news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
47,937 | Szorul a hurok: már Magyarországon is nyomoznak Staudt Gábor és társai többmilliárdos áfacsalási ügyében | Az ügyészség utasítására már Magyarországon is nyomozást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban a milliárdos, több országot is érintő áfacsalási ügyben, amelynek egy feljelentés szerint elkövetője lehet a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két volt alezredese, illetve a Jobbik parlamenti képviselője, Staudt Gábor is – tudta meg a PestiSrácok.hu. Lengyelországban már néhány hónapja elindították a nyomozást és az üggyel foglalkozó maffiaellenes nyomozók október végén két napon keresztül hallgatták ki a feljelentőt, aki fontos bizonyítékokat is átadott a lengyel hatóságoknak. Staudt Gábor korábban portálunknak azt üzente, semmilyen bűncselekményben nem vett részt. | Az ügyészség utasítására már Magyarországon is nyomozást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban a milliárdos, több országot is érintő áfacsalási ügyben, amelynek egy feljelentés szerint elkövetője lehet a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két volt alezredese, illetve a Jobbik parlamenti képviselője, Staudt Gábor is – tudta meg a PestiSrácok.hu. Lengyelországban már néhány hónapja elindították a nyomozást és az üggyel foglalkozó maffiaellenes nyomozók október végén két napon keresztül hallgatták ki a feljelentőt, aki fontos bizonyítékokat is átadott a lengyel hatóságoknak. Staudt Gábor korábban portálunknak azt üzente, semmilyen bűncselekményben nem vett részt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a lengyel állam kárára elkövetett több, mint két és félmilliárd forint értékű költségvetési csalás gyanúja miatt jelentette fel a lengyel ügyészségen a Jobbik parlamenti képviselőjét, Staudt Gábort, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két volt alezredesét és több társukat egy Magyarországon működő, nemesfémmel üzletelő bűnszervezet korábbi tagja.
A korábbi bandatag a lengyel szerveknek megjegyezte, hogy volt társai közül
egyikük a Nemzeti Nyomozó Iroda (a magyar rendőrség egy különleges szerve) nyugállományú alezredese (dr. F. László), egy másik személy pedig az elkövetés idején aktív szolgálati állományú alezredese volt (R. Sándor). Az elkövetői csoporthoz tartozott dr. Staudt Gábor, a legerősebb magyar ellenzéki párt (Jobbik) egyik vezető tagja, aki mind az elkövetés idején, mind jelenleg felelős pozíciót tölt be a magyar Országgyűlésben, mint a Jobbik parlamenti képviselője. A nemesfém-szakmához a hozzáértést H. Dávid biztosította a csoportnak.
Belügyminisztert akart csinálni a volt főrendőr Staudt Gáborból
F. Lászlóról egyébként érdemes megemlíteni, hogy Staudt Gábornak a legszűkebb tanácsadói, bizalmi körébe tartozott, és munkájával segítette a Jobbik akkori fővárosi frakcióját. A frakció működésére rálátó forrásaink állítják, F.-hez kötődik a radikális párt egyik legnagyobb kampányígéretének, a csendőrség felállításának ötlete. A nyugalmazott alezredes részt vett és fel is szólalt a Jobbik első szakmai konferenciáján, amit a rendvédelem témakörében tartottak meg 2009 októberében. Az első, még Magyarországon megtett feljelentés szerint a bűnös úton megszerzett vagyonnal F.-nek és a jobbikos politikusnak hosszú távú politikai céljaik voltak, például az, hogy Staudt “minimum belügyminiszter” legyen, az alezredes pedig legalább az államtitkára. A másik egykori, ám a cselekmény idején még aktív rendőrről azt fontos tudni, hogy fia, R. Sándor Marcell (aki szintén szerepel a feljelentésben) 2014-ben, az MSZP színeiben felkerült a baloldali ellenzéki összefogás választási listájára is.
Staudt szerepe is érdekelte a lengyeleket
A lengyel hatóság végül elindította a nyomozást, és úgy tudjuk, az üggyel egy speciális ügyész által felügyelt, maffiaellenes, gazdasági területen is otthonosan mozgó lengyel rendőri egység foglalkozik, akiknek a már kihallgatott feljelentő fontos dokumentumokat, okirati bizonyítékokat adott át. A férfit még idén újra meg fogják hallgatni, aki értesüléseink szerint az október végén megtörtént varsói meghallgatásán kérdésre beszélt az összes, a feljelentésben megtalálható személy, köztük Staudt Gábor szerepéről is. Staudtékat márciusban a magyar ügyészségen (KNYF-en) is feljelentették, majd az iratok a NAV-hoz kerültek, ám nyomozást végül azért nem indítottak, mert az adóhatóság álláspontja szerint nem a hazai, hanem a lengyel költségvetésnek okoztak kárt. Ezt a határozatot felülbírálta a IX. Kerületi Ügyészség annyival, hogy a feljelentést nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában kellett volna elutasítani, hiszen „nem az a helytálló következtetés, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”, csupán nem a magyar költségvetést érte kár.
Már Magyarországon is nyomoznak
Az ügyben azonban nemrég fordulat állt be, ugyanis Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy a IX. Kerületi Ügyészség a NAV határozatait felülvizsgálta, és megállapította, hogy a költségvetési csalás gyanúja fennáll, ezért a feljelentésben foglaltak tisztázása csak nyomozás keretében lehetséges. A kerületi ügyészség emiatt a nyomozó hatóság (NAV) feljelentést elutasító (majd azt módosító) határozatait hatályon kívül helyezte – írta Bagoly Bettina, hozzátéve, hogy a NAV az ügyészség felhívásának eleget téve elrendelte a nyomozást. Fontos megjegyezni, hogy ha az eljárás során valóban megalapozott gyanú merül fel Staudt Gábor elkövetői szerepével kapcsolatban (ahogy ez az eredeti feljelentésben szerepel), akkor az ügyet át kell majd adni a mentelmi joggal védett személyek ügyében eljáró Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF).
Még a lengyel nyomozás megindulásának hírére Staudt Gábor – jogi képviselőjén keresztül – azt üzente portálunknak, hogy ha létezik olyan feljelentés, amiben ő is név szerint van említve, a lengyelországi hatóságok előtt a hamis vád miatt meg fogja tenni a szükséges jogi lépéseket, hiszen “nemhogy elkövetője nem volt semmilyen bűncselekménynek, de hasonló törvénysértés más általi elkövetéséről sincsen tudomása”.
A szövevényes áfacsalási ügyről és a volt rendőrök által irányított bűnbandáról bővebben itt, itt, itt, itt és itt tájékozódhatnak. | https://pestisracok.hu/szorul-a-hurok-mar-magyarorszagon-is-nyomoznak-staudt-gabor-es-tarsai-tobbmilliardos-afacsalasi-ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20211019194928/https://pestisracok.hu/szorul-a-hurok-mar-magyarorszagon-is-nyomoznak-staudt-gabor-es-tarsai-tobbmilliardos-afacsalasi-ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szorul-a-hurok-mar-magyarorszagon-is-nyomoznak-staudt-gabor-es-tarsai-tobbmilliardos-afacsalasi-ugyeben | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-11-13 20:20:00 | [
"Staudt Gábor"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
47,938 | Nyomoz a rendőrség az óbudai gázgyári mérgek miatt | Tájékoztatjuk, hogy az óbudai gázgyári talajszennyezés Dunába jutásával összefüggésben a rendőrségre 2018. október 31-én érkezett feljelentés ismeretlen tettes ellen, amely alapján a BRFK III. kerületi Rendőrkapitánysága nyomozást rendelt el környezetkárosítás bűntett gyanúja miatt. | Tájékoztatjuk, hogy az óbudai gázgyári talajszennyezés Dunába jutásával összefüggésben a rendőrségre 2018. október 31-én érkezett feljelentés ismeretlen tettes ellen, amely alapján a BRFK III. kerületi Rendőrkapitánysága nyomozást rendelt el környezetkárosítás bűntett gyanúja miatt.
– erősítette meg lapunknak az RTL Híradó információját a rendőrség. A nyomozás folyamatban van, csütörtökig gyanúsított kihallgatására még nem került sor.
Mint arról elsőként beszámoltunk, egy olvasónk hívta fel a figyelmet az óbudai Duna-parton tapasztalható, különböző színű folyadékok Dunába szivárgására, és a környéken érezhető szúrós szagra. Mivel a Zöldhatóság nem válaszolt kérdéseinkre, a Greenpeace Magyarország szakértőivel a helyszínre mentünk, ahol mintákat vettünk a szivárgó folyadékból.
Pár nappal később kiderült, hogy a csurgalékvíz- és üledékminták több rákkeltő anyag (naftalin, arzén, benzol és benzolszármazékok) többszörös, esetenként több mint kétszázszoros határérték-túllépését mutatták. Az eredmények alapján a Greenpeace hivatalos bejelentést tett a Zöldhatóságnál.
A mérési eredményt a helyszínre később kiszálló Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vizsgálatai is igazolták.
Azóta az is kiderült, hogy a környezetvédelmi hatóság egy bejelentés nyomán már 2009-ben vett mintákat az érintett Duna-parti területen. Az akkori eredmények a mostanihoz hasonlóan rákkeltő anyagok többszörös határérték-túllépését mutatták ki:
A cianid mindhárom mérési pontban meghaladta a határértéket.
Az arzén és az ólom mennyisége a hatszorosa volt a megengedett határértéknek.
Határértéken túli eredményt mutattak ki az etil-benzolból, a xilolokból és a naftalinokból is egy vagy több mérési ponton.A talajban a cink, a higany és a THP (C5-C40) szintén túllépte a szennyezettségi határt.
Tehát tíz éve tudható, hogy alacsony vízállásnál az egykori gázgyár talajvízbe szivárgott mérgei a Dunába folynak (minél alacsonyabb a vízállás, annál inkább). Az eredményeket azért lehetett sokáig elhallgatni, mert normál vízállásnál a mérgezett talajvíz nem, vagy csak láthatatlanul szivárog a folyóba.
A szennyeződés az 1984-ben bezárt Óbudai Gázgyár talajából szivárog a Dunába, a gáz gyártása során keletkező gázmasszát ugyanis a földben tárolták. A hatóság a Főgáz Zrt-t kötelezte először a talajcserével járó környezet-helyreállításra, amit a cég megszűnésével a jogutód (NKM Nemzeti Közművek Zrt. tulajdonában álló) NKM Földgázszolgáltató Zrt. örökölt meg. | https://index.hu/belfold/2018/11/15/nyomoz_a_rendorseg_az_obudai_gazgyari_mergek_miatt/ | https://web.archive.org/web/20211201085808/https://index.hu/belfold/2018/11/15/nyomoz_a_rendorseg_az_obudai_gazgyari_mergek_miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomoz-a-rendorseg-az-obudai-gazgyari-mergek-miatt | Index | hungarian-news | 2018-11-15 20:33:00 | [] | [
"NKM Földgázszolgáltató Zrt."
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"környezetkárosítás"
] | [] |
47,939 | Fidelitasos pénzosztó játszótér lett az Új Nemzedék Központ | Saját maga által alapított céggel szerződött le az Új Nemzedék Központ (ÚNK) ifjúsági igazgatóhelyettese egy fesztivál megszervezésének részeként. Nem ez az egyetlen furcsaság az állami pénzből működő, a fiatalok önkéntes munkájára építő, sokak szerint alapvetően jó cél érdekében létrehozott szervezet körül, amely a 2011-es kezdettől ezer szállal kötődik a Fidelitashoz, ahonnan egyre több káder érkezik nagyvonalú fizetéssel az ÚNK-hoz, és amelynek az OLAF vizsgálódásai eredményeként 75 millió forintot kell visszafizetnie egy EU-s pénzekre alapult közbeszerzési eljárás miatt. | Saját maga által alapított céggel szerződött le az Új Nemzedék Központ (ÚNK) ifjúsági igazgatóhelyettese egy fesztivál megszervezésének részeként. Nem ez az egyetlen furcsaság az állami pénzből működő, a fiatalok önkéntes munkájára építő, sokak szerint alapvetően jó cél érdekében létrehozott szervezet körül, amely a 2011-es kezdettől ezer szállal kötődik a Fidelitashoz, ahonnan egyre több káder érkezik nagyvonalú fizetéssel az ÚNK-hoz, és amelynek az OLAF vizsgálódásai eredményeként 75 millió forintot kell visszafizetnie egy EU-s pénzekre alapult közbeszerzési eljárás miatt.
A helyzetet ismerők szerint az események a választások után újabb lendületet kaptak, miután a pályafutása alatt többször Lázár János közelében dolgozó Nobilis Márton – a milliárdos Nobilis Kristóf fia – helyett Vincze Géza lett az új elnök, aki 2017 őszén került az ÚNK-hoz. Ő maga egyúttal a Fidelitas alelnöke, ahogy helyettese, Jakab Jácint is.
Igaz, az ÚNK korábbi éveinek gazdálkodása is kérdőjelekkel teli: az Állami Számvevőszék olyannyira nem tudta megvizsgálni a költségvetési pénzek felhasználásának jogszerűségét, hogy 2016-ban feljelentést tett. Az iratokat ugyanis nem kapta meg 2011-2014-re vonatkozóan az ÚNK-tól, arra hivatkozva, hogy azok 2015 nyarán egy nagy esőben eláztak. A helyzetet ismerők szerint az akkor a Bajza utcai épületben őrzött iratok tényleg térdig érő vízben áztak, de a gazdálkodás átvizsgálása nagyon is indokolt lett volna, elvégre nem tudni, hogyan jött össze 2014-re a négymilliárd forintos veszteség. A rendőrség azonban két hónap után következmények nélkül lezárta a nyomozást.
Havi 700 bruttó fixszel
A csaknem 180 munkavállalóból a mostaniak közül legalább két tucatnyian a Fidelitasból ejtőernyőztek az Új Nemzedék Központhoz, amely jövőre – a milliárdos pályázatok és egyéb támogatások mellett – 300 millió forinthoz jut közvetlenül a központi költségvetésből. Ez a töredéke az összes pénznek, hiszen az ÚNK 11 milliárd forint pályázati pénzt nyert, köztük az EU-s forrásból biztosított „Ifjúság.hu a sikeres nemzedékért” révén, amely önmagában hárommilliárdot hozott és úgy tűnik, kifejezetten az ÚNK-ra szabták, ahogyan arról a 444.hu írt részletesen.
A Fidelitastól az ÚNK felé folyamatos a káderek áramlása: nem előfeltétel sem szakmai múlt, sem felsőfokú végzettség – állítja forrásunk.
„Ha valakiért fentről leszólnak, az jön. Ha a még megmaradt szakmai gárda a pénzügyön azt mondja, hogy nincs rá pénz, akkor is, Vincze Géza elnök aláírja” – mondta Illés Boglárka informális szerepére utalva a szervezet névtelenséget kérő ismerője, aki szerint egyre több „nemfidelitasos” de legalábbis régebbi munkatárs jön el az ÚNK-tól. „Belefáradtunk. Pedig jó célért működnénk, rengeteg embert értünk el.” „Rajtunk keresztül segítettek önkéntes fiatalok több nagy rendezvényen, vizes-vb-n, atlétikai-Eb-n, dzsúdó-vb-n.”
„Van, akit nem is láttunk bent az év nagy részében, céges kocsit kap maga alá, furikázik költségtérítéssel, kapott 700 ezret havonta, igaz, aztán ez lement 550 ezerre” – mondta a forrás egy fidelitasos vonalon bekerült vezető munkatársról.
„Egy másik 450 ezerért van ott, róla külön Facebook-csoport jött létre, amelyben a beosztottak panaszkodnak rá. Neki a közösségi tereket kellene szakmailag ellenőriznie, de az alapvető adminisztrációval sincs tisztában. Benéz, elmegy enni, a munkaidő végére visszanéz."
Pont van egy cégem erre
A Feszt Eger! – Csakazértis Zene évek óta a fesztiválszezon egyik első rendezvénye. A háromnapos buli idén május 31-én indult. Az ÚNK egy 18 négyzetméteres fesztiválsátorral volt jelen, amiért – a rendezvényekhez való fénytechnikával együtt nettó 2,84 millió forintot fizetett bő két napra.
Az ÚNK részéről az aláíró Vincze Géza volt,
Az Egerfeszt Rendezvényszolgáltató Kft-t részben Jakab hozta létre. Jakab 2017 óta nem tulajdonos a cégben, amelyben többek között egy kft-n keresztül Varga Lajos Ernő is érdekelt: ő a kormány kedvenc biztonsági cége, a Valton Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egyik tulajdonosa.
Egy másik alapítvánnyal pedig azután lett szorosabb a kapcsolat, hogy Vincze az ÚNK-hoz került. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítványal ugyan múltja és működésének célja alapján egyébként is kompatibilis az ÚNK-val – Kövér László volt a társalapítója még 1999-ben –, de az ÚNK csak a közelmúltban kezdte az alapítványtól bérelni a rendezvényeken a helyeket ötmilliós értékben. A Pro Minoritate kuratóriumi elnöke történetesen Vincze Géza felesége.
Még szükség lehet a vigaszhelyekre
Bár a Fidelitastól jönnek újabb emberek, az ÚNK-nál egyre több a betöltetlen pozíció az it-n, rendezvényszervezésen, hr-en. Lehet, hogy nem sokáig, ugyanis a bürokrácia leépítéseként meghirdetett minisztériumi és a hozzájuk kötődő háttérintézményeket érintő elbocsátások miatt szükség lehet az üres helyekre, hogy a fideszes ejtőernyősöknek legyen hol landolniuk.
Kérdéseinket az Új Nemzedék Központnak is elküldtük, a szervezet nem reagált a megkeresésre. | https://index.hu/belfold/2018/11/15/uj_nemzedek_kozpont_szerzodesek_eger/ | https://web.archive.org/web/20210729045408/https://index.hu/belfold/2018/11/15/uj_nemzedek_kozpont_szerzodesek_eger/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidelitasos-penzoszto-jatszoter-lett-az-uj-nemzedek-kozpont | Index | hungarian-news | 2018-11-15 20:34:00 | [
"Csendes Richárd",
"Illés Boglárka",
"Jakab Jácint",
"Vincze Géza"
] | [
"Egerfeszt Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Fidelitas",
"Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"EU",
"juttatás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"OLAF-vizsgálat"
] | [
"Új Nemzedék Központ (akta)"
] |
47,940 | A csomagtartóm mindig degeszre volt tömve pénzzel | Könyvet írt az életéről a sokáig csak az "alvilág bankáraként" emlegetett Lakatos András, alias Kisbandi. A kalandos életű férfi 13 évesen csöppent bele az éjszakai életbe. A kilencvenes években már csak úgy röpködtek a milliárdok, amikkel zsonglőrködött, mígnem menekülnie kellett, mert állítása szerint Portik Tamás miatt veszélyben érezte magát. | Annak idején, az üzletek miatt rengeteget kellett öltönyben járnom. Az öltönyöm zsebébe a pénzt, lehet összehajtva, illetve ahogy a bankból kiadják, hosszítottban is beletenni. (...) előfordult, hogy részegen hazamentem reggel, a zakómat ledobtam, másikat vettem fel, elmentem, majd három napra rá, amikor keltem, anyámék nevettek, kérdezik, jól vagyok, minden rendben? Nem hiányzik semmi? Nem, minden oké. Több alkalommal előfordult, hogy 3-4 nap után anyám azt mondta, hogy na most már tényleg vicc az egész, hogy nem vetted észre, hogy a zakódban felejtettél 100 ezer márkát, meg 8 millió forintot, meg hasonló.
– talán ez a kilencvenes évekből származó sztori jellemzi a legjobban Lakatos Andrást. Az alvilágban csak Kisbandi néven ismert "üzletember" még gyerekként csöppent bele az éjszakai életbe.
A hetvenes évek közepén, 13 évesen, hamiskártyások karolták fel a meglepően okos és dörzsölt Bandikát (innen a Kisbandi név), hogy aztán betörőket és kocsifeltörőket kopasszanak meg és keressék degeszre magukat. Egész élete nem szólt másról, mint a pénz forgatásáról, szórakozásról és csajozásról.
Saját bevallása szerint mindenkivel jóban volt az éjszakai életben, nem voltak haragosai, így köszöntött rá a rendszerváltás és mindaz, ami ezzel jár. Alvilági figurák, tekintélyes gengszterek, hírességek és sportolók is rábízták a pénzeiket, amiket Kisbandi mindenféle okosságokban forgatott meg és adott vissza kamatostól.
Úgy működött a dolog, hogy valaki behozott egy x összeget, megegyeztünk egy futamidőben, ami minimum 3 hónap volt, de akár 1 év is lehetett. 1 év után újra kötöttük a szerződéseket, ezekre kapták a havi 10% kamatot. Az ebből befolyt pénzeket, tőkeként én különböző ügyletekbe forgattam bele.
Ingatlanügyleteket bonyolított, kölcsönöket adott, de semmiről soha nem született papír, mindig elég volt az adott szó, állítja. A kilencvenes évek elején a Rákóczi úton lévő irodájában fogadta a klienseit, a befolyt pénzekből pedig több tucatnyi barátját is eltartotta. Luxusautókat, méregdrága ruhákat, ékszereket vett nekik, egzotikus utazásokra hívta el őket.
Egy-egy ilyen útra állítása szerint akár 50 millió forintot is képes volt elkölteni, és évente 2-3 ilyen nyaralást simán finanszírozott. Ismerősei azért bízták rá a pénzüket, mert az a hír járta róla, hogy okosan, jól meg tudja forgatni a lét, de ahogy a könyvben leírja, az alapján úgy tűnik, inkább amolyan piramisjátékban utazott. Mindig folyt be hozzá pénz innen-onnan, ezért tudott jó kamatokat fizetni a hitelezőknek.
Egy 600-as kupém volt abban az időben. Az egyik kocsim az volt. Akkor három autóm volt. Volt egy Porschém, egy 600-as kupém, vadonatúj volt, volt egy Ferrarim, amire kölcsönt adtam, és nálam maradt, nem tudták kiváltani, és volt a Bentley-m. A 600-as kocsim csomagtartója például mindig tele volt, de mindig degeszre volt tömve pénzzel.
Ám hiába értett a matematikához, ha a pénzt nem becsülte. "Életem legnagyobb hibájának azt tekintem, hogy a pénz számomra egy papír volt. Nem éreztem soha, nem tanultam meg a pénz fontosságát" – írja. "Gyerekkorom óta elképesztő pénzeket kerestem a hamiskártyából, üzletekből, meg másból. Nagyon könnyen tudtam elkölteni, nem becsültem meg a pénzt, és elképesztő hibákat követtem el, – itt milliárdokról beszélünk – a baráti körömmel, szórakozásra, utazásra felelőtlenül."
Mindezt ráadásul egy olyan közegben, ahol mindenki a másiknak a farkasa, ahol könnyen lehúzzák, becsapják egymást az emberek. Kisbandi persze állítja, hogy ő soha, senkit nem csapott be, így ha padlóra is került időnként, az mások hibájából vagy ármánykodása miatt történt. Ez lényeges pont Kisbandi sztorijában, szerinte ugyanis az olajozásban érdekelt bűnözőnek, Portik Tamásnak köszönheti, hogy egy idő után kezdtek rosszul menni a dolgai.
Márpedig bőven akadnak ilyen emberek. A teljes nevüket ugyan nem írják le, de a családneveik kezdőbetűje, valamint a keresztnév alapján bárki azonnal rájöhet, kikről van szó: sztárügyvéd, Budapest egykori rendőrkapitánya, egy volt pénzügyminiszter, sztárnyomozó, szocialista politikus és még sokan mások.
Nem háború volt
A könyvben Kisbandi lényegében ugyanazt fejti ki, csak részletesebben, amit az elmúlt időszakban több interjújában is elmesélt. Részletesen ír arról a tervéről, amikor már annyi pénzt tudott felhajtani, hogy bankot akart alapítani. Ehhez egyebek mellett Portik olajozós köreiből is tudott pénzt szerezni, csakhogy a terv engedély híján meghiúsult. Kisbandi szerint a háttérben Portik ármánykodása állt, aki így akarta magához láncolni, ezek után ugyanis több százmillió forintot kellett neki törlesztenie.
A helyzetet bonyolította, hogy állítása szerint ekkoriban Portik és az éjszakai élet egyik erős embere, Seres Zoltán azt tervezték, hogy Kisbandi pénzügyi vezetésével az egész magyarországi alvilágot maguk alá hajtják.
Konkréttá tették, hogy vannak az autótelepek különböző helyeken. Akik hozzák a kocsikat, nagy pénzeket keresnek. Az éttermek, a discók, és a legnagyobb kategória a játéktermek meg a night clubok tulajdonosai is nagy pénzeket keresnek. Itt mindenkinek fizetnie kell, mert ők azok, akik tudnak fizetni, több millió forintot is akár havonta
– írta Kisbandi Seresék tervéről.
De miután Seres megtudta, hogy Portik egy olajüzletben átverte, összevesztek, Kisbandi pedig két tűz közé került. Ő, aki egész életében megpróbált mindenkivel jóban lenni, választás elé került, legalábbis ezt állítja. Seresnek és Portiknak is igyekezett megfelelni, aminek a vége az lett, hogy inkább mindkettőtől elmenekült és a kilencvenes évek közepén Amerikába költözött.
Szerinte az, hogy lelépett, nagyon jól jött Portiknak, aki fel tudta erre a történetre húzni az 1996-ban elkezdődött alvilági leszámolásokat, amelyek mögött Kisbandi szerint egytől egyig ő állt. Kisbandi szerint ugyanis Portik terjesztette el rendőrségi és újságírói körökben, hogy az alvilági háború amiatt tört ki, mert az "alvilág pénztárosa" milliárdokat vett fel, majd a pénzzel lelépett.
Kisbandi szerint ez nem igaz. Nem háború volt az, csak Portik akarta így beállítani, miközben Kisbandi szerint Portik állt az összes gyilkosság mögött. Ezt Kisbandi onnan tudja, hogy állítása szerint Portik ezeket jó előre elmondta neki, és már azután is beszélt neki erről, amikor Kisbandi külföldön élt és ott találkoztak. Ezekről a találkozásokról és beszélgetésekről a könyvében részletesen ír, ahogy arról is, hogy végig attól rettegett, vele is végezni fog Portik. De ez Kisbandi szerint csak azért nem történt meg, mert folyamatosan ő kereste a pénzt Portiknak.
Kisbandi szerint nem igaz, hogy a leszámolások mögött az orosz gengszterek álltak. Ezt szerinte csak Portik terjesztette el, így terelte el magáról a figyelmet. Az oroszok igazából nem jelentettek veszélyt – állítja. Arról is írt, hogy a kilencvenes években a magyar bűnözők oroszokkal vetették körbe magukat, tőlük reméltek védelmet. Csakhogy ez szerinte szemfényvesztés volt.
Ezt, hogy az oroszok minden brigádhoz hozzáteszik a saját emberüket, úgy viselkednek, mintha egymás riválisai lennének, de valójában egy főnök által irányított brigád az egész, én az elsők között átláttam
– írja. Az oroszoknak persze jól jött, hogy mindenki őket akarja, Kisbandi szerint amikor Portikék kialakították a maguk kis orosz csapatát, akkor havonta 15-20 millió forintot fizettek nekik.
Igaz, amikor az ismert orosz maffiafőnökről, Szemjon Mogiljevicsről ír, akkor már egyáltalán nem állítja be veszélytelennek a külföldieket. Egy alkalommal Radnai Lászlóval együtt 100 millió forint kölcsönt kértek Szeva bácsitól, aki – mielőtt elvitték a pénzt – mondott neki valami fontosat:
Mondta nekünk, hogy ő orosz. De mindenekelőtt zsidó. Nagyon fontos, hogy tudomásomra hozza azt, hogy őneki van egy elve. Ő minden egyes dollárt úgy szeret, mint a gyerekeit. És az ő gyerekeit a világ végéről is hazahozza. Tehát ez egy burkolt fenyegetés volt, nagyon jól megfogalmazva, hogy ez a pénzt úgy vegyük el, hogy itt nincs olyan, hogy ez a pénz nincs kifizetve, meg duma van.
Ráadásul Kisbandi elmondása szerint a pénzt nem tudták visszafizetni, ezért kénytelen volt Portikhoz fordulni, ő adott neki 120 milliót, amivel ki tudták fizetni Szevát. Kisbandi szerint az, hogy az üzlet nem jött össze, Portikék ármánykodásának köszönhető. "Alákaszáltak a dolgoknak, hogy ne tudjon menni rendesen semmi" – írta erről. Kisbandi szerint Radnait is ezzel láncolták magukhoz Portikék. Kisbandi szerint Portik később Radnaiékat is el akarta takarítani (Radnai egyik üzlettársát majdnem sikerült is felrobbantani), ezért várható volt, hogy később Radnai lesz majd az, aki feldörzsöli. Tény, hogy Portikot 2012-ben elsősorban Radnai vallomásai miatt vehették őrizetbe.
Egy máig felderítetlen gyilkosság
Kisbandi a könyvben Portik nyakába varr egy olyan gyilkosságot is, ami máig felderítetlen. Portik barátját, M. Gyulát 1995-ben, Budapesten ölték meg, méghozzá az utcán. Kisbandi szerint ennek hátteréről már mindent elmondott a rendőrségen. A könyvben ráadásul egy volt rendőrt is megnevez, aki miatt M. Gyulának meg kellett halnia. Eszerint ez a volt rendőr elmondta neki, hogy M. Gyula információkat ad Portikról a rendőrségnek. Kisbandi ezt elmondta Portiknak, aki közölte vele, hogy M. Gyulát el fogja pusztítani. Mivel ekkoriban még nem voltak jellemzőek az alvilági gyilkosságok, Kisbandi nem sejtette, hogy Portik szó szerint érti ezt, de hamarosan M. Gyulát tényleg megölték.
Kisbandi egy országosan ismert ügyvédet is megnevez (legalábbis B. Jánosként ír róla), akivel kapcsolatban állt és elmondása szerint B. volt a kapocs az olajosok és a politikai vezetés, pontosabban az MSZP között. Az is igaz ugyanakkor, hogy Kisbandi nem csak a szocialistákat nevezi meg, szerinte minden kormányzat alatt megvoltak ezek a kapcsolatok. Kisbandi szerint a rendőrségen belül voltak korrupt és normális rendőrök, az viszont szerinte árulkodó, hogy a leszámolásos ügyekben, noha tudták ezek hátterét, nem történt semmi, "teljesen mindegy, hogy milyen kormány" volt éppen hatalmon.
A könyv szerint bárhova is ment Kisbandi a világban, mindenhol megtalálta a számítását. Előfordult, hogy egy fillérje nem volt, előbb-utóbb mégis tudott pénzt csinálni. "Az életem Amerikában is abból állt, ami Magyarországon. Szórakozás, alvás, szórakozás, alvás. Napközben tengerpart, szórakozás, éjszaka csajozás és kész" – írta arról az időszakról, amikor brazil bűnözőktől szerzett olcsón műszaki cuccokat és azokat passzolta tovább. A titka, hogy könnyen teremt kapcsolatokat – állítja.
Az utolsó előtti találkozás
Kisbandi 2001 és 2003 között újra Magyarországon ténykedett, ekkor már Portik legnagyobb ellenfele, Seres Zoltán halott volt. Portik találkozni akart vele. Állítja, félt, hogy megölik, de nem volt más lehetősége, beleegyezett.
Mikor ez a találkozó meg lett beszélve, akkor abban maradtunk, hogy Lőrincen találkozom az ő egyik emberével. Ennél a találkozónál - sokkal jobban, mint a rendőrségnél, vagy a fogdánál - megmotoztak, hogy nincs-e nálam lehallgató készülék, hogy nincs-e nálam fegyver. (...) Ott azonnal egy motorra felültünk, és ezzel a motorral elkezdtünk először a városban, majd vidéken, másfél órán keresztül mindenfele körözni. Ez azért csinálta, hogy ne jöjjenek utánunk. Bementünk az elterelőkbe, az M0-ra. (...) Egy olyan 60-70 km-re Pesttől, valahol, szerintem Kecskemét irányában, de nem tudom pontosan, hogy hol volt, beérkeztünk a motorral, fejemen a bukósisakkal, egy kisebb városba. Megállunk, leszállunk. Félre áll, és telefonál egyet. Visszajön és mondja, hogy jó, gyere, megyünk oda, ahol találkozol vele. Nem tudtam mi lesz. Vártam mi történik, de szerencsére megálltunk egy Tesco előtti a parkolóban. Tél volt, eléggé hideg idő volt már, ott letett, és mondta, hogy álljak ott, majd nem sokára fog jönni P. Tamás.
És aztán valóban megjelent, sétáltak és beszélgettek. Ekkor Portikot még körözték az olajos ügyek miatt. Kisbandi leírása egyébként azért is érdekes, mert többen, akik ebben az időszakban találkoztak Portikkal, hasonlóan írták le a motoros "utazás" körülményeit. Ezen a találkozón Kisbandi szerint Portik elmondta neki, hogy ő áll a leszámolások mögött.
Kisbandi ezután költözött a családjával Brazíliába, 2003-ban. Amikor ott elfogták, majd hazahozták, egy volt nyomozó a sajtóban azt üzente neki, ne nagyon beszéljen, mert Portik megöleti. De ez már akkor nem érdekelte, merthogy - állítja Kisbandi - ekkor már 17 éve rettegésben élt. Azt írta, 2012-ben a nyomozók vádalkut ajánlottak neki, tanúvédelmi programba is kerülhetett volna, de ezzel nem akart élni. Azt mondja, már csak bosszúból is, de Portikra vallott, mert úgy érezte, ő tette tönkre az életét. Ám hiába segített a rendőröknek, a folyamatban lévő ügyében a bíróság ezt nem vette figyelembe.
Borítókép: A hatodrendű vádlott L. András (k), az 1990-es évek magyarországi szervezett bűnözésének „Kisbandi” néven elhíresült alakja az ellene és társai ellen indított büntetőper ítélethirdetésén a Debreceni Törvényszék tárgyalótermében 2017. július 7-én. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt | https://index.hu/belfold/2018/11/14/csak_a_ruha_kerult_havi_8-10_milliomba/ | https://web.archive.org/web/20221202162548/https://index.hu/belfold/2018/11/14/csak_a_ruha_kerult_havi_8-10_milliomba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-csomagtartom-mindig-degeszre-volt-tomve-penzzel | Index | hungarian-news | 2018-11-14 20:46:00 | [
"Lakatos András",
"Mogiljevics Szemjon",
"Portik Tamás",
"Radnai László",
"Seres Zoltán"
] | [] | [] | [
"maffia"
] | [] |
47,941 | A műemlékvédelemnek is odavágott a bürokráciacsökkentés | Nem csak a természetvédelmet érte el a nagy bürokráciacsökkentés, most ugyanígy járhat a műemlékvédelem is: kormányzati szinten gyakorlatilag megszűnik a régészeti államigazgatás és a műemlékvédelem szakmai képviselete. | Néhány nappal azután, hogy a bürokrácia leépítésének nevezett kormányzati lépések elvezettek az állami természetvédelem – lehet, hogy jogsértő – elsorvasztásához, úgy tűnik, szinte teljesen eltűnik az érdemi örökségvédelem, műemlékvédelem a minisztériumi szintről.
– írta egy olvasónk, majd a kirúgásokról szóló információt többen is megerősítették.
Úgy tudjuk, közel negyven embernek mondtak fel, és körülbelül húsznak nem. Van olyan osztály, ahol ketten maradtak, van olyan osztály, ami teljesen megszűnt, az örökségvédelmi tudományos osztályt például felszámolták. Az örökségvédelmi nyilvántartásról pedig hét emberből ötöt rúgtak ki, miközben több forrásunk is kiemelte, hogy itt már a hét is nagyon kevés volt a feladatok ellátására.
A Miniszterelnökség Táncsics utcai épülete teljesen kiürül, többen említették, hogy még akiket nem menesztettek, azoknak is máshol keresnek helyet. Gyakorlatilag megszűnt a régészeti államigazgatás, illetve a műemlékvédelem szakmai képviselete kormányzati szinten. Egy forrásunk úgy fogalmazott:
Akiket elküldtek, a két szakterületnek a kormányzati szakmai képviseletét végezték. A régészet egy része a múzeumokban zajlik, amivel kormányzati szinten az Emmi alá tartoznak, de a régészeti államigazgatás ide tartozott, ami a jogszabályalkotás, illetve a járásokban folyó régészeti munka szakmai képviseletét jelentette. A régészeti szakmai munka tekintetében a Miniszterelnökség volt az iránymutató. És a műemlékvédelem szakmai képviselete is itt volt, aminek pótlása egyáltalán nem látszik.
Pletykaszinten van olyan információ, hogy az itt dolgozók egy része a terület egyik háttérintézményéhez, a Lechner Tudásközponthoz kerülhet, de konkrét ígéret vagy ajánlat egyelőre nem hangzott el. Ami most kivehető, a megmaradt emberek az építésügyhöz kerülnek. A Lechnernél pedig érdemes hozzátenni: ha valóban át is kerül a most kirúgottak egy része oda, az egy háttérintézmény, jogosultságok híján az érdekérvényesítés, illetve a szakmai képviselet korántsem lesz olyan, mint korábban.
A helyzetet ismerők szerint nem feltétlenül volt cél a teljes felszámolás, egyszerűen a folyamatos leépítés, átalakítás után, vezető híján annyira elgazdátlanodott a terület, hogy a folyamatot elvitte a tehetetlenségi ereje a teljes, intézményi szintű felszámolásig.
A feladatok azonban megmaradtak, így a szakmabeliek szerint a koncepciótlan megszüntetések után kényszerű újratervezés várható.
Elvesztette hatóság jellegét
A műemlékvédelmet 2001-ben az első Orbán-kormány a műtárgyvédelemmel és a régészettel együtt behúzta az újonnan létrejövő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) alá. A KÖH-nek még valódi súlya volt: valódi hatóságként az engedélyt is ő adta ki, nem pusztán véleményezési jogköre volt. Az igazi törést 2012 jelentette, amikor a második Orbán-kormány a KÖH-öt megszüntette. Az L. Simon László kulturális államtitkár alatt történt, bár így is van, aki őt tartja a terület utolsó érdemi lobbistájának, akit még érdekelt ez a tevékenységi kör.
A KÖH megszüntetése után nem jött létre intézmény, amely átvehette volna szerepét, így a feladatokat újra szétaprózták. Hogy ez nem tűnt jó megoldásnak, az jelzi, hogy két évvel később létrehozták a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot, csaknem 300 munkatárssal, újra összefogva a KÖH-ben még együtt kezelt egységeket. Alig két év múlva, 2016 decemberével ez mégis megszűnt, a feladatok ismét szétszóródtak. Nagy részük a Miniszterelnökséghez került – minisztere egyúttal a kulturális örökség védelmét is feladatul kapta. A terület helyettes államtitkárság lett főosztályokkal. Volt, ami a Magyar Művészeti Akadémia alá került, más funkciók pedig a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-hez.
A feladatok újabb szétszóródása önmagában is a terület lefokozódását jelezte, de az különösen, hogy
Volt ugyan kinevezett miniszteri biztos, ám ő egy sor ügyben nem kapott aláírási jogot. Mostanra a miniszteri biztos alatt lényegében csak a titkárnő marad.
2012-ig még kikérték a szélesebb szakma véleményét egy-egy törvénymódosításnál. Szétküldték a törvénytervezeteket a múzeumoknak is, legyen szó régészetről, műemlékvédelemről, műtárgyvédelemről. Még ha végül nem is került a végső formába a javaslatunk, láthattuk, hogy mi zajlott. Most már nem is tudjuk, hogy mi történik
– írta le az súlytalanodás folyamatát egy szakmabeli.
Kinyírták a fogatlan oroszlánt
„Elég népszerűtlen területről van szó: nincs az a polgármester, háztulajdonos, plébános, aki ne nyűgként tekintett volna arra, hogy terveiben még egy hatósággal egyeztetnie kell. Itt az államnak kellene kiállnia, hogy jelezze, ezek az értékek a városmarketing, az országimázs és a nemzeti identitás szempontjából is fontosak. Most nem ebbe az irányba haladunk" – mondta egy névtelenséget kérő szakember. „Bizony, hibás a hatóság is, amely néha úgy viselkedett, mint egy sértett kismalac: csak azt mondta meg, hogy a tervet nem lehet kivitelezni, azt már nem, hogy miként volna lehetséges. Persze, havi kétszázezerért ilyen építészt nem is lehet találni. Ebben valóban átalakításra szorult volna az ágazat, de ebből nem következik a teljes felszámolás” – tette hozzá.
A forrás szerint nem egy jól meghatározott mesterterv szerint jutottunk a megszüntetésig: a kormányzati akarattal a 2012-es átalakítások óta már amúgy sem tudott volna szembemenni az örökségvédelem. Például már „az is egy vicc”, hogy egy nagy beruházásnál – például autópálya-építésnél – a régészetnek csupán 30 napja volt a próbakutatásra és további 30 a feltárásra.
Az örökségvédelmi törvény is arra van már szabva, hogy a nagyberuházások könnyen elindulhassanak – mondta egy másik szakember, szintén vitatva, hogy egy legfelsőbb szintű, konkrétan megfogalmazott leépítési parancsra történtek a legutóbbi események.
A fentiek alapján a teljes helyettes államtitkárság felszámolásáig inkább az vezethetett, hogy az elsúlytalanítás után, lobbierő, dedikált vezető nélkül egyszerűen ezt a területet volt a legkönnyebb elővenni, amikor kormányzati program lett a bürokrácia leépítéséből. Egyébként is útban voltak a Miniszterelnökségnek, szervezetileg sem illett bele. Szakértők szerint a műemlékek területén lényegében földhivatali funkciókat ellátó nyilvántartási osztálynak eleve nem is kellett volna oda kerülnie.
Az itt dolgozók is tudták már nyár óta, hogy az épületből költözniük kell, de a felszámolás váratlanul érte őket. A nem kirúgott emberek sem maradnak az épületben, úgy tudjuk, költöznek az építésügyi helyettes államtitkárság Báthory utcai épületébe.
Ha most a felmerülne valami fontos állami feladat, mondjuk a diósgyőri várral, akkor nem lesz kinek szólni, hogy a tervtárat, irattári anyagokat készítse elő. Azt sem tudjuk, kihez tartozik a világörökségi rész és az örökségvédelem szakmai irányítása
– írta le a helyzetet egy szakmai forrás.
Forsterből Lechnerbe?
A Forster Központ által ellátott feladatok közül 2017 januárjától a Lechner Tudásközpont vett át egy adagot: a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetéséhez szükséges szoftvereszközök és virtuális szerverek üzemeltetését, fejlesztést. A helyettes államtitkárságról menesztett embereknek azt mondták, nagy részüket a tudásközpont veheti át.
Igaz, a Lechner Lajos Tudásközpont nem erre van kitalálva, de fel lehet ruházni a szükséges jogkörökkel. „Idővel felismerik, hogy csomó jogszabály van, nemzetközi kötelezettség, amelyeknek meg kell felelni, miközben egyre több a mulasztásos feladat és a jogsértés, amit rendezni kell, és közben megfelelő keretet adni az állami és magánberuházásoknak. Egy világosan gondolkodó embernek végig kéne nézni öt-tíz évre, hogy mit kéne csinálni feladat van bőven” – mondta egy forrásunk.
A helyettes államtitkárságon dolgozóknak rendkívüli állománygyűlést hívtak össze, ahol bejelentették, hogy kiknek szűnik meg a munkaviszonyuk. Két hónap felmondási idővel, ebből az első hónapot kell ledolgozni, a másodikat nem, erre a hónapra más fizetést is számolnak. A kirúgottak végkielégítést is kapnak.
A Miniszterelnökségnek elküldtük kérdéseinket arról, hogy
összesen hány embert küldtek el a helyettes államtitkárságtól;
mik voltak az elbocsátások szempontjai;
van-e állami terv arra vonatkozóan, hogy hol tudják folytatni szakmai munkájukat ezek az emberek, esetleg el tudnak-e helyezkedni minisztériumi háttérintézményeknél, és ha igen, van-e terv arról, hogy odatelepítik a kapcsolódó jogköröket is;
ki fogja ellátni a műemlékvédelem eddigi feladatait.
Borítókép: A Nádasdy-kastély Tudor-stílusú 1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánított épülete. Fotó: Faludi Imre / MTI. | https://index.hu/belfold/2018/11/14/muemlekvedelem_oroksegvedelem_helyettes_allamtitkarsag_kirugasok/ | https://web.archive.org/web/20181114161923/https://index.hu/belfold/2018/11/14/muemlekvedelem_oroksegvedelem_helyettes_allamtitkarsag_kirugasok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-muemlekvedelemnek-is-odavagott-a-burokraciacsokkentes | Index | hungarian-news | 2018-11-14 20:49:00 | [] | [] | [] | [
"műemlékvédelem",
"háttér"
] | [] |
47,942 | Megszállta a rendőrség Bige László műtrágyagyárát | Nagyszabású rendőri akció zajlik a szolnoki műtrágyagyár területén, írja az MTI. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata csütörtökön azt mondta, hogy az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire tekintettel az eljárásról bővebb tájékoztatást nem adnak. | Nagyszabású rendőri akció zajlik a szolnoki műtrágyagyár területén, írja az MTI. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata csütörtökön azt mondta, hogy az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire tekintettel az eljárásról bővebb tájékoztatást nem adnak.
A cégtől senki nem nyilatkozott az ügyben az MTI-nek, csak annyit mondtak, hogy még zajlik az ellenőrzés.
A miabonyunk.hu hírportál szerint a rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai gyakorlatilag megszállták a szolnoki műtrágyagyárat. Az információik szerint már kedd óta tartó akcióban mintegy háromszáz rendőr vesz részt. Úgy tudják, hogy a rendőrök és a katasztrófavédelmisek az éjszakát is a gyár területén töltötték.
A hírportál értesülései szerint valaki feljelentette az üzemet környezetszennyezés miatt. A dolgozókat folyamatosan hallgatják ki, írták.
A Tiszamenti Vegyiművek állami vállalatot az Alföld szervetlen vegyipari központjának megteremtése céljából 1951-ben alapították. A beruházás kénsavgyár építésével kezdődött. Ezt követte a műtrágyagyár, a szervetlenpigment-üzem, a mosószerüzem, a kriolitüzem, végül pedig a foszforsav- és tripolifoszfát-üzem telepítése. A rendszerváltozás után megindult privatizációs folyamat keretében 1992-ben a mosószerüzemet a Henkel Austria, a pigmentüzemet a Holland Colours/Apeldoorn vásárolta meg, az állami vállalat pedig 1993-ban részvénytársasággá alakult át. A Tiszameni Vegyiművek Rt.-t a Bige Holding Kereskedelmi és Termelő Kft. privatizálta 1997-ben. 2004-ben a Tiszamenti Vegyiművek Rt. beolvadással megszűnt, azóta a Bige Holding Kft. működteti a műtrágyagyárat. | https://index.hu/gazdasag/2018/11/15/mutragyagyar_szolnok_rendorsegi_akcio/ | https://web.archive.org/web/20221011100315/https://index.hu/gazdasag/2018/11/15/mutragyagyar_szolnok_rendorsegi_akcio/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszallta-a-rendorseg-bige-laszlo-mutragyagyarat | Index | hungarian-news | 2018-11-15 20:52:00 | [
"Bige László"
] | [
"Bige Holding Kft.",
"Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)"
] | [] | [
"vegyipar",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
47,943 | Jönnek a közbeszerzés nélküli, egyházi stadionépítések? | Aggályosnak tartja a Transparency International a közbeszerzési törvény készülő módosítását, amely a szervezet értelmezése szerint kivonná az egyházakat a jogszabály hatálya alól – derül ki abból a nyílt levélből, amelyet a TI írt Gulyás Gergelynek, Bánki Eriknek, Z. Kárpát Dánielnek és Hende Csabának (mindegyikük valamilyen törvényhozásban betöltött pozíciója miatt érintett az ügyben).
A Transparencynek a tervezet 2. paragrafusával van problémája, amely kivenné a támogatásból megvalósuló beszerzések közbeszerzési kötelezettségének köréből az egyházi jogi személyek beszerzéseit. A korrupcióellenes szervezet nyílt levelében felhívja a figyelmet az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatára, amely szerint a tisztán vallási tevékenységeket kivéve az egyház tevékenységei is gazdasági tevékenységnek minősülnek, ezért ezekre is vonatkozik az Európai Unió közbeszerzési, versenyjogi, állami támogatási, és egyéb joganyaga. | Aggályosnak tartja a Transparency International a közbeszerzési törvény készülő módosítását, amely a szervezet értelmezése szerint kivonná az egyházakat a jogszabály hatálya alól – derül ki abból a nyílt levélből, amelyet a TI írt Gulyás Gergelynek, Bánki Eriknek, Z. Kárpát Dánielnek és Hende Csabának (mindegyikük valamilyen törvényhozásban betöltött pozíciója miatt érintett az ügyben).
A Transparencynek a tervezet 2. paragrafusával van problémája, amely kivenné a támogatásból megvalósuló beszerzések közbeszerzési kötelezettségének köréből az egyházi jogi személyek beszerzéseit. A korrupcióellenes szervezet nyílt levelében felhívja a figyelmet az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatára, amely szerint a tisztán vallási tevékenységeket kivéve az egyház tevékenységei is gazdasági tevékenységnek minősülnek, ezért ezekre is vonatkozik az Európai Unió közbeszerzési, versenyjogi, állami támogatási, és egyéb joganyaga.
Ha például valamely egyházi jogi személy sportkomplexumot tervez megvalósítani állami vagy európai uniós támogatásból, vagyis közpénzből – írja a Transparency –, az ugyanúgy közbeszerzés-köteles, mint bármely más beruházó szervezet esetében. Szerintük emiatt ebben a formában a törvényjavaslat nem felel meg az európai uniós jognak.
A szervezet szerint további baj a 2. paragrafussal, hogy építési beruházások esetében a közbeszerzési küszöbértéket 40 millió forintról 300 millió forintra emelné. "Magyarország súlyos korrupciós kitettségére és a közbeszerzések közismerten kimagasló korrupciós fertőzöttségére tekintettel" szerintük ez további súlyos korrupciós kockázatokat rejt magában, ezért az emelés kihagyását javasolják a módosítóból. | https://index.hu/gazdasag/2018/11/16/jonnek_a_kozbeszerzes_nelkuli_egyhazi_stadionepitesek/ | https://web.archive.org/web/20211027185401/https://index.hu/gazdasag/2018/11/16/jonnek_a_kozbeszerzes_nelkuli_egyhazi_stadionepitesek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jonnek-a-kozbeszerzes-nelkuli-egyhazi-stadionepitesek | Index | hungarian-news | 2018-11-16 20:54:49 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"egyház",
"átláthatóság",
"sport",
"antikorrupció",
"jogalkotás"
] | [] |
47,944 | Egy éven belül a duplájára, 250 milliárdosra nő Mészáros tőzsdei óriása | Lezárul az OPUS GLOBAL Nyrt.-nél idén februárban bejelentett tőkeemelés: a Mészáros Építőipari Holding Zrt. 51 százalékos üzletrészének apportjával, valamint a Mátrai Erőművet tulajdonló Kft. 55 százalékos tulajdonának megvásárlásával több, mint 200 milliárd forinttal nő az OPUS Global saját tőkéje – adta hírül a cég pénteken. | Lezárul az OPUS GLOBAL Nyrt.-nél idén februárban bejelentett tőkeemelés: a Mészáros Építőipari Holding Zrt. 51 százalékos üzletrészének apportjával, valamint a Mátrai Erőművet tulajdonló Kft. 55 százalékos tulajdonának megvásárlásával több, mint 200 milliárd forinttal nő az OPUS Global saját tőkéje – adta hírül a cég pénteken.
A Mészáros-birodalom tőzsdei cégének igazgatósága a most bejelentett tranzakciók részeként döntött arról is, hogy a Mátrai Erőmű többségi részesedésének megszerzését a Mediaworks Hungaryt is magába foglaló Opus Press Zrt. értékesítésével finanszírozza. A médiacsoportot a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. vásárolja meg a (tetemes összeget kitevő) nettó kötelezettségeken felül 7,4 milliárd forintért, illetve a csoport követeléseit további 2,5 milliárd forintért. Az adásvételi ügyleteken az OPUS közel 3 milliárd forintos profitot realizál.
Az OPUS igazgatósága csütörtöki döntésével hozzájárult ahhoz is, hogy az apportszerződés részeként a Konzum PE Magántőkealap a Kall Ingredients Kft. felé fennálló 4,36 milliárd forintos követelésével tőkét emeljen a tőzsdei társaságban. Az OPUS a tranzakció ellenértékét 9.314.820 darab új részvények zártkörű forgalomba helyezésével fedezi, melynek kibocsátási értékét az igazgatóság a szerdai záróárfolyamon, 469 forintban határozta meg.
A tranzakciók februári bejelentésekor még csak 110-120 milliárdos növekedést tervezett az igazgatóság. | https://index.hu/gazdasag/2018/11/16/opus_global_tokeemeles/ | https://web.archive.org/web/20230401232653/https://index.hu/gazdasag/2018/11/16/opus_global_tokeemeles/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-even-belul-a-duplajara-250-milliardosra-no-meszaros-tozsdei-oriasa | Index | hungarian-news | 2018-11-16 20:56:33 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Konzum PE Magántőkealap",
"Mészáros Építőipari Holding Zrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"tőzsde",
"tőkealap"
] | [] |
47,945 | A Mészáros-féle Konzum a Balatontourist-csoportot is megszerezte | Tőkeemeléssel szerzi meg a BLT Group Zrt. - és az érdekeltségébe tartozó Balatontourist-csoport - közvetlen tulajdonát a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. - jelentette be a cég a tőzsde honlapján csütörtökön, írja az MTI. | Tőkeemeléssel szerzi meg a BLT Group Zrt. - és az érdekeltségébe tartozó Balatontourist-csoport - közvetlen tulajdonát a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. - jelentette be a cég a tőzsde honlapján csütörtökön, írja az MTI.
A Mészáros Lőrinc-féle Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. egy hónapja tette közzé a tőzsde honlapján az idei első félévének eredményadatait. Ebből kiderül, a csoport rekordfélévet zárt: saját tőkéje rohamosan növekedett az első félévben, június végén már meghaladta az 58 milliárd forintot.
A BÉT honlapján közzétett friss határozata szerint a Konzum Nyrt. igazgatósága a PwC által készített üzletrész-értékelés alapján hozzájárult, hogy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás formájában a Konzum Nyrt. kizárólagos tulajdonába kerüljön a BLT Group Zrt. A 977,29 millió forintos apport ellenértékét a Konzum 3 111 396 darab új részvény zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki. Az ügylettel a BLT kötelékébe tartozó Balatontourist-csoport teljes körűen a Konzum Nyrt. konszolidációs körébe kerül.
Az igazgatóság azt is elfogadta, hogy a KONZUM PE Magántőkealap a Ligetfürdő tranzakcióból eredő, a Konzum Nyrt. felé fennálló 9,677 milliárd forintos követelésével tőkét emeljen a tőzsdei vállalatban. A Konzum az apport ellenértékét, összesen 30 809 580 darab új részvény zártkörű kibocsátásával egyenlíti ki - közölték.
A most közzétett tőkeemelések részei annak a 2017. decemberében bejelentett tranzakció-sorozatnak, amellyel - a Hunguest Hotels Zrt., illetve 18 belföldi és 5 külföldi szállodát követően - a Balatontourist-csoport is a tőzsdei társaság tulajdonába kerül. Ennek megfelelően a Konzum turisztikai portfólióját érintő mindkét csütörtöki igazgatósági döntés esetén az új részvények értékét a tavaly december 11-i rögzített árfolyamon bocsájtja ki a vállalat, amely a 2018. október 10-re átvezetett 1:10 arányú részvényfelaprózást követően, 314,1 forintos értéket jelent.
A Balatontourist magán-, illetve önkormányzati tulajdonban lévő kempingeket üzemeltetet. A 2018-as szezonban 10 balatoni kempinget és egy vendégházat működtető társaság az előzetes becslések szerint 1,715 milliárd forint bevételre számít.
A Konzum Nyrt. Magyarország legnagyobb szállásadó vállalatát építi a közlemény szerint. A társaság menedzsmentjének célja, hogy a tranzakciók lezárását követően a csoporton belüli szinergiák és költségcsökkentési lehetőségek kihasználása érdekében összevonják a szálloda és kempingüzemeltető vállalatok szakmai irányítását. A tőzsdei társaság legutóbb publikált, féléves árbevételének 88,43 százaléka, míg konszolidált eredményének 64,44 százaléka származott a turizmusból - írták. | https://index.hu/gazdasag/2018/11/15/a_meszaros-fele_konzum_a_balatontourist-csoportot_is_megszerezte/ | https://web.archive.org/web/20220929103457/https://index.hu/gazdasag/2018/11/15/a_meszaros-fele_konzum_a_balatontourist-csoportot_is_megszerezte/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-meszaros-fele-konzum-a-balatontourist-csoportot-is-megszerezte | Index | hungarian-news | 2018-11-15 21:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Balatontourist Camping Kft.",
"BLT Group Zrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Konzum PE Magántőkealap"
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom",
"tőzsde",
"tőkealap"
] | [] |
47,946 | Páros lábbal száll bele a hulladékos rendszerbe az ombudsmani jelentés | Az egész magyar hulladékgazdálkodás úgy elfuserált, ahogy van az új ombudsmani jelentés szerint. Nincs elég pénz a rendszerben, a rezsicsökkentés olyanoknak is kedvez, akiknek nem kéne, az NHKV működése egy jogi agyrém, senki nincs ösztönözve a jó gyakorlatok folytatására, az uniós célokat pedig valószínűleg nem fogjuk teljesíteni. | Éppen jó időzítéssel, az elhúzódó szemétkáosz közepén készült el az Alapvető Jogok Biztosa hivatalának átfogó jelentése, amelyben a teljes hulladékgazdálkodási ágazat hazai helyzetét vizsgálta meg. A 33 oldalas, november 6-i keltezésű dokumentum szerzője Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója, aki a jelentésben nem kíméli a kormányzati szemétpolitikát, annak gyakorlatilag minden szegmenséről éles kritikát fogalmaz meg.
Bándi a jelentés létjogosultságát azzal indokolja, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos működése, a hulladékok kezelésének mikéntje mindenkit érint, ezért indokoltnak tartotta egy átfogó értékelés lefolytatását.
Az Alaptörvénnyel sincs összhangban
A rendszerrel már elvi szinten komoly problémák vannak a jelentés szerint.
Általános alapelv és az Alaptörvényből is fakadó követelmény, hogy minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, és azt a jövő nemzedékek számára megóvja
– írja Bándi Gyula. Ehhez kapcsolódóan a hulladékgazdálkodásban például érvényesülnie kellene "a szennyező fizet" elvének, és "olyan rendszert kellene kialakítani, amely lehetőséget, ösztönzőt nyújt a folyamatos fejlesztésre és innovációra".
Mint írja, a hulladékgazdálkodás hatályos hazai szabályozása nem érvényesíti kellőképpen ezeket az elveket, hiányzik a polgárokat ésszerű hulladékgazdálkodásra ösztönző anyagi érdekeltség. Jól illusztrálja az anomáliát például az, hogy a hulladéklerakási járulékot nem a hulladéktermelő, hanem a közszolgáltató fizeti, amely annak keletkezését valójában nem tudja mérsékelni. Vagyis nem azokra terhelik a többletköltségeket, akik magatartásuk megváltoztatásával a hulladék mennyiségére, minőségére hatással lehetnek.
A magyar rendszerben alapszintű probléma az is Bándi szerint, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatásköröket leválasztották a környezetvédelmi feladat- és hatáskörökről. Mint írja, ez azzal a veszéllyel jár, hogy sérül az integráció elve, azaz a környezetvédelmi szempontok nem épülnek be kellőképpen a hulladékgazdálkodásról szóló miniszteri szintű döntésekbe.
Jogi ellentmondások mindenütt
Hiába a lassan hetedik éve tartó csiszolgatás, állandó újraszabályozás, a hulladékgazdálkodásban a hatályos jogszabályok ellentmondásosak (pl. a feladat- és hatáskörök tekintetében) és folyamatosan változnak – derül ki a dokumentumból. Nem segíti az átláthatóságot, hogy
a szabályozás túlságosan gyakori változása aggályos lehet a jogbiztonság követelménye szempontjából. Ráadásul a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., (NHKV) olyan Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv (OHKT) alapján hoz döntéseket, és alapít arra finanszírozási kérdéseket, amely már második alkalommal csak a tárgyév végére készül el.
Így tehát, bár az OHKT-ben foglaltak a 2017-es évvel kapcsolatosan tartalmaznak előírásokat, ez mégsem vált megismerhetővé a rendszer szereplői számára 2017. december végéig.
Az ellentmondásos, átláthatatlan jogi környezet miatt a szabályozás nem képes célját elérni, ezzel pedig veszélybe sodorhatja nem csupán a közszolgáltatás rendszerének biztonságos működőképességét, sőt magát a közszolgáltatás ellátását is, hanem a környezetvédelem céljainak érvényesülését is – állapítja meg az jövő nemzedékek szószólója.
Az NHKV egy jogi nonszensz
A jelentés udvarias stílusban bár, de páros lábbal száll bele az állami kukaholding NHKV-ba. Bándi szerint külső szemlélő számára úgy tűnik,
Az érintett szereplők nem tudják, hogy mikor és kihez fordulhatnak, ha az NHKV Zrt. jogszabályban rögzített kötelezettségének teljesítését elmulasztotta, vagy úgy érzik, hogy jogával visszaélve hozott döntést, vagy egyáltalán nem értenek egyet a meghozott döntéssel. Ezért jogbiztonság szempontjából aggályos az NHKV Zrt. többes szerepe, és azok jogi jellegének tisztázatlansága, amit erősít az NHKV Zrt. jogi formája.
Az ezzel kapcsolatos gyakorlati problémák egyike, hogy az NHKV Zrt. a közszolgáltatókat minősítő megfelelőségi vélemény (ennek alapján lehet valaki közszolgáltató, vagyis viheti el a szemetet) kiadásakor hatósági jogkörrel jár el, miközben az eljárásban nem érvényesülnek az alapvető eljárásjogi garanciák.
A másik gyakran felmerülő, ide tartozó gond, hogy az NHKV a közszolgáltatónak nem fizeti meg a szolgáltatási díjat időben, de ennek a kukaholdingra nézve semmiféle következménye nincsen. Bándi megállapítja, hogy ilyen esetekben
Nem politikai játszma, tényleg nem elég a pénz
A legutóbbi, Zöld-Híd-féle szemétkáosz kapcsán a finanszírozási kérdések kerültek előtérbe, nevezetesen hogy a közszolgáltatóknak a kukaholding által visszacsorgatott, rezsicsökkentett díjakból adott szolgáltatási díj nem elegendő a tényleges költségek fedezésére. A jelentésben Bándi is tényként állapítja meg, hogy
Mindez természetesen azért van, mert 2012-óta nincs változás a közszolgáltatás díjában, miközben a közszolgáltatás kapcsolódó költségei (mint pl. a minimálbér, a változó üzemanyagárak, a járulékok és közterhek változása) folyamatosan emelkedtek.
Az NHKV Zrt. ráadásul rendszeresen több hónapos késéssel utalja át az általa ugyancsak késve beszedett díjakból a közszolgáltatók számára nem ellenőrizhető módon számított összegeket. Az ebből fakadó átmeneti vagy tartós forráshiány immár a biztonságos ellátást veszélyezteti a jövő nemzedékek szószólója szerint, ami azt látszik megerősíteni, hogy a kormányzati kommunikációval ellentétben nem egy "LMP-s játszma" a szemétkáosz, hanem valóban rendszerszintű az alulfinanszírozottság és a csúszások.
Gazdálkodjon bármilyen racionálisan és hatékonyan egy közszolgáltató a szolgáltatási díj több hónapos késését nem képes ellensúlyozni
– áll a jelentésben.
További gyengesége a szisztémának a dokumentum szerint, hogy a díjkialakítási és számlázási rendszer következtében a közszolgáltatók tulajdonosa (önkormányzat) gyakorlatilag alig rendelkezik ráhatással a szolgáltatásért járó ellenszolgáltatásra, annak mértékére. A szolgáltatási díj az önkormányzati tulajdonú eszközök, gépek, létesítmények pótlásához szükséges fedezet képzését sem biztosítja, ami a vagyoni értékvesztést növeli, miközben annak megállítására nincsenek alternatív megoldások.
Bándi nem látja tisztázottnak, ebben a finanszírozási rendszerben miként alkalmazható az Alkotmánybíróság szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányosságára épülő gyakorlata, amikor az ingatlanhasználók által fizetett közszolgáltatási díj a közszolgáltatás tényleges költségének kevesebb, mint felét fedezik, és a közszolgáltatók tevékenységükért az NHKV Zrt.-től kapják a közszolgáltatási díjtól függetlenített szolgáltatási díjat, és egyre növekszik a rendszer állami támogatása a központi költségvetésen keresztül.
Mint írja, "az államnak Alaptörvényből fakadó kötelezettsége a közszolgáltatással kapcsolatos költségek alakulásának figyelembevétele, valamint a díjak befagyasztása és a rezsicsökkentés következményeként megjelent hiányzó bevételek forrásának szükségképpeni megteremtése". A rezsicsökkentéssel kapcsolatban pedig kritizálja, hogy az 6 éve a közszolgáltatás minden igénybevevőjét, azaz nem csupán a lakosságot támogatja, holott a vállalkozások hulladékgazdálkodással kapcsolatos költségterheinek csökkentése nem szükségszerű, ezért rájuk nézve nem indokolható a szennyező fizet elvének figyelmen kívül hagyása.
Totális újratervezés
A dokumentumban javaslatok is szerepelnek, ezek összességében a mostani rendszer totális felforgatásának irányába mutatnak.
A jövő nemzedékek szószólója az állami közfeladatok, illetve azok ellátásáért, végrehajtásáért felelős szervezeti megoldás újragondolását javasolja,
egyértelművé téve az egyes feladatok magánjogi és közhatalmi jellegét, a közfeladatot ellátó szerv eljárására és felelősségére vonatkozó szabályok világos megállapítását, valamint a hatósági feladatok és az azokat gyakorló szerv pontos kijelölését.
Bándi Gyula szerint az önkormányzatok több hatalommal való felruházásának irányába kellene inkább elvinni a rendszert, de ha a jogalkotó mégis inkább állam felé tolná el, akkor is fontos lenne, hogy a helyi igényeket és lehetőségeket jobban figyelembe vegyék.
Fontos lenne Bándi szerint a közszolgáltatásért fizetendő díj és a közszolgáltatónak járó díj közötti összhang és folyamatos kapcsolat megteremtése. A közszolgáltatóknak járó díj kiszámításának egyértelműen követhetőnek és a közszolgáltatók által (is) ellenőrizhetőnek, illetve akár megkérdőjelezhető formájúnak kellene lennie.
Javasolja továbbá olyan garanciális eszköz bevezetését, amely alkalmas felváltani a közszolgáltatót korábban megillető jogosultságát arra, hogy a közszolgáltatásért maga számlázzon és szedje be a közszolgáltatási díjat.
A jelentésben az áll, meg kellene teremteni az elkülönített gyűjtési rendszerek állandóságát – a helyi igények és lehetőségek figyelembevétele mellett, azokhoz igazodó változatosságban – az üvegekre is kiterjedően, bővíteni kellene a rendszert. Ehhez kapcsolódóan olyan ösztönzőrendszert kellene kidolgozni, amely épít a lakosság és a közszolgáltató érdekeltségére a hulladék keletkezésének megelőzésében, a haszonanyag külön gyűjtésében, értékesíthetőségében és annak javításában.
Kifejti továbbá, hogy az éves OHKT-ról szóló kormányhatározatnak minden tárgyévet megelőző december 31-ig meg kéne jelennie, ennek hiányában ugyanis a tisztességes eljárás és a jogbiztonság szempontjából is aggályosak az NHKV Zrt. az OHKT-ra tekintettel meghozott döntései.
Nem fogunk megfelelni az elvárásoknak
Végezetül a jelentésben szó esik a hazánkkal kapcsolatos uniós elvárásokról a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan.
A 2030-ra előirányzott EU-s célok láthatóak már, a Bizottság közös uniós cél kitűzései szerint:
2030-ra a települési hulladék újrafeldolgozási arányát 65%-ra kell emelni;
2030-ra a csomagolási hulladék újrafeldolgozási arányát 75%-ra kell emelni;
2030-ra az összes hulladék legfeljebb 10%-át lehet lerakókban elhelyezni.
A hulladék keretirányelv végrehajtását az Európai Bizottság folyamatosan nyomon követi, legutóbbi jelentését e témában 2018. szeptember 24-én adta ki.
A magyar rendszer hiányosságaira ellentmondásaira több körben figyelmeztette már a kormányt az EU és az OECD, nagyjából hasonló pontok mentén, mint ami a mostani ombudsmani jelentésből kiolvasható. Bándi Gyula szerint az unió és az OECD érdemi figyelmeztetéseire sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a jövőben, mert azok a jobbítás szándékával készültek és kifejezetten szakmai megfontolásokat tartalmaznak.
(Borítókép: Balázs Attila / MTI) | https://index.hu/gazdasag/2018/11/12/ombudsmani_jelentes_hulladekgazdalkodas/ | https://web.archive.org/web/20231119155633/https://index.hu/gazdasag/2018/11/12/ombudsmani_jelentes_hulladekgazdalkodas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/paros-labbal-szall-bele-a-hulladekos-rendszerbe-az-ombudsmani-jelentes | Index | hungarian-news | 2018-11-12 21:04:00 | [] | [
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás"
] | [] |
47,947 | Vizsgálja a GVH a Hermina Bau ügyeit | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Hermina Center Ingatlanforgalmazó Kft. ellen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – derül ki a GVH közleményéből. | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Hermina Center Ingatlanforgalmazó Kft. ellen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – derül ki a GVH közleményéből.
A GVH október 19-én indított eljárást a Hermina Centerrel szemben, miután sok panasz érkezett a cég kommunikációjára, konkrétan arra, hogy
Facebookon a posztjaik alól gyakran törölték a rájuk nézve negatív véleményeket megfogalmazó kommenteket.
a vállalkozás 2016 májusa óta azt a benyomást kelti mind a közösségi oldalán, mind a honlapján megjelenő szöveges és vizuális elemek által, hogy azok az általa forgalmazott ingatlanokat, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat, építési-berendezési lehetőségeket mutatják be, miközben a GVH rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a cég nem az általa forgalmazott ingatlanokról, hanem más épületekről készült fotókat, ábrákat, alaprajzokat használt fel.
Illetve, hogy a cég az általa forgalmazott ingatlanokat passzívházként népszerűsíti, miközben valószínűsíthető, hogy az ingatlanok nem felelnek meg a passzívházzal szemben meghatározott követelményeknek.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti azt, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette, csak annyit jelent, hogy a GVH vizsgálja a felmerült ügyeket. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
A Hermina Bau ellen az egyik alvállalkozó után egy vevő is feljelentést tett a lassan egy éve csúszó zuglói Happy Land épülő szakasza ügyében. Újabb vevők is erre készülnek, miután a Hermina Center Kft. szerintük jogtalanul akar ellehetetlenülésre hivatkozva szerződéseket felbontani, olyanokkal is, akik hitelt vettek fel a passzív technológiát ígérő lakásra.
Ezekről az ügyekről ebben és ebben a cikkben írtunk részletesebben. A GVH közleményében van arról szó, hogy a versenyhivatalhoz olyan panaszok is eljutottak, amik "a GVH hatáskörébe nem tartozó, polgári jogvitát megalapozó magatartásokra utaltak", de az nem derül ki, hogy ezekről van-e szó.
(Borítókép: A Hermina Bau egyik vitatott projekjte, a Hermina Happy Land épülő házai - fotó: Karip Timi / Index) | https://index.hu/gazdasag/2018/11/09/vizsgalja_a_gvh_a_hermina_bau_ugyeit/ | https://web.archive.org/web/20201108114137/https://index.hu/gazdasag/2018/11/09/vizsgalja_a_gvh_a_hermina_bau_ugyeit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalja-a-gvh-a-hermina-bau-ugyeit | Index | hungarian-news | 2018-11-09 21:08:00 | [] | [
"Hermina Center Kft."
] | [] | [
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
47,948 | Nincs épeszű magyarázat arra, miért nincs Gruevszki a tranzitzónában | Orbán Viktor azt állítja, hogy a magyar kormány nem politikai, hanem jogi kérdésnek tekinti Nikola Gruevszki menedékjogi kérelmét, csakhogy az eddig megismert tények éppen ennek az ellenkezőjét igazolják. Nincs olyan jogszabály, ami lehetővé tenné, hogy az útlevél nélkül menekülő Gruevszki megkerülje a tranzitzónát – akár szárazföldön, akár légi úton jött. Pintér Sándor belügyminiszter engedélyével szabályosan beléptethették őt az országba, de akkor ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kormány politikai kérdésként kezeli az ügyet. | Nem jogellenesen került Magyarországra Nikola Gruevszki, a Macedóniában jogerősen elítélt volt kormányfő, állítja a kormány. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón ugyan nem árult el részleteket az ügyről, de két fontos állítást tett:
Gruevszki egy meg nem nevezett ország magyar külképviseletén jelezte, hogy menedékjogot kérne Magyarországon;
Gruevszki nem illegálisan, hanem a jogszabályok betartásával utazott be Magyarországra.
Gulyás még egy fontos dolgot mondott: azt, hogy a Gruevszki-ügy a menedékjogi kérelmet elbíráló hatóságra tartozik. Hasonlóan nyilatkozott Orbán Viktor is, aki azt mondta: ez jogi kérdés.
Ha viszont ez jogi kérdés, akkor valami nagyon nem stimmel a Gruevszki-üggyel.
Fontos tudni, hogy hiába jelezné egy külföldi állampolgár egy magyar külképviseleten, hogy politikai menedékjogot kér, ennek az égvilágon semmi jelentősége nem lenne. Ha nem a külképviseleten kér menedéket (mármint hogy ott maradhasson), akkor egy külképviseleten mindössze annyit tudnak neki mondani, hogy fáradjon a határhoz, és várja ki a sorát, amíg a tranzitzónába beengedik. A kormányzat szerint Gruevszki szándéknyilatkozatot tett a külképviseleten, de ahogy arra a Helsinki Bizottság blogja felhívta a figyelmet:
Egy másik példával élve olyan ez, mintha valaki beballagna külföldön egy magyar külképviseletre, és azt mondaná, hogy venni akar egy plazmatévét egy budapesti bevásárlóközpontban. Az ott dolgozók erre azt mondanák, hogy akkor fáradjon el a magyar fővárosba, és menjen el egy bevásárlóközpontba. Tehát semmi értelme nem lenne egy ilyen kérésnek, hacsak nem az, hogy Gruevszki a külképviseleten a magyar államtól kért segítséget ahhoz, hogy útlevél nélkül valahogy bejuthasson Magyarországra. Ez azonban már nem jogi, hanem politikai kérdés.
Ha ez jogi kérdés lenne, akkor Gruevszkinek el kellett volna indulnia a határhoz, és kivárnia a sorát. Akkor is, ha ő egy volt kormányfő. Ha Szerbiából megy a határhoz szárazföldön, akkor hosszú hetek telhetnek el, mire a zónába beengedik. Nem vicc, tényleg így van:
A kormány „biztonsági okkal" magyarázta, hogy Gruevszki kikerülhette a tranzitzónát, de ez a magyarázat nem stimmel. Nincs ugyanis egyetlen olyan pontja sem a törvénynek, ami biztonsági okokra hivatkozva lehetőséget adna egy nem védett külföldi állampolgárnak arra, hogy a tranzitzónát megkerülje. Hiába kérdeztünk meg több jogászt erről, senki nem tudott egyetlen olyan jogszabályt sem mutatni, ami erre, mármint a menedékjogi törvény megkerülésére lehetőséget biztosítana.
Az viszont lehetséges, hogy Pintér Sándor belügyminiszterként külön engedélyezte, hogy Gruevszki útlevél nélkül beléphessen az országba, így a kormány elmondhatja, hogy nem illegálisan érkezett. Ez viszont szintén azt bizonyítja, hogy politikai és nem jogi ügyként kezeli a kormány a volt macedón kormányfő kérelmét. De az akkor sem igaz, hogy ez lenne az általános gyakorlat idehaza. A Magyar Helsinki Bizottságnak, bár nem volt egykori kormányfő ügyfele, de számos klasszikus „politikai menekültet” képviselt menedékjogi eljárásban. Köztük voltak magas rangú állami tisztviselők, főtisztek és politikai tisztségviselők, de ők semmiféle különleges elbánásban nem részesültek.
Ha a magyar állam, ahogy azt Gulyás állítja, nem is nyújtott segítséget Gruevszkinek abban, hogy a jogerős börtönbüntetése elől megszökhessen Macedóniából, valahogy akkor is át kellett jutnia a többi balkáni országon. Ezt ugyan megtehette a személyi igazolványával, de útlevére előbb-utóbb szüksége kellett hogy legyen, máskülönben nem tudott volna legálisan Magyarország területére lépni, csak – mint már említettük – Pintér Sándor külön engedélyével.
Felmerült lehetséges forgatókönyvként, hogy Gruevszki a tiranai nagykövetséghez tartozó autóval jött át az albán-montenegrói határon. De ha netán a diplomáciai folyosót is használta, akkor sem tudott volna a szerb-magyar határon átjönni legálisan útlevél nélkül. Ugyanez igaz akkor is, ha a szerb állam segített neki.
Ha igaz, amit az albán sajtó állít, miszerint Gruevszki magyar diplomata autóban utazott, akkor a Külügyminisztérium, pontosabban az alá tartozó és a külföldi műveletekért felelős Információs Hivatal segíthette ebben. Egy ilyen külföldi akció esetén ugyanis a titkosszolgálat eleve törvényt sért, ám ezt politikai utasításra, államérdekből teszi. Csak egy példa: amikor a kilencvenes években az Információs Hivatal szakemberei kiszabadították és hazahozták a Csecsenföldön elrabolt magyar túszokat, akkor azt egy titkos műveletben csinálták, átlépve a jogszabályokon. A két esetet persze nem lehet összehasonlítani egymással. Ráadásul míg egy túszszabadításnál egyértelmű az államérdek, a Gruevszki-ügynél nem. Mit nyer a magyar állam azzal, ha segít egy körözött politikust útlevél nélkül beengedni az ország területére?
De ha Gruevszki „behozatalában" bármilyen módon közreműködött a magyar állam, akkor ugyanoda lyukadunk ki: ez nem jogi, hanem politikai kérdés, amiben a menekültügyi hatóságnak lesz a legkevesebb beleszólása.
Az más kérdés, hogy mi lesz ezután. A menedékjog megadásáról a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal dönt, ami egy állami szerv. A Gruevszki-ügy, mint a fentiekből látható, elsősorban politikai kérdés, ezért a hivatal borítékolhatóan a kormányzati szándéknak megfelelő döntést hoz majd. Ugyanakkor ha Macedónia kiadatási kérelemmel fordul a magyar hatóságok felé, akkor a kiadatási kérelem a Fővárosi Törvényszék elé kerül. A törvényszéknek kell majd elbírálnia, hogy a macedón ítélet indokolja-e a kiadatást. Ha a törvényszék ezt indokoltnak látja, akkor felülbírálhatja a menekültügyi hatóság döntését, és ez esetben Gruevszkit ki kell adni Macedóniának.
Mivel azonban Macedónia nem az EU tagja, egy ilyen eljárás több hónapig is eltarthat, szemben a menedékjogi eljárással, aminek 60 napos a határideje. | https://index.hu/belfold/2018/11/16/nincs_epeszu_magyarazat_arra_miert_nincs_gruevszki_egy_tranzitzonaban/ | https://web.archive.org/web/20221130193609/https://index.hu/belfold/2018/11/16/nincs_epeszu_magyarazat_arra_miert_nincs_gruevszki_egy_tranzitzonaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nincs-epeszu-magyarazat-arra-miert-nincs-gruevszki-a-tranzitzonaban | Index | hungarian-news | 2018-11-16 21:09:01 | [
"Nikola Gruevszki"
] | [] | [
"Európa",
"Macedónia"
] | [
"háttér",
"diplomácia"
] | [
"Gruevszki menekültstátusa"
] |
47,949 | Költségvetési csalási ügyben merült fel a határkerítést milliárdokért üzemeltető cég neve | A Békés Megyei Főügyészség 2013-as vádirata szerint a most milliárdokért határkerítést építő és üzemeltető Metalcom Zrt. egy költségvetési csalási ügyben valótlan tartalmú számlákat állított ki három állami és európai uniós finanszírozású távközlési projekttel kapcsolatban. A cég vezetőit mégsem vádolták meg – Polt Péter legfőbb ügyész 2014-ben homályos tartalmú válaszban hárította el a miértre vonatkozó országgyűlési képviselői kérdést. | A Békés Megyei Főügyészség 2013-as vádirata szerint a most milliárdokért határkerítést építő és üzemeltető Metalcom Zrt. egy költségvetési csalási ügyben valótlan tartalmú számlákat állított ki három állami és európai uniós finanszírozású távközlési projekttel kapcsolatban. A cég vezetőit mégsem vádolták meg – Polt Péter legfőbb ügyész 2014-ben homályos tartalmú válaszban hárította el a miértre vonatkozó országgyűlési képviselői kérdést.
Nemrég számoltunk be arról, hogy a fideszes kötődésű metALCOM Zrt. öt éven át 6,5 milliárd forintért üzemeltetheti a határkerítést, illetve, hogy a cég már a déli határzár megépítésével is nagyot kaszált, mert az ott elvégzett munkákkal nagyjából 18 milliárd forintot kerestek.
A metALCOM – amely a cégnevét az elmúlt években többféle írásmóddal használta – tulajdonosa és vezérigazgatója fideszes kötődésű politikus: Bozó Zoltán 2014-ben a Fidesz–KDNP polgármester-jelöltjeként indult a szentesi önkormányzati választásokon, azonban alulmaradt baloldali vetélytársával szemben. A metALCOM Zrt.-ben Bozó Zoltánon kívül részvényes még Mendelényi Dániel, aki 2011-ben magyar–kínai kormánybiztos volt, majd utazó nagykövet lett.
Bozó Zoltán a választási kudarc ellenére igazán szerencsésnek érezheti magát, és nem csak a metALCOM által elnyert milliárdos nagyságrendű állami megbízások miatt. Hanem azért is, mert bár a cég érintettje volt egy jelentős értékre elkövetett csalás (a Btk. változása miatt jelenleg költségvetési csalás) miatt lefolytatott büntetőeljárásnak, a társaság illetékesei megúszták a felelősségre vonást.
A Békés Megyei Főügyészség vádirata
Az Átlátszó birtokában lévő vádiratot a Békés Megyei Főügyészég 2013. június 12-én nyújtotta be а Gyulai Törvényszékhez. A négy, fiktív számlákat leigazoló, illetve azokat állami és uniós támogatások lehívásához felhasználó vádlott három projekt révén 155 millió forintos kárt okozott az Európai Uniónak, és 107,2 millió forintos kárt a magyar államnak.
Az ügy elsőrendű vádlottja, Szántó József az Impulzus Kommunikáció Kft. ügyvezetője volt. Szántó a másodrendű vádlottal, Szabó Ferenccel együtt látta el a Gyopárosi Kábeltelevízió Kft. cégvezetését. Szabó Ferenc emellett az Oros-Com Kft. ügyvezetőjeként is tevékenykedett.
Az eljárás harmadrendű vádlottjának Szabó Lászlót tette meg az ügyészség, aki egyedüli beltagja és üzletvezetője volt a Compronet Bt.-nek. Az ügy negyedrendű vádlottja, Macsári József Attila pedig Szeghalom polgármestere volt és jelenleg is az.
A történet 2005-ben indult, amikor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében az ország üzletileg kevésbé vonzó települései számára írt ki – részben az Európai Unió, részben a magyar állam által finanszírozott – pályázatot szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítésének támogatására.
Az ügyészség szerint még a pályázat megjelenése előtt kiszivárogtak annak részletei és feltételei, így Szántó József olyan konzorciumokat hozott létre, amelyek képviselője a cége, az Impulzus Kommunikáció Kft. lett. A vállalkozó a konzorcium nevében a kistérség számos településének vezetőjét meggyőzte arról, hogy hasznos lehet a pályázaton való indulás. Három társulás jött létre, ezek gesztor önkormányzatai Kaszaper, Szeghalom és Szabadkígyós voltak.
Az előbbi két társulás esetén a MetalCom-R Kft. (2007. június végétől MetalCom Közép-Európai Technológiai és Szolgáltató Holding Zrt.) lett a generálkivitelező. A vádiratban szerepel az is, hogy a cég képviselője Szántó József jó barátja volt. Nem írta le az ügyészség, de a megjegyzés arra vonatkozhatott, hogy a közbeszerzési eljárásnak miként lehetett a nyertese a MetalCom-R.
A szabadkígyósi társulás esetén az Ericsson Magyarország Kft. volt a nyertes, de már a generálkivitelezésről szóló szerződés aláírása előtt alvállalkozói megállapodást kötött a MetalCom-R Kft.-vel a beruházás megvalósítására.
A MetalCom-R mindig ugyanazokat az alvállalkozókat bízta meg mikrohullámú összeköttetések, IP fejállomások, kábeles informatikai hálózatok kiépítésére, mégpedig az OrosCom cégcsoport tagjait: az Oros-Com Kft.-t, a Gyopárosi Kábeltelevízió Kft.-t és az Impulzus Kommunikáció Kft.-t.
A vádhatóság szerint a kivitelezés rendszerét Szántó József azért alakította így ki, hogy az érdekeltségébe és az irányítása alá tartozó OrosCom cégcsoport tagjai fiktív számlák kibocsátásával, túlszámlázás útján jogtalan haszonra tegyenek szert.
"A MelatCom-R Kft. tulajdonképpen csak a nevét adta a projektek kivitelezéséhez a pályázati támogatás 6 százalékát kitevő jutalékért, a pályázati támogatás többi része az alvállalkozói kapcsolat alapján az I. rendű vádlott cégeihez került."
A Kaszapert és térségét érintő beruházás összértéke 100 millió forint volt, amiből 25 millió volt a saját forrás. A 75 millió forintból pedig 44,32 millió volt az uniós, 30,67 millió a hazai forrás. A projekt pénzügyi beszámolóját a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. 2009-ben elfogadta.
Csakhogy kiderült, a kivitelezés során jelentős mértékű túlszámlázás történt, továbbá a távközlési hálózatok a valóságban nem épültek ki a pályázatban elszámolt mértékben és tartalommal. A részletek a vádiratban olvashatóak.
A vizsgálat azt is feltárta, hogy a MetalCom-R Kft., illetőleg az időközben zrt.-vé alakult MetalCom részéről részben valótlan tartalmú számlákat állítottak ki a társulás felé, amelyeket aztán annak képviselője a pályázati támogatás részleteinek lehívásához használt fel. A számlák összértéke mintegy 100 millió forint volt. Kaszaper polgármestere – az ügyészség álláspontja szerint – nem tudott arról, milyen számlákat kapott.
A beruházás összköltségének közel a felét tette ki a túlszámlázás, az ugyanis 48,2 millió forint volt. Az EU költségvetését 28,48 millió forintos, a magyar államét 19,7 millió forintos kár érte.
A Szabadkígyósi Társulás esetében a beruházás összértéke 210 millió forint volt, amiből a saját forrás 52,5 milliót tett ki, a fennmaradó 157,5 millió forint a támogatás összege volt. Ebből 93 millió volt az uniós, 64 millió pedig a hazai forrás.
Ennek a projektnek a pénzügyi beszámolóját is elfogadta a MAG Zrt., ám később itt is túlszámlázásra bukkantak, illetve arra, hogy a távközlési hálózatok nem a pályázatban elszámolt mértékben és tartalommal épültek meg.
A MetalCom részéről ennél a beruházásnál is valótlan tartalmú számlákat állítottak ki, amit fővállalkozóként az Ericsson fogadott be. A vádhatóság arra jutott, hogy a távközlési cég nem tudott arról, hogy a metalcomos számlák valótlan tartalmúak, és hogy azok alapján maga is olyan számlákat állít ki. Ezek összértéke összesen 210 millió forint volt.
Ebben a projektben az EU költségvetését 94,4 millió forinttal, a magyar államot 65,3 millióval károsították meg.
A harmadik társulás, a szeghalmi esetében 32,5 millió forintos saját forrás mellett 97,5 millió támogatás állt rendelkezésre a beruházás megvalósításához. Az elnyert összegből 57,6 millió volt az uniós, míg 39,8 millió a hazai forrás.
A MAG Zrt. ennek a beruházásnak a pénzügyi beszámolóját is elfogadta 2009-ben. Utóbb azonban ennél a projektnél is kibuktak a másik két társulásnál előkerült problémák.
Szeghalom polgármestere, Macsári József Attila az ügyészség szerint tudott arról, hogy a cégek, köztük a MetalCom is, a kivitelezésekre vonatkozóan valótlan tartalmú számlákat és egyéb dokumentumokat állítottak ki, de azokat befogadta, és a pályázati összegek lehívásához és a pénzügyi elszámolás során fel is használta. A MetalCom részben valótlan tartalmú számláinak összértéke 130 millió forint volt, a túlszámlázás pedig 54,3 millió forintot tett ki. Mindezzel az EU költségvetését 32 millió forinttal, a magyar államét 22,2 millióval károsították meg.
A három projekttel az EU-nak 155 millió, hazánknak 107,2 millió forint kárt okoztak.
Ezek alapján az ügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalással és magánokirat-hamisítással vádolta meg az érintetteket.
Az ügy elsőrendű vádlottját, Szántó Józsefet a Szegedi Ítélőtábla – mint az Átlátszó megkeresésére közölték – költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt jogerősen 1 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette. Szántónak 5 millió forintot is meg kell fizetnie, valamint 3 évig eltiltották gazdasági társaság vezetésétől.
Ez utóbbi büntetést ugyanazon bűntettek elkövetése miatt megkapta a másodrendű vádlott, Szabó Ferenc is, akire jogerősen 4 millió forint pénzbüntetést szabtak ki. A két férfi esetében 2017-ben mondták ki a jogerős ítéletet.
2018-ban, nemrég zárult az eljárás a negyedrendű vádlottal, Szeghalom polgármesterével szemben. Az Átlátszó megkeresésére a Kúria azt közölte, hogy idén november 6-án Macsári Józsefre 800 ezer forint pénzbüntetést szabtak ki. Macsárit első fokon a Gyulai Törvényszék megrovásban részesítette, majd a Szegedi Ítélőtábla felmentette. A Kúriára ügyészi fellebbezéssel került az ügy, és így lett jogerős az ítélet.
A harmadrendű vádlott Szabó László – információink szerint – időközben elhunyt.
Polt Pétert a DK interpellálta az ügyben
A MetalCom vezetői a jelentős összegről szóló, valótlan tartalmú számlák kiállítása ellenére sem kerültek a vádlottak padjára. Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője emiatt 2014-ben írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyészhez.
Vadai Ágnes megkérdezte, hogy folyt-e bármilyen eljárási cselekmény az adott ügyben а МetalCom Zrt. bármelyik tulajdonosa, képviselője vagy alkalmazottja еllen, és hogy a többi elkövetőtől elkülönítetten nyújtott-e be vádiratot а Békés Megyei Főügyészség a céggel szemben. A DK-s politikus kíváncsi volt arra is, hogy ha ezekre kérdésekre nemleges а válasz, akkor miért nem folyik eljárás egy olyan vállalkozás ellen, amely a vádirat szerint valótlan tartalmú számlákat állított ki.
Polt Péter az első két kérdésre nemmel felelt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a MetalCom egyik vezető tisztségviselőjével szemben indult nyomozás, de azt а büntetőjogi felelősségre vonást megakadályozó körülmény fennállása miatt megszüntették.
A DK-s országgyűlési képviselő azonban nem elégedett meg a legfőbb ügyész válaszával. Kifogásolta, hogy Polt a törvényi helyre nem utalva hivatkozott "a büntetőjogi felelősségre vonást megakadályozó körülmény fennállására". Ezért kérte a konkrét jogszabályhely megjelölését. Amire viszont Polt Péter csak annyit reagált, hogy fenntartja az általa korábban írottakat, és hogy a hatályos jogszabályok alapján а válasz kiegészítésére nincs törvényes lehetősége.
Vadai viszont tovább forszírozta, hogy "miért nem folyik eljárás egy olyan ügyben, amely az ügyészségi vádirat szerint is valótlan tartalmú számlák kiállításán alapul. Baloldali politikusokkal szemben kevésbé – megalapozott ügyekben is – oly buzgalommal eljáró ügyészség jelen esetben tétlen szemlélője az eseményeknek."
Az országgyűlési képviselő hozzátette azt is, hogy az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben megállapított feltételek esetén a büntető eljárás megindítása, és megérdeklődte, hogy Polt nem gondolja-e, hogy ezt neki hivatalból meg kellene tennie. Vadai Ágnes azonban ezzel sem tudott a legfőbb ügyészből bővebb választ kicsikarni.
A DK-s politikus kérdései mégsem maradtak következmények nélkül: Vadai Ágnes az Átlátszó megkeresésére elmondta, hogy a fellépését követően a Metalcom vezérigazgatója, Bozó Zoltán jó hírnév megsértése miatt polgári pert indított, így végül neki és a pártjának is sérelemdíjat kellett fizetnie.
Címlapkép: Segesvári Csaba | https://atlatszo.hu/2018/11/16/koltsegvetesi-csalasi-ugyben-merult-fel-a-hatarkeritest-milliardokert-uzemelteto-ceg-neve/ | https://web.archive.org/web/20201027210053/https://atlatszo.hu/2018/11/16/koltsegvetesi-csalasi-ugyben-merult-fel-a-hatarkeritest-milliardokert-uzemelteto-ceg-neve/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koltsegvetesi-csalasi-ugyben-merult-fel-a-hatarkeritest-milliardokert-uzemelteto-ceg-neve | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-16 21:24:00 | [
"Bozó Zoltán",
"Szántó József"
] | [
"Impulzus Kommunikáció Kft.",
"MAG Zrt.",
"Metalcom Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"EU",
"távközlés / telekommunikáció",
"ügyészség",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
47,950 | Közel 6 milliárd forintért újítja fel a West Hungária Bau a Nemzeti Nyomozó Iroda új központját | Mintegy 770 millió forintot fizet ki az Országos Rendőr-főkapitányság a West Hungária Bau Kft.-nek a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) új, II kerületi ingatlanegyüttesén elvégzendő pótmunkákra. Így a cég, amely a Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van, az NNI új központjának felújítását legfeljebb mintegy 5,9 milliárd forintért végezheti el. | A Készenléti Rendőrség (KR) Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Labanc utcai épületén elvégzendő pótmunkák összege 770 millió forint, amelyet a West Hungária Bau Kft.-nek fizet ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Ez abból a listából derült ki, amely a testület honlapján, a police.hu-n megtalálható, és amely az ötmillió forint feletti szerződéseket tartalmazza.
Az Átlátszó megkeresésére az ORFK Kommunikációs Szolgálata azt közölte, hogy a munkák elvégzéséhez szükséges forrást a 1071/2017. (II.10.) Korm. határozat és a 1524/2018. (X.17.) Korm. határozat biztosítja.
A kormányhatározatok szerint 2017-ben legfeljebb 2,5 milliárd forint, 2018-ban pedig legfeljebb 2,673 milliárd forint fordítható az NNI új épületére. Ezekhez az összegekhez a kormány idén még 769,6 millió forint többletforrást biztosított a rendőrségnek az ingatlanegyüttes átalakítása során feltárt műszaki problémák és építési hiányosságok kijavítására.
A 2018-as kormányhatározatban az áll, hogy az NNI munkatársai – az egységes elhelyezés érdekében – 2019. augusztus 31-ig költöznének át a z új, Labanc utcai helyükre.
A rendőrség részéről azon kérdésünkre, hogy milyen gondok kerültek elő az átépítés közben, azt válaszolták, hogy az 1930-1940-es években épült, közel egy évtizede üresen álló objektumban az előre nem látható műszaki problémák kiküszöbölésén kívül többletköltséget jelentettek azok a munkák, amelyeket a biztonsági előírásoknak való megfelelőség érdekében el kellett végezni.
Értesüléseink szerint a nyomozó iroda munkatársai közül többen nem örülnek annak, hogy a főváros központjában lévő Aradi utcából kikerülnek a város szélére, az eddiginél nehezebben megközelíthető helyre.
A költözés egyébként már évekkel ezelőtt felmerült, mivel az NNI-sek különböző épületekben dolgoztak, így a gazdaságvédelmisek nem az Aradi utcai központban, hanem az István utcában kaptak helyet. Az akkori elképzelések szerint az új NNI-iroda a Rendészeti Biztonsági Szolgálat – ma KR – területén, a Kerepesi út és Pongrácz utca sarkán épült volna meg.
A Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában lévő West Hungária Bau Kft. az elmúlt években egymás után kapta az állami munkákat, amelyekről az Átlátszó is beszámolt.
Így például tavaly írtuk meg, hogy a West Hungária BauKft. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. nettó 10,6 milliárd forintért alakítja ki Millenáris területén a létesítményeket és a közparkot, illetve a cég készítette el a vizes vb 3 milliárd forintos ugrótornya a Battyhány téren.
Aztán a WHB nyerte el – az ÉPKAR Zrt. és a LAKI Épületszobrász Zrt. közösen – a Magyar Állami Operaház korszerűsítésének generál tervezési és kivitelezési feladatait 14 milliárd forintért. Emellett 200 millió forintért bontja el a WHB a margitszigeti teniszpályát körülvevő néhány méter magas vasszerkezet, illetve földtöltésre épített betonlelátót.
A fotó a szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/15/kozel-6-milliard-forintert-ujitja-fel-a-west-hungaria-bau-a-nemzeti-nyomozo-iroda-uj-kozpontjat/ | https://web.archive.org/web/20220629224226/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/15/kozel-6-milliard-forintert-ujitja-fel-a-west-hungaria-bau-a-nemzeti-nyomozo-iroda-uj-kozpontjat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-6-milliard-forintert-ujitja-fel-a-west-hungaria-bau-a-nemzeti-nyomozo-iroda-uj-kozpontjat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-15 21:28:00 | [] | [
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
47,951 | Meddig élnek vissza az állami milliárdokkal? Bulvárpápa a kormánypropaganda szolgálatában | A hirdetési bevételek tükrében ez persze nem meglepő: a MATESZ által nem auditált, így ködbe vesző példányszámmal rendelkező Ripost hirdetési adatbázisát az Index tavaly nyáron szerezte meg: kiderült belőle, hogy a 2016 januárja és novembere között megjelenő hirdetések több mint 96 százaléka állami cégektől vagy a Miniszterelnöki Kabinetirodától származott. | Parkokba, kisebb aluljárókba bújtak. Meddig élnek vissza a hajléktalanok mindannyiunk türelmével? Nekik mindent szabad? – így hangzott a Ripost múlt pénteki címlapszövege, ami sokaknál kiverte a biztosítékot.
A fedél nélküliekre vonatkozó szabályozás október 15-én szigorodott, azóta az egész országban tilos az utcán lakni. Noha a rendelkezést, annak szociális vonatkozásait, végrehajtásának mikéntjét rengeteg kritika érte, a bulvárlap teljes mellszélességgel állt ki mellette, a témáról finoman szólva egyoldalú riportféleséget közölt.
A hirdetési bevételek tükrében ez persze nem meglepő: a MATESZ által nem auditált, így ködbe vesző példányszámmal rendelkező Ripost hirdetési adatbázisát az Index tavaly nyáron szerezte meg: kiderült belőle, hogy a 2016 januárja és novembere között megjelenő hirdetések több mint 96 százaléka állami cégektől vagy a Miniszterelnöki Kabinetirodától származott.
Az Átlátszó tavaly szeptemberben azt is megírta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 2017 áprilisa és júliusa között futó Állítsuk meg Brüsszelt! és Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén! kampányok során 524 millió forintot költött a Ripostnál.
A lapot kiadó Ripost Media Kft. pénzügyi eredményei több mint beszédesek: a 2015 januárjában bejegyzett cég már az indulás évében 370 millió forintos árbevételt ért el, a 2016-os bevétele csaknem 1 milliárdra rúgott, 2017-ben pedig már a 3 milliárd forintot is meghaladta.
Az állami hirdetésekkel kitapétázott szerkesztőség hosszú ideig nem volt barátja a helyreigazításoknak sem: szemrebbenés nélkül fizették a perköltségeket és a sérelemdíjakat, de az ellenük hozott bírósági ítéletek nem köszöntek vissza lapban. Közben támadtak mindenkit, aki a kormány útjába került, legyen szó civil aktivistáról, kegyvesztett üzletemberről vagy politikai szereplőről.
A lap a választások után már nem ragaszkodott annyira korábbi állításaihoz, de a helyzet érdemben nem változott, csak paródiába illő helyreigazításokat tettek közzé. Például, hogy cikkükben valótlanul állították, hogy Vona Gábor koccintott az aradi tábornokok kivégzésére, vagy hogy hazaárulóknak nevezte a 48-as forradalmárokat.
Közölték a Pártszakadás! Simicska szövetség kettészakíthatja a Jobbikot! című cikkük helyreigazítását is. Mint írják, valótlanul állították, hogy tilos a Jobbikban bírálni Simicskát, hogy Vona vagy a Jobbik szövetséget kötött vele, illetve hogy aki a Jobbikból bírálni meri a letűnt oligarchát, azzal szemben Vona szankciót alkalmaz.
Az ilyen és ehhez hasonló tartalmú cikkek miatt 2017-ben összesen 53 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek kormányközeli sajtóorgánumok, az idén tavaszi választások után nem pedig csak a Ripost, hanem a propagandagépezet többi tagja is beismert pár súlyos hazugságot.
53 helyreigazítási pert vesztett tavaly a kormányközeli média, sokkal többet mint egy évvel korábban
Otthoni szakápolás, takarítás szolgáltatásokról Gondozàsi óraszàmbeli eltèrès a közèrdekű adatigènylésre adott vàlaszuk ès a pènzügyi beszàmolójuk között Elítélés nem rendelkező hivatalos papírok kapcsán Otthoni szakápolás, takarítás szolgáltatásokról Gondozàsi óraszàmbeli eltèrès a közèrdekű adatigènylésre adott vàlaszuk ès a pènzügyi beszàmolójuk között Perújítás polgári perben NGM – támogatások NGM – szerződések Miniszterelnökség – szerződések Külügyminisztérium – támogatások Külügyminisztérium – szerződések
Külföldi terjeszkedés a Balkánon
A Ripostot kiadó Ripost Média Kft. egyike volt azon cégeknek, amelyek tavaly a szlovén médiapiacon is befektetőként jelentek meg: a Modern Media Group, a Ridikül Magazin és a Ripost egyenként 15-15 százalékos részesedést szerzett az ottani Nova24TV-ben. A Nova24 a jobboldali, bevándorlásellenes SDS baráti médiája. A párt, amely Orbán Viktor szövetségesének számít, megnyerte a június eleji szlovén parlamenti választásokat, de 25 mandátumot szerezve nem tudott kormányt alakítani.
A Ripost nem csak Szlovéniában terjeszkedik: Schatz Péter, a kiadó ügyvezetője és egyik tulajdonosa a korábbi macedón miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit támogató macedóniai médiavállalatok környékén is feltűnt – ezt már macedón oknyomozó újságírók derítették ki. Schatz, aki 2006 és 2012 között az MTVA üzleti és termékfejlesztési igazgatója volt, egy másik egykori MTVA-s vezetővel, Adamik Ágnessel szerzett többségi tulajdonrészt több mint féltucat macedón sajtótermék kiadójában.
Macedóniában is médiavásárlásokba kezdett az orbáni propagandagépezet
Kormánypárti médiacégekhez köthető magyar befektetők jelentek meg a korábbi macedón miniszterelnök Nikola Gruevszkit támogató macedóniai médiavállalatokban – derült ki macedón oknyomozó újságírók által megszerzett cégiratokból. Schatz Péter, a Szlovéniában is terjeszkedő Ripost társtulajdonosa, és egy másik egykori MTVA-s vezető, Adamik Ágnes az elmúlt évben többségi tulajdonrészt szereztek több mint féltucat macedón sajtótermék kiadóiban.
A kormányközeli magyar befektetők által kiszemelt médiatermékek régóta támogatják a konzervatív VMRO-DPMNE korábbi macedón kormánypártot, és maguk is gyakran terjesztenek álhíreket ellenzéki és civil csoportok lejáratására. A párt korábban egy évtizedig volt kormányon, 2017-ben botrányos körülmények között, a miniszterelnököt és kormányát érintő korrupciós ügyek miatt kitört népharag közepette veszítette el hatalmát.
Friss feljemény az ügyben, hogy a hazájában kétéves börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Budapesten bujkál és itt kér menedékjogot Orbántól.
Ómolnár Miklós pályaképe
A Ripost másik tulajdonosa, és egyben főszerkesztője Ómolnár Miklós, akiről tavaly terjedelmes portrécikket közölt a Magyar Nemzet. Ómolnár a kilencvenes évek végétől szinte egymaga teremtette meg a hazai bulvármédiát, celebeket emelt fel, piacról élő tévétársaságok keresték a kegyeit.
A bulvárpápa nagy riposztja: Ómolnár Miklós, a kormánysajtó új helyta…
2017. november 2., csütörtök 19:06, frissítve: hétfő 13:29 Olyan médiát épít, amely módszereiben egyedülálló Magyarországon. És ezt a párt ellenségei a bőrükön érezhetik. a szombathelyi „Rimbaud” iskoláséveiről; arról, hogyan került Ómolnár Miklós a kisgazdapártba; miként edződött újságírói tudása a Torgyán Józseffel folytatott háborúi alatt; hogyan alkotta meg szinte egymaga a magyar celebvilágot; hogyan kényszerült távozni a Storytól, amit élete fő művének tekintett; és hogy miként hajtotta ez a sérelem az új kormánypárti médiabirodalom élére.
Közkeletű vélekedés volt, hogy aki nem kerül be a bulvárpápa lapjába, valamelyikbe, de inkább mind a kettőbe – Ómolnár a Story mellett a Bestnek is főszerkesztője volt –, annak nem fog működni a tévéműsora. Ez nem volt véletlen, hiszen fénykorában a Story 400 ezres eladásokat hozott, hatalmas ereje volt.
Fordulatot az hozott Ómolnár életében, hogy a bulvárlapokat kiadó cég tulajdonosváltását követően távoznia kellett posztjáról, elvesztette bulvárbirodalmát. A Storytól való elküldése, annak módja több forrás egybehangzó állítása szerint nagyon megviselte. Bár kirúgásról hivatalosan nem beszélhetünk, hiszen ilyen nyilatkozatot az érintettek egyike sem tett, távozása mindenképpen dicstelen volt.
A főszerkesztő kis szünet után a frissen alapított Ripost élén bukkant fel, ahol eszköztárát a politika szolgálatába állította. Korábban erre nem volt példa: a Storyt 1998-tól több mint tizenöt éven át vezette, de a Magyar Nemzet róla szóló portréjában minden forrás kiemelte azt, hogy lapjaiban politizálásnak nyoma sem volt. Ahogy fogalmaznak: ha Gyurcsány Ferenc volt érdekes, vele foglalkoztak, ha Orbán Viktor töltött kolbászt, akkor vele. De a mostanihoz hasonló propagandaanyagok szóba sem kerülhettek.
Annak ellenére sem, hogy Ómolnár politikai hovatartozása már akkor egyértelmű volt, erről minden ismerője határozottan állást tudott foglalni. Utálta a szocialistákat és az átvedlett kommunistákat, illetve azt a liberális vonalat, amit az SZDSZ vitt.
Az újságírásból a Parlamentbe, és vissza
Ómolnár a bulvármédia hazai megteremtése előtt politikusként is kipróbálta magát. Pályája azonban újságíróként indult: 1979-ben sajtólevelező lett A Lobogónál, és ilyen munkakört töltött be a Jövő Mérnökei című műegyetemi lapban is. Ebben az időszakban került kapcsolatba Petress Istvánnal, a Magyar Rádió főmunkatársával, akinek külsősként dolgozni kezdett, majd két és fél év közös munka után bekerült a rádióhoz, a belpolitikai rovathoz. Boldogult rockszakíróként is, a témában a rendszerváltás előtt két könyve is megjelent.
A fiatal újságíró-jogász a saját elmondása szerint véletlenszerűen csöppent a politikába, azon belül is a Kisgazdapártba. Korábbi nyilatkozataiból kiderül, hogy amikor a rádiónál dolgozott, egy régi ismerőse hívta fel azzal, hogy az újjáinduló kisgazdapárti lap, a Kis Újság szerkesztőt keres. A feladatot elvállalta, így lett belőle felelős szerkesztő.
Ebben a minőségében az 1990-es választás előtt felhívták azzal, hogy volt-e valaha az MSZMP tagja? Azért kérdezték ezt, mert az országos lista első tizennyolc helyéért nagy volt a verseny, onnantól viszont nem volt könnyű neveket találni – az MSZMP-tagság eleve kizáró tényezőnek számított. Mivel azt mondták, a 19. helyről biztosan nem fog bejutni a parlamentbe, rábólintott a Kisgazdapárt felkérésére. Majd meglepetésére mégis mandátumot szerzett.
Honatyaként több állandó bizottságnak is tagja volt, betöltötte a párt főtitkárhelyettesi, frakciószóvivői posztját is. Fontos szerepet játszott a Torgyán József személye körüli perpatvarban, a Kisgazdapárt többszörös pártszakadásában. Torgyánról könyvet is írt 1992-ben.
Ómolnár Miklós a következő országgyűlési választáson levonult a politika színteréről, a Népszabadságnak 1994 szeptemberében már úgy nyilatkozott, hogy nem kíván politikával foglalkozni, nehogy azzal vádolják, hogy valamiféle elkötelezettséget próbál érvényesíteni rádióműsoraiban – akkor már a Danubiusnál vezetett műsort.
Pár évvel később nyergelt át a bulvármédiára, de a Story magazintól történt eltávolítása óta a politikától való távolságtartás elvét a jelek szerint ismét feladta. | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/14/meddig-elnek-vissza-az-allami-milliardokkal-bulvarpapa-a-kormanypropaganda-szolgalataban/ | https://web.archive.org/web/20230518010010/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/14/meddig-elnek-vissza-az-allami-milliardokkal-bulvarpapa-a-kormanypropaganda-szolgalataban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meddig-elnek-vissza-az-allami-milliardokkal-bulvarpapa-a-kormanypropaganda-szolgalataban | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-14 21:30:00 | [
"Adamik Ágnes",
"Ómolnár Miklós",
"Schatz Péter"
] | [
"Atmedia Kft.",
"Lokál (újság)",
"Magyar Idők (újság)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő (MMG) Zrt.",
"Origo Zrt.",
"Radio Plus Kft.",
"Ripost Média Kft.",
"TV2 (televízió)",
"Village Media Kft."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
47,952 | Az MVM leányvállalatai is kormánybarát civil szervezeteket támogatnak, rejtett pártfinanszírozást gyanít Demeter Márta | Határon túli médiára, Lezsák Sándor népfőiskolájára, Hegedűs Zsuzsa alapítványára – egyebek mellett ilyesmire áldoztak az MVM leányvállalatai. A cégcsoport vállalatainak 2010-2018-as civil támogatásait Demeter Márta, az LMP társelnöke adatigényelte ki. Részben – kilenc cégtől – meg is kapta, a többieket perli. | Nem kevés, összesen 18 leányvállalata van az állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek. Az 1300 milliárd forint árbevételű, több mint 9 ezer főt foglalkoztató vállalatcsoport anyacégének „civil” támogatási gyakorlatát korábban az Átlátszó mutatta be: a legnagyobb vihart természetesen a kormánytámogató CÖF félmilliárdos pénzelése kavarta. De egyebekben is a politikának kitett, zsugori és hipokrita donáció rajzolódott ki a közzétett adatokból.
A brüsszeli tüntetést is az MVM szponzorálta – 7 millió forintból demonstrált a CÖF az EP előtt
Tavaly áprilisban a CÖF a CEU miatt demonstrált Brüsszelben az Európai Unió és Soros György ellen, valamint Orbán Viktor mellett. Most kiderült, amit már eddig is sejtettünk, hogy a tüntetés költségeit is az MVM-től kapott támogatásból fedezte a Fidesz kedvenc civil szervezete. Közel 7 millió forintba került a cöfösök kiutazása, étkezése és hollandiai szállása.
A leányvállalatok támogatási gyakorlatát Demeter Márta kérdezte cégenként. A 18 vállalatnak a fele válaszolt, a többieket a politikus beperelte, ezek az eljárások folyamatban vannak. A válaszok alapján megkockáztatható, hogy az alma nem esett messze a fájától, azaz a leányvállalatok civilpénzelési szokása sok hasonlóságot mutat az anyavállalatéval.
Lévai Anikó, Kövér László és Hegedűs Zsuzsa kedvencei
Ráadásul átfedések is vannak: az anyavállalat is tömte például a Lévai Anikó-Kövér László alapította Nemzetközi Gyermekmentő szolgálatot, Hegedűs Zsuzsa Minden Gyermek Lakjon Jól! Alapítványát, a Rákóczi Szövetséget, valamint az erdélyi és felvidéki médiafinanszírozó Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítványt. Mit hoz a véletlen szerencse? Az MVM-leányok is támogatandónak találták ugyanezeket a szervezeteket.
A Demeter Márta által megkapott válaszokat, a támogatottak teljes listáját itt böngészheti. Mi az egymillió forintnál magasabb összegű adományozások közül szemezgettünk.
A legjelentősebb civilszponzor az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.: sűrűn szedett 30 oldalas pdf-ben olvashatók a támogatásai. Ha csak a millió feletti tételeket nézzük, akkor is évente bőven egymilliárd forint felett fordítanak jótékony célokra. A legtöbb pénzt, évente félmilliárd forint körüli összeget a helyi energetikai szakgimnázium fenntartására adják. Kapott még számos egyéb olyan cél is, ami ellen nehéz lenne kifogást emelni: paksi dolgozókat segélyező alapítvány, a dolgozók sport és egyéb egyesületei, illetve más karitatív törekvések.
Ide, azaz a kifogástalan célok közé tartozhatna a „gyermek egészségügyi program megvalósítása” is. Kicsit árnyal a képen, hogy a Lezsák Sándor nevével fémjelzett, egyebekben is közpénzben fürdőző lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kapott erre a nemes ügyre 10 millió forintot még 2010-ben az atomerőműtől.
Az atomenergia ellentmondásos társadalmi megítélését is árnyalhatja – azaz Paks felé érzékenyítheti a Tolna megyei közvéleményt -, hogy az erőmű évente több százmilliós összeggel támogatja ilyen-olyan címen a környékbeli településeket a helyi tánccsoporttól a szomszéd falu nyugdíjas- és sportolói klubjáig, sőt, térségfejlesztési alapítványt is tett. Utóbbiban kurátor Máté Péter korábbi szekszárdi fideszes képviselő, jelenlegi polgármesteri tanácsnok és Varga Nelli, Bács-Kiskun megyei fideszes közgyűlési tag.
Külföldre finanszírozó szervezetek
Az összes MVM-leány (mármint azok, amelyek válaszoltak Demeternek) támogatási gyakorlatában megfigyelhető az erős rokonszenv a határon túli magyarság iránt. Sok kicsi sokra megy alapon több MVM-cég is a százezres-milliós tartományban segíti a Rákóczi Szövetséget, egy nagyságrenddel többel a Paks a nagyváradi Szent László Egyesületet, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz kötődő Identitás Egyesületet.
Az MVM Partner listáján találkoztunk a szintén EMNT-közeli Pro Partium, Recosntructio és Mikó Imre Egyesületek nevével: 10-10 millió forint támogatást kaptak 2012-ben. A Magyar Földgáztároló Zrt. a Kincses Kolozsvár Egyesületet segítette 2014-2017-ben évente 8-15 millió forinttal megrendezni a Kolozsvári Magyar Napokat.
Több MVM-cégtől is jutott pár millió a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítványnak, amit a „Közpénzből épül a Fidesz erdélyi hátországa” című cikkünkben mutattunk be részletesen. Az alapítvány a Fidesz-székházba a kilencvenes évek elején bejegyzett Pro Minoritate udóda, Kövér László, Németh Zsolt és az ex-postabankos Madarász László hozta létre, vezető testületei fideszes háttérembereknek adnak sportállást. Legfontosabb tevékenységük, hogy évente részt vesznek a tusványosi fideszes szabadegyetem szervezésében.
Közpénzből épül a Fidesz erdélyi hátországa
A Fidesz által alapított, a határon túli magyarokat segítő, és Tusványost szervező Fidesz-alapítványt, valamint a párt partnereként számon tartott, Tőkés László által létrehozott Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alapítványát is komoly összegekkel támogatták magyar állami intézmények és vállalatok az elmúlt három évben.
Évente 50-100 millió forint, mikor, hogy landolt évről évre Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítványnál – de csak 2015-ig. Az erdélyi és felvidéki magyar nyelvű médiák kiadóiban érdekelt alapítványról szintén írtunk, egyebek mellett azt, hogy Simicska bábáskodott a létrehozásánál. A G-nap kenyértörése azonban a donorok szemében fontosabbnak bizonyult a támogatanadó célnál: a Határok Nélkül… forrásai elapadtak, aminek nyomán nehéz helyzetbe került a hozzá kötődő számos sajtótermék is.
Az alapítványnál zajló átalakulásokról szintén többször írt testvérblogunk, az Átlátszó Erdély itt és itt például, a szóban forgó cégnél dolgozó újságírók jelezték, hogy ők is ebből a cikkből értesültek arról, hogy mi a helyzet feléjük.
Az Orbán – Simicska háború járulékos vesztesége lehet Erdély legnagyobb médiacége
A nemrég csődvédelmet kérő Udvarhelyi Híradó Kft. helyzetét bonyolítja a céget tulajdonló alapítvány körüli politikai játszma. A volt ügyvezető „rablógazdálkodása” mellett az Orbán – Simicska háború, valamint a budapesti döntéshozók érdektelensége is nehezíti az Udvarhelyi Híradó Kft. helyzetét.
Fidelitas-közeli jótékonyság és diósdi Fidesz-propaganda
Másik régi ismerősünket, a Jövő Uniója Alapítványt is a szárnyai alá vette az MVM-csoport. Az MVM Partner dobta meg őket 10-10 millióval tavaly és az idén.
Az elsősorban fiatalok, gyermekek megsegítését ígérő alapítványról azt írtuk, hogy ezer szállal kötődik a Fidelitashoz: 2015-ös indulásakor a Fidelitas akkori alelnöke irányította, és az alapítvány körüli Fidelitas-káderek között felbukkan az Új Nemzedék Központ korábbi ügyvezetője, valamint egy, az üzleti életből hosszú évekre kitiltott menedzser is.
Honlapjukon fel is tűntetik a támogatókat, az MVM-csoportot, sőt, külön az MVM-es Mavirt is – amelyik nem válaszolt Demeternek -, de szerepel közöttük az állami Eximbank is.
Demeter képviselőnek feltűnt a listában a Jövő Háza Alapítvány MVM Partneres pénze is. Nem is az összeg nagysága miatt – ami 2015-2016-ban néhány millió forint volt -, hanem azért, mert az alapítvány a pénzt a Mi újság, Diósd? című kiadvány „támogatására” kapta. Márpedig a helyiek – mi is megkérdeztünk egy diósdi bennfentest – abszolút propagandalapként tartják számon az egy ideje inkább online elérhető újságot. A Facebook-oldalukat böngészve ez nem is kérdés egyébként, bár a nemzeti konzultáción túl a helyi kézimunka-tanodát is népszerűsítik.
Diósd egyébként a KDNP-s Aradszki András választókörzete. Aradszki 2014-2018-ban, vagyis a támogatás éveiben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára volt. Ekként – ha tulajdonosként nem is, mert az a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt ekkor -, de szabályozás tekintetében őhozzá tartozott az MVM-csoport is.
Demeter Márta (LMP) mindenesetre így látja:
“Az ügy a tiltott pártfinanszírozás gyanúját is felvetheti. Az adatok csak megerősítik azokat az eddig is gyakran elhangzott megállapításokat, hogy az állami cégek rendre kormány-közeli szervezeteket támogatnak, tekintet nélkül arra, hogy ezek a szervezetek társadalmilag fontosnak tűnő célok mögé bújnak, vagy egyszerűen csak helyi vagy magánérdekek képviselőiként tűnnek fel. Feltűnő az is, hogy több szervezet is duplán kapott az anyavállalattól és a leányvállalattól is támogatásokat. Nehéz itt másra gondolni, mint hogy így történik a teljes államot átszövő Fidesz-hálózat fenntartása.”
Fotó: Szakál Szebáld/Átlátszó | https://atlatszo.hu/2018/11/12/az-mvm-leanyvallalatai-is-kormanybarat-civil-szervezeteket-tamogatnak-rejtett-partfinanszirozast-gyanit-demeter-marta/ | https://web.archive.org/web/20220820154019/https://atlatszo.hu/2018/11/12/az-mvm-leanyvallalatai-is-kormanybarat-civil-szervezeteket-tamogatnak-rejtett-partfinanszirozast-gyanit-demeter-marta/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mvm-leanyvallalatai-is-kormanybarat-civil-szervezeteket-tamogatnak-rejtett-partfinanszirozast-gyanit-demeter-marta | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-12 21:34:00 | [] | [
"Fidelitas",
"Fidesz",
"Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány",
"Identitás Egyesület",
"Jövő Háza Alapítvány",
"Jövő Uniója Alapítvány",
"Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Minden Gyermek Lakjon Jól Alapítvány",
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt.",
"Népfőiskola Alapítvány",
"Rákóczi Szövetség"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"civilek",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"adatigénylés"
] | [] |
47,953 | A Miniszterelnökség is figyelteti az internetet a Mediaradar Kft.-vel | Akárcsak a Miniszterelnöki Kabinetiroda, szeptember végén Gulyás Gergely tárcája is szerződést kötött a Mediaradar Kft.-vel, ami egy speciális honlapon internetfigyelést végez a megbízóinak. A Miniszterelnökség havi nettó 360 ezer forintot fizet a szolgáltatásért, amiről nem tudni részleteket, mert nem válaszoltak a kérdéseinkre. | Októberben számoltunk be arról, hogy a Rogán Antal irányítása alá tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda hírportálok, blogok, a YouTube, a Twitter, a Facebook, és az orosz közösségi oldal, a Vkontakte felületein megjelent cikkeket, posztokat, bejegyzéseket figyeltet egy magáncéggel.
A Kabinetiroda havi nettó 862.900 forintot fizet a Mediaradar Kft.-nek a szolgáltatásért, amely kulcsszavak alapján szűri a bejegyzéseket. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt válaszolta az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy álhírek terjedése ellen küzdenek, és Soros miatt van szükség minderre.
Nemrég kiderült, hogy a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség is szerződést kötött a Mediaradar Kft.-vel. A megbízást a Rogán alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyta jóvá, és 2018. október 1-től 2019. május 31-ig szól. A Miniszterelnökség havi nettó 360 ezer forintot fizet a cégnek a szolgáltatásért, amiről nem közöl részleteket a dokumentum. Csupán ennyi áll benne:
“Szolgáltató kijelenti, hogy kizárólagos tulajdonát képezi a www.mediaradar.hu és www.nemzetihirfigyelo.hu domain néven elérhető online szakmai szolgáltató portál. (…) Felek rögzítik, hogy Szolgáltató hozzáférési jogosultságot biztosít – 3 darab jelszóval védett önállóan kezelhető webes felhasználói fiók által – Előfizető számára a Portálhoz (…). Felek rögzítik, hogy a felhasználói fiók jogosultságait a jelen szerződés melléklete (Műszaki leírás) tartalmazza.”
A szerződést Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselője kérte ki a Miniszterelnökségtől adatigényléssel. Ferjancsics kérte a szerződés mellékletét is, de azt nem kapta meg, így nem tudni, hogy pontosan miket radaroz a Miniszterelnökség az interneten.
Valószínűsíthető, hogy a Facebook-ot figyelik Gulyás Gergelyék, mert a szerződés egyik pontja kiemeli, hogy annak megtekintéséhez saját regisztráció kell.
“Előfizető tudomásul veszi, hogy bizonyos weboldalak (pl. Facebook) bejegyzéseinek teljes tartalmának megtekintéséhez az Előfizető oldalon való érvényes regisztrációja és aktív bejelentkezése szükséges.”
Szerettünk volna részleteket megtudni a szerződésről, ezért november elsején tájékoztatást kértünk a Miniszterelnökségtől. Megkérdeztük, hogy pontosan milyen szolgáltatásra fizettek elő, mire használják a mediaradar.hu weboldalon aktivált felhasználói fiókokat, és miért érezték szükségesnek ezt a szerződéskötést, de megkeresésünkre nem kaptunk választ.
Címlapkép: Orbán Viktor és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs) | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/12/a-miniszterelnokseg-is-figyelteti-az-internetet-a-mediaradar-kft-vel/ | https://web.archive.org/web/20221204154836/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/12/a-miniszterelnokseg-is-figyelteti-az-internetet-a-mediaradar-kft-vel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miniszterelnokseg-is-figyelteti-az-internetet-a-mediaradar-kft-vel | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-12 21:40:00 | [] | [
"Mediaradar Információs Ügynökség Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"tanulmányírás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
47,954 | A régészetbe is beszáll Tiborcz István jó üzlettársa, a Magyar Nemzeti Múzeum 500 milliós keretösszegéből szakíthat | Paár Attila volt az, aki 2015-ben megvette Orbán Viktor vejének a résztulajdonát az Eliosban.. | Régészeti feltárásokhoz kapcsolódó föld- és bontómunka, illetőleg geodéziai és térinformatikai feladatok ellátására írt ki pályázatot a közelmúltban a Magyar Nemzeti Múzeum, 500 millió forintos keretösszeg erejéig. Az állami intézmény természetesen megtalálta az erre legalkalmasabb építőipari céget, a West Hungária Bau Kft.-t, amely két másik vállalkozással konzorciumban indulva el is nyerte a megbízást. A WHB két dolog miatt érdekes választás. Egyrészt azért, mert az utóbbi években tömegével nyeri a nagyértékű közbeszerzéseket, másrészt a cég fő tulajdonosa Paár Attila.
Paár Attila
Fotó: Építészfórum
A cégtulajdonos pedig korábban üzlettársi, manapság inkább kiváló személyes viszonyban van Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal. Annyira jó viszonyban, hogy amikor Tiborcz közvilágítási cége, a gyanús körülmények között EU-s milliárdokat elnyelő Elios Zrt. neve már túlságosan kínossá vált a kormányfő veje számára, Paár a WHB-n keresztül átvette az Elios tulajdonosi jogait. | https://168ora.hu/itthon/a-regeszetbe-is-beszall-tiborcz-istvan-jo-uzlettarsa-a-magyar-nemzeti-muzeum-500-millios-keretosszegebol-szakithat-159111 | https://web.archive.org/web/20181118201820/https://168ora.hu/itthon/a-regeszetbe-is-beszall-tiborcz-istvan-jo-uzlettarsa-a-magyar-nemzeti-muzeum-500-millios-keretosszegebol-szakithat-159111 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-regeszetbe-is-beszall-tiborcz-istvan-jo-uzlettarsa-a-magyar-nemzeti-muzeum-500-millios-keretosszegebol-szakithat | 168 óra | hungarian-news | 2018-11-16 23:13:56 | [
"Paár Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"építőipar",
"klientúra",
"régészet"
] | [] |
47,955 | Orbán Viktor haragos, a szőnyeg szélére állította a sportvezetőket | Két év alatt összesen négy mobilstadiont építettek fel, amelyek költsége együttesen meghaladta a kétmilliárd forintot. Egyszer a Folyondár utcából, kétszer a Kopaszi-gátról, legutóbb pedig a Lurdy Ház parkolójából tűnt el nyomtalanul a rapid módon felhúzott teniszstadion. | A legmagasabb szintig, a mutatóujját a sport ütőerén tartó miniszterelnökig jutottak az utóbbi hónapok sportbotrányai, amelyek napokig tematizálták a közbeszédet. A politikailag egyre kínosabb ügyek miatt – információk szerint – a kormányfő is haragos, ugyanis a gáláns állami milliárdok ellenére a tenisz- és az ökölvívó-szövetségben tapasztalt káosz Orbán Viktor megítélésének is árthat.
„Ebből akár újabb vizes vb lehet” – utalt az egyik sportszövetségi vezető arra, hogy az elbaltázott kommunikáció és a folyamatos magyarázkodások miatt tavaly hiába rendezett az ország szakmailag kifogástalan világbajnokságot, az esemény kapcsán még a hardcore Orbán-rajongók körében is kétely ébredhetett a vég nélkül emelkedő kiadások és a 190 milliárdnál megálló költségek miatt. Pedig a vizes vb-n a Duna Aréna építési költsége csak egy tétel volt a sok közül, viszont a margitszigeti komplex felújításokat, a kerékpársáv és az alsó rakpart rehabilitációját is a rendezvény költségvetése állta.
A Groupama Aréna VIP-jében rendelte magához Orbán Viktor a Veszprém edzőjét - Magyar Hang
Ez még nyáron történt, Ljubomir Vranjes akkor még maradhatott. Most a vezetők szavahihetősége a tét a klubnál. És rengeteg pénz.
A vélt vagy valós pénzügyi visszaélések miatt mindkét szövetség kiérdemelte Orbán Viktor kitüntető figyelmét, úgy tudjuk, külön tájékoztatást kért a helyzetről. A lapunk által megkérdezett és névtelenséget kérő sportszövetségi vezető mindezt azért tartja kényelmetlennek, mert azt az érzetet keltheti, hogy ha ilyesmi már a kormányfő kedvenc területén is előfordulhat, akkor vajon mi mehet ott, amire nem figyel ennyire.
Négy mobilstadion kétmilliárdért
A korábbinál nagyságrendekkel nagyobb állami támogatás hasznosulását először Fucsovics Márton, a legmagasabban jegyzett magyar teniszező kérdőjelezte meg. A világranglista legjobb ötven teniszezője közé sorolt játékos és edzője szerint koncepció nélküli, a versenyzőket hátrányosan érintő döntések születnek egymás után. És valóban: úgy tűnik, nincsenek költségvetési korlátok, sem állami ellenőrzés, a túlköltekezés ellenére sincs számonkérés vagy bármilyen hivatalos következmény. Két év alatt összesen négy mobilstadiont építettek fel, amelyek költsége együttesen meghaladta a kétmilliárd forintot. Egyszer a Folyondár utcából, kétszer a Kopaszi-gátról, legutóbb pedig a Lurdy Ház parkolójából tűnt el nyomtalanul a rapid módon felhúzott teniszstadion.
A politika miatt kellett távoznia Kemény Dénesnek - Magyar Hang
Úgy tudjuk, a legmagasabb politikai szintről üzentek neki, mennie kell. Távozásával az utolsó nem fideszes vezetésű látványsportág is „elesett”.
A brutálisan nagy összegek elköltését vizsgálják, egyelőre nincs eredmény, de nem lenne túl nagy meglepetés, ha kiderülne: van egy olyan érdekkör, amelyik egyáltalán nem járt ezzel rosszul. Persze, volt miből, a teniszszövetség állami támogatása hét év alatt a hetvenszeresére nőtt, tavaly már 4 milliárd forint felé közelített. A képet tovább árnyalja, hogy a szövetség első embere, Szűcs Lajos a Fidesz országgyűlési képviselője.
„A pénz nem számít, csak eredmény legyen" - Magyar Hang
A nemrég véget ért ifjúsági olimpia magyar sikerei sem igazolják vissza Dénes Ferenc sportközgazdász szerint a tao létjogosultságát.
A gyakorlat azt mutatja, igenis jótékony hatással van az állami milliárdok gyors megjelenésére, ha egy sportszövetségi vezető a kormányzati politika szereplője, ennek ellenkezőjére nincs példa. A Seszták- vagy a Tállai-féle pénzégetésnek sem lett semmilyen következménye Kisvárdán, illetve Mezőköveden. A stadionok, csarnokok felépültek, „a tessenek továbbsétálni, nincs itt semmi néznivaló” kijelentéssel jól jellemezhető hozzáállás eddig a Szűcs Lajos elnökölte szövetségben is működött. Ám most még az is benne van a pakliban, hogy a Fucsovics és a párosban kétszeres világbajnok, világranglista-vezető Babos Tímea, illetve a sportág korábbi klasszisaiból szerveződött kör áttörést ért el, és jön a vizsgálat.
Erdeit nem mentik meg
Erdei Zsolt esetében az összezárás aligha fog működni, az ökölvívó-szövetség elnöki székébe emelt korábbi világbajnok csúnyán elgaloppírozta magát. Mivel nem a NER része, „csak” egy sportoló, ezért az ő ügyét aligha fogja finoman kezelni a párt. Ráadásul optikailag is csúnya a helyzet: az ifjúsági világbajnokságot a Duna Arénába telepítő szövetség (a medenceteret befedték, egyúttal pazar fénytechnikát is rendeltek, holott Győr városvezetése felajánlotta már meglévő sportcsarnokát a rendezvényre…) végül 384 millió forintos hiányt produkált. Kiderült, Erdei Zsolt egy menedzsmentet bízott meg a szervezéssel, ők pedig finoman szólva nem garasoskodtak. Sajtóhírek szerint megbízási szerződéssel dolgoztak, ezzel párhuzamosan magánvállalkozói számlákat is benyújtottak, amelyről a könyvvizsgáló úgy véli, felvetheti hűtlen kezelés, lopás, csalás és összeférhetetlenség gyanúját. Erdei az ügyet tisztázó elnökségin felindultan közölte: „Nem vagyok tolvaj, nem loptam el semmit!” – idézi a Bors napilap.
Erdei Zsolt: Én a ringből jöttem, még mindig vannak olyan dolgok, amivel nem vagyok tisztában - Magyar Hang
Fizetésképtelen a Magyar Ökölvívó Szövetség, legalább 342 millió forint a hiány, és felmerült az elnök felelőssége.
Ráadásul egyre nehezebben magyarázható, hogy mindkét szövetség esetében a kommunikációért felelős ember milliókat számlázhat(ott) az adott szervezetnek szervezői feladatok ellátására.
Vizsgálat mindkét szövetségben folyik, de a jövőre nézve lenne egy javaslatunk: ezután minden sportvezető a saját magánvagyonával feleljen az általa szervezett, de közpénzből finanszírozott világesemények rendezésekor.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 26. számában jelent meg, 2018. november 9-én. | https://magyarhang.org/sport/2018/11/17/orban-viktor-haragos-a-szonyeg-szelere-allitotta-a-sportvezetoket/ | https://web.archive.org/web/20231210121714/https://hang.hu/sport/orban-viktor-haragos-a-szonyeg-szelere-allitotta-a-sportvezetoket-103835 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-haragos-a-szonyeg-szelere-allitotta-a-sportvezetoket | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-11-17 19:32:57 | [
"Erdei Zsolt",
"Szűcs Lajos (Pest megye)"
] | [
"Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ)",
"Magyar Teniszszövetség (MTSZ)"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"rendezvényszervezés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
47,956 | Trükkösen emelte harminc százalékkal az államtitkárok fizetését a kormány | Furmányos jogászkodással gondoskodott a Fidesz arról, hogy miközben az államtitkárok fizetését növelik, a polgármesterekét ne kelljen. A miniszterek saját hatáskörben emelték meg az államtitkárok alapilletményét, és mindannyian megkapták a maximális 30 százalékos többletet – derül ki a nyilvános adatokból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg az előző ciklusban havi bruttó 997 ezer forintot keresett egy államtitkár, május óta 1,296 milliót kapnak. A polgármesterek egy része azonban zúgolódik. 2016-ban ugyan az államtitkárok fizetéséhez kötötték a polgármesteri alapbért, de úgy tűnik, csak papíron: most az ő bérük nem emelkedett. | Furmányos jogászkodással gondoskodott a Fidesz arról, hogy miközben az államtitkárok fizetését növelik, a polgármesterekét ne kelljen. A miniszterek saját hatáskörben emelték meg az államtitkárok alapilletményét, és mindannyian megkapták a maximális 30 százalékos többletet – derül ki a nyilvános adatokból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg az előző ciklusban havi bruttó 997 ezer forintot keresett egy államtitkár, május óta 1,296 milliót kapnak. A polgármesterek egy része azonban zúgolódik. 2016-ban ugyan az államtitkárok fizetéséhez kötötték a polgármesteri alapbért, de úgy tűnik, csak papíron: most az ő bérük nem emelkedett.
30 százalékos plusz az államtitkároknak
Pedig a 2017-től hatályos és a polgármesterek bérrendezéséről szóló törvénymódosítás lényege éppen az volt, hogy a – helyettes államtitkárok helyett – az államtitkárok alapbéréhez mérten állapítják meg a településvezetők fizetését. Hogy pontosan mennyit kapnak, az leginkább a település lélekszámától függ. A legkevesebbet az 500 fő alatti falvak polgármesterei keresik (bruttó 300 ezer forint), míg a 30 ezernél népesebb városok vezetőinek már közel 800 ezer forint a fizetése.
Az önkormányzatoktól visszakért pénzzel kozmetikázza a hiányt a kormány - Magyar Hang
Augusztusban információink szerint még szép szóval próbálták az önkormányzatokat beterelni az államkincstárhoz. Úgy tűnik, nem jártak sikerrel.
A polgármesteri bérek államtitkári fizetéshez kötése azt jelenti, hogy az államtitkárok illetményét nem lehet a polgármesteri fizetések növelése nélkül emelni. Az államtitkári illetményadatokból viszont jól látszik, mégis megtalálták ennek a módját. Erre az államtitkárok fizetését szabályozó törvényben lévő kiskapu ad lehetőséget. E rendelkezés szerint ugyanis a miniszter dönthet úgy, hogy az államtitkár alapilletményét legfeljebb 30 százalékkal megemeli, például pluszfeladat esetén (de akár csökkentheti is maximum 20 százalékkal) – ezzel éltek egytől egyig a tárcavezetők. Egy észak-magyarországi kormányhivatal – egy aprófalu jegyzőjének érdeklődésére – meglehetősen sajátosan védte meg a miniszteri döntéseket: szerintük pusztán „egyedi, miniszteri döntésből fakadó emelések történtek”, ezért nincs lehetőség a polgármesteri bérek növelésére.
Amíg az állam is ügyeskedik...
Több polgármester úgy érzi, elfeledkeztek róluk. Leginkább morális aggályaiknak adtak hangot amiatt, hogy a fizetésük csak papíron kötődik az államtitkárok béréhez, a valóságban nem. A téma kényes volta miatt a neve elhallgatását kérő egyik független településvezető érdeklődésünkre úgy fogalmazott: amíg az állam is ügyeskedik, addig nem várható el, hogy például a kisvállalkozó ne négy, hanem nyolc órában jelentse be a alkalmazottat, aki egyébként egész nap dolgozik.
Amit szabad Jupiternek... - Magyar Hang
Ha nem lehet megbízni abban, hogy az üzleti vagy egyéb kapcsolatokban a felek megtartják a szavukat, az rendkívül káros bizalmatlansági légkört teremthet.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéhez (TÖOSZ) is eljutottak ezek a vélemények. Schmidt Jenő elnök – egyébként a négyezer lelkes Somogy megyei Tab fideszes polgármestere – lapunknak azt mondta, a törvény nem tesz lehetővé eltérést. Ám amelyik önkormányzat az előírttól több pénzt szeretne a polgármesterének adni, a saját bevételei terhére teheti meg – már ha erre lehetőséget enged a költségvetés. Hozzátette, elsősorban azok vetik fel a kérdést, akik nagyobb települést vezetnek: például járási székhelyt, ahol sok a feladat. Ezek a polgármesterek jobbnak látnák, ha a feladatszám alapján is differenciálna a törvény. Schmidt Jenő azonban azt is nagy eredménynek tartja, hogy az állam immár a feladatfinanszírozás részeként ismeri el a polgármesteri bért.
Polgármesteri csökkentés, parlamenti emelés
Emlékezetes, a parlament fideszes többsége 2012-ben drasztikusan vágta meg a településvezetői fizetést, akkor a legapróbb településeken a polgármesterek fizetése alig volt több a legjobban kereső közmunkásokénál. A törvény végül csak a 2014-es önkormányzati választások után lépett hatályba, majd két évvel később, a méltatlan helyzetbe került polgármesterek nyomására 2016-ban emelték a béreket. Az 500 főnél kisebb községek első embereinek fizetése azonban így sem éri el a 2014 előtti bért.
A demagógia csábítása - Magyar Hang
A plebejus, néppárti máz a választás megnyerése után gyorsan lekopott a kormányzati politikusok orcájáról.
Az új kormányzati ciklusban egyébként a miniszterek és a parlamenti képviselők fizetése is nőtt. A honatyák korábbi 748 ezer forintos illetménye például 200 ezerrel emelkedett augusztustól.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 27. számában jelent meg, 2018. november 16-án. | https://magyarhang.org/belfold/2018/11/16/trukkosen-emelte-harminc-szazalekkal-az-allamtitkarok-fizeteset-a-kormany/ | https://web.archive.org/web/20200522134521/https://magyarhang.org/belfold/2018/11/16/trukkosen-emelte-harminc-szazalekkal-az-allamtitkarok-fizeteset-a-kormany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/trukkosen-emelte-harminc-szazalekkal-az-allamtitkarok-fizeteset-a-kormany | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-11-16 19:35:00 | [] | [] | [] | [
"juttatás",
"jogalkotás"
] | [
"Állami-önkormányzati fizetések"
] |
47,958 | Börtön fenyegeti a Monaco tulajdonosát, a milliárdos penthouse- és műkincsimádó Dimitrij Ribolovljevet | Meccsnapon vették őrizetbe múlt héten az AS Monaco tulajdonosát, az orosz oligarcha Dmitrij Ribolovljevet, aki közel 7 milliárd eurós vagyonával a Forbes listája szerint a 242. leggazdagabb ember a világon. | Meccsnapon vették őrizetbe múlt héten az AS Monaco tulajdonosát, az orosz oligarcha Dmitrij Ribolovljevet, aki közel 7 milliárd eurós vagyonával a Forbes listája szerint a 242. leggazdagabb ember a világon.
A tulajdonos hiányát meg is érezte a csapat: Thierry Henry együttese megsemmisítő 4-0-ás vereséget szenvedett otthon az FC Bruges-től, és kiesett a Bajnokok Ligájából. Ribolovljevnek persze van ennél nagyobb baja is most:
az igazságszolgáltatás törvénytelen befolyásolása miatt börtönbüntetéssel fenyegeti a monacói ügyészség egy olyan üggyel kapcsolatban, amiben egyébként is több száz millió eurónyi veszteség érte. Minden idők legsúlyosabb műkereskedelmi csalása magában is érdemes a figyelemre, pláne ha a világ egyik legnagyobb lábon élő milliárdosa a főszereplő. Ribolovljev ráadásul a regényes élettörténetű orosz oligarchák közül is kiemelkedik kacskaringós pályájával: csak 51 éves, de már
ült börtönben gyilkosság vádjával;
övé minden idők legdrágább válópere,
a legdrágább manhattani appartman és a legdrágább penthouse Monacóban;
milliókat keresett Donald Trumpon, még többet minden idők legdrágább festményén;
dokumentáltan szeret oligarchahaverokkal drága jachtokon bulizni,
és állítólag több testőrrel közlekedik mint a monacói herceg.
Az 1966-ban, Permben született Dmitrij Ribolovljev szüleit követve - későbbi feleségével, Elenával együtt - gyógyszerésznek tanult, a Szovjetunió összeomlása után apjával alternatív gyógyászati segédeszközökkel kereskedtek, majd Moszkvába költöztek, és befektetésekkel kezdtek foglalkozni. Néhány év után a műtrágya-bizniszben találta meg magát, szerencséjét és pénzét.
A kilencvenes évek derekától kezdve építgette a műtrágyagyártó Uralkalit, és ahogy a kálium-karbonát alapú műtrágya ára emelkedett, úgy lett egyre sikeresebb a Perm melletti bányákból termelő megavállalat is.
A legendák szerint már az Uralkalit is alvilági kapcsolatok segítségével tette magáévá: 1996-ban vád alá is helyezték és leültették üzlettársa, Jevgenyij Pantyelejmonov megölétésének vádjával, miután kiderült, hogy ő vásárolta meg a gyilkos által használt fegyvert, amivel a Nyeftyehimik igazgatóját agyonlőtték villája előtt.
Válás oligarcha módra
Egy év után kiengedték, egy időre Svájcba költözött, de házassága megromlott; tíz évvel később legalábbis a pereskedés során felesége, Elena Ribolovljeva azt vallotta, hogy Dmitrij zombiként tántorgott ki a sittről. A válás nem csak érzelmi űrt hagyott maga után - Elena ugyanis épp annyira részese volt a birodalomépítésnek mint férje,
és mikor megneszelte, hogy Dmitrij offshore-paradicsomokba készül menekíteni előle a családi ezüstöt, minden idők válóperét zúdította a műtrágyakirály nyakába.Pedig addigra túl voltak pár közös balhén. 2006 őszén a vállalat egyik bereznyiki bányája beomlott, hatalmas víznyelők alakultak ki a településen, több mint 10 ezer embert kellett evakuálni a vállalat mulasztása miatt. Szerencsére a környezetvédelmi miniszter Ribolovljev barátja volt, és véletlenül az Uralkali egyik partnercége készítette el a katasztrófa-jelentést, így az ügyet hamar lezárták. Ribolovljev kitűnően feküdt kormánykörökben, több Dmitrij Medvegyev által elnökölt állami bizottságnak is tagja volt.
2008-ban fordult a kocka: az egykori KGB-s Igor Szecsin, a Rosznyeft egyik vezetője, Putyin sokadik jobbkeze megerősödött a Kremlben, és úgy döntött, leszámol a riválisával. Újranyitották a bereznyiki vizsgálatot, és a hatóságok szabályosan elüldözték az országból Ribolovljevet.
Az Uralkali 300 millió dollárnyi büntetést kapott, Ribolovljev inkább kiszállt a műtrágyából, és 6,5 milliárd dollárra becsült összegért eladta a céget az „orosz Gatsbyként” emlegetett aranykitermelő-oligarcha Szulejman Kerimovnak (akit egyébként szintén nemrég kapcsoltak le a francia Riviérán adócsalás gyanújával).
A műtrágyából irgalmatlan vagyonnal kiszállt mágnás igazi trófeavadásznak csapott fel a nemzetközi luxusingatlan-piacon:
95 millió dollárt fizetett Donald Trump Palm Beach-i villájáért, a Maison de L'Amitie-ért;
88 millió dolláért megvette Manhattan legdrágább appartmanját a az ex-Citibank elnök Sandy Weilltől,
hozzá egy 7 hektáros villát Hawaii-on Will Smith-től 20 millió dollárért;
egy lányához kötődő offshore-cégen keresztül 150 millió dolláért az Onassis-családtól megvett két Görögország mellett fekvő szigetet, Spartit és a Skorpió-szigetet;
több 100 millió eurós nagyságrendben vásárolt festményeket Yves Bouvier sváci műkereskedőtől;
300 millió dollárt fizetett a híres Belle Époque penthouse-ért a monacói Port Hercule felett. Jelenleg is itt lakik:
Ebben az időszakban Ribolovljev több interjúban is azt hangsúlyozta, hogy az ingatlanok befektetésként szolgálnak, de
pechére Elena jogászai meggyőzően érveltek amellett, hogy a férj nem Szecsin miatt adta hirtelen offshore-ba a családi ezüstöt, hanem hogy minél olcsóbban megússza a válást.Felesége egy szilveszteri partin tudatta férjével, hogy számláit befagyasztották, és a világ pénzét fogja kiperelni belőle. Szép per volt: Elena dokumentumokkal bizonyította, hogy férje milyen szívesen múlatta szabadidejét más finon nőkkel és oligarcha-kollégákkal adriai jachtok fedélzetein.
Ribolovljev ügyvédei úgy próbálták kimenteni a vagyont, hogy olyan alapokhoz utalták az ingatlanokat, amikhez formálisan csak lányaiknak volt hozzáférésük. Elena jogászai pont erre mentek rá, és addig járták a bíróságokat, amíg az egyik ki nem mondta, hogy előle menekítik a pénzt.
2014-ben egy svájci bíróság 4,5 milliárd dollár kártérítést ítélt meg a feleségnek, és ezt ugyan később 600 millióra mérsékelték, az asszony állítólag peren kívül kapott még mellé némi további vígaszdíjat.
1 milliárd eurós per egy gigantikus műkincsbalhé miatt
A Maison de L'Amitie hozta meg Ribolovljev számára a világhírt. Trump 41 millió dollárt fizetett ezért a a Palm Beach-i birtokért 2004-ben, és gyanúsan busás 54 millió dolláros profittal szabadult tőle; állítólag
nagyon boldog volt, amikor 2008-ban ő lett az első amerikai mágnás, aki kilenc számjegyű összegért (100 millió dollárért) adott tovább egy ingatlant.Trump jól keresett a bizniszen, de összességében mégis az orosz jött ki jobban: miután három részre parcellázta a birtokot, Ribolovljev két telek után 71 millió dollárt zsebelt be, és ha a harmadikat is sikerül eladnia, 18 milliós plusszal zárhatja az üzletet.
Trumpnak viszont ma már fájhat a feje az üzlet miatt, mivel 2017 nyarán Robert Mueller különleges ügyész az elnök orosz kapcsolatai miatt zajló nyomozásban vizsgálatot indított a Maison de L'Amitie ügyében is, miután pénzmosást gyanítanak Ribolovljev 2008-as villavásárlása mögött.
Ribolovjlev végül Monacóban találta meg számításait. 2011-ben fillérekért bevásárolta magát az akkor épp másodosztályban vergődő hercegségi csapatba, két év alatt alaposan megerősítette a keretet, több mint 180 millió eurót költött olyan sztárokra, mint Radamel Falcao, James Rodriguez vagy Ricardo Carvalho. Hamar feltalálta magát ezen a piacon is: a Football Leaks 2016-ban kiszivárgott iratai szerint több játékos – köztük például a brazil Fabinho – árát is manipulálta azáltal, hogy megosztotta játékjogaikat a klub és egy általa kezelt ciprusi offshore cég között.
Közben kifejezetten bensőséges viszonyt alakított ki II. Albert monacói herceggel, széles kapcsolati hálót épített Monte Carlóban, és
úgy tűnt, az adóparadicsom legtetején, a 300 millió dolláros Belle Époque teraszán, hétvégente a II. Lajos stadion VIP-páholyában végre nyugalomra lel. Ekkor pörögtek fel az események csak igazán. Ribolovljev megszállottja a műkincseknek, 2003 óta összesen 2 milliárd euró értékben vásárolt Renoir, Klimt, Picasso, van Gogh-, Rothko-, Leonardo da Vinci- és El Greco-festményeket a svájci Yves Bouvier műkereskedőtől. Miután 2013-ban több hatóság is nyomozást indított Bouvier ellen, az orosz emberei mélyebben belenéztek a könyvekbe, és azt találták, hogy a svájci díler tíz éven keresztül nagyon csúnyán, 1 milliárd euróval vágta át Ribolovljevet. Az orosz valóságos hajtóvadászatot indított.
A luxus-műkereskedelem jellemzően közvetítőkön keresztül zajlik, eladó és vevő ritkán találkoznak személyesen. Ribolovljev abban a hitben élt, hogy Bouvier ügynökként jutalékért dolgozik neki, valójában a svájci volt a képek tulajdonosa, és őrült felárral adta tovább a festményeket. Szingapúrban, Svájcban, Hong Kongban és Monacóban is pert indított ellene.
És miközben azért perelt, mert átverték, Ribolovjev ugyanúgy, sőt még nagyobb tétekben seftelt tovább. Miután 175 millió dolláért megvette, 450 millió dollárért eladta a Leonardo da Vincinek tulajdonított Salvator Mundi című festményt. A Christie's aukciósház szerint Abu-Dzabi kultúráért és turizmusért felelős osztálya volt a vevő, de utólag nagyon kiakadtak, mivel a képről most augusztusban egy szakértői csoport megállapította, hogy valószínűleg mégsem Da Vinci műve. Emiatt aztán az amerikai ügyészség végül vissza is dobta a feljelentését Bouvier ellen.
Az igazi attakra hazai pályán került sor. A monacói hatóságok 2015-ben Ribolovljev feljelentésére őrizetbe vették Bouvier-t a csalással összefüggésben, ám nem sokkal később kitudódott, hogy az orosz komoly erőket és sok kapcsolatot mozgatott meg annak érdekében, hogy végre eredményes legyen a nyomozás.
A Times SMS-ekre és egyéb üzenetekre hivatkozva arról írt, hogy Ribolovljev ügyvédei kapcsolatban álltak, pénzzel, ajándékokkal, meccsjegyekkel vesztegettek meg vezető nyomozókat Monacóban.
Később kiderült, hogy Ribolovljev a monacói igazságügyminiszter Philippe Narminóra is nyomást gyakorolt az ügyben. Narmino 2017-ben lemondott a posztjáról, miután nyilvánosságra került, hogy elfogadott Ribolovljevtől egy meghívást egy helikopteres sítúrára. Most azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatain, befolyásán és pénzén keresztül megpróbálta befolyásolni a nyomozást annak érdekében, hogy Bouvier-t lecsukják és fizessen. | https://444.hu/2018/11/18/borton-fenyegeti-a-monaco-vadregenyes-eletu-tulajdonosat-a-milliardos-penthouse-es-mukincsimado-dimitrij-ribolovljevet | https://web.archive.org/web/20230905144745/https://444.hu/2018/11/18/borton-fenyegeti-a-monaco-vadregenyes-eletu-tulajdonosat-a-milliardos-penthouse-es-mukincsimado-dimitrij-ribolovljevet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/borton-fenyegeti-a-monaco-tulajdonosat-a-milliardos-penthouse-es-mukincsimado-dimitrij-ribolovljevet | 444 | world-news | 2018-11-18 00:00:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Monaco"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"pénzmosás",
"csalás",
"sport",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
47,959 | Horvátország javára döntött az Interpol, megújíthatják a Hernádi Zsolt elleni nemzetközi elfogatóparancsot | Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását – közölte a horvát belügyminisztérium. | Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását – közölte a horvát belügyminisztérium.
Hernádi Zsolt korábban egyszer már lekerült a szervezet körözési listájáról, de Horvátország augusztusban újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott.
Végül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza az állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, ami után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat – áll a közleményben.
A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában közölte: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, ami Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára, mert a döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, illetve a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, ami megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint (az előzményeket és a körülményeket ismerve) a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban.
A döntés szerintük azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő, és azt írják, sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén mondott beszédében a magyar-horvát kapcsolatoknál a Mol problémát is érintette. Azt mondta, eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti. „Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat” – mondta.
Hogy jutottunk ide?
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait.
A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, mondván: soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.
A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot.
A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mondván: a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, ami miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.
A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, ami azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban.
A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, ami a 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra és a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó összes kérelmét elutasította.
Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, és 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az EU-s tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a nekik továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, aminek során az érintettet tanúként kihallgatták. | https://444.hu/2018/11/17/horvatorszag-javara-dontott-az-interpol-vegrehajto-bizottsaga-dubajban-megujithatjak-a-hernadi-zsolt-elleni-nemzetkozi-elfogatoparancsot | https://web.archive.org/web/20230201213111/https://444.hu/2018/11/17/horvatorszag-javara-dontott-az-interpol-vegrehajto-bizottsaga-dubajban-megujithatjak-a-hernadi-zsolt-elleni-nemzetkozi-elfogatoparancsot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/horvatorszag-javara-dontott-az-interpol-megujithatjak-a-hernadi-zsolt-elleni-nemzetkozi-elfogatoparancsot | 444 | eu-news | 2018-11-17 00:00:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Ivo Sanader"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"energia",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
47,960 | Őrangyal könyékig a húsosfazékban: Tardi Tamás Ákos viselt dolgai | Alig kilenc hónap telt el azóta, hogy Tardi Tamás Ákos a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke lett. Ebben, mármint az alelnökségben volt gyakorlata, hiszen korábban, 2015-ig a Fidelitas Országos Választmányánál töltött be ilyen pozíciót. Kilenc hónap alatt néhány jelentéktelen protokolláris megmozduláson kívül csupán egy rosszul sikerült kirohanással vétette észre magát: bár ő a közelében sem járt annak a kaposmérői fórumnak, melyen a helybéliek a polgármesterük által tervezett hulladékfeldolgozó ügyét vitatták meg, utólag felszólította a szervezők által meghívott Pintér Attilát, a tavalyi kaposvári népszavazás kezdeményezőjét, hogy „hagyja békén a somogyi falvakat”. Tardiról két dolgot állítanak biztosan fideszes körökben: egyrészt Gelencsér Attila leghűségesebb szárnysegédje, másrészt pedig fülig sáros olyan zavaros cég-, ill. alapítványi pénzügyekben, melyek évek óta járják az országos médiát. | Közgyűlési alelnök foltos múlttal
Alig kilenc hónap telt el azóta, hogy Tardi Tamás Ákos a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke lett. Ebben, mármint az alelnökségben volt gyakorlata, hiszen korábban, 2015-ig a Fidelitas Országos Választmányánál töltött be ilyen pozíciót. Kilenc hónap alatt néhány jelentéktelen protokolláris megmozduláson kívül csupán egy rosszul sikerült kirohanással vétette észre magát: bár ő a közelében sem járt annak a kaposmérői fórumnak, melyen a helybéliek a polgármesterük által tervezett hulladékfeldolgozó ügyét vitatták meg, utólag felszólította a szervezők által meghívott Pintér Attilát, a tavalyi kaposvári népszavazás kezdeményezőjét, hogy „hagyja békén a somogyi falvakat”. Tardiról két dolgot állítanak biztosan fideszes körökben: egyrészt Gelencsér Attila leghűségesebb szárnysegédje, másrészt pedig fülig sáros olyan zavaros cég-, ill. alapítványi pénzügyekben, melyek évek óta járják az országos médiát.
Az Átlátszóban nemrég jelent meg egy átfogó elemzés „Fidelitas-káderek osztják a hátrányos helyzetű gyerekek pénzeit a Jövő Uniója Alapítványnál” címmel, s nyilván kicsit sem meglepő, hogy Tardi Tamásról sok szó esik benne. Mielőtt a megyei közgyűlés abszolút súlytalan, protokolláris funkciójába ejtőernyőzött, számos cégben, alapítványban volt érdekelt (többen még most is), ill. viselt tisztséget.
Mielőtt ezekről szót ejtenénk, érdemes vetni egy pillantást arra, hogyan is került az egyébként kaposvári illetőségű Tardi vissza a korábban megjárt magas, országos polcokról e szerény kis porfészekbe, ahol most nyilván újra kell építenie magát.
Gelencsér Attila, Kaposvár képviselője, akiről köztudomású, hogy, miután Szita Károly féltékenyen őrzi az általa körbevizelt területet (immár évtizedek óta), s nem hagyja „Gecsát” érvényesülni, felhalmozódott libidóját a megyei közgyűlés és a kormányhivatal abajgatásában vezeti le. Attilánk kitalálta, hogy Tardinak csináljanak még egy alelnöki helyet a megyei közgyűlésben, ahol egyébként nem is tag.
Jakó Gergely akkori elnök, akiről közismert, hogy Szita Károly gyerekkori barátja, ellenállt, mondván, hogy semmi szükség egy újabb kenyérpusztítóra, hisz így is alig van pénzük saját működésükre.
Valójában azonban Gelencsérnek csak ürügy kellett, hogy nyíltan konfrontálódhasson Jakóval,
és kedvére áskálódhasson, mondván, hogy „Jakó nem dolgozik, eredménytelen, zavaros ügyei vannak”, s kikényszeríthesse lemondását, ezzel visszaszorítva Szita befolyását.
Tardi korábbi viselt(es) dolgairól számos cikk jelent meg az országos sajtóban: írt róla a Magyar Narancs a Kaposvári Egyetem HÖK-elnöksége, ill. a kaposvári Új Nemzedék iroda kapcsán, az Index, a 444.hu: ők a Szerencsejáték Zrt. bőkezű adományait tekintik át, melyeket fideszes háttérszervezeteknek osztogatnak.
Mindenki írt róluk, csak a helyi sajtó nem vett észre semmit.
Az Átlátszó cikke, Becker András munkája, hasonlóan számos korábbi írásukhoz tárt fel minimum kétes pénzügyeket, alaposan kielemezve többek közt a Tardi által jelenleg is vagy korábban tulajdonolt cégek hálóját.
Röviden talán úgy lehetne összefoglalni a lényeget, hogy volt 2014-ben egy, még fideszes mértékkel mérve is csúnya bukta, melynek során az Új Nemzedék Központ a gyermekek üdültetésére szánt négymilliárd forintnyi EU-s pénzt tapsolt el látható eredmény nélkül. A projekt „kidolgozója”
Mihalovits Péter, korábbi Fidelitas-alelnök volt, s az ő jobbkeze – kitalálják? – Tardi Tamás.
Az Állami Számvevőszék vizsgálatot indított az ügyben, melyből a kreatív fidelitasosok úgy másztak ki, hogy nem adták át a megfelelő dokumentumokat a számvevőszéki ellenőrzéshez. A magyarázat az volt, hogy a 2011 és 2014 közötti gazdálkodásról szóló iratok eláztak egy viharban.
Ez a magyar ügyészségnek elégséges indok egy nyilvánvaló csalás feletti szemhunyáshoz…
A fiúk gyorsan csináltak 2015-ben egy másik szervezetet, ennek „Jövő Uniója Alapítvány” lett a neve, s az ehhez kötődő „Őrangyalok Ligája”, melyek két év alatt – az Átlátszó cikke szerint – 828 millió forintnyi bevételhez jutottak. A működésük nagyjából Dévényi „Tibi bácsi” akciórádiuszában mozgott: pl. nevelőotthonban élő gyerekek találkozhattak kedvenc sztárjaikkal. Roppant eredeti.
A szponzorok pedig: Hungarocontrol, Eximbank, Szerencsejáték Zrt.: tehát állami pénz váltott itt alakot – jó Fidesz-szokás szerint – s persze ettől baromi jó üzletembernek képzelik magukat.
Nos, a „Jövő Uniója Alapítvány” kezdetben Tardi kaposvári, Illyés Gyula utcai lakcímére volt bejegyezve…
Itt székel még a Central European Policy Centre Kft., mely ma is Tardi tulajdonában van, és működik, ahogyan a Versus Next Kft. is. Tardi csak nemrég szabadult meg a másik Versus-cégtől, a Versus Generationtól, amelyen keresztül pl. a közel milliárdos árbevételű miskolci Sprint Nyomdaipari Kft.-t 50%-ban tulajdonolta.
Tardi, bár lelépett az alapítványtól 2016-ban, de csak névleg: régi harcostársa, Simonidesz Csaba Gábor, szintén Fidelitas-káder lett helyette a kuratóriumi elnök, egy másik Fidelitas-fióka, Siklódi László Levente – szintén Tardi-haver – pedig váltotta a Versus Generation Kft. ügyvezetői posztján.
Siklódi kulcsszereplője volt a fentebb említett Új Nemzedékes dokumentum-eltüntetési botránynak.
Simonideszről pedig nem árt tudni, hogy úgy vezet most egy milliárdos alapítványt, hogy 2022-ig el van tiltva bírósági határozattal a cégvezetéstől, egy korábbi bedöntött cége miatt.
Nos, kiráz a hideg attól, hogy ez volna az új nemzedék, meg a jövő uniója.
Csak ennyit nem tudtunk eddig Tardi Tamás Ákosról, miután Gelencsér apuka jóvoltából ismét „tényező” lett e vidéken. Vizet ugyan egyelőre nem sokat zavar, de a cégek és alapítványok nyilván dolgoznak becsülettel.
Jah, becsülettel. És a végső tanulságot, reméljük, észrevették: minden szereplőnek qrvára két keresztneve van. Enélkül nincs érvényesülés. | https://www.kapost.hu/tardi-tamas-viselt-dolgai/ | https://web.archive.org/web/20231012071544/https://www.kapost.hu/tardi-tamas-viselt-dolgai/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orangyal-konyekig-a-husosfazekban-tardi-tamas-akos-viselt-dolgai | Kapos-T | hungarian-news | 2017-11-13 15:08:00 | [
"Gelencsér Attila",
"Siklódi László Levente",
"Simonidesz Csaba",
"Tardi Tamás Ákos"
] | [
"Fidelitas",
"Fidesz",
"HungaroControl Zrt.",
"Jövő Uniója Alapítvány",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.",
"Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft.",
"Versus Generation Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"klientúra"
] | [] |
47,961 | Princz Gábor mindenkit pénzelt, az állam állta a számlát – egy nagyhatalmú bankár halálhírére | Akik szeretettel emlékeznek rá, a nevéhez fűződő bőkezű kulturális mecenatúrát emelik ki, illetve azt, hogy jelentékeny sajtóholding uraként sem álhírgyárat üzemeltetett. A banki sajtóportfolió állandó átalakulásban volt, hosszabb-rövidebb ideig és más-más tulajdoni arányban a bankhoz tartozott például a bulvár Kurír, a 168 Óra, a Magyar Narancs és a Magyar Nemzet is. | Princz Gábor bankár 1956-ban született Moszkvában, a Lomonoszov Egyetemen kezdett politikai gazdaságtant hallgatni, tanulmányait Pesten fejezte be. Évek óta Ausztriában élt, a múlt héten Bécsben hunyt el. A kilencvenes évek Magyarországán a politikai felvilág megkerülhetetlen figurája volt.
Akik szeretettel emlékeznek rá, a nevéhez fűződő bőkezű kulturális mecenatúrát emelik ki, illetve azt, hogy jelentékeny sajtóholding uraként sem álhírgyárat üzemeltetett. A banki sajtóportfolió állandó átalakulásban volt, hosszabb-rövidebb ideig és más-más tulajdoni arányban a bankhoz tartozott például a bulvár Kurír, a 168 Óra, a Magyar Narancs és a Magyar Nemzet is.
Csakhogy Princz elsősorban nem a sajátjából jótékonykodott, nem is azt kockáztatta például a már akkoriban is a politikának erősen kitett médiapiacon. A Postabankban változó arányban és közvetítéssel, de végig jelen volt az állam.
Másfél évvel az úgynevezett kétszintű bankrendszer bevezetése után, 1988 júniusában alakult, kezdésként az állam 22, az állami Magyar Posta 28 százalék részvényt jegyzett. Az új bank használhatta a posta infrastruktúráját, ráadásul gyűjthetett lakossági betéteket is – alighanem ez volt az első (a későbbiekhez hasonlóan elvetélt) próbálkozás az OTP hegemóniájának megtörésére. A bank élére az akkor az MNB-nél dolgozó fiatal, mindössze 32 éves menedzser, Princz Gábor került.
Princzet alapvetően balos bankárként tartották számon, miközben a politikai paletta minden árnyalatával bensőséges viszonyt ápolt. Az egyik legvitatottabb ügyletéről: a Teve utcai „rendőrpalota” felépítéséről 11 értékes rendőrségi ingatlanért cserébe például 1992-ben állapodott meg a bank a Belügyminisztériumot vezető Boross Péter akkori belügyminiszterrel.
Finanszírozta Simicska Lajos Mahir-csoportját is: 1997-1998-ban 800 milliót tolt a Postabank a hengerplakátos Cityposterbe. Hitelezte Lezsák Sándor Lakitelek Népfőiskoláját is – ez a kölcsön végül a rossz követelések között landolt.
Princz vezetése alatt helyezett ki a bank több mint félmilliárd forintnyi úgynevezett VIP-hitelt. Közszereplők – köztük politikusok, magas beosztású közszolgák, vezető újságírók, színészek, élsportolók – a közönséges halandóknál kedvezőbb feltételekkel jutottak kölcsönhöz vagy kamatoztathatták megtakarításaikat. A kedvezményezetti listán másoké mellett éppúgy szerepelt az MSZP-s Keleti György, mint a jobbos Bogár László neve.
Nem adott viszont Fenyő Jánosnak médiaportfolió-bővítésre, legalábbis ezt írta nemrégiben a Magyar Idők. Felmelegítve a régi konteót, miszerint nem csak a felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamásnak, de Princznek is voltak komoly nézetkülönbségei az 1998-ban kivégzett Fenyővel.
Princz a kilencvenes évek közepén a legfényesebb szalonok ünnepelt vendége volt, az akkor Fórumnak hívott Duna-parti szálloda Bécsi Kávézójában a politikai csúcsragadozók süteményeztek az asztalánál.
1997 eleje jelentette a fordulópontot. Máig tisztázatlan körülmények között – a hivatalos forgatókönyv szerint egy biztosító társaság vidéki munkatársának meggondolatlan körlevele alapján – elterjedt a bankcsőd híre, a betétesek megrohamozták a fiókokat.
A hisztéria – némi állami segítséggel – lecsengett, a Fidesz 1998-as első kormányra kerülésével azonban véget ért a Princz-korszak. A vezér távozása után pedig egymás után zuhantak ki a csontvázak a szekrényből, legtöbbet a pénzintézet kétes külföldi befektetéseit (cseh sörgyár és spanyol ingatlanok) szapulták. Princz és munkatársai ellen 2004-ben hűtlen kezelés miatt vádat is emeltek, az ügy vége pénzbüntetés lett 2009-ben.
A bankot mindenesetre több százmilliárd forintból kellett konszolidálni, mielőtt az Erste megvásárolta volna 101 milliárdért. A számok nyilván vitathatóak, vitatták is, hogy mennyire volt valóban szükség a ráncfelvarráshoz és mennyi volt az alkotmányos költség, de az biztos: az állam jókorát bukott az ügyleten.
Princzről az utóbbi években keveset lehetett hallani, jó híreket pedig még annyit sem. A szintén kegyvesztett fidesz-közeli bankár, Töröcskei István pénzintézete finanszírozta például az egyik becsődölt szálloda-próbálkozását. A projektre egyébként az állami MFB is adott pénzt a HVG szerint – ez a cikk felemlíti azt a piaci pletykát is, miszerint Princz (akárcsak Töröcskei) kézen-közön érdekelt volt a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetben is.
Ha így volt, egy tétellel több a csődlistán: a szövetkezet három éve felszámolás alatt áll.
MTI Fotó: Soós Lajos | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/19/princz-gabor-mindenkit-penzelt-az-allam-allta-a-szamlat-egy-nagyhatalmu-bankar-halalhirere/ | https://web.archive.org/web/20221207030624/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/19/princz-gabor-mindenkit-penzelt-az-allam-allta-a-szamlat-egy-nagyhatalmu-bankar-halalhirere/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/princz-gabor-mindenkit-penzelt-az-allam-allta-a-szamlat-a-egy-nagyhatalmu-bankar-halalhirere | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-19 15:44:00 | [
"Princz Gábor"
] | [
"Lakitelek Népfőiskola",
"Mahir Cityposter Kft.",
"Postabank",
"Rendőrség"
] | [] | [
"csődbűntett",
"média",
"kultúra - művészet",
"bankok - pénzintézetek",
"hitelezés"
] | [] |
47,962 | Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot | Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium. | Hernádi Zsolt;nemzetközi elfogatóparancs;
2018-11-18 08:12:23
Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben.
A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait.
A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.
A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot.
A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.
A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban.
A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.
A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása". | https://nepszava.hu/3015504_ujra-kiadhatjak-hernadi-zsolt-ellen-a-nemzetkozi-elfogatoparancsot | https://web.archive.org/web/20181121210436/https://nepszava.hu/3015504_ujra-kiadhatjak-hernadi-zsolt-ellen-a-nemzetkozi-elfogatoparancsot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujra-kiadhatjak-hernadi-zsolt-ellen-a-nemzetkozi-elfogatoparancsot | Népszava | hungarian-news | 2018-11-18 08:12:00 | [
"Hernádi Zsolt"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"energia",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
47,963 | Hernádi Zsolt horvátországi ügye: kontra, rekontra | Az Európai Unió Bírósága kimondta: egy európai elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg egy tagországban pusztán azon az alapon, hogy a helyi ügyészség megszüntetett egy olyan nyomozást, amelyben az érintettet csupán tanúként hallgatták ki. A bonyolult anonim közlemény Hernádi Zsoltról, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójáról és fordulatos horvát ügyéről szól. | Az Európai Unió Bírósága kimondta: egy európai elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg egy tagországban pusztán azon az alapon, hogy a helyi ügyészség megszüntetett egy olyan nyomozást, amelyben az érintettet csupán tanúként hallgatták ki. A bonyolult anonim közlemény Hernádi Zsoltról, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójáról és fordulatos horvát ügyéről szól.
Kontra, rekontra, szubkontra – több jogi eljárásban, olykor időben is erősen összekuszálódva viszi be egymásnak a gyomrosokat a horvát állam és a magyar Mol Nyrt.
Európai közlemény
Az MTI beszámolója szerint a legfrissebb fejlemény az, hogy az Európasi Unió Bírósága egy nyilatkozatot fogalmazott meg egy A.Y. monogrammal azonosított magyar állampolgár (valójában Hernádi Zsolt Mol-vezér) ügyében.
A hosszúra nyúlt ügy vélhetően csak az előzményeivel érthető meg. Miután 2009-ben Horvátországban megbukott Ivo Sanader miniszterelnök, saját párttársainak regnálása idején többféle ügyben is perbe fogták, többek között azzal is megvádolták, hogy a magyar Mol megvesztegette, amikor irányítási jogokat szerzett abban a horvát INA olajvállalatban, amelyet a Mol együtt birtokolt a horvát állammal
A Mol és Sanader tagadta a vádakat, de a Horvátországban indult büntetőeljárás során Horvátország európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen .
Magyar nyomozás
Magyarország ezt nem teljesítette, hanem az elfogatási parancsot feljelentésnek értelmezte és a magyar Központi Nyomozó Főügyészség megvizsgálta az állítólagos bűncselekményt, de nem talált bűncselekményre utaló jelet.
Hernádit tehát nem adta ki Magyarország, amit Horvátország nemzetközi jogi fórumokon is sérelmezett.
Az Európai Unió Bírósága most azt rögzítette, hogy az érintett tagország (jelen esetben Magyarország) nem tagadhatta volna meg az elfogási kérést azon az alapon, hogy ő az esetet kivizsgálta, ha az érintett állampolgárt csak tanúként hallgatta meg az ismeretlen tettes ellen zajló eljárásban. Vagyis, ha nagyon leegyszerűsítjük a helyzetet, a mai közlemény a horvátoknak győzelem, hiszen ők kérték a bíróság állásfoglalását. Ám a jogi helyzet ennél sokkal összetettebb, mert amíg ez a vizsgálat zajlott, sokat változott a helyzet, és eddig szinte minden fronton Horvátország áll vesztésre.
A Sanader-per
Ivo Sanader ellen anno még az USKOK (horvát korrupciót üldöző ügyészség) fogalmazott meg vádakat, amely a Mol-Sanader korrupciós vád tekintetében egy Robert Ježić nevű, Horvátországban az INA-Mol ügytől függetlenül is kétes hírű oligarcha vallomására alapult.
Robert Ježić részt vett egy tagadhatatlanul zavaros nemzetközi pénzügyi tranzakcióban ciprusi és svájci cégek között, és mint vallotta, azt gyanította, hogy az utalások végső soron a Moltól indultak és Sanadert célozták. A vád több sebből vérzett, az utalást indító orosz és magyar üzletember más célokat fogalmazott meg és Ježić maga sem juttatta el a pénzt Sanadernek.
De a horvát bíróság mégis jogerősen bűnösnek ítélte Sanadert, csak aztán a Sanadert elmarasztaló ítélet 2015 nyarán megdőlt, mert a horvát Alkotmánybíróság megsemmisítette azt és a Sanader-per teljesen elölről fog újraindulni.
Nemzetközi döntések
Nagyobb csapás volt a horvát félnek, hogy három év nemzetközi pereskedés után a horvát állam elveszített egy svájci pert is. A horvátok az UNCITRAL (United Nations Commission a horvátok fordultakon International Trade Law) szabályok szerint működő, genfi nemzetközi választott bírósághoz fordultak, de sportnyelven hat-nullára kikaptak a Moltól, ugyanis
a hat pontba sorolt kérdéskörök mindegyikében a magyar félnek adott igazat a svájci bíróság.
A genfi bíróság többek között kimondta, hogy a Mol nem sértett jogot, Hernádi Zsolt nem vesztegetett, az eljárás tetemes költségeit a horvát félnek kell kifizetnie. Ez a horvátoknak azért fájt különösen, illetve a Molnak azért volt nagy győzelem, mert a bíróság nem bizonyíték hiányáról beszélt, hanem bűncselekmény hiányáról.
Emlékeztetőül: ez volt az a fordulópont, amikor Andrej Plenković horvát miniszterelnök gyorsan kijelentette, Horvátország inkább visszavásárolja az INA-t.
Horvátország ekkor rosszul állt, mert a nagy vereség után még azzal is számolnia kell, hogy zajlik egy harmadik eljárás, amelyet Washingtonban a Mol kezdeményezett. A befektetés-védelmi választott bíróságon a Mol a horvát fél szerződésszegései miatt követel egy nagyobb összeget.
A magyar akciók
Ez tehát a big picture, a legfontosabb eljárások, de természetesen a hosszú jogi adok-kapok folyamán még sok egyéb lépés is történt. Magyarország, illetve a Mol a mostani közlemény kapcsán még abban is bízhat, hogy amióta a hivatkozott hazai vizsgálat lezajlott, még egyszer perbe fogták a Mol vezetőjét, aki itt már nem tanú, hanem nevesített gyanúsított volt.
A magyar fél ugyanis folyamatosan azzal próbálta Hernádit mentesíteni egy zágrábi eljárás alól, hogy magyar eljárásokban próbálta tisztázni az elnök-vezérigazgató szerepét.
A nagy Barba-trükk
Ennél az újabb hazai eljárásnál Bánhegyi Ilona magánszemély egy pótmagánvádas eljárásban kifejezetten megnevezte Hernádi Zsoltot, mint lehetséges elkövetőt, és arra kérte a magyar bíróságot, hogy vizsgálja ki, okozott-e a részvényeseknek kárt az elnök-vezérigazgató horvátországi ténykedése.
A cél az lehetett, hogy a magyar bíróság mentse fel a Mol-vezért, aki ezek után elmondhatja, hogy már nem csak tanúként hallgatták meg, de nevesített gyanúsítottként is vizsgálta az ügyét egy uniós (magyar) bíróság.
Vagyis ez a feljelentés valójában Hernádi érdekeit szolgálta,Bánhegyi Ilona magánszemély korábban éppen a Mol jogi igazgatója volt, bizonyára a felmetés kicsikarásáért perelt
A különös történet másik speciális aktualitása, hogy két napja a Mol bejelentette, hogy az MFB Invest és az EXIM állami szereplőkkel karöltve összesen 100 millió eurót fektet be egy Lead Ventures nevű kockázati tőkealap-kezelő cég hazai és külföldi vállalkozásokba fektető alapjaiba.
A Lead Venturest vezető Galácz Ábel történetesen Bánhegyi Ilona férje, ami azért jól jelzi, hogy a magánvád ellenére aligha romlott meg a Mol vezetőinek és a vádlónak a viszonya.
Végkifejlet
A mai bejelentés alapján tehát az valószínűsíthető, hogy Hernádi Zsoltot továbbra sem fogja bántódás érni, Magyarország biztosan nem adja ki Horvátországnak, de az európai elfogatóparancs körüli bejelentések azt is jelzik, hogy a Mol-vezér még mindig csak nagy óvatossággal és előkészítéssel tudja nemzetközi utazásait megszervezni.
Elég egyetlen hiba, és valahol, valamikor megpróbálhatják rajta érvényesíteni az európai elfogatóparancsot. A horvátok pedig egyre súlyosabb helyzetbe és költségekbe lavírozzák magukat az INA kapcsán a horvát érdekek védelmére hivatkozva. A helyzetet az oldhatná meg, ha a Mol kontra horvát állam tulajdonosi csetepaté eladással, tranzakcióval zárulna. Természetesen hivatalosan egy ilyen kiegyezésnek semmi köze nem lenne egy független büntetőügyhöz, de azért valami mégis azt súőgja, hogy kimozdulna a holtpontról az állóháború. | https://index.hu/gazdasag/2018/07/25/hernadi_zsolt_horvatorszagi_ugye_kontra_rekontra/ | https://web.archive.org/web/20230331100259/https://index.hu/gazdasag/2018/07/25/hernadi_zsolt_horvatorszagi_ugye_kontra_rekontra/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hernadi-zsolt-horvatorszagi-ugye-kontra-rekontra | Index | hungarian-news | 2018-07-25 00:00:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Ivo Sanader"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"energia",
"ítélet/döntés"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
47,964 | Siófok polgármestere elárulta: elzáratta az Elios-ügy dokumentumait és várta, hogy átadhassa azokat a rendőrségnek | Miután az Elios miatt az OLAF megkereste a várost, Siófok független polgármestere elzáratta a város két közvilágítás-korszerűsítési beruházásának dokumentumait, árulta el a Szabad Pécsnek. | Miután az Elios miatt az OLAF megkereste a várost, Siófok független polgármestere elzáratta a város két közvilágítás-korszerűsítési beruházásának dokumentumait, árulta el a Szabad Pécsnek.
„Arra vártam, hogy megkeresnek és akkor ezeket a dokumentumokat a rendelkezésükre bocsátom; meglepetéssel olvastam, hogy időközben a nyomozást a rendőrség lezárta, úgy, hogy ezekre a papírokra nem voltak kíváncsiak,”
mondta Lengyel Róbert. A rendőrség november elején jelentette be, hogy a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. Később kiderült, hogy több érintett várostól sem kérték ki a problémás közbeszerzések dokumentumait, így például sem Hódmezővásárhely, sem Siófok önkormányzatát nem keresték meg. A Szabad Pécs szerint a "szokásos" Elios forgatókönyv valósult meg Siófokon is:
Sistrade Kft. energetikai tanulmányt készítette a városnak,
majd jelezte, hogy új közvilágítási pályázatot írnak ki hamarosan,
ami a következő hónapban meg is történt, a város uniós pénzt hívott le,
amiből pályázatot írt ki a lámpaszerelésre.
Ketten indultak, az olcsóbbikat kizárták, mert túl olcsó volt, maradt az Ész-Ker és az Elios kettőse, akik meg is kapták a munkát.
Lengyel Róbert a lapnak elmondta, hogy | https://444.hu/2018/11/20/siofok-polgarmestere-elarulta-elzaratta-az-elios-ugy-dokumentumait-es-varta-hogy-atadhassa-azokat-a-rendorsegnek | https://web.archive.org/web/20200918200434/https://444.hu/2018/11/20/siofok-polgarmestere-elarulta-elzaratta-az-elios-ugy-dokumentumait-es-varta-hogy-atadhassa-azokat-a-rendorsegnek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/siofok-polgarmestere-elarulta-elzaratta-az-elios-ugy-dokumentumait-es-varta-hogy-atadhassa-azokat-a-rendorsegnek | 444 | hungarian-news | 2018-11-20 08:59:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Ész-Ker Kft.",
"Sistrade Kft."
] | [
"Siófok",
"Somogy megye"
] | [
"EU",
"önkormányzat",
"OLAF-vizsgálat",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
47,965 | Magáncégek gazdagodnak a Magyar Tenisz Szövetség állami támogatásaiból | Az elrendelt nyomozásra hivatkozva utasította vissza a megkeresésünket a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) főtitkára, Richter Attila. A sportszövetség működésével, a gyanús gazdasági ügyek miatt kitört botránnyal kapcsolatos kérdéseinkre a szervezet felügyeletét ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) sem reagált. A birtokunkba került feljelentésben foglaltak igazságtartalmának kiderítésére közérdekű adatigénylésekkel fordultunk a tenisz szövetséghez. | A hvg.hu adta hírül, hogy nyomozást indított a Fővárosi Főügyészség a Magyar Tenisz Szövetség gazdálkodása miatt. A vizsgálatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytatja le. A botrány azután tört ki, hogy a két legsikeresebb teniszező, Fucsovics Márton és Babos Tímea elégedetlenségüknek adtak hangot, és kritizálták a szövetséget.
Az Átlátszó birtokába került feljelentésben több oldalon keresztül sorolják azokat az ügyeket, amelyeket a hatósághoz forduló tagszervezet részéről problémásnak tartanak. A sportegyesület ráadásul nemcsak az ügyészséget kereste meg, hanem törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett, illetve bejelentést tett az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) sportügyekkel foglalkozó államtitkárához.
A legelső kifogásuk a szövetség működésével kapcsolatban az, hogy az MTSZ vezetése nem tette közzé a szervezet honlapján a közhasznúsági jelentéseket. Cikkünk készítésekor azonban ezek az anyagok már fent voltak a szövetség oldalán. A nem túl részletes, alig másfél oldalas dokumentumok alapján a szövetség 2016-ban 1,71 milliárd forint támogatásban részesült az EMMI-től, míg 2017-ben 2,76 milliárd forintos állami támogatást kapott. A támogatásokat az MTSZ részben korosztályos támogatásra, valamint versenyrendezésre és -szervezésre használta fel.
Magáncégek gazdagodtak az állami támogatásból?
A feljelentőnek nem tetszett, hogy az MTSZ a versenyekkel kapcsolatos marketing tevékenység elvégzését kiszervezte, és az Open Times Consulting Kft.-re, illetve az Universal Central Europe Kft.-re bízta.
Az Open Times Consulting Kft. egyik tulajdonosa Tamás Krisztina, az MTSZ sajtófőnöke, a másik pedig az élettársa, Horváth Csaba Pál. A cég bevétele – az Opten céginformációs rendszer adatai alapján – a megalakulás évében, 2015-ben 1,2 millió forint volt. 2016-ban azonban már 718,8 millió forint, míg 2017-ben ennek a dupláját, 1,33 milliárd forint bevételt könyvelhettek el. A kft. adózott eredménye ennek megfelelően 2015-ben mintegy 1 millió, a rá következő évben 32,6 millió, 2017-ben pedig 80 millió forint lett.
Az ügyészséghez forduló tagszervezet szerint bűncselekmény gyanúját veti fel, hogy az MTSZ a saját feladatainak elvégzésére olyan céggel szerződik, amelynek tulajdonosa egy olyan személy, aki az MTSZ-szel munkaviszonyban áll, és munkakörét képezi a kiszervezett feladatok ellátása.
Az MTSZ-szel szerződött másik cég, a Universal Central Europe Kft. egyedüli tagja a máltára bejegyzett MRM Strategic Consulting Ltd. A Universal Central Europe bevétele a megalakítása óta – csakúgy, mint az Open Times Consultingé – évről-évre nőtt. 2014-ben ugyanis még csak 1,2 millió forintos bevétel szerepel a pénzügyi adatok között, a következő évben azonban már 205,2 millió forintot értek el, majd 2016-ban és 2017-ben is mintegy 1,1 milliárd forintra tett szert.
A feljelentő a Universal Central Europe Kft. szerződésével kapcsolatban azt sérelmezi, hogy így az állami támogatásból egy olyan cég részesült, amely egy máltai vállalkozás tulajdonában van. Ráadásul – mint áll a feljelentésben – az Alaptörvény 39. cikke kimondja, hogy „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.”
Emiatt – véli a feljelentő – az MTSZ nem szerződhetett volna a Universal Central Europe-pal, illetve ha saját maga oldja meg a feladatot, akkor azzal nyereséget érhetett volna el, vagy sokat spórolhatott volna.
Az Universal Central Europe ügyvezetője – az Opten cégnyilvántartás adatai alapján – Mitók András, aki Kárpáti Tamással együtt egy ideig a cég tulajdonosa is volt. A cég ma már az említett máltai bejegyzésű, tisztázatlan tulajdonosi hátterű vállalkozásé, amelynek kézbesítési megbízottja Kárpáti Tamás.
További problémás ügynek tartja a feljelentést megfogalmazó tagszervezet, hogy az MTSZ egy három pályás sátort a drágább ajánlatot adó cégtől vett meg mintegy 120 millió forintért, pedig lett volna olcsóbb és műszaki tartalomban jobb ajánlat is.
Emellett a sportegyesület kifogásolja azt is, hogy a szövetség az általa rendezett versenyeken a rendezőket, a résztvevő bírókat, szervezőket és egyéb közreműködőket arra kérte, hogy a számlát a szolgáltatásaikról ne az MTSZ-nek, hanem bizonyos magánvállalkozásoknak állítsák ki. Ha virág, kupa, serleg beszerzésének vagy lelátó bérlésének a költségéről volt szó, akkor az A-Z Tenisz Produkció Kft. részére kellett a számlát megírni.
Ha szállással, étkezéssel, LED-fallal, marketinggel, nyomdával és grafikai munkákkal kapcsolatos költség merült fel, akkor a Universal Tennis Project Kft.-nek kellett a számlát megírni. A tavaly 454 millió forintos nettó árbevételt elérő cégnek a Universal Central Europe-ban is szereplő Kárpáti Tamás az ügyvezetője. A kft.-ben Mitók András is tulajdonos volt.
Mitók András neve a kalandos életű Welsz Tamással kapcsolatban került nyilvánosságra. Évekkel ezelőtt a Gépnarancs írta meg, hogy a Welsz Tamás-féle jótékonysági szervezet, a Charity March kapcsolatban állt Mitókkal, barátok és üzlettársak voltak. Mitók András pedig Welsz halála után is jóban maradt Welsz egykori élettársával. Mitóknak van két profi sportfinanszírozással foglalkozó cége, a Sportlife Kft. és a Sport & Média Kft., amelyek egyaránt szerződésben álltak a Kubatov Gábor vezette FTC-vel. Kubatov a lapnak megküldött közleményében tagadta, hogy Welsz Tamással vagy Mitók Andrással találkozott volna, és azt állította, hogy személyesen nem ismeri őket.
A Central Sport Event Kft.-nek akkor kellett számlázni, ha a bírók díjazásával, az autóbérlésekkel, az üzemanyaggal, a sofőrökkel, az alkalmi munkásokkal, a biztonsági szolgálat és az építési munkálatokkal kapcsolatban merültek fel költségek. Ennek a cégnek a teniszversenyeken résztvevő bírók annak ellenére adtak számlát, hogy a céggel nem voltak kapcsolatban, ők az MTSZ részére végeztek tevékenységet, így a számlák nagy valószínűséggel fiktívek lehetnek – hangsúlyozza a feljelentő. Ugyanez merülhet fel a többi vállalkozás nevére írt számlákra vonatkozóan is.
Mindezek az ügyek a tagszervezet szerint felvetik a gyanút, hogy az MTSZ gazdálkodása nem felel meg a jogszabályokban előírtaknak, és az MTSZ-t nagy összegű kár érte azáltal, hogy az illetékes személyek a rájuk bízott vagyonnal nem megfelelően, kötelességüket megszegve gazdálkodtak.
A sportegyesület a feljelentésnél is terjedelmesebb bejelentést írt az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Ebben a már említett esetek mellett az áll, hogy sok kérdésben az elnökségi tagok bevonása nélkül döntöttek. Az MTSZ az edzőket arra kötelezte, hogy egyéni vállalkozóként szerződjenek a szövetséggel; a megbízási díjanak egy részét pedig számla nélkül, zsebbe kapták.
A bejelentésben szerepel az is, hogy a versenyzők és az edzők kizárólag a JTB Hungary Utazási Irodától vehetik meg a repülőjegyeket, ugyanis a szövetség csak ezt hajlandó elszámolni. Érdekessége a dolognak – jegyezte meg a tagszervezet –, hogy a cégnél vásárolt repülőjegyek jóval többe kerülnek az egyébként elérhető repülőjegy áraknál.
A beadványban szerepel az is, hogy az elnökség engedélye nélkül utazott az MTSZ több vezetője, alkalmazottja és a szövetséggel szerződésben álló egyes cégek képviselői egy ismerősük legénybúcsújára Athénba, az MTSZ szponzora által biztosított magánrepülőgépen.
Az MTSZ főtitkárával, Richter Attilával kapcsolatban összeférhetetlennek és etikátlannak tartja a bejelentő, hogy a főtitkár a saját cégével, a Pro Sport Invest Kft.-vel Fucsovics Márton teniszező képviseletében szerződött a szövetség egyik főszponzorával, a HEDO Kft.-vel a versenyző reklámtevékenységére. A kontraktus alapján a HEDO Kft. – állítja a bejelentő – a szövetségnek nyújtott százmillió forintos támogatásából 30 milliót a Pro Sport Investnek utalt át.
A feljelentésre és a bejelentésre vonatkozóan a hivatalos álláspontokat nem tudtuk meg, mert sem az MTSZ főtitkára, Richter Attila, sem az EMMI nem reagált megkereséseinkre. Richter Attila a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva tért ki a válaszadás elől. A feljelentés és a bejelentés után a tenisz szövetség honlapjára azonban kikerültek azok az iratok, amelyeket a tagszervezet hiányolt.
A szövetség elnökét kritizálja egy edző
Kérdéses a szerepe az ügyben az MTSZ-t vezető Szűcs Lajosnak, aki amellett, hogy fideszes országgyűlési képviselő, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke is. Szűcsöt Fucsovics Márton edzője, Sávolt Attila a Facebookra kitett nyílt levelében kemény hangon kritizálta. Sávolt úgy véli, azért nem kapott szót az idén szeptember 26-án megtartott közgyűlésen, mert Szűcs félt attól, hogy kellemetlen helyzetbe hozza a kérdéseivel és a felvetéseivel.
„Babos Tímea, Fucsovics Márton, Temesvári Andrea, Markovits László, Babos Csaba és jómagam nem az ellenzék vagyunk” – hangsúlyozta Sávolt. Az edző azt állítja, hogy a közgyűlésen Szűcs elfogadtatott egy új alapszabály-kiegészítést, amelynek a lényege, hogy a tagszervezetek tagjai a jövőben ne fordulhassanak problémáikkal, kritikáikkal a médiához és a nyilvánossághoz.
Sávolt ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy sem ő, sem a két jelenlegi éljátékos nem tagja a Szövetség tagszervezetének, így a jövőben is elmondják a véleményünket azokról a dolgokról, amelyek nem tetszenek nekik a szövetséggel kapcsolatban. „Tesszük ezt elsősorban a magyar tenisz jövője érdekében. Önnel ellentétben nem vagyok jogász, de a jogérzékem azt súgja, hogy az elfogadott alapszabály módosítás nem állná ki az alkotmányossági próbát.”
Az edző szerint összeférhetetlen, hogy a tenisz szövetség működésének és gazdálkodásának átvilágítását az a PWC auditor cég végzi, amelynek cégtársa Bársony Farkas, akit a közgyűlésen elnökségi tagnak választottak meg.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylést nyújtott be a tenisz szövetséghez, a feljelentésben szereplő cégekkel kötött szerződéseket kértük, de a Magyar Tenisz Szövetség cikkünk megjelenéséig semmilyen dokumentumot nem adott ki számunkra.
Címlapfotó: Halász Áron | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/19/magancegek-gazdagodnak-a-magyar-tenisz-szovetseg-allami-tamogatasaibol-egy-tagszervezet-feljelentese-szerint/ | https://web.archive.org/web/20230202152150/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/19/magancegek-gazdagodnak-a-magyar-tenisz-szovetseg-allami-tamogatasaibol-egy-tagszervezet-feljelentese-szerint/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magancegek-gazdagodnak-a-magyar-tenisz-szovetseg-allami-tamogatasaibol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-19 12:15:00 | [
"Richter Attila",
"Szűcs Lajos (Pest megye)"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyar Teniszszövetség (MTSZ)",
"Open Times Consulting Kft.",
"Pro Sport Invest Kft.",
"Universal Central Europe Kft."
] | [] | [
"sport",
"gazdálkodás",
"adatigénylés"
] | [
"Teniszszövetség botránya"
] |
47,966 | Korrupciós pénz átadása közben érték tetten a Roszatom emberét, zseniális videó készült róla | A korrupciós pénz - 2,5 millió rubel, vagyis 10,7 millió forint - átadása közben, egy krími étteremben érték tetten az FSZB nevű orosz titkosszolgálat ügynökei a Pakson atomerőművet építő orosz Roszatom egyik fontos leányvállalatának vezetőjét. Igor Szuskov a Roszatom biztonsági rendszereit fejlesztő Daedalus igazgatója egy a határőrségnél szolgáló FSZB-s tisztnek adta éppen át a pénzt zacskóban. | A korrupciós pénz - 2,5 millió rubel, vagyis 10,7 millió forint - átadása közben, egy krími étteremben érték tetten az FSZB nevű orosz titkosszolgálat ügynökei a Pakson atomerőművet építő orosz Roszatom egyik fontos leányvállalatának vezetőjét. Igor Szuskov a Roszatom biztonsági rendszereit fejlesztő Daedalus igazgatója egy a határőrségnél szolgáló FSZB-s tisztnek adta éppen át a pénzt zacskóban.
Az eset még áprilisban történt, de a titkosszolgálat most számolt be róla, illetve tett közzé videót az akcióról.
Az esetben többek között az is abszurd, hogy Szuskov nemrég azért kaphatta meg a Daedalus ügyvezetői pozícióját, mert az elődjét, Szergej Fedjajevet idén év elején sikkasztás miatt letartóztatták.
Az nem világos, hogy Szuskov pontosan milyen célból fizette ki az összeget, ami a nyomozók szerint egy nagyobb megvesztegetési pénz első részlete lett volna.
A videó pedig, mint említettem, nagyszerűen sikerült. A feszültség fokozása céljából először végignézhetjük, ahogy pár farmerkedvelő FSZB-ügynök érkezik az étterembe:
aztán páran a hagyományos keményfiú-stílus kedvelői közül:
Hogy mindannyian azonnal a pénzes asztalnál tülekedjenek:
Ahol azonnal kiderül, hogy a pénz átadására szolgáló legendás Nejlonzacskó nem puszta metafora, hanem maga az orosz valóság:
Meg is nézhetjük, mennyi is 2,5 millió rubel bezacskózva:
Az ügynökök ezután, megirigyelve a hencegő gengszterrappereket, kiteszik a dellát az asztalra:
Amit a két delikvens ecetes heringhez méltóan savanyú arccal figyel:
Hogy a videó innentől kezdve másból sem álljon, csak egy bakjegyeket rakosgató FSZB-s kézből:
De, ha ez lehetséges, a vége még viccesebb, ugyanis ott helyben elintézik az összes papírmunkát, jó, hogy azon melegében le nem papírozzák a kényszermunkatábori beutalót is: | https://444.hu/2018/11/20/korrupcios-penz-atadasa-kozben-ertek-tetten-a-roszatom-emberet-zsenialis-video-keszult-rola | https://web.archive.org/web/20230905144551/https://444.hu/2018/11/20/korrupcios-penz-atadasa-kozben-ertek-tetten-a-roszatom-emberet-zsenialis-video-keszult-rola | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcios-penz-atadasa-kozben-ertek-tetten-a-roszatom-emberet-zsenialis-video-keszult-rola | 444 | world-news | 2018-11-20 00:00:00 | [] | [
"Roszatom"
] | [] | [
"vesztegetés",
"atom"
] | [] |
47,967 | Hazudik a rendőrség a túlórapénzekről | A rendőrség tagadta, hogy a Szabolcs megyei rendőrfőkapitány „trükközne” a pénzes túlórákkal, noha ezt dokumentumokkal bizonyítottuk. Most újabb dokumentumot teszünk közzé, ami bizonyítja, hogy a rendőrök nem önszántukból kérik pénz helyett inkább szabadidőben a túlórák ellentételezését. Más választásuk ugyanis nemigen van. A rendőrség hallgat. | A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a hatályos jogszabályoknak és belső normáknak megfelelően vezeti és irányítja az alárendeltségébe tartozó rendőri szerveket. Farkas József rendőr dandártábornok megyei rendőrfőkapitány szakmai tevékenységére (utasításaira) vonatkozó értesülései valótlanok
– írta az Index megkeresésére még október 26-án az ORFK. A rendőrséget azért kerestük meg, mert úgy értesültünk, Farkas József megyei főkapitány olyan helyzetet teremtett, hogy a túlórákat a rendőröknek lehetőleg ne pénzben, hanem szabadidőben ellentételezzék. Ez azonban ellentétes a jogszabállyal, mert a törvény szerint a rendőrök szabadon dönthetnek arról, hogy pénzben vagy szabadidőben kérik-e az ellentételezést.
Miután az értesüléseink valódiságát két olyan levéllel is meg tudtuk erősíteni, amit Farkas József főkapitány írt, ezért október végén újra megkerestük az ORFK-t: fenntartja-e a rendőrség, hogy az értesüléseink valótlanok? A rendőrség válaszát azóta is várjuk.
Az azóta eltelt időszakban még több szabolcsi rendőr megerősítette az Indexnek, hogy valóban az a helyzet, amit megírtunk. Ezenfelül egy újabb dokumentumot is megszereztünk, ami alátámasztja a korábbi állításunkat.
Ezúttal egy olyan levelet teszünk közzé, amit nem Farkas József főkapitány írt, hanem neki írt egy rendőr ezredes. A levélből kiderül, hogy korábban Farkas arra utasította az ezredest, vizsgálja felül a kapitányságokra 2016-os évben vonatkozó alapjogcímes túlórákat „a jelenleg alkalmazott túlóra elrendelési gyakorlat esetleges megváltoztatása" érdekében.
A levélben az ezredes egy kimutatást is közzétett arról, hogy 2016-ban a kapitányságokon mennyi túlóra volt, és ebből mennyit ellentételeztek pénzzel, mennyit szabadidővel. Ebből kiderül, hogy abban az évben a rendőrkapitányságokon összesen 37 842 túlórát számoltak el, amelyből mindössze 2811 túlórát fizettek ki pénzben a rendőröknek, a többit szabadidővel csúsztathatták le.
Hasonló volt a helyzet a határrendészetnél is. Ott közel 12 ezer túlórából mindössze 889-et fizettek ki, a többit szabadidővel egyenlítették ki.
Önmagában ez még nem lenne bizonyíték arra, hogy a megyei főkapitány utasítása miatt lett ennyi túlóra szabadidővel és nem pénzzel ellentételezve. Csakhogy az ezredes levele úgy folytatódik, hogy az adatok azt tükrözik, „az állományilletékes parancsnokok mennyire igyekeztek betartani a pénzbeli megváltásra jelölt túlórák elrendelésére vonatkozó szabályt, illetve mennyire próbálták elkerülni az ilyen elrendeléseket”. Az ezredes szó szerint felhívja Farkas figyelmét arra, hogy „lényeges mennyiségbeli különbségek vannak a pénzbeli, illetve a szabadidős megváltásra elrendelt túlórák között”.
Magyarán: a rendőrök a törvény szerint választhatnának, hogy pénzzel vagy szabadidővel akarják-e kiváltani a keletkezett túlórákat, ám a megyei rendőrkapitány utasításai miatt a gyakorlatban ezt nem tehetik meg.
Úgy tudjuk, a legutóbbi cikkünk megjelenése után a megyei rendőrkapitány egy vezetőknek tartott állományülésen azt állította, cikkünk csúsztat. És bár
Korábban megírtuk, hogy a májusban távozó országos rendőrfőnök utolsó hivatali idejében is azért lobbizott, hogy jövő év januárjától ne szűnjön meg a rendőrök túlórapénze. A birtokunkba került előterjesztés állítólag Orbán Viktornál megbukott.
Végül azonban úgy tűnik, hogy ez a rendszer még 2023-ig biztosan megmarad, miután a Fidesz engedett egy szocialista javaslatnak. De az engedékenység mögött racionális okok húzódnak: félő ugyanis, hogy ha a túlóra után nem járna pluszpénz, leszerelési hullám kezdődne a rendőrségnél, és a szervezet gyakorlatilag szétesne.
(Borítókép: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság új autóinak átadása Nyírbátorban 2015. február 6-án. – fotó: Balázs Attila / MTI) | https://index.hu/belfold/2018/11/21/hazudott_a_rendorseg_a_tulorapenzekrol/ | https://web.archive.org/web/20230329172429/https://index.hu/belfold/2018/11/21/hazudott_a_rendorseg_a_tulorapenzekrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazudik-a-rendorseg-a-tulorapenzekrol | Index | hungarian-news | 2018-11-21 12:50:47 | [] | [
"Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)"
] | [] | [
"statisztikahamisítás",
"adatigénylés"
] | [] |
47,968 | Süli reagált az ATV-nek a leváltásáról szóló hírekre | A kormány eredeti tervei szerint 2026-ban helyezték volna üzembe az első új blokkot, így a régi és az új erőmű egy ideig párhuzamosan működhetett volna, az így termelt áram egy részét pedig exportálta volna az állam. A legfrissebb hírek azonban már 2032-es átadásról szólnak. A kormánytól szerettük volna megtudni, hogy valóban csúszásban van-e a paksi bővítés, de erre a kérdésünkre nem kaptunk választ. | Süli reagált az ATV-nek a leváltásáról szóló hírekre
Sajtóhírek szerint hamarosan leválthatják a paksi atomerőmű bővítéséért felelős minisztert, a projekt csúszása miatt. Ezt a kormány álhírnek nevezte, de arra nem kaptunk választ, hogy valóban késik-e a beruházás. Az ellenzék a bővítés azonnali leállítását követeli.
Új tárca nélküli minisztert nevezhetnek ki a paksi atomerőmű bővítéséért felelős Süli János helyére – értesült a 24.hu. A portál szerint ez a 12 milliárd eurós beruházás csúszásával hozható összefüggésbe.
Az ATV Híradó kérdésére a Kormányszóvivői Iroda álhírnek nevezte a portál értesüléseit, így azzal nem is kívántak foglalkozni.
A miniszter Pakson reagált az ATV-nek esetleges távozásáról.
"Egy kormányközlemény megjelent, hogy a hír nem igaz, így nem is próbálunk vele foglalkozni. Ma is itt dolgoztam. Holnap is van feladatom, tehát ezt én eszerint haladok. Dolgozunk a sikeres végrehajtáson."
A Jobbik kezdeményezni fogja, hogy az atomerőmű bővítéséről ne a kormány, hanem az Országgyűlés hozzon végső döntést, az LMP pedig az évszázad legrosszabb üzletének tartja a Paks II. projektet, ezért azt javasolja a kormánynak, hogy állítsa le a beruházást és mondja fel az ehhez kapcsolódó hitelszerződést.
"Ez a beruházás minden szempontból megbukott. Megbukott akkor, amikor Varga miniszter úr elismerte, hogy ennél kedvezőbb feltételek vannak a piacon, tehát ehhez nem kellett Orbán Viktornak kiutazni Moszkvába, megbukott akkor, amikor kiderült, hogy az engedélyeztetési eljárást sürgetik azért, hogy megfeleljenek egy általuk kijelölt határidőnek, és véglegesen megbukott ma, amikor kiderült az, hogy a saját határidejüknek sem tudnak megfelelni." – nyilatkozta Ungár Péter.
Az MSZP szerint egy időzített bomba a beruházásról kötött Orbán-Putyin paktum.
A kormány eredeti tervei szerint 2026-ban helyezték volna üzembe az első új blokkot, így a régi és az új erőmű egy ideig párhuzamosan működhetett volna, az így termelt áram egy részét pedig exportálta volna az állam. A legfrissebb hírek azonban már 2032-es átadásról szólnak. A kormánytól szerettük volna megtudni, hogy valóban csúszásban van-e a paksi bővítés, de erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.
atv.hu | http://www.atv.hu/belfold/20181120-suli-reagalt-az-atv-nek-a-levaltasarol-szolo-hirekre | https://web.archive.org/web/20210920061033/http://www.atv.hu/belfold/20181120-suli-reagalt-az-atv-nek-a-levaltasarol-szolo-hirekre | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/suli-reagalt-az-atv-nek-a-levaltasarol-szolo-hirekre | ATV | hungarian-news | 2018-11-20 12:55:00 | [] | [] | [] | [
"háttér"
] | [
"Paks II"
] |
47,969 | Össztűz a műtrágyakirályra Bige László portréja | Bige László cégei éppen rendőrségi és versenyhivatali vizsgálat alatt állnak. Ő az egyik leggazdagabb magyar a milliárdoslisták szerint, de cégeinek azért jelentős adóssága van és a péti Nitrogénműveket egy nagyon drága kötvény finanszírozza. Milyen üzleti sikerek és milyen konfliktusok jellemezték az elmúlt éveit, és miért áll hadban Csányi Sándorral, a legvagyonosabb magyar üzletemberrel? | Bige László cégei éppen rendőrségi és versenyhivatali vizsgálat alatt állnak. Ő az egyik leggazdagabb magyar a milliárdoslisták szerint, de cégeinek azért jelentős adóssága van és a péti Nitrogénműveket egy nagyon drága kötvény finanszírozza. Milyen üzleti sikerek és milyen konfliktusok jellemezték az elmúlt éveit, és miért áll hadban Csányi Sándorral, a legvagyonosabb magyar üzletemberrel?
Bige László Tibor az ország öt leggazdagabb emberének egyike. Családjának sok vállalkozása van, amelyek jellemzően a Bige Holding nevet viselik, de a csoport legértékesebb ékköve, a péti Nitrogénművek megtartotta önálló nevét. A társaság és százmilliárd forintos nagyságrendű vagyon felett diszponáló tulajdonosa azonban most nincsen könnyű helyzetben.
A rendőrség a múlt héten nagy erőkkel, állítólag 300 rendőrrel vizsgálódott a csoport szolnoki üzemében, a sajtóban arról is felreppent egy hír, hogy a vállalkozó nyíregyházi otthonánál is rendőröket láttak, erről Bige László azt mondta az őt elérő Napi.hu-nak, hogy nem tartózkodnak rendőrök a házánál, de várja őket szívesen.z
Korábban a Gazdasági Versenyhivatal is elindított egy nagyobb műtrágyapiaci vizsgálódást.
Ráadásul az üzleti környezet sem kedvező, a gáz, mint fő input ára emelkedik, a műtrágya ára alacsony szinten stabilizálódott, a Nitrogénművek kötvényeinek az ára talán ezért is esik folyamatosan.
Természetesen könnyen lehet, hogy minden hatóság csak végzi a dolgát, a GVH a verseny tisztaságán őrködik, a rendőrök valóban pusztán egy környezetszennyezési ügyben nyomoznak, de a találgatások szintjén az is felmerülhet, hogy a különc, sem a NER-hez, sem más üzleti körhöz nem tartozó, az évek során sok üzleti ellenfelet, sőt ellenséget begyűjtő, pereskedő, öntörvényű üzletember valamiképpen szervezett össztűz alá került.
Ha pedig így van, akkor akár újra kiéleződhet a top 5 magyar milliárdosi körön belüli legnagyobb ellentét, Csányi Sándor az OTP első embere és Bige László ugyanis az elmúlt tíz évben hol nyíltan, hol csak a kulisszák mögött, de folyamatosan háborúztak.
A konfliktus régi eredetű, de ha nagyon leegyszerűsítenénk a mai agráriumra, akkor a legnagyobb hazai agrárcég, a Csányi tulajdonolta nádudvari KITE agrárintegrátor vállalkozás és a piacvezető hazai műtrágyacég, vagyis a Nitrogénművek ma már deklaráltan ellenfelek. Csányinak nincsen műtrágyagyártása, míg Bigének nincsen érdemi integrátori partnere, ezért inkább maga próbál építeni egyet.
Ki ez az ember?
A nagyváradi születésű Bige László 1984-ben családegyesítés révén költözött át Magyarországra. Édesanyja ekkor már itt élt, míg nővére Hollandiában talált új otthonra. Bige a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrádra költözött, a Tisza partján fekvő kis településen kajak-kenu edzőként dolgozott.
Szerette a munkáját, de mivel alig keresett vele pénzt, így szomszédja, Gizi néni segítségével céget alapított, és feleségével együtt kicsiben kereskedni kezdett – mesélte el pár évvel ezelőtt. A remek üzleti érzékkel megáldott, "rafkós" Bige gyorsan nőtte ki magát amolyan mindennel kereskedő seftesből, komoly nemzetközi export-import vállalkozóvá. Eleinte nővére segítségével holland használt ruhával, majd zöldséggel, gyümölccsel és hússal kereskedett a kétszemélyes vállalkozás, de már a kezdeteknél nemzetközi ügyletek is jellemezték a kis vállalkozást.
Győz a román forradalom
Az üzlet akkor lépett szintet, amikor 1989-ben Romániában győzött a forradalom. A magyar piacon már korábban is szabadabban lehetett üzletelni, a vállalkozó sikeres is volt valamennyire, de a szűzterületnek számító Romániában még nagyobb profittal lehetett dolgozni. Bige Nyugatról használt autógumikat vitt be Romániába, illetve Oroszországba, míg visszafelé Spanyolországba vitt bárányokat. Hamarosan egyre nagyobb értékben kereskedett, a termékkör kibővült többféle alapanyaggal, gyapjúval, acéllal, papírral is.
A máig Nyíregyházán, igaz értelemszerűen ugrásszerűen javuló körülmények között élő üzletember 1991-ben megalapította a B&H Kft.-t és ekkor találkozott először a műtrágyaiparral, amely a korábban Erdélyben (Kolozsváron) gyógyszerész-vegyészmérnöknek tanult férfi legjövedelmezőbb üzleti területe lett később.
ROMÁNIÁBÓL EKKOR MÁR NAGY TÉTELBEN HOZOTT BE MŰTRÁGYÁT ÉS NÁTRIUM-KARBONÁTOT,
később utóbbi óriási üzlet lett, főleg az üvegipar és a mosószer-gyártás vásárolta, a Bige által behozott anyagot. A cég terjeszkedett, létszáma és forgalma is gyorsan nőtt, a kilencvenes évek elején már milliárdos árbevétele volt, és Bige László lett a magyar-román kereskedelmi reláció legnagyobb játékosa.
Vegyes sikerek
Ebben az időben, vegyes eredményekkel ugyan, de több romániai céget is létrehozott. A Szatmárnémetiben alapított Chemical Impex Srl sikeresebb lett, ugyanakkor a malmokat, kenyérgyárakat is birtokló sepsiszentgyörgyi Mopaco SA sok nehézséget és összességben inkább kudarcot hozott. Itthon közben megvette a nagykállói fafeldolgozót a helyi téesztől és logisztikai központot épített.
A következő nagy fordulat, vagyis az újabb szintugrás a kilencvenes évek közepéhez kötődik, amikor először 1996-ban meghirdették a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek privatizációját. Ebben a ma már nem így hívott szolnoki üzemben volt a napokban a nagy razzia. Mindenesetre két évtizede ez a cég egy jó nagy, igaz rossz anyagi helyzetben levő üzem volt, ahol NPK-típusú (azaz nitrogént, foszfort, káliumot tartalmazó) műtrágyagyártás, valamint kénsav-, foszforsav- és szintetikus kriolit gyártás zajlott.
Nem ment könnyen, nem ment egyedül
Bige László sokáig nem tudta megszerezni a céget, végül több próbálkozás után 1,1 milliárd forintért ő lett a befutó, és úgy tudni, hogy ebben az OTP segítette. Bige László régóta szenvedélyes vadász, és bár a szolnoki üzem megszerzése idején még nem sokan ismerhették őt a közéletből, de állítólag Medgyessy Péterhez, illetve Csányi Sándorhoz régi vadászbarátság fűzte. E cikkünk elkészítéséhez nem sikerült a felekkel beszélnünk, így azt sem tudtuk tisztázni, hogy ekkor már valóban baráti kapcsolatban álltak-e.
Mindenesetre Bige ekkor még kifejezetten jó viszonyt ápolhatott az OTP-vel, és a hitelezői viszonyt valószínűsíti az is, hogy a deal után a szolnoki cég vezetésében OTP-s tisztviselők is helyet kaptak.
Bige tehát megszerzett egy értékes magyar iparvállalatot, csakhogy innen egy igazán nehéz időszaka következett. A műtrágyagyártás piaci környezete nem volt jó, százmilliók mentek el a hitelek törlesztésére, a szükséges környezetvédelmi beruházásokra, kármentesítésre. Bige Lászlót különösen bosszantotta, hogy el kellett tartania egy, a munkások lakhatását biztosító, közműveket alig fizető lakótelepet, de végül elérte, hogy az állam visszavásárolja a lakásokat tőle. A szolnoki cég kapcsán rendőrségi ügye is volt a vállalkozónak, de tisztázta magát.
Aztán egy kicsit kezdett anyagilag megint jobban állni, Nyíregyháza környéki földeket vett és nagy tételben kezdett el gyümölcsöt termeszteni (Alma Trade Kft.). A társaság ma is megvan, de ma már a családtagok a tulajdonosok.
A péti üzlet
2002-ben jött el Bige László élete lehetősége, vagyis a péti Nitrogénművek megvásárlása. Ahogy korábban Szolnokon is az OTP hitele segíthette, úgy a hatalmas péti műtrágyagyár megszerzése sem sikerülhetett volna, ha nincsen iránta bizalom a Mol–OTP-világban.
A péti cég főtulajdonosa ugyanis a Mol volt, amely 2002-ben elhatározta, hogy a főprofiljába nem illeszkedő nyolcvan leányvállalatát eladja. míg a vevőt ezúttal is az OTP hitele is segítette, így a Nitrogénművek vezetésébe is bekerültek az OTP tisztségviselői.
Fotó: Nagy Lajos / MTI A Nitrogénművek Zrt. - korábban Péti Nitrogénmûvek - gyára a Veszprém megyei Pétfürdő határában 2012-ben
Ezzel a 20,8 millió dollárért (mai áron is alig 6 milliárd forintért) megvett céggel Bige a hazai műtrágya-tömeggyártás legerősebb embere lett.
Az első két év azonban ezúttal is elképesztően nehéz volt. 2002-től 2004-ig ugyanis még védővám nélkül jöhetett az orosz gyárakból a műtrágya. Ezzel nem lehetett versenyezni, hiszen a nitrogéngyártás meghatározó alapanyaga,
a földgáz Oroszországban éppen ötödannyiba került, mint Magyarországon,
és bár a fajlagos szállítási költsége is magas a műtrágyának, vagyis nem éri meg messzire szállítani, de ekkora gyártási előnyt nehéz volt megverni.
Bige azonban 19-re lapot húzott és bejött. Komoly, több tízmilliárdos beruházással fejleszteni kezdett (az MFB és az OTP hiteléből), és a műtrágyapiac, 2004 után beköszöntő jobb éveiben mindez bombaüzletnek bizonyult, nagy nyereséggel lehetett értékesíteni a megnövelt kapacitásokkal előállított műtrágyát.
Az üzlet jobbra fordulását sok szerencsés körülmény segítette, de elsősorban az, hogy az unió tagjai lettünk. Bige kedvezőbb áron tudott földgázt venni, a magyar gazdák az uniós támogatások révén növelték a műtrágya-felhasználást és az EU-n kívüli, elsősorban orosz versenytermékeket védővámok tartották távol a hazai piactól. Ez volt az aranykor, dőlt a lé, Bige a leggazdagabb magyarok közé került.
Egy különös hitel
Ebben az időszakban történt azonban valami, amiről transzparens információkat nem nagyon lehetett olvasni, és a feleknek biztosan máig teljesen eltérő narratívái élnek egymás mellett, de az biztos, hogy ez a homályba vesző konfliktus örökre megváltoztatta a korábban jóban levő vadásztársak, Csányi Sándor és Bige László viszonyát. És elindított egy olyan ellentétet, amely a következő másfél évtizedben hitelszerződés-bontáshoz, pereskedéshez, vagy a KITE agrárintegrátor cégért vívott öldöklő versenyfutáshoz vezetett a két üzletember között.
Fogalmazzunk úgy, hogy Bige László és Csányi Sándor üzleti környezete között olyan szerződés született, amellyel Bige segítséget is kapott, de az őt segítő üzleti kör egy opciós lehetőség révén potenciális Nitrogénművek-tulajdonhoz is jutott.
Ez az egész ügy végül csak évekkel később , 2008-ban vált transzparenssé, de a konfliktus gyökere alighanem 2003-ig datálódik vissza. Egy szélesebb körben különösebben nem ismert vállalkozó, a korábban dzsessz-zongorista és istálló-tulajdonosi múlttal is rendelkező Rozsnyói György 200 millió forintos magánhitelt nyújtott Bigééknek, amiért cserébe opciós jogot formált a Nitrogénművek 50 százalékos tulajdonrészére.
Később Rozsnyói ezt az opciót le szerette volna hívni, mire Bige László azt állította, hogy
ezt az embert nem is ismeri,
és nem fogja átengedni neki a cégét pár napi profitjáért cserébe, sőt a sajtóban strómanokat, szicíliai módszereket is emlegetett.
Maga Rozsnyói György több ügyvéd kíséretében úgy nyilatkozott anno a Figyelőnek, hogy bár személyesen valóban nem ismerte Bige Lászlót, de tanácsadói hívták fel a figyelmet a kölcsön lehetőségére és barátja, Ecsedi Ferenc is segítette az üzletet. Ecsedi Ferenc több szálon is kötődött az OTP-hez vagy Csányi Sándor egyéb érdekeltségeihez. Rozsnyói úr kifejezetten zokon vette, hogy Bige nem is állt szóba vele, és a furcsa hitelszerződés ügye bírósági útra terelődött.
Van olyan helyzet, amit ugyan le lehet papírozni, de a papír egészen mást ér, ha a felek jóban vannak, vagy ha a felek ellenségesek egymással.
2008: a nagy összeveszés
Ez a hitel mindenesetre tényleg furcsa volt, 200 millió forint, személyes ismeretség nélkül? Nagyon úgy tűnt, hogy Rozsnyói György valójában nem önálló entitás volt, hanem csak amolyan előretolt helyőrség nagyobb erők biztosítékképzési játékában.
De a hitel sokáig nem került bele a hírekbe, csakhogy 2008-ban valami nagyon megromlott Bige és az OTP között. A bank hirtelen megvonta a forgóeszközhiteleit a cégtől, ugyanakkor Bige más banktól sem tudott hitelt felvenni, mert a fedezetei már az OTP hitel mögött voltak.
Két olvasata volt az ügynek, Bige arról nyilatkozott, hogy egyesek valódi jogosultság nélkül a cégét akarják, de volt aki úgy értelmezte nekünk a helyzetet, hogy Bige nemtelen eszközökkel önállósította magát az őt korábban segítő üzleti körtől. A tisztánlátást nehezítette, hogy miközben Bige László gyakran kifakadhatott a sajtóban és éles szavakkal bírálhatta az OTP gyakorlatát, addig az OTP-t kötötte a banktitok, így nem fejthette ki az álláspontját.
A Bige-csoportnak hirtelen sok frontja lett, pereskedni kezdett az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi Szolgáltató (EMFESZ) Kft.-vel is, mert szerinte a szerződéses partner önhatalmúlag elrugaszkodott a két cég közötti 10 + 5 éves, hosszú távú gázszállítási szerződés képletétől.
A műtrágyagyár gáz- és pénzellátási zavarai miatt végül is 2008-ban leállt. látszott, hogy nagy harc kezdődött, és úgy tűnt, hogy ebben Bige nem győzhet. Végül Bigének Gyurcsány Ferenc kormánya segített, az MFB anyagi segítsége lendítette ki a patthelyzetből.
Külön világ
Mindez a sok, régmúltba vesző információ sokféle aktuális összeesküvés-elmélet terjedését is magyarázza. Hivatalos kérdéseket nagyon nincs értelme feltenni, hiszen minden hatóság nyilván ragaszkodik ahhoz, hogy munkáját igazságosan és szakszerűen végzi, nem céljuk egy üzletember ellehetetlenítése, összehangolt vizsgálata.
Ugyanakkor valóban adott egy nagyon értékes vertikum, a műtrágyaipar és bizonyos savgyártások, amely sokakat érdekelne, de amelynek mai gazdája határozottan nem a jobboldaltól eredeztetheti vagyonát. Nincsenek szövetségesei, annál több az üzleti ellenfele.
Saját megfogalmazása szerint mindent önerőből ért el, de valójában abban, hogy a felszín felett tudott maradni, a baloldal idején kapott állami hitel is segített neki, ugyanakkor a korábbi támogatóival tisztázatlan körülmények között szembefordult.
Bige valójában mindig is sziget maradt, a fővárosi elittel nem találta a hangot, sosem vágyott fel a fővárosba, és bár rengeteg bankkal volt kapcsolata, a hitelek vagy bizonyos devizaügyletek miatt a finanszírozóival is voltak konfliktusai.
Kevés sajtó
Bige László amúgy szereti a társaságot, teniszezik, vadászik, nem veti meg a luxust, a méregdrága autó, vagy a helikopter a mindennapjai része, de olyan nagyon sokat azért nem szerepel a sajtóban.
Talán egyedül 2004-ben kapott nagyobb fényt, amikor januárban
a saját költségén meghívta a parlamenti vadászklub vegyes pártállású kilenc tagját egy lónyai vadászatra.
Erről olykor nyilatkozott is, és soha nem látott kivetnivalót a meghívásban.
A Rozsnyói Györggyel folytatott különböző pereiről később nem nagyon lehetett olvasni a nyilvánosság előtt, de mivel a Nitrogénműveknek Bige maradt a tulajdonosa, a fő kérdésben, vagyis az opció lehívhatóságában biztosan Bige nyert, hiszen ő maradt birtokon belül.
Agrárintegráció
Bige László mindenesetre komoly értéket rakott össze, még ha eközben nagyon el is adósodott. Felhúzta Európa legnagyobb és legkorszerűbb savüzemét, hatalmas új műtrágya-gyárat, korszerű csomagológyárat, hűtőtornyot, polietilén-zsák gyárat is épített.
Az üzlete sokáig elég jól hasított, de a hitelei elég magas kamattal mentek, igazi high-yield, vagyis bóvlikötvényeket kellett kibocsátania. Mindez akkor kezdett gondot okozni, amikor kedvezőtlenül alakultak a gáz és más alapanyagok (káliumklorid, monoamonfoszfát) árai, de a műtrágya már nem drágult, sőt.
Bige László ekkor mindenképpen előre akart lépni, ami Magyarországon csakis egyet jelenthetett, a vertikum legfontosabb cégtípusai közül, vagyis az agrárintegrátorok közül kellett volna szereznie egyet. A magyar agrárágazatban ugyanis egy speciális "állatfajta", az integrátorcég veszi a legtöbb műtrágyát, mezőgépet, vetőmagot és növényvédőszert, amelyeket aztán ez a központi szereplő ad el a gazdáknak, akik a szezon végén terménnyel fizetnek. Gyakorlatilag az integrátor értékesít és elszámol, az értékesített output áraiból levonja a beadott inputok árait és a megmaradt nyereségen osztozik a gazdákkal.
A KITE
Bige László tehát integrátort szeretett volna venni. Úgy tűnt, hogy ez sikerülhet is neki, mert a legnagyobb magyar agrárcég, a nádudvari KITE 2013-ban eladóvá vált. Abban biztosak lehetünk, hogy ekkor már Csányi Sándor erősen szemmel tartotta Bige László mozgását, mindenesetre egy emlékezetes harc végén Csányi Sándor valahogy elhappolta a KITE-t Bige László elől.
A viszony ezzel aligha javult, Bige ugyan összerakott egy saját integrátort, Genezis néven, de a KITE-ügy több szempontból is húsig hatolt,
egyrészt a KITE nem lett az övé,
másrészt azé az ellenfeléé, vagyis Csányié lett, akiről borítékolható volt, hogy aligha Bigétől szeretné a jövőben beszerezni a műtrágyát,
harmadrészt más integrátor-cégekkel is romlott a viszony, így bár a Nitrogénművek ma is piacvezető a hazai gazdák műtrágya-ellátásában, de a részaránya visszaesett.
Az utolsó békeévben még a Nitrogénművek bevételeinek az ötöde a KITE-től érkezett, vagyis a forgalom kiesése nagy érvágás volt.
Indul a műtrágyaháború
Az agrárintegrátor piacon új fokozatba kapcsolt a műtrágyaháború. A KITE, az IKR és a Genezis harcolt, nevesítve
Csányi Sándor, Andrej Babiš cseh miniszterelnök és Bige László.
Csányinak van a legnagyobb integrátora, de nincs műtrágyája, Babišnak van mindkettő, mert övé a szlovákiai Duslo gyár, de ő azért mégiscsak külföldi, míg Bigének van műtrágyája, de az integrációs kezdeményezése azért kisebb, számára fontos lenne, hogy ne csak direkt eladása legyen a gazdák felé.
A felek küzdőszelleme bizonyára erős, ahogyan a háttérben az eszközök is változatosak lehetnek, mindenesetre valamiképpen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) érdeklődését is felkeltette a piac, és versenyfelügyeleti eljárást indított egy rakás hazai műtrágya-értékesítővel szemben. A GVH 2017. szeptember 13-án, egyidejű helyszíni kutatással kezdett, több Bige-cégnél is rajtaütött, de a KITE-nél is, ám ez az egész összességében vélhetően Bigének fájt jobban, nem Csányinak, hiszen a KITE-nél a Csányi előtti időszakot vizsgálták.
A magyar felhasználás évente 1,1-1,2 millió tonna, a GVH alapvetően azt vizsgálja, hogy az értékesítők nem fogtak-e össze árkartellben például területfelosztással és az árak magasan tartásával a vevőikkel szemben, illetve nem fogtak-e össze az importtermékek, elsősorban Babiš termékeinek összehangolt kiszorítása érdekében úgynevezett versenyárakkal (kedvezményes árakkal).
Finanszírozás
A nemzetközi áralakulás, a sok veszekedés és hazai vizsgálat azért jött rosszkor Bigének, mert a finanszírozása is drága maradt és az árkörnyezet sem javult. Amikor 2013-ban Bige nemzetközi kötvényt bocsátott ki a cége finanszírozására, merész üzleti terveket fogalmazott meg 2015-2017 között például adózás előtti eredménynek 26, majd 27, végül 34 milliárd forintos kerekített adózás előtti nyereséget jósolt, de mivel a műtrágya alacsonyabb árszinten stabilizálódott, a valóság csak 7 (2015), 1 (2016) és 10 milliárd forint (2017) lett.
Új hitelre volt szüksége és Bige végül elég drágán tudta refinanszírozni a cégét. 200 millió dollár értékben bocsátott ki dollárkötvényt, amire dollárban 7,85 százalékos kamatot kell fizetnie. A piac most eléggé bizonytalan, a Nitrogénművek pár hónapja még 100 százalékon jegyzett kötvényeit már csak 93 százalékon adják-veszik.
Ez persze most nem feltétlenül kell, hogy érdekelje a kibocsátót, ezért a befektetők feje fáj csak. Ráadásul, a nagy leárazás nem feltétlenül Bige cégének szól csak, az egész világon lejjebb értékelték októberben a high-yield kötvényeket.
Ám a rossz árkörnyezet azért zavarja a befektetőket, ahogy az is, hogy a legutóbbi negyedéves eredmény-ismertetés után elmaradt a szokásos elemzői kérdezz-felelek Bige Lászlóval, és a Q/A szekció helyett csak írásban lehetett elküldeni a kérdéseket – mesélik a befektetők.
Bige Lászlónak ellenfele van bőven, a 2017. végi 117 milliárd forintos kötelezettség-állomány a tavalyi év (immár javuló) 10 milliárdos eredményszintjéhez képest magas, nem nagyon teszi lehetővé a befektetőknek ígért hitelleépítést.
Bige László már sok mindent túlélt, látszólag most sem izgulja magát halálra, de azért kívülről úgy tűnik, hogy az eleve nehéz finanszírozási és üzleti helyzetben levő cégnek most nagyon nem segít, ha a versenyhivatal és a rendőrség is fogást keres rajta.
(Borítókép: Balázs Attila / MTI) | https://index.hu/gazdasag/2018/11/19/ossztuz_a_mutragyakiralyra_-_bige_laszlo_portreja/ | https://web.archive.org/web/20220701132106/https://index.hu/gazdasag/2018/11/19/ossztuz_a_mutragyakiralyra_-_bige_laszlo_portreja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ossztuz-a-mutragyakiralyra-bige-laszlo-portreja | Index | hungarian-news | 2018-11-19 12:57:00 | [
"Bige László",
"Csányi Sándor"
] | [
"Nitrogénművek Zrt.",
"OTP Bank Nyrt."
] | [] | [
"háttér",
"mezőgazdaság",
"vegyipar",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
47,970 | Tiborcz István ingatlancége a választások után felvásárolt 13 belvárosi luxuslakást is | A Bellavista Apartments Kft. nevét már emlegették a magyar sajtóban a Tiborcz-érdekeltségek között, de eddig senki nem fejtette meg, hogy valójában mit rejt ez az ingatlankezelő vállalkozás. Az Átlátszó most megtudta: a cég összesen 1118 négyzetméternyi belvárosi lakást gyűjtött be idén tavasszal – 12 darabot a Dorottya utcában és egyet a Hajós utcában. | A Bellavista Apartments Kft. nevét már emlegették a magyar sajtóban a Tiborcz-érdekeltségek között, de eddig senki nem fejtette meg, hogy valójában mit rejt ez az ingatlankezelő vállalkozás. Az Átlátszó most megtudta: a cég összesen 1118 négyzetméternyi belvárosi lakást gyűjtött be idén tavasszal – 12 darabot a Dorottya utcában és egyet a Hajós utcában.
Viharos gyorsasággal írja felül az élet a miniszterelnök vejének ingatlanportfoliójáról szóló híreket. Noha szeptember végén ebben a cikkben azt írtuk, hogy az épp összefonódó Gránit és Takarékbank közel 10 milliárd forintnyi kölcsönt öntött a Tiborcz család érdekeltségeibe, ez a szám máris 11 milliárdra "kerekedett".
Két bank önti a pénzt a Tiborcz-érdekeltségekbe – már közel 10 milliárd forintnyi hitelt kaptak Az elmúlt hetekben csak találgatni próbálta a sajtó, vajon hogy teremt elő újabb és újabb milliárdokat a semmiből – például műemlékfelújítására – a kormányfő veje. A turai kastélyra 1,9 milliárd forint kölcsönt kapott a BDPST Group, ezzel a Tiborcz-féle ingatlanérdekeltségek összes hitele megközelíti a 10 milliárd forintot.
A Takarékbank ugyanis a minap még rádobott 1,2 milliárdot a belpesti Mahart–Dorottya-háztömb luxusszállóvá alakítása munkacímű projektre (melyet az itt működő Vajna-cégek kiköltöztetésével kezdtek), így ennél az épületegyüttesnél már bő 7 milliárdon áll a hitelszámláló.
Szétköltözött Tiborcz István és Andy Vajna – indulhat a luxusfejlesztés a Mahart-házban Roma Oktatási és Kulturális Központ Nemzeti Hajsza környezetvédelmi engedélye Nemzeti Hajsza környezetvédelmi engedélye Gyermekvédelmi feladatok – utasítások Nemzeti Hajsza környezetvédelmi engedélye Ózdi Járási Hivatal Építésügyi Osztály határozata Bánhorváti, Rákóczi u. 2. sz. alatti épülettel kapcsolatban .
A 11 és a 7 milliárd különbözetéből más ingatlanvásárlásokat, -felújításokat finanszíroztak: a turai kastély rendbetételét, földszerzéseket, egy Andrássy úti palotaszint kiglancolását, továbbá még valamit 670 millió forint értékben. Utóbbi hitelrészről mindeddig csak annyit lehetett tudni, hogy a Tiborcz-féle BDPST Group leánycége, a Bellavista Apartments Kft. kapta. Ám hogy ez a társaság ténylegesen milyen javakat rejt, csak most sikerült kiderítenünk.
A kft. a földhivatali nyilvántartás szerint idén április 27-én lett bejegyzett tulajdonosa 1118 négyzetméternyi luxushajléknak – ebből 12 lakás a belvárosi Dorottya utca 9. szám alatti társasházban található, egy pedig az Operaház közelében, a VI. kerületi Hajós utcában. Az érintett egységek közül a legnagyobb 147, a legkisebb 37 négyzetméteres – és az ingatlanegyüttest egy pakkban vette meg a Tiborcz-cég egy magyar-olasz-luxemburgi csoporttól.
Utóbbiak a korábbi mérlegeikben 950 millió forintnyi lakásállományt mutattak ki, de az majd csak a 2018-as évről szóló beszámolókból derül majd ki, hogy a Bellavista mind a 950 milliónyit felvásárolta-e. Ingatlanpiaci szakértőink mindenesetre a kft. által felvett hitel 670 milliós összege és a 950 milliós maximumérték közé becsülik a 13 lakás árát.
Drónfelvételek a Tiborcz Istvánhoz köthető cégek ingatlanbirodalmáról from atlatszo.hu on Vimeo.
Kis színesként egy további adalék – immár a főváros határain kívülről. Tiborcz István annyiban kezd klasszikus ingatlankereskedővé válni, hogy nemcsak vesz és vesz, hanem néha eladni is képes. Az Átlátszó ugyancsak most szúrta ki, hogy a BDPST Zrt. augusztus végén értékesítette a műemléki besorolású badacsonyi Ranolder-villát a Zemplén Market Zrt.-nek.
Címlapfotó: a szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/2018/11/21/tiborcz-istvan-ingatlancege-a-valasztasok-utan-felvasarolt-13-belvarosi-luxuslakast-is/ | https://web.archive.org/web/20211017102638/https://atlatszo.hu/2018/11/21/tiborcz-istvan-ingatlancege-a-valasztasok-utan-felvasarolt-13-belvarosi-luxuslakast-is/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-istvan-ingatlancege-a-valasztasok-utan-felvasarolt-13-belvarosi-luxuslakast-is | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-21 12:59:53 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Bellavista Apartments Kft.",
"Gránit Bank",
"Takarékbank Zrt."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"hitelezés"
] | [] |
47,971 | A SZAKADÉK SZÉLÉRE LÖKTÉK AZ ÓBUDAI EGYETEMET, DE A KANCELLÁR HELYETTES ÁLLAMTITKÁRKÉNT FOLYTATHATJA | Súlyos anyagi gondokkal küzd az Óbudai Egyetem. Megszorításokat vezettek be, a vagyon egy részét zárolták, az oktatók fizetésével is gondok vannak. A kancellária zavartalanul működik tovább, a kancellárból helyettes államtitkár lett. Portálunknak nevük elhallgatását kérő egyetemi oktatók beszéltek a kialakult helyzetről. | Az oktatók már a választások előtt, márciusban e-mailt, kaptak, melyben Szigeti Ádám kancellár és Réger Mihály rektor jelezte: mivel csökken az egyetem hallgatóinak száma, kevesebb pénzhez jut az intézmény, ezért 10%-os költségcsökkentésre lesz szükség. Kilátásba helyezték a félév végi oktatói jutalmak eltörlését, a járulékok csökkentését, a cafetéria megszüntetését, leépítéseket, ezzel párhuzamosan a kötelező óraszámok növelését.
"Ekkorra datálódik az Óbudai Egyetem hanyatlása, a csoportkohézió megbomlása" - fogalmazott egyik forrásunk.
Az oktatók körében elterjedt az is, hogy a korábbi évekről megmaradt, milliárdos nagyságrendű összeget elköltötték, az egyetem minden tartalékát felélte.
Eladtak egy épületet, de a pénzt zárolták
Az egyetem már 2017 novemberében eladta a Kiscelli úti épület, a pályázati felhívás nyertese az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítványa lett, ami nettó 703 millió forintot fizetett az ingatlanért.
Az épületkomplexumban volt az egyetem Bánki karának biogáz laboratóriuma is, ami fontos szerepet töltött be: született belőle doktori disszertáció, minden évben sok ember szakdolgozatának alapjául szolgált.
"Ez most nincs. Diákok kérdezgetik, hogy lesz-e. Nem tudni a választ, mert folyamatos ígérgetések, ködösíté zajlik, de érdemi lépések nem történnek" - fogalmazott portálunknak az egyik oktató.
Még nagyobb baj, hogy az egyetem vezetősége egy nappal a választások után, április 9-én újabb e-mailt küldött ki, amiben bejelentették a korábban már lebegtetett megszorításokat: létszámstopot, leépítési terveket. A levélről a 444 is beszámolt, mint írták, a levél szerint az utasítás közzétételének napjától az üres álláshelyeket is tilos betölteni, április 30-ig pedig az akkori dolgozói létszám "optimalizálására" is tervet kell készíteni.
Kiderült, hogy az egyetem már az alaptevékenységét sem képes önálló forrásból finanszírozni, a pályázati pénz kreatív felhasználásával igyekeznek betömni a költségvetési lyukakat.
Ekkor jelentették be azt is, hogy a Kiscelli úti épület eladásából származó 703 millió forintot zárolták.
Jogsértésre kényszerített oktatók
A levél sokkolta az oktatók egy részét, egy forrásunk ráadásul azt mondta, ekkor már egyéb nehézségeik is akadtak.
"A történethez hozzátartozik az, amit nemrég tudtam meg,: az óraadó oktatóknak január óta nincs fizetésük és óraadói szerződésük, kvázi ingyen és jogtalanul tanítanak. Jegybeírásnál ugyanis a Neptun rendszer hivatalos okiratnak minősül, amire szerződés nélkül nincs joga a tanárnak. Nekem is volt több ügyem a kifizetések kapcsán, csak érdekes módon amikor szigorúbb hangvételű levelet fogalmaztam meg a jogos problémámmal és a lehetséges következményekkel, kilátásba helyezve az órák elhalasztását, rögtön jött 2-3 napra rá az utalás..."
Eladásra szánhattak egy másik épületkomplexumot is
Értesüléseink szerint a vezetőségben felmerült, hogy eladják az egyetem egy másik épületkomplexumát is.
"Választások után azt a hírt kaptam diákoktól, hogy a Tavaszmező utcai épületkomplexumban az egyik kollégiumi igazgató körbevezetett embereket, és fényezte az épületet" - fogalmazott portálunknak az egyik oktató. A következő összdolgozói értekezleten megkérdezték a kancellárt, hogy mi volt a vizit célja, felmerült-e az épület értékesítése.
"A válasz az volt - látszólag meglepve és stresszelve, hogy ez kiderült -, hogy volt ilyen ötlet, de elvetették. "
A kancellária létszáma marad
Miközben az intézmény súlyos gondokkal küzd, a kancellária 80 fölötti létszámmal működik, forrásaink szerint hétszámjegyű fizetésekkel. A kancellár Szigeti Ádám, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási kutatás-fejlesztési volt főosztályvezetője, akit több, a fentihez hasonló összdolgozói értekezleten is kérdezhettek a kialakult helyzetről a kétségbeesett dolgozók.
"Fiatal, flegma, erőssége a kérdésekre adott 0 kilobájt tartalmú válaszok megfogalmazása, a ködösítés" - jellemezte egyik forrásunk.
Többekben felmerült, hogy a költségek optimalizálását éppen kancellária létszámának csökkentésével kéne kezdeni,
nem azokkal az oktatókkal, akiknek az egyetem a hallgatók révén a pénzt és a hírnevét köszönheti.
"Elgondolkodtunk rajta, de inkább nem" - szólt Szigeti válasza. A biogáz laboratóriummal kapcsolatban felmerült kérdésekre azt mondta, amit már egy évvel ezelőtt is: dolgoznak az ügyön.
Megszakadt a közvetítés
Április 16-án, a megszorításokat bejelentő e-mail szétküldését követően egy héttel szenátusi ülést hívtak össze, amit élőben lehetett követni az interneten is, ám mikor a dolgozók kérdései következtek, a közvetítés megszakadt. Forrásaink tájékoztatása szerint az oktatók a következő kérdésekre szerettek volna válaszokat kapni:
A Kiscelli utcai épület értékesítéséből az egyetemnek nettó 703 milli forint bevétele keletkezett. Az eladást megelőzően készült-e az ingatlan eladásához kapcsolódó értékbecslés? Ha igen, akkor kérem tájékoztassa a megjelenteket az eredményről! A vételi folyamat során hány pályázó volt és milyen egyéb konstrukciók merült fel?
A Kancellária jelentős személyi erőforrással rendelkezik mégis több tevékenységet kiszervezett (jogi szolgáltatások, PwC Magyarország, Ernst & Young Tanácsadó Kft). Végzett-e felmérést a saját munkaerő és a kiszervezett munka költséghatékonyságával kapcsolatban és ha igen, mi az eredmény? Mennyibe került az Óbudai Egyetemnek 2016-2017. évben a kiszervezett munka?
Szeretnénk tudni, hogy a kancellárián dolgozó kollégák beosztásához milyen bérezés tartozik! Kérjük tájékoztasson minket a kollégák béréről és beosztásáról! - Az intézményfejlesztési terv nem tartalmazza a józsefvárosi telephely értékesítését. Volt-e delegáció a Színház és Filmművészeti Egyetem képviseletében a Tavaszmező utcai telephelyünkön? Milyen céllal jártak ott? Mi az Önök célja a szóban forgó épületállománnyal?
A kancellári rendszer Ausztriában jelentős anyagiforrás-gyűjtő szereppel rendelkezik. Nálunk mi a szerepe a kancelláriának és mennyi oktatási területen hasznosítható forrást hozott az egyetemre az elmúlt években?
Ha a kancellária szerint a problémákat, hiányokat a felmerülés helyén kell megoldani, akkor a Központ jelentős hiányát miért a Karoktól elvett pénzből próbálják fedezni? Miért nem értesülünk arról, hogy a Központ költségeit csökkentik, fizetéseit, juttatásait, beszerzéseit korlátozzák? A kancellária funkciói és létszáma indokolt-e? Jelenleg több igazgató, főosztályvezető, menedzser van ott, mint három nagyvállalatnál.
Tisztában vannak-e azzal, hogy egy oktató mennyi, milyen munkát végez? A léétszámcsökkentés egyik indoklása az részükről, hogy csökken a hallgatói létszám. Tisztában vannak-e azzal, hogy jelenleg is túlórában teljesítik az oktatók a tantervet? Tisztában vannak-e azzal, hogy az elmúlt időszakban megindult oktatói kivándorlás - melynek okai között fő helyen a felső vezetés döntései szerepelnek - már most ősszel több tantárgy megtartását veszélyezteti?
Érdemi válaszokat nem kaptak, az értekezlet után apátia lett úrrá a dolgozók körében. Egyikük így értékelte a történeteket:
"Sajnos be kell látnunk, hogy bármekkora is a lelkesedés és tenniakarás, nem értünk el átütő sikert. Sajnos az is nyilvánvalóvá vált, hogy bár a fizetésünk nem reprezentálja megbecsülésünket, a véleményünk sem számít és az elégedettségi felmérések csak statisztikai adatok. A vezetőink felteszik a kezüket, s várjuk a csodát. Illetve konkrétan előbb eladják a „családi vagyont”, zárolják a befolyt pénzt, leépítik a szellemi értékeket. Hová vezet ez? A fiatalokat már nem is marasztalják, a nyugdíj közelében lévőkkel még kihúzza az egyetem a bezárásig."
Többen távoznak
Az oktatók közül már most többen távoztak, a Keleti karról például csoportosan mentek át a BME gazdasági karára.
"A történtek engem is arra késztettek, hogy elhagyjam a süllyedő hajót. A Fidesz kétharmaddal a vezetőség kirobbanthatatlan, és ki fogják nullázni az egyetemet" - fogalmazott egy óraadó, aki egy másik kart hagyott ott.
A kancellár felfelé bukott
A történtek ellenére Szigeti Ádám karrierje töretlenül ível felfelé: míg korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumánál volt főosztályvezető, kancellári pályafutása után helyet kapott az új kormányban. Május közepén Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak nevezett gigatárca miniszteri várományosa - azóta már minisztere - a vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén jelentette be: a személyesen általa irányított tudás- és innovációmenedzsment-államtitkárság utóbbi területért felelős helyettes államtitkára Szigeti Ádám lesz.
"Abszurd. De ha a főnöke ezek után még magasabbra emeli, akkor ez volt az eredményes, elismerésre méltó tevékenység. Tanuljunk mi is belőle, és az utódjánál ne két év után vegyük észre, hogy padlóra vitte az egyetemet" - fogalmazott az Óbudai Egyetem egyik oktatója.
Az egyetem szerint nincsenek problémák
Cikkünk megjelenése után az Óbudai Egyetem e-mailben reagált a megjelentekre. Állításuk szerint nem küzdenek anyagi gondokkal, az oktatók rendben megkapják a fizetésüket, a felmerült kérdésekre pedig már választ adtak.
Az Óbudai Egyetem pénzügyi helyzete stabil, likviditási nehézségei nincsenek, kötelezettségeit határidőre tudja teljesíteni, lejárt esedékességű fizetési kötelezettsége nincs. Jelentős, négy milliárd forintot meghaladó költségvetési maradvánnyal rendelkezik. A Kiscelli utcai épület eladásából befolyt összeg felhasználásról a Szenátus rendelkezhet. Az Óbudai Egyetemen minden munkatársa időben megkapta és megkapja az illetményét, illetve az elvégzett túlmunkáért járó díjazást. Az Óbudai Egyetemen nincs oktatóhiány és nem történt leépítés oktatói körben. Hamis az az állítás, miszerint a Keleti Károly Gazdasági Karról nagyobb számban távoztak volna oktatók a BME-re. Mint minden intézményben, így az Óbudai Egyetemen is van természetes fluktuáció. Az egyetem az intézményfejlesztési tervben rögzített célok elérése érdekében a humánstratégiájával összhangban hirdeti meg az oktatói állásokat. Az új kollégák felvételéről a rektor és a kancellár közösen dönt. Az egyetem hallgatói létszáma megközelíti a 12 ezer főt, a karok és telephelyeik mérete hat nagyvállalat méretét teszik ki, mindemellett a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény kancellári hatáskörbe helyezett feladatellátása is indokolttá teszi a szervezeti egység méretét, ugyanakkor a közelmúltban történt HR racionalizálás, létszám csökkentés. A magyar felsőoktatásba bekerülő hallgatók száma csökken, a bekerülési alapkövetelmények 2020-tól változnak (emelt szintű érettségi és középfokú nyelvvizsga felvételi előkövetelmény lesz). Ezen okok miatt az Egyetem vezetősége indokoltnak látta egy olyan intézkedési terv kidolgozását, mely az intézmény gazdálkodása szempontjából hosszútávon fenntartható kereteket teremt és hatékonyan támogatja gyakorlatorientált alaptevékenységének magas szintű elvégzését. A költségek csökkentése a költségvetési kiadások racionalizálását tartja szem előtt, amely az államháztartási gazdálkodás, a jó gazda szemlélet érvényesítését, a takarékos közpénzfelhasználást jelenti. Április 16-án tartotta az intézmény az éves Összdolgozói Értekezletet, amely minden munkatárs előtt nyitott, személyes megjelenést feltételez. A távol maradók száma lényegesen meghaladta az előre jelzettet, így a rendszer túlterheltsége miatt az élő közvetítéssel már az értekezlet is elején technikai problémák adódtak. Az Összdolgozói Értekezleten az egyetem kancellárja a hozzá intézett valamennyi kérdésre érdemben reflektált. A Biogáz laboratórium új telepítési helyéhez több megoldási javaslatból hosszas mérlegelés után sikerült a szakmai döntéshozónak kiválasztaniuk a számukra leginkább megfelelőt. Az ezzel kapcsolatos kérdések minden fórumon nyíltan megválaszolásra kerültek. | https://alfahir.hu/2018/06/14/obudai_egyetem_oktatas_felsooktatas_szigeti_adam | https://web.archive.org/web/20220701144638/https://alfahir.hu/2018/06/14/obudai_egyetem_oktatas_felsooktatas_szigeti_adam | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-szakadek-szelere-loktek-az-obudai-egyetemet-de-a-kancellar-helyettes-allamtitkarkent-folytathatja | alfahir.hu | hungarian-news | 2018-06-14 13:21:00 | [
"Szigeti Ádám"
] | [
"Óbudai Egyetem"
] | [] | [
"oktatás",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
47,972 | Mészáros Lőrinc már ezüstérmes lehet az agrárbárók versenyében | Miután kiderült, hogy az oligarchaszerepből önmagát kigolyózó Simicska Lajos lényegében valamennyi üzleti érdekeltsége korábbi üzlettársához, Nyerges Zsolthoz kerül, megírtuk, hogy nem ő lesz a cégek végállomása, hanem az ország leggyorsabban gazdagodó vállalkozója, Mészáros Lőrinc. | Miután kiderült, hogy az oligarchaszerepből önmagát kigolyózó Simicska Lajos lényegében valamennyi üzleti érdekeltsége korábbi üzlettársához, Nyerges Zsolthoz kerül, megírtuk, hogy nem ő lesz a cégek végállomása, hanem az ország leggyorsabban gazdagodó vállalkozója, Mészáros Lőrinc.
Úgy tűnik, hogy ez a folyamat el is kezdődött. A 444.hu cikke szerint október 25-én a Mezort Zrt. tulajdonjoga Nyergestől Vörös József ügyvédhez került, aki korábban Mészáros Lőrincet képviselte egy földvásárlási árverésen, és ő a jogi képviselője annak az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által vezetett alapítványnak, amely a felcsúti Puskás Akadémiát működteti.
A Mezort és Vörös nem válaszolt a portálnak, mindenesetre nem valószínű, hogy az ügyvéd saját maga rendelkezne akkora összeggel, amely a vállalat megvásárlásához szükséges. A Mezort ugyanis annál is sokkal jelentősebb társaság, mint ami a 444.hu cikkéből kiderül, ez fogja össze a teljes egykori Simicska-agrárportfóliót, amelynek része három, 2001-ben privatizált állami gazdaság, 2051-ig szóló földhasználati joggal. Tavalyi konszolidált (a leányvállalatok számait is magában foglaló) beszámolója szerint
árbevétele 8,6 milliárd forint volt, adózott eredménye pedig elérte a 975 millió forintot.
A három egykori állami gazdaság, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt., a Lajta-Hanság Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. közel 17 500 hektáron folytat növénytermesztést.
Ha a Mezort-csoport valamilyen formában tényleg Mészáros Lőrincnél köt ki, akkor ő, illetve a családja lesz a második legnagyobb „földbirtokos” Magyarországon. Azért kell idézőjelbe tenni a kifejezést, mert a törvények szerint idehaza egy magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek (jogi személyek) pedig semennyit, csak bérelhetnek. Így azt lehet sorba állítani, hogy egy-egy üzletember érdekeltségei mekkora bérelt területen gazdálkodnak.
A G7 korábbi adatgyűjtését és számítását alapul véve a felcsúti vállalkozó érdekeltségei 30,5 ezer hektáron gazdálkodhatnak majd. (Ez nagyjából annyi, mint Pest területe Csepel nélkül.) Ez már csak 15 százalékkal marad el Csányi Sándor agrárbirodalmának 35 ezer hektárjától. Nyergest pedig természetesen meg fogja előzni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárójaMiután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.
Egy sajátos gyűjtögetési versenyben viszont már a Mezorttal átveheti Mészáros a vezetést: 5 lesz az érdekeltségében abból a 12 állami gazdaságból, amelyet még az első Orbán-kormány privatizált. Formailag a menedzsmentnek, jó részük azonban nem sokkal később nagybefektetőknél kötött ki, ezért aztán ez a magánosítás kiérdemelte a piszkos 12 elnevezést. A Mezort-portfólióba tartozó háromról már volt szó, a herceghalmi, valamint a hidasháti pedig eddig is Mészáros érdekeltségébe tartozott. | https://g7.hu/piac/20181108/meszaros-lorinc-mar-ezustermes-lehet-az-agrarbarok-versenyeben/ | https://web.archive.org/web/20221127225631/https://g7.hu/piac/20181108/meszaros-lorinc-mar-ezustermes-lehet-az-agrarbarok-versenyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-mar-ezustermes-lehet-az-agrarbarok-versenyeben | G7 | hungarian-news | 2018-11-08 16:14:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Nyerges Zsolt",
"Vörös József"
] | [
"Mezort Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"\"Piszkos tizenkettő\" (agrárcégek privatizációja)",
"Orbán-Simicska háború"
] |
47,973 | Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat | Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia. | Egészen megdöbbentő adat jelent meg egy, az elmúlt hetekben elérhetetlen, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által kezelt adatbázisban. A néhány napja ismét hozzáférhető, a tavalyi tao-támogatásokat összesítő táblázat szerint ugyanis a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) közel 1 milliárd forinttal több támogatáshoz jutott, mint amennyi pénzt fejlesztési programjukra jóváhagytak.
Ilyenre korábban valószínűleg nem volt még példa, és nem csak az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc irányítása alatt álló alapítványnál, hanem máshol sem. A jogszabályi előírások szerint ugyanis ez egyszerűen nem fordulhatott elő. Mindenki csak annyi adóforintot terelhetett magához az államkassza helyett, amennyit jóváhagyott neki az MLSZ vagy – nagyobb összeg esetén – az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).
A tao-támogatási rendszernek ugyanis ez a lényege: a cégek a nyereségük után fizetett közterhet, a társasági nyereségadót (taót) nem a költségvetésbe fizetik be, hanem odaadják azt egy számukra szimpatikus sportklubnak (vagy kulturális szervezetnek). Egy csapat azonban eddig csak annyi pénzt gyűjthetett, amennyit arra az idényre megítéltek neki.
Tavaly azonban módosítottak a szabályokon, így az idén már lehetőség van a támogatás összegének utólagos növelésére is. A szövetségnek és az EMMI-nek azonban ilyenkor is rá kell bólintania az új összegre, azaz logikusan ez még nem jelenti azt, hogy egy csapat több társasági adófelajánlást szedhet össze egy adott évben, mint amennyit megítéltek neki*Ha arra az évre növelik a jóváhagyott összeget, akkor legfeljebb azt töltheti fel, tovább ez esetben sem nyújtózkodhat.. Igen ám, de a jogszabály-módosítás értelében
akár évekre visszamenőleg is kérhető a támogatás emelése.
Azaz előfordulhat, hogy egy sportszervezet egy három évvel korábbi beruházása került többe, mint amit előzetesen becsültek, és erre kér támogatásnövelést. Ilyenkor logikusan a jóváhagyott összeget arra az évre módosítják, a pénzt azonban csak most kaphatja meg a klub.*Így viszont a most összegyűjtött pénz több lesz, mint amit erre az évre jóváhagytak.
Nagyon valószínű, hogy ez történt a FUNA-nál is, annak ellenére, hogy az MLSZ honlapján jelenlegi is elérhető adatokban nem látszik, hogy a korábbi években emelkedett volna a jóváhagyott összeg. Erre ugyanis több magyarázat lehet. Egyrészt az aktuális számok csak a 2015/2016-os szezontól hozzáférhetőek, az ez előtti időszak adatai nincsenek fenn a szövetség honlapján. Azaz elképzelhető, hogy a Felcsútnak a tao-rendszer 2011-es bevezetése és a 2015/2016-os szezon közötti valamelyik idényre ítéltek meg többlettámogatást.
A másik lehetőség, hogy a korábbi évek adatait nem frissítették, ami egyik forrásunk szerint nem lenne példa nélküli. Azaz még az sem elképzelhetetlen, hogy a 2015 után időszakot érintette a támogatásnövelés. Utóbbi – amint erre egy lapunk által megkérdezett szakértő felhívta a figyelmünket – már csak azért is logikus lenne, mert épp a napokban derült ki, hogy a tervezettnél is többe kerül a FUNA közelmúltban átadott sport- és konferenciaközpontja. Amit nem mellesleg a Mészáros Lőrinc gyermekeinek tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt. épített. *Magyarul Mészáros Lőrinc futballakadémiájának Mészáros Lőrinc gyermekei építettek 12,5 milliárd forintnyi közpénzből egy sportcsarnokot. A helyzet tisztázása érdekében a támogatásnöveléssel kapcsolatos kérdéseinkkel ma délelőtt megkerestük az MLSZ-t és a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt is, ám egyelőre egyik helyről sem kaptunk választ. Amennyiben ez változik, cikkünket frissítjük.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVelejéig átpolitizált rendszerben kapják a közpénzt a fociklubokNagy pénzhez csak azok jutnak, akiknél a tulajdonosok személyesen be vannak kötve a kormánypárthoz.
A Felcsút már a 2,3 milliárddal is rekorder lett volna tavaly, az 5,4 pedig mindenkori csúcsnak számít, még abban az évben is csak bő fele ennyit kaptak, amikor a Pancho Aréna építése megindult. A 6,3 milliárd pedig egészen bődületes összeg, majdnem a két és félszerese annak, amit a tavalyig második legtöbb támogatást összekalapozó Simicska/Nyerges-közeli Szolnoki MÁV a tao-rendszer első hat évében összesen begyűjtött.
Utóbbi összeg egyébként szűk 2,7 milliárd forint volt. Ezzel szemben a Felcsút a tao-rendszer bevezetése óta a mostani hatmilliárddal már 20 milliárd felett jár. Mindez azt jelenti, hogy bár 2011 óta több ezer sportszervezet részesült tao-támogatásban, az összes pénz nyolcada Felcsútra került.
Azt egyelőre nem tudni, hogy ez az összeg az idén mennyivel növekszik, a FUNA 2018/2019-es sportfejlesztési programját ugyanis egyelőre nem hagyták jóvá. Ebben egyébként semmi meglepő nincs, a felcsúti akadémia papírjaira mindig nagyon későn, jellemzően valamikor december első napjaiban kerül rá a pecsét. Ezt követően azonban szinte mindig rendkívül gyorsan összegyűjtik a pénzt, előfordult, hogy néhány nap alatt sikerült összeszedni a teljes támogatást.
Az előző szezonban ugyan ez tovább tartott, cserébe viszont hatalmas tao-donorokat hajtott fel a FUNA. Már tavaly írtunk róla, hogy volt egy cég, amely 1,3 milliárd forintot utalt, márpedig ehhez 18 milliárd forintos profitra volt szükség (érdekes módon az állami megbízásokkal kitömött Duna Aszfaltnak szinte pont ennyi volt az adózott nyeresége). Később azonban még ennél is nagyobb támogatókat sikerült szereznie az alapítványnak, amely egy 1,4 és egy 2 milliárdos egyösszegű utalást is kapott.
Az idén eddig egyébként valamivel több mint ezer sportszervezet programját hagyta jóvá az MLSZ, és ez alapján előfordulhat, hogy megszakad az elmúlt két év emelkedő trendje, és ezúttal a tavalyinál kevesebb támogatást próbálhatnak meg összeszedni a csapatok. Jelenleg ugyanis csak 19,3 milliárdnál tart a számláló, miközben tavaly több mint kétszer ekkora értékben fogadtak el fejlesztési programokat.
Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy nemcsak a Felcsút, hanem a többi hagyományosan sok adóforintot begyűjtő klub sem kapta még meg a jóváhagyást, a kiugró értékű programokat elbíráló EMMI pedig még egy tervre sem bólintott rá. A listát így egyelőre a Honvéd FC Kft. vezeti 241 millió forinttal, miközben tavaly ennél 16 nagyobb értékű fejlesztési terv volt. | https://g7.hu/allam/20181109/keves-volt-a-felcsuti-focinak-19-milliard-visszamenoleg-kaphattak-ujabb-szazmilliokat/ | https://web.archive.org/web/20190213175145/https://g7.hu/allam/20181109/keves-volt-a-felcsuti-focinak-19-milliard-visszamenoleg-kaphattak-ujabb-szazmilliokat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/keves-volt-a-felcsuti-focinak-19-milliard-visszamenoleg-kaphattak-ujabb-szazmilliokat | G7 | hungarian-news | 2018-11-09 16:26:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
47,974 | Elképesztő adóssághalom húzza le Mészáros Lőrinc vidéki lapbirodalmát | Ha nem jönnének az áron felüli hirdetések az adófizetőktől, akkor összeroskadna a száz napilapot kiadó médiabirodalom. | Általában pénzgyárként gondolunk a kormányközeli médiacégekre, így Mészáros Lőrinc médiabirodalmára is. De ha jobban megnézzük az elérhető adatokat, akkor kiderül, hogy nem ilyen jó a kép. Az Opus médiaportfóliója mögött ugyanis több tízmilliárd forintos, bonyolult szerkezetű adósságtömeg van, amely csak az állami hirdetésdömpinggel tartható fenn. A közpénzből élő médiacég hamarosan kikerülhet Mészárosék tőzsdei cégéből, az Opus Globalból.
Mészáros Lőrinc médiaportfóliója jelenleg úgy néz ki, hogy az Opus Global Nyrt. birtokolja az Opus Press Zrt.-t, amelynek leányvállalata a legtöbb Mészáros-médiát, így most már a megyei lapok többségét is összefogó Mediaworks Zrt.*A portfólió legnagyobb része 2016-ban került a mai Mészáros-portfólióba, akkor, amikor az előző tulajdonos, az osztrák Heinrich Pecina utolsó tulajdonosi döntéseként megszüntette a Mediaworks legnagyobb múlttal rendelkező újságját, a Népszabadságot. A Mediaworks egyesült a kilenc vidéki lapot kiadó Pannon Lapok Társaságával és kisebb cégekkel együtt került az Opimus Press Zrt. tulajdonába.
Mészáros Lőrincnek van egy televíziója is, az Echo TV. Ez a tőzsdei a Mészáros-birodalmon kívül van, a Talentis Group Zrt. alá tervezték.
Első ránézésre kifejezetten egészséges cégnek tűnik a Mediaworks Zrt.: 2017-ben húszmilliárdnál is több árbevétel mellett 4,3 milliárd forint adózott eredményt ért el. Ez kétségkívül nagyon jól néz ki, de valójában önmagában nem árul el sokat a cégcsoport valós helyzetéről. Persze tudjuk, hogy nem feltétlenül racionális befektetői megközelítés uralkodik e médiaportfólió körül, de mégis érdemes ilyen szemmel megnézni a számokat és a cég hátterét.
A Mediaworks portfóliója nagyrészt nyomtatott lapok kiadásából áll, a cég nem különösebben erős az online területen. Ezért mindenképpen kérdés, hogy mennyire fenntartható az üzletmenet, attól függetlenül, hogy jelen pillanatban ömlik a hirdetési pénz a kiadóhoz a kormánytól és az állami cégektől. Ahogy korábban megírtuk, a cég bevételeinek több, mint hatvan százalékát adják az alku nélkül, listaáron hirdető állami cégek. Ha pedig a választási kampány miatt idén felpörgő kormányzati hirdetés-dömping bevételét is megpróbáljuk hozzászámolni, könnyedén 80 százalék fölé ugorhat ez az arány. Az kiadó tehát csak a bevételeinek egy apróbb részét szerzi a piacról.
Ha a bevételeket nézzük, a Mediaworks az eredménykimutatása szerint mind a hirdetési, mind a lapértékesítési bevételeit növelte 2016-ról 2017-re. A lapeladásból 5,2 milliárdról 6,9 milliárdra nőtt a bevétel, míg a hirdetési árbevétel még ennél is meredekebben ugrott meg, 2,8 milliárdról 8,2-re. De nőttek a költségek is: anyagjellegű ráfordítása a cégnek 6,8-ról 9,2 milliárdra nőtt, míg a bérköltségek a 2016-os 3,5 milliárd után 5,6 milliárdot tettek ki 2017-ben. Tehát hosszú távon 14,6 milliárdos költségszinttel kell számolnia a Mediaworksnek, amennyiben nem szánja el magát jelentős költségcsökkentő programra.
Ennek fényében messze nem tűnik bagatellnek a cég adóssága. A rövid távú kötelezettségállomány 2,9-ről 5,6 milliárdra ugrott, miközben a hosszú lejáratú adósság 7 milliárdról 5,8 milliárdra csökkent. Az 1,2 milliárdos különbséget is megtalálni a Mediaworks mérlegében, hiteltörlesztés soron szerepel. A hitelt az MKB Banktól vette fel a cég, erről tanúskodik egy óvadéki szerződés is, amely szerint egy 9,486 milliárd forint összegű hitel biztosítékaként az MKB-nál vannak óvadékban a cég papírjai.
Ám nem ez az egyetlen komoly kötelezettség a portfólió mögött. Az már az anyacég, az Opus Press mérlegéből és annak kiegészítő mellékletéből olvasható ki, hogy ők is 6,2 milliárdnyi hosszú távú kötelezettséget tartanak nyilván egy 2016-os, zárt körű kötvénykibocsátás eredményeként. A kötvényeket 2019 áprilisában vásárolják majd vissza, de valószínűleg nem saját forrásból. A cég tavalyi éves beszámolójában ugyanis az olvasható, hogy a „kötvénykibocsátásból adódó kötelezettségek teljesítése érdekében a társaság nem zárkózik el egy további kötvénykibocsátás lehetőségétől sem”. Ez pedig arra utal, hogy az Opus Press nem kifizeti tartozását, hanem egy újabbal váltja ki azt, és így eladósodva marad.
Ha a teljes médiaportfólió konszolidált számait nézzük, amelyre végső soron az Opus Global részvényesei is kíváncsiak lehetnek, azt láthatjuk, hogy összesen 13 milliárd forint hosszú lejáratú kötelezettségállományt tartanak nyilván, de ezen túl 15 milliárd forint rövid lejáratú kötelezettség is van. Utóbbiak java része szállítói követelés.
Ez igen sok adósság, és a számokból úgy tűnik, hogy a cégcsoport e nyereséges működés mellett sem képes vagyonának érdemi növelésére. Így hiába megingathatatlan a Mediaworks piaci fölénye a nyomtatott lappiacon, a toronymagas költségek és a jelentős hitelállomány miatt kizárólag az állami hirdetések jelenlegi struktúrája mellett tartható fenn a cég. Erre utal az is, hogy az Opus Press 2017-es beszámolójának kiegészítő melléklete szerint a Mediaworks méretes nyeresége ellenére mindössze 200 millió forint osztalékot fizetett.
Az egyre szűkülő lappiacon a Mediaworks zászlóshajóiként működő vidéki napilapok is jelentős léket kaptak: a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség és az Mfor közös gyűjtése alapján csak az elmúlt egy év alatt átlagosan 20, de 2014 óta már 40 százalék fölött csökkent a példányszámuk. Úgy tudni, a zuhanórepülés a kormánypárt háza táján is hónapok óta napirenden van (ahogyan az Andy Vajna, Habony Árpád, Matolcsy Ádám, Schmidt Mária és Heinrich Pecina által felvásárolt médiumok egyre nagyobb közpénzt felemésztő finanszírozása is). A helyzet kezelése Liszkay Gáborra, a Mediaworks elnök-vezérigazgatójára és az általa nyár óta gründolt Media Fundamentum Nonprofit Zrt.-re hárul majd, amely alá hamarosan berendeződhetnek a jelenleg kormány körüli üzleti kezekben lévő médiumok is. A nonprofit Zrt. mögött az Index.hu tulajdonosi szerkezetének mintájára egy alapítvány állhat majd, amely a Közép-Európai Sajtó és Média nevet kapta.
Bár az Opus Global részvényesei valószínűleg hamarosan elbúcsúzhatnak a feneketlen közpénzeket felemésztő, és jelentős adósságot felhalmozó Mediaworkstől, a hírek szerint a főrészvényes Mészáros Lőrinc befolyása mégis fennmaradhat az új fideszes médiaholding mögött. Erre utal legalábbis, hogy az egységesített fideszes holding kulcsintézményét, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt Mészáros egyik jogtanácsosa, Kertész József Tamás jegyezte be, akinek ügyvédi irodája, a Kertesz&Partners biztosítja majd a médiacsoport későbbi jogi szolgáltatásait is.
De az egykori Buda-Cash vezetők cégcsoportjának romjaiból létrejövő Opus részvényesei ezek után sem maradnak államilag felpumpált cég nélkül. Február óta húzódik a tőzsdei vállalatnál az a tőkeemelés, amellyel a Mészáros birodalom két meghatározó építőipari cége, az R-Kord és Mészáros és Mészáros Kft. többségi tulajdona is a részvénytársaságba kerül. A két cég tavalyi adózott eredménye több, mint 11 milliárd forint volt tavaly, ami jelentősen meghaladja a kieső Mediaworks eredményét. Sőt, hamarosan beolvadhat az Opusba a másik nagy Mészáros-részvénytársaság, a Konzum is, amely elsősorban a méretes szállodaportfóliójáról ismert.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégre megértettük a csodálatos Mészáros-részvények titkátIndokolt a húszezer százalékos emelkedés, mert Mészáros Lőrincre mindig lehet számítani: olcsón szerzett cégeket értékel drágára. Ilyen egyszerű. | https://g7.hu/penz/20181115/elkepeszto-adossaghalom-huzza-le-meszaros-lorinc-videki-lapbirodalmat/ | https://web.archive.org/web/20230202233540/https://g7.hu/penz/20181115/elkepeszto-adossaghalom-huzza-le-meszaros-lorinc-videki-lapbirodalmat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elkepeszto-adossaghalom-huzza-le-meszaros-lorinc-videki-lapbirodalmat | G7 | hungarian-news | 2018-11-15 16:43:00 | [
"Kertész József Tamás",
"Liszkay Gábor",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Media Fundamentum Nonprofit Zrt.",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Opus Global Nyrt.",
"Opus Press Zrt."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
47,975 | A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát | Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel. | Egymillió földműves hagyta abba a gazdálkodást, miközben egyáltalán nem csökkent a birtokkoncentráció – ezek a legfontosabb megállapításai a Tárki Társadalmi Riportjának mezőgazdasági földterülettel foglalkozó fejezetének. Ezt a két párhuzamos folyamatot csak kis részben magyarázza az, hogy a termőterület mintegy nyolcvan év alatt 1,3 millió hektárral, a mezőgazdasági terület 2,2 millió hektárral csökkent. Ezt több dologgal is lehet magyarázni, az urbanizációtól az autópálya- és útépítéseken, a föld-tulajdonviszonyok rendezetlenségén és a földelhagyásokon át egészen a természetvédelmi területek növekedéséig.
Az 1990 utáni időszakban történt meg a termőterület-csökkenés kétharmada, a mezőgazdasági terület csökkenésének fele.*Tavaly néhány ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági terület, de ez sem változtatott számottevően a csökkenés tendenciáján.
A rendszerváltás után, már a kilencvenes évek elejétől kezdett csökkenni a mezőgazdasági termelők száma. Akkoriban 1,4 millió egyéni gazdaságot tartottak számon, ez 2016-ra 357 ezerre csökkent. Ennek több oka van. A rendszerváltást követően indult el a kárpótlás, sokan kaptak kis, átlagosan négy hektáros területet vissza a felbomló termelőszövetkezetektől.
Ezek az apró földek a méretük miatt nem voltak alkalmasak arra, hogy meg lehessen élni belőlük, de még mellékjövedelem megszerzésére sem, hiszen rengeteg munkával és energiával járt a területek megművelése, főleg úgy, hogy a tulajdonosnak főállása is van. A kárpótlási rendszernek óriási hibája volt, hogy bár a földek privatizálása megtörtént, az akkori kormány nem hirdetett egy, a piacinál kedvezőbb hitelprogramot. Ez persze érthető, hiszen a rendszerváltás után omlott össze a szocialista tervgazdaságon alapuló piac. A csőd szélén egyensúlyozó államnak akkoriban kisebb gondja is nagyobb volt annál, mint hogy hitelprogramokra keressen fedezetet az üres költségvetésben.
A kárpótlási jegyeket és a privatizált földeket azonban adni és venni lehetett, ezért akinek pénze volt, be is vásárolt. A birtokrendszer koncentrációja tehát már a kilencvenes években elindult, és azóta sem csökkent.
Ott tartunk, hogy a termelők bő 2,5 százaléka használja a magyar mezőgazdasági területek kétharmadát.
Az elmúlt években annyi történt, hogy kissé mérséklődött a koncentráció. Legalábbis papíron. Az Európai Unió 2015-től új szabályokat léptetett életbe, amely szerint 1200 hektár felett nem jár a terület alapú támogatás.*Az EU az új, 2014-2020-as költségvetési ciklusban drasztikusan megváltoztatta a támogatási rendszert. Míg korábban az egységes területalapú támogatásának egy hektárra jutó összege független volt a birtok nagyságától, 2015-től 1200 hektárban maximalizálta a támogatható területeket. Korábban ez úgy nézett ki, hogy 70 ezer forintot lehetett átlagosan kapni egy hektár után évente. Ez alanyi jogon járt, de az EU ezt megelégelte. Most azt kéri az unió, hogy vállaljon plusz tevékenységet a gazda a pénz egy részéért. Ezt hívják zöldítésnek, a gazdáknak például rendben kell tartani a vízelvezető helyeket a földjeik környékén, vagy nem szabad permetezniük az erdők közelében stb. Most tehát úgy néz ki a rendszer, hogy 45 ezer forint jár alanyi jogon 1200 hektárig, és zöldítés vállalásával további 25 ezer fontot kaphatnak a gazdák egy hektár után évente. Ez utóbbit egyébként a nagy gazdaságok, tehát az 1200 hektár felettiek is megkapják.
Ennek hatására a nagy gazdaságok elkezdtek osztódni, vagyis egy cégből lett kettő vagy három, esetleg négy. A tulajdonosi szerkezet nem változott, viszont a földterületeket több cég között osztották meg úgy, hogy társaságonként 1200 hektárnál kisebb legyen a termőföldek összterülete.
Annak ellenére nem csökkent a valóságban a birtokok koncentrációja 2010-től, hogy elvileg határozott politikai akarat volt arra, hogy a helyben lakó gazdálkodók jussanak földekhez.
Az Orbán-kormány, mielőtt hatalomra került, harciasan kritizálta a szocialista kabineteket, mert azok húsz évre bérbe adtak állami földeket. Orbán Viktor azonban kormányra kerülve egyszerűen dobra verte az állami földek tizedét. A kétkörös „Földet a gazdáknak” program során az 1,6 millió hektáros állami földvagyonból 200 ezer hektárnyi területet adtak el.
Bár a jogszabályok szerint csak gazdálkodó és helyben lakó vehette meg, rengetegen panaszkodtak arra, hogy nem jutottak földhöz. Sok idegen nyert a földeken, és rengeteg stróman is, akik gyorsan elvégeztek egy agrártanfolyamot, amelyre sok esetben be sem kellett járni.
Strómanokat csak háromszáz hektár felett kellett igénybe venni, úgyhogy Mészáros Lőrinc is elvégzett egy aranykalászos gazdaképzést egy Tolna megyei gyorstalpalón. Ángyán József, volt Fidesz országgyűlési képviselő emiatt lépett ki a pártból, és nagyrészt ő göngyölítette fel a visszaélésgyanús ügyleteket. A korrupció gyanúját erősítette az is, hogy rengeteg fideszes politikus és családtagja (Lázár János, L. Simon László), illetve a kormányhoz közelálló üzleti körök (Mészároson kívül például Tiborcz István, Orbán Viktor veje) nyertek a nyilvános pályázatokon.
Az uniós szabályok változása és az állami földek egy részének elkótyavetyélése miatt a 2500 hektárnál nagyobb gazdaságok száma mintegy felére, a használatukban levő föld területe 529 ezer hektárról 279 ezerre esett vissza. Az 1000 és 2500 hektár közötti gazdaságok száma is valamivel kisebb volt 2016-ban, mint 2010-ben.
A nagyobb, 100 és 1000 hektár közötti gazdaságok száma azonban 6804-ről 8230-ra nőtt, a használatukban levő föld pedig 1, 6 millió hektárról több mint 2 millió hektárra emelkedett.
A Társadalmi Riportban megjelent tanulmány szerint ugyan kisebb birtokosok is jutottak földekhez, az állami földeladások legnagyobb nyertesei a nagyobb gazdaságok voltak. Ez részben átrendezte a nagybirtokosok csoportjának összetételét, de a földhasználat szerkezetét nem. Az ezer hektárnál nagyobb 532 gazdaság (0,1 százalék) használja mezőgazdasági terület 19,6 százalékát.
A tanulmány szerint a földhasználat 1990 utáni koncentrációjának minden szakaszában erőteljes volt a politikai beavatkozás szerepe. Először a földkárpótlás, a vagyonjegyek rendszerének kialakítása, a szövetkezeti törvény és a mezőgazdasági támogatások leépítése volt a beavatkozás fő iránya. Az ezredforduló körüli években közvetlen politikai beavatkozással kerültek magántulajdonba az állami gazdaságok és a szövetkezetek nagyobb utódszervezetei. A harmadik szakaszban kialakították az uniós támogatások rendszerét és felosztották az állami földbérleteket. 2010 után továbbra is az uniós pénzek elosztása, az állami tulajdonban levő földek kiárusítása és a földvásárlás előnyös hitelfeltételeinek kialakításával befolyásolta a politika a földügyeket. | https://g7.hu/allam/20181116/a-gazdalkodok-ket-szazaleka-hasznalja-a-magyar-termofoldek-ketharmadat/ | https://web.archive.org/web/20181117144426/https://g7.hu/allam/20181116/a-gazdalkodok-ket-szazaleka-hasznalja-a-magyar-termofoldek-ketharmadat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gazdalkodok-ket-szazaleka-hasznalja-a-magyar-termofoldek-ketharmadat | G7 | hungarian-news | 2018-11-16 16:58:00 | [
"L. Simon László",
"Lázár János",
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [] | [] | [
"háttér",
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
47,976 | Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá | Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot. | Lezárult az a még februárban bejelentett tőzsdei tranzakció, amely keretében Mészáros Lőrinc legfontosabb vállalkozásait (részben) a szintén hozzá köthető Opus Nyrt. részvényeire cserélte. Az ügyletnek a tőkepiaci hatása is jelentős, hiszen így a jövőben tőzsdei kisbefektetők is részesülhetnek az állami megrendelésekkel kitömött cégek sikeréből, még ha a haszon nagy része továbbra is Mészáros Lőrincet gazdagítja majd. (Feltéve, hogy a jövőben is ilyen sikeresek lesznek ezek a cégek.)
Van azonban emellett még egy fontos következménye ennek az átszervezésnek. A tranzakció során ugyanis olyan vállalatokat is felértékeltettek egy nagy tanácsadócéggel, amelyek értékét korábban csak nagyságrendileg lehetett megbecsülni. Ezzel a Mészáros-birodalom újabb elemei váltak forintban is kifejezhetővé.
Legutóbb májusban írtunk Mészáros Lőrinc és családja vagyonáról, amikor a korábbi felcsúti polgármester bejelentette, hogy ő (és felesége) a Konzum PE Magántőkealap kizárólagos tulajdonosa. Ezzel csendben elismerte, hogy dollármilliárdos. Akkor csak a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégekben meglévő részesedéseinek értékét tudtuk összesíteni, ám az is 280-300 milliárd forintra rúgott.
Azóta néhány tranzakció, de főleg a részvények árának esése miatt sokat apadt a tőzsdei Mészáros-vagyon. Az év elejéhez képest különösen az Opus szerepelt rosszul. (Az alábbi ábrán a két nagy Mészáros-cég együttes tőzsdei kapitalizációja látható – tehát hogy a részvények ára alapján a piac mennyire értékeli a két céget. A helyzet hamarosan egyszerűsödni fog, mivel a két cég a közeljövőben egyesülni fog.)
A Mészáros-családnak jelenleg az Opus Global Nyrt-ben nagyjából 60, a Konzum Nyrt-ben pedig bő ötven százalékos tulajdonrésze van. Ezen kívül egészen biztosan övék még az Appeninn Nyrt. valamivel több mint harmada is. Ez utóbbi tulajdonhányad azonban jóval magasabb, 51 százalék is lehet, van ugyanis egy tulajdonos, amelyről csak sejthető, de nem állítható biztosan, hogy Mészáros Lőrinccé*Az Appeninn részvények 13,7 százaléka a Konzum II. Ingatlanbefektetési Alapé, amiről viszont nem lehet tudni, hogy kinél vannak a befektetési jegyei.. Attól függően, hogy mekkora az Appeninn tulajdonhányad, Mészáros Lőrincnek a három tőzsdei cégben meglévő részvényei a pénteki záróárfolyamokon 152-155 milliárd forintot érnek*A tőzsdei vagyon mozgásáról sokat elárul, hogy az árfolyamok emelkedésének köszönhetően a pénteki kereskedés utolsó két órájában is nagyjából 4 milliárd forinttal ugrott meg a valamilyen formában Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő papírok összesített értéke..
Ehhez jön hozzá az az Opus-részvénycsomag, amit a most zárt tranzakciók eredményeként kap majd a felcsúti üzletember. A Mészáros-csoport két építőipari zászlóshajóját, a Mészáros és Mészáros Kft-t, illetve az R-Kord Kft-t birtokló Mészáros Építőipari Holding Zrt. 51 százalékáért közel 53, egy másik cégében meglévő követelésért pedig bő 5 milliárdnyi részvényt szerzett.
Azaz a jelen állás szerint a volt polgármester tőzsdei vagyona 210 és 213 milliárd forint között lehet.
Az tőzsdei árfolyamok elmúlt hónapokban tapasztalt csökkenése miatt egyébként utóbbi ügyleten is sokat bukott a milliárdos. A februári megállapodás értelmében ugyanis a részvényeket 611 forinton jegyezte le, azaz a csere során ennyiért számítottak be egy-egy Opus papírt. Viszont az árfolyam most (még úgy is, hogy tegnap 15 százalékkal emelkedett) csak 538 forint, így hiába értékelte fel a Mészáros Építőipari Holding Zrt. felét közel 60 milliárd forintra az erre felkért tanácsadó cég, Mészárosék csak 52,6 milliárdnyi részvényt kaptak érte*Ezt a majdnem 60 milliárdot osztották le a megállapodásban szereplő 611 forintos árfolyammal és így jött ki, hogy 97,81 millió részvény jár érte, ami viszont a mostani 538-as árfolyamon csak 52,6 milliárdot ér..
Viszont az építőipari holding 51 százalékának felértékeléséből könnyen ki lehet számolni, hogy mennyit ér az a 49 százalék, ami továbbra is Mészáros Lőrincéknél marad. Bár elvileg lehet értéke annak is, hogy az irányítási jogok átkerültek az Opushoz, a becslésre felkért tanácsadó cég, a PwC úgy tűnik ezzel nem kalkulált. Így egy egyszerű szorzás után kijön, hogy a kisebbségi tulajdonrész további 57,4 milliárddal növeli az ország valószínűleg leggazdagabb emberének vagyonát.
A februári csere ráadásul nem csak ezeket a vállalatokat érintette, a többi társaságnál azonban menet közben változtattak, így azoknál nem minden esetben hozták nyilvánosságra a cégértékeket. Az azonban szintén kiderült tegnap, hogy a Mészáros média-portfóliót tömörítő Opus Press – ami most teljes egészében a Mészáros családhoz került – közel 10 milliárd forintot ér, és épp ennyit kapott egy minden bizonnyal szintén az egykori fideszes polgármester tulajdonában lévő tőkealap lényegében a Mátrai Erőmű 55 százalékáért. Utóbbiban az elérhető legfrissebb cégadatok alapján még így is maradt több mint 10 százalékos részesedése az eladónak.
Így, ahogy ez a fenti ábrán is látszik,
Mészáros Lőrincnek csak azokban a cégekben közel 300 milliárd forintja van, amiknek mostanra ismertté vált az értéke.
Ez azonban persze továbbra sem minden, hiszen a Mészáros-vagyon egy jelentős (a földek és más ingatlanok, az egyéb vélhetően hozzá köthető magántőkealapok, az egyelőre megtartott több tucatnyi cég, az ingóságok, a külföldi vállalkozások és a focicsapatok) jelentős része továbbra is egy nagyon nehezen átlátható céghálóban van elrejtve, így ezek értékét még nagyságrendileg sem könnyű megbecsülni. | https://g7.hu/vallalat/20181117/haromszaz-milliardnyi-meszaros-vagyon-valt-lathatova/ | https://web.archive.org/web/20230921180926/https://g7.hu/vallalat/20181117/haromszaz-milliardnyi-meszaros-vagyon-valt-lathatova/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/haromszaz-milliardnyi-meszaros-vagyon-valt-lathatova | G7 | hungarian-news | 2018-11-17 17:04:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Mészáros Építőipari Holding Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Opus Global Nyrt.",
"Opus Press Zrt.",
"R-Kord Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"tőzsde",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [] |
47,977 | Oroszországon keresztül, Habony körének segítségével kapott magyar papírokat a szír diktátor pénzembere | Három szíriai állampolgár jelentkezése érkezett 2014 őszén egy letelepedési kötvényeket árusító céghez: Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury saját maga és két gyermeke számára akart magyar tartózkodási engedélyt igényelni. | Három szíriai állampolgár jelentkezése érkezett 2014 őszén egy letelepedési kötvényeket árusító céghez: Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury saját maga és két gyermeke számára akart magyar tartózkodási engedélyt igényelni.
A jelentkezésükhöz azonban nem szíriai, hanem orosz lakcímet adtak meg. Kérelmüket így az Oroszországban kötvényt árusító, VolDan nevű cég intézhette, amelynek a működésében Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóhoz kötődő emberek vettek részt.
Az, hogy a VolDan kezelte Khoury kötvényes jelentkezését, a Direkt36 birtokába jutott céges iratokból és e-mailekből derült ki. Ezek a dokumentumok bizonyították azt is, hogy a VolDan működésében Shabtai Michaeli, egy Habonnyal kapcsolatban álló grúz-izraeli üzletember, valamint a tanácsadót korábban képviselő Kosik Kristóf ügyvéd irodája is részt vett.
Fektess be a demokráciába! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát.
A letelepedési kötvényprogramot a Habonnyal régóta közeli viszonyban lévő Rogán Antal fideszes politikus kezdeményezte még 2012 őszén. A 2013 és 2017 között működő programban 250-300 ezer euróért juthattak magyar tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok. Közel 20 ezer külföldi használta ki ezt a lehetőséget.
Dél-Moszkván keresztül Magyarországra
A magyar hatóságok szerint minden jelentkező szigorú biztonsági ellenőrzésen esett át. A Direkt36 és 444 azonban feltárta, hogy a programon keresztül magyar papírokhoz jutott több olyan személy is, akik komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek Magyarország és az Európai Unió számára.
Köztük volt Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír diktátor egyik legfontosabb pénzembere is, aki 2016 nyara óta szerepel Magyarország szoros katonai szövetségesének, az Egyesült Államoknak a szankciós listáján. Az amerikai pénzügyminisztérium szankciós dokumentumai szerint Khoury a szír rendszer támogatására mozgatott készpénzt Oroszország, Libanon és Szíria között, és emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelheti. Az Európai Unió is elrendelt szankciókat a szíriai rezsimmel szemben, de Khoury az EU-s listán nem szerepel.
Khoury 2014 végén mindössze tíz nap (négy munkanap) alatt kapta meg a magyar tartózkodási engedélyét, majd 2017-ben – amikor már az amerikai szankciós listán szerepelt - letelepedési engedélyt is szerzett, amellyel korlátlan idei tartózkodhat Magyarországon.
A magyar papírok intézésében két kötvényes cég is segítette. Khoury jelentkezése először az S&Z Program Limitedhez került. A parlament gazdasági bizottsága eredetileg ezt a céget jelölte ki, hogy Szíria területén kötvényeket árusítson, de a cég forgalmazási engedélyét 2014. szeptember 25-én visszavonták. Az S&Z programvezetője azonban még az engedély visszavonása után is foglalkozott Khouryék ügyével: ő továbbította a család adatait egy másik kötvényes cégnek, a VolDannak.
Ez a cég főként orosz ügyfelekkel foglalkozott, azonban arra is volt engedélye, hogy egyéb országok befektetőinek ügyeit is intézze, ha azok Oroszországban nyújtják be kötvényes jelentkezésüket. Az S&Z programvezetője egy oroszországi címet továbbított Khouryék jelentkezésével a VolDannak. Azt kérte, hogy ezt a címet használják a kötvényes szerződés megkötéséhez, majd a dokumentumot mielőbb küldjék át Atiya Khourynak.
Egy másik Khoury Oroszországból
Khouryék jelentkezéséhez egy dél-moszkvai irodaház ötödik emeletét adták meg lakcímeként. Ugyanezen az emeleten van bejegyezve a RUSSAR nevű szervezet is.
Ez az épület látható a jelentkezésben megadott címen
A honlapja szerint ez egy jótékonysági alapítvány, amelyet 2014-ben, a „szíriai tragikus eseményekre válaszul” hoztak létre, hogy humanitárius segítséget nyújtson Szíria polgárháború által sújtott lakosságának. A 2011-ben kormányellenes demonstrációkkal kezdődő, majd egyre összetettebbé és véresebbé váló konfliktusba 2015-ben az orosz állam is beavatkozott, Aszad oldalán.
A RUSSAR egyik alapító tagja és fő finanszírozója egy szíriai származású, jelenleg orosz állampolgársággal rendelkező üzletember, Mudalal Khuri. A férfi szintén szerepel a szankciós listán, mivel az amerikaik szerint „ő képviseli az Aszad-rezsim pénzügyi és gazdasági érdekeit Oroszországban”.
Atiya és Mudalal is használja a vezetéknevét Khuri és Khoury változatban is. A szankciós dokumentumokban arról nincsenek információk, hogy a két férfi rokoni kapcsolatban áll-e egymással, viszont üzleti ügyekben együttműködtek az amerikai iratok szerint: közösen intézték Aszad milliárdos unokaöccsének, Rami Makhloufnak és családjának a pénzügyeit.
Az Atiya Khoury által használt címen a RUSSAR mellett egy gyógyászati eszközöket áruló cég is be van jegyezve, amely Mudalal Khuri résztulajdonában áll. Khouryt e-mailen kérdeztük arról, hogy miért oroszországi lakcímet adott meg a jelentkezéshez, és miért az orosz ügyfelekre szakosodott VolDant választotta a kötvényes ügyeinek intézésére. Azt is szerettük volna megtudni, hogy valaha lakott-e a megadott lakcímen, vagy csak a kötvényes jelentkezéséhez használta azt, de a kérdéseinkre nem érkezett válasz.
Milliárdos bevétel a VolDannak
A kötvényprogram 2013-as indulása és 2017-es felfüggesztése között a magyar állam közel 20 ezer letelepedési engedélyt adott ki a kötvények vásárlóinak és családtagjaiknak. Túlnyomó többségük kínai állampolgár volt, őket követték az oroszok: összesen 1265-en kaptak magyar letelepedési engedélyt a kötvényprogramban. Köztük voltak az orosz államhoz szorosan kötődő emberek, például az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR vezetőjének egy közvetlen hozzátartozója.
Az Oroszországban, illetve orosz állampolgároknak kötvényt áruló VolDan a honlapja szerint befektetőnként 60 ezer eurós ügyintézési díjat számolt fel, így csak az orosz ügyfelektől körülbelül 7 milliárd forint bevételhez juthatott. A cég a kérdésünkre nem árulta el, hogy a Khouryékhoz hasonló, nem orosz állampolgárságú ügyfelektől mekkora bevétele származott.
A Transparency International és a Költségvetési Felelősségi Intézet számítása szerint miközben a kötvényeket árusító cégek milliárdokat nyertek, a magyar állam 30 milliárd forintot bukott a programon. | https://444.hu/2018/11/22/oroszorszagon-keresztul-habony-korenek-segitsegevel-kapott-magyar-papirokat-a-szir-diktator-penzembere | https://web.archive.org/web/20220814130911/https://444.hu/2018/11/22/oroszorszagon-keresztul-habony-korenek-segitsegevel-kapott-magyar-papirokat-a-szir-diktator-penzembere | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oroszorszagon-keresztul-habony-korenek-segitsegevel-kapott-magyar-papirokat-a-szir-diktator-penzembere | 444 | hungarian-news | 2018-11-22 05:51:00 | [
"Habony Árpád",
"Shabtai Michaeli"
] | [
"VolDan Investments Ltd."
] | [] | [
"diplomácia"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
47,978 | Hadházy: Gyanús közbeszerzéseket nyert egy MSZP-s politikus | Nemcsak fideszes politikusok és hozzájuk köthető üzleti körök tudnak jól járni a kormányzati közbeszerzésekkel, néha, kivételes esetekben még MSZP-s köröknek is jut ilyen pénz - egy ilyen esetről beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján Hadházy Ákos, az LMP volt társelnöke. A jelenleg a függetlenek között ülő parlamenti képviselő szerint az MSZP III. kerületi frakcióvezetője és budapesti szervezetének elnökségi tagja, CZEGLÉDY GERGŐ ÉS A FIDESZES KÖRÖKBEN MOZGÓ ISMERŐSE, VÁRNAI TAMÁS NYER EL ÖSSZESEN TÖBB MINT 430 MILLIÓ FORINTOT CSATORNAFELÚJÍTÁSI PROJEKTEK PR KOMMUNIKÁCIÓJÁRA. | Nemcsak fideszes politikusok és hozzájuk köthető üzleti körök tudnak jól járni a kormányzati közbeszerzésekkel, néha, kivételes esetekben még MSZP-s köröknek is jut ilyen pénz – egy ilyen esetről beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján Hadházy Ákos, az LMP volt társelnöke. A jelenleg a függetlenek között ülő parlamenti képviselő szerint az MSZP III. kerületi frakcióvezetője és budapesti szervezetének elnökségi tagja,
Czeglédy Gergő korábban a korrupciós vádak miatt elítélt MSZP-s főpolgármester-helyettes Hagyó Miklós titkárságvezetője volt, most pedig a budapesti MSZP-s vezető Molnár Zsolt egyik legbefolyásosabb embereként tartják őt számon. Arról a Direkt 36 írt korábban, hogy cégei elég sikeresen szoktak szerepelni állami közbeszerzéseken, és hogy például a Mészáros és Mészáros Kft. beruházásainak kommunikációján is dolgoztak korábban. Czeglédy érdekeltségei önállóan 870 millió forintot, konzorciumok részeként pedig több mint 4 milliárd forintot nyertek el.
A Direkt 36 arról is írt, hogy az MSZP-s politikus jó üzleti kapcsolatot ápol Várnai Tamással, aki jelenleg az Andy Vajna-féle TV 2 igazgatósági tagja, de Vajna mellett állítólag Habony Árpáddal és Mészáros Lőrinccel is kapcsolatban áll. Várnai már az első Orbán-kormány alatt is nyert el nagy állami megrendeléseket, amikor az Ezüsthajó Kft. ügyvezetője volt. Igaz, Czeglédy a portál kérdéseire azt mondta, hogy szerinte Várnai nem tartozik a NER-lovagok közé.
Hadházy a sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Czeglédy és Várnai cégei 19 közbeszerzést nyertek el arra, hogy az ország különböző pontjain marketingeljék a csatornafelújításokat. Egy-egy projekt
pár tízezer szórólap kinyomtatásából,
egy lakossági fórum megszervezéséből,
egy projektaloldal létrehozásából és működtetéséből,
sajtónyilvános nyitórendezvények, „mérföldkő rendezvények" és átadórendezvények szervezéséből,
PR-filmek készítéséből,
eredménykommunikációs anyagok tervezéséből és gyártásából
és hasonlókból áll.
A pályázatok értéke 20-30 millió forint körül alakult. Ezek közül kettőt a Czeglédy-féle Perfektum PR Kft. és a Várnai-féle KEIOK Kft. közösen nyert meg, 11-et a KEIOK, néha Várnai másik cégével, a Har-Meron Kft.-vel közösen, néha egyedül, néha a Perfektummal szemben, néha egyedüli ajánlattevőként. Két-két másik pályázatot pedig két másik cég, egy bizonyos Leskovics Pirotechnikai Kft és egy Nuvu Kft. nyert el. Hadházy szerint ezek strómancégek lehetnek, alvállalkozóként pedig ezeken a pályázatokon is Czeglédy cége fog dolgozni.
A csatornázási munkák marketingjét megrendelő NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. egy speciális eljárással, a Kbt. 113. §-a szerint bonyolította le, ami azt jelenti, hogy nem hirdetményben tették közzé a felhívást, hanem a megrendelő küldi el legalább három gazdasági szereplőnek, a Közbeszerzési Hatóság pedig egy összefoglalót tesz közzé az oldalán a projektről. A pályázatokon így nem is nagyon indult más ezen a pár cégen kívül.
Hadházy szerint a kaposvári pályázaton még indult egy szereplő Czeglédy és Várnai cégein kívül, de ezt a pályázót kizárták, mert az „ajánlat nem tartalmaz szakmai ajánlatot a kötelezően teljesítendő környezetvédelmi vállalásokra vonatkozóan". Ezt a pályázó később pótolta, a megbízó viszont már ezt nem fogadta el. Hadházy szerint ezután a többi pályázatokon nem is indult más, mert mindenki tudta, hogy a projektek „le vannak zsírozva".
az egyik pályázatban például 3 darab D típusú, nagyjából A2-es nagyságú plakát nyomtatását darabonként 90 ezer forintért vállalta el a nyertes. A projektet hirdető szórólapokból pedig 3,4 millió forintból nyomtatnának 9000 darabot, vagyis egy szórólapra Hadházy számítása szerint úgy 400 forint jut, ami elég soknak tűnik.
A csatornázási projektek marketingjéből a volt LMP-s képviselő szerint Mészáros Lőrinc vidéki lapjainak is jut majd némi pénz, médiamegjelenésekre ugyanis az egyik pályázatban például 12 millió forintot szántak, aminek a nagy részét várhatóan a helyi sajtóban költik majd el. És mint tudjuk, a megyei lapok túlnyomó többsége már Mészáros Lőrinc érdekeltségében van. | https://index.hu/gazdasag/2018/11/22/hadhazy_gyanus_kozbeszerzeseket_nyert_egy_mszp-s_politikus/ | https://web.archive.org/web/20210404225307/https://index.hu/gazdasag/2018/11/22/hadhazy_gyanus_kozbeszerzeseket_nyert_egy_mszp-s_politikus/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-gyanus-kozbeszerzeseket-nyert-egy-mszp-s-politikus | Index | hungarian-news | 2018-11-22 11:57:01 | [
"Czeglédy Csaba",
"Várnai Tamás"
] | [
"Keiok Kft.",
"MSZP",
"Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft.",
"Perfektum PR Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
47,979 | Még csak egy vádemelésre került sor a választási ajánlások tömeges tavaszi hamisítása miatt | Szinte eredménytelenül nyomoz a rendőrség több tucat, az áprilisi országgyűlési választások idején az ajánlásokkal történt visszaélés ügyében. A 111 eljárás közül 6-ot már megszüntettek, 19-et felfüggesztettek, 9-et átminősítettek, 11-et pedig átadtak a NAV-nak. Vádemelésre mindössze egy esetben került sor – derült ki az Átlátszónak megküldött rendőrségi tájékoztatásból. | Ahogyan azt júniusban hírül adtuk, hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt országos szinten 111, ezen belül a Budapesti Rendőr-főkapitányságon 43 nyomozást rendeltek el az április országgyűlési választások után.
A valós politikai tevékenységet nem végző kamupártok célja az aláírások másolásával az volt, hogy támogatók híján is képesek legyenek egyéni jelölteket állítani, hiszen egy képviselő-jelölt után 1 millió forint állami kampány-támogatás járt. Ráadásul, ha sikerült 27 jelöltet összecsalni legalább 9 megyében és egy budapesti választókörzetben, akkor már országos listát is állíthattak, amiért további 153 millió forint ingyenpénzt kaptak.
„Az enyém alatt ott volt az elhunyt férjem aláírása is” – országosan 111 büntetőeljárás indult a választási ajánlások hamisítása miatt
Miközben a GDPR miatt most magyar vállalkozások tízezrei pánikolnak, és naponta kérdezgetik az alkalmazottaikat, hogy „ugye semmilyen ügyfél személyes adatát nem tárolod az íróasztalodon?!”, addig a kamupártok még néhány héttel ezelőtt is úgy adták-vették a választók személyes adatait, mintha csak egy kiló kenyérért mentek volna le a boltba.
A választások idején több tucat olvasónk jelezte, hogy lemásolták a személyes adatait: hiába csak egy (valódi) pártnak írt alá, a szignója (a lakcímével és az anyja nevével együtt) számtalan más ajánlóíven is szerepelt. Akadt köztük olyan, akinek az aláírásával összesen 7 párt élt vissza, sőt olyan is, akinek az elhunyt férje aláírásának meghamisításával kellett szembesülnie.
A visszaéléseket a választópolgárok aláírásainak meghamisításával, személyes adataiknak engedélyük nélküli feltüntetésével; elhunytak adataival és aláírásával visszaélve; akár egy személy által “legyártva” az összes aláíró helyett; vagy egyes ajánlások többszörözésével követték el az ajánlásokkal trükköző pártok.
Mivel az ügyekben érintett pártok nevét az ORFK sem adta meg, megkeresést küldtünk a helyi választási irodáknak is, hogy megtudjuk, ők hány esetben fordultak a rendőrséghez, és konkrétan mely pártok ajánlásaival kapcsolatban. Így ugyanis a büntetőeljárások száma mellett az is kiderülhet, kik hozták össze ezt a több tucat büntetőügyet.
A helyi választási irodáktól akkor kapott érdemi válaszok között itt lehet böngészni (Google Drive).
Legalább 15 választókerületben volt probléma az Iránytű Párt, a Rend és Elszámoltatás Párt, valamint a szcientológusok egykori elnöke által vezetett Kell az Összefogás Párt ajánlóíveivel. A Hajrá Magyarország! Párttal – amelynek sikerült pont az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila adatait ajánlóívre hamisítania -, a gyógyszerész-testépítő Gődény György által vezetett Közös Nevezővel, és a Szepessy Zsolt féle Összefogás Párttal szemben legalább 13 eljárás zajlott.
Összesen legalább 280 esetről van szó, ennyi ügyben tettek feljelentést a nekünk erről érdemi információt küldő választási irodák, illetve foglaltak le ajánlóíveket a hatóságok.
Az Index egy hónapja írt arról, hogy a kamupártok több, mint 2 milliárd forintot tettek zsebre; 13 országos listát állító párt – a Transparency International Magyarország adatigénylése szerint – százmilliókkal tartozik az államnak. A legnagyobb összeget, 308 millió forintot az Összefogás Pártnak kellene visszafizetnie.
Az ORFK az Átlátszó érdeklődésére most azt válaszolta, hogy a szóban forgó eljárások közül 6-ot megszüntettek, 19-et pedig felfüggesztettek. A rendőrség 9 ügyben a nyomozást – átminősítés után – más bűncselekmény gyanúja miatt folytatja. Vádemeléssel 1 nyomozást fejeztek be, míg 11 ügyet áttettek a hatáskörrel rendelkező Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Jelenleg 65 büntetőeljárás van folyamatban. | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/22/meg-csak-egy-vademelesre-kerult-sor-a-valasztasi-ajanlasok-tomeges-tavaszi-hamisitasa-miatt/ | https://web.archive.org/web/20210516211849/https://blog.atlatszo.hu/2018/11/meg-csak-egy-vademelesre-kerult-sor-a-valasztasi-ajanlasok-tomeges-tavaszi-hamisitasa-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-csak-egy-vademelesre-kerult-sor-a-valasztasi-ajanlasok-tomeges-tavaszi-hamisitasa-miatt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-22 12:01:44 | [] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"választások - népszavazás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
47,980 | Nem indul vagyonnyilatkozati eljárás Orbán Viktor ellen a luxusrepülőzés miatt | Szeptember végén megírtuk, hogy a miniszterelnök egy 17 milliárd forint értékű magánrepülővel utazott Bulgáriába focimeccsre. Emiatt a DK vagyonyilatkozati eljárást kezdeményezett ellene, de az Országgyűlés mentelmi bizottsága azonban elutasította a kezdeményezést többek között arra hivatkozva, hogy nem tekinthető ajándéknak olyan sportrendezvényre történő utaztatás, amelyen magyarok vagy Magyarország is részt vesz. Viszont Orbán nagy valószínűséggel magángéppel utazott a vb-döntőre is, amin Franciország és Horvátország játszott, magyarok nem. | Orbán Viktor miniszterelnök 2018. július 25-én a Vidi bulgáriai meccsére egy 17 milliárd forintos osztrák luxusrepülővel utazott, és sikerült lefotóznunk, amikor kiszállt a gépből Budapesten. Orbán sajtófőnöke azt mondta, hogy a luxusrepülést a Vidi tulajdonosától, Garancsi Istvántól kapta ajándékba a miniszterelnök, Orbán pedig október elsején azt válaszolta egy ezzel kapcsolatos parlamenti kérdésre, hogy „30 éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!”
A Demokratikus Koalíció (DK) vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a miniszterelnök ellen, mert szerintük a többmillió forintos magánrepülős utazások nagy értéket képviselő ajándéknak minősülnek, ezért azokat Orbánnak fel kellene tüntetnie a vagyonnyilatkozatában.
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága azonban elutasította a DK kezdeményezését arra hivatkozva, hogy
a miniszterelnöknek csak a képviselői megbízatásával összefüggésben kapott ajándékokat és ingyenes juttatásokat kell feltüntetnie vagyonnyilatkozatában
nem tekinthető ajándéknak egy olyan sportrendezvényre szóló út, amelyen magyarok vagy Magyarország is részt vesz
“ajándék vagy ingyenes juttatás elfogadására utaló sajtóinformáció, célzás egyébként sem lehet alapja egy vagyonnyilatkozati eljárás megindításának”
A második indoklás különösen érdekes, mert szeptemberi cikkünkben azt is megírtuk, hogy az OE-LEM lajstromjelű, Mészáros Lőrinchez köthető magángép is Moszkvában járt a foci vb döntőjének idején. Az eseményen Orbán is részt vett, és előtte még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott.
A vb-döntőt Franciaország és Horvátország játszotta, tehát egy magyar és Magyarország sem vett részt rajta.
Szeptember végén, cikkünk megjelenése után megkérdeztük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, és a Miniszterelnökséget is, hogy Orbán Viktor mivel utazott ki a döntőre, és ha esetleg az OE-LEM lajstromjelű magángéppel, akkor milyen pénzügyi konstrukció keretében, de választ a mai napig nem kaptunk.
Nem csak ezzel az úttal kapcsolatban titkolózik a Miniszterelnökség és Orbán Viktor sajtófőnöke. Nemrég megírtuk, hogy munkatársunk adatigénylésére a Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy ők nem adatkezelők ebben a témában; a jobbikos Pintér Tamás a parlamenti kérdésére pedig csak kitérő választ kapott.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök kilép az OE-LEM lajstromjelű magánrepülőből a ferihegyi repülőtéren 2018. július 25-én. | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/21/nem-indul-vagyonnyilatkozati-eljaras-orban-viktor-ellen-a-luxusrepulozes-miatt/ | https://web.archive.org/web/20230205142903/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/21/nem-indul-vagyonnyilatkozati-eljaras-orban-viktor-ellen-a-luxusrepulozes-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-indul-vagyonnyilatkozati-eljaras-orban-viktor-ellen-a-luxusrepulozes-miatt | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-22 12:16:00 | [
"Garancsi István",
"Orbán Viktor"
] | [
"Parlament"
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"ajándék",
"adatigénylés"
] | [] |
47,981 | Osztrák ékszerész jár a bécsi magyar ex-nagykövet Aston Martinjával | Komoly hullámokat okoz az osztrák sajtóban is a magyar „proccdiplomata” ügye. A Die Presse mai nyomtatott kiadása megerősíti lapunk keddi értesülését: a volt magyar nagykövet tulajdonában lévő, diplomáciai rendszámú luxusautót egy osztrák ékszerész használja! | Komoly hullámokat okoz az osztrák sajtóban is a magyar „proccdiplomata” ügye. A Die Presse mai nyomtatott kiadása megerősíti lapunk keddi értesülését: a volt magyar nagykövet tulajdonában lévő, diplomáciai rendszámú luxusautót egy osztrák ékszerész használja!
A magyar sajtóban mi írtuk meg először, még hétfőn, hogy egy osztrák bulvárlap szerint méregdrága Aston Martinnal furikázik Bécsben a magyar nagykövetség egyik diplomatája. Tegnap már azt is közöltük, hogy Perényi János korábbi nagykövet nevén van az újonnan közel 80 millió forintba kerülő luxusautó. Úgy tudjuk, a 2016 elején (tehát még bőven az idén augusztusban távozott nagykövet szolgálati idejében) vásárolt autóval egy osztrák ékszer- és gyémántkereskedő jár évek óta.
Az ügyben elgondolkodtató és meghökkentő a Külügyminisztérium gyakorlata: miután hétfőn kérdést intéztünk hozzájuk, belső vizsgálatot rendeltek el, majd kedden kirúgták az augusztus óta már Budapesten tartózkodó diplomatát. (Perényi János egyébként az úgynevezett várakozási idejét töltötte a Bem téren, lisszaboni nagyköveti kinevezésre várva). A döntést a Külügyminisztérium az ATV-nek írta meg, miközben azóta sem válaszoltak nekünk.
Az ATV-nek egyébként a minisztérium a következőt írta: „A személygépkocsi nem a KKM tulajdona. A gépkocsit a volt bécsi nagykövet magánforrásból magánhasználatra vásárolta. A vonatkozó hír megjelenése után a közigazgatási államtitkár által azonnal elrendelt vizsgálat megállapította, hogy a gépkocsi diplomatarendszám-használata szabálytalan. A volt bécsi nagykövetet elbocsátottuk a KKM állományából.”
A Külügyminisztérium nyilatkozatával kapcsolatban több kérdés merül fel. Honnan van pénze egy havi nettó 5-6000 eurós fizetésű nagykövetnek 250 ezer eurós gépkocsira? Ha egy nagykövet hivatali idejében, ám magánszemélyként vásárol ilyet, és kér rá diplomata-rendszámot, az nem tűnik fel a Külügynek? Ha vásárol egy méregdrága autót, azt miért adja kölcsön évekig egy idegennek? Hogyan fordulhat elő, hogy magyar diplomata-rendszámú gépkocsit használhat évekig egy külföldi magánszemély?
Az osztrák sajtó találgatása szerint lehet, hogy adó- és áfacsalási ügy áll a háttérben, a diplomaták ugyanis illetékmentesen vihetnek be gépkocsit abba az országba, ahol dolgoznak – cserébe viszont legalább három évig nem adhatják el a járművet. Az viszont kevéssé életszerű, hogy egy nagykövet ilyen, a funkciójához és fizetéséhez képest pitiáner ügybe bonyolódjék – néhány ezer vagy akár tízezer euróért nem érdemes ekkorát kockáztatni. Könnyen lehet, hogy a gyémánt- és ékszerkereskedőnek így fizettek az egyéb szolgálataiért – az azóta megszűnt Magyar Nemzet idén márciusban arról írt a Gyémánttá vált alkotmányos költség című cikkben, hogy a a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, vagyis a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék többek között gyémánt formájában távozik az országból üres bécsi lakásokba, majd onnan arab számlákra.
Kedden egyébként arról is írtunk: a bécsi magyar nagykövetség egészen érdekes helye a magyar diplomáciának. Itt rögzítették öt éve azt a szürreális tévéinterjút, melyben osztrák humoristák viccelődtek a Szent Koronával, Szalay-Bobrovniczky Vince akkori nagykövet idétlen vihogása kíséretében. (A diplomata azóta a civilekkel való kapcsolattartást dirigálja a kormányban, helyettes államtitkári minőségben.) Jelenleg is ezen a követségen dolgozik viszont Orbán Krisztina, a trafikpályázatok egyik értékelője. Róla a Népszabadság azt írta 2015 novemberében, hogy a hivatalos magyarázat szerint 2013 márciusában éjt nappallá téve dolgozott, ezért a dohánykereskedelemért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetői székéből a Hungaroring Zrt. igazgatósági tagjává nevezték ki. Azóta újabb pozícióval köszönték meg a szolgálatait: hiányos német nyelvtudása ellenére a bécsi magyar nagykövetség globális nyitásért felelős titkára. | https://magyarhang.org/kulfold/2018/11/21/osztrak-ekszeresz-jar-az-ex-nagykovet-aston-martinjaval/ | https://web.archive.org/web/20200920112844/https://magyarhang.org/kulfold/2018/11/21/osztrak-ekszeresz-jar-az-ex-nagykovet-aston-martinjaval/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osztrak-ekszeresz-jar-a-becsi-magyar-ex-nagykovet-aston-martinjaval | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-11-21 12:22:00 | [
"Perényi János"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Ausztria",
"Európa"
] | [
"diplomácia"
] | [] |
47,982 | Az Orbán család baráti cége most a MÁV-tól kapott megbízást | A MÁV még 2015-ben vásárolt a mozdonyvezetőknek nem túl olcsón 3100 darab Winmate M101B típusú tábla PC-t. A vasúttársaság azzal indokolta anno a drágább – 383 520 forintos – darabok beszerzését, hogy ötéves használatra szánják az eszközöket, és a vasúti körülmények között bírniuk kell a rázkódást és az ütéseket is. Azt nem tudni, hogy ezek a remények mennyire igazolódtak, viszont tény, hogy most a 3100 tábla PC „üzemeltetésére”, közelebbről megnézve karbantartásra kötöttek szerződést, 14 hónapra az IMG Solution Kft.-vel. | A MÁV még 2015-ben vásárolt a mozdonyvezetőknek nem túl olcsón 3100 darab Winmate M101B típusú tábla PC-t. A vasúttársaság azzal indokolta anno a drágább – 383 520 forintos – darabok beszerzését, hogy ötéves használatra szánják az eszközöket, és a vasúti körülmények között bírniuk kell a rázkódást és az ütéseket is. Azt nem tudni, hogy ezek a remények mennyire igazolódtak, viszont tény, hogy most a 3100 tábla PC „üzemeltetésére”, közelebbről megnézve karbantartásra kötöttek szerződést, 14 hónapra az IMG Solution Kft.-vel.
Ez az a cég, amelyben Orbán Viktor testvérének birkózótársa a fő tulajdonos. S mint írtuk, a robbanásszerű forgalomnövekedést produkáló cég bekerült a kormányzat 40 milliárd forintos Microsoft-beszerzésének győztesei közé is:
Az Opten adatai szerint a 2009-ben alapított, 21 fős cég tavaly 5,9 milliárd forintos árbevételt produkált az előző évi 3,2 milliárd forinttal szemben, adózott eredménye pedig 427 milliárd forintról megközelítette az 1 milliárd forintot.
Az üzemeltetés része help-desk, futárszolgálat, meghibásodott eszközök javítása, alkatrészek és kiegészítő elemek biztosítása, a javítás idejére csereeszköz biztosítása, és többek között időszakos megelőző karbantartás is. A szolgáltatás díja havi 13 millió 175 ezer forint +áfa lesz, vagyis összesen egy nettó 184,45 millió forintos megbízásról van szó.
Az IMG Solution is szállított már korábban az MÁV-nak eszközöket, de a 3100 tábla PC-t nem tőlük, hanem a Szinva Net Informatikai Zrt., az M & M Computer Számítás- és Irodatechnikai Kereskedelmi Kft., illetve az M & S Informatikai Zrt. konzorciumától szerezte be három éve a vasúttársaság, 1,37 milliárd forintért. | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/11/20/az-orban-csalad-barati-cege-most-a-mav-tol-kapott-megbizast/ | https://web.archive.org/web/20191003225518/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/11/20/az-orban-csalad-barati-cege-most-a-mav-tol-kapott-megbizast/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orban-csalad-barati-cege-most-a-mav-tol-kapott-megbizast | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-20 11:51:00 | [] | [
"IMG Solution Kft.",
"MÁV"
] | [] | [] | [] |
47,983 | Sittes botrányba keveredett cégre bízták a 8,8 milliárdos uszodabizniszt | A gyakran Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó környezetében említett, papírforma szerint Peresztegi Imre érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. bővíti ki a zalaegerszegi uszodát. A beruházásra a Modern Városok Program keretében kapott ígéretet a város,
a ZÁÉV 8 milliárd 868 millió forintért vállalta el a munkát.
A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció (pdf-ben itt találja) szerint az új uszoda a FINA köetelményeinek is megfelel majd, tehát nemzetközi versenyeket is rendezhetnek benne. A kompexumban kialakítanak egy 10 pályás versenymedencét, egy melegvizes tanmedencét, egy kültéri medencét, illetve napelemes kiserőművet építenek ki. A ZÁÉV több részfeladathoz is alvállakozót vesz igénybe, a dokumentációban egyetlen válalkozást, a Zala-Elektro Kft.-t jelölték meg amely a ZÁÉV-csoport tagja. Az uszodakomplexumot 137 millió forint + áfa áron a TSPC Hungary Kft. tervezte. | A gyakran Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó környezetében említett, papírforma szerint Peresztegi Imre érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. bővíti ki a zalaegerszegi uszodát. A beruházásra a Modern Városok Program keretében kapott ígéretet a város,
a ZÁÉV 8 milliárd 868 millió forintért vállalta el a munkát.
A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció (pdf-ben itt találja) szerint az új uszoda a FINA köetelményeinek is megfelel majd, tehát nemzetközi versenyeket is rendezhetnek benne. A kompexumban kialakítanak egy 10 pályás versenymedencét, egy melegvizes tanmedencét, egy kültéri medencét, illetve napelemes kiserőművet építenek ki. A ZÁÉV több részfeladathoz is alvállakozót vesz igénybe, a dokumentációban egyetlen válalkozást, a Zala-Elektro Kft.-t jelölték meg amely a ZÁÉV-csoport tagja. Az uszodakomplexumot 137 millió forint + áfa áron a TSPC Hungary Kft. tervezte.
A zalegerszegi uszodakomplexum kivitelezési munkájára a ZÁÉV mellett a miniszterelnöki vej Tiborcz István, illetve a WHB-tulaj Paár Attila érdekkörével összeköthető Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt. is pályázott.
A két cég nem először találkozik nagyértékű közpénzes megbízás apropóján:
A ZÁÉV 3,4 milliárd forintért építi fel Sárvár új kulturális és sportcentrumát. A megbízásra a másik ajánlattevő a FÉSZ Zrt. volt.
Együtt kivitelezik a 4000 férőhelyes Kaposvár Arénát, amit a tervek szerint idén év végén adnak át.
A FÉSZ, a Swietelsky és ZAÉV konzorciuma 4,3 milliárdért építette fel a győri Arénát.
A ZÁÉV vitte el a FÉSZ elől a zalaegerszegi tesztpálya kivitelezésére kiírt 40 milliárd forintos megbízást.
Tavaly a Magyar Narancs írt arról, hogy pár hét alatt lezárta a nyomozást a rendőrség abban a kaposvári ügyben, amelyet egy helyi portál, a Kapost.hu tárt fel. Eszerint a Csiky Gergely Színház felújításából származó sittet egy helyi erdőbe vitték és pakolták le. A felújítást a ZÁÉV végezte. Az RTL Klub Híradója is az ügy nyomába eredt, a riportjukban elhangzottak szerint a fővállalkozó ZÁÉV nem kérte az alvállalkozótól, hogy erdőbe vigye a törmeléket. A ZÁÉV és a Magyar Építők 11,3 milliárdért újította fel a kaposvári Csiky Gergely Színházat.
Egy másik ZÁÉV-munka kapcsán az Átlátszó tárt fel szemétlerakási visszaélést: bár a Népstadion bontására 3,9 milliárd forint közpénzt költöttek el, ez mégsem volt elég a törmelék törvényes elhelyezésére. A sittet vagy annak egy jelentős részét illegálisan dolgozták fel, illetve rakták le a Határ út ferencvárosi oldalán, egy használaton kívüli ipari területen. A bontás a ZÁÉV – Föld-Trans 2001 konzorcium végezte.
Kiemelt kép: Peresztegi Imre, a kivitelező ZÁÉV Építőipari Zrt. vezérigazgatója (elöl b), Fülöp Péter színházigazgató és Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester a megújuló kaposvári Csiky Gergely Színház bokrétaünnepségén 2018. június 14-én. A 9 milliárd forintból megújuló teátrum a tervek szerint a 2019/2020-as művészeti évad megnyitása előtt elkészül. MTI Fotó: Varga György | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/11/20/kaposvar-uszoda-zaev/ | https://web.archive.org/web/20230322003917/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/11/20/kaposvar-uszoda-zaev/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sittes-botranyba-keveredett-cegre-biztak-a-88-milliardos-uszodabizniszt | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-20 06:08:00 | [] | [
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Zala megye",
"Zalaegerszeg"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
47,984 | Először megtagadta a korrupciós jelentés nyilvánosságra hozatalát, most sumákol az Orbán-kormány | Pintér Sándor már azt állítja, az Európa Tanács korrupció-ellenes szervezetének, a GRECO-nak az eljárási szabályzata nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy mikor kell közzé tenni a megállapításokat. | Orbán Viktorhoz fordult írásbeli kérdéssel a DK-s Oláh Lajos, aki azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy a kormánya miért nem hozza nyilvbánosságra a 49 tagországot tömörítő Európa Tanácson (ET) belül működő, Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) jelentését. Az ellenzéki politikus felidézte, a GRECO rendszeresen készít jelentéseket az ET tagállamaiban a korrupció elleni küzdelem helyzetéről. „Ezek a jelentések a 49 tagállamban eddig nyilvánosak voltak, egyetlen példát, Lukasenko Belorusziáját leszámítva" – emlékeztetett.
A legutolsó jelentés nyilvánosságra hozatalához azonban Magyarország sem járult hozzá, noha az ET Miniszteri Bizottsága határozottan javasolta a jelentés publikálását.
A GRECO azt vizsgálta, hogy az ET tagállamai milyen intézkedésekkel igyekeznek megelőzni a korrupciót az országgyűlési képviselők, a bírák és az ügyészek körében. A tavaly lezárult vizsgálat során a szakértők megállapították, hogy Magyarország – másik nyolc európai állammal egyetemben – nem hajtotta végre a visszaélések, megvesztegetések megelőzésére vonatkozó GRECO ajánlásokat.
Hogy az illetékes magyar hatóságok pontosan mit és hogyan nem teljesítettek, az titok.
Oláh Lajos azt akarta megtudni, hogy Orbán Viktor szerint erkölcsileg elfogadható-e és továbbra is támogatható-e, hogy Magyarország kormánya nem járul hozzá a jelentés nyilvánosságra hozásához, továbbá hogy mikor ismerhetik meg a magyar választók a jelentés tartalmát. Minderre a miniszterelnök nem volt hajlandó válaszolni, felkérte maga helyett a belügyminisztert.
„A GRECO eljárási szabályai nem tartalmaznak a jelentések közzétételének időpontjára vonatkozó konkrét rendelkezéseket”
– írta válaszában Pintér Sándor.
Orbán Viktor és Pintér Sándor csak sumákol a korrupciós jelentés ügyében
Ezzel az egymondatos, semmitmondó, a kérdésekre nem felelő írásbeli válasszal reagált tehát a belügyminiszter, akinek ugyanakkor nagyon is kötelessége lett volna érdemi magyarázattal szolgálni, hiszen azt a nemzetközi szövetségesek is elvárják. Az ET Parlamenti Közgyűlésének lett tagja, Boriss Cilevičs kérdéssel fordult az ET-hez, vajon Magyarország miért nem teszi lehetővé a róla szóló antikorrupciós jelentés nyilvánosságra hozatalát és mit kíván a Tanács tenni, hogy rávegye Magyarországot erre. Az ET Miniszteri Bizottsága válaszában határozottan javasolta Magyarországnak a jelentés publikálását.
Közismert, hogy a a GRECO már a 2015-ös jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell dolgozni és el kell fogadni a parlamenti képviselők magatartási kódexét.
Szükségesnek ítélte továbbá az Országos Bírósági Hivatal elnökét megillető jogkörök felülvizsgálatát, és a Legfőbb Ügyész hivatali idejének lehetséges meghosszabbítására vonatkozó szabályok megváltoztatását is.
Ennél azonban az újabb vizsgálat már vélhetően sokkal súlyosabb hiányosságokat fogalmazott meg, sőt, szakértők szerint a kormány a GRECO-val folytatott egyeztetések során végig félresöpörte a legsúlyosabb kritikát, miszerint a legfőbb ügyész posztját 9 éves mandátummal egy volt fideszes politikus vezeti, akinek a hivatala dokumentáltan többször nem lépett fel a csalással meggyanúsított kormányközeli figurák, köztük a miniszterelnök veje ellen. | https://168ora.hu/itthon/eloszor-megtagadta-a-korrupcios-jelentes-nyilvanossagra-hozatalat-most-sumakol-az-orban-kormany-159571 | https://web.archive.org/web/20190326223157/https://168ora.hu/itthon/eloszor-megtagadta-a-korrupcios-jelentes-nyilvanossagra-hozatalat-most-sumakol-az-orban-kormany-159571 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eloszor-megtagadta-a-korrupcios-jelentes-nyilvanossagra-hozatalat-most-sumakol-az-orban-kormany | 168 óra | hungarian-news | 2018-11-24 14:05:00 | [
"Pintér Sándor"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"csalás",
"antikorrupció",
"belföld",
"ügyészség"
] | [] |
47,985 | Kabaré a bíróságon: négy év után sem tart még sehol Vizoviczkiék vesztegetési pere | Négy év után sem tart szinte sehol a bizonyítással a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt már jogerősen hét évre ítélt diszkópápa, Vizoviczki László és társai vesztegetési perében az ügyet tárgyaló Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa. Értesüléseink szerint még hátravan legalább 80 tanú meghallgatása, így csaknem biztosra vehető: jövőre sem várható elsőfokú ítélet a magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb vesztegetési ügyében. Handó Tünde, az OBH elnöke pár hónappal ezelőtt úgy nyilatkozott, a bíróságok mutatói évről évre egyre jobbak és egyre több ügyet sikerül időben befejezni. Nos, Vizoviczkiék vesztegetési pere nem éppen ezt bizonyítja, arról nem is beszélve, hogy az eljárás végén Hunvald Györgyhöz hasonlóan a vádlottak akár még kártérítést is kaphatnak a strasbourgi bíróságtól. | Négy év után sem tart szinte sehol a bizonyítással a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt már jogerősen hét évre ítélt diszkópápa, Vizoviczki László és társai vesztegetési perében az ügyet tárgyaló Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa. Értesüléseink szerint még hátravan legalább 80 tanú meghallgatása, így csaknem biztosra vehető: jövőre sem várható elsőfokú ítélet a magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb vesztegetési ügyében. Handó Tünde, az OBH elnöke pár hónappal ezelőtt úgy nyilatkozott, a bíróságok mutatói évről évre egyre jobbak és egyre több ügyet sikerül időben befejezni. Nos, Vizoviczkiék vesztegetési pere nem éppen ezt bizonyítja, arról nem is beszélve, hogy az eljárás végén Hunvald Györgyhöz hasonlóan a vádlottak akár még kártérítést is kaphatnak a strasbourgi bíróságtól.
Már négy éve tart, de a PestiSrácok.hu információi szerint még jövőre sem várható elsőfokú ítélet Vizoviczki László és társai vesztegetési ügyében. Az éjszaka egykori urának tartott, néhány hete bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt jogerősen hét évre ítélt vállalkozó és több magas beosztású főrendőr ellen 2014 augusztusában emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A nyomozás még a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. A bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt – öten vezető beosztású, volt rendőrfőtisztek –, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő van.
Maximum másfél óra tárgyalás
Noha a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsán zárt ajtók mögött zajló eljárás már négy éve tart, csigalassúsággal halad: a Fővárosi Törvényszék a PestiSrácok.hu-nak megküldött tájékoztatása szerint 2015 januárja óta csupán negyven tanút hallgattak ki, pedig az ügyészség összesen 120 érintett személyes meghallgatását, valamint 90 tanúvallomás felolvasását indítványozta. A már kihallgatott tanúk közül Vizoviczki egykori jobbkezének, Varga Istvánnak a meghallgatása tartott a legtovább, már csak azért is, mert a vád jó része az ő vallomására épül, amely 1100 oldalt tesz ki. Emellett úgy értesültünk, Vizoviczki László is túl van több nagyobb lélegzetű, hosszú órákig tartó vallomáson, de az üzletember az elhangzott tanúvallomásokra is hosszan reflektált. Az éjszaka császára felszólalásaiban tagadta a terhére rótt vádakat. A bíróság azt is közölte portálunkkal: a perben idén még négy tárgyalás lesz, majd februárban folytatódik a büntetőeljárás, de az ügy nagy terjedelme és a széleskörű bizonyítás miatt az ítélet várható időpontjáról nem tudtak felvilágosítást adni. Így, négy év elteltével sem. Forrásaink szerint ugyanakkor jó eséllyel jövőre sem várható elsőfokú döntés, hiszen még mindig csak az első vádpontnál tart a bíróság, ami nem meglepő, hiszen az ügyet tárgyaló hadbíró két-három havonta tűz ki kettő, jobb esetben négy napra tárgyalási határnapokat, amelyeken délelőtt, csupán egy-másfél órán keresztül (!) tárgyalnak. Úgy tudjuk, vannak olyan vádlottak, akik már egy éve nem jártak Debrecenben, mivel a rájuk vonatkozó vádpontokba még bele sem kezdett a törvényszék.
Portik meghallgatása is hátravan
Értesüléseink szerint emiatt késik a több leszámolásos gyilkosság miatt jogerős fegyházbüntetését töltő Portik Tamás meghallgatása is. Értesüléseink szerint az Energol-vezér tanúmeghallgatása elengedhetetlen, mivel az egyik vádpont arról is szól, hogy a vesztegetési apanázs egy része Portik pénze volt. Portik a vád megértése szempontjából fontos tanúvallomást tehet majd, mivel információink szerint a vesztegetési ügy szálai egészen az Aranykéz utcai robbantásig nyúlnak vissza. Ezt az értesülésünket erősíti a Portik-ügyek egyik koronatanújának vallomása is, akit már meg is hallgatott a Debreceni Törvényszék. A volt bizalmas állította, hogy az olajszőkítésből mesés vagyonra szert tett energolos pénzelte pályafutása kezdetén Vizoviczkit, aki a tanú szerint a rendőri kapcsolatait is Portiknak köszönhette, hiszen azokat a hatósági embereket, akiket az éjszaka császárával együtt letartóztattak, majd eljárás alá vontak, az Energol-vezér mutatta be a diszkópápának. Vizoviczki azonban a mai napig tagadja, hogy köze lenne Portik Tamáshoz, és állítja, nem az olajos pénzekből építette ki birodalmát.
Terhelő vallomás az olajmaffia vezérére
Vizoviczki és Portik nem először fog találkozni a tárgyalóteremben, hiszen a diszkócsászár 2016 márciusában terhelő vallomást tett az Energol-vezérre az Aranykéz utcai robbantás ügyében. A milliárdos vállalkozó a bíróság előtt tett vallomásában elmondta, neki Portik már 1997 végén egy találkozón elárulta, hogy fel fogja robbantani Boros Tamást, az olajügyek koronatanúját. Vizoviczki szerint az olajmilliárdos közös megbeszélésükön arra is kitért, a végéhez közeledik, hogy az általa irányított, körülbelül 20 milliárdos vagyon felett rendelkező alvilági csoport átvegye a teljes irányítást. Portik azt is közölte vele, hogy ennek a körnek nagyon magas szintű politikai és rendőri kapcsolatai vannak. Vizoviczki hozzáfűzte, Portik azt is hangsúlyozta, tudja, Boros szembe mer vele szállni, de “hatásosan és látványosan meg fogja oldani ezt a helyzetet”, majd hozzátette: “ha felrobbantja ezt a köcsögöt, az összes embere szét fog széledni”. Állítólag az energolos kérkedett azzal is, hogy nem fog lebukni, mivel “többszintű védelem alatt áll”.
Mindent titkosítottak
Visszatérve a per elhúzódásához, a vádlottak és védőik, valamint az ügyészség dolgát nemcsak az nehezíti meg, hogy tulajdonképpen mind a huszonkét vádlott a fővárosból jár Debrecenbe tárgyalni, hanem a titkosítás miatti ügykezelés is. A bíróság mindent titkosított, egyik fél sem viheti magával jegyzeteit, anyagokhoz nem jutnak hozzá, csak szigorúan a bírói tanács vezetőjének szobájában van lehetőség iratbetekintésre. Az érintettek saját jegyzeteit, vagy a tárgyalási jegyzőkönyveket is a bíró szobájában tudják csak megnézni, feltéve, ha bent találják a bírót a törvényszék épületében. Korábban úgy értesültünk, a tárgyalás kezdő szakaszában felvetődött, hogy a bíróságnak kéne feljárnia Budapestre, amire egyébként volna is lehetősége, és van is erre vonatkozó bírósági gyakorlat. A tárgyaló bíró azonban arra hivatkozva utasította el az erre irányuló kérelmeket, hogy rengeteg az iratanyag az ügyben, amit nem tud állandóan Budapestre szállítani. Pedig bizonyos, hogy olcsóbb lenne az államnak is, ha nem az ügy összes szereplője vándorolna Debrecenbe tárgyalni.
Nem ez a bevett gyakorlat
Ifjabb Balsai István ügyvéd a PestiSrácok.hu-nak az üggyel kapcsolatban korábban hangsúlyozta, hogy az ügyek észszerű időn belül való befejezése nem csupán alkotmányos alapjog, hanem követelmény is az igazságszolgáltatás részére. Az ügyvéd szerint ez a tempó ugyan eleget tesz a büntetőeljárási törvény kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó szabályok betűinek, azonban azok valódi céljával mégis ellentétes. Hasonló fajsúlyú ügyekben a bevett gyakorlat az, hogy a bíróság havonta 4-5, egész napos, reggeltől késő délutánig tartó tárgyalást tart. Balsai István még azt is hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy ebben az ügyben a közvélemény naprakész módon legyen informálva a büntetőeljárás menetéről. Az ügyvéd szerint kiemelt társadalmi érdek a legszélesebb körű nyilvánosság biztosítása, annál is inkább, mert ilyen súlyú hatósági korrupciós büntetőügy nem járt az igazságszolgáltatás előtt még a rendszerváltoztatás óta. Szerinte, ha kiderül, hogy a nyilvánosság kizárásának és a zárt tárgyalás elrendelésének nem volt megfelelő indoka, akkor az abszolút hatályon kívül helyezési ok lesz a másodfokú eljárásban.
Handó Tünde, az OBH elnöke pár hónappal ezelőtt úgy nyilatkozott, a bíróságok mutatói évről évre egyre jobbak, több ügyet sikerül befejezni, mint amennyi érkezik, így csökken az ügyteher, és a várható pertartam is csökkent. Nos, mi már évekkel ezelőtt egy hasonló kijelentése után megírtuk, Vizoviczkiék vesztegetési ügye nagyon nem ezt igazolja, és ha ilyen csigalassúsággal folyik a per, még évek telhetnek el, mire elsőfokú döntés születik, az adófizetőket is terhelő perköltség pedig minden bizonnyal további milliókkal dagad majd. Nekünk lett igazunk, arról nem is beszélve, hogy az eljárás végén Hunvald Györgyhöz hasonlóan a vádlottak akár még kártérítést is kaphatnak a strasbourgi bíróságtól. | https://pestisracok.hu/kabare-a-birosagon-negy-ev-utan-sem-tart-meg-sehol-vizoviczkiek-vesztegetesi-pere/ | https://web.archive.org/web/20230607123138/https://pestisracok.hu/kabare-a-birosagon-negy-ev-utan-sem-tart-meg-sehol-vizoviczkiek-vesztegetesi-pere/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kabare-a-birosagon-negy-ev-utan-sem-tart-meg-sehol-vizoviczkiek-vesztegetesi-pere | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-11-24 17:58:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Vizoviczki diszkóbirodalma"
] |
47,986 | Üzlet nélkül is tarol a Turul | Minden piaci modellnek ellentmond az, ami Mészáros Lőrinc sportmárkájával történik: a futballklubok sorban állnak a mezekért, de boltot még mindig nem sikerült nyitni. | turul;Mészáros Lőrinc;2rule;
2018-11-24 09:00:00
Üzlet nélkül is tarol a Turul
Minden piaci modellnek ellentmond az, ami Mészáros Lőrinc sportmárkájával történik: a futballklubok sorban állnak a mezekért, de boltot még mindig nem sikerült nyitni.
Hiába vette át egy hónapja teljes egészében Mészáros Lőrinc érdekeltsége "a jövő magyar sportmárkájának" szánt 2Rule-t tulajdonló céget, továbbra sem indult el a „turul” mezek kiskereskedelmi értékesítése. Eddig ugyanis a márkabolt sem nyitott meg és a webshop sem működik.
A társaság ügyfélszolgálatán érdeklődésünkre csak annyit mondtak: ha 2Rule mezt szeretnénk, akkor írjunk levelet a cégnek és akkor e-mailen küldenek majd ajánlatot. Pedig a cég korábbi résztulajdonosa, Kővári Ágnes, egy augusztusi kormánysajtónak adott interjúban még azt ígérte, hogy augusztus végén, szeptember elején egy jókora kampányra építve elstartol a cég webshopja és a márkaboltja.
Ígéretei közül csak a médiakampány teljesült – erős kormányzati hátszéllel. Az eredetileg a Mészáros-közeli Talentis Group Zrt. többségi tulajdonába lévő 2Rule-t nyár elején mutatták be, a köztévé sportcsatornája pedig rögtön közvetítette is a mez felcsúti bemutatóját. A sportmárka később is óriási kormányzati médiatámogatást kapott, a köztévé sportműsoraiban nyíltan reklámozták a 2Rule-t. Ami ennél is fontosabb: NB1-es futballcsapatok, sportszövetségek sora döntött hirtelen úgy, hogy a kiépült gyártói háttér, mintabolt, webshop és céges iroda nélküli Mészáros-sportmárkát választják. Még az sem zavarta őket, hogy a 2Rule mint ruházati márkanév már évekkel korábban létezett Nigériában, a cég logója pedig gyanúsan emlékeztetett egy szerb designer munkájára. Noha a 2Rule-t magyar termékként reklámozták, lapunk kiderítette: a mezek alapanyaga távol-keleti, és a termékek részben külföldön készülnek gyártják a termékeiket.
A korábban még utcai kollekciót és a „magyar textilipar felélesztését” vizionáló cég lapunknak egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy fél év alatt miért nem tudták még a kiskereskedelmi tevékenységüket sem beindítani. Korábban arról írtunk: gondok akadtak a mezek gyártása körül. Ez talán összefügghet azzal: a 2Rule beígért Váci úti márkaboltja már jó ideje kulcsrakész, még sincs nyitva, és komolyabb árukészletnek egyelőre nincs nyoma. | https://nepszava.hu/3016254_uzlet-nelkul-is-tarol-a-turul | https://web.archive.org/web/20181125135147/https://nepszava.hu/3016254_uzlet-nelkul-is-tarol-a-turul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uzlet-nelkul-is-tarol-a-turul | Népszava | hungarian-news | 2018-11-24 09:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"2Rule",
"Talentis Group Zrt."
] | [] | [
"hirdetés",
"sport",
"klientúra"
] | [] |
47,987 | Botka hazudott a Szeviéppel kötött szerződésekről, de hamar lebukott | Ahogy arról korábban beszámoltunk, kedden első fokon mindhárom Szeviép-vezért szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Járásbíróság. Oltványi Józsefet és Pistrui Lászlót öt év, Baranyi Sándort hat év szabadságvesztésre ítélte el a Szegedi Járásbíróság első fokon. Botka László és a szegedi városvezetés kezdettől fogva igyekezett úgy beállítani, mintha nem a szegedi baloldal botránya lenne a Szeviép-ügy, nem sok sikerrel. Botka korábban kétszer is letagadta, hogy kötött volna szerződést a szegedi önkormányzat a Szeviéppel, azonban csúnyán lebukott, mivel a Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint két alkalommal is megbízást adtak a botrányos céget is magában foglaló konzorciumnak, összesen több mint 9 milliárd forint értékben. | Ahogy arról korábban beszámoltunk, kedden első fokon mindhárom Szeviép-vezért szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Járásbíróság. Oltványi Józsefet és Pistrui Lászlót öt év, Baranyi Sándort hat év szabadságvesztésre ítélte el a Szegedi Járásbíróság első fokon. Botka László és a szegedi városvezetés kezdettől fogva igyekezett úgy beállítani, mintha nem a szegedi baloldal botránya lenne a Szeviép-ügy, nem sok sikerrel. Botka korábban kétszer is letagadta, hogy kötött volna szerződést a szegedi önkormányzat a Szeviéppel, azonban csúnyán lebukott, mivel a Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint két alkalommal is megbízást adtak a botrányos céget is magában foglaló konzorciumnak, összesen több mint 9 milliárd forint értékben.
Mint megírtuk, a szegedi Szeviép-ügy minősített csődbűntett. A bíróság ítélete szerint a Szeviép-vezérek, Pistrui László, Baranyi Sándor, és Oltványi József kvázi „magánbankként” kezelték a társaságot, és erőn felül adtak kölcsön más vállalkozásoknak, ezeket a kölcsönöket pedig soha nem fizették vissza. Éppen ezért arra már nem jutott pénz, hogy kifizessék az alvállalkozókat. Magyarul: kiszámlázták a cégből a pénzt, a bent lévő forrásokat, és csődbe vitték a céget. 443 családot károsítottak meg, összességében 10 milliárd forinttal.
A SZEVIÉP egy sor szegedi, illetve szegedi kötődésű baloldali politikussal nőtt össze, közülük a legfontosabb Botka László. Botka információink szerint nem tett semmit a csőd megakadályozása és a megkárosítottak kártalanítása érdekében.
Sőt, a szocialisták idején folyamatosan pénzzel tömték a céget, 33 milliárd forintnyi közbeszerzést kaptak, ebből 21 milliárdot Szegedről.
Bár a kisvállalkozók folyamatosan kopogtattak Botka László ajtaján, hogy „Polgármester úr! Baj van, mert a beruházásokon nem fizetik ki a pénzünket”, a szegedi önkormányzat és az akkor szocialista kormányzat még több milliárd forintot adott a Szeviépnek. A károsultakat képviselő, Szabó Bálint többször felvetette, hogy valójában a baloldal tiltott finanszírozása zajlott a pénzkimentéssel.
Botka hazudott, de hamar lebukott
Bár Botka László szegedi polgármester több ízben, először a TV2 Tények című műsorának majd a Népszavának is tagadta, hogy a szegedi önkormányzat szerződést kötött volna a Szeviéppel, a közbeszerzési értesítő áttekintése után azonban hamar kiderült, hogy ez nagyon nincs így, mivel
2005-ben „Szeged szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának fejlesztése és bővítése" projekt keretében több mint 4,5 milliárd forint értékben kapott megbízást a szegedi önkormányzattól a cég.
2009-ben pedig az 1-es villamosvonal felújításához kapcsolódott, ennek értéke több mint 4,6 milliárd forint volt.
A Szeviép mindkét esetben konzorciumban látta el a feladatot, az első ügyben azonban a Szeviép konzorciumvezető is volt. Ezt az bizonyítja, hogy a Szeviép szegedi címét jelentették be értesítési címnek.
A két szerződés értéke kerekítve 9,2 milliárd forint.
Íme Botka hazugsága:
És akkor nem beszéltünk még az egyéb olyan megbízásokról, amelyeket nem közvetlenül az önkormányzat, hanem az érdekeltségébe tartozó cégek kötöttek a Szeviéppel.
Ilyen volt például a botrányos Ligetfürdő projekt, amely során nem a szegedi önkormányzat, hanem annak 100 százalékos tulajdonában lévő cég, a Ligetfürdő Ingatlanfejlesztő és Fürdőüzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság adta a megbízást Pistrui-éknek, összesen 6,9 milliárd forint értékben három különböző szerződés keretében.
Vagyis a várostól és a város cégeitől összesen több, mint 16 milliárd forint folyt be a Szeviéphez. | https://www.origo.hu/itthon/2018/11/a-szegedi-onkormanyzat-tobbszor-is-allt-szerzodeses-viszonyban-a-botranyos-ceggel | https://web.archive.org/web/20220407012126/https://www.origo.hu/itthon/20181123-a-szegedi-onkormanyzat-tobbszor-is-allt-szerzodeses-viszonyban-a-botranyos-ceggel.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/botka-hazudott-a-szevieppel-kotott-szerzodesekrol-de-hamar-lebukott | Origo | hungarian-news | 2018-11-24 09:14:00 | [
"Botka László",
"Oltványi József",
"Pistrui László"
] | [
"Szeviép"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"csődbűntett",
"ítélet/döntés",
"építőipar",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
47,988 | A Péterfy kórház orvosai kiírták az osztály bejáratára, hogy nem fogadnak el hálapénzt | Ruszkai Zoltán részlegvezető főorvos osztotta meg a nyilatkozatról készül képet, amelyben a Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályának dolgozói kijelentik, hogy elkötelezett hívei a betegközpontú, minőségi, átlátható és biztonságos betegellátás megteremtésének. | Ruszkai Zoltán részlegvezető főorvos osztotta meg a nyilatkozatról készül képet, amelyben a Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályának dolgozói kijelentik, hogy elkötelezett hívei a betegközpontú, minőségi, átlátható és biztonságos betegellátás megteremtésének.
Ezért a hálapénz minden formáját elutasítják. | https://444.hu/2018/11/24/a-peterfy-korhaz-orvosai-kiirtak-az-osztaly-bejaratara-hogy-nem-fogadnak-el-halapenzt | https://web.archive.org/web/20230905145418/https://444.hu/2018/11/24/a-peterfy-korhaz-orvosai-kiirtak-az-osztaly-bejaratara-hogy-nem-fogadnak-el-halapenzt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-peterfy-korhaz-orvosai-kiirtak-az-osztaly-bejaratara-hogy-nem-fogadnak-el-halapenzt | 444 | hungarian-news | 2018-11-24 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"hálapénz"
] | [] |
47,989 | Brutális tőkenövekedésnek örülhet egy Fidelitas-közeli cég | Negyvenmillióról egyből 400 millió forintra emelte törzsbetétjét az állami kommunikációs tendereken sikeres Serenity Solution Kft. tulajdonosa, a HSC Consulting Kft. A Serenity, amely egészen a legutóbbi időkig Sprint Nyomda néven működött, több szálon kötődik a kormányzó erők ifjúsági szervezetéhez, a Fidelitashoz. | Az ügyvezető például Hevér Kristóf, aki korábban a tömörülés ózdi elnöke volt, és akinek egy másik cége, a Genesis 2015 az énekes Ákos produkciós segítőjeként kapott 63 millió forintot az állami Szerencsejáték Zrt.-től.
Ez utóbbi vállalatnak a fidelitasos Zsiga Marcell a marketing- és kommunikációs igazgatója (képünkön ő szerepel).
A HSC és Hevér cégei is rendkívül eredményesek. Előbbinek tavaly 41 millió forint árbevétel mellett 89 milliós adózott eredményt sikerült elérnie a pénzügyi műveletekkel. A Genesis 744 milliós forgalmából csaknem 100 millió lett a profit. | https://hvg.hu/kkv/201845_serenity_solution_tizszeres_toke_afidelitas_kozeleben | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brutalis-tokenovekedesnek-orulhet-egy-fidelitas-kozeli-ceg | HVG | hungarian-news | 2018-11-11 20:42:00 | [
"Hevér Kristóf",
"Kovács Ákos (énekes)"
] | [
"Genesis 2015 Communications Kft.",
"HSC Consulting Kft.",
"Serenity Solution Kft.",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
47,990 | Oligarchák vetettek szemet Bige László 220 milliárdos birodalmára | Öt év börtön is lehet a vége olyan súlyú bűncselekménynek, amelynek gyanújával a múlt héten megszállták a hatóságok Bige László műtrágyakirály szolnoki gyárát. Mint megírtuk, a rendőrség és a katasztrófavédelem nagy erőkkel vonult ki, és a hajnali rajtaütés után éjszakára is maradtak a 300 fős különítményből. Az eset nemcsak a nagyszabású hatósági akció miatt keltett feltűnést, hanem mert az ország egyik leggazdagabb vállalkozójáról van szó, aki néhány éve még Csányi Sándor mögött a második volt, de még mindig az ötödik a napi.hu toplistáján 220 milliárd forintra becsült vagyonnal. | Öt év börtön is lehet a vége olyan súlyú bűncselekménynek, amelynek gyanújával a múlt héten megszállták a hatóságok Bige László műtrágyakirály szolnoki gyárát. Mint megírtuk, a rendőrség és a katasztrófavédelem nagy erőkkel vonult ki, és a hajnali rajtaütés után éjszakára is maradtak a 300 fős különítményből. Az eset nemcsak a nagyszabású hatósági akció miatt keltett feltűnést, hanem mert az ország egyik leggazdagabb vállalkozójáról van szó, aki néhány éve még Csányi Sándor mögött a második volt, de még mindig az ötödik a napi.hu toplistáján 220 milliárd forintra becsült vagyonnal.
A hatóságok eddig többet nem árultak el, mint hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és egyéb bűncselekmények okán intézkedtek.
A büntető törvénykönyv szerint ilyesmi akkor történik, ha a hatóság által nem engedélyezett helyen helyeznek el hulladékot vagy engedély nélkül végeznek hulladékgazdálkodási tevékenységet. Ez akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, de ha veszélyes hulladékról van szó, akkor a legsúlyosabb esetben öt év is lehet a büntetés.
A szolnoki gyárban pedig bőven van veszélyes hulladék, hiszen felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozik az üzem, rendeltetése kénsavak és származékai, műtrágyák és kriolit termelése és forgalmazása az üzem biztonsági jelentésének nyilvános változata szerint.
A 24.hu forrásai azonban a veszélyes hulladék elhelyezése helyett inkább arra tippeltek, hogy megérett az idő Bige műtrágyagyártó-királyságának átadására.
Környezetvédelmi indokot, ürügyet simán lehet találni, az üzem az egykori Tiszai Vegyiművek területén működik, ott pedig a múlt század közepe óta vegyi anyagokkal dolgoztak, így bárhol lefúrnak a talajba, olyat találnak, amit csak akarnak – hoztak pédát. A Tiszamenti Vegyiművek állami vállalatot az Alföld szervetlen vegyipari központjaként 1951-ben alapították. A Tiszamenti Vegyiművek Rt.-t 1997-ben privatizálta a Bige Holding Kft., és később be is olvadt a holdingcégbe.
Bigéék is puszta erődemonstrációnak nevezték a hatósági lerohanást és közölték, hogy mindenben a jogszabályoknak megfelelően járnak el.
200 millió dollár
Messziről nézve látványos kiugrások nélkül, de szépen, egyenletesen nőtt Bige László vagyona, 2012 óta éppen megduplázódott a napi.hu adatsora szerint. A legutóbbi kötvénykibocsátás alapján viszont van aki úgy véli,
a birodalom akár felvásárlási célpontnak is tekinthető, bátran lehet rá vételi ajánlatot tenni.
Mint az Index májusban megírta, a pétfürdői Nitrogénművek 200 millió dolláros (52 milliárd forintos) kötvénykibocsátást hajtott végre, ennyi hitelt vett fel a piacról. Ezzel refinanszírozott egy korábbi kibocsátást, amivel elég drágán jutott forráshoz jutott: 7,875 százalék volt a kamat. Ez még forintban is vonzó lett volna, akkoriban a jegybank 4,5 százalékra levitt alapkamatát és az ezt csak kevéssel meghaladó bankbetéti kamatokat és állampapírhozamokat figyelembe véve. Sokkal olcsóbb a második körben sem lett a hitel, de sok választás nem volt, a nagyszabású fejlesztéseket finanszírozni kell valahonnan.
A Nitrogénművek Zrt.-nél még 2004-ben kezdtek bele egy összességében 140 milliárd forintos beruházássorozatba azzal a céllal, hogy Európa egyik legkorszerűbb gyára legyen. A gigaberuházás nemcsak költségeket okozott, a 24.hu brüsszeli forrása szerint az EU versenyügyeket felügyelő főigazgatóságának az érdeklődését is felkeltette.
Többen is hajtanak a Bige-birodalomra
Élet-halál harcot vív egymással a Bige-Csányi-Babis hármas a műtrágyapiacon, ez derült ki már a korábbi híradásokból is. Andrej Babis cseh kormányfő és egyben nagyvállalkozó az IKR-rel betette a lábát a magyar agrárpiacra rendszerintegrátorként, azaz a gazdálkodók alapanyag-ellátójaként, Csányi pedig a KITE Zrt.-n keresztül a legnagyobb hazai integrátor. Ugyan kézenfekvő lenne, hogy a két magyar milliárdos összezárjon Babis előtt, de
Csányi és Bige már vagy egy évtizede ádáz ellenségekké váltak.
A műtrágyabirodalom egykori főfinanszírozója, az OTP a gazdasági válság árnyékában hirtelen leállította a hitelezést, mire a Nitrogénművek Zrt. erőfölénnyel és joggal való visszaélés miatt 25 milliárd forintra perelte a bankot arra hivatkozva, hogy a pénzcsapok elzárása okán le kellett állítani a gyárat. Mélyítette az ellentéteket az ekkoriban folyó birkózás is a gyár tulajdonjogáért: a telivértartó-üzletember Rozsnyói György azzal állt elő, hogy opciója volt a cég részvényeinek egy részére. Rozsnyói OTP-s kapcsolatai miatt pedig úgy tartották, a háttérben Csányi állhat. A Nitrogénművek kimászott a bajból, kapott államilag garantált hitelmilliárdokat a kormány bankjától, az MFB-től, de a harag megmaradt.
A két mogul 2013-ban megint összecsapott, bár nem nyílt sisakkal folyt a küzdelem, Csányi csellel halászta el Bige orra elől a legnagyobb hazai agrárintegrátort, a már akkor is több mint 200 milliárd forint forgalmú nádudvari KITE Zrt.-t. Az eladósorba került cég megszerzésére Bige ajánlatot tett, de váratlanul előállt elővásárlási jogával és rá is licitált a KITE dél-magyarországi regionális igazgatója, Guba Sándor. Mögötte kezdettől Csányi Sándort sejtették, de csak a következő két évben, fokozatosan ment át – papírforma szerint – Csányi kezébe a KITE. Csányi már a Bonafarm-csoporttal is főszereplője volt a magyar agrárpiacnak, de a KITE megszerzésével a hazai agrárium legnagyobb magánszemély befektetőjévé lépett elő. A csellel több mint tízezer integrált termelő és 1-1,5 millió hektárnyi integrált mezőgazdasági terület került az érdekkörébe.
Úgy tudni, Csányi hajlana a kegyelemdöfésre, a Bige-birodalom megszerzésére, de a bankvezér szakértői igyekeznek lebeszélni erről, mondván, borzasztó pénzeket kellene beleölni az egész műtrágya-komplexum korszerűsítésébe.
Babisról – akit hazájában éppen uniós támogatással való visszaélés miatt akar elsöpörni a népharag – az a hír járja, hogy érdekeltségei révén már be is vásárolta magát a kötvénykibocsátás során a Bige-birodalomba. De azzal, hogy nem ez lenne a végállomás, a műtrágyabiznisz valahol Mészáros Lőrinc közelében landolna.
A legkalandosabb verzió pedig az, hogy az ugyancsak Mészáros érdekeltségében álló tiszapüspöki izocukorgyárhoz jönne jól kiegészítésnek a szolnoki Bige-gyár. Nem feltétlenül direkt Mészáros-tulajdonként, hanem valamelyik, akár kereskedelmi kapcsolata révén. Példaként Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc török oligarcháját, Adnan Polatot említették, mint aki már tiszapüspöki környékén köröz.
A versenyhivatal is szorongatja egy ideje
Nem újdonság a hatósági kutakodás a Bige Holding háza táján. Bige László a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. tulajdonosaként idén áprilisban egyszer már kifakadt: zaklatásnak minősítette, hogy a versenyhivatal sorozatos vizsgálatokat folytat a cégnél. Akkor már a negyedik eljárás zajlott a Nitrogénművek Zrt.-nél – kommentálta az agrárszektor.hu-nak az információkat, amelyek szerint a Gazdasági Versenyhivatal tavaly szeptember óta kartellgyanú miatt vizsgálódik a cégnél. Az ügy miatt ügyészségi panaszt is benyújtottak, de azt elutasították.
Kiemelt kép: Balázs Attila / MTI | https://24.hu/kozelet/2018/11/22/bige-laszlo-mutragya-rendorseg/ | https://web.archive.org/web/20231204051137/https://24.hu/kozelet/2018/11/22/bige-laszlo-mutragya-rendorseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oligarchak-vetettek-szemet-bige-laszlo-220-milliardos-birodalmara | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-22 11:12:00 | [
"Bige László",
"Csányi Sándor"
] | [
"Nitrogénművek Zrt."
] | [] | [
"vegyipar",
"környezetvédelem",
"nyomásgyakorlás",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
47,991 | Bige László a GVH-s kartellvizsgálatról: ez zaklatás | Zaklatásnak minősíti Bige László, a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sorozatos vizsgálatokat folytat a cégnél. A vállalat nem tartja törvényesnek és tisztességesnek a versenyhivatal eljárását, de együttműködik a hatósággal és válaszol a feltett kérdésekre. | https://www.agrarszektor.hu/piac/bige-laszlo-a-gvh-s-kartellvizsgalatrol-ez-zaklatas.10600.html | https://web.archive.org/web/20221011100921/https://www.agrarszektor.hu/piac/bige-laszlo-a-gvh-s-kartellvizsgalatrol-ez-zaklatas.10600.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bige-laszlo-a-gvh-s-kartellvizsgalatrol-ez-zaklatas-1 | agrárszektor.hu | hungarian-news | 2018-04-25 11:16:00 | [
"Bige László"
] | [
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)",
"Nitrogénművek Zrt."
] | [] | [
"mezőgazdaság",
"vegyipar",
"nyomásgyakorlás",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
|
47,992 | Kilenc hónap alatt 1,5 milliárdos nyereséget fialt Mészáros biztosítója | Az MNB áprilisban engedélyezte, hogy Mészáros tőzsdei cége befolyást szerezzen a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-ben. | A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kedden közzétette a nemzetközi számviteli szabályok szerinti, konszolidált, nem auditált jelentését a 2018 harmadik negyedéves pénzügyi adatokkal.
A csoportszintű adózott eredmény 1,561 milliárd forint, a teljes átfogó jövedelem 508 millió forint nyereség, az egy részvényre eső háromnegyed éves nyereség pedig 19 forint lett.
A biztosítási díjbevétel 17,048 milliárd forintot ért el 2018 első kilenc hónapjában. Az élet szegmensben az új szerzés 2,175 milliárd forint, ami 6 százalékos növekedés 2017 hasonló időszakához képest — fogalmaz a CIG Pannónia közleményében. | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/11/20/meszaros-biztosito/ | https://web.archive.org/web/20181122002003/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/11/20/meszaros-biztosito/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kilenc-honap-alatt-15-milliardos-nyereseget-fialt-meszaros-biztositoja | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-20 11:20:00 | [] | [
"CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"tőzsde",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás"
] | [] |
47,993 | Nem túl meglepő: Mészárosék tervezik az Országos Széchényi Könyvtár 550 milliós raktárát | 550 millió forintért, az eredetileg becsült árnál 96,6 millióval drágábban tervezi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Archivális Raktárépületét, illetve az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát a TSPC Kft. és a Fejér B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. — derül ki az Európai Unió Hivatalos Lapjának mellékletében megjelent hirdetményből. | 550 millió forintért, az eredetileg becsült árnál 96,6 millióval drágábban tervezi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Archivális Raktárépületét, illetve az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát a TSPC Kft. és a Fejér B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. — derül ki az Európai Unió Hivatalos Lapjának mellékletében megjelent hirdetményből.
A Fejér B.Á.L. Zrt. Mészáros Lőrinc felcsúti válallkozó gyerekeinek cége, erre utal a cég neve is: a tulajdonos Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes (aki házasságkötése óta a Homlok-Mészáros Ágnes nevet viseli) és ifj. Mészáros Lőrinc. A céget csupán 2015-ben alapították, de a forgalma tavaly már meghaladta a 10 milliárd forintot. Leányvállalata, a Fejér Tervező 2017 márciusában alakult, és a csonka üzleti évben 72,5 millió forintos bevételt értek el. A vállakozást arra a Fábián Istvánra bízták, aki egyszemélyben egy másik Mészáros-cég, az Alcsúti Szálloda Projekt Kft. ügyvezetője is.
A TSPC Kft.-nek nem ez az első közpénzes munkája: az Átlátszó Blogjának cikke szerint a Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György jegybankelnök unoktestvéréhez köthető Raw Development Kft.-vel közösen végezték el annak a Csónak utcai Ybl-villának a műszaki ellenőrzését, illetve a projektlebonyolótói feladatait, amelyből a jegybank Pallas Athéné Domus Animae Alapítványa 4,49 milliárd forintért alakított ki művészeti galériát és éttermet. Honlapjukon referenciaként tüntetik fel a zalaegerszegi uszodakomplexumot és a Millenáris Szélkaput is. | https://24.hu/belfold/2018/11/12/meszaros-oszk-raktar/ | https://web.archive.org/web/20221005093005/https://24.hu/belfold/2018/11/12/meszaros-oszk-raktar/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-tul-meglepo-meszarosek-tervezik-az-orszagos-szechenyi-konyvtar-550-millios-raktarat | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-12 11:21:00 | [] | [
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Országos Széchényi Könyvtár",
"TSPC Mérnökiroda Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"építőipar",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
47,994 | A Konzum közvetlen tulajdonosa lett a Balatontouristnak | Tőkeemeléssel szerzi meg a BLT Group Zrt. – és az érdekeltségébe tartozó Balatonturist-csoport – közvetlen tulajdonát a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. – jelentette be a cég a tőzsde honlapján csütörtökön. A Konzum kizárólagos tulajdonosa Mészáros Lőrinc és felesége. | Tőkeemeléssel szerzi meg a BLT Group Zrt. – és az érdekeltségébe tartozó Balatonturist-csoport – közvetlen tulajdonát a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. – jelentette be a cég a tőzsde honlapján csütörtökön. A Konzum kizárólagos tulajdonosa Mészáros Lőrinc és felesége.
A BÉT honlapján közzétett határozat szerint a Konzum Nyrt. igazgatósága a PwC által készített üzletrész-értékelés alapján hozzájárult, hogy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás formájában a Konzum Nyrt. kizárólagos tulajdonába kerüljön a BLT Group Zrt. A 977,29 millió forintos apport ellenértékét a Konzum 3 111 396 darab új részvény zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki. Az ügylettel a BLT kötelékébe tartozó Balatontourist-csoport teljes körűen a Konzum Nyrt. konszolidációs körébe kerül.
Az igazgatóság azt is elfogadta, hogy a KONZUM PE Magántőkealap a Ligetfürdő tranzakcióból eredő, a Konzum Nyrt. felé fennálló 9,677 milliárd forintos követelésével tőkét emeljen a tőzsdei vállalatban.
A Konzum az apport ellenértékét, összesen 30 809 580 darab új részvény zártkörű kibocsátásával egyenlíti ki – közölték.
A most közzétett tőkeemelések részei annak a 2017. decemberében bejelentett tranzakció-sorozatnak, amellyel – a Hunguest Hotels Zrt., illetve 18 belföldi és 5 külföldi szállodát követően – a Balatontourist-csoport is a tőzsdei társaság tulajdonába kerül. Ennek megfelelően a Konzum turisztikai portfólióját érintő mindkét csütörtöki igazgatósági döntés esetén az új részvények értékét a tavaly december 11-i rögzített árfolyamon bocsájtja ki a vállalat, amely a 2018. október 10-re átvezetett 1:10 arányú részvényfelaprózást követően, 314,1 forintos értéket jelent.
A Balatontourist magán-, illetve önkormányzati tulajdonban lévő kempingeket üzemeltetet. A 2018-as szezonban 10 balatoni kempinget és egy vendégházat működtető társaság az előzetes becslések szerint 1,715 milliárd forint bevételre számít.
A Konzum Nyrt. Magyarország legnagyobb szállásadó vállalatát építi a közlemény szerint. A társaság menedzsmentjének célja, hogy a tranzakciók lezárását követően a csoporton belüli szinergiák és költségcsökkentési lehetőségek kihasználása érdekében összevonják a szálloda és kempingüzemeltető vállalatok szakmai irányítását. A tőzsdei társaság legutóbb publikált, féléves árbevételének 88,43 százaléka, míg konszolidált eredményének 64,44 százaléka származott a turizmusból – írták.
(Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI) | https://24.hu/belfold/2018/11/15/konzum-meszaros-balaton/ | https://web.archive.org/web/20220706161819/https://24.hu/belfold/2018/11/15/konzum-meszaros-balaton/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-konzum-kozvetlen-tulajdonosa-lett-a-balatontouristnak | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-15 11:24:00 | [] | [
"BLT Group Zrt.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Ligetfürdő Kft."
] | [] | [
"idegenforgalom",
"tőzsde",
"klientúra",
"tőkealap",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
47,995 | Tovább dagad a pénzügyőrök vesztegetési botránya – 15 embert állítottak elő | Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást a röszkei határátkelőhelyre beosztott pénzügyőrök ellen. | Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást a röszkei határátkelőhelyre beosztott pénzügyőrök ellen.
Mint ismert, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben az ügyészség május végén az együttműködő szervekkel közösen számos helyszínen tartott házkutatást és 33 pénzügyőrt gyanúsítottként hallgatott ki.
Az ügyben kedden a Központi Nyomozó Főügyészség a Készenléti Rendőrség és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársainak bevonásával ismét több helyszínen hajtott végre széles körű nyomozati cselekményeket, ez alkalommal 15 pénzügyőr előállítására és gyanúsítotti kihallgatására került sor.
Az ügyészség 6 őrizetben lévő pénzügyőr esetében szerdán dönt arról, hogy indítványozza-e letartóztatásuk elrendelését a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírájánál.
A nyomozás eddigi adatai szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóság állományába tartozó pénzügyőrök 2017 októbere és 2018 májusa között rendszeres haszonszerzésre törekedve jogtalan előnyként készpénzt fogadtak el a Magyarország államhatárát átlépő külföldi állampolgároktól. A rendelkezésre álló adatok szerint a pénzügyőrök tevékenységüket összehangolva 4350 esetben követtek el korrupciós bűncselekményt.
Az ügyben eddig 48 gyanúsítottat hallgattak ki. A korábban meggyanúsított pénzügyőrök közül 11-en vannak letartóztatva. | https://24.hu/belfold/2018/11/21/tovabb-dagad-a-penzugyorok-vesztegetesi-botranya-15-embert-allitottak-elo/ | https://web.archive.org/web/20181122142123/https://24.hu/belfold/2018/11/21/tovabb-dagad-a-penzugyorok-vesztegetesi-botranya-15-embert-allitottak-elo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-dagad-a-penzugyorok-vesztegetesi-botranya-a-15-embert-allitottak-elo | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-21 11:26:00 | [] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [
"Csongrád megye",
"Röszke"
] | [
"vesztegetés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
47,996 | A baloldal milliárdokat tolt a Szeviépbe | Bár Botka Lászlóék a Szeviép-ügyet próbálják úgy beállítani, mintha az nem a baloldal botránya lenne, a cég a szocialista kormányok idején közel 34 milliárd forintnyi megbízást – ebből 16 milliárdot kifejezetten költségvetési szervektől – nyert el közbeszerzéseken keresztül. Kiderült az is, hogy a szegedi önkormányzattól is csorogtak a pénzek a Szeviépbe. | Bár Botka Lászlóék a Szeviép-ügyet próbálják úgy beállítani, mintha az nem a baloldal botránya lenne, a cég a szocialista kormányok idején közel 34 milliárd forintnyi megbízást – ebből 16 milliárdot kifejezetten költségvetési szervektől – nyert el közbeszerzéseken keresztül. Kiderült az is, hogy a szegedi önkormányzattól is csorogtak a pénzek a Szeviépbe.
Hivatalos adatok teszik hiábavalóvá Botka László és a szegedi városvezetés próbálkozását, hogy a Szeviép-ügyet úgy állítsák be, mintha az nem a baloldal botránya lenne. Az Origó összeállításából kiderül, hogy a cég a szocialista kormányok idején közel 34 milliárd forintnyi megbízást nyert el közbeszerzéseken keresztül, ebből 16 milliárdot kifejezetten költségvetési szervektől. A Szeviép például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől 1,2 milliárd, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztőtől 1,3 milliárd, a Maharttól 1,1 milliárd, a MÁV-tól 315 millió, míg a Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól 46 millió forintos megbízást kapott a balliberális kormányzás idején.
A társaság feltűnően sok, közel hatmilliárd forintnyi megbízáshoz jutott 2006–2010 között az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól, amely szervnek a székhelye éppen Szegeden van, és számos általa megrendelt projektnek szegedi kötődése volt – írta a portál.
Mindezeken felül a Szeviép jócskán kapott megrendeléseket 2005 és 2010 között a szocialista vezetésű önkormányzatoktól is: Demszky Gábor idején a budapesti önkormányzat 2005-ben a Zsigmond téri szivattyútelep sodorvonali bevezetésének rekonstrukcióját bízta a cégre, ennek a megbízásnak az összege 217 millió forint volt. A szintén baloldali vezetésű Csongrádtól 550 millió, Szentestől 2007-ben több mint 170 millió, Dunaújvárostól 2009-ben pedig 19 millió forintos bevétele származott a Szeviépnek.
Noha Botka László szegedi polgármester több ízben, először a TV2 Tények című műsorának, majd a Népszavának is tagadta, hogy a város önkormányzata szerződést kötött volna a Szeviéppel, a közbeszerzési értesítő cáfolja az MSZP bukott miniszterelnök-jelöltjét.
A hivatalos adatok szerint 2005-ben, a Szeged szennyvíztisztításának és szennyvízcsatornázásának fejlesztése és bővítése projekt keretében a cég több mint 4,5 milliárd forint értékben kapott megbízást a szegedi önkormányzattól, míg 2009-ben az 1-es villamosvonal felújításához több mint 4,6 milliárd forintot. A Szeviép mindkét esetben konzorciumban látta el a feladatot, ettől függetlenül ugyanúgy szerződéses viszonyban állt az önkormányzattal.
Ismert, múlt kedden első fokon mindhárom Szeviép-vezért szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Járásbíróság, Oltványi József és Pistrui László öt, Baranyi Sándor pedig hat évet kapott. A bíróság ítélete szerint a Szeviép vezetői magánbankként kezelték a társaságot, és olyan összegeket kölcsönöztek, amelyekre valójában nem volt elég pénz a kasszában, ráadásul ezeket soha nem kapták vissza. Az így csődbe vitt cég által összesen 443 családot károsítottak meg, összességében tízmilliárd forinttal.
És ahogy az lenni szokott, a szocialisták botrányát a Fidesz teszi rendbe: a kormány márciusban rendeletben határozott a Szeviép-károsultak kártalanításáról. Ez azokat a mikro-, kis- vagy középvállalkozásokat illeti meg, amelyeknek szerződésből eredő követelésük van a céggel szemben, azokat a felszámoló nyilvántartásba vette vagy pedig polgári eljárás indult ügyükben, illetve büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igényük áll fenn. A kártalanítás összege akár 200 ezer euróig terjedhet. | https://www.magyaridok.hu/belfold/a-baloldal-milliardokat-tolt-a-szeviepbe-3703799/ | https://web.archive.org/web/20190604013706/https://www.magyaridok.hu/belfold/a-baloldal-milliardokat-tolt-a-szeviepbe-3703799/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-baloldal-milliardokat-tolt-a-szeviepbe | Magyar Idők | hungarian-news | 2018-11-26 00:00:00 | [] | [
"Szeviép"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"önkormányzat"
] | [] |
47,997 | A Fővárosi Főügyészség elé kerül Mészáros egerszalóki hotelbiznisze | Harangozó Tamás írásbeli kérdéssel fordult Polt Péterhez, a legfőbb ügyész továbbította a megkeresést. | Harangozó Tamás;Polt Péter;
2018-11-26 14:17:12
A Fővárosi Főügyészség elé kerül Mészáros egerszalóki hotelbiznisze
Harangozó Tamás írásbeli kérdéssel fordult Polt Péterhez, a legfőbb ügyész továbbította a megkeresést.
„Teljesen jogszerű, hogy 8 milliárdos állami veszteség mellett vásárolhatta meg Mészáros Lőrinc az egerszalóki Saliris Hotelt?” címmel tett fel írásbeli kérdést Harangozó Tamás a legfőbb ügyésznek. Az MSZP képviselője azt kérdezte,
Mint írta, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 2010-ben szerzett százalékos tulajdont a komplexumban, mely – hitelterheitől megszabadítva – nyereségesen működött. „Mindezek ellenére az MFB 2013-ban úgy döntött, hogy felszámolási eljárás alá vonja a gazdasági társaságot. A hotelt, illetve a gyógyfürdőt és strandot, valamint a gyógyforrást tulajdonló céget végül a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Konzum Nyrt. szerezte meg, ami közleményben ezt a hírt meg is erősítette. Sajtóhírek szerint a Konzum Nyrt. az egerszalóki komplexumot mintegy 2,67 milliárd forintos ellenérték fejében szerezte meg, amely azt jelenti, hogy az állam több mint 8 milliárd forintos veszteséggel értékesített egy nyereségesen működő, több mint 11 milliárd forintos befektetés eredményeképpen létrejött hotelt és fürdőt” – tette hozzá Harangozó. | https://nepszava.hu/3016472_a-fovarosi-fougyeszseg-ele-kerul-meszaros-egerszaloki-hotelbiznisze | https://web.archive.org/web/20181127121722/https://nepszava.hu/3016472_a-fovarosi-fougyeszseg-ele-kerul-meszaros-egerszaloki-hotelbiznisze | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fovarosi-fougyeszseg-ele-kerul-meszaros-egerszaloki-hotelbiznisze | Népszava | hungarian-news | 2018-11-26 14:17:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] | [
"Egerszalók",
"Heves megye"
] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
47,998 | Külföldi körútra indulnak Mészárosék | Frankfurtban, Stockholmban, Londonban, Helsinkiben és Tallinban is bemutatkoznak a társaságok. | Mészáros Lőrinc;Konzum Nyrt;Opus Global;
2018-11-26 10:15:05
Külföldi körútra indulnak Mészárosék
Frankfurtban, Stockholmban, Londonban, Helsinkiben és Tallinban is bemutatkoznak a társaságok.
Öt állomásos befektetői körútra indul a Konzum-Opus csoport, a fúzió előtt álló társaságok Frankfurtban, Stockholmban, Londonban, Helsinkiben és Tallinban mutatkoznak be – közölték a társaságok.
Az Opus honlapján is megjelent közlemény szerint a Goldman Sachs és a Renaissance Capital szervezésében indul körútra a Konzum Nyrt. menedzsmentje.
A közlemény szerint a Konzum-csoport vezetői bemutatják az érintett vállalatokat, azok működési területeit, főbb eredményességi mutatóit, valamint növekedési kilátásait. | https://nepszava.hu/3016427_kulfoldi-korutra-indulnak-meszarosek | https://web.archive.org/web/20200623074345/https://nepszava.hu/3016427_kulfoldi-korutra-indulnak-meszarosek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulfoldi-korutra-indulnak-meszarosek | Népszava | hungarian-news | 2018-11-26 10:15:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [
"Európa"
] | [
"tőzsde",
"klientúra"
] | [] |
47,999 | Hozzányúl a kormány a földekhez: hatósági ár és tuti mutyi | A helyi agrárkamarák döntenék, hogy el, ki vehet termőterületet, az összeget pedig egységesítenék – vetíti előre két törvénymódosítás-tervezet. | N. B. Gy;
Harangozó Gábor;földforgalmi törvény;
2018-11-25 17:20:24
Hozzányúl a kormány a földekhez: hatósági ár és tuti mutyi
A helyi agrárkamarák döntenék, hogy el, ki vehet termőterületet, az összeget pedig egységesítenék – vetíti előre két törvénymódosítás-tervezet.
Hatósági ár és központi utasítás a földpiacon Téved Orbán Viktor kormányfő és Nagy István agrárminiszter amikor azt állítja, hogy a magyar mezőgazdaság lesz a világ legversenyképesebb agráriuma, a kamarai és a földforgalmi törvény átírása után – fakadt ki Harangozó Gábor. Az MSZP agrárpolitikusa szerint ugyanis a két említett törvénymódosítás nem a hatékonyságról szól, hanem sokkal inkább arról, miképp rontsa le másfél millió földtulajdonos birtokának értékét a kormány, és hogyan kerüljenek baráti kezekbe a jó területek.
Ennek érdekében – magyarázta Harangozó Gábor –, a kabinet kiüresíti a tárcát, és sok-sok jogkörét a Nemzeti Agrárkamarához csoportosítja. A földforgalmi törvényhez is hozzányúl a javaslat – a két módosítás lényege, pedig, hogy a jövőben a helyi kamarai szervezetek dönthessék el, ki szerezhet földet, és ki nem.
Emlékeztetőül: a földforgalmi törvény eredeti célja az volt, hogy megakadályozza a külföldiek földvásárlását. Csakhogy ezt EU-tagként ezt nem tilthatta Magyarország, így különböző részszabályokkal próbálták „kiszorítani az idegeneket”. Érdemi nehezítés volt például, hogy csak helyben lakók vásárolhattak földet, illetve az akvizíciót véleményeznie kellett a helyi gazdákból álló földbizottságoknak is. (Ahol ezek a testületek nem alakultak meg, ott a helyi agrárkamara értékelt.) Ha az érintettek nem értettek egyet a földbizottsági véleményekkel, akkor az önkormányzatnál kifogást emelhettek, illetve bírósági úton támadhatták meg.
A jövőben viszont a földbizottságok többé nem folyhatnak bele a földvásárlásba, kizárólag a kamarák helyi szervezete dönthet. Ráadásul a határozatot ellen jogorvoslat sem lenne, ugyanis az új szabályozás szerint nem lehetne fellebbezni a kamarai verdikt ellen. Pontosabban közigazgatási bírósághoz lehetne ilyen ügyben fordulni, csakhogy az eljáró tanács nem írhatja felül a kamarai szakvéleményt.
Arról, hogy mi alapján döntenének a helyi kamarák, keveset tudni, ugyanis az MSZP-s politikus szerint a törvénymódosítás nem sorolja fel a kritériumokat. A szabályozásban csak olyan gumiszabályok akadnak, mint például az, hogy figyelembe kell venni a kormány birtokpolitikai irányelveit, és a pályázó versenyképességét. Így csak annyi biztos, figyelmeztetett Harangozó Gábor, hogy a Fidesz-dominálta szervezetek ítélhetik meg, kinek jár föld.
Ráadásul a föld értékét is relativizálná a tervezett szabályozás: a területek eladásánál a jövőben nem számítana a piaci ár, az értéknél egyedül a termelékenység lesz mérvadó – azaz egy azonos „teljesítményű” földdarab ugyanannyiért lesz megvásárolható Budapest határában, mint egy borsodi kis faluban. Ez azt jelenti, hogy másfél millió földtulajdonos birtokának értéke beroskad a szocialista politikus szerint, hiszen létrejön a hatósági ár. | https://nepszava.hu/3016375_hozzanyul-a-kormany-a-foldekhez-hatosagi-ar-es-tuti-mutyi | https://web.archive.org/web/20220809190629/https://nepszava.hu/3016375_hozzanyul-a-kormany-a-foldekhez-hatosagi-ar-es-tuti-mutyi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hozzanyul-a-kormany-a-foldekhez-hatosagi-ar-es-tuti-mutyi | Népszava | hungarian-news | 2018-11-25 18:43:00 | [] | [
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara"
] | [] | [
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"környezetvédelem",
"jogalkotás"
] | [] |
48,000 | Az Állami Számvevőszék közölte: nem vizsgálja, hogy mennyibe került Gruevszki Magyarországra szöktetése | Közleményben reagált az Állami Számvevőszék a DK-s Gréczy Zsolt azon kérésére, hogy rendkívüli vizsgálattal állapítsák meg, mennyibe került Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő szöktetése. Az ÁSZ szerint az ellenőrzési tevékenységeket előre meghatározott, féléves nyilvános ellenőrzési terv alapján végzik, amelyet kizárólag az Országgyűlés döntése alapján kötelesek módosítani, pártok, szervezetek ebbe szerintük nem szólhatnak bele. | 2018 november 26., 13:46
comments 78
Közleményben reagált az Állami Számvevőszék a DK-s Gréczy Zsolt azon kérésére, hogy rendkívüli vizsgálattal állapítsák meg, mennyibe került Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő szöktetése. Az ÁSZ szerint az ellenőrzési tevékenységeket előre meghatározott, féléves nyilvános ellenőrzési terv alapján végzik, amelyet kizárólag az Országgyűlés döntése alapján kötelesek módosítani, pártok, szervezetek ebbe szerintük nem szólhatnak bele. Ugyanekkor
"a megkereséseket, kezdeményezéseket, bejelentéseket ugyanakkor jelzésként kezelik, az ellenőrzések tervezése során azokat a kockázatelemzési rendszerbe beépítik, figyelembe veszik és hasznosítják."
Így a vizsgálat kiterjed a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezeti kezelésű előirányzat ellenőrzésére is, amelynek értékelését a 2018. évi központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során el is végzik majd. (MTI) | https://444.hu/2018/11/26/az-allami-szamvevoszek-kozolte-nem-vizsgalja-hogy-mennyibe-kerult-a-magyar-adofizetoknek-gruevszki-magyarorszagra-szoktetese | https://web.archive.org/web/20211222075238/https://444.hu/2018/11/26/az-allami-szamvevoszek-kozolte-nem-vizsgalja-hogy-mennyibe-kerult-a-magyar-adofizetoknek-gruevszki-magyarorszagra-szoktetese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allami-szamvevoszek-kozolte-nem-vizsgalja-hogy-mennyibe-kerult-gruevszki-magyarorszagra-szoktetese | 444 | hungarian-news | 2018-11-26 15:46:00 | [
"Nikola Gruevszki"
] | [] | [] | [
"diplomácia",
"utazás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"Gruevszki menekültstátusa"
] |
48,001 | Mészáros betegmentes gyógyfürdője – itt a feljelentés | A szocialista Harangozó Tamás a legfőbb ügyészt arról kérdezte, jogszerűen került-e a létesítmény Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett rá, hogy sajtóhírek szerint az Egerszalóki Saliris Resort Gyógy- és Konferenciahotelt a Konzum Nyrt. mintegy 2,67 milliárdért szerezte meg. | A szocialista Harangozó Tamás a legfőbb ügyészt arról kérdezte, jogszerűen került-e a létesítmény Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett rá, hogy sajtóhírek szerint az Egerszalóki Saliris Resort Gyógy- és Konferenciahotelt a Konzum Nyrt. mintegy 2,67 milliárdért szerezte meg.
Ez szerinte azt jelenti, hogy az állam több mint 8 milliárd forintos veszteséggel értékesített egy nyereséges, több mint 11 milliárdos befektetés eredményeképpen létrejött hotelt és fürdőt.
Ezért egyebek között arra várt választ, vizsgálta-e az ügyészség, hogy a gazdasági társaság értékesítésekor elszenvedett, több mint 8 milliárd forintos állami veszteség miatt
fennáll-e bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja?
Álláspontja szerint teljesen jogszerűen szerezte meg a Konzum Nyrt. az egerszalóki hotelt és gyógyfürdőt? Teljesen rendben lévő, hogy az adófizetőknek 8 milliárd forintos veszteséget jelentő üzlet miatt senki sem tartozik felelősséggel?
Polt Péter válaszában közölte: korábban nem érkezett feljelentés az ügyben, de ezt a kérdést a legfőbb ügyész feljelentésként értékelte. Nem tehetett mást.
Kérdését a tartalma alapján feljelentésként kell értékelni, ezért azt a szükséges intézkedés megtétele végett a Fővári Főügyészséghez továbbítottam
– írta válaszában Polt.
Kiemelt fotó: Marjai János / 24.hu | https://24.hu/kozelet/2018/11/26/meszaros-betegmentes-gyogyfurdoje-itt-a-feljelentes/ | https://web.archive.org/web/20181127123124/https://24.hu/kozelet/2018/11/26/meszaros-betegmentes-gyogyfurdoje-itt-a-feljelentes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-betegmentes-gyogyfurdoje-a-itt-a-feljelentes | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-26 13:31:00 | [] | [
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Saliris Resort Hotel"
] | [
"Egerszalók",
"Heves megye"
] | [
"ingatlan",
"NER HOTEL"
] | [] |
48,002 | Még pár millával többért szállíthat bútort Matolcsy fiának cége a Testnevelési Egyetemnek | Nos, úgy tűnik, nem lett elég a megrendelt bútor, ugyanis a TE utánrendelést kért, még 144 darab bútort, amit szintén a Balaton Bútor szállíthat le. Így az eredeti szerződés aktualizált értéke, nettó 207,5 millió forintról 222,9 millió forintra fog emelkedni. | Augusztusban írtuk, hogy Matolcsy György kisebbik fiának cége, a Balaton Bútor Kft. nyert a Testnevelési Egyetem (TE) közbeszerzésén, így ők szállíthatják le az összesen 5690 bútort, zömében asztalt, széket, szekrényt:
Nos, úgy tűnik, nem lett elég a megrendelt bútor, ugyanis a TE utánrendelést kért, még 144 darab bútort, amit szintén a Balaton Bútor szállíthat le. Így az eredeti szerződés aktualizált értéke, nettó 207,5 millió forintról 222,9 millió forintra fog emelkedni.
A Balaton Bútor Kft.-ben a tavaly rekordévet záró Magyar Stratégiai Zrt.-n keresztül tulajdonos Matolcsy György fia, Ádám, aki a részvénytársaság egyetlen részvényese. A 2008-ban alapított, 132 főt foglalkoztató kft. nettó árbevétele 2016-ra majdnem félmilliárd forinttal visszaesett az Opten adatai szerint, 1 milliárd forintra, de 2017-ben már csaknem 1,8 milliárd forintot számláztak ismét. Adózott eredményük is hullámzott, tavalyelőtt mindössze 266 ezer forintot tett ki, tavaly viszont már 382 millió forintot jeleztek.
Matolcsy Ádám 2015 végén lett a bútorgyár tulajdonosa, amihez besegített neki a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában álló Növekedési Hitelbank hitele.
És azt olvasta, hogy kevesebb mint két év alatt negyedszer nyert vissza nem térítendő európai uniós támogatást Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltsége?:
Kiemelt kép: Mohai Balázs / 24.hu | https://24.hu/belfold/2018/11/23/matolcsy-adam-balaton-butor/ | https://web.archive.org/web/20220404075215/https://24.hu/belfold/2018/11/23/matolcsy-adam-balaton-butor/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-par-millaval-tobbert-szallithat-butort-matolcsy-fianak-cege-a-testnevelesi-egyetemnek | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-23 11:12:00 | [
"Matolcsy Ádám"
] | [
"Balaton Bútor Kft.",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.",
"Testnevelési Egyetem"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"klientúra"
] | [] |
48,003 | Vesztegetés miatt emeltek vádat kínaiak ellen Kenyában | Három kínai ellen emeltek vádat hétfőn Kenyában, mert a hatóságok szerint meg akartak vesztegetni kenyai nyomozókat. A detektívek egy csalási ügyön dolgoztak egy kínai óriásberuházás körül. | Három kínai ellen emeltek vádat hétfőn Kenyában, mert a hatóságok szerint meg akartak vesztegetni kenyai nyomozókat. A detektívek egy csalási ügyön dolgoztak egy kínai óriásberuházás körül.
A megvádolt férfiak a China Roads and Bridges Corporation dolgozói, ez a vállalat építette a főváros, Nairobi és Mombasa kikötő közötti vasutat tavaly. Ez volt a legnagyobb vasútfejlesztés Kenya függetlenedése óta.
A detektíveket, akik a jegyeladások körüli csalásokat vizsgálták, közel 9000 dollárért akarták megvesztegetni. A férfiak tagadják a vádakat. | https://444.hu/2018/11/27/vesztegetes-miatt-emeltek-vadat-kinaiak-ellen-kenyaban | https://web.archive.org/web/20220702163613/https://444.hu/2018/11/27/vesztegetes-miatt-emeltek-vadat-kinaiak-ellen-kenyaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/vesztegetes-miatt-emeltek-vadat-kinaiak-ellen-kenyaban | 444 | world-news | 2018-11-27 08:13:00 | [] | [] | [
"Afrika",
"Kenya"
] | [
"vesztegetés",
"építőipar",
"vasút"
] | [] |
48,004 | Feljelentést tettek Botka László ellen a Szeviép-ügyben | A Szeviép-ügy „Botka László személyes ügye, Botka László büntetőügye” – jelentette ki kedden Szabó Bálint ügyvéd, a Szeviép egykori beszállítóinak egy részét képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője, aki feljelentést tett a szegedi polgármester és Ujhelyi István szocialista politikus ellen. | https://magyaridok.hu/belfold/feljelentest-tettek-botka-laszlo-ellen-a-szeviep-ugyben-3709994/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-tettek-botka-laszlo-ellen-a-szeviep-ugyben | Magyar Idők | hungarian-news | 2018-11-27 11:35:00 | [
"Botka László",
"Ujhelyi István"
] | [
"Biztonsági Üzem Kft.",
"Szeviép"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"pártfinanszírozás",
"csődbűntett",
"építőipar",
"önkormányzat",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
|
48,005 | Másfél év csúszással, de végül csak Matolcsy Ádámé lett az Origo | Bár az érintettek már tavaly nyár elején bejelentették, hogy Matolcsy György jegybankelnök fia megvette az Origo kiadóját, a társaság végül csak két héttel ezelőtt került ténylegesen Matolcsy Ádám tulajdonába – derül ki a cégbírósági iratokból. Az eddigi tulajdonos, a szlovákiai bejegyzésű Bawaco Invest sro. november 7-én határozott úgy, hogy eladja teljes, 100 százalékos tulajdonhányadát Matolcsy Ádám cégének, a Magyar Stratégiai Zrt.-nek. | Bár az érintettek már tavaly nyár elején bejelentették, hogy Matolcsy György jegybankelnök fia megvette az Origo kiadóját, a társaság végül csak két héttel ezelőtt került ténylegesen Matolcsy Ádám tulajdonába – derül ki a cégbírósági iratokból. Az eddigi tulajdonos, a szlovákiai bejegyzésű Bawaco Invest sro. november 7-én határozott úgy, hogy eladja teljes, 100 százalékos tulajdonhányadát Matolcsy Ádám cégének, a Magyar Stratégiai Zrt.-nek.
A tranzakció csúszása azért furcsa, mert az ország egyik legnagyobb elérésű hírportálját birtokló New Wave Media Group már 2017. júniusi közleményében múltidőben írt az adásvételről. Ehhez képest egy hónappal később Matolcsy Ádámot ugyan kinevezték a kiadó vezérigazgató-helyettesévé, majd újabb két hónap elteltével a vezérigazgatói pozíciót is átvette, tulajdonszerzését azonban csak nem jegyezték be.
Arra, hogy a tulajdonosi jogok is a jegybankelnök fiához kerüljenek, végül majdnem másfél évet kellett várni. Sőt, a céges iratokban hivatalosan egyelőre nem is látni a tulajdonosváltást, azt ugyanis még nem jegyezte be a cégbíróság, mivel hiánypótlásra volt szükség.
Az adásvétel elhúzódására az egyetlen logikus magyarázata az lehet, hogy időközben komoly szervezeti átalakulások voltak a csoportnál.
A New Wave három cégét tavaly év végén pakolták egybe, az idén szeptemberben pedig újabb két vállalat*A Globspot.hu Kft. és a Confhotel-Net Kft. olvadt be az így létrejött New Wave Media Group Kft.-be.
Érdekesség, hogy a Bawaco részesedésén két jelentős zálogjog is volt: a Mészáros Lőrinchez köthető MKB és a Matolcsy Ádámmal rokonságban lévő Szemerey Tamás érdekeltsége tartozó Növekedési Hitelbanknak is jelentős kölcsönnel segítette korábban a csoportot. Utóbbi, félmilliárd forintról szóló zálogszerződést a cégbírósági iratok szerint a közelmúltban kötötték újra, épp a szervezeti átalakításokra hivatkozva, de még a Bawaco Investtel.
Az Origo kiadójának egyébként elég jól megy azóta, hogy a Magyar Telekom közel három évvel ezelőtt eladta előző, szintén kormányközeli tulajdonosának. A csoport korábbi főcége, a New Wave Media Group Zrt. adózott eredménye a korábbi évekre jellemző veszteségből 2016-ban félmilliárdos nyereségbe fordult, tavaly pedig már több mint 900 millió forint volt a profit.
A sikerben komoly szerepe volt az állami hirdetések megugrásának. A Kantar Media adatai szerint az állami szféra listaáron 2016-ban 2,4, egy évvel később pedig már 3,2 milliárd forintot költött el a vállalatnál. Utóbbi a teljes (listaáras) bevétel több mint harmada volt*A listaáron számított költés jellemzően jelentősen eltér a ténylegestől, a kiadók ugyanis szinte mindig komoly kedvezményeket adnak ebből.. | https://g7.hu/piac/20181123/masfel-ev-csuszassal-de-vegul-csak-matolcsy-adame-lett-az-origo/ | https://web.archive.org/web/20211126190322/https://g7.hu/piac/20181123/masfel-ev-csuszassal-de-vegul-csak-matolcsy-adame-lett-az-origo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masfel-ev-csuszassal-de-vegul-csak-matolcsy-adame-lett-az-origo | G7 | hungarian-news | 2018-11-23 13:50:00 | [
"Matolcsy Ádám"
] | [
"Magyar Stratégiai Zrt.",
"New Wave Media Kft."
] | [] | [
"média",
"rokonok",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [
"Origo-ügy"
] |
48,006 | Ez a jelentéktelen irodaház egy máltai kisvárosban a magyar gazdasági élet egyik fontos gócpontja (volt) | Erre a címre jegyeztek be ugyanis három olyan céget, amelyeknek magyar leágazásai az alapítás után azonnal milliárdos bizniszekbe bonyolódtak Magyarországon. | Ta' Xbiex kétezer fős település Valletta mellett. Leginkább jellegtelennek mondanám, bár kifejezetten jó helyen van: közel a főváros és ott a kikötő. Amikor hétvégén körbesétáltam, az utcákon egy teremtett lelket nem lehetett látni.
Hamar megtaláltam a Triq il-Prinjolata nevű kis utcát, benne összesen 5-6 házzal. Máltán sokszor – és sajnos a házszámok helyett – saját nevük van az épületeknek, és ezeket a Google térképe is ismeri, ami így el is vezetett a Susan Court nevű házhoz. De hiába mutatott a térkép egyértelműen ide, nem hittem el, hogy jó helyen járok, amíg meg nem találtam egy Susan Courtba címzett levelet a postaláda mellett.
Bár eddig is láttam a Google utcaképein, hogy szerény kis irodaházról van szó, ahol tucatnyi kis cég székel, de azt gondoltam, hogy valami hiba van a dologban, a Google belekavarodott a máltai címrendszer sajátosságaiba vagy az utcáról nem látszik jól, milyen prominens épület ez valójában.
De nincs itt semmi hiba: ez itt a magyar gazdasági élet egyik kiemelt helyszíne.
Erre a címre jegyeztek be ugyanis három olyan céget, amelyeknek magyar leágazásai az alapítás után azonnal milliárdos bizniszekbe bonyolódtak Magyarországon.
Az EastCastle Investments LLC a tulajdonosa annak a magyar kft-nek, amely tavaly majd' 4 milliárd forintért vásárolta meg a Four Seasons mögötti épületet, és alatta az ország egyik legértékesebb telkét. A 444 élőben közvetítette, ahogy az állam durván áron alul elárverezi nekik a belvárosi ingatlant, amelyet az akkor még állami résztulajdonban álló Gránit Bank 2,2 milliárd forintos kölcsöne segítségével vettek meg.
Ugyanezen a máltai címen jött létre az International Air Brokerage Limited, amely a TV2 fő műsorgyártójának, az IKO Holdingnak a résztulajdonosaként feküdt alá a közpénzmilliárdokkal felduzzasztott tévéből kilógó pénzcsapnak.
Ez a székhelye továbbá az Apium Media Holding Ltd-nek, amely önmagában is szerteágazó üzleti tevékenységet folytat Magyarországon. A Heti Válasz januári gyűjtése szerint
az Apium biztosításközvetítői piac üstököseként jegyzett Keszthelyi Holding két leányánál vett át 51-51 százaléknyi részesedést (az állami cégektől milliárdokat húzó alkuszbirodalomról és Keszthelyi Erikről a 444 írt először hosszan);
és az erőmű-üzemeltetéssel, villamosenergia-kereskedéssel foglalkozó VPP Magyarország Zrt.-ben is többségi tulajdonos lett - az akvizíciót és a vállalat további bővülését az állami Eximbank 1,04 plusz 4,05 milliárd forintos „gyorskölcsöne” segíti.
Vagyis e cégek magyarországi terjeszkedését állami eredetű milliárdok ösztökélik. A magyarázat nem a híres magyar-máltai barátságban rejlik, hanem abban, hogy
mindhárom cég kötődik Habony Árpádhoz.
A kapcsolódási pontokat többen levezették már részletesen, röviden arról van szó, hogy két cégben Habony egyik legközelebbi embere, Michael Gagel egy-egy testvére a részvényes, illetve az igazgató, míg a TV2-ből szivattyúzó cégbe a híres Habony-kádert, Halkó Gabriellát delegálta a máltai cég.
Máltát nem véletlenül emlegetik offshore-paradicsomok társaságában. Azt például nem tudni, hogy a TV2-s pénzek végül kihez kerülnek: az International Air Brokerage részvényese a Fides (!) Fiduciary Limited nevű cég, de a részvényes mögött álló tényleges haszonhúzó személye titkos – írta a Heti Válasz. A gáláns adóvisszatérítési szabályok miatt pedig ezek a cégek a közpénzmilliárdokból szerzett jövedelmet nem csak hogy kimenekítik Magyarországról, de még Máltán sem kell adózniuk utána, ha ügyesen csinálják. Ezekről és a különböző pártkötődésű magyarok máltai cégeiről a Direct36 írt tavaly kiszivárgott iratok alapján. | https://444.hu/2018/11/28/ez-a-jelentektelen-irodahaz-egy-maltai-kisvarosban-a-magyar-gazdasagi-elet-egyik-fontos-gocpontja-volt | https://web.archive.org/web/20211224163834/https://444.hu/2018/11/28/ez-a-jelentektelen-irodahaz-egy-maltai-kisvarosban-a-magyar-gazdasagi-elet-egyik-fontos-gocpontja-volt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ez-a-jelentektelen-irodahaz-egy-maltai-kisvarosban-a-magyar-gazdasagi-elet-egyik-fontos-gocpontja-volt | 444 | hungarian-news | 2018-11-28 06:59:00 | [
"Habony Árpád",
"Halkó Gabriella"
] | [
"Apium Media Holding Ltd.",
"EastCastle Investments LLC",
"International Air Brokerage Ltd."
] | [] | [
"ingatlan",
"offshore",
"média"
] | [] |
48,007 | Megreptette Orbánt, építheti a 25 milliárdos székesfehérvári csarnokot | Az Európai Uniós közbeszerzési értesítő szerdai számában jelent meg a hirdetmény, ami szerint az Orbán Viktort reptető Garancsi István cége, a Market Zrt. építheti Székesfehérvár multifunkciós csarnokát. | https://444.hu/2018/11/28/megreptette-orbant-epitheti-a-25-milliardos-szekesfehervari-csarnokot | https://web.archive.org/web/20211023070120/https://444.hu/2018/11/28/megreptette-orbant-epitheti-a-25-milliardos-szekesfehervari-csarnokot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megreptette-orbant-epitheti-a-25-milliardos-szekesfehervari-csarnokot | 444 | hungarian-news | 2018-11-28 09:50:00 | [
"Garancsi István",
"Orbán Viktor"
] | [
"Market Építő Zrt."
] | [] | [
"építőipar",
"utazás",
"stadion"
] | [] |
|
48,008 | “Botka Szeged Hagyó Miklósa” – Feljelentést tettek a Szeviépből kimentett pénzek miatt | Büntetőfeljelentést tett különösen jelentős értékre elkövetett csődbűntett és hivatali visszaélés gyanújával Ujhelyi István szocialista politikus korábbi sofőrje ellen Polt Péter legfőbb ügyésznél a Szeviép-károsultak jogi képviselője. Szabó Bálint szerint ugyanis ami a múlt héten lezárult büntetőperben a felszínre került, csak a jéghegy csúcsa. “Több tanú is jelentkezett nálunk, akik állítják, hogy B. Tamás, a Biztonsági Üzem Kft. ügyvezetője, Ujhelyi egykori sofőrje volt a táskás ember, aki hozta-vitte a pénzeket. Az eljárás során azonban a Biztonsági Üzem Kft. pénzmozgásait nem vizsgálták. Azért nem, mert Szegedi Rendőrkapitányság eljáró illetékesei annak a cégnek a könyvelését, ahová a százmilliós tagi kölcsönök folytak a már fizetésképtelen Szeviépből nem foglalták le – állította a PestiSrácoknak Szabó Bálint. A jogász szerint azért nem a valódi bűnösöket csak a közreműködőket ítélték el, mert a háttérből irányító személyek rejtve maradtak. Ők pedig Botka László és Ujhelyi István. | “Botka Szeged Hagyó Miklósa” – Feljelentést tettek a Szeviépből kimentett pénzek miatt
Büntetőfeljelentést tett különösen jelentős értékre elkövetett csődbűntett és hivatali visszaélés gyanújával Ujhelyi István szocialista politikus korábbi sofőrje ellen Polt Péter legfőbb ügyésznél a Szeviép-károsultak jogi képviselője. Szabó Bálint szerint ugyanis ami a múlt héten lezárult büntetőperben a felszínre került, csak a jéghegy csúcsa. “Több tanú is jelentkezett nálunk, akik állítják, hogy B. Tamás, a Biztonsági Üzem Kft. ügyvezetője, Ujhelyi egykori sofőrje volt a táskás ember, aki hozta-vitte a pénzeket. Az eljárás során azonban a Biztonsági Üzem Kft. pénzmozgásait nem vizsgálták. Azért nem, mert a Szegedi Rendőrkapitányság eljáró illetékesei annak a cégnek a könyvelését, ahová a százmilliós tagi kölcsönök folytak a már fizetésképtelen Szeviépből, nem foglalták le” – állította a PestiSrácoknak Szabó Bálint. A jogász szerint azért nem a valódi bűnösöket, csak a közreműködőket ítélték el, mert a háttérből irányító személyek rejtve maradtak. Ők pedig Botka László és Ujhelyi István.
A Szeviép-ügyben egy hete elítélt korábbi cégvezérek csak mellékszereplők, az ügy valójában a szocialisták büntetőügye – jelentette ki a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője. Mint mondta, Botka László és Ujhelyi István szocialista politikusok voltak azok, akiknek befolyása volt a Szeviép tevékenységére. A pénzt Szabó Bálint szerint Ujhelyi István korábbi sofőrjén keresztül mentették ki a Szeviépből, 2008-tól, folyamatosan, szervezett formában.
A károsultak képviselője szerint azt is érdemes lenne vizsgálni, miért húzódott ilyen sokáig a nyomozás és mi az oka annak, hogy olyan fontos bizonyítékokat nem foglaltak le a szegedi rendőrök, mint a Biztonsági Üzem Kft. könyvelése, ami korábban a büntetőügyben eljáró gazdasági, pénzügyi szakértő számára is érthetetlen volt.
B. Tamás 428 millió forint tagi kölcsönt vett fel anyavállalatától, a Szeviép Zrt.-től, akkor, amikor az már fizetésképtelen volt, majd maga a Biztonsági Üzem Kft. is csődöt jelentett, úgy, hogy 100 millió forint tartozást és kifizetetlen alvállalkozók tucatjait hagyta maga mögött. Arra kértem feljelentésemben a legfőbb ügyészt, hogy a Biztonsági Üzem Kft.-nél is rendeljen el nyomozást
– fogalmazott a PestiSrácok.hu-nak Szabó Bálint. Hozzátette, minden jel arra utal, hogy Botka László, akit a korrupciógyanús ügyek csúcsán sejtenek, Szeged Hagyó Miklósa.
A Szeviép-károsultakat képviselő Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. vezetője sajtótájékoztatót is tartott ma a szegedi városháza előtt, ahol személyesen Botka László polgármesternél kezdeményezte a Szeviép-ügyben egy önkormányzati vizsgálóbizottság felállítását. Szabó azt szeretné, ha azokat a közbeszerzéseket, amelyeknek egyébként is nyilvánosnak, elérhetőnek kellene lennie, áttekintenék, ahogy a Szeviép és leányvállalatai, valamint az önkormányzat és annak cégei közötti pénzmozgásokat is.
A minap feltáró riportunkban mutattuk be részletesen, mennyi közpénzzel tömte az elítélt Szeviép-vezérek zsebét a szegedi önkormányzat, illetve a baloldali kormányok idején állami cégek, kormányzati szervek is. A végösszeg négy év alatt hajmeresztő – csaknem 35 milliárd forint… A szegedi önkormányzat száz százalékos tulajdonú cégén keresztül még 2008-2009 között is milliárdokkal finanszírozta a Szeviépet, amikor az már fizetésképtelenséget jelentett és tagi kölcsönök formájában mentették ki a cégből a százmilliókat.
“A városvezetőn kívül a frakcióvezetőket is megkerestük, hogy amennyiben kérésemet Botka László elutasítja, a vizsgálóbizottság felállítását ők kezdeményezzék” – mondta Szabó Bálint.
A jogász sajtótájékoztatójával egy időben a szegedi városvezetés szűkszavú közleményt adott ki, melyben ahelyett, hogy a Szeviép-ügyben próbálnák a tisztánlátást segíteni, Szabó Bálinttal foglalkoznak. A polgármesteri kabinet közleményében azt írja, “felszólítjuk Lázár Jánost, ne hergelje tovább a szegedieket, és hívja vissza hamis kutyáját a városból!”
Ha elég makacsok vagyunk, és persze kitartók, csak azért sem elengedve a sztorit, akkor hozzájárulhatunk az igazság diadalához! | https://pestisracok.hu/botka-szeged-hagyo-miklosa-feljelentest-tettek-a-szeviepbol-kimentett-penzek-miatt/ | https://web.archive.org/web/20240128121412/https://pestisracok.hu/botka-szeged-hagyo-miklosa-feljelentest-tettek-a-szeviepbol-kimentett-penzek-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/abotka-szeged-hagyo-miklosaa-a-feljelentest-tettek-a-szeviepbol-kimentett-penzek-miatt | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-11-27 12:29:00 | [] | [
"Biztonsági Üzem Kft.",
"Szeged Város Önkormányzata",
"Szeviép"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"önkormányzat",
"hitelezés"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
48,009 | Mossák a kezüket az ökölvívó szövetség elnökségi tagjai, állításuk szerint semmit sem tudtak a túlköltekezésről | Folytatódik a bokszbotrány, ezúttal két elnökségi tag tartott közös sajtótájékoztatót, ahol a valódi felelősséget elhárították, mondván, hogy csak szeptemberben értesültek a túlköltésről. A műsort Csötönyi Sándor ex-elnök lopta el, aki valamiért külön kis beszédet tarthatott, amelyben egyrészt magát fényezte, másrészt mindent a “zsoldosokra” fogott. Információnk szerint az egész eseményt Erdei Zsolt “háta mögött” szervezték meg, és gyakorlatilag egy célja volt: elmondani, hogy az elnökség nem nagyon tehet semmiről. | Folytatódik a bokszbotrány, ezúttal két elnökségi tag tartott közös sajtótájékoztatót, ahol a valódi felelősséget elhárították, mondván, hogy csak szeptemberben értesültek a túlköltésről. A műsort Csötönyi Sándor ex-elnök lopta el, aki valamiért külön kis beszédet tarthatott, amelyben egyrészt magát fényezte, másrészt mindent a “zsoldosokra” fogott. Információnk szerint az egész eseményt Erdei Zsolt “háta mögött” szervezték meg, és gyakorlatilag egy célja volt: elmondani, hogy az elnökség nem nagyon tehet semmiről.
Godot helyett egy végül meg nem érkező elnökségi tagra vártunk a Magyar Ökölvívó Szövetség hétfői sajtótájékoztatóján, mert elvileg ő tartotta volna a tájékoztatás érdemi részét.
Már ez sokat elárul a helyzetről, de az igazán furcsa az volt, hogy maga az elnök, azaz Erdei Zsolt sem volt jelen. Információink szerint a sebtiben összehívott esemény néhány elnökségi tag magánakciója volt, és nem véletlenül nem avatták be idejében Erdeit. Sejtettük, hogy egyfajta kimosakodást látunk majd, és nem is kellett csalódnunk.
Az eseményen előbb Orodán Sándor, majd Kassai László elnökségi tag tartott beszédet, amelyből megtudtuk, hogy a „bokszért és nem a bokszból élnek”, és társadalmi munkában végzik el feladatukat. Az is kiderült, hogy elmondásuk szerint semmiről sem tehetnek, hiszen gyakorlatilag semmit sem tudtak a több száz milliós hiányról. Kassai László szerint csak szeptemberben (!) értesültek arról, hogy óriási túlköltekezés történt, majd az október eleji ülésen kaptak megbízást a vizsgálat lefolytatására. „Bizonyos negatív folyamatokat láttunk, ezért úgy döntött az elnökség, hogy az ügyészség vizsgálatát kéri.”
Azért ez nehezen elfogadható szál.
Bár a szövetség vállalta az ifjúsági világbajnokság megrendezését, amely az eredeti helyszínről (Győr) Budapestre költözött, az elnökségben senki sem gondolt arra, hogy bármit is tudniuk kellene a szervezésről?
Kassaiék szerint ugyan mind támogatták a budapesti rendezést (a jóval magasabb költségvetés részben ennek a váltásnak köszönhető), de a továbbiakra már semmilyen beleszólásuk, rálátásuk sem volt. „Nem tudtuk, mi történt május és október között, hiszen az elnökség nem kapott tájékoztatást.”
De miért nem kértek? Kassaiék tájékoztatása szerint egy, a vébére alakult háromfős szervezőbizottság intézett és szervezett mindent (meg is nevezte őket), így nekik az egészhez semmi közük, mindenért ez a kis csoport a felelős. Azaz: mossák kezeiket. Többször, többen utaltak arra – a sajtóban is –, hogy az elnökségi ülést Erdei Zsoltnak kellett volna összehívnia, de ez nem igaz. Valójában ez Nagy Anett főtitkárnak lett volna a feladata. Az is tény, hogy a legnagyobb probléma nem ez volt, hanem a túlköltés. Illetve, hogy senki sem kapcsolt idejében. Azt legalább megtudtuk, hogy a gazdasági vezető már lemondott.
Csötönyi Sándorra mindig lehet számítani
Az egész esemény legérdekesebb epizódját a sajtótájékoztatón az elnökség asztalának oldalánál elhelyezkedő régi elnök, Csötönyi Sándor szolgáltatta. Bár láthatóan senki sem kérte rá – és mivel a tiszteletbeli elnökségen túl semmilyen valós funkciója nincsen, ezért teljesen érthetetlen (is lehetne), hogy mit keresett ott –, kisebb beszédet tartott.
Először elmondta, hogy hány tornát szervezett meg állami támogatás nélkül, majd megnevezett, azaz körülírt egy újabb „bűnöst”. Csötönyi Sándor szerint ez a „főbizalmas” „zsoldosként” dolgozott a szövetségben (Kendi Hanára gondolt, interjúnk itt), neki, és a többi „zsoldosnak” (a Kassaiék által korábban megnevezett szervezőbizottság-tagoknak) kell elvinni a balhét, mert ők tehetnek mindenről.
Csötönyi beszéde végén már csődöt emlegetett, és azt is elárulta, hogy ő új elnökséget és elnököt akar, amivel kivívta a szót visszakérő Kassai ellenkezést.
A szövetség működik, a legfontosabb az olimpia
A jogász végzettségű elnökségi tag előbb elhatárolódott Csötönyi „magánvéleményétől”, majd kijelentette, hogy az elnökség a helyén van. Leszögezte, hogy az elnökség nem akar prejudikálni, nem kívánnak lemenni a pletykálkodás szintjére. „A szerződések teljes átvilágítását még nem tettük meg, ez az ügyészség feladata” – mondta, majd hozzátette, hogy a szövetség működik. „Nem mondom, hogy könnyű, hogy nincsenek pénzügyi nehézségeink, de megoldjuk. Elsősorban az olimpiai felkészülésre fókuszálunk, hogy a lehetséges olimpikonok részvételét segíteni tudjuk. A legfontosabb, hogy a magyar bajnokságot minden korosztályban megrendezzük, fedezzük a folyamatos kiadásokat.” Kassai a végén azt is cáfolta, hogy megvonták volna Erdei Zsolt aláírási jogát.
A hosszúra nyúlt program végén Csötönyi Sándor maga köré gyűjtött néhány újságírót (hvg.hu, Bors), és különböző – részben egyáltalán nem megalapozott – információkat közölt velük, többször elismételve, hogy az ő idejében milyen remekül működött minden. Gyanítjuk, hogy mindent ők se hittek el.
Mi csak azt tennénk hozzá, hogy ahogyan a főtitkárt (korábban szakmai igazgató volt), úgy az elnökség többségét is Csötönyi Sándortól örökölte Erdei Zsolt. Ami azért a hétfői felálláson is meglátszott, hiszen ő és nem a valódi elnök kapott szót…
Sport exkluzív
Foci. Sport. Csak a Kispest.
Több Sport exkluzív | https://pestisracok.hu/mossak-kezeiket-az-okolvivo-szovetseg-elnoksegi-tagjai-allitasuk-szerint-semmit-sem-tudtak-a-tulkoltekezesrol/ | https://web.archive.org/web/20231228090639/https://pestisracok.hu/mossak-kezeiket-az-okolvivo-szovetseg-elnoksegi-tagjai-allitasuk-szerint-semmit-sem-tudtak-a-tulkoltekezesrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mossak-a-kezuket-az-okolvivo-szovetseg-elnoksegi-tagjai-allitasuk-szerint-semmit-sem-tudtak-a-tulkoltekezesrol | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-11-19 12:33:00 | [
"Erdei Zsolt",
"Kendi Hana"
] | [
"Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ)"
] | [] | [
"sport",
"gazdálkodás",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
48,010 | „Csötönyi Sándor kisebb hadjáratot indított Erdei Zsolt ellen” | Csötönyi Sándor, a bokszszövetség ex-elnöke kihasználta a pénzügyi botrányt, és többször nekiment Erdei Zsolt elnöknek, illetve néhány, általa csak „zsoldosnak” nevezett embernek. Megkerestük a Csötönyi által gúnyosan „főbizalminak” nevezett Kendi Hanát, hogy mit szól a vádaskodáshoz. Kendi szerint az ex-elnök sértett ember, aki mindig is ellenségnek tekintette a nemzetközileg is sikeres szakembereket, és kétségbeesetten szeretné visszaszerezné már elvesztett hatalmát. Az pedig különösen bántja, hogy Csötönyi a vádaskodását sohasem merte szemtől-szembe elmondani neki. | Csötönyi Sándor, a bokszszövetség ex-elnöke kihasználta a pénzügyi botrányt, és többször nekiment Erdei Zsolt elnöknek, illetve néhány, általa csak „zsoldosnak” nevezett embernek. Megkerestük a Csötönyi által gúnyosan „főbizalminak” nevezett Kendi Hanát, hogy mit szól a vádaskodáshoz. Kendi szerint az ex-elnök sértett ember, aki mindig is ellenségnek tekintette a nemzetközileg is sikeres szakembereket, és kétségbeesetten szeretné visszaszerezné már elvesztett hatalmát. Az pedig különösen bántja, hogy Csötönyi a vádaskodását sohasem merte szemtől-szembe elmondani neki.
Beszámoltunk az ökölvívó szövetség hétfői sajtótájékoztatójáról, amelyet két elnökségi tag tartott Csötönyi Sándor ex-elnök magánszámával kiegészítve.
Az eseménynek tulajdonképpen egy célja volt: az elnökségi tagok mosták a kezüket a botránnyal, azaz a több százmilliós hiánnyal kapcsolatban, és egy háromfős csoportra hárították a felelősséget. Állításuk szerint a végül felettébb költséges ifjúsági világbajnokságra alakult szervezőbizottság tehet mindenről, ők – mármint az elnökség – semmit sem tudtak az elúszásról.
Csötönyi nagy pillanata azután jött el, miután a két elnökségi tag megtartotta a beszédjét. Bár az ex-elnököt, akinek tulajdonképpen semmiféle funkciója nincsen a szövetségben, senki sem kérte felszólalásra, ő azért előadott egy elég kemény, szokás szerint sok-sok csúsztatással, önfényezéssel megfűszerezett monológot. Ha lett volna nálunk pattogatott kukorica, akkor nyilván elővesszük, így csak hallgattuk – a diktafon meg felvette –, ahogyan megtámadott egy negyedik, az eseményen jelen nem lévő szereplőt. Olyan vádaskodó állításokat tett, hogy megkerestük a Csötönyi által sárba rántott személyt, de előbb következzen az ex-elnök nagy monológja:
„Azt szeretném kifejezni, hogy nagyon alapvető kérdések mellett elmentünk, ahogyan szokás Magyarországon – kezdte Csötönyi Sándor. – A gazdálkodás. Beszéltek [már a két elnökségi tag – MG] három felelősről [a szervezőbizottság három embere, akiket korábban fel is soroltak név szerint – MG], kifelejtettek valakit, nem három ember döntött [a vébével kapcsolatban – MG], hanem volt egy főbizalmas. Meg is nevezem az illetőt, aki kommunikációs menedzserként dolgozott a szövetségnél tavaly március óta. Májusig ugye alkalmazottja volt a szövetségnek, megbízási szerződéssel, és utána, hogy eldőlt, hogy nem Győrben, hanem Budapesten lesz a világbajnokság – ami örömteli volt a számomra, annak ellenére, hogy Győr világifjúsági találkozót [Csötönyi talán megszokásból a kommunista idők VIT-jét emlegette, de nyilván a 2017-es nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválra célzott – MG] szervezett, szóval igazi dokumentumok nem támasztják alá, miért kellett áthozni [a valóságban régóta nyilvános, hogy azért kellett Budapestre hozni, mert Győr akkor nem tudta bevállalni a rendezést – MG] – de ha már megtörtént, az az illető volt ennek a kulcsfigurája, aki alapított egy céget, amit úgy hívnak: Top Sport Kft., és a világítást, és a hangosítást és az egyéb kommunikációs költségeket kiszámlázta, és kapott előleget is az én tudomásom szerint.
Tehát négy ember volt, aki zsoldosként dolgozott a szövetségben”
– szögezte le Csötönyi, egyértelműen megnevezve a felelősöket. Zárásképpen meg azt mondta: „A gond az az aránytalan kifizetésekkel történt, a legnagyobb gond, még most is élnek szerződések 2021-ig, közvetítenek Ostrom kupát meg egyebet milliókért, és az elnökség tehetetlen, mert nem lehet felmondani, vagy kötbért kell fizetni. Van egy helyzet, amit úgy hívnak, hogy csőd.
A magyar ökölvívó szövetség ’93 után újra csődbe került. A szövetség nem azt érdemelte ettől a négy zsoldostól, hogy cserben hagyják az ökölvívást. Tudjuk, hogy kik a felelősek, tudjuk, hogy elment a tájékoztató az ügyészséghez.”
Kemény szavak.
Nem véletlen, hogy Kassai László elnökségi tag azonnal elhatárolódott ettől, és hangsúlyozta: ez Csötönyi „magánvéleménye” volt, és szó sincs csődről.
Ettől függetlenül Csötönyi ugyanúgy a középre helyezett asztalnál, mikrofonba beszélt, és ugyanúgy végighallgatta és jegyzetelte mindenki, és ahogy látni lehetett, többen bele is szőtték a cikkeikbe a mondatait. Az igazán érdekes pillanat a sajtótájékoztató után következett, amikor az ex-elnök magához hívott több újságírót, és egyfajta mesedélutánt tartott nekik.
Kendi Hana: Csötönyi sértett ember
Csötönyi beszéde után megkerestük az érintetett, a „főbizalmit”, a „kulcsfigurát”, a „zsoldost”, azaz Kendi Hanát, akivel nem is olyan régen készítettünk interjút. Az alábbiakban az ő reagálása következik:
„Csötönyi Sándor szemmel láthatóan egy kisebb hadjáratot indított az ökölvívó szövetség jelenlegi elnöke, Erdei Zsolt ellen – írta felvetésünkre Kendi Hana. – Az elmúlt hetekben több nyilatkozatát is olvastam, mindegyik meglehetősen kritikus hangvételű.
Sértettségét a mellőzése miatt többször kifejtette az elmúlt évben nekem is, elmondta, hogy indokolatlannak és méltatlannak találja, hogy az ő személye nem kívánatos az ökölvívásban. Mindig is közismert volt róla, hogy aki szerepet kapott a nemzetközi ökölvívó szövetség életében, azt hamar személyes ellenségének tekintette, azt gondolom, hogy esetemben is hasonló személyeskedésről lehet szó.
Az ezt megelőző elnökségi ülésen a jelenlétemben azt állította, hogy az európai és a világszövetségbe is ő javasolt engem, majd egy hét múlva úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi színtérre úgy kerültem, >hogy erre Erdei Zsolt egy személyben< felhatalmazott. Nem tudom mi oka van ilyesmit állítani, ugyanis egyik állítás sem fedi a valóságot. 2013-ban Csötönyi Sándor kért fel a MÖSZ női bizottságának vezetésére és egy állást is ajánlott a szövetségnél, amit nem fogadtam el, de a női bizottság vezetését szívesen vettem és örömmel elfogadtam. Később, 2015-ben az európai szövetség az AIBA adatbázisából választott ki, ahol akkor még AIBA bíróként szerepeltem. Végzettségeim és nyelvismeretem miatt az EUBC elnöke, Franco Falcinelli egy levélben felkért, hogy legyek az EUBC női bizottságának a tagja, amit természetesen elfogadtam. Erről Csötönyi, akkor még elnökként tőlem értesült. Az AIBA női bizottságába pedig annak vezetője személyesen kérte Erdei Zsolttól a delegálásomat, aki ezt a szövetség nevében megtette, majd az AIBA elnöke a nominálásomat elfogadta és így lettem idén az AIBA női bizottságának is a tagja (egyetlen magyarként a világszövetségben).
Ez után, amikor a világszövetség közvetlenül a vb előtt Budapestre érkezett helyszínbejárásra, elmondták, hogy szakmailag és nyelvtudásom miatt engem találnak alkalmasnak arra, hogy az esemény menedzsere legyek (hivatalosan a megnevezés competition manager), ezt a szakszövetség elfogadta, innentől a dolgom főleg az AIBA-val való közvetlen kapcsolattartás volt.
Ennek az időpontja 2018 augusztusa, a vb előtt kb. 2 héttel, a cégem pedig 2018 májusától van szerződésben a szövetséggel. Addig pedig a korábbi és azóta is működő vállalkozásommal állt szerződében a szövetség, Erdei Zsolt elnökségének kezdete óta. A szövetség alkalmazottja soha nem voltam!
Felháborítónak találom Csötönyi vagdalkozását és természetesen megteszem a szükséges jogi lépéseket irányában!
Felháborítónak találom a vádaskodást attól az embertől, aki bár pozitív könyvelési eredménnyel adta át a szakszövetséget, ugyanakkor elnöksége végére gyakorlatilag letörölte Magyarországot az olimpiai ökölvívás térképéről. Sértőek a nyilatkozatai nem csak a valótlanságok miatt, hanem azért, mert a szemembe még soha nem fogalmazta meg a kritikáit, azt kizárólag akkor teszi, amikor nem vagyok ott.
Személyesen korábban azt mondta nekem, hogy nagyon sajnálja, hogy az ő elnöksége alatt nem ismerte fel az én szakmai tudásomat, viszont nagyon örül, hogy Erdei Zsolt látta ezt és megbízott különböző kommunikációs feladatokkal, itt pedig zsoldosnak nevez és van bátorsága összefüggésbe hozni engem a szövetség anyagi helyzetével. Tisztelem a kort, eddig ennek megfelelően nyilatkoztam a korábbi elnökről, de nem tisztelem a valótlan állításokat és a megfelelő jogi keretek között reagálok is valamennyi ilyen nyilatkozatára. Csötönyi viselkedése számomra úgy tűnik, mint egy idős ember kétségbeesett utolsó kapaszkodása bármi áron egy számára már elérhetetlen hatalomba.
A sajtótájékoztatón történtekről egyébként már korábban tudomásom volt, hiszen nyilvánosan zajlott és a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöksége nevében dr. Kassai László kijelentette, hogy Csötönyi Sándor állításaitól elhatárolódnak, azokkal nem értenek egyet”.
Fotók: MTI, ill.: Horváth Péter Gyula/PS
Sport exkluzív
Foci. Sport. Csak a Kispest.
Több Sport exkluzív | https://pestisracok.hu/csotonyi-sandor-kisebb-hadjaratot-inditott-erdei-zsolt-ellen/ | https://web.archive.org/web/20231222092211/https://pestisracok.hu/csotonyi-sandor-kisebb-hadjaratot-inditott-erdei-zsolt-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/acsotonyi-sandor-kisebb-hadjaratot-inditott-erdei-zsolt-ellena | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-11-22 12:36:00 | [
"Csötönyi Sándor",
"Erdei Zsolt",
"Kendi Hana"
] | [
"Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ)",
"TOP Sport Média Kft."
] | [] | [
"sport",
"gazdálkodás",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
48,011 | ÚJABB BOTRÁNY GÉMESI GYÖRGY KÖRÜL | Több milliós jutalmat adott az informatikai vezetőjének a szemétszállítási botrányba belebukott gödöllői polgármester embere, miután nemrég gyanús körülmények között napokra eltűnt az általuk üzemeltetett Zöld Híd weboldala az internetről. Vannak, akik szerint a jutalomnak köze lehet ahhoz a gyanús szerverleálláshoz, ami a szemétszállítási botrányt gerjesztő cégnél történt. Külön érdekesség, hogy a cég távozó vezetése mindezt a tisztújítás előtti napokban tette. | Mint ismert, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. 2018. október 31-i hatállyal visszavonta a Zöld Híd B.I.G.G. Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Zrt. megfelelőségi véleményét, illetve megállapította, hogy a cég tevékenysége nem felel meg az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglalt célok elérésére, a követelmények teljesítésére.
Minderre azután került sor, hogy a cég mögött álló két zöldpárti politikus, Gémesi György és Gyenes Szilárd szemétszállítási káoszt teremtve igyekezett sarokba szorítani a kormányzatot. A Zöld Híd miatt veszélybe került a szemétszállítás 116 Pest és Nógrád megyei településen. Gémesi a botrányba belebukott, november 5-én lemondott a Zöld Híd B.I.G.G Nonprofit Kft.-t tulajdonló Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás elnöki posztjáról.
A szemétszállítási botrányban szintén szerepe volt Gyenes Szilárdnak is, aki a Zöld Híd megbízott ügyvezetője. Gémesihez hasonlóan ő is kötődött az LMP-hez, a zöldpárt nyugat-nógrádi országgyűlési képviselőjelöltje volt, ráadásul Gödöllő polgármesterének bizalmi embereként a város alpolgármestere is volt egy időben.
Gyanús jutalomosztás a távozás előtt
A Figyelőhöz eljutott a Zöld Híd Nonprofit Kft.-nek a 2018. november 30-i (sic!) keltezésű feljegyzése, melyben a távozó Gyenes Szilárd 2,5 havi minőségi jutalék kifizetéséről rendelkezik a cég informatikai vezetője részére. A jutalék kifizetését a november végi keltezésű üzenetben Gyenes azzal indokolta, hogy a Zöld Híd informatikai hálózata 98 százalékban rendelkezésre állt.
Külön furcsaság az ügyben, hogy mint arról a PestiSrácok korábban beszámolt, a Zöld Híd november 13-án fél ötkor arról posztolt a Facebookon, hogy támadás miatt átmenetileg le kellett kapcsolni a vállalat weboldalát. A portál birtokába jutott információk szerint informatikusok megnézték a terhelésről szóló állítás valóságtartalmát, aminek során kiderült, hogy az állításukkal ellentétben nem terhelték túl az weboldalt.
A PestiSrácok cikke külön kiemelte, hogy vannak, akik attól tartanak, egyáltalán nem marad semmilyen olyan adat, amiből kiderül, hogy mire mentek el a Zöld Híd, de legfőképp az adófizetők pénzei.
Nem reagálnak a megkeresésekre
A Zöld Híd rendszer tulajdonosai, az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás polgármesterei több alkalommal írásbeli kérdést intéztek Gyenes Szilárdhoz, hogy az állítólagos túlterheléses támadás miatt tettek-e már rendőrségi feljelentést, de a mai napig nem kaptak választ.
A polgármesterek arra sem kapnak választ, hogy az állítólagos pénzhiány miatt a szemétszállítást leállító Zöld Híd felmondási idejét töltő ügyvezetője milyen – a hírek szerint 10 milliós nagyságrendű – keretből osztogat utolsó ügyvezetői napjaiban a vezetőség lojális tagjainak jutalmakat, milyen munkaszerződés módosításokat, béremeléseket hajt végre, melyek hatása egyértelműen az új cégvezetést fogja terhelni.
Regált a Zöld Híd
A Zöld Híd közleményében azt írta, hogy a Zöld Híd B.I.G.G. Nkft. önálló adó, munkajogi és társadalombiztosítási jogalanyisággal rendelkezik. Dr. Gémesi György ügyvezető elnök, döntéshozói jogkörében egyetlen munkajogi kérdésben sem adott utasítást, vagy vont el hatáskört az ügyvezetéstől. Gémesi György személyének a kifejtett ügyhöz kapcsolása, a vele szemben indított "lejáratás része" szerintük.
Mint írták, a gazdasági társaság honlapjának, saját adatkezelésének, adatmentésének, levelezésének szerverei fizikailag is elkülönített helyen működnek, így a honlap szerverét érő túlterheléses támadás elhárítása nem az informatikai vezetőnk feladata és hatásköre. A kényszerű leállításról a weboldal szerverét üzemeltető társaság döntött. A honlapot ért támadás ügyében az üzemeltető feljelentést tett, erről valamennyi tagönkormányzatunkat dokumentáltan értesítettük. A szerver működése helyreállt, adatvesztés nem történt szerintük.
A személyzeti iratot egy munkatársuk szivárogtatta ki, aki a közlemény szerint "azon túl, hogy az itt dolgozókkal szemben is tisztességtelen magatartást tanúsított, a személyiségi jogokat, iratkezelési szabályokat is súlyosan megsértette. Munkavállalónk továbbá nem értette a munkáltatói döntés tartalmát, ezzel a közlemény szerint félrevezette a sajtót".
A jutalmat azzal indokolták, hogy a társaságuk több területen alkalmaz minőségi bérpótlékokat, mind a fizikai állomány, mind pedig a szellemi állomány tekintetében. Ez utóbbi körbe tartozik az informatikai vezető is. Hat hónap vonatkozásában, amennyiben teljesíti a 98%-os informatikai üzembiztonságot 1 havi munkabérére válik jogosulttá. Tekintve, hogy 2018 második félévében lépett munkába, így az alapbéréből és az arányosításból számolva bruttó 216.667 Ft, az általános szabályok szerint számolva nettó 144.083 Ft kifizetésére válik jogosulttá, amelyet a novemberi bérével, a 2018. december 10-ei bérfizetéskor fog megkapni.
Borítókép: youtube | https://figyelo.hu/hirek/ujabb-botrany-gemesi-gyorgy-korul-22702/ | https://web.archive.org/web/20181126194735/https://figyelo.hu/szoveg/v/ujabb-botrany-gemesi-gyorgy-korul/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-botrany-gemesi-gyorgy-korul | Figyelő | hungarian-news | 2018-11-27 12:39:00 | [] | [
"Zöld Híd B.I.G.G Nonprofit Kft."
] | [] | [
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
48,012 | Simonka: „Csak elszenvedője voltam az egésznek” | Úgy tűnik, az emberek néha teljesen másként látják saját cselekedeteiket, mint az a közösség, amelyben élnek. Ugyanis a megalapozott gyanú szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. Az eddigi adatok alapján a Simonka rendelkezései szerint lebonyolított beruházások kapcsán okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1, 4 milliárd forintot. Simonka úgy véli, az ellene indított eljárásban ő is áldozat, aminek hangot is adott saját közösségi oldalán. | Úgy tűnik, az emberek néha teljesen másként látják saját cselekedeteiket, mint az a közösség, amelyben élnek. Ugyanis a megalapozott gyanú szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. Az eddigi adatok alapján a Simonka rendelkezései szerint lebonyolított beruházások kapcsán okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot. Simonka úgy véli, az ellene indított eljárásban ő is áldozat, aminek hangot is adott saját közösségi oldalán.
„Az elmúlt napok igazán embert próbálóak voltak. Nem az eljárás! Sokkal inkább a szavak, amivel támadtak olyanok, akiknek fogalmuk sincs semmiről; ráadásul nem kímélték a családomat és a barátaimat sem. Ezért az elmúlt napokban elsősorban velük voltam, hogy erősítsük egymást. Megviselt ez mindannyiunkat, de hála az Úrnak, minden oké! Nagyon sajnálom, hogy a hozzám közelállóknak is át kellett élni ezt...
Bár magam is csak elszenvedője voltam ennek az egésznek, de mindezek ellenére bocsánatot kérek az érintettektől, valamint hálásan köszönöm a támogatásotokat, nagyon jól estek és nagyon kellettek! Sokat gondolkodtunk, kellett-e ez nekünk?! Miért pont MI? (Ha nem harcolok mindenki ellen, aki lassíthatja Dél-Békés fejlődését, akkor most nincs ez a támadás.)
Én viszont mindig a gyermekeink jövőjéért, helyben való boldogulásukért dolgoztam, és úgy gondolom - hogy így is megérte -, bár vannak, akik szeretnének lassítani, hátráltatni. Üzenem, nagyon nehéz lesz, mert továbbra is Dél-Békés jövőjéért fogok dolgozni! És nem vagyok egyedül! Tehát, ha valakinek hiányoztam, vagy szüksége van a segítségemre, keressetek!” – fogalmazott Facebook-oldalán Simonka.
Maga a büntetőlejárás a NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése alapján indult. Az ügyészség eddig 34 személyt hallgatott ki gyanúsítottként, mindannyian szabadlábon védekezhetnek. Simonka a gyanúsítás ellen panasszal élt, tagadta, hogy bűncselekményt követett el, s azt közölte a kihallgatásán, hogy később tesz vallomást. Mindenesetre a mentelmi jogát a parlament már felfüggesztette.
Az igazságszolgáltatás következik… | https://magyarhang.org/belfold/2018/11/27/simonka-csak-elszenvedoje-voltam-az-egesznek/ | https://web.archive.org/web/20231205232838/https://hang.hu/belfold/simonka-csak-elszenvedoje-voltam-az-egesznek-103936 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simonka-acsak-elszenvedoje-voltam-az-egeszneka | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-11-27 12:48:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
48,013 | A felderítetlen Elios-ügy | Bűncselekmény hiányában október végén megszüntették a nyomozást a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyben. Ez az az ügy, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 35 közvilágítási pályázatnál visszaélések gyanújára, 17 esetében szervezett csalási mechanizmus nyomaira bukkant. Ráadásul túlárazott díjakért dolgozott az Elios az önkormányzatoknak. | Bűncselekmény hiányában október végén megszüntették a nyomozást a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyben. Ez az az ügy, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 35 közvilágítási pályázatnál visszaélések gyanújára, 17 esetében szervezett csalási mechanizmus nyomaira bukkant. Ráadásul túlárazott díjakért dolgozott az Elios az önkormányzatoknak.
Az OLAF a magyar bűnüldöző hatóságnak azt az ajánlást tette, hogy vizsgálja ki az ügyet, az Európai Bizottságnak pedig azt, hogy vonjon meg Magyarországtól 13 milliárd forintnyi uniós támogatást. Ez a komoly pénzügyi szankció önmagában is elegendő ok lenne arra, hogy a magyar hatóságok komolyan vegyék a jelentést, és tisztességes alapossággal járjanak el. Ezzel szemben kiderült, hogy például a siófoki és a hódmezővásárhelyi közbeszerzési pályázat iratanyagára nem is voltak kíváncsiak a nyomozók. Azt sem lehet tudni, hogy kihallgattak-e egyáltalán valakit, mert a sajtó ilyen tartalmú kérdéseire a nyomozó hatóság nem válaszol.
„Az OLAF jelentésében foglaltakat a minden részletre kiterjedő nyomozás nem támasztotta alá” – ezt nyilatkozta a hatósági szóvivő.
Brüsszelben nincs lezárva az Elios-ügy - Magyar Hang
A Bizottság döntésénél figyelembe fogják venni az OLAF nyomozását és segítséget fog nyújtani az Európai Ügyészség is.
Polt Péter főügyész egyébként november közepén közzétette a Legfőbb Ügyészség honlapján azt a levelet, amelyben Ingeborg Gräßle asszonynak, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének számolt be az OLAF ajánlásaira elrendelt nyomozások eredményéről. E szerint az ajánlások alapján indult büntetőeljárások 52,4 százalékában történt vádemelés, míg az uniós átlag csak 44 százalék. A vádemelések aránya például Németországban 21, Ausztriában 29, Szlovákiában 18, Romániában 33 százalék. Vagyis Magyarország e tekintetben is jobban teljesít.
Polt Péter levelében felhívja figyelmet egy lényeges jogszabályi változásra. E szerint 2018. július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárási törvény új nyomozási struktúrát határozott meg, mely szerint a nyomozás két fő szakaszra oszlik: a felderítésre és a vizsgálatra, amelyek között a válaszvonalat a gyanúsított kihallgatása jelenti. A nyomozás felderítési szakaszában a nyomozó hatóság teljes önállósággal – egyben önálló felelősséggel – rendelkezik.
Mintha Polt igyekezne kissé elhatárolódni a nyomozást megszüntető döntéstől.
Hadházy Ákos: Ők sokkal jobban félnek - a teljes interjú
Huszonkét ország számára nem merült fel szuverenitási kérdés az Európai Ügyészség kapcsán, egyedül Magyarország és Lengyelország említett ilyet. A teljes interjú.
Az Elios-ügyben ugyanis a nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta, amely „a felderítési szakban lévő eljárást a 2018. október 26. napján kelt határozatával bűncselekmény hiányában megszüntette”. Vagyis ha jól értjük a Polt főügyész levelében írtakat, az idén januárban elrendelt nyomozást a július 1-jétől hatályos Büntetőeljárási törvény szerint folytatták le. Ami azt jelenti, hogy az ügyészség nem irányította a nyomozást, csupán a törvényességi felügyeletet biztosította.
Vagyis az ügyészségnek nincs felelőssége abban, hogy már a felderítési szakaszban kiderült: minden a legnagyobb rendben zajlott, tiszta volt a verseny.
Ebben a felderítő szakaszban kellett volna összegyűjteni azokat az adatokat, tényeket, amelyek a gyanú megalapozásához szükségesek. Siófokot és Hódmezővásárhelyet biztosan kihagyták az adatgyűjtés során. De Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke is arról beszélt az Echo Tv-ben, hogy őket sem kereste senki a nyomozó hatóságtól. „Közvilágítási ügyben egyetlen jogorvoslat volt az elmúlt években” – próbálta bagatellizálni az ügyet a hatósági ember.
Az OLAF fenntartja állításait az Elios-ügyben, a Bizottság tovább vizsgálódik - Magyar Hang
Több mint valószínű, hogy a 13 milliárd forintot elbukja az ország.
Egy volt. Valóban. Éppen a felderítésből kifelejtett hódmezővásárhelyi. Többre nem is volt szükség, mert a piacon elég hamar elterjedt a híre, hogy nincs értelme versenybe szállni az Eliosszal.
Az, hogy Polt Péter is, Rigó Csaba Balázs is fideszes politikusi múlttal rendelkezik, nem mellékes körülmény, ezért rögzítjük.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 28. számában jelent meg, 2018. november 23-án. | https://magyarhang.org/publicisztika/allaspont/2018/11/27/a-felderitetlen-elios-ugy/ | https://web.archive.org/web/20200927031800/https://magyarhang.org/publicisztika/allaspont/2018/11/27/a-felderitetlen-elios-ugy/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-felderitetlen-elios-ugy | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-11-27 12:54:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"támogatás",
"EU",
"OLAF-vizsgálat",
"ügyészség",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
48,014 | Fradiváros: aki NER, az nyer – Orbán Viktor döntésére várnak | Ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2022-ben már az Üllői útra is egy Jet fedélzetén érkezhet a NER-elit tagjaival a kormányfő, ugyanis soha nem látott impozáns fejlesztés előtt áll a Ferencváros. Lesz itt minden, amiről a klub eddig csak álmodni mert, állítólag a pénz is megvan. Pardon, meglesz. | Ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2022-ben már az Üllői útra is egy Jet fedélzetén érkezhet a NER-elit tagjaival a kormányfő, ugyanis soha nem látott impozáns fejlesztés előtt áll a Ferencváros. Lesz itt minden, amiről a klub eddig csak álmodni mert, állítólag a pénz is megvan. Pardon, meglesz.
Fradiváros néven fut a zöld-fehér klub fejlesztését célzó projekt, amelynek elnevezése valóban nem túlzó. Tényleg külön városrész épül a Fradinak. A klub első lépésként megszerezte a Népligetben található Építők SC bázisát, a területet az állam egy kormányhatározat révén vette meg, aztán a komplett sporttelepet használatbavételre átadta a zöld-fehéreknek. A gyarmatosított Építők SC területével az FTC 16 hektáros bázisa lényegében egyetlen éjszaka alatt megduplázódott, ám az ottani lepukkant infrastruktúra abban az állapotában nem képviselt sok hozzáadott értéket. A bontás elkezdődött, az átalakítás első üteme lezárult, a markolók és teherautók levonultak a területről.
Csarnokok, kollégium, hotel
Elvileg most kellene kezdődnie a második ütemnek, de erről egyelőre csak kósza hírek vagy félinformációk keringenek. Az biztos, hogy Kubatov Gábor elnök tavalyi évértékelőjében úgy fogalmazott, hogy 2020-ra elkészül a Fradiváros. A beruházás során majdnem 80 ezer négyzetméteres csarnokrendszer jön létre, amelynek létesítményeit a zöldek szakosztályai veszik birtokba. Természetesen más és más igények alapján épülnek a csarnokok, lesz helye a kézilabdának, a jégkorongnak, a birkózásnak, az ökölvívásnak, valamint egy fedett és egy nyitott uszodának is. Mindezeket egy kollégium, illetve egy négycsillagos hotel egészíti majd ki.
„A pénz jelentős része már a rendelkezésünkre áll már, három-négy év alatt felépíthető a Fradiváros” – nyilatkozta tíz hónappal ezelőtt Kubatov a kormánykritikával nehezen vádolható Lokál című Habony-lapnak.
Húsz milliárd a Ferencváros számláján, vagy máshol
Hogy mennyi pénzről is van szó, a lap hallgatott. A Fradi dolgairól mindig felettébb jól értesült C-közép (amelyre viszont azt nem lehet rásütni, hogy ne lenne kritikus a Kubatov-féle klubvezetéssel szemben) közölt konkrét összeget később, a klubtól független törzsszurkolói portál szerint 20 milliárd forintról volt szó. Vagyis ennyi pénz már valahol rejtőzik a Ferencváros számláján, vagy valahol máshol. A rendelkezésre álló konkrét összegről azonban nyilvánosan sehol nem szólalt meg még Fradi-vezető, így az állítólagos Fradi-pénz lassan olyan, mint Columbo felesége. Úgy van, hogy igazán nincs.
Magyar közpénzen hízik Mészáros Lőrinc horvát klubja - Magyar Hang
Amelyik klubba beteszi a lábát, oda ömleni kezdenek az állami milliárdok. Az sem számít, magyar vagy határon túli egyesületről van-e szó.
A nyilvános cégadatokból látható, hogy a 2011-ben (a Fidesz 2010-es hatalomátvétele utáni évben) 50 millió forintos jegyzett tőkével alapított Fradiváros Zrt. – a tavalyi pénzügyi beszámoló alapján – nettó árbevétele pontosan 100 millió forint volt. Ekkora árbevételt nagy termelőtevékenységet folytató cégek szoktak felmutatni. Az adatok rávilágítanak: az Üllői út 129. alatt kivételes képességű vezetők irányítanak úgy, hogy az összesen hét főből álló zrt.-ben öten is vezető beosztásban gondozzák a 100 milliót – derül ki a cégadatokból.
A legfőbb vezetőre várva
Az FTC új sportközpontjának fejlesztése előkészítési fázisban tart, részletekkel, a projekt elemeit, a befejezés időpontjára vonatkozó dátumot érintően egyelőre nem szolgál senki. A pénz valószínűleg megvan, tervek is körvonalazódnak, de egy ekkora horderejű állami sportberuházás elindulása csak akkor lehetséges, ha a legfőbb vezető is rábólint, ez azonban – információink szerint – még nem történt meg. Az a legújabb verzió, hogy a munka jövő tavasszal indul be, és 2022-ben ér a végéhez. Ebben nem csupán a népligeti, hanem az egész környék közlekedési fejlesztése (például vasútmegálló építése) is szerepel. Az árról minden általunk ismert és felkeresett körben óvatosan fogalmaztak, a vége úgy 25 és 30 milliárd között áll majd meg.
Orbán Viktor haragos, a szőnyeg szélére állította a sportvezetőket - Magyar Hang
A legmagasabb szintig, a mutatóujját a sport ütőerén tartó miniszterelnökig jutottak az utóbbi hónapok sportbotrányai.
A kivitelező még nem ismert, csak a fizető: a magyar állam.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 27. számában jelent meg, 2018. november 16-án. | https://magyarhang.org/sport/2018/11/27/fradivaros-aki-ner-az-nyer-orban-viktor-dontesere-varnak/ | https://web.archive.org/web/20231111225614/https://hang.hu/sport/fradivaros-aki-ner-az-nyer-orban-viktor-dontesere-varnak-103911 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fradivaros-aki-ner-az-nyer-a-orban-viktor-dontesere-varnak | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-11-27 12:56:00 | [] | [
"Fradiváros Zrt.",
"FTC Labdarúgó Zrt."
] | [] | [
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
48,015 | Németh Szilárd elnézést kér és sajnálkozik | Mint mi is megírtuk, a Fővárosi Törvényszék november 19-én végrehajtást rendelt el Németh Szilárd fideszes képviselő ellen, mivel a másodfokú, jogerős ítélet ellenére nem kért bocsánatot az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettől (EKINT) és a sérelemdíjat sem fizette be. Németh ellen azért indított pert az EKINT, mert tavaly márciusban a Mandineren megjelent nyilatkozatában azt állította, hogy az intézet a közhasznúsági jelentésében megjelöltnél "sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól, azaz meghamisították a jelentésüket. Németh még aznap az ügyvédjén keresztül üzente meg, hogy mégis hajlandó elnézést kérni az intézettől, és kifizetni a bíróság által kiszabott pénzbüntetést. | Mint mi is megírtuk, a Fővárosi Törvényszék november 19-én végrehajtást rendelt el Németh Szilárd fideszes képviselő ellen, mivel a másodfokú, jogerős ítélet ellenére nem kért bocsánatot az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettől (EKINT) és a sérelemdíjat sem fizette be. Németh ellen azért indított pert az EKINT, mert tavaly márciusban a Mandineren megjelent nyilatkozatában azt állította, hogy az intézet a közhasznúsági jelentésében megjelöltnél "sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól, azaz meghamisították a jelentésüket. Németh még aznap az ügyvédjén keresztül üzente meg, hogy mégis hajlandó elnézést kérni az intézettől, és kifizetni a bíróság által kiszabott pénzbüntetést.
A bocsánatkérés kedd délután az MTI OS szolgáltatásában jelent meg:
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.202/2018/4/II. sorszámú ítélete azt állapította meg, hogy azzal sértettem meg az Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Kft. felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, hogy 2017. március 14-én a mandiner.hu internetes oldal részére adott interjúban valótlanul állítottam, hogy a felperes keretében működő Eötvös Károly Közpolitikai Intézet nem annyi támogatást kapott a Soros Györgyhöz köthető szervezetektől, mint amit a közhasznúsági jelentéseiben feltüntetett, hanem 145.000.000,- forintot vagy ennél is többet. Az előzőek miatt sajnálkozásomat fejezem ki az elkövetett jogsértésért, és elnézést kérek az Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Kft.-től és Majtényi Lászlótól.
Németh Szilárd
Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a bocsánat kérés mellett Németh Szilárd kifizette-e már az EKINT-nek a 350 ezer forintos sérelemdíjat, valamint befizette-e már a 102 ezer forintos perköltséget. | https://index.hu/belfold/2018/11/27/nemeth_szilard_ekint_bocsanat_keres/ | https://web.archive.org/web/20201108110724/https://index.hu/belfold/2018/11/27/nemeth_szilard_ekint_bocsanat_keres/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemeth-szilard-elnezest-ker-es-sajnalkozik | Index | hungarian-news | 2018-11-27 13:03:00 | [
"Németh Szilárd"
] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"civilek",
"rágalmazás / becsületsértés"
] | [
"A kormánykritikus civilek elleni kampány"
] |
48,016 | Helyreigazítás | Valótlanul híreszteltük, hogy Kubatov Gábor szólt, hogy ki kellene vinni a tüntetőket a székházból és az sem felel meg a valóságnak, hogy Kubatov Gábor arra kért közvetlen köréből valakit, hogy azt közölje Szabó Ferencnek, menjen a csapatával a Fidesz székházhoz. Valótlanul híreszteltük, hogy Kubatov Gábor meg akarta fenyegettetni Kassai Viktort. A valóság ezzel szemben az, hogy Kubatov Gábor nem adott utasítást Kassai Viktor megfenyegetésére. Valótlanul híreszteltük hogy Kubatov Gábor nem látogatta meg Akeem Adamsot a kórházban. A valóság ezzel szemben az, hogy Kubatov Gábor több alkalommal járt bent a kórházban és látogatta meg ott Akeem Adamsot. Valótlanul híreszteltük, hogy Kubatov Gábor utasítást adott Ricardo Moniz megverésére. A valóság ezzel szemben az, hogy Kubatov Gábor nem akarta megakadályozni Moniz megjelenését az Újpest-Fradi kupameccsen, ebből következően nem bízta meg Szabó Ferencet, hogy menjen Moniz lakásához és verjék össze. | Valótlanul híreszteltük, hogy Kubatov Gábor szólt, hogy ki kellene vinni a tüntetőket a székházból és az sem felel meg a valóságnak, hogy Kubatov Gábor arra kért közvetlen köréből valakit, hogy azt közölje Szabó Ferencnek, menjen a csapatával a Fidesz székházhoz. Valótlanul híreszteltük, hogy Kubatov Gábor meg akarta fenyegettetni Kassai Viktort. A valóság ezzel szemben az, hogy Kubatov Gábor nem adott utasítást Kassai Viktor megfenyegetésére. Valótlanul híreszteltük hogy Kubatov Gábor nem látogatta meg Akeem Adamsot a kórházban. A valóság ezzel szemben az, hogy Kubatov Gábor több alkalommal járt bent a kórházban és látogatta meg ott Akeem Adamsot. Valótlanul híreszteltük, hogy Kubatov Gábor utasítást adott Ricardo Moniz megverésére. A valóság ezzel szemben az, hogy Kubatov Gábor nem akarta megakadályozni Moniz megjelenését az Újpest-Fradi kupameccsen, ebből következően nem bízta meg Szabó Ferencet, hogy menjen Moniz lakásához és verjék össze. | https://index.hu/belfold/2018/11/26/helyreigazitas/ | https://web.archive.org/web/20211205073006/https://index.hu/belfold/2018/11/26/helyreigazitas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreigazitas-62 | Index | hungarian-news | 2018-11-26 13:04:00 | [
"Kubatov Gábor",
"Szabó Ferenc"
] | [] | [] | [] | [] |
48,017 | Kúria: Nem teheti ki az állam a Politikatörténeti Intézetet a Kossuth térről | Érdekes ügyben hozott döntést a Kúria öttagú tanácsa. Az állam (kormány) ugyanis szeretné kiüríteni a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületét – ami régen épp a Kúriáé volt – hogy az vissszanyerhesse eredeti funkcióját, és ismét ott működhessen a legmagasabb bírói fórum.
A Néprajzi Múzeum jövője megoldott a Városligetben felhúzandó új épülettel. Csakhogy a régi épület egy részét használja a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. (PTI, az állampárt Párttörténeti Intézetének jogutódja) is, akiktől a kormány közös megegyezés helyett úgy szabadulna, hogy bírósággal rakatná ki őket. | Érdekes ügyben hozott döntést a Kúria öttagú tanácsa. Az állam (kormány) ugyanis szeretné kiüríteni a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületét – ami régen épp a Kúriáé volt – hogy az vissszanyerhesse eredeti funkcióját, és ismét ott működhessen a legmagasabb bírói fórum.
A Néprajzi Múzeum jövője megoldott a Városligetben felhúzandó új épülettel. Csakhogy a régi épület egy részét használja a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. (PTI, az állampárt Párttörténeti Intézetének jogutódja) is, akiktől a kormány közös megegyezés helyett úgy szabadulna, hogy bírósággal rakatná ki őket.
Az Alkotmány utcából nyíló épületrészt még a Párttörténeti Intézet kapta ingyenes, örökös használatra a rendszerváltáskor a szocialista párttól. A kormány szerint azonban ez a szerződés, valamint az 1996-os új, mely alapján a használati jogot az állami vagyon akkori kezelőjével egyetértésében a földhivatalban bejegyezték, jogszabálysértők voltak. A kormány ezért pert indított a használati jog törléséért és az ingatlan kiürítéséért.
Az ügyben eljáró bíróságok a keresetet elutasították. A felülvizsgálati eljárásban most a Kúria felemás ítéletet hozott: kimondta, hogy a használati jog bejegyzése jogszabályba ütközött, ezért elrendelte a törlését az ingatlan-nyilvántartásból.
A kiürítésre vonatkozó keresetet viszont elutasította: a Kúria szerint az ingatlan használatára vonatkozó, az állam és a PTI közötti megállapodás a földhivatali bejegyzéstől függetlenül fennáll, a kiürítési igénynek nincs jogalapja. Az állam, ha nem akar megállapodni, egyoldalúan is felmondhatja a szerződést, de ez a kérdéskör nem képezi a per tárgyát – mondta ki a Kúria.
Ebben az esetben életbe lépnek a szerződés vonatkozó pontjai, lehet pereskedni is, de az államnak végül minden bizonnyal fizetnie kell. A Kúria döntésére reagáló közleménye szerint a Politikatörténet Intézet méltányos feltételek esetén továbbra is kész megállapodni az épületrész átadásáról.
(Borítókép: Justitia-szobrot ábrázoló molinó a Néprajzi Múzemban 2013. április 5-én. - fotó: Soós Lajos / MTI) | https://index.hu/belfold/budapest/2018/11/26/politikatudomanyi_intezet_kuria_itelet/ | https://web.archive.org/web/20230129084732/https://index.hu/belfold/budapest/2018/11/26/politikatudomanyi_intezet_kuria_itelet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kuria-nem-teheti-ki-az-allam-a-politikatorteneti-intezetet-a-kossuth-terrol | Index | hungarian-news | 2018-11-26 13:06:00 | [] | [] | [] | [
"ingatlan",
"ítélet/döntés",
"történelem",
"tudomány",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,018 | Vége az aranyláznak a magyar napenergia-piacon | Rengeteg ígéretes naperőműprojekt lépett be a hazai energiapiacra, és jó néhány zajlik most is. A mai kapacitások akár két-három éven belül négyszeresére is nőhetnek. A legfrissebb szabályozás alatt a fogyasztók, az állam, a fejlesztők, a hálózatműködtetők és a bankok is jól járhatnak, de már senki nem vadászhat le óriási nyereségeket. | Ma körülbelül 480 MW naperőművi kapacitás működik Magyarországon, de a szám akár két-három éven belül 1500-2000 MW-ra is nőhet. A bővülésnek sokan örülnek, a magas profitok miatt a fejlesztők, a kiszámítható hitelkihelyezések révén a bankok, a megújuló energiát és a klímacélokat ösztönző állam, és persze jó esetben a magyar fogyasztók is.
Talán egy szereplő volt, amely eddig kevésbé örült, a hálózat gazdája, mert neki kisebb forgalmi díjakat és pluszfeladatokat, például ingyenes „tárolást” jelentett csak az ipari, illetve a háztáji (tetőpaneles) napenergia. Csakhogy ahol ennyien jól járhattak, ott vadhajtások is kialakultak.
Csak két jellemző példával:
Miután a 0,5 MW-nál kisebb naperőmű kedvezőbb szabályozása fennmaradt, a fejlesztők nem 20 MW-os projekteket indítottak, hanem inkább egymás melletti, 40 darab 0,5 MW alatti rendszert fűztek össze.
És mivel a támogatási rendszer nagyon attraktívvá vált, azok is napenergia-fejlesztővé váltak, akik valódi beruházási szándék nélküli, az erőműfejlesztési lehetőségeket másodpiacon – akár a Vaterán vagy a Jófogáson – értékesítő spekulánsként úsztak rá a támogatásokra.
Minden megváltozott
Ezek a vadhajtások természetesen szabályozói beavatkozásért kiáltottak, de ezenkívül is sok minden módosult mostanában a piacon.
A korábban óriás naperőmű-kapacitásokat fejlesztő Kína elkezdte visszafogni a naperőmű-telepítéseket, hirtelen sokkal olcsóbb lett világszerte a kínai panel.
Ahogy nőttek a napenergia-kapacitások, már nem lehetett nem meghallani a hálózatüzemeltetők hangját, akik nemcsak költséget és feladatot szerettek volna látni, hanem üzletileg is érdekeltté kívántak válni a nagy bővülésben.
És bár a bankok kiismerték ezt a finanszírozási formát, és láthatóan meg is kedvelték, a nagy bővülés mentén egyes bankok már elérték az erre az üzletre fenntartott limitjeiket, és nem tudtak több projektet finanszírozni.
Az előzményekről
Az elmúlt hónapokban mi is sokat írtunk a naperőművek rendkívül vonzó piacáról, ahová szinte aranylázszerűen özönlöttek a befektetők.
Bemutattuk azt is, hogy a korábbi, úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerében magas (évi 7,32 százalékos) fix megtérülést lehetett elérni, emiatt nagyon sokan jelentkeztek. Miután azonban a kormány bejelentette, hogy 2016 vége után már nem lehet belépni ebbe a kát-rendszerbe, aki csak tudta, 2016. december 31. előtt beadott engedélykérelmekkel még gyorsan bepréselte magát a régi szabályozásba.
Ezért a piacon kiosztottak még utoljára 2000 MW-nyi kátos engedélyt. Most az a piacon az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy ebből mennyi valósulhat meg. A piac az engedélyek felére, vagyis 1000 MW-ra, legfeljebb 1200 MW-ra tippel.
A nagyok is megjelentek
Mindenesetre a korábbi vonzó támogatási rendszer miatt a kicsi projektek mellett sok nagy projekt is elindult, fejlesztett az MVM, a Mol, a MET, az Alteo, de a volt trigránitos csapat is. Utóbbi projektjének átadóján Áder János, a környezetvédelmet zászlajára tűző köztársasági elnök váratlanul nagyon oda is szúrt az olyan szennyező projekteknek, mint például Mészáros Lőrincék Mátrai Erőműve.
Ilyen előzmények után már nagyon várta a piac, hogy megismerhesse a kormányzat legfrissebb naperőműves terveit. Erről végül az illetékes, vagyis Kaderják Péter energiaügyi államtitkár a DLA Piper ügyvédi iroda Energiaszelet elnevezésű konferenciáján beszélt.
Cél ugyanis szerintük például, hogy a magyar fogyasztóknak tiszta, okos és megfizethető energia jusson, ahogy az is, hogy az egyén szintjén is nagyobb legyen a választás lehetősége és a minél nagyobb energiafüggetlenség. Vonzó az is, hogy amennyiben a Magyarországon is sütő nap termeli az energiát, az csökkenti a szénhidrogén-importunkat, illetve javítja a megújuló erőforrások arányát (a mai 14 százalékról az első konkrét cél a 2020-ig vállalat 14,65 százalékos megújuló arány). De támogatja a kormány a közlekedés zöldítését is (az elektromos autók akkumulátorai is feltölthetők a napenergiával). A kormányzat tehát a fő üzenet szintjén lelkesen támogatja továbbra is a méretesebb napenergia-beruházókat, de a decentralizált, „háztáji” megoldásokat is.
Banki szempontok
A naperőműveket – megfelelő önerő hiányában – továbbra is kevesen fejlesztik saját forrásból, ami sokáig nem volt gond, mert a bankok szerették is a kedvező cash-flow-val rendelkező projekteket. Igaz, a napenergia eddig is speciális pénzfolyammal bírt. Egy 25 éves kát-projektben két hatás is bezavart, egyrészt a paneldegradáció, vagyis a panelek csökkenő hatékonysága, másrészt a kát maga, vagyis az, hogy a támogatott átvételi ár 25 évig érvényes, de utána egy csapásra kiesik.
Banki szempontból a naperőművek fedezete is egyedi. Miközben egy nagyobb hagyományos erőműnél maga az ingatlan, vagyis az építmény az érték, a napenergia esetén az ingatlanon elhelyezett, de mozgatható ingóság, vagyis a cellák. Természetesen a bankok azért kezelik ezt a kockázatot, és a piacon már kialakultak olyan banki megoldások, amelyekkel a finanszírozók is komfortosan érzik magukat.
Ugyanakkor Kaderják Péter szerint is határozottan szükség van szerkezeti változásokra. Ezért a ma már túlfinanszírozottá vált kát rendszerét átveszi a megújuló támogatási rendszer (metár), amely a legjobb projekteket pályáztatja, és csak a hatékonyak kaphatnak támogatást. Vagyis az új rezsim hatékonyságnövelő, versenyalapú, nem fix rendszerű, hanem csak a legjobb projektek tudnak majd sikerrel pályázni.
2019-ben már ki is írják az első pályázatot, és a tervek szerint a kátban megspórolt állami támogatás is átcsoportosítható lesz a metárba. Vége lesz a fent említett trükközésnek, hiszen egy szabályozásnak nem lehet célja, hogy a spekulációt támogassa, ezért ezentúl az egy csatlakozással, szomszéd telkeken elkészülő projekteket nem lehet külön projekteknek hívni, azokat összevonja a támogatás rendszer.
A kát rendszere jól működött, de itt az idő a változtatásra – fogalmazott Simon Gábor, a DLA Piper ügyvédje, aki bemutatta, hogy a szabályozás változásával (például kitolódott az a végső dátum, ameddig a projekttulajdonosoknak meg kell valósítaniuk az erőműveket), miként módosult az előkészített, de még el nem kezdett projektek piaci ára is. Most egy kicsit megint drágábbak lettek a projektek, mert a fejlesztők már nem érzik a tarkójukon a jeges leheletet, laufot kaptak, hátradőlhetnek, van idejük a vevőkeresésre.
Így látja a piac
Ami pedig a piac nagyobb szereplőit illeti, ma még mindenki a kát feltételrendszer szerint fejleszt, így kérdés, hogy vajon a metár keretei között is lesz-e megfelelő érdeklődés?
Az Alteót vezető ifj. Chikán Attila szerint ha egy vállalatnak az a stratégiája, hogy megújuló energiaprojekteket fejlesszen, akkor majd alkalmazkodik a szabályozáshoz – az lesz a kérdés, hogy mi a magasabb, a hozam vagy a súlyozott, átlagos tőkeköltség. Azaz nem elég az állami feltételrendszert vagy a befektetők szándékait nézni, a beruházási döntés a bankok kínálta feltételektől is függ majd. Kiss Csaba (MVM) szerint a metár jobban előhozza majd a méretgazdaságosság előnyeit, a magasabb szaktudás, a méret segít majd a nagyoknak.
A legnagyobb (20 MW körüli) hazai projektek eddigi tapasztalatai szerint lehet megfelelő fővállalkozókat versenyeztetni, és a kicsit nagyobb, a 35-50 MW-os projektekre már a legnagyobb európai fővállalkozók is elzarándokolhatnak Magyarországra, vélte Lehőcz Balázs (MET).
Ugyanakkor azt is több szakember észleli, hogy a kisebb hazai projekteknél már gondot jelent a megfelelő magyar munkaerő hiánya. Hiszen lehet, hogy projektmenedzsereket nyugatról is lehet hívni, de azért az egyszerű melós nem fog átrándulni Spanyolországból paneleket mosni.
(Borítókép: Az Agro Boy Kft. és a Solaria Kft. által megépített egyik naperőműpark Nagykanizsa határában az átadás napján, 2018. augusztus 17-én. Fotó: Varga György / MTI) | https://index.hu/gazdasag/2018/11/27/vege_az_aranylaznak_uj_rendszer_a_naperomu-piacon/ | https://web.archive.org/web/20230323111250/https://index.hu/gazdasag/2018/11/27/vege_az_aranylaznak_uj_rendszer_a_naperomu-piacon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vege-az-aranylaznak-a-magyar-napenergia-piacon | Index | hungarian-news | 2018-11-27 13:09:00 | [] | [] | [] | [
"energia",
"háttér",
"támogatás",
"EU",
"jogalkotás",
"napelem / megújulók"
] | [] |
48,019 | Újabb pofon a Buda-Cash-károsultaknak: kezdődhet minden elölről | A Buda-Cash károsultjai egy kedvező elsőfokú ítélet után abban reménykedhettek, hogy végre hozzájutnak a Saxo Banknál parkoló pénzeikhez és értékpapírjaikhoz. Nos, nem. A fellebbviteli bíróság kidobta az első ítéletet, minden indul elölről, csak immár nem magyar, hanem dán jog szerint. | A három és fél éves rémdráma úgy indult, hogy csődbe ment a Buda-Cash Brókerház, és a botrányos cég egyes ügyfeleinek a dán (immár kínai többségi tulajdonban álló) Saxo Banknál is voltak, vannak eszközeik.
Ezeknek az ügyfeleknek a pénze és értékpapírjai megvannak. Csakhogy, mivel a bedőlés előtt a Saxo Bank maga is milliárdos összeget követelt a Buda-Cash-től egy korábbi, szokatlanul intenzív svájci frank mozgás elszámolása miatt, a pénzt mindenki magának szeretné.
Jogi abszurd
2015-ben született ugyan egy megegyezés még a Saxo és a Buda-Cash között, de azt később a magyar brókercég felszámolója, a PSFN Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. megtámadta, és mivel megegyezni nem tudott a Saxo Bankkal, elszámolási vitába keveredtek. A Saxo nagyon leegyszerűsítve azért nem adja ki az ügyfelek vagyonelemeit, mert úgy véli, hogy ő csak egyetlen ügyféllel, a Buda-Cash-hel volt kapcsolatban, az meg ugye tartozik neki.
Amikor a kereset megszületett, változatos lépések következtek.
1. A Fővárosi Törvényszék előbb azt mondta, hogy nem ő az illetékes, mert joghatóság hiánya áll fenn, menjenek a felek pereskedni Dániába!
2. Aztán a Fővárosi Ítélőtábla mégis utasította a Törvényszéket a per hazai tárgyalására.
3. Később ez alapján született egy ítélet.
4. És most úgy értesültünk, hogy bár írásba foglalt végzés még nincsen, de a fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy minden semmis, tényleg tárgyalni kell az ügyet, de nem magyar, hanem dán jog szerint.
Vissza a feladónak
A PSFN-től kaptunk válaszokat a kérdéseinkre, eszerint a másodfokú bíróság 2018. november 14-én, az első tárgyalási napon hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására és új határozat meghozatalára utasította. Írásbeli indokolás még nem született, de a másodfokú bíróság rövid szóbeli indokolása szerint az elsőfokú bíróság mulasztott, vizsgálata nem volt teljes körű, ezért kellett új eljárásra utasítani.
Ilyen esetben a per iratait a leírt és részletes indokolást tartalmazó végzéssel visszaküldi a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részére és a végzést az elsőfokú bíróság fogja az érintett felek rendelkezésére bocsátani.
Ez jelenleg még nem áll a felek rendelkezésére, ezért nem tudott a PSFN még részletes tájékoztatást nyújtani a hitelezők irányába.
Ez most a dánoknak jó
Ennek a fordulatnak most a dánok örülnek, mert az elsőfokú ítélet kimondta, hogy a dán Saxo Banknak meg kell fizetnie a felperesnek 1,17 milliárd forintot és 2,542 millió eurót, ezek késedelmi kamatait, illetve vissza kell adnia a felperesnek az értékpapírjait. Úgy tudjuk, hogy a perben a feleket a Kovács, Réti, Szegheő Ügyvédi Iroda (PSFN) és az Oppenheim (Saxo) képviselte.
Minden kezdődik elölről, ami a jogi csapatoknak bizonyára remek fejlemény, hiszen évekig kitart a megbízás, ugyanakkor még távolabb került az ártatlan ügyfelek kártalanítása. Ennek nyilván a Saxo sem örül, de a Buda-Cash károsultjai sem, mert tovább apad az esetlegesen kártalanításra fordítható vagyon. A dán jog annyiban indokolt lehet, hogy úgy tudjuk, hogy a vonatkozó szerződések – a kicsi Buda-Cash és a globális Saxo méret-különbségéből adódóan is, a dán jog szerint születtek. Az már izgalmasabb kérdés, hogy kinek a hibája, hogy akkor két évig teljesen feleslegesen vacakoltak a felek.
Jöttek a kínaiak
Közben sok minden változott is, a dán Saxo kínai kézbe került, a Geely csoport lett a többségi tulajdonos és LI Donghui az elnök. Elértük a céget, de Steffen Wegner Mortensen kommunikációs vezető a folyamatban levő jogi ügyre hivatkozva, nem kommentálta az értesülésünket. Érdekesség, hogy beszéltünk egykori saxos ügyfelekkel is, akik ugyan erről a jogi fejleményről nem is hallottak, de jelezték számunkra, hogy az elhúzódó jogi események ellenére olykor kapnak vissza értékpapírokat.
Ennek pontos mechanizmusa nem ismert, de vélhetően más külföldi cégektől (KBC, Pershing) visszaérkező értékpapírokat osztanak ilyenkor ki, valamilyen arányosítás révén. | https://index.hu/gazdasag/2018/11/28/ujabb_pofon_a_buda-cash-karosultaknak_akkor_kezdodhetk_minden_elolrol/ | https://web.archive.org/web/20220625080216/https://index.hu/gazdasag/2018/11/28/ujabb_pofon_a_buda-cash-karosultaknak_akkor_kezdodhetk_minden_elolrol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-pofon-a-buda-cash-karosultaknak-kezdodhet-minden-elolrol | Index | hungarian-news | 2018-11-28 13:10:47 | [] | [
"Buda-Cash Brókerház Zrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"kártalanítás",
"bankok - pénzintézetek"
] | [
"Brókerbotrány 2015"
] |
48,020 | A strómanlét elviselhető könnyűsége | A magyar gazdasági elit története hosszú évtizedek óta a strómanhasználatról is szól. De mi van, ha a stróman megőrül, ha kapzsivá válik és lopni akar, vagy ha meghal? Mit tehet ilyenkor a háttérben meghúzódó „nagyember”? Vannak-e holtbiztos zsebszerződések? Vagy ha valaki visszaél a bizalommal, akkor képes elsétálni a nagy lével? Strómantipológia a pititől az elitig. | A strómanhasználat nehéz ügy. Nincsenek olyan átmeneti megoldások, mint a Mátyás királyról szóló népmesében, amikor az egyszeri lány hoz is ajándékot, meg nem is. Vagyis a strómanhasználatban nincs olyan, hogy megbízunk a strómanban, meg nem is, látszik is a tulajdonunk, meg nem is.
Ha a Rejtőzködő Milliárdos megbízza Gipsz Jakabot, hogy legyen a strómanja, akkor jogilag két eset van. Vagy háttérszerződésekkel valójában a Rejtőzködő Milliárdos marad a tulajdonos, de akkor ez akár valahogy ki is derülhet, vagy a jog előtt valóban Gipsz Jakab a hivatalos tulajdonos, de akkor ez óriási kockázatot hordoz a háttérembernek.
Mindig hazugság
Mindenekelőtt tisztázzunk egy fontos dolgot. A strómanhasználat mindenfajta eufemisztikus elnevezés és észszerű magyarázat ellenére ugyanolyan lopás, csalás és hazugság, mint az offshore cég közbeiktatása.
Aki strómanhasználókkal vagy offshore-tulajdonosokkal beszélget, mindig hallja az önfelmentő magyarázatokat:
azzal, ha nem mutatom meg a valódi gazdasági erőmet, megvédem a családtagjaimat;
üzleti ellenfeleim keresztbe lenyelnének, ha tudnák, hogy ez az én vállalkozásom, az üzlet felépítésének éveiben még kénytelen vagyok a háttérben megmaradni;
ami nem tilos, azt szabad, az offshore a nemzetközi adótervezés része, a stróman pedig jelenleg valóban tulajdonos, még ha vannak is szerződéses biztosítékaim.
Mindez hazugság.
a cégvezetőnek összeférhetetlen érdekeltsége lenne egy beszállítójában, vagy a valódi cégtulajdonosnak fokozottabb aláírói felelőssége lenne valami zűrös, vállalhatatlan vállalkozásban. Szóval jobb azt a jog előtt másnak allokálni.
Három szint
A strómanok között, ahogy a bűnözők között is, hierarchia van. A piaci zsebtolvajt lenézi a zárszerkezetekhez értő profi mackós, azt meg az a fehérgalléros sikkasztó, aki komolyabb struktúrákat épít fel. Az első a talponállóban iszik az aluljáróban, az utóbbi pedig talán ugyanabban az étteremben vagy akár ugyanazon a színházi előadáson ül, mint a középosztály bármelyik tagja, és hiába bűnöző, még társadalmi elismertséget is szeretne magának építeni.
A strómanságnak is van több szintje van.
Az egyszeri stróman, sokszor lecsúszott egzisztencia, és csak a nevét adja, azzal valakik céget alapítanak, bankszámlát nyitnak, mobiltelefont vesznek,
A prémiumstróman már rendezett egzisztencia, cégtulajdonosként viselkedik, noha forrása erre nem lenne. Ők a 20 évesen a semmiből felbukkanó üzletemberek, az ügyvédi irodában az asszisztens, a cégvezető úr lányának az osztálytársa, a fiának a rögbis társa.
Az elit stróman pedig a csúcskategória, saját anyagi ereje folytán akár azt is el lehetne hinni, hogy ő a valódi gazda. Nagyon képzett, jó megjelenésű, nyelveket tud, és van jogi vénája. Mindent átlát, és még akár alstrómanokat is használhat.
A szentháromság
Mielőtt rátérnénk a konkrét metódusokra, fontosnak tartjuk az egyik szakember találó paraméterrendszerét idézni, aki szerint a strómanhasználatnak bizalmi szempontból három fő paramétere van:
az időtáv,
a pénz
és a jogi háttér.
Ez a három szempont bármilyen módon keveredhet. Lehet, hogy egy piti stróman kezén sok pénz átfolyik, de az időtáv minimális, már a bankfiók előtt elveszik tőlük a pénzt. Ráadásul nincs jogi háttér, ha elkapják a bandát, akkor ők legfeljebb tudatlanságukkal védekezhetnek.
Van olyan prémiumstróman, akit hosszabb távon használnak, de a befolyó pénzeket gyorsan átzsilipelik egy offshore cégbe, így a pénzparaméter mindig alacsony marad, de jogi kockázat már kevesebb van.
A véglet pedig az élethossziglan tartó stróman, aki egész cégbirodalmat visz, és a jogászok komoly jogi megalapozottságot adnak a rendszernek. Ezek azok az emberek, akik olykor elhiszik, hogy ők valóban üzletemberek. A baj akkor jön, ha még a tartójuk rovására is kifejlődik az öntudatuk.
Hagyjuk most egy pillanatra a strómanok szintjeit, és nézzük meg a jogi háttér szempontjából a két alapesetet.
A szóbeli megállapodás
Említettük, hogy amennyiben a piac a Gipsz Jakab nevet látja egy olyan vállalkozás tulajdonosaként, amelyet amúgy a Rejtőzködő Milliárdoshoz sorol, akkor két alapeset lehetséges.
Az első az, amikor a valódi haszonhúzói helyzetet csak szóbeli megállapodás, ezeréves barátság, a közös gyermekkor biztosítja. Vagyis a Rejtőzködő Milliárdos pozíciója nyitott, a gazdag ember kockázatot fut, mert tényleg Gipsz Jakab van hivatalosan birtokon belül.
A bizalomnak nagyon mélynek kell lennie, hiszen a bizalommal való visszaélés örök emberi helyzet.
Annyira régi keletű, hogy a Biblia egyik első története is erről szól. Az Úr megteremti Ádámot és Évát, majd egyetlen kérést fogalmaz meg: az édenkert almájából ne egyenek. A történet végét ismerjük, az első emberpár azonnal visszaél a teremtői bizalommal, majd jön is a büntetés, kiűzetnek a paradicsomból.
Hiszen a bizalom csak valami nagyon régi nexus lehet, amit könnyű visszakeresni, árulkodó lesz a közös általános iskolai tabló, a gyermekkori fényképek, a közös sportolói múlt. És ha a stróman megőrül, akkor nehéz fékezni, nem lesz jogi eszköze a háttérben álló hatalomnak.
Az írásbeli megállapodás
A másik eset sem olyan egyszerű. Ha Gipsz Jakab jogilag valójában nem tulajdonos, mert egy összetett zsebszerződés alapján nincs valódi irányítási joga, és nem is fut kockázatot a vállalkozással, akkor a Rejtőzködő Milliárdos talán jobban védve érzi magát, de ez a szerződésrendszer napvilágot is láthat.
Maga a háttérstruktúra mindig viszonylag bonyolult. Gipsz Jakab nem rendelkezik pénzzel a kiszemelt cég megvásárlásához, ezért magánhitelt kap a Rejtőzködő Milliárdostól, de hogy véletlenül se kedvelje meg túlságosan a cégtulajdonosi létet, ezért egy opciós vételi szerződéssel a Rejtőzködő Milliárdos bármikor át is veheti a céget.
Ennél persze általában összetettebb, többlépcsős a modell. A hitelt nem pont a Rejtőzködő Milliárdos adja, csak egy hozzá közeli erő, és a vételi opciót sem közvetlenül ő hívhatja le, de azért akkor már odakonvergál a tulajdon.
Jöhet a trezor
Ha kialakult a strómanstruktúra, akkor a háttérszerződések jó mélyre, az otthoni trezorba, az asztalfiókba kerülnek, és ha majd egyszer kellenek, elő is jönnek. A baj csak az, hogy az információ elterjed, bármennyire is mindenki titoktartást fogad, azért csak sokan tudnak róla, ügyvédek, tanúk, közjegyzők, szerződők, sokszor híre kel a dolgoknak.
Állandó újságírói tapasztalat, hogy valaki feltárja a valós viszonyokat, de a „tudom, hogy nem tudod, hogy én tudom” láncban komoly arccal végig kell hallgatni, ahogy a Rejtőzködő Milliárdos bizonygatja, hogy neki ugyan semmi köze ahhoz a céghez.
A lényeg, hogy a dokumentumok léteznek, és minden trezorból egyszer előmászhatnak, mert vannak korrupt ügyvédek, akik csináltak egy fotót, vagy vannak csalódott házastársak, akik a válás előtt, a biztonság kedvéért mindent lemásolnak a családi trezor iratai közül.
A lemásolt iratok
Ez utóbbi elég abszurdnak tűnő helyzet, de csak az elmúlt másfél évtizedben is kétszer biztosan előfordult.
A 2010 előtti években a baloldali vezetésű főváros egyik cégénél történt meg, hogy az egyik vezérigazgató válás előtt állt, és a sértett házastárs lemásolta sőt, újságírókkal is megosztotta azokat a szerződéseket, amelyekkel a vállalatvezető a cégcsoport néhány ingatlanját bérbe adta vagy eladta. Látszólag független cégeknek, de a trezorban őrzött iratok alapján valójában a vevőknek ő maga adott kölcsönt, és kapott cserébe kontrollt.
Sokkal kevésbé lehetett kívülről belelátni abba az esetbe, amikor egy gazdasági ügyekben aktív ismert magyar jobboldali politikus nem akart elválni a feleségétől. A hölgy ügyvédhez fordult, majd hamarosan annak tanácsait követve a férj egy külföldi útja alatt iratokat másolt le otthon. Valamiért ezután a válási folyamat begyorsult, és a férj rendkívül könnyen és nagyvonalúan megegyezett a volt nejével. Viszont a dokumentumok nem kerültek illetéktelen kezekbe.
A fellázadt stróman
Végül sokszor az derül ki, hogy amennyiben egy stróman fellázad és felrúgja a gentleman agreementet, akkor még írásbeli szerződések ellenére is nagyon meg tudja lopni a korábbi főnökét.
Van egy pár híres kelet-közép-európai stróman, aki rendszeresen vágta át a megbízóit, és szinte mindig sok pénz maradt nála, de az illető ügyesen szelektál, bárkit azért nem ver át, tudja, hogy hol van a határ. Olyan eset is akadt, amikor a stróman fellázadt, megkívánta azt a céget, amelybe elvileg „kötött struktúrával” beleült, megtámadta a biztosítékként kialakított hitelszerződéseket vagy opciós szerződéseket.
Ez a hatalmas üzleti volumenről szóló eset azt bizonyította mindenkinek a hazai üzleti elitben, hogy ha az egyik fél a kialakított szerződésrendszer semmissé tételében érdekelt, ráadásul a cégnél ő van birtokon belül, nagyon zavaros helyzetet alakíthat ki.
Az a vagyonos hazai milliárdos, aki a „béklyóit” lerázva, magát önállósítva jutott be a hazai üzleti elit legfelsőbb köreibe, talán gazdag embernek mondhatja magát, de nincs könnyű dolga, a magyar gazdaság legfelsőbb köreiben a mai napig teljesen idegenül, szövetségesek nélkül mozog, és biztos lehet benne, hogy a meglopott ellenfele nem felejt, ha teheti, az első adandó alkalommal le fog vele számolni. Mármint üzletileg.
A piti esetek
Ugorjunk most egy pillanatra vissza a hármas besorolásunkra. Amikor piti strómanokról beszélünk, jellemzően hat általánost végzett, senkihez sem köthető, nagy tömegben előrángatható, képzetlen emberekre gondolunk, ahol természetesen nagyon kilóg a lóláb.
Volt eset, amelyben a hazai Siemens mindenféle hangzatos angolszász nevű céghez utalt összegeket, olyanoknak, amelyeket hajléktalan ügyvezető urakra jegyeztek be, akik kísérővel járkáltak és vették fel a XII. kerületben több bankfiókból is a pénzeket.
Magyarországon a mai napig működik egy beregszászi idénymunkások felé cégeket fantomizáló üzleti kör. Ennél az esetnél csak azért nem beszélhetünk strómanokról, mert az érintettek személyes adataival vélhetően úgy élnek vissza, hogy azok nem is tudnak róla.
De az is emlékezetes eset volt, amikor Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport vezetője átadta egyes cégeinek a vezetését Orgován Bélának. Sok kérdése nem volt a közvéleménynek arról, hogy Orgován mennyire volt alkalmas a cég vezetésére.
A prémiumstrómanok
A köztes szinten megbízhatónak tűnő, viszonylag intelligens emberek dolgoznak, akikben igazán nem bízik meg a gazdájuk, ezért túl sokáig túl sok pénzt nem hagy náluk, folyamatos a flow, a prémiumstróman csak átmeneti szereplő, és a pénzek átfolynak rajta.
Magam is beszéltem olyan állítólagos cégtulajdonossal, aki hajlandó volt egy kényes ügyben találkozni velem egy elegáns szálloda halljában. A nevét még ő mondta el, majd minden kérdésemre a vele érkező két neves ügyvéd válaszolt: „Gipsz Jakab úr erről a következőket gondolja...”
És az elit megoldás
Végül a legminőségibb kategória esetében a stróman szó nem is használható, mert ez a kaliber, nevezzük őket „üzleti előkóstolónak” nagyon képzett, alanyi jogon is nagyon vagyonos. Róluk minden esetben elképzelhető, hogy szaktudásuk, üzleti hátterük alapján valóban maguknak vásárolnak, hiszen nagyon komoly saját érdekeltségeik vannak, más esetekben azonban csak átmeneti szerepet vállalnak, és valamilyen jó előre megfogalmazott menetrend alapján üzletelnek.
Kikre gondolunk? Olyan eseteket fogunk felsorolni, amikor valakivel kapcsolatban ez a gyanú fogalmazódott meg.
Az MKB privatizációjában szerepet kapott egy Rakesh Kumar Aggarwal nevű indiai úr, bankár volt, megjelent a nyilvánosság előtt és arról beszélt, hogy érdeklik a nemzetközi banki részesedések. Aztán annyira nem volt hosszú távú a szerepe.
Sokféle üzletben bukkant fel a térségben a kifogástalan eleganciájú, nagy tőkepiaci szakértelemmel bíró, tökéletes üzleti angollal kommunikáló osztrák Heinrich Pecina úr is, vagy a magyarok közül Garancsi István, Nobilis Kristóf, Nagy György.
Mégis sokszor mesélik róluk, hogy adott üzletben nem futnak saját kockázatot. Néha az idő a suttogást igazolja, mert úgy és azok felé szállnak ki az üzleteikből, ahogyan azt előzetesen már mindenki sejtette, máskor viszont tényleg hosszabban benne maradnak saját üzleti pozíciókban, hiszen tényleg vannak egészen biztosan saját pozícióik is.
Politikai minta – 2010–2014
Végül pár szó az aktuális magyar helyzetről. Ha 2010 és 2014 között megnézzük a politikához kötődő gazdasági világot, abban volt egy egyszemélyes informális üzleti háttérhatalom, egy gazdasági agytröszt (Simicska Lajosnak hívták). Őrajta vagy az ő elgondolásai mentén haladt a flow (vagyis a pénzáram). Ő javasolt kádereket, hagyott jóvá ötleteket, tárgyalt cégekkel, és ő biztosította, hogy a politikai jobboldal valóban elkötelezett kedvezményezettjeihez menjenek a megbízások, segítette a sportot, a jobboldali médiát.
Említettük, hogy előfordul az, hogy megbízó és megbízottja sokáig megbonthatatlan egységben dolgozik, de bármikor eltörhet valamit.
Az már értelmezés kérdése, hogy a Fidesz politikai és gazdasági vezetése között mi tört el, a személyes ambíciók vezettek szakításhoz, vagy ideológiai törés történt, Orbán rúgta ki a rendszerből Simicskát, vagy Simicska hagyta cserben a miniszterelnököt, mindenesetre mindkét oldalnak megvan a narratívája.
Nem véletlenül hangoztatja annyit a Fidesz második vonala, hogy Simicska nyúlta le a rábízott, polgári értéket valló tévét, és vitte át a kritikus oldalra – ez a narratíva ugyanis éppen arról szól, hogy a megbízott önállósította magát, és vitte a vagyonelemeket is.
2014-től napjainkig
Aztán a helyzet nagyot változott, előbb egy ideig öt-hat csoport is egyenlő erősnek tűnt a gazdasági hátországban, majd Mészáros Lőrinc kiemelkedett. Az ő építőipari, agrár-, banki, média-, sport- és ipari világához képest már apró tortának tűnik Simicska egykori birodalma, pedig abban is volt építőipar, média, plakáthelyek, médiafoglalás, egy kicsi mezőgazdaság és egy kicsi informatika.
Az új rendszer, az új bizalmi központok már mást csinálnak, sokkal gyorsabban és nyíltabban gyarapodnak, jobban építenek a bankhitelekre, bevezették a rejtélyes magántőkealapok használatát, és
Innen már csak egyetlen lépés volt, hogy a tiszta vagyonelemek bekerültek magántőkealapokba, majd egy kis ide-oda pakolgatás és legális, szabadon vállalható tulajdon lett belőlük. Ez volt a nagy bűvészmutatvány.
Nehézségek
A legújabbkori felhalmozáshoz kellenek állami tisztviselők, felszámolási és tranzakciós szakemberek. Lett ugyanis vagyon cégvásárlással, privatizációból, felszámolásból, még brókerbűnözők egykori vagyonelemeiből is.
A mechanizmus bonyolult, de egy példán megpróbáljuk bemutatni. Az egyszerűség kedvéért csak három szereplőnk lesz a mintasztoriban. Bukott Béla, az egykori vállalkozó, aki a régi idők embere, aki ma már kénytelen megszabadulni a cégétől. Setét Sándor, a stróman és Ifjú Ignác az új idők, támogatott milliárdosa.
Bukott Béla cége 100-at érne, de a rendszer rábírja, hogy inkább adja át 60-ért. Setét Sándor megveszi a céget tőle 60-ért, átmeneti szerepet visz, és három év múlva Ifjú Ignác felbátorodik, és 70-ért megveszi a strómantól a céget, és a nevére veszi azt.
Elsőre egyszerű, de ebben sok a nehézség. Setét Sándornak nincs pénze, ezért Ifjú Ignácnak az első vásárláshoz valamilyen metódussal el kell juttatnia 60-at Setéthez. Papíron a második vásárlásnál Ifjúnak megint elő kell teremtenie 70-et a vásárlásra. Végül Setétnek vissza kell adnia a 60-at Ifjúnak.
Sok tranzakció, sok kockázat, sok költség. Ezen vonalak leegyszerűsítésében döntő szerepük van a magántőkealapoknak és döntő szerepe volt az adóamnesztiának.
Ez az egész rendszer persze tiszta demokráciában nem működik, csak olyan autokráciában, ahol mindezen nem akad fenn a rendőrség, az ügyészség és az adóhivatal sem. És mivel nem akad fenn soha, ezért a szereplőkben gyakran kialakul egy nagyfokú arrogancia is, amely által a legnagyobb „közpénzelterelők” még nagyon meg is sértődnek, ha nem kapnak kellő tiszteletet. | https://index.hu/gazdasag/2018/11/27/a_stromanlet_elviselheto_konnyusege_-_viszont_csalas_hazugsag_es_nagy_riziko/ | https://web.archive.org/web/20230328163409/https://index.hu/gazdasag/2018/11/27/a_stromanlet_elviselheto_konnyusege_-_viszont_csalas_hazugsag_es_nagy_riziko/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-stromanlet-elviselheto-konnyusege | Index | hungarian-news | 2018-11-27 13:13:00 | [] | [] | [] | [
"strómanok",
"bankok - pénzintézetek",
"tőkealap"
] | [] |
48,021 | Ügyészség elé kerül Mészáros Lőrinc új hotelbiznisze | A Fővárosi Főügyészség elé kerül az Egerszalóki Saliris Hotel ügye. A Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe került létesítményről Harangozó Tamás MSZP-s képviselő kérdezte írásban Polt Péter legfőbb ügyészt. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy jogszerűen került-e a korábban állami pénzen megvásárolt, valamint a csőd széléről megmentett hotel a Konzum Nyrt. tulajdonába, ezáltal is gyarapítva a Mészáros rohamosan növekvő birodalmát. | A Fővárosi Főügyészség elé kerül az Egerszalóki Saliris Hotel ügye. A Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe került létesítményről Harangozó Tamás MSZP-s képviselő kérdezte írásban Polt Péter legfőbb ügyészt. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy jogszerűen került-e a korábban állami pénzen megvásárolt, valamint a csőd széléről megmentett hotel a Konzum Nyrt. tulajdonába, ezáltal is gyarapítva a Mészáros rohamosan növekvő birodalmát.
Harangozó a következőket kérdezte a legfőbb ügyésztől:
"Vizsgálta-e az ügyészség, hogy a gazdasági társaság értékesítése során elszenvedett, több mint 8 milliárd forintos állami veszteség miatt fennáll-e bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja?"
"Álláspontja szerint teljesen jogszerűen szerezte meg a Konzum Nyrt. az egerszalóki hotelt és gyógyfürdőt? Teljesen rendben lévő, hogy az adófizetőknek 8 milliárd forintos veszteséget jelentő üzlet miatt senki sem tartozik felelősséggel?"
Mivel korábban még nem érkezett feljelentés az ügyben, ezért a legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a kérdést. "Kérdését a tartalma alapján feljelentésként kell értékelni, ezért azt a szükséges intézkedés megtétele végett a Fővárosi Főügyészséghez továbbítottam" – írta válaszában Polt.
Az Egerszalóki Gyógy- és Wellnessfürdő - Saliris Spa és Konferencia Hotel épülete a Forrás út 4. szám alatt. Fotó: MTVA / Lehotka László | https://index.hu/gazdasag/2018/11/26/ugyeszseg_ele_kerul_meszaros_uj_hotelbiznisze/ | https://web.archive.org/web/20221127150029/https://index.hu/gazdasag/2018/11/26/ugyeszseg_ele_kerul_meszaros_uj_hotelbiznisze/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyeszseg-ele-kerul-meszaros-lorinc-uj-hotelbiznisze | Index | hungarian-news | 2018-11-26 13:14:00 | [] | [
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Saliris Resort Hotel"
] | [
"Egerszalók",
"Heves megye"
] | [
"privatizáció",
"ügyészség",
"NER HOTEL"
] | [] |
48,022 | Az autóipar császára volt, aztán elcsalt pár milliárdot | Carlos Ghosn a csőd széléről a világ legnagyobb autóipari szövetségévé tette a Renault, a Nissan és a Mitsubishi hármasát, a szektor egyik legfontosabb topmenedzsereként tartották számon, Japánban pedig kifejezetten sztárként kezelték. Egészen november 19-ig, amikor a tokiói ügyészség emberei a reptéren felsétáltak magángépére, és bekísérték az előzetesbe, 5 milliárd jenes csalás gyanújával. A Nissan meacuplázik, és azt állítja, hogy a diktatórikus Ghosn meglopta a céget. A sztorinak azonban van egy mélyebb szála: Ghosn egyesíteni akarta a három céget, ám a Nissannak ez nem nagyon tetszett, mert a jelenlegi tulajdoni rendszerben ezzel a Renault hűbéresévé válnának. | Japán nem arról híres, hogy olyan rettenetesen befogadó lenne a külföldiekkel szemben, és egy-két kivételtől eltekintve a japán cégekre sem jellemző, hogy aktívan részt vennének a nemzetközi agyelszívásban: még külföldi leányvállalataiknál sem igazán alkalmaznak külföldieket magasabb pozíciókban, az meg aztán végképp rendkívül ritka, hogy külföldi vezessen egy nagy japán céget.
Ebben a környezetben vált a japán és a globális autóipar egyik legnagyobb fejesévé Carlos Ghosn, aki olyannyira külföldi, hogy rögtön három kontinenssel is kapcsolatba hozható (libanoni származású, Brazíliában született, de francia állampolgársággal is rendelkezik). Ghosn az ezredfordulón került a Nissan élére, miután addigi munkaadója, a Renault bevásárolta magát az éppen a csőd szélén tántorgó japán autógyártóba, és saját emberére bízta a cég megmentését.
Ez olyan jól sikerült, hogy a csőd helyett Ghosn a világ legnagyobb autóipari együttműködését hozta létre: a Nissan a Renault-val és az időközben a buliba bevett Mitsubishivel hármasban több autót adott el 2017-ben, mint a trónt hosszú ideje felváltva birtokló Volkswagen és Toyota. 2007 és 2017 között hatról 10,6 millióra növelték az eladott kocsik számát, Ghosn pedig Japánban, de világszerte is ünnepelt menedzsmentguru lett, a szigetországban még rajzfilmet és készítettek a Nissant megmentő külföldi hőstetteiről.
A jövőbeli tervek már arról szóltak, hogy a Nissan-Renault-Mitsubishi hármas lassan formálisan is egyesül, és Ghosn bábáskodása alatt a korábban szenvedő gyártók domináns autóipari erővé válnak. A sikertörténetnek viszont elég hirtelen vége szakadt, amikor
A gyanú szerint a cégvezér is áldozatául esett a szupergazdagok körében igen népszerű sportnak, és sajtóhírek szerint ötmilliárd jent, azaz olyan 12 milliárd forintnyi jövedelmet nem vallott be, luxusingatlanokat vetetett magának a cég pénzén, és családtagjainak is kiosztott pár zsíros, de értelmetlen tanácsadói szerződést.
Letartóztatása azonban nem is ezért érdekes, hanem mert felszínre hozta a Renault és a Nissan kapcsolatában lappangó, eddig javarészt általa elsimított feszültségeket, és ezzel ha veszélybe nem is sodorta, de legalábbis nehezebbé tette a cégek összeolvadását és további együttműködését. Emellett pedig látványos és szokatlan letartóztatása és annak körülményei kismillió összeesküvés-elméletnek is táptalajt szolgáltattak, amelyek szerint a korábbi megmentő egy francia-japán hatalmi játszmának eshetett áldozatul.
Brutális kezdés
Ghosn letartóztatása már csak azért is sokakat meglepett Japánban és világszerte, mert az autóipar már-már legendás alakjaként kezelték, és legendáját a számok is alátámasztották.
Pont ezért is jutottak odáig, hogy 1999-ben kénytelenek voltak szövetségre lépni a nem sokkal korábban privatizált Renault-val, a vállalat részvényeinek 36,8 százaléka a franciák kezébe került. A Renault tette a cég élére a korábban a Michelin észak-amerikai és a Renault dél-amerikai üzletágát vezető Ghosnt, aki elég radikális tervvel állt elő:
Kirúgta a dolgozók 14 százalékát, több mint 21 ezer embert,
bezárt öt autógyárat, az értékesíthető üzletágakat eladta.
Ezzel párhuzamosan a japán üzleti élet számos, érinthetetlennek hitt szentségét szétverte, például véget vetett annak, hogy a cégnél eltöltött idő, és nem a teljesítmény alapján fizették a dolgozókat,
leszámolt az életfogytig tartó foglalkoztatás illúziójával,
a japán helyett az angolt tette meg a cégcsoport hivatalos belső nyelvévé (mivel maga sem beszél japánul),
és az észak-amerikai és európai leányvállalatok vezetését is bevonta a stratégiai döntésekbe.
Költséggyilkosból álomférj
Legradikálisabb lépése pedig az volt, hogy szétverte a japán nagyvállalatokra jellemző úgynevezett keirecu rendszert, ami röviden azt jelenti, hogy a “fő” cég (jelen esetben a Nissan autógyár) és beszállítói kereszttulajdonlás, körbetartozás és egyéb szerződéses kapcsolatokon keresztül ha formálisan nem is, de a gyakorlatban egy nagyobb, nehezen átlátható cégcsoportot alkotnak.
Más szóval Ghosn kirúgta a céggel évtizedek óta szimbiózisban élő partnerek egy jelentős részét.
Ghosn regnálásának harmadik évére pedig már az egyik legnyereségesebb autógyár lett a cégből, az iparági átlag kétszeresére, a bevételhez viszonyítva 9 százalékra nőtt az üzemi eredménye.
Bár sokan attól tartottak, hogy közellenség lesz, Ghosn végül szupersztárrá vált Japánban: a Nissan megmentéséről manga készült; egy 2011-es felmérésen, amelyben azt kérdezték a japánoktól, kit látnának szívesen az ország élén, a hetedik helyre hozták ki; egy másik közvélemény-kutatásban, amelyben a japán nőket arról kérdezték, kihez mennének legszívesebben feleségül, az élen végzett.
Konszolidált szinergiák
Ghosn sikerének fő titka a Renault és Nissan közti együttműködés mélyítése volt, de a jelek szerint legalább részben ez vezetett vesztéhez is.
Ahogy manapság egy sor tőkeigényes, globális iparágban, úgy az autóiparban is igaz, hogy csak a legnagyobbak tudnak talpon maradni, ezért is lettek gyakoribbak a nagyobb autóipari összeolvadások az utóbbi egy-két évtizedben. Az öltönyösök által konszolidációnak nevezett folyamatnak két fő oka van, mindkettő a költéscsökkentéssel kapcsolatos:
Egyrészt ha egy adott gyár többet tud termelni, akkor több autóra oszlanak el a fejlesztési és marketingköltségek, magyarul az egy autóra eső (fajlagos) költségek alacsonyabbak lesznek. Mivel az autóiparban az innováció az egyik legnagyobb tétel, itt jelentősen lehet faragni.
De az összefonódás spórolást jelent a gyártási költségeken is: minél többet rendel valaki, annál jobb üzletet tud kialkudni a beszállítókkal; és minél kevésbé térnek el az egyes modellek, annál inkább igaz ez.
Ghosn menedzsmentstratégiája nagyrészt az ilyen (öltönyösök által szinergiáknak nevezett) összefonódásokat erősítette: közös fejlesztés, közös beszerzések, közös alkatrészek. Az együttműködés bejött mind a Nissannak, mind a Renault-nak, mind a buliba 2016-ban (szintén anyagi problémák közepette) beszállt Mitsubishi Motorsnak: eladásaik jelentősen nőttek, fajlagos fejlesztési költségeik mérséklődtek, és a technológiai változásokra is könnyebben tudtak reagálni.
Miközben az elektromos autók piacán mindenki az anyagilag az utóbbi időben jobban teljesítő, de még mindig lassan ébredező Tesláról beszél, valójában a teljes eladott példányszám tekintetében Nissan Leaf a legnépszerűbb elektromos autó (bár az is tény, hogy jóval hosszabb ideje van piacon, mint a Telsa).
Francia házasság
Ennek ellenére a frigy sosem volt feszültségmentes, és sosem volt egyszerű menedzselni. Ironikus módon a cégszövetséget egy hasonló informális kereszttulajdonlási háló jelenti, mint amilyen annak idején a Nissan és a japán beszállítói között létezett, és amelyet Ghosn szétvert.
1999-ben a Renault 36,8 százalékos részvénycsomagot szerzett a Nissanban, amit később 43,4 százalékra növelt. A Nissan 15 százalékkal rendelkezik a Renault-ban, de ellentétben a Renault tulajdonrészével, ezekhez a részvényekhez nem jár szavazati jog. A harmadik tag, a Mitsubishi Motors a Nissanon keresztül kapcsolódik, két éve a Mitsubishi pénzügyi gondjai közepette a Nissan 34 százalékos tulajdonrészt szerzett a vállalatban, bár a gyártásban már 2011 óta együttműködnek.
További pikantériája a sztorinak, hogy a Renault-ban 15 százalékot birtokol a francia állam, míg a Nissan és a Mitsubishi Motorsban 5 százalék körüli részesedése van a japán állami nyugdíjalapnak. 2015-ben a jelenlegi francia elnök, az akkor még gazdasági miniszter Emmanuel Macron rendesen össze is kapott a Nissannal a tulajdonrészek miatt. A Nissan japán tulajdonosi körének és japán igazgatótanácsi tagjainak régi szívfájdalma, hogy a befolyás egyoldalú, és hosszú ideje próbálnak változtatni a helyzeten, nem sok sikerrel.
A feszültségeket tetézi, hogy az eladások terén mára a Nissan vált az erősebbik féllé: a japán cég 5,8 millió kocsit adott el tavaly, a Renault csak 3,7 milliót. Ráadásul a Renault a kocsik felét a stagnáló európai piacon értékesíti, míg a Nissan sokkal jobb pozíciókkal rendelkezik a dinamikusabb kínai és amerikai piacon, pont ennek is köszönhető gyors növekedése. A Nissan bevételei 50 százalékkal magasabbak a Renault-énál, bár az is tény, hogy a Renault jövedelmezőbb: a két cég üzemi eredménye között kicsi a különbség.
Összeesküvés-elméletek
A tulajdoni és pénzügyi feszültségeket eddig jellemzően Ghosn simította el. A brazil-francia-libanoni 2005 óta a Renault vezére, 2016 óta a Mitsubishi Motorsé is. Bár két éve lemondott a Nissannál betöltött ügyvezetői posztjáról, elnökként ottmaradt a cégnél. Magyarul egyedül ülte meg a három lovat, és így próbálta kordában tartani a szövetséget.
Bár a 64 éves menedzser már félig-meddig elkezdett megágyazni visszavonulásának (pont ezért is szállt ki részben a Nissanból), az egyértelmű volt, hogy még ezt megelőzően szerette volna formálisabb keretek közé terelni a három autógyártó szövetségét, magyarul vállalati szinten is összekapcsolni a Nissan, a Renault-t és a Mitsubishi Motorst. Ezt a franciák is támogatják, de a japánoknak a fent említett okokból erős fenntartásaik vannak.
Az is fontos momentum, hogy a 2015-ös Macron-féle összekapásban a Nissan kijárta magának, hogy a francia állami tulajdonrészre hivatkozva a Renault vállalta, leveszi a kezét a Nissan igazgatótanácsáról, tehát a közvetlen befolyása jelentősen csökkent a japán gyártó ügyeire, kivéve persze Ghosn személyét.
Egyes pletykák egyenesen arról szóltak, hogy a letartóztatás mögött is ez állhat: ahogy egy-két elemző és újságíró fogalmazott, a cég japán menedzsmentje megpuccsolta Ghosnt, hogy érvényt tudjon szerezni akaratának a Renault-val szemben (ám az is igaz, hogy a vitákban Ghosn gyakran a Nissan érdekeit képviselte a Renault-val szemben). A spekulációt pedig az is tüzelte, hogy eleve példa nélküli az ügy körítése.
Márpedig Ghosn esetében ez történt: bármiféle előzmény nélkül a tokiói ügyészség emberei november 19-én lekapták a magángépéről a tokiói reptéren, azóta pedig semmit nem közöltek az ügyről (a japán törvények szerint akár három hétig is előzetesben lehet valakit tartani vádemelés nélkül). Miközben a Nissan gőzerővel Ghosn-talanította magát, addig a francia cég látványosan nem tudja, hogy mi a fene történik vezetőjével Japánban,
Bulika Versailles-ban
Az igazgatótanácsi háttérjátszmáknál mindenesetre egyszerűbb és emberibb magyarázattal szolgált a történtekre, ami a japán sajtóba eddig kiszivárgott a nyomozásról. Eszerint Ghosn 2011 óta a valós jövedelménél mintegy ötmilliárd jennel (12,5 milliárd forint) kevesebbet vallott be, emellett visszaélt a cég vagyonával is.
A japán közszolgálati tévé, az NHK és a Nikkei üzleti lap szerint a fő vádak vele szemben, hogy luxusingatlanokat béreltetett és vásároltatott magának a Nissan külföldi leányvállalatainak pénzén, illetve családtagjainak is csurgatott a perselyből mindenféle megbízások formájában.
Ennek kapcsán pénzügyi beszámolók meghamisításával gyanúsítják. A japán cégeknek külön jelenteniük kell a 100 millió jennél (250 millió forint) többet kereső vezetőik bérét, beleértve a lakhatási hozzájárulást és minden egyéb, nem pénzbeli juttatást. Ghosn esetében viszont nem tüntették fel a sokmilliárdos luxusrezidenciákat, illetve a családi ingatlanjai felújítására kifizetett összegeket. Az ingatlanokért a Nissan holland leányvállalata fizetett, amelyet a Nissan szintén őrizetbe vett amerikai topmenedzsere, Greg Kelly vezetett.
Azt eddig is tudni lehetett, hogy Ghosn szereti a magas életet. Három pozíciója kapcsán három fizetést vett fel, Renault-, Nissan- és Mitsubishi vezérként összesen nagyjából 17 millió dolláros, 4,8 milliárd forintos kompenzációt kapott fáradozásaiért. Ám hiába volt a világ második legjobban fizetett autóipari cégvezére, (bár hosszabb távú számokat nézve csak ötödik) azért az étvágya még nagyobb volt.
A Renault-nál például 20 százalékos fizetéscsökkentést kellett bevállalnia, hogy az igazgatótanács rábólintson a fizetésére, és a Nissannál és a Mitsubishinél is nagy szemforgatást okozott az alacsonyabb bérekhez szokott Japánban különösen kiemelkedően magas javadalmazása. Ahogy az is, hogy folyamatosan magángéppel repkedett a világban, a három cég ügyeit intézve; vagy hogy második házsaságát a Versailles-i kastélyban ünnepelte meg.
A legenda vége
Az ügy farvizén pedig az is felszínre tört, hogy a nagy megmentő narratívája mögött egy elég diktatórikus és az átláthatóságot kevéssé szerető cégvezér rejtőzött. A vádak szerint Ghosn saját kezébe vett minden fontos döntést, a Nissannál “gyakorlatilag nem volt vezetői struktúra”, semmiféle külső független felügyelet nem kontrollálta túlhatalmát.
Egy bírálója szerint annak idején Ghosn azt ígérte, átformálja a begyöpösödött, átláthatatlan japán menedzsmentkultúrát, de végül maga is egy ugyanolyan zárt, számonkérhetetlen rendszert hozott létre, amely annak idején csődbe vitte a Nissant.
Erről beszélt az egyébként Ghosn által kinevelt új Nissan-vezérigazgató, Szaikava Hiroto is, aki a japán üzleti botrányok esetén megszokott bocsánatkérő-sajtótájékoztató helyett gyakorlatilag egy utolsó szemét csalónak írta le volt főnökét. Egyúttal a nagy hősnarratívát is próbálta árnyalni, amikor azt mondta, hogy a Nissan talpra állása nem Ghosn érdeme, hanem nagyon sok ember nagyon kemény munkája van benne.
Egyre több szó esik az utóbbi napokban Ghosn stratégiai hibáiról is. Idén mind a Renault, mind a Nissan eladásai estek, számos nem várt nehézségük akadt. A Renault például az Iránnal szembeni szankciók 2015-ös feloldása után rengeteg pénzt ölt a közel-keleti terjeszkedésbe, ám azután, hogy Dondald Trump elnök visszaállította az amerikai szankciókat, most bukni fogják ennek jelentős részét. A Nissan az utóbbi években az amerikai terjeszkedésbe fektetett nagy összegeket, de csak felemás eredményeket sikerült elérnie, miközben a növekedési lehetőségek kifulladtak; ahogy a kínai piacon sem állnak túl jól.
Se veled, se nélküled
Az ügy részletei közben továbbra is tisztázatlanok: a részletek a vádemelésig nem fognak kiderülni. A Nissan szerint fél éve együttműködtek a tokiói hatóságokkal, maguk tárták fel Ghosn visszaéléseit, és csak és egyedül Ghosn és Greg Kelly felelős a feltárt vétségekért.
Mindazonáltal azt nehéz elhinni, hogy ők ketten magukban megbuherálták a Nissan könyvelését. Vélhetően ez nem is így volt: az eljárást a cég szerint a jogi osztály egy, nem japán munkatársa indította el, aki a maga kereste fel a tokiói ügyészséget és egy vádalku keretében vallott a pénzügyi mismásolásról. Ha végül vádat emelnek és bűnösnek találják Ghosnt, legfeljebb 10 millió jenes bírságot és 10 év börtönt szabhatnak ki rá, bár a korábbi példák alapján ha börtönt is kap, az vélhetően felfüggesztett lesz.
Ettől függetlenül a Nissan már hivatalosan is eltávolította a cég elnöki tisztségéből, és a Mitsubishinél viselt vezérigazgatói pozíciójától is megfosztják. A Renault viszont egyelőre nem rúgta ki, csak átmeneti vezérigazgatót választottak a helyére.
Azóta a Nissan és a Renault vezetése is azt bizonygatja, hogy továbbra is a stabil együttműködésben érdekeltek. Azt mindkét cégnél tudják, hogy nagyon más út nincs, ám azt is, hogy ettől függetlenül eléggé eltérőek az érdekeik, és Ghosn nélkül nehezebb lesz felülkerekedni a nézeteltéréseken. | https://index.hu/gazdasag/2018/11/24/carlos_ghosn_nissan_renault_autoipar_csalas/ | https://web.archive.org/web/20211223091542/https://index.hu/gazdasag/2018/11/24/carlos_ghosn_nissan_renault_autoipar_csalas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/az-autoipar-csaszara-volt-aztan-elcsalt-par-milliardot | Index | world-news | 2018-11-24 13:15:00 | [] | [] | [
"Ázsia",
"Európa",
"Franciaország",
"Japán"
] | [] | [] |
48,023 | Hamisított Orbán-interjú: másodfokon is munkaügyi pert nyertek a Fejér Megyei Hírlap kirúgott szerkesztői | A Székesfehérvári Törvényszéken november 27-én immár jogerősen úgy ítélte a bírói tanács, hogy nem szegett kötelességet munkavégzés során a Fejér Megyei Hírlap két kirúgott szerkesztője, akik emiatt munkaügyi pert indítottak volt munkaadójukkal, a Mediaworks Zrt.-vel szemben. A meghamisított miniszterelnöki interjú ügyében egyébként mindmáig nincs valódi tettes, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő médiavállalat viszont időközben büntetőpert is indított a veszprémi bíróságon. Nagyon keresik a bűnbakot. | 2016 december 24-én a Fejér Megyei Hírlap akkori főszerkesztője éppen halászlevet főzött otthon a családnak, mikor jött a telefon „felülről”, hogy gond van, betoldott mondatokkal együtt jelent meg a szokásos év végi miniszterelnöki interjú a Fejér Megyei Hírlap aznapi számában. Az előző nap délutánján dolgozó, a december 24-i számért felelős szerkesztőket, Hajnal Csillát és Klecska Ernőt a következő napokban behívatták, kikérdezték, egyikük számítógépét lefoglalták, másikuk gépében pedig távkapcsolattal kutakodtak a sajtócég informatikusai.
December 27-én mindkettőjüket azonnali hatállyal felmentették pozícióikból, januárban pedig a FMH főszerkesztőjének, Zajácz D. Zoltánnak is mennie kellett, közös megegyezéssel.
A négy utólag betoldott mondattal – amelyben Orbán Viktor szájába ilyen mondatokat adott az egyelőre ismeretlen szerző, hogy:”Kikértük az emberek véleményét, bár nem érdekelt minket.” vagy „Az ápolónők bérét emeljük. A kórházi hullák száma is emelkedik” – megjelent interjú ügyében a Mediaworks deklaráltan széles körű nyomozásba kezdett, ám közel két év után sem lehet tudni, mi történt valójában.
Viszont idén májusban a cégnél úgy érezhették, csak úgy tudnak jól kijönni a dologból, ha mindenképpen találnak egy bűnbakot, ezért büntetőpert kezdeményeztek a Veszprémi Törvényszéken egy korábbi felelős szerkesztőjükkel szemben.
A vád szerint a szerkesztő akkoriban a négy dunántúli megyében öt napilapot megjelentető kiadó alkalmazottja volt felelős szerkesztői munkakörben Veszprémben, a központi szerkesztőségben, melyből adódóan maga is használta azt a belső számítógépes rendszert, amelynek segítségével a kiadói csoporthoz tartozó szerkesztőségek a napilapokat szerkesztették, formázták és korrektúrázták. A lapszámok koordinálásáért felelős szerkesztő 2016. december 23-án a kora délutáni órákban kapta meg a miniszterelnöki interjú szövegét, így a vád szerint egy másik jelszóval könnyedén átírhatta azt.
Ugyan arra egyelőre semmiféle bizonyíték nincs, hogy a vádlott valóban változtatott a Magyar Idők-ös Szakács Árpád által jegyzett, alaposan alákérdezős ünnepi beszélgetés szövegén, de erre különösebb életszerű magyarázatot is nehezen lehetne találni. A szerkesztő családos ember, két kisgyermekkel, lakáskölcsönnel, ráadásul ezután nem sokkal helyezték volna magasabb pozícióba. Legalábbis érthetetlen, hogy mindezeket miért kockáztatta volna egy ilyen átlátszó és könnyen lenyomozható akcióval.
De vissza a Székesfehérvári ítélőszéken most született ítélethez!
A bírói tanács úgy találta, a Mediaworks ebben a polgári perben sem tudta bizonyítani állításait a két szerkesztő hanyagságáról, már az első fokú eljárásban sem. Ennek ellenére a szerkesztők keresetét helyben hagyó, még nem jogerős ítéletre a médiacég fellebbezett, a tényállás megalapozatlanságára hivatkozva.
Első fokon a kirúgott szakemberek által kért sérelemdíjat ugyan nem, de az elmaradt munkabéreket, mint kártérítést, továbbá a végkielégítésük összegét megítélte számukra a bíróság. Másodfokon a bíróság pedig a korábbi ítéletet is megerősítette, hogy a szerkesztők egyáltalán nem vétkesek kötelességmulasztásban, hiszen csak a Mediaworks (illetve elődcége, a Pannon Lapok Társasága) által megállapított szerkesztőségi gyakorlatot követték, mikor a különleges jelzéssel a központból érkezett exkluzív interjút elolvasás és újabb korrektúrázás nélkül átemelték a saját szerkesztőségi oldalakra.
Ezt a gyakorlatot maga az alperes alakította ki – és a kérdéses napon is fenntartotta-, így nem hivatkozhat elmarasztalóan arra, hogy a beosztottai betartották azt.
Vagyis azon túl, hogy a Mediaworks Zrt. képtelen volt bizonyítani a szerkesztők kirúgásának okszerűségét, lényegében a saját szabályzatába bukott bele – és persze abba, hogy az eljárás legvégéig sem csatolta be az általa egyébként perdöntőként beharangozott, nemzetbiztonsági szakértőkkel készíttetett informatikai szakvéleményt.
Utóbbit valószínűleg amúgy is a szeptember végén indult büntetőperre tartogatják, amely során tanúként beidézték a két fehérvári szerkesztőt is. Most azonban attól függetlenül, hogy a polgári per jogerős lezárultával kér-e a Mediaworks felülvizsgálati kérelmet a Kúriánál 60 napon belül, még karácsony előtt ki kell fizetniük a jogtalanul eltávolított szerkesztőknek összesen bruttó nyolcmillió forintot kártérítésként, valamint a 6, illetve 4 havi végkielégítéseket, a milliós perköltséget és a fellebbezési költségeket is.
A korábbi tisztes megélhetésüket jelentő Fejér Megyei Hírlapot éppen néhány hete auditálta ismét a MATESZ, a harmadik negyedév példányszámait vizsgálva, amely 4,4 százalékos visszaesést hozott a lapnak. A jelentés szerint 2018-ban amúgy is az FMH könyvelhette el a legnagyobb olvasóvesztést a Mészáros-napilapok közül, éves szinten az olvasók 18,6 százalékának mondhatott búcsút, valószínűleg véglegesen.
Kocsis Noémi
Címlapfotó: A székesfehérvári bíróság ítéletét hallgatják a felperes szerkesztők. A fotó a szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/2018/11/27/hamisitott-orban-interju-masodfokon-is-munkaugyi-pert-nyertek-a-fejer-megyei-hirlap-kirugott-szerkesztoi/ | https://web.archive.org/web/20221203233755/https://atlatszo.hu/2018/11/27/hamisitott-orban-interju-masodfokon-is-munkaugyi-pert-nyertek-a-fejer-megyei-hirlap-kirugott-szerkesztoi/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hamisitott-orban-interju-masodfokon-is-munkaugyi-pert-nyertek-a-fejer-megyei-hirlap-kirugott-szerkesztoi | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-26 13:19:00 | [] | [
"Mediaworks Hungary Zrt."
] | [] | [
"média",
"ítélet/döntés",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,024 | Jön a rabszolgatörvény, 600 millió forintot kaptak a szakszervezetek a Miniszterelnökségtől | Szervezetenként százmillió forint állami támogatást kapott szeptemberben az a hat nagy szakszervezet, amelyek 2012-ben megállapodást kötöttek a kormánnyal. A támogatottak között van az a három szervezet (Liga, MOSZ, MaSzSz) is, akik most tiltakoznak a munkavállalók túlóráinak tervezett emelése ellen. | 2012. február 22-én írták alá a felek a megállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) létrehozásáról, melynek tagjai a Kormány, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSzOSz), a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).
A VKF-megállapodás szerint a szakszervezeti tagok részére „hatástanulmányok, statisztikai felmérések elkészítése, szakmai tájékoztató tevékenység szervezése, illetve a szakértőknek a Monitoring Bizottság és az eseti szakmai bizottságok munkájában való hatékony részvétele érdekében, a fórum működtetéséhez és tevékenységéhez” a kormány anyagi forrást biztosíthat. 2013-ban megírtuk, hogy a felek éltek is ezzel a lehetőséggel: 2012-2013 között a kormány összesen 600 millió forintot fizetett ki a szakszervezeteknek, azok pedig nem akarták elmondani, hogy mire költötték ezt a pénzt.
Most, közel 3 évvel a VKF-megállapodás aláírása után, 2018. november 20-án a fideszes Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf benyújtott egy módosító javaslatot a munka törvénykönyvéhez. A javaslat értelmében
a jelenlegi 250 óráról 400 órára növekedne az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke, vagyis a dolgozók túlórája
a jelenlegi egy év helyett három évre terjesztené ki a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását
Az indoklás szerint „A törvény célja – a teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolása által – a munkavállalók védelme, a változó gazdasági környezetben munkahelyük megtartásának, folyamatos és egyenletes bérkereseti lehetőségüknek biztosítása, és ezzel párhuzamosan a munkáltatók számára a termelés kiszámíthatóvá és tervezhetővé tétele, valamint a megfelelő munkaerő folyamatosan biztosítása”.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) álláspontja szerint az intézkedés teljesen elfogadhatatlan, mert ha az Országgyűlés elfogadná ezt a törvénymódosítást, akkor a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára, és lehet, hogy azt csak 2,5 év múlva fizetnék ki nekik. Kordás László, a MASzSz elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) soron kívüli összehívását kezdeményezi az ügyben.
A villámgyorsan „rabszolgatörvény” címkét kapott módosítás elleni tiltakozásra a kormánypárt cinikusan reagált. A Fidesz-frakció ellenzéki véleményekre reagáló, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: a magyar gazdaság jól teljesít, az ország tartós növekedési pályára állt, egyre többen dolgoznak, nőnek a bérek, és úgy látják, hogy sokan szívesen dolgoznának még többet. „Ez elől szeretnénk lebontani a bürokratikus akadályokat, hiszen ez a munkahelyteremtés kormánya” – fogalmaztak.
A tervezett törvénymódosítás ellen viszont a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szakszervezete (MOSZ) is tiltakozik, mert szerintük a kormány 2017 tavaszán megpróbálkozott egy hasonló javaslattal, de akkor azt sikerült megakadályozniuk.
„Értetlenségünknek az az oka, hogy a multinacionális tőke érdekében egyes képviselők a 2017 áprilisában megakadályozott törvénymódosítási szándékot egy annál a kezdeményezésnél is rosszabb változatban próbálják ismét elfogadtatni a Parlamenttel. Egyértelmű választ várunk a kormánytól a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán arra a kérdésünkre, hogy bírja-e a kormány támogatását a munkavállalókat ellehetetlenítő, a magyar munkaerő-piaci viszonyokat, munkaügyi kapcsolatokat szétziláló próbálkozás.”
A dolog pikantériája, hogy a tervezett túlóra- és munkaidőkeret-emelés ellen tiltakozó három nagy szakszervezet tagja a VKF-nek, ami elvileg partneri viszonyban van a kormánnyal, de a jelek szerint az mégsem értesítette őket előre a munkavállalóknak hátrányos törvénymódosításról.
Ráadásul az Átlátszó egyik olvasója által közadatigénylésben kikért szerződések szerint a Miniszterelnökség szeptemberben összesen 600 millió forint támogatást adott a VKF hat szakszervezeti tagjának, köztük a három tiltakozónak is.
A birtokunkba került dokumentumok szerint 100-100 millió forintot kapott így szeptemberben a kormánytól 2018-as feladatainak ellátása érdekében
a LIGA Szakszervezetek
a Munkástanácsok Országos Szakszervezete
Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz)
az ÁFEOSZ-Coop Szövetség
a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)
és a a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is.
Ennek fényében nehezen képzelhető el, hogy a kormány komolyan venné a szakszervezetek tiltakozását a dolgozók életét nehezítő törvénymódosítás ellen, és az sem tűnik reálisnak, hogy a szakszervezetek néhány felháborodott közleményen túl bármit tudnának tenni a jogszabály elfogadása ellen. Az ugyanis teljesen nonszensz, hogy az állam nagy összegű anyagi támogatást nyújt a szakszervezeteknek, amik (elvileg) a munkavállalók érdekeit képviselik a részben állami munkaadókkal és magával az állammal szemben.
Címlapkép: A Cafeteria visszaállításáért rendezett szakszervezeti demonstráció résztvevői vonulnak az Alkotmány utcában, a Kossuth térre 2018. november 6-án. MTI/Szigetváry Zsolt | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/26/jon-a-rabszolgatorveny-600-millio-forintot-kaptak-a-szakszervezetek-a-miniszterelnoksegtol/ | https://web.archive.org/web/20221127193236/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/26/jon-a-rabszolgatorveny-600-millio-forintot-kaptak-a-szakszervezetek-a-miniszterelnoksegtol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jon-a-rabszolgatorveny-600-millio-forintot-kaptak-a-szakszervezetek-a-miniszterelnoksegtol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-11-26 13:20:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"szakszervezet",
"adatigénylés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
48,025 | A magyar titkosszolgálat és Gruevszki – a németek lebuktatták Orbánt | Berlin adhatott utasítást a német hírszerzésnek arra, hogy göngyölítse fel ezt a szövevényes balkáni állam-maffia történetet, hiszen annak komoly európai geopolitikai vetülete is van. Az elmúlt három hétben többször látták a magyar diplomaták autóit a szkopjei Mariott Hotel föld alatti parkolójában, márpedig Gruevszkit itt látták utoljára a menekülése előtt. Ma nagy tüntetés lesz Szkopjéban, Moszkva és Budapest feszülten figyel. Káncz Csaba jegyzete. | Szövevényes sztori: Orbán Viktor és Nikola Gruevszki 2011-ben Szkopjéban. EPA/GEORGI LICOVSKI
A Gruevszki-ügyben már tudjuk, hogy a magyar kormány egy Macedónia nevű független ország belügyeibe avatkozott be azzal, hogy idemenekített egy jogerősen börtönbüntetésre ítélt politikust. A hazai jogállam megrendülésére pedig újonnan rávilágított a november 20-i Nemzetbiztonsági bizottság ülése a Parlamentben, ahol a jobbikos elnök hiába kérdezett részleteket a Gruevszki-ügyről, a megjelent belügyi vezetők egyáltalán nem válaszoltak ezekre a volt macedón kormányfő személyes adataira hivatkozva. Holott a kérdések nem Gruevszki személyes adataira, hanem arra vonatkoztak, hogy a magyar állam miképpen segítette őt a balkáni "utazása" alatt. Az ülés kezdete előtt az országgyűlési képviselők a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól kaptak egy levelet, amely szerint a külügynek és a hírszerzésnek "semmilyen adata nincs erről" (sic), ezért részt sem vesznek az ülésen.
A BND körülszimatolt
Németország nemzetközi híradásra koncentráló közszolgálati adója, a Deutsche Welle viszont tegnap újabb részleteket közölt Gruevszki kimentéséről. A beszámoló olyan belső információkat tartalmaz, hogy felvetődik a gyanú: itt valójában Berlin adott utasítást a német hírszerzésnek (BND) arra, hogy göngyölítse fel ezt a szövevényes balkáni állam-maffia történetet, hiszen annak komoly geopolitikai vetülete is van. Nos, a német jelentés messze túlmutat az eddig kiszivárgott információkon, miszerint a magyar diplomaták Albánia fővárosától kísérték a szökevény politikust Röszkéig.
Eddig ugyanis nem volt világos, hogy Macedóniából miként jutott ki Gruevszki, és ezt segítette-e valaki? Márpedig a német újságíróknak (avagy hírszerzőknek) több forrás is megerősítette, hogy az elmúlt három hétben többször látták a magyar diplomaták autóit a szkopjei Mariott Hotel föld alatti parkolójában. Ez azért nagyon fontos fejlemény, mert Gruevszkit itt látták utoljára a menekülése előtt.
Nem elhanyagolható részlet az sem, hogy a szálloda Gruevszki unokatestvérének tulajdonában van, aki nem mellékesen korábban az ország titkosszolgálatát vezette. Szaso Mijalkov jelenleg őrizetben van Szkopjéban, ahol bűnszövetkezetben elkövetett pénzmosással, csalással és kínzással vádolja a macedón rendőrség. A férfinak állandó lakcíme és jelentős vagyona is van a cseh fővárosban.
Gyöngyöző homlokok Brüsszelben, tüntetés Szkopjéban
Káncz Csaba
Holnap kínos szavazás vár a Fideszre az Európai Parlament (EP) brüsszeli ülésén, ahol a macedón jogállamiság helyzetét bemutató jelentésről kell dönteni. A Fidesz bizottsági szinten októberben még támogatta azt az EP határozattervezetet, amely néhány kritikai megjegyzés mellett számos pozitív megállapítást tesz Macedónia demokratikus fejlődésével, az igazságszolgáltatással, valamint a korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatban.
Az EP szociáldemokrata-frakciója két módosító indítványt is beadott a határozattervezethez, mindkettő kifejezetten a Gruevszki-üggyel kapcsolatos. Az első támogatásáról biztosítja a macedón kormányt az euroatlanti integrációs törekvéseiben, valamint kiemeli, hogy Gruevszki ügyében független eljárás folyt - ez megegyezik az amerikai külügyminisztérium álláspontjával is. A másik pedig felszólítja a magyar kormányt, hogy minden szükséges információt közöljön arról, miért kapott menekültstátuszt Gruevszki és „elvárja, hogy a magyar kormány szigorúan a hatályos nemzeti és nemzetközi jog szerint járjon el Gruevszki kiadatási kérelmét illetően”.
Az orosz elnök és a magyar miniszterelnök által tevékenyen támogatott, Gruevszki-féle macedón ellenzéki párt (VMRO DPMNE) ma délutánra tömegtüntetésre hívott fel Szkopjéban, hogy megdöntsék a „bűnöző” kormányt. A párt addig akarja folytatni a tüntetéseket, amíg meg nem bukik a jelenlegi kabinet. Ha pedig ez aztán kisiklatja a jövő évre tervezett NATO-csatlakozását Macedóniának, akkor pezsgőt lehet bontani Moszkvában – és Budapesten. | https://privatbankar.hu/makro/a-magyar-titkosszolgalat-es-gruevszki-a-nemetek-lebuktattak-orbant-323096?fbclid=IwAR09Me8DUY8Or5oJpnMCHlhAnrzaDuTW24iTlvFIfQoLkGwdT9qqSnXPHHI | https://web.archive.org/web/20240103153516/https://privatbankar.hu/cikkek/makro/a-magyar-titkosszolgalat-es-gruevszki-a-nemetek-lebuktattak-orbant-323096.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-titkosszolgalat-es-gruevszki-a-a-nemetek-lebuktattak-orbant | Privátbankár | hungarian-news | 2018-11-28 13:22:17 | [
"Nikola Gruevszki"
] | [] | [
"Európa",
"Macedónia"
] | [
"diplomácia",
"vízum-állampolgárság"
] | [
"Gruevszki menekültstátusa"
] |
48,026 | Villámgyorsan felállt a Fidesz Központi Tájékoztatási Hivatala | Hívhatjuk ahogy akarjuk, a lényegen nem változat: Mészáros Lőrinc, Habony Árpád, Schmidt Mária, Száraz István, Andy Vajna és még pár jobboldali médiatulajdonos beállt szépen a sorba, önként és dalolva ajánlva fel javarészt állami hirdetésekből fenntartott portékájukat. | A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. megvásárolta a Magyar Idők kiadóját, és közvetett tulajdonába került a Lapcom, az Inform Média, valamint a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó vállalat, írta szerda délelőtt az MTI.
A társaság megvásárolta a Magyar Idők és a Karc FM kiadóját, a Magyar Idők Lapkiadó Kft.-t. Leányvállalata, a Mediaworks pedig tovább bővítette regionális lappiaci érdekeltségeit: a Kisalföld, a Délmagyarország, a Bors, az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország, a Hajdú-bihari Napló kiadóvállalatai mellett megvásárolta a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.-t. Ez utóbbi gondozásában jelenik meg a Szabad Föld, valamint a Vidék Íze, és a Diéta & Fitnesz magazin.
A közlemény szerint az Echo TV, a MediaWorks és a médiafelület-értékesítő Printimus megszerzését követően további befektetésekkel bővült a Talentis Group Zrt. médiaportfóliója.
Ezzel a lappiac, a nyomtatott sajtó jelentős része, a vidéki napi sajtó száz százaléka és a második legolvasottabb országos napilap is Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. Egy ilyen akvizíció azért eléggé szem előtt van, nem a Dörmögő Dömötör cserélt gazdát, vagy a Műkörmös Hírmondó, szóval joggal merülhet fel a kérdés mindenkiben, hogy a felügyeleti szerv, ami ebben az esetben az NMHH, pontosabban az annak égisze alatt működő Médiatanács, mit szól ahhoz, hogy egy ember ekkora befolyást szerezhet a médiapiacon.
Ahogy eddig sem szólt, amikor a Mediaworksön és a Pannon Lapok Társaságán keresztül 80 százalékos piaci részesedésük lett. Akkor sem emeltek kifogást, amikor Andy Vajna megvette a Lapcomot, ezzel hozzá került a Bors mellett a Délmagyarország (Csongrád megye) és a Kisalföld (Győr-Moson-Sopron megye), amely lapok napi 140 ezer eladott példányt és több mint 650 ezer olvasót jelentenek – ehhez jön a kisalfold.hu, a delmagyar.hu és a borsonline.hu napi 170 ezer egyedi látogatója is.
És hogy miért pont ezt részletezzük? Mert Vajna tulajdonában van a TV2-csoport és az ország legnagyobb kereskedelmi rádióhálózata, a Rádió 1, így ha valaki piactorzulásról vagy véleményformálásra alkalmas túlsúlyról akar beszélni, akkor ez annak az iskolapéldája, hiszen a média minden szegmense le van fedve a nyomtatott sajtótól az online lapokig. A Médiatanács szerint a Lapcom Vajnához kerülésével az égadta világon semmi probléma nem volt, ezért a GVH is rábólintott az üzletre, mondván,
A magyar törvények szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem bírálhatja felül a Médiatanács döntését, tehát ha nemmel szavaznak valamire, azzal a GVH sem tud érdemlegesen mit kezdeni, így amikor a Médiatanács az RTL Magyarország Centrál Media megvásárlására vonatkozó kérelmét visszadobta, azt csak helyben hagyni tudta. Akkor, abban a bizonyos üzletben, illetve javaslatban a Médiatanács nem 8 napon belül döntött, mint a Vajna–Lapcom-frigy elhálásakor, hanem részletes vizsgálatot végzett, olyat, amilyet még a Mediaworks üzleteknél sem, pedig akkor napilapok, hetilapok, magazinok, online oldalak és tévék kerültek egy kézbe.
Ők csak a médiatörvényt tartják be, hajtogatják, azt a médiatörvényt, ami megakadályozta a magyar lappiacon 2014-ig külön külön is meghatározó szerepet betöltő Axel Springer és Ringier fúzióját. Aztán 2014-ben ugyanez a médiahatóság, ugyanerre a törvényre hivatkozva engedélyezte, hogy az Axel Springer és Ringier eladhassa nagy részben politikai lapokat tartalmazó portfólióját a Heinrich Pecina fémjelezte VCP Capital Partnersnek, úgy, hogy még szakhatósági vizsgálatot sem végeztek az ügyben. Még ugyanebben az évben a Népszabadság beszántása utáni Mediaworks felvásárolta a Pannon Lapokat, ezzel 13-ra nőtt a céghez tartozó megyei lapok száma, ami még mindig nem volt elég erős indok egy alapos vizsgálatra, elég volt egy kétoldalas mindenrendbenvan.pdf hozzá.
A mai fúzióval Mészáros Lőrinc egymaga uralja a vidéki lappiacot, hiszen minden nyomtatott napilap az ő káderei kezébe került. Ráadásul övé lett a Bors is, ami amellett, hogy a második legolvasottabb napilap, egyelőre még nincs annyira alacsonyra pozicionálva, mint a Ripost, az olvasói valós emberek, és állami reklámköltés nélkül is kiválóan elvan. Hogy egy összesen 1,6 millió olvasót lefedő nyomtatott lapcsalád és annak kb. 350-400 000 embert elérő online mutációi, két tévé és jó pár rádió egy kézben hogy nem alkalmas
ami a Médiatanács szerint az egyik legnagyobb veszélye pont az ilyen fúzióknak, az rejtély, mindenesetre a húsz legolvasottabb napilap tulajdonosi viszonyai így alakultak ma délre:
Blikk (RingierAxelSpringer)
Bors (Mészáros Lőrinc)
Kisalföld (Mészáros Lőrinc)
Vas Népe (Mészáros Lőrinc)
Kelet-Magyarország (Mészáros Lőrinc)
Zalai Hírlap (Mészáros Lőrinc)
Nemzeti Sport (Mészáros Lőrinc)
Délmagyarország (Mészáros Lőrinc)
Észak-Magyarország (Mészáros Lőrinc)
Hajdú-bihari Napló (Mészáros Lőrinc)
Napló (Mészáros Lőrinc)
Népszava (Puch László)
Új Dunántúli Napló (Mészáros Lőrinc)
Petőfi Népe (Mészáros Lőrinc)
Somogyi Hírlap (Mészáros Lőrinc)
Békés Megyei Hírlap (Mészáros Lőrinc)
Új Néplap (Mészáros Lőrinc)
Tolnai Népújság (Mészáros Lőrinc)
24 óra (Mészáros Lőrinc)
Heves Megyei Hírlap (Mészáros Lőrinc)
Aztán jött a nagy barbatrükk, és Mészáros Lőrinc a Talentis Group Zrt.-n keresztül birtokolt és ma felturbózott teljes médiaportfólióját, azaz
a 200 médiaterméket jelentő Mediaworksöt,
a ma felvásárolt Lapcomot, benne a Borsot,
a Magyar Időket,
a Szabad Földet,
a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak adományozta. És miért? Ezért:
A bejelentést követően nem sokkal az MTI lehozta, hogy tíz médiavállalkozás felajánlotta, hogy ők is beszállnak ebbe a nagy buliba, mert miért ne, az alapítvány pedig közölte, hogy élve a felajánlással
A Figyelő közleménye
Miután a lapkiadója az alapítványhoz került, a Figyelő a következő közleményt adta ki:
A Figyelő 2018. november 27-től háromtagú szerkesztőbizottságot állít fel. A szerkesztőbizottság elnöke Schmidt Mária, tagja a hetilap főszerkesztője, Lánczi Tamás, valamint Berecz Kristóf lapigazgató. A szerkesztőbizottság garantálja a lap folyamatos és zavartalan működését.
kizárólagos, illetve többségi részesedésének megszerzésére irányulóan kötött megállapodást a következő cégekkel:
Echo Penisola Kft. (azaz Part FM);
a Gong Rádió Kft., (Gong FM);
a HírTV Zrt., (Hír TV);
a Hold Reklám Kft., (Retro Rádió);
a Hung-Ister Zrt. film-, videó-, televízióműsor-gyártó;
a K4A Lapkiadó Kft., (Figyelő);
a Mandiner Press Kft., (mandiner.hu);
a Modern Media Group Zrt.,(Lokál, Lokál extra, lokal.hu, 888.hu);
a Napfénymédia és Marketing Kft., (Déli Szó és szegedma.hu);
a Ripost Média Kft., (Ripost, Hello! magazin, ripost.hu és faktor.hu)
És ezzel még nem volt vége a bulinak, az MTI azt is megírta, hogy további tulajdonosok jelezték, hogy ők is nagyon szeretnék a tulajdonukban lévő médiumokat és médiaszolgáltatókat a Liszkay Gábor irányítása alatt működő alapítvány számára felajánlani:
OPUS PRESS Zrt., (Mészáros Lőrinc átláthatatlan birodalmának része)
ECHO HUNGARIA TV Zrt. (Echo TV)
a New Wave Media Group Kft. (Origo)
A nyáron emlegetett állami ernyőszerv tehát felállt, mondhatni villámgyorsan, hiszen Andy Vajna még meg sem szokhatta a Bors szerkesztőségének szagát, máris kizavarták belőle, ahogy a többieket is kirugdosták a személyes homokozókból. Ne legyenek illúzióink, a felajánlott médiatermékek tulajai között nem egy olyan akadt, aki szerette ezt csinálni, ahogy Nemecsek is szeretett üveggolyózni, míg a Pásztor fiúk azt nem mondták neki, hogy | https://index.hu/kultur/media/2018/11/28/meszaros_lorinc_erdekeltsegehez_kerult_a_magyar_idok_es_a_bors_is/ | https://web.archive.org/web/20181128140747/https://index.hu/kultur/media/2018/11/28/meszaros_lorinc_erdekeltsegehez_kerult_a_magyar_idok_es_a_bors_is/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/villamgyorsan-felallt-a-fidesz-kozponti-tajekoztatasi-hivatala | Index | hungarian-news | 2018-11-28 15:37:00 | [
"Andy Vajna",
"Habony Árpád",
"Mészáros Lőrinc",
"Puch László",
"Schmidt Mária"
] | [
"Bors magazin",
"Echo Penisola Kft.",
"EchoTV",
"Fidesz",
"Gong Rádió Kft.",
"HírTV Zrt.",
"Hold Reklám Kft.",
"Hung-Ister Zrt.",
"Inform Média Kft.",
"K4A Lapkiadó Kft.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Lapcom Kiadó Zrt.",
"Magyar Idők (újság)",
"Mandiner Press Kft.",
"Médiatanács",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.",
"Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő (MMG) Zrt.",
"Napfénymédia és Marketing Kft.",
"New Wave Media Kft.",
"Opus Press Zrt.",
"Pannon Lapok Társasága Kft.",
"Printimus Kft.",
"Ripost Média Kft.",
"Talentis Group Zrt."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,027 | Felfüggesztettre ítélték Gilvánfa fideszes polgármesterét | Bogdán Lászlót ötrendbeli hűtlen kezelésben találták bűnösnek. | Bogdán László;Gilvánfa;
2018-11-28 14:29:51
Felfüggesztett büntetésre ítélték Gilvánfa fideszes polgármesterét
Bogdán Lászlót ötrendbeli hűtlen kezelésben találták bűnösnek.
Hűtlen kezelés miatt egy év – két évre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte nem jogerősen a Siklósi Járásbíróság a dél-baranyai Gilvánfa Fidesz-KDNP-s polgármesterét.
A Pécsi Törvényszéknek az MTI-hez szerdán eljuttatott tájékoztatása szerint Bogdán Lászlót ötrendbeli hűtlen kezelésben találták bűnösnek kedden. Hat társa közül egyeseket sikkasztás, másokat bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt marasztaltak el. Közülük egy vádlottat szintén felfüggesztett szabadságvesztésre, három embert közérdekű munkára ítéltek, míg két másik vádlottat próbára bocsátott a bíróság – derült ki a törvényszéki közleményből.
Mint írták, az elsőrendű vádlottat 2010 októberében egy dél-baranyai település polgármesterévé, a másodrendű, a harmadrendű, a negyedrendű és az ötödrendű vádlottat önkormányzati képviselővé választották, a másodrendű vádlott a polgármester helyettese is volt.
A másod-, harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak 2012 és 2013 nyarán elhatározták, hogy az önkormányzat pénzén és az általa lízingelt gépkocsival utaznak Horvátországba, ezért erre a célra 2012-ben az önkormányzattól 200 ezer forintot, 2013-ban 300 ezer forintot vettek fel, amelyből élelmiszert, italokat vásároltak, a fennmaradó pénzt kunára váltották. A gépkocsi üzemanyagát is az önkormányzat pénzéből finanszírozták. Az utazásra 2013-ban hozzátartozóikat is magukkal vitték. A polgármester tudott a megállapodásról, és a pénzfelvételhez hozzájárult – ismertették.
A vádlottak az utazásról képviselő-testületi ülés nélkül döntöttek, így megszegték az önkormányzati törvényben foglalt rendelkezéseket.
Hozzátették: a másodrendű vádlott több alkalommal az önkormányzat pénztárából különböző pénzösszegeket vett fel – az elsőrendű vádlott tudtával és hozzájárulásával –, amelyet saját szükségleteire használt fel, majd a hiányt fiktív számlákkal leplezték. Először a hatodrendű, majd a hetedrendű vádlottól papíron fát vásároltak, és velük fiktív adásvételi szerződéseket kötöttek, amelyeket az önkormányzat könyvelésében szerepeltettek.
A bíróság határozatát valamennyi vádlott és védőik is tudomásul vették, az ügyész a fellebbezés bejelentésére három munkanap határidőt tartott fenn, ezért az ítélet nem jogerős.
A Pécsi Törvényszék összegzése kitért arra is, hogy az elsőfokú bíróság az első és másodrendű vádlottakat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól. | https://nepszava.hu/3016736_felfuggesztettre-iteltek-gilvanfa-fideszes-polgarmesteret | https://web.archive.org/web/20181129131820/https://nepszava.hu/3016736_felfuggesztettre-iteltek-gilvanfa-fideszes-polgarmesteret | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztettre-iteltek-gilvanfa-fideszes-polgarmesteret | Népszava | hungarian-news | 2018-11-28 14:29:00 | [
"Bogdán László"
] | [
"Gilvánfa Község Önkormányzata"
] | [
"Baranya megye",
"Gilvánfa"
] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
48,028 | Megtetszett az ingatlan a kormánynak, kipaterolnák az időseket a ferencvárosi otthonból | Az állam vásárolná fel a fővárosi fenntartású idősotthon épületét. Pénz lesz rá, már csak az lakókat kell áthelyezni valahova. | idősek otthona;kormányhatározat;
2018-11-27 21:52:44
Megtetszett az ingatlan a kormánynak, kipaterolnák az időseket a ferencvárosi otthonból
Az állam vásárolná fel a fővárosi fenntartású idősotthon épületét. Pénz lesz rá, már csak az lakókat kell áthelyezni valahova.
Határozatban döntötte el a kormány, hogy igényt tart egy ferencvárosi idősek otthonára – na nem idősekkel együtt, csak az épületet akarják. Az Orbán Viktor által jegyzett dokumentum kitűzi, hogy az állam kell megvásárolja a Knézich utca 14. szám alatti ingatlant – derül ki a keddi Magyar Közlönyből. (A Közlöny helytelenül Knézits utcát említ, korábban mi is tévesen írtuk - a szerk.)
A kormány ugyanis a ide helyezné át a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrumot, és végső soron a Semmelweis Egyetem vagyonkezelésébe helyeznék az épületet.
Bár ez jelenleg most a fővárosi önkormányzat tulajdona, az Orbán-kabinetet nem zavarják az ilyen apróságok. A határozat tiszta beszéd, a NER nyelvén szól: egyszerűen felkéri a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, és Kásler humánminisztert, hogy „ Budapest Főváros Önkormányzatával együttműködésben – gondoskodjon az ingatlan állami tulajdonba kerüléséről.”
Arra is udvariasan felkérik a fővárost, hogy oldják meg az idősotthon átköltöztetését is – a vételre, költöztetésre egyébként összesen 952 millió forintot szán a kormány.
Az Knézich utca 14. szám alatt jelenleg a Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona működik, a fővárosi fenntartású intézmény még két helyszínen üzemeltet hasonló otthont. | https://nepszava.hu/3016679_megtetszett-az-ingatlan-a-kormanynak-kipaterolnak-az-idoseket-a-ferencvarosi-otthonbol | https://web.archive.org/web/20190228095334/https://nepszava.hu/3016679_megtetszett-az-ingatlan-a-kormanynak-kipaterolnak-az-idoseket-a-ferencvarosi-otthonbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megtetszett-az-ingatlan-a-kormanynak-kipaterolnak-az-idoseket-a-ferencvarosi-otthonbol | Népszava | hungarian-news | 2018-11-27 21:52:00 | [] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [
"Bp. IX. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"ítélet/döntés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
48,029 | Földvásárlás: fellebbezni lehet, de minek | Bihari Tamás;Doros Judit;
agrárium;földvásárlás;Győrffy Balázs;földforgalmi törvény;
2018-11-27 06:00:00
Földvásárlás: fellebbezni lehet, de minek
Alaptörvényellenes lehet az a törvénymódosítás, amely az agrárkamarára döntésére bízná, ki vásárolhat földet és ki nem.
Alaptörvénybe ütközhet a földforgalmi és a kamarai törvényt módosító indítvány, amelyet Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke nyújtott be. A két fideszes országgyűlési képviselő előterjesztésében egyebek mellett az szerepel, hogy a termőföld vásárlásban elvileg kulcs szerepet játszó földbizottságok helyett, a már jelenleg is sok településen működő, az agrárkamara tagjaiból verbuvált bizottságok dönthessék el ki vásárolhat földet és ki nem.
A jelenleg érvényben lévő törvény alapján, ha valaki nem ért egyet a földbizottság, vagy a kamarai döntéssel, fellebbezhet a helyi önkormányzathoz vagy bírósághoz fordulhat. Ez a lehetőség megszűnne és legföljebb közigazgatási bírósághoz fordulhat az elégedetlen fél, ám a testület nem bírálhatná felül a kamara döntését, csak visszautalhatná a bizottsághoz az ügyletet újratárgyalásra.
- Ez a fellebbezés csak parasztvakítás, mert a törvényjavaslat valójában azt a célt szolgálja, hogy a NAK olyan jogokat kapjon, amelyek megtámadhatatlanok. A hatalom ezzel az eszközzel akarja eldönteni, hogy kié legyen ez a nemzeti vagyon - nyilatkozta a Népszavának Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Ezzel a huzavonával el lehet venni a vevő, vagy az eladó kedvét az adásvételtől – tette hozzá. Raskó György agrárközgazdász ugyanakkor lapunknak azt mondta, az elmúlt időszakban legalább 30 esetben vásárolt termőföldet, a kamarai bizottságok döntései pedig szakmaiak voltak, nem tapasztalt egyik esetben sem politikai elfogultságot. A MOSZ azonban - a szövetség szerint - alaptörvényt sértő passzusok miatt tárgyalásokat kezdeményezett az Agrárminisztériummal. Horváth Gábor úgy vélte, az alaptörvénnyel is összeegyeztethetetlen, hogy érdemben nem lehet bírósághoz fordulni.
A törvényjavaslatban szerepel egyebek mellett az is, hogy a termőföld eladásánál a jövőben nem a piaci ár lesz a mérvadó, hanem a terület „termelékenysége” számít majd. Abban mindkét szakember egyetértett, hogy a földforgalmazást kivenni a piaci körből ostobaság, szakmaiatlan és életszerűtlen is. Raskó György szerint ezt a passzust valószínűleg kiveszik majd a csomagból, mert könnyen kijátszható. A vevők és az eladók ugyanis mindenképpen a valós piaci értéken kötik majd az szerződéseket, a papír pedig sok mindent elbír.
A javaslattevők – igaz némi átmeneti idővel - megszüntetnék az évszázados hagyománnyal bíró részesművelés intézményét is. Ezzel a törpebirtokosokat és a maradék háztáji állattartást lehetetlenítenék el.
A szövetség főtitkára attól is tart, hogy több más fontos és erősen vitatható törvényhez hasonlóan a karácsonyi ünnepek elé, vagy a két ünnep közé időzítve erőlteti át a kormánytöbbség a földforgalmi és a kamarai törvénymódosításokat, amikor a politikai iránt érdeklődő állampolgárok figyelme is lanyhul a közügyek iránt. | https://nepszava.hu/3016514_foldvasarlas-fellebbezni-lehet-de-minek | https://web.archive.org/web/20181127110805/https://nepszava.hu/3016514_foldvasarlas-fellebbezni-lehet-de-minek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foldvasarlas-fellebbezni-lehet-de-minek | Népszava | hungarian-news | 2018-11-27 06:00:00 | [
"Győrffy Balázs",
"Jakab István"
] | [
"Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Orsz Szövetsége (Magosz)",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara"
] | [] | [
"privatizáció",
"mezőgazdaság",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
|
48,030 | Németh Szilárd elnézést kért hazugsága miatt | Hogy melyik esetről is van szó? Segítünk: az Eötvös Károly Intézetet képviselő társaságot kellett megkövetnie, mert valótlanságot állított róluk . | bocsánatkérés;Németh Szilárd;EKINT;
2018-11-27 19:24:52
Németh Szilárd elnézést kért hazugsága miatt
Hogy melyik esetről is van szó? Segítünk: az Eötvös Károly Intézetet képviselő társaságot kellett megkövetnie, mert valótlanságot állított róluk .
Az MTI-n keresztül tette közzé bocsánatkérését Németh Szilárd fideszes képviselő, parlamenti álamtitkár, amiért megsértette az EKINT-tet.
„A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.202/2018/4/II. sorszámú ítélete azt állapította meg, hogy azzal sértettem meg az Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Kft. felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, hogy 2017. március 14-én a mandiner.hu internetes oldal részére adott interjúban valótlanul állítottam, hogy a felperes keretében működő Eötvös Károly Közpolitikai Intézet nem annyi támogatást kapott a Soros Györgyhöz köthető szervezetektől, mint amit a közhasznúsági jelentéseiben feltüntetett, hanem 145.000.000,- forintot vagy ennél is többet." Az előzőek miatt sajnálkozásomat fejezem ki az elkövetett jogsértésért, és elnézést kérek az Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Kft.-től és Majtényi Lászlótól.”
- olvasható a politikus közleményében. A bocsánatkérés azért nem ment ilyen könnyen, Németh korábban jogerős végzés ellenére sem volt hajlandó a gesztusra, ezért a Fővárosi Törvényszék bírósági végrehajtást rendelt el ellene: a törvényszék elrendelte, hogy Németh Szilárd saját költségén hozza nyilvánosságra közleményben kifejezett sajnálkozását.
Egyben kötelezték a Fidesz országgyűlési képviselőjét, hogy mivel megsértette az Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Közhasznú kft. jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, fizessen 15 napon belül 350 ezer forint sérelemdíjat az intézet részére, valamint összesen 102 ezer forint perköltséget. A bíróság elrendelte az adósság végrehajtását is. | https://nepszava.hu/3016666_nemeth-szilard-elnezest-kert-hazugsaga-miatt | https://web.archive.org/web/20181128115436/https://nepszava.hu/3016666_nemeth-szilard-elnezest-kert-hazugsaga-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nemeth-szilard-elnezest-kert-hazugsaga-miatt | Népszava | hungarian-news | 2018-11-27 19:24:00 | [
"Németh Szilárd"
] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"végrehajtás"
] | [] |
48,031 | Szeviép-botrány: Gyurcsányék ebben a buliban is benne voltak | Ahogy arról korábban beszámoltunk, első fokon mindhárom Szeviép-vezért szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Járásbíróság. Oltványi Józsefet és Pistrui Lászlót öt év, Baranyi Sándort hat év szabadságvesztésre ítélte el a Szegedi Járásbíróság első fokon. Botka László és a szegedi városvezetés kezdettől fogva igyekezett úgy beállítani, mintha nem a baloldal botránya lenne az Szeviép-ügy, nem sok sikerrel. Hiszen, ahogy korábban írtunk, mind a szegedi önkormányzattól, mind pedig a baloldali kormányok idején számos más költségvetési szervtől is kapott megbízásokat a cég. A botrányban nyakig benne volt Oláh Lajos, a Gyurcsány-párt országgyűlési képviselője, aki a 2007-ben átadott 4000 négyzetméteres Szeviép-székházat az általa felügyelt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal rögtön bérbe is vette havi ötmillió forintért. | Ahogy arról korábban beszámoltunk, első fokon mindhárom Szeviép-vezért szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Járásbíróság. Oltványi Józsefet és Pistrui Lászlót öt év, Baranyi Sándort hat év szabadságvesztésre ítélte el a Szegedi Járásbíróság első fokon. Botka László és a szegedi városvezetés kezdettől fogva igyekezett úgy beállítani, mintha nem a baloldal botránya lenne az Szeviép-ügy, nem sok sikerrel. Hiszen, ahogy korábban írtunk, mind a szegedi önkormányzattól, mind pedig a baloldali kormányok idején számos más költségvetési szervtől is kapott megbízásokat a cég. A botrányban nyakig benne volt Oláh Lajos, a Gyurcsány-párt országgyűlési képviselője, aki a 2007-ben átadott 4000 négyzetméteres Szeviép-székházat az általa felügyelt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal rögtön bérbe is vette havi ötmillió forintért.
A szegedi Szeviép-ügy egy minősített csődbűntett. A bíróság ítélete szerint a Szeviép-vezérek, Pistrui László, Baranyi Sándor, és Oltványi József magánbankként kezelték a társaságot, és erőn felül adtak kölcsön más vállalkozásoknak, ezeket a kölcsönöket pedig soha nem látták viszont. Éppen ezért arra már nem jutott pénz, hogy kifizessék a kisvállalkozókat. Magyarul: kiszámlázták a cégből a pénzt, a bent lévő forrásokat, és csődbe vitték a céget. 443 családot károsítottak meg, összességében 10 milliárd forinttal.
A Szeviép egy sor szegedi, illetve szegedi kötődésű balos politikus politikussal nőtt össze, közülük a legfontosabb Botka László. Botka információink szerint nem tett semmit a csőd megakadályozása és a megkárosítottak kártalanítása érdekében. Sőt, a szocialisták idején folyamatosan pénzzel tömték a céget, 33 milliárd forintnyi közbeszerzést kaptak, ebből 21 milliárdot Szegedről. Bár a kisvállalkozók folyamatosan kopogtattak Botka László ajtaján, hogy "Polgármester úr! Baj van, mert a beruházásokon nem fizetik ki a pénzünket", a szegedi önkormányzat és az akkor szocialista kormányzat még több milliárd forintot adott a Szeviép-nek.
Oláh Lajos is a Szeviép érdekeit nézte
Azt, hogy mennyire beépült a Szeviép a szocialista körökbe, a szegedi megbízások mellett más is bizonyítja: a 2007-ben átadott 4000 négyzetméteres Szeviép-székházat az Oláh Lajos – jelenleg a gyurcsányista DK alapembere – felügyelte Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal rögtön bérbe is vette havi ötmillió forintért. Oláh amellett, hogy az akkori szocialista kormányzat államtitkára volt, Pistrui László harmadrendű vádlott keresztapja is.
Ugyanez történt a békéscsabai kirendeltségen is, ahol a Szeviép egy másik cége, az MB2 Kft. volt a „bérbeadó”. A két szerződést, amely együtt több mint félmilliárd forint bevételt hozott közpénzből a Szeviép tulajdonosainak, 2012-ben tudta csak felbontani a jelenlegi kormány, de ezek a bevételek nem járultak hozzá a hitelezői igények kielégítéséhez.
Adóoptimalizálás
Oláh Lajos másrészt úgy került a Szeviép-botrányba, hogy végigküzdötte Gyurcsánnyal az MSZP-s éveket, majd a 2011-es pártszakadáskor, csöppnyi gondolkodás után követte a bukott miniszterelnököt, és belépett a DK-ba. Oláh Lajosnak hivatalosan nincsenek céges érdekeltségei, nem él látványosan fényűző életet, vagyonnyilatkozatában látszólag nincs semmi érdemleges. Ugyanakkor 2016 januárja óta öccse, Oláh Alekszandr László a vezetője egy svájci-angol hátterű adóoptimalizáló (a köznyelvben némileg pontatlanul „offshore”-ként is emlegetett) cégnek, a Cheeragon Ltd.-nek.
A Cheeragon Ltd.-t 2008-ban hozták létre adóoptimalizálásban utazó svájci „szakemberek”. A társaságnak akkoriban – tehát 2008-tól, még a Gyurcsány-érában – szerepe lehetett egyes MSZP-s potentátok pénzügyi manővereiben, energetikai szektorhoz köthető ügyletekben. A cég igazgatóját akkoriban Valentik Csabának hívták. Valentik „adóoptimalizáló szakemberként” ismert.
A stróman?
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után a svájci-angol cég vegetált – ez szintén azt sejteti, hogy a társaság működése szorosan összekapcsolódott a politikával, és a kormányváltás miatt elapadtak a bevételek. Majd 2016. januárban Oláh Lajos testvérének nevére került, ő aktivizálta a társaságot. Oláh Alekszandr Lászlóé a Cheeragon több mint 75 százalékos tulajdonrésze. A maradék tulajdonrész pedig a svájci offshore-specialistákhoz került jutalék címén. A PestiSrácok.hu forrásai szerint alappal feltételezhető, hogy Oláh Alekszandr László csupán stróman, és rajta keresztül valójában politikus bátyja irányíthatja a társaságot, aki nem mellékesen Gyurcsány Ferenc hűséges embere.
Oláh Lajos az elmúlt 15 évben többször is kisegítette Gyurcsányt. 2005-ben az ő vezetésével dúsították fel a Hajdú-Bihar megyei MSZP-szervezetet. Így sikerült partvonalon kívülre szorítani a megyében a Kovács László-Lendvai Ildikó vonal embereit. Ezekben az években Oláh az Arago Holding részeként működő Pick Szeged Rt. igazgatósági tagja is volt. Mindez pedig azt jelenti, hogy szoros kapcsolatban állhatott Pistrui Lászlóval, aki a kézilabdacsapat egy másik vezetőségi tagja volt, és komoly hatása volt a történtekre. Oláh befolyását jól mutatja, hogy Mesterházy Attila és Bajnai Gordon 2014. január 9-én a politikus óbudai lakásában egyeztetett Gyurcsánnyal a közös választási indulásról.
hirdetés | https://www.origo.hu/itthon/2018/11/szeviepbotrany-gyurcsanyek-is-benne-voltak-a-buliban | https://web.archive.org/web/20220524034013/https://www.origo.hu/itthon/20181123-szeviepbotrany-gyurcsanyek-is-benne-voltak-a-buliban.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szeviep-botrany-gyurcsanyek-ebben-a-buliban-is-benne-voltak | Origo | hungarian-news | 2018-11-28 11:58:00 | [
"Baranyi Sándor",
"Botka László",
"Gyurcsány Ferenc",
"Oláh Alekszandr László",
"Oláh Lajos",
"Oltványi József",
"Pistrui László",
"Valentik Csaba"
] | [
"Cheeragon Ltd.",
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal",
"MSZP"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"offshore",
"rokonok",
"strómanok",
"önkormányzat",
"hitelezés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
48,032 | Orbán Viktor megcsinálta, egyetlen kézben egyesül a Fidesz teljes médiabirodalma | A miniszterelnök akarata győzött. Lemond lapjai többségi tulajdonjogáról Mészáros Lőrinc és Habony Árpád is. | Bekövetkezett az, amiről hónapok óta cikkezett a megmaradt független sajtó: érvényesül Orbán Viktor miniszterelnök akarata, és egyetlen kézben egyesítik az eddig meglehetősen szétszabdalt, oligarchák és kisebb kaliberű kormányközeli üzletemberek birtokában lévő kormánypárti médiumokat.
Bár a nap hírének még az ígérkezett, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. (amely a Mediaworks kiadója révén szinte az összes megyei napilapot birtokolja) megvásárolta Puch Lászlótól a Szabad Föld kiadóját és Andy Vajna kormánybiztostól a Lapcom Zrt.-t (vele együtt a Borsot, illetve még két megyei napilapot, a Kisalföldet és a Délmagyarországot) is, azonban a vonatkozó közlemény végén elhangzik egy fontos mondat:
A Talentis Group alatt egyesített médiaérdekeltségeket a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak adományozzák.
Ezzel összefüggésben a Liszkay Gábor (a Mediaworks vezérigazgatója, korábban a Magyar Nemzet főszerkesztője) vezette alapítvány ezen a napon megjelentett egy sokkal nagyobb volumenű közleményt is az állami hírügynökégnél:
Összesen tíz kiadóvállalat csatlakozott a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz, és további négy ajánlotta fel (benne a Mészáros-féle Mediaworks, valamint az Origo.hu-t kiadó, Matolcsy György fiának tulajdonában lévő New Wave Media Group Kft.) csatlakozását.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen a médiavállalatok tulajdonosai lemondanak a kizárólagos vagy a többségi tulajdonjogaikról, vagyis felajánlják azokat a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány javára. Tehát onnantól kezdve az alapítvány kuratóriuma, illetve annak elnöke, Liszkay Gábor gyakorolja a tulajdonosi jogokat az összes érintett kiadónál. A kuratórium tagja még Bajkai István, az Orbán-család volt ügyvédje és a Fidesz országgyűlési képviselője, Szánthó Miklós, a kormány által finanszírozott Alapjogokért Központ elnöke, valamint Varga István jogász, aki 2014-ig a Fidesz parlamenti képviselője volt.
Liszkay Gábor
Fotó: RTL Klub
Vagyis papíron olyan nehézsúlyú, Fidesz-közeli üzletemberek mondanak le sajtótermékeiről, azok közvetlen irányításáról, mint Habony Árpád, Schmidt Mária, Tombor András vagy a Simicska Lajos kapitulációja után átvett Hír TV-t tulajdonló Nyerges Zsolt.
A teljesség igénye nélkül itt a lista a Liszkay-féle alapítvány által bekebelezett kiadók, közismertebb online és nyomtatott sajtótermékeinek listája, utóbbiak online verziójával együtt értve:
Hír TV (Nyerges Zsolt)
Retro Rádió
Figyelő (Schmidt Mária)
Mandiner.hu (Tombor András)
Lokál, a Lokál Extra és a 888.hu (Habony Árpád)
Ripost (Habony Árpád üzlettársa, Schatz Péter)
Itt pedig azon médiumok listája, amelyek kiadói egyelőre csak felajánlották tulajdonjogaikat:
Magyar Idők
Origo (Matolcsy Ádám)
Echo TV (Mészáros Lőrinc)
A teljes Mediaworks portfólió: 15 megyei napilap, Bors, Nemzeti Sport, Világgazdaság stb.
Az egyelőre Andy Vajna tulajdonában marad országos kereskedelmi televízió, a TV2 csatlakozására valószínűleg még várni kell. A tévét működtető cégnek ugyanis számos, még kifutóban lévő, nagy értékű sport- és filmjogi szerződése van, amelyet Andy Vajna vezetése alatt kötöttek. Ezekkel pedig valószínűleg nem akarják megterheli a Fidesz-média szuperalapítványának költségvetését. Alapítványi csatlakozásra vár még továbbá a szintén Vajna-tulajdonban lévő Rádió 1.
A médiabirodalom összeolvadására még a Gazdasági Versenyhivatalnak is rá kell bólintania. Ettől azonban várhatóan nem kell tartania az alapítványnak, tekintettel arra, hogy anno arra is könnyen az áldását adta az állami szervezet, hogy Mészáros Lőrinc kezében egyesült csaknem az összes magyar megyei napilap tulajdonjoga. Ráadásul, ha a Fidesz kétharmados parlamenti többsége által feltöltött Médiatanács rábólint az egyesülésre, azt a versenyhatóságnak sincs joga felülbírálni. | https://168ora.hu/itthon/orban-viktor-megcsinalta-egyetlen-kezeben-egyesul-a-fidesz-teljes-mediabirodalma-159814 | https://web.archive.org/web/20181129132959/https://168ora.hu/itthon/orban-viktor-megcsinalta-egyetlen-kezeben-egyesul-a-fidesz-teljes-mediabirodalma-159814 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-megcsinalta-egyetlen-kezben-egyesul-a-fidesz-teljes-mediabirodalma | 168 óra | hungarian-news | 2018-11-28 19:12:35 | [
"Habony Árpád",
"Liszkay Gábor",
"Mészáros Lőrinc",
"Schmidt Mária",
"Tombor András"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"New Wave Media Kft.",
"Origo Zrt.",
"Talentis Group Zrt."
] | [] | [
"média"
] | [] |
48,033 | Felfüggesztett fogházra ítélték a fideszes polgármestert, aki Horvátországban nyaralt az önkormányzat pénzén | Hűtlen kezelés miatt egy év - két évre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélte nem jogerősen a Siklósi Járásbíróság a dél-baranyai Gilvánfa Fidesz-KDNP-s polgármesterét. | Mint írták, az elsőrendű vádlottat 2010 októberében egy dél-baranyai település polgármesterévé, a másodrendű, a harmadrendű, a negyedrendű és az ötödrendű vádlottat önkormányzati képviselővé választották, a másodrendű vádlott a polgármester helyettese is volt.
A másod-, harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak 2012 és 2013 nyarán elhatározták, hogy az önkormányzat pénzén és az általa lízingelt gépkocsival utaznak Horvátországba, ezért erre a célra 2012-ben az önkormányzattól 200 ezer forintot, 2013-ban 300 ezer forintot vettek fel, amelyből élelmiszert, italokat vásároltak, a fennmaradó pénzt kunára váltották. A gépkocsi üzemanyagát is az önkormányzat pénzéből finanszírozták. Az utazásra 2013-ban hozzátartozóikat is magukkal vitték. A polgármester tudott a megállapodásról, és a pénzfelvételhez hozzájárult - ismertették.
A vádlottak az utazásról képviselő-testületi ülés nélkül döntöttek, így megszegték az önkormányzati törvényben foglalt rendelkezéseket.
Hozzátették, a másodrendű vádlott több alkalommal az önkormányzat pénztárából különböző pénzösszegeket vett fel - az elsőrendű vádlott tudtával és hozzájárulásával -, amelyet saját szükségleteire használt fel, majd a hiányt fiktív számlákkal leplezték. Először a hatodrendű, majd a hetedrendű vádlottól papíron fát vásároltak, és velük fiktív adásvételi szerződéseket kötöttek, amelyeket az önkormányzat könyvelésében szerepeltettek.
A bíróság határozatát valamennyi vádlott és védőik is tudomásul vették, az ügyész a fellebbezés bejelentésére három munkanap határidőt tartott fenn, ezért az ítélet nem jogerős.
A Pécsi Törvényszék összegzése kitért arra is, hogy az elsőfokú bíróság az első és másodrendű vádlottakat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól. | https://168ora.hu/itthon/felfuggesztett-foghazra-iteltek-a-fideszes-polgarmestert-aki-horvatorszagban-nyaralt-az-onkormanyzat-penzen-159816 | https://web.archive.org/web/20181129133722/https://168ora.hu/itthon/felfuggesztett-foghazra-iteltek-a-fideszes-polgarmestert-aki-horvatorszagban-nyaralt-az-onkormanyzat-penzen-159816 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztett-foghazra-iteltek-a-fideszes-polgarmestert-aki-horvatorszagban-nyaralt-az-onkormanyzat-penzen | 168 óra | hungarian-news | 2018-11-28 19:20:00 | [
"Bogdán László"
] | [] | [
"Baranya megye",
"Gilvánfa"
] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"utazás",
"önkormányzat",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
48,034 | ELEKTRONIKUS JEGYRENDSZER: FELMONDTA A BKK A SZÁLLÍTÓI SZERZŐDÉST | Hiába akarta elkerülni a BKK vezérigazgatója, Dabóczi Kálmán, hogy szerződést kelljen bontani a céggel, végül mégis ez a forgatókönyv lépett életbe. Akár évekig elhúzódó jogvita is jöhet. | Kerestük a BKK sajtóosztályát és Budapest Főváros Önkormányzatának kommunikációs osztályát is, amint válaszolnak kérdéseinkre, frissítjük vele a cikkünket. Pár hete egyébként szerettünk volna interjút kérni Dabóczi Kálmántól, ám a BKK sajtó annyit válaszolt: „ezúttal sajnos nem tudja vállalni vezérigazgató úr az interjút”.
Komoly törés a projektben
Már a főváros városfejlesztési bizottságának egy novemberi ülésén is kiderült, súlyos problémák vannak a BKK és a német Scheidt&Bachmann nevű cég közt. Akkor a BKK vezérigazgatója, Dabóczi Kálmán arról beszélt: a projekt elhúzódó újratervezése miatt a Scheidt&Bachmann szerződésszegő állapotba került, bizonyos bankgaranciákat nem újított meg olyan ütemben, ahogy azt kellett volna, és az erre való felszólító levelek ellenére sem teljesítette a kötelezettségét, aminek október vége lett volna a határideje, ezért megkezdődtek a szerződés felbontásával kapcsolatos előkészítő egyeztetések.
Akkor Dabóczi hangsúlyozta: szeretnék elkerülni a szerződésbontást, hiszen az több éves jogvitát eredményezhet, és
„az a projekt eredeti futamában elég komoly törést tudna eredményezni”.
Vért izzadtak, hiába
Az is kiderült az ülésen, Dabóczi már nem bírt egyedül a szállító céggel. Ezt a BKK vezérigazgatója úgy fogalmazta meg: Tarlós István főpolgármester is érzékelte, hogy nyáron eljutottak arra a pontra, ahol Dabóczi már „nem tudja tovább tolni” és nem tudja hatékonyabban egyedül érvényesíteni a főváros érdekeit. Ezért Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes vezetésével létre jött egy öttagú bizottság, ami nagyobb súlyt adva próbálja képviselni a fővárost a szállítókkal szemben.
„Én se szeretem a kudarcos történeteket, ezért vért izzadva mindent megpróbálunk megtenni annak érdekében, hogy mentsük legalább ezt a szerződéses állapotot”
– ígérte Dabóczi, ám úgy tűnik, ennek ellenére sem sikerült végül dűlőre jutnia a BKK-nak a Scheidt&Bachmann-nal.
Már a szerződésbontás előtt sem volt világos, hogy mikor használhatnák a budapestiek teljes körűen az elektronikus jegyrendszert, Dabóczi november elején is csak annyit tudott mondani: 2019 őszétől lehetne olyan funkciója a rendszernek, ami sokkal tágabb utazóközönségnek is elérhető lenne.
Rosszul menedzseltek
Tarlós István az Indexnek interjújában októberben arról beszélt: „el kell ismerni, hogy most kritikus projekt”.
„A 2014-es választások előtt kötöttek egy hiányosnak mondott szerződést, és 2014 után a projektet a jelenlegi BKK-vezetés is rosszul menedzselte. Ezen nincs mit szépíteni.”
Arról is beszélt, november 15-ig kapott az által felkért csapat és a BKK vezetése határidőt, hogy olyan megoldást tegyenek le elé, ami nem szóbeli ígéret, hanem aláírt megegyezés, mert ha nem, akkor „sajnos kénytelen leszek drasztikusabb lépést tenni munkáltatói értelemben”.
A projekt egyébként a 444 márciusi számításai szerint 37 milliárd forintos költségnél tartott.
FRISSÍTÉS (17:23): Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes az Azonnalinak küldött sajtóközleményében azt írja, hogy se neki, sem Tarlós Istvánnak nem voltak információi e-jegyrendszerprojekttel kapcsolatos problémákról. Mint Bagdy lapunkkal közölte: a BKK igazgatósága 2018. november 21-én – egyhangú szavazással – azonnali határidővel felmondta az elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére kötött szerződést. A szerződés felmondásának indoka a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcsolatos szerződésszegése. A főpolgármester-helyettes álláspontja szerint a fővárost anyagi kár nem érte. Végül hozzátette:
a probléma hosszú időn át tartó elhallgatása miatt Tarlós István főpolgármester a szükséges személyi döntéseket meghozza. | https://azonnali.hu/cikk/20181129_elektronikus-jegyrendszer-felmondta-a-bkk-a-beszallitoi-szerzodest | https://web.archive.org/web/20231103161435/https://azonnali.hu/cikk/20181129_elektronikus-jegyrendszer-felmondta-a-bkk-a-beszallitoi-szerzodest | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elektronikus-jegyrendszer-felmondta-a-bkk-a-szallitoi-szerzodest | Azonnali | hungarian-news | 2018-11-29 18:53:00 | [] | [
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)"
] | [
"Budapest"
] | [
"informatika",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
48,035 | Közpénzből valósulhat meg a polgármester fiának álma | A parlamenti gazdasági bizottság fideszes elnökének, Bánki Eriknek köszönhetően ettől az évtől a röplabdát is támogathatják cégek a társasági adójukból. Bánki felesége, Bánki Ágnes pedig a Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) strandröplabdáért felelős vezetője, aki egy megkeresést már biztosan kapott: a fűzfői Balaton Sport Klub Kft. hat strandröplabdapályát szeretne létesíteni egy part menti, jelenleg fás, közpart besorolású területrészre. | Ezt így nem mondaná ki, hogy a szörfös klubház TAO-pénzből épül meg, mert abból nem épülhet meg. A strandröplabdára kiélezve épül oda egy épület, amit használhatnak az ott sétálók is. Mosdóba el kell menniük, használhatják a szörfösök is. Valószínűleg minden Szörf Klub-tag be fog lépni ebbe a Sportlabda Kft.-be, és onnantól kezdve teljes joguk van ott részt venni.
Az idézet egy márciusi balatonfűzfői bizottsági ülés jegyzőkönyve alapján Marton Andrástól származik. Marton többszörös freestyleszörf-bajnok, a Magyar Szörf Szövetség elnökségi tagja, a Balatonfűzfő Szörf Klub titkára, fesztiválszervező. Nem mellesleg a balatonfűzfői polgármester, Marton Béla fia.
Taopénzből szörfös klubház
A parlamenti gazdasági bizottság fideszes elnökének, Bánki Eriknek köszönhetően ettől az évtől a röplabdát is támogathatják cégek a társasági adójukból. Bánki felesége, Bánki Ágnes pedig a Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) strandröplabdáért felelős vezetője, aki egy megkeresést már biztosan kapott: a fűzfői Balaton Sport Klub Kft. hat strandröplabdapályát szeretne létesíteni egy part menti, jelenleg fás, közpart besorolású területrészre.
A terület az önkormányzat tulajdonában áll, nem messze a Balatonfűzfő Szörf Klub Sportegyesület által bérelt résztől. Az egyesület elnöke Marton András. A klub 2012-ben egy 25 éves haszonkölcsönbérleti szerződést írt alá a fűzfői önkormányzattal a terület használatáról. Ők tartják rendben, és bárki számára látogatható, kivéve a fizetős Beach Fesztivál és a szintén belépős Retro Fesztivál idején. Az előbbi nappal egy ingyenes sportrendezvény, este viszont egy elkerített, fizetős fesztivál, amelynek főszervezője szintén Marton András. Egy bérlet ára 7000 forinttól 12 500-ig terjed, egy napi jegyért 3-4 ezer forintot kérnek el, ami különösen jövedelmezőnek tűnik annak fényében, hogy a szörfklub az összesen 4000 négyzetméteres területből ezer négyzetmétert évi 50 ezer forintért bérel a Balaton partján, a fennmaradó 3 ezer négyzetmétert pedig mindössze 3000 forint plusz áfáért évente. Az ezer négyzetméteres terület utáni bérleti díj 300 ezer forintra nő attól a pillanattól kezdve, amikor a bérlők a tároló, vendéglátó és szociális egységek, illetve a klubház használatát megkezdik.
A területen viszont nincsen klubház, ami pedig a szörfösök nagy álma.
A windsurfing.hu-n már 2013-ban arról írtak, hogy a fűzfői klub szörftárolók és klubház építését tervezi, amihez keresi a pályázati forrásokat. Mindez azonban máig nem valósult meg, valószínűleg nem sikerült pályázati pénzt szerezni. A sportszervezet vezetői ezután átgondolták, kivel ápolnak jó kapcsolatot, és megnézték, melyik látványsportra lehet a legkisebb befektetéssel taotámogatást felvenni. Ezt nem mi állítjuk, hanem Marton András a már idézett március 13-i ülésen:
Arról van szó, hogy a tavalyi évben a röplabda mint látványsport bekerült a TAO-finanszírozási rendszerbe. A strandröplabda-szövetséggel egy elég jó kapcsolatrendszer alakult ki. A Balaton mentén szeretnének különböző strandröplabda központokat létrehozni, így került szóba Balatonfűzfő is, hogy ebbe a TAO-keretbe bekerülhetne. Nemzetközi versenyekre is alkalmas strandröplabdaközpont jöhetne létre.
Martonék vettek egy 2000-ben alakult céget, és átalakították „olyan formába a szövetség utasítása alapján, hogy a TAO-rendszerben egy alkalmas cég legyen”. Új nevet adtak neki, így lett Balaton Sport Klub Kft., melynek az idén augusztusig a polgármester fia is a tulajdonosa volt. Marton András, miután tulajdonosként kiszállt a cégből, a képviselő-testületi üléseken már úgy jelent meg, mint a Balaton Sport Klub Kft. képviselője.
Martonék a pályázatot végül két részletben nyújtották be. Az egyik pályázat a szörfös területre tervezett kiszolgáló létesítményekre vonatkozik, a másik pedig a strandröplabdapályák kialakítására. A fejlesztés értéke 269 millió forint, habár márciusban még a beruházás költségét 150 millió forintra becsülték.
Sikeres pályázat esetén pedig a klubházat nem a strandröplabdapályák mellett, hanem a szörfös területen építenék meg.
Emiatt több képviselő is aggodalmát fejezte ki, Kontics Monika szerint például, ha a kft. pályázik, és ráépít az önkormányzat tulajdonára, az építmény nem lesz az önkormányzat tulajdona. Ahhoz az önkormányzatnak kellene pályáznia és a pénzt megkapnia. De a képviselők nem csak emiatt fejezték ki aggodalmukat.
A keresztje, hogy az édesapja polgármester
Egy március 20-i képviselő-testületi ülést Varjú Lajos azzal kezdett, hogy a szóban forgó projektet elsősorban környezeti okok miatt nem támogatja.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ülésre érkezése előtt kapott két cégkivonatot „azzal, hogy átjátszásra kerül a Balaton-part a polgármester családjának”. Mint említettük, Marton András augusztusban távozott a cégből, de az üléseken továbbra is a Balaton Sport Klub Kft. képviselőjeként szólalt fel.
Kontics Monika azt mondta, örülne, ha Balatonfűzfőn lenne még több olyan vállalkozó szellemű, kapcsolati tőkével és ambícióval is rendelkező fiatalember, mint Marton András. Viszont „az ő keresztje jelen pillanatban, hogy az édesapja polgármesteri ambíciókkal rendelkezik és a második ciklus óta vezeti a várost”. Amikor Kontics először hallott erről a fejlesztésről, azt gondolta, hogy a röplabdaszövetség akar fejleszteni, és egy területet megvásárolnak vagy bérelnek majd az önkormányzattól. Meglepte a konstrukció, és amikor a terület mértékét látta, akkor eldöntötte, hogy nem tudja támogatni a beruházást. Később egyébként az ülésen elmondottak ellenére Kontics Monika mégis támogatta a pályázatot.
A polgármester fia válaszul azt mondta, „ha az probléma, hogy balatonfűzfői lakosként a kapcsolatrendszerét kihasználva szeretne Balatonfűzfőre hozni forrást, ami közvetlenül és közvetetten is a település vagyonát növeli, illetve az itt élő lakosok életminőségét növeli” a különböző sportolási lehetőségek megteremtésével, „továbbá ha probléma, hogy annak a cégnek, amely ezt ide tudná hozni, ő tagja, akkor azt tudja vállalni, hogy kilép a cégből, és gyakorlatilag semmilyen köze nem lesz hozzá”. A felvetődő aggályok kapcsán pedig azt mondta, figyelnek a környezetvédelmi szempontokra is, bár a projekt komolyabb fakivágás nélkül megvalósíthatatlan.
Amikor Marton Andrást a taotámogatásról kérdeztük, azt mondta, nem válaszolhat a kérdésekre, mivel nincs köze a céghez. Arra, hogy akkor miért ő képviselte a Balaton Sport Klub Kft.-t a testületi üléseken, úgy válaszolt: egy nonprofit szervezet tagjaként volt jelen.
A polgármestert is megkérdeztük a strandröplabdapályákkal kapcsolatban. Marton Béla elmondta, az Öböl-projekt hosszú távú terve a városnak, és örülne, ha egy elemét valaki megcsinálná helyettük úgy, hogy a terület az önkormányzatnál maradna. A sportpálya szerinte a település érdeke, a kiszolgáló egység pedig azért lesz a szörfösök területén, mert a pályáknál már nem lenne hely neki. Amikor a fiának a projektben betöltött szerepéről kérdeztük, így reagált:
Örülök, hogy van olyan fiatal, aki a település jövőjében gondolkozik, és valamit tenni szeretne. Idejét, saját költségét áldozza erre, hogy források jöjjenek a településre. Erre büszke is vagyok. Tulajdonba nem kerülhet az egyesület által bérelt terület. Az egyesületnek költsége van azzal, hogy versenyeket szervez, hogy a területet karbantartja. Neki ebben nincsen haszna, csak az a jó érzés, hogy tett a közösségért. Büszke vagyok a fiamra és ebben az ő gyarapodását nem látom.
Az üggyel kapcsolatban kerestük a Magyar Röplabda Szövetséget is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak kérdéseinkre.
Kiemelt képünk illusztráció: Szörfösök a Balatonon.Fotó: Varga György / MTI | https://24.hu/belfold/2018/11/26/balatonfuzfo-szorf-tao-roplabda-marton-andras/ | https://web.archive.org/web/20230924042836/https://24.hu/belfold/2018/11/26/balatonfuzfo-szorf-tao-roplabda-marton-andras/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzbol-valosulhat-meg-a-polgarmester-fianak-alma | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-26 11:06:00 | [
"Bánki Ágnes",
"Marton András",
"Marton Béla"
] | [
"Balaton Sport Klub Kft.",
"Magyar Röplabda Szövetség"
] | [
"Balatonfűzfő",
"Veszprém megye"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"protekció",
"sport"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
48,036 | Újabb százmilliókat húzott be a közétkeztetési mamut | A Hungast neve már ismerősebben csenghet, a közétkeztetési nagyágyú a közbeszerzések gyakori nyertese, amint beszámoltunk róla, nemrég közel 8 milliárd forintos közpénzes nyereményt húzott be. A cégcsoport megvette tavaly a Sodexot, valamint megszerezték a piac másik nagy szereplőjének, az Elamen Zrt.-nek a többségi tulajdonrészét is. A Hungast tavaly bő 13 milliárd forint árbevételt könyvelt el, adózott eredménye pedig 184 millió forintot tett ki. | A városi óvodák, iskolák közétkeztetésére írt ki pályázatot a Székesfehérvári Intézményi Központ, de az eredményhirdetés alapján nem sikerült minden intézményhez megtalálni a megfelelő szolgáltatót. Az 1. és 2. részt ugyanis kénytelenek voltak eredménytelennek minősíteni. Viszont a másik három részajánlatnál kihirdették a nyerteseket:
a Rostási Hagyományos Konyha Vendéglátóipari Kft. csaknem nettó 315 millió forintos,
a Hungast Vital Kft. bő nettó 362 millió forintos,
a STOP 5 FEHÉRVÁR Kereskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató Kft. pedig kis híján nettó 382 millió forintos megbízásra szerződhet.
A Rostási Kft. bő egy évtizede van a piacon, árbevétele 450 millió forint körül mozgott az utóbbi három évben, adózott eredményük pedig 24-40 millió forintot ért el.
A Hungast neve már ismerősebben csenghet, a közétkeztetési nagyágyú a közbeszerzések gyakori nyertese, amint beszámoltunk róla, nemrég közel 8 milliárd forintos közpénzes nyereményt húzott be.
A cégcsoport megvette tavaly a Sodexot, valamint megszerezték a piac másik nagy szereplőjének, az Elamen Zrt.-nek a többségi tulajdonrészét is. A Hungast tavaly bő 13 milliárd forint árbevételt könyvelt el, adózott eredménye pedig 184 millió forintot tett ki.
Az Opten adatbázisa szerint a cég végső tulajdonosai közül 38 százalékos részesedése van György Tamásnak, 22 százalék pedig Szili Juliettának, de korábban a Fidesz egyik gazdaságpolitikusát, a parlament gazdasági bizottságának elnökét, Bánki Eriket sejtették a háttérben.
A Stop 5 jövőre lesz húsz éves, 39 fős, árbevétele a három cég közül a legszerényebb, 2016-ban nettó 251 millió forintot, tavaly pedig nettó 218 millió forintot értek el. Adózott eredményük 5, illetve 1,2 millió forint volt az utóbbi két évben. | https://24.hu/belfold/2018/11/27/ujabb-szazmilliokat-huzott-be-a-kozetkeztetesi-mamut/ | https://web.archive.org/web/20221210023358/https://24.hu/belfold/2018/11/27/ujabb-szazmilliokat-huzott-be-a-kozetkeztetesi-mamut/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-szazmilliokat-huzott-be-a-kozetkeztetesi-mamut | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-27 13:01:00 | [
"Bánki Erik",
"György Tamás",
"Szili Julietta"
] | [
"Hungast Holding Zrt."
] | [
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"közétkeztetés",
"klientúra"
] | [] |
48,037 | A stadionmágus ZÁÉV 25,9 milliárdért építi fel a új Néprajzi Múzeumot | Azt eddig nem lehetett tudni, hogy a gyakorlatilag félig a föld alatt lévő épületet ki húzza fel. A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció alapján ez is eldőlt: a múzeum és a látogatóközpont felépítését 25 milliárd 970 forintért a ZÁÉV Zrt.-re bízzák. | A tervek szerint 2019-re elkészül a Néprajzi Múzeum új épülete a Városliget melletti Ötvenhatosok terén, a Liget Budapest projekt keretében. Az építkezés előkészítése már eddig is vagyonokat vitt el: jelentős drágulás után az épületet 1,8 milliárd forintért tervezték meg, az előkészítő földmunkákat pedig a legutóbb az Orbán Viktor miniszterelnök luxusreptetésével címlapokra került Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. végzi, 2,5 milliárd forintért.
Azt eddig nem lehetett tudni, hogy a gyakorlatilag félig a föld alatt lévő épületet ki húzza fel. A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció alapján (pdf-ben itt találja) ez is eldőlt:
a múzeum és a látógatóközpont felépítését 25 milliárd 970 forintért a ZÁÉV Zrt.-re és Magyar Építő Zrt.-re bízzák.
A zalaegerszegi cég mellett a munkára ajánlatot tett a már említett Market Zrt is.
A ZÁÉV-ről számos alkalommal írtunk már, főképp közbeszerzési sikerei miatt. A Peresztegi Imre érdekeltségébe tartozó cég többek között
13,1 milliárd forintért építi fel Matolcsy Györgyék kecskeméti egyetemét,
2 milliárd forintért újította fel a Gül baba türbéjét,
3 milliárd forintért lovardaépítési megbízást kapott,
a WHB-val közösen 6,3 milliárd forintért építette fel az MTK-stadiont,
a Swietelsky Magyarország Kft.-vel közösen dolgozott a Haladás-sportkomplexum kivitelezését nettó 13,1 milliárd forintért,
végezte a ZTE zalaegerszegi stadionjának a befejezési munkálatait nettó 1,148 milliárd forintért
a Pharos ’95 Kft.-vel 3,9 milliárd forintért bontotta el az egykori Népstadiont.
Legutóbbi cikkünkben azt jártuk körül, hogy a hulladéklerakási botrányokba keveredett ZÁÉV-re bízták a zalaegerszegi uszodakomplexum 8,8 milliárd forintos munkáját.
A Néprajzi Múzeum régi épületét tavaly decemberben több mint kilencezren búcsúztatták el. A Kossuth téri épületet Magyarország legszebb múzeumaként tartották számon, a gyűjtemény helyére a Legfelsőbb Bíróság és a Kúria költözött.
Ahogyan korábban részletesen írtunk róla: a Néprajzi Múzeumnak már évtizedek óta kijárt egy önálló, múzeumi célra emelt épület. A korábbi, eredetileg Igazságügyi Palotaként a millenniumra emelt Kossuth téri épület sem méretében, sem elrendezésében nem volt már ideális az évtizedek alatt óriásivá vált gyűjtemény legfontosabb darabjainak egyidejű kiállítására. | https://24.hu/belfold/2018/11/29/uj-nemzeti-muzeum-zaev/?fbclid=IwAR0yvT4k4uzxtujH_Bo46urJ2gL_8IehVuA9Lfm8C6XcfPZYBFhbG1cb5bs | https://web.archive.org/web/20231225205437/https://24.hu/belfold/2018/11/29/uj-nemzeti-muzeum-zaev/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-stadionmagus-zaev-259-milliardert-epiti-fel-a-uj-neprajzi-muzeumot | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-29 10:01:00 | [
"Peresztegi Imre"
] | [
"Néprajzi Múzeum",
"Városliget Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.