tagállami költségvetésből is támogatásban részesülhettek.
Mivel Simonka György tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg, ezért 2009 év végén elhatározta, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával egy olyan személyi kört épít fel, melynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak. (Pénzmosodát lepleztek le.)
Simonka György és társai a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, vagyis a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel. Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, amelyek csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek.
Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét - általában 45 százalékát - szolgáltassák vissza neki készpénzben.
Az eddig beszerzett adatok alapján a Simonka György rendelkezései szerint lebonyolított beruházások kapcsán okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot.
Simonka György országgyűlési képviselő cselekménye:
két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének,
két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettének
két rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettének,
két rendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének,
két rendbeli folytatólagosan, és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja megállapítására alkalmas.
Az ügyben a NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése nyomán a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága 2014. július 14. napján rendelt el nyomozást költségvetési csalás bűncselekménye miatt. A Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya 2016. február 4. napján a nyomozás lefolytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölte ki.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben eddig 29 személyt (ügyvezetőket, alvállalkozókat, hozzátartozókat, bizalmi embereket, vesztegetéssel érintetteket) hallgatott ki gyanúsítottként, akik valamennyien szabadlábon védekeznek.
A mentelmi jog felfüggesztése esetén nyílik lehetőség Simonka György gyanúsítotti kihallgatására - közölte a Főügyészség. | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/fougyeszseg-simonka-mentelmi-jog.671778.html | https://web.archive.org/web/20240129070733/https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/fougyeszseg-simonka-mentelmi-jog.671778.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-gondban-a-fideszes-kepviselo-szervezett-bunozessel-vadoljak | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2018-10-17 12:40:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Békés megye"
] | [
"ingatlan",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"EU",
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
47,839 | Csalókkal számolna le a kormány, de közben mások is pórul járhatnak | Jelentős változások előtt áll a színházi szféra, ha valóban felszámolják az előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását. Erről először az Index számolt be vasárnap, csütörtökön pedig a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely is megerősítette, hogy jelenlegi formájában megszűnik a színházak finanszírozását alapvetően meghatározó rendszer. | Gulyás csak annyit mondott, hogy a forrásokat a kormány a jövőben is biztosítja, de erről egyelőre nem lehet tudni részleteket. Az viszont biztosnak tűnik, hogy a finanszírozási rendszer átalakítása számos színház számára alapvető változásokat hozhat el. Megpróbálom röviden bemutatni, hogy milyen változásokat hozott el a mintegy tíz éve működő tao-rendszer, kik voltak a fő kedvezményezettjei és mire hivatkozva szüntetik meg.
Mi is az a tao-rendszer, és mi változott tőle?
A tao-rendszerrel 2008-ban reformálták meg a színházak finanszírozását. Ennek lényege, hogy a vállalatok a társasági adójukat (tao) odaadhatják egy általuk kiválasztott előadó-művészeti szervezetnek. A színházak a nézőszámuk függvényében használhatják ki a támogatást, az éves jegybevételük 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt a nyereséges vállalatoktól.
Ez azt jelentette, hogy az alanyi jogon járó állami támogatások helyett a színházak anyagilag érdekeltté váltak abban, hogy növeljék látogatottságukat és ezzel párhuzamosan a jegybevételeiket. A rendszer talán soha nem látott anyagi stabilitást hozott el a színházaknak, és lehetőséget kaptak arra, hogy a központi forrásoknak kevésbé legyenek kiszolgáltatottak.
A tao-rendszer emellett gyakorlatilag az egész színház-finanszírozást eltolta a bevételorientáció felé. A sikeres színház fokmérője a jegybevétel lett, emiatt viszont sokan bírálták is a rendszert. A minél szélesebb rétegek kiszolgálásában sokan a közízlés kiszolgálását, erős kommercializálódást láttak.
Bármilyen elcsépelt is a kifejezés, a statisztikák alapján az elmúlt évek nyugodtan nevezhetőek a színházak aranykorának. A színházak száma és az előadások száma a duplájára nőtt tíz év alatt. A KSH adatai szerint a rendszerváltás utáni visszaesést követően óriási ütemben nőtt a színházba járók száma az elmúlt években. Tavaly már kétszer annyian jártak színházba, mint tíz évvel ezelőtt, és ötven százalékkal többen, mint a hatvanas években. Idei tusványosi beszédében Orbán Viktor is kiemelte a növekedést, mint a politikai rendszer stabilizálásának egyik bizonyítékát.
Mi akkor mégis a gond a tao-rendszerrel?
A számok szépen mutatnak a statisztikákban, de a valóságnak kevés köze lehet ehhez. A tao-rendszer ugyanis kiskapuk sorát is megnyitotta, amelyek nemcsak a statisztikák torzítását okozták, hanem a tao-bevételek optimalizálására létrehozott produkciókat és több milliárdnyi közpénz elcsalását. Csütörtökön Gulyás Gergely is a jelentős visszaélésekre hivatkozott, amikor a tao-rendszer megszüntetéséről beszélt.
Először a Magyar Narancs írt hosszabb cikket 2014-ben a tao-rendszer tökéletlenségéről. A nem feltétlenül valós statisztikai adatokat az általunk feltárt esetek is szemléltetik. A döbbenetes arányokra jó példa, hogy a tao-rendszer bevezetésekor, 2008-ban a magyar színházak külföldi vendégszerepléseit 100 ezer néző nézte meg. Ez a szám tavaly már a tizenötszörösére nőtt az EMMI adatbázisa szerint, az ilyen produkciókat 1,5 millióan látták.
A januári cikkeinkből az derült ki, hogy a hihetetlen növekedés mögött alapvetően kamuszínházak állnak, amelyek több százezres nézőszámokat blöffölve összesen mintegy hat milliárd forint állami pénzt akasztottak le az elmúlt években. Az egyik színház például egy izraeli plázában rendezett 400 ezres látogatottságú jégtáncshow után kapott jelentős állami támogatást, de olyan színház is volt, amely egyszerűen csak bekamuzta a részvételét egy több százezres nézettségű angliai fellépéssorozaton.
A kamuszínházak mellett több olyan előadási forma is elszaporodott, amelyeknek lényegében a tao-pénzek optimalizálása a céljuk. Ilyenek például a vonósnégyessel vagy szimfonikus zenekarral felturbózott arénás szuperprodukciók. A jelenségről az Index írt átfogó cikket az év elején.
Szintén elterjedtek a színházi elemekkel felturbózott előadások. Ha egy koncert előtt két percig vicceket mesélnek, elmondanak egy verset, vagy például a koncertbe belecsempésznek dramatikus elemeket, például egy ember bejön maszkban, akkor már lehet rájuk taót igényelni. Az Index és mi is írtunk arról, hogy szintén bevett módszer lett a csillagászati összegeken elszámolt jegyár. Ha ugyanis elbartereznek egy 90 ezer forint névértékű jegyet, akkor ugyanúgy igényelhetik a 80 százalékos közvetett állami támogatást, tehát több mint 70 ezer forintot. (Ez a jelenség áll a 70-90 ezer forintos ingyenjegyek mögött, erről a VS is írt korábban).
A taóról tehát gyorsan kiderült, hogy hatalmas üzlet is, a kamuszínházak és kétes kulturális értékű szuperprodukciók mellett így megjelentek az ügynökök is. Eleinte a színházak többségének lényegében semmilyen kapcsolata nem volt a céges világgal, ahonnan a tao-t remélhették, az új szabályozást követően így több ügynök jelent meg, akik jutalékért vállalták, hogy összekötik a színházakat a cégekkel. Az ügynökök jellemzően 5-10-20 százalékos jutalékért kötik össze a színházakat a nyereséges vállalatokkal, de hallottunk olyanokról, akik 70-80 százalékos jutalékot próbáltak elkérni a közvetítésért.
A tökéletlenségei mellett ráadásul óriási költségei is vannak a tao-rendszernek. Az EMMI háttérintézményénél külön iroda végzi a regisztrációt, a Kormányhivatal végzi a hatósági feladatokat, a színházak rengeteg energiát fordítanak a tao-keretük feltöltésére vagy pénzt az ügynökök jutalékára, és a taózó cégeknek is adminisztrálnia kell. Ebből a szempontból vélhetően jóval költséghatékonyabb lenne a támogatások központosítása.
Ráadásul ez a költséges rendszer sokszor még a kifejezetten látványos visszaéléseket sem tudta kiszűrni. A jelenség ellen látszólag semmit nem tett az EMMI, és nem hallottunk arról, hogy bármilyen hatósági eljárás indult volna az érintett szervezetek ellen. Az EMMI január óta egy megkeresésünkre sem válaszolt a témával kapcsolatban. Ennek fényében meglepő, hogy Gulyás most jelentős visszaélésekről és rendszerszintű problémákról beszélt.
Kik jártak a rendszerrel a legjobban?
A tao-rendszer alapvetően kedvezett a sok néző befogadására képes színháznak (ezek ugye több tao-alapot jelentő jegyet tudnak eladni), és a rendszer a független és magánszínházak felemelkedését is elhozta. Az állami döntéshozóktól független támogatásnak köszönhetően több magánszínház is számottevő szereplővé nőtte ki magát, mint az Átrium Színház vagy az Orlai Produkciós Iroda.
A rendszer átalakításának is ők lehetnek a legnagyobb vesztesei, mivel éves állandó támogatást ők nem kapnak az államtól. A nekik jutó tao-pénz azonban elenyésző a nagyokhoz képest. A 25 legtöbb tao-támogatást kapott szervezet listája jól mutatja, miért ilyen kétes megítélésű a rendszer.
Tavaly a legtöbb tao-támogatást közel 1,5 milliárd forinttal az Operaház kapta. A második legtöbbet a Magyar Virtuózok nevű kamarazenekar, amelyet 1998-ban alapítottak. Az elmúlt négy évben kétszeresére nőtt a bevételük, és az állami támogatásnak köszönhetően megdöbbentő a profitrátájuk. Tavaly 1,9 milliárd forint volt a nettó bevételük, a profitjuk pedig ennek a 76 százaléka, 1,4 milliárd forint. Mivel a közvetetten államtól származó (tehát az árbevételen felüli) tao-támogatásuk éppen 1,4 milliárd forint volt, lényegében az egész összeg nyereségként maradt náluk.
Az utánuk következő két cég, a Rivalda Stúdió és a Globe Production áll az Experidance táncegyüttes mögött. Azért üzemelteti két cég a produkciót, mert 2016-ban másfél milliárd forintban maximálták törvényileg az igényelhető tao mértékét. Az Experidance ezt úgy kerülte meg, hogy két céggel igényelte a támogatást.
A januári cikkeinkben bemutatott kamuszínházak, a Műhely Produkció, a Maszka Színház és az Anonymus Színház is benne vannak a 25 legtöbb támogatást kapó színházban. Hárman összesen közel 1,4 milliárd forintot kaptak. A toplistán még több, lényegében teljesen ismeretlen színház szerepel, míg nem fértek fel rá olyan ismertebb színházak, mint a Katona, az Örkény vagy a Radnóti.
A nyilvánvaló visszaélések ellenére a korábban általunk megkérdezett színházi vezetők többsége összességében előnyösnek tartotta a tao-rendszert, viszont abban széles konszenzus volt, hogy a visszaélések visszaszorítása érdekében meg kell reformálni a rendszert. Nyáron még úgy tűnt, hogy valóban van esély a tao-rendszer tökéletesítésére. Az új kulturális államtitkár, Fekete Péter prioritásai között is szerepelt a visszaélések felszámolása. Egy munkacsoport is felállt színházi vezetőkből az új rendszer kialakításához, de ebből a jelek szerint végül nem lett semmi. | https://g7.hu/allam/20181026/csalokkal-szamolna-le-a-kormany-de-kozben-masok-is-porul-jarhatnak/ | https://web.archive.org/web/20231226201522/https://g7.hu/kozelet/20181026/csalokkal-szamolna-le-a-kormany-de-kozben-masok-is-porul-jarhatnak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csalokkal-szamolna-le-a-kormany-de-kozben-masok-is-porul-jarhatnak | G7 | hungarian-news | 2018-10-26 21:07:56 | [] | [
"Anonymus Színház",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Maszka Színház",
"Műhely Produkció"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"kultúra - művészet",
"adó",
"jogalkotás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
47,840 | Börtönbe küldik Orbán macedón barátját, az ex-miniszterelnök Nikola Gruevszkit egy 150 milliós Merci miatt | November 8-ig kell jelentkeznie a kijelölt, Szkopje melletti Shuto Orizari fegyházában Nikola Gruevski volt macedón miniszterelnöknek, akit két év börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy nyamvadt Mercedes miatt. | November 8-ig kell jelentkeznie a kijelölt, Szkopje melletti Shuto Orizari fegyházában Nikola Gruevski volt macedón miniszterelnöknek, akit két év börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy nyamvadt Mercedes miatt.
A büntetőbíróság pénteken közölte, hogy írásban tájékoztatták a volt kormányfőt arról, hogy két hete maradt megjelenni a kijelölt börtönnél.
Beszédes részlete a sztorinak, hogy a bíróság többször megpróbálta kézbesíteni az értesítést Gruevszki lakcímére, ám nem jártak sikerrel, így a bíróságon személyesen nyújtották át az idézést, ahol a volt miniszterelnök épp egy másik ügy miatt volt jelen.
Gruevszkit még október 5-én ítélték két évre, miután a bíróság kimondta, hogy 2012-ben törvénytelenül utasított Gordana Jankuloska belügyminisztert, hogy szerezzen be neki egy 600 ezer eurós Mercit privát használatra. Jankuloszkát is elítélték egy külön tárgyalássorozat végén, hat évet kapott. Gruevszki természetesen politikai leszámolást és a kormányzó szociáldemokrata SDSM akcióját látja a döntés mögött. | https://444.hu/2018/10/27/bortonbe-kuldik-orban-macedon-baratjat-az-ex-miniszterelnok-nikola-gruevskit-egy-150-millios-merci-miatt | https://web.archive.org/web/20220702111632/https://444.hu/2018/10/27/bortonbe-kuldik-orban-macedon-baratjat-az-ex-miniszterelnok-nikola-gruevskit-egy-150-millios-merci-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/bortonbe-kuldik-orban-macedon-baratjat-az-ex-miniszterelnok-nikola-gruevszkit-egy-150-millios-merci-miatt | 444 | world-news | 2018-10-27 00:00:00 | [
"Nikola Gruevszki"
] | [] | [
"Európa",
"Macedónia"
] | [
"ítélet/döntés"
] | [
"Gruevszki menekültstátusa"
] |
47,841 | Földön, vízen, levegőben megy a hunga-bunga, de az Orbán-kormány nem akar tudni róla | Úgy tűnik, Orbán Viktorra és az állami vezetőkre nem vonatkoznak a törvényben rögzített összeférhetetlenségi és korrupcióellenes szabályok. | „A kormány nem vezet nyilvántartást a magyar állampolgárok magánprogramjairól. Nem is lenne helyes, ha így tenne.”
– közölte írásbeli válaszában Dömötör Csaba a miniszterelnök megbízásából. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára ennyivel rendezte le az Orbán Viktor és állami vezetőtársainak luxusutazgatásait, továbbá azok korrupciós kockázatait taglaló kérdést.
A DK-s Vadai Ágnes még október elején fordult a meglehetősen szórakoztató
„Horvátországi közpénzes (H)unga-bunga partyk?”
című írásbeli kérdéssel a miniszterelnökhöz. A DK-s politikus a NER prominens képviselői által jachton és magánrepülőgépen tett luxusútjai kapcsán azt akarta megtudni a miniszterelnöktől:
indít-e vizsgálatot az Átlátszó által feltárt összefüggések nyomán – persze nem is Orbán saját magángépes hobbiútjai, de legalább a súlyos korrupciós összefüggésekre rávilágító egyéb állami szereplők esetében.
Vadai felidézte, hogy az Átlátszó heteken át követte egy Benetti Crystal 140 típusú jacht (Lady M, 6,8 milliárd forint), valamint egy, Orbán Viktor számára is ismerős Bombardier Global 6000 típusú luxus-magánrepülőgép (OE-LEM, 17 milliárd forint) útjait, amelyek sokszor keresztezték egymást.
Kutatásuk során felbukkant maga a minisztreelnök, valamint Mészáros Lőrinc köre, és a NER több más szereplője is.
Összevetették például egymással a Lady Mrd és az OE-LEM elmúlt hónapokban megtett útjait, így a hivatalos hajózási és repülési nyilvántartásokból származó adatokból kiderült, a magánrepülőgép többször ment Budapestről éppen oda, ahol a luxusjacht is tartózkodott éppen akkor. Így derülhetett ki – több között – az is –, hogy 2018. augusztus 16-án a Lady Mrd luxusjacht Horvátországban volt, Brijuniból ment Opatijába. Sikerült drónvideót is készíteniük az érkezéséről és utasairól is, akik között feltűnt
Homolya Róbert MÁV-elnök, Szíjj László üzletember és Kovács Emő kormánymegbízott is.
Homolya Róbert nevwe nem először kerül elő korrupciógyanús ügyekben
Homolya Róbert 2010 és 2012 között az európai uniós támogatások elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettese volt, majd 2012- től különböző pozíciókban dolgozott a Miniszterelnökségen. Először miniszteri, majd miniszterelnöki biztos, később kormánymegbízott lett. 2017-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára lett, majd 2018. augusztus elején a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) vezérigazgatójává nevezték ki. Ellene az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF vizsgálatot indított, bizonyítottnak találva, hogy Homolya Róbert úgy volt végrehajtásért felelős elnökhelyettes az EU-s források elosztásárt felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ), hogy több közbeszerzési tanácsadó cégben is érdekeltsége volt. Bár ez 3,3 milliárd forintjába kerülhet Magyarországnak a várható büntetés miatt, Homolya Róbert azt mondta, bagatell ügynek tartja az egészet
Szíjj László Több vállalkozásban is üzlettársa Mészáros Lőrincnek. A tiszakécskei üzletember legnagyobb cége, a Duna Aszfalt Kft. évek óta sorra nyeri a többmilliárd forint értékű közbeszerzéseket. Szíjj érdekeltségei csak 2017-ben 606,5 milliárd forint értékben nyertek el állami megbízásokat, és ezeknek 44 százaléka európai uniós támogatás volt.
Kovács Ernő 1998-tól 2014-ig volt Tiszakécske polgármestere, majd 2014 júliusában Ön által kinevezett Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott, mely kinevezést 2018. július elején újabb 4 évvel meghosszabbította.
A Vadai-féle írásbeli kérdés kiemelte, a szabadságát mindenki úgy tölti, ahogy akarja,
kivéve, akkor, ha a meghívott a MÁV-elnök, a vendéglátó annak a Duna Aszfaltnak a tulajdonosa, aki sorra nyeri az útépítési és vasútépítési állami közbeszerzéseket.
Éppen ezért a képviselő megkérdezte: egyfelől állami, azaz közpénzen utaztak-e az állami tisztségviselők, vagy esetleg megvesztegetés gyanújára okot adóan elfogadták az üzletember meghívását, ami újabb súlyos korrupciós botrány. Vadai végezetül tudni akarta, indít-e vizsgálatot az ügyben Orbán. | https://168ora.hu/itthon/foldon-vizen-levegoben-megy-a-hunga-bunga-de-az-orban-kormany-nem-akar-tudni-rola-158263 | https://web.archive.org/web/20200923172426/https://168ora.hu/itthon/foldon-vizen-levegoben-megy-a-hunga-bunga-de-az-orban-kormany-nem-akar-tudni-rola-158263 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foldon-vizen-levegoben-megy-a-hunga-bunga-de-az-orban-kormany-nem-akar-tudni-rola | 168 óra | hungarian-news | 2018-10-29 10:40:49 | [
"Homolya Róbert",
"Kovács Ernő",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU",
"utazás",
"OLAF-vizsgálat"
] | [] |
47,842 | Megszavazták: felfüggeszthetik Simonka mentelmi jogát | A fideszes képviselőt gyanúsítottként hallgatnák ki a költségvetési csalás és más bűncselekmények miatti nyomozásban. | mentelmi bizottság;Simonka György;
2018-10-29 12:36:00
Felfüggesztették Simonka mentelmi jogát
A fideszes képviselőt gyanúsítottként hallgatnák ki a költségvetési csalás és más bűncselekmények miatti nyomozásban.
Az Országgyűlés egyhangú döntéssel felfüggesztette Simonka György mentelmi jogát hétfőn. A fideszes képviselő a szavazás előtt nem kívánt élni felszólalási jogával.
A mentelmi bizottság korábban – ugyancsak egyhangúlag – az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolta, így a parlament elé kerülhetett az ügy. Hargitai János, a bizottság elnöke azt mondta, ha közvádas eljárásról van szó, a mentelmi bizottság így szokott dönteni, és a parlament sem szokott akadályt gördíteni a vizsgálat lefolytatása elé. Vagyis nem politikai, hanem jogi ügyről van szó.
Mi is beszámoltunk arról, hogy az ügyészség közleményéből kiderült: a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Simonka mentelmi jogának a felfüggesztésére tett indítványt. | https://nepszava.hu/3013526_megszavaztak-felfuggeszthetik-simonka-mentelmi-jogat | https://web.archive.org/web/20181107101442/https://nepszava.hu/3013526_megszavaztak-felfuggeszthetik-simonka-mentelmi-jogat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszavaztak-felfuggeszthetik-simonka-mentelmi-jogat | Népszava | hungarian-news | 2018-10-29 12:53:00 | [
"Simonka György"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU",
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
47,843 | Megszüntették a nyomozást Kiss Szilárd ellen | Az indoklás szerint nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése. | nyomozás;Kiss Szilárd;
2018-10-29 08:19:00
Megszüntették a nyomozást Kiss Szilárd ellen
Az indoklás szerint nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.
Megszüntették a Kiss Szilárd volt agrárattassé elleni nyomozást – írja a Facebook oldalán Panyi Szabolcs, az Index korábbi munkatársa, hozzátéve: „aki annak ellenére dolgozhat miniszteri megbízottként, hogy orosz maffia- és titkosszolgálati kapcsolatok miatt kétszer is megbukik a nemzetbiztonsági ellenőrzésen, annak a sérthetetlenségén kár is csodálkozni”.
Panyi közölte, hogy a IV. és XV. kerületi ügyészség indoklása szerint „a rendelkezésre álló adatok illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.
Az ügyben a Párbeszéd Magyarországért, Szél Bernadett és Tényi István tett feljelentést. Panyi a bejegyzésben hangsúlyozza, hogy az ügyészség eljárást megszüntető határozata szerint
– egy orosz üzletember beperelte Kiss Szilárdot, mert hiába fizetett neki 80 ezer eurót azért, hogy szerezzen be vízumokat a „barátainak”, Kiss a pénzt lenyúlta, de az ígért vízumokat nem szállította le. Mint írja, az orosz bírósági végzés szerint a kenőpénzt Kissnek vissza kellett fizetnie, és a nyomozás során a magyar rendőrség ezt az orosz bírósági végzést képtelen volt beszerezni.
– egy magyar konzul hiába vallotta, hogy még a németek is hivatalosan szóltak nekik a visszaélésekről, a német külügyet sem keresték meg a magyar hatóságok a nyomozás során.
– és a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium azokat a meghívóleveleket, amelyeket Kiss Szilárd több mint 5800 vízumhoz kiadott, és bizonyítékok lehettek volna, „egyszerűen leselejtezte”. | https://nepszava.hu/3013497_megszuntettek-a-nyomozast-kiss-szilard-ellen | https://web.archive.org/web/20220629061100/https://nepszava.hu/3013497_megszuntettek-a-nyomozast-kiss-szilard-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntettek-a-nyomozast-kiss-szilard-ellen | Népszava | hungarian-news | 2018-10-29 09:18:00 | [
"Kiss Szilárd Miklós"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"ítélet/döntés",
"diplomácia",
"titkosszolgálat",
"klientúra",
"ügyészség",
"vízum-állampolgárság"
] | [
"Moszkvai vízumközpont"
] |
47,844 | Elindult Hernádi Zsolt zágrábi pere |
Kedden Zágrábban elindult a Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Ivo Sanader volt horvát kormányfő elleni összevont büntetőper. A vád szerint a Mol 2009-ben azért vehette át az általa 49 százalékban birtokolt INA feletti irányítást a horvát államtól, mert az elnök-vezérigazgató az akkori miniszterelnököt mintegy hárommilliárd forintnyi euróval lefizette. A vádlottak következetesen tagadnak.
Ezt Ivo Sanader kedden az MTI beszámolója szerint a tárgyaláson személyesen is megismételte. Hernádi Zsoltot ugyanakkor a magyar hatóságok a számos horvát kérelem ellenére – például az ottani eljárás elfogulatlansági bizonytalanságaira hivatkozva - nem adják ki. Az első ülésen kitűnt: bár a zágrábi ügyészség is kitart öt éves álláspontja mellett, újabb bizonyítékokat későbbre ígér. A mostani vád ugyanis leginkább csak Robert Jezic vállalkozó ingatag vallomásán alapul. Hernádi Zsolt ügyvédje visszatérően az anyagok lefordítását igényli, ami a bíró szerint nem hátráltatja az eljárást. Egyébként, ha jövő nyárig nem születik ítélet, a vád elévül.
Miközben Horvátországban az ügy kapcsán Hernádi Zsolt ellen most indult először büntetőper, Ivo Sanadert – több más, így az osztrák Hypo Bankkal kapcsolatos üggyel összevont eljárásban - négy éve már jogerősen több mint 8 év börtönre ítélték. Ám ezt röviddel azután a horvát alkotmánybíróság méltánytalan védekezési körülményekre hivatkozva megsemmisítette és új – egymástól immáron elkülönítve lefolytatott - eljárásokat rendelt el. Így Ivo Sanader ellen most hat per zajlik. Nem erősíti a Mol-vezér pozícióját, hogy hétfőn a zágrábi bíróság ezek közül a Hypo-ügyben első fokon újfent bűnösnek találta Ivo Sanadert, két és fél év börtönnel sújtva a volt kormányfőt.
E vád szerint a politikus még külügyminiszter-helyettesként közel kétszázmillió forintnyi kenőpénz fejében intézte el, hogy a horvát állam hitelt vegyen fel az osztrák banktól. Úgyszintén hétfőn, de egy másik, kapcsolódó perben viszont felmentették Ivo Sanadert. E vád szerint 2008-ban – az akkor hozzá még közel álló – Robert Jeziccsel közösen olcsóbb áramra és hitelnyújtásra próbálták volna rábírni a HEP nevű állami energiaszolgáltatót. | https://nepszava.hu/3012912_elindult-hernadi-zsolt-zagrabi-pere | https://web.archive.org/web/20200815024459/https://nepszava.hu/3012912_elindult-hernadi-zsolt-zagrabi-pere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elindult-hernadi-zsolt-zagrabi-pere | Népszava | hungarian-news | 2018-10-23 17:37:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Ivo Sanader"
] | [
"INA (Horvátország)",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"energia",
"vesztegetés"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
|
47,845 | Felfüggesztették az 1,4 milliárdos csalással gyanúsított Simonka György mentelmi jogát | Kiadta a Legfőbb Ügyészségnek a fideszes Simonka Györgyöt az Országgyűlés. Hétfő délután 163 igennel, ellenszavazat nélkül, egyhangúlag megszavazta a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a parlament. | Kiadta a Legfőbb Ügyészségnek a fideszes Simonka Györgyöt az Országgyűlés. Hétfő délután
163 igennel, ellenszavazat nélkül, egyhangúlag megszavazta a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a parlament.
Simonka György a szavazás előtt nem kívánt élni felszólalási jogával.
Az Országgyűlésnél október közepén kérvényezte a fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a Legfőbb Ügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
Az ügyészég gyanúja szerint Simonka olyan uniós és hazai támogatásokra, amiket zöldség-gyümölcs termelőknek írtak ki eszközbeszerzésekhez, beruházásokhoz. A képviselő egy komplett hálózatot állított fel ezek lehívásához.
A módszert nem bonyolították túl: egyszerűen túlárazták a kérelmeket. Így a valós árak fölötti összeget kapták meg. Sokszor azzal is játszottak, hogy használt eszközöket vásároltak, miközben azokat újnak számolták el. A gyanú szerint
a túlárazott beruházásokat végző vállalkozóknak a kifizetett ár 45 százalékát kellett visszaadni Simonkának. Készpénzben. Az ügyészség számítása szerint a hálózat 1,4 milliárdot csalhatott el.
A Fidesznek és Simonkának is volt ideje az ügyre felkészülni:
a NAV 2014. július 14-én rendelt el a nyomozást az ügyben,
majd másfél évvel később 2016. február 4.-én jelölte ki a Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya a nyomozás lefolytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget,
ami a hónap elején kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
A magyar és az európai uniós költségvetésnek 973 millió forint kárt okozó, Simonka György tulajdonában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolását 2015-ben rendelte el a Békés Megyei Bíróság.
Hiába az évek óta tartó eljárások, Simonka a gyanúsítását idén októberben csak annyival kommentálta, hogy
"igen, hallottam én is a híreket, ami a mentelmi jogom visszahívásáról szól. Ez annyit jelent, hogy engem is meg lehet hallgatni az említett ügyben. Magam sem értem, de természetesen állok elébe minden kérdésnek annak érdekében, hogy mielőbb kiderüljön az igazság."
Orbán Viktort két éve kérdezte Simonka ügyeiről az akkor még LMP-s Hadházy Ákos, a miniszterelnök elintézte annyival, hogy közölte:
„a kérdése kapcsán nem világos, hogy mit vár tőlem, de azt szeretném előrebocsátani, hogy a Házban az ülésrendet nem én szabom meg, hanem a házelnök úr, ezért nem tudom a képviselőket szétültetni. Köszönöm megtisztelő figyelmét.” | https://444.hu/2018/10/29/felfuggesztettek-az-14-milliardos-csalassal-gyanusitott-simonka-gyorgy-mentelmi-jogat | https://web.archive.org/web/20210921105100/https://444.hu/2018/10/29/felfuggesztettek-az-14-milliardos-csalassal-gyanusitott-simonka-gyorgy-mentelmi-jogat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztettek-az-14-milliardos-csalassal-gyanusitott-simonka-gyorgy-mentelmi-jogat | 444 | hungarian-news | 2018-10-29 14:33:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"mezőgazdaság",
"csalás",
"EU",
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
47,846 | A becsült összeg duplájáért, 8,6 milliárdért építi Mészáros cége az érdi vágányt | A V-Híd Építő Zrt. és a Mészáros Lőrinc-féle R-KORD Kft. alkotta VR 3040 Konzorcium nyerte a NIF Érd – Érd alsó összekötő vágány és kapcsolódó létesítmények kivitelezésére kiírt tenderét, derül ki az Európai Közbeszerzési Értesítő keddi számából. | https://444.hu/2018/10/30/a-becsult-osszeg-duplajaert-86-milliardert-epiti-meszaros-cege-az-erdi-vaganyt | https://web.archive.org/web/20220706170941/https://444.hu/2018/10/30/a-becsult-osszeg-duplajaert-86-milliardert-epiti-meszaros-cege-az-erdi-vaganyt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-becsult-osszeg-duplajaert-86-milliardert-epiti-meszaros-cege-az-erdi-vaganyt | 444 | hungarian-news | 2018-10-30 09:41:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"vasút"
] | [] |
|
47,847 | Rétvári Bence ezúttal még önmagán is túltett, olyan pofátlan választ adott | – Olyan személy, amely számtalan gazdasági társaság eltüntetésébenj átszott szerepet biztosan jó gazdája az állami pénzeknek?
Ezt az egyszerű kérdést tette fel Kásler Miklós humánerőforrás-miniszternek Bangóné Borbély Ildikó. A szocialista képviselő azt akarta tudni, hogy nem tartja-e visszásnak a miniszter, hogy a Duna Aréna felépítésrése és üzemeletetésre súlyos állami pénzek kerültek felhasználásra és kerülnek elköltésre. A Magyar Állam különböző jogcímeken száz millió forintokat fordít ennek az épületkomplexum fenntartására, működtetésre. | „Mindeközben a Duna Aréna működtetésért felelős Bp2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója nevéhez számtalan olyan gazdasági társaság köthető, mely végelszámolás, vagy felszámolás, vagy kényszertörlés alatt áll” – írta a politikus. Kérdése nyilván arra vonatkozott, hogy mintegy hatvan cég volt bejegyezve 2010 óta abban a 165 négyzetméteres rózsadombi lakásba, amely Bártfai-Mager Andrea tulajdonában áll. A nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter férjéhez, Balogh Sándorhoz kötődnek ezek a vállalkozások. Neki több, Afrikával foglalkozó alapítványa van, részben az ő elgondolása alapján valósultak meg a nemzeti kereskedőházak, egyik szervezője volt a Budapest-Bamako Rallynak, és sok egyéb mellett a vizes vb-t szervező Bp2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója is. Cégbirodalma hatalmas, több mint kétszáz társaságban van vagy volt érdekeltsége, és ezek meghatározó része már nem működik.
A cégek ráadásul szinte kivétel nélkül felszámolással vagy kényszertörléssel szűntek meg. A cégháló százmilliókkal károsította meg a magyar államkasszát. Csakhogy a legtöbb kioktató írásbeli választ magáénak tudó KDNP-s államtitkár, Rétvári Bence azzal állt elő minisztere nevében:
„A közpénzek kezelése iránti aggodalom hiteltelen egy olyan párt képviselőjétől, amelynek kormányzása alatt hazánk 1990-et követő időszakának legnagyobb korrupciós ügye megtörténhetett. A 4-es metró beruházással Önök - egyik kedvenc szervezetük, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata alapján - 167 milliárd forint kárt okoztak, és a szálak egészen egykori miniszterelnökükig vezetnek.
Hadd emlékeztessem arra is, hogy egykori párttársa és miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc olyan emberekre bízta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. irányítását, akiket jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélt a bíróság hűtlen kezelés kísérletének tette miatt.
Ilyen emberekre bízták Önök a nemzeti vagyon kezelését. A választók mindezt nem felejtették el és tavasszal, kétharmados többséggel, folyamatában harmadszor is a Fidesz-KDNP-nek szavaztak bizalmat” – írta Rétvári Bence. | https://168ora.hu/itthon/retvari-bence-ezuttal-meg-onmagan-is-tultett-olyan-pofatlan-valaszt-adott-158347 | https://web.archive.org/web/20181115233902/https://168ora.hu/itthon/retvari-bence-ezuttal-meg-onmagan-is-tultett-olyan-pofatlan-valaszt-adott-158347 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/retvari-bence-ezuttal-meg-onmagan-is-tultett-olyan-pofatlan-valaszt-adott | 168 óra | hungarian-news | 2018-10-30 11:52:48 | [
"Balogh Sándor",
"Mager Andrea",
"Rétvári Bence"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft."
] | [] | [
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
47,848 | Mentelmi jog felfüggesztése, őrizetbe vétel, politikai bukás? – Véget érhet Simonka György pályafutása | Ma az Országgyűlés kiadhatja azt a fideszes politikust, akit 1,4 milliárd forintos, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és vesztegetéssel gyanúsítanak.
A Narancs.hu által megkérdezett politikusoknak, jogászoknak nincs kétsége afelől, hogy hétfőn a Legfőbb Ügyészség indítványának megfelelően a parlament felfüggeszti Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogát. | A Narancs.hu által megkérdezett politikusoknak, jogászoknak nincs kétsége afelől, hogy hétfőn a Legfőbb Ügyészség indítványának megfelelően a parlament felfüggeszti Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogát.
Különösen azután, hogy ezt a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz frakciójának vezetése előzetesen is megerősítette. Innentől két forgatókönyv lehetséges, mondták a jól értesült forrásaink.
Két forgatókönyv
Az első szerint a gyanúban megfogalmazottak olyan súlyúak, amelyekből az következik, hogy a mentelmi jog felfüggesztése után az ügyészség kezdeményezésére rövid időn belül megtörténhet az őrizetbe vétel, amelynek 72 órája alatt kezdeményezni fogják az illetékes bíróságnál Simonka előzetes letartóztatásának vagy házi őrizetének elrendelését.
Szervezett bűnözés miatt a Legfőbb Ügyészség kezdeményezi a fideszes Simonka György mentelmi jogának felfüggesztését
A Simonka rendelkezései szerint lebonyolított beruházások kapcsán okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot. Indítványozza Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését a Legfőbb Ügyészség. Az indítványt a sajtóközlemény szerint bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt, a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményei okán rendelte el Polt Péter legfőbb ügyész.
Mindehhez több feltételnek is teljesülnie kell. Egyrészt a bíróság szerint fent kell állnia a szökés, elrejtőzés veszélyének, továbbá annak, hogy bizonyítékokat tüntethet el Simonka, vagy annak, hogy összebeszél az ügy más érintettjeivel. Ez utóbbira lehet esély, hiszen a Legfőbb Ügyészség másfél héttel ezelőtti közleménye szerint a Simonkához köthető és zöldség-gyümölcs termelői csoportok által igénybe vett támogatások jogellenes felhasználása kapcsán 29 embert hallgatott ki.
A másik lehetséges forgatókönyv szerint mégsem eszik ilyen forrón a kását, azaz a mentelmi jog felfüggesztése után mégsem veszik őrizetbe. Ezt a Narancsnak nyilatkozó, nevük mellőzését kérő ügyvédek és politikusok azzal magyarázták, hogy a Simonkához kapcsolható büntetőügyben már lassan négy és fél éve nyomoznak. Ez pedig azt jelenti, minden bizonyíték többszörös megerősítéssel a nyomozók rendelkezésére áll, nem kell tartani attól, hogy a politikus megsemmisítené azokat.
Másrészt azt mondták, hogy mivel fideszes politikusról van szó, a kormányzó pártnak nem hiányoznak olyan képek, amelyeken egy politikusuk látható bilincsben, pedig azon kevesek közé tartozik, akikről a Fidesz valóban lemondott. „A bilincsbe vert kezek és a kötőszáron vezetett közszereplők az elmúlt nyolc évben csak az ellenzéki politikusnak jártak. Elég csak Simon Gáborra vagy Czeglédy Csabára gondolni, és arra, hogy Mengyi Roland mentelmi joga felfüggesztése és meggyanúsítása után máig is szabadlábon védekezhet” – mondta lapunknak egy jó nevű ügyvéd.
Álmatlan éjszakák
Az egyik térségbeli politikus azt mesélte el a Narancsnak, hogy múlt csütörtökön egy közbiztonsági fórumra voltak hivatalosak a dél-békési polgármesterek és vezető köztisztviselők, éppen egy héttel azután, hogy a Legfőbb Ügyészség nyilvánosságra hozta a Simonka Györggyel szemben felmerült súlyos bűncselekmények gyanúját. „Ott ültünk két-három óra hosszat és csak hallgattuk az unalmas előadásokat, de közben nem mertünk egymás szemébe nézni, mindenki kerülte a másik tekintetét. Teljes a zavar” – jellemezte a helyzetet beszélgetőtársunk.
Nem csoda, hiszen Simonka a dél-békési választókerülete polgármestereit hűbéresként, csicskásként kezelte. Ha kellett, ordibált velük, ha kellett, megfenyegette őket, a sorba be nem álló települések pedig nem, vagy alig juthattak fejlesztési forráshoz.
Többekkel beszélgetve az körvonalazódott, hogy sok itteni, Simonkát teljes mértékben kiszolgáló politikusnak lehetnek álmatlan éjszakái a képviselő meggyanúsítása miatt. Közéjük tartozhat Dávid Zoltán orosházi, Varga Gusztáv mezőkovácsházi, Nagy Béla medgyesegyházi, Garay Rita tótkomlósi polgármesterek, de Rajos István mezőhegyesi alpolgármester is.
Átrendeződés
A Fidesz Békés megyei szervezetében – értesültünk több forrásból – az átrendeződést sejtető belső mozgások indultak el. Felkészülve arra, hogy politikai értelemben Simonka nagy valószínűséggel bukik, így elveszti befolyását, emberei és az általa pozícióba jutottak helye ingataggá válhat.
Több forrásból azt az információt hallottuk, hogy a Fidesz Békés megyei választmányának elnöki tisztét, amit már hosszabb ideje Simonka tölt be, hamarosan Takács Ferenc tótkomlósi önkormányzati tanácsnok, a Békés Megyei Közgyűlés képviselője veheti át. Takács civilben hentes, ő egyben Orbán Viktor házi böllére, de jó személyes viszonyt ápol Kövér László házelnökkel is.
A Fidesz dél-békési szervezetén belül már keresik azt az embert, aki egy lehetséges időközi országgyűlési választáson a kormánypárt képviselőjelöltje lehet. Minderre akkor kerülhet sor, ha Simonka György lemond mandátumról.
Erre pedig forrásaink szerint nagy esély van. A legesélyesebbnek az Orosházi Járási Hivatal vezetője, Lustyikné Papp Anikó tűnik a helyére. (Ha ez igaz, akkor ez arra lehet példa, milyen egyszerű ma az átjárás a közigazgatási vezetői poszt és a pártpolitika között.)
Marad a látszat
Közben Simonka a Legfőbb Ügyészség másfél héttel ezelőtti, személyét érintő gyanúsításával kapcsolatban csupán annyit tudott közzétenni közösségi oldalán, hogy „hallotta ő is a híreket” mentelmi joga felfüggesztésének kezdeményezéséről. Ehhez hozzátette: „Ez annyit jelent, hogy engem is meg lehet hallgatni az említett ügyben. Magam sem értem, de természetesen állok elébe minden kérdésnek annak érdekében, hogy mielőbb kiderüljön az igazság.”
Az elmúlt napokban Facebook-oldalán sorozatban számol be arról a fideszes parlamenti képviselő, hogy éppen melyik dél-békési iskolában volt ott egy megvalósult beruházást ünnepelni, s hol milyen bejelentést tett a majdani fejlesztésekről.
„Azt a látszatot akarja fenntartani, de ez csak ideig-óráig megy, hogy körülötte minden rendben van. Pedig ő tudja a legjobban, hogy ez mennyire nincs így” – mondta egy helyben élő, a történésekre jó rálátással rendelkező informátorunk. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mentelmi-jog-felfuggesztese-orizetbe-vetel-politikai-bukas-veget-erhet-simonka-gyorgy-palyafutasa-114636 | https://web.archive.org/web/20181107060646/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mentelmi-jog-felfuggesztese-orizetbe-vetel-politikai-bukas-veget-erhet-simonka-gyorgy-palyafutasa-114636 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mentelmi-jog-felfuggesztese-orizetbe-vetel-politikai-bukas-a-veget-erhet-simonka-gyorgy-palyafutasa | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-11-03 07:51:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Békés megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
47,849 | Példátlan eset a NER-ben: a Fidesz elengedte Simonka kezét, felfüggesztették a mentelmi jogát | Kiadta az Országgyűlés a fideszes politikust.
Ma az Országgyűlésnek lehetősége volt arra, hogy kiadja azt a fideszes politikust, akit 1,4 milliárd forintos, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és vesztegetéssel gyanúsítanak. | Ma az Országgyűlésnek lehetősége volt arra, hogy kiadja azt a fideszes politikust, akit 1,4 milliárd forintos, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és vesztegetéssel gyanúsítanak.
A napirend első pontjai közt tárgyalták és szavazták meg Simonka György mentelmi jogának ügyét. A jelen levő 163 képviselő egyhangúlag támogatta, hogy meginduljon az eljárás Simonka ellen (se ellenszavazat, se tartózkodás nem volt). A döntés szerint tehát az Országgyűlés felfüggeszti Simonka mentelmi jogát, azaz megkezdődhet a dél-békési fideszes országgyűlési képviselő elszámoltatása. | https://magyarnarancs.hu/belpol/simonka-megszavaztak-a-mentelmi-jog-felfuggeszteset-114647 | https://web.archive.org/web/20181107063212/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/simonka-megszavaztak-a-mentelmi-jog-felfuggeszteset-114647 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/peldatlan-eset-a-ner-ben-a-fidesz-elengedte-simonka-kezet-felfuggesztettek-a-mentelmi-jogat | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-11-03 08:01:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Békés megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
47,850 | Fideszes ingatlanbotrányra bukkantunk, amire a rendőrség is felfigyelt | Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség egy IX. kerületi önkormányzati telek eladása miatt. És nem ez az első nagyobb botrány errefelé. Még januárban indult meg a nyomozás ismeretlen tettes ellen egy olyan ingatlan eladása ügyében, amelyet a fideszes vezetésű ferencvárosi önkormányzat cége értékesített – közölte a Narancs.hu érdeklődésére októberben a rendőrség a IX. kerületi Lenhossék 18. szám alatti telek eladásáról. Ennél több információhoz nem jutottunk, ugyanis a Budapesti Rendőr-főkapitányság további tájékoztatást a nyomozás érdekeire való tekintettel nem kívánt adni. | Még januárban indult meg a nyomozás ismeretlen tettes ellen egy olyan ingatlan eladása ügyében, amelyet a fideszes vezetésű ferencvárosi önkormányzat cége értékesített – közölte a Narancs.hu érdeklődésére októberben a rendőrség a IX. kerületi Lenhossék 18. szám alatti telek eladásáról. Ennél több információhoz nem jutottunk, ugyanis a Budapesti Rendőr-főkapitányság további tájékoztatást a nyomozás érdekeire való tekintettel nem kívánt adni.
Láthatóan nemcsak a rendőrség – ami részükről akár érthető is –, de a közvagyonnal gazdálkodó önkormányzat is igyekezett minél nagyobb titokban kezelni az ügyet. Az értékesítésbe a képviselő-testületet nem vonták be, csak utólag értesítették.
Nagy telek, nyomott áron
Egyébként egy igencsak nagy, 950 négyzetméteres beépítetlen ingatlanról van szó, amely korábban a rendőrség által is megnevezett a Feszofe Nonprofit Kft. tulajdonában volt, amely egyébként a ferencvárosi önkormányzat szociális foglalkoztató cége. Bő egy éve, 2017. szeptember 28-án eladta a Geos Project Development Kft.-nek nettó 220 millió, bruttó 280 millió forintért, 238 ezer forintos négyzetméteráron.
A Lenhossék utca 18. látképe. Jó nagy telek, jó helyen
Az ügyre viszont felfigyelt Baranyi Krisztina képviselő – aki az időközben megszűnt Együtt színeiben jutott mandátumához –, majd közérdekű adatigénylést nyújtott be az önkormányzathoz, amely lepattintotta, csupán az értékbecslésbe avatta be. Ez azonban elegendő alapot adott a gyanúra, hogy a Feszofe a piaci ár alatt értékesíthette a telket, ezért feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen, amely végül elrendelte a nyomozást.
Baranyi azt mondta a Narancs.hu-nak, az ő becslése szerint akár 500 millió forint kár is érhette az önkormányzatot az eladás miatt.
A jó munkához kevés idő is elég
Mint a képviselőtől megtudtuk, az értékbecslő mindössze 3 nap alatt készítette el szakvéleményét, amelyben összehasonlító elemzése során lényegesen rosszabb adottságú, Soroksári, illetve Kén utcai telkekkel vetette össze a Lenhossék utcai ingatlant – magyarázta lapunknak.
Ennek az lett az eredménye, hogy a becslésében 193 millió forintra jött ki a telek értéke, igazodva a Soroksári úti és Kén utcai telkek 90-100 ezer forintos négyzetméterárához.
Pedig az elemzés a Vágóhíd utcában hivatkozott egy 346 ezer, illetve a hozzá hasonló telken 715 ezer forintos áron kínált ingatlanra is. Baranyi szintén talált 710 ezer forintos négyzetméteráron hirdetett, hasonló adottságú középső-ferencvárosi, városrehabilitációs zónában fekvő telket, majdnem a Lenhossék utcai ingatlannal megegyező méretben, 953 négyzetméteren. Bár az értékbecslés egy másik módszert is alkalmazott, amely az ingatlan hasznosításával az ingatlanfejlesztéssel elérhető vevői hasznot kalibrálta, a végső értékelésben nem ezt, hanem a 193 millió forintos értéket vette alapul.
Áron alul?
„Az önkormányzat 700 millió forint körüli összeget kaphatott volna az ingatlanért, amelyet mindösszesen 220 millió forintért adtak el. Nem lehet alappal hivatkozni arra, hogy az értékbecslésben szereplő árnál némileg többért adták el, mivel az ingatlanbecslés helytelenül értékel” – jelentette ki lapunknak az ellenzéki képviselő.
Baranyi felhívta a figyelmet arra a nem mellékes körülményre, hogy Ferencváros a felpörgő budapesti ingatlanpiac egyik kiemelt területe, Újbuda és Angyalföld után a legfelkapottabb környék az új építésű lakások piacán. „Vélhetően Középső-Ferencváros iránt ez a kereslet fenn is marad hosszabb távon, mivel elhelyezkedése kedvező, területe szűkös. Az itteni telekvásárlás jó befektetésnek számít, az ingatlanpiaci hirdetéseket nézve akár lakóingatlanok, akár irodák értékesítéséből jelentős bevétel és haszon származhat” – állapította meg a képviselőnő.
Érdemes néhány szót szólni a vevőről, az ukrán gyökerekkel rendelkező Geos Project Development Kft.-ről. Tíz évvel ezelőtt alapították ukrán személyek Tranzit Hungária néven, 2017. márciustól viseli jelenlegi nevét, 2017. júliustól pedig két ciprusi offshore cég (Credex Ukr Debt Found Ltd, Voleira Investments, amelyek mögött további ciprusi és Virgin-szigeteki offshore cégek húzódnak) vett át üzletrészt. Mára csak egy ukrán állampolgár, Rekunyik Jaroslav maradt benne.
Offshore végződés
A Tranzit 2015-ben kezdte építeni ferencvárosi ingatlanportfólióját. 2016-ban például egy Ráday utcai–Lónyay utcai dupla telket vett meg hasonlóan furcsa módon. Baranyi Krisztina a Ráday–Lónyay telek ügyében is feljelentést tett, amit az ügyészség nem tartott megalapozottnak. Arra hivatkozva utasította vissza a nyomozást, hogy csak az adásvétel után egy héttel lett a vevő offshore hátterű.
Bácskai János polgármester beszédet mond egy felújított ferencvárosi épület átadásán, 2014-ben
Fotó: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Baranyi közösségi oldalán hívta fel a figyelmet a teleküzletek mutyizás gyanújára 2016 januárjában: a Ráday utcai telekhez ugyanis 451 millióért jutott hozzá a Tranzit, miközben az ott létesülő 70 lakásos társasházban lakásonként 120 millió forintért kér. Martos Dániel, a ferencvárosi vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese először Facebook-üzenetben szólította fel a képviselőt, hogy törölje a posztot, majd beperelte a képviselőt rágalmazásért. A pert aztán elveszítette a vagyonkezelő. | https://magyarnarancs.hu/belpol/zavaros-fideszes-ingatlanbotranyra-bukkantunk-amire-a-rendorseg-is-felfigyelt-114708 | https://web.archive.org/web/20181103015515/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/zavaros-fideszes-ingatlanbotranyra-bukkantunk-amire-a-rendorseg-is-felfigyelt-114708 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-ingatlanbotranyra-bukkantunk-amire-a-rendorseg-is-felfigyelt | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-11-03 08:10:00 | [
"Martos Dániel",
"Rekunyik Jaroslav"
] | [
"Budapest Főváros IX. kerület Önkormányzata (Ferencváros)",
"Credex Ukr Debt Found Ltd",
"Feszofe Nonprofit Kft.",
"Fidesz",
"Geos Project Development Kft.",
"Tranzit Hungária Kft.",
"Voleira Investments"
] | [
"Bp. IX. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás"
] | [
"Ferencvárosi lakásügyek"
] |
47,852 | Titkolják, hogy legutóbb mivel ment Orbán meccset nézni, de nekünk van egy tippünk | Múlt csütörtökön, október 25-én este a Vidi 2:0-ra nyert Görögországban a PAOK ellen. Orbán Viktor miniszterelnök a meccset a helyszínen tekintette meg Garancsi István és Adnan Polat üzletemberek társaságában. Mivel aznap csak egyetlen magánrepülőgép ment Budapestről Thesszalonikibe, majd repült másnap reggel vissza Budapestre, elképzelhetőnek tartjuk, hogy azzal volt szurkolni Orbán Viktor. Sajnos a miniszterelnök sajtófőnöke ezúttal sem árulta el nekünk, hogy mivel utazott a főnöke Görögországba. Az OK-SEM a Prága-Budapest távot nagyjából fél óra alatt, a Budapest-Thesszaloniki utat pedig oda-vissza körülbelül 3 óra alatt tette meg. Vagyis összesen 3,5 órát töltött a levegőben a Vidi-meccs előtt és után, ami az 1,3 millió forintos bérleti díjat alapul véve 4,5 millió forintos költséget is jelenthet. Ráadásul a gép bő 16 órát állt a visszaút előtt a Thesszaloniki repülőtéren. | Múlt csütörtökön, október 25-én este a Vidi 2:0-ra nyert Görögországban a PAOK ellen. Orbán Viktor miniszterelnök a meccset a helyszínen tekintette meg Garancsi István és Adnan Polat üzletemberek társaságában. Mivel aznap csak egyetlen magánrepülőgép ment Budapestről Thesszalonikibe, majd repült másnap reggel vissza Budapestre, elképzelhetőnek tartjuk, hogy azzal volt szurkolni Orbán Viktor. Sajnos a miniszterelnök sajtófőnöke ezúttal sem árulta el nekünk, hogy mivel utazott a főnöke Görögországba.
Orbán Viktor miniszterelnök 2018. július 25-én a Vidi bulgáriai meccsére egy 17 milliárd forintos osztrák luxusrepülővel utazott, és sikerült lefotóznunk , amikor kiszállt a gépből Budapesten. Az ügyből elég nagy botrány lett a közpénzek sorsa iránt érzékenyek körében, de a kormány igyekezett elkenni az egészet. Orbán sajtófőnöke azt mondta, hogy a luxusrepülést a Vidi tulajdonosától, Garancsi Istvántól kapta ajándékba a miniszterelnök, Orbán pedig október elsején azt válaszolta egy ezzel kapcsolatos parlamenti kérdésre, hogy
“30 éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!"
Október 25-én este a Vidi a görög PAOK ellen játszott és nyert az Európa-liga harmadik csoportkörében. Az előzmények ismeretében várható volt, hogy a miniszterelnök ismét a helyszínre utazik szurkolni. A 444 figyelte is a szeptemberi cikkünkben bemutatott luxusrepülőt, mert az OE-LEM lajstromjelű osztrák magángép október 25-én délután háromnegyed egy körül felszállt Budapestről. Azonban a várakozásokkal ellentétben nem Görögország, hanem Svájc felé vette az irányt. Délután kettő körül szállt le Zürichben, és onnan csak október 27-én tért vissza Ferihegyre.
Szóba jöhetett volna még a görögországi meccs kapcsán Csányi Sándor OTP-elnök magángépe is, mert az a repülő október 15-én kint volt Tallinnban, ahol Orbán Viktor akkor épp Csányival nézte a magyar-észt válogatott labdarúgó-mérkőzést. Csányi Sándor magánrepülője azonban október 24-én először Ljubljanába, majd onnan Egyiptomba repült, és csak 26-án késő este jött vissza Budapestre. Orbán Viktor viszont október 26-án délután már Budapesten tárgyalt a Nemzetközi Birkózószövetség elnökével.
Tehát egészen biztos, hogy nem ezzel a két ismert magánrepülővel ment ki a magyar miniszterelnök a Vidi görögországi meccsére. De az is biztos, hogy Orbán a helyszínen volt, mert többen lefotózták a lelátón Garancsi István és Adnan Polat üzletemberek társaságában. Fényképeket közölt róluk a görög Iefimerida című lap, és két nagy fotóügynökség, az EPA és az AFP is. Emellett Twitter-bejegyzések is megörökítették őket a stadionban.
Mivel Orbán Viktor maga mondta, hogy harminc éve magángéppel jár külföldre meccset nézni, nem tartjuk valószínűnek, hogy ezúttal menetrendszerinti járattal utazott volna Görögországba. Utánanéztünk, hogy akkor vajon mégis mivel mehetett ki a Vidi leghíresebb szurkolója a PAOK elleni meccsre, és találtunk is egy lehetőséget.
Nem sokkal azelőtt, hogy az OE-LEM elindult Zürichbe, leszállt Budapesten egy cseh magánrepülőgép. Az OK-SEM lajstromjelű gép Prágából érkezett, és alig fél órát töltött Ferihegyen, majd elrepült Thesszalonikibe. Közel másfél óra múlva, ottani idő szerint délután fél 4 körül landolt a városban, ahol aznap este a Vidi játszott a helyi focicsapattal. Az OK-SEM a meccs másnapján, október 26-án kora reggel indult vissza Magyarország felé, és itteni idő szerint fél 9 körül landolt Budapesten. Innen Milánóba ment, majd onnan vissza Prágába.
Mivel más magánrepülő nem ment október 25-én Budapestről Thesszalonikibe, és másnap onnan vissza, elképzelhetőnek tartjuk, hogy Orbán Viktor, és esetleg a társaságában lévő Garancsi István és Adnan Polat is ezzel a géppel utazott a Vidi-meccsre, és vissza.
Bérelhető cseh business jet
A Vidi meccsel összhangban mozgó OK-SEM egy Cessna 680 Citation Sovereign típusú magánrepülő. Üzembentartója a legnagyobb cseh magánlégitársaság, a Travel Service . A cég menetrendszerinti járatokat is működtet Smart Wings néven, és 2001 óta Magyarországon is van leányvállalata.
A Travel Service honlapja szerint egy darab Cessna 680 Citation Sovereign típusú magánrepülőt lehet tőlük bérelni, annak azonban nem OK-SEM a lajstromjele. Ennek ellenére egészen bizonyos, hogy az OK-SEM is a Travel Service kezelésében van, ezt több forrásból ellenőriztük.
A Cessna 680 Citation Sovereign egy középkategóriás business jet, ami egy tankolással nagyjából 5.000 kilométert tud megtenni a levegőben. A típust 2004 és 2010 között gyártotta az amerikai Cessna vállalat, vagyis a Vidi-meccs idején Budapest-Thesszaloniki között mozgó gép minimum 8 éves, de lehet akár 14 is. A gép végsebessége 848 kilométer óránként, és maximum 10 utast tud szállítani.
A Travel Service honlapján nem szerepelnek árak, de egy másik magánlégitársaságtól óránként 3.972 euróért, vagyis közel 1,3 millió forintért lehet bérelni ezt a típusú magánrepülőt.
Az OK-SEM a Prága-Budapest távot nagyjából fél óra alatt, a Budapest-Thesszaloniki utat pedig oda-vissza körülbelül 3 óra alatt tette meg. Vagyis összesen 3,5 órát töltött a levegőben a Vidi-meccs előtt és után, ami az 1,3 millió forintos bérleti díjat alapul véve 4,5 millió forintos költséget is jelenthet. Ráadásul a gép bő 16 órát állt a visszaút előtt a Thesszaloniki repülőtéren.
Bár az OK-SEM kisebb és öregebb is az OE-LEM lajstromszámú Bombardier magángépnél, amivel Orbán Viktor júliusban a Vidi bulgáriai meccsére ment, azért egy Cessna 680 Citation Sovereign típusú magángép fedélzetén is luxuskörülmények között lehet utazni.
Titkolják, hogy mivel jár meccsekre Orbán
Pintér Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő még július közepén írásbeli kérdésben érdeklődött arról, hogy mennyibe került Orbán Viktor kiutazása az oroszországi futball-világbajnokságra, és ki fizette a repülőútjának költségeit. Orbán Viktor nevében július végén Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt válaszolta , hogy Orbán Viktor saját pénzéből fizette az utazás és a szállás költségeit is.
Szeptemberi cikkünkben Orbán Viktor bulgáriai magánrepülése mellett az is szerepelt, hogy az OE-LEM lajstromjelű, Mészáros Lőrinchez köthető magángép is Moszkvában járt a foci vb döntőjének idején. Az eseményen Orbán is részt vett, és előtte még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott . Cikkünk megjelenése után megkérdeztük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, és a Miniszterelnökséget is, hogy Orbán Viktor mivel utazott ki a döntőre, és ha esetleg az OE-LEM lajstromjelű magángéppel, akkor milyen pénzügyi konstrukció keretében, de választ a mai napig nem kaptunk.
Szeptember végén egy munkatársunk közadatigénylésben kérte ki a Miniszterelnökségtől, hogy 2017 január 1. óta Orbán Viktor hányszor és kiktől kapott magánrepülőgépes utazást ajándékba, és az egyes ajándékok milyen értéket képviselnek. A Miniszterelnökség erre azt válaszolta , hogy ők nem adatkezelők ebben a témában.
A jobbikos Pintér Tamás szintén szeptember végén azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy
Az elmúlt 8 évben milyen egyéb ilyen eltitkolt ajándék utazása volt és ezeket kik finanszírozták?
Hányszor használta azt a luxus magángépet, melyet az oroszországi és a bulgáriai utazásai során is használt már?
Havasi Bertalan kijelentése után fenntartja-e még azt, hogy az oroszországi futball világbajnokságra az utazása költségeit saját maga fizette?
Ezekre az egyszerű és egyértelmű kérdésekre Dömötör Csaba kitérő választ adott :
“A miniszterelnök minden, a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos törvényi kötelezettségnek maradéktalanul eleget tesz. A vonatkozó kérdésre a parlamentben és szóvivője útján választ adott."
Emlékezetes, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szeptember 27-i Kormányinfón az ATV kérdésére azt mondta Orbán Viktor bulgáriai útjáról, hogy majd a következő vagyonnyilatkozat-tételkor a miniszerelnök eldönti, hogy bele kell-e írnia a vagyonnyilatkozatába a magánrepülőzést, amit állítólag ajándékba kapott Garancsi Istvántól.
Cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét arról, hogy mivel utazott ki a miniszterelnök október 25-én a Vidi görögországi meccsére, de választ most sem kaptunk.
Címlapkép: Az OK-SEM lajstromjelű magánrepülő 2018. október 25-én Budapesten. Fotó: HUNBalu | https://atlatszo.hu/2018/10/30/titkoljak-hogy-legutobb-mivel-ment-orban-meccset-nezni-de-nekunk-van-egy-tippunk/ | https://web.archive.org/web/20211221143735/https://atlatszo.hu/2018/10/30/titkoljak-hogy-legutobb-mivel-ment-orban-meccset-nezni-de-nekunk-van-egy-tippunk/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkoljak-hogy-legutobb-mivel-ment-orban-meccset-nezni-de-nekunk-van-egy-tippunk | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-10-30 10:32:00 | [
"Adnan Polat",
"Garancsi István",
"Orbán Viktor"
] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"utazás",
"ajándék"
] | [] |
47,853 | Gyanúsított lett az önkormányzati pénzből saját bojlert vásárló korábbi álmosi polgármester | A közigazgatási bíróság már egy éve megfosztotta tisztségétől a Hajdú-Bihar megyei Álmosd kezdetben fideszes polgármesterét, a visszaélései miatt indult büntetőeljárás sokkal tovább tartott. Az elmúlt két évben viszont haladt az ügy, mostanra lefoglalták Köteles István volt polgármester otthonából az önkormányzat pénzén vásárolt televíziót, turmixgépet, blu-ray lejátszót és a bojlert is. | A közigazgatási bíróság már egy éve megfosztotta tisztségétől a Hajdú-Bihar megyei Álmosd kezdetben fideszes polgármesterét, a visszaélései miatt indult büntetőeljárás sokkal tovább tartott. Az elmúlt két évben viszont haladt az ügy, mostanra lefoglalták Köteles István volt polgármester otthonából az önkormányzat pénzén vásárolt televíziót, turmixgépet, blu-ray lejátszót és a bojlert is.
A Magyar Hang szerint a volt polgármester nemcsak berendezte az otthonát az önkormányzat pénzéből vásárolt műszaki cikkekkel, de leszámlázott nyolc olyan rendezvényt is, amelyet valójában sohasem tartottak meg. Ezekről az önkormányzat dolgozói sem tudtak, Köteles utólag gyártott plakátokat is a rendezvényekhez.
A polgármester ráadásul 300 ezer forintos jutalmat is felvett önkormányzati felhatalmazás nélkül. | https://444.hu/2018/11/03/gyanusitott-lett-az-onkormanyzati-penzbol-sajat-bojlert-vasarlo-korabbi-almosi-polgarmester | https://web.archive.org/web/20230203000611/https://444.hu/2018/11/03/gyanusitott-lett-az-onkormanyzati-penzbol-sajat-bojlert-vasarlo-korabbi-almosi-polgarmester | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanusitott-lett-az-onkormanyzati-penzbol-sajat-bojlert-vasarlo-korabbi-almosi-polgarmester | 444 | hungarian-news | 2018-11-03 00:00:00 | [
"Köteles István"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Álmosd",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
47,854 | 4 millió eurós parkolóházat épít Kolozsváron a Református Egyház Nyugdíjintézete | A részletes városrendezési terv elfogadásával elhárult az akadály az elől, hogy a Házsongárd temető bejárata mellé egy hét emeletes, 321 férőhellyel rendelkező iroda- és parkolóházat építsenek. | A részletes városrendezési terv elfogadásával elhárult az akadály az elől, hogy a Házsongárd temető bejárata mellé egy hét emeletes, 321 férőhellyel rendelkező iroda- és parkolóházat építsenek.
Miután néhány éve a kolozsvári önkormányzat túlságosan drágának találta a projektet, a Református Egyház Nyugdíjintézete vállalkozott arra a feladatra, hogy a Házsongárd temető bejárata melletti, az Avram Iancu (Petőfi u.) 20-24. sz. alatt található telkeket megvásárolja, és itt felépítse azt a parkolóházat, mely fontos szerepet játszik majd a belváros tehermentesítésében az autós forgalom alól.
A Református Egyház Nyugdíjintézete a Romániai Református Egyház Zsinatának a felügyelete és kormányzása alatt áll.
Bár első hallásra különösen hangzik, hogy egy egyházi intézmény parkolóházat épít, a gazdasági ráción túl társadalmi célja is lehet a projektnek, annyiban, hogy a parkolóház a város központja, és különösen a közeli Farkas utca gyalogos övezetté alakítását segíti. Ebben az utcában egyébként számos, az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában álló ingatlan található.
A nyugdíjalap hosszútávú pénzügyi stabilitása érdekében döntöttek úgy, hogy egy olyan beruházást fognak finanszírozni, amely hosszú távon biztosítja a pénzügyi stabilitásukat, illetve az állandóan bizonytalan hazai gazdasági környezetben a legkevésbé rizikós, nyilatkozott Tárkányi Márton, a szervezet igazgatója a Transindexnek.
Mint elmagyarázta, a református egyháznak azért van saját nyugdíjintézménye, mert 1956-ban az állami rendszerből kizárták őket. Megengedték viszont, hogy saját nyugdíjpénztárat alapítsanak. Így jött létre 1959-ben a Református Egyház Nyugdíjintézete.
2014-ben készítettek el egy részletes gazdasági és pénzügyi elemzést, amelynek eredményeként született meg a döntés, hogy az elmúlt 2 évtized folyamán felhalmozódott társadalombiztosítási járulékból egy befektetési alapot hozzanak létre, melyből olyan beruházásokat finnaszíroznak, amely hosszú távon biztosítja a pénzügyi stabilitásukat, illetve az állandóan bizonytalan hazai gazdasági környezetben a legkevésbé rizikós.
A kolozsvári ingatlanpiac bizonyult a legdinamikusabbnak, és miután az általános városrendezési terv (PUG) kiemelten foglalkozik a potenciális parkolóház-építés lehetőségével, a befektetési lehetőségek közül ez bizonyult a legmegfelelőbbnek, nyilatkozott a Transindexnek Tárkányi.
Ingatlanberuházások a magyar kormány pénzéből
Az Átlátszó Erdély megkeresésére (levélváltásunk a cikk végén olvasható) Tárkányi kitért azon kérdés megválaszolása elől, hogy a befektetést a magyarországi támogatásokból finanszírozzák-e.
(Anyagunk megjelenése után Tárkányi megkeresett, hangsúlyozva, hogy a beruházást a nyugdíjintézet saját forrásokból, nem pedig magyarországi támogatásokból fedezi – szerk. megj., 08:34, 04.11.2018)
Mint az korábban megírtuk, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) ugyanis az utóbbi években látványosan sok, összesen mintegy 43,5 milliárd forint (134 millió EUR) támogatást kapott a magyar kormánytól.
A pénz nagy részét műemléképületek felújítására és ingatlanberuházásokra szánják, Kolozsváron ebből a pénzből újították fel többek között az Apáczai Csere János líceum, a Református Kollégium épületét, valamint a Protestáns Teológiai Intézetet.
Nemrég készült el, és november 12-én avatják fel a Collegium Iuridicum jogász szakkollégiumot, a Bornemisza-Szilvássy ház felújítása jelenleg is folyik, itt a kivitelező az EREK püspökének, Kató Bélának az érdekeltségi körébe tartozó cég.
16 év múlva térülne meg a beruházás
A négy millió euró plusz áfa (áfa nélkül körülbelül 1,3 milliárd HUF) értékű ingatlant a nyugdíjintézet által alapított cég fogja üzemeltetni. Tárkányi Márton, a nyugdíjintézet igazgatója szerint érdemes ekkora beruházásra pénzt fordítani. Az Actual de Cluj-nak elmondta, terveik szerint 16 év múlva megtérül a beruházás, és a nyereségből az intézet pénzügyi stabilitásához szeretnének hozzájárulni.
Tíz éve szeretne parkolóházat az önkormányzat | https://erdely.atlatszo.hu/2018/11/02/4-millio-euros-parkolohazat-epit-kolozsvaron-a-reformatus-egyhaz-nyugdijintezete/ | https://web.archive.org/web/20231227163944/https://atlatszo.ro/tamogatasok/befektetesek/4-millio-euros-parkolohazat-epit-kolozsvaron-a-reformatus-egyhaz-nyugdijintezete/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/4-millio-euros-parkolohazat-epit-kolozsvaron-a-reformatus-egyhaz-nyugdijintezete | atlatszo.hu | eu-news | 2018-11-02 11:00:00 | [] | [
"Erdélyi Református Egyházkerület"
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"egyház",
"támogatás",
"gazdálkodás"
] | [] |
47,855 | Már senkit nem zavar a kamupártok lopása | 2013-ban még volt visszhangja annak, amikor a Transparency Internationallel (TI) közösen jeleztük, hogy ha nem változtatnak az akkor friss kampányfinanszírozási törvényen, kamupártok fognak elburjánzani. Így is lett. Öt évvel később, a TI friss adatigényléséből pontosan megtudhattuk, a hatóságok mennyi pénznek ütik épp bottal a nyomát – ma már erre mindenki csak legyint. | 2013-ban még volt visszhangja annak, amikor a Transparency Internationallel (TI) közösen jeleztük, hogy ha nem változtatnak az akkor friss kampányfinanszírozási törvényen, kamupártok fognak elburjánzani. Így is lett. Öt évvel később, a TI friss adatigényléséből pontosan megtudhattuk, a hatóságok mennyi pénznek ütik épp bottal a nyomát – ma már erre mindenki csak legyint.
A törvény az egyéni jelölt és a pártlista között minden ok nélkül diszkriminál: míg előbbiek kincstári kártyán férnek csak hozzá az egymillió forintjukhoz, utóbbiak bármikor felvehetik készpénzben a 150-600 milliójukat. Értelmes magyarázatot soha egyetlen kormánypárti politikus nem tudott adni erre. Nyilvánvaló, hogy amíg a kamupártot alapító politikai opportunisták dolgát csak könnyen kijátszható szabályok nehezítik a százmilliós nagyságrendű pénzek lenyúlásában, a visszaélések nem fognak megszűnni. Mint már két választáson végignézhettük, ez nemcsak azért aggályos, mert közpénzmilliárdok tűnnek el nyomtalanul, hanem a választási versengést is torzítja.
2015-2016 során tanulmányban, konferencián, nyílt levélben próbáltuk cselekvésre ösztönözni a döntéshozókat, mindhiába. 2017 őszén váratlanul mégis lépett a kormányoldal, és előírta, hogy az 1% alatt teljesítő pártok kötelesek visszafizetni a kampánytámogatást, sőt, azt is elrendelte, hogy a pártvezetők személyes vagyonából hajtsák be azt, amit a pártoktól esetleg nem sikerülne visszaszerezni. Már akkor látszott, hogy bár ez a lépés jó irányba mutat, a kampányokra jellemző közpénzszivattyúnak elzárására önmagában nem alkalmas. 2018 ezt is igazolta, 2014-hez hasonlóan ez a választás során is nagyot ment a kampánykorrupció.
Idén nyáron jött az újabb tessék-lássék intézkedés, az ismert forgatókönyvvel: megjelent egy törvénymódosító javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz (a beterjesztők kizárólag ezt hangsúlyozzák), de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. E szerint nem kaphatnak majd kampánytámogatást azok a pártok és jelöltek, akiknek korábbi választások során visszafizetési kötelezettségük keletkezett, és azokat nem teljesítették. Ez jó, de könnyen kijátszható szigorítás: többségében idén sem azok a kamuformációk indultak a választáson, akik négy éve. Mostantól nemcsak a párt vezető tisztségviselői, hanem a(z egyéni és listás) jelöltjei is felelnek a vissza nem fizetett forintokért, amitől biztos lesznek, akik elrettennek, de ha valaki 150 millió forintra pályázik, ezt a szabályt is könnyen ki tudja játszani (vö. vagyonnyilatkozatok valóságtartalma).
Márpedig a megoldás 2013 októbere óta közismert. Mégsem hajlandó a törvényalkotó bevezetni, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok.
Az előző ciklusban még hivatkozhatott arra a kormányoldal, hogy kétharmad híján az ellenzék felelőssége is megkerülhetetlen az ügyben (a 2017-es módosításokat egyébként együtt vitték keresztül). Ha 2022-ig nincs változás, az viszont kizárólag a kormányoldal felelőssége lesz. | https://pcblog.atlatszo.hu/2018/10/31/mar-senkit-nem-zavar-a-kamupartok-lopasa/ | https://web.archive.org/web/20230127181209/https://pcblog.atlatszo.hu/2018/10/31/mar-senkit-nem-zavar-a-kamupartok-lopasa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-senkit-nem-zavar-a-kamupartok-lopasa | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-10-31 11:02:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"kampányfinanszírozás",
"jogalkotás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
47,856 | Rogán Antalék kulcsszavak alapján figyeltetik az internetet, álhírek terjedése ellen küzdenek | Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda hírportálok, blogok, a YouTube, a Twitter, a Facebook, és az orosz közösségi oldal, a Vkontakte felületein megjelent cikkeket, posztokat, bejegyzéseket figyeltet egy magáncéggel. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt válaszolta az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy álhírek terjedése ellen küzdenek. | Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda hírportálok, blogok, a YouTube, a Twitter, a Facebook, és az orosz közösségi oldal, a Vkontakte felületein megjelent cikkeket, posztokat, bejegyzéseket figyeltet egy magáncéggel. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt válaszolta az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy álhírek terjedése ellen küzdenek.
A propagandaminisztériumként elhíresült Minisztérelnöki Kabinetiroda 2018 szeptemberében aláírt egy érdekes szerződést. A dokumentum értelmében Rogán Antal minisztériuma fél évig egy speciális honlapon 9 felhasználói fiók segítségével figyeléseket állíthat be hírportálok, blogok, valamint a Youtube, a Twitter, a Facebook, és a Vkontakte (a Facebook orosz változata) vonatkozásában.
“A Szolgáltatás e-mailen keresztül riasztást küld minden beállított kulcsszó vagy forrás alapján kiválasztott friss bejegyzésről. A Szolgáltatás meghatározott kulcsszavak alapján szűrve bemutatja a Megrendelő által beállított blog, hírportál, YouTube, hivatalos Facebook, Twitter és Vkontakte oldalakról származó bejegyzéseket. (...) Szolgáltató kijelenti, hogy a Szolgáltatással több szavas kifejezések, félmondatok, és mondatok követése is megvalósítható (ezek szintén kulcsszónak számítanak)."
Az internetfigyelő szolgáltatást a Mediaradar Információs Ügynökség Kft. biztosítja a Miniszterelnöki Kabinetirodának a mediaradar.hu oldal segítségével. A szerződés szerint a cég havi nettó 862.900 forintot kap a szolgáltatásért.
A dokumentumot a Kabinetirodától az egyik olvasónk közadatigénylésben kérte ki, és juttatta el hozzánk. Olvasónk kifejezetten kérte a szerződés mellékleteit is, de azokat nem adta ki neki Rogán Antal minisztériuma.
Érdekesség, hogy a megállapodás 2018. július 1. és december 31. közötti időszakra szól, de csak szeptember 21-én írták alá. Tehát közel 3 hónappal azután, hogy hatályba lépett.
Erre az lehet a magyarázat, hogy Rogán Antalék valószínűleg nem idén júliusban kezdték használni ezt a szolgáltatást. A Mediaradar Kft. ugyanis szerepel már a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2016-os és 2017-es szerződéslistáján is.
A cég a 2016.09.15. és 2017.02.15. közötti időszakra nettó 1,2 millió forintot kapott. Akkor a megbízás tárgya a következő volt: “A www.mediaradar.hu és www.nemzetihirfigyelo.hu domain néven elérhető on-line szakmai szolgáltató portálhoz hozzáférési jogosultság biztosítása webes felhasználói fiók által."
A 2017.02.01. és 2018.06.30. közötti időszakra vonatkozóan már nettó 8,5 millió forint szerepel a Mediaradar Kft. neve mellett, a szerződés tárgyáról pedig csak annyit tett közzé akkor a Miniszterelnöki Kabinetiroda, hogy “Hozzáférés biztosítása a Médiaradar Szolgáltatáshoz".
Cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy
a Mediaradar Kft.-vel kötött szerződés keretében pontosan milyen hírportálokat, blogokat, illetve Twitter-, Facebook-, Vkontakte-, és YouTube-bejegyzéseket figyelnek
milyen források és kulcsszavak alapján szűrik és figyelik a bejegyzéseket
miért érezték szükségét ennek a szolgáltatásnak és szerződéskötésnek
Kérdéseinkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ az alábbi választ küldte:
“Álhírek terjedése ellen küzdünk, melyben a Soros György által finanszírozott portálok, többek között az Ön munkahelye is, sajnos fontos szerepet játszanak."
A Mediaradar Információs Ügynökség Kft. tulajdonosai dr. Gabai János és dr. Gabai György, akik egyben az ügyvezetők is. A céget 2011-ben alapították, és nettó árbevétele az elmúlt öt évben 12 és 23 millió forint között mozgott, adózott eredménye pedig 8 és 16 millió forint közötti összeg volt.
Megkérdeztük a céget is, hogy pontosan milyen szolgáltatást nyújtanak az ügyfeleiknek, de nem kaptunk választ.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/31/rogan-antalek-kulcsszavak-alapjan-figyeltetik-az-internetet-alhirek-terjedese-ellen-kuzdenek/ | https://web.archive.org/web/20221202133119/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/31/rogan-antalek-kulcsszavak-alapjan-figyeltetik-az-internetet-alhirek-terjedese-ellen-kuzdenek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-antalek-kulcsszavak-alapjan-figyeltetik-az-internetet-alhirek-terjedese-ellen-kuzdenek | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-10-31 11:15:00 | [] | [
"Mediaradar Információs Ügynökség Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"média",
"informatika",
"tanulmányírás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
47,857 | Perrel fenyegetőzik a CÖF, mert firtatják, hogy mire költötte az MVM félmilliárd forintját | A parlamentben Szávay István jobbikos képviselő azt firtatta, hogy a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a Magyar Villamos Művektől kapott 500 millió forintból finanszírozta többek között a Jobbikot alázó közterületi plakátjait, legalábbis a CÖF keddi közleménye szerint. | A parlamentben Szávay István jobbikos képviselő azt firtatta, hogy a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a Magyar Villamos Művektől kapott 500 millió forintból finanszírozta többek között a Jobbikot alázó közterületi plakátjait, legalábbis a CÖF keddi közleménye szerint.
A CÖF kedden ugyanis meglepő stílusú közleményben jelentette be, hogy Szávaynak, aki szerintük "kintornás" jogi következményekkel kell szembenéznie a hétfői parlamenti felszólalása miatt. Szávay azt mondta hétfőn, hogy a Fidesz házi civil szervezeteként számon tartott CÖF 2016 végén 508 millió forintot kapott a Magyar Villamos Művektől. Több feljelentést is tett a támogatás ügyében, mondta, hiszen a CÖF szerint négy hétperces amatőr kisfilmre, valamint brüsszeli Brüsszel-ellenes tüntetésekre költötték. Ő azt is bejelentette, hogy feljelentést tesz csalás, sikkasztás miatt az MVM vezetői ellen.
Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt válaszolta neki, hogy "a CÖF nagyon jelentős társadalmi szervező és felvilágosító munkát végez, képes Magyarországon több százezer embert mozgósítani alapvetően fontos társadalmi célok érdekében."
A CÖF kedden viszont azt írta, hogy "az MVM adomány elszámolásáról és a kétoldalú szerződés betartásáról a CÖF-CÖKA honlapján minden igazoltan és tételesen fellelhető", és hogy Szávay "több mint egy éve, megszállottsága ellenére nem tudja bizonyítani, hogy a CÖF-CÖKA bohócos jövőt megjósoló plakátja közpénzből vagy éppen az MVM adományokból lett finanszírozva."
„Mindenesetre a zsák-, zacskó-, stanecli-párttá süllyedt Jobbik népszerűségének katasztrófájára a Gyurcsány-féle szindróma ad magyarázatot: "Hazudtunk reggel, éjjel, meg este" - írja a CÖF. | https://index.hu/belfold/2018/10/31/perrel_fenyegetozik_a_cof_mert_firtatjak_hogy_mire_koltotte_az_mvm_felmilliard_forintjat/ | https://web.archive.org/web/20220924210225/https://index.hu/belfold/2018/10/31/perrel_fenyegetozik_a_cof_mert_firtatjak_hogy_mire_koltotte_az_mvm_felmilliard_forintjat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/perrel-fenyegetozik-a-cof-mert-firtatjak-hogy-mire-koltotte-az-mvm-felmilliard-forintjat | Index | hungarian-news | 2018-10-31 12:45:00 | [] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"kampányfinanszírozás",
"klientúra"
] | [
"Állami vállalati támogatás a CÖF-nek"
] |
47,858 | Rémisztően profik a legújabb ingatlanos és bankszámlás csalók | Tízmilliós összegeket csalnak el Magyarországon olyan bűnözők, akik hihető mesével bírnak rá embereket arra, hogy tíz- és százmilliókat utaljanak el nekik. Például lakásra, annak megtekintése nélkül, vagy kereskedelmi ügyletre, cégvásárlásra. Azt használják ki, hogy a banki utalások akkor is elmennek a megadott számlaszámra, ha a kedvezményezett neve nem stimmel. | Nincs borzasztóbb csalás, mint amikor rafinált bűnözők egyetlen pillanat alatt egy élet megtakarítását lopják el. Nemrég egy olyan módszerről írtunk, amikor bűnözők hamis személyazonosságokat felhasználva a kedvezményes ár ígéretével tízmilliókat csalnak ki azoktól, akik éppen lakást vennének. Megállapítottuk, hogy a magyar bankrendszerben az utalásokat kizárólag a bankszámla száma azonosítja, vagyis
Profi módszerek
Olvasóink ezzel kapcsolatban egészen durva módszereket és történeteket jeleztek számunkra.
A célunk természetesen nem az, hogy tippeket adjunk, hanem hogy a bemutatott mintapéldák segítsenek a jóhiszemű embereknek abban, hogy gyanakodjanak, ne váljanak áldozatokká.
Jól felépített történet
Az első eset rögtön egy 300 ezer eurós, vagyis 100 millió forintos céges eset. Összetett történet, de ez aligha meglepő, hiszen egy ekkora összeg lenyúlásához nagyon gagyi mesével neki sem érdemes indulni. Szerencsére ez a csalás végül nem sikerült, de ez csak mintegy hatvan percen múlt, az ominózus összeg már elindult a csalók felé, de az utolsó előtti pillanatban a fogadó hazai bank rugalmasnak bizonyult és a riasztó jelzésekre blokkolta az érintett számlát.
Ebben a történetben tényleg minden megtalálható, amiről korábban írtunk.
Jól kiválasztott időpont, egy munkaszüneti nap előestéje,
hihetővé csavart bonyolult történet,
kreált e-mail címek,
korábban senki által nem ismert bankszámlaszám.
Lássuk az esetet, amelyben a konkrét neveket a nyomozás érdekeit elfogadva nem használjuk.
A történet központi szereplője egy nagy német gyárvállalat volt, amely magyar és olasz leányvállalattal is rendelkezik. Október harmadika a német egység napja, munkaszüneti nap Németországban, nem véletlen, hogy a csalók október másodikát választották a nagy akcióra, ekkor játszódott le minden.
A bűnözők alaposan kiismerték előre a cégcsoport belső viszonyait, és kreáltak Dieter, vagyis a német központi cégvezető e-mail-címére megszólalásig hasonlító e-mail címet. Erről a címről Enzo, az olasz leányvállalat vezetője értesítést kapott (hite szerint Dietertől, a nagyfőnöktől), hogy a német felügyelet (Bafin) bábáskodása mellett egy rendkívül szabályozott és titkos tranzakcióra készül az anyavállalat, ezért Dieter arra kéri Enzót, hogy az olasz ügyvezető mindenben kövesse a Bafin utasításait.
Bafin.org és bafin.de
Enzo hamarosan egy professzionális levelet kapott a Bafin felügyelettől. Vagyis nem egészen profit, mert a feladó nem a valódi bafin.de végződésű szerverről írt, hanem egy bafin.org végződésű címről, de emiatt előzetesen senki nem fogott gyanút.
Az első Bafin-levélben egy professzionálisnak tűnő munkatárs, Hans egy titoktartási nyilatkozat aláírását kérte Enzótól. Miután Enzo ezt visszaküldte, akkor kapta meg a következő instrukciókat és felszólításokat, vagyis azt, hogy teljes titoktartás mellett Enzo utaljon el 300 ezer eurót egy bankszámlaszámra (mint később kiderült egy magyar bankszámlaszámra), amelyből az anyavállalat befejezheti a végig belengetett szabályozott és titkos felvásárlási tranzakciót. És Enzo utalt.
Az olasz ügyvezető azonban az utalás után valamiért mégis gyanút fogott, és amikor rájöttek a cégnél, hogy malőr történhetett, a pénzügyesek riadtan kezdtek el szaladgálni. Szerencsére Péter, a magyart leányvállalat ügyvezetője éppen annál a banknál bankolt, ahová a magas összeget elutalta Enzo, ezért személyes kapcsolatait felhasználva, elérte, hogy a magyar bank a pénzösszeg beérkezése előtt zárolja a gyanús számlát. Időközben az olasz cég az olasz rendőrségnél feljelentést tett, és pár nap múlva olasz, valamint magyar banki ügyintézés után az összeg visszakerült a feladóhoz. Úgy tudjuk, hogy a címzett cég számlája valójában egy hazai székhelyszolgáltató vállalat címére idén márciusban bejegyzett társaságé.
A társaság vezető tisztségviselője (ügyvezetője) egy franciaországi lakcímmel és adószámmal rendelkező személy. Nem tudjuk ki ő, ahogy Magyarországon veszítenivalóval nem rendelkező hajléktalanok szokták 5-10 ezer forintért a nevüket adni az ilyen ügyletekhez, addig Franciaországban sokszor szinte írástudatlan menekültek, esetleg kilátástalan helyzetben levő bűnözők vállalkoznak a feladatra. A cégtulajdonosnak eddig nem maradt sok lábnyoma az interneten, nevének beütése után csak a magyar céges tisztségeiről érkeznek találatok. Az viszont némileg vészjósló, hogy nevére egy másik kft-t is bejegyeztek, vélhetően a módszer nem egyedülálló kísérletnek indult, a másik társaság minden adata, címe, az alapítás dátuma megegyezik.
Albán eset: amikor hekkerek lépnek
Ki ne hallott volna már adathalászokról, ki ne kapott volna már olyan figyelmeztetést, hogy illetéktelenek próbáltak belépni valamely e-mail-fiókjába? Az ember elmereng, hogy mégis milyen adatokat használnának nevezett illetéktelenek, ha bejutnának a mail-rendszerünkbe?
Sajnos néha ez egyáltalán nem játék, és a következő történet azt is bizonyítani fogja, hogy különösen az új, az addig nem látott számlaszám lehet gyanús. Szerencséje egy Magyarországgal aktívan üzletelő albán kereskedőnek is gyanús lett egy ilyen számlaszám-váltás. Pedig az albán kereskedő majdnem egy profi gengszterbanda áldozata lett. A hekkerek ugyanis feltörték a gazdag üzletember e-mail fiókját. Majd vártak és vártak, végül lecsaptak.
Amikor az albán kereskedő Magyarországról rendelt árut, országa nem túl fényes hitelkockázati besorolása miatt csak előrefizetéssel tudott vásárolni. A kereskedő megrendelte az árut, mire a magyar cég küldött egy proforma számlát, amikor pedig beérkezett a magyar eladóhoz a vételár az albántól, a hazai cég már küldte is a kamiont. Ez jól működött évek óta, tartós kapcsolat alakult ki a felek között, de ennél az esetnél a magyarok által kiküldött díjbekérő után csak nem jött a pénz.
Végül nem is a magyar fél jelentkezett, hanem az albán fél telefonált, érdeklődött, hogy miért ilyen szokatlanul lassú az ügyintézés és miért nem szólt a magyar partner, hogy új bankszámlaszáma van. A magyar cég jelezte, hogy márpedig neki egy évtizede nem változott a számlaszáma, ne utaljon a partner, egyeztessenek.
Kiderült, hogy a bűnözők nem csak feltörték a kereskedő postaládáját, de megbuherálták a magyar partner által küldött mailt, amelyet aztán (viszonylag lassan) mindenben egyező tartalommal, csak a számlaszámot átírva küldték vissza az albán kereskedőnek. Végül is ez a lassú válasz és az új számlaszám gyanús volt az albán kereskedőnek, ezért telefonált. Ekkor tisztázódott, hogy a csalók által megadott brit számlaszám nem a céghez tartozik.
Műveleti terület
Több olvasó is értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy legutóbbi cikkeinkben bemutatott kamu lakáseladásos módszer esetében miként is lehet látatlanban milliókat, tízmilliókat elutalni a csalóknak, de olyan olvasóink is akadtak, akik további csalási trükköket mutattak be.
Ezeket nem fogjuk nagyon részletezni, de jelezzük, hogy a megtekintés előtti/nélküli lakásvétel, foglalózás, előlegezés nagyon sok esetben csalás, és tényleg több verziója is létezik a „becsapós dumáknak”. Most ezekből egyet emelnénk ki, amely talán a legvadregényesebb, legösszetettebb magyarázat arra, hogy miért is nem lehet megtekinteni a vonzó áron kínált lakást.
A sztori röviden annyi, hogy a közvetítő (vagyis a csaló) elmeséli a potenciális áldozatnak, hogy a magyar titkosszolgálatok egyike, a sztorinkban ez legyen az Alkotmányvédelmi Hivatal (korábban Nemzetbiztonsági Hivatal) fedett lakásokat használ a titkos akcióihoz. Egy lakást csak egyszer tud felhasználni, ezért gyakran kénytelen adni-venni a lakásokat.
A szöveg innen furcsa fordulatot vesz, van most is egy lakás, amit sajnos nem lehet megtekinteni, hiszen még zajlik benne a „fedett akció”, de annak lezárása után a megfelelő szolgálat, vagy éppen a Belügyminisztérium ár alatt értékesíti ezeket a lakásokat. Hogy a történet még hitelesebb legyen, az úgynevezett szerződéskötési díjat, vagyis a lakás értékének 5 százalékára rúgó elkötelezettségi pénzt az első duma szerint majd a Teve utcában kell befizetni.
Ha azonban valaki mindezen kellően fellelkesül, az utolsó pillanatban a közvetítő módosít, vele is meg lehet kötni közvetlenül a szerződést. A tanulság nyilván a szokásos:
A legösszetettebb történet
Végül egy igazán összetett ügyről, amelyről igazán még az áldozat sem tud sokat. Egy budapesti hölgy (nevezzük C-nek) értékes telket keresett Budapest egy peremkerületében. Jelentkezett is egy eladó (nevezzük B-nek), aki kedvező áron kínált egy telket, és azt ígérte, hogy amennyiben a vevő gyorsan fizet, kedvező árat tud adni.
A vevő és ügyvédje mindent leellenőrzött, valóban B volt a tulajdoni lapon egyedül, legfeljebb az lehetett volna kicsit gyanús, hogy a telket az eladó (B) nem sokkal korábban vásárolta A-tól.
A tranzakció mindenesetre megtörtént, senki nem emelt kifogást ellene, C, vagyis történetünk későbbi szenvedő alanya megszerezte az építési engedélyeket, majd tízmilliókat elköltve építkezett.
Ekkor váratlanul megjelent A, vagyis a kettővel korábbi vevő képviselője és jelezte, hogy ő márpedig nem adta el senkinek sem az ingatlanját, az az övé, feljelentést tesz. A következő fázisban kiderült, hogy A, vagyis az eredeti tulajdonos külföldön volt, beteg volt, bizonyíthatóan nem értékesíthette az ingatlanját B-nek. Ezért kéri vissza a telket, vagy megfelelő kompenzálás miatt lemond róla. E verzió szerint B vélhetően egy hamis okiratokkal dolgozó csaló áldozata lett. Arra nem derült fény, hogy a egykoron valódi, de már nem érvényes okiratok miként kerülhettek a csalóhoz.
Tehetetlen helyzet
A dolog kivédhetetlen. A földhivatalban megtalálható, hogy a telek valóban B tulajdonában van és C valóban tőle vásárolt, arra nem lehet felkészülni, hogy A és B között korábban szabálytalan szerződés született.
Bűncselekménnyel szerzett tulajdon az semmis, autóknál nem biztos, hogy elveszik a második-harmadik tulajdonostól, de az ingatlan esetben visszaállítható az eredeti tulajdoni helyzet ilyenkor. A rémes az, hogy pontosan nem lehet tudni, hogy ki a hunyó és ki az áldozat, úgy van felépítve az eset, hogy a törvény előtt mindenki lehet jóhiszemű.
A azért, mert nem is tudott róla, hogy eladták az ingatlanját.
B, vagyis a köztes vevő, egyben a későbbi eladó elmondja, hogy ő is jóhiszemű volt, valóban fizetett a telekért, vélhetően egy szélhámos áldozatává vált,
C biztosan ártatlan, nem is az ő tranzakciója volt fals.
Ő biztosan sértett, vett egy telket, építkezett, költött és költött, és végül nem lehet benne biztos, hogy egy elhúzódó jogi procedúra végén birtokon belül maradhat-e. Éppen ezért még az is elképzelhető az ilyen esetekben, hogy az a vevő, aki már egyszer megvette valakitől annak telkét, inkább még egyszer fizet.
(Borítókép és címlapi illusztráció: Németh Sz. Péter / Index) | https://index.hu/gazdasag/2018/11/02/remisztoen_profik_a_legujabb_ingatlanos_es_bankszamlas_csalok/ | https://web.archive.org/web/20230328163617/https://index.hu/gazdasag/2018/11/02/remisztoen_profik_a_legujabb_ingatlanos_es_bankszamlas_csalok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/remisztoen-profik-a-legujabb-ingatlanos-es-bankszamlas-csalok | Index | hungarian-news | 2018-11-02 12:52:00 | [] | [] | [] | [
"csalás",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
47,859 | A Deloitte volt vezére lesz a pénzügyi államtitkár | A Fidesz-kormányzat és a Deloitte viszonyán ugyanis dolgozni kellett, hiszen a cég korábbi emblematikus vezetői, például Simor András volt jegybankelnök, vagy Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a politikai paletta másik oldaláról kaptak megbízásokat. | Varga Mihály pénzügyminiszter Gion Gábort javasolja Orbán Viktor miniszterelnöknek a pénzügyekért felelős államtitkári tisztség betöltésére – adta hírül egy rövid közlemény hétfő délben.
Gion Gábor 1992-ben szerzett matematikus diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. Az utóbbi években a big four tag Deloitte-nál dolgozott, 2007-től 2010-ig auditvezető, majd 2017 közepéig vezérigazgató volt.
A három gyermekes Gion Gábor novembertől töltheti be a gyermeket váró Hornung Ágnes távozásával megüresedő pénzügyekért felelős államtitkári tisztséget.
Természetesen a közigazgatási protokoll megfogalmazása szerint a miniszter „javasolja” az államtitkárt, de azért aligha van sok nyitott kérdés, valóban biztosan Gion Gábor lesz, a hazai kormányzati struktúrában rendkívül fontos hivatal bürokratája.
Igyekeztünk érdeklődni a piacon, hogy miként is alakulhatott ki az a helyzet, hogy a Deloitte-tól érkezzen, igazi piaci szakember a kormányzatba.
A Fidesz-kormányzat és a Deloitte viszonyán ugyanis dolgozni kellett, hiszen a cég korábbi emblematikus vezetői, például Simor András volt jegybankelnök, vagy Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a politikai paletta másik oldaláról kaptak megbízásokat.
A Deloitte-nak ezért 2010 után azon kellett dolgoznia, hogy bizonyítsa: a cég nem balos kötődésű. Az új vezetők ezért nagyon apolitikus módon igyekezték vezetni a társaságot, új kapcsolatokat építettek, és a törekvés sikerre vezetett.
Gion Gábor új vezérigazgatóként jól vezette a céget, a számokban és a szakmai folyamatokban is erős volt. Állítólag az egykori auditortársai kifejezetten becsülték, a lokális „sztárokkal”, a nagy dealeket hozó tanácsadókkal, tranzakciós szakemberekkel már voltak súrlódások, de ezek semmiképpen nem voltak élesek.
Ahogy mesélték róla, konzervatív, kifejezetten konfliktuskerülő alkat, aki a cég érdekeit remekül képviseli, igaz a környező országok Deloitte-vezetőihez képest, vagy általában is egy big four országos cégvezetőhöz képest kevésbé volt karakteres vezető.
Távozása is üzemszerűen menedzselt folyamat volt, Gion Gábor a 2017. június elsején kezdődő Deloitte-pénzügyi év elején lépett hátra (Fülöp András követte), de mivel partner, vagyis tulajdonos volt, a cég kötelékében maradt. Idén tavasszal aztán már nyílt titok volt, hogy elmegy.
Az új pénzügyi államtitkár könyvvizsgálati oldalról érkezett, egy ideig sokat foglalkozott a Mollal és az INA-val, de az elmúlt években már ő volt a legnagyobb ügyfél, vagyis az OTP ügyfélreferense is, egyre többet foglalkozott a pénzügyi szektorral.
A Deloitte erős a magyar hátterű bankoknál, nemcsak az OTP könyvvizsgálója, de komoly szerepe volt a takarékszövetkezeti szektor átalakításában, máig a Takarékbank könyvvizsgálója, de az MKB-val is régóta együttműködik. Ez a kapcsolat még a bajor tulajdon idejéből ered, de máig kitartott. | https://index.hu/gazdasag/2018/10/29/a_deloitte_volt_vezere_lesz_a_penzugyi_allamtitkar_-_egy_kinevezes_hattererol/ | https://web.archive.org/web/20201109010603/https://index.hu/gazdasag/2018/10/29/a_deloitte_volt_vezere_lesz_a_penzugyi_allamtitkar_-_egy_kinevezes_hattererol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-deloitte-volt-vezere-lesz-a-penzugyi-allamtitkar | Index | hungarian-news | 2018-10-29 12:53:00 | [] | [
"Deloitte"
] | [] | [
"háttér",
"könyvvizsgálás"
] | [] |
47,860 | Plotinus: nyolcan jöttek, és a padlástól a pincéig mindent átkutattak | Kevés olyan kibocsátói sztori van a Budapesti Értéktőzsdén, ami ennyire jónak tűnik kívülről. A parkettre lépett egy kis, magyar cég, a Plotinus Holding és mindenki jól járt vele, aztán négyszeres áremelkedés után a társaság elszámolna, zárna. A feltételes mód indokolt, egy MNB-vizsgálat miatt ugyanis úgy tűnik, végül gellert kap a történet. | A Plotinus Holding egy kisebb részvénytársaság a budapesti tőzsdén. 2011. február 15-én debütált, a kereskedése 1500-1600 forinton indult, aztán hét évnyi nagyjából egyenletes emelkedés után, immár 6000 forinton távozna. Úgy, hogy nemrég 700 forint osztalékot is fizetett.
A cég korábban az ismert befektetési szakemberhez, Zsiday Viktorhoz kötődött. Ő a mai napig is tulajdonos, de immár háttérbe szorult, nem tisztségviselő. Másfél éve jelentette be, hogy már fárasztja a nyilvános társaságokkal járó sok tennivaló. Ekkor új vezető érkezett, a felsőtárkányi Szabó Zoltán Sándor személyében. Aköltségtakarékos cégnek egyetlen alkalmazottja van.
A cég elkezdte eladogatni az eszközeit, sőt, mára gyakorlatilag az összes érdekeltségétől megszabadult, többek között a Váci út 188. címen található irodaházban, a Budapest Bank egykori székházában birtokolt résztől, illetve egy budapesti gerincklinikától is.
Az volt a stratégia, hogy a befolyt vételárakat a társaság kifizeti a részvényeseinek, vagyis az amúgy illikvid tőzsdei forgalomban visszaveszi a részvényeit, majd távozik, vagy ha esetleg van értéke az üres tőzsdei cégnek, akkor azt is hasznosítja.
A Plotinus előbb júniusban jelentette be, hogy az összesen mintegy 500 ezer papírjából 300 ezer darab részvényét visszaveszi, részvényenként 6000 forinton, majd miután ez sikerült, októberben azt is közölte, hogy újabb 150 ezer papírra ad megbízást, továbbra is 6000 forinton. Minden részlet teljesen transzparensen be volt jelentve. Kívülről úgy tűnt, hogy klasszikus részvény-visszavásárlásnak (share buybacknek) vagyunk a tanúi.
Felfigyelt az MNB
Ám a tranzakciók valamiért felkeltették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakembereinek a figyelmét. Piaci manipuláció, vagy tisztességtelen piaci magatartás gyanúja alá eshetett a tömeges részvényvétel, mert egyik reggel nyolc öltönyös ember lepte el a Budapest, Versec sor 9. címet.
A Plotinus egy korábban birtokolt leányvállalatának, az említett gerincklinikának a címére volt bejegyezve, ahol a felügyeleti szakemberek a rémült recepciósok és gyógytornászok szeme láttára a pincétől, a padlásig átkutatták a céget.
Egy másik vizsgálat keretében a készenléti rendőrség embereivel kiegészülve helyszíni vizsgálatot tartottak Budapesttől 140 kilométerre is, a cégvezető felsőtárkányi címén, és többeket beidéztek meghallgatásra.
Részletes válasz
Rákérdeztünk az MNB-nél az intézkedés hátterére, hiszen szakújságírói szemmel a holding példásan transzparens cégként működött, míg egy rakás cég árfolyama folyamatosan emelkedik mindenféle bejelentés előtt. A jegybank komolyan vette a kérdéseinket, válaszukat pontokba szedve és összefoglalva idézzük:
Az MNB szakmai modelleket alkalmaz a piaci visszaélések elleni küzdelem során. Amennyiben e modellek jelentős kockázatot mutatnak, a jegybank – akár folyamatos felügyelet, akár piacfelügyeleti eljárás keretében – a tényállás döntéshozatalhoz szükséges mértékű tisztázását követően minden esetben a szükséges intézkedéseket alkalmazza.
A részvény-visszavásárlási programok keretében kereskedési helyszínen saját részvényre kötött vételi ügyletek gazdasági okokból jogosak lehetnek, és bizonyos esetekben mentességet élveznek a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU sz. európai parlamenti és tanácsi rendelet (MAR) hatálya alól. Ennek feltétele azonban, hogy azokat a vonatkozó szabályokban meghatározott átláthatóság jegyében végezzék, és – többek között – az árakra és forgalomra vonatkozó határértékeket betartsák.
Azok a részvény-visszavásárlási programok keretében bonyolított, saját részvényekre vonatkozó ügyletek, amelyek nem teljesítik a MAR szerinti feltételeket – bár nem lehet önmagukban pusztán emiatt piaci visszaélésnek tekinteni őket – adott esetben, egyéb feltételek teljesülése esetén kimeríthetik a piaci visszaélés fogalmát.
A Plotinus Holding Nyrt. által megvalósított részvény-visszavásárlási programot érintő piacfelügyeleti eljárás célja éppen annak vizsgálata, hogy ezen részvény-visszavásárlási program megfelelt-e az alkalmazandó európai rezsim szabályainak, tehát vonatkozik-e rá a MAR által biztosított mentesség.
A piacfelügyeleti eljárás megindítása természetesen nem jelenti bármiféle jegybanki értékítélet megelőlegezését a Plotinus Holding Nyrt.-re vonatkozóan. A piacfelügyeleti eljárás jelen szakaszában az MNB a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást folytat le.
A társaság 3 milliárd forintos kapitalizációja az egyik legalacsonyabb a budapesti parketten, a legtöbb papír már saját kézben van, ezeket vélhetően a következő közgyűlés bevonhatja. A fő tulajdonos tehát maga a Plotinus, a társaság mellett Zsiday Viktor, Régely Károly, (a Concorde Értékpapír vezérigazgatója) és Zala Péter, illetve az ő családja még a további 5 százalék feletti tulajdonosok. | https://index.hu/gazdasag/2018/10/26/plotinus_nyolcan_jottek_es_a_padlastol_a_pinceig_mindent_atkutattak/ | https://web.archive.org/web/20201109021447/https://index.hu/gazdasag/2018/10/26/plotinus_nyolcan_jottek_es_a_padlastol_a_pinceig_mindent_atkutattak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/plotinus-nyolcan-jottek-es-a-padlastol-a-pinceig-mindent-atkutattak | Index | hungarian-news | 2018-10-26 12:59:00 | [] | [
"Plotinus Holding"
] | [] | [
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"bankok - pénzintézetek",
"tőzsde"
] | [] |
47,861 | ÁSZ: Szabálytalanul működött a Kereskedőház és a Honvédelmi Minisztérium cége is | A pénzügyi-számviteli feladatellátásban és a vagyongazdálkodásban tárt fel szabálytalanságokat a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) és a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. ellenőrzése során az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – közölte az ÁSZ pénteken. | A pénzügyi-számviteli feladatellátásban és a vagyongazdálkodásban tárt fel szabálytalanságokat a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) és a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. ellenőrzése során az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – közölte az ÁSZ pénteken.
Az ÁSZ ellenőrzése során megállapította, hogy az 500 milliós jegyzett tőkével alapított MNKH pénzügyi-számviteli feladatellátása nem volt szabályszerű, mert a beszámolóban kimutatott ráfordításokat főkönyvi adatokkal nem támasztották alá. A társaság vagyonnyilvántartása - ezáltal vagyongazdálkodása - sem volt szabályszerű, mert a mérlegben kimutatott eszközök és források állományát nem támasztották alá leltárral, így a valódiság elve nem érvényesült.
Kitértek arra is, hogy az MNKH Zrt. 2014-2016. évi éves beszámolóinak letétbe helyezése nem történt meg a törvényben előírt határidőben. Ezek mellett a számviteli szabályozottság, a könyvvezetés és a leltár készítése területén feltárt szabálytalanságok miatt az éves beszámoló nem felelt meg a valódiság elvének.
A megállapított szabálytalanságokkal összefüggésben az ÁSZ az MNKH vezérigazgatójának négy javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie - közölték.
Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a minősített NATO-beszállító HM EI Zrt. - a törvényi előírás ellenére - nem rendelkezett a beszámoló készítését megalapozó könyvvezetés és bizonylatolás részletes szabályait rögzítő számlarenddel, ezért a pénzügyi-számviteli feladatellátás és a vagyonnyilvántartás nem volt szabályozott, és nem volt szabályszerű. Számlarend hiányában a bevételek, ráfordítások, az immateriális javak és tárgyi eszközök állománya növekedési tételeinek, valamint az értékcsökkenés főkönyvi elszámolása nem volt szabályszerű. A vagyonnyilvántartás értékelése alapján a vagyongazdálkodás sem volt szabályszerű.
A megállapított szabálytalanságokkal összefüggésben az ÁSZ a HM EI vezérigazgatójának két javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie - olvasható a számvevőszék közleményében. | https://index.hu/gazdasag/2018/10/26/asz_szabalytalanul_mukodott_a_kereskedohaz_es_a_honvedelmi_miniszterium_cege_is/ | https://web.archive.org/web/20230331124152/https://index.hu/gazdasag/2018/10/26/asz_szabalytalanul_mukodott_a_kereskedohaz_es_a_honvedelmi_miniszterium_cege_is/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/asz-szabalytalanul-mukodott-a-kereskedohaz-es-a-honvedelmi-miniszterium-cege-is | Index | hungarian-news | 2018-10-26 13:02:00 | [] | [
"HM EI Zrt.",
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt."
] | [] | [
"állami / önkormányzati vállalat",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
47,862 | Ilyen is van: Mészáros nem megvett egy céget, hanem eladta – Tiborcz üzlettársaihoz került | A nemzet céghalmozójának korábban két klímatechnikai vállalkozása volt, ma már csak egy van. Mészáros Lőrinc nem cégeken keresztül, hanem személyesen volt tulajdonos a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.-ben, szeptemberben viszont kiszállt belőle. Vele együtt távozott a tulajdonosi körből Szíjj László, a Duna Aszfalt vezére is. Az új tulajdonos a miniszterelnök vejével üzletelő WHB cégcsoport. | Rejtély, miért válhattak meg a vállalkozástól, amely jó eredményekkel működött, legalábbis az árbevétel szintjén. 2017-ben a cég majdnem 6 milliárdos forgalmat bonyolított, bár a nyereség valóban nem volt – mészárosi értelemben – túlzottan kiemelkedő: 48 millió forint.
A cégbe 2015-ben szállt be Mészáros Lőrinc, a vállalkozás azóta az alábbi közbeszerzéseket nyerte el:
Dolgoztak többek között a XIII. kerületi Lehel csarnokon (légtechnikai korszerűsítés, 225 millió forint),
továbbá a Magyar Nemzeti Bank központi épületében (klímák cseréje, 20 millió forint),
valamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak (klímaberendezések beszerzése, 24 millió forint),
és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának is (megújuló energiaforrások 145 millió forint).
A cég többségi tulajdonosa ma már a Körösaszfalt, ami a WHB cégcsoporthoz, Paár Attila győri üzletember érdekeltségébe tartozik. A Körösaszfalt másik tulajdonosa az Épkar-csoport.
Paár Attila Tiborcz István üzlettársaként lett ismert, a szintén hozzá köthető WHB Befektetési Kft. vette meg Orbán Viktor vejének Elios Zrt.-beli részesedését.
Üzleteltek Keszthelyen is, a Hullám és Helikon szállóban voltak egyszerre tulajdonosok. A két hotel a Pannon Tessera Hospitalis nevű cégé, amelyben idén márciusban még Tiborcz vállalkozása, a BDPST és Paár Attila társasága, a WHB Vagyonkezelő is érdekelt volt. A legfrisebb beszámolók szerint a cégből, így a hotelből is kiszállt a BDPST, Paár vállalkozása viszont tulajdonos maradt.
Mészárosnak és Szíjj Lászlónak van egy másik klímás cége is, a CLH Klímaszervíz, ebben továbbra is érdekeltek. Hozzájuk tartozik továbbá az Aeroprodukt nevű cég is.
A 24.hu korábban arról írt, mindhárom vállalkozás a WHB-hoz és az Épkar-csoporthoz kerülhet, erről egy, a Gazdasági Versenyhivatalhoz érkezett bejelentés árulkodott. Eszerint a West Hungária Bau Csoport és az Épkar Csoport irányítást szerez a CLH Kft., a CLH Klímaszervíz Kft. és az Aeroprodukt Zrt. felett.
Az Optenben egyelőre nincs jele annak, hogy a CLH Klímaszervíz is a Körösaszfalthoz került volna, az Aeroprodukt Zrt. esetében pedig bár többségi tulajdonosként már a Körösaszfalt szerepel, a tulajdonosi körben egyelőre ott van Mészáros Lőrinc és Szíjj László neve is. | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/31/ilyen-is-van-meszaros-nem-megvett-egy-ceget-hanem-eladta-tiborcz-uzlettarsaihoz-kerult/ | https://web.archive.org/web/20221128105109/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/31/ilyen-is-van-meszaros-nem-megvett-egy-ceget-hanem-eladta-tiborcz-uzlettarsaihoz-kerult/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ilyen-is-van-meszaros-nem-megvett-egy-ceget-hanem-eladta-a-tiborcz-uzlettarsaihoz-kerult | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-10-31 13:07:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [
"Aeroprodukt Zrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.",
"CLH Klímaszervíz Kft.",
"Épkar Zrt.",
"Körösaszfalt Zrt.",
"Pannon Tessera Hospitalis Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"WHB Befektetési Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"klientúra"
] | [] |
47,863 | Törökök és arabok a Ferenciek terén: Újabb budapesti palotát szerzett Erdoğan párttársa | Eddig csak arról írt a sajtó, hogy a Centrál Kávéház egy Erdoğan-párti családhoz került – noha a fölötte lévő teljes klasszicista irodaházat már tavaly megszerezte Hasan Özyer politikus-üzletember. A Ferenciek terét szegélyező exkluzív palotákból a törökök mellett arab befektetők is csemegéznek. | Szeptemberben érkezett a hír, hogy a Somody Imre nagyvállalkozó nevével összeforrt budapesti Centrál Kávéházat átvette egy török dominanciájú tulajdonosi kör. Pontosabban: a vendéglátóhelyet működtető cég részben ahhoz a Mete Global Kft.-hez került, amely az Özyer család érdekeltsége – ez a família pedig arról híres, hogy épp Marriott-luxusszállóvá alakíttatja a Matild-, azaz a déli Klotild-palotát a Ferenciek terénél.
Politikailag elkötelezett fejlesztőkről van szó; a Köprü–Híd török-magyar magazin például Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter barátjaként írt az idén nyárig az Erdoğan-párt (Igazság és Fejlődés) színeiben ankarai parlamenti képviselőséget is vállaló Hasan Özyerről.
Az alapjáraton az égei-tengeri turistaparadicsomban, Fethiyében működő üzletembernek a Matild-projekt kezdetekor arra is volt gondja, hogy saját települését testvérvárosi kapcsolatba terelje Hévízzel.
Aztán 2017 elején – miként az Átlátszó most észrevette – megvásárolta a Centrál Kávéház fölötti teljes irodaházat. A bizniszt Özyer a magyar bejegyzésű Kuantum Property Kft.-n keresztül bonyolította, melynek anyacége egy hozzá tartozó fethiyei társaság.
Tehát bőven a Centrál Palota megszerzése után került csak a családhoz a hasonló nevű kávéház – majd a budapesti kötelékeket erősítendő Hasan Özyer és huszonéves gyermekei idén ősszel bejegyeztettek a Károlyi utcai irodaházba egy saját építő-vagyonkezelő vállalatot is Oregon Construction Kft. néven.
A Ferenciek terét szegélyező exkluzív paloták közül tehát a Matildot és a Centrált törökök hódították meg az elmúlt években, miközben a Kossuth Lajos utca túloldalán néhány bennfentes arab befektető alkothat nagyot (persze magyar kormányzati háttérrel).
Mint ismert, a külügyi tárca Eximbankja 7 milliárd forintnyi versenyképességet javító belföldi beruházási hitellel dobta meg a Párisi udvart luxushotellé, üzletközponttá alakító Párizs Property Kft.-t, mely az emírségi illetőségű Majdi Ayesh érdekeltsége. Aki mögött kezesként ott áll két palesztin származású, de Jordániából érkezett menedzser, Zuhair Awad és Sameer Hamdan – és „véletlenül” ez a páros üzemelteti a Buddha-Bar Hotellé avanzsált északi Klotild-palotát is. | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/29/torokok-es-arabok-a-ferenciek-teren-ujabb-budapesti-palotat-szerzett-erdogan-parttarsa/ | https://web.archive.org/web/20221129203438/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/10/29/torokok-es-arabok-a-ferenciek-teren-ujabb-budapesti-palotat-szerzett-erdogan-parttarsa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torokok-es-arabok-a-ferenciek-teren-ujabb-budapesti-palotat-szerzett-erdoaan-parttarsa | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-10-29 13:17:00 | [
"Ayesh Majdi",
"Özyer család",
"Sameer Hamdan",
"Zuhair Awad"
] | [
"Kuantum Property Kft.",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Mete Global Kft.",
"Oregon Construction Kft.",
"Párizs Property Kft."
] | [
"Ázsia",
"Bp. V. kerület",
"Budapest",
"Törökország"
] | [
"ingatlan",
"klientúra",
"hitelezés",
"NER HOTEL"
] | [] |
47,864 | Hetek óta vágják a fákat a szentgáli tiszafás természetvédelmi területen – drónvideón a pusztítás | Az érintett állami szereplők: a nemzeti park, a kormányhivatal és az erdészet szerint minden rendben van – a helyiek szerint viszont ilyen-olyan indokokkal immár húsz éve tempósan fogy az erdő a természetvédelmi területen: ha nem is méretre, de a megmaradt fák mennyiségét tekintve mindenképp. Videóriport. | Az érintett állami szereplők: a nemzeti park, a kormányhivatal és az erdészet szerint minden rendben van – a helyiek szerint viszont ilyen-olyan indokokkal immár húsz éve tempósan fogy az erdő a természetvédelmi területen: ha nem is méretre, de a megmaradt fák mennyiségét tekintve mindenképp. Videóriport.
A Veszprémtől néhány kilométerre található védett szentgáli tiszafás nemcsak a Bakony, de az ország egyik ritkasága: sehol máshol nem találni ilyen kiterjedésű természetes állományt. Feltehetőleg ezért is aggódnak a tiszafákért a területen illetékes Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai.
Álláspontjuk szerint két tényező akadályozza a tiszafák megfelelő növekedését és szaporodását: egyrészt a szarvasok és az őzek lerágják az "újulatot", vagyis az utánpótlást jelentő csemetéket, másrészt a bükk- és más lombos fák – amelyek árnyékában egyébként jól érzik magukat a tiszafák – annyira "zárnak", hogy ez már gátolja a tiszafaállomány növekedését.
Logikusan a két problémára az a megoldás, hogy a területet kezelő erdészet kicsit megritkítja a magasan záródó lombkoronájú faállományt, hogy több fény jusson a lassan növő, alacsonyabb tiszafáknak, a vadakat pedig kerítéssel próbálja távol tartani.
A helyiek szerint viszont valami nem stimmel a dologban: egyrészt naponta látják, hogy irdatlan mennyiségű fát szednek ki az erdőből, másrészt a kerítésprojektet fölöslegesnek és károsnak tartják.
Vadkerítés ugyanis eddig is volt – igaz, némileg alacsonyabb -, ráadásul az erdőgazdaság egy lényegében hibátlan kerítést bont most el, hogy aztán mellette kivágja az összes nagyobb, dőléstávolságban lévő fát, majd építsen egy ugyanolyan kerítést.
A drónfelvételen jól látszik, hogy a védett terület észak-északkeleti oldalán ráadásul vagy 100-150 méterre a kerítéstől is tarra vágták a domboldalt, amit végképp nehéz a kerítés védelmével magyarázni.
Hetek óta vágják a fákat a szentgáli tiszafás természetvédelmi területen – drónvideón a pusztítás from atlatszo.hu on Vimeo.
A projekttel kapcsolatos kérdéseinkre a területet kezelő Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. (VERGA Zrt.) gyorsan és kimerítően válaszolt, de azt a válaszokból nem tudtuk meg, hogy a tarvágásra, meg az egész kerítéscserére miért volt szükség. Hiszen arra a kérdésre, hogy a meglevő kerítésben keletkező károkat hogyan kezelik, maga az erdészet írja, hogy heti rendszerességgel ellenőrzik a teljes szakaszt, és ahol szükséges, azonnal javítják.
Informálisan azt tudtuk meg a projektet ismerőktől, hogy a nemzeti park akarta leginkább a kerítéscserét, mert aggódnak a tiszafák utánpótlásáért. Az erdészet viszont csak úgy vállalta a munkát, hogy a projekt 15 milliós költségét kompenzálhassa a kitermelt fa árából.
Akárhogy is, az állami tulajdonú VERGA Zrt. tavalyi árbevétele 2,6 milliárd volt, az adózott eredménye 136 millió – ebből azért futhatta volna a kerítés 15 milliós költségére. (Az erdészet álláspontját az üggyel kapcsolatban itt lehet elolvasni.)
A VERGA Zrt. szerint minden az erdőtervben előírtak alapján zajlik, hat hektár területről összesen 1600 köbméter fát fognak kivágni. Cikkünk megjelenéséig a területért felelős Balaton-felvidéki Nemzeti Park nem válaszolt a projekttel kapcsolatos kérdéseinkre, amint megkapjuk a választ, közöljük.
Becker András – Németh Dániel | https://atlatszo.hu/2018/10/25/hetek-ota-vagjak-a-fakat-a-szentgali-tiszafas-termeszetvedelmi-teruleten-dronvideon-a-pusztitas/ | https://web.archive.org/web/20220130224454/https://atlatszo.hu/2018/10/25/hetek-ota-vagjak-a-fakat-a-szentgali-tiszafas-termeszetvedelmi-teruleten-dronvideon-a-pusztitas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hetek-ota-vagjak-a-fakat-a-szentgali-tiszafas-termeszetvedelmi-teruleten-a-dronvideon-a-pusztitas | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-10-25 13:20:00 | [] | [
"Balaton-felvidéki Nemzeti Park",
"HM Verga Zrt."
] | [] | [
"engedély",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"erdészet",
"közigazgatás hallgatása"
] | [] |
47,865 | Weiss Manfréd egykori otthonát Tiborcz István butikhotellé alakítja | Az épületet eredetileg Paár cége, a West Hungária Bau szerezte meg, ám a hotel fejlesztésére létrehozott projektcégben már 50-50 százalékon osztoznak a BDPST-vel, vagyis közösen finanszírozzák a Gábor és Svejkovszky Építésziroda tervei alapján lezajló egymilliárd forintos beruházást. | Weiss Manfréd egykori villáját Tiborcz István butikhotellé alakítja – a több mint 140 éves épület, amely az ország leggazdagabb családjáé volt, szimbolikus helyszínként izgalmas párhuzamokkal teli történelmi ívet rajzol fel.
Ez már nem az a ház, amely a felmenőim emlékeiben élt. Hihetetlen volt látni, mi minden tartozott egykor a családomhoz, de ez inkább egy múzeumi élményhez hasonlít – mondta négy éve készült interjúnkban Szegedy-Maszák Marianne, Weiss Manfréd dédunokája. Az iparmágnás Amerikában született leszármazottja Csókolom a kezét című könyvének magyar megjelenése alkalmából 2014-ben érkezett Budapestre, ahol egy városi sétán bejárta a család egykori birodalmát, köztük az Andrássy út 116. alatti villát is.
Az épületben, a szomszédos telken álló, egykor szintén Weiss Manfréd tulajdonában lévő társával együtt úgy koncentrálódik a múlt emlékezete, akár egy múzeumban. Csakhogy a két villa intézmény és kiállítási tárgy egyszerre, mintha a múzeumban maga a múzeum lenne közszemlére téve. Ha nem tűnne feleslegesen terheltnek napjainkban a fogalom, azt is mondhatnánk: szimbolikus helyszínekről van szó. Az épületek története a boldog békeidők prosperitásától a zsidóasszimiláción, az antiszemitizmuson, a nácizmus pusztításán és a kommunizmus érdektelenségén át a NER-lovagok szilaj meneteléséig fest fejlődéssel, reménnyel, tragédiával és cinizmussal színezett ívet. Weiss Manfréd egykori otthonát Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje butikhotellé alakítja.
Az Andrássy út 116. szám alatt álló villát a híres bécsi építész, Otto Wagner munkatársa, Kallina Mór (egyebek mellet a Budai Vigadó, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, és a Dísz téri Honvéd-főparancsnokság alkotója) tervezte Szabó Albert számára, aki az 1877-ben elkészült épületet nem sokkal később eladta Bródy Zsigmondnak, a Neues Pester Journal tulajdonos-főszerkesztőjének. Tőle vásárolta meg a villát Weiss Manfréd 1894-ben.
Apró fricska a nemességnek
Weiss Manfréd 1857-ben született Pesten, ahová a nagyapja költöztette át a családot Csehországból. Baruch Weiss kis pipakészítő műhelyet vitt a Rumbach Sebestyén utcában, a fia már lekvárral kereskedett, unokái (Manfréd mellett Berthold) pedig katonai termékekkel csináltak nagy üzletet. 1882-ben nyitották meg konzervgyárukat, amely a puskaporos európai légkörben alig egy évtized alatt hadianyag-üzemmé változott, és az egyre fokozódó termelés, no meg egy szerencsétlen baleset miatt a szűk (és tűzveszélyes) belvárosból a szinte lakatlan Csepel-szigetre költöztek.
1896-tól Weiss Manfréd egyedül irányította a gyárat, amely két évtized alatt Európa egyik vezető nehézipari központjává nőtte ki magát. A másfél száz emberrel indult üzemnek 1917-ben már 27 ezer dolgozója volt, és több mint 300 millió lőszert állított elő. Sikerének titka feltehetően sokat idézett mottójában keresendő. Amikor Ferenc József 1896-ban nemesi címet adományozott Weiss Manfrédnak, a nagyiparos a hagyományoknak megfelelően előnevet és jelmondatot választhatott magának. Weiss az üzemére utalva, és talán apró fricskaként a magyar nemesség felé, a „csepeli” előnevet vette fel, jelszava pedig ez volt: labor omnia vincit, vagyis a munka mindent legyőz.
Semmi sem állíthatja meg Orbán Viktor török barátját a Közvágóhídnál? - Magyar Hang
A védett épületek jó részét lebontják, 45 méter magas tornyokat is építenek. A műemlékvédők még próbálkoznak.
A mágnás mesés vagyonának tekintélyes részét fordította jótékonysági célokra, ezt a hagyományt a család Weiss Manfréd halála után is folytatta. Jelentős mértékben járultak hozzá Csepel fejlesztéséhez, utakat építtettek, házakat emeltettek, támogatták a csepeli izraelita és keresztény felekezeteket, diákszövetségeket, karitatív szervezeteket, illetve ingyenkonyhákat finanszíroztak. A nagyiparos 1904-ben elhunyt felesége, Wahl (Weiss) Alice emlékére 1910-ben szülőotthont létesített. A főváros egyik legmodernebb, ingyenes egészségügyi intézményében nyolc év alatt több mint 5 és fél ezer gyermek jött világra. Az első világháború utolsó évében a család a bárói címet is megkapta, egy évvel később azonban, a Tanácsköztársaság alatt az üzemet államosították. Weiss Manfréd ekkor öngyilkosságot kísérelt meg, csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg az életét. Egészségét azonban már sosem nyerte vissza, 1922. december 25-én agyvérzésben hunyt el.
Alku a család életéért
Weiss Manfréd egyik lánya, Marianne Kornfeld Móric bankárhoz, Daisy pedig ifj. Chorin Ferenc bányatulajdonoshoz ment feleségül. A házasságok útján létrejött Weiss–Kornfeld–Chorin család jelentőségéről sokatmondó adat, hogy a Horthy-rendszer idején a magyar GDP 10 százalékát az ő tevékenységeik állították elő. A birodalom középpontjában pedig a két Andrássy úti villa állt: az, amelyben Weiss Manfréd élete utolsó évtizedeit élte, és a 114. alatt található szomszédja, amelyet lánya, Daisy számára vásárolt.
Amikor a németek 1944 márciusában bevonultak Magyarországra, Heinrich Himmler SS-főnök Kurt Bechert jelölte ki a zsidó vagyon kisajátítására. Az alezredes gyorsan lefoglalta a két Andrássy úti villát, és azon melegében berendezkedett a 114. alatti épületbe, amelynek tulajdonosa, a Weiss Manfréd-iparkonszern irányítója, Chorin Ferenc akkor már egy ausztriai koncentrációs táborban raboskodott.
Az üzletember sógorával, Kornfeld Móriccal egyetemben konzervatív hazafinak vallotta magát egész életében, ebből a polgári öntudatból pedig egyenesen következett a náciellenes attitűd. Nem meglepő módon így Chorin minden erejével az angol orientáció erősítésén dolgozott, és támogatásáról biztosította a hitleri Németország egyre erőteljesebb fenyegetésére figyelmeztető fórumokat, köztük az 1938-ban induló Magyar Nemzetet is. A megszállás napján elmenekült a fővárosból, a zirci apátságban lelt menedékre, a Gestapo azonban napokon belül elfogta, és egy Bécs melletti lágerbe, Oberlanzendorfba szállították (sógora, Kornfeld Móric Mauthausenbe került).
A sikeres üzlethez néha nem árt egy felcsúti lakcím - Magyar Hang
Milliárdok ömlenek a műemlék-felújításba, miközben lebontották az örökségvédelmi rendszert.
Chorin Ferenc a kellő lelki és fizikai „előkészítés” után összetörve, megfélemlítve került vissza Budapestre, ahol Kurt Becher ajánlata várta: az iparkonszern feletti ellenőrzésért cserébe a család megkapja a portugál vízumot. A náci Németország a megállapodásnak köszönhetően bekebelezte Weiss Manfréd életművét, családja azonban Chorin Ferenc vezetésével Ausztrián és Svájcon Portugáliába menekülhetett. Innen vándoroltak ki 1947-ben az Egyesült Államokba.
Becher, akit lelkes és hatékony munkájáért Himmler 1945 januárjában ezredessé léptetett elő, az Andrássy úti villából irányította az ország gazdasági kifosztását. Májusban tartóztatták le, azonban a nürnbergi perben csak szemtanúként idézték be, Kasztner Rezső, a Vaada, vagyis a Budapesti Segély-és Mentőbizottság nevű zsidó szervezet egyik vezetőjének vallomása nyomán Becher szabadon távozhatott. Az egykori SS-ezredes üzletemberként tevékenykedett a továbbiakban, a hatvanas évekre Nyugat-Németország egyik leggazdagabb embere lett.
Katari nagykövetség és butikhotel
A Weiss Manfréd Acél- és Fémművekre, a család további ingatlanjaival együtt a nácik után a kommunisták tették rá a kezüket. Az iparkonszern 1950-től Rákosi Mátyás nevét vette fel, 1956-tól Csepel Vas- és Fémművek néven működött tovább. A két villa évtizedekig a kormány vendégházaként funkcionált, az elmúlt években állapotuk jelentősen leromlott, talán ennek is köszönhető, hogy bár az állam többször is igyekezett túladni rajtuk, a Köztársasági Őrezred vagyonkezelésében lévő épületekre nem akadt vevő.
Egészen 2015-ig, amikor a Katari Állam megvásárolta az egykor Weiss Daisy és Chorin Ferenc tulajdonában álló, Andrássy út 114. alatti villát. Bár az állami árveréseken korábban jelentős árcsökkenést követően alig több mint 500 millió forintért hirdették meg az épületet, Katar a dupláját, egymilliárd forintot fizetett érte. Az eladáshoz a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Fővárosi Kormányhivatal is hozzájárult. Erre azért volt szükség, mert a vevő az ingatlant diplomáciai célból vásárolta meg: az akkori tervek szerint ott nyílt volna meg a Katari Állam budapesti nagykövetsége. A villa azonban a mai napig üresen áll, a kerítést Orbán Viktor jó barátja, a miniszterelnök repülős útjait finanszírozó Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. logójával díszített fekete falapok borítják, rajtuk a vállalkozás jelmondata: Építeni szeretünk.
Weiss Manfréd egykori otthonát egy évvel később adta el az állam egy meglehetősen érdekes árverésen. Az épületet 2016. december 27-én hirdették meg, másnap tartották a megtekintést, és január 10-én már le is zárult a procedúra. A villára két jelentkező akadt, közülük a győri vállalkozó, a Tiborcz István közeli barátjaként ismert Paár Attila került ki győztesen: licit nélkül a 722 millió forintos kikiáltási áron szerezte meg az épületet. Ezt követően idén október elején a Tiborcz érdekeltségi körébe tartozó BDPST Group jelentette be, hogy a villát butikhotellé alakítják.
Királyi palota: lesz ugyan lovarda, de hol vannak a lovak? - Magyar Hang
A palotaegyüttes teljes rekonstrukciója a tervezett 200 milliárd forintból nem megoldható - véli több szakértő.
Az épületet eredetileg Paár cége, a West Hungária Bau szerezte meg, ám a hotel fejlesztésére létrehozott projektcégben már 50-50 százalékon osztoznak a BDPST-vel, vagyis közösen finanszírozzák a Gábor és Svejkovszky Építésziroda tervei alapján lezajló egymilliárd forintos beruházást. Az 1885 négyzetméteres épületet szerkezetkész állapotig visszabontják, megtartva és felújítva az eredeti homlokzatot, illetve az építészeti szempontból értékes eredeti elemeket. A villa a beruházók szándéka szerint megújulva is Budapest fő sugárútjának fontos eleme lesz: „A butikjelleget kihasználva szezonoktól függetlenül stabil, kiegyensúlyozott foglaltsággal számolunk” – fogalmazott Somlyai Zoltán, a BDPST-csoport üzletág-igazgatója.
Weiss Manfréd egykori villája, visszanyerve régi fényét – az alig elkerülhető történelmi párhuzamokon túl –, az iparmágnás jelszavát is új megvilágításba helyezi: a munka mindent legyőz.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 23. számában jelent meg, 2018. október 19-én. | https://magyarhang.org/belfold/2018/11/04/a-munka-mindent-legyoz-weiss-manfred-egykori-otthonat-tiborcz-istvan-butikhotelle-alakitja/ | https://web.archive.org/web/20200806152750/https://magyarhang.org/belfold/2018/11/04/a-munka-mindent-legyoz-weiss-manfred-egykori-otthonat-tiborcz-istvan-butikhotelle-alakitja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/weiss-manfred-egykori-otthonat-tiborcz-istvan-butikhotelle-alakitja | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-11-04 13:55:00 | [
"Paár Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"diplomácia",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
47,866 | Kiszolgáltatott szerepbe kerülnek a színházak a tao megszüntetésével | A kormány döntése értelmében megszűnhet az előadó-művészeti tao-támogatás. A sokat bírált rendszer számos visszaélésre adott lehetőséget, és a befolyt pénz figyelemreméltó része vándorolt fiktív intézményekhez. A támogatás eltörlése azonban sok magán- és független intézmény létét veszélyezteti, de hatását még a legnagyobb kőszínházak is megérzik majd. | A kormány döntése értelmében megszűnhet az előadó-művészeti taotámogatás. A sokat bírált rendszer számos visszaélésre adott lehetőséget, és a befolyt pénz figyelemreméltó része vándorolt fiktív intézményekhez. A támogatás eltörlése azonban sok magán- és független intézmény létét veszélyezteti, de hatását még a legnagyobb kőszínházak is megérzik majd.
Hoppál Péter, akkori kulturális államtitkár egy 2015-ös háttérbeszélgetésen elismerte, hogy az előadó-művészeti taotámogatások rendszere komoly visszaélésekre ad okot. Helyzetjelentése nem volt újdonság, már a törvény 2009-es hatályba lépésekor is tudni lehetett, hogy a taóval sok probléma lesz. Az államtitkár azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, bár a nevesítést diplomatikusan elkerülte, a beszélgetésen nem volt nehéz kitalálni, kire utal a támogatási rendszer legnagyobb tehertételeként.
Az ExperiDance-csoda
A Román Sándor vezette ExperiDance tánctársulat – egészen pontosan a Román Sándor és Vona Tibor tulajdonában lévő Rivalda Stúdió Művészeti Iroda Közhasznú Nonprofit Kft. – az évek során sokmilliárdnyi taotámogatást szerzett, volt olyan esztendő, amikor többet tehettek zsebre, mint az Operaház és az Operettszínház együttesen. Ehhez mindössze arra volt szükségük, hogy egy év alatt 1200 előadást, vagyis naponta átlagban több mint három produkciót állítsanak színpadra. Bár az ExperiDance-t természetesen hivatalosan nem említették, a taotörvény három évvel ezelőtti módosítását éppen Román Sándorék emberfeletti teljesítménye indokolta. Működésük így vélhetően nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kormány végül megszüntesse a kulturális taót.
A megszüntetendő támogatási rendszer lényege az volt, hogy a Magyarországon működő vállalkozások a társasági adójuk (tao) egy részét a sportegyesületek és a filmek támogatása mellett nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek számára is felajánlhatták. A törvény eredeti célja szerint a kulturális intézmények – színházak, táncegyüttesek, zenekarok – így kiegészítő bevételhez juthattak, mivel azonban a tao megjelenésével párhuzamosan nagyjából ugyanakkora összeggel csökkentették a fenntartói – állami és önkormányzati – támogatásokat, a tao a kulturális szervezetek költségvetésének pótolhatatlan részévé, működésük zálogává vált.
A tao kijátszása
A rendszer azonban több módszerrel is könnyedén kijátszhatónak bizonyult. Az első a jegybevétel után felvehető támogatás feltornázása. Az arra jogosult kulturális szervezetek az évi nettó jegyárbevételük legfeljebb 80 százalékáig vehetik igénybe a taót, vagyis egy 1000 forintért eladott jegy után 800 forintot kaphatnak a magyarországi vállalkozások adójából. Ettől nem függetlenül szaporodtak el látványosan a világ körüli turnék egyes társulatok körében. Egy távoli kontinens ismeretlen színpadán aratott elsöprő siker a taoigénylések jogosságát vizsgáló Előadó-művészeti Iroda számára ellenőrizhetetlen maradt, az itt eladott jegyek után így a művészeti szervezetek gyakorlatilag annyi pénzt vehettek fel, amennyit akartak. 2013-ban ezen visszaélések kiszűrése miatt szigorítottak a törvényen, onnantól már csak az európai gazdasági térség országaiban bemutatott előadások jegybevétele után lehetett taót igényelni.
Szőcs a múlton mereng, L. Simon több Guettát akar – Magyar Hang
Jelenlegi és egykori fideszes kulturális államtitkárok sorolták a sérelmeiket a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Nem kevésbé volt kreatív módszer a visszaosztás, amikor az adóját felajánló cég jelentős összeggel segítette a művészeti szervezet munkáját, amely cserébe visszafolyatta a támogatás egy részét a támogatónak. Erre az elmúlt évtizedben komplett iparág épült. Akárcsak a jutalék-rendszerre. Számos cég vállalta, hogy a kulturális intézmények helyett összeszedi a működésükhöz szükséges taotámogatást, ezért pedig néhány százaléknyi jutalékot kértek csupán – ami az évek során szépen felszaladt akár 50 százalékra is. Ezzel a nagylelkű gesztussal mindössze az volt a probléma, hogy így, a cégek kasszájába csurgó társasági adóval, magánemberek tehettek zsebre jelentős mennyiségű közpénzt.
Fiktív színházak
A támogatási rendszert több művész már a bevezetésétől fogva hevesen ellenezte. A leghangosabban talán Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója tiltakozott a tao ellen. – 2018-ban „világosan látszik, az előadó-művészeti szervezetek nagy része a tao manipulációjára jött létre. Ez szégyen” – fogalmazott a direktor a Népszavának augusztusban. A lap emlékeztetett rá, hogy amíg 2010-ben 126 regisztrált előadó-művészeti szervezet 6,5 milliárdos taotámogatást vihetett haza, 2017-ben már 315 szervezet 37,5 milliárdot zsebelt be.
A vélhetően csupán a támogatások megszerzése érdekében alapított szervezetek között találhatunk társulatot (Anonymus Színház), amely angliai fellépések alapján vett fel hatalmas összeget, miközben állítólagos koprodukciós partnere szerint magyar művész nem is szerepelt a produkcióban. De akadt olyan egyesület is (Műhely Produkció), amely három hónap alatt 553 alkalommal mutatott be egy jégtáncshow-t, amelyet az 50 ezres izraeli Eilat városában összesen 387 ezren néztek meg – írta meg a G7. A gazdasági online portál cikkében rámutatott, a nemzetközi koprodukciókban résztvevő magyar társulatok a teljes jegybevétel után igényelhették a taót, függetlenül attól, hogy mekkora részét képezték az előadásnak. Az Index számításai szerint 2017-ben 5,6 milliárd forint vándorolt fiktív színházakhoz, amelyeket kizárólag a tao megszerzésére alapítottak. Hiába jelentek meg azonban a sajtóban folyamatosan azon társulatok nevei, amelyek feltehetően csaltak a taóval, egyik ügyben sem indult hatósági vizsgálat.
Lövészárkok felett átívelő egyetértés
A visszaélések, és azok felderítetlensége miatt is alakult ki a politikai lövészárkok felett átívelő egyetértés a szakmai szereplők között a tao rendszerének megreformálásáról. Vagy épp a megszüntetéséről, amely mellett Vidnyánszky Attila kardoskodott. Végül a Nemzeti Színház vezetőjének álláspontja győzedelmeskedett, Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón bejelentette, jelenlegi formájában biztosan megszűnik az előadó-művészeti tao. Bár a rendszer hibáit szinte mindenki elismerte, a drasztikus váltás meglepte a színházi vezetőket, hiszen a bejelentést megelőzően a kormány nem folytatott érdemi egyeztetést a szakmai szervezetekkel.
Megkeresésünkre, hogy az előadó-művészeti tao megváltoztatása milyen változásokat generálna a Nemzeti Színház életében, Vidnyánszky Attila igazgató igazán cinikusan reagált: – Mindent, amit a taóval kapcsolatban el szerettem volna mondani, az elmúlt 10 évben elmondtam, sokszor, sok helyen – válaszolta megkeresésünkre.
Veszélyben a működés
Természetesen a legtöbb művészeti szervezet nem élt vissza a tao adta lehetőségekkel, hanem a támogatási rendszer eredeti céljainak megfelelően használta fel a pénzt. Most ők is kilátástalan helyzetbe kerülhetnek, ahogy a támogatási forma eltörlését még a nagyobb színházak is megérzik majd. Azok a magánszínházak, amelyek nem kapnak állami támogatást – az Átrium, a Rózsavölgyi Szalon, az Orlai Produkciós Iroda –, csak a jegybevételre, és az azután igényelhető taóra támaszkodhatnak, számukra a támogatás eltörlése a működés veszélyeztetését jelentheti.
– A tao a költségvetésünk negyven százalékát jelenti, ha ez a jegyártámogatás kiesik, minimum nyolcvan százalékkal kell megemelni a jegyárakat, aminek eredményeként az előadásszám drasztikusan csökkenni fog. Eddig évente 10-12 bemutatót tartottunk, de ha mindez tényleg megtörténik, egy évadban maximum 2-4 új darabot tudunk majd csak műsorra tűzni, mivel ennyit tudunk finanszírozni egy jegyártámogatás nélküli rendszerben. Nem is beszélve arról, hogy a támogatás megszűnése miatt több darabot is le kell venni a repertoárról, amivel a színészek, színházi háttérdolgozók egzisztenciája is veszélybe kerül és a budapesti műsorkínálat is szűkülni fog. A fő probléma jelenleg, hogy a 2018-as műsortervet, előadások és bemutatók számát a vidéki vendégelőadások számát a színházak a taotámogatások fényében alakították ki és vállalták el, viszont a rendszer váratlan megszüntetésével ex-lex állapot alakulhat ki. A 2018 év taóját 2019-ben kellene megkapnunk, de ezt így utólagosan vonnák meg tőlünk – hívta fel a figyelmet Orlai Tibor, az Orlai Produkciós Iroda vezetője.
A félelem megeszi a lelket – Magyar Hang
A politika mindig beleszólt az emberek magánéletébe. Volt idő, amikor szerelmeket, családokat szakítottak szét. Erről is szól a Varsói melódia című előadás.
– Egy politikai akaratnak köszönhetően több magán- és független színház, produkciós iroda kerülhet most nehéz helyzetbe, pedig ezek az intézmények magas minőségű produkciókkal igazolták a létjogosultságukat mind a nézők, mind a szakma előtt. Magyarországon az elmúlt években virágzott a színházművészet, a prózai színház fel tudta venni a versenyt a zenéssel. Azt gondolom, a kultúrpolitika feladata az lenne, hogy mindez megmaradjon egy új konstrukcióban is – fogalmazott Orlai Tibor.
De hogy nem csupán a magánszínházak és a független társulatok szenvedik majd meg a tao hiányát. Erre jó példa Máté Gábor, a budapesti Katona József Színház igazgatójának előrejelzése. A direktor a 24.hu-nak adott interjújában elmondta, színháza költségvetésének 20 százalékát adja a tao, ennek kiesése egyik játszóhelyük, a Kamra bezárásával járna.
Kell egy tükör, amibe bele tudok nézni – Máté Gábor-interjú – Magyar Hang
A Katona József Színház igazgatója a zaklatási botrányok elmaradt hatásáról, a társadalomkritikáról és az ötvenes éveket idéző listázásokról.
A korábbi támogatási rendszer ugyanakkor nem vész el teljesen Gulyás Gergely bejelentése alapján. – Az eddigi ráfordítások nem csökkennek, a forrásokat a kormány jövőre is biztosítja, de nem ebben a formában, nem ebben a rendszerben – fogalmazott a miniszter. Gulyás hozzátette, bár a forrást nem kívánják csökkenteni, jó lenne, ha arról pályázati formában vagy egyéb világos, megismerhető szempontok alapján döntene az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Kiszolgáltatott helyzet
Tarlós István, Budapest főpolgármestere a Népszavának kedden elmondta, nem ért egyet a döntéssel, hogy a kormány teljesen megszüntesse a kulturális taotámogatást. – Azt fogom kérni miniszterelnök úrtól, amikor találkozunk, hogy a kormány ne generálisan szankcionáljon, ha valamilyen rendellenességet észlel a kulturális taotámogatások esetében, hanem ha konkrét esetek jutnak a tudomására, akkor ezekben járjon el. És azt is kérem majd, hogy a budapesti színházak esetében a kulturális taotámogatások értékét továbbra is deklaráltan garantálja” – nyilatkozta a lapnak Tarlós István. Szerinte „a pályázati rendszer kiszámíthatatlan követelményei miatt pénzügyileg tervezhetetlenné válnának a színházi évadok, ez pedig nem engedhető meg.”
A tao kritikusai abban jórészt egyetértettek, hogy a támogatási forma részben független volt a politikától. Amennyiben a Gulyás Gergely által felvázolt forgatókönyv valósul meg, és a társasági adóból befolyó összeg elosztásáról egy központi szerv dönt, akkor a támogatási rendszer a kultúrpolitika bármire felhasználható eszközévé válik. Erre hívta fel a figyelmet az Indexnek adott interjújában Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója is: „Ha megszüntetik (a taót), akkor ennek a kétarcú képződménynek a vonzó oldala is elvész. A támogatás elosztása egészében a kultúrpolitika hatásköre lesz, ami kiszolgáltatottabbá teszi a színházakat.” | https://magyarhang.org/kultura/2018/11/03/kiszolgaltatott-szerepben-eloadomuveszti-tao/ | https://web.archive.org/web/20231207005916/https://hang.hu/kultura/kiszolgaltatott-szerepbe-kerulnek-a-szinhazak-a-tao-megszuntetesevel-103692 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiszolgaltatott-szerepbe-kerulnek-a-szinhazak-a-tao-megszuntetesevel | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-11-03 14:05:00 | [] | [
"Anonymus Színház",
"Műhely Produkció",
"Rivalda Stúdió Művészeti Iroda Közhasznú Nonprofit Kft."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"jogalkotás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
47,867 | Gyanúsított lett az önkormányzati pénzből otthonra bojlert vásárló expolgármester | Noha a közigazgatási bíróság már egy éve jogerősen megfosztotta tisztségétől a Hajdú-Bihar megyei Álmosd fideszes polgármesterét, az ezzel párhuzamosan indult büntetőeljárásban még a nyomozás sem zárult le. Több mint két év kellett ahhoz, hogy lefoglalják Köteles István volt polgármester otthonából az önkormányzat pénzén vásárolt televíziót, turmixgépet, blu-ray lejátszót. A bojlert például ki kellett előbb bontani, mert mostanáig beépítve működött – tudta meg a Magyar Hang. | Noha a közigazgatási bíróság már egy éve jogerősen megfosztotta tisztségétől a Hajdú-Bihar megyei Álmosd fideszes polgármesterét, az ezzel párhuzamosan indult büntetőeljárásban még a nyomozás sem zárult le. Több mint két év kellett ahhoz, hogy lefoglalják Köteles István volt polgármester otthonából az önkormányzat pénzén vásárolt televíziót, turmixgépet, blu-ray lejátszót. A bojlert például ki kellett előbb bontani, mert mostanáig beépítve működött – tudta meg a Magyar Hang.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság az önkormányzat számára okozott súlyos és sorozatos vagyoni károkozás miatt szüntette meg Köteles István tisztségét. A volt polgármester nemcsak berendezte az otthonát az önkormányzat pénzéből vásárolt műszaki cikkekkel, de leszámlázott nyolc olyan rendezvényt is, amelyet valójában sohasem tartottak meg. Köztük olyanokat – például a Független Magyarország napját –, amelyeknek nincsenek hagyományai. Ennél nagyobb baj – derült ki a bíróságon –, hogy ezekről az 1600 lelkes faluban az intézményvezetők, az egyházak vezetői és a képviselők sem tudtak, és a polgármester utólag készíttetett hozzájuk néhány plakátot. Ráadásul az év végén 300 ezer forintos jutalmat is felvett – testületi felhatalmazás nélkül. Ezek után a fideszes képviselők alkalmi szövetségre léptek az ellenzékiekkel, hogy megszabaduljanak Kötelestől, akinek kezét időközben Tasó László korábbi államtitkár, a térség erős fideszes embere is elengedte. Fegyelmi vizsgálatot követően, végül több mint egy év után húzta ki a bíróság Köteles alól a polgármesteri széket.
Megtörte a hallgatást az álmosdi expolgármester
Álmosd - Még mindig Köteles István otthonában működik a bojler, amelyet közpénzből vásárolt Álmosd felfüggesztett polgármestere. A fideszes politikust a hónap elején a közigazgatási és munkaügyi bíróság leváltotta a tisztségéről, a döntés azonban nem jogerős, fellebbezett. A Hajdú-bihari Napló az ügy tavaly tavaszi kirobbanása óta igyekszik szóra bírni a faluvezetőt, aki eddig mindig elhárította a nyilatkozatot, de szerdán otthonában interjút adott lapunknak.
Ezzel párhuzamosan büntetőeljárás is indult az ügyben még 2016-ban. Lapunk most megtudta: az ügynek már gyanúsítottja lett Köteles sikkasztás, költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt. A Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség kérdésünkre azt is közölte: a volt polgármestert háromszor hallgatták ki, előbb tanúként, kétszer pedig gyanúsítottként. A terhére rótt kár értéke közel 5 millió forint. A nyomozás lezárásában azonban egyelőre nem szorítja az idő a rendőrséget és az ügyészséget. Az új büntetőeljárásról szóló törvény értelmében még egy évig nyomozhatnak, ám meg nem erősített információink szerint ennél hamarabb várhatók fejlemények az ügyben.
Köteles István egyébként az eljárás ellenére elindult a leváltása után kiírt időközi polgármester-választáson. A helyiektől azonban erős üzenetet kapott: mindössze 22-en szavaztak rá. Természetesen kerestük őt, hogy elmondhassa az álláspontját, a fentiekkel kapcsolatban, de elzárkózott a nyilatkozattól.
Közpénzzel tömte felesége cégét a demecseri polgármester - Magyar Hang
Alaposan túlárazott szórólapok, levágott, majd eltűnt disznók, furcsa közétkeztetési beszerzések Váradi László és családja körül.
Köteles nevéhez nemcsak az említett visszás ügyek kötődnek. Noha a helyi szennyvíztelep beruházását még elődjétől örökölte, azt az ő első ciklusa idején adták át 2011-ben. A létesítménnyel súlyos problémák vannak azóta is. Az állapotfelméréssel megbízott független szakértő szerint a rendszer teljesen eldugult az iszaptól, mivel azt rosszul üzemeltették. Az elképesztő helyzet miatt előfordult, hogy egy tűzoltótömlőn keresztül nyomták ki a tisztítatlan szennyvizet a szűrőmezőre. Egyébként a nyilvánosság elől titkolt jelentés szerint csak a telep megtisztítása és a károk javítása többe kerülne a 470 millió forintos építési költségnél is.
[caption id="attachment_10149" align="aligncenter" width="1000"]
Balra Köteles István (Fotó: Álmosd.hu)[/caption]
A szennyvíztisztító máig a környezetet szennyezve működik. Előfordult, hogy a dugulás miatt a szomszédos erdőbe ömlött a kifolyt szennyvíz. Amikor megfagyott, azon korcsolyázni lehetett. Tavaly az azóta megszűnt Magyar Nemzetben megírtuk, hogy a próbaüzemen megbukott telepnek máig nincs üzemeltetési engedélye, az üzemeltető, a Bakondi György miniszterelnöki megbízott fia által igazgatott Tiszamenti Regionális Vízművek (TRV) papíroztatott egy ideiglenes engedélyt a katasztrófavédelemmel. Ezzel azonban nem oldódott meg semmi – támasztja alá a TRV idei beszámolója: amely szerint máig „nem megfelelő hatékonyságú a tisztítás” a telepen. Jobb híján barkácsmegoldással kísérleteznek: télen tárolják a szennyvizet, és csak nyáron engedik ki. Ám – derül ki – ez is csak arra elég, hogy reménykedjenek, így nem szennyezik a talajt. Mindenesetre a csapadék mennyisége erősen befolyásolja a szennyezés mértékét, emiatt folyamatosan ingadozik a talajvíz minősége. Idén decemberben lejár az ideiglenes üzemeltetési engedély. Az új polgármester, a független Tóth Sándor lapunk érdeklődésére csak annyit mondott: nincs információjuk arról, meghosszabbítják-e.
A TRV és önkormányzat is szeretné működőképessé tenni a szennyvíztisztítót. Ezt egy újabb biológiai előtisztítóval, a legolcsóbban 110 millió forintból lehetne kihozni. Állami segítség nélkül azonban esélye sincs a falunak megépíteni. Noha kilincseltek a kormánynál, azt a tájékoztatást kapták, hogy előbb a Belügyminisztériummal kell megállapodniuk, onnan azonban egyelőre nem kaptak választ.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 25. számában jelent meg, 2018. október 31-én. | https://magyarhang.org/belfold/2018/11/02/gyanusitott-lett-az-onkormanyzati-penzbol-otthonra-bojlert-vasarlo-expolgarmester/ | https://web.archive.org/web/20200920115653/https://magyarhang.org/belfold/2018/11/02/gyanusitott-lett-az-onkormanyzati-penzbol-otthonra-bojlert-vasarlo-expolgarmester/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyanusitott-lett-az-onkormanyzati-penzbol-otthonra-bojlert-vasarlo-expolgarmester | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-11-02 14:08:00 | [
"Köteles István"
] | [
"Álmosd Község Önkormányzata",
"Fidesz"
] | [
"Álmosd",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"környezetkárosítás",
"önkormányzat",
"rendezvényszervezés",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
47,868 | Egészségügyi reform NER lovagokra hangolva | Rékassy több motivációt is sejt a kormány mostani elhatározása mögött. A negatív forgatókönyv, hogy csak látszatmegoldásokra futja, de marad a mostani káosz. Ezt a lehetőséget erősíti, hogy a magánegészségügyben is megjelentek a NER-közeli cégek. Nekik a pocsék minőségű állami szolgáltatás fennmaradása teremtene piacot. Eggyel jobb eset, ha mindez kiegészülhet a magánbiztosítók felfuttatásával, amelynek ugyanakkor pozitív hozadéka lenne, hogy nevesíteni kellene az alapellátásba tartozó szolgáltatásokat. Pozitív forgatókönyvnek azt a nem túl valószínű lehetőséget nevezte, amikor nem csak politikai, hanem szakmapolitikai szempontból is átgondolt reformprogramot hoznának tető alá. – A két fő szempontnak a régi, 40-50 évvel ezelőtti struktúrák lecserélése, valamint a lakosság általános egészségi állapotának javítása kellene lennie. Utóbbi terén minden statisztika azt mutatja, sereghajtók vagyunk, s ez már a nemzetgazdasági teljesítményünket is veszélyezteti – fejtette ki. | Bár a Fidesz még a tavaszi választási kampányban is azzal riogatott, hogy az MSZP-Párbeszéd-összeborulás kormányra kerülése esetén fizetőssé tenné az egészségügyet, a Kásler Miklós humánminiszter által nemrégiben beharangozott átalakítás lényegét tekintve aligha jelenthet mást, mint hogy egyes (vélhetően emelt színvonalú, más hozzáférésű) szolgáltatásokért bizony a zsebünkbe kell majd nyúlnunk.
Ha a politikai kommunikáció álságos is, becsapni nem érdemes magunkat: az ellátást hiába finanszírozza a társadalombiztosítás, sok esetben meg kell vásárolnunk kezelőorvosunk szakértelmét és a nővérek kedvességét is, mégpedig hálapénzzel. A fő kérdés tehát inkább az, hogy sikerül-e olyan, részben fizetős – többszintű biztosítási – rendszert bevezetni, illetve sikerül-e úgy szétválasztani a szolgáltatásokat, hogy azzal egyszersmind megszűnjön a pénzzel teli borítékok világa is. A kísérletek eddig vagy a politikai színtéren véreztek el (vizitdíj), vagy az orvosbárók uralta hierarchikus rendszeren nem lehetett keresztül verekedni semmit (Semmelweis-program). Ez utóbbi erejét jelzi az is, hogy a 2010 óta regnáló Orbán-kormányok az óriási társadalmi felhatalmazás ellenére sem mertek vagy tudtak érdemben fellépni a hálapénzrendszer ellen. Igaz, annyit azért változott a helyzet, hogy a magán egészségügyi piacon is megjelentek a NER-lovagok érdekeltségei.
Alulfinanszírozottság, szemléletváltás
Kásler bejelentése kapcsán megpróbáltuk kideríteni, milyen elképzelések mentén alakulhat a legújabb egészségügyi reform, ám érdemi részletet nem tudtunk meg. Ennek két oka lehet: vagy nincs még terv, csak bejelentés; vagy teljes a hírzárlat, és a széles körű szakma kihagyásával készül a program. A két lehetőség nem zárja ki egymást, hiszen ágazati hírek szerint Nagy Anikó egészségügyi államtitkárnak épp azért kellett távoznia, mert a kormány elé terjesztett elképzelések nem nyerték el Orbán Viktor kormányfő tetszését. Ezért most új programot kell összedobni a területért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumában. Mivel azonban a magán- (fizetős) és közösségi egészségügy (tb-finanszírozott) szétválasztása több évtizedes terv, így szakértők segítségével igyekszünk felvázolni a lehetséges célokat.
A kórházigazgatóknak is hadat üzent a NER - Magyar Hang
Az alulfinanszírozottság teszi működésképtelenné az egészségügyi rendszert - vélik a Magyar Hangnak nyilatkozó szakértők.
Rékassy Balázs szerint alapvetően jó hír, hogy végre a politika ingerküszöbét is elérte a magán és az állami szektor szétválasztásának szándéka. Az egészségügyi közgazdász ugyanakkor nem túl optimista, hiszen a kormányváltás óta számos elképzelés látott napvilágot, de szinte semmi nem valósult meg belőlük. – Még mindig alapvető probléma az alulfinanszírozottság, hiszen míg nálunk a GDP öt százaléknak megfelelő összeg megy közegészségügyre, addig a környező országban 7, Nyugat-Európában pedig 8 százalékot költenek. De legalább ekkora szükség lenne szemléletváltásra – fogalmazott a szakértő.
40-50 évvel ezelőtti struktúrák lecserélése
Rékassy több motivációt is sejt a kormány mostani elhatározása mögött. A negatív forgatókönyv, hogy csak látszatmegoldásokra futja, de marad a mostani káosz. Ezt a lehetőséget erősíti, hogy a magánegészségügyben is megjelentek a NER-közeli cégek. Nekik a pocsék minőségű állami szolgáltatás fennmaradása teremtene piacot. Eggyel jobb eset, ha mindez kiegészülhet a magánbiztosítók felfuttatásával, amelynek ugyanakkor pozitív hozadéka lenne, hogy nevesíteni kellene az alapellátásba tartozó szolgáltatásokat. Pozitív forgatókönyvnek azt a nem túl valószínű lehetőséget nevezte, amikor nem csak politikai, hanem szakmapolitikai szempontból is átgondolt reformprogramot hoznának tető alá. – A két fő szempontnak a régi, 40-50 évvel ezelőtti struktúrák lecserélése, valamint a lakosság általános egészségi állapotának javítása kellene lennie. Utóbbi terén minden statisztika azt mutatja, sereghajtók vagyunk, s ez már a nemzetgazdasági teljesítményünket is veszélyezteti – fejtette ki.
Mennyit ér Magyarországon egy ember élete? - Magyar Hang
Ér-e vajon annyit, mint a hatalom arroganciájával megfertőződött egészségügyet és a kardiológiai intézetet vezetők presztízse?
Kincses Gyula – 2007-2008 között egészségügyi államtitkár, korábban az MDF szakpolitikusa – lapunknak kifejtette, óriási politikai bátorság kell ahhoz, hogy valamely kormány végigvigyen egy ilyen reformot, ugyanis a finanszírozástól kezdve az alapszolgáltatások újradefiniálásán át a több évtizede rögzült beidegződések lebontását kellene elvégezni. Mindez a mostani struktúra igen befolyásos haszonélvezőinek is fájdalmas lenne. – Magyarországon a lakosság nagyon sokat költ egészségügyi ellátásra, de ennek nagy része a közvetlen lakossági finanszírozás, amelynek aránya az egészségügyben lényegesen magasabb, mint az uniós átlag – véli a szakértő. Ráadásul a lakosság zömmel olyan ellátást vásárol, ami amúgy is járna neki a társadalombiztosítás terhére. Éppen ezért a politikának elemi kötelessége lenne, hogy e pénzeket valamilyen kockázatkezelt rendszerbe becsatornázza. Kézenfekvő megoldást nyújthatnak az önkéntes alapon most is létező egészségpénztárak és a magán-egészségbiztosítók. A szociális biztonságot reálisan e három rendszer (a közfinanszírozású egészségbiztosítás [tb], magán-egészségügyi biztosítás és az egészségpénztár) együttesen lenne képes tartósan biztosítani. Az alapbiztonságot – főleg a sérülékeny életszakaszokban – a kötelező egészségbiztosítás nyújthatná.
Mi lenne az alapellátás?
– Mindez aprólékos szakmai munkát, másrészt politikai bátorságot igényel, hiszen a kiegészítő biztosítások létéhez ki kell mondani, hogy a kötelező egészségbiztosítás terhére nem nyújtható minden térítésmentesen – fejtegette Kincses. Szerinte az alapszolgáltatások meghatározása szintén összetett feladat. A taxatív felsorolás helyett reálisabb meghatározni például azt, hogy az ellátásokat milyen célból, milyen kockázat miatt, mely technológiákkal, milyen eljárásrendben, milyen választási szabadsággal, finanszírozási kondíciókkal és milyen hozzáférési garanciák mellett lehet igénybe venni. – Az ettől való eltéréseket lehet számla szerint megfizettetni, arra lehet kiegészítő biztosítást szervezni. A beteg csak saját választása alapján fizetne és megmaradna az „ingyenes” egészségügy lehetősége mindenki számára – tette hozzá, megjegyezve: a rendszer hatékonyságához egy sor egyéb tényezőre is szükség lenne. Ilyen a teljes transzparencia és ezzel együtt a szabad intézmény- és orvosválasztás feltételeinek megteremtése.
Már azzal életeket lehetne menteni, ha az állam közölné a kórházi fertőzéses adatokat - Magyar Hang
Azok nyilvánossá tétele mind a szolgáltatás színvonala, mind pedig a gazdálkodás szempontjából kulcskérdés – vélik szakértők.
Az egykori egészségügyi államtitkár kitért arra is, hogy a hálapénz mellett látni egyéb spontán fizetőssé válást, ami arra utal, hogy szervezeti szinten is egyre nagyobb az igény valamilyen lépésre az ügyben: Edelényben például az önkormányzat rendeletet hozott, hogy aki kényelmi szempontból veszi igénybe az orvosi ügyeletet, annak térítési díjat kell fizetnie.
Szintén tudni olyan intézményekről, ahol a műtőhasználatért számolnak fel extra díjat. Ezek ma jogalap nélküli, de nem feltétlenül indokolatlan igények.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 23. számában jelent meg, 2018. október 19-én. | https://magyarhang.org/belfold/2018/10/31/egeszsegugyi-reform-ner-lovagokra-hangolva/ | https://web.archive.org/web/20231210081113/https://hang.hu/belfold/egeszsegugyi-reform-ner-lovagokra-hangolva-103684 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/httpsmagyarhangorgbelfold20181031egeszsegugyi-reform-ner-lovagokra-hangolva | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-10-31 14:14:00 | [] | [] | [] | [
"privatizáció",
"egészségügy",
"klientúra"
] | [] |
47,869 | „A pénz nem számít, csak eredmény legyen” | A magyar sportolók húsz sportágban indultak, és ezek közül kilencben – atlétikában, birkózásban, cselgáncsban, kajak-kenuban, öttusában, női strandkézilabdában, tornában, úszásban és vívásban – sikerült érmet nyerniük a Buenos Airesben rendezett ifjúsági olimpián. Összesen 12 arany, 7 ezüst és 5 bronzérem volt a termés. Nagy kérdés, hogy ezek a sikerek mekkora mértékben köszönhetők a 2011-ben bevezetett taorendszernek, illetve vajon hányan érnek majd el hasonló sikereket majd a felnőttek között. | A magyar sportolók húsz sportágban indultak, és ezek közül kilencben – atlétikában, birkózásban, cselgáncsban, kajak-kenuban, öttusában, női strandkézilabdában, tornában, úszásban és vívásban – sikerült érmet nyerniük a Buenos Airesben rendezett ifjúsági olimpián. Összesen 12 arany, 7 ezüst és 5 bronzérem volt a termés. Nagy kérdés, hogy ezek a sikerek mekkora mértékben köszönhetők a 2011-ben bevezetett taorendszernek, illetve vajon hányan érnek majd el hasonló sikereket majd a felnőttek között.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nyolc esztendővel ezelőtt rendezte meg az első ifjúsági olimpiát, amelynek Szingapúr adott otthont. A magyar sportolók akkor sem vallottak szégyent, hiszen az éremtáblázaton 6 arany-, 4 ezüst- és 5 bronzéremmel végeztek. Négy éve már Nankingban 6 arannyal, 6 ezüsttel és 11 bronzzal zárt a csapat, míg most Buenos Airesben 12 arany-, 7 ezüst- és 5 bronzérmet gyűjtött. Sőt, amennyiben az úgynevezett mixsportágakat – ezek nem számítanak be az éremtáblázatba – is hozzávesszük fiataljaink eredményeihez, akkor 15 arany, 8 ezüst és 5 bronz a bővített mérleg.
Felmerül a kérdés, vajon a sikeres fiatalokból lesznek-e hasonlóan eredményes felnőtt sportolók. Ha megnézzük a korábbi két ifjúsági olimpián érmet szerzettek névsorát, akkor úgy gondolhatjuk, a 2011 óta bevezetett, kizárólag az utánpótlás-nevelésre fordítható társasági adókedvezmény, azaz a tao rendszere meghozta a gyümölcsét. Ugyanis a szingapúri érmesek közül Kapás Boglárka – ő szerezte az első ifi olimpiai aranyat –, Bernek Péter és Biczó Bence úszásban, Tóth Krisztián cselgáncsban, Tótka Sándor kajak-kenuban, Földházi Zsófia öttusában, Babos Tímea teniszben, valamint Harcsa Zoltán ökölvívásban azóta is a nemzetközi élvonalban van.
Ugyanez elmondható jó pár nankingi érmesről is: Szilágyi Liliána, Kenderesi Tamás, Sztankovics Anna (úszás), Gercsák Szabina (cselgáncs), Péni István (lövészet), Stollár Fanny (tenisz), Halász Bence (atlétika) már a felnőttek között is bizonyította tehetségét. Mára ugyanakkor odáig jutottunk, hogy a nemrég véget ért ifjúsági olimpián már a felnőttek között is sikert elérő két úszónk, Milák Kristóf és Késely Ajna volt a legeredményesebb egyaránt három győzelemmel, Miláknak ráadásul még egy ezüstérmet is a nyakába akasztottak.
– Ezek az utánpótlásban elért, kétségkívül elismerésre méltó sikerek egyértelműen annak köszönhetőek, hogy a jelenlegi kormánynak 2010 óta az egyik legfontosabb érdekszférája a sport. Az ebbe fektetett rengeteg közpénz alapján számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb az eredmények is jönni fognak, és ezek a nemzeti identitást erősítik. Jelenleg úgy tűnik, a ráfordítás egyenesen arányos az eredmények és a sikerek növekedésével – jelentette ki lapunknak Dénes Ferenc sportközgazdász.
[caption id="attachment_9902" align="alignleft" width="300"]
Dénes Ferenc (Forrás: Twitter)[/caption] – Ezek alapján akkor kijelenthető, hogy a tao meghozta azt az eredményt, amiért létrehozták?
– A társasági adózás e fajtájának első három-öt éve a feltöltésről szólt, amikor minden kontroll nélkül ment a közpénz a sportba. Ma már a futballon kívül nem a politikai érdekek a legfontosabbak, így egy racionálisabb folyamat kezdődött el. Ám azt meg kell jegyezni, hogy a magyarországi taotámogatás pazarló rendszer, és bármennyire is azt akarják láttatni, a kétségkívül remek eredmények egyáltalán nem igazolják vissza a tao létjogosultságát.
– Ha ennyire látható a rendszer hibája, akkor miért nem tesz valaki ellene?
– Talán a legjobb válasz az lenne erre a kérdésre, hogy miután az utánpótlásban, illetve bizonyos felnőtt sportágakban végre jönnek az eredmények, akkor legalább most ne számolgassunk. Ráadásul a magyarságtudatot is erősítik ezek a részsikerek.
– A legjobb fiatal sportolóink később, a felnőttek mezőnyében is képesek lesznek hasonló eredményességre?
– Az utánpótlásban elért sikerekből abszolút nem következik az, hogy a felnőtt mezőnyben is így folytatják. Sajnos általában nagyon rossz hatékonysággal forgatjuk át a korábbi időszakban elért eredményességet a későbbiekre, mert rosszul menedzselik a felnőtté válás fizikális, mentális, és ami lényeges, anyagi hátterét. Ugyanakkor most olyan mértékű pénz áramlik az állam részéről a sportba, hogy akár sikerülhet is a legjobbakat továbbra is megtartanunk a felnőttek között. Most ugyanis a pénz nem számít, csak az eredmény.
– Az ön által is vázolt racionalitás sem tud ezen változtatni?
– Úgy látom, az elkövetkezendő nyolc-tíz évben is ez lesz a jellemző. Nekem nem azzal van bajom, hogy pénz kerül a sportba, hanem azzal, hogy az amerikai és nyugat-európai rendszerekkel szemben, ahol az eredményesség hatására a magántőke biztosítja az anyagi hátteret, Magyarországon ezt közpénzből oldják meg. Éves szinten már majd ezermilliárd forint megy a magyar sportba (nemcsak a taót, de a sportlétesítmények építésére, fejlesztésére elköltött milliárdokat is beleszámítva), és bizony azon lehet vitatkozni, hogy kell-e ez, és biztosan erre kell-e ezeket a hatalmas összegeket költeni. Főleg olyan sportágaknál, mint például az úszás és a tenisz: ezek esetében a rendszert üzleti alapon üzemeltetik nemzetközi szinten, és az eredményes sportolók akár meg is alapozhatják a jövőjüket. Miért kell még közpénzből még támogatni is őket? Ugyanakkor mondjuk egy olyan tradicionális sportágban, mint az öttusa, ez jelenleg elképzelhetetlen.
– Egyre több hazai sportszövetségben borul ki a bili, hogy a temérdek pénz bizony nem a legjobb hatással volt, van az adott sportágra. Ilyen például az éljátékosok és a teniszszövetség között zajló háború, a sakkozók és a szövetség vitája, vagy a Magyar Ökölvívó Szakszövetség ügye, amely a korosztályos világbajnokságot a majd’ félmilliárdos bevétel ellenére képes volt 342 millió forintos hiánnyal megszervezni…
– Egy ideje a féligazságok országa vagyunk, de az egész sosem akar összeállni. A pénz ma nem számít, szinte nincsenek költségvetési korlátok, sem komoly állami ellenőrzések. Túlköltekezés esetén nincs számonkérés és következmény, egyvalaki dönt, majd az ország valamennyi adófizetője állja a hiányokat. Ugyanis minden félsiker felülírja racionalitást. | https://magyarhang.org/gazdasag/2018/10/29/a-penz-nem-szamit-csak-eredmeny-legyen/ | https://web.archive.org/web/20231213153815/https://hang.hu/gazdasag/a-penz-nem-szamit-csak-eredmeny-legyen-103663 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aa-penz-nem-szamit-csak-eredmeny-legyena | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-10-29 14:18:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"sport",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
47,870 | Miért fúj már a NER is a korábbi építőipari kedvencre? | Nem készült el a Bibó kollégium a vizes világbajnokságra, visegrádi gyerekek várnak az általános iskolájukra, rákospalotaiak az orvosi rendelőjükre. Ma már a kormányzat emberei is panaszkodnak a Penta Industry építőipari cég megcsúszó projektjeire. A cégvezető szerint azonban a projektek nem kizárólag a Penta Industry hibái miatt késnek. | Valóságos közbeszerzési bajnok volt az elmúlt pár évben a Penta Industry Kft, de ma már nem kap az államtól új megbízásokat, írta nemrég a 444.hu. Az elmúlt két hónapban mi is igyekeztünk a cég környezetével foglalkozni, leírjuk, hogy mi mit tapasztaltunk.
Az nem is lehet kérdés, hogy a cég szemmel láthatóan élvezte Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter bizalmát, hiszen
nettó 5,298 milliárd forintért dolgozott a tavalyi budapesti vizes világbajnokságon, ahol a városligeti szinkronúszás versenyhelyszínének és felkészülési létesítményeinek a kivitelezését nyerte el,
a volt fejlesztési miniszterhez köthető kisvárdai focicsapat 2,5 milliárdos futballarénája mellett más munkákat is kapott Kisvárdán,
de a korábban szintén Sesztákhoz tartozó Nemzeti Sportközpontok (NSK) www.mnsk.hu is visszatérő megrendelő volt, a Nemzeti Sportközpontok tájékoztatása alapján ilyen projekt volt a Vácrátóti Petőfi Sándor Általános Iskola Benedek Elek Tagiskolájának bővítése, a Sződi Általános Iskola bővítése, a Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola építése, a BOK (korábban Syma-) Sportcsarnok atlétikai csarnokának felújítása, illetve a Galyatetői síház felújítása,
a Penta dolgozott továbbá Mészáros Lőrincék Visonta Projekt Kft-jén is,
illetve a Tállai András vezette mezőkövesdi futballklubnak is a Penta Industry építhetett 911 millióért 45 szobás szállodát,
Szolnokon pedig 523 millió forintos megbízást jelentett a nemzetközi versenyekre is alkalmas atlétikai sportközpontot felhúzása.
Mint a cég honlapján feltüntetett további referenciák mutatják, Taksonyban sportcsarnokot épített a cég, míg Nyírbátorban a készenléti rendőrség épületét is rájuk bízták.
Ramor Frigyes, a Penta vezetője szerint azonban cége nem csak a közösségi megrendelésekből él, általában legalább 50 százalékban magánpiaci vevőknek dolgozott (az arányból csak a vizes vb idején lógott ki), piaci megbízásként látszik például, hogy a cég több városban is épített KFC-t.
Valami megcsúszott
Ám most problémák vannak a cég körül. Híreket kaptunk félbehagyott, leállított, vitatott projektek történeteiről (a társaság szerint a 30 futó projektből 3 vitatott, ez vállalható arány).
A forgalom emelkedő trendje mindenesetre megállt, és nekünk sok alvállalkozó is panaszkodott.
„Hónapok óta hiába várunk a pénzünkre” – mesélték a különböző beszállítók, legyen szó akár nyílászárós, liftes, belső építész, szerkezetépítő, vagy betonos cégről, valamennyien észlelték, hogy a milliós számláik nincsenek kifizetve.
Ramor Frigyes szerint, akinek jogos követelése van, az előbb-utóbb meg fogja kapni, szerinte az elszámolások mindig projektszintűek, és legfeljebb csak néhány vitatott projektnél vannak csúszások, de ha ezekről tudomást szerez, különösen, ha kisebb beszállítóról van szó, azt azonnal igyekszik orvosolni.
Mint mondta, ez természetes is, hiszen ő kockáztatja a legtöbbet, személyes hitelét és vagyonelemeit, ha híre kel, hogy likviditási zavarok vannak a cégnél. Ezért a cégvezető mindenkit biztat, hogy keressék őt nyugodtan.
Tehetetlenség
Mindez azért fontos ígéret, mert éppen erre, vagyis a „kámforrá válásra” és a tehetetlenségre panaszkodtak leginkább a minket elérők.
Futsz a cég után, de már senkit nem érsz el, az építésvezető a pénzügyre hivatkozik, a pénzügy azt mondja, hogy a tulajdonosra vár, őt meg nehéz elérni
– hallottuk.
Sajnos egy kisebb cég akár fejre is állhat, ha több millió forintot nem kap meg, többen is elmesélték a lapunknak, hogy ilyenkor nagy dilemma a helyzet kezelése.
Hiszen a vállalkozó, vagy fut a pénze után, és azért megy csődbe, mert közben nem tud termelni, új munkákat szerezni, vagy nyel egy nagyot és elengedi az óriási veszteséget és megpróbál termelni, új partnereket keresni, hogy életben maradjon, de akkor végképp nem sok esélye marad visszaszerezni jogos követelését.
Egy milliárdos cég persze megteheti, hogy külön embereket tart a követelések beszedésére, ügyvédeket fizet, akik csak ezzel foglalkoznak, de a kis cégeknek erre nincsen erejük.
De mégis mi történhetett? Ha ennyi állami megbízás volt, akkor mi lehetett a baj? Túl sok volt a munka? Túlvállalta magát a cég? Esetleg a győzelmek érdekében nagyon le kellett menni az árakkal? Vagy a Pentát is elérte az építőipar általános kalkulációs nehézsége? Vagyis az, hogy amikor valaki elvállalt az elmúlt években egy munkát, nem számolhatott azzal, hogy a munkaerőhiány miatt ennyire hirtelen emelkednek meg a költségei?
A cég álláspontja szerint nincsen kardinális baj, igaz a költségek elszállásáról tőlük is hallottunk, ahogy arról is, hogy annyira erős most az építőiparban a keresleti oldal, hogy egyes alvállalkozók pár ezer forint többletért menet közben levonulnak, sőt, a Penta Industry-t olyan kár is érte, amikor az alvállalkozó eltűnt az előleggel.
Panaszláda
A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy a szebb napokat látott Penta Industry problémáit nem csak a vele esetleg érdekkonfliktusba kerülő melósok, vagy alvállalkozó cégek észlelték, de maga az állami megrendelői oldal is, többen megosztották velünk panaszaikat.
A NER egyik kedvenc építőipari cége úgy tűnik tényleg csalódást okozott, kiesett a pikszisből, ennek a szembefordulásnak több oka is lehet.
Seszták Miklós eltűnt a politikai élvonalból,
nem jó reklám a magyar vállalkozásokat elvileg támogató kormányzatnak, hogy éppen a közösségi projektek során kerülnek lehetetlen helyzetbe a hazai kisvállalkozások,
politikailag kínos a sok elégedetlen választópolgár, hiszen amikor iskolával, kollégiummal, orvosi rendelővel csúszik meg egy fővállalkozó, azzal jelentősen erodálja a helyi politikusok népszerűségét is.
Pénzügyi számok
A Penta Industry, mint azt a számai is mutatják, 2014-től valósággal berobbant a NER legkedveltebb szállítói közé.
2014-ben még csak 2,6 milliárd forint,
2015-ben 4,6 milliárd forint,
2016-ban 5,5 milliárd forint,
2017-ben pedig már 11,2 milliárd forint volt az árbevétele.
A magas forgalomhoz emelkedő eredmény, tavaly már majdnem félmilliárd forintos profit is párosult, igaz, közben a kötelezettség-állomány is hasonló ütemben duzzadt, tavaly már 5 milliárd forintot tett ki. Annyit hallottunk a cég kilátásairól, hogy 2018-ban már megfordult a trend és valamelyest csökkenni fog a forgalom.
A Penta Industry kizárólag Ramor Frigyes vállalkozó tulajdona. Vele nem volt könnyű találkoznunk, hosszú hetekig tartott az egyeztetés, amit a cégvezető külföldi munkája és egészségügyi akadályoztatása is lassított, de végül átbeszélhettük a helyzetet.
Amikor ez megtörtént, Ramor Frigyes ugyan nem tagadta, hogy vannak viták, levonulások, jogi egyeztetések, de hangsúlyozta ezekben még nem születtek döntések. Három konkrét esetet beszéltünk át, a Bibó kollégium, a visegrádi iskola és a rákospalotai orvosi rendelő esetét.
A Bibó-balhé
A vizes vb-re szálláshelynek tervezték az ELTE Bibó István Szakkollégiumát. A Ménesi úti épületet 2017. május 31-ig felújítva át kellett volna adnia a kivitelezőnek, de a felújítás csúszott. Juhász Péter, az Együtt politikusa korábban feljelentést is tett, mert információi szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem számolta fel a kivitelezőnek a kötbért, sőt inkább csak emelt a megbízási díjon.
Mi azt hallottuk, hogy az MNV maga is nagyon kiakadt a Pentára, ezért például keresztbe feküdt, amikor a Penta megpróbált volna kettéosztódni.
Ramor Frigyes szerint a korábbi kollégium átépítése során számos váratlan, előre nem látható dologgal szembesült a cég: a meglévő épületnek nem volt alapja, számos üreg volt az épület alatt, továbbá az átalakítás miatt a Ménesi utat is meg kellett támasztani, és ezek hatással voltak a kivitelezési időtartamára, amely alapján egyértelműen látható volt, hogy az épület nem készül el a vizes vb-. Azóta a kollégiumot már használják.
Visegrádi iskola
Visegrádon szeptemberben új tanév kezdődött, de sajnos a helyi általános iskola felújítása még nem készült el, a korábbi, 2018. tavaszi vállalás ellenére, még egy évig konténerben kell a gyerekeknek tanulnia.
Pedig maga a Penta Industry írt korábban udvarias levelet a visegrádiaknak, amelyben büszkén ecsetelte, hogy a bővítés során a régi földszintes iskola épületet el fogják bontani és helyére egy korszerű, 12 tantermes iskola épül. Ehhez kérte a cég a lakosok türelmét, de aztán az iskola nem készült el, a visegrádiaknak ott maradt a csatatér, a felek pedig zajos egyeztetések, szerződésbontás során próbálják kibogozni a helyzetet.
A Nemzeti Sportközpontok azt jelezte számunkra, hogy a Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola építésre vonatkozó szerződést az NSK 2018. július 2. napjával felmondta,
Ramor Frigyes saját bevallása szerint is együttérez a gyerekekkel (neki is négy gyermeke van), de itt is előre nem tervezhető problémák merültek fel. A földmunkák során katonasírokat találtak, ezért régészeti előírások blokkolták az építkezést.
Orvosi rendelő
A cég volt megbízva a XV. kerületi Deák utcai háziorvosi és gyermek-háziorvosi rendelő építésével, de az a 2017. évi határidő óta sem készült el. Hajdu László kerületi polgármester (DK) ennek kapcsán arról panaszkodott a Magyar Narancsnak, hogy a Penta tulajdonosa azt ígérte neki, hogy 25-30 fő dolgozik majd az építkezésen, ehelyett 3-5 fő volt a jellemző.
Ramor Frigyes szerint ez egy torzított információ, és éppen a Penta az áldozat, mert minden problémát az generált, hogy az építkezés közben megszűnt az az önkormányzati bonyolító projektiroda, amellyel kapcsolatban volt az építőipari cég, így a levelekre, jóváhagyási igényekre, akadályközlésekre nem érkeztek válaszok, és nem kapták meg a munkájuk leigazolását sem, ezért éppen, hogy nekik vannak követeléseik.
Politikai szálak
A minket segítő állami tisztségviselők a háttérbeszélgetések során nem is titkolták, hogy a Penta Industry egy szabolcsi politikai-üzleti kör támogatásával robbant be a rendszerükbe. A cég mentoraként Seszták Miklós miniszter mellett, azt a nyíregyházi üzletembert, Mikucza Tamást hallottuk emlegetni, aki többször került a hírekbe Sesztákkal kapcsolatos gazdasági ügyei, például Nyíregyháza nagy szállodájának megszerzése miatt.
Seszták mellett e kör politikai kapcsolatrendszerében még a szintén szabolcsi (nyíregyházi) származású Szabó Tünde sportügyi államtitkárt nevezték meg beszélgetőpartnereink. Ramor Frigyes nem csinált úgy, mintha nem ismerné a nevezetteket, de hozzátette, hogy az építőiparban mindenki minden kapcsolatrendszerét kihasználja a munkák megszerzésére.
A háttérbeszélgetések során azt is hallottuk, hogy a Penta Industry szerencséjére a fő megbízó Nemzeti Sportközpontok baráti kezek felügyelete alatt maradt, korábban Sesztákhoz tartozott, most az EMMI-hez, Szabó Tünde államtitkárságához sorolták át.
Osztódással nem szaporodik
Volt olyan alvállalkozó, aki arra hívta fel a figyelmünket, hogy a Penta Industry Kft. a cég szétválasztásával menekült volna előre, ennek a tervezett aktusnak valóban láthatóak a nyomai a cég hirdetményeiben, de úgy tűnik, hogy végül a Penta Industry elállt ettől a tervétől.
Ramor Frigyes szerint a korábbi kötelezettségekért mindkét új cég egyetemlegesen felelt volna, vagyis nem az volt a cél, hogy a céget életképes és bukott projektek szerint osszák fel, hanem ennek kizárólag szakmai, szervezeti aspektusai voltak. A cégvezető szerint végül a bankokkal nem sikerült a hitelek miatt megállapodni.
Ramor Frigyes és azok, akikkel még a Penta környezetéből találkoztunk hangsúlyozták, a Penta Industry projektjeinek 80-90 százaléka rendben van, és minden adott ahhoz, hogy a cég továbbra is sikeresen működjön. | https://index.hu/gazdasag/2018/11/04/mi_tortent_a_penta_industry_ceggel_miert_fuj_mar_a_ner_is_a_korabbi_epitoipari_kedvencre/ | https://web.archive.org/web/20220706201236/https://index.hu/gazdasag/2018/11/04/mi_tortent_a_penta_industry_ceggel_miert_fuj_mar_a_ner_is_a_korabbi_epitoipari_kedvencre/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/miert-fuj-mar-a-ner-is-a-korabbi-epitoipari-kedvencre | Index | hungarian-news | 2018-11-04 09:29:00 | [
"Mikucza Tamás",
"Ramor Frigyes",
"Seszták Miklós",
"Szabó Tünde"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)",
"Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"építőipar",
"klientúra"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
47,871 | Megbánta a kormány a söjtöri lakomát | A külügyminiszter és a MeH közigazgatási államtitkára is sajnálkozását fejezte ki a söjtöri kormányrendezvényen tartott díszebéd miatt, ahova egy rózsadombi étteremből hozatták az ételt. Kovács László szerint a kormány szégyelli magát, mert egy pár virsli is elég lett volna a többfogásos ebéd helyett. A MeH közigazgatási államtitkára közölte: levonják a személyi konzekvenciákat. | A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára csütörtökön közleményt adott ki a nagy vitát kiváltó söjtöri ünnepi díszebédről. Pulay Gyula közleményében az áll: "Személyesen szeretném megkövetni a söjtöri ünnepi rendezvény meghívottjait, hogy a díszebéd, amellyel a kormány a község és a megye vezetőit szerette volna megtisztelni - részben a saját hibámból is - a kormány által a gondosságról és takarékosságról vallott felfogással ellentétesen, jogos kritikák tárgyává válhatott".
A közleményből kiderül, hogy Pulay a MeH-et vezető miniszter utasítására kivizsgálta a söjtöri ebéd előkészítésének körülményeit. Ennek során megállapították, hogy az ebéd előkészítésekor a munkatársak csak a helybeli és a környékbeli éttermeknél érdeklődtek arról, hogy vállalnák-e a megbízást, a teljes megye területén azonban már nem vizsgálták meg, van-e megfelelő vendéglátó cég. Mindezek után döntöttek úgy, hogy Budapestről, egy rózsadombi étteremből szállíttatnak ebédet a Söjtörön tartott kormányzati ünnepségre.
Pulay kiemeli azt, hogy az ebédről gondoskodó cég kiválasztása szabályosan, a közbeszerzési előírások betartásával történt. Hibák ugyanakkor történtek, és ezért a MeH le fogja vonni a személyi konzekvenciákat - derül ki a közleményből.
Kovács: Két pár virsli elég lett volna
A söjtöri díszebéd kapcsán megszólalt Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke is. Kovács a Nap-kelte csütörtöki műsorában közölte: szégyelli magát a kormány, és megköveti az adófizetőket a söjtöri kihelyezett kormányülés Budapestről rendelt ebédje miatt. A nagyobbik kormánypárt elnöke hozzátette, hogy bár nem a kormánytagok döntöttek az ebédről, hanem egy referens, beismerik, hogy hiba volt a fővárosból, drágán hozatni az ételt.
Kovács utólag úgy értékelte a történteket, hogy "két pár virsli egy kis mustárral és tormával, és egy szelet barna kenyérrel (...) nagyon megfelelt volna". Hozzátette, fontos, hogy az eset tanulság legyen minden vezető számára, mert egy nehéz helyzetben lévő ország kormánya ne urizáljon.
A vitatott ebédről a Blikk című napilap számolt be először. A cikkben közölték, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a rózsadombi Mágnáskert étteremből szállíttatta a zalai településre az ebédet, amikor Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából tartott kihelyezett ülést a kabinet. A minisztereknek és a meghívott VIP-vendégeknek, összesen mintegy nyolcvan embernek először mandulával töltött angolnát, pácolt fogasfilét és fokhagymás, parajjal tekert harcsát szolgáltak fel. Ezután jött a magyaros erdeigomba-leves kakukkfüves vadhúsgombóccal, majd borjúsült háziasan, pirított borjúmájjal és sonkás tört burgonyával. Desszertnek volt Rigó Jancsi, gesztenye "kupola" és diós holdacska tokajis mazsolával. A lakoma 734 ezer forintba került.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő a hírre reagálva kedden azt mondta: a szervezők próbálkoztak a közeli vendéglőknél, de azok sem vállalták az ebédszállítást, ezért a közbeszerzési eljárások rendjének betartásával, szabadkézi vételi eljárással a legolcsóbb ajánlatot fogadták el. | https://www.origo.hu/itthon/20031106megbanta.html | https://web.archive.org/web/20230104192040/https://www.origo.hu/itthon/20031106megbanta.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megbanta-a-kormany-a-sojtori-lakomat | Origo | hungarian-news | 2003-11-06 13:56:00 | [] | [
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"rendezvényszervezés"
] | [
"A söjtöri ebéd"
] |
47,872 | Drága volt a söjtöri ebéd | A kormányszóvivő korábbi nyilatkozatának ellentmond, hogy a Magyar Hírlap több helyi éttermet is talált, melyek vállalták volna a söjtöri kormányülésen az étkeztetést. | Kiderült, ki a felelős Rékasi Károly balesetéért
Tizenegy hónap kellett hozzá, hogy megtörténjen az első gyanúsítotti kihallgatás a népszerű színész balesetének ügyében.
Ismét ránk szakadhat az ég! Zivatar veszély megyénkben
Az OMSZ heves zivatar veszélye miatt elsőfokú (citromsárga) riasztást adott ki Győr-Moson-Sopron és Vas megye bizonyos járásaira. | https://www.kisalfold.hu/velemeny/draga_volt_a_sojtori_ebed/1071857/ | https://web.archive.org/web/20160528075843/https://www.kisalfold.hu/velemeny/draga_volt_a_sojtori_ebed/1071857/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/draga-volt-a-sojtori-ebed | Kisalföld | hungarian-news | 2003-11-06 13:58:00 | [] | [
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"rendezvényszervezés"
] | [
"A söjtöri ebéd"
] |
47,873 | A magyar politika legfontosabb ebédje | 15 évvel ezelőtt a Medgyessy-kabinet egy budai étteremből vitetett ebédet a söjtöri kihelyezett kormányülésre. A kormány belső vizsgálattal, bocsánatkéréssel és virslievéssel reagált, a Fidesz pedig hónapokig napirenden tartotta a témát, és elkezdték a luxusbaloldalozást építeni. Mai szemmel hihetetlennek tűnik, de a szocialista kormányebéd összesen 734 ezer forintba került, miközben az első Orbán-kormány egyik kihelyezett ülése a söjtöri rendezvény duplájába. | 2003. október 18. fontos dátum a rendszerváltás utáni magyar politika történetében, hiába nem ugrik be senkinek fejből, hogy mi volt ekkor. Két érdekes dolog is történt ezen a napon, kezdjük a kevésbé jelentőssel.
Medgyessy Péter akkori miniszterelnök beszédet mondott Deák Ferenc szülőházánál Söjtörön a reformkori politikus születésének kétszázadik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. A beszéd így hangzott: „Deák azt mondta: jobban tudom szeretni a hazát, mint gyűlölni ellenségeimet, s ezt tudom ajánlani mindannyiunknak" – idézte Medgyessy, majd hozzátette: „Nézzük meg a házat!"
A kormányfő azért beszélt ilyen keveset, mert a helyszínre érkező MIÉP-szimpatizánsok sípszóval fogadták, krumplit, tojást és faforgácsot dobáltak felé, és azt kiabálták, hogy hazaáruló.
Ami Söjtörön történt, az árt a jobboldalnak, és ami árt a kormányképes jobboldalnak, azt el kell ítélni
– kommentálta az esetet Boross Péter egykori MDF-es miniszterelnök a Napkeltében. Boross ekkor még nem tudta, hogy más is történt Söjtörön. Abból a valamiből pedig a Fidesz évekig tartó politikai tőkét kovácsolt magának.
Angolna, fogasfilé, borjúmáj
15 évvel ezelőtt kihelyezett kormányülést is tartott az MSZP-SZDSZ kormány a kis Zala megyei településen, a Blikk pedig kiderítette, hogy a felszolgált ételt nem egy helyi vendéglőből, hanem a budai Mágnáskert étteremből rendelték. A hétfogásos ünnepi ebéd menüje az alábbi volt:
mandulával töltött angolna
pácolt fogasfilé és fokhagymás parajjal tekert harcsa
magyaros erdei gombaleves kakukkfüves vadhúsgombóccal
házias borjúsült pirított borjúmájjal és sonkás tört burgonyával
Rigó Jancsi
gesztenyekupola
diós holdacska tokajis mazsolával
A lap azt is kiderítette, hogy az egész kihelyezett kormányülés 2,4 millió forintba került, ebből 734 ezer forint volt az ebéd. Száz ember evett ennyi pénzért, a kabinet tagjain kívül a falu és a megye, valamint a Deák-emlékbizottság tagjai is falatozhattak a finomságokból.
Gál J. Zoltán akkori kormányszóvivő a hírre reagálva azt mondta, hogy a szervezők próbálkoztak a közeli vendéglőknél, de azok nem vállalták az ebédszállítást, így végül „a közbeszerzési eljárások rendjének betartásával, szabadkézi vételi eljárással a legolcsóbb ajánlatot fogadták el."
Söjtör sem vállalta a rendezvény lebonyolítását, mint Tamás Kálmánné polgármester mondta, „fizikai képtelenség lett volna" a kormányülés helyszínén főzni. A helyi étterem konyhájáról ugyanakkor négyszáz embert is meg lehetett volna etetni.
A Magyar Hírlap Gál J. közlése után megkeresett tizenkét nagyobb Zala megyei éttermet, ezek közül hat vállalta volna a kormányebéd elkészítését és kiszállítását. A lap arról is írt, hogy részben azért bevonták a söjtörieket is: a Mágnáskert tőlük rendelt kenyeret és pogácsát.
Megrovás és bűnbocsánat
A megjelenő hírek olyan reakciót váltottak ki a kormányoldalból, ami manapság elképzelhetetlennek tűnik: bocsánatot kértek. Pulay Gyula, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára az alábbi közleményt adta ki:
Személyesen szeretném megkövetni a söjtöri ünnepi rendezvény meghívottjait, hogy a díszebéd, amellyel a kormány a község és a megye vezetőit szerette volna megtisztelni – részben a saját hibámból is – a kormány által a gondosságról és takarékosságról vallott felfogással ellentétesen, jogos kritikák tárgyává válhatott.
Az ügyben Kiss Péter kancelláriaminiszter azonnali vizsgálatot rendelt el, amely során „megállapítást nyert, hogy az előkészítésben résztvevő munkatársak nem tájékozódtak eléggé, hogy a helybeli és környékbeli cégek az ebéd megrendezésére tudnak-e vállalkozni, a teljes megye területén nem vizsgálták ezt a kérdést".
Pulay azzal folytatta, hogy bár a közbeszerzési szabályok szerint a munkatársaik a legolcsóbb ajánlatot fogadták el, „ugyanakkor a versenyeztetési feltétel kialakításában elkövetett hibák miatt a személyi konzekvenciákat a hivatal vezetése levonja". Az államtitkár hozzátette még az Indexnek, hogy az esettel összefüggésben a Miniszterelnöki Hivatal két dolgozója is írásbeli figyelmeztetésben részesült.
Virslievés élőben
A söjtöri kanosszajárás legemlékezetesebb lépését Kovács László akkori külügyminiszter és MSZP-elnök követte el. A politikus a Napkeltében azt mondta, hogy „szégyelli magát a kormány", valamint hogy
két pár virsli egy kis mustárral és tormával, és egy szelet barna kenyérrel (...) nagyon megfelelt volna
Hozzátette még, hogy „ne urizáljon egy nehéz helyzetben lévő ország kormánya".
Kovács nem állt meg itt, néhány nappal később a szocialisták online fogadóórát tartottak, ahol a pártelnök élőben válaszolt a világhálón keresztül érkező kérdésekre. Az esemény közben a politikus egyszer csak elkezdett virslit és kenyeret enni, ezzel is demonstrálva pártjának puritánságát.
Mellékszál, de az ügyben megszólalt a kormányebédet készítő és szervírozó Mágnáskert tulajdonos-ügyvezetője is. Vas György azt mondta, hogy minden kormány idején szerveztek állami rendezvényeket, de „pályafutásának legbonyolultabb programja és legrosszabb üzlete volt a söjtöri".
Orbánék levágott disznója
Hiába kért bocsánatot több körben a kormány, a Fidesz (mai szemmel nézve) elképesztő elánnal ugrott rá a témára. Először is nem tetszett a Fidesznek sem Kovács bocsánatkérése, sem virslievős akciója:
Nehéz szó nélkül elmenni amellett is, hogy mi szükség volt Kovács László legújabb képmutató akciójára. A Mágnáskertből rendelt ebéd jóízű elfogyasztása után ugyanis erkölcsileg is szegénységi bizonyítványt állít ki magáról, aki azt mondja, hogy a kormány – amelynek egyes tagjai néhány év alatt százmilliókat ügyeskedtek össze – az elköltött fejedelmi lakoma helyett egy pár virslivel is beérte volna
– írta a párt frakciója. Orbánék szerint a szocialistáknak „a nyugdíjasokat félrevezetni kívánó szórólapokra a söjtöri ebéd menüjét és a hozzá tartozó milliós számlát" kellett volna kinyomtatniuk.
Szalai Annamária, a Fidesz azóta elhunyt médiapolitikusa szerint a kormány megsértette a Zala megyei embereket, amiért nem helyből hozatott ételt, pedig a környéken is találhattak volna olyan helyet, ami megfelelt volna a kormány „kényes ízlésének". Megjegyezte, hogy az előző ciklusban (1998–2002) is volt kihelyezett kormányülés a megyében, Kalócfán. Mint mondta, akkor egy helyi gazda vágott disznót és vendégelte meg a kabinet tagjait, valamint „a falu apraját-nagyját".
Mint az angol gyarmatosítók
A Fidesz kommunikációs offenzívája nem ért véget néhány közleménnyel, és a Magyar Nemzetben megjelent karcos publicisztikával. Rogán egész parlamenti felszólalást szentelt a témának, hogy elmondja, a söjtöri ebéd megalázó volt a vidéki embereknek:
Megalázó magatartás a vidéki embereknek, akik azt látják, hogy közéjük jön a kormány. De ma a Magyar Köztársaságnak olyan kormánya van, amely a vidéki emberekben nem bízik, nem hajlandó enni az ő főztjüket (...), hanem saját szakácstól, miként az angol gyarmatosítók.
Rogán szerint Kovács László farizeus módon viselkedett, amikor virslire vágyott „egy jó kis mandulás angolna, na meg egy finom pisztráng után". A politikus szerint amit a kormány csinált, majd Kovács mondott, az a pesti szlengben úgy hangzott volna, hogy „főzzön terád a Medgyessy, de a számlát állítsa ki a Kovács."
Az urizáló szocialisták témát olyannyira nem engedte el a kormány, hogy még decemberben is írásbeli kérdéssel bombázták Kovácsot, bocsánatkérést követelve Söjtör és az azt követő bocsánatkérés után. A kérdést benyújtó fideszes politikus írásában egyébként a Deák-módra készült csirkehúsfilé receptjét is a miniszter figyelmébe ajánlotta.
Nem mertek újságírók előtt enni
A söjtöri ebéd több szempontból is mérföldkőnek tekinthető a rendszerváltás utáni magyar politikában. A Fidesz innentől kezdve szisztematikusan építette az urizáló luxusbaloldal imidzset. Az ügyet évekkel később is felemlegették, amikor médiafelülethez jutottak, igyekeztek a baloldalra sütni ezt a bélyeget.
2006-ban is arról beszéltek, hogy a Medgyessy-Gyurcsány „luxuskormány" nem szűkölködött a „luxuskiadásokban", ott van például a söjtöri lakoma. 2008-ban egy szocialista kongresszust kommentáltak azzal, hogy „miközben gigantikus megszorító csomagot készít elő a kisebbségi kormány, kiderült: az MSZP talán még az elhíresült söjtörinél is fényűzőbb falatokkal kedveskedett magának a rendkívüli kongresszuson. Ez az arcátlanság netovábbja!
Az is figyelemre méltó, hogy a baloldal mennyire nem tudott mit kezdeni azzal, hogy a Fidesz Söjtör idején hatásosan rásüsse a dőzsölő hatalmasok címkét, pedig az Origo gyakorlatilag a botrány kirobbanásának pillanatában megírta, hogy az előző Orbán-kormány idején kétszer annyiból (4,7 millió forint) rendeztek kihelyezett kormányülést Zala megyei Vörsön, az ebédet pedig több mint száz kilométerről, a Veszprém megyei Alsóörsről hozatták.
Az sem mellékes, hogy a söjtöri ebéd némileg megváltoztatta a politikusok és újságírók kapcsolatát. A parlamenti büfében évekkel később is visszatérő topik volt, hogy
Csak a miheztartás végett érdemes megjegyezni, hogy a söjtöri ebéd fejenként 7340 forintba került az adófizetők pénzéből. Vagyis mai értéken egy 12 773 forintos (a szolgáltatások kumulált inflációjával számolva) evésből lett hónapokig elhúzódó hangos botrány. Hol vagyunk már ma ettől a szinttől?
(Címlap és borítókép: Ajpek Orsi, szarvas / Index) | https://index.hu/belfold/2018/10/17/sojtori_ebed_15_ev_urizalas/ | https://web.archive.org/web/20181018030918/https://index.hu/belfold/2018/10/17/sojtori_ebed_15_ev_urizalas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-politika-legfontosabb-ebedje | Index | hungarian-news | 2018-10-17 13:59:00 | [] | [
"Mágnáskert",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"rendezvényszervezés"
] | [
"A söjtöri ebéd"
] |
47,874 | A múlt köde | Söjtör 2003 októberéig arról volt nevezetes, hogy ott született Deák Ferenc, azóta meg arról, hogy ott ebédelt a Medgyessy-kormány. Mandulával töltött angolnát, pácolt fogasfilét, fokhagymás, parajjal tekert harcsalevest, magyaros erdeigomba-levest (benne kakukkfüves vadhúsgombóccal), házias borjúsültet (körülötte pirított borjúmájjal és sonkás tört burgonyával), Rigó Jancsit, gesztenyekupolát és tokajis mazsolával töltött diós holdacskát. Ennyi emésztenivalót adott a haza bölcse kétszázadik születésnapján a kormánynak és vendégeinek. Akik mindenesetre könnyebben emésztettek, mint az adófizetők. | Az ilyen ingyenebéd sosincs ingyen. Addig nincs más, amíg az ünnepi beszéd el nem fogy. Hanem az most gyorsan elfogyott, mert négy évvel ezelőtt - a magyar demokrácia tojáskorszakának hajnalán - nem tudta még szónok és szónokvédő, hogyan jártassa száját és esernyőjét tojás, kő- és krumplizáporban. A tojást és a krumplit a MIÉP, a többi eleséget a rózsadombi Mágnáskert étterem szállította, kő és pofon helyben termett. "Jobban tudom szeretni a hazát, mint gyűlölni ellenségeimet" - csupán ezt a Deák-idézetet ajánlotta a miniszterelnök a reá célzó, de a frissen felújított Deák-emlékház falát találó árpádsávos népi véleménynyilvánítók figyelmébe, és azután rögvest besurrant a házba. Orbán Viktor a Vasárnapi Újságban (2003. október 19.) nagyon megértette ugyan a véleményüket radikálisan kifejtő emberek elkeseredettségét, de mégis úgy vélte, nem helyeselhető az eljárásuk: "a demokráciának talán a szíve közepe a szólásszabadság. Sőt, hogyha a miniszterelnök úr mondani akar valamit az embereknek, akkor az a helyes, ha elmondhatja, mert szólásszabadság van. Az a miniszterelnökre is vonatkozik. Másfelől pedig az embereknek joguk van elmondani a véleményüket, és a miniszterelnök úr helyesen teszi, ha meghallgatja, amit neki szánnak. Az a fontos, hogy ez ne egyszerre történjen, hanem egymás után. És ha nem vágunk egymás szavába, akkor nem állnak elő ilyen méltatlan helyzetek." A miniszterelnök nem is szakította félbe a magyar igazság és élet harcosait, amikor a neki szánt vélemények ("románbérenc, hazaáruló, gyilkos" stb.) elhangzottak, de kétségtelen, hogy udvariatlanul a mikrofon elé lépett, mielőtt elfogyott volna a tojás, a kő és a krumpli.
A helybeliek egy része verbálisan ("Ezért dolgoztunk ennyit, hogy ez a szemét csőcselék tönkretegye?"), más része tettlegesen fejezte ki ellenérzéseit a fővárosból lelátogató néppel szemben. A Hetek tudósítója "jól megérdemelt pofonokról" írt, mintha létezne jogállamban jól megérdemelt pofon azon kívül, ami önvédelemből keveredik le. (Szobota Zoltán: Akasztanának a MIÉP-esek, 2003. október 24.)
"A világon mindenütt dobálnak meg, fütyülnek ki miniszterelnököket, politikusokat. De talán csak Magyarországon természetes, ha a kormányfő csak a hátsó kapun mer belépni egy vidéki kultúrházba.... És a miniszterelnökbe bele tudja fojtani a szót egy maréknyi hangoskodó." Így vélekedett Dobszay János (HVG, 2003. október 25.), és vele együtt sokan tartottak attól, hogy ami Söjtörön elkezdődött, az majd október 23-án Pesten folytatódik. De nem. A biztonsági emberek bátran megvédték Medgyessy Péter koszorúját, melyet az éj leple alatt vitt ki a 301-es parcellához - ma sem tudjuk, kicsoda. Tamás Gáspár Miklós csodát látott: "Orbán Viktor, a magyarországi jobboldal vezetője kiadta a parancsot embereinek: az idén nem szabad megzavarniuk a balközép erők október 23-ai összejövetelét. És láss csodát: nem zavarták meg őket." (Magyar Hírlap, 2003. október 27.)
Már a halottak napja is elmúlt, amikor kitört az ebédbotrány. Gál J. Zoltán kormányszóvivő első nyilatkozata szerint bár valóban Budapestről kellett szállítani az ebédet, mert a helyi és közeli vendéglősök nem bírtak volna méltóképp betömni közel száz igényesen ünneplő szájat, de a menü így is fölöttébb olcsó volt. Később kiderült, hogy helyi vállalkozó is akadt volna, s az ebéd árát is elszámolta a szóvivő egy nullával. Végül is fejenként kb. nyolcezer, összesen 735 ezer forintba fájt a söjtöri ebéd. A kormány nyomban kijelentette, hogy szégyelli magát emiatt, és a táplálásukért felelős referens, aki a hibát elkövette, majd megkapja, ami jár neki. Kovács László pártelnök útmutató szavainak köszönhetően azóta minden ilyen referens tudja, mi dukál a kormánynak és vendégeinek ünnepi alkalmakkor: "két pár virsli egy kis mustárral és tormával, és egy szelet barna kenyérrel (...) nagyon megfelelt volna".
A Fidesz és Suchman Tamás tavasz óta hevesen ellenezte a Postabank privatizációját. De hiába. A Figyelő megdicsérte a kormányt, pedig nem szokta: "legújabb kori gazdaságtörténetünkben szokatlan módon betartották az eladás májusban meghirdetett menetrendjét. Ígéretükhöz híven biztosították az átláthatóságot is: nyilvánosságra hozták a szereplők névsorát, a pályázati árakat... ahhoz is tartották magukat, hogy a győztes társaság kiválasztásában az ajánlati árak nyomják majd a legtöbbet a latban... Tiszta versenyben, 101 milliárd forintos, a hazai bankprivatizációk sorában rekordmagasságúnak számító ajánlatával győzött az osztrák Erste Bank." (Figyelő, 2003. október 2.) A Magyar Nemzet szerint olcsón kótyavetyélték el a bankot. Varga Mihály az Országgyűlésben fejszámolásra buzdította a privatizációval dicsekvő pénzügyminisztert: "Az adófizetőknek 153 milliárd forintjába került, hogy a Postabank ne menjen csődbe, ne kelljen bezárni. Most 100 milliárd forintért sikerült eladni. Ha a miniszter úr jól számol fejben, ennek a végösszege még mindig az adófizetők rovására valósult meg." Kuncze Gábor válaszolt neki: "Itt már elhangzott, hogy a Postabanknak valóban van története, ilyen a 150 milliárdos konszolidáció, amellyel kapcsolatban tényleg vannak még elszámolnivalók. Arra meg hadd emlékeztessem képviselőtársaimat, jelesül például Varga Mihályt, hogy ők el akarták adni mintegy 30 milliárd forintért - csak nem jött be ilyen ajánlat, és ezért nem adták el -, versenytárgyalás és pályázat nélkül természetesen, ahogy önök már csak szokták, mutyiban." Azóta sem tudjuk, hogy az Orbán-kormány alatt elköltött 150 milliárdból mennyi kellett valóban a Postabank konszolidálására, s mennyit loptak el a konszolidálás ürügyén, de az biztos, hogy ha az Orbán-kormánynak sikerült volna 30 milliárdért rásózni a Postabankot az OTP-re, akkor éppen 70 milliárddal lettek volna (még) szegényebbek az adófizetők. Ennyiből pedig bőven kijön minden nagykorú magyar állampolgár számára egy-egy söjtöri ebéd.
De ezt az ebédet persze semmiképp sem lehet leenni, mert elviszi egyszer a hitelező, s még egyszer a korrupció: "Az állami megrendelés drága az adófizetőnek. (...) Tegyük fel, hogy a borsos ár csak a közbeszerzéseket érinti, évente 800 milliárd forintot. Tegyük fel, hogy ennek a fele tiszta üzlet, a másik felében a szállítók bevételeik 10-20 százalékát áldozzák azért, hogy elnyerjék a megbízást. Az igencsak óvatos becslés 40-80 milliárdos járadékot mutat: évenként elajándékozunk egy Postabankot közpénzből. De ez még nem minden. (...) A gyakorlat célja ugyanis a verseny korlátozása. A drágább ajánlat nyer, azaz a szállítási lehetőség a szokásosnál magasabb profitot hoz. A számok és a szóbeszéd alapján megint csak nem merész feltételezés, hogy 20-30 százalékkal többet. Ez a kiindulópontnak vett 400 milliárdra számítva 80-120 milliárd forint. A túlköltés így elérheti a 200 milliárd forintot minden évben." (Voszka Éva: Egyszerű osztás. Népszabadság, 2003. október 4.) Az annyi mint 25 millió söjtöri ebéd. Szerényebben: az egész kibővített Európai Uniót meghívhatnánk ennyiből két-két pár virslire.
A Kulcsár-ügy földerítésébe beleavatkoztak a svábbogarak. A rendőrség által fogva tartott Rejtő E. Tibort, a K & H Bank lemondott vezérigazgatóját, aki Kulcsár feljegyzései szerint a bróker bűntársa volt, a Fővárosi Főügyészség minden addigi szokással szakítva előzetes értesítés nélkül elvitte a rendőrségről éppen akkor, amikor a rendőrség az ügyészséggel közösen kidolgozott nyomozati terv szerint éppen kihallgatta volna őt. Vissza se adták. A rendőrség tudta nélkül hallgatták ki őt a kiemelt ügyek osztályán, ahol az Orbán-Torgyán- rezsim csontvázai visszaborultak a szekrénybe. A rendőrségnek még a jegyzőkönyvet sem mutatták meg. Rejtőhöz kapcsolódtak az ellenzéki politikusok számára kellemetlen passzusok Kulcsár Attila 14 pontos feljegyzésében (melynek kormánypárti politikusokra vonatkozó részeit az ellenzék politikusai és sajtója az igazság forrásaként kezelték). Kulcsár szerint Rejtő az Orbán-kormány idején "50 millió forintot fizetett ki Pintér Sándor volt belügyminiszternek egy 'közvetítőn' keresztül, hogy a rendőrségen 'elsimítsák' a büntetőügyével kapcsolatos feljelentést", és ezt a pénzt Kulcsár biztosította. 2001-ben folyt nyomozás Rejtő ellen egy Tasnádi Péterhez kapcsolódó pénzmosási ügyben. Ekkor több hónapra el is tűnt a bankból. Kulcsár szerint "Rejtő Kövér László, Kövér Szilárd és Szász Károly utasítására mondott fel Draskovics Tibornak", aki az Orbán-kormány idején a helyettese volt a banknál.
Másfél hetes hallgatás után födte föl az illetékes ügyész, miért is kellett oly hirtelen eltávolítaniuk Rejtőt a rendőrség őrizetéből. A svábbogarak miatt, akikkel a bankár képtelen volt tovább együtt élni, noha addig a fogvatartóinak nem panaszkodott rájuk. Az ilyen panaszokat az ügyészség mindig a helyszínen szokta kivizsgálni, hiszen ott tartózkodnak a bogarak, de ezúttal kivételt tettek. Rejtő ügyvédje bejelentette, hogy védence kizárólag az ügyészségnek szeretne vallani. Ugyanezt jelezte a szír pénzváltó ügyvédje is, és úgyszintén ehhez ragaszkodott Kulcsár bizalmasa és asszisztense, Pinizsi Hajnalka, akinek korábban tett vallomását megjelentette a Magyar Nemzet és föltette honlapjára a Fidesz.
Közben pedig a kiadatására várakozó Kulcsár Attila Bécsben unatkozott. Hiába szerették volna kihallgatni őt a rendőrségi nyomozók, az ügyészség ezt nem engedélyezte. Nyolc hónappal később pedig ez a cím ugrott a Magyar Nemzet online látogatóinak szeme elé: "Ma tesz vallomást Kulcsár Attila. Az exbróker megkerüli a rendőrséget: az ügyészségen töri meg hosszú hallgatását" (2004. június 2.).
Salgó László országos rendőrfőkapitány leszögezte, hogy a (Polt Péter vezette) ügyészség eljárása törvényes ugyan, de nem helyes: "Ha valamilyen lépésre nincs nyilvánvaló magyarázat, az szerinte könynyen a bizalom megingásához vezethet. Hasonló következményekkel járhat az is, ha a gyanúsított maga választhatja meg, hogy hol, mikor és kinek kíván vallomást tenni, ráadásul ez a 'kívánságműsor' a rendőrség jól felépített nyomozási taktikájának érvényesülését veszélyezteti." (Népszabadság, 2003. október 29.) A nyomozási stratégiák és ellenstratégiák harcából jött ki végül évekkel később az a vádirat, amelybe egy kőbányai önkormányzati képviselő kivételével egyetlen politikusnak sem sikerült bekerülnie.
Sikerült viszont Forró Tamásnak, akinek a helyzete a Kulcsár-ügyre való tekintettel ekkor vált tarthatatlanná a Nap-kelténél. Kovács Zoltán pedig nem értette, hogy lehetett tartható egészen odáig. "Nem értem, és soha nem fogom megérteni, miként lehet az, hogy délelőtt üzletet köt, céget gründol, majd este vagy másnap reggel szemrebbenés nélkül leül az üzlettársával, vagy annak ellenlábasával, és akkor már mint független riporter teszi föl a kérdéseit. Valódi újságíró ilyen helyzetbe egy pillanatra sem kerülhet..." Kovács fölidézi Forró riportertársának, Havas Henriknek a nyilatkozatát: ťMunkánk során mindenkivel találkoztunk, aki számított, és ezeket a kapcsolatokat lehetett kamatoztatni az üzleti életben is.Ť (...) hirtelen elképzelem, hogy mondjuk a New York Timesban valaki arról kezd mesélni, hogy most járt Bill Gatesnél, nyélbe ütöttek egy interjút, és akkor holnaptól kamatoztatni kezd. (...) Könnyű megtippelni: azt az embert még abban a percben kirúgják. Ezzel szemben nálunk ezt média szakon oktatják." (Kovács Zoltán: Lopzárta. Élet és Irodalom, 2003. október 24.)
És akkor a Forró III/III-as munkadoszsziéjáról még nem is tudtunk semmit.
Szeptember utolsó hetében Medgyessy Péter informálisan elbeszélgetett az állami televízió vezetőivel, és megbírálta a hírműsorokat. Néhány nap múlva kirúgták a Híradó főszerkesztőjét, Merényi Miklóst. Közös megegyezéssel rúgták ki, választhatott, botrányt csinál a sajtóban, vagy karriert a kormányban. Választott. A Népszabadság publicistája a kormányfő eljárását jogsértőnek és etikátlannak minősítette. (Seres László: A pártatlanság vélelme, 2003. október 8.) Bolgár György is eltemette a független közszolgálattal kapcsolatos reményeit: "Most, hogy menesztették a közszolgálati televízió főszerkesztőjét, megint rá kellett jönnöm, hogy nincs remény. (...) A média totálisan ki van szolgáltatva a politikának. (...) nincs a mindenkori kormánytól független pénz a működéshez, ezért mindig a kormány kedvében kell járni. (...) Ha nincs garantált pénz és garantált (beleszólásmentes) biztonság, akkor garantáltan nem lesz becsületes tájékoztatás sem." (Bolgár György: A média reménytelensége. Népszava, 2003. október 10.)
"Rohadt állat, bassz meg úgy, ahogy a szeretődet, mondta már-már simogatóan" egy megerőszakolásába éppen beletörődő hölgy a fent idézett Bolgár György Vágy című művében. Kitört a vita, vezethet-e politikai műsorokat valaki az egyik énjével, miközben a másikkal falloszcentrikus műveket alkot. Az alkotót a közszolgálati rádióból nem tudták elűzni, mert onnan már (bármiféle összeférhetetlenségtől függet-lenül) korábban kitették. Most az ATV újságíróklubjából is kiejtették, de a Klubrádióban bennhagyták. Bolgár a közszolgálati rádióban úgy vezetett hiteles pártatlanságot igénylő betelefonálós műsorokat hosszú évekig, hogy közben folyamatosan és szenvedélyesen állást foglalt politikailag az írott sajtóban. És azok túlnyomó része, akiknek ezek az állásfoglalások nem voltak ellenszenvesek, a szakmán belül is, kívül is úgy gondolta, hogy ez így rendben van. És ameddig a legnyilvánvalóbb összeférhetetlenség sem nyilvánvaló, addig a nem nyilvánvalóakkal nem is érdemes foglalkozni. | http://nol.hu/archivum/archiv-469309-271907 | https://web.archive.org/web/20170205010224/http://nol.hu/archivum/archiv-469309-271907 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mult-kode | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-10-28 14:02:00 | [] | [] | [] | [] | [
"A söjtöri ebéd",
"Kulcsár-ügy",
"Postabank-ügy"
] |
47,875 | Ki tudja, hol áll meg? – az új Puskás Stadion költségei | Harmincötmilliárd forintról indult, ma meg örülhetünk, ha százkilencvenből megússzuk. Eredetileg húsz sportág otthona lett volna, de ebből mára csak egy maradt: a labdarúgás. Igen, az új Puskás Ferenc Stadionról van szó, amelynek a tervek szerint egy év múlva kell elkészülnie – szó szerint bármi áron. | Vasárnapi Hírek;Beró Zsolt;
építkezés;Puskás Ferenc Stadion;állami beruházás;
2018-11-03 14:32:18
Ki tudja, hol áll meg? – az új Puskás Stadion költségei
Harmincötmilliárd forintról indult, ma meg örülhetünk, ha százkilencvenből megússzuk. Eredetileg húsz sportág otthona lett volna, de ebből mára csak egy maradt: a labdarúgás. Igen, az új Puskás Ferenc Stadionról van szó, amelynek a tervek szerint egy év múlva kell elkészülnie – szó szerint bármi áron.
Ha nem akarunk 1953-ig és az abban az évben átadott egykori Népstadionig (2002-től Puskás Ferenc Stadion) visszamenni, azt mondhatjuk, a történet egy 2011-es kormányhatározattal kezdődött. Ekkor vált biztossá, hogy az addigra erősen lepukkant épület helyén új nemzeti aréna épül. A 65 ezer férőhelyesre álmodott új Puskás költségeit az első hírek 40 milliárd forintra tették, amit Giró-Szász András akkori kormányszóvivő hamar 35 milliárdra finomított. A tervezgetés kezdeti fázisában az ígéretek multifunkcionális létesítményről szóltak, amely akár 20 sportág igényeit is képes kiszolgálni.
Nincs visszaút
Az események 2014 őszén gyorsultak fel, ekkor döntött úgy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), hogy – három csoportmeccs és egy nyolcaddöntő erejéig – Budapest is társházigazdája lehet a 2020- as Eb-nek. Ettől kezdve „muszáj” lett megépíteni a stadiont, ám az is hamar kiderült, hogy úgy és annyi pénzért, amiről korábban szó volt, képtelenség. 2015-ben Fürjes Balázs kormánybiztos már úgy fogalmazott, a határidő biztos betartása miatt „ésszerűsítés” mellett döntöttek. Ez a bizonyos ésszerűsítés a gyakorlatban azt jelentette, hogy a tervekből mindent „kidobtak”, ami nem foci. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy 2011-ben még maga Orbán Viktor is így nyilatkozott a projektről: „Az egész ügy ugyanis nem korlátozódhat csak a futballra. Nagy terület van ott, sok mindenre tekintettel kell lenni, és bár mi a futballért élünk, mások is vannak a pályán, figyelnünk kell az atlétákra, a kerékpárosokra, és a teljes környék rendbetételére is.” Nos, a jelek szerint a többi sportágra mégsem voltak tekintettel. És miközben a funkciók száma csökkent, a költségek nőttek: immár 100 milliárd forintra. Mire pedig a közvélemény szép lassan megemésztette volna ezt a jelentősen megemelt büdzsét, a 2017. február 23-i kormányinfón Lázár János ledobta az atombombát: a beruházás bruttó 190 milliárdba kerül majd.
Az építkezés 2017 áprilisában kezdődött, az ütemterv betartásáért pedig a miniszterelnök vezetésével létrejött a Puskás Ferenc Stadion Időarányos Kivitelezését Nyomon Követő Bizottság. A céldátum ekkor 2019. október 31-e volt, míg azóta arról hallani, hogy 2019. november 25-én (a legendás „6-3” évfordulóján), azaz a magyar labdarúgás napján avatnák az arénát. Egy biztos, a stadionnak most már minden áron el kell készülnie, hiszen a 2020-as Eb-rendezéstől óriási blama lenne visszalépni, ami jó időre visszavetné az esélyeinket mindenféle sportesemény vendégül látására. Éppen ezért nem vennénk mérget arra, hogy már nem drágul tovább.
Ó, te drága…
Az építést felügyelő Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) lapunknak úgy fogalmazott, „a közelmúltban épült, hasonló méretű európai stadionokkal összevetve a Puskás Aréna reális piaci keretek között, átlagos áron épül fel”. Kissé szétnézve, az említett „átlagos ár” kifejezés azért némiképp árnyalható. A táblázatunkba összegyűjtött adatok szerint az elmúlt években számos hatalmas aréna épült fel a kontinensen jóval olcsóbban. Általánosan bevett módszer az egyes stadionok árainak összevetésére, ha az összköltségüket elosztjuk a nézőtéren lévő helyek számával, azaz kiszámoljuk, mennyibe került „egy szék”. A 2020-as Eb-nek szintén otthont adó bukaresti Nemzeti Stadion például a „székárat” figyelembe véve csak fele olyan drága, mint az új Puskás, amelynél még a 2012-es tornára épült varsói aréna is olcsóbb valamivel, pedig annak behúzható a teteje. Említést érdemel az Allianz Arena, amelynek belső felépítése a majdani új Puskáséhoz kísértetiesen hasonló. Az ára viszont már egyáltalán nem. Pedig a müncheni stadion építése körül vesztegetési botrány is kirobbant, a vád szerint több millió eurós kenőpénzek cseréltek gazdát, azaz úgy fest, nemcsak az építésre ment el a pénz – de még így is férőhelyenként csak körülbelül fele annyiba került, mint a magyar válogatott leendő otthona.
Ha a kezdeti 35-40 milliárdot és a jelenleg becsült 190 milliárdot nézzük, az újdonsült aréna már most elérte azt a „bűvös” ötszörös szorzót, amely a HVG tavalyi elemzése szerint az átlagos drágulás az utóbbi idők kormányzati nagyberuházásainál a 4-es metrótól a Várkert Bazáron át a Városliget-projektig. De a sport világában sem kell a régmúltig visszamennünk hasonló történetért, a 2017- es vizes világbajnokság büdzséje ugyanis 24,5 milliárd forintról indult és – Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter szavai szerint – 130 milliárd körül állhatott meg.
Mi fizetjük, más élvezi
Egy-egy ilyen óriási létesítmény esetén ráadásul az építési költség csak a „kezdet”, a gondok néha csak utána, az üzemeltetésnél kezdődnek. Egy klubcsapat otthona esetén könnyebb a helyzet, hiszen ott legalább évi 20 hazai meccs van, de egy válogatott évente csak néhányszor töltheti meg a lelátókat. Hozzátehetjük, idehaza nemrég NB I-es stadionokat (Haladás, Diósgyőr) is adtak át úgy, hogy senki nem jelentkezett az üzemeltetésükre, ami az átlagos nézőszámot figyelembe véve nem is csoda. Az új Puskás esetén további bevételt jelenthetnek a zenei világsztárok fellépései, illetve a 3800 VIP-hely, nehéz azonban megbecsülni, a nyereséges (vagy legalább nem veszteséges) fenntartáshoz elegek lehetnek-e az eladott koncertjegyek és a páholyokban helyet foglaló elit borsos befizetései.
Az pedig, hogy a nézők számára mennyire lesz vonzó az új aréna, természetesen a nemzeti együttes teljesítményétől is függ. Elég rossz indítás lenne például, ha a válogatott nem jutna ki a 2020-as Eb-re. A házigazdák ezúttal nem kvalifikálnak ugyanis automatikusan, és ha valamelyik rendező kiesik a selejtezőn, az UEFA igyekszik a földrajzilag legközelebb eső országok mérkőzéseit oda szervezni. Előfordulhat tehát, hogy végül Horvátország, Szerbia vagy épp Szlovákia játssza itt jövő nyáron a meccseit. És bár igaz, hogy a közelmúltban mindhárom ország futballjában ott hagyott ilyen-olyan formában némi pénzt a magyar állam, az azért mégiscsak túlzás lenne, ha még a vadiúj, csillagászati árú stadionunkat is nekik húztuk volna fel. | https://nepszava.hu/3013978_ki-tudja-hol-all-meg--az-uj-puskas-stadion-koltsegei | https://web.archive.org/web/20200618173251/https://nepszava.hu/3013978_ki-tudja-hol-all-meg--az-uj-puskas-stadion-koltsegei | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-tudja-hol-all-meg-a-az-uj-puskas-stadion-koltsegei | Népszava | hungarian-news | 2018-11-03 14:32:00 | [] | [
"Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) Zrt."
] | [] | [
"sport",
"építőipar",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
47,876 | Krízis - Célpontban a Zöld Híd vagy a vezetése | A Nemzeti Hulladékgazdálkodási és Vagyonkezelő Zrt. levélben tájékoztatta az önkormányzatokat, hogy keressenek másik szemétszállító szolgáltatót. Hétfőre várható a Zöld Hidat tulajdonló önkormányzatok tulajdonosi ülése, ahol akár meg is puccsolhatják Gémesi György elnöki posztját. | hulladékszállítás;Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.;
2018-11-04 18:02:54
Krízis - Célpontban a Zöld Híd vagy a vezetése
A Nemzeti Hulladékgazdálkodási és Vagyonkezelő Zrt. levélben tájékoztatta az önkormányzatokat, hogy keressenek másik szemétszállító szolgáltatót. Hétfőre várható a Zöld Hidat tulajdonló önkormányzatok tulajdonosi ülése, ahol akár meg is puccsolhatják Gémesi György elnöki posztját.
Az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. október 31-i - szerdai - hatállyal visszavonta megfelelőségi véleményét az Északkelet-Pest és Nógrád megye 116 településének szemételszállítását végző Zöld Híd Nonprofit Kft.-től – idéz az Index az érintett önkormányzatoknak kiküldött levélből. Bár vasárnap nyilatkozóra nem leltünk, értesülésünk szerint ettől nem módosult a térségben a települési hulladék – szükséghelyzet szerinti - elszállítási rendje.
A Zöld Híd – arra hivatkozva, hogy a szemétdíjakat beszedő NHKV-tól a működésükhöz szükséges legalapvetőbb forrásokat se kapják meg – október 26-án, pénteken függesztette fel hulladékszállítási szolgáltatását. Bár a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főparancsnoksága ilyenkor a kukaürítés azonnali megszervezésére kötelezett, a szemét – tisztázatlan okokból – négy napig az utcán maradt. Így a hatóság csak kedd este – miután még egy, a leállást „LMP-s játékként” bemutató fideszes nyilatkozatnak is helyt adott – közölte, hogy saját anyagi forrásaira támaszkodva átveszi az irányítást a Zöld Híd felett. Szerda óta így, bár vészforgatókönyv szerint, de újra elkerül az érintett több mint százezer ház elől a hulladék.
Jogilag az NHKV lépése mégis új helyzetet teremt. A szabályok szerint ugyanis, ha a központi szemétdíjbeszedőnek megrendül a bizalma egy hulladékszállítóban (még ha annak leállását maga az NHKV is idézte elő), az érintett önkormányzatoknak hat hónapon belül más kukacég után kell nézniük. Ám az ágazat központosított kivéreztetése miatt a többi - zömmel helyhatósági - társaság is a tönk szélén táncol. (Így például a helyettesítésre értelemszerűen felmerülő, fővárosi FKF is.) Tehát, bár a nyilatkozat rövid távon se a Zöld Híd jogi helyzetét, se a hulladékszállítás rendjét nem befolyásolja, még fél éven belül is szinte lehetetlen cél, hogy az érintett helyhatóságok egy másik szolgáltatóval dűlőre jussanak.
Már csak azért is, mert az elmúlt évek során hasonló okokból egyre-másra leálló, kisebb hulladékszállítók helyett a térség önkormányzatai rendre pont a Zöld Hidat bízták meg. Ennek összeomlása tehát messze a legnagyobb az iparágban. Ráadásul hétfőre várható a Zöld Hidat tulajdonló önkormányzatok tulajdonosi ülése, ahol az előzetes várakozások szerint megpuccsolhatják a cég székhelyéül szolgáló Gödöllő polgármestere, az LMP-vel korábban szövetkező, majd szakító Gémesi György elnöki posztját.
Sokak szerint az egész felfordulás – több százezer polgár egészségének veszélyeztetése - mögött eme szándék állt. Ebbe illeszthető bele a NHKV mostani, etikailag vitatható lépése is. (A központi irányítás alatt álló NHKV működése két éve alatt legalábbis több tízmilliárdos adósságot halmozott fel a kukaürítést ténylegesen végző, köztulajdonú társaságok felé, milliárdos számlázórendszere nem bizonyul alkalmasnak feladata ellátására, tavalyi mérlegét törvénytelenül titkolja, vezérigazgatója hivatalosan nem ismert, lapunk megkereséseire pedig nem reagál.) Ezt támasztja alá az is, hogy ismereteink szerint a most kiadott véleményt az NHKV bármikor ismét kedvezőre módosíthatja, újfent lehetővé téve az – addig akár politikailag már megtisztított - cég működésének folytatását. | https://nepszava.hu/3014060_krizis-celpontban-a-zold-hid-vagy-a-vezetese | https://web.archive.org/web/20190209074434/https://nepszava.hu/3014060_krizis-celpontban-a-zold-hid-vagy-a-vezetese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/krizis-celpontban-a-zold-hid-vagy-a-vezetese | Népszava | hungarian-news | 2018-11-04 18:02:00 | [] | [
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
47,877 | Börtönbüntetést kért az ügyész a Szeviép egykori vezetőire | Az ötéves középmértéket meghaladó börtönbüntetés kiszabását indítványozta az ügyész a Szeviép egykori vezetőire a Szegedi Járásbíróság előtt csődbűntett miatt folyó per hétfői tárgyalási napján. | Az ötéves középmértéket meghaladó börtönbüntetés kiszabását indítványozta az ügyész a Szeviép egykori vezetőire a Szegedi Járásbíróság előtt csődbűntett miatt folyó per hétfői tárgyalási napján.
Az ügyész kezdeményezte azt is, hogy a bíróság határozott időre tiltsa el a vádlottakat a gazdasági szervezet vezetője foglalkozástól, valamint a polgári jogi igényeket a 793 millió forint meg nem térült követelés erejéig bírálja el.
Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó – már felszámolás alatt álló – Szeviép Zrt. három egykori vezetőjét a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolják.
Laczi Beáta ügyész kétórás perbeszédében felidézte, a Szeviép meghatározó szereplője volt a térség építőiparának. A részvénytársaság gazdasági mutatói azonban 2008-tól romlani kezdtek, majd az esedékes tartozásait sem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. A cég 2009. áprilisában fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a zrt. felszámolását.
Több mint ötszáz hitelező jelentett be összesen 6,5 milliárd forintnyi igényt, ebből eddig csupán egymilliárd forintot elégítettek ki – közölte.
Az ügyész kifejtette: a vádlottak éveken keresztül, 2008 második felétől már a folyamatosan érkező fizetési felszólítások ellenére „egyfajta pénzügyi intézményként működtették a céget”, a társaság jegyzett tőkéjét meghaladó nagyságú, milliárdos kölcsönöket nyújtottak. Ebből 1,5 milliárd forintnyi adósságot eredményező hitelt úgy helyeztek ki a cég tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, valamint magánszemélyeknek – köztük saját maguknak -, sportszervezeteknek, hogy a visszafizetésére vagy behajtására nem volt esély. Az ügyész hangsúlyozta, a vádlottak felelősek azért, hogy a cég anyagi nehézségei elmélyültek, és a társaság végleg fizetésképtelenné vált.
E hiteleken kívül a másodrendű vádlott 2009 legvégén öt cégnek nyújtott, összesen 89 millió forintnyi követelést is elengedett.
A felszámolóbiztos a tárgyalás előtt írásban bejelentette, hogy a három vádlottal szemben egyetemlegesen 1,1 milliárd forint polgári jogi igényt akar érvényesíteni. Korábban az állam nevében eljáró jogtanácsos 2,389 milliárd forint polgári jogi igényt jelentett be a Szeviép-károsultak rendkívüli kárrendezése során 146 hitelezőnek kifizetett összegnek megfelelően.
Izsák Péter, az akkor igazgatósági tag elsőrendű vádlott védője ügyfele felmentésére tett indítványt. A nyomozást hiányosnak és felületesnek nevező ügyvéd hangsúlyozta, a részvények csupán tíz százalékával rendelkező védence a vádiratban szereplő kölcsönök elbírálásában ténylegesen nem vett részt.
Az építőipari cég a 2007-es és 2008-as évet is nyereséggel zárta. A vállalkozás forgóeszköz-állománya 2008 végén is fedezetet nyújtott a kötelezettségekre. Minden projektet gondos előkészítés előzött meg, és csak akkor vágtak bele egy fejlesztésbe, ha nyereségesnek ígérkezett. Az ezt igazoló dokumentumokat azonban nem keresték meg a nyomozás során – mondta az ügyvéd.
A kölcsönök nyújtása gazdaságilag is ésszerű volt, több esetben pedig a kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott hitel nagyságát meghaladta a cégek által a Szeviép Zrt.-nek elvégzett munka ellenértéke. A cég fizetésképtelenségét az állam tulajdonában álló Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és egyes romániai önkormányzatok szerződésszegő magatartása eredményezte azzal, hogy nem fizették ki az elvégzett munkák ellenértékét – közölte.
A tárgyalás csütörtökön a másod- és harmadrendű vádlott védőjének perbeszédével folytatódik. | https://www.magyaridok.hu/belfold/bortonbuntetest-kert-az-ugyesz-a-szeviep-egykori-vezetoire-3638540/ | https://web.archive.org/web/20220121164237/https://www.magyaridok.hu/belfold/bortonbuntetest-kert-az-ugyesz-a-szeviep-egykori-vezetoire-3638540/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bortonbuntetest-kert-az-ugyesz-a-szeviep-egykori-vezetoire | Magyar Idők | hungarian-news | 2018-11-05 15:09:00 | [] | [
"Szeviép"
] | [] | [
"csődbűntett",
"építőipar",
"hitelezés"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
47,878 | CSÖTÖNYI SÁNDOR: ERDEI NAGY SPORTOLÓ, DE VEZETŐKÉNT MEGBUKOTT | A Magyar Ökölvívó Szakszövetség korábbi elnöke, Csötönyi Sándor volt a vendége a Digi Sport Reggeli Start című műsorának. A téma természetesen a sportszervezetben kialakult válsághelyzet és Erdei Zsolt ebben játszott szerepe volt. | A Magyar Ökölvívó Szakszövetség korábbi elnöke, Csötönyi Sándor volt a vendége a Digi Sport Reggeli Start című műsorának. A téma természetesen a sportszervezetben kialakult válsághelyzet és Erdei Zsolt ebben játszott szerepe volt.
"Nagy a baj, nagy hibák történtek a vezetésben és a tervezésben, már ha egyáltalán volt tervezés, mert költségvetése sem volt a szövetségnek" – kezdte a MÖSZ-t 1996-tól 2017-ig irányító korábbi sportvezető, aki leváltása óta tiszteletbeli elnökként vett részt a szervezet munkájában. Meglátása szerint a legnagyobb hiba a sportághoz nem kötődő, külsős emberek felvétele, akik soha nem rendeztek világversenyeket.
"Négy olyan ember vette át a hatalmat Zsolt helyett, akik totál idegenek voltak a közvetlen vezetés számára, ha most megkérdeznének bárkit az elnökségből, hogy kik ők, egyet sem tudnának megnevezni. Én, mint tiszteletbeli elnök tudtam volna Zsoltnak segíteni, vagy legalább a veszélyérzetét felébreszteni, de nem figyelt rám."
A szövetségnél feltárt közel 400 millió forintos hiány legnagyobb része a nyári budapesti junior világbajnokság rendezéséből adódik. Az eredeti helyszín Győr lett volna, végül mégis a Duna Arénában rendezték meg a korosztályos világversenyt. Erdei Zsolt itt sem kérte ki Csötönyi, vagy a vele többször is vitába szálló, de vitán felül remek sportszervező, Rácz Félix tanácsát.
"Félix a profi világban én pedig az amatőrök között rendeztem több sikeres és nyereséges világversenyt, Zsolt mégsem kérte ki a véleményünket. Nem volt meg benne a veszélyérzet, és bizony voltak becstelenségek is, a felügyelő bizottság olyan számlákat mutatott, melyeken megdöbbentő számok voltak – mondta Csötönyi példaként a győri és a budapesti szállásárak közötti 319 millió forintos különbséget felhozva.
"Már tavaly is 44 millió forint volt a hiány. Tényleg a közel százéves címer megváltoztatása volt a legfontosabb? Ráadásul elnökségi döntés nélkül költötték a pénzt, a teljesítési igazolásokat pedig aláírási jog nélkül írták alá bizonyos emberek. Zsolt erre vagy nem figyelt oda, vagy csak túl laza volt."
Csötönyi elismerte, hogy Erdeit, akit gyerekkora óta ismert, ő maga ajánlotta elnöknek, miután a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (AIBA) "megfúrta" Kovács István jelölését, mondván túl szorosan kötődik a profi bokszhoz, miután az egyik világszervezet, a WBO európai igazgatója. Az eredeti elképzelés szerint Kovács lett volna az elnök, Erdei pedig a szövetségi kapitány, de előbbi nem lehetett, utóbbi pedig nem vállalta a posztot, ahogy szakmai igazgató sem akart lenni.
"Zsoltban bíztam, tisztalelkű, becsületes ember, de nagyon öntörvényű, nem hallgat azokra, akik ott maradtak a régi elnökségből, mondván a Csötönyi-érának vége. Hosszú ideig nem is volt elnökségi ülés. A legnagyobb hiba, hogy a jogszerűséget sem tartotta be. Csak abban a négy-öt emberben bízott, akikkel körbevette magát. Úgy látom, hogy most magára vállalt mindent, őket védte, mint az oroszlán, azok meg magára hagyták. Én már biztosan börtönben lennék a történtek után, de Zsolt mégiscsak egy világbajnok sportoló. Meg kell, hogy kövessem Rácz Félixet és Kokót is, mert sok dologban igazuk lett, amit én nem akartam elhinni, például azt, hogy Zsolt mennyire öntörvényű. A legnagyobb hiba talán mégis az volt, ahogy a boksz körüli helyzetet kezelte, nem partnereket látott a mellette állókban, hanem ment a maga feje után. Erdei Zsoltot továbbra is az ország egyik legnagyobb sportolójának tartom, de legyünk őszinték: vezetőként megbukott." | https://www.origo.hu/sport/sport-egyeni/2018/11/okolvivas-csotonyi-sandor-az-okolvivoszovetsegrol-es-erdei-zsolt-ugyerol | https://web.archive.org/web/20190211042107/http://www.origo.hu/sport/egyeni/20181106-okolvivas-csotonyi-sandor-az-okolvivoszovetsegrol-es-erdei-zsolt-ugyerol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csotonyi-sandor-erdei-nagy-sportolo-de-vezetokent-megbukott | Origo | hungarian-news | 2018-11-06 09:36:51 | [
"Erdei Zsolt"
] | [
"Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ)"
] | [] | [
"sport",
"gazdálkodás",
"rendezvényszervezés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
47,879 | VIP-klub egy teniszakadémián? Kisvárda a megfejtés | Ha már Felcsút a modern kori futball központja lehetett, Balatonboglár pedig névlegesen a kézilabda fellegvára, nem kell meglepődni, hogy egy Kisvárdához közeli halastó mellett a teniszt szeretnék felfuttatni. Ki tudja, lehet, hogy a magyar tenisz új fellegvárának alapjait láthatjuk körvonalazódni, de nagyobb a gyanú, hogy Seszták Miklós baráti köre fog jól járni | A kormány eddig talán legkülönösebb sportberuházása kezdődhet meg hamarosan Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter városának szomszédságában. Egy angol nyelvű bentlakásos teniszakadémia a hozzá tartozó 48 fős kollégiummal, főépülettel, egy center- és további 11 teniszpályával, nem utolsósorban pedig egy úgynevezett klubépülettel, amit a terület legszebb részén, a halastó partján építhetnek fel, a sportiskolától elzártan.
Október 26-án derült ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, illetve a Magyar Tenisz Szövetséggel kötött szerződések alapján beruházóként megjelölt Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft. szeptemberben kiírt közbeszerzése sikeres volt, a bontási jegyzőkönyv szerint a nyírturai Kermi-Szolg Kft. lett a befutó nettó 2,38 milliárd (bruttó 3 milliárd) forintos ajánlattal, a szerződés megkötésével már csak a november 5-ig tartó szerződési moratóriumot kell megvárni.
Hogy az ár sok vagy kevés, azt nehéz eldönteni, de az októberben átadott pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia nettó 2,5 milliárdba került, a hozzá tartozó 60 fős kollégiummal és tantermekkel (bő 1800 négyzetméteren), szabadtéri kosárpályákkal és egy 3850 négyzetméteres sportcsarnokkal, amiben keresztben elfér 3 kosárpálya, és van benne egy 1320 fős lelátó is. Nem tűnik annyira olcsónak alig 100 millióval kevesebbért építeni egy összesen bő 2700 négyzetméter szintterületű teniszakadémiát, még a hozzá tartozó 11 teniszpályával együtt sem. (Százhalombattán 2018 szeptemberében 76 millióért találtak kivitelezőt hat salakos pálya építésére, világítással, lelátókkal és minden egyébbel együtt).
Rosszindulatú, ámde gyakorlatias feltételezés volna arra gondolni, hogy a költségvetésben akár még annyi tartalék is lehet, amiből kijön mondjuk egy csinos klubház.
Ahhoz viszont még spekulálni sem kell, hogy feltűnjön, a beruházás és a közbeszerzés körül se szeri, se száma az érdekességeknek. Mondhatni ilyen teniszakadémiát még nem látott a világ.
Ami a beruházást illeti:
A győztes ajánlat nagyjából duplája annak a pénznek, amit eddig a kormány a célra elkülönített.
Az ország első bentlakásos teniszakadémiája 290 kilométerre épül meg a fővárostól, de Nyíregyházától is 50 kilométerre.
A sportiskolában angol nyelven zajlik majd az oktatás.
A tervek szerint a kollégium és sportiskola mellett egy „klubépület is kialakításra kerül", a műszaki leírás szerint a forgalomtól optikailag elzárva, úszómedencével, wellnessrészleggel, külön bejárattal és külön dokumentumban meghatározott high-end jakuzzival.
Tornatermet és konditermet ugyanakkor nem terveztek az akadémiához.
Ami a céges hátteret és összefonódásokat illeti:
Az építtető Kárpát-medencei Teniszakadémia NKft-t. alapító Alkossunk Várost alapítvány Seszták köréhez kapcsolható, már eddig is több nagy üzletet valósított meg Kisvárdán, illetve 2017-ben 2,2 milliárd forint támogatást nyert el a fejlesztési minisztériumtól, 785 milliót pedig a gazdasági minisztériumtól, részben EU-s finanszírozású pályázatokon, környékbeli fejlesztésekre.
A teniszakadémia építését elnyerő Kermi-Szolg Kft. nem egészen egy éve alakult, a legutolsó nyilvános adat szerint három főt foglalkoztat, a tavalyi forgalma 1,8 millió forint volt, 2018-ban viszont már nagyjából nettó 620 millió forintnyi közbeszerzést nyert el egyedül, illetve konzorciumban pályázva.
A Kermi-Szolg sikeres beszerzései az Alkossunk Várost alapítványhoz, kisvárdai állami intézményekhez és a Seszták jobbkezeként ismert Balogh Sándorhoz köthetők.
Az alvállalkozóként megjelölt Nyírépszer a Sesztákhoz kötődő beruházások kedvenc cége, a kisvárdai sportberuházásoktól a 2017-es budapesti vizes világbajnokságig sok-sok milliárd forintnyi közpénzből építhettek sportszállót és apartmanházat, atlétikai centrumot, kollégiumot, uszodát, iskolát stb.
Bónusz:
A közpénzből finanszírozott többmilliárdos beruházás az alapítvány cégének tulajdonában álló földterületen valósulhat meg.
Teniszakadémia a semmi közepén
Nyíregyházán egész komoly hagyományai vannak a tenisznek – Fucsovics is onnan indult –, sőt még fejleszthető teniszközpont is akadt volna, az egyetlen racionális magyarázat a Kisvárdától 12 kilométerre lévő Szabolcsveresmart község határában, a Rétközi-tó mellett építendő létesítmény helyválasztására, hogy a beruházó az Ukrajnában és Szlovákiában élő tehetségekre gondolva fogott a projektbe.
A határ közelsége ugyanakkor nem ellensúlyozza például azt a sportakadémiáknál rendre jelentkező problémát, amit a szabadidő értelmes eltöltése jelent. Nyíregyháza sem egy New York, de Szabolcsveresmarthoz képest majdnem, ott ugyanis legfeljebb csak horgászni lehet, esetleg bebuszozni a várdai fürdőbe csúszdázni, ami pár hét után már nem akkora buli.
Mindezek alapján egy kevésbé racionális magyarázat tűnik valószínűbbnek, nevezetesen az, hogy ilyen sportberuházás még pont nem volt Kisvárdán, ahol eddig csak a futball, a kézilabda, az atlétika és a lósport kapcsán építhettek sok-sok milliárdból stadiont, sportszállót, labdarúgó-akadémiát, sportcsarnokot vagy éppen lórehabilitációs központot.
Bár a tenisznek még ezekhez a sportágakhoz képest is szerény hagyományai vannak a városban, fontos emberekben ugyanakkor kifejezetten erős a környék, így ha az akadémia létjogosultságát esetleg véleményesnek is találnánk, egy vele együtt megépülő elit teniszklubra biztosan lenne igény.
Hogy igazán otthon érezhessék magukat a nagy emberek, a létesítmény építészeti terveit az a tervezőiroda (Aspectus Architect) készítette, amelyik a Seszták Miklóshoz szoros szálakon kötődő és a NER-elit által kifejezetten kedvelt Oxigén Wellnessét (I.-III.).
Ami igazán fontos
Bár az információk ellentmondásosak, hogy a klubépület végül a közbeszerzés részét képezte-e, vagy egy külön beruházás keretében valósítja meg a megrendelő, a szándékok és a preferenciák teljesen világosak, illetve a dolog olyan sok mindenen nem változtat.
A műszaki dokumentációból ugyanis kristálytisztán kiderült, hogy a komplexum funkciói közül mi volt a legfontosabb a beruházó számára. Nem a hazai teniszutánpótlás kinevelése, de még csak nem is egy megfelelő kollégium vagy iskolaépület kialakítása.
A nevelők számára mindössze egyetlen 14,7 négyzetméteres kollégiumi szobát jelölnek ki a tervek, a hozzá tartozó 3,9 négyzetméteres vizesblokkal, a tervrajzon szállásépületnek nevezett 26 szobás kollégiumban.
Mindössze egy sportfolyosónak csúfolt szabálytalan alakú, 93 négyzetméteres közlekedő található benne, aminek legszélesebb pontja 5,5 méter, de a legtöbb helyen csak 3.
Ráadásul több ajtó nyílik rá olyan helyiségekből, amiket csak rajta keresztül lehet megközelíteni. Hogy végképp használhatatlan legyen a megjelölt funkcióra, a padló burkolata „csiszolt beton", ami egyszerre balesetveszélyesen kemény és csúszós.
Még ennél is mostohább sors jutott a konditeremnek, ami nélkül nemcsak egy sportklubot nehéz elképzelni manapság, de egy tisztességesen felszerelt középiskolát is.
És miközben – mint látni fogjuk – a saját használatra szánt klubház terveinél igencsak a luxus felé hajlott a tulajdonosi igény, addig a gyerekeknek szánt 20x40 méteres focipályáról sikerült lespórolni a műfüvet, mert nekik jó lesz az aszfalt is.
Ilyen nincs, és mégis van
Noha a klubház a műszaki dokumentációban, tervekben és csatolt hivatalos dokumentumokban is szerepel, a közbeszerzési dokumentáció végére utólag, szemérmesen odavetett mondat szerint „a műszaki leírásban esetlegesen hivatkozott klubépület valamint klubépület berendezései hivatkozásokat figyelmen kívül kell hagyni, ezen előírások nem képezik a közbeszerzés tárgyát".
Nehéz eldönteni, hogy ezt a kitételt mennyire vegyük komolyan, egy kicsit úgy tűnik, mintha a közbeszerzési tanácsadó szakembere az utolsó pillanatban, pánikszerűen próbálta meg volna eltüntetni a szerinte is kínos projektelemet a kiírásból, ám ez közel sem sikerült tökéletesen.
Merthogy a klubépület nemcsak a műszaki leírásban kapott helyett, de az építési engedélyezéshez benyújtott valamennyi terven, illetve dokumentumban is, a hozzá tartozó teniszpályákkal és a tervezett medencével. Ennek megfelelően pedig a kiadott építési engedélyben is szerepel, a benne kialakítandó helyiségek tételes felsorolásával együtt, masszázsszobáktól a szaunán át a jakuzziig. A beruházó által megkövetelt feladat pedig az érvényes építési engedéllyel rendelkező tervhez tartozó kiviteli terv elkészítése és megvalósítása.
Ráadásul a „klub épület mellett 2 salakos pályával" (sic!) tétel bekerült a kiírásba is, vagyis a rá vonatkozó hivatkozásokat a valóságban mégsem hagyták figyelmen kívül. Ugyanakkor az is igaz, hogy a megvalósítandó épületek teljes szintterülete a klubépület nélkül került megadásra a felhívásban, illetve az árazatlan költségvetés sem tartalmaz rá nevesített tételeket.
A mellékelt szerződésminta viszont azt írja, hogy „a szerződés tárgyát képező létesítmény(ek) kivitelezésére kiadott hatósági engedély(ek)ben foglaltakat vállalkozó mindenkor maradéktalanul köteles betartani". Az építési engedélyben pedig – mint említettük – benne foglaltatik a klubépület kialakítása is, ezek alapján kötelező érvényűen.
A kérdést tehát nehéz eldönteni, de igazság szerint annyira nem is lényeges a dolog. Egyrészt, mert ebben az esetben már maga a szándék is mindennél beszédesebb. Másrészt, mert ha más forrásból is építi meg végül a klubházat az alapítvány cége, azt a pénzt sem valószínű, hogy kifejezetten erre a célra kapták. Nem mellékesen pedig már így is egy csomó költséget elszámolhattak a teniszakadémia rovására, amely nélkül a klubház építése fel se merülhetett volna.
A területet ugyanis a teniszakadémiára hivatkozva minősítették át különleges besorolású területté, hogy építkezni lehessen rajta, felújították a megközelítésére szolgáló utat (szintén központi forrásból), később pedig a település rendezési terve szerint egy rendes aszfaltutat építenek hozzá, illetve központi forrásokból megtörtént a közművesítése is.
Továbbá a mostani beruházás keretében elkészíttették a klubházra vonatkozó valamennyi tervet, megszerezték hozzá az engedélyeket, illetve az akadémiával együtt megépítik a klubhoz tartozó két teniszpályát és még számtalan olyan dolgot – pl. biztonsági kamerarendszer vagy parkolók – ami a klubházhoz is kell. És a telekhez is hozzájutottak, amin egyszer majd állni fog.
Ütős álmok
A közbeszerzésben valahogy mégiscsak felbukkanó klubépület a leírás szerint a terület legszebb, Rétközi-tóhoz közeli végén helyezkedik el, a hozzá kapcsolódó két teniszpályával és a tervezett úszómedencével, a „fő forgalomtól optikailag elzárva". A tervezők arra is ügyeltek, hogy a fontos vendégek véletlenül se futhassanak össze a pórnéppel, ennek megfelelően „a parkolóból egy, a többitől elkülönített ösvény vezet az épülethez".
Ami a funkciókat illeti, a klubépület „az akadémia vendégei és tulajdonosai részére nyújt kikapcsolódási lehetőséget". Az épület négy főbb részre tagolódik:
klubhelyiség és bár
mosdók, illetve tárgyaló szoba
öltözők, tároló
wellnessrészleg (jakuzzi, 2 db masszázsszoba, finn szauna, merülő medence)
A klubépülethez tartozik még:
2 salakos teniszpálya
tervezett kültéri úszómedence
Sajnos a közbeszerzés mellékletei közül pont a klubépület engedélyezési tervei hiányoznak, cserébe viszont a wellnessrészleg gépészeti leírásából egész sok minden kiderül. Legfőként, hogy egyáltalán nem túlzásból neveztük VIP-klubnak a teniszakadémia apropóján felhúzni kívánt épületet, illetve hogy a ráfordított költségek mintha nem volnának igazán arányosak az áldásaiban részesülők számához képest.
A jakuzzi egyébként a megrendelő szerint olyan fontos alapköve a Kárpát-medencei gyerekek teniszoktatásának, hogy külön adatlap dukált neki a dokumentációban. Ezen pontosan megjelölték azt a típust, amire a kiíró vágyik: a Wellis Acapulco szabadon álló változatát.
A csúcskategóriás pezsgőmedence ára az általunk fellelt kereskedőnél közel 30 000 euró, 10 millió forint.
Az egyelőre még csak tervezettként említett 125 négyzetméteres, az üvegezett belső közlekedőből közvetlenül elérhető szabadtéri medence szintén nem tűnik fapadosnak a látványterv alapján, amin egyébként a kollégium és az iskolának helyet adó főépület sem mutat rosszul.
Hogy a megrendelő szerint miért a szűk körű VIP-vendégkörnek van nagyobb szüksége a masszázsszobákra, úszómedencére vagy szaunára, mint a sportolóknak, arról nincs szó a kiírásban.
Hogy is épül?
A beruházás az építészeti leírás szerint a Szabolcsveresmart 0132/5 és 0132/6 helyrajzi számú területen valósulhat meg. A terület a 0132/3 ás 0132/4 terület összevonásából, majd megosztásából jött létre, és átminősítés tette lehetővé, hogy rajta építkezni lehessen. Az új besorolás szerint a területen a maximális beépítettség mértéke nem haladhatja meg a 40 százalékot, a fennmaradó zöldterületek aránya pedig nem lehet 40 százaléknál kisebb.
Vélhetően ezen feltételnek való megfelelés miatt volt szükség a telek kettébontására, így a teniszakadémia és kapcsolódó épületei a 0132/5 számú telken épülhetnek fel, míg az akadémia 9 darab teniszpályája már éppen az utólag behúzott telekhatár túloldalára, a 0132/6-os számot kapó telekre esik.
Vagyis a jelentős közpénz felhasználásával épülő beruházás az erősen Seszták Miklóshoz köthető Mikucza Tamás alapítványának cége által tulajdonolt területen valósulhat meg. Szemben az általános gyakorlattal, miszerint az ehhez hasonló nagyberuházásokat leginkább önkormányzati, tehát állami tulajdonú területeken szokás megvalósítani, kivéve persze Felcsúton, ahol a miniszterelnök alapítványának telkén kapott helyet az akadémiai gigaprojekt.
Zavaros háttér
A teniszakadémia létesítéséről két kormányhatározat lelhető fel, mindkét támogatást az akkor még Seszták vezette NFM folyosította. Az egyik 1,25 milliárd forintot adott a célra a Magyar Tenisz Szövetségnek, a másik 250 milliót a Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft.-nek.
Utóbbi céget – ami a közbeszerzést is kiírta –, a nyíregyházi Alkossunk Várost Alapítvány alapította. Az Alkossunk Várost alapítója Mikucza Tamás, akinek testvére Mikucza László Zsolt az MHM Product Kft. tulajdonosa. A Mikucza család és Seszták Miklós kapcsolatáról több cikk is beszámolt, új elem viszont, hogy Mikucza Tamás volt feleségének (Mikucza-Horváth Ágnes) is Seszták Miklós volt a jogi képviselője az alapítvány címére bejegyzett vendéglátós cég ügyeinek intézésekor.
A Mikucza család számos cégben és beruházásban volt érdekelt Nyíregyházán és Kisvárdán, ezek tételes felsorolásától eltekintünk.
Csak érzékeltetésül: az ezerlakásos Damjanich-lakópark projekt keretében egy új városrészt húztak fel közel Nyíregyháza központjához, megvették 1 milliárdért az Erzsébet Szállót, a Mikucza Tamás volt felesége által vezetett és a családja által tulajdonolt cég (Nyír-Komplett Kft.) újította fel Kisvárda polgármesteri hivatalát, könyvtárát, térkövezte le a sétáló utcát és épített konferencia-központot a városnak.
Az AV1 Holdogon keresztül Mikucza Tamás alapítványának tulajdonában álló és üzlettársa, Török László által vezetett AV2 Invest Kft. töredékáron szerezte meg a 3 milliárdos állami támogatásból felújított várdai fürdő üzemeltetését. Az Alkossunk Várost EU-s százmilliókból 5 év múlva elbontandó ökoparkot építtethet a városban, az MHM Product pedig a teniszakadémián alvállalkozóként megjelölt Nyírépszerrel együtt kivitelezője a várdai focicsapat sporthotelének és apartmanházának, ami azzal az indokkal drágult 1,4-ről 1,9 milliárdra, hogy az akkor még Seszták Miklós vezette NFM adott még 482 milliót a projektre, csak úgy.
Az Alkossunk Várost Alapítvány korábban három közbeszerzést írt ki a Rétközi tó és környékének fejlesztésére kapott milliárdos támogatások felhasználására. Ebből kettő került ismerős helyre, egyet a Nyírépszer vitt el nettó 144 millióért, a céghez képest szerény árat kompenzálja, hogy egy egy hónapos munkáról volt szó (útburkolat stabilizálása). Egy erdei iskola építésére szóló 509 milliós megbízás pedig az MB Épszernél landolt (a Kelet Onyx Kft.-vel közösen), előbbi cég korábban a Nyírépszer tulajdonában állt, egyik jelenlegi tulajdonosa (Varga Gábor) korábban a Nyírépszer ügyvezetője volt, egyik korábbi ügyvezetője (Bíró Márton) pedig a Nyírépszer tulajdonosa.
A Nyírépszert a „hátán bevivő" Kermi-Szolg Kft.-ről lényegesen kevesebbet tudni, de azért az beszédes, hogy az idén elnyert három darab százmillió feletti közbeszerzésükből egyet a Kisvárdai Tankerületi központtól kaptak (310 millió, a Nyír-Flop Holdinggal közösen), egyet a Seszták jobbkezének számító, a vizes világbajnokság máig működő szervezőcégénél gazdasági igazgató Balogh Sándor lányának, Balogh Szonjának Futubit Nonprofit Kft. nevű cégétől 114 millió Ft értékben, (az édesanya Bártfai-Máger Andrea, tárca nélküli miniszter), egyet pedig a Mikucza László Zsolt tulajdonában álló Leveleki Tó Nonprofit Kft.-től (190 millió, a Szabó Tetőmester Kft.-vel közösen).
De a jövő a lényeg
Itt tartunk most, a nyíregyházi Fucsovics Márton utódai lassan csomagolhatják a fogkefét, mi pedig bízzunk benne, hogy talán az olyan apró, mondhatni lényegtelen mozaikok is a helyükre kerülnek idővel, mint a megfelelő edzői háttér. Vagy a tornaterem. Vagy a konditerem. Vagy hogy az edzők hol tartózkodnak, esetleg tanulmányozzák a szakirodalmat, készítik az edzésterveket, amikor épp nem öltöznek vagy vezetnek edzést. Merthogy erre szolgáló helyiség nincs a terveken. (A pedagógusoknak legalább egy 43 négyzetméteres tanárit berajzoltak 8 asztallal, bár egy 4 osztályos középiskolához képest ez sem igazán reális.)
Angol nyelven oktató szaktanárokat találni és lerángatni Szabolcsveresmartra sem lesz persze egyszerű mutatvány, de még mindig megoldhatóbbnak tűnik, mint alkalmas sportszakembereket. Valószínű Babos Tímeának sem véletlenül nincs magyar edzője évek óta, és Sávolt Attilán kívül nincs is igazán más, aki az eredményei alapján nevet szerzett volna magának.
Eközben talán már Orbán Viktor is rájött, hogy nemcsak Seszták Miklós ment ki a divatból, de a bentlakásos intézmények sem feltétlenül jelentik az egyedüli és legüdvőzítőbb utat a jövő sportsikerei felé. Bár aki ezt a létesítményt megálmodta, annak lehet, hogy nem egy magyar Grand Slam-győzelem lebegett a szeme előtt, hanem egy hideg koktél pár NER-es haverral a medence partján.
(Borítókép: Aspectus Architect / Illusztráció: Index) | https://index.hu/sport/tenisz/2018/11/06/a_tizmillios_jacuzzi_alapfeltetel_a_vip-klubbal_kiegeszitett_kisvardai_teniszakademian/?fbclid=IwAR0xXmOxIugiunj_uc0hABvT18t443rc66gUIJ-8xUMVkQDXy9xxjI-UGUI | https://web.archive.org/web/20231222080611/https://index.hu/sport/tenisz/2018/11/06/a_tizmillios_jacuzzi_alapfeltetel_a_vip-klubbal_kiegeszitett_kisvardai_teniszakademian/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vip-klub-egy-teniszakademian-kisvarda-a-megfejtes | Index | hungarian-news | 2018-11-06 13:22:44 | [
"Balogh Sándor",
"Balogh Szonja",
"Bíró Márton (Nyírépszer)",
"Horváth Ágnes (Mikucza)",
"Mikucza László Zsolt",
"Mikucza Tamás",
"Seszták Miklós",
"Varga Gábor (Nyírépszer)"
] | [
"Alkossunk Várost Alapítvány",
"Aspectus Architect",
"AV2 Invest Kft.",
"Futubit Nonprofit Kft.",
"Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft.",
"Kelet Onyx Kft.",
"Kermi-Szolg Kft.",
"Leveleki Tó Kft.",
"Magyar Teniszszövetség (MTSZ)",
"MB Épszer Kft.",
"MHM Product Kft.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)",
"Nyírépszer Hungária Kft."
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Szabolcsveresmart"
] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"építőipar",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"NER HOTEL"
] | [] |
47,880 | Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást az Elios ellen | Az MTI pontban este kilenckor adta ki a hírt, amely szerint bűncselekmény hiányában megszüntették 2015-ig Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást, annak ellenére, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a cég által elnyert 35 közvilágítási pályázat mindegyikével kapcsolatban tárt fel visszaéléseket, 17 pályázat esetében pedig megállapította, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki, hogy a cég nyerjen. | Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője kedden úgy nyilatkozott, hogy az OLAF ajánlásai alapján a Pest Megyei Főügyészség által elrendelt nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda befejezte. Az eljárás során jelentős mennyiségű iratanyagot foglaltak le és vettek – a társhatóságok bevonásával – revízió alá, elvégezték a büntetőeljárási törvény előírásainak megfelelő valamennyi nyomozati cselekményt. Megállapították, hogy nem történt bűncselekmény, így az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették. Gál Kristóf emlékeztetett, az OLAF a LED-alapú közvilágítás kiépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásokban „vélelmezte” magyar vállalkozások jogellenes együttműködését, valamint feltételezte az elvégzett munkák túlszámlázását. Az OLAF jelentésében foglaltakat a minden részletre kiterjedő nyomozás nem támasztotta alá – közölte a szóvivő.
Az OLAF ezzel szemben azt állítja, hogy az érintett pályázatokat Hódmezővásárhelytől Pécsen át Zalaegerszegig eleve úgy írták ki, hogy a feltételeknek az Elios vagy konzorcium feleljen meg, amelyben indult. Amíg a hasonló közvilágítási pályázatok esetében többnyire csak azt írják elő, bizonyos számú és típusú lámpára van szükség, ezekben azt is elvárták, hogy az indulóknak legyen LED lámpákkal kapcsolatos tapasztalatuk. Ilyen cég a nyomozás által érintett egyik évben, 2012-ben csak az Elios volt Magyarországon, de ez nem volt elég, 17 pályázat esetében kijátszották a feltételeket.
Az OLAF egy egész hálózatot, az Eliosszal tulajdonosi vagy személyi szálakon összekapcsolható cégeket és tanácsadókat fedezett fel az ügyben. Köztük van Hamar Endre ügyvéd, Tiborcz István üzlettársa, a pályázatokat önkormányzati megbízásból előkészítő Sistrade Kft. vezetője, aki az Eliosban is tulajdonos volt. Az összejátszás része volt, hogy a Sistrade közösen állította össze megtérülési rátákról szóló Excel-táblázatokat az Elios közvilágítási üzletágának vezetőjével, Mancz Ivette-tel.
Az erről szóló jelentést - amelyről 2018 elején elsőként a 24..hu számolt be egy cikksorozatban - az OLAF elküldte a magyar kormánynak is, azt javasolva, hogy indítsanak vizsgálatot az ügyben, Ezt az ügyészség el is rendelte. Tiborcz István 2015 áprilisáig volt résztulajdonos a cégben, amelynek a feltűnő közvilágítási sikerszériája miatt az OLAF ugyanabban az évben elindította a vizsgálatot, a róla készült jelentést pedig 2017 decemberében elküldték az Orbán-kormánynak is. Ezt az Orbán-kormány annak ellenére nem hozta nyilvánosságra, hogy a 4-es metró körüli, a Bajnai-kormányra nézve nem túl hízelgő visszaélésekről szóló OLAF-jelentést korábban sietett közreadni. | https://168.hu/itthon/buncselekmeny-hianyaban-megszuntettek-a-nyomozast-az-elios-ellen-158689 | https://web.archive.org/web/20200926214034/https://168ora.hu/itthon/buncselekmeny-hianyaban-megszuntettek-a-nyomozast-az-elios-ellen-158689 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/buncselekmeny-hianyaban-megszuntettek-a-nyomozast-az-elios-ellen | 168 óra | hungarian-news | 2018-11-07 09:56:29 | [
"Hamar Endre (Dr.)",
"Mancz Ivette",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)",
"Sistrade Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"belföld",
"OLAF-vizsgálat",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
47,881 | Pályáztatás nélkül kerültek Mészáros gyerekei cégéhez az általa vezetett alapítvány TAO-támogatásai | A felcsúti fociakadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) és az azt vezető Mészáros Lőrinc sokmilliárd forintnyi közpénzről döntöttek nyilvános pályáztatás nélkül. Mivel a Kúria 2017-ben a Transparency International Magyarország (TI) által indított perben jogerősen kimondta a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményéről, azaz a TAO-támogatásról, hogy közpénz, az antikorrupciós szervezet nyílt levélben fordult a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, hogy egyrészt törölje a közbeszerzési törvényből azt a fordulatot, amely kiveszi a TAO-támogatásokat a törvény hatálya alól; másrészt kezdeményezze a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból annak érdekében, hogy a FUNA közbeszerzési jogállását tisztázzák, illetve 5 évre visszamenőleg vizsgálja meg a FUNA szerződéseit közbeszerzési szempontból. | A felcsúti fociakadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) és az azt vezető Mészáros Lőrinc sokmilliárd forintnyi közpénzről döntöttek nyilvános pályáztatás nélkül. Mivel a Kúria 2017-ben a Transparency International Magyarország (TI) által indított perben jogerősen kimondta a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményéről, azaz a TAO-támogatásról, hogy közpénz, az antikorrupciós szervezet nyílt levélben fordult a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, hogy egyrészt törölje a közbeszerzési törvényből azt a fordulatot, amely kiveszi a TAO-támogatásokat a törvény hatálya alól; másrészt kezdeményezze a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból annak érdekében, hogy a FUNA közbeszerzési jogállását tisztázzák, illetve 5 évre visszamenőleg vizsgálja meg a FUNA szerződéseit közbeszerzési szempontból.
A Magyar Idők minapi cikke szerint a Fejér B.Á.L. Zrt. többfunkciós sportcsarnokot és konferenciaközpontot épített Felcsúton: a beruházás 12,5 milliárd forintos költségét a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát (PFLA) működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 30 százalékos önerő mellett TAO-támogatásból finanszírozta.
A legújabb felcsúti látványsport-beruházás volumenén túl ebben az a különleges, hogy a napi egymillió forint nyereséget termelő Fejér B.Á.L. Zrt. Mészáros Lőrinc gyerekeinek vállalkozása, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt pedig Mészáros Lőrinc vezeti, tehát a gyerekei cégénél költötte el a sokmilliárd forintos TAO-támogatást a focialapítvány elnöke.
Napi egymillió forintnál is több nyereséget termel Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége — Mészáros Lőrinc három gyerekének cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt egyszerűen képtelen veszíteni. Beatrix, Ágnes és ifjabb Lőrinc saját vállalkozásukkal – egyedül vagy több cégből álló konzorcium tagjaként – az elmúlt három évben 17 pályázatra adtak be érvényes ajánlatot, a tenderek összértéke 70,8 milliárd forint volt. Ebből mindössze két ajánlatuk nem nyert, ezek értéke mindösszesen 255 millió forint volt. Tovább a teljes cikkre.
“A létesítményt Dobrosi Tamás tervei alapján építette fel a Fejér B.Á.L Zrt." – írja a Magyar Idők. "A komplexumot Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke adta át."
Ehhez hasonló módon zajlott a közpénzköltés a korábbi FUNA / PFLA óriásberuházások esetében: az egymilliárd forintos felcsúti kisvasútnál, és a 3,1 milliárd forintos, “Makovecz-stílusú" kazánház építésénél is. A kisvasút építését 600 millió forinttal támogatta az Európai Unió, a kazánházra pedig 2,5 milliárd forintnyi TAO-támogatást nyertek el, a Fejér B.Á.L. Zrt. pedig mindkét beruházásban részt vett kivitelezőként.
A Transparency International Magyarország antikorrupciós szervezet emiatt most nyílt levélben (PDF) fordult Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, álláspontjuk szerint ugyanis mivel az általuk indított perben már a Kúria is kimondta hogy a TAO közpénz, így az elköltésénél is ugyanazokat a szabályokat kellene alkalmazni, mint a közpénz esetében: egy bizonyos értékhatár felett közbeszerzéseket kellene kiírni, nem lehet pályáztatás nélkül megbízni a kivitelezőket.
A nyílt levélben többek között az áll, a TI mindenképpen szükségesnek tartja a közbeszerzési törvény olyan módosítását, amiből egyértelműen kiderül: a látvány-csapatspotok támogatása, lévén közpénz, állami támogatásnak minősül, így az ilyen forrásból megvalósuló beszerzések a közbeszerzési törvény hatálya alá esnek.
Emellett arra is kérik a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy kezdeményezze, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság indítson eljárást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány közbeszerzési jogállásának megállapítása céljából, és vizsgálja meg, hogy a FUNA az állami támogatások elköltése során nem törvénysértően mellőzte-e a közbeszerzési eljárásokat.
Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közbeszerzési szakértője ezzel kapcsolatban az Átlátszónak azt mondta, hogy a közbeszerzési törvényt csak 2016-ban módosították úgy, hogy a TAO-támogatások ne minősüljenek állami támogatásnak közbeszerzési szempontból, ezért az azt megelőző időszakban biztosan közbeszerzés útján kellett volna elkölteni a kedvezményezetteknek a TAO-támogatásokat.
A TI álláspontja szerint a PFLA-t működtető FUNA beruházásai is ebbe a kategóriába esnek. Mivel a FUNA a nyilvánosan elérhető éves pénzügyi beszámolói szerint az elmúlt években legnagyobb részt TAO-ból fedezte a működési és beruházási költségeit, így a TI álláspontja szerint kötelesek lennének alkalmazni a közbeszerzési törvényt minden beszerzésük esetén.
A nyílt levelet a TI a Miniszterelnökség mellett a Közbeszerzési Hatóság elnökének is megküldte.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd | https://atlatszo.hu/2018/11/06/palyaztatas-nelkul-kerultek-meszaros-lorinc-gyerekei-cegehez-az-altala-vezetett-focialapitvany-sokmilliardos-tao-tamogatasai/ | https://web.archive.org/web/20220217204321/https://atlatszo.hu/2018/11/06/palyaztatas-nelkul-kerultek-meszaros-lorinc-gyerekei-cegehez-az-altala-vezetett-focialapitvany-sokmilliardos-tao-tamogatasai/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/palyaztatas-nelkul-kerultek-meszaros-gyerekei-cegehez-az-altala-vezetett-alapitvany-tao-tamogatasai | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-06 10:50:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
47,882 | Toborzásra hivatkozva vett a rendőrség speciális járműveket 1,2 milliárd forintért a határrendészeknek | „Toborzás” címszóval vett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) speciális nehéz terepjáró tehergépkocsikat, térmegvilágító utánfutókat összesen mintegy 1,2 milliárd forintért. A járművek azonban nem a rendőrséghez jelentkezők csábítását szolgálják, hanem – mint az ORFK Átlátszónak adott tájékoztatásából kiderült, a határrendészeti tevékenységet végzők munkáját segítik. | „Toborzás” címszóval vett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) speciális nehéz terepjáró tehergépkocsikat, térmegvilágító utánfutókat összesen mintegy 1,2 milliárd forintért. A járművek azonban nem a rendőrséghez jelentkezők csábítását szolgálják, hanem – mint az ORFK Átlátszónak adott tájékoztatásából kiderült, a határrendészeti tevékenységet végzők munkáját segítik.
A police.hu-n megtalálható, a harmadik negyedévre vonatkozó, ötmillió forintot meghaladó ORFK-szerződések listájában látható, hogy több jármű-beszerzésről állapodott meg a rendőrség.
Így a testület vett
6 darab speciális nehéz terepjáró tehergépkocsit a RÁBA Jármű Gyártó és Kereskedelmi Kft.-től 573,2 millió forintért,
4 darab speciális nehéz terepjáró tehergépkocsit 271,4 millió forintért, 4 darab térmegvilágító utánfutót 31,2 millióért és 2 darab speciális nehéz terepjáró tehergépkocsit 143 millióért a Pappas Auto Magyarország Kft.-től
és 3 darab 49+1+1 fős kialakítású autóbuszt a Kravtex Kereskedelmi Kft.-től 219,1 millió forintért.
A gépjárművek adásvételébe beletartozik 60 havi szerviz biztosítása is.
A beszerzést „toborzás” címén bonyolította le a rendőrség. Rendőrségi körökből származó értesüléseink szerint azonban ezek a járművek valószínűleg nem látnak majd el toborzáshoz kapcsolódó feladatokat. Mint az Átlátszónak megjegyezték, ahhoz hogy az állomány létszámát új emberekkel növeljék nincs is szükség speciális nehéz járművek megvételére. A gépkocsikat a határrendészek számára vehették meg, és csupán az történhetett, hogy arra toborzás keretében volt lehetőség.
Rákérdeztünk az ORFK Kommunikációs Szolgálatánál is arra, hogy milyen eseményen segítik majd ezek a nehéz járművek azt, hogy a rendőrséghez minél többen jelentkezzenek.
A testület válaszából az derült ki, hogy valóban más célt fognak szolgálni az új gépjárművek. Az ORFK részéről ugyanis azt közölték: a tehergépjármű és helyszín-megvilágító eszközök beszerzésének célja az „államhatár védelmével kapcsolatos alapfeladatok válsághelyzet adta körülmények között történő hatékony ellátásának támogatása.”
Hozzátették: „az eszközöket a Készenléti Rendőrség részére biztosítja az ORFK a határrendészeti feladatokat ellátó állomány nehéz terepviszonyok közötti mozgásképességének növelése, logisztikai tevékenység, valamint a válsághelyzettel összefüggő rendőrségi feladatok zavartalan végrehajtásának érdekében.”
Fotó: Segesvári Csaba | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/06/toborzasra-hivatkozva-vett-a-rendorseg-specialis-jarmuveket-12-milliard-forintert-a-hatarrendeszeknek/ | https://web.archive.org/web/20221130131658/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/06/toborzasra-hivatkozva-vett-a-rendorseg-specialis-jarmuveket-12-milliard-forintert-a-hatarrendeszeknek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/toborzasra-hivatkozva-vett-a-rendorseg-specialis-jarmuveket-12-milliard-forintert-a-hatarrendeszeknek | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-06 11:04:00 | [] | [
"Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)",
"Rendőrség"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"jármű / gépgyártás",
"honvédelem"
] | [] |
47,883 | Bujkálnak az EFOP-projekt nyertesei, csak a kormánybarát egyházak válaszoltak | 11:2 – ez az arány a válaszadásra, ha az EFOP transznacionális együttműködés nyerteseitől kérjük szerződéseik listáját. Az uniós projektre már korábban gyanakodott Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Mi most azt tapasztaltuk, nem alaptalanul. | Szakmai kihívás lehet a szegedi postásoknak megtalálni az „Alapítvány Társadalmunk Fenntartható Fejlődéséért” nevű civil szervezetet – föltéve, hogy nem tudják pontosan, milyen fedőnév alatt rejtőznek.
Az Átlátszó Csongrád megyei tudósítója a minap (munkanap, munkaidőben) járt az alapítvány székhelyén, egy takaros, parkosított lakótelepi környéken, le is fotózta, nem csak az úgynevezett székhelyingatlant – ami egy csinosan felújított, négyszintes társasház -, hanem a lépcsőház kapucsengőjét is. Nem hogy az alapítvány, de még annak vezető tisztségviselői (elnöke, kurátorai) neve sem szerepel kiírva. A járókelő helybeliek sem hallottak felőlük.
Nekünk azért fontos, hogy az alapítvány biztosan megkapja a küldeményeit, mert fellelhető email hiányában postai úton küldünk közérdekű adatigénylést a székhelyként bejegyzett címükre. Fellélegezhetünk: a szegedi kézbesítők értik a dolgukat. Az október 2-án feladott tértivevényes küldeményt némi spéttel, 11-én átvették, válasz azonban egyelőre nem érkezett.
Az Alapítvány Társadalmunk Fenntartható Fejlődéséért egyike annak a 109 nyertesnek, amelyik EFOP-transznacionális együttműködés címén nyert tavaly 50 millió forint uniós forrást. Az alapítvány honlapját ugyan nem lelni, de létezik Facebook-oldala, csakhogy 2016-ban frissült utoljára. Akkor is a kuratóriumi elnök, Csetreki Rita magánvállalkozását, a Sajtkukac Fejlesztőközpont programját népszerűsítette.
Az EFOP-projekt célja papíron „a közszolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztése, esélyteremtő szerepének javítása”, erre a célra 30-50 millió forint kérhető. Az uniós támogatási program már szemet szúrt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek is, aki nemrégiben Korrupcióinfót szentelt a projektnek.
Hadházy a Zombai Romákért Egyesület 50 milliós projektjén keresztül mutatta be a program gyenge pontjait és vázolta aggályait. Például azt, hogy fejenként 700 ezer forint „ajándékpénzt” kaphatna minden zombai roma ebből az összegből, ehelyett workshopokra, rendezvényekre, tanulmányutakra megy a pénz.
Az Átlátszó akkor – Hadházy Korrupcióinfója apropóján – kiválasztott 11 nyertest. A két „ismert” kormánybarát egyházi adatgazdát: a Szeged-Csanádi egyházmegyét, illetve az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget. Valamit a Hadházy által bemutatott zombai cigány-egyesületet, továbbá véletlenszerűen – például az abszurdan csengő elnevezés vagy egyéb, hasonlóan tudománytalan szempontok alapján – nyolc másikat, köztük a fent bemutatott szegedi „lakótelepi” alapítványt.
Közérdekű adatigénylésben kértük tőlük az EFOP-pályázat alapján kötött szerződéseik listáját. Az Alapítvány Társadalmunk Fenntartható Fejlődésért-en kívül még kettőnek, egy debreceni és egy tiszavasvári civil szervezetnek kellett postázni az igénylést, a többieknek mehetett online.
Az eredmény elszomorító, egyszersmind azonban igazolni látszik, hogy Hadházy képviselő jó helyen kapiskál. Érdemben csak a „nagyok” – a két egyházi adatgazda – válaszolt, egy szintén szegedi nyertes azt üzente, hogy még nem szerződtek le az irányító hatósággal. A többiek, köztük a Zombai Romákért Egyesület is, már kikéstek a határidőből, ezért tanakodunk a további jogi lépéseken.
A Szeged-Csanádi egyházmegye „Fiatalokkal a keresztény Európáért” című projektjére 49,5 millió forintot kapott. Az adatigénylésünkre adott válaszból az derült ki, hogy a projektmenezseri munkát a püspökség alkalmazottja látja el, worksopokra, tanulmányutakra 10 millió forint megy egy mórahalmi cégnek, meetingekre és tanulmányokra pedig 2 millió egy budapestinek.
Az EMIH – amelyik szeretszolgálatuk tapasztalatszerzésére nyert 49,9 millió forintot – előkészítésre 1,2 millió szerződést kötött az Ex Ante Kft.-vel, kutatásra és lebonyolításra pedig 9,3 milliósat a Heszed Segítő Kéz Alapítvánnyal. A rendezvényszervezést kiszervezték: 6,8 millió forintos szerződést kötöttek 2018-2019-es hatállyal „Dévényi Háromkívánság Tibi bácsi” családja érdekeltségével, a Butiq Agency Kft.-vel.
Közreműködött és a fotót készítette: Segesvári Csaba | https://atlatszo.hu/2018/11/05/bujkalnak-az-efop-projekt-nyertesei-csak-a-kormanybarat-egyhazak-valaszoltak/ | https://web.archive.org/web/20230518010110/https://atlatszo.hu/2018/11/05/bujkalnak-az-efop-projekt-nyertesei-csak-a-kormanybarat-egyhazak-valaszoltak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bujkalnak-az-efop-projekt-nyertesei-csak-a-kormanybarat-egyhazak-valaszoltak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-05 11:06:00 | [] | [
"Butiq Agency Kft.",
"Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH)",
"EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft.",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye",
"Zombai Romákért Egyesület"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"EU",
"szociál",
"tanulmányírás",
"rendezvényszervezés",
"adatigénylés",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
47,884 | Sikeres volt az idei kempingszezon | Kevesebb kempinggel ért el 1,7 milliárd forintos, a tavalyi bázishoz korrigálva 13 százalékkal több bevételt a Konzum Nyrt.-hez tartozó Balatontourist. | A turisztikai rekordokat író, kiemelkedő eredményeket hozó 2017-hez képest is nagy jelentőségű, hogy a Balatontouristhoz tartozó társaságok az idén 1,6 százalékkal tovább növelték vendégeik számát, és azt többszörösen meghaladóan a szállásdíjbevételüket – tájékoztatta a Világgazdaságot Nagy Gábor, a társaság ügyvezetője.
Mint rámutatott, a Balatontourist sikeres szezont zárt, idei szállásdíjbevétele várhatóan meghaladja az 1,4 milliárd forintot, a teljes bevétele pedig az 1,7 milliárdot.
A szállásdíjbevétel 5,6 százalékkal nőtt, az eredményességi mutató pedig még jelentősebb: ha a bázisadatból kivonják az idén már nem a cég által üzemeltetett fonyódi és sóstói kemping 2017-es forgalmát, az így korrigált 2018-as bevételnövekedés 13,38 százalékos.
A növekedés többek között a belföldi vendégforgalom átlag fölötti, 6,8 százalékos bővülésének köszönhető: az áprilistól szeptemberig tartó szezonban tíz vendégből már hat magyar volt. Ez a jövőre nézve is biztató tendencia – hangsúlyozta az ügyvezető.
A vendégéjszakák esetében a mérleg továbbra is a külföldiek javára billen. A más országokból érkezők átlagosan kétszer annyi időt – 5,4 napot – töltöttek el a Balatonnál, mint a magyarok.
A németek őrzik vezető helyüket, a külföldi vendégéjszakák több mint harmada után ők fizettek. Mögöttük a hollandok és a dánok következnek. Térségünkből főként csehek és lengyelek érkeztek, a lengyel vendégéjszakák száma az átlag felett, 3,9 százalékkal emelkedett.
A forgalom és a bevétel növelése nem sikerült volna az intenzív fejlesztések és a kényelmi szolgáltatások bevezetése nélkül, miközben máris érzékelhető annak az eredménye, hogy a Balatontourist a hazai szakkiállítások és vásárok mellett főbb küldőpiacain, így Németországban, Hollandiában, Dániában, Lengyelországban, Csehországban és Ausztriában is célzottan reklámozza szolgáltatásait. Az idén bevezette az online foglalás lehetőségét, és kedvezményekkel honorálja a többéjszakás ott-tartózkodást. A társaság idén csaknem százmillió forintot költött fejlesztésekre: felújíttatta és bővíttette a vízi csúszdát Balatonfüred leglátogatottabb tóparti kempingjében, ugyanott új wakeboardpályát építtetett.
A Balatontourist üzleti modellje szerint a cég évtizedes tapasztalatai, a hazai, illetve nemzetközi utazásszervező irodákkal kialakított kapcsolatai alapján magán-, illetve önkormányzati tulajdonú kempingeket üzemeltet. Ez alól kivétel a Balatonakaliban működő Strand-Holiday Kemping, amelyet a Konzum csoport egyik projektcége tavaly márciusban vett meg. A kempinglánc szálláshelyein összesen 4200 sátorhely, kempingparcella, 400 bungaló és 200 mobil ház található. Az idei szezonban Balatontourist márkanév alatt összesen tíz balatoni kempinget és egy vendégházat értékesítettek. A társaság a badacsonytomaji vendégháza mellett öt kempinget – Keszthelyen, Balatonszemesen, Balatonakaliban, Révfülöpön és Balatonfüreden – bérelt, illetve jegyzett saját üzemeltetésűként, további öt kempinget – Zalakaroson, Balatonberényben, Siófok-Szabadifürdőn, Zamárdiban és Vonyarcvashegyen – a céghez markentig és-vagy értékesítési megállapodással kötődő franchise-partnerek működtettek. A Balatontourist a Konzum csoporthoz tartozik. | https://www.vg.hu/turizmus/2018/11/sikeres-volt-az-idei-kempingszezon-2 | https://web.archive.org/web/20211016061601/https://www.vg.hu/vallalatok/turizmus/sikeres-volt-az-idei-kempingszezon-2-1187168/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikeres-volt-az-idei-kempingszezon | Világgazdaság | hungarian-news | 2018-11-07 11:11:20 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Balatontourist Camping Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [] |
47,885 | Kósa Lajos: Nincs közöm édesanyám cégéhez | Nincs köze édesanyja cégének járműparkjához – ezt Kósa Lajos mondta a Magyarország élőben című műsorunkban. | A 24.hu írt arról, hogy Kósa Lajos édesanyjának cége három nagy értékű járművet is lízingel, köztük egy olyan motort is, amivel Kósa Lajos érkezett a Fidesz kihelyezett frakcióülésére. A politikus azt mondta, nem használja ezeket a járműveket és a céghez sincs köze.
„Életemben nem láttam ezeket az autókat, nem ültem bennük. Tiszta agyrém. Mi közöm hozzá? Pont annyi közöm van hozzá, mint a MOL elnöki gépkocsijához, semmi” – mondta Kósa. | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/kosa-lajos-nincs-kozom-edesanyam-cegehez-2471170 | https://web.archive.org/web/20220522234950/https://hirtv.hu/ahirtvhirei/kosa-lajos-nincs-kozom-edesanyam-cegehez-2471170 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kosa-lajos-nincs-kozom-edesanyam-cegehez | HírTv | hungarian-news | 2018-11-07 11:13:16 | [
"Kósa Lajos"
] | [
"Méker Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
47,886 | Feketepénzek a Jobbiknál: adócsalás miatt indíthat nyomozást a NAV | Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Jobbik feketepénzeinek ügyében a IX. Kerületi Ügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Bagoly Bettina. A Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta, mivel az ügyben a felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja, így az eljárás lefolytatásával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes bűnügyi igazgatóságát bízta meg az ügyészség. A NAV-nak összesen harminc napja lesz arra, hogy döntsön a nyomozás elrendeléséről, vagy a feljelentések elutasításáról. | Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Jobbik feketepénzeinek ügyében a IX. Kerületi Ügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Bagoly Bettina. A Fővárosi Főügyészség szóvivője elmondta, mivel az ügyben felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja, így az eljárás lefolytatásával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes bűnügyi igazgatóságát bízta meg az ügyészség. A NAV-nak összesen harminc napja lesz arra, hogy döntsön a nyomozás elrendeléséről, vagy a feljelentések elutasításáról.
A Jobbik gyanús pénzügyei miatt egy magánszemély, illetve Szabó Balázs volt szekszárdi jobbikos képviselő tett feljelentést pár hete csalás gyanújával, ismeretlen tettes ellen a Legfőbb Ügyészségen. Szabó úgy tudja, az ő régiójában 8-10 millió forint érkezett a Jobbik pártigazgatóján keresztül, amit a tagok fizettek be a pártkasszába.
A volt helyi önkormányzati képviselő elmondta, az nem volt világos előtte, hogy ezek a pénzek honnan érkeztek, az azonban már körvonalazódik, hogy több száz befizetője is lehetett a Szabó Gábor pártigazgató által “küldött” összegeknek. Szabó Balázs hozzátette, a feljelentésben több tanú neve is szerepel, akik vállalják, hogy beszélnek az igazságszolgáltatás előtt. A gyanús pénzek kiosztásában részt vevő hálózat nagyságáról Szabó azt mondta, országos szintű lehetett, hiszen csak az ő régiójában 8-10 millió forintot osztottak le és fizettettek be a tagokkal. Tekintettel arra, hogy a Jobbiknak 9 régiója van, 90 millió forint is lehet a leosztott, majd a Jobbik pártkasszájába befizetett összeg, ami nagyjából megfelel annak a százmillió forintnak, amelyet a Jobbik állítása szerint társadalmi adakozással kaptak. Szabó szerint voltak olyanok, akik tényleg segíteni igyekeztek a pártot, ám ők jellemzően 5-10 ezer forint körüli összegeket utaltak.
A szekszárdi képviselő azután fedte fel a Jobbik kétes pénzügyleteit, hogy feloszlatta a helyi szervezetet, és kilépett a pártból. A politikus akkor elmondta, a tavaszi választást megelőző kampányidőszakban a Jobbik pártigazgatója a regionális igazgatókon keresztül osztotta le a pénzt, amelyet a szervezetek tagjainak és azok barátainak kellett támogatásként, postára adva elutalni a Jobbiknak.
A Jobbik vezetése szerint Szabó Balázs hazudik, ugyanakkor a Magyar Időknek több volt regionális igazgató is megerősítette, ők is találkoztak ilyen jellegű pénzmozgásokkal, de sosem derült fény arra, honnan is jöhettek ezek az összegek. | https://pestisracok.hu/feketepenzek-a-jobbiknal-adocsalas-miatt-indithat-nyomozast-a-nav/ | https://web.archive.org/web/20231222211939/https://pestisracok.hu/feketepenzek-a-jobbiknal-adocsalas-miatt-indithat-nyomozast-a-nav/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feketepenzek-a-jobbiknal-adocsalas-miatt-indithat-nyomozast-a-nav | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-11-07 11:17:01 | [] | [
"Jobbik"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
47,887 | A rendőrség egyszerűen nem lát bűncselekményt az ELIOS-ügyben | Vizsgálták, kutatták, de nem tudták bizonyítani az OLAF megállapításait – jelentette be az Országos Rendőr-főkapitányság. Orbán Viktor veje most megnyugodhat. | ORFK;OLAF;Tiborcz István;Elios-ügy;
2018-11-06 22:10:27
A rendőrség egyszerűen nem lát bűncselekményt az ELIOS-ügyben
Vizsgálták, kutatták, de nem tudták bizonyítani az OLAF megállapításait – jelentette be az Országos Rendőr-főkapitányság. Orbán Viktor veje most megnyugodhat.
Bűncselekmény hiányában megszüntették az Elios Innovatív Zrt. ügyében, ismeretlen tettes ellen folytatott nyomozást - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője kedden.
Gál Kristóf az MTI kérdésére azt válaszolta, hogy Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásai alapján a Pest Megyei Főügyészség által elrendelt nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda befejezte. Az eljárás során jelentős mennyiségű iratanyagot foglaltak le és vettek - a társhatóságok bevonásával - revízió alá, elvégezték a büntetőeljárási törvény előírásainak megfelelő valamennyi nyomozati cselekményt.
- jelentette ki. Gál Kristóf emlékeztetett: az OLAF a LED-alapú közvilágítás kiépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásokban vélelmezte magyar vállalkozások jogellenes együttműködését, valamint feltételezte az elvégzett munkák túlszámlázását. Az OLAF jelentésében foglaltakat „a minden részletre kiterjedő nyomozás nem támasztotta alá” – közölte. Mint korábban megírtuk, az ügyben indított nyomozásnak még csak gyanúsítottja sem volt.
"Kedvező feltételek"
Tiborcz volt érdekeltsége, az Elios Innovatív Zrt. 2009 és 2014 között 35 fideszes vezetésű város közvilágítását cserélhette le LED égőkre 13 milliárd forint értékben. Az Elios úgy nyert sorozatban az uniós pénzből megvalósított közvilágítás-korszerűsítési tendereken, hogy – az OLAF jelentése szerint – döntő befolyása volt már az önkormányzatok számára kiírt pályázatokra is. A pályázatokban olyan feltételeket szabtak, amelyek a cégnek kedveztek, majd legtöbbször versenytárs nélkül nyerte el a közbeszerzéseket is.
Az ügy eddig nyilvánosságra került OLAF-irataiból kiderült: 2013-ban Szolnokon és Kalocsán, 2014-ban pedig Mórahalmon a fejlesztési tárca, illetve az általa felügyelt ügynökség sorozatban hozott olyan döntéseket, amelyek győzelemhez segítették a kormányfő vejének érdekeltségét.
A fejlesztési minisztérium vagy az ügynöksége a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) irányító hatóságaként a közvilágítási pályázatok beadása előtt egy-két nappal mindig megváltoztatta az ajánlattétel feltételeit, ráadásul mindig ugyanazon a technikai paraméteren módosított. Ezzel egyfelől ki lehetett küszöbölni a nem kívánt konkurenciát, hiszen csak a jól értesült pályázónak volt esélye arra, hogy időben módosítsa pályázatát.
A hatóság a technikai módosítással azt is lehetővé tette, hogy a LED lámpák esetében a pályázó a fényforrások 100 ezer órás élettartamával számolhasson: így az EU számára drágább ajánlati ár esetén is finanszírozhatóvá vált a projekt, és meg lehetett indokolni Brüsszelnek, hogy a tendergyőztes Elios miért adta a versenytársakénál magasabb áron a LED lámpáit az önkormányzatoknak. | https://nepszava.hu/3014334_a-rendorseg-egyszeruen-nem-lat-buncselekmenyt-az-elios-ugyben | https://web.archive.org/web/20220121031831/https://nepszava.hu/3014334_a-rendorseg-egyszeruen-nem-lat-buncselekmenyt-az-elios-ugyben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rendorseg-egyszeruen-nem-lat-buncselekmenyt-az-elios-ugyben | Népszava | hungarian-news | 2018-11-06 22:10:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)",
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)"
] | [] | [
"pályázat",
"EU",
"belföld",
"klientúra",
"OLAF-vizsgálat",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
47,888 | Ítéletet hirdettek: uniós jogot sért a kormány a mobilfizetés monopolizálásával | Magyarország megsértette az európai uniós jogot a mobilfizetési rendszer állami monopóliummá alakításával, a jogszabály ellentétes a szolgáltatásokról szóló közösségi irányelv rendelkezéseivel - mondta ki szerdán az Európai Bíróság. |
Magyarország megsértette az európai uniós jogot a mobilfizetési rendszer állami monopóliummá alakításával, a jogszabály ellentétes a szolgáltatásokról szóló közösségi irányelv rendelkezéseivel - mondta ki szerdán az Európai Bíróság.
A vonatkozó 2011-es magyar törvény értelmében a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetésének kizárólagos joga a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. hatáskörébe tartozik - tájékoztat az MTI. Az Európai Bizottság 2014-ben indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben, amely két évvel később került bíróság elé.
Szerdai ítéletében a luxembourgi székhelyű törvényszék megállapította: a mobilfizetés állami monopóliumát szavatoló jogszabály összeegyeztethetetlen a szolgáltatási irányelvnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel, a vitatott intézkedések aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét. | https://nepszava.hu/3014367_iteletet-hirdettek-unios-jogot-sert-a-kormany-a-mobilfizetes-monopolizalasaval | https://web.archive.org/web/20181116063728/https://nepszava.hu/3014367_iteletet-hirdettek-unios-jogot-sert-a-kormany-a-mobilfizetes-monopolizalasaval | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/iteletet-hirdettek-unios-jogot-sert-a-kormany-a-mobilfizetes-monopolizalasaval | Népszava | hungarian-news | 2018-11-07 10:34:00 | [] | [
"Nemzeti Mobilfizetési Zrt."
] | [
"Európa"
] | [
"informatika",
"ítélet/döntés",
"EU"
] | [] |
47,889 | Húszmilliárdos hitelkeretet kap Ungár Péter és Mészáros Lőrinc közös vállalkozása | A BIF Zrt. - amiben Ungár és Mészáros mellett Schmidt Mária is közvetetten tulajdonos – az állami tulajdonú fejlesztési bankkal írt alá nagyvonalú szerződést. | LMP;BIF;Mészáros Lőrinc;Ungár Péter;
2018-11-04 20:12:00
Húszmilliárdos hitelkeretet kap Ungár Péter és Mészáros Lőrinc közös vállalkozása
A BIF Zrt. - amiben Ungár és Mészáros mellett Schmidt Mária is közvetetten tulajdonos – az állami tulajdonú fejlesztési bankkal írt alá nagyvonalú szerződést.
20 milliárd forint keretösszegű hitelkeret-szerződést írt alá keden az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-vel - jelentette be a BIF szerdán, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A közlemény szerint a 10 éves futamidejű, fix kamatozású, forintalapú finanszírozást biztosító hitelkeret ingatlanvásárlási, ingatlanfejlesztési és hitelkiváltási célra is felhasználható.
A BIF 100 forint névértékű részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. A papírok záróára szerdán 2000 forint volt, 20 forinttal, 0,99 százalékkal alacsonyabb az előző záróárnál. Az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyam 2180, a legalacsonyabb 1060 forint volt- idézi a bejelentést a távirati iroda.
Bár a közlemény erre már nem tér ki, a 444.hu szépen összefoglalta a kedvezményezett vállalt tulajdonosi hátterét.
A BIF többségi tulajdonosa a Pió-21 Kft., aminek a kétharmada Schmidt Máriáé, a két gyereke (Ungár Anna és Péter) tulajdonrésze pedig egyhatod-egyhatod rész. A magyar állam tulajdonában lévő bank egy hónappal azután jelent meg a cég körül, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez sorolt Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 5,7 milliárd forint értékben vásárolt belőle részesedést.
Az LMP országgyűlési képviselőjeként aktívan politizáló, és az elmúlt években a BIF-el milliárdokkal gyarapodó Ungár Péter akkor ezt úgy kommentálta, hogy „folyamatosan gondolkozom a helyzetről, amit ez a vagyontárgy jelent. Bármilyen változás beáll ez ügyben, azt nyilvánosan és átláthatóan fogom megtenni.”
Ungár ellen nem mellesleg pártján belül is belső vizsgálatot kezdeményeztek, amiért az oligarchának tartott Mészárossal üzletel. | https://nepszava.hu/3014463_huszmilliardos-hitelkeretet-kap-ungar-peter-es-meszaros-lorinc-kozos-vallalkozasa | https://web.archive.org/web/20220816132533/https://nepszava.hu/3014463_huszmilliardos-hitelkeretet-kap-ungar-peter-es-meszaros-lorinc-kozos-vallalkozasa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/huszmilliardos-hitelkeretet-kap-ungar-peter-es-meszaros-lorinc-kozos-vallalkozasa | Népszava | hungarian-news | 2018-11-07 20:12:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Schmidt Mária",
"Ungár Anna",
"Ungár Péter"
] | [
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank",
"Pió 21 Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"hitelezés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
47,890 | Az egész rendszer célja az Orbán család gazdagodása, akkor hogy lehetne Tiborcz bűnöző? | Kisebb felhördülést (vagyis heves dühösemoji-reakciókat) váltott ki a rendszerrel szemben nem maradéktalanul elégedett olvasók körében, hogy a rendőrség kedden este közölte: bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a Tiborcz István volt cége, az Elios Zrt. ügyében. | Kisebb felhördülést (vagyis heves dühösemoji-reakciókat) váltott ki a rendszerrel szemben nem maradéktalanul elégedett olvasók körében, hogy a rendőrség kedden este közölte: bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a Tiborcz István volt cége, az Elios Zrt. ügyében.
Pedig ha van minden részletében dokumentált ügye a NER-nek, az éppen ez. Előbb oknyomozó cikkek sora, majd az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) kétéves nyomozása után született jelentés részletezte, hogyan játszottak össze szervezetten hatóságok, önkormányzatok és vállalatok Tiborcz István pénzügyi felhizlalása érdekében a közvilágítási piacon.
Hangfelvétel van arról, hogy név szerint emlegetik Tiborczot már a pályázat kiírása előtt, pontosan látszottak a túlárazások, a jelentésben vastag betűvel szedték Orbán vejének nevét. Az OLAF működéséből adódódan annyit tudott tenni, hogy átadta a jelentést a magyar hatóságoknak, akik el is kezdtek nyomozni, majd arra jutottak, nem történt semmi törvénytelen.
Ez nem félrenézés
De miért is történt volna? Amit Tiborczék csinálták, az a rendszer szíve, lelke, lényege. Nem arról van szó, hogy Orbán Viktor körének obszcén léptékű, magánrepülőkkel és kastélyokkal szegélyezett vagyonosodása valami kellemetlen mellékszál, aminek láttán a hatóságok kénytelen-kelletlen félrenéznek a Nagy Cél érdekében. Ez maga a cél.
„A mostani rendszer politikájának fő célja ugyanis a hatalmon lévők személyes üzleti érdekeinek előmozdítása lett. Ez egy önmagát gerjesztő, körkörös folyamat. Az ország felvásárlásával a legfelső vezetés stabilizálja a politikai hatalmát, ezáltal még több jószághoz juthat, amivel még tovább erősíti a politikai hatalmát. Ez az új magyarországi rendszer egy magánvállalkozás, és nem valamiféle politikai közösség küldetéstudattól fűtött politikai lázálma” - írta nyáron Magyari Péter. És egy magánvállalkozás miért büntetné meg jól teljesítő menedzserét? A Barcelona sem bünteti meg a csatárát, amiért túl sok gólt lő.
Az uradalom szolgálata
Ezért lényeges, hogy ez nem egyszerűen szemhunyás a hatóságok részéről. Nem mintha lehetséges lenne félrenézni, amikor a látóhatár egészét beteríti a tőkefelhalmozás rose gold-árnyalata. Az állam, és annak hatóságai valójában az uradalom szolgálatába álltak. „A politikusok üzleti ügyei, és a törvények elfogadása is magánügy lett mostanra Magyarországon, és ezt hallgatólagosan a nagy többség jóvá is hagyta“ - állt a nyári cikkünkben, a Tiborcz-nyomozás lezárása csak látványos pecsét ezen.
Politikai szempontból persze érdekes lehet a részleteket vizsgálni. Például, hogy a nyomozás lezárása épp egy olyan EP-kampány hevében történik, aminek fontos témája lett Orbán Viktor körének gazdagodása.
„Ha nálunk valaki a rokonainak ítél meg közbeszerzéseket, másnap letartóztatják” - mondta korábban a román uniós biztos. „Nagyon unom, hogy évente 5 milliárd eurót arra költünk, hogy néhány ember az ön környékén gazdagabb legyen” - mondta a Sargentini-jelentés vitáján Frank Engel luxemburgi néppárti képviselő. A belga liberális Guy Verhofstadt pedig éppen tegnap indított kampánybuszt a néppárti kongresszus helyszínén „Orbán előbb eltette a pénzünket, most lerombolná Európát szöveggel”. (Ahogy egy nagy amerikai politikai vitában is téma volt Orbán „posztszovjet szintű fosztogatása”.) A miniszterelnök megelégelhette ezt, főleg a néppárti kongresszus idején: mostantól lehet majd lobogtatni a rendőrségi nyilatkozatot, azzal együtt, hogy kikérjük magunknak, hogy bárki minősítgesse a szuverén Magyarország szuverén rendőrségének szuverén nyomozását.
Csak saját zsebre tilos
Ahhoz viszont, hogy ezt a gondolatmenetet egyáltalán figyelembe vegyük, megint csak el kell fogadni a rendszer alapjait. Ha ugyanis még a jogállami keretekben gondolkodnánk, akkor nem lenne elég nagybetű és kérdő-, illetve felkiáltójel annak érzékeltetésére, hogy mi van, ezek szerint a magyar hatóságok egy politikus személyes érdekeit szolgálják?
Azzal az érvvel persze lehet jönni, hogy Fidesz-közeli figurák is meg tudják ütni a bokájukat. Kuna Tibor médiagurut költségvetési csalással vádolják, Simonka György fideszes képviselő mentelmi jogát felfüggesztették, és 1,4 milliárdos csalással gyanúsítják. Még hogy elfogult a hatóság!
Pedig ez egyáltalán nem mond ellent a modellnek - és azt mindenki pontosan tudhatja, aki látott már életében egyetlen gengszterfilmet. Az ellenséges klánnál általában csak azt büntetik meg jobban, aki a klánhoz tartozik, de a Főnök engedélye nélkül, saját zsebre dolgozik. Olyankor demonstrálni kell, hogy mindenki értsen belőle. A rendszer elkövetkező, hosszúnak ígérkező éveiben simán jöhetnek még fideszes letartóztatások a belviszályok pillanatnyi állásai alapján, de ez nem érinti az alapműködés lényegét. Azt ugyanis kedden este pontosan megmutatta a rendőrség. | https://444.hu/2018/11/07/az-egesz-rendszer-celja-az-orban-csalad-gazdagodasa-akkor-hogy-lehetne-tiborcz-bunozo | https://web.archive.org/web/20220218015959/https://444.hu/2018/11/07/az-egesz-rendszer-celja-az-orban-csalad-gazdagodasa-akkor-hogy-lehetne-tiborcz-bunozo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-egesz-rendszer-celja-az-orban-csalad-gazdagodasa-akkor-hogy-lehetne-tiborcz-bunozo | 444 | hungarian-news | 2018-11-07 00:00:00 | [
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"strómanok",
"klientúra",
"OLAF-vizsgálat",
"közvilágítás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
47,891 | Egy bűnszervezet belülről: felszívódó adómilliárdok útja a borsodi nyomorfalvakig | Az ismert magyar cégekkel együttműködő, folyamatosan rengeteg készpénzt létráztató áfacsaló láncot szokatlan részletességgel mutatjuk be. A szálak magasra vezetnek. | (A cikkről készült podcastunk is, ezt itt tudod meghallgatni.)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye legeldugottabb falvaiban járunk. Mindenhol a kilátástalan szegénység jeleit látni, de néhány omladozó vakolatú, vezetékes víz nélküli házban nemrég még olyanok éltek, akik százmilliós bevételt hozó cégek sorát birtokolták. Legalábbis papíron, ugyanis a nevükön működő vállalatokhoz valójában nem volt sok közük.
Annyira nem, hogy még a cégek hivatalos leveleit is begyűjtötte tőlük egy, a falvakat pár havonta körbejáró, Tivadar nevű szerencsi férfi. A negyvenes évei közepén járó Tivadar központi szerepet játszott annak az áfacsaló bűnszervezetnek a működtetésében, amelyet a hetekben kapcsolt le a NAV. A férfi feladata az volt, hogy strómanokat szervezzen be napszámosokból, biztonsági őrökből vagy éppen gyári munkásokból, azonban a tavalyi halálával nagyjából egy időben elkezdett szétesni az adócsaló hálózat.
A borsodi szervezet működéséről néhány hónappal ezelőtt értesültünk, miután beszámoltunk az akkor frissen kinevezett, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea rózsadombi lakásában működő céghálóról. A államot százmilliókkal megkárosító hálózat Bártfai-Mager volt férjéhez, Balogh Sándorhoz kötődött, aki sok egyéb mellett a vizes vb-t szervező Bp2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója és a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke is.
A cikk után azzal kerestek meg minket, hogy egy több szempontból hasonlónak tűnő cégháló közepén van Balogh Sándor testvére, a Szerencsen élő Balogh Péter is. Az elmúlt hónapokban sok száz oldalnyi belső dokumentumot szereztünk meg a szervezet működéséről, és mintegy féltucat olyan emberrel beszéltünk, aki részt vett a hálózat működésében vagy jól ismerte azt.
Az általunk megismert információk alapján részletes képet kaptunk egy bűnszervezet működéséről, amely több ismert magyar vállalatnak segített adóelkerülésben raliautók és strómanokkal telepakolt cégláncokon keresztül. A cégháló legalább három milliárd forintos kárt okozhatott a magyar államnak, miközben gondos lavírozásának és jólértesültségének köszönhetően tíz éven át manőverezett sikeresen a NAV elől. Pedig strómanjai hetente szállítottak százmilliós összegeket az erődszerű központjába Miskolc belvárosában.
Tízmilliók egy matricáért
A borsodi hálózat működésének egyik legfontosabb eszköze a Miskolcon nagy hagyományokkal bíró ralibajnokság volt, amelyben forrásaink elbeszélése szerint hirdetésekkel szétmatricázott raliautókat használtak pénzmosásra. “A csoport vezetői különböző cégeket próbáltak rávenni arra, hogy horribilis összegekért hirdessenek a versenyautókon” – mondta egyikük. A túlárazott hirdetésekért cserébe azt kínálta a hálózat, hogy a pénz jelentős részét visszaosztják a hirdetőknek, akik így megúszhatják az adófizetést.
Az ügyet jól ismerő forrásaink szerint ismert magyar vállalatok havi 1 és 10 millió forint közötti összeget fizettek azért, hogy egy apró logó megjelenjen egy autón az akkoriban évi 6-7 versenyből álló sorozaton. Volt olyan kocsi, amelyen mintegy harminc cég hirdetett, tehát papíron egy idényben, konzervatív becsléssel 700-800 millió forintnyi reklámot helyeztek el a járművön. “A reklámszerződésekben még az sem volt kikötve, hogy az autó melyik részére rakják a matricát. A hirdető cégek csak annyit tettek, hogy e-mailen átküldték a logót” – mesélték.
A hirdető vállalatok közül többnek állandó ügyfelei voltak*Tehát a hirdetésekkel nem lehetett a céljuk új ügyfelek szerzése., de akadt olyan cég is, amely nem az eladni kívánt termék márkanevét, hanem magát a vállalatot reklámozta. “Hivatalosan mondva tehát a hirdetések értékaránytalanságot tartalmaztak, azaz fiktív költségekről állítottak ki számlákat” – összegezte egy forrásunk, aki szerint
a raliautókon megjelenő logók valós hirdetési értéke egész évre legfeljebb pár százezres nagyságrendű lehetett.
Piaci alapon azért sem állhatott a hirdetők érdekében ilyen áron reklámozni, mert a ralibajnokságot csak egy szűk kör követi, és még országos tv sem közvetíti a futamokat. Ehhez képest a 700-800 millióval támogatott autó közel kétszer annyi pénzt kapott, mint mondjuk a Telekom Veszprém 2016-ban az akkor érkező főszponzorától. Pedig a kézilabdaegyüttes az elmúlt évek legeredményesebb magyar klubcsapata, amely évi 50, köztük számos nemzetközi mérkőzést játszik rendre több ezer néző előtt, és a meccseiket még közvetítik is.
Az érintett időszakban az autókon feltűnő közel két tucat hirdető többsége figyelt arra, hogy beszámolójából ne derüljön ki, mennyit fordított reklámra. Az lényegében minden érintett vállalatnál szembetűnő, hogy igénybe vett szolgáltatásokra (ahol a reklámköltést is ki kell mutatni) rengeteget szántak, ám ennek mibenlétét a vállalatok nagy része már nem részletezte*A költségeket nem feltétlenül kell ennél tovább bontani, igaz a cégek egy része azért meg szokta tenni. Részletesebb bontás nélkül viszont szinte semmire nem lehet következtetni a számokból, hiszen az igénybe vett szolgáltatások sor rengeteg dolgot takarhat..
Volt azonban olyan ralis hirdető, amely nem volt ilyen óvatos. Az érintett cég 2013 és 2015 között a teljes bevételének jóval több mint negyedét, az utolsó évben pedig 40 százalékát fordította reklámokra. A pénz nagy része ráadásul nem tévében, újságokban, rádióban vagy szórólapon elhelyezett promócióra ment el, hanem pontosabban meg nem nevezett „egyéb hirdetésre”.*A hirdetési arány folyamatosan nőtt ebben az időszakban. Miközben az „egyéb hirdetés” kategória beszámolóban való feltűnése előtt csak 15-20 százalék volt, ebben a 3 évben átlagban majdnem 28, az utolsó évben pedig több mint 40. A vállalat 2013 és 2015 között összesen 730 milliót költött nem részletezett egyéb hirdetésekre, miközben tévében és rádióban harmadennyit sem reklámozott el.
Megkerestük azokat a cégeket, amelyek az érintett időszakban megjelentek hirdetőként és amelyeket forrásaink is nevesítettek, illetve NAV-os iratokban is feltűntek. A megkérdezett tucatnyi vállalat közül azok, akik reagáltak, többségében elzárkóztak a válaszadástól, mondván, semmit nem tudnak az ügyről, míg egy vállalat az “óriási munkaerőhiánnyal” indokolta aktív hirdetési tevékenységét. Utóbbi magyarázat a rali esetében most is nehezen lenne értelmezhető (valószínűleg senki nem versenyautókon ad fel álláshirdetést), a 2013-2015 közötti időszakban azonban még a munkaerőhiány sem volt*Arra egyértelmű bizonyítékok vannak, hogy mely cégek hirdettek ebben az időszakban a ralisportban. Számos vállalatot közülük forrásaink is megneveztek, illetve tudunk arról, hogy egyes cégeket ki is hallgatott a NAV, és nevük az általunk megszerzett NAV-os iratokban is előkerül. A pénz visszaosztását azonban csak a hálózat tagjainak elbeszéléséből hallottuk, bizonyítani nem tudjuk, így a cégeket sem nevezhetjük meg. .
Létráztatták a pénzt
“A támogatás persze lehet horribilis összeg, ezt semmi nem tiltja, de azt le is kell adózni. Ezt azonban nem akarták leadózni” – mondta az egyik forrásunk arról, hogy a reklámok értékét nehéz pontosan felmérni (emiatt is népszerű túlszámlázási tétel).
A csaló hálózat úgy kerülte el az áfa (illetve tulajdonképpen minden adó) befizetését a reklámok után, hogy létrehozott egy láncolatot, amely jellemzően 5-6, papíron sporthirdetésekkel foglalkozó cégből állt. A céghálót különböző strómanok segítségével működtették, akik egymásnak utalgatták át a raliautó hirdetésére szánt tízmilliókat. Azaz strómanszlenggel: létráztatták a pénzt.
“A lánc végén mindig volt egy olyan cég, amely nem adózott, nem adott le bevallást, a tulajdonosa pedig eltűnt” – mondta egy forrás. Ezeket a bukó cégeket egyszerűen hagyták bedőlni, majd rásózták valakire, aki utána évekig kapta a leveleket és az idézéseket a NAV-tól, esetenként semmit nem értve abból, miért követel tőle százmilliókat az adóhatóság. Ezzel a módszerrel a hirdető cégek adófizetés nélkül juthattak hozzá bevételük egy részéhez. A túlárazott reklámok értékének forrásaink szerint akár 80-90 százaléka is visszajuthatott a cégekhez készpénzben (ha részletesen érdekel, hogyan lehetett ezzel adót csalni, kattints a csillagra).*Ebben az időszakban, ha egy cégnek volt 100 millió forint plusz áfa, tehát összesen 127 millió forint bevétele, de ehhez nem rendelt semmilyen költséget, akkor ahhoz, hogy a pénz legálisan a zsebébe kerüljön, jobb esetben 52, rosszabb esetben közel 60 millió forintot kellett befizetnie az államkasszába. (A különbség az ekkor még kétkulcsos társasági adóból adódik.) Ha viszont felmerült mondjuk 99 millió költsége, akkor az összes adó már csak félmillió forint volt.
Persze normál esetben utóbbi sokkal kisebb nyereséget jelentett, hiszen a költség elvitte a bevételt. Ha azonban fiktív költségről volt szó – mint például egy túlárazott reklám egy raliautón –, ami után visszakapta az adott cég készpénzben az utalt összeg nagy részét (forrásaink szerint akár 80-90 százalékát), akkor végső soron sokkal több pénz maradt a tulajdonosoknál.
A bökkenő a dologban, hogy a fiktív költség annál, aki számlát állított ki róla, és akinek ezt a pénzt kifizették, bevételként jelentkezett, azaz neki ki kellett fizetnie az adót, amit így nem lehetett visszaosztani. Ezért találták ki a létráztatást, azaz a pénz vállalati hálón történő átutalását. A hirdető kifizeti a díjat egy cégnek, amely kapásból továbbutalja egy másik vállalatnak szinte a teljes összeget, amely aztán szintén továbbutalja egy harmadiknak és így tovább.
A borsodi számlagyárban az ilyen köztes cégek csak egy 1-2 százalékos jutalékot vettek le a látszat kedvéért (hogy a NAV ne csapjon le egyből), valójában azonban semmit nem csináltak, csak átáramlott rajtuk a pénz.
Persze az utolsó vállalatnak, aminek a számlájáról felvették a pénzt, ugyanúgy be kellett volna fizetni az adókat, mint bárki másnak, ez azonban nem történt meg. Ezek lettek a bukó cégek, amiket hagytak bedőlni.
A létráztatásra pedig végső soron azért volt szükség, hogy nehezebb legyen visszajutni a rendszer tényleges haszonélvezőihez.
Több strómannal is beszéltünk, akik részt vettek a pénz tisztára mosásában. Miután felvették készpénzben az adott esetben 30-50 milliós vagy akár még nagyobb összegeket, bevitték a hálózat miskolci központjába. A főutca közelében lévő épület valószínűtlenül tájidegen: homlokzata egy várszerű erődítményre hasonlít, bástya-imitációval, ami forrásaink szerint valóban azt a cél szolgálta, hogy a “NAV nehezebben juthasson be”.
A készpénzben behozott tízmilliókat itt szortírozták, részletekben bepakolták egy számzáras táskába, amit aztán futárok szállították az ország különböző pontjain lévő könyvelőirodákba. Innen a strómanok sejtései szerint visszaoszthatták a pénzt a hirdetőknek.
“Amikor nagyon jól ment – 2013-2014 környékén -, 7-8 stróman vitte az irodaházba a pénzt, nagyjából heti 150 millió forintot” – mesélte a hálózat egyik tagja.
Az étteremtől az irodáig
Ehhez persze a rali kevés lett volna, az autóverseny csak az egyik eszköze volt a hálózatnak az adócsaláshoz. Ugyanezt a módszert – a túlárazást, majd a pénz létráztatását – más szolgáltatásokkal is megcsinálták. Forrásaink, illetve NAV-os iratok szerint ugyanígy csaltak építőipari beruházásokkal vagy éppen ipari szoftverekkel és ilyenekhez kapcsolódó fejlesztésekkel. A lényeg az volt, hogy a teljesített szolgáltatás értékét minél nehezebb legyen megbecsülni, hogy a túlszámlázás ne legyen szembetűnő.
Bár elsőre egyszerűnek tűnhet ez a fajta adócsalás, valójában nagyon komoly szervezést igényelt a hálózat működtetése. Az elmúlt nagyjából egy évtizedben több tucat céget döntöttek be, amelyekhez forrásaink becslése szerint mintegy száz ember kötődött: beavatott bizalmi emberek, a részben vagy teljesen tudatlanságban hagyott strómanok, a létráztatást elrejtő könyvelők, a NAV-os ügyeket kezelő ügyvédek, szállítók, intézőemberek.
A Balogh Péterhez közvetlenül köthető cégek. Forrás: Bisnode
Meglepő magabiztosságra utal, hogy csak a szervezet vezetőjeként emlegetett Balogh Péter több mint 40 cégben volt ügyvezető vagy tulajdonos. Pedig az ő feladata elsősorban a teljes rendszer irányítása volt a kívülről kisebb erődnek tűnő miskolci irodából vagy szerencsi étterméből. Forrásaink szerint reggelente ebben az étteremben tartott eligazítást a legfontosabb bizalmi embereknek arról, hogy honnan mennyi pénz érkezik aznap, és ezt hogyan kell kezelni. Ezután a miskolci irodában folytatta a munkát, ahova befutott, és ahonnan már felcímkézve egy pénzszállító autóban el is ment a pénz.
Strómanhálózat
Közvetlen bizalmi emberből, akik át is látták a rendszer működését, mintegy fél tucat lehetett. Mindenkinek jól definiált feladata volt: a könyvelés vezetése, a NAV kezelése, kapcsolattartás a hálózat kevésbé beavatott tagjaival vagy éppen strómanok felhajtása. Többen közülük – Balogh Péterhez hasonlóan – szintén birtokoltak cégeket.
A hálózat szervezésében kulcsszerepet kapott a cikk elején már említett Tivadar. A szerencsi férfinak rengeteg kapcsolata és jó kommunikációs képességei voltak. Az ő feladata volt az első- és másodkörös strómanok beszervezése és a velük való kapcsolattartás. Ők már nem látták át teljes egészében a rendszer működését, vagy adott esetben nem is nagyon értettek semmit az egészből. A tudatlanságban tartásra egyébként a hálózat tetején törekedtek is, hiszen minél többet tud egy kevésbé jól fizetett ember, annál nagyobb a kockázata, hogy eljár a szája.
A megbízhatóbb strómanok azonban egyre komolyabb feladatokat kaptak: az ő dolguk volt a létráztató cégek működtetése, így egyre mélyebben megismerhették a hálózatot. Fiktív számlákat állítottak ki, elutalták a pénzt, majd – jellemzően a miskolci irodához közeli belvárosi bankfiókban – felvették készpénzben, és elvitték a központba. Egy idő után pedig, amikor már szaglászott a NAV, akkor ők adták a nevüket a vizsgálatokhoz.
Ez addig tartott, amíg végül tőlük is megvette valaki az akkor már teljesen elhasznált, durva adósságot felhalmozott cégeket. A vállalatok ekkor kerültek a bevezetőben említett borsodi falvakban élő nincstelenekhez, vagy ha ilyet nem találtak, akkor egy külföldi, jellemzően ukrán személyhez.
A jobban fizetett strómanok viszonylag kevés – napi 1-2 óra, vagy heti 1-2 nap - munkával meg tudtak keresni egy rendes havi fizetést,
hiszen ők valójában nem is magáért a feladatok elvégzéséért (a számlaírásért, iratok kitöltéséért, pénzfelvételért és szállításért) kellettek, hanem hogy védőernyőt jelentsenek a szervezet vezetésének. Az adóhatóság csak akkor juthatott el a szervezet fejéig, ha rajtuk már átverekedte magát, ami viszont nem volt egyszerű, és ennek megfelelően évekig is húzódott.
Igazolt hiányzások
A szervezet életében a legtöbb szervezést, a legnagyobb precizitást és átgondoltságot ugyanis épp ez, a NAV elől való lavírozás igényelte. Ennek megfelelően ezt nem is engedte ki a kezéből a hálózat vezetése. Alapvető cél volt annak a megelőzése, hogy a fogalmatlan strómanok bejárkáljanak a NAV-hoz, és össze-vissza beszéljenek. A különböző vállalatoktól, cégvezetőktől és tulajdonosoktól érkező válaszoknak egybehangzónak kellett lenniük, le kellett téríteniük az útról az adóhatóság ellenőreit, és ami a legfontosabb: minden esetben a végletekig kellett húzni az időt.
Erre pedig meg is voltak a kidolgozott módszerek. Bemenni a NAV-hoz például mindenkinek szigorúan tilos volt, így ugyanis nem lehetett volna ellenőrizni, mit mond az illető. Ha valakit személyesen hívtak be, akkor azt valahogy mindig megpróbálták kimenteni*Ezt bizonyos esetekben az adóhatósági szaknyelv is így hívja egyébként. A leggyakoribb megoldás az volt, hogy az érintett az idézés napján elment a háziorvosához valamilyen panasszal, kért egy igazolást, és ezt küldte utólag maga helyett, mondván, betegsége miatt nem tudott befáradni. Előfordult azonban olyan is, hogy a behívatott szimplán halaszthatatlan dolgaira hivatkozott, vagy arra, hogy nem kapta meg időben a levelet, azt ugyanis más vette át helyette.
A válaszadást így próbálták meg írásos formára átterelni. Amikor a NAV már mélyebben benne volt a cégháló feltárásában, szinte folyamatosan küldte a több tucat, akár 60-80 kérdésből álló sorokat a különböző cégeknek, jellemzően azzal a céllal, hogy a kapcsolati hálót jobban megismerjék. Ezeket azonban lényegében soha nem a vállalatok tényleges tulajdonosai töltötték ki, ők csak az aláírásukat adták hozzá (vagy egyes résztvevők állítása szerint azt sem). A levelek a miskolci központban kötöttek ki, ott írták be az egységes válaszokat, hogy ne legyen ellentmondás az írásos vallomásokban.
A mélyebben beavatott strómanok, akiknek amúgy is bejárásuk volt a miskolci erődirodába, maguk vitték a leveleket. A bukó cégek nincstelen tulajdonosaitól pedig a cikk elején említett Tivadar gyűjtötte be. Ám még az így küldött levelek sem voltak túl tartalmasak. „A cél az volt, hogy a hatósággal való együttműködést nehezítsék, a feltett kérdésekre csak szűkszavú, tényleges információt nem nyújtó válaszokat adjanak” – mondta az egyik, ügyet ismerő forrás.
Sajnos ellopták a könyvelést
Az adóhatóság eleinte a házkutatásokkal sem ment sokkal többre.
“Mindig előre tudták, hogy mikor jön a NAV-ellenőrzés”
– mondta a hálózat egyik tagja, akinél magánál is volt olyan házkutatás, amiről előre értesült. A források szerint még ha sikerült is váratlanul kiszállnia az adóhatóságnak, az ellenőreik akkor sem találtak semmit. A cégek egy jelentős része alapból székhelyszolgáltatóhoz*Egy olyan vállalkozáshoz, amely épp arra épül, hogy saját ingatlannal nem rendelkező vállalatoknak biztosítson székhelyet, ahova mások mellett kiszállíthatják azok leveleit, küldeményeit. volt bejelentve, nem ritkán több száz kilométerre a tényleges működési helyétől. Így amikor kimentek a helyszínre, legfeljebb egy megilletődött (vagy a tapasztalatai miatt már kevésbé megilletődött) ügyintézőt találtak, aki annyit tudott nekik mondani, hogy milyen telefonszámon vagy e-mail címen tartja a kapcsolatot a keresett cég tulajdonosával.
A NAV azzal sem ment sokra, amikor valamelyik stróman tulajdonost a lakásán keresték fel. Ilyen esetekben az embereket ugyan sikerült megtalálni, az iratokat azonban nem, hiszen azokat teljesen máshol tárolták. A strómanoknak ugyanis az összes aláírt papírt le kellett adniuk a központban (így lehetett csak mindent kontroll alatt tartani). Sőt, sokszor üres lapokat is aláírattak velük, hogy ha gyorsan kell lépni, legyen mire kinyomtatni például a szerződéseket akár a stróman jelenléte nélkül is. Hallottunk olyan történetet, hogy így adtak el hetekre visszamenőleg cégeket, amikor már nagyon szorult a hurok.
Az iratok eltüntetésére is megvolt a bejáratott módszer.
“Volt, hogy elhagytuk a papírokat a vonaton vagy a villamoson, de olyan is, hogy felgyulladt a garázs, leégett a kocsi vagy elvitte az árvíz” – mondta az egyik stróman.
A cégháló több tagjának a teljes könyvelését és egyéb iratait “lopták el” egyszerre (vagy épp “eltűntek” az iratok), papír- és elektronikus formában egyaránt. A hálózat működtetőinek precizitását jól mutatja, hogy ilyenkor nem egyszerűen beblöffölték mondjuk a lopást a NAV-nak. Az állítólagos bűncselekmény miatt feljelentést is tettek, és így rendőrségi papírokkal tudták bizonyítani az adóhatóságnak, hogy a rajtuk keresett dokumentumok sajnos már nincsenek meg. A lopások esetében egyébként szinte soha nem tűnt el nagy érték, a kár legfeljebb néhány 10 ezer forint volt (például egy pulóver vagy egy táska), így a rendőrök – nyomok híján – mindig rendkívül gyorsan le is zárták a nyomozást.
Szintén hiába kerestek iratokat azokon, akik már eladták cégüket a végső, szegény falvak utolsó utcáin élő vagy ukrán tulajdonosoknak. Az ilyen szerződésekhez ugyanis mindig készült egy külön dokumentum arról, hogy a vevő minden iratot átvett, és ezt aláírásával is igazolta. Olyan is előfordult, hogy egy adásvétel során az elvileg hónapokkal korábban ellopott dokumentumokról állítottak ki ilyen átadás-átviteli papírt. A dokumentumokat azonban a borsodi falvakban sem találták, ahogy természetesen az eltűnt adóforintokat sem.
“Egyszer jött ki hozzánk a NAV, de miután látták, hogy milyen körülmények között élünk, már nem jöttek” – mondta egy ember, aki a cégháló több tagjának is a tulajdonosa volt.
Legalább hárommilliárd adóforint tűnt el
A cégháló bonyolultsága miatt nehéz felmérni, hogy mennyi adót csalhatott el a szervezet. A NAV egymilliárd körüli kárról számolt be, ennél azonban jóval több pénzről lehet szó. A most lekapcsolt szervezetre már több mint egy évtizede is felfigyelt az adóhatóság, a 2010-es évek eleji kétes tranzakciók miatt pedig már elég aktívan nyomoztak. Pedig a csúcsidőszak csak ezt követően, 2013 és 2015 között volt. Forrásaink szerint ezekben az években hetente százmilliók fordultak meg a pénzszámláló automatákkal elég jól ellátott miskolci központban. Állítólag előfordult olyan eset, hogy eltűnt több 10 millió forint, de a szervezet vezetése zsebből kifizette még egyszer, mert „üzleti partnerről” volt szó.
A NAV az adóhiányos és jelentős adótartozást felhalmozó cégekről csak aktuális adatokat közöl, amit negyedévente frissítenek, a korábbiakat pedig ezt követően elérhetetlenné teszik. Megpróbáltuk az elmúlt évek listáit elkérni az adóhatóságtól, de nem adták ki ezeket, ahogy más, az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre sem válaszoltak érdemben.
Az biztos, hogy a hálózat tagjaihoz köthető cégek közül öt most is szerepel a legalább 180 napja 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező vállalatok listáján. Közülük az évekig közvetlenül Balogh Péter tulajdonában lévő Tempoil Kft.-től közel 200 milliót követel az adóhatóság*A NAV által közzétett két lista némileg eltér, az egyik ugyanis az adótartozással rendelkező cégeket sorolja fel a tartozás összege nélkül, míg a másik az adóhiányosokat konkrét összegekkel. Az adóhiány és az adótartozás azonban két különböző fogalom. Az adóhiány úgy keletkezik, hogy az adót be sem vallja a cég vagy a magánszemély, azt általában az adóhivatal állapítja meg. Magyarul az adózó tulajdonképpen eltitkolja, hogy adófizetési kötelezettsége van és csak utólag derül ki, hogy mégis kellett volna adót fizetni. Egy cég esetében ez előfordulhat például úgy, hogy nem vall be bevételt, vagy nem valós költségeket számol el (fiktív vagy az adóhatóság által nem elfogadott számlák). Ilyenkor az adott vállalatnak kisebb lesz a nyeresége a valósnál és kevesebb társasági adót fizet (vagy a bevétele és kevesebb áfát stb.). Ez történt tulajdonképpen a bukó cégeknél, és ezen a listán szerepel a Tempoil is.
Az adótartozás esetében ezzel szemben kimutatja ugyan az adófizetési kötelezettségét az adózó, csak egyszerűen nem fizeti azt be, mert például nincs elég pénze, elfelejti, késik vele, vagy nem akarja befizetni. Míg az adóhiány bírsággal jár (mulasztási és adóbírsággal, aminek összege a hiány 50 százaléktól 200 százalékig terjedhet), addig az adótartozás után csak késedelmi pótlékot kell fizetni.
Az adóhiány, ha nem fizetik be, természetesen adótartozássá alakul.. Korábban azonban a céghálónak ennél sokkal több vállalata került be ezekbe a kimutatásokba. A cégadatbázisban – ahol az egyes cégeknél ugyan összeg nélkül, de többnyire szintén feltüntetik a jelentősebb tartozást – összesen közel harminc olyan, a hálózatba tartozó vállalatot találtunk, amelynek az elmúlt években több mint száz millió forintos adótartozása volt. Pedig szinte biztosan nem jutottunk minden vállalat nyomára.
A legtöbb cég neve egyszerűen azért tűnhetett el a felsorolásokból, mert – az adó megfizetése nélkül – megszűnt, vagy az adóhatóság behajthatatlannak ítéli meg a követelést. Korábban az Állami Számvevőszék is fogalmazott meg emiatt kritikákat a NAV-val szemben. Az általunk megtalált közel harminc cég tehát legalább 3 milliárd forintos kárt okozott. Ez az összeg nagyon visszafogott becslés, ami akkor állja meg a helyét, ha nincs több az általunk megtalált mintegy 30 cégnél, és mindegyik csak 100 millióval tartozott. Utóbbi azonban biztosan nincs így, hiszen akadt olyan is, amelyik 500 millió forint körüli összeggel maradt adós.
Meghalt az egyik legfontosabb ember
Mindenesetre az elmúlt években már kevésbé futott a szekér, amiben több dolog is szerepet játszhat. Egyrészt voltak olyan kormányzati intézkedések, amelyek csökkentették az ilyen jellegű csalás vonzerejét. Már a társasági nyereségadó csökkentése is rontotta a csalók üzletét*hiszen kevesebbet lehetett spórolni az adóelkerüléssel, az igazán nagy csapás azonban az online számlázás idei bevezetése volt. Az új szabályozás értelmében ugyanis az 1,85 millió forintot meghaladó összegű kézzel írt számlákat egy napon belül online le kell jelenteni a NAV-nak*Egészen pontosan azokat a számlákat, amelyek esetében az áthárított adó, azaz az áfa mértéke meghaladja az 500 ezer forintot. A normál, 27 százalékos kulcsnál ez 1,85 millió forintot jelent..
Márpedig az ilyen számlák ebben a hálózatban mindennaposak voltak, sőt,
nem ritkán 10-15 millió forintról állítottak ki kézi bizonylatokat, akár hetente többször is.
Ezekre a kiállítás valós időpontjánál azonban sokszor hetekkel korábbi dátum került, a pontos pénzáramlást ugyanis csak utólag látták és tudták összesíteni a központban*Ezért volt szükség az egyébként nem túl életszerű több milliós kézzel írt számlákra, géppel ugyanis nem lehetett visszadátumozni. Ilyen visszadátumozást az online számlázás miatt viszont most már nem lehet csinálni.
A jogszabályi változásoknál is nagyobb csapás volt azonban, hogy néhány éve a hálózat elkezdett szétesni. Ez nagyjából egybeesik a korábban többször említett Tivadar halálával, aki a különböző szintű strómanokat szervezte be, és tartotta velük a későbbiekben is a kapcsolatot. Az ekkor már évek óta nagyivó, és részegen állítólag sokszor a vezetők feladásával fenyegetőző központi figurát pedig nem sikerült maradéktalanul pótolni, így a strómanok és a bukó cégek tulajdonosai közül is kiestek néhányan a rendszerből, vagy legalábbis látókörön kívülre kerültek.
A NAV beszámolója az akciójáról
A csoport lekapcsolásáról szóló NAV-bejelentést egy szeptember végén tartott házkutatás előzte meg, amely közel két tucat céget érintett. A NAV közleménye szerint mintegy húsz helyszínen gyűjtöttek bizonyítékokat és zároltak vagyontárgyakat. A házkutatások során lefoglaltak készpénzt és autókat is. Az akció során “biztosított vagyoni érték” összesen egymilliárd huszonötmillió forint volt.
Kérdéseinkkel megkerestük Balogh Pétert is, akinek az ügyvédje válaszok helyett adatkezelésre vonatkozó jogszabályrészleteket küldött át. Balogh Sándort is megkerestük, aki azt írta, hogy nincs tudomása arról, hogy bármely családtagja bármiféle bűncselekményt követett volna el. Azt írta, Balogh Péter a testvére, aki betöltötte a 18. életévét, munkájáért / tetteiért felelősséggel így ő (mármint Balogh Sándor) nem tartozik felelősséggel. “Hangsúlyozom, hogy bármely rokonom, ismerősöm hatósági ügyeit összemosni, párhuzamba állítani az én üzleti tevékenységemmel sértheti a jó hírnévhez fűződő jogomat” – írta.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkG7 podcast: Minden, amit a pénzlétráztatásról tudni szeretnélMit csinált a borsodi zsákfalvakat a nemzetközi luxusélettel összekötő adócsaló bűnszervezet, hogyan működött, és hogyan bukkantunk a nyomára? Fabók Bálint és Jandó Zoltán válaszol.
A cégadatok a Bisnode cégadatbázisból származnak. | https://g7.hu/allam/20181030/egy-bunszervezet-belulrol-felszivodo-adomilliardok-utja-a-borsodi-nyomorfalvakig/ | https://web.archive.org/web/20190207025058/https://g7.hu/allam/20181030/egy-bunszervezet-belulrol-felszivodo-adomilliardok-utja-a-borsodi-nyomorfalvakig/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-bunszervezet-belulrol-felszivodo-adomilliardok-utja-a-borsodi-nyomorfalvakig | G7 | hungarian-news | 2018-10-30 11:53:00 | [
"Balogh Sándor",
"Mager Andrea"
] | [] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"pénzmosás",
"hirdetés",
"sport",
"építőipar",
"szociál",
"strómanok",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
47,892 | A piaci hirdetések egy részét is irányba állítaná a kormány | Az állami hirdetések teljes kontroll alá vonását követően a piacon is megpróbálna teret nyerni a kormány, de itt azért annyira nem könnyű. | Behúzta első igazán nagy piaci ügyfelét a kormány legújabb kedvenc médiaügynöksége, a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Lounge Design. Az elmúlt hónapokban több 10 milliárd forintnyi állami megrendeléssel gazdagodó Balásy-cégcsoport a Magyar Telekom „tipikusan magyar” szlogenű kampányában vállalt aktív szerepet. Ha megvalósul a kormányzati elképzelés, akkor ez csak az első lépés, és a jövőben az állami mellett a jelenleginél sokkal több piacai hirdetési pénz is átfolyhat a kormányhoz közel álló cégeken.
A Balásy-ügynökségek még a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is kiemelkedő diadalmenetéről már többször írtunk, a mostani megbízás azonban így is kissé meglepő lehet elsőre. A vállaltan Fidesz-szimpatizáns vállalkozó két fő cége, a Lounge Design Kft., illetve a New Land Media Kft. ugyan három év alatt megszázszorozta árbevételét, ez azonban szinte kizárólag annak volt köszönhető, hogy fokozatosan egyre több állami hirdetési pénz folyt át rajtuk.
Sőt, mostanra csak ők végeznek ügynökségi tevékenységet*Az ügynökségek a hirdetési piacnak azok a szereplői, amelyek – némileg leegyszerűsítve – összekötik a hirdető cégeket a hirdetések megjelenítőivel. Azok a vállalatok, amelyeknek terhes a marketingnek ezzel a részével foglalkozni, egyszerűen kiszervezik a munkát az ügynökségeknek, akik letárgyalják a feltételeket például a tévékkel, újságokkal és a plakátcégekkel, sőt ha szükséges, megtervezik és le is bonyolítják helyettük a teljes kampányt. Persze a ügynökségi munka ennél azért komplexebb és több részre tagolódik, ma már sok esetben az egyes cégek a különböző részfeladatokra specializálódnak. az állami szervezeteknek, miután a korábbi két kormánykedvenc kiesett a pikszisből. Bár a korábban több miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor és a Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba cégeit a legutóbbi erre kiírt közbeszerzésen még győztesnek hozták ki, a szerződést már nem írták alá velük, mivel a Közbeszerzési Hatóság kizárta őket. Az általános piaci vélekedés szerint – és tavaly erről írt a Magyar Nemzet is – elszámolási viták álltak a hirtelen szakítások háttérben.
Mindez azt is jelenti, hogy a következő években állami kommunikációra szánt 90 milliárd forintot ügynökségi oldalról csak Balásy Gyula vállalatainál költhetik el az állami szereplők, így a például a minisztériumok, különböző hivatalok vagy éppen a köztulajdonban álló cégek.
Ez Kuna és Csetényi cégeit vissza is vetette, a két vállalkozó érdekeltségei ugyanis az állami láb mellett nem igazán építettek ki piacit, amíg nagyon ment a szekér. Egy-két üzleti ügyfelet ugyan behúztak, de ez elenyésző volt a közbeszerzéseken elnyert megrendelésekhez képest. Csetényi Csaba érdekeltségeinél (amelyek hamarabb szigetelődtek el a kormányzati köröktől) ennek már tavaly is volt érezhető hatása: a csoport nagyobbik cége úgy veszítette el forgalma felét, hogy bár túl sok új állami megbízást nem kapott, a korábbi évről még biztosan voltak átnyúló kampányok és így bevételek is.
Valószínűleg részben ezt akarja elkerülni Balásy Gyula is azzal, hogy a piaci szereplők felé nyit. A Lounge-csoportnál lapunk kérdésére azt mondták, hogy szakmai munkájukban az állami és piaci megrendelések egyensúlyára törekszenek, azt azonban egyelőre nem kívánták elárulni, hogy a idei bevételükben várhatóan hogyan oszlik majd meg ez a kettő.
Több forrásunk szerint azonban egy sima üzleti nyitásnál azért összetettebb koncepció áll a háttérben. A kormányzatnak ugyanis már régebb óta megfogalmazott célja, hogy az állami hirdetési pénzek mellett a piaciakat is legalább részben valamennyire ellenőrzött csatornán folyassa át.
Volt olyan forrásunk, aki azt mondta, hogy a jövőben akár nagyvállalatok üzeneteire is megpróbálnának majd hatni, ezt azonban a lapunk által megkérdezett ágazati szereplők többsége piaci alapon elképzelhetetlennek tartja. A pénz elköltésének helyét azonban bizonyos mértékben valószínűleg lehet befolyásolni. Márpedig az állami reklámok esetében ez már elég régóta fontos eszköz a kormány(ok) kezében a sajtó befolyásolására, illetve az afölötti kontroll megszerzésére: a kritikus médiumokat egyszerűen ki lehet véreztetni, a kormányközelieket pedig – például túlárazott reklámokra irracionálisan elköltött adóforintokkal – fel lehet hizlalni.
Ha a piaci hirdetési pénzek egy részét is el lehetne így téríteni, az a jelenleginél is erősebb torzulásokat hozhat a magyar médiában.
Ennek esélyeiről eléggé eltért forrásaink véleménye. Volt, aki azt hozta fel példának, hogy amikor az előző kormánykedvenceknek sikerült piaci partnert találni, akkor sem volt érdemi váltás az addigi, más (nem kormányközeli ügynökség) által tervezett stratégiához képest. Kuna Tibor cégeinek volt állítólag olyan ügyfele, amely még két évvel az Orbán-Simicska háború kirobbanása után is Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó vállalatoknál hirdetett,*Magyarul az ügynökség megbízója nevében az akkor a kormánnyal már nyíltan ellenséges viszonyban lévő Simicska Lajossal kötött megállapodást, vagy egyszerűbben fogalmazva Simicskáéknál költötte el partnere hirdetési pénzét. holott ez állami szereplőknél akkor már teljesen elképzelhetetlen volt.
Az ellenpéldát is azonban épp Simicska Lajos szolgáltatta. Már évekkel ezelőtt hallottunk olyan hazai, nem állami tulajdonban lévő nagyvállalatról, amelynek marketingosztályán nem sokkal a G-nap után – kormányközeli ügynökség nélkül is – bejelentették, hogy nem lehet az egykori Fidesz-pénztárnok lapjaiban hirdetni.
A helyzet azért bonyolult, mert igazából két érdek feszül egymásnak. Egyrészt – az állami szervezetek egy részével ellentétben – a piaci alapon működő vállalatoknál sokkal fontosabb, hogy a reklám elérje a célját. Ezek a vállalatok mégiscsak a piacról élnek, abból van bevételük és nyereségük, hogy eladják termékeiket, amihez hatékony marketing kell. Náluk ráadásul ugye működik a tulajdonosi kontroll, és sokkal tisztábbak a célok, mint egy állami vállalatnál, vagy még inkább valamilyen más állami felügyelet alatt álló szervezetnél.
„Nem lehet a teljes büdzsét átcsatornázni a Lokálba, aminek nincs is olvasottsági adata, mert összeomlik az egész” – foglalta össze röviden egy forrásunk.
Másrészt ugyanakkor az elmúlt években az is látszik, hogy még a kormányzathoz közvetlenül nem köthető nagyobb – akár külföldi tulajdonban lévő – cégek is tesznek azért különböző gesztusokat a kormánynak. Támogatják a sportot, felajánlják a társasági adójukat, beállnak a kormányzat számára fontos rendezvények mögé, páholyt bérelnek a felcsúti stadionban, nem hirdetnek Simicska-médiumokban. Ezek általában üzleti alapon önmagukban is védhető döntések, ám az igazi hozamuk nem elsősorban az adott ügyletből, hanem a lobbiból adódik. Tehát abból, hogy jó pontokat jelentenek a Fidesznél, amely 2010 óta sokszor megmutatta, hogy szinte bármely iparágban akár napok alatt át tudja szabni a játékszabályokat.
A kérdés igazából az, hogy két egymással ellentétes szempont (a piaci kényszer a hatékony marketingre, és a kormányzathoz köthető kapcsolat erősítése iránti igény) közül melyik az erősebb. Az azért valószínűleg a célkeresztben lévő nagyobb cégeknek nem nagy áldozat, hogy a meglévő ügynökségi partnerek közé Balásy Gyula vállalatait is bevonják, különösen, ha a New Land – Lounge kettős le is tesz valamit az asztalra, így üzletileg is védhető a döntés. Ám a konkrét reklámköltés átcsatornázása*Tehát az, hogy a Balásy-cégekre bízott marketingbüdzsét mely médiumokban, milyen csatornákon költsék ténylegesen el. már ennél sokkal bonyolultabb kérdés, ami rengeteg dologtól függ, az ágazati és céges sajátosságoktól kezdve az állami szabályozáson és a cégvezetők személyes kapcsolatrendszerén át az esetleges anyavállalattal való viszonyig. Az biztos, hogy kormányzati szándék lenne a reklámköltés irányának erőteljes befolyásolására is.
Mindenesetre a Magyar Telekom – amelynek felsővezetésében épp a kormányzattal való kapcsolattartás miatt volt váltás a közelmúltban – megnyitotta a kaput a Balásyék előtt, hiszen a mostani megállapodás referenciaként szolgálhat a későbbiekben. Úgy hallottuk, azóta más nagyobb céggel is tárgyal a Lounge vagy Balásy Gyula egy másik cége. Forrásaink szerint ugyanis nem biztos, hogy az üzleti partnereket is ugyanazok a vállalatok viszik majd, amelyek az államiakat, lehet, hogy a két „üzletágat” legalábbis cégszinten szétválasztják. A vállalakozónak két, már említett ügynöksége mellett eddig is volt három másik kisebb cége, ősszel pedig egy újabb társaságot szerzett meg.
A mostani kampány egyébként – ahogy ezt lapunknak mindkét oldalról megerősítették – csak egy egyedi projekt, a Magyar Telekomnak továbbra is vannak olyan ügynökségi partnerei, amelyekkel hosszabb távú kapcsolatban áll. Bár ezek egyike is részt vett a „tipikusan magyar” projekt kidolgozásában, Balásyék bevonására állítólag épp azért volt szükség, mert a régebbi partnerektől nem jött a Telekom elvárásainak megfelelő ötlet. A Lounge is augusztus óta dolgozott már a kampányon, amelyre azonban állítólag az első (nem piaci) visszajelzések nem voltak mind pozitívak. | https://g7.hu/vallalat/20181106/a-piaci-hirdetesek-egy-reszet-is-iranyba-allitana-a-kormany/ | https://web.archive.org/web/20230131004324/https://g7.hu/vallalat/20181106/a-piaci-hirdetesek-egy-reszet-is-iranyba-allitana-a-kormany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-piaci-hirdetesek-egy-reszet-is-iranyba-allitana-a-kormany | G7 | hungarian-news | 2018-11-06 12:08:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Magyar Telekom Nyrt.",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"média",
"PR",
"hirdetés",
"lobbi",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
47,893 | Szétköltözött Tiborcz István és Andy Vajna – indulhat a luxusfejlesztés a Mahart-házban | A filmipari kormánybiztos kiköltöztette cégeit a Pesti Vigadó melletti Mahart-házból, és az ingatlanban lévő egytizednyi tulajdonrészét is eladta Tiborcz Istvánéknak – vette észre az Átlátszó. Indulhat tehát az állam által támogatott luxushotelfejlesztés az úgynevezett Dorottya Házban. | Figyelemreméltó változásbejegyzési kérelem érkezett a cégbíróságra most hétfőn, azaz november 5-én. A frissen benyújtott hivatalos dokumentumok arról tanúskodnak, hogy idén júniusban a Viona Projekt Kft. és a Fortuna Prince Kft. – kétharmad-egyharmad arányban – megvásárolta a 235 millió forintos jegyzett tőkéjű Bár-Co. Vendéglátóipari és Szolgáltató Kft.-t a V2 Investments Befektetési Kft.-től.
A fantáziadús cégnevek mögött persze élő embereket találunk, nem is akárkiket. A Viona Projekt például a BDPST Group egyik leányvállalata, azaz Tiborcz István érdekeltsége, a Fortuna Prince nevű társaságot pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatói pozíciójából nemrég kibillentett Szivek Norbert stábja irányítja.
A Bár-Co. Kft. egyebek mellett arról híres, hogy ez a cég birtokolja a belpesti, Apáczai Csere János utcai Mahart-ház egytizedét. Ez ugyanaz az épület, melynek nagyobb része már 2016-ban a Viona–Fortuna-cégkettőshöz került – ugyancsak kétharmad-egyharmad arányban. A Bár-Co.-t júniusig tulajdonló V2 Investmentsről meg azt érdemes tudni, hogy Andy Vajna filmipari kormánybiztos portfoliójába tartozik.
Közérthetőbben: annyi történt, hogy Andy Vajna június legelején az összes cégét kiköltöztette a Mahart-ház Vigadó utca felől megközelíthető épületrészéből (az új székhely Rákóczi út 1-3. alatt található irodakomplexum lett), majd el is adta az általa addig használt egytizednyi ingatlandarabot Tiborczéknak.
Utóbbiak egyébként addigra nemcsak a Mahart-sarokházban rendelkeztek többségi befolyással, hanem a Vörösmarty térrel érintkező teljes háztömbben, tehát a tulajdonviszonyok mostani rendezése után indulhat is a belváros egyik legexkluzívabb szállodafejlesztése.
Amit az orbáni állam ott segít, ahol tud: júliusban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a miniszterelnöki vej óriásprojektjét, és a rendeletben külön kikötötte, hogy a beruházás esetében „építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, valamint településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni”. Sőt a HVG a minap már arról írt, hogy a hotelépítők akár ki is belezhetik a palotát, kizárólag az utcai homlokzatot kell megőrizniük.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás pedig arról árulkodik, hogy a teljes házfelvásárlást és a „tömbrehabilitációt” eddig már 7,24 milliárd forintnyi kölcsönnel támogatta a Mészáros Lőrinchez egyre közelebb sodródó Takarékbank.
Címlapfotó: Átlátszó / Pápai Gergely | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/07/szetkoltozott-tiborcz-istvan-es-andy-vajna-indulhat-a-luxusfejlesztes/ | https://web.archive.org/web/20221209203507/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/07/szetkoltozott-tiborcz-istvan-es-andy-vajna-indulhat-a-luxusfejlesztes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szetkoltozott-tiborcz-istvan-es-andy-vajna-a-indulhat-a-luxusfejlesztes-a-mahart-hazban | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-08 13:07:00 | [
"Andy Vajna",
"Szivek Norbert",
"Tiborcz István"
] | [
"BÁR-Co. Kft.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Fortuna Prince Kft.",
"Takarékbank Zrt.",
"V2 Investments Kft.",
"Viona Projekt Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"hitelezés",
"NER HOTEL"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
47,894 | Havi 600 ezer forintért béreltek luxus Mercit uniós pénzből | Magyarország megint szégyenpadra kerül: ezúttal másfél milliárd forint, Magyarországnak megítélt uniós támogatás folyt el Szingapúrtól Észtországig. Luxusautóra, 4-5 milliós fizetésre, de még egy ingatlanvásárlás fedezetére is futotta a brüsszeli pénzből, csak a fejlesztésből, az ígért gáztöltőállomásokból nem lett semmi. | Ezúttal nem az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF riasztotta a magyar hatóságokat, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium tett feljelentést uniós projektek során történt visszaélések miatt. Mint a 24.hu megtudta, a Fővárosi Főügyészség július 26-án nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt. A nyomozást a NAV bűnügyi főigazgatóságának központi nyomozó főosztálya folytatja, ismeretlen tettes ellen. Ennél többet egyelőre nem árultak el az ügyről.
Elég nagy a blama, az uniós országok számára mintának szánták ugyanis a szóban forgó magyar beruházást, és nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánították.
Az előlegbe kapott brüsszeli pénz el is fogyott, csakhogy a projekt a csőd szélére került. A tét pedig nagy: ha nem sikerül a sírból visszahozni a beruházást, akkor a teljes uniós támogatás elveszik Magyarország számára.
Két konkrét projektről: biogáz- és földgáz-cseppfolyósító üzem, elosztóállomások, kúthálózat, valamint 20+20 töltőállomás kiépítéséről volt szó a pályázat szerint.
A PAN-LNG beruházására csaknem 20 millió euró összköltséget hagytak jóvá, amiből 17 millió az elszámolható rész, a CFB projektet 13,5 millió euróra lőtték be, amiből a támogatható rész 11,6 millió euró volt. Mindkét megbízást ugyanaz a konzorcium nyerte el, egy egyesület és három gazdasági társaság:
a koordinátor a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE),
a tagok az E-Star-Esco Kft., illetve a 2016. februári névváltás óta Pannon Fuel Kft.,
az LNG-Tech Kft.
és a One PR Kft.
A PAN-LNG projektre 2015 novemberében kötötték meg a támogatási szerződést az INEA nevű brüsszeli szervezettel, és 30 napon belül folyósították az előleget, 4,9 millió eurót, azaz több mint 1,5 milliárd forintot. Az összeg a koordinátorhoz, azaz az MGKKE alszámlájára folyt be, hozzáférése az egyesület elnökének, Domanovszky Henriknek volt. A 4,9 millió eurót az MGKKE szétosztotta: 1 millió maradt nála, 2,7 milliót kapott a Pannon Fuel, a maradékból az LNG-Tech és a One PR részesedett. A feljelentés szerint azonban
a projekt megvalósítása nem kezdődött meg, az egyesület és a Pannon Fuel vezető tisztségviselői sikkasztás, hűtlen kezelés és egyéb vagyon elleni bűncselekmények révén a pénzek nagy részét elvonták.
2017 végén, 2018 elején a minisztérium számára világossá vált, hogy a projekt nem halad a tervezett ütemben, a Pannon Fuelnél több száz millió forintos hiány adódott, a cég ellen egy kifizetetlen vállalkozó, az U.C.M. Építőipari Kft. felszámolási eljárást kért.
A minisztérium ekkor lóhalálában befektetőt keresett, és úgy nézett ki, meg is találta: a kormány bankja, az Eximbank finanszírozási ajánlatot adott ki, bár nem kötelező érvényűt. Viszont megkezdte a projekt átvilágítását, és egymás után dőltek ki a csontvázak a szekrényből.
A főnöknek 4-5 milliós havi gázsi is összejött
Megpróbálták kibogozni, hogy két és fél év alatt mire ment el a másfél milliárd forintos előleg, és miért nem haladt a beruházás. Összefonódásokat, határokon átnyúló céghálót, a beszerzéseknél durva túlárazást, helyenként fejedelmi javadalmazást, szabálytalan pénzköltést találtak. Az ígért gáztöltőállomásokat viszont nem.
A feljelentést ugyan ismeretlen tettes ellen tették, de a leggyakrabban a koordinátor egyesületet vezető Domanovszky Henrik neve bukkan fel a dokumentumban. Ő nemcsak elnök volt, hanem érdekelt lett a konzorcium két cégeben is, a Pannon Fuelben (a Primus Truston keresztül) 100 százalék, az LNG Techben 50 százalék erejéig. Lányának, Andreának tisztségeket juttatott (az egyesület alelnöke és a Pannon Fuel ügyvezetője volt egyszerre), önmagával és a lányával is külön megbízási szerződéseket kötött, és a díjat projektpénzből fizették.
Luxusra is folytak a milliók. A Pannon Fuel havi 600 ezer forint plusz áfáért egy Mercedes Benz V-Klasse típusú autót bérelt. A feljelentés szerint a három évre kötött szerződés lejáratáig fizetendő 21,6 millió forint másfélszere az autó listaárának. Bár utóbb előkerült egy szerződés, ami ennél kevesebbről szólt (17 hónapra 10,2 millió forint bérleti díjat tartalmazott), ezzel együtt a feljelentés szerint az autó használta a projekt szempontjából nem volt indokolt, a Domanovszky család személyes igényeit szolgálta.
Megnézték a Pannon Fuel havi bankszámlakivonatát, és azt találták, hogy Domanovszky Andrea
a céges bankkártyát „megszámlálhatatlan esetben” használta saját célra, élelmiszer és ruha vásárlására, pár ezer forintos tételek keletkeztek a Rossmannál, rendszeresen a Tesconál, de kisebb összegű készpénzfelvételeknek is volt nyoma.
A vásárlásokkal és a készpénzfelvéttel nem számolt el, és a házipénztárt 6 millió forint hiánnyal adta át 2018 februárjában az utódjának.
Indokolatlan eszközvásárlásokra is fény derült, az előlegből a Pannon Fuelnál gépjárművek, notebookok, tabletek, iPhonok lettek, ezekkel Domanovszky Henrik és Andrea nem volt hajlandó elszámolni, viszont az eszközök feltűntek a neten a Facebook Marketplacen, illetve a jofogas.hu-n.
Rendesen költöttek külsősökre is: a Hajdú és Menyhei Ügyvédi Irodával jogi tanácsadásra szerződött az egyesület és az E-Star is havi 2000, illetve 3000 euró plusz áfáért. Mindeközben Menyhei Ákos, az ügyvédi iroda vezetője a Pannon Fuel tulajdonosának, a Primus Trustnak a képviselője volt egyben.
Feleslegesnek és szabálytalannak tűnik az is, hogy a Pannon Fuel megállapodott az Ikarusbus Hungary Zrt.-vel gázüzemű autóbusz fejlesztéséről 97 millió forint plusz áfáért. (Az Ikarusbus Hungary jelenleg Széles Gábor családi vagyonkezelője, az SGH Kft. tulajdonában áll.) Nem sikerült kideríteni, hogy ebből mi teljesült, de a busz kifejlesztése, legyártása nem szerepelt az elnyert projektekben.
Furcsa kölcsönügyletek nyomaira is bukkantak. Jóllehet uniós támogatásból tilos harmadik személynek kölcsönt adni, a Pannon Fuel 90 millió forintot kölcsönzött Primus Trust Zrt.-nek. A bizalmi vagyonkezelő pedig még ugyanezen a napon 90 milliót kölcsönzött Domanovszky Henriknek. A vizsgálat szerint meglehet, hogy nem függetlenül egy éppen 90 milliós fővárosi ingatlanvásárlástól. Egy 144 négyzetméteres fővárosi ingatlan a földhivatali bejegyzés alapján éppen akkoriban került a Domanovszky házaspár nevére, később pedig – hogy teljes legyen a kör – a Primus Trustra ruházták át bizalmi vagyonkezelésbe.
Kozmetikázták a mérleget
A pénz nyomát követve derült ki, hogy Domanovszky Henrik know how-tulajdonosi szerződést kötött az E-Star Escoval 2015 novemberében, a felhasználási jog értékét 10 millió forintban határozták meg, bár a know how nem létezett. Ennek ellenére néhány hét múlva az E-Star Esco leszerződött a know how-ra a szingapúri LNG Technology Trading Ltd.-vel, de már 180 millió forintra. Kisvártatva Domanovszky Andrea értesítette a vevőt, hogy az E-Star nem tud teljesíteni, mert Szingapúr területén nem ő a jogtulajdonos. Viszont a tétel bevételelhatárolásként bekerült az E-Star mérlegébe, így elfedte a veszteségeket. A feljelentés szerint ez lehetett az értelme a szerződésesdinek.
A PAN-LNG projekt keretében 2017 áprilisában a Pannon Fuel szerződést kötött az LNG Technology Trading Ltd.-vel, hogy szállítson 13,4 millió euró (4,3 milliárd forint) értékben töltőállomásokat, cseppfolyósító üzemet, tankert és alkatrészeket. A szingapúri társaságot 2017 végén alapították, éppen húsz nappal azután, hogy a brüsszeli támogatáselőleget folyósították a magyar mintaprojektre, és az alapítás után rögvest le is szerződött a már említett 180 milliós know-how-ra. Az LNG Technology Trading Ltd. ügyvezetője és részvényese is Fong Kok Liong Lawrence, de a feljelentésben azt valószínűsítették, hogy a szingapúri társaság mögött Domanovszky Henrik és/vagy Soós Csaba, a Pannon Fuel alapítója áll.
Tízszeresére drágult Szingapúrtól Budapestig
A szingapúri cég a szállítási szerződésben a cseppfolyósító berendezést 7,95 millió eurós áron szerepeltette, pedig azt csak 800 ezer euróért vette a LNG Silesia Sp. z.o.o. nevű Lengyelországban bejegyzett társaságtól. Utóbbi Soós Csaba érdekeltsége. Vagyis
tízszeresen túlárazták a cseppfolyósító berendezést, és a durván túlárazott számlát küldték ki Brüsszelbe.
Még egy szabálytalanság csúszott az ügyletbe, mégpedig a tiltott keresztfinanszírozás. Az LNG Technology Tradingnek nem volt forrása a cseppfolyósító megvásárlására, 800 ezer eurót a másik magyar projekt, a CFB nevére kötött szerződés alapján, de az LNG előlegéből fizettek ki neki. A Pannon Fuel ugyanis a szingapúri céggel leszerződött a CFB-projektre is, több mint 1 millió euró értékű műszaki berendezés szállítására. A szerződés szerint az egymilliós vételárat letétbe kellett helyezni a Menyhei üdvédi irodánál.
Semmit sem bíztak a véletlenre: a 7,95 milliós eszközvásárlásra kiírt közbeszerzés bírálóbizottságának tagja volt a főkoordinátor Domanovszky Henrik és a projektbe lépten-nyomon becsatlakozó Menyhei Ákos. A Pannon Fuel elfogadta a „szingapúri” ajánlatot, és a szerződést meg is kötötte Domanovszky Henrik lánya, Andrea.
A vizsgálat során firtatták, hol vannak az eszközök, a tízszeresen túlárazott cseppfolyósító, illetve a CFB-projekt egymillió eurósra belőtt technológiai elemei, mivel a beszerző Pannon Fuelnél nem lelték. Kétféle válasz is érkezett. Az egyik szerint az ügyvédi letétben tartott egymillió eurót kifizették, de a Pannon Fuelnek már nem volt elég pénze arra, hogy a vám megfizetésével hazaszállíttassa az eszközöket Törökországból. Ugyanakkor a tényleges szállító, a Worthinton Industries azt állítja, hogy csak előleget kapott.
Észtországból jöttek a váltók
Nem kevésbé csavaros az a váltóügylet, amelynek a főszereplője a 2017 januárjában alapított észt OpusIP Trading OÜ. A tallini cég alig egy hónap múlva, februárban két, egyenként 3,08 millió euró értékű váltót bocsátott ki, majd ezeket a Max-Trade LLC leszámítolta (a máltai cég vezetője Zsoldos János, a Primus Trust egyik igazgatója volt). A Max-Trade ezekkel egyenlítette ki a 6,16 millió eurós vételárat a Clean Fuel Box Know-how felhasználási jogáért, amelyet Domanovszky Henriktől vásárolt. De a know-how szellemi alkotásként vagy bármilyen oltalmi forma által védetten nem létezett a feljelentés szerint, ilyennel csak az LNG Tech Kft. rendelkezett.
A váltóknak mégis kulcsszerep jutott, azokat Domanovszky Henrik a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelőre forgatmányozta. A váltókból aztán apport, és így Pannon Fuel-tőkeemelés lett, ugyanis Domanovszky Andrea a cég ügyvezetőjeként befogadta a váltókat és rögvest fel is használta – a szingapúri LNG Technology Trading két számlájának kiegyenlítésére.
A váltók mögött valós fedezet valószínűleg nem volt, a cseppfolyósító sem érkezett meg, arra viszont jók voltak, hogy segítettek a Pannon Fuel önerejének igazolásában.
Cikkünk megjelenése után a nyertes konzorcium tagjai közül két cég, a ONE PR Kft. és az LNG Tech Kft. kérte közös állásfoglalásuk közlését:
A ONE PR Kft. 2015 óta mint kommunikációért és disszeminációért felelős projekt partner, míg az LNG-Tech Kft. mint a mérnöki tervezésért felelős tag – közvetlenül az Európai Unió releváns szervezetével, az INEA-val szerződve – dolgozik a hazai környezetbarát közlekedés infrastruktúrát fejlesztő PAN-LNG projektben. A projekt minden résztvevője jogilag független szervezet, a projekt szakmai koordinációját látja el a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE).
Mint megtudtuk, az MGKKE ellenőrző bizottsága vizsgálatot kezdeményezett a koordinációt ellátó szervezetnél, melynek nyomán az egyesület vezetősége az idei év elején átalakult. A One PR Kft-t sem ez, sem más vizsgálat nem érinti az ügyben. Ugyanakkor az Európai Unió projekteket ellenőrző bizottsága – a szerződéses Grant Aggreement értelmében idén októberben a tervezett menetrend szerint mind a One PR Kft., mind az LNG-Tech Kft. projektben történő részvételét megvizsgálta, és mindent megfelelőnek talált, semmilyen kifogást, észrevételt nem fogalmazott meg.
A fentiek értelmében az One PR Kft. és az LNG-Tech Kft. tovább folytatja a munkát a PAN-LNG projektben és bízik a projekt sikeres megvalósításában. | https://24.hu/belfold/2018/11/05/unios-tamogatas-csalas-toltoallomas-domanovszky-henrik/ | https://web.archive.org/web/20220528141430/https://24.hu/belfold/2018/11/05/unios-tamogatas-csalas-toltoallomas-domanovszky-henrik/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/havi-600-ezer-forintert-bereltek-luxus-mercit-unios-penzbol | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-05 13:53:00 | [
"Domanovszky Andrea",
"Domanovszky Henrik",
"Menyhei Ákos",
"Soós Csaba",
"Zsoldos János"
] | [
"Hajdú és Menyhei Ügyvédi Iroda",
"LNG-Tech Kft.",
"Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület",
"One PR Kft.",
"Pannon Fuel Kft.",
"Primus Trust Kft."
] | [] | [
"energia",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU",
"felszámolás - végelszámolás",
"hitelezés",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
47,895 | Újabb védett házat bontottak le a Belváros szívében | A néhány éve felújított, télen helyi védettségét is elvesztett épülettel egyetlen gond volt: nem volt elég magas. Modern óriás kerülhet a helyére.Néhány nappal ezelőtt futótűzként járta körbe az internetet Bojár Iván András Terézvárosban készített fotója, melyen a Paulay Ede utca 52. számú, százharminchárom éves házának pusztítása látszik: | Néhány nappal ezelőtt futótűzként járta körbe az internetet Bojár Iván András Terézvárosban készített fotója, melyen a Paulay Ede utca 52. számú, százharminchárom éves házának pusztítása látszik:
A hír a legtöbbeket meglepte, de a bontás egyáltalán nem volt váratlan, hiszen a Grill Lajos által saját családja számára emelt, 1885-re elkészült neoreneszánsz épületet elkészülte óta többször átalakították, így nem rendelkezik semmiféle értékkel, sőt
“egyedül a homlokzata szép, de nem képvisel kiemelkedő értéket. A Grill-házhoz hasonló kisebb jelentőségű épületeket el lehet engedni.”
– indokolta Bor Ferenc művészettörténész tíz évvel ezelőtti szakvéleménye a ház eltüntetésének létjogosultságát, természetesen annak tudatában, hogy az Andrássy úttól mindössze egy saroknyira álló, a kiemelt értékként kezelt Párisi Nagy Áruház hátsó traktusával pedig összérő ház
világörökségi területen áll,historizáló stílusa pedig – a Budapest ostromában megsemmisült, majd lapostetővel helyreállított tetőszerkezete ellenére – tükrözi a XIX. század utolsó harmadában, illetve a századforduló utáni években kialakult belváros arcát, kissé csonka képe ellenére is hozzájárulva az utcakép egységességéhez.
Az indoklás fényében ugyanakkor nem épp meglepő, hogy 2017 végén a kormánypárti többségű terézvárosi képviselőtestület – az ellenzék tiltakozása ellenére – eltörölte az épület akkor már hat éve fennálló kerületi utcaképi védettségét, és zöld utat adva a bontásnak.
A Magyar Nemzet tudósítása szerint Simonffy Márta alpolgármester (Fidesz–KDNP) felszólalásában kijelentette:
a ház „értékrendje és arányai miatt” nem is illik a Párisi Nagyáruház szomszédságába, és hogy „a kerület nem állhat meg az 1880-as években”.
A munkák végül október végén meg is kezdődtek, nemsokára pedig egy újabb modern csoda áll majd a Paulay Ede utca eddig jobbára historizáló bérházakkal teli páros oldalán. Hogy milyen, azt egyelőre nem lehet tudni.
Prózai az ok
A néhány évvel ezelőtt felújított épületnek egyetlen hibája volt:
a magassága,
hiszen két emeletével eltörpült a szomszédai között, egy helyére építendő, magasabb társas-, vagy irodaház pedig jóval nagyobb bevételt jelent majd a tulajdonosának. Üzleti megfontolásból nem volt kérdés: az épületnek mindenképp mennie kellett.
A Miniszterelnökség és a kormányhivatal a kerület döntése után még megakadályozhatta volna a ház eltüntetését, de nem tették. A tulajdonviszonyokat látva mindez értelmet nyer: a HVG egy évvel ezelőtti, részletes cikkéből kiderül, hogy az ingatlan 2009-2017 közt három cég, a VD Alfa, az Enerin Közvilágítási II. Kft., illetve a P52 Projekt Kft. kezében is volt, melyek mindegyikéhez volt köze a három évet (2015-2018) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élén töltött, felszámolás alatt álló cégeket tulajdonló és résztulajdonló (ezek egyike egy OLAF-vizsgálat alanyává is vált) Szivek Norbertnek, Tiborcz István barátjának.
A P52 Projektet 2017. augusztusában kebelezte be az Andrássy úti telekszomszéd Párisi Nagy Áruházat akkor már egy éve tulajdonló osztrák-lichtensteini milliárdos, a Lázár Jánossal vadászó Max Turnauer cége, a Divatcsarnok Projekt Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Zrt.,
melyben 2018. áprilisa óta maga Lázár is tíz százalékot birtokol.
Milyen épület kerül majd a telekre?
Teljesen jogos a kérdés, a válaszról azonban a befektetőkön, az építési engedélyt kiadó szerven, illetve a terézvárosi vezetésen kívül senkinek sincs fogalma, sőt, a Heti Válasz tudósítása szerint decemberben maguk a terézvárosi képviselők is úgy szavaztak a védettség eltörléséről, hogy nem látták a látványterveket.
A teljesen felesleges bontás nem csak az utcaképet változtatja meg, de a Nagymező utca felől az épülethez tapadt Radnóti Színházat is érinti, hiszen az épp a napokban eltűnő épületbe nyúlt be a központi színpaduk hátsó része, illetve az 1997 óta a ház földszintjén bérelt térben alakították ki a díszlethordó folyosójukat. A befektetők egyik célja ugyan a a Radnóti Színház fennmaradásához szükséges terek újbóli kialakítása, de a színpadot a bontás miatt így ideiglenesen szűkítették, a nagyobb mennyiségű díszletet, illetve méretesebb játékteret igénylő előadásokat pedig több vendéghelyen – így a Magyar Színházban, az Ódry Színpadon, a Stefánia Palotában, illetve a Kazinczy utcai Tesla Loft termében játsszák.
Az új épület a színház számára szükséges, az együttműködési megállapítás szerint 2019. augusztus 20-ig kialakítandó tér mellett irodáknak, lakásoknak és mélygarázsnak is otthont ad majd – kérdés, hogy mindez mekkora hatással lesz a Paulay Ede utca képére, illetve hogy a mélygarázsépítéshez szükséges munkálatok milyen hatással lesznek a környező épületekre, így a Párisi Nagyáruház Lotz-termének a névadó Lotz Károly által készített freskóira. Reméljük a legjobbakat.
1885-2018
A Grill család otthonát 1912-ben Galambos-Braun József tervei szerint szállodává alakították, belső szerkezete és neve pedig harminc évvel későbbi bezárásáig többször (1935, ill. 1940) is megváltozott: háromkarú főlépcsőt kapott, a gyorsan idejétmúlttá vált szobái legtöbbjéhez azonban mindvégig csak mosdó tartozott, fürdőszoba pedig csak szintenként kapott helyet. Ez valószínűleg kevéssé zavarta a Magyar Film Iroda Kft.-t, mely a Magyar Távirati Iroda-konszern részeként 1923-ban született meg, 1924-1926 közt pedig az épület földszintjén működött.
Sokkal kellemetlenebb lehetett azonban nekik, illetve a házban hosszabb távra lakást bérelőknek, ha a bordélyházakkal és könnyűvérű lányokkal teli Paulay Ede, Révay és Ó utca egy hölgye dolgozott a szomszéd szobákban.
A filmhíradókat, valamint kultúr-, oktató- és játékfilmeket gyártó vállalat által két év után elhagyott tereket a Tőzsdetagok Gazdasági Egyesülete és a Magyar Bőrkiskereskedők Országos Szövetsége irodái vette át. A hotel 1943-ban számolták fel végleg, a szabaddá vált szobákat pedig néhány héttel később a textilkiskereskedőket tömörítő Országos Textilhivatal (Textil Központ) foglalta el. 1945-ben a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság, a következő évben pedig a Közellátási Minisztérium (1946-1949) vette át a helyüket, akik az 1949-es államosításig dolgoztak a Paulay Ede utcában.
A szocializmus évtizedeiben – a ház az 1949-es államosítás után a Mezőgazdasági Épület és Településtervező Iroda Nemzeti Vállalat és a Prés és Kovácsoltvasárugyár Beruházási Nemzeti Vállalat, majd a Gyár- és Gépszerelő Vállalat központi irodaháza volt – erősen átépített, egykori homlokzatának számos jegyét mindvégig megőrzött ház lebontása már 2009-ben is napirendre került, a műemléki tervtanács akkor azonban még megvétózta a beruházók által szóba hozott lebontási ötletet, kijelentve, hogy lebontása helyett előnyösebb lenne a párkánnyal, vagy újabb szintekkel való megtoldása, hiszen
“a meglévő épület a jellegzetes, értékes – és sajnos folyamatosan pusztuló – városszövetnek, és a Paulay Ede utca nőtt szerkezetének fontos része, így bontásával nem lehet egyetérteni.”
2016-ban egy fokkal kíméletesebb, az utcaképbe jobban illő – a cikkünk okozta hullámok ellenére mégis megvalósuló, alig néhány saroknyira lévő Nagymező utcai, kerámiadobozzal leszúrt luxushotelnél jóval finomabb – tervek is felbukkantak. A Vincze & László Építésziroda által elkészített rajzokon öt új szint látszik:
Az éveken át dédelgetett szállodából, illetve az üzletembereknek szánt apartmanház álmából nem lett valóság, az épület pedig előbb egy minőségbiztosítási óriásnak, majd a közelmúltig a Szcientológia Egyház magyarországi központjának adott otthont.
Van Magyarországon műemlékvédelem? | https://24.hu/kultura/2018/10/30/ujabb-vedett-hazat-bontottak-le-a-belvaros-sziveben/ | https://web.archive.org/web/20230130180203/https://24.hu/kultura/2018/10/30/ujabb-vedett-hazat-bontottak-le-a-belvaros-sziveben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-vedett-hazat-bontottak-le-a-belvaros-sziveben | 24.hu | hungarian-news | 2018-10-30 14:11:00 | [
"Lázár János",
"Szivek Norbert"
] | [
"Divatcsarnok Projekt Kft.",
"P52 Projekt Kft."
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"műemlékvédelem",
"háttér"
] | [] |
47,896 | Orbán ügyvédje elment, rehabilitálták a parkolási céget | ogellenesen alkalmazott cég üzemelteti a kerületben a parkolási rendszert
– hosszas vizsgálódás után ezzel a megállapítással állt ki tavaly év végén az erzsébetvárosi képviselő-testület elé a kerület akkori alpolgármestere, a fideszes Bajkai István.
Az Orbán család ügyvédjeként ismertté vált politikus 2017 második félévében átvilágította a több mint 1 milliárd forint éves bevételt termelő közterületi parkolási rendszer körül kialakult jogi helyzetet, decemberben pedig a testület előtt bejelentette,
a több mint 7200 parkolóhelyet 2009 óta üzemeletető ER-Park tízéves szerződése jogi okokból ellehetetlenült, és már 2012-ben megszűnt. | Jogellenesen alkalmazott cég üzemelteti a kerületben a parkolási rendszert
– hosszas vizsgálódás után ezzel a megállapítással állt ki tavaly év végén az erzsébetvárosi képviselő-testület elé a kerület akkori alpolgármestere, a fideszes Bajkai István.
Az Orbán család ügyvédjeként ismertté vált politikus 2017 második félévében átvilágította a több mint 1 milliárd forint éves bevételt termelő közterületi parkolási rendszer körül kialakult jogi helyzetet, decemberben pedig a testület előtt bejelentette,
a több mint 7200 parkolóhelyet 2009 óta üzemeletető ER-Park tízéves szerződése jogi okokból ellehetetlenült, és már 2012-ben megszűnt.
Bajkai előterjesztésének hátterében az állt, hogy a kerület nem tett eleget a 2012-ben hatályba lépett előírásoknak, és nem önkormányzati tulajdonú céggel végeztette a hatalmas hasznot hozó parkolási üzletet, hanem a híres-hírhedt Centrum Kft. és konzorciumi társai irányítása alatt álló ER-Park Kft.-vel.
A testület meg is szavazta előterjesztést, egyetlen kérdést hagyva nyitva: mekkora összegű követelést nyújtsanak be a centrumos csapatnak az ellehetetlenülés utáni időszakra?
A tisztázatlan pénzügyek ellenére a 2018-as országgyűlési választás kampányidőszakában senki sem akarta bolygatni a kényelmetlen témát, a parkolási rendszer sorsa hosszú hónapokon át nem került napirendre, Bajkai pedig az áprilisi választás után, mivel bekerült a parlamentbe, feladta a VII. kerületben elfoglalt pozícióit.
A nagy hallgatást végül Vattamány Zsolt törte meg a szeptember 7-i testületi ülésen. Az erzsébetvárosi fideszes polgármester egy új előterjesztésben azt javasolta, hogy a testület 2019. december 24-étől, amikor is a lejár az ER-Park tízéves szerződése, az Akácfa Udvar Kft.-t bízza meg a közterületi parkolásüzemeltetési feladatokkal. A polgármester szerint ez az immár 100 százalékos önkormányzati tulajdonú cég biztosan meg fog felelni a törvényi előírásoknak.
A kerületi kormánypárti vezetés ezzel át is siklott volna az ER-Park jogi helyzete által okozott problémán. Szűcs Balázs, a Szövetség az Európai Erzsébetvárosért frakció vezetője azonban felvetette a szerződés ellehetetlenülésének kérdését.
Ekkor derült ki, hogy a fideszes vezetés új álláspontja szerint minden mehet tovább abban a formában, ahogy eddig ment.
Vattamányék arra hivatkoztak, hogy a Fővárosi Törvényszék júniusban kimondta, hogy az ER-Park valójában – a fideszes Bajkai István állításával szemben – nem törvénytelenül szedi a pénzeket.
A 24.hu információi szerint a törvényszék egy 10 ezer forintos nagyságrendű parkolási bírságról szóló perben – felülbírálva az elsőfokú döntést – jogerős ítéletben kimondta, hogy a 2012-es törvénymódosítás nem érinti a cég korábbi szerződésekre alapuló jogosítványait, azaz a cég továbbra is jogosult a parkolási díjak és a bírságok beszedésére.
Az önkormányzatot nem zavarta, hogy a cég egyes vezetői egy másik bírósági ügyben is érintettek. Az ER-Park Kft.-t egy négy cégből álló konzorcium hozta létre. A kerülettel kötött 2009-es szerződés aláírói közül négyen ülnek a vádlottak padján a Centrum Kft. ügyében Fürst György és társai ellen indult büntetőügyben. Ebben az ügyben összességében több mint hárommilliárd forintos hűtlen kezelés a vád a korábbi, vagyongazdálkodásért felelős VI. kerületi szocialista alpolgármester, a Centrum Parkoló Kft. egykori ügyvezető-tulajdonosa és 23 társa ellen. Kupper András, a volt többségi tulajdonos azonban csak tanú a saját cégét érintő gigaperben.
A ER-Park cégadatai szerint egyébként a VII. kerületi parkolás 2012 óta a hivatalos adatok szerint is félmilliárd forintos hasznot hajtott a tulajdonosainak.
Kiemelt képünkön Bajkai István. Fotó: Balogh Zoltán / MTI | https://24.hu/belfold/2018/10/26/parkolas-vii-kerulet-erzsebetvaros/ | https://web.archive.org/web/20210415184146/https://24.hu/belfold/2018/10/26/parkolas-vii-kerulet-erzsebetvaros/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-ugyvedje-elment-rehabilitaltak-a-parkolasi-ceget | 24.hu | hungarian-news | 2018-10-26 14:17:00 | [
"Bajkai István (dr.)",
"Fürst György",
"Kupper András (parkolás)"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"Centrum Parkoló Rendszer Kft.",
"ER-Park Kft."
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"parkolás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
47,897 | Mészárosék brüsszeli százmilliókért szállítják a szervereket a Belügyminisztériumnak | Idén nyáron egy olyan céget olvasztott birodalmába Mészáros Lőrinc, ami tavaly önállóan és leányvállalataival is befutott egy 75 milliárd forint összeértékű keretmegbízáson. A felcsúti nagyvállakozó tőzsdei cégei tehát biztosra mentek, meg is érkezett az első, százmilliós megbízás. | Tavaly júliusban gigantikus, összesen 75 milliárd forintos, kétrészes keretszerződésre írt ki pályázatot a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. A szerverek és tárolók, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások megrendelésére vonatkozó, három évre szóló megállapodás egy kisebb, 15 milliárdos és egy nagyobb, 60 milliárdos keretszerződést foglalt magába. 2017 novemberben derült ki, kik lehetnek a KEF udvari beszállítói. A 75 milliárdos munkát 12 konzorcium nyerte el, a befutók között szép számmal bukkantak fel azok a cégek is (vagy leányvállalataik), amelyeket a Microsoft két lábbal rúgott ki korrupciógyanús ügyek miatt. Ilyen háttérrel diadalmaskodott a Humansoft, illetve anyacége, a 4iG Nyrt. is.
A 4iG Nyrt. idén júniusban lett Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó érdekeltsége tőzsdei cégein keresztül. A legújabb nyereménye egy 204,3 millió forint + áfa értékű darab, a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint (pdf-ben itt találja) a 4iG Nyrt., a RacioNet Zrt., a Serco Kft, az Atos Magyarország Kft. és a WSH Kft. alkotta konzorcium, a kisebb, 15 milliárdos keretszerződés részeként ennyiért szállíthat számítsátechnikai eszközöket a Belügyminisztériumnak. A projektre az Európai Unió adott pénzt.
A 4iG Zrt. mellett a RacioNet Zrt. is érintett volt a már említett Microsoft-botrányban, a WSH pedig 2016 óta rajta van az Országgyűlés kifizetési listáján. A Parlament honlapja szerint a “törvényalkotás parlex rendszerének megvalósítása” jogcímén az utóbbi két évben összesen több, mint 127,5 millió forintot számláztak.
Kijöttek a napra
A 4iG-t már 2015-ben Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök barátjának közelében emlegették, ekkor azonban még nem volt egyértelmű bizonyíték a jelenlétére. Közvetetten viszont a 4iG-re vetült a NER árnyéka, amikor a Mészáros Lőrinccel közösen üzletelő Szijj László 2015 végén bejelentette a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), hogy megvenné a Tief-Terra Kft.-t, ez a cég pedig akkoriban részvénycsomagot birtokolt a 4iG-ben.
Idén terítette ki lapjait a felcsúti nagyvállalkozó, amikor a GVH június végén engedélyezte, hogy Mészáros tőzsdei érdekeltségei közvetlen irányítást szerezzenek a 4iG Nyrt.-ben, így annak leányvállalataiban, a Humansoft Kft.-ben és az Axis Rendszerház Kft-ben is. A cég néhány héttel később, augusztus 14-én 1,6 milliárd forintos megrendelést kapott az E.On-tól.
A 4iG környékén felbukkant Tiborcz István, a miniszterelnök vejének köre is, erről itt írtunk bővebben:
Fotó: Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Mészáros Lőrinc (Fidesz-KDNP) felcsúti polgármester a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán a Fejér megyei Alcsútdobozon 2014. november 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/29/4ig-meszaros-belugyminiszterium/ | https://web.archive.org/web/20210917165858/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/29/4ig-meszaros-belugyminiszterium/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-brusszeli-szazmilliokert-szallitjak-a-szervereket-a-belugyminiszteriumnak | 24.hu | hungarian-news | 2018-10-29 14:48:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Humansoft Kft.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)",
"RacioNet Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"klientúra"
] | [
"Microsoft magyar állami beszállítói"
] |
47,898 | A Fidesz kudarcba fulladt elszámoltatási kampányának emblematikus helyszínére látogat Orbán Viktor | Emlékezetes, hogy éppen Sanghajhoz köthető a Fidesz a 2010-es választási kampányban meghirdetett elszámoltatásának egyik legnagyobb fiaskója. | A miniszterelnök Kínába utazik a november 5-én Sanghajban megnyíló első Kínai Nemzetközi Import Expo (CIIE) eseményeire – tájékoztatta az állami hírügynökséget szombaton Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
Orbán Viktor hétfőn felszólal az Expo helyszínén zajló nemzetközi gazdasági és ipari fórum plenáris ülésén, majd Hszi Csin-ping kínai államfővel és a többi részt vevő ország delegációvezetőjével együtt megtekinti a kiemelt pavilonokat.
A nap folyamán a magyar kormányfő a tervek szerint kétoldalú megbeszélést is folytat a kínai elnökkel – mondta Havasi Bertalan, hozzátéve: kedden Orbán Viktor nyitja meg a magyar országpavilont, majd a legnagyobb kínai vállalatok vezetőivel tárgyal.
A sajtófőnök tájékoztatása szerint a sanghaji expóra utazó magyar kormányzati delegáció tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Nagy István agrárminiszter is.
Emlékezetes, hogy éppen Sanghajhoz köthető a Fidesz a 2010-es választási kampányban meghirdetett elszámoltatásának egyik legnagyobb fiaskója.
A korábbi szocialista kormányok által szervezett sanghaji expó kétes kifizetései miatt ugyanis hathatós elszámoltatás ígért a jelenlegi kormánypárt, ám ez elmaradt. Az ügyben indult maratoni eljárást hét év eredménytelen nyomozás után tavaly zárta le a a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A hivatali visszaélés gyanúja miatt 2010-ben megkezdett eljárás végén a rendőrök arra jutottak, hogy nem volt megállapítható a bűncselekmény elkövetése, ráadásul az ügymenet folytatásától sem várható eredmény.
A sanghaji expó ügyében először 2010 júliusában egy magánszemély, majd a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tett feljelentést a vélelmezett túl- és fiktív számlázások miatt.
A magyar részvételre a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány összesen 3,2 milliárd forintot költött, ebből kétszintes, 2000 négyzetméteres alapterületű pavilont kellett volna létesíteni, ám csupán egyszintes, 1000 négyzetméteres pavilon készült el. A megfogalmazott gyanú szerint előre lefutott volt az épület kivitelezésére és üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárás, amelyet a Genexpo 2010 Hungary Kft. annak ellenére nyert meg, hogy a kiírási feltételeknek nem felelt meg. A cég ügyvezetője Dégen István volt, aki a hetvenes években az Elnöki Tanács munkatársaként tevékenykedett, majd a III/1-es csoportfőnökség szigorúan titkos tisztjeként nemzetközi hírszerzéssel, illetve elhárítással foglalkozott.
A Kehi vizsgálata az ügyben számos visszásságot tárt fel, akadt példa arra is, hogy a 800-850 forintos izzókat 13 ezer forintért szerezték be, valamint nyilvánvalóan felesleges tanácsadói pénzeket fizettek ki. A kancellária összesen 140 millió forintot szórt el a világkiállításhoz kapcsolódó tanácsadásra, amelyből jutott például Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc volt tanácsadójának is.
Kiemelt kép: A sanghaji világkiállítás magyar pavilonja a zárás után, 2010-ben. (MTI / Trebitsch Péter) | https://24.hu/kozelet/2018/11/03/elszamoltatas-orban-viktor-sanghaj-expo-gyurcsany-ferenc-magyar-pavilon-nyomozas/ | https://web.archive.org/web/20201204205750/https://24.hu/kozelet/2018/11/03/elszamoltatas-orban-viktor-sanghaj-expo-gyurcsany-ferenc-magyar-pavilon-nyomozas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-kudarcba-fulladt-elszamoltatasi-kampanyanak-emblematikus-helyszinere-latogat-orban-viktor | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-03 15:08:00 | [] | [] | [] | [
"tanácsadás",
"KEHI-vizsgálat",
"diplomácia",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Expo pavilon Sanghaj"
] |
47,899 | Mészáros Lőrinc cége most vasúti tendert csípett meg | A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYESEV) szerződést kötött a felcsúti Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő R-Kord Kft.-vel és a székesfehérvári Fehérvill-ÁM Kft.-vel, hogy Csornán emelt szintű felsővezetéki munkákat végezzenek, illetve Fertőszéplakon a leszerelt anyagokat deponálják. A munkákat nettó 310,5 millió forintért vállalták el, a szerződés szerint november elején kezdenek és 2019 márciusában kell befejezni. | A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYESEV) szerződést kötött a felcsúti Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő R-Kord Kft.-vel és a székesfehérvári Fehérvill-ÁM Kft.-vel, hogy Csornán emelt szintű felsővezetéki munkákat végezzenek, illetve Fertőszéplakon a leszerelt anyagokat deponálják. A munkákat nettó 310,5 millió forintért vállalták el, a szerződés szerint november elején kezdenek és 2019 márciusában kell befejezni.
Amit kiemelnénk: a vasúttársaság kötbért érvényesíthet, amennyiben a munkavégzés során a két kft. nem elég gyors, vagyis ha túllépik a rögzített vágányzári időket. 30 perces késésig 500 ezer forint a kötbér, 30-120 percig 2 millió forint, ezen túl óránként legalább 1 millió forint.
Az R-Kord az Opten adatai szerint 2015 és 2017 között több mint öt és félszeresére növelte árbevételét, így tavaly már megközelítette a 36,4 milliárd forintot, adózott eredménye pedig 7,5 milliárd forintra hízott 2017-ben. Az idei évük sem alakul rosszul, például a V-Híd és az R-Kord építhetik Érden milliárdokért a vágányokat:
És nem ritkán akkor is nyernek a Mészáros-cégek, ha vastagon fog a ceruzájuk:
A Fehérvill-ÁM Kft.-t 2002-ben alapította a székesfehérvári illetőségű Kovács János és Kovácsné Németh Krisztina. Árbevétele tavaly és tavaly előtt is közelítette a 2,4 milliárd forintot, és a múlt évben már majdnem 1 milliárdos adózott eredményt könyvelhettek el. Nem ez az első közös munkájuk az R-Korddal:
Kiemelt kép: Lehotka László / MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/29/meszaros-lorinc-cege-most-vasuti-tendert-csipett-meg/ | https://web.archive.org/web/20210724205200/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/29/meszaros-lorinc-cege-most-vasuti-tendert-csipett-meg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-cege-most-vasuti-tendert-csipett-meg | 24.hu | hungarian-news | 2018-10-29 15:11:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"FEHÉRVILL-ÁM Kft.",
"Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt.",
"R-Kord Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
47,900 | Elindult Mészáros és veje 23 milliárdos vasúti projektje | Megkezdődik az Észak-Balatoni vasútvonal fejlesztése, adta hírül közleményében a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF).
A Szabadbattyán – Tapolca – Keszthely villamos üzem kiépítésének I. ütemében Szabadbattyán – Balatonfüred közötti szakasz újul meg. Az előkészítésre és kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás sikeresen zárult, a szerződés hatálybalépését követően elindultak a munkálatok, írták. | Megkezdődik az Észak-Balatoni vasútvonal fejlesztése, adta hírül közleményében a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF).
A Szabadbattyán – Tapolca – Keszthely villamos üzem kiépítésének I. ütemében Szabadbattyán – Balatonfüred közötti szakasz újul meg. Az előkészítésre és kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás sikeresen zárult, a szerződés hatálybalépését követően elindultak a munkálatok, írták.
Hogy Mészáros Lőrinc, és veje, Homlok Zsolt konzorciumban nyerték el a bizniszt, az már júniusban kiderült:
A nyertes vállalkozó az ÉB 2018 Konzorcium (VASÚTVILL Kft., R-KORD Kft.) a szerződés nettó összege 23 050 474 189 forint, mely magába foglalja a Szabadbattyán-Balatonfüred vonalszakasz villamos üzem kiépítésének, állomások részleges akadálymentesítésének, felsővezeték építési, vasútépítési és kiegészítő építési munkáinak tervezését és kivitelezését. A tervezési feladatok elvégzését követően, a látványos kivitelezési munkálatok 2019 őszén kezdődhetnek meg. A beruházás teljes zárása körülbelül 2,5 év múlva várható.
A fejlesztés keretében megvalósulhat a Szabadbattyán – Balatonfüred 55 km-es vonalszakasz villamosítása, továbbá Polgárdi, Balatonkenese, Balatonfűzfő és Alsóörs állomások átépítése és akadálymentesítése (szükséges kitérők cseréje, 55 cm magas peronok építése, utastájékoztató rendszer korszerűsítése, térvilágítás felújítása). A projekthez kapcsolódik a szabadbattyáni transzformátor alállomás bővítése is.
A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában uniós és hazai forrásból valósul meg, derül ki még a NIF közleményéből.
Kiemelt kép: Balatonfőkajár, MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/31/elindult-meszaros-es-veje-23-milliardos-vasuti-projektje/ | https://web.archive.org/web/20210405212310/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/10/31/elindult-meszaros-es-veje-23-milliardos-vasuti-projektje/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elindult-meszaros-es-veje-23-milliardos-vasuti-projektje | 24.hu | hungarian-news | 2018-10-31 15:14:00 | [
"Homlok Zsolt",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"R-Kord Kft.",
"Vasútvill Vasútvillamosító Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
47,901 | ÁSZ: Szabálytalanul működött a milliárdokat elnyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház | Noha korábban a teljes kormányzati kommunikáció attól zengett, hogy mekkora sikertörténet a milliárdokat elnyelő Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt., a társaság átalakítása után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is arra jutott, hogy szabálytalanul működött az állami vállalat, amely korábban a Quaestor-botrányba is belekeveredett. Az állami cég az öncsőd bejelentése előtt az utolsó pillanatban vette ki pár milliárd forintját a bedőlő cégcsoportból. | Noha korábban a teljes kormányzati kommunikáció attól zengett, hogy mekkora sikertörténet a milliárdokat elnyelő Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt., a társaság átalakítása után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is arra jutott, hogy szabálytalanul működött az állami vállalat, amely korábban a Quaestor-botrányba is belekeveredett. Az állami cég az öncsőd bejelentése előtt az utolsó pillanatban vette ki pár milliárd forintját a bedőlő cégcsoportból.
Az ÁSZ a pénzügyi-számviteli feladatellátásban és a vagyongazdálkodásban tárt fel szabálytalanságokat az MNKH Zrt.-nél. A szervezet sajtóközleménye felidézte: az MNKH Zrt.-t 2012. november 20-án 500 millió forint jegyzett tőkével a magyar állam 90 százalékos és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 10 százalékos részesedéssel alapította, a 2012-2020 közötti évekre szóló külgazdasági stratégia végrehajtására. A társaság kereskedelem-fejlesztési feladatait 2016. március 1-jétől közfeladatként látta el.
Az ÁSZ ellenőrzése során megállapította, hogy a társaság pénzügyi-számviteli feladatellátása nem volt szabályszerű, mert a beszámolóban kimutatott ráfordításokat főkönyvi adatokkal nem támasztották alá. A társaság vagyonnyilvántartása – ezáltal vagyongazdálkodása – sem volt szabályszerű, mert a mérlegben kimutatott eszközök és források állományát nem támasztották alá leltárral, így a valódiság elve nem érvényesült.
Kitértek arra is, hogy az MNKH Zrt. 2014-2016. évi éves beszámolóinak letétbe helyezése nem történt meg a törvényben előírt határidőben. Ezek mellett a számviteli szabályozottság, a könyvvezetés és a leltár készítése területén feltárt szabálytalanságok miatt az éves beszámoló nem felelt meg a valódiság elvének. A beszámoló, és az abban foglalt adatok közzététele így megtévesztő képet adott a társaság gazdálkodásáról, pénzügyi és vagyoni helyzetének alakulásáról, ezáltal nem biztosította a társaság gazdálkodásának átláthatóságát.
A megállapított szabálytalanságokkal összefüggésben az ÁSZ az MNKH vezérigazgatójának négy javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie – közölték. A cég élére nem olyan régen Ligetfalvi Gábort nevezték ki.
Arra már nem tért ki az ÁSZ közleménye, hogy Ligetfalvi előtt, 2015 óta Oláh Zsanett vezette a szervezetet, aki úgy vette át a kereskedőház irányítását, hogy a társaság a 2012-es alapítása után három év alatt összesen 9,5 milliárd forint üzemi veszteséget produkált. De neki sem sikerült az állami pénznyelővé vált vállalatot racionalizálnia, 2016-ban például 9,1 milliárd forintos anyagi ráfordítással 5,6 milliárd forintos bevételt tudott összehozni a cég.
Oláh Zsanettről egyébként a minap az Átlátszó írta meg, hogy nem hagyták az út szélén, és a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Opus Global-csoport gigantikus, állami pénzekkel felturbózott izocukorgyárát vezetheti.
Az ÁSZ egyébként a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő HM EI Zrt.-t is szabálytalannak találta. A céget 1993. január elsejével alapította a honvédelmi miniszter 70 millió forint jegyzett tőkével. Fő tevékenysége a honvédelmi ingatlanok üzemeltetése, őrzés-védelme volt, emellett speciális honvédelmi célokat szolgáló informatikai fejlesztési, szolgáltatási tevékenységeket látott el. Közszolgáltatást nem végzett. A társaság 2000-től minősített NATO-beszállító.
Az ÁSZ megállapította, hogy a HM EI Zrt. – a törvényi előírás ellenére – nem rendelkezett a beszámoló készítését megalapozó könyvvezetés és bizonylatolás részletes szabályait rögzítő számlarenddel, ezért a pénzügyi-számviteli feladatellátás és a vagyonnyilvántartás nem volt szabályozott, és nem volt szabályszerű. Számlarend hiányában a bevételek, ráfordítások, az immateriális javak és tárgyi eszközök állománya növekedési tételeinek, valamint az értékcsökkenés főkönyvi elszámolása nem volt szabályszerű. A vagyonnyilvántartás értékelése alapján a vagyongazdálkodás sem volt szabályszerű.
A megállapított szabálytalanságokkal összefüggésben az ÁSZ a HM EI vezérigazgatójának két javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie – olvasható a számvevőszék közleményében.
Kiemelt kép: MTI / Bruzák Noémi | https://24.hu/kulfold/2018/10/26/magyar-nemzeti-kereskedohaz-szabalytalansag-allami-szamvevoszek/ | https://web.archive.org/web/20200814120723/https://24.hu/kulfold/2018/10/26/magyar-nemzeti-kereskedohaz-szabalytalansag-allami-szamvevoszek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/asz-szabalytalanul-mukodott-a-milliardokat-elnyelt-magyar-nemzeti-kereskedohaz | 24.hu | hungarian-news | 2018-10-26 15:17:00 | [] | [
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt."
] | [] | [
"foglalkoztatás",
"forgóajtó",
"gazdálkodás",
"kereskedelem",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
47,902 | Addig bolondította Kisvárdát a Seszták-stadion építője, míg végül kirúgták | A 24.hu információi szerint a képviselőtestület szeptemberben zárt ülésen szavazta meg, hogy azonnali hatállyal megválnak a Penta Industry Kft.-től. Azt is beígérték, hogy súlyos kártérítést követelnek a cégtől. | Augusztus közepén teltházas meccsel adták át Kisvárda új futballstadionját. A nagy csinnadrattával kísért avatáson az FTC-t fogadta a helyi csapat, a meccset a zöldek nyerték 2-0-ra. A zsúfolt VIP-szektorban nem csak a vereség árnyékolhatta be az ünnepi hangulatot: a mérkőzés valójában nem zárta le a kisváros stadionépítési projektjét.
A helyzet a megnyitó után romlott: az önkormányzat egy hónappal a nyitómeccs után kénytelen volt felmondani a teljes, 2,4 milliárd forintos szerződést a stadiont építő fővállalkozóval.
A 24.hu információi szerint a képviselőtestület szeptemberben zárt ülésen szavazta meg, hogy azonnali hatállyal megválnak a Penta Industry Kft.-től. Azt is beígérték, hogy súlyos kártérítést követelnek a cégtől.
A Seszták Miklós minisztersége alatt hatalmas karriert befutó Penta Industry előzőleg több ízben lényegében hülyét csinált az ünnepélyes átadóra készülő önkormányzatból.
A birtokunkba került dokumentumok szerint már a nyár eleje óta nyilvánvaló volt, hogy valami baj van a céggel, de hónapokon keresztül azon igyekezett mindenki, hogy a problémák ne kerüljenek a nyilvánosság elé.
A Penta Industry júniusban, majd júliusban, kétszer is bejelentette, hogy a szerződésnek megfelelően elkészült az építkezéssel. A műszaki átadás mégsem valósult meg, hiába tűzték ki az újabb és újabb időpontokat, a cég mindig kitalált valamit. Az időhúzás nyomán végül meghiúsult a szerződéses határidő utolsó napjára leszervezett átadás-átvételi eljárás is, mert a Penta olyan alkalmazottakat küldött a hivatalos stadionszemlére, akik nem voltak jogosultak a jegyzőkönyv aláírására.
Így a közelgő avatás előtt teljesen megcsúszott a létesítmény átadási menetrendje, amit az is súlyosbított, hogy a Penta Industry az építkezésen észrevételezett műszaki hibákat és hiányosságokat sem javította ki.
Az önkormányzat augusztusban egy ügyvédi irodát bízott meg, hogy szólítsa fel a beruházót, teljesítse a 2016-ban megkötött megállapodásban szereplő kötelezettségeket, különben súlyos következményekkel kell számolnia. Az iroda meg is fenyegette a céget, hogy ha nem javítja ki a póthatáridőn belül a hibákat, jön a szerződésbontás, és minden lehetséges jogkövetkezmény.
A céget az ügyvédi ultimátum sem hatotta meg, így a nyitómeccset és azóta a stadionban megrendezett több bajnoki találkozót a létesítmény műszaki átadása nélkül kellett lebonyolítani.
A képviselőtestület Leleszi Tibor polgármester vezetésével felmondta a szerződést, és bejelentette, hogy a Penta Industry nem kapja meg a beruházási összeg utolsó részletét, és jelentős kötbér megfizetését is kérik tőle. A papírokból az is kitűnik, hogy a Penta Industry az alvállalkozóknak is tartozik. A felhalmozott tartozásokat állítólag már a visszatartott utolsó részlet sem fedezné.
A stadionépítés ötlete 2014-ben vetődött fel először. Seszták Miklós, akkori fejlesztési miniszter annyira sikeresen lobbizott, hogy saját választókerülete se maradjon ki a fociberuházásokból, hogy a központi költségvetésből első körben felújítására elkülönített 120 millió forintos keret a végére több mint hússzorosára, 2,5 milliárdra nőtt.
Seszták 2016 februárjában jelentette be a futballklubot működtető Várda Labdarúgó Kft. szurkolói ankétján, hogy felújítás helyett stadionépítés következik, mert megvan a kormánytámogatás az új, 2500 fős stadionhoz. A tárcavezető akkor azt mondta, hogy a költségvetés 1,5 milliárd forintot ad a városnak, de fél évvel később, mire megjelent a közbeszerzési értesítőben, hogy a Penta Industry Kft. nyerte a megbízást, már minden magyarázat nélkül 2 milliárd forintra nőtt az összeg.
A szerződést menetközben hatszor módosították. A beruházás kezdetén a lápos, süllyedős talaj miatt kellett változtatni a terveken. A végén pedig Seszták minisztériuma tett még félmilliárdot hozzá a stadionbüdzséhez, mert hirtelen rájöttek, hogy városi strand a focistadion szomszédságában fekszik, és gazdaságosabb lenne, ha a termálvíz-hulladék hőjét hasznosításának a strand területéről áthúzott távvezeték segítségével.
A Penta Industry Kft. óriási növekedést produkált az előző Orbán-kormány idején. Az árbevétele 5,4 milliárd forintról 11,4 milliárdra nőtt 2016-ról 2017-re. Eleve több mint ötmilliárd forintos megbízást kaptak Seszták Miklós által felügyelt vizes világbajnokság beruházásaiból, felújították a Bibó Szakkollégiumot, sportszállót húztak fel Mezőkövesden, Nyírbátoron a készenléti rendőrség, Taksonyban egy sportcsarnok épületén kezdtek dolgozni. A kisvárdai miniszter májusi lecserélése után azonban mintha varázsütésre elapadt volna a megbízások sora. A 444.hu cikke szerint Seszták Miklós távozása óta egyetlen új állami építési közbeszerzést sem tudott megnyerni a cég.
Az, hogy a bravúros növekedés ellenére valami nem ment a cégnél, egy budapesti beruházás is megmutatta. A Penta a kisvárdai stadionnal párhuzamosan megrendelést kapott a XV. kerülettől egy orvosi rendelő felépítésére, ám két év alatt még félkészre sem tudta felhúzni az épületet. A területen többnyire csak alibiből lézengett néhány ember, a munka alig haladt. A Magyar Narancs beszámolója szerint a 2017. decemberi átadási határidő után 2018 márciusában a 30 százalékot sem érte el az épület készültségi szintje, ezért az XV. kerületi önkormányzat is szerződést bontott a céggel.
A tulajdonos, Ramor Gábor Frigyes tavaly 117 millió forint osztalékot vett fel a cég nyereségéből, az idén viszont úgy döntött, két cégre választja szét a Pentát. A kettéválással az eredeti cégnév teljesen eltűnik, az utódokat UNIT Építő Zrt.-nek, illetve Octa Vertical Kft.-nek hívják majd.
Megkeresésünkre az önkormányzat ügyvédje, Dankó Marianna megerősítette, hogy a város szakított a Pentával, de a fennálló jogvitára hivatkozva további információt nem adott ki. A Penta vezetésétől egyelőre nem kaptunk válaszokat.
Kiemelt kép: Czeglédi Zsolt / MTI | https://24.hu/belfold/2018/11/08/addig-bolonditotta-kisvardat-a-sesztak-stadion-epitoje-mig-vegul-kirugtak/ | https://web.archive.org/web/20210919212415/https://24.hu/belfold/2018/11/08/addig-bolonditotta-kisvardat-a-sesztak-stadion-epitoje-mig-vegul-kirugtak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/addig-bolonditotta-kisvardat-a-sesztak-stadion-epitoje-mig-vegul-kirugtak | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-08 15:22:49 | [
"Ramor Frigyes",
"Seszták Miklós"
] | [
"Kisvárda Város Önkormányzata",
"Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Kft."
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"sport",
"építőipar",
"klientúra",
"stadion"
] | [] |
47,903 | Hiába a nyomozás, Simonkáék gond nélkül égethették az uniós pénzeket | Bár a Legfőbb Ügyészség súlyos megállapításokkal tűzdelt közleményben tudatta, hogy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt kezdeményezi Simonka György fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, valójában a jéghegy csúcsa lehet csak, amit a nyomozó hatóságok négy év alatt feltártak a kormánypárt Békés megyei erős embere körül. | Bár a Legfőbb Ügyészség súlyos megállapításokkal tűzdelt közleményben tudatta, hogy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt kezdeményezi Simonka György fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, valójában a jéghegy csúcsa lehet csak, amit a nyomozó hatóságok négy év alatt feltártak a kormánypárt Békés megyei erős embere körül.
Az ügyészség a 2014-ben indult eljárás során egyelőre annyira jutott, hogy Simonka tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (a mára felszámolás alatt álló Magyar Termés TÉSZ és a Paprikakert TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
Mivel Simonka tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg, ezért 2009 végén elhatározta, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával olyan személyi kört épít fel, amelynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan (…) vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak
– állt az ügyészség közleményében.
Kulcsfontosságú, hogy ezzel párhuzamosan Simonka rokonai, barátai, korábbi üzlettársai egy olyan alapítványokból és cégekből álló hálót is szőttek, amely több milliárd forintos nagyságrendben nyert el brüsszeli forrásokat sokszor messziről bűzlő pályázatokkal. Méghozzá nem az ügyészség által említett zöldség-gyümölcs termelői csoportok kihasználásával.
A szövevényes cégháló segítségével a kormánypárti politikus köre az ügyészségi nyomozástól nem zavartatva egészen a közelmúltig gondtalanul égethette a főként brüsszeli forrásokat a legkülönbözőbb jogcímeken. Ezekre a tételekre nem is tért ki a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség közleménye. Kérdés, hogy később vizsgálják-e majd a politikushoz köthető aggályos pályázatokat, ugyanis azokkal vélhetően emelkedne az ügyészség által megállapított 1,4 milliárd forintos kárösszeg.
A 24.hu értesülése szerint a maratoni nyomozás során végül üzlettársai vallomásai nyomán jutottak közelebb Simonkához, akik közt olyan is volt, akit előzetes letartóztatásba helyeztek egy időre. Ez az ügyészségi közleményből is kiolvasható:
Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45%-át – szolgáltassák vissza neki készpénzben.
Uniós pénzt egyik zsebből a másikba
Az ügyészség látókörébe került cégek közt az egyik a Paprikakert Tész Kft. volt, amelyben még Pusztaottlaka fideszes polgármestereként Simonka György, illetve felesége is tulajdonos volt. Emlékezetes próbálkozás volt, amikor e társaság tulajdonában álló Magyar Iskolagyümölcs Kft. ráakart startolni a milliárdos iskolagyümölcs-programra, amely keretében a termelők friss gyümölcsöt szállítottak az általános iskolákba. A cég vette volna át a feladatot, amely 10 százalékot kért volna a termelőktől a „továbbfoglalkoztatásért”. Végül a nyilvánosságra került pályázat és a felháborodás miatt a pályázat kiírója, az iskolákat működtető Klebelsberg Intézményfenntartó Központ visszavonta a közbeszerzést.
Később másfajta, ám rövidtávon sikeres recepttel próbálkozott Paprikakert TÉSZ Kft., illetve a szintén Simonkáékhoz köthető Magyar Termés TÉSZ Kft. A trükk az volt, hogy a társaságok uniós pénzt nyertek el, amelynek felhasználására közbeszerzést írtak ki, a pályázaton pedig szintén Simonkáékhoz köthető cégek taroltak.
Néhány példa:
A Magyar Termés TÉSZ Kft (ennek egy időben Simonka volt a vezetője) 22 millió forintért írt ki közbeszerzést bútorokra. A nyertes a Család Tour Kft volt, amely Simonka családjához köthető.
Egy hasonló receptre kiírt pályázaton szintén bútort vásárolt tizenkét és fél millióért a Család Tourtól a Paprikakert TÉSZ Kft. is, amelyben szintén volt Simonkának érdekeltsége.
A Paprikakert Kft. egy eszközbeszerzésen hetvenmillióért vásárolt eszközöket a Simonkáékhoz köthető Likefest-től uniós pénzből.
A Paprikakert TÉSZ Kft. nemrég került felszámolás alá, a Magyar Termés TÉSZ pedig néhány éve. Utóbbi cég hét év alatt több mint 1,6 milliárd forintot kapott állami és uniós támogatások formájában.
A Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolásának elindulásakor Simonka úgy nyilatkozott:
Kapcsolatom hat évvel ezelőtt a szövetkezet vezetőivel megromlott, és azóta a kommunikáció megszűnt. A felszámolás bejelentésén megdöbbentem. Ami biztos, az az, hogy minden termelő és beszállító megkapta azt a pénzt, ami jár neki …
Úgy tűnik, tévedett. A legfőbb ügyész 2017-ben közölte, hogy a szóban forgó társaság 973 millió forintos kárt okozott a hazai és az uniós költségvetésnek. Ez egészült ki a más cégeket is érintő nyomozásban 1,4 milliárd forintra. Az üggyel összefüggésben egyébként házkutatás is volt, igaz, ezt Simonka letagadta.
Nem mellékes körülmény, hogy még a felszámolási eljáráson is jól keresett a politikus köre:
Százmilliók landoltak Pusztaottlakán
Az ügyészség közleménye alapján vélhetően nem vizsgálták meg azt a tavaly elnyert pályázatot, amelynek értelmében 250 millió forintért építenek kerékpároscentrumot a néhány száz fős Pusztaottlakán úgy, hogy a megyében nem nagyon vannak bicikliutak. A TE-kerj Békésben! nevű projekt megvalósítására a Szent György – Jövő Építő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület kapott negyedmilliárd forintot, a szervezet elnöke pedig Simonka György azon üzlettársa, aki a hozzá köthető cégek többségében is tulajdonos.
A különös beruházást Lázár János is megpróbálta védeni. A volt miniszter üdvözölte a turisztikai centrum építését, amit azzal az egyébként hamis érvvel igyekezett alátámasztani, hogy a projekt kerékpárút-építéssel is jár.
Vélhetően az a pályázat sem része az ügyészségi nyomozásnak, amely keretében 600 millió forint brüsszeli pénz érkezik a pusztaottlakai vadaspark „élményközpontúvá” fejlesztésére, illetve az sem, hogy 450 millió forintból fejlesztik a község ipari parkját. További érdekesség, hogy az uniós forrásokból ugyanekkora összeg – csaknem félmilliárd forint – jut egy másik iparipark-beruházásra is a közeli Medgyesegyházán. Ezt szintén egy Simonka Györgyhöz köthető társaság nyerte el.
Őshonos állatok és halak 300 millióért
Biztosnak látszik, hogy nem tért ki az ügyészség arra a pályázatra sem, amit viszonylag frissen nyert el a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, amely több szálon is kötődik Simonkához. A szervezet 300 millió forint támogatást nyert arra, hogy őshonos állatokat mutasson be a dél-békési térségben.
De olyan eset is előfordult, hogy a politikus körében lévő társaság, a Likefest Kft. 60 millió forintot nyert 2014-ben arra, hogy medgyesegyházi telephelyén korszerű szerelőcsarnokot építsen fel, ahol gépjárművek, kamionok, mezőgazdasági gépek javítását, karbantartását, felújítását fogja végezni.
A csarnokot végül Békéscsabán építették fel, és hamar benőtte a gaz.
Simonka akkor a Magyar Nemzetnek azt állította, nem ismeri a fejlesztés részleteit, de hozzátette, hogy egyes családtagjai, üzlettársai és ismerősei is feltűntek a támogatást elnyerő cégben.
Örülök neki, ha az ismerőseim jól boldogulnak.
Nem egyedülálló eset, hogy Simonkáék máshol valósították meg az uniós pénzből nyert projektjüket. Hadházy Ákos korábbi LMP-s politikus nyomozta ki, hogy Simonkáék cége egy olyan tótkomlósi telephely fejlesztésére kapott 50 millió forintot, ami sosem volt a tulajdonában. Az összeget aztán valójában egy orosházi autómosó építésére használták.
Az apróért is lehajoltak
Emlékezetes, hogy a kormánypárti politikus felesége még egy lakossági pályázaton is tarolt. A Blikk írta meg, hogy néhány éve egy napkollektor-pályázaton Simonka hitvese is indult, és három vidéki ingatlanukra is elnyerte a maximumhoz közeli összegű támogatást. Összesen közel 2,4 millió forinttal támogatta az állam a politikus családjának napkollektorait.
Simonka a nyilvánosság előtt rendre tagadta, hogy cégei lennének, ám arra nemrég hívta fel a figyelmet Hadházy, hogy a fideszes képviselő Kardoskút önkormányzatának januári testületi ülésén már azt állította, hogy jól menő cégei vannak. A fideszes országgyűlési képviselő a hivatalos jegyzőkönyv szerint azt mondta:
Mindez azért is érdekes – hívta fel a figyelmet Hadházy –, mert Simonka a nyilvánosság előtt mindig tagadta, hogy különböző gazdasági vállalkozásokban lenne érdekelt. Sőt, vagyonnyilatkozataiban sem szerepelnek azok a jó jövedelemmel működő cégek, amiket emlegetett.
Simonka egyébként különös higgadtsággal fogadta, hogy az ügyészség felfüggesztetné a mentelmi jogát, illetve, hogy gyakorlatilag egy komplett vádiratot állított össze ellene.
A Facebookon azt írta: | https://24.hu/kozelet/2018/10/19/simonka-gyorgy-unios-penz-brusszel-polt-peter-pusztaottlaka/ | https://web.archive.org/web/20220927055516/https://24.hu/kozelet/2018/10/19/simonka-gyorgy-unios-penz-brusszel-polt-peter-pusztaottlaka/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiaba-a-nyomozas-simonkaek-gond-nelkul-egethettek-az-unios-penzeket | 24.hu | hungarian-news | 2018-10-19 15:33:00 | [
"Ruck Márton",
"Simonka György"
] | [
"Család Tour Kft.",
"Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány",
"Likefest Szervező és Szolgáltató Kft.",
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paprikakert TÉSZ Kft.",
"Szent György – Jövő Építő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület"
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"EU"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
47,904 | Fél év börtönbüntetésre ítélték Miklós Pétert | A Szegedi Járásbíróság első fokú ítélete szerint a szegedi közgyűlés Fidesz többsége által hét éve kinevezett cégvezető szabálytalanul fizetett ki különböző javadalmazásokat az ügyvezetése alatt, ezzel jelentős vagyoni hátrányt okozott a SZINT Kft-nek. A másodrendű vádlottat bűnrészesség miatt pénzbüntetésre ítélték. | Az ítélethirdetésen nem jelent sem Miklós Péter, sem a cég egykori gazdasági vezetője, Kozári Edit. A Szegedi Járásbíróság ítélete szerint Miklós Pétert jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt fél év börtönbüntetésre ítélték, amit egy év próbaidőre felfüggesztett a bíróság. A másodrendű vádlottat egymillió forint pénzbüntetés megfizetésére ítélték. A SZINT Szegedi Intézményfenntartó Kft. jogutójaként működő IKV Zrt. polgári kárigénnyel élt, amit jogosnak ítélt a bíróság, így a két egykori cégvezetőnek a vádiratban feltüntetett 6 millió 215 ezer forintos kárt meg kell térítenie. Ezen felül 300 ezer forint eljárási illetéket is meg kell fizetniük.
Miklós Péter 2011 áprilisától 2014 decemberéig töltötte be a SZINT Kft. ügyvezetői posztját. Ez volt az az időszak, amikor a jobboldali többségű képviselő-testület majdnem az összes önkormányzati tulajdonú cégnél vezetőcserét hajtott végre, így a takarítást végző városi kft. esetében is egy, a testület támogatását élvező ügyvezető kinevezését kezdeményezték. Miklós Péter a tárgyalásokon hangsúlyozta, hogy munkáját eredményesen végezte, ugyanis vezetése alatt a cég készpénz-állománya 50 millió forinttal gyarapodott. A 2014-es vezetőcserét követően nagyfokú racionalizálásba kezdett a város vezetése, ezért korábban önállóan működő cégeket vontak össze, így a SZINT tevékenysége az IKV Zrt-hez került. Ezért nyújtott be kártérítési igényt az IKV a mostani tárgyaláson.
A vádirat szerint szabálytalanul fizettek ki különböző javadalmazásokat abban az időszakban, amikor Miklós Péter állt a cég élén, és a másodrendű vádlott, Kozári Edit volt a gazdasági vezető. A kár összege több mint hatmillió forint, ami három szabálytalanul kifizetett tétel összértéke. A SZINT Kft. javadalmazási szabályzata alapján a versenytilalmi javadalmazás jogszerűtlen volt, mert azt csak a cég felügyelőbizottságának, illetve a városi közgyűlés hozzájárulásával lehetett volna megadni. A Munka Törvénykönyve pedig közös megegyezés esetén nem engedi meg a végkielégítés fizetését sem. A bíróság szerint Miklós Péter rendkívül „nagyvonalú” volt a különböző javadalmazások kifizetésekor, és hiába hivatkozott arra, hogy a jogszabályi következményekre nem figyelmeztette a cég ügyvédje, a felelősség a károkozásért őt terheli.
A múlt heti tárgyalási napon két egykori titkárnőt hallgatott meg a bíróság. A tanuktól főként azt kérdezték, hol tartották a cég javadalmazási szabályzatát. Ez azért kulcskérdés, mert e szerint a dokumentum szerint szabálytalanok voltak a kifizetések, ám Miklós Péter állítja, hogy ilyen szabályzatot soha nem látott. Ez a bíróság álláspontja szerint életszerűtlen, mert egy felelős vezetőnek ismernie kell a cég összes szabályzatát.
A két tanú azt állította, hogy létezett ilyen dokumentum, és az hozzáférhető volt a titkárságon, illetve a gazdasági vezető irodájában. A védelem szerint azonban nem bizonyítható, hogy Miklós Péter a cég átvételekor tudomást szerzett arról, hogy van a SZINT-nek javadalmazási szabályzata, így az abban foglaltakat nem is alkalmazhatta, amikor végkielégítések kifizetéséről döntött.
Összesen három olyan munkaszerződés bontás, illetve az azt követő visszafoglalkoztatás volt, amelyek a bíróság szerint a hatályos jogszabályba ütköztek. A javadalmazások kifizetése ugyanis egyrészt meglehetően önkényes módon történt, ugyanakkor nincs megfelelő indok arra, hogy a munkaviszony megszüntetése és végkielégítés kifizetése után valakit visszafoglalkoztasson egy cég.
A bírósági indoklás szerint nincs kapcsolat aközött, hogy a cég sikeresen működött abban az időszakban, és, hogy szabálytalan kifizetések történtek a cégnél. A pénzügyi nyereség nem lehet indoka egy önkormányzati cégnél a jogszabályokat figyelmen kívül hagyó kifizetéseknek. Egy 2009-es, a cégek takarékosságát ösztönző jogszabály ugyanis világosan elkülöníti a versenyszférára és a közszférára vonatkozó munkavállalói és munkaadói lehetőségeket. Ennek tükrében a közszférában sokkal szabályozottabb a javadalmazások rendszere, aminek nem feleltek meg az egykori ügyvezető igazgató döntései.
A Szegedi Járásbíróság döntése nem jogerős, ugyanis a vádat képviselő ügyész súlyosbításért, a két vádlott ügyvédei ügyfeleik felmentésért fellebbeztek.
Miklós Péter jelenleg a Csongrád megyei közgyűlés tagja, KDNP-s politikus és a hódmezővásárhelyi Emlékpont vezetője.
Nyitóképünk archív felvétel | https://szeged.hu/hirek/25918/fel-ev-bortonbuntetesre-iteltek-miklos-petert | https://web.archive.org/web/20210926102547/https://szeged.hu/hirek/25918/fel-ev-bortonbuntetesre-iteltek-miklos-petert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fel-ev-bortonbuntetesre-iteltek-miklos-petert | szeged.hu | hungarian-news | 2018-11-08 15:36:42 | [
"Miklós Péter"
] | [
"IKV Rt.",
"KDNP"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"ítélet/döntés",
"önkormányzat"
] | [] |
47,905 | Kisvárda 97 millió forintot adott a helyi focicsapatnak, hogy az növelje a város jó hírnevét | Kisvárdára az elmúlt évek során rengeteg állami és uniós támogatás érkezett különféle projektekre. Stadion épült, a városba tervezett beruházások között még termálvizes lórehabilitációs központ is szerepel. Azt azonban nem akarta nyilvánosságra hozni az önkormányzat, hogy a város kivel mire szerződik. A honlapjukon nincsenek ilyen közérdekű adatok, az adatigénylésünkre nem válaszoltak, de végül a NAIH segítségével sikerült információkat szereznünk. | Seszták Miklós 1998 óta volt Kisvárda képviselőtestületének tagja, majd 2010-ben, 2014-ben, és 2018-ban is a kisvárdai egyéni választókerületből jutott be a Parlamentbe. 2014-2018 között Seszták nemzeti fejlesztési miniszter volt, és a mai napig a Fidesz egyik erős emberének számít. A 444 összesítéséből jól látszik, hogy – valószínűleg Seszták befolyásának köszönhetően – mennyi fejlesztési pénz ömlött Kisvárdára az elmúlt években.
A Kelet-Magyarország Felcsútjaként is emlegetett városban az elmúlt években épült egy stadion 2,5 milliárd forintból, ami mellé lesz sportszálló és aparmanház, továbbá uszoda, lőtér, atlétikai stadion, termálvizes lórehabilitációs központ, vízicsúszdapark, mozipark egzotikus szegénynegyeddel, és VIP-teniszakadémia is közpénzből. Terveznek még többszáz millió forintnyi EU-s pénzből egy ökofilmparkot is, amit öt év után elbontanának, de ez már az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) figyelmét is felkeltette.
Szerettük volna megtudni, hogy miként gazdálkodik Kisvárda a rábízott közpénzekkel, de nehéz dolgunk volt. Az önkormányzat honlapján ugyanis az Üvegzseb-menüpontból fontos közérdekű adatok hiányoznak, a szerződések, támogatások, pályázatok almenü is teljesen üres. Hiába kértük ki az önkormányzattól külön közadatigénylésben is a nettó 5 millió forintot elérő szerződések és támogatások listáját (amiknek eleve fent kéne lenniük a honlapon), nem kaptunk választ.
Emiatt bejelentést tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), és így végül sikerrel jártunk. A kisvárdai jegyző a NAIH felszólításának eleget téve megküldte az általunk kért listákat arról, hogy 2010. január 1. és 2018. március 30. között kiknek mire mennyit fizetett ki az önkormányzat.
A támogatások listája éves bontásban itt elérhető, és igazából nincs rajta semmi kiugró téma. Főként sport- és kulturális egyesületek, polgárőrök és nyugdíjasklubok kaptak átlagosan néhány százezer forintot Kisvárdától. A legnagyobb összeg 6,6 millió forint volt a kisvárdai focicsapatnak működési költségre, a legkevesebbet, 30 ezer forintot pedig Lakatos György író kapta egy kiadvány megjelentetéséhez.
A szerződések listája itt látható, és több érdekesség is szerepel rajta. Egyrészt látható a fentebb felsorolt beruházások és más fejlesztések kivitelezőinek névsora, és a számukra kifizetett összegek, másrészt van egy rendszeres kommunikációs kiadás:
A kisvárdai focicsapatot működtető egyesület cége, a VÁRDA Labdarúgó Szolgáltató Kft. az elmúlt négy évben összesen 97 millió forintot kapott az önkormányzattól “Kisvárda város megyei és országos ismertségének és jó hírének növelése” címszóval.
2013-ban 21 millió forintot
2014-ben 21 millió forintot
2015-ben 25 millió forintot
2017-ben 30 millió forintot költött erre a célra a város.
Mindezt úgy, hogy a kisvárdai focicsapat 35 év után, 2013-ban jutott fel a harmadosztályból a másodosztályú bajnokságba, és onnan csak 2018-ban jutott fel az NB1-be.
Nyáron már megírtuk, hogy Seszták Miklós városának focicsapatára valósággal ömlik a TAO-pénz. Persze nem olyan mértékben, mint Felcsútra, de a klub eredményeihez képest mindenképp kiugró mértékben. Csak a legnagyobb összegek: 2015/16-ban a Duna Aszfalt adott 557 millió forintot, 2016/17-ben a MOL egyik cégétől érkezett 318 forint, 2017/18-ban pedig a MOL egy másik leányvállalata utalt 142 millió forint TAO-támogatást a kisvárdai focicsapatnak.
Címlapkép: az időközben felépült kisvárdai stadion látványterve | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/07/kisvarda-97-milliot-adott-a-helyi-focicsapatnak-hogy-az-novelje-a-varos-jo-hirnevet/ | https://web.archive.org/web/20221127155701/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/07/kisvarda-97-milliot-adott-a-helyi-focicsapatnak-hogy-az-novelje-a-varos-jo-hirnevet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kisvarda-97-millio-forintot-adott-a-helyi-focicsapatnak-hogy-az-novelje-a-varos-jo-hirnevet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-08 15:46:00 | [] | [
"Kisvárda FC",
"Kisvárda Város Önkormányzata"
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"önkormányzat",
"adatigénylés"
] | [] |
47,906 | Köddé vált Tiborcz István brüsszeli pályázata, a kormány hallgat | ÚJSÁGÍRÓ. 2018. 11. 09. 06:00
Rejtélyes körülmények között eltűnt a kormányzati pályázati portál nyilvántartásából az a tájékoztató, amely Orbán Viktor miniszterelnök vejének egyik nagy értékű európai uniós pályázatának adatait tartalmazta. Tiborcz István tavaly június 23-án személyesen nyert el több mint 35 millió forint vissza nem térítendő brüsszeli támogatást arra, hogy Csabdi településen ökológiai gazdálkodásra térjen át, és fenntartsa azt. Csakhogy az európai unió vidékfejlesztési programjából elnyert támogatás adatai úgy tűntek el a Miniszterelnökség által felügyelt kormányzati portálról (palyazat.gov.hu), mintha soha nem is léteztek volna. | Rejtélyes körülmények között eltűnt a kormányzati pályázati portál nyilvántartásából az a tájékoztató, amely Orbán Viktor miniszterelnök vejének egyik nagy értékű európai uniós pályázatának adatait tartalmazta. Tiborcz István tavaly június 23-án személyesen nyert el több mint 35 millió forint vissza nem térítendő brüsszeli támogatást arra, hogy Csabdi településen ökológiai gazdálkodásra térjen át, és fenntartsa azt.
Csakhogy az európai unió vidékfejlesztési programjából elnyert támogatás adatai úgy tűntek el a Miniszterelnökség által felügyelt kormányzati portálról (palyazat.gov.hu), mintha soha nem is léteztek volna.
A mára megtalálhatatlan, köddé vált pályázat adatait képernyőfotón rögzítettük:
Ugyanakkor még érdekesebbé teszi a történetet, hogy miután a tavalyi pályázat adatai szőrén szálán eltűntek, felkerült a kormányzati portálra egy másik Tiborcz által elnyert pályázat.
A nyilvántartás szerint a kormányfő veje szintén személyesen nyert el idén április 17-én majdnem 116 millió forint vissza nem térítendő támogatást. Méghozzá ismét arra, hogy ökológiai gazdálkodásra térjen át, és fenntartsa azt. Ráadásul a pályázati kiírás megnevezése is megegyezik a tavaly elnyert tenderével.
A projekt helyszíne viszont ezúttal nem Csabdi, hanem Budapest. Azt nem tudni, a fővárosban hol gazdálkodik Tiborcz István, vagyis hol fog biogazdálkodásra váltani.
A pályázat adatait képernyőfotón rögzítettük arra az esetre, ha ezek is eltűnnének:
A furcsa pályázatokkal kapcsolatban természetesen megkerestük a kormányzati pályázati portált felügyelő Miniszterelnökséget. A Gulyás Gergely vezette tárcának az alábbi kérdéseket tettük fel:
mi a magyarázata annak, hogy a korábban elnyert pályázat eltűnt a kormányzati pályázati portálról?
Lehetséges-e, hogy egy pályázó két alkalommal nyerjen támogatást ugyanabból a pályázatból?
Gyakorlata-e a palyazat.gov.hu üzemeltetőinek, hogy elnyert pályázatok adatait eltávolítják a portálról?
Amennyiben igen, milyen esetekben távolítják el a korábbi győztes pályázatokat, és milyen indokkal?
Fontos körülmény, hogy a Miniszterelnökségnek bőven adtunk időt a válaszadásra, ugyanis kérdéseinket október 17-én küldtük el, ám azóta sem adtak érdemi választ. Pedig a rendszerüzenetek szerint a kérdéseinket megkapták, és még aznap el is olvasták. Ráadásul, ha közérdekű adatigénylésnek értelmezték megkeresésünket, akkor is 15 nap alatt választ kellett volna adniuk.
A tárca sajtófőnöke szerdán mindenesetre annyit tudott mondani, hogy küldjük el újra a kérdéseinket, majd nem sokkal később levélben közölte a tárca, hogy megkeresésünket illetékességből továbbították az agrárminisztériumnak. Mindezt annak ellenére írták, hogy a kormányzati pályázati portál felügyeletét a Miniszterelnökség látja el.
Nem mellékes, hogy amíg várakoztunk számos pályázati szakértőt, illetve uniós tenderek ügyében jártas szakembert megkerestünk Tiborcz István pályázatai ügyében, azonban senki nem tudott érdemi magyarázatot adni arra, hogy a kormányfő veje által elnyert pályázat eltűnt a kormányzati portálról.
A történet hallva a legtöbben azt mondták:
Ilyennel még nem találkoztam. | https://24.hu/belfold/2018/11/09/tiborcz-istvan-orban-viktor-brusszel-palyazat-eltunt-miniszterelnokseg-gulyas-gergely/ | https://web.archive.org/web/20230322062224/https://24.hu/belfold/2018/11/09/tiborcz-istvan-orban-viktor-brusszel-palyazat-eltunt-miniszterelnokseg-gulyas-gergely/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kodde-valt-tiborcz-istvan-brusszeli-palyazata-a-kormany-hallgat | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-09 09:51:44 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"pályázat",
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
47,907 | Világrekord: a kormány költött tavaly a legtöbbet reklámra | A magyar reklámpiac legnagyobb megrendelője a kormányzat volt tavaly, derült ki az éves régiós CANnual Report reklámpiaci jelentésből. A közép-és kelet-európai, független reklámügynökségek közreműködésével készült beszámoló szerint a magyar állam kétszer annyit költött, mint a második helyezett: az állami 32 millió euró mögött a Magyar Telekom közel 15 millió eurós büdzséje áll. | A magyar reklámpiac legnagyobb megrendelője a kormányzat volt tavaly, derült ki az éves régiós CANnual Report reklámpiaci jelentésből. A közép-és kelet-európai, független reklámügynökségek közreműködésével készült beszámoló szerint
a magyar állam kétszer annyit költött, mint a második helyezett: az állami 32 millió euró mögött a Magyar Telekom közel 15 millió eurós büdzséje áll.
Idén a választások előtti négy hónapban 75 százalékkal költött többet a kormányzat reklámokra, mint egy évvel korábban. A CANnual Report a magyarországi piac bemutatását azzal a figyelmeztetéssel indítja, hogy
a magyar médiapiaci költések 2017-es növekedése nem a tiszta piaci folyamatoknak köszönhető, hanem a kormányzati befolyásnak.
A régióban nincs még egy olyan ország, ahol a Top10 legtöbbet hirdetésre költő közt szerepelne az állam.
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a választások után sem tétlenkedett: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal júniusban megkötött 25 milliárdos keretszerződéséből már
elköltöttek 18,7 milliárd forintot.
Miután a három kiválasztott cégből kettőt kitiltottak a közbeszerzésekről, a Balásy Gyula érdekeltségében lévő Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. kaszál. | https://444.hu/2018/11/09/vilagrekord-a-kormany-koltott-tavaly-a-legtobbet-reklamra | https://web.archive.org/web/20230325072417/https://444.hu/2018/11/09/vilagrekord-a-kormany-koltott-tavaly-a-legtobbet-reklamra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vilagrekord-a-kormany-koltott-tavaly-a-legtobbet-reklamra | 444 | hungarian-news | 2018-11-09 11:01:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"hirdetés"
] | [] |
47,908 | Széles Gáboréknak a töredékét fizette az uniós pénzt luxus Mercivel eltapsoló társaság | Az EU támogatási projekt késedelme és várható leállása jelentősen hátráltatja a munkálatokat és többletköltséget okoz.
Ezt válaszolta lapunknak Tankó Zoltán, az Ikarus Global Zrt. vezérigazgatója. Azt firtattuk, hogyan lett részese a Széles Gábor milliárdos érdekeltségébe tartozó Ikarus annak az uniós projektnek, amelynek a több mint másfél milliárd forintos előlege szertegurult, az ígért gáztöltőállomások viszont nem készültek el. | Az EU támogatási projekt késedelme és várható leállása jelentősen hátráltatja a munkálatokat és többletköltséget okoz.
Ezt válaszolta lapunknak Tankó Zoltán, az Ikarus Global Zrt. vezérigazgatója. Azt firtattuk, hogyan lett részese a Széles Gábor milliárdos érdekeltségébe tartozó Ikarus annak az uniós projektnek, amelynek a több mint másfél milliárd forintos előlege szertegurult, az ígért gáztöltőállomások viszont nem készültek el.
Mint megírtuk, az uniós mintaprojekt ügyében már nyomoznak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt. A minisztérium feljelentésében szereplő egyik tétel egy 97 millió forintos szerződés, amelyet a – nyertes konzorcium egyik tagja, a támogatáselőlegből a legnagyobb részt kapó – Pannon Fuel Kft. kötött az Ikarus Global Kft-vel gázüzemű busz fejlesztésére. A feljelentés szerint a gond az, hogy a pályázatnak nem volt olyan része, amely ezt a fejlesztést tartalmazta volna, magyarul Brüsszel erre nem ítélt meg pénzt.
Ezt nyilván tudta a Pannon Fuel, mégis leszerződött az Ikarusszal. A cég pedig nekilátott a munkának, idén szeptemberben pedig Széles Gábor bejelentette, hogy cseppfolyósított földgázzal (LNG – liquefied natural gas) hajtott buszt fejlesztenek Székesfehérváron, és már a futáspróbák folynak.
Mint a vezérigazgató válaszából kiderült, ennél sokkal messzebb nem jutott az Ikarus, amely Európában elsőként fejlesztett LNG autóbuszt. Mint közölte, a prototípust jelenleg a gyárudvaron tesztelik.
Nehezíti a futáspróbát, hogy nincs LNG töltési lehetőség Magyarországon, ezért az autóbuszt CNG (Compressed Natural Gas, azaz sűrített földgáz) üzemmódban tudjuk működtetni, ami erősen korlátozza a busz által megtehető távolságot és hátráltatja a méréseket.
Utalt Tankó Zoltán arra, hogy az uniós finanszírozású projekt éppen a töltőállomás kiépítésére szólt, és ez nem valósult meg eddig. A sikeres tesztek és a hatósági engedélyek megszerzése után indulhat meg a sorozatgyártás. Mindkettőnek feltétele, hogy legyen lehetőség Magyarországon az autóbusz LNG töltésére. Vagyis a kúthálózat nélkül nem indulhat a sorozatgyártás.
Tankó Zoltán a 24.hu kérdésére megerősítette, hogy az LNG busz fejlesztését a Pannon Fuel Kft-vel megkötött szerződés alapján kezdték meg, de azt az Ikarus saját finanszírozásában, saját erőből hajtotta végre.
A szerződésben szereplő 97 millió forint töredékét kaptuk meg, azóta utalás nem érkezett – írta.
A Pannon Fuel részvételével zajló EU-támogatású projekt bedőlni látszik. Megkérdeztük, miként hasznosítja az Ikarus a kifejlesztett LNG-hajtású buszt. Az LNG-hajtás perspektivikus, az EU-ban, a szállítmányozásban széleskörűen alkalmazott technológia, ezért az Ikarus folytatja az autóbusz tesztelését és tervezi a piacra vitelét.
Kiemelt képünkön: Autóbusz vázát készítik az Ikarus Járműtechnika Kft. székesfehérvári gyárában 2018. szeptember 6-án. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI | https://24.hu/belfold/2018/11/09/szeles-gaboreknak-a-toredeket-fizette-az-unios-penzt-luxus-mercivel-eltapsolo-tarsasag/ | https://web.archive.org/web/20211130131759/https://24.hu/belfold/2018/11/09/szeles-gaboreknak-a-toredeket-fizette-az-unios-penzt-luxus-mercivel-eltapsolo-tarsasag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szeles-gaboreknak-a-toredeket-fizette-az-unios-penzt-luxus-mercivel-eltapsolo-tarsasag | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-09 12:11:38 | [] | [
"Ikarus Global Kft.",
"Pannon Fuel Kft."
] | [] | [
"energia",
"támogatás",
"EU",
"jármű / gépgyártás",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
47,909 | Tízmilliárdos fejlesztések a Mészáros-érdekeltségű szállodaláncnál | A Konzum Nyrt. szállodaportfóliójának bővülésével a Hunguest üzemeltetésében működő saját és partnerhotelek szeptember végéig 17,6 milliárd forintos nettó árbevételt könyvelhettek el a 3,6 milliárd forintos adózás előtti eredmény mellett. A csoport árbevétele így csaknem másfélszer akkora, mint 2017 első kilenc hónapjában, a vállalat adózás előtti eredménye pedig már szeptember végén a kétszerese a tavalyi éves adózás előtti eredménynek. | A következő 3-5 évben több tízmilliárdos fejlesztések kezdődhetnek a Hunguest Hotelsnél; fokozatosan kategóriát váltanak a háromcsillagos szállodáik, ami a szolgáltatásokban és az ingatlanok állapotában minőségi szintlépést jelent a vendégeknek – idézi az MTI a Magyar Időkből a szállodalánc vezérigazgatóját.
Hülvely István azt mondta, az anyavállalat, a Konzum Nyrt. szállodaportfóliójának bővülésével a Hunguest üzemeltetésében működő saját és partnerhotelek szeptember végéig 17,6 milliárd forintos nettó árbevételt könyvelhettek el a 3,6 milliárd forintos adózás előtti eredmény mellett. A csoport árbevétele így csaknem másfélszer akkora, mint 2017 első kilenc hónapjában, a vállalat adózás előtti eredménye pedig már szeptember végén a kétszerese a tavalyi éves adózás előtti eredménynek.
A Hunguest Hotels Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért érdekkörébe tartozik.
A turizmus jelenlegi dinamikáját figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a Hunguest-csoport 2019 végéig harmincmilliárd forint fölé is növelheti, azaz 2017-hez képest megduplázhatja árbevételét, miközben a vállalat eredményessége kellő hátteret biztosít majd a fejlesztési terveinkhez – ismertette a vezérigazgató.
Hülvely István részletezte: a stabil tulajdonosi, kedvező gazdasági háttérre, valamint a megnövekedett árbevételre alapozva a következő 3-5 évben nagyszabású fejlesztésekbe kezd a Hunguest Hotels Zrt., alapvetően négycsillagos, illetve úgynevezett superior négycsillagos kategóriájú szállodalánccá szeretnének válni. Közölte, hogy a hotellánc belföldi egységeinek felújítására nagyjából 45 milliárd forintot terveznek elkölteni.
Jelentősen megerősítette a Hunguestet a belföldi piacon a Konzum Nyrt. hotelportfóliójának bővülése. Ennek köszönhetően a tőzsdei cég leányvállalata, a Hunguest Hotels Zrt. már 26 szállodát (18 magyarországi és öt külföldi, saját érdekkörben lévő hotelt, emellett partnerszerződések alapján további három szállodát) működtet. Ezekhez csatlakozik a jövő tavasszal nyíló nyíregyházi, sóstói négycsillagos gyógy- és wellness-szálló, amely a lánc 27. tagjaként a várakozások szerint ötvenezer vendégéjszakával növeli majd a cégcsoport vendégforgalmát.
Hülvely István szólt arról is: a jellemzően a családi, szabadidős utazások, gyógy- és wellnessüdülések piacán erős kínálattal rendelkező szállodaláncnál a vendégek csaknem háromnegyede magyarokból áll, miközben egyre fontosabb küldőpiacot jelentenek a környező országok; Csehország már évek óta vezeti a beutazók listáját, megelőzve Németországot.
Kiemelt kép: MTI/Vajda János | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/11/09/meszaros-lorinc-hunguest-hotels-fejlesztes/ | https://web.archive.org/web/20181117052743/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/11/09/meszaros-lorinc-hunguest-hotels-fejlesztes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliardos-fejlesztesek-a-meszaros-erdekeltsegu-szallodalancnal | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-09 12:14:32 | [] | [
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] | [] | [
"háttér",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [] |
47,910 | A rendőrség nem talált felelőst, Tiborczék helyett a magyar adófizetők bűnhődnek az Elios-ügyben | Hiába állapította meg az EU csalás elleni hivatala (OLAF), hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok megszüntették a nyomozást az ügyben. Tiborcz István nyugodtan alhat, de az ügy több milliárd forintba kerülhet a magyar adófizetőknek, mert az EU várhatóan a magyar nyomozás eredményétől függetlenül ragaszkodni fog a több mint 40 millió eurós támogatás visszafizettetéséhez. | Elképzelhető és elképesztő egyben, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerve, a Nemzeti Nyomozó Iroda úgy szüntette meg az Elios Innovatív Zrt.-vel szemben az OLAF jelzése alapján idén januárban indult nyomozást „bűncselekmény hiányában”, hogy senkit nem hallgattak meg az ügyben.
Az Átlátszó 2013 óta foglalkozik a Tiborcz István volt cégéhez köthető ügyekkel, amelyekkel kapcsolatban aztán az EU csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálata is komoly szabálytalanságokat talált. Az Elios több mint harminc, fideszes vezetésű önkormányzatoktól elnyert közvilágítási projektje kapcsán arra jutottak, hogy az elvégzett munkákat túlszámlázták, a közbeszerzéseknél pedig szervezett csalás nyomaira bukkantak.
A csalás elleni uniós hivatal az Európai Bizottságnak 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta, a magyar hatóságoknak pedig azt, hogy tegyenek jogi lépéseket az ügyben.
A közvilágítás Tiborczék után – drónfelvételen 23 éjszakai város from atlatszo.hu on Vimeo.
A OLAF a 2017-es évre vonatkozó éves jelentésében így foglalta össze az uniós finanszírozású Elios-pályázatok vizsgálata során tett megállapitásokat:
“Hasonló forgatókönyv alapján lezajlott ügyet találtunk Magyarországon, 35 közvilágítási projekt vizsgálata során, melyeket a magyar Környezet és Energia Operatív Program keretében, az európai strukturális és befektetési alapok társfinanszírozásával valósítottak meg. A projektek célja több magyarországi település közvilágításának modernizálása volt, környezetbarát és energiatakarékos LED-es égők felhasználásával. A pályázatok vizsgálata során az OLAF úgy találta, hogy a pályázók által megadott tervezett költséget szabálytalanul adták meg, melyeket hamis háttérdokumentációval támasztottak alá. Sőt, a fő vállalkozóhoz köthető tanácsadó cég több kedvezményezettel szerződést írt alá arról, hogy majd ők (a tanácsadó cég) készítik el a technikai részletekről szóló függeléket a pályázathoz, így befolyásolva annak a (pályázó által beadott) technikai specifikációkra vonatkozó tartalmát. Az OLAF további súlyos szabálytalanságokat talált a projekt közbeszerzéseinél is és összeférhetetlenséget állapított meg egyes tanácsadók és a megbízott cég között. A vizsgálat 2017 év végén lezárult, az OLAF ekkor elküldte a vizsgálatot lezáró jelentését , pénzügyi lépéseket ajánlva az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának azzal, hogy kérjenek vissza a projekt kapcsán 43,7 millió eurónyi támogatást, továbbá az igazságszolgáltatási következményekre nézve is megfogalmaztunk ajánlásokat a magyar főügyész számára.”
Miközben a miniszterelnök zéró toleranciát hirdet a korrupcióra, családtagja sajátos versenyfeltétekkel zajló közbeszerzéseken nyer milliárdokat: veje, Tiborcz István és annak régi üzlettársa játszanak csikicsukit uniós forrásból megvalósuló pályázati kiírásokkal. Az urizálás-vita közepén végre megszólalt valaki az Orbán családból is: „Férjemmel önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük.”
A Pest Megyei Főügyészség által elrendelt nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta le. Közölték, az eljárás során jelentős mennyiségű iratanyagot foglaltak le és vettek – a társhatóságok bevonásával – revízió alá, elvégezték a büntetőeljárási törvény előírásainak megfelelő valamennyi nyomozati cselekményt.
Megállapították, hogy az OLAF jelentésében foglaltakat a nyomozás nem támasztotta alá, és arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, így az eljárást lezárták.
Az Átlátszó az elmúlt években megírta, hogy 2010 és 2016 között az Elios Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) a települések közvilágítását leginkább az önkormányzatok által elnyert EU-s támogatásból korszerűsítette, de volt, ahol bankhitelt vettek fel erre a célra.
A 2009-ben alapított ES Holding három év alatt a semmiből 3 milliárd forint feletti árbevételt, és tulajdonosainak 200 millió forint osztalékot termelő vállalkozássá vált. Mi a magyarázata annak, hogy az ES Holding, később E-OS Innovatív, majd Elios Zrt. nevű vállalkozás ekkorát tudott növekedni az egyébként stagnáló piacon?
Az ES Holding az első sok százmilliós beruházást még 2009-ben, a Lázár János vezette Hódmezővásárhelytől kapta. A beruházás költségét eredetileg 590 millióra becsülték, végül 750 millió lett a számla, de a város ezt is nagyvonalúan kifizette. Persze ezt is hitelből, hogy aztán 2014-ben a központi költségvetés vállalja át a város 22 milliárdos adósságát.
Az alföldi város tavaly októberben kapott levelet az Európai Uniós csalás elleni hivatalától, amely tételesen leírta, hogy milyen furcsaságokat talált a település közvilágításának korszerűsítésével kapcsolatban. A brüsszeli dokumentumban szerepel Lázár János és a miniszterelnök veje, Tiborcz István is.
A cég eredményei szépen javulnak: 2014-ben már 3,5 milliárd árbevétel után 470 milliót visznek haza a tulajdonosok, egy évre rá nettó 7,6 milliárd forint a forgalom, és 1 milliárd forint az adózott eredmény, vagyis a tiszta haszon.
Beszámoltunk arról is, hogy miközben az Elios sorban nyerte a kiírásokat, vagyis a piaci verseny logikája szerint a legolcsóbb ajánlatot tette, és a riválisainál jóval magasabb, 13-14 százalékos árbevétel-arányos nyereséget ért el.
470 milliós osztalék: ennyit vett föl a 2014-es nyereségből az Elios Zrt. két ikertulajdonosa, a Green Universe és a Green Investments Kft. – ez utóbbinak volt tulajdonosa néhány héttel ezelőttig Tiborcz István, a miniszterelnöki vő. Az Elios tavalyi eredményét alapvetően a közbeszerzéses piacon érte el, a nyereség tehát közpénzből jött össze.
Az Átlátszó megkereste az érintett településeket is. Közülük Szekszárd az OLAF-ra hivatkozva megtagadta az adatigénylést, Jászberény, Szolnok és Zalaegerszeg pedig azt válaszolta, hogy megkérdezik Polt Pétertől, hogy kiadhatják-e az EU csalás elleni hivatalától kapott levelet a települések közvilágítási projektjeinek vizsgálatáról. Kilenc település pedig semmit nem válaszolt.
28-ból 8 OLAF-levelet adtak ki nekünk az Elios-ügyben érintett települések, 9 település nem is válaszolt
Az Átlátszó adatigénylését Szekszárd az OLAF-ra hivatkozva megtagadta, Jászberény, Szolnok és Zalaegerszeg pedig azt válaszolta, hogy megkérdezik Polt Pétertől, hogy kiadhatják-e az EU csalás elleni hivatalától kapott levelet a települések közvilágítási projektjeinek vizsgálatáról. Kilenc település semmit nem válaszolt az adatigénylésünkre.
A magyar adófizetők bűnhődhetnek
Bár a magyar hatóságok lezárták a nyomozást a korábban Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. közvilágítási pályázatainak ügyében, az OLAF és az Európai Bizottság nem tekinti lezártnak az ügyet, és várhatóan ragaszkodni fognak a pályázati milliárdok visszatérítéséhez a magyar állam részéről.
Az uniós hatóság most kijelentette: véleményük továbbra is érvényes attól még, hogy a magyar hatóságok abbahagyták a nyomozást, sőt már a Bizottság is vizsgálódik.
A nyomozás leállításáról szóló hír megjelenését követően megkérdeztük az OLAF véleményét a fejleményekről. Ma délelőtt megküldött válaszukban emlékeztetnek: a 2017 év végén a közvilágítási pályázatok kapcsán folytatott vizsgálat során“az OLAF nemcsak súlyos szabálytalanságokat talált a projektek többségénél, hanem összeférhetetlenséget is megállapított a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján”.
Kiterjedt céghálózat segítette az Elios diadalmenetét a közvilágítás-korszerűsítési piacon
Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken.
Az OLAF közleménye szerint “a tagállam igazságszolgáltatásának a feladata eldönteni, hogy megfogadja vagy sem az OLAF ajánlásait. Azonban az a tény, hogy egy tagállam nem indít büntetőeljárást, nem érvényteleníti az OLAF megállapításait és bizonyítékait a pályázati pénzek visszafizetése kapcsán”.
Az OLAF azt is közölte velünk, hogy a jelentésük a nyomon követése folyamatban van az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságán. A Főigazgatóságot is megkerestük a kérdésünkkel, hogy ők mit szólnak az Elios-ügyben folytatott magyarországi nyomozás leállításáról, s ezt a választ kaptuk:
“Az OLAF jelentése alapján indított nyomon követési eljárásunk továbbra is folyamatban van a magyar hatóságokkal, ezért további részleteket nem közölhetünk. A rendőrségi nyomozás eredménye azonban – az érvényben lévő szabályok alapján – a folyamatban lévő, az EU költségvetésének védelmében folytatott eljárást nem befolyásolja.” | https://atlatszo.hu/2018/11/08/a-rendorseg-nem-talalt-felelost-tiborczek-helyett-a-magyar-adofizetok-bunhodnek-az-elios-ugyben/ | https://web.archive.org/web/20221216071421/https://atlatszo.hu/2018/11/08/a-rendorseg-nem-talalt-felelost-tiborczek-helyett-a-magyar-adofizetok-bunhodnek-az-elios-ugyben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rendorseg-nem-talalt-felelost-tiborczek-helyett-a-magyar-adofizetok-bunhodnek-az-elios-ugyben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-08 12:17:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"EU",
"OLAF-vizsgálat",
"ügyészség",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
47,911 | Vesztegetés miatt is nyomoznak az ORÖ-elnök ügyében | Hosszú hónapok teltek el, de még mindig tart a nyomozás a fideszes Szabó Zsolt államtitkár és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökének, Balogh Jánosnak az ügyében. Mindkét visszásságot munkatársaink tárták fel, a cikkek még kora tavasszal, a Magyar Nemzetben jelentek meg. | Hosszú hónapok teltek el, de még mindig tart a nyomozás a fideszes Szabó Zsolt államtitkár és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökének, Balogh Jánosnak az ügyében. Mindkét visszásságot munkatársaink tárták fel, a cikkek még kora tavasszal, a Magyar Nemzetben jelentek meg.
Előbbi ügyben az azóta bezárt lap arról írt, hogy több mint egymilliárd-kétszázmillió forint parkol Belize-ben annak az offshore cégnek a bankszámláján, amelyiknek az „igazgatója” Szabó Zsolt fideszes képviselő, államtitkár, valamint felesége. A cég neve, amely mögött a dokumentumok alapján a hatvani politikus és neje áll: a Joy World Enterprise Limited, a bejegyzés dátuma 2013. június 10. Szabó Zsolték családi vállalkozása, az Exact-Cont Kft. ugyanarra a hatvani címre van bejegyezve, mint amelyik a dokumentumok egyikén szerepel.
Az államtitkárt akkor többször kerestük telefonon, szöveges üzenetet is küldtünk neki, de nem reagált megkeresésünkre. Később helyreigazítást követelt, ugyanakkor az ügyben ügyészségi nyomozás indult. Konkrétan Polt Péter legfőbb ügyész számolt be arról még júniusban, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt zajlik nyomozás Szabó Zsolt ügyében.
Mostani érdeklődésünkre Kovács Katalin százados, főügyészségi katonai ügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője azt közölte, hogy „a megjelölt ügyben elrendelt nyomozásban több irányú adatszerzés van folyamatban. A nyomozás érdekeire tekintettel jelenleg további információ nem adható.” Vagyis bár a politikus mindent tagadott, a főügyészség közel fél év után sem zárta le az ügyet.
Már a NAV nyomoz az ORÖ-vezér ügyében - Magyar Hang
Egyelőre egymáshoz dobálgatják a hatóságok Balogh János, az Országos Roma Önkormányzat elnökének botrányos ügyét, de legalább zajlik a nyomozás. A Magyar Nemzet még március végén tett feljelentést csalás gyanújával a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, melynek nyomozói néhány nappal később tanúként ki is hallgatták a botrány feltárásában résztvevő munkatársunkat.
Hasonló a helyzet Balogh János ORÖ-elnök ügyében is. A vezető egy a Magyar Nemzet birtokába került hangfelvétel szerint fiktív kampányrendezvényeket akart lepapíroztatni, az így „megspórolt” pénzből pedig a Fidesz helyi jelöltjének, Vinnai Győzőnek a kampányát segítette volna a romák voksolásra biztatásával. Mint egy rögzített beszélgetésben a szájából elhangzott: „Hát én nem dumálok mellé, én Győzőt fogom támogatni egyéniben. (…) Tudod, kell, hogy agitáljam az embereket, mert hivatalosan nem adhatom nekik oda, érted? Nem lehet úgy elszámolni vele.” Az egyik beszervezni próbált vállalkozó nemet mondott a törvénytelen ajánlatra, majd feljelentést tett, ahogyan a történtekről értesülve e sorok írója is.
A rendőrségtől a napokban kapott tájékoztatás szerint „a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya vesztegetés bűntettének gyanúja miatt folytat büntetőeljárást. Gyanúsítotti kihallgatásra még nem került sor. A nyomozás érdekeire tekintettel bővebb tájékoztatást jelenleg nem áll módunkban adni.”
A fejleményekről beszámolunk.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 26. számában jelent meg, 2018. november 9-én. | https://magyarhang.org/belfold/2018/11/09/vesztegetes-miatt-is-nyomoznak-az-oro-elnok-ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20200815073452/https://magyarhang.org/belfold/2018/11/09/vesztegetes-miatt-is-nyomoznak-az-oro-elnok-ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetes-miatt-is-nyomoznak-az-oro-elnok-ugyeben | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-11-09 12:20:23 | [
"Balogh János (Lungo Drom)",
"Szabó Zsolt (Fidesz)",
"Vinnai Győző"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"offshore",
"vesztegetés",
"szociál"
] | [
"Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ)"
] |
47,912 | Harminc milliárdot is kaszálhat évente a jövőben Mészáros Lőrinc cége a szállodáin | Félluxus és luxushotelekké fejleszti középkategóriás szállodáit Orbán Viktor kedvenc nábobja. | Mészáros Lőrinc;
2018-11-09 10:58:13
Harminc milliárdot is kaszálhat évente a jövőben Mészáros Lőrinc cége a szállodáin
Félluxus és luxushotelekké fejleszti középkategóriás szállodáit Orbán Viktor kedvenc nábobja.
Fokozatosan kategóriát váltanak a Hunguest Hotels háromcsillagos szállodái, ugyanis anyavállalatuk a Konzum Nyrt., Mészáros Lőrinc zászlóshajója mintegy 45 milliárdért fejleszti a hoteleket.
A jelek szerint futja miből: a Hunguest üzemeltetésében működő saját és partnerhotelek szeptember végéig 17,6 milliárd forintos nettó árbevételt könyvelhettek el a 3,6 milliárd forintos adózás előtti eredmény mellett. A csoport árbevétele így csaknem másfélszer akkora, mint 2017 első kilenc hónapjában, a vállalat adózás előtti eredménye pedig már szeptember végén a kétszerese a tavalyi éves adózás előtti eredménynek.
A szállodalánc vezérigazgatója Hülvely István a Magyar Időknek azt mondta, a turizmus jelenlegi dinamikáját figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a Hunguest-csoport 2019 végéig 30 milliárd forint fölé is növelheti, azaz 2017-hez képest megduplázhatja árbevételét, miközben a vállalat eredményessége kellő hátteret biztosít majd a fejlesztési terveinkhez.
26 szállodát | https://nepszava.hu/3014625_harminc-milliardot-is-kaszalhat-evente-a-jovoben-meszaros-lorinc-cege-a-szallodain | https://web.archive.org/web/20221127010041/https://nepszava.hu/3014625_harminc-milliardot-is-kaszalhat-evente-a-jovoben-meszaros-lorinc-cege-a-szallodain | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harminc-milliardot-is-kaszalhat-evente-a-jovoben-meszaros-lorinc-cege-a-szallodain | Népszava | hungarian-news | 2018-11-09 10:58:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom"
] | [] |
47,913 | Elios-ügy: más várostól sem kérték be a dokumentumokat | Hódmezővásárhely;Elios-ügy;
2018-11-09 18:43:15
Elios-ügy: más várostól sem kérték be a dokumentumokat
Noha az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) adatai szerint az Elios-csalások modellje volt a hódmezővásárhelyi beruházás, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az ottani közvilágítási tender iratait sem kérték be a várostól – tudta meg lapunk.
Ez azért is különös, mert – mint arról már írtunk – Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István volt érdekeltségének erősen csalásgyanús, 2009 és 2014 között összesen 13,5 milliárd forintnyi uniós pénzt felemésztő tendergyőzelmei Hódmezővásárhelyről indultak. Az akkor Lázár János vezette város közvilágítási tenderén kialakított szisztéma ismétlődött a többi, 34 fideszes vezetésű településen.
Mint ismert, a héten az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) arra hivatkozva zárta le bűncselekmény hiányára hivatkozva az Elios-ügyet, hogy „minden részletre kiterjedő nyomozásuk” nem igazolta az OLAF állításait. Ehhez képest az RTL már csütörtökön kiderítette, hogy a nyomozók be sem kérték a siófoki Elios-tender iratait, most pedig érdeklődésünkre Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester közölte: tudtával nem kértek el iratokat a várostól.
Megkérdeztük az ORFK-tól, hogy kitől kértek be iratokat, kihallgattak-e bárkit az ügyben, és pontosan mit vizsgáltak a nyomozók, de a rendőrség nem válaszolt kérdéseinkre. | https://nepszava.hu/3014705_elios-ugy-mas-varostol-sem-kertek-be-a-dokumentumokat | https://web.archive.org/web/20220514172001/https://nepszava.hu/3014705_elios-ugy-mas-varostol-sem-kertek-be-a-dokumentumokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elios-ugy-mas-varostol-sem-kertek-be-a-dokumentumokat | Népszava | hungarian-news | 2018-11-09 18:43:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)",
"Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)"
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"EU",
"OLAF-vizsgálat",
"ügyészség",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
|
47,914 | Ki sem hallgatták Kiss Szilárdot | Három ellenzéki képviselő is írásbeli kérdést nyújtott be az ügyben. | Polt Péter;Kiss Szilárd;
2018-11-09 16:00:32
Ki sem hallgatták Kiss Szilárdot
Három ellenzéki képviselő is írásbeli kérdést nyújtott be az ügyben.
Még október végén derült ki, hogy megszüntették a Kiss Szilárd volt agrárattassé elleni nyomozást, a IV. és XV. kerületi ügyészség indoklása szerint „a rendelkezésre álló adatok illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.
Mesterházy Attila szocialista képviselő, a DK-s Vadai Ágnes és az LMP-s Ungár Péter is írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péternek az ügyben. A legfőbb ügyész válaszából pedig kiderült: „a hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt indult büntetőügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály folytatta a nyomozást,
Polt hozzátette, hogy „a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, ezért a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a nyomozás megszüntetéséről kellett határozni”. | https://nepszava.hu/3014688_ki-sem-hallgattak-kiss-szilardot | https://web.archive.org/web/20181116071401/https://nepszava.hu/3014688_ki-sem-hallgattak-kiss-szilardot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-sem-hallgattak-kiss-szilardot | Népszava | hungarian-news | 2018-11-09 16:00:00 | [
"Kiss Szilárd Miklós",
"Polt Péter"
] | [] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"hivatali visszaélés",
"ítélet/döntés",
"diplomácia",
"titkosszolgálat",
"klientúra",
"ügyészség",
"vízum-állampolgárság"
] | [
"Moszkvai vízumközpont"
] |
47,915 | Lázár megkapta gebinbe a Ménesbirtokot | Lázár János;Állami Ménesgazdaság;
2018-11-09 20:18:45
Lázár megkapta gebinbe a Ménesbirtokot
A mai naptól Lázár János az állami Nemzeti Ménesbirtok tulajdonosi joggyakorlója – derül ki Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Magyar Közlönyben megjelent rendeletéből.
Az exminiszter a posztot 2020 szeptember végéig töltheti be. Lázár Jánost szeptemberben már az – általa addig is kiemelten kezelt - bábolnai agrárcég kormánybiztosává nevezték ki. A tulajdonosi joggyakorlás ennél magasabb rendű szint: a cégnél innentől minden részvényesi döntést a fideszes politikus hozhat meg és képviselhet. A kormányoldal júliusban egészítette ki a vagyontörvényt annak érdekében, hogy szervezetek mellett magánszemélyekre is bízhassák az állami cégek feletti joggyakorlást. (Ezzel egyidejűleg törölték azt a kitételt, hogy a Nemzeti Ménesbirtokért a vagyonminiszter felel.)
A döntést az ellenzék élesen támadta, mondván: ennek révén tovább szűkülnek az állami gazdálkodás feletti ellenőrzési lehetőségek, illetve így a Fidesz privatizáció nélkül is átjátszhatja az állami vagyont a hozzá közel álló üzleti köröknek. Miközben Bártfai-Mager Andrea azóta több száz állami vállalat tulajdonosi joggyakorlóját módosította – a legnagyobbakat éppenséggel önmagára bízva -, magánember kijelölésére Lázár János személyében most került sor elsőként. A bukott kancelláriaminiszter emellett miniszteri biztosként a nemdohányzók védelméért, a – szűkebb pátriájának számító – Hódmezővásárhely és Szeged között tervezett vasútvillamos-összeköttetésért pedig kormánybiztosként felel. | https://nepszava.hu/3014733_lazar-megkapta-gebinbe-a-menesbirtokot | https://web.archive.org/web/20220929173444/https://nepszava.hu/3014733_lazar-megkapta-gebinbe-a-menesbirtokot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-megkapta-gebinbe-a-menesbirtokot | Népszava | hungarian-news | 2018-11-09 20:18:00 | [
"Lázár János",
"Mager Andrea"
] | [
"Állami Ménesgazdaság"
] | [] | [
"mezőgazdaság",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
47,916 | Máris kirobbant a tao-háború, Tarlós épp egy államtitkárral csörtézik | Javában egyeztet az EMMI a „színházi tao” átalakításáról, de csak szűk körben. Minden jel arra mutat, hogy központosítják a pénzosztást – a főpolgármester pedig sorompóba állt a budapesti előadóművészeti szervezetek miatt. | L. Simon László;borkultúra;TAO-pénzek;
2018-11-09 12:53:47
Máris kirobbant a tao-háború, Tarlós épp egy államtitkárral csörtézik
Javában egyeztet az EMMI a „színházi tao” átalakításáról, de csak szűk körben. Minden jel arra mutat, hogy központosítják a pénzosztást – a főpolgármester pedig sorompóba állt a budapesti előadóművészeti szervezetek miatt.
A tao átalakítással kapcsolatban nehéz nem tulajdonítani jelentőséget annak, hogy miközben a kormányzati szereplők átlátható rendszerről, növekvő forrásokról beszélnek, L. Simon László nemrég azt mondta: az új elképzelések szerint az eddigi adókedvezményt ezentúl a cégek vagy sportegyesületek felé irányítják, vagy befizetik a költségvetésbe. És a kormány kultúrpolitikusa nem téved, ezt valószínűsíti, hogy a héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága rábólintott arra a javaslatra, amelyik úgy módosítaná a Tao-törvényt, hogy a jövőben ilyen támogatáshoz ne juthassanak hozzá az előadó-művészeti szervezetek. (Persze ahhoz, hogy ez törvénnyé izmosodjon szükség van a Tisztelt Ház igenjére is, de a parlamenti gyakorlat azt mutatja: amennyiben egy bizottságban támogattak egy indítványt a kormánypárti honatyák, azt a plenáris ülés nem torpedózza meg.)
Nem véletlen, hogy a kulturális intézmények vezetői egy olyan új elosztási rendszerről egyeztetnek, ami kompenzálja a kieső 40-50 milliárd forintot. (Például az évi mintegy 2,5 mulliárd forintból gazdálkodó Budapesti Fesztiválzenekar, a Népszava november 2-i számában megjelent közleménye is, amely szerint tárgyalnak a minisztériumi vezetőkkel arról, hogy a zenekar számára évi 450 millió forintot jelentő, megszűnő taót milyen módon kompenzálja az állam.)
Csakhogy a színház taót kiváltó szisztéma egyetlen eleme sem ismert. Egyrészt nem tudni, hogy alakul a cégek adakozó kedve, ha a költségvetésnek kell majd utalni azt a summát, amivel eddig közvetlenül kedvenc kultúrintézményüket segítették. Másrészt nincs még terv, hogy mennyivel hajlandó beszállni a kormányzat. Ahogy az sem világos, milyen összetételű testület/szervezet osztaná el a keretet. Hogy a rendszerben sok a bizonytalanság, azt mi sem mutatja jobban, hogy Tarlós István is aggódik.
Úgyhogy a kormányfőnél készül lobbizni. Azt kéri a miniszterelnöktől, amikor találkoznak, hogy a kormány ne generálisan szankcionáljon, ha valamilyen rendellenességet észlel a kulturális tao-támogatások esetében, hanem akkor járjon el, amennyiben konkrét esetek jutnak a tudomására. És azt is kéri, hogy a budapesti színházak esetében a kulturális tao-támogatások értékét továbbra is deklaráltan garantálja a kabinet. Ezt október végén nyilatkozta a Népszavának a főpolgármester, ám ma emelte a tétet, és azt üzente Fekete Péter kulturális államtitkárnak, hogy ne rendelgesse be a fővárosi színházak igazgatóit magához, ő (mármint a főpolgármester) folyamatosan egyeztet egyeztet a megoldásról a TAO-pénzek ügyében L. Simon Lászlóval.
Tarlós arra reagált, hogy a teátrumok épp most tárgyalnak Fekete Péter kulturális államtitkárral arról, miképp pótolhatja és csatornázhatja be a színházi szakma kieső tao-pénzt. Csakhogy Fekete Péter nem a teljes szakmával beszélget (legalábbis egyelőre), a Népszava információi szerint a konzultációra a minisztérium a kiemelt és nemzeti előadóművészeti szervezetek képviselőit invitálta a Nemzeti Színházba, a független és magán társulatok nem kaptak meghívást. (És persze korai ítélkezni, de ha az egyeztetési kör nem tágul, az azt jelzi: a kormányzat központi elosztási rendszerben gondolkodik.)
Ami az előzményeket illeti: a k ormán június 5-én kérte fel a pénzügyminisztert a társasági adóból a kulturális szervezetek által igénybe vehető támogatások ügyének megvizsgálására, és egy előterjesztés elkészítésére arról, szükséges-e a kapcsolódó adó-, illetve egyéb törvények módosításáról. A háttérben állítólag zajlottak egyeztetések, ezekről hónapokig nemigen szivárogtak ki információk. Október utolsó hetében azonban a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter újságírói kérdésre elismerte, átépítik a rendszert.
A kormányzati kommunikációs gyakorlat itt sem módosult: Gulyás kriminalizálta az ügyet, mondván: a változtatásra a kulturális területen tapasztalható jelentős visszaélések miatt van szükség.
Azt Gulyás sem titkolta, hogy létezik olyan javaslat, miszerint a jövőben az EMMI csatornázná be a támogatásokat az előadókhoz. Ám a miniszterelnökség vezetője szerint a visszaéléseken kívül erre azért van szükség, mert a tao-támogatásokat „egyenlőtlenül” osztották el. Arra nem tért ki, mit nevez egyenlőtlennek egy olyan rendszerben, amely arra alapult, hogy egy kulturális intézmény hány jegyet ad el: Azt sem magyarázta, miért egyből a rendszer megszüntetésén gondolkoznak a csalások vizsgálata helyett. | https://nepszava.hu/3014643_maris-kirobbant-a-tao-haboru-tarlos-epp-egy-allamtitkarral-csortezik | https://web.archive.org/web/20210624183759/https://nepszava.hu/3014643_maris-kirobbant-a-tao-haboru-tarlos-epp-egy-allamtitkarral-csortezik | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/maris-kirobbant-a-tao-haboru-tarlos-epp-egy-allamtitkarral-csortezik | Népszava | hungarian-news | 2018-11-09 12:53:00 | [
"Fekete Péter",
"L. Simon László"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)"
] | [] | [
"támogatás",
"kultúra - művészet"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
47,917 | Nyerges Zsolt tökéletes közleményt adott ki, miután eladta a Közgépet Mészáros Lőrinc üzlettársának | A gyakorlatilag soha nem nyilatkozó Nyerges Zsolt az ünnepi alkalomból gyakorlatilag tökéletes közleményt adott ki. A címe: „Sikeresen zárultak az üzleti tranzakciók, szakmai befektető működteti tovább a KÖZGÉP-et” - dr. Nyerges Zsolt közleménye | Tegnap írta meg a 444, hogy a Közgép építőipari cég keddi rendkívüli állománygyűlésén bejelentették, hogy Nyerges Zsolt eladta a vállalatot Mészáros Lőrinc barátja és üzlettársa, Szíjj László cégének, a Duna Aszfaltnak.
A gyakorlatilag soha nem nyilatkozó Nyerges Zsolt az ünnepi alkalomból gyakorlatilag tökéletes közleményt adott ki.
A címe:
„Sikeresen zárultak az üzleti tranzakciók, szakmai befektető működteti tovább a KÖZGÉP-et” - dr. Nyerges Zsolt közleménye
Az első bekezdésben rögtön elsüt egy hatalmas poént az üzleti alapú kereskedelemről:
Az elmúlt időszak tranzakcióit eredményesen lezártam. Egy befektető csak üzleti alapon tudja megítélni a cégek vásárlását vagy eladását, én pedig úgy érzem: jól szállok ki, szakmai és üzleti szempontból is sikeres üzleteket kötöttem.
Az ügyesen megfogalmazott középső bekezdés finoman homályban hagyja, kinek a döntéséről van szó:
A KÖZGÉP eladását kifejezetten eredményes és nyereséges üzleti döntésnek tekintem.
A sajnos kifejezetten rövid közlemény utolsó bekezdésének végén pedig ott figyel ez a minimum kétértelmű, rejtélyes zárómondat:
A Duna Aszfalt munkáját régóta ismerjük a piacról, és örülök annak, hogy egy ilyen kiváló szakmai befektetőt sikerült találnunk. Belépésük lehetőséget teremt a KÖZGÉP szaktudásának a továbbélésére, és garantálja a cég további működését. Kívánom az új tulajdonosoknak, hogy olyan sikeresek legyenek, mint mi voltunk!
Nyerges Zsolt még a nyáron vette át Simicska Lajostól a Fidesz egykori pénztárnokának komplett cégbirodalmát. A most lezajlott tranzakcióval a birodalom egykori központi vállalata egy érintéssel Orbán Viktor környezetéhez került. | https://444.hu/2018/11/10/nyerges-zsolt-tokeletes-kozlemenyt-adott-ki-miutan-eladta-a-kozgepet-meszaros-lorinc-uzlettarsanak | https://web.archive.org/web/20210921112259/https://444.hu/2018/11/10/nyerges-zsolt-tokeletes-kozlemenyt-adott-ki-miutan-eladta-a-kozgepet-meszaros-lorinc-uzlettarsanak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyerges-zsolt-tokeletes-kozlemenyt-adott-ki-miutan-eladta-a-kozgepet-meszaros-lorinc-uzlettarsanak | 444 | hungarian-news | 2018-11-10 15:29:00 | [
"Nyerges Zsolt",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Közgép Zrt."
] | [] | [
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
47,918 | Simonka miatt áll a bál már Orosházán is | A fideszes többség nem engedte, hogy az ellenzék szembesítse őket, hogyan falaztak a mentelmi jogától megfosztott képviselőnek. Mind a napirend előtti felszólalásnak, mind a korrupciós különbizottság felállításának volt aktualitása azok után, hogy két héttel ezelőtt Polt Péter legfőbb ügyész a parlamenttől bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás, vesztegetés és más bűncselekmények miatt Simonka György délbékési fideszes parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. | „Ami történt, példa nélküli eset, hiszen eddig, az önkormányzatiság 1990-es kezdete óta egyetlenegyszer sem fordult elő – legyen bármilyen színű a vezetés –, hogy a többség ne engedje, hogy elhangozzon egy képviselő napirend előtti hozzászólása” – mondta a Narancsnak Fetser János szocialista önkormányzati képviselő. Fetser korábban több cikluson keresztül volt a Békés megye ipari központjának számító Orosháza polgármestere és parlamenti képviselője.
Mind a napirend előtti felszólalásnak, mind a korrupciós különbizottság felállításának volt aktualitása azok után, hogy két héttel ezelőtt Polt Péter legfőbb ügyész a parlamenttől bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás, vesztegetés és más bűncselekmények miatt Simonka György délbékési fideszes parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte.
Szervezett bűnözés miatt a Legfőbb Ügyészség kezdeményezi a fideszes Simonka György mentelmi jogának felfüggesztését
A Simonka rendelkezései szerint lebonyolított beruházások kapcsán okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot. Indítványozza Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését a Legfőbb Ügyészség. Az indítványt a sajtóközlemény szerint bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt, a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményei okán rendelte el Polt Péter legfőbb ügyész.
Erre hétfőn a törvényhozás egyhangúan rá is bólintott.
Súlyos vádak
Napirend előtti felszólalásában Fetser János a Simonka Györggyel szemben felmerült gyanús ügyeket foglalta volna össze. Megítélése szerint „ilyen súlyos váddal a rendszerváltás óta nem illettek itt országgyűlési képviselőt”. Majd arra emlékeztetett – volna –, hogy korábban többször felhívta a kormánypárti önkormányzati képviselők figyelmét: a délbékési maffia szervezetten nyúlja le az uniós forrásokat és az orosházi adófizetők forintjait.
Az orosházi fideszes polgármester és a jegyző
Több esetben az apparátus és a helyi propagandamédia cinkos hallgatása kísérte ezeket a felszólalásokat, miközben gyártották az ezzel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket. „Észrevételeinket a fideszes képviselők rendre leszavazták, s ezzel nem a város, hanem Simonka egyéni és üzleti köreit szolgálták” – mondta volna el a MSZP-s képviselő.
Konkrét példák
Majd konkrét példákat sorolt volna fel. Így az Őszinte Szívvel Alapítvány ügyét, amely szervezetet a fideszes többség ingatlanhasználattal, pénzzel és kitüntetéssel támogatott, miközben az alapítvány vezetése a kulturális közfoglalkoztatottaknak járó 45 ezer forintból rendszeresen visszakért 10-15 ezer forintot a szerencsétlen sorsú emberektől. Az ügyben már elmarasztaló bírósági ítélet is született.
De szóba hozta volna Fetser a kistérségi Gyermek- és Diákélelmezésnél történt visszaéléseket, ahol egy belső ellenőri jelentés milliós károkozást állapított meg. Emellett nehezményezte volna, hogy a város fideszes vezetői közpénzen azzal a Növényi Norberttel „pancsikáltak a Balatonon”, aki Simonka egyik legjobb barátja, s aki ellen büntetőeljárás folyik.
De megemlítette volna Fetser azt is, hogy az orosházi testületi üléseken Simonka rokonait és üzlettársait Dávid Zoltán fideszes polgármester a „fél város nevetésétől kísérve szakértőnek nevezte”. Illetve folyamatosan szerződést kötött olyan becsődölt és/vagy Simonkához tartozó cégekkel az orosházi önkormányzat, mint a Paprikakert TÉSZ Kft. és a Szerviz-Bodzás Kft.
Védik a koszos mundért
A vitában az orosházi fideszes többség leszavazta azt az MSZP-s indítványt is, hogy alakuljon a testületen belül – paritásos alapon – Simonka és a város ügyet vizsgáló korrupciós különbizottság.
Fetser János felszólal
Dávid Zoltán polgármester és a fideszes képviselők azzal érveltek ezzel szemben, hogy a képviselők jogosítványai elegendők az esetleg vitatott ügyek kiderítésére, másrészt ott vannak a nyomozó hatóságok, náluk feljelentést lehet tenni.
A helyi fideszes többség reakciója azért is érdekes, mert a térségben már lemondtak Simonkáról, a kormánypárt helyi vezetésében azzal számolnak, hogy időközi választás jön, sőt a Narancs.hu információi szerint már a jelöltjük is megvan.
Már odahaza is „temetik" Simonkát: kemény fideszes nyilatkozat a Narancsnak
„Aki bűnös, annak bűnhődnie kell, legyen bármilyen színű politikus, nekem ez az alapelvem" - mondta Takács Ferenc, a tótkomlósi Fidesz elnöke. Hozzátette, várható volt, hogy a törvényhozás kiadja az ügyészségnek a kormánypárti képviselőt. Mindebben annak a bizonyítékát látja, hogy Magyarországon dolgozik az ügyészség és működik az igazságszolgáltatás. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-miatt-all-a-bal-mar-oroshazan-is-114678 | https://web.archive.org/web/20181107100950/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-miatt-all-a-bal-mar-oroshazan-is-114678 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/simonka-miatt-all-a-bal-mar-oroshazan-is | Magyar Narancs | eu-news | 2018-10-30 09:44:00 | [
"Növényi Norbert",
"Simonka György"
] | [
"Fidesz",
"Őszinte Szívvel Alapítvány",
"Paprikakert TÉSZ Kft.",
"Szervíz-Bodzás Kft."
] | [
"Békés megye",
"Orosháza"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU",
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
47,919 | Orbán Kínába is elvitte magával török oligarcha barátját, hogy egy zsíros üzletet hozzon össze neki | Kedden számoltunk be arról, hogy Orbán Viktor kínai látogatása alkalmával arról értekezett, hogy vannak olyan dolgok, amiket érdemes átmenteni a kommunizmusból, mert ma is működnek. A rövidke interjú azonban nemcsak ezért érdekes: a videón a háttérben feltűnik valaki, aki az elmúlt években rendszeresen mozog együtt Orbánnal. Minden jel szerint Adnan Polatról lehet szó, aki Erdoğan török elnökkel is jó kapcsolatot ápol, és akiről a Narancs is többször írt. | Kedden számoltunk be arról, hogy Orbán Viktor kínai látogatása alkalmával arról értekezett, hogy vannak olyan dolgok, amiket érdemes átmenteni a kommunizmusból, mert ma is működnek.
A rövidke interjú azonban nemcsak ezért érdekes: a videón a háttérben feltűnik valaki, aki az elmúlt években rendszeresen mozog együtt Orbánnal. Minden jel szerint Adnan Polatról lehet szó, aki Erdoğan török elnökkel is jó kapcsolatot ápol, és akiről a Narancs is többször írt.
Adnan Polat hátul, amint éppen puszit ad
Fotó: ATV
Polatnak az elmúlt években egyre több magyarországi érdekeltsége lett, még Tiborcz Istvánnal is üzletelt, sőt volt, amikor Orbán Ráhellel kávézott együtt.
Polat az utóbbi időben sok helyre elkísérte Orbánt, volt, amikor meccset nézett vele Görögországban, de ott volt Orbán miniszterelnöki beiktatásán is idén májusban. A miniszterelnökkel elvileg több mint egy évtizede szoros barátságot ápoló Polat a magyar kereskedőházakban is érdekelt volt, ahogy a nemrég átadott Gül Baba türbéje is fial neki, ugyanis az emlékhely fenntartására a kormány évente közel 700 milliót ad egy alapítványnak, mely szintén Polathoz köthető.
A török meló - Adnan Polat és az Orbán család üzletei
Bemutatjuk a török multimilliárdost, aki egyaránt bejáratos Erdoğanhoz és Orbánhoz, és aki közvetített is az európai illiberalizmus két vezéralakja között. A Galatasaray futballklub egykori elnöke az elmúlt években az Orbán család igaz barátja lett, a kastélyvásárlások egyik kulcsfigurája, miközben cégei milliárdokat húznak a magyar államtól.
De mit keresett Orbán török barátja a Kínai Nemzetközi Import Expó magyar pavilonjában? Ebben az ATV tudósítása sajnos nem segít, mert a különösen baráti hangvételű anyagban csak annyi hangzik el, hogy „öt magyar vállalat is megállapodást írt alá kínai cégekkel”. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye is igen szűkszavú, bár pár részlet itt már kiderül a megállapodásokról. A Kőröstej például tejtermékeket szállíthat majd Kínába, az Organica szennyvíztisztítót épít, reklámozni fogják a magyar borokat, sőt magyar kartusokat is exportálni fogunk.
Beszédes viszont a cégnév nélkül elejtett mondat, mi szerint „szerződést írtak alá egy magyarországi napelempark építéséről”. Itt már eszünkbe jut lapunk tavaly szeptemberi cikke, melyben bemutattuk: Adnan Polat cége egy 1000 MW kapacitású napelem parkot tervez felépíteni Magyarországon. Erre a hatalmas kapacitásra (a Paksi Atomerőmű négy blokkja összesen mintegy 2000 MW kapacitású) a török üzletember öt évet és 700 millió eurót szánt – ez mai árfolyamon 225 milliárd forint.
Napelemem, elemelem!
Orbán Viktor török barátja százmilliárdokat öntene magyar projektekbe, de nem biztos, hogy ezzel az adófizetők járnak jól. Azt tervezi, egymaga annyi naperőművet épít, hogy az felér a Paksi Atomerőmű jelenlegi kapacitásának felével. Tiborcz István ebben is a segítségére lehet.
Piaci forrásaink akkor arra hívták fel a figyelmünket, hogy a világ tíz legnagyobb fotovoltaikus erőműve 500 és 1500 MW között teljesít, de ezek szinte mind amerikai és kínai sivatagokban felhúzott monstrumok. Azt is hozzátették, hogy egy ekkora beruházást 700 millió euróból aligha lehet felhúzni, ehhez kétszer-háromszor ennyi pénzre volna szükség.
Szóval: Polat és napelem, eddig megvagyunk. Kína gazdag ország, mely keresi a befektetési lehetőségeket, a minimum 700 millió euró pedig még az egyik leggazdagabb töröknek is sok pénz, kezd tehát összeállni a kép, már csak egy kis keresgélésre van szükség. Szerencsére a kínai állami vállalatok nem olyan szemérmesek, mint a magyar minisztérium, vagy épp az "ellenzékinek" mondott ATV.
A Power Construction Corporation of China (Powerchina) egy állami tulajdonban lévő konglomerátum, mely megújuló energiával kapcsolatos beruházásokban vesz részt. A vállalat a tervezéstől a finanszírozáson át az építkezésig bezárólag viszi végig a projekteket. Nos, a Powechina honlapján részletes beszámolót közölt arról, hogy kedden Yao Qiang ellátogatott az Expó magyar pavilonjába. A Powerchina vezérigazgató-helyettese ott Orbán Viktorral és a magyar delegációval tárgyalt, majd a cég aláírt egy megállapodást a török Polat Grouppal, egy 750 MW-os fotovoltaikus erőmű létesítéséről. Szerencsére a cég fotókat is közöl, melyen látszik, Orbán Viktor mennyire boldog, hogy Adnan Polat aláírja a szerződést.
Fotó: PowerChina
A magyar miniszterelnök szóban is kifejezte lelkesedését. A Powerchina honlapja szerint Orbán melegen üdvözölte, hogy létrejött az erőmű létesítésére vonatkozó megállapodás:
„Remélem, hogy a Powerchina komoly lehetőségként tekint a beruházásra. Az együttműködési megállapodás felgyorsítja a beruházást, ami megindul amilyen hamar csak lehet. A magyar kormány minden támogatást megad ehhez az együttműködéshez és a Powerchina magyarországi fejlődéséhez.”
Egy török oligarcha a magyar delegáció tagjaként, a magyar kormány támogatásával utazott tehát ki Kínába, hogy ott kormányzati hátszéllel jusson kínai állami támogatáshoz egy magyarországi beruházáshoz. De még itt sincs vége a történetnek.
Az Expón készült bejátszásokon feltűnik ugyanis Palkovics László is, aki immáron az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezeti. A tárca honlapja ezúttal is meglehetősen szűkszavú, már ami a kínai utat illeti. Két hír mindössze, az egyik arról szól, hogy lendületes együttműködés lesz a két ország között az innovációban, a másik pedig arról számol be, hogy a Huawei mostantól oktatás digitális átalakításába is besegít. A lényeg kimaradt, és ismét a kínai fél siet segítségünkre.
Fotó: PowerChina
Az állami vállalatokat felügyelő kínai tanács (SASAC) honlapján ugyanis hosszasan sorolja, milyen megállapodásokat kötöttek az Expó ideje alatt, és ebben felbukkan Palkovics minisztériuma, és igen, egy újabb energetikai beruházás. A SASAC arról ír, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete mellett stratégiai együttműködési szerződést írt alá a China General Technology Group (Genertec) és a Dunántúli Energia Holding Kft. A beszámoló szerint a két fél hosszútávú megállapodása értelmében közösen fognak egy magyarországi energetikai beruházásba és széleskörű technikai együttműködésben is megállapodtak. De mi is ez a két vállalat, és milyen projektről lehet szó?
A Genertec egy kínai állami óriás, mely az első ötéves terv óta gyárt mindenféle gépeket, vegyszereket, de az építőiparban is otthonosan mozognak. Aktív részesei az új Selyemút kiépítésének, és ettől a megállapodástól azt várják, hogy megvethetik lábukat a régióban. Érdekesebb azonban a magyar fél, melyről a kínai beszámoló annyit állít, hogy „régóta elkötelezett energetikai fejlesztésekben Magyarországon és a környező régiókban”. Nos a valóság kicsit más. A Dunántúli Energia Holding Kft-t 2017 januárjában jegyezték be, két tulajdonosa van, Magyar Szilvia, és a félig kínai Ujlaki Gábor, aki kínai lakcímmel is rendelkezik. A cég teljesen üres, az Opten adatai szerint eszköze és árbevétele nincs, és beszámolót sem adott le a tavalyi évre. Viszont a kulcsszó itt is a napelem, ha eddig nem jöttek volna rá.
A Sonline tavaly decemberben hírt adott a kaposvári önkormányzat közgyűléséről. Szita Károly fideszes polgármester ekkor arról beszélt, hogy Közép-Európa legnagyobb napelemparkja épülhet Kaposváron. A polgármester azt is hozzátette, hogy fél éve dolgoznak az ügyön, és együttműködési megállapodást kötöttek a kínai céggel, beruházás pedig már 2018 januárjában megindulhat. A tervek arról szóltak, hogy a kínaiak kétszáz hektárt vennének bérbe 25 évre Kaposváron, ahol 2×50 megawattos napelemeket helyeznének el.
A polgármester azt mondta, hogy kínai pénzből épül a beruházás. A közgyűlési határozatokból az is kiderül, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházást. A megvalósító a Dunántúli Megújuló Energia Szolgáltató Zrt. és a Dunántúli Naperőmű Energia Szolgáltató Zrt. lett volna, ezen cégek tulajdonosa pedig a Dunántúli Energia Holding, amely most Kínában írt alá megállapodást. Igen ám, csak hogy a két Kaposváron érintett cég, a Dunántúli Megújuló, ill. Naperőmű Zrt nemcsak üres, de a Cégbíróság a NAV kérésére törölte is azokat. A kényszertörlés után nem sokkal a tulajdonosok alapítottak egy új céget, a DEHNMIB Naperőmű Ingatlan Fejlesztési, ami ugyanúgy teljesen vagyontalan, mint a Magyar és Ujlaki többi, elvileg szintén energetikában utazó cége.
Azt, hogy a magyar kormány miért segít olyan beruházóknak, akiknek látszólag semmijük sincs, nem tudni. Könnyen lehet, hogy megvan a pénz és a beruházó is, csak még nem lépett elő. Arról ugyanis már a Narancs is beszámolt, hogy az egykor Tiborcz István tulajdonában lévő Elios – mely ma is a miniszterelnöki vő közelében van – sorra nyeri a napenergia-termelésre vonatkozó pályázatokon. A Honvédelmi Minisztérium egy 400 milliós, a Szegedi Tudományegyetem egy 620 milliós megbízást bízott a cégre. Az állami MVM Hungarowind 50 milliárdos pályázatán is az Elios lett a három győztes egyike.
Kérdéseinket elküldtük a minisztériumoknak is. | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/orban-kinaba-is-elvitte-magaval-torok-oligarcha-baratjat-hogy-egy-zsiros-uzletet-hozzon-ossze-neki-114852 | https://web.archive.org/web/20181116032705/https://m.magyarnarancs.hu/gazdasag/orban-kinaba-is-elvitte-magaval-torok-oligarcha-baratjat-hogy-egy-zsiros-uzletet-hozzon-ossze-neki-114852 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-kinaba-is-elvitte-magaval-torok-oligarcha-baratjat-hogy-egy-zsiros-uzletet-hozzon-ossze-neki | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-11-07 09:57:00 | [
"Adnan Polat",
"Magyar Szilvia",
"Orbán Viktor",
"Tiborcz István",
"Ujlaki Gábor"
] | [
"DEHNMIB Naperőmű Ingatlan Kft.",
"Dunántúli Energia Holding Kft.",
"Elios Innovatív Zrt.",
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.",
"Polat Group"
] | [
"Ázsia",
"Kaposvár",
"Kína",
"Somogy megye"
] | [
"energia",
"pályázat",
"rokonok",
"klientúra"
] | [] |
47,920 | Nem nyomoz tovább az Elios-ügyben a rendőrség | Bűncselekmény hiányában megszüntették az Eios Innovatív Zrt-vel szembeni nyomozást. Az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője, Gál Kristóf elmondta: az eljárás során jelentős mennyiségű iratanyagot foglaltak le és vizsgáltak át, elvégezték a büntetőeljárási törvény előírásainak megfelelő valamennyi nyomozati cselekményt, így sikerült megállapítani, hogy nem történt bűncselekmény, tehát az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették. | Bűncselekmény hiányában megszüntették az Eios Innovatív Zrt-vel szembeni nyomozást. Az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője, Gál Kristóf elmondta: az eljárás során jelentős mennyiségű iratanyagot foglaltak le és vizsgáltak át, elvégezték a büntetőeljárási törvény előírásainak megfelelő valamennyi nyomozati cselekményt, így sikerült megállapítani, hogy nem történt bűncselekmény, tehát az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) korábban szabálytalanságokat tárt fel a Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez köthető cégek közbeszerzéseinél, ezek alapján rendelte el a Pest Megyei Főügyészség a nyomozást. Az OLAF által vizsgált ügyekben felmerült a csalás, valamint a szervezett csalás gyanúja. Ezt azonban a magyar hatóságok "minden részletre kiterjedő nyomozása" nem támasztotta alá, mondta Gál.
Az Elios-ügyről itt írtunk hosszú cikket. | https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-nyomoz-tovabb-az-elios-ugyben-a-rendorseg-114859 | https://web.archive.org/web/20181116032823/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/nem-nyomoz-tovabb-az-elios-ugyben-a-rendorseg-114859 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-nyomoz-tovabb-az-elios-ugyben-a-rendorseg | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-11-07 10:22:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"ítélet/döntés",
"csalás",
"EU",
"klientúra",
"OLAF-vizsgálat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
47,921 | Budapesten állnak bíróság elé a kolumbiai drogmaffia milliárdos pénzmosási ügyének vádlottjai | Kolumbiai drogok nyugat-európai terjesztéséből befolyó milliárdos összegeket mosott tisztára az ügyészség szerint az a több tucatnyi vádlott, akinek a büntetőpere hétfőn kezdődött el a Fővárosi Törvényszéken. | https://444.hu/2018/11/12/budapesten-allnak-birosag-ele-a-kolumbiai-drogmaffia-milliardos-penzmosasi-ugyenek-vadlottjai | https://web.archive.org/web/20201029171906/https://444.hu/2018/11/12/budapesten-allnak-birosag-ele-a-kolumbiai-drogmaffia-milliardos-penzmosasi-ugyenek-vadlottjai | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budapesten-allnak-birosag-ele-a-kolumbiai-drogmaffia-milliardos-penzmosasi-ugyenek-vadlottjai | 444 | hungarian-news | 2018-11-12 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pénzmosás",
"kábítószer",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
|
47,922 | Egyre több jel utal arra, hogy az új paksi atomerőmű még tervezőasztalon sincs kész | Egyre több jel utal arra, hogy az EU szabványainak megfelelő VVER-1200 típusú atomerőmű még tervezőasztalon sem létezik. Pedig kettőt is rendelt már belőle a magyar kormány, és egyet egy finn konzorcium. | Egyre több jel utal arra, hogy az EU szabványainak megfelelő VVER-1200 típusú atomerőmű még tervezőasztalon sem létezik. Pedig kettőt is rendelt már belőle a magyar kormány, és egyet egy finn konzorcium.
Mindkét országban már sokkal előrébb kellene tartania a beruházásnak, de egyelőre egyik ország nukleáris hatósága sem adta ki a építkezéshez szükséges engedélyeket.
Ennek egyik fontos oka lehet, hogy még nincs is nagyon mit vizsgálni a terveken. Azok ugyanis valószínűleg még nincsenek készen.A Népszava hétfői cikkében arról ír, hogy most már kormányzati körökben is felmerült, hogy 2032 előtt nem lesz készen egyik új erőmű sem azok közül, amelyeket a kormány még 2014-ben a Roszatomtól rendelt.
A Népszava szerint a csúszás fontos oka, hogy a Roszatom terveivel problémák vannak, és ezért nehézkes az engedélyeztetés, ráadásul a tervek átnézéshez sincs elég magyar szakember: "Forrásaink szerint az orosz tervek tartalma, formája és minősége nem elégíti ki az EU-s előírásokat. Eme megjegyzéssel sokat visszaadtak átdolgozásra. Emellett a magyar energetika állapota sem hasonlítható össze a '60-as-'70-es évekével. Nyomasztó a szakemberhiány" - írja a lap.
Finnországban is most szóltak, hogy még legalább két évig nem lesz egy kapavágás sem
A helyzet nagyon hasonló Finnországban is, ahol még a paksinál is régebb óta tart egy EU-kompatibilis VVER-1200-as típusú erőmű építésének az előkészítése. A finnek mindig nyíltabban beszélnek ezekről a problémákról, és éppen most hétvégén jelent meg az ottani sajtóban, hogy legalább két évvel még tovább csúszik a tervezési szakasz náluk.
Az erőművet építtető finn cég vezetője azt állítja, hogy az atomerőmű terveinek csak 20-25 százalékát tudták továbbítani egyelőre a hatóságnak. Ez arra utal, hogy a típus ötöde, negyede lehet csak megtervezve egyelőre. Ráadásul ezeknek is egy részét visszadobták, mert nem feleltek meg a finn, illetve az EU-s szabványoknak.
Magyarországon és Finnországban is úgy megy az engedélyezés, hogy a Roszatom leadja a terveket az építtető cégnek (itthon a Paks 2 Zrt.-nek, ott a Fennovoima nevű konzorciumnak), és az építtető adja tovább az engedélyező hatóságnak (itthon az OAH-nak, ott a STUK-nak).
Mindkét országban hasonlóak a gondok: az orosz tervek lassan jönnek, sokszor már az építtető szakemberei is komoly problémákat látnak, és ha valami a szűrőjükön át is jut a hatósághoz, akkor még ott is szoktak találni komoly hiányosságokat.
VVER-1200-as típusból az egykori Szovjetunió területén már épültek atomerőművek, de azok nem felelnek meg az EU által előírt, még szigorúbb szabványoknak. A Roszatomnál iparági pletykák szerint szerették volna menet közben, az építkezés idején alakítani a prototípust, de a finnek, és egyelőre a magyarok is ragaszkodnak hozzá, hogy csak teljesen kész, előre átvizsgált tervek alapján kezdődjön az építkezés.
A csúszás a magyar államnak kínosabb, mint a finneknek. A mostani paksi szerződés értelmében ugyanis 2026-tól mindenképpen törleszteni kell az építkezésre kapott orosz hitelt, akkor is, ha az erőmű még távol van attól, hogy termelni tudjon. Finnországban a Roszatom viszont maga is résztulajdonos az építtető konzorciumban, tehát a csúszás kockázatában részt kell hogy vállaljon, másrészt ott nincs államközi hitelkonstrukció sem.
A magyar kormány már többször jelezte, hogy szeretnék a hitelfeltételeket újratárgyalni az orosz kormánnyal, de egyelőre még nem látszik, hogy erre hajlanak-e Moszkvában. | https://444.hu/2018/11/12/egyre-tobb-jel-utal-arra-hogy-az-uj-paksi-atomeromu-meg-tervezoasztalon-sincs-kesz | https://web.archive.org/web/20221214112222/https://444.hu/2018/11/12/egyre-tobb-jel-utal-arra-hogy-az-uj-paksi-atomeromu-meg-tervezoasztalon-sincs-kesz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyre-tobb-jel-utal-arra-hogy-az-uj-paksi-atomeromu-meg-tervezoasztalon-sincs-kesz | 444 | hungarian-news | 2018-11-12 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"atom"
] | [
"Paks II"
] |
47,923 | Elkezdődött a Mészáros-Vajna meccs a TV2 irányításáért | Október közepén Andy Vajna második kerületi villájában került sor a TV2 megújult menedzsmentjének első - állítólag szokás szerint szivarfüstben gazdag - ülésére, amin először vett részt az igazgatóságba október elején delegált Vaszily Miklós. | Október közepén Andy Vajna második kerületi villájában került sor a TV2 megújult menedzsmentjének első - állítólag szokás szerint szivarfüstben gazdag - ülésére, amin először vett részt az igazgatóságba október elején delegált Vaszily Miklós.
Az MTVA egykori vezérigazgatóját október 10-én nevezték ki igazgatósági tagnak, de a módosított alapító okirat - benne Vaszily nevével - csak a múlt héten jelent meg a cégbírósági adatbázisban. A késedelem oka, hogy Vaszilyt néhány nappal delegálása előtt nevezték ki az Echo TV vezérigazgatójának is, és a jogászok azon dolgoztak, a pozíciók ne legyenek összeférhetetlenek.
Vaszily a berettyóújfalui jogász Antal Kadosát váltotta a menedzsmentben, aki szintén a Mészáros-kör embere volt, de - ahogy korábban az Echo TV-ből áprilisban „elszámolási gondok” miatt kirakott Csík Zoltánban is - megingott a belé vetett bizalom. A közmédiától nyár végén távozott Vaszilyt hónapokkal ezelőtt vonta be a kormányzati média átalakítási folyamatába a kormány legfelső köre; feladata, hogy
konszolidálja az Echo TV pénzügyeit, ahol belsősök szerint „súlyos visszásságokat állapítottak meg a többmilliárdos stúdió-beruházás és a műszakieszköz-beszerzés terén”,
beemelje az Echo TV-t és a Hír TV-t az épülő kormányzati médiaholdingba,
és feltérképezze a TV2 belügyeit a közelgő tulajdonosváltás előtt.
Információink szerint Vaszily személyesen, többször is egyeztetett a miniszterelnökkel is a feladatról. Az érintett nem akart nyilatkozni, de környezetében kérdésünkre tagadták, hogy Orbánnal egyeztetett volna.
Vajna tartja a hátát a menedzsment miatt
Vaszily érkezése nem aratott osztatlan sikert az TV2 igazgatóságában, amit rajta kívül jórészt Habony- és Vajna-közeli figurák alkotnak.
A menedzsmentben Dirk Gerkens vezérigazgató és örökös üzlettársa, az RTL korábbi, a TV2 jelenlegi kiemelt gyártócégének vezetője, a Gerkenstől elválaszthatatlan Rákosi Tamás mellett benn ül Horváth Balázs, a Habony-Rogán Antalhoz kötődő üzleti kör jogásza is.
IT-tag még Várnai Tamás, az első Orbán-kormány idején ismertté vált Ezüsthajó Kft. egykori vezetője, filmes szakember, akit 2017 elején állítólag maga a miniszterelnök küldött a testületbe. Rajta kívül még Barna Zsolt az, aki IT-tagként nem áll közel a Habony-Vajna duóhoz, ő az OTP Alapkezelő elnökeként, és Csányi Sándor bizalmasaként ismert, és fontos szereplő az OTP és a Mészáros-világ közeledésében.
A tulajdonosváltás legkésőbb január végéig lezárul, de hogy Mészáros kikkel és mikor tölti fel a menedzsmentet, azt egyelőre nem tudni. Az igazán érdekes időszak csak ezt követően következik, mert jelenleg csak a belső kör ismeri a TV2 szerződéseit (például hogy mennyi pénz ment el a méregdrága sportjogok kifizetésére).
Érthető, hogy a leendő tulajdonosokat érdeklik a részletek, mivel eddig is az ő pénzükből zajlott a műsor: a Mészáros-kör bankjaként ismert MKB a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint 11 milliárdos összegű zálogjogot alapított a TV2 Média Csoport Kft. vagyonára (miután kiváltotta az eredetileg az állami Eximbank által folyósított hitelt).
Az elsődleges oka a váltásnak és az egész médiabirodalom központosításának épp az, hogy a politikai vezetés megelégelte a számolatlanul és engedély nélkül szétfolyó milliárdokat. A váltás hírére Vajna filmbiztos nyilvánosan is kiállt a vezetés mellett, sőt PR-osai gyorsan tweeteltek is egyet, hogy nyugtassák a kedélyeket:
Vajna ezzel azt üzente a menedzsmentnek, kitart mellettük, és tény, hogy ha ő maradna a tévé élén, meg is tartaná a jelenlegi vezetést. Valójában csak hetei vannak a vállalat élén, és még a legoptimistább forgatókönyv szerint is alig több mint 20 százalékát tarthatja meg a csatornának - az irányításról és a többségi tulajdonról szinte azonnal le kell mondania.
Gerkensék időt nyerhetnek, de jövőre az Atmedia is megindul a birodalom irányába
Vaszilynek azért sem örül a Vajna-csapat, mert ő az első olyan figura a Mészáros-körben, aki látott már tévét közelről, és rajta keresztül a leendő tulajdonosok is jobban képbe kerülnek majd.
Az átállás és a szerződések áttekintése hónapokat is igénybe vehet, és a TV2 belügyeit ismerők szerint míg a vagyonkezelésben gyors változások lesznek, a menedzsment leváltására (noha Mészáros és emberei ambicionálják ezt) akár következő év végéig is várni kell. Az oka ennek az lehet, hogy több olyan nagy értékű sport- és filmjogi szerződés él még, amit nem feltétlenül venne a nyakába egy új vezetés. A TV2 emiatt jövőre még egészen biztosan nem lesz a nagy központi médiaholding része.
Fontos részlet, hogy az alapítói okirat szinte minden jelentősebb kötelezettséget az egyszemélyes alapítóhoz, azaz Vajnához utal, akinek az IT-hez és a vezérigazgatóhoz képest sokkal nagyobb a felelőssége.
Így például Vajna vállalja a társaság működéséért a pénzügyi felelősséget, ő köti a kölcsön- és hitelszerződéseket, és gyakorlatilag minden szerződést, beleértve „a társaság által a hazai és külföldi filmstúdiókkal kötött szerződéseket, értékhatártól függetlenül.” Vajna nevezte ki a hírigazgató Szalai Vivient is.
A televízió eladásával párhuzamosan legkésőbb jövő év végére tulajdonosváltás várható a csatornacsalád és még tucatnyi másik adó reklámidejét értékesítő Atmedia kereskedőháznál is. Az Atmediát 2016 végén vásárolta meg a Habony Árpád hitelezőjeként és kormányközeli tanácsadóként ismert Tombor András.
A cég jövedelmezőbbnek bizonyult az elmúlt években, mint a tévé maga: 2016-ban és 2017-ben egyaránt 27 milliárdos forgalmat bonyolítva előbb 1,1 milliárd majd bő 800 millió adózott hasznot termelt. Feltűnt ez a tévét hitelező Mészáros-körnek is, és 2017 végén 17 százalékig bevásárolták magukat a vállalatba az Opus Global által kezelt magántőkealapon, a Status Capitalon keresztül. A Status Capital év végére bőven többségi tulajdonosa lehet a cégnek, de a tervek szerint valamekkora részt itt megőrizhet magának a Habony-Vajna kör. | https://444.hu/2018/11/13/elkezdodott-a-meszaros-vajna-meccs-a-tv2-iranyitasaert | https://web.archive.org/web/20231108103832/https://444.hu/2018/11/13/elkezdodott-a-meszaros-vajna-meccs-a-tv2-iranyitasaert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elkezdodott-a-meszaros-vajna-meccs-a-tv2-iranyitasaert | 444 | hungarian-news | 2018-11-13 08:52:00 | [] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"média",
"klientúra"
] | [] |
47,924 | Budapesten bujkál és itt kér menedékjogot a börtönre ítélt volt macedón miniszterelnök | Budapesten bujkál és menedékjogot kér Magyarországon Nikola Gruveszki, volt macedón miniszterelnök. Ezt Facebookon jelentette be. Mint írta, az elmúlt napokban számtalan halálos fenyegetést kapott és félti az életét, ezért fordult a magyar hatóságokhoz. | Budapesten bujkál és menedékjogot kér Magyarországon Nikola Gruevszki, volt macedón miniszterelnök. Ezt Facebookon jelentette be. Mint írta, az elmúlt napokban számtalan halálos fenyegetést kapott és félti az életét, ezért fordult a magyar hatóságokhoz.
Hétfő este közölték macedón hírforrások, hogy elfogatóparancsot adtak ki a volt miniszterelnök ellen, mert nem jelent meg a börtönben, hogy megkezdje kétéves büntetésének a letöltését.
Gruevszkinek november 8-ig kellett volna jelentkeznie a kijelölt, Szkopje melletti Shuto Orizari fegyházában, miután két év börtönbüntetésre ítélte a bíróság, amiért 2012-ben törvénytelenül utasított Gordana Jankuloszka belügyminisztert, hogy szerezzen be neki egy 600 ezer eurós Mercedest privát használatra. (Jankuloszkát is elítélték egy külön tárgyalássorozat végén, hat évet kapott.)
A Mercedes megvásárlására 2015-ben derült fény, amikor az akkor még ellenzéki - azóta kormányfővé választott - szociáldemokrata Zoran Zaev nyilvánosságra hozta Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit.
Gruevszki 2006 és 2016 között volt Macedónia kormányfője, és bizalmas kapcsolatot alakított ki ezidő alatt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is, akivel Arthur Finkelstein személyében közös tanácsadójuk is volt.
Az azóta Magyarországon is sikeresen futtatott STOP SOROS kifejezés is Gruevszkitől ered, ő hirdette meg elsőként a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek kipaterolását az országból.
Orbán Viktor személyesen is kampányolt pártja mellett tavaly ősszel. Akkor arról beszélt Orbán Ohridban, hogy azért áll ki Gruevszki mellett, mert neki is a nemzet az első, és a nem kér a migránsokból, de ez sem segített, a macedón jobboldal nagyon kikapott. | https://444.hu/2018/11/13/budapesten-bujkal-es-itt-ker-menedekjogot-a-bortonre-itelt-volt-macedon-miniszterelnok | https://web.archive.org/web/20230208230135/https://444.hu/2018/11/13/budapesten-bujkal-es-itt-ker-menedekjogot-a-bortonre-itelt-volt-macedon-miniszterelnok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/budapesten-bujkal-es-itt-ker-menedekjogot-a-bortonre-itelt-volt-macedon-miniszterelnok | 444 | world-news | 2018-11-13 00:00:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Macedónia"
] | [
"diplomácia"
] | [] |
47,925 | A Közbeszerzési Hatóság az Elios-ügyről: Nekünk ezzel nem lesz dolgunk | Az OLAF jelentésben foglaltakat a minden részletre kiterjedő nyomozás nem támasztotta alá, ez derült ki a magyar hatóságok, egészen pontosan az országos rendőrfőkapitányság eljárásából, amelyet bűncselekmény hiányában, végül megszüntettek. | Az OLAF jelentésben foglaltakat a minden részletre kiterjedő nyomozás nem támasztotta alá, ez derült ki a magyar hatóságok, egészen pontosan az országos rendőrfőkapitányság eljárásából, amelyet bűncselekmény hiányában, végül megszüntettek.
Az ügyről Rigó Csabát, a Közbeszerzési Hatóság elnökét kérdezte Szabó Anett az Echo tv adásában azzal kapcsolatban, hogy az OLAF által vizsgált közvilágítási tenderekkel kapcsolatban bármi gyanúsat felfedeztek-e a közbeszerzéseket felügyelő hatóságnál.
„Nekünk, a hatóságnak ezzel nem lesz dolgunk.”
„Felénk nem érkezett jelzés senki részéről sem.”
„Közvilágítási ügyben egyetlen jogorvoslat volt az elmúlt években.”
Mint kiderül, a rendőrség nem kereste meg a Közbeszerzési Hatóságot, ahogy a hatóság sem érezte úgy, hogy az OLAF jelentés megállapításai (egyeztetett árak, előre eldöntött verseny) alapján vizsgálódnia kellene a kérdéses közvilágítási tenderek környékén.
Az Elios-ügyet négy percben kibeszéli egymással Szabó és Rigó, utána rátérnek a Korrupciókutató Központ legújabb tanulmányára, amelyben 193 ezer közbeszerzés átvizsgálván arra jutottak, 2010 óta több lett a gyanús tender Magyarországon.
Rigó nem jön zavarba, kifejti, hogy a Központ rossz adatbázisból dolgozott, majd megállapítja, pont ugyanúgy jártak el, ahogy a Sargentini-jelentés összeállítói (a Sargentini-jelentés csak részben szól a korrupcióról). | https://444.hu/2018/11/13/a-kozbeszerzesi-hatosag-az-elios-ugyrol-nekunk-ezzel-nem-lesz-dolgunk | https://web.archive.org/web/20221219031736/https://444.hu/2018/11/13/a-kozbeszerzesi-hatosag-az-elios-ugyrol-nekunk-ezzel-nem-lesz-dolgunk | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozbeszerzesi-hatosag-az-elios-ugyrol-nekunk-ezzel-nem-lesz-dolgunk | 444 | hungarian-news | 2018-11-13 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"ítélet/döntés",
"OLAF-vizsgálat",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
47,926 | Feljelentette volt tagját a Jobbik | Feljelentette a Jobbik korábbi párttagját csalás, sikkasztás, valamint hűtlen kezelés gyanújával. A párt közleménye szerint Szabó Balázs jogellenesen köthetett szerződéseket, ami több bűncselekmény elkövetésének gyanúját is felveti. A volt szekszárdi jobbikos úgy reagált, az összes fillér kifizetéséről egyeztetett Schön Péter akkori gazdasági igazgatóval, Bodor Zoltán gazdasági vezetővel, illetve Szabó Gábor pártigazgatóval is, akik mindent ellenőriztek. | Feljelentette a Jobbik korábbi párttagját csalás, sikkasztás, valamint hűtlen kezelés gyanújával. A párt közleménye szerint Szabó Balázs jogellenesen köthetett szerződéseket, ami több bűncselekmény elkövetésének gyanúját is felveti. A volt szekszárdi jobbikos úgy reagált, az összes fillér kifizetéséről egyeztetett Schön Péter akkori gazdasági igazgatóval, Bodor Zoltán gazdasági vezetővel, illetve Szabó Gábor pártigazgatóval is, akik mindent ellenőriztek.
Csalás, sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést a Jobbik Szabó Balázs, a párt volt szekszárdi elnöke, önkormányzati képviselője ellen – jelentette be tegnap a párt.
Közleményük szerint miközben a Jobbikból kilépett önkormányzati képviselő pénzügyi visszaélésekkel vádolta meg egykori közösségét, ő köthetett jogellenesen szerződéseket. – Mindez több bűncselekmény elkövetésének gyanúját is felveti – írták.
A Magyar Időknek Szabó minderre azt mondta: halva született ötlet a Jobbik részéről, hogy ilyen vádakkal feljelentik őt, de áll elébe mindennek, és tisztázni fogja magát, mert ő nem követett el semmiféle visszaélést vagy csalást.
– Több éven át én voltam a gazdasági vezető és a választókerületi elnök, így hivatalosan is jogosult voltam szerződések megkötésére, így öt éven keresztül minden készpénzfizetési számlát a számlakísérőn én írtam alá.
De utána a gazdasági osztály ellenőrizte mindezeket – állította Szabó, aki hangsúlyozta azt is: az összes fillér kifizetéséről egyeztetett a választókerületi szervezővel, a választókerületben lévő tagsággal, Schön Péter akkori gazdasági igazgatóval, Bodor Zoltán gazdasági vezetővel, illetve Szabó Gábor pártigazgatóval is, akik mindent ellenőriztek.
– Ők kértek fel a szerződések megkötésére. Én semmilyen olyan számlát, számlakísérőt nem írhattam alá, amiről a választókerületi szervező nem tudott. A számlák aztán felkerültek a gazdasági osztályra, ahol ezeket elfogadták, és csak ezek után indulhattak el a tranzakciók – mondta, hozzátéve, mindennel az utolsó fillérig elszámolt, sőt még a Jobbik az, amely tartozik neki pénzzel.
Szabó Balázs szerint az is érdekes, hogy nem is rágalmazásért jelentett fel a Jobbik, pedig ezzel fenyegették. Jelezte, rágalmazásért azonnal feljelentést tesz a Jobbik ellen.
Ismert, a szekszárdi politikus egy hónapja beszélt arról, hogy tudomása szerint a tavaszi választást megelőző kampányidőszakban Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója a regionális igazgatókon keresztül osztotta le a Simicska Lajostól kapott pénzt, amelyet a szervezetek tagjainak és azok barátainak kellett támogatásként, postára adva elutalni a Jobbiknak.
A politikus a Legfőbb Ügyészségen feljelentést tett, az ügyben jelenleg az adóhatóság folytat vizsgálatot költségvetési csalás gyanújával. | https://www.magyaridok.hu/belfold/feljelentette-volt-tagjat-a-jobbik-3667517/ | https://web.archive.org/web/20221203050035/https://www.magyaridok.hu/belfold/feljelentette-volt-tagjat-a-jobbik-3667517/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentette-volt-tagjat-a-jobbik | Magyar Idők | hungarian-news | 2018-11-14 05:55:00 | [
"Szabó Balázs (Újpest)"
] | [] | [
"Szekszárd",
"Tolna megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"csalás"
] | [] |
47,927 | "Védelmi pénzt" kért a lengyel pénzügyi felügyelet vezetője? | Lemondott a lengyel pénzügyi felügyelet vezetője az ellene felhozott korrupciós vádak miatt. | A Financial Times és a Gazeta Wyborcza számolt be elsőként arról, hogy Leszek Czarnecki, a Getin Noble Bank tulajdonosa szerint Marek Chrzanowski, a lengyel pénzügyi felügyelet (KNF) vezetője a bank piaci kapitalizációjának 1%-ára rúgó (közel 13,6 millió zloty) díjat kért tőle a felügyelet "támogatása" és "védelme" fejében. Az ügyben a lengyel miniszterelnök vizsgálatot... | https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/vedelmi-penzt-kert-a-lengyel-penzugyi-felugyelet-vezetoje.4.304288.html | https://web.archive.org/web/20231209133113/https://www.portfolio.hu/bank/20181114/vedelmi-penzt-kert-a-lengyel-penzugyi-felugyelet-vezetoje-304288 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/vedelmi-penzt-kert-a-lengyel-penzugyi-felugyelet-vezetoje | Portfolio | eu-news | 2018-11-14 11:00:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Lengyelország"
] | [] | [] |
47,928 | Tiborcz István még több ezer milliárdba kerülhet Magyarországnak – Ingeborg Gräßle: Fontos a független nyomozás | Magyarország lehet a következő uniós költségvetés legnagyobb vesztese, köszönhetően Orbán Viktor miniszterelnök családjának, így vejének is. Az Elios-akta itthoni eltussolási kísérlete átlátszó Európa számára, ráadásul olaj is a tűzre: különös uniós egység jöhet létre az intézményesült korrupcióval szemben. Mindezt Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának (CONT) elnöke is megerősítette a 168 Órának. Úgy látja, a Tiborcz-ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapításai továbbra is érvényesek. | „Figyelembe vesszük a magyar hatóságok vizsgálati eredményeit, és nyomon kell követni ezeket. Ám az OLAF-jelentés eddigi megállapításai még mindig az asztalon vannak” – nyilatkozta a 168 Órának Ingeborg Gräßle. Az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának (CONT) elnöke, német kereszténydemokrata képviselő emlékeztetett, nincs itt vége az eljárásnak, hiszen az OLAF jelentése több ajánlást is tartalmaz.
Szerinte a magyar kormányzati hatóságok elutasították a bűncselekmények gyanúját felvető megállapítást, de számos egyéb továbbra is napirenden van. Egyértelművé tette azt is, Európában ők maguk is napirenden fogják tartani, hiszen az OLAF és valamennyi, uniós költségvetést ellenőrző intézmény, így a CONT is „fontosnak tartja a független nyomozást, még ha magas rangú személyeket is érint a gyanú az Elios-ügyben”.
Gräßle már a múlt héten, első reakciójában – egy Twitter-üzenetben – emlékeztetett: az OLAF jelentése meggyőző bizonyítékokat tartalmazott a szabálytalanságokra. A magyar nyomozati szervek döntése „erősíti a magyar bűnüldöző hatóságok függetlenségével kapcsolatos kételyeket, s alátámasztja egy valódi eszköz szükségességét az Európai Unió pénzügyi érdekeinek jövőbeli védelmére, miután Magyarország és az uniós támogatások több más nagy kedvezményezettje sem csatlakozott az Európai Ügyészséghez”.
„Az OLAF megállapításai továbbra is érvényesek” – tette hozzá már lapunknak, kifejtve: a szabálytalanságok gyanúja vizsgálatra kötelezi az uniós szerveket is az uniós polgárok befizetéseinek védelmében. „Noha Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, amely létrehozását követően független vizsgálatokat fog végezni, ezeket az ügyeket a jövőben akkor sem lehet elkerülni” – emelte ki. Az Európai Bizottság jogállamisági kritériumra vonatkozó javaslatcsomagot terjesztett elő, amely lehetővé teszi, hogy az uniós költségvetési alapokat, így a tagállamoknak jutó forrásokat csökkentsék, ha a tagállamok igazságszolgáltatási szerveinek függetlenségét politikai szinten korlátozzák vagy attól meg is fosztják. „Erre koncentrálunk” – nyomatékosította az EP fő költségvetési ellenőre.
Gräßle az Európai Néppárt érintettségét, továbbá az Orbán Viktorra, kormányára, valamint a Fideszre vetülő, egyre súlyosbodó korrupciós gyanúkat érintő kérdéseinket egyenként nem kommentálta ugyan, de szavaiból egyértelművé vált: a német kereszténydemokraták, ahogyan a Néppárt többsége is, támogatni fogja azt, hogy vonják meg vagy csökkentsék azon tagállamok uniós támogatásait, amelyek nem bántak felelősen az európai közpénzzel.
Márpedig az Orbán-kormány a miniszterelnök kézi vezérelésével működő magyar hatóságok révén éppen a Tiborcz-üggyel bizonyíthatta be: nagyon is megállják a helyüket a például a Sargentini-jelentésben is szereplő, de elsősorban az uniós pénzfelhasználás vizsgálatára szakosodott európai szervek által megfogalmazott kritikák. A CONT-elnök által említett terv, az uniós források felhasználásának jogállamisági kritériuma már a 2021–2027-es pénzügyi időszakra szóló májusi költségvetési javaslatban is szerepelt. Az Európai Bizottság – éppen az EP felszólítására – olyan tervet készített, amely lehetővé teszi, hogy szigorúbb feltételekhez kössék az uniós források felhasználását. E tervezet szerint a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak, ezért a testület egy új mechanizmust javasol, amely megvédi az uniós költségvetést a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatoktól.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy felfüggeszthetik vagy csökkenthetik majd a pénzek utalását azoknak a tagállamoknak, amelyek igazságszolgáltatása nem független, s ezért nem képes ellenőrizni a támogatások elköltésének szabályszerűségét. Mindezt az európai alapszerződés alapozza meg, amelynek 322-es cikkelye kimondja, hogy az uniós források kifizetésének feltétele a fogadó országban „a bíróságok függetlensége”.
Ilyen, az Európai Tanácsban hozható határozatra a bizottság tesz majd javaslatot, elfogadásáról az állam- és kormányfők fordított minősített többségi szavazással döntenek. Azaz még csak nem is kellene hozzá teljes szavazategység, hanem legalább 15 tagállam, az uniós lakosság 65 százalékát képviselő országok szavazatával dönthetnének – kikerülve az egymást rendre védő lengyel és magyar kormányokat.
Ezzel nemcsak egy 7. cikkely szerinti eljárás válhat feleslegessé akár Magyarország, akár Lengyelország esetében, de az EU véget vethet az uniós pénzekkel való intézményesített, tagállami korrupciónak is. Éppen ezért, noha a hétéves költségvetési csomagról szinte biztosan nem jutnak majd egyezségre a 2019-es EP-választások előtt a tagállamok, a kampányban valamennyi európai pártcsalád részéről a korrupcióellenesség témája kerülhet napirendre.
Amihez igencsak jó alapot adott a mostani magyarországi döntés, valamint az Orbán-kormány retorikája. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint ugyanis „az Elios-jelentés nem volt más, mint egy brüsszeli kampányjelentés. A tavaszi országgyűlési választások előtt bevándorláspárti brüsszeli politikusok kísérletet tettek a magyar választások befolyásolására. A magyar hatóságok minden ügyet kivizsgálnak. Ebben az esetben is ez történt. Az alapos hatósági vizsgálat cáfolta a brüsszeli kampányjelentésben szereplő rágalmakat.” Csakhogy a hatósági vizsgálat nem cáfolta az OLAF-ot, részleteiről semmit sem tudni, a rendőrség még azt sem közli, meghallgattak-e bárkit tanúként, amire – „bűncselekmény hiányában” – gyanúsítottként sor sem kerülhetett.
Éppen ezért, miközben az Elios-ügy csak az egyik a sok-sok kilógó lóláb közül, ez az eset még komoly európai következményekkel jár majd. Nemcsak megmutatta az uniós szerveknek a magyarországi uniós pénzosztó rendszer gyengeségeit, de az EP, sőt az Európai Tanács valamennyi tagjának azt bizonyította: Magyarországon sem a támogatások odaítélése, sem az elszámoltatás nem működik elfogulatlanul.
Főként azért, mert Magyarországon a legnagyobb az uniós tagállamok között a csalásgyanús EU-támogatások aránya, sőt az OLAF által problémásnak talált eseteket is itt zárják le legritkábban vádemeléssel a helyi hatóságok. 2012-től 2018 elejéig az OLAF – ez Polt Péter egy, éppen Gräßlének címzett márciusi levelében szerepelt – 36 igazságügyi ajánlást (amely az OLAF-vizsgálat alapján bűncselekményre utalt) és négy jelzést (bűncselekményre utaló adatok és iratok eljuttatása a büntetőeljárás megindítására vonatkozó, konkrét ajánlás nélkül) továbbított a magyar Legfőbb Ügyészségnek. Polt állította: a vádhatóság valamennyi ügyben elrendelte a nyomozást, továbbá – ha az már folyamatban volt – csatolta az OLAF dokumentumait azok iratanyagához. 2012 és 2018 között a magyar ügyészség nyolc ügyben emelt vádat, egy ügyben született elmarasztaló jogerős ítélet, és egyetlen további, nem jogerős bírói döntésről tudott beszámolni. Eközben a Polt vezette ügyészség, illetve a nyomozati szervek nyolc másik ügyben megszüntették a nyomozást érdemi eredmény nélkül, más ügyekben pedig sokszori hosszabbítás nyomán folyamatban voltak és vannak a nyomozások – szintén érdemi eredmények és felelősségre vonás nélkül.
Mindezek alapján, miközben a legfőbb ügyész azt állította, hogy Magyarország az EU-átlagnál nagyobb arányban tartja be az OLAF-ajánlásokat.
Az OLAF szerint nem is teljesítenek uniós átlag alatt
Cikkünk megjelenése után Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője egy helyreigazítást kérő levélben egy „valótlan tényállítás haladéktalan helyreigazítását és az alábbiak változtatás nélküli közzétételét" kérte lapunktól. Méghozzá arra hivatkozva, hogy Polt Péter nemcsak a Gräßlének címzett levélben – általunk fentebb ismertetett módon – tagadta az általa vezetett magyar vádhatóság eredménytelenségét, hanem „az OLAF 2017. évre vonatkozó jelentése is cáfolja mindezt".
– Az igazságügyi ajánlásokról szóló részben, a 43. oldalon található 15. számú táblázatból kitűnik, hogy az OLAF saját nyilvántartása és jelentése szerint, az általuk 2010-2017 között tett ajánlások nyomán történt vádemelések uniós átlaga: 42 százalék. Magyarországon ez az arány 47 százalék. (Mindeközben ez az arány például Németországban 21 százalék, Írországban és Finnországban pedig 0 százalék!) A magyar ügyészség tehát nemhogy a legritkábban, ellenkezőleg – a minden esetben elrendelt nyomozások eredményeként – az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán – vonta le a következtetést Fazekas Géza.
Csakhogy eközben éppen az uniós forrásokat érintő korrupció melegágyaként kezdik nyilvántartani az országot. Az Európai Néppárt múlt heti kongresszusán elfogadott, Orbán Viktor által is aláírt határozat is bizonyítja ezt, hiszen az súlyos szankciókat követel az uniós intézményektől a tagállami korrupcióval szemben.
Brüsszeli forrásaink szerint szinte mindegy, milyen nemzetiségű uniós politikusról van szó, mindenki Magyarországot hozza példaként a rendszerszintű korrupció kifejezés hallatán, nemcsak a Tiborcz-ügyi döntést, hanem a jövőre létrejövő közigazgatási bírósági rendszert említve. Így informátoraink ma egyértelműnek látják: nem politikai, hanem súlyos, több ezer milliárd forintos gazdasági csatába kényszeríti Magyarországot az Orbán-kormány. És ebből már nem jöhetünk ki győztesen. | https://168ora.hu/itthon/tiborcz-istvan-meg-tobb-ezer-milliardba-kerulhet-magyarorszagnak-ingeborg-grasle-fontos-a-fuggetlen-nyomozas-159082 | https://web.archive.org/web/20201021042302/https://168ora.hu/itthon/tiborcz-istvan-meg-tobb-ezer-milliardba-kerulhet-magyarorszagnak-ingeborg-grasle-fontos-a-fuggetlen-nyomozas-159082 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-istvan-meg-tobb-ezer-milliardba-kerulhet-magyarorszagnak-a-ingeborg-graale-fontos-a-fuggetlen-nyomozas | 168 óra | hungarian-news | 2018-11-15 11:53:35 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"EU",
"OLAF-vizsgálat"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
47,929 | Egy két Paks 2 méretű botrány küldött padlóra egy egész kontinenst | Irányított közbeszerzések, pénzmosás, több millió dolláros kenőpénzek, mindez egy benzinkúton kulminálódva - ez Brazília történetének legnagyobb korrupciós botránya, amely lefékezte egy egész térség gazdaságát és elsöpörte a politikai elitet. Méreteit tekintve olyan a helyzet, mintha Magyarország legnagyobb beruházásánál bukna felszínre egy kartellezés, ami még Szlovéniát is magával rántaná. | Comperj - petrolkémiai komplexum Rio de Janero államban, Itaborai városában. A beruházás 2008-ban kezdődött és 2011-ben kellett volna megnyitnia, közvetve és közvetlenül a tervek szerint 200 ezer embernek adott volna munkát. Az elhelyezkedése tökéletes volt: a 45 négyzetkilométeres területen két finomítónak is helye lett volna, miközben az Atlanti-óceán közelségével a globális szállítmányozási piacba is könnyen becsatlakozhatott volna.
Már maga az építkezés hatalmas löketet adott a környéknek: csak 2010-ig közel 50 ezer ember költözött a térségbe, hogy az üzemlétesítésén dolgozzon, miközben 160 új bolt nyílt, hogy kiszolgálja munkássereget. De éppen ebben az évben a brazil hatóságok felfigyeltek egy benzinkútra Brazíliavárosban, ami megpecsételte az egész projekt sorsát.
A rendőrség és az adóhivatal azért szúrta ki a külsőre teljesen jelentéktelen töltőállomást, mert a bevételei irreálisan magasak lettek, egyes években dollármilliós nagyságrendet is elértek. Az adóhatóság, ismerve a nagyjából hasonló méretű kutak forgalmát, arra gyanakodott, hogy fekete jövedelmeket mosnak tisztára a helyen, így kitaláltak a körülményeket tökéletesen leíró nevű akciót, a Kocsimosó-művelet (Lava Jato).
"Ha kinyitom a számat, összeomlik az állam"
A gyanú hamar beigazolódott: a megfigyelések során kiderült, hogy az egész mechanizmust egy Alberto Youssef nevű bankár felügyeli, aki az 1980-as években még a húgával illegálisan főzött whiskey-t csempészett ki az országból, hogy a visszaúton szórakoztatóelektronikai eszközöket hozzon vissza. Youssefnek az ügyészség a lekapcsolása után vádalkut ajánlott, ő pedig borított is: bár előtte azt mondta ügyvédjének, "ha beszélni kezdek, összeomlik az állam". Ugyanis míg 2014 márciusáig a pénz forrásáról a hatóságok azt hitték, hogy kábítószer-kereskedelemből, csempészetből, vagy más illegális tevékenységekből származik, addig a "fekete piaci jegybankárként" is emlegetett férfi elmondta, hogy a Petrobras vezetői, az ország legismertebb és legnagyobb hatalmú politikusai, illetve leggazdagabb emberei kaptak innen kenőpénzeket.
Vallomása nyomán 28 brazil nagyvállalat, 20 politikai párt ellen indult eljárás és már több mint 100 embert letartóztattak. Köztük volt Luiz Inácio Lula da Silva elnök, akit 12 évre ítéltek el, majd az utódját, Dilma Roussefet is lecsukták, és az őt követő következő államfőt, Michele Temert is meggyanúsították, hogy köze volt a pénzmosási akcióhoz és korrupciós botrányhoz - ahogy azt a Guardian összefoglalta.
Dél-Amerika legnagyobb válsága
A faék-egyszerűségű mechanizmus lényege az volt, hogy valahányszor a Petrobras valamilyen beruházást hajtott végre, megversenyeztette a cégeket, hogy ki lehet a kivitelező. A megbízható cégek viszont lekartellezték, hogy melyik projektnél ki adja a legalacsonyabb ajánlatot, ami így is magasabb volt, mint a piaci alapon reális. Itt jön vissza a képbe Comperj: a mamutberuházást eredetileg 6 milliárd dollárra (2011-es árfolyamon 1465 milliárd forintra értékelték). Aztán a költségek elszabadultak: 2015-re a Petrobras - nem kevés állami támogatással együtt - 14 milliárd dollárt (3416 milliárd forintot) fizetett ki. Az egyik legnagyobb kartellező építési cég az Odbrecht volt, amely a már emlegetett benzinkúton keresztül fizetett le minden döntéshozót, aki szóba jöhet, hogy a kartellezés olajozottan működhessen és meghívásos pályázatokon dőljenek el az igazán zsíros munkák.
Aztán a rendőrség letartóztatásai odáig vezettek, hogy Comperj a mai napig nem készült el, Itaborai egyik fele pedig szellemvárossá változott, a másik részén pedig munkanélküli tömegek várják a csodát. A Petrobras részvényei pedig 2014 szeptembere és 2015 januárja között 50 százalékot veszítettek értékükből, amit csak tetézett a csökkenő kőolajár. A korrupciós válság Brazília gazdasági növekedését felégette, az elmúlt négy évben több mint 10 százalékos volt a recesszió, nőtt a munkanélküliség, vele kézen fogva az infláció is elszabadult. Comperj a tervek szerint 2020-ban nyílhat meg: kivitelezését kevés brazil, de annál több kínai cég végzi, viszont az eredeti tervekhez képest jóval kisebb lesz és csak alig 5 ezer embernek ad majd munkát.
Vanderlei Almeida, AFP
Viszont a kartellező cégek nemcsak a Petrobrasnak dolgoztak, hanem Brazília összes nagy infrastrukturális beruházásában szerepük volt. Leállt például az Angra dos Reis-i atomerőmű és több autópálya-építés is. A botrány viszont átlépte az ország határait: Peruban, Guatemalában, Kubában, Hondurasban, Kolumbiában, Venezuelában és a Dominikai Köztársaságban is voltak megbízásaik. A botrányok és a letartóztatások miatt szinte minden projektet leállítottak, az egész dél-amerikai kontinensen problémákat okozva. A teljes kár a becslések szerint jóval átlépte a 30 milliárd dollárt (mostani áron 8650 milliárd forintot).
Mintha Paks 2-őt valakik lekartelleznék
A botrány nagysága Magyarországról egy játékelméleti gondolatmenettel fogható fel: a Comperj-projekt 3416 milliárd forintos ára megközelítőleg akkora, mint a Paksi Atomerőmű 2-es blokkjának építése (közel 3600 milliárd forint). A brazil viszonyokra fordítva az ügylet úgy nézne ki, hogy a hazai közbeszerzések sztárcégei előre összehangolnák az árakat, hogy drágábban építhessék meg a nukleáris létesítményt, de hogy ez zökkenőmentesen menjen lefizetnék a magyar kormányt és a projektcég vezetőit. Majd amikor lebuknak, akkor a környező országokban lévő beruházásaikat is le kellene állítaniuk, míg a magyar hatóságok sorra börtönöznék be a hazai vállalkozók legnagyobbjait, valamint a legismertebb politikusokat. | https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/brazilia-petrobras-bolsonaro-paks2-korrupcio.672470.html | https://web.archive.org/web/20210511034520/https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/brazilia-petrobras-bolsonaro-paks2-korrupcio.672470.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/egy-ket-paks-2-meretu-botrany-kuldott-padlora-egy-egesz-kontinenst | economx.hu (napi.hu) | world-news | 2018-11-02 12:17:00 | [] | [] | [
"Brazília",
"Dél-Amerika"
] | [] | [] |
47,930 | Simonka tagad és később tesz vallomást, ügyében már 34 embert hallgattak ki | Az ügyészség uniós zöldségpénzek sápolásával vádolja, a képviselő panasszal élt a gyanúsítás ellen. | uniós támogatás;Simonka György;ügyészségi vizsgálat;
2018-11-15 16:06:18
Simonka tagad és később tesz vallomást, ügyében már 34 embert hallgattak ki
Az ügyészség uniós zöldségpénzek sápolásával vádolja, a képviselő panasszal élt a gyanúsítás ellen.
A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Simonka György országgyűlési képviselőt. Az ügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.
A Központi Nyomozó Főügyészség a héten a Nemzeti Nyomozó Iroda különféle egységeinek közreműködésével több helyszínen hajtott végre összehangolt nyomozati cselekményeket (ezt korábban lapunknak Simonka elismerte). A hatóságok számos ingatlanban tartottak kutatást, amely intézkedések során bizonyítási eszközöket, vagyontárgyakat foglaltak le.
A megalapozott gyanú lényege szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. Az eddig beszerzett adatok alapján a Simonka György rendelkezései szerint lebonyolított beruházások kapcsán okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot.
Simonka György a mai gyanúsítotti kihallgatásán panasszal élt a gyanúsítás ellen, tagadta a bűncselekmény elkövetését és a későbbiekben tesz vallomást. A NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése alapján indult ügyben az ügyészség eddig 34 személyt hallgatott ki gyanúsítottként, akik valamennyien szabadlábon védekeznek. | https://nepszava.hu/3015298_simonka-tagad-es-kesobb-tesz-vallomast-ugyeben-mar-34-embert-hallgattak-ki | https://web.archive.org/web/20210831193722/https://nepszava.hu/3015298_simonka-tagad-es-kesobb-tesz-vallomast-ugyeben-mar-34-embert-hallgattak-ki | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simonka-tagad-es-kesobb-tesz-vallomast-ugyeben-mar-34-embert-hallgattak-ki | Népszava | hungarian-news | 2018-11-15 16:06:00 | [
"Simonka György"
] | [] | [
"Békés megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"csalás",
"EU",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
47,931 | Épül Matolcsyék rejtélyes konferenciaközpontja Matolcsy falujában | Több éves csúszás után, de most nagyberuházásba kezdtek az MNB-alapítványok Akarattyán, ahol a jegybankelnök volt felesége a polgármester. Az építkezés részleteit titkolják. | Boda András;
MNB;Matolcsy;
2018-11-14 06:00:00
Épül Matolcsyék rejtélyes konferenciaközpontja Matolcsy falujában
Több éves csúszás után, de most nagyberuházásba kezdtek az MNB-alapítványok Akarattyán, ahol a jegybankelnök volt felesége a polgármester. Az építkezés részleteit titkolják.
– Itt épül Matolcsy új wellnessközpontja – mutat a balatonakarattyai férfi az értékes vízparti területen álló munkagépekre, és a több méter magas sitthalomra. – Persze azt mondják, ez csak egy oktatási- meg konferenciaközpont lesz, amit készséggel elhiszek, de akkor minek lesz benne medence?
Több éves csúszás után kezdődött el a bontási munkálatokkal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak beruházása Balatonakarattyán, ahová több szállal is kötődik a jegybankelnök Matolcsy György. Gyerekkora óta sok időt van itt, a településen van nyaralója, és volt felesége, Matolcsy Gyöngyi a polgármester. A hathektáros vízparti telken a munkagépek már ledózerolták a valamikori MÁV-üdülők épületeit, és tavasszal kezdődik az építkezés.
A Pallas Athéné Alapítványok – mint arról korábban többször írtunk – még 2015-ben, nettó 890 millió forintért vették meg a területet a MÁV-tól. Akkor azt közölték: „a meglévő épületegyüttes fejlesztését követően 2016 nyarától oktatási és konferencia célokra használják, és a létesítmény ad majd otthont a Magyar Vezetéstudományi Iskolának is.” Ehhez képest a fejlesztés csak most kezdődött el. A helyszínen járva az is kiderült, hogy szó sincs már a meglévő épületek felújításáról, hiszen minden nagyobb házat lebontottak.
A beruházás részleteiről keveset lehet tudni, mert a Pallas Athéné Alapítványok kérdéseinkre jobbára kitérő választ adtak. Közölték, hogy „az építkezés a bontás befejezését követően, 2019. tavaszán kezdődik meg” és várhatóan 2020-ban fejeződik be, de állításuk szerint azt nem tudják, hogy a munka mennyibe fog kerülni. „Költségbecslést végezni csak az engedélyes tervek birtokában tud a beruházó, a végső költségekről pedig csak a beruházás befejezését követően tudunk tájékoztatást adni.” – írták. Vagyis azt állítják: úgy kezdenek bele egy jelentős építkezésbe, hogy azt sem tudják, mennyibe kerül az. Arra a kérdésünkre, hogy miből állják az építkezést, és vesznek-e fel hitelt, azt közölték: „a beruházást alapítványi forrásból finanszírozzák”. A szervezet titkolózása azért is meglepő, mert már a bíróság is kimondta, hogy a jegybanki alapítványok pénze közpénz, az adóforintokkal pedig el kell számolniuk.
Az új létesítményről kifejezett kérésünk ellenére sem árultak el részleteket, csak annyit: „a kor igényeit kielégítő oktatási- és konferenciaközpont” készül „a funkcióhoz tartozó kiszolgáló létesítményekkel együtt.” Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e fürdője az új létesítménynek, azt közöltek: „önállóan működő wellness részleg nem épül, de a tervek között szerepel egy teniszpálya létrehozása, mely alatt egy kisméretű medence, valamint gyermekfoglalkoztató kapna helyet.”
Szerettük volna megtudni, hogy a miért csak most kezdődött el az építkezés, amikor korábban még 2016-os átadással számoltak, és még tavaly májusban is 2018 tavaszára tették az építkezés kezdetét, de az alapítványok figyelmen kívül hagyták kérdésünket. Ennek csak azért lehet jelentősége, mert az alapítványok előtt – a szervezet nagy befolyása és pénzbősége miatt – ritkán van akadály. Korábban a térségben többen is úgy vélték, hogy a késlekedés összefüggésben lehet Balatonakarattya és Balatonkenese különválásával, és az emiatt kialakul – a jegybanki alapítványok telkét is súlyosan érintő – határvitával. Akarattya elszakadását Matolcsyék is forszírozták, ám Kenese vezetése nem értett egyet azzal, ahol és ahogyan meghúzták a határvonalat.
Tömör István, Balatonkenese Fidesz-KDNP színekben megválasztott polgármestere érdeklődésünkre elmondta: mivel a Matolcsy Gyöngyi vezette akarattyai önkormányzat nem engedett a települések közötti határvitában, pert indítottak. Az ügyben már több tárgyalást tartottak, de az ítéletre alighanem még sokat kell várni. Annyi biztos, hogy a tét nem kicsi: ha ugyanis a Kenese szerint elképzelt módon húzzák meg a települések közötti határvonalat, akkor Matolcsyék „faluja” elveszítené a jegybanki alapítványok új komplexumát, mert az Keneséhez kerülne. | https://nepszava.hu/3015043_epul-matolcsyek-rejtelyes-konferenciakozpontja-matolcsy-falujaban | https://web.archive.org/web/20190216113956/https://nepszava.hu/3015043_epul-matolcsyek-rejtelyes-konferenciakozpontja-matolcsy-falujaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/epul-matolcsyek-rejtelyes-konferenciakozpontja-matolcsy-falujaban | Népszava | hungarian-news | 2018-11-14 06:00:00 | [
"Matolcsy Gyöngyi",
"Matolcsy György"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Pallas Athéné Alapítványok"
] | [
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"építőipar"
] | [] |
47,932 | Fogtechnikai cég fejlesztett taóból sportpályát, a pénz persze eltűnt | A Magyar Liberális Párt költségvetési csalás gyanújával feljelentést tett a hernádi sportpálya fejlesztési beruházásának ügyében, a kivitelezésre szánt TAO-támogatás eltűnése miatt. | A kerítés egy részét végül a hernádi önkormányzat saját pénzéből építette meg, de a fejlesztés máig nem valóüsult meg teljesen miközben csaknem 11 millió forint közpénz eltűnt.
Chladek Tibor először nyílt levélben, majd közérdekű adatigényléssel fordult Hernád község polgármesteréhez, hogy megtudja, mekkora kár érte a tao-támogatás eltűnése miatt az önkormányzatot, és hogy a kivitelezés elmaradása miatt tett-e feljelentést a hivatal. Zsírosné Pallaga Mária polgármester válaszából kiderült, hogy a közbeszerzési eljárás során a három árajánlatot kértek be, a beadott pályázatok közül azonban csak egy cég ajánlata volt érvényes, ez el is nyerte a kivitelezési munkálatokat.
A Liberálisok az MLSZ-hez is közérdekű adatigényléssel fordultak, hogy kiderítsék, ki volt a felelős azért, hogy
a meg nem valósult beruházás kivitelezési munkálatait egy Pest megyei és hernádi kötődéssel egyáltalán nem rendelkező, építőiparral korábban nem is foglalkozó nyíregyházi cég, az M & N Fogtechnikai Bt. nyerhette el.
A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján egy férfi és felesége alkotta betéti társaság tevékenységi köre meglehetősen széles. Fő tevékenysége orvosi eszköz gyártása, de ezen túl be van jegyezve még 25 más dolog is az illatszer kiskereskedelmen, a számítógépes programozáson és a vakoláson át egészen a fordítás-tolmácsolásig. Az építőiparhoz kapcsolódó összes tevékenységet amúgy 2017 májusában jegyezték be.
Az MLSZ válasza 15 napos határidőn túl, Chladek Tibor mai sajtótájékoztatója után érkezett meg, érdemi válaszokat azonban nem tartalmaz – közölte a párt
Chladek Tibor szerint a rendelkezésre álló információk alapján és az egyre szaporodó kérdések miatt bűncselekmény gyanúja merült fel, ezért a Liberálisok politikusa csalás, költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett a Dabasi Járási Ügyészségén. | https://168ora.hu/itthon/fogtechnikai-ceg-fejlesztett-taobol-sportpalyat-a-penz-persze-eltunt-159140 | https://web.archive.org/web/20201126070715/https://168ora.hu/itthon/fogtechnikai-ceg-fejlesztett-taobol-sportpalyat-a-penz-persze-eltunt-159140 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fogtechnikai-ceg-fejlesztett-taobol-sportpalyat-a-penz-persze-eltunt | 168 óra | hungarian-news | 2018-11-15 21:00:54 | [] | [
"Hernádi Sportegyesület",
"M & N Fogtechnikai Bt.",
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)"
] | [
"Hernád",
"Pest megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"sport",
"önkormányzat",
"adatigénylés"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
47,933 | Fidesz-közelben landoltak a 4-es metró korrupciós ügyének főszereplői | Az Orbán-kormány Magyarország legnagyobb korrupciós botrányának nevezte tavaly a 4-es metró ügyét, azóta viszont mélyen hallgat róla. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és munkatársa tényfeltáró munkájának konklúziója szerint nem ok nélkül: a visszaélések egykori főszereplői nyakig ülnek a NER legpiszkosabb üzleteiben. | korrupció;4-es metró; NER;
2018-11-16 10:20:00
Fidesz-közelben landoltak a 4-es metró korrupciós ügyének főszereplői
Az Orbán-kormány Magyarország legnagyobb korrupciós botrányának nevezte tavaly a 4-es metró ügyét, azóta viszont mélyen hallgat róla. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és munkatársa tényfeltáró munkájának konklúziója szerint nem ok nélkül: a visszaélések egykori főszereplői nyakig ülnek a NER legpiszkosabb üzleteiben.
2017 januárjában tisztázatlan körülmények között meghalt Ghaith Pharaon, a világ korrupt politikusainak, diktátorainak, terrorrostáinak és maffiavezéreinek FBI-körözés alatt álló pénzmosója, Orbán Viktor bizalmasa, aki néhány hónappal korábban megvásárolta az Orbán-család Cinege utcai házával szemközti villát. A rovott múltú, az árnyékvilágból ujjlenyomatok nélkül távozott „bankár” halála és utódlása körüli kérdőjelek meglehetősen kényelmetlenné tették az kormány számára az évkezdést, ráadásul február elejére kiderült, hogy minden várakozást felülmúlóan sikeres a Momentum olimpia-ellenes aláírásgyűjtése – az ilyen helyzeteket az Orbán-kabinet kommunikációs ellenoffenzívával szokta kezelni.
Február 3-án elő is rántották a kalapból a 4-es metró beruházásának OLAF-jelentését. Akkor természetesen szóba sem került, hogy az OLAF-ot – az EU- csalás elleni hivatalát – Soros György mozgatná, és a szervezet a bevándorlás elutasítása miatt akarná Magyarországot büntetni: Orbánék boldogan lobogtatták a jelentést, a kormánysajtó pedig szünetmentes üzemmódban ismételgette, hogy ez Magyarország legnagyobb korrupciós botránya, amelyben 60 milliárd forint visszafizetésére kényszerülhetünk a korábbi szocialista vezetés hibái miatt. Aztán telt-múlt az idő, egyszer bedobták Medgyessy Péter volt miniszterelnök nevét, majd az ügy szép csendben elaludt, anélkül, hogy bármilyen érdemi következménye lett volna (a Központi Nyomozó Főügyészség idén augusztusi tájékoztatása szerint az addig eltelt időben mindösszesen öt embert hallgattak ki, és a vizsgálat még felderítési szakasznál tart). A Jávor blogján lapunkkal egyidőben nyilvánosságra hozott, korábbi tényfeltáró cikkek, hazai és külföldi cégadatok, ügyészségi iratok, hatósági levelezések, az ICIJ offshore adatbázisa és egyéb információk alapján készült írás nyomán úgy tűnik, hogy az altatás korántsem volt véletlen: a kormány az esetnek épp azokról a kulcsembereiről felejtett el beszámolni, akik 2010 óta a NER aranyásói lettek.
Az Alstom-korrupciót az OLAF-jelentés szerint azoknak a tanácsadó cégeknek a közreműködésével követték el, amelyek az Alstom metrókocsi-beszerzést igyekeztek előmozdítani. A tanácsadók közül a kormány csak az egyiket, a Medgyessy Péterhez kapcsolódót azonosította, a többit igyekezett homályban hagyni. Az egyik meg nem nevezett tanácsadó cégről annyi került nyilvánosságra, hogy nyolc hónappal a járművek szállításáról kötött megállapodás aláírása után szerződött az Alstommal (amikor már nem nagyon volt miért lobbizni), és több mint 1,25 millió eurót kapott, nem tudni, hogy miért. Az OLAF két további, szintén a metrómegállapodás után kötött nagy értékű, erősen korrupciógyanús szerződést is vizsgált, ám a magyar kormány ezekről sem beszélt, és a cégnevek az OLAF-jelentésből is hiányoztak. Később viszont az atlatszo.hu közzétett egy osztrák ügyészségi iratot, amely szerint az Alstom tanácsadói szerződést kötött az Eurocontact GmbH osztrák, a Hansen Consulting Aps dán, a Honfran Kft magyar, valamint az AssistConsult szintén magyar cégekkel.
Az Ausztriában zajló nyomozás az Átlátszó cikke szerint az Eurocontact mögött álló Aczél Zoltán és Alexander Zach osztrák állampolgárok ellen pénzmosás bűntette, hűtlen kezeléshez nyújtott bűnsegély és vesztegetés miatt, valamint Terner Géza magyar állampolgárral szemben vesztegetés miatt folyt. „Aczél Zoltán, Alexander Zach és Terner Géza azzal volt gyanúsítható, hogy tudatos és akaratlagos együttműködésben 2005 eleje óta Ausztriában és Magyarországon magyar hivatalos személyeknek, az ő javukra vagy politikai pártok javára anyagi előnyt nyújtottak, hogy a nemzetközi üzleti forgalomban 2006-ban megkapják az Alstom vállalatok számára a Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) a 2-es és 4-es metróvonalra vonatkozó, metrószerelvények szállításával kapcsolatos szerződést”- fogalmaz az osztrák ügyészségi irat.
A gyanú szerint az Aczél által vezetett Eurocontact Public Affairs GmbH-nak a francia és a brit Alstom cégek átutaltak 2,29 millió eurót, ám „a ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásokért fizetett milliós összegek átutalásával ennek megfelelő vagyoni hátrányt okoztak az Alstom vállalatoknak”. Az ugyanebben az ügyben Nagy-Britanniában zajló pernek is az alapja az, hogy az Alstom egyes vezető munkavállalói kárt okoztak az Alstomnak. Az osztrák perben végül nem marasztalták el a gyanúsítottakat – a bíróság indoklásából kiderül ugyanakkor, hogy az Eurocontact egy nevadai hátterű, panamai bejegyzésű offshore cég szlovákiai számlájára utalta az Alstomtól kapott több mint 2 millió eurót, így immár követhetetlenné téve a pénz útját, annak végállomását. De az osztrák per alapja is ugyanaz a brit Serious Fraud Office, a Súlyos Csalási Ügyek Hivatala (továbbiakban SFO) által kezdeményezett, bírósági perbe torkolló eljárás volt, amely a mai napig folyik Londonban, és amely az Alstom vezető tisztségviselői ellen indult, azzal a váddal, hogy jelentősen megkárosították a céget illetve a részvényeseket, amikor nagy összegeket folyósítottak megalapozatlanul tanácsadásra és más tevékenységekre. (Jávornak az SFO-tól származó információi szerint hamarosan döntés várható a perben, és utalnak jelek arra, hogy új, lényeges bizonyítékok kerülhettek elő.)
Az osztrák ügyészségi iratban felbukkanó cégek közvetítőként játszhattak szerepet a korrupciós pénzek eljuttatásában az Alstomtól a végső kedvezményezettekig. Közülük a Honfran Kft. érintettségéről a Magyar Idők írt először. Az osztrák ügyészség szerint a Honfran az Alstomtól az Alstom és a BKV által megkötött szerződés értékének 0,05%-át plusz 420 ezer eurót kapott sikerdíjként. Az Opten céginformációs honlap szerint a kérdéses időszakban a cég tulajdonosai a cégvezetőkön kívül ír és panamai offshore cégek voltak.
Az Eurocontact Public Affairs GmbH szerepét az Index tárta fel. „Az SFO az Index kérdésére további információkat küldött, ezek szerint négy Alstom-vezető más, egyelőre meg nem nevezett gyanúsítottal együtt 2006. január 1. és 2007. október 18. között bűnszervezet tagjaiként korrupciós bűncselekményt megvalósítva 2,3 millió euróig terjedő összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV Zrt. tisztviselője vagy tisztviselői, ügynökei részére. Az összeget az Alstom és az osztrák Eurocontact Public Affairs GmbH között 2006. június 8-án létrejött tanácsadói megállapodás keretében járó díjnak álcázták, és céljuk az volt, hogy az Alstom Group kedvező bánásmódban részesüljön a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek beszerzésére kiírt tenderen.” Az osztrák ügyészségi anyag szerint az Eurocontact sikerdíjként a szerződéses összeg 1%-át kitevő mintegy 2,29 millió eurót kapott.
2014 márciusában az Átlátszó is foglalkozott részletesen az Eurocontact Kft.-vel, amelynek az alapítói Aczél Zoltán és Alexander Zach. A vállalakozás neve onnan is ismerős lehet, hogy az osztrák sajtóban felmerült, mint a 2000-es évek közepén a „magyar pártokat korrumpáló” egyik osztrák cég közvetítője. Az ügyészségi iratok szerint a dán bejegyzésű Hansen Consulting APS kapta a legnagyobb összeget az Alstomtól, több, mint 5 millió eurónak megfelelő dán koronát. A cég tulajdonosai között feltűnik a Barrage Consulting GmbH, amely szintén szerepel abban a cikkben, ahol az osztrák Profil újság 2008-ban bemutatta, hogyan került az osztrák cégtől több millió euró magyar politikusokhoz és pártokhoz építkezési nagyberuházások elnyerése érdekében. Az Index akkor azt írta: „A Profil mostani cikkében megemlíti még azt is, hogy 2005 februárjában egy bizonyos Terner Géza nevű ember a Barrage Consulting Gmbh nevében két számlát állított ki Aczélnak (Zoltán)”.
- Az Alstom-botrányban tehát minden jel szerint két igen aktív és kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező személy, Aczél Zoltán és Terner Géza játszott kulcsszerepet. A két személyt nem csupán az Alstom ügy kapcsolja össze, hiszen Terner Géza Aczél Zoltán apósa. Terner Géza egyike annak az öt embernek, akit az Alstom-ügyben folyó nyomozás miatt kihallgatott a rendőrség, de utána elszökött, jelenleg rendőrségi körözés alatt áll – emlékeztetnek rá Jávorék. Írásuk azzal folytatódik, hogy 2015-ben egy interjú jelent meg a Privát Kopó bűnügyi magazinban, amelyben egy névtelenséget kérő férfi, aki állítása szerint a nagyberuházásokhoz kapcsolódó korrupciós pénzek szállítójaként tevékenykedett éveken keresztül, az alábbiakat állította Aczélról: „A fideszeseket közvetlenül Aczél Zoltán intézte, a megállapodás szerint Simicska Lajoson és Nyerges Zsolton (Közgép Zrt.) keresztül. Aczél gyakorlatilag napi kapcsolatban állt az említett pénzemberekkel.” Az Alstom-korrupció szereplői körüli érdekhálóban ugyanakkor további fideszes szálak is vannak.
Ahogy a hvg.hu tavaly megírta, „(Aczél) 2009-ben a köztévétől sok százmilliós megbízásokat elnyerő Hung-Ister Filmprodukció Zrt. felügyelőbizottságába” is bekerült, ahol „többek között Vida Ildikó korábbi adóhivatali elnök, jelenlegi Közgép-vezérigazgató is megfordult (…) A Terner–Aczél család a római parton is megvetette a lábát, nem is akárkik társaságában. A Duna melletti több mint egyhektáros telken az Orbán barátjaként emlegetett Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. épít luxuslakóparkot. A beruházást a Terrassa Kft. jegyzi, amely a Wel Holding birtokában van. Utóbbi tulajdonosai között található a MET révén az orosz gázüzleten is nagyot szakító Nagy György, illetve Terner-Aczél Anita, Aczél Zoltán felesége, aki az ATI Group révén veszi ki a részét a lakópark-beruházás hasznából, szépen kirajzolva a rendszereken és pártokon átívelő üzleti vonalat (…) A Rogán-féle letelepedésikötvény-biznisz környékén is feltűnt Terner, aki a nevét viselő GmbH, illetve a dán Ayudate Investments révén is beleharapott a nagy üzletbe. (…) De maradt ideje arra is, hogy bekapcsolódjon a Szijjártó Péter vezette külügy nemzetközi kereskedőház-hálózatának építésébe is. A külügyi tárca által életre hívott Magyar Nemzeti Kereskedőház egyik kiterjesztett karjaként Etiópiában keresett befektetési lehetőségeket az azóta Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft.-re keresztelt vállalkozással, amelynek ügyvezetője volt.”
Mint Jávorék kifejtik, az Ayudate magyarországi érdekeltségei többek között a BKV-tól és a MÁV-tól és az MVM-től nyertek közbeszerzési megbízásokat, illetve beszálltak a déli határkerítés építésébe is (sőt, a kerítést 6,5 milliárdért az egyik Ayudate-résztulajdonú cég, a Metalcom üzemeltetheti egy friss megbízás nyomán). Az Ayudate 2013-ban érdekeltséget szerzett a most Belfry-néven működő cégcsoportban. A Belfry PE Kft-ban jelenleg is vezető Aczél Tamás, Aczél Zoltán édesapja. A g7.hu 2018. március 28-án alapos cikkben foglalkozott a Belfry gazdasági felívelésével: „Egy gyakorlatilag ismeretlen és maroknyi alkalmazottal működő cég (Belfry) sorra nyeri az állami út- és vasútépítéseket Magyarországon (…) Becslésünk szerint hatvanmilliárd forintnyi állami megrendelés kerülhetett a magyar Belfry-cégekhez, amelyeknek együttesen alig több mint húsz alkalmazottjuk van. A cégeket egy osztrák kft. birtokolja, amelyet egy bécsi ügyvéd nevére írtak. A valódi tulajdonosról viszont csak találgathatunk – amit megkönnyít, hogy a cégek a nyilvánosan elérhető adatok szerint kizárólag Mészáros Lőrinchez köthető alvállalkozókkal dolgoznak. Ráadásul az osztrák Belfry-nek közös cége van a horvátországi Eszéken a Mészáros Lőrinc szoros üzlettársa, Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalttal.”
- Nyomozásunk során eredetileg a 4-es metró korrupciós ügyének hátterét igyekeztük volna feltárni. Amint túlléptünk azonban a Fidesz által a nyilvánosságnak feldobott Medgyessy-szálon, és az elérhető dokumentumok alapján a további érintettek nyomára próbáltunk bukkanni, pillanatok alatt szembejött egy különös cégháló, és néhány érdekes „üzletember”, akik – jóllehet teljesen nyilvánvalóan kulcsszerepet játszottak az ügyben – valamiért elkerülték a kormánykommunikáció reflektorfényét (…) Tovább kutakodva hamar világossá vált: Aczél Zoltán és Terner Géza nem csupán az előző kormányok idején helyezkedett ügyesen. Kapcsolati hálójukat, üzleti lehetőségeiket hatékonyan mentették át a NER-be is. Úgy tűnik, arra a fajta a szolgáltatásra, amit ők tudnak nyújtani, a NER-nek legalább akkora szüksége van, és a szolgálatot meg is hálálják. A korábbi kormányok korrupciója elleni hangzatos fellépés, az elszámoltatási biztosok és kirakatperek pedig csupán annak elkendőzésére szolgálnak, hogy a Fidesz nem csak hogy központosított, állami, rendszerszerű szintre fejlesztette a rendszerváltást követő Magyarország alkalomszerű, esetleges, decentralizált korrupciós mintázatait, de ebben ugyanazokra az emberekre támaszkodott, akik korábban üzemeltették a korrupciós mechanizmusokat. És nem csupán maradékok hullottak nekik. A NER legbizalmasabb és legsötétebb ügyleteibe engedték be őket, a letelepedési kötvénybiznisztől a kereskedőházakig. Azokba a közvetlenül Rogán Antal és Szijjártó Péter által felügyelt korrupciós machinációkba, amelyek egyetlen és kizárólagos célja a Fidesz legszűkebb köreinek feltőkésítése volt – zárják hosszú írásukat Jávorék, a cikk végén rögzítve: az összeállítás megszületésében, a megalapozó nyomozásban döntő érdeme volt az EP-képviselő irodavezetőjeként dolgozó Szilágyi Péternek. | https://nepszava.hu/3015369_fidesz-kozelben-landoltak-a-4-es-metro-korrupcios-ugyenek-foszereploi | https://web.archive.org/web/20220701165501/https://nepszava.hu/3015369_fidesz-kozelben-landoltak-a-4-es-metro-korrupcios-ugyenek-foszereploi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-kozelben-landoltak-a-4-es-metro-korrupcios-ugyenek-foszereploi | Népszava | hungarian-news | 2018-11-16 10:20:00 | [
"Aczél Tamás",
"Aczél Zoltán",
"Garancsi István",
"Medgyessy Péter",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy György (Wallis)",
"Nyerges Zsolt",
"Rogán Antal",
"Simicska Lajos",
"Szíjj László",
"Szijjártó Péter",
"Terner Géza",
"Terner-Aczél Anita",
"Vida Ildikó",
"Zach Alexander"
] | [
"Alstom",
"AssistConsult Kft.",
"ATI Group",
"Ayudate Holding",
"Barrage Consulting Gmbh",
"Belfry PE Kft.",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Eurocontact Kft.",
"Eurocontact Public Affairs GmbH",
"Fidesz",
"Hansen Consulting Aps",
"Honfran Kft.",
"Hung-Ister Zrt.",
"Közgép Zrt.",
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Magyar-Afrikai Fejlesztési Kft.",
"Market Építő Zrt.",
"MÁV",
"Terner GmbH",
"Terrassa Kft.",
"WEL Holding"
] | [
"Európa"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"offshore",
"pályázat",
"vesztegetés",
"támogatás",
"pénzmosás",
"metró",
"tanácsadás",
"EU",
"építőipar",
"közlekedés",
"vasút",
"OLAF-vizsgálat",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Kereskedőházak csókosoknak",
"Letelepedési kötvény-biznisz",
"Négyes metró"
] |
47,934 | Hamisan próbálja motorbotrányba keverni Kósa Lajost az ellenzéki sajtó | Tízmillió forintos luxusmotorral próbálja hamisan botrányba keverni az ellenzéki sajtó Kósa Lajost. Egy MTI-fotó alapján azonosítottak egy gépet, amivel a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke a Fidesz frakcióülésére érkezett. Ráadásul azt állítják, hogy a járgányt a politikus édesanyjához köthető sertéstelep lízingeli. A lejérató kampány már vagy hete tart, miközben a történetnek gyakorlatilag semmi valóságalapja nincs. Megkérdeztük Kósa Lajost, aki állítja, a motor, amivel lefényképezték nem is az övé, csak kipróbálta azt, és különben is az egy több éves használt motor. A Méker Kft. által lízingelt járműhöz pedig semmi köze. A két motor egyébként, amit az ellenzéki sajtónak sikerült azonosítania, nem is hasonlít egymásra. A klasszisbéli különbség még laikus számára is szembetűnő. Az egyik BMW szakszervíz szerint a két gépet összehasonlítani körülbelül olyan, mintha egy parabola antennát próbálnánk összehasonlítani egy repülő csészealjjal. | Tízmillió forintos luxusmotorral próbálja hamisan botrányba keverni az ellenzéki sajtó Kósa Lajost. Egy MTI-fotó alapján azonosítottak egy motort, amivel a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke a Fidesz frakcióülésére érkezett. Ráadásul azt állítják, hogy a járgányt a politikus édesanyjához köthető sertéstelep lízingeli. A lejárató kampány már vagy egy hete tart, miközben a történetnek gyakorlatilag semmi valóságalapja nincs. Megkérdeztük Kósa Lajost, aki állítja, a motor, amivel lefényképezték, nem is az övé, csak kipróbálta azt, és különben is, az egy több éves, használt motor. A Méker Kft. által lízingelt járműhöz pedig semmi köze. A két motor egyébként, amit az ellenzéki sajtónak sikerült azonosítania, nem is hasonlít egymásra. A klasszisbéli különbség még a laikus számára is szembetűnő. Az egyik BMW-szakszerviz szerint a két gépet összehasonlítani körülbelül olyan, mintha egy parabolaantennát próbálnánk összehasonlítani egy repülő csészealjjal.
Kósa Lajosról köztudott, hogy imádja a motorokat. Az ellenzéki média régóta vadászik már a politikus által hajtott járgányokra. Korábban is többször lencsevégre kapták, hogy azzal hozzák kellemetlen helyzetbe. Nos, megint durván melléfogtak. Az MTI fotója, mely Kósa Lajost ábrázolja, amint a Fidesz frakcióülésre érkezik, az elmúlt napokban bejárta a balliberális oldalakat. Most éppen az a kotta, hogy a Kósa család, vagyis a politikus édesanyjához köthető sertéstelepet vezető cég luxus BMW-ket lízingel – többek közt azt, amivel Kósát lefotózták.
BMW vs. BMW
A Hír24 szerint a gép egy K1600-as, bagger típusú BMW motorkerékpár, amelynek ára meghaladhatja a 9 millió forintot. Egy képet is csatoltak egy fekete, vadonatúj, valóban luxus vasparipáról.
Csakhogy ez a motor nem az a motor. Olyannyira nem, hogy azt javasoljuk a Hír24-es kollégáknak, autó-motor témában – ha már ennyire nem értenek hozzá, és utána sem járnak rendesen – inkább ne szakértsenek. A legszebb a történetben, hogy a motor még csak nem is Kósa Lajosé.
Kósa: Kölcsönmotoron ültem
A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke portálunknak elmondta, a motort egy barátja adta kölcsön, hogy próbálja ki. Akkor kapták lencsevégre. Szó volt arról, hogy esetleg megveszi, de az adás-vételre végül nem is került sor. Az ellenzéki sajtó napok óta arról cikkez, hogy milyen érdekes egybeesés, hogy a politikus édesanyjához köthető sertéstelepet vezető cég BMW-ket, köztük BMW motort is lízingel. Kósa Lajos portálunknak azt mondta, neki semmi köze a Méker Kft. által vásárolt, használt járművekhez. Egyébként úgy tudjuk, hogy a Hír24 által kiszúrt motort a cég ügyvezetője használja.
„Aki kicsit is ért a motorokhoz, annak nyilvánvaló, hogy külön klasszis a két motor”
Portálunk megkereste a BMW egyik hivatalos motorszakszervizét, a balatonboglári Full-Gas Kft-t. A szerviz vezetője, Gehringer Gábor hasonlította össze kérésünkre a két képet.
A két motor még csak nem is hasonlít egymásra. Azonosítani a két gépet nem volt okos dolog, csak úgy fordulhatott elő, ha a szerző még csak utána sem járt ezeknek a típusoknak. Klasszisbeli a különbség a két gép között. Az egyik 2013-as, vagy 2014-es évjáratú, tehát 4-5 éves használt túramotor, úgynevezett K-1600 GT, a másik a BMW valóban csúcskategóriás, vadonatúj dizájnt képviselő „grand tourismo” motorja, egy K1600 Bagger, amelyet a cég az amerikai piacra szánt. A kettőt összehasonlítani körülbelül olyan, mintha egy parabolaantennát vetnénk össze egy repülő csészealjjal
– mondta Gehringer Gábor. A szakember szerint annak, aki kicsit is járatos a motorok világában, annak feltűnik, hogy azon a képen, amelyiken Kósa Lajos is látható, egy régebbi modell van. A K1600GT új modelljének ugyanis teljesen máshogy néz ki az oldaleleme.
Ez a motor legalább 4 éves. Az ára használtan, állapotától függően legfeljebb 4 millió forint, de akár már olcsóbban is megvásárolható. Egy új, K1600 Bagger viszont valóban megüti a 10 milliót
– tette hozzá a BMW-szervizvezető. Szóval a Hír24 és álhírgyár társai legalább ebben az egyben nem tévedtek motorfronton. | https://pestisracok.hu/hamisan-probalja-motor-botranyba-keverni-kosa-lajost-az-ellenzeki-sajto/ | https://web.archive.org/web/20210204090931/https://pestisracok.hu/hamisan-probalja-motor-botranyba-keverni-kosa-lajost-az-ellenzeki-sajto/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hamisan-probalja-motorbotranyba-keverni-kosa-lajost-az-ellenzeki-sajto | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-11-16 20:11:31 | [
"Kósa Lajos",
"Kósa Lajosné Bacskó Katalin"
] | [
"Méker Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
47,935 | Az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat a magyar ügyészség | A magyar ügyészség az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlásai nyomán – közölte a Legfőbb Ügyészség (LÜ) pénteken. | A magyar ügyészség az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlásai nyomán – közölte a Legfőbb Ügyészség (LÜ) pénteken.
Az OLAF eddigi összesen 38 igazságügyi ajánlása, 4 jelzése és 1 zárójelentése nyomán minden esetben elrendelt nyomozások eredménye – a vádak és a megszüntetések jelenlegi 52,4 százalékos aránya – meghaladja a 42 százalékos uniós átlagot – áll a LÜ közleményében.
A 2016. évi OLAF-jelentés szerint az uniós átlag 44 százalék, míg a 2017-es jelentés szerint 42 százalék volt. Utóbbiban az áll, hogy a vádemelések aránya például Németországban 21 százalék, Ausztriában 29 százalék, Szlovákiában 18 százalék, Romániában 33 százalék, Írországban és Finnországban pedig 0 százalék.
Az eddigi tíz vádemelés nyomán eddig két jogerős és egy nem jogerős elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság. Egy ügyben feltételes ügyészi felfüggesztésről döntött az ügyészség, ami szintén a büntetőjogi felelősség megállapítását jelenti, tíz ügy pedig megszüntetéssel zárult. A többi ügyben jelenleg is tart a nyomozás.
Polt Péter legfőbb ügyész Ingeborg Gräßlénak, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének 2018. március 22-én írt levelében összefoglalta az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán indult büntetőügyeket és azok addigi eredményeit (a levél az ügyészség honlapján az alábbi címen olvasható).
A levélben részletezett ügyek közül a vesztegetés miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen a 4-es metró beruházása kapcsán indult ügyben a gyanúsítottak száma ötre nőtt.
A levél óta két új OLAF-ajánlás érkezett az LÜ-höz, ezek nyomán érdemi intézkedés történt. Az Országos Roma Önkormányzat “Híd a munka világába” programja ügyében tett ajánlást a már folyamatban lévő, a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya által költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folytatott nyomozásban értékelték. A másik ajánlás egy közhasznú gazdasági társaságot érintően tárt fel költségvetési csalás gyanújára utaló szabálytalanságot. A Fővárosi Főügyészség augusztus 17-én rendelt el a nyomozást. Mindkét nyomozás felderítési szakban van.
A március 22-e óta befejezett ügyek közül az egyikben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség november 15-én három ember – egy anya és két lánya – ellen emelt vádat hűtőházak építésével kapcsolatban, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt. Egy másik ügyben a nyomozást követően a Fővárosi Főügyészség szeptember 26-án az ügyben kihallgatott gyanúsítottal (a brüsszeli székhelyű Európai Gazdasági és Szociális Bizottság volt magyar póttagjával szemben) a büntetőeljárást 2 év 6 hónap időtartamra feltételesen felfüggesztette.
Az OLAF-nak a magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos ajánlását január 8-án kapta meg az LÜ, amely azt az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pest Megyei Főügyészségnek továbbította. Ott az ügyben január 22-én nyomozást rendeltek el különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. A nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda október 26-án bűncselekmény hiányában megszüntette.
Az OLAF ajánlása nyomán a Fővárosi Főügyészség települési önkormányzatok építési beruházásaival és közbeszerzési tanácsadásaival kapcsolatosan különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt 2015. július 6-án rendelt el nyomozást, amelynek teljesítésével a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát bízta meg. A nyomozást június 29-én megszüntették, mert bűncselekmény nem volt megállapítható – áll a közleményben.
Forrás és fotó: MTI | https://pestisracok.hu/az-unios-atlagot-meghalado-aranyban-emel-vadat-az-olaf-igazsagugyi-ajanlasai-nyoman-a-magyar-ugyeszseg/ | https://web.archive.org/web/20200616144830/https://pestisracok.hu/az-unios-atlagot-meghalado-aranyban-emel-vadat-az-olaf-igazsagugyi-ajanlasai-nyoman-a-magyar-ugyeszseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-unios-atlagot-meghalado-aranyban-emel-vadat-a-magyar-ugyeszseg | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-11-16 20:13:46 | [] | [] | [] | [
"OLAF-vizsgálat",
"ügyészség"
] | [] |
47,936 | Tízmilliók repkedtek “tanácsadásra” a Jobbiknál | Kellően megbecsülte a neki dolgozókat a Jobbik parlamenti frakciója, ennek újabb bizonyítéka Kilián Alexandra, aki hat év alatt negyvenmillió forintért adott kommunikációs tanácsokat a képviselőcsoportnak. A volt alelnök által említett K. Ákos ügyvéd négy hónapra 4,5 millió forintos szerződést kötött a frakcióval. | Kellően megbecsülte a neki dolgozókat a Jobbik parlamenti frakciója, ennek újabb bizonyítéka Kilián Alexandra, aki hat év alatt negyvenmillió forintért adott kommunikációs tanácsokat a képviselőcsoportnak. A volt alelnök által említett K. Ákos ügyvéd négy hónapra 4,5 millió forintos szerződést kötött a frakcióval – írja a Magyar Idők.
Újabb nagyvonalú megbízásokra derült fény a Jobbik parlamenti képviselőcsoportjának részéről, ezúttal a Volner János volt alelnök által Sneider Tamás pártelnök barátnőjeként említett Kilián Alexandra és a tulajdonában álló Paradox Média Kft. szerződéseit vette górcső alá a Mandiner.hu. A portál azt írta, Kilián Alexandra 2011 és 2017 között több, mint 40 millió forint értékű megbízást kapott a Jobbik parlamenti frakciójától, hogy képviselőinek Facebook-oldalait működtesse és kommunikációs tanácsokkal ellássa őket.
A portál által ismertetett szerződésekből az látszik, hogy Kilián Alexandra összesen 63 havi munkáért kapott 40 millió forintot, ami évi nyolcmillió forintot jelent. Volt, amikor a hat év alatt egy mindössze 13 napos megbízást egymillió forinttal jutalmazott a Jobbik.
Miként arról korábban lapunk is beszámolt, az egyik megbízás 2012. október 16-tól november 26-ig tartott 2,794 millió forint értékben, míg egy másik három hónapos időre 3,175 millió forintba került. A cégnyilvántartási adatokra hivatkozva a portál azt is írta, a Paradox Média Kft. már rögtön a bejegyzését követő napon egymillió forintos megbízatást kapott „szakpolitikát érintő tanácsadásra”. A céget 2011. október 17-én jegyezték be, az említett szerződés teljesítési ideje pedig 2011. október 18-i dátummal vette kezdetét.
Ismeretes: a Jobbikból kilépett Volner János saját közösségi oldalán tálalt ki a Jobbik pénzügyeiről, miután egykori pártja azzal vádolta őt, hogy korábban luxusjuttatásokat kért magának.
A politikus azt írta:
Sneider Tamás feleségének Vona Gábor jóvoltából havi egymillió forint ütötte a markát. Volt, hogy egyetlen helyen is megkeresett ennyit a párt négy különböző kifizetőhelye közül.
Volner azt is írta:
nem csak a jogászok kerestek ilyen jól, vegyük például Sneider Tamás mai napig a Jobbiknál foglalkoztatott barátnőjét, Kilián Alexandrát. Nála vajon rendben vannak a havi több mint egymilliós szerződések?
– tette fel a kérdést a parlamenti képviselő, aki egy másik alkalommal K. Ákos ügyvédről tett említést, aki – állítása szerint – „mostanában számlázgat” Sneider felesége helyett.
A parlament honlapján elérhető nyilvános frakciószerződések szerint Kummer Ákos ügyvéd idén szeptember elsejétől december 31-ig, azaz négy hónapra több, mint 4,5 millió forint értékben írt alá szerződést a frakcióval.
Az is kiderült már, hogy a párt állításával szemben – miszerint Sneider Tamás felesége 2016-os házasságkötésük óta nem dolgozik a pártnak – a Fővárosi Törvényszék cégbírósági adatai szerint idén tavasszal Vona Gábor a párt képviselőjeként ügyvédi megbízást adott Szabó Edit Éduának és ügyvédi irodájának. A cégbírósági dokumentumok szerint ezzel a meghatalmazással nyújtották be a Jobbik májusi tisztújító kongresszusán történt változások bejegyeztetési kérelmét is a Fővárosi Törvényszéknek.
Forrás: Magyar Idők; Fotó: MTI | https://pestisracok.hu/tizmilliok-repkedtek-tanacsadasra-a-jobbiknal/ | https://web.archive.org/web/20210804150034/https://pestisracok.hu/tizmilliok-repkedtek-tanacsadasra-a-jobbiknal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliok-repkedtek-atanacsadasraa-a-jobbiknal | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-11-16 20:19:32 | [
"Kilián Alexandra",
"Sneider Tamás"
] | [
"Jobbik"
] | [] | [
"rokonok",
"tanácsadás",
"gazdálkodás"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.