news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
48,038 | Megint pert vesztett az Eximbank | Nem bír el Nobilis Kristóf nagyvállalkozóval az Eximbank – sorozatosan bukik abban a perben, amit majdnem négy éve a Lánchíd Palotára kötött bérleti szerződése kapcsán indított. A jogvita az adófizetők milliárdjairól szól. | Első fokon másodszorra is alul maradt a Nobilis Kristóffal szembeni perében az állami Eximbank: a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a nagyvállalkozó családi érdekeltsége, a DÖB-68 Zrt. és a pénzintézet között 2014-ben a budai patinás történelmi épületre, a Lánchíd Palotára kötött hosszú távú bérleti szerződés nem feltűnően értékaránytalan, és nem ütközik a jó erkölcsbe sem, azaz jogszerű és érvényes. Ebből az is következik, hogy a banknak fizetnie kell a bérleti díjakat, amit 2017 második féléve óta felfüggesztett. Méghozzá a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékos büntetőkamattal megfejelve, ami miatt összesen 600 millió forintos tartozása gyűlt össze Nobilisékkal szemben. A perköltségek, az ügyvédi- és szakértői díjak további százmilliós tétellel terhelték meg a banki kasszát.
A szerződéskötés után nem sokkal Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter fennhatósága alá került és vezetőváltáson is átesett állami pénzintézet mindvégig meglehetősen sajátos módon értelmezte a közpénzek védelmét. Kezdetben úgy fizette a négyzetméterenként 20 eurós bérleti díjat a mintegy 7000 négyzetméteres palotára, hogy 2016 nyaráig be sem költözött, majd – miután az eredeti állapotnak megfelelően felújított műemlék épületet drasztikus átalakításokkal bankszerűvé tette – belakta, a bérleti díjak utalásával viszont adós maradt.
A per kezdetén azzal érvelt az – akkor már az azóta elhunyt Urbán Zoltán vezette – Eximbank, hogy Nobilisék irreálisan magas bérleti díjat kötöttek ki, amit elődje, Nátrán Roland nem sokallott. Hamar kiderült azonban, hogy az Urbánék által hivatkozott 12-15 eurós négyzetméterenkénti bérleti díjak az átlagos színvonalú épületekre voltak jellemzőek, a Lánchíd Palotához hasonló kategóriájú bérlemények viszont ennél drágábbak. A következő érv az volt, hogy a bérleti szerződés erkölcstelen, mert Nobilis és Nátrán „összedolgozott” az állam kárára, de a bíróságon ez az érv sem állt meg sem az első, sem a mostani, második eljárásban.
A pert amúgy azért kellett megismételni, mert az Eximbank kifogásolta, hogy nem kapott lehetőséget az erkölcstelenség kellő bizonyítására. Tény, Nobilis eleve azzal a céllal vette meg 2013-ban a Lánchíd Palotát a CIB bankcsoporttól mintegy 3 milliárd forintért, hogy azt hosszú távra, tíz évre bérbe adja az Eximbanknak. A vásárlást a Takarékbank és a Gránitbank finanszírozta a növekedési hitelprogram keretében, kedvezményesen. A hitel törlesztése alapvetően a bérleti szerződésre épül, bár a havi részlet valamivel magasabb, mint a bérleti díj. Az autóbérlettől a pálinkafőzdéig számtalan profilú cégben érdekelt Nobilis ezért egyéb fedezeteket is adott a hitelezőinek, s amikor a bérleti díjak elmaradtak, plusz félmilliárd forintot tett le nekik biztosítékként.
Az egyre erőltetettebbé váló perben végül azzal érveltek az Eximbank jogászai – köztük a kormányhoz közeli megbízásairól ismert Bártfai Beatrix –, hogy a szerződés azért érvénytelen, mert Nobilis ellehetetleníti a normális banki munkát, nem engedi, hogy használják a mélygarázst. Márpedig a környéken szinte lehetetlen parkolni. Mátrai Mihály, a nagyvállalkozó ügyvédje a hvg.hu kérdésére elmondta: ügyfele azért zárja el a garázst, mert az Eximbank nem adta át neki azokat a műszaki dokumentációkat, amelyekből láthatná, pontosan milyen átalakításokat végeztek például az elektromos rendszerben. „Ez a garázs liftes emelőrendszerrel működik, ki felel érte, ha valakit agyonüt az áram?” – fakadt ki, s a jelek szerint a bíróság is elfogadta ezt az érvet. Legalábbis első fokon, a per ugyanis még nem ért véget.
Közben büntetőeljárást is indított az Eximbank bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt Nobilis és Nátrán ellen, akiket gyanúsítottként már kihallgattak, de egyéb – legalábbis egyelőre – nem történt. Az Eximbanknak viszont nagyon is sokba kerülhet ez az ügy, amiért egyszer majd valakinek vállalnia kell a felelősséget. Amíg fizettek, addig havi 29 millió forintba fájt nekik a Lánchíd Palota – úgy, hogy a másik, Nagymező utcai bérelt fellegvárukat sem adták fel –, azóta felhalmozódott a már említett több százmilliós adósság Nobilissal szemben, az épület saját arculatukra szabása pedig további milliárdos költség volt. Ha a megismételt pert jogerősen elveszítik – tetszik, nem tetszik –, nem táncolhatnak ki a szerződésből, 2024-ig fizetniük kell a bérleti díjakat. | https://hvg.hu/kkv/20181128_Megint_pert_vesztett_az_Eximbank | https://web.archive.org/web/20200803090605/https://hvg.hu/kkv/20181128_Megint_pert_vesztett_az_Eximbank | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megint-pert-vesztett-az-eximbank | HVG | hungarian-news | 2018-11-28 11:32:00 | [
"Nobilis Kristóf",
"Urbán Zoltán"
] | [
"Döb-68 Zrt.",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Lánchíd Palota"
] |
48,039 | Nem tudja tartani a határidőket az iskolát felújító NER-közeli kivitelező | A négy pályázat három nyertese a Szabau Invest Kft, az Evo-Komplex Kft és a DNA Development Kft. A DNA két helyütt, Makón és Mezőtúron nyert, míg a Szabau Invest Békésszentandráson, az Evo-Komplex Pusztaföldváron. Ez utóbbi kettő volt a nagyobb értékű, míg a DNA Developmenté két kisebb. A közbeszerzési pályázatot átnézve azonnal feltűnik, hogy mind a négy pályázaton kizárólag ez a három cég indult. A látszat (ami, ugye, mindig megtévesztő) akár az is lehet, hogy testvériesen megegyeztek előre, kinek melyik munka jut. | Felháborodott szülők, magát letagadó intézményvezető, elhúzódó és a tanévkezdésbe belenyúló iskolafelújítás, érdekes közbeszerzési pályázati eredmény, feldúlt épület, építési anyagokkal teli udvar és a Szeged-Csanádi Egyházmegye mindent hárító válasza. Nagyjából így összegezhető az uniós forrásból megvalósuló békésszentandrási iskolaprojekt.
Az alig 3600 lakosú Békésszentandrás egyetlen általános iskolája immár több éve a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában van. (Vagyis a helyi alapfokú oktatásban a világnézeti semlegesség itt sem érvényesül, hasonlóan az ország közel száz másik településéhez. Ez még a fideszes Alaptörvénynek is ellentmond. Igaz, az egyházi iskolák finanszírozása jóval nagyobb, mint az államiaké.) 2014 óra jobbikos színekben Sinka Imre, az iskola egyik tanára a polgármester. Sinka heti négy órában ma is tanít történelmet és etikát. Az iskolaépület tulajdonosa a helyi önkormányzat. Az iskolában tanuló gyerekek száma évről évre csökken, jelenleg kevesebb mint 200 diák tanul itt, évfolyamonként egy-egy osztály van.
Békésszentandrási szülők azzal keresték meg a Narancsot, hogy szerintük a Hunyadi János Katolikus Általános Iskolában zajló felújítási munkák olyan csúszásban vannak, hogy az veszélyezteti a szeptember elsejei tanévkezdést. Tény, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye európai uniós forrásból 270 millió forintot nyert négy iskolája és óvodája felújítására a Békés megyei Békésszentandráson és Pusztaföldváron, a Jász-Nagykun megyei Mezőtúron és a Csongrád megyei Makón.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból (KEHOP) származó forrás legnagyobb szelete, 110 millió forint Békésszentandrásra esik. Itt és a másik három oktatási intézményben is energetikai felújítás, hőszigetelés, nyílászárócsere és a fűtési rendszer korszerűsítése történik a sikeres pályázat nyomán.
A felújítási pályázatok nyertesei
A négy pályázat három nyertese a Szabau Invest Kft, az Evo-Komplex Kft és a DNA Development Kft. A DNA két helyütt, Makón és Mezőtúron nyert, míg a Szabau Invest Békésszentandráson, az Evo-Komplex Pusztaföldváron. Ez utóbbi kettő volt a nagyobb értékű, míg a DNA Developmenté két kisebb. A közbeszerzési pályázatot átnézve azonnal feltűnik, hogy mind a négy pályázaton kizárólag ez a három cég indult. A látszat (ami, ugye, mindig megtévesztő) akár az is lehet, hogy testvériesen megegyeztek előre, kinek melyik munka jut.
Logisztikai és költséghatékonysági értelemben rejtély a történet. Ugyanis a három cég közül kettő zalaegerszegi, míg az egyik székesfehérvári. A Szabau Invest közel 400 kilométeres távolságból, rossz közlekedési adottságok mellett, Zalaegerszegről tudott befutni Békésszentandráson.
A Szabau Invest aligha áll messze a kormánytól, hiszen a NER-ben igencsak jól futó ZÁÉV-val közösen építi a Nemzeti Kézilabda Akadémia új sportcsarnokát csaknem 2 milliárd forint értékben. A 444.hu pedig még 3 évvel ezelőtt arról írt, hogy a Swietelsky Magyarországgal közösen a Szabau Invest érdekes, mi több, gyanús körülmények között nyerte el a keszthelyi Helikon kastély felújítására kiírt tendert egy pályázati csavar után.
A nagyközség polgármestere, Sinka Imre lapunknak elismerte, hogy csúszik az általános iskola felújítása, és nem készül el a szeptember elsejei tanévkezdésre. A Szeged-Csanádi Egyházmegye írásbeli válasza szerint viszont nincs semmi csúszás, minden az eredeti menetrend szerint alakul. „A békésszentandrási Hunyadi János Katolikus Általános Iskola és Óvoda felújítási munkálatainak kivitelezője, valamint a kedvezményezett, a Szeged-Csanádi Egyházmegye arra törekszik, hogy a munkálatok a lehető legrövidebb időn belül befejeződjenek az intézmény zavartalan működése érdekében.” A válaszból az is kiderül, hogy a kivitelező a szerződésben foglaltak alapján, az építési ütemterv szerint végzi a munkáját, augusztus 31-ig befejezi a nyílászárók cseréjét és az oktató-nevelő munkát leginkább érintő belső munkálatokat. A homlokzat szigetelése, valamint az energetikai típusú korszerűsítés várhatóan 2017. október végére készül el.
A határidők tartásában a békésszentandrási aggódó szülők és a tantestülethez közel állók közül többen kételkednek. Ottjártunkkor a közel 80 kicserélésre váró nyílászáró kisebb részét sikerült behelyezni, az épület külső hőszigetelése megkezdődött, de az energetikai rendszer cseréje sem áll jól. Az ehhez kapcsolódó tatarozási, javítási és festési munkák el sem kezdődtek, a takarításról nem is beszélve.
A lapos tető szigetelését nem cserélik ki, miközben az érintettek jól tudják, a három szintes épület legfelső szintjén található három osztályterem esőben, hóban rendszeresen beázik. Kétségtelenül igaz, hogy az uniós forrásból megvalósuló beruházás eredményeképpen – ahogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye válaszában írta – a békésszentandrási katolikus iskolába járó gyerekek és pedagógusok megújult, energiahatékony intézményben, a korábbinál korszerűbb és higiénikusabb körülmények között tanulhatnak, dolgozhatnak a jövőben. Igaz, minimum két hónappal az iskolakezdés után. Másrészt fentről beázva.
Az egyházmegye érdeklődésünkre hangsúlyozta: „A szeptember elsejei tanévkezdés természetesen ezúttal sem marad el Békésszentandráson.” Mint írták, Molnár Zoltán intézményvezető a szeptember elsejei tanévnyitón tájékoztatja a szülőket és a diákokat a felújítás menetéről, és arról is, hogy a tanítás alatt milyen további korszerűsítési munkálatok folynak majd az intézményben. Kérdés persze, hogy ha a nyílászárók cseréje nem fejeződik be a tanévkezdésre, akkor a nyolc osztály hogyan tudja elkezdeni a tanulást? Ha mégis befejeződik az ablakok cseréje, az csupán a munka egy része. A nyílászárók körüli szigetelés és a kőművesmunkák, valamint a festés és a takarítás még mindig hátravan.
„Az igaz, hogy az oktatási törvényben nincs leírva, hogy a tanévnek csak kifestett osztályokban szabad elkezdődni, de a félig szétvert osztálytermekben az ablakcsere után még igen sok a tennivaló” – fogalmazott az egyik tanuló édesanyja. A pénteki tanévnyitó előtti hétfőre és keddre berendelték a tanárokat és a többi alkalmazottat takarítani, de közben a festési munkálatok el sem kezdődtek. Rossz a visszhangja annak is, hogy ezekben a napokban a Szeged-Csanádi Egyházmegye az összes oktatási intézményvezetőjének továbbképzést tart, így e fontos napokon nincs jelen a békésszentandrási iskolában az intézményvezető. (Igaz, a mostani lazítással fűszerezett tréning nem Rómában van, mint tavaly, hanem Mohácson.)
A szülők egy csoportja azon háborog, hogyan lehet egyszerre az oktatás színtere és munkaterület egyazon iskolaépület? Azt kérdezik, ha bármi történne, az kinek a felelőssége lesz? Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy az általános iskola udvarán tárolják az építési anyagokat, de itt van sok üvegtörmelék is. Mindez azt jelenti, hogy a gyerekek majd nem mehetnek ki a szünetekben az udvarra? – kérdik. Egy elkészült munkaterületet szabályosan át kell adni, ez hogyan történik majd az iskolában.
Az oktatási intézményhez közel álló források szerint a beruházás a nyáron hetekig azért állt, mert kivitelező nem tudott nyílászárókat beszerezni az egész országban, de állítólag az is előfordult, hogy a már beépíttetett kivették és még újabbal helyettesítették. Ha helyi forrásink igazat mondanak, akkor kérdés, mennyiben tudják tartani a kivitelezők az eredeti építési ütemtervet, amelyről lapunknak adott válaszában a Szeged-Csanádi Egyházmegye írt. (A külső hőszigetelést végző munkások, legalábbis azok egy része a szerbiai Szabadkáról érkezett.)
„Ha itt szeptember elsejére berakják az összes új nyílászárót, az maga a csoda lenne. Erre gyakorlatilag nincs esély” – mondja egy helyi forrás. Hozzáteszi: Békésszentandráson a szeptember elsejei tanévkezdés mindennek nevezhető lesz, csak normálisnak nem.
A 7 fős békésszentandrási képviselő-testületben 5-2 az arány a Fidesz javára a Jobbikkal szemben. A polgármester, Sinka Imre jobbikos. Szerinte ez nem zavarja a munkát, mert minden képviselő a település érdekét és fejlődését tartja szem előtt.
Mások szerint ennél azért bonyolultabb a helyzet. A fideszes többség neheztel Molnár Zoltán intézményvezetőre, aki nemrégiben, gyerekhiányra hivatkozva bezárta az iskolával egy szervezetben működő óvoda egyik telephelyét. Van, aki a mostani „szülői támadást” ennek „ellencsapásaként” értelmezi. Többnyire azonban spontán szülői felháborodásként értékelik a történteket.
Az intézményvezető minden megkeresésünk elől következetesen elzárkózott. Pedig azt is mondhatta volna, hogy neki nincs nyilatkozattételi joga. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-tudja-tartani-a-hataridoket-az-iskolat-felujito-ner-kozeli-kivitelezo-106136 | https://web.archive.org/web/20190410122752/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-tudja-tartani-a-hataridoket-az-iskolat-felujito-ner-kozeli-kivitelezo-106136 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-tudja-tartani-a-hataridoket-az-iskolat-felujito-ner-kozeli-kivitelezo | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-11-30 13:12:49 | [] | [
"Fidesz",
"Szabau Invest Kft.",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [
"Békés megye",
"Békésszentandrás"
] | [
"oktatás",
"egyház",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,040 | A lapszöktető: hogy lett Liszkay Gábor a fideszes média kulcsfigurája? | Középszerű intellektus, érdektelen személyiség, de van egy specialitása, amit Révai József óta ő tud a legjobban: pártlapot készíteni – ilyen arc rajzolódik ki Liszkay Gábor portréjából. | A lapszöktető: hogy lett Liszkay Gábor a fideszes média kulcsfigurája?
Középszerű intellektus, érdektelen személyiség, de van egy specialitása, amit Révai József óta ő tud a legjobban: pártlapot készíteni – ilyen arc rajzolódik ki Liszkay Gábor portréjából.
Tizenöt évig volt a Magyar Nemzet tulajdonos-főszerkesztője, de csak akkor írt cikket, ha megtámadták, tíz évig tévéje is volt, képernyőre mégsem vágyott. Autokratikus vezető, aki a médiumait kézi irányítással igazgatja; hidegfejű üzletember, akinek egyetlen rossz éjszakát sem okoz, ha tucatnyi embert kell kirúgnia; kedvenc „motiváló” eszköze pedig a megfélemlítés – így jellemezték forrásaink Liszkay Gábort, a fideszes média egyik legfontosabb alakját. A G-nap után, két évtizedes együttműködést feledve elhagyta Simicska Lajost, új kormánylapot gründolt az Orbán-kabinetnek, most pedig átvette a Mediaworks-médiacsoport irányítását.
A hatvanéves Liszkay Gábor Debrecenben született, az ELTE jogi karán szerzett diplomát. A XIII. kerületi tanács lakásosztályán, majd az Országos Mentőszolgálat jogi osztályán írta a szerződéseket, 1989-ben kerül a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalathoz. A legjobbkor. A Pallast bekebelező Hírlapkiadó Vállalat élére Antall József osztálytársa, Horti József kerül. Az ambiciózus fiatal jogász hamar nélkülözhetetlenné vált a szinte a teljes magyar média fölött diszponáló, „halbiológus” főnöke számára: 1992 áprilisában a helyettese lett, 1994 elején pedig már az örökébe lépett. Egy akkori hírlapkiadós ismerőse szerint Liszkay könnyen váltogatta politikai nézeteit, számára egy volt fontos, mindig a győztes oldalon állni. Ezt látszik bizonyítani, hogy bár az MDF alapító tagja volt – állítólag ezért rúgták ki a meteorológiai szolgálattól az 1990-es választás előtt –, 1993-ban, amikor már világos volt a választási bukás, kilépett a pártból. Ugyanakkor élvezte a Boross-kormány bizalmát.
Nem tudni pontosan, mekkora része volt a Magyar Nemzet jobbratolásában és privatizálásában, de jellemző, hogy a visszaállamosított és ismét a Hírlapkiadó portfóliójába került lap szellemi függetlenségét biztosító szerkesztőségi chartát nem volt hajlandó aláírni. Feladata eredetileg az volt, hogy továbbadja a lapot a jobboldal számára megbízható külföldi sajtócégnek, csakhogy az 1994. április 26-án lezárult adásvétel után az MDF vezette koalíció elbukta a választásokat. Boross Péter igyekezett a Horn-kormány elől kimenteni a lapot, és miközben folyt a politikai alkudozás, Liszkay cselekedett: a nevető harmadik, a jobbra tolódott Fidesz közelébe szöktette a tekintélyes Magyar Nemzetet.
A tulajdonos Állami Vagyonkezelő Rt.-t megkerülve öt évre bérbe adta – az Esti Hírlappal és a nyereséges Expressz hirdetési napilappal együtt – a Mahir Rt.-nek. A Mahir többségi tulajdonosa, a B-Reklám Kft. néhány nappal korábban került részben Simicska Lajos tulajdonába. Liszkay igazmondásáról elég annyi, hogy később úgy nyilatkozott, nem is tudta, kik a Mahir tulajdonosai. Simicskának nem kellett hogy fájjon a feje a 200 millió forintos éves bérleti díj miatt sem, ugyanis Liszkay néhány nappal korábban egy reklámcég, a felerészben Stumpf István későbbi fideszes kancelláriaminiszter testvére által birtokolt Hudson Kft. közbeiktatásával, 149 millió forintos állami megbízást adott a Mahirnak a lapok népszerűsítésére.
A két ügylet akkor Liszkay állásába került. A bíróság – igaz, csak 1998 novemberében, az első Fidesz-kormány idején – kimondta a lapbérbeadás jogszerűségét, Liszkay kirúgásának jogszerűtlenségét, és ő az elmaradt járandóságát is megkapta. De ennél sokkal fontosabb volt, hogy bekerült – ráadásul tőke nélkül – a formálódó fideszes gazdasági hátországba. Közben Töröcskei Lászlóval alakított ügyvédi irodát, annak a mostanra kegyvesztetté lett Töröcskei Istvánnak a testvérével, aki később a Hír Televízióba és a Magyar Nemzetbe is bevásárolt. Liszkay előszeretettel járt el sajtóperekben; képviselte többek között Szemjon Mogiljevicset is, akit a média orosz maffiózóként emlegetett. Saját vállalkozásai is Töröcskeiéhez kapcsolódtak: Lászlóval együtt – akit még a Magyar Nemzettől ismert – igazgatósági tagok voltak annál a részvénytársaságnál, amely megvásárolhatta a Hírlapkiadó szilvásváradi nyaralóját. Liszkay felügyelőbizottsági tagja volt a Töröcskei családi borászatnak is. Mind szorosabbá vált a kapcsolata Simicskával is: 1994 után két, hozzá köthető cégben – a Mahir Cityposter Kft.-ben és a Hung-Ister Filmprodukció Rt.-ben – lett felügyelőbizottsági tag.
Az első Orbán-kormány idején a Postabank kérésére megismételte első sikeres mutatványát, a lapszöktetést: ezúttal igazgatótanácsi tagként az akkor 300 ezer példányszámban megjelenő Szabad Föld kiadási jogát „szabadította ki” – a kisebbségi tulajdonos Ringier tiltakozása ellenére – a lap nevét viselő részvénytársaságból, és vitte át egy másik, tisztán postabankos cégbe. Pályája csúcspontja, amikor 2000-ben, jobboldali értelmiségiek tiltakozása közepette levezényelte, hogy a mérsékelt konzervatív Magyar Nemzetet bekebelezze a radikális hangú, Simicska-féle Napi Magyarország. A még akkor is tekintélyes lap munkatársainak zömét kirúgta, vagy maguk mentek el, csak a bejáratott fejlécre volt szüksége, ami alatt felépített a Napi Magyarország stábjával és szellemiségével egy – Kerényi Imre szavaival – felfegyverzett vezérhajót. Az újságírói tapasztalat nélkül elnyert főszerkesztői cím ehhez nem volt elég, tulajdonrészt is kért. A Simicskához köthető tulajdonos cégek eladták neki a lapban birtokolt részesedésüket, a Nemzet Kft. pedig Simicska-közeli cégekbe vásárolt. Eltéphetetlennek tűnő kötelékek épültek ki a két férfi között. Pénzben nem volt hiány, áramlottak az állami hirdetések, sőt az állami Szerencsejáték Rt. Sportfogadás című lapját is az újság mellékletévé tették.
Liszkay a 2002-es kormányváltás után szerepelt legtöbbet a nyilvánosság előtt. Az elveszített jogtalan gazdasági előnyöket a „sajtószabadság és a demokrácia lábbal tiprásának” nevezte, sőt úgy vélte, őt magát is üldözik, amikor felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték első fokon, mert elmulasztotta megújítani fegyvertartási engedélyét. Voltak sikerei is: a Magyar Nemzet példányszáma az áremelés ellenére 100 ezer felett stabilizálódott, amiben persze nagy része lehetett annak is, hogy Orbán Viktor személyesen szólította fel híveit, hogy fizessenek elő rá. Mindemellett is kétségtelen menedzseri teljesítmény, hogy mindvégig nyereségesen üzemeltette és a Fidesz választási bukása után a jobboldal mindennapi szellemi betevőjévé tette a pártlapot. Az ő sztorijuk volt a D–209-es ügy, de lőttek mindenre, ami mozgott. A Magyar Narancs számításai szerint a kormányváltás utáni másfél évben 95 sajtóperük volt, a zömét elbukták. A belső ellenség sem bújhatott előlük: „munkáslevelezők” támadták álnéven Orbán potenciális pártbéli ellenfeleit. Ekkor volt a legkevésbé igaz, amit Liszkay – egyébként Boross Péter sértődött soraira – válaszolt: „A Magyar Nemzet nem párt-, hanem napilap.” Hasonlóan keménykedett a Hír Tv-nél is, ahol először igazgatótanácsi elnök, majd tulajdonos lett. A túl színes és öntudatos stábnak – Kóczián Pétertől Pörzse Sándorig – 2004 után ajtót mutatott, a helyüket kipróbált és fegyelmezett nemzetesek vették át. Két év múlva a Lánchíd Rádióval bővült a két jó barát, Simicska és Liszkay portfóliója.
A médiacsoportból a 2010-es kormányváltás után dőlni kezdett a nyereség és az osztalék. Amikor azt kérdeztük, miért romlott meg a viszonyuk, forrásaink azt válaszolják, nem romlott meg: Liszkay minden személyes ellen- vagy rokonszenv kikapcsolásával, hideg fejjel döntött a Simicska–Orbán-háborúban. Egy ideig követte ugyan a gazdáját, a kormánykritikusabb hangot megütő laptól néhány túlságosan vonalas szerzőt el is küldött, de a tavalyi G-napon „lelkiismereti okokból” felállt. Simicska még aznap kivásárolta a médiarészesedéseit „százmillió körüli pénzért” – ahogy akkoriban sűrűn adott interjúinak egyikében fogalmazott. Ezúttal azonban nem sikerült tökéletesen a lapszöktetés, azaz Liszkay nem tudta magával vinni a Nemzet stábjának nagyobb részét, csak a felső vezetőket.
Ismerős feladat következett: új kormánylapot gründolni az „ellenzékivé” vált Nemzet helyett. A terep elő volt készítve: megvásárolta a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-től a Napi Gazdaságot, amit Magyar Idők néven indított újra. Mára kivásárolta a dohánybizniszből jött tulajdonostársát, Sánta Jánost, a Karc FM-mel pedig rádiót is szerzett. Az állami hirdetések dőlnek ugyan, az olvasók, és a valamirevaló szerzők azonban távol maradnak.
A nemrégiben Mészáros Lőrincközelivé tett Mediaworksnél mindeközben a múlt héten Liszkay első ember lett. Céljai még homályosak a közvélemény előtt, de a „szüneteltetett” Népszabadság körüli helyzet az örök háttérember Liszkay módszereire utal. Aki a magánéletében is rejtőzködő, nem rázza a rongyot. Egyetlen szenvedélyéről ismert, imád a Balatonon vitorlázni, állítólag kiválóan használja ki a változékony szeleket. | https://hvg.hu/itthon/201645__liszkay_gabor__hatterember__kormanytol_kormanyig__a_lapszokteto | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-lapszokteto-hogy-lett-liszkay-gabor-a-fideszes-media-kulcsfiguraja | HVG | hungarian-news | 2016-11-05 13:29:00 | [
"Liszkay Gábor",
"Mogiljevics Szemjon",
"Simicska Lajos",
"Töröcskei László"
] | [
"HírTV Zrt.",
"Hung-Ister Zrt.",
"Magyar Idők (újság)",
"Magyar Nemzet",
"Mahir Cityposter Kft.",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"klientúra"
] | [
"Orbán-Simicska háború",
"Simicska-közeli cégek állami megbízásai"
] |
48,041 | Trafikkoncesszió: évek óta nincs pályáztatás, egy ember szava dönt | Az állam 2015 áprilisa óta nem ír ki új trafikpályázatot, azóta mégis 601 trafik kapott engedélyt, és a kijelöléskor egy ember, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vezérigazgatójának szava dönt. A tavaly 3,6 milliárd forint nyereséget termelő dohányellátó nagykereskedő többségi tulajdonosa, a Tabán Trafik Sánta János érdekeltsége - aki viszont a dohányzást felmenő rendszerben teljesen betiltani, a trafikok számát pedig csökkenteni szándékozó Lázár János holdudvarához tartozik. | Jelenleg kilenc budapesti trafik mellett példáu pécsi, szegedi és szombathelyi nemzeti dohányboltokra is ki lehetne írni új koncessziós pályázatot, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. viszont azt nyilatkozta a Napi.hu-nak, hogy "Csak miniszteri döntést követően vagyunk jogosultak pályáztatással kapcsolatos felhívást közzétenni. Tekintettel arra, hogy társaságunk jelenleg ilyen utasítást nem kapott, így nincs tudomásunk újabb pályáztatási szándékról a koncesszióba adó irányából."
Az 5334 koncessziós dohánybolt mellett már 601 trafik működik kijelöléses alapon, közülük feltűnően sok tartozik a Coop lánchoz. Míg utóbbiak száma egyre nő, a koncessziós trafikoké csökken; 2015-ben még 5900 ilyen trafik működött.
Az ND Zrt. semmire nem kötelező javaslatot kérhet az önkormányzatoktól a kijelölt személlyel kapcsolatban,ám a portál szerint végül Esküdt Gábor vezérigazgató szava dönt. A kiválasztott trafikos ideiglenesen, az új pályázat kiírásáig árulhat cigarettát – de új pályázat 2015 óta nincs. Az ND Zrt. által kijelölt trafikosnak nem kell vámhatósági engedélyt beszereznie a NAV-tól.
A Baranya megyei Erzsébet faluban pedig az önkormányzat tulajdonában lévő Erzsébeti Önkormányzat Nonprofit Kft. árulhatja a cigarettát, jóllehet az önkormányzati cég tevékenységei között az alkohol-kiskereskedelem és a szerencsejáték is szerepel – írta a portál, akik találomra kérdeztek meg trafikokat a forgalmukról. Így találak 334 milliós forgalommal 27 milliós nyereséget termelőt Sopronban, és 200 milliós bevétel mellett 3 millió forintos veszteséget összehozót Újlipótvárosban.
Augusztusban a nagykereskedő Országos Dohányboltellátó Kft. nyilvános pályázat nélkül kapta meg a koncessziós jogot arra, hogy ellássa áruval a dohánykiskereskedőket. A törzsbetétek 49 százalékát a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. birtokolja, a többségi tulajdonos pedig a Tabán Trafik Zrt. | https://hvg.hu/kkv/20181130_Trafikkoncesszio_evek_ota_nincs_palyaztatas_egy_ember_szava_dont | https://web.archive.org/web/20230224001639/https://hvg.hu/kkv/20181130_Trafikkoncesszio_evek_ota_nincs_palyaztatas_egy_ember_szava_dont | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/trafikkoncesszio-evek-ota-nincs-palyaztatas-egy-ember-szava-dont | HVG | hungarian-news | 2018-11-30 13:33:37 | [
"Esküdt Gábor",
"Sánta János István",
"Sánta János József"
] | [
"BAT Pécsi Dohánygyár Kft.",
"Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN Zrt.)",
"Országos Dohányboltellátó Kft.",
"Tabán Trafik Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"klientúra",
"dohányipar",
"kereskedelem",
"koncesszió"
] | [
"Dohányboltellátó mutyi",
"Trafikmutyi"
] |
48,042 | Hiába nem tudja tartani a határidőket, sorra nyeri a közbeszerzéseket a NER-közeli kivitelező | 1,2 milliárd forintos uniós támogatásból épül turisztikai látogatóközpont a Kis-Balatonnál. Az alapkövet Fenékpusztán már le is tették. Az eseményen Rácz András, környezetügyért felelős államtitkár a Kisalföld beszámolója szerint arról beszélt, hogy „a Kis-Balaton a hazai természetvédelem emblematikus helye, ahol egy teljesen formabontó, mégis tájba illő, külső energiaforrást nem igénylő látogatóközpont kivitelezése kezdődik meg, földtakarással és növényekkel a tetején, napelem-parkkal, talajszondás fűtési rendszerrel”. | 1,2 milliárd forintos uniós támogatásból épül turisztikai látogatóközpont a Kis-Balatonnál. Az alapkövet Fenékpusztán már le is tették. Az eseményen Rácz András, környezetügyért felelős államtitkár a Kisalföld beszámolója szerint arról beszélt, hogy „a Kis-Balaton a hazai természetvédelem emblematikus helye, ahol egy teljesen formabontó, mégis tájba illő, külső energiaforrást nem igénylő látogatóközpont kivitelezése kezdődik meg, földtakarással és növényekkel a tetején, napelem-parkkal, talajszondás fűtési rendszerrel”.
A tervek szerint 2020. június közepéig épül meg az új látogatóközpont, mintegy 1300 négyzetméteren, moziteremmel. A projekt részeként a Diás-szigeti emlékház mellett felújítják a Matula-kunyhót is.
A projekt érdekessége, hogy a közbeszerzést a SZABAU Invest Kft. és a POSSIBIULD Kft. konzorciuma nyerte. A SZABAU Investről a Magyar Narancs írta meg, hogy ez a zalaegerszegi cég újíthatta fel – szintén uniós támogatásból – a békésszentandrási Hunyadi János Katolikus Általános Iskolát, csakhogy a munkával úgy megcsúszott, hogy az már a szeptember elsejei tanévkezdést is veszélyeztette. Csúszás a kis-balatoni beruházásnál is van: mióta a konzorcium megnyerte a pályázatot, 245 millió forint többletköltség adódott az eredeti árhoz képest.
A SZABAU Invest Kft. korábban a stadionépítésben élen járó ZÁÉV-val közösen megnyerte a Nemzeti Kézilabda Akadémia új sportcsarnokának építésére kiírt, 2 milliárd forintos pályázatot is. | https://hvg.hu/kkv/20181130_Hiaba_nem_tudja_tartani_a_hataridoket_sorra_nyeri_a_kozbeszerzeseket_a_NERkozeli_kivitelezo | https://web.archive.org/web/20181201152455/https://hvg.hu/kkv/20181130_Hiaba_nem_tudja_tartani_a_hataridoket_sorra_nyeri_a_kozbeszerzeseket_a_NERkozeli_kivitelezo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiaba-nem-tudja-tartani-a-hataridoket-sorra-nyeri-a-kozbeszerzeseket-a-ner-kozeli-kivitelezo | HVG | hungarian-news | 2018-11-30 13:48:06 | [] | [
"Szabau Invest Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"idegenforgalom",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,043 | Menesztették a BKK vezérét | Dabóczi Kálmánnak a közel negyvenmilliárd forintos elektromos jegyrendszer bedőlése miatt kell távoznia. Megnyirbálják Szeneczei Balázs főpolgármester-helyettes jogkörét is. Tarlós a kezét mossa. | BKK;elektronikus jegy;RIGO;
2018-11-30 09:58:11
Menesztették a BKK vezérét
Dabóczi Kálmánnak a közel negyvenmilliárd forintos elektromos jegyrendszer bedőlése miatt kell távoznia. Megnyirbálják Szeneczei Balázs főpolgármester-helyettes jogkörét is. Tarlós a kezét mossa.
Felmentette pozíciójából Dabóczi Kálmánt, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérét Tarlós István főpolgármester - derül ki a városháza közleményéből.
A menesztés oka csak nehezen hámozható ki a városháza sajátos magyarsággal írt közleményéből:
Lefordítva: mint azt a Bagdy Gábor főpolgármester helyettes tegnapi közleményében leszögezte, ő és Tarlós István főpolgármester nem tudott a RIGO rendszer körüli problémákról, mivel azt elhallgatták előlük. Dabóczi Kálmán menesztésén túl ezért Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettestől – ő volt a BKK-t felügyelő főpolgármester-helyettes - elveszik az elektronikus jegyrendszer beruházás felügyeletét és azt Bagdy Gábor kapja most meg.
A városháza tegnap esti közleményében úgy fogalmazott a várost nem érte kár az ügyben.
Ez azonban, mint írtuk, erősen sántít mivel már 6,3 milliárdot kifizettek az elektronikus jegyrendszer kiépítésével megbízott német cégnek, amellyel azonban a BKK a napokban szerződést bontott, arra hivatkozva, hogy a cég nem biztosította a bankgaranciához szükséges feltételeket. Így egyelőre rejtély, hogy ez miért nem lenne kár.
Ha lehet, ennél is rejtélyesebb, hogy Tarlós és Bagdy hogyan nem tudhatott a RIGO rendszer problémáiról. Mint megírtuk Tarlós eleve azért vette fel 2015-ben Dabóczit BKK-s posztra, mivel Dabóczi fő feladata volt az évek óta nyűglődő, egyre nagyobb csődtömeggé növő RIGO rendszer kiépítésének a gatyába rázása. Az is feltűnő, hogy Tarlós mostanában egyre sűrűbben értekezett a BKK beszántásáról, így a napokban a miniszterelnökkel l aláírt választási szerződésében külön pontként szerepel a BKK megszüntetése.
Piaci forrásaink szerint Dabóczinak már évekkel ezelőtt szerződést kellett volna bontania a Schiedt & Bachmann-nal. A Schiedt & Bachmann-nal kötött 2014-es szerződés nem igazán adott arra lehetőséget, hogy a hardverek – beléptető kapuk, ellenőrző készülékek – legyártása után kitapossák a vállalkozásból, hogy beüzemelje azokat, különös tekintettel a rendkívül bonyolult IT-integrációs feladatokra. Így a BKK ugyan megvásárolt egy halom ilyen berendezést a cégtől, ám azok most használatlanul hevernek valahol egy raktárban. Azonban szerződésbontás helyett a BKK-vezér inkább újraterveztette a rendszert, ami újabb 3 milliárdos költségnövekedéssel járt.
Közben 2017 óta ketyeg a beléptető rendszer kialakítására felvett EBRD-hitel. Korábban a 444 úgy kalkulált: az eredetileg 15 milliárdosra tervezett RIGO rendszer 36,8 milliárd forintosra költségvetésűre puffadt fel. A portál mostani számításai szerint végül akár 15 milliárdra is rúghat a bedőlt rendszer miatt az adófizetőket érő kár.
A 2004 óta vajúdó, ám a jelek szerint soha el nem készülő elektromos beléptetőrendszer bedőlése részint komoly probléma lehet a fővárosban újrázásra készülő Tarlósnak, már ha az ellenzék képes felismerni az ügy súlyát. Ugyanakkor a kezére is játszhat, mivel nagyjából a projekt volt a BKK fenntartásának az utolsó indoka, így viszont már semmi sem áll Tarlós útjába, hogy a BKK-t megszüntesse és kisebb részét a városháza szervezetébe integrálja. | https://nepszava.hu/3016959_menesztettek-a-bkk-vezeret | https://web.archive.org/web/20221121111622/https://nepszava.hu/3016959_menesztettek-a-bkk-vezeret | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/menesztettek-a-bkk-vezeret | Népszava | hungarian-news | 2018-11-30 11:10:00 | [
"Dabóczi Kálmán",
"Szeneczey Balázs"
] | [
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)"
] | [
"Budapest",
"Európa"
] | [
"informatika",
"közlekedés",
"hitelezés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
48,044 | Főjegyzői hajlék a Zselic völgyében: falusi turizmus, vagy vagyongyarapítás fideszes módra? | Nemrég állt bíróság elé Mondok József, Izsák egykori polgármestere, aki a vád szerint 35 milliónyi fejlesztési támogatást használt fel saját céljaira. De rajta kívül több fideszes vagy pártközeli potentát falusivendéglátás-projektjénél merült fel a gyanú, hogy valójában saját maguknak építettek nyaralót. Somogy megye főjegyzője a Zselicben vágott bele a falusi vendéglátásba, de a 20 millió forinttal megtámogatott projekt nem sok bevételt produkál. Igaz, ha minden jól megy, már csak két évig kell a vendéglátással bíbelődni. | Nemrég állt bíróság elé Mondok József, Izsák egykori polgármestere, aki a vád szerint 35 milliónyi fejlesztési támogatást használt fel saját céljaira. De rajta kívül több fideszes vagy pártközeli potentát falusivendéglátás-projektjénél merült fel a gyanú, hogy valójában saját maguknak építettek nyaralót. Somogy megye főjegyzője a Zselicben vágott bele a falusi vendéglátásba, de a 20 millió forinttal megtámogatott projekt nem sok bevételt produkál. Igaz, ha minden jól megy, már csak két évig kell a vendéglátással bíbelődni.
Somogy megye főjegyzője 2015 óta dr. Sárhegyi Judit. Sárhegyi már 2006-ban, 26 évesen polgármester lett a Fidesz színeiben a Kaposvárhoz közeli, háromszáz lelkes kisközségben, Szentbalázson. Négy évvel később újrázott, de a második ciklusát már nem töltötte ki: 2013-tól Vörös Tamás megyei főjegyző mellett aljegyzősködött, majd Vörös nyugdíjazása után ő lett a somogyi közigazgatás feje. Persze a jól hangzó titulus egy nem túl jelentős pozíciót jelöl: épp a Fidesz fosztotta meg jogosítványai nagyobb részétől a megyei közgyűléseket.
Szentbalázs sem átlagos falu: itt volt a székhelye a Surján Rt.-nek, a nyolcvanas-kilencvenes évek egyik gazdasági sikertörténetének, ami aztán persze nagy bukásban végződött. A cég, mely a rendszerváltás előtt termelőszövetkezetként működött, elsősorban a sevillai világkiállítás magyar pavilonjának kivitelezőjeként lett ismert, de az övék volt a közeli Cserénfán az az egyedülálló motocross-pálya, épített lelátóval, VIP páhollyal, amely négy világbajnoki futamnak is otthont adott ezekben az években – ilyenre azóta sem volt példa az országban.
Aztán jött a szokásos fekete leves a kilencvenes évek végén: a vezetők közül hármat huszonhét rendbeli csődbűntett miatt szabadságvesztésre ítélték, a cég romjain pedig az elhagyott, pusztuló crosspálya mellett néhány kisebb mezőgazdasági kft. maradt csupán. Ezek egyike a V és S Kft., a volt növénytermesztési ágazatvezető, Sárhegyi Ottó, Sárhegyi Judit édesapjának cége.
Van egy másik cége is a családnak, a Sárhegyi és Társa Kft., amelyben viszont a többségi tulajdonos a megyei főjegyző személyesen. A társa az édesanyja, aki amúgy könyvelő. A cég fő tevékenysége a korábbi években vendégfogadás, ill. üdülési szálláshely-szolgáltatás volt.
Sárhegyi Judit viszont magánszemélyként nyert 2013-ban szép összeget falusi vendégfogadó-hely létesítésére a Leader-programban. A húszmillió forintból aztán fel is épült a község közepén lévő üres telken 2015-re egy csinos kis műparasztház, a huszadik század korai évtizedeinek tornácos stílusát utánozva.
Érdeklődésünkre az arra járó falubeliek elmondták, hogy igen, ez a ház "főjegyző asszonyé, aki nem itt lakik", sőt, nem is lakik itt senki. Ő csak havonta egyszer-kétszer "tart itt egy bulit" a barátaival, de amúgy üres a szépen rendben tartott ház. Igaz, semmilyen jelzés nem utal arra, hogy itt vendégfogadás folyna, ahogy a pályázati támogatás tényére utaló felirat, tábla sincsen.
Beszélgetőtársaink vendégforgalomra, falusi turizmusra utaló jeleket, jövés-menést sem észleltek a környéken, mióta az épület áll. Van ugyanakkor a községben egy évtizedek óta működő panzió, a Fenyves, kitűnő, messze földön híres konyhával és hat két-háromágyas szobával: ez bőségesen kielégíti az igényeket.
Ezt erősíti a Szentbalázs község honlapján található 2017-es költségvetési beszámoló is, melyben összesen 197.000 Ft. szerepel az idegenforgalmi adóbevétel soron. A községben vendégéjszakánként 200 forint a tarifa, így röpke számolás után kiderül: ha a Fenyves kevesebb, mint 20%-os kihasználtsággal üzemel, akkor is tőlük származik a teljes összeg – a számítás helyességét helyben meg is erősítették.
Sárhegyi Judit, vagy a tulajdonában álló cég szálláshelye legfeljebb elenyésző részt tesz hozzá a falu idegeforgalmiadó-bevételéhez.
A másik furcsaság, hogy a főjegyző többségi tulajdonában lévő Sárhegyi és Társa Kft. főtevékenysége a cégiratok szerint "szálláshely szolgáltatás", ám ennek, úgy tűnik, semmi köze a szóban forgó vendégházhoz. A cég korábban is mindössze évi 150-300 ezer forintos, tavaly pedig már nulla árbevételt produkált e tevékenységből. A kiegészítő mellékletben ki is emelik, hogy vendégfogadásból származó bevétel minimális, többek között a "községben lévő wellness-szálló miatt"
Az viszont a legkevésbé sem világos, hogy miféle "wellness-szállóra" utalnak: ha a községben nem is, de a közelben valóban van egy jelentősebb vendéglátóhely, de az nem igazi wellness-szálló: a 33 szobás Zselicvölgy Szabadidőfarm Hajmáson, amely 2014 óta működik.
A szabadidőfarm több mint két évig épült, ráadásul nem kevés, közel félmilliárd forintnyi EU-s támogatásból, tehát az, aki nemrég még a szomszéd falu polgármestere volt, illetve az, aki a pályázatát elbírálta, pontosan tudhatta, milyen hatása van a környék idegenforgalmára a beruházásnak.
Összesen tizenöt, falusi szálláshelyeket kínáló magyar nyelvű honlapot böngésztünk át, s mindössze egyben, a falusiturizmus.eu címűben találtuk meg a "Zselici Hajlék" névre hallgató Sárhegyi-portát. Itt formálisan minden megfelel az előírásoknak: szerepelnek az árak, kapcsolat, a szállás bemutatása, házirend, programajánlat.
Papíron tehát akár mindent rendben is találhat a revízió, már, ha volt egyáltalán. Az viszont, hogy semmiféle bevételi, megtérülési elvárás nincsen az ilyen típusú pályázati feltételek között, a visszaélések melegágya.
Nem véletlen, hogy helyi polgármesterek, jegyzők és Fidesz-közeli vállalkozók körében népszerű ez az otthonteremtési forma: mindössze öt évig tart a fenntartási kötelezettség, aztán le lehet venni a – néha nem is létező – táblát, törölni a weboldalt, és szert tettünk egy több tízmilliós, vadonatúj ingatlanra, mely akár értékesíthető is.
Szentbalázson tehát már régóta működik egyik nem túl jó kihasználtságú panzió, ráadásul a közeli Hajmáson egész üdülőkomplexum várja a vendégeket – a nyers piaci logika alapján nehéz érveket találni arra, hogy miért érte meg a megyei főjegyző átlagos fizetővendéglátást kínáló projektjébe 20 millió forint közpénzt fektetni.
A “Zselici Hajlék"-kal kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a főjegyzőt, választ eddig nem kaptunk.
A címlapképen a “Zselici Hajlék". A szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/2018/11/30/fojegyzoi-hajlek-a-zselic-volgyeben-falusi-turizmus-vagy-vagyongyarapitas-fideszes-modra/ | https://web.archive.org/web/20211016120454/https://atlatszo.hu/2018/11/30/fojegyzoi-hajlek-a-zselic-volgyeben-falusi-turizmus-vagy-vagyongyarapitas-fideszes-modra/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fojegyzoi-hajlek-a-zselic-volgyeben-falusi-turizmus-vagy-vagyongyarapitas-fideszes-modra | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-30 14:06:42 | [
"Sárhegyi Judit"
] | [
"Sárhegyi és Társa Kft."
] | [
"Somogy megye",
"Szentbalázs"
] | [
"támogatás",
"EU",
"idegenforgalom",
"jegyző"
] | [
"Vendégházak uniós pénzből"
] |
48,045 | Városvédők: leállítják a Néprajzi építését | A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3 tagú tanácsa szóban kihirdetett ítélete hatályon kívül helyezte az új Néprajzi Múzeum építési engedélyét – adta hírül közösségi oldalán egy városvédő aktivista, a Podmaniczky-díjas Garay Klára. Közlése szerint a bíróság pénteken az első fokú hatóságot, az V. kerületi kormányhivatalt új eljárásra utasította. |
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3 tagú tanácsa szóban kihirdetett ítélete hatályon kívül helyezte az új Néprajzi Múzeum építési engedélyét – adta hírül közösségi oldalán egy városvédő aktivista, a Podmaniczky-díjas Garay Klára. Közlése szerint a bíróság pénteken az első fokú hatóságot, az V. kerületi kormányhivatalt új eljárásra utasította.
Garay Klára lapunknak elmondta, hogy egy hónapon belül írásban is megkapják az ítéletét. Amikor ez megtörténik, az új Néprajzi Múzeum építésével mindaddig le kell állni a Városligetnél, amíg az új eljárásban elbírálják a kérelmet – nyilatkozta. Tájékoztatása szerint a bíróság egyebek mellett azzal indokolta döntését, hogy az engedélyeztetési eljárás során az ügyfélként bejelentkezett civil szervezetek és szakértőik számára nem biztosították a törvény által előírt iratbetekintési jogot.
„Nincs kétségünk afelől, hogy az V. kerületi kormányhivatal az új eljárásban engedélyezni fogja az építkezés folytatását. Második lépésként azonban már az ügy érdemi, szakmai részével kapcsolatban teszünk beadványt” – jelentette ki Garay Klára. Szerinte ugyanis súlyos örökségvédelmi és tűzvédelmi szabálytalanságok történnek.
Ebben a témában még nem sikerült megszólaltatnunk a Városliget Zrt-t. Előzőleg más miatt is kerestük a Liget Projektért felelős cégét: olyan híresztelések jutottak el szerkesztőségünkbe, hogy az új Néprajzi Múzeum építési munkálatait vízbetörések nehezítik, amelyek jelentős késedelmet és nem várt kiadást jelenthetnek.
A Városliget Zrt. szerint azonban semmi ilyesmi nem történt és nem történik a területen, az információ téves és alaptalan. Ilyen tárgyú hírek terjesztése rossz indulatú spekuláció, a hitelrontás kategóriába tartozik. A Néprajzi Múzeum kivitelezése során „minden az előzetes terveknek megfelelően zajlik és az előírt technológiai eljárások szerint halad” – állította a cég lapunknak küldött válaszában.
A 24.hu emlékeztetett rá, hogy az építkezés előkészítése már eddig is vagyonokat vitt el: jelentős drágulás után az épületet 1,8 milliárd forintért tervezték meg, az előkészítő földmunkákat pedig Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. végzi 2,5 milliárd forintért. A portál arról számolt be, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció alapján az is eldőlt, ki húzza fel a félig föld alatt lévő épületet: a múzeum és a látogatóközpont felépítését 25 milliárd 970 forintért a ZÁÉV Zrt.-re bízzák.
Kivitelező: nem lesz itt semmilyen leállás
Értesülésünkre és cikkünkre közleményben reagált a Városliget Zrt.: ebben azt hangsúlyozzák, hogy eredeti ütemezésnek megfelelően folytatódik a Néprajzi Múzeum építése
„A Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. valamennyi feladatát a jogszabályoknak megfelelően végzi, beruházásait jogerős és végrehajtható engedélyek birtokában hajtja végre, így természetesen a projekthez kapcsolódó fejlesztések – beleértve az új Néprajzi Múzeum kivitelezését is - jogerős és végrehajtható építési engedélyek birtokában valósulnak meg.
Az elsőfokú kiemelt építésügyi hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala 2017. május 31-én kelt határozatban a Néprajzi Múzeumra kiadta az építési engedélyt. Majd ezt követően 2017. december 18. napján kelt másodfokú határozatában ezt megerősítette, amely így jogerős és végrehajtható lett” - olvasható a vállalat közleményében. | https://nepszava.hu/3016923_varosvedok-leallitjak-a-neprajzi-epiteset | https://web.archive.org/web/20230326212349/https://nepszava.hu/3016923_varosvedok-leallitjak-a-neprajzi-epiteset | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varosvedok-leallitjak-a-neprajzi-epiteset | Népszava | hungarian-news | 2018-11-30 12:54:00 | [
"Garancsi István"
] | [
"Bohn Mélyépítő Kft.",
"Budapest Főváros Kormányhivatala",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Market Építő Zrt.",
"Városliget Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"építőipar",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
48,046 | Sikkasztás gyanúja miatt nyomoznak a kecskeméti Szalagházat működtető szövetkezet gazdálkodásával kapcsolatban | Pogácsák és édességek reprezentációs költségként, 800 ezer forintos védőszemüveg, továbbá grillsütő és vérnyomásmérő valószínűleg magáncélra. Többek között ezek a vitatott tételek szerepelnek annak a könyvvizsgáló szakértőnek a meglátásai között, akit a rendőrség rendelt ki annak megállapítására, hogy a kecskeméti, 288 lakásos társasház gondját viselő szövetkezet részéről elsikkaszthatták-e a lakástulajdonosok pénzét, összességében több millió forintot. A rendőrség nyomoz, a szövetkezet elnöke pedig mindezt csak vádaskodásnak tartja. | „Kecskemét belvárosában lakom. A lakásszövetkezet vezetősége évek óta „szórja” finoman kifejezve a tulajdonosok pénzét, és nem tudunk egyről a kettőre lépni. Fel- és bejelentések halmaza, már mindenki mindenkit feljelentett (én még nem tartozom ezen személyek sorába)” – kezdte a történetét az Átlátszónak Ikrényi Tünde.
A tulajdonosok 2017-ben feljelentést is tettek, és a Kecskeméti Rendőrkapitányságon elrendelték a nyomozást a Szalagházi Lakásfenntartó Szövetkezet ügyében sikkasztás gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. Erről a baon.hu is beszámolt. Az eljárás során kijelöltek egy igazságügyi könyvszakértőt, akinek a véleménye több érdekes dologra hívta fel a figyelmet a szövetkezet 2012-2016. évekre vonatkozó gazdálkodásával kapcsolatban.
Az Átlátszó birtokában lévő szakértői anyagban szerepel például az, hogy a lakásfenntartó szövetkezet által tisztítószerek vásárlása mintegy 400 ezer forintért indokolatlan kiadásnak és költségként való elszámolásnak tűnik, mert a házfelügyelők saját cégükre veszik meg és biztosítják a takarításhoz szükséges tisztítószereket a ház részére.
A következő vitatott tétel az, hogy a szövetkezet részéről 575 ezer forintot számoltak el reprezentációra. Az összeg egyébként több száz üveg ásványvíz, több kilogrammnyi pogácsa és péksütemények megvételéből, illetve éttermi ételrendelésekből, ajándék és szaloncukor vásárlásokból jön össze.
A szakértő úgy látta, hogy ezek a kiadások nem biztos, hogy a szövetkezet érdekeit szolgálták, ráadásul a beszámolókban ügyviteli költségként szerepeltek, így azokat a közgyűlés nem ismerte, amikor elfogadta a beszámolókat. A szakértő megjegyezte azt is, hogy a reprezentációs kiadások után 184 ezer forint adófizetési kötelezettség merül fel, amelyet nem vallottak be és nem fizettek meg.
Ugyanígy elmaradt a lakásszövetkezet annak a 123 ezer forintos adófizetési kötelezettségnek a bevallásával és a megfizetésével, amely a szolgálati telefonok magáncélú használata miatt keletkezett. Az összes telefonköltség 1,9 millió forint volt, és mivel nem voltak tételesen elkülönítve a munka- és magáncélú hívások, ezért az utóbbiak tekintetében a szakértő a jogszabály szerint előírt 20 százalékkal számolt.
Mindezek mellett a Szalagházi Lakásfenntartó Szövetkezet a házipénztárból támogatásokra 274 ezer forintot számoltak el. Ugyanakkor a bizonylatok szerinti támogatás-felvevők tanúkénti kihallgatásukon azt mondták, hogy ilyen összegeket nem vettek fel. A szakértő hozzátette, hogy a beszámolók táblázataiban lakhatási és egyéb támogatás nem szerepel, és, hogy a közgyűlésről készült jegyzőkönyv ezen jogcímen történő kifizetésről beszámolást nem ad.
A sor a védőszemüveg-vásárlással folytatódik, amire összesen 790 ezer forintot fizettek ki a pénztárból, viszont a szemüveg elszámolhatóságát iratok hiányában vitatta is a szakértő, aki szerint nem zárható ki a magáncélú kifizetés. Erről a tételről egyébként a közgyűlés nem kapott tájékoztatást, így az annak jóváhagyása nélkül kifizetett összeg visszafizetendő a lakásszövetkezetnek.
Ez azonban még nem minden, mert a Szalagházi Lakásfenntartó Szövetkezet grillsütőt és vérnyomásmérőt vásárolt. És nem csoda, hogy ezekkel kapcsolatban az áll az anyagban, hogy „könyvszakértői módszerekkel nem állapítható meg, hogy a lakásszövetkezet tevékenységét közvetlenül szolgálták-e.”
A szakértőnek további gondjai akadtak a szövetkezet elnökének és alkalmazottainak bérezésével kapcsolatban. A közgyűlés ugyanis a tiszteletdíjon felüli kifizetésekre nem adott felhatalmazást, és nem állt rendelkezésre az alkalmazottaknak adható béren kívüli juttatások összegét tartalmazó belső szabályzat, közgyűlési határozat. Az elnök részére a közgyűlés nem adott felhatalmazást kifizethető egyéb juttatásokra.
Az összes béren kívüli juttatás 11,1 millió forint volt, amelyből 7,7 millió forintot tett ki az utalványvásárlások, mintegy 2,6 millió forintot a nyugdíj- és egészségpénztári tagdíjak, és 790 ezer forintot a már említett védőszemüveg-vásárlás. A juttatások után meg nem fizetett adó összege 203 ezer forint volt. Az utalványok beszerzéséhez pedig 10 százalék kezelési költség kapcsolódik (775 ezer forint), amely további kiadást jelentett a szövetkezetnek.
A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy a beszámolókban béren kívüli juttatások nem szerepelnek, egyes juttatások pedig a közterhek sorban összesített adatként találhatóak. Ami „könyvszakértői szempontból elfogadhatatlan, a tulajdonostársak megtévesztésére alkalmas” – szerepel az anyagban. „Közgyűlési jóváhagyás hiányában a kifizetett utalványok értéke visszafizetendő, továbbá a kapcsolódó kezelési költséget a kifizetésekért felelős köteles megtéríteni a lakásszövetkezetnek.”
Ikrényi Tünde szerint az egyes tételeket összeadva 5 év alatt mintegy 15 millió forint az, amelyről közgyűlési jóváhagyás nélkül vagy bizonyos esetekben a lakókat megtévesztve rendelkeztek.
Elmondta még azt is, hogy ugyan a szakértő 2016-ig vizsgálta meg a könyvelést, ám számára akadnak furcsaságok 2017-re és 2018-ra vonatkozóan is. „A kazánvásárlások, illetve azok beépítésének számlái alapján úgy vélem, hogy a gondnok jóval drágábban végzi el a munkát. Számomra erősen megkérdőjelezhető, hogy mi indokolta ezt a további több millió forintos további kiadást.”
A szövetkezet elnöke nem nyilatkozik
Az üggyel kapcsolatban megkereste szerkesztőségünk a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot is. Válaszukban azt közölték, hogy a Kecskeméti Rendőrkapitányság által sikkasztás gyanúja miatt folyó eljárásról a nyomozás érdekeikre való tekintettel nem tudnak több információt adni.
A folyamatban lévő eljárásokra hivatkozva nem válaszolt az Átlátszó kérdéseire a Szalagházi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke, Jeneiné Deák Edit sem. Azt hangoztatta, hogy a működéssel kapcsolatban felhozott dolgok egyelőre vádaskodások, és hogy az igazságügyi könyvszakértő véleményét szerinte felülbírálja még a rendőrség és a bíróság is.
„Amennyiben hivatalosan is megállapítanak bizonyos dolgokat, akkor tudunk beszélni, de egyelőre nem szeretnék nyilatkozni. Már csak azért sem, mert a szövetkezet vizsgált évekre vonatkozó anyagai a rendőrségen vannak.”
Ugyanerre hivatkozva Jeneiné Deák Edit nem adott tájékoztatást a lakók által felvett kérdésekről sem. Mint Ikrényi Tünde szerkesztőségünknek elmondta, az elnök azt írta nekik, hogy ha szeretnének betekinteni a társasház irataiba, akkor forduljanak a rendőrséghez. Ehhez az elnök a levélben még azt tette hozzá, hogy sem a rendőrségtől, sem a bíróságtól nem kaptak még semmilyen hivatalos végzést, szakértői véleményt, így reagálni sem tudnak azokra.
Fotó: Google Maps | https://atlatszo.hu/2018/11/30/sikkasztas-gyanuja-miatt-nyomoznak-a-kecskemeti-szalaghazat-mukodteto-szovetkezet-gazdalkodasaval-kapcsolatban/ | https://web.archive.org/web/20211023145324/https://orszagszerte.atlatszo.hu/sikkasztas-gyanuja-miatt-nyomoznak-a-kecskemeti-szalaghazat-mukodteto-szovetkezet-gazdalkodasaval-kapcsolatban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikkasztas-gyanuja-miatt-nyomoznak-a-kecskemeti-szalaghazat-mukodteto-szovetkezet-gazdalkodasaval-kapcsolatban | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-30 14:16:03 | [] | [
"Szalagházi Lakásfenntartó Szövetkezet"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] | [
"sikkasztás"
] | [] |
48,047 | Liszkay nyaralójában összpontosul a fideszes média | Az újságírókkal még nem közölték, milyen változást hoz, hogy munkahelyüket a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak ajándékozták. | Zoltai Ákos;Kósa András;
sajtó;
2018-11-30 08:15:00
Liszkay nyaralójában összpontosul a fideszes média
Az újságírókkal még nem közölték, milyen változást hoz, hogy munkahelyüket a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak ajándékozták.
Balatonföldváron, egy családi ház méretű nyaralóba jegyezték be a kormányzati médiaóriássá tett Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt. A Balaton partjától egy utcányira lévő, Bethlen Gábor utcai ingatlan annak a Liszkay Gábornak a tulajdonában áll 2007 óta, akit az alapítvány vezetésére kértek fel.
A tervek szerint több száz médiatermék megjelentetéséért felelős alapítvány székhelye egy 2100 négyzetméteres telken fekszik egy nyaralóövezetben. Hiába csengettünk a név nélküli csengőn, nem találtunk otthon senkit.
– Ebben az utcában nem nagyon van állandó lakos, Pestről járnak csak le nyáron – fogalmazott egy helybeli asszony. Arra a kérdésünkre, hogy az alapító papírokban szereplő 9-es szám alatt kik szoktak nyaralni, a nő azt mondta: szerinte egy fiatal házaspár az ikreikkel, de csak látásból ismeri őket.
Amikor közöltük vele, hogy az ingatlan címére van bejegyezve az a gigantikus méretűre duzzadt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, amelyben központosul a fideszes médiagólem, a hölgy csupán annyit felelt: - Mondanám, hogy meglepődtem, de ebben az országban és főleg Balatonföldváron minden megtörténhet és meg is történik. Az egyébként nem példátlan, hogy egy alapítvány olyan címre van bejelentve, ahol nem folyik érdemi munka.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke nem a kormánypárti médiacézár Liszkay Gábor, hanem Varga István ügyvéd. A kuratóriumban tag még Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, valamint Szánthó Miklós, a kabinethez közel álló Alapjogokért Központ igazgatója.
Az átszervezésben érintett újságírók még nem tudják, lesz-e hatással a munkájukra a médiagólem létrehozása. – Fogalmunk sincs mi lesz, lehet, hogy kineveznek majd egy központi hírfelügyelőt – jósolta még korábban lapunknak az Origo vezető munkatársa. Egy másik érintett, tartalomért felelős vezető is csak annyit reagált megkeresésünkre, hogy „ezek a döntések nem az ő szintjükön születnek, csak utólag értesülnek róla maguk is”. Egy „központi hírigazgató” kinevezése ugyanakkor értelmetlen lenne, a most egységbe szervezett konglomerátum tagjai ugyanis még „függetlenként” is a legnagyobb fegyelmezettséggel sulykolták az aktuális kormányzati retorikát. A Fidesz egyik médiaügyekben járatos háttérembere korábban főleg méretgazdaságossági szempontokkal magyarázta a koncentrációt: ha minden egy kézbe kerül, egyszerűen feleslegessé válik, hogy párhuzamos pénzügyi-, hirdetési osztályokat működtessenek a rendszeren belül.
Egy másik szakmai forrásunk is azzal indokolta az átszervezést, hogy így gazdaságilag hatékonyabban működik majd a rendszer – de ő azt mondta, az „itt-ott elfolyó pénzeknek” lehet majd gátat szabni. - A főnök kipróbálta a többablakos rendszert, nem jött be, most kipróbálja az egyablakost - mondta némi iróniával. Szerinte a kormánypárti médiafogyasztó az egészből nem sokat érez majd, bár van még egy-két nyitott kérdés: összevonják-e, vagy csak összehangolják a Hír Tévé és az Echo működését, újraindul-e a Magyar Nemzet, és mi lesz ezután a Magyar Időkkel, illetve mi történik majd a TV2-vel. A kereskedelmi csatorna ugyanis a mostani átalakulásból kimaradt ugyan, de forrásunk szerint év elején új tulajdonost kaphat, de lehet, nem viszik be az alapítványba.
Kijátszható a Versenyhivatal
Ha a kormány kiemelt stratégiai jelentőségűnek nyilvánítja a hatalomhoz lojális médiumok egyesítésével kapcsolatos ügyeket, akkor kivonnák az egészet a versenytörvény hatálya alól, így kijátszhatók lennének a fúzióra vonatkozó előírások – mondta a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója. Arra emlékeztetett, hogy ez nem is lenne példa nélküli, korábban így járt el a kabinet a takarékpénztárak egyesítésénél is. Ligeti Miklós úgy vélte, a sajtóból megismert részletekből olyan szintű médiapiaci koncentráció kialakulása rajzolódik ki, amihez „kellene, hogy legyen a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) szava”.
A Kreatív számításai szerint 2017-ben összesen 55 milliárd forint bevételt termeltek azok a cégek, amelyeket a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak ajándékoztak. Összehasonlításképpen: a Whitereport médiaadatbázis szerint a hazai 940 médiacég összesített árbevétele 2017-ben 338 milliárd forint volt, tehát a a magyar piac 16 százaléka koncentrálódik majd egy kézben. Az Átlátszó szerint összesen 476 médiatermék kerül az alapítvány ellenőrzése alá.
A GVH-nál ennek ellenére csak a központosítani szánt kormánypárti médiaportfólió egy része, a Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Zrt., az Origót is kiadó New Wave Media Group Kft., valamint a Magyar Idők Kiadó kezdeményezett fúziós vizsgálatot. A Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak „felajánlott” többi vállalat – mint például az összes vidéki lapot tulajdonló Mészáros Lőrinc-féle Talentis Zrt., a Hír Tv, a Lokál, a Ripost vagy akár a 888.hu – különös módon nem szerepel a beadványban. Azt egyelőre nem tudni, hogy rájuk miért nem terjed ki a fúziós ellenőrzés.
A vizsgálat folyamatával kapcsolatban a versenyhivatalnál lapunk kérdésére azt közölték, a GVH előbb eldönti, ki kell-e kérnie az ügylethez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jóváhagyását. A versenyhivatal ugyanakkor abban az esetben is lefolytatja majd a vizsgálatot, ha az NMHH áldását adja az ügyletre. (Ez a hatósági jóváhagyás egyébként a hatóság eddigi tevékenysége alapján szinte biztosra vehető.)
Az ügymenet arra is lehetőséget ad a GVH-nak, hogy különösebb indoklás nélkül engedélyezze a fúziót. Ebben az esetben nyolc napon belül lezárja az ügyet és hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy nem lát versenyjogi aggályokat az ügyben. A GVH másik lehetősége a fúziós eljárást megindítása, amely a fő szabályok szerint 30 napig vagy négy hónapig tart az ügy jellegétől függően, ám a gyakorlatban akár évekig is elhúzódhat. – A versenyhatóság egy fúziós engedélyezési eljárás során azt vizsgálja, hogy az összefonódás után milyen verseny marad a piacon, és akkor tilthatja meg az fúziót, ha az jelentős mértékben csökkenti a versenyt az érintett piacon, különösen ha az gazdasági erőfölényt hoz létre, vagy megerősít – mondta egy versenyjogban jártas forrásunk. Ez annyit jelent, hogy az egyes média szegmensekben – például a közéleti napilap vagy bulvárpiacon – a fogyasztóknak lesz-e alternatívája: ha például az egyik lap árat emel úgy találnak-e másik, olcsóbb médiumot. Ugyanakkor arra nincsenek bebetonozott szabályok, hogy éppen mikor alakul ki az adott piacon erőfölényes helyzet. Igen sok múlik a GVH vizsgálójának megítélésétől, aki ugyanakkor kénytelen figyelembe venni a korábbi versenytanácsi és európai uniós joggyakorlatot. | https://nepszava.hu/3016928_liszkay-nyaralojaban-osszpontosul-a-fideszes-media | https://web.archive.org/web/20230326084638/https://nepszava.hu/3016928_liszkay-nyaralojaban-osszpontosul-a-fideszes-media | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/liszkay-nyaralojaban-osszpontosul-a-fideszes-media | Népszava | hungarian-news | 2018-11-30 08:15:00 | [
"Bajkai István (dr.)",
"Liszkay Gábor",
"Szánthó Miklós",
"Varga István (ügyvéd)"
] | [
"EchoTV",
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Idők (újság)",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)",
"New Wave Media Kft.",
"Opus Press Zrt.",
"Origo Zrt."
] | [] | [
"média",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,048 | Kereszténydemokrata képviselő lánya a Nemzeti Vagyonkezelőben | Bekerült a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyelőbizottságába Aradszki András államtitkár, KDNP-s képviselő lánya. | A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára, Aradszki András lánya bekerült a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságába. A megbízatása öt évre szól. A kereszténydemokrata politikus jogász gyermeke, Dea 2011-ben végzett a Pázmányon, és már 2014-ben feltűnt az Erzsébet Üzemeltető Kft.-ben, amely a mostanra végelszámolás alá került utalványos vállalkozás fiókvállalata, és a már külön háztartásban élő lány tulajdonos az Aradszki-család érdi ingatlankezelő kft.-jében is.
A hivatalos megfogalmazás szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. „a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik legfontosabb háttérintézményeként több mint 17 ezer milliárd forint értékű állami vagyon felett gyakorol tulajdonosi jogokat, ami Magyarország éves GDP-jének közel fele”. | https://hvg.hu/gazdasag/20170303_kdnp_aradszki_vagyonkezelo_lany | https://web.archive.org/web/20220405184514/https://hvg.hu/gazdasag/20170303_kdnp_aradszki_vagyonkezelo_lany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/keresztenydemokrata-kepviselo-lanya-a-nemzeti-vagyonkezeloben | HVG | hungarian-news | 2017-03-03 14:33:00 | [
"Aradszki András",
"Aradszki Dea"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"foglalkoztatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
48,049 | Nem bántja a szemét - a kormány inkább ellenzéket takarít | A Fidesz a jelek szerint a hulladékkáoszt azzal véli elintézni, hogy "ellenzékmentesíti" a Zöld Hidat. Hatalmas a fejetlenség. | hulladék;hulladékszállítás;NHKV;
2018-11-30 09:00:00
Nem bántja a szemét - a kormány inkább ellenzéket takarít
A Fidesz a jelek szerint a hulladékkáoszt azzal véli elintézni, hogy "ellenzékmentesíti" a Zöld Hidat. Hatalmas a fejetlenség.
Leginkább a problémák szőnyeg alá söprése jellemző a Fidesz, pontosabban Orbán Viktor hulladékpiaci intézkedéseire - vélik szakértők. A hozzá nem értés, a korrupció és az uram-bátyám összefonódások nyomán a hazai – önkormányzati - "kukások" szinte mindegyike a csőd szélén áll. A kormányzat minden jel szerint módszeresen vérezteti ki a hazai hulladékszállítókat, úgy anyagi, mint szabályozási oldalról. A lépéssorozat ugyanakkor a piac többi szereplőjét nem vagy kevéssé érinti. Így, míg a szállítók soraiból a Fidesz kiszorította a külföldi tulajdonosokat, addig a feldolgozó- és lerakópiacon továbbra is jelen lehetnek. Ugyanígy, miközben a lakossági szemétdíj hatósági – 2012 óta településenként fixált - tarifa, addig a feldolgozók vagy a tárolók szabadárasak.
A szemétfeldolgozás és -lerakás egy évi félezer milliárdos piac, ami még ma is százmilliárdos hasznot hoz – fogalmazott egy forrásunk. Az ebben részt vevő magánvállalkozások mögött kurzusközeli vállalkozók is feltűnnek. Sokak itt is a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrincet, illetve a vele hasonlóképp szoros kapcsolatokat ápoló Szijj Lászlót emlegetik központi szereplőként. Arra, hogy miért lenne a kormány érdeke a szállítás tönkretétele, nem kaptunk választ, de a szakértő úgy vélte: a rendszer csak azért működik, mert a korábbi, helyi kapcsolatok mindig segítenek a problémák áthidalásában. A szektort a látszat- és szükségmegoldások, az eseti, átmeneti válságkezelés, a gondok elkendőzése, a kudarc – a látványos szeméthegyek felhalmozódása – elkerülése és a rendszerszintű gondolkodás hiánya jellemzi. Egész addig, amíg elérkezik egy töréspont, amikor a leggyengébb láncszem elpattan. Ekkor pedig az Orbán-kormány valamit lép, például némi pénzt ad, de a rendszerszintű, előremutató lépések továbbra is hiányoznak. Pedig a nyugati példák arra utalnak, hogy a hasznosítást lehetne innovatívan és nyereségesen is végezni.
E folyamatot tükrözi a hulladékszállítók pokoljárása. Miután a Fidesz-KDNP a külföldieket kiakolbólította, 2012-ben mindenütt az adott szinten fixálták a díjat, 2013-ban ebből központilag vágtak 10 százalékot, majd két éve úgy döntöttek: a hulladékdíjakat nem a munkát végző önkormányzati cégek, hanem a külön erre létrehozott, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. szedi be és osztja vissza valamiféle szempontok szerint a kukásoknak. Mindebből úgy a szállítóknál, mint az NHKV-nél, az elmúlt két év során több tízmilliárdos hiány keletkezett. Ennek az az oka, hogy míg a begyűjtők a korábbi eljárásrend szerint nyújtják be költségkimutatásaikat, addig az – új számlázórendszer hibái miatt amúgy is akadozva – beszedett díjak ennek csak 60-70 százalékát fedezik. Emiatt - a későbbi földrengés első jeleként - számos kisebb településen vonult le a cég, ám az ezzel megbízott katasztrófavédelemnek mindig sikerült valamely másik környékbeli társaságot megbízni a feladattal. De aztán pont egy ilyen, az átadott településeket begyűjtő társaság, mégpedig az Észak-Kelet-Pest és Nógrád több mint százezer háztartásáért felelős, évek óta hangosan panaszkodó Zöld Híd dőlt be.
A cég – amelynek tulajdonosát, az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulást holnapig a korábban az ellenzéki LMP-vel szövetkező gödöllői polgármester, Gémesi György irányítja – egy hónapja, amúgy szabályosan, bejelentette: mivel az NHKV nem állja legalapvetőbb költségeiket se, abbahagyja tevékenységét. Bár a katasztrófavédelemnek két munkanapig nem sikerült elintéznie a hulladék elszállítását, az utcán maradt zsákokért a Fidesz több képviselője is az „LMP-s” Gémesi Györgyöt és a Zöld Híd vezetését okolta, mondván: így állnak bosszút választási vereségük miatt. Emellett azzal is érveltek, hogy a Zöld Híd költségigényét valójában nem támasztotta alá, vagyis alaptalanul kért pénzt az NHKV-tól. Ezután karaktergyilkos-sajtókommandójuk is beindult. Ennek nyomán november elején Gémesi György lemondott a társulás elnöki tisztségéről. Forrásaink szerint az utódvárományos Vác kormánypárti polgármestere, az előző elnök lemondatásában is kulcsszerepet játszó Fördős Attila, aki megkeresésünkre nem kívánt elképzeléseiről beszámolni. A társulás szombati ülésén választ új elnököt. Ennek előzményeként ismereteink szerint Gémesi György a Mazars nevű céget bízta meg a Zöld Híd átvilágításával. Ugyanakkor az új, Fidesz-közeli vezetőség is hasonló lépéseket fontolgathat. Mindazonáltal a lépéstől sokan a Zöld Híd és az NHKV viszonyának rendeződését – a cégtől megvont bizalma helyreállítását és a hiányzó, körülbelül egymilliárd átutalását – várják. Ezt követően a hulladékszállítást a Zöld Híd eszközeivel átvevő katasztrófavédelem levonulhat és visszaadhatja a tevékenységet az immár „ellenzék-mentesített” cégnek.
Néhány napja az ágazat mélyreható gondjairól számolt be Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója is. A kormányt azonban a jelek szerint ez se hatotta meg: bár bizottság is alakult a helyzet áttekintésére – eközben pedig 26,4 milliárdot átutaltak az NHKV-nak az idén feltétlenül szükséges költségekre -, az egyik tag, Balla György fideszes képviselő lapunknak adott nyilatkozata tükrében mélyreható változtatásokat nem terveznek. Egyesek szerint az NHKV kvázi-hatósági feladatait akár átveheti az innovációs és technológiai tárca is. A fideszes képviselő ugyanakkor azt támogatná, hogy a korábbi esetekhez hasonlóan a Zöld Híd ügyében érintett önkormányzatok szerződjenek át más céghez. Ennek kapcsán megjegyzendő: ha e szerepre lett volna jelentkező, azt a katasztrófavédelem már a cég levonulásának pillanatában kijelölte volna. Ez is az ágazat csődközeli állapotára utal – még ha a kormánypárti megszólalók ezt továbbra se hajlandóak észrevenni. | https://nepszava.hu/3016934_nem-bantja-a-szemet-a-kormany-inkabb-ellenzeket-takarit | https://web.archive.org/web/20200804163001/https://nepszava.hu/3016934_nem-bantja-a-szemet-a-kormany-inkabb-ellenzeket-takarit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-bantja-a-szemet-a-kormany-inkabb-ellenzeket-takarit | Népszava | hungarian-news | 2018-11-30 09:16:00 | [
"Fördős Attila",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.",
"Zöld Híd B.I.G.G Nonprofit Kft."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás",
"adósság",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,050 | Folytatódhat az elektronikus jegyrendszer projektje Tarlós István szerint | A fővárosi önkormányzat két szerződést kötött az elektronikus jegyrendszer projektjével kapcsolatban, az egyik, egy finanszírozási szerződés továbbra is érvényben van, így a projekt folytatódhat – nyilatkozta újságíróknak Tarlós István főpolgármester pénteken Budapesten. Tarlós felmentette a BKK vezérigazgatóját, és a projektet felügyelő főpolgármester-helyettest is lefokozta. | A fővárosi önkormányzat valóban kötött egy finanszírozási szerződést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), de ez a szerződés továbbra is érvényben van, így az elektronikus jegyrendszer projektje folytatódhat – közölte Tarlós István pénteken Budapesten.
A főpolgármester szerint az ellenzéki sajtó összekever két szerződést, tehát a finanszírozási és a kivitelezési megállapodásokat, és ebből túlzó, téves következtetéseket von le.
Tarlós Dabóczi Kálmánnak, a BKK vezérigazgatójának a felmentését kezdeményezte a cég e-jegyrendszer-projektje miatt, míg a projektet felügyelő főpolgármester-helyettest, Szeneczey Balázst „gyakorlatilag lefokozta”, pozíciója és feladata megváltozott. Ahogy a főpolgármester fogalmazott, ez egy olyan rosszul felmért, időhúzó tevékenység volt, ami nem járhat következmények nélkül.
A fővárosi önkormányzat valóban kötött egy finanszírozási szerződést az EBRD-vel, az érvényben is van, a BKK pedig önállóan kötött egy másik – kivitelezési – szerződést. Ez utóbbi az, amelyet a BKK igazgatósága hosszú vonakodás után november 21-én felmondott– mondta el Tarlós István. | https://www.origo.hu/itthon/2018/11/folytatodhat-az-elektronikus-jegyrendszer-projektje-tarlos-istvan-szerint | https://web.archive.org/web/20210122082541/https://www.origo.hu/itthon/20181130-folytatodhat-az-elektronikus-jegyrendszer-projektje-tarlos-istvan-szerint.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/folytatodhat-az-elektronikus-jegyrendszer-projektje-tarlos-istvan-szerint | Origo | hungarian-news | 2018-11-30 13:14:00 | [
"Dabóczi Kálmán",
"Szeneczey Balázs",
"Tarlós István"
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)"
] | [
"Budapest"
] | [
"informatika",
"közlekedés",
"hitelezés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,051 | Megemelt kormányzati támogatás a Maccabi Európa Játékok megrendezésére | Megemelt kormányzati támogatást kapott a Maccabi Európa Játékok – írja közleményében a szervező EMG 2019 Sport Kft. Az eseményt 2019. július 29. és augusztus 7. között Magyarországon rendezik, a többletköltségek fedezésére a kormány a Maccabi Európa Játékok előkészítéséhez, megszervezéséhez és lebonyolításához nyújtott támogatást 2,855 milliárd forinttal megemelte. | 2019. július 29. és augusztus 7. között Magyarországon, Budapesten rendezik a 90 éves hagyományokkal rendelkező Maccabi Európai Játékokat. Közel 3000, a zsidó közösséghez kötődő sportoló érkezik több mint 30 országból, a szervezők meghívására még a tengerentúlról is, hogy 29 sportágban összemérje erejét – írja a közlemény.
A Maccabi Európa Játékok nemcsak sport-, hanem kulturális, közösségi és vallási rendezvény is. Öröm és büszkeség a szervezők és a magyar zsidó közösség számára, hogy Európa és a világ számára megmutathatja arcát, történelmét, virágzó kulturális életét, sportolóit.
Magyarország történetének legnagyobb felnőtt multisport eseményének rendezési jogát 2015-ben Bázellel versengve nyerték el a szervezők, a Maccabi VAC sportegyesület, a MAZSIHISZ és az MTK Budapest. Magyarország Kormánya, mint jelentős nemzetközi sporteseményt, és a jövő év legnagyobb európai zsidó kulturális eseményét, teljes körű támogatásáról biztosította a Játékok megrendezését.Az eredeti tervek szerint a Játékok idejére elkészült volna a rendezvény központi helyszínének otthont adó Kerepesi Úti Sportpark.
A beruházás azonban későbbi időpontra valósul meg, így a szervezők új helyszíneken, már meglévő budapesti világszínvonalú sportlétesítményekben rendezik meg a Játékokat. A helyszínek megváltozása, az új helyszíneken a Játékok lebonyolítása, az összetettebb logisztika feladatok megoldása szervezési, rendezési többletköltségekkel járnak. A Játékok szervezőinek kezdeményezésére a Kormány a Maccabi Európa Játékok előkészítéséhez, megszervezéséhez és lebonyolításához nyújtott támogatást 2,855 milliárd forinttal megemelte
– zárul a közlemény. | https://www.origo.hu/itthon/2018/11/maccabi-europa-jatekok-tamogatas | https://web.archive.org/web/20210122105246/https://www.origo.hu/itthon/20181130-maccabi-europa-jatekok-tamogatas.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megemelt-kormanyzati-tamogatas-a-maccabi-europa-jatekok-megrendezesere | Origo | hungarian-news | 2018-11-30 10:15:00 | [] | [
"EMG 2019 Sport Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"sport",
"rendezvényszervezés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,052 | Idén is masszívan dotálta a Fidesz-alapítvány cégeit az állam | A leendő fideszes médiaalapítványnál listaáron nézve minden harmadik reklámforint az államtól jött 2018-ban. A szektoraikban eddig ők vitték el az állami költések kétharmadát. Friss adatok. | Tegnapi cikkünkben megvizsgáltuk, mekkora gazdasági potenciált jelentenek azok a médiacégek, amelyek felajánlották médiatermékeiket a kormánybarát Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). A cikkből kiderült, hogy mind bevétel és nyereség szintjén, mind pedig a reklámköltést tekintve jelentős piaci súlyú konglomerátum fog létrejönni, ha az NMHH és a GVH jóváhagyja a mozgást.
A Kantar Media Kreatív számára eljuttatott számításai szerint ugyanakkor ezen cégek többsége nehezen élhetne meg pusztán a kereskedelmi hirdetőkből, ha azt nézzük, hogy listaáron jelentős mértékű állami reklámköltés (minisztériumoktól, állami intézményektől, önkormányzatoktól, állami tulajdonú cégektől) érkezett ezekhez. Ez persze eddig sem volt titok, de most konkrét számokat is láthatunk 2018. január-szeptember közötti időszakra. A Kantar-gyűjtésben nem szerepel a szintén jelentős mennyiségű állami hirdetést kasszírozó New Wave Media, mivel a cég reklámfelületeit 2018 óta az Evomedia értékesíti, amely viszont csak portfóliószintű bevallást tesz közzé, amiből nem hámozható ki, hogy a bevétel mekkora része származik az NWM-től.
// Galéria: Socially_Hummusbar/.test(i)&&(i=d+i),window[n]&&window[n].initialized)window[n].process&&window[n].process();else if(!e.getElementById(s)) Galéria: Socially_Hummusbar}(document,0,"infogram-async","https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js"); // ]]>
alapítványi cégek: állami vs. kereskedelmi reklámköltés
Infogram
Az adatokból kiderül: míg a teljes print+rádió+online piacot érintő listaáras reklámbevételekből 17 százalékot tett ki az állami reklámköltés (105 milliárdból 17,8 milliárd forint), addig ezeknél a cégeknél ugyanez az arány 29 százalék (38,9 milliárdból 11,3 milliárd forint). Ezen három hirdetési szegmensbe tehát összesen 17,8 milliárd forint érkezett, ebből 11,3 milliárd forint ment a KESMA-nak ajándékozott cégekhez. Így látszik igazán az állami költés tendenciája: ennek 63 százaléka landolt ezeknél a cégeknél, de ebbe, mint írtuk, nem tartozik bele pl. a New Wave Media, mint online kiadó. (Az alapítványnak adott tévéket, az Echót és a Hír TV-t nem méri a Kantar, ezért a tévés reklámpiacot kihagytuk a cikkből, ahol egyébként a legnagyobb kedvezményezettek a TV2 Csoport és a közmédia.)
Az államtól leginkább függő médiacégek a Magyar Idők Kiadó Kft. és a Figyelőt kiadó K4A, Schmidt Mária cége. Előbbi teljes reklámbevételének 77 százaléka, utóbbinak 61 százaléka érkezik az államtól. Mivel a Lapcom idén lett Andy Vajnáé, a Szabad Földet és egyéb lapokat kiadó Mezőgazdát pedig csak néhány napja vette meg Mészáros Lőrinc a volt szocialista pártpénztárnoktól, Puch Lászlótól, ezekhez a cégekhez a jövőben még több állami költés mehet, ami tovább növelheti ezt az arányt.
A Habony Árpádhoz tartozó, Lokál című, ingyenes terjesztett napilapot és a Lokál Extra hetilapot kiadó Modern Media Group listaáras bevételeinek 39 százalékát kapta az államtól, míg a messze legnagyobb szereplő Mediaworks összes reklámbevételének 36 százalékát. A Ripost minden negyedik reklámforintja érkezett a kormányzattól vagy az államtól. Alább az állami költés cégek közötti megoszlása látható:
// Galéria: Socially_Hummusbar/.test(i)&&(i=d+i),window[n]&&window[n].initialized)window[n].process&&window[n].process();else if(!e.getElementById(s)) Galéria: Socially_Hummusbar}(document,0,"infogram-async","https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js"); // ]]>
Állami költés megoszlása az alapítványi cégek között
Infogram | https://kreativ.hu/cikk/iden_is_masszivan_dotalta_a_fidesz_alapitvany_cegeit_az_allam | https://web.archive.org/web/20210926031644/https://kreativ.hu/cikk/iden_is_masszivan_dotalta_a_fidesz_alapitvany_cegeit_az_allam | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/iden-is-masszivan-dotalta-a-fidesz-alapitvany-cegeit-az-allam | Kreatív | hungarian-news | 2018-11-30 19:47:42 | [] | [
"Fidesz",
"Hold Reklám Kft.",
"Inform Média Kft.",
"K4A Lapkiadó Kft.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Lapcom Kiadó Zrt.",
"Magyar Idők (újság)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.",
"Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő (MMG) Zrt.",
"New Wave Media Kft.",
"Ripost Média Kft."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,053 | A GVH vizsgálja a kormánybarát médiakonglomerátumot | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előtt van a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány bejelentése az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó feletti irányítás megszerzéséről – írja a hivatal közleménye. | Eszerint a tranzakcióról szóló bejelentés november 28-án érkezett meg a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
A tranzakcióról tegnap mi is alaposan beszámoltunk. Annak eredményeként a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány közvetlen egyedüli irányítást szerez Mészáros Lőrinc, Habony Árpád és Andy Vajna több cége: az Opus Press, az Echo Hungária TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó – azaz szinte a teljes kormánybarát médiabirodalom felett.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) rendelkezései értelmében a hatóság a bejelentés beérkezését követően 8 napon belül dönt arról, hogy indokolt-e a bejelentés alapján eljárást indítani. Vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény hiányában a GVH hatósági bizonyítványt ad ki a bejelentőnek arról, hogy nem indít versenyfelügyeleti eljárást – írja a GVH közleménye.
Amennyiben a GVH az összefonódás vizsgálatát rendeli el, az ügyintézési határidő 30 nap, vagy 4 hónap lehet attól függően, hogy milyen okból került sor az összefonódás vizsgálatának elrendelésére. | https://kreativ.hu/cikk/a_gvh_vizsgalja_a_kormanybarat_mediakonglomeratumot | https://web.archive.org/web/20211017165435/https://kreativ.hu/cikk/a_gvh_vizsgalja_a_kormanybarat_mediakonglomeratumot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gvh-vizsgalja-a-kormanybarat-mediakonglomeratumot | Kreatív | hungarian-news | 2018-11-29 19:51:00 | [] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)"
] | [] | [
"média",
"hatalomkoncentráció",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
48,054 | A printpiac reklámbevételének több mint fele kerülne a fideszes alapítványhoz | Megvizsgáltuk, pontosan mekkora gazdasági potenciált képeznek együttesen azok a kormánybarát médiacégek, amelyekről kedden jelentette be a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, hogy nekik ajándékozták összes médiaterméküket. A 2017-es bevétel alapján a teljes piac 16 százalékát adják ezek a cégek, míg a listaáras reklámköltések 37 százaléka landolt náluk (print, online és rádiót tekintve). Lesz dolga a GVH-nak, ha meg akarja magyarázni, hogy ez miért oké. | Az a tizenöt kormánybarát médiavállalat, amely tegnap, azaz kedden odaajándékozta magát a Liszkay Gábor vezetésével felálló Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, 2017-ben összesen 55 milliárd forint bevételt termelt. Összehasonlításképp: a Whitereport médiaadatbázis szerint 940 cég összesített árbevétele 2017-ben 338 milliárd forint volt, tehát a a magyar médiapiac 16 százaléka fog egy kézben fog koncentrálódni. Az Átlátszó számítása szerint összesen 476 médiatermék kerül az alapítvány ellenőrzése alá.
Ha pedig azt nézzük, hogy a Whitereport szerint közel ezer cég összesen 21 milliárd forintos üzemi nyereséget tudott termelni, akkor még durvább a helyzet: azok az alapítványnak felajánlott cégek, amelyek nyereséget termeltek, összesen 11 milliárd forintot vihettek haza adózás után. Bár az üzemi és az adózott nyereség közvetlenül nem összehasonlítható, mégis látszik, hogy itt is határozottan erős pénzügyi pozícióból indulhat neki 2019-nek az Alapítvány.
Mindkét szám már önmagában, de főleg együtt erős versenyjogi aggályokat vet fel, ennek vizsgálata az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal feladata, például hogy a médiatörvény betűjével ellentétben miért lehet mégis pl. háromféle rádió egy adott entitás tulajdonában, vagy hogy a nyomtatott lappiacot torzítani fogja-e, hogy a kiadványok nagy része itt fog összpontosulni (vesd össze alább a listaáras reklámköltésekkel).
A 2017-es számoknál egyébként szinte biztos, hogy jobb összeredményt fog produkálni az alapítvány 2018-ban: a Retro Rádió üzemeltetője, a Hold Reklám 2017-ben még lényegében csak egy üres váz volt, hiszen az egyetlen országos kereskedelmi rádió 2018 júniusában indult, és komolyabb bevételt is csak azóta termel. A Hír TV pedig legszebb napjaiban a tavalyi 2,5 milliárd forintnál lényegesen többet, 7 milliárd forint körüli összeget termelt, van még tehát hely hova fejlődni. És ha idevesszük, hogy nagy a valószínűsége, hogy előbb-utóbb a TV2 is szépen betagozódik a „konzervatív értékeket ápoló" alapítványba, akkor a fent említett 16 százalék máris bőven 20 százalék fölé kúszik.
// Galéria: Socially_Hummusbar/.test(i)&&(i=d+i),window[n]&&window[n].initialized)window[n].process&&window[n].process();else if(!e.getElementById(s)) Galéria: Socially_Hummusbar}(document,0,"infogram-async","https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js"); // ]]>
Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba tagozódó cégek pénzügyi eredménye
Infogram
A fenti táblázat mutatja az egyes vállalatok bevételét és nyereségét a 2017-es évre. A legnagyobb szereplő a Mediaworks, a maga 20 milliárdos forgalmával és 4,5 milliárdos profitjával, de szépen teljesített az idei év folyamán a Media Development Managementbe beolvadó Inform Media is (amely forgalmának negyedét tudta profitként realizálni) és az Echo TV kiadója is, de nem panaszkodhat Habonyék Modern Media Groupja és a Matolcsy Ádámhoz tartozó New Wave Media vagy éppen a Ripost sem. Általában elmondható, hogy a komoly állami dotáció miatt egyik cég sem tűnik épp a léthatár szélén billegőnek, leszámítva a Hír TV-t, amely viszont az idei választások utáni médiakonszolidációban újra elnyerheti méltó helyét a kormányközeli médiumok között.
Listaáras reklámköltés
A Kantar Media a legtöbb, táblázatunkban szereplő cégre mér listaáras reklámköltést (ez tehát nem veszi számításba a hirdetőnek adott esetleges kedvezményt), a kutatócég 2018 első 9 hónapjára vonatkozva bocsátotta a Kreatív rendelkezésére az adatokat (minden esetben listaárról, és nem valós bevételről beszélünk).
A Mediaworksnél (print + online összes kiadvány) 18,6 milliárd forint landolt, őket a Lapcom (print + online összes kiadvány) követi 6,8 milliárd forinttal. Az Inform Médiához (print + online összes kiadvány) 4,1 milliárd, a Modern Media Grouphoz (print: Lokál és Lokál Extra) 3,2 milliárd forint, a Riposthoz (print: Ripost, Hello!) 2,7 milliárd forint, a Hold Reklámhoz (Retro Rádió, június és szeptember között) 1,6 milliárd forint (az alapítványnak ajándékozott többi rádiót nem méri a Kantar - a szerk.), a K4A-hoz (print: Figyelő + különszámok) 624 millió forint, a Magyar Idők Kft-hez (csak print) 512 millió, a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadóhoz (510 millió forint reklámbevétel érkezett listaáron. Az online termékeket, pl. az Origót kiadó New Wave Media nem szerepel a Kantar gyűjtésében, bár ez is a felajánlott cégek között van. Online reklámbevételekbe a direktben értékesített displaykampányok és szponzorációk tartoznak a kiadók önbevallása alapján.
// Galéria: Socially_Hummusbar/.test(i)&&(i=d+i),window[n]&&window[n].initialized)window[n].process&&window[n].process();else if(!e.getElementById(s)) Galéria: Socially_Hummusbar}(document,0,"infogram-async","https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js"); // ]]>
Listaáras reklámköltés: teljes piac vs. alapítványi cégek
Infogram
A Kantar Media által mért teljes print+online+rádiós reklámpiac listaáras reklámbevétele 2018 január-szeptember között 105 milliárd forint volt, ebből az Alapítványnak ajándékozott cégeknél 38,9 milliárd forint landolt, ami a teljes bevétel 37 százaléka.
Ennél sokkal súlyosabb az arány, ha csak a napilappiacot vesszük szemügyre, ott 30,3 milliárd forint teljes reklámbevételből 25,4 milliárd forint csapódott le listaáron a fent nevezett kiadóknál, ami 84 százalékot tesz ki. Folyóiratok esetében 26,4 milliárd forintból 5,3 milliárd jutott ezekhez a cégekhez (20 százalék), míg ha a teljes printpiacot nézzük, akkor a teljes printes reklámbevétel 54 százalékát vitték ezek a cégek. Online esetében (csak direktben értékesített displaykampányokat és szponzorációkat tekintve) a teljes bevétel 20 százaléka realizálódott ezeknél a cégeknél.
Na de szereti-e a nép ezeket?
Nyomtatott sajtó – a Szabad Földdel teljes a tarolás
Vidéken teljesen monopolhelyzetbe jut a központosítással az alapítvány. Az eddig is egyeduralkodó Mediaworks-lapok mellett ugyanis a maradék 5 vidéki napilap is egy kézben összpontosul majd. Az Inform Media napi kiadványai (Észak Magyarország, Hajdú Bihari Napló, Kelet Magyarország) átlagosan 30-30 ezer olvasóhoz jutnak el, a Lapcom által kiadott Kisalföldet közel 50 ezer, a Délmagyarországot 28 ezer példányban értékesítették a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) legutóbbi adatai szerint. Az sem elhanyagolható, hogy az Inform Média adja ki a körülbelül másfél millió emberhez eljutó Szuperinfó magazinokat is.
A vidéki sajtó bekebelezése azonban a Mezőgazda Kiadótól megvásárolt Szabad Föld hetilap és a Vidék Íze havilap megszerzésével válik teljessé: előbbiből 58 ezret, utóbbiból 14 ezret értékesítettek 2018 harmadik negyedévében.
Országos szinten a Lapcom által kiadott, 50 ezres példányszámú Bors megszerzése a legfontosabb a nyomtatott sajtótermékek között. Emellett az alapítvány tervezett portfóliójából országosan a Mediaworks kiadványai számítanak még meghatározónak: a Nemzeti Sportot 32 ezres, a Fanny heti női magazin 62 ezres, a Hot! bulvárlapot 53 ezres példányszámban értékesítik.
A szintén az alapítványhoz csatlakozó Magyar Időkről, Ripostról, Figyelőről és az ingyenesen szórt Lokálról nincsenek publikusan elérhető értékesítési adatok. Láttuk ugyanakkor, hogy listaáron mennyi reklámköltés érkezik ezekhez a médiumokhoz.
Online sajtó – a New Wave csomagja a legfontosabb
Itt erősen hiányosak az adatok arról, pontosan hány emberhez is érnek el a kormánybarát üzenetek. Az alapítvány részévé váló kiadók által üzemeltetett 888.hu, magyaridok.hu, lokal.hu, ripost.hu adatai sem elérhetőek a Gemius-DKT közönségmérési felületén.
A legfontosabb tényező azonban ezen a területen az eddig Matolcsy Ádám tulajdonában lévő New Wave Media Group beolvadása az alapítványba. Az Origo 600 ezres napi látogatószáma mellett érdemes még megemlíteni, hogy a New Wave-hez tartozik a naponta 400 ezer látogatót megmozgató Freemail, és a napi 130-140 ezer látogatót hozó Videa videós szolgáltatás is. Mint ahogy a Life.hu is meghatározó szereplőnek számít az életmód oldalak között a napi 200 ezer látogatójával.
A New Wave mellett a Lapcom beolvadása komoly lépés még az online piacon, hiszen a Bors Online 100 ezer, míg a Kisalfold.hu átlagban 50-60 ezer napi látogatót könyvelhetett el az októberi adatok alapján.
Retro Rádió - 1 milliónál is több hallgató
A rádiós piacon az Andy Vajna tulajdonában lévő Rádió 1 nem csatlakozott a felajánlókhoz, de a Retro Rádióval így is egy komoly piaci szereplő olvadhat be az alapítványba. Épp novemberben számoltunk be róla, hogy a Retro 1,22 millió napi hallgatóval a második leghallgatottabb országos rádiócsatorna volt az augusztus-október között mért adatok szerint.
Szintén az alapítvány része lesz Kecskemét leghallgatottabb helyi rádiója, a 96 ezer napi hallgatót elérő Gong FM is. A Magyar Idők kiadójához tartozó Karc FM-ről viszont nincsenek hallgatottsági adatok, ugyanis a rádió nem járult hozzá ezek publikálásához.
Tévé – küszöbön az összeolvadás? | https://kreativ.hu/cikk/a_printpiac_reklambevetelenek_tobb_mint_fele_kerulne_a_fideszes_alapitvanyhoz | https://web.archive.org/web/20211017151024/https://kreativ.hu/cikk/a_printpiac_reklambevetelenek_tobb_mint_fele_kerulne_a_fideszes_alapitvanyhoz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-printpiac-reklambevetelenek-tobb-mint-fele-kerulne-a-fideszes-alapitvanyhoz | Kreatív | hungarian-news | 2018-11-29 19:52:00 | [] | [
"Fidesz",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"hirdetés",
"hatalomkoncentráció",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
48,055 | Újabb plakátkampányt indít a kormány, 4,7 milliárdot szórnak ki az államkasszából | Legutóbb a Sargentini-jelentés ellen fellépő plakátkampányra szántak 5,9 milliárd forintot. | A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentációból (pdf-ben itt találja) az derül ki, hogy
új plakátkampányt indít a kormány, a közösből ezúttal 4 milliárd 713 millió forintot költ el rá, amiből 1,3 milliárd forint opciós összeg.
A megbízás fantázianeve: Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 2, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 10.
A kettes arra utal, hogy egyszer már a kormány fontosnak érezte bizonyos európai ügyekről tájékoztatni a lakosságot, akkor a célkeresztbe Judith Sargentini került jólismert, a kormány munkáját számos ponton kritizáló jelentése miatt. A Sargentini-jelentés ellen fellépő, szeptemberben indított kampányra 5,9 milliárd forintot szántak, ez idén a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) legdrágább akciója volt.
Novemberben a kormánynak már volt egy kisebb platátkampánya. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) frakciójának vezetője a Fidesz médiakampánya ellen úgy tiltakozott Brüsszelben, majd Magyarországon is, hogy útnak indított egy-egy furgont, a magyar kormányt kritizáló üzenettel.
Magyar oldalról nem váratott sokáig a válasz: Kovács Zoltán még kormányszóvivőként bejelentette, hogy a bevándorláspártoló Verhofstadtot ábrázoló, platókra szerelt molinókat helyeznek ki előbb Budapesten, majd az egész országban, és végül Brüsszelben is. | https://24.hu/belfold/2018/11/30/plakatkampany-verhofstadt/?fbclid=IwAR1x5JSGxQuDrQhhQtuJIvzTFGxm_ZeZ8uYYvs9367ykb5fF8mVgORTzr0c | https://web.archive.org/web/20240125180342/https://24.hu/belfold/2018/11/30/plakatkampany-verhofstadt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-plakatkampanyt-indit-a-kormany-47-milliardot-szornak-ki-az-allamkasszabol | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-30 10:03:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"PR",
"hirdetés"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
48,056 | Kétmillió forintot kér tőlünk a rögbiszövetség, hogy megmondja, mire költött 454 millió közpénzt | 1 972 666 forint költségtérítést kér a Magyar Rögbi Szövetség a 24.hu-tól azért, hogy kiadja, tételesen mire költötte azt a csaknem félmilliárd forint állami támogatást, amelyet a kormány 2016. decemberi határozatában ítélt meg a szervezetnek. | 1 972 666 forint költségtérítést kér a Magyar Rögbi Szövetség a 24.hu-tól azért, hogy kiadja, tételesen mire költötte azt a csaknem félmilliárd forint állami támogatást,
amelyet a kormány 2016. decemberi határozatában ítélt meg a szervezetnek.
A határozat az Orbán-kormány egyik legkülönösebb sportfinanszírozási megoldása volt, mivel 4,2 milliárd forintot szórt ki a „2024. évi olimpiai pályázathoz kapcsolódó sportszakmai és sportlétesítmény-fejlesztési támogatásként”. Habár Budapest olimpiai pályázatát visszavonták, az Emberi Erőforrások Minisztériuma világossá tette, nem kéri vissza a támogatást, mert a szövetségek sportszakmai céljai attól nem változtak, hogy a jelentkezés elbukott.
Miután több, rengeteg közpénzzel támogatott sportszövetség gazdálkodásával kapcsolatban indult ügyészségi eljárás – például a csődközelben lévő bokszszövetség, valamint a nyomozással terhelt teniszszövetség költései miatt –, lapunk két olyan szövetséget is megkeresett adatigénylésével, amelyet két éve szépen megtámogatott az állam. Az íjászat és a rögbi ugyanis hazai beágyazottságához és társadalomra gyakorolt hatásához képest föltűnően sok pénzt kapott. Az íjászok 571+11, a rögbisek 454+25 millió forintnak örülhettek: mindkét szervezetnél a nagyobb tétel elköltéséről érdeklődtünk.
Adatigénylésünkben azt kértük, tájékoztassanak minket arról, hogy a megkapott pénzt milyen célra fordították, s kértük, tételesen küldjék meg, mely cégeknek, milyen feladatra fizettek. Az íjászszövetség küldött egy rövid összesítést, amelyből azonban nem derül ki, mely cégekkel szerződtek például az 550 millió forintot felemésztő íjászközpont létrehozására. Ezért pontosítást kértünk, ám már ez a tájékoztatás is készségességnek tűnik a rögbiszövetség válasza mellett.
Onnan ugyanis olyan levelet kaptunk, amely szerint
az adatigénylés törvényes időben történő megválaszolása az MRGSZ alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, ezért (…) 1 972 666 forint költségtérítést állapít meg a Szövetség.
Tehát kétmillió forintot kérnek azért, hogy megmondják, kinek adták a közpénzt és mire. De már annak a kiszámítása sem mehetett könnyen, hogy mennyi pénzt kérjenek lapunktól a közérdekű információért, hiszen az adatigénylés 15 napos határidejét első körben arra hivatkozva hosszabbították meg, hogy az adatok feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe.
A vonatkozó jogszabályok alapján az adatgazdák egyébként csak a munkaerő-ráfordítás költségét számolhatják fel az adatigénylés teljesítéséért, méghozzá legfeljebb 4400 forintos órabérrel. Vagyis a sportszövetség válaszából az következik, hogy az általuk kötött szerződések listáját csak nagyjából 448 órányi munkával tudják előállítani.
Minthogy az eljárás a nyilvánvalóan közérdekű adatokhoz való hozzáférés ellehetetlenítését szolgálja, a 24.hu az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult. | https://24.hu/belfold/2018/11/30/magyar-rogbi-szovetseg-kozpenz/?fbclid=IwAR1RuTs8JPnYpskvkKH04kJ4NGzimTxu77-f-zDSq7mMJR5rRfqe5g0AgNM | https://web.archive.org/web/20200803100758/https://24.hu/belfold/2018/11/30/magyar-rogbi-szovetseg-kozpenz/?fbclid=IwAR1RuTs8JPnYpskvkKH04kJ4NGzimTxu77-f-zDSq7mMJR5rRfqe5g0AgNM | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/ketmillio-forintot-ker-tolunk-a-rogbiszovetseg-hogy-megmondja-mire-koltott-454-millio-kozpenzt | 24.hu | eu-news | 2018-11-30 06:00:00 | [] | [
"Magyar Rögbi Szövetség"
] | [] | [
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás",
"adatigénylés"
] | [] |
48,057 | Kastélyprogram: az 57 milliárdos keret negyede elfogyott, de egy felújítás sincs kész a 39-ből | Miközben évek óta csigalassúsággal halad a Nemzeti Kastély- és Várprogram, a Fidesz politikusai az április országgyűlési választások előtt egymás után haknizták végig a felújításra váró műemlékek alapkőletételét, noha sok esetben még kivitelező sem volt a munkákra. A program forrásai az évek során 33 milliárd forintról 57,5 milliárdra emelkedtek, ennek ellenére egyetlen felújítás sincs kész a 39-ből. Közben a pénz negyedét, több mint 14 milliárd forintot már elköltöttek. A beruházások körül pedig feltűntek Mészáros Lőrinc gyerekei, és Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak egykori üzlettársai is. | Bár 2015-ben még azt jelentette be a Fidesz-KDNP kormány, hogy összesen 33 milliárd forintból újulhat meg számos magyar kastély és vár, mára 57,5 milliárd forintra ugrott a Nemzeti Kastély- és Várprogram költségvetése. A keretösszegből a tervek szerint országszerte 20 kastélyt és 19 várat – összesen 39 műemléket – restaurálnak, így a „legjelentősebb nemzeti értékek újulnak meg”. Az elmúlt években lassan őröltek a bürokrácia malmai, ám annál gyorsabban emelkedett a program költségvetése, amelyből több mint 40 milliárd forint forrást az Európai Unió biztosít, körülbelül 17 milliárd forint pedig a hazai központi költségvetésből áll rendelkezésre. Egy-egy várra, és kastélyra másfél milliárd forintot lehet fordítani brüsszeli pénzből, a többlet kiadásokat hazai forrásból kell finanszírozni. A költségeknek később még jelentősége lesz.
Ugyanakkor az már most látszik, hiába a csaknem duplájára emelt keretösszeg, a 39 vár és kastély közül eddig csupán 7 rekonstrukcióját kezdték el, és még eggyel sem végeztek.
Noha a programot bonyolító NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. honlapján elérhető információk alapján három műemlék – Edelény, Sirok, és Ozora – esetében már megvalósult a rekonstrukció, ez csalóka, ugyanis ezeknek a felújítását egy korábbi uniós program keretében végezték, tehát nem részei az 57,5 milliárdos keretösszegnek.
A Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség felügyelete alatt működő társaság weboldaláról az is kiderül, hogy 7 kastély és vár helyszínén elkezdték már a felújításokat. Ám ezek restaurálására egytől egyig 2018-ban – csupán néhány hónapja – kötöttek szerződést a kivitelezőkkel közbeszerzési eljárások keretében. Idén tehát – mondhatni – felpörgött a Nemzeti Kastély- és Várprogram. Feltehetően nem véletlenül.
Figyelemre méltó ugyanis, hogy többször is előfordult, hogy az április országgyűlési választások előtt akkor jelentették be a restaurálásokat, és tették le az egyébként létező épületekhez az alapkövet, amikor még nem volt meg a munkát elvégző kivitelező.
Ilyen volt például a tatai Eszterházy-kastély, amelynek alapkövét márciusban tették le. Akkor a Hír Televíziónak Virág Zsolt, a Nemzeti kastély- és Várprogram miniszteri biztosa azt mondta:
Nagyjából két-három héten belül mindenképpen elkezdődik a kivitelezés. (…) az eljárás a vége felé közelít.
Ám a miniszteri biztos tévedett. A közbeszerzési értesítő tanúsága szerint ugyanis három hónap telt el az alapkőletétel után mire egyáltalán szerződést kötöttek a kivitelezővel, egy három cégből álló konzorcium csaknem 1,6 milliárd forintért vállalta a munkát. A végösszeg viszont a Miniszterelnökség tájékoztatása alapján a 2,3 milliárd forint lesz a kiegészítő költségeket is beleszámítva.
Szintén márciusban tették le az alapkövet a Majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteségnél, ahol a választásokra készülő Czunyiné Dr. Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője is „áttekintést adott a fejlesztési projekt régióra gyakorolt hatásairól”. Ez esetben csakúgy nem volt még kivitelező, mint a tatai felújítás esetében. A munkát csak négy hónappal később nyerte el Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos gázszerelő gyerekeinek érdekeltségében álló cég, méghozzá konzorciumban Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak egykori üzlettársa cégével. Bár a közbeszerzés összege 2 milliárd forint, minden egyéb költséget összeadva 2,8 milliárd forint lesz a végösszeg.
Ezen felül:
a dégi Festetics-kastélyra 2,7 milliárd forintot szán a kormány, a közbeszerzési eljárást ennél majd 1 milliárd forinttal kevesebbért nyerte el egy olyan cég, amelynek a főtevékenysége ingatlankereskedelem.
A bajnai Sándor-Metternich-kastélyra 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre, amit egy főtevékenységben lakóingatlan építésével foglalkozó, egyébként sportpályaépítő cég végez.
2,9 milliárd forintot költenek a füzérradványi Károlyi-kastélyra.
A sümegi püspöki palota több mint 1,8 milliárd forintba kerül majd.
A nádasdladányi Nádasdy-kastély felújítása pedig legalább 1,6 milliárd forintba kerül majd.
Az összegeket összeadva, majd 16 milliárd forint jön ki a 7 kastély és vár költségeire, ám ez csak a felújítandó műemlékek alig ötöde. Ha a költségeket arányosan felszorozzuk az összes épületre vetítve, több mint 80 milliárd forintos összeg jön ki nem számítva az egyéb költségéket, tehát nem kizárt, hogy tovább emelkedik a keretösszeg.
De az is érdekes, hogy bár a kormány 2017 és 2020 közt megvalósuló programként emlegeti, valójában 2015-ben indult a Nemzeti Kastély- és Várprogram, s három év elteltével is rengeteg a kérdőjel a projekt körül. És nem csupán azért, mert 2020 december 31-ig az összes rekonstrukcióval végezni kell, hanem azért is, mert a Virág Zsolt miniszteri biztos már 2017 nyarán arról beszélt az állami hírügynökségnek, hogy remekül halad a program.
Virág több mint egy évvel a felsorolt kivitelezőkkel megkötött szerződések aláírása előtt már arról nyilatkozott, hogy az első hét épület – a tatai Esterházy-kastély, a majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteség, a sümegi püspöki palota, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a dégi Festetics-kastély, a bajnai Sándor-Metternich-kastély és a füzérradványi Károlyi-kastély – esetében a generálkivitelezési közbeszerzés folyamatban van, az építkezések hamarosan megkezdődnek.
A program tisztázatlan kérdései és a lassan haladó beruházások miatt a Miniszterelnökséghez fordultunk közérdekű adatigényléssel. A tárcánál elsősorban a költségek alakulásáról érdeklődtünk, illetve arról, hogy az eddigi ütem alapján szerintük tartható-e, hogy a felújítások elkészülnek 2020 végéig.
Kiderült, hogy mindeddig több mint 14 milliárd forintot költöttek el az 57,5 milliárdos keretből, miközben a 39 kastély és vár közül mindössze 7 műemlék felújítása indult el, 32 esetében pedig egy kapavágás sem történt.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint:
9,799,464,552 forintot költöttek várak és kastélyok rekonstrukciójára (ez a közbeszerzési értesítő alapján közel 16 milliárd lesz az eddigi 7 műemlék esetében).
228,752,600 forintért rendeltek tanulmányokat.
455,736,301 forintot fizettek ki humánerőforrásra.
3,545,327,210 forintot fordítottak egyéb kiadásokra.
Tehát az összeg negyedét elköltötték úgy, hogy a fennmaradó összegből további 32 épületet kell rekonstruálni. Ugyanakkor a tárca válasza szerint nincs ok az aggodalomra, szerintük a projektek előkészítése folyamatos és és azok megvalósítása egymástól eltérő ütemben zajlik. Habár azt írták, hogy folyamatosan indulnak el közbeszerzések, és kivitelezések, utoljára négy hónappal ezelőtt júliusban kötöttek kivitelezési szerződést.
A 24.hu értesülései szerint egyébként nem csupán az országgyűlési választások miatt pörgették fel idén a felújításokat, s kezdtek el egyszerre 7 épületet rekonstruálni, hanem azért is, mert az Európai Unió is ellenőrzést tartott, illetve tart majd a program kapcsán. A Miniszterelnökség ezzel kapcsolatban azt közölte:
Mind a támogatási konstrukciót kezelő Irányító Hatóság, mint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság történtek és történnek majd ellenőrzések.
De – mint állítják – eddig az ellenőrzések nem állapítottak meg szabálytalanságot.
Ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy 39 műemlék felújítása elkészül-e időre, és hogy azt sikerül-e megvalósítani az immár 57,5 milliárd forintra emelt keretösszegből úgy, hogy már az összeg negyedét elköltötték. De az is kérdés, hogy egy-egy kastély és vár esetében az előrejelzett akár 50-60 ezer fős látogatottság mennyire reális cél, ugyanis a beruházások finanszírozásáért cserébe jelentős látogatószámot, és folyamatos bevételt vállalt Magyarország. Ha utóbbit nem teljesítjük, legrosszabb esetben a támogatás visszafizetését is kérheti az EU.
Kiemelt kép: Az edelényi kastély a kevés már restaurált műemlékek egyike, ám ezt egy korábbi uniós programból finanszírozták. (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu) | https://24.hu/belfold/2018/12/03/kastelyprogram-varprogram-muemlek-felujitas-rekonstrukcio-virag-zsolt-gulyas-gergely-europai-unio-tamogatas-brusszel/ | https://web.archive.org/web/20220819084642/https://24.hu/belfold/2018/12/03/kastelyprogram-varprogram-muemlek-felujitas-rekonstrukcio-virag-zsolt-gulyas-gergely-europai-unio-tamogatas-brusszel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kastelyprogram-az-57-milliardos-keret-negyede-elfogyott-de-egy-felujitas-sincs-kesz-a-39-bol | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-03 06:00:00 | [] | [
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft."
] | [] | [
"átláthatóság",
"EU",
"adatigénylés",
"kastély",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
48,058 | Orbán Viktor nemzeti posztkommunizmusa | Orbán Viktor híveiben és kritikusaiban egy közös dolog van – komolyabban veszik őt, mint megérdemelné.Az évek során kiderült, hogy Orbán Viktor kiváló pártvezér, de szerény képességű miniszterelnök. Minden tényezőnek meg kellett változnia, hogy minden úgy maradhasson, mint régen volt.Orbán létrehozta az EU első magánállamát. Ennek az a lényege, hogy az állami tulajdont nem lehet elválasztani a párt- és családi tulajdontól. Orbán olyan, mint egy diszkótáncot járó Kwasniewski. Azt mondja: bátran legyetek olyanok, amilyenek vagytok. Kiabáljatok hangosan arról, amiről egyébként beszélni is alig mernétek. | Orbán Viktor híveiben és kritikusaiban egy közös dolog van – komolyabban veszik őt, mint megérdemelné.
Az évek során kiderült, hogy Orbán Viktor kiváló pártvezér, de szerény képességű miniszterelnök. Minden tényezőnek meg kellett változnia, hogy minden úgy maradhasson, mint régen volt.
Orbán létrehozta az EU első magánállamát. Ennek az a lényege, hogy az állami tulajdont nem lehet elválasztani a párt- és családi tulajdontól.
Orbán olyan, mint egy diszkótáncot járó Kwasniewski. Azt mondja: bátran legyetek olyanok, amilyenek vagytok. Kiabáljatok hangosan arról, amiről egyébként beszélni is alig mernétek.
Ez a cikk a Jagelló Klub (Klub Jagiellonski) nevű lengyel társaság oldalán jelent meg eredetileg, 2018. október 30-án, lengyelül. A pártoktól független szervezet politikáról, gazdaságról, történelemről és kultúráról ír elemzéseket, illetve javaslatokat tesz a kormánynak. A cikket Dariusz Kałan elemző, újságíró írta. Cikkei többek között a tekintélyes krakkói katolikus társadalmi-kulturális hetilapban, a Tygodnik Powszechnyben, és a balliberális véleményformáló Politykában jelennek meg. 2012 és 2016 között a Lengyel Külügyi Intézet munkatársa volt.
Az írást önmagában is érdekesnek találtuk, és különösen izgalmas látni, hogyan tekintenek Magyarországra külföldről. Mivel a cikk lengyel közönségnek készült, ezért a szerző lengyel példákkal magyaráz néha. Ilyenkor igyekeztünk rövid magyarázatot fűzni az eredeti szöveghez. A cikket Kovács János fordította magyarra.
Orbán Viktort a hívei egy új korszak hírnökének látják, számukra ő a liberalizmus alkonyának ideológusa. Szerintük olyan ember, aki megelőzte korát, és zsinórban három kétharmadot szerezve forradalmasította a modern politikát. Inspirációul szolgál Donald Trump számára, ő Charles de Gaulle és az egykori francia elnök „nemzetek Európája” eszméjének szellemi utódja. Orbán kritikusai mindezzel lényegében egyet is értenek, de azt, amit amazok esélynek vélnek, ők fenyegetésnek tekintik. Abban egyformák, hogy komolyabban veszik Orbánt, mint megérdemelné. Ezt nem csupán azért állítjuk, mert az Orbán iránti ájult rajongás mértéke fordított arányban áll országa politikai és gazdasági jelentőségével, hanem mindenekelőtt azért, mert Orbán az égvilágon semmi újat nem talált ki.
Ha figyelmesen nyomon követjük, milyen változásokat vezetett be a magyar miniszterelnök, ha elválasztjuk őket a harsány ideológiai lózungoktól, a saját elvárásoktól és félelmektől, azt láthatjuk, hogy a Fidesz minden egyes döntése, kezdve az elsővel, amellyel választójogot adott a határon túli magyaroknak, csupán egyetlen célt szolgált: a hatalom hosszú évekre történő bebetonozását. Ezt szolgálták azok az alkotmányos változtatások is, amelyek meghosszabbították a kormányzati Fidesz-káderek szolgálati idejét, ezt szolgálta a választási törvény átalakítása, a médiapiac einstandolása, a közszolgálatok rendszerének központosítása, a közeledés Oroszországhoz, a gyűlöletkampányok elindítása az Unió, Soros és a migránsok ellen.
Orbán egyáltalán nem újító. Éppen ellenkezőleg: voltaképpen visszaterelte a magyar politikát a természetes medrébe. Helyreállította azt a képet, amelyet a dicső kilencvenes évek kitakart a magasztos jelszavaival és nagy céljaival – ma már láthatjuk, ez a felhevült korszak történelmi mércével mérve kivétel volt, nem pedig szabály.
Azok a jelentős személyiségek, akik ezt a korszakot meghatározták – nálunk, Lengyelországban Geremek és Mazowiecki, Csehországban Vaclav Hável –, más történelmi körülmények között ártalmatlan holdkórosoknak minősültek volna. (Bronisław Geremek: lengyel külügyminiszter 1997-2000 között, a Szolidaritás egyik vezetője volt a rendszerváltás előtt, 2004-08-ban EP-képviselő, a liberális frakció tagja; Tadeusz Mazowiecki: szintén a Szolidaritás egyik vezetője volt, a rendszerváltás utáni első lengyel miniszterelnök, 1989-1991 között. – a szerk.) Ám akkoriban az volt a társadalmi elvárás, hogy adjunk fennkölt, nemes vonásokat a politikának, és világosan különítsük el a mi utunkat a rothadó kommunista posványtól.
Mindeközben a klasszikus idők más alkatú hősei, mint Lengyelországban Lech Wałęsa puhább változatban és a szlovákoknál a keményvonalas Vladimír Mečiar, megértették, hogy a politika mindig is shakespeare-i színjáték volt, amelynek legfontosabb, ha nem egyetlen célja a hatalom megszerzése, megtartása és kiterjesztése.
A cél tehát a hatalom megszerzése és megtartása, skrupulusok és különféle akadékoskodó elitek nélkül, nyitva az alattvalók széles tömegei felé. Az egyszerű érzelmeket és ösztönöket szítva. Nem valamiért, hanem valaki ellen. Wałęsa és Mečiar elbuktak, mert ötleteiket túl korán próbálták bevezetni a még kevéssé fogékony piacra. Csak Orbán lépett színre időben: amikor beköszöntött a harag ideje. Abban az időszakban csapott határozottan a húrokba, amikor az embereket nem a szeretet egyesítette, hanem a gyűlölet.
Korunk hőse, a sunyi bunyós
A politika mindig is konfliktusokkal telített üzem volt, de korábban soha nem volt annyira pusztító hatása, mint most. Most már nem arról van szó, mint a kilencvenes években, hogy bizonyos okokból másképp gondolkozunk az államról vagy ideológiai kérdésekről. Az új korszakban megalázzuk az ellenfelet, a földre lökjük, kivéreztetjük és a torkára tiprunk, hogy ne kapjon levegőt. Így festett végül a korábbi szövetségesek együttélése: Lech Kaczyński „együttműködése” Donald Tuskkal, Mirek Topoláneké Václav Klausszal, Viktor Juscsenkóé Julia Timonsenkóval. Egymásnak estek a politikai kalandorok, és mindezt Orbán éberen figyelte a magyar ellenzék vezetőjeként.
De a saját kis szemétdombján sem lankadt a figyelme. Az üzemanyagot, ami Orbánt a csúcsra repítette, úgy hívták, hogy Gyurcsány Ferenc. 2006-ban, Gyurcsány második kormányzati ciklusának kezdetén kitört az őszödi botrány: a miniszterelnök bevallotta, hogy hazudtak éjjel, hazudtak nappal, és mindent teljesen elkúrtak. Ekkor Orbán ajándékba kapott négy évet, amikor kénye-kedve szerint püfölhette a szocialistákat. Ki is használta a lehetőséget, hiszen büntetlenül és brutálisan cselekedhetett. Gyurcsány pedig a lehető legrosszabb módon reagált. A békés tiltakozókra ráküldte a rendőrséget. Lehetővé tette Orbán számára, hogy legyen népszavazás az egészségügyet és a felsőoktatást illetően. Mindkettő fontos dolog volt, de nem bírt jelentőséggel, mert a közvéleményt az érdekelte, hogyan lehetne végre kinyírni Gyurcsányt. A reformok elbuktak. A miniszterelnök elvesztette irányítását a gazdaság felett, amelyet villámgyorsan bedöntött az Amerikából induló globális válság.
Volt olyan pillanat, amikor mindenki, a szocialistákat és Orbán köreit is beleértve a vezérre szegezte tekintetét, és azt várta, hogy véget vet a kínos színjátéknak, és beleegyezik az időközi választásokba. Orbán erre nem volt hajlandó. Sokkal inkább kedvére való volt, hogy lássa, amint ellenfelét maga alá temeti a káosz, kivérzik és végül olyan megalázó módon bukik el, mint előtte még egyetlen miniszterelnök sem.
Négy évvel korábban Gyurcsányt a magyar Tony Blairnek nevezték, 2010-ben az anyák elfedték serdületlen gyermekeik szemét, amikor meglátták, nehogy megálljanak a növésben. Ebből a tapasztalatból Orbán olyan következtetést vont le, amely uralmának hajtóerejévé vált. Utálhatnak, de elég megmutatni, hogy van nálad sokkal rosszabb is, és rögtön államférfiként fognak tisztelni.
A korszakhatárt jelző 2010-es választáson Orbán kétharmados többséget szerzett. Ez azt mutatta, hogy a politikai színtér közepén ott áll ő, és körülötte egy csomó szerencsétlen nímand. Nem volt már Gyurcsány, aki otthagyta a szocialistákat, alapított egy törpepártot, és a margóra szorította magát.
A lengyelekkel ellentétben a magyar választók nem bizonyultak bosszúszomjasnak. Elég volt, hogy a kétharmad porig alázta Gyurcsányt. Az addigi üzemanyag kezdett elfogyni. Az ellenzéknek vezére sem volt, mert már csak papíron létezett. Nem volt olyan köztársasági elnök sem, akit azzal lehetett volna vádolni, hogy alattomosan fékezi a reformokat. Nem volt ellenség. Orbánnak tehát ki kellett találnia egyet.
Kezdetben úszott az árral. Abban az időszakban ugyanis nőni kezdett az új uniós államok önállósága. Az egykori keleti blokk országai évekig zörgették a nagyok ajtaját – a kommunizmus alatt felvett kölcsönök visszafizetése ügyében vagy a NATO- és uniós csatlakozás miatt –, aztán agresszíven lökdösődni kezdtek Brüsszelben. Amikor Orbán hatalomra került, már megindult a roham az Unió ellen: a Kaczynski fivérek (Lech Kaczyński lengyel elnök volt 2005-10-ben, ikertestvére Jarosław Kaczyński pedig miniszterelnök volt 2006-07-ben, most pedig a lengyel kormánypárt elnöke – a szerk.) és Vaclav Klaus (cseh elnök 2003-13-ban) vezették. Néha igazuk volt, például amikor Lech és Jaroslaw bírálták Németországot, amiért Lengyelország háta mögött egyezett meg az oroszokkal a gázszállítás ügyében, vagy amikor azért harcoltak, hogy megmaradjon a nizzai szerződésben rögzített súlya a lengyel kormánynak az EU tanácsában. Tehát néha tényleg igazuk volt, de általában csak handabandáztak. Senki nem suhintott oda olyan hidegen kiszámított módon, mint Orbán.
Klaus euroszkepszise professzoros, intellektuális volt, áthatotta a Brüsszellel szemben érzett felsőbbségi érzés, Kaczynskiék pedig érzelmi alapon ragadtatták el magukat, attitűdjüket átszőtte a nehéz történelmi örökség, a komplexusok és az a tény, hogy semmit nem tudtak a Nyugatról. Ehhez képest Orbán úgy viselkedett, mint a sunyi bokszoló: hirtelen teljes erőből orrba vágta ellenfelét, aztán hátralépett és kezét nyújtotta a megegyezési készség jeleként. Ezt a módszert ő maga nevezte pávatáncnak. A budapesti tömeggyűléseken az EU-t a Szovjetunióhoz hasonlította, aztán elrepült Brüsszelbe, vállat lapogatva nyájasan haverkodott Barrosóval és Junckerrel, és szinte mindent aláírt, amit elétettek.
Ki kell találni az ellenséget
Először a Nemzetközi Valutaalap került tűz alá, az az intézmény, amely a korábbi évek magyar megaláztatásainak szimbóluma volt. Az IMF vezettette be a szocialisták kormányzása alatt a megszorítások programját. Az IMF természetes ellenségként szerepelhetett, mert politikája makroszinten eredményes volt ugyan, ám rémisztő csapást mért az átlagpolgárok pénztárcájára. Hasonló volt a helyzet a szolgáltató szektor külföldi konszernjeivel, köztük a bankokkal és az energiaszolgáltatókkal, amelyek kapzsiságát leleplezte a gazdasági válság. Ennél érdekesebb azonban a rémisztgetés mechanizmusa. A tárgyalószobák csöndjében udvarias egyeztetések folytak, mert Orbán kész volt veszíteni vagy sokat fizetni, hogy megkapja, amit akar. Kívül pedig faék egyszerűségű eszközökkel operáltak: hirdetések a baráti sajtóban, pártüzenetek a tévékben, különféle formátumú plakátok hadjárata, a polgároknak küldött kormányzati levelek. E kampányokat nem nevezhetjük kifinomultnak. Egyértelmű volt az üzenet: mi – magyarok, ők – Európa. Mi védekezünk, ők pedig gyalázatosan megaláznak minket, mint 1920-ban Trianonban.
Az a trükk lényege, hogy ebben a háborúban soha nem lehet győzelmet hirdetni. Az átmenetnek mindig van következő szakasza, mindig van új végrehajtandó haditerv, legyőzendő ellenség. Ha kitörne a béke, a közvélemény elkezdené firtatni, mi van az anyagi helyzettel és a reformokkal, amelyek semmin nem változtattak. Ezért olyan fontos a tömegek érzelmeinek pontos felmérése. Hogy elaltassák az elméket és felébresszék a démonokat.
Orbán észrevette, hogy az európai intézmények ténykedése nem garantálja az állandó ostromhangulat fenntartását. Túl bonyolultan működnek, és a határozottan Európa-barát magyar közvélemény az esetleges hibákat hajlamos elnézni a kétségtelen előnyök miatt. Szüksége volt valamire, ami az egyszerű érzelmeket szólítja meg, ami kellően homályos, és az EU-ból utalt pénzek áramlásának adatait figyelő nyugati bürokraták nem tudnak belekötni.
Soros György, a Magyarországon született amerikai pénzember mindenható hatalmának mítosza a kilencvenes években született, de akkor még olyan figurák beszéltek róla, mint Csurka István, a korszak összeesküvés-elméleteinek legfőbb terjesztője, aki afféle Macierewiczbe oltott Stanislaw Michalkiewicz volt. (Antoni Macierewicz a PiS alelnöke, volt már belügy- titkosszolgálati- és hadügyminiszter is. Az egyik legfőbb terjesztője annak az elméletnek, hogy az oroszok robbantották fel Lech Kaczynski lezuhant repülőgépét 2010-ben. Stanislaw Michalkiewicz pedig egy szélsőjobbhoz húzó lengyel újságíró.) Orbán a politikai porond közepére ráncigálta Sorost. A pénzember iránt érzett gyűlöletből nemzeti vallást teremtett. Ebben jókora adag cinizmus érhető tetten, mert Orbán szempontjából Soros legfőbb erénye az, hogy olyan karakter, akit a legképtelenebb dolgokkal lehet megvádolni. Ki lehet találni a „Soros-tervet”, és az emberek fejébe lehet verni, hogy ennek célja az ország tönkretétele. Az idegenellenességre is lehet alapozni – merthogy ez a Soros nevű illető nem is egészen magyar, viszont teljesen zsidó.
A sorosozás kényelmes megoldás, mert a választók kiszabadíthatók vele a politikai korrektség jármából. A kilencvenes években a Mazowiecki és Balcerowicz köré tömörült elitek azt mondták a lengyeleknek: gyertek velünk, és kivezetünk benneteket a sötétségből. (Mazowiecki volt a rendszerváltás utáni első lengyel miniszterelnök, Leszek Balcerowitz pedig a pénzügyminisztere volt, később pedig a jegybank elnöke lett.) Orbán viszont olyan, mint egy diszkótáncot járó Kwasniewski. (Aleksander Kwasniewski baloldali lengyel elnök volt 1995-2005 között.) Azt mondja: legyetek olyanok, amilyenek vagytok. Kiabáljatok hangosan arról, amiről beszélni alig mertek. Ne féljetek az összeesküvéses elméletektől. Amazok a fejünkbe verték, hogy ezek alantas és szégyenletes gondolatok, de akik ezt mondták, már nincsenek közöttünk.
A sorosozás megerősítette Orbánt abban a hitben, hogy korszakunk alapvető küzdelme nem a kommunisták és a demokraták, de nem is a nacionalisták és a liberálisok között zajlik. Hanem a nép és az elitek között.
Orbánnak időnként a szerencse is a kezére játszott. 2015. elején, egy évvel a második kétharmad után Simicska Lajos, a régi koleszos haver, az első számú fideszes oligarcha megtagadja az engedelmességet. Az újságírók információkat gyűjtenek a fideszes elit titkos vagyonáról. Orbán első alkalommal kerül defenzívába. S ekkor Európa határánál megjelennek az idegenek. Először csak egy kisebb hullám érkezik a Balkán irányából. Kicsivel később több mint százezer szír, afgán, iraki és más háborús övezetből érkezett illegális bevándorló kel át a szerb-magyar határon. A válság szeptember közepén ér a tetőpontjára, amikor háromezer jövevény reked a budapesti Keleti pályaudvaron.
Nem tudták folytatni útjukat, mert a MÁV leállította a nemzetközi szerelvények forgalmát. A kamerák által ekkor rögzített képeket a káoszról éveken át mutogatták a tévékben. Ki és miért idézte elő ezt a helyzetet? Semmire sincs bizonyíték. Az viszont biztos, hogy Orbán a saját hasznára fordította országa adminisztrációjának inkompetenciáját és az Unió teszetoszaságát. Bár nem történik semmilyen látványos incidens, a magyarok a saját szemükkel láthatják, mit jelent az invázió. Káosz, bizonytalanság, félelem.
Orbán gyorsan rájön, hogy a bevándorlási válság évekre meghatározza a brüsszeli viták témáját. Ez az új üzemanyag, az új Gyurcsány, amivel elzötyög a batár választástól választásig. Nem kell itt finomkodni. Felállítja a határkerítést. Villámgyorsan szigorítja a büntető törvénykönyvet. Azt állítja, hogy Európa keresztény örökségét védi. Hirdeti, hogy kormánya Isten támogatását élvezi. Dehumanizálja az ellenséget. Akkor sem engedi, hogy az emberek megfeledkezzenek az ellenségről, amikor már régen nincsenek migránsok Magyarországon. Csak egyetlen dolgot nem tesz: nem hozakodik elő semmilyen pozitív dologgal. Jól tudja, többet nyer a válság fenntartásával, mint azzal, ha megszüntetné.
A nagy reformátor mítosza
Mi végre való mindez? Orbán azt mondaná, hogy a Fidesz által bevezetett változások mértéke sokak számára elfogadhatatlan volt. Elébe kellett tehát menni a dolgoknak, és felkészíteni a közvéleményt az egész pályás letámadásra. Az a helyzet, hogy Orbán komolyan a feje tetejére akarta állítani a rendszert. Nem akart apró kiigazításokkal vacakolni, nekiment az egésznek baltával. Nem egyes területekre koncentrált, forradalma totális jellegű kellett, hogy legyen. A Fidesz alatt simán ment minden a levesbe, az egészségügy, az oktatás, a bíráskodás, a gazdaság, a média, a különféle intézmények. Orbán egyszerre látta magát nagy rombolónak és nagy építőnek. Levegőbe röpítette az alapokat, hogy a romjaikon új konzervatív rendet teremtsen, amely az ő nevét viseli és évtizedekkel túléli őt.
Húsz évvel a függetlenség elnyerése után a magyar állam valahogy elműködött, néha jobban, néha rosszabbul. Időnként nagy felzúdulást keltettek a különféle mutyik, kitörtek botrányok, mindennapos volt a küzdelem a bürokráciával. Orbán tudta, hogy társadalmi felhatalmazása van a rendszer átalakítására. Sok elődjével ellentétben azonnal munkához látott. Terveket mutatott be a közvéleménynek, tisztára, mint anno a Szovjetunióban. A tervekre jeles történelmi személyiségek neveit aggatta, és nem akárkikét, hanem az előző századforduló liberális reformátoraiét. Ezzel a Fidesz a legszebb magyar történelmi hagyományok pecsétjét ütötte a tervekre.
A reformszenvedély impozáns mértékű volt. Az első évben új média- és bírósági törvény született, a nagy választási győzelem évfordulóján új alkotmány, amit alaptörvénynek neveztek el, és bár gránit szilárdságúnak mondták, utóbb még jó párszor módosították. Orbán azzal dicsekedett első hivatali ciklusának végén, hogy a parlamenti gépezeten majdnem négyszáz törvény ment át. Senki nem kérdezte meg, miért nem csak három vagy négy, de rendesen összerakott törvényt szavaztak meg, amiket utóbb nem kell folyton módosítgatni. Most, hogy elült a csata pora, már újabb kérdést is föl lehet tenni: jobban működik az állam, mint nyolc évvel ezelőtt?
Nézzük az igazságszolgáltatás reformját. A bírák mindig könnyű célpontnak számítanak, Magyarországon ráadásul a Legfelsőbb Bíróságot a kommunisták által 1949-ben alapított testület egyenesági leszármazottjának tartották. A LB volt a terror legfőbb eszköze az 1956-os szovjetellenes felkelés leverése után. Ez pedig, a puszta vád, hogy a bírák kommunisták és bűnözők, élénken hatott a közvélemény képzeletére. Nem számított, hogy 2011-ben olyan bírák voltak hivatalban, akiknek 70 százaléka 1990. után öltötték fel a talárt, akiket pedig bármiért felelősségre lehetett volna vonni, azok nem mentek át a kilencvenes évek eleji átvilágításon.
Hogy megszabaduljanak a szakma vezető bíráitól, a Fidesz 70-ről 62 évre szállította le a nyugdíjkorhatárt. Ennek nyomán körülbelül háromszázan távoztak, a szakma nagyjából egytizede. Az Alkotmánybíróságtól elvették a lehetőséget, hogy véleményezze a költségvetéssel kapcsolatos törvényeket. Megnövelték az AB tagjainak számát, megváltoztatták a megválasztásuk alapelveit, a saját jelöltek hivatali idejét pedig 9-ről 12 évre emelték fel. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot megszüntették, helyette létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt, amelynek elnökét a parlament választja meg. Ez a tisztség a Fidesz egyik alapítója feleségének jutott.
Ez a séma ismétlődik más területeken is. Megszüntetik a régi intézményt és újat alapítanak helyette, amelyet lojális pártkatona vezet. Mit eredményeztek ezek a változtatások? Pozitívan hatottak a bíróságok működésére? A közvélemény bíróságokba vetett bizalma alacsony, mint eddig is. Két évvel ezelőtt a World Justice Project felmérést végzett a magyar jogállamiság helyzetéről a bíróságokkal kapcsolatba került állampolgárokkal készített interjúk alapján, és a legalacsonyabb, Bulgáriáéval azonos szintű uniós érték született. A felmérésből kiderült, hogy a magyar igazságszolgáltatás a következő okok miatt bírálható: a hatalom nem kielégítő ellenőrzése, korrupció, a bűnvádi eljárások részrehajló lefolytatása és az általában nehéz hozzáférés az adatokhoz.
Haladjunk tovább ezen a nyomvonalon. Mi a helyzet az egészségüggyel?
Központosították az egészségügyet és megemelték a szektor dolgozóinak bérét. De ez is kevésnek bizonyult, mert az Eurostat 2015-ös adatai szerint a magyar egészségügyi kiadások a GDP 7,2%-át teszik ki, miközben az uniós átlag 8,5%. Ez év elején az Euro Health Cunsumer Index a magyar rendszert a lengyellel együtt a 29. helyre sorolta (31 vizsgált állam közül). Főleg az képezi panasz tárgyát, hogy túl hosszú a várólista, illetve orvoshiány van, mert sok szakember külföldre távozik. Csak Németországban a magyar egészségügyi dolgozók száma hat év alatt a háromszorosára nőtt (a Német Orvostársaság adatai alapján).
És az oktatás? A helyi iskolákat államosították és a KLIK nevű új kormányintézmény fennhatósága alá helyezték. Ugyanez történt a tankönyvpiaccal is, az állam íratja meg és adja ki a tankönyveket. Az e reformokat bevezető államtitkárról a mai napig rossz szájízzel emlékeznek meg. A változások következménye az lett, hogy ez év elején középiskolások és egyetemisták mentek az utcára tüntetni az oktatás modernizációja érdekében. Azt követelték, hogy növeljék az oktatásra fordított forrásokat, legyen átlátható a tanári életpályamodell, állítsák vissza a szabad tankönyvválasztást és emeljék az oktatás színvonalát. Csoda-e, hogy az egyetemek sanghaji rendszer szerinti világrangsorában egyetlenegy magyar intézmény sincs? (Két lengyel egyetem szerepel a listán.)
Vegyük a szegénységet. Orbán azzal dicsekszik, hogy kivezette az országot a válságból – és bizonyos adatok láttán tényleg csak tapsolni lehet. A gazdasági növekedés négyszázalékos, ugyanilyen szinten áll a munkanélküliség is. Az államadósság 81%-ról 71%-ra csökkent. Adócsökkentés, számos könnyítés a sokgyerekes családoknak. És a bőkezű hatóságok időnként még ajándékot is adnak rezsicsökkentés vagy étkezési jegyek formájában. Ez már tényleg valami.
Magyarország ugyanakkor megállt a fejlődésben. A külföldi autógyárak olcsó munkaerőpiacává vált. A bruttó és nettó átlagkereset majdnem kétszer olyan alacsony, mint Csehországban, de Szlovákia és Lengyelország is jobban áll e téren. Nőnek az ingatlanárak és a társadalmi különbségek. Az északkeleti régiók némelyikében a lakosság több mint 20 százaléka él a nyomorszint közelében. A szegénység felszámolása helyett a kormány abszurd törvényt hoz a hajléktalanság felszámolására.
Közép-Európában olcsó mulatság a közszolgáltatások színvonalát szidni. Magyarország e tekintetben nem üt el a régiós átlagtól, ahogyan nem ütött el nyolc éve sem. De éppen ez Orbán uralkodásának legbrutálisabb fokmérője. Senki más, sem Tusk, sem Kaczynski, sem Fico, sem Babis nem kapott a sorstól ekkora lehetőséget. Mindannyiukat fékezte a parlamenti matematika, a félelem, a lustaság. Orbánnak viszont mindene megvolt ahhoz, hogy posztkommunista skanzenből modern, hatékony, gyorsan fejlődő államot teremtsen. Megvolt a teljhatalma és a gátlástalansága ahhoz, hogy felégesse az áporodott struktúrákat. De a reformok nem érdekelték, mert a düh korszakában nem reformígéretekkel nyerik a választásokat, hanem a Soros elleni gyűlöletkampányokkal, amikre majdnem 50 millió eurónyi közpénzt szórtak el. A reformok a kilencvenes években voltak divatban.
Kiderült, hogy Orbán kiváló pártvezér, de szerény képességű miniszterelnök. Csak évek múltán látszik, hogy mindenki hagyta magát átverni. Mert a Fidesz csak a díszburkolatot cserélte ki. Pontosan úgy viselkedett, ahogyan a köz elvárta. Megtette azt, ami mindig örömöt ébreszt a tömegekben, vagyis leváltott egy csomó kádert és centralizált. Új intézmények jöttek létre, amelyekre hazafias neveket aggattak, új embereket állítottak munkába, és egy kézbe került az összes gyeplő. S a köz elégedett volt. Valójában konzerválták a skanzent, és hazafias dekorációval díszítették fel. Mindennek meg kellett változnia, hogy minden úgy maradjon, ahogyan volt.
Orbán magánállamának nyolc alapelve
Valami eredetit azért csak sikerült létrehozni. Orbán megalapította az Unió első magánállamát. Uralkodásának egyik legfontosabb jellemzője ugyanis az, hogy az állami vagyont nem lehet megkülönböztetni a párt- és családi vagyontól. Állam, párt, család – minden egymásba olvad. A rendszer ellenfelei maffiaállamról beszélnek, amelyet A keresztapából ismert Cosa Nostra alapján hoztak létre – ez Orbán kedvenc filmje. Természetesen Magyarországon senkit nem lőnek le, senkinek nem tesznek visszautasíthatatlan ajánlatot, és nem raknak levágott lófejet az ágyába. De a működési elvek hasonlóak azokhoz, amikről Mario Puzo írt.
Első alapelv: a régi haverok elsőbbséget élveznek. A magyar magánállam megértésének kulcsa a Fidesz természetében rejlik. A harminc évvel ezelőtt ifjúsági mozgalomként alapított szervezet több mint egyszerű párt. Az államban kulcspozíciókat töltenek be Orbán egyetemi és gyerekkori barátai, illetve azok az ifjú titánok, akik a 90-es évek közepén léptek be a párt utánpótlását biztosító Fidelitasba. A családtagok számára is marad hely, ilyen például a kedvenc vej, Tiborcz Istán, Orbán legidősebb lányának férje. A Fidesz elitje a közeli ismerősök hermetikusan zárt köre, ahol a betöltött pozíció, a múltbéli kapcsolatok, az informális ismeretségek és a főnök iránti feltétlen hűség mindennél előbbre valók.
Második alapelv: lojalitás mindenek felett. Elképesztő, hogy a neten keringő szóbeszédek, a pletykamagazinok és a Twitter korában milyen keveset tudunk a Fidesz belső működéséről. Senki sem panaszkodik arra, hogy a pártot autokratikusan irányítják. A médiába nem jutnak el hangok a rossz tanácsadók befolyásáról vagy a főnök elhatalmasodó tébolyáról. Az utolsó pártszakadás 25 évvel ezelőtt történt, amikor az Orbán akkori barátja körül tömörülő liberálisok, elégedetlenek lévén a jobbkanyarral, asztalra csapták a párttagkönyvüket. Aztán már jó volt, mert a párt hatalomra került (1998-2002), utána meg egy kicsit rossz, mert ellenzékben kellett politizálni. Ám senki nem kérdőjelezte meg Orbán vezető szerepét, a pártvezetés tagjai közül senki nem állt ki a csatasorból. (Simicska Lajos bukásáról külön ejtek szót.)
Harmadik alapelv: a párt nem hagy cserben, és te sem a pártot. Előfordult, hogy Orbán kirúgta inkompetens vagy népszerűtlen munkatársait. De soha nem vetemedett arra, hogy nyilvánosan megalázzon valakit, ami Kaczynski és Tusk (Donald Tusk lengyel miniszterelnök volt 2007-14-ben, azóta az Európai Tanács elnöke) közös jellemzője. Az a káder, aki elvesztette Orbán bizalmát, hirtelen más területen találta magát. Orbán egykori egyetemi tanára, második kormányának minisztere nem állt a helyzet magaslatán az IMF-fel folytatott tárgyalásokon, és ma egy vagyont keres az Orbán által alapított magyar-amerikai alapítvány élén. A Fidesz egyik alapító tagja, aki végül nem lett külügyminiszter, az egyik parlamenti bizottság elnöki tisztségét kapta. Az egyik menesztett vezető diplomata gyorsan az Irodalmi Múzeum igazgatói székében találta magát.
A párt üzenete világos: ha csalódást is okoztál, gondoskodunk rólad. Továbbra is közülünk való vagy. Túl sokat tudunk rólad, és te is túl sokat tudsz rólunk, ezért nem engedhetjük el egymást. Az egyik látványos kivételt az amerikai magyar nagykövet asszony visszahívása jelentette. A nagykövet asszony határozottan kiállt Orbán mellett a kilencvenes években, sziklaszilárdan védelmezte a kormány minden egyes döntését. Ugyanakkor egy éve, a diáktiltakozások idején váratlanul visszahívták, amit a hidegvérét általában megőrző Orbán úriemberhez kevéssé méltó módon így kommentált: „nőügyekkel nem foglalkozunk”. Ma az egykori nagykövet asszony az egyik befolyásos amerikai think tank munkatársa, de jellemző, hogy habár nem köti semmilyen formális kapcsolat a Fideszhez, esze ágában sincs Orbánt kritizálni.
Negyedik alapelv: nincs kegyelem saját táborunk árulói számára. Ezt a saját bőrén érezte Simicska, Orbán egykori megbízható consigliere-je, aki Orbán egyetemi szobatársa volt, aztán az ország vezető építőipari cégének tulajdonosa lett, amely évente több mint egymilliárd eurót nyert a közbeszerzéseken. Több mint három éve látványosan szakítottak egymással. Simicska médiája elkezdte különféle dolgokért hibáztatni a miniszterelnököt, ő maga pedig az ellenzék mellett kötelezte el magát.
Orbán könyörtelen ellentámadást indított, és végül ő lett a győztes. A Fidesz által megnyert idei választások után néhány órával Simicskának fel kellett adnia médiaportfólióját és eltűnt az első frontvonalból, és azóta is sorra veszíti el üzleti érdekeltségeit. Simicska bukása intő jel mások számára: így járnak azok, akik megkérdőjelezik Orbán vezető szerepét. Jellemző egyébként, hogy senki nem csatlakozott az egykori consigliere pártütéséhez, senki nem kelt a védelmére, senki nem döngette miatta a párt kapuit.
Ötödik alapelv: a politika üzlet. Játszottak már szerepet a magyar közéletben tehetős emberek, de rendszerint eleve gazdagon jelentek meg a politikában, mint például Gyurcsány Ferenc. Orbán alatt a politika a vagyongyűjtés eszközévé vált. A gazdaság visszamagyarosítását úgy hajtották végre, hogy egymás között osztották fel a tortát. Létrejött a hatalomközeli oligarchia, bár ez a meghatározás pontatlan, mert a klasszikus oligarchiának politikai és gazdasági befolyása van, Magyarországon viszont a Fidesz üzletemberei távol tartják magukat a politikától. A média és a közbeszerzések érdeklik őket. A nagy pénzek.
Honnan van a pénzük? Kezdetben a törvényi változásokat és az állami Eximbank olcsó hiteleit használták ki. Több mint 126 ezer közbeszerzés elemzése alapján kimutatható, hogy Orbán emberei összesen 2,5 milliárd dollár nagyságrendű összeggel gazdagodhattak, jórészt uniós forrásokból. Mészáros Lőrinc felcsúti víz- és gázvezeték-szerelő, Orbán gyermekkori jó barátja például három év alatt a tizetnötszörösére növelte a vagyonát.
A Fidesz vezető politikusainak meggyűlt a bajuk ködös anyagi ügyeik miatt. A miniszterelnökséget vezető nagy hatalmú miniszter nem tudta megmagyarázni, miként került tízéves kisfia nevére egy több tízmilliós értékű budai lakás és egy szőlőbirtok. A frakcióvezető és a diplomácia vezetője magyarázkodni kényszerültek luxuslakásaik miatt. A belügyminiszter kijelentette, hogy egykori őrző-védő cége merő véletlenségből nyer kormánymegrendeléseket. A miniszterelnök pénzügyi csalással vádolt nemhivatalos tanácsadója és PR-osa közölte, semmit nem hajlandó mondani, mivel nem közszereplő. Orbánt is kérdezték a vagyonával kapcsolatban, ezért luxusházait kénytelen volt apja nevére íratni.
Hatodik alapelv: a biznisz mindenek felett. Ezt bizonyítja az is, hogy Magyarországnak nincs külpolitikája. Kereskedelmi politikája van. A diplomácia vezetőjének fő feladata, hogy befektetési lehetőségeket és olcsó hiteleket találjon, továbbá kereskedelmi kapcsolatokat építsen – innen a széles nyitás Kína és Oroszország felé. A keleti országokkal könnyű párbeszédet folytatni, mert nem érdeklik őket a belső változások, ellentétben az Unióval. Másfelől azonban ezek az új kapcsolatok megalázó kompromisszumokhoz vezetnek, ilyen például a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződés, amely 10 milliárd euróért teljes ellenőrzést biztosít az oroszoknak az erőmű felett.
Hetedik alapelv: a média a politikacsinálás eszköze. Orbán előtt a médiapiacon egészségtelen volt a külföldi szereplők aránya, például a nyomtatott sajtón három multi, az Axel Springer, a Ringier és a Sanoma osztozott. Orbán a másik oldalra fordította a mérleg nyelvét. Amikor a hozzá közel álló üzletemberek elkezdtek médiát vásárolni, Orbánnak egyszer sem csúszott ki a száján, hogy a BBC-t tekinti mintának, pedig évek óta ezt mantrázták máshol Közép-Európában. Orbán az egyszerűséget választotta. A médiumokat harcos hangvételű párt-szócsövekké alakította, rossz emlékű történelmi tapasztalatokat idézve fel. Az elektronikus médiában porondra küldte az olcsó tömegszórakoztatás szakembereit, ennek köszönhetően nem csupán ostoba propaganda ömlik a kormánytévékből, hanem vetélkedők, sorozatok és sport is.
A magánállamban a független újságírók közellenségnek számítanak. Mi a teendő, hogy kisebb legyen a mozgásterük? A Fidesz üzletemberei megvásárolják a független médiumokat és átalakítják a profiljukat, vagy egyszerűen megszüntetik őket, ahogyan a legnagyobb ellenzéki napilappal, a Népszabadsággal történt. Ezenkívül a minisztériumok és nagy állami cégek hirdetései rendre a kormánynak kedves médiumokban landolnak. A kormány korlátozta a hozzáférést a közérdekű információkhoz. Az újságírókat perek fenyegetik, a parlament által választott Médiatanács pedig megtagadhatja a rádiós és a tévés koncessziók megújítását.
Nyolcadik alapelv: a korrupció elleni harcnak nincs értelme. Egyszer megkérdeztem egy fideszes elemzőcég vezetőjét, hogy az a rendszer, ahol a támogatás odaítélése vagy a verseny kimenetele a miniszterelnök jóindulatától függ, nem a korrupció melegágya-e. Vállat vont. „A korrupció mindig is jelen volt Közép-Európában – mondta. – Az ország érdeke, hogy létrejöjjön a nemzeti tőke.” A magyarok talán el is fogadják ezt a magyarázatot. A Transparency International besorolása, mely szerint Magyarország korruptabb, mint Montenegró és Görögország, nem hozza ki őket a sodrukból. Hozzáállásukat jól illusztrálja Hofi Géza híres mondása: „Korrupció az, amiből engem kihagytak.” Orbán tudja ezt. Jobban érzi a közhangulatot, mint bármelyik elődje.
Vajon hol áll meg az elszabadult Fidesz?
Orbán az irracionalizmus, a düh, a tömegeknek való hízelgés korának gyermeke. Bebizonyította, hogy a közvélemény nem a békét és a nyugalmat szereti, hanem a permanens választási kampányt, üres ígéretekkel, az ellenség kijelölésével, gyújtó hangvételű szónoklatokkal. Stratégiája olyan egyszerű volt, hogy most talán csodálkozik, hogy eddig senki más nem próbálkozott vele. Durva propaganda a médiában? Az államvagyon eddig nem tapasztalt mértékű pazarlása? A korrupció mint a lojalitás fenntartásának alapvető eszköze? Hermetikusan zárt elit? Totális központosítás? Megalázó ügyletek Oroszországgal euromilliárdokért? Sokan próbálkoztak, de az utolsó pillanatban megtorpantak. Néhányan túl gyengék voltak hozzá, másokat megállítottak az ellenőrző szervek, és a többségnek nem is volt hozzá gusztusa. Azt gondolták, a társadalom túl okos ahhoz, hogy mindezt csak úgy bevegye. Pedig dehogy.
Orbánnak nem voltak illúziói. Csak egyszer visszakozott. 2014. őszén a kormány bejelentette, hogy az internetadó bevezetésén dolgozik, ami a kétségbeesés jele volt, és sokat elárult arról, hogy milyen állapotban van a költségvetés. Több mint 100 ezer ember ment az utcára, de Orbán nem emiatt ejtette a tervezetet. Budapest mellett ugyanis a vidék is lázadozott. A főváros Orbánt nemigen érdekelte, rossz emlékeket őrzött abból az időszakból, amikor ott tanult. A vidékkel viszont más a helyzet. Azok, akik Magyarországgal foglalkoznak, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a kozmopolita, kávéházas Budapest perspektívájából értékelik a dolgokat. Pedig a magyar főváros csupán magányos sziget. Orbán tudja, hogy az ország többi része az obskurus képzelgések, suttyó mutyik, balkáni állapotok földje – és ő ezt szereti.
Orbán nem bonyolult politikus. Hívei – különösen Lengyelországban – prófétát, váteszt látnak benne, és mögöttes tartalmat keresnek a szónoklataiban. Pedig Orbánnak nincsenek értelmiségi ambíciói. Az értelmiségieket ki nem állhatja, mert fél tőlük. A vaskos vicceket, a dakota közmondásokat meg a focit szereti. Hiányzik belőle Kaczynski kifinomultsága vagy Tusk éleslátása és személyes sármja. Rá a falusi fiú egyszerűsége, szabadossága és gátlástalansága jellemző. Jellemző, hogy amikor szemtől szembe találja magát ellenfeleivel, könnyen elvész a magabiztossága – emlékezzünk csak a 2002-es és 2006-os tévévitákra a szocialista vezetőkkel. Viszont kitűnően illik hozzá a néptribun szerepe. A tömeggyűléseken olyan nyelvezetet használ, amely az eliteknek talán nem tetszik, de a vidékiek szívéhez szól. Úgy érzik, hogy Orbán egy közülük.
A paradoxon ott érhető tetten, hogy Orbánt sokan új korszak hírnökének tartják, miközben ódivatú eszközöket használ. Az Unióban sokan megütköznek azon, hogy a 21. század második évtizedében, Európa közepén megjelent egy különös képződmény, amely inkább emlékeztet közép-ázsai satrapiára, mint nyugati típusú demokráciára. Egyesek azt fogják mondani, hogy az államszervezet ötletét azon melegében a kommunizmusból vették át – és igazuk is lesz. Mások hozzá fogják tenni, hogy a gyökerek még mélyebbre nyúlnak, Horthy Magyarországáig, vagyis a Trianon által létrehozott amputált államcsökevényig, amely az első világháború után megpróbálta konzerválni a császári és királyi monarchia modelljét – és nekik is igazuk lesz.
A régens vagy a pártfőtitkár uralkodása alatt konszolidált hatalom, a centralizált gazdaság, a kasztosodott társadalmi rendszer, amelynek csúcsán elidegenedett pártállami elit trónol, a mindent átható korrupció, az általános meggyőződés, hogy "mindent azonnal el kell lopni, ami nincs lebetonozva, különben mások lopják el" – ez a tősgyökeres magyar állami hagyomány a múlt század első és úgyszintén a második feléből. Orbán a ’45 előtti időkből transzponálta a nemzeti és keresztény értékek iránti látványos rajongást, a szovjet korszakból pedig azt a meggyőződést, hogy jobban ki lehet jönni a kiszámítható oroszokkal, mint a kaotikus Nyugattal. A múlt tanulságait és a jelen társadalmi elvárásait összegyúrva létrejött Orbán rendszere:
a nemzeti posztkommunizmus.Az összegzéstől még messze vagyunk, mert Orbán rendszere továbbra is él is virul, és ha nem avatkozik közbe egy véletlen baleset vagy a történelem szeszélye, még legalább egy kormányzati ciklusig kitart. És ebben a kitartásban rejlik a legnagyobb veszély. Orbánt ugyanis nem elégi ki, hogy tartós a rendszere, Tuskkal ellentétben, aki örvendezik afelett, hogy kényelmesen elüldögélhet a kandalló mellett. Ez Orbán számára nem fér bele abba a rendszerbe, amelyet létrehozott. Magyarországon a hatalom ellenőrizetlen természetéből az fakad, hogy ha nem talál ellenállásra, egyre erősebb lesz a szorítása, újabb és újabb területeket foglal el. Képtelen megállni, képtelen visszakozni. Kivész belőle az egészséges önkorlátozó ösztön, kiengednek a fékek, mindig új vért kíván.
A rezsim olyan határokat is átlép, amelyek meghaladása korábban elképzelhetetlen lett volna. Hiszen ki gondolta volna, hogy Orbán és környezete bezárja a legnagyobb ellenzéki napilapot? Ki látta volna előre, hogy könyörtelen támadást intéznek a CEU és a civilek ellen? Ilyet Putyin szokott csinálni, nem az EU egyik tagállamának vezetője. Ha valaki korábban azt jövendöli, hogy Orbán, aki harcos antikommunistaként kezdte, úgy benyal majd Moszkvának, hogy azzal messze túltesz baloldali elődjein, rögvest beutalják a pszichiátriára. Mi lesz itt? Orbán nemrég azt ígérte, bosszút áll Magyarország ellenségein. Kikről beszélt? Talán az oknyomozó újságírókról, akik a pénztárcájában kutakodnak?
Nyolc éve Orbán azt mondta: tiszteljetek minket, mert mögöttünk ott ólálkodik a Jobbik a fasiszta félkatonai alakulataival meg az EU-s zászlókat égető csőcselékével. Lehet minket nem szeretni, de mi, konzervatívak vagyunk az egyetlen mentsvár a fekete dögvésszel szemben. Ma már meg sem próbálja, hogy ilyen pózba vágja magát. Mindegy neki. A Fidesz rosszabb lett a Jobbiknál, amely közben rájött, hogy talán érdemes a szélsőjobb perifériájáról Európa-barátabb pozícióba sasszézni. Orbánon elhatalmasodott a harmadik kétharmad mámora. Ráadásul eltűnt a láthatárról a félelmetes csendőr, az Egyesült Államok, amely Barack Obama és Hillary Clinton hivatali ideje alatt látványosan megalázta őt. Trump viszont még ennyire sem akar szóba állni Orbánnal, mert az ő kereskedői észjárása szerint a pöttöm Magyarországnak nincs semmi jelentősége, ezért nem is érdekli őt.
Miután a korlátlan hatalom mindent megszerzett a saját országában, amire rátehette a kezét, átlép a határokon. Ártatlanul kezdődik: Orbánék jobboldali médiumokat gyűjtögetnek a Balkánon. Tévécsatornákat és internetes portálokat vettek Macedóniában, csatornákat, heti- és pletykalapot Szlovéniában, és évek óta támogatják a romániai magyar lapokat. Jobboldali médiakonglomerátum létrehozásáról álmodnak, ahol Orbán mondja ki a végső igazságot. Ami ennél is rosszabb, felélednek a magyar kisebbségekről folytatott viták. A konfliktus a meggyengült Ukrajnával, amely a lehető legrosszabbkor hozott egy sokat támadott oktatási törvényt, csak élesedni fog. Hogy fog mindez végződni? Nehéz megmondani. Sokat segítene Magyarországon, ha jönne valaki, és azt mondaná Orbánnak: elég volt! | https://tldr.444.hu/2018/12/03/orban-viktor-nemzeti-posztkommunizmusa | https://web.archive.org/web/20221031002205/https://tldr.444.hu/2018/12/03/orban-viktor-nemzeti-posztkommunizmusa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-nemzeti-posztkommunizmusa | 444 | hungarian-news | 2018-12-03 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"háttér",
"klientúra"
] | [] |
48,059 | Titkolja a milliós irodalmi díjakat osztogató állami szervezet, hogy kik és milyen alapon döntenek a díjazottakról | Miközben a kormánynak nem tetsző civil szervezetek magánemberektől származó pénzei, támogatói köre után folyamatosan kutakodik a hatalom, az adófizetők pénzét bőkezűen osztogató, irodalmi pályázatokat kiíró, állami tulajdonú nonprofit cég nem válaszolt a kérdéseinkre. A megkérdezett szakértő úgy véli, a meghirdetett pályázati díjak a piaci díjazásnál, honoráriumoknál jóval magasabbak. Decemberben lesz eredményhirdetés – kíváncsiak leszünk a nyertesek listájára, ahogy kíváncsiak lettünk volna a pályázatok elbírálását végző zsűritagokéra is, de ezt sem árulták el. | Múlt év elején adott hírt a média, hogy „tehetségvadászat” céljából nonprofit társaságot hozott létre az állam. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. 2015. december 10-én lett bejegyezve. A cég az Opten szerint 2016-ban hétfős létszámmal, 147 millió forintos saját tőkével, 712 milliós eszközállománnyal működött.
A Mancs is tudatta, hogy 2016 decemberében, egy kormányhatározat „400 millió forintot biztosított az alig egy éve létrehozott, állami tulajdonú íróképző, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) irodalmi programjára, ami – Orbán János Dénes régi folyóirata után – az Előretolt Helyőrség Íróakadémia nevet viseli. A mai napig nem tudni, kinek a javaslatára, milyen indoklással és milyen célra kapták ezt a pénzt. Azt viszont már tudjuk, hogy ugyanekkor egy másik forrásból még 300 milliót kaptak, csak erről senki nem beszélt eddig.”
S hogy mire költik ezt a pénzt? Idén májusban a közszolgálati média számolt be róla, hogy milliós irodalmi pályázatokat hirdet a cég. „A novella-, vers- és mesepályázatokon kategóriánként 1 millió forintos első, 500 ezer forintos második, és 250 ezer forintos harmadik díjak nyerhetők el, a regénypályázat első díja 5 millió forint, a második díj 2 millió forint, harmadik díj 1 millió forint. A pályaművek beküldési határideje a novella, vers és mese kategóriák esetében 2017. szeptember 1. A regény megírására egy év áll rendelkezésre, ennek határideje 2018. május 3.”
A pályázattal összefüggésben kérdéseket tettünk fel a cég ügyvezetőjének, Timár Alpár Lászlónak.
Azt szerettük volna megtudni az 1 millió forint összegű első díjas novella-, vers-, illetve mesepályázatok, valamint az 5 millió forint első díjas regénypályázat esetén, hogy a fentebbi összegeket hogyan, milyen szakmai, művészeti, költségvetési és gazdasági szempontok alapján határozták meg? Tudnak-e más, ehhez hasonló, azzal megegyező vagy annál magasabb pénzösszeget odaítélő, közpénzes, piaci vagy civil novellapályázatról? Tudnak-e rá precedenst, hogy egyetlen szépirodalmi témájú novellát (tehát nem életművet, pályafutást) ekkora összeggel díjaztak volna? Akár az utóbbi években, akár a rendszerváltás óta, az előző kormányok idejéről tudnak ilyet példaként mondani? Ismerve a jelenlegi irodalmi, könyvkiadási viszonyokat, mennyire tartják reálisnak egy regényért ötmillió forintot fizetni? A könyvkiadói szektorból tudnak arra példát és precedenst, hogy egy regényért, egy (a pályázat jellegéből adódónak akár teljesen ismeretlen, elsőkönyves) szerzőnek ekkora összeget fizettek ki?
Mivel válaszok jóval a megadott határidőn túl sem jöttek, egyéb forrásokból próbáltunk képbe kerülni. Az általunk megkérdezett szakember úgy véli, ilyen busás, fejedelmi honoráriumok a jelenlegi magyar irodalmi, kiadói szektorban finoman szólva nem jellemzőek.
„A szerzők úgy nagy általánosságban röhejesen alul vannak fizetve a magyar irodalmi életben. Egymillió forint éppannyira sok egy novelláért, mint amilyen kevés a húszezer. De a piac inkább az alsó értékhez húz. Egy jó nevű hetilap, folyóirat egy novelláért úgy 40-50 ezer forintot fizet, ami legfeljebb kiemelt szerző esetében ugorhat 100 ezer fölé. Az ötmillió forint egy regényért önmagában nem lenne égbekiáltó a piacon – de nem egy pályázat esetében. Nagyjából érthetetlen, hogyan képesek ennyit kifizetni – ma Magyarországon mondjuk öt olyan szerző van, aki ennyit kap egy regényért, vagy talán még öt sem.” – mondja Varga Bálint, az Agave Könyvek kiadó alapítója, korábbi társtulajdonosa és ügyvezetője. Aki jelenleg ifjúsági krimiket ír a Kolibri Kiadónál – vagyis a könyvszakmát mindkét oldaláról ismeri.
„A legtöbb kiadó ma Magyarországon még jogdíjelőleget sem fizet a szerzőinek szerződéskötéskor, sőt kéziratleadáskor sem, csak megjelenés után. Az összeg pedig úgy 100-300 ezer forint közötti. Azt pedig tapasztalatból tudom, hogy ötnél kevesebb azon kiadók száma, amelyek nem verik át a saját szerzőiket a féléves-éves elszámolások alkalmával, azaz a szerző kap a regényéért a legjobb esetben maximum 500 ezer forintot. A kiadó nyilván annyit ad el, amennyit akar, meg amennyit tud, de az szinte biztos, hogy a szerző ennél több pénzt nem fog látni a regényéből.” – beszél a helyzetről, a piaci árakról az egykori könyvkiadó, jelenlegi író.
Varga szerint a pályázatok díjazása már csak azért is furcsa, mert a piaci szektorban épp fordított trend érvényesül: a kiadók próbálnak a szerzőkön spórolni, az ő pénzeiket lefaragni, akár a fent bemutatott etikátlan módon is. De online novellapályázatok esetén is 100 ezer, illetve 300 ezer forintos első díjakat ítélt oda magánlap, illetve magáncég az első helyezetteknek.
A közpénzből gazdálkodó cég viszont nemcsak a pályázókkal bőkezű, de a pályázatok elbírálására alakult zsűrik tagjait is „vers, novella és mese kategóriák esetében személyenként bruttó 250.000 Ft, a regény kategória esetében személyenként bruttó 500.000 Ft tiszteletdíjjal jutalmazza.”
Rákérdeztünk: publikus-e a zsűritagok kiléte, neve, személye? Ha igen, hol olvasható el, ha nem, akkor miért, milyen indokkal van elzárva a nyilvánosságtól? Amennyiben még nem volt publikálva, kértük, adják ki a nyilvánosság számára ezt a listát. Válaszokat erre sem kaptunk.
Frissítés (2017. december 1.) A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) csak a fenti poszt megjelenése után reagált a november 15-én feltett kérdésekre.
„A KMTG azzal a reménnyel indította útjára ezt a nagy összegű irodalmi pályázatot, hogy megfelelő figyelemfelkeltő erővel bírnak a díjak, ezért olyan tehetségek is megmozdulhatnak, akik eddig valamiért nem tartották érdemesnek a pályázást. Terveink szerint, ameddig lehetőségünk van rá, évente megismételjük ezt a pályázati kiírást (regények esetében kétévente).” – mondták.
Kifejtve azt is: A nagyösszegű pályázati kiírás (közpénzből) nem példa nélkül való. „Hiller István kulturális miniszter az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk küszöbén, 2003. október 13-án 100 millió Ft összdíjazású pályázatot hirdetett az anyanyelvünk ápolására, megőrzésére és méltó közvetítésére.”
Az elbírálás módját illetően a következőket válaszolták: „A pályázatokról társadalmi zsűri döntött. A társadalmi zsűrit könyvtárosokból és magyartanárokból választottuk ki, nyílt pályázat alapján. A zsűri tagjai csak a jeligés pályázatokat kapták meg, egységes pontozási rendszer alapján értékelték a kategóriánként beérkezett több, mint 300-300 művet. A zsűri tagjai egymást sem ismerik, hogy még az elvi lehetőségét is kizárjuk annak, hogy egyeztessenek a győztesről. Az Íróakadémia minden zsűribe egy-egy tagot delegált, de ő sem ismeri a zsűritagok kilétét. A zsűrit azért „társadalmiasítottuk”, hogy ne az uralkodó irodalompolitikai előzetes- és előítéletek határozzák meg a zsűrizést, hanem érvényesüljön az értő olvasó ízlése.Jogorvoslati lehetőség a meghozott pályázati eredményekkel kapcsolatban az általános szabályok alapján biztosított.” – áll a nyilatkozatban.
Ugyanakkor a zsűri összetételét, névsorát kérésünk ellenére sem voltak hajlandóak kiadni. Mégpedig azon indoklással, hogy „A zsűritagok nevét, adatait személyiségi jogaikra való tekintettel, illetve adatvédelmi okokból nem adjuk ki.” – felelték. Ez a magyarázat egy köztulajdonú cég által felkért, közpénzből fizetett és közpénzekről döntő testület esetén meglehetősen sajátos. Különösen, hogy épp a precedens-hivatkozás gyanánt említett Hiller-féle pályázatnál a nyilvánosság számára megismerhető volt a zsűrik összetétele, a zsűritagok listája. | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/11/28/titkolja-a-millios-irodalmi-dijakat-osztogato-allami-szervezet-hogy-kik-es-milyen-alapon-dontenek-a-dijazottakrol/ | https://web.archive.org/web/20221205133244/https://atlatszo.hu/kozugy/2017/11/28/titkolja-a-millios-irodalmi-dijakat-osztogato-allami-szervezet-hogy-kik-es-milyen-alapon-dontenek-a-dijazottakrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titkolja-a-millios-irodalmi-dijakat-osztogato-allami-szervezet-hogy-kik-es-milyen-alapon-dontenek-a-dijazottakrol-1 | atlatszo.hu | hungarian-news | 2017-11-28 15:35:00 | [] | [
"Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nkft."
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"adatigénylés"
] | [] |
48,060 | Akár bruttó egymillió forintot is kereshet havonta a Fővárosi Törvényszék új kommunikációs tanácsadója | Bírósági adatokhoz is hozzáfér a Puskás Akadémia volt kommunikációs igazgatója, Takács Bence, aki most a törvényszéken ad külsős megbízottként kommunikációs tanácsokat. A posztot pályáztatás nélkül nyerte el, és legfeljebb havi bruttó egymillió forintot kap a munkáért, amire január végéig szerződött vele a Fővárosi Törvényszék elnöke. Mivel Takácsot Orbán Viktor környezetéhez tartozó embernek mondják, így a bíróságon nem örülnek annak, hogy a politika ilyen módon is betette a lábát hozzájuk. | Bírósági adatokhoz is hozzáfér a Puskás Akadémia volt kommunikációs igazgatója, Takács Bence, aki most a törvényszéken ad külsős megbízottként kommunikációs tanácsokat. A posztot pályáztatás nélkül nyerte el, és legfeljebb havi bruttó egymillió forintot kap a munkáért, amire január végéig szerződött vele a Fővárosi Törvényszék elnöke. Mivel Takácsot Orbán Viktor környezetéhez tartozó embernek mondják, így a bíróságon nem örülnek annak, hogy a politika ilyen módon is betette a lábát hozzájuk.
A marketing, az online jelenlét, a társadalmi felelősségvállalás és a sajtókapcsolatok fontossága – többek között ezek voltak az idén november elején megtartott sajtószóvivői képzés főbb témái a Magyar Igazságügyi Akadémián. A bírósági sajtótitkárok képzéséről rövid összefoglaló került ki a birosag.hu-ra, videóval együtt.
A felvételen a Fővárosi Törvényszék kommunikációs tanácsadójaként megszólal többek között a primer hírforrási szerepet, a proaktívabb szemléletet sürgetve Takács Bence is.
Aki nem más, mint Az M5 csatorna műsorvezetője, és a Puskás Akadémia volt kommunikációs igazgatója, aki 2017-ben a kötcsei Polgári Pikniken odaadta élénk zöld színű ingjét a kormányfőnek, aki a sajátját pörkölttel ette le. Az Orbánra nem jellemző színű ruhadarab történetéről cikkek is születtek, például a 444 írta meg a történetét.
A 37 éves Takács Bence Ervinnek az interneten megtalálható önéletrajza szerint nincs kommunikációs végzettsége, tanulmányai szerint testnevelő-egészségtan tanár és előadóművész. Sportolóként 1994 és 2002 között a Csepel Evezős Klub igazolt versenyzője volt, és háromszoros országos bajnok, illetve háromszoros második és harmadik helyezett eredményeket ért el.
A sport mellett Takács Bence elvégezte a Magyar Színház Nemzeti Színiakadémiájának színész szakját, továbbá – ahogy írja – a Latinovits Zoltán Diákszínpad Örökös-tagja, meghívott színésze, a TF Műhely – Tehetséges Fiatalok Műhely- (kulturális egyesület) alapító tagja és 2002 óta zenés-irodalmi estek rendezője, közreműködője és versmondója.
Mindezek mellett a bírósági kommunikációs tanácsadó volt sportriporter a Duna TV-nél, illetve bemondóként dolgozott a Magyar Katolikus Rádiónál is.
Takács Bence a Testnevelési Egyetemen PhD-hallgatóként kutatja "a televízió szerepe a serdülőkorúak fizikai aktivitásában és egészségnevelésében" témáját. Ezzel kapcsolatos komplex vizsgáját idén március 28-án tartották meg. Témavezetője Szakály Sándor egyetemi tanár, a Veritas Intézet vezetője, aki "idegenrendészeti eljárásnak" titulálta a kamenyec-podolszki deportálásokat.
Szakálytól két éve még a kormány tagjai is elhatárolódtak, miután azt nyilatkozta, hogy a numerus clausus nem jogfosztó, hanem "jogkorlátozó törvény volt, miközben másoknak nagyobb lehetőséget biztosított". A történész szakma tiltakozása ellenére Szakály Sándor ezt nemrég megismételte.
Pályáztatás nélkül nevezték ki
Kíváncsiak voltunk arra, hogy az egyik legnagyobb hazai bíróságnak, a Fővárosi Törvényszéknek Takács Bence milyen kommunikációs tanácsokat tud adni, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a törvényszéknek.
A Fővárosi Törvényszék elnöke, Polgárné Vida Judit tájékoztatásában azt közölte, hogy Takács Bencét megbízási szerződés alapján foglalkoztatják kommunikációs tanácsadóként.
A posztra nem írtak ki pályázatot, hanem bírósági szervezeten belüli kommunikációs szakember ajánlása alapján választották a médiából ismert tevékenységére, szakmai tapasztalatára és gyakorlatára tekintettel.
Mivel a Fővárosi Törvényszéknek van szervezeti egysége a sajtóval kapcsolatos feladatok ellátására, a közérdekű adatigénylésben kíváncsiak voltunk arra is, hogy miért kell külön kommunikációs tanácsadót megfizetni. Ezt az elnök azzal indokolta, hogy szükség van a törvényszék médiában való megjelenésének, sajtókommunikációja szakmaiságának erősítésére, támogatására.
Takács Bence a szerződés alapján nem csak támogatja a Fővárosi Törvényszék sajtókommunikációját, de közreműködik az információs anyagok elkészítésében és a bírák sajtóügyekkel kapcsolatos érzékenyítésében is, továbbá kapcsolatot tart a sajtóval és moderátori feladatokat lát el a Fővárosi Törvényszék rendezvényein.
A kikért szerződés alapján, ahhoz, hogy Takács Bence ellássa a kommunikációs tanácsadói megbízást, a Fővárosi Törvényszék "valamennyi adatot, információt, illetve dokumentumot, a Megbízott [azaz Takács Bence] rendelkezésére bocsát olyan időben, hogy az ne veszélyeztesse a Megbízott által a jelen szerződésben vállalt szolgáltatások határidőben való maradéktalan teljesítését."
A szerződés nem specifikálja jobban, hogy a külsős tanácsadó milyen információkhoz férhet hozzá, de nehéz elképzelni, hogy a sajtóval úgy tartson kapcsolatot, hogy annak során ne ismerjen meg konkrét bírósági ügyekre vonatkozó információkat is – anélkül, hogy hivatalos személy lenne, így terhelnék a hivatalos személyek fokozott jogi kötelezettségei.
Ezért Takács Bence óránként 6 250 forint megbízási díjat kap, és munkájára a Fővárosi Törvényszék legfeljebb havi 160 órában tart igényt. Ha teljesen kitölti az óraszámát, ez havi legfeljebb bruttó egymillió forintot jelent, amiből még levonják az adót és a járulékokat. A szerződés 2018. október 15-től 2019. január 31-ig szól.
Takács Bence megbízási díja ily módon magasabb a bírók fizetésénél, így nem meglepő, hogy a Fővárosi Törvényszéken nem mindenki örül a kívülről jött kommunikációs tanácsadó érkezésének.
Címlapfotó: Orbán Viktor / Facebook | https://atlatszo.hu/2018/12/01/szakaly-sandornal-irja-a-doktorijat/ | https://web.archive.org/web/20210621125504/https://atlatszo.hu/2018/12/01/szakaly-sandornal-irja-a-doktorijat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/akar-brutto-egymillio-forintot-is-kereshet-havonta-a-fovarosi-torvenyszek-uj-kommunikacios-tanacsadoja | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-03 15:36:00 | [
"Takács Bence Ervin"
] | [
"Fővárosi Törvényszék"
] | [] | [
"pályázat",
"protekció",
"foglalkoztatás",
"bíróság"
] | [] |
48,061 | Csalással vádolja a Szeviép-üggyel szereplő Szabó Bálintot egy szegedi vállalkozó | Nem Robin Hood, hanem egy csaló – ezt állítja portálunknak egy szegedi vállalkozó, aki Szabó Bálint cégével szerződőtt egy pénzügi követelés rendezésére, 50 ezer forintért. A szerződés ellenére sem történt semmi, Szabó pedig nem számolt el a pénzzel. Szabó Bálint rendszeresen szerepel a sajtóban, most épp a Szeviép-ügy kapcsán támadja folyamatosan a szegedi városvezetést, ügyészséget, rendőrséget. Kijelentéseit a kormánymédia folyamatosan közvetíti. | Nem Robin Hood, hanem egy csaló – ezt állítja portálunknak egy szegedi vállalkozó, aki Szabó Bálint cégével szerződőtt egy pénzügi követelés rendezésére, 50 ezer forintért. A szerződés ellenére sem történt semmi, Szabó pedig nem számolt el a pénzzel. Szabó Bálint rendszeresen szerepel a sajtóban, most épp a Szeviép-ügy kapcsán támadja folyamatosan a szegedi városvezetést, ügyészséget, rendőrséget. Kijelentéseit a kormánymédia folyamatosan közvetíti.
– Az egyik szegedi étteremben találkoztunk még 2016-ban, egyből késett. Azért őt kerestük meg, mert mindenhol szerepelt, abba bíztunk, a mi ügyünkben is tud majd segíteni – kezdte a beszélgetést Mihály, aki kérte, ne írjuk le a teljes nevét. A szegedi vállalkozóval azután találkoztam, hogy a Szeviép ítélethirdetéséről szóló, Szabó Bálintot idéző szegedma.hu írás alá nem épp hízelgő kommentet írt.
Úgy fogalmazott, “Csaló Bálint egy igazi hazudozó!”. Emiatt többen is nekiestek, pedig a vállalkozó dokumentumokkal tudja igazolni, Szabó fűt, fát ígért, amiért pénzt is felvett, de az egészből nem lett semmi.
– Amikor a MOL felvásárolta az egyik külföldi tulajdonú kúthálózatot, a korábbi partnerünk és közöttünk elszámolási vita volt. Úgy gondoltuk öten, érdemes Szabó Bálintot megbízni azzal, hogy a szerződés szerint nekünk járó pénzt perel kívül kijárja – emlékezett vissza 2016 július elejére Mihály. Hangsúlyozta, a kivonuló társaságtól a pénzt a hónap végéig kérhették, utána már csak a MOL-hoz fordulhattak. – Szerdán találkoztunk, azt ígérte, hogy még azon a héten pénteken beadja az igényt. Végül nem történt semmi – folytatta.
Megjegyezte, a kezdetekkor fejenként 50 ezer forint + áfát fizettek az ügyintézésért. A sikerdíj további 15 százalék + áfa lett volna. – Eltelt a július, lejárt a határidő, de nem történt semmi. Nem izgultunk, hiszen utána a MOL-nál is lehetett kilincselni. Abban bíztunk, sikerrel jár. De nem így lett, jött az ősz, elérhetetlenné vált – mesélte. Szerinte nem véletlenül, éppen időközi polgármester-választást tartottak a Vas megyei Csepregen, ahol Szabó is indult a városvezetői székért. De nem nyert.
Október elején Szabó azt ígérte – ezeket a közte és a nyilatkozó közötti emaileket láttuk – “Az elmúlt hetekben az érintett döntéshozókkal folytatott informális egyeztetések után a jövő hét első felében hivatalos ajánlatot teszünk a MOL felé”, majd a hónap végén újabb levélből az derült ki, “az a baj, hogy két hete ígéred a beadványodnak megmutatását is! Valahogy nem értem miért nem tudod ezt becsatolni a levelezésbe?” De továbbra sem kaptak semmi dokumentumot.
Szabó különböző MOL-nál dolgozó vezetők neveit emlegette. Mihály szerint ekkor már érezték, nem lesz az ügyükből semmi. December közepén végül felmondták a szerződést, nehogy kifussanak az évvégi határidőből. Várták Szabótól az elszámolást, vagy a pénz visszautalását, de ez a mai napig nem történt meg.
Mihály azt mondta, azért állt most a nyilvánosság elé, mert unja, hogy Szabó egyfajta szegények megmentőjeként, modern kori Robin Hoodként tetszeleg, miközben ennek ellenkezőjére is van példa. Azt is mondta, nem pereskednek ennyi pénzért, mert az igazságszolgáltatás ehhez túl leterhelt és lassú. Aki indított már pert, ezt tudja. Viszont szeretné, ha mások már nem járnának így.
Szabó Bálint rendszeres szereplője a hazai közéletnek. Neve 2004-ben lett országosan ismert, amikor Vas megyei Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták (FIBISZ) alapítása kapcsán azév augusztusában magánokirat hamisítás vétsége miatt gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség. 2005-ben folytatódott az ügy, Szabó Bálint, Vas megyei Fibisz-elnök azzal vádolta meg Horváth Mihályt, hogy több személy társaságában megerőszakolta – ezt a nyomozást a rendőrség megszűntette, az ügy magánvádas eljárásban folytatódott.
Szabó Bálint 2012-ben ismét feltűnt a pártpolitikában, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció szegedi szóvivője lett, majd kilépett a pártból. 2013-ban felkavarta az állóvizet az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatban. Ezek miatt beperelték, mindet jogerősen elbukta, több millió forint kártérítést ítéltek meg ellene. Különös pályájáról 2016-ban írt a Délmagyarország.
Közben érdekvédőnek állt, hogy jót is mondjunk, segíteni próbált keretjelzálog-ügyekbe beragadt családoknak. Egy esetben még eredményt is elért, a médiafelhajtásnak köszönhetően megakadályozta a kerekesszékes Bihari házaspár kilakoltatását.
Folyamatosan szerepel a Szeviép-üggyel, bekapcsolódott a Cserepes sori piacosok és a város közötti vitába is. Hódmezővásárhelyen pedig a K’Art-ügyben serénykedett, erről “Az önkormányzat és az állam tette tönkre a K’Art cégcsoportot – állítja az egykori tulajdonos” címmel részletesen itt írtunk.
Szabó Bálint az elmúlt napokban a Szeviép-ügy kapcsán azt nyilatkozta, “a Szeviép-ügy politikusok, rendőri és ügyészi vezetők vezényletével jó előre megkoreografált büntetőügy, amelynek az építőipari cég első fokon elítélt három vezetője csupán mellékszereplője volt.” Feljelentést ígért Botka László ellen. Az ügyészséget megkerestük Szabó kijelentései miatt, annyit írtak portálunknak, hogy azt a “Csongrád Megyei Főügyészség semmilyen formában nem kívánja kommentálni”.
Kerestük Szabó Bálintot, de nem válaszolt kérdéseinkre.
Segesvári Csaba (Szeged) | https://atlatszo.hu/2018/12/03/csalassal-vadolja-a-szeviep-uggyel-szereplo-szabo-balintot-egy-szegedi-vallalkozo/ | https://web.archive.org/web/20230324124220/https://atlatszo.hu/2018/12/03/csalassal-vadolja-a-szeviep-uggyel-szereplo-szabo-balintot-egy-szegedi-vallalkozo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csalassal-vadolja-a-szeviep-uggyel-szereplo-szabo-balintot-egy-szegedi-vallalkozo | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-03 15:44:00 | [
"Szabó Bálint"
] | [] | [] | [
"csalás"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
48,062 | Feltárjuk, honnan érkezik Európa utánpótlása | Mely országokban és kiknek adták ki a legtöbb tartózkodási engedélyt 2017-ben? A menekültválság ellenére Szíria lemarad a sorban: Ukrajna jelenleg az EU legnagyobb emberforrása. És meglepőnek tűnhet, de Lengyelország adja ki a tartózkodási engedélyek 22 százalékát. A látványos grafikonokból az is kiderül, hogy Magyarország messze elmarad a lengyel aránytól, százezer lakosra vetítve mindössze 3,3 megadott tartózkodási engedéllyel. | Második éve maradt 3 millió fő felett az EU-ban kiadott első tartózkodási engedélyek száma. A közösségen kívülről érkezők száma 2017-ben enyhén nőtt is 2016-hoz képest: az akkor kevéssel 3 millió feletti után, tavaly már a 3,1 milliót is elérte a szám. Igaz, a számok az EU-n belül erős kelet–nyugati eltérést mutatnak, és vannak bennük meglepő adatok.
A lengyel–ukrán folyam mindenkit megelőz
Németország sem adott ki annyi első tartózkodási engedélyt, mint Lengyelország: valamivel több mint minden ötödik tartózkodásit beszerző – 22 százalék – a lengyeleknél kezd új életet az EU-ban. Ez 683 ezer embert jelent. (A cikkben lévő grafikonok mindegyike az első tartózkodási engedélyeket összegzi: ilyennek számít az adott személy első kérelmére vagy az előző engedélye lejártától számított minimum 6 hónap után kiadott letelepedési engedély. Nincsenek tehát benne a folytatólagosan meghosszabbított tartózkodási engedélyek.)
A fenti adatokból – amelyek tehát a tíz legnagyobb kibocsátót mutatják – kitűnik Ukrajna elképesztő fölénye a kérelmet kapók között: több mint háromszor annyian vannak, mint az utánuk következő legnagyobb csoport, amely a szíriaiaké.
És az is látszik, hogy az ukránok 95 százaléka megáll a szomszédban, Lengyelországban. És ez csak a letelepedési engedélyt kapók száma, a turistaként vízum nélkül illegálisan az EU-ban dolgozó ukránok száma ennél még sokkal magasabb lehet, és idővel még több is lesz.
Bár Ukrajnának van fegyveres konfliktustól sújtott területe – Donyeck és Luganszk megyék egy része –, a 43 milliós országból nem menekültként érkeznek az EU-ba, hanem elsősorban a munkavállalási alapon kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezők csoportját növelik. És ez a legnagyobb változás 2016-hoz képest: két éve még a menedékkérelem alapján adott tartózkodási engedélyek vezettek, tavaly ez már csak a harmadik helyre szorult, és a munkavállalás vitte el a megadott kérelmek harmadát.
A menedékkérelmen alapuló kiadott engedélyek száma egy év alatt csaknem 14 százalékkal csökkent, míg a munkavállalási 18 százalékkal nőtt. Igaz, a családi okok alapján kiadottak száma is nőtt 6,5 százalékkal – ez most a második legnagyobb kategória –, és ez a csoport kötődhet mind a menedékkérelmen, mind a munkavállaláson alapuló engedélyekhez. Valószínűbb, hogy a többség még a menedékkérők családtagjaihoz kötődik, olyanokéhoz, akik csak a korábbi években kapták meg az engedélyüket.
Nyugaton család, keleten munka
Látványos különbséget mutatnak a tartózkodási engedélyek az EU nyugati és keleti felében a jogalapot illetően:
Látható, hogy Dél-, Nyugat- és Észak-Európában a családi okokból kiadott engedélyek dominálnak. Ez az elmúlt évek menedékkérőinek családtagjaira utalhat. Ausztriában és Németországban még mindig a menedékkérelem a fő ok, ahogy Ausztriában is. Az EU 2004-ben csatlakozott tagjainak mindegyikénél viszont a munkavállalási tartózkodási engedélyek kiadása dominál. A fő forrás Lengyelország mellett Magyarország, Csehország, Szlovákia, Észtország és Litvánia esetében Ukrajna – utóbbi öt országban azonban a megadott kérelmek összesen nem érik el a lengyeleknél megadott kérelmek ötödét –, Lettország esetében az első helyen az oroszok állnak, Horvátországba és Szlovéniába a legtöbben Bosznia-Hercegovinából érkeznek.
A migrációhoz való viszony ismeretében nem meglepő módon tehát az EU keleti felébe a közvetlen külső szomszédokból jönnek, a harmadik világ nyugatra megy.
Kilóg ebből az alig 13 ezret kiadó Románia, az 517 ezret kiadó Egyesült Királyság, valamint a 47 ezret kiadó Írország: mindhárom esetben az oktatási alapú tartózkodási engedélyek vezetnek.
A képről látszik, hogy az érkezők összetétele nagyon vegyes, és Ukrajna nemcsak az országok rangsorában, de regionálisan is kiemelkedik. Afganisztánból és az arab világból összesen kevesebben kaptak tavaly első tartózkodási engedélyt az EU-ban, mint az ukránok. És Afrika – ahonnan keresztények is jócskán érkeznek, bár Marokkó kiemelkedik a 107 ezer kiadott első tartózkodási engedéllyel – szintén jócskán elmarad Ukrajnától.
Magyarország nem célország
Lengyelország nemcsak abszolút számokban, de lakosságarányosan is kiemelkedik a kiadott engedélyekkel: 100 ezer főre számítva 18,8 a kérelmek száma, ezt csak az alig egymilliós Ciprus és alig félmilliós Málta előzi meg, jóval kisebb számú letelepedési engedéllyel. Lengyelország láthatóan nagy lendülettel kezdi pótolni az onnan nyugatra áramló munkaerőt Ukrajnából.
A gyakorlatban ugyan Magyarországon is felismerték, hogy dolgozókra valahonnan szükség van – ezt értelemszerűen egy robbanásszerűen sikeres demográfiai program sem pótolhatná, és a valóság pedig ennél is visszafogottabb reményekkel kecsegtet –, de messze elmarad a lengyel aránytól, százezer lakosra vetítve mindössze 3,3 megadott tartózkodási engedéllyel.
Pedig a kormány 59 ezres kvótát is megadott tavaly, de a kvóta alig negyedét sikerült kitölteni, 13 ezer munkavállaláson alapuló tartózkodási engedéllyel. Igaz, a hiányszakmában a pótlás gyorsítása érdekében az ukránoknak és szerbeknek sok esetben már nem kell engedély sem a munkavállaláshoz, de számuk így is elmarad a szükségestől.
Magyarország az említett 13 ezer mellett 11 ezer tartózkodási engedélyt adott ki tanulmányi okokból, 4379-at a menedékkérelmet is magába fogadó egyéb okok alapján, 3788-at pedig családi okokból.
A kínaiak viszont szeretik
Magyarország Kelet-Európában egyetlen nemzet esetében tűnik a régió többi országánál vonzóbbnak: a térségben kínaiaknak kiadott első tartózkodási kérelem háromnegyede a magyar hatóságoktól származik. Igaz, ez mindössze 2879-et jelent a 3873-ból. Szlovákia egyedülálló volt a térségben tavaly: az 1114 vietnámi tartózkodási engedély kivétel nélkül innen származott.
(Borítókép: Ukrán vendégmunkás almát szed egy németországi gyümölcsösben 2016 októberében - fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary) | https://index.hu/kulfold/2018/11/28/eu_tartozkodasi_engedely_ukrajna_adatok/?fbclid=IwAR31BoQXYNVUNh4LpawfojBTDFLGDadFmA9ZwoX0bcs5LvOdbughMUMNjkE | https://web.archive.org/web/20231205233512/https://index.hu/kulfold/2018/11/28/eu_tartozkodasi_engedely_ukrajna_adatok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/feltarjuk-honnan-erkezik-europa-utanpotlasa | Index | eu-news | 2018-12-03 15:53:26 | [] | [] | [] | [
"infografika"
] | [] |
48,063 | Kormánybiznisz: Schmidt Máriáék irodaházába költöztetik az Agrárminisztériumot | Az Orbán-kormány az agrártárca számára a saját kormánybiztosának érdekeltségébe tartozó ingatlancégtől bérel ki egy egész irodaházat az egyik legdrágább belvárosi részen. Nem árulták el, mennyi a közpénzből fizetett bérleti díj, ami így Schmidt Mária családjának, köztük Ungár Péter LMP-s képviselőnek hoz hasznot. A kormánytisztviselők már költöznek, ezentúl a Vigadó melletti „impozáns”, „nagyvárosi szállodák hangulatát idéző” irodaházba járhatnak dolgozni. | „Elnézést, hogy félbeszakítom, ne is mondja tovább, mert 100 százalékban bérbe lett adva a Vigadó Palota Irodaház. Sajnos ott már egyáltalán nincs kiadó helyünk, megtelt az egész” – így sajnálkozott az értékesítő kolléga, mikor a belváros szívében található ingatlanról kérdeztük. Nem árulta el, ki a szerencsés új bérlő, de megígérte, hogy ki fogják javítani a honlapon, hogy ott még „kiadó” ingatlanként szerepel. Készségesen ajánlgatta, hogy „nézzünk körül a BIF honlapján”, akad még szabad irodaházuk.
Szándékosan egyszerű érdeklődőként teszteltük a cég értékesítőjét, névtelen forrásból értesültünk ugyanis arról, hogy csendben egy felettébb pikáns megállapodás köttetett: a Vigadó Palota Irodaház a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (röviden: a BIF) tulajdona, ennek a tőzsdén jegyzett részvénytársaságnak pedig a legnagyobb, többségi részvényese Schmidt Mária családi cége, a PIÓ-21 Kft. A milliárdos ingatlancég portfóliójába tartozó irodaházba pedig az eddig Kossuth téri székhelyén működő Agrárminisztérium költözik be. Ez azt jelenti, hogy
az Orbán-kormány az egyik minisztériuma számára a saját kormánybiztosának érdekeltségébe tartozó cégtől bérel irodaházat közpénzből.
A „főbérlői” oldalon: egy kormánybiztos és egy ellenzéki képviselő
Már javában hurcolkodik át a tárca, a nyilvánosság felé azonban egyik fél sem nagyon kommunikálta a kormánybiztos számára valószínűleg előnyös ügyletet. A BIF-ben főrészvényes Pió-21 Kft. ugyanis teljesen családi cég: Schmidt Mária a többségi tulajdonosa, mellette lányának, Ungár Annának és fiának, az LMP országgyűlési képviselőjeként dolgozó Ungár Péternek is részesedése van benne. Vagyis az irodaház kibérléséből származó haszonnal így a Terror Háza főigazgató-kormánybiztos Schmidt Mária és az ellenzéki képviselő Ungár Péter gyarapodhat. Az így kvázi „főbérlővé” avanzsáló Schmidt Mária konstans kormánybiztos: ebben a pozícióban felelt előbb az 1956-os forradalom emlékévéért, idén pedig az első világháború 100. évfordulójának megünnepléséért.
Még tavaly decemberben határozta el a kormány, hogy az akkor még Földművelésügyi Minisztérium néven futó agrártárca átmenetileg, de legalább 2022-ig bérelt irodákba költözik arra az időre, míg felújítják a Parlamenttel szemben található székházukat. A Bukovics Gyula által tervezett, 1887-ben elkészült műemlék épület átfogó rekonstrukcióját régóta tervezték, mert a gépészeti, elektromos és egyéb rendszerei teljesen elavultak.
Parkolókat is Schmidték cégétől bérelnek az Aranykéz utcában
Az Agrárminisztérium dolgozói – már akit nem bocsátottak el – örülhetnek: a BIF Vigadó Palota Irodaházat bemutató honlapja szerint ezentúl „a Vörösmarty tér és Duna-part szomszédságában” található, teljes körű felújításon és modernizáláson átesett irodaházba járhatnak dolgozni. A kormánytisztviselőket
„nagyvárosi szállodák hangulatát idéző lobby, exkluzív belső udvar, étterem és kávézó” várja,
de a Belvárosban kincset érő parkolás is „korlátlan számban” biztosított.
Egy birtokunkba került minisztériumi körlevél alapján valóban nem lesz gond a parkolással, de ezzel is Schmidt Máriáék cége jár jól: nemcsak az irodaházat bérelték ki a BIF-től, hanem az „Aranykéz utca 4-6. szám alatt levő teremgarázs egy részét” is az „állami vezetői gépjárművek”, valamint a minisztériumi autók részére.
Az épületre már kikerült a minisztérium táblája és a kötelező magyar és EU-s lobogó, ottjártunk idején is javában hurcolták befelé az irodabútorokat a költöztetők. Egy névtelenséget kérő minisztériumi forrásunk szerint még csak a főosztályok egy része költözött át, nagy is a káosz, sokan még a Kossuth téri helyükön pakolják dobozokba a munkájukhoz szükséges dolgaikat. Azt viszont tőlünk tudta meg, hogy leendő munkahelyét Schmidt Máriáéktól bérlik, ezt az információt ezek szerint nem verték nagy dobra házon belül sem.
Kikértük a bérleti szerződést
A Vigadó Palota Irodaházba költözés viszont egy sor kérdést felvet: miközben számos kiadó irodaépület van a fővárosban, vajon miért pont egy Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó ingatlan lett a befutó? Hány másik ajánlatot megfontolva, milyen áron és milyen feltételekkel bérelte ki az állam a közvetlenül a Vigadó mellett, a Duna-partnál található exkluzív ingatlant? Ráadásul nem találtak költségkímélőbb megoldást, mint a kormánybiztosék ingatlanát, amit a BIF saját honlapján úgy emlegetnek, mint a „Central Business District legimpozánsabb részén” található irodakomplexum?
Kérdéssorunkat a nyélbe ütött üzlet minden szereplőjének elküldtük. Az agrártárca azonban azt válaszolta, hogy „nem illetékesek” a kérdésben, arra hivatkoztak, hogy „a minisztériumok infrastrukturális ügyei a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) hatáskörébe tartoznak”. Ide is továbbítottuk kérdéseinket, és kikértük a BIF-fel kötött megállapodást.
Nem aggályos, sőt, büszkék rá
„A bérleti díj alapvetően megegyezik a Central Business District (CBD) dunai panorámával rendelkező irodaépületek bérleti díjával, és tartalmazza a minisztérium elhelyezési igényeinek megfelelő átalakításokat is. A szerződés időtartama megegyezik a minisztérium Kossuth téri épületének felújítására tervezett időtartammal” – válaszolta kérdésünkre Ungár Anna megbízásából Sajgál Gábor, a BIF vezérigazgatója, de a konkrét árat és feltételeket tőle sem tudtuk meg. Ő arra hivatkozott, hogy a részvénytársaság minden releváns információt közzétesz a saját, illetve a tőzsde honlapján, ha ezen túlmenően kiadná a kért adatokat, azok már „a társaság működésével kapcsolatos, piacot befolyásoló információk” lennének.
A vezérigazgató szerint az irodaházat a Cushman & Wakefield ingatlantanácsadó cégen keresztül adták bérbe, amely többeknek kiajánlotta, és „az egyik bérlőjelölt volt a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság”. „Piaci információkból úgy értesültünk, hogy legalább két versenytársunk volt” – válaszolta a versenyt firtató kérdésünkre. Az Agrárminisztérium „speciális, illetve méretéből adódó elhelyezési igényeinek a jelenlegi piaci környezetben kimondottan kevés épület alkalmas” – tette hozzá Sajgál Gábor.
„Azt, hogy egy magyar állami intézmény elhelyezését célzó pályázaton – a nemzetközi ingatlanfejlesztők között – egy magyar tulajdonú ingatlanhasznosító társaság nyer, nemcsak hogy nem érezzük aggályosnak, hanem kifejezetten büszkék vagyunk rá” – reagált arra, nem érzik-e aggályosnak, hogy a kormánybiztos érdekeltségébe tartozó cégként szerződtek a kormánnyal.
"A vagyonomhoz, így a Pió-21 Kft.-ben lévő részesedésemhez is édesapám halála után örökléssel jutottam. A családi cégben kisebbségi tulajdonos vagyok, a cégvezetésnek nem vagyok része, a döntésekben semmilyen szinten nem veszek részt. Ebben semmilyen változás nem történt az elmúlt hónapokban, így a fenti kérdésekről is a cég vezetését kell megkérdezni" – válaszolta az ügyletet firtató kérdésünkre Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője.
Alig egy éve vették meg
A BIF nem régóta tulajdonosa a Vigadó Palota Irodaháznak: a részvénytársaság tavaly novemberben jelentette be a BÉT honlapján, hogy megvásárolta a hivatalosan a Türr István utca 6. szám alatt található ingatlant. „A K&H Banknak 2012-ig a székházaként szolgáló, Vigadó téri irodaház néven is ismert emblematikus, közel 15 000 négyzetméteres épület az igazgatótanács álláspontja szerint teljes mértékben illeszkedik a társaság portfóliójába” – közölték a vételről. Ráadásul így a közvetlen szomszédságában lévő, szintén a BIF tulajdonában lévő Aranykéz Parkolóház „feltöltöttségét és így annak forgalmi értékét is várhatóan jelentős mértékben” növelni tudták – tették hozzá.
Sőt, a közleményben kifejezetten azt írták, hogy az „ingatlan kiváló lokációval rendelkezik, így annak tervezett részleges felújítását, átalakítását követően az igazgatótanács várakozásai szerint az könnyen és rövid időn belül magas bérleti díjért bérbe adható lesz”. Ezek után főleg a nyilvánosságra tartozó kérdés, hogy mennyit fizetnek közpénzből a kormánybiztos érdekeltségébe tartozó ingatlanért. Mikor még kiadó irodaként hirdették, a honlapjukon négyzetméterenként 20-22 euró bérleti díjat kértek a 7 szintes, szintenként 1800 négyzetes ingatlanért.
Van még drágább, de olcsóbb irodaház is
Alapvetően a lokáció határozza meg a bérleti díjat, ez a 20-22 eurós ár reális ezen a legnagyobb presztízsű részen, a belváros szívében – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdaság szakértője, szerinte a Váci utca környékén hasonló áron találni kiadó irodákat. „Egyre szélesebb az irodapiaci kínálat, így az ár felmehet akár 30 euróig is, viszont ugyanígy lehet találni akár fele ennyiért is kiadó ingatlanokat, ha nem ragaszkodunk a főváros legfrekventáltabb lokációjához” – magyarázta. | https://hvg.hu/itthon/20181130_Kormanybiznisz_Schmidt_Mariaek_irodahazaba_koltoztetik_az_Agrarminiszteriumot?fbclid=IwAR1S9UERCHYlQSzPB1e1hvQuKbwiiiwTuUgS-AZniKQm3IWz27SEQ51CiBY | https://web.archive.org/web/20221011002050/https://hvg.hu/itthon/20181130_Kormanybiznisz_Schmidt_Mariaek_irodahazaba_koltoztetik_az_Agrarminiszteriumot?fbclid=IwAR1S9UERCHYlQSzPB1e1hvQuKbwiiiwTuUgS-AZniKQm3IWz27SEQ51CiBY | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanybiznisz-schmidt-mariaek-irodahazaba-koltoztetik-az-agrarminiszteriumot | HVG | hungarian-news | 2018-11-30 15:55:00 | [
"Schmidt Mária",
"Ungár Péter"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"klientúra"
] | [] |
48,064 | LUXUSHAJÓKÁZÁS: NEM HALL, NEM LÁT, NEM BESZÉL | Az Átlátszó még szeptemberben közölt képeket a Lady Mrd luxusjachton megfordult NER-es előkelőségekről: döntéshozókról és gazdasági potentátokról. Egy jogállamban, ahol a döntéshozók a köz érdekében, a luxussal csábító magánérdekek édesgetésének ellenállva kell végezzék munkájukat, mindez világraszóló botrány, Magyarországon azonban ez a rendszer deklarált működési elve, legfőbb politikája. A hivatalnokok munkáját azonban még így is számos szabály, etikai elv szabályozza. Élesben teszteltük, mit érnek az apparátus hajlíthatatlanságát biztosítani hivatott fennkölt elvek, ha egy kormánymegbízottat rajtakapnak egy jachton kvaterkázni a megye legbefolyásosabb építési vállalkozójával. Vajon érdekli a kormányt, ha a prefektusaik egy másik urat szolgálnak? | Az Átlátszó még szeptemberben közölt képeket a Lady Mrd luxusjachton megfordult NER-es előkelőségekről: döntéshozókról és gazdasági potentátokról. Egy jogállamban, ahol a döntéshozók a köz érdekében, a luxussal csábító magánérdekek édesgetésének ellenállva kell végezzék munkájukat, mindez világraszóló botrány, Magyarországon azonban ez a rendszer deklarált működési elve, legfőbb politikája. A hivatalnokok munkáját azonban még így is számos szabály, etikai elv szabályozza. Élesben teszteltük, mit érnek az apparátus hajlíthatatlanságát biztosítani hivatott fennkölt elvek, ha egy kormánymegbízottat rajtakapnak egy jachton kvaterkázni a megye legbefolyásosabb építési vállalkozójával. Vajon érdekli a kormányt, ha a prefektusaik egy másik urat szolgálnak?
eredeti fotó: Átlátszó / Németh Dániel
A más országokban prefektusoknak nevezett kormánymegbízottak 2010 óta képviselik a magyar kormányt fővárosi és megyei szinten. Ők vezetik a kormányhivatalokat, amelyek sok fontos (sőt, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő) ügyet érintő közigazgatási eljárásban hoznak döntéseket. Azt gondolhatnánk tehát, hogy miután a miniszterelnök a kormánya megbízatása idejére valakit egy megyei kormányhivatal élére kinevez, őt szoros felügyelet alatt tartja, nehogy a "végeken" saját zsebre kezdjen dolgozni. Úgy tűnik azonban, hogy a jelenlegi magyar rezsim foglyul ejtett államában a Simicska helyét az építőiparban átvevő Szíjj László üzleti ügyei nem olyasmik, amiktől a köz emberét, a kormány megbízottját távol kéne tartani, sőt! A tiszakécskei Szíjj megyéjében, Bács-Kiskunban éppen Szíjj földijét, a korábbi kécskei polgármestert, Kovács Ernőt bízták meg a prefektúra vezetésével. Ő az, akit az Átlátszó a nyáron lencsevégre kapott a Lady Mrd fedélzetén Szíjjal és egy másik fontos döntéshozóval, a NER tenderbárójával, Homolya Róberttel.
Nem hall, nem lát, nem beszél
A felvételeket látva (de még azelőtt, hogy a magyar miniszterelnök világossá tette, szerinte nincsen azzal semmi gond, ha egy állami vezető milliárdos, lekötelezett haverjai szívességeit elfogadja) levelezni kezdtünk az illetékes hatóságokkal, melyek azonban a három majom taktikáját választották, maga Kovács pedig magyarázkodásra sem méltatta, összefér-e pártatlan, szakai munkájával a nyári luxusutazás, egyáltalán ki állta a hajókázást?
Első levelünk a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal integritás tanácsadójához szólt, aki a szervezetben a hivatásetikai, korrupciós kérdésekkel foglalkozik. Azt kérdeztük: vonatkozik-e a Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe a Kormányhivatal dolgozóira és a kormánymegbízottra? Ez azért volt érdekes, mert a kódex lekötelező mértékű ajándék tilalmáról szóló passzusa látszólagos ellentétben áll Kovács nyári kalandjával. Rákérdeztünk továbbá: a szervezet saját etikai szabályzata mit tartalmaz a külső féltől való ajándék (pl. magántermészetű utazás) elfogadását és annak bejelentését illetően és milyen eljárást von maga után e szabályok megszegése? Esetleg zajlott-e ilyen eljárás a Kormányhivatalban? Megkockáztattunk egy további kérdést, feltéve, hogy Kovács egyszerűen nem tudta, hogy amit csinál, az nem éppen etikus. Így szólt: vett-e részt a kormánymegbízott integritás témájú, orientációs képzésen? Válaszokat azonban nem kaptunk. Az utazás ismert részleteivel a hivatalos eljárásrend szerint közérdekű bejelentést is küldtünk Kovács utazásáról - az integritással foglalkozó munkatárs azonban mindeddig ezt sem méltatta válaszra.
Másodszor a Kormányhivatalnál próbálkoztunk közérdekű adatigényléssel. Három dologra lettünk volna kíváncsiak: Kovács Ernő hatályos vagyonnyilatkozatára, továbbá arra, vonatkozik-e rá a Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe. Kovács mint döntéshozó és Szíjj mint a döntések érintettje viszonyát feltérképezendő arra is rákérdeztünk, Kovács kinevezése óta hány ügyben járt el a Kormányhivatal mint hatóság a DUNA ASZFALT Kft. kérelmére? A kapott válaszból vált először egyértelművé, a rendszer nem arra van kitalálva, hogy az állampolgár a közügyekben, egy felelős döntéshozó elkötelezettségét illetően kíváncsiskodjon. Röviden: a kormánymegbízott és a vele egy háztartásban élők vagyonnyilatkozatát a miniszter kezeli, annak nyilvánosságáról törvény nem rendelkezik, a Kormányhivatal pedig nem is adatkezelő vezetője bevallását illetően. Továbbá: az MKK Hivatásetikai Kódexe nem vonatkozik a kormánymegbízottra, aki (vélhetően politikai kinevezése okán) nem tagja a Kormánytisztviselői Karnak. Kiderült az is, nem nyilvános, hogy egy gazdasági társaság kérelmére hányszor járt el egy hatóság. Ha mindez törvényes is, akkor is igen szomorú: Kovács egyáltalán nem kérhető számon a sokakat felháborító, visszás utazásért.
Tettünk egy harmadik kísérletet is a vagyonnyilatkozat gazdájánál, a Miniszterelnökségen. Tőlük mindössze Kovács vagyonbevallását szerettük volna megkapni, hogy kiderüljön, szerepel-e benne ajándékként a luxusút, vagy az azt fedező kiadás, esetleg a juttatást ő is az Orbán-doktrína szerint hallgatja el felettesei és/vagy a közvélemény elől. Nos, kiderül, hogy csak az őt felügyelő miniszter elől, ugyanis a Vagyonnyilatkozati tv.-re hivatkozva a Miniszterelnökség úgy reagált: Kovács bevallása nem nyilvános, az egy lezárt borítékban őrzik, annak kiadására a Vnytv. alapján nincs lehetőség, csak vizsgálat esetén az eljáró szerv bonthatja fel. Jobb híján rákérdeztünk, indult-e ilyen vizsgálat, választ erre még nem kaptunk.
A helyzet tehát úgy fest: a gazdasági életre ezer módon ráható megyei kormányhivatal vezetője 2018 Magyarországán a közvéleménynek nem, csupán felettes miniszterének felelős. Sem rá, sem a nála is magasabb rangú politikai fejesekre nem vonatkoznak az összeférhetetlenségi és korrupcióellenes szabályok, a vagyonnyilatkozati eljárás pedig - ahogy a képviselőknél ismerjük - bohózat. A törvény legfeljebb a figyelmetlen ellenzéki politikusokat éri utol, a hatalom birtokosait a legritkább esetben. A százmilliárd feletti magánvagyonával TOP10-es Szíjj bizalmi embere se magától, se más törvényes úton nem bírható a legkisebb magyarázatra sem arról, miért kompromittálja magát milliós fizetése ellenére luxusajándékkal. Ők 30 éve biztos nem így utaztak, az pedig, hogy jövő nyáron újra mennek-e, csak rajtunk, aktivizálódó vagy a mindent eluraló uram-bátyám világba beletörődő polgárokon múlik.
A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal válasza I A Miniszterelnökség válasza | https://k.blog.hu/2018/11/27/luxushajokazas-kovacs | https://web.archive.org/web/20231211213817/https://k.blog.hu/2018/11/27/luxushajokazas-kovacs | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/luxushajokazas-nem-hall-nem-lat-nem-beszel | K-Monitor | hungarian-news | 2018-11-27 15:58:00 | [
"Kovács Ernő",
"Szíjj László"
] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"ajándék"
] | [] |
48,065 | Mi is van a magyar földön? | De gondolkodott már azon, hogy ez valójában mekkora része az országnak? Hogy Magyarország 93 030 négyzetkilométerének mekkora részét fedtük le betonnal, mennyit szántottunk fel, és mekkora részén van még „zavartalan természet”? Ha igen, akkor most szerencséje van, mert minket is érdekelt a dolog, úgyhogy összeszámoltuk és térképre raktuk, hogy mi is van valójában a magyar földön.
Mindehhez az Eurostat Lucas nevű adatbázisát valamint a felszíntakarót területi alapon felosztó, szintén 2015-ös adatbázisát használtuk, amelyben összeszedik, hogy az egyes tagállamokban pontosan mi borítja a földet. | Amikor ön ezt a cikket olvassa, nagy valószínűséggel egy városban ül – de az majdnem biztos, hogy valamilyen épített környezetben tartózkodik, feltehetőleg egy házban –, vagy utazik valahová a városon belül. Néha talán elmegy az erdőbe kirándulni, nyáron, a Balaton felé menet lát sok szántót, a gyerekei meg sikongatnak a kocsiban, ha egy legelőn észrevesznek pár lovat, de a legtöbb időt mégis városokban, esetleg falvakban töltjük.
De gondolkodott már azon, hogy ez valójában mekkora része az országnak? Hogy Magyarország 93 030 négyzetkilométerének mekkora részét fedtük le betonnal, mennyit szántottunk fel, és mekkora részén van még „zavartalan természet”? Ha igen, akkor most szerencséje van, mert minket is érdekelt a dolog, úgyhogy összeszámoltuk és térképre raktuk, hogy mi is van valójában a magyar földön.
Mindehhez az Eurostat Lucas nevű adatbázisát valamint a felszíntakarót területi alapon felosztó, szintén 2015-ös adatbázisát használtuk, amelyben összeszedik, hogy az egyes tagállamokban pontosan mi borítja a földet. Az Eurostat földfelszínborításként és földhasználatként is összeszedi, hogy mi van azon a földdarabon, amit Európának hívunk. Ezzel nagyjából ugyanazt kapjuk meg két szemléletben, hogy valami erdészet vagy erdő, mező vagy legelő (persze kis eltérések lehetnek, de erről majd bővebben később). A legfrissebb felmérés pont idén zajlik, úgyhogy a legutóbbi elérhető adatok 2015-re vonatkoznak, de ezek alapján is jó képet kaphatunk arról, hogy hogyan is néz ki valójában Magyarország. Az alábbi térképen megmutatjuk, hogy is nézne ki az ország ha a felszíntakaró típusa szerint osztanánk fel.
vagyis első ránézésre úgy tűnik, igazat lehet adni az olyanoknak (például Orbán Viktornak), akik azt mondják, hogy Magyarország agrárország. Ha ugyanis nem a mezőgazdaság gazdasági súlyát nézzük, hanem azt, hogy az ország hány százalékában folyik ilyen tevékenység, azt találjuk, hogy majdnem felében. Egész pontosan 43,7 százalékát borítják szántók és egyéb földek, ahol növényeket termesztünk.
Ha a pontos területet nézzük, 2015-ben 40 623 négyzetkilométeren zajlott földművelés Magyarországon. Ennél persze nagyobb területet foglal el maga a mezőgazdaság, mert a szántókon kívül még legelők is vannak jócskán, ezeket viszont a földfelület felmérésében nem méri külön az EU.
A legelők a „gyepterülete” alá esnek a háborítatlan pusztával, mezőkkel, rétekkel együtt, ilyen területből pedig 18 486 négyzetkilométernyi van az országban. Ilyen füves területek borítják az ország 19,9 százalékát.
Viszont ha összevetjük a 2015-ös adatokat a 2012-es és 2009-es felmérés eredményeivel, azt látjuk, hogy szántóból és gyepből is egyre kevesebb van az országban. 2009-ben még 21 ezer négyzetkilométer számított gyepterületnek, 42 450 pedig szántónak. Nőtt viszont az erdőterület, 20 257-ről 22 332 négyzetkilométerre.
Bár az erdőterületek mérete és aránya nőtt, nemzetközi összehasonlításban viszonylag kevés erdő maradt az országban. Persze a nemzetközi összehasonlítás itt trükkös, mert nem minden EU-s ország földrajza azonos, Írországban vagy Máltán például nem is volt soha sok erdő. Magyarországnál viszont minden szomszédos EU-s országot több erdő borít. Igaz, ezekkel szemben sok erdőt veszített az ország a trianoni békeszerződéssel.
Mi nőtt még az erdőterületeken kívül? Az olyan terület, ahol nincs gyakorlatilag semmi, csak kopár sivárság. Az ilyen – az Eurostat által kopárnak nevezett – területek mérete több mint megduplázódott 2009 és 2015 között, 1000 négyzetkilométerről 2600 fölé nőtt. A kopárság már 2009 és 2012 között elkezdett terjedni, 2012 és 2015 között viszont 1373 négyzetkilométerrel nőtt. Persze nem kell apokaliptikus dolgokat vizionálni, ez még mindig az ország területének mindössze 2,6 százaléka.
Viszont érdekes, hogy három éve az ország nagyobb részén volt kopár semmi, mint bármilyen beépített környezet.
ami 1489 négyzetkilométert jelent. Ez is növekszik, de jóval lassabban, mint a szikár semmi. Kétszer ekkora területet, 2196 négyzetkilométert borít ún. mesterséges, de nem épített környezet, ami leginkább parkokat, kerteket jelent.
Visszatérve a két legnagyobb kategóriára, az erdőkre és a szántókra, a következő térképen látszik, hogy a Lucas adatbázisában megfigyelt pontok alapján nagyjából hol találhatóak ezek az országban. Nem túl meglepő módon az Alföld nagy része például szántóföldekből áll, míg az ország északkeleti részén és a Balaton-felvidéken, ahol a nagyobb hegységek vannak, inkább az erdők dominálnak.
Ha viszont régiónként nézzük az eloszlást, azt látjuk, hogy Északkelet-Magyarország mellett a Dél-Dunántúlon van a legtöbb erdő, mindkettőben 4200 négyzetkilométer fölött. Szántóból és kopár pusztaságból is az Észak- és Dél-Alföldön van a legtöbb, mesterséges területből pedig nem túl meglepő módon Közép-Magyarországon.
És hogy mi van a szántóföldeken? Leginkább búza, kukorica vagy napraforgó – hogy hol, azt a következő térképen nézheti meg. | https://index.hu/chart/2018/11/30/magyarorszag_foldtakaro_terkep/ | https://web.archive.org/web/20221107223931/https://index.hu/chart/2018/11/30/magyarorszag_foldtakaro_terkep/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mi-is-van-a-magyar-foldon | Index | hungarian-news | 2018-12-03 15:59:46 | [] | [] | [] | [
"infografika"
] | [] |
48,066 | Reagált a Somogy megyei főjegyző az uniós pénzből támogatott vidéki szálláshelyéről szóló cikkünkre | Pénteki cikkünk megjelenése előtt emailben kértünk tájékoztatást a “Zselici Hajlék” nevű szentbalázsi szálláshely üzemeltetőjétől, a 20 millió forint támogatás kedvezményezettjétől, Sárhegyi Judit megyei főjegyzőtől. Egyebek mellett azt kérdeztük, hogy a projekthez készült-e üzleti terv, abban milyen vendégforgalmi célszámok szerepeltek, ezek mennyiben teljesültek, meddig kell szálláshelyként üzemeltetni a házat. A főjegyző most megkapott válaszától nem lettünk okosabbak. | Pénteki cikkünk megjelenése előtt emailben kértünk tájékoztatást a „Zselici Hajlék” nevű szentbalázsi szálláshely üzemeltetőjétől, a 20 millió forint támogatás kedvezményezettjétől, Sárhegyi Judit megyei főjegyzőtől. Egyebek mellett azt kérdeztük, hogy a projekthez készült-e üzleti terv, abban milyen vendégforgalmi célszámok szerepeltek, ezek mennyiben teljesültek, meddig kell szálláshelyként üzemeltetni a házat. A főjegyző most megkapott válaszától nem lettünk okosabbak.
Pénteki cikkünkben arról írtunk, hogy több fideszes vagy pártközeli potentát falusivendéglátás-projektjénél merült fel a gyanú, hogy valójában saját maguknak építettek nyaralót. Somogy megye főjegyzője a Zselicben vágott bele a falusi vendéglátásba, de a 20 millió forinttal megtámogatott projekt nem sok bevételt produkál. Igaz, ha minden jól megy, már csak két évig kell a vendéglátással bíbelődni.
Főjegyzői hajlék a Zselic völgyében: falusi turizmus, vagy vagyongyarapítás fideszes módra?
Nemrég állt bíróság elé Mondok József, Izsák egykori polgármestere, aki a vád szerint 35 milliónyi fejlesztési támogatást használt fel saját céljaira. De rajta kívül több fideszes vagy pártközeli potentát falusivendéglátás-projektjénél merült fel a gyanú, hogy valójában saját maguknak építettek nyaralót.
A főjegyző cikkünk megjelenése után reagált a kérdéseinkre: levele két lényegi állítása szerint egyrészt a pályázathoz ugyan kellett csatolni üzleti tervet, de abban a vendégforgalomra nem kellett konkrét célszámokat megadni, másrészt nem árulja el, hány vendégéjszakát eredményezett a projekt, mert „abból következtetni lehetne az e tevékenységemből származó jövedelmemre.”
Vagyis a pályázat bírálói úgy adtak 20 milliót a „Zselici Hajlékra”, hogy a főjegyző akár évi egy vendégéjszakával is teljesítheti a pályázat feltételeit, azt meg, hogy a pénzből végül mennyit nőtt a szentbalázsi idegenforgalom, azért nem tudjuk meg, mert a bevétel magánügy.
Alább teljes terjedelmében közöljük Sárhegyi Judit levelét: | https://atlatszo.hu/2018/12/03/reagalt-a-somogy-megyei-fojegyzo-az-unios-penzbol-tamogatott-videki-szallashelyerol-szolo-cikkunkre/ | https://web.archive.org/web/20221129014413/https://atlatszo.hu/2018/12/03/reagalt-a-somogy-megyei-fojegyzo-az-unios-penzbol-tamogatott-videki-szallashelyerol-szolo-cikkunkre/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/reagalt-a-somogy-megyei-fojegyzo-az-unios-penzbol-tamogatott-videki-szallashelyerol-szolo-cikkunkre | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-03 16:05:00 | [
"Sárhegyi Judit"
] | [] | [
"Somogy megye",
"Szentbalázs"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"EU",
"idegenforgalom"
] | [
"Vendégházak uniós pénzből"
] |
48,067 | Legyőzte a Fidesz a gödöllői kukadémont | Szép SzóKultúraBűnügy-balesetSportBioritmusZöldzónaTudományBelföldGazdaságKülföldReflektorVéleményFotógaléria
ELŐFIZETÉS
Legyőzte a Fidesz a gödöllői kukadémont
Marnitz István
Publikálás dátuma
2018.12.01 18:15
Fotó: Népszava/ Vajda József
Nem osztja az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyei hulladéktársulás új, fideszes vezetője azt az olvasatot, hogy ma már a szemétszállítást is csak a párt bizalmasai irányíthatják. Mindenesetre az eddigi elnököt, a valóban kevéssé kormánybarát Gémesi Györgyöt - nem kis habverés után - ma levették a tábláról. | Fidesz;Gödöllő;szemét;hulladékgazdálkodás;kukaholding;NHKV;
2018-12-01 18:15:48
Legyőzte a Fidesz a gödöllői kukadémont
Nem osztja az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyei hulladéktársulás új, fideszes vezetője azt az olvasatot, hogy ma már a szemétszállítást is csak a párt bizalmasai irányíthatják. Mindenesetre az eddigi elnököt, a valóban kevéssé kormánybarát Gémesi Györgyöt - nem kis habverés után - ma levették a tábláról.
Ma délelőtt – lapunk korábbi információinak megfelelően - Fördős Attilát, Vác fideszes polgármesterét választotta meg az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tanácsülése, miután november elején rendkívüli feszültségeket követően a korábban az LMP-vel szövetkező Gémesi György gödöllői polgármester lemondott. A 113 települést képviselő 116 tag közül 91 képviselője jelent meg, akik közül a titkos szavazáson 88-an adtak le érvényes szavazatot. Számarányukat tekintve 75, a képviselt lakosság arányában pedig épp kétharmaduk szavazott Fördős Attilára. Egyetlen ellenjelölt akadt az exjobbikos Kurdi Ferenc személyében.
Fördős Attila első hosszabb felszólalásában cáfolta, hogy pártutasításra cselekedne. Szándékai szerint szeretné konszolidálni a társulás tulajdonában lévő, a térség hulladékelszállításáért felelős Zöld Híd BIGG Nkft. helyzetét és visszaállítani a bizalmi tőkét. Megválasztása után hozzátette: célja a hulladékgazdálkodás konszolidálása. Mivel ennek feltételei anyagilag behatároltak, először a forrásokat biztosító NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-vel szeretne pénzügyi tárgyalásokat folytatni. Reméli, hogy a rend helyreállítása nem vet fel se közegészségügyi, se politikai, se hangulati kérdéseket.
Mint ismert, a Zöld Híd egy hónapja - több éves panaszkodás után - arra hivatkozva, hogy a lakossági kukadíjat beszedő, állami NHKV-tól nem kapta meg a működésükhöz szükséges legalapvetőbb forrásokat sem, szabályszerűen beszüntette a térségben a kukák ürítését. Az ilyenkor eljárni köteles katasztrófavédelem két munkanapra rá a Zöld Híd eszközeivel, saját költségén újraindította a beszedést. Ezalatt a Fidesz éles politikai támadássorozatot intézett Gémesi György ellen.
Vécsey László, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint az „LMP-s” Gémesi György azért hagyta abba a szemét összeszedését, mert az ellenzék vesztett a választásokon. (A gödöllői polgármester pártja a választások előtt szövetkezett az LMP-vel, de már szakítottak.) E nyomás alatt, november elején Gémesi György lemondott a Zöld Hidat birtokló társulás elnöki posztjáról, máig az ügyvezetői teendőket ellátva. A kormányközeli sajtó jelentéktelennek tűnő problémák felnagyításával ezalatt is folytatta a támadássorozatot.
Az eredményhirdetés előtt az ellenjelölt, Kurdi Ferenc lapunknak szintén abbéli reményének adott hangot, hogy szakmai alapon rendezni lehet a Zöld Híd helyzetét. A maga részéről elképzelhetőnek tartja, hogy az NHKV azért nem adott elég pénzt a Zöld Hídnak feladatai ellátásához, mert a vezetését a Fidesz ellenzékinek bélyegezte. Ezt az eljárást megengedhetetlennek nevezte.
A gyűlés után Fördős Attila lapunknak nem kívánt véleményt formálni arról, hogy a Zöld Híd valóban kevés pénzt kapott-e az NHKV-tól: ezt vizsgálatnak kell eldöntenie. Míg az NHKV véleményét behatóan ismeri, addig a cég tényleges anyagi állapotát nem - tette hozzá. (A lapunknak nem nyilatkozó NHKV állítólag a Zöld Híd által benyújtott költségelszámolások megalapozottságát vitatja.) Fördős Attila az átadás-átvétel legvégső határidejeként az év végét jelölte meg. Ám bízik abban, hogy már addig sikerül a helyzet rendezésével a katasztrófavédelemtől visszavenni a hulladékszállítás irányítását. Van elképzelése a Zöld Híd új vezetőjének személyére is. Értelemszerű célja, hogy mindez a jövőben a cég bázisán történjen meg; különben nem is vállalta volna a jelöltséget – fűzte hozzá. (A kormány által alapított hulladékgazdálkodási vizsgálóbizottság tagja, a szintén fideszes Balla György lapunknak jobb megoldásként említette, ha a térségi települések átszerződnének más hulladékszállítókhoz.)
A „pártirányítási” felvetéseket elvető Fördős Attila kérdéseinkre nem kívánta kommentálni azokat a híreket, miszerint Vécsey László szervezésében a különböző gyűlések előtt többször egyeztettek a kormánypárti és velük rokonszenvező polgármesterek, illetve értesülésünk szerint társulás belső levelezésében címzettként országos fideszes vezetők is szerepeltek. A tisztséget a hazája iránti elkötelezettség miatt vállalta – mondta erre. Nem osztja a választás eredményének ama olvasatát, hogy ma Magyarországon már a települési hulladék elszállításának anyagi hátterét is csak egy fideszes vezető biztosíthatja. Szerinte a helyzet rendezéséhez bizalomra van szükség, és a településvezetők túlnyomó többségének támogatása ezt tükrözi. A támogatás mögött meghúzódó egyedi szándékokat viszont nem vizsgálta. | https://nepszava.hu/3017110_legyozte-a-fidesz-a-godolloi-kukademont | https://web.archive.org/web/20210418072824/https://nepszava.hu/3017110_legyozte-a-fidesz-a-godolloi-kukademont | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/legyozte-a-fidesz-a-godolloi-kukademont | Népszava | hungarian-news | 2018-12-02 18:49:00 | [
"Fördős Attila"
] | [
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.",
"Zöld Híd B.I.G.G Nonprofit Kft."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,068 | 19,7 helyett 25,7 milliárdért épít hokicsarnokot az Orbánt reptető Garancsi István | Azt már eddig is tudni lehetett, hogy Garancsi István cége, a Market Zrt. építi fel Székesfehérvár új jégkorongcsarnokát, több mint 25,7 milliárd forintért. Azt viszont csak most tudtuk meg a Közbeszerzési Értesítőből, hogy a kivitelezés eredetileg becsült értéke 19,7 milliárd forint volt, tehát ennél | Azt már eddig is tudni lehetett, hogy Garancsi István cége, a Market Zrt. építi fel Székesfehérvár új jégkorongcsarnokát, több mint 25,7 milliárd forintért. Azt viszont csak most tudtuk meg a Közbeszerzési Értesítőből, hogy a kivitelezés eredetileg becsült értéke 19,7 milliárd forint volt, tehát ennél
a Market 6 milliárd forinttal többért vállalta el a munkát.
Szeptember elején derült ki, hogy Orbán Viktor kormányfő egy titokzatos magángépből szállt ki a ferihegyi repülőtéren július 25-én, a MOL-Vidi FC bolgár bajnok elleni BL-meccse után. A rejtélyes gépről később Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője rántotta le a leplet: a 17 milliárd forint értékű luxusrepülőt Garancsi István bérli, a miniszterelnök az ő vendége volt.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa a nagyértékű ajándékozás miatt a Parlament mentelmi bizottságához fordult. A DK is megpróbálta jogi útra terelni a luxusrepülőzés ügyét, sikertelenül. A bizottság azzal utasította el a párt beadványát, hogy nem tekinthető ajándéknak egy olyan sportrendezvényre szóló út, amelyen magyarok vagy Magyarország is részt vesz.
Időközben a Schmidt Mária tulajdonában lévő Figyelő az Év Vállalkozásának választotta a Market Zrt.-t. A díjat Orbán Viktor adta át.
A Market Zrt. tavaly 20 milliárd forinttal növelte a bevételét, amely így átlépte a nettó 100 milliárd forintot, profitja pedig megháromszorozódva 6 milliárd forint fölé hízott. Garancsi pedig a leggazdagabb magyarok egyike, a Forbes a 19. legvagyonosabb személynek rangsorolta közel 50 milliárdra tett vagyonával, a napi.hu a 22. legmódosabbnak titulálta 48 milliárdra saccolt vagyonával.
Kiemelt kép: Vigh István Ádám / MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/12/03/garancsi-hokicsarnok-25-milliard/ | https://web.archive.org/web/20230530211858/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/12/03/garancsi-hokicsarnok-25-milliard/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/197-helyett-257-milliardert-epit-hokicsarnokot-az-orbant-repteto-garancsi-istvan | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-03 12:00:00 | [
"Garancsi István",
"Orbán Viktor"
] | [
"Market Építő Zrt."
] | [
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"építőipar",
"klientúra",
"stadion"
] | [] |
48,069 | Nem a politikusnak van hatalma, hanem nekünk, erre kéne rájönni | Pávits János egy vita után sajátos eszközökkel, például beintő kézt ábrázoló poszterrel, útlezárásokkal, saját nyomozásokkal indított háborút a település vezetője ellen. Feltárta például a polgármester panziójához épült aszfaltút, vagy egy falupénzből fogadott magánügyvéd ködös sztoriját. Azt mondja, ez a harc nem róla szól, hanem arról, hogy az országban minden hivatal, hatóság és politikus egymást védi, így nincs valódi jogbiztonság. Egy magányos hős csatája, vagy egy, a falu működését ellehetetlenítő ember vagdalkozása, ami Nemesvitán folyik? | "És akkor most nézzenek le a földre, hopp, itt egy érdekes felirat". Sárga esőkabátos útikalauzunk büszkén, komisz mosollyal húzza ki magát a mellékútra fújt betűk mellett állva.
olvasható fehérrel a fekete aszfalton.
Pávits János egy Balaton-felvidéki település, Nemesvita lakója már három évtizede, és pár éve háborúban áll a polgármesterrel. Nem is akármilyenben, van itt gigantikus beintő kéztől a saját gyártású újságon, aszfaltra fújt feliraton át a jogászkodós nyomozásig minden. Ő úgy fogalmaz, a már Mikszáth és Móricz által is leírt, de mostanában egyre erősödő urambátyám-rendszer, a vidéki hatalmaskodások ellen szállt harcba.
Szerinte egyébként ennek - mármint, hogy nem félünk egy polgármestertől - alapvetésnek kellene lennie, így kellene működnie a dolognak mindenhol. Azt mondjuk ő is elismeri, hogy annyiból neki könnyebb dolga van, hogy Magyarországhoz és a faluhoz semmi nem köti egzisztenciálisan.
"Már nem is emlékszem, pontosan hogy kezdődött az egész" - mondja, de ez azért nem egészen igaz, legalábbis az életéről szóló sztorit végighallgatva. Pávits ugyanis nem titkolja, hogy sok-sok évvel ezelőtt összeverekedett a mostani polgármester, Csali János apjával. Állítása szerint neki volt igaza, mert a férfi a saját birtokán a gyerekeit fenyegette egy 40 centis késsel. Állítólag. Ezek után nem csoda, hogy miután 2015 februárjában egy időközin az ifjabb Csalit választotta meg a falu, nem kellett sokáig várni, hogy elmérgesedjen a kapcsolatuk.
Az aszfaltútra fújt feliratról, sőt, magáról az útról később lesz szó, most Pávits vezetésével tovább indulunk a falu széléről. Nemesvita összeér Balatonedericcsel, a rögtönzött túrán röpködnek az ismert nevek. "Az ott Szijjártó Péter háza, az meg ott a zenész Ákosé, jóban voltunk, a feleségével kérdezték itt járva a 90-es években, hogy tudunk-e eladó házat".
Eldöcögünk Soma mamagésa normál állapotú és Kertész Ákos író lakhatatlanra romlott háza mellett, távolról látjuk Straub Elek volt Matáv/Telekom-vezér nyaralóját feljebb a hegyoldalban, és letekintünk a falu völgyébe Antall József egykori kabinetfőnökének házára. "Egy időben szerették a pestiek Edericset és Nemesvitát, de ma már ez gazdaságilag halott hely. Nincs munka, nincs turizmus, nincsenek fiatalok, csak a szőlő van, de azt is ki kell vágni egy csomó helyen, nincs, aki művelje" - magyarázza. Még kocsma sincs.
Aztán megérkezünk Pávits telkeihez. Abszurd látvány a hegyoldalban egy beintő kezet ábrázoló plakáttal, a polgármestert nagy betűkkel ekéző táblával, út közepére benyúló kerítéssel, és közben panorámával a Badacsony jellegzetes hegyére. Ez az a helyszín, ahonnan az egész magánháború indult, hogy aztán egyszemélyes leleplező-tényfeltáró bosszúnyomozással folytatódjon.
Piti jogászkodással és egymás idegesítésével kezdődött. Pávitsnak két telke van egymás mellett a hegyoldalban, a kettő épphogy nem ér össze, mert egy keskeny önkormányzati út megy át köztük. Mindez a falu szélén van, a kis gyalogút pedig meredeken vezet át az erdőn, így azt - szerinte - nem nagyon használja senki. Aztán pár éve Pávits a vaddisznókra hivatkozva körbekerítette ezt a részt, az útra pedig tett egy kilinccsel csukható, de kulccsal nem zárható kaput az akkori önkormányzat engedélyével. Ebbe kötött bele az új polgármester, aki Pávits szerint a telkén is megjelent, hogy nyomást gyakoroljon rá, mert az "új polgármesterrel új rend kezdődik". Pávitsnak ekkor elege lett,
Azt az utat viszont használta az ott nyaraló 4-5 család, ezen autóztak el a házukig, szóval nem örültek neki, de Pávitsot ez nem érdekelte, azt mondta, a polgármester dolga, hogy biztosítsa a közlekedést. És jogilag jelen állás szerint neki van igaza, mert ahová a sziklákat tette, az valójában még az ő telke, csak évtizedeken át nem foglalkozott vele senki, ő sem, hogy útnak használják az emberek. Illetve, ahogy ő fogalmaz: "a huszonnégy éven át polgármester Eke Ferenc megegyezéses politizálásának eredményeként tűrte a közlekedést a területén".
Pávits a sziklás akciója után földmérővel is kimérette, hol van a telekhatár, majd épített egy kerítést. Az önkormányzat ezek után hiába hívott rendőrt, akarta kisajátítani a területet, hiába tett bejelentést az útügyi hatóságnál, a Katasztrófavédelemnél, a megyei kormányhivatalnál, az építési hatóságnál, és hiába kezdeményezett birtokvédelmi eljárást is. A kerítés jelenleg is ott áll, az önkormányzat ügyvédi számlája eddig 1,4 millió forint.
A harc a férfi habitusa miatt egészen szórakoztató fordulatokat vett. Például kitette a kerítésére a nagy, beintő kezet ábrázoló plakátot. Meg a beszólogató táblát. Aztán később pár olyan dokumentum másolatát, ami szerinte azt bizonyítja, hogy a polgármester korrupt, tolvaj, sikkaszt.
Ez utóbbi dokumentumoknak már nincs közük a telekvitához, azok már a harc egy újabb fejezetéhez köthetők.
Pávits ugyanis az első összezördülés után elkezdett utánanézni, hogy a vele immár haragban lévő polgármester vajon hogyan gazdálkodik a közpénzzel. Elkezdte dokumentálni a helyi önkormányzati munkálatokat, végigfényképezte például tavaly nyáron az egyik kis út 15 millió forintos pályázati (állami) pénzből történő felújítását, ami aztán érdekes fordulatot vett: magát az utat csak félig aszfaltozták le a munkások, ám aztán a kanyar után, egy - jogilag már másik úton - folytatták a munkát.
Pávits kikérte az útfelújítási pályázati iratokat, de azokban sem szerepelt a panzióhoz vezető út. Aztán kapott egy papírt, melyen az áll, hogy a polgármester felesége tulajdonosi hozzájárulást kér az önkormányzattól ahhoz, hogy az utat a saját költségükön leaszfaltozhassa. Pávits szerint több dolog sem stimmel a dokumentummal:
nincs iktatószám, bélyegző, a dátum szerint júliusban készült, a későbbi rendőrség későbbi nyomozása szerint viszont októberben,
az az út nem az önkormányzaté, hanem az államé
amikorra kérte a saját pénzből végzendő munkálatokat Csaliné, akkorra már rég vége volt a felújításnak, aszfaltos lett az út.
Pávits rendőrségi feljelentést tett, majd tovább kutakodott, és újabb, szerinte gyanús ügyeket talált:
egy másik útra úgy kért pénzt az önkormányzat, hogy "leromlott állapotú aszfaltozott útnak" mondta, mert arra lehetett pénzt szerezni, holott egy murvás útról van szó, amit ráadásul nem sokkal azelőtt szintén pályázati pénzből tettek helyre.
amikor Pávits még az útlezárás-ügyben birtokháborításért beperelte magánemberként Csalit, akkor ő az önkormányzat pénzéből fizette az ügyvédet, testületi felhatalmazás nélkül. A birtokháborítási pert egyébként Pávits elvesztette.
az önkormányzat a helyi ravatalozót még 2005-ben megterveztette egy helyi építésszel, Eke Lászlóval, ám sokáig nem épült meg, aztán az új testület "levette" őt a projektről, és ugyanazt a tervet más tervező nevével fogadták el. Igaz, ehhez Pávitsnak nem kellett sokat nyomozni, mert a tervező, Eke László ezt maga kifogásolta egy 2016 végi ülésen, bűncselekménynek nevezve a dolgot, és peren kívüli egyezséget ajánlva (a december 14-i anyag 6-os előterjesztéséről van szó). Pávits igazságügyi szakértői véleményt készíttetett, amely szerint a két terv megegyezik.
Ezekről Pávits mind külön feljelentést tett a rendőrségen, a rendőrök összevonták, majd elfogultság miatt a Zala Megyei kapitányságra tették át az ügyet. Végül októberben határozatot hoztak: ezek ugyan valóban így történtek, de ezek közül semmi sem bűncselekmény, azaz bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást.
Ami a legnagyobb dolgot, az útfelújítást illeti, a rendőrök arra jutottak, hogy jogtalan előny okozására irányuló szándék nem állapítható meg, és mivel az utat is kifizették (Pávits közérdekű adatigénylése után), jogtalan előny vagy hátrány sem következett be. Egy októberi testületi ülésen elhangzottak szerint egyébként a Magyar Államkincstár visszavont pénzt a falutól ebből a projektből.
Az iratok visszadátumozásáról lényegében azt írta a rendőrség, hogy az csak akkor bűncselekmény, ha ezeket érdemben fel is használják jogtalan előny vagy hátrány okozására, ám itt erről nincs szó.
Az ügyvédi munkadíj ügyében egy egy évvel későbbi önkormányzati testületi döntés segítette ki Csalit - mellesleg az eljárási módot a jegyző írásban kifogásolta is - , erről a 2018. szeptember 13-i dátummal felrakott dokumentumban lehet olvasni.
a ravatalozó ügyét meg azzal az érthetetlen indoklással dobták vissza, hogy "valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek". Miközben a törvény konkrétan kimondja, hogy védendő "az építészeti alkotás és annak terve".
Pávits azt mondja, nem hagyja annyiban a dolgot, mert neki ez csak még jobban megerősítette, hogy
egy polip ellen küzd, amelyben minden összefonódik mindennel, és már az a fő kérdés, hogy kinek mivel hálálja meg Csali a segítséget.
Közben pedig amellett, hogy egyre otthonosabban mozog már a jogi és hivatali eljárásrendben, rengeteg órát tölt el azzal, hogy határozatokat, jogszabályokat böngész, ügyvédekhez jár, a saját eszközeivel is próbál harcolni: amikor a rendőrségre hívták tanúvallomást tenni, mindig hozzátette eskü alatt a mondanivalójához, hogy a polgármester korrupt, tolvaj, csaló.
Minden esetben figyelmeztették, hogy emiatt eljárást indíthatnak ellene."Én meg mondtam, mindenről papírom van, higgyék el, hogy nem fognak feljelenteni". Aztán ugye az említett útra felfújta festékszóróval, hogy pályázati csalásból épült, emellett
benne a saját álláspontjával, dokumentummásolatokkal. A kérdésre, hogy mit szólnak ehhez a helyiek, azt mondta, elismeri, hogy eleinte sokan nem tudtak azonosulni a nyers stílusával, de szerinte egyre többen fogadják el, amit csinál, és ismerik meg a háborúját a polgármesterrel.
"Egy polgármesternek nincs hatalma, hiába használjuk ezt a kifejezést. Nekünk, embereknek van hatalmunk, településünk, önkormányzatunk, erre kéne rájönnie mindenkinek"
Ebben a sztoriban nem én vagyok a lényeges, hanem hogy ha beleállunk az igazunkba, mi nyerünk. Én beleálltam, nyerni fogok. | https://index.hu/belfold/2018/12/04/nemesvita_pavits_janos_haboru_polgarmesterrel/ | https://web.archive.org/web/20220810110855/https://index.hu/belfold/2018/12/04/nemesvita_pavits_janos_haboru_polgarmesterrel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-a-politikusnak-van-hatalma-hanem-nekunk-erre-kene-rajonni | Index | hungarian-news | 2018-12-04 16:02:17 | [] | [
"BG Pálinkaház Kft.",
"Viva Natura Alapítvány"
] | [
"Nemesvita",
"Veszprém megye"
] | [
"gazdálkodás",
"antikorrupció",
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
48,070 | Barátom, Gruevszki | A macedón médiában is terjeszkedik a magyar Ripost tulajdonosa, aki már Szlovéniában is bevásárolt. A Habony Árpádhoz közel álló befektető ezúttal is a nacionalista jobboldalt támogatja, és a háttérben ezúttal az orosz elnök, Vlagyimir Putyin alakja is felsejlik. | Orbán Viktor komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a régióban minél több szövetségese legyen, és nemzetközileg is befolyásos politikusnak tartsák. Ám a demokratikus nyugati politikusok már régóta távolságtartással kezelik, így szövetségeseit a hozzá hasonlóak közül kell válogatnia. A magyar miniszterelnök egyik balkáni barátja a korábbi ökölvívó Nikola Gruevszki, aki 2006-ban lett Macedónia miniszterelnöke a jobboldali VMRO–DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet–Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja) vezetőjeként. A nacionalizmust hirdető – ugyanakkor az albán pártokkal közösen kormányzó – Gruevszki és Orbán hamar egymásra találtak, 2010-es megválasztása után a magyar miniszterelnök már 2011-ben ellátogatott Szkopjéba. A Gruevszkit mindvégig hűen kiszolgáló Gyorge Ivanov államfő 2013 decemberében a legrangosabb állami kitüntetést, a Szeptember 8. érdemrendet adományozta Orbánnak. (Macedónia 1991. szeptember 8-án kiáltotta ki függetlenségét.) A két politikus jó kapcsolatát még azok a Gruevszkihez kötődő botrányok sem kezdték ki, amelyekbe egész Macedónia beleremegett.
A hosszú kormányválság
A „bombát” az ellenzéki szociáldemokrata párt (SDSM) vezetője, Zoran Zaev robbantotta 2015 májusában: a titkosszolgálattól kicsempészett adatok szerint a Gruevszki-rezsim éveken át legalább 20 ezer ember telefonbeszélgetéseit hallgatta le illegálisan. Zaevék hétről hétre újabb részleteket hoztak nyilvánosságra a birtokukba került anyagból. Ebből kiderült, hogy a Gruevszki unokatestvére, Szaso Mijalkov vezette szolgálat nemcsak több száz újságírót – köztük jelen cikkünk egyik szerzőjét – és civil aktivistát figyelt meg, de még a saját kormányának tagjait is. Így került nyilvánosságra több korrupciós ügy (eurómilliós nagyságrendben), vagy hogy miként próbálták meg elsikálni a belügyminisztériumban azt a 2011-es esetet, amikor Gruevszki egyik testőre halálra vert egy fiatal demonstrálót. Az illegális lehallgatások hírére Szkopjéban tüntetéssorozat indult, amelyet a korrupció szimbólumának tartott középületek festékbombával való megdobálása miatt „színes forradalomnak” neveztek. Az elhúzódó válság nyomán 2016 decemberében előre hozott választásokat tartottak Macedóniában, melyen még így is Gruevszki VMRO-ja szerezte a legtöbb mandátumot, és csak azért nem tudott kormányt alakítani, mert a macedóniai albán pártok közben átálltak a Zaev vezette szociáldemokratákhoz. A választások után Gruevszki utcára vitte híveit, akik fekete ruhában az egységes Macedónia megőrzése érdekében tüntettek, azt hangoztatva, hogy Soros György fizette le az albán és a macedón szavazókat – egy alkalommal még a parlamentbe is behatoltak, ahol több baloldali képviselőt fizikailag bántalmaztak, köztük Zaevet is (erről részletesen lásd: Macedónia a szakadék szélén, Magyar Narancs, 2017. március 9.). A választási eredmények és zavargások ellenére Gyorge Ivanov államfő csak fél évvel később, 2017 májusában adott kormányalakítási megbízást Zoran Zaevnek – nem függetlenül az országra nehezedő nemzetközi nyomástól.
Orbán Viktor azonban mindvégig támogatta Gruevszkit. Közvetlenül a választások előtt, 2016. november végén a magyar miniszterelnök a Parlamentben fogadta macedón kollégáját. Az Európai Néppárt tavaly márciusi kongresszusán Orbán a lehető leghatározottabban állt ki Gruevszki mellett, mondván, „ha újra migránsok milliói masíroznak a Balkánon, a stabilitást nem lehet fenntartani. Macedónia Gruevszki pártja nélkül nem lesz stabil. A Balkán stabilitása érdekében haladéktalanul új választásokat kell kiírni Macedóniában.” A múlt év végén helyhatósági választásokat tartottak Macedóniában. A fideszes Gulyás Gergely és Németh Zsolt mellett Orbán Viktor is személyesen utazott el az országba, hogy a szlovén jobboldal vezérével, Janez Janšával (róla lásd: A lövészárkok hegymászója, Magyar Narancs 2017. június 1.) együtt kampányoljon Nikola Gruevszki és pártja érdekében. Orbán ekkor is arról beszélt, hogy Gruevszki az egyetlen, aki meg tudja állítani az Európába igyekvő migránsok tömegeit – a VMRO azonban nagyot bukott ezen a választáson. Gruevszki ellen ekkor már több eljárás is folyt korrupciós vádakkal. Az egyik ügyben őrizetbe is vették, és tavaly júliusban csak azzal a feltétellel engedték szabadon, ha útlevelét leadja a hatóságoknak. Novemberben Gruevszki hivatalosan kérte útlevele visszaadását azzal, hogy külföldre utazása a munkájához szükséges. Kérelméhez indoklásként csatolta „barátja”, Orbán Viktor Budapestre szóló meghívólevelét. Amikor a Narancs Orbán Viktor balkáni útjairól érdeklődött a Miniszterelnökségnél, azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kérdésben nem ők az illetékesek. A Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fordultunk, ám a tőlük kapott tájékoztatásból valamiért kimaradtak Orbán macedóniai útjai. Tavaly májusban ráadásul a 444 és a Hír Tv is arról számolt be, hogy Habony Árpád és londoni tanácsadó cége, a Danube Business Consulting Gruevszki pártjának is bedolgozik.
Orbán, Janša, Gruevszki
Fotó: MTI/EPA/Aleksandar Kovacevski
Gruevszki médiája
Orbánhoz hasonlóan Gruevszki is szeret építkezni, ám stadionok helyett ő az épületekben és a monumentális szobrokban hisz. A Szkopje 2014 elnevezésű program keretében rengeteg új középület, tér és a nacionalista érzelmekre rájátszó szobor épült a macedón fővárosban. A 137 beruházásra a becslések szerint legalább 684 millió eurónyi (több mint 210 milliárd forint) közpénz ment el, ami főleg annak fényében hatalmas összeg, hogy a macedón GDP mindössze 8,8 százaléka a magyar nemzeti összterméknek.
Jó autokrataként Gruevszki irányítása alá vonta a médiát is: szinte az összes országos televízió, napilap és egy sor online portál volt bekötve a kormányzó VMRO–DPMNE-hez, és csak néhány független – főleg online – szerkesztőség tudott működni, nehéz anyagi körülmények között. A Gruevszki-média tulajdonosai többnyire a párthoz közel álló üzletemberek vagy rokonok voltak, a szerkesztőségek pedig közvetlenül a párközpontból kaptak utasításokat. Dragan Szekulovszki, a macedón újságíró-szövetség ügyvezető igazgatója a Narancsnak arról beszélt, hogy nem is igazán próbálták titkolni, hogy a névleg különálló médiumok tartalmát egy helyen szerkesztik. „Ha történt például egy autóbaleset, azonnal friss felvételeket közöltek a helyszínről, melyeken látszódott, hogy nem újságíró készítette azokat, hanem a helyszínelők. Ez azt mutatja, hogy ezek a kiadványok közvetlenül a belügyminisztériumból kaptak anyagokat.” A baleseti jelentéseknél azonban jóval fontosabbak voltak a politikai tartalmak. „Sok lapban ugyanazok a hírek jelentek meg, a VMRO közleményeit például azonnal lehozták mindenhol, míg az ellenzéki politikusok csak negatív kontextusban bukkantak fel. Annyira nem adtak a látszatra, hogy sokszor előfordult, a különböző portálokon szó szerint ugyanazt a hírt hozták le, még az elgépelések is azonosak voltak” – magyarázta Szekulovszki. A rezsim létrehozta a saját, párhuzamos szervezeteit: a propaganda-újságíróknak volt saját újságíró-szövetségük és szakszervezetük, a nyilatkozó szakemberek pedig kizárólag a saját, megbízható szakértőik voltak. A párt Nyugat- és bevándorlásellenes, antimuszlim és oroszbarát üzeneteit kiegészítette a kritikusokat lejárató „fekete propaganda”. „A negatív kampány nem új dolog, de az a szint, ami a Gruevszki-közeli médiában ment az elmúlt években, nagyon erős volt. Külön-külön rámentek egy-egy, a kormányt kritizáló személyre, legyen az politikus, újságíró vagy épp egy civil szervezet munkatársa. A lapok lehozták az érintett lakcímét, bankszámlakivonatát, hogy melyik »külföldi szervezet pénzeli«, és hogy normális országban a haza ellenségeit fellógatják. Mi ez, ha nem közvetlen erőszakra való felszólítás?” – mondta Szekulovszki, hozzátéve, hogy a „belső ellenséget” a háttérből irányító főgonosz Macedóniában is Soros György volt. A menetrend többnyire egyazon kaptafára ment: az egyik weboldalon megjelent egy szerző nélküli, gyalázkodó cikk, azt este átvették a tévék, másnap a napilapok – hasonlóan a Magyarországon tapasztalt módszerhez. Szekulovszki szerint a 2016-os választások eredménye is azt mutatja, hogy sokakra hatott ez a propaganda. A washingtoni Freedom House jelentése Gruevszki hatalomra kerülése előtt a macedón sajtót a „részben szabad”, 2016-ban viszont már a „nem szabad” kategóriába sorolta: a kontinensen ennél csak a fehérorosz és az orosz sajtó helyzetét értékelte rosszabbként.
Gruevszki a propagandamédiát az államilag irányított hirdetésekkel tartotta fent. Évekig a kormány volt a legnagyobb reklámozó, a 2007-et követő 10 évben legalább 130 millió euró ment el kormányzati kampányokra: hirdették az elért gazdasági sikereket, hogy minden családban legyen három gyerek, vagy csak azt, hogy fontos, hogy az emberek szeressék egymást. Az állam mellett a nagy cégek is a propagandamédiánál hirdettek, így az államtól függő szolgáltatók (például a monopóliumot élvező áramszolgáltató, melynek semmi szüksége nincs reklámra), vagy éppen a Szkopje 2014 állami beruházásait végző nagy építőcégek. A Radio Szlobodna Makedonija (Szabad Macedónia Rádió) már az előtt milliós nagyságrendű reklámszerződést kötött a kormány kedvelt kivitelezőivel, mielőtt még egy percet is sugárzott volna. Az építőcégek hirdetései miatt ma már több médiatulajdonos ellen is nyomoz az ügyészség vesztegetés és pénzmosás gyanújával.
Ahogy arra számítani lehetett, Gruevszki bukásával megváltozott a médiapiac is. Több szereplő oldalt váltott, és a Zaev-kormány kegyeit keresve immár a korábbi időszakot kritizálja. Egy sor médiacég azonban kitart a VMRO mellett, ám a pénzcsap elapadásával ők is bajba kerültek. Az online kiadványok vegetálnak, sok újságíró elhagyta a pályát, az országos Alfa Tv-t a bezárás fenyegette, mert nem tudta kifizetni a sugárzási díjat. A Radio Szlobodna Makedonija vagy a Tv Nova is elveszítheti engedélyét, mert egy ideje alig vannak munkatársai és csak ismétléseket sugároznak.
Magyarországi segítség
De úgy tűnik, mindez már a múlté, megérkezett ugyanis a fölmentő sereg, mégpedig Magyarországról. Tavaly és idén a Habony Árpád köreihez sorolható Schatz Péter és volt munkatársa, Adamik Ágnes jó néhány, a Gruevszki-médiához tartozó cégben szerzett többségi tulajdonrészt – e vásárlások egy részéről az Átlátszó múlt héten már beszámolt. (Habony és Schatz tulajdonostársak a Nova24 szlovén televíziót működtető részvénytársaságban.)
Schatz Péter a magyar kormányzati propagandabulvár zászlóshajója, a Ripost tulajdonosa, és nem ez az első nemzetközi bevásárlása. Szlovéniában online portált, hetilapot és televíziót is vásárolt, kisegítve ezzel Orbán barátja, Janez Janša pártját (a szlovén terjeszkedésről részletesen lásd: Barátom, Janša, Magyar Narancs, 2018. március 22.). Schatz Péter a kilencvenes években a Danubius Rádió kereskedelmi igazgatója volt, majd némi kitérő után 2006-ban tért vissza a médiához. Ekkor az MTV üzleti és termékfejlesztési igazgatója lett, ahol szintén az volt a feladata, hogy összerakja egy-egy új produkció anyagi hátterét. 2011-ben a teljes közmédiát átfogó MTVA Sales House-ának vezetője lett. Schatz 2012-ig dolgozott a köztévénél, majd – ismerőit is meglepve – 2015 végén a Ripost tulajdonosaként bukkant fel.
A szlovén bevásárlásokkal nagyjából egy időben, 2017 áprilisában Schatz megalapította első és eddig egyetlen cégét Macedóniában is, a Target Groupot 5000 euró (1,5 millió forint) tőkével. A Target 2017 júliusában megvásárolta az Alfa Tv részvényeinek többségét birtokló cég (CHS) 90 százalékát. A cégadatok szerint Schatz mindössze 4500 euróért lett egy országos televízió és a hozzá tartozó weboldal 51 százalékos tulajdonosa, míg a kisebbségi tulajdonos egy ismeretlen szerb üzletember, Goran Balak. Mivel Schatz nem közvetlenül médiacéget vásárolt, hanem a részvényeket birtokló társaságot, a macedón médiahatóság nem ellenőrizte le sem Schatzot, sem pénzének az eredetét. Egyedül azt nézték, hogy Schatz birtokol-e más médiaterméket az országban (az ellenőrzés csak a tv-t, rádiót és nyomtatott lapot érinti, az online kiadványokra semmilyen szabályozás nincs Macedóniában). Az egyre rejtélyesebb magyar üzletember Szlovéniában két másik Habony-közeli cég bevonásával kerülhette el a hasonló, átfogó vizsgálatot. Az Alfa Tv egy neve elhallgatását kérő munkatársa a Narancsnak azt mondta, hogy ők is csak a helyi híradásokból tudták meg, hogy új tulajdonosuk van, ami kisebb riadalmat okozott a munkatársak között. A főszerkesztő azonban jó hangulatban volt, amikor felbukkant Schatz, és a vele érkező új, oroszbarátnak tartott igazgató. Az Alfa Tv főszerkesztője a tulajdonosváltás után állítólag mindenkit megnyugtatott, hogy a korábbi anyagi nehézségeknek vége, és valóban: azóta még kicsit emelkedtek is a fizetések. Schatz és az új igazgató érkezése nem változtatott a csatorna irányultságán, továbbra is a VMRO szempontjainak megfelelően tudósítanak. Mindemellett Schatz tavaly elindította a macedón Ripostot is, egyelőre csak online formában. A ripostmk.com tulajdonosa Schatz szlovén cége (Ripost Založništvo d.o.o.), a lapnak egyelőre nincs impresszuma, így nem tudni, kik dolgoznak ott. A lap layoutja Schatz szlovén televíziójának (Nova24) oldalát idézi, az oldal technikai fenntartását pedig egy magyar cég végzi.
Még nagyobb bevásárlást végzett Macedóniában Adamik Ágnes, aki eddig nem nagyon volt ismert a nyilvánosság előtt. Pályáját 1984-ben felvételvezetőként kezdte az MTV-ben, ahol egyre magasabbra lépegetett a ranglétrán. 2007-től ő volt felelős az MTV telephelyváltásáért (amikor a Szabadság térről a Kunigunda utcába költözött a televízió), 2009-től pedig a köztévé digitális részlegét vezette. A nagy ugrás a Fidesz hatalomra kerülése után, 2010 novemberében jött, mikor az MTV gazdasági vezérigazgató-helyettese lett, miközben a digitális részleg irányítását is megtartotta. 2011-re már Adamik lett az MTVA egyik legbefolyásosabb embere. A stratégiai integrációs iroda vezetőjeként Adamik vezényelte le a közmédia fideszes átszervezésének első szakaszát, személye stratégiai és operatív kérdésekben is megkerülhetetlen volt, munkáját pedig házon belül segítette húga, Adamik Judit, aki szintén magas beosztásban dolgozott a köztévénél (erről lásd: Állandó átalakulásban a közszolgálati média, Magyar Narancs, 2011. június 2.). 2012-ben Adamik is távozott az MTVA-tól, nagyjából pont ugyanakkor és ugyanolyan váratlanul, amikor és ahogyan Schatz Péter is. Azt, hogy a köztévétől való távozása után mivel foglalkozott Adamik, nem sikerült megtudnunk. 2012 februárjában megalapította a filmgyártással foglalkozó Dinamika Kft.-t, melynek évekig még csak bevétele sem volt, 2016-ban lett először nyereséges, ám ez is csak 744 ezer forint profitot hozott. Ehhez képest Adamik Ágnes tavaly óta nemzetközi médiabefektetőnek tekinthető. 2017 áprilisában Szkopjében megalapította az Adinamic Mediát, ami idén tavasszal aktivizálta magát: Adamik a cég kezdeti, 5000 ezer eurós tőkéjét 180 ezerre (nagyjából 57 millió forintra) emelte, és elkezdett bevásárolni. 2018 áprilisában megvette a Prva Republika kiadót, egy héttel később az EM Media 51 százalékát, május elején pedig az LD Press Médiában szerzett többségi tulajdont. A Narancs tudomása szerint cégenként mindössze 5000 eurót fizetett az Adinamic az előző tulajdonosoknak. A Prva Republika egy hetilap és egy online portál kiadója volt: a hetilap példányszámait mesterségesen pumpálták fel Gruevszki alatt, tömegével küldték vidékre a helyi önkormányzatoknak a kormányközeli cégek hirdetéseivel kitömött lapot. Adamik érkezésével a hetilap megszűnt, és csak az online kiadás működik, de valószínűleg bővülni fog a portál, hiszen a magyar tulajdonos a Republika tőkéjét is megemelte 180 ezer euróra. Az EM Media összesen öt portált működtet, hozzájuk tartozik a Kurir, a Lider, a Denesen, az Ekonomszki és a Visztinna. Az Adamik-média legújabb darabja, a május 9-én megvásárolt LD Press Media a NetPress konzervatív hírportál kiadója. Adamik lapjai és az Alfa Tv is folyamatosan hirdetik a macedón Ripostot, ami azt sejteti, hogy Schatznak komoly tervei vannak a kiadvánnyal.
Nagyban gondolkodnak
A magyarok tehát rövid idő alatt egy országos tévéadót és kilenc híroldalt vettek meg, s egy, a macedón médiaügyekre rálátó forrás arról beszélt a Narancsnak, hogy Schatzék további bevásárlásokat terveznek. Várható, hogy megvásárolják a bezárás szélére sodródott, már említett Radio Szlobodna Makedoniját, és az ugyancsak az engedélyéért aggódó Tv Novát. Úgy tudjuk, utóbbi felvásárlása azért csúszik, mert Schatzék még nem találták meg annak a módját, miként tudnák átvenni a céget. Mint láttuk, Schatz cége, a Target már birtokol egy tévécsatornát, ezért ő nem vásárolhat egy újabb adót. Ráadásul az Alfa Tv részvénytársaság volt, így a felvásárlásnál el tudták kerülni az előzetes vizsgálatot, és előzetes hatósági engedélyre sem volt szükség – a Tv Novánál ezt a trükköt viszont nem lehet eljátszani, és az előzetes vizsgálat kiterjed a tulajdonosi háttérre, és a felvásárlásra szánt pénz eredetére is. A hatósági becslés szerint a Tv Nova 2 millió eurót érhet, és a cégvásárlás után 18 százaléknyi adót is be kell fizetni, a tulajdonosok viszont nemcsak a komoly ellenőrzést, de a túl sok adó megfizetését is szeretnék elkerülni. Úgy tudjuk, Schatzék jelenleg is e probléma megoldásán dolgoznak, és úgy tűnik, sikerrel járhatnak. A Narancs legalábbis úgy értesült, hogy a csatorna ismét embereket toboroz, Adamik macedón cége pedig épp a Tv Nova székhelyére van bejelentve.
Dragan Szekulovszki a felvásárlások kapcsán arról beszélt a Narancsnak, hogy szakmai vagy pénzügyi alapon nehéz megmagyarázni a magyarok médiabevásárlását. „A macedón médiapiac nagyon kicsi, mindössze 20 millió eurós lehet. A piac még mindig nem állt fel a Gruevszki-éra rombolásából, túl sok országos csatorna és weboldal működik, ez ebben a formában fenntarthatatlan. Éppen ezért külföldi üzletembereknek pénzügyi szempontból nincs értelme befektetni egy olyan médiapiacba, mint a macedón. A felvásárlások arra mindenesetre jók lehetnek, hogy elrejtsék a valódi tulajdonosokat” – érvelt a Macedón Újságíró Szövetség ügyvezető igazgatója. Az üzleti megfontolásokat már csak azért is érdemes fenntartásokkal kezelni, mert a most felvásárolt cégek csak a Gruevszki-kormány irányított költekezései miatt maradhattak életben. Az érintett társaságok korábbi tulajdonosai pedig nemcsak közel állnak egy politikai párthoz, de részt is vettek annak korrupciógyanús ügyeiben. Miért vásárolna meg valaki egy olyan vállalatot, melynek a híre is rossz, és a korábbi tulajdonosok ellen eljárások folynak vesztegetés és pénzmosás gyanújával? Ezeket a kérdéseket megpróbáltuk feltenni Schatz Péternek és Adamik Ágnesnek is, ám megkeresésünkre nem reagáltak.
Az ügyek intézése miatt Adamik és Schatz gyakran utaznak Szkopjéba, tavaly és idén is többször voltak egyszerre a macedón fővárosban. Adamik a Facebook-oldalára is posztolt Szkopjéból, információink szerint Schatz pedig már nem is szállodába megy a kint tartózkodásakor, hanem egy ottani cég nevén lévő magánlakásban lakik. Mindkét magyar befektető a Cukic & Markov ügyvédi irodát bízta meg macedón cégügyeik intézésével. Az ügyvédi irodát Gruevszki hatalomra kerülésének évében alapította a két ügyvéd, Szerjozsa Markov és Lazar Cukic. Az eredetileg offshore ügyletek lebonyolítására szakosodott irodának a csúcsévben 70-80 alkalmazottja volt; szükségük is volt ennyi emberre, hiszen rövid idő alatt ők lettek a Gruevszki-kormány bizalmi ügyvédi irodája, így ők jártak el a legtöbb bizalmas és utóbb korrupciógyanúsnak tartott ügyletben. Szinte minden állami vállalat és sok, az államtól közvetlenül függő cég (bankok, telekommunikációs cégek, az áramszolgáltató stb.) Markovékkal szerződött. Ez az az ügyvédi iroda, amely közreműködött többek között abban az ügyletben, melynek során az állam megvált egy különösen értékes telektől Szkopje központjában. A Macedónia téri telket egy görög vállalkozó vásárolta meg, ám ő hamar tovább is adta egy orosz üzletembernek, Szergej Szemszonenkónak.
A Schatzék által választott ügyvédi iroda alapítója ráadásul személyesen is kötődik a Gruevszki-kormányhoz: Szerjozsa Markov sógora Ivo Kotevszki, aki a belügyminiszter helyettese volt Gruevszki alatt, jelenleg pedig a VMRO kommunikációs igazgatója. Maga Markov 2013 óta Moldávia tiszteletbeli konzulja Macedóniában.
Titkosszolgálati vizsgálat és orosz érdekek
A magyarok mozgolódása már felkeltette a helyi hatóságok figyelmét is. Míg Macedónia régebben nem játszott fontos szerepet Oroszország külpolitikájában, ez néhány éve jelentősen megváltozott. Amikor 2015-ben az illegális lehallgatások miatt Gruevszki hatalma megingott, és orosz szempontból félő volt, hogy egy az EU és a NATO felé nyitottabb kormány kerülhet az ország élére, Moszkva nem habozott teljes mellszélességgel kiállni a VMRO mellett. Közleményeikben elítélték az ellenzéki tüntetőket, „akik mögött a nyugati hatalmak álltak”. Oroszország elítélte a 2016-os előre hozott választásokat is, mondván, azt az Egyesült Államok és az Európai Unió provokálta ki, és ugyanezt mondták akkor is, mikor Zoran Zaevet kinevezték miniszterelnöknek. A Gruevszki-párti tüntetéseken rendre felbukkantak orosz zászlók, és ezeket a megmozdulásokat az orosz média is kiemelt figyelemmel követte. Ebben az időszakban a magyar külügyminisztérium is az oroszhoz hasonló közleményeket adott ki a macedón történésekről, a 888, a PestiSrácok vagy épp a Magyar Idők is Soros macedóniai „beavatkozásáról” írt.
2016 tavaszán aztán gyors egymásutánban tiszteletbeli orosz konzulátus nyílt Ohrid és Bitola városokban úgy, hogy korábban egyetlen orosz konzulátus sem volt Macedóniában.
A hasonló intézmények egyébként gyakran működnek a titkosszolgálatok fedett lerakataként. Az orosz nyomulást nem csupán az indokolhatja, hogy a térséget távol akarják tartani a Nyugattól: 2015-ben az orosz Stroytransgaz (melynek tulajdonosa, Gennagyij Timcsenko Putyin közeli szövetségesének számít) 75,7 millió dolláros beruházással kezdett gázhálózatot kiépíteni az országban, és ebből 60 milliót még a szovjet időkből fennálló jóvátételi kötelezettség miatt Oroszország fizetett.
A megnövekedett orosz aktivitás felkeltette a macedón szolgálatok érdeklődését is, olyannyira, hogy titkosszolgálati forrásaink szerint tavaly külön, célirányos vizsgálat indult az orosz befolyásolás feltérképezésére és monitorozására. Úgy tudjuk, hogy a nyomozás 2017 szeptembere óta a média és a kultúra területét is érinti. A jellege miatt ellenőrizhetetlen információink szerint Schatz idén tavasszal 20 nap alatt legalább tizenkétszer fordult meg személyesen a VMRO–DPMNE központjában. A titkosszolgálati vizsgálat a pénzügyekre is kiterjed: ebből eddig annyi derült ki, hogy a cikkünkben fentebb említett, cégalapításhoz és tőkeemeléshez és vásárláshoz feltétlenül szükséges néhány ezer eurón túl sem Schatz, sem Adamik nem utalt pénzt Macedóniába.
Annak érdekében, hogy nemzetközi téren is valódi tényező legyen, Orbán Viktor bárkivel hajlandó szövetkezni, aki szóba áll vele. Ám jó ideje már csak olyan politikusok hajlandók erre, akiknek Nyugat-ellenes nézetei kapóra jönnek Vlagyimir Putyinnak, aki ily módon könnyedén fel tudja használni a saját céljaira a magyar miniszterelnököt is.
(Szkopje–Budapest)
A cikk megjelenését a Journalismfund.eu támogatta. | https://magyarnarancs.hu/kulpol/baratom-gruevszki-111237 | https://web.archive.org/web/20231025060900/https://magyarnarancs.hu/kulpol/baratom-gruevszki-111237 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/baratom-gruevszki | Magyar Narancs | eu-news | 2018-05-17 16:03:00 | [
"Adamik Ágnes",
"Habony Árpád",
"Nikola Gruevszki",
"Orbán Viktor",
"Schatz Péter"
] | [
"Danube Business Consulting Ltd.",
"Ripost Média Kft."
] | [
"Európa",
"Macedónia"
] | [
"háttér",
"média"
] | [
"Gruevszki menekültstátusa"
] |
48,071 | Simonka György fideszes országgyűlési képviselő: gyanúsított | Mint arról lapunk elsőként beszámolt, kedden nagyszabású akció, így házkutatás volt Simonka György lakhelyén és érdekeltségeinél. A Narancs érdeklődésére szerdán nem cáfolta, igaz nem is erősítette meg a házkutatások hírét a Központi Nyomozó Főügyészség. Válaszukban a korábbi bűncselekmények gyanújának megerősítése mellett azt írták, hogy hamarosan sajtóközleményt adnak ki – ez most készült el. | Mint arról lapunk elsőként beszámolt, kedden nagyszabású akció, így házkutatás volt Simonka György lakhelyén és érdekeltségeinél. A Narancs érdeklődésére szerdán nem cáfolta, igaz nem is erősítette meg a házkutatások hírét a Központi Nyomozó Főügyészség. Válaszukban a korábbi bűncselekmények gyanújának megerősítése mellett azt írták, hogy hamarosan sajtóközleményt adnak ki – ez most készült el. A vádhatóság csütörtök kora délutáni közleményéből kiderül: gyanúsítottként hallgatták ki Simonka György országgyűlési képviselőt. Az ügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást. 2018. november 12-én megérkezett az ügyészségre az Országgyűlés elnökének értesítése Simonka György mentelmi jogának felfüggesztéséről hozott országgyűlési határozatról.
Összehangolt akció több helyszínen
A Központi Nyomozó Főügyészség a héten a Nemzeti Nyomozó Iroda különféle egységeinek közreműködésével több helyszínen hajtott végre összehangolt nyomozati cselekményeket. A hatóságok számos ingatlanban tartottak kutatást, és “bizonyítási eszközöket”, vagyontárgyakat foglaltak le. A megalapozott gyanú lényege szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
Simonka György a mai gyanúsítotti kihallgatásán panasszal élt a gyanúsítás ellen, tagadta a bűncselekmény elkövetését és a későbbiekben tesz vallomást.
A NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése alapján indult ügyben az ügyészség eddig 34 személyt hallgatott ki gyanúsítottként, akik valamennyien szabadlábon védekeznek.
Éjjel egy órakor érkeztek Pusztaottlakára
A Narancs értesülései szerint a házkutatások legalább 20 helyen folytak kedden, közel száz rendőr, nyomozó, ügyész és kommandós részvételével. Az érintett települések között volt Pusztaottlaka, Medgyesbodzás, Kevermes, Kunágota és Orosháza. Egy-egy településen több helyszínen is jártak. Helyszíni beszámolók alapján úgy értesültünk, hogy Pusztaottlakán, Simonka szülőhelyén, keddre virradó éjjel 1 órakor jelentek meg a nyomozók és egészen este 8 óráig voltak ott. A faluban jártak a polgármesteri hivatalban, Simonka György édesanyjának házában (ide több Simonka-érdekeltség székhelye van bejelentve) és a Like-Fest Parkban is, ahol több Simonka-közeli cég központja van.
Pusztaottlaka alig 300 lakosú zsákfalu Dél-Békésben, ahova egyetlen út vezet be Medgyesegyháza felől. Ezt az utat, mondták helybeliek a Narancsnak, lezárták kedd éjjel, és csak ellenőrzés után engedték tovább az ide igyekvőket. Ugyanakkor jártak a nyomozók Orosházán is, méghozzá a Fidesz-irodát keresték fel. Egy helyi jogásztól úgy értesültünk, a nyomozati cselekmények eredményeként összesen hét autót, személy- és gépkocsit foglaltak le kedden.
A Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből kiderül, hogy nem vették őrizetbe Simonkát, aki így szabad lábon védekezik. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-gyorgy-fideszes-orszaggyulesi-kepviselo-gyanusitott-115095 | https://web.archive.org/web/20181118154639/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-gyorgy-fideszes-orszaggyulesi-kepviselo-gyanusitott-115095 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simonka-gyorgy-fideszes-orszaggyulesi-kepviselo-gyanusitott | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-11-15 16:41:00 | [
"Simonka György"
] | [] | [
"Békés megye",
"Kevermes",
"Kunágota",
"Medgyesbodzás",
"Orosháza",
"Pusztaottlaka"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"EU",
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
48,072 | Ilyen számlát még nem látott! Van, ami Orbán Viktor barátjának sem megy | Meglehetősen érdekes, sőt bizonyos szempontból mókás számlalevelet kapott olvasónk a minap, melyet velünk is megosztott. Olvasónk ugyanis majd’ két éve nem fizet szemétdíjat, no nem azért mert el akarta kerülni a díjfizetést, hanem egyszerűen azért, mert jó ideje nem kapott számlát – a szemetet azért elvitték a Pest megyei településről.A számla a 2017 október-december közötti három hónapra vonatkozik, ám csak egy évvel később, 2018 novemberében sikerült kiküldeni. A többi hiányzó hónapról egyelőre nincs hír. | Meglehetősen érdekes, sőt bizonyos szempontból mókás számlalevelet kapott olvasónk a minap, melyet velünk is megosztott. Olvasónk ugyanis majd’ két éve nem fizet szemétdíjat, no nem azért mert el akarta kerülni a díjfizetést, hanem egyszerűen azért, mert jó ideje nem kapott számlát – a szemetet azért elvitték a Pest megyei településről.
Most viszont hozott a postás egy levelet a kukaholdingtól, hivatalos nevén a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-től (NHKV).
A számla a 2017 október-december közötti három hónapra vonatkozik, ám csak egy évvel később, 2018 novemberében sikerült kiküldeni. A többi hiányzó hónapról egyelőre nincs hír.
Arról, hogy miként állhatott elő a szemétkáosz korábban többször is írtunk.
A 2010 után felálló Orbán-kormány úgy gondolta, államosítja a szemétszállítást is. Először jött az árbefagyasztás majd a rezsicsökkentés, amivel az iparág a jövedelmezőségét veszítette el. Ez után vásárolták fel majd szervezték egy holdingba a szemétszállító cégeket, amivel több probléma is akadt, például nem sikerült a beszedni a szemétszállítás díját.
Noha korábban működött a számlázás, az új holding új számlázó rendszert akart, melynek kiépítését az EuroMACC Kft. végezhette el. Ez a cég az Orbánt reptető Garancsi István két üzlettársáé. Garancsi az online pénztárgépek SIM-kártyáit szállító Mobil Adat Kft.-ben tulajdonostársa Hauser Gábor Miklósnak és Brasnyó Péternek. Az ő céguk az EuroMACC, amely 2016-ban az Antenna Hungária Zrt.-vel közösen nyerte az NHKV első 603 milliós számlázási tenderét. Mivel nem sikerült létrehozni a számlázási rendszert, az NHKV minden hulladékkezelő céggel külön megállapodást kötött, amelyek így hónapokig külön-külön bérszámláztak a kukaholdingnak. Tavaly azonban az NHKV úgy döntött, kezébe veszi a számlázást, ám ekkor jött a káosz. Az ügyféladatok átvételekor kiderült, hogy minden szolgáltató más és más rendszerben tartja nyilván az adatokat, ezek összefésülése pedig nem igazán ment Garancsi üzlettársainak. Mivel a díjbeszedés akadozott, jött a kukakáosz, több településen leállt a szemétszállítás, volt ahol a katasztrófavédelemnek kellett közbeavatkozni.
Az NHKV tavaly ennek ellenére újabb szerződést kötött az EuroMACC Kft.-vel. A társaság ezúttal 1,26 milliárdért vállalta a „tömeges számlázásra alkalmas” rendszer működtetését 2020-ig.
Az NHKV ezzel párhuzamosan idén áprilisban a saját rendszerét használó Díjbeszedő Holdinggal, illetve a Díjbeszedő Faktorházzal valamint a nyírségi Pepp and Cars Kft is leszerződött a kukaholding számlázásra és követelésbehajtásra 2021-ig. Utóbbiak 3,76 milliárdért vállalkoztak a feladatra. | https://magyarnarancs.hu/belpol/ilyen-szamlat-meg-nem-latott-van-ami-orban-viktor-baratjanak-sem-megy-115199 | https://web.archive.org/web/20181121183657/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/ilyen-szamlat-meg-nem-latott-van-ami-orban-viktor-baratjanak-sem-megy-115199 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ilyen-szamlat-meg-nem-latott-van-ami-orban-viktor-baratjanak-sem-megy | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-11-20 16:50:00 | [
"Brasnyó Péter",
"Garancsi István",
"Hauser Gábor Miklós",
"Orbán Viktor"
] | [
"Euromacc Adatfeldolgozó és Szolgáltató Kft.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.",
"Pepp And Cars Kft."
] | [] | [
"háttér",
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,073 | Újabb 30 nap vár Czeglédyre előzetes letartóztatásban | Ismét meghosszabbította az előzetes letartóztatást a Szegedi Járásbíróság. Úgy látják, fennáll a bűnismétlés veszélye. | Czeglédy Csaba;Czeglédy-ügy;
2018-12-04 16:00:44
Újabb 30 nap vár Czeglédyre előzetes letartóztatásban
Ismét meghosszabbította az előzetes letartóztatást a Szegedi Járásbíróság. Úgy látják, fennáll a bűnismétlés veszélye.
Harminc nappal meghosszabbított Czeglédy Csaba letartóztatását a bíróság - közölte a Csongrád Megyei Főügyészség. A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája az ügyészi indítvánnyal egyezően úgy látta, hogy a gyanúsított esetében fennáll a bűnismétlés veszélye, valamint megállapította, hogy Czeglédy Csaba többször is megpróbálta meghiúsítani az eljárást.
Legutóbb augusztus végén tett indítványt a Csongrád Megyei Főügyészség Czeglédy előzetes letartóztatásának meghosszabbítására - tette mindezt olyan körülmények közepette, hogy ezért Czeglédy hivatali visszaélés bűntette miatt pótmagánvádat terjesztett elő Szanka Ferenc ügyész ellen.
Az ügyészség milliárdos adócsalással gyanúsítja a korábban iskolaszövetkezeteket üzemeltető cégháló élén álló Czeglédy Csabát. A nyomozók tavaly nyáron ütöttek rajta a politikus vezette Humán-Operator Zrt.-n, befagyasztották a cég számláit, így az nem tudta kifizetni számos diákmunkását. Czeglédyt pedig azóta is újra és újra meghosszabbított előzetes letartóztatásban tartják. | https://nepszava.hu/3017405_ujabb-30-nap-var-czegledyre-elozetes-letartoztatasban | https://web.archive.org/web/20181205134201/https://nepszava.hu/3017405_ujabb-30-nap-var-czegledyre-elozetes-letartoztatasban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-30-nap-var-czegledyre-elozetes-letartoztatasban | Népszava | hungarian-news | 2018-12-04 16:00:00 | [
"Czeglédy Csaba",
"Szanka Ferenc"
] | [
"Csongrád Megyei főügyészség",
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hivatali visszaélés",
"ítélet/döntés",
"ügyészség"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
48,074 | Zöld utat adtak az Opus és a Konzum egyesülésének | A fúzió megvalósulásával a BÉT negyedik legnagyobb forgalmú papírja jöhet létre. | Konzum Nyrt;Opus Global;
2018-12-04 11:43:09
Zöld utat adtak az Opus és a Konzum egyesülésének
A fúzió megvalósulásával a BÉT negyedik legnagyobb forgalmú papírja jöhet létre.
Jóváhagyták az Opus Nyrt. és a Konzum Nyrt. egyesülését a társaságok hétfőn tartott közgyűlései, a döntés értelmében a Konzum beolvad az Opusba, teljes vagyona a jogutód társaságként fellépő Opusra száll át – írja az MTI.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett közgyűlési határozatok alapján a beolvadást követően az Opus változatlan társasági formában, nyilvánosan működő részvénytársaságként működik tovább. A beolvadás során az egyes vagyonmérleg-tervezetek fordulónapja 2018. december 31.
A vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek ellenőrzésére az Interauditor Neuner, Henzl, Honti Tanácsadó Kft.-t jelölték ki a társaságok. | https://nepszava.hu/3017361_zold-utat-adtak-az-opus-es-a-konzum-egyesulesenek | https://web.archive.org/web/20200623213702/https://nepszava.hu/3017361_zold-utat-adtak-az-opus-es-a-konzum-egyesulesenek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zold-utat-adtak-az-opus-es-a-konzum-egyesulesenek | Népszava | hungarian-news | 2018-12-04 11:43:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT)",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"tőzsde",
"klientúra"
] | [] |
48,075 | Dőlt az uniós pénz, lassult a mentőszolgálat | Pest megyében a hívások feléhez sem érkezik meg 15 percen belül a mentő. | egészségügy;mentők;sürgősség;
2018-12-04 11:31:31
Dőlt az uniós pénz, lassult a mentőszolgálat
Pest megyében a hívások feléhez sem érkezik meg 15 percen belül a mentő.
Meglepő adatok derülnek ki a mentők nemrég közzé tett 2017-es költségvetési beszámolójából, a szolgálat fürgeségét jelző 15 percen belüli kiérkezések aránya tavaly már csak 64,9 százalék volt. Pedig a kormány hozzávetőleg 15 milliárd forint uniós pénzt költött el az előző ciklusban arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékánál negyedórán belül megérkezzen a segítség.
A mentőszolgálat adatai szerint 2014-ben még a sürgős hívások 72,5 százalékában odaértek a betegért 15 percen belül, egy évvel később már 68-69 százalékra romlott ez a mutató. Lapunknak 2016-ról nincs adata. Most pedig az OMSZ 2017-es költségvetési beszámolója szerint 100 sürgős hívásból már csak 64-65 esetben érnek ki 15 percen belül a sürgősségi ellátásra szorulóért. További negyedükhöz félórán belül érkezett meg a mentő, és a segélykérők 9 százalékának fél óránál is többet kellett várnia. Az utóbbi, félórán túli várakozok aránya két éve még csak hét százalék volt.
A legjobb esélyei a Győr-Moson-Sopron megyeiknek van a jó ellátásra, ott a hívások 79,3 százalékában 15 percen belül ott van a segítség, a legkritikusabb helyzetben a Pest-megyeik vannak, itt a hívások felében sem sikerül odaérni negyedóra alatt a beteghez.
A lassulás okairól lapunknak mentősök azt mondták, nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni. A szakember hiánnyal kapcsolatban a költségvetési beszámolói készítői is elismerik, hogy a legtöbb üres álláshelyük a mentőtiszti, az ápoló és a gépkocsi vezetői posztokon van. Megjegyzik azt is, hogy ezeken a munkahelyeken jelentős a fluktuáció. S mindez a legkritikusabb helyzetet a Közép-Magyarországi Régióban okozza.
A romlás annak fényében különösen meglepő, hogy a kormányzat uniós forrásokból hozzávetőleg 15 milliárd forintot költött el arra, hogy a mentők tíz esetből legalább kilencszer negyedórán belül odaérjenek a segítségre szorulókhoz.
Az összegből részben a mentésirányítást modernizálták, valamint a lefedetlen területeken 22 új mentőállomást építettek és további hatvanat fölújítottak. Az uniós támogatás feltételei között szerepelt a 15 perces kiérkezési idő legalább 86,5 százalékra javítása, és a 740 darab mentőautó korszerű informatikai eszközzel, tablettel való felszerelése. A hazai sajtó az elmúlt másfél évben időről-időre kereste ezeket a táblagépeket, volt megyei próbaprojekt, de az uniós pénzből megvásárolt 900 tabletből mindössze 200 működőképes, ennyi van használatban.
Ehhez nemrég 700 androidos Samsung tabletet szereztek be, de erről közbeszerzés nem jelent meg. Az uniós pályázat feltétele volt ugyanis, hogy a mentők diagnosztikus minőségű (defibrillátor által rögzített valamennyi adat, benne az EKG, a vér oxigén telítettsége) adatokat tudjanak küldeni már akár a helyszínről a kórházaknak, ez sem teljesült, most legfeljebb olykor a mentők által elkészített esetlapot továbbítják a beteg fogadóhelyeknek.
A 15 milliárdos uniós pályázati pénzből csak részben teljesültek a ki tűzött célok, így az unió elvben akár vissza is kérhetné ezt azt a pénz. | https://nepszava.hu/3017362_dolt-az-unios-penz-lassult-a-mentoszolgalat | https://web.archive.org/web/20201226135901/https://nepszava.hu/3017362_dolt-az-unios-penz-lassult-a-mentoszolgalat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dolt-az-unios-penz-lassult-a-mentoszolgalat | Népszava | hungarian-news | 2018-12-04 11:31:00 | [] | [
"Országos Mentőszolgálat (OMSZ)"
] | [
"Európa",
"Magyarország"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"informatika",
"egészségügy",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"EU",
"építőipar"
] | [] |
48,076 | Mészáros Lőrinc megvette bizalmasától Simicska volt agrárcégét | A 24.hu-n már korábban beszámoltunk arról, hogy Mészáros Lőrinc bizalmasa, Vörös József ügyvéd megvette a Simicska Lajos cégbirodalmának egykori ékkövét, a milliárdos árbevételt termelő Mezort Zrt.-t.
A cég azonban újra gazdát cserél: az MTI szerint Mészáros Lőrinc magánszemélyként megveszi a több cégből álló, sárvári központú mezőgazdasági vállalatcsoportot, amelynek az élén a Mezort áll.
Ugyan a cég adózott eredménye tavaly 68,7 millió forintra csökkent az előző évhez képest, a nettó árbevétele 1,78 milliárd forintra emelkedett. Az adózott eredményt teljes egészében kifizették osztalékként úgy, hogy az eredménytartalékból még 29 millió forintot hozzácsapnak – ez 97,8 millió forint osztalék szétosztását jelenti.
A cégcsoport négy tagja 2017-ben összesen 9,7 milliárd forint árbevételt termelt.
Kiemelt kép: 24.hu/Marjai János | https://24.hu/belfold/2018/12/04/meszaros-lorinc-mezort-zrt-vetel/ | https://web.archive.org/web/20191116201740/https://24.hu/belfold/2018/12/04/meszaros-lorinc-mezort-zrt-vetel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-megvette-bizalmasatol-simicska-volt-agrarceget | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-05 12:04:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Simicska Lajos",
"Vörös József"
] | [
"Mezort Zrt."
] | [
"Sárvár",
"Vas megye"
] | [
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
|
48,077 | Pörög a nemzeti kommunikáció: 600 millióért reklámoztat az állami rezsicég | 600 millió forintos keretszerződéssel bízza meg a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Balásy Gyula két cége alkotta konzorciumot. A New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. feladata az NKM Földgázszolgáltató Zrt. és az NKM Áramszolgáltató Zrt. áramakvizíciós és digitális terelését támogató kommunikációs kampányhoz kapcsolódó ügynökségi feladatok teljes körű ellátása lesz. Mindkét érintett állami cég a Nemzeti Közművek (NKM) Zrt. alá tartozik.
A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint (pdf-ben itt találja) a 600 millió forintos keretösszegből 180 millió forint opciós érték.
Nem ez az első nagy értékű kampány, amit az állami közműholding és Balásy Gyula cégei tető alá hoznak. Tavaly augusztusban az NKM Zrt. félmilliárd forintos keretösszegű megbízást adott a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKH) keresztül Balásy cégeinek a Magyar Nemzet korábbi cikke szerint.
A megbízásért nem volt nagy tülekedés, mivel a NKH-n keresztül központosított állami kommunikációs tendereken csak Balásy cégei indulhatnak. A legfrissebb, jelenleg is érvényben lévő, 25 milliárd forintos — de kétszer is újratölthető, tehát akár 75 milliárdot is elérhető — keretszerződést idén júniusban kötötte meg az NKH. A kommunikációs triász azonban monopóliummá zsugorodott: Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégeit szabályszegés miatt már hetekkel korábban kizárta a rendszerből a Közbeszerzési Hatóság, így abban csak az egyaránt Balásy érdekeltségi körébe tartozó Lounge Design Kft. és New Land Media Kft. maradt bent.
Nemrég ennél sokkal nagyobb feladatot kaptak a cégek:
Kiemelt kép: Ujvári Sándor/MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/12/03/nemzeti-kozmuvek-reklamkampany/ | https://web.archive.org/web/20231112212712/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/12/03/nemzeti-kozmuvek-reklamkampany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/porog-a-nemzeti-kommunikacio-600-millioert-reklamoztat-az-allami-rezsiceg | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-03 17:24:00 | [
"Balásy Gyula",
"Csetényi Csaba",
"Kuna Tibor"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft.",
"NKM Áramszolgáltató Zrt.",
"NKM Nemzeti Közművek Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"közmű",
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"hirdetés"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
|
48,078 | Orbán vendéglátójának börtönbe kell mennie – Több tízmillió forintot fizetettek az el nem végzett munkáért | Két év letöltendő börtönbüntetést szabott ki a Debreceni Ítélőtábla a múlt héten Bocskai Péterre, a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. korábbi igazgatójára. A vádirat szerint Bocskai az önkormányzati tulajdonú cég vezetőjeként a földutak karbantartásáért, az útfelújítási és útstabilizálási munkákért is felelt. 2012 szeptemberében pedig olyan vállalkozási szerződést kötött a harmadrendű vádlottal, amelyről a bíróság szerint tudta: az abban foglalt munkákat nem végzi el. | A vádirat szerint Bocskai az önkormányzati tulajdonú cég vezetőjeként a földutak karbantartásáért, az útfelújítási és útstabilizálási munkákért is felelt. 2012 szeptemberében pedig olyan vállalkozási szerződést kötött a harmadrendű vádlottal, amelyről a bíróság szerint tudta: az abban foglalt munkákat nem végzi el.
A vádlott társai a jogszerűség látszata érdekében a teljesítmény-igazolásokat aláírták, ezért a számlák ellenértékét kifizették. Ők hárman összesen 32,8 millió forint kárt okoztak az önkormányzati cégnek – állt a vádiratban.
Három fok, változó minősítések, enyhébb ítéletek
Az első fokon eljáró Nyíregyházi Járásbíróság 2017-ben a vádlottat folytatólagosan elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 4 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben 5 évre eltiltotta gazdasági társaságokban betöltött vezető tisztségviselői foglalkozástól.
A híres látogatás
Az ügy pikantériája volt – ahogy annak idején a Magyar Nemzet beszámolt –, hogy az első fokon eljáró bíróság meghallgatta a tulajdonosi jogokat gyakorló polgármestert, Kovács Ferencet is. A fideszes városvezető viszont jelezte: az önkormányzat nevében nem jelent be kárigényt. Kovács a 2013 óta húzódó ügyben többször megvédte a bizalmasának számító Bocskait, hangsúlyozva: szó sem lehet róla, hogy az ítéletig menessze vagy felfüggessze a cégvezért, akit megillet az ártatlanság vélelme.
Csúszó ítélet
A másodfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék eredetileg 2018 tavaszán hirdetett volna ítéletet, ám azt elhalasztotta júniusra, vagyis már csak a választások után hozott döntést a tanács.
A Nyíregyházi Törvényszék ítéletében Bocskai Pétert a folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette. Az indoklás szerint „nem nyert bizonyítást, hogy I. rendű vádlott ügyvezetőként megkötött vállalkozói szerződéseknél vagyoni hátrányt okozott a cégnek.” Ahogy „az sem volt megállapítható, hogy a szerződéskötések során azért tért el a korábbi gyakorlattól az elszámolásoknál, hogy a szokásos díjnál többet tudjon kifizetni vállalkozóknak.”
A gazdasági csalás bűntetteként értékelt cselekményt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének minősítette a Nyíregyházi Törvényszék. A vádlott börtönbüntetését és közügyektől való eltiltását 3-3 évre enyhítette. Miután az ítélet ellen az ügyész, a vádlott és védője is fellebbezett, a végső szót a Debreceni Ítélőtáblának kellett kimondania.
Két társának ítélete már júniusában jogerőre emelkedett: D. P. 3 éves börtönbüntetését egy évre enyhítették, míg N. J. 3 év börtönbüntetését 2 évre enyhítették, végrehajtását 2 évre felfüggesztették.
Most a Debreceni Ítélőtábla a vádlott vagyon elleni bűncselekményét folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének, míg a közbizalom elleni bűncselekményt folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségeként minősítette. A vádlott börtönbüntetését és közügyektől való eltiltását is 2 évre enyhítette.
Akihez „váratlanul” toppant be Orbán
Bocskai Pétert a 2014-es választási kampányban lett egy csapásra ismertté. Ő volt az a nyíregyházi, háromgyerekes családfő, akihez „váratlanul” toppant be országjáró útján a miniszterelnök. Orbán Viktor – ahogy azt tőle vidéki fellépésein már megszoktuk – kedélyesen csevegett el a vendéglátóival. Egy békés, boldog család idilli képe tárult elénk, ahol a legidősebb fiú máris érdeklődik a politika iránt.
A videó még megtalálható Orbán Facebook-oldalán:
A videó akkor került elő újra, amikor Bocskai Pétert és két társát meggyanúsították, majd vádat emeltek ellene. Bocskai állandó jelzője maradt: „Orbán nyíregyházi vendéglátója”.
Bocskai politikai, vezetői ambíciói a 2010-es önkormányzati választási kampányban kezdtek megmutatkozni. Egy darabig úgy tűnt, a baloldallal építi kapcsolatait. Csabai Lászlóné akkori polgármester más városrészek számára is példaként említette a Kertvárosban élő Bocskai közösségépítő tevékenységét. Aki még egy honlapot is létrehozott a kertvárosiaknak, hogy sok jó ötletüket ott tudathassák a világgal.
Miután Csabainé bejelentette, nem indul újra, másfelé kezdett kacsintgatni Bocskai, akkoriban azt rebesgették, kertvárosi önkormányzati képviselői babérokra vágyik, ám ott a Fidesznek volt egy erős embere, aki a következő körben is indult és nyert.
Kárpitos a legnagyobb önkormányzati cég élén
Alighanem mégis sikerült jó benyomást tennie az új Fidesz-KDNP-s városvezetésre, mert az önkormányzat felállása után nem sokkal ő lett a városüzemeltető cég első számú vezetője. Akkoriban beszédtéma volt Nyíregyházán, hogy a legnagyobb önkormányzati cég megérdemelt volna egy diplomás szakembert. Nem volt érthető, hogy Kovács Ferenc polgármester miért egy – végzettségét tekintve – kárpitost tett felelős vezető beosztásba.
Bocskai 2017. június 21-én, az elsőfokú bírósági ítélet után a NYÍRVV-nél betöltött cégvezetői posztjáról lemondott.
A volt cégvezetőt azonban Orbánék nem hagyták az út szélén. A Népszava írta meg még 2017 nyarán, hogy információi szerint a Somogy megyei Várdán összekötőként dolgozik az ottani bioüzemet megvásárló, nyíregyházi Révész Groupnál.
(Fotó: nyiregyhaza.hu, youtube.com) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/orban-vendeglatojanak-bortonbe-kell-mennie-tobb-tizmillio-forintot-fizetettek-az-el-nem-vegzett-munkaert-115341 | https://web.archive.org/web/20211222075238/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/orban-vendeglatojanak-bortonbe-kell-mennie-tobb-tizmillio-forintot-fizetettek-az-el-nem-vegzett-munkaert-115341 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-vendeglatojanak-bortonbe-kell-mennie-a-tobb-tizmillio-forintot-fizetettek-az-el-nem-vegzett-munkaert | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-11-26 08:00:00 | [
"Bocskai Péter",
"Kovács Ferenc (Fidesz)"
] | [
"Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft.",
"Révész Group"
] | [
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"útépítés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
48,079 | Mészáros névleg is betolja médiabirodalmát a fideszes centrumba | Mészárós Lőrinc újabb lapokat zsákmányolt be: az MTI közlése szerint a Mészáros tulajdonában álló Talentis Group Zrt. felvásárolta a Magyar Idők kiadóját, közvetett tulajdonába került a Lapcom és a az Inform Média. A legújabb közlemények szerint pedig a Szabad Föld és az ezt kiadó Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó vállalat (természetesen többi kiadványával együtt) szintén Mészáros cégéhez került. | Mészárós Lőrinc újabb lapokat zsákmányolt be: az MTI közlése szerint a Mészáros tulajdonában álló Talentis Group Zrt. felvásárolta a Magyar Idők kiadóját, közvetett tulajdonába került a Lapcom és a az Inform Média. A legújabb közlemények szerint pedig a Szabad Föld és az ezt kiadó Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó vállalat (természetesen többi kiadványával együtt) szintén Mészáros cégéhez került.
Mészárosnak mindezzel egyetlen célja van, ami az MTI-ban megjelent közlemény szerint az, hogy a Talentis Group alatt egyesített médiaérdekeltségeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak adományozza.
Ahogy a közlemény fogalmazott: "Az adományozó célja, hogy hosszú távon biztosítsa a nemzeti értékek és hagyományok megőrzését, tovább erősítse a konzervatív értékszemléleten alapuló írott és elektronikus sajtó véleményformáló szerepét, valamint felajánlásával támogassa a helyi közösségek minél szélesebb körű tájékoztatását."
Az alapítvány az MTI-vel közölte, hogy tíz kiadóvállalat csatlakozott hozzájuk. Az alapítvány ősszel jött létre, nonprofit módon tervezi működését, és egyébként a célja az, hogy a "a magyar írott sajtókultúra fennmaradását segítse". "Meggyőződésünk szerint ez egyszerre szolgálja az olvasók érdekeit és a polgári értékrend képviseletét" - írták.
Az alapítványt többen is a a központostított fideszes médiabirodalom csúcsintézményének tartják.
A közlemény szerint mási sokan jelezték csatlakozási szándékukat, amelyeket el is fogadott és célkitűzéseivel "összhangban állónak talált" az alapítvány.
Ezt erősíti az a tény is, hogy a médiavállalkozások jövőbeli működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a kuratórium Liszkay Gábort kérte fel.
A tíz médiavállalkozás:
az Echo Penisola Kft.
a Part FM médiaszolgáltatója
a Gong Rádió Kft., a Gong FM médiaszolgáltatója (81,7 százalékos részesedés)
a HírTV Zrt., a HírTV médiaszolgáltatója
a Hold Reklám Kft., a Retro Rádió médiaszolgáltatója
a Hung-Ister Zrt. film-, videó-, televízióműsor-gyártó
a K4A Lapkiadó Kft., a Figyelő hetilap kiadója
a Mandiner Press Kft., a mandiner.hu hírportál kiadója
a Modern Media Group Zrt., a Lokál, a Lokál extra lapok, a lokal.hu és a 888.hu kiadója
a Napfénymédia és Marketing Kft., a Déli Szó és a szegedma.hu internetes hírportál kiadója
valamint a Ripost Média Kft., a Ripost napilap, a Hello! magazin, valamint a ripost.hu és a faktor.hu internetes hírportálok kiadója.
A közlemény jelezte, hogy emellett új felajánlások is érkeztek:
az OPUS PRESS Zrt.
az ECHO HUNGARIA TV Zrt.
a Magyar Idők Kft.
a New Wave Media Group Kft.
tulajdonosai felajánlották az érintett médiaszolgáltatókat és tulajdonukban lévő médiumokat az alapítvány számára. | https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-nevleg-is-betolja-mediabirodalmat-a-fideszes-centrumba-115397 | https://web.archive.org/web/20181129133542/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-nevleg-is-betolja-mediabirodalmat-a-fideszes-centrumba-115397 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-nevleg-is-betolja-mediabirodalmat-a-fideszes-centrumba | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-11-28 08:17:00 | [
"Liszkay Gábor",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"888",
"Echo Penisola Kft.",
"EchoTV",
"Figyelő (újság)",
"Gong Rádió Kft.",
"HírTV Zrt.",
"Hold Reklám Kft.",
"Hung-Ister Zrt.",
"Inform Média Kft.",
"K4A Lapkiadó Kft.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Lapcom Kiadó Zrt.",
"Lokál (újság)",
"Magyar Idők (újság)",
"Magyar Idők Kft.",
"Mandiner Press Kft.",
"Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.",
"Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő (MMG) Zrt.",
"Napfénymédia és Marketing Kft.",
"New Wave Media Kft.",
"Opus Press Zrt.",
"Part FM",
"Retro rádió",
"Ripost Média Kft.",
"Szabad Föld",
"Talentis Group Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,080 | Orbán Viktor lassan teljesen visszavesz mindent, ami valaha Simicskáé volt | Mészáros közleménye szerint magánszemélyként veszi meg a több cégből álló, sárvári központú, a Mezort Zrt. vezetésével működő mezőgazdasági vállalatcsoportot. Az adásvétel a szükséges versenyjogi engedélyek megszerzése után zárulhat. A 2004-ben a Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. együttműködésével létrehozott Mezort Zrt. és cégei Magyarország egyik legmodernebb, számos agrárágazatban sikeresen tevékenykedő, környezettudatos vállalatcsoportja, amelyek együttesen éves szinten tízmilliárd forint fölötti árbevételt realizálnak. | Mészáros közleménye szerint magánszemélyként veszi meg a több cégből álló, sárvári központú, a Mezort Zrt. vezetésével működő mezőgazdasági vállalatcsoportot. Az adásvétel a szükséges versenyjogi engedélyek megszerzése után zárulhat.
A 2004-ben a Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. együttműködésével létrehozott Mezort Zrt. és cégei Magyarország egyik legmodernebb, számos agrárágazatban sikeresen tevékenykedő, környezettudatos vállalatcsoportja, amelyek együttesen éves szinten tízmilliárd forint fölötti árbevételt realizálnak. Profiljukba tartozik a szántóföldi növénytermesztés és vetőmagelőállítás, a tejelő és húsmarhatartás, a sertéstenyésztés, és az ahhoz szükséges takarmánygyártás - olvasható a közleményben.
A Mezort valójában Simicska egyik legnagyobb agrárvállalkozása volt, fénykorában évi 200 millió forint osztalékot fizetett és a területeik után évi 3-5 milliárd forint állami támogatásban részesültek. A 2018-as választások után azonban Simicska szinte minden cégétéől megvált, így a Mezorttól is. A vevő Simicska korábbi üzlettársa, Nyerges Zsolt volt, ám már akkor valószínűsíteni lehetett, hogy Mészáros lesz a végállomás. Októberben egy Vörös József nevű ügyvéd vette át a céget, ami most került Mészároshoz.
Érdekesség, hogy a közleményt az MTI hozta le, mely üzletemberként hivatkozik Mészáros Lőrincre. Orbán Viktorról vagy Simicska Lajosról pedig egy szó sem esik. | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/orban-viktor-lassan-teljesen-visszavesz-mindent-ami-valaha-simicskae-volt-115536 | https://web.archive.org/web/20181205140159/https://m.magyarnarancs.hu/gazdasag/orban-viktor-lassan-teljesen-visszavesz-mindent-ami-valaha-simicskae-volt-115536 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-lassan-teljesen-visszavesz-mindent-ami-valaha-simicskae-volt | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-12-04 08:37:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Nyerges Zsolt",
"Simicska Lajos",
"Vörös József"
] | [
"Lajta-Hanság Zrt.",
"Mezort Zrt.",
"Sárvári Mezőgazdasági Zrt.",
"Szombathelyi Tangazdaság Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"mezőgazdaság",
"ügyvédek",
"klientúra"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
48,081 | Mészáros Lőrinc bankára beszáll az FHB irányításába | Két héten belül az FHB Jelzálogbank valamennyi vezető testületéből kisöpörhetik az Orbán-kormánynál kegyvesztett Spéder Zoltán, valamint a titokzatos osztrák üzletember, Heinrich Pecina embereit. Helyettük olyanok jöhetnek, akik jól fekszenek a kormánynál, köztük a Mészáros Lőrincéknek milliárdos hitelt nyújtó bankár. | Rendkívüli közgyűlést tart november 21-én a kilencedik legnagyobb magyar bank, a tőzsdén is jegyzett FHB Jelzálogbank Nyrt., és szinte teljesen kicserélik a vezető testületek tagjait. Az erre az alkalomra készített előterjesztés alapján valószínűsíthető, hogy az egyik kisebbségi tulajdonos kezdeményezésére visszahívják az igazgatóság, a felügyelőbizottság és az auditbizottság tagjait is.
Ez önmagában nem volna meglepő, hiszen az elmúlt fél év arról szólt, hogy Orbán Viktorék miként szorítják ki birodalmából a túlságosan megerősödött, majd kegyvesztetté vált bankárt, Spéder Zoltán. Ennek az egyik – de valószínűleg nem a legutolsó – kifejlete az volt, hogy Spéder október közepén lemondott az FHB éléről, és részvényeinek nagy többségétől is megvált. Igaz, cserébe mintegy 7,5 milliárd forint készpénzhez jutott.
Kinek az embere Pecina?
Meglepő fejlemény ugyanakkor, hogy a bankban papíron még mindig 24,2 százalékban tulajdonos osztrák érdekeltségnek ezentúl egyetlen képviselője sem lesz a vezető testületekben, feltéve, hogy az előterjesztést meg is szavazzák. Az indítvány ugyanakkor megerősíti azokat a szóbeszédeket, miszerint Heinrich Pecina az elmúlt években nem feltétlenül saját, illetve a mögötte feltételezett osztrák üzleti köröket képviselte az FHB-ban, hanem valójában Spéder embere volt, egészen addig, amíg a magyar bankár partvonalon kívülre nem került.
Az elmúlt hónapokban Pecina ugyanakkor nagyon is megfelelt a magyar kormány érdekeinek, hiszen közreműködésével került egy jókora médiabirodalom, a Mediaworks új kezekbe, méghozzá vélhetően a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc családi közelségébe. Ugyanennek a tranzakciónak a vesztese lett a Népszabadság is, amelynek a kormánykritikus újságírói ezekben a napokban kapják meg elbocsátó levelüket.
Az FHB-nál tehát most visszahívják az igazgatóságból a Vienna Capital Partners delegáltját, Christian Rienert, illetve vele együtt például Köbli Gyulát és Kovács Zoltánt, aki az elmúlt években teljesen együttműködött Spéder Zoltánnal. A korábbi körből mindössze Oláh Márton és Soltész Gábor maradna az igazgatóságban. Előbbi fontos pozíciókat tölt be a Spéder-birodalom két gyöngyszeménél, a Diófa Alapkezelőnél és a Díjbeszedő Faktorháznál.
Miközben maga az FHB Jelzálogbank veszteséges, számos olyan leányvállalata termel több száz millió forint osztalékot a tulajdonosainak, amelyre Spéderéknek a mai napig közvetlen befolyásuk van. Az említett alapkezelőnek és faktorcégnek tavaly együttesen több mint egymilliárd forint volt a nyeresége.
Mészáros Lőrinc ide is betette a lábát
A következő időszakban tehát várható, hogy az FHB új irányítói ezekből a cégekből is igyekeznek kiszorítani Spéder Zoltánt és embereit. Már csak azért is, mert az új erős emberek helyenként már meg is jelentek az FHB holdudvaránál. A bankcsoport informatikai fejlesztéseiben jeleskedő Dom-P Zrt. néhány hete már Mészáros Lőrinc intézőjének, Csík Zoltánnak az érdekeltsége lett.
Az FHB igazgatóságának új tagjai közé javasolják ugyanakkor Vida Józsefet. Ő az, aki a B3 Takarék meghatározó személyeként egészen májusig együttműködött Spéder Zoltánnal és a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánossal az úgynevezett takarékszövetkezeti integrációban, ami valójában kiszolgáltatta a takarékszövetkezeteket, hogy Spéderék érdekeit szolgálják.
Májusban azonban fordulat következett be. Miután Orbán Viktor – Demján Sándor milliárdosra hivatkozva – személyesen üzent hadat Spédernek, Vidáék megszavazták a kormány irányváltását kielégítő döntéseket. Sőt, a bicskei központú B3 Takarék már márciusban 1,2 milliárd forint hitelt nyújtott Mészáros Lőrincnek és feleségének, a jelzálogjogot a közeli etyeki és mányi birtokaikra jegyezték be.
Amikor Spéder egy szűk hónapja feladta FHB-s hadállásait, részvényeinek egyik vevője a B3 Takarék volt, a másik pedig a Fókusz Takarékszövetkezet. Míg azonban a B3 Takarék vezetője várhatóan bekerül az FHB igazgatóságába, addig a Fókusz irányító emberét, Sebestyén Istvánt visszahívják az FHB felügyelőbizottságából, és az indítvány szerint nem is kap új megbízatást, pedig a Fókusz az FHB-részvények 13 százalékát birtokolja, a B3 pedig csak a 10,5 százalékát.
Az FHB igazgatóságának tagja lesz Mészáros Attila is, aki a 2014-2015-ben csődbe ment takarékszövetkezeteknél és a bebukott Széchenyi Banknál is felügyeleti biztos volt.
Ismerős nevek az új vezetőségben
Az FHB felügyelőbizottságából menesztik Lantos Csabát is, aki régi üzlettársa Spédernek. Habár Lantos az utóbbi időben igyekezett hangsúlyozni távolságtartását a kegyvesztett bankártól, ennek ellenére ebből a pozíciójából is kipenderítik.
A felügyelőbizottság tagjai közé javasolják ugyanakkor Antal Kadosát, aki a közbeszerzési tanácsadói piac egyik nagyágyúja. Cége bonyolította le azt a 420 milliárd forintos építési közbeszerzést, amely alapján a következő években a csatornázási, víztisztítási, hulladékkezelési állami beruházásokat elvégzik a nyertesek. Márpedig minden régió győztes konzorciumában vagy Mészáros Lőrinc cége, vagy a vele szoros üzleti kapcsolatban lévő Szijj László cége, illetve Mészáros konzorciumi partnere benne van. Antal Kadosa üzlettársa, Lukács Krisztián pedig egy időre balatoni kikötőhöz juttatta Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt (egészen pontosan egy céget, amely utóbbi résztulajdonában állt).
A felügyelőbizottságban várhatóan helyet kap még Reiniger Balázs, aki a Közbeszerzési Hatóság tanácsának a tagja, és korábban annak a Continentál dohányipari cégnek az ügyvédje volt, amely a trafiktörvény megalkotásában aktívan részt vehetett. Rajta kívül Kovács Mónika is szerepel a jelöltek listáján. Ő a "spédertelenítés" jegyében augusztusban már beülhetett a Magyar Posta felügyelőbizottságába, egyébként az állami tulajdonban lévő közlönykiadó egyik vezetője.
Az FHB 7 százalékos állami tulajdonosát, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt Harmath Zsolt képviseli majd a felügyelőbizottságban, Pórfy György pedig a Magyar Takarékszövetkezeti Bankot képviseli. Ez utóbbinak, a Takarékbanknak, valamint a Postának az életében is meghatározó szereplő az FHB-csoport, így a következő hetekben várhatóan ezeknél az intézményeknél is lesznek még változások. | https://hvg.hu/gazdasag/20161110_meszaros_lorinc_fhb_b3takarek_speder_zoltan_heinrich_pecina | https://web.archive.org/web/20210411141213/https://hvg.hu/gazdasag/20161110_meszaros_lorinc_fhb_b3takarek_speder_zoltan_heinrich_pecina | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-bankara-beszall-az-fhb-iranyitasaba | HVG | hungarian-news | 2016-11-10 15:02:00 | [
"dr. Antal Kadosa Adorján",
"Heinrich Pecina",
"Lantos Csaba",
"Mészáros Lőrinc",
"Reiniger Balázs",
"Spéder Zoltán",
"Vida József"
] | [
"FHB Bank"
] | [] | [
"háttér",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,082 | Még a Tombor–Rogán-érdekkörnek is meg kell alkudnia Pokorni kerületében | Évek óta látványosan megkerülhetetlen egy őrző-védő cég a főváros XII. kerületében, amely még az egyik legnagyobb kormányközeli nagyágyút is térdre tudta kényszeríteni. – Senki meg sem próbál pályázni, úgyis a Shield nyer mindent Pokorniéknál – mondta szinte nevetve egy őrzés-védelemmel foglalkozó forrásunk, mikor a Shield Protection Service Kft. XII. kerületi beágyazottságáról érdeklődtünk nála. Az említett vállalkozás meglehetősen jól fut Pokorni Zoltán fideszes polgármester kerületében, gyakorlatilag minden önkormányzati ingatlan és terület őrzését elnyerték az elmúlt években.
A Shield hegyvidéki egyeduralma idén vált kimondottan feltűnővé, noha már 2011 óta szinte kivétel nélkül ők látják el az önkormányzat ingatlanjainak portaszolgálati és őrzés-védelmi feladatait. Csak a Normafa projekt keretében közel százmillió forintot költöttek el a Shieldnél az idei és a tavalyi évre – derült ki az Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő által kikért közérdekű adatokból, ami alapján kutatni kezdtünk a cég után.
Noha a normafai őrző-védelmi munkákból befolyó összeg elsőre nem tűnik jelentősnek, mégis több mint 10 százalékát tette ki a cég tavalyi bevételének, ami rávilágít egy további érdekességre. A Shield annyira a Hegyvidékre specializálódott, hogy a főváros más kerületeiben szinte nincs is jelen, erről tanúskodik legalábbis, hogy az önkormányzattal kötött, fellelhető szerződései nagyjából lefedik a cég éves bevételét – az Opten cégnyilvántartási adatai szerint. A cég alkalmazotti létszámából (71 fő) is arra lehet következtetni, hogy a több tucatnyi kerületi intézményben végzett munkán kívül másra nem is lenne erőforrásuk.
Védett terület
A forrásunk által említett keserű közbeszerzési tapasztalat (vagyis hogy nincs értelme pályázni) nem alap nélküli. Pokorni önkormányzata arányaiban kevés alkalommal ír ki teljesen nyílt pályázatot közbeszerzésekre, nagyon gyakran meghívásos formában keresnek fel cégeket, illetve 25 millió forintos értékhatár alatt közvetlenül szerződnek egy-egy szolgáltatásra. Biztonsági szolgálatnál dolgozó forrásunk szerint így hiába dolgoznának a Shieldnél akár olcsóbban is a kerületben, még csak pályázati lehetőséghez sem jutnak, ezért már jó ideje lemondtak a környékről.
A hegyvidéki gyakorlatról hasonlóképp számolt be korábban Tüttő Kata kerületi MSZP-s képviselő is a 168 Órának. Elmondása szerint az önkormányzat sokszor több, kisebb részre szed szét egy-egy közbeszerzést, hogy ne érjék el 25 millió forintos értékhatárt. A politikus szerint az építkezésektől a különböző szolgáltatásokon át minden területen akad olyan cég, aminek nincs érdemi konkurenciája a kerületben. A verseny hiánya miatt pedig ki sem derülhet, hogy valaki olcsóbban tudna-e dolgozni a kerületben.
Megkerülhetetlenek
A Shield rendkívül erős beágyazottságára utal az a közbeszerzés, amelyet idén szeptember végén konzorciumban nyert el a XII. kerületben őrzés-védelemre, illetve takarításra 377 millió forint értékben. A közbeszerzés lényegében az összes kerületi közintézményre vonatkozik, az önkormányzati hivatalt, óvodákat, bölcsődéket, szociális intézményeket kell őriznie és takarítania a konzorciumnak. A Shield partnere egy másik kormányközeli cég, a Tombor András és Rogán Antal érdekköréhez köthető B+N Referencia Zrt. lett, amely a takarítási feladatokat látja el. A vázolt viszonyok tükrében feltűnő, hogy a kivételesen nyílt közbeszerzésre egyedül ez a konzorcium adott be ajánlatot. Beszédes az is, hogy noha a B+N-csoportnak saját biztonsági vállalkozása is van, azaz a Shield kihagyásával is elnyerhette volna a hegyvidéki közbeszerzést – érthetetlen okból mégis társának választotta a konkurensét.
Pedig nem akárki „a B+N Referencia”. A kormány egyik legfőbb szolgáltatói partnerévé nőtte ki magát a cég, amely az elmúlt években több tízmilliárd forint értékben nyerte el a kormányzati és állami intézmények takarítási munkáit, összesen 409 létesítményben vannak jelen. A cég a MÁV-tól is elnyert 11,5 milliárd forintos megbízást és tovább terjeszkedik, a közelmúltban vásárolta meg a reptéri takarítással és csomagszállítással foglalkozó Airport Security Zrt.-t.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 29. számában jelent meg, 2018. november 30-án. | https://magyarhang.org/belfold/2018/12/05/meg-a-tombor-rogan-erdekkornek-is-meg-kell-alkudnia-pokorni-keruleteben/ | https://web.archive.org/web/20200920111117/https://magyarhang.org/belfold/2018/12/05/meg-a-tombor-rogan-erdekkornek-is-meg-kell-alkudnia-pokorni-keruleteben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-a-tomborarogan-erdekkornek-is-meg-kell-alkudnia-pokorni-keruleteben | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-12-05 12:09:00 | [
"Pokorni Zoltán",
"Rogán Antal",
"Tombor András"
] | [
"B+N Referencia Zrt.",
"Budapest Főváros XII. Kerület Önkormányzat (Hegyvidék)",
"Shield Protection Service Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"takarítás",
"versenykorlátozás - kartell",
"őrzés-védés",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
|
48,083 | Nagy pofont kapott Lázár János, a keményen dolgozó nagy ember | A Hódmezővásárhely uraként számon tartott miniszter városában bálozással kezdte a februárt, de a hónap vége csúnya vereséget hozott emberének a polgármester-választáson. Kérdés, okozhat-e ez törést Lázár országos és helyi politikai karrierjében. | Nagy pofont kapott Lázár János, a keményen dolgozó nagy ember
A Hódmezővásárhely uraként számon tartott miniszter városában bálozással kezdte a februárt, de a hónap vége csúnya vereséget hozott emberének a polgármester-választáson. Kérdés, okozhat-e ez törést Lázár országos és helyi politikai karrierjében.
Fanyar ábrázattal tudták csak lefényképezni Tiborcz Istvánt Hódmezővásárhely egyik legrangosabb társadalmi eseményén, az orvosbálon, ahol a kormányfői vő oldalán természetesen Orbán Ráhel is ott volt. Lázár János ugyanakkor állta a sarat, csevegett és táncot lejtett. Hogy is ne állta volna, hiszen a szívéhez oly közel álló közegben, kékvérűek társaságában urizálhatott: a bálon többek között vadásztársa, Habsburg-Lotharingiai Mihály is részt vett.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor politikai nyomásgyakorlásnak minősítette, hogy az amerikai The Wall Street Journal kiszivárogtatta: az Európai Unió csalásellenes hivatala súlyos szabálytalanságokat talált egyebek között a hódmezővásárhelyi közvilágítás felújításában, amelyet az akkor még Tiborcz érdekeltségébe tartozó Elios elődje, az ES Holding végzett. Tiborcz és Lázár pechjére a szolgalelkű helyi média nem aprózta el a beszámolót az estélyről, csaknem 170 fotót közölt róla, így azok is végigpásztázhatták az ismerős arcokat, akik nem forognak ezekben a körökben.
A kiábrándultak és sértettek éppen azt látták igazolva, amit annyira utálnak: Lázár társadalmi kapcsolataiban és életmódjában is szakított azzal, ahonnan indult. A bálnak helyet adó, patinás Fekete Sas Szálló üzemeltetője a legfőbb helyi vendéglős, Bónus István. Bónus kisebbségi tulajdonosa annak a vadászkastélynak, amelyet a vásárhelyi tanyavilágban húztak fel, több százmillió forintot ér – és történetesen éppen Lázár János és családja termőföldjeinek ölelésében fekszik. A vendéglős az elmúlt évtizedekben rendre helyszínt adott a fideszes városvezetők számára fontos rendezvényeknek. Papíron a vadászkastély főtulajdonosa Kulik Jenő, aki ügyvédként Lázár tanácsadója volt, a harmadik kastélybirtokos pedig Szabó János, a volt mártélyi téeszelnök fia. Márpedig az a falu is a miniszter választókörzetében van. Az urambátyámvilágot erősíti az is, hogy a vásárhelyi önkormányzat városellátó cégének igazgatója, Magyar József a vezető fideszes politikus vadásztársa.
Évtizedes sérelmek jöttek felszínre a Lázár-báb polgármesterjelölt elleni összefogásban. A kampányban az az ügyvéd ugrott be sofőrnek a függetlenként induló Márki-Zay Péter mellé, akinek kórházigazgató édesapját Lázár János az elsők között távolította el, amikor polgármester lett. Így jött össze a koalíció a zsidó hitközség elnökétől a Jobbikig.
Az elmúlt másfél évtizedben Lázár mindent megtett azért, hogy kiépítse saját hátországát. Akkor, a kétezres évek elején, még Hódmezővásárhelyen vette maga mellé Sonkodi Balázs egészségügyi vállalkozót, aki aztán a Miniszterelnökségen egészen a stratégiai ügyekért felelős államtitkárságig vitte. A beugrója a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. felügyelőbizottsági tagsága volt: Sonkodi szó szerint onnan felügyelte a dohánypiac újrafelosztását. Éppen hat évvel ezelőtt született meg a trafiktörvény, amelynek előkészítésében és a biznisz későbbi lefölözésében a hódmezővásárhelyi érdekeltséggel is rendelkező Sánta János tüsténkedett. A törvényjavaslat előterjesztője Lázár János volt, aki akkor a Fidesz-frakciót vezette az Országgyűlésben. Sánta cégének, a Continentalnak azóta is évente több százmillió forintos profitja van, Lázár Jánosnak pedig olyan vagyonfelhalmozása, amelynek forrását bajos lenne forintra-fillérre igazolni a parlamentnek kötelezően benyújtott nyilatkozataiból. A vásárhelyi termőföldek mellett Mádon már szőlője is van a miniszternek, gyermekei nevén budapesti ingatlanok szerepelnek, és a vadászat is költséges mulatság.
Sánta cégének ügyvédje, Reiniger Balázs a mai napig Lázár egyik legfőbb bizalmasa. A Reiniger Ügyvédi Iroda 2017-ben 90 millió forintért adott tanácsokat a Miniszterelnökségnek, Reiniger pedig rendre olyan pozíciókban és cégekben tűnik fel, amelyek Lázárnak különösen fontosak. Az agrárkamara legutóbbi, őszi választásán és tisztújításán a választási bizottság tagja volt, és mellette az a Mikó András ügyvéd is, aki a vadászkastélyt tulajdonló vásárhelyi cég ügyeit viszi.
Az agrárkamara befolyásos köztestület, gyakorlatilag vétójoga van a termőföldek adásvételekor. Az állami földárveréseken több mint 1300 hektár földet vittek el olyan magánemberek, akik Lázár nagybátyjának cégéhez, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-hez kötődnek. Lázár maga is kistulajdonos a Gorzsaiban, rendszeresen részt vesz az igazgatóság ülésein. Van azonban a Gorzsainak egy közeli konkurense, a szocialisták idején privatizált Hód-Mezőgazda Zrt. Két évvel ezelőtt nagy riadalmat is keltett, hogy új, ismeretlen tulajdonosok tűntek fel a Hód-Mezőgazdában, miután eladta részesedését az a Kárpáti László, aki utóbb a tiszapüspöki cukorüzemében is átengedte a helyet Mészáros Lőrincnek. A mai napig nem világos, miért jelent meg a vásárhelyi cégben új tulajdonosként az agráriumban kevéssé ismert kecskeméti Baksa Zoltán.
A délkeleti országrész egyik fontos munkaadója a nemrégiben visszaállamosított és Nemzetivé átnevezett Mezőhegyesi Ménesbirtok is, amely éppen Lázár Miniszterelnöksége alá tartozik. A több száz embert foglalkoztató agrárközpont olyan falvakból is felszívja a munkaerőt, amelyek Lázár választási körzetébe tartoznak, márpedig az országnak ebben a szegletében még mindig nem érződik a gazdasági fellendülés, így a miniszter egyre gyakrabban tűnik fel a ménesbirtok környékén.
Szükség is lehet erre, mert a ménesbirtoknál megint ütközhetnek érdekei a miniszterelnöki kabinetet vezető Rogán Antal és a kormányfői tanácsadó, Habony Árpád köreivel. A cég vezetőségében ugyanis egy olyan nemesi sarj jelent meg, aki Habonyék környékén szokott feltűnni. Ő Szabadhegy Kristóf, annak a máltai lovagrendnek az elnöke, amelyben Habsburg-Lotharingiai Mihály is tag, ámde Lázár ezekbe a körökbe eddig még nem jutott be.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az utóbbi időben amúgy is veszteni szokott ezekben a csörtékben. A legnagyobb érvágást akkor kellett elszenvednie, amikor a kormányfői gázszerelő, Mészáros Lőrinc körei bekebelezték a takarékszövetkezeti rendszert, és az FHB-val együtt onnan is kitúrták Lázár bankár barátját, Spéder Zoltánt. Ebben a csatában nemcsak a takarékokhoz kötődő postát, valamint a fejlesztési bankot vesztette el mint a felügyelete alatt álló állami vállalatokat, hanem az energetikában is visszaszorult. Különösen az fájhatott neki, hogy kicsúszott a kezéből a paksi bővítési projekt közvetlen ellenőrzése. Utóvédharcként mindössze annyit tudott tenni, hogy beültette Reinigert az FHB felügyelőbizottságába. Néhány hónapja pedig ugyancsak őt küldte az elektronikus közbeszerzést kiépítő új állami cégbe, a NEKSZT-be, amely a cégvezető személyében Tiborcz István köreihez kötődik.
A miniszter a hódmezővásárhelyi földcsuszamlás napjáig bőszen terjesztette magáról, hogy szíve szerint otthagyná a kormányt, és inkább visszahúzódna szülővárosába a körzet parlamenti képviselőjeként. Munkatársainak is ezt mondogatta az utóbbi hetekben, akik legfeljebb azért érezhették, hogy ez nem csupán Lázár szerénységéből fakad, mivel Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében a Miniszterelnökség vezetőjét nem sorolta fel azon kormánytagok között, akik dicséretet érdemelnek. A földcsuszamlás azonban elindult, az Elios-ügyekben is eljáró vásárhelyi jegyző, Korsós Ágnes már a polgármester-választás másnapján a nyugdíjba vonulásáról beszélt. Míg pár nappal ezelőtt Lázár még fennen hangoztatta, hogy a Fidesz országos listáján nincs szüksége biztosan befutó helyre, a választási kudarc másnapján összeállított lajstromban végül a 23. helyre került. Vagyis akkor is képviselő lehet, ha Hódmezővásárhely mellett Makó és a környező falvak szavazói is a sarkukra állnak, mondván: őket senki ne nézze hülyének.
2018. március. 01. 17:20 hvg.hu Itthon
Cinikus választ adott Lázár a kihűlt emberek számát firtató kérdésre
Egy civil szervezet adatai szerint négy nap alatt 21-en haltak meg a hideg miatt, de Lázár szerint ez nem az állam felelőssége, ráadásul csak mínuszokban hűlnek ki emberek.
2018. március. 02. 09:08 Domány András Itthon
Lázár szerint hülyeség? Akkor meg miért támogatta a kormány?
Komoly zavar van a törvényalkotás gépezetében, ha előfordulhatott az, ami a margitszigeti teniszcsarnok ügyével történt. | https://hvg.hu/itthon/201809_a_kemenyen_dolgozo_nagy_ember | https://web.archive.org/web/20180904221419/http://hvg.hu/itthon/201809_a_kemenyen_dolgozo_nagy_ember | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-pofont-kapott-lazar-janos-a-kemenyen-dolgozo-nagy-ember | HVG | hungarian-news | 2018-03-03 15:05:00 | [
"Bónus István",
"Kulik Jenő Ervin",
"Lázár János",
"Magyar József",
"Mikó András",
"Reiniger Balázs",
"Sánta János József",
"Szabadhegy Kristóf"
] | [
"Continental Dohányipari Zrt.",
"Fidesz",
"Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.",
"Miniszterelnökség",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara",
"Reiniger Ügyvédi Iroda"
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"foglalkoztatás",
"tanácsadás",
"vadászat",
"ügyvédek",
"klientúra"
] | [] |
48,084 | Szávay István azért adhatta el budapesti ingatlanát, hogy lakásbérletre legyen jogosult | Az antiszemitizmusa miatt az Országgyűlésből kibukott jobbikos politkus kihasználva az országgyűlési törvénynek a képiviselők budapesti lakhatásának feltételeit szabályozó rész gyenge pontjait, azért is adhatott túl fővárosi ingatlanán, hogy aztán az állam pénzéből béreltessen magának lakást. Magyarán Szávay egyrészt több millió forinttal megtömte a zsebét, másrészt ugyanezzel a lendülettel alaposan megcsapolta a magyar költségvetést. Úgy látszik, az antiszemitizmus mellé pitiánerség is jár a Jobbikban. | Az antiszemitizmusa miatt az Országgyűlésből kibukott jobbikos politkus kihasználva az országgyűlési törvénynek a képiviselők budapesti lakhatásának feltételeit szabályozó rész gyenge pontjait, azért is adhatott túl fővárosi ingatlanán, hogy aztán az állam pénzéből béreltessen magának lakást. Magyarán Szávay egyrészt több millió forinttal megtömte a zsebét, másrészt ugyanezzel a lendülettel alaposan megcsapolta a magyar költségvetést. Úgy látszik, az antiszemitizmus mellé pitiánerség is jár a Jobbikban.
Nem igazán Szávay István napjai ezek: nem elég, hogy az utóbbi idők egyik legsúlyosabb antiszemita botránya miatt kénytelen volt lemondani parlamenti mandátumáról, újabb érdekes részletekre bukkantunk személyével kapcsolatban. Kiderült, nemcsak a zsidó embereket nem szereti, hanem a rezsi fizetése sem tartozik kedvenc elfoglaltságai közé.
Szávay István bűvészmutatványa
A magyar parlament 2014-ben módosította az országgyűlési törvényt, amelynek értelmében a képviselők innentől kezdve nem voltak jogosultak lakhatási támogatásra, helyette viszont az Országgyűlés Hivatala budapesti lakást vagy szállást biztosított számukra. Ez a gyakorlat a mai napig tart, ami értelemszerűen azokra a honatyákra vonatkozik, akiknek nincs a fővárosban lakásuk. Ennek magyarázata pofonegyszerű: nekik nem olyan könnyű bejutni munkahelyükre, mint budapesti kollégáiknak. Ez teljesen respektálható és érthető húzás volt a törvényhozó szerv részéről, csakhogy egyes képviselők még ebben is a trükközés lehetőségét látták meg. Az ügyeskedők körébe tartozhatott Szávay István is.
Ugyanis, amint az Origo kiderítette, az Országgyűlésből zsidózással kibukó jobbikos politikus rendesen kihasználta a rendszer gyenge pontjait. A parlament hivatalos honlapján közzétett vagyonnyilatkozataiból az látszik, hogy
2014-ben még volt egy 129 négyzetméteres budapesti lakása, aminek egy évvel később már nem volt nyoma.
Ezzel alapjáraton még nincs probléma: azzal viszont, hogy Szávay 2015 eleje és vége között túladott az ingatlanon, jogosulttá vált arra, hogy az Országgyűlés fizesse a fővárosi lakhatását. Ez a számok nyelvén annyit jelentett, hogy a parlament havonta maximum a képviselői tiszteletdíj 25 százalékáért, azaz 187 ezer forintért bérelhetett neki lakást (azóta az összeg emelkedett). A volt jobbikos képviselő nem volt szégyenlős igénybe venni – a fővárosi ingatlanának eladásával – megnyíló lehetőséget- ez tűnik ki az Országgyűlés weboldalán közzétett „nyilvános szerződésekből."
A következő lakásbérleti szerződések születtek az Országgyűlés és Szávay között, miután a politikus értékesítette budapesti lakását:
2016. január 15. – lakásbérlet 179 000 forint/hó
2017. március 12. – lakásbérlet 179 000 forint/hó (szerződés-módosítás)
2017. április 13. - lakásbérlet 186 500 forint/hó
2018. május 8. – lakásbérlet 186 500 forint/hó (szerződés megszüntetése)
A hivatalos adatok szerint Szávaynak közel két és fél évig mintegy öt millió forint értékben a magyar állam fizette a budapesti lakhatását, amiről csak az áprilisi választást követően mondott le. Az ingatlan eladásának, és az első lakásbérleti szerződés megkötésének időpontja arra enged következtetni, hogy a bukott képviselő bizony-bizony ravaszkodhatott a kérdésben, rendesen kihasználva a magyar állam jóindulatát.
Szávay tehát egyrészt több millió forinttal megtömte a zsebét, másrészt ugyanezzel a lendülettel alaposan megcsapolta a magyar államot.
A bűvészmutatványnak az a pikantériája, hogy pártja, a kisemberek sorsáért kommunikációs szinten naponta aggódó Jobbik rendszeresen szót emelt a magas budapesti albérleti árak ellen. Egy 2017-es, a témába vágó közleményükben úgy fogalmaztak, hogy a horror albérletárak veszélyeztetik az ország jövőjét, Vona Gábornak az egyik választási ígérete a sok közül az volt, hogy indokolt esetben lehetővé tenné, hogy a fiatalok nulla forintért tudjanak albérlethez jutni. Hogy Szávay mennyire számít fiatalnak, az erősen kérdéses, de esetében legalább megvalósult a párt programjának egyik pontja. Úgy látszik, a Jobbikban az antiszemitizmus mellé a pitiánerség is jár.
Az Országgyűlés Hivatala (OH) arról tájékoztatta az Origót, hogy a magyar állam
2018. november 1-től egy XV. kerületi,
2017. április 1-től egy terézvárosi,
2015. november 7-től egy ferencvárosi
lakást bérelt Szávay Istvánnak. Az OH által megküldöttekből jól látszik, hogy nem sok idő telt el a jobbikos politikus ingatlanának eladása, és az állam által kínált lakásbérleti lehetőség igénybevétele között. | https://www.origo.hu/itthon/2018/12/szavay | https://web.archive.org/web/20190210070945/http://www.origo.hu/itthon/20181203-szavay.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szavay-istvan-azert-adhatta-el-budapesti-ingatlanat-hogy-lakasberletre-legyen-jogosult | Origo | hungarian-news | 2018-12-03 17:52:00 | [
"Szávay István"
] | [
"Jobbik",
"Parlament"
] | [] | [
"ingatlan"
] | [] |
48,085 | Az orosz fejlesztési bank beköltözik Budapestre | Miközben a CEU szedelőzködik, egy lépéssel ismét közelebb kerültünk Oroszországhoz: a Nemzetközi Beruházási Bank Moszkából hozzánk teszi át székhelyét. | Budapest;CEU;Nemzetközi Beruházási Bank;
2018-12-05 11:50:17
Az orosz fejlesztési bank beköltözik Budapestre
Miközben a CEU szedelőzködik, egy lépéssel ismét közelebb kerültünk Oroszországhoz: a Nemzetközi Beruházási Bank Moszkából hozzánk teszi át székhelyét.
A Nemzetközi Beruházási Bank székhelye a magyar fővárosba költözik – tájékoztatott Varga Mihály a pénzintézet kormányzótanácsának december 4-i ülésén egyhangúlag meghozott döntéséről, amely egyúttal felhatalmazást adott a bank elnökének az erről szóló megállapodás aláírására.
A bank budapesti székhelye várhatóan 2019 második felében nyílik meg, a tervek szerint a teljes központ két-három éven belül települ Magyarországra.
Mint Varga hangsúlyozta, a, magyar piacon már eddig is aktív bank közvetlen jelenléte tovább bővíti a magyar vállalatok rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat, erősíti Budapest közép-európai pénzügyi központi szerepét – a költözés pedig javítja a bank megítélését is, „javulhat (...) beágyazottsága az Európai Unió gazdasági rendszerébe”.
Ez az NBB hitelminősítésének további emelésében is megnyilvánulhat – mondta,a miniszter aki szerint ezt alátámasztja, hogy a Fitch Ratings „BBB” kategóriából „BBB+” kategóriába emelte az NBB hitelminősítését november 22-én, és a költözés esélyt ad a további felminősítésre.
Kihagyták az orosz szálat
A fejleményről a Pénzügyminisztérium számolt be, közleményükből azonban valamiért teljesen kihagyták, hogy
hogy a bank (angolul International Investment Bank, IBB) valójában orosz pénzintézet, központja jelenleg Moszkvában van, onnan fog át települni. Magyarország 2014 óta tagja a banknak, amibe a keleti nyitás jegyében léphettünk be – olyan uniós tagállamok mellett, mint Románia, Szlovákia vagy Csehország., de a bankrendszer tagja többek között a kommunista vezetésű Vietnám is, amivel Orbán Viktor szintén kiváló kapcsolatokat ápol. | https://nepszava.hu/3017493_az-orosz-fejlesztesi-bank-bekoltozik-budapestre | https://web.archive.org/web/20200618050739/https://nepszava.hu/3017493_az-orosz-fejlesztesi-bank-bekoltozik-budapestre | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orosz-fejlesztesi-bank-bekoltozik-budapestre | Népszava | hungarian-news | 2018-12-05 11:50:00 | [] | [
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
48,086 | Orbán nem viccel: szerinte közérdek, hogy létrejöjjön a fideszes propagandabirodalom | Orbán nem viccel: szerinte közérdek, hogy létrejöjjön a fideszes propagandabirodalom
A versenytörvény egy passzusát kihasználva megkerülte a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) Orbán Viktor, hogy egyesülhessen a Fidesz médiabirodalma. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a miniszterelnök egy kormányrendelettel közérdekből "kiemelt nemzetstratégiai összefonódásnak” minősítette négy fidesz-közeli médiavállalat (az Echo Hungária, a Magyar Idők, a New Wave Media Group és az Opus Press) beolvadását a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba. És az ilyen minősítéssel rendelkező médiavállalatoknak már nem kell kikérniük a GVH beleegyezését a fúzióhoz.
A jelek szerint nem ez volt az eredeti szándék: a négy kiadóvállalat még a múlt héten adta be egyesülési kérelmét a versenyhatósághoz és a GVH-nak csütörtökig kellett volna eldöntenie, hogy további vizsgálat nélkül beleegyezik-e az alapítvány tulajdonszerzésébe, vagy vizsgálatot indít. Egyik döntés sem lett volna egyszerű. Ha a GVH elutasítja a kérelmet, úgy számolnia kell a Fidesz bosszújával (amire volt már példa, amikor a kormánypárti dinnyekartellezők védelmében a hatalom megnyirbálta a GVH jogkörét). Amennyiben viszont a GVH rábólintott volna arra, hogy a teljes vidéki napilapos ágazat egyetlen kézbe kerüljön, akkor saját erkölcsi megsemmisülésével kellett volna szembe néznie.
Úgy tűnik Orbánnak nem volt türelme kivárni a döntést, vagy nem bízott abban, hogy a GVH „megfelelő” döntést hoz, így a versenytörvény egy 2013-as módosítását használta ki, amiben lehetővé tették a kormánynak, hogy bizonyos közérdekű, „nemzetstratégiai” ügyekben ne kelljen kikérni a GVH beleegyezését.
Csakhogy eddig ezzel a kivétellel akkor élt a kormány, amikor a magyar állam szerzett részesedést valahol, így korábban nemzetstratégiainak minősítették az MKB vagy a Budapest Bank megszerzését, vagy épp az RWE kivásárlását a Fővárosi Gázművekből. Ebben az esetben viszont Orbán nyíltan magán-, pontosabban fideszes érdeket egyenget.
Mint arról korábban beszámoltunk, a miniszterelnök korábban úgy döntött: egyetlen ernyőszervezet alá gyűjti az eddig papíron független, ám összehangolt propagandagépezetként működő fideszes médiumokat. Orbánt vélhetően az motiválta, hogy egyes médiumok gazdálkodása és hatékonysága nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezt követően a fideszes médiumok tulajdonosai a múlt héten jelentették be, hogy „felajánlották” a cégeiket a korábban a Simicska-birodalomból érkezett, ám a G-nap előtt Orbánhoz átállt Liszkay Gábor vezényletével létrejött Közép-Európai Sajtó és Média nonprofit alapítványnak.
Összességében így több száz médium kerülne központi irányítás alá. Cégbírósági bejegyzések szerint már formálódik az új, pártállami médiagólem, így a miniszterelnöki stratégiai főtanácsadó Habony Árpád és Győri Tibor november 27.-én már át is adta az eddig is a fideszes házimédia részeként működő, ám papíron független Modern Média Group (MMG) Zrt. tulajdonjogát a Liszkay balatoni nyaralójába bejegyzett alapítványnak (ez a kiadó jelenteti meg többek között a Lokált és a Lokál extrát is). Ami biztos: az MMG átadásával Habony és Győri az újkori magyar történelem legnagylelkűbb adakozói lettek: a most ajándékba adott cég tavaly 3,1 milliárdos árbevételt ért el és ebből a tulajok tavaly 680 milliós osztalékhoz jutottak.
Ez látta a 24.hu is, a hírportál Kaposvári Törvényszéken nézte át az alapítvány iratait, amelyből kitűnt, hogy az alapítvány számára „felajánlott” kiadóvállalatok, - melyek összességben több tízmilliárdos árbevételt értek el - tulajdonosainak semmiféle jogosultsága nem lesz az alapítványban, továbbá egy fityinget sem kaptak a cégeikért. A portál szerint ugyanakkor jókora, mintegy 30 milliárd forintnyi adósság is kerülhet át az alapítványhoz, igaz a helyzetet bonyolítja, hogy például az immáron volt Mészáros Lőrinc -médiumoknak a szintén Mészáros érdekeltségű MKB a hitelező. | https://nepszava.hu/3017573_orban-nem-viccel-szerinte-kozerdek-hogy-letrejojjon-a-fideszes-propagandabirodalom | https://web.archive.org/web/20230202011109/https://nepszava.hu/3017573_orban-nem-viccel-szerinte-kozerdek-hogy-letrejojjon-a-fideszes-propagandabirodalom | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-nem-viccel-szerinte-kozerdek-hogy-letrejojjon-a-fideszes-propagandabirodalom | Népszava | hungarian-news | 2018-12-05 18:38:00 | [
"Győri Tibor",
"Habony Árpád",
"Liszkay Gábor",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor"
] | [
"EchoTV",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Idők (újság)",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő (MMG) Zrt.",
"New Wave Media Kft.",
"Opus Press Zrt."
] | [] | [
"média",
"ítélet/döntés",
"adósság",
"ajándék",
"klientúra",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
|
48,087 | Újabb három évet csúszik az e-jegyrendszer, de a fővárosi vezetés nem tud károkról | Bagdy Gábor a fővárosi bizonyítványt magyarázta, a fideszes polgármesterek a szocialistákat ekézték a bedöglött RIGO-projekt kapcsán. Hiába kerülhetett a kudarcos projekt közel 37 milliárd forintba, a főváros szerint nincs veszteség. | Bagdy Gábor;e-jegyrendszer;RIGO;
2018-12-05 15:37:18
Újabb három évet csúszik az e-jegyrendszer, de a fővárosi vezetés nem tud károkról
Bagdy Gábor a fővárosi bizonyítványt magyarázta, a fideszes polgármesterek a szocialistákat ekézték a bedöglött RIGO-projekt kapcsán. Hiába kerülhetett a kudarcos projekt közel 37 milliárd forintba, a főváros szerint nincs veszteség.
A budapesti elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el - jelentette ki Bagdy Gábor, a projektjének befejezésével megbízott gazdasági főpolgármester-helyettes szerdán budapesti sajtótájékoztatón, melyen a Wintermantel Zsolt újpesti, Borbély Lénárd csepeli fideszes polgármesterek is részt vettek.
Bagdy Gábor hosszan fejtegette a 2014-ben induló projekt körülményeit. Mint mondta, ennek részeként két szerződést kötöttek: a főváros az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) szerződött a finanszírozásról, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pedig szállítói szerződést kötött a Scheidt&Bachmann német céggel -idézi szavait az MTI.
Késett, késett, de nem gyanakodtak
A BKK 2017 nyarán arról tájékoztatta a Fővárosi Közgyűlést, hogy a projektben késedelem van, amelynek oka, hogy „objektív műszaki körülmények és a jogszabályi keretek megváltoztak” - jelentsen ez bármit is – a lehívási határidőt pedig 2018 végéig hosszabbították meg. Ezután úgy tűnt, a projekt előrehaladásának fontos eleme, hogy a BKK és a szállító megállapodjon a szerződés újrastrukturálásában, az EBRD is ezt kívánta meg. 2018 februárban a Fővárosi Közgyűlés éven belüli kölcsönt adott a BKK-nak, amíg a szerződésmódosítás nem jön létre, és azt az EBRD jóvá nem hagyja.
- fogalmazott Bagdy. A szerződésmódosítás azonban nem történt meg, ősszel pedig már az EBDR is jelezte, hogy közeledik a határidő. Október 12-én megbeszélést folytattak a projekt minden érintett résztvevőjével, a főváros pedig világossá tette: vagy megállapodás lesz a szerződésmódosításról, vagy a projekt ilyen formában nem folytatható.
Hoppá, még egy kis malőr
Aztán történt még egy „malőr”, a szállító nem teljesítette egyik szerződéses kötelezettségét, időközben lejárt a bankgaranciája, amelyet meg kellett volna hosszabbítania, de nem tette meg. A BKK bizonyos értelemben ezért került kényszerhelyzetbe - mutatott rá Bagdy Gábor.
Ez egy új lehetőség
A főpolgármester-helyettes szerint egy szerződés felmondása mindig hátrányos és rossz, de egyben lehetőséget is teremt, hiszen így a fővárosi elektronikus jegyrendszer csatlakozhat az országos platformhoz. Hangsúlyozta: a BKK eddigi kifizetései mögött mind valós teljesítés van, azok jogszerűek és szakmailag indokoltak voltak. Az elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el.
Nem veszteséges a becsomagolva álló apparátus?
A fővárost nem érte kár, pénzügyi veszteség – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármester , arra hivatkozva, hogy a megrendelt eszközök és szoftverek készleten vannak, azokat később be lehet üzemelni.
Csakhogy, a beszerzett és használaton kívüli készülékek 2021-re bőven elavultnak számíthatnak technikailag, ráadásul a beszerzésükre 17 milliárdos hitelt vett fel a főváros, amit akkor is rendezni kell, ha soha nem helyezik működésbe a rendszert.
Borbély aztán a 2010 előtti városvezetést kezdte támadni, ami „hátrányos és káros szerződéseket kötött” például, például az Alstommal.
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP), Újpest polgármestere a RIGO szintén befuccsolt elődje, az Elektra kudarcára emlékeztetett: szerinte a 2010 előtti vezetés haszontalanul költött el százmilliókat tanácsadási szerződésekre és tanulmányokra hiszen azokat később a BKK nem tudta használni. | https://nepszava.hu/3017532_ujabb-harom-evet-csuszik-az-e-jegyrendszer-de-a-fovarosi-vezetes-nem-tud-karokrol | https://web.archive.org/web/20200618055100/https://nepszava.hu/3017532_ujabb-harom-evet-csuszik-az-e-jegyrendszer-de-a-fovarosi-vezetes-nem-tud-karokrol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-harom-evet-csuszik-az-e-jegyrendszer-de-a-fovarosi-vezetes-nem-tud-karokrol | Népszava | hungarian-news | 2018-12-05 19:15:37 | [
"Bagdy Gábor"
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)"
] | [
"Budapest",
"Európa"
] | [
"informatika",
"közlekedés",
"hitelezés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,088 | Atlétikai VB: Újabb NER-biznisz lesz a példátlan sportdiplomáciai siker? | Óriási sportdiplomáciai siker, hogy Magyarország rendezheti a 2023-as atlétikai világbajnokságot, ám félő, hogy megint egy sor felesleges beruházásra gurulnak el adómilliárdjaink. | Óriási sportdiplomáciai siker, hogy Magyarország rendezheti a 2023-as atlétikai világbajnokságot, ám félő, hogy megint egy sor felesleges beruházásra gurulnak el adómilliárdjaink.
Minden hazája sikereinek örülni tudó ember számára nagyszerű hír, hogy Budapest rendezheti a 2023-as szabadtéri atlétikaivilágbajnokságot. A nyári olimpia és a labdarúgó-világbajnokság után a harmadik legnagyobb volumenű sporteseményének Magyarország először adhat otthont.
A sportok királynőjének vb-je a legobjektívebb felmérések szerint is 1,2 milliárd nézőt vonzzanak, megspékelve azzal, hogy a rendező fél – jelen esetben ugyebár a magyar főváros – minimum hetekig a világ figyelmének célkeresztjébe kerül, ami marketing szempontjából szinte megfizethetetlen. Nem szabad megfeledkezni a turisztikai bevételekről sem, hogy a sportértékről már ne is beszéljünk.
A sportot vezető ágazattá tevő Orbán-kormány egyik olvasatban megint pazarul szerepelt. A sportdiplomácia nevű tantárgyból jelest kapott – vitán felül megérdemelten –, így Fürjes Balázs újfent nem marad majd munka nélkül. Politikai hovatartozástól függetlenül kell örülnünk a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) döntésének. Ám sajnos a korábbi tapasztalatok alapján van ennek egy másik olvasata is.
Vélhetően nem örülhetett a kormány annak, hogy a magyar szervezőbizottság már a döntés előtt elárulta, hogy az IAAF által is előzetesen jóváhagyott költségvetés szerint a világbajnokság rendezése 31,5 milliárd forintba kerül. Igaz, azonnal hozzátették: ez az összeg a minimum, és ebből kell kihozni a szövetség vezetőinek, a sportolóknak, a technikai személyzetnek – mintegy 3200 főnek – az utaztatását és elszállásolását, valamint ebbe a pénzdíjak is benne vannak. De nincs benne az az infrastrukturális beruházás, ami egy sikeres vb megrendezéséhez kell. És itt lesz az a bizonyos kutya elásva.
Mert újfent úgy pályáztunk meg valamit, hogy az infrastruktúra legfeljebb látványtervekben van meg – a Duna Aréna esetében pontosan láthattuk, mennyit ér mindez –, így a 2017-es vizes vébé tapasztalataiból kiindulva messze nem 31,5 milliárd lesz a rendezési költség, amire még a felépítendő stadion, illetve a környékén végrehajtandó beruházások, területrendezések – vélhetően – a százmilliárdos költségét nyugodtan rászámolhatjuk.
De nézzük, hogy eddig mi az, ami pontosan látható a költségek oldalán. A soroksári Duna-ág melletti területet, ahol az új stadion lesz a bemelegítő pályákkal, atlétikai csarnokkal, már 2014-ben megvette az állam potom 16,5 milliárd forintért. Erre már rájött csekély 4,7 milliárd, ugyanis ennyiért tervezi meg a 2023-as stadiont a NAPUR Architect Kft.-t. Ha valakinek netán ismerős a cég neve, nem téved, ők tervezték a Duna Arénát, valamint a Néprajzi Múzeum új épületét is a Városligetbe. A tervek alapján a 40 ezres atlétikai stadiont a világbajnokság után visszabontják 15 ezresre. Ebben is van tehát hasonlóság a Duna Arénához, és már csak abban reménykedhetünk, hogy a kivitelezői költségek alakulása nem a már látott modellt követi.
Ugyanakkor most már nem lehet nem észrevenni a kormány azon szándékát, hogy úgy is megépíti a 2024-es nyári olimpia tervpályázatában található sportlétesítményeket, hogy végül hivatalosan a főváros, ám a háttérben a kormány visszalépett a rendezési pályázattól. Már a 2017-es vizes-vb megmutatta, hogy mi abból is miniolimpiát csinálunk, ami világbajnokság, így senkit sem érhet meglepetés, hogy a létesítményeket akkor is megépítik, ha egyébként semmi sem indokolja azt. Főleg nem ilyen költségek mellett.
Ugyanis a Déli Városkapu Fejlesztési Programban nemcsak az atlétikai vb-hez kellő létesítményeket valósítják meg, hanem egy 12 ezres diákvárost – véletlenül ugyanott, ahol az olimpiai falu állt volna –, valamint a Budapesti Xtrém Szabadidő Parkot, amely nemzetközi versenyek megrendezésére alkalmas BMX és Kajak-Kenu Szlalompályát is tartalmaz. De lesz itt evezős és biciklis központ is. Az atlétikai stadionon kívüli létesítmények előkészítésére már elköltöttek 473 millió forintot, míg a diákváros költsége a tervek alapján 18 milliárd, kerékpáros központ egymilliárd, míg a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretében megvalósítandó, sport jellegű beruházásokra a 2019-es költségvetésben a kormány 9,6 milliárd forintot irányzott elő. Ha ehhez hozzá tesszük, hogya KKBK (Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja) közel egymilliárd forint értékbe kötött mérnök-, és sportszakmai tanácsadói keretszerződést az épülő stadionokhoz, rájöhetünk azonnal: ezek a beruházások a NER további meggazdagítását segítik. És mindehhez nyugodtan hozzá adhatjuk a még adjuk hozzá az épülő Puskás Aréna 190 milliárdos költségét.
Joggal merül fel tehát bárkiben a kérdés: megéri-e? Erre most még nem tudhatjuk a konkrét választ, de azt már igen, úgy semmiképpen, ha megint jönnek a jól ismert arcok jól ismert túlárazásai. Ugyanis néhány ember elképesztő gazdagsága nem azonos nemzeti büszkeségünkkel. | https://magyarhang.org/belfold/2018/12/05/atletikai-vb-ujabb-ner-biznisz-lesz-a-peldatlan-sportdiplomaciai-siker/ | https://web.archive.org/web/20231226204424/https://hang.hu/belfold/atletikai-vb-ujabb-ner-biznisz-lesz-a-peldatlan-sportdiplomaciai-siker-104024 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atletikai-vb-ujabb-ner-biznisz-lesz-a-peldatlan-sportdiplomaciai-siker | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-12-05 18:00:00 | [
"Fürjes Balázs"
] | [
"Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) Zrt.",
"Napur Architect Építészeti Iroda Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"tanácsadás",
"sport",
"építőipar",
"utazás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,089 | Süli János: Nincs hiteltartozásunk Oroszország felé Paks II miatt | Az eddig lehívott összeget a kedvező pénzpiaci helyzetet kihasználva Magyarország 2018 májusában teljes egészében előtörlesztette | A tárca nélküli minisztert Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdezte arról, hogy 2018. október 31-ig bezárólag pontosan mennyit hívott le Magyarország a paksi bővítésre szánt orosz hitelből, mennyit fizetett vissza más (piaci) forrásból, illetve, hogy mennyi rendelkezésre tartási jutalékot fizetett, és mekkora jelenleg az orosz fél felé fönnálló hiteltartozás.
A parlament honlapján szerdán közzétett válaszában Süli János hozzátette, hogy az előtörlesztésre a hitelszerződés is lehetőséget biztosított. A tárca nélküli miniszter arról is beszámolt, hogy a hitelből eddig lehívott mintegy 78 millió euró az atomerőmű építés eddig igazolt 98 millió eurós költségének a 80 százaléka.
Süli János a független képviselő kérdésére válaszolva felidézte, hogy a nemzetközi hitelszerződésnek megfelelően az egyes években az orosz fél által rendelkezésre tartott, de a magyar fél által igénybe nem vett hitelösszeg után 0,25 százalékos rendelkezésre tartási díj esedékes.
A 2015-2017 között elvégezhető feladatokra jelentős hatással voltak az Európai Bizottság elhúzódó vizsgálatai, így Magyarországnak 2016-ban 250 ezer euró, 2017-ben 762 500 euró, 2018-ban pedig 334 454 euró értékű rendelkezésre tartási díjat kellett kifizetnie, az előző évre tervezett de fel nem használt hitelösszeg után a nemzetközi szerződésben rögzített módon és határidővel - olvasható a tárca nélküli miniszter írásos válaszában. | http://magyarhirlap.hu/cikk/135323/Suli_Janos_Nincs_hiteltartozasunk_Oroszorszag_fele_Paks_II_miatt | https://web.archive.org/web/20181205221401/http://magyarhirlap.hu/cikk/135323/Suli_Janos_Nincs_hiteltartozasunk_Oroszorszag_fele_Paks_II_miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/suli-janos-nincs-hiteltartozasunk-oroszorszag-fele-paks-ii-miatt | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2018-12-05 23:36:32 | [] | [] | [
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"energia",
"atom",
"adósság"
] | [
"Paks II"
] |
48,090 | Simicska mezőgazdasági cége is Mészáros Lőrincnél kötött ki | A Gazdasági Versenyhivatal még nem hagyta jóvá a tranzakciót, kedden csak a vizsgálatot kezdték meg. Simicska Lajos mezőgazdasági nagyvállalata az oligarcha fegyverletétele után Vörös József Mészáros-közeli ügyvédhez került, de ahogy már júniusban írtuk, neve csak ideiglenes szerepel tulajdonosként. | 2018 december 06., 07:31
comments 67
Végállomására érkezett a Mezort Zrt. miután kedden Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta Mészáros Lőrinc vásárlási szándékát. A Gazdasági Versenyhivatal még nem hagyta jóvá a tranzakciót, kedden csak a vizsgálatot kezdték meg. Simicska Lajos mezőgazdasági nagyvállalata az oligarcha fegyverletétele után Vörös József Mészáros-közeli ügyvédhez került, de ahogy már júniusban írtuk, neve csak ideiglenes szerepel tulajdonosként. Hogy mennyiért vásárolná meg
a tavaly mintegy 2,5 milliárd forint bevételt termelő céget Mészáros, nem tudni. | https://444.hu/2018/12/06/simicska-mezogazdasagi-cege-is-meszaros-lorincnel-kotott-ki | https://web.archive.org/web/20181207130331/https://444.hu/2018/12/06/simicska-mezogazdasagi-cege-is-meszaros-lorincnel-kotott-ki | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simicska-mezogazdasagi-cege-is-meszaros-lorincnel-kotott-ki | 444 | hungarian-news | 2018-12-06 09:31:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Simicska Lajos"
] | [
"Mezort Zrt."
] | [] | [
"mezőgazdaság"
] | [] |
48,091 | Garancsi-féle telepen őrzi a rendőrség a bűnjeleket, méregdrágán | Évek óta fizet a rendőrség Orbán Viktor kormányfő magánrepülős barátjának egy kispesti telephely használatáért. Az évi csaknem félmilliárdos bérleti díj sem jelent gondot. | Garancsi;
2018-12-06 06:45:00
Garancsi-féle telepen őrzi a rendőrség a bűnjeleket, méregdrágán
Évek óta fizet a rendőrség Orbán Viktor kormányfő magánrepülős barátjának egy kispesti telephely használatáért. Az évi csaknem félmilliárdos bérleti díj sem jelent gondot.
Gépjárműtárolótelep, Kamerával megfigyelt terület! – figyelmeztet a felirat a szürke fémkapun, mögötte újabb kerítés, majd egy portaszolgálat. A többszörös védvonalon túl lehasznált autók parkolnak egy óriási grundon. A Budapesti Rendőr-főkapitányság kispesti raktártelepe ez – a Vörös Csillag Traktorgyár egykori területén.
A kívülálló egyértelműen rendőrségi tulajdonként azonosíthatja a Hofherr Albert és a Tóth Árpád utca sarkán elterülő placcot. Pedig nem az: a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyilvános hirdetményeit, szerződéseit böngészve kiderül, hogy a rendőrség évek óta bérli az ipartelepet. (A lefoglalt autókat, roncsokat, egyéb „bűnjeleket” tárolja itt, egy részüket árveréseken értékesíti.)
Az igazi bizniszt ezen a helyen azonban nem a felvásárolható járgányok jelentik, hanem az ingatlan, amin állnak. A területet a Sinvest Hofa 11. Kft. adja bérbe: a társaság egyik ügyvezetője az Orbán Viktor kormányfő repülős útját finanszírozó Garancsi István nagyvállalkozó.
A rendőrséghez fordultunk, hogy megtudjuk, a BRFK mióta és mennyiért bérli a kispesti telephelyet a Garancsi-vezette cégtől.
Az ügy 2011-ben startolt: a főkapitányság ekkor közbeszerzési eljárás nélküli nyílt pályázatot hirdetett, bérbe vehető telephelyet keresve. A tendert a Sinvest Rippl-Rónai 1 Kft. nyerte el (a vállalkozás tavaly váltott a Sinvest Hofa névre) – a BRFK pedig 2012. október 25-én öt évre szóló bérleti szerződést kötött vele.
A Garancsi-féle cég így több mint 32 ezer négyzetmétert (és kiszolgáló irodákat) biztosított a bűnjelek tárolására, a BRFK pedig az ötéves időtartam alatt 454 millió forintot fizetett mindezért – évente tehát mintegy 90 milliót költött bérlésre.
Az együttműködés azonban tovább folytatódik: a BRFK 2017 októberében előbb egy 60 napos, 2018 januárjában viszont egy tíz évre szóló kontraktust írt alá a Sinvest Hofával. (Utóbbi sem volt közbeszerzés – erre a jogszabályok ingatlan esetében lehetőséget adnak.) És megnyílt a pénzcsap: a harmadával nagyobb területért idén 303 millió forintot kaszálhat a Garancsi-féle vállalkozás, a következő években várhatóan évente 450 milliót. (2018-tól összesen majdnem 41 ezer négyzetméteresre terebélyesedett a bérelt terület.)
Kérdés, a rendőrségnek miért éri meg az ötszörös drágulás, hiszen így összességében 2012 és 2027 között összesen 5 milliárd forintot költ egy ipari placc bérlésre. Összehasonlításképpen: a BRFK most „potom” 990 millióért egy 41 ezer négyzetméteres, összközműves, raktárhelyiséggel rendelkező ipartelepet vásárolhatna a XVI. kerületben – legalábbis az ipariingatlanok.hu december eleji hirdetése szerint.
A földhivatal interneten lekérhető ingatlan-nyilvántartásából az is kiderül, hogy a Sinvest Hofa 11 nagyon jó ritmusérzékkel vásárolt területet a kispesti telephelyen. A szerződésben érintett öt ingatlanból kettőre 2012 márciusában jegyzett be részleges vagy teljes tulajdonjogot a Garancsi-féle vállalkozás – ekkorra a pályázat már ismert volt.
Hasonlóan szerencsés ütemben gyarapította ingatlanvagyonát a Sinvest Hofa 11 az új, januári szerződéskötéskor is: a harmadik, (tízezer négyzetméteres) területet 2017 végén vásárolhatta – a bejegyző határozat tavaly december 21-ére szól.
A hatósági mondás szerint erre a pluszplaccra azért volt szükség, mert „a bűnjelkezelési tevékenység folyamatos végrehajtása érdekében szükségessé vált további terület és többlet szolgáltatás biztosítása.”
Mivel a rendőrség válaszából nem derül ki egyértelműen, miért van szükségük a kispesti bérleményre, újabb kérdéseket küldtünk a szervezetnek. Válaszokat lapunk nem kapott és a Sinvest Hofa 11 is néma maradt az ügyben. | https://nepszava.hu/3017519_garancsi-fele-telepen-orzi-a-rendorseg-a-bunjeleket-meregdragan | https://web.archive.org/web/20220810132036/https://nepszava.hu/3017519_garancsi-fele-telepen-orzi-a-rendorseg-a-bunjeleket-meregdragan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/garancsi-fele-telepen-orzi-a-rendorseg-a-bunjeleket-meregdragan | Népszava | hungarian-news | 2018-12-06 06:45:00 | [
"Garancsi István",
"Garancsi Mária",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK)",
"CD Hungary Zrt.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Sinvest Hofa 11. Kft.",
"Sinvest Rippl-Rónai 1 Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"pályázat",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"strómanok",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,092 | Úszóakadémia helyett Nemzeti Öttusa Központ épülhet 2 milliárdból Csillebércen | A jelek szerint valóban elbukta Hosszú Katinka az úttörőtábor helyére tervezett, nevével fémjelzett úszóakadémiát, és a sportberuházásokra átcsoportosított 1,9 milliárdnak az öttusázók örülhetnek. | öttusa;Csillebérc;Hosszú Katinka;Nemzeti Öttusa Központ;
2018-12-06 07:54:25
Úszóakadémia helyett Nemzeti Öttusa Központ épülhet 2 milliárdból Csillebércen
A jelek szerint valóban elbukta Hosszú Katinka az úttörőtábor helyére tervezett, nevével fémjelzett úszóakadémiát, és a sportberuházásokra átcsoportosított 1,9 milliárdnak az öttusázók örülhetnek.
Nemzeti Öttusa Központ (NÖK) épülhet a Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ területén, adta hírül az MTI. A Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározatból kiderül, hogy a kormány egyetért a NÖK létrehozásával, és megbízta az emberi erőforrások miniszterét, hogy - Kásler Miklós emberminiszter bevonásával - vizsgálja meg a központ lehetséges helyszíneit, különös figyelemmel a csillebérci központ területére.
Az emberi erőforrások minisztere ezt követően - a kormányhatározat szerint - előterjesztést készít a NÖK létrehozása előkészítéséhez szükséges központi költségvetési források bemutatásával.
Tavaly decemberben még egy Hosszú Katinka nevével fémjelzett úszóakadémia létrehozásáról került előterjesztés a kormány elé, ami 7 milliárd forintból épülhetett volna meg a csillebérci úttörőtábor helyén. Ám nem sokkal később már az is felmerült, a háromszoros olimpiai bajnok körül kialakult bizonytalan helyzetet kezdi megelégelni a kormány, és így Hosszú bukhatja Csillebércet.
Aztán egész mostanáig már csak annyit lehetett tudni, hogy a kabinet egy határozattal 1,9 milliárd forintot átcsoportosított sportcélú ingatlanvásárlásokra és -beruházásokra az uniós pályázatokhoz szánt források keretéből. A részleteket titkosításra hivatkozva nem árulta el a kormány.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 2017-ben szerezte meg a csillebérci ingatlant 1,8 milliárd forintért, a Magyar Úttörők Szövetségétől és egy magáncégtől. A megállapodást tíz évre titkosította Czepek Gábor, a fejlesztési tárca államtitkára. Csillebérc tulajdonosváltását és a mostani átcsoportosítást a titkosításon túl az kapcsolja össze, hogy az MNV 2017-ben ugyanabból a költségvetési kalapból fedezte a vásárlást, ahová most az 1,9 milliárd forint került. | https://nepszava.hu/3017601_uszoakademia-helyett-nemzeti-ottusa-kozpont-epulhet-2-milliardbol-csillebercen | https://web.archive.org/web/20190305124609/https://nepszava.hu/3017601_uszoakademia-helyett-nemzeti-ottusa-kozpont-epulhet-2-milliardbol-csillebercen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uszoakademia-helyett-nemzeti-ottusa-kozpont-epulhet-2-milliardbol-csillebercen | Népszava | hungarian-news | 2018-12-06 07:54:00 | [
"Czepek Gábor",
"Kásler Miklós"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"EU",
"üzleti titok"
] | [] |
48,093 | Elbukta a pályázatot, Gulyás Gergely bátyja mégis törvényszéki bíró lett | Pályázat nélkül léphetett előre, és lett a Székesfehérvári Törvényszék bírája Gulyás Géza, a Miniszterelnökséget vezető miniszter testvére | Hogyan legyünk törvényszéki bírók, ha már pályázaton nem sikerült elnyerni az áhított előrelépést? – erre mutatott be példát a napokban Gulyás Géza büntetőbíró, nem mellesleg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bátyja. Történt ugyanis, hogy kezdőként a 2010. június 1-jétől a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bíróvá kinevezett Gulyás december 1-je óta a Székesfehérvári Törvényszék bírája, ahol másodfokú ügyeket tárgyaló bírói tanács tagja lett.
Ahhoz, hogy ma egy bíró feljebb lépjen a ranglétrán, pályáznia kell. Ha az állásra többen is jelentkeznek, akkor a jelölteket a szakmai előéletükre kapott pontok, valamint az érintett bírói tanács véleménye alapján rangsorolják. Igaz, ettől a sorrendtől az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke eltérhet, de csak az első három helyen lévők sorrendjét változtathatja meg. Információnk szerint Gulyás maga is többször pályázott, de nem járt sikerrel, és nem is került az első három jelölt közé. Ezért lehetett szükség más megoldásra.
A karriermentő ötlet aztán mégis Handó Tünde OBH-elnöktől jött: ő ugyanis október elsejével határozatlan időre beosztotta Gulyást az OBH-ba. Ezzel pedig nyomban megnyílt az út a miniszteri rokon „előléptetésére”. A törvény szerint ugyanis
„a hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe kell beosztani”.
Így történhetett meg, hogy két hónapnyi hivatali munka után – amikor is a bíró köteles volt a törvény szerint végrehajtani az OBH elnökének intézkedéseit, utasításait – simán feljebb léphetett a ranglétrán. Igaz, ehhez előbb még az is kellett, hogy Handó megemelje a Székesfehérvári Törvényszéken az engedélyezett létszámot, amit november 20-án meg is tett. Mindez komoly felzúdulást okozott az érintett bírák körében, ahol nem Gulyás volt az első ejtőernyős.
A teljes történet az e heti HVG-ben olvasható. | https://hvg.hu/itthon/20181206_Elbukta_a_palyazatot_Gulyas_Gergely_batyja_megis_torvenyszeki_biro_lett | https://web.archive.org/web/20191219014628/https://hvg.hu/itthon/20181206_Elbukta_a_palyazatot_Gulyas_Gergely_batyja_megis_torvenyszeki_biro_lett | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elbukta-a-palyazatot-gulyas-gergely-batyja-megis-torvenyszeki-biro-lett | HVG | hungarian-news | 2018-12-06 06:40:00 | [
"Gulyás Gergely",
"Gulyás Géza",
"Handó Tünde"
] | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"pályázat",
"háttér",
"rokonok",
"bíróság"
] | [] |
48,094 | Állami cég alkalmazottainak fizettek kenőpénzt a világ legnagyobb olajkereskedői – állítja az ügyészség | A világ vezető olajkereskedői, a Vitol, a Trafigura és a Glencore több mint 30 millió dollár kenőpénzt adtak a brazil állam tulajdonában álló Petrobras alkalmazottainak az ”autómosós” botrányban - egy olyan séma szerint, mely a mai napig működhet. | A cégek vezető tisztségviselői „teljes és egyértelmű” tudatában voltak a 2011-2014 közötti korrupciónak, és a nyomozók szerint a nyilvánosságra hozott információk csak a jéghegy csúcsát jelentik - írta a Bloomberg az ún. brazil "autómosós" botrányról, melyben a Petrobas alkalmazottai több mint 160 üzlet során olcsóbban adták az olajat, származékait és a tárolókat a kereskedő cégeknek, de a számlákon a piaci ár szerepelt. A különbözet hordóként minimum 10 cent, de akár egy dollár is volt - írta a Reuters.
“Bizonyítékaink vannak arra, hogy egy a kereskedő cégek egy meghatározott séma szerint fizettek kenőpénzt a Petrobras alkalmazottainak, hogy előnyös árakat kapjanak, és minél gyakrabban szerződjenek” áll az ügyészség közleményében.A Car Wash nevet azért kapta az ügy, mely az első leleplezés egy autómosóban történt.
A kenőpénzek amerikai, brit, svéd, svájci és uruguay-i bankszámlákon keresztül mozogtak, de még nem tudni, ezek az országok indítanak-e eljárást az ügyben. A brazil rendőrség értesítette az Interpolt a houston-i Petrobras-alkalmazottak letartóztatása miatt. A Petrobras azt mondja, már elbocsátották őket állásaikból. “Nekünk fűződik a legerősebb érdekünk ahhoz, hogy minden tényre fény derüljön” írta a cég közleményében.
A Glencore és a Trafigura szóvívői nem nyilatkoztak, de a Vitolé igen; ő azt mondta, a cégüknél „zéró tolerancia van életben a korrupcióval kapcsolatban”, és együtt fognak működni a hatóságokkal.
Az ügyben 130 üzletembert és politikust ítéltek már el Brazíliában, köztük van a korábbi elnök, Luiz Inacio Lula da Silva, aki 12 éves börtönbüntetését tölti. Hogy az iparágban mennyire elterjedt lehet ez a gyakorlat, nemcsak az ügyben érintettek száma, hanem az jelzi: márciusban egy korábbi Trafigura alkalmazottat 10 éves börtönbüntetésre ítéltek, mert – már egy másik cég alkalmazottjaként - kenőpénzt adott a Petrobras egy alkalmazottjának, és a módszert még a trafigurás gyakorlatából ültette át – azaz újabb ítélet vár az elkövetőre.
A legújabb fejlemények: a Petrobras szeretett volna végre túllépni a korrupciós ügyön, ezért 850 millió dolláros büntetést fizetett a brazil és amerikai hatóságoknak. Emellett tegnap új üzleti tervvel is előálltak, mellyel „a Petrobras hitelességét, büszkeségét és jó hírnevét” kívánják erősíteni.
Az „autómosós” botrány azonban a cég szándékai ellenére tovább gyűrűzik, a legújabb fejezet pedig alááshatja a Petrobras tervezett privatizációját. A Petrobras ugyanis múlt hónapban eladta az egy nigériai olaj-és gázkutató vállalkozásban tulajdonolt 50 százalékos részesedését - mégpedig egy a Vitol által vezetett konzorciumnak. Állítólag azért, hogy az 1,53 milliárd dolláros vételárból csökkentsék az adósságaikat. | https://hvg.hu/gazdasag/20181206_Allami_ceg_alkalmazottainak_fizettek_kenopenz_a_vilag_legnagyobb_olajkereskedoi__allitja_az_ugyeszseg | https://web.archive.org/web/20181207143732/https://hvg.hu/gazdasag/20181206_Allami_ceg_alkalmazottainak_fizettek_kenopenz_a_vilag_legnagyobb_olajkereskedoi__allitja_az_ugyeszseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/allami-ceg-alkalmazottainak-fizettek-kenopenzt-a-vilag-legnagyobb-olajkereskedoi-a-allitja-az-ugyeszseg | HVG | world-news | 2018-12-06 10:55:00 | [] | [] | [
"Brazília",
"Dél-Amerika"
] | [] | [] |
48,095 | Budaörs fizethet: az Ab szerint rendben van, hogy pénzt vesznek el a gazdag településektől | Nem ütközik nemzetközi szerződésbe, és így az alaptörvénybe sem, hogy az úgynevezett adóerő-képesség alapján elveszik a jobb módú települések bevételének egy részét – mondta ki ezúttal egyhangúlag az Alkotmánybíróság. | Ellenzéki képviselők tettek panaszt még a 2017-es költségvetési törvény ellen, mert az (és értelemszerűen a hasonló eljárást tartalmazó következő két büdzsé is) sértette szerintük a Magyarországon is kötelező Helyi Önkormányzatok Európai Chartája című dokumentumot. Ez lehetővé tesz ugyan bizonyos kiegyenlítést a sok és a kevés bevétellel rendelkező városok, falvak között, de ez „nem csökkentheti a helyi önkormányzatoknak a saját feladatkörüket illető döntési szabadságát”. Márpedig az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás, amellyel szemben például Budaörs lépett fel látványosan, az aláírók szerint ezzel ellentétes. Főleg azért, mert aránytalan. Ráadásul az elvonás nem a hátrányos helyzetű helyi önkormányzatok javára történik, hanem közvetlenül a központi költségvetés részére.
Az Ab egyrészt megállapította, hogy a beadvány egy része elbírálásra alkalmatlan, általános, nem indokolja meg világosan, hogy a vitatott költségvetési melléklet miért ütközik a nemzetközi szerződésbe. Amit viszont el tudtak bírálni belőle, azt elutasították. Ugyanis egyetértettek a nemzetgazdasági miniszterrel, aki kifejtette, hogy az önkormányzati alrendszerben nagyfokú jövedelmi egyenlőtlenség van: „a magyarországi lakosságszám 20%-át kitevő, legnagyobb iparűzési adóbevétellel rendelkező települési önkormányzatok az országos iparűzési adóalapból 50%-os mértékben részesednek. A törvényhozó egyik fontos feladata a jövedelmi különbségek tompítása, melynek egyik eszköze a szolidaritási hozzájárulás intézménye. További szempontként utalt a miniszter arra is, hogy a szabályozás célja a települési önkormányzatoktól elkerülő köznevelési működtetési feladatok ellátásához szükséges forrás biztosítása is volt.” Ennek jegyében 2017-ben összesen 166 települési önkormányzat fizetett szolidaritási hozzájárulást, mindösszesen közel
26,6 milliárd forint értékben.
Mint az utóbbi időben elég gyakran, az Ab döntésének indoklása jelentős részben a véleménynyilvánításra felkért miniszter válaszának ismertetéséből áll. Ehhez a bírák a maguk részéről hozzáteszik: „maga a Charta is kétséget kizáróan elkötelezett a horizontális közpénzügyi kiegyenlítés működtetése iránt. A nemzetgazdasági miniszter véleményében említett, az önkormányzati alrendszerben tapasztalható nagyfokú jövedelmi egyenlőtlenség kiegyenlítése éppen ezért nem csupán nem ellentétes a Charta célkitűzéseivel, hanem azokkal kifejezetten összhangban áll.” És az sem lényeges, hogy a gazdagoktól elvett pénz a költségvetésbe folyik be, mert a törvény egyaránt tartalmaz szabályozást „a jelentős adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok pénzügyi forrásainak csökkentésére, és a gyenge adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok pénzügyi forrásainak növelésére”.
(Kiemelt képünkön: Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere.) | https://hvg.hu/gazdasag/20181206_Budaors_fizethet_az_Ab_szerint_rendben_van_hogy_penzt_vesznek_el_a_gazdag_telepulesektol | https://web.archive.org/web/20181207155438/https://hvg.hu/gazdasag/20181206_Budaors_fizethet_az_Ab_szerint_rendben_van_hogy_penzt_vesznek_el_a_gazdag_telepulesektol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budaors-fizethet-az-ab-szerint-rendben-van-hogy-penzt-vesznek-el-a-gazdag-telepulesektol | HVG | hungarian-news | 2018-12-06 12:08:00 | [] | [] | [
"Budaörs",
"Pest megye"
] | [
"ítélet/döntés",
"önkormányzat",
"adó"
] | [] |
48,096 | Az Alkotmánybírósághoz fordul a MÚOSZ a fideszes médiagóliát miatt | A mindent maga alá gyűrő pártsajtó-cég megteremtése nem közügy, sőt ellentétes a közérdekkel, írja kemény hangú közleményében a Magyar Újságírók Szövetsége, ezért az alkotmánybírósághoz fordulnak. | A tegnapi napon kiderült, hogy a kormány a közelmúltban létrehozott, egész Európában példátlan méretű és piaci befolyású pártmédia-holdingot a közérdekűvé nyilvánítás ürügyén ki akarja vonni a versenyhivatal és a médiahatóság engedélyezési eljárása alól, írja a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ).
A szövetségnek meggyőződése, hogy ez a lépés törvénytelen, és súlyosan sérti a pártatlan és sokszínű tájékozódás biztosításának alkotmányos követelményét, valamint a média- és a versenytörvény tételes előírásait, ezért az alkotmánybírósághoz fordul.
A hatósági ellenőrzés kikerülését célzó kormányzati trükk nyílt beismerése annak, hogy a – legalábbis a megyei lapok és az országos rádiók piacán mindenképpen – monopolhelyzetű médiamamut a vonatkozó törvények betartása esetén semmiképpen sem mehetne át a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szűrőjén, írják.
A MÚOSZ álláspontja szerint a szabad és független tájékoztatás az ország összes állampolgárának érdeke, ellenben a mindent maga alá gyűrő pártsajtó-cég megteremtése nem közügy, sőt ellentétes a közérdekkel. Ezzel nyilvánvalóan a kormánypárt is tisztában van, hiszen a hatósági vizsgálat megúszását szolgáló kormányrendeletben – példátlan módon – semmilyen indoklás nem szerepel, az utólagos szóbeli magyarázat pedig olyan érveket említ (a nyomtatott médiakultúra és a megyei lapok megőrzését), amit egy tévécsatornákat, rádióadókat és online platformokat is tömörítő médiacsoport esetében Európa egyetlen államában sem venne senki komolyan.
A MÚOSZ azt is kiemeli, amióta az összes megyei lap egyetlen, a miniszterelnökhöz közel álló vállalkozóhoz került, és fő feladatának tekinti a kormány kommunikációs igényeinek kiszolgálását, azóta az érintett újságok példányszáma folyamatosan és drasztikusan csökken. Ez azt jelzi, hogy a kormány az említett lappiaci szegmens megszállásával kifejezetten rontotta a nyomtatott lapok túlélési esélyeit.
A MÚOSZ mindezért az Alkotmánybírósághoz fordul, és azt kéri a testülettől, hogy – érvényt szerezve Magyarország alaptörvényének és sarkalatos törvényeinek – mondja ki: a pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás, illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit. | https://hvg.hu/itthon/20181206_Vegre_kiallt_a_MUOSZ_az_alkotmanybirosaghoz_fordul_a_fideszes_mediamamut_miatt | https://web.archive.org/web/20200416203559/https://hvg.hu/itthon/20181206_Vegre_kiallt_a_MUOSZ_az_alkotmanybirosaghoz_fordul_a_fideszes_mediamamut_miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alkotmanybirosaghoz-fordul-a-muosz-a-fideszes-mediagoliat-miatt | HVG | hungarian-news | 2018-12-06 12:17:00 | [] | [] | [] | [
"média",
"támogatás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,098 | Ennyi volt: nem vizsgálja a GVH a fideszes médiabirodalmat | Nem indít versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány összefonódás bejelentése alapján, miután a Kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a tranzakciót – írja a hivatal. | Nem indít versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány összefonódás bejelentése alapján, miután a Kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a tranzakciót – írja a hivatal.
A közlemény emlékeztet arra, hogy egy szerdán kiadott rendeletben a kormány közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak az Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zrt., a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Kft. és a Magyar Idők Kiadó Kft. feletti irányításszerzésével megvalósuló összefonódást.
A nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített összefonódások nem tartoznak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény hatálya alá, így a GVH hatósági bizonyítvány kiállításával zárta le a bejelentés vizsgálatát. | https://hvg.hu/gazdasag/20181206_Ennyi_volt_nem_vizsgalja_a_GVH_a_fideszes_mediabirodalmat | https://web.archive.org/web/20201212201325/https://hvg.hu/gazdasag/20181206_Ennyi_volt_nem_vizsgalja_a_GVH_a_fideszes_mediabirodalmat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ennyi-volt-nem-vizsgalja-a-gvh-a-fideszes-mediabirodalmat | HVG | hungarian-news | 2018-12-06 15:42:00 | [] | [
"Fidesz",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Idők Kft.",
"New Wave Media Kft.",
"Opus Press Zrt."
] | [] | [
"média",
"versenykorlátozás - kartell",
"jogalkotás",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
48,099 | Márki-Zay szerint a vásárhelyi Fidesz miatt veszélybe került a város működése | A független polgármester szerint a vásárhelyi Fidesz-frakció szándékosan teremt olyan gazdasági helyzetet, amely a város működését akár el is lehetetlenítheti. | Márki-Zay szerint a vásárhelyi Fidesz miatt veszélybe került a város működése
A független polgármester szerint a vásárhelyi Fidesz-frakció szándékosan teremt olyan gazdasági helyzetet, amely a város működését akár el is lehetetlenítheti.
A csütörtöki bizottsági ülésen Kovács László (Fidesz-KDNP) pénzügy-gazdasági bizottsági elnök javaslatára a fideszes többségű bizottságok úgy döntöttek,
leveszik a vásárhelyi közgyűlés napirendjéről a költségvetési módosítási javaslatot, pedig a jelen lévő könyvvizsgáló nyomatékosan igyekezett lebeszélni őket erről.
Márki-Zay Péter azt írta, ha pénteken nem kerül terítékre a téma – ami egyébként törvényi kötelezettség lenne –, az komoly veszéllyel jár Hódmezővásárhelyre nézve. Ha ugyanis a pályázatokhoz nem rendel az önkormányzat előirányzatot, úgy nem tudják szabályosan felhasználni a korábban megnyert támogatásokat.
Márki-Zay néhány példát is említett:
A decemberben leszállítandó kukásautók 500 milliós számláját nem tudják befogadni.
A strandfürdő támogatása is veszélyben van, 170 millió forintot veszíthet el a város, ha ezt nem támogatja a Fidesz-frakció, mivel a Belügyminisztérium december 31-ig adott határidőt.
A vásárhelyi Kapcsolat Központ munkatársainak fizetendő szociális ágazati pótlék átvezetését is el kellene fogadni a törvény szerint, hasonlóan a kulturális illetménypótlékhoz és a minimálbér alatti besorolási bérű dolgozók bérkompenzációjához.
Emellett veszélybe kerül a stadionban az atlétikai dobópálya megvalósulása és kifizetése is.
Márki-Zay Péter polgármester azt kérte a fideszesektől, hogy legalább szándékosan ne akadályozzák "Hódmezővásárhely fejlődését, ne büntessék a vásárhelyi embereket, ezzel együtt még saját szavazóikat is a város anyagi ellehetetlenítésével". | https://hvg.hu/gazdasag/20181206_MarkiZay_szerint_a_vasarhelyi_fidesz_miatt_veszelybe_kerult_a_varos_mukodese | https://web.archive.org/web/20181207133927/https://hvg.hu/gazdasag/20181206_MarkiZay_szerint_a_vasarhelyi_fidesz_miatt_veszelybe_kerult_a_varos_mukodese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/marki-zay-szerint-a-vasarhelyi-fidesz-miatt-veszelybe-kerult-a-varos-mukodese | HVG | hungarian-news | 2018-12-06 17:24:00 | [
"Kovács László (Fidesz)"
] | [
"Fidesz",
"Hódmezővásárhely Város Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"pályázat",
"fürdő",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,100 | Elveszik az Operaháztól a saját beruházásait | Az Állami Operaház felújítását, valamint új műhelyházának és próbaközpontjának felépítését átadják az egész Liget-programot kezelő állami Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. által alapítandó társaságnak, és ennek érdekében még az Operaház és műhelyei épületének, valamint az épülő új létesítmények ingatlanainak vagyonkezelési jogát is ez a projekttársaság kapja meg. Ezt javasolta csütörtökön az országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy kulturális törvénycsomag részeként. | A szövegből úgy látszik, mintha ettől hatékonyabb eljárást várnának, eddig ugyanis főleg a csúszásokról lehetett hallani.
A beruházásokat az új cég állami pénzből, kiemelt jelentőségű állami feladatként, kiemelten közérdekű beruházásnak minősítve valósítja meg. Az Operaháznak minden már megszerezett engedélyt, megkötött szerződést át kell adnia. Viszont ha majd a folyamat végén véglegessé válik majd a felújított és új létesítmények használatbavételi engedélye, és lezajlik a műszaki átadás-átvétel, minden automatikusan visszakerül a Magyar Állami Operaház vagyonkezelésébe.
A teljesen új elképzelés nem a parlament illetékes szakbizottságától származik, hanem a törvényalkotási bizottság saját indítványa. Indoklásként ez olvasható: „A Liget Budapest projekt komplexitása azt eredményezi, hogy az egyes projektelemek szorosan egymásra épülnek, az egyik megvalósíthatósága – minden elemében – összefügg a másikéval, csak logikai, szervezési, megvalósíthatósági egységben tud működni és teljesülni a beruházás.” Azt nem magyarázzák meg, hogy az Andrássy út belső részén és a Kőbányán megvalósuló beruházás hogyan kapcsolódik a Városligethez.
A szavazást jövő szerdán tartják, és az országgyűlési főbizottság javaslatát szinte mindig el szokták fogadni. | https://hvg.hu/itthon/20181206_Elveszik_az_Operahaztol_a_sajat_beruhazasait | https://web.archive.org/web/20200812024612/https://hvg.hu/itthon/20181206_Elveszik_az_Operahaztol_a_sajat_beruhazasait | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elveszik-az-operahaztol-a-sajat-beruhazasait | HVG | hungarian-news | 2018-12-06 20:37:00 | [] | [
"Magyar Állami Operaház (MÁO)",
"Városliget Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"kultúra - művészet"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
48,101 | Nyolcszázmilliós áfacsalást lepleztek le Borsodban | A bűnbanda külföldről behozott műtrágyával kereskedett, amit igyekeztek belföldi vásárlásnak álcázni, majd visszaigényelték utána az áfát. | Mintegy nyolcszázmillió forintnyi általános forgalmi adót (áfa) csalt el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy műtrágyával kereskedő bűnszervezet – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense az MTI-t. Kovács Dorina hozzátette: az elkövetők budapesti és Pest megyei székhelyű cégeiken keresztül 2015 és 2017 között rendszeresen tettek szert milliós nagyságrendű jogtalan haszonra.
A Romániából és Lengyelországból behozott műtrágyát bevallásaikban belföldi vásárlásként tüntették fel, majd az áfát visszaigényelték utána. Néhány cég esetében bevallották ugyan a külföldi beszerzést, de az áfát ezekben az esetekben sem fizették meg. Az áru ténylegesen nem is járt a cégeknél, hanem a külföldi felrakodási helyről közvetlenül a végső vevőknek szállították.
A NAV pénzügyi nyomozói és revizorai huszonhat helyszínen tartottak házkutatást és gyűjtöttek bizonyítékokat. Három ingatlant és kilenc teherautót zárolt a hatóság, ezek összértéke több mint kétszázmillió forint. Eddig öt férfit és egy nőt hallgattak ki bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt, de a gyanúsítottak köre a rendőrség szerint még bővülhet. | https://hvg.hu/kkv/20181207_Nyolcszazmillios_afacsalast_lepleztek_le_Borsodban | https://web.archive.org/web/20181209144829/https://hvg.hu/kkv/20181207_Nyolcszazmillios_afacsalast_lepleztek_le_Borsodban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyolcszazmillios-afacsalast-lepleztek-le-borsodban | HVG | hungarian-news | 2018-12-07 11:06:00 | [] | [] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"mezőgazdaság",
"vegyipar",
"adó",
"kereskedelem",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
48,102 | Tévéje, műsorgyártója és hetilapja már van az új kormányközeli alapítványnak | Nagyon úgy tűnik, hogy még az idén le akarjak zavarni a Fidesz-közeli média teljes szervezi átalakítását. Erre utal legalábbis, hogy az egyes médiumokat rohamtempóban kezdték el bepakolni a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá. Alig egy héttel azt követően, hogy szinte minden jelentősebb, kormányhoz közelálló médiatulajdonos felajánlotta ilyen jellegű érdekeltségeit az alapítványnak, több cégnél már meg is történt a tulajdonosváltás. | Nagyon úgy tűnik, hogy még az idén le akarjak zavarni a Fidesz-közeli média teljes szervezi átalakítását. Erre utal legalábbis, hogy az egyes médiumokat rohamtempóban kezdték el bepakolni a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá. Alig egy héttel azt követően, hogy szinte minden jelentősebb, kormányhoz közelálló médiatulajdonos felajánlotta ilyen jellegű érdekeltségeit az alapítványnak, több cégnél már meg is történt a tulajdonosváltás.
Így például a Hír TV-nél, a Figyelő gazdasági hetilapnál és a Hung-Ister műsorgyártónál már be is jegyezték a KESMA tulajdonjogát. Néhány napon belül pedig ugyanez történhet a – Lokál ingyenes napilapot, illetve ennek hetilap-változatát és a 888.hu-t kiadó – Modern Media Group Zrt.-vel, valamint a Ripost napilapot, a faktor.hu-t és a Hello! magazint is jegyző Ripost Média Kft.-vel is. Utóbbi két cég már szintén megállapodott az alapítvánnyal, csak a cégbíróság nem jegyezte még be a váltást.
Ezekből az esetekből pedig az is látszik, hogy
az egyes tranzakciók teljesen egy kaptafára mennek, még az eljáró ügyvédi iroda is ugyanaz.
A médiumokat kiadó cégek tulajdonosai minden esetben egy adományozási szerződést kötnek az alapítvánnyal, amelynek keretében átadják az adott vállalat valamennyi részvényét. A KESMA részéről ezeket jellemzően Varga István, a kuratórium elnöke és a kuratóriumi tagok egyike – Bajkai István vagy Szánthó Miklós – írja alá. Varga 2014-ig országgyűlési képviselő volt a Fidesz színeiben, Bajkai a Fidesz alapító tagja, Erzsébetváros korábbi alpolgármester, Orbán Viktor és több családtagjának az ügyvédje, míg Szánthó az Alapjokogért Központ igazgatója.
A cégek részéről természetesen az anyavállalatok vezetője írja alá az adományozási szerződéseket. Ez különösen a Hír TV és a Hung-Ister esetében volt érdekes, itt ugyanis a tulajdonos társaságok közül többet is az adóhatóság egykori elnöke, Vida Ildikó képviselt.
Az eddig átadott vállalkozások ugyanakkor még csak a töredékét jelentik azoknak a médiumoknak, amelyek a hazai médiapiac történetének minden bizonnyal legnagyobb tranzakciósorozata keretében kerülhetnek a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz. Hétfőn írtunk róla, hogy csak azokra a most ingyen átadott cégekre 30 milliárdot is meghaladó összeget költöttek Fidesz-közeli tulajdonosaik, ahol a beszámolókból ez kiolvasható.
A nagyobb vállalatoknál azonban – legalábbis a cégbírósági iratok alapján – egyelőre nem indult meg az átruházás. Ebben valószínűleg szerepet játszik az, hogy többnél is a közelmúltban volt hasonló tranzakció. Matolcsy Ádám tulajdonjogát az Origo kiadójában például csak a napokban jegyezték be, és Mészáros Lőrinc is csak a közelmúltban lett feleségével közösen kizárólagos tulajdonosa médiaérdekeltségeinek. Ráadásul több cég – így például Andy Vajna Lapcomja vagy a Népszabadságot beszántó Heinrich Pecina megyei lapjai – nem is közvetlenül, hanem szintén Mészáros Lőrincen keresztül kerülnek majd az alapítványhoz. | https://g7.hu/allam/20181204/teveje-musorgyartoja-es-hetilapja-mar-van-az-uj-kormanykozeli-alapitvanynak/ | https://web.archive.org/web/20181206000242/https://g7.hu/allam/20181204/teveje-musorgyartoja-es-hetilapja-mar-van-az-uj-kormanykozeli-alapitvanynak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/teveje-musorgyartoja-es-hetilapja-mar-van-az-uj-kormanykozeli-alapitvanynak | G7 | hungarian-news | 2018-12-04 12:12:00 | [
"Bajkai István (dr.)",
"Matolcsy Ádám",
"Mészáros Lőrinc",
"Szánthó Miklós",
"Varga István (ügyvéd)",
"Vida Ildikó"
] | [
"888",
"Figyelő (újság)",
"Hír Televízió",
"Hung-Ister Zrt.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Lokál (újság)",
"Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő (MMG) Zrt.",
"Origo Zrt.",
"Ripost Média Kft."
] | [] | [
"média",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,103 | Több mint 30 milliárdos ajándékot kapott oligarcháitól a NER | Összeszedtük, hogy a Fidesz-közeli vállalkozók közül ki mennyit költött azokra a médiumokra, amelyeket most ingyen adott át egy alapítványnak. | Egészen döbbenetes összeget költöttek a Fidesz-közeli vállalkozók azokra a médiaérdekeltségeikre, amelyeket a hét közepén ingyen átengedtek a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. Az érintettek szerdán jelentették be, hogy a TV2 és a Rádió-1 kivételével szinte a teljes kormányközeli média az alapítványhoz kerül. A szervezetet az a Liszkay Gábor vezetheti majd, aki 2015 februárjában állt fel Simicska Lajos médiaérdekeltségeinek éléről, tulajdonképpen előidézve ezzel a G-napot.
Az alapítvány tényleg rengeteg médiumot fog össze. Ezek egy részét – mint például a Habony Árpádhoz köthető Lokált, illetve 888-at vagy az Ómolnár Miklós-féle Ripostot – már eleve ezek a kormányközeli vállalkozók alapították, a cégek többsége azonban vásárlás révén került eddigi tulajdonosához. Méghozzá az esetek nagy részében egy piaci tranzakció keretében, azaz nem éppen olcsón.
Bár az ilyen adásvételeknél az árat sosem árulják el a résztvevők, a tranzakciók jellege miatt sok esetben teljesen pontosan ki lehet olvasni az érintett vállalatok beszámolóiból. Az elmúlt napokban átnéztük valamennyi, a mostani ügyletben és a korábbi adásvételekben résztvevő cég előző években leadott jelentéseit, és arra jutottunk, hogy
az eddigi tulajdonosok 30 milliárd forintnál is jóval többet költöttek a most térítésmentesen átadott médiumokra.
Ez ráadásul korántsem minden, hiszen vannak olyan tranzakciók, amelyek vagy idén zárultak – így egyelőre nem látszik az értékük -, vagy két baráti cég között valósultak meg, ami miatt egészen biztosan nem piaci alapon határozták meg az árat. Az alábbiakban azokat az ügyleteket számszerűsítjük, ahol biztosan tudni lehet, mennyit fizetett a vevő.
Opus Press: Mészáros Lőrinc – 9,89 milliárd
Az egyik legnagyobb értékű tétel a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Press felajánlása volt. Ez a társaság tartja kézben a korábban a Népszabadságot is kiadó Mediaworks-öt. Utóbbi jelenleg olyan lapokat jegyez, mint a Világgazdaság, a Nemzeti Sport, a Vasárnap Reggel és a megyei lapok többsége is náluk van. Saját honlapjuk szerint portfóliójuk nagyjából hetven lapból és online portálból áll. Az Opus Presst bő két hete vásárolta meg a korábbi felcsúti polgármester és felesége tulajdonában lévő Talentis Group, a szintén Mészároshoz köthető Opus Nyrt.-től. Mivel utóbbi tőzsdei cég, a tranzakció értékét is nyilvánosságra hozták. Ez az ügyben kiadott tőzsdei tájékoztató szerint 9,89 milliárd forint volt.
Lapcom: Andy Vajna/Mészáros Lőrinc – 6,16 milliárd
A Bors bulvárlap, illetve a legnagyobb, valamint a harmadik legnagyobb példányszámú megyei napilap, a Kisalföld és a Délmagyarország kiadója tavaly került az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Avalue Kft.-hez. A vételárat természetesen nem hozták nyilvánosságra, de némi kutatással a cég könyveiből kinyerhető. A frissen életre hívott Vajna-cégnek ugyanis a Lapcomon kívül nem volt, és azóta sincs más leányvállalata. Mindez azt jelenti, hogy éves beszámolójában a „befektetett pénzügyi eszközök” soron csak ezt az egy társaságot tartotta nyilván, méghozzá beszerzési értéken*Ezt egyébként kiegészítő mellékletében is megerősítette a vállalat.. Ebből pedig kiderül, hogy Vajnáék a Lapcomot 6,16 milliárd forintért vették, és ez került most ingyen a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz. Igaz, nem közvetlenül: először Mészáros Lőrinc Talentis Groupja vette meg a kiadót, és csak ezután adták át az alapítványnak. Így nem tudni egyértelműen, hogy a két üzletember közül ki mennyit állt a cechből.
Inform Média: Heinrich Pecina/Mészáros Lőrinc – 10,41 milliárd
Lényegében ugyanezzel a technikával lehet kideríteni a korábbi Russmedia vételárát is. A Hajdú-bihari Naplót, az Észak-Magyarországot és a Kelet-Magyarországot jegyző, azóta átalakított, illetve Inform Médiára átkeresztelt társaságot tavaly vette a Népszabadságot beszántó Heinrich Pecina egy cége. Utóbbi vállalat beszámolója szerint pedig a szerzeményt 10,41 milliárdos értéken tartották nyilván. Az itt sem egyértelmű, hogy végül ebből mennyit vállalt magára a korábban a Mediaworksöt is birtokló Pecina, hiszen az Inform Média is Mészáros Lőrinc érintésével került az alapítványhoz*A motivációkat ismerve itt valószínűbbnek tűnik, hogy a teljes összeget Mészáros Lőrinc neve mellé írhatjuk..
Origo: Szemerey Tamás/Matolcsy Ádám – 3,69 milliárd
Bár az a vállalat, amelyen keresztül Matolcsy György jegybankelnök rokonsága megvette Magyarország egyik legnagyobb hírportálját, több céges érdekeltséggel is rendelkezett korábban, de a tranzakció 2016-os lezajlásakor még csak ez az egy leánya volt. Ennek megfelelően beszámolójából – akárcsak a Lapcom vagy az Inform Média esetében – kiolvasható a vételár. Ezek alapján 3,69 milliárdot fizettek a portált eladó Magyar Telekomnak, ami a távközlési társaság éves jelentésében foglaltakkal is összecseng. (Igaz, a Telekom ennél némileg magasabb 4,2 milliárdos értéken tartotta nyilván az Origo Zrt.-t.) A 2016-os adásvételnél még egy külföldi cég állt a háttérben, tavaly nyáron azonban a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám bejelentette, hogy megvette a hírportál kiadóját. Végül ténylegesen csak az elmúlt hetekben került tulajdonába a vállalat, ami így nem is időzött sokat nála, hiszen most tovább is adja a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak.
Figyelő: Schmidt Mária – 240 millió forint
A Schmidt-Ungár család érdekeltségébe tartozó K4A Lapkiadó csak a Figyelőt vásárolta meg, nem a teljes céget a gazdasági lap körül, így ugyanazzal a módszerrel nem lehet kiolvasni a vételárat a mérlegéből, mint ami a korábban bemutatott vállalatoknál működött. Schmidték azonban valamiért nem közvetlenül vették meg a lap kiadási jogait, hanem egy cég közbeiktatásával, amelynél azonban csak néhány napig pihent a vagyonelem. A Magyar Nemzet tavaly írta meg, hogy ez utóbbi társaság beszámolójából elég jól kiolvasható a 240 milliós vételár. Ezt erősíti az is, hogy a K4A épp ekkora összeget tartott nyilván azon a soron, ahol a kiadási jogot is szerepeltetni kell mérlegében*Az immateriális javaknál..
Magyar Idők: Liszkay Gábor – 100-150 millió forint
Mivel Magyar Nemzet helyére szánt napilapot Liszkay Gábor magánszemélyként vásárolta, így nincs olyan vállalat, amelynek a beszámolójában feltűnhetne a pontos vételár. A korábbi tranzakciók és az előző tulajdonosok könyvei azonban adhatnak támpontot. Liszkay még Napi Gazdaságként vette a lapot a Századvégtől, és csak később nevezték át Magyar Időkre. Azonban a Századvég sem alapító volt, így korábbi beszámolóiból kiderül, hogy 70 milliót fizetett a Napiért még 2013-ban. Később valamiért többször is átértékelték a kiadót, ami az eladáskor 150 millió körüli értéken szerepelt a könyveikben. Nem biztos, hogy ennyiért is adtak túl rajta, de az egyéb tételekből az látszik, hogy a vételár valahol 100 és 150 millió között lehetett. Ezt erősíti, hogy, Sánta János – szintén Fidesz-közeli vállalkozó – a vállalat 49 százalékáért saját bevallása szerint 70 milliót adott, amikor egy bő évre beszállt a kiadóba.
Retro Rádió: Andy Vajna – 41 millió forint
Az egyetlen országos rádiócsatornát, a Retro Rádiót működtető, Andy Vajna-közeli Hold Reklám Kft.-nél még azelőtt volt az utolsó tranzakció, hogy az országos adó elindult volna. Mivel itt az értéket ugye utóbbi jelenti, a filmügyi biztos üzleti köre viszonylag olcsón, 40 millió forint körüli összegért juthatott hozzá a céghez.
Helyi rádiók: Szíjj László – 10-30 millió forint
Azt sajnos nem lehet egyértelműen kideríteni, hogy a most ingyen átadott rádiós portfólió többi elemére mennyit költöttek azok a kormányközeli vállalkozók, akik eddig birtokolták. Ennek fő oka, hogy az alföldi Gong Rádió és a balatoni Part FM-et működtető Echo Penisola Kft. közvetve került jelenlegi tulajdonosához, a Duna Aszfalttal milliárdos állami beszerzéseket nyerő Szíjj Lászlóhoz. A cégeket eredetileg barátja és üzlettársa, Mészáros Lőrinc akarta megvenni, de a versenyhivatal közbeszólt. Így viszont csak az látszik, hogy Szíjj néhány 10 milliót fizethetett az akkori felcsúti polgármesternek, ám az rejtély, hogy Mészáros mennyiért vette az adókat. Mindenesetre az Echo Penisola lett az első vállalat, amely hivatalosan is az alapítvány tulajdonába került: a Bisnode adatbázisa szerint múlt hét szerdán be is jegyezték a váltást.
A maradék
A többi érdekeltség közül a Habony Árpád hitelezőjeként elhíresült Tombor Andráshoz kötődő Mandiner szintén néhány 10 milliós tétel lehetett, a Szíjj László által megvett Déli Szóról és a szegedma.hu-ról pedig ennyit sem lehet tudni, mert ezek csak az idén kerültek Mészáros Lőrinc barátjához. A
Lokált, a Lokál extrát, a lokal.hu-t és a 888.hu-t kiadó Modern Media Group Zrt.-t., illetve a
Ripost napilap, a Hello! magazin, illetve a ripost.hu és a faktor.hu portálok tulajdonosát, a Ripost Média Kft.-t
pedig már azok alapították, akik most átadták ezeket az alapítványnak, így vételárat sem az előbbi csoportot birtokló Habony Árpád, sem az utóbbit kézben tartó Ómolnár Miklós nem fizetett.
Jelentősebb tétel lehetett ugyanakkor a Hír TV és az Echo TV, ám ezeknél nem lehet kideríteni, hogy mennyibe kerültek annak, aki most ingyen lemondott róluk. Előbbinél annyit tudni, hogy amikor Simicska Lajos átadta állandó harcostársának, Fonyó Károlynak, akkor ezt vélhetően 112,7 millió forintért tette, ez azonban szinte biztosan nem a valós értéke a tévének, amely azóta ráadásul ismét tulajdonost váltott – rejtély, hogy mennyiért. | https://g7.hu/allam/20181203/tobb-mint-30-milliardos-ajandekot-kapott-oligarchaitol-a-ner/ | https://web.archive.org/web/20211126191438/https://g7.hu/allam/20181203/tobb-mint-30-milliardos-ajandekot-kapott-oligarchaitol-a-ner/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-30-milliardos-ajandekot-kapott-oligarchaitol-a-ner | G7 | hungarian-news | 2018-12-03 12:58:00 | [
"Andy Vajna",
"Fonyó Károly",
"Habony Árpád",
"Heinrich Pecina",
"Liszkay Gábor",
"Matolcsy Ádám",
"Mészáros Lőrinc",
"Ómolnár Miklós",
"Sánta János István",
"Schmidt Mária",
"Simicska Lajos",
"Szemerey Tamás",
"Szíjj László",
"Tombor András"
] | [
"Avalue Befektetési Kft.",
"Echo Penisola Kft.",
"EchoTV",
"Figyelő (újság)",
"HírTV Zrt.",
"Hold Reklám Kft.",
"Inform Média Kft.",
"K4A Lapkiadó Kft.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Lapcom Kiadó Zrt.",
"Magyar Idők (újság)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő (MMG) Zrt.",
"Opus Press Zrt.",
"Origo Zrt.",
"Retro rádió",
"Ripost Média Kft.",
"Talentis Group Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"adósság",
"ajándék",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,104 | Nem mehetett volna át a versenyhivatalon a fideszes médiafúzió, ezért lépett a kormány | A GVH egyszer már megtiltotta olyan sajtótermékek egy kézbe kerülését, amiket most a Fidesz-közeli médiaalapítvány szerez meg. A hirdetési piac közel felét ellenőrizheti egyetlen szervezet. | Bár számos furcsa, a kormányzatnak kedvező döntése volt az elmúlt években a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), jó esély van rá, hogy a Fidesz-közeli média szervezeti átalakítását elkaszálta volna. Ezt a blamát előzte meg a kabinet azzal, hogy nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az ügyletet, így ugyanis már nem kell vizsgálódnia a GVH-nak.
Az érintettek november végén jelentették be, hogy szinte a teljes kormányközeli média a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz kerül (KESMA). A hatalmas médiaportfólió, amire korábban a Fidesz-közeli vállalkozók több mint 30 milliárd forintot költöttek saját vagyonukból, ingyen kerül az alapítványhoz. A folyamat már meg is indult, több médiumnál néhány napon belül megtörtént a tulajdonosváltás.
A tranzakció a médiapiac nagyon nagy részét érinti, így a kezdetektől sejteni lehetett, hogy a versenyhatóságnak állást kell foglalnia az ügyben. Ágazati szakértők szerint szinte biztos, hogy már az alapítványi formát is részben ezért választották a konstrukció megálmodói, hiszen a vonatkozó jogszabály jellemzően vállalkozásokra hivatkozik, nem egyéb nonprofit szervezetekre.
Igen ám, de a KESMA nem magukat a médiumokat, illetve azok kiadói jogát szerzi meg, hanem a kiadó cégeket ajándékozzák neki a kormányközeli üzletemberek. Így pedig elég nehéz lett volna azzal érvelni, hogy az ügyletben nem vállalkozások összeolvadásáról van szó.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTévéje, műsorgyártója és hetilapja már van az új kormányközeli alapítványnakElkezdték átadni adományozási szerződés keretében médiaérdekeltségeiket a Fidesz-közeli vállalkozók. A tranzakciók egy kaptafára mennek, még az eljáró ügyvédi iroda is ugyanaz.
Persze ettől még a GVH átengedhette volna az ügyet, hiszen az elmúlt években volt már példa arra, hogy olyan tranzakciókra bólintott rá a médiaszektorban, amelyekről messziről sütött, hogy túlzott piaci koncentrációhoz vezetnek. Egy esetben azonban némi meglepetésre nem így döntöttek. Az idén év elején, amikor Mészáros Lőrinc közvetlen irányítást akart szerezni a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. és – ennek révén – az Opus Nyrt. felett is, csak azzal a feltétellel hagyták jóvá a tranzakciót, hogy a korábbi felcsúti polgármester eladja két rádióját.
A vállalkozónak a Kecskeméten és több környékbeli városban is fogható Gongtól, valamint a balatoni Part FM-től kellett megválnia. Az indoklás szerint azért, mert ha ezekkel együtt valósul meg az ügylet, akkor a „balatoni régióban és elsősorban Bács-Kiskun megyében lokális rádiók és nyomtatott sajtótermékek egyazon vállalkozáscsoportba kerülnek, és ezáltal káros versenyhatások alakulhatnak ki”. Más kérdés, hogy Mészáros Lőrinc nem engedte túl messzire magától a két adót, azokat barátja és üzlettársa, Szíjj László szerezte meg.
Most viszont ezek a médiumok végül csak egy tulajdonoshoz kerülnek. A Part FM-et működtető céget már meg is kapta a KESMA, de a Gongot és az összes megyei lapot is felajánlották, így csak idő kérdése, mikor jön létre az az ügylet, amire egyszer már nemet mondott a versenyhivatal.
Így pedig különösen kényelmetlen helyzetbe került volna a GVH, amennyiben állást kell foglalnia, hiszen
ha nem akarja elkaszálni a tranzakciót, akkor egy alig egy évvel ezelőtti döntésének kell ellentmondania.
Persze az állami kontroll alatt lévő szervek működését ismerve ez sem lett volna teljesen megdöbbentő vagy példa nélküli, viszont valószínűleg jogilag védhető sem, ha valaki bíróságon megtámadja a döntést.
Ezt a gordiuszi csomót vágta át a kormány azzal, hogy nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a tranzakciósorozatot, így ugyanis nem kell állást foglalni a GVH-nak*A versenyhivatal már be is jelentette, hogy “hatáskör hiányában” lezárta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány bejelentésének versenyhatósági vizsgálatát.. Sőt, első körben még a papíron a média sokszínűsége felett őrködő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve annak ügydöntő szerve, a Médiatanács is megúszta a véleménynyilvánítást. Utóbbi álláspontját ugyanis az eljárás keretében a GVH kérte volna ki, mivel azonban a versenyhivatal nem vizsgálódik, erre ebben a formában biztosan nem kerül sor.
Persze az NMHH saját hatáskörben is indíthatna eljárást, ha úgy véli, hogy sérül a tájékoztatás sokszínűsége, de ők általában nem szokták így vélni. A médiatanácson például az a már emlegetett Mészáros Lőrinc-féle rádiós ügylet is simán átment, amit aztán a hirdetési piac túlzott koncentrációja miatt a GVH ugye elkaszált.
Mindez azt jelenti, hogy a hatóság, illetve a médiatanács magától szinte biztosan nem fogja vizsgálni az ügyletet.
Külső hatásra azonban még rákényszerülhetnek egy állásfoglalásra, már persze, ha valaki kér tőlük ilyet. Más kérdés, hogy szinte biztosan találnak olyan jogi hivatkozást, amivel megtagadhatják a kérés teljesítését, vagy rábólinthatnak az ügyletre. Ilyen helyzetekben ugyanis kifejezetten kreatív a Médiatanács, amit leginkább talán akkor bizonyítottak, amikor megmagyarázták, miért nem gond, hogy a megyei lapok többsége egy kézbe kerül*Némileg leegyszerűsítve akkor az volt az indoklás, hogy ezek helyi piacon működő lapok, így az, hogy egy vállalathoz kerültek, semmilyen változást nem jelent, hiszen helyileg korábban is mindenhol egy lap volt, és a jövőben is annyi lesz..
Azt egyébként nehéz megmondani, hogy a kormányközeli média egy akolba terelése miatt mennyire sérül a tájékoztatás sokszínűsége. Ez az a helyzet, amikor kifejezetten jól jöhet, hogy a kormánypárti tévék nézettsége alacsony, az érintett lapok olvasottsága pedig egyre csökken, hiszen így a teljes közönségarány, illetve az elért emberek száma sem olyan magas. Itt azonban pontos adatokat nem lehet mondani, sok esetben ugyanis egyszerűen nem állnak ezek rendelkezésre.
A hirdetési piacon azonban lehet összesíteni az érintett médiavállalkozások részesedését, és a túlzott piaci koncentráció már itt is igencsak szembetűnő. Tavaly a Magyar Reklámszövetség adatai szerint a teljes print és online hirdetési piac 98,3 milliárd forintra rúgott, amiből viszont nagyjából 35 milliárdot a Facebook és a Google hozott össze, így a hagyományos hazai médiának csak 63 milliárd jutott. Ebből pedig a most egy alapítványba összefogott cégekhez áramlott – legalábbis éves beszámolójuk szerint – közel 27 milliárd, azaz a teljes összeg 42 százaléka.
Ha csak a nyomtatott sajtót nézzük, ott valószínűleg még ennél is nagyobb a koncentráció. Bár a legtöbb vállalat nem bontja meg éves jelentésében a hirdetési bevételeket, egy print és online kiadványokkal is foglalkozó csoportnál ágazati forrásaink és a Magyar Lapkiadók Egyesülete szerint is nagyjából 80 százalék körül lehet a nyomatott sajtóban megjelenő hirdetések részesedése. Mivel a kormányközeli médiában az elmúlt években az internetes lapoknál is látványosan megtolták az állami hirdetéseket, így ennél egy kicsit alacsonyabb, 75 százalékos aránnyal számoltunk, ám ebből is az jött ki, hogy az összes nyomtatott sajtóba áramló hirdetési pénz 45 százaléka a tranzakcióban érintett lapoknál köthet ki.
Egy céges összefonódás nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítése nem egyedi, ugyanakkor nem is általános. Az elmúlt szűk öt évben összesen 21 alkalommal fordult elő ilyen, és szinte kivétel nélkül államosítással kapcsolatos tranzakciók esetében. Az energiapiacon kezdődött a Fővárosi Gázművek megvásárlásával, majd jöttek a takarékszövetkezeti integrációhoz köthető ügyek, de a hírközlési- és a tankönyvpiacot, az áramszolgáltatókat, a dohánykereskedő cégeket és a bankokat érintő tranzakciók is kaptak ilyen minősítést (összeszedtük az összes ilyen esetet, ezeket a csillagra kattintva nézheted meg*2014. január 29.
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. megvette az RWE Gas International N.V.-nek a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben lévő 49,83 százalékos részesedését. A kormány azért minősítette nemzetstratégiai jelentőségűnek az összefonódást, mert csak így érhető el, hogy a fogyasztók „megfizethető” energiaellátásban részesüljenek.
2014. február 26.
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. nemzetstratégiai jelentőségű összefonódását a kormány a munkahelyek megőrzésével, a takarékszövetkezetek integrációjának felgyorsításával, és (elsősorban vidéken) a pénzügyi ellátás biztonságának fokozásával indokolta.
2014. február 28.
A WELT 2000 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t megvette az állam. Az indoklás úgy szólt, hogy az állam fejlesztéspolitikai céljainak megvalósítása kizárólag a cég informatikai rendszereinek folyamatos és zavartalan működőképességével biztosítható.
2014. március 26.
Az „Antenna Hungária” Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt.-t megvette az állami NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. A nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást a kormány a „közfeladatok ellátásához nélkülözhetetlen távközlési szolgáltatások megfelelő minőségi és biztonsági szintű ellátásával” magyarázta.
2014. április 30.
A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.-t és az Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft.-t megvette az állam. A kabinet szerint az üzletrész megvásárlása azért nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás, mert a köznevelés tankönyvellátásának és pedagóguskézikönyv-ellátásának megszervezésével kapcsolatos állami feladatellátást szolgálja.
2014. július 30.
Miután a magyar állam részesedést szerzett az MKB Bank Zrt.-ben, a kormány nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette a tranzakciót, a munkahelyek megőrzésére, a fontos fennálló szerződések fennmaradásának elősegítésére és mindezeken keresztül a pénzügyi ellátás biztonságának fokozására tekintettel.
2014. augusztus 28.
Folytatódott a Fővárosi Gázművek Zrt. átalakulása, az állam megvette a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő részvényeket is. Az 50 százalék plusz egy részvényből álló pakettet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vette meg. Ezzel teljesen állami tulajdonba került a cég. A kormányrendelet nem indokolta, hogy miért nemzetstratégiai jelentőségű az összefonódás.
2014. szeptember 18.
Miután az állam bevásárolta magát a Bombardier MÁV Hungary Kft.-be, a munkahelyek megőrzésére és a hazai járműipar fejlesztésére tekintettel minősítette a kormány közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek az összefonódást.
2014. október 2.
Nem indokolta meg a kormány, hogy a Magyar Gáz Tranzit Zrt. állami felvásárlása miért minősül közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak.
2014. november 14.
A WELT 2000 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. megvette az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül. Az indoklás úgy szólt, hogy az állam fejlesztéspolitikai céljainak megvalósítása kizárólag a cég informatikai rendszereinek folyamatos és zavartalan működőképességével biztosítható. (Másodszor jelent meg a Magyar Közlönyben).
2014. december 16.
Az állami tulajdonú Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. eladta a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben lévő ötven százalék plusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadát az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek. Részletes indoklás nincs.
2014. december18.
Az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. eladta a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben lévő 160 ezer darab törzsrésvényét az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek.
2015. március 17.
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megvette a Budapest Bankot. A kormány nem indokolta meg a döntést.
2015. június 18.
A Tabán Trafik Dohánytermék-forgalmazó, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. és a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. összefonódása közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű, a kormány szerint új munkahelyek teremtésére, valamint a koncessziós dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység megkezdésére és az ellátás biztonságára tekintettel.
2015. szeptember 14.
A Fővárosi Gázművek megvette a GDF International S.A.S.-nek a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.-ben fennálló részesedését.
2016. február 9.
Az állam megvette a Foncière Polygone Hungária Kft.-t. A társaság tulajdonában volt a Hungexpo, ezért kapott kiemelt státuszt az adásvétel.
2016. október 27.
Az állami MVM megvette az Alpiq Csepel Kft.-t. Itt szintén a fogyasztók megfizethető energiaellátásával érvelt a kormány.
2016. december 15.
Az állami tulajdonú ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megvette az EDF International S.A.S.-től az EDF DÉMÁSZ Zrt.-t. A villamosenergia-ellátás biztonságával magyarázta a kabinet a nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást.
2016. december 19.
Részesedést vett az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-ben. A közműszolgáltatások ellátásának biztosításával indokolta a kormány a kiemelt státuszt.
2017. június 12.
Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. eladta a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben lévő részesedését az állami tulajdonú ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-nek. Indoklás: az ellátás biztonsága.
2017. november 8.
Az NKM Nemzeti Közművek Zrt. megvette az ÉGÁZ–DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt.-t.
Indoklás: az ellátás biztonsága. | https://g7.hu/allam/20181207/nem-mehetett-volna-at-a-versenyhivatalon-a-fideszes-mediafuzio-ezert-lepett-a-kormany/ | https://web.archive.org/web/20231208084412/https://g7.hu/kozelet/20181207/nem-mehetett-volna-at-a-versenyhivatalon-a-fideszes-mediafuzio-ezert-lepett-a-kormany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-mehetett-volna-at-a-versenyhivatalon-a-fideszes-mediafuzio-ezert-lepett-a-kormany | G7 | hungarian-news | 2018-12-07 15:52:02 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)",
"Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Médiatanács",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)"
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
48,105 | Évekig dézsmálta az önkormányzat pénzét az abai polgármester | Ez a magyar közélet egyik legjobban dokumentált sikkasztási ügye. A polgámester Orbán Viktortól idézett a tárgyaláson. | Felfüggesztett börtönbüntetést kért Kossa Lajos abai polgármesterre a Székesfehérvári Járási és Nyomozó Ügyészség – értesült a G7. A vád szerint a polgármester éveken keresztül dézsmálta az önkormányzat pénzét: fizetési és vásárlási előleg címszó alatt 2012 és 2016 között 83 alkalommal vett fel kisebb-nagyobb összeget, összesen több mint 10,7 millió forintot, a település pénztárából.
Először 2012 decemberében kérdezett rá a város pénzügyes munkatársánál, hogy van-e pénz a páncélszekrényben, és rögtön magához vett több mint 250 ezer forintot. Ezt a következő évben többször megismételte, olyannyira, hogy 2013-ban több mint hárommilliós mínusznál járt már.
A 2014-es és a 2016-os évben már rendszeresen rájárt a kasszára a polgármester, tucatnyi alkalommal vett ki a pénztárból 30 és 250 ezer forint közötti összegeket. A pénzfelvételről minden alkalommal készült pénzügyi bizonylat vagy kiadási pénztárbizonylat, amit a polgármester alá is írt. Ez azt jelenti, hogy
ez az egyik legjobban dokumentált sikkasztási ügy a magyar politikában.
Nem tudni, hogy mi járhatott a polgármester fejében, egyáltalán mire gondolhatott, amikor a város pénzét magához vette, mindezt úgy, hogy az aláírásával hivatalosan is elismerte.
Kerestük a polgármestert telefonon és e-mailen is, de nem válaszolt. A városvezető vagyonnyilatkozatára is kíváncsiak voltunk, de azt sem küldte el, a dokumentum a település honlapján sem található meg. Ez azért fontos, mert a polgármester, miután kipattant az ügy, egy összegben visszafizette a 10,7 millió forintot.
A sikkasztás tavaly februárban került napvilágra, miután a helyi jegyző felmondott, és az önkormányzat nem talált utódot. Ekkor a Fejér Megyei Kormányhivatal illetékességből küldött egy jegyzőt a településre. Az új jegyző megérkezésével derült ki, hogy a polgármester évekig dézsmálta a város pénzét.
Mivel Kossa Lajos nem állt velünk szóba, ezért egy, a tárgyaláson a hallgatóság tagjaként részt vevő fültanútól tudhatjuk, hogy a polgármester nem tartja magát bűnösnek. Sőt, szerinte 1990 óta, amióta a települést vezeti, nyolc milliárd forinttal gyarapodott Aba.
A védelmében még Orbán Viktor miniszterelnöktől is idézett,
miszerint „olyan Közép-Európát akarunk, ahol saját törvényeink szerint és igazságban élhetünk.”*Orbán Viktor 2018. április 6-án mondta ezt Budafokon, a „Mementó Szmolenszkért” emlékmű átadásán.
Érdekesség, hogy néhány hónappal a sikkasztási ügy kipattanását követően távozott az abai önkormányzat száz százalékos tulajdonában lévő Aba Invest Kft. ügyvezetői posztjáról Incze Zsolt. Róla a 444.hu írta meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök évfolyamtársa volt a székesfehérvári Teleki Blanka gimnáziumban.
Amikor a Fidesz hatalomra került, akkor Incze Zsoltot is megtalálták a lehetőségek. Volt már a Millenáris ügyvezetője, a Mol és a Paksi Atomerőmű felügyelőbizottsági tagja, illetve a Magyar Villamosművek és az MFB-Ingatlanfejlesztő igazgatósági tagja, és éppen most távozott a Szerencsejáték Zrt. felügyelő bizottságából. | https://g7.hu/allam/20181203/evekig-dezsmalta-az-onkormanyzat-penzet-az-abai-polgarmester/ | https://web.archive.org/web/20190305212308/https://g7.hu/allam/20181203/evekig-dezsmalta-az-onkormanyzat-penzet-az-abai-polgarmester/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/evekig-dezsmalta-az-onkormanyzat-penzet-az-abai-polgarmester | G7 | hungarian-news | 2018-12-03 16:10:00 | [
"Kossa Lajos"
] | [] | [
"Aba",
"Fejér megye"
] | [
"sikkasztás",
"önkormányzat"
] | [] |
48,106 | Csak bevallotta a Honvédség: egy újabb business jettel fokozták a légiszállító képességet | Miután a Zoom.hu megírta, hogy egy újabb business jettel bővült a magyar légierő, a Magyar Honvédség közleményben ismerte el a vásárlást péntek délután. Érdekes, de a közelmúltban beszerzett két Airbus A319-es és az új szerzeményhez hasonló Dassault Falcon 7x érkezéséről hosszan számolt be a honvedelem.hu, most csak azután vallották be a vásárlást, hogy azt a lap megírta. | Miután a Zoom.hu megírta, hogy egy újabb business jettel bővült a magyar légierő, a Magyar Honvédség közleményben ismerte el a vásárlást péntek délután. Érdekes, de a közelmúltban beszerzett két Airbus A319-es és az új szerzeményhez hasonló Dassault Falcon 7x érkezéséről hosszan számolt be a honvedelem.hu, most csak azután vallották be a vásárlást, hogy azt a lap megírta.
"A megvalósítás részeként egy újabb repülőgéppel bővült a Magyar Honvédség légi szállítóképessége: egy Dassault Falcon 7X katonai könnyű többcélú szállító repülőgéppel. Ez a géptípus egy úgynevezett könnyű kategóriába tartozó, többcélú személyszállító repülőgép,"
írja a Honvédség. Bár haderőfejlesztésnek nevezik, minden bizonnyal ez a gép lesz a kormánygép.
A többivel ellentétben nem katonai, hanem polgári légijárműként regisztrálta a légügyi hivatal, és polgár használatú, HA-LKX, lajtromjellel látta el. És az eddigi gépekkel szemben nem szürke, hanem fehér színt kapott.
A nyilvántartás szerint a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. az üzembentartója a 2008-ban gyártott Falcon 7X-nek. Korábban Bermudán használták, Magyarországra a francia gyártó érintésével került. Budapestre először
július 25-én érkezett, majd két hónapig állt Ferihegyen.
Szeptember végén visszavitték Párizsba, majd november 8-án regisztrálta a magyar légügyi hivatal. A beszerzés ára nemzetbiztonsági okokra hivatkozva most is titkos. | https://444.hu/2018/12/07/csak-bevallotta-a-honvedseg-egy-ujabb-business-jettel-fokoztak-a-legiszallito-kepesseget | https://web.archive.org/web/20220818020809/https://444.hu/2018/12/07/csak-bevallotta-a-honvedseg-egy-ujabb-business-jettel-fokoztak-a-legiszallito-kepesseget | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-bevallotta-a-honvedseg-egy-ujabb-business-jettel-fokoztak-a-legiszallito-kepesseget | 444 | hungarian-news | 2018-12-07 00:00:00 | [] | [
"Magyar Honvédség"
] | [] | [
"átláthatóság",
"utazás"
] | [] |
48,107 | Bezár a Fidesz-közeli jordán üzletemberek luxushotelje a Klotild Palotában | Januárban bezár a Buddha-Bar Hotel a Ferenciek terén, miután a hotel üzemeltetésére kötött bérleti szerződés lejárt a Klotild palotában - közölte a vezetőség az MTI-vel pénteken. | Januárban bezár a Buddha-Bar Hotel a Ferenciek terén, miután a hotel üzemeltetésére kötött bérleti szerződés lejárt a Klotild palotában - közölte a vezetőség az MTI-vel pénteken.
Tájékoztatásuk szerint az épületet a tulajdonos értékesíti.
A döntés a céghez tartozó további egységeket nem érinti, jövőre újabb szállodaipari és ingatlanfejlesztési beruházásokat terveznek.
A szállodát a Mellow Mood cégcsoport üzemelteti, amely 12 szállodát birtokol, illetve üzemeltet Budapest frekventált területein. Ennek tulajdonosa
két kormányközeli jordán üzletember.
Sameer Hamdan és Zuhair Awad pénzváltóból lettek milliárdos szállodások. A Buddha-Bart maga Orbán Viktor adta át Schmitt Pál jelenlétében, miután az Eximbank 7 milliárdos hitelt nyújtott hozzá. A két jordán rögtön utána megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét.
A jordánok jól jártak a belvárosi ingatlanmutyikkal és nekik privatizálták a Párisi udvart is. Annak tehát, hogy nem újítják meg a bérleti szerződésüket, szinte biztosan van valami politikai vonatkozása.
Az épület tulajdonosa az olasz Beghelli család cége, a vevő nem ismert. | https://444.hu/2018/12/07/bezar-a-fidesz-kozeli-jordan-uzletemberek-luxushotelje-a-klotild-palotaban | https://web.archive.org/web/20181208133223/https://444.hu/2018/12/07/bezar-a-fidesz-kozeli-jordan-uzletemberek-luxushotelje-a-klotild-palotaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bezar-a-fidesz-kozeli-jordan-uzletemberek-luxushotelje-a-klotild-palotaban | 444 | hungarian-news | 2018-12-07 00:00:00 | [
"Orbán Viktor",
"Sameer Hamdan",
"Zuhair Awad"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"idegenforgalom"
] | [] |
48,108 | Reagált a HM: tényleg két Falcont vettek, elvileg a honvédségnek | Az egyik Falcon 7X-et augusztus elején vásárolta a Magyar Honvédség, elvileg kisebb kötelékek szállítására, de sajtóinformációk szerint repked még egy ugyanilyen gép, amelyet a Légügyi Hatóság polgári gépként vett nyilvántartásba HA-LKX lajstromjellel, a gép tulajdonosa pedig a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. | Közleményben erősítette meg a Honvédelmi Minisztérium azt az információt, melyet először a zoom.hu írt meg: nem is egy, hanem két Dassault Falcon 7X-es luxusrepülőgépet vásárolt a kormány.
Az egyik Falcon 7X-et augusztus elején vásárolta a Magyar Honvédség, elvileg kisebb kötelékek szállítására, de sajtóinformációk szerint repked még egy ugyanilyen gép, amelyet a Légügyi Hatóság polgári gépként vett nyilvántartásba HA-LKX lajstromjellel, a gép tulajdonosa pedig a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.
A Honvédelmi Minisztérium most azt közölte, hogy "politikai hisztériakeltés zajlik a repülőgép-beszerzések kapcsán", a minisztérium ugyanis csak azt hajtja végre, amiről a honvédelmi és rendészeti bizottság előtt is beszámolt, és amire ugyanitt engedélyt is kapott.
A közlemény szerint "a kormány célja mindig is világos volt: ütemezett módon növeljük a honvédség szállítási kapacitását", és ennek megvalósítása részeként
egy újabb repülőgéppel bővült a Magyar Honvédség légi szállítóképessége: egy Dassault Falcon 7X katonai könnyű többcélú szállító repülőgéppel.
A gépről azt írják, egy úgynevezett könnyű kategóriába tartozó, többcélú személyszállító repülőgép, amely további moduláris rendszerek beépítési lehetőségével alkalmassá tehető légi vezetési pont kialakítására és működtetésére, és ilyen képességgel eddig soha nem rendelkezett a haderő.
Ezzel a honvédség légiflottája a nemrégiben beszerzett A319-es csapatszállító repülőgépekkel és a meglévő Falcon repülőgéppel együtt immáron négy korszerű, modern repülőgéppel rendelkezik.
– írták, azt nem részletezve, hogy ha a honvédség gépéről van szó, miért polgári lajstromjellel vették nyilvántartásba. | https://hvg.hu/itthon/20181207_Reagalt_a_HM_tenyleg_ket_Falcont_vettek_elvileg_a_honvedsegnek | https://web.archive.org/web/20230303065420/https://hvg.hu/itthon/20181207_Reagalt_a_HM_tenyleg_ket_Falcont_vettek_elvileg_a_honvedsegnek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/reagalt-a-hm-tenyleg-ket-falcont-vettek-elvileg-a-honvedsegnek | HVG | hungarian-news | 2018-12-07 18:43:00 | [] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Magyar Honvédség"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"utazás",
"repülőtér / légügy",
"honvédelem"
] | [] |
48,109 | Orbán Viktor a közérdek kifejezés kisajátításával beismerte, hogy egyeduralomra tör Magyarországon | Bibó István és az alaptörvény is ellentmond annak, hogy a kormányfő közérdekként jelölje meg, hogy ő maga vagy a hozzá közel állók felmentést kapnak a törvény alól.Információink szerint az Orbán-kormány olyan jogszabály megalkotását tervezi, amellyel nonprofit társaságokra korlátozza azokat a médiaműhelyeket, amelyekben állami hirdetések megjelenhetnek. | „A közérdek a hatalom szájában mindig önkényes célkitűzést jelent, mely magában egyaránt lehet áldás, ötlet, erőszak vagy átok. Ha a hatalom a hivatallal és az élettel nincs jól rendezett organikus kapcsolatban, akkor célkitűzéseinek a közérdekűsége és eredményessége akkor is eleve kétséges, ha maguk a célkitűzések helyessége elvileg nem vitás.”
Az idézet Bibó Istvántól származik, aki a Jó közigazgatás problémája című tanulmányában azt feszegette, mikor képes a hatalom valóban a köz érdekét szolgálni, hogyan alakítható az egyén magánérdeke, sok-sok egyén magán érdeke a köz szolgálatába, vagy például mikor visszaélésszerű a közérdekre hivatkozás.
Aligha gondolhatta Bibó, hogy a róla elnevezett jogi szakkollégium egyik leghíresebb tagja egy napon ezzel a kifejezéssel magyaráz meg, pontosabban ez alá ránt be egy hatalmi cselekvést, amely kizárólag magánérdeket szolgál. Orbán Viktor egykori szakkollégista ugyanis kormányhatározatban minősítette nemzetstratégiai jelentőségűnek a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány összeolvadását. A miniszterelnök így vonta ki az ügyletet a legendásan éber figyelmű, alig szervilis Gazdasági Versenyhivatal hatásköre alól, sőt a Médiatanács óvó figyelmét is sikerülhet ezzel elterelni.
Bibó szakkollégisták – sokan vállalnak szerepet ebben a médiaalapítványban
Fotó: Facebook/Bajkai István
Mindez azonban egyértelműen nem feleltethető meg semmiféle közérdeknek, bármit is nevezzen a mai politikai hatalom annak. Ennek az ügyletnek a kormányhatározatba foglalása annyit tesz, hogy a miniszterelnök legalizálni kívánta azt: Orbán Viktor és köre egy 20 millió forintnyi törzstőkével alapított cégbe 30 milliárd forintra értékelt vagyont vittek be úgy, hogy később sem ellenőrizni, sem piaci versenyhelyzetét törvényes keretek között tartani, sem pedig az esetleges jövőben közpénzes haszonszerzését kontrollálni ne lehessen. A monopolhelyzetű médiamamut, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány egy alaposan előkészített kormányzati szándék mentén befolyásolja majd a magyar nyilvánosságot, egyúttal torzítja a magyar sajtópiacot.
Információink szerint úgy, hogy az Orbán-kormány olyan jogszabály megalkotását tervezi, amellyel nonprofit társaságokra korlátozza azokat a médiaműhelyeket, amelyekben állami hirdetések megjelenhetnek.
Mindezt azonban a magyar és nemzetközi jognak megfelelően nem lehet megtenni.
Már csak azért sem, mert az újdonsült médiaalapítvány, amelynek nemrég összesen tíz médiavállalkozás ajánlotta fel kizárólagos, illetve többségi tulajdonjogát ellentételezés nélkül, már az eddig állami bevételekkel sem tud elszámolni. A konglomerátum pedig, amelynek kuratóriumi elnöke Liszkay Gábor – az eddig Mészáros Lőrinc kezében lévő Mediaworks kiadó vezérigazgatója –, kuratóriumi tagja pedig Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Orbán-család volt ügyvédje, Szánthó Miklós, az Orbán-kormány által finanszírozott Alapjogokért Központ elnöke, valamint Varga István jogász, aki 2014-ig a Fidesz parlamenti képviselője volt, szintén erőteljesen kötődik személyesen Orbánhoz. Mindez a piac egyértelmű torzításának szándékát, sőt, a hatalommal való visszaélés gyanúját is felvetheti.
Ezért Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával szentesítve egy szerdai kormányrendelet azt a magánüzleti tranzakciót, amely által Mészáros Lőrinc médiabirodalma, valamint az Origo hírportál és a Magyar Idők kiadója feletti irányítás a Liszkay Gábor vezette Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kezébe került, hirtelen nemzetstratégiai jelentőségűvé emelt. Ezzel pedig megszűnt annak a lehetősége, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), illetve a Médiatanács vizsgálhassa az egyesülés versenyjogi érvényességét.
Később a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte: a kormányrendelet „kiemelt indoka, hogy közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához". Ezt a célt tűzte ki alapító okiratában az alapítvány, és „külön támogatandó, hogy ezt nem profitszerzési célzattal, hanem nonprofit alapon kívánja megvalósítani".
A közleményben elfelejtették megemlíteni, hogy 2010 óta lényegében zéró állami hirdetést kapnak a független, a Fidesz által balliberálisnak minősített napi-, és hetilapok, azonban a kormánypárti médiaalapítványhoz sorolt médiumokat tízmilliárdokkal tömték ki, sőt sokszor közpénz-hátterű befektetésekkel jutottak ezekhez a médiumokhoz. Ráadásul ezeknek a sajtóorgánumoknak a munkatársai nyíltan vállalják párt iránti elkötelezettségüket, így az objektív tájékoztatás alapvető feltételeit sem hajlandóak teljesíteni.
Ebből márpedig egyértelmű, hogy közérdekről is szó sem lehet. Ezt erősíti a bibói közérdek fogalom is, ami szerint a közérdek
a társadalom egészének a közös érdeke, mely optimális esetben az egyének vagy a csoportok együttérzésen és esélyegyenlőségen alapuló önkéntes megegyezése a társadalom működési szabályairól, valamit az életfeltételek fenntartásával felmerülő gondok megoldásáról.
A közérdek akár egyéneiben, akár a társadalom különböző közösségeiben megfogalmazva, a köz ügyéhez a legközelebb áll, de valami tagolatlan, körvonalazatlan, sok szubjektív elemtől és pillanatnyi behatástól érintett értékelés. Persze a társadalom által hangoztatott közérdek eleve magánérdekképzetek összegeződéseiből születik meg, ám ez a már-már üres, jelentés nélküli fogalom rendszerint feltűnik a jogi kérdésekben, a törvények indoklásában, a hatalomgyakorlásban, vagy akár az alapvető kormányzati, politikai intézkedések alapjogi vizsgálatában.
Balázs Zoltán A közérdek az alkotmánybíráskodásban című tanulmányának bonyolult jogi elemzésein keresztül éppen ezért egyértelművé válhat, hogy a közérdek kifejezés kisajátítása túllép a demokratikus hatalomgyakorlás keretrendszerén. A szerző ugyanis egyfelől azt írja, hogy nem lehet könnyen meghatározni, mi „a közérdek tartalma, hiszen az mindig változó, bár nem feltétlenül gyorsan, hanem az, hogy ki határozhatja meg a közérdek tartalmát. A válasz első látásra egyszerű: az, aki a politika aktuális irányának meghatározására jogosult. Ez demokratikus rezsimekben formálisan a politikai többség, vagyis a politikai társadalmat kormányzó erő. A közérdekre való hivatkozás alakítja a politikai akaratot intézményi, kormányzati akarattá".
Mindez ugyanakkor mintha legitimálná azt, ahogyan Orbán a saját és köre egyéni magánérdekének szolgálatába állította volna a kifejezést. Csakhogy alig van olyan aktuális közérdek, amely ugyanakkor ne volna vitatható. „A vitathatóságot éppen az biztosítja, hogy a politikai akarat maga is folyton változik, így maga a közérdek az, aminek a révén a politikai konfliktusok értelmet nyerhetnek, amely körül a politikai viták jelentős része egyáltalán zajlik."
Márpedig az alkotmánybírósági gyakorlat – még a testület jelenlegi összetételével is – azt mutatja, hogy a közérdek fogalma – noha szó szerint csak a tulajdon kisajátításának módjával kapcsolatban szerepel –
„az alkotmány – az íratlan is! – a teljes jogrend preambulumának, közérdekszerűsége bizonyításának vagy igazolásának tekinthető". Magyarán a magyar jogrendszerben az alaptörvény jelöli ki, hogy mit tekinthetünk közérdeknek.
Az márpedig – noha ez még változhat – nyilvánvaló, hogy a kormány által megjelölt célok nincsenek összhangban az alaptörvényben jelenleg foglalt közérdekkel. A a Magyar Újságírók Országos Szövetsége állásfoglalásából ugyanis már kiderült, jogi vizsgálatuk szerint ez a lépés törvénytelen, és súlyosan sérti a pártatlan és sokszínű tájékozódás biztosításának alkotmányos követelményét, valamint a média- és a versenytörvény tételes előírásait, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
A testület álláspontja az, hogy a szabad és független tájékoztatás az ország összes állampolgárának érdeke, ellenben a mindent maga alá gyűrő pártsajtó-cég megteremtése nem közügy, sőt, ellentétes a közérdekkel. Éppen ezért az Orbán által megjelölt, valójában magánérdek nem írhatja felül a szabad tájékozódás illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit.
Az ugyanakkor az elmúlt évek következtében aligha kérdés, hogy az Alkotmánybíróság Orbán Viktor rendeleti, vagy a társadalmi többség alaptörvényben foglalt érdekét tekinti majd előbbre valónak. Ettől függetlenül Orbán szembeállította egyéni érdekeit a köz érdekeivel, immáron papíron, aláírt kormányhatározat formájában. Ezzel világnyilvánosság előtt felvállalva autokratikus ambícióit. Ezt ugyanis nehéz lenne másként értékelni, mint hatalommal való visszaélésnek, s a demokratikus hatalomgyakorlás határain való áthágásnak. | https://168ora.hu/itthon/orban-viktor-a-kozerdek-kifejezes-kisajatitasaval-az-egesz-vilag-elott-beismerte-hogy-egyeduralomra-tor-magyarorszagon-160217 | https://web.archive.org/web/20200812063443/https://168ora.hu/itthon/orban-viktor-a-kozerdek-kifejezes-kisajatitasaval-az-egesz-vilag-elott-beismerte-hogy-egyeduralomra-tor-magyarorszagon-160217 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-a-kozerdek-kifejezes-kisajatitasaval-beismerte-hogy-egyeduralomra-tor-magyarorszagon | 168 óra | hungarian-news | 2018-12-07 21:14:00 | [
"Bajkai István (dr.)",
"Liszkay Gábor",
"Szánthó Miklós",
"Varga István (ügyvéd)"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Médiatanács",
"Mediaworks Hungary Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"hatalommal való visszaélés",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"kisajátítás"
] | [] |
48,110 | Orbitálisat kaszálhattak a paksi földfelvásárláson a szekszárdi fideszesek | A paksi atomerőmű bővítésére hivatkozva az év elején bősz terjeszkedésbe kezdett a paksi ipari park. Az állami tulajdonba került cég, amelyet februárban PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft.-vé kereszteltek át, az utóbbi hónapokban több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására. | A paksi atomerőmű bővítésére hivatkozva az év elején bősz terjeszkedésbe kezdett a paksi ipari park. Az állami tulajdonba került cég, amelyet februárban PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft.-vé kereszteltek át, az utóbbi hónapokban több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására.
„Ingatlanhasznosítás” címén 1,9 milliárdért megszereztek például egy 15,5 hektáros szántóföldet Paks határában olyan átlagáron, amit közművesített ipari területekért szokás fizetni, de az igazán érdekes beszerzést 40 kilométerrel arrébb, Szekszárdon hozták tető alá.
A PIP Kft. 1,8 milliárd forintot fizetett ki a szomszéd város rég csődbe ment, lepusztult és romos húsüzeméért, amely alig néhány hónappal korábban került a feltűnően szerencsés eladó tulajdonába. A Cseppkő Faktor Zrt. jó érzékkel a paksiak terjeszkedése előtt csapott le az iparterületre, pedig korábban hiába próbálták árverésen elsózni, a kutyának sem kellett.
Szekszárdon két évtizede még 1300-1400 ember dolgozott a Tolna-Húsnál, a vállalat volt a város legnagyobb munkaadója. Az üzemet az 1990-es évek végén privatizálták, a német tulajdonos azonban hamarosan lelépett a bérek kifizetése nélkül, a következő, magyar tulajdonos pedig börtönbe került. Az üzem végül a kapuvári húsipari vállalattal együtt ment végleg csődbe. Az üzemre lakat került, a használaton kívüli épületek leamortizálódtak, az udvart benőtte a gaz.
Az üzem több mint egy évtizeden keresztül a M-Ingatlan Amida Kft. birtokában volt, de a cég nem tudott sokat kezdeni vele, ugyanis az ingatlan egy másfél milliárdos jelzáloggal és annak járulékaival volt megterhelve. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) adott „élelmiszeripari bankgarancia program” keretében a kapuváriaknak működési támogatást, amit aztán már nem volt képes törleszteni cég. A tartozást végül a szekszárdi ingatlanra írták rá.
A fizetésképtelen M-Ingatlan felszámolás alá került, az ingatlanát pedig az eljárás keretében árverésre bocsátották. A kikiáltási árat az adósságok miatt 1,6 milliárd forintban határozták meg, jóllehet a lepusztult ingatlanok a cég mérlegében ennek a töredékén, 250-260 milliós értéken szerepeltek. Az elektronikus értékesítési rendszeren fellelhető árverési adatlap szerint ezen az áron nem is akadt egyetlen érdeklődő sem, ezért 2017. július 3-án úgy zárták le a licitet, hogy az eljárás semmilyen bevételt sem hozott.
Mindezek ellenére 2017. augusztus 21-én, tehát kevesebb, mint két hónappal a sikertelen árverést követően már a tulajdoni lapra is rávezették, hogy adásvétel útján a Cseppkő Faktor Zrt. birtokába került az egykori húsüzem.
Vagyis a hivatalos eljárás után, az MFB-s adósság kiegyenlítése nélkül, olcsón hozzájutott az ingatlanhoz.
Cseppkő Faktor Zrt.-ről annyit érdemes tudni, hogy a vásárlás előtt néhány héttel hozták létre, tulajdonosi céghálójában pedig ott van a szekszárdi választási bizottság fideszes elnöke, Póla Zoltán és felesége, valamint a trafikbotrány egykori főszereplője, Fajszi Lajos, a Fidesz korábbi önkormányzati képviselője. De még érdekesebb, hogy ott van a Tolna megyei közgyűlés fideszes alelnöke is. Kapitány Zsolt írta alá például a részvénytársaságnak azt a közgyűlési jegyzőkönyvét, amelyben a tulajdonosok elfogadták a 2017-es pénzügyi jelentést.
Éppen a Kapitány Zsolt által szignált nyilvános mérlegadatokból lehet következtetni arra, hogy a Cseppkő Faktornak kevesebb, mint 400 millió forint elég volt ahhoz, hogy megszerezze az egykori húsüzemet. A friss alapítású cég beszámolójában nincs nyoma milliárdos vásárlásnak: az viszont jól látszik, hogy egy 330 milliós beruházási hitelt vettek fel, amelyet a paksiak tulajdonszerzéséig átmenetileg be is jegyeztek az előző, MFB-s tehertől menetsített ingatlan tulajdoni lapjára.
A vásárlás után nem kellett sokat várniuk, hogy megjöjjön a paksiak fantasztikus ajánlata. A PIP Kft. 1,8 milliárd forintot, tehát az árverési irányárnál is többet adott a szekszárdi cégnek az ingatlanért.
A 24.hu megkereste Kapitány Zsoltot, aki azt mondta:
Az volt az elképzelés, hogy a területen egy nagy zöldség-nagykereskedést nyit a cég, de aztán másképp alakult a helyzet.
A fideszes politikus arra viszont már nem volt hajlandó válaszolni, hogy a Cseppkő Faktor mennyiért jutott hozzá az ingatlanhoz, és hogy, hogyan került a paksiak érdeklődési körébe a szekszárdi terület.
Hadházy Ákos, szekszárdi országgyűlési képviselő szerint a Paksi Ipari Park cinikusan viselkedik, amikor azt állítja, hogy ingatlanfejlesztési célra költötték a forrásaikat:
Ezeket az elképesztő összegeket az sem magyarázhatná, ha a tervezett atomerőmű ürügyén „vásárolgatnának”, hiszen ha ezekre a területekre tényleg szüksége lenne az államnak, akkor megoldhatná kisajátítással is.
Hadházy Ákos kijelentette, hogy hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesz az ügyben. | https://24.hu/belfold/2018/12/06/orbitalisat-kaszalhattak-a-paksi-foldfelvasarlason-a-szekszardi-fideszesek/?fbclid=IwAR1fDmaZ_NYUoi5_BvdAVmLhYCocebkgc7c9QPcmNFIJCxuzk7utEkyozm0 | https://web.archive.org/web/20210927113019/https://24.hu/belfold/2018/12/06/orbitalisat-kaszalhattak-a-paksi-foldfelvasarlason-a-szekszardi-fideszesek/?fbclid=IwAR1fDmaZ_NYUoi5_BvdAVmLhYCocebkgc7c9QPcmNFIJCxuzk7utEkyozm0 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orbitalisat-kaszalhattak-a-paksi-foldfelvasarlason-a-szekszardi-fideszesek | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-06 07:00:00 | [
"Fajszi Lajos",
"Kapitány Zsolt",
"Póla Zoltán"
] | [
"Cseppkő Faktor Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft."
] | [
"Paks",
"Szekszárd",
"Tolna megye"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"átláthatóság",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő",
"ipari park"
] | [
"Paks II"
] |
48,111 | Katari üzletember veszi meg a jordánok budapesti luxushoteljét | Egy 54 éves katari üzletember alig egy hete alapított cége jelentkezett be a pesti belváros szívében, az Erzsébet híd pesti oldalánál, a Váci utca sarkán működő Buddha-Bar luxusszálló épületének megvásárlására. A tulajdoni lapon található bejegyzés szerint Budapest egyik legdrágább ingatlanára, a Klotild-palotára Nabeel Ali bin Ali Al Meslemani tett vásárlási ajánlatot. Az épület tulajdonosa eddig az olasz Beghelli család cége volt. | Egy 54 éves katari üzletember alig egy hete alapított cége jelentkezett be a pesti belváros szívében, az Erzsébet híd pesti oldalánál, a Váci utca sarkán működő Buddha-Bar luxusszálló épületének megvásárlására. A tulajdoni lapon található bejegyzés szerint Budapest egyik legdrágább ingatlanára, a Klotild-palotára Nabeel Ali bin Ali Al Meslemani tett vásárlási ajánlatot. Az épület tulajdonosa eddig az olasz Beghelli család cége volt.
Az ingatlantulajdonos és a szállodát üzemeltető jordán érdekeltség, a Mellow Mood pénteken közös közleményben jelentette be, hogy január 10-én bezár a Buddha-Bar Hotel, amelyet bő öt éve Orbán Viktor jelenlétében nyitottak meg.
Sameer Hamdan és Zuhair Awad bérleti szerződését a bejelentés szerint azért nem újították meg, mert az olasz tulajdonosok értékesítik a palotát.
Az épület tulajdoni lapja alapján úgy tűnik, hogy az értékesítés már meg is történt. A katari üzletember Aba Gate nevű Kft.-je ugyanis már két nappal ezelőtt, szerdán beadta a földhivatalba a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét.
Nabeel Ali bin Ali Al Meslemaninak Londonban is van egy ugyanezen név alatt futó cége, de az semmilyen tevékenységet nem végzett az elmúlt években.
A cégadatok szerint az olaszok ingatlanüzemeltető cégét tavaly több mint 10 milliárdos hosszú lejáratú hitel terhelte, ami arra enged következtetni, hogy az adásvétel során ennél nagyobb összeg cserélhetett gazdát.Beghelli család lámpagyártással alapozta meg vagyonát. Beghelli Csoportot Gian Pietro Beghelli alapította 1982-ben, azóta pedig Európa piacvezető gyártója és beszállítója lett a vész- és tartalékvilágítás területén és a kilencvenes évek vége óta egyre meghatározóbb szereplő az általános világítás, valamint a lakossági termékek, elsősorban a fényforrások és újratölthető elemek piacán is. Beghelliék legfontosabb gyárai Olaszországban, Cseh Köztársaságban, Németországban és Kínában találhatóak.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi /Róka László | https://24.hu/belfold/2018/12/07/klotild-palota-buddha-bar-eladas/?fbclid=IwAR3A5RijwodIJCHsafTLaBMbqBY4Ao9Fd19aD5iQBvRkISvji18Cg8Ln6K8 | https://web.archive.org/web/20231206211006/https://24.hu/belfold/2018/12/07/klotild-palota-buddha-bar-eladas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/katari-uzletember-veszi-meg-a-jordanok-budapesti-luxushoteljet | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-07 17:02:00 | [
"Nabeel Ali bin Ali Al Meslemani",
"Sameer Hamdan",
"Zuhair Awad"
] | [
"Aba Gate Kft"
] | [
"Ázsia",
"Bp. V. kerület",
"Budapest",
"Katar"
] | [
"ingatlan",
"idegenforgalom",
"NER HOTEL"
] | [] |
48,112 | Felavatták Mészáros 1 milliárdos kamionparkolóját | Az Autohof Óbarok tulajdonosa innovatív, hiánypótló beruházásnak nevezte a pihenőhelyet, amely egyedülálló hazánkban és valószínűleg Európában sincs hasonló. | Ha kamionok mennek az utakon, akkor működik a gazdaság,
hangoztatta az innovációs és technológiai miniszter pénteken az M1-es autópálya főváros felé vezető oldalának 43-as kilométerénél, az óbaroki lehajtónál, ahol korszerű kamionos pihenőt adtak át.
Palkovics László az Autóhof Óbarok kamionos pihenőhely átadásán azt is mondta, ha nincs mit szállítani, akkor a kamionok sem mennek, de most nem ez a helyzet. Éppen ezért, mindenfajta olyan beruházás, mint az óbaroki, üdvözlendő, emelte ki a miniszter, aki reméli, hogy a jövőben még több ilyen épül Magyarországon, ami azt mutatja, gondosodnak a fuvarozókról.
A tárcavezető kiemelte, hogy a szállítmányozási iparág 2010 óta minden évben 6 százalék feletti mértékben járul hozzá a hazai GDP-hez, ami kétezer milliárd forintot vagy afölötti összeget jelent.
Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy komoly kihívások előtt áll az árufuvarozói szakma: úgy tűnik Nyugat-Európában félnek a kelet-európai fuvarozóktól, ezért limitálni akarják őket. Magyarország a hasonlóan gondolkodó szövetségeseivel együtt minden lehetséges fórumon fellépett a brüsszeli szabályozási tervekkel szemben, tette hozzá.
Jelezte, hogy értek el sikereket, például a tranzit és kétoldalú szállítások mentesülnek a kiküldetési irányelv alól, vagy nem kell kötelezően hazajönnie az üres kamionnak, szennyezve ezzel a környezetet -, de a heti rendszeres pihenőidő kabinban töltésére vonatkozó előírás enyhítésére tett magyar javaslatot nem tartalmazta az I. Mobilitási Csomag, amit hétfőn elfogadtak Brüsszelben.
Nyugat-Európában a kamionban alvás tilalma alól kivételt csak az olyan parkolók jelentenének, mint az óbaroki, csakhogy arrafelé sem nagyon vannak ilyenek
fűzte hozzá.
Európában is egyedülálló Mészáros parkolója
Mészáros Lőrinc, az Autohof Óbarok tulajdonosa innovatív, hiánypótló beruházásnak nevezte a pihenőhelyet, amely egyedülálló hazánkban és valószínűleg Európában sincs hasonló. A parkoló 1,1 milliárd forintból épült meg, teljesen saját forrásból, hitel és támogatások nélkül, hangsúylozta.
A tulajdonos elmondta, hogy
a pihenőhelyen 124 kamionnak és 11 lakókocsinak tudnak helyet biztosítani. Ezen kívül
11 hűtőkamionnak, 4 túlméretes szerelvénynek, továbbá veszélyes anyagot, illetve élőállatot szállító szerelvénynek alakítottak ki parkolókat.
A területen külső kondipark, vandálbiztos fürdők és mosoda létesültek, és külön fürdési lehetőséget biztosítanak a női sofőröknek. A kamionvezetők kényelmét bolt, étterem, 19 szobás panzió, bankautomata, útdíj fizetési lehetőség és üzemanyagkút is biztosítja.
A tulajdonos kiemelte, hogy a fejlesztéssel tizenhat új munkahely jött létre.
Pannónia szíve, stadion, világszabadalom
Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője, miniszterelnöki biztos a hazai közlekedés-fejlődés történetének egyik fontos állomásának nevezte az átadót. Úgy vélte, a 21. század hajnalán egyre több ilyen fejlesztésre van szükség, mert növeli a versenyképességet, felgyorsítja a gazdasági folyamatokat.
Megemlítette, hogy Pannónia Szívében számos hasonló beruházás indult el, ezek közé sorolta a mezőgazdasági mintagazdaságok létrejöttét, Felcsúton a stadion és a sportcsarnok megépülését, Martonvásáron a kompakt neutronforrás és az agrár innovációs centrum megvalósítását. A még el nem kezdett fejlesztések között említette Kajászón a világszabadalomnak minősített biofoszfát üzem, Bicskén pedig az intermodális csomópont megépítését.
A sajtóanyag szerint az Autohof Óbarok beruházásnál kiemelt szempont volt a környezeti értékek megóvása: 18 ezer négyzetméternyi zöldfelületet alakítottak ki, a melegvízellátást napkollektorok segítik, az öntözést pedig összegyűjtött esővízzel biztosítják.
Kiemelt kép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Mészáros Lőrinc, az Autohof Óbarok kamionos pihenőhely tulajdonosa és Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos (j-b) átvágja a nemzeti színű szalagot a pihenőhely átadó ünnepségén. MTI/Bodnár Boglárka | https://24.hu/belfold/2018/12/07/felavattak-meszaros-1-milliardos-kamionparkolojat/?fbclid=IwAR0CVolg_or2Ez6cc3Jfuo8Ch9sjLHoFHHmHPlAHXgl9wcFUn0B3SatqpxQ | https://web.archive.org/web/20231225072710/https://24.hu/belfold/2018/12/07/felavattak-meszaros-1-milliardos-kamionparkolojat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felavattak-meszaros-1-milliardos-kamionparkolojat | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-07 14:51:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros Gasztro Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Óbarok"
] | [
"parkolás",
"vendéglátás",
"NER HOTEL"
] | [] |
48,113 | 6,3 milliárd forintot kap jövőre fejlesztésre a kormány kedvenc egyeteme | A döntés értelmében a kormány 2019-ben 6,3 milliárd forintot fordít az NKE fejlesztésére. | A közigazgatás színvonalának további emelése, valamint Magyarország versenyképességének javítása érdekében a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram (MKÖ) fejlesztéséről döntött
– közölte az MTI. A közlemény úgy folytatódik, hogy „az egyetem megújításánál a cél a fiatalabb generációk számára is vonzó, a magyar kultúra értékeit közvetítő szellemi központok megvalósítása. Ennek érdekében bevezetik az oktatói, kutatói és dolgozói életpályamodellt, a tervek között pedig vezetőképző program, valamint a Kárpát-medence magyar nyelvű közösségei bevonásával egy tehetséggondozó program indítása is szerepel. A közép-európai partnerországokkal közösen egy regionális tudásközpont is alakul.
A döntés értelmében a kormány 2019-ben 6,3 milliárd forintot fordít az NKE fejlesztésére.
A 2011-ben alapított MKÖ résztvevői magasabb támogatást kaphatnak jövőre, az ösztöndíj összege havi nettó 250 ezer forintra nő. A program keretében 50 fiatal hét hónapot Magyarországon, egy központi államigazgatási szervnél, három hónapot pedig egy európai ország közigazgatási szervénél fog tölteni. A jövő évi ösztöndíjprogramra a kormány közel 300 millió forintot biztosít.
Az NKE-ről tavaly megírtuk, hogy jók pénzköltésben: úgy szórták az uniós pénzt, hogy nyomozás indult az ügyben. | https://24.hu/belfold/2018/12/07/nke-tamogatas-kozigazgatasi-osztondij/?fbclid=IwAR3XuHzJXBrYZXYzM9mtzRfGDwkcvaMLIDKVAt2KPaH3M-zOFBoa7bWnwSw | https://web.archive.org/web/20231217045212/https://24.hu/belfold/2018/12/07/nke-tamogatas-kozigazgatasi-osztondij/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/https24hubelfold20181207nke-tamogatas-kozigazgatasi-osztondijfbclidiwar3xuhzjxbryzxyzm9mtzrfgdwkcvamlidkvat2kpah3m-z | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-07 13:28:00 | [] | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)"
] | [] | [
"oktatás",
"protekció",
"gazdálkodás",
"tudomány"
] | [] |
48,114 | Jogerős ítélet Hosszú Katinka-ügyben: a Bp2017-nek ki kell adnia a 24.hu által kért adatokat | A budapesti vizes világbajnokságot szervező Bp2017. Kft.-nek ki kell adnia a 24.hu-nak azokat a közérdekű adatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporation Kft.-vel kötött szerződéseiket mekkora összegre és milyen célra kötötték, továbbá szponzorációra, reklám- és marketing tevékenységre kivel, milyen összegre szerződtek – döntött a másodfokon eljáró Ítélőtábla, az ítélet jogerős. | A budapesti vizes világbajnokságot szervező Bp2017. Kft.-nek ki kell adnia a 24.hu-nak azokat a közérdekű adatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporation Kft.-vel kötött szerződéseiket mekkora összegre és milyen célra kötötték, továbbá szponzorációra, reklám- és marketing tevékenységre kivel, milyen összegre szerződtek – döntött a másodfokon eljáró Ítélőtábla, az ítélet jogerős.
A 24.hu 2017. márciusa, több mint 20 hónapja próbálja megtudni, hogy Hosszú Katinka korábbi úszóklubját, az Iron Aquaticset működtető cég, az Iron Corporation milyen feltételekkel használhatta az eredetileg bemondottnál sokkal drágábban megépített és átadása óta állami forintokból működtetett Duna Arénát. Ám az érintettek az adatigénylésünk óta is következetesen titkolják a 24.hu által igényelt dokumentumokat.
2017 tavaszán egyszerűen nem feleltek megkereséseinkre, közérdekű adatigénylésünket sem teljesítették. Több kérdésünkre nem válaszolt Hosszú Katinkáék klubja sem, sokáig az sem volt világos, ki üzemelteti a Duna Arénát, mert a minisztériumok, ahogyan az érintettek is, hallgattak. Csak a Nemzeti Sportközpontok egyik válasza tette egyértelművé, hogy a Bp2017 Kft. volt az üzemeltető, azaz ez a cég köthetett szerződést Hosszúékkal.
A bírósági eljárást megelőzően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, amely jelentést adott ki az ügyben, melyben rögzítette:
A Kft. az Infotv. rendelkezéseit nem tartotta be, amikor 2017. március 23-a óta jelen jelentés keltéig nem teljesítette a beadványozó közérdekű adatigénylését, valamint megsértette a bejelentő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogát.
A Dr. Péterfalvi Attila által szignált dokumentumot tavaly októberben tették közzé, ám a Bp2017 Kft. ennek ismeretében sem adta ki az adatokat, így a bírósághoz fordultunk. A Bp2017 Kft. az elsőfokú bíróság előtt „szellemesen” azzal érvelt, hogy a cég nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, az érintett szerződések fedezete pedig nem költségvetési forrás,
így független gazdálkodása során szerzett bevételei úgymond elvesztették közpénzjellegüket.
Emellett számos más érvük is volt arra, miért nem kell kiadni az adatvédelmi hatóság szerint is közérdekű adatot. A példa kedvéért – a teljes levezetést mellőzve –: előálltak azzal is, hogy adatigénylést túlságosan általánosan fogalmaztuk meg. Noha eddig éppen az ellenkezője bizonyosodott be. Az eljárás során megtörtént, hogy azzal védekeztek: a Bp2017 Kft. nem kötött olyan szerződéseket, amelyekről lapunk információkat kért. Ezt a „fordulatot” finoman szólva gyengítette, hogy a 24.hu bemutatta a levelet, amelyben a Bp2017 Kft. maga számolt be lapunknak egy Hosszú Katinkáékkal kötött szerződésről.
Az elsőfokon eljáró bíróság kimondta: a Bp0217 Kft. közpénzzel gazdálkodó szervezet, amely a 2017-es budapesti vizes világbajnokság megrendezésével közfeladatot látott el, ki kell adnia az adatokat. Erről az ítéletről július végén számoltunk be, ám akkor már tudott volt, hogy lesz folytatás, mert a Bp2017 Kft. fellebbezett az ítélet ellen.
A másodfokon eljáró bíróság azonban szerdán döntött, így 20 hónappal az első kérdés után jogerős ítélet született az ügyben: a Bp2017-nek ki kell adnia a közérdekű adatokat.
Így esély mutatkozik arra, hogy kevesebb mint két év alatt megtudjuk, milyen szerződéseket kötött Hosszúékkal a Bp2017 Kft. Azaz akár az is kiderülhet végre, mennyiért használta Hosszúék cége a Duna Arénát.
Kiemelt kép: Czagány Balázs / MTI | https://24.hu/belfold/2018/12/06/hosszu-katinka-duna-arena/?fbclid=IwAR0xgrDWeNbf2kZmz2pf6F_-j_2IDyfSxl84N0Sk5HqlawjzYt_v0xlqN8k | https://web.archive.org/web/20231213100511/https://24.hu/belfold/2018/12/06/hosszu-katinka-duna-arena/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogeros-itelet-hosszu-katinka-ugyben-a-bp2017-nek-ki-kell-adnia-a-24hu-altal-kert-adatokat | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-06 06:00:00 | [
"Hosszú Katinka",
"Shane Tusup"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.",
"Iron Corporation Kft.",
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)"
] | [
"Budapest"
] | [
"PR",
"protekció",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"sport",
"adatigénylés",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
48,115 | Most is megszűnik egy lap, és a háttérben felsejlik a propagandamédia | Ma jelent meg utoljára önálló lapként a Vasárnapi Hírek. Jövő héttől már csak a Népszava mellékleteként, nyolc oldalon lesz olvasható. A lépés időzítése a tulajdonos cég mögött álló Puch László miatt különösen érdekes. | Most is megszűnik egy lap, és a háttérben felsejlik a propagandamédia
Ma jelent meg utoljára önálló lapként a Vasárnapi Hírek. Jövő héttől már csak a Népszava mellékleteként, nyolc oldalon lesz olvasható. A lépés időzítése a tulajdonos cég mögött álló Puch László miatt különösen érdekes.
Ma jelent meg utoljára a Vasárnapi Hírek. Jövő héttől a Népszava mellékleteként, nyolc oldalon lesz már csak olvasható. A címe: Visszhang. Iparági információk szerint a kormánypárti média saját hétvégi közéleti hetilapot szeretne indítani, ezért szüntették meg a Vasárnapi Híreket.
Lavinaként zúdult rá a múlt héten a sajtóra a hír, hogy a teljes kormánypárti médiát (Andy Vajna érdekeltségeit kivéve) önkéntes felajánlással a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz csatolják. A hivatalos közlemény szerint az új médiaholding a jobboldali egységet szimbolizálja.
„Óriási előrelépés a hazai médiapiacon, hogy a holdinghoz tartozó médiumok fenntarthatósága erősödik, ahol nem a profitelvárás a mérvadó és nincs létbizonytalanság. Eközben a baloldali sajtóban a szétesés tapasztalható: a liberális médiumok vergődnek, hiszen külföldi tulajdonos vagy külföldi támogatás nélkül alig tudják fenntartani magukat.”
Pedig az állami milliárdokkal, közpénzekkel kitömött propagandamédia - hiába vagyunk harminc évvel a rendszerváltás után - ma nem képes piaci alapon működő terméket előállítani, és ezzel még dicsekszik is.
Az állami médiaholding része lett a Szabad Föld című hetilap is, amelyet az MSZP egykori pártpénztárnoka, Puch László adott el Mészáros Lőrincnek, egészen pontosan a Mediaworks kiadónak. Az adásvétel pontos összegét ugyan még az üzletre rálátó forrásaink sem mondtak nekünk, de az biztos, hogy milliárdos tételről van szó. Puch nem akart nyilatkozni, a pontos ár pedig üzleti titok. A Szabad Föld ezután már ingyen, „felajánlással” került át a fideszes médiaholdingba, bár állítólag Puch László nem tudta, hogy ez lesz a vége, és ő maga nem is Mészárossal tárgyalt.
Puch – osztrák cégén keresztül - 2016-ban vásárolta meg a Szabad Föld kiadója mellett a Népszavát és a Vasárnapi Híreket is, onnantól a lapok árbevétele szárnyalni kezdett, megjelentek ugyanis a kormányzati és állami hirdetések. Számokban ez a következőt jelenti: míg a Szabad Föld kiadójának 2016-ban 177 millió forint volt értékesítésből származó árbevétele, addig 2017-re ez 1,4 milliárd forintra nőtt. A 2016-ban veszteséges lap 2017-ben adózás utáni nyereséget produkált. A HVG 2017 januárjában megírta, hogy Puch cége 990 milliós tőkeemelést hajtott végre a kiadóban, és abban az évben az anyagjellegű ráfordítás – takarjon ez akármit – is durván megugrott, 909 millió forintra.
A Népszavánál kicsit bonyolultabb a számítás, nem elég csak az új céget nézni. De a lényeg az, hogy a Népszava árbevétele is triplájára nőtt 2017-re, a Vasárnapi Híreket is kiadó XXI. század Média Kft. árbevétele ugyanis 1,6 milliárd volt tavaly, ebből az állami hirdetések durván 4-500 milliót tettek ki.
Puch 2017. februárjában jelent meg a Népszava szerkesztőségében, a 444.hu korábbi cikke szerint azt mondta,
nincs ok aggodalomra, van pénz, csináljanak egy jó újságot.
Most szóltak, hogy adja el
Tényszerűen számoljanak be az eseményekről, de ha lehet, az Orbán-családot ne bántsák - kérte a cikk szerint. A lap szerint nem véletlenül jelent meg Puch: Orbán Viktor ugyanis 2016 decemberében állítólag lehívta őt a hatvanpusztai birtokra, és kérte, vegye meg neki a Népszavát, a lap finanszírozásáról is személyesen állapodtak meg. Puch az erről érdeklődő 444-nek akkor azt mondta, hogy „maguk ezt biztos jobban tudják”. A hvg.hu forrása szerint nem volt ilyen találkozó, de azt ő is elismerte, hogy „politikai döntés nélkül” nem kaptak volna állami hirdetést a Puch-hoz tartozó lapok. A növekvő bevételekkel a tulajdonosok is jól jártak: a két cégből több mint 400 milliós osztalékot vettek ki.
Puch húzása sokakat megdöbbentett, szocialista körökben is. „Szégyen” – kommentálta egy nem Puch oldalán álló politikus, de még a köréhez soroltak sem értettek egyet az eladással. Bár állítólag a Szabad Föld példányszáma csökkent, és a postai előfizetések miatt „kitett” volt a konstrukció, egy szocialista beszélgetőtársunk szerint nem anyagi oka volt annak, hogy Puch eladta a lapot, hanem politikai. És hogy miért pont most adta el? „Most szóltak, hogy adja oda” – mondta, de ugyanezt fogalmazta meg több, nemcsak szocialista körből származó nyilatkozónk is.
Hogy megértsük ezt a mondatot majdnem tíz évet kell visszautaznunk az időben.
2009-ig ugyanis kifejezetten jól működött a már unalomig ismételt, de soha le nem bukott vagy buktatott Simicska-Puch tengely. Erről a szövetségről úgy beszélt mindenki éveken keresztül, mintha ez lett volna az egyik alapfeltétele annak, hogy Magyarországon felkeljen a nap. 2009-ben azonban - tehát még szocialista kormány idején – fordult a kocka. A politikai hátországra rálátók azt állítják: ekkorra egyértelmű lett, hogy az MSZP megroppant, a Fidesz pedig egyre erősebb lett, Simicska azonnal lecsapott - egyszerűen minden buliból kitette a szocikat.
Ennek az első látványos jele a két nagy kereskedelmi rádió ügye volt. Az alkut még megkötötték a Sláger és a Danubius helyén induló Fidesz-közeli Class FM-ről és MSZP-közeli Neo FM-ről, illetve a két cég üzemeltetéséről, de a „szocialista” frekvencia a 2010-es fideszes kétharmad után már nem kapott állami hirdetéseket, ezért igen hamar megszűnt.
Az üzlet „tisztaságára” utalt, hogy az akkori médiahatóság, az ORTT elnöke, Majtényi László ugyan megpróbálta megakadályozni a frekvenciamutyit, de mivel ez nem sikerült a testület pártdelegáltjaival szemben, azonnal lemondott ORTT-elnöki posztjáról. A Neo FM felsülése volt az egyik első olyan pillanata a két nagy párt mögötti „üzletfeleknek”, amelyből a szocialistáknak kiderülhetett, hogy nekik többé nem csak frekvenciát nem osztanak, hanem lapot sem.
Mivel a politikai és gazdasági elit is 2009-ben már javában kormányváltásra készült, ezután nem okozott nagy felzúdulást, hogy az MSZP-t, illetve a párt mögötti elitet utána ki is szorították szinte mindenhonnan. Az már érdekes volt viszont, hogy Simicskáék nem fordították meg a saját javukra az addigi rendszert, amelyben állítólag 70-30 százalék arányban osztozott a kormányerő és az ellenzék, hanem semmit sem adtak a szociknak, 0-100 lett az elosztás a politikai pletykák és a tapasztalat szerint is.
Liszkay már egyszer felbukkant
Egyszer már a 2000-es években volt Fidesz-közeli a Szabad Föld – akkor is Liszkay Gábor volt a főnök, ahogyan most. Szerkesztőségi információk szerint, amikor az azóta már elhunyt Horváth László megpróbálta visszavásárolni a hetilapot, hiába tárgyalt a Szabad Föld akkori vezetőivel, a lényeges pontokon mindig az derült ki, hogy bár Liszkay Gábor a tulajdonos, nem az ő szava dönt az eladásról.
A Szabad Föld példányszáma jókorát zuhant, miután közel húsz éve Liszkay Gáborék átvették az irányítást, bár mai szemmel így is tekintélyes, 200 ezres példányszámban nyomták ki. A hetilap belső életét ismerő kollégák szerint ennek egyik oka, hogy az olvasók nem tűrik el, ha direkt politikát kapnak a jól megszokott vidéki élet helyett. Úgy tudjuk: nem csak a cikkekkel, hanem a hirdetésekkel is vigyázni kellett, mert egy nagyobb kampány idején érezhető volt a példányszámcsökkenés.
Információink szerint az előző kormányzati ciklus közepére a baloldali pénzügyi elit anyagilag teljesen megroppant. Cégeik, vállalkozásaik ugyanis már évek óta nem kaptak elég megrendelést. Az utolsó komolyabb beruházás, amelyben a nagyobb gazdasági érdekeltségek egyenlő arányban „dolgoztak”, az a Margit híd felújítása volt. Az akkori, tíz évvel ezelőtti sajtóinformációk szerint a nagykoalíciós munka egyik végső műve, a nem hivatalos első becslés szerint 5 milliárdról indult, 13-ra tervezték, de 22 milliárd forintba került a végén.
Persze nehéz az almát a körtével, a felújítást az építéssel összehasonlítani, de azért jobb, ha tudjuk, hogy az akkori árak mellett „egy méter híd építése” 30 millió forintból bőven kijött, míg a Margit híd felújítása 45 millió forint volt szintén méterenként. Egy biztos, megszűnt az átjárás a politikai oldalak között, és a Fidesz, illetve az MSZP egykori pártpénztárnokának, vagyis Simicska Lajosnak és Puch Lászlónak sincs szinte semmiféle politikai ereje nincs már. | https://hvg.hu/itthon/20181208_puch_laszlo_vasarnapi_hirek_nepszava | https://web.archive.org/web/20200807204935/https://hvg.hu/itthon/20181208_puch_laszlo_vasarnapi_hirek_nepszava | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/most-is-megszunik-egy-lap-es-a-hatterben-felsejlik-a-propagandamedia | HVG | hungarian-news | 2018-12-08 07:00:00 | [
"Puch László"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"XXI. Század Média Kft."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"klientúra",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,116 | Simonka embereinek visszahívását kezdeményezték a Békés Megyei Közgyűlésben, közösen lépett fel az ellenzék | A Jobbik Békés Megyei Közgyűlési frakciója bejelentette, hogy az MSZP és a DK képviselőivel közösen kezdeményezték, hogy a megyei közgyűlés elnöke rendkívüli közgyűlést hívjon össze. Az SZMSZ szerint ehhez minimum 5 fő aláírására van szükség, így a három párt képviselői együttesen léptek fel. A rendkívüli közgyűlést a fideszes elnöknek kötelező összehívnia – áll a közleményben. | Helyükre pedig Zalai Mihálynak, a megyei közgyűlés elnökének kell személyi javaslatot tennie.
– Bízunk benne, hogy a többség támogatja a kezdeményezésünket, és a jövőben nem vetül a korrupció, pénzlenyúlás gyanújának árnyéka a megyei közgyűlésre
– zárják a közleményt.
A Területfejlesztési Bizottság azért bír nagy jelentőséggel, mert ez rendelkezik a Békés megyének járó fejlesztési pénzek egy része, így a Top-pályázatok (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) elosztása felett is.
Simonka György mentelmi jogát október 29-én függesztették fel. Ügyészségi gyanú szerint a kormánypárti képviselő – akinek az életművéről nemrég hosszú riportot írtunk – a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a magyar költségvetésből származó vissza nem térítendő támogatásokra utazott. Ő és a társai a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel.
Az ingatlanokat áron alul megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, és csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek. Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben.
Az 58 milliárd uniós támogatásból 38 Simonka választókerületének jutott. A fennmaradó 20 milliárd pedig a megye kapcsolt részeinek.
A Top-pályázatok dolga is az ő kezében volt. A problémamentes pénzmozgáshoz Simonka negyven-ötven fős hálózatán kívül két kulcsembert állított be. Zalai Mihályt tette meg megyei közgyűlési elnöknek, a területfejlesztési bizottság vezetője pedig volt beosztottja, a Magyar Termés TÉSZ Kft. alkalmazottja, Ruck Márton lett. | https://168ora.hu/itthon/rendkivuli-kozgyulest-es-simonka-embereinek-visszahivasat-kezdemenyeztek-a-bekes-megyei-kozgyulesben-160323 | https://web.archive.org/web/20181209133149/https://168ora.hu/itthon/rendkivuli-kozgyulest-es-simonka-embereinek-visszahivasat-kezdemenyeztek-a-bekes-megyei-kozgyulesben-160323 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simonka-embereinek-visszahivasat-kezdemenyeztek-a-bekes-megyei-kozgyulesben-kozosen-lepett-fel-az-ellenzek | 168 óra | hungarian-news | 2018-12-09 10:32:10 | [
"Ruck Márton",
"Simonka György",
"Szegedi Balázs",
"Zalai Mihály"
] | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"csalás",
"EU"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
48,117 | Csúnyán lebőgtünk: demokráciára okíthatnak minket a románok és a bolgárok | Eddigi leggyengébb szereplését érte el Magyarország a Freedom House éves jelentésében. | A 2016-os évet összegző Nations in Transit című kiadványban a régió utolsó helyére csúsztunk vissza, Románia és Bulgária is megelőzött minket. A nemzetközi szervezet hét mutató, többek között a kormányzás demokratikus minősége, a korrupció, a média függetlensége és a civil társadalom állapota alapján becsüli fel egyes országok demokrácia pontszámát. A jelentés 22 éve jelenik meg, 29 olyan országot vizsgálnak benne, melyek a kilencvenes években mind diktatúrákból kilábaló, demokratikus átmenet útjára lépő országok voltak, Kelet-Közép Európától kezdve a Balkánon át egészen Eurázsiáig.
A vizsgált hét területből Magyarország esetében ötnél állapított meg visszaesést a Freedom House: romlott a magyar állam teljesítménye a választási folyamatok, a civil társadalom, a független média, a demokratikus kormányzás és a korrupció esetében is.
A vizsgált területeket 1 és 7 közötti értékkel pontozzák, annak fényében, hogy az mennyire működik jól az adott országban. Az 1-es a legjobb érték, a 7-es a legrosszabb, azt már csak nyílt diktatúrákban lehet elérni. A hét területre adott átlagból jön aztán egy ország demokráciapontja. | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/csunyan-lebogtunk-demokraciara-okithatnak-minket-a-romanok-es-a-bolgarok/6hdtx9x | https://web.archive.org/web/20170405050551/https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/csunyan-lebogtunk-demokraciara-okithatnak-minket-a-romanok-es-a-bolgarok/6hdtx9x | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csunyan-lebogtunk-demokraciara-okithatnak-minket-a-romanok-es-a-bolgarok | Blikk | hungarian-news | 2017-04-04 10:41:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"antikorrupció"
] | [] |
48,118 | Érdekes dolgok derültek ki Polt Péter jelentéséből – Titokban vizsgálnak „megbízhatatlan” embereket | Míg a gazdasági vesztegetések száma a korábbi évekkel összehasonlítva lényeges csökkenést mutat, addig a hivatali vesztegetések száma 2017-ben 945-re emelkedett. Megjegyzendő azonban, hogy egy-egy kiterjedt, sokszereplős ügy felderítése, és nyomozásának befejezése eredményeként a regisztrált korrupciós bűncselekmények száma akár jelentősen is növekedhet. Ilyen – a statisztikát lényegesen befolyásoló – ügyre több példa is volt az elmúlt években. | Dr. Polt Péter legfőbb ügyész tavalyi évről szóló – a mai napon benyújtott – országgyűlési beszámolójából kitűnik, hogy változatlanul stabil, jó eredményeket mutat és kellően gyors az ügyészségi munka. Az ügyészség törvényesen, az anyagi igazság szem előtt tartásával végzi feladatait - kezdődik az ügyészség közleménye, amely aztán részletesen beszámol az ügyészség számokban kifejezhető munkájáról.
Például:
A regisztrált bűncselekmények (2017: 226.452) és az elkövetők számának (2017: 92.896) alakulásában 2013 óta tapasztalható csökkenő tendencia az elmúlt évben is folytatódott.
2017-ben továbbra is kis számban fordult elő szándékos befejezett emberölés (2017: 92).
Az összbűnözésen belül hagyományosan jelentős arányt képviselő vagyon elleni bűncselekmények közül, tavaly nagymértékben csökkent a lopások és a csalások száma.
Az embercsempészések száma az előző évhez képest majdnem a felére esett vissza.
A hivatalos személy, a közfeladatot ellátó személy és a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak száma az előző időszakhoz hasonlóan alakult.
Némileg emelkedett a kábítószerrel visszaélések előfordulása, valamint a közlekedési bűncselekmények jelentős hányadát kitevő ittas állapotban elkövetett járművezetések száma.
Míg a gazdasági vesztegetések száma a korábbi évekkel összehasonlítva lényeges csökkenést mutat, addig a hivatali vesztegetések száma 2017-ben 945-re emelkedett. Megjegyzendő azonban, hogy egy-egy kiterjedt, sokszereplős ügy felderítése, és nyomozásának befejezése eredményeként a regisztrált korrupciós bűncselekmények száma akár jelentősen is növekedhet. Ilyen – a statisztikát lényegesen befolyásoló – ügyre több példa is volt az elmúlt években.
A gazdasági bűncselekmények csoportjában továbbra is meghatározó szerepet játszik a költségvetési csalás, melynek ugyanakkor csökkent a száma.
Korrupció
A jelentésben szó van még Központi Nyomozó Főügyészség tevékenységről, ez a szervezet túlnyomórészt hivatali, korrupciós, vagyon elleni és közlekedési bűncselekményekben, míg a regionális osztályai jellemzően a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények miatt jártak el. hivatali szetegetés ügyében tavaly például két ügyben, de több mint 100 vádlott ellen emeltek vádat.
Eredményesek
Az ügyészség váderedményessége változatlanul kiemelkedő, és 2013 óta folyamatosan emelkedik, az utóbbi tíz év legmagasabb értékét – 97,8%-ot – érte el. A terheltek 82,23%-a esetében a bíróság a váddal mindenben egyezően mondta ki a vádlottak bűnösségét. A vádképviseleti munka színvonalának és eredményességének további emelése érdekében 2017. január 1-jével a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályán – a korábbi csoport helyett – Tárgyalást Támogató és Elemző Osztály segíti a főügyészségek munkáját.
Több, mint érdekes...
"A megbízhatósági vizsgálat – mely során a vizsgálatot végző szerv a valóságban is előforduló mesterségesen létrehozott élethelyzetben arra teszteli a vizsgált személyt, hogy követ-e el hivatali működésével összefüggő bűncselekményt – lefolytatására ügyészi jóváhagyást követően kerülhet sor, majd a vizsgálat befejezését követően az ügyész a végrehajtás törvényességét is ellenőrzi. 2017-ben a kijelölt főügyészségek 833 megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatot hagytak jóvá. Az elvégzett ellenőrzések alapján pedig 17 büntetőeljárás indult a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a kormányhivatal, a katasztrófavédelem, valamint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal állományába tartozó személyek ellen."
Tehát újra, kicsit érthetően: ha valamelyik szervezet adott kollégájáról ki akarják deríteni, hogy megbízható-e, akkor ügyészségi engedéllyel eljátsszák, hogy például meg akarják vesztegetni, vagy más, hasonló helyzetbe keverik beépített emberek. Természetesen az alany nem tud róla, hogy ez egy vizsgálat, neki úgy tűnik, tényleg, hogy a példánál maradjunk, meg akarják vesztegetni. 833 ilyen akciót hajtottak végre 2017-ben, és 17 alkalommal buktak el rajta a vizsgált személyek. Ők rendőrségi, bünetés-végrehajtási, kormányhivatali dolgozók, a Katasztrófavédelem munkatársai, vagy éppen menekültügyi hivatalnokok...
Az ügyészek a fogyasztókat is védik
Az ügyész közérdekvédelmi hatáskörében eljárva kiemelt figyelmet fordít a fogyasztói jogok érvényesülésére, szükség esetén fellép a fogyasztók érdekeinek védelmében. E feladatát nemcsak a fogyasztóvédelmi hatóság határozatai törvényességének ellenőrzése útján, hanem közérdekű per megindításával – általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására irányuló, illetve fogyasztóvédelmi kereset előterjesztésével – gyakorolja. A folyamatosan növekvő számú ügyészi közérdekű keresetindítás hatékonysága azért kiemelkedő, mert az ügyészi kereset alapján hozott bírói ítéletek hatálya minden fogyasztóra kiterjed. 2017. évben az ügyész az általános szerződési feltételek tisztességtelensége miatt elsősorban utazásszervezéssel, ingatlanközvetítéssel, internetes kereskedelemmel foglalkozó gazdálkodó szervezetek ellen 42 keresetlevelet nyújtott be.
Vizsgálták a börtönöket is
A jelentés erre vonatkozó részéből az derül ki, hogy bár voltak eseti problémák, de a rabokkal való bánásmód Magyarországon megfelel a nemzetközi normáknak. | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/polt-peter-ugyeszseg-jelentes-megbizhatosagi-vizsgalat-megbizhatatlan/lf8b2hb | https://web.archive.org/web/20210119064222/https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/polt-peter-ugyeszseg-jelentes-megbizhatosagi-vizsgalat-megbizhatatlan/lf8b2hb | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erdekes-dolgok-derultek-ki-polt-peter-jelentesebol-a-titokban-vizsgalnak-amegbizhatatlana-embereket | Blikk | hungarian-news | 2018-09-27 10:49:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"belföld",
"ügyészség"
] | [] |
48,119 | Negyedmilliárd uniós forintból épült a strand, most elárverezhetik | Nagykőrösön rátette a kezét az adóhatóság a városi strandra, végül elárverezhetik a fürdőt. Öt évvel ezelőtt 231 millió forint uniós forrásból felújították, de még mielőtt eltüntették volna a pénzt, az állam közbeszólt. A várost, ha vissza kell fizetni a pályázati pénzt is, akkor összességében félmilliárd forintos kár éri. | A nyár elején jegyezték be a végrehajtást a nagykőrösi fürdőre, végül a múlt héten derült ki, hogy lefoglalta a NAV a strandot. Hosszú és zűrös története van a strandnak.
Még 2007-ben adta el az önkormányzat a strandot azzal, hogy az új tulajdonos majd felújítja, és gazdaságosan üzemelteti azt. A helyi Jobbik elnöke szerint azonban már akkor is mutyi gyanús volt az ügylet, ugyanis az ingatlant, annak becsült értéke, azaz 240 millió forint helyett, 16 millióért adta el az önkormányzat. A kedvező ügyletet azzal pecsételték meg, hogy az új tulajdonos felújítja, fejleszti az ingatlant, majd ötven évig üzemeltetik is azt. Majd az ingatlant felosztották, amelyen később lakóingatlanok, üzletek is épültek, és ezekben az ügyletekben a nagykőrösi polgármester felesége is jól járt. Végül a teljes terület harmadán épült fürdő.
2012-ben nyertek az új tulajdonosok a beruházásra 231 millió forintot, majd el is készült a strand, de már üzemeltetni azt nem tudták, 2015-ben bezárt.
Az idén pedig végrehajtást jegyeztek be, majd múlt csütörtökön kiderült, hogy az ingatlant lefoglalta a NAV. | https://hvg.hu/gazdasag/20181209_Negyedmilliard_unios_forintbol_epult_a_strand_most_elarverezhetik | https://web.archive.org/web/20191222025336/https://hvg.hu/gazdasag/20181209_Negyedmilliard_unios_forintbol_epult_a_strand_most_elarverezhetik | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negyedmilliard-unios-forintbol-epult-a-strand-most-elarverezhetik | HVG | hungarian-news | 2018-12-09 15:16:00 | [] | [
"Nagykőrös Város Önkormányzat"
] | [
"Nagykőrös",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"rokonok",
"fürdő",
"bírság",
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"önkormányzat",
"végrehajtás",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
48,120 | Törölte a jegybank a kis Mečiar botránycégét a magyar tőzsdéről | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elrendelte a Közép-európai Gázterminál Nyrt. (KEG) részvények tőzsdei terméklistáról történő törlését. A jegybank a KEG Nyrt. négy, összehangoltan eljáró részvényesével szemben összesen 94,1 millió forint piacfelügyeleti bírságot is kiszabott, és elrendelte a tagsági jogaik felfüggesztését – derül ki a jegybank közleményéből. | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elrendelte a Közép-európai Gázterminál Nyrt. (KEG) részvények tőzsdei terméklistáról történő törlését. A jegybank a KEG Nyrt. négy, összehangoltan eljáró részvényesével szemben összesen 94,1 millió forint piacfelügyeleti bírságot is kiszabott, és elrendelte a tagsági jogaik felfüggesztését – derül ki a jegybank közleményéből.
A KEG-sztori kívülről csak egy életképes, de folyamatos pénzhiánnyal küszködő tőzsdei cég lassú összeomlásának tűnhetett. Az egyre nagyobb bajba kerülő céghez a hírhedt Vladimir Mečiar felsőfokú végzettség nélküli unokaöccse, Milan Mečiar és társa érkezett megmentőként, akik igazából nemhogy nem mentettek meg semmit, de úgy tűnik, hogy sikerült egészen durva módon, bagóért kihúzniuk a 2200 magyar részvényes alól a cég utolsó értékét, egy nagyjából 2,5 milliárdot érő óriási üzemet. A cégről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
Az MNB 2016. májusában már felfüggesztette a cég részvényeinek tőzsdei kereskedését, amiért nem tették közzé a 2015-ös pénzügyi évről szóló jelentésüket, és mivel a cég azóta sem pótolta a jegybank által kifogásolt hiányosságokat, a felfüggesztés azóta is érvényben van.
A jegybank 2016 óta 12 esetben intézkedett és összességében közel 45 millió forint bírságot szabott ki tájékoztatási hiányosságok miatt a KEG-re. A cég a sorozatos bírságok ellenére sem tett eleget a kötelezettségeinek, az MNB ezért a cég igazgatótanácsi és auditbizottsági tagjainak személyes felelősségét is megállapította és összesen 10 millió forint bírságot szabott ki, továbbá törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása miatt, és megkereste az adóhatóságot, illetve gazdasági bűncselekmények gyanújával több feljelentést is tett.
A jegybank legfrissebb, tavasszal indított vizsgálatából az derült ki, hogy a cég továbbra sem tette közzé az elmúlt négy pénzügyi évre, illetve 2017. és 2018. első félévre vonatkozó jelentéseit. Emellett semmilyen formában nem tájékoztatta a nyilvánosságot például arról, hogy a működése alapját jelentő gázüzemi működési engedélyét a bányafelügyelet felfüggesztette és a 2014. évi beszámolót elfogadó közgyűlési határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte.
Az MNB emellett – szintén ma közzétett határozatával – egy további, a KEG részvényeseit érintő eljárást is lezárt a társaságban történt befolyásszerzéssel összefüggő nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettség elmulasztása miatt.
Az 1 SPS Hungary Gázkereskedelmi Kft., a szlovák MACH TRADE spol. s.r.o. társaság, illetve két külföldi illetőségű magánszemély a KEG részvényekre kötött vételi ügyletek eredményeként összehangoltan eljárva, együttesen 25 százalékot meghaladó befolyást szereztek a társaságban. A vonatkozó jogszabályok szerint ilyen esetben – figyelemmel arra, hogy a társaságban más nem rendelkezik a szavazati jogok 10 százalékát meghaladó befolyással – a nevezett részvényeseknek nyilvános vételi ajánlatot kellett volna tenniük.
Az MNB emiatt az érintett részvényesekkel szemben összesen 94,1 millió forint bírságot szabott ki, és – a jogsértő befolyásszerzés megszüntetéséig – elrendelte a tagsági jogaik felfüggesztését. | https://index.hu/gazdasag/2018/12/10/torolte_a_jegybank_a_kis_meciar_botranyceget_a_magyar_tozsderol/ | https://web.archive.org/web/20221007184626/https://index.hu/gazdasag/2018/12/10/torolte_a_jegybank_a_kis_meciar_botranyceget_a_magyar_tozsderol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/torolte-a-jegybank-a-kis-meaiar-botranyceget-a-magyar-tozsderol | Index | eu-news | 2018-12-10 12:27:42 | [] | [
"Közép-Európai Gázterminál Nyrt. (KEG Nyrt.)"
] | [] | [
"energia",
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"ítélet/döntés"
] | [] |
48,121 | 182 millió dollár tehet pontot Latin-Amerika legnagyobb korrupciós botrányának végére | Az Odebrecht brazil építőipari vállalat alkut kötött a perui kormánnyal vesztegetési ügyeiben: 15 év alatt 182 millió dollár büntetést fizet, és bizonyítékokat szolgáltat az inkriminált tisztségviselők lefizetéséről, cserében azért, hogy továbbra is vállalkozhat az országban - közölte a Reuters hírügynökséggel szombaton a megállapodást ismerő három, meg nem nevezett forrás, írja az MTI. | Az Odebrecht brazil építőipari vállalat alkut kötött a perui kormánnyal vesztegetési ügyeiben: 15 év alatt 182 millió dollár büntetést fizet, és bizonyítékokat szolgáltat az inkriminált tisztségviselők lefizetéséről, cserében azért, hogy továbbra is vállalkozhat az országban - közölte a Reuters hírügynökséggel szombaton a megállapodást ismerő három, meg nem nevezett forrás, írja az MTI.
A perui főügyészséggel és az igazságügyi minisztériummal folytatott tárgyalások végeztével megkötött alku részeként a cég azt is bevallotta, hogy 15 év alatt öt infrastrukturális projektre vonatkozó hat szerződés megkötéséért fizetett ki összesen 30 millió dollárnyi kenőpénzt.
Az Odebrecht áll Latin-Amerika legnagyobb korrupciós ügyének középpontjában azóta, hogy egy 2016-ban az Egyesült Államokkal, Svájccal és Brazíliával megkötött alku keretében beismerte: tucatnyi országban fizetett le tisztségviselőket építési projektek kivitelezésének elnyerése érdekében. Összesen 788 millió dollárt adott ki erre a célra.
A perui vesztegetések ügyében az ország négy legutóbbi államfője és egy ellenzéki vezetője ellen is nyomoznak. Mindegyikük tagadja, hogy törvénysértést követett volna el. Perui ügyészek januártól Brazíliában fogják kihallgatni a cég ottani vezetőit.
A 2006-tól 2011-ig hivatalban volt Alan Garcia elnök november közepén bemenekült Uruguay limai konzulátusára, és menedékkérelmet nyújtott be arra hivatkozva, hogy az ellene elindított vizsgálat politikailag motivált. Uruguay elutasította ezt, mert nem látta igazolva Garcia állítását. Ezután a volt elnök elhagyta a konzulátust. A gyanú szerint Garcia legalább 100 ezer dollárt - 28 millió forintnyi összeget - kapott törvénytelenül az Odebrechttől. | https://index.hu/gazdasag/2018/12/09/182_millio_dollar_tehet_pontot_latin-amerika_legnagyobb_korrupcios_botranyanak_vegere/ | https://web.archive.org/web/20210618121452/https://index.hu/gazdasag/2018/12/09/182_millio_dollar_tehet_pontot_latin-amerika_legnagyobb_korrupcios_botranyanak_vegere/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/182-millio-dollar-tehet-pontot-latin-amerika-legnagyobb-korrupcios-botranyanak-vegere | Index | world-news | 2018-12-09 12:29:00 | [] | [
"Petrobras"
] | [
"Brazília",
"Dél-Amerika"
] | [] | [] |
48,122 | Csalással gyanúsítják a Huawei pénzügyi vezetőjét | Péntek estére hivatalossá vált, hogy a kínai Huawei néhány nappal ezelőtt Kanadában letartóztatott pénzügyi vezetőjét, a cégalapító lányát, Meng Van-csóut csalással gyanúsítják a hatóságok - írja a BBC. | Péntek estére hivatalossá vált, hogy a kínai Huawei néhány nappal ezelőtt Kanadában letartóztatott pénzügyi vezetőjét, a cégalapító lányát, Meng Van-csóut csalással gyanúsítják a hatóságok - írja a BBC.
A Bloomberg azt írja, hogy a Huawei a Hong-Kong-i székhelyű Skycom nevű cégen keresztül üzletelt Iránnal, ezzel megszegte az ország ellen érvényben lévő szankciókat, ráadásul a banki ügyintézések során Van-csóu azt mondta, hogy a Skycom és a Huawei két külön cég, ami nem fedi a valóságot. Üzleti tárgyalások során azt mondta, a Huawei iráni tevékenységét az Egyesült Államokkal koordinálva végzi, vagyis ügyel arra, hogy semmiképpen se jusson be Iránba amerikai technológia. Annak ellenére ugyanis, hogy a Huawei kínai cég, az eszközeiben vannak amerikai alkatrészek, ezekre pedig vonatkozik az Irán elleni gazdasági szankció.
A gyanú szerint Van-csóu személyesen vett részt viszont abban, hogy különféle pénzintézeteket meggyőzzenek arról, hogy a Skycom és a Huawei között nincs kapcsolat, de később bebizonyosodott, hogy a Skycom a Huawei titkokban tartott leányvállalata. Van-csóu ráadásul 2013-ban már érintett volt egy hasonló esetben, amikor kiderült, hogy a Skycom Hewlett-Packard alkatrészeket akart eladni a legnagyobb iráni telefontársaságnak.
Van-csóut a döntés után Kanada nagy valószínűséggel ki fogja adni az Egyesült Államoknak, Kína pedig természetesen azt szeretné, ha inkább szabadon engednék, az ottani álláspont szerint a Huawei vezetője semmilyen törvényt nem sértett meg.
Arról egyelőre nem született döntés, hogy Van-csóut előzetes letartóztásba helyezik-e vagy szabadlábon védekezhet majd.
Az egyik legfontosabb kínai cég, a Huawei körül régóta gyűlnek a felhők, az amerikaiak gazdasági és nemzetbiztonsági okokból is erősen kifogásolják a cég működését, a washingtoni álláspont szerint Kína többek között a Huawei termékein keresztül hallgatja le például a fél világot. Ezzel szemben Kína azt állítja, hogy éppen az Egyesült Államok az, amelyik a lehallgatásokért felelős.
A péntek esti bejelentés előtt néhány órával Donald Trump egyébként pont arról posztolt egy rövid üzenetet, hogy a kínai tárgyalások a legjobb mederben zajlanak.
(Borítókép: David Becker / Getty Images) | https://index.hu/gazdasag/2018/12/07/csalassal_gyanusitjak_a_huawei_penzugyi_vezetojet/ | https://web.archive.org/web/20220121084802/https://index.hu/gazdasag/2018/12/07/csalassal_gyanusitjak_a_huawei_penzugyi_vezetojet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csalassal-gyanusitjak-a-huawei-penzugyi-vezetojet | Index | hungarian-news | 2018-12-07 12:30:00 | [] | [
"Huawei"
] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [] | [] |
48,123 | Üzletszerű csalás Szeghalmon | Egy kilenctagú bűnbanda másfél év alatt 105 millió forintot csalt ki vállalkozóktól, gazdasági társaságoktól Szeghalmon. A Szeghalmi Járási Ügyészség vádat emelt az ügyben. | Egy kilenctagú bűnbanda másfél év alatt 105 millió forintot csalt ki vállalkozóktól, gazdasági társaságoktól Szeghalmon. A Szeghalmi Járási Ügyészség vádat emelt az ügyben.
A vád szerint 2016 februárja és 2017 júniusa között az elsőrendű vádlottak jogtalan haszonszerzés céljából vették fel a kapcsolatot különböző, gazdasági tevékenységet folytató cégekkel és vállalkozókkal, és egy ismert, az adott cég profiljához kapcsolódó gazdasági társaság nevében nagy mennyiségben kedvezményes áron kínáltak termékeket eladásra, például acéllemezeket, műtrágyát és műanyag húsos ládákat. A vételár előre utalását követően azonban az elkövetők nem küldték el a megrendelt termékeket a megrendelőknek, mivel azokkal a valóságban nem is rendelkeztek.
A másik elkövetési módszer az volt, hogy az elkövetők hamis e-mail üzenetet küldtek a vállalkozások részére valós üzleti partnerük nevében, miszerint a cég bankszámlaszáma megváltozott, és a gazdasági kapcsolatból eredő pénzfizetést erre az új, hamis számlára kérték átutalni.
A megrendelések vételára, illetőleg a hamis e-mail üzenetekkel kicsalt összegek a vádlottak által beszervezett és irányításuk alatt álló személyek számlájára került. Őket számlanyitásra vettek rá, majd anyagi részesedés fejében a folyószámlához tartozó netbankos elérhetőség ismeretében a pénzfelvételeknél irányították őket, s így a bűncselekményekből származó összegek náluk landoltak.
A vádlottak a sértetteknek egyenként is több millió forintos kárt okoztak, de az általuk kicsalt pénz mindösszesen közel 105 millió Ft volt. | https://index.hu/gazdasag/2018/12/07/uzletszeru_csalas_szeghalmon/ | https://web.archive.org/web/20201108111247/https://index.hu/gazdasag/2018/12/07/uzletszeru_csalas_szeghalmon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uzletszeru-csalas-szeghalmon | Index | hungarian-news | 2018-12-07 12:34:00 | [] | [] | [
"Békés megye",
"Szeghalom"
] | [
"csalás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
48,124 | 22 ügy, amiben a kormány előhúzta a mindent vivő kártyát | Öt éve él a jogszabály, amellyel a kormány elvette a lehetőségét annak, hogy versenyszabályok miatt esetleg meghiúsuljon a nagy Fidesz-barát média-összefonódás. Eddig sem volt hiány nemzetstratégiai jelentőségre és közérdekre való hivatkozásban, ha olyan ügyletről volt szó, amit a kormány bármi áron keresztül akart vinni. Végignéztük ezeket, és bár van köztük pár meredek, a mostani testhosszal veri őket. | Szerda este olyan hír érkezett az új, kormánybarát médiaholdingról, amire még a harcedzett, NER-logikához hozzászokott közönség is felvonta a szemöldökét:
A nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás nemcsak fennkölt kifejezés, hanem egy jogi kategória is, méghozzá elég lényeges. Arra szolgál, hogy az így címkézett tranzakciók kikerüljenek a versenyjog szabályai alól, amelyek minden más mezei ügyletre vonatkoznak. A parlament 2013-ban fogadta el a törvényt, ami lehetővé teszi mindezt, azóta tehát a kormány szívének kedves monopóliumok, oligopóliumok jöhetnek létre anélkül, hogy a Gazdasági Versenyhivatal belepiszkálhatna.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleményéből, amelyben a KESMA nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését bejelentették, kiderült az is, korábban hányszor alkalmazta a kormány eddig a versenyjogi jolly joker-szabályt:
Mivel ezt csak kormánydöntéssel lehet meglépni, mindegyik esetnek nyoma van a Magyar Közlönyben. Kigyűjtöttük az összes tranzakciót, amelyben a kormánynak fontosabb volt az állítólagos közérdek, mint az, hogy ne jöjjön létre durva erőfölény egy-egy iparágban.
Átvette az állam a műsorszórást
Az eseteket végignézve olyan minta rajzolódik ki, amelyből a sajtókisgömböc esete némileg kilóg. A kormány a legnagyobb előszeretettel az energetika és a bankszektor területén alkalmazta a nemzetstratégiai kategóriát, az egyetlen példa, aminek köze van a médiához, rögtön a kezdeti időszakra esik, ez pedig az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. visszavásárlása a francia TDF csoporttól.
Az Antenna Hungária a hazai telekommunikációs és műsorszóró szektor meghatározó szereplője. Fő tevékenységi területe az országos földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórás, illetve -szétosztás, előfizetéses tv-műsorszórás. De végeznek hosting és karbantartási szolgáltatásokat telekom-szolgáltatóknak, illetve nyújtanak egyéb telekommunikációs szolgáltatásokat vállalati ügyfeleknek.
Az indoklás az volt, hogy az Antenna Hungária nemzetbiztonságilag is kiemelt fontosságú közművagyonnal rendelkezik, valamint hogy az egyik fő megrendelője amúgy is a magyar állam. A cég legutóbbi, 2017-es árbevétele 44,6 milliárd forint volt, adózás előtti eredménye pedig egy kicsivel 1 milliárd forint felett.
Egyféle, rosszabb minőségű tankönyvek, mint közérdek
Szintén 2014-ben történt, hogy az állam végképp leuralta a tankönyvpiacot, ennek egy fontos eleme volt, hogy megvásárolta az Apáczai Kiadót és a Sanomától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót. A Nemzedékek Tudása (korábbi nevén Nemzeti Tankönyvkiadó) átvételével az elméleti cél „a versenyképes, 21. századi tudást és a nemzeti hagyományokra épülő nevelés” biztosítása volt, valamint az elemi oktatásban használt tankönyvek ingyenessé tétele (jelenleg 1-9. évfolyamig mindenkinek ingyen járnak). Nem mellékesen minden más szereplőt kizártak a tankönyvgyártásból és -terjesztésből.
A tankönyvpiacról kiszorított kiadók végül pert indítottak a magyar állam ellen, amit Strasbourgban első fokon meg is nyertek. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának álláspontja szerint az átalakítás tisztességtelen terheket rótt az érintett vállalatokra, megfosztotta őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopol piac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban. A bírósági eljárás tétje végső soron a tankönyvválasztás szabadsága. Az MTA szerint egyébként a központosítás óta a tankönyvek színvonala romlott, mivel sokszor elmarad azok megbízható szakmai kontrollja.
A mutyigyanúba keveredett IT-cég fura halálesettel
Még ugyanebben az évben került sor a Welt 2000 nevű informatikai cég állami megvételére is. Ahogy akkor beszámoltunk róla, az uniós pályázati pénzek elosztását bonyolító szoftvercéget a tulajdonosok eredeti szándékuk szerint nem akarták eladni, a Miniszterelnökség viszont meg akarta venni. Ki tudja, ezzel összefüggésben-e, mindenesetre a NAV fegyveres ellenőrei szálltak ki a Welt 2000 irodájába, és a tulajdonosok lakására is, állítólag áfacsalási ügyben nyomoztak. A cég tulajdonosa nem sokkal később váratlanul meghalt.
A céggel kapcsolatban később az a gyanú merült fel, hogy tevékenységével nem volt minden rendben, a szocialista kormányok alatti ügyeivel kapcsolatban ügyészségi nyomozás is indult, és valószínű, hogy az EU emiatt visszakér 18 milliárd forintot Magyarországtól (bár akad olyan Gyurcsány-időszakbeli állami vezető, aki szerint ez még alakítható lenne). A cég és az állam későbbi együttműködését már nem vizsgálja a hatóság, bár a szóban forgó EMIR-ügyben az elköltött milliárdok nagyobbik részét 2010 után fizették ki, a projektet a 2010-es kormányváltás után fél tucatszor módosították, rendre emelve a támogatható költséget.
A WELT 2000 megvétele azért volt nemzetstratégiai jelentőségű a kormány indoklása szerint, mert korábban olyan fejlesztéseket találtak ki, amihez szükségük van a cég informatikai rendszerére. Az időközben Új Világ Nonprofit Kft.-re átnevezett cég tavaly közel 2,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított, ezzel 239 millió forintos eredményre tett szert.
Az óriás dohánymonopólium is közérdek
Kötődik nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás a dohánypiaci átalakításhoz is. A kormány 2015. júniusában vetette be a GVH-elleni szuperfegyvert a Tabán Trafik és a BAT Pécsi Dohánygyár összeolvadásának elősegítésére, hogy így létrejöhessen az ország összes trafikjának monopolhelyzetből beszállító Országos Dohányboltellátó Kft. Ezzel értelemszerűen kiszorítva a többi szereplőt.
A Lázár János-közeli Tabán Trafikos Sánta János és a British American Tobacco igencsak jól jártak az így kialakult helyzettel, az Országos Dohányboltellátó 2016-ban csaknem 3,3 milliárd, 2017-ben 3,6 milliárd forint nyereséget termelt, miközben árbevétele a tavalyi évben elérte az 543 milliárd forintot.
Stratégiai vásárváros, a tulajdonos által visszabérelve
Megijedt a kormány a versenyjogtól a Hungexpo visszavásárlásakor is. Orbán Viktor 2016 elején döntött a francia anyavállalattal rendelkező Foncière Polygone Hungária Kft. állam általi megszerzéséről, ez a cég birtokolta ugyanis a híres budapesti vásárvárost. Magyarország a 2000-es évek második felében privatizálta a Hungexpót, vagyis nem töltött sok időt magánkézben a terület. Az ár 17 milliárd forint volt a hírek szerint, viszont 2035-ig a pavilonokat a franciák bérlik, így ha az állam a saját területén rendezni akar valamit (például 2021-ben elvileg vadászati világkongresszus lesz a helyszínen), akkor vissza kell bérelnie tőlük.
A céget azóta már EXPO PARK Ingatlanfejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek hívják, tavaly 778 millió forintos árbevétel mellett 44 millió forintnyi eredményt termelt.
Vonatgyártás: magyar állam után jöhetnek az oroszok?
A közlekedési ágazatban is volt GVH-ellenőrzést kizáró tranzakció Magyarországon. Az állam 2014-ben részesedést szerzett a kötöttpályás járművek gyártására, felújítására specializálódott Bombardier MÁV Hungary Kft.-ben, az ügyletet nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítették.
Az akkor még létező Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azt kommunikálta, hogy azért van erre szükség, hogy "a hazai járműipar fejlesztése a magyar gazdaság fejlődésének egyik legjelentősebb tényezője legyen a közeljövőben” és hogy megőrizzék a cégnél a munkahelyeket
A társaság új nevet kapott a tulajdonosváltás után, ma Dunakeszi Járműjavító néven fut, és a hírek szerint esélyes, hogy hamarosan megveheti az 50 százalékát az orosz Transzmaszholding. Közös üzletük mindenesetre már biztosan lesz, Egyiptomnak szállítanak vasúti kocsikat milliárd eurós tételben. A társaság tavaly 6 milliárd forintos árbevétel mellett 68 milliós eredményt könyvelt el.
Így tudta megszerezni az állam a teljes gáz- és árampiacot
Az energetika területén számtalanszor bevetette a kormány a nemzetstratégiai kártyát. Erre szüksége is volt, hiszen a Nemzeti Energiastratégia keretében Orbánék teljes iparágak államosítását és központosítását vették a fejükbe, ami aligha ment volna ilyen zökkenőmentesen a hagyományos versenyjogi szabályok figyelembevételével.
Vegyük sorra. 2014 elején kezdődött a nagy közérdekű bekebelezési hullám, amikor az MVM megszerezte az RWE Gas International N.V.-től a Főgáz részvényeinek közel felét. Ez a részvénypakk még ugyanebben az évben átkerült az MVM-től a Magyar Fejlesztési Bankhoz és az MFB Investhez (az MFB vagyonkezelő zrt.-jéhez). Közben a részvények többi részét az állam átvette a Fővárosi Önkormányzattól. A folyamat betetőzéseként végül a Főgáz részvényeinek 100 százaléka az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz került, természetesen szintén nemzetstratégiai jelentőségű ügylet keretében, de ez már 2017-ben történt.
Gázfronton más is történt időközben. 2014-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonába került a Magyar Gáz Tranzit Zrt. társasági részesedése, majd az állam a Főgáz képében felvásárolta a GDF Suezt a francia tulajdonosoktól, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. pedig az Égáz-Dégáz Földgázelosztót olvasztotta magába tavaly. Az NKM Nemzeti Közművek Zrt. egyébként nem egy új szereplő, hanem az ENKSZ új néven.
Az áramellátás területén lényegében ugyanez a folyamat játszódott le. Az állam (vagyis az ENKSZ) 2016 decemberében megvette az EDF Démászt az EDF International S.A.S.-től, pár hónappal korábban pedig a csepeli gáztüzelésű erőmű felvásárlására került sor. Itt az MVM volt a vevő és a svájci Alpiq AG az eladó. Az egész eseménysor betetőzéseként az MVM vásárolt 50 százalékos részesedést magában a szinte minden mást tulajdonló ENKSZ-ben tavaly év elején.
Bankrecept: stratégiai felvásárlás, majd továbbadás NER-embereknek
A pénzügyi szektorban sem voltak eseménytelenek az elmúlt évek nemzetstratégiai szempontból. 2014-ben az MKB Bank 55 millió eurós felvásárlását vonták ki a versenyjogi szabályozás alól. Az akkoriban csődtömeg MKB-t később szanálták, rendbe tették, majd értékesítették. A teljes sztorit itt olvashatja el, a lényeg, hogy egy rejtélyes külföldi szereplő közbeiktatásával végül Matolcsy György környezeténél kötött ki a pénzintézet, majd Mészáros Lőrincék is beszálltak a buliba.
2014 végén aztán a Budapest Bank megvásárlása is nemzetstratégiai címkét kapott. A bankot az MFB-csoport egyik tagja, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vette meg 200 milliárd forintért MFB-hitelből, az ügyletben az állam 700 millió dollárig kezességet vállalt. A későbbiekben az MKB-hoz hasonló ívet futhat be a Budapest Bank is, az állam valószínűleg hamarosan megválik tőle, és NER-közelbe kerülhet: egy lehetséges opció, hogy az MKB-val és a takarékszövetkezetekkel gyúrják össze egy magyar gigabankká. A folyamat előjele, hogy vezérigazgató-helyettesi pozícióban megjelent a pénzintézetnél Rogán Antal egy bizalmasa.
De nemzetstratégiai közérdek volt a kormány szerint a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. összefonódása is 2014-ben. A takarékintegráció vezető szerepére a Demján Sándor-féle Országos Takarékszövetkezeti Szövetség is bejelentkezett, ám kizárták őket a pályázatból, és a versenyjog-kicselező szabály alkalmazásával a GVH-nak sem lehetett már szava az ügyben. Az integrációt így Spéder Zoltán, az azóta kegyvesztetté vált milliárdos irányíthatta a következő pár évben a Takarékbankon és az FHB-n keresztül.
Hogy kerül ide a propaganda-nehézfegyverzet?
Mindezt végignézve joggal merülhet fel a kérdés, hogy a korábbi mintázatba és a törvény eredeti célkitűzéseihez hogyan passzol a mostani tranzakció. A jogszabály azt mondja ki, hogy "különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, az ellátás biztonsága érdekében" lehet alkalmazni a nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánítást.
A korábbi esetekben gyakorlatilag azt láttuk, hogy többnyire potenciálisan profitábilis iparágakat (pl. bankszektor, műsorsugárzás, vonatgyártás), vagy valamilyen szempontból tényleg nemzetgazdasági jelentőségű, a lakossági ellátást biztosító ágazatokat (energetika) kebelezett be - majd esetenként passzolt tovább - maga az állam.
A törvényben rögzített nemzetközi versenyképességi és az ellátásbiztonsági szempont nyilvánvalóan nem jön szóba egy magyar nyelvű médiaportfólió esetében, amiről maximum rendkívüli cinizmussal lehet azt gondolni, hogy a lakosságnak elemi érdeke a hozzájutás (már ha nem gondoljuk, hogy a sokszor nyilvánvalóan propagandacélokat szolgáló, kétes igazságtartalmú cikkek olvasása jót tesz az embereknek).
A munkahelyek biztonsága szintén kérdéses, hiszen egy ilyen összevonás megteremti annak lehetőségét, hogy áramvonalasítsák a cégcsoportot Liszkay Gáborék, vagyis kevesebb emberrel lehessen elvégezni ugyanennyi feladatot. Mint az korábban is látszott, a diverzitást amúgy sem tartják nagyra a Mészáros-médiában, sok helyen körbefuthat szinte ugyanaz a központi üzenet. Az ügyletről szóló korábbi cikkekben úgy spekuláltak a szerzők, hogy az összeolvadás után idővel minden kiemelt területen egy erős brand marad domináns
Ha azt nézzük, hogy pénzügyi szempontból megérheti-e az államnak a lépés, akkor a válasz szintén biztosan nem. Egyrészt azért, mert ez az eset abban is különbözik a többitől, hogy a címkét egy olyan ügyletre sütötték rá, amihez hivatalosan nincs is köze az államnak. A brutális méretű médiapakkot a Mészáros Lőrinc-féle Talentis Zrt. szippantotta fel majd adományozta nagylelkűen a KESMA-nak. Tehát még piaci alapú működéssel képzett nyereség esetén sem járna jól a költségvetés.
Ilyesmiről azonban eleve nem lesz szó: a hanyatló példányszámú nyomtatott lapokkal és egyéb, mérsékelten népszerű, kormányüzeneteket közvetítő sajtótermékekkel kitömött alapítványi kisgömböc valószínűleg nem élne meg állami hirdetések nélkül, de az eddigi gyakorlat alapján ebben nem lesz hiány.
Összefoglalva tehát a kormány még a saját, eleve meglehetősen vitatható szabályozásának indoklásával is szembe ment, amikor közérdekűvé és nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította a KESMA-ügyletet; az intézkedés valódi értelme nem nagyon lehet más, mint hogy semmi esetre se kerülhessen porszem a kormánybarát médiaóriás létrehozásának folyamatába. | https://index.hu/gazdasag/2018/12/07/nemzetstrategiai_szempontbol_kiemelt_jelentosegu_osszefonodasok_2018_vegeig/ | https://web.archive.org/web/20230124153155/https://index.hu/gazdasag/2018/12/07/nemzetstrategiai_szempontbol_kiemelt_jelentosegu_osszefonodasok_2018_vegeig/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/22-ugy-amiben-a-kormany-elohuzta-a-mindent-vivo-kartyat | Index | hungarian-news | 2018-12-07 12:35:00 | [] | [
"Antenna Hungária Zrt.",
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Gáz Tranzit Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"NKM Nemzeti Közművek Zrt.",
"Országos Dohányboltellátó Kft.",
"Országos Mentőszolgálat (OMSZ)",
"Welt 2000 Kft."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"versenykorlátozás - kartell",
"távközlés / telekommunikáció",
"könyvkiadás",
"dohányipar",
"jogalkotás",
"államosítás",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Dohányboltellátó mutyi",
"EMIR-ügy",
"MKB eladása",
"Takarékszövetkezeti integráció"
] |
48,125 | A Mészáros-csoport harmadszor varázsol | Nem először, nem is másodszor, hanem legalább harmadszor zajlik le ugyanaz a csodálatos pénzteremtési folyamat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A varázslatos módszer valójában mindig ugyanarról szól. A Mészáros-birodalom a Konzum és az Opus Global után most a 4iG nevű cégnél zongorázza végig a mestertervet. | Harmadszor van Budán kutyavásár, visszatérően varázsol kevésből hatalmas értéket a tőzsdén a NER. Ráadásul ez nem olyan, mint a megmagyarázhatatlan bűvésztrükkök, itt végig jól látható, tökéletesen nyomon követhető a varázslat.
A nyilvános tőzsdei jelentésekben ugyanis az a szép, hogy szinte minden cégvezető, minden igazgatóság tudatában van a nyilvános tőkepiac súlyának és a jogi felelősségnek, ezért a riportokban általában mindenki igyekszik igazat írni. Az már más kérdés, hogy vajon elolvassa-e a szélesebb közönség vagy legalább a tőkepiaci közvélemény ezeket a részletes, a tőzsde honlapján is fellelhető beszámolókat.
Új tulajdonos
Cikkünk tárgya, az informatikai 4iG Nyrt. november 15-én publikálta háromnegyed éves riportját, és az aláírók, vagyis Jászai Gellért elnök és Tóth Béla Zsolt igazgatósági tag őszinte és érdekes olvasmányt állítottak össze.
A vezetők leírják a cégről, hogy 2018 egy új korszak kezdetét jelenti a 4iG történetében, mert a Konzum–Opus-csoport (más helyen konkrétan a Mészáros-csoport kifejezést használják a szerzők) lett a tulajdonos, és az új háttér biztosítja, hogy a társaság a hazai informatikai piac legdinamikusabban növekvő szereplőjévé váljon. A cég menedzsmentje szerint az új tulajdonosi háttér révén mind a piaci, mind pedig az állami szektorban új informatikai lehetőségek válnak elérhetővé. Ez biztosan így van, más kérdés, hogy a NER-világban a legtöbben tagadni szokták, hogy a tulajdonosi kör határozza meg azt, hogy például az állami tendereken nőnek az esélyek.
És lőn!
Nagyon leegyszerűsítve az üzenetet: „Pusztán azzal, hogy Mészáros Lőrinc lett a cég tulajdonosa, hasítani fogunk!” A piac valójában már korábban megértette az üzenetet, az idei évet még csak 205 forintos árfolyamon kezdő 4iG Nyrt. immár 2100 forinton forog, és az 1000 százalékosra (!!!) ugró árfolyam alapvetően azután alakult ki, hogy Mészáros Lőrinc júniusban bevásárolt a cégbe (azóta 1700 forintot lépett feljebb az árfolyam).
Ma ez már szokványos történet – mondhatjuk, hiszen láttunk már ilyet a Konzum, az Opus vagy az Est Media esetében is. Utóbbit azért vegyük ki a felsorolásból, mert azt mások valósították meg, de a három teljesen hasonló, Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért meghatározta történetből jól kirajzolódik, hogy mi is ez a csodarecept.
Hogyan zajlik tehát Magyarországon egy újfajta speciális értékteremtés, a NER-es midcap (közepes kapitalizációjú céggel megvalósított) sikersztori? Figyelem, aki a tőzsdén hamar felismeri, hogy megint jön ez a modell, és van kedve ebben részt venni, rendkívül jövedelmező befektetésre tehet szert.
A mesterterv pár lépésben
Nézzük a szokásos lépéseket.
Adott egy nem túl izgalmas, régóta vegetáló tőzsdei részvény, stagnáló vagy eső árfolyammal.
Mészáros Lőrinc emberei megtalálják a papírt, és a Mészáros-csoport beszáll. Az új tulajdonosok azonnal be is lengetnek valami szép jövőt, növekedési sztorit, felvásárlási terveket, apportokat.
Az árfolyam rögtön emelkedni kezd, Mészáros Lőrinc nevére ugyanis a kisbefektetők, a spekulánsok azonnal megérzik a pénzszagot, egymást eltaposva szaladnak papírt vásárolni, mert azt gondolják, hogy ennek a befektetőnek általában szoktak sikerülni a tervei, ha ő indul el egy iparág vezető pozíciójáért, az állam ebben nem hátráltatni, hanem segíteni fogja.
Amikor már viszonylag magas az ár, mert pusztán a reményre, a hitre sokan vásároltak, akkor a magas árfolyamú részvényekkel már valóban el lehet kezdeni a „cserélgetést”, vagyis a társaság drága saját részvényeiért cserébe elkezd cégeket venni.
A folyamat tetszőlegesen folytatható, hiszen ha elfogynának a cserébe adható részvények, tőkeemelésekkel újak bocsáthatók ki, és az újabb és újabb vásárlásokkal, a cégapportoknak hála, tényleg felépül egy nagy tőkeértékű szektorális csoport, láttunk ilyet már ipari érdekeltségekkel (Opus Global), turisztikai érdekeltségekkel (Konzum), most jöhetnek az informatikaiak (4iG).
A 4iG esete
A 4iG, vagyis a legújabb sztori receptkönyve kicsit részletesebben, pár lépésben így nézett ki:
2018. június 6-án a Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért jellemezte üzleti kör (az Opus, a Konzum PE Magántőkealap, illetve egy Repro nevű, szintén a Konzum-csoport kezelte magántőkealap) bejelentette, hogy közel 50 százalékos részesedést vásárolt a 4iG-ben. Nyilván nem túl drágán, mert májusban, amikor a vásárlások történtek, még nem volt magas a részvényár.
Az új erők megérkezése után már az első közleményben benne volt, hogy új éra jöhet, elsősorban azért, mert az Opus Global könnyen a 4iG-nek adhatja a Takarékinfo nevű cégben meglevő érdekeltségét. Ez a sokmilliárdos árbevételű, érdekes múltú cég fejleszt informatikát a takarékszövetkezeti szektornak. Márpedig ebben a szektorban annyi a fejlesztés, az integrációs feladat, hogy bizton lehet további megrendelésekre számítani.
Új emberekkel
Hamarosan a 4iG lecserélte a testületeit, a vezetőit. A Mészáros-világból ismert nevek érkeztek. Jött Jászai Gellért, Linczényi Aladin, Tima János, Ódorné Angyal Zsuzsanna, aki rájuk keres, meglátja, hogy a korábbi sztorikban is volt szerepük. Hamarosan – igaz, egy kis fáziskéséssel – Zibriczki Béla lesz az új vállalatvezető. Az ő neve így talán nem annyira ismerős, de a bennfentesek tudják, hogy neve garancia arra, hogy a dolgot legfelül is támogatják, Zibriczki Béla ugyanis abból a Symmetria nevű cégből érkezett, amit a sajtó, például a Népszava a Tiborcz István-féle üzleti kör informatikai lábának gondol.
Ennyi információ után a tőzsdei kisbefektetők már „hisznek”, vélhetően azt gondolják, hogy Magyarországon (mint a világon bárhol) a nagy informatikai beszerzések erősen kormányzatfüggőek, a 4iG biztos kap majd megbízásokat, meg fog tudni venni versenytárs cégeket. Így a 4iG hiába volt veszteséges 2017-ben (nagyságrendileg 17 milliárd forintos forgalomhoz félmilliárdos mínusz párosult), hiába esett ki a Microsoft viszonteladói köréből, mindenki abban bízik, hogy érdemes tartani a 4iG-papírokat.
Ha ugyanis igaz a remény, hogy az állam tényleg szeretné a későbbiekben megbízásokkal kitömni a céget, akkor könnyű lesz nyereséget termelni. Ennek a jövőbeli esélynek ugyan konkrétan semmilyen elemét nem látjuk, de a nagy állami vállalatok, a Paksi Atomerőmű, az MVM, a Szerencsejáték rengeteget költenek IT-ra, aki odafér a kondérhoz, nem szokott rosszul járni.
Itt még nem tartunk
Az Opus Global vagy a Konzum hatalmas cégportfólióját már ma is lehet látni. A 4iG-vel még nem tartunk itt. Ma még nincsen áttörés, egy decemberi közgyűlés ugyan majd egyesítheti a ma több cégből álló csoportot, beolvadnak a különböző leányvállalatok (az Axis Rendszerház, a Humansoft és a Mensor3D Kft.) is az anyavállalatba, de ez még nem érdekes. Ez csak a meglevő csoport újracsomagolása. Ha azonban már elég magas lesz az árfolyam, jöhet a nehezebb fázis, meg kell szerezni a piacon elérhető értékes kapacitásokat.
Ha pedig ez is megvan, akkor jön majd az igazán nagy kihívás, az sosem kérdés, hogy a Mészáros-csoport cégei itthon sikerre ítéltek. A médiaérdekeltségekbe kerül majd állami hirdetés, az agrárcégek jó finanszírozást kapnak a bankoktól, a szállodáknak lesz esélyük uniós forrásból finanszírozott felújításokra.
A kérdés a nemzetközi szint
A nagy kérdés azonban mindig a piac, a külföld. Abban a hatalmas konglomerátumban, ami a tőzsdén épül, megérkeznek-e a valódi piaci sikerek is, például az ígéretes ipari kapacitások megállják-e helyüket az exportpiacokon is?
Ennek egyfajta próbája el is indult már. A Goldman Sachs és a Renaissance Capital szervezésében a Konzum Nyrt. menedzsmentje Frankfurt, Stockholm, London, Helsinki és Tallinn érintésével nemzetközi roadshow-ra indult, hogy a nemzetközi befektetőknek is bemutassa ezt a tőzsdei világot.
Jó nevű befektetési bankot felvenni nem nehéz, emlékezhetünk a JP Morgan szerepvállalására az MKB eladásában. A neves közreműködő el is adta az MKB-t, de ha ma ránézünk a tulajdonosokra, úgy tűnik, hogy a JP Morgan Mészáros Lőrinc és Szemerey Tamás birodalmába segítette a bankot. A Konzum–Opus-világ egészen biztosan nem ezért fizeti meg a neves házat, hiszen Mészáros Lőrinc miért fizetne azért, hogy önmagától, önmagához juttasson papírokat. A megbízás tehát valódi, izgalmas kérdés lesz, hogy sikerül-e ennek a tőzsdei részvénytípusnak külföldi alapokat megnyerni. | https://index.hu/gazdasag/2018/12/06/a_meszaros-csoport_harmadszor_varazsol_informatikai_cege_tizszeres_aron_forog/ | https://web.archive.org/web/20220810135210/https://index.hu/gazdasag/2018/12/06/a_meszaros-csoport_harmadszor_varazsol_informatikai_cege_tizszeres_aron_forog/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-meszaros-csoport-harmadszor-varazsol | Index | hungarian-news | 2018-12-06 12:44:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt."
] | [] | [
"háttér",
"informatika",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"tőzsde"
] | [] |
48,126 | 5+1 béna húzás, ami elcseszte a budapestiek e-jegyét | 2014 őszén kötötte meg a BKK és a német Scheidt&Bachmann cég a budapesti közlekedési elektronikus jegyrendszer kiépítésére és ötéves üzemeltetésére vonatkozó mintegy 14 milliárd forintos szerződést. Az online fizetést, bankkártyás utazást, teljesen digitális jegyváltást és ellenőrzést lehetővé tevő rendszernek 2017-re kellett volna elkészülnie. A projektre baljós árnyékot vetett, hogy a főváros és a BKV már 2006 óta próbálkozott az elavult papír alapú jegyrendszer lecserélésével, de addig az sehogy sem jött össze. Kedvező volt viszont, hogy a nyertes Scheidt&Bachmannak és konzorciumi társának, az Octopusnak külön-külön jó referenciáik voltak az ilyen rendszerek hardvereinek és szoftvereinek kiépítésében. | 2014 őszén kötötte meg a BKK és a német Scheidt&Bachmann cég a budapesti közlekedési elektronikus jegyrendszer kiépítésére és ötéves üzemeltetésére vonatkozó mintegy 14 milliárd forintos szerződést. Az online fizetést, bankkártyás utazást, teljesen digitális jegyváltást és ellenőrzést lehetővé tevő rendszernek 2017-re kellett volna elkészülnie. A projektre baljós árnyékot vetett, hogy a főváros és a BKV már 2006 óta próbálkozott az elavult papír alapú jegyrendszer lecserélésével, de addig az sehogy sem jött össze. Kedvező volt viszont, hogy a nyertes Scheidt&Bachmannak és konzorciumi társának, az Octopusnak külön-külön jó referenciáik voltak az ilyen rendszerek hardvereinek és szoftvereinek kiépítésében.
Eltelt négy év. Ezalatt olyan kevés történt, hogy Tarlós István főpolgármester is megelégelte: egy többfős bizottságot állított össze, hogy lehetne sínre tenni a projektet. A bizottság végül arra jutott, hogy nem lehet, a BKK szerződést bontott a Scheidt&Bachmann-nal. De hogy jutottunk ide?
0. Az „elcseszett szerződés”
Az elmúlt években többször is előjött különböző fórumokon, hogy a 2014-ben (Vitézy Dávid által) megkötött szerződés eleve nem volt jó. Legutóbb pont egy hónapja, november elején a városháza szakbizottsági ülésén amikor az ülést vezető Kovács Péter azt mondta a hvg.hu helyszíni tudósítása szerint, hogy „ez egy elcseszett szerződés”, Dabóczi Kálmán (akkor még hivatalban levő BKK-vezér) pedig annyit mondott rá, hogy nem ismételné meg ezeket a szavakat, de tartalmilag egyetért vele. (Az ülés interneten elérhető jegyzőkönyve érthetetlen módon nem tartalmazza Dabóczi meghallgatásának szövegét.)
Vitézy Dávid közösségi oldalán reagált a eredeti szerződést bíráló hangokra. Eszerint a szerződés megkötésére hosszú évek munkája és egy nyílt, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felügyeletével zajló nemzetközi tender, majd az azt követő szigorú, mindenre kiterjedő városházi és EBRD-s jóváhagyási folyamat után került sor a Városházán.
"A kiválasztott német-hongkongi konzorcium a legalacsonyabb árat adta a 4 előminősített induló közül, és jelentős referenciákkal bírt, a szoftveres feladatokat többek közt a hongkongi metró elektronikus jegyrendszerét is fejlesztő cég vállalta - azt állítani, hogy tapasztalatlan vállalkozóra bíztuk a feladatot, aki soha hasonlót sem csinált, egész egyszerűen hazugság. Ugyanígy valótlan az az állítás, hogy az eredeti szerződés szerint a vállalkozó egy nem működő rendszerért vagy csak az elvárások részleges teljesítéséért (pl. csak a hardverek, kapuk, jegykezelők szállításáért) is kaphatott volna pénzt, ilyet nyilvánvalóan nem írtam volna alá", írta a volt BKK-igazgató a közösségi oldalán.
1. Lefejezett BKK, lecserélt szakemberi gárda.
A szerződés 2014 őszi aláírása után két hónappal Vitézyt a főváros elbocsájtotta a BKK éléről, és Dabóczi Kálmánt nevezte ki új vezérigazgatónak. Már eleve ez egy törést jelenthetett volna a projektben, de Vitézy szerint súlyosbította a helyzetet, hogy
Dabóczi eltávolította a projekt vezetőjét, majd távozott a teljes, banki és informatikai hátterű, a jegyrendszer bevezetésén és előkészítésén addig dolgozó profi csapat a BKK-ból.
Az azóta belépett projektvezetők és utódaik, sőt, azok utódai is távoztak már azóta. Azaz a projektet folyamatosan dobálták egymásnak a középvezetők, mint a forró krumplit.
2. Az e-személyi bezavar
2016 januárjától törvény szólt arról, hogy bevezetik az elektronikus személyi igazolvány (eSZIG) használatát a közösségi közlekedésben, valamint a személyszállításról szóló törvény is módosult: bevezették a közlekedési kártyákat. Ezeket a jogszabály szerint a BKK e-jegy rendszernek is kezelnie kellett tudni. Az eredeti 2014-es szerződés ezeket a változásokat nem tartalmazta, ezért át kellett az egész megállapodást tervezni.
3. Szerződésmódosítás
Nem lendítette elő a projekt haladását, hogy másfél évig dolgoztak az új feltételek beépítésén. Végül csak 2017 nyarán hagyta jóvá a fővárosi közgyűlés, hogy a BKK módosítsa a vállalkozói szerződést. A jóváhagyott módosítás szerint az általános tartalék terhére megemelték a szállítói szerződés értékét 44,4 millió euróról 59 millió euróra, azaz 13,8 milliárd forintról 18,4 milliárd forintra (közgyűlési előterjesztés, V/E pont).
4. Időeltolódás, veronai buszbaleset
A szerződési engedmények ellenére 2017-től se lendült neki a munka. Dabóczi egy hónapja, a fentebb már említett bizottsági ülésen segítséget kért Tarlóstól, és azt mondta, az is nehezítette az előrehaladást, hogy az egyik beszállító ázsiai (az Octopus), és az időeltolódás miatt nehezen mentek a tárgyalások. Kiderült, a veronai buszbaleset utáni jogalkotás is módosítja az elektronikus jegyrendszer hátterét, hogy pontosan hogyan, azt a vezérigazgató nem fejtette ki. Dabóczi akkor még úgy vélte, hogy a szerződés teljes felbontása többéves jogvitával járna, és „ez komoly törést okozhatna”.
Végre Tarlós is megelégelte a bizonytalankodást:
Most alakítottam egy háromfős szakmai bizottságot, ha úgy tetszik, a BKK fölé. November 15-ig kapott az általam felkért csapat és a BKK vezetése határidőt, hogy olyan megoldást tegyenek le elém, ami nem szóbeli ígéret, hanem aláírt megegyezés. Mert ha nem, akkor sajnos kénytelen leszek drasztikusabb lépést tenni munkáltatói értelemben.
– nyilatkozta lapunknak októberben.
A szakmai bizottság tagja volt Szegvári Péter, Tarlós főtanácsadója, a BKK igazgatótanácsának elnöke, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes. Mivel a grémiumnak és Dabóczinak nem sikerült megoldást találniuk, Dabóczit Tarlós kirúgta, Szeneczeyt pedig lefokozta (de hogy miért éppen őt, azt nem tudni).
5. A le nem hívott bankgarancia
A kivitelező Scheidt&Bachmann és a BKK közötti szerződést végül ezért mondta fel a BKK, mert a kivitelező nem hosszabbította meg a jóteljesítési bankgaranciát. Ez azért nagyon furcsa, mert a kétmilliárdos garanciát a BKK lehívhatta volna a nyár végi lejárat előtt, arra hivatkozva, hogy nem halad a projekt. De a BKK nem hívta le a garanciát, így most elesett kétmilliárd forinttól.
Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettest szerda sajtótájékoztatóján kérdeztük arról, nem tartja-e hibának, hogy a BKK nem hívta le a bankgaranciát időben, ami aztán ahhoz vezetett, hogy a kivitelező nem hosszabbította meg az időtartamát, ezért az egész szerződést fel kellett mondani.
Bagdy szerint a BKK ígéretet kapott a Scheidt&Bachmanntól arra, hogy a bankgaranciát meghosszabbítják, és a BKK a partneri bizalmat rombolta volna, ha lehívja a pénzt. Azt a példát hozta fel, hogy egy házépítésnél is adunk haladékot a kivitelezőnek, ha megígéri, hogy a következő héten befejezi a munkát. Ez az érvelés tekinthető meg itt:
Van azonban olyan vélemény is, miszerint az állam pénzét bizalmi alapra helyezni és pénzügyi biztosítékokat szubjektív alapon elengedni nem túl szerencsés egy önkormányzati cégnek.
A szerdai sajtótájékoztatón Bagdy Gábor megnyugtatta az újságírókat, és rajtuk keresztül a közvéleményt, hogy a szerződés felmondásával a fővárost nem érte kár, minden kifizetett forint mögött valódi teljesítés van. Arra a kérdésre azonban nem kívánt válaszolni, hogy valójában hány forintot fizetett ki a BKK eddig a kivitelező cégnek, mondván most összegzik ezeket. Arra sem tudott választ adni, hogy egyáltalán milyen hardvereket és szoftvereket szállított le a kivitelező ezért a meg nem nevezett összegért.
Ha Bagdy Gábor nem is tudta megmondani a választ, az Index ezt már részben megtudta májusban a BKK-tól. A cég akkor azt közölte, hogy addig összesen
rendszertervekre, georedundáns szerverközpontokra, a tesztelési és oktatási környezetre, valamint back office rendszerekre, szoftverekre. Fizettek emellett az MT60 kézi ellenőrző készülék és az azokhoz kapcsolódó szoftvert leszállításáért is. Idén még további 9,7 milliárd Ft elköltését tervezte a BKK, de hogy ebből mennyi pénz ment el pontosan, nem tudni.
A jövő:
"A projekt nem dőlt meg. Óvatos vagyok a határidőkkel, de úgy gondolom 2020-ra meglesz" - mondta Tarlós István Budapest főpolgármestere az ECHO TV-ben pénteken az e-jegyrendszerrel kapcsolatban. Elmondta, pénteken megbeszélését folytatott Pintér Sándor belügyminiszterrel, és megbeszélték, hogy a BKK projektje a Volán, illetve a MÁV országos e-jegyrendszer-projektjére fog rákapcsolódni, írtuk néhány napja. Ennél többet a szerdai sajtótájékoztatón sem lehetett megtudni.
(Borítókép: BKK / Index) | https://index.hu/belfold/2018/12/05/ot_bena_huzas_ami_elcseszte_a_budapestiek_e-jegyet/ | https://web.archive.org/web/20230209102024/https://index.hu/belfold/2018/12/05/ot_bena_huzas_ami_elcseszte_a_budapestiek_e-jegyet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/51-bena-huzas-ami-elcseszte-a-budapestiek-e-jegyet | Index | hungarian-news | 2018-12-05 12:48:00 | [
"Bagdy Gábor",
"Dabóczi Kálmán",
"Szegvári Péter",
"Szeneczey Balázs"
] | [
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)",
"Scheidt & Bachmann"
] | [] | [
"informatika",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
48,127 | Tízmilliókat költ külföldi utazásokra az Országgyűlési Őrség – Erdélybe is járnak focizni | A testület 2013-as megalakulása óta külföldi szakkiállításokra látogattak el, részt vettek különböző sportversenyeken, illetve tűzoltási gyakorlatot vagy díszőri feladatokat végeztek az Országgyűlési Őrség tagjai. Az évek során fokozatosan emelkedett az utazások száma, és persze nőttek a velük kapcsolatos kiküldetési díjak is. Ez az összeg idén már 14,6 millió forintot tett ki – derült ki az Átlátszó közérdekű adatigénylésére kapott válaszból. | A testület 2013-as megalakulása óta külföldi szakkiállításokra látogattak el, részt vettek különböző sportversenyeken, illetve tűzoltási gyakorlatot vagy díszőri feladatokat végeztek az Országgyűlési Őrség tagjai. Az évek során fokozatosan emelkedett az utazások száma, és persze nőttek a velük kapcsolatos kiküldetési díjak is. Ez az összeg idén már 14,6 millió forintot tett ki – derült ki az Átlátszó közérdekű adatigénylésére kapott válaszból.
2013. január 1-jével alakult meg az Országgyűlési Őrség, amelynek jelmondata „Szolgálunk hűséggel, becsülettel”. November elején közadatigénylésben kértük ki, hogy a testület megalakulása óta eltelt közel 6 évben milyen kiküldetéseken vettek részt a tagjai.
Az Országgyűlési Hivatal által megküldött válaszból az derül ki, hogy 2013 óta összesen negyven kiküldetésük volt, amelyekre összesen 35,5 millió forint közpénzt költöttek.
2013-ban 3 utazás összesen 591.655 forint
2014-ben 5 utazás összesen 2.470.076 forint
2015-ben 5 utazás összesen 3.233.900 forint
2016-ban 4 utazás összesen 5.213.406 forint
2017-ben 13 utazás összesen 9.420.857 forint
2018-ban 10 utazás összesen 14.629.223 forint
Az Országgyűlési Őrség megalakulásának évében a testület Híradó és Biztonság-technikai Osztályának vezetője ment ki Brüsszelbe két alkalommal az ET ENPPF (közéleti személyiségek védelmével kapcsolatban kijelölt kapcsolattartó egységek) szakértői ülésére. Egy objektumőr pedig 4 napra Belfastba utazott el a Word Police and Fire Games nevű versenyre. Ennek a három kiküldetésnek a díja mintegy 600 ezer forint volt.
2016-ban megugrottak a költségek
2014-ben, 2015-ben és 2016-ban nagyjából ugyanannyi kiküldetés volt, ugyanakkor az utazások költségei szépen emelkedtek. Az előző két évben 5-5, míg 2016-ban 4 hivatalos külföldi út szerepel a tájékoztatásban. Összegek tekintetében pedig a fenti felsorolásban szereplő adatokat adták meg, amelyekből látszik, hogy 2016-ra 5,2 millió forintra nőttek a kiküldetések költségei.
2014-ben az objektumvédelmi igazgató 4 napos berlini konferencián való részvétele került a legtöbbe, arra mintegy 609 ezer forintot fizettek ki. Az igazgatónak abban az évben volt egy másik kiküldetése is. Akkor Varsóban és Lisszabonban járt a Híradó és Biztonság-technikai Osztály vezetőjével, 6 napos utazásuk céljaként pedig közös díszelgési feladatokat jelöltek meg. Ennek a kiküldetésnek a díja 561 ezer forint volt.
A következő évben a Párizsban megrendezett Milipol rendészeti szakkiállításon való részvétel kiküldetési díja volt a legnagyobb összegű: mintegy 1,9 millió forintot tett ki. Ez 4 embernek, köztük szintén az objektumvédelmi igazgatónak a 4 napos tartózkodását és utazását jelentette.
2017-ben labdarúgó-torna Erdélyben
2017-ben több kiállításon jártak az őrség tagjai – így a csehországi Brnoban megtartott Nemzetközi Védelmi és Biztonságtechnikai Szakkiállítás és Vásár szakkiállítás és vásáron, a Milipolon, az oroszországi Krasznodarban megrendezett rendészeti szakmai kiállításon, a londoni Security and Counter Terror Expo-n, a nünbergi EnforceTac-on, valamint IWA 2017. szakkiállítás és konferencián. Ezek együttes kiküldetési díja több mint 4,2 millió forint volt.
Más jellegű kiküldetés volt az ausztriai eisenstadti utazás: 29 országgyűlési őr tűzoltási gyakorlatot hajtott végre, ennek költsége összességében 1,7 millió forint volt. Szintén érdekes kiküldetés lehetett a Fekete Madonna zarándoklat eseményeihez kapcsolódó díszelgési feladatok elvégzése a lengyelországi Czestochowa-ban, ami csak 215 ezer forintba került.
Idén már 14,6 milliót fizettek ki
2018-ban, október 31-ig többek között azért utazott Las Vegasba, a SHOT Show-ra az őrség 3 dolgozója, hogy tárgyaljanak a testület egyenruházatának beszerzéséről. A 9 napos kiküldetés mintegy 2,6 millió forintba került. Ebben az évben is jártak a nürnbergi szakkiállításon és konferencián, a londoni Terror Expo-n, ezek kiküldetési díja összesen 2,1 millió volt. Ezenkívül a moszkvai ARMY 2018 nemzetközi kiállításon 3 dolgozó vett részt, és a 4 napos kiküldetés 700 ezer forintba került.
Szintén volt még – a teljesség igénye nélkül – tűzoltási gyakorlat Eisenstadtban 2,3 millió forintért, Fekete Madonna zarándoklat 332 ezer forintért, és zeteváraljai focizás 3,2 millióért. Továbbá 8 országgyűlési őr vett részt Lisszabonban a Nemzetközi Rendészeti Sporteseményen, ami mintegy 2,6 millió forintba került.
Fotó: A 2013. január elsejével megalakuló Országgyűlési Őrség ünnepélyes eskütételének főpróbája után közös fotó készítéséhez állnak össze a Parlament főlépcsőjén 2012. december 28-án. MTI/Beliczay László | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/12/10/tizmilliokat-kolt-kulfoldi-utazasokra-az-orszaggyulesi-orseg-erdelybe-is-jarnak-focizni/ | https://web.archive.org/web/20221205133632/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/12/10/tizmilliokat-kolt-kulfoldi-utazasokra-az-orszaggyulesi-orseg-erdelybe-is-jarnak-focizni/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliokat-kolt-kulfoldi-utazasokra-az-orszaggyulesi-orseg-a-erdelybe-is-jarnak-focizni | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-10 12:55:00 | [] | [
"Országgyűlési Őrség"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"juttatás",
"utazás",
"adatigénylés"
] | [] |
48,128 | Uniós pénzből építették, gyorsan túladtak a meg sem térülő napelemparkokon | Három helyen épített Csongrád megyében napelemparkot egy korábban német tulajdonú vállalkozás, mindezt uniós támogatásból. A cégek alig termeltek hasznot, a beruházások sosem térülnek meg. 2016-ban adták el őket a vállalkozó fiának, akitől a cégeket három évvel korábban megvették | Ópusztaszer, Pusztaszer, Balástya – nem csak a honfoglaláskori magyarok emlékei miatt érdekes a Csongrád megyei háromszög, hanem az 5 éve uniós pénzből épült napelemparkok miatt is. Ezekről akkor a Délmagyarország írt, a cikk szerint „darabonként 344 millió forintból, 206 millió forintos uniós támogatással” építették meg a napelemparkokat. A cikkben az is szerepelt, német Sybac-Solar állt a cégek mögött.
A napelemparkokat a Napfény Magyarország Kft., a New Solar Kft. és az Ép-Car-Net Kft. építette. A cégeket Zsiros József alapította, majd egyszerre adta el őket a német Sybac-Solarnak. A három cég ugyanazon a napon, 2012. június 28-án, fillére ugyanannyi pénzt: 206,6 millió forint uniós támogatást kapott napelempark-létesítésre.
Miután ők elnyerték az uniós pénzeket, megépítették és üzembe helyezték a parkokat, három évig üzemeltették a napelemeket. Szintén egyidőben, 2016 évvégén pedig minden visszakerült Zsirosékhoz, de ezúttal már a második generációhoz. A korábban Sybac-Solarnak nevezett vállalkozásokat pedig átvezeték, Zsiros Groupnak és Zsiros Invest Kft.-nek.
Az, hogy működnek a parkok, nem kétséges, minden évben szinte ugyanannyi áramot termelnek, és ebből az állami kötött díjak miatt ugyanannyi a bevétel is.
Csakhogy ezek a számok nem különösebben impozánsak. Az Ép-Car-Net a napelempark átadása óta összesen 1,57 millió forint nyereséget hozott, a Napfény Magyarország Kft. összesítve 5,6 millió veszteséget gyűjtött, a New Solar pedig 6,49 millió forint nyereséget. Utóbbi cég mérlegében szerepel egy 10 milliós egyéb bevétel, anélkül itt is mínuszban lennének. Akárhogy is nézzük a több mint 600 millió forintos uniós támogatásból megépült napelemparkok 4 év alatt összesen mindössze 2,46 millió forint nyereséget hoztak a tulajdonosnak.
Vagyis a beruházások sosem térülnek meg. Pedig a szerződéskötés, az uniós támogatás lehívásának időpontjában is ismert volt, hogy a megújuló energiát az áramelosztó rögzített áron vette át. Vagyis, ismerve a panelok teljesítményét, pontosan lehetett a bevétellel kalkulálni. De ez is változott, idén ezt is megszüntette a kormány. Vagyis az eddigi kalkuláció bedőlt, az járt legjobban, aki felvette a támogatást, és már túladott a rendszeren.
Zsiros Róbert nevéhez a Céginfó szerint 49 vállalkozás köthető, ebből több tucat nevében szerepel a solar – vagyis napelem. Többségüket 2016-ban alapították.
A férfiról 2010-ben írt az origo.hu, amikor Újlengyel mellé – ahová a napelem-cégeket is bejegyezték – hatalmas disznótelepet terveztek. A cikk szerint 1,3 milliárd forintból építkezett volna a részben holland tulajdonú, Hunland Pork Kft. A cégben a cikk megjelenésekor még tulajdonos volt a hollandok mellett a Zsiros család is. A beruházásból végül nem lett semmi. A hollandok nem tűntek el, erről 2016 évelején írtunk.
Joseph Janssen németalföldi milliárdosnak legalább huszonegy magyar vállalatban és több külföldi cégben van közvetlen érdekeltsége. Megírtuk, A 2010-es kormányváltás után Janssen változtatott a cége támogatási politikáján. Korábban a lovassportokat támogatta, de 2012-ben a Hunland cégcsoport szponzorként megjelent az NB2-es Dunakeszi Kinizsi Futsal csapat mögött.
Ebben az egyesületben történetesen oszlopos tag Szíjjártó Péter, Magyarország jelenlegi külügyminisztere is, más külügyi vezetőkkel egyetemben.
Zsiros pedig újabb napelemparkot akart, erről tanúskodik például Alsónémedi 2016-os közgyűlési jegyzőkönyve. Ebben a vállalkozó azt kérte a tesülettől, engedélyezzék nekik, hogy védett területen építkezhessenek. Azt is mondta, hogy ez jó a községnek, mert évente 1,5-2 millió forint iparűzési adóra számíthatnak 25 éven keresztül. Ez, a már látott gazdasági számok alapján túlzásnak tűnhet, de végül nem is ők építettek ott, hanem újra egy német vállalkozás. | https://atlatszo.hu/2018/12/10/unios-penzbol-epitettek-gyorsan-tuladtak-a-meg-sem-terulo-napelemparkokon/#:~:text=Uni%C3%B3s%20p%C3%A9nzb%C5%91l%20%C3%A9p%C3%ADtett%C3%A9k%2C%20gyorsan%20t%C3%BAladtak | https://web.archive.org/web/20230603052826/https://atlatszo.hu/2018/12/10/unios-penzbol-epitettek-gyorsan-tuladtak-a-meg-sem-terulo-napelemparkokon/#:~:text=Uni%C3%B3s%20p%C3%A9nzb%C5%91l%20%C3%A9p%C3%ADtett%C3%A9k%2C%20gyorsan%20t%C3%BAladtak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-penzbol-epitettek-gyorsan-tuladtak-a-meg-sem-terulo-napelemparkokon | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-10 12:58:00 | [
"Joseph Janssen",
"Zsiros József",
"Zsiros Róbert"
] | [
"Ép-Car-Net Kft.",
"Napfény Magyarország Kft.",
"New Solar Kft.",
"Sybac-Solar",
"Zsiros Invest Kft."
] | [
"Csongrád megye"
] | [
"energia",
"háttér",
"támogatás",
"EU",
"napelem / megújulók"
] | [] |
48,129 | Simonka György „társainak” fejét is követelik Békés megyében, nehogy újabb milliárdokról dönthessenek | A mentelmi jogától megfosztott képviselőt ugyan gyanúsítottként kihallgatták a hatóságok, de a képviselő úgy kampányol tovább, mintha semmi nem történt volna. Berágtak a Békés megyei szocik, a közgyűlésük rendkívüli ülésén döntenének Simonka „embereinek” eltávolításáról, mielőtt még ők döntenének az újabb 56 milliárd forint elosztásáról is. | „A térségünk vezetői új és izgalmas munkák elvégzésére kértek” – írta már egy héttel ezelőtt Simonka György, Dél-békési parlamenti képviselő a közösségi oldalán egy hónappal azután, hogy október 17-én a főügyész indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését, amit tíz nappal később el is fogadott a parlament. Miután Simonka Györgyöt gyanúsítottként első ízben meghallgatták a hatóságok, akkor a képviselő egyrészt panasszal élt a gyanúsítás ellen, majd a vallomást is megtagadta. Azóta panaszát elutasították, és kihallgatása is megtörténhetett, legalábbis a Központi Nyomozó Ügyészség a magyarnarancs.hu kérdéseire adott válaszokból ez derül ki.
A kihallgatást követően írt Simonka közösségi oldalán úgy, mintha lényegében ő maga is áldozatul esett volna az eseményeknek, majd pár napon belül az orosházi, november 30-án pedig a mezőkovácsházi járás térségi ülésein vett részt, ekkor írta azt, hogy a térség polgármesterei újabb munkára kérték őt.
A 2014-20 közötti uniós ciklusban pályázahtó pénzek miatt már 2016-ban háború dúlt Békés megyében, amelynek végén Simonka György hátradőlhetett, ugyanis a Viharsarok települései vihették el a milliárdok nagyobb részét. Írtunk róla, hogy például a képviselő faluja, Pusztaottlaka, 1,7 milliárd forintot nyert el a Települési Operatív forrásokból, holott a zsákfaluban alig nyolcszázan élnek, de szép summát kaphatnak Mezőkovácsháza, Battonya és Medgyesegyháza is. A megyében, de az ország más területein a hasonló lélekszámú települések ennek töredékét nyerték.
Simonka ráadásul, ezekkel a pályázatokkal kérkedett a 2018-as parlamenti választási kampányban is úgy, mintha az úgynevezett Calendula Tervnek köszönhetően jutott volna ekkora összeg a térségbe. A vicces az, hogy a calendula Tervről soha egy betű nem szivárgott ki, az erről való felvilágosítás mindig elmaradt, holott éppen az orosházi képviselő testület ellenzéki tagjai többször is információt kértek erről. Az orosházi polgármestert erre már a törvényességéért felelős megyei kormányhivatal is kötelezte arra, hogy a szocialista képviselőket tájékoztassa a programról, ez azóta sem történt meg.
Magyarul, a Calendula Tervről senki nem tud semmit, de most, hogy Simonka György túleshetett a gyanúsítotti kihallgatásán, máris a Calendula Terv 2 – vel kampányol.
„Most jöhet a következő mérföldkő: A MAGYAR FALVAK ÉS KISVÁROSOK PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE FELKÉSZÜLÉS, melyhez ugyanúgy élenjárónak és komplex programban gondolkodónak kell lennünk, mint az elmúlt években”
-írja Simonka a közösségi oldalon.
Valószínűleg emiatt is rághattak be a Békés megyei szocialisták, hiszen arról már többször beszámoltak, hogy Simonka csak úgy érhette el, hogy a megyére leosztott pénzek felosztásánál a milliárdok nagy részét az ő választókerületének települései kaphatták meg, hogy a megyei közgyűlésben pont a fejlesztési pénzek elosztásáról döntő bizottságokban a parlamenti képviselő barátai ülnek.
Például, Ruck Márton, aki korábban Medgyesegyháza polgármestere volt, de az elmúlt évtizedekben Simonka közeli cégekben is felbukkant a neve, jelenleg pedig a Békés megyei közgyűlés fejlesztési bizottságának az elnöke. Hasonlóan fontos pozíciót tölt be a megyegyűlés fejlesztési bizottságában Szegedi Balázs, aki lényegében Simonka személyi titkáraként működik. | https://hvg.hu/gazdasag/20181209_Simonka_Gyorgy_tarsainak_fejet_is_kovetelik_Bekes_megyeben_nehogy_ujabb_milliardokrol_donthessenek | https://web.archive.org/web/20181210141843/https://hvg.hu/gazdasag/20181209_Simonka_Gyorgy_tarsainak_fejet_is_kovetelik_Bekes_megyeben_nehogy_ujabb_milliardokrol_donthessenek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simonka-gyorgy-atarsainaka-fejet-is-kovetelik-bekes-megyeben-nehogy-ujabb-milliardokrol-donthessenek | HVG | hungarian-news | 2018-12-09 12:18:00 | [
"Ruck Márton",
"Simonka György"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Békés megye"
] | [
"pályázat",
"háttér",
"vesztegetés",
"támogatás",
"átláthatóság",
"csalás",
"gazdálkodás",
"mentelmi jog",
"önkormányzat",
"klientúra"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
48,130 | Tíz éve nem készül el 2 kilométernyi kerékpárút Szombathelyen | 2008 óta nem készül el 2 kilométernyi kerékpárút Szombathelyen, pedig már két éve használia kellene a kerékpárosoknak. | 2008 óta nem készül el 2 kilométernyi kerékpárút Szombathelyen, pedig már két éve használia kellene a kerékpárosoknak.
Az egész ügy még 2008-ban kezdődött azzal, hogy a HORWAT Investment Ingatlanforgalmazó Kft. területet vásárolt Szombathely határában. Egészen pontosan a város Pick-telep és zanati városrész közötti szakaszán. Zanat egészen 1969-ig egy különálló falu volt, a települést ekkor csatolták hozzá a megyeszékhelyhez. A városrész még most is eléggé el van szeparálva Szombathely többi részétől, egy 2×2 sávos úton és a 86-os főúton áthaladva lehet csak eléri ide.
A 2008-as ingatlanvásárlás a helyi önkormányzatnak is jól jött. A Kft. ugyanis – amelynek székhelye szombathelyi, ám az Opten nyilvántartása szerint többségi tulajdonosa a Lichtensteinre bejegyzett Royal Tiffany Anstalt – ingatlanfejlesztésbe akart fogni. A területre azonban semmilyen út nem vezetett, így a városvezetés azzal az alkuval vonta be belterületté a telket, hogy a cég cserébe megépíti az utakat, útcsatlakozásokat, valamint a kerékpárúttal köti össze a zanati városrészt a Pick-teleppel.
2015 októberében egy sajtótájékoztatón jelentett be Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármester, hogy hamarosan megépül az út. A beruházás már ekkor csúszásban volt.
A 2008-as vásárlást követően 2011-ben tárgyalta ismét a szombathelyi közgyűlés az ügyet. Már a vásárláskor biztosítékot akart a testület, hogy a kerékpárút meg fog épülni. Ezért a területre jelzálogot jegyeztetett be, és a vállalkozással 50 millió forintos óvadékot is helyeztetett el egy bankszámlán. A 2011-es újra tárgyaláskor aztán az önkormányzat – figyelembe véve, hogy gazdasági megtorpanás jelentkezett a világban és ezzel együtt a magyar gazdaságban is – a jelzálog bejegyzést ugyan hagyta, ám az óvadékot 25 millióra csökkentette.
2015-ben optimistán álltak a beruházás előtt, Puskás polgármester akkor azt mondta, hogy 2016 decemberére teljes hosszában elkészül majd az út, de nem készült. A megvásárolt terület pedig lassan kezdett beépülni. A Decatlon, a Burger King és egy autómosó is létesült.
2017 szeptemberében Balassa Péter (Jobbik) a városi közgyűlésen azt emlegette, hogy a zanatiak szerint, akkor lesz bicikliút a városrészen, majd ha piros hó esik. Igaz ekkor a három ütemre osztott építkezés kétüteme megvalósult, ám ez még korán sem jelentette azt, hogy a beruházás ⅔-a meglenne. A közgyűlés ezzel együtt a szerződésben foglaltakat teljesíttettnek tekintette, mivel a beruházás két üteme megvalósult, így a jelzálog lekerült a telkekről. A 25 millió forintos óvadék azonban maradt.
Újabb év telt el, a teljes szakasz azonban mégsem készült el, 2018 júniusában ismét szóba került a beruházás a közgyűlésen. Ekkor már az önkormányzat is bepipulni látszott. A kerékpárút megépítésnek határidejét ugyan kitolta 2020 május 31-ig, ám a jelzálogot újra vissza jegyeztette, és 2022 május 31-ig fenn is tartja. Az óvadékkal ugyanígy tette, azzal a kitétellel, hogy amennyiben a beruházó július 25-ig nem küldi vissza aláírva a szerződés módosítását, akkor a 25 millió forintos óvadékot lehívja az önkormányzat.
Idén még egyszer ülésezik a szombathelyi képviselő testület. A közgyűlési meghívóból pedig az látszik, hogy a költségvetési rendelet módosításában már szerepel az a 25 millió forint, amit a kerékpárúti óvadékból hívhatott le a város.
Ezzel ugyan némi pénzhez jutott az önkormányzat, de hogy a zanati kerékpárút mikor készülhet el teljes hosszában, az továbbra is a piros hóra várat.
Címlapfotó: a szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/2018/12/07/12-eve-nem-keszul-el-2-kilometernyi-kerekparut-szombathelyen/ | https://web.archive.org/web/20221206173128/https://atlatszo.hu/2018/12/07/12-eve-nem-keszul-el-2-kilometernyi-kerekparut-szombathelyen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-eve-nem-keszul-el-2-kilometernyi-kerekparut-szombathelyen | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-07 13:05:00 | [] | [
"HORWAT Investment Kft.",
"Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"útépítés",
"óvadék"
] | [] |
48,131 | MSZP-Fidesz nagykoalíció a hajdúsági földárveréseken – itt az új Ángyán-jelentés | A megyei közgyűlés fideszes alelnöke és egy helyi szocialista politikus is a hajdúsági földárverések nyertesei között szerepel. Mindez Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár legújabb földügyi tanulmányából derül ki. | Vendéglátós, könyvelő, fuvaros, reklámügynök – ilyen és efféle képesítésű nyerteseket is talált Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár, amikor a kormányzati „Földet a gazdáknak!” program gyakorlatát elemezte, ezúttal Hajdú-Bihar Megyében.
A jelentésből kiderül: a megyében összesen 12 ezer hektár állami földet árvereztek el. A terület 70 százaléka szűk körbe: 65 nyertesnek, pontosabban, Ángyán kutatása szerint 24 érdekeltségnek jutott. Az „átlagjavító” 123 kisnyertes mindössze a terület 8 százalékát szerezhette meg.
A megyei árverések nagy nyertese az MSZP-közeli Tedej-agrárcégcsoport, amely vezetőik, tulajdonosaik, rokonaik és üzletfeleik révén összesen 2683 hektárra tehetett szert. A cégbirodalmat vezető Bódi László András lánya, Bódi Judit a megyei közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője.
Szintén szoci-közeli nagy nyertes a Forgács Barna volt MSZP-s megyei közgyűlési képviselő és családja és érdekeltségei, így az Agrárgazdaság Kft. A Forgács-érdekkör mindösszesen 853 hektárra tett szert a Hajdúságban.
Nem kell pirulniuk a fidesz-közeli zöldbáróknak sem. Állami földhöz jutott Tasi Sándor megyei közgyűlési alelnök, illetve Módos Imréné, a volt bihartordai polgármester özvegye, továbbá Budai Gyula és Fazekas Sándor számos helyi patronáltja.
A teljes jelentést itt olvashatja:
Címlapfotó: Őszi vetés Hajdú-Bihar megyében. MTI/MTVA/Oláh Tibor | https://atlatszo.hu/2018/12/07/mszp-fidesz-nagykoalicio-a-hajdusagi-foldarvereseken-itt-az-uj-angyan-jelentes/ | https://web.archive.org/web/20221204145800/https://atlatszo.hu/2018/12/07/mszp-fidesz-nagykoalicio-a-hajdusagi-foldarvereseken-itt-az-uj-angyan-jelentes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-fidesz-nagykoalicio-a-hajdusagi-foldarvereseken-a-itt-az-uj-angyan-jelentes | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-10 13:11:00 | [
"Bódi László",
"Budai Gyula",
"Fazekas Sándor",
"Forgács Barna",
"Kőrösiné Bódi Judit",
"Módos Imréné",
"Tasi Sándor"
] | [
"Tedej Zrt."
] | [
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"klientúra"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
48,132 | Kampányfinanszírozási botrány: bizonyítékok vannak Trump ellen? | A Donald Trump volt ügyvédje, Michael Cohen elleni ügyészségi dokumentumok arra engednek következtetni, hogy bizonyítékok vannak az amerikai elnök ellen is - fejtette ki a Trump egyik bizalmasaként ismert Chris Christie, New Jersey volt republikánus kormányzója. | A Donald Trump volt ügyvédje, Michael Cohen elleni ügyészségi dokumentumok arra engednek következtetni, hogy bizonyítékok vannak az amerikai elnök ellen is - fejtette ki a Trump egyik bizalmasaként ismert Chris Christie, New Jersey volt republikánus kormányzója.
Azokról a dokumentumokról van szó, amelyek péntek este kerültek nyilvánosságra, és a Cohenra kért börtönbüntetésről, illetve ennek indoklásáról szólnak.
Christie az ABC televízió Ez a hét című, vasárnapi heti politikai vitaműsorának adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a feljegyzés nyelvezete más, mint az eddigi jogi dokumentumoké. "Az egyetlen dolog, ami miatt aggódnék, ha az elnök munkatársa volnék, az a börtönbüntetésről szóló feljegyzés nyelvezete. Nagyon határozottnak látszik" -fogalmazott. Hozzátette: ő például kíváncsi lenne rá, az ügyészeknek milyen bizonyítékok állnak rendelkezésükre.
Christie megjegyezte, hogy Michael Cohen korábban elismerte ugyan, hogy megsértette a kampányfinanszírozási törvényt, és azt állította, hogy ezt Donald Trump tudtával tette, de - ahogyan Christie fogalmazott - "mindenki tudja, hogy Cohen nem a leghatékonyabb vagy a legmegbízhatóbb tanú". Vagyis - érvelt a republikánus politikus - ha az ügyészek "mégis ilyen határozott kijelentést tesznek, az azt jelenti, hogy több mint egy tanújuk van".
A volt kormányzó kitartott álláspontja mellett, amely szerint Michael Cohen sokkal veszélyesebb a Fehér Házra, mint Robert Mueller, aki a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején történt esetleges összejátszást vizsgálja Donald Trump kampánycsapatának munkatársai és oroszok között.
"Nem volt összejátszás Oroszországgal, nincs bizonyíték az összejátszásra, és szerintem nem is lesz" - mondta Christie. | https://hvg.hu/vilag/20181209_Kampanyfinanszirozasi_botrany_bizonyitekok_vannak_Trump_ellen | https://web.archive.org/web/20181210124807/https://hvg.hu/vilag/20181209_Kampanyfinanszirozasi_botrany_bizonyitekok_vannak_Trump_ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/kampanyfinanszirozasi-botrany-bizonyitekok-vannak-trump-ellen | HVG | world-news | 2018-12-09 20:03:00 | [] | [] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika",
"Európa",
"Oroszország"
] | [] | [] |
48,133 | Nyomtatóval hamisítottak pénzt Békés megyében | A Békés Megyei Főügyészség bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt kezdeményezte négy – 27, 26, 19 és 18 éves – dombegyházi férfi letartóztatását, akik hamis papírpénzeket készítettek és hoztak forgalomba. | A Békés Megyei Főügyészség bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt kezdeményezte négy – 27, 26, 19 és 18 éves – dombegyházi férfi letartóztatását, akik hamis papírpénzeket készítettek és hoztak forgalomba.
A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak előzetesen megállapodtak abban, hogy papírpénzt fognak hamisítani. November végén nyomtatót is vásároltak a hozzá tartozó festékpatronnal és papírral, majd a nyomtatót Dombegyházán, egy Petőfi utcai házban üzemelték be, szkennelés módszerével pedig ez ideig ismeretlen mennyiségű, különböző címletű meghamisított bankjegyet készítettek.
A szkennelés, a nyomtatás és a vágás részműveleteit a férfiak egymás között felosztották. A meghamisított bankjegyeket – szintén az egymás közötti megegyezés alapján – Magyarország határain belül és kívül hozták forgalomba; Békés megyében Battonyán, Mezőhegyesen és Pitvaroson fizettek kisebb üzletekben az általuk készített hamis bankókkal.
A rendőrség múlt kedden fogta el a négy férfit, most pedig az ügyészség kezdeményezte a letartóztatásukat a szökés, elrejtőzés veszélye miatt, és mert alaposan feltehető, hogy a gyanúsítottak szabadlábra kerülésük esetén a tárgyi bizonyítási eszközök elrejtésével, megsemmisítésével vagy a tanúk befolyásolásával a bizonyítást megnehezítenék, illetőleg a bűnismétlés veszélye is fennállt.
A Békéscsabai Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsítottak letartóztatását 1 hónapra elrendelte. | https://hvg.hu/gazdasag/20181210_Nyomtatoval_hamisitottak_penzt_Bekes_megyeben | https://web.archive.org/web/20181211144943/https://hvg.hu/gazdasag/20181210_Nyomtatoval_hamisitottak_penzt_Bekes_megyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomtatoval-hamisitottak-penzt-bekes-megyeben | HVG | hungarian-news | 2018-12-10 09:05:00 | [] | [] | [
"Békés megye"
] | [
"pénzhamisítás"
] | [] |
48,134 | Súlyos jogsértések miatt törlik a KEG részvényeket a tőzsdéről | A cég nem tette közzé több éves jelentését, és ezt akkor sem pótolta, amikor az MNB felszólította erre. | Már 2016-ban felfüggesztette a felszámolás alatt álló Közép-európai Gázterminál Nyrt. (KEG Nyrt.) részvényeinek tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó nem tette közzé a 2015-ös pénzügyi évről készített éves jelentést – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB szerint mivel a KEG Nyrt. több jegybanki felszólítás ellenére sem tett eleget több, a tőzsdei szereplőkre vonatkozó közzétételi kötelezettségének, így a felfüggesztés érvényben volt egészen mostanáig, amikor az MNB úgy döntött, törli a céget a tőzsdéről.
A jegybank 2016 óta összesen 12 esetben intézkedett, és közel 45 millió forint bírságot szabott ki a KEG-re, és egyúttal kötelezte a jogsértő állapot megszüntetésére. A cég azonban nem változtatott magatartásán, így az MNB a kibocsátó igazgatótanácsi és auditbizottsági tagjainak személyes felelősségét is megállapította és összesen 10 millió forint bírságot szabott ki, továbbá törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása miatt, és megkereste az adóhatóságot, illetve gazdasági bűncselekmények gyanújával több feljelentést is tett.
Mivel a kibocsátó továbbra sem tett eleget kötelezettségeinek, az MNB 2018. május 7-én célvizsgálatot indított. Kiderült, hogy a cég továbbra sem tette közzé az elmúlt négy évre, illetve 2017 és 2018 első félévre vonatkozó jelentéseit, emellett semmilyen formában nem tájékoztatta a nyilvánosságot például arról, hogy a működése alapját jelentő gázüzemi tevékenységi engedélyét a bányafelügyelet felfüggesztette.
Az MNB szerint bebizonyosodott, hogy a KEG Nyrt. a súlyos jogsértések miatt továbbra sem tud megfelelni a tőzsdei követelményeknek, így a jegybank 2018. december 18-ai hatállyal elrendelte a KEG Nyrt. részvényeinek tőzsdei terméklistáról történő törlését. A részvények utolsó kereskedési napja 2018. december 14. lesz. Miután azonban a fennálló jogsértések miatt a részvényforgalmazás visszaállítására nincs lehetőség, ez csupán technikai dátum, az értékpapírokkal a tőzsdei forgalomban már nem lehet kereskedni. | https://hvg.hu/kkv/20181210_Sulyos_jogsertesek_miatt_torlik_a_KEG_reszvenyeket_a_tozsderol | https://web.archive.org/web/20181211145120/https://hvg.hu/kkv/20181210_Sulyos_jogsertesek_miatt_torlik_a_KEG_reszvenyeket_a_tozsderol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sulyos-jogsertesek-miatt-torlik-a-keg-reszvenyeket-a-tozsderol | HVG | hungarian-news | 2018-12-10 11:35:00 | [] | [
"Közép-Európai Gázterminál Nyrt. (KEG Nyrt.)"
] | [] | [
"energia",
"ítélet/döntés",
"bírság",
"tőzsde",
"belföld",
"mulasztás"
] | [] |
48,135 | Intézményesített földrablás Hajdú-Bihar megyében is | Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolítás tényeiből következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről sok valótlanságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást is tartalmazó propagandakampány kísérte. Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – hatásait megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program – 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt – árveréses földértékesítési eljárásának tényadatait is elemezni.
Az ezt célzó első megyei mintaelemzést 2016 áprilisában tettem közzé, majd a programzáró törvény megszületését követően elkezdtem a végleges, hivatalosan közölt megyei árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei zárójelentések összeállítását. Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Csongrád megyét követően jelen zárójelentés Hajdú-Bihar megye állami földprivatizációs képét mutatja be, amely meghirdetett (14 200 hektár) és elárverezett (12 086 hektár) területeinek nagysága alapján a megyék rangsorában a felső középmezőnybe tartozik.
Íme ízelítőül néhány részlet és eredmény a jelentésből (a teljes jelentést itt olvashatja).
Az elkelt megyei földterület ugyan 263 nyertes árverezőhöz került, de mintegy 70 százalékát, több mint 8400 hektárt (továbbiakban ha) nem a kormánypropagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságok”, hanem 65 nyertes árverező tagja nevén mindössze 24 nagy érdekeltség szerezte meg. A ranglista élén a megye egyik legerősebb gazdasági érdekcsoportja, a Tedej agrárholding cégei – 15 nyertes árverező vezetője/tulajdonosa és üzlettárs rokonaik – alkotta érdekkör áll, nem kevesebb mint 2683 ha területre tett 6,191 milliárd forint együttes nyertes árajánlatával. Ez a területek 75 százalékánál megegyezett a kikiáltási árral, azaz versenytársuk az árveréseken alig akadt. Az „átlagjavító” – 20 ha alatti területet szerző – 123 kisnyertes-érdekeltség – a nyertesek közel 62 százaléka – eközben csupán a területek alig több mint 8 százalékához, kevesebb mint 1000 hektárhoz jutott. Ez a – kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttató – rendszer olyan „családi léptékű” – nyertesenként mintegy 61 ha – megyei átlag kimutatását teszi lehetővé, amely alkalmas a közvélemény megtévesztésére.
Intézményesített földrablás | Magyar Hang
Csongrád megyében is a kormányközeli, tőkeerős befektetők arattak a földárveréseken.
E megye adatai továbbá azt az általános tendenciát is igazolják, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét – Hajdú-Bihar esetében mintegy 57 százalékát – külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak. Ezen túlmenően az árverési nyertesek többsége nemcsak hogy nem „helybeli”, hanem 4200 ha (az elárverezett terület közel 35 százalékát) a kormányhatározatban rögzített 20 kilométernél is nagyobb – átlagosan 36 kilométer – távolságban lakó 52 nyertes licitáló szerezte meg.
Az elárverezett területek döntő többsége – közel 92 százaléka – az árverés idején 1–27 éves hátralevő futamidejű szerződéssel bérbe adott – azaz nem az állam, hanem a bérlők által művelt – terület. Irrelevánsok tehát azok a kijelentések, amelyek azzal próbálták indokolni a földvagyon eladását, hogy az állam annak rossz gazdája, az állami cégeket a menedzsment „szétlopja”. A sikeresen elárverezett, gazdára talált területek közel háromnegyedét 6 nagy – „baráti” (és/vagy politikai oldalakon, pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó”), illetve „nem baráti” – tőkés társaság bérleményei teszik ki.
A Fidesz-közeli, „baráti, mi kutyánk kölyke” és/vagy a politikai oldalakon, pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózathoz tartozó” nagy bérlő gazdasági társaságok/holdingok esetében általánosnak mondható az a jelenség, hogy tulajdonosaik és/vagy vezetőik vásárolhatták fel azok bérleményeit. Nem meglepő tehát, hogy e megyében is találunk számos „baráti” – az akkori potentátok, így Fazekas Sándor miniszter vagy éppen Budai Gyula, Tasó László, továbbá Tállai András államtitkárok által „pártfogolt” – nagy nyertest. Azt pedig, hogy itt is kiválóan működik a pártokon átívelő „közös gazdasági érdekhálózat”, jól mutatja, hogy a szocialista kötődésű, állami gazdaságokat privatizáló Bódi László András és Forgács Barna vezette két érdekeltség saját cégeik – a Tedej agrárholding két zászlóshajó gazdasági társasága, valamint az Agrárgazdaság Kft. – árverésre bocsátott bérelt állami területeit a fideszes „Földet a gazdáknak!” program égisze alatt zömében maguk a cégtulajdonos vezetők vásárolhatták fel. Ezzel e két érdekeltség vezeti a megyei nyertesek ranglistáját, megszerezve az elárverezett területek közel 30 százalékát.
Csak nem újabb földekre, vadászházakra, erdőre van szükség a NER-lovagok számára? | Magyar Hang
Vajon milyen cél lappang a környezet és a természetvédelem ilyen irányú gyengítése, lerontása mögött?
Ezt a helyzetet, az ebben rejlő politikai kommunikációs tőkét ugyanakkor a kormányzati propaganda – vélhetően előre megtervezetten – kiválóan felhasználhatja „népvakításra”, annak bizonyítására, hogy lám-lám, nem csak Fidesz-közeli érdekeltségek, hanem bárki vásárolhat az állami földekből. Ezt a kormányközeli sajtó – elsőként a Magyar Idők – azonnal meg is tette, amikor – feltehetően nem saját ötlettől vezérelve – beszámolt az „MSZP-s oligarchák állami földvásárlásairól”. Ez sem fedheti el azonban azt a – persze elhallgatott – szomorú tényt, hogy stratégiai jelentőségű, közös nemzeti földvagyonunk maradékát is zömében zöldbárók és földspekuláns oligarchák szerzik meg.
Az árverések jellege azt mutatja, hogy az elkelt megyei területből (mintegy 12 100 ha) közel 8000 ha licitálás nélkül, további több mint 1500 ha pedig – azt kevesebb mint 10 százalékkal meghaladó áron, ráadásul az európai földárak töredékéért, átlagosan – hektáronként 2,114 millió forint nyertes árajánlattal került az árverezőkhöz. E megye adatai is cáfolják tehát azokat a kormányzati állításokat, amelyek szerint „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. Valódi árverseny – ahol végül a nyertes árajánlat több mint 50 százalékkal meghaladta a kikiáltási árat – a területek 11 százalékának árverésén alakult csupán ki. Ez vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek több mint felét olyan nagy – 50–260 ha – méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok – felmérve az erőviszonyokat – nem vették a bátorságot, hogy a politikaközeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra nem licitáló „nagyurak” érdekeit keresztezve, ezzel saját gazdaságaikat is végveszélybe sodorva próbáljanak földhöz jutni.
A spekuláns tőkének viszont az európai 10 (Ausztria) – 35 (Hollandia) millió Ft/ha átlagos földárak töredékéért – a megyében elárverezett terület mintegy 74 százaléka esetében hektáronként 3 millió forint alatti áron – megszerezhető állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőséget kínál. Az 5–15-szörös földárbeli különbség spekuláns tőkebefektetői körökben már „eléri az ingerküszöböket”. A földforgalmi törvény ellen megindult kötelezettség-szegési eljárásnak ugyanis várakozásaik szerint a földpiac liberalizációja és ezzel az európai földárak kiegyenlítődése lesz a következménye. Így az európai mércével potom pénzért most megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét. Vélhetően ebben a megyében is ez lehetett az egyik legfőbb mozgatórúgója az állami földek privatizációjának.
A települések érdekérvényesítő képességében e megyében is jelentős eltérések mutatkoznak. Ezt az is jelzi, hogy az árverési nyertesek lakcímadatai alapján a földárverések által területével érintett 61 település közül 44 településen, összesen közel 6700 ha-t (az összes elkelt terület több mint 57 százalékát) külső árverezők szereztek meg. Közülük a „vesztes települések” rangsora élén Újszentmargita áll, amelynek területéből közel 2000 ha állami területre tettek külső árverezők nyertes árajánlatot, majd e rangsorban a csaknem 1000 ha mezőgazdasági területet vesztő Ebes és Hajdúszoboszló következik. A területeiket megszerző külső árverési nyertesek között gyakran találunk milliárdos családi/üzleti érdekeltségeket, illetve gyakorta felmerül a tényleges gazdálkodási szándék hiánya és ezzel az ingatlanspekuláció vagy a strómanszerep lehetősége is. (Újszentmargita esetében például a nagybirtokos, milliárdos nagyvállalkozó Forgács család több mint 800 hektárra tett nyertes árajánlatot, de a külső – például balmazújvárosi, debreceni vagy éppen hajdúböszörményi – nyertesek között nemzetközi közúti árufuvarozó nagyvállalkozót, nemzetközi üzletkötőt, kereskedőt, játékgyártót, sőt pszichológust is találunk.)
Vannak viszont erős érdekérvényesítő képességű, „nyertes települések”, amelyek pályázói nemcsak a saját lakóhelyük, de más települések területeihez is hozzájutottak. A 263 nyertes árverező a lakcímadatok alapján összesen 56 településen él, ám a sikeresen elárverezett megyei terület több mint háromnegyedéren (közel 9300 ha) mindössze tíz település – közöttük nyolc város! – lakói tettek nyertes árajánlatot. A rangsor élén 1000 ha feletti területtel Debrecen (2450 ha, 20 százalék), valamint Hajdúnánás (1800 ha, 15 százalék), Hajdúböszörmény és Püspökladány (1300-1300 ha, 11- 11 százalék) áll. A kormánypropaganda állításaival szemben tehát nem a falvak vagy a tanyák népe, hanem zömében politikaközeli, gazdasági/családi érdekeltségeket tulajdonló és/vagy vezető, tőkeerős városlakók a program fő megyei nyertesei.
Az sem példátlan, hogy Fidesz-/kormányközeli rokoni, baráti, nagygazda, nagyvállalkozói érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez. Közöttük említhetjük például a nagygazda Vereséket, Budai Gyula pártfogoltjait Püspökladányból és Bárándról (327 ha), Kunékat, a Fazekas Sándor miniszter által pártfogolt gazdálkodó néprajzos férjet és szakpszichológus feleségét Tiszacsegéről (235 ha), vagy például a nagygazda, mezőgazdasági nagyvállalkozó Balogh család tagjait, Tépe fideszes polgármesterének rokonságát (164 ha). De a „kisebb” területhez jutottak között is szép számmal találunk „baráti” árverési nyerteseket. Itt említhető például Módos Imréné, Bihartorda – Fazekas Sándor miniszter és Tállai András államtitkár által patronált – fideszes polgármesterének felesége (83 ha), dr. B. Csák István önkormányzati képviselő, Biharnagybajon fideszes alpolgármestere, a Magosz helyi elnökének fia (32 ha), vagy éppen Tasi Sándor önkormányzati képviselő, a megyei közgyűlés fideszes alelnöke, Tasó László államtitkár üzletés „harcostársa” Nyíradonyból (21 ha).
A nyertesek között zavarba ejtő módon felbukkannak olyan „földművesek”, „aranykalászos gazdák” is, mint például egy idősek otthona címéről árverező hölgy (159 ha), illetve az egyik nagy árverési nyertes érdekeltség vezetőjének 90 év feletti édesanyja (210 ha).
A 125 oldalas – Hajdú-Bihar megye hivatalosan közzétett állami földárverési adatait feldolgozó – privatizációs zárójelentés mindezeket és számos egyéb szempontot is részletesen elemez, igyekszik megmutatni a „Földet a gazdáknak!” program igazi arcát, és a teendőkre vonatkozó javaslatokat is megfogalmaz. Így hát – az igazság és a nyilvánosság erejében, valamint egy igazi nép- és vidékpárti fordulatban töretlenül bízva – jó szívvel és szeretettel ajánlom – a tények dokumentálása és a „szemnyitogatás” szándékával készített – összeállításomat a megyében vagy azon kívül élő, a bennünket körülvevő világ iránt érdeklődő kortársaimnak éppen úgy, mint okulásul gyerekeinknek és unokáinknak, a tetteinket megítélő utókornak.
Készült a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 30. számában jelent meg, 2018. december 7-én. | https://magyarhang.org/gazdasag/2018/12/07/intezmenyesitett-foldrablas-hajdu-bihar-megyeben-is/ | https://web.archive.org/web/20200927034247/https://magyarhang.org/gazdasag/2018/12/07/intezmenyesitett-foldrablas-hajdu-bihar-megyeben-is/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ntezmenyesitett-foldrablas-hajdu-bihar-megyeben-is | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-12-07 10:50:00 | [
"B. Csák István",
"Budai Gyula",
"Fazekas Sándor",
"Módos Imréné",
"Tállai András",
"Tasi Sándor",
"Tasó László"
] | [
"Agrárgazdaság Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft.",
"Fidesz",
"MSZP",
"Tedej Zrt."
] | [
"Biharnagybajom",
"Bihartorda",
"Ebes",
"Hajdú-Bihar megye",
"Hajdúszoboszló",
"Nyíradony",
"Tépe",
"Újszentmargita"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"strómanok",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
|
48,136 | Nyílt levélben kérik számon Matyi Dezsőt a könyvkiadók, miután lánya a Blikknek büszkélkedett | A Librarius.hu tette közzé azt a nyílt levelet, amit a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének vezetője, Galambos Ádám fogalmazott Matyi Dezsőnek, az Alexandra csoport fejének címezve, miután Matyi Dezső lányával, Alexandrával készített egy videóinterjút a Blikk, amelyben Alexandra egy 30 millió forintos Mercedes volánjánál ül. | Kedves Matyi Dezső!
Mint a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének (MKÉSZ) vezetője, örömmel láttam és tapasztaltam az alábbi, a lánya főszereplésével készített fizetett PR-filmből, hogy Ön és az Alexandra könyvkiadói csoport kezd talpra állni a 2016-os válságból.
Sajnos ezt az általam képviselt közel 30 kiadó munkatársai és azok családtagjai nevében már nem mondhatom el…
A magyar könyvkiadóknak több mint 3 milliárd forinttal tartozik az egykor az Alexandra-csoport tulajdonolta Könyvbazár Kft., amelynek döntéseit Ön hozta meg, és amely ellen jelenleg is csődeljárás folyik. Örültünk volna, ha a videóban arról is említést tesznek, hogy:
– miből finanszírozták meg az Alexandra Kiadó közel 150 idei kiadványát?
– miből fedezte a kiadója karácsonyi reklámkampányát?
Tudom, a kérdések költőiek, hiszen NEM az ÖN 3 milliárd forintja tűnt el nyomtalanul – ahogy a lánya ezt valótlanul állítja a videóban –, hanem bizony a MI, azaz a könyvkiadók pénze!
De mivel velünk már nagyon sok mindent megtettek és megtehettek, csak arra várnám a válaszát, hogy a videóban is említett, bevallottan sikeres idei év profitjából mikor szándékozik kifizetni a becsapott könyvkiadókat?
Várom mielőbbi válaszát!
Könyvbaráti üdvözlettel, | https://zoom.hu/hir/2018/12/10/nyilt-levelben-kerik-szamon-matyi-dezsot-a-konyvkiadok-miutan-lanya-a-blikknek-buszkelkedett/ | https://web.archive.org/web/20210127161749/https://zoom.hu/hir/2018/12/10/nyilt-levelben-kerik-szamon-matyi-dezsot-a-konyvkiadok-miutan-lanya-a-blikknek-buszkelkedett/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyilt-levelben-kerik-szamon-matyi-dezsot-a-konyvkiadok-miutan-lanya-a-blikknek-buszkelkedett | ZOOM | hungarian-news | 2018-12-10 16:39:00 | [
"Matyi Dezső"
] | [
"Alexandra Kiadó",
"Könyvbazár Kft."
] | [] | [
"csődbűntett",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"könyvkiadás",
"kereskedelem"
] | [] |
48,137 | A Zoom.hu leleplezte, a Honvédség végül elismerte, hogy titokban luxusrepülőt vásárolt | A Zoom.hu az elmúlt napokban kétrészes cikksorozatban leplezte le a titokban beszerzett repülőt és annak előéletét. A Falcon 7X üzleti célú luxusrepülő nem ismeretlen a Honvédség előtt, hiszen nyáron már vettek egy ilyet katonai célra, erről a másikról viszont hallgattak. | 2018. december 7., 15:32
“Folytatódik a haderőfejlesztés – újabb repülőgéppel bővül a Magyar Honvédség légiflottája” – ezzel a címmel adott ki közleményt a Honvédelmi Minisztérium, amely ugyan a Zoom.hu kérdéseire nem volt hajlandó válaszolni, ám ezzel a sértődött, politikai hisztériakeltést emlegető kommünikével végül
elismerték, amit a Zoom.hu derített ki: a honvédelmi tárca titokban vett egy használtan is több milliárd forintos luxusrepülőt, és erről elfelejtette tájékoztatni az adófizetőket.
A Zoom.hu az elmúlt napokban kétrészes cikksorozatban leplezte le a titokban beszerzett repülőt és annak előéletét. A Falcon 7X üzleti célú luxusrepülő nem ismeretlen a Honvédség előtt, hiszen nyáron már vettek egy ilyet katonai célra, erről a másikról viszont hallgattak.
Megírtuk: a jelek szerint már tényleg van kormánygépe Magyarországnak: szemben azzal, amit eddig állított a kormány és a Honvédelmi Minisztérium (HM), nem egy, hanem két “business jet” repülőt vásároltak. Míg az eddig elismert egyetlen légijármű katonai repülőgépként üzemel, a másik polgári gép, így is vette nyilvántartásba a Légügyi Hatóság, csak éppen egy HM-cég a tulajdonosa. Tehát:
van az augusztusban a HM kecskeméti repülőbázisára érkezett, 606-os katonai lajstromszámú, katonai jelzésű és csukaszürke katonai festésű Falcon 7X, amit a Honvédség állítása szerint szállító- és futárgépként használ, és csütörtökön, december 6-án is repültek vele.
Van egy másik Falcon 7X is, amely az állami Légügyi Hivatal aktuális, december 3-i polgári légijármű adatbázisában szerepel HA-LKX polgári lajstromjellel, a tulajdonosaként pedig a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI) szerepel a papírokban.
Első cikkünkben feltártuk, hogy a repülőt, amiről eddig senki nem tudott, legalább egy hónapja megvehették már, hiszen az állami Légügyi Hivatal adatbázisából kiderült, hogy 2018. november 8-án már megkapta az állami cég, a HM EI Zrt. tulajdonában álló jármű az egy évre szóló légialkalmassági bizonyítványt és új, HA-LKX lajstromjelét. Minderről itt írtunk bővebben:
Megtaláltuk a letagadott másik honvédségi Falcont, ez már tényleg a kormánygép
Most már tényleg van kormánygépe Magyarországnak: a Zoom.hu kiderítette, hogy szemben azzal, amit eddig állított a kormány és a Honvédelmi Minisztérium (HM) , nem egy, hanem két “business jet” repülőt is vásároltak.
Második cikkünkben pedig arról számoltunk be, hogy a HM leánycégén keresztül ma már állami tulajdonú Dassault Falcon 7X egy tízéves gép, meglehetősen érdekes előélettel. A 21-es gyári számú Falcont 2008-ban gyártották, az első, a polgári légiközlekedésben a gépek azonosítására szolgáló lajstromjele a VP-BEH volt:
Kalandos előélete van a leleplezett kormánygépnek
Kalandos előélete van a leleplezett kormánygépnek Újkorában metálezüst színben hasította a levegőt az a Falcon, ami a sokáig tagadott kormánygép lehet, és aminek létezését a Zoom.hu tárta fel. Tulajdonosa pedig egy, az adóparadicsom Bermudán működő cég volt.
A VP-B kezdetű lajstromokat a Bermuda szigetén bejegyzett repülőgépek kapják, ez a gép 2009. január elsején került a Bermudára bejegyzett Go Ahead Aviation nevű cég tulajdonába. A Falcon végül 2017. november 9-én felségjelet és üzemeltetőt cserélt. Franciaországban vették újra lajstromba, új jelzése az F-HMGC lett, az üzemeltetését pedig átvette a Dassault Aviation nevű cég, a Falcon repülőgépek gyártója.
Átfestették fehérre és idén július 25-én jött Budapestre, majd kereken két hónapig itt volt a gép Ferihegyen. Szeptember 25-én visszavitték Párizsba, majd október 8-án ismét Budapestre hozták. Egy kétnapos tel-avivi kitérő után október 11-én jött vissza a gép a magyar fővárosba, ahonnét október 14-én elrepültek vele Zürichbe, másnap pedig visszajöttek vele Budapestre. Azóta ki sem mozdult a gép Ferihegyről, viszont közben november 8-án megkapta az új, magyar lajstromjelet és a légialkalmassági bizonyítványt.
Ezzel a beszerzéssel, és főleg azzal, hogy a Falcont hivatalosan nem katonai, hanem polgári célú gépként állították üzembe, egyre valószínűbb, hogy ez lesz a kormánygép, miközben ezt a kifejezést a honvédelmi tárca és a kabinet már az előző Falcon beszerzésénél is kínosan igyekezett kerülni. Pedig már akkor is elismerték, hogy a repülőt állami, diplomáciai utakra használhatja a kormány, ha szükséges.
A beszerzést elismerő HM-közlemény nem ejt szót a repülő áráról, nem magyarázza a polgári célú felhasználást, ám kitér arra, hogy “ezzel a beszerzéssel a honvédség légiflottája a nemrégiben beszerzett A319-es csapatszállító repülőgépekkel és a meglévő Falcon repülőgéppel együtt immáron négy korszerű, modern repülőgéppel rendelkezik”. Hozzátették: a beszerzéssel a tárca “csak azt hajtja végre, amiről a honvédelmi és rendészeti bizottság előtt is beszámolt és amire ugyanitt engedélyt is kapott.”
Ezermilliárdok kerülik ki a versenyt
A Zoom.hu nemrég összeszámolta, hogy az Orbán-kormány a választás óta mintegy 1000 milliárd forintnyi állami költéssel kerülte meg a nyílt közbeszerzést, közvetlenül a választás előtt pedig további 650 milliárdról döntött – ezeknek az összegeknek része a két Airbus és az eddig megérkezett egyetlen Falcon megvásárlására költött közpénz is, amely az iparági becslés szerint – noha használt gépekről van szó – több tízmilliárd forint.
Érdekesség, hogy az Airbusok és a Falcon – védelmi szempontból titkosított – beszerzésénél jutott szerephez Orbán Viktor egykori tanácsadója, Maróth Gáspár, aki állami cégvezetőből nemrég lépett elő „a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizációért” felelős kormánybiztossá havi 997 ezres fizetéssel, miközben a GVH által két éve vizsgált, ám le nem zárt milliárdos kartellgyanú érintettje. Minderről itt írtunk bővebben:
Védelmi beszerzésekért felel a milliárdos kartellgyanúba keveredett kormánybiztos
Orbán Viktor egykori tanácsadója állami cégvezetőből nemrég hadfelszerelési kormánybiztossá lépett előre, miközben milliárdos kartellgyanú érintettje. A GVH már két éve vizsgálódik. Egyre magasabb pozíciókba kerül az állami szférában az első Orbán-kormány idején még a miniszterelnök tanácsadójaként dolgozó Maróth Gáspár, akinek akadémikus apját, Maróth Miklóst 2016-ban még Orbán által is favorizált köztársaságielnök-jelöltként emlegették.
Borítókép: Illuszutráció – egy Falcon 7X / Forrás: JetRequest.com/Wikimedia | https://zoom.hu/hir/2018/12/07/a-zoom-hu-leleplezte-a-honvedseg-vegul-elismerte-hogy-titokban-luxusrepulot-vasarolt/ | https://web.archive.org/web/20210920051056/https://zoom.hu/hir/2018/12/07/a-zoom-hu-leleplezte-a-honvedseg-vegul-elismerte-hogy-titokban-luxusrepulot-vasarolt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-zoomhu-leleplezte-a-honvedseg-vegul-elismerte-hogy-titokban-luxusrepulot-vasarolt | ZOOM | hungarian-news | 2018-12-07 16:48:00 | [] | [
"HM EI Zrt.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"repülőtér / légügy",
"honvédelem"
] | [] |
48,138 | Megtaláltuk a letagadott másik honvédségi Falcont, ez már tényleg a kormánygép | Most már tényleg van kormánygépe Magyarországnak: a Zoom.hu kiderítette, hogy szemben azzal, amit eddig állított a kormány és a Honvédelmi Minisztérium (HM), nem egy, hanem két “business jet” repülőt is vásároltak. Míg az eddig elismert egyetlen légijármű katonai repülőgépként üzemel, a másik egyértelműen polgári gép, így is vette nyilvántartásba a Légügyi Hatóság, csak éppen egy HM-cég a tulajdonosa. | 2018. december 6., 13:30
Most már tényleg van kormánygépe Magyarországnak: a Zoom.hu kiderítette, hogy szemben azzal, amit eddig állított a kormány és a Honvédelmi Minisztérium (HM), nem egy, hanem két “business jet” repülőt is vásároltak. Míg az eddig elismert egyetlen légijármű katonai repülőgépként üzemel, a másik egyértelműen polgári gép, így is vette nyilvántartásba a Légügyi Hatóság, csak éppen egy HM-cég a tulajdonosa. Tehát:
van az augusztusban a HM kecskeméti repülőbázisára érkezett, 606-os katonai lajstromszámú, katonai jelzésű és csukaszürke katonai festésű Falcon 7X, amit a Honvédség állítása szerint szállító- és futárgépként használ, és éppen ma, december 6-án délelőtt is repülést végzett.
Van egy másik Falcon 7X is, amely az állami Légügyi Hivatal aktuális, december 3-i polgári légi jármű adatbázisában szerepel HA-LKX polgári lajstromjellel, a tulajdonosaként pedig a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI) szerepel a papírokban.
Egészen biztosan két különböző járműről van szó, mivel az egyik 606-os azonosítóval, vagyis a katonai célú gépeknél használt háromjegyű “oldalszámmal” repült és repül aktuálisan is, míg a másik polgári légijárműként szerepel a nyilvántartásban ugyanebben az időben, a polgári gépeknél használt ötbetűs HA-LKX lajtromjellel, HM-es tulajdonként, 2019. november 8-ig érvényes légi alkalmassági bizonyítvánnyal. (A légi közlekedéssel foglalkozó szakportálokon annak nem találtuk nyomát, hogy ezzel a lajstromjellel bárhova is repült volna már gép.)
Elküldtük kérdéseinket a Honvédelmi Minisztériumnak azzal a felvetéssel, miszerint az eddig nyilvánosan közöltekkel ellentétben a jelek szerint két ugyanolyan típusú, Dassault Falcon 7X repülőgépük is van, illetve rákérdeztünk arra, hogy a másodikat, amelyik polgári lajstromszámot kapott, mikor és mennyiért szerezték be, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Eddig egy Falconról beszéltek
A Zoom.hu már szeptemberben próbálta kideríteni, hogy hány ilyen Falcont vásároltak, mivel már az is heves vitákat váltott ki, hogy egy business jettel fokozta légiszállító-képességét a Magyar Honvédség, de azóta, hogy a gép augusztus elején megérkezett a kecskeméti katonai bázisra, olyan információkhoz jutottunk, miszerint nem egy, hanem két ilyen járművet is vettek. Ráadásul már kezdetben két azonos típusú gép beszerzésének terve szivárgott ki a tavasszal erről író Magyar Nemzethez.
A honvédségi beszerzéseket övező – védelmi szempontból bizonyos fokig érthető – titkolózás azonban megnehezítette mindenkinek a dolgát, aki e két gép rejtélyének próbált utánajárni az elmúlt hónapokban. Szeptember elején a Zoom.hu tisztázó kérdésére a honvédelmi tárca nem adott konkrét választ, hogy egy vagy két gépet vásároltak, ehelyett saját korábbi közleményüket ajánlották figyelmünkbe – azt, amelyben az augusztusban Kecskeméten landolt egyetlen gépről tudósítanak. A honvédség akkor kiemelte:
ilyen kategóriájú gépet használ és tart hadrendben a NATO-tagországok hadseregeinek csaknem kétharmada
– például a belga, a cseh, a dán, a francia, a lengyel, az olasz, a német, a szlovén és a szlovák hadsereg, a nem NATO-tag szomszédaink közül pedig az osztrák és a szerb haderő is. A honvédelmi tárca akkori közlése szerint ezt a kategóriájú – és több ország esetében ugyanilyen típusú – repülőgépet valamennyi ország hasonló katonai és állami feladatok ellátására használja a hadsereg keretein belül.
Hasonló, a konkrét választ kerülő tájékoztatást kapott kérdésére akkoriban Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője is. A politikus – az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagjaként – egyértelműen két Falconra kérdezett rá írásbeli kérdésében. Benkő Tibor honvédelmi miniszter válaszában nem pontosította ugyan a Demeter által használt többesszámot, de következetesen egy darab gépről írt, amely már megérkezett a kecskeméti katonai repülőtérre, és jelezte azt is, hogy ez nem üzleti repülőgép.
Nem kormánygép, de arra is jó
Ugyan a tárca a Falcon 7X nyilvánvaló erre utaló jegyei ellenére következetesen kerüli az üzleti repülőgép elnevezést, a kormánygép kifejezést pedig főleg, azt elismerik, hogy a repülőt állami, diplomáciai utakra is a kormányzat rendelkezésére bocsátják, ha szükséges – ahogy Orbán Viktor kormányfő a közelmúltban többször is használta kíséretével hivatalos utakra a korábban vett Airbus A319-es szállítógépet.
A Falcon 7X érkezéséről szóló honvédségi tudósítás is kiemeli, hogy „a jogszabályoknak megfelelően, amint az elmúlt évtizedekben mindenkor, úgy most is jogosult e gépek igénybevételére a kormány és a Köztársasági Elnöki Hivatal, hiszen a védett személyek légi szállítása – az európai gyakorlatnak megfelelően – Magyarországon is beletartozik a honvédség feladatkörébe.”
Ezt erősítette meg Benkő Tibor honvédelmi miniszter egy másik parlamenti képviselő – a párbeszédes Tordai Bence – korábbi írásbeli kérdésére válaszolva, amikor Orbán Viktor útjai kapcsán azt írta: katonai gépek „korábban is szállítottak hivatalos útra kormánytagokat, állami vezetőket és delegációikat, például a szocialista kormányzás idején, a 2002 és 2010 közötti időszakban mintegy 100 alkalommal.”
Azt viszont Benkő már nem tette hozzá, hogy erre a célra korábban nem business jetet használt a Honvédség, hanem két orosz gyártmányú, Antonov An-26-os szállítógépet, amelyek fölött már valóban eljárt az idő, ráadásul lassúak is voltak, karbantartásuk pedig egyre nehézkesebb és drágább volt. Jó példa az An-26-os képességeire, hogy
mikor 2016-ban Áder János államfő ezzel ment volna a csíksomlyói búcsúba, lerobbant alatta az „Ancsa”.
Nyilván emiatt is már évekkel ezelőtt felmerült a Fidesz-kormányban, hogy beszerezzenek egy kormánygépet, így nem kellene menetrend szerinti gépekkel utaznia Orbán Viktornak és a delegációknak, illetve kibérelniük különgépeket, ahogyan azt többször is tették, például Csányi Sándor Falcon 7X-hez hasonló magángépével. A hvg.hu már 2013-ban arról írt, hogy egy kiszuperált Malév-gépet akartak kormánygéppé alakítani, ám végül ebből nem lett semmi.
Ezermilliárdok kerülik ki a versenyt
A Zoom.hu nemrég összeszámolta, hogy az Orbán-kormány a választás óta mintegy 1000 milliárd forintnyi állami költéssel kerülte meg a nyílt közbeszerzést, közvetlenül a választás előtt pedig további 650 milliárdról döntött – ezeknek az összegeknek része a két Airbus és az eddig megérkezett egyetlen Falcon megvásárlására költött közpénz is, amely az iparági becslés szerint – noha használt gépekről van szó – több tízmilliárd forint.
Érdekesség, hogy az Airbusok és a Falcon – védelmi szempontból titkosított – beszerzésénél jutott szerephez Orbán Viktor egykori tanácsadója, Maróth Gáspár, aki állami cégvezetőből nemrég lépett elő „a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizációért” felelős kormánybiztossá havi 997 ezres fizetéssel, miközben a GVH által két éve vizsgált, ám le nem zárt milliárdos kartellgyanú érintettje. Minderről itt írtunk bővebben:
Borítókép: Illusztráció – egy “polgári célú” Falcon 7X beltere / Forrás: JetRequest.com/Wikimedia | https://zoom.hu/hir/2018/12/06/megtalaltuk-a-letagadott-masik-honvedsegi-falcont-ez-mar-tenyleg-a-kormanygep/ | https://web.archive.org/web/20181207130139/https://zoom.hu/hir/2018/12/06/megtalaltuk-a-letagadott-masik-honvedsegi-falcont-ez-mar-tenyleg-a-kormanygep/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtalaltuk-a-letagadott-masik-honvedsegi-falcont-ez-mar-tenyleg-a-kormanygep | ZOOM | hungarian-news | 2018-12-06 17:01:00 | [] | [
"HM EI Zrt.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"repülőtér / légügy",
"honvédelem"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.