news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
48,139 | Bezár a Buddha-Bar Hotel | Januárban bezár a Buddha-Bar Hotel Budapesten, miután a hotel üzemeltetésére kötött bérleti szerződést közös megegyezés alapján felbontották, mert az épületet az ingatlan tulajdonosa értékesíti – közölte a Buddha-Bar Hotel vezetősége. | Zoom..hu
2018. december 7., 13:46
Januárban bezár a Buddha-Bar Hotel Budapesten, miután a hotel üzemeltetésére kötött bérleti szerződést közös megegyezés alapján felbontották, mert az épületet az ingatlan tulajdonosa értékesíti – közölte a Buddha-Bar Hotel vezetősége. A szálloda üzemeltetői a munkatársak közel kétharmadának a cégcsoporthoz tartozó többi szállodánál kínálnak fel pozíciókat, illetve szakértők bevonásával elhelyezkedési és jogi tanácsadást biztosítanak.
Közölték, hogy a döntés a céghez tartozó további egységeket nem érinti, jövőre újabb szállodaipari és ingatlanfejlesztési beruházásokat terveznek lezárni.
A Mellow Mood cégcsoport 12 szállodát birtokol, illetve üzemeltet Budapest frekventált területein.
A több mint 100 szobás Buddha-Bar Hotelt 2012-ben nyitották meg. A megnyitón Orbán Viktor is beszélt.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja kezet fog a Buddha-Bar Hotel Klotild Palace megnyitó ünnepségén. Budapest új luxusszállodáját az Erzsébet híd pesti hídfőjénél lévő Klotild Palotában jordán üzletemberek cége, a Mellow Mood Group alakította ki. MTI Fotó: Kollányi Péter | https://zoom.hu/hir/2018/12/07/bezar-a-685-milliard-forintos-eximbankos-hitelt-kapo-buddha-bar/ | https://web.archive.org/web/20210920053831/https://zoom.hu/hir/2018/12/07/bezar-a-685-milliard-forintos-eximbankos-hitelt-kapo-buddha-bar/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bezar-a-buddha-bar-hotel | ZOOM | hungarian-news | 2018-12-07 17:08:00 | [
"Zaid Naffa"
] | [
"Mellow Mood Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"idegenforgalom",
"hitelezés"
] | [
"Exim-hitelek Fidesz-közeli cégeknek"
] |
48,141 | Eltapsoltak már 1,6 milliárdot, pedig még csak előkészítik a kézilabda Eb-t | A sportesemény mérnöki feladatai máris jelentős pénzösszegeket emésztettek fel. Az Európai Unió Lapjában megjelent hirdetmény szerint a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. november 15-én 1 milliárd 695 milliárd + áfa (bruttó 2 milliárd 152 millió) forintos szerződést kötött az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt -vel az Eb megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés lebonyolítói, műszaki ellenőri és mérnök tanácsadói feladatainak ellátása. | Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságot. A magyarországi mérkőzéseknek négy város, Budapest, Szeged, Debrecen és Veszprém ad otthont.
A helyszínekkel bőven lesz munka:
a debreceni Főnix-csarnok rekonstrukcióra szorul,
a szegedi csarnokot át kell építeni
a veszprémi arénát is ki kell bővíteni 2021 szeptemberéig.
A legnagyobb beruházásnak egy budapesti, teljesen új csarnok felépítése tűnik: a 20 022 fő befogadására képes új aréna Európa legnagyobb kézilabda-csarnoka lesz, a tervek szerint itt rendeznék meg az Eb döntőt is. Csak ez a beruházás 10-15 milliárd forinttal terhelheti meg az államkasszát.
A sportesemény mérnöki feladatai máris jelentős pénzösszegeket emésztettek fel. Az Európai Unió Lapjában megjelent hirdetmény szerint a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. november 15-én
1 milliárd 695 milliárd + áfa (bruttó 2 milliárd 152 millió) forintos szerződést kötött az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt -vel az Eb megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés lebonyolítói, műszaki ellenőri és mérnök tanácsadói feladatainak ellátása.
Az Óbuda-Újlak viszonylag gyakorlott a közpénzes megbízások megszerzésében:
Konzorciumi tagként nyerték meg a Biodóm költségbecslési, költségmenedzseri, műszaki lebonyolítói, ellenőri és egyéb műszaki tanácsadási szolgáltatásaira kiírt, 600 millió forintos közbeszerzést.
302 millióért a Főber Zrt.-vel közösen nyerték el a Közszolgálati Egyetem, illetve a Ludovika Campus műszaki előkészítői, lebonyolítói munkáit.
670 millió forintért, szintén egy konzorcium tagjaként vitték el a kormány sportlétesítméy-programjainak szakértői munkáira kiírt közbeszerzést.
A férfiak 15. Európa-bajnokságán már 24 csapat vesz részt, az Eb-t 2022. január 14. és 30. között rendezik meg. Debrecen, Szeged és Veszprém mellett Kassa és Pozsony ad otthont a csoportmeccseknek, a budapesti helyszín pedig a középdöntőktől kapcsolódik be. | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/12/06/kerilabda-eb-tanacsadas/ | https://web.archive.org/web/20221129101418/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/12/06/kerilabda-eb-tanacsadas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltapsoltak-mar-16-milliardot-pedig-meg-csak-elokeszitik-a-kezilabda-eb-t | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-06 11:42:00 | [] | [
"Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) Zrt.",
"Óbuda-Újlak Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
48,142 | Megszereztük és nyilvánosságra hozzuk a határon túli fociakadémiák támogatásáról szóló szerződéseket | Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó. | Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.
Összesítésünk szerint az elmúlt években a Felvidékre, Erdélybe és a Vajdaságba összesen 16 milliárd forint állami támogatás áramlott Magyarországról a Magyar Labdarúgó Szövetségen (MLSZ), valamint a Bethlen Gábor Alapon (BGA) kereszül. Ebből négy stadion, több mint tizenöt focipálya, és további négy épület készült, illetve készül el, vagy legalábbis a rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint a magyar állami támogatásokat ezekre a célokra nyújtották.
Az itt ismertetett adatokhoz két úton jutottunk hozzá: a külhoni magyarság támogatására létrejött állami Bethlen Gábor Alap kezelője, a BGA Zrt. adatigénylésünkre válaszul betekintést engedett az erre vonatkozó dokumentumokba, a Magyar Labdarúgó Szövetség pedig papír alapon bocsátotta rendelkezésünkre az erre vonatkozó szerződéseket, amiket beszkenneltünk, és most meg is mutatunk önöknek.
Az Erdélybe irányuló támogatások
A külhoni magyar sportklubok állami finanszírozása 2013-ban kezdődött. Ebben az időszakban érkezett a Közigazgatásügyi és Igazságügyi Minisztériumon belül működő nemzetpolitikai államtitkárságra egy kérelem (PDF) , amelyben Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke támogatást kért egy Székelyföldön működő fociakadémiára. Így indult útjára az a mai napig tartó folyamat, amelynek eredményeként a magyar állam a szomszédos országokban működő magyar fociakadémiák bőkezű szponzorává vált.
Öt évvel később, idén szeptemberben jelent meg egy cikk a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) oldalán. Az anyag egy képpel kezdődik, amelyen Mészáros Lőrinc, a PFLA elnöke, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, valamint Szondy Zoltán nemzetiszínű szalagot vágnak át. A cím pedig: Felavatták a kollégiumot Csíkszeredán.
“Ünnepi felszólalásában Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, a támogatóknak, és a felcsúti barátaiknak, mert szerinte a baráti kapcsolatok hozták létre ezt a létesítményt" – áll a cikkben, amelyből az is kiderül, hogy a beruházást a Bethlen Gábor Alapon keresztül részben a Nemzetpolitikai Államtitkárság finanszírozta.
Az elmúlt hónapokban többször is jártunk a BGA Zrt.-nél, hogy megtudjuk, pontosan hogyan támogatják a külhoni futballklubokat. Így derült ki, hogy a szervezetnek valóban jár a köszönet: csak a kollégium épületére, illetve a hozzá tartozó ezer fős lelátóra 1,33 milliárd forintot utaltak a román harmadosztályban szereplő FK Csíkszeredának, két pályára és működési költségekre pedig további 580 millió forint érkezett hozzájuk.
A csíkszeredai fociakadémiát és csatolt létesítményeit ugyanakkor nemcsak a BGA-n keresztül finanszírozták. Mint megtudtuk, a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül további 1,82 milliárd forintot kaptak újabb három focipályára, és működési költségekre. Ez így egyben eddig már 3,73 milliárd forint. De még a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. is beszállt szponzorként.
A BGA Zrt. támogatási döntéseit az FK Csíkszeredáról itt lehet böngészni (Google Drive)
Az FK Csíkszeredára vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
Erdélyben egy másik futballklubhoz is jutottak magyar közpénzek: a 2011-ben alapított, a román első osztályban szereplő sepsiszentgyrögyi focicsapat, a Sepsi OSK 2 milliárd forintot kapott futballcélokra az elmúlt években.
A Sepsi OSK-t üzemeltető román cég Mészáros Lőrinc volt üzlettársához, Varga Károlyhoz köthető. A Sepsi OSK SA nevű vállalat 51 százalékos tulajdonosa a magyarországi Hódút Kft. útépítő vállalat kinti leányvállalata (HODUT ROM SRL), kisebbségi tulajdonosa pedig az Asociata Club Sportiv Sepsi OSK sportegyesület. A magyarországi Hódút végső tulajdonosa Varga Károly, akinek három közös magyar cége is volt a felcsúti fociakadémia elnökével.
Sepsiszentgyörgyön a két részletben kiutalt 2 milliárd forintos támogatást a csapat fociakadémiájának fejlesztésére, egy új irodaház kialakítására, edzőpályákra, valamint egy hétezer fős stadion építésére szánták – ez utóbbit még nem kezdték el megépíteni, jelen pillanatban így néz ki a terület:
A Sepsi OSK-ra vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
Mészáros Lőrinc kötődését az is mutatja a projekthez, hogy a sepsiszentgyörgyi stadion és a focipályák tekintetében az engedélyes kiviteli tervek felelős tervezője a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. volt, amely cég a Mészáros gyerekeinek tulajdonában lévő, napi egymillió forintos nyereséget termelő Fejér-B.Á.L. Zrt. leányvállalata.
Az erdélyi városban nemrég újították fel – úgy, ahogy – a csapat régi, négyezer fő befogadására alkalmas stadionját, emellé építenek tehát még egyet, ráadásul rögtön hétezer fős nézőszámra tervezve. A lépés hátterében egyes vélekedések szerint az állhat, hogy a régi stadion a román állam tulajdonában volt (a közelmúltban átkerült az önkormányzat tulajdonába), így biztosabbnak látszik egy újat, egy sajátot felhúzni. A dokumentumokból az is kiderül, hogy az új stadion a romániai Hódút-leányvállalat telkére épül, amelyet bérbead saját cégének, annak, amely a magyar állami támogatásban részesült.
Az erdélyi fociakadémiákról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Ábel a gyepen: a magyar kormány virágoztatja fel a székely focit? A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia a magyar kormány határon túli fociakadémia-hálózatának első nagy beruházása. Az eddig 3,7 milliárd forintba (11,5 millió euró) kerülő akadémia felnőtt csapata a román bajnokság harmadik ligájában játszik, noha a második liga volt a cél. Hozzájuk képest a Sepsi OSK a bezzegcsapat: a semmiből létrehozott klub hat év alatt az első ligába jutott, majd 2 milliárd forintot kapott stadionépítésre.
A Felvidékre irányuló támogatások
A Felvidéken két magyar futballklub részesült eddig közel 6 milliárd forint magyar állami támogatásban, és egy további klub támogatása függőben van. “Igen, tegeződünk. 1990 óta ismerjük egymást, amikor mindketten liberális politikusokként kezdtük" – ezt Világi Oszkár, a dunaszerdahelyi FC DAC futballklub tulajdonosa mondta egy szeptemberi pódiumbeszélgetésen Orbán Viktorral való kapcsolatáról. A klubvezető Szlovákia egyik legbefolyásosabb üzletembere: a Slovnaft vezérigazgatója, a MOL igazgatóságának tagja, és több élelmiszeripari érdekeltsége is van.
Világi 2014-ben vásárolta be magát az FC DAC nevű dunaszerdahelyi klubba, amely egy nagy múltú szlovákiai magyar csapat: az első osztályban szerepel, ahol az elmúlt szezonban a harmadik helyen végzett. Az üzletember rögtön azután, hogy átvette a csapatot, kijelentette, hogy új stadiont szeretne építeni, és prioritásai közé tartozik egy futball-akadémia létrehozása is.
Az FC DAC azóta 2,4 milliárd forintnyi forráshoz jutott a magyar államtól. A csapat akadémiája időközben el is készült, az impozáns komplexum 18 hektáros területen terül el, tíz pályával rendelkezik, amiből kettő fűthető, főépületében orvosi szoba és fitnessterem is várja a labdarúgókat.
Az FC DAC-ra vonatkozó kormányhatározatokat, BGA-döntéseket és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
A Felvidéken a szlovák második ligában játszó révkomáromi focicsapatnak, a Komáromi FC-nek is juttatott forrásokat a magyar állam. Hogy ez miért alakult így, arról Czíria Attila, aki a 2014-es szlovák önkormányzati választások idején az MKP és a Híd közös révkomáromi polgármesterjelöltje volt, így tájékoztatta az Átlátszót:
“Amikor a miniszterelnök úr megkérdezte, hogyan tudna segíteni a magyar állam Komáromnak és a régiónak, arról beszéltem, hogy itt van a volt mezőgazdasági iskola, amelyet éppen akkor árult el a megye, azt meg lehetne venni, és csinálni egy erős magyar mezőgazdasági szakközépiskolát, mert az nincs az országban és Komárom a mezőgazdasági régió közepén helyezkedik el. (...) Orbán Viktor felvetette, mi lenne, ha épülne egy új stadion. Azt feleltem, miért ne, ha az egyéb fejlesztések mellett erre is jut"
Azt nem tudjuk, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolára vonatkozó kérésnek mi lett a sorsa, de a Komáromi FC azóta majdnem kétmilliárd forintnyi forráshoz jutott hozzá futballcélokra. Az erre vonatkozó dokumentumok szerint 1,8 milliárd forint állami támogatásról abból a célból született döntés, hogy fel tudják újítani a régi stadiont, 140 millió forintot pedig a Révkomáromi Sport Akadémia működési költségeire szánt a magyar állam.
A Komáromi FC-re vonatkozó kormányhatározatokat, EMMI-döntéseket és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
Bár a révkomáromi stadion felújításáról szóló szerződést az EMMI és az MLSZ már 2017. decemberében megkötötte, eddig egy kapavágás sem történt. Úgy tudjuk azért, mert a pénzt a focicsapat kapta volna, a stadion viszont a város tulajdonában van. Hogy a felújítás mégse essen kútba, a klub egy éve benyújtott egy hosszú távú, 20 éves bérleti kérvényt a városi hivatalhoz, ahol hosszas huzavona után az idei év végén úgy döntöttek, bérbeadják az ingatlant a sportklubnak.
Szlovákiában még egy helyre jutott támogatás futballra: a Magyar Közlönyben 2017 nyarán jelent meg , hogy a diósgyőri DVTK 10 milliárd forintos csomagot kap, amiből 1,5 milliárd forintot egy felvidéki labdarúgó-akadémia létrehozására fordíthat. A város földrajzi elhelyezkedése, valamint a két klub közötti sokéves jó kapcsolat is azt valószínűsítette, hogy ez az akadémia Rimaszombatban épülhetne meg.
A DVTK és Rimaszombat illetékesei először 2018 januárjában beszéltek nyíltan a tervezett együttműködésről, aminek keretén belül felújítanák a stadiont, és néhány új edzőpálya is épülne. A projekt ugyanakkor több okból is befulladni látszik: az akadémia körül helyi politikai játszmák alakultak ki, emiatt az azóta eltelt idő alatt a fő kérdésekben sem született megegyezés.
Bár a rimaszombati képviselők több szavazáson is az akadémia mellett tettek hitet, tényleges lépésekre még nem került sor, mert a polgármester folyamatosan kifogásokat fogalmaz meg. Az egyik ilyen probléma például az, hogy a városvezető átverésre gyanakszik , nem hiszi el, hogy az akadémiára szánt magyarországi pénz valóban létezik, de volt olyan nemzeti érzelmű szlovák képviselő is, aki az elmagyarosítástól rettegett.
A felvidéki fociakadémiákról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Orbán Viktor milliárdokkal focizta be magát a Felvidékre Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! Európa Ligában szereplő csapatnak és harmadosztályú szlovák futballklubnak egyaránt finanszíroz akadémiát a magyar kormány. 2013 óta összesen mintegy 18 milliárd forintot (55 millió euró) utalt ki a magyar kormány határon túli fociakadémiák számára, így gombamód szaporodnak a focipályák és stadionok Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken, valamint Horvátországban.
A Vajdaságba irányuló támogatások
A Vajdaságba eddig összesen 4,5 milliárd forint állami támogatás érkezett az MLSZ-en keresztül. A pénzt az FK TSC futballklub kapta. Szerbiában úgy tartják, hogy egyetlen ember van a Vajdaságban, akinek közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz, ez pedig a topolyai illetőségű milliárdos, Zsemberi János.
Az üzletember a magyar kormány futball-programjának nagyhatalmú vajdasági rezidense, aki formálisan ugyan nem vesz részt a projekt irányításában, mégis a program megkerülhetetlen figurája: a klub fő támogatója, aki korábban az FK TSC elnöki tisztét is betöltötte, a tavalyi tisztújításkor azonban átadta helyét utódjának, ő maga pedig főszponzorként, illetve az épülő labdarúgó akadémia koordinátoraként maradt a csapat mellett.
A topolyai futballklub korábban szerény keretek között, főként az önkormányzat és a főszponzor támogatásaiból élt. Évekig a harmadosztályban szerepelt, áttörést csak a közelmúltban ért el, miután a 2016/17-es szezon végén két ifjúság klub elállt a feljebbjutástól, így a TSC két helyet ugorva bekerült az első ligába – a szerbiai rangsorban ez a másodosztály a Super Liga után.
Az FK TSC első MLSZ-támogatása 3 milliárd forintról szólt, a második 1,5 milliárd forintról. Ezt az összesen 4,5 milliárd forintot a topolyai akadémia épületének felépítésére költhették el, valamint az azt körülölelő focipályákra, környékbeli focipályákra (Bajsán például), továbbá a helyi stadion felújítására-újjáépítésére. A költségek között szerepel a fociakadémia fenntartása és működtetése is.
A kollégiumot nemrégiben adta át Orbán Viktor, a stadionról egyelőre nincsen hír: információink nemrégiben elkezdték bontani a régi stadiont, az pedig a feladattervekből kiderül, hogy az új építmény, ha elkészül, 3500-4500 vendég befogadására lesz képes.
Az FK TSC-re vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
A vajdasági fociakadémiáról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Délvidéki Sport Akadémia: a monopoly, ahol egy helyi vállalkozó osztja a lapokat Eredetileg ez év végéig kellett volna elkészülnie a Délvidéki Sport Akadémia másik nagy beruházásának, a topolyai centerpályának, ám egyelőre még a látványterv sem készült el. Sikerült megszerezni azonban a Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ) a Topolyai Sport Clubbal (TSC) és a Beruházási, Műszaki Fejlesztési és Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-vel (BMSK) kötött szerződéseket, így kiderült, milyen költségtervet szántak a magyar kormány 4,5 milliárd forintos (14 millió euró) futballtámogatásának.
Drónfelvételeket készítettünk a létesítményekről
Az elkészült és épülőfélben lévő beruházásokról novemberben drónfelvételeket készítettünk. Összesen 2400 kilométert utaztunk, jártunk Romániában, ahol megnéztük a csíkszeredai sportakadémiát, valamint a sepsiszentgyörgyi csapat létesítményeit. Elmentünk Szlovákiába a DAC akadémiájához, valamint Szerbiába, ahol a topolyai akadémia épült.
Drónfelvételek a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, dunaszerdahelyi és topolyai fociakadémiákról from atlatszo.hu on Vimeo.
A cikkben szereplő valamennyi sportklubot, határon túli fociakadémiát megkerestük a magyar állami támogatások elköltésére vonatkozó kérdéseinkkel, de egyikük sem reagált érdemben az érdeklődésünkre. Cikksorozatunk második részében, jövő kedden az Ukrajnába, Szlovéniába és Horvátországba irányuló magyar futballtámogatásokról lesz szó.
Szöveg: Oroszi Babett – Fotók, videók: Pápai Gergely — Infografikák: Mikola Bence
Közreműködött: Sipos Zoltán (Erdély), Bőd Titanilla (Felvidék), Gyurkovics Virág (Vajdaság)
A cikksorozat az IJ4EU támogatásával készült. A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2018/12/11/megszereztuk-feldolgoztuk-es-nyilvanossagra-hozzuk-a-hataron-tuli-fociakademiak-tamogatasarol-szolo-szerzodeseket/ | https://web.archive.org/web/20230621122923/https://atlatszo.hu/2018/12/11/megszereztuk-feldolgoztuk-es-nyilvanossagra-hozzuk-a-hataron-tuli-fociakademiak-tamogatasarol-szolo-szerzodeseket/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszereztuk-es-nyilvanossagra-hozzuk-a-hataron-tuli-fociakademiak-tamogatasarol-szolo-szerzodeseket | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-11 09:45:47 | [
"Világi Oszkár",
"Zsemberi János"
] | [
"Bethlen Gábor Alap",
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.",
"Hódút Hódmezővásáhelyi Útépítő Kft.",
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)"
] | [
"Európa",
"Románia",
"Szerbia",
"Szlovákia"
] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra",
"stadion"
] | [] |
48,143 | Az eltűnt Szeviép-pénzek nyomában: a becsődölt horvát projekt | Szegeden régóta beszélték, amire a a vádirat is utal egy bekezdésben: a Szeviép-vezérek nem csupán kiszedték a pénzt a szegedi megbízásokkal fölhízlalt szocialista építőipari vállalkozásból, de elhibázott üzleti döntésekkel is hozzájárultak a csődhöz. Mivel Pistrui László, a Szeviép egykori tulajdonosa korábban elhencegte a horvát tengerparthoz fűződő érzelmi és üzleti kötődéseit, a SzegedMa nyomozásba kezdett Horvátországban. A mesés és előkelő Opatijában rá is bukkantunk egy többszintes mélygarázs és üzletház építésének történetére. Az ingatlan építésének jogát a Szeviép és leánycége nyerte el a szocialista bőség éveiben, azonban egy 444 millió forintos kifizetetlen követelés miatt a horvát kivitelező 2010-ben levonult a területről. Kiderült, a Szeviép a bankhitelt sem fizette vissza, és további 60 milliós tartozást is felhalmozott Opatija városával szemben, ami miatt az önkormányzat végül csődeljárást kezdeményezett a projektcég ellen. Ezzel a Szeviép egy óriási, félkész betonszarkofágot, egy hatalmas, vízzel elárasztott gödröt hagyott maga után. | Szegeden régóta beszélték, amire a a vádirat is utal egy bekezdésben: a Szeviép-vezérek nem csupán kiszedték a pénzt a szegedi megbízásokkal fölhízlalt szocialista építőipari vállalkozásból, de elhibázott üzleti döntésekkel is hozzájárultak a csődhöz. Mivel Pistrui László, a Szeviép egykori tulajdonosa korábban elhencegte a horvát tengerparthoz fűződő érzelmi és üzleti kötődéseit, a SzegedMa nyomozásba kezdett Horvátországban. A mesés és előkelő Opatijában rá is bukkantunk egy többszintes mélygarázs és üzletház építésének történetére. Az ingatlan építésének jogát a Szeviép és leánycége nyerte el a szocialista bőség éveiben, azonban egy 444 millió forintos kifizetetlen követelés miatt a horvát kivitelező 2010-ben levonult a területről. Kiderült, a Szeviép a bankhitelt sem fizette vissza, és további 60 milliós tartozást is felhalmozott Opatija városával szemben, ami miatt az önkormányzat végül csődeljárást kezdeményezett a projektcég ellen. Ezzel a Szeviép egy óriási, félkész betonszarkofágot, egy hatalmas, vízzel elárasztott gödröt hagyott maga után.
Luxusóra, vagy halál
45 évesen vonul nyugdíjba a magyar milliárdos
ezzel a hangzatos címmel készített interjút
2008. szeptemberében a Bors Pistrui Lászlóval, az első fokon csődbűntett miatt 5 év 2 hónapra ítélt Szeviép-tulajdonossal. A cikkből számos érdekes részlet derül ki az egykori szegedi milliárdosról.
Pistrui László hamarosan leszámol eddigi életével. A 100 leggazdagabb magyar kiadványban 9,3 milliárd forinttal szereplő 42 éves üzletember úgy kalkulál: 2011 után már csak legfőbb hobbijának, a hajózásnak szenteli mindennapjait. A Szeviép Zrt. tulajdonosa, aki egyébként a Pick Szeged férfi kézilabdacsapatának is a főszponzora, azt mondja: ha valakivel leül tárgyalni, elsőként a csuklójára téved a szeme, hogy megnézze, milyen órát hord a partnere. Ha a külső jegyek nem meggyőzőek, vagyis nem elég márkás az óra, az üzlet máris halálra van ítélve
” -
fogalmaz a Bors
Az alákérdezős PR-interjúban a szocialista vállalkozó elárulta azt is, hogy nem csak múlatja az időt a jachton, hanem egy mélygarázs-beruházást is tervez a festői Opatijában.
BORS: A kezdetekben pénz akart keresni inkább, vagy a kihívás izgatta?
Pistrui: Nekem a fő hajtóerő a megélhetés volt. Ma már a pénz vagy a napi verkli már nem hoz lázba, egy feladat, kihívás annál inkább. Például nemrég egy koncessziót nyertünk Horvátországban. Opatijában fogunk építeni egy 12 emeletes parkolóházat. Nem hiszem, hogy sok magyar cég tudna hasonlóról beszámolni.
- Hogyan sikerült megszerezni ezt az üzletet?
- Az egyik legfőbb hobbimon keresztül. Úgy látszik, befektetésnek sem utolsó a hajóm, amellyel az elmúlt hét évben bejártam az Adriát. Mivel egész nap nem lehet kávézni és hajózni, elkezdtem dolgozni is. Az ismeretség, a kapcsolatok ezt eredményezték.
- Szereti a luxust?
- Amit akartam, azt már megvettem. Van Szegeden egy 220 négyzetméteres házam, egy balatoni nyaralóm, néhány szép órám és egy nagy hajóm.
- Mennyire nagy?
- Nem kicsi. Ezen a nyáron ötezer kilométert mentem vele. Az Adriát már kinőttem, így távolabbi vizek felé veszem az irányt.
Kifizetetlen százmilliók Horvátországban is
Pistrui elszólását követően a SzegedMa nyomozásba kezdett a horvát nyelvű sajtóban, és most a becsődölt opatijai parkolóprojektet tárjuk elejétől a végéig olvasóink elé.
A horvát cikkek bizonyítják, a Szeviép-vezérek nem csupán azzal tették tönkre a saját vállalkozásukat Szegeden, hogy egyszerűen kiutalgatták belőle a pénzt tagi kölcsönök formájában, hanem azzal is gyorsították a csődöt, hogy tervezési mulasztásokat követtek el Opatijában, majd ott is kifizetetlen számlákat hagytak maguk után több százmilliós értékben.
A beruházó Szeviépet ugyanis előre figyelmeztették Horvátországban, hogy egy karsztvizes területen akar mélygarázst építeni, ám ennek ellenére ők mégis belevágtak - vagyis a jelek szerint egyszerűen egy rossz ingatlanfejlesztési üzletbe fogtak Opatija egyik lélegzetelállító telkén, aztán később nem fizettek az alvállalkozójuknak.
2007-ben indították a beruházást, amikor már ugyan elkezdték kitalicskázni az anyacégből a pénzeket, de abban az évben és a rákövetkezőkben is még további tízmilliárdos közbeszerzéseket nyertek el Szegeden és az országban.
A Szeviép opatijai kalandjának kronológiája
Opatija 2007 március 27-én szerződést kötött az első befektetővel, a Szeviép Zrt., Szeged és a Szeviép-leány Slatina Garaža d.o.o. projektcéggel egy PPP-beruházásban megvalósuló mélygarázs és üzletközpont megépítésére. A Szeviép vállalta, hogy 30 éven át 1,7 millió kunát (60 millió forintot) fizet koncessziós díjként a városnak, de a mélygarázs fölötti pláza üzlethelyiségeivel a vállalkozás rendelkezik.
Az építési engedélyt 2007. november 22-én adta ki az önkormányzat, a munkálatok december végén el is kezdődtek. A szerződés szerint a beruházást a következő 9 hónapban, azaz 2008 szeptemberében kell befejezni.
Mivel a Szeviép-projektcég Slatina Garaža d.o.o. nem tudta kezelni a felszín alatti víz problémáját az építési területen, majd elmulasztotta az építkezésben dolgozó alvállalkozók számláit kifizetni mintegy 444 millió forint értékben, így a munkálatok 2010-ben befejeződtek, Opatija városa csődeljárás megindítását kezdeményezte, ami 2011 elején meg is indult.
A magyar Szeviép akadályozta az egész csődeljárást, így az csak 2013. február 11-én zárult le azzal, hogy a Slatina Garaža d.o.o. cégért, az építési jogokért és a félbehagyott garázsért végül 17,2 milló kunát (640 millió forintot) fizetett egy új befektető, aki 2013. február 18-án birtokba vette az elhagyatott mélygarázst.
A magyar ügyészség vádirata alapján a Szeviép a Slatina Garaža d.o.o. részére 2007-től kezdődően összességében 528.178.924 forintnyi kölcsönt nyújtott, ám ennek döntő része később a csődeljárásban - a Slatina Garaža d.o.o. félkész épületének és építési jogának adásvételével - megtérült, így a hitelező CIB Bank 433.261.219 forint értékben hozzájutott a követeléséhez.
A szoci legenda
Szegedi szocialisták azt terjesztik, hogy a Szeviépet a 2008-as gazdasági világválság tette tönkre (Horvátországban is), ám ez hazugság.Ugyanis a legutóbbi nagy világgazdasági válság 2008. szeptember végén robbant ki, és a CIB Bank még 2008 októberében is nyújtott hitelt az adriai projekt finanszírozására. Ráadásul
a Szeviép 2007-es és 2008-as árbevétele 9,1-9,1 milliárd, a 2009-es pedig 14,9 milliárd forint volt
. Tehát az adatokból kitűnik, a Szeviép vezérei annak ellenére csődöltettek be egy 1,2-1,5 milliárd forintra becsült horvát ingatlanfejlesztést, hogy ebben az időszakban 33 milliárdos árbevételt értek el Szegeden és Magyarországon. Vagyis a szegedi legendákkal szemben a Szeviépet nem a horvát ingatlanbukás fektette két vállra.
Csak Szegedtől 2008-2009-ben 15 milliárdot kapott a Szeviép
Ahogyan portálunk korábban bemutatta, ezek a kiugró eredmények annak voltak köszönhetők, hogy Szeged szocialista önkormányzata, és az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló cégek busásan tömték a szocialista udvari beszállítóként jegyzett céget. Ezt Botka László polgármester több esetben is letagadta, holott
az interneten föllelhetők olyan dokumentumok
, amelyeken a megbízások az ő aláírásával szerepelnek, mint megrendelő. Vagyis Botka László egyszerűen nem mond igazat, amikor azt állítja, a szegedi, szocialista önkormányzatnak soha nem volt szerződéses kapcsolata a Szeviéppel.
444 millió kifizetetlen számlát hagytak maguk után
A nagy horvát terjeszkedés terve tehát befuccsolt. Pedig amikor belevágtak a projektbe, még rengeteg pénz volt az anyacégben. A végeredmény ismerős lehet a Szeviép hazai csődjéből: a Szeviép, mint beruházó 100%-os tulajdonában álló Slatina Garaža d.o.o. leánycégén keresztül nagyságrendileg 444.000.000 forintnyi kivitelezői munkadíjat, bankhitelt, és hatvanmilliós koncessziós díjat nem fizetett meg Opatija városa felé.
A jól ismert PPP-mutyi
A beruházás egy sajátos, a szocialisták által különösen kedvelt PPP-programban készült volna el a tervek szerint: a város 30 évre, évi 1,6 millió kunáért cserébe
(60 millió forint - a szerk.)
koncesszióba adta a területet a garázsokért cserébe, a Szeviép pedig rendelkezhetett volna a mélygarázsok fölött elkészült üzlethelyiségekkel. Az üzlet elhibázottságára utal az is, hogy az 1,7 millió kunás koncessziós díj a korabeli sajtóbeszámolók szerint jóval magasabb volt, mint amennyit a konkurensek ajánlottak a városnak.
Az ügylet később a horvát kerületi ügyészség érdeklődését is felkeltette
, majd a csődeljárást követően az ingatlan új befektetőhöz került, aki gyorsan megoldotta a vízbetörés problémáját, és befejezte az ingatlant. Az új tulajdonos 17,3 millió kunáért
(640 millió forintért - a szerk.)
vette meg a Szeviép-leány Slatina Garaža d.o.o. céget a félkész garázzsal és az építési jogokkal együtt, ezzel évekkel a tervezett nyitás, és rengeteg jogi akadály leküzdése után végül befejezte az ingatlant, és a CIB Bank is hozzájutott a hitelköveteléséhez.
Előre szóltak a helyiek: baj lesz
Az ingatlan tervezésekor és előkészítésekor a Szeviép nagyot hibázhatott, mert sokan figyelmeztették a beruházót előzetesen, hogy karsztvizes területen akar építkezni. A mélygarázs előkészítésekor ugyanis belefúrtak egy, a terület mögötti domboldal karsztvizet rejtő barlangrendszerbe, ami elárasztotta a mélygarázs legalsó szintjét, és a vízzel a későbbiekben sem tudtak mit kezdeni. Ezzel nem csupán maguknak, hanem a patinás Liburnia Riviera Hotelnek és a környező exkluzív, tengerparti kilátással rendelkező ötcsillagos hoteleknek is károkat okoztak, akik később ki is nyilvánították kártérítési igényeiket a csődeljárás során: a víz ugyanis az ő épületeik alsó szintjeit is elérte. A Szeviép az előzetes figyelmeztetések ellenére
Opatija városára mutogatott a betört karsztvíz miatt
, egy ideig bízott is abban, hogy a város költségvetéséből megoldhatják a víz okozta problémákat, de a helyi önkormányzati tervezési irodája közölte: a terület felmérése, az esetleges kockázatok, és a területfelmérés ellenére bekövetkező káresemények a beruházót terhelik. A csődeljárás végeztével az új tulajdonos gyorsan meg is oldotta a vizesedés problémáját, és készre fejezte be az évekig elhagyatott betoncsontvázat.
Csak a szokásos: kifizetetlen számlák, majd csőd
A történet pedig innentől olyan szeviépes: 444 milliónyi kifizetetlen számla, 60 milliós tartozás Opatija felé, több százmilliós,
de végül a felszámolási vételárból megtérített hiteltartozás a CIB felé
, és a végén csőd. Pontosan úgy, ahogyan Magyarországon is. | https://szegedma.hu/2018/12/az-eltunt-szeviep-penzek-nyomaban-a-becsodolt-horvat-projekt | https://web.archive.org/web/20220816125909/https://szegedma.hu/2018/12/az-eltunt-szeviep-penzek-nyomaban-a-becsodolt-horvat-projekt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-eltunt-szeviep-penzek-nyomaban-a-becsodolt-horvat-projekt | Szegedma | hungarian-news | 2018-12-11 10:43:48 | [
"Pistrui László"
] | [
"MSZP",
"Szeviép"
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"csődbűntett",
"adósság",
"építőipar"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
48,144 | Meglepő fordulat a Czeglédy-ügyben: tettes helyett felbujtó volt? | Lehet, hogy Czeglédy Csaba mégsem követte el a költségvetési csalást, hanem felbujtóként mást vett rá erre? – váratlanul ez a fordulat bukkant fel egy ügyészi dokumentumban. A több mint másfél éve húzódó ügyben ez teljesen más minősítést jelentene, így még a baloldali politikus védelmén dolgozók sem értik. | Múlt héten számoltunk be arról, hogy az ügyészség indítványára rábólintva a Szegedi Járásbíróság még harminc nappal meghosszabbította Czeglédy Csaba letartóztatását. A múlt nyár óta előzetesben lévő baloldali politikus-jogász benntartását a Csongrád Megyei Főügyészség közölte. Az a Szanka Ferenc jelentette be, akivel szemben Czeglédy pótmagánvádat terjesztett elő még októberben. A csoportvezető ügyészt ugyanis hivatali visszaéléssel vádolja, amiért szerinte már korábban is fontos bizonyítékok elhallgatásával érte el, hogy börtönben tartsák – erről itt olvashat részletesen.
A vádhatóság Czeglédy letartóztatásának meghosszabbítására vonatkozó indítványából azonban egy több mint furcsa fordulat derült ki – tudtuk meg Czeglédy védőjétől, Hankó Faragó Miklóstól.
Ahogy azt az ügy kezdete óta számtalanszor megírtuk, Czeglédy ellen több bűncselekmény, így bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás. A gyanú szerint ugyanis 2011 és 2017 közt az általa működtetett munkaerő-közvetítő hálózat az állami büdzsének több mint 6 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy a cégháló részét képező iskolaszövetkezetek nem fizették megfelelően az áfát és az szja-t.
Ehhez képest ebben a legutolsó ügyészi indítványban, amivel a benntartását akarták/tudták elérni, az szerepel, hogy a gyanúsított Czeglédy:
kétrendbeli felbujtóként gyanúsítható a költségvetési csalással,
társtettes a gazdasági csalás elkövetésében,
és szintén felbujtóként volt köze hamis magánokiratokhoz is.
Ez erősen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a legsúlyosabb, ellene felhozott bűncselekményekben az ügyészség szerint nem is tettes, hanem csak felbujtó, illetve a gazdasági csalásban társtettes, vagyis másokkal együtt gyanúsítják.
Bár a büntetőjogban a felbujtónál is ugyanaz a büntetési tétel a kiindulópont, mintha tettes lenne, még a laikusok számára is nyilvánvaló, mennyire más minősítés, ha valaki ténylegesen elköveti a bűntettet, vagy ha másvalakit vesz rá annak elkövetésére. Czeglédy esetében ez azt jelentené, hogy nem is ő maga követte el tevékenyen a milliárdos költségvetési csalást, hanem valaki „mást a bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábírt”.
A védelem nem érti
„Teljesen értetlenül állunk előtte, hogy mit jelent ez, hiszen teljesen mást jelent, ha felbujtásról van szó, viszont ebben az esetben módosítani kellett volna a gyanúsítást” – mondta Hankó Faragó Miklós, Czeglédy ügyvédje. A bírósági tárgyaláson, ahol védence letartóztatását meghosszabbították, az indítványnak erre a részére egyáltalán nem tért ki sem az ügyész, sem a bíróság, csak a kényszerintézkedésre koncentráltak – tette hozzá.
A tavaly nyár óta húzódó ügyben még mindig nem született meg a vádirat, az ügyészség a keddi tárgyalás után bizonygatta, hogy most már „a törvény biztosította legrövidebb határidőn belül” vádat emelnek. Így várhatóan ebből fog csak kiderülni, hogy mi ez a váratlan „felbujtó” szerep, tettesként vádolják-e meg, vagy azért kerül bíróság elé, mert mást vett rá bűncselekmény elkövetésére.
Czeglédy ügyvédje megfogalmazása szerint egy „elfogadhatatlan” mozzanata is volt a múlt heti tárgyalásnak. Információik szerint az ügyészség sorra köti az egyezségeket az ügy több gyanúsítottjával, vagyis vélhetően enyhébb büntetést ígérnek az együttműködésükért cserébe.
Az ügyész bevallotta, hogy nem tartják be a törvényt?
„Csakhogy ennek tényét jegyzőkönyvben rögzíteni kell, ami része a nyomozati iratoknak, ezt a védelem az eljárásjogi szabályok alapján megismerheti. Mégsem kaptunk meg ilyen dokumentumokat, ezért – ahogy az korábban is előfordult – nem tudunk rá felkészülni, indítványokat, észrevételeket tenni az erre nyitva álló 30 napos határidőn belül. Az ügyész viszont képes volt kijelenteni a nyilvános tárgyaláson, hogy hiába rögzíti a törvény ezt a határidőt, őket az nem köti. Elképesztő módon arra hivatkozott, hogy ez úgysem számít olyan súlyos eljárási hibának, ami miatt érdemben megtámadható lenne majd az ítélet” – mondta Hankó Faragó, aki szerint ez a „védelem jogának súlyos korlátozása”.
Szerinte ez nem lehet véletlen, azt mutatja, hogy az ügyészség mindenáron, akár a törvény megszegése árán fog vádat emelni. Mivel az utolsó nyomozati iratot – még szabályosan – november közepén ismerhették meg, ezért arra számítanak, hogy a 30 napos határidő letelte után azonnal, a december 17-i héten meglesz a vádirat.
Ha akarna sem tudna "bűnismétlést" elkövetni
Azt továbbra sem értik viszont, hogyan hosszabbíthatta meg a bíróság a letartóztatást arra hivatkozva, hogy fennáll a bűnismétlés veszélye, valamint, hogy Czeglédy többször is megpróbálta meghiúsítani az eljárást. „A bűnismétlés egyszerűen lehetetlen, mert a cégeket hónapokkal ezelőtt felszámolták, hogyan is tudna újra költségvetései csalást elkövetni egy már nem is működő vállalkozással, amivel legfeljebb a felszámoló rendelkezhet” – mondta Hankó Faragó, aki szerint az eljárás meghiúsításának lehetősége sem áll meg, pont ennek valótlansága miatt vádolta meg Czeglédy az ügyészt a már említett hivatali visszaéléssel.
Azt viszont pozitív fejleménynek tartja, hogy a bíróság legalább abban nem értett egyet az ügyészi indítvánnyal, hogy Czeglédy a vádemelésig hátralévő minimális időben másokat befolyásolna, így akadályozva az eljárást.
Mivel az első két okra hivatkozva a Szegedi Járásbíróság végül mégis benntartotta, a döntés ellen fellebbezést nyújtottak be. Ebben azt kérik a Szegedi Törvényszéktől, hogy a múlt heti döntéssel szemben mégse hosszabbítsák meg a „szükségtelen letartóztatást” és tegyék lehetővé, hogy Czeglédy legalább a karácsonyt a családjával tölthesse – mondta Hankó Faragó. | https://hvg.hu/itthon/20181210_Meglepo_fordulat_Czegledy_Csababol_hirtelen_felbujto_lett | https://web.archive.org/web/20220818055825/https://hvg.hu/itthon/20181210_Meglepo_fordulat_Czegledy_Csababol_hirtelen_felbujto_lett | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meglepo-fordulat-a-czegledy-ugyben-tettes-helyett-felbujto-volt | HVG | hungarian-news | 2018-12-10 14:00:00 | [
"Czeglédy Csaba",
"Szanka Ferenc"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hivatali visszaélés",
"hatalommal való visszaélés",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
48,145 | A kormány újabb rendezvényálma: csak logóra és ajándéktárgyakra elmegy majd egymilliárd | Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet – ezzel a felkiáltással harangozta be három és fél éve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy fél évszázaddal az 1971-es nagyszabású budapesti rendezvény után, 2021-ben újra vadászati világkiállítást rendez Magyarország. Bár a megnyitóig még mindig közel három év hátra van, az esemény büdzséje már most feszegeti a tervezett, 50 milliárd forintos keretet, pedig az infrastrukturális beruházások jóformán még el sem kezdődtek. | A kormány újabb rendezvényálma: csak logóra és ajándéktárgyakra elmegy majd egymilliárd
Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet – ezzel a felkiáltással harangozta be három és fél éve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy fél évszázaddal az 1971-es nagyszabású budapesti rendezvény után, 2021-ben újra vadászati világkiállítást rendez Magyarország. Bár a megnyitóig még mindig közel három év hátra van, az esemény büdzséje már most feszegeti a tervezett, 50 milliárd forintos keretet, pedig az infrastrukturális beruházások jóformán még el sem kezdődtek.
- Most dolgozom ki a költségvetést, amit be fogok nyújtani a kormánynak. Meglátjuk, hogy van-e elég pénz.
- Mennyi pénz?
- Sok.
- Mégis: nagyságrendileg mennyi?
- Nagyon sok – kicsit több mint egy évvel ezelőtt így latolgatta a kormány új presztízsrendezvénye, a 2021-es vadászati világkiállítás tervezett költségeit a Magasles vadászblognak adott interjújában a programsorozatot miniszteri biztosként előkészítő Károlyi József gróf.
A nemzetközi rangjában és vonzerejében is rendre a tavalyi úszó világbajnoksághoz hasonlított rendezvény büdzséjének tervezete azóta persze elkészült. Februárban azt mondta róla vicceskedve Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegyletet is elnöklő miniszterelnök-helyettes: még nem gyűjtötte össze a bátorságát ahhoz, hogy megmutassa Varga Mihály akkori gazdasági (májustól pénzügy-) miniszternek.
A kalkuláció azóta sem nyilvános, de egyre több jel mutat rá, hogy az esemény nemcsak presztízsében közelíti majd az elszabadult költségvetése miatt közemlékezetbe vésődő vizes vébét.
A rendezvénysorozathoz kapcsolódó beruházások végösszege még az optimista jelenlegi kormányzati becslés szerint is legalább 50 milliárd forintra rúg majd, amihez az eddigi tapasztalatok alapján bátran társíthatunk egy 1,5 és 2 közötti szorzót. (Hogy az eredeti összevetésénél maradjunk: a 2017-es úszó vébét a szükséges létesítményfejlesztésekkel együtt eredetileg 25 milliárdosként harangozták be, ám ezt már két hónappal később a duplájára emelték, a hónapokkal megrendezése után is dráguló esemény végső büdzséje pedig valahol bruttó 135 milliárd forint környékén állt meg – már, ha nem drágul tovább, bár az Átlátszó júniusi cikke alapján ebben sem lehetünk biztosak.)
Az ötvenmilliárdra saccolt keret négyötödét a rendezvényhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások emésztik majd fel – elsőként is a világkiállítás fő helyszínéül szolgáló kőbányai vásárváros területét és környékét érintő fejlesztések. Ezekre a 2017-es és 18-as költségvetésben 9,3 milliárd forintot különített el a kormány, de egy tavaly augusztusi határozattal további 1,5 milliárd forintot szignált a kiviteli és engedélyezési tervek elkészítésére (további 4 milliárdot pedig egy mindössze két megállóból álló, teljesen irracionális villamosvonal megépítésére).
Az eredetileg olimpiai helyszínnek álmodott kőbányai vásárközpont ingatlanvagyonát még 2008-ban megszerző Fonciere Polygone Hungária (FPH) Kft.-t előzőleg 2016 áprilisában, 17,28 milliárd forintért vásárolta vissza a kormány a francia befektetőktől. A Zoom.hu tavalyi cikke szerint egy felettébb különös konstrukcióban: az eszközérték duplájára rúgó árban nem volt ugyanis benne a vásárterület pavilonjainak használata, azokat 2035-ig ugyanis bérbe adta az állam a vásárokat szervező, francia tulajdonban maradt Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.-nek.
Vagyis a 17,28 milliárdos vételáron felüli ráfordítások nagy része arra kell, hogy új épületeket húzzanak fel a területre.
A csak a Hungexpót érintő infrastrukturális fejlesztéseket múlt héten 40 milliárd forintosra becsülték a hvg.hu kormányzati forrásai – igaz, ez nem mind a világkiállítás büdzséjéhez értendő, mert az egy évvel korábbi Eucharisztikus Világkongresszusnak (illetve később nyilván egyéb rendezvénynek) is ez lesz a fő helyszíne. (A világkiállítás több szimbolikus programját a 3,1 milliárd forintból felújított, és egy tavaly nyári kormányhatározattal az Országos Magyar Vadászkamara tulajdonába adott Hatvani Vadászkastélyban, valamint a 2019-re több mint negyvenmilliárd forintból megújuló Fővárosi Állatkertben rendezik).
Ám míg a kőbányai beruházások felügyelete, ha úgy vesszük, így is-úgy is Fürjes Balázs kiemelt budapesti fejlesztésekért felelős kormánybiztos és államtitkár „munkakörébe” tartozik, a szervezésre egy hete önálló kormánybiztost is kapott a rendezvény.
A kormányszóvivőként nemrég leváltott, vadászszenvedélyéről a Facebook-oldalán is gyakorta posztoló Kovács Zoltán kinevezését a hvg.hu-nak azzal magyarázták magas rangú kormányzati források, hogy korábban az állami rendezvények lebonyolításáért is felelős államtitkárként hasznos tapasztalatokat szerzett a nagy tömeget megmozgató rendezvények lebonyolításában. A világkiállítás megnyitója a terveket ismerők szerint ugyanis
nagyszabású, színvonalában és léptékében augusztus 20-ához hasonlító lesz.
A kinevezésről szóló kormányhatározat szerint Kovácsnak az őt nemzetközi kommunikációs államtitkárként megillető 1 296 300 forintos illetményen túl kormánybiztosként is államtitkári fizetés jár majd (szemben a kormánybiztosi munkát díjazás nélkül ellátó Fürjes Balázzsal), és munkáját a többi kormánybiztoshoz képest kiugró létszámú, tízfős titkárság is segíti.
És ez még nem minden: a kormányhatározat szerint projektcég is alakul majd a lebonyolítással kapcsolatos teendők koordinálására. Ez utóbbi márpedig az eddigi hazai világesemény-szervezési tapasztalatok alapján szintén nem a közpénz-spórolás szinonimája: az úszóvébét szervező Bp 2017 kft vezető tisztségviselőinek havi bruttó bére 800 ezer és 1,2 millió, míg középvezetőié 500 és 800 ezer forint között mozgott, a lefújt budapesti olimpiai pályázatért felelős cég vezetői pedig fejenként nettó 1,22-1,86 millió forint közötti fizetésükkel a miniszterelnöknél is többet kerestek.
A világkiállítás költségvetésének viszonylag friss, három héttel ezelőtti, a Magasles birtokába jutott javaslata 2018-ra, vagyis az évből hátralévő két hétre 16,1 millió, 2019-re pedig 129 millió forintot irányozna elő a kormánybiztos titkárságának. (A hvg.hu információi szerint itt, Kovács Zoltán mellett dolgozik majd tanácsadóként a miniszteri biztosi posztjáról a volt korányszóvivő kinevezésével leváltott Károlyi gróf is.)
További 563 millió forint menne még az idei büdzsé terhére a projektcég alapítására. Bár ez utóbbi munkavállalóinak a létszámáról és vezetőinek díjazásáról nem szól a fáma, a szervezést a kormánybiztoson és a projektcégen túl egyengető, hattagú szervezőbizottság delegáltjainak is jár majd a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap 100 százalékának megfelelő, 2019-ben összesen 3,2 millió forintos fizetés.
Program, kavalkád
A világkiállításnak csak a programjaira további tízmilliárd forintot szán a kormány a hvg.hu információi szerint: a háromhetesre tervezett esemény kísérőrendezvényeként például európai lovas játékokat rendeznek majd a Kincsem Parkban, melyhez szintén jelentős forrásokat és kormánygaranciát kap a Lázár Vilmos vezette Magyar Lovassport Szövetség. Lesznek emellett sportlövő, íjász-, kutyás és (hogy a hazai politikai-gazdasági elit tagjainak többségétől elütő hobbit választó Áder János államfő se szomorkodhasson) horgászprogramok is, a Magyar Művészeti Akadémián (MMA) pedig külön ülésszak foglalkozik majd a vadászat és a művészet kapcsolatával.
A már említett költségvetésvázlat szerint nemcsak az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) egyes megyei szervezetei kapnának milliókat a világkiállításhoz kapcsolódó helyi programok szervezésére, de százmilliós nagyságrendben jutna a pénzhez egy rakás, a vadászathoz érintőlegesen kapcsolódó szervezet is. A Magyarországi Vadászlövészek Egylete például 82+104 millió forintból szervezhet a világkiállításhoz kapcsolódó versenyeket, míg a Magyar Bocuse d'Or Akadémia 19 millió forintból mutatja majd be „a gasztronómia hungarikumaival kísérve” a vadhús és a hal elkészítésének konyhaművészetét.
A közelebbről meg nem nevezett hungaricumok promóciója összesen 50 millió forintba kerülne, de további 40 millió forintért egy országos szemétszedési akció, 12 millióért pedig a Fehérkereszt Állatvédő Liga kutya-macska ivartalanítást népszerűsítő kampánya is kapcsolódna a világkiállításhoz.
A javaslat szerint 2019 első félévére ütemezve a külsőségekre is egymilliárd – logótervezésre és -gyártásra 250, ajándéktárgyakra további 750 millió – forintot különítenének el. A tervezetből az nem derül ki, hogy a fenti negyedmilliárd annak a már bemutatott látványelemnek az utólagos elszámolása-e, amelyet a szeptember eleji putnoki vadásznapon leplezett le a világkiállítás logójaként a miniszterelnök-helyettes, vagy netán újat készítenek. Mindenesetre, ha az infrastrukturális fejlesztéseknél nem is, de a szimbolikus körítéseknél úgy tűnik, igyekszik kizárni az esetleges csúszások kockázatát a kormány: a szeptemberi vadásznapon a logó mellett már a világkiállítás speciálisan ez alkalomra készült kürtös himnuszát is bemutatták.
Ha vadászni nem is, egy jó vaddisznópörköltet vagy halászlét biztos mindenki szeret enni
– magyarázta múlt héten a hvg.hu-nak egy a szervezésre rálátó kormánytag a rendezvény létjogosultságát, vagyis azt, hogy hatvanezer magyar és ismeretlen számú külföldi vadász kedvéért megéri-e ötvenmilliárdos megarendezvényt szervezni.
Bár a (még) nem hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a rendezvény több tízezer turistát vonzhat majd Budapestre, a tavalyi vizes vébé tapasztalatai alapján ezt érdemes fenntartásokkal kezelni: a turizmusnak adott lökés helyett valójában négy százalékkal kevesebb vendég szállt meg a világverseny idején a budapesti szállodákban és kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2016 azonos időszakában, és a jegybevételekről is csak annyi derült ki, hogy a helyszíneken 485 ezren szurkoltak a rendezvény 17 napja alatt. Ám arról, hogy közülük hányan voltak a fizető nézők, pláne hányan az ország idegenforgalmi egyenlegét javító külföldiek, nincsenek adatok. Vagy ami igen, abból nem sok jó olvasható ki: a rendezvény szervezőinek utólagos értékelésével szemben – miszerint a vébére érkező külföldiek átlagosan 9 napot töltöttek Budapesten – a KSH szerint a fővárosban megszálló külföldiek átlagos tartózkodási ideje mindössze 0,2 nappal (2,5 napra) nőtt tavaly júliusban. | https://hvg.hu/itthon/20181211vadaszati_vilagkiallitas_koltsegei | https://web.archive.org/web/20210518152645/https://hvg.hu/itthon/20181211vadaszati_vilagkiallitas_koltsegei | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-ujabb-rendezvenyalma-csak-logora-es-ajandektargyakra-elmegy-majd-egymilliard | HVG | hungarian-news | 2018-12-11 06:30:00 | [
"Károlyi József",
"Kovács Zoltán (KIM)",
"Semjén Zsolt"
] | [
"Országos Magyar Vadászati Védegylet"
] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"lósport",
"gazdálkodás",
"vadászat",
"juttatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő",
"megtérülés"
] | [] |
48,146 | A lengyel kormány is túlélte a bizalmi szavazást | Inkább erődemonstráció volt a közelmúltbeli pénzügyi korrupciós botrány miatt az a bizalmi szavazás, amelyet Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök kezdeményezett a kormánnyal szemben tegnap a parlament alsóházában és a várakozásoknak megfelelően meg is nyerte. | Inkább erődemonstráció volt a közelmúltbeli pénzügyi korrupciós botrány miatt az a bizalmi szavazás, amelyet Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök kezdeményezett a kormánnyal szemben tegnap a parlament alsóházában és a várakozásoknak megfelelően meg is nyerte.
Kapcsolódó cikkünk2018.12.12Csak egyszer volt ilyen: a lengyel parlamentben is lesz ma egy bizalmi szavazásA szavazási eredmény szerint 231 képviselő biztosította bizalmáról a kormányt, 181 pedig ellene szavazott, azaz viszonylag könnyedén, a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően nyerte meg a szavazást a Jog és Igazságosság (PiS) párti kormány. Hivatalosan azzal indokolta... | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20181213/a-lengyel-kormany-is-tulelte-a-bizalmi-szavazast-307703 | https://web.archive.org/web/20210920000839/https://www.portfolio.hu/gazdasag/20181213/a-lengyel-kormany-is-tulelte-a-bizalmi-szavazast-307703 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-lengyel-kormany-is-tulelte-a-bizalmi-szavazast | Portfolio | eu-news | 2018-12-13 11:01:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Lengyelország"
] | [] | [] |
48,147 | Irdatlan pénzt moshattak tisztára oroszok a legnagyobb dán bankban, és éveken át senki nem tett semmit ellene | A fokozott érdeklődés oka: idén derült ki, hogy a Danske Bank főszereplője minden idők egyik legnagyobb pénzmosási ügyének. A dán bank észt fiókján keresztül 2007 és 2015 között 200 milliárd eurót (!) moshattak tisztára elsősorban orosz számlatulajdonosok. | Új elnököt választottak múlt pénteken a Danske Bank igazgatótanácsának élére. A hasonló kinevezéseknek nincs feltétlenül nagy jelentőségük a pénzügyi világban, a legnagyobb dán bank vezetőváltását viszont világszerte érdeklődéssel figyelték újságírók, politikusok és ügyészek is.
A fokozott érdeklődés oka: idén derült ki, hogy a Danske Bank főszereplője minden idők egyik legnagyobb pénzmosási ügyének. A dán bank észt fiókján keresztül 2007 és 2015 között 200 milliárd eurót (!) moshattak tisztára elsősorban orosz számlatulajdonosok. Az ügyben a dán, az észt, a brit és az amerikai hatóságok is nyomoznak, az Egyesült Államok által kilátásba helyezett büntetések hatására pedig a Danske részvényeinek értéke a felére zuhant március óta, 15 milliárd dollárral csökkentve a bank értékét.
A botrány komoly pofont jelentett a dán pénzügyi rendszernek, amelyet kifejezetten stabilnak, átláthatónak és megbízhatónak volt szokás tartani, a Danske botránya után viszont erős a gyanú, hogy ilyen léptékű pénzmosásra nem kerülhetett volna sor a dán pénzügyi felügyelet bénázása és/vagy asszisztálása nélkül.
A múlt pénteki taggyűlést a Danske legnagyobb, 21 százaléknyi részesedéssel rendelkező nagy részvényese, a Maersk hajózási óriásvállalat kezdeményezte közgyűlésen Karsten Dybvad lett az új elnök. Nem titkoltan tűzoltási céllal igazoltak új embert az igazgatótanács élére: Dybvad korábban a legnagyobb dán ipari lobbicsoportot vezette, előtte meg hosszú éveken át dolgozott kormányközelben, és mindenkit ismer a politikai elitből. Nem kis feladatra vállalkozott: amellett, hogy kapcsolatot kell tartania majd a hatóságokkal, új vezérigazgatót is kell keresnie a bank élére, közben pedig valahogy meg kell próbálnia helyreállítani a bank hírnevét.
Az alapján, ami eddig kiderült a bank felelősségéről a 200 milliárd eurós pénzmosásban, ez utóbbi lesz a legnehezebb feladat.
Nagyon magasra tört
Ma már elég pontosan látni, hogyan valósulhatott meg minden idők egyik legnagyobb pénzmosása, de a visszaélés mértékére csak lassan derült fény. A Financial Times a botrány kirobbanása után rakta össze azt az idővonalat, ami alapján rekonstruálni lehet a történteket. Az eddig megismert információk alapján hatósági figyelmetlenségek és felelőtlen piaci magatartás mellett alighanem szándékos félrenézés is kellett ahhoz, hogy nyolc éven át zavartalanul áramolhassanak a vélhetően tisztességtelen forrásból származó pénzek a dán bankcsalád számláira.
A Danske 2007-ben jelent meg Észtországban, miután felvásárolta az észt érdekeltséggel is rendelkező finn Sampo Bankot. Az első intő jelek már ekkor feltűntek, az észt pénzügyi felügyelet szinte azonnal kritizálta a Danskét, hogy nem veszi elég komolyan a felmerülő kockázatokat, az orosz jegybank alelnöke, Andrej Kozlov pedig éppen pár hónappal a felvásárlás előtt kifogásolta az észt hatóságoknál, hogy az észt bankot oroszok pénzmosásra használhatják fel. Kozlovot három hónappal később gyilkolták meg, amikor egy futballmeccsről tartott hazafelé; az orosz bíróságok szerint a bérgyilkos megbízója a jegybankalelnök pénzmosás elleni fellépését akarta megtorolni.
A figyelmeztetések ellenére a Danske nem nagyon foglalkozott a felvásárolt észt fiókkal, a 2008-as válság kirobbanása pedig végleg elterelte a figyelmet. Ekkor a világ összes pénzintézetében arra koncentráltak, hogy új ügyfeleket tudjanak szerezni, és az észt fiók ezen a téren nagyon jól teljesített. Olyannyira, hogy a Danske nemzetközi ügyfelekért felelős vezetője, az észt kirendeltséget is felügyelő Thomas Borgen meg is látta a lehetőséget a helyi bank teljesítményében, főleg a nem észt állampolgárságú ügyfelek bevonzásában.
Annak ellenére, hogy feljegyzések szerint a Dankse 2010-es igazgatótanácsi ülésén is felmerült már a gyanús észtországi pénzmozgások kérdése, a bankvezetés végül megnyugtatta magát, hogy nincs nagy baj. Közben az észt fiókok profitja meredeken emelkedett, és ennek egyre nagyobb része, 2013-ban már 99 százaléka (!) származott a nem észt állampolgárságú ügyfelektől. Utólag az is nyilvánvaló, hogy az észt fiókok sikereire fel kellett figyelniük Koppenhágában, hiszen 2011-ben például a Danske adózási előtti profitjának 11 százaléka származott Észtországból, annak ellenére, hogy az észt fiókok a bank teljes vagyonának csupán 0,5 százalékát tették ki.
A következő évek a rendületlen növekedésről szóltak, de jöttek az egyre határozottabb vészjelzések is: 2012-ben a dán pénzügyi ellenőrzés megkeresést kapott észt kollégáitól, majd 2013-ban a JPMorgan jelezte, hogy megszakítja társbanki kapcsolatát az észt fiókokkal, mivel a nem észt állampolgárok ügyletei gyanúsak, az év végére pedig a Danske vezetésében is kezdtek egyre többen arra jutni, hogy valamit kezdeni kéne az Észtországban rengeteg pénzt megmozgató, gyanús ügyfelekkel.
Ekkor már az észt fiókok terjeszkedését vezető Borgen a Danske vezérigazgatója volt, és visszaemlékezések szerint ő volt az, aki elutasította a felvetést, hogy komolyabban ellenőrizzék vagy akár visszafogják a bank észtországi tevékenységét. Borgen ekkor már komoly sztárja volt a skandináv bankárvilágnak: rendkívül karizmatikus, jól előadó vezetőként írták le egykori munkatársai, aki az észt profit révén olyasvalamit tudott felmutatni, amit a válság után kevesen: komoly sikereket.
2014-ben jött az addigi legkomolyabb ügy: egy, a bank ügyleteit belülről ismerő informátor kereste meg az észt fiók vezetőségét azzal, hogy fiókjuk ügyfele lett egy olyan Nagy-Britanniában bejegyzett cég, mely mögött Vlagyimir Putyin családtagjai és az orosz hírszerzők állhatnak. Ekkor már a Danske belső ellenőrei is vizsgálatot rendeltek el, és hiába akadtak valóban aggályos dolgokra a nemzetközi ügyfelekkel kapcsolatos ügyleteknél, Borgen ismét le tudta hűteni a kedélyeket.
2015 elején a Danske igazgatótanácsa már nyíltan kérte a nem észt állampolgárokkal való ügyletek visszaszorítását, és év közben valóban csökkenni kezdett az ilyen ügyfelek száma, 2016-ra pedig a Danske teljesen lezárta ezt a portfólióját. A dán bankóriás számára egy kis szerencsével itt véget is érhetett volna a történet, mely során hatalmas bevételekre tettek szert. 2017 márciusában azonban a dán sajtóban elkezdtek megjelenni az első tényfeltáró cikkek arról, hogyan moshattak pénzt orosz, azeri és moldáv ügyfelek a dán bank észt fiókjain keresztül, majd ezt követték az első hivatalos elemzések is.
A sajtóban és a jelentésekben egyre nagyobb összegek szerepeltek, minden új összegzés tízmilliárd dollárokkal növelte meg a gyanús eredetű, a Danske leányán keresztül tisztára mosott vagyon mértékét, míg 2018 szeptemberében a dán bank maga tett közzé egy jelentést, amely szerint 2007 és 2015 között 200 milliárd euró áramlott át rajta, nem észt állampolgárságú személyektől. Ekkor már nem volt visszaút, Borgen beadta a felmondását, és az is kiderült, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium nyomozást indított a bankkal szemben. A Danske ugyan alig van jelen az Egyesült Államokban, de egy amerikai büntetésnek komoly hatása lehet: egyrészt a csekély jelenlét pont elég ahhoz, hogy az amerikai minisztérium több milliárd dolláros büntetést vessen ki, másrészt a vizsgálat eredményeként az amerikai hatóságok pénzmosást szolgáló bankká sorolhatja át a Danskét, ami az amerikai piacokról való azonnali kitiltással lenne egyenértékű.
Ez történt meg idén tavasszal Lettország legnagyobb, nem lettországi lakosoknak fenntartott bankjával, a ABLV-vel is, ami a döntés után össze is omlott. És ugyan elemzők szerint a Danske azért sok szempontból más megítélés alá kell essen, ezért kevés az esély erre a forgatókönyvre, a bank teljes bedöntésével fenyegető döntés akkor is ott lóg a levegőben.
Egy brit bankár borított mindent
Annak megértése, hogy pontosan hogyan ment végbe ez a gigantikus léptékű pénzmosás, nem lett volna lehetséges a már említett belső szivárogtató segítsége nélkül. Nem egy névtelen hősről van szó: a brit Howard Wilkinson volt az, akinek gyanúsak lettek az észtországi ügyletek.
A brit férfi az észt kirendeltségnél volt kereskedő, és a szokásos ügymenetek intézése közben tűnt fel neki, hogy az egyik londoni bejegyzésű cég, amely napi szinten mozgatott meg egymillió dollárt a számláján, a brit kormány felé közölt jelentésében azt állította, hogy semmiféle bevétellel vagy tőkével nem rendelkezik. Wilkinson kíváncsi lett, hogy hogyan lehetséges ez, ezért egy fontot kifizetve letöltötte a cég jelentését. Ugyan világosan látszott az ellentmondás, de még ekkor sem gondolt arra, hogy bűncselekmény nyomaira bukkant – mesélte Wilkinson a Wall Street Journal újságíróinak.
Beszámolójából kiderül, hogy csak fokozatosan jött rá arra, mit is fedezett fel. Hiába figyelmeztette munkaadóját, öt évnek kellett eltelnie, mire a Danske Bank valóban bevallotta, hogy rengeteg gyanús eredetű pénz ment át a fiókján. Wilkinson elmondása szerint megdöbbenve és egyre inkább kiábrándulva figyelte a történteket.
Az Oxfordban végzett Wilkinson kevéssel a finn Sampo felvásárlása után került a balti régióba, és rövid finn kitérő után az észt kirendeltséghez irányították. Középvezető volt, kilenc ember dolgozott alatta, napi több millió dollár mozgott a kezük alatt. A bank kifejezetten jól teljesített, fiatal és ambiciózus kereskedőkből álló csapata volt, a válság sem csapolta meg a bevételeiket. Igaz, Wilkinson ekkor sem értette pontosan, hogy miből van a bank bevétele: a profit több mint 90 százalékát ugyanis egy másik részleg, a nem észt állampolgár befektetőkkel foglalkozó osztály hozta.
A WSJ-nek azt mondta, nem volt teljesen világos, hogy miért éri meg a főleg orosz állampolgárságú ügyfeleknek az észt banknál számlákat nyitni, ahogy az is furcsa volt, hogy ezekről a számlákról sokszor pár nap vagy akár pár óra után le is szedték a rá érkező összegeket. Ugyanakkor ez nem Wilkinson osztálya volt, így napi szinten nem kellett foglalkoznia ezekkel az ügyletekkel.
Évek teltek el így, mígnem 2012-ben, a nyári szünidő alatt egy fiatal kollégája megkérte, hogy segítsen összerakni egy brit cég ügyleteihez kapcsolódó papírmunkát. Ez volt az a londoni cég, amelynek lebukása aztán dominóként döntött le mindent: a London külvárosába, egy vaskereskedés mellé bejegyzett cég ugyanis pár hónap alatt 480 millió dollárt mozgatott meg az észt számláján, miközben semmiféle tőkével nem rendelkezett. Wilkinson jelezte felfedezését a bank belső ellenőreinek, akik biztosították, hogy ez csak egyszerű számviteli hiba lehet, és a vállalat lead majd egy új jelentést. A brit férfi egy időre el is felejtette a dolgot, mígnem 2013 szeptemberében egy kollégája el nem árulta neki, hogy a brit cég már nem az ügyfelük, míg egy másik kollégájától megtudta, hogy a vállalat egyik tulajdonosa Putyin rokona. (Ezt az információt Putyin szóvivője tagadta a lapnak.)
Wilkinsonnak saját elmondása szerint 2013 karácsonyakor jutott ismét eszébe a rosszul kitöltött jelentés, amit másfél évvel korábban látott. Kíváncsi lett arra, vajon kijavították-e a hibát. Újra letöltötte a londoni cég éves jelentését, és ekkor látta, hogy a cég valóban átírta a tőkéje méretét, nulláról mintegy 20 ezer dollárra, miközben a papírok kitöltésének napján is egymillió dollár mozdult meg a számlájukon. A brit bankár ekkor értette meg, hogy ez nem lehet véletlen hiba, és hogy erről a banknál is tudnia kellett valakinek.
Másnap a Danske koppenhágai központjához fordult levélben, és leírta, hogy milyen gyanús jelekre bukkant. Két nappal később a bank egyik vezetőjétől rövid üzenetet kapott, hogy köszönik, hogy felhívta erre a figyelmüket, és ki fogják vizsgálni az esetet. Az igazgatótanács legközelebb 2014 első hetében ült össze, ekkor már Borgen volt a bank vezérigazgatója. Feljegyzések szerint szóba került a karácsonyi feljelentés, de az igazgatósági tagok nem kaptak írásos összefoglalót a tartalmáról, és nem is keltett az ügy nagy feltűnést. Főleg azért nem, mert ugyanekkor derült ki az is, hogy a JPMorgan megszakítja az együttműködését az észt bankkal, épp a pénzmosási ügyletek gyanúja miatt. Borgen ekkor állt elő azzal a javaslattal, hogy egyszerűen adják el az észt bankot.
A WSJ által megismert történet szerint két nappal az ülés után Wilkinson ismét a bankvezetőkhöz fordult levélben, és arról írt, hogy újabb három céget talált, amely hamis információkat adott meg a brit hatóságoknak. Wilkinson elmondása szerint tevékenységét nem nézték jó szemmel a munkahelyén sem, az észt fiók egyik igazgatója azzal ripakodott rá, hogy ők nem rendőrök.
Ezzel párhuzamosan az észt hatóságoknak elegük lett a dán felügyelet semmittevéséből, és 2014 februárjában megszállták az észt bankfiókot, több ezer oldalnyi dokumentumot foglaltak le. A tapasztalataikról 340 oldalas jelentést küldtek a Danske Banknak, de az észt nyelvű dokumentumot három év alatt sikerült csak lefordítani (angolra és dánra). Ekkor már a Danske belső vizsgálata is elindult, Wilkinson szerint motivált és intelligens belső ellenőrök kérdezték ki őt, és ez a jelentés is arra jutott, hogy az észt fióknál egyszerűen nem tudták megállapítani, ki áll a betett összegek mögött.
Wilkinson elmondása szerint az egyik belső ellenőr vallotta be neki, hogy felsőbb utasításra kellett szőnyeg alá söpörni korábbi jelentését. A végleges jelentés el sem készült, állítólag épp azért, mert így nem kellett benyújtani a dán bankfelügyeletnek. 2014 nyarán jártunk, és a brit férfi ekkor úgy érezte, elment a falig, mégsem jutott semmire. Megírta felmondását a Danske menedzsmentjének. Majd elküldött még egy emailt a bank vezető kockázatelemzőjének arról, hogy ha a bank nem fordul rendőrséghez a gyanús számlák miatt, akkor ő fog. Órákkal később jött a válasz, mely szerint az általa feltárt ügy nagy figyelmet kap Észtországban és Koppenhágában is.
Júniusban egy igazgatósági ülésen Borgen arról beszélt, hogy két bank is érdeklődik a Danske balti portfóliója, így az észt bank iránt is, és azt kérte, hogy egy kicsit még altassák a vizsgálatokat, csak addig, amíg eladja a balti érdekeltségeit a bank. Attól tartott, hogy ha felgyorsítanák a kivonulásukat az észt piacról, akkor az leverné a bankok árát. A visszaemlékezések szerint senki nem mert ellenkezni a rendkívül sikeres bankvezérrel, aki nagyon nehéz gazdasági időszakban kormányozta magabiztosan a bankot.
Végül nem lett vevő a balti portfólióra. Aztán, 2015-ben, miután már az utolsó két megmaradt amerikai partner, a Bank of America és a Deutsche Bank amerikai leánya is közölte, hogy pénzmosási aggályaik miatt többet nem hajlandó dolláralapú tranzakciókban együttműködni az észt bankkal, a Danske elkezdte megszüntetni a nem észt állampolgároknak fenntartott szolgáltatásokat.
Alig egy évvel később pedig jött a már említett bukás, miután egy dán lap, a Berlingske 2017 elején elkezdte feltárni a közvélemény számára addig ismeretlen pénzmosási ügyet. Ekkor már hivatalos belső vizsgálat is indult a banknál, Borgen azonban biztos volt benne, hogy nem kell távoznia.
A Danske ellenőrei, Wilkinson tanácsait követve elkezdték áttekinteni az észt bank 15 ezer ügyfelét. Egy év alatt az ügyfelek felével végeztek, és a többségük gyanúsnak bizonyult. Az idén szeptemberben publikált belső jelentés szerint a gyanús, tisztázatlan forrásokból származó összeg meghaladhatta a 200 milliárd eurót, és nem sikerült kibogozni, hogy ki állhatott e vagyonok mögött. A pénz persze már rég nincs meg, ezek az összegek csak keveset időztek a dán-észt számlán, utána felszívódtak a világ offshore-birodalmaiban.
A belső vizsgálat ugyan nem állapította meg Borgen felelősségét, és csak alsóbb szinteken nevezett meg mulasztókat, a vezérigazgató idén ősszel végül mégis bejelentette lemondását.
Messze még a vége
Összeszámolni is nehéz lenne, hány országban összesen hányféle vizsgálat és eljárás zajlik jelenleg a 200 milliárd eurós pénzmosás miatt. És azt is látni, hogy a szálak még tovább vezethetnek: Wilkinson, miközben a dán parlament előtt arról is beszélt, hogy a dán bank megpróbálta lefizetni a hallgatásáért, megemlítette azt is, hogy az észt bankba érkező gyanús pénzek fele egy amerikai bank számláin keresztül folyt tovább. És bár Wilkinson akkor nem nevezte meg a bankot, a sajtóban hamar elterjedt, hogy a Deutsche Bank amerikai érdekeltségeiről van szó. A hírre a DB részvényei esni kezdtek. (A német multinacionális bank hazai irodáiban nemrég razziázott a rendőrség, igaz, állítólag nem ebben az ügyben, hanem a Panama-iratokkal összefüggésben.)
De a Wilkinson és az újságírók által feltárt ügy nemcsak a bankok, hanem a szabályzórendszer alapvető hibáit is megmutatta. Észtország pénzügyi felügyeleténél például mindössze két ember foglalkozott a pénzmosási ügyekkel, a kiszabható maximális bírság pedig 32 ezer euró volt, ami nyilván nem rémisztette el az eurómilliókat mozgató bűnözőket. Szintén problémát jelentett, hogy az ügynek a feltárása összehangolt együttműködést igényelt volna a dán és az észt felügyelettől, és ugyan az észt felügyelet évről évre egyre drámaibb hangvételű jelentéseket küldött a dán kollégáiknak, a dán hatóság nem tett semmit.
A gyanú szerint ez összefügghetett azzal, hogy a Danske 2012-ben egy amerikai fiók megnyitását tervezte, és a dán felügyelet ekkor támogató nyilatkozatokat adott ki a Fed felé, dicsérve a dán nagybank pénzmosás elleni intézkedéseit. A helyzet állítólag annyira elmérgesedett a két ország hatóságai között, hogy az Európai Bankhatóság ülésén üvöltözésig fajuló vita tört ki, és az észtek azzal vádolták a dánokat, hogy miközben a NATO tagjai, semmit nem tesznek a törvénytelen orosz pénzek tisztára mosása ellen.
Az európai felháborodást és aggályokat nyilván az is növeli, hogy erős a gyanú: az észt bankon átmosott pénz egy része mögött Putyin családja és környezete lehetett. Ezt bizonyítani persze egyelőre nem lehet, és kérdés az is, hogy valaha fény derülhet-e pénzek eredetére és sorsára. De a Reuters elemzése szerint a pénzmosó mechanizmus leleplezése még akkor is kellemetlen lehet Putyin számára, ha saját érdekeltségét nem is sikerül majd bizonyítani: a Danske észt bankjának példája ugyanis épp azt mutatta meg, hogy rengeteg orosz fordult a pénzmosás eszközéhez, a 15 ezer nem észt ügyfél nagy része ugyanis Oroszországból jött.
Egyes becslések szerint 800 milliárd dollár lehet az orosz oligarchák offshore számlákon tárolt összvagyona, ami megegyezik az összes orosz háztartás vagyonával. Ha a Danske körüli botrány elég nagyra nő (és jelenleg minden esély megvan erre, Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa szerint például jelenleg nincs ennél nagyobb botrány Európában), akkor elképzelhetők olyan szigorú intézkedések, amelyek alaposan megnehezítik az ilyen trükköket.
Ehhez persze arra is szükség lehet, hogy a Danske elleni eljárások tényleg olyan mértékű büntetéssel érjenek véget, mint amitől számos részvényes tart, és ami miatt pár hónap alatt felére esett vissza a legnagyobb dán bank értéke. | https://444.hu/2018/12/13/irdatlan-penzt-moshattak-tisztara-oroszok-a-legnagyobb-dan-bankban-es-eveken-at-senki-nem-tett-semmit-ellene | https://web.archive.org/web/20220810080725/https://444.hu/2018/12/13/irdatlan-penzt-moshattak-tisztara-oroszok-a-legnagyobb-dan-bankban-es-eveken-at-senki-nem-tett-semmit-ellene | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/irdatlan-penzt-moshattak-tisztara-oroszok-a-legnagyobb-dan-bankban-es-eveken-at-senki-nem-tett-semmit-ellene | 444 | eu-news | 2018-12-13 00:00:00 | [] | [
"Danske Bank"
] | [
"Dánia",
"Európa",
"Oroszország"
] | [
"pénzmosás",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
48,148 | Fideszesek és az MSZP-s atomfőnök árnyéka is elérte Paks 2-t | „Ahol hús van, ott légy is van” – mondta korábban Orbán Viktor a paksi atomerőmű bővítéséről, arra utalva, hogy a több ezer milliárd forintos beruházás vonzza a különféle gazdasági érdekcsoportokat. Valóban nagy a zsongás a projekt körül: megjelent már egy nagy külföldi szereplő, az egyik nagyértékű szerződés iránt pedig épp az Orbánhoz szorosan kötődő Mészáros Lőrinc üzleti köre is érdeklődik. | „Ahol hús van, ott légy is van” – mondta korábban Orbán Viktor a paksi atomerőmű bővítéséről, arra utalva, hogy a több ezer milliárd forintos beruházás vonzza a különféle gazdasági érdekcsoportokat. Valóban nagy a zsongás a projekt körül: megjelent már egy nagy külföldi szereplő, az egyik nagyértékű szerződés iránt pedig épp az Orbánhoz szorosan kötődő Mészáros Lőrinc üzleti köre is érdeklődik.
Közben azonban szép csendben felbukkant egy olyan szervezet is, amelynek politikai oldalakon átívelő kapcsolatai vannak. A már nevében is a beruházásra utaló P2 Magyar Vállalkozásokat Támogató Egyesület irányításában részt vett egy olyan személy is, aki a szocialista kormányok alatt befolyásos pozíciókat betöltő Kocsis Istvánhoz kötődik. Rajta kívül megjelent az egyesületben két helyi fideszes politikus, egy fideszes képviselő rokona, az OTP egyik középvezetője és egy nagyvállalkozó, aki a paksi bővítésért felelős miniszter kérésére szállt be.
A nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint az egyesület azzal a céllal jött létre tavaly májusban, hogy segítse a magyar vállalkozások bevonását a paksi bővítésbe, és részt vegyen ezeknek a cégeknek az informálásában. Ennek érdekében szoros együttműködést akartak kialakítani a bővítés orosz kivitelezőjével és a beruházásért felelős magyar minisztériummal is.
Az egyesület ezeket a nagyravágyó célokat nem tudta elérni. Korábbi vezetőségi tagok ezt a folyamatosan cserélődő elnökség mellett azzal magyarázták, hogy nem nyílt lehetőség arra, hogy a kormányzati szereplőkön kívül más is bele tudjon szólni a bővítés előkészítésébe. Az egyesület hivatalosan annyit közölt, hogy kezdeményezték a P2 végelszámolását, további kérdéseinkre nem kívántak válaszolni.
Kormányzati kapcsolatok
Az egyesület rövid történetét végigkísérte a különböző üzleti és politikai kapcsolatokkal rendelkező figurák feltűnése. A P2 több fontos megbeszélésén is jelen volt például Székely Péter, aki korábban a gépgyártással és ingatlanfejlesztéssel is foglalkozó nagymúltú Transelektro-csoport vezérigazgatója és főtulajdonosa volt. Az atomerőműveknek is bedolgozó Transelektro az MSZP-kormányok idején többször is kapott állami segítséget, hogy elkerülje a csődöt, végül azonban ez se tudta megmenteni a cégcsoportot. Székely a Fidesz környékén is feltűnt, 2005-ben tagja volt a párt már akkor is befolyásos gazdaságpolitikusának számító Matolcsy György egyik tanácsadó testületének.
A P2 egykori tagjai szerint voltak olyan megbeszélések, elnökségi ülések, amelyeket Székely egyik cégének óbudai irodájában tartottak. Székely a megkeresésükre azt írta, hogy a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János felkérésére vett részt tavaly év közepén a P2 tevékenységében. (Erről megkérdeztük Sülit is, a miniszter azonban nem reagált az írásban feltett kérdéseinkre.) Székely azt állította, hogy az egyesület elnöki posztját is betöltötte, ennek azonban nincs nyoma a P2 hivatalos dokumentumaiban. Másfél-két hónap után azért távozott, mert úgy vélte, hiányoznak az egyesület „sikeres működéséhez a megfelelő feltételek”.
Néhány fideszes politikus viszont hivatalosan is megjelent a P2 vezetésében. Egyikük Tóth Kálmán, a 18. kerületi önkormányzat Fidesz-KDNP frakciójának a vezetője, aki néhány hónapig a P2 felügyelőbizottságának volt a tagja. Tóth megkeresésünkre először tagadta, hogy köze lett volna az egyesülethez, ezt csak azt követően ismerte el, miután egyeztettük vele a hivatalos iratokban szereplő személyes adatait. Azt mondta, hogy a baráti körén keresztül került kapcsolatba az egyesülettel, amelyet azonban hamar otthagyott. Szerinte az egyesületnek nem járt volna bevétel a bővítésbe sikeresen bevont magyar vállalkozásoktól. A P2 ezért szerinte direkt olyan embereket gyűjtött össze, „akiknek már volt egzisztenciája, hogy ezt a munkát tudják végezni”.
Távozott már az egyesülettől Gór Csaba Gyula II. kerületi fideszes önkormányzati képviselő is, aki a szervezet elnökségének volt a tagja. A politikus azt közölte, hogy egy olyan ügyvéd révén került kapcsolatba a P2-vel, akivel közös ügyvédi irodában dolgozik, és aki az egyesület körül is tevékenykedett. Gór az ügyvéd kollégájának szakmai munkáját segítve vett részt az egyesület tevékenységében, azért lett elnökségi tag, hogy ezt a munkát hatékonyabban tudja végezni. Egyéb elfoglaltságai miatt azonban hamar lemondott.
Hőrcsik Lajos Kálmán pedig a P2 felügyelőbizottságában tevékenykedett. Róla írta azt korábban a hvg.hu, hogy Hörcsik Richárd fideszes parlamenti képviselő unokaöccse és tagja egy olyan szövetkezetnek, amely különböző támogatásoknak köszönhetően vendégházat üzemeltet. Hőrcsik a kérdéseinkre válaszolva annyit írt, hogy egyesületi jogviszonya már megszűnt, a változások átvezetése folyamatban van. Hörcsik Richárd pedig azt közölte, hogy nem követi nyomon ügyvéd unokaöccse tevékenységét, így annak egyesületi szerepvállalásáról sem tud.
Kocsis István árnyéka
A P2 több korábbi tagja szerint az egyesület környékén felbukkant Kocsis István is, aki a szocialista kormányok alatt nagy állami vállalatokat vezetett, de láthatóan vannak kapcsolatai a mostani kormány felé is. Tavaly májusban váratlanul megjelent a paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János parlamenti eskütételén. Süli akkor azt közölte, hogy a hazai nukleáris szakma más fontos képviselőivel együtt ő hívta meg Kocsist az eskütételre.
A P2 egyik korábbi tagja szerint Kocsis közvetítőkön keresztül jelent meg az egyesületben, egy másik forrás pedig arról beszélt, hogy Kocsis „aktivizálódni is akart az egyesületben”, ez azonban végül nem történt meg. Kocsis a munkatársán keresztül azt közölte, hogy nem tagja az egyesületnek, ezért kérdéseinkkel ne hozzá, hanem a P2-höz forduljunk.
Kocsis évtizedek jó baráti kapcsolatot ápol Csányi Sándor OTP-vezérrel is, jelenleg pedig az OTP tulajdonában álló Merkantil Bank ügyvezető igazgatója. A P2-ben közvetlenül is feltűnt egy másik, Kocsist is ismerő OTP-s vezető. Tavaly ősszel ugyanis Zagyi László lett az egyesület elnöke, aki korábban az OTP tulajdonában álló cégeknél töltött be vezető pozíciókat, jelenleg pedig az OTP kereskedelmi banki divíziójának a főosztályvezetője. Zagyi és Kocsis jelenleg is kuratóriumi tag az atomerőmű által létrehozott Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítványnál.
Az OTP-s kapcsolódási pont miatt kíváncsiak voltunk arra, hogy Csányi Sándor tudott-e az egyesület működéséről. A bank sajtóosztálya a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy Csányi Sándornak semmilyen kapcsolata nincs és nem volt a P2 egyesülettel, nem ismerte és nem támogatta azt.
Zagyi érkezésével egy időben feltűnt az egyesületnél egy másik Kocsishoz kötődő személy, Guba János is. Guba nagyjából abban az időszakban volt a paksi atomerőművet tulajdonló Magyar Villamosművek (MVM) egyik leányvállalatának, az MVM ERBE Zrt-nek az igazgatósági tagja, amikor Kocsis volt az MVM vezérigazgatója. (Az MVM ERBE vezetésének ebben az időszakban Zagyi is tagja volt). Guba később követte Kocsist a BKV-hoz is, amíg utóbbi a közlekedési vállalat vezérigazgatója volt, előbbi igazgatóhelyettesként dolgozott a 4-es metró beruházást felügyelő projektigazgatóságnál.
Guba jelenleg is fontos állami tisztséget tölt be, a paksi bővítésért felelős magyar állami vállalat, a Paks II Zrt. igazgatósági tagja. Ez a pozíciója már akkor is megvolt, amikor tavaly szeptemberben a P2 alelnöke lett. Gubáról az egyik korábbi egyesületi tag azt mondta, hogy különösen aktív volt, ez alapján úgy tűnt, hogy „ő az erős ember” a szervezeten belül. Több kérdést is feltettünk Gubának és a Paks II Zrt.-nek többek között arról, hogy az állami és az egyesületi poszt mennyiben volt összeférhetetlen, ezekre azonban nem kaptunk választ.
Nagyravágyó tervek
A P2 valódi tevékenységéről nehéz képet kapni, az egyesületnek ugyanis nincs honlapja és a működéséről se lelhető fel semmilyen nyilvánosan elérhető információ. A Direkt36 által megkérdezett korábbi vezetőségi tagok szerint azonban az egyesület érdemi tevékenységet nem is végzett, így a kitűzött céljait nem tudta megvalósítani.
Az eredeti tervek szerint azonban a P2 meglehetősen komoly befolyásra törekedett a paksi bővítés körül. Többek között folyamatos kapcsolatot akart fenntartani a beruházás orosz kivitelezőivel, a bővítésért felelős magyar minisztériummal és a Paks II. Zrt.-vel is. Ezekkel a szervezetekkel megállapodásokat is akartak kötni. Ezen kívül az egyesület részt akart venni a paksi beszállítók előzetes szűrésében, a magyar és a külföldi beszállítók közti kapcsolatépítésben, az esetleges viták esetén pedig közvetített volna is közöttük.
A kudarcot az egyik korábbi elnökségi tag azzal magyarázta, hogy a tevékenységükre nem volt igény, különösen azt követően, hogy megalakult a bővítéssel foglalkozó minisztérium. A szervezet működését ismerő források szerint belső konfliktusok is nehezítették a munkát, ráadásul egy éven belül kétszer is átalakult az egyesület vezetősége. A volt elnökségi tagok szerint így nem derült ki az sem, hogy valóban vannak-e komolyabb orosz kapcsolatai az egyesületben alelnöki pozíciót betöltő Szergej Szkobelevnek. Szkobelev – akinek üzleti tevékenységéről csak annyi derült ki, hogy két kisebb magyar cégben is tulajdonrésze van - nem reagált a megkeresésünkre.
Nagy Roland, az egyesület jelenlegi elnöke a Direkt36-tal azt közölte, hogy kezdeményezték P2 végelszámolását, az ehhez szükséges iratokat benyújtották. (Ennek egyelőre nincs nyoma a Fővárosi Törvényszéken.) Azt mondta, hogy hiába volt jó a kezdeményezés, az alapszabályban rögzített célokat nem tudták elérni és gazdasági tevékenységet sem folytattak. Nagy hamar lezárta a beszélgetést arra hivatkozva, hogy „nincs miről beszélni”, további kérdéseinkre nem kívánt válaszolni.
Bár az új blokkok építése még nem kezdődött meg, a nagyberuházás irányításával megbízott orosz állami atomvállalat, a Roszatom a tavaly év eleje óta folyamatosan írja ki a paksi bővítéssel összefüggő tendereket. A magyar vállalkozók információval való ellátásában pedig a P2-höz hasonlóan mások is lehetőséget látnak. Tavaly februárban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozatán belül több magyar cég megalakította a Paks szekciót azzal a céllal, hogy a magyar cégek minél nagyobb arányban vegyenek részt a bővítésben. | https://444.hu/2018/12/13/fideszesek-es-az-mszp-s-atomfonok-arnyeka-is-elerte-paks-2-t | https://web.archive.org/web/20230201130534/https://444.hu/2018/12/13/fideszesek-es-az-mszp-s-atomfonok-arnyeka-is-elerte-paks-2-t | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszesek-es-az-mszp-s-atomfonok-arnyeka-is-elerte-paks-2-t | 444 | hungarian-news | 2018-12-13 00:00:00 | [] | [
"Fidesz",
"MSZP",
"P2 Magyar Vállalkozásokat Támogató Egyesület"
] | [] | [
"atom",
"építőipar"
] | [
"Paks II"
] |
48,149 | Bizonyíték: Adnan Polat a magyar nemzeti burzsoázia új tagja | Az Erdoğan–Orbán-tengely közepén elhelyezkedő Adnan Polat török csúcsgazdagok felvonulási területévé tette Magyarországot: ő és társai immár 25 itteni érdekeltséget ellenőriznek – de ez csak a kezdet. Az isztambuli hódítók gigantikus napelempark-hálózatához ugyanaz a csapat hajtja fel a területeket, amely Tiborcz István bizalmasait is kiszolgálja. De miért engedi át a kormány külföldieknek a szoláripar tekintélyes hányadát, ha ez a stratégiai ágazat egyébként nemzeti vagy klasszikus versenypiaci keretek között is „elketyegne”? | Volt olyan időszak, amikor a gazdasági lapok, üzleti rovatok hetekig foglalkoztak egy-egy nemzetstratégiai jelentőségű – például energiapiaci – fordulattal. Ma ez nem így van. Az elmúlt hetekben csak villanásszerű hírnek bizonyult, hogy Orbán Viktor kínai látogatásakor a Powerchina nevű ottani állami konszern napelempark-telepítési szerződést kötött a magyar kormányfő kíséretéhez tartozó Adnan Polat üzletemberrel. Azzal az isztambuli mogullal, akit immár (sport)barátként is rendre felvállal a miniszterelnök, és aki tavaly maga jelentette be a Forbes magazin török kiadásában, hogy 1000 megawattos szolárpark-hálózatot szervezne Magyarországon.
Mit jelent mindez? A legnagyobb hazai naperőművet nemrég átadó Magyar Villamos Művek terveiben „mindössze” 104,2 MW elérendő összeteljesítmény szerepel (hét önálló óriásprojekt keretében) –, Polat tehát épp tízszer ennyiben, a Paksi Atomerőmű kapacitástömegének felében gondolkodik. És van is alapja az derűlátásának: miközben a magyar kormány a szélfarmépítést lényegében betiltotta, a napos bizniszt bőkezűen támogatja – teljes összhangban az Európai Unióval. Később konkrétumokat is írunk, most azonban csak a lényeget:
éppen az történik, hogy egy török oligarcha „édes hazánk drága földjén” kínai technológiai háttérrel, közpénzek felhasználásával, Orbán Viktor áldásával extraprofit-termelésre rendezkedik be.
A probléma a legkevésbé a kínai kapcsolattal van. Régi ökölszabály a „kormányzástudományban”, hogy a technológiaigényes területeken – vagyis mindenütt, ahol elégtelen a hazai iparági tudás és tapasztalat – odafentről is érdemes bátorítani a külföldi importot. Be kell lássuk, nem vagyunk kollektorfejlesztő nemzet – szemben a kínaiakkal –, benapozott területeink és projektfejlesztésben jártas menedzsereink viszont igenis vannak. Ehhez képest a hazai középvállalkozóknak nemigen marad esélye energiát nyerni a napból: a miniszterelnök személyes tekintélyét inkább Adnan Polat érdekében veti be. És a török partner máris elkezdte szisztematikusan felvásárolni azokat az önálló projektcégeket, amelyek korábban megszerezték (vagy mostanában szerzik meg) a szükséges naperőmű-telepítési engedélyeket. Dömpingáron kínai technikát vásárol, majd később nem győzi igénybe venni az itteni állami támogatást.
Miféle engedélyekről, támogatásokról van szó? A napenergiában utazók 2016 végéig jelentkezhettek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ami annyit jelent, hogy az állam segítségével még további 25 évig a piaci ár felett adhatják el a megtermelt villamosenergiát. Márpedig a garantált bevételeket a bankok is szeretik, könnyen adnak hitelt az efféle tuti kimenetű üzletekre, tehát csekély önerővel is lehetett nagyot álmodni. Persze, ahogy „élelmeséknél” lenni szokott, sok vállalkozó csak azért akart beférni a kátba, hogy az engedélyeztetett tervét később haszonnal továbbértékesítse egy-egy nagyobb halnak.
A piaci aranylázat eredményező kát kimúlásával az Európai Unió jóváhagyta az új magyar zöldösztönzőt, a megújuló támogatási rendszert (metár), amellyel az állam már nem mindent, csakis a professzionálisan összerakott, hatékonynak ígérkező projekteket akarja „meglökni”. Nos, Adnan Polat mindenevő: neki kát- és metár-kompatibilis egységek is kellenek. A szent cél érdekében bejegyeztetett Amszterdamban egy napenergiai „fejcéget” (HSWE Investments B.V.), és ezen keresztül robbant be a 2018-as választások után a magyar nappiacra.
A Polat–HSWE-rendszerhez jelenleg már négy budapesti székhelyű csomóponti kft. tartozik, továbbá 14 frissen felvásárolt vagy alapított projekttársaság – és bennünk egy-egy vidéki óriásnaperőműpark-fejlesztés.
Az sem mellékes, hogy a török fél időközben leigazolta – jogi és szabályozási főnöknek – a korábbi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkárának titkárságvezetőjét, az állami MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. volt igazgatósági tagját, Farkas Gábort. Sőt, az Átlátszó úgy tudja, az Orbán családhoz rokoni szálon kötődő Szeghalmi Balázs ugyancsak a HSWE-gyorsnaszádon teljesít szolgálatot.
Mindkét műszaki-tanácsadói vállalkozást Szelei Péter jegyzi; a cégvezető a Pest megyei Dömsöd önkormányzati testülete előtt nemrég nyíltan is beszélt arról, hogy földekre vadászik, de közben nem önmagát, hanem egy multinacionális beruházót képvisel. Úgy tudjuk, Szelei az elmúlt két évben a Dömsöddel szomszédos Apajon, továbbá Nagykőrösön, illetve Veszprém megye számos településén engedélyeztetett naperőműterveket – és az általa szerzett jogok egy része aztán a Polat-féle 14 projekttársaság egyikénél-másikánál landolt.
A Heti Válaszban korábban már „elővettük” Szelei Pétert, most azonban már internetes bizonyítékot is tudunk mutatni arról, hogy a Beregi-síkon fekvő Gyüre község majdani szolárparkját szintén az ő ezTrade Kft.-je készítette elő – csakhogy ott nem a Polat Group lett a végfelhasználó, hanem a Sájer Gábor–Dicső László–Figura Ferenc-érdekkörbe tartozó négy vállalkozás (Solar Engine, Finasys, Napraforco-Operation és Békés Solar Kft.). Utóbbi három személyt nem azért emlegetjük, hogy ismeretlen nevekkel traktáljuk a nagyérdeműt, hanem, mert – Polathoz hasonlóan – ők is karnyújtásnyira vannak az úgynevezett magyar nemzeti burzsoáziától.
Sájer Gábor nem más, mint az egykor Tiborcz István-érdekeltségként jegyzett, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által „körberajzolt” Elios Zrt. ex-vezérigazgatója, aki olyannyira nem szakadt el a kormányfő vejétől, hogy egyenesen hozzá, a belpesti Mahart-házba jegyeztette be a Gyüre-projektben érdekelt Solar Engine Kft.-t. A mátészalkai illetőségű Dicső László pedig – amellett, hogy Sájer feleségével is van közös cége – a kormányzat udvari sztrádaépítőjével, a Duna Aszfalt-tulaj Szíjj Lászlóval állt dokumentált kapcsolatban; ő ügyvezette az egyik vállalkozását. Figura Ferenc meg még ennél is állandóbb üzlettársa Dicsőnek.
Bár a Sájer–Dicső–Figura-koalíció gyürei zöldmezős beruházása jelentőségét tekintve nem vetekszik a Polat-féle terjeszkedéssel, a magyar állam azért őket is igyekszik elhalmozni „figyelemmel”. A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a Magyar Fejlesztési Bank mintegy négymilliárd forintnyi hiperkedvezményes kölcsönt juttatott nekik 42 ezer darab napelemmodul beszerzésére. Mindezt úgy, hogy – miként a G7 gazdasági portál észrevette – az idei választások előtt egyetlen napra újra megnyitottak egy korábban már felfüggesztett uniós pályázatot.
A napos oldalra került magyarok után vissza a náluk még szerencsésebb törökökhöz! Többes számot kell használnunk, mert bár eddig csak Adnan Polatról beszéltünk, ő valójában több isztambuli csúcsgazdagot is bevont a magyarországi terjeszkedésbe. Miként az alábbi cégjegyzékből kiolvasható, az egyik napelemes csomóponti vállalatot, a DNN Solar Partners Kft.-t például a világhírű Federal-Mogul autóalkatrészgyár törökországi partnereként ismert, a helyi bulvársajtóban is gyakran csillogó Dereli családdal közösen birtokolja. A KP Solar Kft. pedig felerészben az erőműspecialista Demirer családé, akikkel Polat odahaza is kötelékben repül – igaz, ott szélturbinákkal szórták meg az országot.
S noha eddig csak az energiaszektorról szóltunk, Orbán Viktor török barátja a magyar ingatlanpiacon is jelentős pozíciókat fogott. Annak idején Tiborcz Istvánnal együtt szerezte meg például a fővárosban a Városligeti fasori Spitz-villát, ám miután a luxusirodaház-kialakításhoz közpénzre (műemléki támogatásra) is lehetett pályázni, a kormányfő veje – adván a látszatra – kiszállt a közös cégből. A már emlegetett Dereli család viszont egyre aktívabb Polat mellett; ők a szolárügyleten túl a Pozsonyi úti volt KISZ KB-székház (később K&H-bankközpont) helyén folyó telepfejlesztésben is partnerévé váltak.
Miként annak idején a Heti Válaszban jeleztük, a pesti Közvágóhíd épületegyüttese már ugyancsak Adnan Polat kezébe került – de az erre a területre álmodott új városrésznek sem ő az egyedüli gazdája. A török felvilág két igazi nagyágyúját vette maga mellé: a Çarmikli és az Özaltin családot. Ez a két família, pontosabban a hozzájuk tartozó nagyvállalatok (Nurol Group, Özaltin Holding) konzorciumban kivitelezik az eddigi legjelentősebb török autópályaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését.
Arra már utaltunk elégszer, hogy Polat napipari előretörését erős kormányhátszél segíti, de nincs ez máshogy az ingatlanfronton sem. Ahogy a HVG világossá tette, a kabinet a Közvágóhíd-átépítés elől minden hatósági porszemet eltakarít azzal, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Soroksári úti beruházást – amely a tervek szerint 7-12 szintes tömbökben, 1232 lakásban, 45 ezer négyzetméternyi irodahelyiségben, kétszáz hotelszobában, közel kétezer férőhelyes mélygarázsban, valamint éttermekben, áruházakban ölt majd testet.
S ha ehhez hozzátesszük az Átlátszó minapi hírét, mely szerint egy Erdoğan-párti politikus családjánál landolt a Ferenciek tere több ékessége (a Centrál Kávéház és a fölötte lévő teljes irodaház, valamint a Marriott-luxusszállóvá alakítandó Matild-palota), szinte már hódításszerűnek tűnik a török befolyásszerzés. Pláne, hogy Polat egy Gül Babáról elnevezett egyesületen és egy alapítványon keresztül kulturális missziót is folytat hazánkban, továbbá a 2014–2018-as ciklusban kiérdemelte az Orbán-kormánytól a két ország gazdasági kapcsolatait olajozó kereskedőházak működtetési jogát (és mindehhez többmilliárdnyi magyar közforintot kapott).
Szinte magától adódik a kérdés: kicsoda Adnan Polat? Recep Tayyip Erdoğan török államfő magyarországi „delegáltja” vagy Orbán Viktor személyes felfedezettje, focibarátja, az új magyar nemzeti burzsoáziába leigazolt idegenlégiós?
Előbbire egyelőre nincs adat, utóbbit viszont ezzel a cikkel bizonyítottnak tekintjük.
××××
A Polat-cégbirodalom Magyarországon
A központ: POLAT Holding A.Ş. (Törökország)
Napenergiai „fejcég”: HSWE Investments B.V. (Hollandia)
Magyarországi csomóponti vállalat I.: DNN Solar Partners Kft.
A társaságban felerészben tulajdonos a Polat-féle HSWE, a másik 50 százalék a szintén amszterdami bejegyzésű Emirkerim B.V.-hez tartozik. Utóbbit a világhírű Federal-Mogul autóalkatrészgyár törökországi partnereként ismert Dereli család birtokolja.
A DNN Solar Partners Kft. által eddig felvásárolt hét naperőműves projekttársaság:
Callisto SolarPark Kft., Naboo SolarPark Kft., Ganymede SolarPark Kft., Jupiter Flex SolarPark Kft., HSE Europa Solar Kft., Jupiter Solution SolarPark Kft., Transdate Time Kft.
Magyarországi csomóponti vállalat II.: PolSolar Kft.
A társaság hivatalosan Adnan Polat fia, Kerim nevén van, de egyértelműen része a hollandiai HSWE-n nyugvó nagy cégstruktúrának.
A PolSolar Kft. által eddig felvásárolt/alapított hat naperőműves projekttársaság:
Tatooine SolarPark Kft., Alderaan SolarPark Kft., Boreas Solar Kft., Theia Solar Kft., Mithra Solar Kft., Aton Solar Kft.
Magyarországi csomóponti vállalat III.: KP Solar Kft.
A társaságban felerészben tulajdonos a HSWE, a másik 50 százalékon a szintén amszterdami bejegyzésű Golden Sunshine B.V. és a török Demirer Enerji A.Ş. osztozik. Mindkét utóbbi cég a szélerőmű-specialista Demirer család befolyása alatt áll.
A KP Solar Kft. által eddig felvásárolt naperőműves projekttársaság:
PowerWatt Kft.
Magyarországi csomóponti vállalat IV.: SerkSolar Kft.
A 100 százalékban HSWE-tulajdonú cégnek egyelőre nincs leányvállalata.
Ingatlanos „fejcég”: HBRE International Investments B.V. (Hollandia)
A Soroksári úti (Közvágóhíd) új városrészépítés projektvállalata: APD Real Estate Kft.
A társaság egyharmadát birtokolja a Polat-féle HBRE. Ugyanekkora üzletrésze van a szintén amszterdami bejegyzésű Nerox International B.V.-nek, a maradék 33,3 százalék pedig a luxembourgi székhelyű Nivoma Investment S.A.-é. Előbbi cég a török Çarmikli, utóbbi az Özaltin családé; ez a két família konzorciumban kivitelezi az eddigi legjelentősebb török sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését.
A Városligeti fasori Spitz-villát (volt Rátkai Klubot) irodaházzá alakító cég: AMX HS Real Estate Management Hungary Kft.
A jelenleg a HBRE kizárólagos tulajdonában álló cégben 2016 őszéig a Tiborcz István-féle BDPST Zrt. is társasági tag volt. A kormányfő veje vélhetően azért szállt ki az AMX HS-ből, mert közpénz állt a házhoz: a kft. műemléki támogatást kért – és 28 millió forintot kapott is – a fővárostól.
A korábbi KISZ KB-, majd K&H-irodaház Pozsonyi úti telkét érintő ingatlanprojekt gazdája: PD Real Estate Development Kft.
A társaságban felerészben tulajdonos a Polat-féle HSWE, a másik 50 százalék a DNN Solar Partners Kft.-ben is érdekelt Emirkerim B.V.-hez, tehát az autóalkatrészgyáros Dereli családhoz tartozik.
Kerámiakereskedés: Ege Tile Kft.
A cég hivatalosan Adnan Polat magyarországi képviselőjének (Suat Gökhan Karakus) nevén van. Ez a társaság a kelet-közép-európai térségben kizárólagos forgalmazója a fali és padlóburkolatokat gyártó Ege Seramiknak, mely a Polat család egyik legrégebbi vállalata.
Külkereskedelmi központ: ALX Magyar-Török Kft.
Az előző ciklusban ezt a társaságot választotta hivatalos török, görög és ciprusi partneréül a külügyi tárca, pontosabban a mára megszüntetett Magyar Nemzeti Kereskedőház. A kapcsolatot erősítendő Polat isztambuli irodaházában működteti az állam az isztambuli magyar intézetet, a főkonzulátust, továbbá az Eximbank helyi képviseletét is.
Kulturális egységek: Magyar-Török Gül Baba Baráti Egyesület, Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány
A török nemzeti missziót folytató civil szervezetek hivatalos képviselője ugyancsak Adnan Polat. Az alapítvány működteti – magyar költségvetési támogatással – a nemrég felújított híres török sírkápolnát a Rózsadombon.
Ha tetszett a cikk, támogassa a Válasz Online munkáját, éskövessen minket Facebookon! Csak olvasóinkra számíthatunk!
Borítókép: Anadolu Agency/Ahmet Sel
#Adnan Polat#DNN Solar Partners Kft.#HSWE Investments#napenergia#Polat Group#Szelei Péter#Tiborcz István | https://www.valaszonline.hu/2018/12/13/bizonyitek-adnan-polat-a-magyar-nemzeti-burzsoazia-uj-tagja/ | https://web.archive.org/web/20230130060248/https://www.valaszonline.hu/2018/12/13/bizonyitek-adnan-polat-a-magyar-nemzeti-burzsoazia-uj-tagja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bizonyitek-adnan-polat-a-magyar-nemzeti-burzsoazia-uj-tagja | valaszonline.hu | hungarian-news | 2018-12-13 12:28:04 | [
"Adnan Polat",
"Dicső László",
"Farkas Gábor",
"Figura Ferenc",
"Orbán Viktor",
"Sájer Gábor",
"Suat Gökhan Karakus",
"Szelei Péter"
] | [
"Alderaan SolarPark Kft.",
"ALX Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft.",
"AMX HS Real Estate Management Hungary Kft.",
"APD Real Estate Kft.",
"Aton Solar Kft.",
"Boreas Solar Kft.",
"Callisto SolarPark Kft.",
"DNN Solar Partners Kft.",
"Ege Tile Kft.",
"Ganymede SolarPark Kft.",
"Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány",
"HBRE International Investments",
"HSE Europa Solar Kft.",
"HSWE Investments",
"Jupiter Flex SolarPark Kft.",
"Jupiter Solution SolarPark Kft.",
"KP Solar Kft.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar-Török Gül Baba Baráti Egyesület",
"Mithra Solar Kft.",
"Naboo SolarPark Kft.",
"PD Real Estate Development Kft.",
"Polat Group",
"PolSolar Kft.",
"PowerWatt Kft.",
"Solar Engine Kft.",
"Tatooine SolarPark Kft.",
"Theia Solar Kft.",
"Transdate Time Kft."
] | [
"Ázsia",
"Dömsöd",
"Pest megye",
"Törökország"
] | [
"ingatlan",
"energia",
"háttér",
"forgóajtó",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"napelem / megújulók"
] | [] |
48,150 | Százmilliós megbízás az MLSZ-től - egy alkalmazottja sincs a cégnek (Frissítve) | Idén nettó 815 forint, jövőre már 938 forint darabonkénti áron szállít sportmedálokat egy érdi vállalkozás az MLSZ Bozsik-programjának. A tanácsadásról kereskedelemre váltott cégnek egy alkalmazottja sincs. Az MLSZ szerint a medálbeszerzés a jogszabályoknak megfelelően, transzparens módon zajlott. | Egyedüli ajánlattevőként a Nodexker 2007 Kft. nyerte meg a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) OTP Bank Bozsik-programja 2019-es sportmedáljainak szállítására kiírt közbeszerzést, nettó 122 millió forintért. A cégnek 100 ezer darab érmet kell leszállítania, ezen felül opcionálisan 30 ezer darabot rendelhet a sportszövetség - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.
A kft. nem ismeretlen az MLSZ-nek, hiszen az elmúlt két évben is e cég szállította a medálokat, igaz olcsóbban: most darabonként 938 forint plusz áfáért vállalta a beszerzést, míg tavaly nettó 815 forintért, tavalyelőtt pedig nettó 808 forintért.
Egyedül nem megy
A Nodexker főtevékenysége a nagykereskedelem - 2014 szeptembere előtt a tanácsadás volt -, és az elmúlt három évben egy dolgozója sem volt, jelenlegi székhelye egy érdi kis családi ház a Google Maps utcaképe szerint. Honlapja nincs.A labdarúgó szövetség és a nyertes november elején kötöttek szerződést, amelynek időtartama hat hónap. A vállalkozás alvállalkozót is bevon a teljesítésbe, a szállítást és csomagolást másra bízza, de hogy kire, az nem derül ki a közbeszerzési dokumentumból.
A kör alakú, fém medál egyik oldalán az MLSZ címere, a másikon a Bozsik-program logója látható, benne átlátszó olajágas részekkel. A közbeszerzési kiírás szerint "2019-ben az anyagok ötvözetére, annak művészi összhangjára helyeződik a hangsúly". A medál anyaga fém, az átlátszó részeken erős műanyag vagy üveg.
Többszörös motiváció
A Nodexkerrel az MLSZ tavaly decemberben nettó 82,1 millió forintért szerződött "motivációs ajándékok" beszerzésére, akkor azonban nem csak sportmedált (70 ezer darabot plusz opcionálisan 10,5 ezer darabot) rendeltek tőle, hanem 70 ezer kulcstartót (plusz 10,5 ezer darabot) is.
Tavalyelőtt decemberben pedig nettó 83,6 milliós megrendeléshez jutott a cég legalább 90 ezer focistamedál szállítására. Akkor társa is volt a szerződés teljesítésében, a szintén érdi magánszemélyek tulajdonában lévő Na-Dex Kereskedelmi és Vendéglátó Bt.
A Nodexker 2016 novemberébe referenciát szerzett az MLSZ-nél, akkor kis értékű közbeszerzésen, nettó 16,5 millió forintért, 90 ezer motivációs marokerősítő trénerlabda leszállítására kapott megbízást. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/mlsz-foci-erd-kozbeszerzes.674589.html | https://web.archive.org/web/20200812042737/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/mlsz-foci-erd-kozbeszerzes.674589.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmillios-megbizas-az-mlsz-tol-egy-alkalmazottja-sincs-a-cegnek-frissitve | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2018-12-08 11:42:00 | [] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)",
"Nodexker 2007 Kft."
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"sport",
"kereskedelem"
] | [] |
48,151 | Zűrzavar a BKIK-nál - távozik a kamara elnöke | Új alelnököt választott kedden a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), szerdán pedig bejelenti lemondását a szervezet elnöke. Váltott szereplőkkel folytatódik a kamarai valóságshow. | A sajtó kizárását kérték a BKIK keddi (december 4.) küldöttgyűlésének kezdetén - ismeretlenek. Szerencsére a levezető elnök, Koji László ezt az utasítást nem "méltányolta", így a nyilvánosság előtt zajlott a szervezet küldöttgyűlése, amelynek tétje Nagy Elek általános alelnökké választása - és ennek következményeként az elnök Csoltó Gábor lemondása volt.
Az előbbi az első napirendi pont szavazása után már eldöntött tény, az utóbbi pedig szerdán esedékes, hiszen az érintett "egyéb okból" nem vett részt a hétfői gyűlésen. Csoltó Gábort ugyanakkor elértük telefonon, és az elnök kérdésünkre megerősítette, hogy szerdán levélben értesíti a küldötteket lemondásáról. Indoklásul a kamarában uralkodó állapotokat jelölte meg. Amennyiben ez megtörténik, akkor új elnököt kell választania a BKIK-nak, amire várhatóan jövő februárban kerülhet sor.
Visszaélések következmények nélkül
A budapesti kamara küldöttgyűlésén egyébként a 110 tagú testületből csak 73-an voltak jelen. Ők megszavazták a BKIK szakmai programját és jövő évi költségvetését, valamint arról is döntöttek, hogy jövőre nem emelik kamarai tagdíjakat. Csoltó Gábor távollétében minden napirendi pontot Koji László alelnök ismertetett, majd átadta a szót az ellenőrző bizottság vezetőjének.
Kemény Péter az elmúlt évek zűrzavaros-botrányos ügyeit vizsgáló bizottság munkáját ismertette és elmondta, hogy az általuk áttanulmányozott dokumentumok szerint megállapítható, hogy a szervezet működése átláthatatlan és rendszerszintű hiányosságok jellemzik. A 2015-2017 közi időszakban a költséggazdálkodásban komoly visszásságokra derült fény, korszerűtlen és működésképtelen az informatika, túlárazottak a megrendelések, indokolatlan kifizetések történtek ráadásul a bizonylati fegyelem sem létezik.
Mindezekről lapunk több írásában is foglalkoztunk, de akkor még nem érezték fontosnak a BKIK vezetői, hogy jogi lépéseket tegyenek. Mint ahogyan most sem. A korábbi elnök Krisán László ugyan idén tavasszal feljelentést tett szervezeten belül kipattant botrányos ügyek miatt, de úgy tudjuk, ennek sem lett semmi eredménye.
Közpénzen nyaralás törölve
Az ellenőrző bizottság vezetője szerint a reklám, marketing, rendezvényszervezés és pr-kiadásoknál voltak tapasztalhatók a legjelentősebb visszaélések és pazarlások. Ettől nem sokkal maradt le a külföldi kiküldetésekre fordított pénz, ami azért is nőtt nagyra mert sokan családi nyaralásukat finanszírozták a kamara pénzéből.
Az ellenőrző bizottság nyolc esetben látott bűncselekményre utaló tényeket, de ezek közül végül egyben sem fordultak a bűnüldöző szervezetekhez. Sőt, a felelős személyek megnevezése is elmaradt. Ezt a jelen levő küldöttek közül néhányan kifogásolták is, mondván, hogy a kamara még a minden vállalkozásra kötelezően érvényes mérleg leadási határidejét sem tudta tartani, és több hónapos késéssel nyújtotta be azt az adóhatóságnak.
Kemény Péter és Koji László - aki Csoltó lemondását követően ügyvezetőként áll majd a szervezet élén - megígérték, hogy az elnökség januári ülésén tekintik át az új szabályzatokat, amelyektől a további anomáliák megszüntetését remélik. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/bkik-kamara-botrany-lemondas-elnok-budapest.674502.html | https://web.archive.org/web/20190411073319/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/bkik-kamara-botrany-lemondas-elnok-budapest.674502.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zurzavar-a-bkik-nal-tavozik-a-kamara-elnoke | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2018-12-04 15:41:00 | [
"Csoltó Gábor"
] | [
"Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK)"
] | [
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"informatika",
"PR",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"belföld",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) botránya"
] |
48,152 | Ab: A jegybank legyőzte a Kúriát is | Mégis hozhatott egyszemélyi döntést a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír Befektetéskereskedelmi Zrt. ügyében – ezt mondta ki hajszálnyi többséggel, 8:7 arányban az Alkotmánybíróság, és megsemmisítette az ezzel ellentétes kúriai ítéletet. | Mégis hozhatott egyszemélyi döntést a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír Befektetéskereskedelmi Zrt. ügyében – ezt mondta ki hajszálnyi többséggel, 8:7 arányban az Alkotmánybíróság, és megsemmisítette az ezzel ellentétes kúriai ítéletet.
Látszólag bürokratikus részletekről van szó, de valójában sok pénzről. A korábbi bírósági döntések szerint a nagy vihart kavaró brókerügyekben szabálytalanul büntette meg a vélelmezett felelősöket a jegybank, mert Windisch László, a felügyeleti ügyekért felelős alelnök 2016-ban egyszemélyi döntéseket hozott. Ilyen határozat született például arról, hogy a lehető legmagasabb, húszmillió forintos bírságot kell fizetnie a különböző brókerügyek azóta már vádlottá lett 11 tisztségviselőjének, amiért nem működtettek olyan ellenőrzési rendszert, amelyekkel kiszűrhetők lehettek volna a visszaélések. Csakhogy ehhez neki a Kúria szerint nem volt joga, mert az döntéseket a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak kellett volna meghoznia, nem Windischnek egy személyben.
Az alkotmánybírák többsége úgy ítélte meg, hogy ez téves. A Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendje azt mondja, hogy a testület jogait „egyes döntések vonatkozásában vagy teljes körűen, a kiadmányozási jogot az MNB által alkalmazott vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhatja át”. Egy erre vonatkozó korábbi törvényjavaslat indoklásában pedig ez állt: „a rugalmasabb döntéshozatal érdekében” teszik lehetővé, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban „a hatósági döntések meghozatala, valamint a döntést megtestesítő okirat aláírása is delegálható legyen”. Tehát itt döntéshozatalról is szó van.
Az Ab a maga részéről ehhez hozzáteszi: a kiadmányozás mint szakkifejezés a hatósági eljárásban a döntés tényleges meghozatalát is magában foglalja, például „hatékonysági, gazdaságossági megfontolás (az elintézendő ügyek nagy száma)” miatt. A bíróságoknak pedig alkotmányos kötelezettsége, hogy „a jogszabályokat elsősorban azok céljával összhangban értelmezzék”. Az önkényes bírói jogértelmezés sértheti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Mindennek alapján adtak igazat a Magyar Nemzeti Banknak: Windisch alelnök intézkedhetett egyedül. A kis arányban meghozott döntés is jelzi azonban, hogy ezzel több alkotmánybíró nem értett egyet. Czine Ágnes szerint az MNB-nek mint az alaptörvényben szereplő közhatalmi szervnek eleve nem lett volna joga alkotmányjogi panaszt benyújtani. Másként fogalmazva, de hasonlóan érvelt Schanda Balázs és Hörcherné Marosi Ildikó, aki az idézett ügyrendi szabályt pontatlannak tartja. Stumpf István arra hivatkozott, hogy most nem is foglalkozhattak volna az üggyel, mert a jogi folyamat még nem zárult le, hiszen a Kúria új eljárásra utasította az MNB-t. Mindezeket az egymástól is eltérő ellenvéleményeket azonban leszavazták az Ab-ben. | https://hvg.hu/gazdasag/20181213_Ab_a_jegybank_legyozte_a_Kuriat_is | https://web.archive.org/web/20201218182454/https://hvg.hu/gazdasag/20181213_Ab_a_jegybank_legyozte_a_Kuriat_is | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ab-a-jegybank-legyozte-a-kuriat-is | HVG | hungarian-news | 2018-12-13 10:55:00 | [] | [
"Hungária Értékpapír Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"ítélet/döntés",
"bankok - pénzintézetek",
"kereskedelem"
] | [
"Brókerbotrány 2015"
] |
48,153 | Az Alkotmánybíróság megvédte a plakáttörvényt | Az Alkotmánybíróság elutasította a településkép védelméről szóló úgynevezett plakáttörvény ellen 55 országgyűlési képviselő által benyújtott indítványt. | Az Ab az indítványozókkal ellentétben azt emelte ki: nem állapítható meg a támadott szabályozás közjogi érvénytelensége, nem kétharmados tárgykörbe tartozik, világosan értelmezhető a piaci szereplők számára, és nem ütközik a véleménynyilvánítás szabadságába sem.
A kifogásolt rendelkezések a médiahirdetési felület értékesítőjére és a költségvetési törvényben nevesített, támogatásban részesülő reklámozóra vonatkoznak. A rendelkezések célja a plakátkampányok átláthatóvá tétele, és a nem átlátható árazási gyakorlatból fakadó korrupciós kockázat csökkentése.
Az indítványozók egyrészt felvetették a rendelkezések közjogi érvénytelenségét azért, mert álláspontjuk szerint azokat a házszabályi rendelkezés megsértésével fogadták el. Ezzel kapcsolatban az Ab azt emelte ki: önmagában a házszabály valamely rendelkezésének megsértése nem okozza automatikusan a törvény közjogi érvénytelenségét. Az alaptörvény sérelme akkor állapítható meg, ha a törvényhozási eljárás a házszabály közvetlenül az alaptörvényből fakadó rendelkezéseit sérti.
Mivel azonban a házszabályban nincs a törvényalkotási bizottság eljárására vonatkozó szabály az indítványozó által kifogásolt körben, így jelen ügyben a házszabály megsértése nem hathatott ki a jogszabály közjogi érvényességére.
Az indítványozók a törvény megalkotásával kapcsolatban azt is kifogásolták, hogy bár a köztársasági elnök az eredetileg elfogadott törvényt visszaküldte az Országgyűlésnek, az Országgyűlés azonban az eredetileg megküldött törvény szövegétől eltérő, új jogszabályt alkotott. Az Ab ugyanakkor rámutatott: a megfontolásra visszaküldött törvény újratárgyalása alaptörvényben foglalt kötelezettség. Mivel azonban a köztársasági elnök az eredetileg elfogadott törvényt azzal a kéréssel küldte vissza az Országgyűlésnek, hogy azt "teljes egészében tárgyalja újra", nem ellentétes az alaptörvénnyel a visszaküldött törvény átfogó módosítása.
Az indítványozók azt is kifogásolták, hogy az egyszerű többséggel elfogadott szabályozás több eleme az alaptörvény szerint a pártok gazdálkodásának sarkalatos törvényi szabályozási tárgykörébe tartozik, azaz elfogadásához kétharmados többség szükséges. Az Ab azonban ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a pártok gazdálkodásával közvetetten összefüggő szabályozásra a sarkalatosság követelményét nem lehet kiterjeszteni.
Az Ab kitért arra is, hogy a kellő felkészülési idő vonatkozásában nem valósult meg a jogbiztonság sérelme, mivel a szabályozás nem tette lehetetlenné a jogszabályi rendelkezésekhez való alkalmazkodást. A normavilágosság kapcsán pedig az Ab azt emelte ki, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezés nem tartalmaz olyan kifejezést, amely az érintett piaci szereplők számára értelmezhetetlen lenne.
Az indítványozók felvetették az alaptörvényben biztosított véleménynyilvánítás szabadságának sérelmét is. Az Ab szerint azonban a szabályozás szükségességét a közpénzekkel való felelős gazdálkodás és ennek átláthatósága megfelelően indokolta. Továbbá a korlátozás nem aránytalan, mert a törvény az általában független felek között szokásos piaci árra mutató listaárat veszi alapul.
Az indítványozók álláspontja szerint azzal, hogy a kormányhivatal jogosulttá válik a pártok által megkötött szerződések előzetes kontrolljára, illetve utólagos ellenőrzésére, egyúttal jogosulttá válik a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére is. Az Ab ezzel szemben kiemelte: a párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult, a kormányhivatalok ellenőrzési tevékenysége csupán a médiahirdetési felületet értékesítő, illetve a reklámozó – adott esetben a párt – közötti szerződésben alkalmazott ár vizsgálatára vonatkozik.
Mindezek alapján az Ab elutasította az indítványt. A határozathoz a 15 tagú testületből Pokol Béla fűzött különvéleményt.
A politikai reklámok kihelyezésének szigorítását célzó törvényt Áder János köztársasági elnök 2017 júniusában visszaküldte a parlamentnek, mely még abban a hónapban elfogadta a jelenlegi szabályozást. Ezután fordultak ellenzéki képviselők az Ab-hez. A törvény többek között kötelező listaáras plakáthely-beszerzést, a plakátkihelyezésről szóló szerződések nyilvánosságra hozását, illetve a szabályok megszegése esetén a plakátok eltávolítását és bírságot írt elő. | https://hvg.hu/itthon/20181212_Az_Alkotmanybirosag_megvedte_a_plakattorvenyt#rss | https://web.archive.org/web/20200813133903/https://hvg.hu/itthon/20181212_Az_Alkotmanybirosag_megvedte_a_plakattorvenyt#rss | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alkotmanybirosag-megvedte-a-plakattorvenyt | HVG | hungarian-news | 2018-12-12 10:16:00 | [] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"hirdetés",
"bíróság",
"jogalkotás"
] | [
"Jobbikos plakátolás Simicska felületein",
"Orbán-Simicska háború"
] |
48,154 | Mégsem jön össze idén: 2019-re csúszhat a vádemelés Czeglédy Csaba ügyében? | Ha az ügyészség betartja a törvényt, akkor idén már nem tud vádat emelni Czeglédy Csaba ellen, ha viszont mégis benyújtja a vádiratot, akkor az felveti a hivatali visszaélés gyanúját – közölte a hvg.hu-val a múlt nyár óta letartóztatásban lévő baloldali politikus védelme. Információik szerint ugyanis megnyílt egy új határidő, ami miatt a várt decemberi időponthoz képest halasztódhat a vádemelés. Csakhogy a kormányszócsőként működtetett Magyar Idők úgy tudja, jövő héten léphet az ügyészség. | „A tudomásunkra jutott, hogy újabb nyomozati iratokat kaptak az ügy más gyanúsítottjai. Az eljárási szabályok alapján ezekre 30 napon belül joguk van indítványokat, észrevételeket tenni, és addig nem lehet vádat emelni. Vagyis ez azt jelenti, hogy ha betartják a törvényt, akkor idén mégsem kerül sor a vádemelésre” – közölte csütörtökön Hankó Faragó Miklós, Czeglédy Csaba ügyvédje.
A Csongrád Megyei Főügyészség nemrég, a baloldali politikus-jogász letartóztatásának meghosszabbításakor azt állította, hogy „a törvény biztosította legrövidebb határidőn belül vádat emelnek”. Ha valóban így lesz, akkor a védő szerint a 30 napos határidő miatt a múlt nyár óta előzetesben lévő Czeglédy és a társai ellen a vádiratot már csak 2019-ben nyújthatják be.
„Az ügyészségnek nincs mérlegelési jogköre, hogy betartja-e a törvényi határidőket. Ha viszont mégsem tartják be, és így nyújtják be a vádat, akkor az a védelem jogainak súlyos megsértése, és felveti a hivatali visszaélés gyanúját” – magyarázta az ügyvéd.
A Gruevszki-ügyben is jól értesült kormányszócső jövő hétre várja
Csakhogy a kormányszócsőként funkcionáló Magyar Idők szerdán azt írta, hogy a védelemnek december 17-ig nyújt lehetőséget a büntetőeljárásról szóló törvény, hogy az eléje tárt iratokkal kapcsolatban észrevételt, kérdéseket tegyen fel. Így a vádemelés a határidő lejárta után, legkorábban december 18-án lehetséges – lebegtették be az ügyészség lépését.
A hvg.hu-nak Hankó Faragó is ezt a határidőt említette korábban, mert valóban ekkor telik le a 30 napos határidő, ha azt korábbi nyomozati iratok megismerésétől számítjuk. Viszont ha igaz, hogy újabb iratok születettek, és ezeket a gyanúsítottak mostanság kapták meg, akkor újraindult a határidő.
Más furcsaságokat is produkál az ügyben a vádhatóság: hétfőn számoltunk be arról, hogy egy ügyészi dokumentumban Czeglédy Csaba váratlanul felbujtóként szerepel. Ez azt jelentené, hogy mégsem követte el a költségvetési csalást, hanem felbujtóként mást vett rá erre, a megváltozott minősítést egyelőre még a baloldali politikus védelmén dolgozók sem értik.
Czeglédy Csaba ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott, és 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy nem fizette szabályszerűen az áfát és az szja-t. | https://hvg.hu/itthon/20181213_Megsem_jon_ossze_iden_2019re_csuszhat_a_vademeles_Czegledy_Csaba_ugyeben | https://web.archive.org/web/20210307221537/https://hvg.hu/itthon/20181213_Megsem_jon_ossze_iden_2019re_csuszhat_a_vademeles_Czegledy_Csaba_ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megsem-jon-ossze-iden-2019-re-csuszhat-a-vademeles-czegledy-csaba-ugyeben | HVG | hungarian-news | 2018-12-13 10:59:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hivatali visszaélés",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
48,155 | „Pintér Sándor, Csányi is jött vadászni az elmúlt hetekben, már nem sokáig járhatnak Bélmegyerre” | Szerdán egyszerre két perben is jelenésük volt a vadászoknak a Békési Járásbíróságon. Róluk még februárban írtuk meg, hogy szembeszálltak a békési Mészáros birodalommal, pert indítottak ellenük. Ezt a pert ugyan már júniusban jogerősen megnyerték, de hiába, mert a vadászati jogukat hivatalosan még mindig nem gyakorolhatják. Ennek az oka az, hogy Mészárosék ellencsapásként minden jogi lehetőséget bevetettek. | „Pintér Sándor, Csányi is jött vadászni az elmúlt hetekben, már nem sokáig járhatnak Bélmegyerre”
Hiába vadászhat Mészáros Lőrinc családja tizenhétezer hektáron Fejér megyében, nekik ez nem elég. Békés megyében négyezer hektárra tennék rá a kezüket, minden jogi eszközt bevetettek, de mégsem nekik áll a zászló.
„Pintér Sándor, Csányi is jött vadászni az elmúlt hetekben, már nem sokáig járhatnak Bélmegyerre” – fakadt ki az egyik bélmegyeri vadász, amikor szerdán kijött a tárgyalóteremből. Most azt remélik mindhárman, hogy a tavasszal induló idényben már nem a Mészáros család és az általa vendégül látott „nagyúri közönség” lőhet az őzbakokra. Bár egyszer már jogerősen is nekik adtak igazat júniusban (tehát elvileg már rég nekik kellene vadászniuk a bélmegyeri vadászkastély környékén), de egyelőre mégis Mészárosék viszik a puskát, mert időközben ellentámadást indítottak, így a hatóság még mindig nem függesztette fel a vadászati jogukat. A három vadász ismét nyeregben érezheti magát, mert a Békési Járásbíróságon megint nekik adtak igazat.
Mészárosék nem engedik a koncot
Két évvel ezelőtt szerezte meg a Mészáros család a bélmegyeri vadászterületet, a korábban itt vadászó társaság szerint jogtalanul, ezért támadták meg a földtulajdonosok döntését a bíróságon. Hiába van jogerős ítélet nyár óta az ügyben, a Fejér megyei oligarcha családja és vendégei azóta is gátlástalanul vadásznak a területen, sőt, még pályázati pénzből utat is építettek időközben Tarhoson.
Vadászat A Mészáros család már évekkel ezelőtt létrehozta a Vért Vadászati Kft.-t, honlapjukon nem csak a dunántúli vadászházakat, de a bélmegyeri kastélyt is feltüntetik a kínálatban, mintha mi sem történt volna. Most éppen a fácánnak és a nyúlnak van az idénye, csak a részvételért tízezer forintot kell fizetni egy napra, de a kilövés darabonkénti ára 10-15 ezer forint, ha el is viszik, azért pluszpénz dukál, tehát igencsak jó üzlet a vadásztatás. Ebbe nem is számoltuk bele a luxuselhelyezést, összességében egy hétvégén több százezer forintot le lehet akasztani egy vadászról. 2016-ban kétmillió, 2017-ben, amikortól elkezdődött a vadásztatás, már közel 150 millió forint volt a cég árbevétele.
Univerzális összefogás
Szerdán egyszerre két perben is jelenésük volt a vadászoknak a Békési Járásbíróságon. Róluk még februárban írtuk meg, hogy szembeszálltak a békési Mészáros birodalommal, pert indítottak ellenük. Ezt a pert ugyan már júniusban jogerősen megnyerték, de hiába, mert a vadászati jogukat hivatalosan még mindig nem gyakorolhatják. Ennek az oka az, hogy Mészárosék ellencsapásként minden jogi lehetőséget bevetettek.
A szerdán tárgyalt első pert a bélmegyeri vadászkastély vadászati vezetője indította, abszurd módon, az ellen a földtulajdonosi közösség ellen, amelynek ő maga is tagja, és amelyik két évvel ezelőtt kitúrta a helyi vadászokat, és Mészáros Lőrinc fiának vadásztársaságával kötött szerződést. A Hidasháti Zrt. tulajdonában levő vadászkastélyban van bejegyezve Mészáros Lőrinc fiának vadásztársasága, amiben nincs semmi különös, hiszen az agrárcég is az övé. A furcsa az, hogy a vadászkastély vadászati vezetője perelte be azt a földtulajdonosi közösséget, amely szerződést kötött főnöke vadásztársaságával, és amelynek vadásztatását most éppen ő maga bonyolítja a kastélyban. A pert nem ebben a minőségében indította, hanem mint a vadászati jogra szerződött földtulajdonosi társaság egyik tagja. Annál is inkább abszurd a perindítás, mivel ő maga is ott volt a gyűlésen, aminek a semmissé nyilvánítása miatt perel, ráadásul, ő maga is igennel szavazott, tehát a saját szavazatát is megkérdőjelezi.
Most azzal hozakodtak elő, hogy a per szüneteltetését jelentették be. Ez annyit jelent a polgári eljárásokban, hogy amíg a felek másképp nem gondolják, addig szünetel, majd egy év után meg is szűnik az eljárás, ha ez alatt az idő alatt nem mozdul semmi. Ennek ment elébe a most a Békési Járásbíróság, amikor kimondta, hogy nincs helye a szüneteltetésnek, mivel ez azt feltételezné, hogy valamiféle megegyezésre törekszenek peren kívül, de itt még csak ellenérdekeltség sem merült fel. Ezért a a bíró ezt a pert megszüntette. Ezen a felperes ügyvédje akadt ki, és kifogást nyújtott be az eljárás szabálytalansága miatt, ugyanis szerinte a szüneteltetést a felek bejelentették, és punktum, ahhoz a bírónak semmi köze nincsen. Magyarul, ebben az ügyben is várni kell a jogerős döntésre.
A második pert a bélmegyeri vadászok indították, de nem önszántukból. A Békés Megyei Kormányhivatal vadászati hatósága utasította őket arra, hogy bíróságon bizonyítsák, hogy jogszerűen őket illeti a vadászati jog. A bélmegyeriek nem is nagyon értették, hogy miért kell ezt tenniük, hiszen kezükben volt a jogerős ítélet arról, hogy nem zárhatták volna őket ki két évvel ezelőtt, márpedig akkor automatikusan övék a vadászati jog, mivel a területek többségét ők birtokolják. Teljesen érthetetlen volt számukra, hogy miért nem függesztették fel a Hidashát Bélmegyeri vadásztársaság, azaz ifjabb Mészáros vadászati jogát. Miért kell nekik bíróságra menni?
Most ez utóbbi perben is a helyiek mellé állt a bíróság azzal, hogy őket illeti a jog, azt be kell végre jegyeznie a vadászati hatóságnak is. Ezzel még nincs vége, elképzelhető ugyanis, hogy fellebbezést fog benyújtani a döntés ellen mind a földtulajdonosi közösség, mind a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság.
Mire lehet jó az időhúzás?
Azon kívül, hogy jókat vadászhatnak Mészáros Lőrinc és exkluzív vendégei, szépen kereshet a társaság a vadásztatáson. Ráadásul a parlament éppen a szerdai botrányos ülésén szavazta meg a Földforgalmi Törvény módosítását, és egy, az agrárcégek versenyképességéről szóló csomagot, ez utóbbi néhány passzusa pedig a Vadászati Törvényt módosítja. Az előbbi az előhaszonbérlet feltételein változtatna úgy, hogy arra nem pusztán a szomszédság okán lehetne jogot szerezni, de ahhoz köti az előjogot, hogy három éve állattartó üzemet kell működtetni. A Versenyképesség csomagban pedig a vadászati törvény úgy módosulna, hogy az üzemi ciklus közben is lehetne a vadászterület határait módosítani, igaz, azt meg is kell indokolni.
Ha továbbra sem függeszti fel a hatóság a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság vadászati jogát, hanem megvárja a jogerős ítéletet, ami hónapokba telhet, akár a most megszavazott módosításokba is belekapaszkodhatnak Mészárosék. | https://hvg.hu/kkv/20181213_Meszarosek_kisgombocenek_a_torkan_megakadt_a_belmegyeri_vadaszparadicsom | https://web.archive.org/web/20191229103616/https://hvg.hu/kkv/20181213_Meszarosek_kisgombocenek_a_torkan_megakadt_a_belmegyeri_vadaszparadicsom | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/apinter-sandor-csanyi-is-jott-vadaszni-az-elmult-hetekben-mar-nem-sokaig-jarhatnak-belmegyerrea | HVG | hungarian-news | 2018-12-13 12:41:00 | [
"Csányi Sándor",
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Pintér Sándor"
] | [
"Vért Vadászati Kft."
] | [
"Békés megye",
"Bélmegyer",
"Tarhos"
] | [
"útépítés",
"vadászat",
"idegenforgalom",
"erdészet",
"vendéglátás",
"klientúra",
"kastély"
] | [] |
48,156 | Elutasította a fideszes Simonka panaszát az ügyészség | A politikust november közepén hallgatták ki, akkor panasszal élt gyanúsítása ügyében. | Ahogyan beszámoltunk róla, miután októberben az Országgyűlés felfüggesztette mentelmi jogát, novemberben gyanúsítottként hallgatták ki Simonka György fideszes képviselőt, aki az ügyészség szerint egy bűnszervezet vezetőjeként a politikus lényegesen túlárazta az elnyert közbeszerzéseket, a megemelt összegnek pedig a 45 százalékát kérte vissza készpénzben.
Kihallgatásán a politikus tagadta a bűncselekmények elkövetését, és panasszal élt gyanúsítása ügyében. Most az MSZP-s Harangozó Tamás rákérdezett a legfőbb ügyésznél, hogy elfogadták-e Simonka panaszát. A képviselő kérdésére Polt Péter írásban közölte: a panaszt a Legfőbb Ügyészség december 5-én elutasította.
A nyomozás folytatódik, így arról Polt nem adhatott bővebb tájékoztatást. | https://hvg.hu/itthon/20181213_Elutasitotta_a_fideszes_Simonka_panaszat_az_ugyeszseg | https://web.archive.org/web/20191228093813/https://hvg.hu/itthon/20181213_Elutasitotta_a_fideszes_Simonka_panaszat_az_ugyeszseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elutasitotta-a-fideszes-simonka-panaszat-az-ugyeszseg | HVG | hungarian-news | 2018-12-13 15:13:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"mentelmi jog",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
48,157 | Kirúgták a kukaholding vezetőit | A kukaholding mérlegében ugyanis egy nagyságrenddel nagyobb pénzek hiányoznak, mint a hivatalosan kimutatott hiány összege. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a mérleg leadása után szinte a teljes eddigi menedzsementet kirúgták az NHKV-tól. | A fideszes médiabirodalom kedden maga adott hírt a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. – népszerű nevén: kukaholding – tavalyi veszteségeiről. A Világgazdaság írta meg elsőként, hogy a szemétdíjak beszedésére létrehozott állami cég több mint fél évvel a kötelező határidő után végre leadta a 2017-es pénzügyi év mérlegét. A lap azt írta, hogy az NHKV a 2016-os veszteségénél bő kétszer nagyobb, 3,6 milliárd forintos mínusszal (adózott eredménnyel) zárta az évet.
Manapság teljességgel szokatlan, hogy egy állami cég viselt dolgait a kormánymédia siessen a nyilvánosság elé tárni, különösen miután a kormányzat már nyilvánvalóvá tette, hogy hiába halmoz botrányt botrányra az NHKV, meg fogják védeni a központosított rendszer kulcselemének számító céget.
A csavar ott van, hogy a cikk valójában nem tárta fel a veszteséges működés méreteit és következményeit.
A kukaholding mérlegében ugyanis egy nagyságrenddel nagyobb pénzek hiányoznak, mint a hivatalosan kimutatott hiány összege. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a mérleg leadása után szinte a teljes eddigi menedzsementet kirúgták az NHKV-tól – értesült a 24.hu.
Menesztették többek között Kántor Miklós gazdasági igazgatót és helyettesét, a jogi igazgatót, valamint Ferencz Kornél vezérigazgatói főtanácsadót is. Őket úgy tartották számon a cégnél mint Weingartner Balázs, a kukaholding korábbi igazgatósági elnökének embereit. Weingartnert még az NHKV körüli botrányok kirobbanása előtt, a tavasszal nevezeték ki az új kormány innovációs minisztériumában fenntarthatóságért felelős államtitkárnak, hogy onnan felügyelhesse volt cégét.
A balhék miatt azonban Weingartner befolyása meggyengült. Forrásaink szerint ő eredetileg Ferencz Kornél kinevezését igyekezett volna keresztülvinni a cég élére, ám őt eltávolították, és végül kompromisszumos jelöltként Vásárhelyi Tibor Pál lett a megbízott vezérigazgató.
A Világgazdaság nem csupán a vezetőség nagy részének lecserélését felejtette el megemlíteni, hanem azt is, hogy a korábban használt hibás adatok hibái miatt újra kellett számolni a 2016-os jelentésben közzétett veszteséget.
Az új végeredmény 1,7 helyett 5,4 milliárd lett, vagyis a működése első két évében saját kimutatása szerint is több mint 9 milliárdos veszteséggel működött.
A lap a beszámoló alapján pozitív fejleményként említi, hogy az NHKV a 2016-os 61,7 milliárdos bevételét 2017-ben 82,5 milliárdra emelte. A növekedés mögött azonban egyáltalán nem a menedzsment jobb teljesítményének köszönhető, hanem szimplán annak, hogy tavaly Budapestet is hozzácsatolták a központosított rendszerhez, így elvileg a kukaholdingnak kellett volna beszedni a fővárosi szemétdíjakat is. De nem tette.
A 82,5 milliárdos bevétel ugyanis csak elvileg létezett, hiszen a kukaholding tavaly összesen 43,5 milliárd forintnyi számlát egyáltalán nem tudott behajtani.
Ezt az összeget a közszolgáltatási díj vevőköveteléseként szerepeltetik a mérlegben. A hatalmas összegű követelés azt jelenti, hogy valójában a pénzügyi elszámolás lezárásakor a teljes forgalom felét érintően fogalma sem lehetett a cégvezetésnek, hogy sikerül-e behajtani.
A 24.hu írta meg, hogy az NHKV egy nagykállói kocsmaépületbe bejelentett négyfős kisvállalkozást bízott meg azzal, hogy az ország területén behajtsa ezeket a be nem fizetett díjakat vagy azoknak legalább egy részét. A behajtó hálózat kiépítéséhez akkora alvállalkozói körre volt szükség, hogy már most biztosra vehető: nem lesz gazdaságos az akció.
A kormányoldali lap mérlegelemzéséből kimaradt az is, hogy az NHKV Zrt.-nek úgy sikerült 3,6 milliárdos mínuszt produkálnia, hogy közben felélte az 5 milliárd forintos alaptőkéjét, valamint egy 10 milliárdos tulajdonosi kölcsönt és egy 20 milliárdos MKB-hitelt. Az idén pedig egy kormányhatározattal további 26,5 milliárd forintot is bele kellett pumpálni a cégbe, hogy megőrizzék a működőképességét. | https://24.hu/belfold/2018/12/13/kirugtak-a-kukaholding-vezetoit-miutan-alairtak-a-veszteseges-merleget/?fbclid=IwAR1gAIdHLqIyLZU0DchJsb1aUaG2sai2ZWUE1TohvFPwzNVGeLh6MX-3ShA | https://web.archive.org/web/20201204211853/https://24.hu/belfold/2018/12/13/kirugtak-a-kukaholding-vezetoit-miutan-alairtak-a-veszteseges-merleget/?fbclid=IwAR1gAIdHLqIyLZU0DchJsb1aUaG2sai2ZWUE1TohvFPwzNVGeLh6MX-3ShA | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kirugtak-a-kukaholding-vezetoit | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-13 06:01:00 | [
"Ferencz Kornél",
"Kántor Miklós",
"Weingartner Balázs József"
] | [
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás",
"adósság",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
48,158 | 510 millióért vásárol be a Magyar Közút Mészáros Lőrinc öccsénél | A Magyar Közút Zrt. két közbeszerzési pályázatán is a Mészáros János tulajdonában lévő bicskei Herceghalom Interat Zrt. futott be győztesként. Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállallkozó öccse tavaly februárban, a Pegazus Trade Kft.-n keresztül lett tulajdonos a Herceghalom Interat Zrt.-ben. | A Magyar Közút Zrt. két közbeszerzési pályázatán is a Mészáros János tulajdonában lévő bicskei Herceghalom Interat Zrt. futott be győztesként. Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállallkozó öccse tavaly februárban, a Pegazus Trade Kft.-n keresztül lett tulajdonos a Herceghalom Interat Zrt.-ben.
A Magyar Közút két szerződött a fiatalabb Mészáros cégével:
Kerékpárutak karbantartásához szükséges eszközök beszerzésére 447,9 millió forint + áfa értékben (a szerződést pdf-ben itt találja)
Három darab önjáró hidarulikus oszlopverő és kihúzó gép beszerzésére 62,2 millió forint + áfa értékben (a szerződést pdf-ben itt találja).
A Magyar Közút nem először kerül üzleti kapcsolatba Mészáros János vállalkozásával: a felcsúti üzletember februárban szerezte meg a Zrt.-t, a rendőrség áprilisban már őket tette meg beszállítónak a Magyar Narancs korábbi cikke szerint.
Mészáros János korábban Felcsút alpolgármestere volt. Ismertebb cége az Agro-Felcsút Kft., amelynek egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője. Az Agro-Felcsút tavaly novemberben egy 1,7 milliárd forintos, közpénzes megrendelést kapott a MÁV-tól. Ezzel a Mészáros János-céggel is kapcsolatba került a Magyar Közút: 770 millió forintért tőlük rendeltek sószórókat.
Kiemelt kép: Komka Péter / MTI | https://24.hu/belfold/2018/12/13/meszaros-janos-magyar-kozut/ | https://web.archive.org/web/20230326215715/https://24.hu/belfold/2018/12/13/meszaros-janos-magyar-kozut/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/510-millioert-vasarol-be-a-magyar-kozut-meszaros-lorinc-occsenel | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-14 01:26:00 | [
"Mészáros János"
] | [
"Herceghalom Interat Zrt.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,159 | Az EP-nek már tetszik, hogy jogállamisághoz kössék az EU-pénzek kifizetését | Megszavazták az Európai Parlament illetékes bizottságai csütörtökön annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021–2027 közötti költségvetési ciklusban. | Megszavazták az Európai Parlament illetékes bizottságai csütörtökön annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021–2027 közötti költségvetési ciklusban. A költségvetési és a költségvetés-ellenőrzési szakbizottság tagjai 43:9 arányban fogadták el az új eszközről szóló jelentést.
A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, valamint az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.
Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehet majd javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. A szankciókat a tagállamok kormányait tömörítő tanács utasíthatná el minősített többséggel.
A Fidesz természetesen elutasította a javaslatot. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő szerint "Brüsszel a jogállamiság védelmének jelszavával a nyílt politikai nyomásgyakorlás rendszerét akarja létrehozni" ezzel a "bürokratikus, működésképtelen, minden normativitást nélkülöző gumijogszabállyal, mely a kötelezettségszegési és a hetes cikk szerinti eljárások meglévő rendszerével párhuzamos, de a jogállamisági elvekkel összeegyeztethetetlen".
Hangsúlyozta: "A tervezetben az sem került meghatározásra, hogy az elvonás milyen támogatásokat érintene és pontosan milyen pénzügyi következményekkel járna. Nem tisztázzák azt sem, hogy pontosan milyen esetekben indulhat eljárás, valamint ki rendelkezik a kezdeményezés jogával, ki dönt arról, hogy mely tagállamok ellen, milyen esetben és mértékben alkalmazhatják ezt az új eszközt."
A kérdésről még az Európai Parlament plenáris ülésének is szavaznia kell. A másik uniós társjogalkotó szerv, a tagállami kormányokat tanács sem fogadta még el az álláspontját. Miután jóváhagyják mindkét testület tárgyalási mandátumát, megkezdődhetnek az intézményközi tárgyalások a jogszabály véglegesítése érdekében. | https://hvg.hu/gazdasag/20181213_Az_EPnek_mar_tetszik_hogy_jogallamisaghoz_kossek_az_EUpenzek_kifizeteset | https://web.archive.org/web/20200806073717/https://hvg.hu/gazdasag/20181213_Az_EPnek_mar_tetszik_hogy_jogallamisaghoz_kossek_az_EUpenzek_kifizeteset | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/az-ep-nek-mar-tetszik-hogy-jogallamisaghoz-kossek-az-eu-penzek-kifizeteset | HVG | eu-news | 2018-12-13 16:49:00 | [] | [] | [] | [
"EU",
"antikorrupció",
"jogalkotás"
] | [] |
48,160 | Szűkszavú az ügyészség, rejtély, miért nincs előzetesben Simonka | Nincs válasza a vádhatóságnak arra, hogy a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított és mentelmi jogától megfosztott Simonka Györgyöt miért nem vették még őrizetbe és miért nem kezdeményezték előzetes letartóztatásba helyezését. Pedig a Narancs.hu ezt kérdezte. | Egyelőre csak egyetlen közszereplőt hallgatott meg az ügyészség, minden valószínűség szerint csak Simonka Györgyöt – ez derül ki abból a rövid válaszból, amit a Narancs.hu által összeállított hosszú kérdéssora válaszolt a nyomozó hatóság. Ugyanis megpróbáltuk kideríteni, hol tart a vizsgálat, mi lesz Simonka sorsa.
Többször beszámoltunk arról, hogy a legfőbb ügyész október 17-én bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, valamint hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanújával hozta összefüggésbe Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselőt.
Simonka 2009-ben – még országgyűlési képviselősége előtt –, azért hozott létre termelői csoportokat, mert európai uniós és a magyar költségvetési forrásokat szeretett volna megszerezni.
Az is a vádpontokkal felérő gyanú tárgykörébe tartozik, hogy a parlamenti képviselő arra kérte az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselőit: a vállalkozói díj 45 százalékát szolgáltassák vissza neki. Az ügyészség szerint az így keletkezett vagyoni hátrány eléri 1,4 milliárd forintot. De amint a Narancsban már leírtuk, ez csak a jéghegy csúcsát jelentheti. A Simonkához köthető cégek felhalmozott adóssága, vesztesége, és tartozásai akár jelzett összeg többszörösére is rúghatnak.
Gyanúsítás, házkutatás, kihallgatás
Az Országgyűlés október végén egyhangúan úgy döntött, támogatja a vádhatóság kérését és kiadja Simonkát. Azóta a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalosan is meggyanúsította, házkutatásokat tartott, egyben gyanúsítottként kihallgatta a fideszes politikust. Simonka, élve a törvény adta jogával, megtagadta a vallomástételt és panaszt nyújtott be a gyanúsítás ellen. Ezt éppen most utasította el az ügyészség.
Simonka György fideszes országgyűlési képviselő: gyanúsított
A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a kormánypárti képviselőt. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, kedden nagyszabású akció, így házkutatás volt Simonka György lakhelyén és érdekeltségeinél. A Narancs érdeklődésére szerdán nem cáfolta, igaz nem is erősítette meg a házkutatások hírét a Központi Nyomozó Főügyészség.
Másfél hónappal a legfőbb ügyész Simonkáról szóló, vádirattal felérő sajtóközleménye után arról érdeklődtünk az eljárást folytató az ügyészségen, hogy a felmerült több irányú és igen súlyos gyanúsítás ellenére konkrétan és pontosan miért nem merült fel, hogy őrizetbe vegyék Simonka Györgyöt és kezdeményezzék előzetes letartóztatását a bíróságnál? Miért nem merült fel a háziőrizetbe vétele sem?
Emellett jeleztük, hogy büntetőüggyel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség által kiadott sajtóközleményekben előbb 29 majd 34 ember gyanúsítotti meghallgatásról számoltak be.
Ezzel kapcsolatban kérdeztük: közöttük hány hivatalban lévő közéleti szereplő van, és kik ők?
Noha kell válasznak lennie
A vékonyra sikeredett válaszban a Főügyészség nem reagált arra a felvetésre, hogy miért nem merült fel Simonka őrizetbe vétele és előzetes letartóztatásának kezdeményezése. Noha erre kell lennie válasznak!
Fotó: MTI/S
A 72 órás őrizetbe vételt, majd az előzetes letartóztatás kezdeményezését – mint két kényszerintézkedést – a nyomozóhatóság és a bíróság a büntetőeljárás sikere érdekében azért rendelheti el, mert fennállhat a szökésének vagy elrejtőzésének veszélye. Vagy megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a gyanúsított, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást.
Egy közszereplő, harminchárom nem közszereplő
Másrészt az előzetes letartóztatás csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el. A gyanúsításban szereplő súlyos büntetőjogi tényállások mindezt alátámasztják Simonka esetében.
Megkeresésünk egyetlen kérdésre válaszolt a Főügyészség. Eszerint a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt elrendelt nyomozásban eddig egy közszereplőt hallgatott ki gyanúsítottként. Nem írják, de ő minden valószínűség szerint a mentelmi jogától megfosztott dél-békési fideszes parlamenti képviselő lehet, hiszen róla tudjuk, hogy már meghallgatták. Így egyelőre arról hivatalosan nem tudni semmit, hogy mellette ki az a 33 nem közéleti ember, akiket gyanúsítottként a vádhatóság már kihallgatott.
Simonka György középen
Korábban már beszámoltunk arról több cikkben is, hogy Simonka olyan volt a Viharsarokban, mint pók a hálója közepén. Kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezett, mindenki mozgásáról tudott és nemcsak nagy hatalmú ember volt, de el is várta, hogy hajbókoljanak előtte, az őt körülvevők kényszeredett „rajongása” már-már a személyi kultuszt idézte.
Ez egyben azt is jelenti, hogy sokat tudtak a dolgairól és asszisztáltak a ténykedéséhez, amely most a büntetőeljárás részét képezi. Ennek fényében meglepő, hogy egyedül őt hallgatták meg, mint politikust, a nyomozás jelenlegi szakaszában – az ügyészség válaszai alapján – még az sem zárható ki, hogy végül a fideszes politikusnak egyedül kell elvinnie a balhét.
Simonka nemcsak hűbérúr volt, a személyi kultuszt is kikövetelte
Érdemes elővenni Simonka György tavaszi kampányfüzetét, hogy lássuk, hova vezet a korlátlan hatalom. Arról számos alkalommal írtunk már, hogy fideszes Simonka György - akinek ügyeit már a Polt Péter vezette ügyészség is soknak érezte, ezért meggyanúsította és kikérte a mentelmi jogát a parlamenttől - élet és halál ura volt a békés megyei választókerületében. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szukszavu-az-ugyeszseg-rejtely-miert-nincs-elozetesben-simonka-115627 | https://web.archive.org/web/20181208133457/https://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szukszavu-az-ugyeszseg-rejtely-miert-nincs-elozetesben-simonka-115627 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szukszavu-az-ugyeszseg-rejtely-miert-nincs-elozetesben-simonka | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-12-07 08:53:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Fidesz",
"Legfőbb Ügyészség"
] | [
"Békés megye"
] | [
"pályázat",
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"csalás",
"gazdálkodás",
"EU",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
48,161 | Pék, reklámügynök, bankár, ügyvéd: ők kaszáltak a nagy földárverésen - megjelent Ángyán új kutatása | Elkészült Ángyán József legújabb jelentése, melyben a Hajdú-Bihar megyei földárveréseket összegezte, és arra a következtetésre jutott, hogy ebben a megyében is a kormányhoz közeli figurák jártak jól. A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára eddig több jelentésben is vizsgálta, hogy mennyire volt eredményes a kormány „Földet a gazdáknak!” nevű, 2015 és 2016 között lebonyolított programja. | Elkészült Ángyán József legújabb jelentése, melyben a Hajdú-Bihar megyei földárveréseket összegezte, és arra a következtetésre jutott, hogy ebben a megyében is a kormányhoz közeli figurák jártak jól.
A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára eddig több jelentésben is vizsgálta, hogy mennyire volt eredményes a kormány „Földet a gazdáknak!” nevű, 2015 és 2016 között lebonyolított programja.
A kormány erről a programról azt állította, hogy körülbelül 30 ezer magyar gazdának segített földhöz jutni, és biztosította azt, hogy a „magyar föld magyar kézben maradjon”. A volt államtitkár azonban már eddig is többször jelezte, hogy a program keretében lefolytatott földárverések elsősorban a kormányközeli emberek földhöz jutását segítették (az egyik legutóbbi jelentésről itt írtunk).
Friss Ángyán-jelentés: Borsodban a nagy holdingok és főleg Fidesz-közeli érdekkörök taroltak
Tállai András és Budai Gyula neve elég gyakran feltűnik a korábbi fideszes államtitkár legfrissebb jelentésében. Azé a föld, aki megfizeti - Fejér, Somogy, Győr-Sopron és Szolnok megye után Borsod megye földprivatizációját elemezve, az állami földek árverési nyerteseit összesítve is erre a következtetésre jutott Ángyán József.
Nyert az MSZP-közeli agrárcsoport
A Narancs.hu-hoz is eljuttatott, legfrissebb jelentésben Ángyán arról ír, hogy a megyében összesen 12 ezer hektár állami földet árvereztek el. Azonban a területnek mintegy 70 százalékát nem a kormánypropagandában szereplő „kis és közepes családi vállalkozások”, hanem 24 nagy érdekeltség szerezte meg.
Szintén meglepő, hogy a megyei földek 57 százalékát Ángyán szerint nem a helyben is gazdálkodók földművesek, hanem külső vállalkozók szerezték meg. „Az elárverezett terület közel 35 százalékát a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb – átlagosan 36 km – távolságban lakó, 52 nyertes licitáló szerezte meg” – olvasható a jelentésben.
Ángyán szerint a megyei földárverések is bizonyítják, hogy működik a pártokon átívelő közös gazdasági érdekhálózat, ugyanis Hajdú-Bihar megyében az egyik nagy nyertes az MSZP-közeli Tedej-agrárcégcsoport lett, amely vezetőik, tulajdonosaik, rokonaik és üzletfeleik révén összesen 2683 hektárra tehetett szert. A cégbirodalmat vezető Bódi László András lánya, Bódi Judit a megyei közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője.
Valódi árverseny nélkül
Az árverések jellege azt mutatja, hogy a földek több mint 60 százaléka licitálás nélkül, kikiáltási áron, további több mint 1500 hektár (13 százalék) pedig a kikiáltási árat kevesebb mint 10 százalékkal meghaladó áron, ráadásul az európai földárak töredékéért, átlagosan 2,114 millió forint/hektár nyertes árajánlattal került a sikeres árverezőkhöz.
Ángyán szerint e megye adatai is cáfolják azokat a kormányzati állításokat, amelyek szerint „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez, hiszen valódi árverseny csupán a területek 11 százalékának árverésén alakult ki.
A fideszesek is jól jártak
A jelentés szerint a kormánypárthoz kötödő licitálók is jól jártak. Módos Imréné, Bihartorda fideszes polgármesterének özvegye 83 hektárt szerzett, ahogy B. Csák István önkormányzati képviselő, Biharnagybajom fideszes alpolgármestere is hozzájutott 32 hektárhoz. Szintén földhöz jutott Tasi Sándor megyei közgyűlési alelnök, illetve Budai Gyula és Fazekas Sándor egykori földművelésügyi miniszter több helyi patronáltja is.
Ángyán szerint ráadásul a nyertesek tevékenységi köre gyakran azt mutatja, hogy a gazdálkodáshoz eddig nem sok közük volt. Van, akinek a tevékenysége nyilvános adatbázisokból nem azonosítható, de a hajdúsági nyertesek között van ügyvéd, háziorvos, nyomdaipari mérnök, banktisztviselő, vagy épp takarékszövetkezeti fiókvezető, de reklámügynök és pék is. Bár a kormány azt propagálja, hogy „azé lett a föld, aki megműveli”, a nyertesek között Ángyán talált olyan földművest, aki egy idősek otthonának címére van bejelentve (159 hektárt szerzett), de felbukkant az árverési nyertes között az egyik nagy árverési nyertes érdekeltség vezetőjének 90 év feletti édesanyja, aki 210 hektárhoz jutott hozzá. | https://magyarnarancs.hu/belpol/igy-nem-jutottak-foldhoz-a-magyar-csaladok-taroltak-a-fideszesek-es-az-mszp-sek-a-hajdusagi-foldarvereseken-115672 | https://web.archive.org/web/20181211131149/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/igy-nem-jutottak-foldhoz-a-magyar-csaladok-taroltak-a-fideszesek-es-az-mszp-sek-a-hajdusagi-foldarvereseken-115672 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pek-reklamugynok-bankar-ugyved-ok-kaszaltak-a-nagy-foldarveresen-megjelent-angyan-uj-kutatasa | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-12-10 09:11:00 | [
"B. Csák István",
"Bódi László",
"Budai Gyula",
"Fazekas Sándor",
"Kőrösiné Bódi Judit",
"Módos Imréné",
"Tasi Sándor"
] | [
"Tedej Zrt."
] | [
"Biharnagybajom",
"Bihartorda",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"háttér",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"klientúra"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés",
"Visszaélés a földpályázatoknál"
] |
48,162 | Metrókorrupció: külön eljárás a Siemens ügyében | A 4-es metró ügyétől elkülönített nyomozásban, többek között vesztegetés gyanúja miatt vizsgálódik a Siemens-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda. A nyomozást sokáig az OLAF és a német hatóságok megállapodása, valamint a megmásított tanúvallomások hátráltathatták. | A 4-es metró ügyétől elkülönített nyomozásban, többek között vesztegetés gyanúja miatt vizsgálódik a Siemens-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda. A nyomozást sokáig az OLAF és a német hatóságok megállapodása, valamint a megmásított tanúvallomások hátráltathatták.
A 4-es metró beruházásával kapcsolatos nyomozástól elkülönítve, minősített vesztegetés és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt vizsgálódik az úgynevezett Siemens-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – derült ki a Magyar Időkhöz eljuttatott dokumentumból.
A hatóság korábban a Siemens-ügyet az Európai Csalás Elleni hivatal (OLAF) jelentése alapján 2017. január 23-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt elrendelt eljárásban vizsgálta. A rendőrségi határozat szerint az elkülönítés oka, hogy a nyomozás során olyan új információk derültek ki, miszerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik a nyomozást. Az NNI a német igazságügyi hatósághoz fordult, ám ez annyi időt vesz igénybe, ami már hátrányosan befolyásolná az alapügy nyomozását.
Elsőként a Magyar Idők írta meg 2017 elején, hogy a metró áramellátásának és vonatvezérlésének biztosítására 31,7 milliárd forintért szerződő Siemens AG tevékenységével kapcsolatban eredetileg a Debevoise & Plimpton LLP üzleti-jogi cég adott ki korrupciót feltétező jelentést. Ez az Európai Beruházási Bankon keresztül jutott el a magyar és a német hatóságokhoz, illetve az OLAF-hoz.
A hivatal szerint a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntést hozók ösztönzésként 331 millió forintot osztottak szét az MSZP volt pénztárnokához, Puch Lászlóhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül. A Siemens-ügyben vesztegetés gyanúja miatt indult nyomozás 2009-ben a Fővárosi Főügyészségen, amely 2011-ben a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatódott. Az OLAF-jelentés szerint a Siemens szintén elkérte az iratot, ami után különös megállapodás született 2009-ben a világcég és a német hatóságok között: a hivatal átmenetileg nem vizsgálja a magyar projekteket, és a német hatóságok sem nyomoznak a Siemensnek a 4-es metróhoz kapcsolódó szerződései ügyében. Amikor a magyar hatóságok is kikérdeztek néhány, a Debevoise jelentésében említett tanút, ők ekkorra már megváltoztatták vallomásukat. A magyar hatóságok banki adatokat is ellenőriztek, de nem tudták gyanújukat megerősíteni, ezért 2013-ban kénytelenek voltak megszüntetni az eljárást.
A Siemens-botrány része a 4-es metróhoz köthető, az MSZP–SZDSZ-kormányok és Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt zajló, bűncselekménygyanús sorozatnak. Az OLAF szerint összesen 167 milliárd forint lehet érintett korrupcióval a több mint 400 milliárdos beruházásból.
A 2-es és 4-es metrón futó Alstom-szerelvények korrupciógyanús beszerzése kapcsán is vizsgálódnak a hatóságok. | https://www.magyaridok.hu/belfold/metrokorrupcio-kulon-eljaras-a-siemens-ugyeben-3766082/ | https://web.archive.org/web/20220527213143/https://www.magyaridok.hu/belfold/metrokorrupcio-kulon-eljaras-a-siemens-ugyeben-3766082/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/metrokorrupcio-kulon-eljaras-a-siemens-ugyeben | Magyar Idők | hungarian-news | 2018-12-14 00:00:00 | [
"Demszky Gábor",
"Puch László"
] | [
"Media Magnet Kft.",
"Siemens AG"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"vesztegetés",
"versenykorlátozás - kartell",
"metró",
"OLAF-vizsgálat"
] | [] |
48,163 | Lenullázná a Momentumot és a Párbeszédet az ÁSZ | Bukhatja az állami támogatását, vagyis lényegében a megszűnés szélére kerülhet két ellenzéki párt, a Momentum és a Párbeszéd. Az Állami Számvevőszék ugyanis olyan jelentéstervezetet küldött a két pártnak, amely szerint nem tudtak szabályszerűen elszámolni a kampánypénzek költésével. Mindezt azért, mert elérhetetlenek az ÁSZ ellenőrei számára. Ezért az ÁSZ kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését - értesült az Index. A Momentum szerint számtalanszor jelentkeztek az ÁSZ-nál, amely nem tűnik együttműködőnek. A Párbeszéd pedig a héten leadott minden számlát, és reménykedik. | A Momentum november közepén kapta meg az ÁSZ-jelentés tervezetét a kampánypénzek ellenőrzéséről. Ebben az ÁSZ azt állapította meg, hogy a Momentumnak járó "költségvetési támogatás felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható".
Az ÁSZ ezt arra alapozta, hogy a Momentum nem bocsátott az ellenőrök részére adatokat, a közreműködési kötelezettségét nem teljesítette, így "a támogatás felhasználása nem volt szabályszerű". Az ÁSZ emellett kifogásolta, hogy a párt elérhetetlen a székhelyén, ami meghiúsítja az ellenőrzést.
Az ÁSZ az Indexnek azt írta, hogy a jelentéstervezet nem a nyilvánosságnak szól, és azt csak az ÁSZ hozhatja nyilvánosságra. De elárulták, hogy jelenleg a számvevőszék a Momentum elnökének észrevételeit értékeli, amelyeket a jelentéstervezetre küldött.
Az ÁSZ októberben közölte, hogy a választási kampányköltések ellenőrzéséhez öt jelölőszervezet (a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a DK) szolgáltatott adatot. A Párbeszéd illetve a Momentum Mozgalom viszont nem teljesítette "a számvevőszéki törvényben előírt közreműködési kötelezettségét." Az ÁSZ most azt írta az Indexnek:
A két párt a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelyén többszöri megkeresés ellenére nem voltak elérhetők, nem reagáltak az ÁSZ megkereséseire, ezért az ÁSZ október 4-én – a vonatkozó törvényi előírás alapján – kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését. Tájékoztatom, hogy ez az intézkedés jelenleg is hatályban van.
Mindez tehát azt jelenti, hogy ha az ÁSZ a végleges jelentésében is szabályszerűtlenséget állapít meg, megvonják a két ellenzéki párt állami támogatását.
A Momentum folyamatosan próbál elszámolni
A Momentum valótlanságnak tartja, hogy szabályszerűtlenül használta volna fel a kampánypénzeket. Fekete-Győr András pártelnök éppen azt írta az ÁSZ-jelentés-tervezetre válaszul, hogy
valótlan megállapítást tesz a T. Számvevőszék, hogy a párt esetében a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható.
A Momentum szerint többször is telefonon és e-mailen próbáltak kapcsolatba lépni az ÁSZ illetékeseivel. Az ÁSZ viszont arra hivatkozik, hogy a Momentum elérhetetlen a bírósági nyilvántartásban szereplő székhelyén, a Rózsa utcában. "Az Állami Számvevőszék az ellenőrzöttekkel való hivatalos kapcsolattartásra kizárólag a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhely szerinti elérhetőséget használhatja" – írta az ÁSZ az ezzel kapcsolatos kérdésünkre.
A momentumosok erre azt mondják, hogy október 7-én a Múzeum körútra költöztek, a székhelyük is ide került, erről a pártigazgató tájékoztatta is az ÁSZ-t, és arról nem tehetnek, hogy a bírósági nyilvántartásba ezt még mindig nem jegyezték be.
A székhelyáthelyezés mellett a Momentum – az elnök állítása szerint – többször jelezte, hogy leadnák a kért adatokat, ám az ÁSZ nem válaszolt nekik, milyen csatornán, hogyan tehetik meg.
A Párbeszédnél szintén a székhelyváltoztatás okozta a problémát. Az ÁSZ a Párbeszéd esetében is amiatt állapította meg a szabályszerűtlen kampánypénz-felhasználást, mert nem tudta elérni a pártot. Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója azt mondta az Indexnek, hogy annyiban előbbre vannak a Momentumnál, hogy az új székhelyet azóta bejegyezték, és
a héten bejegyző határozattal együtt eljuttattunk az ÁSZ-nak minden elszámolást.
Kocsis-Cake azt mondta, remélik, hogy ez alapján valós ellenőrzést folytat le a számvevőszék.
Az ÁSZ nem segíti a valós vizsgálatot
Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja azt mondta az Indexnek, hogy több dolog is arra utal, hogy az ÁSZ nem akarja segíteni a valós vizsgálatot. "Egyrészt miután megkaptuk a vizsgálati anyagot, mi bizonyítható módon szolgáltattunk adatokat, csak az ÁSZ nem adott semmi technikai információt, segítséget az adatszolgáltatással kapcsolatban. Másrészt bizonyítható módon többször hivatalosan is jeleztük nekik, hogy életszerűtlen, hogy a székhelymódosításunk után is a régi székhelyünkön keressenek minket, hiába ül még a bíróság a bejegyzésen."
Hajnal azt mondta, hogy ugyanakkor nem szeretnék, hogy az adminisztratív probléma miatt bárki is rájuk süsse, hogy nem tudnak elszámolni a kampánypénzekkel.
Ezért a Momentum az összes kampányköltését nyilvánosságra hozza a honlapján még a hét folyamán.
Mindez ugyanakkor nyilván aligha befolyásolja az ÁSZ-t, amely a hivatalosan benyújtott adatok alapján készíti a jelentését. Hogy ez mikor lesz végleges és nyilvános, arról nem adott információt a számvevőszék.
Az Állami Számvevőszék és az ellenzéki pártok viszonya már a választások előtt elmérgesedett. Az ÁSZ 663 milliós gigabüntetéssel sújtotta a Jobbikot a plakáttámogatások miatt, majd több ellenzéki párt is kapott milliós büntetést szabálytalan irodabérlés miatt. A Fideszt és a KDNP-t csak a választás után ellenőrizte az ÁSZ, amelynek elnöke Domokos László korábbi fideszes parlamenti képviselő.
(Borítókép: Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bejárata az V. kerületi Apáczai Csere János utca 10. szám alatt. Fotó: Róla László / MTI) | https://index.hu/belfold/2018/12/14/szamvevoszek_momentum_parbeszed_elszamolas/ | https://web.archive.org/web/20230128172933/https://index.hu/belfold/2018/12/14/szamvevoszek_momentum_parbeszed_elszamolas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lenullazna-a-momentumot-es-a-parbeszedet-az-asz | Index | hungarian-news | 2018-12-14 16:09:39 | [] | [
"Momentum",
"Párbeszéd (párt)"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"kampányfinanszírozás",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,164 | Médiafelvásárlás, pénzosztás, klientúraépítés: a Fidesz nagyon ráment a határon túli magyarokra | Miközben óriási támogatások mennek a határon túlra, Kárpátaljáról és Vajdaságból mégis exodus van - hangzott el az Eötvös Csoport havi vitáján, mely most a magyar nemzetpolitikáról szólt. Az Orbán-kormány úgy próbálja virtuálisan egyesíteni a nemzetet, hogy közben Erdélyben, a Vajdaságban is Fidesz-klientúrát épít. A határon túli magyarok egyre szorosabban kapcsolódnak Budapesthez, de közben helyben egyre inkább marginalizálódnak. | Múlt héten magyarul is kiírták valakik a Bratislava alá, hogy Pozsony a csallóközi Bacsfán. Szlovákiában a kilencvenes évek óta hiába követelik, hogy ezek az irányjelző táblák is kétnyelvűek legyenek, a figyelemfelhívó akció ennek szólt a magyar többségű faluban. Másnap Pellegrini szlovák miniszterelnök elítélte a véleménye szerint tolerálhatatlan provokációt. Szelektíven működik azonban a politikus nyelvi érzékenysége: ahhoz még nem fűzött kommentárt, hogy a meglévő kétnyelvű helységnévtáblák rendszeresen megrongálják szlovák nacionalisták.
Erről Fiala-Butora János kisebbségi jogi szakértő beszélt az Eötvös Csoport szokásos havi vitaestjén. A mérsékelt konzervatív kör, melyet többek között Sólyom László, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Tölgyessy Péter, Urbán László neve fémjelez, legutóbb már álkonzervatív cirkuszoló társaságnak minősíttetett a kormánylapban, köszönhetően annak itt kormánykritikus hangok is megszólalhatnak.
A mostani határon túli tematika egyrészt talán kevésbé veri ki a biztosítékot az ideológiai tisztaság őreinél, mint mondjuk az orbáni populizmusról szóló, másrészt, mint arról Feledy Botond beszélt, az a cél, hogy a napi politikán túlmutatóan lehessen gondolkodni nemzetpolitikáról. „Hogy ez Európában máshol is fontos, abból is látszik, hogy elképzelhető: a Brexit az északír kérdés miatt fog elbukni, és ott van ugye az ukrán-orosz konfliktus is” – mondta a csoport vitáinak helyt adó jezsuita hátterű Társadalmi Reflexió Intézet igazgatója.
A szlovákiai táblaügy két dolgot is mutat a pozsonyi kötődésű, Harvardon doktorált Fiala-Butora szerint: egyrészt, hogy bár Szlovákiában ez fontos téma, a magyar sajtóba nem került be, ami azt is mutatja, hogy Budapesten egész mást értenek nemzetpolitikán, mint Szlovákiában. Másrészt: minden erőfeszítés ellenére a kilencvenes évek óta nem sikerült lényegi eredményeket elérni a szlovákiai magyar kisebbség védelmében. Húsz éve egy helyben topognak a kisebbségi jogok tekintetében, amit jól mutat, hogy ma is hatályban van az az államnyelvtörvény, amiért már a Meciar-kormányt is elmarasztalták. És ahol az írott jog meg is van, mint a hivatali kisebbségi nyelvhasználatnál, az is sokszor csak papíron marad, a gyakorlatban a szlovák állam semmit nem tesz az érvényesítéséért.
„A kórházakban sem biztosítják a törvény adta jogot” – mondta a kisebbségi magyarok jogait számonkérő kutató (őt speciel azért marasztalta el a Magyar Idők, mert CEU-s kitűzőt mert felvenni), és azt a botrányt idézte fel, amikor az érsekújvári kórházban az orvos nem volt hajlandó kivizsgálni egy helyi magyar nőt, mondván, tanuljon meg előbb rendesen szlovákul, nem érti az akcentusát.
“A csalódások fázisában vagyunk. Nem lehet remélni, hogy a nemzetközi intézményeket komoly változást tudnának előidézni” - fogalmazott Fiala-Butora János, azt hozva fel, hogy az Európa Tanács is egyre több mindent elfogadott idővel a kirekesztő szlovákiai törvényekből, olyasmit is, amit korábban még problematikusnak tartottak. Ő a Minority SafePack kezdeményezéstől sem vár túl sokat. Ez az az európai polgári kezdeményezés, amit már 1,3 millióan írtak alá, hogy a kisebbségek védelme erősebb legyen. A tervezetet az itthoni pártok közül a Fidesz, a Jobbik és az LMP is támogatja, és a dolognak a kutató szerint is lesz némi politikai haszna, jogi szempontból azonban szerinte az nem adhat érdemi garanciákat, az EU-nak nagyon kevés hatásköre van ezen a téren. „Ha Szlovákiában lenne hatása a SafePacknek, akkor Franciaországban is lenne. Ezt ők élesen ellenzik, ezért a régi tagállamok sem fogják megengedni, hogy ez komoly legyen.”
Ha az EU-tól és a nemzetközi közösségtől a kisebbségek nem sokat remélhetnek, mit várhatnak a magyar kormánytól? Ha a tényleges, gyakorlati eredményeket nézzük, akkor szlovák viszonylatban mintha szinte mindegy lenne, hogy éppen milyen volt a viszony a két ország között, fagyos, vagy olyan, mint most Orbánéké, akik jó viszonyt ápolnak Ficóékkal, és a felszínen minden rendben van. Fiala-Butora szerint sem az együttműködésre törekvő, sem a konfliktusokba beleálló magyar kormányoknak nem nagyon sikerült semmit elérni a magyar kisebbség szempontjából, akár jobb-, akár baloldali kormányok voltak.
Talán meglepő, de a magyar nemzetpolitikában az értékelés szerint igazából csak az egyoldalú magyar lépések működtek: a magyarigazolvány, a kettős állampolgárság, a támogatáspolitika. „Ezek azonban póttevékenységek. Nem tudják megváltoztatni azt a kirekesztő helyzetet, amiben ezek a magyar közösségek élnek” – mondta a Harvard-jogász, azt hangsúlyozva, hogy ezek a lépések inkább csak azokat érik el, akik eleve szorosabban kötődtek a magyar államhoz és kultúrához. „Azt a nagyobb részt, akik a szlovákiai magyarok többségét jelentik, akik ott helyben akarnak élni és a magyar nyelvet használni, azoknak mindez nem sokat ér.”
Ezt a virtuális nemzetegyesítési projektet alapvetőnek, de nagyon ellentmondásosnak mutatta be Bárdi Nándor történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének főmunkatársa. „Miközben a magyar kisebbségi csoportok fokozatosan marginalizálódnak otthon, sokkal jobban kötődnek Magyarországhoz, mint korábban.” A határon túliak az idő kétharmadában már magyarországi médiát néznek – mondta –, „és nem mindegy, hogy melyik ország időjárás-jelentését nézzük, mert ezek jelentik a térbeli kereteket, itt kezdődik a szocializáció.”
Fizikailag Szlovákiában, fejben Magyarországon van.
Bárdi, mint mondta, nem hozsannázva akar beszélni a határon túliakról, „Borbás Marcsiként a fenyőfa alatt székely viseletben, hanem mint egy élő társadalomról” – ez a párhuzamos társadalom azonban Magyarországon szerinte szinte ismeretlen, és egyre inkább az itthoni klientúrarendszerekbe illeszkedik. „A forrásokért a kisebbségi elitcsoportok különböző Fidesz-klientúrákhoz fordulnak a maguk csatornáin keresztül”, és bár a szavazati jogot megkapták a kettős állampolgárok, társadalmilag nem változott a helyzet: „Úgy kell szavazniuk, hogy rájuk a magyarországi pártoknak nincs regionális programjuk, nem mondanak semmit.”
A szavazatmaximalizálás vált központi kérdéssé a kisebbségi magyar pártok számára is, ezek jelentős részben érdekkijáró rendszerek.
Azzal, hogy a Fidesz a határon túlra kiviszi a magyar intézményrendszert (születési támogatást, demográfiai akciókat, felsőoktatást) „lényegében a határok fölött építenek egy etnokulturális intézményrendszert”. Bárdi a nehezen átlátható pénzmozgásokat igyekezett részletezni. Vajdaságba most 50 milliárd forintot adnak különböző tételekből, Székelyföldön egy bő 20 milliárdos magyar kormányzati gazdasági csomag van, „ami az adott országoknak nagyon jól jön, már csak az ÁFA-tartalom miatt is”. A Fidesz-kormány elérte, hogy a nagy EU-s programokból is ki lehessen vinni 10 százalékot a határon túlra. De ezeknél „nagyobb összegek mennek magáncégektől és állami tulajdonú nagyvállalatoktól politikai célokra. A fő közvetítő a Bethlen Gábor Alap.”
A határon túli fideszes/magyar állami erősítés sarokpontjai közül a kisebbségkutató szerint most a 9 milliárdos óvodaprogram (cél, hogy három éven belül sokkal több gyerek járjon magyar nyelvű óvodába, ki nem mondva pedig a vegyes házasságokból származó gyerekek „megszerzése”), az egyháztámogatási program (legkülönbözőbb célokra, Kolozsváron a magyar református egyház például parkolóházat épít magyarországi támogatásból, és vannak vízerőmű-beruházásaik is), nem utolsó sorban pedig a Fidesz-közeli médiamonopólium kialakítása a határon túl is: a helyi magyar médiát a Fidesz ott is egyre inkább felvásárolja, ez Erdélyben például elég látványos.
Az egyik legjelentősebb vállalkozás most a magyarságpolitikában a Kárpátalja-projekt – mondja Bárdi Nándor. Sokak szerint a magyar kormány lényegében egy helyi ellenkormányt alakított ki, az ő szavai szerint azonban ez inkább krízisintervenció. „A rossz államnál is rosszabb, ha nincs állam. Az alig létező ukrán államot kell megpróbálni magyar intézményeknek helyettesíteni” – mondta, kiemelve, hogy az ivóvízbe a klórt is Magyarországról biztosítja a katasztrófavédelem, ahogy oltóanyagot, orvosi eszközöket is innen visznek.
A védőhatalom jellegét próbálgatja most a magyar külpolitika a nemzetközi erőtérben Kárpátalján.
Azzal, hogy Magyarország egyre aktívabb a határon túl, és pénzzel, projektekkel, politikával, gesztusokkal egyre inkább köti magához a helyi magyar társadalmat, etnikai versenyhelyzetet hoz létre. „Etnikailag versengő párhuzamos társadalmak jönnek létre a régióban. A kérdés, hogy melyik lesz hatékonyabb, korszerűbb a párhuzamos nemzetépítések közül, melyik tudja jobban megszólítani a csoportokat” – fogalmaz Bárdi Nándor.
A magyarországi aktivizálódás hatásai azonban ellentmondásosak. Miközben forrásokat biztosít, és új lekötelezett networköket teremt, felgyorsítja az elvándorlást is. Nem is biztos, hogy Magyarországra, Erdélyből vagy 100 ezren Nyugatra mentek magyar útlevéllel. De erre Magyarország is rájátszik, nem sokat törődve a helyi, székelyföldi, vajdasági magyar érdekekkel: „Folyamatos az agyelszívás. Az utóbbi évtizedben a magyarországi demográfiai hiányt a határon túli magyarok pótolták. Ma egy erdélyi informatikusnak olcsóbb Budapesten tanulnia, mint Kolozsváron” – hangzott el.
A legsúlyosabb helyzet ebből a szempontból is Kárpátalján van. Bárdi szavai szerint szabályos exodus zajlik onnan – ehhez olyan adatokat idézett, hogy a kárpátaljai gyerekek harmada már magyarországi középiskolában tanul tovább.
Videofelvétel a teljes vitáról:
(Borítókép: Huszti István / Index) | https://index.hu/belfold/2018/12/13/mediafelvasarlas_penzszoras_klienturaepites_a_fidesz_nagyon_rament_a_hataron_tuli_magyarokra/ | https://web.archive.org/web/20210116100528/https://index.hu/belfold/2018/12/13/mediafelvasarlas_penzszoras_klienturaepites_a_fidesz_nagyon_rament_a_hataron_tuli_magyarokra/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mediafelvasarlas-penzosztas-klienturaepites-a-fidesz-nagyon-rament-a-hataron-tuli-magyarokra | Index | hungarian-news | 2018-12-13 16:11:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Románia",
"Szerbia",
"Szlovákia"
] | [
"média",
"támogatás",
"klientúra"
] | [] |
48,165 | E-jegy-botrány: vizsgálóbizottságot követelnek | Négy ellenzéki párt közösen kezdeményezi egy fővárosi vizsgálóbizottság felállítását a budapesti tömegközlekedésben tervezett elektronikus jegyrendszer ügyében. Tarlós beelőzte őket: feljelentést tett a rendőrségen a projekt ügyében. | Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, választ várnak arra, miért „dőlt be" a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elektronikus jegyrendszerének projektje. Hangsúlyozta, az ellenzék mindent megtesz, hogy kiderüljön, „mitől döglött meg" Tarlós István főpolgármester „egyetlen saját erőből zajló" beruházása. A DK ennek érdekében feljelentést is tesz az ügyben a rendőrségen hűtlen kezelés gyanúja miatt – tette hozzá.
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője elmondta, a városvezetés 12 milliárd forintos kárt okozott egy „működésképtelen rendszer babusgatásával". Az ellenzéki politikus bejelentette, amennyiben a kormányoldal a közgyűlésben nem támogatja egy vizsgálóbizottság felállítását, akkor felállítanak egy alternatív ellenzéki testületet, amely szintén kikéri az ügy dokumentumait a történtek megismeréséhez.
Gál József, az LMP fővárosi képviselője utóbbiról azt mondta, amennyiben a Fidesz–KDNP nem szavazza meg a vizsgálóbizottság felállítását, akkor azzal azt ismeri el, hogy vaj van a füle mögött.
V. Naszályi Márta, a Párbeszéd budapesti képviselője arra emlékeztetett, hogy a városvezetés immáron tíz éve ígérgeti az elektronikus jegyrendszer bevezetését, amellyel szemben így semmi bizalma nem maradt a lakosságnak.
Az MSZP, a DK és a Párbeszéd politikusai ugyanitt szóltak arról is, botrányosnak tartják, hogy a főváros patkánymentesítése a jövő évtől nem az ezt a tevékenységet 45 éve végző Bábolna Bio feladata lesz, hanem egy „hozzá nem értő konzorciumé". Horváth Csaba megjegyezte, a közbeszerzési csalás gyanúját is felveti, hogy az idei 250 millió forintos keret helyett jövőre több mint 900 millió forintért végzik el ezt a feladatot.
Frissítés: Tarlós maga tett feljelentést
Feljelentést tett a budapesti elektronikus jegyrendszer projekt ügyében Tarlós István főpolgármester és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes.
Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén, a projekt aktuális helyzetéről szóló előterjesztés vitájában jelentette be, hogy kedden Bagdy Gábor főpolgármester-helyettessel feljelentést tett az országos rendőrfőkapitánynál.
A főpolgármester azt mondta: tiszta vizet kell önteni a pohárba, a feljelentést azért tették, hogy az illetékes hatóság vizsgálja ki, mi történt az ügyben. Ennek az eredményét ésszerű lenne megvárni; az ellenzék addig találjon magának más kampánytémát - tette hozzá.
Tarlós István azt mondta, a napirend vitájában az ellenzék kiszámítható módon egy kommunikációs performanszt szeretne felépíteni. Közölte, erre nincsen szükség, mert ennek a célja és az eredménye is az lenne, hogy a budapestiek összezavarodnának: nem lehetne tudni, hogy mi igaz és mi nem.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén támogatta, hogy újrastrukturálják a budapesti elektronikus jegyrendszer projektjét, miután a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződésszegés miatt felmondta a kivitelezővel a szerződést.
A testület 18 kormánypárti képviselő igen szavazatával, az ellenzékiek 8 nem szavazata ellenében döntött arról, hogy továbbra is támogatja az elektronikus jegyrendszer projektjének megvalósítását.
A közgyűlés felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy a BKK vezérigazgatója útján az érintettek - ezen belül az érintett kormányzati szervek - bevonásával gondoskodjon a projekt újrastrukturálásáról, és az ahhoz szükséges egyeztetések lefolytatásáról. Továbbá a projekt befejezési határidejét 2020. december 31-ére módosíthatja a testület. | https://index.hu/belfold/budapest/2018/12/12/e-jegy_botrany_vizsgalobizottsagot_kovetelnek/ | https://web.archive.org/web/20211207111220/https://index.hu/belfold/budapest/2018/12/12/e-jegy_botrany_vizsgalobizottsagot_kovetelnek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/e-jegy-botrany-vizsgalobizottsagot-kovetelnek | Index | hungarian-news | 2018-12-12 16:15:00 | [] | [
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)"
] | [] | [
"informatika",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
48,166 | Szivek Norbert üzlettársai építhetnek lakóparkot a János-kórház fölött | Gondolta volna, hogy van még a XII. kerület viszonylag belső részében, a János-kórháztól egy köpésre olyan zöld terület, ahová 54 lakásos lakóparkot lehet építeni? Pedig van, a Virányos úton, ahol várhatóan épül is majd ilyen lakópark, méghozzá a NER fontos figuráihoz köthető cégek közreműködésével. | A telek, amiről szó van, a Virányos út 9., amivel az önkormányzat és a szomszédos telkeket tulajdonló Honvédelmi Minisztérium már évek óta nem tudott mit kezdeni. Tavaly viszont sikerült eladnia 780 millió forintért egy cégnek, ami akkor még a lakáslottókról ismertté vált Carion tulajdonában volt, azóta viszont átkerült egy olyan cég tulajdonába, amelyet Szivek Norbert volt MNV-vezérrel szoktak együtt emlegetni. A Florion Invest Kft. 11 pályázó közül nyerte el a jogot, hogy megvásárolja a területet, igaz, egyedül ez a cég adott le érvényes pályázatot az önkormányzat tájékoztatása szerint. Ingatlanpiaci forrásaink szerint úgy kétmilliárd forint nyereséget lehet majd realizálni a 6 darab 9 lakásos házból álló lakóparkos projekttel.
A telek
A Virányos út, a Szilágyi Erzsébet fasor, a Kútvölgyi út és a Naposi út által határolt terület már jó ideje nagyrészt üresen áll, és már jó ideje nem tudnak vele semmit kezdeni a tulajdonosai, pedig elég kiemelkedő fekvésű ingatlan. A területnek nagyjából a negyede önkormányzati tulajdon, a maradék a honvédségé, és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében áll. Itt volt a honvédség Haditechnikai Intézete, itt működött a katonaság izotóp és biológiai laborja is, amíg pár éve el nem költözött, azóta pedig nem nagyon történt a telekkel semmi.
Az önkormányzat 2001-ben kitalálta, hogy odaadná a Virányos úti telkeit a honvédségnek, cserébe egy, az állam tulajdonában lévő Pagony utcai ingatlanért, hogy aztán a honvédség csináljon vele azt, amit akar, de ez valamiért nem jött össze. Aztán 2014-ben a honvédség és a XII. kerület együtt próbálta eladni az ingatlanjait. Az XII. kerületben ellenzéki önkormányzati képviselők már ekkor is azt tippelték, hogy a privatizáció után lakóparkot építhetnek majd a környéken. A pályázat viszont akkor érdektelenségbe és érvénytelenségbe fulladt, talán azért, mert a közel 7 hektáros teljes terület, amelyen ráadásul itt-ott vannak is katonai létesítmények, egyben túl nagy vesződséget és kockázatot jelentett volna a befektetőknek. Végül 2016-ban az önkormányzat megunhatta a dolgot, mert meghirdette az egyik tulajdonában lévő telket, amit aztán 2017. március 9-én nyílt versenytárgyalás keretében el is adott.
Az önkormányzat nemrég egy új építési szabályzatot is elfogadott, ami a környékre vonatkozik, bár nem egyértelmű, hogy erre miért volt szükség, mert az önkormányzat állítása szerint a terület beépíthetősége és egyéb paraméterek változatlanok maradtak.
A vevő
A Florion Invest Kft.-t 2017 februárjában jegyezték be, pontosan egy hónappal azelőtt, hogy egyedüli érvényes pályázatával elnyerte a telekvásárlás jogát a XII. kerületi önkormányzattól. A cég ekkor még a Bécsi út 25.-be volt bejegyezve, ma már a Hercegprímás utca 12.-be van. Ez a két cím eléggé fontos ahhoz, hogy tudjuk, kitől kihez került át a lakópark projekt.
A Bécsi út 25.-ben a Carion cégcsoport központja van.
A Hercegprímás 12.-ben pedig több, Szivek Norberthez, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezetőjéhez köthető vagy azokkal szoros üzleti partnerségben álló cég van bejegyezve, mint a Nones Holding, a CRH Invest és a Lexan Holding, ezek tulajdonában lévő cégek sorával együtt. No meg a Szivek a Szivekért alapítvány.
A Carion neve a Rogán Antal által kitalált és világra törvényhozott nemzeti otthonteremtési közösségekről, becenevén a lakáslottó konstrukcióról szóló cikkekből lehet ismerős az olvasónak. Ez a cég üzemeltet ugyanis egyedül ilyen lakáslottós közösségeket Magyarországon, ami nem teljesen véletlen, mert a törvényt Rogánék úgy írták meg, hogy az kb. csak a Carionra érvényes. Ezenkívül még arról is ismerős lehet a cég és annak Bécsi úti székháza, hogy egy teambuilding session alkalmával sikerült a cég üzleti tervével eltakarni az iroda földszinti ablakait, hogy ne lehessen belátni az irodába.
A cég vezetője az a Bolevácz Éva nevű ügyvéd, aki a 444 egy korábbi cikke szerint néha Szivek Norbert ügyvédjeként is feltűnik. Bolevácz előtt pedig tavaly tavaszig Bajor András Gyula volt a cég tulajdonosa, aki régóta üzlettársa Sziveknek több bizniszben. A Lexan társtulajdonos a CRH Invest nevű cégben Szivekkel. A CRH és a Lexan például együtt túrták ki a vezetést az Enefi Zrt.-ből, amelynek részvényeit az akkor Szivek Norbert vezette Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől szerezték meg.
De a Lexan más ügyekben is feltűnik, ennek a tulajdonában van például a Zahara Park Kft., amely a Duna Arénától északra építi a Danubio lakóparkot, és amely a vizes vb költségvetéséből még egy, a Rákos-patakon átívelő, közel félmilliárd forintos költségű gyaloghidat is kapott.
Ez a Lexan Holding vásárolta meg idén júniusban az amúgy 2017 elején alapított Floriont a Cariontól, a Virányos úti telekkel és projekttel együtt. A cég vezetője Komonczi Zsolt, aki a Lexan többi ingatlanos cégét is vezeti, és legalább egy olyan cégnek is tisztségviselője, amelyben Szivek Norbert is tulajdonos.
Hogy mikor is épülhet fel a lakópark, azt egyelőre még a telek tulajdonosa sem tudja. Bár ingatlanfejlesztő forrásoktól azt hallottuk, hogy a Florion árulja a projektet, Komonczi Zsolt az Index kérdésére azt mondta: egyelőre nem dőlt el, hogy eladják-e a területet a lakóparkok tervével együtt, vagy felépíti a Florion. A tervek már elkészültek, egyelőre az engedélyeztetési eljárás zajlik, az önkormányzat pedig nem árulta el, mikor lehetnek meg az engedélyek. Egyelőre Komonczi sem tudta megmondani, mikor kezdődne az építkezés. | https://index.hu/gazdasag/2018/12/12/viranyos_ut_lakopark/ | https://web.archive.org/web/20230328163649/https://index.hu/gazdasag/2018/12/12/viranyos_ut_lakopark/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szivek-norbert-uzlettarsai-epithetnek-lakoparkot-a-janos-korhaz-folott | Index | hungarian-news | 2018-12-12 16:22:00 | [
"Bajor András Gyula",
"Bolevácz Éva",
"Szivek Norbert"
] | [
"Budapest Főváros XII. Kerület Önkormányzat (Hegyvidék)",
"Carion Holding Zrt.",
"CRH Invest Kft.",
"Florion Invest Kft.",
"Lexan Holding Zrt.",
"Magyar Honvédség",
"Nones Holding Kft.",
"Szivek a Szivekért alapítvány",
"Zahara Park Kft."
] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"privatizáció",
"ügyvédek"
] | [] |
48,167 | Felfüggesztettet kapott a kamupártos politikus | Szepessy Zsoltot, az Összefogás Párt elnökét azért ítélték el, mert a párt a 2014-es választás alatt nem tartotta be a számviteli előírásokat. |
Szepessy Zsoltot, az Összefogás Párt elnökét azért ítélték el, mert a párt a 2014-es választás alatt nem tartotta be a számviteli előírásokat.
A Nyíregyházi Törvényszék az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, a párt 300 millió forintos állami támogatást kapott a 2014-es országgyűlési képviselő választási kampányra, a számviteli előírásokat azonban nem tartotta be, nem készített könyvvezetést és beszámolót. Ezekért a felelősség a párt elnökét terheli - írták.
Közölték, a párt 2013-2014-es vagyoni helyzetének áttekintése meghiúsult, mivel a bizonylatok hiányosak voltak és nem adták át az előző évre szóló beszámolót sem. A párt elnökét, aki egy időben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok polgármestere volt, a Nyíregyházi Járásbíróság kedden folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése miatt egy év hat hónap, két év hat hónapra felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. | https://nepszava.hu/3018381_felfuggesztettet-kapott-a-kamupartos-politikus | https://web.archive.org/web/20220627062532/https://nepszava.hu/3018381_felfuggesztettet-kapott-a-kamupartos-politikus | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztettet-kapott-a-kamupartos-politikus | Népszava | hungarian-news | 2018-12-12 17:11:00 | [
"Szepessy Zsolt László"
] | [
"Összefogás Párt"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye"
] | [
"pártfinanszírozás",
"ítélet/döntés",
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
48,168 | Jár-e a macedóniai tiszteletbeli konzul magyar diplomatautóval? – a külügy állítólag nem tudja | A magyar külügyminisztérium nem adatgazda, ha a Macedóniában használt magyar diplomata-rendszámú autókról kérdezzük – legalábbis ezt a választ adta a tárca közérdekű adatigénylésünkre. A kérdés Szaso Janakievszki macedóniai tiszteletbeli konzul által használt járművekre vonatkozott. | Szaso Janakievszki (más átírással Saso Janakievski) 2012. óta Magyarország a macedóniai Bitolába akkreditált tiszteletbeli konzulja. Orbán Viktor nagy rajongója: a 444 szúrta ki egy ma már nem elérhető kereskedőházas pr-videón, Janakievszki íróasztalán a magyar miniszterelnök portréját.
A macedón üzletember Magyarország szkopjei kereskedőházát is vezette. Hogy így van-e jelen időben is, azt most nehéz ellenőrizni, a kereskedőház-rendszer átalakulása (konkrétan a csődtömeg MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. megszűnése, az új HEPA Zrt.-be olvadása) miatt a hivatalos oldal átalakítás alatt áll.
A délszláv térségben járatos olvasónk jelezte a közelmúltban, hogy tudomása szerint a tiszteletbeli konzul magyar diplomata-rendszámú járművet vagy járműveket használ, méghozzá nem is személyautót, hanem kisfurgont is. Ekkoriban a magyar-macedon kapcsolatokat érintő minden hír különösen érdekes volt Nikola Gruevszki exkormányfő különös Magyarországra menekülése miatt. Megpróbáltunk tehát utána járni ennek a hírnek is.
Három évig küzdött a bukás ellen Gruevszki, és Orbán végig segítette – itt az Átlátszó összes cikke a témában
Az Átlátszó évek óta követi Nikola Gruevkszki történetét Macedóniában, aki 2006 és 2016 között volt hazája miniszterelnöke. A Kreml-barát Gruevszkinek egy 2015-ben kezdődött súlyos politikai válság söpörte el a hatalmát, hiába próbálta foggal-körömmel megtartani a miniszterelnöki széket.
Közérdekűadat-igénylésben kérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy „Magyarország bitolai (Macedónia) tiszteletbeli konzulja, Szaso Janakievszki Úr használ-e magyar diplomata-rendszámú gépjárművet, ha igen, milyen járműtípusra (típusokra) és mióta”.
A KÜKÜM azonban elutasította az igénylésünket, méghozzá arra hivatkozva, hogy „tekintettel arra, hogy a Minisztérium adatigénylése megválaszolását igénylő adatbázissal nem rendelkezik, nem tekinthető az Infotv. értelmében vett adatkezelő szervnek”.
Nyilván hiszünk mindent, amit címeres papíron hivatalosságok állítanak, ez a válasz mégis némi fejtörést okoz. Nem olyan régen ugyanis még adatkezelő volt a külügy diplomataautó-ügyben: szintén az Átlátszó érdeklődésére adták ki a New York-i Főkonzulátus által használt járművek listáját. Így tudtuk meg, hogy mióta jár Kumin Ferenc főkonzul luxusatóval, és mennyibe kerül ez a magyar adófizetőknek.
A Gruevszki-ügyben viszont a jelek szerint egyetlen magyar állami szerv sem érzi magát adatgazdának: a Belügyminisztérium például azt állítja, hogy nincsenek adatai arról, hogy mikor lépett be Magyarországra a hazájában korrupció miatt két év börtönbüntetésre ítélt volt macedón miniszterelnök. Pintér Sándor belügyminiszter országgyűlési képviselői kérdésre sem válaszolt az ügyben.
Fotó: Szaso Janakievszki a Nemzeti Kereskedőház videójában. | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/12/12/jar-e-a-macedoniai-tiszteletbeli-konzul-magyar-diplomatautoval-a-kulugy-allitolag-nem-tudja/ | https://web.archive.org/web/20221127190541/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/12/12/jar-e-a-macedoniai-tiszteletbeli-konzul-magyar-diplomatautoval-a-kulugy-allitolag-nem-tudja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jar-e-a-macedoniai-tiszteletbeli-konzul-magyar-diplomatautoval-a-a-kulugy-allitolag-nem-tudja | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-13 16:28:00 | [
"Nikola Gruevszki",
"Szaso Janakievszki"
] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt."
] | [] | [
"átláthatóság",
"engedély",
"diplomácia",
"adatigénylés"
] | [
"Gruevszki menekültstátusa",
"Kereskedőházak csókosoknak"
] |
48,169 | Törleszt a kormány a paksi engedélyért | Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére. | Európai Unió;Paks;
2018-12-13 06:00:00
Törleszt a kormány a paksi engedélyért
Az Orbán-kabinet százmilliárdos megrendelésekkel igazolta Párizsban: sokat hajlandó fizetni azért, hogy az EU rábólintott az erőmű bővítésére.
Tovább törleszti a kormány az adófizetők pénzéből a paksi bővítés EU-engedélyezésének árát. Ezúttal beruházás jóváhagyásának francia pártolói kaptak gáláns ellentételezést. Ha továbbra is ez a modell érvényesül, akkor az Európai Bizottság nagyvonalúságának ára összemérhető lesz azzal, amibe maga az atomerőmű kerül.
A Bizottság 2017-ben fejezte be az uniós szabályokat többszörösen sértő módon, tender nélkül odaítélt és állami támogatással felépíteni tervezett paksi bővítés uniós engedélyezését. Ahogyan azt a Népszava – Jávor Benedekre, a Párbeszéd EP-képviselőjére, a tenderelhagyás miatt indított bizottsági eljárás kezdeményezőjére hivatkozva – annak idején megírta, már az uniós vizsgálat alatt érkeztek róla információk arról: Brüsszel engedékenységéért az Orbán-kormány hajlandó minden árat megadni. Ebbe pedig az európai nagyhatalmaknak adott gáláns magyar állami megrendelések is beleférnek.
Az első információk arról szóltak, hogy a francia Alstom, illetve a német Siemens válhat a paksi beruházás beszállítójává, de szó volt az energiaszektoron kívüli, például hadiipari beszerzésekről is. Azóta a turbinatender nyertese az Alstom és az amerikai GE konzorciuma lett (a GE időközben fölvásárolta az Alstom turbinagyártó részlegét), sajátos körülmények között: egyetlen versenytársuk, az orosz Power Machines formai hibákkal tűzdelt, a szándékos érvénytelenség látszatát keltő pályázatot adott be.
Most folytatódik a franciák kifizetése: Szijjártó Péter külgazdasági miniszter kedden Párizsban bejelentette, hogy „hadiipari és nukleáris együttműködési megállapodásokkal új dimenzióba léptek a francia-magyar gazdasági együttműködések”. A tárcavezető szerint két francia cég is jelentős megbízásokhoz jutott Pakson – hogy az Alstom mellett még melyik, arra nem tért ki –, a magyar honvédség pedig húsz Airbus helikoptert rendelt Franciaországtól.
Franciaország kibékítése azért fontos pillére a paksi üzletnek, mert a franciák maguk is gyártanak atomerőművet, és indultak volna Paks2 – a több éves előkészítés ellenére végül ki sem írt – beruházási tenderén. A Bizottság jóváhagyásához ugyanakkor Németország jóindulatának megszerzésére is szükség volt. A VS.hu írta meg korábban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben, a paksi projekt uniós vizsgálatának elindítása után találkozott Angela Merkel kancellárral, és egy olyan csomagról állapodott meg vele, ami kedvet csinálhatott a németeknek a jóváhagyáshoz. Szó volt a Siemens beszállásáról – a cég a feltételezések szerint az erőmű vezérlő és biztonsági rendszerét szállíthatja –, a Mercedes kecskeméti gyárbővítéséhez és a BMW magyarországi gyárépítéséhez ígért bőkezű, összességében százmilliárdos állami támogatásról, illetve arról is, hogy „egy német-francia konzorcium” nyerheti el a magyar honvédség helikopterbeszerzését 172 milliárd forint értékben. (Az Airbus Helicopters jogelődje, az Eurocopter Group 1992-ben alakult a francia Aérospatiale és a német Daimler-Benz Aerospace AG egyesülésével.)
Feltűnő, hogy a Siemens – továbbra is valószínűsíthető – részvételén kívül a korábbi hírekben szereplő összes pont megvalósult, ami arra enged következtetni: az alku él, és az uniós jogot sértő paksi projekt brüsszeli átengedésének számláját még sokáig fizetni fogjuk. Mivel az ellentételezések láthatóan nem csak az energetikai szektorra terjednek ki – és önmagában a katonai beszerzésekre ezermilliárdos nagyságrendben készül költeni a kormány a következő években nyugat-európai és amerikai gyártóknál –, az uniós léptékű mutyi végső számlájának nagyságrendje akár ugyanakkora is lehet, mint amennyibe maga a 3-4 ezer milliárd forintos árúra tervezett paksi bővítés kerül. | https://nepszava.hu/3018338_torleszt-a-kormany-a-paksi-engedelyert | https://web.archive.org/web/20210507022422/https://nepszava.hu/3018338_torleszt-a-kormany-a-paksi-engedelyert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/torleszt-a-kormany-a-paksi-engedelyert | Népszava | hungarian-news | 2018-12-13 06:00:00 | [] | [
"Alstom",
"Siemens AG"
] | [
"Európa"
] | [
"energia",
"pályázat",
"támogatás",
"atom",
"engedély",
"EU",
"közlekedés",
"jármű / gépgyártás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"honvédelem",
"fegyver - hadiipar"
] | [
"Paks II"
] |
48,170 | Tizenhat új Airbus harci helikoptert vásárolt a honvédség | A honvédelem gazdasági hivatal a régi orosz helikopterek elavulásával magyarázza a vételt, de gyanús, hogy a Franciaországból rendelt gépekkel a kormány félrenézést is vásárolt Paks 2 miatt. Ha nem mondták le korábbi beszerzésüket, már több mint 30 helikopternél tarthatunk. | airbus;helikopter;
2018-12-14 15:02:59
Harminchat Airbus harci helikoptert vásárolt a honvédség
A honvédelem gazdasági hivatal a régi orosz helikopterek elavulásával magyarázza a vételt, de gyanús, hogy a Franciaországból rendelt gépekkel a kormány félrenézést is vásárolt Paks 2 miatt. Ez már a második óriási Airbus-beszerzés.
Tizenhat Airbus, H225M-típusú helikoptert vásárolt a Magyar Honvédség. A beszerzésről szóló szerződést pénteken Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban (HM) írták alá – magyar oldalról Fodor Péter, a HM Védelemgazdasági Hivatal főigazgatója, az Airbus Helicopters részéről pedig Dennis Bernitz és Thomas Hein értékesítési, illetve kereskedelmi vezetők szignózták dokumentumot.
A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az új helikopterekkel 2023-tól bővül a légiflotta, beszerzésükre pedig azért volt szükség, mert meglévő, Mi-8-as és Mi-17-es szállító helikopterek hamarosan elérik üzemidejük és rendszerben tarthatóságuk végső határidejét. Igaz, nem régen 5,2 milliárdos nagygenerálon estek, a felújítással megbízott orosz cég pedig a Zoom szerint másfélszer olyan drágán vállalta a munkát, mint ukrán versenytársaik tették egy török megbízás esetében.
A nagy bevásárlást már egy korábbi megrendelés is megelőzte: az Airbus júniusban számolt be róla, hogy a honvédség 20 darab H145M-gépet vásárol tőlük
A nyáron beszerzett H145M típusú helikopterek könnyebb harci helikopterek. A most megrendelt zömökebb, 11 tonnás járművek a harci feladatok mellett logisztikai, mentési, katasztrófavédelmi feladatokat is el tudnak látni.
Megnyugtatott Nyugat, titokban költött százmilliárdok
Mint lapunk írta, a tenderrel nem csak modern légierőt, de nyugati félrenézést is vásárol a kormány, az orosz üzletnek számító Paks2-beruházás miatt.
Hogy mennyit kóstál majd a helikopter flotta beszerzésem arról csak találgatni lehet, de az biztos, hogy a választások előtt hirtelen titokban katonai célokra különítettek el 650 milliárd forintot.
Hogy ebből a pénzből mit finanszíroznak, arról csak találgatni lehet, hiszen államtitkoknak minősül.
Bizottsági forrásokból úgy tudjuk: a tárca azóta sem közölte a grémiummal, hogy pontosan mennyi és milyen repülőjárművet kíván vásárolni, pedig az ellenzék rendszeresen kikérte ezeket az adatokat.
A nemkormánygépek, amikkel Orbán szokott repülni
A helikopterdömping csak a beszerzési torta egyik- – igaz, jókora – szelete, az elmúlt időben ugyanis egymást érték az új gépvásárlások Az év elején vetta kormány két nagy Airbus A319-est, amelyeket a miniszterelnök is szívesen használ. Beszereztek még két futárgépnek mondott, de valójában business jet Dassault Falcon 7X-et, amelyek közül az egyiket sokáig eltitkolták. Mindezek után bejelentették vesznek még egy Airbus A319-est valamint három teherszállító-repülőgépet is. | https://nepszava.hu/3018639_tizenhat-uj-airbus-harci-helikoptert-vasarolt-a-honvedseg | https://web.archive.org/web/20211205083709/https://nepszava.hu/3018639_tizenhat-uj-airbus-harci-helikoptert-vasarolt-a-honvedseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizenhat-uj-airbus-harci-helikoptert-vasarolt-a-honvedseg | Népszava | hungarian-news | 2018-12-14 15:02:00 | [] | [
"Airbus Helicopters",
"Magyar Honvédség"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"pályázat",
"atom",
"engedély",
"államtitok",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"honvédelem"
] | [
"Paks II"
] |
48,171 | 7,6 milliárdos egészségügyi beszerzésről döntött a kormány - Na ki kapja? | A Magyar Honvédség több mint 7,6 milliárd forintos egészségügyi beszerzéséről döntött a kormány. | egészségügy;Magyar Honvédség;Magyar Közlöny;
2018-12-13 20:53:52
7,6 milliárdos egészségügyi beszerzésről döntött a kormány - Na ki kapja?
A Magyar Honvédség több mint 7,6 milliárd forintos egészségügyi beszerzéséről döntött a kormány.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében megvalósuló, a Telepíthető sebészeti ellátó (Role-2) képesség fejlesztéséről szóló kormányhatározat.
E szerint Magyarország védelmi képességének további erősítése, a Magyar Honvédség korszerű egészségügyi ellátó képességének fejlesztése, valamint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításának elősegítése érdekében a honvédség részére egy új "Role-2" elnevezésű egészségügyi ellátó létesítményt szereznek be.
A beszerzésre, valamint az ahhoz kapcsolódó logisztikai támogatási és szolgáltatási feladatok biztosítása érdekében, több költségvetési év (2020-2021) előirányzatait érintően 7 milliárd 680 millió forintos kötelezettségvállalást rögzít a határozat. | https://nepszava.hu/3018543_7-6-milliardos-egeszsegugyi-beszerzesrol-dontott-a-kormany-na-ki-kapja | https://web.archive.org/web/20181214113248/https://nepszava.hu/3018543_7-6-milliardos-egeszsegugyi-beszerzesrol-dontott-a-kormany-na-ki-kapja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/76-milliardos-egeszsegugyi-beszerzesrol-dontott-a-kormany-na-ki-kapja | Népszava | hungarian-news | 2018-12-13 20:53:00 | [] | [
"Magyar Honvédség"
] | [
"Magyarország"
] | [
"egészségügy",
"állami/önkormányzati szerződések",
"honvédelem"
] | [] |
48,172 | Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni | Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása. | Magyar közbeszerzéseknél gyakran előfordul, hogy olyan referenciákat követel meg a kiíró, amelyek nagyon leszűkítik a tenderen induló cégek körét. Csodálkoztak is a közpénzek hatékony és átlátható felhasználásért dolgozó Transparency International Magyarország (TI) munkatársai, amikor egy nagy értékű építőipari közbeszerzésnél nem láttak ilyen feltételeket. Egy ágazati szakember aztán elmondta nekik: ennek az az oka, hogy ha lenne, akkor lényegében csak a Közgép indulhatott volna a tenderen, amely akkoriban a kormány első számú közellensége, Simicska Lajos érdekeltsége volt.
A hazai közállapotokat bizonyos szempontból remekül leíró esetet Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programjának vezetője elevenítette fel a szervezet korrupcióellenes világnapon szervezett konferenciájának egyik panelbeszélgetésén. Vita nem is alakult ki erről, mert a kormánypárti meghívottak nem jöttek el, sem az itthon, sem az Európai Parlamentben politizálók.
Több előadó is kitért arra, hogy az európai intézményektől hiába várnánk közbeavatkozást annak érdekében, hogy tisztességesebb, átláthatóbb legyen a gazdasági és politikai verseny Magyarországon.
„Az Európai Unió nem bíróság. Olyan, mint egy vasúti félsorompó. Figyelmeztet, hogy gond van, de nem állít meg”
– fogalmazott Balázs Péter, az első magyar uniós biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere, egyetemi tanár.
Ennek alapvetően az az oka, hogy az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan esetre, amikor egy tagállam kormánya számára nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása. Igaz, mintha lassan már indult volna a korrekció: egyre több uniós politikus és tisztviselő javasolja, hogy a 2021-ben kezdődő költségvetési ciklusban jogállamisági feltételekhez kössék az EU-támogatások folyósítását. Emellett az Európai Ügyészség létrehozása is a hatékony ellenőrzés kikényszerítését szolgálja. Igaz, Magyarország nem akar csatlakozni a kezdeményezéshez.
A Magyarországon működő multinacionális vállalatoktól még ennyit sem érdemes várni a tisztább viszonyok megteremtése érdekében.
Fleck Zoltán, az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy a külföldi tőke egyáltalán nem úgy viselkedik hazánkban, mint a saját országában, a profit biztosítása érdekében teljesen alkalmazkodik az itteni körülményekhez. „Kompenzálásként legalább a civil szervezeteket támogathatnák” – jegyezte meg.
Annál is inkább, mert a vágyak szintjén még nem veszett ki a fogékonyság a nyugati értékek iránt a magyar társadalomból. Felmérések szerint az emberek 75-80 százaléka támogatja az ország EU-tagságát – emelte ki Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. Ennek erősítését szolgálta a szervezet Egymásból építkezünk című projektje is, amelynek keretében egyebek mellett plakátpályázatot hirdettek Te mire költenéd az EU pénzét? címmel.
A zsűri – amelynek tagja volt Szentkirályi Balázs, a G7 társalapítója és vezérigazgatója is*További tagok: Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese; Tranker Kata képzőművész; Istvánkó Bea, az ISBN könyv galéria művészeti vezetője; Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. – három kategóriában hirdetett győztest. A „komoly” kategóriában két alkotást is díjaztak.
Az egyik Bognár Nóráé:
A másik Laczkó Rékáé:
A szatirikus kategória győztese a Szabadpolc Produkció. A cikk nyitóképe így néz ki eredeti méretarányban:
A gyermekrajz kategóriát pedig a második osztályos Lengyel Gréta, Mester József és Nagy Zsófia Dóra közös alkotása nyerte meg: | https://g7.hu/allam/20181211/sifelvonot-a-balatonra-az-eu-nem-fogja-megakadalyozni/ | https://web.archive.org/web/20240105113722/https://g7.hu/kozelet/20181211/sifelvonot-a-balatonra-az-eu-nem-fogja-megakadalyozni/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sifelvonot-a-balatonra-az-eu-nem-fogja-megakadalyozni | G7 | hungarian-news | 2018-12-11 17:54:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"EU",
"klientúra"
] | [] |
48,173 | Budakalász az új Felcsút, 2,5 milliárdos sportkollégium épül az Omszki-tó mellett | Ahogy ez lenni szokott, december elején felgyorsult a nagyobb összegű tao-programok jóváhagyása. Mivel a 300 milliónál drágább projektek elbírálása többkörös, az elmúlt években már megszokhattuk, hogy a karácsony előtti hetekben derül csak ki, mely sportszervezetek kaphatják a legtöbb közpénzt különböző fejlesztésekre. | Ahogy ez lenni szokott, december elején felgyorsult a nagyobb összegű tao-programok jóváhagyása. Mivel a 300 milliónál drágább projektek elbírálása többkörös, az elmúlt években már megszokhattuk, hogy a karácsony előtti hetekben derül csak ki, mely sportszervezetek kaphatják a legtöbb közpénzt különböző fejlesztésekre.
Az idei rekorder eddig a Budakalászi Kézilabda Zrt., amely számára a kézilabda-szövetség a napokban hagyott jóvá egy közel 2,2 milliárdos programot. A szervezet arra a sportkollégiumra kérte a pénz nagy részét, amit bő másfél éve tervezget az önkormányzat, és ami az elmúlt hónapokban is százmilliókkal drágult. A projekt körül ráadásul egy befolyásos Fidesz-közeli üzletember is feltűnt.
A város vezetése még 2017 márciusában döntött arról, hogy a Budakalász Kézilabda Zrt.-vel közösen egy sportcentrumot alakítanak ki az Omszk Parkban (részben a park történetéről az Átlátszón jelent meg egy részletes cikk a közelmúltban). Erről pár héttel később egy együttműködési megállapodást is aláírtak, amiben bruttó 1,8 milliárd forintban maximálták a beruházás értékét. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az önkormányzat 800 milliós állami támogatást igényel a fejlesztéshez, a cég pedig tao-támogatással egészíti ezt ki. Úgy tervezték, hogy a társaság már a 2017/2018-as idényben beadja a pályázatát a szövetséghez, ám ez már csak az április végi leadási határidő miatt sem volt reális. Különösen úgy, hogy a tanulmányterv csak a nyárra készült el, így végül egy évet csúsztak.
Az idén őszre viszont kiderült, hogy az eredetileg tervezett 1,8 milliárd nem elég a sportkollégium felépítésére.
Az önkormányzat ennek megfelelően módosította az eredeti szerződésben rögzített 1,8 milliárdos összeget 2,55-re, ám ügyletek arra is, hogy ez a városnak ne jelentsen pluszterhet: a többletet hozzácsapták a Budakalász Kézilabda Zrt. tao-programjához.
Így jött ki – az egyéb célra, például utánpótlás-nevelésre és sporteszközök beszerzésére igényelt összeggel kiegészítve – a 2,2 milliárdos támogatás*A vonatkozó jogszabályok szerint tao-támogatásból csak az ingatlanfejlesztés költségeinek 70 százalékát lehet finanszírozni, a többit önrész formájában a pályázó biztosítja. A komolyabb forrásokkal nem rendelkező sportszervezetek ezt jellemzően szintén megkapják valamilyen támogatásként, jelen esetben az önkormányzattól.. Programjában egyébként a cég nem vitte túlzásba a beruházás szükségességének indoklását. Mindössze annyit írtak, hogy itt szeretnének helyet biztosítani az utánpótlás-játékosok, illetve – versenyek esetén – a csapatok számára, továbbá szakmai képzéseket is tartanának a létesítményben.
A viszonylag szerény indoklás annak fényében furcsa kicsit, hogy
a beruházás a tao-rendszer történetének egyik legnagyobb összegű projektje.
Ennél nagyobb támogatást egy idényben egészen tavalyig csak a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány és az uszodát építő II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft. számára ítéltek meg. Tavaly aztán kicsit változott a helyzet, és szépen megszaporodtak a milliárd feletti tao-támogatást kapó gigaprojektetek. A budakalászinál nagyobb értékű fejlesztési program azonban – a szokásos felcsúti mellett – még az előző idényben is csak kettő volt: a szintén egy uszodára pénzt kérő Kazincbarcikai Sport Központé, illetve a bentlakásos rehabilitációs központot kialakító Siófok Kézilabda és Tenisz Club Kft.-é. Utóbbi két szervezetnek sikerült rávennie nyereséges cégeket arra, hogy ilyen hatalmas összegben utalják a költségvetés helyett nekik a profitjuk után fizetendő adójukat*A tao-rendszernek ez a lényege..
Frissítés: az említetteken kívül tavaly az YBL Water Polo Club-nak és az Alba-Fehérvár Kosárlabda Kft-nek is nagyobb összegű programot hagytak jóvá, ám nekik az elérhető adatok szerint nem jött össze a pénz.
Budakalászon azonban ez nem biztos, hogy ugyanígy történik. Egressy Gábor, a vállalat tao-ügyeit intéző csapatmenedzser lapunknak azt mondta, hogy sok részletet még nem tudnak arról, hogyan szerzik meg a több százmilliós önrészt, a cégnek ugyanis saját forrásból nincs ennyi pénze. Arról hallott, hogy az önkormányzat biztosítaná ezt támogatás formájában, de mint fogalmazott, „hivatalos forrást még nem látott” erről. Pedig az ügyben elvileg megállapodás is született a felek között, sőt az önkormányzat arról is határozott, hogy a szükséges ingatlant is a zrt. rendelkezésére bocsátja (ez a lenti utcaképen sorompóval lezárt területen található).
A következő lépés majd a támogató cégek felhajtása lesz, de itt is prioritást élvez az utánpótlás-nevelés – mondta Egressy Gábor. Épp ezért egyelőre azt sem látni egyértelműen, hogy mikor kezdődhet meg a kollégium kivitelezése, és mikorra készülhet el az épület. Miután a beruházást közbeszereztetni kell, az sem lenne meglepő, ha a vállalat kihasználná a rendelkezésére álló három évet.
Az ügyről az egyesület több beosztottjával és a helyi sportélet más tagjaival beszéltünk, és többen is azt mondták, hogy a csapatmenedzser mellett egy bizonyos Simon Péter illetékes az ügyben. Ő vélhetően ugyanaz a Simon Péter, akiről néhány éve az Index írt portrét, úgy jellemezve őt, hogy húsz éve majdnem minden nagyberuházáshoz köze van Szentendrén és környékén. Simon ugyan nem szerepel a budakalászi egyesület stáblistáján, korábban azonban a Szentendrei Kézilabda Klubnál együtt dolgozott a budakalásziak jelenlegi utánpótlás-szakmai igazgatójával, Hajdu Tamással és Egressy Gáborral is.
A vállalkozó, akit politikai kapcsolatai miatt a Fidesz Hagyó Miklósaként is emlegettek a sajtóban, tényleg nagy hal a környéken.
Volt közös cége a labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitányával, Dárdai Pállal (amelyben egyébként szintén együtt dolgozott Egressy Gáborral), de a helyi sajtóban is erős embernek számított. Korábban pont egy sportlétesítmény-fejlesztés miatt foglalkozott vele viszonylag sokat a sajtó: a szentendrei Vizes Nyolcas Uszoda Simon cégének és a városnak is akkora bukás lett, hogy az adósságot az államnak kellett átvállalnia.
Simon az elmúlt években látszólag minden cégéből kiszállt, a sportkollégium fejlesztésében azonban mégis lehet valamilyen szerepe. Az azonban nem egyértelmű, hogy pontosan milyen, erről ugyanis senki nem mondott semmi egyértelműt. Az üzletembert próbáltuk elérni, de nem sikerült. | https://g7.hu/kozelet/20181209/budakalasz-az-uj-felcsut-25-milliardos-sportkollegium-epul-az-omszki-to-mellett/ | https://web.archive.org/web/20231223061750/https://g7.hu/kozelet/20181209/budakalasz-az-uj-felcsut-25-milliardos-sportkollegium-epul-az-omszki-to-mellett/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/budakalasz-az-uj-felcsut-25-milliardos-sportkollegium-epul-az-omszki-to-mellett | G7 | hungarian-news | 2018-12-09 21:01:00 | [
"Simon Péter"
] | [
"Budakalász Város Önkormányzata"
] | [] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
48,174 | Becsületsértésért is elítélték Márki-Zay Pétert | Személyiségi jogi pert indított Márki-Zay Péter ellen Végh Ibolya, Hódmezővásárhely korábbi aljegyzője, és Paragi István, az Építészmester Zrt. vezérigazgatója. Mindketten azt állították, hogy a polgármester nagy nyilvánosság előtt megsértette a jó hírnevüket, és nem mondott igazat róluk, illetve a vállalkozásról. A felperesek zárt tárgyalást kértek, így a sajtó csak a pénteki ítélethirdetésen lehetett ott. | Személyiségi jogi pert indított Márki-Zay Péter ellen Végh Ibolya, Hódmezővásárhely korábbi aljegyzője, és Paragi István, az Építészmester Zrt. vezérigazgatója. Mindketten azt állították, hogy a polgármester nagy nyilvánosság előtt megsértette a jó hírnevüket, és nem mondott igazat róluk, illetve a vállalkozásról. A felperesek zárt tárgyalást kértek, így a sajtó csak a pénteki ítélethirdetésen lehetett ott.
Paragi István, az Építészmester Zrt. vezetője azért fordult bírósághoz, mert az a polgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat több lakást megvett a cégtől, és azok egy részét adta el áron alul 2017-ben. Az árbecslést pedig Márki-Zay szerint az építőcég tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó Kupola 2000 Kft. végezte el.
Végh Ibolya volt aljegyző szintén ingatlanokkal kapcsolatos kijelentései miatt perelte be a polgármestert, aki azt állította, hogy az aljegyző önkormányzatilakás-vásárlása felveti a hűtlen kezelés gyanúját, hiszen a települést emiatt számszerűsíthető veszteség érte. Márki-Zay Péter szerint a volt hivatalvezető-helyettes túl olcsón jutott az ingatlanhoz. A polgármester hűtlen kezelésről beszélt.
A Szegedi Törvényszék mindkét ügyben elmarasztalta Márki-Zay Pétert, kimondva, hogy a polgármester valótlan állításokat fogalmazott meg a felperesekről. Paragi István jó hírnevét sértette meg, a volt aljegyzőnek pedig a becsületét is.
A vásárhelyi polgármesternek Paragi Istvánnak 500 ezer, Végh Ibolyának pedig egymillió forint sérelempénzt kell fizetnie, valamint több százezer forint perköltséget is, és a további jogsértéstől is eltiltották.
A perben álló feleknek az ítélet írásba foglalásától számítva 15 napjuk van, hogy eldöntsék, fellebbeznek-e az ellen.
hirdetés
A címoldal témái
Gusztusos, finom és az illata is jó: egy kórházi menüről van szó - fotók
A Főzzük körbe Magyarországot programsorozat állomásain azt mutatják be, hogy egy kis odafigyeléssel hogyan lehet jobbá tenni a betegeknek szánt ételeket.
Fiatal lány vesztette életét a súlyos balesetben - galéria
Személygépkocsi és motorkerékpár ütközött össze Solt közelében.
7 kötetes sorozat készül Trianonról - Fotók
Megjelent az első kötete annak a sorozatnak, melyet a Csongrád megyében élő történészek készítenek a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából. Csütörtökön bemutatták a SZAB Székházban.
Cukiság csütörtökre: kóbor kutya gazdáját keresi a rendőrség
Tegnap éjjel találták, ideiglenes otthonra lelt a Buksi Ebrendészetnél. | https://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/becsuletsertesert_is_eliteltek_marki-zay_petert/2582695/ | https://web.archive.org/web/20190621081447/https://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/becsuletsertesert_is_eliteltek_marki-zay_petert/2582695/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/becsuletsertesert-is-eliteltek-marki-zay-petert | délmagyar | hungarian-news | 2018-12-15 11:04:49 | [
"Márki-Zay Péter",
"Paragi István"
] | [
"Építészmester Zrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"rágalmazás / becsületsértés"
] | [] |
48,175 | Orbán ügyvédje nélkül nem hozhat pénzügyi döntést Erdei Zsolt | Összesen 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a Magyar Ökölvívó Szakszövetségnek (MÖSZ) az augusztusi budapesti ifjúsági világbajnokság szervezése kapcsán, ezen kívül még hiányzik 132 millió forint, amelyet más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet.
Ezt Hannák György könyvvizsgáló jelentette be a MÖSZ szombati rendkívüli közgyűlésén, amelyen tájékoztatták a tagságot a sportszervezet pénzügyi helyzetéről, illetve a hiány rendezése érdekében tett lépésekről. Határozat azonban nem született, írja az MTI.
A MÖSZ hiányát elsősorban az okozta, hogy az ifjúsági világbajnokság megrendezése lényegesen drágább lett, mint előzetesen eltervezték. Olyan indokolatlan szerződéseket kötöttek, amire nem volt fedezet. | Összesen 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a Magyar Ökölvívó Szakszövetségnek (MÖSZ) az augusztusi budapesti ifjúsági világbajnokság szervezése kapcsán, ezen kívül még hiányzik 132 millió forint, amelyet más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet.
Ezt Hannák György könyvvizsgáló jelentette be a MÖSZ szombati rendkívüli közgyűlésén, amelyen tájékoztatták a tagságot a sportszervezet pénzügyi helyzetéről, illetve a hiány rendezése érdekében tett lépésekről. Határozat azonban nem született, írja az MTI.
A MÖSZ hiányát elsősorban az okozta, hogy az ifjúsági világbajnokság megrendezése lényegesen drágább lett, mint előzetesen eltervezték. Olyan indokolatlan szerződéseket kötöttek, amire nem volt fedezet.
Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, a MÖSZ elnöksége által megbízott pénzügyi biztos bejelentette, hogy ezentúl minden kifizetés csak az ő pénzügyi ellenjegyzésével történhet meg.
Azt mondta, emellett felül kell vizsgálnia az eddigi kifizetések jogszerűségét, illetve megalapozottságát, valamint január elejére egy költségcsökkentő programot kell előterjesztenie, hogy a szövetség májusra stabil működésű legyen.
A pénzügyi biztos azt mondta, a kormány döntött arról, hogy jelentős forrást, nagyságrendileg 300 millió forintot biztosít az ökövívó-szövetség további működéséhez, illetve az ifjúsági világbajnoksággal összefüggő költségek biztosítására.
Olyan megbízási szerződéseken, vagy kiadásokon lehet spórolni, amelyek túlzóak, vagy nem megalapozottak. Emellett visszatekint majd az elmúlt időszak kifizetéseire is, mert szerint azok között is akadnak olyanok, amelyek összegszerűségükben csökkentendők, ezért még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy jogvitákra kerül majd sor.
Bajkai István fideszes parlamenti képviselő, akinek a politikusi munkája mellett arra is jut ideje, hogy az Orbán családot képviselje ügyvédként.
Hannák György könyvvizsgáló az ifjúsági vb pénzügyi mérlegét illetően elmondta, hogy összesen 578 millió forint bevételt könyvelhetett el a szövetség, ebből 291 millió származott a központi költségvetésből, 11 millió a nemzetközi szövetségtől, az AIBA-tól, és közel 276 millió a résztvevő országok regisztrációs díjából. Ezzel szemben a vb-rendezésnél a november 28. állapot szerint 980 millió forint költség merült fel.
„A hiány 396 millió, s ehhez jött még hatmillió forint értékű tárgyieszköz beszerzés" – jelentette ki a könyvvizsgáló, aki szerint még vannak le nem zárt tételek, be nem érkezett számlák, amelyek még növelhetik, de akár csökkenthetik is az összeget.
Hannák a történteket azzal magyarázta, hogy nem volt meg a kellő összhang a gazdasági apparátus között, a szakértelemmel szemben is merültek fel kétségek, amikor pedig a szervezők látták, hogy a rendelkezésre álló pénz kevés lesz a vb lebonyolításához, az emberi erőforrás minisztérium költségvetési okokra hivatkozva elállt a további támogatástól.
Erdei Zsolt, a MÖSZ elnöke a megnövekedett szervezési költségeket illetően arra hívta fel a figyelmet, hogy a vb megrendezése Budapesten többe került, mint az eredetileg kijelölt Győrben, illetve, hogy az AIBA is fellépett további követelésekkel – például a szervezőknek két ringet kellett megvásárolniuk a nemzetközi szövetség szponzorától, amelyekre nem volt szükségük. A vártnál kisebb bevételeket azzal indokolta, hogy az előzetesen bejelentkezett 81 ország 500 versenyzője helyett csak 63 ország 361 ökölvívója jött el Budapestre. Az elnök úgy látja, hogy a szövetség működésében is vannak jelenleg olyan kiadások, amelyek nem szükségesek, ezért azok elhagyásával is lehet javítani a MÖSZ anyagi helyzetén.
Deák Attila, a sportért felelős államtitkárság osztályvezetője azt mondta, hogy az állam a kialakult helyzet konszolidálását tűzte ki célul, a két felmerült megoldás közül a magasabb összegű támogatás kidolgozását végzik. Meg kell valósulniuk az ökölvívó-szövetség azon szakmai programjaiknak, amelyekre céltámogatást kaptak, ezt ellenőrizni fogják. | https://index.hu/sport/boksz/2018/12/15/orban_ugyvedje_nelkul_nem_hozhat_penzugyi_dontest_erdei_zsolt/ | https://web.archive.org/web/20220702171303/https://index.hu/sport/boksz/2018/12/15/orban_ugyvedje_nelkul_nem_hozhat_penzugyi_dontest_erdei_zsolt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-ugyvedje-nelkul-nem-hozhat-penzugyi-dontest-erdei-zsolt | Index | hungarian-news | 2018-12-15 15:58:31 | [
"Bajkai István (dr.)"
] | [
"Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ)"
] | [] | [
"sport",
"gazdálkodás",
"adósság",
"rendezvényszervezés",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,176 | Üzleti modell még nincs, de plusz 21 milliárdot pumpálnak a zalaegerszegi tesztpályába | A járműipari beruházás összesen 45 milliárdba kerülhet, önvezető autókat tesztelhetnek a még épülő pályán. | tesztpálya;önvezető autó;
2018-12-14 21:40:21
Üzleti modell még nincs, de plusz 21 milliárdot pumpálnak a zalaegerszegi tesztpályába
A járműipari beruházás összesen 45 milliárdba kerülhet, önvezető autókat tesztelhetnek a még épülő pályán.
Két részletben még 21, 5 milliárdos tőkemelésről döntött a kormány a zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházásért felelős cégbeno lvasható a Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározatban, melyet az MTI is idéz.
Az Autóipari Próbapálya Zala Kft. tavaly 15 milliárdos tőkeinjekciót kapott, hogy a felépítse az önvezető autók tesztelésére is alkalmas komplexumot, a teljes kormányzati ráfordítás összege pedig elérheti a 45 milliárd forintot.
A kormányhatározat szerint Palkovicsnak a pénzügyminiszter bevonásával 2019. február 15-ig ki kell dolgoznia és bemutatnia a kormánynak a zalaegerszegi járműipari tesztpálya piaci jellegű működésének modelljét,
Az önvezető autók tesztelésére alkalmas zalaegerszegi járműipari tesztpálya alapkövét 2017-ben tették le, a létesítmény első három modulját az idei év végén adják át.
Ezek között lesz a fogadóépület, amelyben rendezvények tarthatók, a műszaki épület, amely a tesztpályahasználók bázisa lesz, továbbá a dinamikai felület és a kezelhetőségi pálya a vezethetőségi próbákhoz. Átadják a Smart City zóna első részét is, amelyen parkolót és logisztikai udvart alakítottak ki a vezetéstámogató asszisztensek teszteléséhez, valamint egy olyan felületet, amely a fékek ellenőrzésére alkalmas.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban elmondta, hogy Európában is egyedülálló módon a zalaegerszegi pályán nemcsak városi és közúti tesztkörnyezetben lehet majd vizsgálni a járműveket. Ausztriával és Szlovéniával megállapodva határon átnyúló tesztutakat is biztosítanak a fejlesztőknek, így a határt keresztező infrastruktúrában is tesztelhetik az autókat.
Mint a miniszter hozzátette, 150, a világon vezetőnek számító autógyártóval, alkatrészbeszállítóval vagy informatikai céggel folynak tárgyalások a zalaegerszegi tesztpálya igénybevételéről. A tesztpálya maga ugyanakkor 2020 elejére készül el teljesen. | https://nepszava.hu/3018690_uzleti-modell-meg-nincs-de-plusz-21-milliardot-pumpalnak-a-zalaegerszegi-tesztpalyaba | https://web.archive.org/web/20230131204615/https://nepszava.hu/3018690_uzleti-modell-meg-nincs-de-plusz-21-milliardot-pumpalnak-a-zalaegerszegi-tesztpalyaba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uzleti-modell-meg-nincs-de-plusz-21-milliardot-pumpalnak-a-zalaegerszegi-tesztpalyaba | Népszava | hungarian-news | 2018-12-14 21:30:00 | [
"Palkovics László",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Autóipari Próbapálya Zala Kft."
] | [] | [
"informatika",
"jármű / gépgyártás"
] | [] |
48,177 | Orbán Ráhel több mint 20 milliós, full extrás BMW-ből szállt ki | A nagy értékű járművet Orbán Ráhel férjének, Tiborcz Istvánnak a cége, az ingatlanforgalmazással foglalkozó BDPST Zrt. lízingeli a Merkantil Banktól. A társaság tavaly 4,1 milliárd forintnyi adózott nyereséget ért el, 2015-ös alapítása óta pedig számos nagy értékű ingatlant gyűjtött be | A szeptemberben megrendezett kötcsei polgári piknik előtt két héttel vették át a kulcsait annak a metálkék fényezésű BMW X3-as típusú luxusautónak, amivel a miniszterelnök nagyobbik lánya, Orbán Ráhel és családja a Somogy megyei kormánypárti rendezvényre érkezett (amint az nyitóképünkön látható) – tudta meg a 24.hu.
A nagy értékű járművet Orbán Ráhel férjének, Tiborcz Istvánnak a cége, az ingatlanforgalmazással foglalkozó BDPST Zrt. lízingeli a Merkantil Banktól. A társaság tavaly 4,1 milliárd forintnyi adózott nyereséget ért el, 2015-ös alapítása óta pedig számos nagy értékű ingatlant gyűjtött be. Ezek közt van mások mellett:
Egy Andrássy úti villa.
A turai Schossberger-kastély.
Egy épülő luxusszálló a lepencei strand fölött, Visegrádon.
A Mahart-székház.
Két balatoni szálloda.
Bár azt nem sikerült kideríteni, hogy pontosan mennyi volt az autó vételára, a nyilvános adatbázisok alapján annyi bizonyos, hogy a BDPST Zrt.-nek a futamidő végéig 22,5 millió forintot kell megfizetnie a Merkantil Banknak. A pénzintézet honlapjáról pedig az is kiderül, hogy pénzügyi lízing esetén a minimálisan megfizetendő önrész aránya 20 százalék.
Ez alapján kiszámítható, hogy a BMW ára – ha nem kaptak kedvezményt – meghaladta a 28 millió forintot.
A szóban forgó 6 hengeres, 260 lóerős, automata sportváltós BMW X3 (Xdrive 30D) típusú autónak az alapára egyébként 17 millió forint körül van, ám a különböző extrákkal fel lehet tornázni az árat.
A lízingszerződés további érdekessége, hogy a Merkantil Bank a honlapján azt is kiköti, hogy legfeljebb 96 hónapos futamidő mellett nyújt lízinget gazdasági társaságok részére. Ez pedig azt jelenti, hogy 96 hónapon – 8 éven – át csaknem 235 ezer forintot kell fizetnie havonta Tiborcz István cégének, hogy kiegyenlítse a tartozást. Tehát Orbán Viktor kormányfő vejének cége egyetlen autóért biztosan többet fizet ki havonta, mint a magyar átlagfizetés.
A BDPST Zrt. összesen 8 autót lízingel főként az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt.-től., mindegyikre idén kötöttek szerződést. Több KIA márkájú autó mellett december elején egy Fiat 500-asra is szerződést kötöttek.
Emlékezetes, a szeptemberi kötcsei pikniken Orbán Ráhel azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy legalább 12 millió forintot érő órát viselt a karján. A miniszterelnök lányának csuklóján egy Audemars Piguet Royal Oak óra volt, amelynek piaci ára 12-14 millió forint között van. Ugyanilyen órát hord egyébként a világ legjobb kosárlabdázója, LeBron James is. Nemrég pedig egy majd’ félmillió forintos táskával a hátán fényképezték le Bécsben a kormányfő lányát.
A közelmúltban Kósa Lajos milliomos édesanyjának sertéstenyésztéssel foglalkozó cégéről írtuk meg, hogy két BMW 530-as autót lízingel, továbbá egy BMW motort, épp ugyanolyan típusút, mint amivel fia a Fidesz 2017. szeptemberi kihelyezett frakcióülésén jelent meg Velencén. Kósa Lajos akkor azt mondta, semmi köze az édesanyja cége által lízingelt járművekhez. | https://24.hu/kozelet/2018/12/14/orban-rahel-tiborcz-istvan-bmw-x3-kotcse-lizing-bdpst/?fbclid=IwAR2YcfGOSTzyFFGMDFKLc4hwN_khS3PRUKqOr_oZPrwldIsN0V1LzlA1yAg | https://web.archive.org/web/20240307144731/https://24.hu/kozelet/2018/12/14/orban-rahel-tiborcz-istvan-bmw-x3-kotcse-lizing-bdpst/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-rahel-tobb-mint-20-millios-full-extras-bmw-bol-szallt-ki | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-14 08:35:00 | [
"Orbán Ráhel",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
48,178 | Tízmilliárdért reklámozták a vizes vb-t, de csak 800 millió jött be a jegyekből | Tavaly év végén több mint 5 milliárd forinttal tartozott beszállítóinak a vizes vb-t szervező cég, és nem volt egyértelmű, miből fogják ezt kifizetni. Fél éves késéssel végre megjelent a beszámoló. | Több mint fél évvel a kötelező határidő lejárata után vasárnap este nyilvánosságra hozta a vizes világbajnokság évéről szóló beszámolóját az eseményt szervező Bp2017 Kft. A jelentés kifejezetten tanulságos, és jól látszik belőle, hogy 2017 végén nem volt túl jó a vállalat vagyoni és pénzügyi helyzete.
Ha csak a fő számokat nézzük, akkor nem annyira rémisztő a kép: a cég közel 4,7 milliárdos árbevételt hozott össze, és további majdnem 50 milliárdos bevétele volt egyéb forrásokból, miközben a vesztesége csak 93 millió forint lett. Ha jobban az adatok mögé nézünk, akkor azonban kiderül, hogy ezekhez a számokhoz képest kifejezetten kevés pénz folyt be például belépők eladásából, a cégnek több tízmilliónyi kabalafigura maradt a nyakán, miközben hónapokkal az esemény után is még milliárdokkal tartoztak a beszállítóiknak.
A közel 55 milliárdnyi bevétel nagy része természetesen az állami támogatás volt: ilyen címen 49,5 milliárd forintot könyveltek el. Ehhez képest minden befolyó összeg aprópénznek tűnik. A szponzoroktól végül egy hajszállal több, mint 1 milliárd forintot kapott a Bp2017 Kft., a belépők értékesítéséből pedig ennél is kevesebb, mindössze 806,5 millió forint jött be.
Utóbbi különösen annak fényében elég csekély, hogy csak marketing és PR költségek több mint 10 milliárd forintra rúgtak. Magyarul
az esemény promotálására 13-szor annyit költött a vizes vb-t szervező cég, mint amennyit jegyek eladásából összeszedett.
Mindezt úgy, hogy – amint erről korábban már írtunk – külföldön nem is reklámozták az eseményt, így a hirdetések szinte kizárólag a kormányközeli médiát gazdagították. A jegybevételből egyébként még a bérleti díjak sem jöttek volna ki, és a „szakértői díjak” is elvitték volna közel a felét, akárcsak a (vélhetően szerződéstől történő elállásból eredő) bánatpénz, amire közel 620 millió ment el.
Szintén kifejezetten érdekes, hogy a rengeteg állami támogatás ellenére év végén láthatóan likviditási gondokkal küzdött a Bp2017 Kft. Bár az esemény már július végén lezárult, december 31-én még mindig több mint 5,3 milliárd forinttal tartoztak szállítóiknak. Ezzel szemben a készpénzállományuk alig 52 millió forint volt.
Az adóhatóságtól ugyan elvileg visszajárt a cégnek közel 3 milliárd, ám még így is nagyon komoly volt a rés a rövidtávon fizetendő tételek és a gyorsan mozdítható eszközök között. Persze tetemes készleteik egy részét még megpróbálhatták volna eladni, hogy javítsanak a helyzeten, de ezek közül legfeljebb a Duna Aréna büfé-árukészlete és a nem részletezett bő negyedmilliárdnyi alkatrész tűnt könnyen értékesíthetőnek. A kabalafigurák és egyéb merchandising termékek illetve a valamiért szintén itt nyilvántartott 1,7 milliárdot érő két medence kevésbé.
Minden bizonnyal ez lehet az oka, hogy bár a vállalat megszüntetéséről az elvi döntés már megszületett, mégsem indult meg az eljárás. Ha ugyanis a cégnek nincs elég vagyona a kötelezettségei (hitelei, kölcsönei) fedezetére, akkor csak felszámolni lehet, ami nagyon nem mutatott volna jól*Egy cég többféle jogi eljárás keretében megszűnhet, ezek közül a két leggyakoribb a felszámolás és a végelszámolás. Utóbbi a tisztább, ezt ugyanis jellemzően a tulajdonos kezdeményezi: ha már nincs több terve a vállalkozással, akkor egyszerűen megszünteti. A hitelezőket kifizeti, a maradék vagyont megtartja. A felszámolás ennél kicsit macerásabb. Ezt ugyanis általában a cég hitelezői indítják, ha nem kapják meg időben a pénzüket. Ilyenkor azonban a vállalatnak sokszor nincs elég vagyona a kötelezettségeinek kielégítésére, így a hitelezők hiába futnak a pénzük után, gyakran semmit nem látnak belőle viszont. Ha egy cég tulajdonosa végelszámolást kezdeményez, ám ennek során kiderül, hogy a vállalatban nincs elég vagyon a kötelezettségek fedezésére, akkor az eljárás felszámolássá alakul át..
Az is elég valószínűnek tűnik, hogy a beszámoló közzétételének elhúzódásában is szerepet játszottak a nem túl kedvező számok. Jogszabály szerint – ahogy minden más gazdasági társaságnak – a Bp2017 Kft-nek is május 31-ig kellett volna beszámolnia a 2017-es évéről. A cég azonban nem csak törvényi kötelezettségeinek nem tett eleget, de még – hónapokkal a határidő után küldött – közérdekű adatigénylésünkre sem juttatta el lapunkhoz beszámolóját.
A közérdekű adatok flegma kezelése nem csak nekünk tűnt fel, hanem a vállalatnál még 2016-ban vizsgálódó Állami Számvevőszéknek is.
A szervezet néhány hete tette közzé jelentését a Bp2017 Kft-ről, amely összességében inkább pozitív volt, de azért megjegyezte, hogy a „társaság a közérdekű adatait 2016. évre vonatkozóan nem tette közzé, ezáltal az átláthatóságot nem biztosította”.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromperces videó készülhetett 230 millióért a vizes vb-ről, de nem használták semmireLegalább százszorosan árazták túl a filmet, már ha nem volt másik. Ezt azért nem tudni, mert a szervezők az utókommunikációról semmit nem kommunikálnak. | https://g7.hu/allam/20181210/tizmilliardert-reklamoztak-a-vizes-vb-t-de-csak-800-millio-jott-be-a-jegyekbol/ | https://web.archive.org/web/20190308021759/https://g7.hu/allam/20181210/tizmilliardert-reklamoztak-a-vizes-vb-t-de-csak-800-millio-jott-be-a-jegyekbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliardert-reklamoztak-a-vizes-vb-t-de-csak-800-millio-jott-be-a-jegyekbol | G7 | hungarian-news | 2018-12-10 12:34:00 | [] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft."
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"sport"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
48,179 | Mit kezd a köztes tulajdonos Mészáros Lőrinccel a versenyhivatal? | Az Andy Vajnához köthető médiaérdekeltségek kivételével mostanra lényegében az összes olyan kormányközeli médium a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került, amelyek ingyenes átadását korábban bejelentették eddigi tulajdonosai. Bár az alapítvány tulajdonjogát egyes esetekben még nem jegyezték be hivatalosan, ez valószínűleg már csak napok kérdése. Az adományozási szerződéseket ugyanis aláírták az érintettek, és a cégbírósághoz is benyújtották a szükséges iratokat. | Az Andy Vajnához köthető médiaérdekeltségek kivételével mostanra lényegében az összes olyan kormányközeli médium a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került, amelyek ingyenes átadását korábban bejelentették eddigi tulajdonosai. Bár az alapítvány tulajdonjogát egyes esetekben még nem jegyezték be hivatalosan, ez valószínűleg már csak napok kérdése. Az adományozási szerződéseket ugyanis aláírták az érintettek, és a cégbírósághoz is benyújtották a szükséges iratokat.
Így lemondott az Echo TV-ről és a több mint 70 lapot kiadó Mediaworksről is Mészáros Lőrinc, de nem maradt sokáig tulajdonosa az Origónak Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám sem. A hírportált ugyanakkor nem tehermentesen kapta meg a KESMA: a lapot működtető New Wave Media Kft. üzletrészén ugyanis két banknak, a Mészáros Lőrinchez köthető MKB-nak, illetve a szintén Matolcsy György rokonságának érdekeltségébe tartozó Növekedési Hitel Banknak is zálogjoga van. A cégbírósághoz leadott dokumentumok szerint a hitelintézetek a tranzakcióhoz ugyan hozzájárultak, de a jelzálogjogot fenntartották.
Ugyancsak megtörtént az adományozás a Magyar Idők kormánypárti közéleti napilap, a megyei újságokat jegyző Inform Média és a vidék családi hetilapjaként ismert Szabad Föld kiadója esetében. Ezeknél látványos volt a sietség: az érintettek nem egy, hanem rögtön két tulajdonosváltás bejegyzését kérték a cégbíróságtól.
Utóbbi cégek ugyanis nem közvetlenül korábbi tulajdonosuktól kerültek az alapítványhoz, hanem először megvásárolta őket Mészáros Lőrinc*Illetve a felcsúti milliárdos feleségének. valamely vállalata, és az ajándékozta tovább nagyjából két héttel később*Az adásvételekre kivétel nélkül november végén került sor, az ajándékozásra pedig december elején.. Ha pedig a folyamatnak ez a része ilyen gyorsan lement, akkor már a felesleges jogi eljárásokkal sem akarták húzni az időt az érintettek. Ennek megfelelően egyszerre nyújtottak be minden iratot, és egy kísérőlevélben azt kérték, hogy
jegyezzék be, majd rögtön töröljék is a Mészáros Lőrinc érdekeltségbe tartozó úgynevezett köztes tulajdonos cég tulajdonjogát.
Magyarul a kormányközeli üzletember cégei hivatalosan bejegyezve egy percig nem lesznek tulajdonosok. Csak egy irat őrzi majd annak emlékét, hogy rajtuk keresztül jutottak el a médiaérdekeltségek a KESMA-hoz.
Ettől függetlenül az adásvétel még felkelthette volna a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) érdeklődését. A GVH ugye az alapítványt magát illetve az adományozásokat nem vizsgálhatja, miután a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a tranzakció-sorozatot. Ez a három felvásárlás azonban a KESMA bevonása nélkül történt, így elvileg illene állást foglalniuk. A teljes Mészáros Lőrinc-féle médiacsoportnak ugyanis egy rövid időre egyszerre volt tulajdonában az Echo TV, a Magyar Idők, az Origo, kettő kivételével minden megyei lap, a Világgazdaság, a Szabad Föld, a Vasárnap Reggel, a Nemzeti Sport és még egy szakajtónyi másik újság.
A balatonföldvári utca, ahova a KESMA központja be van jegyezve
Sőt, nem kizárt, hogy még a Bors bulvárlap és a maradék két megyei napilap is, mivel elvileg ezek szintén a felcsúti milliárdos érintésével kerülnek a KESMÁ-hoz korábbi tulajdonosuktól, Andy Vajnától. Egyébként a filmügyi biztoshoz köthető médiumoknál húzódik a legtovább az ajándékozás: sem a már említett újságok kiadója, sem az egyetlen országosan fogható rádiót működtető Hold Reklám Kft-nél nem kezdeményezték még az új tulajdonos bejegyzését. | https://g7.hu/allam/20181212/mit-kezd-a-koztes-tulajdonos-meszaros-lorinccel-a-versenyhivatal/ | https://web.archive.org/web/20240103191213/https://g7.hu/kozelet/20181212/mit-kezd-a-koztes-tulajdonos-meszaros-lorinccel-a-versenyhivatal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mit-kezd-a-koztes-tulajdonos-meszaros-lorinccel-a-versenyhivatal | G7 | hungarian-news | 2018-12-12 12:41:00 | [
"Andy Vajna",
"Matolcsy Ádám",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Hold Reklám Kft.",
"Inform Média Kft.",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Mediaworks Hungary Zrt.",
"New Wave Media Kft."
] | [] | [
"média",
"klientúra",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
48,180 | A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut | Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portér Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók. | Balogh Sándor tempóját még sok ezer Facebook-követőjének sem lehet egyszerű követni. Bejegyzései alapján idén nyáron egy hónap alatt megjárta Tenerifét, Rómában kezet fogott Ferenc pápával, élőben nézte meg a foci vb egyik elődöntőjét Oroszországban, fotózkodott Orbán Viktorral Tokajban és még arra is jutott ideje, hogy átadja a kupát a Világliga budapesti szuperdöntőjét megnyerő montenegrói vízilabdásoknak.
Azonban ezek is legfeljebb felvillantják azt, hogy mennyi mindennel foglalkozik a szerencsi származású vállalkozó. Több száz vállalatból álló céghálót vezet, a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft. legfőbb döntéshozója, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke, a külföldi kereskedőházak ötletgazdája, pálinkafőzéssel próbálkozik Ugandában, hozzá kötődik a százezrek által követett Középsuli websorozat, valamint több alapítvány és egyesület is.
A rendszerint szemérmes magyar nagyvállalkozók világában szokatlan jelenség Balogh Sándor extrovertáltsága. Saját médiaérdekeltségeinek rendíthetetlenül adja az interjúkat életbölcsességekről és jótékonykodásairól. A Facebookon pedig folyamatosan dokumentálja, ahogy afrikai vagy ázsiai politikusokkal találkozik, a köztévében szakért afrikai ügyekben vagy éppen magyar celebekkel bulizik, meccset néz vagy jótékonykodik.
Ez a sajátos transzparencia vállalkozásbirodalmát is jellemzi. Balogh Sándor ugyanis lényegében leplezetlenül alakított ki egy olyan céghálót, amelynek vállalatai összesen több milliárd forint adótartozást halmoztak fel az elmúlt évtizedekben. Hiába épített fel egy bonyolult, nehezen átlátható cégbirodalmat, azzal egyáltalán nem foglalkozott, hogy ezt ne lehessen hozzá kötni. A vállalkozások az esetek jelentős részében nem felkutathatatlan strómanokra írva, hanem saját vagy legközelebbi hozzátartozói, szerettei nevén működtek.
Balogh Sándorról májusban is írtunk. Akkor azt mutattuk be, hogy mintegy hatvan cég volt bejegyezve korábbi házastársa, Bártfai-Mager Andrea rózsadombi lakásába, akit nem sokkal azelőtt neveztek ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek. Már abban a cikkünkben is jeleztük, hogy a döntő többségében Balogh Sándor céghálójához köthető társaságok több százmillió forinttal károsították meg az államot. Ezt követően részletesen bemutattuk, hogy hogyan működött a Balogh Sándor testvére, Balogh Péter érdekeltségébe tartozó hálózat, amely több milliárd forintnyi kárt okozhatott a költségvetésnek ismertebb vállalatok közreműködésével.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltüntetett névtábla és szokatlan kölcsön bonyolítja az új miniszter titkátA Bártfai-Mager Andrea által felügyelt takarékszektor egyik főszereplőjével kötött nagy összegű hitelszerződést az új miniszter fiának a cége.
A Balogh Sándorhoz köthető cégek tehát óriási károkat okoztak a magyar államnak, ő ennek ellenére nemcsak folyamatosan keresi a feltűnést (elsősorban) az érdekeltségébe tartozó médiacsatornákon, hanem a magyar állam is számtalan módon segíti karrierjében. A hozzá kötődő szervezetek több alkalommal kaptak tízmilliós támogatásokat állami vállalatoktól, és volt olyan érdekeltsége, amely milliárdos értékben nyert közbeszerzést. Emellett egy állami cég lényegében legfontosabb döntéshozója és a közmédiában is szakértőként szerepelhet. Mostani cikkünkben Balogh üzleti és közéleti tevékenységét mutatjuk be.
A kettétépett ötszázas
Balogh Sándor Szerencsről származik, szülei ismert és elismert pedagógusok voltak. Az 1962-ben született Balogh a nyolcvanas évek közepén a szovjet elitképzőbe, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe (MGIMO) járt (az intézményről az Index írt korábban). Bártfai-Mager Andrea is ebben az intézményben tanult 1985 és ‘86 között. Balogh Sándor nem végezte el az egyetemet, több ismerőse is úgy emlékezett vissza, hogy hirtelen tért vissza Magyarországra. “Farmerekkel üzletelt, és ezt nem vették jó néven” – mondta a család egyik régi ismerőse, és ezt többen is megerősítették.
Miután hazajött, az apja segítségével tudott elhelyezkedni a szerencsi termelőszövetkezet egyik budapesti melléküzemágában, mivel ebben az időben több vidéki tsz-nek volt fővárosi érdekeltsége. Eredetileg egy évig maradt volna, amíg fel nem veszik a Marx Károly (ma Corvinus) Egyetemre. “Ebből adódóan gyakorlatilag semmit nem csinált, csak papíron volt tsz-tag” – idézte fel egy akkori ismerőse, aki szerint végül mintegy három évig maradhatott állományban.
Végül Baloghot felvették a Közgázra, de ahogy egy korábbi interjúban mondta, “ott nem időzött túl sokáig”, mivel beköszöntött a rendszerváltás és 1989-ben megalapította az első vállalkozását. A műszaki cikkekkel kereskedő, később országosan ismertté váló Balox nevű cég alapítói között volt testvére, Péter és Bártfai-Mager Andrea is (a Balox-szal és ezzel az időszakkal a következő cikkünkben foglalkozunk részletesebben).
A kilencvenes évek alapvetően a Baloxról szóltak, de ezzel párhuzamosan Balogh Sándor elkezdett kiépíteni egy egyre terebélyesebb céghálót is. “Olyanokban látta meg az üzletet, amelyben más nem. Egyszer azzal dicsekedett, hogy vett egy elképesztő méretű gyufakészletet, és milliókat keresett rajta” – mondta egy akkori ismerőse, aki szerint testvérével közösen magnó és vhs-kazettákkal is üzleteltek.
Szerencsen már a kilencvenes években is luxusirodában dolgoztak, drága autókkal jártak, ami “nagyon nagy dolog volt”. A kétezres években olyan irodája volt, ami a “Mol-vezérnek is megfelelt volna”. “Hatalmas helyiség, 70-80 négyzetméteres, középen egy nagy tárgyalóasztal, húsz bőrfotel, és minden székhez csatlakoztatva egy laptop” – mesélték. “Sanyihoz bejutni nagy dolog volt, ha valakinek sikerült, akkor a többiek csak nézték az iroda előtt, hogy ki ment be és mennyit volt bent” – emlékezett vissza egy korábbi alkalmazottja.
A Balogh testvéreket mindenki ismerte Szerencsen, és számos történet kering extravagáns életmódjukról. Az egyik anekdota szerint Balogh Sándor úgy fizette ki 250 forintos hajvágását a fodrásznál, hogy kettétépett egy ötszázast, és odaadta az egyik felét. Később, hogy kiegyenlítse a tartozását, az egyik emberével elküldte a szétszakított papírpénz másik felét is. “Nagyon link, seftelő gyerek volt, nem volt türelme magolni, vizsgázni” – mondta róla a család egyik régi ismerőse.
A kilencvenes évek második felében azonban elkezdett rogyadozni a Balox, és a Balogh testvérek büntetőügyekbe kerültek (amelyről következő cikkünkben fogunk részletesen írni), és ezek visszavetették megbecsültségüket. “Ha itt van, akkor sem nagyon mozog a városban. Szégyenérzete van, mert itt tudják, hogy ő kicsoda” – mondta egy ismerőse (Balogh Sándor most már Budapesten él, de gyakran tér vissza Szerencsre). Szerinte népszerűtlenségét az is mutatja, hogy indult a (Szerenccsel összeolvadt) Bekecsen a 2006-os önkormányzati képviselői választáson, de még a testületbe sem sikerült bejutnia, hiába volt komoly ismertsége.
Milliárdos károk
A Balox becsődölése azonban nem vetette vissza Balogh Sándort, továbbra is aktívan vállalkozott. Teljesen eltérő profilú cégeket vásárolt fel, egy interjúban úgy beszélt az érdekeltségeiről, hogy “különböző vendéglátóhelyek, gyógyszertár, lakóingatlanok vagy üdülők tartoznak ide, szinte mindenben benne vagyok, pont azért, mert általában olyan cégek felvásárlásával foglalkozom, amelyek tulajdonosaik számára nem jelentenek üzleti értéket, pedig ezekben vannak olyan értékek, amelyeket meg lehet menteni.” Állítása szerint a mottója is erre rímel: „ami önnek lom, a gyűjtőnek álom”.
Arról viszont már nem beszélt az interjúban, hogy ezeknek a cégeknek mi lesz a sorsa. Több száz vállalat átvizsgálása alapján a minta sok esetben ismétlődő. Az érdekeltségébe kerülő, akár több milliárdos forgalmat bonyolító cégek egy könnyedén hozzá köthető strómannál kötnek ki, sok esetben százmilliós adótartozást halmoznak fel, majd felszámolással vagy kényszertörléssel megszűnnek. A társaságok jelentős részét az jellemzi, hogy hiába volt több százmilliós bevételük, lényegében semmilyen információt nem lehet találni róluk az interneten, így azt sem tudni, hogy mivel foglalkoztak.
A hálózat jellemzője, hogy a benne lévő több száz cégben sok esetben a szűk családi környezetében élők jelennek meg tulajdonosként. A családot ismerők szerint Balogh Sándor szoros kapcsolatban áll vagy állt öt nővel, egy testvérpárral és egy testvértrióval. Mindannyian több tucat olyan vállalkozásban vannak vagy voltak érdekeltek, amelyek a cégháló tagjai. A szoros kapcsolatot mutatja, hogy nyilvánosan elérhető számos olyan fénykép, amelyeken többen is szerepelnek Balogh mellett, adott esetben külföldi utazásokon.
Az öt nő közül hárman a közös fényképek mellett megtalálhatóak a NAV adóslistáin is. Az adóhatóság pontos számot nem ismertet, de hármójuk jelenleg is több mint tízmillió forintos adótartozása van. Ketten emellett azon a 2016-os NAV-listán is rajta volt, amely a legnagyobb adóhiánnyal rendelkezőket összegzi. Náluk összesen 385 millió forintos adóhiányt állapított meg a hatóság, ennél csak öt ember neve mellett szerepelt nagyobb összeg*Az adóhiány és az adótartozás két különböző fogalom. Az adóhiány úgy keletkezik, hogy az adót be sem vallja a cég vagy a magánszemély, azt általában az adóhivatal állapítja meg. Magyarul az adózó tulajdonképpen eltitkolja, hogy adófizetési kötelezettsége van és csak utólag derül ki, hogy mégis kellett volna adót fizetni. Egy cég esetében ez előfordulhat például úgy, hogy nem vall be bevételt, vagy nem valós költségeket számol el (fiktív, vagy az adóhatóság által nem elfogadott számlák). Ilyenkor az adott vállalatnak kisebb lesz a nyeresége a valósnál és kevesebb társasági adót fizet (vagy a bevétele és kevesebb áfát, stb.). Magánszemély pedig a jövedelmét nem vallja be pontosan, és ezzel szja-t spórol meg.
Az adótartozás esetében ezzel szemben kimutatja ugyan az adófizetési kötelezettségét az adózó, egyszerűen csak nem fizeti azt be, mert például nincs elég pénze, vagy elfelejti, késik vele, vagy nem akarja befizetni. Míg az adóhiány bírsággal jár (mulasztási és adóbírsággal, aminek összege a hiány 50 százaléktól 200 százalékig terjedhet), addig az adótartozás után csak késedelmi pótlékot kell fizetni. Az adóhiány, ha nem fizetik be, természetesen adótartozássá alakul..
A céghálóban az elmúlt években Balogh Sándor (Bártfai-Mager Andreával) közös, húszas éveikben járó gyerekei is feltűntek. A jelenségről Balogh Sándor is nyíltan beszélt korábban egy interjúban, “Balogh Family”-nek nevezve a cégbirodalmat. “Úgy indul, hogy először a családdal dolgozol, aztán egyre szaporodik a família, nekem pedig foglalkoznom kell önérdekből is folyamatosan a család előrehaladásával” – fogalmazott.
Azt nehéz felbecsülni, hogy összesen mekkora kárt okozott a magyar államnak a Balogh Sándor által vezetett cégháló. Négy olyan társaságot találtunk, amely jelenleg is rajta van a NAV 100 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező cégeket összesítő listáján. Ennél pontosabb számot azonban nem közöl a hatóság, így ebből csak annyi derül ki, hogy legalább 400 milliót most is keresnek a cégcsoport vállalkozásain. Ennél azonban jóval több kárt okozhattak a cégháló tagjai: összesen mintegy harminc olyan hozzájuk köthető céget azonosítottunk, amelynek valamikor a múltban volt 100 milliósnál nagyobb adótartozása.
Az ilyen listákról jellemzően nem azért kerülnek le a cégek, mert megfizetik a tartozásukat, hanem, mert megszűnnek vagy a NAV behajthatannak ítéli meg a követelést. Erről adóhatósági források beszéltek nekünk, és korábban az Állami Számvevőszék is bírálta a jelenség miatt a NAV-ot. Ez alapján az általunk megtalált harminc cég tehát legkevesebb 3 milliárd forintos kárt okozott. A valós szám ennek a többszöröse is lehet, a 3 milliárdos becslés akkor állna meg, ha mindegyik csak 100 millióval tartozott volna.
Balogh Sándort a cikk más állításai mellett megkérdeztük arról is, hogy mi az oka ezeknek az adótartozásoknak, mi történt velük, és összesen mennyi tartozása van a NAV felé a cégbirodalmának, de érdemben nem válaszolt a kérdéseinkre. Annyit írt, hogy “több alkalommal nem áll módomban és nem is szeretnék válaszolni az ilyen jellegű kérdéseikre”. Szintén megkerestük az adóslistán szereplő nővéreket, hogy pontosan mennyivel és mi miatt tartoznak a NAV-nak, de nem kaptunk választ.
“Nem te keresel napi egymilliót”
A jelenleg vagy korábban Balogh érdekeltségébe tartozó, zavaros körülmények között felszívódó cégek bemutatása túlmutat egy újságcikk keretein. Ezért csak néhány jellemző példát említünk, mint az algyői Ch-Plussz-2000 Kft.-t, amely olaj- és gázipari technológiai rendszerek karbantartási, javítási és kivitelezési munkáival foglalkozott. A Napi.hu akkori cikke szerint a cég zavaros körülmények között került Balogh Sándor érdekeltségébe. Az adásvétel után pár hónappal, 2014-ben egy konzorcium tagjaként megnyert egy 7,6 milliárd forint értékű közbeszerzést a magyarországi víziközművek felmérésére, a közműtérképek digitalizálására.
A Napi.hu szerint tulajdonosváltáskor még 147 alkalmazottja volt a cégnek, a közbeszerzés megnyerése után viszont egy sem. A cég 2014-ben és 2015-ben is még 3 milliárd körüli árbevételt termelt, és mintegy 500 millió forint profitot, de 2016-ban már nem is adta le a beszámolóját. Idén júliusban felkerült a 100 milliónál több adóval tartozó NAV-listára, ügyvezetőjét eltiltották a cégvezetéstől, szeptemberben pedig elindult a felszámolása.
2014-ben több más közbeszerzést is nyertek a Balogh-hoz köthető cégek. A honlapja szerint nemzetközi kereskedelemmel és kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó tanácsadó cég, a Globimpex egy ettől teljesen eltérő területen húzott be önkormányzati megrendeléseket. A Tiborcz István-féle Elios árnyékában közvilágítási felújításokat nyert el Dunabogdányban, Enyingen, Fegyverneken és Túrkevén egy konzorcium részeként, összesen mintegy 300 millió forint értékben. Balogh Sándor egyik cége pedig 2005-ben 160 millió forint uniós támogatást kapott egy borászati üzem létesítésére, de már ezt a vállalatot is felszámolták.
Több olyan emberrel beszéltünk, akik korábban dolgoztak Balogh Sándornak. Egybehangzó elbeszéléseik szerint minden jelentősebb érdekeltségénél egy WhatsApp nevű titkosított csevegőprogramban létrehozott csoporton keresztül kommunikálnak. “Ezen keresztül beszélnek meg mindent. Olykor még az is itt dől el, hogy ki kell rúgni valakit” – mondta egy korábbi munkatársa, aki szerint Balogh nagyon aktívan benne van a cégek irányításában. Napi szinten nézi, hogy ki milyen munkát végez, és akár éjfélkor is ír az alkalmazottjainak. Balogh egy interjúban azt mondta, hogy naponta 4000 bejövő üzenete van, négy-hat órát alszik, és egy nap mindössze egyszer eszik, akkor is keveset.
“Szeret mindent kézben tartani, amit mond, az úgy van, nem érdemes vele ellenkezni” – mondták róla. Azt is hallottuk, hogy viták esetén előszeretettel dobja be kedvenc mondását: “Nem te keresel napi egymilliót”. Ugyancsak erősen kontrollálja a pénzmozgásokat is, azt mesélték, hogy hetente begyűjtik az utalásokat, és azok csak akkor mehetnek el, ha Balogh is jóváhagyja őket. Sokat vár el, de sokat is ad, és nagyon ügyes saját imázsa formálásában. Egyik volt munkatársa szerint jellemzően kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy nehéz körülmények között felnövő embereket karol fel, jól érzi meg, hogy milyen segítségre van szükségük, és így függőségi viszonyt alakít ki velük. “Cégein belül mindenki az ő kegyeit keresi, lényegében személyi kultuszt hoz létre” – mondta egy vele kritikus forrás.
Seszták megoldó embere
A százmilliós adótartozásokkal bedöntött cégek árnyékában Balogh több alapítvány és mozgalom alapításába vágott bele, amelyek főleg a fejlődő világgal vagy jótékonykodással foglalkoznak. Ezekben a társaságokban szintén a hozzá közel álló, cégeiben is feltűnő szereplők kaptak helyet. Legismertebb a Magyar Afrika Társaság lehet, amely honlapja szerint több, hátrányos helyzetű afrikai csoportnak indított támogatási programokat (2017-ben például a magyar Földművelési Minisztériummal Ugandában), és magyar önkéntesekből álló orvosi missziókat is szervez afrikai országokba. Újabban már mentőautójuk is van.
A társaságot 2013-ban Varga Mihály akkori nemzetgazdasági miniszter is kiemelte mint pozitív példát, hasonlóan az Afrika Holding Zrt.-hez, amely akkor éppen Bártfai-Mager lakásán működött és Balogh Sándor szlovákiai érdekeltsége tulajdonolta. Utóbbi mára szintén felszámolás alá került, több mint száz millió forintos adótartozást hátrahagyva. Mellesleg az Afrika Holding vette meg egy 2010-es árverésen a Pénzügyminisztérium korábbi bivalybőr táskáját, amellyel a pénzügyminiszter vitte át a Parlamentbe a költségvetés évi tervezetét.
Balogh nemcsak Afrikára fókuszált, hozzá kötődik a hasonló mintára létrehozott Magyar Ázsia Társaság és a Latin-amerikai–Magyar Egyesület, és számos karitatív szervezet is. Hozzá kapcsolható például a Mosoly Alapítvány az Oktatás Fejlesztéséért az apja emlékére létrehozott Balogh Sándor Alapítvány vagy a Segítő Kéz az Elesetteknek, és ő képviseli a Magyar Veterán Autó Egyesületet is. Ezek a szervezetek az elmúlt években többször kaptak kisebb-nagyobb állami támogatásokat. Az MVM például 35 millió forinttal segítette 2017-ben a Bártfai-Mager lakásába bejegyzett Latin-amerikai–Magyar Egyesületet, a Szerencsejáték Zrt. (pontosabban részben a tulajdonában álló Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.) pedig 2016-ban 13 millió forinttal támogatta a Segítő Kéz az Elesetteknek Alapítványt.
Egy interjúban Balogh Sándor azzal magyarázta az afrikai vonalat, hogy a moszkvai egyetemen rengeteg külföldi diákkal tanult együtt, és később ők kérték fel tiszteletbeli kongói konzulnak. “Egy idő után minden nálam kötött ki, ami Afrikával kapcsolatos” – mondta. Az Átlátszó is írta, és Balogh is beszélt arról, hogy az egzotikus országokat megcélzó, majd rövid időn belül megbukó kereskedőházak ötlete is tőle származik. Az általa vezetett Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ (HTTC) több afrikai és ázsiai városban hozott létre irodákat, hogy erősítsék a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatokat.
Az állami cégek támogatása és a kereskedőházaknál betöltött szerepe is arra utalt, hogy Balogh egyre jobb politikai kapcsolatokkal rendelkezett. Ezt támasztja alá a vizes vb- szervezésére 2015-ben létrehozott Bp2017 Nonprofit Kft-nél betöltött szerepe. Balogh a társaság gazdasági igazgatója, de több forrásunk szerint ő az egyedüli tényleges döntéshozó a cégnél. Erre utal a vállalat szervezeti és működési szabályzata is, amely szerint lényegében minden fontosabb szervezeti egységet ő ellenőriz.
A vizes-vb-ért a kormányból Seszták Miklós felelt, a korábbi fejlesztési miniszter volt az elnöke a szervezőbizottságnak is. Balogh nagyon közel állt a politikushoz, többen is úgy írták le, mint Seszták helytartója, és hasonlóan vélekedett róla saját testvére is. Az egyik forrásunk birtokába került hangfelvételen Balogh Péter azt mondja bátyjáról, hogy “Seszták megoldó embere”. Balogh Sándornak azonban nemcsak a politikában vannak jó kapcsolatai, hanem a magyar celebvilágban is: rendszeresen posztol közös képeket magyar hírességekkel.
Az üzletember az állami megbízásoknál sem feledkezett meg családjáról: a Bp2017-nél több olyan közeli ismerőse dolgozik, akik Balogh cégbirodalma tucatnyi cégben is megjelentek. Emellett számos, a szervezet működését ismerő forrás mesélt nekünk arról, hogy a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) és a Bp2017 több alkalommal szervezett vacsorákat, ebédeket a rózsadombi Café 57 étterembe, amelynek a többségi tulajdona 2018 májusáig még a huszonéves fia nevén volt*A GloboFood Kft-n keresztül.. A Café 57 egyébként jellemző találkozóhelye ismert üzletembereknek és politikusoknak, szerdán éppen ebben az étteremben ebédelt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök a 24.hu videója szerint.
Az állami cég vezetőjeként Balogh Sándor más esetben is került kapcsolatba olyan céggel, amit beosztottjai az ő érdekeltségeként emlegettek. Több forrásunk is azt állította, hogy hozzá köthető például az a miskolci likőrgyár, amely a Lillafüredi ásványvizet gyártja. Papíron ennek mi nem találtuk bizonyítékát, de valóban sok jel utal a kapcsolatra (a részletekért kattints a csillagra)*A társaság a cégiratok alapján nincs Balogh Sándor tulajdonában, a Majoros és társa faipari Kft-n keresztül közvetve egy V. Viktor nevű borsodi vállalkozóé. A cég 2018 elején került V.-hez, a Miskolci Likőrgyárral kapcsolatos cégbírósági ügyeket pedig ekkor az az ügyvéd intézte, akin keresztül Balogh Péter is kapcsolatban állt velünk. Emellett egy V. Viktornak adott meghatalmazáson tanúként feltűnik a Balogh Sándorral nagyon közeli kapcsolatban álló öt nő egyikének neve is. Balogh rendszeresen oszt meg mostanában a likőrgyárat érintő posztokat, míg V. Viktor Balogh Sándor érdekeltségeivel tesz hasonlóképpen. V. Viktort megkerestük a kapcsolatukra vonatkozó kérdéseinkkel, de nem kaptunk választ. Érdekesség, hogy a Majoros és társa faipari Kft. 2017-ben egy közel 300 milliós közbeszerzést nyert el a Bp2017-től.. A Lillafüredi volt a Bp2017 által szervezett ifjúsági ökölvívó-vb egyik fő szponzora és vízbeszállítója, és az állami cég által üzemeltetett Duna Arénába is megjelentek a reklámjai.
Emellett úgy tudjuk, hogy az idén nyáron szintén a létesítményben szervezett ifjúsági szinkronúszó világbajnokságra is ők szállítottak ásványvizet. A Magyar Szinkronúszó Szövetségnek egyébként május óta Balogh Sándor az elnöke, de a döntést igyekeztek nem nagydobra verni, nem is történt hivatalos bejelentés a kinevezésről. Emelett a Magyar Ökölvívó Szakszövetségben is elnökségi tag.
Az űrben is elkezdett nyomulni
Balogh Sándor tehát rengeteg mindennel foglalkozik, saját cégbirodalma mellett sportvezető, állami cég gazdasági vezetője, Afrika-szakértő, diplomáciában és gasztronómiában is nyomul, jótékonykodik. Mindezek mellett még egy kisebb médiabirodalma is van, amely ezekről a tevékenységekről rendszeresen beszámol. Hozzá kötődött a szerencsi központú, és Borsod-Abaúj-Zemplén közel hatvan településén nézhető Globo Tv. Tulajdonosa a Globoport nevű hírportálnak, és a csoport egy Tropical című életmód magazint is kiadott. A Független Hírügynökség is Balogh érdekeltségébe tartozott, ráadásul két éve még szintén Bártfai-Mager rózsadombi lakására volt bejegyezve.
Balogh Sándor az érdekeltségébe tartozó tévében.
A médiacsoport anyagaiban rendszeres szerepel Balogh Sándor, illetve a különböző érdekeltségei. A Globo Tv egyik adása jellemző példa a Balogh-propagandára. A riport szerint a Balogh Sándor Alapítvány támogatásával Szerencsről és környékéről 150 gyerek utazhatott Budapestre a Duna Arénába. A sok gyereknek nyilván óriási élményt jelentő kirándulást tehát a Balogh Sándorhoz köthető alapítvány szervezte, a Balogh vezetésével üzemeltetett arénát látogattak meg, az egészről pedig Balogh érdekeltsége tudósított úgy, hogy a fő megszólaló maga Balogh. A Globo Tv egyik jelentős támogatója egyébként az állami Szerencsejáték Zrt., amely 2016-ban például 15 millió forintot adott a tv-nek.
Ez a médiacsoport készíti az egyik legnépszerűbb magyar websorozatot, a Középsulit is, amelynek az epizódjait több százezren követik a Youtube-on. Közel 300 ezer feliratkozója van, és olyan rész is akad, amelyet több mint két millióan láttak. Balogh más érdekeltségeit a Középsuli esetében is felhasználják: a kereskedelmi és kulturális központ (HTTC) külföldi irodái segítségével Oroszországban és Romániában is elkezdték forgatni az epizódokat.
Balogh Sándor azonban nemcsak a Földön terjeszkedik, hanem már az űr felé is elkezdett nyitni. Egyik médiaérdekeltségének beszámolója alapján egy Puli nevű projekttel egy “szerkezetet” szeretnének a Holdra juttatni. A cikk szerint a Pulinak nagykövetei is vannak, az egyik ilyen pedig Balogh Sándor. “Az űrtisztség vállalását” Balogh azzal magyarázta, hogy “onnan magasból nézve megvalósult mindaz, amiért mi már évek óta küzdünk: eltűnnek az egyenlőtlenségek, az egész Föld gyönyörűnek és egységesnek látszik”.
A cégadatok a Bisnode cégadatbázisból származnak. | https://g7.hu/allam/20181213/a-leghivalkodobb-magyar-uzletember-aki-hulyere-veszi-az-allamot-de-mindig-magasabbra-jut/ | https://web.archive.org/web/20231223091212/https://g7.hu/kozelet/20181213/a-leghivalkodobb-magyar-uzletember-aki-hulyere-veszi-az-allamot-de-mindig-magasabbra-jut/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-leghivalkodobb-magyar-uzletember-aki-hulyere-veszi-az-allamot-de-mindig-magasabbra-jut | G7 | hungarian-news | 2018-12-13 12:55:00 | [
"Balogh Sándor",
"Mager Andrea",
"Seszták Miklós"
] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.",
"Globofood Kft.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"szőlő - borászat",
"támogatás",
"hirdetés",
"sport",
"klientúra",
"közvilágítás"
] | [
"Kereskedőházak csókosoknak",
"Vizes VB 2017"
] |
48,181 | Megmosta Orbán Viktor egykori iskolatársának a fejét az ÁSZ | Megvizsgálta a Millenáris Nkht. 2012-15 közötti gazdálkodását és vagyongazdálkodását az ÁSZ, és kijelentette: az nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. | Megvizsgálta a Millenáris Nkht. 2012-15 közötti gazdálkodását és vagyongazdálkodását az ÁSZ, és kijelentette: az nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A társaság szervezeti és működési folyamatai, belső szabályozottsága kockázatot hordozott a beruházás elszámoltathatóságának biztosítása szempontjából, fogalmaz a közlemény. 2012 és 2015 között a társaság gazdálkodásának szabályozottsága a számlarend, az értékelési szabályzat és az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat hiánya, a számviteli politika hiányosságai és a hiányos leltározási szabályzat miatt nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A Millenáris NKft. működésének szabályozottsága 2016-ban javult, de számlarenddel és közbeszerzési szabályzattal az ellenőrzött időszakban nem rendelkezett.
Elég kemény szavak. A Millenárist ebben az időszakban az az Incze Zsolt vezette, aki Orbán Viktor iskolatársa volt, és az első Orbán-kormány idején rögtön bekerlt a Paksi Atomerőmű felügyelőbizottságába, ahogy a 444 cikke felidézi. 2010 után pedig a Millenáris élére helyezték, itt 2012 után meredek zuhanásba kezdett a árbevétel, és az egymilliárdos nyereség 86 milliós veszteségbe fordult. Inczétől 2016-ban szabadult meg az állam. | https://hvg.hu/kkv/20181214_Megmosta_Orban_Viktor_egykori_iskolatarsanak_a_fejet_az_ASZ | https://web.archive.org/web/20200806185716/https://hvg.hu/kkv/20181214_Megmosta_Orban_Viktor_egykori_iskolatarsanak_a_fejet_az_ASZ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megmosta-orban-viktor-egykori-iskolatarsanak-a-fejet-az-asz | HVG | hungarian-news | 2018-12-14 16:04:00 | [
"Incze Zsolt"
] | [
"Millenáris Nonprofit Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
48,182 | Mészáros Lőrinc ott liheg Csányi Sándor nyakában | Egy cég alá szervezte agrárérdekeltségeit a Mészáros család. Ha a nemrég megszerzett Mezort csoportot is beszervezik, akkor elérik Csányi Sándor harmincezer hektáros birtokának méretét. | Talentis Agro Holding néven boronálják össze a korábban már Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségében levő agrárcégeket, ezzel összesen egy tizenhárom ezer hektáros terület kerül a volt felcsúti polgármesterhez- tudta meg az Agroinform. Friss szerzemény a Simicska Lajostól Nyerges Zsolthoz, majd onnan Mészárosékhoz landoló Mezort Zrt, ezek a Nyugat-Dunántúli cégek, ha szintén bekerülnek a holdingba, akkor nagyjából harmincezer hektár lesz a kezükben. Így akkora terület tartozik majd Mészárosékhoz, mint amennyi Csányi Sándor agrárbirodalmát adja ki.
A földárveréseken is jól bevásárolt a Mészáros család, akkor még ügyeltek a maximum 300 hektáros limitre, együtt így is 1391 vásároltak meg a földárveréseken. Aztán lassan több agrárcégbe is bevásárolták magukat, csak néhányat megemlítve, a Hidashát Zrt, a Csabatáj Zrt, az Agrosystem Zrt. A holding alá vitték most a Vért Vadászati Kft-t, az Aranka Malom Kft-t és a Kunhalom Kft-t is, a Mezort Zrt egyelőre nem került be a csoportba. | https://hvg.hu/kkv/20181214_Meszaros_Lorinc_ott_liheg_Csanyi_Sandor_nyakaban | https://web.archive.org/web/20191109042056/https://hvg.hu/kkv/20181214_Meszaros_Lorinc_ott_liheg_Csanyi_Sandor_nyakaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-ott-liheg-csanyi-sandor-nyakaban | HVG | hungarian-news | 2018-12-14 17:19:00 | [
"Csányi Sándor",
"ifj. Mészáros Lőrinc"
] | [
"Agrosystem Zrt.",
"Aranka Malom Kft.",
"Csabatáj Zrt.",
"Hidasháti Mezőgazdasági Zrt.",
"Hungerit Zrt.",
"Kunhalom Agrária Kft.",
"Mezort Zrt.",
"Talentis Agro Zrt.",
"Vért Vadászati Kft."
] | [] | [
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés",
"Visszaélés a földpályázatoknál"
] |
48,183 | Alkotmánybíróság elé küldené a gazdálkodók szakmai szervezete az új földtörvényt | A köztársasági elnökhöz fordult a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a múlt heti nagy törvénykezési roham alkalmával elfogadott új földforgalmi törvény miatt. A MOSZ azt kéri Áder Jánostól, ne írja alá a módosítást, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra, mert az új szabályozás legalább egy pontban sértheti az alaptörvényt.
A földforgalmi törvény és az agrárkamarai törvény módosítása némileg elsikkadt a túlóra, a közigazgatási bíróságok, és a kormányzati igazgatásról szóló törvény körüli felháborodási hullámban, pedig ezen a fronton is sokakat negatívan érintő változtatásokat szavazott meg a parlament. A törvényt részben Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke jegyzi, és lényege, hogy az agrárkamra a mainál jóval nagyobb hatalmat kap a földvásárlások irányítása területén, ami a szakmai szervezet szerint a törvényben megfogalmazott indoklás helyett inkább a központi önkénynek nyithat utat. | A köztársasági elnökhöz fordult a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a múlt heti nagy törvénykezési roham alkalmával elfogadott új földforgalmi törvény miatt. A MOSZ azt kéri Áder Jánostól, ne írja alá a módosítást, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra, mert az új szabályozás legalább egy pontban sértheti az alaptörvényt.
A földforgalmi törvény és az agrárkamarai törvény módosítása némileg elsikkadt a túlóra, a közigazgatási bíróságok, és a kormányzati igazgatásról szóló törvény körüli felháborodási hullámban, pedig ezen a fronton is sokakat negatívan érintő változtatásokat szavazott meg a parlament. A törvényt részben Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke jegyzi, és lényege, hogy az agrárkamra a mainál jóval nagyobb hatalmat kap a földvásárlások irányítása területén, ami a szakmai szervezet szerint a törvényben megfogalmazott indoklás helyett inkább a központi önkénynek nyithat utat.
Helyi szintű döntéshozatal – vagy inkább mégse
Mostanáig a földtörvény alapján úgy nézett ki a földek adás-vétele, hogy abba beleszólási joga volt a települési szintű, helyi gazdálkodókat tömörítő földbizottságoknak. Pontosabban inkább csak lett volna, mivel a 2013-ban elfogadott földtörvényben az a kitétel szerepelt, hogy a földbizottságok működésének pontos feltételeit majd egy későbbi kormányrendelet tisztázza, ami soha nem született meg – mondta az Indexnek Máhr András, a MOSZ főtitkárhelyettese. A legtöbb helyen így létre sem jött földbizottság.
Eszerint tehát nem volt valós jogalkotói szánték a lokális döntéshozatal támogatására, a későbbiekben inkább egy olyan módosítást fogadtak el, amely alapján azokon a településeket, ahol nem volt földbizottság, a Nemzeti Agrárkamara átvehette a feladatkörüket. A múlt héten elfogadott törvény ezt az állapotot betonozza be végleg:
Ez óriási hatalmat ad a központi szereplők kezébe, amit tovább súlyosbít az a MOSZ szerint, hogy a döntések ellen valódi fellebbezésre sincs lehetőség. Mint Máhr András elmondta, korábban az volt a rendszer, hogy ha valakinek nem tetszett a döntés, első körben a helyi önkormányzat képviselőtestületéhez, majd a bírósághoz is fordulhatott az ügyben (igaz, ezt is úgy kellett az Alkotmánybíróság közreműködésével kikényszeríteni, az eredeti verzióban nem szerepelt a fellebbezés lehetősége). De ez mostantól megváltozik.
Nem lesz értelmes fellebbezés
Az új törvény értelmében az egész tárgykör átkerül az eleve aggályos közigazgatás bíróságok hatáskörébe, de még nekik sem lesz joguk az adott eljárást felülbírálni, pusztán új eljárás lefolytatására kötelezhetik az Agrárkamarát.
Konkrét példán bemutatva: ha el akarom adni a földem, és valami miatt (a lehetséges kifogásolható tényezőkről később) nem tetszik a vevő a kamarának, akkor a bíróság semmiképp nem mondhatja, hogy a kamara döntése ellenében mégis eladhatom annak, akinek akarom.
Ehelyett csak azt mondhatja, hogy kezdődjön elölről a teljes folyamat. Ez nagyon elnyújthatja az eladást, és közben nekem, mint tulajdonosnak, arról is gondoskodnom kell, hogy meg legyen művelve a terület, ez ugyanis jogszabályi kötelezettség.
1,5 millió ember zsebében turkálnak
És hogy milyen indokokkal blokkolhatják az adás-vételt? Itt jellemzően olyan feltételekről van szó, amelyek a törvény indoklása szerint a spekulatív célú földvásárlás megelőzését célozzák. Így elméletben azt nézik, átláthatóak-e a birtokviszonyok, a vásárlással érvényesülnek-e a helyi gazdálkodói közösség érdekei és a kormány birtokpolitikai céljai, valamint hogy a vevőnek és családtagjainak mennyi földjük van a környéken. Ez szépen hangzik, ám több baj is van vele a MOSZ álláspontja szerint. Az utolsó, családra vonatkozó kitételről például kapásból azt állítják, hogy alkotmánysértő:
Az agrárkamara már ma is többet tud a tagjairól, mint az adóhivatal. Az emberek – és nem csupán a kamarai tagok – kiszolgáltatottságát tovább növeli, hogy az új törvény értelmében az agrárkamara a megszerzett személyes és vagyoni adatokat nem csak az adott föld ügyében használhatja fel.
– írták közleményükben. Máhr András szerint ezzel a gyakorlattal 1,5 millió embert szolgáltatnak ki a kamarának, miközben az eredeti célt, vagyis a földek felhalmozását családon belüli tulajdoni trükközésekkel sokkal könnyebb lenne másként felszámolni. Mint mondta, a legelterjedtebb gyakorlat erre az ajándékozás: ha valakinek már van 300 hektárja, és venne még földet, az egyszerűen odaajándékozhatja azt egy rokonának, mivel az öröklést és az ajándékozást a jelenlegi gyakorlatban nem vizsgálják úgy, mint az adás-vételt. Ha komolyan gondolnák a földfelhalmozás elleni fellépést, akkor elég lenne az ajándékozók körmére nézni, nem kéne hozzá a gazdálkodók családjának zsebében turkálni ilyen mértékig.
Hatósági ár az emberek magántulajdonára
A MOSZ utolsó problémája a módosítással az ár. Az új törvény lényegében egy hatósági árat húz rá az emberek saját tulajdonú földjeire, amit egészen furcsa képlettel számolnak ki: nem lehet nagyobb, mint a föld 20 évre indexált jövedelemtermelő képessége. Mint Máhr elmondta, ha valaki ezt tudja értelmezni, annak "megajánlana egy közgazdaságtani Nobel-díjat", ugyanis annyi mindentől függ a jövedelemtermelés - pláne ilyen időtávon -, hogy ez lehetetlen feladatnak látszik.
Két éve a kormány a „Földet a gazdáknak” program keretében az állami földeket piaci ár felett értékesítette. A most elfogadott törvény viszont csak áron alul engedné forgalmazni a tulajdonosok földjét. Nehéz lenne e szabályt nem a földspekuláció támogatásaként értékelni.
– írta közleményében a MOSZ.
Összefoglalva tehát a szakmai szervezet úgy látja, a földforgalmi és az agrárkamarai törvény nem éppen jó irányba változott, megszünteti a helyi gazdáknak a települési földügyekbe való beleszólási jogát, sérti a magántulajdonhoz való jogot, személyes és vagyoni adatokkal való visszaélésekre ad lehetőséget, és túl nagy hatalmat ad egy központi szereplő, a Nemzeti Agrárkamara Kezébe.
Ezért a MOSZ múlt hét pénteken Áder Jánoshoz fordult, hogy köztársasági elnöki jogkörével élve küldje el az Alkotmánybíróságnak a törvényeket, és kérjen rájuk előzetes normakontrollt. A szervezet egyelőre nem kapott választ a Köztársasági Elnöki Hivataltól.
Borítókép: Varjak egy árverésre bocsátott termőföld felett Szécsény határában. MTI Fotó: Komka Péter | https://index.hu/gazdasag/2018/12/17/foldforgalmi_torveny_modositas_koztarsasagi_elnok_alkotmanybirosag_normakontroll_mosz/ | https://web.archive.org/web/20210118150825/https://index.hu/gazdasag/2018/12/17/foldforgalmi_torveny_modositas_koztarsasagi_elnok_alkotmanybirosag_normakontroll_mosz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alkotmanybirosag-ele-kuldene-a-gazdalkodok-szakmai-szervezete-az-uj-foldtorvenyt | Index | hungarian-news | 2018-12-17 22:48:48 | [] | [
"Nemzeti Agrárkamara"
] | [] | [
"mezőgazdaság",
"jogalkotás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,184 | Rejtélyes sörfőzde épül 380 millióból L. Simon kedvenc településén | Sörfőzdét építenek Kápolnásnyéken, a 382 536 593 forintos beruházás 45 százaléka, 172 141 464 forint uniós támogatás.
A sörfőzde tulajdonosai között megtalálható az L. Simon László alapította Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány cége, valamint a többségi tulajdonos az a FÉSZ Zrt., amit korábban több újság is Tiborcz István érdekköréivel hozott kapcsolatba.
A sörfőzde a Halász-kastély mellett épül, amit szintén az L. Simon-féle alapítvány üzemeltet.
Kápolnásnyék önkormányzata pedig telkeket vásárolt, és addig módosítgatta a helyi szabályokat, míg utat nem építhetett közpénzből, amelyik a kastélyhoz és a sörfőzdéhez vezet.
Sőt, máshová nem is nagyon lehet az úton keresztül eljutni. | Sörfőzdét építenek Kápolnásnyéken, a 382 536 593 forintos beruházás 45 százaléka, 172 141 464 forint uniós támogatás.
A sörfőzde tulajdonosai között megtalálható az L. Simon László alapította Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány cége, valamint a többségi tulajdonos az a FÉSZ Zrt., amit korábban több újság is Tiborcz István érdekköréivel hozott kapcsolatba.
A sörfőzde a Halász-kastély mellett épül, amit szintén az L. Simon-féle alapítvány üzemeltet.
Kápolnásnyék önkormányzata pedig telkeket vásárolt, és addig módosítgatta a helyi szabályokat, míg utat nem építhetett közpénzből, amelyik a kastélyhoz és a sörfőzdéhez vezet.
Sőt, máshová nem is nagyon lehet az úton keresztül eljutni.
A történet 2016-ban kezdődött, amikor az önkormányzat határozatot hozott, hogy megváltoztatják a helyi építési szabályzatot, elősegítve, hogy a Halász-kastély melletti területen sörfőzdét lehessen építeni. A terület két telekből áll, az egyik telket megvette az L. Simon László által alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány egyik leányvállalata, a Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft., a másik telket pedig egy magánszemély.
A település nemcsak a szabályzatot írta át, hanem egy útépítéssel is megsegítette a projektet, még ha az nem is ment egészen egyszerűen.
Az önkormányzat azonban pályázatot írt ki az utca megépítésére, ami a leendő sörfőzde érintésével a kastélyhoz vezet a két telken át, a projekt “Kápolnásnyék településközpont rehabilitációja” címen futott. A Belatiny Sörmanufaktúra névre keresztelt sörfőzdének nem volt kétsége afelől, hogy az út meg fog épülni, az építési tervekben már számoltak is az úttal, ráadásul mint közúttal.
Pedig ahhoz, hogy ott valóban közút legyen, még több lépésre volt szükség. Egyrészt újra módosítani kellett a helyi szabályzatot, másrészt az önkormányzatnak az építéshez meg kellett vennie 18 649 490 forintért a Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő telek negyed részét, valamint a másik telket 10 353 900 forintért egészében. Az átminősítést pedig meg sem várták, a munkálatok már a szabályzatok módosítgatásával párhuzamosan elkezdődtek, hivatalosan „út céljára fenntartott terület”-ként dolgoztak az úton. Amely nevet (Halász Gedeon), táblát, közvilágítást is kapott a várostól, még mielőtt egyáltalán közút lett volna.
Belatiny Sörmanufaktúra
Bár a településen nem kis vihart keltett, hogy a sok felújítandó út közül éppen egy olyat építenek, amelyik eredetileg egy magáncég telkén vezetett egy magáncég épületéig, ráadásul amit az eredeti szabályok szerint ilyenformán megépíteni sem lett volna szabad, amikor a polgármestert az esetről kérdeztük, "fejből már nem is emlékezett rá." L. Simonnak pedig arról nem volt tudomása, hogy az általa alapított alapítvány tulajdonos egy 380 millióból, részben uniós pénzből épülő sörmanufaktúrában.
Megkérdeztük a polgármestert, hogy egyeztettek-e az útépítésről a Belatiny sörfőzdével. Podhorszki István kérdésünkre elmondta, hogy “gyakran keresik meg a polgármestert és a jegyzőt fejlesztési vagy beruházási terveikkel a vállalkozók. Ebben az esetben is volt egy rövid egyeztetés a cég szakértőivel.” Hangsúlyozta, hogy az önkormányzat minden esetben a település érdekeit tartja elsőnek, és arra törekszenek, hogy a lakosok, valamint a vállalkozások érdekeit is szem előtt tartsák.
A sörfőzdéről amúgy nem tudni sokat, egyik tulajdonosa az a FÉSZ Építő Zrt, amelyet több cikkben is Tiborcz István érdekkörével hoztak már összefüggésbe, a másik az L. Simon László-féle kastélyt üzemeltető Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány, valamint egy egyetemista. A cég adatai szerint a felelős ügyvezető az egyetemista édesanyja, de hogy milyen tapasztalatuk van a sörfőzés terén, azt nem tudtuk meg, csak annyit, hogy budapesti lakosok, a családnak több cége is van. A honlapjuk is elég lakonikus, sok meglepetés nem derül ki belőle, tevékenységüket annyiban summázzák, hogy "sörgyártás".
A sörfőzde területén jelenleg is földmunkák zajlanak, építőanyagot is vittek már, bár az építésre kiírt közbeszerzés lezárult, a győztesét nem hozták nyilvánosságra.
Megkérdeztük a Belatiny Sörmanufaktúrát is, hogy megtudjuk, ki építkezik, valamint, hogy megtudjunk a működésükről pár részletet, Baráth Dóra a Belatiny ügyvezető igazgatója elmondta, hogy minden törvényes a sörmanufaktúrával kapcsolatban, minden egyéb információ pedig üzleti titkok. A helyszínen dolgozó munkásokat is kérdeztük, de csak annyit mondtak, hogy egy "velencei cég" megbízásából dolgoznak, de nem mondhatják meg melyik, sőt, elérhetőséget sem adhatnak a megrendelőhöz.
Megkerestük a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványt is, de bevallásuk szerint ők sem tudnak felvilágosítást adni a sörfőzdéről. "Az alapítvány által létrehozott cég résztulajdonában álló másik cég szakmai tevékenységéről az alapítvány elnökeként nem tudok felvilágosítást adni" – írták válaszukban. Dr. Kazai Viktor az alapítvány kuratóriumi elnöke levelét azzal zárta, hogy
Nem tudom, milyen ügyről beszél, amiben a mi véleményünket képviselni kellene. Nincs ügy, s mi nem kértük önt a mi képviseletünkre.
Minden út
A közpénzből megépített úttal leginkább a kastély és a főzde járt tehát jól, és bár ezeknek a tulajdonosai között is van átfedés, Podhorszki István polgármester kérdésünkre elmondta, hogy mindez nem lényeges, és nem is volt tudomása róla, hogy a tulajdonosi körben átfedés van. Az önkormányzatnak csak az a fontos, hogy fejlődjön a település, minden beruházást szívesen látnak, továbbá kategorikusan tagadta, hogy az önkormányzat tudatosan kedvezne a kastélynak, vagy a sörfőzdének.
A polgármestert kérdeztük L. Simon szerepéről is a település életében, elmondása szerint a képviselő sokat segített Kápolnásnyéknek, ezt maga L. Simon is megerősítette kérdésünkre, de Podhorszki elmondása szerint L. Simon pusztán tanácsaival, tapasztalatával támogatja az önkormányzatot, a település vezetésébe nincs beleszólása.
A nyilvános ülések jegyzőkönyve szerint, több lakos, és Farkas Károly alpolgármester (Fidesz) is megkérdőjelezte a Halász Gedeon utca szükségességét. Ezekkel a kérdésekkel szemben a polgármester mindig hevesen védte a főzdét és az utat is, sosem felejtve el hangsúlyozni, hogy az utca csak és kizárólag a helyiek érdeke. A Halász Gedeon utcával kapcsolatban L. Simon a következő mondta:
Nem tudom, milyen “ügye van a Halász Gedeon utcának”, de személy szerint nagyon örülök, hogy új, aszfaltozott utcán lehet megközelíteni a nyilvános kiállítóhelyként és kulturális központként működő Halász-kastély parkolóját. A megnyitása óta eltelt két évben ugyanis ez az intézmény lett a Velencei-tó környékének leglátogatottabb kulturális létesítménye. Erre nagyon büszke vagyok.
Az útról a polgármester azt mondta, hogy a tervezés, az engedélyezés, és a kivitelezés is szabályos volt, és amint hatályba lép az új helyi építési szabályzat az utat közúttá minősítik.
A lakók közül többen jelezték, hogy jobban örültek volna, ha más, forgalmasabb utak kerülnek felújításra. Szintén vitát váltott ki a csatornázás kérdése, mivel a polgármester javasolta, hogy építsék ki a csatornarendszert is a Halász Gedeon utcában. A csatorna ügyében sem volt egyetértés a polgármester és az alpolgármester között, valamint a testület egy tagja is jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel.
A polgármester megint csak a település érdekeiről beszélt a jegyzőkönyvek szerint, sőt azt is hangsúlyozza, hogy a sörfőzde rá tudna csatlakozni a kastélynál kiépített csatornahálózatra is, tehát a csatorna is csak és kizárólag a lakosok érdekében épül.
Belső feszültségek
A kápolnásnyéki önkormányzat életében amúgy is viharos volt az elmúlt időszak, ugyanis lemondott Dornyi Sándor a jegyző, külön kérte, hogy lemondását szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe. A jegyző beszédében több olyan megjegyzés is van, ami arra utal, hogy az önkormányzatban belső ellentétek húzódnak.
Egy érdekes részlet:
”Néha megalapozatlanul olyan vádak értek, amiről én úgy gondolom, hogy nem követtem el. Más követett el itt mást, azzal majd lesz valami, gondolom, ez már nem az én asztalom...“
valamint egy másik:
Nem lehet tudni pontosan mire gondolt ezek alatt a jegyző, és a polgármester nem kívánta kommentálni a jegyző szavait. Helyi forrásaink szerint a jegyző lemondásának a polgármesterrel való rossz viszony lehetett az oka, valamint azt is elmondták, hogy nem pártpolitikai oka van a belső feszültségnek, hanem inkább a polgármester személye és döntései nem tetszenek bizonyos embereknek. | https://index.hu/gazdasag/2018/12/17/l._simon_kedvenc_telepulesen_epul_300_milliobol_a_rejtelyes_sorfozde/ | https://web.archive.org/web/20181217165009/https://index.hu/gazdasag/2018/12/17/l._simon_kedvenc_telepulesen_epul_300_milliobol_a_rejtelyes_sorfozde/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejtelyes-sorfozde-epul-380-milliobol-l-simon-kedvenc-telepulesen | Index | hungarian-news | 2018-12-17 22:59:30 | [
"L. Simon László"
] | [
"FÉSZ Építő Zrt.",
"Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány"
] | [] | [
"civilek",
"élelmiszeripar",
"klientúra"
] | [] |
48,185 | Ingyen igazolhat fiatal focitehetségeket a Felcsút a közpénzzel támogatott erdélyi kluboktól | Az FK Csíkszereda 2013 óta 3,7 milliárd forintot kapott a magyar államtól a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Székelyföld Labdarugó Akadémia létrehozására. Ezt megelőzően azonban 2013-ban szerződést kötöttek a felcsúti Puskás Ferenc Labdarugó Akadémiával, melynek értelmében a székelyföldi akadémia „alközpontnak”, a PFLA pedig „szakmai irányítónak” minősül, és az utóbbi nevelési költségtérítés nélkül igazolhat fiatal focitehetségeket a programban résztvevő erdélyi sportegyesületektől. | A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Cikksorozatunk előző részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról volt szó:
Megszereztük, feldolgoztuk és nyilvánosságra hozzuk a határon túli fociakadémiák támogatásáról szóló szerződéseket
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen.
A Székelyföld Labdarugó Akadémiát működtető FK Csíkszereda honlapján bukkantunk arra a 2013-as megállapodásra, amelyből kiderül, hogy a kedvezményezett külhoni klubokon kívül kinek hozhat még hasznot a labdarúgó utánpótlás határon túli kinevelésének magyar állami támogatása. Ez pedig a Mészáros Lőrinc által elnökölt felcsúti Puskás Ferenc Labdarugó Akadémiát (PFLA) működtető magánalapítvány, amely a Magyarországról érkező közpénzesőt megelőző megállapodás értelmében ingyen igazolhat a tehetséggondozó programban résztvevő erdélyi kluboktól fiatal focistákat:
„Az Alközpont Vezető gondoskodik 15-19 éves kor között az akadémiára kerülő játékosok képzéséről, kollégiumi elhelyezéséről és versenyeztetéséről a „Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia” Kollégium szakmai vezetőjének iránymutatásai alapján. 16 éves korukat betöltött játékosok, a „Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia” Kollégium és az alközpontok szakembereinek javaslata alapján, a Puskás Akadémián folytathatják tanulmányaikat és pályafutásukat. Az ő átigazolásukkor nevelési költségtérítés nem illeti meg a nevelő egyesületeket.”
Csak az állami támogatással együtt éri meg
“A legerősebb pont a dokumentumban az, hogy a gyerekeket térítés nélkül tudja elhozni a PFLA, az ügyletnek a PFLA szakmai támogatásán kívül semmilyen ellentételezése nincs. Ilyesmi egyáltalán nem jellemző a fociéletben: szakmai átigazolás, és főleg tehetséges gyerek esetén mindig van valamilyen összeg, amit eljuttatnak az adott akadémiához. Ez a fiatalabb kororszály esetében legfeljebb néhány millió forint, egy 16-17 évesnél, akit már külföldre is el lehet adni, akár több tízmillió forint lehet, később pedig még ennél is több, a határ ezután a csillagos ég” – magyarázta az Átlátszónak Szabados Gábor sporközgazdász, akit arra kértünk, szakértői szemmel véleményezze a szerződést.
A PFLA tehát a megállapodásnak köszönhetően ingyen juthat hozzá olyan fiatal futballistákhoz, akiket később akár el is adhat, jó pénzért.
“Azzal, hogy ingyen szerez meg tehetségeket a felcsúti akadémia, minimális befektetéssel tud létrehozni egy profi focicsapatot. Tehát nem csak az eladás lehet a cél, hanem az is, hogy egy jó focicsapat jöjjön létre, gyakorlatilag ingyen” – mondta a szakember.
Szabados Gábor szerint előfordulhat, „hogy kisebb egyesületek nagyobb egyesületekkel együttműködnek, de az egy jóval kiegyensúlyozottabb együttműködés szokott lenni. Sokkal konkrétabb hasznok derülnek ki a kis egyesületek számára, mint ami ebből a szerződésből. Itt még azt sem lehet megtudni, hogy a PFLA mindezért cserébe milyen szakmai segítséget nyújt.”
Szabados szerint a programban résztvevő székelyföldi kluboknak ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha közben komoly forrásokra tesznek szert a magyar államtól, ami a PFLA-val kötött megállapodástól elvileg teljesen független. „Hogy a két dolog között van-e bármilyen összefüggés, azt nem tudhatjuk, legfeljebb csak találgathatunk, maga a szerződés erre nem tartalmaz utalást, ez legfeljebb csak informális összekapcsolás lehet” – magyarázta a szakember.
A szerződésből az sem derül ki, hogy mi van akkor, ha a fiatal tehetség mégsem akar a PFLA-hoz menni: “Egyáltalán nem derül ki, hogy ez egy lehetőség, egy kötelezettség, vagy mi. Tulajdonképpen az derül ki, ami viszont egyértelmű, hogy ha megy a gyerek, akkor nem kell érte fizetni. Azt, hogy kell-e mennie, vagy csak mehet ha akar, azt nem tudni” – mondta Szabados Gábor.
Szabados Gábor szerint egyébként a határon túli magyarság nemzeti identitásának megőrzéséhez nagyon jó eszköz lehet a foci támogatása. “Nézzük csak meg, hogy a Barcelona milyen szerepet játszik a katalán identitástudatban. Hasonló szerepet játszik a DAC Szlovákiában: ha a DAC-nak szurkolok, akkor átélem a magyarságomat. Hogy ezen kívül most akkor ki fog még ebből hasznot húzni, az a futballtól független kérdés.”
Szondy szerint a játékosok választhatnak
Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke az Átlátszó Erdélynek azt mondta, hogy a fiatal focisták saját maguk választhatnak, hogy hol akarják a pályafutásukat folytatni, és évente egy tehetséges fiatalnak adnak lehetőséget arra, hogy átmenjen a Puskáshoz.
Ábel a gyepen: a magyar kormány virágoztatja fel a székely focit?
A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia a magyar kormány határon túli fociakadémia-hálózatának első nagy beruházása. Az eddig 3,7 milliárd forintba (11,5 millió euró) kerülő akadémia felnőtt csapata a román bajnokság harmadik ligájában játszik, noha a második liga volt a cél. Hozzájuk képest a Sepsi OSK a bezzegcsapat: a semmiből létrehozott klub hat év alatt az első ligába jutott, majd 2 milliárd forintot kapott stadionépítésre.
“Eddig hat gyermek ment tőlünk Puskáshoz, de olyan is van aki visszajött, Magyari Szilárd felnőttcsapat gólkirály. Nem célunk a dömping, sem nekünk, sem a magyarországi partnereknek nem az a célja hogy tucatjával küldjük ki a gyermekeket. Utánpótlás válogatott, fiatal koruk ellenére a felnőtt csapatunkban bemutatkozott, jó minőségű, jól felkészített gyermekeket küldünk, de nem sokat, nem az a cél hogy kiürítsük Erdélyt. A Puskás nekünk egy ugródeszka, sokkal jobban tudnak a Puskásnál fejlődni a tehetségeink, mint a csíkszeredai harmadosztályú felnőttcsapatban.”
Szondy Zoltán hozzátette: “Ajánlatok voltak, de ezeket a gyermekek visszautasították. Egy 16 éves gyermekünket, aki az utánpótlás válogatott tagja, a Steaua akarta elvinni. A döntést én a gyermekre bíztam, ő visszautasította a lehetőséget. Egy másik gyermeket szintén a Steaua akart elvinni, de az a gyermek a Puskást választotta, szintén önként. A szülők voltak a Steauanál, és voltak Felcsúton, és utána úgy döntöttek, hogy a gyerek a Puskásnál folytassa a karrierjét. Jöttek konkrét, pénzzel alátámasztott megkeresések a Bolognától, a Veronától, és több első osztályú román csapattól is, de nem adtuk oda a gyermekeket, ezeket az ajánlatokat nem tartottuk szakmailag komolynak.”
Oroszi Babett – Sipos Zoltán
Címlapkép: Mészáros Lőrinc, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke, Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára valamint Szondy Zoltán, a Futball Klub Csíkszereda igazgatója felavatják a Márton Áron Tehetséggondozó Központot 2016 szeptemberében. Fotó: pfla.hu | https://atlatszo.hu/kozpenz/2018/12/17/ingyen-igazolhat-fiatal-focitehetsegeket-a-felcsut-a-kozpenzzel-tamogatott-erdelyi-kluboktol/ | https://web.archive.org/web/20210917220205/https://atlatszo.hu/2018/12/17/ingyen-igazolhat-fiatal-focitehetsegeket-a-felcsut-a-kozpenzzel-tamogatott-erdelyi-kluboktol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingyen-igazolhat-fiatal-focitehetsegeket-a-felcsut-a-kozpenzzel-tamogatott-erdelyi-kluboktol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-17 23:08:36 | [] | [
"Asociatia Futball Klub Csíkszereda Miercurea-Ciuc Egyesület",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia"
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra"
] | [] |
48,186 | Pánikolnak a szupergazdagok, 1000 milliárd dollárnak keresnek búvóhelyet Kínán kívül | A New York-i Bloomberg mutatja ki, hogy miközben a nagy korrupcióellenes hadjárat folyt, a kínai szupergazdagok offshore vagyona tovább növekedett. Erre fáj a foga most Pekingnek, amely szeretne ebből néhány milliárd dollárt viszontlátni. A szupergazdagok viszont inkább a bizalmi vagyonkezelői alapítványokba mentik a pénzüket külföldön. | Pánikolnak a szupergazdagok, 1000 milliárd dollárnak keresnek búvóhelyet Kínán kívül
Lánya nevére hozott létre bizalmi vagyonkezelői alapítványt (trust-ot) a Kajmán-szigeteken Kína egyik legnagyobb építési vállalkozója, akinek vagyonát a Forbes 5,7 milliárd dollárra becsüli.
Vu Ja-csün a jövőre készült már időben, január elsejétől ezek az offshore alapítványok nem lesznek adókötelesek, de a többi offshore cég igen. A szupergazdagok szuper gyorsasággal vágnak bele hasonló alapítványok létrehozásába külföldön.
Augusztus óta 35%-al nőtt az ilyen alapítványok száma csak a Bank of Singapore-nál
Erről számolt be a bank egyik vezetője, aki a New York-i Bloomberg portálnak nyilatkozott. Több mint ezermilliárd dollár vándorolhat így új búvóhelyre a sasszemű kínai adóhivatal elől. Miért csap le ily hirtelen a szupergazdagokra a pekingi vezetés?
Pénz kell az államkincstárnak
Pekingben attól tartanak, hogy összedőlhet a hitelpiramis és meginoghat a pénzügyi stabilitás. Ennek az évnek a pénzügyi stabilizáció lett volna a központi gazdasági programja, de közbejött a kereskedelmi háború Amerikával. A kínai gazdaság irányítója, Liu Ho miniszterelnök-helyettes a helyett, hogy a pénzügyi stabilitással foglalkozna, jelenleg főtárgyaló az USA-val folyó létfontosságú kereskedelmi tárgyalásokon. De ettől még a probléma megmarad- erről is beszéltek azon az ünnepi fórumon, ahol megemlékeztek a gazdasági reform negyvenedik évfordulójáról. 1978 decemberében indította el Kínát a nyitás útján az akkor 75 éves Teng Hsziao-ping. A kommunista párt által szigorúan ellenőrzött kapitalizmus pompásan bizonyított: Kína a világ második számú nagyhatalma lett. De hogyan tovább? Pekingben egy másik tanácskozást is tartottak. Ezen ugyancsak Hszi Csin-ping elnökölt.
Kína első embere az ellenőrzés szigorítását szorgalmazta
A szupergazdagok már kaphattak előzetest a hatalom elszántságából. Az ősszel eltűnt Fang Bin-bin, a Mennyei Birodalom egyik legismertebb színésznője, akinek kiváló kapcsolatai voltak a hatalommal. Néhány nap múlva kissé megviselten előkerült. Kiderült, adócsalás miatt vallatták. Majd rásóztak egy csillagászati büntetést, 128 millió dollárt. Vagyis Pekingben nem viccelnek. A saját embereiket sem kímélik. Persze a kiválasztás szempontjai távolról sem politikamentesek.
A hatalom emberei is dollár milliárdosok
Ezt is meg is írta évekkel ezelőtt a New York Times, melynek a tudósítóját ki is utasították Kínából. Pekingben azt is kinyomozták, hogy ki köpött: a legfelső kommunista vezetés egy már nyugdíjba vonult tagja. Lefogták és 90 milliárd jüanos vagyont találtak a család számláin. Ez dollárban több mint 12 milliárd. A lebukott vezetőt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Ennek kettős haszna volt Hszi Csin-ping elnök számára, megszabadult egy politikailag kényelmetlen figurától, és a nép előtt bizonyíthatta, a legfelső vezetést sem kíméli, ha az korrupt.
Mindeközben négy év alatt megkétszereződött a kínaiak offshore vagyona
A New York-i Bloomberg mutatja ki, hogy miközben a nagy korrupcióellenes hadjárat folyt, a kínai szupergazdagok offshore vagyona tovább növekedett. Erre fáj a foga most Pekingnek, amely szeretne ebből néhány milliárd dollárt viszontlátni. A szupergazdagok viszont inkább a bizalmi vagyonkezelői alapítványokba mentik a pénzüket külföldön. Csakhogy ez időigényes művelet. Aki későn ébredt, már lemaradt, mert január elsején életbe lép az új adótörvény. Az offshore számlák is adókötelesek lesznek, ha nem mentették a vagyont alapítványokba- külföldön.
A szaúdi megoldás
A trónörökös bezáratta az oligarchák jó részét egy luxus hotelbe, és csak akkor engedte el őket, ha lemondtak vagyonuk legkevesebb 40%-áról. Az államkincstár feltöltésének ezt a kevéssé ortodox módját még nem alkalmazzák Kínában, de a szupergazdagok félnek. Egyre többen szereznek külföldi útlevelet és hoznak létre családi bizalmi vagyonkezelői alapítványt valamilyen adóparadicsomban valamelyik családtag nevére, hátha így elkerülhetik a sasszemű pekingi adó nyomozók figyelmét, és nyugodtan élvezhetik vagyonukat - külföldön. | https://hvg.hu/kkv/20181215_Panikolnak_a_szupergazdagok1000_milliard_dollarnak_keresnek_buvohelyet_Kinan_kivul | https://web.archive.org/web/20230328164234/https://hvg.hu/kkv/20181215_Panikolnak_a_szupergazdagok1000_milliard_dollarnak_keresnek_buvohelyet_Kinan_kivul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/panikolnak-a-szupergazdagok-1000-milliard-dollarnak-keresnek-buvohelyet-kinan-kivul | HVG | world-news | 2018-12-15 13:36:00 | [] | [] | [
"Ázsia",
"Kína"
] | [] | [] |
48,187 | Fideszes országgyűlési képviselő lett a bokszszövetség megbízott pénzügyi biztosa | Összesen 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a Magyar Ökölvívó Szakszövetségnek (MÖSZ) az augusztusi budapesti ifjúsági világbajnokság szervezése kapcsán, ezen kívül még hiányzik 132 millió forint, amelyet más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet – hangzott el a szövetség szombati rendkívüli közgyűlésén. | Összesen 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a Magyar Ökölvívó Szakszövetségnek (MÖSZ) az augusztusi budapesti ifjúsági világbajnokság szervezése kapcsán, ezen kívül még hiányzik 132 millió forint, amelyet más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet – hangzott el a szövetség szombati rendkívüli közgyűlésén. Hannák György könyvvizsgáló beszámolt a MÖSZ pénzügyi helyzetéről, de határozat nem született.
Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, akit a MÖSz elnöksége megbízott pénzügyi biztosnak nevezett ki, közölte: ezentúl minden kifizetés csak az ő pénzügyi ellenjegyzésével történhet meg. Emellett felül kell vizsgálnia az eddigi kifizetések jogszerűségét, illetve megalapozottságát, valamint január elejére egy költségcsökkentő programot kell előterjesztenie annak érdekében, hogy a szövetség májusra stabil működésű legyen. | https://hvg.hu/sport/20181215_Fideszes_orszaggyulesi_kepviselo_lett_a_bokszszovetseg_megbizott_penzugyi_biztosa | https://web.archive.org/web/20181216130609/https://hvg.hu/sport/20181215_Fideszes_orszaggyulesi_kepviselo_lett_a_bokszszovetseg_megbizott_penzugyi_biztosa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fideszes-orszaggyulesi-kepviselo-lett-a-bokszszovetseg-megbizott-penzugyi-biztosa | HVG | hungarian-news | 2018-12-15 13:42:00 | [
"Bajkai István (dr.)",
"Erdei Zsolt"
] | [
"Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ)"
] | [] | [
"hanyagság",
"sport",
"gazdálkodás",
"rendezvényszervezés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,188 | A fideszes város, ahol nemhogy a fürdő, de még a sportcsarnok sem épül meg | 2015-ben ígért fürdőt a pécsieknek Orbán Viktor, a projekt azóta nem indult el, a hozzá kapcsolódó sportcsarnok pedig Páva Zsolt polgármester szerint nem is fog megépülni. A közgyűlésen Páva egy a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-hez köthető furcsa pénzmozgásáról is beszélt. | 2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök vidéki haknikörútja egyik állomásaként Pécsett járt, ahol Páva Zsolt polgármesterrel aláírtak a Modern Városok Program pécsi fejlesztéseiről szóló megállapodást. Ennek fő eleme egy élményfürdő, valamint a hozzá kapcsolódó új sportcsarnok és uszoda volt, melyről azóta sem derült ki semmi – például az sem, pontosan hova is épülne.
A város most 800 millió forintos uniós támogatásból korszerűsíti a Lauber Dezső sportcsarnokot, a közgyűlésen pedig felmerült a kérdés, nem-e szembe ez a fejlesztés a Modern Városok programban beígérttel. Páva Zsolt szerint az élményfürdőhöz kapcsolódó sportcsarnok valószínűleg nem fog megvalósulni, de az uszoda még tervben van. | https://hvg.hu/kkv/20181215_A_fideszes_varos_ahol_nemhogy_a_furdo_de_meg_a_sportcsarnok_sem_epul_meg | https://web.archive.org/web/20200822024508/https://hvg.hu/kkv/20181215_A_fideszes_varos_ahol_nemhogy_a_furdo_de_meg_a_sportcsarnok_sem_epul_meg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fideszes-varos-ahol-nemhogy-a-furdo-de-meg-a-sportcsarnok-sem-epul-meg | HVG | hungarian-news | 2018-12-15 14:46:00 | [
"Orbán Viktor",
"Páva Zsolt"
] | [
"Fidesz",
"Pannon Filharmonikusok Pécs Nonprofit Kft. (PFZ)",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"háttér",
"fürdő",
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"önkormányzat"
] | [] |
48,189 | Hivatalosan is közölte a bíróság, miért engedték ki Czeglédyt | Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság nyomozási bírójának döntését másodfokon megváltoztatva a Szegedi Törvényszék megszüntette Czeglédy Csaba letartóztatását, és elrendelte a gyanúsított bűnügyi felügyeletét. | A törvényszék szerint a gyanúsított esetében továbbra is fennáll a bűnismétlés veszélye, és a bíróság megállapította, hogy Czeglédy Csaba törekedett az eljárás meghiúsítására. Az ellene folyó nyomozás azonban befejeződött, iratismertetések történtek, hamarosan vádat emelnek. A törvényszék szerint ezért nem szükséges a legszigorúbb kényszerintézkedés a gyanúsítottal szemben – közölte a törvényszék büntető kollégiumának vezetője.
Bakos Éva azt mondta: a bíróság Czeglédy Csaba tartózkodási helyéül szombathelyi otthonát jelölte ki, mozgását technikai eszközzel felügyelik, lakóhelyét csak bizonyos esetekben – például orvosi kezelésre – hagyhatja el.
Czeglédy ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntette miatt folyik eljárás.
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A gyanú szerint a bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban résztvevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
Czeglédyt tavaly júniusban vették őrizetbe a pénzügyőrök, majd került előzetes letartóztatásba. A politikus március 1-jén, miután független országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, és így mentelmi jog illette meg, elhagyhatta a börtönt. Másfél nap múlva, mentelmi jogának felfüggesztését követően egy másik bűncselekmény – gazdasági csalás – gyanúja miatt újra őrizetbe vették.
Czeglédy (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő volt, de mandátuma – miután egy évig nem vett részt a közgyűlés munkájában – megszűnt. Ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. | https://hvg.hu/gazdasag/20181215_czegledy_csaba_birosag_elozetes_letartoztatas_bunugyi_felugyelet | https://web.archive.org/web/20181216142710/https://hvg.hu/gazdasag/20181215_czegledy_csaba_birosag_elozetes_letartoztatas_bunugyi_felugyelet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatalosan-is-kozolte-a-birosag-miert-engedtek-ki-czegledyt | HVG | hungarian-news | 2018-12-15 17:24:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hivatali visszaélés",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
48,190 | Ismét hatalomra kerülhet a korrupció miatt leváltott Srí Lanka-i kormányfő | Az államfő azért váltotta le Vkremeszinghét, mert korrupcióval és állami tulajdon külföldi kézbe adásával vádolta. Egy nappal később az elnök felfüggesztette a parlament működését is - megfigyelők szerint ezzel az volt a célja, hogy időt szerezzen Radzsapaksze számára megnyerni a képviselők támogatását. | Lemondott szombaton Mahinde Radzsapaksze Srí Lanka-i kormányfő, hét héttel azután, hogy parlamenti támogatás nélkül az államfő kinevezte - írja az MTI.
Radzsapaksze lemondó nyilatkozatához mellékelt egy hangfelvételt, amelyen elmondja: azért döntött így, hogy Maitripala Sziriszena államfő kinevezhessen egy új miniszterelnököt.
Sziriszena valószínűleg azt a politikust fogja kinevezni a dpa hírügynökség szerint, akit Radzsapaksze kinevezése előtt, október 26-án leváltott: Ranil Vikremeszinghét. Az új kormányfő valószínűleg már vasárnap leteszi a hivatali esküt, és a januárra kitűzött, előre hozott választásokig lesz hivatalban.
Az államfő azért váltotta le Vkremeszinghét, mert korrupcióval és állami tulajdon külföldi kézbe adásával vádolta. Egy nappal később az elnök felfüggesztette a parlament működését is - megfigyelők szerint ezzel az volt a célja, hogy időt szerezzen Radzsapaksze számára megnyerni a képviselők támogatását. Ezt követően elrendelte a képviselők visszatérését a parlamentbe, majd november végén mégis feloszlatta a parlamentet - érzékelvén, hogy nincs meg Radzsapaksze többsége -, és új választásokat írt ki 2019 januárjára. A legfelsőbb bíróság azonban alkotmányossági óvások miatt felfüggesztette a parlament feloszlatásáról szóló elnöki rendeletet, és egy alsóbb fokú bíróság december elején ideiglenesen eltiltotta Raszsapakszét miniszterelnöki teendői ellátásától. | https://hvg.hu/vilag/20181215_Ismet_hatalomra_kerulhet_a_korrupcio_miatt_levaltott_Sri_Lankai_kormanyfo | https://web.archive.org/web/20181216142611/https://hvg.hu/vilag/20181215_Ismet_hatalomra_kerulhet_a_korrupcio_miatt_levaltott_Sri_Lankai_kormanyfo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/ismet-hatalomra-kerulhet-a-korrupcio-miatt-levaltott-sri-lanka-i-kormanyfo | HVG | world-news | 2018-12-15 21:30:00 | [] | [] | [
"Ázsia",
"Srí Lanka"
] | [] | [] |
48,191 | Lejátszott meccsek: szédítő tempóban költik a közpénzt a kormány sportálmaira | Jön az atlétikai vb és a Maccabi Játékok; futballarénák, sportcsarnokok, uszodák nőnek ki a földből. A projektek környékén rossz emlékeket idéző céget is látunk már. | Lejátszott meccsek: szédítő tempóban költik a közpénzt a kormány sportálmaira
Jön az atlétikai vb és a Maccabi Játékok; futballarénák, sportcsarnokok, uszodák nőnek ki a földből. A projektek környékén rossz emlékeket idéző céget is látunk már.
A sietség nyereség – tartja a közmondás, és ehhez tartja magát a kormány is, legalábbis akkor, amikor szívének kedves beruházásokról van szó. Erre utal, hogy a népi bölcsességeket előszeretettel idéző Orbán Viktor miniszterelnöki aláírása már ott díszeleg azokon a minap kihirdetett rendeleteken, amelyekkel annyi stadion, sportközpont és multifunkciós csarnok építését pörgette fel, hogy azt még felsorolni is hosszadalmas lenne. A gyorsítást különféle közigazgatási hatósági ügyek kiemelt, sőt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánításával kívánja elérni a kormány. Ennek következtében ugyanis például bizonyos engedélyeket, szakvéleményeket nem kell beszerezni, illetve figyelembe venni, eljárási határidők rövidülnek le – egyáltalán: jelentősen egyszerűsödik a fejlesztések lebonyolítása.
Bizonyos esetekben érthető, sőt üdvözlendő a kormányzati türelmetlenség. Elsősorban a régóta ígért tornatermek és tanuszodák tekintetében, amelyek kivételesen nem a profi sportolókat segítenék a versenyekre való felkészülésben, hanem gyerekek számára teremtenének lehetőséget az egészséges mozgásra. A Budapesten rendezendő Európai Maccabi Játékokig pedig alig több mint fél év van hátra, némi kapkodás tehát ez esetben is indokolt. A feladat valóban kezd az illetékesek körmére égni, ezért a kormány további csaknem 3 milliárd forinttal támogatta meg a rendezést. A pénzt az eseménnyel kapcsolatos infrastrukturális beruházások büdzséjéből veszik el, mert immár teljesen reménytelen, hogy azok a beruházások időre elkészüljenek, vagyis új – meglévő – helyszínt kellett keresni a játékoknak.
Küzdő sport
Az infrastrukturális beruházások mellett egyes sportági szövetségek munkáját is botrányok övezik az utóbbi időben. Pedig őket is bőkezűen dotálja az Orbán-kormány: a Magyar Teniszszövetség például hetvenszer annyi állami támogatást – 2,76 milliárd forintot – kapott tavaly, mint 2012-ben. További 1,7 milliárd érkezett nemzetközi versenyek rendezésére, amelyekhez ideiglenes stadionokat kellett építeni, mert nincs az országban megfelelő létesítmény.
Ezt oldotta volna meg a 10 milliárd forintos margitszigeti stadion, amit azonban Tarlós István főpolgármester megvétózott. Ilyen előzmények után tette közzé nyílt levelét Fucsovics Márton, a legmagasabban rangsorolt magyar férfi teniszező, amelyben jelezte: nem érzi, hogy őt és társait megbecsülné a szövetség. Csatlakozott hozzá a párosban világranglista-harmadik Babos Tímea, és edzője, Sávolt Attila is beszállt a szervezettel a nyilvánosság előtt zajló vitába, az elköltött pénzekről érdeklődve. A gyanús ügyek miatt az egyik tagszervezet fel is jelentette a szövetséget, az ügyészség nyomozást rendelt el. A két teniszcsillag bejelentette: amíg nem lesz változás a vezetésben, nem működnek együtt a szövetséggel. Babos egy februári budapesti torna helyett Dubaiban teniszezik majd, Fucsovics pedig a Davis Kupa-szereplést lebegteti.
Az Erdei Zsolt vezette Magyar Ökölvívó Szakszövetségnél (MÖSZ) az augusztusban a Duna Arénában megrendezett ifjúsági boksz-vb egekig szálló költségei miatt robbant ki balhé, a torna ugyanis a tervezett 427 millió helyett 821 millió forintba került. A szövetség büdzséjében 348 milliós lyuk tátong, és 210 milliós tartozása van, pedig az állam 290 millióval szállt be a rendezésbe. Az elnökség vizsgálatot kezdeményezett, amely megállapította: nem volt megfelelő az esemény előkészítése, a hatás- és felelősségi körök tisztázatlansága pedig megteremtette a „kontrollálatlan pénzköltés” lehetőségét, a közpénzzel való visszaélés esélyét. A MÖSZ ellenőrző testülete emiatt szakhatósági vizsgálatot javasolt, és felkérte az elnököt, hogy a teljes dokumentációt adja át az ügyészségnek, amely majd dönt arról, hogy történt-e bűncselekmény.
A Magyar Síszövetségnél egy, a vezetőség fejlesztési elképzeléseivel és a források elosztásával elégedetlen, tehetséges ifjú sízőket nevelő család ügye nyomán kaptak nyilvánosságot a belső problémák. Szőllős Barnabás, Szőllős Benjámin és Szőllős Noa, a Nivelco SE tagjai 2017-ben nem az Országos Sportegészségügyi Intézet, hanem a Sportkórház egyik orvosa, egyben a szövetség keretorvosa által kiállított igazolással versenyeztek, amit először elfogadott a magyar szövetség, majd a bajnokság után visszakozott. Külön pikantériája az ügynek, hogy Barnabás és Benjámin lesiklásban meg is nyerte a bajnokságot. A fivéreket kilenc hónapra, apjukat, Pétert, egyesületük vezetőjét két évre eltiltották, klubjukat egy évre kizárták a szövetségből. Egyesek szerint azért született ennyire szigorú döntés, mert Szőllős Péter szeretett volna betekinteni a szövetség könyvelésébe. Ezt nem engedték meg neki, ahogy az alapszabályt és az elnökségi határozatokat sem találta a honlapon, mire az ügyészséghez fordult. Ezt követően történt az eltiltás. A Szőllős testvérek végül országot váltottak, immár izraeli színekben versenyeznek. Eközben néhány havonta váltogatták egymást a szövetségi elnökök is. Legutóbb – szeptemberben – a Fővárosi Törvényszéknek kellett kimondania, hogy az elnök Miklós Edit alpesi síző.
HORN ANDREA
A rendezés jogát 2015-ben nyerte el Budapest, a kormány pedig több mint 30 milliárd forintot különített el a lebonyolításra. Az eredeti tervek szerint a Kerepesi úton, az MTK stadionja és az Aréna Pláza között létesítendő sportparkban tartották volna az európai zsidó közösség nemzetközi sporteseményét, ám az erre kiírt közbeszerzési pályázat kétszer is eredménytelenül zárult. Még az első kapavágásoknál sem tart a projekt, noha több pályára, csarnokra, uszodára is szükség lenne, valamint parkolóra, edzőtermekre, irodákra. Mindebből jelen állás szerint 2020-ig – vagy inkább 2021-ig – semmi nem lesz. Pedig ha hinni lehet Deutsch Tamásnak, a szervező MTK elnökének, ez lesz minden idők legnagyobb magyarországi felnőtt-multisportrendezvénye, összesen több ezer látogatóval. Hogy ők hoppon ne maradjanak, a minap arról született döntés, hogy a sportpark helyett a Ludovika lesz a központi helyszín.
De a Hajós Alfréd Sportuszoda, az MTK városmajori teniszpályái és röplabdacsarnoka, valamint a Lantos Mihály Sporttelep futballpályái is fontos szerephez jutnak.
A férfi kézilabdázók 2022-es magyarországi Európa-bajnokságához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések egyelőre csak egy kormánybiztost kaptak, ám a következő évre még komolyabb tervei vannak Budapestnek. 2023-ban ugyanis atlétikai világbajnokságot rendez a város, amit a nyári olimpia és a labdarúgó-vb után a harmadik legnagyobb presztízsű globális sporteseményként tartanak számon. Még a vizes-világbajnokságnál is nagyobb presztízsűként. A rendezés jogának elnyerése így komoly diadal – másfelől viszont óriási kockázata van a költségek elszállásának. Emlékezetes: a 2017-es budapesti vizes-vb minden képzeletet felülmúló mértékben drágult, a 2013-as eredeti koncepcióban szereplő 14 milliárd forint helyett végül a 133 milliárdot is meghaladta a végösszeg. Innen nézve legalábbis nyugtalanító, hogy az atlétikai vb lebonyolítására már első nekifutásra is 31,5 milliárd forintos költségvetést hagyott jóvá a nemzetközi szövetség. Úgy meg pláne, ha figyelembe vesszük, hogy ebbe semmiféle infrastrukturális beruházásra költött pénz nem értendő bele – márpedig a Soroksári-Duna-ág mellett egy teljesen új, negyvenezer férőhelyes stadion épül az esemény tiszteletére. Csak az ennek helyet adó telek több mint 16 milliárd forintba került, a létesítmény tervezése pedig csaknem 5 milliárdba. A tervet egyébként ugyanaz a cég – a Napur Architect Építészeti Iroda – készítette, amelyik a Duna Arénáét. A tavalyi vizes-vb fő helyszíne nem is úgy épült meg, ahogy a látványterveken szerepelt, viszont az Orbán Viktor jó barátjának, őt luxusgépen focimeccsekre reptető Garancsi Istvánnak az érdekkörébe tartozó Market Zrt.-nek 46 milliárd forint bevételt jelentett a kivitelezés.
Pedig a Duna Aréna nem negyven-, hanem mindössze tizenkétezer férőhelyes volt a világbajnokság ideje alatt – azóta a lelátóknak nagyjából a felét elbontották. Hasonló sors vár egyébként a 2023-as atlétikai stadionra is: a tervek szerint a vb után tizenötezresre zsugorodik. Viszont – az uszodával ellentétben, amit a Dagály alapjain alakítottak ki – ez az első csavartól az utolsóig új épület lesz. A kivitelező kiléte még nem ismert, ahogy az sem, hogy mennyibe fog kerülni a létesítmény, de a százmilliárdos nagyságrend egyáltalán nem kizárt. És akkor még a szinte borítékolható menet közbeni drágulással kalkulálni sem próbáltunk. Ehhez a 2014-ben indult Nemzeti stadionfejlesztési program nyújthat segítséget, melynek keretében számos futballaréna épül(t) vagy újul(t) meg. A Vasas, az MTK és a Garancsihoz tartozó Mol-Vidi (korábban Videoton) otthonának ára is milliárdokkal nőtt. Labdarúgással összefüggő létesítményfejlesztésekre 2014-ben még kevesebb mint 4 milliárd, 2017-ben azonban már csaknem 15 milliárd forintot fordítottak az adófizetők az éves költségvetések zárszámadása szerint. A jövőre elkészülő Puskás Ferenc Stadion az eredetileg tervezett – Orbán Viktor által sokallt – 100 helyett 190 milliárdba kerülhet. A projektek környékén rendre ismerős nevekbe botlunk: fő- vagy alvállalkozóként jelennek meg Mészáros Lőrinc, Garancsi István vagy például Paár Attila cégei. Nekik megéri.
Az írás a HVG 2018/50. számában jelent meg. | https://hvg.hu/kkv/201850__stadionok__beruhazas__felporgo_koltekezes__lejatszott_meccsek | https://web.archive.org/web/20231223140611/https://hvg.hu/kkv/201850__stadionok__beruhazas__felporgo_koltekezes__lejatszott_meccsek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lejatszott-meccsek-szedito-tempoban-koltik-a-kozpenzt-a-kormany-sportalmaira | HVG | hungarian-news | 2018-12-16 17:30:00 | [
"Deutsch Tamás",
"Garancsi István",
"Orbán Viktor"
] | [
"Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ)",
"Magyar Sí Szövetség",
"Magyar Teniszszövetség (MTSZ)",
"Market Építő Zrt.",
"Napur Architect Építészeti Iroda Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,192 | Tovább lapátolja Orbán a milliárdjainkat a kukaholding nevű állami közpénzégetőbe | Az viszont nem derül ki, mire kapja az állami kukacég az újabb milliárdokat. | közpénz;kuka;hulladékszállítás;kukaholding;NHKV;"Nemzeti" kukaholding;
2018-12-18 10:36:23
Tovább lapátolja Orbán a milliárdjainkat a kukaholding nevű állami közpénzégetőbe
Az viszont nem derül ki, mire kapja az állami kukacég az újabb milliárdokat.
Újabb 5 milliárd forint közpénzt folyósít a kormány – személyesen Orbán Viktor – az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodó és Vagyonkezelő Zrt. „finanszírozási helyzetének rendezésére” - derül ki a hétfő délutáni Magyar Közlönyből. A forrás 4,66 milliárd forint erejéig az állami cégek felett álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egyéb működési célú kiadási, 340 millió pedig az MNV ingatlanberuházási kerete. A címzett a Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter joggyakorlása alá tartozó társaságok támogatásának egyéb működési célú kiadási sora. (A miniszter júniusban pont az MNV-től vonta magához a két éve a lakossági kukaszámlák beszedésére alapított NHKV tulajdonosi jogait.)
Arra, hogy az állami társaság pontosan mi célra kapja a neki lenyesett 5 milliárdot, a szűkszavú határozat nem tér ki: első pontjából pusztán az derül ki, hogy a kabinet egyetért saját céljával.
A helyzet már csak azért is visszás, mert az állami költségvetésből idén már kapott az NHKV 4,2 milliárdot, mégpedig a tavalyi 5,7 milliárd után. E tételeket egyéb bevételként különösebb hírverés nélkül nyugtáztak. Ráadásul a kabinet október végén, amikor az Észak-Kelet Pest és Nógrád megye ellátásáért felelős Zöld Híd Nkft. - arra hivatkozva, hogy az NHKV-tól egy ideje egy fillért se kaptak költségeik fedezésére - szögre akasztotta a kukáskesztyűt, 26,4 milliárd forintot különített el a hulladékgazdálkodáshoz „2018-ban feltétlenül szükséges kiadások fedezetére”. Eme összegről se tudni, miként jött ki, mely szerv és milyen jogcímen kapta, bár állítólag ez is az NHKV-hez folyt be. (Igaz, a Fidesz szerint a Zöld Híd nem azért állt le, mert nem jutott működési forráshoz az NHKV-tól, hanem mert a tulajdonos önkormányzati társulást akkor vezető Gémesi György ellenzéki színekben indult a választásokon és vesztettek.)
A külső szemlélő számára mégis kevéssé tűnik célravezetőnek a közpénztízmilliárdok szinte követhetetlen lapátolása az állami NHKV-ba. A kormány két és fél éve hozta létre a társaságot azzal a céllal, hogy a begyűjtést végző önkormányzati társaságok helyett szedje be a központilag fixált tarifájú kukaszámlákat, bevételeit aztán különböző ösztönzők mentén visszaosztva a szemetet változatlanul begyűjtő cégeknek. A számlázás központosítása ama nemes célt lett volna hivatott bizonyítani, hogy így nem folyik el kézen-közön a beszedett díj, átláthatóbb, hatékonyabb és olcsóbb rendszer jön létre, aminek bevételei ily formán értelemszerűen fedezik a fenntartási költségeket.
Az elmúlt két év ennek ellenkezőjét bizonyította. Az NHKV közel egymilliárdos számlázási rendszere ellenére mindmáig nem volt képes megoldani például, hogy minden fogyasztó pontos időben és adatokkal kapja meg csekkjét. Akad, akinek évek óta nem küldenek számlát. Olyannyira, hogy a cég hat hónapos késéssel leadott tavalyi mérlegében 86 milliárdos bevétel mellett 44 milliárdnyi követelést tartottak számon. Az ügy eme szálával érintőlegesen a kormány is foglalkozott, támogatván, hogy aki most visszamenőleg ömlesztve kap egy nagyobb adag számlát, részletekben is fizethessen; az NHKV december eleji közleménye ugyanezt erősítette meg.
A baljóslatú előrejelzéseknek megfelelően egyelőre a kiadási oldal is nagyarányú bizonytalanságokkal terhelt. Egyre-másra érkeznek hírek arról, hogy az NHKV késve, részben vagy egyáltalán nem fizeti ki a hulladékszállítást végző cégek költségeit. Ez ugyanakkor a jelek szerint a legkevésbé se ösztönzi hatékonyságjavításra az érintett vállalkozásokat. Ehelyett egyre rendszertelenebb a zöld- és szelektív hulladék begyűjtése, sőt – mint számos hasonló, figyelmeztető jel után a Zöld Híd esetében – olykor már a lakossági szemét is az utcán marad.
Arra, hogy a cég nem hogy a kukadíjbevételekből, de az emellé évente beleöntött közpénztízmilliárdokból se képes ellátni alapfeladatát – a nyugodt hulladékszállítás anyagi hátterének biztosítását -, nincs magyarázat: lapunk kérdéseire hónapok óta se az NHKV, se a tulajdonosi jogait gyakorló Bártfai-Mager Andrea nem válaszol. Bár a kormány másfél hónapja „bizottságot alapított” a helyzet áttekintésére, a vizsgálat eredményéről nem nyilatkoznak: a jelek szerint érdemi változást nem terveznek, ami a helyzet további romlásával fenyeget.
Bár Orbán Viktor tolla bizonyára nem remegett meg az újabb tetemes kukacsekk kitöltésekor, a társaság belső világa a pénz felhasználása szempontjából hatványozottan aggasztó. A cég fél év késéssel, december elején leadott mérlegbeszámolójának könyvvizsgálói jelentése a közkeletű káosz, anarchia, felfordulás, vagy éppen kupleráj-szavak szakszerűbb, számviteli megfelelőivel írta körül a cég elszámolásában tapasztaltakat. Csak néhány példa: a bevétel egy részét nem támasztják alá számlák, „nem egységes” az adatok megfelelősége, teljessége, dokumentáltsága, az adatbázisok, a számlázás és az egyenlegek, a hasznonanyagok mérése, válogatása, tárolása és értékesítése pedig „igen nagy bizalmi faktor mellett történik”. Ez pontatlanságok, hibák forrása, így javítási javaslatot se állt módjukban tenni – fogalmazott a könyvvizsgáló. Az NHKV a folyamatosan belepumpált közpénzmilliárdok ellenére tavalyra 3,7, tavalyelőttre pedig – az eredetileg lejelentett 1,6 milliárd felülvizsgálata után – 3,8 milliárdos veszteségről számolt be. Így a saját tőke a működés törvényi felfüggesztésének rémével fenyegető 3,7 milliárdos mínuszba csúszott. (Bár elképzelhető, hogy a kormány mostani lépésével éppenséggel ezt a csorbát köszörülné ki, kérdés, miért csaptak hozzá még plusz 1,3 milliárdot.)
A helyzetre jellemző, hogy az NHKV ügyeihez senki se adja az arcát. A társaságot az ominózus időszakban elnök-vezérigazgatóként irányító Weingartner Balázs ma már az Innovációs és Tecnhológiai Minisztériumnak az NHKV szakmai felügyeletét is ellátó fenntarthatósági államtitkára, de más témájú sajtótájékoztatóin lapunk hulladékügyi tudakozódása elől kitért. Weingartner Balázs a papírok tanúsága szerint a mérleg májusi benyújtási határideje után, június végén, vagyis vélhetőleg a belső viták kellős közepén távozott a cégtől. Az NHKV lapunkat augusztusban arról tájékoztatta, hogy július eleje óta a cég vezérigazgatói teendőit megbízottként Vásárhelyi Tibor vezérigazgató-helyettes látja el – aki nem mellesleg egyszersmind a messze legnagyobb szemétszállítónak számító, így az NHKV-val mélyreható anyagi ellenérdekeltségben álló fővárosi FKF stratégiai vezérhelyettese is -, az elnök pedig Gyalog Gábor. (Igaz, e posztokkal a cég honlapja finoman szólva nem kérked: Vásárhelyi Tibor vezérigazgatói beosztására például csak az utal, hogy az utóbbi hetekben néhány, az oldalukra is kitett hulladékszállítói megfelelőségi véleményt ekképp írt alá.) Ehhez képest a decemberben leadott mérleget július közepén mégse az akkori megbízott vezérigazgató, Vásárhelyi Tibor, hanem Kántor Miklós gazdasági igazgató és Szabados Zoltán vezérigazgatói kabinetvezető írta alá – előbbit állítólag azóta menesztették is. Habár augusztusban azt hallottuk, hogy Bártfai-Mager Andrea szeptemberben kinevezi az NHKV végleges irányítóit, erre azóta se került sor. Mindebből a vezetési válság csalhatatlan jelei körvonalazódnak.
A Fidesz mégse lát semmi kivetnivalót az NHKV működésében: a foghegyről elismert válságjeleknek inkább újabb, a cégbe tolt közpénzmilliárdokkal véli elejét venni. | https://nepszava.hu/3018952_tovabb-lapatolja-orban-a-milliardjainkat-a-kukaholding-nevu-allami-kozpenzegetobe | https://web.archive.org/web/20220930001213/https://nepszava.hu/3018952_tovabb-lapatolja-orban-a-milliardjainkat-a-kukaholding-nevu-allami-kozpenzegetobe | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-lapatolja-orban-a-milliardjainkat-a-kukaholding-nevu-allami-kozpenzegetobe | Népszava | hungarian-news | 2018-12-18 10:36:00 | [
"Gyalog Gábor",
"Mager Andrea",
"Vásárhelyi Tibor",
"Weingartner Balázs József"
] | [
"Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt."
] | [] | [
"könyvvizsgálás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,193 | Az állam a Lokálnak szórja ki az év végi aprót | Különösen sikeres napot zárhatott pénteken gazdasági szempontból a Lokál nevű, ingyenesen terjesztett kiadvány. A 16 oldalas lapba mindössze két apró cikket tudtak bezsúfolni, az összes többi kellett a hirdetéseknek, a 15 oldalnyi reklámból pedig durván 13 oldalon állami cégek népszerűsítették magukat.
A kormányzati kommunikációs központ három oldalon népszerűsíti a családokról szóló konzultációt, négy és fél oldalon a Magyar Villamos Művek (MVM) hirdet, és a Nemzeti Közművek is elköltött két és féloldalnyi közpénzt a lapnál. Egy oldalon hirdet továbbá a Diákhitel Központ, de több mint fél oldalt foglalnak el a BKV hirdetései is. A Szerencsejáték Zrt. egy féloldalnyi hirdetést költött, és jutott némi hely a MÁV-nak is. Ezek mellett valósággal eltörpülnek a piaci hirdetések a kormánypártiságát titkolni nem is próbáló kiadványban. Még úgy is, hogy a Tesco címlapos hirdetésével indul a lap, ám az is csak háromnegyed oldal.
Andy Vajna: A TV2 az én ízlésem szerint készül, a Tényekkel sincs gond | Magyar Hang
A filmalap kapcsán szerinte minden rendben, csak néhány újságtól érkezett nyomás, de ezt a filmügyi kormánybiztos nem tudja megmagyarázni.
Ezek miatt aligha okozott fejfájást a szerkesztőknek a lap megtöltése, a cikkszerűségek valójában helykitöltők. Az „ellenzéki vandálok gyújtogattak Budapesten” című anyag is valósággal elvész a hirdetési tengerben. Az 500 karakteres híradás agresszív csürhének nevezi a tüntetőket, a fotókon pedig – illeszkedve a szintén a kormánypárti médiakonglomerátumhoz tartozó Ripost címlapjához – csak romboló fiatalokat ábrázol. Közzétették azt a kormánypárti médiumokban körbefuttatott anyagot, amely szerint „hazudik az ellenzék a munkatörvényről” (az állításokat időközben cáfolta a vegyipari szakszervezet). Ezen kívül csak az Andy Vajna Rádió 1-ében műsorvezető Cookyról fért be egy rövid bulvárhír a lapba.
A 150 ezer példányban megjelenő és a budapesti tömegközlekedési eszközökön terjesztett Lokálban listaáron egy teljes oldalnyi hirdetés ára bruttó 2 millió 180 ezer 250 forint. A listaárakat figyelembe véve az állam 26 millió forintnál is többet költött el Habony Árpád volt lapjánál – amit ő is felajánlott a fideszes médiaalapítványnak – egyetlen nap alatt. | https://magyarhang.org/belfold/2018/12/15/az-allam-a-lokalnak-szorja-ki-az-ev-vegi-aprot/ | https://web.archive.org/web/20190825035540/https://magyarhang.org/belfold/2018/12/15/az-allam-a-lokalnak-szorja-ki-az-ev-vegi-aprot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allam-a-lokalnak-szorja-ki-az-ev-vegi-aprot | Magyar Hang | hungarian-news | 2018-12-15 07:00:00 | [
"Habony Árpád"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Lokál (újság)"
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
|
48,194 | Csapatmunka: Schmidt Máriáék valahogy ismét jól jártak | Kijátszhatók a kisbefektetők az elvben az ő hasznukra kitalált tőzsdei ingatlancégekben – legalábbis ha a főtulajdonos a kormány gátlásokat nélkülöző kedvezményezettje. | Csapatmunka: Schmidt Máriáék valahogy ismét jól jártak
Kijátszhatók a kisbefektetők az elvben az ő hasznukra kitalált tőzsdei ingatlancégekben – legalábbis ha a főtulajdonos a kormány gátlásokat nélkülöző kedvezményezettje.
Megingathatatlan a befektetők hite a Budapesti Ingatlan Nyrt.-ben. A 30 milliárd forintnyi fővárosi ingatlancsomagot magáénak tudó társaság részvényeinek árfolyama március óta töretlenül 2000 forint közelében mozog, ez több mint a kétszerese a cég saját tőkéje által indokoltnak. Ám nem a kisbefektetők hada, még csak nem is a profi intézményi kör tartja ilyen sokra ezt a részvényt, hanem a főtulajdonos Pió-21 Kft., a kormányfő kedvenc történészének, Schmidt Máriának a családi cége – és a vele egy húron pendülők. Az ő ügyleteiktől eltekintve ugyanis a papír kereskedelme kifejezetten lanyha.
Pedig a 2019-től úgynevezett szabályozott ingatlanbefektetési társasággá (szit) váló BIF papírja az egyik olyan részvény, amelynek vonzania kellene a kisbefektetőket. Így is lenne, ha jutna nekik belőle. Egy éve már, hogy a BIF „előtársaságként” belépett a szit-státusz előszobájába, így már az idén sem fizet se nyereség-, se iparűzési adót, és illetéket is csak 50 százalékosat. Ennek sokak számára örömhírnek kellene lennie, mert egy szit részvényeinek legalább a 25 százalékához a kisbefektetőknek is hozzá kellene férniük a tőzsdén. Osztalékot is kellene kapniuk, a szit szabadon felhasználható jövedelmének a 90 százalékát. Csakhogy egy, a 2019-es adócsomagba becsúsztatott módosítás szerint az igazgatóság osztalékjavaslatát a tulajdonosok leszavazhatják a közgyűlésen, ha ők – például – inkább fejlesztenének. Beruházási vágya pedig nagyon is van a BIF vezetésének – nem véletlen, hogy épp a minap nyitott a cégnek 20 milliárd forintos hitelkeretet az állami MFB Bank.
A BIF kistulajdonosait amúgy sem lesz nehéz ledarálni a közgyűlésen, mivel csak mutatóban lesznek ott. Hiába emelte fel az elmúlt hetekben közel 29 százalékosra a BIF a tőzsdén hozzáférhető részvényeinek arányát, ezzel csupán formálisan felel meg a törvénynek, e papírok zöme ugyanis ezután sem fog a börzén forogni. Pedig látszólag minden rendben: Schmidt családi cégének befolyása 60 százalék alá csökkent a júliusi 80 felettiről, s a saját kézben tartott, nem szavazó részvények aránya is már csak 11 százalék. Elvben mindkét manőverrel az egyenként 5 százaléknál kisebb paketteket birtoklók vásárlási lehetőségeit, az úgynevezett közkézhányadot növelték. Csakhogy ez utóbbi nagyobbik része változatlanul nagyon is „megfelelő” kezekben van, s mivel 5 százaléknál kisebb csomagokról van szó, az ő adásvételeiket nem is kell nyilvánosan bejelenteni. Közéjük tartozik például a tiszteletbeli kazah konzul, Horváth László, akinek korábban jelentős részesedése volt a cégben, miután megvette a kegyvesztett oligarcha, Spéder Zoltán pakettjét.
A trükkös műveletekben a BIF-et tízmilliárdos nagyságrendben hitelező Takarékbank segédkezett, amelyet a pénzvilágban már csak Mészáros Lőrinc leendő bankjának becéznek. Szeptemberben 10 százalékos tőkeemelést hajtott végre a cégben. Már ezzel is csökkent a Pió-21 részesedése, de Schmidték cége adott is el részvényeket. A bank sem sokáig ült a közel 6 milliárd forintért beszerzett 9,99 százaléknyi részvényen. Épp a felét adta el a csomagnak, így titokban tarthatta, hogy kinek, s a továbbiakban már egyáltalán nem kell beszámolnia a nála maradt papírok sorsáról. Az utóbbi napokban pedig maga a BIF vált meg két menetben 5 százaléknál valamivel kevesebb saját részvényétől a tőzsdén kívül – természetesen titkosan. Mivel e részvényeket 580, illetve 600 forintért vették meg, összesen kétmilliárd forintnyi árfolyamnyereséget is elkönyvelhetnek, adómentesen. Mindezek miatt a BIF közkézhányada valójában most is csupán 10 százalék körül lehet.
A cég tranzakciói alapján megkockáztatható a következtetés, hogy a szit-re vonatkozó paragrafusokat alapvetően a csókosokra szabták. Nem elég, hogy kormányzati hátszéllel, olcsón szerezhettek irányító befolyást tőzsdei cégek felett, még adómentessé is válhatnak, ráadásul a nyereséget sem kell szétosztaniuk. A kisrészvényesek érdekében fellépő Dióslaki Gábor úgy véli: még ha jogszerű is, erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy egy különleges pozícióba emelt tőzsdei társaság a közösség szempontjából ennyire haszontalanná válhasson.
Az írás a HVG 2018/50. számában jelent meg. | https://hvg.hu/kkv/201850__bif__adomentes_schmidt_maria__kez_kezet_mos__csapatmunka | https://web.archive.org/web/20181216131733/https://hvg.hu/kkv/201850__bif__adomentes_schmidt_maria__kez_kezet_mos__csapatmunka | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csapatmunka-schmidt-mariaek-valahogy-ismet-jol-jartak | HVG | hungarian-news | 2018-12-16 10:30:00 | [
"Horváth László (Fidesz)",
"Mészáros Lőrinc",
"Schmidt Mária"
] | [
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Pió 21 Kft.",
"Takarékbank Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"protekció",
"átláthatóság",
"üzleti etika",
"bankok - pénzintézetek",
"tőzsde",
"klientúra",
"hitelezés",
"szabályozott ingatlanbefektetési társaság (szit)"
] | [] |
48,195 | Most hirdettek eredményt, de négy hónapja megmondtuk, kik nyerik a centrumkórházak tervpályázatát | Nem, nem vagyunk jósok, nyílt titok volt az építészszakmában, hogy kik nyerik majd a pályázatot. A nyertesek valószínűleg behozhatatlan versenyelőnyt szereztek azzal, hogy – egyébként a közbeszerzési törvény előírásaival ellentétesen – a pályázat előkészítésében is részt vettek. | Zöldellő lombok, nyárias öltözék és egy aznapi Magyar Idők is könnyen bizonyíthatja, hogy nem a múlt pénteki zimankóban, hanem valóban augusztus 23-án készítettük az alábbi videót, amelyben kollégánk, Windisch Judit a kamerába mondja, hogy ki nyeri meg az Egészséges Budapest Program három budapesti centrumkórházra kiírt építészeti tervpályázatait.
Igen, az augusztus 1-jén megjelent három pályázat eredményéből kettőt helyesen "jósoltuk meg": a pályázat múlt heti, december 14-i eredményhirdetésén a dél-budai centrumkórház tervezését valóban Noll Tamás építészirodája, az M-Teampannon Építészmérnöki Kft., a dél-pestiét pedig Zoboki Gábor építészirodája, a ZDA-Zoboki Építésziroda Kft. nyerte meg. A harmadikat, az észak-pesti centrumkórházét nem találtuk el, azt a tippünkben szereplő – Rimely Károly helyett a korábban Mérték Építészstúdióként ismertté vált, az Állatkert biodómját és a Ligetbeli Magyar Innováció Házát is tervező Paulinyi-Reith and Partners Zrt. tervezheti. Rimely Károly, mint kiderült, a tervpályázat zsűrijébe került be.
Hogy honnan tudtuk előre az eredményeket? Lapunkat nyáron egy budapesti építésziroda vezetője kereste meg, aki szintén érdeklődött a pályázat iránt, de megüzenték neki, hogy kár is törnie magát, mert már márciusban eldőlt, hogy kik lesznek a nyertesek, sőt, azt is elmondták neki, hogy kik a "szerencsések".
A cégvezető a pályázat több furcsaságára, köztük a rendkívül rövid, alig több mint 2 hónapos határidőre is felhívta a figyelmünket. Az augusztus 1-jén kiírt pályázatra ugyanis október 8-ig le kellett adni nemcsak a tervkoncepciót, hanem a beárazott kiviteli terveket is. Ez rendkívül rövid – voltaképpen lehetetlen – határidő egy kórház esetében. Nemcsak azért, mert óriási – egyenként több tízezer (a dél-budai centrumkórház esetében 155 ezer) négyzetméteres épületekről van szó, és egy pár ezer négyzetméteres "sima" művelődési házra vagy könyvtárra is legalább 3-4 hónapot hagynak általában a tervpályázatok, hanem mert kórházat tervezni az egyik legkomplexebb, speciális ismereteket is igénylő feladat.
A két győztes viszont óriási helyzeti előnnyel indult a többiekhez képest: mindketten részt vettek ugyanis a tervpályázatot megelőző vázlattervek elkészítésében, amelyek rögzítik például, hogy hogyan legyen megközelíthető az épület autóval, gyalogosan, mentővel, hány ágyas legyen, milyen műszaki paramétereknek kell a végleges kiírásban szerepelnie. Nem is akármikor: Noll Tamást több mint két éve hivatalos kormányhatározatban kérték fel a tervpályázat előkészítésére – megbízásáról még a "baráti" média is beszámolt –, Zoboki Gábor pedig maga vallott arról egy idén márciusi interjúban (az ide vonatkozó rész a 18. perctől látható), tehát öt hónappal a pályázat kiírása előtt, hogy most éppen "kórházat rajzol". Az építész ebben részletesen is ecsetelte, hogy ez mennyire bonyolult munka, "nem lehet csak a papírból, a gránitból meg a habarcsból kiindulni", hanem terepismeret is kell, "mert ha a kardiológiai műtőbe nem lehet 3 percen belül betolni a beteget, mert a műtőággyal a liftnél nem lehet befordulni, akkor meghal a beteg".
Neki tehát – az összes közül legfontosabbnak számító, dél-budai centrumkórházat tervező Noll Tamással együtt – óriási, többévnyi, illetve hónapnyi tapasztalata és részismerete volt a helyszínről és azokról az elvárt paraméterekről, amit a többi pályázó csak a kiírás pillanatában ismerhetett meg. Így mondjuk érthető, hogy nekik elég volt két hónap is a győztes pályázat elkészítésére, csakhogy a hvg.hu-nak nyilatkozó építészek szerint az eljárás rendkívül megalázó a szakma többi szereplőjének.
"Ez olyan, mintha egy százméteres síkfutóversenyen néhányan, mondjuk, húsz méterről indulnának. Milyen érdekes, hogy a többiek nem nyernek"
– magyarázta a hvg.hu-nak egy fővárosi építésziroda vezetője.
A fentiek miatt az etikai szempontokon túl konkrétabb aggály is felmerülhet a tervpályázattal kapcsolatban: a hatályos közbeszerzési törvény 25. paragrafusa értelmében ugyanis összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként vagy alvállalkozóként az, aki az eljárás előkészítésében is részt vett. A tervpályázat kiírása ráadásul konkrétan is hivatkozik erre a paragrafusra, amit a szintén hivatkozott a tervpályázati eljárásokról szóló kormányrendelet sem old fel.
Ez alapján pedig nemcsak etikátlan, de szabálytalan is lehet a tervpályázat eredménye, vagyis Noll Tamás és Zoboki Gábor győzelme.
Bár a pályázat eredménye a Közbeszerzési Hatóságnál elvileg megtámadható, építész forrásaink szerint nem valószínű, hogy ezt a versenyben alulmaradt indulók bármelyike is megteszi: egy ismert, korábban több neves fővárosi épületet is tervező a hvg.hu-nak azt mondta: négy évvel ezelőtt egy másik nagy budapesti építészirodával közösen indult egy a kormánynak fontos presztízsberuházás tervpályázatán (arra kért, hogy az épületet ne nevezzük meg), majd miután nem nyertek, megtámadták a szerintük tisztességtelenül született eredményt, két nap múlva viszont a mobilján hívták a Miniszterelnökségről, hogy ha még egyszer megpróbál keresztbe tenni egy kormányzati beruházásnak, "soha a büdös életben nem nyer majd többet semmilyen pályázaton".
(Kiemelt képünk a ZDA – Zoboki Építésziroda Kft. tervrajza) | https://hvg.hu/itthon/20181218_Szuperkorhaz_tervpalyazat_gyoztesei | https://web.archive.org/web/20201020232123/https://hvg.hu/itthon/20181218_Szuperkorhaz_tervpalyazat_gyoztesei | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/most-hirdettek-eredmenyt-de-negy-honapja-megmondtuk-kik-nyerik-a-centrumkorhazak-tervpalyazatat | HVG | hungarian-news | 2018-12-18 11:30:00 | [
"Noll Tamás",
"Rimely Károly",
"Zoboki Gábor"
] | [
"M-Teampannon Építészmérnöki Kft.",
"Mérték Építészstúdió",
"Paulinyi-Reith and Partners Zrt.",
"ZDA-Zoboki Építésziroda Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"háttér",
"protekció",
"átláthatóság",
"elfogultság",
"építőipar",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"nyomásgyakorlás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,198 | Miért a Pintér Sándorhoz köthető cég vagyonőrei őrzik az MTVA épületét? | A Civil Biztonsági Szolgálat emberei is igyekeztek megakadályozni az ellenzéki képviselőket, hogy a köztelevízió hírszerkesztőivel találkozzanak. A CBSZ valaha Pintér Sándor belügyminiszteré volt, de ma is jó ismerőse, a III/II-es ügynökmúltja miatt megbukott Tasnádi László irányítja. Az MTVA épületét 2017-ben 1,37 milliárd forintért védték, az idei mérlegről nincs információ. | A Civil Biztonsági Szolgálat emberei is igyekeztek megakadályozni az ellenzéki képviselőket, hogy a köztelevízió hírszerkesztőivel találkozzanak.
A CBSZ valaha Pintér Sándor belügyminiszteré volt, de ma is jó ismerőse, a III/II-es ügynökmúltja miatt megbukott Tasnádi László irányítja.
Az MTVA épületét 2017-ben 1,37 milliárd forintért védték, az idei mérlegről nincs információ.
A CBSZ és a kormányzattal jó kapcsolatokat ápoló biztonsági cégek zsíros megbízásokat kapnak az államtól, de valami nem stimmel a céges beszámolók körül, gyanúsan kevés embert alkalmaznak.
Olyan emberek védték a túlóratörvény miatt tiltakozóktól a köztévét, akikre nem vonatkozik a munka törvénykönyve, kevés pénzért, szabályozatlan körülmények között alkalmazzák őket.
Az Mfor szúrta ki, hogy az MTVA épületében a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. emberei is jelen voltak, amikor hétfőn az ellenzéki képviselők próbálták az öt pont beolvasását elérni. Nem keverendők össze a fegyveres biztonsági őrökkel (FBŐ), akik tipikusan fegyvert, kék kabátot viseltek és valamilyen (sárga-piros pl.) jelvényt.
A Civil Zrt. nem nyert egyetlen közbeszerzést sem az MTVA-nál, illetve semmilyen, akár kisebb összegű megbízási szerződést sem lehet fellelni, amit a céggel kötöttek volna.
A CBSZ nem az MTVA, hanem a Közbeszerzési és Ellátási Főosztály (KEF) jóvoltából őrizhette at intézményt. A KEF ugyanis kötött egy 26 milliárd forintos szerződést 2017. novemberében négy, több szálon a Fideszhez köthető vagyonvédelmi céggel, név szerint a Civil Zrt.-vel, a Hunex Team Kft-vel, a PFM Biztonsági Szolgáltató Kft-vel és a Valton-Sec Kft-vel. A tendert „őrzési feladatok ellátása és recepciós szolgáltatás nyújtása a KEF mindenkori üzemeltetési és/vagy ellátási körébe tartozó ingatlanokban” tárgyban írták ki.
Ez kvázi biankó szerződés, hiszen bárhova és óriási keretösszegig behívhatják a biztonsági őröket. Ezt a 26 milliárdot akár még 30 százalékkal is megemelhetik, és bármely állami cég vagy szervezet, amelyik kapcsolatban áll a KEF-fel, igénybe veheti azt.
Kétezer ember helyett 445
A szerződést a közbeszerzési adatbázisba a KEF a törvényi előírások ellenére nem töltötte fel, így nem tudjuk, hogy mely cég, milyen arányban részesül az évi 8,7 milliárdos megbízásból. A KEF rendszerében csak azt látni, hogy az MTVA csatlakozott a KEF-hez.
A keretszerződés KEF-es kiírásából annyi olvasható ki, hogy „a szerződés teljesítésében részt vevő természetes személyek részére a foglalkoztatást a jogszabályoknak megfelelő jogviszony keretében kell biztosítani, havi 174 órára vetített alappal.”
Ha ezt valóban megtennék, és az évi 8,7 milliárd forint értékben csak minimálbéren alkalmaznák az embereket, akkor összesen 4593 főt kellene alkalmazni a 2018-as adatok alapján.
Ha figyelembe vesszük, hogy a kormánynak van egy saját rendelete, ami minimális díjat állapít meg a vagyonvédelmi tevékenységre - ami 2018-ban 2253 forint volt óránként -, akkor 2004 embert kellene foglalkoztatni ekkora összegből 2017-ben.
Megnéztük ezért a négy nyertes cég pénzügyi és foglalkoztatási adatait, és azt láttuk, hogy 2017-ben összesen 445 fő volt a cégek fizikai állománya, tehát akik konkrétan vagyonőri munkát végeznek, tehát már csak ezt az egyetlen szerződést sem tudták volna saját emberekkel ellátni.
Az már az MTVA 2017-es pénzügyi beszámolójából derül ki, hogy a CBSZ-nek tavaly 1,3 milliárdot fizetett ki az épület őrzéséért a köztévé. Ez az összeg, ha foglalkoztatottként 3,5 millió forintos bruttó bérrel számolunk évente, azt jelenti, hogy 73 fő lenne jelen folyamatosan, ha 0-24 órás műszakban foglalkoztatják őket. Mint a vasárnapi és hétfői eseményekből lehetett látni, ez a létszám kevésnek bizonyulhatott, ugyanis néhány órával azután, hogy az ellenzéki képviselők bejutottak az épületbe, már a fegyveres biztonsági őrök vették át a feladatok oroszlánrészét, a többi között ők állták el a stúdió ajtaját, ők dobták ki az épületből Hadházy Ákost. A CBSZ munkavállalói a lépcsőket, kisebb jelentőségű ajtókat őrizték.
Pintér és Tasnádi
Nem egyedi esetről van szó: korábbi cikkünkben alaposan bemutattuk, hogy a vagyonőrzési piac hemzseg a szabálytalanságoktól, mindennapos a fekete vagy szürke foglalkoztatás, az államnak milliárdos károkat okoznak a járulékkal és adókkal felszívódó céghálók. Pintér Sándor belügyminiszter nyolc éve nem érzi feladatának, hogy bármit is tegyen ezen a területen, holott a Civil Zrt. korábbi tulajdonosaként ismernie kell a helyzetet.
A Civil és az érdekeltségébe tartozó cégek sok milliárd forint értékben nyerik a közbeszerzéseket, ám ezek összesítése szinte lehetetlen feladat, mert szinte mindig konzorciumban, opciós feltételekkel, több évre nyerik, sokszor csak keretszerződést kötnek, így nem lehet tudni, ténylegesen mennyi megbízást kaptak. Így azt megmondani, hogy mely évben mekkora bevételre tettek szert az államtól, nagyjából lehetetlen.
Pintér Sándor belügyminiszter bár eladta érdekeltségét, az informális kapcsolat nem szűnt meg a céggel. Az eladás után, 2011-ben még 1,6 milliárd forintot utalt a cég Pintérnek. Személyi téren is megmaradtak a kapcsolatok: a Civil Zrt. vezető tisztségviselői pozíciójából ült át Tasnád László rendészeti államtitkári pozícióba, tehát a céget is együtt vezették, majd a belügyben is együtt dolgoztak.
2017-ben aztán visszavette az ügyvezető pozíciót is. Tasnádiról érdemes tudni, hogy volt III/II-es ügynök - akit Áder János 1956 emlékére tüntetett ki. Ezen még Lázár János is fennakadt, és Tasnádinak végül le kellett mondania.
A vagyonőröket nem védi a törvény
A Pintér Sándor generációjához tartozó rendőri vezetők rendszereken és kormányokon átívelően segítik egymás kormányzati, rendőrségi és üzleti előremenetelét. Talán az is jól szemlélteti ezt, hogy az állami vagyonőri közbeszerzéseket jellemzően konzorciumokban nyerik el igen gyakran ugyanazok a cégek.
Ezekre pedig mind jellemző egy közös vonás: alig vannak bejelentett munkavállalóik a pénzügyi beszámolókban található eredményhez képest. Elég itt a Civilre gondolni: egy alaposabb belvárosi séta alatt jó eséllyel össze lehet számolni 140 embert, akik civiles egyenruhát viselnek, és papíron a cég vagyonőrei. A cég 12 milliárdos árbevétele és a tavalyi ügyvezetőstől, titkárnőstől 171 fős létszáma nincsen arányban.
Ennek egy igen egyszerű oka van: a magyar állam legalizálta a vagyonőrök kiszervezését a munka törvénykönyve alól.
A vagyonőrökről szóló törvénybe ugyanis bekerült egy olyan tétel, hogy egyéni vállalkozóknak is ki lehet szervezni a munkát. Nekik nem jár szabadság, táppénz, jó eséllyel katás egyéni vállalkozóként dolgoznak, így a nyugdíjukat is majd a minimálbér alapján számítják. Az ő esetükben szinte garantált az időskori szegénység.
Az egyéni vállalkozóknál a túlórát sem lehet igazán hatékonyan ellenőrizni, így őket tényleg nem érinti a 400 órás túlórakeret.
Közel szézezer ember dolgozik ebben az iparágban, de a területet felügyelő Belügyminisztérium a számos volt rendőr és belügyes érdekeltségében álló biztonsági cégek, és nem a munkavállalók jogait és érdekeit figyelembe véve hozza a döntéseket. | https://444.hu/2018/12/19/miert-a-pinter-sandorhoz-kotheto-ceg-vagyonorei-orzik-az-mtva-epuletet | https://web.archive.org/web/20221207182447/https://444.hu/2018/12/19/miert-a-pinter-sandorhoz-kotheto-ceg-vagyonorei-orzik-az-mtva-epuletet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/miert-a-pinter-sandorhoz-kotheto-ceg-vagyonorei-orzik-az-mtva-epuletet-1 | 444 | hungarian-news | 2018-12-19 00:00:00 | [
"Pintér Sándor",
"Tasnádi László"
] | [
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Hunex Team Kft.",
"PFM Holding Zrt.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"őrzés-védés"
] | [] |
48,199 | Drágállja a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonalat | Új eljárást rendel el a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának fejlesztésére, miután az építkezés becsült költsége mintegy 10 százalékkal megemelkedett. Soroksár-Kelebia között a becsült 578 milliárd forintos költség, a versenyeztetés után 693 milliárdra nőtt, a többletet a kormány nem vállalja. | 2018. december 19., 9:45
Új eljárást rendel el a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának fejlesztésére, miután az építkezés becsült költsége mintegy 10 százalékkal megemelkedett. Soroksár-Kelebia között
a becsült 578 milliárd forintos költség, a versenyeztetés után 693 milliárdra nőtt, a többletet a kormány nem vállalja.
Az új eljárás miatt az építkezés nem kezdődik el jövőre, hanem várhatóan csak 2020-ban. A kormány azért fejlesztené a vasútvonalat, hogy a Kínából Európába szánt és a görögországi Pireusz kikötőjébe hajón érkező árukat a Belgrád-Budapest vasútvonal érintésével szállítsák.
Szijjártó Péter külügyminiszter korábbi közlése szerint a beruházást kínai hitelből fizetnék. A magyarországi szakasz fejlesztéséről akkor azt mondta: az építkezésről szóló tender dokumentációját 30 cég váltotta ki, közülük két konzorcium nyújtott be érvényes jelentkezést, mindkettő magyar és kínai vállalatokból áll.
Borítókép: Illusztráció / MTI Fotó: Máthé Zoltán | https://zoom.hu/hir/2018/12/19/dragallja-a-kormany-a-budapest-belgrad-vasutvonalat/ | https://web.archive.org/web/20210920045404/https://zoom.hu/hir/2018/12/19/dragallja-a-kormany-a-budapest-belgrad-vasutvonalat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dragallja-a-kormany-a-budapest-belgrad-vasutvonalat | ZOOM | hungarian-news | 2018-12-19 10:37:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"vasút",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
48,200 | Habony Árpád nagyon érti az üzletet, pár ezer forintból csinál tízmilliókat | Nagyjából ötezer forintnyi szerkesztőségi tartalomra szedett össze több tíz millió forintnyi hirdetést mai számával a Lokál című ingyenes napilap. Az egyelőre még Orbán Viktor tanácsadója, Habony Árpád tulajdonában lévő, de hamarosan a fideszes médiaalapítványhoz kerülő újságban ugyanis 16 oldalon mindössze egy tartalmi cikk jelent meg. Ráadásul a Budapesten tomboltak a vandál bűnözők című írás sem volt terjedelmes: a múlt heti tüntetéssorozatot kevesebb mint 1400 karakterben intézte el a névtelen szerző. | Nagyjából ötezer forintnyi szerkesztőségi tartalomra szedett össze több tíz millió forintnyi hirdetést mai számával a Lokál című ingyenes napilap. Az egyelőre még Orbán Viktor tanácsadója, Habony Árpád tulajdonában lévő, de hamarosan a fideszes médiaalapítványhoz kerülő újságban ugyanis 16 oldalon mindössze egy tartalmi cikk jelent meg. Ráadásul a Budapesten tomboltak a vandál bűnözők című írás sem volt terjedelmes: a múlt heti tüntetéssorozatot kevesebb mint 1400 karakterben intézte el a névtelen szerző.
Egy ilyen cikkért egy szerkesztőség biztosan nem fizet többet néhány ezer forintnál, alapossága és munkaigénye alapján valószínűleg az ötezres becsléssel is masszívan fölé lőttünk. A hirdetések viszont ennél nagyságrendekkel többet hoznak: a G7 becslése szerint listaáron közel 35 millió forintot költhettek el a lapban.
Bár a listaárból elvileg még az állami hirdetők is kapnak kedvezményt, piaci forrásaink szerint ez biztosan nem haladja meg a 35-40 százalékot, azaz a pénz nagyjából kétharmada minden bizonnyal befolyik. Sőt, könnyen lehet, hogy ennél is több, a rendszert ugyanis néhány trükkel könnyedén ki lehet játszani.
A hirdetések piaci árát viszonylag könnyű összesíteni, erre ugyanis van egy konkrét médiaajánlata a lapot kiadó Modern Media Groupnak. Eszerint egy egyoldalas reklám például 2,18 millió, míg a címlap nagyjából alsó harmadát elfoglaló hirdetés közel 1,6 millió forint. Ezekre jönnek még rá a különböző felárak: a hátoldalért az alapdíj másfélszeresét kell fizetni, de ha valaki az újság egyéb részein akarja megválasztani az elhelyezést, az is 30 százalék többletköltséget jelent. A médiaajánlatnak egyébként ez, a felárak és kedvezmények fejezete a legtanulságosabb.
A dokumentumban ugyanis kedvezményekről szó sem esik, kizárólag a felárakat sorolják fel, ami elég jól mutatja, mennyire piaci alapú a működés.
Ilyen jól árazható konkrét hirdetésből egyébként nagyjából kilenc oldalnyi van a 16 oldalas újságban. A legtöbbet a kormány rendelte meg: a nemzeti konzultáció ismerős kék színei három oldalt is elfoglalnak, ami listaáron 7,63 milliós költést jelent.
A Habony Árpáddal jó barátságot ápoló Rogán Antal vezetése alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely ezt a kampányt felügyeli, azonban még így sem lett rekorder. Az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) ugyanis valószínűleg még ennél is többet költött. Biztosat azért nem lehet mondani, mert a Lokálban a hagyományos reklámok mellett úgynevezett PR-cikkek is vannak, azaz olyan írások, amiket pénzért, a hirdető által rendelt tartalommal állítanak elő. Ezekre viszont nem adtak meg konkrét árakat a médiaajánlatban, így csak becsülni lehet az értéküket. A lapunknak nyilatkozó szakemberek véleménye eltért arról, hogy mennyibe kerülhet egy ilyen hirdetés, de többen is azt mondták, hogy nem lövünk nagyon mellé, ha az azonos terjedelmű (jelen esetben egyoldalas) reklámok árával számolunk.
A Lokál mai számában összesen négy ilyen cikk van. Ebből a leghosszabb, 3 oldalas a családok évével foglalkozik, és más MMG-, illetve Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó újságokban is megjelent a kormány megbízásából. Rendelt azonban ilyen írást az MVM is, amely így több mint kétoldalnyi hirdetésével és ezzel a cikkel listaáron akár 8 millió forintot is elkölthetett a lapban. Sőt, akár ennél is többet, a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ugyanis a PR-cikkekkel – épp azért, mert nem szerepelnek a médiaajánlatban – elég jól lehet trükközni.
Az MMG tulajdonosának*A hivatalos cégiratok alapján a vállalat két tulajdonosa Habony Árpád és Győri Tibor. Ők azonban a cégbírósághoz leadott iratok alapján már december első napjaiban átadták a társaságot egy adományozási szerződéssel a frissen életre hívott Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. A cégbíróság ugyanakkor ezt a változást még nem jegyezte be. tehát csak ez az egy szám több tízmilliónyi állami reklámpénzt hozott. Ez persze nem a teljes nyeresége a lapnak, hiszen a néhány ezer forintos tartalmi költség mellett azért ki is kellett nyomtatni az újságot. A Lokált saját bevallásuk szerint napi 150 ezer példányban állítják elő. Piaci szereplők szerint ekkora példányszám és ilyen paraméterek mellett egy lap nyomtatási költsége valahol 30 és 50 forint között lehet. Ha 40 forinttal számolunk, akkor a mai hirdetési újságot hatmillióért nyomtatták ki, azaz 15 millió simán Habonyék vagy az új tulaj zsebében maradhatott. | https://g7.hu/allam/20181217/habony-arpad-nagyon-erti-az-uzletet-par-ezer-forintbol-csinal-tizmilliokat/ | https://web.archive.org/web/20201108123155/https://g7.hu/allam/20181217/habony-arpad-nagyon-erti-az-uzletet-par-ezer-forintbol-csinal-tizmilliokat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/habony-arpad-nagyon-erti-az-uzletet-par-ezer-forintbol-csinal-tizmilliokat | G7 | hungarian-news | 2018-12-17 15:02:00 | [
"Habony Árpád",
"Rogán Antal"
] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Lokál (újság)",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő (MMG) Zrt.",
"NKM Nemzeti Közművek Zrt.",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
48,201 | Meredek összeesküvés-elmélettel harcol a lengyel jegybankelnök | Továbbra is áll a bál a lengyel pénzügyi szektorban, miután korrupciógyanú miatt őrizetbe vették a bankfelügyelet lemondott vezetőjét. Mivel az illető, Marek Chrzanowski korábban szoros kapcsolatban állt a jegybank elnökével, utóbbira is a gyanú árnyéka vetült. | Továbbra is áll a bál a lengyel pénzügyi szektorban, miután korrupciógyanú miatt őrizetbe vették a bankfelügyelet lemondott vezetőjét. Mivel az illető, Marek Chrzanowski korábban szoros kapcsolatban állt a jegybank elnökével, utóbbira is a gyanú árnyéka vetült.
Adam Glapinski védekezés helyett egy a magyar politikában is népszerű módszert választva támadásba lendült. Egy komplett összeesküvés-elméletet vázolt fel, amely szerint az ellenzék azért akarja őt megbuktatni, hogy az ország érdekeivel ellentétesen bevezesse az eurót Lengyelországban.
A történet megértéséhez érdemes felidézni, hogy Lengyelországban külön működik a pénzügyi felügyelet és a jegybank, vagyis olyan a helyzet, mint idehaza, mielőtt beolvasztották a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a Magyar Nemzeti Bankba. A két intézmény összevonása Lengyelországban is napirendre került; amikor Marek Chrzanowskit 2016-ban kinevezték a felügyelet élére, első sajtótájékoztatóján nagy meglepetésre Adam Glapinski is megjelent, és mindkettek beszéltek erről a tervről. Korábban egyébként ugyanazon az egyetemen dolgoztak.
Marek Chrzanowski akkor került bajba, amikor november közepén egy kisebb lengyel bank tulajdonosa a sajtón keresztül nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen kettejük találkozóján a felügyelet vezetője arról beszélt: jelentős összeg fejében a felügyelet jóindulatúan áll hozzá a nehézségekkel küzdő pénzintézet átalakításához.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegpróbálta lefizettetni magát a lengyel pénzügyi felügyelet vezetője, és erről hangfelvétel is készültNem kevés pénzt, mintegy hárommilliárd forintot kért a jóindulatért cserébe.
Chrzanowski még aznap lemondott, a hónap végén pedig őrizetbe vették. A jegybank elnökének azonban még a botrány kitörése utána is volt néhány jó szava róla, a Bloomberg cikke szerint kifogástalanul őszintének, becsületesnek, hazafinak és az elképzelhető legjobb szakembernek nevezte.
Ezek alapján nem csoda, hogy kijutott a kritikákból a jegybankelnöknek is, aki nem mellesleg a lengyel kormánypárt első számú vezetője, Jaroslaw Kaczynski szoros szövetségese; talán nem túlzás kettejük kapcsolatát Orbán Viktoréhoz és Matolcsy Györgyéhez hasonlítani.
Glapinski a Sieci című kormánypárti hetilapnak adott interjúban vágott vissza az őt bíráló ellenzéknek. Szerinte azért szeretnék belerángatni a korrupciós botrányba, mert egyrészt így akarják megnyerni a jövő évi parlamenti választást, másrészt meg akarják őt buktatni, és mindenáron be akarják vezetni az eurót Lengyelországban. Ő ugyanis erősen ellenzi ezt, mert radikálisan csökkentené az ország gazdasági szuverenitását, és szerinte aláásná a versenyképességét, lassítaná a gazdaság növekedését.
A jegybankelnök azt fejtegette, hogy Francia- és Németországnak politikai sikerre van szüksége az eurózóna folyamatos válságának elfedése érdekében, és a lehető legnagyobb eredmény Lengyelország csatlakozása lenne. Szerinte nem véletlen, hogy a lengyel ellenzék az euró bevezetését fontos célként fogalmazta meg a közelmúltban. „A lengyel fizetőeszköz kivezetése a nagy bankoknak és pénzügyi intézményeknek kedvezne, amelyek főként külföldi tulajdonban vannak” – tette hozzá. Úgy véli, hogy az „eurófanatikusok” saját politikai számításaiknak vetik alá az ország gazdasági érdekeit.
Vagyis a jegybankelnök tulajdonképpen azt mondja, hogy külföldi hatalmak akarják megbuktatni, eszközül használva fel a lengyel ellenzéket.
Ez az összeesküvés-elméletek bevált receptje, a gonosz külföldiekkel és az áruló hazaiakkal. A magyar kormány is régóta ebből a kottából játszik, ahol az előbbi szerepet Soros Györgyre, az utóbbit pedig lényegében minden olyan magyarra osztva, aki nem ért egyet a kormánnyal, és ennek hangot is ad.
A legnagyobb lengyel ellenzéki párt egyik képviselője nevetségesnek nevezte a jegybankelnök vádjait, már csak azért is, mert Lengyelország az uniós csatlakozással – határidő nélkül ugyan, de – az euró bevezetését is vállalta.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegirigyelték Orbán médiasikereit a lengyel barátaiNem szereti a lengyel kormány a külföldi kézben lévő médiumokat, csakhogy az egyik legjelentősebb tévé amerikai cégé, az USA pedig a fő szövetséges. | https://g7.hu/penz/20181218/meredek-osszeeskuves-elmelettel-harcol-a-lengyel-jegybankelnok/ | https://web.archive.org/web/20231222110911/https://g7.hu/penz/20181218/meredek-osszeeskuves-elmelettel-harcol-a-lengyel-jegybankelnok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/meredek-osszeeskuves-elmelettel-harcol-a-lengyel-jegybankelnok | G7 | world-news | 2018-12-18 15:13:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Lengyelország"
] | [] | [] |
48,202 | A bedőlés határára került Matolcsy György unokatestvérének bankja | Szemerey Tamás bankja nem feltétlenül piaci alapon hitelezett, ennek most súlyos következményei lettek. | Jelentősen romlott a Növekedési Hitel Bank fizetőképessége, ezért a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti biztost rendelt ki a pénzintézethez, jelentette be váratlanul az MNB. A jegybank egy hónapra korlátozta a 7 millió forintnál nagyobb betétek kifizetését, és megtiltotta a banknak új kötelezettségek vállalását. Az MNB szerint
7 millió forint feletti betétje 67 magánszemélynek és 88 vállalatnak,
30 millió forint (az OBA kártalanítás összege) feletti pedig 10 magánszemélynek és 42 vállalatnak
van az apró banknál.*Cikkünk korábbi változatában más számok szerepeltek, közben az MNB pontosította az adatokat. (Az eredetileg, 7:48-kor kiküldött közleményben 28 magánszemély és 83 vállalati betétest mondtak a 7 milliós határ felett, illetve 8 magánszemélyt és 39 vállalati ügyfelet 30 millió felett.) Ezek a betétek azonban esetenként egészen nagyok is lehetnek, hiszen összesen 30 milliárd forint betétállományt tartottak nyilván tavaly év végén. (Nem valószínű, hogy ez sok kis értékű lakossági betétből jönne össze, hiszen az NHB-nek nincs lakosságot kiszolgáló országos fiókhálózata.) Az MNB mára bankszünnapot rendelt el az NHB-nál, és jelezte, ha a bank rendezni tudja likviditási helyzetét, akkor nem lesz szükség kártalanításra. (Érdekes módon erről egyelőre csak egy sajtóközlemény jelent meg, hivatalos felügyeleti határozatot nem látni az MNB honlapján. UPDATE: később megjelent a határozat.)
Az NHB ugyan sokat nőtt az utóbbi években, ám továbbra sem számít egy jelentős szereplőnek a magyar bankpiacon. Mégis sok cikk született róla, aminek az az oka, hogy az NHB a Magyar Nemzeti Bank elnöke (Matolcsy György) unokatestvérének (Szemerey Tamás) tulajdonában van, számára előnyös üzleteket kötött a jegybanki alapítványokkal, és jelentős szerepet vállalt a jegybankelnök családjának és annak baráti körének hitelezésében.
Azt már évek óta tudni lehet, hogy a Növekedési Hitel Bank igen agresszívan terjeszkedik, ám sem forrásait, sem eszközeit nem feltétlenül piaci alapon osztja el. Emiatt korábban is lehetett hallani aggódó piaci véleményeket az NHB-vel kapcsolatban. A bank mérlegfőösszege a 2015 végi 37 milliárdról tavaly év végére már 59 milliárd forintra dagadt, de ennél jelentősebb volt a nyújtott hitelek növekedése: 2014-ben még 7 milliárd volt, három évvel később már 30 milliárd.
Ezek a hitelek javarészt az MNB növekedési hitelprogramjának forrásait helyezték ki cégeknek. Ám ezek közül arányaiban nagyon sok vállalkozás kötődött Matolcsy György vagy Szemerey Tamás, illetve családjuk köréhez – többek között Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám bútorgyár-vásárlásánál is ez a bank nyújtotta a hitelt. (Amikor Szemerey Tamás 2014-ben megvásárolta a korábban Hanhwa Bank, majd Evobank néven futó pénzintézetet, éppen a Matolcsy-féle, kisebb cégeket segítő hitelprogram miatt nevezte át a bankot.) De Matolcsy György mindkét fiának ingatlanvásárlásait is hitelezte az NHB. További érdekesség, hogy az NHB saját tulajdonosának érdekeltségeit is finanszírozta, ami – az így létrejövő érdekellentét miatt – nem feltétlenül szabályos.
Arról is lehet némi információnk, milyen cégek dönthettek úgy, hogy a Növekedési Hitel Bank számláján tartják a pénzüket. Az MNB-s Pallas alapítványok indulása óta változó mennyiségű, 3-30 milliárd forint körüli összeget tartottak az NHB számláján betétként. Ezt később az alapítványok maguk kivették, ám nem kizárt, hogy az alapítványok cégei vagyok azok befektetési alapjai továbbra is milliárdokat tartanak az apró bank számláin.
Szemerey Tamás az utóbbi években egy jelentősebb méretű bank, az MKB 32 százalékos tulajdonosa is lett. | https://g7.hu/penz/20181218/a-bedoles-hatarara-kerult-matolcsy-gyorgy-unokatestverenek-bankja/ | https://web.archive.org/web/20190813070332/https://g7.hu/penz/20181218/a-bedoles-hatarara-kerult-matolcsy-gyorgy-unokatestverenek-bankja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bedoles-hatarara-kerult-matolcsy-gyorgy-unokatestverenek-bankja | G7 | hungarian-news | 2018-12-18 15:23:00 | [
"Matolcsy György",
"Szemerey Tamás"
] | [
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.",
"Pallas Athéné Alapítványok"
] | [] | [
"rokonok",
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [] |
48,203 | Schmidt Máriáék megveszik az Elmű épületét az első kerületben | A Schmidt Máriáék tulajdonában álló ingatlanos óriáscég, a BIF szerdán közölte: a társaság ingatlan adásvételi szerződést írt alá az Elmű I. kerületi ingatlanjára. Így az I. kerület 6775 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben az Attila út 99. és a Logodi utca 42. számok alatt található ingatlan megvásárlásáról végleges ingatlan adásvételit írtak alá. | elmü
logodi utca
attila út
Schmidt Máriáék megveszik az Elmű épületét az első kerületben
A Schmidt Máriáék tulajdonában álló ingatlanos óriáscég, a BIF szerdán közölte: a társaság ingatlan adásvételi szerződést írt alá az Elmű I. kerületi ingatlanjára.
Az ingatlan az Attila út 99. felől
Így az I. kerület 6775 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben az Attila út 99. és a Logodi utca 42. számok alatt található ingatlan megvásárlásáról végleges ingatlan adásvételit írtak alá. | https://index.hu/gazdasag/2018/12/19/elmu_schimdt_maria_elso_kerulet/ | https://web.archive.org/web/20210119120233/https://index.hu/gazdasag/2018/12/19/elmu_schimdt_maria_elso_kerulet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schmidt-mariaek-megveszik-az-elmu-epuletet-az-elso-keruletben | Index | hungarian-news | 2018-12-19 11:28:00 | [] | [
"Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Nyrt.",
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt."
] | [] | [
"ingatlan"
] | [] |
48,204 | 100 milliós bírság a kartellező kútfúró cégeknek | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen mintegy 105 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki négy, kútfúrással foglalkozó vállalkozásra, amiért egyes közbeszerzések pályázóiként a verseny korlátozásáról állapodtak meg. | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen mintegy 105 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki négy, kútfúrással foglalkozó vállalkozásra, amiért egyes közbeszerzések pályázóiként a verseny korlátozásáról állapodtak meg.
A GVH a Vikuv Vízkutató és Fúró Zrt.-vel, az Aquazit Szolgáltató Kft.-vel, a Drillingwater Kft.-vel és a Geo-Sivo Építőipari, Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft.-vel szemben folytatott eljárást.
A hatóság megállapította, hogy a négy cég felosztotta egymás között egyes települések kútfúrással, felújítással és hasznosítással kapcsolatos közbeszerzési tendereit. A cégek ennek érdekében versenykorlátozó megállapodást kötöttek egymással, illetve előzetesen egyeztették ajánlati áraikat is, és megállapodtak a nyertes személyéről.
A három érintett vállalkozás - a Vikuv, az Aquazit és a Drillingwater - nem tagadta megállapodásuk létrejöttét, azonban arra hivatkoztak, hogy az Aquazit és a Drillingwater a Vikuv tényleges irányítása alatt álló vállalkozáscsoportba tartozóknak tekinthetők, ezért együttműködésük nem ütközhet a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába. A GVH nem fogadta el álláspontjukat a felhozott érvek és bizonyítékok mérlegelése után, mert a vállalkozások nem tudták bizonyítani, hogy a Vikuv rendezett jogi keretek között tartós irányítást gyakorolt volna a másik két vállalkozás felett. A hatóság döntése ezért egymástól független, jogsértő módon összejátszó vállalkozásoknak tekintette a megállapodás résztvevőit.
A fentieken túl a GVH megállapította: Kengyel község közbeszerzésében a Vikuv a Geo-Sivo Kft.-vel megállapodva készített pályázatot utóbbi nevében, hogy annak magasabb ajánlati árával a saját nyerését biztosítsa, amellett, hogy a tendergyőzelme érdekében a harmadik pályázó, az Aquazit is nyújtott be úgynevezett támogató, azaz magasabb összegű ajánlatot.
A GVH hangsúlyozta: a közbeszerzéseken történő összejátszás különösen súlyos jogsértés, bizonyos esetekben akár büntetőjogi következményekkel is járhat. A hatóság minden érintett vállalkozásra a versenytörvény szerint kiszabható maximális bírságot rótta ki. | https://index.hu/gazdasag/2018/12/19/100_millios_birsag_a_kartellezo_kutfuro_cegeknek/ | https://web.archive.org/web/20221205105647/https://index.hu/gazdasag/2018/12/19/100_millios_birsag_a_kartellezo_kutfuro_cegeknek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/100-millios-birsag-a-kartellezo-kutfuro-cegeknek | Index | hungarian-news | 2018-12-19 11:30:00 | [] | [
"Aquazit Szolgáltató Kft.",
"Drillingwater Kft.",
"Geo-Sivo Kft.",
"Vikuv Vízkutató és Fúró Zrt."
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
48,205 | Hiába a hátszél: súlyos bajok vannak Szemerey bankjánál | Felügyeleti biztost kellett kirendelni az NHB Bankhoz, ami kemény intézkedés, hiszen bár védi a betétesek érdekeit, a vele járó bizalomvesztés miatt nem könnyíti meg a bajba került bank életét. Mi történhetett Szemerey Tamás üzletemberrel, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérével? | Minden évben a hazai üzleti világ egyik csúcseseménye a Széll Kálmán Alapítvány évzáró vacsorája. Az idén december 11-én, kedden, a Kempinski Hotelben tartották a kormány számára is elfogadható, a jobboldaltól nem idegenkedő potentátokat felvonultató eseményt, amelyre karácsony előtt Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogat. Ettől aztán mindig óriási nyüzsgés és tolongás tapasztalható a főasztal körül.
Nem szokás feltételezni, hogy bárki is magától kihagyná a nagy eseményt, így a hiányzók és az újak kapcsán azonnal megindulnak a pletykák.
Most is sok kérdés felmerült. Miért nem volt ott a szokott díszhelyén Habony Árpád? Ki fér még oda a főasztalhoz, vagyis Orbán Viktor mellé, az állandó tagok, így Csák János alapító, valamint a nagy tőzsdei cégek vezetői, azaz Bogsch Erik Richter-elnök, Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Csányi Sándor OTP-vezéren kívül?
Szemerey is hiányzott
A helyszínen megjelenteket az is csodálkozással tölthette el, hogy idén nem volt ott Szemerey Tamás üzletember, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, aki egy évvel korábban még kiemelt helyen, Kékessy Dezső miniszterelnöki barát asztalánál ülhetett.
Vagyis az NHB-t is elérte a kicsi, koncentrált (állami intézményekhez is kötődő) betétállománnyal és erősen egy körnél sűrűsödő hitelkihelyezésekkel rendelkező kis bankok örök problémája: likviditási problémák jelentkeztek.
Egy kis történelem
De melyik is ez az NHB Bank? A banknak volt már egy-két elnevezése. Ha azt mondjuk, hogy Kulturbank, Hanwha Bank, Evobank, Növekedési Hitel Bank, az valójában ugyanannak a banknak a különböző időszakra jellemző elnevezése.
A bank a rendszerváltás idején, 1990-ben Kulturbank néven indult, itt dolgozott például a később nem túl szép véget érő Széchenyi Kereskedelmi Bank vezetése, legalábbis Töröcskei István és Deák Klára, de itt pallérozódott, a ma már inkább csak tévékben szakértő egykori bankár és miniszter, Boross Imre is. A Széchenyi és az NHB sztoriját az is összeköti, hogy a Széchenyi Kereskedelmi Bank egykori vezérigazgatója, Szakács Tibor később Szemerey Tamás tanácsadójaként bukkant fel újra a gazdasági életben.
Az egykori Kulturbankot később a francia Bank Indosuez vette meg, majd tőle a koreai ipari csoport, a Hanwha. Innen már ráfordulhatunk a jelen történetére, 2013-ban a Hanwha Bank az egyik legkisebb hazai kereskedelmi bank volt, 10 milliárd forintot alig meghaladó mérlegfőösszeggel, mindössze egyetlen kicsi fiókkal az Astorián. Volt még a cégben egy internetes banki szolgáltatás, illetve egy Sas utcai zálogcég (Pignusz Kft.).
Jön az evo és Szemerey
A Hanwha arról volt híres, hogy pár tucat alkalmazottjával kedves, valóban személyes ismeretségen alapuló banki kiszolgálást nyújtott. Csak éppen termelte a veszteséget, működni valójában csak a koreaiak 10 millió eurós (3 milliárd forint körüli) alárendelt kölcsöntőkéjéből tudott. Ezért a koreai fél úgy döntött, hogy kiszáll. Ekkor röppent fel először a pletyka, hogy az éppen előre menekülő Széchenyi Kereskedelmi Bank mellett valamiképpen Matolcsy György jegybankelnök családja is érdeklődik a bank iránt.
A befutó végül csak félig lett az utóbbi, mert Mészáros Csaba ipari érdekeltségekkel bíró üzletember evopro Holding Zrt.-je lett a befutó, de az érkező új csapatban Szemerey Tamás, vagyis Matolcsy unokatestvére azért már felbukkant. Mészáros vállalta át a koreaiak 10 millió eurós tagi finanszírozását és ő (vagy ő és Szemerey) fizethette ki az állítólag mindössze 300 ezer eurós vételárat.
Hamarosan aztán erősebben megjelent a történetben Szemerey és a Magyar Nemzeti Bank (MNB), előbbi előbb kétharmadot, majd száz százalékot vett a bankban a BanKonzult nevű cégén keresztül, míg az MNB létrehozta az ismert alapítványait, amelyek előbb egy jelentős, majd később egy megkurtított, de így is több milliárd forintos betétállományt helyeztek el a kis NHB-nál.
Transzparenssé váló segítség
Ezt már egy idő után publikussá is tették az alapítványok, mindenesetre Mészáros vélhetően a gigabetétnek köszönhetően kivehette a tagi hitelt és így a bank Szemerey érdekkörébe került. Azóta számtalan cikk jelent meg arról, hogy az NHB miként hitelezte a Szemereyhez, vagy esetleg Matolcsy Ádámhoz (a jegybankelnök fiához) köthető vállalkozásokat, ingatlancégeket.
Az biztos, hogy ez a bank soha nem a nagy vállalati hitelek, esetleg a széles lakossági ügyfélkör révén növelte sokszorosára mérlegfőösszegét, hanem a kis, támogatott bankok útját járta, állami programok, koncentrált betétállomány és egy erősen NER-es hitelezetti kör.
Belső forrásunk szerint a bank például erősen részt vett az elnevezésére is rímelő NHP jegybanki hitelprogramban, általában tízéves hiteleket adott és azok kamatfizetésére egy éves moratóriummal indított.
Szemerey Tamás
Az elmúlt években üstökösként felemelkedő üzletember, vagyis a kalandos életű Matolcsy-unokatestvér korábban vitorlázó ás bridzsversenyző is volt, vállalkozói vénája eleinte bérvarratásban, illetve az alsóörsi Dexion diszkó üzemeltetésében merült ki, de aztán sok mindenbe belekapott, például ipari érdekeltségekbe, a média világába, de a legnagyobb vállalkozása azért bizonyára az NHB teljes, majd az MKB részleges birtoklása volt.
Tőke oké, likviditás nem oké
Mi csúszott meg, és miért hozta éppen a Matolcsy György vezette jegybank nehéz helyzetbe az NHB-t? Alighanem nem ez történt, de a bank egyszerűen képtelen volt rendezni a likviditási helyzetét.
Windisch László MNB-alelnök szerint az NHB-t rendszeresen monitorozó jegybank valóban nehéz dilemma előtt állt, amikor ilyen erős intézkedést kellett hoznia, de lépéseit a betétesek védelme határozta meg, és az NHB-hoz kirendelt felügyeleti biztos arra is bizonyíték, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a felügyeletnél mindenki egyenlő bánásmódra számíthat, nincsen kivételezett helyzetben senki.
Sőt, úgy tudjuk, hogy mivel a döntéseket a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) hozta meg, maga Matolcsy György jegybankelnök is több ízben szavazott az NHB-val kapcsolatos erős intézkedésekre.
A részletek
Az NHB helyzete most tényleg nagyon nehéz, de nem reménytelen. A piac határozott jelzést kapott a bank nehézségeiről, de az még orvosolható például bizonyos eszközök értékesítésével, vagy el lehet adni portfóliókat, esetleg megfelelő finanszírozással pénzügyi vállalkozássá lehet alakulni.
A keddi technikai bankszünnapot nem a bank ideiglenes bezárásának kell értékelni, hanem valóban technikai szünetnek, mert az informatikai rendszert kellett alkalmassá tenni arra, hogy vizsgálja a betétesek egy hónapra meghatározott 7 millió forintos készpénzfelvételi limitét.
Azt persze a jegybankban is tudják, hogy mindenkinek jobb lett volna, ha nincs szükség intézkedésekre, de a jegybank nem tudott mást tenni, hiszen a korábbi felszólításai eredménytelenek voltak, ebben a helyzetben erős lépést indokolt – hallottuk.
Értékpapíros aktivitás
Az NHB korábban is próbált komoly szereplőként viselkedni, fiókokat nyitott, székhelyet váltott, tömegesen szerezte meg a bajba került, vagy a piacról kivonuló brókercégek ügyfélállományait, így elsőként az Access Alapkezelő állományát, később egyedül indult el a Buda-Cash ügyfeleire kiírt pályázaton, végül jött a Solar Capital Markets Zrt. és a Quantis Alpha Befektetési Zrt, ügyfélállománya. Remélhetőleg a sokat szenvedett brókerügyfelek helyzete most nem fog romlani.
De az biztos, hogy a mostani NHB-s nehéz helyzet egyszerre meglepő és egyszerre nem az. Az NHB nem igazán volt szerves része a hazai bankrendszernek, 0,2 százalékos súlya sem predesztinálta erre, és amúgy sem volt sok kapcsolata a klasszikus intézetekkel. Ugyanakkor Szemerey Tamás korábban olyan sok támogatást élvezhetett a NER-től, hogy kudarca így is meglepő.
Az alapítványok ugyanis nemcsak a Szemerey-családhoz részben, vagy egészben kötődő bankoknál (NHB, MKB) tartottak milliárdos betéteket, de erősen támogatták azt a vs.hu-t, amely ugyan nem Szemereyé volt, de a sajtó azért rendre több kötődést is bizonyított, illetve Szemerey cége, a BankKonzult készített rendszeresen elemzéseket a különböző alapítványoknak.
A BanKonzult Kft. elemzéseinek ez volt a címe: „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek”. Abban azért volt valami meglepő, hogy ebben a témában a híresen felkészült elemzői csapattal bíró MNB alapítványai külső elemzésekből tájékozódtak. | https://index.hu/gazdasag/2018/12/18/hogy_nem_volt_eleg_ennyi_hatszel_sem_szemerey_tamasnak_es_az_nhb-nak/ | https://web.archive.org/web/20221011100242/https://index.hu/gazdasag/2018/12/18/hogy_nem_volt_eleg_ennyi_hatszel_sem_szemerey_tamasnak_es_az_nhb-nak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hiaba-a-hatszel-sulyos-bajok-vannak-szemerey-bankjanal | Index | hungarian-news | 2018-12-18 11:32:00 | [
"Kékessy Dezső",
"Matolcsy György",
"Mészáros Csaba",
"Szakács Tibor",
"Szemerey Tamás"
] | [
"BanKonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft.",
"Evopro Kft.",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
48,206 | Értékes svábhegyi ingatlant adott el Mészáros Lőrinc cége | A teljes vételárat a cég nem közölte, a vevő a tulajdoni lap szerint a Szeivolt Befektető és Ingatlanforgalmazó Zrt. A tulajdonos Szeivolt István (és családja) régi ismerőse az eladó Appeninn tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek. A Szeivolt családé az Épkar Zrt., a vállalat a vizes vb körüli beruházások harmadik legnagyobb munkáját nyerte el, egy 7 milliárd forintos uszodafelújítást. | Buda frekventált részén, a XII. kerületi Menyét úton elhelyezkedő, zöldövezeti ingatlant értékesített jelentős, 175 millió forintos adózott nyereséggel az Appeninn Vagyonkezelő Holding ingatlankezelő és ingatlanforgalmazó leányvállalata - tette közzé a cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A Menyét út és a Normafa út közötti ingatlanon két, feltehetően az 1970-es években épült, régóta nem használt, teljesen felújítandó, illetve elbontandó épület áll. A cég közleménye ugyan kiemeli, hogy a budai térségben nagyon értékesek a beépíthető telkek, de a területi szabályok nagyon szigorúak, mindössze 15 százalékos a beépíthetőség. Azért az összterületet véve (3600 négyzetméter) így is épülhet rá egy 500 négyzetméter körüli épület.
A teljes vételárat a cég nem közölte, a vevő a tulajdoni lap szerint a Szeivolt Befektető és Ingatlanforgalmazó Zrt. A tulajdonos Szeivolt István (és családja) régi ismerőse az eladó Appeninn tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek. A Szeivolt családé az Épkar Zrt., a vállalat a vizes vb körüli beruházások harmadik legnagyobb munkáját nyerte el, egy 7 milliárd forintos uszodafelújítást.
A két család közös üzletére példa, hogy októberben derült ki, hogy a Nemzeti Sportközpontok megbízásából a Mészáros gyerekek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. tervezi meg és húzza fel Érd város új, multifunkciós sportközpontját, 4,2 milliárd forintért. | https://index.hu/gazdasag/2018/12/18/ertekes_svabhegyi_ingatlant_adott_el_meszaros_lorinc_cege/ | https://web.archive.org/web/20221209104926/https://index.hu/gazdasag/2018/12/18/ertekes_svabhegyi_ingatlant_adott_el_meszaros_lorinc_cege/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ertekes-svabhegyi-ingatlant-adott-el-meszaros-lorinc-cege | Index | hungarian-news | 2018-12-18 11:37:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szeivolt István"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,207 | Egykori fideszes képviselőre, az encsi hivatal vezetőjére csaptak le a nyomozók | Nyomozók szállták meg kedden az encsi járási hivatalt. Nem rendőrök voltak, ezt a hivatal egyik munkatársa mondta, aki kérdésünkre azt elismerte, hogy valóban megtörtént az eset. Hogy kik voltak, arra azt mondta, ő nem kérdezte őket.
ÚGY TUDJUK, HOGY A JÁRÁSI HIVATAL VEZETŐJÉT, A FIDESZ EGYKORI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJÉT, ÓDOR FERENCET A HIVATAL PARKOLÓJÁBAN TEPERTÉK LE, ÉS MEGBILINCSELVE MENTEK VELE BE A HIVATALBA. | Nyomozók szállták meg kedden az encsi járási hivatalt. Nem rendőrök voltak, ezt a hivatal egyik munkatársa mondta, aki kérdésünkre azt elismerte, hogy valóban megtörtént az eset. Hogy kik voltak, arra azt mondta, ő nem kérdezte őket.
A Központi Nyomozó Főügyészség kérdésünkre azt írta, hogy az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján, vezető beosztású hivatalos személy, az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást.
Kedden ebédidőben Encsen egy helyi, de országos hírű étteremben is megjelentek a nyomozók, akik a hivatal egyik ott ebédelő munkatársát is őrizetbe vették. Korábban forrásainkra hivatkozva azt írtuk, hogy még négy személyt is elfogtak, ezt az ügyészség azonban nem erősítette meg.
Kerestük az egyben Demeter Ervint, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormánymegbízottat (ő Ódor felettese), aki későbbi visszahívást kért. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár viszont az MTI szerint arra utasította a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjét, hogy az Encsi Járási Hivatal hivatalvezetőjét azonnali hatállyal függessze fel az állásából. | https://index.hu/belfold/2018/12/19/odor_ferenc_volt_fideszes_kepviselore_az_encsi_hivatal_vezetojere_csaptak_le_a_terrorelharitok/ | https://web.archive.org/web/20220629032546/https://index.hu/belfold/2018/12/19/odor_ferenc_volt_fideszes_kepviselore_az_encsi_hivatal_vezetojere_csaptak_le_a_terrorelharitok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egykori-fideszes-kepviselore-az-encsi-hivatal-vezetojere-csaptak-le-a-nyomozok | Index | hungarian-news | 2018-12-19 11:39:00 | [
"Ódor Ferenc"
] | [
"Encsi Járási Hivatal",
"Fidesz"
] | [] | [
"vesztegetés"
] | [] |
48,208 | Horvátországban, Szlovéniában és Ukrajnában is milliárdokkal támogat külhoni fociakadémiákat a magyar állam | Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Ebben a cikkben a Horvátországban, Szlovéniában és Ukrajnában működő fociakadémiáknak nyújtott, eddig összesen 6,5 milliárd forintnyi magyar állami támogatásról lesz szó. | Cikksorozatunk első részében arról írtunk, hogy az elmúlt években a Felvidékre, Erdélybe és a Vajdaságba összesen 16 milliárd forint állami támogatás áramlott Magyarországról a Magyar Labdarúgó Szövetségen (MLSZ), valamint a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül. Ebből négy stadion, több mint tizenöt focipálya, és további négy épület készült, illetve készül el, a rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint az állami támogatásokat ezekre a célokra nyújtották:
Megszereztük, feldolgoztuk és nyilvánosságra hozzuk a határon túli fociakadémiák támogatásáról szóló szerződéseket
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen.
Azt is sikerült kiderítenünk, hogy a kedvezményezett külhoni klubokon kívül kinek hozhat még hasznot a labdarúgó utánpótlás határon túli kinevelésének magyar állami támogatása. Ez pedig a Mészáros Lőrinc által elnökölt felcsúti Puskás Ferenc Labdarugó Akadémiát (PFLA) működtető magánalapítvány, amely a Magyarországról érkező közpénzesőt megelőző megállapodás értelmében ingyen igazolhat a tehetséggondozó programban résztvevő erdélyi kluboktól fiatal focistákat:
Ingyen igazolhat fiatal focitehetségeket a Felcsút a közpénzzel támogatott erdélyi kluboktól
Az FK Csíkszereda 2013 óta 3,7 milliárd forintot kapott a magyar államtól a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Székelyföld Labdarugó Akadémia létrehozására.
Horvátország, Szlovénia és Ukrajna is kapott magyar fociakadémiát
A rendelkezésünkre álló adatok szerint az elmúlt években további három szomszédos országba: Horvátországba, Szlovéniába, és Ukrajnába összesen 6,5 milliárd forint állami támogatás jutott Magyarországról a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon kereszül. Ebből egy stadion, több mint tíz focipálya, és további három épület készül el, legalábbis az állami támogatásokat erre a célra nyújtották.
A pénz egy része Mészáros Lőrinc eszéki csapatának fociakadémiájához került, a másik része pedig Végh Gábor ZTE-elnök lendvai sportklubjához, továbbá egy olyan sportegyesülethez, amely Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter klubjának, a Kisvárdának az utánpótlását neveli Kárpátalján.
Az itt ismertetett adatokhoz két úton jutottunk hozzá: a külhoni magyarság támogatására létrejött állami Bethlen Gábor Alap kezelője, a BGA Zrt. adatigénylésünkre válaszul betekintést engedett az erre vonatkozó dokumentumokba, a Magyar Labdarúgó Szövetség pedig papír alapon bocsátotta rendelkezésünkre az erre vonatkozó szerződéseket, amiket beszkenneltünk, és most meg is mutatunk önöknek.
A Horvátországba irányuló támogatások
2016 elején jelent meg először, hogy Mészáros Lőrinc Horvátországban terjeszkedik, megvette a horvát élvonalban szereplő eszéki NK Osijek nevű fociklubot. Ezt követően indult meg a csapat fociakadémiájának magyar állami támogatása: az utánpótlást nevelő sportegyesület az MLSZ-en keresztül először egymilliárd forintot kapott egy fociakadémiára, később ezt még egymilliárddal megfejelték.
A pénzt a rendelkezésünkre álló iratok szerint az Osijek FC Labdarúgó Iskola Egyesület kapta, melynek alelnöke Sakalj Ferenc, aki a felnőtt focicsapat vezetőségében is az alelnöki szerepet tölti be.
Sakalj a Direkt36 cikke szerint Mészáros Lőrinc horvátországi tolmácsa: 2015-ben például, amikor az üzletember nyaralót akart venni Horvátországban, a helyi ingatlanközvetítőt Sakalj hívta fel. Az eszéki férfi a Vasútautomatika Kft-n keresztül is Mészároshoz köthető: a Swietelsky által alapított cég 2016 végén került Sakaljhoz, aki idén továbbadta azt Mészárosnak.
Az MLSZ által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok szerint az Osijek FC Labdarúgó Iskola Egyesület futballakadémia létrehozására kapta a magyar állami támogatást. A beruházás 15 hektár területen jön létre, 8-10 focipálya épül, amiből egy fedett, 3500 fős kapacitású nézőtérrel. Az elszámolható költségek között kisebb részben működési jellegű kiadások is szerepelnek.
Az Osijek FC Labdarúgó Iskola Egyesületre vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ-adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
Az eszéki fociakadémiáról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Csődös klubbal, magyar adóforintokkal gurítana nagyot a horvát fociban Mészáros Lőrinc
Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! Kétes üzleti múltú horvát vállalkozóval vásárolta meg a rossz anyagi helyzetben levő FC Osijek fociklubot Mészáros Lőrinc. Egy 35-40 millió értékű stadiont is építenének Eszéken, ebbe a Magyar Labdarúgó Szövetség 2 milliárd forinttal szállt be.
A Szlovéniába irányuló támogatások
Az MLSZ-en és a BGA-n keresztül küldtünk pénzt egy szlovéniai fociakadémiára is, összesen mintegy 1,9 milliárd forintot. Ezt egy olyan egyesület kapta, amely Végh Gáborhoz köthető. Az üzletembert szintén Mészáros-közeliként szokás emlegetni, hiszen az ő cége, a Pharos 95 építette a felcsúti akadémia pályáit, telephelye is van a településen, sőt, ők adományozták a Puskás szobrot is a felcsúti fociakadémiának. Végh Gábor egyébként a zalaegerszegi focicsapat (ZTE FC) elnöke és tulajdonosa is.
A szlovén másodosztályban szereplő NK Nafta Lendava nevű csapat először 600 millió forintot kapott a BGA-tól. Az Index erről a támogatásról azt írta, hogy a pénz a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) nevű szervezeten keresztül érkezett a csapathoz. Végh Gábor 2017 nyarán lett az NK Nafta Lendava elnöke, nem sokkal később pedig a kormány a klub újabb támogatásáról döntött: 1,3 milliárd forintot kaptak az MLSZ-en keresztül.
A szövetséggel kötött szerződésben az MLSZ-es 1,3 milliárd forint mellett szerepel egy másik tétel is, eszerint a programra további 96 millió forint érkezett az MMÖNK-tól, amit a Bethlen Gábor Alap biztosított. Nem tudni, hogy ez a támogatás az első 600 millió forintos szerződés része, vagy egy külön összeg.
A pénzt a dokumentumok szerint a fociakadémia szakmai munkájának elindítására kapták, valamint egy olyan sportcentrum felépítésére, amelybe 3 focipályát, egy lelátót, egy strandfoci pályát, valamint egy kiszolgáló épületet terveztek kondicionáló teremmel, irodákkal.
Az NK Nafta Lendava-ra vonatkozó kormányhatározatot és MLSZ-adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
A lendvai fociakadémiáról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Lendva Sport Akadémia: kenyér nincs, csak cirkusz
Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! A magyarországi adófizetők 2 milliárd forintot (6,1 millió euró) költöttek a szlovéniai Nafta 1903 futballakadémiájára, mely az építkezéshez szükséges telkeket homályos körülmények között, érdekkonfliktusos helyzetben kapta meg a lendvai önkormányzattól.
A Kárpátaljára irányuló támogatások
A külhoni kluboknak juttatott futballcélú források közül speciális eset a munkácsi fociakadémiára szánt összeg, ezt ugyanis nem egy határon túl működő szervezet kapta, hanem a Várda Sport Egyesület. Ez az egyesület Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter városának fociklubjához köthető, a felnőtt csapat a Kisvárda FC, az utánpótlást a Várda SE neveli.
A Várda SE az MLSZ-en keresztül 2,65 milliárd forintot kapott egy munkácsi (Kárpátalja, Ukrajna) fociakadémia létrehozására, amely végül nem Munkácson épül meg, mert nem tudtak megegyezni a város vezetésével.
A létesítményeket ehelyett a jelenlegi tervek szerint Dercenben és Ungváron húzzák fel. Maga az akadémia Dercenben lesz, itt egy kollégiumra, egy focipályára és egy épületegyüttesre költhetik a forrásokat, Ungváron pedig az Avangard stadion felújítására (műfüves pálya építése és korszerűsítése, pálya, öltöző és tribün építése). Fejlesztéseket terveznek Szerednyén is, itt a magyar forrásból a meglévő pályák mellé még egy pályát építhetnek, és felújíthatják az ottani kollégiumot is. A pénzből emellett működésre is költhetnek.
A Várda SE-re vonatkozó kormányhatározatokat és MLSZ-adatlapokat itt lehet böngészni (Google Drive)
Az ukrajnai fociakadémiáról ennél részletesebben az Átlátszó Erdély cikkében olvashat:
Munkácsi Futball Akadémia: egyelőre csak látványterveken létezik a milliárdos beruházás
Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! Az utóbbi években 2,6 milliárd forintot (8,1 millió euró) szántak a fiatal kárpátaljai focisták kinevelésére. Kezdetben Munkácson építettek volna labdarúgó akadémiát, azonban időközben helyszínt változtattak, a tervezett és leszerződött beruházások pedig csak papíron léteznek.
Sikeres projekteket és kétes próbálkozásokat is találtunk
Az Átlátszó és médiapartnerei által összegyűjtött adatok szerint tehát 2013 óta összesen mintegy 22,5 milliárd forintot (nagyjából 70 millió eurót) utalt ki a magyar kormány határon túli fociakadémiák számára, így gombamód szaporodnak a focipályák és stadionok Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken, valamint Horvátországban is.
A támogatott klubok között vannak valóban sikeres csapatok, és kétes próbálkozások is. A dunaszerdahelyi DAC, valamint a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK eddigi teljesítménye indokolja a támogatást, azonban Szerbiában, Szlovéniában, Horvátországban és Ukrajnában kétes projekteket is finanszíroznak a magyar adófizetők pénzén.
Ingatlanspekuláció, megkérdőjelezhető üzleti partnerek, csak papíron létező beruházások, és persze a mindenhol fel-felbukkanó Mészáros Lőrinc: így néz ki jelenleg a határon túli fociakadémia-hálózat.
Szöveg: Oroszi Babett – Infografikák: Mikola Bence
Közreműködött: Sipos Zoltán (Erdély), Anuška Delić, Maja Čakarić (Szlovénia), Mašenjka Bačić (Horvátország), Taras Zozulinskyy (Ukrajna) | https://atlatszo.hu/2018/12/18/horvatorszagban-szloveniaban-es-ukrajnaban-is-milliardokkal-tamogat-kulhoni-fociakademiakat-a-magyar-allam/ | https://web.archive.org/web/20230621123517/https://atlatszo.hu/2018/12/18/horvatorszagban-szloveniaban-es-ukrajnaban-is-milliardokkal-tamogat-kulhoni-fociakademiakat-a-magyar-allam/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/horvatorszagban-szloveniaban-es-ukrajnaban-is-milliardokkal-tamogat-kulhoni-fociakademiakat-a-magyar-allam | atlatszo.hu | eu-news | 2018-12-18 11:49:00 | [
"Végh Gábor"
] | [
"Bethlen Gábor Alap",
"FK Lendva",
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)",
"NK Osijek",
"Osijek FC Labdarúgó Iskola Egyesület",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia",
"Várda Sport Egyesület"
] | [
"Európa",
"Horvátország",
"Szlovénia",
"Ukrajna"
] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
48,209 | Márki-Zay csodálatos működése: hűtlen kezelés a gyanú a vásárhelyi önkormányzatnál | Nemcsak Márki-Zay Péterrel, hanem az önkormányzattal is perben áll a kórház. Ügyvédjük szerint ráadásul a polgármesteri hivatalban egy 1,7 millió forintos szerződés kapcsán hűtlen kezelést is elkövethettek, ezért azt kérte a bíróságtól, hogy továbbítsa az ügy iratait az ügyészségnek – írja a Makó Híradó alapján a promenad.hu. | Márki-Zay csodálatos működése: hűtlen kezelés a gyanú a vásárhelyi önkormányzatnál
Nemcsak Márki-Zay Péterrel, hanem az önkormányzattal is perben áll a kórház. Ügyvédjük szerint ráadásul a polgármesteri hivatalban egy 1,7 millió forintos szerződés kapcsán hűtlen kezelést is elkövethettek, ezért azt kérte a bíróságtól, hogy továbbítsa az ügy iratait az ügyészségnek – írja a Makó Híradó alapján a promenad.hu.
Mintegy 112 millió forinttal tartozik a hódmezővásárhelyi önkormányzat a kórháznak, ezért az pert indított ennek behajtására, ennek volt a mai napon a perfelvételi eljárása. A Szegedi Törvényszéktől mindkét ügyvéd azt kérte, hogy a tartozásnak azon részére, amelyet az önkormányzat is elismer, hozzanak részítéletet, ám a kórház ügyvédje egy, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat közötti szerződésre is felhívta a figyelmét a bíróságnak, amely álláspontjuk szerint törvényellenes.
A polgármesteri hivatal és az önkormányzat két külön költségvetési szerv, a kórház pedig előbbinek tartozott 1,7 millió forinttal, ezt azonban „ingyenesen átruházták” az utóbbira. Az akció célja az lenne az ügyvéd szerint, hogy ennyivel csökkentsék a mintegy 112 millió forintos tartozást.
Minden olyan civilizált jogrendszerben, ahol odafigyelnek az adófizetők pénzére, az egyik legszilárdabb törvényi rendelkezés az, hogy az államot, a költségvetést, költségvetési szervet megillető követelésről lemondani nem lehet. Azon túl, hogy ez a szerződés álláspontunk szerint érvénytelen, nagyon súlyos jogsértés is
– mondta Kriveczky György.
Hozzátette: akik a szerződés létrehozása során az államháztartási törvénynek ezt a rendelkezését figyelmen kívül hagyták, a felperesi álláspont szerint nyilvánvalóan megvalósították a hanyag kezelés, de minimálisan a hűtlen kezelés törvényi tényállását is. Az alperes ügyvédje szerint nem történt elengedés, csak átruházás, Kriveczky György azonban továbbra is fenntartotta, hogy álláspontjuk szerint ebben a formában ez törvénytelen.
Forrás: promenad.hu; Fotó: promenad.hu | https://pestisracok.hu/marki-zay-csodalatos-mukodese-hutlen-kezeles-a-gyanu-a-vasarhelyi-onkormanyzatnal/ | https://web.archive.org/web/20200612005432/https://pestisracok.hu/marki-zay-csodalatos-mukodese-hutlen-kezeles-a-gyanu-a-vasarhelyi-onkormanyzatnal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/marki-zay-csodalatos-mukodese-hutlen-kezeles-a-gyanu-a-vasarhelyi-onkormanyzatnal | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-12-19 11:53:00 | [] | [
"Hódmezővásárhely Város Önkormányzata"
] | [] | [
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"adósság",
"önkormányzat"
] | [] |
48,210 | Földárveréseket zsarolással befolyásoló társaság ellen emeltek vádat | Hatósági eljárásban elfogadott vesztegetés miatt vádat emeltek egy 48 éves orosházi férfi és 11 társa ellen, akik földárveréseket próbáltak befolyásolni – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség kedden. A főügyészségi közlemény szerint a férfi és társai pénzt kértek az elővásárlási joggal rendelkező helyi gazdálkodóktól azért, hogy az árverésen licitálással ne emeljék a föld kikiáltási árát. | Hatósági eljárásban elfogadott vesztegetés miatt vádat emeltek egy 48 éves orosházi férfi és 11 társa ellen, akik földárveréseket próbáltak befolyásolni – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség kedden. A főügyészségi közlemény szerint a férfi és társai pénzt kértek az elővásárlási joggal rendelkező helyi gazdálkodóktól azért, hogy az árverésen licitálással ne emeljék a föld kikiáltási árát.
A közleményben azt írták, hogy a Bács-Kiskun és Békés megyében, valamint Budapesten és Szombathelyen élő vádlottak több alkalommal vásároltak maguknak árveréseken mező- és erdőgazdasági hasznosítású földterületeket. A vádlottak 2016-ban – kihasználva, hogy az elővásárlási joggal rendelkező, vételi szándékkal érkező helyi gazdák minimáláron szeretnék megvásárolni a földet – egy árverés helyszínén beszélgetést kezdeményeztek az árverezőkkel. Azt mondták a vevőknek, hogy amennyiben fizetnek nekik egy bizonyos összeget, nem regisztrálnak az árverésre, vagy a regisztráció ellenére nem licitálnak az árverés során, és így az érdekelt a kikiáltási ár felének megfelelő összegért veheti meg a földet.
A társaság kilátásba helyezte, hogy amennyiben a potenciális vevő nem hajlandó az általuk meghatározott összeget kifizetni, a licitáláson annyira megemelik a vételi ajánlatot, hogy a helyi gazdák vagy elállnak a további licitálástól, vagy csak a becsült érték többszöröséért vehetik meg a földet. A vádlottak ezzel a módszerrel a Kalocsán, Berettyóújfaluban, Zalaegerszegen és Ráckevén tartott földárverések menetét befolyásolták. A helyi gazdák végül nem fizettek a vádlottaknak. A főügyészség a büntetlen előéletű vádlottakkal szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza.
Forrás/fotó: MTI | https://pestisracok.hu/foldarvereseket-zsarolassal-befolyasolo-tarsasag-ellen-emeltek-vadat/ | https://web.archive.org/web/20200617132632/https://pestisracok.hu/foldarvereseket-zsarolassal-befolyasolo-tarsasag-ellen-emeltek-vadat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foldarvereseket-zsarolassal-befolyasolo-tarsasag-ellen-emeltek-vadat | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-12-20 12:39:58 | [] | [] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Berettyóújfalu",
"Hajdú-Bihar megye",
"Kalocsa",
"Pest megye",
"Ráckeve",
"Zala megye",
"Zalaegerszeg"
] | [
"privatizáció",
"vesztegetés",
"mezőgazdaság"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
48,211 | Politikai okokból lefújták a rászoruló gyerekek pizzapartiját | Molnár egy civil társasággal magánemberként szeretett volna tartani egy karácsonyi pizzapartit rászoruló gyerekeknek. Személyesen felkérték a helyi általános iskolák igazgatóit, hogy gyűjtsenek össze gyerekeket (iskolánként kb. húszat, összesen százat), akiknek rendezhetnek egy kötetlen délutánt pizzával, táncházzal, bűvésszel, hogy kicsit kiszakadjanak a közegükből, és jól érezzék magukat.
Az eseményre magánemberek felajánlásaiból több mint százezer forint összejött, a vendéglátósok felajánlottak ingyenpizzát, a művészek ingyen vállalták a fellépést, és a helyi vendéglátóipari iskola vezetője is belement, hogy megtarthatják a menzateremben az estet.
AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE NÉHÁNY NAPJA AZONBAN TELEFONON KÖZÖLTE MOLNÁRRAL, HOGY POLITIKAI OKOK MIATT NÁLUK NEM BONYOLÍTHATJÁK LE A RENDEZVÉNYT. | Az elmúlt években ismét megszokottá vált Magyarországon, hogy ha valaki nyíltan felvállalja a központi iránynak nem tetsző politikai véleményét, akkor hátrányos helyzetbe kerülhet az élet legkülönbözőbb területein. Ennek egyik jellemző formája, hogy ha az illető szervezni akar egy rendezvényt, akkor bezárulnak előtte a kapuk, vagy mondvacsinált okokra hivatkozva a helyszín biztosítói az utolsó pillanatban mondanak le egy eseményt.
Ez történt most Molnár Tiborral is Keszthelyen. A középiskolai tanár az Együtt választókerületi elnöke volt (országos elnökségi tag is pár hónapig 2016–2017 fordulóján), pártja azonban megszűnt, tavasz óta nem politizál szervezetszerűen, csak véleményét teszi közzé időnként közösségi oldalán. Elmondása szerint „békés túlélésre" rendezkedett be. A politika azonban úgy tűnik, olyan esetekben is keresztbe tesz neki, amikor szó sincs pártpolitikáról, de még különösebben közéletről sem.
Molnár egy civil társasággal magánemberként szeretett volna tartani egy karácsonyi pizzapartit rászoruló gyerekeknek. Személyesen felkérték a helyi általános iskolák igazgatóit, hogy gyűjtsenek össze gyerekeket (iskolánként kb. húszat, összesen százat), akiknek rendezhetnek egy kötetlen délutánt pizzával, táncházzal, bűvésszel, hogy kicsit kiszakadjanak a közegükből, és jól érezzék magukat.
Az eseményre magánemberek felajánlásaiból több mint százezer forint összejött, a vendéglátósok felajánlottak ingyenpizzát, a művészek ingyen vállalták a fellépést, és a helyi vendéglátóipari iskola vezetője is belement, hogy megtarthatják a menzateremben az estet.
A szervezők próbáltak másik helyszínt keresni, sikerült is megállapodniuk egy másik iskolával, egy nap múlva azonban onnan is azt a visszajelzést kapták, hogy nem tarthatják meg a pizzapartit, és felesleges a többi, a Klebelsberg Központhoz (Klik) tartozó iskolánál próbálkoznia, mert ez egyszerűen nem fog menni. Molnár szerint múlt héten volt a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum igazgatói értekezlete, ahol elhangzott, hogy nem lehet megtartani az eseményt a szakképzési centrum intézményeiben. Molnár szerint informálisan hasonló utasítás érkezhetett a Klik intézményeibe is.
Telefonon elértük Szabó Károlyt, a centrum vezetőjét, aki azt mondta, hogy nem jött hozzájuk hivatalos megkeresés, hogy bárki ilyen rendezvényt szeretne tartani valamelyik intézményükben, így semmilyen pizzapartit nem tiltottak le. Molnár erre azt mondta, hogy szóbeli megállapodás volt közte és a szakiskola vezetője között, így valóban nincs nyoma annak, hogy hivatalosan kérvényezte volna a pizzaparti megtartását, majd azt valaki leállította volna. A tanár különösen azt sérelmezi, hogy „személyes, a városban közismert politikai preferenciája miatt abszolút semleges, a közéletben részt nem vevő szervezők munkáját tették tönkre és fosztottak meg száz gyermeket egy karácsonyi élménytől".
Csak ne jótékonykodjon senki a politikusokon kívül!
A jótékonysági karácsonyi pizzapartik egyfajta franchise-rendszerben működnek Magyarországon. Az elsőt hét éve csinálta Tar Mihály Nagykanizsán. A kommunikációs szakember azt mondta, már akkor is „sok gerendát raktak keresztbe előtte".
Köztudomású, hogy nem vagyok kormánypárti, ezért úgy gondolták, hogy valamilyen célra fel akarom használni az egészet. Aztán rájöttek, hogy sem polgármester, sem űrhajós nem akarok lenni. Nem mondom, hogy agyontámogatják, de meglepő helyről is kaptunk már segítséget
– mondta kérdésünkre Tar, aki szerint az még továbbra is probléma, hogy teljesen „elhivatalnokodosodott szervezetek nem tudják felfogni, hogy itt nincs semmilyen civil szervezet, alapítvány, csak magánemberek magánkezdeményezés".
Tar szerint ezeken az eseményeken nincs hivatalos megnyitó, köszöntőbeszéd, csak felmegy a bohóc a színpadra, azt mondja, hogy sziasztok, és már kezdődik is a buli. Többször találkozott olyannal, hogy szívesen megtámogatta volna a rendezvényt az önkormányzat, de szándékosan nem kérnek ilyesmiből, mert ez azzal járna, hogy akkor jön a polgármester vagy a helyi képviselő, és elkezdi politikai célra használni az egészet. „Mi nem a Mikulás vagyunk, akinek el lehet venni a zsákját" – mondta.
Bár volt olyan eset, amikor egy Nógrád megyei településen összegyűltek a civil adományok, az önkormányzat emberei elmentek az ingyenpizzáért, és a meghirdetett időpontban kiosztották a gyerekeknek, arról pedig mélyen hallgattak, hogy nem ők szervezték az egészet. Tar szerint ebben az esetben egy harmincezer forintos tételből voltak képesek politikai kampányt csinálni.
Tar szerint országosan idén karácsonykor nagyjából ezer gyereket látnak vendégül ezek a pizzapartik, ahol kapnak egy kis ajándékot is. „Kezdetben abba is belekötöttek, hogy miért pizza, ez nem magyar. Biztos örülnének sertéspörköltnek is tarhonyával, de úgy gondoltuk, a rászoruló gyerekek családjai nem engedhetik meg maguknak ezt a fajta luxust a hétköznapokban." | https://index.hu/belfold/2018/12/20/keszthely_pizzaparti_ner_jotekonysag/ | https://web.archive.org/web/20181220142623/https://index.hu/belfold/2018/12/20/keszthely_pizzaparti_ner_jotekonysag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/politikai-okokbol-lefujtak-a-raszorulo-gyerekek-pizzapartijat | Index | hungarian-news | 2018-12-20 12:50:14 | [] | [
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)",
"Zalaegerszegi Szakképzési Centrum"
] | [
"Keszthely",
"Zala megye"
] | [
"oktatás",
"engedély",
"szociál",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,212 | Gyurcsány: Czeglédy egy koncepciós eljárás áldozata | A 6 milliárdos költségvetési csalással gyanúsított szocialista politikus tárgyalásán Gyurcsány Ferenc is megjelent, sőt végig is várta a háromórás tárgyalást. Azt mondta, úgy érzi, ez politikai kötelessége. A DK elnöke szerint Czeglédy Csaba egy koncepciós eljárás áldozata. A Fidesz úgy reagált, Czeglédy Csaba az MSZP és a DK titkos pénztárnoka lehet, ezért tesznek meg mindent, hogy kiszabaduljon – hangzott el az M1 Híradójában. | A NAV nyomozói kísérték Czeglédyt
Czeglédy Csabát a NAV nyomozói kísérték a bíróságra, a politikust ugyanis jelenleg több mint 6 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsítják. Czeglédy Csaba nyár eleje óta volt előzetes letartóztatásban. Mivel azonban megszerezte a jelöléséhez szükséges aláírásokat, mentelmi jogot kapott, és csütörtökön kijöhetett a börtönből. Mindössze egy napra, az ellene folyó büntetőeljárás miatt ugyanis a mentelmi jogát pénteken felfüggesztették, a NAV nyomozói pedig ismét őrizetbe vették.
A bíróság úgy döntött, 30 napra ismét előzetes letartóztatásba helyezik. A Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője úgy fogalmazott, Czeglédy Csabát korábban egy hasonló ügyben egyszer már jogerősen is elítélték, ezért a törvények szerint megalapozott például a szökés, elrejtőzés vagy a bűnismétlés gyanúja.
Czeglédy szerint jogtalanul tartják fogva
A tárgyalás után Czeglédy Csaba csak annyit mondott, szerinte jogtalanul tartják fogva.
Gyurcsány Ferenc a háromórás tárgyalás alatt végig a bíróság épületében maradt. A döntés után az M1-nek arról beszélt, szerinte Czeglédy Csaba ellen koncepciós eljárás zajlik.
Gyurcsány Ferenc szerint Czeglédy Csaba ügyében az igazságszolgáltatás képviselőinek kell majd felelnie. A DK elnöke nem először fogalmaz így: tavaly nyáron a sukorói botrányként elhíresült hűtlen kezelés elítéltjei mellett állt ki. Gyurcsány Ferenc akkor a kúria döntésére azt írta: az elítéltek ártatlanok, a nyomozó ügyészek és bírák a bűnösök. A Czeglédy-ügyben most arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás képviselőinek napjai meg vannak számlálva.
Fidesz: Czeglédy az MSZP és a DK közös titkos pénztárnoka
A Fidesz részéről Budai Gyula kijelentette, Gyurcsány Ferenc ismét elárulta magát azzal, hogy "hétfőn is rohant Czeglédy Csabához Szegedre". A politikus szerint a baloldal azért védi továbbra is a szombathelyi képviselőjelöltet, mert a költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba az MSZP és a DK titkos pártpénztárnoka lehet.
"Teljesen egyértelmű, hogy ezért védelmezik őt, ezért tesznek meg mindent, hogy kikerüljön az előzetesből, és hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól az ellene indult büntetőeljárásban" - mondta Budai Gyula. Szerinte ezért gyűjtöttek neki ajánlásokat is, és akarták a mentelmi jog mögé bújtatva kihozni az előzetes letartóztatásból. Hozzátette, a DK elnökétől továbbra is választ vár arra a kérdésre, hogy az elmúlt napokban miről egyeztetett Czeglédy Csabával. | https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/03/05/ujra-elozetesbe-helyeztek-czegledy-csabat/ | https://web.archive.org/web/20220814161851/https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/03/05/ujra-elozetesbe-helyeztek-czegledy-csabat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsany-czegledy-egy-koncepcios-eljaras-aldozata | hirado.hu | hungarian-news | 2018-03-05 13:02:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"foglalkoztatás",
"nyomásgyakorlás",
"ügyészség"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
48,213 | Fegyelmi indul a debreceni egyetem igazságügyi orvosszakértői ellen | A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara fegyelmi eljárást indít a Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője, Herczeg László és öt munkatársa ellen, miután kiderült, hogy éveken át saját zsebbe térítették a hatósági kirendelésekre végzett szakértői munkák után járó díjazást, amit az egyetem kasszájába kellett volna utaltatniuk. | A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara fegyelmi eljárást indít a Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetője, Herczeg László és öt munkatársa ellen, miután kiderült, hogy éveken át saját zsebbe térítették a hatósági kirendelésekre végzett szakértői munkák után járó díjazást, amit az egyetem kasszájába kellett volna utaltatniuk.
A 24.hu írta meg, hogy ezzel a módszerrel a debreceni szakértők hosszú időn keresztül dupla fizetést biztosítottak maguknak. Az egyetem folyósította számukra a teljes munkaidős közalkalmazotti bérüket, ám eközben vállalkozóként is benyújtották a számlát a munkahelyükön, munkaidőben elvégzett munkákért.
Az igazságügyi orvosszakértőket a rendőrség és a bíróság rendelheti ki szakértői feladatok elvégzésére, ilyenkor a díjazást teljes egészében az állam fizeti a hatóságoknak. Ennek a pénznek az egyetem kasszájába kellett volna befolynia, de csak a díj elenyésző része, a laborok, vizsgálók, eszközök használatáért járó költségátalány jutott el az intézményhez.
A szakértők a magánvállalkozói számláikra kérték a hatóságoktól a kirendelési díjak kifizetését. Kiderült, hogy az évek során szinte valamennyien hamis vállalkozói pecséteket használtak. Az egyetem címével ellátott pecsétek éveken át megtéveszthették Hajdú-Bihar térségében a hatóságokat.
Információink szerint a kamara egyik tagja rendőrségi feljelentést tett közokirat-hamisítás és költségvetési csalás gyanújával. A feljelentő a kamarának is eljuttatta az üggyel kapcsolatos dokumentumokat. A kamara elnöksége a dokumentumok áttekintése után úgy döntött, indokoltnak tartja a fegyelmi eljárás elindítását. | https://24.hu/belfold/2018/12/19/fegyelmi-debreceni-egyetem-igazsagugyi-orvosszakertoi/?fbclid=IwAR2fjmmMgKDuHpma1McO3U68E9CFkcEmjLXdLYtUk3DObbePiDtHoTBuLCw | https://web.archive.org/web/20231225123521/https://24.hu/belfold/2018/12/19/fegyelmi-debreceni-egyetem-igazsagugyi-orvosszakertoi/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fegyelmi-indul-a-debreceni-egyetem-igazsagugyi-orvosszakertoi-ellen | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-19 07:30:00 | [
"Herceg László"
] | [
"Debreceni Egyetem"
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"egészségügy",
"foglalkoztatás",
"(igazságügyi) szakértő"
] | [] |
48,214 | 800 ezer forintot kell fizetnie Márki-Zay Péternek, mert a hódmezővásárhelyi kórházat kritizálta | Elmarasztalta a Szegedi Törvényszék Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert csütörtökön a helyi kórházra tett kijelentései miatt. | Elmarasztalta a Szegedi Törvényszék Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert csütörtökön a helyi kórházra tett kijelentései miatt.
A bíróság megállapította, a politikus valótlan tényállításaival megsértette az intézmény jó hírnevét, amikor tavasszal az országgyűlési választások kampányában két lakossági fórumon úgy fogalmazott,
ha önök bemennek a hódmezővásárhelyi kórházba, az életüket kockáztatják,
és több példát is sorolt az ellátás színvonalát kritizálva.
A bíróság nyilvános elégtételadásra, valamint nyolcszázezer forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte az alperest, és eltiltotta a további jogsértéstől. Lakatos Péter bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a politikus egyértelműen tényállítást fogalmazott meg azzal, hogy bárki, aki bemegy a vásárhelyi kórházba, veszélynek teszi ki az életét, akármilyen bagatell ügyről is van szó. A politikus kijelentései alkalmasak arra, hogy az intézménybe vetett közbizalmat megingassák – közölte a bíró.
Balogh Szabolcs, a politikus ügyvédje a per során arra hivatkozott, a polgármester nem tényeket állított, hanem véleményt formált, a kormány tevékenységének közvetett kritikáját fogalmazta meg ismeretségi körében szerzett információk alapján. A kórház közszolgálatot ellátó intézmény, így az ott folyó tevékenység tárgyalása a közügyek megvitatásának körébe tartozik.
Az ügyvéd az Alkotmánybíróság egyik döntésére utalva hangsúlyozta, a közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás fokozott védelem alatt áll, és tényközlések nélkül nem lehet véleményt formálni. Márki-Zay Péter – akit a per során személyesen is meghallgatott a bíróság – elmondta, a választási kampány idején az egészségügy az érdeklődés középpontjába került. A választók a kórházzal kapcsolatos panaszaikkal keresték meg, a tőlük kapott információkhoz semmit nem tett hozzá, azokat úgy adta tovább, ahogy hallotta. Úgy fogalmazott, a kampány során csak néhány kiragadott példát említett, melyekkel közszereplőként kifejezett aggodalmát, véleményét illusztrálta.
A bíró ezekre az érvekre reagálva indoklásában kifejtette, közérdekű ügyekben mindenki kifejtheti álláspontját, Márki-Zay Péter azonban beszédeinek ebben a részében a kórházzal foglalkozott, szavai nem tekinthetők véleménynyilvánításnak a hazai egészségügy helyzetéről.
(Fotó: Bielik István / 24.hu) | https://24.hu/belfold/2018/12/20/800-ezer-forintot-kell-fizetnie-marki-zay-peternek-mert-a-hodmezovasarhelyi-korhazat-kritizalta/?fbclid=IwAR1s7bny0AHULGMTMkptJOjBCCjx94_GE3K2YLemtyOuwuRE0Lw2eTo3x24 | https://web.archive.org/web/20231109212112/https://24.hu/belfold/2018/12/20/800-ezer-forintot-kell-fizetnie-marki-zay-peternek-mert-a-hodmezovasarhelyi-korhazat-kritizalta/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/800-ezer-forintot-kell-fizetnie-marki-zay-peternek-mert-a-hodmezovasarhelyi-korhazat-kritizalta | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-20 15:57:00 | [
"Márki-Zay Péter"
] | [
"Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"egészségügy",
"jó hírnév sérelme"
] | [] |
48,215 | Nettó 549 ezer forint karácsonyi jutalmat kaptak a jegybanki dolgozók | Átlagosan nettó 549 ezer forint karácsonyi jutalmat kaptak idén decemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai – közölte a jegybank közérdekű adatkérésünkre. | Átlagosan nettó 549 ezer forint karácsonyi jutalmat kaptak idén decemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai – közölte a jegybank közérdekű adatkérésünkre.
Mint írták, az MNB az év végén 619 „kiemelkedő teljesítményt nyújtó” munkavállalóját részesítette jutalomban. Ez – miként a Napi.hu is megírta –
összesen 339 millió forintjába került a magyar adófizetőknek.
A Matolcsy György vezette MNB közlése szerint a jutalmazottak 83 százaléka nem vezető beosztású. A prémiumokról a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakterületek vezetőinek javaslata alapján döntöttek. A tájékoztatásból kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, valamint a Monetáris Tanács tagjai a szokásos havi béren felül sem prémiumot, sem jutalmat nem kaptak.
Igaz, Matolcsy György az MNB elnökeként havonta 5 millió forintot keres, továbbá évente 540 ezer forint béren kívüli juttatás jár neki. Az alelnökök 4,5 millió kapnak havonta, a monetáris tagoknak pedig 3 milliós fizetés jár, továbbá mindkét poszt mellé jár az 540 ezres egyéb juttatás.
Hozzátették,
a jegybank 2013 júliusban megszüntette a korábbi igazságtalan bónuszrendszert, amelynek keretében korábban lényegesen magasabb prémiumokat osztottak ki.
Említésre méltó, hogy tavaly átlagosan csaknem nettó 324 ezer forintos karácsonyi jutalmat kaptak jegybank dolgozói. Erről az ATV Híradóját tájékoztatták. Akkor 468-an részesültek jutalomban a kiemelkedő teljesítményt nyújtók közül, ami több mint 151 millió forint közpénzbe került.
Egy évvel korábban, 2016-ban pedig még az ideinél is nagyvonalúbb volt a jegybank. Akkor több mint 400 alkalmazott részesült prémiumban, összesen 260 millió forint értékben. Tehát átlagosan csaknem nettó 650 ezer forintot kaptak az alkalmazottak.
Kiemelt kép: MTI / Máthé Zoltán | https://24.hu/belfold/2018/12/20/mnb-jegybank-karacsonyi-jutalom-premium-matolcsy-gyorgy/?fbclid=IwAR2G2v6QCGBuN0UjuwtWHu8rcoOhmbZQ0uT0PfXpuWq36-3uplIQ9KqOkuE | https://web.archive.org/web/20230208234813/https://24.hu/belfold/2018/12/20/mnb-jegybank-karacsonyi-jutalom-premium-matolcsy-gyorgy/?fbclid=IwAR2G2v6QCGBuN0UjuwtWHu8rcoOhmbZQ0uT0PfXpuWq36-3uplIQ9KqOkuE | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/netto-549-ezer-forint-karacsonyi-jutalmat-kaptak-a-jegybanki-dolgozok | 24.hu | hungarian-news | 2018-12-20 15:35:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"ajándék",
"adatigénylés"
] | [
"Állami-önkormányzati fizetések"
] |
48,216 | Százmilliós büntetést kaptak a csaló kútfúrók | Előre megállapodott négy cég, melyik helyen ki nyerheti a közbeszerzést, még szándékosan túlárazott pályázatokkal is segítették egymást. | A Gazdasági Versenyhivatal összesen mintegy 105 millió forint bírságot szabott ki négy, kútfúrással foglalkozó vállalkozásra, amiért azok közbeszerzéseken indulva a verseny korlátozásáról állapodtak meg egymással.
A GVH megállapította, hogy a Vikuv Vízkutató és Fúró Zrt., az Aquazit Szolgáltató Kft., a Drillingwater Kft. és a Geo-Sivo Építőipari, Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft. felosztotta egymás között egyes települések kútfúrással, -felújítással és -hasznosítással kapcsolatos közbeszerzési tendereit. A vállalkozások emellett előzetesen egyeztették ajánlati áraikat is, és megállapodtak a nyertes személyéről.
A Vikuv, az Aquazit és a Drillingwater – nem is tagadta, hogy megállapodtak, azonban arra hivatkoztak, hogy az Aquazit és a Drillingwater a Vikuv tényleges irányítása alatt álló vállalkozáscsoportba tartoznak, ezért az együttműködésük nem ütközhet a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába. A GVH nem fogadta el ezt a védekezést, mert a vállalkozások nem tudták bizonyítani, hogy a Vikuv rendezett jogi keretek között tartós irányítást gyakorolt volna a másik két cég felett.
Azt is megállapították, hogy hogy Kengyel község közbeszerzésénél a Vikuv beadott egy pályázatot a Geo-Sivo Kft. nevében is, hogy a magasabb árajánlattal a saját nyerését biztosítsa. De a harmadik pályázó, az Aquazit is magasabb összegű ajánlatot nyújtott be. | https://hvg.hu/gazdasag/20181219_Szazmillios_buntetest_kaptak_a_csalo_kutfurok | https://web.archive.org/web/20181220135409/https://hvg.hu/gazdasag/20181219_Szazmillios_buntetest_kaptak_a_csalo_kutfurok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmillios-buntetest-kaptak-a-csalo-kutfurok | HVG | hungarian-news | 2018-12-19 15:19:00 | [] | [
"Aquazit Szolgáltató Kft.",
"Drillingwater Kft.",
"Geo-Sivo Kft.",
"Vikuv Vízkutató és Fúró Zrt."
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Kengyel"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"csalás",
"bírság",
"építőipar",
"túlárazás / pénznyelő",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
48,217 | Ungár Péter szimbolikusan kiszáll a milliárdos családi cégből | Vagyonkezelőre bízza az LMP-s Ungár Péter a családja érdekeltségébe tartozó ingatlancégben meglévő részvénycsomagját, vagyis névleg kiszáll a Schmidt Mária, illetve családja érdekeltségébe tartozó társaságból – tudta meg a hvg.hu. Értesülésünket az ellenzéki országgyűlés képviselő megerősítette, és azzal indokolta döntését, hogy ezzel akar tiszta helyzetet teremteni. Forrásaink viszont látszatintézkedésnek tartják a lépést, amivel Ungár megpróbál messzebb lépni a kínosan NER-közelébe sodródott cégtől, szerintük ha komolyan gondolná, akkor simán eladhatta volna a tulajdoni hányadát. | Ungár Péter névleg kiszáll a családja érdekeltségébe tartozó ingatlanfejlesztő cégből: úgynevezett bizalmi vagyonkezelőre ruházza át a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben, röviden: a BIF-ben meglévő részvénycsomagját – tudta meg a hvg.hu.
Úgy tudjuk, hogy az LMP országgyűlési képviselőjeként politizáló Ungár azért döntött így, mert állandó hitelességi problémaként merült fel vele szemben, hogy részvényes az édesanyjához, Schmidt Máriához köthető társaságban. Aminek ráadásul egy sor más NER-kötődése is van, elég annyit kiemelni, hogy ősszel a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez sorolt Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 5,7 milliárd forint értékben vásárolt részesedést a cégben, így az ellenzéki képviselő Ungár kvázi üzlettársa lett a nemzet gázszerelőjének. A 24.hu írta meg, hogy emiatt az LMP néhány tagja még etikai vizsgálatot is kezdeményezett ellene, hogy tisztázzák „oligarchikus kapcsolatait”.
Információink szerint ezt az ordítóan egyértelmű támadási pontot szerette volna kezelni Ungár azzal, hogy magánszemélyként a BIF-ben meglévő 2,75 százalékos tulajdoni hányadát gyakorlatilag kiszervezi egy vagyonkezelőre. A BIF nagyrészvényese viszont a Schmidt Máriával és testvérével közös cége, a PIÓ-21 Kft., és ebben továbbra is tulajdonos marad.
Ungár Péter kérdésünkre megerősítette, hogy vagyonkezelőre ruházza a magánszemélyként tulajdonolt részvényeit, ahogy azt is, hogy az örökölt, Schmidt Máriával és testvérével, Ungár Annával közös cégben változatlanul megmarad a részesedése.
"A legtisztább helyzetet állítottam elő"
„Már korábban is sokszor elmondtam, hogy a családi cégben lévő részesedésemhez édesapám korai halála miatt, örökség útján jutottam. Miután kisebbségi tulajdonos vagyok, a családi cég döntéseibe semmilyen érdemi beleszólásom nincs. Politikusi pályát választottam, de hogy politikai tevékenységemre ne vessen árnyékot a családtagjaim által vezetett nyilvános részvénytársaság tevékenysége, a nyilvános részvénytársaságban való közvetlen részesedésemtől a mai nappal megváltam” – mondta.
„Ezzel eleget tettem ígéretemnek, ami arra irányult, hogy az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségeknek elejét veszem, és a helyzetet megnyugtatóan rendezem. Miután a saját tulajdonrészemet vagyonkezelésbe adtam, innentől mindenki számára nyilvánvaló kell, hogy legyen, hogy a piaci döntésekbe semmilyen beleszólásom nincs” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy „ezzel a lépéssel a lehető legtisztább helyzetet állította elő”.
Hiába firtattuk, nem árulta el, hogy kire bízta a részvénycsomagot, arra hivatkozott, hogy a vagyonkezelő nem szeretne nyilvánosságra kerülni. Annyit mondott, hogy „BIF-hez közeli”, és a megállapodásuk határozatlan időre szól.
„Kamu az egész”
– minősítette sommásan a BIF-et közelről ismerő informátorunk a lépést, mert ezzel szerinte Ungár csak messzebb tolta magától a kínossá vált üzleti részesedést, hogy politikusként jobb színben tűnjön fel, de a családi cégen keresztül ugyanúgy köze van az egyértelműen átpolitizált üzletekben mozgó céghez.
A BIF nemcsak Mészáros Lőrinc bevásárlása miatt kínos az ellenzéki politikusnak, például a hvg.hu hozta nyilvánosságra, hogy az Orbán-kormány az Agrárminisztériumot pont a BIF irodaházába költöztette át, vagyis saját kormánybiztosa, Schmidt Mária – és a családi cégen keresztül így Ungár – is hasznot húz a közpénzből fizetett bérleti díjból. A 24.hu írt korábban arról, hogy az LMP néhány tagja még etikai vizsgálatot is kezdeményezett Ungár ellen a Takarékbank-biznisz után, mondván, hogy tisztázzák „oligarchikus kapcsolatait”.
Ha ki akarna szállni, simán eladja a tőzsdén?
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) elnöke, Dióslaki Gábor szintén látszatintézkedésnek nevezte a lépést. „Ennél a konstrukciónál a törvény kimondja, hogy a bizalmi vagyonkezelőnek a kedvezményezett javára kell kezelnie a vagyont. Valószínűleg Ungár Péter maradt a kedvezményezett, vagyis átruházta ugyan a részvénycsomagot, de ezt az ő javára kezelik továbbra is” – magyarázta.
Így az érdekvédelmi szervezet elnöke szerint Ungár ebben az esetben valójában nem is mond le a vagyon hozamáról, ha neki ebből rendszeres jövedelme származik. „Ha tényleg ki akarna szállni, akkor simán eladná a tőzsdén, jelenleg jó áron kiszállhatna, hiszen a részvényeiért a mai árfolyamon 1 milliárd 611 millió forintot kaphatna” – számolta ki a BÉT adatai alapján. „Ha határozatlan idejű a vagyonkezelési megbízás, akkor már csak ezért sem komoly, hiszen bármikor megszüntetheti, akár már a jövő héten visszaveheti saját nevére” – tette hozzá.
Vas megyében/ből építené fel magát? | https://hvg.hu/ingatlan/20181219_Ungar_Peter_szimbolikusan_kiszall_a_milliardos_csaladi_cegbol | https://web.archive.org/web/20230201042049/https://hvg.hu/ingatlan/20181219_Ungar_Peter_szimbolikusan_kiszall_a_milliardos_csaladi_cegbol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ungar-peter-szimbolikusan-kiszall-a-milliardos-csaladi-cegbol | HVG | hungarian-news | 2018-12-19 14:00:00 | [
"Schmidt Mária",
"Ungár Péter"
] | [
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Pió 21 Kft."
] | [] | [
"háttér",
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"tőzsde",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,218 | Újabb meghekkelt bírói fórum: botrány a pécsi törvényszéken is | A Pécsi Törvényszék bírói közül többen fontolgatják a lemondásukat – értesült a hvg.hu. Az ok a hatalmas csalódás és a bírósági rendszerrel szembeni totális bizalomvesztés. | „Azt vártuk, hogy végre kibújik a szög a zsákból, és Rendeki Ágnes elmondja nekünk is, nyílt színen, hogyan presszionálta őt Handó Tünde arra, hogy mondjon le. Ehelyett öt perc alatt porig alázott minket” – így látta a Pécsi Törvényszék múlt hétfői összbírói értekezletét az egyik érintett. A helyi bírák 65 százaléka által kezdeményezett ülés témája elvben az Országos Bírói Tanács (OBT) meghekkelt póttagválasztó küldöttgyűlése lett volna, ám öt perc után, a levezető elnök felszólítása nyomán, érdemi történés nélkül átalakult „teadélutánná”. Mondván, a meghirdetett témában nem is lehet összbírói értekezletet tartani. „Éppen úgy, mint a mesében: volt is összbírói, meg nem is” – értékelt felháborodott és csalódott forrásunk.
Helyben egészen másra számítottak. Futótűzként terjedt el ugyanis Baranya megyében – többek között éppen az egyik érintettnek köszönhetően –, hogy Rendeki Ágnest, a Pécsi Törvényszék elnökét és Schadt Krisztán elnökhelyettest is lemondásra szólította fel Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a közelmúltban egy elnöki értekezleten. Úgy tudjuk, ezen a meghívott, nem mellesleg Handó által kinevezett bírósági vezetők is az OBT póttagválasztás következményeiről vitáztak. Információink szerint az OBH elnöke azért távolította volna el a baranyai törvényszék vezetőit, mert Pécsett nem sikerült csillapítani a bírák felháborodását, ráadásul még az összbírói értekezletet is összehívták.
Arról már beszámoltunk, hogy a Handó munkáját ellenőrizni hivatott OBT póttagválasztását lényegében elszabotálták a Handó által kinevezett bírósági vezetők, ami miatt egyre nagyobb a felháborodás a bíróságokon, s egyre bővül a nyilvánosan és nevet vállalva tiltakozók listája is. És mivel a hírek szerint Rendeki Ágnes az OBT tagságáról és a MABIE választmányi tagságáról is presszió hatására mondott le, sokan múlt héten is a távozásának bejelentését vagy éppen ellenkezőleg, a megengedhetetlen nyomásgyakorlás elleni harcos kiállást várták. De ez és a magyarázat is elmaradt, az ülésen a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőjét sikerült csak megválasztani. Tovább nehezítette a tisztánlátást, hogy mindeközben az ugyancsak megszólított elnökhelyettes, aki a póttagválasztáson is küldött volt és aláírta az OBT-tagok lemondását követő nyilatkozatot is, bejelentette a lemondását, amit Rendeki el is fogadott.
Úgy tudjuk, a fiaskó hatalmas felháborodást váltott ki Pécsett a bírák körében. Az elmúlt hónapok történései miatt pedig már sokan fontolgatják a lemondást is. „Az összbírói értekezlet a bírói önigazgatás fontos fóruma. Ha ezt is meghekkelik, akkor mire lehet még számítani?” – fogalmazott egy pécsi bíró a hvg.hu-nak.
Nem a Pécsi Törvényszék volt az egyetlen, ahol összbírói értekezleten vártak magyarázatot a botrányos póttagválasztáson történtekre. A Debreceni Ítélőtábla bíráinak több mint fele (26 bíróból 14) is kezdeményezte az ülést. Ám azt annak ellenére nem hívta össze Balla Lajos elnök, hogy a bírák jogállásáról szóló törvény azt erre az esetre is előírja.
Ballát mondják az ominózus póttagválasztás kulcsfigurájának is. Az ő javaslata volt például az, hogy az ülés végén szavazzák meg: a tagválasztó ülés nem óhajt közreműködni a jelenlegi OBT működésében, és lemondásra szólítják fel a tanács jelenlegi tagjait. Forrásaink szerint ez talán nem független attól, hogy Ballát simán kinevezte Handó Tünde, bár a nyugdíjkorhatár elérése miatt az újabb táblaelnöki ciklusát nyilvánvalóan nem tudja kitölteni. Miközben Handó és az OBT viszonya finoman szólva is viharos.
Nem meglepő módon Ballának van is magyarázata, miért nem hívta össze az ülést, bár ezt az érintettekkel nem közölte. Ő is a bírák szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény egy pontjára hivatkozik – és ezt az érvelést osztja Handó, és mint utóbb kiderült, Rendeki is. Eszerint:
Az összbírói értekezlet feladata:
küldöttet választ az OBT-tagok megválasztásához,
véleményt nyilvánít a bírósági vezetők pályázatáról, és dönt a bírósági vezetői vizsgálat elrendelésének kezdeményezéséről,
megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről,
dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről,
dönt az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről,
kezdeményezi valamely, az OBT feladatkörébe tartozó kérdésnek az OBT napirendjére vételét és az OBT általi megtárgyalását.
Ez alapján mondják azt a Handó-párti vezetők, hogy a törvényben tételesen felsorolt témákon kívül nem lehet összbírói értekezletet tartani. Más kérdés, hogy kinek és mi baja lehet azzal, ha a bírák magyarázatot várnak a saját küldötteiktől és az igazgatási vezetőjüktől arra, hogy mi és hogyan történt az OBT-póttagválasztáson. Kerestük a történtekkel kapcsolatban Rendeki Ágnest is, ám a cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre. Amennyiben utóbb mégis megteszi, az ő álláspontját is közöljük. | https://hvg.hu/itthon/20181220_Meghekkelt_biroi_forum__a_pecsi_torvenyszeken_is_lazadnak | https://web.archive.org/web/20210226223352/https://hvg.hu/itthon/20181220_Meghekkelt_biroi_forum__a_pecsi_torvenyszeken_is_lazadnak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-meghekkelt-biroi-forum-botrany-a-pecsi-torvenyszeken-is | HVG | hungarian-news | 2018-12-20 06:50:00 | [
"Balla Lajos",
"Handó Tünde"
] | [
"Országos Bírói Tanács"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"háttér",
"foglalkoztatás",
"bíróság",
"klientúra",
"közigazgatás",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,219 | Korrupció és pénzmosás: vádemelés a brazil elnök ellen | A brazil legfőbb ügyészség tájékoztatása szerint egy kikötői koncessziókkal kapcsolatos nyomozás révén jutottak olyan információk birtokába, amelyek elégségesek ahhoz, hogy vádat emeljenek az elnök ellen. Az elnök a gyanú szerint kenőpénzt fogadott el, hogy 2017-ben rendeletet hozzon arról, hogy Brazília akár 70 évvel is meghosszabbít két kikötői koncessziós szerződést. | Vádat emelt Michel Temer leköszönő brazil elnök ellen korrupció és pénzmosás miatt a legfőbb ügyész helyi idő szerint szerdán Brazíliában.
A brazil legfőbb ügyészség tájékoztatása szerint egy kikötői koncessziókkal kapcsolatos nyomozás révén jutottak olyan információk birtokába, amelyek elégségesek ahhoz, hogy vádat emeljenek az elnök ellen. Az elnök a gyanú szerint kenőpénzt fogadott el, hogy 2017-ben rendeletet hozzon arról, hogy Brazília akár 70 évvel is meghosszabbít két kikötői koncessziós szerződést.
Hivatalban lévő elnök ellen csak a parlament alsóházának jóváhagyásával indítható büntetőeljárás, de az elnök mandátuma az év végén lejár, s így januárban várhatóan minden további nélkül bíróság elé fogják állítani.
Temer tagadja bűnösségét. A hivatala által kiadott közleményben az elnök tudatja: tisztázni fogja magát a vádak alól, s bizonyságot fog nyerni, hogy a szerződések meghosszabbítása révén egyetlen cég sem jutott jogosulatlan előnyhöz, ő pedig nem követett el semmilyen bűncselekményt. | https://hvg.hu/vilag/20181220_Korrupcio_es_penzmosas_vademeles_a_brazil_elnok_ellen | https://web.archive.org/web/20181221133230/https://hvg.hu/vilag/20181220_Korrupcio_es_penzmosas_vademeles_a_brazil_elnok_ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcio-es-penzmosas-vademeles-a-brazil-elnok-ellen | HVG | world-news | 2018-12-20 07:17:00 | [] | [] | [
"Brazília",
"Dél-Amerika"
] | [] | [] |
48,220 | Megmenekül a Sláger FM, már ha nekik is megengedi a Médiatanács, amit Vajnáéknak | Korábban úgy volt, se a Sláger FM, se a Music FM – a két leghallgatottabb megmaradt nem NER-rádió, frekvenciáját nem hosszabbítja meg a médiahatóság. Előbbi most mégis túlélhet. Már ha nekik is megengedik azt a trükköt, amit Andy Vajna rádiójának szabadott. | Bár ahogy a hvg.hu megírta, a Médiatanács korábbi döntése alapján nem hosszabbította volna meg a legnagyobb hallgatottságú nem NER-tulajdonban levő Music FM és a Sláger FM lejáró frekvenciáját, a Sláger FM egy trükknek köszönhetően mégis fennmarad, legalábbis a Médiatanács ennek eddig nem tett keresztbe, írja a Fühü.
A Sláger FM tulajdonosa, a Tematic Media Group ugyanis üzemeltetési szerződést kötött a Rock FM közösségi rádió tulajdonosával, a Favorit Masters Kft.-vel, és a Sláger FM ezzel jövő februártól átköltözik a 95,8 MHz-re.
A Médiatanács e heti ülésén hozzájárult, hogy a Rock FM a nevét Sláger FM-re változtassa februártól. Ugyanakkor később még ahhoz is hozzá kell járulnia, hogy a közösségi frekvenciát kereskedelmi rádióvá alakítsák át. A Médiatanács korábban a közösségi rádióként működő szegedi Európa Rádiónak már megengedte, hogy kereskedelmi rádióvá alakuljon át, igaz, talán nem lényegtelen különbség, hogy az Andy Vajna által tulajdonolt Rádió 1 hálózatához csatlakozott.
A Music FM üzemeltetője a Prodo Voice Studio Zrt., amelyet a Simicska birodalmát felvásároló Nyerges Zsolthoz közel álló üzleti kör birtokol. A Sláger FM frekvenciáját közvetve a Tematic Media Group Kft. birtokolja, amely a romániai befektető, Radu Morar érdekeltsége. | https://hvg.hu/kultura/20181220_Trukkel_menekulhet_meg_a_Slager_FM_ha_nem_szol_kozbe_a_Mediatanacs | https://web.archive.org/web/20181221133030/https://hvg.hu/kultura/20181220_Trukkel_menekulhet_meg_a_Slager_FM_ha_nem_szol_kozbe_a_Mediatanacs | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megmenekul-a-slager-fm-mar-ha-nekik-is-megengedi-a-mediatanacs-amit-vajnaeknak | HVG | hungarian-news | 2018-12-20 13:28:00 | [] | [
"Médiatanács"
] | [] | [
"média",
"engedély",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Andy Vajna rádiós pályázatai"
] |
48,221 | Földforgalmi nonszensz: a Fidesz szerint annyit ér a föld, amennyi termést ad | Az ország egyik legnagyobb agrárvállalkozója szerint a nemrég elfogadott földforgalmi törvénnyel a balatonfelvidéki borászok kaszálhatnak majd nagyot. | Visszalökheti a feudalizmusba a vidéket a Fidesz azzal, hogy az agrárkamara felügyelete alá vonná a földek adásvételét, és a szervezet még a földárakba is beavatkozhatna – írtuk két hete a törvénymódosítás kapcsán.
A hatályos jogszabály szerint a földek adásvételét ki kell függeszteni 60 napra, ez idő alatt más is jelentkezhet a területre, ha a törvényben maghatározott feltételeknek megfelel. Ha az ajánlatot az illetékes földhivatal is jogszerűnek ítéli, és azt a helyi földbizottság is véleményezte, akkor létrejöhet az ügylet. Ha az így meghozott döntés ellen valaki kifogást emel, azt a helyi jegyzőhöz kell benyújtani, és döntenek arról, hogy elfogadják, esetleg elutasítják a kifogást. Ezt követően is bírósághoz lehet fordulni az érintetteknek.
Azonban a módosítás kiiktatja a helyi földbizottságokat, a helyükbe a megyei agrárkamarai vezetés kerülne. Ha a bíróság elé kerülne egy ügy, nem írhatnák felül az agrárkamarák határozatait, legfeljebb új eljárásról dönthetnének. Ráadásul a földárakat is megszabnák aszerint, hogy milyen a hozama az adott földterületnek.
Bár a módosítás egy sor helyi konfliktust is lezárhat, a bírálók úgy látják, alapvetően a kormányhoz közeli agrárvállalkozók járnak majd jól vele, és csapást mér a vidéken élő, kevésbé tehetős, gazdálkodó családokra. Még pontosabban fogalmazott és szűkítette a kört Raskó György agrárvállalkozó, aki egy Facebook-posztban indokolta meg, miért a balatonfelvidéki borászokat látja helyzetbe kerülni.
Raskó szerint a törvénymódosítást senki nem érti igazán, legnehezebben emészthető része pedig az, hogy nem a kereslet-kínálat alapján kialakult ár kerül be az adásvételi szerződésbe, hanem a hatóság által kiküldött szakértő hozamérték becslése. „Azaz a szóban forgó föld maximum annyit érne, amennyi a következő 20 évben rajta megtermelt jövedelem összege.’” A közgazdász több példával is érzékelteti, miért problémás, hogy a földár-kalkulációból kihagynak olyan befolyásoló tényezőket, mint „a meglévő infrastruktúra, üdülőhelyek, városok közelsége, a nyugati határ közelsége, a föld természetes termőképessége stb.”
Raskó beszámol arról is, hogy felhívta az előterjesztőket, „hogy honnét jött ez a nonszensz ötlet? Kiderült, hogy balatonfelvidéki borászoktól, akik nem tudnak szőlőket venni a Káli medencében, Badacsony, Csopak környékén, mert ingatlanspekulánsok tízszer annyit kínálnak a földért, mint amennyit ők akarnak/tudnak fizetni a vevőnek. Miért is? Hogy ne kelljen sokat fizetni az eladó szőlőbirtokokért, zárjuk ki az üdülési céllal ingatlant vásárolni szándékozókat a piacról. Így nem lesz verseny, a vevői kör néhány potenciális helyi borászra, szőlősgazdára korlátozódik, s az eladóknak nem lesz választása, csak nekik eladni a földet. És hogy milyen áron? Ha komolyan vesszük a törvényt, akkor fillérekért, mivel történetesen a Balaton felvidéken a szőlőültetvények jövedelemtermelő képessége egyenlő a nullával, de mondjuk ennél legyen több, évi 30-50 ezer Ft/ha. Ez szorozva hússzal, kapjuk az engedélyezett 600 ezer-egymillió forintos árat. Okos, okos, nagyon okos lépés, és lehet vele nagyokat kaszálni, ugyanis a jelenlegi szabadpiaci földár a Káli medencében 4-6 millió Ft körül van, s ebben a jövedelemtermelő képesség egyáltalán nem áralakító tényező.” | https://hvg.hu/ingatlan/20181220_Foldforgalmi_nonszensz_a_Fidesz_szerint_annyit_er_a_fold_amennyi_termest_ad | https://web.archive.org/web/20190806054930/https://hvg.hu/ingatlan/20181220_Foldforgalmi_nonszensz_a_Fidesz_szerint_annyit_er_a_fold_amennyi_termest_ad | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foldforgalmi-nonszensz-a-fidesz-szerint-annyit-er-a-fold-amennyi-termest-ad | HVG | hungarian-news | 2018-12-20 13:42:00 | [] | [
"Fidesz",
"Magyar Agrárkamara"
] | [] | [
"pályázat",
"háttér",
"szőlő - borászat",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"klientúra",
"jogalkotás"
] | [
"Visszaélés a földpályázatoknál"
] |
48,222 | 4 millió forintot kért a bilincsben elvitt fideszes és társa egy ügyintézésért | Kedden bilincsben vittek el egy volt fideszes képviselőt az encsi járási hivatalból. Az ügyészség azt közölte, Ódor Ferenc ellen vesztegetés elfogadása miatt nyomoznak. Most kiderült, mekkora összegről van szó. | A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtöki közleménye szerint Ódor Ferenc, a hivatal vezetője, és társa, aki szintén vezető beosztású tisztviselője a szervezetnek, megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy
4 millió forintot kért a hivatali ügyintézéséért cserébe".
A közleményből kiderül, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben kedden a Központi Nyomozó Főügyészség – a Készenléti Rendőrség és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársainak bevonásával – tetten érte a vesztegetési pénzt átvevő egyik gyanúsítottat, majd az elkövetők lakóhelyén és munkahelyén kutatást végzett, amely során lefoglalásra került a korrupciós pénz is.
A gyanúsítottak nem éltek panasszal a gyanúsítás ellen. Egyikük tagadta a bűncselekmény elkövetését, társa részbeni, ténybeli beismerő vallomást tett.
Az ügyészség a két őrizetben lévő, öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő korrupciós bűncselekménnyel meggyanúsított elkövető letartóztatását indítványozta. A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendeléséről a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája a holnapi napon dönt. | https://hvg.hu/gazdasag/20181220_encs_fideszes_politikus_jarasi_hivatal_hivatali_vesztegetes_korrupcio | https://web.archive.org/web/20221214140955/https://hvg.hu/gazdasag/20181220_encs_fideszes_politikus_jarasi_hivatal_hivatali_vesztegetes_korrupcio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/4-millio-forintot-kert-a-bilincsben-elvitt-fideszes-es-tarsa-egy-ugyintezesert | HVG | hungarian-news | 2018-12-20 14:36:00 | [
"Ódor Ferenc"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"belföld"
] | [] |
48,223 | Kampányígéret volt a pesterzsébeti fürdő, most számolgatják, hány fát vágtak ki miatta | A Jódos Sós Gyógy- és Strandfürdő eredetileg 2 milliárd forintos beruházási értékűre becsült felújításáról és bővítéséről augusztusban derült ki, hogy több mint 400 millió forinttal többe kerül. | A soroksári Duna bal partján 1932-ben fúrtak kutat, melynek során Budapesten egyedülálló, jódot, konyhasót és brómot is jelentős mennyiségben tartalmazó hévízre bukkantak. A török jellegű fürdőt 1936-ban építették, s 2005-ben zárták be.
Az újranyitás tavasszal harmadjára hangzott el fideszes kampányígéretként, végül hétfőn indult a próbaüzem. Much Péter, a kerületi környezetvédelmi és városfejlesztési bizottságának elnöke februárban arról számolt be, hogy a vállalkozó kétméteres sitthalom alá temette a Duna-parti fákat, most pedig arról készített videót, milyen állapotok uralkodnak a fürdő körül a próbaüzem indítása után.
A képviselő szerint a nyitáskor „megbénult a Duna-part közlekedése is és az alsó Vízisport utca járhatatlanná vált az összevissza parkoló autók és a megnövekedett forgalom miatt”, ami nem csoda, hiszen nyoma sincs az ígért 100 férőhelyes parkolónak. A képek tanúsága szerint a kivágott fákat sem sikerült pótolni, illetve továbbra sem tudni, pontosan hányat is vágtak ki. A fürdőre az önkormányzat még nem adta ki az engedélyeket, és az sem világos, átsorolják-e a területet, melyen a fürdő komoly beépítésnövekedést eredményezett. | https://hvg.hu/ingatlan/20181220_Kampanyigeret_volt_a_pesterzsebeti_furdo_most_szamolgatjak_hany_fat_vagtak_ki_miatta | https://web.archive.org/web/20181221184021/https://hvg.hu/ingatlan/20181220_Kampanyigeret_volt_a_pesterzsebeti_furdo_most_szamolgatjak_hany_fat_vagtak_ki_miatta | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kampanyigeret-volt-a-pesterzsebeti-furdo-most-szamolgatjak-hany-fat-vagtak-ki-miatta | HVG | hungarian-news | 2018-12-20 14:36:00 | [] | [] | [
"Bp. XX. kerület",
"Budapest"
] | [
"fürdő",
"gazdálkodás",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,224 | BRFK: nem közérdekű adat, miért bérelnek milliárdokért ingatlant a Garancsi-féle cégtől | Az viszont kiderült, hogy a rendőrség hónapokon át nem publikált egy nyílt pályázatot. A későbbi nyertes ezalatt két olyan telek tulajdonjogát is bejegyeztette, amit aztán bérbe adott a hatóságnak. | BRFK;Garancsi István;bérleti szerződés;
2018-12-22 07:30:00
BRFK: nem közérdekű adat, miért bérelnek milliárdokért ingatlant a Garancsi-féle cégtől
Az viszont kiderült, hogy a rendőrség hónapokon át nem publikált egy nyílt pályázatot. A későbbi nyertes ezalatt két olyan telek tulajdonjogát is bejegyeztette, amit aztán bérbe adott a hatóságnak.
Nem közérdekű adat – ezzel utasította el azt a kérdésünket a BRFK, hogy miért bérelik a korábbinál jóval drágábban, évi 450 millió forintért kispesti bűnjelraktárukat attól a Sinvest Hofa 11 Kft,-től, melynek egyik ügyvezetője az Orbánt reptető nagyvállalkozó, Garancsi István.
Ötszörös áron is kell a bérlemény
A Népszava írta meg először, hogy a BRFK évek óta bérel egy több tízezer négyzetméteres ipari területet a Hofherr Albert utca -Tóth Árpád utca sarkán, a volt traktorgyár területén - a placcért 2012 és 2017 között összesen 454 millió forintot (tehát évente mintegy 90 milliót) fizetet a Garancsi-féle cégnek. (A vállalkozás akkor még Sinvest Rippl Rónai 1 néven futott, 2017 áprilisától már Sinvest Hofa 11.)
Idén január elsején azonban történt valami: a BRFK új, a korábbinál jóval borsosabb, tíz évre szóló szerződést kötött a céggel – pár nappal azután, hogy az újabb, tízezer négyzetméteres helyi telekre jegyzett be tulajdonjogot a kispesti ipartelepen. A BRFK erre plusz területre is igényt tartott, a következő tíz évben viszont már 4,3 milliárd forintot fizethet a bérleményért. Pedig a hatóság által használható terület jóval kisebb arányban, csak harmadával (összesen 41 ezer négyzetméterre) nőtt.
Hogy miért nem tették, teszik arra nincs válasz – mintha valami illetlenség lenne, a BRFK nem is reagált a felvetésünkre.
A tender, amiről sokáig tudni sem lehetett
A témában kapott három válaszlevélből egyre több furcsa körülményt ismerhettünk meg a Sinvest-szerződés hátteréről. A BRFK titokvédelmi hivatala először azt közölte: a rendőrség
2011-ben indította el a nyílt pályázati eljárást, amiben bérelhető telket keresett – a pályázaton befutó Garancsi-féle Kft.-vel pedig 2012. október 25-én kötöttek szerződést. Ez alapján azt hittük, hogy a Sinvest-cég már a meghirdetett tender ismeretében vásárolhatott meg két telket a Hofherr Albert utcai ipartelepen. A jelek szerint azonban tévedtünk.
Kiderült ugyanis, a rendőrség csak 2012. március 28-án „kezdeményezte”, hogy pályázati felhívásukat közzétegyék a police.hu oldalán.
A földhivatal nem bizonyító erejű tulajdoni lapjai szerint a Garancsi-féle cég 2012. március 2-án és március 20-án jegyeztette be tulajdonjogát két telekre a Hoffher Albert utcai ipartelepen. A BRFK-pályázat eredményhirdetésére 2012. május 30-án került sor.
Mindehhez nem csak tőke és gyors reakcióidő kellett, de szerencse is, kivéve, ha a Garancsi-féle Kft. nem értesült valahogy korábban a kínálkozó lehetőségről. A cégnél is érdeklődtünk, mi lehet a titok nyitja – igaz, valószínűleg hiába, hiszen írásban feltett kérdéseinkre korábban sem válaszoltak.
Budai bérlemények aprópénzért - a rendőrség még nyomoz
Az ügynek eleve romlott mellékízt ad, hogy Garancsi egyik vállalata, a CD Hungary Zrt. aprópénzért bérelt önkormányzati ingatlanokat a budai várban. A hvg.hu cikke szerint az eset kapcsán hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást BRFK korrupcióellenes osztálya, a vizsgálat eredménye eddig nem került nyilvánosságra. A Sinvest Hofa 11 cégadatbázisból elérhető email - címe egyébként ugyanaz, mint a CD Hungary-é.
Mivel a nyomozás állásáról azóta sincs hír, ezzel is a BRFK-hoz fordultunk, de titokvédelmi hivatalukról lepattant a kérdés: jelezték, hogy kérdésünk nem tartozik a közérdekű adatigénylés körébe. Így hát a Budapesti-Rendőr-főkapitányság sajtóosztályához fordultunk, hátha ők elárulnak majd valamit az ügyről. Ők pedig válaszoltak is: | https://nepszava.hu/3019335_brfk-nem-kozerdeku-adat-miert-berelnek-milliardokert-ingatlant-a-garancsi-fele-cegtol | https://web.archive.org/web/20220819071944/https://nepszava.hu/3019335_brfk-nem-kozerdeku-adat-miert-berelnek-milliardokert-ingatlant-a-garancsi-fele-cegtol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brfk-nem-kozerdeku-adat-miert-berelnek-milliardokert-ingatlant-a-garancsi-fele-cegtol | Népszava | hungarian-news | 2018-12-22 07:30:00 | [
"Garancsi István"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK)",
"CD Hungary Zrt.",
"Sinvest Hofa 11. Kft.",
"Sinvest Rippl-Rónai 1 Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"pályázat",
"strómanok",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,225 | Csak ötletek gyűjteménye a Simonka-féle Calendula-terv | A Dél-Békés Jövőéért Szövetség esete jól mutatja, miként is működött és építette békési hálóját a költségvetési csalással gyanúsított fideszes Simonka György. | Bod Péter írása a Népszavának;
térségfejlesztés;Simonka György;
2018-12-22 11:00:00
Csak ötletek gyűjteménye a Simonka-féle Calendula-terv
A Dél-Békés Jövőéért Szövetség esete jól mutatja, miként is működött és építette békési hálóját a költségvetési csalással gyanúsított fideszes Simonka György.
Összesen 1,4 milliárd forintos kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett, költségvetési csalás és más bűncselekmények ügyében gyanúsította meg és hallgatta ki az ügyészség Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt, aki sokak szerint teljhatalmú ura volt Dél-Békésnek. Ismerői úgy tartják, a térségben megkerülhetetlenné tette magát, rajta keresztül vezetett az út minden komolyabb fejlesztési ügyben. Arra, hogy miként hálózta be a vidéket, jó példa a Calendula-terv esete.
Simonka György kezdeményezésére 2016-ban alakult meg a Dél-Békés Jövőéért Szövetség. A harmincegy alapító többsége a térséghez tartozó önkormányzat volt – annak ellenére is, hogy tagdíjat kellett fizetniük. A szövetségben azt tűzték ki célul, hogy a mostoha sorsú dél-békési térségnek kidolgoznak egy komplex fejlesztési koncepciót. Ezt Calendulának nevezték el a körömvirág után. Azért így – indokolta egy korábbi interjújában Simonka –, mert reményeik szerint a terv Dél-Békés ezer sebét gyógyítja majd. A parlamenti képviselő végigrodeózta a vidéket és a teljes megyei sajtót a terv ötletével, gyakorta beszámolt a koncepcióról, amely állítása szerint 2016 nyarára el is készült.
A tervvel talán csak egy baj volt: nemigen látták az emberek. A térség központjának számító Orosházán az ellenzékben lévő szocialisták egyik önkormányzati képviselője, Füvesi Sándor az idén februárban a testületi ülésen kérte meg a fideszes Dávid Zoltán polgármestert, hogy adjon egy példányt a Calendula-tervből. A képviselőt azért is érdekelte a terv, mert az orosházi önkormányzat szintén tagja a szövetségnek, és addig 1,5 millió forint tagdíjat fizetett, így kíváncsi volt, mit kapnak a pénzükért. A szocialista politikus azonban hivatalos úton nem kapta meg a tervet. Emiatt panasszal élt a kormányhivatalnál. A hivatal nyomására végül Orosháza betekintést engedélyezett, ám a szocialista képviselő szerint csak egy majdnem üres dossziét kapott. Abban pedig a szövetség megalakulását és alapszabályát rögzítő dokumentumokon kívül szinte semmi nem volt.
Lapunk is megpróbálta beszerezni a Calendula-tervet. Noha a Simonka gründolta szövetségnek van szép, látványos honlapja, a terv ott nem található meg. Megkerestük a Dél-Békés Jövőéért Szövetséget, ahol közölték, „elnöki engedély”, vagyis Simonka György hozzájárulása kell a terv elküldéséhez. A dokumentumot majdnem egy hónap után sem kaptuk meg. A szövetség egyik tagja Medgyesegyháza. A település polgármestere, Nagy Béla érdeklődésünkre többször megerősítette, a terv létezik, és ígéretet tett arra, hogy elküldi, ám közel négy hét alatt sem tette ezt meg. További hét olyan polgármestert kerestünk még, akinek települése tagja a szövetségnek. Volt, aki azt mondta: „Még soha nem fogtam a kezemben a tervet, keresse a szövetséget!” Másutt kitérő választ kaptunk, sok helyen pedig nem értük el a polgármestert miután a titkárságon jeleztük, hogy a Calendula-tervről kérdeznénk.
A szövetségből kimaradó egyik térségi település polgármestere – névtelenséget kérve – annyit mondott: túl sokba került volna a tagság, a pénzért ráadásul nem kaptak volna semmit, ezért még testületi határozat is született arról, hogy nem lépnek be Simonka szövetségébe.
Noha a szövetségtől és annak megkeresett tagjaitól nem kaptuk meg a szakmai anyagot, nem hivatalos úton eljutott hozzánk egy majd 130 oldalas szöveg, amely a Calendula-terv címet viselte. Egy szakembert kértünk meg arra, hogy mondjon véleményt erről – ez alapján pedig korántsem meglepő, hogy a szövetség és annak tagjai nem büszkélkedtek vele.
– Formai szempontból megfelel a komplex térségfejlesztési programokkal szemben támasztott követelményeknek, tartalmilag azonban kívánságlistának és ujjgyakorlatnak tűnik. A benne szereplő költségelemek megnevezése láthatóan elnagyolt, hasraütésszerű – foglalta össze álláspontját a szövegről Velkey Gábor szociológus, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának békéscsabai munkatársa. A szakember szerint a Celendula-terv igyekszik a térség igényeit megfogalmazni. A Dél-Békés gondjait tartalmazó problématérképet jónak tartja, a helyzetleírást inkább átlagosnak. Gondnak látja, hogy adatokkal és tényekkel felületesen alátámasztott a program, amelyben sok a szakmai általánosság.
– Ez így nehezen nevezhető valódi térségfejlesztési programnak, a benne foglaltak alapján kijelenthető, hogy a Dél-Békés helyzetén érdemben nem tudna változtatni, javítani valamelyest igen – fogalmazott Velkey Gábor, és hozzátette: – Láthatóan a forrásszerzés szempontjából gondolták végig a készítői, hogy milyen uniós fejlesztési alapokból mekkora összegek volnának lehívhatóak. Ebből a szempontból inkább ötletgyűjteménynek nevezhető, de Dél-Békés felzárkóztatásának reális tervének semmiképp. | https://nepszava.hu/3019473_csak-otletek-gyujtemenye-a-simonka-fele-calendula-terv | https://web.archive.org/web/20230326082439/https://nepszava.hu/3019473_csak-otletek-gyujtemenye-a-simonka-fele-calendula-terv | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-otletek-gyujtemenye-a-simonka-fele-calendula-terv | Népszava | hungarian-news | 2018-12-22 11:00:00 | [
"Dávid Zoltán",
"Simonka György"
] | [
"Dél-Békés Jövőjéért Szövetség"
] | [
"Békés megye",
"Orosháza"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"önkormányzat",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"adatigénylés"
] | [] |
48,226 | Hazamehetett a 4 milliós vesztegetés miatt bilincsben elvitt fideszes | Kedden tartóztatták le Ódor Ferencet, de a bíróság pénteki döntése szerint elég, ha otthonában kerül felügyelet alá – tudta meg a hvg.hu. Információnkat az egykori fideszes képviselő ügyvédje is megerősítette. Az ügyészség megtámadta a döntést, így az nem jogerős, de az encsi járási hivatalból bilincsben elvitt volt politikus ennek ellenére is hazamehetett. | Ahogy megírtuk, kedden bilincsben vitték el a volt fideszes képviselőt, Ódor Ferencet az encsi járási hivatalból. A Központi Nyomozó Főügyészség közölte, hogy vesztegetés elfogadása miatt nyomoznak ellene, azzal gyanúsítják, hogy mint a hivatal vezetője – társával, aki szintén vezető beosztású tisztviselője a szervezetnek – „4 millió forintot kért a hivatali ügyintézéséért cserébe”.
Információnk szerint pénteken a bíróság elutasította az ügyészség előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványát, és Ódor védelmének érvelésével egyetértve elégnek találta, ha bűnügyi felügyelet alá kerül – ami gyakorlatilag a korábbi házi őrizetnek megfelelő intézkedés. Értesülésünket Ódor ügyvédje, Papp Gábor megerősítette, hozzátéve, hogy védence „tagadja a terhére rótt cselekmény elkövetését”.
A döntés nem jogerős, mert az ügyészség megfellebbezte, de ez nem befolyásolja, hogy a bilincsben elvitt egykori képviselő hazamehetett.
A korábbi hivatalos tájékoztatás szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben az ügyészség – a Készenléti Rendőrség és a Borsod megyei rendőrség bevonásával – tetten érte a vesztegetési pénzt átvevő egyik gyanúsítottat, majd az elkövetők lakóhelyén és munkahelyén lefoglalták a „korrupciós pénzt” is.
A Miniszterelnökség pedig azt közölte az MTI-vel: Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár utasította a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjét, hogy az Encsi Járási Hivatal hivatalvezetőjét azonnali hatállyal függessze fel az állásából. | https://hvg.hu/itthon/20181221_Hazamehetett_a_vesztegetes_miatt_bilincsben_elvitt_fideszes | https://web.archive.org/web/20201020232136/https://hvg.hu/itthon/20181221_Hazamehetett_a_vesztegetes_miatt_bilincsben_elvitt_fideszes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazamehetett-a-4-millios-vesztegetes-miatt-bilincsben-elvitt-fideszes | HVG | hungarian-news | 2018-12-21 13:21:00 | [
"Ódor Ferenc"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [] |
48,227 | Nem találják a román rendőrök a korrupció miatt börtönre ítélt magyar politikust | A román rendőrség nem találja a korrupció miatt csütörtökön három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergelyt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt szenátorát – írja az MTI. | A román rendőrség nem találja a korrupció miatt csütörtökön három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Olosz Gergelyt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt szenátorát – írja az MTI.
Nicoleta Tolvaj Marin, a Kovászna megyei rendőrkapitányság szóvivője azt mondta, továbbra is folyamatban van az elítélt tartózkodási helye megtalálásának, illetve előállításának rendőrségi akciója. Olosz Gergely ellen országos körözést adtak ki, személyi adatait elküldték Románia valamennyi határátkelőjére.
A volt székelyföldi politikust befolyással való üzérkedésben találta vétkesnek a román legfelsőbb bíróság. Az ítélet a háromévi letöltendő börtönbüntetés mellett 384 ezer euró (123 millió forint) és 400 ezer lej (27 millió 600 ezer forint) értékű vagyonelkobzásról is rendelkezett.
A vádirat szerint 2010-ben az akkor parlamenti képviselő Oloszt négy vállalkozó lefizette, hogy előnyös szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy a politikus korábban a román energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be. Az ügyészek szerint Olosz Gergely összesen félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült különböző formában.
Olosz Gergely 2007–2008-ban a romániai energiaár-szabályozó hatóság elnöke volt, 2008 és 2012 között az RMDSZ parlamenti képviselője, 2010-től frakcióvezetője, 2012-től 2013 májusában történt lemondásáig az RMDSZ szenátora volt. A politikus 2011-ben az RMDSZ elnöki tisztségét is megpályázta, ám a választáson alulmaradt az érdekképviselet élére akkor megválasztott Kelemen Hunorral szemben. | https://hvg.hu/vilag/20181221_Nem_talaljak_a_roman_rendorok_a_korrupcio_miatt_bortonre_itelt_magyar_politikust | https://web.archive.org/web/20200305020706/https://hvg.hu/vilag/20181221_Nem_talaljak_a_roman_rendorok_a_korrupcio_miatt_bortonre_itelt_magyar_politikust | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/nem-talaljak-a-roman-rendorok-a-korrupcio-miatt-bortonre-itelt-magyar-politikust | HVG | eu-news | 2018-12-21 14:25:00 | [] | [
"Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)"
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [] | [] |
48,228 | Ha nem bonyolítanák túl, sokkal kevesebb pénzből, néhány hónap alatt megvalósítható lenne a fővárosi jegyrendszer | 8,8 milliárdot már kifizettek 2014 óta az e-jegyrendszerre. További 26,8 milliárdot terveznek még elkölteni, de akkor az optimista tervek szerint is csak 2020 végétől működhet a rendszer. 400 millióból meg lehetne valósítani a fapados verziót, ami a legtöbb problémát szinte azonnal orvosolná. Bécs, Berlin és Prága simán megoldotta. Budapest még a fejlődő országoktól is alaposan le van maradva. | 8,8 milliárdot már kifizettek 2014 óta az e-jegyrendszerre.
További 26,8 milliárdot terveznek még elkölteni, de akkor az optimista tervek szerint is csak 2020 végétől működhet a rendszer.
400 millióból meg lehetne valósítani a fapados verziót, ami a legtöbb problémát szinte azonnal orvosolná.
Bécs, Berlin és Prága simán megoldotta.
Budapest még a fejlődő országoktól is alaposan le van maradva.
A Fővárosi Közgyűlés december 12-én szavaz az e-jegyrendszer folytatásáról, de igazán még elképzelés sincs, hogy mi legyen a jövő: azt tudják, hogy az állami egységes jegyrendszerhez kellene csatlakozni, de hogy ki végezze el ezt a feladatot, fogalmuk sincsen. Arra sem gondoltak, hogy 4 év egy helyben topogás után egyáltalán van-e még értelme az eredetileg tervezett projektnek.
Nem kevés pénzt költött el a főváros és a BKK a projektre: összesen 8,8 milliárd forintot fizettek ki eddig, a teljes projekt összköltségét pedig 35,6 milliárd forintra teszik. Ez annyira nagy összeg, hogy 400-500 új busz is kijönne belőle, ami a fővárosi buszok közel fele. Amíg azt tudjuk, hogy ezek cseréjére szükség lenne, az e-jegyrendszer már nem tűnik ennyire fontosnak.
Az e-jegyrendszerre azonban nem csak Tarlós István főpolgármestersége alatt költött a város. 2008-ban abból volt botrány, hogy az AAM tanácsadó cég 278 millió forintos szerződést kötött a BKV-val az elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatban, amiből végül 100 milliót fizettek ki – ma már egy ilyen tétel szinte fel sem tűnne az egyre csak hízó e-jegy költségek között. Ezen kívül 52 millió forintos szerződést kapott a Transman Kft. 2007-ben, így már 9 milliárd ment el összesen az elmúlt másfél évtizedben a soha sem működő rendszerre.
Miért kell e-jegy egyáltalán?
Az elektronikus jegyrendszer egyik legfőbb célja, hogy végre igazságosabb legyen a jegyek árazása: ma Budapesten elképesztően drága a bérletek árához képest a jegyeké. Ennek legfőbb oka, hogy a 350 forintos vonaljegy – a metróvonalak kivételével – nem alkalmas átszállásra.
Ha valakinek el kell jutni valahová, és jegyet vesz, akkor a 350 forintos vonaljegy helyett 530 forintos átszállójegyet kell vennie. Egy oda-vissza út már 1060 forint. Egy havi bérlet eközben 9500 forint, kb. nyolc oda-vissza út. Emiatt aki csak alkalmi utas, annak sokkal drágább a rendszer, sokkal nehezebben váltanak egy-egy alkalommal BKK-ra például az autósok.
Budapest-szintű városok működnek ejegyrendszer nélkül is
Már másfél évtizede azt ígéri a mindenkori főpolgármester, Demszky Gábor kezdte, Tarlós István folytatta, hogy csak már egy kicsit kell várni, és az elektronikus jegyrendszer működni fog. A sorozatos kudarcokat és a hasztalan közpénszórást látva, fel lehetne tenni azt a kérdést is, biztosan nincs-e más megoldás?
Közép-Európa legtöbb országában nincsen elektronikus jegyrendszer, és nem is tervezik azt bevezetni. Berlinben, Prágában vagy Bécsben nem jelentős gond a bliccelés, ezért sok tíz milliárdot költeni egy beengedőkapus, digitális rendszerre nem érdemes.
A közép-európai országok a 90-es években a hagyományos lyukasztók helyett olyan berendezésekre álltak át, aminél egy nyomtató rányomja a dátumot és az időt a jegyre, és ez alapján látja az ellenőr, hogy a 30, 60, vagy éppen 90 perces jegy érvényes-e még.
A BKK-nak 2017-ben összesen 64,5 milliárd forint bevétele volt jegy- és bérletértékesítésből. Számításaink szerint az összes bevétel 18 százaléka származott jegyértékesítéséből. Akármilyen modern rendszert vezetnek be, a bérleteladások nem nagyon változnak, a jegyekből lehetne csak többletet várni. Kérdés, nem lenne-e érdemesebb a 35,6 milliárdos fejlesztés helyett egy olcsóbb rendszert bezvezetni, ami lehet, hogy nem annyira high-tech, lehet a bliccelést sem szorítja vissza annyira, de legalább többeknek lesz kedve akár alkalmilag is tömegközlekedni.
Fapados innováció
Utánajártunk, mennyibe kerülne a fent említett 90-es évekbeli technológiát Budapestre elhozni, és számításaink szerint negyed milliárd forintból néhány hónap alatt mindez megoldható lenne.
A BKV járművei közül jelenleg 107 villamoson kb. 400 hagyományos jegylyukasztó van, a kb. 200 darab, azonnali cserére érett, 25 év feletti magaspadlós Ikarus buszon és trolibuszon pedig kb. 700 darab mechanikus lyukasztó van még.
Egy új, elektronikus jegykezelő 120-180 ezer forintba kerül, mennyiségtől, kialakítástól és a piaci helyzettől függően. A beépítés drága, darabonként akár 250 ezer forint is lehet: kábelekkel el kell vinni az áramot a régi járműveken, a FUTÁR rendszerrel össze kell kötni, hogy tudják, hogy mi a pontos idő.
Ha ezt mind egyszerre lecserélné a BKV, akkor az olcsóbb darabárral kalkulálva 407 millióba, drágább árakkal 473 millióba kerülne. Ehhez kellene egy kb. 1-2 hónapos közbeszerzési eljárás, és 1-2 hónap alatt elvégezhető lenne az egész.
A BKV egyébként 2011 óta már csak elektronikus jegylyukasztókat szerel fel a használtan beszerzett járművekre is. A nyugatról kidobott buszokkal folyamatosan „frissítik” a flottájukat, és éppen most vásárol a főváros 60 új Skoda-Solaris trolibuszt és 26 CAF villamost, így ha ma állnának neki a cserének, akkor már csak 300 millió lenne az átállás.
Az elképzelés egyébként nem új, a fővárosi LMP frakció 2010-ben adott be egy hasonló tervezetet. Azért nem terjesztették be, mert biztosította őket a BKK, hogy hamarosan jön az e-jegy. Lehet, most már biztosra kellene menni, és legalább az európai nagyvárosok 90-es évek színvonalát el kéne tudni érni.
Olcsó digitalizálás
Ha mégis elektronikusban gondolkodnánk, akkor sem kell akkora ugrással próbálkozni, mint a bedőlt budapesti projekt. A BKK, bár óriásit bukott a T-Systems által 2017 nyarára kifejlesztett, a vizes vébére időzített mobiljeggyel, a technológia szintén pár százmilliós befektetéssel megvalósítható lenne.
Ismét nem kell messze menni: Pozsonyban, Rómában és Bécsben évek óta működik. Egy applikációval meg lehet ezt oldani, hamisításmentesen. Arra érdemes lenne a vizes vébén látottak után figyelni, azon túl, hogy a rendszer működőképes legyen, hogy ne szálljanak el az árakkal, mint tette azt a T-Systems. 544 millió forintot kaptak volna két évre a rendszer üzemeltetésére, ha a botrány miatt nem mondják fel a szerződésüket.
A már említett európai nagyvárosokban ugyanis néhány száz millió forintból ki tudták hozni az olyan applikációkat, amivel idő alapú jegyet lehet vásárolni. Ezeket a meglévő, papír alapú, időbélyegzővel kezelt jegyek kiegészítésének szánták mindenhol. Egy ilyen rendszert Budapesten is meg lehet valósítani néhány hónap alatt, néhány száz millió forintból. Az applikáció mellett az ellenőröknek - 2018-ban 285 van belőlük - okostelefont kell venni, ami még 100 ezer forintos készülékkel is kijönne 30 millióból.
Ehelyett elköltöttek 9 milliárd forintot, és még mindig semmi eredmény. | https://444.hu/2018/12/27/ha-nem-bonyolitanak-tul-sokkal-kevesebb-penzbol-nehany-honap-alatt-megvalosithato-lenne-a-fovarosi-jegyrendszer | https://web.archive.org/web/20231017141135/https://444.hu/2018/12/27/ha-nem-bonyolitanak-tul-sokkal-kevesebb-penzbol-nehany-honap-alatt-megvalosithato-lenne-a-fovarosi-jegyrendszer | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ha-nem-bonyolitanak-tul-sokkal-kevesebb-penzbol-nehany-honap-alatt-megvalosithato-lenne-a-fovarosi-jegyrendszer | 444 | hungarian-news | 2018-12-27 00:00:00 | [] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)"
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"közlekedés"
] | [] |
48,229 | Az eredeti költségek közel dupláját verheti el a kormány a szombathelyi Gothard-kastélyra | Többször bejelentették, hogy hamarosan készen lesz, most úgy néz ki, 2021-re ez talán be is következik. Csak éppen kétszer annyiba kerül majd, mint gondolták, és a pénz még nem áll rendelkezésre. | Minden cikkünknek ilyen gyorsan legyen foganatja: közel egy hónapja írtunk a szombathelyi Gothard-kastélyról. Egyebek mellett azt, hogy bár a fideszes városvezetés már többször is bejelentette az épület felújítását, a grandiózus tervekből egyelőre semmi sem valósult meg.
A kastélyt az 1600-as években építették, az a 19. században került a Gothard-család birtokába. A tudományért rajongó Gothard Jenő és Sándor pedig obszervatóriumot építtetett a kastélyhoz, és a fizikai kísérletekhez szükséges technikai felszereltséggel látta azt el.
Az épületet is utolérte az államosítás, az 1950-es években lakásokra osztották, 15 család kapott itt szállást. Ők egészen 2016-ig lakhattak itt, az utolsó lakók májusban költöztek ki. Mindez azután történt, hogy 2015-ben maga Orbán Viktor ígérte meg, hogy a Modern Városok Program keretén belül a kastély 1,8 milliárd forintból újulhat meg.
A megyei napilapban, két helyi Fideszes önkormányzati képviselő, Lendvai Ferenc és Illés Károly jelentette be, hogy 2018. március 31-ig el is készül a kastély felújítása.
De nem készült el. Sőt, magát a felújítást sem tartotta napirenden a városvezetés egészen a december 10-i közgyűlésig. A testületnek azért kellett a Gothard-kastély felújításának ügyét tárgyalnia, mivel elkészültek a tervek.
Csak az előkészítésre 94,5 millió forintot költöttek el állami pénzből. Ezekből pedig az derült ki, hogy a tervezett 1,8 milliárd nem lesz elég a megvalósításra, több kell, majdnem a duplája. Egészen pontosan bruttó 3 milliárd 315 millió 364 ezer 649 forintot emészt fel a beruházás. Ezt sem városi, hanem állami pénzből fizetnék ki.
A testületnek arról kellett döntenie, hogy elfogadják e az elkészült terveket és állam bácsihoz fordulnak-e, még plusz támogatásért.
A vita nem volt rövid, már csak azért sem, mert az elkészült tervek alapján a kastélyban helyet kapna a felújított obszervatórium és súlytalanság-szimuláció mellett étterem, cukrászda és sörkert is, pedig az eredeti elképzelés alapján egy tudományos (fizikai) bemutató lett volna az egész épület. Most azonban úgy néz ki, mintha inkább egy plusz látványosságokkal csábító vendéglőt alakítanak ki.
Olyan ötlet is elhangzott a közgyűlésben, hogy az ELTE-Savaria Egyetemi Központtal egyeztetve lehetne élettel megtölteni az obszervatóriumot. Az ELTÉ-nek azonban már van egy másik régóta működő obszervatóriuma Szombathelyen. Az ellenzék azt firtatta leginkább, hogy mi értelme lenne egy ilyen intézménynek, ha nem tudnak hozzá funkciót társítani.
Ráadásul a létesítmény fenntartási költségeiről kalkuláció sem készült. Szombathelyen pedig nem példa nélküli, hogy egy megépített létesítménynél gondok akadnak a fenntartással.
Az egyedüli költség, amit a felújításon kívül kiszámoltak, az a létesítmény dolgozóinak bére. 8 fő kellene az üzemeltetéshez, a bér és a járulékok költsége pedig 24 millió forint lenne évente. Ebben a vendéglátók költségei nincsenek benne, azokat alvállalkozók üzemeltetnék.
A Fideszes többség végül megszavazta az előterjesztést. Ezek szerint ha a kormány ad plusz pénzt az építkezésre, akkor 2021 augusztusában vághatják a szalagot a politikusok.
Csak emlékeztetésképpen, 2016 márciusában a Fideszes képviselők azt jelentették be, hogy 2018 márciusára minden készen lesz.
Induló kép: a kastély látványterve, forrás: szombathely.hu | https://atlatszo.hu/2018/12/19/az-eredeti-koltsegek-kozel-duplajat-verheti-el-a-kormany-a-szombathelyi-gothard-kastelyra/ | https://web.archive.org/web/20210918111717/https://orszagszerte.atlatszo.hu/az-eredeti-koltsegek-kozel-duplajat-verheti-el-a-kormany-a-szombathelyi-gothard-kastelyra/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-eredeti-koltsegek-kozel-duplajat-verheti-el-a-kormany-a-szombathelyi-gothard-kastelyra | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-27 10:37:00 | [] | [] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"kastély",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,230 | Nyilvánosságra hozták a Duna Aszfalt négymilliárdos érdi keretszerződését | Az Átlátszó cikkének megjelenése után életre kelt az érdi közmű-társulás honlapja. A szervezet mintha eleget akarna tenni a közzétételi kötelezettségének. A helyzet viszont nem lett átláthatóbb: a honlap szerint a Duna Aszfalt négymilliárdos keretszerződése azelőtt lett a Modern Városok Programjának része, mielőtt a program elindítását bejelentette a miniszterelnök. | Bő három évnyi tetszhalott állapot után a napokban feltámadt az egykori Érd és térsége szennyvíztársulás honlapja. November derekán írtunk arról, hogy az adatvédelmi hatóság vizsgálatot indított a január 1-jével Érd és térsége közmű-társulás névre átkeresztelt önkormányzati szervezet közadatkiadási gyakorlata miatt.
Jelenleg feltöltés alatt, hamarosan jelentkezünk!
A 34 milliárdos csatornaberuházást levezénylő szervezet Érd, Diósd és Tárnok önkormányzatainak társulása. A társulás közfeladatot ellátó szerv, amelyre szigorú átláthatósági szabályok vonatkoznak.
Egy civil aktivista a térség csatornaberuházásának Tárnokot érintő szerződéseit kérte ki, de az igénylésre nem kapott választ. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ezért ősszel vizsgálatot indított.
A közbeszerzési adatbázis dokumentumaiból derült ki, hogy az új néven működő társulás a régi honlapját adta meg elérhetőségként. Ez a honlap utoljára 2015. augusztusában frissült. Adódott a kérdés: az önkormányzatok társulása, amely közpénzekből milliárdos nagyságrendben szervez és bonyolít beruházásokat, miként tesz eleget az úgynevezett közzétételi kötelezettségének, amit az infoszabadságról szóló törvény ír elő.
Cikkünk megjelenése után a nyitóoldal fejlécében felbukkant a “Érd és Térsége Közmű Társulás” elnevezés, és a látogatót köszöntő szöveg alatt ez olvasható: “Jelenleg feltöltés alatt, hamarosan jelentkezünk!”
A csatornaberuházás dokumentumai mellett felkerültek a honlapra a Modern Városok Program érdi fejlesztéseinek adatai és iratai, így például a NER-kedvenc Duna Aszfalt Kft-vel kötött négymilliárdos keretszerződés is.
A csapadékelvezetésre és más feladatok mellett szennyvíz-elvezetési és 50 kilométernyi út építésére kötött szerződés egyik legérdekesebb része az aláírás dátuma. A társulás honlapján “Modern Városok Program” aloldalon megtalálható szerződést 2014. szeptember 23-án írták alá. A Modern Városok Programot ugyanakkor Orbán Viktor 2015. elején jelentette be.
Az 1038/2016. (II. 10.) Korm. határozat bevezetője szerint is a kormány 2015-ben kötött megállapodást megyei jogú városokkal a program keretében. Az Érddel kötött megállapodást 2015. július elején jelentették be.
Szinte a semmiből felbukkant 50 kilométer út
Az is figyelemreméltó, hogy a Modern Városok Program aloldalán egy olyan szerződés szerepel, amely csatornaépítésről és ötven kilométer útépítésről szól. Ezek szerint a 34 milliárdos csatornaépítési projekt mellett a Modern Városok 40 milliárdjából is finanszírozták csatornaprojektet Érden.
Az 50 kilométeres útépítésről szóló szerződési rendelkezés azért érdekes, mert 2017. decemberében Simó Károly alpolgármester, a helyi Fidesz szóvivője azzal dicsekedett a helyi sajtóban, hogy a csatornapénzekből 50 kilométer utat építettek. Vagyis ezek szerint a költségvetésből érkezett pénzekből és az érdi lakosok által befizetett önrészből finanszírozott úgynevezett csatornázási “B”-programból 50-50 kilométer épült Érden.
A fentiekből adódó kérdésekre kizárólag úgy lehet egzakt választ adni, ha megismerjük az úgynevezett “B”-programot, illetve annak szerződéseit. Kezünkben van már a négymilliárdos Duna Aszfalt-szerződés, és emellé kellene megkapnunk a “B” program útépítési szerződéseit.
T. Mészáros: “Teljesen nyilvánosan történik minden”
Az érdi önkormányzat november végi közgyűlésen T. Mészáros András polgármester, a társulás és a helyi Fidesz elnöke kijelentette (itt tekinthető/hallgatható meg 2:32-től): “De egyébként az információs törvény [sic!] alapján is nagyon sok kérdést [kaptunk] az ellenzéktől és az ellenzéket és Soros Györgyöt kiszolgáló Átlátszó pont hu-tól, és így tovább, és így tovább, folyamatosan érkezik, és meg is adtuk, ööööö, ezeket a válaszokat. Teljesen nyilvánosan történik minden.”
Több jel és körülmény arra utal, hogy ez a kijelentés minimum félrevezető. Különösen igaz ez a csatornázási projekt vonatkozásában.
Az érdi polgármester, aki a csatornázási projektet levezénylő elnöke, elhallgatta, aztán bagatellizálta alpolgármestereivel együtt a beruházás egyik legfontosabb projektelemét érintő közbeszerzési szabálytalanságot. T. Mészárosék szabálysértése az adófizető állampolgárok 1,4 milliárd forintjába került.
A milliárdos nagyságú közpénz fölött diszponáló közműtársulás úgy működött, hogy szinte láthatatlan volt az interneten, és a jelek szerint nem tett eleget a közzétételi kötelezettségének, amely az infoszabadsághoz fűződő alkotmányos alapjogból fakad.
A társulás nem válaszol az adatigénylésekre, amiért a NAIH vizsgálatot indított. Az Átlátszó nyáron benyújtott adatigénylésére a mai napig nem kapott érdemi választ. Az igénylésben nem a szerződések másolatait kértük, hanem azokat az internetes elérhetőségeket (linkeket), ahol a “B” program szerződései elérhetők.
Tehát egy linklistára várunk. Ehhez képest a társulat projektvezetője a hatalmas munkateherre hivatkozva kért haladékot, és azóta hallgat.
Az Átlátszó írásbeli megkereséseire a polgármester immár egyáltalán nem válaszol. Korábban legalább ürügyeket keresett arra, hogy ne kelljen válaszolnia a kérdésekre. Például egy hulladékkezelési projekttel összefüggésben arra kérdeztünk rá, hogy mi alapján kell százmillió forintot elkölteni az úgynevezett szemléletformálásra. T. Mészáros azzal hárította el az adatigénylést, hogy a kért dokumentumokkal az önkormányzat nem rendelkezik. Ezt a választ az teszi érdekessé, hogy a hulladékkezelési projektet előterjesztőként T. Mészáros András vitte az önkormányzat közgyűlése elé.
Ha komolyan vehető T. Mészáros válasza, akkor az előterjesztő polgármestert a döntést megalapozó dokumentumok nélkül, teljesen felkészületlenül vitte a javaslatot a közgyűlés elé. Egy ellenzéki képviselő betekinthetett a dokumentumokba, aztán az érdi közgyűlés elfogadta az előterjesztést. | https://atlatszo.hu/2018/12/20/nyilvanossagra-hoztak-a-duna-aszfalt-negymilliardos-erdi-keretszerzodeset/ | https://web.archive.org/web/20210917093030/https://orszagszerte.atlatszo.hu/nyilvanossagra-hoztak-a-duna-aszfalt-negymilliardos-erdi-keretszerzodeset/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyilvanossagra-hoztak-a-duna-aszfalt-negymilliardos-erdi-keretszerzodeset | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-27 11:00:00 | [] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Érd Város Önkormányzata"
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"közmű",
"átláthatóság",
"útépítés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
48,231 | Kukakrízis Szombathelyen is: eddig közel 1,3 milliárd forintba fáj a hulladékreform | Az állami kukaholdig Vasban sem fizet rendesen. A helyi hulladékkezelő cég helyzete annyira megroppant, hogy az igazgató inkább lemond. | Az állami kukaholdig Vasban sem fizet rendesen. A helyi hulladékkezelő cég helyzete annyira megroppant, hogy az igazgató inkább lemond.
Két éve, 2017. február 3-án tárgyalta a szombathelyi közgyűlés a hulladékszállítás ügyét. A megyeszékhelyen addig a Szombathely és pár kisebb önkormányzat tulajdonában álló SZOMHULL Nonprofit Kft. szállította el a szemetet, 43 másik vasi településével együtt. A 2016-ban módosított hulladékszállítási törvény miatt azonban deficites lett volna a szemét szállítása a társaságnak.
Egy köbméter szemétért az állami “kukaholding”, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. 1500 forintot volt hajlandó fizetni, a SZOMULL azonban korábban ennek dupláját kereste vele. Így a cég prognózisa szerint évi több százmillió forintos veszteséget jelentett volna nekik a rendszer.
A 2017. februári közgyűlésen így hát a városvezetők úgy döntöttek felmondják a szerződést. A korábban a SZOMHULL-hoz tartozó területre egy soproni társaság, a STKH Sopron és Térsége Nonprofit Kft. érkezett. A részben szombathelyi tulajdonú SZOMHULL pedig azoknak a településeknek vállalta a továbbiakban is a hulladék-szállítását és kezelését, amelyeknek szintén tulajdonrésze van a cégben: Gencsapáti, Ják, Táplánszentkereszt, Vép, Rum, Zsennye és Tanakajd.
Az új hulladékszállító soproni kft. a harasztifalui székhelyű, részben zalaegerszeg-városi, részben osztrák érdekeltségű Müllex-et bízta meg alvállalkozóként a szemét elszállításával.
Ez a konstrukció korábban a szombathelyi cégtől sem volt idegen. A SZOMHULL ugyanis egyik tulajdonosa, az önkormányzati érdekeltségű SZOVA (Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt.) infrastruktúráját használta a munka elvégzéséhez. A hulladékkezelés kiszervezésével azonban a SZOVA kapacitásának jó része kihasználatlan maradt.
A SZOVÁ-nál van még egy kényes pont. A SZOVA 2007-ben ugyanis kötvénykibocsátást hajtott végre. A cég 5 milliárd forint névértéken jegyezte a kötvényeket, ami a svájci frankos beváltás miatt végül 8 milliárdot hozott. Ezt évi 400 millió forintos törlesztéssel, 2030-ig kell kiegyenlíteni. Egy 11 évvel ezelőtti területvásárlás miatt döntött a szombathelyi vagyonkezelő a konstrukció mellett. A vízió az volt, hogy a befolyt összegből ipari parkot fejlesztenek, majd a területek értékesítésével termelik ki a profitot.
A SZOMHULL veszteségei már korábban is jelentkeztek, ám ezt a résztulajdonos SZOVA még tudta kezeli. Eddig. Most azonban neki kell állni törlesztenie a kötvénykibocsátás terhetit, ám a hulladékkezelő hiányának pótlása mellett ezt már nem bírja a cég. Ezért kellett a SZOMHULL ügyét a december 10-i városi közgyűlés elé vinni.
A hulladékkezelőnek ugyanis már 483 millió forintos lejárt tartozása van, amit rendezni kell. Molnár Miklós (Pro Savaria) gazdasági területért felelős alpolgármester azt mondta, hogy 340 napnyi munkából, 45 napot fizetett ki az állami kukaholding, ez okozza a Szomhull mostani helyzetét. Elmondása szerint a SZOVA eddig 800 millió forinttal finanszírozta a SZOMHULL-t.
A SZOMHULL-t kisegítő összeg pedig csak tovább nőtt, mivel a testület megszavazta az előterjesztésben szereplő 500 millió forintos tagi kölcsönt. Hogy ezt mikor tudja a veszteséges cég visszafizetni, az jó kérdés. A szerződés szerint 2019. december 31-ig kellene.
A szombathelyi hulladékkezelési drámának van még egy áldozata. Ez pedig az a Puklér Géza, aki a decemberi közgyűlés előtt jelezte, hogy közös megegyezéssel szeretne felmondani és otthagyni a SZOMHULL igazgatói székét. A közgyűlés abban határozott, hogy februárig próbálják meg megtalálni az utódját, addig kell kitölteni a felmondási idejét.
Látva, hogy mekkora kudarctörténetet hozott a kormány rezicsökkentéséből kiindult szemétszállítási árcsökkenés, nem valószínű, hogy sokakkal kell majd felvételi elbeszélgetést tartania az önkormányzatnak.
Fotó: Puskás Tivadar polgármester és Hende Csaba országgyűlési képviselő szemétszedéshez készülődik, forrás: szombathely.hu | https://atlatszo.hu/2018/12/13/kukakrizis-szombathelyen-is-eddig-kozel-13-milliard-forintba-faj-a-hulladekreform/ | https://web.archive.org/web/20211017131210/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kukakrizis-szombathelyen-is-eddig-kozel-13-milliard-forintba-faj-a-hulladekreform/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kukakrizis-szombathelyen-is-eddig-kozel-13-milliard-forintba-faj-a-hulladekreform | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-27 11:23:00 | [] | [
"SZOMHULL"
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"háttér",
"hulladéküzlet",
"gazdálkodás"
] | [] |
48,233 | MENNYIRE LESZ PARA AZ ÚJ KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG? | Pártkatonák lesznek a közigazgatási bíróságokban, akik majd eltitkolják a közérdekű adatokat és betiltják a tüntetéseket? A miniszter fog kézivezérelni, ehhez képest az OBH-elnök Handó Tünde kismiska? Most lett vége végleg a jogállamnak? A múlt héten nem csak a rabszolgatörvényt fogadták el a parlamentben, hanem a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvényt is. Kell-e tőle félni, és eléggé félünk-e tőle már most? Az Azonnali elmagyarázza! | Ehhez képest a közigazgatási bíróságok bevezetése sokkal alapvetőbb változásokat fog hozni, csak épp az amúgy is elvont és bonyolult bírósági rendszerben, és csak 2020-tól. Mivel ez jóval összetettebb dolog a túlórázásnál, így a rabszolgatörvénnyel ellentétben egybitesre egyszerűsített mémek sem születtek a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos pro és kontra érvekről – transzparensek a tüntetésre legalább igen.
Azt azért megtudhattuk az ellenzéki oldaltól a közigazgatási bíróságokról, hogy ha eddig még nem bontotta volna le Orbán teljesen a jogállamot (pedig a Sargentini-hype-ban azt hihettük volna, hogy de), akkor most fellegzett be tényleg véglegesen a független igazságszolgáltatásnak; a kormányzati párhuzamos univerzum narratívája szerint pedig éppen a közigazgatási bíróságok fognak megmenteni minket az állami önkénytől. (Felmerül a kérdés, hogy akkor ettől vajon nem védett meg eddig semmi az Orbán-kormány elmúlt nyolc évében?)
De mi igaz ezekből a nagy szavakból? Az Azonnali elolvasta helyetted a törvényjavaslatot, és elmondja, mik a legijesztőbb és leglátványosabb nagyotmondások és kamuzások a törvénnyel kapcsolatban, és mennyit érdemes belőlük elhinni.
Ellenzék: Nincs szükség közigazgatási bíráskodásra, az egész csak arra jó, hogy a Fidesznek saját pártbírósága legyen
Trócsányi: Épp ezzel tesszük teljessé a jog uralmát a közigazgatás fölött
Mindenki nyugodjon meg, Trócsányi László igazságügyi miniszter nagy szavai ide vagy oda, a Fidesz utóbbi nyolcéves kormányzása idején sem garázdálkodhattak szabadon a közigazgatási hatóságok. A közigazgatási határozatok ellen – legyen az akár egy NAV-bírság, építési engedély elutasítása, vagy környezetvédelmi engedélyeztetés valamilyen beruházás előtt –
eddig is lehetett fellebbezni és bírósági felülvizsgálatot kérni, elkülönült közigazgatási bírósági szervezet hiányában is.
2012 óta egy olyan félmegoldás volt életben, hogy a voltak ugyan közigazgatási és munkaügyi bíróságok, de ezek nem különültek el a bírósági hierarchia minden szintjén a rendes polgári bíróságoktól, és az eljárásokat is alapvetően a polgári perrendtartás alapján folytatták le.
2017-ben aztán csináltak egy külön közigazgatási perrendtartást, most pedig meglesznek hozzá a teljesen elkülönült közigazgatási bíróságok is. Rossz ez? Nem, sőt!
Hiszen tök más a helyzet akkor, ha mondjuk lakástulajdonos Géza az albérlőjével vitatkozik, hogy már megint elmaradt kéthavi bérleti díjjal, amikor a NAV-val (vagyis az állammal) alkudozik azon, hogy most akkor miként, és mennyi adót fizessen ez után a pénz után.
Önmagában egyáltalán nem hülyeség, hogy külön közigazgatási bíróságokra bízzák azokat a jogvitákat, amikor akár adófizetésen, akár mindenféle engedélyeken – a kerti sufniépítéstől a kocsmanyitásig – vitatkozunk az illetékes állami szervekkel.
Egy csomó más európai országban is elkülönült bírósági szervezet van erre; külön saját csúcsbírósággal, amilyen nálunk lesz a Közigazgatási Felsőbíróság. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ahol nincs ez így elkülönítve, ott bírói kontroll nélkül garázdálkodna a közigazgatás: nálunk sem ez történt idáig.
Ellenzéki sajtó: Megszűnik a magyar államigazgatás bírói ellenőrzése, eltörlik a független ítélkezést
Trócsányi: A mainál nagyobb lesz az állampolgárok jogvédelme
A fenti két állítás a mindkétoldali nagyotmondás tökéletes példája. Nyilvánvaló, hogy
önmagában attól még nem lesz erősebb az állampolgárok jogvédelme, hogy új intézményrendszert hoznak létre, ahol lehet panaszkodni. Sőt! Minden attól függ, hogy ez az új intézményrendszer pontosan hogyan épül fel. És itt kezdődnek a gondok.
A miniszternek ugyanis tényleg aggasztóan sok beleszólása lesz a szervezetrendszerbe. (Mindjárt elárulom azt is, hogy pontosan hogyan.)
Lehet persze azzal jönni, hogy így van ez a fejlett (vagyis izé, most éppen macronista gaz migránssimogató-euroföderalista-liberális) Franciaországban is, csak éppen kevésbé meggyőző egy olyan kormány részéről, amelynek a politikusai konkrét bírói döntésekről üzengetnek videóban, hogy aztán érdekes módon az történjen, amit akartak (Rezesová előzetes letartóztatására például emlékszik még valaki?), és egyik kedvenc hobbijuk a barátaikra és ellenségeikre szabott célzott jogalkotás.
Ráadásul a bíróságok miniszteri igazgatásának fejlett nyugati mintáját valamiért pont csak saját maguk, a végrehajtó hatalmi ág ellenőrzésére vennék át,
ahogy Schiffer András is rámutatott erre a briliáns „következetességre”.
Az államigazgatás bírói ellenőrzésének a teljes megszűnését mindenesetre azért erős túlzás lenne máris kikiáltani, hiszen a közigazgatási bíróságokon is bírók fognak dolgozni (lásd a következő pontot), és a közigazgatási perekben hozott jogerős ítéletek ellen is lehet majd alkotmányjogi panasszal élni az Alkotmánybíróságon. (Mielőtt lemondóan legyintenél erre az érvre: az egy dolog, hogy az Alkotmánybíróság politikailag kényes ügyekben sajnos már csak a legritkább esetben mer konfliktust felvállalni a kormánnyal, de alkotmányjogi panasz keretében konkrét bírói ítéleteket még mindig viszonylag gyakran megsemmisít.)
Lesz egyébként a közigazgatási bíróságoknak is egy saját OBT-jük, vagyis egy bírók által választott képviseleti szervük, úgy fogják hívni, hogy Országos Közigazgatási Bírói Tanács (OKBT). Ennek az OBT-vel ellentétben legalább egyetértési joga lesz, ha pénzt akarnak tőlük elvonni.
Ellenzék: Trócsányi döntheti el egy személyben, ki lehet közigazgatási bíró, és pártkatonákat fognak áthozni a közigazgatásból
Trócsányi: Egy csomó garancia korlátozza a miniszteri jogosítványokat, csak alkalmas bírók kerülnek majd oda
Ijesztően hangzik, hogy mindenféle random államigazgatási droidot átzsuppolnak majd a közigazgatási bíróságokra, de valójában a közigazgatási bíróknak meg kell majd felelniük a bíróvá való kinevezés általános feltételeinek; vagyis rendelkezniük kell jogi szakvizsgával (ami már önmagában feltételez legalább három év szakmai múltat jogi területen), és ezen túl legalább egy évig kellett dolgozniuk jogi szakvizsgához kötött munkakörben; akár bíróságon, akár máshol, mondjuk a közigazgatásban: ezek a feltételek irányadók most is minden kinevezés előtt álló bíróra. Ezen felül pluszban várják el majd a közigazgatási bíróktól a közigazgatásban szerzett gyakorlatot.
Túl sok ok nincs azt feltételezni, hogy egy kezdő közigazgatási bíró bármivel is hülyébb vagy alkalmatlanabb lenne, mint egy kezdő sima bíró:
valahol a szakmát el kell kezdeni: ez úgy működik, hogy első alkalommal három évre nevezik ki a bírókat, és csak utána határozatlan időre. Vezető pozíciókat elvileg a rendes- és a közigazgatási bírói szervezetben is csak határozatlan időre kinevezett bírók tölthetnek be, vagyis olyanok, akik nem kezdők (sőt, jellemzően ennél több szakmai tapasztalatot is előírnak, legalább öt évet). Azok a bírák pedig, akik jelenleg is közigazgatási ügyszakban ítélkeznek, simán átkérhetik majd magukat az újonnan felálló közigazgatási bíróságokra.
A papíron többé-kevésbé pontokkal mérhető szakmai alkalmasság viszont csak egy dolog. A másik a lojalitás. Ezen a ponton pedig elég nagy gondok vannak a törvénnyel.
Nagyjából arról van szó, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter lesz a közigazgatási bíróságok Handó Tündéje.
De Handó Tündét legalább a parlament kétharmada ültette a bírósági igazgatás tetejére, ehhez képest a közigazgatási bíróságokat direktben az igazságügyi miniszter fogja igazgatni.
Hogy Handó Tünde hogyan nevezi ki a bírósági vezetőket, és hogyan trükközik akkor, ha nem a számára kedves jelölt kapja a legtöbb pontot egy-egy bírói álláshelyre kiírt, arról már írtunk itt részletesen. A lényeg, hogy a kinevezésekkor Handó elvileg a pontozási rangsortól csak a bírák által választott OBT hozzájárulásával térhet el, de ezt ki tudja játszani úgy, hogy eredménytelenné nyilvánítja a pályázatot valamilyen ürüggyel, aztán kiírja őket újra.
Mit csinálhat majd ehhez képest Trócsányi?
A közigazgatási bírói pozíciókra is pályázni kell majd, ezeket a fentebb emlegetett OKBT-nek egy külön személyi tanácsa pontozza. Bár úgy hangozhat, hogy ez a személyi tanács legalább a közigazgatási bírói kart reprezentálja, ez csak félig van így. A tanácsnak csak a felét delegálja ugyanis az OKBT (tehát ők a közigazgatási bíró tagok), a másik felét más, nem bíró jogászok adják, akiket olyan alakok neveznek ki, mint a közigazgatásért felelős miniszter (jelenleg Trócsányi), a legfőbb ügyész (jelenleg Polt Péter), a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke (ő jelenleg Bánáti János, aki a sok sorosozás miatt kiakadt már a kormánypropagandára), valamint a parlament igazságügyi bizottsága, ahol ugye szintén fideszes többség van.
A kinevezések során garanciálisnak tűnő személyi tanács egyébként nem csak az összetétele miatt nem túl garanciális, de azért sem, mert amúgy elég könnyű lesz kikerülni.
A shortlisted wannabe közigazgatási bírók végül – legalábbis akik többen pályáznak egy helyre – személyesen Trócsányi miniszternél állásinterjúzhatnak majd.
Ha pedig a minisztert annyira meggyőzi vagy kiábrándítja valamelyik pályázó, hogy a pontszámok alapján felállított rangsortól való eltérést tart szükségesnek, akkor ezt simán megteheti, mindössze indokolnia kell, de más szerv, mondjuk az OKBT beleegyezése nem kell ehhez. (A bírókat amúgy a köztársasági elnök fogja kinevezni, de miniszteri felterjesztéshez kötötten.)
És hogyan alkalmazhatja majd Trócsányi a Handó által kifejlesztett módszert, a bírói pályázatok eredménytelenné nyilvánítását? Simán, ahogy nem szégyelli!
Miközben az OKBT csak olyan helyzetekben kezdeményezheti egy bírói pályázat eredménytelenné nyilvánítását, ha egyik pályázó se éri el a pontok ötven százalékát, vagy nyilvánvaló összeférhetetlenség jönne létre, Trócsányi simán hivatkozhat majd a Handó által előszeretettel használt kamuindokokra, minthogy mégsem szükséges kinevezni senkit az adott álláshelyre, vagy hogy „súlyos” eljárási szabálysértés történt.
Riasztóan hangozhat elsőre az is, hogy a közigazgatási bírókat az igazságügyi miniszter osztja be és helyezi át, de valójában ez a rész nem annyira para, mint amilyennek tűnik.
A beosztás azt jelenti, hogy az illetőt a miniszter beosztja valamelyik konkrét közigazgatási bíróságra (nyilván oda, amelyik álláshelyre elnyerte a pályázatot), vagy azon kívül beoszthatja államigazgatási szervekhez, ügyészséghez, vagy olyan intézményekhez, mint mondjuk az ombudsmani hivatal, a köztársasági elnök hivatala, vagy az alkotmánybíróság hivatala. Ilyenkor azért több garancia is van: a bíróságon kívüli beosztáshoz kell a hozzájárulása annak a közigazgatási bíróságnak az elnökének, ahol addig az a bíró dolgozott, és eleve az egész az érintett bíró kérelmére történik; tehát akaratuk ellenére a miniszter nem vonhat ki bírókat az ítélkezésből. Más bíróságra áthelyezni a bírót is a hozzájárulásával lehet majd.
A közigazgatási felsőbíróság összetételébe viszont még erősebb lesz a külső beleszólás lehetősége, mint a közigazgatási bíróságokéba általában. Ha a felsőbíróság elnöke – akit a parlament választ majd meg kétharmaddal: a pletykák szerint Patyi András korábbi NKE-rektor, a Nemzeti Választási Bizottság volt elnöke lehet a befutó – mást látna szívesen az adott felsőbírósági pozícióban, mint az amúgy is részben garantáltan haverokból álló OKBT személyi tanácsa (de ők legalább elméletileg objektív, pontozásos módszerrel állítják fel a rangsort), akkor mindenképpen a miniszteri meghallgatás dönt a kinevezésről. Tehát
a közigazgatási felsőbíróság elnöke még az amúgy sem túl biztató összetételű személyi tanácsot is kikerülheti, ha úgy gondolja, hogy a miniszteri kinevezés által „megfelelőbb” munkatársakhoz jut.
A közigazgatási felsőbíróság összetétele azért sem mindegy, mert közigazgatási ügyekben ez lesz az abszolút felsőbíróság, innen a Kúriára nem lehet majd már fellebbezni, legfeljebb az Alkotmánybíróságon lehet alkotmányjogi panaszt tenni – de ennek egy külön feltételrendszere van.
Ellenzéki sajtó: A közigazgatási bíróságok majd betiltják a tüntetéseket, kitolnak velünk munkaügyekben, és segítenek eltitkolni a közérdekű adatokat
Trócsányi: erről mélyen hallgat :(((
Ha nagy nehezen túltettük magunkat azon, hogy
mégis miféle bírók fognak ítélkezni a közigazgatási bíróságokon, akkor nem árt feltenni azt a mellékes kérdést sem, hogy pontosan mégis miről.
Erre a kérdésre az elfogadott törvény azt a talányos választ adja, hogy a közigazgatási bíróságok döntenek a közigazgatási jogvitákban és más olyan ügyekben, amit törvény a hatáskörükbe utal.
De mit is jelent ez a bullshitmondat?
A közigazgatási jogviták ezerfélék lehetnek, mindennapos ügyektől (mondjuk, ha valamilyen gebaszba ütközik Józsi bácsi, aki rendszámot kérne az autójára, vagy A Magyar Mintaanya, aki épp TAJ-kártyát akarna igényelni negyedik gyermekének) olyan horderejű projektekig, mint mondjuk az újranyitni tervezett pécsi uránbánya környezetvédelmi engedélyeztetése, vagy a kormányzati média legnagyobb részét egy alapítványban egyesítő Halálcsillag-fúzió jóváhagyatása a GVH-val.
Vagyis, izé; ez utóbbi mégsem, hiszen ez hirtelen nemzetstratégiai jelentőségű lett, ha pedig nemzetstratégia, akkor ugyan kit érdekelnek a versenyjogi szabályok? Jobb, ha nem érdeklik sem a hatóságot, sem a ne adj’ Isten mégsem elég lojális közigazgatási bírót, biztos, ami biztos.
De például közigazgatási perben lehet megtámadni azt a rendőrségi döntést is, ami megtiltja egy bejelentett tüntetés megtartását,
és itt már nagyon nem mindegy az eljáró bíró hozzáállása, hiszen az új gyülekezési törvénybe beírt gyönyörű gumiszabály bőven biztosít mérlegelési lehetőséget ezen a téren. (Amiatt viszont nem kell aggódni, hogy a tüntetésen esetleg szabálysértés, netán bűncselekmény miatt előállítottak sorsáról ezek a bíróságok döntenének, ez továbbra is a rendes járásbíróságokra tartozik.)
Arról viszont egyelőre csak találgatni lehet, hogy az amúgy is ezerféle közigazgatási pereken kívül miket fog még törvény a közigazgatási bíróságok hatáskörébe utalni, a kormányzat ugyanis erről nem hajlandó sikerkommunikálni sem, inkább mélyen hallgat. Sokan tartanak attól, hogy a köztisztviselők, netán közalkalmazottak munkaügyi perei is itt landolnának, de ennél
Mondhatnánk erre persze magvas igazságokat a Fidesz és a józan ész viszonyáról, de valójában nem is olyan egyszerű eldönteni, hogy egy bármikor lecserélhető miniszterre volt-e józanabb döntés bízni a közigazgatási bíróságok teljhatalmú igazgatását, vagy egy parlamenti kétharmaddal fix kilenc évre bebetonozott Handó Tündére, aki aztán olykor kiszámíthatatlanul elszabadul, és közben építgeti a saját kis hatalmi köreit.
A jó hír az, hogy nem csak ez a két lehetőség létezett volna, a rossz meg az, hogy minden más opció már feltételes mód és múlt idő. | https://azonnali.hu/cikk/20181218_mennyire-lesz-para-az-uj-kozigazgatasi-birosag | https://web.archive.org/web/20221209183937/https://azonnali.hu/cikk/20181218_mennyire-lesz-para-az-uj-kozigazgatasi-birosag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mennyire-lesz-para-az-uj-kozigazgatasi-birosag | Azonnali | hungarian-news | 2018-12-27 11:42:00 | [] | [] | [] | [
"bíróság",
"jogalkotás"
] | [] |
48,234 | POLITIKAI ALKU ÁLL GRUEVSZKI SZÖKÉSE MÖGÖTT, EZT GONDOLJÁK A MACEDÓNOK | Az emberek azt gondolják Macedóniában, hogy Zaev és Gruevszki megegyezett, hogy utóbbi hozza a szavazatokat a bebörtönzött képviselőtársai és a saját szabadságáért cserébe – mondja az Azonnalinak Marija Risteska, a szkopjei Center for Research and Policy Making (CRPM) vezető kutatója. Macedóniában egyébként sem a korrupcióellenes ügyészség, sem a közbeszerzési hatóság, sem a választási bizottság nem működik, és az emberek negyede normálisnak tartja a korrupciót. Interjú. | Az ország nevének megváltoztatása kizárólag politikai döntés alapján valósulhat meg, de ez egy nagyon problémás téma. Az egyik részről az ország európai integrációja kétségtelenül első számú prioritás a mindenkori kormánynak, a politikai pártoknak és a macedón polgároknak.
Az emberek azonban nem gondolták, hogy a névváltoztatás közelebb hozhatja az uniós tagságot, legfeljebb a NATO-ba való belépést. Előbbihez ugyanis
reformokat is végre kellene hajtani, amit a helyiek el is várnak. A Zoran Zaev vezette kormány erre kapott mandátumot az előző miniszterelnök, Nikola Gruevszki leváltását követően, nem pedig a névcserére.
Nagy a csalódottság. A legfrissebb felmérések szerint 50 százaléknál kisebb a választási hajlandóság, a jelenlegi politikai folyamatokat nem támogatják.
MARIJA RISTESKA, A CENTER FOR RESEARCH AND POLICY MAKING VEZETŐ KUTATÓJA NYILATKOZIK AZ AZONNALINAK
Külföldről nézve meglepő, hogy ennyire súlyos a demokráciadeficit Macedóniában.
2012 óta nem csak Macedóniában, hanem világszinten is egyre több helyen tapasztalható a képviseleti demokrácia csődje, mivel a hatalmon lévő politikai pártok nem igazán képviselik a polgárokat. Macedónia estében az eddigi választásokon viszonylag magas részvételi arányokat tapasztaltunk, ám a politikai pártok csak korlátozottan tudták megvalósítani a kampány során tett ígéreteiket, ami azt eredményezte, hogy folyamatosan csökkent a bizalom a mindenkori kormányok iránt.
A korrupciós indexen 17 helyet esett Macedónia az elmúlt években.
A macedónok negyede a korrupciót az élet normális velejárójának tartja. És ez az egész a fiatalokra is kihat, nagyrészük már személyesen is részt vett ilyen ügyletekben.
Politikai oldalaktól független a korrupció az országban?
A Gruevszki-érában a demokratikus kormányzás igencsak problémás volt, ezért a társadalom bizalmatlansága nőtt az intézményekkel szemben. Gruevszki vezetési stílusa nem kedvezett a döntéshozatalban való demokratikus részvételnek, erős politikai kontroll alatt tartotta a bíróságokat, a közbeszerzési- és a korrupcióellenes hatóságot. A 2015-ben kirobbant lehallgatási botrány csak megerősítette az embereket, hogy mekkora bajok vannak az államszervezetben.
A kormányváltással azonban nem jöttek a szükséges reformok.
Zaevnek korántsem sikerült feltornáznia a megingott bizalmat a független intézményekben. Macedóniában jelenleg sincs működő korrupcióellenes ügynökség. Csak egy-két ember maradt a testületben, mert mindenki lemondott, a parlament pedig nem választott új tagokat.
De választási bizottság sincs. A névcseréről szóló népszavazást is egy ideiglenes szerv bonyolította le. Ez azt jelenti, hogy most nem lehetne választásokat tartani Macedóniában, hiszen nincsen olyan független intézmény, ami lebonyolítaná az egész folyamatot.
Nincs közbeszerzési hatóság sem. Minden kormányzati tender közvetlen tárgyalások során dől el.
Az állam foglyul ejtése (a közérdek helyett a magánérdekek előtérbe kerülése – a szerk.) folytatódik, csak a párt változott. Az emberek politikai hovatartozástól függetlenül csalódottak a reformokban és a pártokban. A Gruevszki leváltását követően felállított különleges ügyészség sem hozta a várt eredményeket, pedig kezdetben elég sokan bíztak az intézményben.
SZKOPJE FŐTERE, A MACEDÓNIA TÉR. ELŐTÉRBEN NAGY SÁNDOR LOVASSZOBRA, A HÁTTÉRBEN A VODNÓ-HEGY.
Gruevszki azzal érvelt a menedékkérelmében, hogy csorbult a tisztességes eljáráshoz való joga. Valóban így történt?
Független megfigyelő szervek szerint több hiba is volt az eljárások során, persze nem csak Gruevszkivel szemben. A különleges ügyészség munkatársai több esetben is kezdeményezték a korábban Gruevszki által vezetett konzervatív-nacionalista párt (VMRO-DPMNE) képviselőinek letartóztatását, de amint ezekre a politikusokra szükség volt a parlamentben, egyből szabadon engedték őket. Ez is tisztán mutatta, hogy a különleges ügyészség az elvárásokkal szemben politikai befolyás alatt áll.
Meglepetésként érte a helyieket Gruevszki szökése?
Meglepetés volt, hogy hogyan sikerült úgy meglógni hat testőr mellől három határon át, hogy még csak észre sem vették. De a polgárok meglepődtek azon is, hogy a kormányzat mind a mai napig nem kommentálta hivatalosan az ügyet a kiadatási kérelmen kívül. Nincs hivatalos álláspont, nincs válasz arra, hogy hogyan történhetett meg ez.
Az emberek azt gondolják, hogy politikai alku áll az egész ügy mögött. Ezen értelmezés szerint Zaev és Gruevszki megegyezett, hogy utóbbi hozza a szavazatokat a bebörtönzött képviselőtársai és a saját szabadságáért cserébe.
Gruevszkinek azonban csak a saját szabadságát sikerült megmentenie. Az ügyészség jóval keményebben lép fel azóta a VMRO-DPMNE politikusai ellen.
Igen, sokakat letartóztattak. De nem csak politikusokat, hanem üzletembereket is. Többek között ennek a hotelnek a tulajdonosát is, ahol most ülünk. Komoly politikai nyomás van a VMRO-DPMNE-n Gruevszki távozását követően.
A kemény fellépés egyfajta kockázatkezelés a kormány részéről, hogy megőrizzék a tekintélyüket az emberek előtt.
Ennek ellenére tehetetlennek tűnnek, és megint az igazságszolgáltatást használják, ami persze csak a bizalom további csökkenéséhez vezet.
ÉPÜLŐ HÍD A FÉLKÉSZ BELVÁROSBAN. A HÁTTÉRBEN A KŐHÍD LÁTHATÓ.
A Gurevszki-botrány továbbra is tartja magát a közbeszédben?
Az embereket érdekli, beszélnek róla. Csalódottak, hogy mennyire félrekezelték ezt az ügyet. A Gruevszki-kormány leváltása igazán egyedi folyamat volt, mely során az emberek a korrupció és a rossz kormányzás megállítását akarták elérni. Valós reformok ugyanakkor nem voltak azóta, hanem folytatódik minden a korábban megszokott kerékvágásban. Az emberek nem azt kapták, amit akartak.
Magyarország megítélése változott Macedóniában a botrány kirobbanását követően?
A helyi média nem nagyon fókuszál a külpolitikai hírekre.
Magyarországgal kapcsolatban jobbára az EU és az Orbán-kormány közötti vita, és a CEU-ügy jut el ide. Utóbbi azért is fontos nálunk, mert sok tehetséges macedón fiatal tanulhatott az egyetemen ösztöndíjjal. Többek között az én férjem is, tíz évvel ezelőtt.
A macedón értelmiség számára ez azt mutatja, hogy a magyar politikai elit milyen jelentős befolyással bír a független intézményerre. Persze az is érdekes, hogy Gruevszki mennyire gyorsan megkapta a menedékjogot. Zaev arra használja a helyzetet, hogy Orbánt egy autoriter vezetőnek állítsa be, aki nem ér fel az európai értékek jelentette színvonalhoz.
J'EXISTE: ESTE SZKOPJÉBEN.
Elképzelhetőnek tartja, hogy Gruevszki valamikor visszatérjen?
Gruevszkinek vége. Ha vissza is tér Macedóniába, a politikában biztos nem lesz keresnivalója.
Egy igazi csoda kellene ahhoz, hogy a hitelességét visszanyerje, és a választók hajlandóak legyenek rá szavazni. Persze vannak, akik hősnek tartják a vele szemben folytatott eljárás miatt, de nem valószínű, hogy Gruevszki jelentősebb támogatói bázist tudna mobilizálni, sőt a pártja sincs kész arra, hogy újból vezetőként fogadja.
FOTÓK: Illés Gergő – Bakodi Péter / Azonnali | https://azonnali.hu/cikk/20181216_politikai-alku-all-gruevszki-szokese-mogott-ezt-gondoljak-a-macedonok | https://web.archive.org/web/20220524111751/https://azonnali.hu/cikk/20181216_politikai-alku-all-gruevszki-szokese-mogott-ezt-gondoljak-a-macedonok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/politikai-alku-all-gruevszki-szokese-mogott-ezt-gondoljak-a-macedonok | Azonnali | eu-news | 2018-12-27 11:46:00 | [
"Nikola Gruevszki"
] | [] | [
"Európa",
"Macedónia",
"Magyarország"
] | [] | [
"Gruevszki menekültstátusa"
] |
48,235 | Keleti diktatúrák oligarcháira szakosodott osztrák exminiszter repteti Mészáros Lőrincéket | Azt már megírta a sajtó, miféle luxusjachtokat és magánrepülőgépeket használ a „NER és Vidéke ÁFÉSZ”. A Válasz most kiderítette: a hajókat és a légi járműveket egyaránt a PKF nevű nemzetközi adótanácsadó hálózat biztosítja Mészáros Lőrincéknek. A reptetésért felelős PKF-partner pedig nem más, mint Andreas Staribacher volt osztrák pénzügyminiszter – aki mostanság keleti diktatúraféleségek oligarcháinak kiszolgálásában jeleskedik. Bizonyítjuk: immár a magyarokéban is. | Ki ne emlékezne a 2010-es választások előtti Fideszre? A mai kormánypárt – akkor még ellenzékből – napi szinten ostorozta az úgynevezett luxusbaloldalt, a hatalom korrupt offshore-lovagjait, illetve minden olyan üzleti tevékenységet, amely globális adótervezési technikákon, a végső haszonhúzó tulajdonosok elrejtésén, azaz „csaláson” alapul. Ezért sokan populistának bélyegezték Orbán Viktorékat, pedig a tényeket illetően igazuk volt. Ráadásul ilyesfajta viták a „művelt Nyugaton” is régóta elő-előtörnek, és senki sem vitatja, hogy legitim dolog előállni egy-egy kampányban a teljes átláthatóság (divatosabban: a transzparencia) igényével.
Nyolc éve meg is tanulta a nép idehaza, hogy Cipruson, Máltán, Belize-ben, a Seychelle-szigeteken és más paradicsomokban bizony úgy is lehet adóoptimalizáló vállalkozása valakinek, hogy ott sem járt soha, sőt a hivatalos cégjegyzékekben sem szerepel a neve. Mindezt jó svádájú ügyvédek és nemzetközi hálózatba szerveződött neves adótanácsadók papírozzák le a kedves megrendelőnek – aztán nagy ritkán véletlenül kiderül, hogy kik miféle vagyontárgyakat, ingatlanokat, jachtokat, földi- és légi járműveket bújtattak el offshore-érdekeltségeik mögé.
A közelmúltban az Átlátszó.hu dokumentálta, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének győztesei mennyire nem érzik magukénak a 2010 előtti Fidesz alapértékeit; idegen felségjelek alatt repkednek és hajózgatnak a világban, hogy eltakarják magukat a nyilvánosság elől. A Válasz ezek után arra is kíváncsi volt, kik azok a „globális tényezők”, akik jachtokat és repülőgépeket biztosítanak Mészáros Lőrincéknek. Kutatásunk során egy volt osztrák pénzügyminiszterig jutottunk, akinek néhány éve már a fejére olvasták, hogy kazah ellenzékiek hazazsuppolásában segítette a Nazarbajev-rezsimet.
Mi meg arra jöttünk rá, hogy a Vranitzky-kormányban szolgált Andreas Staribacher a kazah és az újdonsült magyar partnerek mellett orosz, ukrán, szerb oligarchákat is kiszolgál – lényegében ő a „keleti blokk” egyik bizalmi reptetője.
Az általunk felderített új összefüggések előtt azonban álljanak itt azok a tények (négy pontba foglalva), amelyek már megjelentek a magyar sajtóban:
1. Az első jacht. Először 2016-ban a Magyar Narancs közölt fotót arról, hogy Mészáros Lőrinc egy Artemy nevű luxusjacht fedélzetén pihen Horvátországban. Mostani történetünk szempontjából is fontos, hogy ennek a hajónak papíron az L&L Charter Ltd. nevű máltai cég volt a tulajdonosa – melyet egy másik máltai társaság, a PKF Fiduciaries International Ltd. alapított. Utóbbi adótanácsadó társaságot a helyi Mangion család vezeti; ők kifejezetten azzal hirdetik magukat, hogy kedvező jachtvásárlási konstrukciókat képesek „összerakni” ügyfeleiknek.
2. A második jacht. Tavaly ősszel váratlan esemény történt: hirtelen eladóvá vált az Artemy. Esetleg cikivé vált a jacht Mészárosnak? Rászóltak föntről, hogy ezt nem kéne, mert visszaüthet a Fideszre a holdudvar urizálása? Szó sincs ilyesmiről. Idén nyáron egy Lady Mrd nevű luxushajón fotózta le Mészáros Lőrincet a Mérce hírportál olvasója az olaszországi Ischia kikötőjében. Az Átlátszó.hu a már idézett cikkében később több fényképet is közölt arról, hogy az új „ladikon” rendre tiszteletüket teszik a felcsúti lobbi alapemberei (köztük a Duna Aszfalt-tulaj Szíjj László, a magyar állam részéről pedig Homolya Róbert MÁV-vezér). Lássunk csodát, ennek a vízijárgánynak ugyancsak a máltai L&L Charter Ltd. a hivatalos tulajdonosa, amely mögött, mint írtuk, a PKF Fiduciaries International Ltd., még közelebbről az offshore-bizniszben utazó Mangion család áll.
3. Az első repülő. Idén januárban az akkor még ellenzéki hangvételű Hír Tv, valamint a Zoom.hu számolt be arról, hogy Mészáros Lőrinc és üzleti köre rendszeresen használja az OE-IKZ osztrák felségjelzés alatt futó, 2006-os gyártású Bombardier magángépet. Hivatalos nyom is bizonyítja, hogy az OE-IKZ-repülőt 2016 és 2018 júniusa között egy bécsi cég, a Cursus Aviation GmbH birtokolta – üzembentartója pedig a szintén ausztriai illetőségű International Jet Management GmbH volt. Utóbbi cégről később részletesen írunk, pláne, hogy e társaság tulajdonosi szerkezetét még nem tárta fel a sajtó – noha „itt van a kutya elásva”. A Cursusról pedig annyit illik tudni, hogy a lehető legközelebb áll Mészáros Lőrinchez. Az osztrák bejegyzésű vállalat tulajdonosa a magyarországi Themis Magántőkealap – amit a felcsúti milliárdos MKB Bankjának igazgatósági elnöke, Jaksa János kezel (a Minerva Zrt.-n keresztül).
4. A második repülő. Idén júniusban váratlan esemény történt: a Cursus eladta az OE-IKZ-jelvényes járművet, a gépet azóta átfestették, és immár más szám (N605BC) alatt fut. Esetleg cikivé vált a repülő Mészárosnak? Rászóltak föntről, hogy ezt nem kéne, mert visszaüthet a Fideszre a holdudvar urizálása? Természetesen ebben az esetben sincs szó ilyesmiről. Augusztusban érkezett a hír, hogy Orbán Viktor egy OE-LEM osztrák felségjelű, szinte vadonatúj, 2017-ben gyártott Bombardier business jettel utazott ki a Mol Vidi bulgáriai futballmeccsére. Az Átlátszó.hu észlelése szerint a második számú gépmadarat főszabályként ugyancsak Mészáros szűk és tágabb környezete használja – például a Mol Vidi angliai mérkőzésére is ezzel az eszközzel vonult ki a teljes NER-kompánia. Azóta a repülő megjárta Zürichet, Moszkvát és Prágát, sőt: abban az időszakban, amikor a hazájában elítélt volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki Magyarországra menekült, egy belgrádi kiruccanást is rögzítettek a radarok. Az OE-LEM-jelzéssel ellátott luxusjármű tulajdonosáról nincs információ a nyilvános adatbázisokban, biztos viszont, hogy a repülő üzemeltetője az International Jet Management GmbH nevű, a korábbi OE-IKZ-gépnél már emlegetett osztrák cég – vagyis az a társaság, amelyről azt írtuk, „itt van a kutya elásva”.
De ki a „nagykutya”, vagyis az International Jet Management GmbH haszonhúzója? Figyelem, a következő mondatokban már-már elviselhetetlen mértékű cégnévhalmozás következik – de csak a jegyzőkönyv kedvéért! Aki nem bírja, nyugodtan ugorjon néhány sort, amikor megérkezünk „hősünkhöz”, a felvezetőben körberajzolt Andreas Staribacher volt pénzügyminiszterhez!
Tehát: az osztrák vállalati nyilvántartás szerint az International Jet Management GmbH mögé többlépcsős tulajdonosi struktúrát építettek. A társaságot a szintén bécsi (schwechati) székhelyű IJM Holding GmbH birtokolja. Azt meg egy bizonyos TreuTrust GmbH, melynek megint csak Ausztria fővárosában van a cégtáblája, a Hegelgasse 8. szám alatt. Utóbbi egység bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozik – tulajdonosa pedig az ugyanide bejegyzett PKF Centurion Wirtschaftsprüfungsgesellschaft mbH. Ez már egy adótanácsadó, könyvvizsgáló vállalkozás, melyet 90 százalékban a mi Andreas Staribacherünk birtokol.
Mészáros Lőrincék légi kalandjaiért tehát végső soron a Vranitzky-kabinet pénzügyminisztere vállalja a felelősséget, aki kormányzati szerepvállalása után a Flughafen Wien AG (a bécsi reptér) felügyelőbizottsági alelnöke lett, majd ügyvédként, pénzügyi szakemberként is folyamatosan a repülés, repültetés közelében működött. A Staribacher által jelenleg fémjelzett PKF Centurion csapata ugyancsak légi szakértésben remekel; a cég egyebek mellett kedvező magánrepülő-vásárlási, -üzemeltetési konstrukciókat kínál megbízóinak.
Időzzünk csak itt néhány pillanatot! PKF – így hívják tehát Staribacher központi vállalatát. Ha ebben a cikkben rákeres erre a három betűre, már előbb, a jachtoknál is megtalálja ugyanezt a márkanevet. Igen, a luxushajókat rendre a Mangion család máltai PKF-je biztosítja Mészároséknak, a magánrepülőket pedig a Staribacher-féle osztrák PKF Centurion. A két cég nem ugyanaz, de egyaránt a PKF nemzetközi adótanácsadói hálózathoz tartozik – melynek persze van budapesti irodája is, ahol a könyvvizsgálói, számviteli szolgáltatások mellett adóoptimalizálási felvilágosítást vásárolhat a megrendelő. Arról nincs információnk, hogy Mészáros Lőrincék a magyar kirendeltségen keresztül közelítették-e meg a máltai és az ausztriai társvállalatokat – de valahogy csak odataláltak a PKF-network legjobb jacht- és repülőgép-specialistáihoz.
A következő bekezdésekben a máltai kollégákat „békén hagyjuk”, helyettük inkább a Staribacher-sztorira összpontosítunk. Felvillantottuk már, hogy az osztrák PKF-partnert néhány éve megpiszkálta az osztrák sajtó, amiért az általa felügyelt Avcon nevű cég repülővel szolgálta ki az ellenzékiekre vadászó kazah hatalmat. Korábban azzal is sikerült bekerülnie a bécsi lapokba, hogy az úgynevezett airline cateringben utazó török-osztrák üzletemberrel, Attila Doğudannal kezdett közös légivállalkozásba.
Mindezeknél lényegesebb kérdés azonban, hogy kikből áll a Mészáros Lőrincék korábbi és mostani repülőit biztosító – tulajdonosi szerkezetét illetően az imént kibogozott – International Jet Management GmbH ügyfélköre. A Staribacher-érdekeltség ugyanis komplett gépparkot üzemeltet, és ennek a flottának csak egyik – igaz, a legújabb – darabja a felcsúti Bombardier. Nos, biztosan ez a vállalat menedzseli a leggazdagabb szerb üzletember, Philip Zepter (született Milan Janković) légitársaságát, a ZeptAir-t. Az International Jet Management által futtatott, osztrák felségjelű repülők jelentős része azonban kutatásaink szerint orosz vagy ukrán bázisokon állomásozik – jellemzően moszkvai, kijevi irodákkal rendelkező közvetítőcégek kínálgatják a járműveket egyszeri vagy huzamosabb használatra helyi oligarcháknak és tisztes vállalkozóknak. (Egyebek mellett erről, erről, erről, erről és erről a szárnyasról beszélünk).
Ugyancsak Staribacher keleti beágyazottságára és stratégiai szerepére utal, hogy az International Jet Management által üzemeltetett OE-INL felségjelű gépet egyes internetes források a Forbes magazin 2018-as globális listáján szereplő legtehetősebb oroszhoz, a Kreml-barát acélmágnás Vlagyimir Liszinhez, az Európai Sportlövő szövetség elnökéhez kötik. Egy biztos, a járgányt többször lefotózták már Oroszország mellett Skóciában is; éppen azokon a repülőtereken (Glasgow, Edinburgh), amelyek a lehető legközelebb esnek Liszin ottani kastélyához, az Aberuchill Castle-hoz.
Milyen további kelet-európai nagyságokat szolgál ki az Andreas Staribacher fémjelezte PKF-iroda? Az osztrák cégjegyzékben történt mélyfúrásunk alapján bátran állítjuk, hogy a volt bécsi pénzügyminiszter segíti bizniszelni (ebben a vállalkozásban) a Nemzetközi Birkózó Szövetség szerb elnökét, Nenad Lalovićot, valamint Iulian Voevod bukaresti pénzembert (ebben a társaságban), aki vezető tisztségviselő a leggazdagabb románként ismert Ion Țiriac vállalataiban.
Mindezek után egyetlen megjegyzésünk maradt. Noha Andreas Staribachert a Mészáros-repülők miatt vettük most elő, van neki magyarországi kapcsolata korábbról is. A 2003-ban indult Haszon gazdasági magazinnak ő volt az egyik befektetője – a magyar származású Karl Stipsicz ORF-exriporter és mások mellett. Sőt, a budapesti lapkiadó anyavállalata jelenleg is Staribacheréknél működik a bécsi Hegelgasse 8. szám alatt.
Hogy még pontosabbak legyünk, az idei választások után a Staribacher–Stipsicz-klub váratlanul megvált a Haszontól, és a NER, akarjuk mondani: a Csetényi Csaba és Krskó Tibor világába tartozó Hamu és Gyémánt Kft. lett az újság kiadója. A sors fura fintora, hogy a kormány azóta kitette a közvetlen Fidesz-holdudvarból Csetényiéket. Andreas Staribacher a Haszon-eladásra így már nem hivatkozhat, ha további jó pontokat akar gyűjteni Magyarországon. Igazi referenciaként „csak” Mészárosék maradtak neki. Akik – amint most bizonyítottuk – rajta keresztül léptek be a teljes jogú keleti oligarchák díszes szalonjába.
Ha tetszett a cikk,támogassa a Válasz munkáját, éskövessen minket Facebookon! Csak olvasóinkra számíthatunk!
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
#Andreas Staribacher#Ausztria#Felcsút#Mészáros Lőrinc#NER#Nurszultan Nazarbajev#Orbán Viktor#Szíjj László | https://www.valaszonline.hu/2018/12/20/meszaros-lorinc-repulo-pkf-andreas-staribacher/ | https://web.archive.org/web/20230208035809/https://www.valaszonline.hu/2018/12/20/meszaros-lorinc-repulo-pkf-andreas-staribacher/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/keleti-diktaturak-oligarchaira-szakosodott-osztrak-exminiszter-repteti-meszaros-lorinceket | valaszonline.hu | hungarian-news | 2018-12-27 11:52:00 | [
"Andreas Staribacher",
"Mészáros Lőrinc"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"utazás",
"repülőtér / légügy"
] | [] |
48,236 | A Vatikán bankjában mosta a pénzt egy olasz vállalkozó, ítéletével történelmet írt | Először hozott ítéletet pénzmosási ügyben a vatikáni büntetőbíróság - jelentette a Szentszék hivatalos sajtóirodája csütörtökön. Angelo Proietti építési vállalkozót, aki a pápai állam bankjában (IOR) tartott számláján keresztül mosta tisztára a pénzt, a bíróság két év és hat hónap börtönbüntetésre ítélte, továbbá egymillió eurót koboztak el tőle. | Először hozott ítéletet pénzmosási ügyben a vatikáni büntetőbíróság - jelentette a Szentszék hivatalos sajtóirodája csütörtökön. Angelo Proietti építési vállalkozót, aki a pápai állam bankjában (IOR) tartott számláján keresztül mosta tisztára a pénzt, a bíróság két év és hat hónap börtönbüntetésre ítélte, továbbá egymillió eurót koboztak el tőle.
Proietti bankszámláját 2014-ben, a nyomozás kezdetekor fagyasztották be, a bírósági döntés pedig az idén, december 17-én született, de nem hozták azonnal nyilvánosságra. Proietti 2013-ban keveredett gyanúba, a Szentszék a nyomozásban együttműködött az olasz hatóságokkal. Az építési vállalkozót az olasz rendőrség 2016-ban helyezte házi őrizet alá, csődbűntett gyanújával. Proietti cége több vatikáni beruházásban is részt vett.
A vatikáni sajtóiroda közleménye szerint az ítélet „kulcsfontosságú a Szentszéknek a pénzügyi bűnözés ellen folytatott harcában”. Egy évvel ezelőtt, 2017 decemberében az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága (Moneyval) bírálta a Vatikánt, mert egyetlen sikeres bűnvádi eljárást sem folytatott le pénzmosási ügyekben. A Szentszék - a pénzügyi átláthatóság érdekében tett lépések keretében - 2010-ben kriminalizálta a pénzmosást, miután évtizedekig azzal vádolták az IOR-t, hogy olasz gengszterek, pénzmosók és adócsalók pénzét kezeli. | https://hvg.hu/gazdasag/20181227_A_Vatikan_bankjaban_mosta_a_penzt_egy_olasz_vallalkozo_iteletevel_tortenelmet_irt | https://web.archive.org/web/20181228145658/https://hvg.hu/gazdasag/20181227_A_Vatikan_bankjaban_mosta_a_penzt_egy_olasz_vallalkozo_iteletevel_tortenelmet_irt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/a-vatikan-bankjaban-mosta-a-penzt-egy-olasz-vallalkozo-iteletevel-tortenelmet-irt | HVG | world-news | 2018-12-27 16:23:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Vatikán"
] | [] | [] |
48,237 | Tízmilliókat sikkaszthatott a kilakoltatott jelzáloghitelesek szerződéseit író szegedi ügyvéd | Közel 70 millió forintot tüntethetett el az a szegedi ügyvéd, akinek a letartóztatását kérte a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség – a bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el. Az ügyvéd szegedi körökben jól ismert: ő jegyezte ellen azokat a keretjelzálogjog-szerződéseket, amelyek alapján több tucat szegedi és makói család került utcára. | Közel 70 millió forintot tüntethetett el az a szegedi ügyvéd, akinek a letartóztatását kérte a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség – a bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el. Az ügyvéd szegedi körökben jól ismert: ő jegyezte ellen azokat a keretjelzálogjog-szerződéseket, amelyek alapján több tucat szegedi és makói család került utcára.
„A gyanú szerint az elkövető három ügyféltől vett át pénzeket ingatlan adásvétel kapcsán, mindhárom esetben az ügyvédi letétbe átadott pénz kizárólag az adásvétel érdekében volt felhasználható. A felek azt is kikötötték, hogy harmadik személy részére kifizetést az ügyvéd csak az ügyfél írásbeli engedélyével tehet. A nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsított az ügyfelek által átutalt 38 millió forintot, 27 millió forintot és 3,3 millió forintot nem a megállapodásban foglaltakra fordította, hanem saját céljaira használta fel” – írja közleményében a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség.
A gyanúsított, akinek letartóztatását múlt szerdán kérte az ügyészég, nem más, mint egy Szegeden jól ismert ügyvéd. Ő ellenjegyezte azokat a 2007-2009 között kötött keretjelzálog-szerződéseket, amelyek alapján több tucat szegedi és makói család került utcára.
Az akkori történt egyik főszereplője L. Gábor volt, aki a KÉSZ Fészek Kft.-vel projekthitelből épített társasházakat Csongrád megyében. A hitelt a Raiffeisen Bank Zrt. nyújtotta, a fedezetként a felépült lakások szolgáltak. Ezeket a bank akkor tehermentesítette, amikor a vállalkozó eladta a lakást, és a befolyt pénzt címkézve a banknak elutalta.
Ez 2009-től nem mindig így történt, erről 2011-ben írt a Délmagyarország. Ekkor derült ki ugyanis, hogy a bank a követelését már nem L. Gábor cégétől, hanem a lakásukat már egyszer kifizető lakóktól követelte.
A nagy port felvert üggyel a Népszabadság is foglalkozott. A pórul járt lakók mindenhol sérelmezték, hogy a vállalkozó által biztosított ügyvéd – akit most másik ügyben sikkasztással gyanúsítanak – olyan okiratot szerkesztett, melyből a lakóknak nem derült ki egyértelműen: a vállalkozó csődje esetén bukhatják a lakásokat.
Az egyik panaszos akkor a Csongrád Megyei Főügyészségen is feljelentést tett, Dr. G. Gábor ellen. Ügyvédi visszaélés miatt indult nyomozás, amelyet azonban a Csongrád Megyei Nyomozó Ügyészség megszüntetett, mert „bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.”
Az ügyvédet a Szegedi Ügyvédi Kamaránál is bepanaszolták. A fegyelmi tanács 200 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá, amiért úgy járt el a panaszosok nevében is, hogy arról nem készített megbízási szerződést. Mást nem vizsgáltak.
A Raiffeisen Bank Zrt. több mint 30 családot perelt be a nemfizető vállalkozó helyett, és szinte mindet kivétel nélkül meg is nyerte. Utána pedig elárvereztette a lakásokat. A történet érdekessége, hogy a rendőrség is nyomozott az építési vállalkozó után, de nem találtak semmit. Annyi derült ki, hogy „327 millió forint kölcsön nem térült meg, de senki sem csalt”.
Viszont a NAV most megfogta L. Gábort, őt csődbűncselekményért ítélték el jogerősen, 1,8 milliárd forintot keresett rajta az adóhatóság.
Fotó: a szegedi ügyészség, forrás: hu.wikipedia.org | https://atlatszo.hu/2018/12/27/tizmilliokat-sikkaszthatott-a-kilakoltatott-jelzaloghitelesek-szerzodeseit-iro-szegedi-ugyved/#:~:text=T%C3%ADzmilli%C3%B3kat%20sikkaszthatott%20a%20kilakoltatott%20jelz | https://web.archive.org/web/20230610073914/https://atlatszo.hu/2018/12/27/tizmilliokat-sikkaszthatott-a-kilakoltatott-jelzaloghitelesek-szerzodeseit-iro-szegedi-ugyved/#:~:text=T%C3%ADzmilli%C3%B3kat%20sikkaszthatott%20a%20kilakoltatott%20jelz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliokat-sikkaszthatott-a-kilakoltatott-jelzaloghitelesek-szerzodeseit-iro-szegedi-ugyved | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-28 12:24:00 | [] | [] | [
"Csongrád megye",
"Makó",
"Szeged"
] | [
"sikkasztás",
"ügyvédek"
] | [] |
48,238 | Bűnügyi felügyeletbe kerül a tetten ért volt fideszes képviselő | Pénteken délelőtt állt Budapesten a bíróság elé Ódor Ferenc járási hivatalvezető, akit kedden kaptak el az ügyészség nyomozói munkahelyén, az encsi Járási Hivatal parkolójában. Az ügyészség szerint a férfi és még egy másik hivatalnok 4 millió forintot kért valakitől, hogy annak az ügyét előmozdítsák. | Pénteken délelőtt állt Budapesten a bíróság elé Ódor Ferenc járási hivatalvezető, akit kedden kaptak el az ügyészség nyomozói munkahelyén, az encsi Járási Hivatal parkolójában. Az ügyészség szerint a férfi és még egy másik hivatalnok 4 millió forintot kért valakitől, hogy annak az ügyét előmozdítsák.
A volt fideszes parlamenti képviselő azonban nem került előzetes letartóztatásba. A Hvg.hu-nak a férfi ügyvédje, Papp Gábor azt mondta, "a bíróság elutasította az ügyészség előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványát és Ódor védelmének érvelésével egyetértve elégnek találta, ha bűnügyi felügyelet alá kerül". Ez a lap szerint házi őrizetet jelent. Ódor egyébként „tagadja a terhére rótt cselekmény elkövetését”.
Az ügyészség fellebbezett a döntés ellen. Az ügyészség csütörtöki közleménye szerint a két férfi közül az egyik részleges beismerő vallomást tett, ezek szerint nem Ódor volt az.
A Budai Központi Kerületi Bíróság péntek délután rendelte el mindkét gyanúsított bűnügyi felügyeletét 2019. április 21-ig. A bíróság álláspontja szerint az ügyet gyakorlatilag már felderítették, a gyanúsítottak a bizonyítékokat nem tudják megsemmisíteni, a bizonyítási eljárás másféle befolyásolása sem merül fel.
A bűncselekmény kimagasló súlya, és annak magas büntetési tétele miatt a szökés, elrejtőzés veszélye fennáll, ezért a bíróság szerint indokolt a kényszerintézkedés. A bíróság ezért a legszigorúbb magatartási szabályok betartása mellett, nyomkövető eszközzel végzett bűnügyi felügyeletet rendelt el.
Az Index írta meg, hogy kedden szinte egy időben csaptak le az encsi Járási Hivatal parkolójában, és a szintén encsi, országos hírű étteremben is a nyomozók, onnan is elvittek egy férfit, aki a helyi földhivatal vezetője a hírek szerint. | https://index.hu/belfold/2018/12/21/hazaengedte_a_birosag_a_tetten_ert_volt_fideszes_kepviselot/ | https://web.archive.org/web/20230202174941/https://index.hu/belfold/2018/12/21/hazaengedte_a_birosag_a_tetten_ert_volt_fideszes_kepviselot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunugyi-felugyeletbe-kerul-a-tetten-ert-volt-fideszes-kepviselo | Index | hungarian-news | 2018-12-21 12:49:00 | [
"Ódor Ferenc"
] | [
"Encsi Járási Hivatal"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Encs"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
48,239 | Indulatosan jelezte, ne keressük többé | Bizalomvesztésre hivatkozva szerda este bizalmatlansági indítvánnyal leváltották Kápolnásnyék alpolgármesterét, a fideszes Farkas Károlyt. Az alpolgármesternek az lehetett a bűne, hogy megkérdőjelezte a polgármester döntéseit. Egyik ilyen döntés volt, hogy új utca épült a településen, amivel két olyan cég is jól járt, amik az L. Simon László által alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány érdekeltségébe tartoznak. | Bizalomvesztésre hivatkozva szerda este bizalmatlansági indítvánnyal leváltották Kápolnásnyék alpolgármesterét, a fideszes Farkas Károlyt. Az alpolgármesternek az lehetett a bűne, hogy megkérdőjelezte a polgármester döntéseit. Egyik ilyen döntés volt, hogy új utca épült a településen, amivel két olyan cég is jól járt, amik az L. Simon László által alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány érdekeltségébe tartoznak.
Nemrég írtunk a Kápolnásnyék településen zajló furcsaságokról, valamint arról, hogy az önkormányzatban véleménykülönbség alakult ki a fideszes kötődésű vezetésben a beruházások és a közpénzek elköltése körül. Podhorszki István függetlenként indult a polgármesteri címért, időközben belépett a Fideszbe, de az alpolgármester leváltását tárgyaló testületi ülésen a résztvevők szeme láttára visszaadta a tagkártyáját.
A jegyző, Dornyi Sándor erkölcsi aggályok miatt már korábban lemondott tisztségéről. Podhorszki István polgármester nem kívánta kommentálni a jegyző lemondását, de forrásaink szerint az nem volt független az utóbbi időben zajló beruházások körül kialakult vitáktól, mint például a Halász Gedeon utca megépítése, a Belatiny Sörmanufaktúra ügye, vagy a Vörösmarty emlékmúzeum felújítása, amelyet L. Simon László személyesen is figyelemmel kísér.
A Halász Gedeon utca egy elhagyatott telken épült, és több helyi lakos is megkérdőjelezte a szükségességét, valamint az is felmerült, hogy egyedül az utca mellett épülő sörfőzde, valamint a helyi kastély járna csak jól az utcával. Mindkét beruházás ugyanahhoz a cégcsoporthoz kötődik, amelyiknek az L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő által alapított alapítvány a tulajdonosa. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az egyik oldalt, az utca és a sörfőzde megépítését Podhorszki István képviselte, míg több helyi lakos, a helyi képviselő testület egy tagja, és a most leváltott alpolgármester, Farkas Károly is kétségeket fogalmazott meg a beruházásokkal kapcsolatban.
Egy másik kérdéses ügy a helyi Vörösmarty Mihály emlékház felújítása volt, ebben a témában maga L. Simon szólalt fel a település nyílt ülésén. “Rengeteg munkám, munkánk van abban, hogy ez a forrás most rendelkezésre áll” - mondta el a képviselő a jegyzőkönyv szerint, kérdésünkre korábban megerősítette, hogy az emlékház miatt volt jelen. A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy Farkas Károly, volt alpolgármester módosításokat javasolt az L. Simon által felvázolt tervekkel kapcsolatban, és ebben a témában is szembekerült Podhorszki István polgármesterrel.
Az elmúlt időben más ügy miatt is belső feszültség jellemezte az önkormányzat munkáját, ugyanis leégett egy helyi étterem, a Finom Étkek Háza. A polgármester a sérült ingatlan eladását, valamint azt javasolta, hogy tekintsenek el az ingatlant a tűzeset idején bérlő cég beperelésétől. Ebben a témában is két táborra oszlott a testület, ugyanis Farkas Károly és képviselő testület egy tagja azon a véleményen volt, hogy kár volna eladni az ingatlant.
Forrásaink szerint a leváltást megelőző utolsó testületi ülés után már jelezték az alpolgármesternek, hogy mennie kell. A leváltás mögött pedig az állhat, hogy az említett ügyekben Farkas szembeszállt Podhorszki István polgármesterrel.
Megkerestük Farkas Károlyt, a leváltott alpolgármestert, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Kerestük a leváltással kapcsolatban Podhorszki István polgármestert is, ő sem kívánta kifejteni a dolog részleteit, valamint indulatosan jelezte, hogy a jövőben nem kíván kérdéseinkre válaszolni, és ne is keressük az önkormányzatot.
(Cover: A leégett egy helyi étterem, a Finom Étkek Háza Kápolnásnyéken. Fotó: Bődey János/Index) | https://index.hu/belfold/2018/12/20/fideszes_belharc_kapolnasnyeken/ | https://web.archive.org/web/20210302001628/https://index.hu/belfold/2018/12/20/fideszes_belharc_kapolnasnyeken/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/indulatosan-jelezte-ne-keressuk-tobbe | Index | hungarian-news | 2018-12-20 12:53:00 | [
"Farkas Károly",
"L. Simon László",
"Podhorszki István"
] | [
"Fidesz",
"Kápolnásnyék Önkormányzata",
"Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány"
] | [
"Fejér megye",
"Kápolnásnyék"
] | [
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,240 | BIF-ítélet: a hazai tőkepiac kezdi elveszíteni maradék komolyságát | A BIF Nyrt. 2016-ban bejelentette a középtávú stratégiáját, egy kisrészvényes ezt komolyan vette, magyarul elhitte az abban foglaltakat és ennek megfelelően részvényeket vett. Mire a felügyelet megbírságolta és ezt egy független bíróság is helyben hagyta. Egy teljességgel érthetetlen sztori következik. | A BIF Nyrt. éppen ma, 2018. december 27-én jelentette be, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társasággá alakul. Ez a fogalom, a szit egy furcsa intézmény, a lényege, hogy egyes társaságoknak nem nagyon kell adót fizetnie, ha vannak ingatlan-befektetései és vannak kisrészvényesei. Amúgy eléggé érthetetlen és igen könnyen kijátszható valami. Ha például valaki nem szeretné elveszíteni a totális kontrollt a cége felett, akkor kiteheti baráti kezekbe a szükséges közkézhányadot.
Egy különös ítélet
De ez a cikk most nem a szitekről és nem azok hasznáról, vagy értelmetlenségéről szól, hanem arról, hogy mennyire veszi magát komolyan a hazai tőkepiac. Ezen tőzsdei cég, a ma 2000 forint felett kereskedett BIF volt ugyanis a tárgya egy nemrég jogerősen is lezárult kisrészvényesi eljárásnak.
A történet rettentő morbid, különösen annak fényében, hogy sok tőzsdei társaságnál, például a NER-kedvenc tőzsdei cégeinél rendre azt látni, hogy fontos bejelentések előtt megmagyarázhatatlan árugrások történnek. Eredményes vizsgálatokról azonban soha sem hallani.
A most következő rövid történetben azonban egy teljesen racionális és transzparens ügyletsorozat zajlott le, amit valamiért megbüntetett a felügyelet és immár az eljárást megerősítette a bíróság (a Fővárosi Törvényszék) is.
A vásárlás
2016. március 10-én a BIF Nyrt. közzétette a középtávú stratégiáját, amelyben bejelentette, hogy az ingatlanjai értékesítésére törekszik, amellyel számítása szerint az adósságok előtörlesztése után 12-16 milliárd forint nettó jövedelemre számít. Ez részvényenként legalább 465 forintot (az intervallum alja), de akár 620 forintot is jelenthetett volna.
Móricz Gábor ismert magánbefektető, akinek anno a BIF tőzsdei rajtjához is volt köze, ezek után március 11-én olyan megbízást adott az akkor utoljára 361 forintos tőzsdei áron forgó papírra, hogy 430 forintig, gyakorlatilag, amekkora árat csak a tőzsdei szabályok engednek, annyit vegyen meg a papírokból. Ezzel biztosra mehetett, hiszen amennyiben az árugrási limit, vagyis a 20 százalék megvalósul, akkor is legfeljebb 433 forintig emelkedhetett volna az ár, vagyis a társaság legpesszimistább becsléséig sem ment volna fel az ár.
Végül a március 11-i kereskedés alatt a részvény Móricz vásárlásai miatt 430 forintig drágult és Móricz 2652 részvényt tudott megvenni.
Volt rá oka
Fontos hangsúlyozni, hogy a kisbefektető egy társasági bejelentést komolyan véve, annak tartalmát elfogadva, teljesen racionálisan vásárolt, és csak bőven a bejelentésben prognosztizált részvényenkénti ár alatt vásárolt.
A felügyelet azonban ezt nem így látta, ha jól értettük az észrevételeit, azt mondta, hogy Móricz a napi árugrási limittel elérhető ár (433 forint) környékére tette ajánlatát és nem a megelőző záróár (361 forint) közelébe tette az ajánlatát, amivel hamis, félrevezető jelzéseket közvetített a piaci szereplők felé, ezzel megvalósította a tiltott piacbefolyásolás tényállását.
Más kérdés, hogy természetesen a könyv kivételéhez nyilván a limithez közeli ár megadása az eredményesebb taktika. Másnap, március 12-én amúgy már a többi kisbefektető is eszmélt és a részvény amúgy 515 forintig tovább drágult, jelenleg 2000 forint felett van az ár.
Büntetés
Mindenesetre Móricz Gábort megbüntették, kapott 210 ezer forint piacfelügyeleti bírságot, de ami talán fontosabb odalett az üzleti jó hírneve, hiszen kimondta róla a felügyelet, hogy befolyásolta a piacot. Ezért Móricz Gábor bíróságon támadta meg az ítéletet és a Fővárosi Törvényszék helyben hagyta az ítéletet, alapvetően úgy tűnik, hogy azt nézte, hogy a felügyelet jogszerűen folytatta le a vizsgálatot, vagy sem.
A Fővárosi Törvényszék igazat adott a felügyeletnek, noha, mint láttuk, a vásárlást egy minden befektető számára egyszerre megismerhető közlemény indukálta és az abban foglaltakra racionális válasz volt a vásárlás. A limittel emelkedés nem ritka a magyar börze, spekulánsok által is kedvelt b-kategóriás papírjainak körében. Eredményes piacbefolyásolási, vagy bennfentes kereskedelmi vizsgálatokról ritkán hallani, pedig más esetekben nem szokta az áremelkedést egy teljességgel áremelkedést megalapozó közlemény megelőzni.
Aki szívesen olvassa ezt a valóban abszurd eset részleteit, annak álljon itt a bírósági ítélet egy részlete:
"A törvényszék rámutat arra, hogy az alperes helyesen állapította meg, hogy irreleváns körülmény mind a befolyásoló személy tudattartalma, mind annak eredményének bekövetkezte. A törvényszék e körben azt emeli ki, hogy amint azt az alperes is helyesen rögzítette határozatában a piacbefolyásolás megvalósulhat akkor is, ha az adott ügylet megkötésére a piaci szereplőt racionális gazdasági érdek vezeti. "
Akkor még egyszer, lehet az piacbefolyásolás, ha a befektetőt racionális indok vezette, nem akart piacot befolyásolni és a piacbefolyásolás nem is történt meg. És közben várjuk a cégeket és a kisbefektetőket a tőzsdére. | https://index.hu/gazdasag/2018/12/27/bif-itelet_a_hazai_tokepiac_kezdi_elvesziteni_maradek_komolysagat/ | https://web.archive.org/web/20210618032858/https://index.hu/gazdasag/2018/12/27/bif-itelet_a_hazai_tokepiac_kezdi_elvesziteni_maradek_komolysagat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bif-itelet-a-hazai-tokepiac-kezdi-elvesziteni-maradek-komolysagat | Index | hungarian-news | 2018-12-27 12:56:00 | [] | [
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás",
"adó",
"tőzsde",
"klientúra",
"szabályozott ingatlanbefektetési társaság (szit)"
] | [] |
48,241 | Közel egymilliárdot költött idén a kormány arra, hogy jobb véleménnyel legyen róla Washington | Éles fordulatot vettek idén az amerikai-magyar kapcsolatok, Washington és Budapest viszonya évek óta nem volt ilyen jó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavasszal találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval. A CEU-t is sikerült úgy kitennie az Orbán-kormánynak Budapestről, hogy a várakozásokkal ellentétben ezt nem sínylették meg a diplomáciai kapcsolatok. Ennek az okai elsősorban Amerikában keresendőek: Donald Trump emberei szakítani akartak az Obama-kormány kritikus politikájával, és úgy vélik, barátságos modorban többet elérhetnek Orbánnál, például azt, hogy ne ölelje keblére Vlagyimir Putyint. Ennek ellenére a magyar kormány bőkezűen költ lobbistákra és politikai tanácsadókra Washingtonban; az Átlátszó számításai szerint 2018-ban nagyjából 970 millió forintot költöttek erre a célra az adófizetők pénzéből. | Éles fordulatot vettek idén az amerikai-magyar kapcsolatok, Washington és Budapest viszonya évek óta nem volt ilyen jó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavasszal találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval. A CEU-t is sikerült úgy kitennie az Orbán-kormánynak Budapestről, hogy a várakozásokkal ellentétben ezt nem sínylették meg a diplomáciai kapcsolatok. Ennek az okai elsősorban Amerikában keresendőek: Donald Trump emberei szakítani akartak az Obama-kormány kritikus politikájával, és úgy vélik, barátságos modorban többet elérhetnek Orbánnál, például azt, hogy ne ölelje keblére Vlagyimir Putyint. Ennek ellenére a magyar kormány bőkezűen költ lobbistákra és politikai tanácsadókra Washingtonban; az Átlátszó számításai szerint 2018-ban nagyjából 970 millió forintot költöttek erre a célra az adófizetők pénzéből.
Közel egymilliárd forintot költött a magyar kormány idén az adófizetők pénzéből arra, hogy javítsa az amerikai-magyar kapcsolatokat. Három amerikai és egy izraeli lobbicégnek, a Századvég Politikai Iskolának, Steve Bannonnak és Milo Yiannopoulosnak is jutott ebből az összegből. A legtöbb pénzt a hivatalosan kultúrával foglalkozó Magyar Foundation of North America kapta, amelynek pontos működési költségeit a Külgazdasági- és Külügyminisztérium nagy erőkkel igyekszik titkolni.
Connie Mack és a Századvég
Még idén is kapott pénzt Magyarország 2014-ben Washingtoni mércével is kiemelkedően nagy összegért felfogadott lobbistája. Az egykori floridai kongresszusi képviselőt négy évre szerződtette a magyar kormány összesen 1,4 milliárd forintért.
Mivel a szerződést Mack két cége, a Liberty International és az SLI Group a Századvéggel konzorciumban kapta meg, így nem minden pénz az övé. Még 2016-ban a Népszabadság írta meg, hogy az összeg több mint harmadát a Századvég teszi zsebre havi 160 óra fordításért, sajtófigyelésért és elemzések írásáért. A szerződés havi 28,3 millió forintról szól – ebből 18,1 millió üti Mack markát, 10,2 millió pedig a Századvégé.
Mack a hivatalos jelentései szerint éveken át főleg republikánus képviselőkkel tartotta a kapcsolatot, közülük is az idén novemberben harminc év után megbukott képviselővel, Dana Rohrabacherrel. A politikus és legfontosabb embere, Paul Behrends az utóbbi években a kritikák kereszttüzébe kerültek szoros orosz kormánykapcsolataik miatt.
Behrendsnek különösen jó kapcsolatai vannak orosz vezető körökkel; olyannyira, hogy le is kellett mondania egyik kongresszusi állásáról. Mint azt az Átlátszó is megírta, Behrends volt a magyar kormány egyik legfontosabb segítője az amerikai törvényhozásban. Többször egyengette Megyesi Jenő, Orbán Viktor Amerika-ügyi tanácsadójának útját is a Kongresszusban.
Oroszbarátsága miatt megbukott kongresszusi alkalmazott egyengeti a magyarok útját Washingtonban A magyar kormány embereinek is segített Washingtonban az az amerikai kongresszusi alkalmazott, akinek a külügyi bizottságban betöltött posztjáról gyanús oroszországi kapcsolatai miatt kellett távoznia. Paul Behrends a sokak által Putyin emberének tartott amerikai képviselő, Dana Rohrabacher közeli munkatársa. A Politico cikke szerint ő a magyar kormány egyik legfontosabb kapcsolata az amerikai képviselőházban.
Mack csak azután tudott kapcsolatba lépni magasabb rangú tisztviselőkkel, köztük a Fehér Ház embereivel is, hogy valamivel több mint egy éve fordulat következett be Washington és Budapest kapcsolatában. Ez azonban aligha Macknek köszönhető: washingtoni újságcikkek szerint a térségünkért felelős külügyi helyettes államtitkár, A. Wess Mitchell szorgalmazta a változást, a döntés pedig egy fehér házi találkozón született meg.
Mint később kiderült, Izrael kormánya is komolyan lobbizott azért Washingtonban, hogy az amerikai kormány kevésbé legyen kritikus az Orbán-kormánnyal szemben.
Fordulat az amerikai-magyar kapcsolatokban – Orbánéknak megnyílhat a Fehér Ház ajtaja Bejött Orbán Viktor számítása és fordulat következett be az amerikai-magyar kapcsolatokban- még ha erre Donald Trump elnökké választása után majdnem másfél évet is kellett várni. A The Washington Post a minap azt írta: egyenesen a Fehér Házban döntöttek arról még tavaly, hogy ezentúl engedékenyebbnek kell lenni a magyar kormánnyal szemben.
Az amerikai igazságügy-minisztérium rendszerében Mack még nem regisztrálta, hogy befejezte volna a magyar kormánynak végzett munkát. Ám szerződése idén októberben lejárt, és információink szerint azt nem hosszabbították meg. Az Index már korábban megírta, hogy Mack munkájával elégedetlen a magyar külügy; még a szerződés idő előtti felbontása is felmerült akkor.
Ha csak az év első kilenc hónapjában fizette a magyar kormány Macket és a Századvéget, akkor is 254,7 millió forintot fizetett a konzorcium szolgálataiért.
BSI Public Affairs: Trump embereit fizeti a kormány
Mack szerződése még javában élt, amikor 2017-ben a magyar kormány újabb lobbicéget fogadott fel, hogy segítsen elnyerni Washington jóindulatát. Az új cég a Delaware-ben bejegyzett BSI Public Affairs, melynek vezetője két izraeli lobbista. Tzvika Brot, a BSI egyik vezetője Donald Trump izraeli kampányfőnöke volt.
Mint az Átlátszó adatigénylésére adott válaszból kiderült, a BSI Public Affairs-t havi 12 millió forintért bérelte fel három magyar külképviselet: a washingtoni, a chicagói és a Los Angeles-i. A nekünk megküldött szerződések hat hónapra szóltak, a Külügyminisztérium pedig kérdésünkre adatigénylésünk után azt válaszolta, nem hosszabbították meg őket. Eszerint 2017 végén lejárt a BSI Public Affairs szerződése.
Ám egy az amerikai igazságügy-minisztérium honlapjára feltöltött dokumentumban az áll, hogy a BSI alvállalkozója, a washingtoni lobbicég Sanitas International egészen 2018. július 15-ig dolgozott a magyar kormánynak fővállalkozója megbízásából. Az Átlátszó adatigényléssel fordult a Külgazdasági- és Külügyminisztériumhoz, hogy megtudja, 2018-ban milyen szerződés alapján dolgozott a BSI Public Affairs és a Sanitas International a magyar kormánynak.
Mivel választ még nem kaptunk, ezért csak a 2017-es szerződésből következtethetünk arra, hogy idén körülbelül mennyi pénzt kapott a BSI. Ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni, idén mennyit költött a magyar kormány lobbizásra Amerikában, a korábbi számokat használjuk. Ha tehát idén is az első szerződés számai voltak érvényesek, úgy a BSI a hat és fél hónap munkáért 78 millió forintot kapott.
Trump izraeli lobbistái havi 12 millió forintért konzultálnak amerikai magyar külképviseletekkel Fél év alatt legalább 73 millió forintot fizetett ki Magyarország izraeli lobbistáknak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban segítsék az ottani magyar diplomáciai képviseletek munkáját. Elsőre logikátlannak tűnik, hogy a magyar kormány izraeliektől várja, hogy végre javuljon a kapcsolata az amerikai kormánnyal.
Barnes & Thornburg
A magyar kormány november 7-e óta újabb lobbistát fizet: az indianai Barnes & Thornburg ügyvédi iroda 50 ezer dollárt kap két és fél hónap munkáért. A szerződés 2019 január 12-ig szól, aláírója pedig a cég egyik washingtoni embere, Craig S. Burkhardt.
A dokumentum értelmében Burkhart a migráció és a vallásszabadság kérdéseiben segíti a magyar kormányt, hogy minél jobb kapcsolatokat építsen ki Washingtonnal. Az 50 ezer dolláros szerződés értéke átszámítva körülbelül 14 millió forint.
Újabb lobbistát fogadott fel a magyar kormány Washingtonban 50 ezer dollárért Újabb lobbistát fogadott fel a magyar kormány Washingtonban: a Barnes & Thornburg ügyvédi iroda egyik embere két és fél hónapon át dolgozik majd a követségnek, és ezért 50 ezer dollárt, azaz mai árfolyamon számolva több mint 14 millió forintot kap.
Steve Bannon és Milo Yiannopoulos
Idén hazánkban járt és előadást tartott az amerikai jobboldal két ikonikus alakja is. Donald Trump amerikai elnök egykori kampányfőnöke, az épp európai jobboldali mozgalmat szervező Steve Bannon mellett az amerikai alt-right "fenegyereke", a brit Milo Yiannopoulos is hazánkban járt májusban. Mindketten a Schmidt Mária-féle alapítványnak a meghívására jöttek, így mindkettejük tiszteletdíját és költségeit a magyar adófizetők állták.
Bannon és Yiannopoulos összesen negyvenezer dollárjába, azaz mai árfolyamon számolva 11,4 millió forintjába került a magyaroknak. Mivel a velük való jó kapcsolat egyértelműen segíti a Trump-kormány holdudvarával való jó kapcsolatot, ezért ezt az összeget is ideszámoljuk.
Bannon egyébként nem áll meg itt: szeptemberben titokban Budapesten járt, a közelmúltban bejelentette, hogy Orbán Viktornak fog dolgozni, az EP-kampányban segíti majd a magyar miniszterelnököt.
Húszezer dollárért lépett fel Steve Bannon Budapesten, a számlát az adófizetők állták Húszezer dollár jogdíjat kapott Stephen K. Bannon, Donald Trump amerikai elnök egykori főstratégája a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványtól a május 23-i fellépéséért a Várkert Bazárban – derül ki az Átlátszó birtokába került szerződésből.
Magyar Foundation of North America
Messze a legtöbb pénzt a Magyar Foundation of North America (MFNA) kapja minden évben immár 2015 óta. Magyarország 2018-as költségvetése erre az évre is 612,4 millió forintot adott az MFNA-nak az amerikai-magyar kapcsolatok szorosabbá fűzésére, kulturális programok szervezésére és kapcsolattartásra az amerikai magyarokkal.
Mivel a 2017-ben elhunyt politikai stratéga, Arthur J. Finkelstein egykori munkatársai és mentoráltjai vezetik, a politikai kapcsolatok javítására költött összegek közé soroljuk az MFNA-nak juttatott összeget is.
Az MFNA honlapját vagy közösségimédia-oldalait vizsgálva nehéz megállapítani, mire költi el ezt a pénzt; kevés látványos programot szervez. Idén egy programot találtunk, ám arra is csak az Átlátszó hosszas kérdezősködése után derült fény, hogy az MFNA adott 33 millió forintot Zoób Kati divattervezőnek hazánk washingtoni követségén megrendezett bemutatójára.
Épp ezért már közel másfél éve próbáljuk megtudni az alapítványt felügyelő Külgazdasági- és Külügyminisztériumtól, hogy a szervezet pontosan mire költi a pénzét: a szervezet által a szerződés értelmében kötelezően hazaküldött számlaösszesítőket kértük.
Mivel közérdekű adatigényléseinkre nem kaptunk választ, bepereltük a Külügyminisztériumot, ám a jogerős ítélet ellenére a mai napig sem kaptunk meg minden kért dokumentumot. A három lezárult támogatási év (2015, 2016 és 2017) számlaösszesítői közül csak egyet kaptunk meg. Hogy miért épp a középsőt, azaz a 2016-osat, egyelőre nem tudjuk. Amint hozzájutunk minden dokumentumhoz, közzétesszük, mire költi az alapítvány a pénzt.
Az amerikai adóhatóságnak beadott adóbevallásokból azonban már eddig is sokminden kiderült az MFNA működéséről. Ezek közül a legfontosabb az, hogy nem kultúrdiplomaták vezetik, hanem a 2017-ben elhunyt kampánystratéga, Arthur J. Finkelstein korábbi munkatársai és mentoráltjai, politikai tanácsadók és lobbisták.
Finkelstein haláláig Orbán Viktor egyik fontos politikai tanácsadója volt. Londonban közös tanácsadó céget alapított Habony Árpáddal Danube Consulting címe. Halála után Finkelstein részesedését Habony vette át, így ma már ő az egyedüli tulajdonos.
Az is kiderült, hogy Finkelstein "gyerekei" sokat keresnek: az igazgató, a könyvelő, a jogász és az adománygyűjtő összesen 145,5 millió forintot kapott fizetésként az MFNA 2015-ös, 612,4 milliós költségvetéséből.
Titkolja a külügy, hogy mire költik a magyar állam százmillióit Finkelstein “gyermekei" az Egyesült Államokban Kétmilliárd forintot költött el 2015 óta a magyar adófizetők pénzéből az Egyesült Államokban a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezet. Az állami támogatás hivatalos célja az, hogy az amerikai bejegyzésű alapítvány a magyar kultúrát népszerűsítse Amerikában, kapcsolatot tartson a magyar származású amerikaiakkal, illetve a magyar-amerikai kapcsolatok szorosabbra fűzésén dolgozzon.
Kiemelt kép: A Fehér Ház. Fotó: Zach Rudisin/Wikipedia | https://atlatszo.hu/2018/12/28/kozel-egymilliardot-koltott-iden-a-kormany-arra-hogy-jobb-velemennyel-legyen-rola-washington/ | https://web.archive.org/web/20230306110337/https://atlatszo.hu/2018/12/28/kozel-egymilliardot-koltott-iden-a-kormany-arra-hogy-jobb-velemennyel-legyen-rola-washington/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-egymilliardot-koltott-iden-a-kormany-arra-hogy-jobb-velemennyel-legyen-rola-washington | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-28 13:10:54 | [
"Connie Mack"
] | [
"BSI Public Affairs Inc.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Foundation of North Amercia",
"Sanitas International",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt."
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika"
] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"lobbi",
"diplomácia"
] | [] |
48,242 | Az év végén újabb 10 milliárd forintot adott a kormány külhoni magyar focicsapatoknak | Az Átlátszó decemberben cikksorozatban számolt be arról, hogy az elmúlt években 22,5 milliárd forint ment magyar költségvetési forrásokból hat szomszédos országba, határon túli futballakadémiák támogatására. Most az év végén ehhez hozzáadott még további 9,97 milliárd forintot a kormány, így a számláló már bőven 30 milliárd forint felett jár. A pénzt jórészt ugyanazok kapták, mint eddig: ismét jutott pénz Mészáros Lőrinc eszéki csapatának akadémiájára, valamint az FK Csíkszereda Egyesületnek is, ahonnan ingyen igazolhat fiatal tehetségeket a Felcsút. | Karácsony előtt egy nappal 72 milliárdnyi forrást osztott szét a kormány, ennek egy része a határon túlra került futballcélokra – írta meg a Portfólió. Megnéztük, pontosan kik kapták az összeget, korábban ugyanis cikksorozatban dolgoztuk fel a szomszédos országokban működő magyar sportkluboknak juttatott focitámogatásokat:
Megszereztük, feldolgoztuk és nyilvánosságra hozzuk a határon túli fociakadémiák támogatásáról szóló szerződéseket
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen.
Horvátországban, Szlovéniában és Ukrajnában is milliárdokkal támogat külhoni fociakadémiákat a magyar állam
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított.
Két héttel ezelőtt számlálónk 22,5 milliárd forinton állt, ennyi költségvetési forrás jutott hat szomszédos országba futballcélokra, főként fociakadémiákra. Ez az összeg az év végi osztogatásnak köszönhetően most majdnem 32,5 milliárd forintra duzzadt.
Mészáros Lőrinc eszéki (Horvátország) focicsapatának akadémiája eddig 2 milliárd forint támogatást kapott, ez most 3 milliárd forintra nőtt, a kormány ugyanis most további 1 milliárd forintot nyújtott “a szervezet működésének és fejlesztésének támogatására”.
A romániai FK Csíkszereda Egyesület két részletben 2,17 milliárd forinthoz jutott év végén, így ők már 5,87 milliárd forintnál járnak. Ez az az egyesület, melynek akadémiájáról ingyen igazolhat játékosokat a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia:
Ingyen igazolhat fiatal focitehetségeket a Felcsút a közpénzzel támogatott erdélyi kluboktól
Az FK Csíkszereda 2013 óta 3,7 milliárd forintot kapott a magyar államtól a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Székelyföld Labdarugó Akadémia létrehozására.
“Azzal, hogy ingyen szerez meg tehetségeket a felcsúti akadémia, minimális befektetéssel tud létrehozni egy profi focicsapatot. Tehát nem csak az eladás lehet a cél, hanem az is, hogy egy jó focicsapat jöjjön létre, gyakorlatilag ingyen” – mondta korábban az Átlátszónak minderről Szabados Gábor sportközgazdász, aki szerint a programban résztvevő klubnak ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha közben komoly forrásokra tesznek szert a magyar államtól.
Jutott pénz a Sepsi OSK akadémiájának is. A Sepsi OSK egy szintén Romániában működő csapat, ők most 2,1 milliárd forintot kaptak, így az ő támogatási számlálójuk már 4,1 milliárd forintnál jár. A Sepsi OSK-t üzemeltető román cég Mészáros Lőrinc volt üzlettársához, Varga Károlyhoz köthető. A Sepsi OSK SA nevű vállalat 51 százalékos tulajdonosa a magyarországi Hódút Kft. útépítő vállalat kinti leányvállalata (HODUT ROM SRL), kisebbségi tulajdonosa pedig az Asociata Club Sportiv Sepsi OSK sportegyesület. A magyarországi Hódút végső tulajdonosa Varga Károly, akinek három közös magyar cége is volt a felcsúti fociakadémia elnökével.
A kormányhatározat alapján 300 millió forintot utalnak a felcsút pályáit építő Pharos ’95 Kft. tulajdonosának szlovéniai csapatának is. Az FK Nafta Lendava korábban 1,9 milliárd forint támogatásban részesült, ezzel a 300 millió forinttal a végösszeg egyelőre 2,2 milliárd forint.
A rekorder kétségkívül a Topolya TSC. A vajdasági klub eddig 4,5 milliárd forinthoz jutott hozzá, most további 1,4 milliárd forintot kaptak, amely így együtt már 5,9 milliárd forintot jelent. A topolyai klub szintén nem független a kormányzati köröktől, Szerbiában legalábbis úgy tartják, hogy egyetlen ember van a Vajdaságban, akinek közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz, ez pedig a topolyai illetőségű milliárdos, Zsemberi János, a magyar kormány futball-programjának nagyhatalmú vajdasági rezidense, aki formálisan ugyan nem vesz részt a projekt irányításában, mégis a program megkerülhetetlen figurája: a klub fő támogatója, aki korábban az FK TSC elnöki tisztét is betöltötte, a tavalyi tisztújításkor azonban átadta helyét utódjának, ő maga pedig főszponzorként, illetve az épülő labdarúgó akadémia koordinátoraként maradt a csapat mellett.
Az Orbán Viktorral jó barátságot ápoló Világi Oszkár működtette DAC akadémiája 1,35 milliárd forintot kapott. A Szlovákiában működő klub korábban 2,4 milliárd forinthoz jutott hozzá a Magyar Labdarúgó Szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül, a végösszeg így év végére 3,75 milliárdra nőtt.
A felvidéki Komáromi FC 300 millió forinthoz jutott hozzá, így ők már 2,24 milliárdnál járnak. A komáromi csapat támogatásáról Korábban Czíria Attila, aki a 2014-es szlovák önkormányzati választások idején az MKP és a Híd közös révkomáromi polgármesterjelöltje volt, így tájékoztatta az Átlátszót:
“Amikor a miniszterelnök úr megkérdezte, hogyan tudna segíteni a magyar állam Komáromnak és a régiónak, arról beszéltem, hogy itt van a volt mezőgazdasági iskola, amelyet éppen akkor árult el a megye, azt meg lehetne venni, és csinálni egy erős magyar mezőgazdasági szakközépiskolát, mert az nincs az országban és Komárom a mezőgazdasági régió közepén helyezkedik el. (…) Orbán Viktor felvetette, mi lenne, ha épülne egy új stadion. Azt feleltem, miért ne, ha az egyéb fejlesztések mellett erre is jut”
A Seszták Miklós városának focicsapatához köthető Várda Sport Egyesület szintén 1,35 milliárdot kapott, feltételezhetően a kárpátaljai fociakadémia folytatására. Ők így már 4 milliárd forintnál járnak.
Címlapkép: Mészáros Lőrinc, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke, Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára valamint Szondy Zoltán, a Futball Klub Csíkszereda igazgatója felavatják a Márton Áron Tehetséggondozó Központot 2016 szeptemberében. Fotó forrása: pfla.hu | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/12/27/az-ev-vegen-ujabb-10-milliard-forintot-adott-a-kormany-kulhoni-magyar-focicsapatoknak/ | https://web.archive.org/web/20221128111916/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/12/27/az-ev-vegen-ujabb-10-milliard-forintot-adott-a-kormany-kulhoni-magyar-focicsapatoknak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ev-vegen-ujabb-10-milliard-forintot-adott-a-kormany-kulhoni-magyar-focicsapatoknak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-12-27 13:14:00 | [
"Varga Károly",
"Világi Oszkár",
"Zsemberi János"
] | [
"Asociatia Futball Klub Csíkszereda Miercurea-Ciuc Egyesület",
"Csíkszereda Sport Akadémia",
"Dunaszerdahely Sport Akadémia",
"FK Lendva",
"Hódút Hódmezővásáhelyi Útépítő Kft.",
"KFC Komárno",
"NK Osijek",
"Pharos ’95 Kft.",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia",
"Sepsiszentgyörgy Sport Akadémia",
"Topolya TSC",
"Várda Sport Egyesület"
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"támogatás",
"sport",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.