news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
48,343 | Elszámolási vita alakult ki a közszolgáltatók között, utcán maradt a szemét Esztergomban | Ezúttal Esztergomban akadozik a szemétszállítás: több helyről is panaszkodnak a lakók, hogy nem vitték el a hulladékot. Pest, Vas, Tolna megye után Komárom-Esztergom lehet a következő régió, ahol krízis alakulhat ki a hulladékszállításban. Az előjelek baljósak. | Ezúttal Esztergomban akadozik a szemétszállítás: több helyről is panaszkodnak a lakók, hogy nem vitték el a hulladékot. Pest, Vas, Tolna megye után Komárom-Esztergom lehet a következő régió, ahol krízis alakulhat ki a hulladékszállításban. Az előjelek baljósak.
Az év végi ünnepek után nem csak a gyomor telik meg a szokottnál jobban, hanem a kukák is nagyobb terhelésnek vannak kitéve. Ráadásul a karácsonyi-szilveszteri időszakban a szemétszállítás is ritkább, mint a szürke hétköznapokon, így hát nem csoda, hogy január első hetében mindenki fellélegzett, hogy végre kiürülnek a hulladékgyűjtők. Tabula rasa – új év, új lehetőség a városok teleszemetelésére.
Nagy volt tehát a döbbenet Esztergomban, amikor megjelent a hír: január 2-tól nem az eddig megszokott és bevált helyi cég, az Eszköz Kft. szállítja majd a szemetet, hanem a fővállalkozó, a Vertikál Zrt. saját maga végzi a feladatot. A szűkszavú közleményben tájékoztatja a lakosokat a változásról, valamint az új ügyfélszolgálatról.
„Tisztelt Esztergomi Lakosság! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy 2019. január 2-tól nem az Esztergomi Köztisztasági Szolgáltató Nonprofit Kft. látja el a hulladék szállítási feladatokat, hanem a VERTIKÁL Nonprofit Zrt. saját maga szállítja el a hulladékot az ingatlanoktól, ezzel egyidőben az ügyfélszolgálati feladatok is átvételre kerültek. Kérjük Önöket, hogy az új ügyfélszolgálati elérhetőségek közzétételéig csak Társaságunk elérhetőségén jelezzék a hulladékszállítással, lomtalanítással, ügyféladatváltozással kapcsolatos észrevételeiket, problémáikat. (…) Megértésüket köszönjük.”
Az Opten és az Igazságügyi Minisztérium cégadatbázisa szerint a Vertikál Zrt. még tulajdonosa az Eszköz Kft-nek. Az esztergomi fideszes önkormányzat és mások mellett Eszköz-tulaj a Terszol Zrt. is, ami Törő Csaba, egykori SZDSZ-közeli üzletember érdekeltsége.
Az Eszköz Kft. nem csak Esztergom és Lábatlan hulladékának elszállításáért felel, hanem Tát, Nyergesújfalu, Bajót, Mogyorósbánya, Lábatlan, Dunaalmás, Neszmély és Süttő településeken is, mely települések szintén a Vertikál Zrt. alá tartoznak. Itt jelenik meg egy harmadik társaság is, a Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., mely szintén alvállalkozóként alkalmazza az Eszköz Kft.-t többek között Nyergesújfalu településén is.
Az Eszköz Kft. közleményében megköszöni az elmúlt 15 év együttműködését, ám az udvarias formalitások mellett két említésre méltó megjegyzést is tesz: az egyikben arra utal, hogy az együttműködés megszűnése egyoldalú döntés volt a Vertikál Zrt. részéről, a másik pedig arra vonatkozik, hogy a fővállalkozó annak ellenére vált meg az esztergomi cégtől, hogy annak jelentős összegű tartozást halmozott fel.
„2019. január 2-tól nem az Eszköz Kft. látja el alvállalkozóként a hulladékszállítást Esztergom és Lábatlan településen, ezzel egy időben megszűnik az Eszköz Kft. ügyfélszolgálati irodája is a városban. A feladatot eddig alvállalkozóként ellátó Eszköz Kft.-vel a fővállalkozó (annak ellenére, hogy a fővállalkozó jelentős összegű tartozást halmozott fel az Eszköz Kft. felé) nem hosszabbította meg a szerződését, tájékoztatásuk szerint 2019. január 2-től más alvállalkozók igénybevételével biztosítják az eddigi menetrendnek megfelelően a közszolgáltatást. (…) A mostani változások okozta kellemetlenségekért elnézést kérünk, cégünk egészen december végéig bízott abban, hogy a korábbi feltételekkel megegyező szerződés keretén belül folytathatja alvállalkozóként a hulladékszállítást Esztergomban. A változások az esztergomi és lábatlani ügyfeleinket érintik, a táti kistérségben továbbra is az Eszköz Kft. végzi a hulladékszállítást.”
Az átállás nem volt zökkenőmentes. A lakosok elégedetlenek, ugyanis a kihelyezett hulladékot több helyen sem vitték el a tervezett időben. Van, ahol január másodika óta nem jár a kukásautó, a felgyűlt szemét visszataszító látványát csak az időközben lehullott hóréteg jótékony takarása enyhíti némileg.
Az elégedetlenség hangja már a városházára is eljutottak – belső informátorunk elmondta, hogy az Eszköz Kft. tulajdonosa személyesen jelezte a városvezetésnek, hogy társaságukhoz folyamatosan érkeznek lakossági panaszok.
A polgármester asszony nem tétlenkedett, január 5-én a facebook-oldalán szólt a követőihez, tájékoztatva ezzel azt a 2900 embert, aki figyeli őt a közösségi médiumon:
A közleményben számos érdekes utalás található, melyekről megkérdeztük a hivatalt. Szintén küldtünk kérdéssort az érintett két cégnek.
Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az önkormányzat képes-e garantálni a zökkenőmentes hulladék-elszállítást, illetve, hogy mi a helyzet az alvállalkozással – a Vertikál ugyanis azt állítja, hogy maga végzi a munkát, a polgármesteri közleményből ellenben más olvasható ki. Tudakoltuk, hogy az önkormányzattal kötött szerződésben ezzel kapcsolatban mi szerepel, és hogy menet közben “ér-e” ezen egyoldalúan változtatni. Mindezen felül az elszámolási vita részletei felől is érdeklődtünk – az önkormányzattól még azt is kérdeztük, hogy, lévén az Eszköz részben az övék, tudtak-e a Vertikál állítólagos tartozásáról.
Romanek Etelka fideszes polgármester válasza szerint a hulladékszállítási közszolgáltatás zavartalan ellátása a szolgáltató cég feladata, az önkormányzat már azzal eleget tett a kötelezettségének, hogy megkötötte az erre vonatkozó szerződést. Ezen felül tárgyalnak, egyeztetnek, kapcsolatot tartanak az érintettekkel az zökkenőmentes ügymenet érdekében.
A polgármester válaszából kiderült az is, hogy tudnak a szolgáltató és az alvállalkozója közötti elszámolási problémákról, és szorgalmazzák, hogy a felek „törekedjenek szorosabb együttműködésre a jövőben”. Mindazonáltal úgy ítéli meg a városvezető, hogy szerződésszegés egyik fél részéről sem történt, jogi lépésekre ezért nem készülnek.
A Vertikál válaszában több volt a fenyegető él, mint az információ.
A lényeg: ők a jogszabályok szerint járnak el, mivel azonban partnereikkel jelenleg is egyeztetnek, inkább csak annyit mondanak, hogy megtesznek, minden tőlük telhetőt. Ellenben felhívták a figyelmünket arra, hogy “egyes médiumokkal” szemben a szerintük téves, valótlan, sőt olykor rosszhiszemű közlések miatt már vizsgálják a jogi fellépés lehetőségeit.
Az esztergomi polgárok azonban nem nyugodtak meg egyelőre. Egy hét telt el a váltás óta, ám a hulladékszállítás még mindig zavaros, akadozik. Az emberek pedig – jogosan – háborognak a különböző közösségi fórumokon, néhány példa:
“(Esztergom, Hősök tere) Tegnap sokszor hívtam a megadott számot: 30/161-1831, de nem vették fel. Szerettem volna megtudni, hogy a nehézségek mellett a 2. körzet, hónap második péntekén esedékes szelektív szállításra kipakoljunk-e? (…) Szóval kitegyük? Elviszik….vagy csak hólepte formájában visszapakoljuk.”
“Bánomi lakópark keddi szemétszállítás elmaradt :-(„
“Búbánatvölgy, Cickafark utca. Kommunálist hétfőn elvitték, szelektívet (múlt hét pénteken kellett volna) itt hagyták.”
„Gyurgyalag dűlő, 2 hete nem vitték el.”
„Diósvölgyben idén nem voltak még, pedig a szemétdíjat ugyanúgy fizetjük, mint bárki más”
„Ok, értem én hogy, megy a vita, de mi lesz a szeméttel? Szentgyörgymezőn itt maradt az összes kitett szelektív!”
„Szeretném megtudni, hogy tőlünk mikor viszik el a szemetet? Tegnap nem sikerült. Az ügyfélszolgálat egy nagy nulla, már annyi zenét hallgattunk, hogy a telefonszámlát is a Vertikálnak kell küldeni”
„Szent Tamáson se a Könyök utcából, de a Galamb utcából nem vitték el a szemetet. Nagy kocsi jött, ami ezekbe az utcába nem tudott befordulni. (…) Azon gondolkodom, hogy akkor most saját ktg-en vigyük-e el a Vertikál ügyfélszolgálati irodájához (…)”
„Vertikálnak az ezévi fogadalma h nem viszi el a szemetet? Szent János kúti úton megint nem vitték el ma a szemetet! 2.hét, 2.késés! A szelektívet pénteken kellett volna vinni,az is elmaradt! Most a következő hó első péntekéig nézzük az utcában a szelektívet is? Ócska fideszes O1G banda! Az irodátok elé kellene vinni mindenkinek a hulladékot!”
Faragó Priszcilla
Fotó: igom.hu | https://atlatszo.hu/2019/01/10/elszamolasi-vita-alakult-ki-a-kozszolgaltatok-kozott-utcan-maradt-a-szemet-esztergomban/ | https://web.archive.org/web/20210927031053/https://orszagszerte.atlatszo.hu/elszamolasi-vita-alakult-ki-a-kozszolgaltatok-kozott-utcan-maradt-a-szemet-esztergomban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elszamolasi-vita-alakult-ki-a-kozszolgaltatok-kozott-utcan-maradt-a-szemet-esztergomban | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-16 09:10:00 | [] | [
"Eszköz Kft.",
"Vertikál Zrt."
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye",
"Lábatlan"
] | [
"hulladéküzlet",
"környezetkárosítás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"mulasztás"
] | [] |
48,344 | Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel | Majdnem 20 ezer tartózkodási és letelepedési engedélyből 24 darab szűnt meg, és mindössze hat a magyar hatóság döntése miatt. | A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) a letelepedési kötvényprogramon keresztül 19 955 külföldinek adott tartózkodási vagy letelepedési engedélyt. Összesen 24 engedély szűnt meg, ebből azonban csak hatot vont vissza a bevándorlási hivatal saját döntése alapján, miután valamelyik magyar szakhatóság kifogást emelt az illető ellen.
Egy ember esetében más európai uniós tagállam hozott kiutasító döntést, amit a magyar hatóságnak automatikusan végre kellett hajtania. További 13 külföldi önként kérte a tartózkodási vagy letelepedési engedélyének a visszavonását, ketten elhaláloztak, ketten pedig elváltak. Utóbbi esetben az történhetett, hogy családegyesítés címszó alatt kapta meg a kötvényt jegyző külföldi házastársa az engedélyt, majd miután elváltak, elvesztette ezt a jogosultságát.
Érdemes ezeket a számokat összevetni az összes engedélykérelemmel. A BMH-nál a legutolsó, 2017-es összesített statisztika szerint a tartózkodási és a letelepedési engedélykérelmek 6,4 százalékát utasították vissza.*Tartózkodási engedély, nemzeti tartózkodási engedély, EK letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély és ideiglenes letelepedési engedély iránt 67 234 kérelmet adtak be, és ebből 51 652 kérelmet fogadott be a bevándorlási hivatal. 3313-at pedig elutasított.
A letelepedési kötvényesek esetében 24-et vontak vissza, de ha ehhez hozzáadjuk az eleve elutasított 35 külföldi számát, akkor az arány 0,29 százalékra jön ki, vagyis
22-szer megengedőbb a hivatal a kötvényesekkel, mint más bevándorlókkal.
Fontos megjegyezni, hogy a 2017-es statisztikákban a letelepedési programban részt vevők is benne vannak. Vagyis, ha a 6,4 százalékos arányból kivonnánk a kötvényesek számát, akkor még nagyobb lenne a különbség.
Ez azért érdekes, mert a kormány folyamatosan azt kommunikálta, hogy nagyon szigorúan ellenőrzi a letelepedési kötvényprogramban részt vevőket. Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta, hogy négyszeresen szűrőn kell átesniük. A bevándorlási hivatalon felül ez a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal.
Hogyan lehet az, hogy 22-szer kisebb eséllyel akadtak fent kötvényesek a hatóságok szigorán, mint más külföldi, aki tartózkodási engedélyt akart kapni Magyarországon? Már korábban is sejteni lehetett, hogy a kötvényes bevándorlókat alig ellenőrzik a magyar hatóságok. A programot eleve úgy alkották meg, hogy nyolc, majd később 30 napjuk volt a magyar hatóságoknak a kérvények feldolgozására, a tartózkodási engedélyek kiadására és a nemzetbiztonsági ellenőrzésre.
Magyar állampolgárok esetében is legalább egy hónapot vesz igénybe a nemzetbiztonsági ellenőrzés, külföldiek esetében ez még tovább tart, és eleve nehéz húszezer embert alaposan átvilágítani.
A BMH-tól eredetileg azért kértem a friss adatokat, mert egy korábbi statisztikájuk szerint 332 államkötvény hiányzik a rendszerből. A mostani adatközlés alapján a hiányzó állampapírok száma 211-re csökkent.
Egyébként – ahogy korábban megírtuk – a valóságban mintegy 30 kötvény hiányozhat fizikailag is a rendszerből, csak a BMH nem ellenőrizte a közvetítő cégek adatszolgáltatását.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFiktív kötvényekkel is üzleteltek a letelepedési programban, amely 162 milliárdot hozott a Fidesz-közeli offshore cégeknekElképesztő kupleráj van a bevándorlási hivatalban, ahol több mint 300 állampapírral nem tudnak elszámolni.
Azt gondoltuk, hogy a hivatal pótolta a hiányosságot, de úgy tűnik, hogy a letelepedési kötvényprogram Magyarország legmegengedőbb bevándorlási programja volt.
A letelepedési kötvényprogram 2017 szeptemberében ért véget, négy évig tartott. Összesen 6543 külföldi kapott életre szóló letelepedési vagy tartózkodási engedélyt, 13 300-an pedig családtagként kapták meg a magyar papírokat.
Az állam több milliárd forintot bukott a programon, a nyolc Fidesz-közeli, többségében offshore közvetítő vállalkozás pedig 162 milliárd forintot nyert az Orbán-kormány bevándorlási programján.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, hogy forintra mennyit bukott az állam a letelepedési kötvényekenLehet, hogy nem tudtál róla, de te is támogattad 18 ezer forinttal, hogy húszezer külföldi szabadon utazzon Magyarországon és Európában. | https://g7.hu/allam/20190110/peldatlanul-elnezo-volt-a-magyar-allam-a-letelepedesi-kotvenyesekkel/ | https://web.archive.org/web/20240103054213/https://g7.hu/kozelet/20190110/peldatlanul-elnezo-volt-a-magyar-allam-a-letelepedesi-kotvenyesekkel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/peldatlanul-elnezo-a-magyar-allam-a-letelepedesi-kotvenyesekkel | G7 | hungarian-news | 2019-01-10 09:18:00 | [] | [
"Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal"
] | [] | [
"offshore",
"klientúra",
"vízum-állampolgárság"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
48,345 | Egy uniós statisztika, ahol Magyarország a legjobb | A magyar közbeszerzések összértékének csupán 1,3 százaléka landolt offshore hátterű cégeknél, ami a legkedvezőbb érték az EU-ban. | Létezik olyan uniós közbeszerzési statisztika, amiben Magyarország a legjobb: a cseh adatelemző cég, a Datlab s.r.o. összeállítása szerint a magyar tenderek összértékének csupán 1,3 százaléka landolt offshore hátterű cégeknél.
A kutatásban az uniós közbeszerzési portálon, a TED-en elérhető beszerzéseket vizsgálták, 2006 és 2017 között ez Magyarország esetében összesen 30 ezer milliárd forintnyi szerződéses értéket jelent. Hiába kicsi arány az 1,3 százalék, így is 385 milliárd forintnyi közbeszerzési szerződést kaptak meg olyan cégek, amelyek adóparadicsomokba juttathatták az elnyert munkákon képződő profitot. A magyarországi adóparadicsomok versenyét Svájc nyerte, ahogy Európában is ez a legnépszerűbb célpontja a pénzek eltitkolásának és az adók elkerülésének.
Magyarországon az átlagnál jobban kedvelik Svájcot, Katart és Hongkongot, az egzotikusabb karibi szigeteket azonban kevésbé. Az elemzés készítői csak azokat az országokat vették figyelembe, ahol legalább 20 ezer tender volt, hogy statisztikailag releváns legyen az eredmény, ezért kis országok nem szerepelnek az elemzésben.
Ami talán elsőre meglepő lehet: a nyugat-európai országok sokkal rosszabbul szerepeltek, mint a kelet-közép-európaiak, ahol a közkeletű vélekedés és a korrupciós listák szerint sokkal nagyobb a korrupció. Ennek több oka is lehet: egyrészt térségünkben sokkal kevésbé kell rejtegetni a tenderek valós nyerteseit, sokkal kevésbé zavarja a közvéleményt a korrupció. Másrészt a nemzetközi korrupciós felmérések – mint például a Transparency International korrupcióérzékelési indexe – egyoldalúak, csak azt mérik, hogy a vállalatvezetők mennyire érzékelik a korrupciót. Márpedig, ha az angol cégvezetők elégedettek a meglévő rendszerrel, nem fogják azt mondani, hogy problémákat érzékelnek. Az elemzés nagy problémája, hogy nem tudja felmérni az összetettebb korrupciós rendszereket, amikor hosszú távon fonódik össze a politika és a gazdaság.
Az egész EU-ban közel 18 ezer milliárd forintnak megfelelő közpénz kötött ki offshore hátterű cégeknél. A cseh cégnél sem akarták először elhinni, hogy ennyire rossz a helyzet Európában, ezért többszörösen is ellenőrizték az adatokat. Szúrópróbaszerűen manuálisan is ellenőriztek egyes szerződéseket és cégeket, de nem találtak a módszertanban és az adatokban sem lényegi hibát. A TED adatbázis, amiből dolgoztak, tartalmazhat ugyan hibákat, de +/- 10 százaléknál ez nem lehet nagyobb az elemzés összeállítói szerint.
Csekély vigasz, hogy az uniós statisztika javulni fog, hiszen a leginkább érintett ország, az Egyesült Királyság – ahol a tenderek teljes összegének 13 százaléka offshore társaságoknál köt ki – hamarosan kilép.
Az offshore cégek kizárása a hazai közbeszerzésekből a Fidesz egy olyan ígérete volt tehát, amit a jelek szerint nagyrészt teljesített is, és ezen a területen valóban éltanuló lett Magyarország. A magyar közbeszerzéseken nyilatkozni kell a társaságok valós végső tulajdonosairól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy adóparadicsomba bejegyzett tulajdonos ne indulhatna: elég ezt a nyilatkozatot megtenni. Ezt azonban sosem hozzák nyilvánosságra, így az offshore cég mögé bújó tulajdonos a nyilvánosság elől eltűnhet továbbra is.
Sőt, igazán nincsen szükség egzotikus adóparadicsomokra sem. A hivatalosan egy osztrák ügyvéd tulajdonában álló, de az osztrák-orosz Strabag és a Mészáros Lőrinc építőipari cégeihez szoros szálakkal kapcsolódó Belfry esetét korábban mi is bemutattuk. | https://g7.hu/allam/20190113/egy-unios-statisztika-ahol-magyarorszag-a-legjobb/ | https://web.archive.org/web/20231221163612/https://g7.hu/kozelet/20190113/egy-unios-statisztika-ahol-magyarorszag-a-legjobb/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-unios-statisztika-ahol-magyarorszag-a-legjobb | G7 | hungarian-news | 2019-01-13 09:24:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"offshore",
"átláthatóság",
"EU"
] | [] |
48,346 | Adatnyilvánossági per: egy bíró zárolta Borkai Zsolt, győri polgármester vagyonnyilatkozatát | Az egykori olimpiai bizottsági elnök városi adminisztrációjában sajátosan viszonyulnak az egyik legfontosabb alkotmányos szabadságjoghoz. Győr fideszes polgármestere, Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatába bürokratikusan megnehezített, kényelmetlen procedúra után lehet betekinteni. Pedig a vonatkozó szabályozás egyértelműen akadálymentesíti az eljárást: kérésre emailban is ki kell adni a vagyoni adatokat. Nemrég egy győri járásbíró szokatlan lépésre szánta el magát. | „Az Önkormányzat szintén jogellenesen tagadta meg a közérdekű adatigénylést, valamint a vizsgálat során rosszhiszeműen, a hatóságot megtévesztve akadályozta a közérdekű adatok kiadását. Ezt követően a Hatóság jelentést bocsátott ki az Önkormányzattal szemben” – olvasható a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) honlapján egy korábbi adatigénylés megtagadása kapcsán.
A szokatlanul kemény megállapítások címzettje a győri önkormányzat, ahol a jelek szerint a polgármesteri hivatalhoz és a jegyzőhöz hasonlóan sajátságosan értelmezik az alkotmányos alapjognak minősülő információszabadság-jogokat.
A győri jegyző továbbra is dacol az adatvédelmi hatósággal
Az idézett 2015-ös ügyben egy mélygarázsépítéssel összefüggő szerződés nyilvánossága volt a tét. Egy másik ügyben az önkormányzat egyik bizottsági üléséről készült hangfelvétel kiadásának megtagadása miatt volt kénytelen vizsgálatot indítani a NAIH. A hatóság felszólításának a győri önkormányzat ebben az ügyben sem tett eleget, ezért Péterfalvi Attila elnök nem tehetett mást: reményét fejezte ki, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatalával orvosolható az információszabadságot ért sérelem.
Több jel arra utal, hogy Győr önkormányzata, valamint jegyzője és a NAIH ismét kénytelen összecsapni. A győri polgármesteri hivatal az ország megyei jogú városai közül az egyetlen, amely nem hajlandó kiadni a polgármester 2017-es évről szóló vagyonnyilatkozatát.
Az Átlátszó nyáron tesztelte a megyei jogú városok polgármestereit és hivatalait – látni akartuk, milyen módon és gyorsasággal tesznek eleget a vagyonnyilatkozatok kiadását célzó adatigénylésnek. Azt láttuk, hogy négy polgármester – a dunaújvárosi Cserna Gábor, Borkai Zsolt, Fodor Tamás (Sopron) és Ács Rezső (Szekszárd) – hivatala mindent elkövetett annak érdekében, hogy megnehezítse az adatok megismerését.
A 23-ból 4 megyei jogú város polgármestere kérésre sem adja ki a vagyonnyilatkozatát
23 megyei jogú város és a főváros polgármesterének vagyonnyilatkozatát próbáltuk megismerni, az eredmény minimum vegyes: 8 városvezető, továbbá a budapesti főpolgármester önként és azonnal, további 11 városvezető az erre irányuló adatigénylésre nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát. Négyen azonban megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a megismerését, Dunaújvárosban egyenesen a bolondját járatják az adatigénylővel.
Miután az Átlátszó munkatársa nyáron a NAIH-hoz fordult, novemberben megérkezett a dunaújvárosi, a szekszárdi és soproni polgármester vagyonnyilatkozata. Úgy, ahogy kértük: emailben.
A győri jegyző és polgármestere viszont ismét szembement a NAIH elnökének döntésével.
Lipovits Szilárd jegyző nem tágított az álláspontjától, arra hivatkozva, hogy nem tud eleget tenni a vagyonnyilatkozat kiadását kérő igénylésnek, hiszen a vagyonnyilatkozatot nem az általa vezetett polgármesteri hivatal tárolja, hanem az önkormányzat illetékes bizottsága.
A jegyző szerint ezért a vagyonnyilatkozat megismerését a győri önkormányzat működési szabályzata szerint kell lehetővé tenni. Vagyis az illetékes bizottsággal időpontot kell egyeztetni, el kell menni a győri önkormányzathoz, és ott – felügyelet mellett – be lehet tekinteni a polgármester vagyonnyilatkozatába.
Ezzel az állásponttal Győr jegyzője és polgármestere egyedül maradt a megyei jogú városok vezetői közül.
A dunaújvárosi polgármesteri hivatal korábban hasonló indokokkal utasította el az adatigénylést. A NAIH állásfoglalása ez esetben hatott: a vagyonnyilatkozatot emailben haladéktalanul megküldték. Nem sokkal később megkaptuk a szekszárdi és a soproni polgármester vagyonnyilatkozatának elektronikus másolatát is.
Látszólag csekély a jelentősége annak, hogy betekinthetünk-e a vagyonnyilatkozatba, vagy emailben kapjuk meg azt. Gyakorlatilag viszont óriási: gondoljuk el, mekkora akadályt jelent a személyes betekintés, ha például egy nyíregyházi polgár szeretné megismerni a győri polgármester vagyonnyilatkozatát. Telefonálnia, leveleznie kell, lényegében azonosíthatóvá kell tennie magát, aztán átutazhatja az egész országot Borkai vagyonnyilatkozatáért.
A gyakorlati megfontolások mellett „az emailben kérem – emailben kapom” formulának elvi jelentősége is van: nem véletlen, hogy bírósági ítéletek és NAIH-állásfoglalások sora szögezte le, hogy a győri jegyző által megjelölt módon nem korlátozható az információszabadság.
Első fordulat: egy civil beperelte a győri önkormányzatot
Az országos tesztről szóló cikkünk megjelenése után egy váci civil aktivista elhatározta, hogy besegít az Átlátszónak. Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselője a négy problematikus vagyonnyilat megszerzése érdekében megindította az adatigénylési eljárást. Szekszárd és Dunaújváros esetében sikerrel járt.
Borkai Zsolt emailben ki nem adott vagyonnyilatkozata miatt pedig beperelte az önkormányzatot. Az ügy érdekes fordulata, hogy az ügyben eljáró győri járásbíró gyakorlatilag zárolta Borkai 2017-ről szóló vagyonnyilatkozatát.
A zárolás azért vált szükségessé, mert az önkormányzati képviselők nyilatkozataira különleges szabályok vonatkoznak. Amikor a képviselő az év elején leadja a vagyonnyilatkozatot, akkor visszakapja az előző évben leadottat. Ferjancsics és jogi képviselője úgy értelmezték ezt a szabályt, hogy január 1-től gyakorlatilag elérhetetlenné válik a peresített vagyonnyilatkozat, mert azt Borkainak előbb-utóbb vissza kell kapnia. A megindított per viszont aligha fejeződhet be jogerősen eddig az időpontig – vagyis mintegy karanténba kell helyezni a győri polgármester vagyonnyilatkozatát.
A bíró elfogadta ezt az álláspontot, és ideiglenes intézkedéssel kötelezte a győri önkormányzatot, hogy a per jogerős befejezéséig őrizze meg Borkai vagyonnyilatkozatát.
Az egykori olimpiai bajnok, nemzeti olimpiai bizottság elnök polgármestertől megkérdeztük, mivel magyarázza, hogy a megyei jogú városok polgármesteri hivatalai közül egyedül Győr nem adja ki a polgármesteri vagyonnyilatkozatot emailben. Borkai lényegében megismételte a jegyző által leírtakat: a polgármesteri hivatalnak nincs semmi köze a polgármester vagyonnyilatkozatához.
Megkérdeztük továbbá, lett-e bármilyen jogi következménye annak, hogy a NAIH elnökének álláspontja szerint az önkormányzat jogellenes, rosszhiszemű és megtévesztő magatartást tanúsított a mélygarázs-szerződés ügyében, de erre a kérdésre a polgármester nem válaszolt.
Második fordulat: műsoron kívül ugyan, de mégis megkaptuk Borkai vagyonnyilatkozatát
Megkérdeztük azt is, hogy hajlandó-e megküldeni elektronikus másolatban az idén leadott, 2017-ről készült vagyonnyilatkozatát.
Borkai erre ezt válaszolta: “Tekintettel arra, hogy Önnek sürgőssé vált a vagyonnyilatkozatom cikke elkészítéséhez, mellékelve megküldöm azt, egyben kérem, hogy a jövőben az arra illetékestől kérje, amennyiben szüksége van rá.”
A nagy jogi kalamajkát okozó vagyonnyilatkozat szerint Borkai egy építési telek, két lakóházas ingatlan társtulajdonosa. 2016-ban egy 6644 és egy majdnem nyolcezer négyzetmeteres szántó földterület kizárólagos tulajdonosa lett. 2017-ben egy Suzuki Swiftet, valamint 20 millió forintot örökölt. 10,5 milliós tartozása mellett havi 984 ezer forint a bruttó fizetése, ezen felül 263 200 forint olimpiai járadékot kap.
Borkai Zsolt 1988-ban, Szöülban szerzett olimpiai aranyat lólengésben. 2010 és 2017 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt, 2006-ban a Fidesz jelöltjeként választották meg Győr polgármesterének. 2010-től 2014-ig a Győr központú választókerület országgyűlési képviselője volt. | https://atlatszo.hu/2019/01/14/adatnyilvanossagi-per-egy-biro-zarolta-borkai-zsolt-gyori-polgarmester-vagyonnyilatkozatat/ | https://web.archive.org/web/20211020221037/https://orszagszerte.atlatszo.hu/adatnyilvanossagi-per-egy-biro-zarolta-borkai-zsolt-gyori-polgarmester-vagyonnyilatkozatat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adatnyilvanossagi-per-egy-biro-zarolta-borkai-zsolt-gyori-polgarmester-vagyonnyilatkozatat | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-16 09:25:00 | [
"Borkai Zsolt"
] | [
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"önkormányzat",
"adatigénylés"
] | [] |
48,347 | Mészáros Lőrinc köre Matolcsyék nélkül fogja a tőzsdére vinni az MKB-t | Alaposan megszorulhatott Szemerey Tamás, a Növekedési Hitel Bank tulajdonosa, ezért csak félig érhette váratlanul a kormányközeli üzleti világ megfigyelőit, hogy a Matolcsy György MNB-elnök unokatestvéreként elhíresült üzletember kiszorult legjelentősebb tulajdonszerzéséből. Hétfő este az MKB bejelentette, Szemerey 32,9 százalékos MKB-részesedése a Duna Aszfaltból ismert Szíjj László nevére kerül. A tranzakció részletei nem ismertek, így a vételár sem (ha egyáltalán volt ilyen). | Alaposan megszorulhatott Szemerey Tamás, a Növekedési Hitel Bank tulajdonosa, ezért csak félig érhette váratlanul a kormányközeli üzleti világ megfigyelőit, hogy a Matolcsy György MNB-elnök unokatestvéreként elhíresült üzletember kiszorult legjelentősebb tulajdonszerzéséből. Hétfő este az MKB bejelentette, Szemerey 32,9 százalékos MKB-részesedése a Duna Aszfaltból ismert Szíjj László nevére kerül. A tranzakció részletei nem ismertek, így a vételár sem (ha egyáltalán volt ilyen).
Szemerey pénzügyi problémái akkor váltak nyilvánvalóvá, amikor december közepén az MNB váratlanul felügyeleti biztost nevezett ki a tulajdonában álló Növekedési Hitel Banknál fellépett likviditási gondok miatt. Az NHB, mint korábban sokat írtam róla, jelentős mértékben a Szemerey- és a Matolcsy-család saját és köreinek érdekeltségeit finanszírozta, vélhetően ezeknek a hiteleknek is lehetett némi köze ahhoz, hogy gondba került az apró bank, amely azóta a néhány fiókból álló hálózatának a bezárása mellett is döntött. (Az Mfor.hu megírta, Matolcsy Ádám cégei napokkal az NHB-s problémák nyilvánosságra kerülése előtt új számlákat nyitottak a Gránit Banknál, Szemerey cégei pedig a rákövetkező napon tettek így.)
Az MKB mérlegfőösszegét tekintve a hatodik, a betétállománya szempontjából a harmadik legnagyobb magyarországi bank volt 2017 végén, az NHB viszont a gyors ütemű terjeszkedés dacára mikroszkopikus szereplője maradt a bankpiacnak (az MKB súlya a bankrendszerben 6,6 százalékot tett ki, az NHB-é 0,19 százalékot). Az MKB egyébként a tőzsdére készül, erről korábbi hírek szerint még ezen a héten döntés születhet. Ezért a menedzsmentnek és a többi tulajdonosnak – ez alapvetően Mészáros Lőrincet és feleségét jelenti – fontos lehetett, hogy ne legyenek problémák a cég körül.
Az üzletember a 100 százalékos tulajdonában álló Bankonzult Kft-n keresztül birtokolta az MKB-s részesedést: a Bankonzult leányvállalata, a Bankonzult Finance Zrt. mérlegében 3,5 milliárd forint értéken szerepel a Blue Robin SCA nevű luxemburgi befektetési alap, amely az MKB harmadát birtokolta. A Pallas Athéné alapítványok ügyében több szálon is érintett Szemerey más eszközöket is vásárolt az utóbbi években, de az MKB mellett valójában csak a Pécsi Sörgyár volt ezek között kiemelkedő.
Ennek a részesedésnek igen kalandos története volt. A válságban súlyosan megroppant bank bajor tulajdonosainak a 2010-es évek elején több százmilliárd forinttal kellett kitömnie a projekthitelek leírása miatt tátongó lyukakat, amíg nem 2014-ben az állam hirtelen megvásárolta tőlük a továbbra is pénzt vesztő bankot. Az MNB által irányított Szanálási Alap aztán megszabadította a veszteséget okozó mérgező eszközeitől az MKB-t, hogy a folyamatot követően 2016 nyarán egy különös koreográfia mellett gyorsan reprivatizálják a bankot ismeretleneknek: egy magyar magántőkealapnak és egy állítólagos indiai üzletember által képviselt alapnak. Előbbiről gyorsan kiderült, hogy Szíjj Lászlót, illetve Mészáros Lőrincet takarja, az “ázsiai” befektetők álcája mögül pedig rövid idő múltán előlépett Szemerey Tamás, aki eleinte Balog Ádámmal, az MKB vezérigazgatójával osztozott a harminc százalék körül ingadozó részesedésen, később azonban az egész részesedését saját nevére vette (azóta sem derült ki, hogy Balog Ádámnak eredetileg honnan volt forrása a vásárlásra).
Szemerey helyét tehát Szíjj veszi át, konkrétan úgy, hogy a Bankonzult Finance Zrt. kerül át az építőipari óriásvállalkozóhoz. Ezt a változást már december 21-én bejegyezte a cégbíróság, tehát három nappal az MNB bejelentése után. Szíjj számos üzletben működött együtt korábban Mészáros Lőrinccel, ezek közül az egyik éppen az MKB volt: a reprivatizáció után először a hírek szerint Szíjj volt az MKB felét birtokló Metis alap befektetője, később, 2017 nyarán azonban a Mészáros-család váltotta.
Most tehát 48,6 százalékban Mészáros Lőrinc, 32,9 százalékban pedig Szíjj László tulajdonában álló bankként készülhet a tőzsdére az MKB; a bank 10 százalékát birtokló Eirene Magántőkealap tulajdonosai ismeretlenek. | https://g7.hu/penz/20190115/meszaros-lorinc-kore-matolcsyek-nelkul-fogja-a-tozsdere-vinni-az-mkb-t/ | https://web.archive.org/web/20230130213059/https://g7.hu/penz/20190115/meszaros-lorinc-kore-matolcsyek-nelkul-fogja-a-tozsdere-vinni-az-mkb-t/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-kore-matolcsyek-nelkul-fogja-a-tozsdere-vinni-az-mkb-t | G7 | hungarian-news | 2019-01-15 09:28:00 | [
"Balog Ádám",
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Mészáros Lőrinc",
"Szemerey Tamás",
"Szíjj László"
] | [
"Bankonzult Finance Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"strómanok",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [] |
48,348 | Megint lecsapott az ÁSZ: csak egy napig örülhetett a Momentum és a Párbeszéd | Újra felfüggeszti a Momentum és a Párbeszéd költségvetési támogatását az Állami Számvevőszék – közölte a szervezet. | Czene Gábor, Zoltai Ákos;
Állami Számvevőszék;párttámogatás;
2019-01-16 15:05:06
Megint lecsapott az ÁSZ: csak egy napig örülhetett a Momentum és a Párbeszéd
Újra felfüggesztette a Momentum és a Párbeszéd állami támogatását az ÁSZ. A két pártnak ráadásul ügyészségi eljárással is számolnia kell.
Mindössze egyetlen napig örülhetett a Momentum és a Párbeszéd: ismét mindkét párt költségvetési támogatását felfüggesztette az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A döntés annak fényében meglepő, hogy minap az ÁSZ még azt válaszolta lapunknak: mivel a két ellenzéki párt biztosította az elérhetőségét, feloldják a tilalmat, és újra kapnak majd pénzt. Ehhez képest most a két párt kampánypénzeinek ellenőrzésekor talált problémákat a számvevőszék. A Párbeszéd – az ÁSZ szerint – „a kampányköltések mértékére előírt korlátozás betartása és a választások tisztaságát szolgáló finanszírozási tilalmak tekintetében nem biztosította az átláthatóságát és elszámoltathatóságát”. A Momentum esetében a költségvetési támogatás felhasználása „nem volt szabályszerű, átlátható és elszámoltatható.”
A Momentum egyébként a 2018. évi országgyűlési választási kampány finanszírozására összesen 527,6 millió forint központi költségvetési támogatásban részesült, a nyilvánosságra hozott elszámolása szerint további 12,6 millió forintot költött saját költségből. A Párbeszéd nem kapott központi támogatást, hiszen az MSZP-vel úgy állapodott meg, hogy a pénzt 100 százalékban a szocialistáknak folyósítsa a kincstár. A Párbeszédnek nem egészen 6 millió forint egyéb forrása volt.
Állami támogatásuk felfüggesztése mellett a Momentumot és a Párbeszédet ügyészségi eljárás is fenyegeti – erről Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára nyilatkozott a Népszavának.
– Némelyik párt mintha nem lenne tisztában azzal, milyen törvényi feltételeknek kell eleget tennie – hangsúlyozta a főtitkár, arra utalva, hogy a Momentum és a Párbeszéd kampányköltési beszámolója szerinte az alapvető elvárásoknak sem felelt meg. Kijelentette: a két említett párt nem elszámoltatható és nem átlátható módon működik.
Az ÁSZ-t egy volt fideszes parlamenti képviselő, Domokos László vezeti, ám a számvevőszék állítja, hogy Domokos semmilyen formában nem vesz részt a kampánypénzek ellenőrzésében, ennek döntési jogát átadta a főtitkárnak.
„A számvevőszék minden tekintetben a törvények szerint jár el” – közölte Holman Magdolna, amikor arról kérdeztük, hogy az ÁSZ miért csak az ellenzéket bünteti. Hangsúlyozta: az ÁSZ számára nem léteznek ellenzéki vagy kormánypártok, kizárólag szervezetek vannak, amelyeket a törvények szerint ellenőriznie kell. A Momentum és a Párbeszéd mellett – folytatta – hét másik párt kampányköltéseit vizsgálja jelenleg a számvevőszék, közöttük van a Fidesz-KDNP is. Végeredmény pár héten belül várható.
Az ÁSZ arra jutott: nem zárható ki egyértelműen, hogy a Momentum és a Párbeszéd tiltott támogatásnak minősülő forrásokból is gazdálkodott. Továbbá a főtitkár elmondása szerint – mivel a két párt „nem tudott elszámolni a közpénzekkel” – bűncselekmény gyanúja miatt az ÁSZ az ügyészséghez fordult.
Holman Magdolna hangsúlyozta, hogy nem elvonják, hanem felfüggesztik a Momentum és a Párbeszéd állami támogatását. A két párt abban az esetben juthat hozzá a közpénzhez, ha a „számvevőszék számára is meggyőző módon megteremti a törvényes gazdálkodás feltételeit”.
Megkérdeztük a főtitkártól, nem tartaná-e helyénvalónak, hogy a számvevőszék azoknak a súlyos milliárdoknak a felhasználását is kampányköltésként vizsgálhassa, amelyeket formálisan nem a Fidesz, hanem a kormány fordít propagandára. Holman Magdolna hangsúlyozta, hogy az ÁSZ nem alkotja, csak alkalmazza a jogszabályokat. Hasonló választ kaptunk arra a kifogásra is, hogy a pártoknak nincs jogorvoslati lehetőségük a számvevőszék döntése ellen.
– Nem értjük azt, ami történik – így reagált lapunknak Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja. Az ÁSZ szerinte összevissza beszél. – Azt mondták, hogy keddig nem voltunk elérhetőek, majd hirtelen megtalálták a Momentumot. Tehát a szerdai vizsgálatukat egy nap alatt rakták össze, ami hihetetlennek hangzik – fogalmazott Hajnal, azonban hozzátette: ez szépen tükrözné a szervezet eddigi szánalmas tempóját.
– Felháborító, nonszensz és botrányos a számvevőszék viselkedése – vélekedett a Momentum politikusa. Hajnal közlése szerint most mindenesetre tanulmányozzák a végleges jelentést és tájékozódnak, hogy kihez tudnak fordulni felebezésért.
A Párbeszédnél nagy a káosz és a meglepődés, érdemi reakciót egyelőre nem is tudtak adni lapunknak. Az biztos, hogy a jogászaikkal ők is vizsgálják az ÁSZ-jelentését. | https://nepszava.hu/3021957_megint-lecsapott-az-asz-csak-egy-napig-orulhetett-a-momentum-es-a-parbeszed | https://web.archive.org/web/20230607152413/https://nepszava.hu/3021957_megint-lecsapott-az-asz-csak-egy-napig-orulhetett-a-momentum-es-a-parbeszed | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megint-lecsapott-az-asz-csak-egy-napig-orulhetett-a-momentum-es-a-parbeszed | Népszava | hungarian-news | 2019-01-16 16:05:00 | [] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Momentum",
"Párbeszéd (párt)"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"átláthatóság",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,349 | ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg | Jobbik-Konzervatívok;Állami Számvevőszék;
2019-01-16 06:45:00
ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés.
A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak.
Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak.
Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben.
A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza.
Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató. | https://nepszava.hu/3021860_asz-buntetes-a-jobbik-meg-nem-uszta-meg | https://web.archive.org/web/20230531220040/https://nepszava.hu/3021860_asz-buntetes-a-jobbik-meg-nem-uszta-meg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/asz-buntetes-a-jobbik-meg-nem-uszta-meg | Népszava | hungarian-news | 2019-01-16 06:45:00 | [] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Jobbik",
"Momentum",
"Párbeszéd (párt)"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
|
48,350 | Bíróságra viszi a fideszes médiaholding ügyét a TASZ és a Szabad Pécs | Megtámadták a Gazdasági- és Versenyhivatal döntését, amely szerint a 476 médiumot tömörítő óriás létrejöttének nincs akadálya. |
Megtámadták a Gazdasági- és Versenyhivatal döntését, amely szerint a 476 médiumot tömörítő óriás létrejöttének nincs akadálya.
"Jogsértőnek tartjuk a kormány által rendelet útján nemzetstratégiai jelentőségű szervezetnek nyilvánított Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) megalakulásával, s az azzal járó elképesztő mértékű média-összefonódással kapcsolatban a Gazdasági- és Versenyhivatal (GVH) által kiadott hatósági bizonyítványt" - olvasható a Szabad Pécs szerdán megjelent cikkében. Mint ebből kiderül:
A gigászi médiaholding 476 médiumot kebelezett be novemberi létrejöttekor. A GVH a KESMA megalakulását a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján, összefonódás-bejelentés miatt kezdte el vizsgálni. Ám miután a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az összefonódást, a GVH már másnap véget vetett a saját eljárásának: kiadott egy hatósági bizonyítványt arról, hogy a világon semmi akadálya sincs a fideszes médiagólem létrejöttének.
A TASZ külső, versenyjogi szakértők érveit saját alkotmányjogi és emberi jogi érvekkel kiegészítve készül az eljárásra. Mint a jogvédőkegy képviselője nyilatkozta a Szabad Pécsnek, a GVH iratait böngészve azt látták, még a versenyhivatal emberei is problémásnak találták az összefonódást, és javaslatot tettek a GVH eljárásának a folytatására. Ezzel az egyik versenytanács is egyetértett. | https://nepszava.hu/3021927_birosagra-viszi-a-fideszes-mediaholding-ugyet-a-tasz-es-a-szabad-pecs | https://web.archive.org/web/20190203053506/https://nepszava.hu/3021927_birosagra-viszi-a-fideszes-mediaholding-ugyet-a-tasz-es-a-szabad-pecs | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birosagra-viszi-a-fideszes-mediaholding-ugyet-a-tasz-es-a-szabad-pecs | Népszava | hungarian-news | 2019-01-16 12:13:00 | [] | [
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)"
] | [] | [
"média",
"versenykorlátozás - kartell",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
48,351 | Kirúgták a Paks 2-es fejlesztésért felelős államtitkárt | Ha Orbán Viktor a paksi bővítés csúszása miatt rúgta ki az illetékes államtitkárt, az veszélyezteti a leendő blokkok nukleáris biztonságát. | Aszódi Attila;Paks 2;
2019-01-15 19:54:51
Kirúgták a Paks 2-es fejlesztésért felelős államtitkárt
Ha Orbán Viktor a paksi bővítés csúszása miatt rúgta ki az illetékes államtitkárt, az veszélyezteti a leendő blokkok nukleáris biztonságát.
Áder János Orbán Viktor ellenjegyzése mellett mai – január 15-i – hatállyal felmentette államtitkári beosztásából Aszódi Attilát, a Miniszterelnökség államtitkárát – derül ki a Magyar Közlöny szűkszavú határozatából. Igaz, Aszódi Attila eddig a kormányzati honlap szerint a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára volt.
2014-ben, miután a magyar és az orosz kormány leszerződött a paksi atomerőmű bővítésére, Aszódi Attila, több évtizedes nukleáris szakmai előéletet után, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatói székét a Miniszterelnökségnek a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásáért felelős kormánybiztosi posztjára cserélte. 2017-ig ebbéli minőségében ő számított a terv legmagasabb beosztású állami tisztségviselőjének. Miután két éve a kormányfő – a 2014-es önkormányzati választásokon a paksi polgármesterséget még fideszes jelölt ellenében megszerző - Süli Jánost nevezte ki a bővítés tárca nélküli miniszterévé, Aszódi Attila meg kellett elégedjen az államtitkári poszttal. A leosztáson a többi tárcát alapjaiban megrengető 2018-as kormány-újjáalakítás se módosított - mostanáig.
Míg párosukban a szintén megkérdőjelezhetetlen szakembernek számító, a 80-as években a jelenlegi blokkok építésében részt vevő, 2009-2010-ben a Paksi Atomerőmű vezérigazgatói tisztségét betöltő Süli János a gyakorlatias, egy fajta „projektmenedzseri” feladatokat látta el, addig Aszódi Attila elsősorban a fejlesztés szakmai, műszaki-gazdasági háttérszámításaiért felelt. Ennek kapcsán megjegyzendő: míg a korábban szívesen nyilatkozó Süli Jánost kommunikációs stábja szinte légmentesen elzárja a független sajtó kérdései elől, addig Aszódi Attila a lehetőségekhez képest mindig szívesen nyilatkozott, akár végeláthatatlan vitákban is igyekezve szakmai érvekkel megvédeni a – szintén szakmai alapú – támadásoktól. Aszódi Attila, bokros kormánybiztosi és államtitkári teendői mellett, folyamatosan frissítette szakblogját is, legutóbb épp múlt héten.
Az utóbbi évek során ugyanakkor egyre sűrűbb viharfellegek jelentek meg a beruházás felett. Eladdig, hogy tavaly már Orbán Viktor is elismerte a kivitelezés csúszását, arra utalva, hogy csak az ár fix, az átadási időpont felőle tolódhat. Habár – nyilvánvaló belső kommunikációs előírásaiknak megfelelően – a késedelemért kizárólag az – engedélyezéssel valóban éveket eltöltő – EU-t hibáztatta, az iparágban legfőbb okként egyértelműen a magyar szabályok és az orosz tervek között tátongó hatalmas űrt említik. Ha nem is előadásaiban, de lapunk kérdésére – finomabb formában – ezt maga Aszódi Attila is elismerte. Sőt, korábban a nukleáris fejlesztés engedélyeztetése tekintetében Süli János is határozott és teljes kompromisszummentességet ígért, a biztonságot mindenek fölé helyezve. A jelek szerint ezt a gyakorlatban is érvényesítik: a beruházás mögött álló, magyar állami Paks II Zrt. ugyanis, bár lapunk kérdéseire nem válaszol, állítólag folyamatosan küldi vissza az orosz terveket javításra.
Habár tehát a csúszást maga a kormányfő is elismerte, egyszersmind „elengedve” a határidősdit, információink szerint a további csúszásokról megjelenő sajtóinformációk rendre emelt hangú számonkérésbe torkollottak a miniszterelnöki dolgozószoba süppedős szőnyegein. Így miután lapunk novemberben megszellőztette, hogy a fejlesztésben részt vevő szakemberek egymás között a legutóbbi, 2026-27-es átadási időpont helyett már 2032-t se tartják kizártnak, sajtóértesülések szerint komolyan megingott Süli János széke. Ezután a miniszter egy paksi sajtótájékoztatón, tartva magát ahhoz, hogy határidőt már nem mondhat, úgy fogalmazott, hogy a beruházás bizonyosan megvalósul 2032 előtt.
A késedelem legutóbbi bizonyítékaként pedig az Országos Atomenergia Hivatal év eleji tájékoztatóján kiderült, hogy a Paks II Zrt. még erre az évre se helyezte kilátásba számukra a beruházás megkezdéséhez szükséges legfontosabb dokumentumnak tartott úgynevezett létesítési engedély benyújtását. Pedig ezt lapunknak Aszódi Attila több ízben is tavalyra ígérte. Igaz, a biztonság elsődlegességét hangsúlyozva idén már egyikük se említett semmire semmilyen határidőt.
Ennek kapcsán a késedelem okaként leginkább az látszik, hogy a magyar fél továbbra is határozottan ragaszkodik a nukleáris biztonsági szint megtartásához, ami ugyanakkor a jelenlegi egyeztetési keretek között végeláthatatlan késedelmet okoz. Ha emiatt Orbán Viktor bárkit kirúgással fenyeget, avagy ténylegesen meneszt, az egyértelműen a nukleáris biztonságot veszélyezteti. (Ezt támaszthatja alá az is, hogy szakértők szerint a kabinet az elmúlt hónapok során jelentősen enyhített az engedélyezésben részt vevőkkel szemben támasztott összeférhetetlenségi feltételeken.)
A helyzet tisztázására irányuló, múlt heti kérdéseinkre az államtitkár sajtósa nem válaszolt, illetve a mai nap magát Aszódi Attilát se értük el. | https://nepszava.hu/3021873_kirugtak-a-paks-2-es-fejlesztesert-felelos-allamtitkart | https://web.archive.org/web/20211128172933/https://nepszava.hu/3021873_kirugtak-a-paks-2-es-fejlesztesert-felelos-allamtitkart | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kirugtak-a-paks-2-es-fejlesztesert-felelos-allamtitkart | Népszava | hungarian-news | 2019-01-15 19:54:00 | [
"Aszódi Attila",
"Orbán Viktor",
"Süli János"
] | [
"MVM Paksi Atomerőmű Zrt."
] | [
"Európa",
"Oroszország",
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"energia",
"atom",
"engedély",
"építőipar"
] | [
"Paks II"
] |
48,352 | 2018-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségei nyerték a nemzeti tőkésosztály közbeszerzési versenyét | A hivatalos közzétételekre alapozott számításaink szerint Mészáros Lőrinc és családtagjainak cégei tavaly nettó 265 milliárd forint értékű tendert nyertek el, és ennek 93 százaléka európai uniós támogatás volt. Mészárosék mögött csak kevéssel lemaradva, nettó 259,5 milliárdnyi elnyert megbízással Szíjj László végzett a második helyen, a harmadik pedig Szíjj és Mészáros közös üzlettársa, Varga Károly lett nettó 116,8 milliárd forint értékű közbeszerzéssel. | A hivatalos közzétételekre alapozott számításaink szerint Mészáros Lőrinc és családtagjainak cégei tavaly nettó 265 milliárd forint értékű tendert nyertek el, és ennek 93 százaléka európai uniós támogatás volt. Mészárosék mögött csak kevéssel lemaradva, nettó 259,5 milliárdnyi elnyert megbízással Szíjj László végzett a második helyen, a harmadik pedig Szíjj és Mészáros közös üzlettársa, Varga Károly lett nettó 116,8 milliárd forint értékű közbeszerzéssel.
2018-ban is hónapról hónapra figyelemmel követtük a Közbeszerzési Adatbázisban közzétett hirdetményekből, hogy egyedül vagy konzorciumban mennyi és milyen közpénzes megbízást nyert tíz Fidesz-közeli vállalkozó, illetve vállalkozás, mert ezeknek a cégeknek a bevétele jelentős részben állami megrendelésekből származik. A monitorozott vállalkozások a következőek voltak: Mészáros Lőrinc cégei, Szíjj László cégei, Balásy Gyula cégei, Csetényi Csaba cégei, Kuna Tibor cégei, Varga Károly cégei, valamint a WHB, a ZÁÉV, a Market és a Valton.
2017-ben Mészáros Lőrinc egyik üzlettársa, Szíjj László nyerte ezt a sajátos tenderbajnokságot 606,5 milliárd forint értékű megbízással. Abban az évben a Mészáros-család érdekeltségei negyedik helyen végeztek 299 milliárd forint értékű közbeszerzéssel, aminek 83 százaléka uniós támogatás volt.
2017-ben Szíjj László cégei nyerték a nemzeti tőkésosztály közbeszerzési versenyét Az Átlátszó a közbeszerzési közleményekre alapozott számításai szerint Szíjj László vállalkozásai 606,5 milliárd forint értékű tendert nyertek el tavaly. Második helyen a ZÁÉV végzett 430 milliárddal, harmadik a WHB lett 342,5 milliárddal. A Mészáros-család cégei negyedik helyen zárták 2017-et 299 milliárd forint értékű közbeszerzéssel, aminek 83 százaléka uniós támogatás.
2018-ban összességében nagyon kiszámítható eredmények születtek.
A tavalyi első negyedévben is Szíjj László nyerte a legtöbb közbeszerzést, Mészáros Lőrinc pedig második lett akkor. Az április kevés tendert hozott, májusban viszont újra Szíjj lett a tenderbajnokság nyertese. A júniusi megbízásokkal együtt 2018 első félévében Mészáros Lőrinc, Szíjj, és kettejük közös üzlettársa, Varga Károly érdekeltségei nyerték el a legtöbb közpénzes megbízást az általunk monitorozott 10 kormányközeli vállalkozó/vállalkozás közül. Júliusban a Mészáros-érdekeltségek lettek az elsők, október végére pedig kialakult az éves rangsor Mészárossal és Szíjjel az élen. Csupán az volt a kérdés, hogy melyikük lesz az első és a második, és bár a novembert Garancsi István nyerte, ez nem befolyásolt semmit.
Sovány december volt
2018 utolsó hónapjában a nemzeti tenderbajnokság résztvevői közül csak a WHB nyert nagy megbízást: a Paár Attila tulajdonában lévő győri cég a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft.-vel közösen nettó 11,8 milliárd forintért építi a Bozsik-stadiont Budapesten.
A kormány reklámpartnere, Balásy Gyula két cége (New Land Media Kft., Lounge Design Kft.) decemberben megkapta a halevést 214 millió forint uniós támogatásból népszerűsítő kampányt, és egy korábbi megbízásuk a Magyar Turisztikai Ügynökség számára drágult 45 millió forinttal.
Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségei közül 2018 decemberében csak a veje, Homlok Zsolt tulajdonában lévő Vasútvill Kft. jutott közbeszerzési bevételhez. Egy korábbi MÁV-os szerződés drágult 38 millió forinttal, és a megállapodás értéke ezzel átlépte az 1 milliárd forintot.
A Mészáros-vő MÁV-os megbízásánál kicsit kevesebbel, 31 millió forinttal lett drágább a MOME fejlesztésének harmadik üteme, ami – akárcsak az első és a második – a Garancsi István tulajdonában lévő Market Zrt. kivitelezésében készül. A nyilvánosságra hozott hirdetmények alapján a cégnek 2018 decemberében más közbeszerzéses bevétele nem volt.
Meglepő módon a ZÁÉV, valamint Szíjj László és Varga Károly vállalkozásai semmilyen tendert nem nyertek a tavalyi év utolsó hónapjában, és korábbi közpénzes megbízásaik sem drágultak. Az egykori kormányközeli reklámguruk, Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei sem nyertek közbeszerzést 2018 decemberében, de ez nem meglepő, hiszen nyáron kiestek a pikszisből, és azóta egyedül Balásy Gyula kaszál az állami hirdetésekkel.
A Mészáros-érdekeltségek nyerték a legtöbbet
Balásy Gyula a reklámcégein keresztül ötödik lett a 2018-as tenderbajnokságon. A nyilvános hirdetmények szerint Balásy vállalkozásai tavaly összesen nettó 47,5 milliárd forint értékű közpénzes megbízást kaptak különböző reklámkampányokra a magyar államtól. Ezzel a Balásy-cégek leelőztek két építőipari vállalatot is: a ZÁÉV nettó 42,4 milliárd forint, a Market pedig 34,2 milliárd forint értékű tendert nyert 2018-ban.
A G7 elemzése szerint, amelyet a lap a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által közzétett adatokra alapozott, ennél több, összesen 48,5 milliárd forint landolt tavaly a Balásy-cégeknél. Az 1 milliárdos eltérés oka az lehet, hogy nem jelent meg még minden elnyert megbízás a Közbeszerzési Értesítőben, amivel az Átlátszó dolgozott, és ahol gyakran csak több hónappal később hozzák nyilvánosságra a megkötött szerződéseket.
A 2018-as tenderbajnokság nyertese Mészáros Lőrinc lett, második helyen pedig Szíjj László végzett.
Az általunk monitorozott 10 kormányközeli vállalkozó/vállalkozás 2018-ban összesen nettó 857,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el egyedül vagy konzorciumban. Ennek az összegnek 61 százaléka, nettó 524,7 milliárd forint Mészáros Lőrinc és üzlettársa, Szíjj László érdekeltségeinél landolt. Kettejük között “csupán" 5,5 milliárd forint eltérés van az éves rangsorban, és a lista többi szereplője alaposan lemaradt mögöttük.
Mészárosék tendereinek 93 százaléka uniós támogatás
Minden közbeszerzési dokumentumban megtalálható, hogy az ajánlatkérő a megbízás árát a magyar költségvetésből, vagy valamilyen európai uniós forrásból fedezi. 2017-hez hasonlóan 2018-ban is vezettük ezt az információt, és kék színnel jelöltük a táblázatunkban.
A végeredmény sokkoló: miközben az Orbán-kormány folyamatosan Brüsszel ellen hergeli a magyar lakosságot, a kormányközeli vállalkozások által elnyert állami megbízások nagyon nagy része uniós támogatás.
A Mészáros-család cégei által tavaly elnyert tenderek 93 százalékát az EU fizeti.
Az EU-s pénz aránya a többi építőipari cégnél is magas, egy kivételével: a Market megbízásainál csupán 2,65 százalék.
A kormányzati reklámkampányokat levezénylő Balásy-cégeknél pedig mindössze 1 százalék az európai uniós támogatás aránya, vagyis az állami propagandahadjáratokat a magyar adófizetők finanszírozzák.
Címlapkép: Mészáros Lőrinc, az Autohof Óbarok kamionos pihenőhely tulajdonosa beszédet mond a létesítmény átadó ünnepségén az M1-es autópálya óbaroki lehajtója közelében 2018. december 7-én (fotó: MTI/Bodnár Boglárka) | https://atlatszo.hu/2019/01/17/2018-ban-meszaros-lorinc-erdekeltsegei-nyertek-a-nemzeti-tokesosztaly-kozbeszerzesi-versenyet/ | https://web.archive.org/web/20230518005956/https://atlatszo.hu/2019/01/17/2018-ban-meszaros-lorinc-erdekeltsegei-nyertek-a-nemzeti-tokesosztaly-kozbeszerzesi-versenyet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/2018-ban-meszaros-lorinc-erdekeltsegei-nyertek-a-nemzeti-tokesosztaly-kozbeszerzesi-versenyet | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-17 12:01:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László",
"Varga Károly"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"EU",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,353 | Mintegy 3,5 milliárd forintért újítja meg a Penta Kft. a Vörösmarty és a Podmaniczky teret | A troli-végállomás megszüntetésével megújul Budapest belvárosában a Podmaniczky tér, a munkát a Penta Kft. végezheti el. A Vörösmarty teret szintén a gödöllői cég varázsolja újjá 2,3 milliárd forintért. | Január 9-én jelentette be Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület fideszes polgármestere, hogy felújítják a Vörösmarty és a Podmaniczky teret. Most kiderült, hogy a szerződéseket már két nappal korábban megkötötte az önkormányzat a kivitelezővel.
A Penta Általános Építőipari Kft. nyerte el az V. kerületi önkormányzattól azt a beruházást, amely révén a Podmaniczky tér központi részét megnövelik „a trolibusz végállomás megszüntetésével, és a teret körülvevő Bank utca, Vadász utca és Arany János utca ide eső szakaszának a térrel azonos szintre való emelésével” – áll az EU-s közbeszerzési értesítő legújabb számában. Az önkormányzat a céggel már idén január 7-én meg is kötötte a szerződést, amelynek pontos, áfa nélküli összértéke 1,15 milliárd forint.
A beruházás során fejlesztik a közvilágítást is, új utcabútorokat telepítenek, és hozzávetőlegesen 900 négyzetméteres zöldfelületet alakítanak ki 82 fa és cserje telepítésével. A legnagyobb változás az lesz, hogy megszüntetik a helyszínen az Arany János utcai troli-végállomást.
A tájékoztatás szerint ezzel „a Bank utca és az Arany János utca egyirányúvá válik, és lehetővé teszi a gépjárművekkel azonos felületen való biztonságos kerékpározást.” A Bajcsy-Zsilinszky úti közbenső troli- és buszmegálló utasainak széles gyalogátkelőhelyekkel rendezett és biztonságos átközlekedés kialakítását ígérik a metró épülete felé, és a tervekben szerepel 5 db új parkolóhely kialakítása is.
A Penta Általános Építőipari kft. nyerte az V. kerületi önkormányzat másik kapcsolódó tenderét is: a Közbeszerzési Értesítőben megjelent, hogy a Vörösmarty tér megújítását is a cég végzi, és ezért a munkáért nettó 2,3 milliárd forintot kap.
A munka során többek között „a tér burkolatát egyedi természetes lapkő térburkolattal faltól falig cserélni kell, igazodva a Váci utca megújuló burkolatsíkjához. A mozgáskorlátozottak és a kisgyermekesek érdekeit figyelembe véve részleges akadálymentesítés kell végezni.” Felújítják illetve cserélik a közvilágítási elemeket és utcabútorokat is, a téren tartott rendezvények „kulturált és gazdaságos lebonyolíthatósága érdekében„ pedig a burkolatba rejtetten építik ki a közműhálózatot.
Szentgyörgyvölgyi Facebook-oldala szerint a Vörösmarty téren január 10-én már el is kezdődtek a munkálatok.
Az Átlátszó 2015-ben írta meg a Pentáról, hogy a cég egyre több közpénzes megbízást kapott az évek során. A kft. kínos mellékszerepet játszott Székely Zoltán volt kisgazda politikus büntetőügyében: a 2002-ben vesztegetés miatt börtönbüntetésre ítélt Székely a Pentát próbálta meg alvállalkozónak belobbizni Pest megyei csatornázásokhoz. A gödöllői székhelyű Penta Kft. 2014-2015-ben – részben konzorciumban – több mint 50 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el, 2016-ban és 2017-ben pedig 10-10 milliárd forint körüli nettó árbevétele volt a cégnek.
Kisközgéppé (Marketté, Duna Aszfalttá) nőtte ki magát az a Penta Kft., amely kínos mellékszerepet játszott Székely Zoltán volt kisgazda politikus büntetőügyében: 2002-ben vesztegetés miatt börtönbüntetésre ítélt Székely a Pentát próbálta meg alvállalkozónak belobbizni Pest megyei csatornázásokhoz.
Címlapkép: a felújított Vörösmarty tér látványterve (forrás: Szentgyörgyvölgyi Péter Facebook-oldala) | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/16/mintegy-35-milliard-forintert-ujitja-meg-a-penta-kft-a-vorosmarty-es-a-podmaniczky-teret/ | https://web.archive.org/web/20221130150101/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/16/mintegy-35-milliard-forintert-ujitja-meg-a-penta-kft-a-vorosmarty-es-a-podmaniczky-teret/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mintegy-35-milliard-forintert-ujitja-meg-a-penta-kft-a-vorosmarty-es-a-podmaniczky-teret | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-16 12:52:00 | [
"Székely Zoltán"
] | [
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Penta Általános Építőipari Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"önkormányzat"
] | [] |
48,354 | Menekülnek a dolgozók az Új Nemzedék Központtól | Alig néhány hónap alatt többtucatnyi munkatárs mondott fel a Fidelitasszal is szoros kapcsolatban álló Új Nemzedék Központnál (ÚNK). A korábban ott dolgozók szerint alapvetően hasznos célra létrejött szervezet különösen azután kezdett inogni, hogy vezetését Vincze Géza, aki a Fidelitas egyik alelnöke is, vette át tavaly nyáron. Helyettese, Jakab Jácint is a Fidelitas alelnökeként érkezett az ÚNK-hoz, ebből adódóan mindketten jó kapcsolatokat ápolnak Böröcz Lászlóval, a Fidelitas elnökével. | Alig néhány hónap alatt többtucatnyi munkatárs mondott fel a Fidelitasszal is szoros kapcsolatban álló Új Nemzedék Központnál (ÚNK). A korábban ott dolgozók szerint alapvetően hasznos célra létrejött szervezet különösen azután kezdett inogni, hogy vezetését Vincze Géza, aki a Fidelitas egyik alelnöke is, vette át tavaly nyáron. Helyettese, Jakab Jácint is a Fidelitas alelnökeként érkezett az ÚNK-hoz, ebből adódóan mindketten jó kapcsolatokat ápolnak Böröcz Lászlóval, a Fidelitas elnökével.
Az új ügyvezető előtt is vetett fel kérdéseket a szervezet négymilliárd forintos veszteséget felhalmozó gazdálkodása, de a szervezet mostanra jutott el addig, hogy az összesen nagyjából – a vidéki közösségi terek munkatársaival együtt – 200 fős állomány ötödének gyors távozása már az ÚNK működését fenyegetheti.
A helyzetet ismerők szerint a közvetlen oka a munkavállalók tömeges távozásának nem más, mint maga Vincze – aki legalább egy esetben az ÚNK vezetőjeként egy saját maga által alapított vállalkozásnak adott néhány milliós megbízást egy rendezvénnyel kapcsolatban:
Távozott így a munkahelyéről többek között:
rendszergazda,
ifjúságszakmai koordinátor,
kommunikációs munkatárs,
a rendezvényszervező igazgatóhelyettes,
az ifjúsági és hálózati igazgatósági igazgatóhelyettes.
Forrásaink szerint felmondott az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1.2.3-as projekt vezetője, szakmai igazgatója is távozott, két héttel azután, hogy a kormány által ötmilliárd forintra meghirdetett projekt pénzügyi vezető helyettese, majd pénzügyi vezetője is otthagyta az ÚNK-t. Célkitűzéseiben egyébiránt nem tűnik kifejezetten kormánykonformnak a program, amelynek célja „a fiatal korosztály tagjai társadalmi aktivitásának növelése, valamint nyitott, elfogadó és befogadó szemléletmódjának megerősítése.”
Igazgató híján az ÚNK által kezelt projekt sem lenne folytatható, márpedig a két vezetőnek még nincs kijelölt utódja. Bár a tapasztalat szerint egyre inkább a Fidelitas játszóterévé vált szervezetben sokszor pusztán baráti alapon, az ifjúsági szervezetben való ismeretség okán is jöttek újak, haverságból nem lehet leakasztani pár nap alatt egy új projektigazgatót: ehhez öt év ifjúságszakmai tapasztalat is kell.
A megyeszékhelyeken és a fővárosban működő közösségi terek működése sem zavartalan: a közelmúltban Vincze látványos gyorsasággal leváltotta a miskolci közösségi tér vezetőjét, a helyzet ismerői szerint mondvacsinált okkal, a nyíregyházi közösségi tér pedig elbocsátások, felmondások miatt jelenleg zárva is van.
Pedig a 2011-ben, eredetileg a visszaszerzett egykori úttörőtábor, a zánkai ifjúsági központ hasznosítására létrehozott, később általában az ifjúságpolitika gyakorlati megvalósítójának szánt Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. nem kevés pénzért felel: idén – a milliárdos pályázatok és egyéb támogatások mellett – 300 millió forinthoz jut közvetlenül a központi költségvetésből. Ez a töredéke az összes pénznek, hiszen az ÚNK 11 milliárd forint pályázati pénzt nyert , köztük az EU-s forrásból biztosított „Ifjúság.hu a sikeres nemzedékért” révén, amely önmagában hárommilliárdot hozott, és úgy tűnik, kifejezetten az ÚNK-ra szabták, ahogyan arról a 444.hu írt részletesen.
Vincze nem ír alá
A helyzetet ismerők szerint az ügyvezető több teljesítési igazolást hónapok óta nem ír alá, de jelenléti íveket sem, amelyek a bérszámfejtéshez kellenének. Igaz, a fizetések – legalábbis novemberig, ameddig az információk alapján követhető volt – rendre elmentek, bár kérdés, hogy jelenléti ívek hiányában ez hogyan történt meg, vagy ha megtörtént, miért nem írta azokat alá Vincze.
Mindennek azonban eddig nem volt következménye az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi), ahol az ÚNK működése Illés Boglárka helyettes államtitkár felelősségi körébe tartozik. Olyannyira, hogy a Fidelitasból gyors karriert építő politikus informálisan közvetlenül ráhatással van az ÚNK káderpolitikájára. Vincze maradt, bár a források szerint volt olyan elődje, akitől kisebb kifogások miatt váltak meg.
„Volt, hogy azt hittük, végre változás lesz, de hiába mentek el a jelzések az Emmihez, nem történt semmi” – mesélte a helyzet egyik ismerője. Eszerint Illés „jól hárítja a felelősséget”, a minisztériumban a helyzet megoldójaként tekintenek rá, annak ellenére, hogy az ÚNK-nál nyílt titok, hogy a személyi döntésekben meghatározó szerepe van.
Eltussolt ügyek
Házon kívül sokan beszélnek teljesítményük ismeretében érthetetlen bizalmat élvező munkatársakról, elvileg fontos beosztásban lévő, érdemi munkát nem végzőkről, miközben sokan vannak, akik a szervezet felső szintű zavarai ellenére igyekeztek működőképes mederben tartani az ÚNK-t.
A szervezeten belül egy bizalmat élvező középvezető zaklatási ügyéről is beszélnek, amely az Emmihez is eljutott, de a botrányt kerülendő inkább elsüllyesztették az ügyet, így – elbeszélgetve az érintettel – nem jutott nyomozati szakaszba. Értesülések szerint – nagyjából épp a #metoo-kampány idején – Novák Katalin államtitkár és a nem hivatalosan meggyanúsított személy informális találkozója után az érintett egy időre betegszabadságra ment, de nem bocsátották el.
A történet ismerői szerint a helyzet jól jelzi, mennyire nem szakmai alapúvá vált az alapvetően támogatandó célra létrejött szervezet. A jelenlegi helyzetben azt sem tartják kizártnak, hogy ha meg nem is szűnik, de jelentős átszervezés elé néz az ÚNK, amely még szorosabban az Emmi alá kerülhet.
Kérdéseinkkel az ÚNK ügyvezetőjéhez, Vincze Gézához fordultunk, aki egyelőre – ahogy korábbi cikkünket megelőző megkeresésünkkor – nem reagált levelünkre.
Borítókép: A zánkai Új Nemzedék Központ főépülete az előtérben Teleki Blanka szobra. MTI Fotó: Nagy Lajos | https://index.hu/belfold/2019/01/17/menekulnek_a_dolgozok_az_uj_nemzedek_kozponttol/ | https://web.archive.org/web/20221201123921/https://index.hu/belfold/2019/01/17/menekulnek_a_dolgozok_az_uj_nemzedek_kozponttol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/menekulnek-a-dolgozok-az-uj-nemzedek-kozponttol | Index | hungarian-news | 2019-01-17 13:36:34 | [
"Böröcz László",
"Illés Boglárka",
"Jakab Jácint",
"Vincze Géza"
] | [
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Fidelitas",
"Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Új Nemzedék Központ (akta)"
] |
48,355 | Eltaposott volna téged, mint a szart! | Meglepő fordulat történt a Fenyő-gyilkosság nyomozásának ügyében, miután a felbujtóként meggyanúsított Gyárfás Tamásról kiderült: a nyáron megint megzsarolták, erről azonban nem beszélt a rendőröknek. A nyomozók végül nemcsak a zsarolókhoz, de egy vádalkunak köszönhetően teherautónyi olyan hangfelvételekhez jutottak el, amiket a több alvilági leszámolásban érintett Portik Tamás titokban vett fel. A megtalált Portik-felvételek túlnőhetnek a Gyárfás-sztorin, és tényleg olyan bűnügyi szenzációnak számítanak, ami más befolyásos vagy egykor befolyásos embert is magával ránthat. | Újabb slamasztikába került Gyárfás Tamás, akittavaly tavasz óta azzal gyanúsít a rendőrség, hogy köze van Fenyő János médiamágnás 1998-as meggyilkolásához. A rendőrök szerint a Fenyővel nyíltan haragban álló Gyárfás volt az emberölés felbujtója. Gyárfás ezt tagadja, védekezésének központi eleme az, hogy ő már jóval Fenyő halála előtt rendezte vele az üzleti jellegű konfliktusait, azaz lényegében kibékültek.
Csakhogy a rendőrség nem a semmire gyanúsította meg tavaly tavasszal Gyárfást, ráadásul nem sokkal azután, hogy az ügyön dolgozó egykori nyomozó, Kovács Lajos interjút adott az Indexnek, amiben a potenciális felbujtóra is kitért. Az interjú készítésekor még úgy tűnt, a felbujtó kiléte örökre homályba marad. A nyomozásban azoknak a hangfelvételeknek a megszerzése hozta el a fordulópontot, amelyeket Portik Tamás rögzített titokban, miközben Gyárfással beszélt.
Portik Tamás a kilencvenes évek alvilágának hírhedt alakja, aki 1997 és 2003 között szökésben volt, mert olajjal kapcsolatos gazdasági bűncselekményekkel gyanúsították. De társaival ellentétben őt nem kapta el a rendőrség, 2003 után pedig elévültek az ügyei, így újra szabadon mozoghatott. Ennek ellenére Portik ezután is élte tovább rejtélyes, titokzatos életét, és ma már tudható az is, hogy Gyárfás Tamással is többször találkozott. Hogy pontosan mennyiszer és miért, nem tudni, Gyárfás ugyanis nem emlékszik rá. Az biztos, hogy 1994–95 környékén ismerték meg egymást, az ekkor mindössze 24-25 éves fiatal „vállalkozó" Gyárfás egyik budai házát bérelte, az ingatlanból szabályos erődítményt csinált.
Az, hogy egyáltalán Gyárfásból gyanúsított lett, lényegében magának köszönhette. Portik Tamás már a börtönben ült (a Prisztás József elleni gyilkosság, valamint az Aranykéz utcai merénylet miatt jogerősen elítélték), amikor egykori fő végrehajtó embere, a szintén elítélt szlovák Jozef Roháč köréből elkezdték zsarolni. Gyárfás nem szólt a rendőröknek, csak jóval később. Ekkor indult eljárás zsarolás miatt és később így kerültek a rendőrség birtokába azok a hangfelvételek, amik alapján a Fenyő-gyilkosságban meg tudták gyanúsítani.
Hogy pontosan milyen felvételek kerültek így a nyomozókhoz és hogyan, nem világos. Az akkori hírek szerint Jozef Roháč testvérének szlovákiai ingatlanában tartott házkutatáson kerültek elő ezek a bizonyítékok, a szlovák hatóságok pedig átadták a magyar szerveknek. Más források szerint a rendőrség birtokába ekkor azok a felvételek kerültek, amiket Gyárfás átadott nekik, nem több.
Az biztos, hogy egy megvágott hangfelvétel leiratával már az őrizetbe vételekor szembesítették Gyárfást.
Másrészt nem is derül ki belőle, hogy Gyárfás bármire is utasítást adott volna Portiknak. Az viszont kiolvasható a beszélgetést leíró, hiányos sorokból, hogy még élt a médiamogul, amikor Gyárfás Portik segítségét kérte valamiben, ami Fenyő Jánossal való konfliktusával függ össze. Portik a beszélgetés során emlékezteti Gyárfást, hogy Fenyő veszélyt jelentett rá.
Eltaposott volna téged, mint a szart!
– úgy tudjuk, hogy szó szerint ez is elhangzott Portik szájából. Információnk szerint ugyanezen a vágott felvételen arról is beszélgetnek, hogy annak idején Portik valamit mutatott a kezével, ezzel érdeklődve Gyárfásnál, hogy mi lenne, ha így oldanák meg. Ennek azért lehet jelentősége, mert a rendőrök gyanúja szerint Gyárfás ráutaló magatartással jelezte szándékát a maffiózó felé. Ám az irányítottnak tűnő beszélgetésben nincs kimondva, hogy Gyárfás bármire is utasítást adott volna Portiknak.
Gyárfás a nyomozóknak azt vallotta, Portikkal utoljára 2008–2009 körül találkozott, és amikor kiderült számára, hogy a férfi rögzíti a beszélgetéseiket, már nem akart vele többé beszélni. Úgy tudjuk, Gyárfás tavaly tavasszal azzal védekezett a kihallgatásán, hogy egy ellene folyó kaposvári büntetőügyben kérte Portik segítségét, mert tudta a férfiról, jó rendőrségi kapcsolatai vannak. De Portik nem tudott segíteni – ez is kiderül egyébként az egyik felvételből. A kaposvári ügy mögött, amelyben Gyárfást végül felmentették, a Nap Tv tulajdonosa Fenyő ármánykodását sejtette. Az első kihallgatása óta aztán több beszélgetéssel, illetve annak leiratával szembesítették Gyárfást a nyomozók. Legutoljára tavaly augusztusban hallgatták ki.
Nem beszélt arról, hogy megint megzsarolták
Az ügyben a legújabb fejlemény, hogy kiderült: miután Gyárfást meggyanúsították, házi őrizetbe, majd egy 200 millió forintos óvadék fejében szabadlábra került, újból megzsarolták, de erről nem szólt a nyomozóknak. Ezt a hírt a Pestisrácok hozta le, nem sokkal előtte pedig ugyanez a lap írta meg azt is, hogy Gyárfás ügyvédjét, Bánáti Jánost kizárták az eljárásból, nem védheti tovább ügyfelét, a jövőben tanú lesz az ügyben. Bánáti – részben az ügyvédi titokra hivatkozva, részben arra, hogy az eljárásban minősített információk vannak – nem akarta elárulni a Magyar Időknek kizárása okát, csak annyit közölt: fellebbez a döntés ellen.
Ha pontosak a Pestisrácok értesülései, akkor Bánátit azért zárták ki a védelemből, és lett tanú az ügyben, mert a német álnéven bejelentkező zsarolók nyáron az ügyvédnek írtak e-mailt, jelezve: náluk van a hangfelvétel. A Pestisrácok szerint a zsarolók annak a hangfelvételnek a vágatlan és jobb hangminőségű verziójával zsaroltak, aminek a vágott verziója alapján a rendőrök tavaly tavasszal meggyanúsították Gyárfást. A „tárolási díjért" pénzt követeltek, de hogy mennyit, azt Gyárfásra bízták. Jelezték is, hogy nem blöffölnek, ezért elküldték a vágott verziót, de immár egy sokkal jobb minőségben. Ezzel szemben az Index úgy tudja, egy teljesen új, addig nem ismert beszélgetés hosszú, vágatlan változatát küldték meg neki.
Egyébként tényleg nem mindegy, hogy milyen a felvételek minősége. Azok a vágott felvételek ugyanis, amelyekkel korábban a rendőrök szembesítették Gyárfást, annyira rossz minőségűek, hogy sokszor nehezen kivehető, melyikük mit mond. Sokszor csak szavakat, de van, hogy teljes mondatokat egyáltalán nem lehet érteni.
Gyárfás: Nem akartam megint nehéz helyzetbe hozni magam
A Pestisrácok cikkének megjelenése után kerestük Gyárfás Tamást, aki az Index megkeresésére elmondta: az újabb hangfelvételt azért nem juttatta el magától a rendőrségnek, mert amikor a 2017. november végén neki küldött ötoldalas irományt és a levélszekrényébe bedobott kazettát „hosszas vívódás után" átadta a hatóságoknak, azok alapján lett tanúból gyanúsított. Most azt mondja, tartott attól, hogy ismét „magát hozza nehéz helyzetbe". Azt is felhozta indokként, hogy ezúttal is tartott azoktól „a feltételezett bűnözőtől, akik sokadszor kívánták megzsarolni, akik nem kíméletesek a feljelentőikkel szemben". És azt is el akarta kerülni, hogy újra a média középpontjába kerüljön – magyarázta lapunknak.
Gyárfás azt állítja, hogy a neki postázott memóriakártya olyan beszélgetést tartalmaz, amely tudomása szerint a rendőrség előtt eddig nem volt ismert. De szerinte a felvétel „minden ellenkező híresztelés ellenére nagyon gyenge minőségű". Azt állítja, hogy a hanganyag létezését nem kívánta titokban tartani, a munkatársai is tudtak róla, ezek egyikét kérte meg, hogy gépelje le a mintegy ötvenoldalnyi szöveget. Gyárfás azt is mondta: nyugodt, mert biztos abban, hogy minél több vágatlan, nem manipulált, eredeti felvétel áll a rendőrség rendelkezésére, annál inkább bebizonyosodik az ártatlansága.
Portik Tamás tőlem nem akart pénzt, a feltételezett kapcsolati tőkémet akarta használni. Arra akart rábírni, hogy hozzam össze befolyásos politikusokkal, akiknek kitálalhatott volna arról, amit tud. Portikot nem mutattam be senkinek, egyetlen találkozót sem szerveztem neki, annak ellenére, hogy többször is rám ijesztett, hogy akkor elmegy és valótlanságokkal besároz a rendőrségen, melynek következtében aztán évekig mosakodhatok. Arra törekedett, hogy kicsikarjon belőlem legalább egy félremagyarázható mondatot, amellyel aztán sakkban tarthat
– mondta az Indexnek Gyárfás, hangsúlyozva, hogy soha senkinek nem adott utasítást Fenyő megölésére. Gyárfás szerint Portik túlértékelte a befolyását. Szerinte sokat elárul ezekről a beszélgetésekről, hogy Portik nem azt mondta, hogy bemegy a rendőrségre és „elmondja, amit tud”, hanem azt, hogy bemegy a rendőrségre, „és azt mondom, hogy...". Úgy érzi, hogy az ügy főnyomozója éveken keresztül szította ellene a hangulatot, ezért valóban tartott attól, hogy „a körülötte mesterségesen gerjesztett légkört felkorbácsolhatják."
Ki az a rejtélyes D. I. A.?
A nyári zsarolási kísérlet valamiért megszakadt, és a Pestisrácok szerint magáról a zsarolásról is csak hónapokkal később értesült valahonnan a rendőrség, de nem Gyárfástól. Tavaly december 6-án aztán házkutatást tartottak több helyszínen, köztük Portik egy korábbi üzletfelénél, akit a Pestisrácok D. I. A.-ként emleget.
D. I. A nem egy túlzottan ismert egykori szocialista politikus, az ezredforduló környékén Schmuck Andor köreiben bukkant fel, az MSZP-n belül, egy, a párt megújítását kitűző G3 nevű klub élére is ő került. Schmuck közelsége pedig azért lehet érdekes, mert éppen őt tartották Karl Imre MSZP-s politikus egyfajta bizalmasának, akit annak idején szintén összefüggésbe hozott a sajtó olajüzletekkel. (Cikkünk megjelenése után Schmuck Andor azt közölte az Indexszel: soha nem volt Karl Imre bizalmasa. „Megtiszteltetés lett volna Horn-kormány egyik biztosának bizalmasa lenni, de nem voltam" – írta Schmuck.)
D. I. A-ról még annyit tudni, hogy német–magyar kettős állampolgár, talán erre is visszavezethető, miért német álnéven jelentkeztek be Bánátinál az újabb zsarolók. Apró érdekesség, hogy az olajozással foglalkozó, 1994-ben létrejött Energol egyik alapítója, Gulyás Emil szintén német–magyar kettős állampolgár. Portik az Energol egyik igazgatója volt.
Az Energol volt az a cég, amelyből Portik meggazdagodott. Hivatalosan a cég marketingigazgatója titulust viselte, de a közhiedelemmel ellentétben ő nem az olajos cég vezetőjeként, hanem annak amolyan biztonsági főnökeként tevékenykedett. Jozef Roháč pedig Portik „beosztottjaként", a társaság telephelyén volt őr, legalábbis az elején neki és szlovák társainak még ez volt a feladata, a gyilkosságokkal csak később bízták meg az egyébként profi szlovák gyilkost.
D. I. A-ról a Heti Válasz már 2012-ben azt írta róla, hogy ő Portik „pénzkezelője". Most tehát, amikor a rendőrök elővették D. I. A.-t és társát, ők vádalkut köthettek, és így jutottak el a zsaruk azokhoz a helyszínekhez, ahol végül összesen egy teherautónyi hangfelvételt foglaltak le. D. I. A társáról annyit tudtunk meg, hogy S. Gábornak hívják. Gyárfás az Indexnek azt mondta: nem tudja, hogy kik ezek a személyek.
A megtalált felvételekben az a közös, hogy Portik beszélgetéseit tartalmazza. Önmagában ezen nem lepődött meg senki,
Részben ennek is köszönhette, hogy a kétezres években már az alvilági, felvilági körök sem túlzottan bíztak meg benne, és tartottak is ettől a szokásától, féltek tőle. 2012-es letartóztatása után Portik nem is csinált titkot belőle, hogy készített felvételeket. Az Átlátszónak 2015-ben például maga árulta el, hogy az egyik, annak idején Rogán Antallal is jó kapcsolatot ápoló Csipak Péter vállalkozóval folytatott beszélgetéséről is van hangfelvétele, ahogy fogalmazott, „biztos helyen".
Nos, ez az a „biztos hely," ami már biztosan nem az, a felvételek ugyanis előkerültek. Ezek után a rendőrök megkeresték Bánátit, a számítógépéről levették a zsarolókkal folytatott levelezést, és a bizonyítékokhoz csatolták. Kérték a jó minőségű felvételt is, de Bánáti elmondta, hogy azt átadta Gyárfásnak. Végül Gyárfás adta oda a rendőröknek.
Márpedig ha Portikhoz közel álló körök kezdték el zsarolni Gyárfást, majd ugyanez a kör folytatta a zsarolást később is, akkor választ kell kapni arra, miért állt ez a jelenleg börtönben ülő bűnöző érdekében – feltéve, ha ő ezt az akciót jóváhagyta. Erre magyarázat lehet az, amit alvilági körökben már jó ideje rebesgetnek: Portik a kétezres évek vége felé már közel sem volt akkora befolyásos az alvilágban, hogy a kilencvenes években még gond nélkül fenntartott brigádját biztonsággal pénzelni tudja. És még inkább megváltozhatott a helyzet azután, hogy rács mögé került, majd jogerősen elítélték. Úgy tudni, a svájci hatóságok megerősítették, hogy odakint van számlája, de arról, hogy mekkora összeg van rajta, van-e egyáltalán rajta pénz, a banktitokra hivatkozva nem árultak el semmit.
Logikusnak tűnik az, hogy ha a befolyását Portik fenn akarja tartani, akkor pénzt kell szereznie. Tehát akár az is elképzelhető, hogy Gyárfás zsarolása azt a célt szolgálja, hogy Portik szabadon lévő embereit fizetni lehessen. Vagy fedezni olyan költségeket, amelyeket Portik a rácsok mögül nem tud már finanszírozni. Ha viszont a szintén börtönben lévő Jozef Roháč embere és testvére, valamint később D. I. A és társai esetleg önállósodtak, akkor az azt jelenti, hogy Portiknak már nincs akkora befolyása, hogy féljenek tőle, ellenben mindenáron pénzt akarnak. De kevésbé életszerű, hogy a Portik-felvételekkel készítőjének jóváhagyása nélkül kezdték el zsarolni Gyárfást, és még ki tudja, kiket.
Azt, hogy Portik a kétezres évekre valóban meggyengült, erősítheti az is, hogy 2008–2009 környékén már nem Gyárfás kapcsolati tőkéjére utazott, hanem pénzt akart a Nap Tv egykori tulajdonosától. Sőt, úgy tudjuk, panaszkodott is neki, hogy nem megy jól a sora, és kérte, „pottyantson egy-kétmilliót" az autója csomagtartójába, amit Gyárfás – a rendőrségen tett vallomása szerint – nem tett meg. Ekkor mutatta meg Portik Gyárfásnak, hogy a beszélgetéseiket rögzítette.
Az alvilág nemcsak a szocialistákkal kereste a kapcsolatot, hanem mindenkivel, aki számíthat
Kétségtelen, hogy a Portik-felvételek megtalálása bűnügyi szenzáció – ebben a Pestisrácoknak igaza van. Ha igaz ugyanis, hogy Portik Gyárfással hasonló bizalmi viszonyba került másokkal, köztük politikusokkal, befolyásos közéleti figurákkal,
Már csak azért is, mert amikor 2008-ban Portik együtt ebédelt Laborc Sándorral, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal akkori vezetőjével és annak közvetlen munkatársával, maga dicsekedett el azzal, hogy szocialista politikusokat pénzelt.
Az is igaz ugyanakkor, hogy az alvilág a kilencvenes években minden oldalon próbált kapcsolatokat építeni, tehát a Fidesz, sőt a kisgazdák felé is. Olyannyira, hogy akkoriban egy kisgazda politikus is bizonyíthatóan találkozott és egyezkedett az Energol egyik vezetőjével, Csikós Józseffel. Így tehát szinte kizárt, hogy csak MSZP-sek lennének érintettek.
A Pestisrácok azt írta, hogy a több száz órányi hangfelvételeket hetekkel ezelőtt, tavaly decemberben találta meg a rendőrség különféle helyszíneken, házkutatásoknál. Ez csak azért furcsa, mert már tavaly nyáron pedzegette a Magyar Idők, hogy több száz órányi hangfelvétel kerülhetett a hatóságok birtokába. A Heti Válasz is hasonlóról írt a Gyárfás-sztorival kapcsolatban. A Heti Válasz akkor tényként írta, hogy nem egy, hanem több kompromittáló hangfelvételt készített Portik Tamás a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseiről 2000 és 2004 között, és ezek a felvételek a rendőrség birtokában vannak. (Ez azért is kemény állítás, mert 2000 és 2003 között Portikot még körözték, tehát bujkálása idején találkozott Gyárfással.)
Ami ennél árulkodóbb, hogy Heti Válasz már nyáron megírta: a Fenyő-ügy csak mellékszál egy olyan bűnügyi szenzációban, ami majd valamikor ősszel robban. A cikk szerzője arra is utalt, hogy ebben a történetben baloldali politikusok sérülhetnek leginkább. Az MSZP-n belül már akkor megindult a találgatás arról, kik lehetnek érintettek, de csupa olyan nevet említettek, akik már nincsenek a pártban, vagy a perifériára szorultak.
Az sincs kizárva, hogy a hangfelvételek már akkor a rendőrség birtokában voltak, és a várható „bűnügyi szenzációt" taktikai okok miatt szivárogtattak a sajtónak, így akarták esetleg kiugrasztani a nyulat a bokorból, hogy az érintettek telefonálgatni kezdjenek egymásnak. Ez nem lenne ördögtől való, hiszen amikor Gyárfás gyanúsított lett, akkor sem tártak fel előtte minden bizonyítékot, még az iratismertetéskor is úgy tűnt, van, amit visszatartanak a rendőrök. Ráadásul ebben az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda és a belső elhárítás (Nemzeti Védelmi Szolgálat) is mozgolódik, és még ha együtt is működik ez a két szerv, akár az is elképzelhető, hogy a „titkosszolgálatként" működő belső elhárítás esetleg már korábban többet tudott, mint amennyit nyílt eljárásban dolgozó rendőrök. Persze mindezek csak feltételezések.
Az mindenesetre bizonyos, hogy bármikor is kerültek elő a teherautónyi anyagok, azokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat dolgozza fel, ők készítik el a leiratokat. Márpedig ha ez több száz órányi anyag, akkor időbe telik, amíg ezeket leírják. És csak ezután kerül a rendőrségi vizsgálókhoz, akik a tartalmát fel tudják dolgozni. Az is sok idő, erre is utalhatott a Heti Válasz, amikor azt írta, hónapokig tarthat a megszerzett anyag feldolgozása.
Az újabb fordulat mindenesetre azért is jöhet rosszul Gyárfásnak, mert azt a gyanút erősíti, hogy valamit el akar titkolni. Ő ugyanis már a kezdetekkor hangoztatta, mindenben együttműködik a rendőrséggel. Nem először bizonyosodik be, hogy ez így nem teljesen igaz. Még nem gyanúsították meg, amikor Bánáti közvetítésével találkozott Horváth Andrással, aki Pintér Sándor bizalmi embere. (Sőt, jóval több ennél: Pintér Horváthot nevezte ki miniszteri biztosnak, hogy vizsgálja ki, derítse fel a kilencvenes évek leszámolásos ügyeit.)
Csakhogy Horváth szerint Gyárfás átverte őt ezen a találkozón, mert a legfontosabb kérdésekben félrevezető volt. A miniszteri biztos szerint Gyárfás nem említette neki, hogy a zsaroló levélről másolatot készített, ellenben azt állította: a bizonyítékot ő visszaadta a fenyegetőjének. Horváth ezért sem kérte el azt, és ekkor úgy tűnt, itt szó sincs zsarolásról, legalábbis büntetőjogi értelemben. Horváth szerint Gyárfás elmondásából ugyanis úgy tűnt, az őt megkereső férfi nem ismertette a fellépés célját, nem szabott meg időpontot, helyet bárminek az átadására. Ez pedig így nem zsarolás. Aztán kiderült, hogy mégiscsak az.
De ha tényleg egy teherautónyi anyag volt Portikék embereinek a birtokában, amelyeken nagyon sokan beszélnek a bűnözővel, akkor az sincs kizárva, hogy az elmúlt időszakban nem csak Gyárfást akarták megzsarolni, és ezáltal pénzhez jutni, hanem másokat is.
(Borítókép: Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnök és médiavállalkozó nyilatkozik tárgyalása után a Budai Központi Kerületi Bíróság folyosóján 2018. április 20-án. A bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásának ügyében felbujtóként meggyanúsított Gyárfás ellen. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI) | https://index.hu/belfold/2019/01/16/zsarolas_gyarfas_portik_alvilag/ | https://web.archive.org/web/20190116100549/https://index.hu/belfold/2019/01/16/zsarolas_gyarfas_portik_alvilag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eltaposott-volna-teged-mint-a-szart | Index | hungarian-news | 2019-01-16 13:44:00 | [
"Bánáti János",
"Dósa István András",
"Fenyő János",
"Gyárfás Tamás",
"Jozef Rohác",
"Laborc Sándor",
"Portik Tamás",
"Prisztás József"
] | [
"MSZP",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"zsarolás",
"titkosszolgálat",
"ügyvédek",
"maffia"
] | [] |
48,356 | Jól ismerte az olajos alvilág Gyárfás zsarolóit | Günter Regen álnéven jelentkeztek nyáron Gyárfás Tamásnál azok, akik egy újabb, Portik Tamás által rögzített hangfelvétellel akarták megzsarolni, és ezáltal pénzt kicsikarni a Fenyő János meggyilkolásának ügyében ekkor már meggyanúsított volt úszószövetségi elnöktől.
Ez a zsarolás vezetett aztán ahhoz, hogy egy „teherautónyi” felvételt foglalta le a rendőrök. De nem igaz, hogy mindet egy temetőben.
Amikor zsarolással kapcsolatba hozott figuráknak néztünk utána, olajos alvilágba és plüssfigurákba botlottunk, miközben minden szál Portikhoz vezet.
De a börtönben raboskodó Portikról azt mondják, nincs túl jó bőrben. | Günter Regen álnéven jelentkeztek nyáron Gyárfás Tamásnál azok, akik egy újabb, Portik Tamás által rögzített hangfelvétellel akarták megzsarolni, és ezáltal pénzt kicsikarni a Fenyő János meggyilkolásának ügyében ekkor már meggyanúsított volt úszószövetségi elnöktől.
Ez a zsarolás vezetett aztán ahhoz, hogy egy „teherautónyi” felvételt foglaltak le a rendőrök. De nem igaz, hogy mindet egy temetőben.
Amikor a zsarolással kapcsolatba hozott figuráknak néztünk utána, olajos alvilágba és plüssfigurákba botlottunk, miközben minden szál Portikhoz vezet.
De a börtönben raboskodó Portikról azt mondják, nincs túl jó bőrben.
Másfél óra. Günter Regen szerint nagyjából ennyi időbe tellett volna, hogy Gyárfás Tamás átvehesse azt a kazettát, ami az „ártatlanságát” vagy akár a „bűnösségét” is bizonyíthatja.
Günter ezt abban az e-mailben írta, amit még nyáron küldött el Bánáti Jánosnak, a Fenyő-gyilkosság miatt felbujtóként tavaly tavasszal meggyanúsított Gyárfás Tamás védőjének. A levélíró küldött egy fotót a kazettáról, amiről azt állította, hogy a megbízója tulajdonában áll. Azt is közölte, hogy a találkozóra akkor kerülhet sor, amikor a megbízója Európában lesz.
Gyárfás nem reagált a megkeresésre. Később azonban eljuttattak hozzá egy memóriakártyát, ami egy vágatlan, teljes beszélgetést tartalmazott közte és Portik Tamás között. Gyárfás azonban nem szólt a rendőröknek arról, hogy mit kapott, vagyis a rendőrök előtt ezt titokban tartotta. De megkért valakit, hogy gépelje le a szöveget, ami nagyjából ötvenoldalnyi szöveget tett ki.
Jóllehet az úszószövetség egykori elnöke nem értesítette a zsarukat, a rendőrök időközben a zsaroló, D. István és társai, köztük S. Gábor nyomára bukkantak. A botrányt kirobbantó Pestisrácok szerint azt írta: a rendőrök vádalku révén pedig sok-sok, több száz órányi hangfelvételt találtak különböző helyeken. Összesen egy „teherautónyit”, írta a mennyiségről a Pestisrácok. Volt olyan felvétel, amit a Farkasréti temetőben, egy kriptában tároltak. (Az tehát biztosan nem igaz, miszerint az összes felvételt egy kriptában találták volna meg, ahogy ezt néhány sajtóorgánum megírta.)
Kik álltak a kamunémet mögött?
Günter Regen természetesen egy nem létező, német nevű, de magyarul tudó személy. De a német–magyar állampolgárságú D. István nagyon is létezik. Sokat elárul erről az egész történetről, hogy amikor utánanéztünk, kicsoda ő, két helyen tudtunk róla információkat gyűjteni: egykori MSZP-seknél, politikaközeli vállalkozóknál és abban az alvilági körben, amelyik évtizedekkel ezelőtt olajozott.
Az olajozás már lerágott csont, de azért a fiatalabb olvasók kedvéért érdemes felidézni: a rendszerváltás utáni években a különféle olajforgalmazással kapcsolatos gazdasági bűncselekményekből lehetett a legtöbb pénzt keresni az alvilágban. Sokszor egymással is együttműködő, máskor egymással szemben álló és egymást felnyomó szervezett bűnözői csoportok álltak rá a milliárdos hasznot termelő olajozásra.
Ezen körök közül kiemelkedett az 1994-ben alapított Energol Rt., amelynek alapításában egykori neves betörők mellett feltűnt egy olyan figura is, aki azelőtt nem sokkal hagyta ott a polgári titkosszolgálatot. És az alapítók között volt egy huszonéves srác, akinek semmi köze nem volt az olajozáshoz, korábban kidobóként dolgozott az éjszakában, előtte pedig piti telefonfülke-fosztogatóként kereste a kenyerét. Őt Portik Tamásnak hívták, akit az Energolba egy igazi nehézfiú vitte be, aki valamiért úgy gondolta, hasznára válhat a gyors észjárású srác.
Ez az érdekes összetételű társaság aztán az évtized üzletét csinálta meg, milliárdokat szakítva. Portik kezdetben az Energol „ütőembereit” fogta össze, merthogy ebben a világban erőt kellett mutatni, ha labdába akart rúgni egy cég. Az Energol pedig olyannyira labdába tudott rúgni, hogy az egyik legerősebb társasággá vált. Mindez persze nem működhetett volna az orosz maffia segítsége és némi államigazgatási hátszél nélkül, de ember legyen a talpán, aki a sötét kilencvenes évek olajügyeit képes kibogozni, így most erre mi sem vállalkoznánk.
Bemutatnánk viszont néhány szereplőt, akik közelebb vihetnek minket ahhoz, hogy megtudjuk: kik és miért zsarolhatták meg Gyárfást.
Minden út Portikhoz vezet
Az alulról jövő, de gyors észjárású Portik még kidobóként, az éjszakából ismerte a nyolcvanas években taxisként dolgozó T. Tamást, aki a rendszerváltás után szintén beszállt az olajozásba. Az akkoriban az olajos körökben mozgó alvilági figurák az Indexnek azt mesélték: T. Tamás eszes srácként amolyan tanácsadója lett Portiknak. Telephelyeket, céges ügyeket intézett Portiknak – mesélték róla.
Évtizedekkel később T. Tamást már mint Portik egyik strómanját emlegették tanúvallomásaikban azok az emberek, akik koronatanúként szerepelnek a kilencvenes évek nagy port kavart leszámolási ügyeiben, többek között a Prisztás-gyilkosságban, az Aranykéz utcai robbantásos merényletben és nem utolsósorban a Fenyő-gyilkosságban.
De mi köze T.-nek ehhez az egészhez? Bár neki a neve nem merült fel a mostani zsarolási ügyben, korábban üzlettársa volt a Gyárfást nyáron megzsaroló D. Istvánnak, akárcsak G. Emilnek. Utóbbi D. Istvánhoz hasonlóan szintén német–magyar állampolgár, de ami ennél is fontosabb: akárcsak Portik, G. Emil is az Energol alapítói között volt annak idején. Autókereskedőként néhány értékes autót dobott be apportként a cégbe, annak indulásakor.
T. Tamáshoz és az autókereskedő G. Emilhez hasonlóan D. Istvánt is jól ismerik az olajos alvilág egykori szereplői. Ők mesélték az Indexnek, hogy D. István a kilencvenes években rendszeresen a Parlamenthez közeli kávézóban várta ügyfeleit. Emberek, üzletek, pénzek legalizálásában segített az olajosoknak, „papírozott” – mondták el akkori szerepéről. Tehát D. István része volt annak a körnek, amelyben Portik is mozgott, de hogy milyen kapcsolat lehetett, azt nem sikerült tisztáznunk. Az viszont bizonyos, hogy jól ismerték egymást.
De nemcsak az olajos körrel állt kapcsolatban D. István, hanem jóval később már a politikával is. A kilencvenes évek végén ugyanis az MSZP környékén bukkant fel. A párt egykori tagjai, akik ebből az időszakból ismerték őt, úgy emlékeztek vissza, hogy az MSZP-ben örültek neki, mert okos, ügyes nagyvállalkozónak tartották.
Azt beszélték róla, hogy az akkoriban divatos, autók ablakára tehető plüssfigurák forgalmazásával is foglalkozott, ezeket a plüssöket benzinkutaknak is adta el. Az irodája a XV. kerületben volt. A 2000-es években számtalan cégben feltűnt tulajdonosként, de ezeknek a társaságoknak a többsége azóta megszűnt, felszámolták, kényszertörölték. Volt olyan cége, amiben néhány hónapig az egykori MSZP-s (majd a Szociáldemokrata pártot vezető) Schmuck Andor is felügyelőbizottsági tag volt.
Schmuck az Indexnek azt nyilatkozta, hogy ebből az üzletből nem lett semmi, néhány hónap múlva azért is szállt ki a felügyelőbizottságból, D. Istvánt pedig már vagy tizenöt éve nem látta.
Annyit tudtam róla, hogy Németországból jött haza, van lóvéja, és jótékonykodni akar
– mesélte D. Istvánról egy volt szocialista politikus, aki szintúgy ismerte. Arra már nem emlékezett, hogy D. milyen vonalon jött be a pártba, ki hozta be. Csak arra, hogy amikor felbukkant, a Horn-kormány már a végét járta. De az is lehet, hogy később, az ezredfordulón történt ez, a legtöbben már nem emlékeznek az évre.
D. István éppen akkor mozgolódott az MSZP-ben, amikor a párt a fénykorát élte. Akkoriban még nagy pártnak számított a mára már jelentéktelenné vált MSZP, számtalan tagozata volt. A karitatív tagozatnak lett aztán elnöke D. István. Ami azért is érdemel figyelmet, mert ugyanennek a tagozatnak az ügyvezetőjét Hagyó Miklósnak hívták. Sőt, Hagyó ezzel a tagozattal indította el pályafutását az MSZP-n belül. (Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét, Hagyót a Szegedi Ítélőtábla 2017-ben jogerősen másfél év börtönbüntetést kapott, három évre felfüggesztve. A vád szerint 2007 januárjától 2008 decemberéig Hagyó és vádlott társai között alá-fölérendeltségi viszony alakult ki, és a BKV Zrt. vezetői a vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve a cégnek vagyoni hátrányt okoztak.)
Több emberrel beszéltünk, akik az MSZP akkori belső viszonyait ismerték. Mindannyian azt mondták, hogy D. István és Hagyó jóban voltak, egy brancsot alkottak. De 2003-ban D. István megfordult egy G3 nevű klubban is, ami a párt megújítását szorgalmazta, és ahol Schmuck Andor is szerepet vállalt.
A kétezres évek elején D. István egyik cége azért került be a sajtóhírekbe, mert egy épülő lakópark miatt elkezdtek letarolni egy több mint 700 milliós névértékű védett növényzetet. A tizenhat hektáros területre, amit be akartak építeni, az az Inter-Európa Bank jegyeztetett be jelzálogjogot, amit annak idején Medgyessy Péter későbbi szocialista kormányfő vezetett.
Felfelé próbáltak menni
Ahhoz, hogy megértsük az akkori viszonyokat, érdemes megnézni, mi történt az ezredforduló után a politikában és az alvilágban.
Bár az ezredfordulón a parlament bizottságot állított fel az olajügyek kivizsgálására, a végeredmény csak maszatolás lett. Valójában egyik párt sem szorgalmazta az olajügyek teljes feltárását, de ha még lett is volna erre politikai akarat, a kilencvenes években annyira tombolt a korrupció, hogy utólag már azt sem lehetett eldönteni, kik voltak a jó és a rossz fiúk. Az egész olajos történet arra volt csak jó, hogy mindegyik politikai oldal besározhassa, gyanúba keverhesse a másikat.
Az, hogy az olajozásba a politikát is belekeverték, a szervezett bűnözés nagymenőinek kifejezetten jól jött, mert akkor is felső kapcsolataikra tudtak hivatkozni, ha amúgy ezek nem léteztek. Kettős dolog ez, hiszen a mai napig élnek olyan legendák és pletykák erről az időszakról, amelyek annak ellenére égtek bele a köztudatba, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja őket alá. Miközben olyan súlyos dolgok is történtek, amik nem láttak napvilágot.
De visszatérve a politikára! Az MSZP 2002-es parlamenti választáson megverte a Fideszt. Jött a Medgyessy-kormány, aztán a Gyurcsány-kormány, a felívelést azonban megtörte a 2006-ban kiszivárgott őszödi beszéd, lejtmenetbe állítva a pártot.
Az olajos alvilág nagykutyái ellen a kétezres évek elején már javában folyt az Energol-per, miközben ebből a társaságból egyetlen egy ember, Portik Tamás megúszta a felelősségre vonást. Portik ugyanis 1997-től szökésben volt, és mivel nem erőszakos, hanem gazdasági jellegű bűncselekmények miatt keresték, 2003-ban, miután elévültek az ügyei, már nem körözték tovább. Ettől kezdve „tiszta vállalkozóként” kezdett el mozgolódni, bár azok a rendőrök, akik egykoron az olajosok ellen dolgoztak, pontosan tudták, hogy minden bizonnyal súlyos, erőszakos bűncselekményeket követett el.
Miután Portik 2003 környékén „tiszta” lett, már tudatosan törekedett arra, hogy a felsőbb körökben építgesse kapcsolatait, miközben egykori energolos társaival állítólag elszámolási és egyéb vitába keveredett, ezért megromlott a viszonya. Ebben az időszakban is kereste Gyárfás Tamás társaságát, a nyilvánosságtól távol eső helyeken vagy éppen autóban történő beszélgetéseik során arra akarta az akkor befolyásos médiavállalkozót rávenni, hogy hozza össze őt fontos emberekkel. Portik minden bizonnyal politikai védelmet akart, cserébe vállalva, hogy információkat ad emberekről. Gyárfás korábban az Indexnek azt mondta, Portik azzal zsarolta, hogy ha ebben nem segít, akkor valótlan dolgokkal besározza őt a rendőrségen.
Portik és Gyárfás megismerkedése egyébként jóval korábbra, 1994–1995-re tehető, amikor a médiavállalkozó bérbe adta neki egyik budai házát. Gyárfás állítása szerint pár évvel később Portik kereste meg, és ajánlotta fel segítségét egy olyan kaposvári büntetőügyben, amelyben Gyárfás érintett volt, és ami mögött sokan Fenyő János ármánykodását sejtették. De Portik végül nem tudott segíteni. Aztán később többször találkoztak és beszélgettek, de hogy nagyjából hányszor, azt Gyárfás nem tudja.
A koronatanúk árulták el, kik voltak Portik segítői
Miután 2012-ben, a Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alatt működő rendőrség elfogta Portikot, a kilencvenes évek leszámolásos ügyeiben áttörés történt. Ebben kulcsszerepet játszott, hogy az Energol egyik üzleti partnerének, a Conti-Carnak az egykori vezetője, Radnai László társaira, de leginkább Portikra 2010 után terhelő vallomást tett egy alku keretében. Az alku arról szólt, hogy a kecskeméti maffiaperben 12 évre ítélt Radnai cserébe kiszabadulhat a börtönből.
Radnai vallomását egy újabb koronatanú, K. Györgyi vallomása követte. A nő, akit elég nagy szélhámosnak ismernek az éjszakai életben, a kilencvenes évek elején annak a Kisbandi néven ismert Lakatos Andrásnak volt a titkárnője, aki Portikkal is üzletelt. Miután Kisbandi 1996 nyarán megpattant az országból, Portik maga mellé vette K. Györgyit, aki aztán az évek alatt sok mindennek szem-és fültanúja volt. Így amikor Portikot sok-sok évvel később felelősségre vonták, K. Györgyi sokszor ellentmondásos vallomásaira is épültek a vádak.
De Radnain és K. Györgyin kívül nem sokan vallottak Portik ellen. T. Tamás például nem. Őt is tanúként hallgatták ki több olyan gyilkossági ügyben, amelyiket a rendőrség Portikkal hozott összefüggésbe, a férfi a Prisztás-ügyben és a Fenyő-ügyben is tanúskodott. T. Tamásról ugyanis Radnai és K. Györgyi is azt állította, hogy kulcsszerepet játszottak Portik mellett. Radnai egyik tanúvallomásában például azt állította, hogy T. Tamás (Portik utasítására) 120 millió forintot vett fel egy Postabank-fiókból – csakhogy ez az állítás megdőlt, mondván, hogy ahol ő a tanúk szerint felvette a pénzt, ott akkoriban nem volt bankfiók. Ennek azért volt jelentősége, mert a meggyilkolt Fenyő Jánossal nemcsak Gyárfás Tamásnak, hanem a Postabank vezérének, a nemrég elhunyt Princz Gábornak is konfliktusai voltak.
T. Tamás tagadta az eljárások során, hogy Portik strómanja vagy embere lenne. Azt ismerte el, hogy Portikhoz hasonlóan ő is olajozott, járt is az Energol nagykőrösi telepén, ahol Jozef Roháčot is látta, de nagyjából ennyi. Jozef Roháč szerepe pedig azért érdekes, mert ő az a szlovák bérgyilkos, akit Portik végrehajtó embereként tartanak számon. Ráadásul Roháč környezetéből került ki az az Imrich K. is, aki még 2017 végén, először zsarolta meg a Portik-felvételekkel Gyárfást, aki ennek köszönhetően lett aztán gyanúsított. Márpedig a gyanú szerint tavaly nyáron ugyanaz a kör folytatta Gyárfás zsarolását. Márpedig ez azt jelenti, hogy Imrich K. és D. István is ugyanannak az embernek a megbízását teljesítette, ráadásul a felvételekkel is rendelkezni tudtak.
Csakhogy van még egy érdekesség. D. István ugyanis nem egyedül zsarolta meg Gyárfást, hanem voltak társai is. Úgy tudjuk, hogy egyikük S. Gábor, aki több cégben is üzlettársa volt D.-nek. Ha ez így van, akkor nemcsak a baloldali politikusok, hanem a Fideszhez kötődő emberek is izgulhatnak a Portik-felvételek elkobzása miatt. S. Gábor ugyanis öt évvel ezelőtt még az egyik állami vállalat vezetőjeként tevékenykedett. Neve az elmúlt években a budapesti metrópótló buszok kiszervezésével kapcsolatban is többször felmerült, és akkor úgy emlegették őt, mint akinek fideszes hátszele van.
Ennek kapcsán talán érdemes megjegyezni, hogy D. István 2005-től évekig egy olyan ingatlanforgalmazó és vagyonkezelő cégben is érdekelt volt, amiben kiszállása után egy évvel Szivek Norbert lett a tulajdonos. Szivek tavaly nyárig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezére volt, a fideszes Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter emberének számított.
Portik nincs túl jó bőrben
Portik Tamás ügyvédje, Bólyai János az Index megkeresésére azt mondta: Gyárfás megzsarolásáról ő sem tud többet, mint amit a sajtó megírt. Ügyfeléről elmondta, „nincs túl jó egészségi állapotban”, a külvilágban történt események szerinte hidegen hagyják. Arra a kérdésünkre, hogy fogadhat-e látogatókat, ha akar, Bólyai igennel válaszolt. De Portik nem a beszélőkön, hanem egy külön helyiségben beszélgethet azzal, akit látni akar. Bólyai szerint ezeken a beszélgetéseken nincs jelen a börtön személyzete, de szerinte ügyfele eleve úgy veszi, hogy a beszélgetését hallgatják. Az ügyvéd szavaiból úgy tűnik, Portikot láthatóan nem érdeklik a kinti ügyek, így a Gyárfás-sztori sem.
Tény, hogy Portik mindig is híres volt arról, mennyire jól színészkedik és manipulál, így bármennyire is életszerű, hogy a börtön tényleg megviselhette, az újabb színjáték sem kizárt. (Amúgy sem lenne ez ismeretlen a szervezett bűnözésben: a kriminalisztika ismer olyan maffiózót, aki 30 éven át tettette, hogy értelmi fogyatékos.)
Bólyai állítása azért is figyelemreméltó, mert ha Portiknak tényleg nincs köze a zsaroláshoz, akkor az azt jelenti, hogy az évtizedekig zseniálisnak beállított bűnöző elveszítette a kontrollt és az általa rögzített felvételekkel odakint szabadon „garázdálkodnak” a hozzá ilyen-olyan módon köthető emberek. Ez persze csak akkor lenne így életszerű, ha Portik korábban elárulta volna nekik, merre vannak a felvételek, vagy eleve együtt gondozták volna ezeket.
Az mindenesetre valóban elgondolkodtató, hogy Portiknak miért állna érdekében úgy bajba sodorni Gyárfást, hogy ezzel közben magát is gyanúsítottá teszi. Hiszen a felvételek alapján a rendőrség azt gyanítja, hogy Gyárfás megbízásából maga Portik tetette el láb alól Fenyő Jánost. Ezért is írtuk egy korábbi cikkünkben, hogy a zsarolással egyszerűen csak pénzt akartak szerezni a zsarolók, abban bízva, hogy Gyárfás nem szól a rendőrségnek. Ezt erősíti az is, hogy információnk szerint „Günter Regen” kifejezetten diszkréciót kért a megzsarolttól, ami alatt nyilván azt értette: ne szóljon a zsaruknak.
Gyárfás nem is szólt, de saját bevallása szerint a környezetében nem csinált titkot abból, hogy újabb hangfelvétel jutott el hozzá, még telefonon is társalgott erről. Ha viszont a rendőrök esetleg emiatt értesültek a zsarolásról, majd jutottak el a zsarolókhoz, akkor „Günterékről” nem mondható el, hogy ők a legélesebb kések a szervezett bűnözés fiókjában.
A hír, hogy a Portik-felvételeket a rendőrök megtalálták, nem csak a politikai élet akkori szereplőit, de az alvilág idősebb generációját is hideg zuhanyként érte. Sokan arra számítanak, hogy a felvételek között vannak olyan anyagok is, amelyek Portik egykori üzlettársait, barátait hozhatják kellemetlen helyzetbe.
Az egykori MSZP-sek körében pedig azt beszélik, hogy ha a Portik-felvételeken baloldali politikusokkal folytatott beszélgetések is vannak, akkor az elsősorban azokat a szocialistákat érintheti, akik 2001–2002 környékétől voltak aktívak, egészen a Hagyó-ügy kirobbanásáig bezárólag. Tehát jellemzően olyanokat, akik már nincsenek a politikai pályán, vagy már nem igazán tényezők.
Borítókép: Gyárfás Tamás Fotó: Huszti István | https://index.hu/belfold/2019/01/17/jol_ismerte_az_olajos_alvilag_gyarfas_zsaroloit/ | https://web.archive.org/web/20221209031500/https://index.hu/belfold/2019/01/17/jol_ismerte_az_olajos_alvilag_gyarfas_zsaroloit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jol-ismerte-az-olajos-alvilag-gyarfas-zsaroloit | Index | hungarian-news | 2019-01-17 13:53:18 | [
"Dósa István András",
"Fenyő János",
"Gulyás Emil Róbert",
"Gyárfás Tamás",
"Hagyó Miklós",
"Lakatos András",
"Portik Tamás",
"Princz Gábor",
"Radnai László",
"Schmuck Andor",
"Szivek Norbert"
] | [
"ContiCar",
"Energol Rt.",
"MSZP"
] | [] | [
"zsarolás",
"maffia"
] | [
"Olajügyek"
] |
48,357 | Egy költségvetési csalási ügyben, bűnsegédként áll bíróság elé Pécsvárad polgármestere | Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás ügyében indult eljárás Pécsvárad független polgármestere ellen kedden a Szekszárdi Törvényszéken, írja az MTI.
Egy gazdasági társaság jogtalanul igényelt és hívott le európai uniós és állami támogatásokat egy sellyei tojótyúktelep beruházására. A cég ezzel 714 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A Baranya Megyei Főügyészség hét embert vádol különböző bűncselekményekkel; a több mint 700 millió forintos csalásban a vád szerint az elsőrendű vádlott, Zádori János pécsváradi polgármester bűnsegédként vett részt. | Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás ügyében indult eljárás Pécsvárad független polgármestere ellen kedden a Szekszárdi Törvényszéken, írja az MTI.
Egy gazdasági társaság jogtalanul igényelt és hívott le európai uniós és állami támogatásokat egy sellyei tojótyúktelep beruházására. A cég ezzel 714 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A Baranya Megyei Főügyészség hét embert vádol különböző bűncselekményekkel; a több mint 700 millió forintos csalásban a vád szerint az elsőrendű vádlott, Zádori János pécsváradi polgármester bűnsegédként vett részt.
A tényállás szerint a másodrendű vádlott által képviselt MG Sziget Kft. 2012-ben és 2013-ban mintegy másfél milliárd forint támogatást nyert el az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól. A baromfitelepen a pályázatban feltüntetett technológia helyett olcsóbbat építettek be, így megtévesztve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH), azaz túlárazták a beruházást. Zádori János és az ügy hatodrendű vádlottja ehhez számlák kiállításával, szerződésekkel segítséget nyújtott. Az MVH polgári jogi igényt is előterjesztett az elkövetési értékre.
A polgármestert azzal is vádolják, hogy az általa képviselt cég nevében 37 millió forintos fiktív szerződést kötött az ötödrendű vádlott által képviselt céggel a baromfiistállókban végzendő munkára. A valótlan számlákkal több mint tízmillió forint hátrányt okoztak a költségvetésnek.
A keddi előkészítő ülésen az ügyész Zádori Jánosra négy év börtön- és jelentős pénzbüntetés, a másodrendű vádlottra négy és fél év börtönbüntetés kiszabását indítványozta. Az ülésen megjelent hat vádlott mindegyike tagadta bűnösségét, így a törvényszék március 5-én megkezdi az ügy tárgyalását. | https://index.hu/belfold/2019/01/15/pecsvarad_tojotyuktelep_zadori/ | https://web.archive.org/web/20230603180421/https://index.hu/belfold/2019/01/15/pecsvarad_tojotyuktelep_zadori/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-koltsegvetesi-csalasi-ugyben-bunsegedkent-all-birosag-ele-pecsvarad-polgarmestere | Index | hungarian-news | 2019-01-15 14:19:00 | [
"Zádori János"
] | [
"MG Sziget Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Pécsvárad"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"EU"
] | [] |
48,358 | Uniós panasz a magyar médiarendszer torzítása miatt | Panaszbeadvánnyal fordultak magyarok az Európai Bizottsághoz a kormány versenyellenes média-, illetve reklámpiaci beavatkozása miatt. Szerintük tiltott állami támogatás az a reklámpénz, amit például a Magyar Idők és a TV2 kap. | A magyarországi reklámpiac torzítása miatt közös panaszbeadványt nyújtott be az Európai Bizottsághoz tegnap a magyar kormánnyal szemben Jávor Benedek EP-képviselő, a Klubrádió és a Mérték Médiaelemző Műhely. Ezt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) székházában jelenleg is zajló konferencián jelentette be Stock Richárd, a Klubrádió néhány hete kinevezett vezérigazgatója, valamint Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője, és Urbán Ágnes egyetemi docens, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa.
A beadványt azért tették, mivel úgy gondolják és ezt beadványukban objektív mutatók segítségével részletesen le is vezették, hogy a reklámpiacot és ezáltal a médiapiac működését súlyosan veszélyezteti az, hogy versenyellenes módszerekkel, az állami reklámköltéseket nem hallgatottsági, olvasottsági, médiaszakmai alapon, hanem politikai alapon költi el a magyar állam, ami jelentős versenyelőnyt ad olyan kormányközeli vállalatok számára mint például a TV2 vagy a Magyar Idők.
A Media1 kérdésére Jávor Benedek elmondta: sajnos nehéz megjósolni, hogy mennyi időt vesz majd igénybe az eljárás. Megemlítette, hogy egy másik panaszt is tett már, ami az állami közmédia finanszírozására és az MTI ingyenességére vonatkozott, ami Jávor szerint szintén versenyellenes, hiszen így a piaci alapon működő cégek versenyhátrányba kerülnek. Azzal a panasszal az Európai Bizottság két éve nem tud érdemben előrelépni, lassan haladnak, amit már szóvá is tett, de reményét fejezte ki, hogy a mostani, az állami reklámköltéssel való visszaélés, a tiltott állami támogatás miatti panasznál gyorsabb lehet az eljárás. Jávor hozzátetette, a folyamatot nem segíti, hogy az Európai Bizottság mandátuma jövőre lejár, azonban reményét fejezte ki, hogy ez nem akasztja meg érdemben a panaszeljárást.
Vissza kellene fizetni a tiltott állami támogatást
Jávor azt mondta, ha a panaszbeadványt az Európai Bizottság megalapozottnak találja, akkor először a magyar kormánnyal kell konzultációkat folytatnia, de ha ezek eredménytelenül érnek véget, akkor tiltott állami támogatás miatt akár kötelezettségszegési eljárás is lehet az eljárás vége, mely további jogvita esetén az Európai Bírósághoz kerülhet. Jávorék jogi szakértői szerint akár pénzügyi következményei is lehetnek az eljárás végén, mivel a Bizottság akár büntetést is kiszabhat, illetve akár évekre visszamenőleg a tiltott állami támogatás visszafizetésére is kötelezhetik az érintetteket. Az érintetteknek tíz évük lenne visszafizetni a tiltott állami támogatást.
Az állam a legnagyobb hirdető
Urbán Ágnes az állami reklámköltések problémája kapcsán megemlítette: kimutatásuk szerint a reklámpiacon a magyar állam a legnagyobb hirdetővé vált, ma már a médiaszektor bevételeinek 17 százaléka származik az államtól, ami közéleti lapoknál még magasabb arányt tesz ki. Ez szerinte rendkívül káros, egy torz médiarendszert eredményez, ráadásul a kereskedelmi hirdetők is egyre inkább a kormánypárti médiában mernek csak hirdetni. Azt is mondta, a panaszbeadványhoz cégbírósági adatokat, Kantar kutatási eredményeket, újságcikkeket, tudósításokat, de még a Médiatanács országgyűlési beszámolóját is fel tudták használni.
Urbán kérdésre válaszolva elmondta, a mostani panaszbeadványba még nem tudták belevenni a 476 médiatermék maga alá gyűrő központi fideszes alapítvány, a Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány ügyét, de hamarosan kiegészítő dokumentumot küldenek emiatt is az Európai Bizottsághoz. (Tegnap egyébként az alapítvány miatt idehaza bírósághoz fordult a Szabad Pécs.)
A konferenciát egyébként Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke nyitotta meg, aki reményét fejezte ki, hogy idővel visszaállhat a magyar médiarendszer a törvényes keretek közé. Stock Richárd, a Klubrádió vezetője kitért arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatójáról ellentmondásos indokkal tiltották ki a Klubrádiót, és további 7 szerkesztőséget, melyek közös tulajdonsága, hogy függetlenek a kormánytól. Stock felidézte: először azt mondták nekik, nincs hely, később azt mondták, nem kaptak meghívót, a következő verzió pedig az volt, hogy a Klubrádió a pártsajtó része. Stock megragadta az alkalmat, hogy bebizonyítsa ennek ellenkezőjét, ennek egyik bizonyítéka, hogy a Klubrádió 2010 óta több mint 1 milliárd forint olvasói támogatást szerzett.
Stock Richárd (Klubrádió), Jávor Benedek (PM), Urbán Ágnes (Mérték). Fotó: a szerző mobiltelefonos felvétele | https://media1.hu/2019/01/17/unios-panasz-a-magyar-mediarendszer-torzitasa-miatt/ | https://web.archive.org/web/20221130001514/https://media1.hu/2019/01/17/unios-panasz-a-magyar-mediarendszer-torzitasa-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/unios-panasz-a-magyar-mediarendszer-torzitasa-miatt | Media1 | hungarian-news | 2019-01-17 14:24:50 | [] | [
"Magyar Idők (újság)",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"EU",
"tiltott állami támogatás"
] | [] |
48,359 | Tarjányi és Murányi visszaszól a 444-nek | Tarjányi Péter, a bezárt Zoom alapítója és Murányi András volt hírigazgató a cenzúrát emlegető 444-es cikk kapcsán etikátlansággal vádolja annak szerzőjét. Elmondták, miért nem engedték ki elsőre a Zoomon például a Kaminsky Fanni melltartóján viccelődő írást, és mit gondolnak az Orbán-kormány érdekében történő cenzúráról. | Hosszú cikk jelent meg szerdán Rényi Pál Dániel „tollából” a 444.hu-n Tarjányi Péterről Ez történik amikor a politikai kalandor újságot csinál Magyarországon címmel, a 2017-ben júliusában újraindult, majd 2018 végén bezárt Zoom.hu alapítójáról, illetve magáról a szerkesztőségről és különböző volt munkatársakról.
A cikk egyebek mellett azt állítja, Tarjányi a másfél éves működés alatt nem is egyszer, hanem folyamatosan beavatkozott a hírportál szerkesztőségének mindennapjaiba és akadályozta az újságírókat.
A cikk szerint többször előfordult, hogy a tulajdonos nyomására levettek, visszatartottak, és át is írtak a kormánynak, illetve Habony Árpádnak és Kaminsky Fanninak kellemetlen anyagot, valamint megesett az is, hogy „zacskóból” kapták meg a késve érkező fizetésüket az újságírók. A 444 cikke – mely főleg egykori zoomos munkatársak szavaira hagyatkozik – több ügyet is említett. Ilyen, hogy Tarjányi állítólag Botka Lászlót (az MSZP szegedi polgármeserét, volt miniszterelnök-jelöltet) érintő ügyekről kért anyagokat, és egyes ügyekben maga is hozott dokumentumokat. A 444 szerint jobbikos korrupciós történetek is szerepeltek a kívánságlistán, kormányzati vonalon pedig a Lázár Jánost érintő ügyek feltárása élvezett elsőbbséget. A cikk megemlíti, hogy a zoom.hu 2017-ben történt újraindulása után, azután rúgták ki Zappe Gábor főszerkesztőt, hogy lehozta az oldal egy, a Magyar Nemzetben „Furcsa pénzmozgás az Orbán-család cégénél” címmel megjelent cikk szemléjét, ami az Orbán-család gazdagodását firtatta. A kirúgást követően Tarjányi a Magyar Nemzetnek adott egy interjút arról, hogy „ha akarnám, csak hétfőn, szerdán és pénteken jelennének meg cikkek az oldalon, mert ez az én újságom. Feltehetek és levehetek anyagokat, senki sem tudja megakadályozni.” Állítólag a Zoom újságíróit akkor is akadályozták, amikor Mészáros Lőrinc adriai jachtjával kívántak foglalkozni. A 444 furcsállotta azt is, hogy a zoom.hu tulajdonosa nem árulta el, kiktől kapott pénzügyi támogatást a működésére.
Felhívtuk Tarjányit és Murányit
A Media1, mivel be kívánt számolni a 444 állításairól, a hallgattassék meg a másik fél elve alapján megkereste Tarjányi Pétert, valamint Murányi András volt zoomos hírigazgatót is. Tarjányit szerdán késő este értük utol. Azt mondta a Media1-nek, a 444 írása szerinte az újságírószakmai és etikai szabályokkal szembemenve készült, és hihetetlenül igazságtalan, ugyanis miután megkereste őt a 444 szerzője, csak három kérdést kapott tőle, amit meg is válaszolt számára, egyúttal jelezte, hogy a 21 hónapnyi működés kapcsán személyesen tisztázná a felvetéseket részletesen is. Rényi azonban nem volt hajlandó találkozni a felkínált részletes válaszok érdekében. A legnagyobb problémának Tarjányi nem is a személyes találkozástól való elzárkózást tartja, hanem hogy a rá vonatkozó negatív állításokat a cikkben láthatta először, így nem reagálhatott ezekre, annak ellenére, hogy kifejezetten ezt kérte sms-ben, e-mailben és Facebookon a szerzőtől.
„Ez az eljárás újságírói szakmai és etikai szempontból azért is aggályos, mert a 444.hu írását több meghatározó médium, pédlául az index.hu és a hvg.hu változtatás nélkül átvette”
– fejtegette Tarjányi.
5000 karakterből mindössze fél mondat maradhatott
Murányi András, aki a Zoom hírigazgatói feladatainak ellátása előtt a bezárt Népszabadság utolsó főszerkesztője volt, jelenleg pedig a Párbeszéd Magyarországért (PM) kommunikációs igazgatója, szintén elmesélte, mit gondol a cikk elkészítésének módszereiről és a cikk állításairól:
„Azzal keresett meg a 444.hu munkatársa, hogy három kérdést szeretne feltenni írásban a Zoom.hu megszűnése kapcsán. 5000 karakteres választ írtam. Noha nem gondoltam, hogy a szerző az egészet idézi is – ezt nem is vártam el, sőt –, az meglepett, hogy a cikkben csupán egy (fél)mondat köszön vissza tőlem, és a dolgozatban szereplő állításféléket, pletykákat, információkat se veti össze a megállapításaimmal. Miután 25 évig dolgoztam újságíróként, van rutinom abban, mikor olvasok koncepciózus, torz, a szerző elképzeléseit tükröző szöveget. Ez a cikk éppen ilyen. Ennek nyomán papírformaként értékeltem, hogy a szerző még csúsztat is. Azt írta: „Murányi András hírigazgató akkortájt egy konferencián Origo-Ripost szintű újságírásnak nevezte, hogy a hvg.hu és a 444.hu a pénzügyeik iránt érdeklődik, és furcsállta, hogy gyanúsnak találják a titkos multiszerződés sztoriját.” Ehhez képest nem a pénzügyek iránti érdeklődést neveztem Origo-Ripost szintű újságírásnak, hanem – mint az a hvg.hu akkori, 2017. október 4-i tudósításában szerepel – „…a tulajdonosi kapcsolatokat, politikai ambíciókat és a médium kapcsolatát firtató 444-es és hvg.hu-s cikkek” nyomán mondtam, hogy azok „a Ripost-Origo szintjén vannak”. Murányi azt is nyilatkozta portálunknak, szerinte a pénzügyeket illetően tiszta volt a kép, és a 444.hu-nak küldött mostani teljes – nem közölt – válasza is ez volt: „A tulajdonos és a gazdasági igazgató egy 2017 nyári, még a lap indulása előtti vezetőségi értekezleten három, angol, illetve német nyelven készült, CEO-k által jegyzett, konkrét számokat tartalmazó szerződést mutatott be nekünk – rajtam kívül a főszerkesztőnek, a lapigazgatónak, a kereskedelmi igazgatónak és a vezető fejlesztőnek –, azzal a megkötéssel, hogy helyben elolvashatjuk őket, de nem beszélhetünk róluk. Egy-egy autógyártással, integrált vállalatirányítási rendszerrel és szoftverekkel foglalkozó, magyar leányvállalattal rendelkező multiról volt szó. Ahogyan Zappe Gábor főszerkesztő az értekezlet után megjegyezte: »Ha ez a három cég a mellkasomra lenne tetoválva, nem lenne ciki«. A tulajdonos azt mondta, két évre biztosan elegendő a pénz, amelyet – a három multi szponzorációja mellett – saját vállalkozásokból tett össze.”
Murányi szerint az, hogy „a jelenlegi sajtó- és médiaviszonyok között három külföldi multi titoktartást kér, legföljebb annak okoz meglepetést, aki a Holdon él. Ezt a Népszabadság utolsó főszerkesztőjeként, a lap megmentéséért folytatott külföldi tárgyalások alapján is mondhatom.”
A Media1 megkereste Rényi Pál Dánielt, a 444 cikkének szerzőjét is, hogy igaz-e, hogy elzárkózott a felajánlott találkozó elől, illetve kíváncsiak voltunk, igazak-e Tarjányiék állításai, hogy nem mutatta meg az összes vádpontját, de Rényi csupán annyit mondott, nem kíván többet hozzátenni ahhoz, ami a cikkében szerepel.
Zappe kirúgásához nem volt köze a szemlének
Tarjányinál és Murányinál is rákérdeztünk Zappe 2017-es kirúgásának körülményeire. Ezzel kapcsolatban Tarjányi így reagált:
„A 444 valótlanul állítja, hogy Zappe Gábor főszerkesztőt egy Magyar Nemzetből szemlézett cikk miatt mozdította el pozíciójából a tulajdonos. A valóság az, hogy az elbocsátás korábban történt, Simicska médiájának ehhez semmi köze nem volt. Ezt Zappe Gábor a Facebookján közzétett posztban is kommunikálta, és én is beszéltem erről, „de a 444 a tényekkel nem foglalkozott sem akkor, sem most. Zappe eltávolításának nem szakmai, hanem emberi okai voltak”.
Murányi: Összességében szabad tartalomgyártás folyt
Murányi András, a volt hírigazgató arra, hogy valóban voltak-e rendszeresen belenyúlások az anyagokba, illetve Zappe elbocsátásnak volt-e az ominózus nemzetes lapszemléhez köze, ezt írta:
„Az első főszerkesztő, Zappe Gábor idején egyszer valóban lekerült egy Magyar Nemzet-lapszemle. Én erről utólag értesültem. Ebből a cikklevételből, egyben Zappe menesztéséből hatalmas médiapatália lett, pláne, hogy utána a tulajdonos több kemény nyilatkozatot is adott. Ezek a nyilatkozatok – ezt akkor is elmondtam a tulajdonosnak – nem voltak szerencsések, kivált azért nem, mert azt a hatást keltették, mintha a Zoom.hu a tulajdonos által kézivezérelt lap lenne. Éppen ezért én három nappal a cikklevétel után, szerkesztőségi értekezleten – mint megbízott főszerkesztő – azt kértem a tulajdonostól, hogy több ilyen beavatkozás ne legyen, különben én is távozom a cégtől. A tulajdonos ott, plénum előtt ezt meg is ígérte, ám – érdekes módon – ez a fordulat már nem jelent meg a Zoom.hu-t és Tarjányi Pétert addig ütő-vágó lapokban… Direkt belenyúlás annyi feltétlenül volt a lapnál, amennyi a 444.hu-nál vagy másutt is megesett, megesik… Akadt rossz, szint alatti bulvárcikk vagy olyan anyag, amelynek a szerkesztő – mondjuk – azért adott más címet, hogy szakmailag javítson rajta és/vagy jobban hozza a kattintást. Persze, a Zoom.hu-nál is előfordult félreértés, mellényúlás vagy éppen olyan anyag, amelyet késleltetni kellett. Egy, a HírTV-s kollégákkal hónapokig nyúló, közös tényfeltáró projekt, a 444.hu cikkében említett NER Force One: titkozatos repülő a magyar égen című anyagot – néhány órával – valóban a tervezettnél később közöltünk, mert a nem megfelelő információáramlás folytán a tulajdonos a dolgozat publikálása előtti napokban jelezte, hogy semmilyen formában nem kíván azonos platformon lenni Simicska Lajos bármilyen médiatermékével. Ezért a kereszthivatkozások kikerültek a cikkből, részben a HírTV kérésére pedig megvártuk, amíg adásba kerül az ő anyaguk. Kétségkívül fura és rossz szituáció volt – az eset után Tarjányi Péternek felajánlottam a lemondásomat, de nem fogadta el –, de a cikk az összes állításával megjelent. Aki azt mondja, hogy rendszeresen előfordultak ilyen esetek a lapnál, az hazudik. Összességében a Zoom.hu-nál szabad tartalomkészítés folyt.”
Murányi András arra, igaz-e, hogy érkeztek megrendelések lejáratásokra, ezt írta:
„Annak idején a 444.hu négy linkkel „igazolta”, hogy a Zoom.hu Botka László lejáratására törekedett: mármost a négy linkből kettő sajtótájékoztatóról készült MTI-jelentésre mutatott, vagyis olyan cikk volt, amelyet bármelyik más újságtól is belinkelhettek volna, hiszen a távirati iroda tudósítása alapján mindegyik megírta. De ha akadtak „Botka- és Lázár-cikkek”, akkor ugyanígy voltak Molnár Gyula-, Gyurcsány Ferenc-, Szijjártó Péter- vagy éppen Karácsony Gergely-cikkek… Légből kapott mondások ellen az archívum jó barát, és választ ad arra a kérdésre, kivel, mennyit, milyen hír alapján, mennyit foglalkozott a Zoom.hu. Ilyesféle állítások előtt minden tényfeltáró újságírónak javaslom a cikktár felkeresését.”
Arra, hogy igaz-e, hogy már az indulás utáni szeptemberben Tarjányi Péter megakasztotta Veres Viktor, Csepregi János Botond és Kovács István cikksorozatát arról az adriai jachtról, amelyet először a Magyar Narancs fotózott le, és amelyet Mészáros Lőrinc és barátai használtak, arra hivatkozva, hogy ha jegelik a sztorit egy kicsit, akkor később az Artemy fedélzetére is felmehetnek, de erre ezután sosem került sor, a cikksorozat pedig kimúlt, azt mondta Murányi:
„Ez még a Zappe-időszakban volt, épp ezért nincs pontos tudásom arról, mi történt; pláne, mert akkoriban energiáim jelentős részét a cég rádiós lábának kiépítését szolgáló tárgyalások kötötték le. Ellenben az biztos, hogy ezek nem helyszíni, tényfeltáró, hanem a neten talált anyagok voltak. Továbbá: ha rákeresnek az Artemy kulcsszóra, a témában két cikk is megtalálható a Zoom.hu máig elérhető archívumában. Az egyik Kovács Istváné, a másik Csepregi Botondé ”.
Tarjányi erről az ügyről ezt írta:
„A 444 azt a hamis látszatot kelti, hogy a tulajdonos megakasztott újságírói folyamatokat, miközben 3 sorral lejjebb szerepel a Zoomon megjelent cikk hivatkozása, és Mészáros Lőrinc gazdagodása kapcsán további cikkek is megjelentek. Értelmezhetetlen a 444 azon állítása, amelyben azt sejtetik, hogy Mészáros Lőrinc repülője kapcsán kormányközeli érdekek érvényesültek a Zoomnál. A valóság az, hogy a teljes anyag és az exkluzív képek a HírTV-ben lejött riporttal egy napon megjelentek, és mind a mai napig a Zoom archívumában olvashatók. A 444 nem hozta le azt az információt sem, hogy ezt a cikket a Zoom.hu pályázóként beküldte a Gőbölyös Soma újságírói díjra. A cikkben szereplő Ábrahám Ambrus újságíró és Veres Viktor fotóriporter a zoom.hu tulajdonosaitól jutalmat kaptak ezért a cikksorozatukért, ezt a tényt a 444 úgyszintén elfelejtette közölni.”
Murányi a 444 cikkének azon állítására, hogy a lapvezetés kerek egy éven keresztül hitegette a szerzőt, hogy nemsokára kimegy az írás, Csepregi János Botond 2017 végén írt kétrészes cikke arról, hogy a Habonnyal jó viszonyt ápoló izraeli üzletember, Michael Gagel offshore cége vette meg a Puskás Ferenc stadion metrómegálló felett magasodó BKV-irodaházat, azt mondta, nem emlékszik ilyenre. Tarjányi erre ezt mondta:
„A 444-nek nyilatkozó Csepregi János Botond volt zoomos újságíró vélelmeire a tulajdonos nem kíván reagálni, mivel nevezett személlyel mind a menedzsment, mind a tulajdonosi kör nem ápol jó viszonyt. Csepregi János Botond a zoom.hu-tól főszerkesztői döntés alapján – szakmai okok miatt – miatt lett elbocsátva, aki az elbocsátását sérelmezte, és a lapvezetést azóta is kritizálta és kritizálja.”
Tarjányi a többi ügy kapcsán azt írta, a 444 hamisan állítja, hogy a tulajdonos Botkát érintő ügyekről kért anyagokat, mivel a valóság az, hogy egy szegedi ügyekben dolgozó oknyomozó újságíró szerzett be minden releváns információt, és ahhoz Tarjányi Péternek semmi köze nem volt. A 444.hu hamisan állítja azt is – mondja a volt médiatulajdonos -, hogy a kormányzati vonalon Lázár Jánost érintő ügyek feltárása élvezett elsőbbséget, mivel a valóság ezzel szemben az az archívum alapján, hogy
Orbán Viktorral kapcsolatban 1075 cikk, Mészáros Lőrinc kapcsán 257 cikk, Lázár János kapcsán 145 cikk, Matolcsy György kapcsán 80 cikk, Habony Árpád kapcsán 25 cikk, Seszták Miklós kapcsán 14 cikk jelent meg a Zoom-on.
Kaminsky Fanni melltartója
Rákérdeztünk a 444 által említett Kaminsky Fanni ügyre is. Tarjányi erről ezt írta.
„A 444 állításaival szemben Kaminski Fanny ügyében egy esetben kötelezte a tulajdonos a cikk íróját az anyag átírására. Az újságíró a rákszűrés világnapján arról írt, hogy egy nyilvános rendezvényen az ott résztvevő kormányközeli hölgyek melle mennyire feszes, vagy mennyire lógós, különös tekintettel a nevezett hölgy kebleire. Ezt nem tartottam a zoom.hu szellemiségével összeegyeztethetőnek semmilyen szempontból. A gusztustalan cikk után a lapvezetés nem kívánt egy ideig Kaminsky témával foglalkozni, amit a tulajdonos megértett és elfogadott”
Murányi is hasonlót mondott:
„ Emlékeim szerint az a cikk szint alatti volt; úgy rémlik, Kaminsky Fanni melltartója állt a fókuszában személyeskedő hangvételben. Az alapvetés volt, hogy nem személyeskedünk, kivált nem „valaki valakije” alapon, akármilyen oldalon is áll.”
Murányinál rákérdeztünk a turistabuszos cikkre is, amit a 444 így említett példaként a cenzúrákra:
„Egy belpolos szerző a legbosszantóbb esetként azt említette, amikor egy júniusi reggel ismeretlen szerző hozott le cikket a Big Bus városi turistabusz-szolgáltatást nyújtó cég hátteréről a zoom.hu-n, amit az Origo aztán címlapon szemlézett. (A cikk a legalapvetőbb szakmai normáknak sem felel meg: egyetlen megszólaló sincs benne, egyetlen forrás sincs megnevezve.)”
Murányi erre azt mondta, több cikk is megjelent a városi turistabuszok témakörében, és többet szemléztek is.
„Ezzel együtt lehet, hogy a szóban forgó írás szakmailag nem volt patent, ám – bármennyire is szeretnénk is az ellenkezőjét – megesik az ilyesmi akkor, amikor naponta hetven-száz cikket publikál egy lap.”
Murányi nem zacskók miatt távozott
A 444 cikke azt is írta, hogy a választások után érezhetően megroggyant a Zoom, hiszen több meghatározó embert is elküldtek: kirúgták a főszerkesztő-helyettes Szilágyi Richárdot, nem sokkal később távozott Szabó Zsolt értékesítési vezető, augusztus 1-jén pedig Murányi is, majd augusztusban 11-én kiderült, hogy nincs pénz, és végül 17-én többeket „zacskóból”, készpénzben fizettek ki.”
Murányi erről ezt írta:
A választások után olyannyira nem roggyant meg a lap, hogy májusban rekordhónapot zárt: mint az júniusban a „Fennállásának eddigi legerősebb hónapján van túl a Zoom.hu” című, ma is elérhető cikkben megjelent, az újság több mint 1,9 millió felhasználót ért el az év ötödik hónapjában. Hasonlóan jó eredményeket rögzíthetett a Zoom.hu a nyáron is. Ekkor – immár tíz hónapja – Kustánczi Norbert főszerkesztő, Farkas Csilla főszerkesztő-helyettes és jómagam alkottuk a szerkesztőségi menedzsmentet. Ami az én távozásomat illeti: közös megegyezéssel jöttem el a Zoom.hu-tól, azt követően, hogy világossá vált: már biztosan nem épül fel az a több lábon álló médiavállalat, amelyre szerződtem és amelynek terveiről annak idején több újság is írt. Hogy utána mi történt, abban aligha én vagyok az illetékes.
Fizetési gondok
Tarjányi a fizetésekről azt írta a Media1-nek, hogy a 444 hamisan állította, hogy a zoom.hu hírportálnál 21 hónapon keresztül a dolgozók folyamatosan késve kapták volna meg a fizetést. A valóság ezzel szemben az, hogy 3 esetben ugyan valóban történt csúszás, 2 esetben 2-3 nappal, 1 esetben 5 munkanappal később kapták meg a dolgozók a járandóságukat. A fizetés a Zoomnál minden hónap 10-én volt esedékes, és ezt 18 hónapban pontosan megkapták a munkavállalók. Tarjányi szerint a „szatyorból“ való fizetés rosszindulatú kijelentés, mivel a valóság az, hogy „zsebbe“ soha sem történt kifizetés, valamennyi munkavállaló teljes összegben be volt jelentve, mely munkabért maradéktalanul megkapták. Az írás azért is rosszindulatú, mert a ki nem fizetéses, folyamatos nem fizetéshez kapcsolódó pletykákat a zoom.hu menedzsmentje 3 esetben cikkekben, közleményben cáfolta az elmúlt 12 hónapban, amit a 444 nem vett figyelembe – tette hozzá Tarjányi, aki a 444 cikkében problémásnak találja azt is, hogy azt írták, Tarjányi 2002-ben egy Proware nevű informatikai cég élén azon dolgozott, hogy áttekintse az Orbán-kormány által kötött szerződéseket, és a jelentések közül számos kiszivárgott, de nem találták a fogást sehol, pedig az MFB-től az autópályakezelőig sok helyen vizsgálódtak, az ügyből pedig annyi maradt az utókornak, hogy elment több milliárd forint erre. Tarjányi erről most azt mondta a Media1-nek:
„Ez az állítás sem nem fedi a valóságot, ugyanis az átvilágításokért a Proware nem milliárdos nagyságrendű összeget, hanem néhány 10 millió forintos kifizetéseket kapott a megrendelőktől”
Tarjányi a 444 cikke kapcsán az írói karrierjére vonatkozó részt sem tartja teljesen korrektnek. Ezt írta róla a a 444: Tarjányi később írói karrierbe kezdett, a leginkább politikai és bűnügyi fikciós műfajokba sorolható könyveit máig az MSZP és a Fidesz felé is jó kapcsokkal bíró Hit Gyülekezete kiadója adja ki.
Tarjányi szerint azonban valótlan állítás, hogy Tarjányi Péter és Dosek Rita könyveit csak a Hit Gyülekezetének a kiadója adja ki. A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt 10 évben megjelent könyvek közül 5 darab a Libri Kiadó, 1 darab a Park kiadó, 2 darab a Patmos kiadó és 2 darab saját kiadásban jelentek meg.
Tarjányi állítja, nem akarta az Indexet megrogyasztani
Tarjányi vitatja azt is, hogy a Zoom elindítását egyfajta kísérletnek szánta volna az Index megroppantására. Állítja, nem igaz, hogy valamilyen fajta politikai játszma vezette, amikor az Index újságíróival tárgyalt az átvételükről:
– áll Tarjányi válaszában.
A 444 cikke egyébként azt állította, arra számíthatott Tarjányi, Simicska kivonulásával űr keletkezik a balos médiatérfélen, és belőle akár egy új, a Fidesz számára is partnernek tekintett baloldali oligarcha lehet. Arra is hivatkozik a 444, hogy Arató András, a Klubrádió többségi tulajdonosa azt mondta, nem történt ajánlattétel a Klubrádióra, pedig Tarjányiék ezt terjesztették. A cikk ezen fordulatáról Tarjányi most azt mondta, a 444.hu hamisan állítja a Klubrádió kapcsán, hogy a kapcsolatfelvétel ajánlattétel közlébe sem jutott, mivel a valóság az, hogy a felek között konkrét egyeztetések történtek, és vételi ajánlat és annak módosítása is átadásra került a Arató András számára. A 444 cikke szerint Tarjányi az induláskor tárgyalt Bodoky Tamással, az Átlátszó főszerkesztőjével is egy lehetséges együttműködésről. Ez azonban meghiúsult.
Utolértük a cikkében megemlített Kustánczi Norbert volt főszerkesztőt is, aki manapság az újságírás helyett egy pr-cégnél dolgozik. Messengeren azt írta, nem szeretne nyilatkozni, és legfeljebb annyit mondana: „A szerkesztőség vezetőinek, azaz Csillának, Andrásnak és nekem csak egy célunk volt: hogy egy jó újságot csináljunk.”
Kiemelt kép: Tarjányi Péter. Fotó: ATV, Egyenes Beszéd, 2018. december | https://media1.hu/2019/01/17/zoom-tarjanyi-muranyi-etikatlan-a-444-cikke-444-tarjanyiek-cenzorkodtak/ | https://web.archive.org/web/20230206215123/https://media1.hu/2019/01/17/zoom-tarjanyi-muranyi-etikatlan-a-444-cikke-444-tarjanyiek-cenzorkodtak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tarjanyi-es-muranyi-visszaszol-a-444-nek | Media1 | hungarian-news | 2019-01-17 14:26:43 | [
"Tarjányi Péter"
] | [
"Proware Kft.",
"Strat-Pol Kft."
] | [] | [
"média",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,360 | Nem támogatja a kormány Mészáros Lőrinc gyerekeinek kórházfejlesztését, mert túl drága lenne | Az Épkar és a Mészáros-gyerekek tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. építette volna ugyanis az új belgyógyászati tömböt Székesfehérváron, több mint 300 férőhellyel, és alsó hangon
18 MILLIÁRD FORINTBÓL.
Mindezt a Modern Városok Program keretében.
A kormány a székesfehérvári kórház felújításával kapcsolatos kérdésekre az RTL Híradónak azt válaszolta:
A szerződés akkor lép hatályba, ha a kormány támogató döntést hoz. A kormány azonban a fejlesztést – különösen a megnövekedett költségigényeire tekintettel – nem támogatta. | Van olyan pénz, amit már a kormány is sokall:
Az Épkar és a Mészáros-gyerekek tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. építette volna ugyanis az új belgyógyászati tömböt Székesfehérváron, több mint 300 férőhellyel, és alsó hangon
Mindezt a Modern Városok Program keretében.
A kormány a székesfehérvári kórház felújításával kapcsolatos kérdésekre az RTL Híradónak azt válaszolta:
A szerződés akkor lép hatályba, ha a kormány támogató döntést hoz. A kormány azonban a fejlesztést – különösen a megnövekedett költségigényeire tekintettel – nem támogatta. | https://index.hu/gazdasag/2019/01/15/meszaros_lorinc_epkar_fejer-b.a.l._fehervari_korhaz_18_milliard_forint/ | https://web.archive.org/web/20201107235557/https://index.hu/gazdasag/2019/01/15/meszaros_lorinc_epkar_fejer-b.a.l._fehervari_korhaz_18_milliard_forint/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-tamogatja-a-kormany-meszaros-lorinc-gyerekeinek-korhazfejleszteset-mert-tul-draga-lenne | Index | hungarian-news | 2019-01-15 14:44:00 | [] | [
"Épkar Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Székesfehérvár Város Önkormányzata"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"egészségügy",
"támogatás",
"építőipar",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,361 | Szemerey Tamás helyett Szíjj László került az MKB tulajdonosai közé | Szemerey Tamásnak rendeznie kell a kisbankja, vagyis az NHB likviditási helyzetét. Mindez aligha független attól, hogy eladta egy jóval nagyobb falat, az MKB harmadát. A pakett azért így sem került messze a NER-től. | Azt már megszokhattuk, hogy az MKB Bank tulajdonosai gyakran jelentenek be tulajdonosi változásokat. A bank privatizációja után a mindenféle indiai-szingapúri-magyar intézményi tulajdonosi kör több lépésben konvergált, elsősorban Mészáros Lőrinc, illetve Szemerey Tamás felé, vagyis Orbán Viktor miniszterelnök barátjához és Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéréhez.
Ez most fontos
A sok részben technikai részesedés-csere után azonban január 14-én egy érdemi változást is közzétettek. Az MKB Bank ugyanis bejelentette, hogy a Blue Robin Investment S.C.A., vagyis a bank 32,9 százalékos részvényese hivatalosan tájékoztatta az MKB Bank Zrt.-t arról, hogy végső tulajdonosának személye megváltozott.
Sok a tulajdonnév, de röviden a lényeg, eddig Szemereyé volt a nyolc legnagyobb hazai bank egyikének az egyharmada, innentől Szíjj Lászlóé lesz. Utóbbit sem kell vélhetően bemutatni az olvasóinknak, az elsősorban a Duna Aszfalt éléről ismert tiszakécskei illetőségű építőipari üzletember jó barátja Mészáros Lőrincnek és a Simicska Lajos fémjelezte Közgép-sikerszéria után a legnagyobb hazai mélyépítőipari játékos.
NHB-para
A lépés aligha volt véletlen, hiszen az elmúlt egy hónapban Szemerey Tamás kisbankja, vagyis az NHB Bank likviditási problémákkal küzdött, és az MKB stakeholderei stabilabb tőkehátteret szeretett volna felmutatni. A többiek (és úgy tudjuk, hogy Szemerey partner volt ebben a kérdésben) olyan továbbra is magyar, de kívülről nézve stabilabb hátteret szerettek volna, amely egy éppen tőzsdére készülő bank reputációjára nem jelent veszélyt.
Az ugyanis kifelé kellemetlen lett volna, ha magyarázni kell, hogy miként lehet egy nagy bank tulajdonosa egy olyan befektető, aki még egy kis bank problémáinak megoldásával is szenved.
Szíjjről és az MKB-ról már hallottunk
A laikus olvasó esetleg azt is sejtheti, hogy Szíjj László számára sem teljesen ismeretlen a bank. Korábban elsőként a Figyelő hetilap mutatta be, hogy milyen kiterjedt kapcsolat volt az MKB megvételében kulcsszerepet játszó Jaksa János korábbi kecskeméti bankár és Szíjj László Duna Aszfaltja között. Hivatalosan azonban Szíjj László csak most jelenik meg a bankban.
Milyen következményei lehetnek a változásnak?
Érdemben semmi. Azt hallottuk, hogy a jogászok alaposan átnézték a tranzakciót és arra jutottak, hogy a Szemerey Tamás lecserélése Szíjj Lászlóra nem változtat a bank nagyhitel korlátain, vagyis azon, hogy például az MKB miként finanszírozhat Mészáros-érdekeltségeket, illetve nem vált ki vételi ajánlatot sem.
A bank környezetében biztosan cél volt, hogy a tőzsdére lépés előtt rendezzen olyan kérdéseket, amelyeket a tőzsdei nyilvánosság előtt már esetleg bonyolultabb lett volna. | https://index.hu/gazdasag/2019/01/14/szemerey_tamas_helyett_szijj_laszlo_kerult_az_mkb_tulajdonosai_koze/ | https://web.archive.org/web/20230324085438/https://index.hu/gazdasag/2019/01/14/szemerey_tamas_helyett_szijj_laszlo_kerult_az_mkb_tulajdonosai_koze/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szemerey-tamas-helyett-szijj-laszlo-kerult-az-mkb-tulajdonosai-koze | Index | hungarian-news | 2019-01-14 14:46:00 | [
"Matolcsy György",
"Szemerey Tamás",
"Szíjj László"
] | [
"Blue Robin Investments",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"rokonok",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [
"MKB eladása"
] |
48,362 | Szerencsen terjeszkedik a Mészáros-birodalom | Mészárosék tavaly év végén egy újabb cégvásárlást bonyolítottak le. A társaság 2022 május végéig érvényes környezethasználati engedéllyel rendelkezik egy milliárdos beruházás megvalósítására. | A Mészáros-birodalom terjeszkedése nem ismer határokat, kisgömböc módjára vásárolja fel sorra a különféle cégeket, működjenek azok bármely területen. Tavaly év végére is jutott egy ilyen tranzakció, ami mégis valamivel különlegesebb a többinél: 2018. december elsején a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. az egyedüli tulajdonosa lett a szerencsi, de korábban debreceni székhelyű PIMCO Kft.-nek. A mára 153 milliós jegyzett tőkével rendelkező céget 2011-ben alapították, azóta jelentős érdemi tevékenységet nem végez a beszámolók alapján.
A PIMCO azonban nem emiatt a legérdekesebb. A társaság az évek óta húzódó, Szerencsre tervezett üveggyapot gyár beruházásával összefüggésben 2017. május 23-án kapott érvényes környezethasználati engedélyt 2022. május 31-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától.
A hatóság oldalán elérhető engedélyeztetési dokumentáció szerint évi 13-14 ezer tonnás kapacitással működne a gyár, és 100 fő foglalkoztatását biztosítaná. A tervezett létesítmény önkormányzati területen valósulna meg, a 6,4 hektáros ingatlanra a bérleti szerződést is megkötötte a PIMCO, azt ugyanis csatolták az engedélyeztetési eljáráshoz benyújtott dokumentációhoz. Dátum hiányában azt nem tudni, hogy mikor írták alá a felek a szerződést, viszont a bérleti díj fizetése 2017.02.01-től volt esedékes, és 2030 szeptemberéig szól. Mértéke 225 forint/m2/év, ami megközelítőleg 14,4 millió forintos költséget eredményezett az ingatlan esetében. Magát a gyárat közel 9000, a raktár épületet pedig 4000 m2-esre tervezték.
Az engedélyeztetési eljárást nagyon hamar, mindössze 42 nap alatt lefolytatta a hatóság. A gyorsaság nem meglepő, hiszen 2016 év végén a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a bruházást, ami a hatósági ügyek felgyorsítását is eredményezi. A kormány azonban nemcsak ilyen formában támogatta a beruházást, hiszen a Szerencsi Hírek 2017 májusi számában megjelent tudósítás szerint a Nemzeti Befektetési Ügynökség 2016 szeptemberében 4 milliárd forintos támogatásban részesítette a projektet.
Mészárosék tehát a PIMCO révén megvettek egy olyan céget, melynek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektje van, 4 milliárdos állami támogatást és érvényes környezethasználati engedélyt is magáénak tudhat. Így nem csoda, hogy felkeltette a felcsúti milliárdos figyelmét a projekt, ami nem csak az imént felsorolt dolgok miatt nevezhető unikálisnak.
Az engedélyeztetési dokumentációban foglaltak szerint a PIMCO - vagyis most már Mészáros - ezzel a beruházással | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szerencsen-terjeszkedik-a-meszaros-birodalom.html | https://web.archive.org/web/20230204020222/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szerencsen-terjeszkedik-a-meszaros-birodalom.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szerencsen-terjeszkedik-a-meszaros-birodalom | mfor.hu | hungarian-news | 2019-01-04 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"PIMCO Kft.",
"Talentis Group Zrt."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Szerencs"
] | [
"támogatás",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,363 | 59 országból jött Magyarországra a húszezer letelepedési kötvényes | A legtöbben kínaiak és oroszok, de tucatjával jöttek a Karib-szigetekről is. | 145 fő híján húszezer külföldi jutott magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez 2013 és 2017 között, derült ki a birtokunkba jutott, minden eddiginél pontosabb adatbázisból. Az Orbán-kormány letelepedési kötvényprogramjában 59 ország 6543 kötvényt jegyző állampolgára, és ezek 13,3 ezer családtagja jutott magyar papírokhoz.*Annyira pontatlan a statisztika, hogy egyes adatbázis szerint 19.955, míg más statisztika szerint 19.855 külföldi kapott magyar papírokat. A letelepedési kötvényprogram kezdeti szakaszában először tartózkodási engedélyt kaptak a külföldiek, majd fél év után válthatták át élethosszig tartó letelepedési engedélyé. A 2015. január 1-jén életbe lépő törvénymódosítást követően egyből a letelepedési engedélyt kapták meg. A korábban igénylő külföldiek közül csak 17 fő nem váltotta még ki a letelepedési engedélyét.
Az adatokat a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes szervezet kérte ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól. Ez alapján kiderült, hogy a 19 838 letelepedési engedélyt kiváltó külföldi közül 15 754 érkezett Kínából, vagyis
a kötvényes bevándorlók 81 százaléka kínai.
Őket követik az oroszok, összesen 1265-en kaptak magyar papírokat. A harmadik helyen az irániak végeztek (305 fő), majd a pakisztániak (241 fő), irakiak (222), vietnámiak (211 fő), törökök (204 fő) és szírek (171 fő) következnek a listán.
A teljes listát az alábbi grafikon mutatja. A kínaiakat és az oroszokat a magas létszám miatt kivettem a grafikonból.
Feltűnő, hogy olyan országokból is érkeztek külföldiek, amelyeket offshore adóparadicsomként tartanak számon. A karibi St. Kitts és Nevisről 19-en, Grenadából heten, Antigua és Barbudáról hárman, Belize-ből pedig egy személy kapott magyar papírokat.
Sokan így kerülhették meg az egyébként sem túl szigorú hazai szabályokat. Az offshore országokban jellemzően nagyon egyszerű állampolgársághoz jutni, és nem is csak az útlevelekkel lehet trükközni. Büntetett előéletű külföldiek például offshore országokban kérhettek tiszta erkölcsi bizonyítványt. A magyar bevándorlási szabályok szerint a lakhely szerint illetékes hatóságtól kell az erkölcsi bizonyítványt beszerezni.*A jogszabály szó szerint így szól: Magyarország területére történt beutazását megelőző állandó, vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okirat.
A Magyar Nemzet korábban egy adócsalásért elítélt orosz esetét hozta példának, aki St. Kitts és Nevis szigetéről adott be tiszta erkölcsi bizonyítványt a magyar hatóságoknak, amelyek a dokumentumot elfogadták.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a G7-nek azt mondta, hogy a letelepedési államkötvények forgalmazása az egyik legnagyobb biztonsági fenyegetés, amelyet a kormány önként és szándékosan szabadított rá Magyarországra.
A kötvény jegyzése folytán letelepedési jogosultságot szerzett közel 20 ezer külföldi állampolgár átvilágítása, valamint az általuk befektetett pénzek eredetének az ellenőrzése egyaránt alkalmatlan annak megelőzésre, hogy bűnözők, vagy akár terroristák Magyarországon mossák tisztára az ismeretlen forrásból származó vagyonukat
Ligeti szerint példa nélküli, hogy a kormány, illetve a parlament az adófizetőknek több tízmilliárdos veszteséget okozva juttat nyereséghez döntően offshore hátterű, ismeretlen személyek érdekeltségébe tartozó cégeket. A kötvényüzlettel a magyar adófizetők mintegy 17 milliárd forintot buktak, miközben a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt cégek a program négy éve alatt 162 milliárd forintos bevételre tettek szert.
A külföldiek ellenőrzésére eleinte 8, majd 2015 után is csak 30 nap állt a magyar hatóságok rendelkezésére. Ennyi idő alatt kellett a bevándorlási hivatalnak ellenőrizni a papírokat és kiállítani a magyar engedélyeket. A kormány szerint ebbe a nyolc, majd harminc napba még az is belefért, hogy az unión kívül, Magyarorsszágtól több ezer kilométerre élő külföldieket a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal is ellenőrizze. Egy magyar állampolgár nemzetbiztonsági átvilágítására egyébként 60 napra – ami további 30 nappal meghosszabbítható – van szüksége a titkoszolgállatoknak.*A nemzetbiztonsági ellenőrzést az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, ez a határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.
A TI adatigényléséből az is kiderült, hogy a közel húszezer kérelmezőből*Összesen 19.919 kérelmező volt, amelyből 19.855 kapott engedélyt. nemzetbiztonsági kifogás miatt csupán 20 kötvényjegyző és 44 családtag esetében utasították el a magyar hatóságok a letelepedési kérelmeket. Ez azt jelenti, hogy a kötvényes külföldiek irreálisan alacsony aránya,
csupán 0,3 százaléka nem kapott magyar papírt.
Ez azért beszédes, mert a 2017-es statisztika szerint más külföldiek esetében a magyar állam 22-szer szigorúbb, miután a tartózkodási és a letelepedési engedélykérelmek 6,4 százalékát utasítottották el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPéldátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkelMajdnem 20 ezer tartózkodási vagy letelepedési engedélyből 24 darab szűnt meg, és mindössze hat a magyar hatóságok döntése miatt. | https://g7.hu/kozelet/20190116/59-orszagbol-jott-magyarorszagra-a-huszezer-letelepedesi-kotvenyes/ | https://web.archive.org/web/20230608194059/https://g7.hu/kozelet/20190116/59-orszagbol-jott-magyarorszagra-a-huszezer-letelepedesi-kotvenyes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/59-orszagbol-jott-magyarorszagra-a-huszezer-letelepedesi-kotvenyes | G7 | hungarian-news | 2019-01-16 11:20:00 | [] | [] | [] | [
"offshore",
"háttér",
"átláthatóság",
"titkosszolgálat",
"klientúra",
"vízum-állampolgárság"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
48,364 | Földbe döngölt egy céget a kormány, majd letette előtte a fegyvert | A korábbi piacáról hét éve jogellenesen kiszorított Edenred lesz az egyik nyertese annak, hogy megszűnt az Erzsébet-utalvány forgalmazása. | Törekszik arra a kormány, hogy minden évben kapjanak Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok – mondta Gulyás Gergely miniszter a november végi kormányzati tájékoztatón. Ezzel azt igyekezett ellensúlyozni, hogy 2016-tal és 2017-tel szemben decemberben nem küldött a kormány karácsonyi ajándékot az időseknek. (Merthogy tavaly húsvét – és a választások – előtt már megtette.)
Ez a juttatás olyan fontos szerepet kapott a kormányzati kommunikációban, hogy Orbán Viktor is megemlítette, amikor a kormányfő 2017 májusában felkereste Nagygécen „Bözsi nénit” a nemzeti konzultáció keretében. (Ez a felvételen 2 perc 10 másodpercnél hallható.)
Ehhez képest nagy fordulat, hogy tavaly december 21-én az utalványokat, illetve a kártyát kibocsátó Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. közölte: január 1-jétől megszünteti mind a papíralapú, mind az elektronikus utalványok kibocsátását. Igaz, akkor már tudni lehetett, hogy a kormány 2019-től megszünteti a legtöbb cafeteriaelem adókedvezményét, így idén sok más mellett az Erzsébet-utalvány után is ugyanakkora közterhet kellett volna befizetni, mint a bér után. Az igazán nagy tömegek által igénybe vett elemek közül csak a SZÉP-kártya adókedvezménye maradt meg, emellett pedig még a sport- és kulturális eseményekre szóló belépők adómentességének fenntartása érdemel említést.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegszünteti a legtöbb cafeteria-elemet a kormányEmellett csökken a munkáltatók által fizetendő szocho, és átalakul annak kedvezményrendszere is.
Ebből azonban még nem következett volna az Erzsébet-utalvány beszántása. A szintén béren kívüli juttatásokkal foglalkozó, de a legjövedelmezőbb cafeteriaelemek forgalmazásától jogszabályokkal távol tartott Edenred Magyarország például nem vonult ki a piacról azt követően sem, hogy nem bocsáthatott ki étkezési utalványokat. Több évig tartott ugyan, míg a jelenleg egyebek mellett ajándékutalványokat forgalmazó cég összeszedte magát a korábbi tevékenységének romjain, de 2017-ben 1,16 milliárd forintos forgalom mellett már 61 milliós adózott nyereséget termelt. Ez nagy fordulat azok után, hogy 2012 és 2016 között összesen 662 milliós veszteség jött össze.
A cég természetesen meglátta a lehetőséget a bevezetése óta stabilan az egyik legnépszerűbb béren kívüli juttatásnak számító Erzsébet-utalvány megszüntetésében. Ha most felmegyünk a honlapjára, akkor az „Erzsébet utalvány helyett Edenred!” jelmondatot olvashatjuk a legnagyobb betűkkel. Egyelőre nem tudni, hogy a kormány akar-e idén utalványokat küldeni a nyugdíjasoknak, de mivel két választás is lesz (tavasszal európai parlamenti, ősszel önkormányzati), nem lenne meglepő, ha valamivel kedveskedni akarna nekik. Erzsébet-utalványt ugyebár már nem küldhet, olyan kártyát pedig praktikus okokból nem, mint amilyet például az OTP Pénztárszolgáltató bocsát ki.
A papírutalványoknál valószínűleg az Edenred a piacvezető, de ironikus lenne, ha ilyeneket küldene a kormány a nyugdíjasoknak. (Persze az is elképzelhető, hogy az Erzsébet Utalványforgalmazó ad majd ki utalványokat direkt erre a célra.) A cég egyike annak a három francia utalványszolgáltatónak, amely alól a kormány 2011 végén kihúzta a jól jövedelmező, akkoriban 200 milliárd forintosra becsült piacot, hogy az űrt az állami-szakszervezeti*a cég tulajdonosa a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, amelyet a kormány és a szakszervezetek alapítottak Erzsébet Utalványforgalmazó tölthesse be.
A francia cégek közül mára egyedül az Edenred maradt a piacon, a Cheque Déjeuner és a Sodexo kivonult. Ettől függetlenül mindegyik megtámadta a Világbank bíróságnak megfelelő vitarendező szervezeténél a magyar államot egy 1987-es államközi, a befektetések védelméről szóló szerződésre hivatkozva. Elsőként az Edenred pere ért véget 2016 decemberében, kamatok nélkül számolva 23 millió eurót, akkori árfolyamon 7,3 milliárd forintot ítéltek meg a vállalatnak. Erre jött rá a kamatokon kívül a perköltség, így Magyarországnak összességében 10,1 milliárd forintot kellett kifizetnie.
A G7 korábbi cikkében bemutatott számítás szerint
Magyarország összességében várhatóan közel 13 milliárd forintot veszít az utalványrendszer átalakításával.
Közel 6 milliárdos veszteség abból keletkezett, hogy az Erzsébet Utalványforgalmazó 98 százalékkal kevesebb társasági adót fizetett, mint a francia utalványos cégek azonos idő alatt, emellett pedig a kártérítések és perköltségek már ismert, illetve valószínűsíthető összegével számoltam. A másik oldalon természetesen figyelembe vettem az Erzsébet Utalványforgalmazó hasznát, amelyet nagyobbrészt rászorulók üdültetésére fordított.
A kormány számára ugyanakkor valószínűleg máshogy néz ki a matek, mert a kormánypárti sajtótermékek évekig tömve voltak az Erzsébet-utalvány és az Erzsébet-program*ennek keretében történt a rászorulók üdültetése és étkeztetése hirdetéseivel és PR-anyagaival. A Fidesz számára ez annyira kényes ügynek számított, hogy amikor pár évvel ezelőtt egy bírósági döntés nyomán az a veszély fenyegetett, hogy nyilvánosságra kell hozni a reklámszerződéseket, a parlament ezt egy gyors törvénymódosítással megakadályozta.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre többe kerül Orbánék elsietett szabadságharcaÚjabb pert vesztett Magyarország az ételutalványok rendszerének átalakítása miatt, ami a G7 számításai szerint közel 13 milliárd forint veszteséget okozhatott.
Az utalvánnyal a magyar tulajdonú kiskereskedelmi láncokat is előnyös helyzetbe lehetett hozni, egy ideig ugyanis csak ők kapták meg az elfogadási jogot. A multik előtt csak komoly lobbizás után nyitottak meg ezt a lehetőséget.
Idehaza tehát minden simán ment, nem úgy külföldön. Egy uniós kötelezettségszegési eljárás végén, 2016-ban az Európai Bíróság kimondta: az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya feltételrendszere nem egyeztethető össze az uniós joggal. Nem sokkal később Orbán Viktor erre hivatkozva jelentette be a cafeteriarendszer megszüntetését, erre azonban abban az évben nem került sor. Ráadásul a SZÉP-kártya továbbra is fennmarad, ennek fényében még inkább meglepő, hogy az Erzsébet-utalványt feladta a kormány.
Mit választanak majd a vállalkozások és a dolgozók az Erzsébet-utalvány helyett? Fata László, a Cafeteria Trend szakértője szerint a cégek még keresik a megoldásokat, jellemzően az ajándék utalványokat fogják a kínálatba tenni. Ezekből nemcsak élelmiszert, hanem egyebek mellett ruhát, cipőt, vegyi árut is lehet vásárolni. Persze ezeknek már nincs adózási előnyük a bérhez képest, így a munkáltató dönthet úgy, hogy a szóban forgó összeget hozzácsapja a fizetéshez, azaz megszünteti a béren kívüli juttatást.
Az utalványoknak főleg ott lehet szerepük, ahol a dolgozók választhatnak a különböző cafeteriaelemek közül, és nem tudják vagy akarják a teljes keretösszegét szétosztani a megmaradt adómentes és kedvezményes adózású elemek között.
Az Edenred optimista. „Azt látjuk, hogy ügyfeleink 75 százaléka az egyes meghatározott juttatások adókedvezményének megszűnése ellenére sem hagy fel ezekkel, hanem továbbra is a megszokott módon nyújtják őket munkavállalóiknak” – mondta január elején Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az már az adókedvezmények ez évi eltörlését életbe léptető, tavaly nyári jogszabályváltozásokat követően érzékelhető volt, hogy a munkaadók többsége nem fogja beépíteni a bérbe a dolgozói juttatásokat.
A piaci viszonyok alapján is erősen valószínű, hogy a cég lehet az Erzsébet-utalvány megszüntetésének egyik nyertese – még akkor is, ha nem küld majd Edenred-utalványokat a kormány a nyugdíjasoknak.
A jelek szerint tehát kifizetődik, hogy a másik két földbe döngölt francia szolgáltatóval szemben nem vonult ki a magyar piacról.
Különösen azt is figyelembe véve, hogy a magyar adófizetők 7,3 milliárd forinttal kárpótolták a vállalatot az Orbán-kormány erőszakos piacfoglalása után. | https://g7.hu/kozelet/20190118/foldbe-dongolt-egy-ceget-a-kormany-majd-letette-elotte-a-fegyvert/ | https://web.archive.org/web/20230402124137/https://g7.hu/kozelet/20190118/foldbe-dongolt-egy-ceget-a-kormany-majd-letette-elotte-a-fegyvert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/foldbe-dongolt-egy-ceget-a-kormany-majd-letette-elotte-a-fegyvert | G7 | hungarian-news | 2019-01-18 11:26:57 | [] | [
"Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt."
] | [] | [
"média",
"ítélet/döntés",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"klientúra"
] | [] |
48,365 | Amikor szó szerint ugyanazt tervezik a zombai romák, mint a Rinya-menti mozgáskorlátozottak | A maga módján szinte viccesen pofátlan közpénzlopás-sorozatot tárt fel a témában évek óta utazó Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. A feltárt bizonyíték kivételesen meggyőző: legalább 6 pályázó szó szerint ugyanazt a szöveget adta be, további tíz pedig szintén egyforma pályázatot, ami elé eltérő bevezetőt írtak. Mindezt bárki ellenőrizheti az interneten. A trükköt addig finomították, hogy a stiklit most már szinte csak véletlenül lehet leleplezni. | A maga módján szinte viccesen pofátlan közpénzlopás-sorozatot tárt fel a témában évek óta utazó Hadházy Ákos független parlamenti képviselő.
A feltárt bizonyíték kivételesen meggyőző: legalább 6 pályázó szó szerint ugyanazt a szöveget adta be, további tíz pedig szintén egyforma pályázatot, ami elé eltérő bevezetőt írtak. Mindezt bárki ellenőrizheti az interneten.
A trükköt addig finomították, hogy a stiklit most már szinte csak véletlenül lehet leleplezni.
Ha nem is kifogyhatatlan, de jól telepakolt, 5 milliárd forintot rejtő mézesbödönt kínált fel az Unió a lopásra hajlamos magyar tanácsadócégeknek és korrupt civil szervezeteknek, amikor ekkora keretösszegben tette lehetővé az indulást az ehhez képest igencsak prózai nevű “EFOP-5.2.2-17 – Transznacionális együttműködések” pályázaton.
Ezen “humán szolgáltatásokat nyújtó” állami és nem állami szervezetek, egyesületek indulhattak, a pénzt elvileg a nemzetközi kapcsolataik fejlesztésére, kialakítására fordíthatták. A dolog célja az lett volna, hogy megismerhessék a sikeres, máshol bevált nemzetközi gyakorlatokat a saját területükön.
Egy pályázó maximum 50 milliót nyerhet ebből, így a nagy kaszálásra vágyó bűnözőknek az úgynevezett hálózatos csalás módszeréhez kellett folyamodniuk, ami egyszerűen annyit tesz, hogy párhuzamosan jó sok helyen kell bevetni ugyanazt a trükköt, egyenként aránylag - de csak aránylag - kis összegekre, amik összeadva viszont már jó sokat tesznek ki.
Mivel ezek a néhány milliós szerződések a radar alatt maradnak, a lebukás lényegében csak úgy képzelhető el, ha valaki árulkodik. Lényegében ez történt ebben az esetben is: a közpénzügyi kutatásairól is ismert Hadházy arról kapott tippet, hogy csaló cégek azzal keresnek meg kamu és valódi civil szervezeteket egyaránt, hogy van egy pályázat, amin könnyen tudnak 50 millió forintot nyerni nekik, amiből a műfajban szinte kedvezményesnek számító 20 százalékot kérnek csak vissza alvállakozói szerződések formájában.
A modell minden résztvevőnek kedvező: a kis civil szervezet - mondjuk egy faluszépítő vagy nemzetiségi egyesület - a szokásos éves támogatásának akár 20-30-szorosát is besöpörheti, a kitervelő pedig minimális kockázattal kereshet pénzt több tízmillió vagy akár százmillió forintos nagyságrendben.
Hogyan lehet akkor ezzel lebukni?
A képviselő először kinézett egy, a lakóhelyéhez, Szekszárdhoz közeli győztest, a Zombai Romákért Egyesületet. (A 2500 lelkes tolnai faluban 60 ember vallja magát romának. ) Az önkormányzattól kikért és megkapott dokumentumok alapján az 50 milliót papíron többek között ilyen abszurd, a látszatra sem adó kamucélokra fordították:
2,5 millió forint 300 kérdőív kitöltetésére. (Zombán eleve ötödennyi roma él.)
3 millió rendezvényekre és azokon ételre-italra
5 millió forint belföldi utazásokra. (Egy nemzetközi együtttműködést célzó pályázat pénzeiből.)
3,1 millió forint kommunikációra és nyilvánosságra.
900 ezer forint zombai irodabérletre.
14 millió forint “szakmai megvalósítás díja” címén.
Itt már látszott, hogy az 5 milliárdos pályázat micsoda lehetőségeket rejtett a gátlástalan jelentkezőknek.
A következő lépésben az Átlátszó 12, míg maga Hadházy 18, véletlenszerűen kiválasztott győztest keresett meg levélben és online, kikérve a pályázati pénz elköltésére megkötött szerződéseiket.
Az Átlátszó 12 címzettje közül csak 2 szervezet válaszolt - egy katolikus és egy zsidó egyházi - 10 nem reagált.
Hadházy 18 megkeresésére 6 válasz érkezett. Ezek jellemzően semmitmondóak voltak, de már ebben a fázisban kibuktak olyan csemegék, mint az, hogy az 1600 lakosú Varsány faluszépítői az elnyert összegből havi 100 ezer forintot juttattak a falu polgármesterének a trasznacionális együttműködés megszervezéséért.
(A varsányiaké jó példa arra, hogy az EU pénzét még ott sem arra fordítják, amire az Unió azt adja, ahol nem biztos, hogy simán ellopják. Nekik ugyanis speciel még weboldaluk is van, sőt az egész weboldal arról szól, hogy pontosan mire fordítják az elnyert 50 milliót. Annak ellenére, hogy az egyik menüpontban világosan leírják, hogy "a projekt célja nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése", a "tanulmányutak" menüpontból kiderül, hogy a pénzből kizárólag belföldön utazgatnak. Azt Hadházy szedte össze, hogy valószínűleg miért nem maradt pénz külföldi utakra: ők az 50 millióból kiugróan sokat, 30 milliót költenek el munkabérekre. Szintén transznacionális pénzből fognak lepényfesztivált rendezni a faluban.)
A képviselő azonban nem adta fel és egyenként megnézte a 18 megkeresett győztes pályázatát. A nyilvánvaló - és hálózatos - csalás itt bukott ki. (Ha kiváncsi vagy, ki milyen projektre kapott EU-pénzt, itt kereshetsz rá. )
6 olyan győztes akad - egyikük sem válaszolt Hadházynak és mind egy földrajzi tömbben, Somogy, Baranya és Tolna megyében található - amelyeknek karakterről karakterre megyezik a projektleírása. Vagyis pontosan, de szóról szóra ugyanazt találta ki a teljesen más társadalmi csoportok érdekeit képvsielő Rinya-Menti Mozgáskorlátozottakért Alapítvány, Királyegyháza Felvirágoztatásáért Közalapítvány, Abaligeti Nőegylet, Zombai Romákért Egyesület, Bükkösd Jövőjéért Alapítvány, és Töttös Községért Közalapítvány.
Az ilyen esetekben nem elvadult gondolat,, hogy az érintetteket egy cég, vagy egy érdekkörbe tartozó cégek kereshették meg, akik készen szállították a pályázatot a visszacsorgatás fejében. Nem véletlen, hogy egyikük sem reagált a közérdekű adatigénylésre, a szerződésekből ez ugyanis akár ki is derülhetett volna.
További tíz olyan győztest talált a képviselő, amelyek esetében ugyanez a kopipésztelés volt a séma, azzal a különbséggel, hogy az ismeretlen szervező itt cselesebb volt, ezért a bemásolt, azonos szövegrészek elé odaírt egy néhány soros egyedi leírást az adott szervezetről. Ez arra jó, hogy ha valaki kutakodni kezdene a pályzati leírásokat is tartalmazó nyilvános online adatbázisban, a csalás nem annyira szembetűnő, sőt csak sasszemű megfigyelők tudják kiszúrni.
Akik válaszoltak Hadházynak, azok dokumentumaiból igen vicces dolgok derültek ki. A 886 lakosú, jórészt romák lakta Borsodbóta Önkéntes Tűzoltó-, Településszépítő-, Környezetvédő- és Foglalkoztatást Elősegítő Egyesülete a nemzetközi kapcsolatépítés jegyében például 22,7 millió forintért szerveztet rendezvényeket a Zöld Logika Kft-vel.
A képviselő még egy csomó vicces-tragikus tényt tár fel az ügyben, amiket csütörtökön, egy szokatlan helyszínen tartott Korrupcióinfó-sajtótájékoztatón fog előtárni. Az eseményt ugyanis a Duna Médiaszolgáltatónak az MTVA-székház telkén lévő irodaépületében fogja megtartani, ott, ahol Szél Bernadettel együtt hétfő óta bent táboroznak, amíg a közmédia vezetőitől választ nem kapnak minden kérdésükre. | https://444.hu/2019/01/16/amikor-szo-szerint-ugyanazt-tervezik-a-zombai-romak-mint-a-rinya-menti-mozgaskorlatozottak | https://web.archive.org/web/20210303002309/https://444.hu/2019/01/16/amikor-szo-szerint-ugyanazt-tervezik-a-zombai-romak-mint-a-rinya-menti-mozgaskorlatozottak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amikor-szo-szerint-ugyanazt-tervezik-a-zombai-romak-mint-a-rinya-menti-mozgaskorlatozottak | 444 | hungarian-news | 2019-01-16 00:00:00 | [] | [
"Abaligeti Nőegylet",
"Bükkösd Jövőjéért Alapítvány",
"Királyegyháza Felvirágoztatásáért Közalapítvány",
"Rinya-Menti Mozgáskorlátozottakért Alapítvány",
"Töttös Községért Közalapítvány",
"Zombai Romákért Egyesület"
] | [
"Tolna megye",
"Zomba"
] | [
"pályázat",
"csalás",
"EU"
] | [] |
48,366 | Székesfehérvár fideszes polgármestere rádöbbent, hogy mivé váltak a közbeszerzések a Fidesz alatt | Cser-Palkovics azért írt posztot, mert két, székesfehérvári állami beruházást is leállított a kormány, egy harmadikat pedig polgármesterként ő akaszt meg. | Ha nem tudnád, ki írta le ezeket a mondatokat, azt hinnéd, hogy egy elkeseredett ellenzéki politikus lázadt fel a NER bevett közbeszerési modellje ellen:
„Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a középiskolai campus építésére mindösszesen csak egy, azaz egy építőipari cég kívánt ajánlatot tenni, amely okok alapján eleve nincsen verseny egy ekkora beruházás elnyeréséért. Ez elfogadhatatlan! Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sem normális, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen.”
De nem egy ellenzéki városvezető fakadt ki, hanem Cser-Palkovics Andrásra, Székesfehérvár fideszes polgármesterére szakadt rá 2019 Magyarországa.
Cser-Palkovics azért írt posztot, mert két, székesfehérvári állami beruházást is leállított a kormány, egy harmadikat pedig polgármesterként ő akaszt meg.
Arról az RTL Klub számolt be kedden, hogy a kormány leállított egy székesfehérvári kórházfejlesztést, mert túlságosan drágán vállalta volna a munkát a kiválasztott cég. A brutális, 18 milliárd forintos ajánlatot nem más, mint Mészáros Lőrinc három gyerekének közös vállalkozása, a Fejér B.Á.L. Zrt. nyújtotta be, az Épkar Zrt.-vel közösen. Igen, Mészárosék olyan drágán dolgoztak volna, ami még a kormánynak is sok.
De nemcsak a kórházat nem fejlesztik majd Székesfehérváron, nem készül el az Alba Volán régóta ígérgetett jégkorongcsarnoka sem. Ez Cser-Palkovics posztjából derül ki. A csarnok a legjobb magyar hokicsapat otthona lett volna, évek óta ígérgetik. A Jégkorongblog szedte össze, hogy Orbán már 2013-ban megígérte a csarnokot, akkor 5-7 milliárd forintra becsülték a költségeket. 2016 végére készült volna el, de átadás helyett ekkor csak a látványterveket mutatták be, és már 13 milliárdos költségekről beszéltek. Ez sem így lett, a munkákat végül 25 milliárd forintos ajánlattal Orbán Viktor barátja és repülő taxisa, Garancsi István cége nyerte el. De a kormány úgy döntött, hogy ezt a beruházást is lefújja.
A harmadik megtorpedózott beruházás oktatással függ össze. Egy 2500 fős középiskolai campust építettek volna, de nem fognak. A közbezserzést kiírták, de Cser-Palkovics érvénytelenítettni fogja.
Cser-Palkovics némileg komikusan az építőipart teszi felelőssé a túlságosan drága árakért, és értetlenkedik, hogyan fordulhat elő, hogy alig jelentkeznek közbeszerzési eljárásokra. Egy kis olvasnivaló Cser-Palkovics Andrásnak:
Tudományosan bebizonyították, hogy 2010 óta sokkal több lett a gyanús közbeszerzés
Mészáros cégei 96 milliárdos felárral dolgoztak a közbeszerzéseken
A polgármester szerint a három beruházás elkészül majd valamikor, „olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat”.
Az a szerencse, hogy a legfontosabb, oktatást, egészségügyet megelőző beruházás elkészült tavaly Székesfehérváron. A focicsapat stadionját átadták. | https://444.hu/2019/01/16/szekesfehervar-fideszes-polgarmestere-radobbent-hogy-mive-valtak-a-kozbeszerzesek-a-fidesz-alatt | https://web.archive.org/web/20230204181714/https://444.hu/2019/01/16/szekesfehervar-fideszes-polgarmestere-radobbent-hogy-mive-valtak-a-kozbeszerzesek-a-fidesz-alatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szekesfehervar-fideszes-polgarmestere-radobbent-hogy-mive-valtak-a-kozbeszerzesek-a-fidesz-alatt | 444 | hungarian-news | 2019-01-16 00:00:00 | [
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor"
] | [
"Épkar Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Fidesz"
] | [
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"oktatás",
"egészségügy",
"versenykorlátozás - kartell",
"protekció",
"sport",
"építőipar",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,367 | Közbeszerzéslovagé lehet az esztergomi helyi tévé, amelynek a főszerkesztője Lomnicit instruálta | Új tulajdonos érkezik Esztergom helyi tévéjéhez – a csődbe ment Viadom építési vállalkozás alapítója, más cége révén egyéb állami megbízások rendszeres nyertese. Ez az a tévé, aminek főszerkesztője médiatörténetet írt, ahogyan felkérdezte a napokban ifjabb Lomnici Zoltán CÖF-ös álcivil jogászt. | Új tulajdonos érkezik Esztergom helyi tévéjéhez – a csődbe ment Viadom építési vállalkozás alapítója, más cége révén egyéb állami megbízások rendszeres nyertese. Ez az a tévé, aminek főszerkesztője médiatörténetet írt, ahogyan felkérdezte a napokban ifjabb Lomnici Zoltán CÖF-ös álcivil jogászt.
Az ördög a részletekben rejlik – tartja a híres mondás. Ilyen nüansz például a január 14-én megtartott esztergomi rendkívüli testületi ülés hivatalos városi beszámolójának egy félmondata:
„…az előzetes napirendi pontok mellé további két pontot tárgyaltak a képviselők: a hulladékszállításhoz kapcsolódóan egy eseti bizottság felállításáról, valamint a Régió Televízió Esztergomot üzemeltető cég névhasználati kérelméről döntöttek a jelen lévő képviselők.”
Milyen cég áll az RTVE mögött? Igen, ez a neve, és nem, nem a spanyol közmédiáról beszélünk, aminek pedig szintén.
A cégjegyzék adatait böngészve láthatjuk, hogy 2019. 01. 01.-es keltezéssel a tervek szerint megváltozik a Ju-Rop Kft. neve, helyette Regionális Televízió Esztergom Kft. néven üzemel tovább az esztergomi televíziót működtető cég – ezt láthattuk a szűkszavú beszámolóban is. Azért „a tervek szerint”, mert a cégbíróság, történetesen egy szintén január 14-én hozott végzésben hiánypótlásra hívta fel a céget, hogy igazolja, a város engedélyezte a névhasználatot. Ezért a változások jelenleg még bejegyzés alatt állnak.
Új taggal is bővül a cég – egyelőre szintén bejegyzés alatt -, az Abronits Róbert tulajdonában lévő Horseradish Gazdasági Szolgáltató Kft.-vel.
Abronitsról, bár az Opten adatai szerint kétféleképpen, cs-vel és ts-sel a végén is írja a nevét, hamar kideríthető, hogy nem ismeretlen Esztergomban. Érdekeltségébe számos cég tartozik, többek között a 2017-ben hatmilliárd forint árbevételt elért Dömper Kft. is (egész pontosan az Abronits tulajdonában lévő Horseradish a tulajdonosa a Dömpernek). A Dömper számos közbeszerzésen vesz részt, legutóbb, tavaly márciusban a 8-as főút Várpalota elkerülő pétfürdői csomópontja 6,2 milliárdos munkáját nyerték más cégekkel közös ajánlattal.
A Dömper idősebb testvércégének mondható a Dömper Rt., amelyet Abronits/Abronics és üzlettársa 2000-ben hozott létre. A társaság két évvel később Viadomra változtatta a nevét, 2005-től pedig zrt formájában működött – egészen 2014-es felszámolásáig. Ez az a Dömper/Viadom, aminek a neve ismerősen csenghet az esztergomiaknak.
Az éveken át szintén közmegbízásokon taroló, majd veszteségessé vált cég 2009-re csaknem 500 hitelezőtől 8,3 milliárd forintos tartozást és több, számos pert gyűjtött össze, így hát hét, felszámolás alatt töltött év után végleg megszűnt. Előtte azonban, 2007-ben, még Meggyes Tamás fideszes botránypolgármester idején a Giegler Kft.-vel közösen megpályáztak egy önkormányzati ingatlant, és meg is nyerték. A tervek szerint 2009-ig ide épült volna a Mária Valéria Hotel a hozzá tartozó mélygarázzsal.
Az építkezések kezdete előtt a Viadom csődbe ment, így új pályázatot kellett kiírni, amit a Giegler Kft. egyedül nyert meg. A mélygarázs elkészült, de azóta is használhatatlan, leginkább tengeralattjáró-parkolóként tudna funkcionálni – legalábbis árvíz idején. A Hotel pedig groteszk torzóként emlékezteti az arra járókat a múlt kétes beruházásaira.
A botrány az országos és a szaksajtót is megjárta annak idején. Ma már nehéz rekonstruálni, kinek a sara a fiaskó, a beruházóké, a kivitelezőé, a Meggyes vagy a későbbi, Tétényi Éva féle városvezetéséé, netán többeké is, az érintettek annak idején mindenesetre egymásra mutogattak.
Felmerül az is: vajon a múlt sötét árnyai, most, a tulajdonosváltozással rávetülhetnek-e az RTVE-re?
Bárhogy is alakul, a tévé már most sem állt szöges ellentétben a NER-rel. Egy helyi híroldal, a Szeretgom meggyőződése szerint például az 444 által terített interjút ifjabb Lomnici Zoltánnal – amiben a riporter az alany szájába rágja, hogyan kellene bevédenie az MTVA képviselő-ráncigáló biztonságisait – az RTVE főszerkesztője készítette.
Fantasztikus páros: a közmédia és a cöfös alkotmányjogász
Ifj. Lomniczi Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője, a CÖF „jogi kabinetjének vezetője”, a közmédia egyik legtöbbet foglalkoztatott megszólalója csúnyán belefutott a lófüttybe, miután a 444-hez megint kiszivárgott egy közmédiás felvétel, amelyben a riporter épp a szájába adja az alkotmányjogász-szakértőnek, hogy mit is kellene még valahogyan belefogalmaznia a
Kérdeztük Bakos Norbertet, valóban ő volt-e a riporter – és a tulajdonosváltozásról is faggattuk. Az látszik, hogy a felvétel Esztergomban készült. Márpedig Bakos rendszeresen ad a városból anyagokat a közmédiának, ráadásul a Szeretgom hétfői posztját sem igazította még helyre senki.
Ő kicsit dodonaian, de válaszolt, illetve időt is kért, hogy az új tulajjal egyeztessen. Pontosan ezt írta:
„Volt tulajdonosi váltás, de most már nem értem el az ügyvezetőt, reggel rögtön keresem és küldünk választ erre a kérdésedre. Az MTV riporttal kapcsolatban pedig csak megerősíteni tudom a hétfő esti híradóban az M1-en leadott anyag tartalmát ezzel a kérdéssel kapcsolatban, valamint Lomnici úr is nyilatkozott ebben a kérdésben, azt is csak megerősíteni tudom tartalmilag. Köszönöm, hogy megkerestél, további szép estét és jó munkát kívánok!”
A beharangozott „egyeztetés” után pedig meg is érkezett az ígért, de nem különösen tartalmas válasz. E szerint:
„A cégben valóban történt tulajdonosváltás, és ezt követően az elnevezésünk is változott. Jelenleg bejegyzés alatt van a folyamat. A cég eddig is magánkézben volt, és a mostani tulajdonos váltást követően is így maradt. Egyébként minden nyilvános adat a céggel kapcsolatban elérhető az interneten.”
Faragó Priszcilla
Fotó: Régió TV Esztergom/Facebook | https://atlatszo.hu/2019/01/16/kozbeszerzeslovage-lehet-az-esztergomi-helyi-teve-amelynek-a-foszerkesztoje-lomnicit-instrualta/ | https://web.archive.org/web/20221127233624/https://orszagszerte.atlatszo.hu/kozbeszerzeslovage-lehet-az-esztergomi-helyi-teve-amelynek-a-foszerkesztoje-lomnicit-instrualta/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozbeszerzeslovage-lehet-az-esztergomi-helyi-teve-amelynek-a-foszerkesztoje-lomnicit-instrualta | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-19 11:27:00 | [
"Abronits Róbert"
] | [
"Dömper Kft.",
"Dömper/Viadom",
"Giegler Kft."
] | [
"Esztergom",
"Komárom-Esztergom megye"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"média"
] | [] |
48,368 | A Duna Aszfalt aszfaltozhat földutakat, és építhet kerékpárutat Kecskeméten | Mintegy 127 millió forint értékben nyert el munkákat a Duna Aszfalt Kft. a kecskeméti önkormányzattól – derült ki az EU-s közbeszerzési értesítő legújabb számában megjelent tájékoztatóból. | A Duna Aszfalt – mint az eljárás ereményhirdetésében szerepel – egyrészt a MÁV-pályaudvar és a Kecskeméti Fürdő közötti szakaszon közbringa útvonal kijelölésére, szükség szerinti felújítására, szakadásmentes útvonal biztosítására, forgalomtechnika felülvizsgálatára kapott megbízást, aminek végleges összértéke 57 millió forint.
Emellett a cégnek egy másik szerződés révén a „Kecskemét-Hetényegyháza, Pajtás és Móricz Zsigmond utca szilárd burkolattal történő kiépítése” kivitelezési feladatait kell ellátnia mintegy 70 millió forintért.
A Duna Aszfalt Kft. a tiszakécskei vállalkozó, Szíjj László legismertebb cége, és az “új Közgép”-ként emlegetik, miután évek óta sorra kapja az állami megbízásokat. Szíjj több vállalkozásban is Mészáros Lőrinc üzlettársa, és 2017-ben az ő érdekeltségei nyerték a legtöbb közbeszerzést. Szíjj érdekeltségei csak 2017-ben 606,5 milliárd forint értékben nyertek el állami megbízásokat, és ezeknek 44 százaléka európai uniós támogatás volt.
2018 szeptemberében pedig megírta az Átlátszó, hogy Szíjj László, valamint egy kormánybiztos, és Homolya Róbert MÁV-elnök ugyanazzal a luxusjachttal hajókázik az Adrián, amin korábban Mészáros Lőrinc pihent:
A kecskeméti építési beruházással kapcsolatos közbeszerzésről közzétett tájékoztatóban szerepel az is, hogy a Duna Aszfalt a kerékpárúttal kapcsolatos munkákhoz alvállalkozókat von be, többek között az útépítéshez, az útfelújításhoz és az útkarbantartáshoz kapcsolódó munkák egyes részfeladataihoz, valamint a vízépítési és a közművezetékekhez kapcsolódó munkák egyes részfeladataihoz is.
Kecskemét szeretett volna egy további építési beruhást megvalósítani „Zöld város kialakítása Homokbányán” című TOP-6.3.2-15-KE1-2016-00002 azonosító számú projekt keretében. A szerződést azonban nem ítélték oda, mert a közbeszerzési eljárást erre vonatkozóan eredménytelennek minősítették.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor | https://atlatszo.hu/2019/01/16/a-duna-aszfalt-aszfaltozhat-foldutakat-es-epithet-kerekparutat-kecskemeten/ | https://web.archive.org/web/20210918112715/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-duna-aszfalt-aszfaltozhat-foldutakat-es-epithet-kerekparutat-kecskemeten/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-duna-aszfalt-aszfaltozhat-foldutakat-es-epithet-kerekparutat-kecskemeten | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-19 11:47:00 | [] | [
"Duna Aszfalt Zrt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] | [
"közbeszerzés",
"útépítés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,369 | Vác a karbantartási költségek 57%-os csökkenését várta az Elios-lámpáktól, de hiába | A váci önkormányzat 2013-ban kapott 421,9 millió forint európai uniós támogatást a város közvilágításának korszerűsítéséhez, aminek a kivitelezését az Elios végezte. Az OLAF számos gyanús körülményt talált a projektben, az önkormányzat pedig arra számított, hogy a lámpacsere után jelentősen csökkeni fognak a karbantartási költségek. Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület önkormányzati képviselője azonban nemrég kikérte a pontos adatokat, és kiderült, hogy az Elios-lámpák felszerelése után semennyivel nem lett olcsóbb a karbantartás. | Az uniós támogatások elosztását végző kormányzati szerv 2012. december 12-én tette közzé a KEOP-2012-5.5.5/A számú pályázatot energiacsökkentési beruházások finanszírozására, Vác pedig 2013. február 12-én nyújtotta be a pályázatát. Októberben született meg a döntés, miszerint a város a közvilágítás korszerűsítésére 421,9 millió forint európai uniós támogatást kap. Ez a projekt összköltségének 85 százaléka volt, és emellé 15 százalék, vagyis 87,6 millió forint önerőt vállaltak.
Az önkormányzat a kivitelezésre 2014. október 31-én nyílt közbeszerzést írt ki, amire csak az Elios Zrt. adott be ajánlatot. A tendert így az Elios nyerte 421,1 millió forintos ajánlattal, és 2015. február 25-én kötött vele szerződést a város. A szerződéskötés idején az Eliosban tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István.
Hatalmas megtakarítással számoltak
Még jócskán az uniós pályázat kiírása előtt, 2012 májusában a Sistrade Kft. készített egy műszaki tanulmánytervet a váci közvilágítás korszerűsítéséről. A dokumentumot a Sistrade tulajdonosa, Hamar Endre írta alá, aki 2013 novemberétől 2014 áprilisáig Tiborcz István tulajdonostársa volt az Eliosban.
2015 januárjában, egy hónappal az Elios-szerződés aláírása előtt a Váci Polgármesteri Hivatal ugyanezt válaszolta Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület önkormányzati képviselőjének érdeklődésére.
Két év alatt 57% helyett 0 spórolás
Jól látszik, hogy a 41 százalékos költségcsökkentést az alábbi tételekből várta a váci önkormányzat (valószínűleg a Sistrade 2012-es tanulmánya alapján):
energiaköltség 38,92 %
karbantartási költségek 57,93 %
Ferjancsics László szerette volna megtudni, mi valósult meg ebből, ezért a 2018. december 13-i képviselőtestületi ülésen megkérdezte, hogy mennyi volt a város közvilágítási áramfogyasztása és karbantartási kiadása az Elios-projekt előtti és utáni 2-2 évben. (Mivel 2015-ben hónapokig szerelték az új lámpákat, vagyis vegyes rendszer volt, ezért annak az évnek az adatait a képviselő direkt nem kérte ki, mert nem lettek volna mérvadóak.)
Bár a táblázatból a város közvilágítási díjkiadásának csökkenése is kiolvasható lenne az Elios-lámpák 2015-ös felszerelése után, de Ferjancsics László erről az Átlátszónak azt mondta, hogy „Ez nem releváns adat, mert lehettek áthúzódó számlák, illetve az áram díját és más költségeket is csökkentették a szolgáltatók, így ezek nem a projekt eredményei. Brüsszel nem az áram árának eséséből következő spórolás érdekében adott pénzt a korszersűsítésre, hanem a lámpák kisebb fogyasztására alapozott energiamegtakarítás érdekében!”
Az OLAF szabálytalanságokat talált a projektben
2018 elején derült ki, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) bő két évig vizsgálta az uniós finanszírozású Elios-projekteket. Az ellenőrzés során számtalan szabálytalanságra bukkant az OLAF, ezért a feltárt visszásságokat tartalmazó jelentését vádemelési javaslattal továbbította a magyar ügyészséghez. A rendőrség rövid időn belül “bűncselekmény hiányában” megszüntette a nyomozást.
A magyar hatóságok megkeresése előtt az OLAF minden érintett városnak levelet írt, amelyben tájékoztatták az önkormányzatokat a helyi Elios-projekt kapcsán feltárt szabálytalanságokról. A váci OLAF-levelet Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület önkormányzati képviselője kérte ki az önkormányzattól, ami nem akarta kiadni az iratot. Ferjancsics ezért beperelte az önkormányzatot, amit 2018 nyarán végül a bíróság kötelezett a dokumentum kiadására.
A képviselő eljuttatta az Átlátszónak az iratot, amit tavaly augusztusban nyilvánosságra hoztunk. Az OLAF-levél szerint az uniós ellenőrök a többi Elios-projekthez hasonló dolgokat találták gyanúsnak Vácon is:
a kormányzati szerv felülről irányította a város pályázatát
Vác pályázatában három cég ajánlata volt, de mindet ugyanaz az ember írta
trükköztek a lámpák élettartamával
személyi összefonódások
csak az Elios tett ajánlatot a kivitelezésre
Itt a váci OLAF-jelentés az Elios-ügyről: az uniós vizsgálat eredménye a bíróság szerint is nyilvános
Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselője beperelte az önkormányzatot, amit ezután a bíróság kötelezett az OLAF által küldött vizsgálati dokumentum kiadására.
Címlapkép: Fördős Attila váci polgármester (Fidesz-KDNP) és Sájer Gábor, az Elios vezérigazgatója aláírják a kivitelezési szerződést 2015. február 25-én. (fotó: Vácért Lokálpatrióta Egyesület) | https://atlatszo.hu/2019/01/17/vac-a-karbantartasi-koltsegek-57-os-csokkeneset-varta-az-elios-lampaktol-de-hiaba/#:~:text=uni%C3%B3s%20t%C3%A1mogat%C3%A1sok-,V%C3%A1c%20a%20karbantart%C3%A1si%20k%C3%B6lts%C3%A9gek%2057%25%2Dos,az%20Elios%2Dl%C3%A1mp%C3%A1 | https://web.archive.org/web/20211023131803/https://orszagszerte.atlatszo.hu/vac-a-karbantartasi-koltsegek-57-os-csokkeneset-varta-az-elios-lampaktol-de-hiaba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vac-a-karbantartasi-koltsegek-57-os-csokkeneset-varta-az-elios-lampaktol-de-hiaba | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-19 11:57:00 | [
"Hamar Endre (Dr.)",
"Tiborcz István"
] | [
"Elios Innovatív Zrt.",
"Sistrade Kft."
] | [
"Pest megye",
"Vác"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"OLAF-vizsgálat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"közvilágítás"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
48,370 | Álommunka állami pénzből: milliókat adtak év végén a munkatársaiknak a frakciók | Kimaxolta a mozgóbér fogalmát a Jobbik képviselőcsoportja: a hvg.hu birtokába jutott összesítés szerint egy erősen hullámzó (ki)fizetési rendszerben akadt olyan munkatárs a frakció mellett, aki kétmillió forintnál is többet tudott keresni havonta. A Fidesz képviselői a fizetési adatok szerint durván túlóráztathatták az alkalmazottakat, míg az alapból is magas fizetéseket adó KDNP karácsonyi jutalommal emelte alkalmazottai bérét egymillió forint fölé. | Álommunka állami pénzből: milliókat adtak év végén a munkatársaiknak a frakciók
Kimaxolta a mozgóbér fogalmát a Jobbik képviselőcsoportja: a hvg.hu birtokába jutott összesítés szerint egy erősen hullámzó (ki)fizetési rendszerben akadt olyan munkatárs a frakció mellett, aki kétmillió forintnál is többet tudott keresni havonta. A Fidesz képviselői a fizetési adatok szerint durván túlóráztathatták az alkalmazottakat, míg az alapból is magas fizetéseket adó KDNP karácsonyi jutalommal emelte alkalmazottai bérét egymillió forint fölé.
A parlamenti képviselőket segítő munkatársak listáját és fizetési adatait még október végén kértük ki az Országgyűlés Hivatalától. A hvg.hu adatigénylésére adott válaszában akkor csak egyetlen hónap, az október kifizetéseit adta ki a hivatal, azt is csak nevek nélkül, mivel a nem köztisztviselő alkalmazottak neve álláspontjuk szerint érzékeny személyes adat. (Szerkesztőségünk ezzel nem ért egyet, ezért az adatokért várhatóan pert indítunk.)
Az elutasító válasz után a Transparency International Magyarország egy kicsit másként fogalmazva és immár a képviselőcsoportok alkalmazottaira is kiterjesztve újabb adatigénylést küldött az Országgyűlés Hivatalának, amire december utolsó napjaiban – ismét a nevek megjelenítése nélkül – érkezett válasz.
Az összesen 1514 alkalmazott május-novemberi bruttó bérét tartalmazó újabb lista segítségével már nem csak pillanatképet tudtunk rajzolni a képviselők segítőinek fizetéseiről, hanem mozgásokat-tendenciákat is meg lehetett figyelni. És azt is megtudhattuk, hogy a képviselőkön túl mennyit fizetnek alkalmazottaiknak az egyes képviselőcsoportok.
(Fél)ezredes frakcióvezető Az országgyűlési törvény szerint a képviselők a mindenkori képviselői alapilletmény kétszeresének összegéig – jelenleg havi 1 millió 782 ezer forintig – fizethetnek munkatársakat, ezt közvetlenül mégis csak 63-an teszik meg, a többiek, beleértve például a teljes Fidesz-frakciót – a törvény adta lehetőséggel élve egységesen lemondtak erről a frakcióvezetőjük javára. A képviselőcsoport sajtóosztályának válasza szerint ezt praktikus okokból tették, vagyis mert „célszerű központosítottan kezelni egy ilyen létszámú munkavállalói csoport személyügyi feladatait”. Kocsis Máté neve alatt, papíron így majdnem egy fél ezredet, összesen 494 alkalmazottat tart nyilván a rendszer, de nincs „önálló” munkatársa a DK és az LMP képviselőinek sem.
A kimutatás szerint legjobban összességében a kormánypártok és a Jobbik alkalmazottai jártak.
A Fidesz képviselőinek munkatársai közül (akik egységesen a frakcióvezető, Kocsis Máté nevén vannak, az okáról lásd keretes írásunkat) rengetegen jártak be irigylésre méltó karrierívet a parlament májusi megalakulása óta: az egyhavi próbaidő után mindenkinek járó 25-30 százaléknyi béremelés után sokaknak egy későbbi lépcsőben is újra nagyot – sok esetben több mint duplájára – nőtt a fizetése. Akad például több olyan, májusban még 183 ezer forinttal kezdő dolgozó, aki szeptember óta ennek majdnem háromszorosát, 10 ezer forint híján félmillió forintot keres havonta, de több, induláskor 343 ezer forintért felvett munkatárs kezdőbére is több mint kétszeresére, havi 860 ezer forintra nőtt augusztus óta. Hasonlóan szerencsésnek mondhatják magukat azok a májusban 232, 260 vagy 287 ezerért forintért felvett dolgozók is, akiknél szeptembertől immár 751 ezer forint áll a kimutatásban.
Az emelésrekordért hárman küzdöttek/küzdenek: egyikük az induló 281 ezer forint helyett immár 930 ezer forintot keres szeptember óta, a másikuk 403 ezer forintos júliusi kezdőfizetést tornázott több mint egymilliósra, a harmadik fizetése pedig egy szintén eleve nem rossz, 413 ezer forintról ugrott egy átmeneti 542 ezer forintos lépcső után szeptemberben 1,2 millió forintra.
A nagy létszám miatt többlépcsős emeléseket a Fidesz-frakció sajtófőnökének magyarázata szerint az országgyűlési törvény augusztus 1-jével életbe lépő módosítása tette lehetővé. (Ez a nagy vihart kavart júliusi módosítás – emlékezetes – nemcsak a képviselői alapilletményt növelte meg 747 ezer forintról 891 ezerre, két bizottsági tagsággal pedig 897 ezerről 1,782 millió forintra, hanem magával vitte az ehhez kötött egyéb juttatások, például a lakás- és irodabérlés, valamint az alkalmazotti költségtérítés keretösszegét is – utóbbit a korábbi 747 ezer forintról 1 millió 782-re.) A emelés mértékére pedig egy egységesen meghatározott kereten belül a közvetlen felettesek – vagyis maguk a képviselők – tettek javaslatot – írta a hvg.hu kérdésére Markó Zsófia.
Túlórázni jöttek?
A nyár végi-őszi emeléseknél is szembetűnőbb számok ütötték meg ugyanakkor a szemünket a novemberi béradatok kifizetésekor: a 11. hónapban 76 ezres májusi és 100 ezres későbbi fizetések emelkedtek 489 ezer, nem egészen kétszázezresek pedig 720 ezer forintra, vagyis több mint három és félszeresükre. De akadt, akinél 125 ezer helyett 600 ezer, sőt olyan is, akinek 202 ezer helyett 947 ezer forint állt a novemberi rubrikában. A csúcsot pedig az a dolgozó tartja, akit – feltehetően részmunkaidőben – májusban még 59 ezer, júniustól októberig 77 ezer forintért foglalkoztattak, novemberben viszont több mint félmillió forintot, 542 ezer forintot utaltak neki. A megugró bérek mögött a frakció sajtófőnöke szerint viszont nem újabb emelés vagy jutalomfizetés áll, hanem sokak korábbi, több havi – zömmel helyettesítés miatti – túlmunkáját fizették ki egyben.
A túlórára egyébként – tekintettel arra, hogy a kormánypárti képviselők egységesen kívánatosnak, Orbán Viktor pedig nagyon jónak nevezte az évi 400 óra többletmunkát lehetővé tevő, rabszolgatörvényként elhíresült decemberi módosítást – külön rákérdeztünk a képviselőcsoportnál. Kérdésünkre, hogy a képviselői munkatársaknál élnek-e a módosítás nyújtotta lehetőséggel, a frakció sajtófőnöke azt írta: „Egyetértünk azzal a céllal, hogy aki többet akar dolgozni és így akar többet keresni, az megtehesse. Amennyiben szükséges és ezt a munkavállaló is szeretné, a módosított munka törvénykönyvében foglaltakat betartva lehetőséget biztosítunk az önként vállalt túlmunkára.”
Nem lehetett oka a panaszra a frakciót segítő 132 alkalmazottnak sem. Bár az ő körükben ritkább és kisebb mértékű volt a béremelés, náluk a kezdőfizetések sem számítottak rossznak: kevés kivételtől eltekintve minden munkatárs legalább 350 ezer forintot keresett, de sok a 400, az 500, sőt a 600 ezer forint feletti fizetés is. Közülük is voltak, akik kiugró fizetéspályát jártak be alig fél év alatt: akadt, akinek a 385 ezer forintos májusi bére például már júniusban felment 900 ezerre, de októberben még tovább, 1,2 millióra nőtt, míg mások 565 vagy épp 714 ezer forintos kezdés után érték el ugyanezt a bérszintet.
A Kocsis Máté és a Fidesz-frakció alkalmazásában álló munkatársak közül összességében több mint tízen keresnek egymillió forint felett – ők a sajtófőnök magyarázata szerint mind vezető beosztásban dolgoznak, illetve „stratégiai szempontból jelentős koordinációt is magában foglaló feladatkört” látnak el.
Kis párt, nagy pénzek
Létszámához képest kiemelkedően gálánsnak tűnik a munkatársaival a KDNP frakciója is, amely 11 dolgozójának fizet vállalkozási szerződés alapján havi 100-820 ezer forintot, hét további munkatársnak pedig megbízási szerződés alapján utaltak novemberben 600-800 ezer, egyvalakinek pedig megbízási keretszerződéssel 1,98 millió forintot.
Nem járt rosszul a képviselőcsoport „rendes” munkaszerződéssel dolgozó 16 segítője sem: ők alapból is magasnak mondható – 420–750 ezer forintos – béreiknek több mint dupláját kaphatták novemberre: 480 ezres fizetés helyett például 1 millió, a 650 ezres helyett 1,3 millió, a 710 ezres helyett 1,46 millió, egy 750 ezres helyett pedig 1,85 millió forintot. A frakció hivatalvezetőjétől megtudtuk: itt nem fizetésemelés, vagy túlóra-kifizetés állt a háttérben, hanem a közelgő karácsonyra tekintettel egyszeri jutalmat fizetett a frakció, amelynek összege az esetek többségében a dolgozó egyhavi bérének felelt meg.
Kevés kivételtől eltekintve igazán nem panaszkodhatnak alulfizetettségre a Jobbik alkalmazottai sem. Az ellenzéki frakció munkáját segítők körében többlépcsős emelések vagy dömpingszerű többletfizetés helyett egészen furcsa hullámzásokra bukkantunk. A Gyöngyösi Márton frakcióvezető neve alatt futó – valójában egyes képviselőket segítő – 121 dolgozónál gyakori a havi 50 ezres plusz-mínusz ingadozás, bár előfordult dinamikus növekmény is. Például annál a májusban még 458, július-augusztusban 650 ezer, szeptembertől 952 ezer forintos bérű alkalmazottnál, akinek novemberben már 1,712 millió forint járt, vagy a parlament alakulásakor 160 ezret kereső kollégájánál, aki ezt novemberre 1,1 millió forintra tornázta fel.
A frakciót segítő munkatársak adatait böngészve még furcsább kiugrásokra bukkantunk: akadtak például 300 ezer – egymillió – 360 ezer forintos ciklusok, de olyan is, akinek 535 ezer és 1,294 millió forint között ugrált a fizetése. Olyan is volt, aki pont a kezdő hónapokban keresett sokat – 1,3, illetve kétezer forint híján kétmillió forintot, de szeptembertől valamiért 800 ezer forint körülire esett a bére. Megint más, aki 336 ezer forinttal kezdett, két hónap múlva már 1,2 millió forintot vihetett haza, a rákövetkezőben viszont csak 360 ezret, de egy hónap múltán újra 1,2 millió forintot.
A Jobbik – egyben az összes parlamenti frakció szintugrásrekordere – az a munkatárs lett, akinek induló május-júniusi bére júliusban 2,325 millió forintra lőtt ki, hogy aztán egyhavi szerény félmillió után újra 1,25 millióra nőjön, októbertől viszont megint 575 ezer forintra apadjon. Mivel saját magunktól elképzelni sem tudtuk, miféle (túl)munka állhat az ehhez hasonló kiugrások mögött, a Jobbik frakcióvetőjétől kértünk eligazítást, aki soron kívüli – az aktuális havi fizetésükkel egybeszámított – jutalmakkal magyarázta az időszakos kilengéseket. Gyöngyösi Márton szerint a frakcióalkalmazottak körében enélkül bruttó 900 ezer forint a legmagasabb fizetés, a frakciónál pedig érvelése szerint annak ellenére nem volt lehetőség évek óta érdemi bérfejlesztésre vagy jutalmazásra, hogy a hivatal egyéb dolgozóinak bére a jogszabályi változások nyomán időközben jelentősen nőtt. A 2018. augusztusban megemelt bérkeret a frakcióvezető magyarázata szerint csak a régóta foglalkoztatott, a különböző kampányokban kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársak jutalmazására nyújtott lehetőséget.
A többi ellenzéki képviselőcsoportról összességében elmondható, hogy a kormánypárti frakciókénál és a Jobbikánál jóval visszafogottabban fizetik munkatársaikat és béremeléssel vagy jutalomfizetéssel sem igen kényeztetik őket. Ez utóbbi alól kivétel a Párbeszéd, amely hét, eredendően sem alacsony 420-680 ezer forintos fizetésű alkalmazottjának fizetett plusz egy havi bért novemberben, és az MSZP-frakció, amely szintén egyhavi többletet utalt a karácsony előtti hónapra – bár ez utóbbi okát csak gyanítjuk, mert Tóth Bertalan frakcióvezetőt nem értük el.
A saját alkalmazottakat tartó képviselők közül az MSZP-s Hiszékeny Dezső volt a legbőkezűbb a dolgozóival, ő 400 ezer forintot kereső munkatársának adott 1,1 millió forintot novemberben. A legnagyobb béremelést a KDNP-s Földi Lászlónak köszönhetik a munkatársai, akiknek 247, illetve 500 ezres forintos bérét növelte októbertől 572, illetve 910 ezerre. Persze, csak ha nem számítjuk frakciótársát, a korábbi cikkünkben minden erre vonatkozó kérdésünket elhárító Aradszki Andrást, akiről két hónapja – az októberi adatok alapján – még csak annyit tudtunk, hogy a képviselők közül egyedüliként 1,63 milliós fizetéssel honorálja egyik alkalmazottját (mivel nem árulta el, csak tippelni tudtunk, hogy a Facebook-profilját is kezelő Eőry Zsoltot). Az új összesítésből viszont már azt is látni, hogy ez voltaképpen már egy csökkentett bér, a titkár-asszisztens szeptemberben ugyanis 2,63 millió forintot keresett. Hogy ezt mennyi és milyen jellegű pluszmunkával tudta elérni, azt nem sikerült megtudnunk, a KDNP-s képviselőt ugyanis nem sikerült elérnünk. | https://hvg.hu/itthon/20190115_kepviseloi_alkalmazottak_beremelese | https://web.archive.org/web/20210128155918/https://hvg.hu/itthon/20190115_kepviseloi_alkalmazottak_beremelese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alommunka-allami-penzbol-milliokat-adtak-ev-vegen-a-munkatarsaiknak-a-frakciok | HVG | hungarian-news | 2019-01-15 06:30:00 | [] | [
"Parlament"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"juttatás",
"klientúra",
"közigazgatás",
"jogalkotás",
"adatigénylés"
] | [] |
48,371 | Gigászi offenzívába fogott Mészáros Lőrinc | A külpiacokról szeretne friss pénzt és befektetési lehetőségeket szerezni Mészáros Lőrinc, hogy tovább hizlalja a kormányzati hátszéllel, nem éppen etikusan felépített cégbirodalmát. | Gigászi offenzívába fogott Mészáros Lőrinc
A külpiacokról szeretne friss pénzt és befektetési lehetőségeket szerezni Mészáros Lőrinc, hogy tovább hizlalja a kormányzati hátszéllel, nem éppen etikusan felépített cégbirodalmát.
Soha elégedettebben nem bonthatott pezsgőt szilveszter éjjelén Mészáros Lőrinc, mint 2018–2019 fordulóján: nem elég, hogy immár ő és nem Csányi Sándor OTP-vezér Magyarország leggazdagabb embere, meglepően jól sikerült tőzsdei cégbirodalmának londoni bemutatkozása is. Márpedig – Brexit ide vagy oda – a londoni City mégiscsak a világ egyik pénzügyi fellegvára, akit ott elfogadnak, az jó esélyekkel méreti meg magát a nemzetközi tőkepiacokon.
A Mészáros-csapat most olyasmire készül, amire nálunk még egyetlen kormányzati kegyenc sem volt képes: tőzsdei szuperholdingját európai szinten is látható, a külpiacokat is meghódító és onnan is finanszírozható céggé tenné.
„A londoni befektetési bankárok udvarias emberek. Csak indirekt módon utalnak a Mészáros úr cégeivel kapcsolatos politikai bizonytalanságokra és kockázatokra. Azt a kérdést pedig soha nem tennék fel direktben, hogy a háttérben valójában ki a Mészáros-féle vállalatok végső tulajdonosa” – ecsetelte a HVG-nek egy tőkepiaci szakember, aki kapcsolatban áll az említett bemutatkozásra meghívott egyik befektetési céggel. Mint mondja, a Mészáros-cégeket képviselő menedzserek okosan és meggyőzően mutatták be terveiket, hangsúlyozva, hogy a továbbiakban elsősorban tisztességes, piaci versenyben küzdve növekednének. Nyilván nem részletezték, hogy eddig itthon milyen unortodox logika alapján juthattak folyamatosan busás állami megrendelésekhez, vagy kebelezhették be sorra a nekik tetsző vállalatokat.
Mészáros Lőrinc közeljövőben egyesítendő két tőzsdei nagyvállalata, az Opus Global és a Konzum nem csak Londonban kampányolt, jártak Frankfurtban, Stockholmban, Helsinkiben és Tallinnban is. Fellépéseiket neves bankházak, az amerikai Goldman Sachs és a brit Renaissance Capital szervezték meg.
A találkozók csak az ismerkedésről, a bizalomépítésről szóltak, senki semmilyen befektetési ígéretet nem tett, kötelezettséget nem vállalt – szögezte le a HVG informátora. Mészáros emberei bemutatták azt a hihetetlenül széles portfóliót, amire eddig szert tettek: erőművet, agrárüzemeket, szálloda- és kempingláncot, biztosítói, vagyonkezelői, ingatlanfejlesztői és informatikai érdekeltségeket. Figyelemre méltó mozzanat, hogy mindezekről nincs független, átfogó elemzés, egyetlen hazai brókercég sem vállalja nyíltan a politikailag érzékeny cégrendszer értékelését.
A befektetők számára készített, nyilvános prezentáció szerint az Opus és a Konzum egyesülésével 1,2 milliárd eurós – azaz megközelítőleg 400 milliárd forintos – piaci kapitalizációjú óriásvállalat jön létre. Ez nem feltétlenül jelent ekkora vagyoni értéket, mert e mutató a mindenkori tőzsdei árfolyamtól függ. Bár ez a méret már észrevehető a hasonló európai holdingok között, a kisebbek közé tartozik. De még a budapesti börzén szereplő vállalatok rangsorában is csak az ötödik – az OTP piaci értéke több mint nyolcszor, a Molé majdnem hétszer, a Richteré közel háromszor ekkora, és a Magyar Telekomé is meghaladja. Mindenevő holdingként viszont kétségtelenül a legnagyobb magyar cég lesz.
A világelsők között volt ugyanakkor az árfolyamraliban, amiben persze – tekintettel a magyar tőzsde periferikus jellegére – több volt a spekuláció, mint a realitás. 2017-ben, amikor Mészáros Lőrinc színre lépett, a Konzum árfolyama 6600, az Opusé pedig 1600 százalékkal nőtt, és ennek a gazdagodásnak a kisbefektetők is haszonélvezői lettek. Igaz, 2018 tavasza óta mindkét cég árfolyama lefelé csordogál, pedig újabb és újabb vagyonelemekkel gyarapítják őket. A HVG információi szerint a menedzsment nem örül ennek, de egyelőre nem avatkoznak be, talán mert túl sokba kerülne. A két cég ugyanis 35-35 százalékban az 5 százalék alatti kisrészvényeseké, ami a propaganda szempontjából viszont erény.
Kétélű fegyver az árfolyam egy olyan cég számára, amely a nemzetközi befektetői körökben akarja elfogadtatni magát. A Konzum–Opus-egyesülésnek első körben az lehet a hozománya, hogy bekerül néhány olyan nemzetközi tőzsdei indexbe, amely mérvadó a befektetetési alapok számára. A HVG által megkérdezett szakértők szerint a beugró a Budapesti Értéktőzsde által összeállított, közép-európai vállalatokra fókuszáló CETOP index lehet. Ebben most a négy nagy magyar tőzsdei cég papírjai szerepelnek. A másik a rangos MSCI nemzetközi indexcsalád tagja, az MSCI Hungary, amelyben viszont most csak az OTP, a Mol és a Richter van. „Azt gondolom, ez utóbbiba kerülés nem lehet rövid távú cél. A most 450 forinton forgó Magyar Telekomot is kidobták belőle, és csak akkor vennék vissza, ha kiérdemelné, és a piac a vállalat teljesítménye alapján legalább 700–800 forintra értékelné a részvényét” – mondja egy elemző.
Egészen mások a szempontok akkor, ha az egyesült holding nemzetközi részvény- vagy kötvénykibocsátásban gondolkodik. Márpedig Mészárosék azzal számolnak, hogy az egyesített részvény egészen biztosan megjelenik egy vagy több külföldi tőzsdén. A legkívánatosabbnak a frankfurti tűnik. A világ tizedik legnagyobb értékpapírtőzsdéjének szóvivője a HVG érdeklődésére sejtelmesen úgy fogalmazott: lehet, hogy jártak náluk egyfajta ismerkedésen, meglátogathatták a parkettet, megnézhették a kereskedést – de hogy ez sikeres volt-e vagy sem, azt ő nem tudhatja. Minden ilyen kérdésben az a cég (bank, tanácsadó) az illetékes, amelyik az utat szervezte – fűzte hozzá. Az eseménynek az ottani sajtóban sem volt nagy visszhangja, egyedül a kifejezetten baloldali Junge Welt számolt be a befektetőszerzési kísérletről, amelynek az esélyeit úgy latolgatta, hogy Sargentini-jelentés a magyar jogállamiságról ide vagy oda, a befektetőket csak az érdekli, lehet-e még egy szeletet kapni a tortából.
„Holdingokkal foglalkozom, a hasonló társaságok – ritka kivétellel – diszkonton, vagyis a vagyonértéküknél akár 20–30 százalékkal alacsonyabb áron forognak. Ehhez képest Mészárosék cégei itthon még mindig jócskán túlértékeltek, további, lényeges árfolyam-korrekció nélkül aligha lehet külföldön piacra dobni a papírjaikat” – magyarázza egy szakértő. Ezzel viszont amortizálódhat a világszenzációként bemutatott „száguldó árfolyam” arculat. Az Opus–Konzum-duónál ráadásul két sajátos rizikófaktorral is számolni kell. Az egyik az átláthatatlanság, a bonyolult kereszttulajdonlások és tőkeemelések egymásban. „Ha leválasztanának öt tiszta, elkülöníthető és áttekinthető szektort, sokkal jobb lenne a helyzet” – vélekedik a szakértő. A másik a menedzsment. A cégcsoportban ugyanis nincsenek nagy nevek. A vezérkart főképpen Jászai Gellért, Linczényi Aladin Ádám és Fekete Péter képviseli. Ők itthon ugyan többé-kevésbé ismertek, de nemzetközi tranzakciókban még nem jeleskedtek.
Mészárosék külföldi megítélése szempontjából kulcskérdés a hova és hogyan tovább. Vajon el tudják-e hitetni a befektetőkkel, hogy versenykörülmények között, korrupciómentes övezetben is képesek fejlődni? A Concorde cégcsoport első embere, Jaksity György a 24.hu-nak úgy nyilatkozott azokról az oligarchákról, akik állami megrendelések révén erősödnek meg és monopolizálják a belföldi gazdaság egy-egy területét, hogy „ezeket a szereplőket, amint kikerülnek a politika védőernyője alól, a nemzetközi versenyben egyszerűen elsöprik”.
„Lehet azon keseregni, hogy mi itthon milyen világban élünk, de ebből pozitív, európai üzleti sztori lehet” – mond ellent egy, a HVG-nek névtelenül nyilatkozó hazai nagybefektető. Két irány rajzolódik ki markánsan: az egyik az ingatlanfejlesztés, a másik az informatika. Mindkettő olyan ágazat, amellyel a külpiacokra lehet lépni, akár úgy is, hogy ott cégeket vásárolnak fel. „Csakhogy innentől kezdve véget ér az a módi, hogy nyomott áron jutnak komoly vagyonokhoz, és még azt is a saját, felfújt részvényeikkel fizetik meg” – figyelmeztet egy elemző.
Mások annyiban árnyalják a képet, hogy a nemzetközi pénzvilág is tudomásul veszi, hogy a holdingban lévő vállalatok üzleteinek 10 százaléka „politikailag érintett”, ha a maradék 90 százalék piackonform lesz. Ráadásul a magyar állam a külföldi terjeszkedést is támogatni tudja. Nem véletlen, hogy a kudarcba fulladt keleti nyitás helyett az ismét átnevezett állami befektetési ügynökség a környező országok felé fordult, és ott pásztázza a befektetési lehetőségeket. A kormány kedvenceinek Orbán sajátos diplomáciája, szövetségi politikája is jól jöhet, ha éppen a helyi hatalmat kell megkörnyékezni egy-egy piacinak mondott tranzakcióhoz.
„Mielőtt Mészáros Lőrinc befolyása alá került volna az Appeninn, nézegettük a tőzsdei ingatlanfejlesztőt. Közepes minőségű, érdektelen cég volt. Azt kell hogy mondjam, mostanra vonzó lett az összetétele” – összegzi tapasztalatait egy befektetőcsoport vezetője. A szóbeszéd szerint az új szuperholding tagjai közül az Appeninn léphet ki először a külpiacokra, állítólag nézegetett is magas színvonalú irodaházakat a régióban, de még nem vásárolt.
Még nagyobb, sok százmilliárdos dobás lehet a szintén tőzsdei 4iG fejlesztővállalat, amely korábban is nyert állami tendereket, de a következő hónapokban még inkább belehúzhat. A HVG informátorai szerint most ez a cég lehet több állami vállalat, köztük a Paksi Atomerőmű, az energetikai MVM-csoport vagy a tömegközlekedési vállalatok kiszolgálója, kiszorítva például a német Telekom-csoporthoz tartozó T-Systemst. Kapóra jöhetnek a kormányzat kamerás megfigyelési tervei és a bankrendszer digitalizációja is – a takarékszövetkezeti szektor fejlesztésébe máris bekapcsolódtak Mészárosék.
A holding további informatikai cégek felvásárlására készül, több telekommunikációs vállalat esetében pedig már a tárgyalásokat is megkezdték. Felröppent a Magyar Telekom esetleges bekebelezése is, de a Deutsche Telekom állítólag nem szívesen engedné ki a kezéből. A HVG információja szerint egyelőre a kelet-közép-európai Telenor-érdekeltségek új, cseh tulajdonosa, a PPF-csoport sem árulja a 2,8 milliárd euróért, azaz az Opus–Konzum tőzsdei értékének 2,5-szereséért megvett vállalatot, jóllehet korábban erről is azt rebesgették, hogy Mészároshoz kerül. A legújabb pletykák inkább arról szólnak, hogy az Invitel lehet a reális célpont, amit a romániai magyar kézben lévő Digi vásárolt volna fel 43 milliárd forintért, csakhogy a Gazdasági Versenyhivatal – talán nem véletlenül – első körben nem engedélyezte az üzletet.
„Diktátorok pénzét is elfogadják a világban, erkölcsi aggály nélkül. Miért is ne üzletelnének egy nyilvános, európai székhelyű cégcsoporttal?” – veti fel Karagich István, a Blochamps tanácsadó cég vezetője. „A kérdés mindig csak az ár, a remélt hozam. Lehet magasról indulni, de akkor a bukás is nagyobb lehet” – fűzi hozzá.
Mészáros Lőrinc külpiaci megjelenésének azonban a forrásszerzésen vagy a terjeszkedésen túl egyéb, járulékos haszna is lehet. Feltéve, hogy a közbeszerzéseken megcsípett milliárdok egy része külföldi számlákon lapul, lehetőség van ezek legális hazahozatalára és munkába állítására is. A tőzsdei struktúra elvben transzparens, de ki mondja meg, kinek a pénzét rejti egy külföldi letétkezelő? Az egész, példátlan kísérlet kilátásait pedig egy elemző találóan így foglalta össze a HVG-nek: „Sokatmondó lesz, milyen rövidítést aggatnak majd a befektetők a Konzum–Opus-együttesre: OK vagy KO.” | https://hvg.hu/gazdasag/201902__meszaros_kulfoldon__belepes_acitybe__sajat_labon__kalandozzunk_magyarok | https://web.archive.org/web/20190630020904/https://hvg.hu/gazdasag/201902__meszaros_kulfoldon__belepes_acitybe__sajat_labon__kalandozzunk_magyarok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gigaszi-offenzivaba-fogott-meszaros-lorinc | HVG | hungarian-news | 2019-01-15 11:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"lobbi",
"üzleti etika",
"tőzsde",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,372 | 100 millió dollárral fizette le a világ leghíresebb drogbárója a mexikói elnököt | Kedden egy tanú azt vallotta a hírhedt mexikói drogbáró egy ideje már tartó New York-i tárgyalásán, hogy El Chapo korábban 100 millió dolláros kenőpénzt fizetett ki Enrique Peña Nietónak, Mexikó korábbi elnökének. | Kedden egy tanú azt vallotta a hírhedt mexikói drogbáró egy ideje már tartó New York-i tárgyalásán, hogy El Chapo korábban 100 millió dolláros kenőpénzt fizetett ki Enrique Peña Nietónak, Mexikó korábbi elnökének.
Alex Cifuentes azt állította, hogy Guzman egyik bizalmasa volt, akitől 2012 októberében 250 millió dollár kenőpénzt követelt az akkori mexikói elnök, de végül "csak" 100 millióban egyeztek meg. A pénz átadására Mexikóvárosban került sor.
A szintén drogbáró Cifuentes azt is mondta a BBC szerint, hogy két évig bujkált a mexikói hegyekben El Chapóval, aki több titkát is megosztotta vele. A kolumbiai férfit 2013-ban kapták el a hatóságok, de egyezséget kötött az ügyészséggel, és kiadták az Egyesült Államoknak.
Nieto reagált a hírekre, de korábban többször megvádolták korrupciós ügyek miatt. | https://hvg.hu/vilag/20190116_100_millio_dollarral_fizette_le_a_vilag_leghiresebb_drogbaroja_a_mexikoi_elnokot | https://web.archive.org/web/20210304053301/https://hvg.hu/vilag/20190116_100_millio_dollarral_fizette_le_a_vilag_leghiresebb_drogbaroja_a_mexikoi_elnokot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/100-millio-dollarral-fizette-le-a-vilag-leghiresebb-drogbaroja-a-mexikoi-elnokot | HVG | world-news | 2019-01-16 07:32:00 | [] | [] | [
"Észak- és Közép-Amerika",
"Mexikó"
] | [] | [] |
48,373 | Fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet számolt fel a NAV | A közlemény szerint a dunántúli bűnszervezet tagjai olyan vállalkozásokat hoztak létre, amelyek valójában nem működtek, élükön csak "strómanok" ültek. A cégek fiktív számlákat állítottak ki több társaság részére, amelyek így jogosulatlanul visszaigényelték az adót, és mintegy 450 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek. | Egy fiktív számlák kiállításában utazó bűnszervezetet számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság a bűnbanda tagjainál tartott házkutatások során több gépfegyvert és pisztolyt is talált.
A közlemény szerint a dunántúli bűnszervezet tagjai olyan vállalkozásokat hoztak létre, amelyek valójában nem működtek, élükön csak "strómanok" ültek. A cégek fiktív számlákat állítottak ki több társaság részére, amelyek így jogosulatlanul visszaigényelték az adót, és mintegy 450 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek.
A NAV nyomozói országos akcióban számolták fel a bűnszervezetet, 56 helyszínen tartottak házkutatásokat, 16 gyanúsítottat és kilenc tanút hallgattak ki, ingatlanokat és bankszámlákat zároltak, valamint gépkocsikat, ékszereket és befektetési aranyat foglaltak le több mint egymilliárd forint értékben. A fő gyanúsítottaknál sportlőfegyvereket, riasztópisztolyokat, háborús lőfegyvert is találtak.
Az ügyben a NAV költségvetési csalás miatt nyomoz, egyben vizsgálja azt is, hogy a jogsértésekhez kapcsolódik-e pénzmosás bűncselekmény is. A Győri Járásbíróság elrendelte három gyanúsított letartóztatását és egy bűnügyi felügyeletét. | https://hvg.hu/itthon/20190116_Fiktiv_szamlakat_kiallito_bunszervezetet_szamolt_fel_a_NAV | https://web.archive.org/web/20220317092041/https://hvg.hu/itthon/20190116_Fiktiv_szamlakat_kiallito_bunszervezetet_szamolt_fel_a_NAV | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiktiv-szamlakat-kiallito-bunszervezetet-szamolt-fel-a-nav | HVG | hungarian-news | 2019-01-16 08:42:00 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"strómanok",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
48,375 | Közpénzmilliárdokat szórnak ki sporteseményekre olimpia nélkül is | Új koncot kapott a Fidesz gazdasági holdudvara, ami még a vizes világbajnokságnál is nagyobbnak ígérkezik, holott arra is elvertek legkevesebb 140 milliárdot. A 2023-as atlétikai vb és a szorosan hozzákapcsolódó Budapest Déli Városkapu Fejlesztés a többszörösét emésztheti fel. | Ha az Orbán-kormány nem rendezhet olimpiát egyben, akkor megrendezi részletekben. Jövőre Budapest lesz Európa Sportfővárosa. A büszke cím birtokosának az adott évben legalább 365 sporteseményt kell rendeznie, beleértve a helyi, közösségi, regionális, országos, illetve nemzetközi versenyeket is. Lesz jóga a Gellérthegyen, spinning a Szabadság hídon. Cirka 1 milliárd forint elverhető lesz reklámra, imázsra és rendezvényekre. A junior tornász-vb-re is kiutalt már a kormány 600 milliót.
Szerelmes férfiak
Jövőre több nagy világversenyt is rendeznek Magyarországon, itt lesz az asztalitenisz-, a vívó-, a kajak-kenu és az öttusa-világbajnokság is. Ahogy Vékássy Bálint, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára fogalmazott a fentieket beharangozó médiaeseményen: „Mintha olimpia lenne elnyújtva, időben eltolva.” Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára már kormánybiztos korában azt sulykolta, hogy Budapest globális sportfőváros. Budapest 2016-ban és tavaly is a 7. helyet foglalta el e téren a fővárosok között, de hamarosan bekerülhetünk a top 5-be. Nagy lépés ezen az úton, hogy a múlt héten Budapest elnyerte a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát. Az olimpiai álmokat soha el nem engedő Fürjes – Orbán visszhangjaként – már 2017 tavaszán, közvetlenül az olimpiai pályázat visszavonásáról szóló kormánydöntés után tárgyalt erről Sebastian Coe-val, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnökével. Akkortájt jelentette ki azt is, hogy Budapest biztosan újraindul az olimpiáért, mert „Magyarország szerelmes az olimpiába” – és ha az ország egésze talán nem is, de Orbán Viktor bizonyosan az. Ha pedig ehhez kell egy beruházás, arra biztosan lesz közpénz. Részletekben felépíthető mindaz, ami kell az olimpiarendezéshez: stadionok, sportcsarnokok, edzőpályák, szálláshelyek. Lassan adagolva, mindig egy-egy sportesemény rendezéséhez kötve, időben elnyújtott állami támogatásokkal.
Az atlétikai világbajnokság megrendezésébe Fürjes Balázs szerint sem csupán a kéthetes világbajnokság miatt vágnak bele. Az államtitkár szerint több mint 1,2 milliárd tévénéző fogja követni a versenyeket, ami hatalmas reklám a fővárosnak. Továbbá 500 ezer vendégéjszakát jelent a szállásadóknak, hiszen 8 ezer hivatalos vendég érkezik és több tízezer szurkoló, de szerinte már a versenyt megelőző időszakban is sokan látogatnak a leendő vb miatt Budapestre. Ám e reményekkel jobb csínján bánni, hiszen a KSH adatai szerint 2017-ben a vizes vb hónapja volt az egyetlen, amikor kevesebb vendégéjszakát töltöttek el külföldiek Budapesten, mint egy évvel korábban. A másik ígéret, miszerint a beruházásból származó bevételek a magyar kis- és középvállalkozásoknál csapódnak le, szintén fenntartásokkal kezelendő. A vizes vb építésére, rendezésére, marketingjére, őrzésére vagy bármilyen kapcsolódó feladatára gyakorlatilag csak Fidesz-közeli vállalkozások kaptak megbízást. Az eredetileg harsogott 25 milliárdnyi összkiadás még az aranylemezes csilingelésből parkolóházdobozzá csúfult úszóaréna felépítésére sem volt elég, utóbbi hivatalos végszámlája bruttó 49 milliárdra kerekedett. A tavalyi vb végösszege pedig még idén nyáron is nőtt, s ma már 140 milliárd felett járhat. Nem mellesleg az olimpiarendezésre gründolt céget sem sikerült még felszámolni, sőt, a Budapest 2024 Zrt. idén áprilisig havi 700 ezer forintért irodát is bérelt, s csupán a végelszámolás költségét 300 millióra becsülték.
Az átláthatóság az eddigi beruházásoknak sem volt erőssége, és semmi sem utal arra, hogy ez az atlétikai vb-nél változna. Már az is furcsa, hogy a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő, az atlétikai csarnoknak helyet adó területet az állam úgy szerezte meg, hogy nem a földet, hanem a telket birtokló céget vette meg 16,5 milliárdért – de ez is csak akkor derült ki, amikor az LMP kiperelte a vonatkozó adatokat. A költések kivizsgálására vonatkozó parlamenti indítványukat viszont lesöpörte a kormánypárti többség, mondván, az Országgyűlés ebben nem illetékes. Így a dél-pesti, illetve az észak-csepeli terület fejlesztésére elköltött milliárdokról is legfeljebb az egyes – valamiképpen nyilvánosságra kerülő – szerződésekből nyerhető majd információ. A sportberuházásokra költött milliárdok a jelek szerint elvesztik közpénzjellegüket. Ezek után érthető, ha az atlétikai csarnokot is tartalmazó terv – a Várnegyeddel és a filmiparral összehozott – jogszabályának parlamenti vitájában Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szeme előtt már megjelent „Dagobert bácsi a dollárokkal”, és már azt is látta, „ahogy betervezünk 20 milliárdot, és a végén az isten tudja, hogy hol fog ez a mutató megállni”. Ráadásul „megint majd azt fogjuk tapasztalni, hogy a kormányközeli Mészáros Lőrinc lesz az egyik nagy nyertes”. Szavai természetesen visszhangtalanul hulltak alá, és az Országgyűlés megszavazta a javaslatot. A korábban Kemény Ferenc-programként emlegetett Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztést azóta kiemelt beruházássá nyilvánították, vagyis erre a könnyített engedélyeztetési szabályok vonatkoznak.
Akadálymentesítés
A homályt sűríti a Budapest területén megvalósuló állami építkezéseknek a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa jogkörébe utalása is – vagyis e projektekbe a Fővárosi Közgyűlésnek nem sok beleszólása lesz. A tanácsba egyébként nem Tarlós István főpolgármester kezdetek óta fejlesztési ügyekkel foglalkozó helyettese, Szeneczey Balázs, hanem Szalay-Bobrovniczky Alexandra került. Az ő férje Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég Alapítvány kuratóriumának korábbi elnökhelyettese, jelenlegi londoni nagykövet, aki egy korábbi interjúban bajtársának nevezte Habony Árpádot, a szigorúan titkos miniszterelnöki tanácsadót. Városházi információink szerint a hitvesi háttér mellett azért eshetett a választás Szalay-Bobrovniczky Alexandrára, mert köztudottan baráti kapcsolatokat ápol a Fürjes vezette Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjával (KKBK), így nem várható tőle, hogy bármilyen akadályt gördítene az állami akarat elé.
A főpolgármester-helyettes asszony egyébként ott volt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség döntésének monte-carlói kihirdetésekor is, ami azért furcsa, mert a Fővárosi Közgyűlés nem tárgyalt a pályázatról, a hozzájárulását sem adta ahhoz, de még hivatalos tájékoztatást sem kapott. Ez ugyan nem formai követelmény a pályázathoz, de a kormány és a főváros közötti rendkívül baráti viszony jegyében talán megkérdezhették volna a városházi képviselőket. Ellenállásra nem kellett számítani, ezt bizonyítja az a sietség is, amellyel a rendezési jog elnyerését követő héten a közgyűlés már tárgyalja is a terület településszerkezeti tervének és a főváros rendezési szabályzatának módosítását úgy, ahogyan azt az állami elképzelések megkívánják.
Az esemény fő helyszíne a Rákóczi hídtól délre épülő atlétikai stadion lesz. Építészeti terveit az úszóarénát is tervező, majd átrajzoló és módosító, kormányzati szempontból kezesnek számító Napur Architect Építészeti Iroda készíti el nettó 4,7 milliárdért. (Azért volt pályázat is.) A telek 16,55 milliárdba került.
A kivitelezés költségeiről azonban az óvatos Fürjes egyelőre irányszámot se hajlandó mondani, majd a kiviteli tervek elkészülte után nyilatkozna erről. Az olimpiai pályázatban mindenesetre 120 milliárddal számoltak. (Közbevetőleg: a Puskás Stadion építése jelen állás szerint 190 milliárdot visz el.)
A KKBK-tól kapott tájékoztatás szerint az új atlétikai központ végleges tervei 2019 folyamán készülnek el. Az aréna a világversenyek idejére mobillelátókkal 40 ezresre bővíthető (korábban 55 ezerről volt szó). Az épület tetején egyedülálló, 25 méter széles és több mint 400 méter hosszú, dunai panorámás futó- és görkorcsolyapálya épül. Az összesen 15 ezer négyzetméteres új, szabadidős részen street workout felszerelések is helyet kapnak. Ígérik, a csarnok a versenysport mellett a csupán pár perc sétatávolságban felépülő Diákváros lakóit és a főváros atlétikát kedvelő hobbisportolóit is kiszolgálja majd. Az aréna mellett pedig egy nagyméretű edző- és többhektáros szabadidőpark is létesül közvetlen kapcsolattal a Dunához. Készül egy új gyalogos- és kerékpároshíd is, amely átvezet Észak-Csepelre, a területen 2023-ig elkészülő szabadtéri edzőpályákhoz, illetve a fedett csarnokhoz.
A tervek készülnek, az engedélyezés hátravan, de nem kell aggódni. A területen jelenleg egy betongyár működik, így a később esedékes környezetvédelmi hatásvizsgálat vélhetőleg üdvözli majd a helyén felépülő sportlétesítményt. Az árvízvédelmi művek engedélyeztetését pedig eleve leválasztották a projektről.
A kivitelezőket – a KKBK jelenlegi elképzelései szerint – nyílt uniós közbeszerzési eljáráson választják ki, az építkezés legkorábban 2020 első félévében indulhat, az átadás 2022 második felében várható. Szoros ütemezés, a gyorsításnak pedig húzós lehet a felára.
Az atlétikai központ része a Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Programnak, mely nem csupán az állami propaganda sulykolásában az évtized egyik legnagyobb horderejű városfejlesztési beruházása. A városrész újjászületésére Németh Szilárd még csepeli polgármesterként készíttetett tervet, ám ebből a parlamenti támogatás ellenére sem valósult meg semmi. A 135 hektáros gazos, szemetes terület felvirágoztatására kiírt városfejlesztési pályázatra 17 építészirodát hívtak meg. Az eredményt december 19-én hirdetik ki. Az atlétikai stadion és az edzőcsarnokok mellett épül ide nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas evezőspálya és extrém park is. A diákvároshoz szükséges, Soroksári út melletti egykori Duna City projekt telket tavaly 18,1 milliárdért vásárolták ki a bedőlt Quaestor vagyonából. De mielőtt egyetemisták vennék birtokukba az új negyedet, kiválóan működhet az atlétikai vb-re érkezők szálláshelyeként is. A sportolók falva nem kötelező elem a vb-rendezéshez, de kétségtelenül pluszpont jár érte – később pedig kiválóan bevethető olimpiai faluként. Az olimpiai pályázatban 180 milliárdot terveztek be rá, de az még az építőipari bumm előtt volt.
Pénz nem számít
Jól kommunikálhatóak a városrészben tervezett átfogó közlekedésfejlesztési beruházások is. Az új híd, Kelenföld és a Népliget között a nagyvasúti Déli körvasút teljes megújítása és három új megállóhely megépítése, az 1-es villamos kelenföldi meghosszabbítása és a budai fonódó villamos dél-budai rakparti hosszabbítása hosszabb távú cél. Az atlétikai vb-re ezek egyikének befejezése sem elvárt – válaszolta lapunknak a KKBK –, bár minden említett közlekedési beruházás előkészítése a tervezett ütemben zajlik. A H6-os és H7-es HÉV teljes megújításával azonban aligha várhatnak. A teljesen leromlott műszaki állapotú vonalak és a minősíthetetlenségig leamortizálódott szerelvények nem alkalmasak az atlétikai vb nézőinek szállítására. (Az olimpiai tervekben még villamospályaként szerepelt, de ezt azóta elvetették.) A jelen tervek szerint a felújítás után a HÉV a Kvassay-zsilipig/Soroksári útig gyorsvasút üzemmódban működne, majd onnan a felszín alatt egészen a Kálvin térig hosszabbítanák meg a vonalat – mi több, egy későbbi ütemben az Astoriáig, majd a Margitsziget alatt átvezetve kötnék össze a szentendrei HÉV-vel. Az 5-ös metróvonalként is ismert elképzelés költségét már tíz évvel ezelőtt 600 milliárdra becsülték. A legutolsó számítások szerint a Kálvin térig esedékes meghosszabbítás – a 3-as metróhoz hasonló fapados kivitelezésben – talán kihozható 100 milliárd forintból. (A csepeli gyorsvasutat eleve a Kálvin térig tervezték, csak pénzhiány miatt állt meg a Boráros téren.) Négy évvel ezelőtt ezt az ötletet bevették a főváros közlekedésfejlesztési terveit tartalmazó Balázs Mór-tervbe, de pénz mostanáig nem került rá. A kormány idén novemberben 13,7 milliárd forint uniós forrást biztosított a két HÉV-vonal fejlesztésének előkészítésére és 98 új szerelvényre.
A többi pénzcsapot is megnyitották. A kormány 2017 legvégén 2,427 milliárdot biztosított a stadion körüli terület rendezésére, 470 milliót a szintén itt épülő Xtrém Szabadidő Park és az evezős központ előkészítésére és 34,8 milliárdot a fenti létesítményeket is magába foglaló Kemény Ferenc-program előkészítésére. Idén júniusban 4,3 milliárdot csoportosítottak át a dél-pesti és az észak-csepeli beruházásokra és külön 50 millió forintot jogi képviseletre, értékbecslőkre és tanácsadókra. Belőlük mondjuk eddig sem volt hiány. A londoni székhelyű Sport Concepts 259 millióért ad sportszakmai tanácsokat, a Céh Zrt. 725 millióért látja el a komplex mérnöki-tanácsadói és ellenőri feladatokat, míg az Újlak Mérnökiroda az Óbuda Építész Stúdióval karöltve 670 millióért oszt független mérnöki tanácsokat. A Dunai Evezős Központ terveit egy Főmterv vezette konzorcium készíti 225 millióért, míg az Óbudai Gázgyár területéről ide áthelyezett Velodrom generáltervezője, a Gall és Társai Építésziroda 959 millióért. (Ők tervezték a Clark Hotelt is.) Mindannyian jól ismert partnerei az állam intézményeinek, a Fideszhez hű oligarcháknak. S ez még csak a kezdet; az igazán nagy pénzek a kivitelezés és a rendezés idején áramlanak ki, ahogyan azt a vizes vb-nél láthattuk.
A kormány az IAAF-nek benyújtott költségvetés szerint 31,5 milliárd forintos finanszírozási garanciát vállalt. Mint látható, ennyi pénz bizonyosan nem lesz elég. A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság szervezőbizottsága – a múlt kedden megkötött szerződés értelmében – jövőre jön létre. Vezetőjéről és tagjairól egyelőre semmit nem árultak el. „A bizottság és a lebonyolító cég létrehozása a következő fél év feladata lesz. De bármit döntünk is, azt az IAAF-nek jóvá kell hagynia” – válaszolta a Magyar Narancs kérdéseire Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke. A pályázati bizottság elnöke egyébként Deutsch Péter volt, Deutsch Tamás testvére. Az atlétikai vb beruházásairól döntő új bizottság összeállításába Fürjes Balázs mellett vélhetőleg nekik is lesz beleszólásuk. | https://magyarnarancs.hu/belpol/idoben-elnyujtott-olimpia-115745 | https://web.archive.org/web/20240321092625/https://magyarnarancs.hu/belpol/idoben-elnyujtott-olimpia-115745 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzmilliardokat-szornak-ki-sportesemenyekre-olimpia-nelkul-is | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-12-13 12:44:00 | [
"Fürjes Balázs",
"Szalay-Bobrovniczky Alexandra"
] | [
"Budapest 2024 Nonprofit Zrt.",
"CÉH Tervező",
"FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt.",
"Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa",
"Gall és Társai Építésziroda",
"Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) Zrt.",
"Óbuda Építész Stúdió Kft.",
"Sport Consepts Ltd.",
"Újlak Mérnökiroda Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"sport",
"építőipar",
"vendéglátás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,376 | 128 millió forintért vett újabb festményt Matolcsy jegybankja | Újabb festményt vásárolt meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjában, ezúttal Jan Van der Heyden Városlátkép című munkáját. Ahogy eredetileg tervezték, nettó 400 ezer euróért, azaz mintegy 128 millió forintért vették meg a képet a londoni Johnny Van Haeften Limited’ kereskedőcégtől, akik kizárólag XVI. és XVII. századi holland művészek festményeivel foglalkoznak. | Újabb festményt vásárolt meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjában, ezúttal Jan Van der Heyden Városlátkép című munkáját. Ahogy eredetileg tervezték, nettó 400 ezer euróért, azaz mintegy 128 millió forintért vették meg a képet a londoni Johnny Van Haeften Limited’ kereskedőcégtől, akik kizárólag XVI. és XVII. századi holland művészek festményeivel foglalkoznak.
Ezen a képen kívül még Csernus Tibor Saint-Tropez című festményének megvásárlásáról van döntés (110 millió forintért), valamint Giovanni Battista Pittoni: Szent József halála című festményét is megveszik (20 millió forintért) és Rippl-Rónai József: Medgyessy Ferenc Rippl-Rónai szobrával című képét (45 millió forintért) kívánja megszerezni a tulajdonostól az MNB, számolt be tavaly év végén az Mfor.
Az MNB 2014-ben indította a programot. Oldalukon azt írják, más európai központi bankok műkincsvásárlási gyakorlatához hasonlóan törekednek arra, hogy felkutassák és gyűjtemény formájában megőrizzék a nemzeti és más kiemelkedő értékű műkincseket, kulturális javakat, művészeti és hagyatéki értékeket, ezekből pedig olyan gyűjteményt hozzon létre, amely széles körű kulturális, művészeti és társadalmi elismerésre tarthat számot. Az eddig megvásárolt festmények és gyűjtemények is fent találhatóak weboldalukon.
Köztük például a Munkácsy Mihály trilógiájának egyik darabja, Krisztus Pilátus előtt című alkotása, amelyet 5,7 millió dollárért (1,6 milliárd forint) vett meg a jegybank a kanadai Hamilton galériától. Ez ugyanúgy a debreceni Déri Múzeumba került, mint a trilógia másik tagja, a Golgota, amelyet nemrég vett meg 3 milliárd forintért a magyar kormány Pákh Imrétől.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/17/128-millio-forintert-vett-ujabb-festmenyt-matolcsy-jegybankja/ | https://web.archive.org/web/20191214201302/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/17/128-millio-forintert-vett-ujabb-festmenyt-matolcsy-jegybankja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/128-millio-forintert-vett-ujabb-festmenyt-matolcsy-jegybankja | 24.hu | hungarian-news | 2019-01-17 11:55:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"támogatás",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
48,377 | 60 millióból reklámozzák Lázár sokmilliárdos villamosát | A kormányzati kommunikációs feladatok ellátására szóló központosított közbeszerzés 30 milliárdos keretszerződésén belül most a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) számára indul kampány. A Lázár János szívügyének tekintett tram-train Szeged-Hódmezővásárhely elővárosi vasútvonal projektjének fejlesztését fogják reklámozni, amire már megköttetett a szerződés is. | A kormányzati kommunikációs feladatok ellátására szóló központosított közbeszerzés 30 milliárdos keretszerződésén belül most a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) számára indul kampány. A Lázár János szívügyének tekintett tram-train Szeged-Hódmezővásárhely elővárosi vasútvonal projektjének fejlesztését fogják reklámozni, amire már megköttetett a szerződés is.
A keretmegállapodás alapján a megrendelő konzultációt folytatott le, és mint már sokszor, most is Balásy Gyula két cégét, a New Land Média Kft. és a Lounge Design Kft-t bízták meg a munkával.
A keretösszeg erre a kampányra nettó 60 millió forint, amiből a megrendelő 70 százalékot (42 millió forintot) ki kell hogy merítsen. Abban az esetben pedig, ha a 60 millió mégsem lenne elég, opciósan jöhet még hozzá 18 millió forint költés. Azaz a végszámla valahol 42 és 78 millió forint között lesz. A megbízás a keretösszeg kimerüléséig, de legkésőbb 2021. január 31-ig szól.
Balásy cégei rendkívül sikeresek a kormányzati kommunikációs tendereken, melyek révén jelentős bevételekre tesznek szert. 2017-ben az állami médiaköltések csaknem felét kapták meg 44,97 milliárd forint értékben, eredményeik a várakozásoknak megfelelően minden korábbi évüket jelentősen felülmúlták.
2017-ben minden addiginál magasabb összeget, több mint 66 milliárd forintot költöttek kormányzati kommunikációra, 2018-ban pedig 50 milliárdot tapsoltak el erre.
Csak úgy nyeli a pénzt a tram-train
A tram-train részben uniós, részben hazai költségvetési forrásból készül, építése tavaly áprilisban, számos megtorpanás után kezdődött el. A megvalósításhoz Lázár János még a Miniszterelnökség fejeként körömszakadtáig ragaszkodott. Noha 2017 elején elején még csupán 23 milliárd forintra becsülte a kormány a projektet, a nyár végén már 72 milliárd forintot különítettek el rá, azaz megtriplázódott az ár. Ebből a legnagyobb tétel 48,64 milliárd forinttal a pályafejlesztés és -építés. Nem tudni, mennyi lesz a végszámla, de tavaly januárban már 80 milliárdos beruházásként emlegették.
Maguk a járművek is jelentős költségeket emésztenek fel. 2017 áprilisában derült ki, hogy a 30 kilométeres távot 45 perc alatt megtevő tram-train ára brutálisan elszállt: a nyolc villamosvonatot összesen 16 milliárd forintért szállítja a Stadler Rail Valencia, s ez 6 milliárd forinttal több, mint amennyit a kormány a járművekre szánt. De ha a darabonként 372 millióba kerülő WC-ket is számítjuk, akkor már 19 milliárdos a járműbeszerzés.
Egy hiányzó vonalszakasz megépítése 13 milliárd forinttal növelte a költségeket. Tavaly júniusban a költséges beruházás rázós részének tűnt a karbantartó csarnok megépítése, amire akkor még nem volt elég a 2,5 milliárd forint. Aztán a rendszerhez szükséges járműtelep építésére 2 milliárd 750 millió forintot, míg az előkészítés tervezésére 1 milliárd 250 millió forintot hagyott jóvá a kormány.
Kiemelt kép: Máthé Zoltán /MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/16/60-milliobol-reklamozzak-lazar-sokmilliardos-villamosat/ | https://web.archive.org/web/20211208045039/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/16/60-milliobol-reklamozzak-lazar-sokmilliardos-villamosat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/60-milliobol-reklamozzak-lazar-sokmilliardos-villamosat | 24.hu | hungarian-news | 2019-01-16 13:44:00 | [
"Balásy Gyula",
"Lázár János"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"New Land Media Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely",
"Szeged"
] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
48,378 | Félmilliárdért vettek Munkácsy-képet Matolcsyék | Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint 500 millió forintot adott a Magyar Nemzeti Bank Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéért. | Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint 500 millió forintot adott a Magyar Nemzeti Bank Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéért.
A beszerzésre érthető módon nem írtak ki közbeszerzést, mivel az egy konkrét műalkotás megvásárlására vonatkozott. Az eladó egy svájci magánszemély, Antoine Pierre Guth, a szerződést tavaly december 21-én írták alá.
A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincsvásárlási Értéktár programját, amelyet a jegybank alelnöke, Gerhardt Ferenc vezet. Az Értéktár program megvalósítására az MNB igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.
Épp tegnap számoltunk be róla, hogy egy holland művész alkotásáért 128 millió forintot fizetett a jegybank. | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/18/munkacsy-mnb/ | https://web.archive.org/web/20210923053926/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/18/munkacsy-mnb/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felmilliardert-vettek-munkacsy-kepet-matolcsyek | 24.hu | hungarian-news | 2019-01-18 10:01:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
48,379 | Bírósághoz fordult a TASZ a kormánypárti médiabirodalom miatt | Bírósághoz fordult a TASZ, mert szerintük jogellenesen jött létre az új kormánypárti médiabirodalom, vagyis a rengeteg Fidesz-közeli újságot, portál, tévét is magában foglaló KESMA. | Bírósághoz fordult a TASZ, mert szerintük jogellenesen jött létre az új kormánypárti médiabirodalom, vagyis a rengeteg Fidesz-közeli újságot, portál, tévét is magában foglaló KESMA.
Mint ismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta. A Szabad Pécset képviselve a TASZ bírósághoz fordult, mert az összeolvadás szerintük több szempontból alkotmányellenes.
Célunk, hogy a bíróság megváltoztassa a GVH döntését, vagy új eljárás lefolytatására kötelezze a szervet
– írták közleményükben.
A TASZ kerestében kifejti, hogy a kormányrendelet, illetve az azt lehetővé tevő törvény is alkotmányellenes. A törvény azért, írják, mert nem szab érdemi határt annak, hogy a kormány egyes üzleti tranzakciókat kivonjon a versenyvédelmi eljárás alól, a KESMA-t érintő kormányrendelet pedig azért, mert visszaélésszerűen alkalmazta a szabályt, amikor a döntéshez egyszavas, közérdekre utaló “indokolást” fűzött. A szervezet azt kérte a bíróságtól, hogy az alkotmánysértés megállapítása érdekében forduljon az Alkotmánybírósághoz.
"Keresetünkben a Gazdasági Versenyhivatal döntésének bíróság vizsgálatát kértük. Elsődlegesen azt kértük a bíróságtól, hogy változtassa meg a GVH döntését és tiltsa meg az összefonódást, ennek hiányában pedig azt, hogy kötelezze a GVH-t a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására" – írták.
Valami bűzlik
Az üggyel kapcsolatban a Szabad Pécs oldalán megjelent interjúban a TASZ részéről azt mondták, nem vaktában kezdtek el jogi érvelést kidolgozni, minden aktát megnéztek. A dokumentumokban pedig azt látták, "hogy a GVH belső szervezeti egységei, amelyek szakmai és nem politikai szempontokat érvényesítenek a munkájukban,
ugyancsak problémásnak találták ezt az összefonódást, és javaslatot tettek a GVH eljárásának a folytatására.
"Ami a fejtörést, vagy a szakmai kihívást jelentette, az az volt, hogy eljárási értelemben az a december elején született politikai döntés, amivel a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az összefonódást, vajon megakadályozhatta-e a vizsgálat érdemi befejezését. És mi éppen azt mutatjuk be ebben a keresetben, hogy valójában nem lehetett volna ezt az eljárást ilyen gyorsan befejezni, hanem az összefonódást érdemben meg kellett volna vizsgálni" – mondta a lapnak Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója. | https://hvg.hu/itthon/20190116_Pert_inditott_a_TASZ_a_kormanyparti_mediabirodalom_ellen | https://web.archive.org/web/20201201160647/https://hvg.hu/itthon/20190116_Pert_inditott_a_TASZ_a_kormanyparti_mediabirodalom_ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birosaghoz-fordult-a-tasz-a-kormanyparti-mediabirodalom-miatt | HVG | hungarian-news | 2019-01-16 10:53:00 | [] | [
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"átláthatóság",
"lobbi",
"klientúra",
"jogalkotás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"hatalomkoncentráció",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
48,380 | Mozgáskorlátozottakat átverő cégekre csapott le a GVH | A lehető legmagasabb bírságot szabta ki a PRO-VALETUDO Kft.-re, a PVO Retails Hungary Kft.-re és a Monus Global Kft.-re a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak a kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben – írja a Privátbankár. | A lehető legmagasabb bírságot szabta ki a PRO-VALETUDO Kft.-re, a PVO Retails Hungary Kft.-re és a Monus Global Kft.-re a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak a kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben – írja a Privátbankár.
A GVH szerint a három, azonos érdekeltségbe tartozó cég képviselői mozgáskorlátozottakat és végtaghiánnyal élőket kerestek fel a lakásukon, kórházakban, valamint idősotthonokban, és igyekeztek rábeszélni őket gyógyászati segédeszközök (protézisek, gyógycipők) megrendelésére, illetve felíratására.
A fogyasztók közül sokaknak nem volt szüksége a felsorolt eszközökre, de voltak olyanok is, akik egészségi állapotuk miatt képtelenek lettek volna használni a rájuk tukmált eszközöket. A vállalkozások ennek ellenére pszichés nyomásgyakorlással és profi időzítéssel rábeszélték őket arra, hogy vegyék meg a termékeket.
A hatóság azt is megállapította, hogy a vállalkozások több esetben a cég ajándékaiként tüntették fel a közgyógyellátás keretében egyébként térítésmentesen járó eszközöket. Emellett a három társaság nem az elvárható szintű szakmai gondossággal járt el a legyártott termékek minősége, alkalmazhatósága, a garanciális igények érvényesíthetősége ellenőrzésekor, sőt, a feltártak nem csupán egyedi esetek voltak, hanem rendszerszintű problémákra hívták fel a hatóság figyelmét a cégek panaszkezelési és garanciális teljesítésével kapcsolatban.
A GVH összesen 49 millió forintos büntetést szabott ki a cégekre. A hatóság a bírság megállapításakor kiemelten vette figyelembe az érintett fogyasztói kör sérülékenységét. Súlyosító körülményként értékelte azt is, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat társadalombiztosítási célú közpénzek szükségtelen kifizetését is eredményezte. | https://hvg.hu/gazdasag/20190116_Mozgaskorlatozottakat_atvero_cegekre_csapott_le_a_GVH | https://web.archive.org/web/20190203201433/https://hvg.hu/gazdasag/20190116_Mozgaskorlatozottakat_atvero_cegekre_csapott_le_a_GVH | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mozgaskorlatozottakat-atvero-cegekre-csapott-le-a-gvh-1 | HVG | hungarian-news | 2019-01-16 11:02:00 | [] | [
"Monus Global Kft",
"PRO-VALETUDO Kft.",
"PVO Retails Hungary Kft."
] | [] | [
"egészségügy",
"csalás",
"üzleti etika",
"kereskedelem",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
48,381 | Székesfehérvár polgármestere meglátta, mivé lettek a közbeszerzések | A napokban a kormány két, a Modern Városok Program keretében beígért székesfehérvári beruházást is elmeszelt. Az egyik – amit az RTL Klub Híradója tett közzé – a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új épületének felépítése, amelyet a Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltségébe tartozó Fejér B. Á. L. Zrt., valamint az Épkar Zrt. építhetett volna meg 18 milliárd forintért. | A napokban a kormány két, a Modern Városok Program keretében beígért székesfehérvári beruházást is elmeszelt. Az egyik – amit az RTL Klub Híradója tett közzé – a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új épületének felépítése, amelyet a Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltségébe tartozó Fejér B. Á. L. Zrt., valamint az Épkar Zrt. építhetett volna meg 18 milliárd forintért.
A másik – ez már Cser-Palkovics András Facebook-posztjából derül ki – az Alba Volán jégkorongcsapat jégcsarnokának megépítése. A Jégkorongblog azt írja, ezt Garancsi István cége, a Market Zrt. húzhatta volna fel 25,75 milliárd forintért.
Egy harmadik közbeszerzési eljárás érvénytelenné nyilvánítását – a középiskolai campus beruházására kiírtat – posztja szerint maga a polgármester fogja kérni a képviselő-testülettől. Ezt a "megváltozott fejlesztési irányok és körülmények" miatt teszi majd, és azt is hozzátette:
"Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a középiskolai campus építésére mindösszesen csak egy, azaz egy építőipari cég kívánt ajánlatot tenni, amely okok alapján eleve nincsen verseny egy ekkora beruházás elnyeréséért. Ez elfogadhatatlan! Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sem normális, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen."
Cser-Palkovics közölte azt is, hogy megértik a kormány döntését. "A kormánnyal megkötött megállapodás hatályban van, és a kórházfejlesztés második üteme, a középiskolai campus, valamint a rendezvénycsarnok is meg fog valósulni. De olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat." | https://hvg.hu/kkv/20190117_szekesfehervar_cser_palkovics_andras_kozbeszerzes_beruhazas_modern_varosok_program | https://web.archive.org/web/20210317203949/https://hvg.hu/kkv/20190117_szekesfehervar_cser_palkovics_andras_kozbeszerzes_beruhazas_modern_varosok_program | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szekesfehervar-polgarmestere-meglatta-mive-lettek-a-kozbeszerzesek | HVG | hungarian-news | 2019-01-17 06:12:00 | [] | [
"Épkar Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Székesfehérvár Város Önkormányzata"
] | [
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"rokonok",
"egészségügy",
"sport",
"antikorrupció",
"építőipar",
"önkormányzat",
"klientúra",
"műjégpálya",
"állami/önkormányzati szerződések",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,382 | Börtönbe megy a volt francia főrendőr, kemény év vár rá | Kétéves börtönbüntetésre ítélte a bíróság Sarkozy elnök főrendőrét, aki nyakig benne volt a kor korrupciós ügyeiben. Claude Guéant a rendőrségtől igazolt át Nicolas Sarkozy csapatába, ahol kabinetfőnök volt, aztán belügyminiszter. | Börtönbe megy a volt francia főrendőr, kemény év vár rá
Kétéves börtönbüntetésre ítélte a bíróság Sarkozy elnök főrendőrét, aki nyakig benne volt a kor korrupciós ügyeiben. Claude Guéant a rendőrségtől igazolt át Nicolas Sarkozy csapatába, ahol kabinetfőnök volt, aztán belügyminiszter.
A bíróság végleges döntése szerint egy évet mindenképp börtönben kell töltenie az egykor oly fontos politikusnak, a másik évet felfüggesztve kapta Claude Guéant, akinek ezen kívül 75 ezer eurós pénzbüntetést kell fizetnie, és öt évig nem vehet részt a közügyekben. Claude Guéant 74 éves, vagyis visszatérése a politikába nem látszik valószínűnek.
Bár minden nagy korrupciós ügyben benne volt, de piti bűnügyben ítélték el
A Sarkozy-korszaknak (2007–2012) két óriási korrupciós botránya volt, mely napvilágra került: az egyik Kadhafi egykori líbiai vezér 5 millió eurós választási támogatása, a másik a futball-világbajnokság megszerzése Katarnak. Claude Guéant mindkét ügyben nyakig benne volt. Szaif al Iszlam Kadhafi, a líbiai diktátor fia elmesélte, hogy készpénzben 5 millió eurót adtak Sarkozynek, aki ezzel megerősödve meg is nyerte az elnökválasztási kampányt. A csomagot a párizsi sajtó szerint Claude Guéant, Sarkozy kampányfőnöke vette át. Bizonyítani ezt egyelőre nem sikerült. Az azonban bizonyos, hogy miután Szaif al Iszlam Kadhafi előállt a korrupciós váddal, Nicolas Sarkozy az élére állt annak a nyugati kampánynak, mely végül a diktátor bukásához vezetett el Líbiában. Alig tépték szét feldühödött alattvalói Kadhafi elnököt, Sarkozy francia elnök megjelent Líbiában, hogy "ünnepelje a szabadság diadalát". Már nem illett emlékeztetni arra, hogy korábban az Élysée-palotában fogadta Kadhafit, aki a parancsnoki sátrát Párizs kellős közepén verte fel.
Miért kapta Katar a futball-világbajnokságot?
Sarkozy kedvenc csapata a Paris Saint Germain pénzügyi gondokkal küszködött. Katar emírje nagy pénzt ajánlott, ha cserébe Sarkozy elnök elintézi a futball világbajnokságot annak a Katarnak, melynek presztízse a futball világában alig volt mérhető. Sarkozy elnök szólt Claude Guéant-nak, aki mozgósította Michel Platinit. A legendás középpályás, aki az UEFA elnöke volt, remek kapcsolatot ápolt Blatterrel, a FIFA elnökével. Katar megkapta a világbajnokságot, a Paris Saint Germain pedig az emír pénzét. Igaz: Blatter és Platini lebukott, de annyi korrupciós ügyük volt, hogy végül nem Katar miatt ment fuccsba a karrierjük.
Mindkét esetben euró milliók forogtak kockán, Guéant egy 210 ezer eurós ügybe bukott bele
A rendőrségnél volt egy feketekassza, melyből a rendőri vezetők a besúgókat pénzelték. Claude Guéant mint főrendőr ennek a kasszának a felét nyúlta le – magáncélra. Azzal védekezett, hogy nemcsak saját magát jutalmazta meg, de adott bizalmas beosztottainak is. A védekezést a bíróság nem fogadta el. Ezért Sarkozy elnök egykori jobbkezének meg kell ismerkednie a börtönnel belülről. A börtönök lakói általában nemigen kedvelik a rendőröket. Ezért a 74 éves Claude Guéant izgalmas évre számíthat valamilyen fegyházban, amely túlzsúfolt, mint általában a francia büntetés-végrehajtás intézményei. A helyzet persze nem reménytelen, mert Franciaországban a bukott nagyságoknak VIP-ellátás jár. (via AFP, Le Monde)
2018. szeptember. 26. 10:52 Lengyel Miklós Vállalkozás
Csak az Amnestyt zavarja? Rabszolgamunka a katari stadionépítéseken
Van olyan vendégmunkás Katarban, aki tíz hónapja robotol a futball világbajnokság stadionjainak építkezésén – ingyen. Az elmaradás egy indiai, nepáli vagy Fülöp-szigeteki vendégmunkás számára valóságos vagyon, állítja az Amnesty International, mely nem először foglalkozik Katar és a futball vébé ügyeivel.
2018. szeptember. 12. 10:53 hvg.hu Gazdaság
Rágalom vagy valóság? Ráültek a csúszópénzes bőröndre, hogy be lehessen csukni
Kadhafi fia állítja: Líbia finanszírozta Sarközy 2007-es elnökválasztási kampányát. A volt líbiai diktátor második fia, Szaif Al-Iszlam Kadhafi brit ügyvédei útján egy nyolcoldalas, kézzel írott levelet juttatott el a francia hatóságoknak, amelyek már hosszú évek óta nyomoznak a magyar származású exelnök homályos, Líbiával kapcsolatos pénzügyeiben. | https://hvg.hu/gazdasag/20190117_Bortonbe_megy_a_volt_francia_forendor_kemeny_ev_var_ra | https://web.archive.org/web/20190203190355/https://hvg.hu/gazdasag/20190117_Bortonbe_megy_a_volt_francia_forendor_kemeny_ev_var_ra | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/bortonbe-megy-a-volt-francia-forendor-kemeny-ev-var-ra | HVG | eu-news | 2019-01-17 12:30:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Franciaország"
] | [] | [] |
48,384 | Korrupció után kutatott a fociban, meggyilkolták az újságírót | Ahmed Huseint szerda este lőtték agyon, amikor hazatért a ghánai fővárosban, Accrában található otthonába. | Végeztek egy ghánai oknyomozó újságíróval, aki az afrikai futballhoz kötődő korrupciós ügyek után kutatott. A 34 éves Ahmed Huseint az autójában érték a végzetes lövések; mellkason és nyakon lőtték ismeretlen tettesek – közölte egy rendőrségi forrás.
Husein nemrég panaszt emelt a ghánai kormánypárt egyik képviselője ellen, aki az állami tévében közzétette fotóját, és jutalmat ígért annak, aki elveri.
A férfi egy csapat újságíróval együtt Anas Aremeyaw Anas ismert oknyomozó riporternek dolgozott a futballhoz kötődő korrupciós ügyek feltárásán. Tavaly hatalmas nemzetközi botrány kerekedett abból, hogy kiderült: Ghánában – más afrikai országokhoz hasonlóan – bevett gyakorlat a focisták lefizetése a kívánt eredmény érdekében.
Erről 2018 júniusában mutattak be dokumentumfilmet, amelyben magukat "potenciális befektetőknek" mondó, beépített riporterek több tucat ghánai és afrikai játékvezetőt, illetve a helyi futballszövetség számos vezetőjét vesztegették meg. A botrány során több mint 50 afrikai bírót függesztett fel az Afrikai Labdarúgó-szövetség, míg a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) három hónapra felfüggesztette a ghánai futballszövetséget vezető, később lemondásra kényszerülő Kwesi Nyantakyit.
Anas Aremeyaw Anas a Twitteren reagált kollégája halálára. "Szomorú hír, de nem futamodunk meg. Nyugodj békében, Ahmed!" – írta.
A nemzeti médiabizottság elítélte a gyilkosságot, és felszólította a hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják ki az ügyet. | https://hvg.hu/sport/20190117_korrupcio_foci_bunda_ghana_ujsagiro_gyilkossag | https://web.archive.org/web/20190203173325/https://hvg.hu/sport/20190117_korrupcio_foci_bunda_ghana_ujsagiro_gyilkossag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/korrupcio-utan-kutatott-a-fociban-meggyilkoltak-az-ujsagirot | HVG | world-news | 2019-01-21 21:15:00 | [] | [] | [
"Afrika",
"Ghána"
] | [] | [] |
48,385 | Majdnem négyszázmillióért vesz katonai bakancsokat a Honvédség | Egy német márka hazai importőrétől rendelték meg a "surranókat", versenytársa nem volt a beszállítónak. A nyertes cég egy szadai családi házba van bejelentve, honlapjuk csak egy képet tartalmaz. | honvédelem;beszerzés;
2019-01-19 11:38:35
Majdnem négyszázmillióért vesz katonai bakancsokat a Honvédség
Egy német márka hazai importőrétől rendelték meg a "surranókat", versenytársa nem volt a beszállítónak. A nyertes cég egy szadai családi házba van bejelentve, honlapjuk csak egy képet tartalmaz.
Háromszázhetvennyolc millió forint – ennyiért vesz nagy tételben katonai bakancsokat a honvédelmi tárca alá tartozó HM Védelemgazdasági Hivatal a Hedotel Kft.-től. A nagy összegű közbeszerzés pénteken, az európai közbeszerzési értesítő (TED) oldalán jelent meg, az ismertető azonban több furcsaságot is tartalmaz.
Elsőként például azt, hogy nem közlik, pontosan hány darab bakancsot vásároltak ekkora összegből; érdekes az is, hogy lábbelikre kiírt pályázati felhívást korábban nem is tették közzé a TED-ben, a kizárólagos jogok védelmére hivatkozva. Ez azt jelenti, hogy csak a Hedotel, a német Haix-katonai bakancsok hazai importőre képes beszállítani az elvárt típusú és minőségű árut.
Elit surranót, brutális áron?
Hogy az összegből hány bakancsot vásárolnak, közzétett adatok híján csak becsülni tudjuk: amennyiben a Haix Nepal pro márka valamelyik – a honvédségnék már korábban rendszeresített – típusát vásárolták, akkor akár 70-80 ezres darabárú surranókról is lehet szó. Egy munkaruházati webáruház például akciósan 73600 forintért kínálja az (eredetileg 86700 forintért árult) Haix Nepal pro Coyot-bakancsot. Mivel nagytételes megrendelésről van szó, a honvédségnél is az akciós ár érvényesülhet; ha például a fenti típusból és értékben vásároltak, akkor több mint 5100 bakancsot szerezhettek be.
A Hedotel régóta a honvédség udvari cipő beszállítójának szállít – adtak el már 22,4 millió forint értékben Haix-bakancsápoló krémet is a Védelemgazdasági Hivatalnak, és 2014-ben közel 9 millióért látták el cipővel az Országgyűlési Őrség tagjait.
A vállalkozás először 2010-ben került a hírekbe, amikor a Szoljon.hu cikke szerint megkérdőjelezhető körülmények között vittek el egy bakancstendert a hazai Túri Cipő elől - a vesztes pályázó szerint a honvédségi pályázat paramétereit eleve a Haix márkára szabták, amit a HM később határozottan cáfolt.
Bemutatkozás: Lorum ipsum
A tavaly 778 milliós nettó árbevételt elkönyvelő céget szerényen egy szadai családi ház címére jelentették be az Opten adatbázisa szerint, igaz, van egy fővárosi, Dorozsmai utcai elérhetőségük is. | https://nepszava.hu/3022363_majdnem-negyszazmillioert-vesz-katonai-bakancsokat-a-honvedseg | https://web.archive.org/web/20200517021656/https://nepszava.hu/3022363_majdnem-negyszazmillioert-vesz-katonai-bakancsokat-a-honvedseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/majdnem-negyszazmillioert-vesz-katonai-bakancsokat-a-honvedseg | Népszava | hungarian-news | 2019-01-19 11:38:00 | [] | [
"Hedotel Kft.",
"Honvédelmi Minisztérium (HM)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,386 | Ellentételezés nélkül vett súlyos tízmilliárdokért tankokat az állam | Korábban jelentős extraberuházások kísérték a nagyobb katonai vásárlásokat, ezúttal azonban nincs nyoma annak, hogy a német cégnek más kötelezettségei is lesznek a járművek leszállításán kívül. | Honvédelmi Minisztérium;hadsereg;beszerzések;
2019-01-21 06:00:00
Ellentételezés nélkül vett súlyos tízmilliárdokért tankokat az állam
Korábban jelentős extraberuházások kísérték a nagyobb katonai vásárlásokat, ezúttal azonban nincs nyoma annak, hogy a német cégnek más kötelezettségei is lesznek a járművek leszállításán kívül.
Nincs ellentételezésről szó abban a tankok és önjáró lövegek vásárlásáról szóló szerződésben, amelyet Magyarország kötött a német fegyvergyártóval, a Krauss-Maffei Wegmann-nal (KMW) - tudta meg a Népszava a Honvédelmi Minisztériumtól. Az ellentételezés mértékéről szóló kérdéseinkre a tárca mindössze egymondatos választ adott: "A szerződés jelen állása szerint nincs napirenden az ön által említett felvetés".
Pedig - mint arról korábban beszámoltunk - igen jelentős hadászati beszerzésről van szó: Benkő Tibor honvédelmi miniszter ugyanis arról állapodott meg december közepén Frank Haun KMW-vezérigazgatóval, hogy Magyarország 44 új és 12 használt Leopard 2A7-es tankot, valamint 24 PZH önjáró löveget vásárol. A korábbi hasonló volumenű beszerzések esetében rendre abban is megállapodtak a felek, hogy a gyártó cég (vagy annak anyanemzete) munkahelyeket is teremt Magyarországon. Arra is volt példa, hogy a hazai cégek exportnövelő megrendeléseket kaptak az üzletért cserébe. Igaz, vannak olyan szakmai vélekedések is, amelyek szerint ezek az ügyletek csak látszólag tekinthetők ellentételezéseknek, valójában inkább csak marketingfogások, amelyekkel a közvélemény számára elfogadhatóvá teszik a meglehetősen népszerűtlen és drága hadiipari vásárlásokat.
Így például az első Orbán-kormány is azzal érvelt a Gripen vadászgépek bérlése mellett - az olcsóbb amerikai F16-osok helyett - , hogy a bérbeadó brit-svéd konzorcium vállalta: a bérleti díj 110 százalékát ellentételezik befektetésekkel, valamint a svédországi magyar exporton keresztül. A 191 milliárd forintos programot 14 évre tervezték, ám jóval hamarabb, 2009-ben befejeződött, ráadásul sorjáztak az olyan üzletek, amelyek egyes vélekedések szerint Gripen-bérlet nélkül is megvalósultak volna. Korábban egyébként a Világbank is szóvá tette, az ellentételezés átláthatatlanná teszi, hogy egy ország milyen üzletet kötött a fegyvergyártóval.
A tárca és a gyártó egyébként nem hozta nyilvánosságra a tankok vételárát, ám szakmai becslések szerint a magyar állam százmilliárd forint feletti összeget költhetett a járművekre. A darabár mellett hasonló nagyságrendű tétel lehet a tankokat kiszolgáló logisztikai és szervizháttér, amelyek - ha azokat is a német gyártó biztosíthatja - akkor további jelentős bevételt jelentenek a cég számára.
A Honvédelmi Minisztérium nem árulta el a nemrég bejelentett Airbus helikoptervásárlás részleteit sem, így csak annyit tudni, hogy a francia-német gyártótól 36 helikoptert és három szállítógépet vettünk. Nem sokkal később viszont kiderült, hogy az Airbus egy alkatrészgyártó üzemet is létrehoz Kelet-Magyarországon, ennek pontos részletei viszont szintén nem ismertek. Az is kérdéses, hogy a várhatóan 2021-től induló gyár mennyiben tekinthető ellentételezésnek. Az első fázisban repülésvezérlő rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártását tervező beruházás ugyanis akár magyar helikoptervásárlás nélkül is ésszerű fejlesztés lett volna a cégnek, mert a környező országok hadseregeiben jócskán vannak Airbus járművek.
Azt egyébként szintén nem lehet tudni, hogy milyen állapotban lévő tankokhoz jut a magyar haderő: megrendelésből visszamaradt, raktári készletből vesz járműveket a honvédség, vagy a szerelőszalagról frissen legördülő gépekkel erősít. Utóbbi eseten ugyanis a német fegyvergyártó előnyös tárgyalási helyzetben lehetett, mert az uniós piacon nincs igazi konkurenciája.
A honvédelmi kiadásokkal kapcsolatos titkolózás az áprilisi választás előtt erősödött fel igazán: akkor ugyanis a honvédelmi bizottság kormánytöbbsége egy 650 milliárd forintos, honvédelmi beszerzésekre fordítható biankó csekkről döntött. Azóta a nyilvánosság utólag - rendszerint egy pármondatos közleményből - értesül a százmilliárdos beszerzésekről. Sőt, úgy tudjuk, információ nélkül maradnak a honvédelmi bizottságának ellenzéki tagjai is, akik hónapok óta hiába kérdeznek rá a beszerzések részleteire. Szakmai ok biztosan nincs a titkolózásra: forrásaink szerint ugyanis a környékbeli hírszerzések pontosan tisztában lehetnek azzal, hogy a magyarok milyen fegyverből mennyit vásároltak. | https://nepszava.hu/3022478_ellentetelezes-nelkul-vett-sulyos-tizmilliardokert-tankokat-az-allam | https://web.archive.org/web/20221205151843/https://nepszava.hu/3022478_ellentetelezes-nelkul-vett-sulyos-tizmilliardokert-tankokat-az-allam | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ellentetelezes-nelkul-vett-sulyos-tizmilliardokert-tankokat-az-allam | Népszava | hungarian-news | 2019-01-21 06:00:00 | [] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Krauss-Maffei Wegmann"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"repülőtér / légügy",
"ellentételezés",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
48,387 | Bp2017: rejtélyes gazdálkodás, féléves csúszás, hiányzó könyvvizsgáló | Majd két hete nem válaszol a Bp2017 Kft. arra a kérdésünkre, miért állította magáról üzleti beszámolójában, hogy könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozás, de arra sem felelt, hogyan fordulhatott elő, hogy féléves késéssel adta le a mérlegét. | Majd két hete nem válaszol a Bp2017 Kft. arra a kérdésünkre, miért állította magáról üzleti beszámolójában, hogy könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozás, de arra sem felelt, hogyan fordulhatott elő, hogy féléves késéssel adta le a mérlegét.
A számviteli törvény alapján nehezen érthető, miből következtet arra a Bp2017 Kft., hogy nem kell könyvvizsgálatot kérnie.
A jogszabály úgy szól: nem kötelező a könyvvizsgálat, ha egyszerre teljesül az a két feltétel, hogy az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot és a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Csakhogy a Bp2017 Kft. beszámolói szerint 2015-ben 487 millió forint, 2016-ban pedig 432 millió forint volt.
A korábbi időszakban a Bp2017 Kft. nem is gondolta, hogy ne kellene könyvvizsgálót fogadnia, az Ernst & Young végezte a feladatot. Érdeklődtünk a tanácsadó cégnél, hogy volt-e megbízása a 2017-es üzleti év könyvvizsgálatára, ha igen, elvégezte-e a munkát, és miért nincs nyoma ennek a Budapest 2017 beszámolójában. Azt is megpróbáltuk megtudni, meddig szólt az EY szerződése az állami céggel, ám a kérdéssora ez a válasz érkezett:
Az EY szigorú szakmai sztenderdjeinek megfelelően az ügyfélportfólióját érintő kérdésekben nem nyilatkozik, és nem hozhat nyilvánosságra ilyen jellegű információt az üzleti titkok védelme érdekében.
A Bp2017 Kft. nem csupán a könyvvizsgáló hiányáról és beszámolójának féléves csúszásáról hallgat, hanem arra sem ad magyarázatot, mi indokolta, hogy a beszámolók alapján egyik évről a másikra két medencét, 1,6 milliárd forint értékben átsoroltak a tárgyi eszközök közül a készletek közé.
Kerestük az ügyben az Állami Számvevőszéket, amelytől azt kérdeztük, vizsgálta-e az okát a Bp2017 Kft. késedelmes beszámolójának, illetve azt, miért állítja magáról a cég, hogy könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozás, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat. Az ÁSZ egyébként korábban vizsgálta az állami cég gazdálkodását, és egyebek mellett megállapította, hogy a Bp2017 Kft. 2016-ban nem tette közzé a közérdekű az adatokat, így nem biztosította az átláthatóságot.
Ezt alátámasztja az is, hogy a 24.hu 2017 márciusa óta pórbálja megtudni, Hosszú Katinka klubja, az Iron Aquatics mennyiért használta a Duna Arénát, ám a Bp2017 Kft. következetesen megtagadta az adatok kiadását. Noha már a másodfokú bíróság is igazat adott lapunknak az ügyben.
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd /MTI | https://24.hu/belfold/2019/01/18/bp2017-rejtelyes-gazdalkodas-feleves-csuszas-hianyzo-konyvvizsgalo/ | https://web.archive.org/web/20210921101451/https://24.hu/belfold/2019/01/18/bp2017-rejtelyes-gazdalkodas-feleves-csuszas-hianyzo-konyvvizsgalo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bp2017-rejtelyes-gazdalkodas-feleves-csuszas-hianyzo-konyvvizsgalo | 24.hu | hungarian-news | 2019-01-18 07:02:00 | [] | [
"Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"könyvvizsgálás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"adatigénylés"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
48,388 | 14,5 millió forintért szemléz ötéves brit tanulmányt a kormányközeli elemző friss cége | Alighogy céget alapított Törcsi Péter Fidesz-közeli elemző és médiaszemélyiség, máris kapott megrendelést a kormánytól és a kormánypárti frakciótól. A Miniszterelnökség egy 5 éves brit elemzés feldolgozásával bízta meg 14,5 millió forintért. Törcsi az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, az identitás- és hagyományőrzést a zászlajára tűző szervezet 2018-ban 50 millió forint támogatást kapott a Fidesz pártalapítványától. | Csak bő egy hónapot kellett várnia az első kormányzati megrendelésre születése után Törcsi Péter Fidesz-közeli elemző tanácsadócégének, a Clavis Consulting Kft.-nek. A Clavist 2018. október 2-ai dátummal jegyezték be, a Miniszterelnökség november 15-én már le is szerződött vele egy brit kormányzati elemzés szemlézésére és a szemle alapján „tudományos mű” elkészítésére. A megbízás pikantériája, hogy az elemzés, ami az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatával foglalkozik, már több mint 4 éves, 2013 eleje és 2014 vége között készült. A küszöbön álló Brexit miatt a szigetország és az EU viszonya aktuális kérdés, de az öt évvel ezelőtti állapotnál (ami óta azért voltak bőven brit és uniós jogszabály-változások) a kormány számára talán érdekesebb lenne, mi, hogyan fog változni illetve változhat az Egyesült Királyság kilépésével. Mivel a brit parlament elsöprő többséggel leszavazta Theresa May miniszterelnök nagy nehezen nyélbe ütött Brexit-megállapodását, a kilépés hogyanja és mikéntje, továbbá a jövőbeli kapcsolatrendszer feltételei egyelőre levegőben lógnak, szóval bőven lenne mit elemezni az aktuális helyzeten.
A brit kormányzati elemzésnek (itt olvasható) nem létezik frissebb változata, illetve nem készült azonos címmel más elemzés – közölte a hvg.hu-val a brit külügyminisztérium sajtóosztálya. A Miniszterelnökség szerint a tagállamok és az EU közti „hatáskörmegosztás problematikáját minden európai kormány folyamatosan vizsgálja. Az Egyesült Királyság kormányzati szervei által néhány éve a témában készített tanulmány az egyik legátfogóbb, tudományos igényű munka, amelynek beható tanulmányozása elengedhetetlen e feladat ellátásához”. A tárca arra a kérdésünkre nem adott választ, miért épp a Clavist bízták meg a feladattal. Törcsi Péter nem reagált megkeresésünkre. A Clavisnak február 28-ig kell végeznie a munkával, amiért 14,5 millió forintot számlázhat.
Az biztos, hogy Törcsi Péter friss-ropogós vállalkozásának van más megrendelése ezen kívül. A Fidesz-frakció december 11-én szerződött le a Clavisszal szaktanácsadásra 11,4 millió forintért. Az Országgyűlés sajtóirodája az mfor.hu-val azt közölte, hogy a szerződés hatálya „kiterjed az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti, Magyarországgal szemben indított eljárás részletes vizsgálatára, beleértve a Sargentini-jelentés anyagi jogi és eljárásjogi elemzését is. Ugyancsak része a szerződésnek az Európai Unió intézményei által megfogalmazott bevándorláspárti javaslatcsomagok vizsgálata, továbbá az ENSZ migrációs csomagjának részletes vizsgálata. A társaság a szerződés értelmében elemzéseket készít és azok teljes dokumentációját a képviselőcsoport rendelkezésére bocsátja.” A két megrendelés együtt 26 millió forint bevételt jelent, ami egyáltalán nem rossz indulás egy friss kft-nek.
Kormánypárti nem elemzők
Törcsi Péternek a Clavison kívül nincsen más vállalkozása, de ez nem jelenti, hogy az elmúlt években ne tett volna szert komoly bevételekre a kormánypárttól és az államtól (már azon túl, hogy önkormányzati képviselő volt Solymáron, korábban pedig a KDNP ifjúsági szervezetének alelnöke). Törcsi ugyanis az Alapjogokért Központ nevű „jogi elemző- és kutatóintézet” kutatási igazgatója, ebbéli minőségében rendszeres vendége különféle tévéműsoroknak is, ahol „független” szakértőként jellemzően a kormány épp aktuális álláspontját védi. Az Alapjogokért Központ több okból rendkívül érdekes képződmény, egyrészt az ember ugye azt gondolná, egy elemző- és kutatóintézet célja az elemzés és a kutatás, de nem, a „Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának” – olvasható a honlapjukon található bemutatkozásban. „Az intézet működésének emellett nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen a napjainkban az élet számos területén túlburjánzó emberi jogi fundamentalizmussal és politikai korrektséggel szemben.”
Másrészt olyan, hogy Alapjogokért Központ nem létezik, ilyen nevű civil szervezet vagy vállalkozás nincsen. Az Alapjogokért Központ valójában a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-t takarja, aminek tulajdonosa és ügyvezetője az Alapjogokért Központ igazgatója, Szánthó Miklós, ő a cég/kutatóintézet 2013-as létrehozása előtt a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet elemzője volt. A cég bevételeinek 90 százaléka beszámolóinak tanúsága szerint támogatásokból származik, de azt nem árulják el, honnan kapják a támogatásokat – a hvg.hu ezt firtató kérdésére sem válaszoltak. Ettől függetlenül ezt-azt azért lehet tudni a bevételeikről. A Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma 2018 májusában 50 millió forint támogatást szavazott meg a cégnek az azévi működésre, fizetésekre, konferenciákra. Ugyanazon a napon a békemeneteket szervező CÖF 20 milliót kapott ugyanerre a célra.
A 2017-es beszámoló szerint a cégnek 120 millió forint bevétele volt, 107 millió forint működési támogatás formájában érkezett. A pénz nagy részét, 87 millió forintot elvitt a 7 alkalmazott, illetve az esetleges külsősök kifizetése. A Fidesz pártalapítványa 2013 óta lelkes támogatója a cégnek – erről az Átlátszó számolt be. A pártalapítvány amúgy a kezdetektől alaposan támogatja a Központot, 2013-ban 31,6 millió forint támogatást szavazott meg, 2014-ben 49 milliót, 2015-ben pedig már 50 milliót. A Matolcsy György elnökölte jegybank Pallas Athéné alapítványai sem hagyták pénz nélkül őket, az egyik alapítványtól 2015-ben 35 millió forint támogatást kaptak, továbbá 8,5 millió forintot könyvkiadásra. A pártalapítványok bevételük nagy részét az állami költségvetésből kapják, a Pallas Athéné-alapítványokról pedig a Kúria mondta ki, hogy az általuk kezelt vagyon közpénz. Egyszóval az Alapjogokért Központ az elmúlt években nem kevés közpénzből működött.
Meglett a munka eredménye
A Fideszben és a kormányban vélhetően elégedettek az Alapjogokért Központ tevékenységével. Erre nemcsak a Központ folyamatos pártalapítványi támogatásából és a Törcsi Péter friss cégének juttatott megbízásokból lehet következtetni, hanem a abból, hogy a Központ stratégiai igazgatója, Kovács István felkerült a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási listájára a 14. helyen. A Fidesznek jelenleg 12 képviselője van az EP-ben, szóval egy jó választási szereplés esetén Kovácsnak reális esélye van rá, hogy Brüsszelben folytathassa. | https://hvg.hu/kkv/20190117_Orankent_30_ezer_forintert_szemlez_5_eves_elemzest_egy_Fideszapologeta_cege | https://web.archive.org/web/20220218125140/https://hvg.hu/kkv/20190117_Orankent_30_ezer_forintert_szemlez_5_eves_elemzest_egy_Fideszapologeta_cege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/145-millio-forintert-szemlez-oteves-brit-tanulmanyt-a-kormanykozeli-elemzo-friss-cege | HVG | hungarian-news | 2019-01-18 11:21:00 | [
"Törcsi Péter"
] | [
"Alapjogokért Központ",
"Clavis Consulting Kft.",
"Fidesz",
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"foglalkoztatás",
"tanácsadás",
"tanulmányírás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,389 | Zsaroló vagy a korrupt focibiznisz leleplezője? – Hazaengedte a magyar bíróság a Football Leaks hackerét | Házi őrizetet rendelt el pénteken a magyar bíróság a Budapesten őrizetbe vett portugál fiatalemberrel szemben, aki gyaníthatóan több focibotrányt is kirobbantott az utóbbi időben. | Sokak számára hős a Budapesten letartóztatott Rui Pinto, aki a Football Leaks nevű internetes oldalon közzétett dokumentumok ezreivel bizonyította, mennyire korrupt a nemzetközi klubfoci világa. Mások viszont úgy gondolják, az egyebek mellett a Benfica sötét üzelmeiről, illetve Cristiano Ronaldo nemierőszak-ügyéről beszámoló kiszivárogtató inkább aljas zsaroló, aki pénzt próbált keresni információval, illetve azok elhallgatásával.
Az évek óta Budapesten élő, 30 éves portugál hacker letartóztatásáról pénteken döntött a bíróság (erről videót is közölt a portugál sajtó), és házi őrizetet rendeltek el vele szemben. A bíróságról távozó férfi azt mondta a rá váró portugál újságíróknak, hogy nem akar a Benfica-ügyről beszélni. A bírónő elmondta, hogy Portugáliából már megérkezett az európai elfogatóparancs, számitástechnikai eszközzel elkövetett bűncselekménnyel gyanúsítják, ám azt még nem fordították magyarra. Amíg ez megtörténik, nincs szükség a lakhelyelhagyási tilalomnál súlyosabb kényszerintézkedésre.
Milliós sztárfizetések, szerződések, adóelkerülési próbálkozások, a megvalósult és elmaradt átigazolások háttere, a bírók és sportvezetők befolyásolására tett kísérletek – többek között ilyen ügyekről rántotta le a leplet Rui Pinto a Football Leaks nevű kiszivárogtató oldal révén. A fiatal Erasmus-ösztöndíjasként érkezett Magyarországra, évek óta Budapesten él, és 2016 végén határozhatta el, hogy a szórványos kiszivárogtatások helyett egy adagban önti a világ elé, mennyire nem olyan a foci világa, mint ahogyan az a képernyőkön vagy a stadionokban látottak alapján tűnhet. Meg is tette, s ezzel a sporttörténelem legnagyobb kiszivárogtatását hajtotta végre.
Pinto – akkor Joaoként vagy Johnként bemutatkozva – nyolc számítógépes meghajtón 1,9 terabájt anyagot, szerződéseket, azok titkos záradékait, fényképeket, e-maileket, valamint Excel-táblázatokat adott át a német Der Spiegel magazinnak, amely több más lappal összefogva le is hozta a dokumentumok egy részét. „A szurkolóknak meg kell érteniük, hogy minden megvásárolt jeggyel vagy mezzel, illetve a tévéelőfizetésekkel egy nagyon korrupt rendszerbe öntik a pénzt. Sok európai bajnokságot három-négy játékosügynök tart ellenőrzése alatt, s ezek az ügynökök folyamatosan üzletelnek a korrupt klubelnökökkel” – idézte a Spiegel a kiszivárogtatót.
Idealista aktivista vagy pénzéhes zsaroló?
Míg a Spiegel azt állította, hogy a kiszivárogtató ingyen adta át a dokumentumokat, sőt még azzal is kérkedett, hogy egy játékosügynök nem sokkal korábban 650 ezer eurót ajánlott a winchesterekért, a német lapnál is felmerült az a gyanú, hogy a Football Leaks tulajdonosa, illetve homályban maradt társai üzletelni próbálnak, vagy legalábbis próbáltak a kezükbe jutott infromációkkal. Már csak azért is, mert nem sokkal a Football Leaks beindítása után, 2015 októberében Nélio Lucas, a Doyen nevű portugál sportmarketing cég vezetője kapott egy e-mailt, amelyben egy magát Artyom Lobuzovnak nevező férfi közölte, nagy mennyiségű, a Doyent kedvezőtlen színben feltüntető anyaggal rendelkezik. „Mindez, s még sok más az internetre, majd a sajtóba kerülhet. Valószínűleg ön nem akarja ezt, de beszélhetünk” – üzente Lobuzov, aki ugyanúgy a Yandex orosz internetes szolgáltató e-mail-rendszerét használta, mint a Football Leaks.
Lobuzov legalább félmillió eurót várt, s Lucas ügyvédje találkozott is az „eladót” képviselő, alig ismert portói ügyvéddel, Aníbal Pintóval. (Nem tudni egyelőre, hogy a két Pinto rokoni kapcsolatban áll-e.) Lucas 300 ezer eurót ajánlott, ám az ügyletből végül nem lett semmi: Lobuzov visszavonult, Aníbal Pinto azt állította, nem tudta, hogy zsarolási ügybe keveredett, míg a Doyen emberei azt hajtogatják, az ügyről beszámoló médiumok mindent meghamisítva tettek közzé.
Valódi adatok, trükköző klubok
Míg a Spiegelnek a kiszivárogtató azt mondta, nem hackelte meg a klubok, illetve ügynökségek szervereit, az érintettek szerint a Football Leaks lopott anyagokat tett közzé. Az viszont valószínűnek tűnik, hogy a dokumentumokat nem manipulálták, az eddig indított vizsgálatok szerint Rui Pinto valódi iratokat hozott nyilvánoságra. Néhány ügyben már indult is nyomozás, s több holland csapatot, például az FC Twentét, illetve az Enschedét eltiltották a nemzetközi kupákban indulástól.
Meg nem erősített források szerint Rui Pinto – aki talán maga lehetett Lobuzov is – állítólag nem hagyott fel a zsarolási kísérletekkel, és azzal házalt az európai kluboknál, hogy nyilvánosságra hoz további titkokat is, ha azok nem fizetnek. Akadnak, akik azt is tudni vélik, hogy a hivatalos portugál kérésre akcióba lépő magyar hatóságok akkor kapcsolták le Pintót, amikor a portugál férfi 470 ezer eurót akart felvenni egy kajmán-szigeteki bankban lévő pénzéből.
Függetlenül attól, hogy Pintót milyen szándék vezette, az egyértelműen kiderült: a futballklubok illegális eszközökkel is kísérleteztek, hogy még eredményesebben szerepeljenek a bajnokságokban, illetve a nemzetközi kupákban. S a rajtakapott egyesületek – például a Benfica, amelyről egyebek mellett az derült ki, hogy befolyásolni próbálta a bírókat, illetve a portugál sportvezetőket – most is több energiát fektetnek abba, hogy eltussolják az ügyeket, mint hogy megváltoztassák viselkedésüket. A Benfica is a rendőrségre ment – Pintót hivatalosan a Benfica-gate miatt vették őrizetbe –, s közben a büszke múlttal rendelkező klub azon fáradozik, hogy bepereljen minden olyan hazai és külföldi médiumot, amely leközölte kiszivárogtatott belső levelezését.
Pinto és a többiek
Pinto a bíróságon elhangzottak szerint az egyszerűsített kiadatásához nem járult hozzá, ezután március 19-ig döntik el a magyar hatóságok, kiadják-e őt Portugáliának, ahol többéves börtönbüntetés vár rá, ha a bíróság bűnösnek találja.
Nem ő lenne az első megbüntetett kiszivárogtató: Bradley Manning – aki közben nemet váltott, és Chelsea Manningként él – 2010-2017 között ült börtönben, mert az amerikai hadsereg és diplomácia viselt dolgaival foglalkozó dokumentumokat adott át a WikiLeaks kiszivárogtató oldalnak. Hasonló cipőben jár a WikiLeaks alapítója, az ausztrál Julian Assange is, aki az amerikai kiadatástól tartva évek óta Ecuador londoni nagykövetségén rejtőzködve múlatja napjait. Vagy Edward Snowden, az amerikai kommunikációs hírszerzés, az NSA viselt dolgait kiteregető volt CIA-munkatárs, aki Moszkvában kapott menedéket. | https://hvg.hu/sport/20190118_Igazan_zavaros_eletet_el_a_Budapesten_letartoztatott_Football_Leaks_kiszivarogtato | https://web.archive.org/web/20190727040110/https://hvg.hu/sport/20190118_Igazan_zavaros_eletet_el_a_Budapesten_letartoztatott_Football_Leaks_kiszivarogtato | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/zsarolo-vagy-a-korrupt-focibiznisz-leleplezoje-a-hazaengedte-a-magyar-birosag-a-football-leaks-hackeret | HVG | world-news | 2019-01-18 17:35:00 | [] | [] | [] | [
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)"
] | [] |
48,390 | Ma is az ügyészségen magyarázkodott Simonka György | A fideszes képviselőt a mentelmi jogának felfüggesztése után tavaly novemberben gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekménnyel. Az ügyészek szerint Simonka zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek EU-s támogatását szerezte meg jogellenesen, és ezzel 1 milliárd 400 millió forint vagyoni hátrányt okozhatott. | Pénteken újra kihallgatták gyanúsítottként Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt – értesült a hvg.hu. Bánáti János, aki a szolnoki Erdei Zoltánnal közösen látja el Simonka védelmét, megerősítette az információt, hozzátéve, hogy a képviselő az igazának tisztázása érdekében a nyomozóhatóság minden kérdésére válaszolt.
A fideszes képviselőt a mentelmi jogának felfüggesztése után tavaly novemberben gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekménnyel. Az ügyészek szerint Simonka zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek EU-s támogatását szerezte meg jogellenesen, és ezzel 1 milliárd 400 millió forint vagyoni hátrányt okozhatott.
Az ügyészség korábbi közleménye szerint mivel Simonka György tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg, ezért 2009 év végén elhatározta, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával egy olyan személyi kört épít fel, melynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak.
Simonka György és társai a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, vagyis a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel. Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, amelyek csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek.
Simonka meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben. | https://hvg.hu/itthon/20190118_Ma_is_az_ugyeszsegen_magyarazkodott_Simonka_Gyorgy | https://web.archive.org/web/20191228102821/https://hvg.hu/itthon/20190118_Ma_is_az_ugyeszsegen_magyarazkodott_Simonka_Gyorgy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ma-is-az-ugyeszsegen-magyarazkodott-simonka-gyorgy | HVG | hungarian-news | 2019-01-18 18:22:00 | [
"Simonka György"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"csalás",
"gazdálkodás",
"mentelmi jog",
"klientúra",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"állami/önkormányzati szerződések",
"ügyészség",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
48,391 | Farkas Flórián hosszú útja lassan elvezet a bukáshoz | Se miniszterelnöki biztosi címe, se saját szervezete nincs már az évtizedeken keresztül az ország legmeghatározóbb, egyben leghírhedtebb roma politikusának, Farkas Flóriánnak. Legfeljebb az EP-választásokig úszhatja meg a számonkérést. | Farkas Flórián hosszú útja lassan elvezet a bukáshoz
Se miniszterelnöki biztosi címe, se saját szervezete nincs már az évtizedeken keresztül az ország legmeghatározóbb, egyben leghírhedtebb roma politikusának, Farkas Flóriánnak. Legfeljebb az EP-választásokig úszhatja meg a számonkérést.
Hiába nyirbálták meg szép lassan Farkas Flórián beosztásait és fontos jogköreit, hiába fogyatkoztak meg a bizalmi emberei, a mai napig a látszatra mit sem adva jár be dolgozni a Hold utcai irodájába – állítják korábban vele együtt dolgozó, őt személyesen ismerő roma politikus forrásaink. Farkas még Orbán Viktor miniszterelnök romaügyi biztosaként jutott a belvárosi irodához, ahonnan – miután a tavaly tavaszi választások után megszűnt a kormányzati megbízatása – elvben költöznie kellett volna. Ma már csak „mezei” fideszes képviselő, bár a státusa által indokoltnál jóval nagyobb apparátus segíti, köztük olyan harcostársak, akik már az 1,6 milliárd forintnyi közpénzt szabálytalanul elköltő Híd a munka világába programban is vele dolgoztak.
Nem csak a Hold utcai irodaépületet használó Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szintén az épületben dolgozó munkatársai közül nyilatkoztak többen is úgy a HVG-nek, hogy zavarja őket Farkas jelenléte, már az egykori Emmi-miniszternek, Balog Zoltánnak is meggyűlt vele a baja. Ám miután Orbán Viktor akkoriban még láthatóan nem engedte el a roma politikus kezét, Balog kénytelen volt lenyelni azt a békát, hogy a minisztériuma által Farkaséktól visszakövetelt pénz megtérítésére Orbán egyedi kormánydöntéssel 1,3 milliárd forintot utaltatott át az Országos Roma Önkormányzatnak (ORÖ). A választások előtt nem sokkal pedig már Balog is kénytelen volt nyíltan elismerni, hogy az ORÖ „utóbbi négy éve” botránymentes volt; ami persze kétértelmű dicséretnek számított azok után, hogy Farkas 11 évig állt a szervezet élén.
A fagyi visszanyalt: a választások után épp a volt emberminiszter, Balog örökölte meg a romaügyi miniszterelnöki biztos címet. Részint azért, hogy csendben elvarrhassa a szálakat a Farkas-féle Híd a munka világába program után, részint azért, hogy miután visszavedlett lelkésszé, a szívügyének mondott romapolitikát helyes mederbe terelje. Azóta viszont nem sok történt: Balog hivatalos honlapján az utolsó „romaügyi” bejegyzés tavaly májusi, és az amúgy aktívan használt közösségi oldalán sem akadtunk nyomára ezzel kapcsolatos bejegyzésnek a közelmúltból.
Könnyen lehet azonban, hogy a sajtónyilvánosságot jó ideje látványosan kerülő Farkas védettsége a végéhez közeledik. Másfél éve újraválasztották ugyan a Fidesszel szövetséget kötött Lungo Drom élére, ám ő – többek szerint már az előremenekülés jegyében – nem sokkal később új szervezetet hozott létre. A Roma Integrációért Országos Szervezetre (RIOSZ) állítólag azért volt szükség, hogy a botrányok nyomán lejáratódott Lungo Dromot – úgy is, mint a kormánypárt potenciális partnerét – ez a társaság váltsa. A múlt év utolsó napjaiban azonban Farkas váratlanul lemondott az általa alapított – és a Lungo Drom székhelyére bejegyzett – szervezet vezetéséről.
Romapénzek
Farkas Flórián 2011 és 2014 között állt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) élén. Abban az időszakban a szervezet költségvetési támogatásként évi mintegy 350 millió forintot kapott működésre és intézmények fenntartására. Ebből – a Romnet akkori tudósításai szerint – Farkas rendszeresen nagyobb összegeket utaltatott át az általa 1991 óta vezetett Lungo Dromnak. A kánaán 2013-ban jött el: akkor került Farkas az 5 milliárd forint uniós támogatásból létrejött foglalkoztatási szövetkezet, a Híd a munka világába program élére. Az ORÖ-vel közös program örve alatt több mint 1,5 milliárd forintot költöttek el szabálytalanul. 2014-ben, részben a program körüli botrányok miatt, Farkas távozott az ORÖ éléről, ahová az ő embereként ismert Balogh János került. Az ORÖ az új elnök irányítása mellett is kiemelt, évi 300-400 millió forint állami támogatásban részesült, amely pénzek elköltését az ÁSZ tavalyi vizsgálata átláthatatlannak, több ízben pedig szabálytalannak minősített. Farkas Fidesszel választási megállapodást kötött szövetsége, a Lungo Drom ezen időszak alatt – az elérhető beszámolók szerint – évi 150 millió forint állami támogatást kapott (ehhez jöttek még az ORÖ-től kapott, már említett összegek). 2016-ban jutott még nekik az „emberminisztériumtól” is 25 millió forintnyi működési, valamint 2017-ben 5 millió forintos vállalkozásfejlesztési támogatás. Ugyanabban az évben döntött úgy a kormány, hogy egyedi döntéssel annyi pénzt juttat az ORÖ-nek, hogy a szervezet ki tudja fizetni a Híd a munka világába programnál eltűnt, a minisztérium által visszakövetelt összegeket.
Hirtelen távozásának, úgy tűnhet, köze lehet ahhoz, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nem sokkal korábban újra napirendjére tűzte a Híd a munka világába program vizsgálatát, konkrét lépéseket sürgetve a magyar hatóságoktól. Mint megtudtuk, az OLAF-tól a közelmúltban két ajánlás érkezett a Legfőbb Ügyészséghez, közülük az egyik kifejezetten a Farkas nevével összeforrt foglalkoztatási szövetkezet ügyeiről szólt. Amire az ügyészség azzal reagált, hogy költségvetési csalás címén már folyamatban van egy nyomozás. Ez azonban információink szerint nem jelent érdemi előrelépést az ügy felgöngyölítésében. Nincs gyanúsított, annak ellenére sem, hogy a számlák és szerződések nagy részét Farkas írta alá (és pontosan ez az, ami az OLAF-ot a legjobban zavarja). Az ügy ismerői szerint sokáig már nem húzható az idő, az egyelőre mentelmi joggal védett Farkas kihallgatásával azonban, úgy tudni, meg akarják (és tudják) várni az európai parlamenti választásokat.
Nem csak az OLAF-vizsgálat lóg Damoklész kardjaként Farkas feje felett, aki jobban aggódhat most a Lungo Drom kétes ügyei körüli vizsgálatok miatt. A szervezet korábbi tagjai és ORÖ-s képviselők elmondása szerint öt évre visszamenő nyomozás folyik a szervezet korábbi vezetői, így Farkas ténykedésével kapcsolatban is. A nyomozásokról részletesebb információkat egyelőre nem lehet tudni, de a kihallgatások folyamatosan zajlanak. Farkas beidézése még ebben az ügyben sem történt meg, ám olyanok, akik már átestek a procedúrán, úgy vélték, ami késik, nem múlik – már ha a nyomozó hatóság elfogultságmentesen végzi a munkáját.
Az mindenestre már most is Farkas pozíciójának gyengülését mutatja, hogy egykori hátországa, a legközelebbi bizalmasainak menedéket nyújtó Lungo Drom és az ORÖ is partvonalra került. Jelentősebb támogatást mostanában nem kaptak, és nemrég az Állami Számvevőszék vizsgálata is számos szabálytalanságot tárt fel az országos önkormányzatnál. Ami szintén a kilövési engedély megadására utal. A területen korábban meghatározó szerepű szervezeteknek a romapolitika formálásába ma már nincs jelentős befolyásuk.
A RIOSZ ellenben még helyzetbe kerülhet. Annak ellenére is, hogy főnöke – Farkas távozása után – az a Babai János lett, aki korábban maga is vezető tisztségviselő volt a Híd a munka világába programnál. Babait e szerepe ellenére tehetséges politikusnak és tisztességes embernek írták le forrásaink. Olyannak, akiben a romák sokkal inkább megbíznak, és „akitől pozitív változásokat remélnek” – mondja Lakatos Oszkár, az Egri Cigány Önkormányzat elnöke, aki személyesen ismeri Babait, dolgoztak is már együtt. Egy korábbi, a Híd-projektet tárgyaló ORÖ-közgyűlésen készült hangfelvétel tanúsága szerit egyébként Babai úgy fogalmazott az elmeszelt programmal kapcsolatban, hogy az ügy „el lesz magunk között simítva”, ellenkező esetben „sem a Fidesz, se senki nem ad nekünk lóvét”. Babait egyébként korábban többen is Farkas embereként jellemezték, a Híd-projekt bukása óta viszont ő is elhatárolódott a romaügyi biztostól.
Egy fontos pozitív változás viszont máris megfigyelhető a romapolitikai életben: a megyei cigány önkormányzatok és a megyei vezetők önálló szerepköre és hírneve megerősödött – osztotta meg tapasztalatait a HVG-vel Vajda László, a Zala Megyei Cigány Önkormányzat vezetője. Utalt arra is, hogy Farkas legendás szavazatszállító szerepe – amiért a Fidesz számára is különösen fontosnak tűnt, hogy tűzön-vízen át kitartsanak mellette – ezzel egy időben csökkent, már-már meg is szűnt. Azt viszont még ő sem tudta, ki léphet az örökébe.
A Fidesznek mindenképp utódot kell találnia Farkas helyére, hisz továbbra is számít a cigány közösségek szavazataira (idén például az EP-, majd az önkormányzati választásokon). Azt viszont még senki sem tudja, hogy Farkas és a Lungo Drom eltűnésével kik fogják vidéken népszerűsíteni a kormánypártot, kik szervezik majd a buszoztatást például, ha újabb Békemenetre kerül sor a fővárosban.
Az ilyen szerveződésekről, belső mozgásokról és általában véve a romapolitika belső történéseiről viszont a jövőben egészen biztosan egyre kevesebbet tudhat majd meg a közvélemény. A független Romnet nevű portál ugyanis csendben haldoklik. Ez volt az a hírportál, amely gyakran elsőként írt a Farkas Flóriánhoz kapcsolódó visszás ügyekről. A honlapot üzemeltető Hidvégi-B. Attilát azonban az ORÖ pénzügyi visszaéléseit taglaló cikk sajtóperében nemrég olyan súlyos pénzbírságra ítélték, ami gyakorlatilag ellehetetlenítette az amúgy kis létszámú szerkesztőség munkáját. Az internetes újság pályafutása pedig ezzel éppúgy véget érni látszik, mint a rendszerváltás előtt többször elítélt, de a végrehajtandó szabadságvesztést megúszó romaügyi biztos három évtizedes politikai karrierje. | https://hvg.hu/itthon/201903__farkas_florian__nyomozas__kegyvesztett__hosszu_ut | https://web.archive.org/web/20190119113538/https://hvg.hu/itthon/201903__farkas_florian__nyomozas__kegyvesztett__hosszu_ut | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/farkas-florian-hosszu-utja-lassan-elvezet-a-bukashoz | HVG | hungarian-news | 2019-01-19 07:00:00 | [
"Farkas Flórián"
] | [
"Fidesz",
"Híd a Munka Világába Foglalkoztatási Szövetkezet",
"Lungo Drom",
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)",
"Roma Integrációért Országos Szervezet (RIOSZ)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"szociál",
"klientúra",
"OLAF-vizsgálat",
"közigazgatás",
"közigazgatás hallgatása",
"állami/önkormányzati szerződések",
"ügyészség"
] | [
"Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ)"
] |
48,392 | Tényleg a Fidesz bunkósbotja az Állami Számvevőszék? | A Jobbikkal szembeni kemény fellépés után most a Momentumot és a Párbeszédet jelentette fel az Állami Számvevőszék költségvetési csalás gyanújával, mivel nem tudta a meghatározott időben vizsgálni a kampányköltéseiket. A két párt hibázott, ám az eset miatt az ÁSZ-t újra azzal vádolják, a Fidesz érdekét szolgálja. Az ÁSZ visszautasítja, hogy pártpolitikai érdekeket szolgálna. | Tényleg a Fidesz bunkósbotja az Állami Számvevőszék?
A Jobbikkal szembeni kemény fellépés után most a Momentumot és a Párbeszédet jelentette fel az Állami Számvevőszék költségvetési csalás gyanújával, mivel nem tudta a meghatározott időben vizsgálni a kampányköltéseiket. A két párt hibázott, ám az eset miatt az ÁSZ-t újra azzal vádolják, a Fidesz érdekét szolgálja. Az ÁSZ visszautasítja, hogy pártpolitikai érdekeket szolgálna.
A Jobbik 2017-es vizsgálatakor változott meg az Állami Számvevőszék alapállása - mondta több szakértő is a hvg.hu-nak. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint az ÁSZ nem ugyanazzal a mércével mér ellenzéki pártokat és a Fideszt: egyrészt kiderült, hogy az ÁSZ meg tudta számolni, hány plakátja van a pártnak, és azt is meg tudta állapítani, hogy a Jobbik a hirdetések listaárához képest mekkora kedvezményben részesült. Másrészt szerinte az ÁSZ le is leplezte magát, hiszen korábban folyamatosan azt állította, hogy a különféle párt- és kampányköltések tartalmi vizsgálatát nem tudja elvégezni. Harmadrészt folt esett az ÁSZ pártatlanságába vetett meggyőződésen, mert a Jobbikra kemény kézzel és következetesen kirótt szankciót a Fidesz megúszta, mivel a számvevők kormánypárt esetében simán elfogadták, hogy a plakáthadjárataik költsége befért a törvényben meghatározott egymilliárd forintos keretbe. Úgy véli,
a Számvevőszék mintha már nem is nagyon szégyellné, hogy látszólag párpolitikai játszmák eszközévé, pártérdekek kiszolgálójává, a Fidesz öklévé vált, ahelyett, hogy az országgyűlés legfontosabb pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve maradt volna.
Az ÁSZ sajtófőnöke cikkünk megjelenése után azt írta, az ÁSZ egy hatósági jelzés alapján birtokába került bizonyítékok alapján állapította meg, hogy a Jobbik 2017-ben tiltott támogatást fogadott el összesen 331 millió forint értékben. Visszautasította a pártpolitikai elfogultságot, hangsúlyozta, hogy a törvények alapján járnak el, nem mérlegelnek pártpolitikai szempontokat, az ellenőrzéseket jogállami keretek között végzik.
Párhuzamos valóságok
A szakértőket azután kérdeztük, hogy az Állami Számvevőszék kezdeményezte a Párbeszéd és a Momentum állami támogatásának felfüggesztését, illetve feljelentést tett az ügyészségen költségvetési csalás gyanúja miatt.
Az ÁSZ és két párt narratívája totálisan ellentmond egymásnak. A lényeg az, hogy nyáron a Számvevőszék elkezdte az egy százaléknál jobb eredményt elért pártok kampányköltéseinek ellenőrzését - a kamupártok miatt nem érkezett jelzés, így azok megúszták -, ám az említett két szervezetet nem találta meg a bejegyzett székhelyen. A pártok így már csak arról értesültek októberben, hogy az ÁSZ-vizsgálat javában tart, ők viszont nem szolgáltattak adatot.
Ezek után próbáltak kapcsolatba lépni az Állami Számvevőszékkel - ez részben sikerült is, bár a pártok szerint érdemi válaszokat nem kaptak -, és itt már hiába próbálták beküldeni a dokumentumokat, az ÁSZ visszadobta azokat, arra hivatkozva, hogy túlléptek a határidőn, az eljárás azon szakasza már lezárult.
Az ÁSZ sajtófőnöke, Horváth Bálint a hvg.hu-nak azt mondta, most új eljárás indult a két párt ellen, azt vizsgálják, hogy megfelelő gazdálkodási szabályaik vannak-e. Ha igen, feloldják a támogatásuk felfüggesztését. Többször is elmondta, szerinte a pártok nincsenek tisztában a hatályos törvényekkel.
Az ÁSZ lehetne rugalmasabb?
Az Állami Számvevőszék azzal érvel, hogy a törvények maximális betartásával, részrehajlás nélkül végzi a vizsgálatait, a szakértők azonban találtak kivetnivalót az eljárásban - bár azt mindenki úgy látta, a Párbeszéd és a Momentum is hibázott a történetben. Egy névtelenséget kérő gazdasági szakértő úgy látja, a törvény betűjét valóban betartotta az ÁSZ, azonban lehetett volna kooperatívabb, a jelentést pedig "slendriánnak" nevezte.
Mások arra hivatkoznak, a megállapításokkal ment túl messzire az ÁSZ. Egy névtelenséget kérő ügyvéd, alkotmányjogász úgy látja, az új pártok még nem működnek teljes üzembiztonsággal,
de ebből az ügyből költségvetési csalásos feljelentést kreálni úgy, hogy az adatok hónapok óta ott vannak az ÁSZ-nál, a jóhiszeműségtől fényévekre van.
Az ÁSZ sajtófőnöke, Horváth Bálint arról is beszélt, a Momentum egyáltalán nem adott le a költéseket igazoló számlákat, csak a kiadásokat felsoroló exceltáblát. A Momentum szóvivője, Hajnal Miklós ezt a hvg.hu-nak megerősítette, de azt mondta, hiába kérdezték az ÁSZ-t, mit kell leadni, nem kaptak pontos listát. Ligeti Miklós azt mondja, a törvény értelmében a pártok "sajnos" nem kötelesek az állami kampánytámogatás felhasználásáról tételesen, számlák benyújtásával elszámolni, és az ÁSZ például a 2014-es választás kampányt követően nem vizsgálta a pártok beszámolóiban foglaltak valóságát, a teljesítés megtörténtét. Hozzátette, hogy a Transparency több mint öt éve hiába kéri a Számvevőszéktől, hogy ténylegesen ellenőrizze a pártok elszámolások alátámasztására hivatott dokumentumok tartalmát.
A semmi alapján következtet
A megkérdezett szakértők nem egységesen értelmezik az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényt, van, aki szerint az ÁSZ által hivatkozott 5 napos leadási határidő jogvesztő - vagyis később semmit nem lehet tenni -, más viszont ezt nem így látja. Ligeti nem akart igazságot tenni ebben, de azt mondja, az adatok beérkezése után az ÁSZ-nak illett volna lefolytatnia az érdemi vizsgálatot is úgy, hogy a Momentum tényleges mulasztásának legyen következménye. Ligeti szerint a történetben nem a "címről idézés" hiánya - vagyis az elérhetetlenség - az igazi probléma, hanem a jelentés megállapításai. Kérdéses, hogy vajon a Számvevőszék abból a tényből, hogy a Momentum nem adott le időben elszámolásokat, miért azt a következtetést vonta le, hogy a párt beszámolójában foglaltak nem történtek meg.
A szóvivő által az "x-y-z generációhoz alkalmazkodó" magyarázó videó még ennél is tovább ment, a végén felvetették azt is, hogy a Momentum akár külföldről is fogadhatott el támogatást, ami szintén törvényellenes. A hvg.hu-nak nyilatkozó alkotmányjogász szerint
ez a húzás a politikai bunkósbot jelleget egyértelműen alátámasztja.
Más szakértő is azt mondja, az ilyen üres feltételezések tökéletesen alkalmasak a Momentum elleni hangulatkeltésre.
Az ÁSZ sajtófőnöke szerint megdöbbentő, hogy "rugalmasabb", "kooperatívabb" magatartást várnak el az ÁSZ-tól, hiszen így szemet kellett volna hunyniuk a nyilvánvaló törvénysértések felett. "Minden közpénzt használó szervezet felé – így pártok felé is – elvárás az átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása. Kiemelt közérdek, hogy a döntő mértékben közpénzekből működő pártok gazdálkodása – közte a közpénzből biztosított kampánypénzek felhasználása – törvényes és példamutató legyen. A számviteli-, a párt- és a kampánytörvény egyértelmű és kötelező előírásokat határoz meg a pártok számára, ezek betartása teremti meg a pártok gazdálkodásának és a kampánypénzek felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát." Hangsúlyozta, hogy a törvények nem ismerete nem mentesít a következmények alól.
A Momentum perel
Érdekes kérdés a pártok állami támogatásának ügye is. Az ÁSZ vizsgálata - pontosabban a saját elérhetetlenségük - miatt a Párbeszéd és a Momentum sem kapta meg januárban a neki járó állami támogatást. Erről a két párt saját bevallása szerint úgy értesült, hogy szimplán nem érkezett meg az utalás, vagyis semmilyen levelet nem kaptak. Pedig az ÁSZ októberben már jelezte ezt a következményt.
Miután a két párt elérhetővé vált, az Állami Számvevőszék kedden engedélyzte az utalást, ám másnap, a jelentés nyilvánosságra hozása után ismét kérte a felfüggesztését.
A támogatást a Magyar Államkincstár utalja, az Állami Számvevőszék kezdeményezheti a kifizetés felfüggesztését. Az ÁSZ szóvivője a számvevőszéki törvényre hivatkozva azt mondja, az ÁSZ kérésére a hatóság köteles ezt az intézkedést mérlegelés nélkül végrehajtani, csakhogy a hvg.hu-nak nyilatkozó alkotmányjogász azt mondta, a kincstár nem dönthet ilyen ügyben, a pártokra vonatkozó törvény értelmében csak a parlament teheti meg ezt. Az alkotmányjogász szerint itt nem is döntés született, egyszerűen nem utaltak. A szakértő szerint a különbség lényeges: így ugyanis nincs olyan döntés, amelyet meg lehetne támadni a bíróságon. Erről megkérdeztük az Államkincstárt, de egyelőre nem válaszolt.
A Momentum ennek ellenére próbálkozik: Hajnal Miklós azt mondta, közigazgatási perben támadják meg az Államkincstárt, mert szerintük a pénzt utalniuk kellett volna. A Párbeszéd ilyen irányba nem mozdult el, ők az ÁSZ vizsgálaton próbálnak fogást találni. | https://hvg.hu/gazdasag/20190119_asz_parbeszed_momentum_vizsgalat_jelentes | https://web.archive.org/web/20220620170559/https://hvg.hu/gazdasag/20190119_asz_parbeszed_momentum_vizsgalat_jelentes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tenyleg-a-fidesz-bunkosbotja-az-allami-szamvevoszek | HVG | hungarian-news | 2019-01-19 10:15:00 | [] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Fidesz",
"Jobbik",
"Momentum",
"Párbeszéd (párt)"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"elfogultság",
"antikorrupció",
"kampányfinanszírozás",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,393 | A bíróság a Ligetbe tervezett Nemzeti Galéria építési engedélyét is visszavonta | A bíróság a Városligetben megépíteni tervezett Új Nemzeti Galéria építési engedélyét is megsemmisítette, és az V. Kerületi Hivatalt új eljárás lefolytatására utasította, írja Facebook-oldalán a Civil Zugló Egyesület. Nemrég a szintén a Ligetben épülő Néprajzi Múzeum építési engedélyét is visszavonták formai hiba miatt.
Frissítés 14 órakor: A Városliget Zrt. cikkünk megjelenése után a következő közleményt küldte kérdéseinkre válaszolva:
Az előzetes terveknek megfelelően ütemezetten halad az új Nemzeti Galéria kivitelezési munkálatainak előkészítése. A Közigazgatási és Munkaügyi bíróság döntése az új Nemzeti Galéria építési engedélyének kapcsán a beruházás szakmai tartalmát nem érinti, az a projekt kivitelezésében késést nem okoz. | A bíróság a Városligetben megépíteni tervezett Új Nemzeti Galéria építési engedélyét is megsemmisítette, és az V. Kerületi Hivatalt új eljárás lefolytatására utasította, írja Facebook-oldalán a Civil Zugló Egyesület. Nemrég a szintén a Ligetben épülő Néprajzi Múzeum építési engedélyét is visszavonták formai hiba miatt.
A Civil Zugló Egyesület jogi képviselője az Új Nemzeti Galéria épületére kiadott építési engedély irataiba tavaly nyáron szeretett volna betekinteni, de az immár egyfokúvá vált eljárásban az V. kerületi kormányhivatal jegyzőkönyvben tagadta meg ezt.
Az Egyesület ez ellen benyújtott keresete nyomán a bíróság a hétfőn megtartott tárgyaláson az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt megsemmisítette az Új Nemzeti Galéria építési engedélyét, és az V. Kerületi Hivatalt új eljárás lefolytatására utasította, írják.
Tavaly novemberben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az épülő új Néprajzi Múzeum építési engedélyét helyezte hatályon kívül, és új eljárásra utasította az V. kerületi kormányhivatalt. A bíróság egyebek mellett ott is azzal indokolta döntését, hogy az engedélyeztetési eljárás során az ügyfélként bejelentkezett civil szervezetek és szakértőik számára nem biztosították a törvény által előírt iratbetekintési jogot.
A Liget Budapest akkor azt közölte, hogy " egy sajnálatos, de a beruházás szakmai tartalmát egyetlen elemében nem érintő formai, eljárási hiba miatt" döntött így a bíróság.
Frissítés 14 órakor: A Városliget Zrt. cikkünk megjelenése után a következő közleményt küldte kérdéseinkre válaszolva:
Az előzetes terveknek megfelelően ütemezetten halad az új Nemzeti Galéria kivitelezési munkálatainak előkészítése. A Közigazgatási és Munkaügyi bíróság döntése az új Nemzeti Galéria építési engedélyének kapcsán a beruházás szakmai tartalmát nem érinti, az a projekt kivitelezésében késést nem okoz. A döntés a hatósági eljárás során kisebb technikai hibára vezethető vissza, a megismételt eljárásban a hatóság minden bizonnyal korrigálni fogja a hibát.
A Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. valamennyi feladatát a jogszabályoknak megfelelően végzi, beruházásait jogerős és végrehajtható engedélyek birtokában hajtja végre, így természetesen a projekthez kapcsolódó fejlesztések – beleértve az új Nemzeti Galéria kivitelezését is - jogerős és végrehajtható építési engedélyek birtokában indulnak meg. | https://index.hu/belfold/budapest/2019/01/22/liget_projekt_varosliget_nemzeti_galeria_epitesi_engedely_civil_zuglo_iratbetekintes/ | https://web.archive.org/web/20201124220255/https://index.hu/belfold/budapest/2019/01/22/liget_projekt_varosliget_nemzeti_galeria_epitesi_engedely_civil_zuglo_iratbetekintes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-birosag-a-ligetbe-tervezett-nemzeti-galeria-epitesi-engedelyet-is-visszavonta | Index | hungarian-news | 2019-01-22 11:04:00 | [] | [
"Városliget Zrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"civilek",
"engedély"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
48,394 | A Momentum bepereli a Magyar Államkincstárt az állami támogatás hiánya miatt | Az összes országgyűlési kampányszámláját feltöltötte honlapjára a Momentum, és pert indít a Magyar Államkincstárral szemben, mert szerintük az Államkincstár nem teljesítette a törvényi kötelességét, amikor nem utalta át a Momentumnak az állami támogatásának első negyedévére eső részét, írja a párt a sajtóközleményében. | Az összes országgyűlési kampányszámláját feltöltötte honlapjára a Momentum, és pert indít a Magyar Államkincstárral szemben, mert szerintük az Államkincstár nem teljesítette a törvényi kötelességét, amikor nem utalta át a Momentumnak az állami támogatásának első negyedévére eső részét, írja a párt a sajtóközleményében.
A számlákkal azt akarják bizonyítani, hogy "minden költés mögött állnak számlák." Ahogy írják,
Várjuk a Fidesz hasonlóan részletes kampányelszámolását a nyilvánosság előtt. Ha a Fidesznek fontos a közpénzek felelős felhasználása és az átlátható finanszírozás, nekik sem lehet takargatnivalójuk.
15-én először arról volt szó, hogy a Momentum és a Párbeszéd is megkapja az őket megillető állami támogatást. Másnap kiderült, hogy az Állami Számvevőszék lezárta a két párt ellenőrzését, és ezek alapján pedig mindkét párt költségvetési támogatásának felfüggesztését kezdeményezték. Majd egy rendhagyó sajtótájékoztatón kamerák előtt vitatkozott a Momentum és az ÁSZ.
A Momentum sajtóközleménye szerint "független szakértők – többek között a Transparency International jogi igazgatója – szerint a jelentés nem tartalmaz olyan adatokat, amelyek alátámasztanák az ÁSZ következtetéseit.
A Momentum Mozgalom álláspontja szerint megfelelően teljesítette mindazon kötelezettségét, amely biztosítja, hogy átlátható gazdálkodásával felelősen használja fel azon közpénzeket, amely az országgyűlési választásokon elért eredménye alapján az Államkincstárnak kötelessége lett volna a részére eljuttatni.
A támogatás megvonása miatt a párt közösségi adománygyűjtést is indított. | https://index.hu/belfold/2019/01/21/momentum_kampanyszamla_kampany_magyar_allamkincstar_per/ | https://web.archive.org/web/20210514083310/https://index.hu/belfold/2019/01/21/momentum_kampanyszamla_kampany_magyar_allamkincstar_per/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-momentum-bepereli-a-magyar-allamkincstart-az-allami-tamogatas-hianya-miatt | Index | hungarian-news | 2019-01-21 11:07:00 | [] | [
"Magyar Államkincstár (MÁK)",
"Momentum"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"kampányfinanszírozás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,395 | Mi lenne Vajna Tímeával, ha a saját lábára kéne állnia? | Vajna Tímea közvetve vagy közvetlenül négy magyar cégben rendelkezik érdekeltséggel:
Beauty Enterprises Kft.
Dorottya Diamond Palace Kft.
Mr. Funk Vendéglátó Kft.
The Donut Library Kft.
Ezek változatos területeken működnek, a szépségipartól az ékszerkereskedelmen át a vendéglátásig terjed a spektrum, az viszont mindegyikről elmondható (a Vajnáék által csak nemrég megszerzett Donut Libaryn kívül), hogy eddigi fennállása során csak veszteséget termelt. | Andy Vajna életének leginkább bulvárérzékeny vonatkozása a felesége, Vajna Tímea volt, nincs ez másként a halálával sem. A hírre érkező (többnyire rosszindulatú) emberi reakciók jókora része firtatja, mi lesz most a megözvegyült Vajnánéval, mekkora örökség juthat neki a több tízmilliárdos vagyonból, a volt filmügyi kormánybiztos után maradó cégbirodalomból.
Vajna Tímeával az elmúlt években elég gyakran foglalkozott a sajtó annak kapcsán (is), hogy üzletasszonyi minőségben próbálgatja a szárnyait, férje révén részesedést szerzett több cégben. Most azt a hipotetikus helyzetet nézzük meg, mi lenne vele, ha ezek segítségével a piacról kellene jövedelmet szereznie a férje halála után.
Vajna Tímea közvetve vagy közvetlenül négy magyar cégben rendelkezik érdekeltséggel:
Beauty Enterprises Kft.
Dorottya Diamond Palace Kft.
Mr. Funk Vendéglátó Kft.
The Donut Library Kft.
Ezek változatos területeken működnek, a szépségipartól az ékszerkereskedelmen át a vendéglátásig terjed a spektrum, az viszont mindegyikről elmondható (a Vajnáék által csak nemrég megszerzett Donut Libaryn kívül), hogy eddigi fennállása során csak veszteséget termelt.
A szépségverseny nagyon nem jött be
A Beauty Enterprises Kft., amelyen keresztül Vajna Tímea a többi érdekeltséget is birtokolja, elsődlegesen szépségversenyek szervezésével foglalkozna, de az elmúlt időszakban felhagyott ezzel a tevékenységgel, a céginformációs rendszer szerint az utolsó elérhető évben (2017-ben) nem volt árbevétele. Ez nem is annyira meglepő, hiszen már 2015-ben arról szóltak a hírek, hogy Vajnáné most már inkább szabadulna a Sarka Katától átvett Miss Universe Hungary licensztől, mert a versenyt nem sikerült nyereségesre kihozni. Mint mondta:
Látom, hogy nekünk mennyivel többe került a versenyünk, mint a Miss World megszervezése. Mi csak a 11 ledfalra költöttünk 12 millió forintot. Persze, ha egy kisebb helyen, mondjuk a Margitszigeti színpadon rendezném meg, valószínűleg sokkal alacsonyabb lenne a költségvetése, talán úgy megérné. Hobbinak viszont elég költséges.
Ettől függetlenül 2016-ban Vajna Tímeáék még megszerveztek egy versenyt, amelyen több mint 130 millió forintos ráfordítás mellett 72 milliós bevételre tettek szert, tehát jókora bukó volt. A licensztől a jelek szerint nem sikerült megszabadulni, és a Beauty Enterprises Kft. 2017-ben már 64 milliós mínuszt hozott össze, miközben a befektetett eszközállománya és a saját tőkéje évről évre nőtt, az utolsó elérhető beszámoló szerint 403 millió forinton illetve 203 millió forinton állt. A 2018-as eredményeket egyelőre nem látjuk. Pedig az iparágban a jelek szerint vannak lehetőségek, Sarka Kata brandje, a Miss World Hungary továbbra is él és virul.
Könnyebb hordani a gyémántot, mint eladni
A cégek közül Vajna Tímea ékszerüzletén, a Dorottya Diamond Palace-on folyik át a legtöbb pénz, ám valami miatt ezt sem sikerül pozitív mérlegűre kihozni. A 2012-es alapítású, gyémánt ékszerek gyártására és értékesítésére specializálódott cég 2015-ben kezdett ténylegesen működni, innentől meredek felívelés jellemezte árbevételfronton, az első évi 181 millió forintról 2017-re eljutott 499 millió forintig.
Ettől függetlenül profitot nem termel, adózás után -112 ezer forinton állt. Ez egyébként jelentős javulás az egy évvel korábbi -11 millióhoz képest, ha a Dorottya Diamond Palace ezen az úton haladt 2018-ban is, akkor könnyen lehet, hogy sikerült Vajna Tímeáéknak nyereséggel zárniuk az előző évet (ez majd májusban derül ki a következő beszámolóból).
Fánkpiaci terjeszkedés
Vajna Tímea harmadik üzleti lába a fánkbiznisz, két cégben is van érdekeltsége, ami erre specializálódott. Emlékezetes, hogy Vajnáék az Arany János utcai Mr. Funkkal vágtak bele az vendéglátózásba 2016-ban, Tímea lelkesedése pedig azóta is kitart, pedig a Beauty Enterpsiseshoz hasonlóan ez sem tűnik egy sikertörténetnek anyagilag.
A cég az első működési évében 22 milliós bevétel mellett 72 milliós mínuszt termelt, ami betudható annak, hogy egy hely beindítása jelentős kezdeti beruházást igényel. Az arányok azonban a következő évre sem javultak,
a bevétel még az anyagi jellegű költségeket is épphogy fedezte.
Vajna Tímea (és üzlettársa, Gomez Norbert) talán emiatt döntöttek úgy, hogy úgy terjeszkednek tovább a fánkozók piacán, hogy egy más működő céget vesznek át ahelyett, hogy a sajátjuknak nyitnának újabb üzletet. A 2012-es alapítású, népszerű Donut Library láncolatot 2018. nyarán vásárolta meg Gomez, majd egy hónap múlva átíratták a Mr. Funk Kft. nevére, így Vajna Tímea is tulajdonos lett a cégben.
A Donut Library a Mr. Funkkal ellentétben sikeresnek mondható anyagi értelemben, adózott eredménye a 2017-es beszámoló szerint 18 millió forint volt, miközben 137 millió forint értékben adott el süteményt. Vajna Tímeáék megtartották a brand nevét, így a cég három üzlete (Pozsonyi út, Karinthy Frigyes út, Károly körút) továbbra is Donut Library cégér alatt üzemel, csak a haszonélvezők mások.
Az Instagramon nagyot lehet szakítani
Ha mindezt összeadjuk, kiderül, hogy Vajna Tímea érdekeltségei komoly racionalizálására szorulnának, ha üzletasszonyként akarna érvényesülni férje halála után, hiszen érdekeltségei összességében egyelőre erősen mínuszosak (kivéve persze, ha 2018 során radikális fordulat történt ezen a téren).
Van viszont még egy ágazat, amiből a jövedelmet, méghozzá nem is rossz pénzt szerezhetne Andy Vajna özvegye, ha komolyan ráfeküdne, ez pedig az influenszerkedés. A timeavajna Instagram-oldal hazai szinten magas elérésűnek számít, jelenleg több mint 357 ezer követője van, ebből pedig elég sok mindent ki lehet hozni.
A cégek körében egyre népszerűbb az organikusabbnak látszó, influenszerek segítségével történő reklámozás, amit sokan ki is használnak a több tízezer követős hírességek közül. Az igazi profik hetente több fizetett posztot is kiraknak úgy, hogy az ne keltsen erőltetett hatást, csak arra kell ügyelniük, hogy ne legyen stílusidegen a megjelenített termék. Még egy kizárólag magyar követőtáborral rendelkező, pár tízezres Insta-oldal is kitermelhet egy korrekt megélhetésre elég havi bevételt megfelelő menedzselés mellett. El lehet képzelni tehát, hogy Vajna Tímea oldala is könnyen termőre fordítható lenne, különösen hogy esetében könnyen el lehet tolni nemzetközi irányba a célközönséget.
Kíváncsiságból betettük a timeavajna oldalt három különböző kalkulátorba, amelyek arra szolgálnak, hogy az emberek felmérhessék, mennyi pénzt kereshetnének az Instagramjukkal. A követőszám és a követők aktivitása alapján (amely Vajna Tímeánál egyébként elég alacsony, tehát potenciális még javítható) az egyik algoritmus 1000 és 1700 dollár közé, másik 900 dollárra, harmadik pedig 700 és 1100 dollár közé becsülte az egyetlen szponzorált poszttal megkereshető összeget.
Ha Vajna Tímea úgy döntene, hogy a jövőben kizárólag az Instagramjából akar megélni, és a jelenlegi ütemben posztolna (kb. napi egy poszt), de minden harmadik feltöltött kép egy hirdetés lenne, akkor konzervatív becsléssel számolva is bruttó 9-11 ezer dollárja lenne a hónap végére (feltéve, hogy nem csak egy reklámpiaci lufi az egész influenszer-biznisz, ami egyszer csak kipukkad).
ráadásul a követőszám tovább növelhető ha nem is a végtelenségig, de azért a jelenlegi szinten még bőven túl (a legnagyobb elérésű magyar Insta-oldal jelenleg Palvin Barbaráé, neki 10,2 millió követője van).
Mindent összevetve tehát Vajna Tímeát még akkor sem kellene félteni, ha valami furmányos házassági szerződés miatt alig örökölne valamit, és a cégeit sem sikerülne ráncba szednie: az Andy Vajnával töltött évei alatt már kellőképpen felépítette magát, mint közösségimédia-celeb. | https://index.hu/gazdasag/2019/01/22/andy_vajna_halala_vajna_timea_cegei_fank_gyemant_szepsegverseny_instagram_influencer/ | https://web.archive.org/web/20210925183712/https://index.hu/gazdasag/2019/01/22/andy_vajna_halala_vajna_timea_cegei_fank_gyemant_szepsegverseny_instagram_influencer/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mi-lenne-vajna-timeaval-ha-a-sajat-labara-kene-allnia | Index | hungarian-news | 2019-01-23 11:17:33 | [
"Vajna Tímea"
] | [
"Beauty Enterprises Hungary Kft.",
"Dorottya Diamond Palace Kft.",
"Mr. Funk Kft.",
"The Donut Library Kft."
] | [] | [
"háttér",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
48,396 | Azért ilyen nagy a növekedés, mert most nem lopják el a pénzt? | „Érdemes elgondolkodni az életnek azokon a természetes tényein, hogy mi volt 2010 előtt, meg mi van most. 2010 előtt nőtt a költségvetési hiány, nőtt az adósság, csökkent a közvagyon, nem volt gazdasági növekedés. Szerintem részben azért, mert a pénz nagy részét ellopták. És 2010 után mit látunk? Csökken a költségvetési hiány, csökken az államadósság, nő a közvagyon, van gazdasági növekedés, nőnek a bérek. | Népszerű kommunikációs panellé vált kormányoldalon az a logikusnak tűnő megállapítás, hogy Magyarországon nem lehet magas a korrupció szintje, hiszen dinamikusan bővül a gazdaság, a két dolog pedig kizárná egymást.
Legutóbb Orbán Viktor hozakodott elő ezzel az év első kormányinfóján, amelyen hamar szóba került, mit gondol a miniszterelnök a korrupció hazai szintjéről. A Privátbankár kérdésére Orbán ezzel a gondolatmenettel reagált:
„Érdemes elgondolkodni az életnek azokon a természetes tényein, hogy mi volt 2010 előtt, meg mi van most. 2010 előtt nőtt a költségvetési hiány, nőtt az adósság, csökkent a közvagyon, nem volt gazdasági növekedés. Szerintem részben azért, mert a pénz nagy részét ellopták. És 2010 után mit látunk? Csökken a költségvetési hiány, csökken az államadósság, nő a közvagyon, van gazdasági növekedés, nőnek a bérek.
Kizártnak tartom, hogy ilyen gazdasági eredmények és körülmények közepette jelentős méretű korrupció tudna működni Magyarországon. Vagy egyik, vagy másik. A korrupt országok szegények. Magyarország sem gazdag ország még, de Magyarország minden évben jobban teljesít. Ez önmagában cáfolja szerintem azt az állítást, hogy Magyarországon mondjuk az európai átlagot meghaladó korrupció lenne.
Azonban ha közelebbről megvizsgáljuk a fent vázolt összefüggést (felülemelkedve most azon, hogy már a 2010 előtti időszak növekedéséről mondottak sem állják meg a helyüket), kiderül, hogy hiába hangzik jól, egyáltalán nem bizonyítható, hogy így lenne:
A korrupció magyarországi szintjéről igen keveset mondanak el a növekedési adatok, sőt, tulajdonképpen ugyanaz a tényező okozza a jó GDP-statisztikákat, ami a lopás elharapódzását is.
Ez a korrupció nem olajozza a kerekeket
A korrupció kifejezést annyira sokat használjuk, hogy általában már bele sem gondolunk, milyen különböző cselekvésformákat takarhat. Ugyanúgy korrupciónak számít a kenőpénzek adásának és elfogadásának gyakorlata, mint a közvagyon ellopása vagy éppen a haveri érdekkörök helyzetbe hozása politikai hatalommal való visszaéléssel, és mindegyik gyakorlat elterjedése más módon hat a gazdaságra.
Magyarországon az utóbbi két kormányzati ciklusban leggyakrabban a Fidesz-közeli vállalkozók látványos gazdagodása kapcsán szokás korrupcióról beszélni, vagyis sokan feltételezik, hogy ezek a körök állami hátszéllel jutnak vaskos megrendelésekhez. A korrupciónak ezt a fajtáját járadékvadászatnak nevezik, ami arra utal, hogy a benne részt vevő gazdasági szereplők nem az általuk nyújtott szolgáltatás minőségében próbálják egymást felülmúlni, hanem a kapcsolataikat bevetve jutnak munkákhoz és így végső soron profithoz.
A korrupciókutatásban léteznek olyan irányok, amelyek a korrupció egyes fajtáit bizonyos feltételek teljesülésével a gazdaság kerekeit „olajozó” gyakorlatnak ismerik el. Ilyen lehet például a kenőpénzezés gyakorlata egy túlbürokratizált, rosszul működő intézményekkel rendelkező államban, ahol a vontatott hivatali folyamatok akadályozzák a gazdasági szereplők tevékenységét.
A vonatkozó szakirodalom szerint azonban a korrupció a legtöbb helyzetben egyáltalán nincs jó hatással a gazdaságra, különösen igaz ez a Magyarországon jellemző járadékvadászatra: ez aláássa a piaci szereplők bizalmát, nem biztosítja, hogy minden munkát az arra legalkalmasabb végezzen el, fékezi az innovációt, és gyakran jár a közvagyon égetésével.
A jogászok hatása a növekedésre
Oké, de ha tényleg ilyen rossz a gazdaságnak a járadékvadászat, és feltételezzük, hogy Magyarországon jellemző ez a gyakorlat, akkor miért ilyen jók a növekedési adataink?
Elsősorban azért, mert az Orbán Viktor által előhozott összefüggés csak fordított irányba írható fel értelmesen. Tehát nem arról van szó, hogy ha magas a növekedés, akkor mindenképpen alacsonynak kell lennie a korrupciónak, hanem arról, hogy alacsony korrupciós mutatóval nagyobb növekedést érhet el egy ország, mint magassal.
Ezt borzasztó nehéz megbecsülni, ugyanis soha nem fogjuk pontosan megtudni, milyen beruházások jöhettek volna létre, milyen irányba alakult volna a gazdaság szerkezete akkor, ha Magyarországon nem hat át mindent az urambátyám-mentalitás.
Ha Magyarországra nem is készült ilyen becslés, azt azért nem lehet mondani, hogy senki nem próbálkozott a járadékvadászat hatásának számszerűsítésével. A témát kutatók egyik sokat hivatkozott szerzőtriója, Kevin Murphy, Andrei Shleifer és Robert Vishny 1990-ben végzett egy érdekes számítást, amelyben 55 ország gazdasági teljesítményét nézték meg 1970 és 1985 között, és ezt összevetették azzal, hány embert képeznek két kiválasztott felsőoktatási területen. Ezek az ügyvéd és a mérnök voltak, mert azt feltételezték, hogy az ügyvéd egy tipikusan olyan szakma, ami a járadékvadászatra berendezkedett társadalmakban vonzó, míg a mérnököket a vállalkozószellem indikátorának használták.
(Ennek az adatnak a fényében egyébként különösen vicces új ízt kap az a tény, hogy a Fidesz egy jogász szakkollégiumból nőtt ki.)
De mi a baj pontosan?
De ha ez a közvetett adat nem lenne elég, a járadékvadászattal foglalkozó elméletek meggyőzően levezetik, hogy milyen mechanizmusokon keresztül rombolja a gazdaságot a korrupciónak ez a formája.
1. Elüldözi a tisztességes szereplőket
Ha egy országban a vállalkozási kultúra arra épül, hogy ki kinek az ismerőse, ki mennyi pénzt hajlandó a megfelelő helyekre visszacsorgatni a boldogulásért cserébe, akkor borítékolható, hogy lesznek olyan cégek, amelyek nem szeretnének részt venni ebben a játékban.
Ezek lehetnek hazai szereplők, akik inkább nem kezdenek vállalkozásba, vagy ha nagyobb a mozgásterük, elviszik külföldre az ötletüket, hogy ne ebben a fojtogató légkörben kelljen érvényesülniük.
Szintén elképzelhető, hogy egy külföldi cég ugyanezzel az indokkal nem hoz beruházást egy korrupt országba. Kívülről jövő szereplőként még nehezebb lehet eligazodni, érvényesülni egy ilyen környezetben, ezért a nagyobb jogbiztonság összességében vonzóbbá teszi az üzleti környezetet. Pláne, hogy ha egy külföldi cég helyi leányvállalata mégis megpróbál beszállni a mutyiba, akkor annak komoly következményei lehetnek lebukás esetén – lásd a Microsoft korrupciós botrányát, ami komoly presztízsveszteséget jelentett a cégnek.
Ez magyarázhatja, hogy a jogbiztonság és a beruházások szintje az Eurostat adatai szerint összefüggést mutat:
2. Pénzpazarlással jár
Jobb esetben a haverok helyzetbe hozása csak annyival jár, hogy bármi legyen, ők kapják meg a megbízásokat, de a munkát már piaci áron végzik. Sokszor azonban nem ez a helyzet, a Magyarországra vonatkozó becslések szerint a legutóbbi uniós költségvetési ciklusban évente úgy 320-400 milliárd forintot tett ki a túlárazások összesített mértéke. Vagyis a járadékvadászattal gyakran együtt jár a pénz (többnyire sajnos közpénz) elherdálása. Miért is ne járna, hiszen ha az intézmények olyan gyengék, hogy nem tudják megakadályozni a járadékvadászat térnyerését, akkor valószínűleg annak sem lesz következménye, ha a kedvezményezett cégek irreálisan drágán dolgoznak.
Ezt minden adófizető megszenvedi abban a formában, hogy a pazarlás miatt kevesebb jó projekt (például kórházfelújítás vagy útépítés) tud megvalósulni egy adott összegből. De azt sem nehéz belátni, miért rossz ez a gazdasági növekedésnek: ha 1 milliárd forintból kijönne két értékteremtő 500 milliós fejlesztés piaci áron, de a kétszeres túlárazás miatt végül csak az egyik valósul meg, akkor nem éppen hatékonyan költöttük el azt a pénzt, és egy csomó potenciális jövőbeli haszontól estünk el.
3. Megöli az innovációt
A modell kedvéért leegyszerűsítve egy vállalkozónak háromféle ideje van: szabadidő, produktívan eltöltött munkaidő, és kapcsolatépítésre fordítható munkaidő.
Ha a szabadidőt állandónak vesszük (ezzel valószínűleg nem lövünk nagyon mellé), azt látjuk, hogy a maradék időt kell beosztani a normál munka és a kapcsolatépítés között. A járadékvadász vállalkozó ismérve, hogy a rendes munka rovására a kapcsolatépítést részesíti előnyben, hiszen ezt jobban jutalmazza a rendszer, ezzel a magatartással lehet nagyobb profitra lehet szert tenni.
Mindezt azért is tudja megtenni, mert a haveri alapú megbízások esetében nem feltétlen kívánalom az, hogy egyre jobb minőségre törekedjen, egyre hatékonyabban dolgozzon valaki, így bátran belekényelmesedhet a pozíciójába a pikszisben lévő vállalkozó. Végül tehát sem idő és energia, sem motiváció nem marad arra, hogy egy cég, egy szolgáltatás jobbá váljon.
Ez a két tényező együtt blokkolóan hat az innovációra. Minél több szereplő érdekelt egy gazdaságon belül a járadékvadászatban, annál kevesebb lesz a fejlesztés, mert ehelyett mindenki azzal lesz elfoglalva, hogy jó pozíciót bulizzon ki magának.
4. A lopott pénzt máshol költik el
Ugyan csak kis mértékben, de az is beleszámíthat a növekedés lassításába, hogy a korrupt módon megszerzett vagyonokat a szereplőknek titkolniuk kell. Itt nem elsősorban a cégek tulajdonosi köréről, inkább a kedvezményezett politikusokról van szó, akik sehogyan sem tudnák megmagyarázni a választóknak (vagy a nyomozóhatóságnak), honnan lett hirtelen több milliárdjuk.
Ezért a gyakorlatban a korrupciós vagyonokat külföldre szokták menekíteni, és ott elkölteni vagy kamatoztatni. Ha ugyanez a pénz a magyar gazdaságban maradna (természetesen ebben az esetben nem a korrupt politikusnál, hanem másoknál), itt költenék el vagy fektetnék be, azt hozzá kellene számolni a GDP-hez, vagyis javítaná a növekedési mutatókat.
A jó és a rossz forrása is az EU
Az elmélet szerint tehát a korrupció árt a növekedésnek,
Viszont a fent bemutatott tényezőkből az következne logikusan, hogy Magyarország még a mostaninál is jobb adatokat hozhatott volna, ha nem lopnának sokat a politikusok és a velük szövetséges üzleti körök.
A helyzet azonban ennél egy kicsit bonyolultabb, mivel Magyarország speciális helyzetben van:
A magyar növekedési csodáról rendelkezésre álló számítások azt mutatják, hogy uniós pénz nélkül sokkal gyatrább lenne az adat, de minden valószínűség szerint a korrupció mértéke is ugyanígy lecsökkenne a pénzcsap elzárásával. Alappal feltételezhető, hogy pusztán azzal, hogy kevesebb lenne a lopás, az elmúlt pár évben nem sikerült volna sokkal jobb GDP-adatokat produkálni. Jelenleg tehát a növekedés szempontjából az EU-támogatás bőven pozitív előjelű még akkor is, ha kiépült miatta egy kiterjedt, korrupt pénzszivattyúrendszer.
Hosszú távon viszont már kérdés lesz, mennyire éri meg mindez a gazdaság állapota szempontjából. Könnyen lehet, hogy ez a mesterséges felduzzasztás a hazai üzleti kultúra járadékvadászatra átállításával és a NER bebetonozásával együtt már inkább romboló hatást fejt ki, ha egy tágabb perspektívából tekintünk Magyarországra.
Hacsak nem lesz kistigris Mészáros Lőrincből
Egyetlen olyan szempont merülhetne fel, ami hosszú távon a magyar gazdaság számára kifizetődővé tehetné a járadékvadász cégek működését, és Orbán illetve a Fidesz ideológusai elő is szokták húzni ezt a kártyát.
Ez a protekcionista gazdaságfejlesztési modell lenne, ami abból indul ki, hogy a kevésbé fejlett országok cégei relatív hátrányban vannak a fejlett országok tőkeerős cégeivel szemben a világpiacon, és ezen úgy lehet segíteni, ha egy kis állami segítséggel mesterségesen növeljük őket, míg a végén a saját lábukra tudnak állni. A kormány előszeretettel emlegette az ázsiai kistigrisek által – teljesen más világgazdasági környezetben – bejárt utat, mint egy Magyarországra is érvényes fejlődési pályát.
Ahhoz még nem telt el elég idő, hogy lássuk, ténylegesen hány exportképes, külföldi versenyben is helytálló társaság pottyanhat ki ebből a rendszerből, de azt már alaposan körbejártuk az Indexen, hogy mik azok az alapfeltételek, amelyekben a NER különbözik a mintának tekintett országoktól, és amelyek esélyesen gátolhatják a projekt sikerét.
Borítókép: szarvas. | https://index.hu/gazdasag/2019/01/22/korrupcio_jaradekvadaszat_magyar_gazdasagi_novekedes_orban_viktor/ | https://web.archive.org/web/20230925183730/https://index.hu/gazdasag/2019/01/22/korrupcio_jaradekvadaszat_magyar_gazdasagi_novekedes_orban_viktor/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/azert-ilyen-nagy-a-novekedes-mert-most-nem-lopjak-el-a-penzt | Index | hungarian-news | 2019-01-22 11:22:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"klientúra",
"infografika"
] | [] |
48,397 | Bocsánatkéréssel intézné el a Goldman Sachs a maláj korrupciós botrányt | A Goldman Sachs egy bocsánatkéréssel akarta elsimítani azt az ügyet, hogy minden jel szerint szerepet játszott Malajzia eddigi legnagyobb korrupciós botrányában. Pénteken Lim Guan Eng malajziai pénzügyminiszter azt mondta, nem érik be ennyivel, 7,5 milliárd dollárnyi kártérítést kérnek a befektetési banktól, írja az MTI. | A Goldman Sachs egy bocsánatkéréssel akarta elsimítani azt az ügyet, hogy minden jel szerint szerepet játszott Malajzia eddigi legnagyobb korrupciós botrányában. Pénteken Lim Guan Eng malajziai pénzügyminiszter azt mondta, nem érik be ennyivel, 7,5 milliárd dollárnyi kártérítést kérnek a befektetési banktól, írja az MTI.
Előző nap David Solomon, az amerikai bank vezérigazgatója bocsánatot kért a malajziai néptől azért a szerepért, amelyet Tim Leissner egykori bankár játszott az 1MDB alap kötvényei eladásának szervezésében. A vád szerint ez teremtette meg egyebek között a feltételeket ahhoz, hogy Najib Razak volt malajziai kormányfő és bűntársai több éven keresztül megcsapolják az alap pénzeszközeit.
Solomon azt mondta, hogy befektetési bankjuk segíteni igyekezett, de Leissner és a malajziai kormány tisztviselői megtévesztették. Ezzel szemben Lim pénteken hangsúlyozta, a bocsánatkérés nem elég, a Goldman Sachs bankot felelősségre kell vonni, és fizessen vissza 7,5 milliárd dollárt Malajziának. Tavaly decemberben a malajziai főügyész bejelentette, hogy hűtlen kezelés miatt
Emellett feljelentést tettek az amerikai bank és a malajziai alap két-két korábbi alkalmazottja ellen is a kötvénykibocsátással kapcsolatos valótlan és félrevezető tájékoztatás, illetve abban való bűnrészesség és korrupció vádjával.
A malajziai főügyészség az 1MDB alap Goldman Sachs által levezetett három kötvénykibocsátását találta kifogásolhatónak. Az amerikai befektetési bank ugyanis a Tanjong Energy Holdings, illetve a Genting Bhd malajziai erőműveinek akvizícióját vezényelte le az 1MDB számára két, együttesen 3,5 milliárd dolláros kötvénykibocsátással finanszírozva 2012-ben. Majd ellenjegyzőként vett részt egy 3 milliárd dolláros kötvénykibocsátásban "új stratégiai kezdeményezések finanszírozásához" abu-dzabi befektetőkkel 2013-ban.
korábban a maláj kormány még csak ezt az összeget akarta visszaszerezni a banktól. A malajziai ügyészség vádja szerint a Goldman Sachs emellett még megtévesztő tájékoztatást is adott a befektetőknek a tőke felhasználásának valódi céljáról.
Az amerikai nyomozóhatóságok szerint az 1MDB letartóztatott illetékesei a 2012-es kötvénykibocsátásból befolyt összegből 1,4 milliárd dollárt, a 2013-asból 1,3 milliárd dollárt sikkasztottak el, és egy Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég svájci bankszámlájára utalták át. | https://index.hu/gazdasag/2019/01/18/bocsanatkeressel_intezne_el_a_goldman_sachs_a_malaj_korrupcios_botranyt/ | https://web.archive.org/web/20220524223032/https://index.hu/gazdasag/2019/01/18/bocsanatkeressel_intezne_el_a_goldman_sachs_a_malaj_korrupcios_botranyt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/bocsanatkeressel-intezne-el-a-goldman-sachs-a-malaj-korrupcios-botranyt | Index | world-news | 2019-01-18 11:25:00 | [] | [] | [
"Ázsia",
"Malajzia"
] | [] | [] |
48,398 | Nem lesz egyszerű kibogozni a Vajna-örökséget | Andy Vajna 67 milliárd forintosra becsült vagyona elsősorban média- és filmipari érdekeltségekből, kaszinókból, ingatlanokból, étteremből áll össze. De vajon egyben marad-e a már ma is szerteágazó birodalom, és milyen szerepe lesz a Vajna-cégek jövőjében a feleségének, a közeli munkatársaknak, illetve a NER-nek? Vagyis annak a kormányközeli „közösségnek”, amelyet sok esetben Andy Vajna valójában megtestesített. | A 74 éves korában meghalt Vajna András Györgynek – vagy Andrew G. Vajnának – rengeteg céges tulajdona volt, a Forbes a 18. leggazdagabb magyar embernek tartotta, 67,3 milliárd forintos becsült vagyonnal. Érdekeltségei tévéhez, rádióhoz, műsorgyártáshoz, reklámhoz, szerencsejátékhoz, vendéglátáshoz és ingatlanokhoz kötődtek.
Amikor egy nagyon gazdag ember meghal, ráadásul a vagyonban rengeteg személyes és céges vagyonelem keveredik, mindig nagyon megbolydul a környezete (így történt ez nemrégiben Demján Sándor esetében is, aki például nem rendezte a vagyonelemei sorsát írásos végrendeletben).
Enyém, tied, közös
Valójában Vajna vagyonelemeinek felbecsülése is nehéz, hiszen a rengeteg különböző érdekeltség (melyek többsége a Rákóczi út 1–3. harmadik emeletére volt bejegyezve) egy része a saját nevén volt, más része olyan külföldi cégek tulajdonában állt, amelyeket határozottan hozzá lehetett kötni, más cégekben viszont nyíltan vagy informálisan, de csak résztulajdonos volt.
Ráadásul abban a kavarodásban, amelyben Vajna ezer szállal kötődött a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez (NER), már az életében vitatott volt, hogy mi az, ami valóban az övé, az ő saját üzleti teljesítménye, és mi az, ami a Fidesz-kormány és környezete, vagyis a „közösség” jóvoltából ketyeghet csak sikeresen. Talán ebben a kérdésben a két legfontosabb elem a szerencsejáték-üzlet és a tévétulajdonlás volt.
Vajna például a kaszinós múltja miatt saját teljesítményeként tekintett az öt fővárosi kaszinójára, vagyis a Las Vegas-csoportra (Sofitel, Corvin, Atlantis, Tropicana Átrium), míg a „közösség” szerint egy államtól kapott kizárólagos koncesszió és a szerencsejátékpiac kiemelt szabályozásérzékenysége miatt ez túlzó elképzelés volt.
Hasonló volt a legismertebb médiapiaci érdekeltség helyzete is. A TV2 hivatalosan a mai napig a Magyar Broadcasting Zrt. elnevezésű Vajna-érdekeltség tulajdona, de valójában a kormányzati propaganda szempontjából fontos országos kereskedelmi tévé állami hirdetéseket kap, és a NER ismert szereplői által birtokolt MKB finanszírozza, így vajon tekinthető-e Vajna vagyonelemének?
Különösen a médiapiacon látható jól, hogy Vajna szerepe nemcsak egy gazdag, piaci alapon dolgozó, amerikai háttérrel hazaérkező vállalkozó aktivitása volt, hanem az elmúlt nyolc év gazdasági szerepvállalása NER-es sztori volt.
Amikor Andy Vajna megszerezte például az Avalue Kft. révén a Lapcom-médiaportfóliót (Bors, Kisalföld, Délmagyarország és még egy rakás kisebb médiatermékkel), azzal aligha volt komolyabb önálló terve az üzletembernek, mert pillanatok alatt eladta a Mediaworksnek (vagyis Mészáros Lőrincnek), és aztán ezek a médiaelemek is betagozódhattak a központi propagandát összefogó Közép-európai Sajtó és Média Alapítványba.
Ugyanakkor a TV2-t Vajna nem adta át.
És bár volt erre a NER-ben egy magyarázat, miszerint az alapítvány elsősorban a jobboldali szavazótábor tájékozódását segítő, közéleti (politikai) médiatermékeket fogja össze, és nem a szórakoztatóipari tartalmakat, de még azok sem vették túlságosan komolyan a magyarázatot, akik ezt korábban az Indexnek mesélték.
Hiszen mitől politikaibb az alapítványhoz kerülő Bors, a Lakáskultúra vagy a Vitorlázás, mint a kimaradó TV2? Valójában nem erről lehetett szó, hanem tényleg volt némi vita a TV2 megítélésében.
Öröklési kérdések
Ráadásul Vajna és környezete több nagy üzletben (IKO műsorgyártás vagy Atmedia médiafoglalás) már a NER egyes tagjaival, Mészáros Lőrinccel vagy Tombor Andrással közös cégekbe is került.
Éppen ezért Andy Vajna öröklése mindenképpen izgalmas helyzetet teremt, és biztosan kiélez konfliktusokat. Anélkül, hogy ismernénk Vajna végrendeletét, abban biztosak lehetünk, hogy nem az fog történni, hogy a cégek működnek tovább, csak éppen a végső haszonhúzó már nem a filmmágus lesz, hanem a felesége, Vajna Tímea.
Nagyon aktív volt
Vajna ugyanis, bár lehet, hogy sokszor csak egy szivarozó, magánrepülővel nyaralni járó, korosodó playboynak tűnt a médiaszereplései alapján, környezete szerint valójában utolsó napjaiban is rendkívül aktív életet élt. Pár nappal a halála előtt például még egy új ingatlanának építkezési tervrajzait hagyta jóvá, és az elmúlt időszakban is folyamatosan tárgyalt, legtöbbször nem valamelyik cége irodájában, hanem immár elsősorban a Szemlőhegyen, a Szeréna úti lakhelye nappalijában.
Nagy élet volt itt, mindig mozgott arrafelé egy csomó ember, például Tremmel Zoltán, aki Vajna vagyonkezelési kérdéseiben a legfontosabb bizalmi ember volt, mentek a milliárdos tárgyalások, és ha itthon volt, néha Tímea is átszaladt, mert kereste a macskáit – hallottuk.
Nehezen delegált
Vajna nehezen delegált döntéseket, még a látszólag kis üzletekkel is sokat foglalkozott, mindig számolt, és közben rengeteget szivarozott.
Tremmel mellett állítólag fontos csapattag volt a szerencsejátékban és a Kempinski oldalán található luxusétterem, a Nobu (Buno Kft.) működtetésében is vezető Török Judit, a rádiós üzletben meghatározó Bakai Mátyás (korábban dj, illetve a Dokk egykori tulajdonosa) vagy a legtöbb Vajna-érdekeltséget összefogó AV Investmentsben is aláíró Kovács Andrea és Samuel Russel Falconello.
Sok cégében azonban csak Vajna volt az aláíró és cégjegyzésre jogosult. Más helyeken pedig már eddig is úgy tűnt, hogy a NER is küldhetett kontrollpontokat. A TV2 ellenőrzésében például korábban a Mészáros Lőrinc környezetéhez sorolt Antal Kadosa, jelenleg pedig Vaszily Miklós (Echo TV-vezér) is testületi feladatot kapott, ahogyan az OTP-s Barna Zsolt is, aki ugyan nem Mészáros Lőrinc embere, de a felcsúti milliárdos állítólag „elkérte” pénzügyi tudása miatt egyfajta pénzügyi kontrollra. A TV2 ugyanis nagy probléma a Mészáros-világban, mert nagy veszteséget termel, és az MKB-t, illetve Mészárost zavarja, ha egyes aktorok sok pénzt vesznek ki a tévéből, például saját gyártású műsorokkal vagy egyéb beszállításokkal.
Vajna friss aktivitásai között szintén fontos volt, hogy az üzletember azt tervezte, hogy bizonyos érdekeltségeit a tőzsdén konszolidálja. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Est Media Nyrt.-be be is szállt, dolgoztak a felek a feltőkésítésén és a cég új tartalommal történő megtöltésén. Vélhetően ez most megáll, az AV Investments a közeljövőben aligha folytatja a felhalmozást.
Összecsapás várható
Mivel nem volt tisztázott, sőt a felek között vitatott volt, hogy milyen vagyonelem felett kinek van joga döntéshozatalra, most erős összecsapás várható, még a NER legtetején sincsen ugyanis teljes bizalom felülről lefelé és nincsen teljes alázat alulról felfelé.
Olykor bepöccennek emberek, mert úgy érzik, igazságtalanságot, megaláztatást szenvednek el ebben a nagyon bonyolult és dinamikus rendszerben. Mi az, ami tényleg az enyém, és mi az, ami másé – ez az alapvető kérdés, és most felrázták a hópelyhes dobozkát. Ellenállni lehet, de nem érdemes. Ha valaki nem érti meg ezt a rendszert, és ragaszkodik a jog szerinti jussához, az pórul járhat.
A médiában például elveszítheti a megrendeléseit, az állami hirdetéseket, a szerencsejátékban a koncesszióját, vagyis kár a jog szerinti betűhöz ragaszkodni, inkább meg kell találni a kölcsönösen előnyös szereposztást. Andy Vajna és környezete az elmúlt húsz évben mindig szuper környezetben élt, Fours Seasons-lakosztály, Ada utca, Orom utca, Szeréna út, vagy ha külföld, a Riviéra, Los Angeles, a szigetek, és az örökös private jet. Ezt az életmódot nehéz volt finanszírozni, ehhez Andy kellett, pusztán az öröksége nem lesz elég.
Viszont a maga után hagyott űrt sokan szeretnék betölteni, nagyon sokan szeretnének Andy Vajna helyére lépni. | https://index.hu/gazdasag/2019/01/21/kie_lesz_a_vajna-vagyon/ | https://web.archive.org/web/20221024131142/https://index.hu/gazdasag/2019/01/21/kie_lesz_a_vajna-vagyon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-lesz-egyszeru-kibogozni-a-vajna-orokseget | Index | hungarian-news | 2019-01-21 11:26:00 | [
"Andy Vajna",
"Tremmel Zoltán"
] | [
"AV Investments Kft.",
"Avalue Befektetési Kft.",
"Buno Kft.",
"Est Media Vagyonkezelő Nyrt.",
"Lapcom Kiadó Zrt.",
"Las Vegas Casino Kft.",
"Magyar Broadcasting Co. Kft.",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"ingatlan",
"offshore",
"média",
"műsor / filmgyártás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"vendéglátás",
"tőzsde",
"szerencsejáték"
] | [] |
48,399 | Tízmilliókkal pénzeli fel a tetszhalott Iránytű Intézetet a Jobbik | Több mint 57 millió forintos megbízást kapott az Iránytű Intézet a Jobbik frakciójától – derül ki az Országgyűlés honlapján feltüntetett szerződésekből. A Magyar Idők szerdai számában megjelent cikk szerint a Gyöngyösi Márton pártelnökhelyettes és Forrai Richárd által aláírt két megbízás két, illetve három hétre szólt tavaly novemberben és decemberben. | Több, mint 57 millió forintos megbízást kapott az Iránytű Intézet a Jobbik frakciójától – derül ki az Országgyűlés honlapján feltüntetett szerződésekből. A Magyar Idők szerdai számában megjelent cikk szerint a Gyöngyösi Márton pártelnökhelyettes és Forrai Richárd által aláírt két megbízás két, illetve három hétre szólt tavaly novemberben és decemberben.
A napilap cikke ismerteti, hogy két, összesen csaknem hatvanmillió forintos szerződéssel élesztette fel a Jobbik az Iránytű Intézetet, amely a tavaszi választások után teljesen eltűnt, sajtóhírek szerint meg is szűnt. A Jobbik frakciója most mégis két közvélemény-kutatási szerződést kötött Forrai Richárddal, illetve az intézettel. A szerződések egyike több, mint 13 és fél millió forintról szól, és Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese kötötte azért, hogy az Iránytű Intézet 2018. december 5-17-ig, azaz két hétig egy tízezer fős országos mintán alapuló közvélemény-kutatást készítsen. A kutatás célja – a parlament honlapján feltüntetett szöveg szerint – az online közösségekben és az online felületeken történő választói vélemények felmérése, különösen az online térben aktív társadalmi csoportok szempontjából.
Az ugyancsak Gyöngyösi által aláírt másik szerződés már 44 és fél millió forintról szól, és a tavaly november 8-28-ig tartó időszakra terjedt ki. A feladat itt egy húszezer fős országos reprezentatív mintán alapuló telefonos közvélemény-kutatás készítése volt, a Jobbik képviselőcsoport eddigi tevékenysége választói megítélésének felmérése céljából, illetve választói attitűdök precíz felmérése a jövőbeni képviselői tevékenységekről. Az Iránytű kutatásvezetője, Ember Zoltán Levente a lapnak elmondta: a két, belső használatra szánt felmérés a megadott határidőre elkészült.
A mostani megbízások ténye azért is érdekes, mert az elmúlt hónapokban teljesen inaktívnak bizonyult az Iránytű Intézet. A Jobbikhoz köthető szervezet honlapján az utolsó felmérést a tavaly tavaszi választásokat megelőző napon, azaz április 7-én tették közzé. A Magyar Idők úgy tudja, hogy az intézet most piaci megrendelésekből éldegél, a Jobbiknak pedig az újrapozicionálás miatt kell most a szervezet.
Forrás/fotó: MTI | https://pestisracok.hu/tizmilliokkal-penzeli-fel-a-tetszhalott-iranytu-intezetet-a-jobbik/ | https://web.archive.org/web/20231207223512/https://pestisracok.hu/tizmilliokkal-penzeli-fel-a-tetszhalott-iranytu-intezetet-a-jobbik/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliokkal-penzeli-fel-a-tetszhalott-iranytu-intezetet-a-jobbik | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-01-23 11:31:56 | [
"Forrai Richárd"
] | [
"Iránytű Intézet",
"Jobbik"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"tanulmányírás",
"klientúra",
"piackutatás"
] | [] |
48,400 | Már hat gyanúsítottja van a metrókorrupciónak, Demszkyék még mindig szabadlábon | Újabb személyt gyanúsít vesztegetéssel a 4-es metróvonalra beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tudta meg a PestiSrácok.hu. A hat érintett között továbbra sincs közszereplő, annak ellenére, hogy már csak három hónapja maradt az ügyészségnek, hogy megnevezze és felelősségre vonja azokat a politikai döntéshozókat és tisztségviselőket, akik az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői voltak. | Újabb személyt gyanúsít vesztegetéssel a 4-es metróvonalra beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tudta meg a PestiSrácok.hu. A hat érintett között továbbra sincs közszereplő, annak ellenére, hogy már csak három hónapja maradt az ügyészségnek, hogy megnevezze és felelősségre vonja azokat a politikai döntéshozókat és tisztségviselőket, akik az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői voltak.
Már hat embert gyanúsít vesztegetéssel az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Kovács Katalin. A főügyészség helyettes szóvivője kérdésünkre elmondta, az újabb meggyanúsított személy – társaihoz hasonlóan – szabadlábon védekezik. Mint a főügyészség közölte, a gyanúsítottak egyike sem közszereplő, így a bűncselekmény valódi haszonélvezői egyelőre nem kerültek célkeresztbe, pedig csaknem egy éve Polt Péter legfőbb ügyész is elmondta, nagyon nagy erőket mozgósítanak az ügyben. Polt hangsúlyozta, “remélik, az aktív vesztegetőktől el fognak jutni a passzív vesztegetőkig”. Vagyis, azokon a már meggyanúsított személyeken túl, akik a vesztegetési pénzeket átadták vagy átutalták, a nyomozás célkeresztjében vannak azok a tisztviselők és politikai döntéshozók is, akik a kenőpénzekből részesülhettek. Nos, erre már csak áprilisig van ideje a KNYF-nek, utána a törvény szerint le kell zárni a nyomozást, miután tavaly októberben letelt az első gyanúsításközléstől számított két év, amit egyetlenegyszer, legfeljebb hat hónapra lehet csak meghosszabbítani. Pár hónap múlva ez a határidő is lejár.
Nyolc éve nyomoznak
A metrókocsik beszerzésével összefüggésben 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat, Terner Gézával szemben pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A férfi állítólag azóta Izraelben bujkál. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Akkor hűtlen kezelés miatt az új városvezetés és a számvevőszék is feljelentést tett. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében.
Az Alstom pénze Medgyessyék számláján
Az ügyben Medgyessy Péter volt miniszterelnök neve is előkerült, miután napvilágot látott, hogy családi cégéhez két részletben összesen több, mint 597 ezer euró áramlott az Alstomtól. A pénz nagy része végül Medgyessy felesége, Csaplár Katalin magánbankszámláján landolt. Borbély Lénárd, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság elnöke pedig arról beszélt korábban portálunknak, hogy Demszky Gábor, Budapest volt vezetője volt az, aki közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben.
Százmilliárdos kárt okozhattak
Az Alstom-botránnyal párhuzamosan 2017 februárja óta egy másik – ismeretlen tettes ellen indult –nyomozás is folyamatban van. Ebben az ügyben a 4-es metró beruházásához kapcsolódó építési és tanácsadási szerződéseket, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos döntések jogszerűségét vizsgálja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és 166,9 milliárd forint az, amit konkrétan elcsalhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése.
A vezető képen Demszky Gábor volt főpolgármester a Budai Liberális Klub Alapítvány rendezvényén, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről tartottak Budapesten 2017. február 13-án. Fotó: MTI | https://pestisracok.hu/mar-hat-gyanusitottja-van-a-metrokorrupcionak-demszkyek-meg-mindig-szabadlabon/ | https://web.archive.org/web/20220701015345/https://pestisracok.hu/mar-hat-gyanusitottja-van-a-metrokorrupcionak-demszkyek-meg-mindig-szabadlabon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-hat-gyanusitottja-van-a-metrokorrupcionak-demszkyek-meg-mindig-szabadlabon | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-01-23 11:34:21 | [
"Csaplár Katalin",
"Demszky Gábor",
"Medgyessy Péter",
"Terner Géza"
] | [
"Alstom",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"MSZP",
"SZDSZ"
] | [] | [
"vesztegetés",
"metró",
"tanácsadás",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"BKV-Alstom metrókocsik",
"Négyes metró"
] |
48,401 | 34 festményt és 4 szobrot kölcsönöztek ki a Szépművészeti Múzeumból Orbán új irodájába | A kormány és a kormánymédia folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a Várban többmilliárd forintért kialakított új miniszterelnöki hivatal egyszerű és puritán. A fehér falak és sötét bútorok valóban ezt a hatást keltik, de az épületegyüttes szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból, a festményeket és szobrokat pedig a Nemzeti Galériából kölcsönözték ki Orbán Viktorék számára. Közadatigénylésben kértük ki a műtárgyak listáját, és most megmutatjuk, milyen alkotások díszítik a miniszterelnök irodáját. | A kormány és a kormánymédia folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a Várban többmilliárd forintért kialakított új miniszterelnöki hivatal egyszerű és puritán. A fehér falak és sötét bútorok valóban ezt a hatást keltik, de az épületegyüttes szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból, a festményeket és szobrokat pedig a Nemzeti Galériából kölcsönözték ki Orbán Viktorék számára. Közadatigénylésben kértük ki a műtárgyak listáját, és most megmutatjuk, milyen alkotások díszítik a miniszterelnök irodáját.
A Budai Várban, közelebbről a Karmelita-kolostorban kialakított új miniszterelnöki irodának helyt adó épületegyüttes belső átalakítása 4 milliárd forintba került, a Miniszterelnökség költözésének teljes költsége pedig nagyjából 21 milliárd forintot tesz ki.
A kormány az óriási költségek ellenére is folyamatosan hangoztatja, hogy Orbán Viktor új irodája puritán. Ennek alátámasztására 2018 decemberében sajtóbejáráson mutatták meg az épületegyüttest néhány újságírónak, fotózni viszont nem engedték őket a szigorú biztonsági szabályokra hivatkozva.
A sajtóbejárás során kapott tájékoztatás alapján azonban megjelent több lapban is, hogy a fehérre festett falakkal és sötét bútorokkal valóban egyszerűséget sugárzó új miniszterelnöki iroda szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból (IMM), a festményeket pedig a Magyar Nemzeti Galériából (MNG) kölcsönözték ki a Karmelitába.
Múzeumi szőnyegeken taposnak Orbán új irodájában a Várban Megnézhette a sajtó a miniszterelnök új irodáját, amire több milliárd forint közpénzt költöttek, de a kormány és a propagandasajtó ennek ellenére azt hangsúlyozza, hogy egyszerű és puritán. Azt viszont még az Origo is megírta, hogy az iroda szőnyegeit, amiket a padlóra terítve, rendeltetésszerűen használnak, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből kölcsönözte ki a Miniszterelnökség.
December végén közadatigénylésben kértük ki mindkét közgyűjteménytől a miniszterelnöki irodába kölcsönadott műtárgyak listáját, de erre az IMM és az MNG is azt válaszolta, hogy nem tudják, mely kölcsönadott tárgyak kerültek a Várba.
Második adatigénylésünkben viszont a Magyar Nemzeti Galéria irányítását ellátó Szépművészeti Múzeumtól az összes 2015 és 2018 között kölcsönadott műtárgy listáját kértük, és ezzel sikerült hozzájutnunk a miniszterelnöki irodával kapcsolatos adatokhoz.
A Várgondnokság Nonprofit Kft. összesen 38 műtárgyat (34 festményt és 4 szobrot) kölcsönzött ki a Szépművészeti Múzeumból 2018. november 28-tól egészen 2023. december 31-ig. A műtárgyak tárolási helye a kölcsönzés időtartama alatt a budapesti Színház u. 5-7., vagyis a Karmelita-kolostor, az új miniszterelnöki iroda.
Az alábbi alkotásokról van szó:
festmények
Bogdány Jakab: Virágcsendélet papagájjal (olaj, vászon, 71 x 94,5 cm) Böhm Pál: Tájkép (olaj, vászon, 75,5 x 101 cm) Brodszky Sándor: Esztergom és vidéke (olaj, vászon, 132 x 216,5 cm) Czigány Dezső: Asztali csendélet almákkal (olaj, vászon, 58 x 51,3 cm) Egry József: Csónakosok (pasztell, vászon, 70 x 86 cm) Feszty Árpád: A szentkorona elrejtése 1849-ben (olaj, vászon, 36 x 60,5 cm) Greguss Imre: Vörössipkások Szolnoknál (olaj, vászon, 181 x 130 cm) Györgyi Giergl Alajos: Mária templomba menetele (olaj, vászon, 41 x 86 cm) Hegedűs László: Vérszerződés Ismeretlen festő: Balatoni táj Badacsonnyal és ménessel (Betyártanya) Ismeretlen festő: Vác látképe Ismeretlen festő: Deák Ferenc arcképe (másolat Györgyi Alajos után) Jakobey Károly: Visegrád Keleti Gusztáv: Folyóparti táj (olaj, fa, 32,5 x 54 cm) Kunwald Cézár: Tisza István (olaj, vászon, 142 x 112 cm) Kunwald Cézár: Csendélet (olaj, vászon, 102 x 89 cm) Ligeti Antal: Táj folyóval (olaj, vászon, 35 x 56 cm) Ligeti Antal: Fiume (olaj, vászon, 137 x 203 cm) Márffy Ödön: Virágcsendélet (olaj, vászon, 50 x 60 cm) Márffy Ödön: Gyümölcscsendélet (olaj, vászon, 65 x 81 cm) Márton Ferenc: Hargita (olaj, lemezpapír, 74 x 51 cm) Mednyánszky László: Erdő széle Mihalik Dániel: Kiöntött a Zagyva (olaj, fa, 23 x 32,5 cm) Réti István: Kossuth Lajos képmása (olaj, vászon, 255 x 163 cm) Rubovics Márk: A Vág torkolata a nagy Dunába (olaj, vászon, 31 x 65 cm) Schallhas Károly Fülöp: Erdős tájkép (olaj, vászon, 59 x 79,5 cm) Spányik Kornél: Mátyás király (olaj, vászon, 168 x 92,5 cm) Stetka Gyula: Kamermayer Károly arcképe (olaj, vászon, 255 x 162 cm) Szamossy László: 48-as törzstiszt (olaj, vászon, 89 x 69,5 cm) Telepy Károly: Tájkép alakokkal (olaj, vászon, 98 x 137 cm) Várady Gyula: Sümegi várrom (olaj, lemezpapír, 49,5 x 69 cm) Vaszary János: Gyümölcscsendélet / Dinnyés csendélet (olaj, vászon, 73,5 x 97,3 cm) Vidra Ferdinánd: Pannonia (olaj, vászon, 285 x 185,5 cm) Wittich Eperjesi Károly: II. Rákóczi Ferenc arcképe (olaj, vászon, 76 x 63 cm)
szobrok
Beck Ö. Fülöp: Tisza István (bronz, 64 cm) Cser Károly: Szent István Kisfaludi Strobl Zsigmond: Kardját néző huszár (bronz, 42 cm) Róna József: Az idős Kossuth Lajos (bronz, 73 cm)
A legtöbb műtárgy az alábbi galériában látható fényképen is:
Érdekes módon néhány órával azután, hogy a Szépművészeti Múzeum elküldte részünkre a Várba és egyéb közintézményekbe kiölcsönzött műtárgyak listáját, az Origon megjelent egy cikk arról, hogy nincs semmi különös a festménykölcsönzésben.
A kormányközeli lap az írásban gyakorlatilag már megelőző csapásként, az Átlátszó jelen cikke előtt, de nyilvánvalóan számítva rá, hosszan értekezik arról, hogy a múzeumi műtárgyak kikölcsönzése egész Európában bevett gyakorlat, “hiába vitatják ennek jogosságát egyes médiumok". Az Origo felsorol több közintézményt, ami a Szépművészeti Múzeumtól festményeket kölcsönzött ki, de a miniszterelnök irodájáról egy szó sincs az egész cikkben.
Az kétségtelen tény, hogy a műtárgykölcsönzés bevett gyakorlat Magyarországon: már 2014-ben beszámoltunk arról, hogy a Szépművészeti Múzeum és az irányítása alá tartozó Nemzeti Galéria festményeket ad letétbe állami intézményeknek, amelyek reprezentációs és dekorációs céllal állítják ki a képeket az épületeikben.
A Szépművészeti Múzeum által 2015-2018 között kölcsönadott műtárgyak listája innen letölthető. (XLS)
A műtárgykölcsönzési gyakorlat szerint festményeket csak a raktárból lehet kikölcsönözni, az állandó kiállításokról nem, grafikákat pedig egyáltalán nem lehet kölcsönözni. Információink szerint a Miniszterelnökség kifejezetten a történeti festészet, és néhány konkrét, az állandó kiállításokon is szereplő alkotás iránt érdeklődött, de ezeket nem kapták meg: a Szépművészeti Múzeum a kért képek hiteles reprodukcióját, vagy a festő követőjének másolatát ajánlotta fel a Karmelita díszítéséhez.
Orbán Viktor új irodájának belsejéről egyébként csupán a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közzétett, gondosan megválogatott néhány fénykép alapján lehet némi fogalma a nyilvánosságnak. A hivatalos fotók alapján az villámgyorsan kiderült, hogy a Karmelita egyik termének értékes freskóit fehérre festették a felújítás során. Az örökségvédelmi szakembereknek mindössze annyit sikerült elérniük, hogy lefestés előtt konzerválják a freskókat, tehát a későbbiekben helyreállíthatóak lesznek.
Erdélyi Katalin | https://atlatszo.hu/2019/01/23/34-festmenyt-es-4-szobrot-kolcsonoztek-ki-a-szepmuveszeti-muzeumbol-orban-uj-irodajaba/ | https://web.archive.org/web/20210918012324/https://atlatszo.hu/2019/01/23/34-festmenyt-es-4-szobrot-kolcsonoztek-ki-a-szepmuveszeti-muzeumbol-orban-uj-irodajaba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/34-festmenyt-es-4-szobrot-kolcsonoztek-ki-a-szepmuveszeti-muzeumbol-orban-uj-irodajaba | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-23 11:40:18 | [] | [
"Miniszterelnökség",
"Szépművészeti Múzeum"
] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"adatigénylés"
] | [
"Festménykölcsönzések a Szépművészetiből",
"Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése"
] |
48,403 | 1,44 milliárdért kutathatja a Századvég az idősek társadalmi szerepét és az uniós problémákat | Mintegy másfél milliárd forintért végez a kormány számára közvélemény-kutatást az idősek társadalombeli szerepével, és az EU-s problémákkal kapcsolatban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Századvég Politikai Iskola Alapítvány közösen. | Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb száma szerint a tendert az Innovációs és Technológiai Minisztérium írta ki, és végleges összértéke nettó 1,44 milliárd forint. A megbízás tárgya szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, valamint tanulmánykészítési feladatok elvégzése kiegészítő szolgáltatás keretében, EU-s állampolgárokat és magyarországi időseket érintő kutatásokban.
Az időskutatás keretében több, de maximum 12 témában Magyarország 55 év feletti lakosságából 2.000 fővel töltetnek ki 15 perces kérdőívet, továbbá 90 perces fókuszcsoportos interjúkat készítenek 12 darab nyolcfős csoportban (4 budapesti, 8 vidéki). A kutatás fontosságát azzal indokolták, hogy „az előrejelzések alapján 2060-ra Magyarország népességének harmada lehet 65 év felett, amely demográfiai folyamat komoly kihívások elé állítja a politikai vezetést.”
Emellett a kormány kíváncsi az EU-s problémákra is, így az EU28+ kutatás részeként a 28 tagállamban, valamint Ukrajnában és a Nyugat-Balkán országaiban (Szerbia, Montenegro, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó, Albánia) végeztet közvélemény-kutatásokat a Századvég-konzorciummal. Többek között azért, mert „az Európai Unió területére és Magyarországra továbbra is kiemelkedő számban érkeznek az Európai Unión kívüli országokból érkező menekültek, amely jelenség ismerete és folyamatos nyomon követése elengedhetetlen a Kormány döntéshozatalához.”
Az EU28+ kutatás előzménye, hogy 2017-ben a Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közösen nettó 779,5 millió forintos megbízást nyert el, szintén a menekültekre való hivatkozással. De a Fidesz-közeli közvéleménykutatók az évek során számos más állami megbízást is kaptak, amelyekről rendszeresen beszámoltunk.
Üstökösszerű karriert futott be a közbeszerzési piacon 2010 óta a Századvég-csoport
A kormányközeli szellemi műhelyként számon tartott Századvég Politikai Iskola Alapítvány és Századvég Gazdaságkutató Zrt. a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta összesen 12 milliárd forint értékű közbeszerzésen lett nyertes egyedül vagy konzorcium tagjaként. Az összeg nagy részét az MNB, a Miniszterelnökség, és az NFM milliárdos megbízásai teszik ki.
Címlapkép: Szakál Szebáld / Átlátszó | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/23/144-milliardert-kutathatja-a-szazadveg-az-idosek-tarsadalmi-szerepet-es-az-unios-problemakat/ | https://web.archive.org/web/20231207154549/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/23/144-milliardert-kutathatja-a-szazadveg-az-idosek-tarsadalmi-szerepet-es-az-unios-problemakat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/144-milliardert-kutathatja-a-szazadveg-az-idosek-tarsadalmi-szerepet-es-az-unios-problemakat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-22 11:42:00 | [] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Századvég Gazdaságkutató Zrt.",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"szociál",
"tanulmányírás",
"klientúra"
] | [] |
48,404 | A filmipari biztost tavaly több Vajna-vállalatban egy amerikai társaság váltotta végső tulajdonosként | AV Investments Befektetési Kft. – Andy Vajna egyik legfontosabb társasága (volt), alá tartozik többek között a videójátékok animációjával foglalkozó Digic Holding, a műsorgyártó Iko Holding, valamint a Nobu luxuséttermet üzemeltető Buno, és a Rádió 1-et üzemeltető Radio Plus. Az AV Investments Befektetési Kft.-ben tavaly novemberig a hétvégén elhunyt Andy Vajna volt a többségi tulajdonos, a kisebbségi pedig a Cinergi nevű, Delaware-ben bejegyzett cég. Ekkor viszont váltás történt: Vajna teljesen kiszállt és a Cinergi lett az egyedüli tulajdonos. Bár az amerikai társaságot szintén Vajnához szokták kötni, lévén, ő volt a vállalat igazgatója, valódi tulajdonosairól a delaware-i internetes cégadatbázisban nem találni semmilyen információt. | AV Investments Befektetési Kft. – Andy Vajna egyik legfontosabb társasága (volt), alá tartozik többek között a videójátékok animációjával foglalkozó Digic Holding, a műsorgyártó Iko Holding, valamint a Nobu luxuséttermet üzemeltető Buno, és a Rádió 1-et üzemeltető Radio Plus. Az AV Investments Befektetési Kft.-ben tavaly novemberig a hétvégén elhunyt Andy Vajna volt a többségi tulajdonos, a kisebbségi pedig a Cinergi nevű, Delaware-ben bejegyzett cég. Ekkor viszont váltás történt: Vajna teljesen kiszállt és a Cinergi lett az egyedüli tulajdonos. Bár az amerikai társaságot szintén Vajnához szokták kötni, lévén, ő volt a vállalat igazgatója, valódi tulajdonosairól a delaware-i internetes cégadatbázisban nem találni semmilyen információt.
Az AV Investments nevű társaság tagjainak adatai: Cinergi Pictures Entertainment, Inc. – olvasható az Optenben. Meglepő ez, különösen annak fényében, hogy tavaly novemberig a vállalatban a Cinergi mellett Andy Vajna maga is tulajdonos volt.
Az AV Investments a hétvégén elhunyt filmipari kormánybiztos egyik legfontosabb cége volt. Hogy miért szállt ki, azt nem tudjuk, ami biztos, hogy a társaság tavaly novemberben teljes egészében a Las Vegas-i címmel rendelkező, de Delaware-ben bejegyzett Cinergihez került. Delaware több, amerikai cégalapítással foglalkozó szakhonlap szerint tipikus offshore-helyszín.
Vajnát előbb az AV Perfect nevű, saját tulajdonában álló magyar cég váltotta, majd pedig a Cinergi.
Bár a Cinergit is szokás Vajnához kötni, mivel a magyarországi céges iratok szerint ő az igazgatója, e társaság esetében a valódi tulajdonosról az internetes cégadatbázisban nem találni semmit, mi is hiába kerestük, nem találtuk a tulajdonosi információkat. Így viszont ha változás történik a Cinergi tulajdonosi szerkezetében, akkor arról sem fogunk értesülni – ha csak nem kötik az orrunkra például egy, a magyar cégbíróságra beadott dokumentumban.
A Cinergi nemcsak az AV Investmentsnek lett a végső tulajdonosa, értelemszerűen az AV Investments alá tartozó társaságoknak is. Az érintett cégek között van a Nobu luxusétterem működtetője, a Buno, a videójátékok animációjával foglalkozó Digic Holding, a TV2-nek műsorokat gyártó Iko Holding, a Radio Plus, ami a Rádió 1-et üzemelteti, valamint a Dynamopest, ami az Est Media-részvények egy részét birtokolja – a másik részét maga az AV Investments.
Íme, a lista:
– Radio Plus (egyedüli tulajdons AV Investments, így tehát a végső tulajdonos a Cinergi)
– City Center Development (egyedüli tulajdons AV Investments, így tehát a végső tulajdonos a Cinergi)
– Költő Estates (egyedüli tulajdons AV Investments, így tehát a végső tulajdonos a Cinergi)
– AV Progress (egyedüli tulajdons AV Investments, így tehát a végső tulajdonos a Cinergi)
– Media Time (egyedüli tulajdons AV Investments, így tehát a végső tulajdonos a Cinergi)
– Sport Broadcasting (egyedüli tulajdons AV Investments, így tehát a végső tulajdonos a Cinergi)
– Dynamopest (egyedüli tulajdons AV Investments, így tehát a végső tulajdonos a Cinergi)
– Buno (egyedüli tulajdons AV Investments, így tehát a végső tulajdonos a Cinergi)
– Közraktár 4 (egyedüli tulajdons AV Investments, így tehát a végső tulajdonos a Cinergi)
– Gibs (egyedüli tulajdons AV Investments, így tehát a végső tulajdonos a Cinergi)
– RC Fashion (résztulajdonos AV Investments, így tehát az egyik végső tulajdonos a Cinergi)
– Beauty Enterprises (résztulajdonos Vajna Tímea, valamint az AV Investments, így tehát az egyik végső tulajdonos a Cinergi)
– Digic Holding (résztulajdonos AV Investments, így tehát az egyik végső tulajdonos a Cinergi)
– Iko Holding (résztulajdonos mások mellett AV Investments, így tehát az egyik végső tulajdonos a Cinergi, valamint többek között a Mészáros Lőrinchez köthető Status MPE magántőkelap)
– Sport & Fashion (résztulajdonos AV Investments, így tehát az egyik végső tulajdonos a Cinergi, valamint a Roland Divatház)
Andy Vajna a hétvégén hunyt el, szerteágazó cégbirodalmat hagyva maga után. A fenti vállalkozások mellett Vajna volt a tulajdonosa többek között a TV2-nek is, a csatorna tulajdonviszonyaival következő cikkünkben foglalkozunk.
Csikász Brigitta – Oroszi Babett
Címlapfotó: MTI/Balogh Zoltán. A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/22/a-hetvegen-elhunyt-filmipari-biztost-tavaly-tobb-vajna-vallalatban-egy-amerikai-tarsasag-valtotta-vegso-tulajdonoskent/ | https://web.archive.org/web/20230602194233/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/22/a-hetvegen-elhunyt-filmipari-biztost-tavaly-tobb-vajna-vallalatban-egy-amerikai-tarsasag-valtotta-vegso-tulajdonoskent/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-filmipari-biztost-tavaly-tobb-vajna-vallalatban-egy-amerikai-tarsasag-valtotta-vegso-tulajdonoskent | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-22 11:44:00 | [
"Andy Vajna"
] | [
"AV Investments Kft.",
"Cinergi Pictures Entertainment Inc."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
48,405 | Ki a leggazdagabb? Összeszedtük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait | Huszonhárom polgármester vagyonnyilatkozatát gyűjtöttük össze, nem volt egyszerű. Az összesítésből sok minden kiderül, például, hogy ki a legszegényebb, és a ki adósodott el a legjobban. A legtöbb be nem vallott jövedelmet az érdi polgármester produkálta, 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy évi 3,4 millió forintos jövedelmet mulasztott el bevallani – , de T. Mészáros András még enélkül is az egyik legvagyonosabb a megyei jogú városok polgármesterei közül. | Huszonhárom polgármester vagyonnyilatkozatát gyűjtöttük össze, nem volt egyszerű. Az összesítésből sok minden kiderül, például, hogy ki a legszegényebb, és a ki adósodott el a legjobban. A legtöbb be nem vallott jövedelmet az érdi polgármester produkálta, 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy évi 3,4 millió forintos jövedelmet mulasztott el bevallani – , de T. Mészáros András még enélkül is az egyik legvagyonosabb a megyei jogú városok polgármesterei közül.
Egy átlagos megyei jogú városi polgármesternek két tételből áll az ingatlanvagyona, és az egyik szinte biztosan egy lakás, amelynek fele részben társtulajdonosa. A 23 megyés polgármester legtöbbjének több éves kis- vagy középkategóriás autója van, de feltűnően sok van köztük, akinek a vagyonnyilatkozatában nem szerepel saját autó – ez derült ki egyebek mellett a 2017-es évről tavaly leadott vagyonnyilatkozatok összesítéséből.
Vagyonnyilatkozati szemérmesség
2018 második félévében több hónapnyi munkával sikerült összegyűjtenünk a 23 megyei jogú város polgármesterének vagyonnyilatkozatát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen lehet a vagyoni helyzete egy átlagos megyés polgármesternek, illetve megválaszolható-e a kérdés: kik közülük a legvagyonosabbak? Mennyire reális pusztán a polgármesteri jövedelemből összegyűjteni egy jelentős, nagypolgári életvitelt lehetővé vagyont?
A 23-ból 4 megyei jogú város polgármestere kérésre sem adja ki a vagyonnyilatkozatát 23 megyei jogú város és a főváros polgármesterének vagyonnyilatkozatát próbáltuk megismerni, az eredmény minimum vegyes: 8 városvezető, továbbá a budapesti főpolgármester önként és azonnal, további 11 városvezető az erre irányuló adatigénylésre nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát. Négyen azonban megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a megismerését, Dunaújvárosban egyenesen a bolondját járatják az adatigénylővel.
Az ötletet az érdi polgármester, T. Mészáros András elutasító magatartása adta. Az Átlátszó által először nyilvánosságra hozott, 2017. évre vonatkozó vagyonnyilatkozatából ugyanis az látszik, hogy az érdi városvezető jelentős vagyonra tett szert. Ezért kértük T. Mészárost, hogy adja ki a korábbi évekről készült vagyonnyilatkozatait, hogy láthassuk gazdagodásának forrását és folyamatát.
Amikor nemet mondott – arra hivatkozott, nem köteles a korábbi vagyonnyilatkozatainak adatait kezelni -, felvetődött a kérdés: mennyire gyakori és életszerű, hogy egy immár több évtizede a politikából élő fideszes közéleti ember ekkora vagyont gyűjtsön.
A vagyonnyilatkozatok összegyűjtésének fordulatos történetéről itt és itt, valamint itt írtunk. Ragaszkodtunk a jogszerű eljáráshoz, így – két kivétellel – minden polgármesteri hivataltól sikerült emailban megkapnunk a vagyonnyilatkozatokat. Igaz, legalább három esetben ehhez a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beavatkozására is szükség volt.
Végül csak a győri polgármesteri hivataltól nem kaptuk meg emailben a polgármester vagyonnyilatkozatát.
Adatnyilvánossági per: egy bíró zárolta Borkai Zsolt, győri polgármester vagyonnyilatkozatát Az egykori olimpiai bizottsági elnök városi adminisztrációjában sajátosan viszonyulnak az egyik legfontosabb alkotmányos szabadságjoghoz. Győr fideszes polgármestere, Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatába bürokratikusan megnehezített, kényelmetlen procedúra után lehet betekinteni. Pedig a vonatkozó szabályozás egyértelműen akadálymentesíti az eljárást: kérésre emailban is ki kell adni a vagyoni adatokat. Nemrég egy győri járásbíró szokatlan lépésre szánta el magát.
Egész pontosan persze nem lehet meghatározni a nyilatkozatokban szereplő vagyonok tényleges értékét, így egzakt választ sem lehet adni arra a kérdésre, hogy ki a leggazdagabb vagy a legszegényebb polgármester a megyei jogú városok vezetői közül.
A részvények árfolyama például folyamatosan változik. Aztán: a nyilatkozók többsége nem adta meg a bevallott ingatlan pontos fekvését, helyrajzi számát, így legfeljebb a ingatlanok hozzávetőleges értékére lehet következtetni. A vagyonnyilatkozatokban érem- és CD-gyűjteményekről olvashatunk, olykor sokezres könyvtárakról – részletes adatok nélkül.
A jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer lényege éppen ez a bizonytalanság. A nagyságrendek azonban orientálhatják a városi vezetők vagyonát illetően az adófizető állampolgárt.
Ingatlanok
A legtöbb tételből álló ingatlanvagyont Szombathely első embere, a fideszes Puskás Tivadar vallotta be. A 17 tétel egyike egy lakóház felének tulajdonrésze, a többi 16 erdő, gyep és szántó. Utóbbiakhoz öröklés útján jutott, ezek jelentős részén töredék-tulajdonjoga áll fenn.
A legjelentősebb ingatlanvagyonnal rendelkezők közé tartozik az érdi polgármester, a Fidesz helyi vezetője: 2012-ben például egy komoly lakóházas ingatlant vásárolt Érden: egy 740 négyzetméteres telken álló 190 nm-es szerkezetkész épület fele lett T. Mészárosé. Ebben az évben a polgármestert szabályosan elhalmozták ajándékokkal: egy 10 228 négyzetméteres, szántó művelésű ingatlan egyedüli tulajdonosa lett, több száz négyzetmétert kapott egy 45 300 négyzetméteres szántó-legelőből is, és ugyancsak ajándékozás révén félhektárnyi erdő is a nevére került.
Tíz évvel korábban, 2002-ben szintén ajándékozás címén szerzett Érden és Sóskúton több száz négyzetméter szántót és "fásított terület"-et. A 2012-ben vásárolt szerkezetkész érdi lakóházas ingatlan mellett a vagyonnyilatkozatban szerepel még egy 1997-ben megvásárolt ezer négyzetméteres építési telken épült 200 négyzetméteres családi ház fele, egy 2017-ben vásárolt 700 négyzetméteres építési telek fele, egy nógrádi kistelepülésen megvett 1570 négyzetméteres gyep és legelő negyede, valamint Érden egy 1031 négyzetméteres lakóházas ingatlan egytizednyi tulajdonjoga – utóbbihoz öröklés címén jutott.
A tizenkét tételből álló ingatlanportfolió utolsó eleme egy 94 négyzetméteres érdi társasházi lakás fele, ezt is 2017-ben vásárolta a polgármester.
Három polgármester rendelkezik legalább 6 tételből álló ingatlanvagyonnal: közülük alighanem a Kovács Ferenc, Nyíregyháza fideszes vezetője emelkedik ki, aki Nyíregyházán egy 23 négyzetméteres lakás kizárólagos, valamint egy 182 négyzetméteres családi ház felerészbeni tulajdonosa. (Kovács lehetne a legolvashatatlanabb vagyonnyilatkozat-díj nyertese, a címlapfotón a leadott vagyonnyilatkozatának egy részlete demonstrálja ezt.)
A portfólió értékét két budapesti ingatlan dobja meg: egy XIII. kerületi 92 négyzetméteres lakóház, valamint egy II. kerületi 70 négyzetméteres lakás: mint az előző kettőhöz, a fővárosi ingatlanokhoz is adásvétellel jutott, és lett azok felerészbeni tulajdonosa. Ugyanilyen tulajdoni hányaddal vásárolt Diósdon 688 négyzetméter “egyéb épület és udvar" besorolású ingatlant. 1979-ben egy 100 négyzetméteres lakóházas ingatlan egyharmadát örökölte.
Ingóságok
Itt még nagyobb a becslési bizonytalanság, legfeljebb néhány feltűnő vagy érdekes tételt tudunk kiemelni. A sorrend felállítása a részletadatok híján lehetetlen. Rögtön itt vannak a negatív rekorderek:
Több polgármesternek egyáltalán nincs ingó vagyona, de a többiek vagyonnyilatkozatából látható autópark is elég szegényes: sokéves Toyota Corollákkal, Suzuki Swiftekkel és VW Golfokkal találkozunk.
Két polgármesternek esett a választása annak idején BMW-re: Papp László (Fidesz, Debrecen) és Szarvas Péter, független, Békéscsaba).
A debreceni polgármester nyilatkozott értékes bútorokról, 1550 kötetes könyvtárról, értékes tévéről és karóráról. A békéscsabai polgármester akkora CD-gyűjtő, hogy azt fel kellett tüntetnie a nyilatkozatban. A független Márki-Zay Péter (Hódmezővásárhely) szintén szenvedélyes gyűjtő lehet: könyvből 1990-től, érmékből pedig 1982 óta jelentős gyűjteményt halmozott fel.
A szocialista Botka László (Szeged) vagyonnyilatkozatában ott találjuk az annak idején az országos sajtót is megjárt, ajándékként kapott Rolex órát. A házi könyvtárak rekordere T. Mészáros András (Érd), aki “min. 6000" kötetről számolt be a sok kis értékű festmény és egy Longines férfi zsebóra mellett. Az érdi városvezető az egyedüli a megyés polgármesterek közül, akinek neobarokk nappalija van.
A legnagyobb havi jövedelmek
A lista első helyezettje Ács Rezső (Szekszárd): 997 200 forint illetmény, 150 ezer forint költségtérítés – és még egy zrt elnöki posztjáért is kap 300 ezer forintot havonta. Őt Cserna Gábor (Dunaújváros) követi: 997 200 illetmény, 149 600 forint költségtérítés és 200 ezer forint cafeteria; mindezt havi 50 ezer forint közalapítványi kurátori díjazás egészíti ki. Első ránézésre a harmadik hely Szita Károlyé, aki 997 200 forint illetményt, 149 500 forint költségtérítést és 200 ezer forint cafeteria kapott, az MTVA leánycége által üzemeltetett Urbános blogban megjelent posztjaiért pedig egyszeri kifizetésként 750 ezer forintot vett fel.
Az adatok megszerzése kapcsán a szekszárdi Ács Rezsővel és a dunaújvárosi Cserna Gáborral volt a legtöbb gondunk, mivel nem voltak hajlandóak emailban elküldeni a vagyonnyilatkozatot. Az adatvédelmi hatóság vizsgálata után aztán teljesítették a kérésünket.
Cserna azonban újabb meglepetést tartogatott: a vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel, hogy mennyi polgármesteri illetményt kap.
Hasonlóképp nem nyilatkozott a havi jövedelméről Fodor Tamás (Sopron), Kriza Ákos (Miskolc) és Botka László (Szeged). Az egyik érintett polgármester hivatalában dolgozó forrásunk szerint a bonyodalmat a vagyonnyilatkozati nyomtatvány B részének zárójeles alcíme okozza: “a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelmek". Az említett polgármester úgy értelmezi, hogy polgármesteri pozíciója mellett képviselő, így ebben a minőségében kapja a fizetését, következésképp nem kell feltüntetni a fizetését a vagyonnyilatkozatban.
A forrásunk arra hivatkozott, hogy ezzel nem sérülnek az információs alapjogok, hiszen a közgyűlés nyilvános döntéssel rögzíti a polgármester illetményének mértékét, és a határozat bárki által elérhető az önkormányzat honlapján.
Érdekesség, hogy a más kategóriákban jól szereplő T. Mészáros Andrásnak a legkisebb a feltüntetett polgármesteri illetménye: 747 900 forint. Ehhez adódott havi 250 ezer forint az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházását lebonyolító önkormányzati társulás elnöki pozícióért, illetve 112 200 forint költségtérítés. Ezzel a havi jövedelemmel az érdi városvezető sereghajtó a mezőnyében.
Nem nehéz felismerni, hogy alapvetően nincs rendben valami az érdi Fidesz-vezér által megadott számokkal. Miért lenne ilyen alacsony T. Mészáros fizetése? A megoldás: ezek az adatok egész egyszerűen nem valósak.
A megyei jogú városok polgármestereinek illetményét a törvény az államtitkárok járandóságához igazította. Így egy megyei jogú polgármesternek 2017-ben legalább havi 997 200 forintot kellett keresnie, a költségtérítése pedig 149 500 forint volt ebben az időszakban.
Némi keresés után megtalálható az érdi közgyűlés határozata, amely szerint 2017. január 1-től a fentiek szerint emelkedtek az érdi polgármester járandóságai. Az érdemi döntés nem a közgyűlésé, a testület mindössze rögzíti az illetményemelkedés tényét. Ettől a törvényi rendelkezéstől nem lehet eltérni, a közgyűlésnek nincs mérlegelési joga.
Ha pedig így van, akkor T. Mészáros a havi jövedelmek kategóriájában a maga havi 1,4 millió forintjával valójában a második helyezett, letaszítva a dobogóról Szita Károlyt – vagyis az érdi városvezető-pártvezető évi 3,4 millió forint jövedelmet elmulasztott feltüntetni a 2017-es vagyonnyilatkozatában. (Írásban kerestük a polgármestert, magyarázza meg, hogy miért adott meg valótlan számokat a vagyonnyilatkozatában, de nem kaptunk választ.)
Feltűnően vagyonosodik az érdi polgármester, de nem hozzáférhetőek a korábbi vagyonnyilatkozatai Erdő, lakások, szántóföldek tizenkét tételben, 66 millió forintos pénzintézeti követelés, neobarokk nappali, és legalább 6000 kötetes könyvtár: egyebek között ezek szerepelnek T. Mészáros András érdi polgármester 2017-es vagyonnyilatkozatában.
A legszegényebb polgármester cím elnyerésére Márki-Zay Péternek (Hódmezővásárhely) van a legnagyobb esélye, neki ugyanis a polgármesteri illetményén kívül nincs más jövedelme – ráadásul hét gyermeke van.
A régóta gyűjtött érmék számáról és értékéről nincs pontosabb információ a vagyonnyilatkozatban, és a 300 négyzetméteres lakás fele része akár nagyobb vagyonra is utalhatna – ugyanakkor a valamivel több mint tízmilliós megtakarítással szemben 15 és fél milliós tartozás ál. Ezzel viszont dobogós helyen áll a legnagyobb adósok listáján: itt az első Porga Gyula (Fidesz, Veszprém): 20,6 milliós adóssággal, a második Márki-Zay, a harmadik pedig a debreceni Papp László 13,7 millió forint tartozással.
A legnagyobb bankbetétek, számlakövetelések listáját T. Mészáros András vezeti 66 millióval, utána a szegedi Botka László következik 46 milliós pénzintézeti számlaköveteléssel, a harmadik a békéscsabai Szarvas Péter, akinek 34 milliós pénzintézeti számlakövetelése és 4,5 millió szerződéses követelése van.
A megyei jogú polgármesterekre nem igazán jellemző, hogy a párnacihában tartják a pénzt, de a győri Borkai Zsoltnak 20 milliója van készpénzben, amihez öröklés útján jutott. Őt követi Szita Károly 8 millióval, míg a salgótarjáni Fekete Zoltán (MSZP) 7 millió forintot tart készpénzben
Értékpapírok
Az értékpapírvagyon alapján az ingatlanokhoz hasonlóan képtelenség egzakt sorrendet felállítani, a vagyonnyilatkozati adatok alapján legfeljebb azt lehet érzékeltetni, hogy kik azok, akik előszeretettel fektetnek be értékpapírokba.
Papp László (Debrecen) kétféle biztosítás mellett Mol- és M-Telekom-részvényekbe fektetett be. A független Szarvas Péter (Békéscsaba) rendelkezik talán a legnagyobb értékpapír- és részvényportfolióval: itt ezres nagyságrendben találhatunk egyebek mellett Mol-, Telekom-, OTP és más részvényeket, értékpapírokat (a teljes felsorolást itt, az A) RÉSZ II./5. pont alatt tekintheti át).
A Nyíregyházát vezető Kovács Ferenc értékpapírvagyonáról szinte alig lehet érdemleges következtetéseket levonni, mert a kézírás szinte teljesen olvashatatlan. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy ő is előszeretettel fektet be értékpapírokba. Aki kedvet érez Kovács krikszkrakszainak megfejtéséhez, itt, az A) RÉSZ II/5. pontja alatt találja a rejtvényt. Ugyancsak kedveli az értékpapírokat Szalay Ferenc, Szolnok fideszes első embere. Az ő értékpapír-befektetéseit itt nézheti meg.
Végkövetkeztetések
Arra a kérdésre, hogy a többi megyei jogú polgármesterhez képest az érdi T. Mészáros András mennyire vagyonos, annyit mondhatunk, hogy nagy valószínűséggel tagja a 23 városvezető top 3-as listájának. Ugyanúgy jelentős vagyont mondhat a magáénak, mint például a debreceni Papp László. A jelentős ingatlanvagyon okán a nyíregyházi Kovács Ferencnek sem kell szorongania az elkövetkező években, ahogy a békéscsabai Szarvas Péter a kiterjedt részvényportfolióval szintén bizakodva nézhet a jövőbe.
A legtöbb polgármester esetében tudható a jólét és a vagyon forrása: Papp Lászlónak ügyvédi irodája van, Kovács Ferenc időben jócskán elszórva szerezte az ingatlanait, Szarvas Péter pedig 2014 előtt vállalati topmenedzser, nagy tapasztalatú közgazdász volt; a szombathelyi Puskás Tivadar pedig örökölte erdő- és földterületeit.
Az 1990 óta főhivatású politikusként ténykedő, a vagyonnyilatkozatában semmilyen gazdasági érdekeltséget fel nem tüntető T. Mészáros esetében viszont továbbra sem világos, hogy mik a forrásai a mára jelentősre duzzadt vagyonnak.
A vagyonnyilatkozatokat itt lehet megnézni
Polgármesterek, akik rögtön nyilvánosságra hozták az interneten a 2017-es évről szóló vagyonnyilatkozatukat:
Kriza Ákos (Fidesz, Miskolc), Páva Zsolt (Fidesz, Pécs), Márki-Zay Péter (független, Hódmezővásárhely), Szalay Ferenc (Fidesz, Szolnok), Porga Gyula (Fidesz, Veszprém), Dénes Sándor (Fidesz, Nagykanizsa), Botka László (MSZP, Szeged), Puskás Tivadar(Fidesz, Szombathely).
Akik a KiMitTud-on tettek eleget az adatigénylésünknek:
Habis László (Fidesz, Eger), Papp László (Fidesz, Debrecen), Fodor Tamás (Fidesz, Sopron), Ács Rezső (Fidesz, Szekszárd), Schmidt Csaba (Fidesz, Tatabánya), Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz, Kecskemét), Szarvas Péter (független, Békéscsaba), Cser-Palkovics András (Fidesz, Székesfehérvár), Balaicz Zoltán (Fidesz, Zalaegerszeg), Fekete Zsolt (MSZP, Salgótarján), Kovács Ferenc (Fidesz, Nyíregyháza), Szita Károly (Fidesz, Kaposvár), T. Mészáros András (Fidesz, Érd).
Cserna Gábor (Fidesz, Dunaújváros) csak egyedi megkeresésre, email-en volt hajlandó elküldeni a vagyonnyilatkozatát, itt lehet megnézni. Borkai Zsolt (Fidesz, Győr) szintén email-en küldte meg a vagyonnyilatkozatát.
A címlapképen Kovács Ferenc nyíregyházi polgármester olvashatatlan vagyonnyilatkozata | https://atlatszo.hu/2019/01/22/ki-a-leggazdagabb-osszeszedtuk-a-megyei-jogu-varosok-polgarmestereinek-vagyonnyilatkozatait/ | https://web.archive.org/web/20210918013659/https://atlatszo.hu/2019/01/22/ki-a-leggazdagabb-osszeszedtuk-a-megyei-jogu-varosok-polgarmestereinek-vagyonnyilatkozatait/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-a-leggazdagabb-osszeszedtuk-a-megyei-jogu-varosok-polgarmestereinek-vagyonnyilatkozatait | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-22 11:48:00 | [
"T. Mészáros András"
] | [
"Érd Város Önkormányzata"
] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"adatigénylés"
] | [] |
48,406 | 800 millió forint helyett 1,8 milliárdért folytatja a Vasas új stadionjának építését a KÉSZ és a Market | A KÉSZ Zrt. és a Market Építő Zrt. 1,8 milliárd forintért hajtja végre az új Vasas-stadion tervezésének és kivitelezésének második ütemét, amit eredetileg 800 millió forintra becsült a klub. | Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában megjelent tájékoztató alapján a cégeknek többek között az északi lelátó mögötti térkő burkolatú sétányt kell kialakítaniuk, külső területrendezést kell végrehajtaniuk a tartalékpálya környezetében, terepet kell rendezniük, valamint 200 fős kültéri, fedett lelátót kell építeniük, és a szurkolói területek teljes körű wifi-lefedettségét kell biztosítaniuk. Benne van az árban a stadion sportvilágításának kiépítése is: UEFA 2016 Level B szint és HD TV közvetítés (1 200 lux főkamera-irányú megvilágítási szint) követelményei szerint, LED technológiával.
A KÉSZ és a Market az Illovszky-stadion munkálatait egymilliárd forinttal drágábban végzik, a Vasas Sport Club ugyanis eredetileg 800 millió forintra becsülte a szerződés összértékét.
Az eredményhirdetés szerint a nyertes vállalkozások a munkák elvégzéséhez alvállalkozókat is igénybe vesznek, például épületvillamossági munkák részfeladataihoz, a közműépítés részmunkáihoz vagy a környezetrendezéshez.
Az Átlátszó még 2017 áprilisában megírta, hogy az új stadion 5,2 milliárdba fog kerülni, illetve, hogy a Marketen és a KÉSZ-en kívül más nem is pályázott a szerződés elnyerésére. A valamivel több, mint 5 ezer férőhelyes, UEFA III-, és MLSZ B-kategóriás, fűthető gyepű stadion elkészültét 2018 első felére ígérték.
Aztán tavaly decemberben kiderült, hogy az új létesítményre még várni kell, és drágult a kivitelezés költsége is, annak az összege ugyanis már akkor 8,1 milliárd forintra nőtt.
Elvileg így fog kinézni, ha kész lesz:
Fotó: MTI/Máthé Zoltán | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/22/800-millio-forint-helyett-18-milliardert-folytatja-a-vasas-uj-stadionjanak-epiteset-a-kesz-es-a-market/ | https://web.archive.org/web/20221203181538/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/22/800-millio-forint-helyett-18-milliardert-folytatja-a-vasas-uj-stadionjanak-epiteset-a-kesz-es-a-market/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/800-millio-forint-helyett-18-milliardert-folytatja-a-vasas-uj-stadionjanak-epiteset-a-kesz-es-a-market | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-22 11:49:00 | [] | [
"KÉSZ Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Vasas SC"
] | [] | [
"sport",
"építőipar",
"klientúra",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,407 | Hasonlítsa össze, hogyan teljesít a magyar egészségügy a többi uniós országhoz képest! | A magyar egészségügyről szóló cikkeket gyarkan érik azok a vádak, hogy nem tárják fel elég mélyen az összefüggéseket, nem veszik észre, hogy a magyar egészségügy mennyit fejlődött az elmúlt akárhány évben, illetve a kirívó esetekre koncentrálnak. Mindegyikben van – illetve lehet – igazság, ezzel az anyaggal pedig szeretnénk kicsit hozzájárulni mi is ahhoz, hogy a magyar egészségügy állapotát európai kontextusba helyezzük és megmutassuk, hogy közel harminc év alatt honnan hova jutott. | A magyar egészségügyről szóló cikkeket gyarkan érik azok a vádak, hogy nem tárják fel elég mélyen az összefüggéseket, nem veszik észre, hogy a magyar egészségügy mennyit fejlődött az elmúlt akárhány évben, illetve a kirívó esetekre koncentrálnak. Mindegyikben van – illetve lehet – igazság, ezzel az anyaggal pedig szeretnénk kicsit hozzájárulni mi is ahhoz, hogy a magyar egészségügy állapotát európai kontextusba helyezzük és megmutassuk, hogy közel harminc év alatt honnan hova jutott.
A grafikonokhoz a Világbank adatait használtuk, de az egészségügyi statisztikák legtöbbjét ők is a Egészségügyi Világszervezettől (WHO) szedik. Az országoknál kizárólag az Európai Unió jelenlegi 28 tagországát vettük figyelembe. Egyfelől azért tettünk így, mert Magyarország az Európai Unió tagja, a tagországok teljesítményéhez szeretné mérni magát. Másfelől pedig nem akarjuk, ha akár csak vizuálisan is valaki arra a következtetésre jutna, hogy Afrikában vagy Dél-Amerikában még mindig sokkal rosszabb a helyzet, szóval mindenki fogja be a száját.
A kezdő időpontot 1990-ben állapítottuk meg, mivel a legtöbb statisztika ettől az évtől elérhető, de vannak olyanok is, amelyek csak 2000-től, vagy későbbtől. Jó lett volna, ha minden adatsor a lehető legfrissebb adatokat tartalmazná, viszont a nemzetközi összehasonlító statisztikai közlések sokszor két-három éves lemaradásban vannak az épp aktuális évtől.
Az adatok közül két nagyobb területet választottunk. Egyfelől az egészségügy finanszírozását bemutató statisztikákat mutatunk be, másfelől pedig a társadalom egészségügyi állapotára vonatkozókat.
Az adatok megmutatásánál kétféle grafikontípust választottunk. Az egyiken az összes uniós ország idősoros adatait át lehet tekinteni sorrendben, így láthatóvá válnak egyes országok trendjei is. Ahol volt értelme, ott pedig készítettünk egy úgynevezett csúszdachartot is, ahol csak a kiinduló és a legaktuálisabb év közötti fejlődést, vagy romlást mutatjuk be, így meg tudjuk mutatni, hogy egyes országok egymáshoz képest hogyan javítottak vagy rontottak.
Mindkét grafikontípus esetében Magyarországot narancssárgával jelöltük, világoszölldel pedig azokat, amelyek a legfrissebb adat szerinti uniós átlag alatt teljesítenek. Fontos metodológiai megjegyzés, hogy a csúszdachartnál az uniós átlagot a két összehasonlított év uniós tagállamainak átlagaival számoltuk. Szintén fontos megjegyezni, hogy egyes grafikonoknál az Y-tengelyt az adatok és trendek jobb láthatósága érdekében nem a nullától kezdtük.
Az adatok alapján összességében három fontos megállapítást lehet tenni.
A magyar egészségügyi statisztikák egy esetet kivéve egyik vizsgált adatsornál sem a legrosszabbak, viszont minden adatsornál továbbra is a legrosszabbak között, vagyis az utolsó negyedben vannak. A statisztikák alapján a magyar egészségügy állapota összességében sokat javult hosszú távon, viszont ez igaz minden uniós országra is. Itt érdemes figyelembe venni, hogy egyes országoknak, így Magyarországnak is volt honnan nagyot javulnia, ahogy azt is, hogy a hosszútávú javuló tendenciák ellenére a magyar adatok egy kivételével továbbra sem érik el az uniós átlagot.
Finanszírozás
Az Európai Unió huszonnyolc tagállamának finanszírozását nézve szembetűnő, hogy a tehetősebb nyugat- és észak-európai országok állami szerepvállalása az egészségügy finanszírozásában jelentősen erősebb, mint Kelet- és Dél-Európában. Áttételesen ennek hatása mutatkozik meg az úgynevezett egyéni out-of-pocket (zsebből fedezett) kiadásokban is, amely tartalmazza mindazon kiadások arányát, amelyet sem a társadalombiztosítás, sem pedig az egyéni biztosítás nem fedez, így például a hálapénzt is. Ezek aránya szintén Dél- és Kelet-Európában magasabb. Szintén szembetűnő, hogy az adatok alapján a magyar állam fokozatosan egyre kevesebbet költ az egészségügyre.
Várható élettartam, halandóság
Sajnos Magyarország mind a várható élettartamot, mind a halálozási statisztikákat nézve az utolsók között van.
Halálokok
Itt a két leggyakoribb halálok, a szívérrendszeri és a rák mellett megnéztük az alkohollal kapcsolatos betegségeket is, továbbá azt is, hogy az összes halálok közül mennyi lett volna megelőzhető korai felismeréssel, megfelelő kezeléssel. Ez utóbbi szám a rákban elhunytak statisztikája mellett szintén borzasztó Magyarországon.
Bátorfy Attila | https://atlatszo.hu/2019/01/21/hasonlitsa-ossze-hogyan-teljesit-a-magyar-egeszsegugy-a-tobbi-unios-orszaghoz-kepest/ | https://web.archive.org/web/20211028104256/https://atlatszo.hu/2019/01/21/hasonlitsa-ossze-hogyan-teljesit-a-magyar-egeszsegugy-a-tobbi-unios-orszaghoz-kepest/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hasonlitsa-ossze-hogyan-teljesit-a-magyar-egeszsegugy-a-tobbi-unios-orszaghoz-kepest | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-21 11:51:00 | [] | [] | [] | [
"infografika"
] | [] |
48,408 | 1,4 milliárd forintos vagyonvédelmi munkát nyert el a belügyminiszter egykori érdekeltsége | Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. kapta meg a HungaroControl Zrt. őrzés-védelmének ellátását. | Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. kapta meg a HungaroControl Zrt. őrzés-védelmének ellátását.
Nettó 1,4 milliárd forintért nyújt recepciós szolgáltatást, biztosítja majd a fegyveres biztonsági őrséget, valamint kezeli a biztonsági rendszert védelmi szolgálat igénybevételével a Civil Biztonsági Zrt. az állami tulajdonú HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. XVIII. kerületi, Igló utcai székházának területén.
Az uniós közbeszerzési értesítőben január 18-án megjelent eredményhirdetés szerint a recepciós szolgáltatás magában foglalja a telefonos feladatok ellátását, valamint a csomagvizsgáló berendezés és a fémkereső kapu kezelését.
A tájékoztatóban szerepel az is, hogy a Civil alvállalkozóval fogja teljesíteni a személy- és vagyonvédelmi, a recepciós, illetve a biztonságtechnikai rendszerfelügyeleti feladatok elvégzését. A Közbeszerzési Adatbázisba feltöltött dokumentumok szerint a Civil alvállalkozója az újlengyeli székhelyű KÖT R SECURITY&SERVICE Kft. lesz, amelynek a legfrissebb céginformációk szerint 65 dolgozója van.
A Civil Zrt. értékesítésének nettó árbevétele – az Opten céginformációs rendszer alapján – 2016-ban és 2017-ben is 12-12 milliárd forint volt.
A cég vezérigazgatója pedig az a Tasnádi László, aki 2014 júniusa és 2016 december között rendészeti államtitkár volt, akit támadtak III/II-es múltja miatt. Végül ez annyira fájt neki, hogy lemondott, de – mint megírtuk – más játszhatott közre abban, hogy távozott az államtitkári székből.
Tavaly decemberben nagy felháborodást okozott az, ahogy az MTVA biztonsági emberei felléptek a mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselőkkel szemben, amikor azok megpróbálták elérni, hogy a köztévé beolvassa a követeléseiket. A sajtóban megjelent, hogy az őrök a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. emberei, az Átlátszó pedig elhatározta, hogy a jogellenesen eljáró biztonságiak nevét kikéri, és ha nem kapjuk meg, akkor perelni fogunk az adatokért.
Kikérjük a köztévében az ogy. képviselőkkel szemben erőszakot alkalmazó őrök nevét
A Varju László képviselővel szembeni erőszakos intézkedés csak megerősíti azt, ami egyébként eddig is nyilvánvaló volt: a mentelmi jogot élvező országgyűlési képviselőkkel szemben jogellenesen léptek fel tavaly decemberben a közmédia biztonsági őrei. A hírek szerint eddig semmilyen nyomozás nem indult az ügyben, senkit nem hallgattak ki még tanúként sem.
A Civil Zrt.-vel kapcsolatban egyébként 2017 novemberében írtunk arról, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól 26 milliárdos őrzés-védelmi közbeszerzést nyertek a belügyminiszter volt cégéhez köthető vállalkozások, amelyek a keretmegbízás keretében 3 évig fognak őrzés-védelmi feladatokat ellátni különböző állami épületekben. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/18/14-milliard-forintos-vagyonvedelmi-munkat-nyert-el-a-belugyminiszter-egykori-erdekeltsege-a-civil-zrt-a-hungarocontroltol/ | https://web.archive.org/web/20230610063705/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/18/14-milliard-forintos-vagyonvedelmi-munkat-nyert-el-a-belugyminiszter-egykori-erdekeltsege-a-civil-zrt-a-hungarocontroltol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/14-milliard-forintos-vagyonvedelmi-munkat-nyert-el-a-belugyminiszter-egykori-erdekeltsege | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-18 11:57:00 | [
"Pintér Sándor"
] | [
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"HungaroControl Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"őrzés-védés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
48,409 | A becsült ár duplájáért építi az új soproni uszodát Tiborcz István üzlettársának cége, a WHB | 5 milliárd forint helyett 10,9 milliárdért épül meg Sopron új fedett uszodája, a közbeszerzést a W-F Konzorcium nyerte el. A két betű a WHB Kft.-t és a FÉSZ Zrt.-t rejti. | Új fedett uszodát építtet Sopron önkormányzata a meglévő, még az 1970-es években épült Csík Ferenc uszoda és strand területén a „Modern Városok Program – Lőverek Program” keretében a W-F Konzorciummal mintegy nettó 10,9 milliárd forintért – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legújabb számából.
A nyertes konzorcium két betűje a West Hungária Bau Kft.-t és a soproni FÉSZ Zrt.-t takarja, és igencsak szerencsésnek mondhatják magukat, mert a munkát dupla áron végezhetik el. Az uszodaépítés költségét ugyanis eredetileg 5 milliárd forintra becsülte a soproni önkormányzat.
Az új uszoda a meglévő, 1 db 33,00 m-es medencét tartalmazó, 1970-es években épült uszodaépület lebontásával, annak helyén jön létre. A WHB-FÉSZ konzorcium épít egy 25 méteres bemelegítő medencét, (lehetőséget biztosítva szinkronúszáshoz, úszáshoz, vízilabdához), valamint az úszó és vízilabda számok lebonyolítására alkalmas 50 méteres medencét. Emellett a medencecsarnok része lesz 2 tanmedence, 1 merülő melegvizes medence és 1 jacuzzi.
Az eredményhirdetésben szerepel még az is, hogy a lelátók egyoldali elhelyezésűek lesznek, és az 50 méteres medence 908 néző, a 25 méteres medence pedig 362 fő befogadására alkalmas. A nap elleni védekezést előtetők biztosítják. Továbbá a kialakítandó parkolóban 160 személygépkocsi és 7 busz számára lesz hely. Természetesen a munkák egy részéhez, így például a bontáshoz vagy az állványozáshoz a társaságok alvállalkozókat vesznek majd igénybe, ezeknek a cégeknek a neve azonban nem derül ki a hivatalos tájékoztatásból.
A Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában lévő WHB-ról többször írt az Átlátszó az elmúlt években, mert sorra nyeri a közpénzes megbízásokat.
Tavaly számoltunk be arról, hogy a cég mintegy 5,9 milliárd forintért végezheti el az NNI új központjának felújítását. 2017-ben pedig azt írtuk meg, hogy a West Hungária BauKft. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. nettó 10,6 milliárd forintért alakítja ki Millenáris területén a létesítményeket és a közparkot, illetve a cég készítette el a vizes vb 3 milliárd forintos ugrótornyát a Battyhány téren. Szintén a WHB nyerte el – az ÉPKAR Zrt. és a LAKI Épületszobrász Zrt. közösen – a Magyar Állami Operaház korszerűsítésének generál tervezési és kivitelezési feladatait 14 milliárd forintért. Ez az ár Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója szerint még szinte olcsó is volt, tavaly azonban az állam megtoldotta az összeget további 7 milliárd forinttal.
A Közbeszerzési Adatbázisra alapozott számításaink szerint 2018-ban a WHB összesen nettó 83,5 milliárd forint értékű tendert nyert el egyedül vagy konzorciumi partnereivel közösen.
Címlapkép: Paár Attila (jobbra) és Tiborcz István (háttal) – Fotó: Magyar Narancs / Németh Dániel | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/18/a-becsult-ar-duplajaert-epiti-az-uj-soporni-uszodat-tiborcz-istvan-uzlettarsanak-cege-a-whb/ | https://web.archive.org/web/20221130143157/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/18/a-becsult-ar-duplajaert-epiti-az-uj-soporni-uszodat-tiborcz-istvan-uzlettarsanak-cege-a-whb/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-becsult-ar-duplajaert-epiti-az-uj-soproni-uszodat-tiborcz-istvan-uzlettarsanak-cege-a-whb | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-18 12:19:00 | [] | [
"FÉSZ Építő Zrt.",
"Sopron Város Önkormányzata",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Sopron"
] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"építőipar",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,410 | Százmilliókért őrizte az elsikkasztott pénzt a borsodi társaság | Sokan találgatták az elmúlt tíz évben, hogy hol lehet az az óriási pénzösszeg, amit a Brinks pénzszállító cég alkalmazottja sikkasztott el. A férfit ugyan elfogták és elítélték, de sosem árulta el, mi lett a legendás zsákmánnyal. A napokban kiderült, hogy négyen segítettek a rejtegetésében. A Kékfény riportja. | A vádhatóság szerint az akkoriban vagyonőrként dolgozó alkalmazott a bűncselekmény megtervezésekor egyik barátját kérte meg, hogy busás jutalomért segítsen a lopott pénz megőrzésében.
150 millió forintot ajánlott érte, amit a férfi némi gondolkodás után elfogadott. Egy kikötése volt: semmiképpen se tapadjon a pénzhez erőszakos bűncselekmény - mondta Jogg Zsolt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség szóvivője a Duna Televízió Kékfény című műsorában. Az elkövető barátja végül még egy ismerősüket bevonta az akcióba, akinek a vagyonőr 50 milliót ajánlott fel.
Téglákra cserélte a bankjegyeket a pénzszállító sofőrje, majd Thaiföldre menekült
Szeptember 5-én kora reggel - állítólag azután, hogy kollégáját elaltatta - az elkövető felnyitotta munkahelyén a pénzt tartalmazó ládákat, a pénzkötegeket két táskában az autója csomagtartójába rejtette. A bankjegyek helyére téglákat tett, majd egy előre kibérelt garázsba hajtott, ahol átadta a zsákmányt segítőinek, és még aznap 100 millió forinttal a zsebében Thaiföldre repült.
Hamarosan újabb segítővel bővült a csapat: a hátrahagyott félmilliárdot egyikük nőrokonánál rejtették el műanyag hordókban és egy permetezőben, majd ezeket Tarcal külterületén, egy szőlőföldön elásták - tájékoztatott Jogg Zsolt.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
Az autó nyomtalan eltüntetése tízmillióba került, a nőnek 50 millióval honorálták segítőkészségét, és a barátok is újabb összegeket szakítottak. A Thaiföldön bujkáló férfival telefonon tartották a kapcsolatot.
Több mint valószínű, hogy onnantól, hogy ezt a pénzt megszerezte, egy nyugodt éjszakája nem volt. Valószínűleg nem bízott senkiben sem - fogalmazott Komóczi Mihály igazságügyi pszichológus szakért.
Átázott a zsákmány egy része
Egy nap a banda azon kezdett aggódni, hogy Magyarországon is bevezethetik az eurót, ezért úabb embert vontak be, aki 20 millióért vállalta, hogy valutára vált 100 millió forintot. Csakhogy amikor a pénzes hordókat kiásták a földből, váratlan probléma akadt. Mintegy 100 millió forint átázott a hordókban, és a bankjegyek egy része megrongálódott. Ezeket fel akarták használni, ezért házilag kiszárították őket - mondta Jogg Zsolt.
Hajszárítóval és vasalóval estek neki az ázott bankóknak. A sérült pénz egy részét aztán különböző bankfiókokban próbálták épre beváltani, az egyik férfi pedig szerencsejátékokon, sportfogadásokkal forgatta meg a zsákmányt.
A sikkasztott pénz próbára teszi a barátságot
Időközben nemzetközi körözést adtak ki a sikkasztás elkövetője ellen. El is fogták, Thaiföld pedig kiadta Magyarországnak. Jogerősen hét és fél évet kapott, és nem kizárt, hogy a börtönből is tartotta a kapcsolatot társaival.
AÂ Brink"s egykori vagyonőre 2015-ben szabadult. A thaiföldi bujkálás költségein túl a pénz őriztetésére a 600 milliójából legalább 337 millió ment el. Neki nagyjából százmilliója maradt.
Ha valaki rábíz 600 millió forintot a barátjára, az a kapcsolat szinte garantáltan megromlik. Rengeteg kétely veszi körül az illetőt, hogy megbízhat-e a társában, tényleg vigyáz-e a zsákmányra. Kezdetben biztonságérzetet adhat a társak bevonása, később azonban épp ez lesz az első számú buktató - mondta Komóczi Mihály.
Könnyen elképzelhető, hogy valamelyik bevont, aki tud a történetről, belekeveredik valami másik büntetőeljárásba. Ekkor valószínűleg rögtön eszébe jut, hogy egy másik ügyben - vádalkuért cserébe - segít - fogalmazott Kertész Gusztáv ügyvéd.
Belső ember buktathatta le a csapatot
Az elkövető négy segítőjét pénzmosással vádolták meg. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki törvénytelenül szerzett pénzt elrejt, őriz, felhasznál, az eredetét titkolja, átalakítja. Nem büntetik viszont azt, aki a pénzt eltulajdonította, vagyis a Brink"s volt alkalmazottját. Persze, arról szó sincs, hogy az eltüntetett zsákmány a büntetés letöltése után a tolvajé, rablóé vagy a sikkasztóé lehet.
Kertész Gusztáv szerint az, hogy sok apró részlet kiderült az ügyről, egyértelműen arra utal, hogy belülről buktatták meg a bandát. Elmondta: egy telefonlehallgatásból vagy súgásból nem kerül elő olyan információ, hogy nyolc éve és három hónapja mit csináltak a pénzzel. Ilyen információ csak belső embertől származhat.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Hogy ki volt az illető, arról a hatóságok nem beszélnek. Az ügyvéd szerint a miskolci pénzmosók láthatóan nem dörzsölt profik, viszont sokáig szerencséjük volt. Többször is megbukhattak volna. Nagy pénzek elrejtéséhez az ügyvéd szerint hihető sztori kell, ahhoz pedig komoly konspiráció, ami idő-, pénz- és kapcsolatigényes. És kell hozzá némi intelligencia is.
Nem lehet 600 millióval a zsebben az utcán sétálni, telket, házat venni, betérni a bankfiókba vagy átutazni az államhatáron - mondta Kertész Gusztáv.
Nehéz feldolgozni a hirtelen jött nagy vagyont
Komóczi Mihály pszichológus szerint mindenkiben ott van a vágyakozás a nagy pénz után, de a többség megáll a sóvárgás szintjén. Az átlagembernek nincs gyakorlata abban, hogy kell ekkora vagyont működtetni. Ezért cseppet sincs könnyű élethelyzetben, akinek megvalósul az álma: megcsinálja a nagy balhét, esetleg megnyeri a lottóötöst - mondta. Felépült az ember élete a napi küzdelemre, a motivációkra. Ha ez egy pillanat alatt megszűnik, az illető életvezetése felborul - tette hozzá.
Különösen nagy értékre elkövetett pénzmosásért akár 8 év börtönbüntetés is kiszabható. A megvádolt nőre felfüggesztett, a három férfira letöltendő börtönbüntetést és vagyonelkobzást kér a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség. Tájékoztatásuk szerint a 600 millió forintnak a tizede is alig került elő.
A címlapfotó illusztráció. | https://hirado.hu/belfold/kekfeny/cikk/2019/01/22/felmilliard-forint-kalandos-tortenete/ | https://web.archive.org/web/20230603053216/https://hirado.hu/belfold/kekfeny/cikk/2019/01/22/felmilliard-forint-kalandos-tortenete | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliokert-orizte-az-elsikkasztott-penzt-a-borsodi-tarsasag | hirado.hu | hungarian-news | 2019-01-22 12:30:00 | [] | [
"Brink's C.L. Hungaria Zrt."
] | [] | [
"sikkasztás",
"pénzmosás",
"őrzés-védés"
] | [] |
48,411 | A BKK-nál már gyakorlat bukott vezetőket alkalmazni | Újabb meghökkentő személyzeti döntésre készül a Budapesti Közlekedési Központ. A Design Terminál beruházása körüli botrányban érintett Központi Szolgáltatási Főigazgatóság akkori pénzügyi vezetőjét alkalmaznák. Még szép, hogy pénzügyi vezetőként. | http://nol.hu/belfold/a-bkk-nal-mar-gyakorlat-bukott-vezetoket-alkalmazni-1578021?fbclid=IwAR1%C3%B3uuLwMavr3g | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bkk-nal-mar-gyakorlat-bukott-vezetoket-alkalmazni-1 | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2015-12-02 14:40:00 | [
"Jutasi Zoltán",
"Schäffer István",
"Weinachtné Hulé Margit"
] | [
"Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.",
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)",
"Hérosz Rt.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Synergon Informatikai Rt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"háttér",
"informatika",
"foglalkoztatás",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Visszaélések a Design Terminál kialakításánál"
] |
|
48,412 | TI: 30 milliárdot bukott az ország Rogán letelepedési kötvénybizniszén | Nem vet jó fényt a letelepedési kötvényprogramra a Transparency International friss, a projektet vizsgáló kutatása. Az Államadósság Kezelő Központ szerint viszont a kötvényprogram jelentős kamatmegtakarítást jelentett az államnak. | Érdemi szerepet nem játszott az államadósság finanszírozásában a Rogán Antal által igazgatott letelepedési kötvényprogram, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül, állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest. A vizsgálat eredményeit a két szervezet hétfőn mutatta be a sajtónak.
A rendezvényen felszólaló volt MNB-elnök, Bod Péter Ákos szerint a letelepedési államkötvények ötlete unortodox volt, de nem volt szükség rá. Mint elmondta, a magyar devizatartalékokat nem kellett feltölteni velük, mert volt belőlük elég. A 2011/12-es visszaesést kivéve 2010 óta tart a növekedés a gazdaságban - melyet az Orbán-kormány nyolc évvel ezelőtt úgy örökölt, hogy az épp kilábalóban volt a krízisből. Az MNB adatai szerint amennyi mobilizálható devizatartalék volt az országban 2013 és 2017 között, az semmi okot nem adott a devizatartalékok feltöltésére.
Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője emlékeztetett a kötvénybiznisz működési elvére. A letelepedési kötvényeket nem az állam forgalmazza, hanem közvetítő cégek, ezeknek a működését a parlament gazdasági bizottsága engedélyezi. Ez teljesen átláthatatlan, ráadásul egy kivételével minden engedélyezett közvetítő cég olyan országból származik, ahol nagyon sok az offshore cég. Az államkötvény névértéke 300 ezer euró, a közvetítő cég mindegyikből 271 ezret fizet az államnak, a többi a közvetítőé, pedig az közpénz lehetne, ha nem ilyen módon árulnák a kötvényt. Ez a TI szerint jogilag nem lett volna megengedhető, egyszerű okból: az alaptörvény tiltja azt, hogy közpénzt átláthatatlan hátterű cégeknek adjanak. Ráadásul a kormány ezzel közel 20 ezer ellenőrizetlen hátterű külföldit engedett be az országba, ami most már szintén alaptörvény-ellenes lenne - de amikor a kötvényprogram működött, még nem volt az. Aggályos, hogy a letelepedési engedélyhez 20-30 nap alatt hozzá lehet jutni, kérdéses, hogy ennyi idő alatt a magyar nemzetbiztonság mennyire tudja átvilágítani a vásárlókat.
Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője: emlékeztetett, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta nemrég, hogy a finanszírozási nehézségek leküzdéséhez volt a programra szükség, de ez Romhányi szerint nem igaz, gyakorlatilag Görögországot leszámítva egyetlen országban sem volt ilyen fajta forráshiány. Szerinte, ha az állam mégis pénzt szeretett volna, akkor azt megoldhatta volna szokványos devizakötvények kibocsátásával.
Az akkori hozamokkal számolva 2014-ig még nyereséges lett volna a letelepedési kötvény, 2015 óta viszont annyival jobb üzlet lett volna a hagyományos devizakötvény, hogy mára 21 milliárd forinttal több pénzt kapott volna az állam. Ha pedig az Európai Beruházási Banktól kért volna inkább hitelt a kormány, konzervatív becslés szerint 30 milliárd forinttal jártunk volna jobban - ehelyett ezt a pénzt elbuktuk.
Az ÁKK még a TI-sajtótájékoztató előtt közleményben védte meg a mundér becsületét. A szöveg szerint a kötvényprogram elősegítette a 2010 előtt felvett magas kamatozású IMF hitel visszafizetését, melynek kamata a 2013. májusi törlesztéskor a 4%-ot is meghaladta szemben a Letelepedési Magyar Államkötvény akkori éves 2,53%-os éves kamatával. Az állam 2013 és 2017 között összesen 1,84 milliárd euró névértékben kibocsátott ki Letelepedési Magyar Államkötvényt, a program elindításakor megállapított kedvező kamatfeltételeknek köszönhetően számottevően csökkentek az államadósság kamatkiadásai.
Az államadósság finanszírozási helyzete az elmúlt években jelentősen javult. A makrogazdasági folyamatok és az állam finanszírozási helyzetének intenzív javulása tette lehetővé 2017-ben a Letelepedési Magyar Államkötvény értékesítésének felfüggesztését, írják.
A lakosság részére ma is elérhető Prémium Euró Magyar Állampapír (korábban Prémium Euró Magyar Államkötvény) kamata jelenleg 2,9%, folytatja a szöveg, és 2013 óta végig magasabb kamatozású volt, mint a Letelepedési államkötvény hozama. A Prémium Euró Magyar Állampapír konstrukcióval összehasonlítva a Letelepedési kötvényprogram jelentős kamatmegtakarítást eredményezett a magyar állam számára.
A Letelepedési Magyar Államkötvény kibocsátásának és értékesítésének módja leginkább a Prémium Euró Magyar Állampapírhoz hasonlítható. Mindkettő a belföldi piacon, fix feltételekkel, úgynevezett adagolt kibocsátással kerül forgalomba, és intézményi befektetők egyik papírt sem vásárolhatják. A költségvetés szempontjából a Letelepedési Magyar Államkötvény kamatozása a teljes kibocsátási időszakban kedvezőbb volt, mint a hasonló módon értékesített Prémium Euró Magyar Állampapír kamatozása. A Letelepedési Magyar Államkötvény konstrukció 2013-ban 1,62, 2014-ben 0,76, 2015-ben 0,2, 2016-ban és 2017-ben 0,4 százalékponttal volt olcsóbb finanszírozási eszköz az adósságkezelő számára, mint az azonos kibocsátású és lejáratú Prémium Euró Magyar Állampapír, amely költségelőny egészen a lejárati időpontig minden évben megtakarítást jelentett az adósságfinanszírozásban. Mindezeken felül a Letelepedési Magyar Államkötvény forgalmazásához kapcsolódóan az állam nem fizetett jutalékot a forgalmazóknak (ezzel szemben a Prémium Euró Magyar Állampapír esetében a jutalék szintje 1%), amely szintén kedvezőbbé tette a Letelepedési Magyar Államkötvényt, mint adósságfinanszírozási eszközt az állam számára, áll a közleményben, mely azzal zárul, hogy
a kedvezőbb feltételeknek köszönhetően 2013 és 2017 között több mint 9,6 millió eurót (közel 3 milliárd forintot) takarított meg az állam azzal, hogy a Prémium Euró Magyar Állampapír helyett Letelepedési Magyar Államkötvényt bocsátott ki.
Az ÁKK közleményére az előadók a TI-sajtóeseményen reagáltak is. Azt mondták, a 3 éves, belföldi piacra szánt papírral hasonlították össze, az 5 éves lejáratú letelepedési kötvényt az 5 éves magyar államkötvénnyel kellett volna összehasonlítani, anélkül "ez egy csalás".
(via hvg.hu, ÁKK) | https://mfor.hu/cikkek/makro/ti-30-milliardot-bukott-az-orszag-rogan-letelepedesi-kotvenybizniszen.html | https://web.archive.org/web/20190902063034/https://mfor.hu/cikkek/makro/ti-30-milliardot-bukott-az-orszag-rogan-letelepedesi-kotvenybizniszen.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ti-30-milliardot-bukott-az-orszag-rogan-letelepedesi-kotvenybizniszen | mfor.hu | hungarian-news | 2018-10-08 00:00:00 | [
"Rogán Antal"
] | [] | [] | [
"offshore",
"államadósság",
"hitelezés",
"vízum-állampolgárság"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
48,413 | Duplájára drágult az új Bozsik Stadion, 11,7 milliárdból építik meg | Elmozdult a holtpontról a kispesti Honvéd új stadionjának ügye. A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint a megvan a Bozsik Stadion építési munkálataira kiírt tender győztese, így a 2013 óta húzódó beruházás hamarosan elindulhat. A nyertes közös ajánlattevőként a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft., alvállalkozó a ZÁÉV Építőipari Zrt.. | Elmozdult a holtpontról a kispesti Honvéd új stadionjának ügye. A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint a megvan a Bozsik Stadion építési munkálataira kiírt tender győztese, így a 2013 óta húzódó beruházás hamarosan elindulhat. A nyertes közös ajánlattevőként a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft., alvállalkozó a ZÁÉV Építőipari Zrt..
A munkálatok jelen állás szerint 11,7 milliárd forintba kerülnek majd.
Ez csaknem kétszeres drágulást jelent az eredetileg saccolt 5 milliárd forintos árhoz képest.
Mindhárom cég rutinos építő, akik a közbeszerzéseken is rendre sikerrel indulnak. A felcsúti telephelyjel is rendelkező Pharos 930 millióért szállt be a békéscsabai stadion felújításába, részt vett a dél-pesti utánpótlás-nevelési centrum több mint 3 milliárdos fejlesztésében, és tulajdonosa, Végh Gábor egészalakos Puskás Ferenc-szobrot adományozott a felcsúti akadémiának.
A WHB Paár Attila érdekeltsége, aki a miniszterelnöki vő, Tiborcz István üzlettársa. A WHB többek között a tavalyi vizes vébén keresett nagyot, és 14 milliárdért újítja fel az Operaházat. A vállalat gyakran mozdul Mészáros Lőrinc cégeivel, a Paksi Atomerőműnél például 3,6 milliárdért alakítanak ki a felcsúti nagyvállalkozó érdekeltségével közösen tartalék vezetési pontot.
A ZÁÉV kivitelezi a Fertődi Építővel együtt a 4000 férőhelyes Kaposvár Arénát, a Swietelskyvel közösen 4,3 milliárdért építették fel a győri Arénát. A legnagyobb dobásuk a Puskás Stadion: a 150 milliárd forintos megbízást a Magyar Építőkkel nyerték el, alvállalkozónak viszont többek között bevették a WHB-t is.
Az Bozsik Stadion UEFA 4-es, azaz legmagasabb kategóriás létesítmény lesz, ami legalább 8000 szurkolót fogad be. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/duplajara-dragult-az-uj-bozsik-stadion-117-milliardbol-epitik-meg.html | https://web.archive.org/web/20190902230124/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/duplajara-dragult-az-uj-bozsik-stadion-117-milliardbol-epitik-meg.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/duplajara-dragult-az-uj-bozsik-stadion-117-milliardbol-epitik-meg | mfor.hu | hungarian-news | 2018-10-11 00:00:00 | [
"Paár Attila",
"Végh Gábor"
] | [
"Budapest Honvéd FC",
"Pharos ’95 Kft.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"klientúra",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,414 | Tíz évre pályáztak, mégis 15 éve üzemelteti egy Fidesz-közeli cég a szombathelyi mozi büféjét | Potom pénzt, havi alig netto 370 ezer forintot fizet a bérlő a városi ingatlanért. A cég ugyan veszteséges és adóvégrehajtás alatt áll, de az egyik tulajdonosa lelkes Fidesz-drukker. | Szombathelyen két mozi üzemel, az egyik az országos hálózatban működő Cinema City, a másik pedig az önkormányzathoz tartozó AGORA mozija. Az AGORA Szombathelyi Kulturális Központot Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évben alapította és azóta önkormányzati fenntartásban működteti – írja bemutatkozójában a központ honlapja.
A mozit is ekkor csatolták hozzá a központhoz, előtte különállóan működött, szintén önkormányzati fenntartásban. Az épületet 2004-ben újították fel. Az aulát teljesen átépítették akkor, és ekkor egy új, addig a moziban még nem működő kávézót is kialakítottak.
A belsőépítészek úgy oldották meg, hogy a büfét – ahol a szokásos mozis rágcsálnivalókat, popcornt, perecet, kólát árulnak – ne kelljen szeparáltan kialakítani, hogy a kávézó pultját meghosszabbították az aulában. Így egy cég üzemeltetésében működtethető mindkettő.
A szombathelyi önkormányzat 2004-ben ki is írt egy pályázatot az egység üzemeltetésére. Kávézónak, büfének és videotékának kellett volna itt működnie, igaz ez utóbbiból semmi nem valósult meg. 2019-ben pedig, hogy őszinték legyünk, már nagyon igény sem lenne rá.
A pályázatot akkor az Öntöde Sportcentrum Szolgáltató Kft. nyerte el, azonban nem ez a cég, hanem a hasonló tulajdonosi körbe tartozó, 2004. december 6-án alapított CAFÉ 5 Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-t lett az üzemeltető. A cég 10 éven keresztül bérelhette a helyet, egészen pontosan 2014. december 16-ig.
A helység ugyan önkormányzati tulajdonú intézményhez tartozik, ám az akkori szabályok azt tették lehetővé, hogy a AGORA egy évet meg nem haladó bérleti szerződést saját hatáskörben hosszabbítson a bérlővel. Az meg is történt, 2014. december 17-től 2015. december 16-ig maradhatott az akkor már 10 éve a mozi kávézót üzemeltető cég.
Az egy év letelte után azonban már önkormányzati bizottsági döntés volt szükséges a bérlő kiválasztásához. A korábbi bérleti díjról nem találtunk adatokat, de az biztos, hogy 2014 és 2015 között a szombathelyi belváros szívében a kávézó bérleti díja 366.800,- Ft/hó + ÁFA volt. Hogy ez sok vagy kevés, arra később még visszatérünk.
Versenytárs érkezett, hosszabbítsunk a régi bérlővel
2015 decemberében összeült a város Gazdasági és Városstratégiai Bizottsága, hogy ismét tárgyaljon a büfé és kávézó működtetéséről. A CAFÉ 5 Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-nek vetélytársa lett, jelentkezett ugyanis a hódmezővásárhelyi Mozaik Mozi Kft. is. A cég levelében kereste meg a város alpolgármesterét azzal, hogy a mozit és a kávézót egyben üzemeltetné. Hogy mekkora szerepe van egy mozi életében a büfének, az a levél részletéből ki is derül:
“Piaci alapon működő filmszínház esetében elképzelhetetlen, hogy rentábilisan működjön büfé bevételek nélkül.”
Egy marék kukorica pattogtatva jelenleg 1000-1300 forintos áron – menüben, üdítővel – tényleg nem tűnik rossz biznisznek.
A megkeresés 2015. november 16-án érkezett, a december 7-i bizottsági ülésen a Mozaik azonban csak említés szintjén került szóba, a jegyzőkönyv szerint nem is volt nagy vita.
Dr. Ipkovich György (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) kérdezte, hogy hogyan fog egy kézbe kerülni a mozi és a kávézó? Lendvai Ferenc (Fidesz-KDNP) a bizottság elnöke erre annyit mondott, hogy jött egy érdeklődő, aki kompletten üzemeltetné a mozit, és ezért kerül csak egy évre meghosszabbításra a szerződés, mivel addig van idő tárgyalni.
Hagytak is egy újabb évet a CAFÉ 5-nek. Itt egyébként még logikusnak is tűnt volna, hogy a cég maradjon a helyén, hiszen a Mozaik az egész mozit, komplexen üzemeltette volna, ezt a döntést pedig elő kellett készíteni. A döntést akkor legalábbis azzal magyarázták a bizottságban, hogy erre kell egy év. Az azonban már érdekes, hogy a 2016. december 16-ig ismét 366.800,- Ft/hónap + ÁFA-ban állapították meg a bérleti díjat. Pontosan akkora összegben, mint egy évvel korábban.
A kétszer egy éves bérleti szerződés meghosszabbítása után 2016-ban a CAFÉ 5 már három évet kért. Versenytárs ekkor már nem volt. Úgy néz ki, hogy a Mozaik Mozival mégsem tudott megegyezni a szombathelyi önkormányzat, az előterjesztésben már csak a CAFÉ 5 szerepel.
A NAV adatbázisa szerint adóvégrejhajtás alatt álló CAFÉ 5 Kft. pont 3 évre kérte a bérleti szerződés meghosszabbítását. Mit ad Isten, a szabályozás pont azt mondja ki, hogy ha a bérlet időtartama egy évnél több, de a három évet nem haladja meg, akkor a város Gazdasági és Városstratégiai Bizottsága saját körben dönthet.
Örül, hogy győzött a Fidesz
A CAFÉ 5 Kft. egyik tulajdonosa az a Hetényi Norbert, aki maga egyébként eltiltás alatt van cégvezetői tevékenységtől, mivel másik cége kényszertörlés alatt van. Bár 2006-ban Hetényi a Pro Savaria színeiben indult Szombathelyen az önkormányzati választásokon (nem jutott be a testületbe), úgy tudjuk, hogy most már a Fideszhez húz. Ezt látszik alátámasztani az a beszámoló is, ami 2018 áprilisában a választás éjszakáján a kormánypárt szombathelyi eredményváróján készült. Hetényi Norbert a megyei napilapnak akkor így nyilatkozott:
“Örülök, hogy győztünk. Ezért dolgoztam négy évig, boldog vagyok, végre más lesz az ország. A barátaimmal találkozom itt, régi fideszesek, nyolcan-tízen hajnalig ünneplünk.”
Na de vissza 2016-ba, a mozi kávézóját éppen tárgyaló bizottsági ülésre, ahol a pályázati kiírás elmaradását nem csak mi furcsálottuk, hanem a jegyzőkönyv szerint Nemény András (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) önkormányzati képviselő is.
“Nem szokványos, hogy nem kiírták a pályázatot, hanem meghosszabbítják 3 évre…” – mondta a Nemény 2016. október 24-én a bizottsági ülésen.
Pályázat nem volt, döntés igen. Ennek értelmében maradhatott a CAFÉ 5, ki nem találnák mekkora havi bérleti díjért, igen, 366.800,- Ft/hónap + ÁFA-t kell nekik fizetni. Ez pontosan ugyan annyi, amennyiért 2014-ben is bérelték a helyet, és ennyi lesz 2019. december 16-ig, eddig szól ugyanis a szerződésük.
Egy kitétel volt a szerződésben, méghozzá az, hogy a CAFÉ 5-nek fel kell újítania a mozi férfi és női mosdóit. Míg azonban ezt a munkát korábban a mozit működtető AGORA 4 millió forintra becsülte, a határozatba már csak annyi került bele, hogy ezt az összeget vegyék ki. Maradjon annyi, hogy wc-ket fel kell újítani 2017. május 31-ig és műszaki ellenőrnek kell ellenőriznie a munkát. Cserébe 2019-ig nem fog változni a helység bérleti díja.
A láncfűrészes mészárlás elmaradt
De mekkora üzletről is van szó?
Egy általunk megkérdezett belvárosi kávézó bérlője (alig párszáz méterre a mozitól) azt mondta ő 1,5 millió forintot fizet ki havonta. A 2016-os bizottsági döntésben szerepel, hogy ingatlanszakértői vélemény alapján állapították meg a bérleti díjat. Az előterjesztéshez a véleményt nem találtuk, azt közérdekű adatigényléssel kikértük, várjuk.
A mozi már 2015-ben 70 ezer nézőt látott vendégül. Akik többsége nagy valószínűséggel vett némi rágcsát a büfében.
A CAFÉ 5 Kft. által üzemeltetett Cinema Café rendszeresen szervez könnyűzenei koncerteket. Az AGORA honlapja szerint 300 fő fér be az aulába, egy jegy 2000-3000 forint között szokott mozogni.
Vannak olyan vélemények, hogy ezeknek a koncerteknek a megszervezése tartja életben a városban a könnyűzenei életet. Mások azt mondják, hogy az önkormányzati intézmény helyett egy piaci alapon működő cég vette át ezt a piacot. De ha olyan felállásban egyezik meg a vendéglátós a zenekarral, hogy osztoznak a jegybevételen, és ezen nem is keres szinte semmit a vendéglátó, a 2-300 embernyi vendégsereg pár sört mégis csak legurít.
Az egy másik kérdés, hogy a koncertek idején a mozinak nem egyszer maradt el film vetítése. Pedig a mozi bevétele az önkormányzati intézményhez folyik be.
2018 december 1-én például a Margaret Island lépett fel. Az AGORA aznap egy emailt küldött szét, ezzel a szöveggel:
“December 1-jén, szombaton a 19.45-kor kezdődő Bohém rapszódia és a 20.40-kor kezdődő Texasi láncfűrészes mészárlás című film vetítése technikai okok miatt elmarad.”
Megéri működtetni egy veszteséges vállalkozást?
70 ezer fős mozi forgalom, koncertek, belvárosi kávézó. A CAFÉ 5 Kft, az Opten adatai szerint mégis veszteséges cég. Míg 2015-ben valamivel több, mint 2 millió 7 ezer forint nyereséggel zártak, addig 2016-ban (abban az évben, amikor októberben 3 éves bérleti szerződés hosszabbításért folyamodtak az önkormányzathoz) végül 7 millió 600 ezer forint mínuszt termeltek. 2017-ben az Opten adatai szerint 14 millió forint volt a veszteség. A cég bevétele csupán nettó 21 millió forint volt.
Kerestük a CAFÉ 5 Kft.-t hogy megtudjuk, 2004-ben milyen üzleti tervvel, milyen vízióval nyitották meg a kávézót, hogy 2016-ban egy veszteséges évben miért szerették volna újabb 3 évre bérelni a helyet, és miért ragaszkodnak egy veszteséges cég üzemeltetéséhez, bár a cég egyik tulajdonosa Hetényi Norbert azt ígérte küld választ, ez az egyeztetett határidőig nem történt meg.
Kerestük a szombathelyi önkormányzatot is, tőlük azt szerettük volna megtudni, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben miért nem pályáztatták meg a bérleményt, és hogy elégedettek e azzal a bérleti díjjal, amit a CAFÉ 5 Kft. most fizet. Választ egyelőre innen sem kaptunk.
Fotó: Café 5/Facebook | https://atlatszo.hu/2019/01/21/tiz-evre-palyaztak-megis-15-eve-uzemelteti-egy-fidesz-kozeli-ceg-a-szombathelyi-mozi-bufejet/ | https://web.archive.org/web/20210928220721/https://orszagszerte.atlatszo.hu/tiz-evre-palyaztak-megis-15-eve-uzemelteti-egy-fidesz-kozeli-ceg-a-szombathelyi-mozi-bufejet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiz-evre-palyaztak-megis-15-eve-uzemelteti-egy-fidesz-kozeli-ceg-a-szombathelyi-mozi-bufejet | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-23 16:49:00 | [
"Hetényi Norbert"
] | [
"Café 5 Kft.",
"Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"protekció",
"vendéglátás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,415 | A NAV szorongatja Hódmezővásárhely önkormányzati cégét | 150 milliós tartozás miatt bírósági végrehajtás alatt áll a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt. – nem fizettek időben az adóhatóságnak. A HMSZ Zrt. pénzügyi gondjai tavaly nyáron kezdődtek, ősszel a stadion bezárását is belengették. Márki-Zay Péter polgármester szerint a stadioncég eddig is többet kapott a költségvetésben tervezettnél. | 150 milliós tartozás miatt bírósági végrehajtás alatt áll a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt. – nem fizettek időben az adóhatóságnak. A HMSZ Zrt. pénzügyi gondjai tavaly nyáron kezdődtek, ősszel a stadion bezárását is belengették. Márki-Zay Péter polgármester szerint a stadioncég eddig is többet kapott a költségvetésben tervezettnél.
„A héten a NAV inkasszózta a HMSZ Zrt. számláit, amivel veszélybe került a szolgáltatások működése és a dolgozók bérének kifizetése” – írja közösségi oldalán Márki-Zay Péter.
A HMSZ Zrt. – vagyis a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt. – ismerős lehet az Átlátszó olvasóinak, tavaly októberben írtuk róla, amikor a fideszes többségű közgyűlés és Márki-Zay Péter polgármester sokadjára is egymásnak feszült: a 100 százalékban városi tulajdonú cég bejelentette, bezárja a stadiont, mert nincs pénz az üzemeltetésre. Pedig tavaly több mint 200 milliót költöttek rá, a pénz idén mégis kevésnek bizonyult. Márki-Zay erre akkor úgy reagált, a cég már akkor több pénzt kapott a tervezettnél.
A kedélyek később csillapodtak, sokadik közgyűlési kísérlet után a város költségvetését is módosították. A nem várt meglepetésre idén január 15-ig kellett várni: a ceginfo.hu szerint a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága Hátralékkezelési Osztály hátralék miatt bírósági végrehajtást indított cég ellen. 150 millióval tartoznak – tudtuk meg az önkormányzattól.
Márki-Zay szerint ez azt jelenti, veszélybe került a szolgáltatások működése és a dolgozók bérének kifizetése.
Egyben emlékeztetett, a városi szolgáltató működését biztosító üzleti tervet a közgyűlés fideszes többsége nem fogadta el, így bár az önkormányzat minden segítséget megad, a jelen helyzetben az egyetlen gyors megoldás a pénzügyi védelem alá helyezés. Nem véletlenül, ha becsődöl a HMSZ Zrt. akkor veszélybe kerül a gyermekétkeztetés, a közterületek karbantartása, a sportlétesítmények működtetése és a szemétszállítás is.
A polgármester szerint a cégnek azért nincs pénze, mert tartoznak neki. Többek között a helyi hulladékszállító cég és a vásárhelyi kórház. A szemetesek 114 millióval, a városi kórház pedig 34 millióval.
A kórházat az a Kallai Árpád vezeti, aki első fokon pert nyert a polgármesterrel szemben, mert Márki-Zay a kampányban azt állította: az életét kockáztatja, aki bemegy a vásárhelyi kórházba. Enélkül sem felhőtlen a viszonyuk, az időközi polgármester-választáson Kallai az akkor még csak jelölt Márki-Zaynak a kórházban kitett szórólapjai miatt fordult a választási bizottsághoz. Ezt a pert viszont mmásodfokon Márky-Zay nyerte meg.
Fotó: HMSZ Zrt./Facebook | https://atlatszo.hu/2019/01/21/a-nav-szorongatja-hodmezovasarhely-onkormanyzati-ceget/ | https://web.archive.org/web/20210917095459/https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-nav-szorongatja-hodmezovasarhely-onkormanyzati-ceget/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nav-szorongatja-hodmezovasarhely-onkormanyzati-ceget | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-23 17:08:00 | [] | [
"Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt."
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"adósság",
"állami / önkormányzati vállalat",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
48,416 | A KORRUPCIÓELLENESSÉG ROMÁN HŐSNŐJE SZERETNE AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG VEZETŐJE LENNI? | Luxembourgban folytatná a volt DNA-vezér, akinek hivatali idejében nagyon sok korrupt politikus került rácsok mögé, írja a román sajtó. | A G4Media-ro-nak az Európai Bizottságban dolgozó források erősítették meg az információt, Kövesi maga egyelőre nem erősítette ezt meg.
Az Európai Ügyészséghez ebben a peridósuban kell benyújtani a pályázatokat a főügyészi tisztségre, az eljárásra azonban előbb nemzeti szinten kerül sor. A tagállamoknak márciusig kell véglegesíteniük az európai ügyészek kiválasztási eljárásait. A főügyészt és az európai ügyészeket ezután majd egy erre létrehozott uniós bizottság választja ki, és az Európai Tanácsnak kell jóváhagynia.
Kövesit tavaly év közepén menesztették a DNA éléről, arra hivatkozva, hogy a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) információival visszaélve, politikai alapon indított eljárásokat egyes politikusokkal szemben.
Tudorel Toader igazságügyminiszter ezért javasolta Kövesi leváltását, amit viszont az erre jogosult Klaus Johannis nem volt hajlandó elfogadni. A román államfő vonakodását legitimálta, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács sem értett egyet az igazságügyminiszterrel.
Tudorel Toader azonban az alkotmánybíróság elé vitte az ügyet, ami Kövesi menesztése mellett döntött. A döntést követően Klaus Johannis államfő július 9-én szóvivőjén keresztül bejelentette:
meneszti pozíciójából Kövesit, akinek hivatali idejében kilenc volt minisztert, huszonegy parlamenti kéviselőt, hat szenátort és egy európai parlamenti képviselőt ítéltek el az általa vezetett DNA vádemelései nyomán.
Már korábban is volt arról petyka, hogy Kövesi esetleg az Európai Ügyészségnél folytatná, ezzel kapcsolatban Toader elmondta, nem gondolja, hogy valakit jutalmazni kellene az elkövetett hibákért, ugyanakkor
az, hogy Románia kit jelöl, egy nyílt versenyen fog eldőlni, ahonnan Kövesi sem zárható ki.
Az Európai Ügyészséghez az Unió 28 tagállama közül 22 csatlakozott. Székhelye az Európai Bírósághoz és az Európai Számvevőszékhez hasonlóan Luxembourgban lesz, működését várhatóan 2020-ban kezdi majd meg.
Az Európai Ügyészség feladata az EU-s költségvetés kárára elkövetett csalásokkal, és más az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás és vádamalés. Ide tartoznak majd az EU-s pénzeket érintő, 10 ezer eurót meghaladó csalások, vagy a határokon átnyúló áfacsalások.
Az Európai Ügyészség az európai delegált ügyészekre épül, és decentralizáltan működik minden egyes csatlakozó tagállamban.
A luxembourgi központi irodában az európai főügyész és 22 európai ügyész fogja irányítani a technikai és nyomozó állomány munkáját. Az ügyészség a megfelelő nemzeti hatóságokkal egyeztetve kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását.
Bárki is legyen a főügyész, ez minket nem nagyon fog érinteni: a magyar kormány ugyanis visszautasítja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. Az erről szóló jobbikos indítványt napirendre sem vették. Mindezt annak ellenére, hogy egy közvélemény-kutatás szerint az állampolgárok túlnyomó többsége egyetért a csatlakozással. Magyarországon kívül Lengyelország, Írország, Dánia és Svédország marad ki az összuniós ügyészségből. Meg persze a brexitelő angolok.
Hadházy Ákos 2018 júliusában aláírásgyűjtésbe kezdett a csatlakozás támogatására, amelynek célja egymillió aláírás összegyűjtése, ehhez később több párt és civil szervezet is csatlakozott. A politikus közlése szerint 2018. július 19. és december 20. között nagyjából 380 ezer aláírást sikerült gyűjtenie, és az akciót egészen a május végi európai parlamenti választásig folytatja. | http://azonnali.hu/cikk/20190121_europai-fougyesz-lenne-a-volt-roman-korrupcioellenes-fougyesz | https://web.archive.org/web/20220627030733/http://azonnali.hu/cikk/20190121_europai-fougyesz-lenne-a-volt-roman-korrupcioellenes-fougyesz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/a-korrupcioellenesseg-roman-hosnoje-szeretne-az-europai-ugyeszseg-vezetoje-lenni | Azonnali | eu-news | 2019-01-23 17:16:00 | [] | [] | [
"Európa"
] | [] | [] |
48,417 | Még csak nem is Mészáros a legnagyobb botrány: itt a fehérvári kórházügy háttere | Miközben a székesfehérvári hírek kizárólag Mészáros Lőrinc gyerekeinek 18 milliárd forintra túlárazott és emiatt leállított kórházfejlesztéséről szólnak, ennél sokkal nagyobb szégyen, milyen állapotok között tartja a politika „fogolyként” a helyi betegeket. A Válasz bemutatja, hogyan esett áldozatul a régóta szükséges kórházberuházás más városok erős embereinek. | Nagy levegő. Vagy kettő. Ez kell ahhoz, hogy az ember lenyomja a székesfehérvári kórház pulmonológiai osztályának kilincsét. Mert nem elég, hogy itt súlyos betegeket kezelnek, de azonnal kézzelfoghatóvá válik a kettősség: hogyan lehet a magyar egészségügy egyszerre rettenetes és nagyszerű.
A kopott ajtó mögött a tüdőgyógyászat egyik vezető hazai centruma található. Az osztályvezető főorvos tavalyig a Bronchológus Világtársaság elnöke volt, szakmai teljesítményéről elég annyit mondani, hogy 2010-ben Budapestre hozta a bronchológusok világkongresszusát. Pápai-Székely Zsolt az országos Korányi intézetből érkezett Fehérvárra, és az orvostudomány azon robbanásszerűen fejlődő ágát képviseli, amely hatalmas vágások helyett a testnyílásokon keresztül jut be az emberi testbe. Parányi kamera és miniatűr műtéti eszközök segítségével képes kisebb beavatkozásokat a tüdőn belül megejteni.
Igazi hightech dolog ez, bár nem könnyű elhinni, hogy éppen emögött a kopott ajtó mögött, a 110 éves, Isten tudja mióta bontásra ítélt épületben dolgoznak azon, hogy a világ élvonalához tartozó eljárásokat honosítsanak meg Magyarországon. Vagyis a sokáig gyógyíthatatlannak, operálhatatlannak tartott betegeket életben tartsák, magát a kezelést (is) túlélhetővé téve számukra.
Ez tehát az egyik osztály, amelyről a hírek szóltak. Itt fekszenek együtt a Fehérvár-környéki bányászok és a túlélést kereső, az ország más intézményeiben menthetetlennek ítélt emberek, akik szerencsétlenségükre „szegénybetegségben”, vagyis tüdőrákban vagy más légzőszervi nyavalyában betegedtek meg. A hatágyas, kopott kórtermekben az egyik leggyakrabban felvetődő kérdés: milyen ország az, ahol ennyire nem találkozik a szakmai kiválóság és az elhelyezés minősége?
Az onkológiai osztály mellett ez a centrum az egyik szenvedő alanya a minapi döntésnek, amelynek értelmében
a kormány nem bízta meg a belgyógyászati tömb építését elnyerő céget, mert a benyújtott 18 milliárd forintos árajánlatot erősen túlzónak tartotta.
És nem mondunk neveket, csak azt: ha valaki azt gondolja, hogy az eltúlzott ajánlatok országában ez a kórház el van átkozva, nem jár messze az igazságtól.
Ennek első jele még Gyurcsány Ferencék kormányzása alatt jelentkezett, amikor azt találták ki, hogy az egészségügyet uniós pénzből fejlesztik, és úgynevezett póluskórházakat hoznak létre. Vagyis lényegében minden régióban újraépítenek egy kiemelt, minden fontos szakmában csúcsminőséget nyújtó intézményt, összesen nyolcat az országban. A közel százezer lakosú Székesfehérvár mérete, történelmi hagyományai, iparának jelentősége mellett azért is kiemelt rangú, mert itt van a Dunántúl legnagyobb kórháza, amely az M7-es autópályán megsérülők zömét is fogadja. Adta volna magát, hogy egyike legyen a nyolcaknak. De nem lett mégsem. Közbeszólt ugyanis a politika.
A Dunántúl három régióból áll, ám a közép-dunántúli nagytérség egyetlen kórháza sem lett pólus, egy sem jutott hozzá az alapáron 12 milliárd forintos fejlesztéshez. A pénzt elvitte Kaposvár, és az a színjáték, amelynek részeként a kirakatban a kaposvári bal- és jobboldal egymást gyilkolja, miközben vérszerződést kötöttek a politikainál számukra sokkal fontosabb ellenfél legyőzésére: az örök rivális Pécs ellen.
Így épült fel a pécsi pólustól alig 70 kilométerre a Dunántúl legdrágább új kórháza, letarolva a dunántúli fejlesztési csúcspénzeket.
Szintén politikai okból kapott póluskórházi rangot a Debrecentől 50 kilométerre fekvő Nyíregyháza is. Hiába, a politika nem a gyógyítás szempontjából néz a kórházügyre, hanem a választási küzdelem eszközeként. A szocialisták azért nem osztottak lapot Székesfehérvárnak, mert úgy hitték, póluskórház nélkül is meg tudják tartani. A Fidesz pedig az azóta szokásos hatalomtechnikai megoldáshoz folyamodott: egyszerűbbnek vélte megkínálni Warvasovszky Tihamért, az akkori szocialista polgármestert az Állami Számvevőszék alelnöki címével. A város így szocialista arc nélkül maradt, a Fidesz jelöltje pedig azóta nyer.
Amíg tehát Győr, Kecskemét, Miskolc és a három vidéki orvosegyetemi város, Pécs, Szeged és Debrecen, plusz a legnagyobbat nyerő Kaposvár és Nyíregyháza uniós pénzekből lényegében új kórházat építhetett, addig Székesfehérváron maradtak a régi, lepattant pavilonok.
Ha akkor azt kérdezték volna, indokolt-e 18 milliárd forintot adni Székesfehérvárnak, azt mondtuk volna: inkább, mint Kaposvárnak vagy Nyíregyházának. Bár az összeg túl nagy, kevesebből is befejezhették volna az építkezést.
Másodszor a királynék városa, Veszprém vitte el a királyok városától a kiemelt fejlesztési összeget. Vesztükre megint jött egy befolyásos aktor, ezúttal Rácz Jenő, Gyurcsány Ferenc egészségügyi minisztere. Rácz a regionális onkológiai centrumot nem Székesfehérváron, hanem Veszprémben képzelte el – persze a helyi politika hathatós támogatásával. Rácz pedig veszprémi kórházigazgató, majd a Magyar Kórházszövetség elnöke lett, s lelkesen támogatta a Fidesz egészségpolitikáját – ettől nem teljesen függetlenül kórháza összesen 11 milliárd forintos támogatást hozott el.
Ha akkor azt kérdezték volna, indokolt-e 18 milliárd forintot adni Székesfehérvárnak, még mindig sokalltuk volna az összeget. Végül kaptak egy nyolcmilliárdos sebészeti és diagnosztikai tömböt, s további körülbelül négymilliárd forintot kisebb fejlesztésekre. Érzékeltetésül: Miskolc ma már 21 milliárdnál, Kaposvár 17 milliárdnál, Szolnok tízmilliárdnál, de még Baja is hatmilliárdnál, Hatvan pedig ötmilliárdnál tart. Ez a fejlesztési összeg nem volt elég Székesfehérvárnak, a pulmonológia és az onkológia számára megmaradt az álom, hogy sebészeti és a diagnosztika tömb elkészülte után, majd egy második ütemben kapnak új épületet.
Az RTL KLUB a székesfehérvári kórház fejlesztéséről
Check out this video on Streamable using your phone, tablet or desktop.
Remek alkalom kínálkozott erre 2013-ban, amikor az Orbán-kormány kihelyezett ülést tartott a városban. Ez mindig egyfajta kívánságműsor, különösen, ha Orbán Viktor a saját városába tér haza. Volt is három kívánság, közte egy szép új belgyógyászati tömb. Csakhogy az egész kínos jelenetbe torkollt, mert a kormánynak éppen nem volt orvos minisztere, így leragadtak azon a ponton, mi a különbség a fejlesztési és a működtetési költség között. Magyarán: minek kell Székesfehérvárnak egy új kórházépület, ha a régit sem tudják fenntartani, annyira el vannak adósodva. A kormány nagyvonalú volt, új épületet ugyan nem adott, de elengedte a kórház adósságát. A kabinet úgy gondolta, minden rendben, Fehérvár meg úgy, hogy a kórházprojekt el van átkozva.
Közben – ahogy máshol – Székesfehérváron is a pénzes osztályokat helyezték el a kampányfotókon.
Ilyenkor mindig a sebészet költözik, azután meg a szülészet, és ennek a családok számára már nem vállalható helyére jöhetnek a tüdőbetegek, vagy a pszichiátriaiak.
Hiszen olyan politikus aligha született, aki nem kisbabákkal, hanem például egy influenza szövődményeként fuldokló, és lélegeztetőgépre kapcsolt anyával fotóztatta volna magát. Maradtak hát a százéves pavilonban.
Csakhogy minél többet lehetett hallani, hogy a vidéki kórházakkal már minden rendben, annál nagyobb feszültséget okozott Fehérváron a nagyon is fontos tüdő- és onkológiai rész állapota. Erre találta ki a kormány a Modern Városok Programot, hogy a fejlesztések lyukait betömjék, például új belgyógyászati tömböt építsenek Székesfehérváron. A tervek évek óta készen álltak, Székesfehérvár pedig eladósodottság nélkül várta a döntést.
Csernavölgyi István, a kórház főigazgatója, 2015-ben sajtótájékoztatón még azt mondta: hat-hétmilliárd forintos építési költségre számít. Azóta 270-ről 300 ágyasra, vagyis tíz százalékkal növelték az új épületet. Az építő pedig az árat közel háromszorosára, 18 milliárd forintra.
Az ágyanként 60 milliós összeg elképesztően magas lenne akkor is, ha valami kivételes építészeti értéket teremtenének, de a látványterv ugyanolyan ötlettelen, mint a diagnosztikai tömbé (és úgy általában a magyar kórházépítészeté – lásd nyitóképünket.).
A kormány pedig ismét nemet mondott Székesfehérvárnak.
Miért éppen most lett érzékeny a kabinet a túlárazott projektekre? Mert a Modern Városok Program jó részét immár nem „olcsó” uniós pénzből állják, hanem hazai forrásból kell előteremteni? Vagy választási év van, és Székesfehérvár ideális alany megmutatni, hogy a kormányközeli vállalkozók se tehetnek meg mindent?
A válaszokra még várunk, de akárhogy is: a legfontosabb, hogy ne játszadozzanak sem a gyógyuló, sem a gyógyító emberekkel. Sem gazdasági, sem politikai célból. A történet főszereplői ugyanis nem azok, akik Magyarország leggazdagabbá tett emberének nevét viselik. Hanem azok, akik azt a cikkünk elején említett kilincset holnap is lenyomják.
Borítókép: Gav-Art Stúdió Kft. / magyarepitok.hu
Ha tetszett a cikk, kérjük,támogassa a Válasz Online munkáját, éskövessen minket Facebookon!
#egészségügy#kórház#Mészáros Lőrinc#Székesfehérvár | https://www.valaszonline.hu/2019/01/23/szekesfehervar-korhaz-meszaros-lorinc/ | https://web.archive.org/web/20230129223643/https://www.valaszonline.hu/2019/01/23/szekesfehervar-korhaz-meszaros-lorinc/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-csak-nem-is-meszaros-a-legnagyobb-botrany-itt-a-fehervari-korhazugy-hattere | valaszonline.hu | hungarian-news | 2019-01-23 17:29:00 | [] | [
"Miniszterelnökség",
"Székesfehérvár Város Önkormányzata"
] | [
"Fejér megye",
"Székesfehérvár"
] | [
"közbeszerzés",
"egészségügy",
"támogatás",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,418 | A pécsi múzeum "letétbe" adott festményeket a fideszes képviselő irodájába | Letétbe megkapta két Kossuth-díjas magyar festő alkotását Hoppál Péter, amivel maga a fideszes országgyűlési képviselő dicsekedett lelkesen a Facebookon. A sajátos műgyűjtési módszerrel megszerzett festményeket a Janus Pannonius Múzeum helyezte el a kormánypárti politikusnál, hogy "felékesítse" a tárgyalóját. | „Pécsi országgyűlési képviselői tárgyalóm frissen felékesítve Keserü Ilona és Lantos Ferenc festményeivel” – írja keddi Facebook bejegyzésében Hoppál Péter. Csakhogy a fideszes országgyűlési képviselő azzal folytatja posztját, hogy mindezért „köszönet a Janus Pannonius Múzeumnak, akik letétbe helyezték hozzám e remekműveket”.
Hoppál mondatait szó szerint idéztük, amit nehéz másképp érteni, mint hogy ezek szerint a pécsi múzeum „letétbe” adta a térség országgyűlési képviselőjének a két Kossuth-díjas magyar festőművész alkotásait, hogy akassza ki ezeket a tárgyalójának falára. Mivel a kormánypárti politikus érezhetően büszkén újságolja ezt a nyilvánosságnak, valószínűleg nem viccről van szó, tényleg megkapta a műveket.
Mivel a sajátos műgyűjtési know-how számos kérdést felvet, ezeket cikkünk megjelenésével egyidőben feltettük mind a képviselőnek, mind a múzeumnak, hiszen utóbbinak nyilván arra kellene törekednie, hogy a festményeket a nagyközönség számára tegye elérhetővé, ne pedig a fideszes képviselő dolgozójában megfordulóknak.
Az sem derül ki, hogy térítés ellenében lehet-e nála a "letét", hogy ennek milyen feltételei vannak és mások számára is nyitva állt-e a lehetőség, hogy a múzeum gyűjteményéből saját otthonukba vagy irodájukba szerezzenek hasonló módon értékes alkotásokat. | https://hvg.hu/itthon/20190122_Letetbe_adtak_mualkotasokat_a_pecsi_fideszes_irodajaba | https://web.archive.org/web/20210614061823/https://hvg.hu/itthon/20190122_Letetbe_adtak_mualkotasokat_a_pecsi_fideszes_irodajaba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-pecsi-muzeum-letetbe-adott-festmenyeket-a-fideszes-kepviselo-irodajaba | HVG | hungarian-news | 2019-01-23 06:00:00 | [
"Hoppál Péter"
] | [
"Janus Pannonius Múzeum"
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"kultúra - művészet"
] | [] |
48,419 | Simán eltitkolnák, mennyi közpénz landol Schmidt Mária cégénél | Hiába fizetik közpénzből, nem hajlandóak elárulni, mennyiért bérli az Orbán-kormány a saját kormánybiztosának ingatlancégétől azt a belvárosi ingatlant, ahová nemrég átköltöztették az Agrárminisztériumot. A hvg.hu ezért pert indított a kormányszerv ellen a közérdekű adatok kiadásáért, hogy kiderüljön, nem volt-e költséghatékonyabb megoldás, mint a Vigadó melletti "impozáns" irodaházból igazgatni az agrárium ügyeit, és mennyire jár jól a biznisszel Schmidt Mária és Ungár Péter. | Még novemberben hoztuk nyilvánosságra, hogy az egyik legdrágább belvárosi részen található Vigadó Palota Irodaházba költözik át az agártárca átmenetileg, de legalább 2022-ig, mialatt a Kossuth téren található székházukat felújítják. Ezt az irodaházat a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (röviden: a BIF) adja bérbe, ennek a tőzsdén jegyzett, milliárdos részvénytársaságnak pedig a legnagyobb, többségi részvényese Schmidt Mária családi cége, a PIÓ-21 Kft. Vagyis az Orbán-kormány az egyik minisztériuma számára a saját kormánybiztosának érdekeltségébe tartozó cégtől bérelt irodaházat közpénzből.
A már javában zajló minisztériumi áthurcolkodást leleplező cikkünket itt olvashatja el, ebben hiába tettük fel a kérdést, mégis mennyi a bérleti díj, ami így Schmidt Mária családi cégének, így az ebben kisebbségi tulajdonos Ungár Péter LMP-s képviselőnek is biztos hasznot jelent éveken keresztül. A milliárdos ingatlancég vezetője nem árulta el az árat, csak annyit, hogy "a bérleti díj alapvetően megegyezik a Central Business District (CBD) dunai panorámával rendelkező irodaépületek bérleti díjával, és tartalmazza a minisztérium elhelyezési igényeinek megfelelő átalakításokat is".
Ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk az Agrárminisztériumhoz, ahol arra hivatkozva passzoltak, hogy a vonatkozó törvény alapján nem ők minősülnek adatkezelőnek. Szerintük „a minisztériumok infrastrukturális ügyei a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) hatáskörébe tartoznak”, így itt is kértük, hogy számoljanak el a közpénzzel.
Úgy tűnik, a törvényi kötelezettség nem zavarja a kormányszervet, amely a jogszabályba foglalt határidőn belül nem válaszolt az adatigénylésre. Ezért lapunk ennek letelte után a Fővárosi Törvényszékhez fordult, hogy kiderüljön, mégis mennyibe kerül, hogy a kormánytisztviselők a Vigadó melletti – saját leírásukat idézve – „nagyvárosi szállodák hangulatát idéző” irodaházból igazgassák az agrárium ügyeit. Azokat a dokumentumokat is kértük a bíróságon keresztül, amikből kiderül, milyen más ajánlatok közül esett a választásuk pont a kormánybiztoshoz köthető cég bérleményére, és valóban ez volt-e a legköltségkímélőbb megoldás. | https://hvg.hu/itthon/20190124_Siman_eltitkolnak_mennyi_kozpenz_landol_Schmidt_Maria_cegenel | https://web.archive.org/web/20210227004828/https://hvg.hu/itthon/20190124_Siman_eltitkolnak_mennyi_kozpenz_landol_Schmidt_Maria_cegenel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/siman-eltitkolnak-mennyi-kozpenz-landol-schmidt-maria-cegenel | HVG | hungarian-news | 2019-01-24 06:38:00 | [
"Schmidt Mária",
"Ungár Péter"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Pió 21 Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"közigazgatás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,420 | Bekeményít Brüsszel: így harcolnak a pénzmosás ellen | Új eszközökkel nehezítenék meg a bűnözők hozzáférését a különböző pénzügyi forrásokhoz. | A pénzmosás elleni új irányelvet fogadott el az EU tagállamainak bel- és igazságügyi minisztereiből álló tanács, a rendelkezés büntetőjogi előírásokkal kívánja megnehezíteni, illetve megakadályozni a bűnözők hozzáférését pénzügyi forrásokhoz, melyeket például terrorizmus finanszírozására használhatnának fel.
Az új intézkedések között megállapították a minimumszabályokat az ilyen jellegű bűncselekményekkel kapcsolatban: a pénzmosás büntetési tételének felső határa négy év szabadságvesztés lesz. A bírák ezen felül további szankciókat és intézkedéseket szabhatnak ki, elrendelhetik az elkövetők ideiglenes vagy végleges kizárását közbeszerzésekből, de pénzbírságot is kiszabhatnak.
Már nem jelent menedéket külföldre szökni
Új lehetőségként bizonyos pénzmosási tevékenységekért jogi személyek is felelősségre vonhatók lesznek, és különböző szankciókkal sújthatók mostantól, például kizárhatók az állami támogatásokból, igazságügyi felügyelet alá helyezhetők vagy a bíróság által elrendelt felszámolás is indítható velük szemben. Súlyosbító körülménynek kell majd tekinteni, ha a pénzmosási tevékenységet bűnszervezetben, illetve egyes szakmai tevékenységek gyakorlása során követték el. Súlyosbító körülménynek veszik továbbá a korrupciót, szexuális kizsákmányolást, kábítószer-kereskedelmet is.
Fontos elem, hogy a jogszabály megszünteti a határon átnyúló, összefogott akciókat igénylő intézkedések előtt álló akadályokat a nyomozásokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításával. Az új irányelv tisztázza, melyik tagállam rendelkezik joghatósággal, valamint hogy az érintett tagállamoknak milyen módon kell együttműködniük és miként kell bevonniuk az uniós ügyészségi együttműködési szervezetet, az Eurojustot. A tagállamoknak 24 hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy az irányelvet átültessék saját jogrendjükbe.
Javítani kell az együttműködést
Ahogy arról korábban már írtunk, a Financial Times birtokába került uniós jelentés szerint a közelmúltban kirobbant botrányok azt jelzik, hogy hiányosságok és hézagok vannak az Európai Unió felügyeleti szervei és a nemzeti felügyeleti szervek együttműködésében a pénzmosás elleni küzdelemben. A jelentés szerint jogilag nem kellően tisztázott a különböző pénzügyi felügyeleti szervek közötti együttműködés, nem megfelelőek az uniós országok közötti információcserét biztosítani hivatott egyezmények, és uniós szinten nincs forrás elkülönítve arra, hogy a szabályokat a gyakorlatban is érvényre juttassák.
A megszerzett dokumentum számos javaslatot is tesz a helyzet javítására. „Egyetértési megállapodást” kellene például kötni az információk megosztásáról az Európai Központi Banknak és a nemzeti felügyeleti szerveknek, és központosítani kellene olyan hatásköröket, amelyek jelenleg meg vannak osztva az uniós szervek és az EBA között. Hosszú távon pedig létre kellene hozni egy uniós szintű mechanizmust a tagállami felügyeleti szervek munkájának jobb összehangolására, illetve központosítani kellene a pénzmosás elleni küzdelem felügyeletét, és ennek érdekében akár egy új uniós szervet is létre lehetne hozni.
Túl sok hatalmat kapnak?
A magyar pénzügyminiszter szerint Magyarország támogatja a pénzmosás elleni felügyeletek közötti együttműködés megerősítését, de aggályosnak nevezte az Európai Bankhatóság megerősítését célzó törekvéseit. Varga Mihály elmondta: Magyarország nem tud támogatni olyan javaslatokat, amelyek lehetővé tennék, hogy az uniós bankhatóság a tagállami felügyeletek feje felett hozzon döntést a nemzeti hatáskörbe tartozó pénzintézetek működéséről.
Uniós illetékesek arra figyelmeztetnek, hogy bár az elmúlt években az EU több jogkört kapott a bankok felügyeletére – tehát erősödött az uniós szintű kontroll –, a pénzmosás elleni küzdelem és ennek jogi szabályozása nagyrészt nemzeti hatáskörben maradt. | https://mfor.hu/cikkek/makro/bekemenyit-brusszel-igy-harcolnak-a-penzmosas-ellen.html | https://web.archive.org/web/20201001154738/https://mfor.hu/cikkek/makro/bekemenyit-brusszel-igy-harcolnak-a-penzmosas-ellen.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/bekemenyit-brusszel-igy-harcolnak-a-penzmosas-ellen | mfor.hu | eu-news | 2018-10-11 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pénzmosás",
"átláthatóság",
"EU",
"antikorrupció",
"jogalkotás"
] | [] |
48,421 | Durván drágulhat Mészáros eszéki stadionja | Ha stadionépítésről van szó, úgy tűnik nemcsak idehaza, de a szomszédoknál is durván drágulhat a projekt. Vagy inkább Mészáros lenne a közös tényező? | Alig két hónapja, hogy augusztus elején kezdődött el a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló eszéki focicsapat új stadionjának építése és máris a projekt drágulásáról szóló információk láttak napvilágot. Az átadást 2020-ra tervezik majd, 12 ezer férőhelyes lesz, miközben a régi aréna 22 ezer főt tudott befogadni. A tervezés során azonban maradtak az eszékiek a realitások talaján: úgy vélték, nincs szükség ekkora létesítményre, hiszen jó esetben is csak évente kétszer vagy háromszor telne megy.
A beruházás az eredeti tervek szerint 10 milliárd forintot emésztett volna fel; hivatalosan 35-40 millió eurót lehetett a különböző híradásokban olvasni. A klub elnöke, Ivan Mestrovic viszont a projekt drágulására utaló nyilatkozatokat tett az elmúlt napokban.
"A létesítmények öltözőktől, orvosi szobáktól kezdve, éttermen át szállodáig minden tartalmaznak majd, a projekt értéke 35-50 millió euró között mozog. Utóbbi összeg sokkal biztosabb" - írja a sportcom.hr. Ha a jelenlegi 325 forintos euró árfolyammal számolunk, akkor az eszéki létesítmény akár 16,25 milliárd forintba is kerülhet, változatlan árfolyam mellett 25 százalékkal több pénzbe.
A Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő klub stadionépítési terveit a magyar állam is támogatta 6 millió euróval. Éppen ezért Mestrovic Orbán Viktornak is köszönetet mondott, akinek személyes befolyása nélkül nem lenne ez a projekt. "A magyarok bajnokszponzorok" - véli Mestrovic. | https://mfor.hu/cikkek/makro/durvan-dragulhat-meszaros-eszeki-stadionja.html | https://web.archive.org/web/20200915233118/https://mfor.hu/cikkek/makro/durvan-dragulhat-meszaros-eszeki-stadionja.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/durvan-dragulhat-meszaros-eszeki-stadionja | mfor.hu | eu-news | 2018-10-12 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Eszék Sport Akadémia"
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"támogatás",
"építőipar",
"stadion"
] | [] |
48,422 | Ahol mindenre jut pénz: 756 millióból parkolót építenek Kisvárdán | Férőhelyenként 612 838 forintból készül parkoló és állásonként 426 339 forintból autóbusz parkoló Kisvárdán. | Az elképesztő ütemben fejlődő, grandiózus terveket megvalósító Kisvárdán a parkolófejlesztést sem lehet elaprózni, férőhelyenként több mint félmillióból, 612 838 forintból fog elkészülni egyetlen alkalmas placc a személyautók számára a stadion környezetében. Ugyanez a fajlagos költség a buszok fogadására 426 339 forintot tesz ki.
A közbeszerzési hatóság honlapján megjelent hirdetmény szerint a VNYH-BAU Kft., és a Kisvárdán egyáltalán nem ismeretlen NYF-BAU Kft. párosa nyerte el a jogot a stadion megközelítés és parkolófejlesztésre. Igaz, a kiíró, a kisvárdai önkormányzat a munkát két részre bontotta: a hagyományos parkolók, valamint az autóbuszok számára alkalmas parkoló kivitelezésére, ám mindkét részfeladatot a két nyíregyházi cég párosa végezheti el.
A 728 állásos kocsiparkoló 446,1 millió, a 13 állásos buszparkoló pedig nettó 310,3 millió forintból készülhet el.
Az eljárás összefoglaló tájékoztatása szerint a projektbe alvállalkozókat is bevonnak:
a Jánosik és Társai Kft.-t
és a MŰSZKERÉP Kft.-t.
Ők végezhetik el a burkolatjelek festéseket, térkövezést, szakfelügyeleti munkákat, valamint az ideiglenes forgalomtechnikai munkákat.
A munkák iránt a debreceni Imprexmesterbau Kft. is érdeklődött, ám a cég ajánlatát mindkét esetben érvénytelennek minősítette az önkormányzat.
Noha ez a stadionközeli 728 férőhelyes parkoló is jóval nagyobb lesz, mint amit a Puskás Stadion mellé terveznek, egy korábbi közbeszerzési eljárásból kiderült: a városban a multifunkcionális csarnok mellé nettó 100,1 millióért építhet parkolót a Penta Industry Kft. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ahol-mindenre-jut-penz-756-milliobol-parkolot-epitenek-kisvardan.html | https://web.archive.org/web/20211018013354/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ahol-mindenre-jut-penz-756-milliobol-parkolot-epitenek-kisvardan.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ahol-mindenre-jut-penz-756-milliobol-parkolot-epitenek-kisvardan | mfor.hu | hungarian-news | 2018-10-12 00:00:00 | [] | [
"Jánosik és Társai Kft.",
"Kisvárda FC",
"MŰSZKERÉP Kft.",
"NYF Bau Kft.",
"Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Kft.",
"VNYH-Bau Kft."
] | [
"Kisvárda",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"pályázat",
"építőipar",
"állami/önkormányzati szerződések",
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
48,423 | Megkaptuk és közzétesszük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerződéseinek listáját | Még tavaly októberben kértük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK) a 2012 augusztusa óta kötött szerződéseik listáját, ám igénylésünket a NAK megtagadta. Később a NAIH felszólítására kiadták ugyan a 2014-es adatokat, ám a korábbiakat nem. A NAIH viszont semmisnek minősítette a NAK kifogásait, így annak ki kell adni minden általunk kért adatot, a 2012 augusztusa óta kötött valamennyi szerződés listáját. | Még tavaly októberben kértük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK) a 2012 augusztusa óta kötött szerződéseik listáját, ám igénylésünket a NAK megtagadta. Később a NAIH felszólítására kiadták ugyan a 2014-es adatokat, ám a korábbiakat nem. A NAIH viszont semmisnek minősítette a NAK kifogásait, így annak ki kell adni minden általunk kért adatot, a 2012 augusztusa óta kötött valamennyi szerződés listáját.
Nem sokkal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ellen elsőfokon megnyert per után, 2014 októberében közadatigénylésben kértük ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK) a 2012 augusztusa óta kötött szerződéseik listáját, amely éves bontásban tartalmazza a szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződő felek nevét, a szerződés értékét és időtartamát.
Az adatszolgáltatást a NAK először teljesen megtagadta, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felszólítására a 2014-es adatokat kiadta – a korábbi szerződések adatait azonban nem. A kamara arra hivatkozott, hogy a törvény szerint számlaszintű, tételes adatszolgáltatásra nem köteles, továbbá, hogy ilyen formában kigyűjtve az adatok nem állnak rendelkezésre.
A NAIH ezt követően kiadott és június 30-án közétett jelentése mindkét kifogást semmisnek tekinti, egyúttal iránymutatást ad e két sokat hivatkozott megtagadási okról: mi nem minősül számlaszintű ellenőrzésnek, és mikor nem lehet hivatkozni arra, hogy a kért adatok új adat előállítását jelentenék.
Miért kértük ki az Agrárkamara szerződéseit?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) működése a 2012. évi CXXVI. törvénnyel jelentősen megújult: mint azt saját honlapjukon írják, „a törvény egyik kulcseleme, hogy alanyi tagságot vezet be a mezőgazdasági, élelmiszeripari, agráripari és vidékfejlesztési szektorban. Ez jelentős, közel 400 ezer főre bővülő tagnövekedést jelent a NAK számára.”
A korábbi 5ezer forintos tagdíj helyett azóta sávosan kell fizetnie minden „tagnak a tárgyévet megelőző lezárt üzleti év nettó árbevétele alapján”:
I. tagdíjfizetési osztály 0 Ft-tól 600 ezer Ft. tagdíjalapig 2.000 Ft
II. tagdíjfizetési osztály 4 millió Ft. tagdíjalapig 5.000 Ft
III. tagdíjfizetési osztály 10 millió Ft. tagdíjalapig 10.000 Ft
IV. tagdíjfizetési osztály 25 millió Ft. tagdíjalapig 15.000 Ft
V. tagdíjfizetési osztály 50 millió Ft. tagdíjalapig 30.000 Ft
VI. tagdíjfizetési osztály 80 millió Ft. tagdíjalapig 50.000 Ft
VII. tagdíjfizetési osztály 150 millió Ft. tagdíjalapig 100.000 Ft
VIII. tagdíjfizetési osztály 350 millió Ft. tagdíjalapig 250.000 Ft
IX. tagdíjfizetési osztály 750 millió Ft. tagdíjalapig 500.000 Ft
X. tagdíjfizetési osztály 1.500 millió Ft. tagdíjalapig 750.000 Ft
XI. tagdíjfizetési osztály 1.500 millió Ft. tagdíjalap felett 1.000.000 Ft
Az Agrárkamara honlapján azonban még 2014-ben sem találtunk Üvegzseb-menüpontot, ezért gondoltuk, utánajárunk, hogy vajon mégis mire költik a törvényi erővel megnövelt létszámú tagoktól beszedett tagdíjakat, és esetleges egyéb bevételeiket, ugyanis közfeladatot ellátó szervezetként az általuk kezelt adatok közérdekű adatok.
A kamara átláthatóságával kapcsolatban az adatkérés kapcsán két problémára is fény derült. Egyrészt nem voltak fent a szervezet honlapján az ötmillió forintnál nagyobb értékű szerződések, amelyeket pedig törvényi előírás alapján köteles közzétenni. Ezt 2015. március 13-án pótolták, így ezek az adatok ma már elérhetők. Másrészt kérésre sem adták ki a szerződések egyes adatait.
A szerződéslista nem számlaszintű ellenőrzés
Az első körben általában csak listákat kérünk a szerződésekről, és nem a szerződések másolatait, hiszen nem feltétlenül akarunk minden szerződést látni. (Adott esetben ezzel sok ezer oldal másolását spórolhatjuk meg az adatgazdáknak.) Ahhoz viszont, hogy el tudjuk dönteni, konkrétan mely szerződéseket kérjük ki, tudnunk kell, hogy egyáltalán milyen szerződéseket kötöttek.
Így jártunk el a NAK esetében is. Ennek ellenére először teljes elutasítással találkoztunk, majd megkaptuk a 2014-es évre vonatkozó adatokat – a többit nem, mondván, azok megismerése a NAK gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzését jelenti.
Abban a kamara által levezett érvelésben nem keresnénk logikát, hogy ha a 2014-es szerződések megismerésének igénye legitim, akkor a 2013-as szerződésekre vonatkozóan ugyanez az igény miért nem az. És most azon sem kötözködnénk, hogy miképp lehet számlaszintű ellenőrzésről beszélni egy olyan adatkérés kapcsán, amelyben a számla szó nem is szerepel. A NAIH állásfoglalása ugyanis egyértelművé tette az egyébként is nyilvánvalót: a megkötött szerződések adatai minden esetben korlátozás nélkül, bárki által megismerhető információk.
A NAIH egyértelművé tette azt is, hogy ha a kért adatok bármilyen formában a kamara rendelkezésére állnak, akkor azokat köteles az adatigénylő által kért módon csoportosítani, amennyiben az nem jelent aránytalan terhet. Vagyis nem minősül új adat előállításának a szerződések adatainak táblázatba történő bemásolása. Az pedig nem vitatott, hogy a NAK által kötött szerződéseket a NAK kezeli, így az azok tartalmát képező minden adat már létező és kezelt adat, azokat nem az közérdekűadat-igénylés miatt kell létrehozni.
Megjegyezzük, hogy amennyiben egy ilyen adatkérés esetében az aránytalan nehézségre való hivatkozással próbálkozik egy adatgazda, akkor, más megoldás híján, a teljes szerződésállományról kérhetünk másolatot. Ez ugyan biztosan nagyobb terhet jelent az adatgazdának, de megtagadni ezt a kérést jogszerűen nehezen lehetne, hiszen csupán másolatokat kérnénk a létező iratokról.
Érdemes tehát az adatgazdáknak is végiggondolni, mikor tagadnak meg egy ilyen adatkérést az aránytalan munkateherre hivatkozva: könnyen lehet, hogy a megtagadás következménye valóban jelentős munkateher lesz.
Előadások tömkelege, lízingelt Opelek, és a Lounge Design Kft.
Nemrégiben megkaptuk az Agrárkamarától a 2013-as és 2014-es szerződések listáját, amely elég vegyes képet mutat. Az például nem derül ki, hogy pontosan mekkora összeget képviselnek a NAK ezen szerződései, ugyanis a „szerződés értéke”-oszlopban nagyon sok esetben _havi_ X forint szerepel, ám a „szerződés időtartama”-oszlopban nem a számolást megkönnyítő, dátumtól-dátumig megadott időtartam szerepel, hanem csak annyi, hogy határozott vagy határozatlan.
Mint a mesében: adtak is adatot, meg nem is, köszönjük.
Az viszont látszik a táblázatból, hogy a szerződések ellenértékét az Agrárkamara részben a Nemzeti Földalapkezelőtől (NFA) és a Magyar Vidékfejesztési Hivataltól (MVH) kapott, valamint TÁMOP-támogatásokból fedezte, részben pedig saját forrásból fizette – nyilván ez utóbbi lehet a kötelezően beszedett tagdíj.
Több megállapodás keretében összesen 37 millió forint értékben szerződött az Agrárkamara a Lounge Design Kft.-vel, amely 2011 óta kap állami megbízásokat. Ez a cég tervezte többek között a „Magyarország jobban teljesít!”-kampány, majd a bevándorlásellenes plakátkampány, és a kormányzati sikerekről szóló jelenlegi kampány („A Magyar Reformok Működnek”) kreatívjait is.
A Fehérvári úti Multi Plázában található központi irodáját az Agrárkamara havi nettó 3,1 millió forintért (+ havi nettó 200 ezer forint két raktárért és 9 db parkolóhelyért) bérli a Kométa-B Kft.-től, amely egy osztrák cégen keresztül az egyik leggazdagabb magyarként számontartott Bolgár György, és lánya, a leggazdagabb magyar nők listáján 2009-ben második helyen szereplőDálnoki-Bolgár Judit tulajdona.
A Bolgár család vagyonát megalapozó, 1993-ban alapított, az egykaros csaptelepek belső keverőegységét, a kartust gyártó Kerox Kft. 2014-ben Szijjártó Péterrrel közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 4,45 milliárd forintból építenek új gyárat Diósdon, és ezt egyedi kormányzati döntésen alapuló támogatás teszi lehetővé.
A listán 20 db, a Merkantil Zrt.-vel kötött autólízing-szerződés is szerepel: 11 esetben Opel Antara gépkocsikról van szó, 9 esetben nem szerepel a gépkocsik típusa, csak a rendszáma. 4 (gépkocsitípus-megnevezés nélküli) autólízingért egyszeri alkalommal szerződésenként 5.274.567 forintot, a többi tizenhatért darabonként 3.870.390 forintot fizettek.
Ezenkívül a Porsche Inter Auto Kft.-től bérelnek 5 autót havi 160 ezer Ft/db áron, illetve szerepel a táblázatban egy, a Császár Autószervíz Kft.-vel a LOF-484 rendszámú autóra vonatkozó kölcsönszerződés is, ám ennek értékét nem tüntették fel, ahogy az Oros-Car Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel kötött, „bérleti alapmegállapodás (gépjármű)” tárgyú szerződését sem.
Ennyi autó fényében azonban teljesen érthető, hogy van egy üzemanyagkártyára vonatkozó, nettó 3 millió forintos keretmegállapodásuk is a MOL-lal – az viszont sajnos nem derül ki a táblázatból, hogy a benzinpénz havonta vagy évente 3 millió Ft az Agrárkamaránál.
Sok magánszemélynek és néhány cégnek fizetett a kamara különböző előadások megtartásáért, szintvizsga feladatok elkészítéséért és lektorálásáért, mesterszakok írásbeli tételeinek elkészítéséért és lektorálásáért, valamint a tételkészítők koordinálásáért 40.000- 525.000 forint közötti ellenértéket összesen 8,9 millió Ft értékben.
Egy OSZTV vagy SZKTV versenybizottság munkájában való részvétel – pontozóként, szakmai segítőként – 30 és 95 ezer forintot ért, egy-egy ilyen szakmai (szántó-, cukrász, virágkötészet-, stb.) verseny lebonyolításért pedig jellemzően 1,9 millió forintot kaptak az iskolák, bár voltak ennél olcsóbbak és drágábbak is: a cukrász hagyományőrző verseny 500 ezer, a szántóverseny 600 ezer, az „országos ifjúsági őszi kegyeleti virágkötészeti verseny” csak 250 ezer, viszont a mezőgazdasági gépszerelő/gépjavító és növénytermesztési gépüzemeltető/gépkarbantartó vetélkedő együtt 3,8 millió forintba került.
A térségi és megyei gazdaszövetségek „Szakmai támogatás vizsgabizottság tagjának delegálásával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásához” címszóval 160-960 ezer forint közötti összegeket kaptak az Agrárkamarától.
Több cégtől és önkormányzattól bérel(t) különböző helyiségeket az Agrárkamara, a legolcsóbbnak közülük Mezőkovácsháza tűnik, ahol egy irodáért havi 650 (azaz hatszázötven) forintot kell(ett) fizetniük. Ásotthalom önkormányzata pedig a „2013. november 9-i III. Batáta fesztivál és disznótoros rendezvény” tárgyú megállapodás szerint nettó 39.370 forintot kapott a kamarától.
Marketing, tanácsadás, és némi jótékonyság
A Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft. egyszeri nettó 236.220 forintot kapott az „előre egyeztett időpontban korrekt tájékoztatás nyújtása” megnevezésű szerződés értelmében, ami gyakorlatilag úgy hangzik, mint egy hirdetésvásárlás.
Az Agrárkamara a táblázat szerint egyébként is nagy hangsúlyt fektet a PR-tevékenységre: a Lounge Design Kft.-vel kötött megállapodásokon kívül havi nettó 572 ezer forintért szerződtek kommunikációs tanácsadásra a Lounge Communication Kft.-vel, és szintén velük az Agromash Axpo stand dekorációjának tervezéséért és kivitelezéséért 4,6 millió forint értékben állapodtak meg.
A két cég két tulajdonosa Balásy Gyula és Mamusits Péter Dávid, utóbbi pedig egészen 2012 októberéig többségi tulajdonosa volt annak a Moonlight Event Kft.-nek, amellyel az Agrárkamara 23,9 millió forint értékben szerződött a 2013-as tájékoztatási tevékenységéhez kacsolódó feladatok ellátására – a cég egyedüli tulajdonosa azóta a korábbi kisebbségi tulajdonos, Szirtesi Zsuzsanna.
A Bartha János és Gombás Margit tulajdonában lévő Maja Consulting Kft.-nek havi nettó 960 ezer forintot fizetett az Agrárkamara tanácsadásért, valamint egyszeri alkalommal 1,9 millió forintot egy meg nem nevezett valami kivitelezéséért. Ezeket a szerződéseket – a többi érdekesnek tűnővel, vagy épp hasonlóan értelmezhetetlennel (pl. V.M. Komm Kommunikációs Tanácsadó Kft.-vel kötött 34,5 millió forint értékű valamilyen vállalkozási szerződés) együtt újabb közadatigénylésben kérjük ki, hogy részletesen megismerhessük a tartamukat.
Azért a tagoknak is jutott valami a befizetett tagdíjakból: az Agrárkamara 5,3 millió forintot fizetett választási értesítő levelek postai úton való eljuttatásáért, és 42 milliót „Kamarai tagok részére tagsági dokumentumok nyomdai előállítása és postázása tagok részére” címszóval az A4C Marketing Kft.-nek, amely három magánszemély, Hrehuss Pál, Szijj György, és Vas Zoltán tulajdonában van.
Jótékonyságra is áldozott vásárlás közben az Agrárkamara, igaz, nem sokat: összesen 140.800 forintért vettek névjegykártyákat a Kézenfogva Alapítványtól, amely a fogyatékos emberek társadalmi befogadásáért dolgozik 1993 óta.
Az Agrárkamarától kapott szerződéslista itt megtekinthető (Google Drive).
Erdélyi Katalin – M.Tóth Balázs
Havonta csak egy ezres: már csak 1120 új előfizetőre van szükségünk | https://atlatszo.hu/kozugy/2015/07/22/megkaptuk-es-kozzetesszuk-a-nemzeti-agrargazdasagi-kamara-szerzodeseinek-listajat/ | https://web.archive.org/web/20200920045108/https://blog.atlatszo.hu/2015/07/megkaptuk-es-kozzetesszuk-a-nemzeti-agrargazdasagi-kamara-szerzodeseinek-listajat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megkaptuk-es-kozzetesszuk-a-nemzeti-agrargazdasagi-kamara-szerzodeseinek-listajat-1 | atlatszo.hu | hungarian-news | 2015-07-22 11:11:00 | [] | [
"Kecskeméti Városi Televízió Nonprofit Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Moonlight Event Kft.",
"Nemzeti Agrárgazdasági Kamara"
] | [] | [
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
48,424 | Seszták köréhez kerülhet az utolsó kaszinó | A cégadatok szerint 100 millió forint jegyzett tőkével 2018. február 7-én alakult meg győri székhellyel a Casino Win Miskolc Kft., melynek főtevékenysége szerencsejáték, fogadás. Tulajdonosa a győri és pécsi kaszinók koncesszióját is elnyerő Treff-Klub Kft. Igaz, a koncessziós szerződés még nem jelent meg a kormany.hu-n, mégis minden jel arra utal, a Rákosfalvy Zoltán által tulajdonolt Treff-Klub viheti a miskolci kaszinót is. | A kormány 2012-ben teljesen felforgatta a szerencsejáték-piacot: koncessziós jogokhoz kötve összesen 11 kaszinó működhet jelenleg Magyarországon. Tíznek már megvan a működtetője és minden jel arra utal, hogy a 11. kaszinót - melynek helyszíne Miskolc - sem egy a piacon eddig ismeretlen személy nyithatja meg.
A cégadatok szerint 100 millió forint jegyzett tőkével 2018. február 7-én alakult meg győri székhellyel a Casino Win Miskolc Kft., melynek főtevékenysége szerencsejáték, fogadás. Tulajdonosa a győri és pécsi kaszinók koncesszióját is elnyerő Treff-Klub Kft. Igaz, a koncessziós szerződés még nem jelent meg a kormany.hu-n, mégis minden jel arra utal, a Rákosfalvy Zoltán által tulajdonolt Treff-Klub viheti a miskolci kaszinót is. Egyrészt ezt erősítik meg a piaci információnk is, másrészt a Rákosfalvyék által nyitott első, győri egységért a Casino Win Kft. felel, a pécsiért a Casino Win Pécs, így pedig nem megalapozatlan a következtetésünk, miszerint Miskolcon a Casino Win Miskolc nyit kaszinót.
A miskolci kaszinóval Rákosfalvy Zoltán a második legnagyobb kaszinótulajdonos lehet Magyarországon.
5 budapesti kaszinót Andy Vajna üzemeltet,
a pécsi, a győri és a miskolci kaszinók Rákosfalvy Zoltán érdekeltségei,
a debreceni és nyíregyházi egység Szima Gábor és a debreceni focicsapat tulajdonában van,
a soproni kaszinóba pedig Garancsi István szállt be.
A Casino Win Miskolc ügyvezetője a kisvárdai Kruppa Zsolt András, akinek felesége Seszták Miklós feleségével közös vállalkozásban volt érdekelt. Kruppa a teljes kaszinóbirodalom irányítója, hiszen a miskolci egység mellett az anyacég, a Treff-Klub Kft., valamint a győri kaszinót működtető Casino Win Kft., és a pécsi egységért felelős Casino Win Pécs Kft. ügyvezető igazgatója is.
A Treff-Klub Kft. tulajdonosa a győri önkormányzat ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán, aki sajtóhírek szerint korábban a Fidesz-frakciónak is dolgozott. A Treff-Klub egyébként nem új társaság, Rákosfalvy előtt Zámbó Istváné volt a cég, aki korábban Kisvárda alpolgármestere, önkormányzati képviselője volt.
Lassan indultak be a kaszinók
A Treff-Klub Kft. tavaly könyvelhetett el nyereséget első alkalommal, valamivel több mint 10 millió forintot. A győri kaszinó működésének első teljes évében közel 1,5 milliárdos bevételre tett szert, amiből 20 millió forint nyereség maradt. A pécsi egységhez 162 millió bevétel folyt be, amiből 11,5 milliós nyereség maradt a végén 2017-ben. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/sesztak-korehez-kerulhet-az-utolso-kaszino.html | https://web.archive.org/web/20201021161351/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/sesztak-korehez-kerulhet-az-utolso-kaszino.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sesztak-korehez-kerulhet-az-utolso-kaszino | mfor.hu | hungarian-news | 2018-10-15 00:00:00 | [
"Kruppa Zsolt András",
"Rákosfalvy Zoltán",
"Seszták Miklós"
] | [
"Casino Win Kft.",
"Casino Win Miskolc Kft.",
"Treff-Klub Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Miskolc"
] | [
"ügyvédek",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
48,425 | 50 milliárdot kaszál, aki megörökli Vajna kaszinóit, pedig neked is járna belőle | Még hat év van hátra a koncesszióból, és az éves tiszta profit valószínűleg meghaladja majd a 8 milliárdot. Mindez egy állami cégé is lehetne. | A szerencsejáték a vasárnap elhunyt Andy Vajna egyik legrégebbi magyarországi üzleti tevékenysége volt, a Las Vegas Casino 1992 óta működik a fővárosban, a Széchenyi István téren. Nem volt azonban mindig sikeres, 1999 és 2002 között veszteséget termelt az üzemeltető cég.
2010-ben már nyereséges volt, de a profit meg sem közelítette azt a szintet, amelyet Vajna kaszinóhálózata a szerencsejáték-piac 2010 utáni teljes átalakítása után ért el. Mint emlékezetes, a parlament kormánypárti többsége 2012-ben egy nap alatt betiltotta a nyerőgépek üzemeltetését, kizárólag a játékkaszinókban maradhattak meg. Ekkor ezekből mindössze három működött az országban, a Las Vegason kívül a Szerencsejáték Zrt. által üzemeltetett, szintén fővárosi Tropicana, valamint a többségében osztrák tulajdonú Casino Sopron.
A kaszinópiac újraosztásának a 2014-es választások után veselkedett neki a kormány. Országosan 11, a fővárosban 5 koncessziót lehetett kiosztani, és utóbbiakat kivétel nélkül Vajna érdekeltségei kapták. Ez azért volt még a magyar közállapotok ismeretében is megdöbbentő fejlemény, mert
a kormány még azt sem engedte meg, hogy az állam saját cége, a nyereségével a költségvetést gyarapító Szerencsejáték Zrt. megtartsa az egyetlen kaszinóját.
Pedig a cégnek ennél sokkal nagyobb ambíciói voltak, mind a 11 koncesszióra pályázott, de saját tulajdonosa gáncsolta el. Pedig a referenciája remek volt, a Tropicana szép nyereséget termelt.
A kormány és a parlamenti többség a továbbiakban sem volt szégyenlős, ha segíteni kellett Vajna kaszinóit. Az összes esetre nem térnék ki részletesen, röviden ezeket érdemes megemlíteni:
2012. október: nyerőgépek csak kaszinókban működhetnek tovább.
2013. november: a koncessziós díj leírhatóvá válik a játékadóból. A Las Vegas révén ezzel Vajna egymilliárdot spórol, az öt kaszinóval számolva pedig ez évi 3,8 milliárdos megtakarítás a számára.
2014. május: Vajna érdekeltsége kapja meg mind az öt fővárosi kaszinókoncessziót.
2014. július: a koncessziós díj áfa-mentessé válik. Ez évi egymilliárdos megtakarítás Vajnának*Igaz, egyes szakértők szerint külön jogszabályalkotás nélkül is mentes lenne ez a befizetés a forgalmi adó alól..
2014. szeptember: módosítják két késésben lévő Vajna-kaszinó koncessziós szerződésének kezdő időpontját, így az üzletembernek nem kell befizetnie mintegy félmilliárd forintot.
2014. november: a koncessziós díjat az állam jóváhagyásával harmadik fél – szakemberek szerint akár offshore vállalkozás – is fizetheti.
2015. október: az üzemeltethet online kaszinót, aki a hagyományos formára vonatkozó koncesszióval rendelkezik.
2017. szeptember: Engedélyt kap az egyesülésre Vajna két kaszinóüzemeltető cége, így évi 1,7 milliárd forinttal*a 2016-os forgalom alapján készült a számítás kevesebb adót kell fizetnie.
Mindezek mellett az is figyelemre méltó, hogy Vajna érdekeltsége annak köszönhetően kaphatta meg pályázat nélkül a koncessziókat, hogy a kormányzat megbízható szerencsejáték-szervezőnek nyilvánította. Ennek a nem sokkal korábban kitalált jogi kategóriának az az egyik feltétele, hogy a kormány átláthatónak nyilvánítsa az adott cég tulajdonosi hátterét. Pedig ez akkoriban igencsak kacifántos volt, és a koncessziós szerződésben szerepeltetett (pdf, 19. oldal) tulajdonosi lánc eltért a nemzetközi cégadatbázisok alapján feltárhatótól. Utóbbiak szerint az egyes szinteken voltak Luxemburgban, Hollandiában, a Holland Antillákon és az Egyesült Államokban bejegyzett cégek is. A nyilvánosság tehát nem győződhetett meg arról, ki a végső haszonhúzója a magyar állam által kiadott koncessziónak.
A tulajdonosi szerkezet azóta megváltozott, a kaszinókat az utóbbi években már a magyarországi AV Investments Kft.-n keresztül birtokolta Vajna egy érdekes, határokon átnyúló cégstruktúrán keresztül. Ebben Vajna magyar vagyonkezelője birtokol egy luxemburgi céget, amely egy másik luxemburgit, amely a magyar kaszinók tulajdonosa*A kaszinókat, az online-t is beleértve, az LVC Diamond Kft. üzemelteti, ennek tulajdonosa a Las Vegas Casino Zrt., a továbbiak az ábrán láthatók.; a kaszinókból érkező osztalék pedig ugyanezt az utat teszi meg, csak fordítva.
Ez pedig nem kevés pénz: 2016-ban 10,1 milliárd, 2017-ben 7,4 milliárd forint volt az osztalék. A 2018-ast csak akkor fogjuk megtudni, amikor – legkésőbb május végéig – megjelenik a társaság tavalyi beszámolója, ahogy azt is, hogy ment a kaszinóknak tavaly. Az adózott nyereség növekvő tendenciája mindenesetre egyelőre fennmaradt azt követően is, hogy a működő kaszinók száma elérte a maximális ötöt.
Könnyen elképzelhető, hogy újabb megugrást láthatunk majd a számokban, ugyanis a Las Vegas online kaszinója – amely a magyar jogértelmezés szerint az egyetlen törvényesen működő szolgáltató idehaza – 2017. április közepén indult. Vagyis nem működött egész évben, plusz az ismertségét is fel kellett építeni, így 2018-ban már minden bizonnyal sokkal több pénzt termelt.
Ennek alapján – hacsak nem lesz válság – nem tűnik túlzásnak valamivel több mint 8 milliárdos tiszta profitot feltételezni a következő évekre.
Az eredetileg egy évtizedes koncesszióból még hat év hátravan, ami azt jelenti, hogy 2024 végéig körülbelül 50 milliárd forintos tiszta nyereségre számíthat, aki birtokon belülre kerül.
Azaz képletesen mindenkinek járna Magyarországon több mint 5000 forint, ha a kormány Vajna helyett az állam cégének adta volna a koncessziót. A korábbi kaszinós és a más szerencsejáték-formákban azóta is mutatott teljesítménye alapján ugyanis megalapozottan feltételezhetjük, hogy a Szerencsejáték Zrt. ugyanilyen eredményesen működtetné a kaszinókat, ebben az esetben pedig a profit az államé, azaz minden magyar állampolgáré lenne. | https://g7.hu/penz/20190125/50-milliardot-kaszal-aki-megorokli-vajna-kaszinoit-pedig-neked-is-jarna-belole/ | https://web.archive.org/web/20220519221425/https://g7.hu/penz/20190125/50-milliardot-kaszal-aki-megorokli-vajna-kaszinoit-pedig-neked-is-jarna-belole/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/50-milliardot-kaszal-aki-megorokli-vajna-kaszinoit-pedig-neked-is-jarna-belole | G7 | hungarian-news | 2019-01-25 13:26:44 | [
"Andy Vajna"
] | [
"AV Investments Kft.",
"Las Vegas Casino Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
48,426 | 236 millióból jön az újabb kormányzati kampány - itthon és külföldön is | A közbeszerzés tárgya az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása". | Újabb kommunikációs kampány jön több mint 236 millió forintból - derül ki abból az összefoglaló tájékoztatásból, amit a Nemzeti Kommunikációs Hivatal töltött fel a közbeszerzési hatóság adatbázisába.
A közbeszerzés tárgya az
"Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása",
aminél több nem derül ki a dokumentumból. Véleményünk szerint azonban a kampány fókuszában az európai parlamenti választások és a migráció lesz.
Minderre nettó 236,2 millió forint jut, aminek 30 százaléka, vagyis 70,8 millió opciós tétel.
Tekintve, hogy korábban a Nemzeti Kommunikációs Hivatal kommunikációs tendereiből kvázi kizárták Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit, a Balásy Gyulához köthető New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. dolgozhat a kampányon.
Alvállalkozóként a megszokott cégeket vonják be: a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.-t, valamint a p2m Consulting Kft.-t.
A New Land Media Kft. tavaly hatalmasat növekedett, hiszen a korábbi 1,5 milliárd forint után több mint 25 milliárdos bevétel folyt be a cég kasszájába. Ebből a végén 2,1 milliárdos tiszta nyereség maradt. Ehhez képest a Lounge Design sokkal kisebb volumenű társaság, hiszen "csak" 3,1 milliárdos bevételre tettek szert (2016-ban 783 millió forint volt), és végül 1,1 milliárdos nyereséget könyvelhettek el. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/236-milliobol-jon-az-ujabb-kormanyzati-kampany--itthon-es-kulfoldon-is.html | https://web.archive.org/web/20190902161634/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/236-milliobol-jon-az-ujabb-kormanyzati-kampany--itthon-es-kulfoldon-is.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/236-milliobol-jon-az-ujabb-kormanyzati-kampany-itthon-es-kulfoldon-is | mfor.hu | hungarian-news | 2018-10-16 00:00:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Kód Piac- Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft.",
"p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"hirdetés"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
48,427 | Az öröklésre is gondolt Andy Vajna, amikor nem sokkal halála előtt átszervezte cégbirodalmát | Vajna hatalmas céges manővereket csinált a közelmúltban. Közel hárommilliárd forintnak viszont nyoma veszett. | “Az üzletrész csak átruházás, megszűnt tag jogutódlása, öröklés, valamint háztartási közös vagyon megosztása esetén osztható fel.”
Ez a mondat szerepel abban az egyoldalas, 2018. november 30-i keltezésű jegyzékben, ami Andrew G. Vajna, azaz Vajna András György halála előtt utoljára érkezett be a cégbíróságra a mogul legtöbb magyarországi tulajdonát összefogó céghez. Vajna halála a közvéleményt váratlanul érte, bár utólag többen jelezték, hogy az üzletember környezetében ismert volt betegsége. Az Index szerint ugyanakkor élete utolsó heteiben nagy erőkkel dolgozott cégügyein.
Ennek a lázas munkának legalábbis egy részét a cégbíróságon, nyilvános dokumentumokban is követni lehet.
Vajna legtöbb magyar érdekeltségét az AV Investments Kft. nevű cég fogta össze: itt van a TV2, a műsorgyártással foglalkozó IKO Holding Kft. hatoda,*ezen a cégen számos NER-hatalmassággal osztozott Vajna a Nobu étterem, a Rádió 1 és az annak reklámidejét értékesítő cég,*Sorban a Buno Kft., Radio Plus Kft., Media Time Kft. néhány hónapja az Est Média Nyrt. egy jelentősebb tulajdonrésze, továbbá néhány divatbolt és ingatlanprojekt cége is (köztük a Költő Estates Kft., amely legutóbbi beszámolója szerint 575 millió forintot költött egy meg nem nevezett “egylakásos lakóépület” vételára és felújítása során felmerült költségekre).
Ennek a méretes cégcsoportnak korábban Vajna magánszemélyként volt a száz százalékos tulajdonosa. Egészen tavaly novemberig, amikor is néhány nagyívű manőver segítségével teljesen átalakította a viszonyokat.
Vajna létrehozott egy céget AV Perfect Kft. néven, és ebbe belepakolta*Szakszóval apportálta. az AV Investments-et, pontosabban ennek 90 százalékát. Majd ugyanezzel a lendülettel Vajna elcserélte ezt az egész tulajdonrészt amerikai filmgyártó és filmes jogokat birtokló vállalata, a Cinergi Pictures Entertainment Inc. újonnan kibocsátott B sorozatú részvényeire. Ezzel az AV Perfect Kft. az amerikai cég szűken többségi tulajdonosává válhatott.*Az AV Investments 130,5 millió dollárra értékelt 90 százalékáért 30 881 darab újonnan kibocsátott B sorozatú részvényt kapott az AV Perfect. A Cinerginek összesen 30 ezer darab részvénye volt eddig, és az amerikai cég a pesti cégbíróságon olvasható dokumentumok szerint összesen 70 ezer részvényt bocsáthat ki.
A dokumentumokból az is kiolvasható, hogy a Cinergi már korábban megszerezte az AV Investments tizedét, hiszen a 90 százalék átruházása után kizárólagos és egyedüli taggá és tulajdonossá vált a magyar cégben. A lépéseket novemberben hozták meg, a cégbíróság december közepén jegyezte be őket.
Igaz, az átszerezésbe többször is hiba csúszott a jelek szerint. Vajna, valamint a papírokat előkészítő ügyvédje és auditorja, Pintér Aurél és Tremmel Zoltán először “elírás folytán” véletlenül nem az üzletrész 90 százalékos, hanem a 100 százalékos értékét tüntette fel az apportnál. Ezt igyekeztek kijavítani, de a matematika másodszorra sem volt tökéletes. Ha a teljes AV Investments teljes értéke 155,1 millió dollár (42,2 milliárd forint), akkor a 90 százalékos tulajdoni aránynak 139,6 millió dollárt kellene érnie. Tremmel cége, az NTC Audit azonban valamiért 9 millió dollárral kevesebbnek, 130,5 millió dollárnak adta meg az üzletrész értékét.
Tehát 9 millió dollár, mintegy 2,5 milliárd forint a nagy cégügyi manőverek során eltűnt, és erre sem az árfolyammozgások, sem a részvénystruktúra különbözősége nem ad magyarázatot.
A Cinergi Pictures Entertainment Inc. székhelye egyébként Las Vegasban van (egészen pontosan ebben az irodaépületben), de nem Nevada államban jegyezték be, hanem Delaware-ban. Ennek az apró államnak az a sajátossága, hogy az Egyesült Államokon belül biztosít lehetőséget lényegében offshore működésre, anonim cégtulajdonlásra. Azt mégis tudni lehet, hogy a Cinergi egy a karib-szigeteki Holland Antillákhoz tartozó szigeten, Curaçao-n bejegyzett cég tulajdonában van (Valdi NV), aminek már tényleg lehetetlen kideríteni a tulajdonosát. Ugyanakkor fontos, hogy mind a Cinergi, mind a Valdi ügyvezetője Vajna volt.*A kilencvenes években az Intercom Kft. tulajdonosa is a Valdi NV volt, ami már akkor is Vajnához kötődött.
A nehezen átlátható, határokon átnyúló, részben offshore helyszíneken működő cégháló miatt még a friss felértékelés ellenére is nehéz megbecsülni, hogy mekkora vagyont hagyhatott hátra Vajna,
de akár 100 milliárdos is lehet a végösszeg.
Az AV Investments elmúlt hónapokban össze-vissza tologatott, 42 milliárdra értékelt üzletrészéért ugyanis csak 50 százalék körüli részesedés járt a Cinergiben, ami így logikusan kétszer ennyit is érhet. Márpedig a Cinergi – a kibogozhatatlan offshore háttér ellenére – minden bizonnyal Vajna teljes tulajdonában volt. A céget ugyanis egyedül alapította még 1989-ben, és számos olyan sikert ért el vele, ami miatt érzelmi kötődése is lehetett a céghez. A Cinergi olyan filmek gyártásában és forgalmazásában vállalt szerepet, mint az Evita, a Dredd bíró vagy a Die Hard sorozat harmadik része (ez utóbbinak a jogait két évtizeddel ezelőtt 11,5 millió dollárért adta el a Fox stúdiónak).
Így csak a Cinergi 84 milliárd forintot érhet. És ebben még nincsenek is benne Vajna hazai kaszinóérdekeltségei, amelyek egyáltalán lehetővé tették Vajnának, hogy ilyen nagy magyar vagyonra tegyen szert. Az államilag garantált osztalékmilliárdokat évről évre stabilan szállító kaszinócég, a Las Vegas Casino Zrt. nem tartozott az AV Investments alá, ennek tulajdonosa ugyanis egy luxemburgi vállalkozás volt. Azt nem tudni, hogy ki birtokolja a Las Vegas Casino sárl.-t, de nagy kétségek itt sem lehetnek, hiszen a cég igazgatója Vajna volt. Persze ezek a kaszinók kizárólag az állami hatóság jóindulatának függvényében, a kellő elszántsággal bármikor visszavonható koncesszió eredményeként termelik a pénzt, ezért piaci alapon nincs sok értelme beárazni őket.
UPDATE: a luxemburgi cégbírósági adatokból úgy tűnik, hogy 2014 óta valójában az AV Investments Kft. birtokolja a Las Vegas Casino-t is, két luxemburgi cég közbeékelésével.*Az AV Invesments Kft. birtokolja a luxemburgi AV Investments sárl.-t, amely a Las Vegas Casino sárl. 100 százalékos tulajdonosa. (Emellett a V2 Invest Kft. 50 százalékát is birtokolja.) A luxemburgi Las Vegas Casino sárl. pedig a Las Vegas Casino Kft., illetve 2018 elejétől Zrt. tulajdonosa.
Korábban bonyolultabb, a Holland Antillákra nyúló cégstruktúrán keresztül birtokolta Vajna a kaszinók luxemburgi anyacégét.
A hozzáférhető dokumentumokból azt nem lehet kideríteni, hogy Vajna hogyan rendelkezett erről az örökségről. Felesége, Vajna Tímea korábban a bulvármédiában ellentmondásos nyilatkozatokat tett arról, hogy van-e házassági szerződés köztük, ám az jelezhet valamit, hogy a hozzá köthető cégekben külön megjelent tulajdonosként. Vajna Tímea ugyanis a korábban szépségversenyeket szervező Beauty Enterprises Kft. 50 százalékos tulajdonosa az AV Investments mellett. A Beauty Enterprises önmagában is valóságos cégbirodalom: birtokolja a két fánkcég, a Mr. Funk és a Donut Library Kft. kétharmadát, valamint a Dorottya Diamond nevű ékszerüzlet 49 százalékát. | https://g7.hu/kozelet/20190122/az-oroklesre-is-gondolt-andy-vajna-amikor-nem-sokkal-halala-elott-atszervezte-cegbirodalmat/ | https://web.archive.org/web/20230321134453/https://g7.hu/kozelet/20190122/az-oroklesre-is-gondolt-andy-vajna-amikor-nem-sokkal-halala-elott-atszervezte-cegbirodalmat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-oroklesre-is-gondolt-andy-vajna-amikor-nem-sokkal-halala-elott-atszervezte-cegbirodalmat | G7 | hungarian-news | 2019-01-22 13:32:00 | [
"Andy Vajna",
"Tremmel Zoltán"
] | [
"AV Investments Kft.",
"Cinergi Pictures Entertainment Inc.",
"Est Media Vagyonkezelő Nyrt.",
"IKO Holding Kft.",
"Las Vegas Casino Kft.",
"Rádió 1",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"offshore",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
48,428 | Kimondta a strasbourgi bíróság: tisztességtelen volt a tankönyvpiac államosítása | Elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt, kimondván: a hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cég jogait. | Elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt, kimondván: a hatóságok megsértették több, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cég jogait.
A felperesek - a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt fordultak a törvényszékhez.
MTI Fotó: Komka Péter
Az EJEB kimondta: az átalakítás tisztességtelen terheket rótt az érintett vállalatokra, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.
Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kimondta-a-strasbourgi-birosag-tisztessegtelen-volt-a-tankonyvpiac-allamositasa-.html | https://web.archive.org/web/20200814170732/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kimondta-a-strasbourgi-birosag-tisztessegtelen-volt-a-tankonyvpiac-allamositasa-.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/kimondta-a-strasbourgi-birosag-tisztessegtelen-volt-a-tankonyvpiac-allamositasa | mfor.hu | eu-news | 2018-10-16 13:51:00 | [] | [] | [] | [
"oktatás",
"ítélet/döntés",
"versenykorlátozás - kartell",
"EU",
"könyvkiadás",
"államosítás"
] | [] |
48,429 | További 1,5 milliárd forintért dolgozik a Várban a WHB és a Garage Kft. a Pénzügyminisztérium épületén | Utólagos épületszigetelési és szakági építési munkákat, illetve bontást végez Tiborcz István üzlettársának cége, a West Hungária Bau (WHB) Kft. a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen a Pénzügyminisztérium leendő épületén, amelynek összköltsége ezzel már 18 milliárd forintnál jár. | Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában megjelent tájékoztató szerint a munkákra a Nemzetgazdasági Minisztérium, jelenleg már a Pénzügyminisztérium Szentháromság tér 6. szám alatt történő elhelyezésének műemléki épületrekonstrukciója miatt van szükség, és azok még a kivitelezés első üteméhez kapcsolódnak.
A Pénzügyminisztérium leendő épületének kivitelezését több részletben bonyolítja a beruházásra létrehozott, állami tulajdonú projektcég, a PM-TÉR6 Beruházás-szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.
Az első ütemre vonatkozó közbeszerzés keretösszege nettó 9,8 milliárd forint volt, amelyből a WHB-nak és a Garage Kft.-nak többek között a homlokzatot és a tetőt kellett rendbe tennie. A kivitelezés második ütemében további 7 milliárd forintot költenek az egykori királyi pénzügyminisztérium rekonstrukciójára, ezt a munkát szintén a WHB és a Garage Kft. végezheti el.
Az első ütemhez kapcsolódó mostani, közel 1,5 milliárdos megbízással már 18 milliárd forintnál jár a régi Pénzügyminisztérium újjáépítése. Az építkezést 2018 novemberében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány.
A WHB a Várban más munkákat is elnyert: a Laki Épületszobrász Zrt.-vel közösen nettó 3,479 milliárd forintért építi újjá a királyi lovardát a Budai Várnegyed területén található Csikós udvarban, valamint további 3,5 milliárdért rekonstruálja a Főőrség épületét és a Stöckl-lépcsőt.
A Vár teljes átépítésének költsége legalább 200 milliárd forintba fog kerülni a magyar adófizetőknek, de szakértők szerint akár 1.000 milliárd is lehet a végösszeg. Ennek részeként alakították ki az egykori Karmelita-kolostorban az új miniszterelnöki irodát, ahova az Iparművészeti Múzeumból kölcsönöztek szőnyegeket, dekorációnak pedig a Szépművészeti Múzeumból festményeket és szobrokat.
Historizáló populizmus 200 vagy 1000 milliárdért – a budai várnegyed átépítésének költségei from atlatszo.hu on Vimeo.
Címlapkép: Az újjáépített Pénzügyminisztérium látványterve (forrás: Tervlap.hu) | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/25/tovabbi-15-milliard-forintert-dolgozik-a-varban-a-whb-es-a-garage-kft-a-penzugyminiszterium-epuleten/ | https://web.archive.org/web/20230205151033/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/25/tovabbi-15-milliard-forintert-dolgozik-a-varban-a-whb-es-a-garage-kft-a-penzugyminiszterium-epuleten/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabbi-15-milliard-forintert-dolgozik-a-varban-a-whb-es-a-garage-kft-a-penzugyminiszterium-epuleten | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-24 14:39:00 | [] | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Pénzügyminisztérium",
"PM-TÉR6 Nonprofit Kft",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"építőipar",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése"
] |
48,430 | Egy év alatt 267 kirendelést kapott egy ügyvéd a XIX. kerületi rendőrkapitányságtól | Mint arról korábban már beszámoltunk, a XIX. kerületi Rendőrkapitányság 2 millió forint költségtérítést kért egy adatigénylőtől, aki arra volt kíváncsi, hogy 2016-ban hány ügyvédet foglalkoztattak kirendelt védőként, és az összes közül mennyi kirendelést kapott a legtöbbet foglalkoztatott ügyvéd. Az igénylő nem fizetett, hanem inkább tőlünk kért segítséget, és perelt. Jogerősen nyert, az eljárás végén még a rendőrségnek kellett fizetni több mint negyedmillió forint perköltséget. Az ítélet alapján pedig döbbenetes számot közölt a rendőrség: 2016-ban 384 ügyben rendeltek ki védőt, ebből egyetlen védőnek jutott 267 kirendelés. Vagyis az összes kirendelés 69,5 százaléka az övé lett, és kb. minden munkanapra jutott egy kirendelése. | Mint arról korábban már beszámoltunk, a XIX. kerületi Rendőrkapitányság 2 millió forint költségtérítést kért egy adatigénylőtől, aki arra volt kíváncsi, hogy 2016-ban hány ügyvédet foglalkoztattak kirendelt védőként, és az összes közül mennyi kirendelést kapott a legtöbbet foglalkoztatott ügyvéd. Az igénylő nem fizetett, hanem inkább tőlünk kért segítséget, és perelt. Jogerősen nyert, az eljárás végén még a rendőrségnek kellett fizetni több mint negyedmillió forint perköltséget. Az ítélet alapján pedig döbbenetes számot közölt a rendőrség: 2016-ban 384 ügyben rendeltek ki védőt, ebből egyetlen védőnek jutott 267 kirendelés. Vagyis az összes kirendelés 69,5 százaléka az övé lett, és kb. minden munkanapra jutott egy kirendelése.
Mi az a kirendelés?
Vannak esetek, amikor egy büntetőeljárásban kötelező a védelem. Például ha a gyanúsított fogva van tartva, vagy éppen fiatalkorú, vagy nem beszéli a magyar nyelvet. Egészen tavalyig ha ilyen esetben a gyanúsítottnak nem volt védője, a rendőrség rendelt ki számára egyet. Vagyis a rendőrség választotta ki, hogy ki legyen az a védő, aki az eljárásban a rendőrséggel szemben képviseli a gyanúsítottat.
A rendszer számos kérdést vetett fel: Mennyire bízhat meg a gyanúsított abban a védőben, akit az ellene nyomozó rendőr választott neki? Meddig tud független lenni egy védő, ha esetleg egyik megélhetési forrása attól függ, hogy a rendőrség őt rendeli-e ki? És a rendőrség olyan ügyvédet rendel ki, aki teljes gőzzel védi a vádlottat, vagy inkább olyat, aki a kötelező körökön túl nem nehezíti a nyomozást? Végül mennyire méltányos az ügyvédekkel szemben az, ha a kirendeléses ügyek aránytalanul néhány ügyvédnél koncentrálódnak?
Természetesen nem lehet általánosítani sem a rendőrség, sem a kirendelt védők munkáját illetően, de a magyar rendszer működésével kapcsolatos gondok elég jól dokumentáltak. A területet közel két évtizede elemző Magyar Helsinki Bizottság 2008-as adatkérése például megdöbbentő eredményt hozott.
A kapott adatok szerint a harminchétből tizenkilenc helyi kapitányságon az ügyek több mint harmadában ugyanazt a védőt rendelték ki, hét esetben a kirendelések több mint 50%-át egyetlen védő kapta meg. Tizennyolc esetben az első három helyen szereplő védők együtt az összes ügy legalább 70%-át kapták meg. Egy több mint tíz évvel ezelőtti kutatásban pedig arra derült fény, hogy a kirendelt védők jelentős része nem jelenik meg az első kihallgatáson, ahogy az eljárás többi részében is alacsonyabb az aktivitásuk a meghatalmazott védőkhöz képest.
A probléma kezelése céljából az új büntetőeljárási törvény alapján tavaly óta fő szabály szerint már nem is a nyomozóhatóság választja ki a védőt, de ennek tapasztalatait még nem vizsgálták.
A konkrét ügy és az adatok
Az eljárás részletes leírása korábbi cikkünkből megismerhető. A lényeg, hogy négy számért kért a rendőrség több mint kétmillió forint költségtérítést: mennyi volt az összes kirendelés és az összes kirendelt védő, mennyi volt az első és a második legtöbbször kirendelt védő ügyeinek száma.
A bíróság szerint nem kérhet költségtérítést a rendőrség azért, hogy statisztikai adatokat szolgáltasson a kirendelt védőkről A XIX. kerületi kapitányság 2 millió forint költségtérítést kért egy adatigénylőtől, aki arra volt kíváncsi, hogy 2016-ban hány ügyvédet foglalkoztattak kirendelt védőként, és az összes közül mennyi kirendelést kapott az első és második legtöbbet foglalkoztatott ügyvéd. Az igénylő nem fizetett, hanem inkább tőlünk kért segítséget, és perelt.
A rendőrség perbeli állítása szerint a négy adat kinyeréséhez 2.043 ügyiratot kell papír alapon átnézni, ami 512 órába telik.
A jogerős ítélet alapján kapott adatok eléggé mást mutatnak. Egyrészt összesen 384 alkalommal rendeltek ki védőt – vagyis 2.043 akta minden egyes lapját nyilván nem kellett végignézni ahhoz, hogy kiderüljön, 384 ügyben volt kirendelés. Másrészt az 512 óra az 64 munkanap, ha ezt négy rendőr is végzi teljes munkaidőben – ahogy a rendőrség állította a perben -, az akkor is 16 teljes munkanap 4 rendőrnek.
Ehhez képest a jogerős ítéletet a bíróság 2018. december 22. napján kiadmányozta (a másodfokú tárgyaláson a rendőrségnek nem volt jelen képviselője, pedig ők fellebbeztek), és a választ a rendőrség 2019. január 11-én küldte meg az Átlátszó által működtetett Kimittud-rendszeren keresztül. A két időpont között eltelt 19 nap, amiből három karácsony volt, egy szilveszter, egy újév, de az is valószínűtlen, hogy 2018. december 22. napján azonnal megkezdte a munkát a rendőrség, és a két ünnep között, valamint január első hetében minden nap négy rendőr ezzel foglalkozott. Így utólag sem tűnik reálisnak az 512 óra munkaigény.
De engedjük meg, hogy tényleg 512 munkaóra volt mindez, mert valamit nem veszünk figyelembe ebben a találgatásban. A számok akkor is árulkodóak.
Közel 70%-ban ugyanaz a védő volt
A jogerős ítélet alapján megadott tájékoztatás szerint 2016-ban összesen 384 védőkirendelő határozat született a XIX. kerületi Rendőrkapitányságon, vagyis ennyi ügy volt, amikor kötelező volt a büntetőeljárásban a védelem, de a gyanúsított nem hatalmazott meg védőt, ezért a rendőrség rendelt ki számára egyet. Összesen 18 védő között oszlott meg a 384 kirendelés. Érdemes tudni, hogy Budapesten a kirendelhető védők száma több száz volt.
Ennél is érdekesebb adat, hogy a 384 kirendelésből a legtöbbet kirendelt védő 267-t kapott. Ez az összes ügy 69,5%-a. És 2016-ban 255 munkanap volt. Természetesen egy nap több kirendelésre is sor kerülhetett, és kirendelés hétvégén is van, matematikailag semmi gond ezzel.
De az már kérdéseket vet fel, hogy egy ügyvéd hogyan tud 267 eljárásban védelmet ellátni úgy, hogy nyilván van előző évről áthúzódó ügye is. Hogyan tud egyáltalán megjelenni ennyi kihallgatáson egy évben? Alkalmaz tíz ügyvédet vagy jelöltet? Akkor őket miből fizeti? Ugyanis a kirendelési díjakból ennyi alkalmazottat finanszírozni lehetetlen.
A második legtöbbet kirendelt védő 38 ügyet kapott. Vagyis a fennmaradó 16 ügyvéd összesen kapott 79 ügyet, átlagosan évente 5-öt, tehát félévente egynél kevesebbet. A legtöbbet kirendelt védő ehhez képest havonta 22-t. Vagyis a legtöbbet kirendelt védőt egy átlagos védőhöz képest több mint negyvenszer nagyobb valószínűséggel választotta ki a XIX. kerületi Rendőrkapitányságon dolgozó összes olyan rendőr, aki kirendelésről döntött 2016-ban.
Az továbbra sem világos, hogy miért érte meg ez a per a XIX. kerületi rendőrségnek. De persze a perköltséget az adófizetők állják végső soron, ahogy a perben a rendőrség jogi képviseletét ellátó rendőrségi jogtanácsos fizetését is. És kellett egy év kitartó munka ahhoz, hogy mindez kiderüljön. Egy évet mindenképpen nyert a rendőrség.
M. Tóth Balázs | https://atlatszo.hu/2019/01/24/egy-ev-alatt-267-kirendelest-kapott-egy-ugyved-a-xix-keruleti-rendorkapitanysagtol/ | https://web.archive.org/web/20210227114728/https://atlatszo.hu/2019/01/24/egy-ev-alatt-267-kirendelest-kapott-egy-ugyved-a-xix-keruleti-rendorkapitanysagtol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-ev-alatt-267-kirendelest-kapott-egy-ugyved-a-xix-keruleti-rendorkapitanysagtol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-24 14:44:00 | [] | [
"Rendőrség"
] | [
"Bp. XIX. kerület",
"Budapest"
] | [
"protekció",
"ügyvédek",
"adatigénylés"
] | [] |
48,431 | Itt a Fidesz egyik kedvenc családja – a papa, a mama és a leány is a NER-nek dolgozik | Az apa fideszes országgyűlési képviselő, Szerencs város expolgármestere, több köztulajdonú cég felügyelőbizottsági tagja. A leány a washingtoni magyar nagykövetség politikai részlegének munkatársa. Az anya pedig egy MET- és öt Mészáros Lőrinc-érdekeltségnél tisztviselősködik. Ismerjék meg a Koncz családot! | A családok kormánya különös kegyben részesíti a szerencsi Koncz famíliát. Nézzük az édesapát, aki 1998-ban szerzett először parlamenti mandátumot, de a helyi önkormányzati testületbe már nyolc évvel korábban bekerült; volt polgármester és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés alelnöke is. Koncz Ferenc a tavalyi országgyűlési választáson a korrupciós botrányba keveredett Mengyi Roland helyén simán nyerni tudott, cserébe viszont búcsút kellett intenie a szerencsi polgármesteri tisztségnek (az utódlásáért aztán egypárti „küzdelem” zajlott a városban).
Hiába a régi-új országos feladat, a családfő megtartotta felügyelőbizottsági elnöki székét a BAZ megyei önkormányzatok által tulajdonolt Borsodvíz Zrt.-ben (a parlamenti fizetés mellett az itteni, 193 ezer forintos tiszteletdíjat is felveszi). Ugyancsak felügyelőbizottsági tag maradt a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft.-ben – igaz, ezért nem jár pluszpénz.
Az apa közéleti sikerein felbuzdulva az egyik Koncz-gyermek is politikára adta a fejét; először a 24.hu vette észre, hogy a Fidelitas alelnöki székéből dobbantó Koncz Zsófia 2018 áprilisában „váratlanul” feltűnt a washingtoni magyar nagykövetség Facebook-oldalának egyik csoportképén. Azóta a külképviselet honlapján is olvasható, hogy a hölgyet odakint politikai munkatársként alkalmazzák.
Mindazonáltal a NER-világ legjelentősebb tényezője nem a leány, még csak nem is az apa, hanem az édesanya lett. Konczné Kondás Tündét a tavalyi parlamenti voksolás után egyrészt nagytekintélyű igazgatósági taggá választották a MET-csoportba tartozó Tigáz Földgázelosztó Zrt.-nél – ahol korábban pénzügyesként dolgozott.
Ennél fontosabb, hogy az elmúlt hónapokban nem kevesebb, mint öt Mészáros Lőrinc-cégnél kapott vezető tisztségviselői szerepet. Igazgatósági taggá fogadták a NER-milliárdos tőzsdei portfoliójához leányvállalatként csatolt Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Részvénytársaságnál. Továbbá több más Felcsútról irányított magánérdekeltségnél: ilyen a Talentis Consulting Zrt., a Simicska Lajostól „megörökölt” Mezort Zrt. és az üzletember mezőgazdasági egységeit összefogni hivatott Talentis Agro Zrt. Mindemellett Konczné Kondás Tünde „rálát” a 2Rule-brandet futtató Magyar Sportmárka Zrt.-re is – itt felügyelőbizottsági tagként bizonyíthat.
A Koncz család befolyását, lobbierejét az is bizonyítja, hogy legutóbb éppen egy szerencsi beruházással bővült a Mészáros-birodalom projektlistája. A Talentis Group kizárólagos tulajdonosa lett annak a Pimco Kft.-nek, amely 4 milliárd forintos állami támogatással építhet üveggyapotgyárat a településen. (A kormány még az előző cégbirtokos idején nemzetgazdaságilag kiemelté nyilvánította az üzemlétesítést.) Mészáros Lőrincék mára egyértelműen elkötelezték magukat a fejlesztés mellett: a Pimco vezetését legalábbis egy rutinos szakmabelire, a salgótarjáni üveggyapotgyártás régi alakjára, Auth Andrásra bízták.
Címlapkép: Koncz Ferenc, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Győri Péter gyárigazgató, David Panneton, a Nypro üzletág alelnöke, Jason Patker üzletág igazgató, Joseph Bradley üzletág igazgató és Bráz György (MSZP) polgármester (b-j) az amerikai érdekeltségű Jabil Magyarország Kft. egészségügy technológiai termékeket gyártó üzemcsarnokának átadóünnepségén Tiszaújvárosban 2018. május 9-én. MTI Fotó: Vajda János | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/24/itt-a-fidesz-egyik-kedvenc-csaladja-a-papa-a-mama-es-a-leany-is-a-ner-nek-dolgozik/ | https://web.archive.org/web/20221204161754/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/24/itt-a-fidesz-egyik-kedvenc-csaladja-a-papa-a-mama-es-a-leany-is-a-ner-nek-dolgozik/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-a-fidesz-egyik-kedvenc-csaladja-a-a-papa-a-mama-es-a-leany-is-a-ner-nek-dolgozik | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-24 14:49:00 | [
"Koncz Ferenc",
"Koncz Zsófia",
"Konczné Kondás Tünde"
] | [
"Borsodvíz Kft.",
"Fidesz",
"Magyar Sportmárka Zrt.",
"Mezort Zrt.",
"PIMCO Kft.",
"Talentis Agro Zrt.",
"Talentis Consulting Zrt.",
"Tigáz Földgázelosztó Zrt.",
"Wamsler SE"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Szerencs"
] | [
"rokonok",
"foglalkoztatás",
"klientúra"
] | [] |
48,432 | Nem hagyhatják el otthonukat a Szeviép-ügy vádlottjai | A bíróság úgy döntött, hogy a Szeviép-ügy vádlottjai nem hagyhatják el otthonukat, kettőnek közülük nyomkövetőt is viselnie kell. A másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék elrendelte a Szeviép-ügy vádlottjainak bűnügyi felügyeletét, írja az MTI a bíróság tájékoztatása alapján. | A bíróság úgy döntött, hogy a Szeviép-ügy vádlottjai nem hagyhatják el otthonukat, kettőnek közülük nyomkövetőt is viselnie kell. A másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék elrendelte a Szeviép-ügy vádlottjainak bűnügyi felügyeletét, írja az MTI a bíróság tájékoztatása alapján.
A bíróság magatartási szabályként a vádlottaknak előírta, hogy lakóingatlanukat nem hagyhatják el, kettőjüket pedig a mozgásukat nyomon követő technikai eszköz viselésére is kötelezte. A Szegedi Járásbíróság első fokon november 20-án mondta ki bűnösnek a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben a Szeviép Zrt. egykori vezetőit.
Az elsőrendű vádlottat öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. A szabadságvesztés mellett a bíróság a vádlottakat öt évre eltiltotta a gazdasági szervezet vezetésétől, valamint egymillió, illetve 1,25 millió forint pénzbüntetés megfizetésére is kötelezte őket.
A Szeviép-ügyről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. Illetve előzményeket talál itt, valamint itt és itt.
A három férfi a milliárdos forgalmat lebonyolító, útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó társaság vezetője volt. A részvénytársaság gazdasági mutatói a 2008-tól romlani kezdtek, legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és az esedékes tartozásait nem tudta határidőben teljesíteni. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolását. A felszámolási eljárásban mintegy 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
Az ítélet szerint a jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként, egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, valamint magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak - és sportszervezeteknek. A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős összegű tartozást halmoztak fel a céggel szemben, és így a visszafizetésre sem volt reális esélyük.
A vádlottak a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették a bíróság szerint. A másodrendű vádlott emellett még több mint 80 millió forintnyi, más cégeknek nyújtott hitelt is elengedett. A felszámolási eljárás során az okozott kárból 745 millió forint térült meg.
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlottak védői fellebbezést jelentettek be, így a döntés nem jogerős. Az ügyészség indítványozta a másodrendű vádlott - aki ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletének gyanúja miatt már egy másik büntetőeljárás is folyik - letartóztatását, valamint az első- és harmadrendű vádlott bűnügyi felügyeletének elrendelését. A járásbíróság az indítványt elutasította. A törvényszék másodfokon ezt a végzést változtatta meg. | https://index.hu/belfold/2019/01/24/nem_hagyhatjak_el_otthonukat_a_szeviep-ugy_vadlottjai/ | https://web.archive.org/web/20201107225824/https://index.hu/belfold/2019/01/24/nem_hagyhatjak_el_otthonukat_a_szeviep-ugy_vadlottjai/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-hagyhatjak-el-otthonukat-a-szeviep-ugy-vadlottjai | Index | hungarian-news | 2019-01-24 14:54:00 | [] | [
"Szeviép"
] | [] | [
"csődbűntett",
"építőipar",
"hitelezés"
] | [
"Szeviép-ügy"
] |
48,433 | Portik igazi súlyáról is árulkodhatnak titkos felvételei | Bűnözőkkel, politikusokkal, újságírókkal, vállalkozókkal, művészekkel, közéleti szereplőkkel folytatott beszélgetéseit rögzíthette az elmúlt két évtizedben Portik Tamás. De a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai merénylet miatt börtönben ülő bűnöző társadalmi beágyazottságát sokan túlbecsülik, ahogy tették ezt az alvilágban betöltött pozíciójával kapcsolatban is. | Akár a kaotikus kilencvenes évek alvilági viszonyainak feltárásához szükséges hiányzó mozaikdarabkáit is rejtheti az a több zsáknyi, sajtóhírek szerint "kisteherautónyi" hangfelvétel, amit tavaly decemberben megtaláltak a rendőrök. Legalábbis ezt remélik a nyomozók, de könnyen lehet, hogy a csodavárásnak hoppon maradás lesz a vége, és a nemrég megtalált felvételekről kiderül, nem olyan nagy durranás, mint várták. Erre utaló jelek már vannak, a kormányközeli Magyar Idők például egy forrására hivatkozva azt írta, hogy a hangfelvételek csak "kavicsok", a "drágakövek", azaz a valóban értékes felvételek egy svájci bank trezorjában lehetnek. Nem véletlen a feltételes mód, mert ha hinni lehet a lapnak, akkor a nyomozók is csak következtetnek erre.
Mi lesz a hangfelvételek sorsa?
A Portik Tamás által a kilencvenes évek elejétől titokban rögzített és akkurátusan rendszerezett felvételek feldolgozása hosszú időt vesz igénybe. Első körben leiratok készülnek a felvételekről. Ezeket valószínűleg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat készíti el, amelyik tavaly a Portik Tamás és Gyárfás Tamás közötti beszélgetések papírra vetett verzióját készítette el. Bárki is készíti a leiratokat, nem lesz egyszerű dolga, ha abból indulunk ki, hogy már a Gyárfás és Portik között a kétezres években zajló beszélgetések sem túl jó minőségűek, az Index birtokába került egyik leirat egy jelentős részét a leírók nem is értették.
A több helyszínen, köztük a Farkasréti temető egyik kriptájában fellelt hangfelvételekkel a rendőrség szabadon dolgozhat. Míg például a titkos úton, például telefonlehallgatással beszerzett anyagokat csak egy adott bűncselekmény nyomozásában lehet felhasználni, itt szabad a pálya.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy noha egy adott bűncselekmény, Gyárfás Tamás zsarolásának ügyében jutottak el a rendőrök a hanganyagokig, azt nem csak az adott ügyben használhatják. Tehát végighallgathatják, végigolvashatják a leiratokat és ha bármit találnak, ami akár egy másik büntetőügyben releváns vagy hasznos lehet, akkor a bizonyítékul szolgáló felvételt "átvihetik" az adott ügybe, vagy ha nincs még olyan ügy, indíthatnak egyet. Az sem köti meg a kezüket, hogy Portik jogosulatlanul rögzítette ezeket a beszélgetéseket, ettől függetlenül azokat fel lehet használni egy eljárásban. Ha ez az érintettnek nem tetszik, akkor az az ő dolga, hogy emiatt indít-e peres eljárást később mondjuk a börtönben raboskodó Portik ellen.
Az, hogy a rendőrök milyen ügyben használják fel a felvételeket vagy milyen ügyeket indítanak, lényegében rajtuk, illetve a rendőri vezetésen múlik.
Az ugyanis, hogy Vizoviczki László diszkópápa vagy Portik Tamás rács mögé került, jórészt Pintér Sándornak köszönhető, aki a 2010-es kormányváltás után kifejezetten ráfeküdt a kilencvenes évek megoldatlan, feltáratlan alvilági ügyleteire. Pintér régi harcostársát, Horváth Andrást nevezte ki miniszteri biztosnak, aki a mai napig élvezi a miniszter bizalmát. Nem érdem nélkül, hiszen Horváth volt az, aki az áttörést hozta.
Miután a rendvédelmi szervek belső elhárítása 2010 után "Kötés" fedőnéven titkos nyomozásba kezdett, hogy felderítse Portik Tamás hatósági kapcsolatait, lett egy jó találatuk. Csak éppen nem Portikkal kapcsolatban. A "Kötés" akció keretében ugyanis Horváth a Mammut bevásárlóközpontban találkozott Vizoviczkivel, hátha ki tud belőle szedni Portikkal kapcsolatos információkat, ám a diszkópápa önmagát szúrta tökön. Vizoviczki ugyanis Horváthnak kezdett el dicsekedni felsőbb rendőrségi kapcsolataival, és ez vezetett aztán el ahhoz, hogy őt és több főrendőrt később őrizetbe vettek.
Horváth András tehát kulcsfigura a kilencvenes évek ügyeinek feltárásában, így vélhetően neki (és Pintérnek) lesz majd beleszólása abba, hogy a Portik-felvételek alapján milyen újabb eljárások induljanak, ha indulnak majd ilyenek.
Sok embert környékezhetett meg
Egyelőre csak Gyárfás Tamásról tudni, hogy szerepel Portik felvételein, de szinte borítékolható, hogy szép számmal vannak a szalagokon politikusok, vállalkozók, újságírók, művészek és közéleti szereplők, hiszen az egykori energolos tudatosan kereste ezekkel az emberekkel a kapcsolatot.
Kérdés persze, hogy ezek között hányan vannak azok, akik már rég "nem számítanak". Portik ugyanis a kilencvenes évek legelejétől rögzítette már-már betegesen a beszélgetéseit. És amilyen szorgosan nyomogatta diktafonja "rec" gombját, annyira sok erőfeszítést tett azért, hogy befolyásos emberek közelébe férkőzzön és kifürkéssze titkaikat, amelyekkel aztán alkalomadtán manipulálni, zsarolni tudja őket.
Ennek ellenére a Portik-felvételek most Damoklész kardjaként lebegnek az érintettek felett, akik okkal tarthatnak attól, hogy hírbe kerülnek a bűnözővel. Abban ugyanis nem lenne semmi meglepő, ha egy-egy felvétel leirata kiszivárogna, esetleg egy-egy anyagnak nyoma veszne. Előfordult már ilyen. 2016-ban derült ki például, hogy egy nem ismert "technikai ok" miatt sérült meg az a CD, amin a belvárosi ingatlanértékesítések miatt hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozás egyik bizonyítéka, a Rogán Antal polgármestersége idején eladott 800 ingatlan listája volt. Ráadásul ez is csak véletlenül, egy párhuzamosan folyó bírósági tárgyalás mellékszálaként derült ki.
A hangfelvételek a készítőjéről, Portik Tamásról is leránthatják a leplet.
A bűnözői karrierjét piti tolvajként kezdő Portikot a kilencvenes évek elején-közepén találta meg a szerencse, amikor egy nagy nevű volt betörő maga mellé vette a milliárdokat fialó olajos "buliba". Portik az egyik leghírhedtebb olajos cég, az Energol Rt. egyik igazgatója lett, noha ő maga soha nem olajozott: a verőembereket fogta össze. Ennek azért van jelentősége, mert bár az Energol valóban üzletelt olyan céggel (ETL Ipari Rt.), amelynek felügyelőbizottságában például az MSZP-s Karl Imre is benne volt, Portik az energolos bizniszeknek ezen részeire nem láthatott rá. Ő olyannyira csak a "katonák" főnöke volt, hogy még egy Prisztás József szintű vállalkozó sem "ereszkedett le hozzá", Portikot emiatt ette is az irigység, ami aztán hozzájárult Prisztás halálához.
Úgy tudjuk, Portik egykori mentora révén az olajos ügyletekkel összefüggésben is legfeljebb csak két-háromszázmillió forintot kereshetett, de később ő maga is igyekezett milliárdosként feltüntetni magát az éjszakai életben, így növelve ázsióját. Pedig ő maga soha nem olajozott, de az Energol-pénz egy kis részéből neki is osztottak. Ennek egy részét később az alvilág bankáraként ismert Lakatos András, azaz Kisbandi "forgatta be", pontosabban veszítette el, ami miatt aztán évekig törleszthetett Portiknak. De sok pénzt emészthettek fel azok a gyilkosságok is, amiket Portik számlájára írnak, ahogy a hat éven át tartó bujkálás is.
Az elmúlt hónapokban több olyan emberrel is beszéltünk, akik korábban kapcsolatban voltak vele. Ezek alapján a következő kép rajzolódott ki róla.
Bujkálása után, tehát 2003 környékétől nem igazán találta a helyét az éjszakai életben, mert sokan attól tartottak, besúgó, és ezért úszta meg az Energol-ügyet. Egykori társai kerülték. Mások amiatt tartottak tőle, mert tudták, hogy köze volt a kilencvenes évek gyilkossági ügyeihez. Viszont ekkor már volt neve az éjszakában, és miután a kecskeméti maffiaperben hosszú időre kivonták a forgalomból az egyik fővárosi "keresztapának" kikiáltott Radnai Lászlót, Portikról terjedt el a hír, hogy megerősödött.
A kétezres évek közepén, ha szedett is amolyan védelmi pénzeket 2-3 vendéglátóhelyről, nem számított az alvilág királyának. Több olyan helyről is híresztelte, hogy az övé, amelyekről később kiderült, semmi köze hozzá.
Abban forrásaink többsége egyetértett, hogy jóval a 2012-es elfogása előtt már anyagilag és embererőben is meggyengült. Ekkoriban komoly anyagi gondjai is voltak. Sokan ennek tudják be, hogy bár tudta, nyomoznak utána, nem lépett le külföldre.
Önmagában az, hogy Svájcban van bankszámlája vagy időnként Genfbe járt ki az ott élő fiához, nem erősíti meg, hogy milliárdos tőkét is halmozott volna fel odakint. (Sajtóértesülések szerint a svájci pénzintézetek banktitokra hivatkozva nem árulják el a magyar hatóságoknak, van-e pénz a számlán, s ha igen, mennyi.)
Az, hogy Portik a 2000-es évek közepén már nem állt jól anyagilag, a birtokunkba került Gyárfás-vallomás is megerősíti. 2004 nyarán a bűnöző arról panaszkodott neki, hogy a Ferenchegyi úton építkezésbe kezdett, de nincs pénze befejezni, és megvételre felajánlotta a félkész ingatlant. Portik szerencsétlennek állította be magát Gyárfásnak, aki vallomásában így emlékezett vissza a beszélgetésre:
Portik olyan beszélgetéseket kezdeményezett, amelyben azt a látszatot keltette, mintha nekem hálásnak kellene lennem neki azért, mert Fenyő meghalt, hiszen ezáltal gondtalan lehet az életem. Ezzel szemben magát viszont szerencsétlennek mutatta be. A saját sorsát szembeállította az enyémmel: én szárnyalhatok, kiváltképp miután Fenyő Jánost meggyilkolták. Ugyanakkor Portik nem tett olyan kijelentést, hogy neki tényleges szerepe volt Fenyő halálában, azt viszont érzékeltette, hogy nekem milyen jó, hogy ő mögöttem állt.
Persze az, hogy magát "szerencsétlennek" állította be, lehet ürügy is arra, hogy pénzt akart. Az mindenesetre árulkodó, hogy a rendőrség évek óta próbálja felkutatni a Portik-vagyont, de hiába. Ilyenkor két eset lehetséges:
A milliárdos vagyon csak legenda, ezért nincs nyoma.
Portik zseniálisan tüntette el.
Bár Portik esetében gyakran elhangzó érv, hogy a vagyonát strómanokon keresztül külföldre menekítette, akik ezt állítják, legfeljebb alvilági legendákból szedik értesüléseiket. A kétezres évek második felében ő maga is gyakran hangoztatta embereinek, hogy amerikai ingatlanalapokban van a pénze, de néhányan ezt már akkor is "vetítésnek" gondolták. Másoknak lakást, autót ígért, de ebből semmi nem lett. Volt olyan forrásunk, aki egyenesen úgy jellemezte, mint az alvilág "csengeri örökösnőjét", aki csak hitegette az embereket és mindenféle felsőbb kapcsolatokra hivatkozva próbált pénzzel lehúzni másokat.
A mítoszépítő
Tény, hogy legendagyártásban, mítoszépítésben, egyszóval az alvilági marketingben Portik ügyes volt. Azokban az alvilági leszámolásokban például, amelyeket a nyomozók vele hoznak összefüggésbe, korábban az oroszokat sejtették, és mint később éppen Kisbandi árulta el: ezt az oroszos legendát Portik találta ki, hogy elterelje magáról a figyelmet. Így tehát azokat a feltételezéseket is érdemes óvatosan kezelni, amelyek arról szólnak, hogy egy svájci trezorban lennének az igazán értékes hangfelvételei, ahogy ezt a Magyar Idők pedzegette. Hiszen ha valakinek, neki érdekében állt a környezetében arra utalgatnia, hogy megvannak a biztosítékai – ettől is védelmet remélhetett.
Védelem reményében kereste a kapcsolatot a titkosszolgálattal is, amikor 2008-ban a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójával, Laborc Sándorral találkozgatott. Laborc abban bízott, hogy a "csúcsbűnöző" majd értékes információkat szolgáltat a titkosszolgálatnak. De az NBH – egy később kirobbanó politikai botrányon kívül – semmit nem nyert Portikkal, a beszélgetések jegyzőkönyveit olvasgatva kiderül, hogy a bűnöző csak a jólértesültségét, fontosságát igyekezett hangoztatni.
Utólag látható, hogy a Laborc-vezette titkosszolgálat szinte egyáltalán nem volt képben Portik valós pozícióját illetően. Pedig már a Laborccal folytatott beszélgetés is roppant árulkodó. Azon kívül, hogy Portik nem győzi megköszönni, hogy Laborc "felemelte", a beszélgetésből kiderül: valójában azért keresi az NBH-s kapcsolatot, mert tehetetlen egykori bűntársaival szemben, akikkel addigra megromlott a viszonya.
Portik ekkoriban egy zsarolási ügybe próbálta belekeverni Drobilich Gábort, egykori energolos társát, mentorát, de még ez sem sikerült neki, a zsarolási ügy kipukkadt. Vajon ha valóban olyan jó rendőrségi kapcsolatai voltak, mint amilyen kapcsolati tőkével rendszeresen dicsekedett, akkor miért kért segítséget a titkosszolgálat vezetőjétől a rendőrséggel szemben? Vagy fordítsuk meg: ha valóban olyan jó titkosszolgálati kapcsolatai voltak, akkor hogyhogy csak 2008-ban találkozott először az NBH vezetőjével?
Az viszont nagyjából már rekonstruálható, hogy az évtizedekkel korábban még tehetős és nagyhatalmú bűnöző a kétezres évek végére kisstílű zsarolóvá avanzsált, aki örült volna, ha Gyárfás Tamás egy-két millió forintot ad neki. Úgy tűnik, erre a rendőrség is csak mostanában eszmélt rá. A Válaszonline-nak az egyik belügyi forrás ezt a következőképpen fogalmazta meg:
Aki ilyen szorgos munkával rögzíti az üzleti partnereivel, tettestársaival folytatott beszélgetéseket, nyilvánvaló, hogy üzemszerű zsarolóként éli az életét. Egy igazi nagyhal, mint például Vizoviczki László, nem szöszölt ilyesmivel, kiépítette a rendszerét az éjszakában, és hagyta befolyni a milliárdokat. Portik ehelyett a felvétel- meg a stopgombot nyomogatta a diktafonján.
Egyelőre nem tudni, hogy a szorongatott "kliensei" közül vajon hányan jártak úgy, mint Gyárfás Tamás, akinek Portik nyíltan bevallotta, hogy zsarolja.
Jóllehet a kormányközeli sajtó Portik baloldali és liberális kapcsolataira fókuszál, a szervezett bűnözés nem ismer pártszíneket. Portik pedig, aki nem csak betegesen rögzítette a beszélgetéseit, de a kapcsolatait is görcsösen építgette, pláne nem válogatott. A módszere hasonló volt a legpitiánerebb szélhámosokéhoz. Tudatosan beférkőzött különféle befolyásos vagy általa annak gondolt körökbe, majd másoknál rájuk hivatkozott, így növelve saját fontosságának látszatát.
Portik minden irányba mozgott. 2002-től a szocialista-liberális kormány volt hatalmon, így ott próbált építkezni és információkat gyűjteni emberekről. De nem csak a baloldalon. A kétezres évek második felében például szoros kapcsolatba került egy ismert fővárosi piactulajdonos özvegyével, P. Marianne-val, akit ő maga Habony Árpád "nagynénikéjeként" aposztrofált. Úgy tudjuk, Portik azért is környékezte meg a tehetős asszonyt, hogy pénzt szerezzen tőle, egyúttal az ő köreihez tartozó emberekről gyűjtsön információkat, amikkel aztán később esetleg sáfárkodhat.
Már tartottak a büntetőperei, amikor a Habony-Rogán-körben szerzett információit megpróbálta a javára fordítani, de ahogy az ő esetében lenni szokott, nem lehetett tudni, ebből mennyi a valóság és mennyi a mese. Családi körben például a kétezres évek közepén azt hangoztatta, hogy ő irányítja a brókerbotrány egyik főszereplőjét, amiből egy szó nem volt igaz. Ahogy abból sem, amikor azzal kérkedett, ha akarja, akkor Horn Gyula három percen belül visszahívja.
(Borítókép: Portik Tamás az Aranykéz utcai robbantás tárgyalásának ítélet hirdetésén 2016. március 31-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index) | https://index.hu/belfold/2019/01/24/portik_hangfelvetel_alvilag_mitosz/ | https://web.archive.org/web/20220328085323/https://index.hu/belfold/2019/01/24/portik_hangfelvetel_alvilag_mitosz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/portik-igazi-sulyarol-is-arulkodhatnak-titkos-felvetelei | Index | hungarian-news | 2019-01-24 14:57:00 | [
"Gyárfás Tamás",
"Laborc Sándor",
"Lakatos András",
"Pápa Marianne",
"Portik Tamás",
"Vizoviczki László"
] | [
"Energol Rt."
] | [] | [
"háttér",
"zsarolás",
"titkosszolgálat",
"maffia"
] | [] |
48,434 | Lezárult három nemzeti park igazgatóság utóellenőrzése | Az Állami Számvevőszék befejezte a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság feladatellátásának és vagyonkezelésének utóellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a debreceni székhelyű Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnál és az esztergomi székhelyű Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál az Állami Számvevőszék által korábban azonosított szabálytalanságok továbbra is fennállnak, így nem biztosított a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás. A szarvasi székhelyű Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az intézkedési tervében vállalt feladatait nem hajtotta végre, így nem volt biztosított a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás. | A védjegy tanúsítja az intézmény családbarát szemléletű működés iránti elkötelezettségét, valamint az ennek megvalósításáért tett alapvető intézkedések meglétét.
Az ÁSZ törvényi kötelezettsége alapján ellenőrizte a 2022. évi országgyűlési választás és a népszavazás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására fordított pénzeszközök felhasználását az Nemzeti Választási Irodánál (NVI), az ellenőrzésre kiválasztott választási irodáknál, valamint a külképviseleti szavazás lebonyolítását végző KKM-nél. | https://www.aszhirportal.hu/hu/hirek/lezarult-harom-nemzeti-park-igazgatosag-utoellenorzese | https://web.archive.org/web/20201021042628/https://www.aszhirportal.hu/hu/hirek/lezarult-harom-nemzeti-park-igazgatosag-utoellenorzese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lezarult-harom-nemzeti-park-igazgatosag-utoellenorzese | ÁSZ | hungarian-news | 2019-01-25 15:02:12 | [] | [
"Duna-Ipoly Nemzeti Park",
"Hortobágyi Nemzeti Park",
"Körös–Maros Nemzeti Park"
] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"nemzeti park"
] | [] |
48,435 | Mészárosék felé lejt a pálya a Budapest Banknál | Hazai tulajdonosnak szánják a Budapest Bankot – tette egyértelművé lapunk érdeklődésére a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztálya. | Budapest Bank;Mészáros Lőrinc;
2019-01-25 17:37:26
Mészárosék felé lejt a pálya a Budapest Banknál
Hazai tulajdonosnak szánják a Budapest Bankot – tette egyértelművé lapunk érdeklődésére a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztálya.
Azaz egy, a bankpiacon is izmosodó NER-oligarchia lehet a nyertese a Budapest Bank (BB) napokban meghirdetett eladásának. A kormány csütörtökön tette közzé határozatát arról: piacra dobná a 2015-ben a GE Capitaltól megvásárolt BB többségi részesedését. Sajtóértesülések szerint korábban az Erste és a K&H mellett – az időközben Mészáros Lőrinchez és a vele gyakran üzletelő Szijj Lászlóhoz került – MKB érdeklődött a bank iránt.
Az MKB nem kívánt válaszolni lapunk kérdéseire. A nemzeti vagyonért felelős felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea sajtóosztályán ugyanakkor a bank tervezett privatizációjáról többek között elmondták:
Azaz: Bártfai-Mager arra kapott megbízást a kormánytól, hogy elsősorban hazai befektetővel tárgyaljon. Mivel a hazai bankok közül az OTP korábban nem mutatott érdeklődést Budapest Bank iránt, kizárásos alapon leginkább a Mészáros-Szijj duó érdekeltségébe tartozó MKB jöhet szóba, hiszen az Erste és és a K&H külföldi többségi tulajdonban van. Ráadásul ez egybevág az mfor.hu kormányzati körökből származó információival, amelyek szerint távlati cél, hogy az MKB, a Takarékbank és a BB összegyúrásából egy „ellen-OTP”-szerű szuperbank jöjjön létre.
A tárca közleménye megerősíti, hogy Bártfai-Magernek június végéig kell megszerveznie a BB eladását, egészen pontosan a miniszternek addig kell a „koncepciót kidolgoznia” a kormány számára. Ami biztosabb: a csütörtöki kormányhatározatból és a közleményből is úgy fest, hogy a kormány nem nyílt pályázatot hirdet a Budapest Bankra, hanem meghívásos és tárgyalásos úton értékesítené azt. Ennek részleteiről a miniszter sajtóosztálya üzleti titokra hivatkozva nem akart nyilatkozni.
Kérdéses, hogy a tárgyalásos eljárás mennyire lesz ínyére az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD). Az mfor.hu-nak Axel Reiserer, az EBRD sajtófőnöke úgy fogalmazott: „Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a magánosítási eljárás nyílt és átlátható legyen.” Az EBRD még 2015-ben kötött szerződést az akkor az Erste 15 százalékos részesedésére ácsingózó magyar állammal a hazai bankpiac működéséről. Ebben Orbánék vállalták, hogy az állam nem szerez többségi részesedést egyetlen nagybankban sem. Ahol pedig többségi állami tulajdon van – ilyen volt az MKB és a Budapest Bank is – azt három éven belül eladják. Míg az MKB-nál ez időre sikerült – így a pénzintézet többsége tulajdonrésze Mészárosnál, egy kisebb része pedig Szijjnál landolt – addig a BB-re nem akadt vevő. Egyes piaci vélekedések szerint leginkább azért, mert a magyar állam 2015-ben elve túlárazva vette meg a bankot a GE-től, és jó darabig nem tudta volna veszteség nélkül tovább adni. A kormányhatározat szövege szerint a BB-re jelentkező vevőnek legalább a 2015-ös árat – 700 millió dollárt, ami mai árfolyamon 200 milliárd forintot – kell fizetnie.
Az állami hátterű, felülről irányított piacépítési szándékot jelzi, amit Bártfai-Mager Andrea még nyáron adott írásba Tóth Bertalan és Mesterházy Attila MSZP-s képviselőknek. Ők akkor arra kérdeztek rá a miniszternél, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő mit kíván kezdeni az FHB-ban lévő kisebbségi részesedésével? A miniszter akkor azt közölte: csak azt adják el, amit nem indokolt állami körben tartani, ugyanakkor megjegyezte: a kormánynak a vagyonpolitikai célok érvényesítésekor „ki kell jelölni” azokat a csúcsvállalkozásokat, amelyek a „nemzetgazdaság húzóerői és versenyképességünk letéteményesei” lehetnek | https://nepszava.hu/3023102_meszarosek-fele-lejt-a-palya-a-budapest-banknal | https://web.archive.org/web/20190203053850/https://nepszava.hu/3023102_meszarosek-fele-lejt-a-palya-a-budapest-banknal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-fele-lejt-a-palya-a-budapest-banknal | Népszava | hungarian-news | 2019-01-25 17:37:00 | [
"Mager Andrea",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Budapest Bank Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"átláthatóság",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [] |
48,436 | Egy főnök mind felett: Polt központosítja a nyomozóügyészségeket | A legtöbb járási hatóság elveszti nyomozati feladatkörét, a Központi Nyomozó Főügyészség és alosztályai veszik át a munkát. | Központi Nyomozó Főügyészség;Polt Péter;
2019-01-25 13:17:44
Egy főnök mind felett: Polt központosítja a nyomozóügyészségeket
A legtöbb járási hatóság elveszti nyomozati feladatkörét, a Központi Nyomozó Főügyészség és alosztályai veszik át a munkát.
Megváltozik az ügyészség nyomozás rendszere, az eddig széttagolt struktúrát a Központi Nyomozó Főügyészség és a hozzátartozó régiós osztályok alá sorolják át - jelentette be pénteken a Legfőbb Ügyészség.
A módosítást Polt hivatala az új Büntetőeljárási törvénnyel magyarázza, mondván, a törvény az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozását nagyobb részt a rendőrség hatáskörébe utalta. Így már a rendőrök foglalkoznak az olyan, korábban vádhatósághoz tartozó ügyek vizsgálatával, mint többek között hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, ügyvédi visszaélés vagy a zugírászat.
A Legfőbb Ügyészség részben a feladatok átadására, részben a hatékonyság növelésére hivatkozva törli a járási ügyészségek nyomozati megbízását, de megszűnik az eddigiekben szintén nyomozást végző Pestvidéki Nyomozó Ügyészség és Budapesti Nyomozó Ügyészség is.
Helyettük a Fővárosi Nyomozóügyészség áll fel, ami a Polt-féle Legfőbb Ügyészségnek alárendelve dolgozik majd.
A KNYF és régiós osztályai pedig átveszik az összes olyan nyomozási megbízást a járási szervektől, melyek kizárólag ügyészségi hatáskörbe tartoznak: ilyen például a vesztegetés, a befolyás vásárlása, a befolyással üzérkedés, valamint a bíró, az ügyész, a rendőrség és a NAV hivatásos állományú tagja ellen elkövetett kiemelt súlyú bűncselekmények. | https://nepszava.hu/3023066_egy-fonok-mind-felett-polt-kozpontositja-a-nyomozougyeszsegeket | https://web.archive.org/web/20190203045542/https://nepszava.hu/3023066_egy-fonok-mind-felett-polt-kozpontositja-a-nyomozougyeszsegeket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-fonok-mind-felett-polt-kozpontositja-a-nyomozougyeszsegeket | Népszava | hungarian-news | 2019-01-25 13:17:00 | [
"Polt Péter"
] | [
"Központi Nyomozó Főügyészség",
"Legfőbb Ügyészség"
] | [] | [
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,437 | Menesztették a BKK vezérigazgatóját | Fővárosi Közgyűlés;BKK;Dabóczi Kálmán;
2019-01-23 13:03:34
Menesztették a BKK vezérigazgatóját
Döntött a Fővárosi Közgyűlés: Nemesdy Ervin váltja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatói posztján Dabóczi Kálmánt.
Tarlós István főpolgármester javaslatát elfogadva, 22 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett úgy döntött a testület, hogy Dabóczi Kálmán munkaviszonyát február 27-ei dátummal, felmondással szüntetik meg. A január 24-én kezdődő felmondási idő alatt Dabóczi Kálmánt mentesítik a munkavégzés alól. Tarlós István 2018. november 30-án közleményben tudatta: kezdeményezi a BKK vezérigazgatójának felmentését a cég elektronikus jegyrendszerének projektje miatt.
A főpolgármester javaslata alapján a közgyűlés 18 igennel, 2 nem szavazat ellenében és 8 tartózkodás mellett választotta meg határozatlan időre a BKK vezérigazgatójának Nemesdy Ervin közlekedési építőmérnököt, mérnök-közgazdászt. | https://nepszava.hu/3022790_menesztettek-a-bkk-vezerigazgatojat | https://web.archive.org/web/20200803093415/https://nepszava.hu/3022790_menesztettek-a-bkk-vezerigazgatojat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/menesztettek-a-bkk-vezerigazgatojat | Népszava | hungarian-news | 2019-01-23 13:03:00 | [
"Dabóczi Kálmán"
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)"
] | [] | [
"informatika",
"ítélet/döntés",
"közlekedés"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
|
48,438 | Megsemmisítette a bíróság az új Nemzeti Galéria építési engedélyét | Ez már a Liget Projekt második szimbolikus épülete, korábban a Néprajzi Múzeum engedélyét is visszavonták. Per folyik továbbá a Dózsa György úti mélygarázsról is. |
Ez már a Liget Projekt második szimbolikus épülete, korábban a Néprajzi Múzeum engedélyét is visszavonták. Per folyik továbbá a Dózsa György úti mélygarázsról is.
Elvesztette építési engedélyét egy per nyomán az új Nemzeti Galéria ligetbeli épülete. A kivitelezési terveibe a CivilZugló Egyesület jogi képviselője még tavaly nyáron akart betekinteni, ezt azonban Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala jegyzőkönyvben megtagadta. A CivilZugló ez ellen benyújtott keresete nyomán
A hatósági eljárás során elkövetett, kisebb technikai hiba miatt vonta vissza a bíróság az engedélyét, amit a megismételt eljárásban a hatóság minden bizonnyal korrigálni fog - fogalmazott finoman az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a beruházó Városliget Zrt. Szerintük az új Nemzeti Galéria kivitelezési munkálatainak előkészítése az előzetes terveknek megfelelően halad, mivel a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése annak szakmai tartalmát nem érinti.
A Petőfi Csarnok helyére épülő 50 ezer négyzetméteresre tervezett kiállítóteret egyébként egy ismert japán iroda, a SANAA tervezte. A korábbi elképzelések alapján idén nyáron kéne megnyitnia kapuit.
Nem ez az első épület a 250 milliárd forintos Liget-projekt történetében, ami így járt: a CivilZugló korábban a pár száz méterrel arrébb épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezési terveit sem nézhette meg. Akkor is pereltek, és novemberben abban az ügyben is nyertek, a bíróság pedig azt az építési engedélyt is megsemmisítette.
- mondta el Várnai László, a CivilZugló Egyesület elnöke az RTL Híradónak. A szervezetnek a Dózsa György úti mélygarázzsal kapcsolatban jelenleg is folyik egy pere, így - az előzőek alapján - az lehet a következő engedélyét vesztő eleme a Liget-projektnek. | https://nepszava.hu/3022728_megsemmisitette-a-birosag-az-uj-nemzeti-galeria-epitesi-engedelyet | https://web.archive.org/web/20190203034412/https://nepszava.hu/3022728_megsemmisitette-a-birosag-az-uj-nemzeti-galeria-epitesi-engedelyet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megsemmisitette-a-birosag-az-uj-nemzeti-galeria-epitesi-engedelyet | Népszava | hungarian-news | 2019-01-22 20:37:00 | [] | [
"Városliget Zrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"engedély",
"építőipar"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
48,439 | Rövid közjáték után találhat egymásra az Echo és a Hír TV | Tavaly augusztus 1-jén foglalta vissza korábbi vezetőség a Hír Tv-t, amit előtte Simicska Lajos nagyvállalkozó adott tovább Nyerges Zsoltnak. Bár a tulajdonosi oldalról korábban olyat is lehetett hallani, hogy a Hír Tv finanszírozása 2019 végéig biztosított, végül kapitulált, és szinte minden tulajdonát átjátszotta kormányközelbe.
A hatalomátvétel augusztusban rövid idő alatt lezajlott, a régi emberek felvonultak a csatorna székházánál: visszatért Liszkay Gábor és Szikszai Péter, de például Mentes Katalin és Korda Judit is. – Bár sok találgatás megjelent a csatorna sorsával kapcsolatban, tulajdonosként örömmel mondhatom és erősíthetem meg, hogy a Hír Tv helyzete stabil, a csatorna tovább működik, a jövője biztosított – jelentette ki akkor Nyerges.
Az első nap azonban rögtön el is küldték a Hír Tv-től többek közt Kálmán Olgát, Csintalan Sándort, Bodacz Balázst vagy épp főszerkesztőnket, György Zsombort. Az elmúlt hónapokban is akadtak változások: volt, akitől megváltak, miután nem alkalmazkodott kellőképp az új irányhoz, mások önként távoztak.
Nem felejtünk, Péter - a Hír Tv bekebelezéséről | Magyar Hang
Ameddig pirosban vagyok, ne aggódjatok - mondta valamikor 2015 februárjában Tarr Péter a Hír Tv állományülésén. Akik az elmúlt bő három évet a tévé berkein belül töltötték, lesték is mindig Petit, vagyis a vezérigazgató-helyettes urat, nyugtázva, hogy bizony mindig pirosban jött.
Közben már nyáron hallani lehetett arról, hogy két adót nem feltétlenül éri meg egyszerre fenntartani, ezért idővel összevonhatják a Hír TV-t és az Echo TV-t. Szó volt arról is, hogy a két tévének majd versenyeznie kell, illetve, hogy míg a komolyabb tartalmat a Hír TV-re gyárthatják, a szórakoztatóbb műsorok mennek az Echóra.
Ilyet ugyanakkor nagyon nehéz ma kijelenteni: a Hír Tv-n is van Főhős Apáti Bencével, az Echón épp G. Fodor Gábor kapott műsort, gyakorlatilag nehéz megkülönböztetni a két csatornát. A résztvevők is szinte ugyanazok: az egyikben Apáti állandó vendég, a másikban műsora van, felbukkan Jeszenszky Zsolt és Huth Gergely itt is, ott is.
Szikszai Péter augusztusban még azt mondta a Népszavának: „Önök is írták, hogy lesz majd egy »hard pornó« és »szoft pornó« felállás, vagy éppen versenyezni fogunk, de az utóbbiban nem hiszek. Ez egy olyan kicsi piac, hogy ezen még versenyeztetni is a két tévét teljesen értelmetlen. Mit érünk vele, ha pár ezer nézőt átcsábítunk a másiktól? Hosszú távon nyilván műfaji eltérésekkel lehet működtetni párhuzamosan a két televíziót.” Akkor Szikszai még azt is leszögezte, nincs ilyen döntés, hogy a két tévét összevonnák, és a szándékról sem tud, az Echo Tv székházában pedig szerinte elég hely sem lenne az összevonáshoz.
A Hír Tv nézettsége egyébként már tavaly szeptemberre nagyot zuhant, mint azt a 24.hu megírta szeptemberben. A Magyarország élőben első adását 20 ezerrel kevesebben nézték az előző napi Egyenesennél, 59 ezer helyett 39 ezren, a számok pedig csak egyre lejjebb mentek. Az Echo havi közönségaránya – a televíziót néző lakosság valamennyi korosztályi kategóriájában – pedig szinte el sem érte az egy százalékot. Augusztusban volt olyan is, hogy 19 és 20 óra között csak ötezren nézték a Hír Tv-t. A két csatornát egyébként mostanában összesen néhány tízezer fő nézheti.
Menekülnek az újságírók a Hír Tv-től | Magyar Hang
Távoznia kellett a Hír Tv-től Medgyesi Miklósnak, miután kellemetlen kérdést tett fel Halász Jánosnak. A riporter öt éve dolgozott a csatornánál, és bár maradt a váltás után is, de láthatóan nem kívánt beállni a Fidesz-kompatibilis vonalba. Ahogy a HVG.hu beszámolt róla, és mi is értesültünk a hétvégén, Medgyesi a Fidesz frakcióvezető-helyettesénél - aki egyben a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke - érdeklődött Nikola Gruevszki ügyéről.
Novemberben aztán a két csatorna egy fedél alá került, Liszkay Gábor irányításával állt fel a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány. Így gyanítható volt, hogy felgyorsul az összevonási folyamat, amit többen már év végére jósoltak.
Eközben az Echo Tv új vezérigazgatója az a Vaszily Miklós lett, aki korábban az Origó, majd az MTVA élén szerzett elévülhetetlen érdemeket. Visszatért továbbá az Echóhoz az a Mentes Katalin, aki korábban dolgozott már ott. Ő azután mondott még fel a csatorna hírigazgatói posztjáról, hogy a vezérigazgató-helyettesként dolgozó élettársa, Szikszai Péter is távozott a tévétől.
A háttérben sajtóértesülések szerint a Farkas Boglárka vezérigazgatóval kialakult személyes konfliktusuk állt. Farkas ugyanis jó viszonyt ápolt Mészárosné Kelemen Beatrix igazgatósági elnökkel. A Híradó akkor Császár Attilához került. Végül Mészáros is felajánlotta tulajdonait a jobboldali sajtóalapítványnak, Farkas Boglárka pedig a Mészáros-birodalom sajtósa lett.
Most elsőként a hírigazgatóságok munkáját hangolják össze: a közös gyártás technikai, műszaki és alkotói feltételeit alakítják ki. Minderről Répássy Bálint vezérigazgató tájékoztatta január 22-én körlevélben a Hír Tv dolgozóit. Hogy az összeolvadás miként fog ezután kinézni a gyakorlatban, februárban derülhet ki.
Elkezdték a Hír TV és az Echo TV összehangolását | Magyar Hang
Miután a Hír TV és az Echo TV is a fideszes Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kezébe került, elkezdték a két televízió „egyes tevékenységeinek és működésének összehangolását" - tudta meg a Magyar Hang. Minderről január 22-én körlevélben tájékoztatta a Hír TV munkavállalóit Répásy Bálint vezérigazgató.
A 24-nek eközben interjút adott Varga István, a jobboldali sajtóalapítvány kuratóriumának elnöke, korábbi fideszes parlamenti képviselő. Varga az első beszélgetés közléséhez többek közt „a személyét érintő negatív színezet” miatt nem járult hozzá, a hírportál pedig ezután leült vele még egyszer interjúzni. A beszélgetésben Varga nem értette, mi a probléma az alapítvány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánításával, és úgy vélte, ugyanilyen nonprofit rendszer működik Norvégiában, Svédországban vagy Nagy-Britanniában.
Varga állítása szerint a formátum Liszkay ötlete volt, őt is a Magyar Nemzet egykori főszerkesztője kereste fel. A kuratóriumi elnök így foglalta össze céljukat: „az alapítvány célja pont az, hogy a keresztény oldalon is az ÉS-hez hasonló profi újságírás legyen.” De kritikát is gyakorolt Varga, úgy vélve, hogy a közmédia távolról sem tökéletes, és adásba kellett volna adni a tüntetést. „Az ott dolgozóknak le kell vonni a megfelelő konzekvenciákat” – mondta. | https://magyarhang.org/belfold/2019/01/22/rovid-kozjatek-utan-talalhat-egymasra-az-echo-es-a-hir-tv/ | https://web.archive.org/web/20231227134640/https://hang.hu/belfold/rovid-kozjatek-utan-talalhat-egymasra-az-echo-es-a-hir-tv-104533 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rovid-kozjatek-utan-talalhat-egymasra-az-echo-es-a-hir-tv | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-01-22 14:51:00 | [
"Liszkay Gábor",
"Nyerges Zsolt",
"Simicska Lajos"
] | [
"EchoTV",
"Hír Televízió",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)"
] | [] | [
"média",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
|
48,440 | Külföldön „kénytelen” költekezni a kormány | Több tízmilliárd forintnyi szabad tőkét költ el külföldön az Orbán-kormány. Így közpénzből Vietnámban kórházat épít, Mexikóban templomokat újít fel, Kongóban iskolát segít. Sőt, olyan „apróságokra” is kiterjed a figyelme, hogy egymillió forintot adjon „a magyar közösség céljait szolgáló kulturális, családi, egyházi és cserkészprogramokra” Kanadában.
Így aztán a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (amely a külhoni magyarság támogatására létrehozott állami Bethlen Gábor Alap pénzeszközeit kezeli) segítségével tudott az Orbán Balázs Társaság is Mikulás-ünnepséget rendezni a torontói magyar gyerekek számára, „melyre maga a Mikulás is hivatalos volt”. Ami igazán szép gesztus, de azért a kanadai magyar közösségi oldalon többen megdöbbentek azon, hogy miért volt ehhez szükség a magyarországi adófizetők pénzére. Persze ez csak aprópénz a határon túli futballakadémiák támogatására fordított összegekhez képest, de kétségtelen, hogy az utóbbi egy-két évben Magyarország egyre többet költ egészségügyi, oktatási és humanitárius célokra – távoli földrészeken.
Onkológiai kórház Vietnámnak
Elsőre akkor kaphattuk fel igazán a fejünket, amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2017 őszén bejelentette: hazánk 60 millió euróból, azaz 19 milliárd forintból 500 ágyas onkológiai kórházat épít a vietnámi Can Tho városában. De miért éppen Vietnám? Amikor idehaza egymilliárd forintból is rendezni lehetne például a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház adósságát, amelynek problémáiról épp a Magyar Hang írt először.
Igaz, a vietnámi kórházépítés nem mai keletű projekt. Erről már 2009-ben, a Bajnai-kormány idején megállapodást kötött a két ország, ám végül a 2013-as határidőig hiába várták a magyar segélyhitelt az Eximbanktól az ázsiaiak. Pedig 2012-ben már a kivitelezők is megvoltak: a Novotrading Medical Kft. és a KÉSZ Csoport konzorciuma nyerte el a tendert. A pályázat körül azonban volt néhány furcsaság, egyes források szerint a magyar tervek nem vették eléggé figyelembe a helyi mocsaras környezet sajátosságait. Úgy tudni, azóta már „jó” kezekbe került a beruházás, amelyet a Mészáros Lőrinchez – Orbán Viktor jóbarátjához – közel álló Magyar Építő Zrt., valamint az eszközbeszerző VMD Kórházi Technológiai Zrt. végezhet el.
Ám ez még nem minden: további 440 millió euró, azaz 136,5 milliárd forint értékben indított vietnámi segélyhitelprogramot Magyarország. Ebben 11 projekt szerepel, amelyek között víztisztítómű, vízerőmű, városi csatornafejlesztés is található, valamint további három általános és egy szülészeti-nőgyógyászati kórházat is építene hazánk a kommunista országban. Ez utóbbi szintén elképesztő nagyvonalúságról tanúskodik, bár a hazai kórházak talán másként vélekednek erről. Sőt, tavaly ősszel egy határozatból kiderült, 7,1 milliárd forintot sem sajnál a kormány arra, hogy Vietnám fővárosában, Hanoiban reprezentációs célokra művelődési és közösségi házat vegyen.
Kereszténysegítés
A magyar kormány két éve indította el a Hungary Helps keretprogramot, amely összefogja az összes külföldhöz köthető fejlesztési és humanitárius projektet. Ennek egyik alapelve, hogy hazánk a segítséget a problémák gyökeréhez, a válságrégiókba viszi. Tény, hogy észszerű keretek között érdemes a migrációt helyben megelőzni, hogy ne kelljen útra kelniük az ott élő embereknek. A globális humanitárius programnak eladott Hungary Helps kezdettől fogva kiemelt figyelmet fordított az üldözött keresztény közösségekre, mára pedig már teljes mértékben a kereszténysegítésre koncentrál. Nem véletlen, hogy a program sorsát mostanában Azbej Tristan egyengeti, aki az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár.
A Hungary Helps – többek között – Irakban képzési központ létrehozásában, valamint az erbíli iskola és a Szent György-templom építésében nyújtott segítséget, Szíriában pedig az aleppói Szent János Kórházat támogatta. Kongóban iskolatámogatás és infrastruktúra- fejlesztés mellett a Mbuji Mayi (korábban Bakwanga) városában található Centre Ophtalmologique St. Raphael épület- és műszerfejlesztésében vett részt, 321 millió forinttal, miközben Libanonban 450 millió magyar forintért újítanak fel 33 darab több száz éves templomot.
A cél tehát nemes, ezért is érthetetlen, miért kellett a Hvg.hu-nak több hónapos utánajárással, közérdekűadat-igényléssel kikényszeríteni a választ az Emberi Erőforrások Minisztériumától arra az egyszerű kérdésre, hogy mennyit költött a kormány közel-keleti és afrikai humanitárius projektekre. A tavaly októberi állapot szerint 6,89 milliárd forinton állt a számláló, amelyet több mint kétmilliárd forinttal dobhat meg két mexikói templom renoválásának támogatása.
A tepoztlani kolostortemplom, illetve a mexikóvárosi Jézus Szíve Templom egy 2017-es földrengésben sérült meg – írta a tavaly november végi kormányhatározatot kiszúró 444.hu. Az ügy előzménye lehetett, hogy tavaly júliusban találkozót tartottak a magyar és a mexikói külügyi vezetők, és már ott szó esett arról, hogy hazánk felajánlja segítségét a földrengésben károsodott műemlékek helyreállításához. A tárgyalásokon ekkor még három lehetőségről – anyag- és munkaerő, valamint szakértők kiküldéséről – egyeztettek, végül a magyar fél a pénzbeli támogatás mellett döntött. Ez a támogatási projekt azonban már sokaknak szemet szúrt, mert a katolikus országként elkönyvelt Mexikót egyáltalán nem lehet keresztényüldözéssel vádolni, és a mexikói migránsok sem hazánkat fenyegetik. Hogy erre a gesztusra mi szükség volt, arra ez idő szerint nincs válasz.
Év végi pénzeső
Akad még egy terület, ahol sok közpénzt szór el külföldön az Orbán-kormány. Mint az Átlátszó. hu kiderítette, az elmúlt években 22,5 milliárd forint ment magyar költségvetési forrásokból hat szomszédos országba (Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna) a határon túli futballakadémiák támogatására. Tavaly év végén ehhez még hozzáadott további 9,97 milliárd forintot a kormány, így a számláló már bőven 30 milliárd forint felett jár.
A pénzt jórészt ugyanazok kapták, mint eddig: ismét jutott Mészáros Lőrinc eszéki akadémiájának, amely a korábbi 2 milliárd forint után újabb 1 milliárd forint támogatást kapott. A romániai FK Csíkszereda Egyesület – ahonnan ingyen igazolhat fiatal tehetségeket a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia – két részletben 2,17 milliárd forinthoz jutott év végén, így ők már 5,87 milliárd forintnál járnak. Jutott pluszpénz a romániai Sepsi OSK akadémiájának is: ők most 2,1 milliárd forintot kaptak, így a magyar adófizetők pénzéből már 4,1 milliárd forintnyi támogatáshoz jutottak. A Sepsi OSK-t üzemeltető román cég egyébként Mészáros Lőrinc volt üzlettársához, Varga Károlyhoz köthető. Jóval kevesebbet, csak 300 millió forintot utalnak a Felcsút pályáit építő Pharos ’95 Kft. tulajdonában lévő szlovéniai csapatnak, az FK Nafta Lendava eddig összesen így is 2,2 milliárd forintot kapott. Ugyancsak 300 millió forinthoz jutott a felvidéki Komáromi FC, ők már 2,24 milliárdnál járnak.
Miért magyar közpénzből kell a szerbeknek újra a csúcsra jutni? | Magyar Hang
Dől a pénz a határon túli futballba, és minő csoda, természetesen azok a klubok járnak jól elsősorban, amelyek kapcsolatban vannak a felcsúti akadémiával, vagy valamilyen formában Mészáros Lőrinccel.
A vajdasági Topolya TSC korábban 4,5 milliárd forinthoz jutott hozzá, tavaly decemberben pedig további 1,4 milliárd forintot kapott, amely így együtt már 5,9 milliárd forintot jelent. A kormányközeli szál itt is felsejlik a háttérben: Szerbiában úgy tartják, hogy a topolyai illetőségű milliárdosnak, Zsemberi Jánosnak – aki a magyar kormány futballprogramjának vajdasági intézője – közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz.
Az Orbán Viktorral szintén jó barátságot ápoló Világi Oszkár (Szlovákia egyik legbefolyásosabb üzletembere) működteti a dunaszerdahelyi FC DAC-akadémiát, amely 1,35 milliárd forintot kapott. A szlovákiai klub korábban 2,4 milliárd forinthoz jutott a Magyar Labdarúgó-szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül, a végösszeg így 3,75 milliárdra duzzadt. Végül a volt nemzeti fejlesztési miniszter, Seszták Miklós városának focicsapatához köthető Várda Sport Egyesület is kapott 1,35 milliárdot, feltehetően a kárpátaljai fociakadémia folytatására. ők így már 4 milliárd forintnál járhatnak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/1. számában jelent meg, 2019. január 4-én. | https://magyarhang.org/gazdasag/2019/01/19/kulfoldon-kenytelen-koltekezni-a-kormany/ | https://web.archive.org/web/20201025053315/https://magyarhang.org/gazdasag/2019/01/19/kulfoldon-kenytelen-koltekezni-a-kormany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulfoldon-akenytelena-koltekezni-a-kormany | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-01-19 07:03:00 | [
"Azbej Tristan",
"Mészáros Lőrinc",
"Seszták Miklós",
"Varga Károly",
"Világi Oszkár",
"Zsemberi János"
] | [
"Bethlen Gábor Alap",
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"Pharos ’95 Kft.",
"Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia",
"Sepsiszentgyörgy Sport Akadémia",
"VMD Zrt."
] | [
"Afrika",
"Ázsia",
"Észak- és Közép-Amerika",
"Európa",
"Horvátország",
"Irak",
"Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire)",
"Libanon",
"Mexikó",
"Románia",
"Szerbia",
"Szíria",
"Szlovákia",
"Szlovénia",
"Ukrajna",
"Vietnam"
] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"egyház",
"egészségügy",
"támogatás",
"sport",
"építőipar",
"klientúra",
"hitelezés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
|
48,441 | Hatalmas kamionparkolója is lesz Mészáros Lőrincnek | Az M1-es autópálya mentén készülő kamionparkoló az egyik legnagyobb lehet az országban. | "Még több lehetőséggel, hamarosan nyitunk..." - találtunk rá a meglehetősen szűkszavú bejegyzésre az M1 Szekér Csárda Facebook-oldalán. A bejegyzésben megosztott autohofobarok.com még nem üzemel, annyi viszont biztosan kijelenthető az elérhető információk alapján, hogy Mészáros Lőrincék autópálya melletti csárdája egy modern kamionparkolóval fog bővülni. Mert hogy az Óbarokon található M1 Szekér Csárdát a Mészáros Gasztro Kft. üzemelteti, mely Mészárosék családi vállalkozásának nevezhető. A tulajdonos ugyanis Mészáros Lőrinc és felesége, valamint három gyermekük.
A hivatalos honlapon a "Hamarosan..." szöveggel találkoztunk, a kamionparkoló Facebook-oldalán azonban sokkal bőbeszédűbbek Mészárosék. Mint a legelső, szeptember 5-i bejegyzésből kiderül,
a "modern, innovatív, minden igényt kielégítő" parkolót még idén megnyitnák, "124 férőhely került kialakításra, mely alkalmas túlméretes kamionok fogadására is. Két parkolóhely lakóautóval érkező vendégeink részére fenntartott, áramvételezési és szennyvízürítési lehetőséggel. A környéken egyedülállónak számító létesítmény az élőállatot szállító szerelvények részére vízvételi lehetőséget biztosít. A pormentes parkoló egész területe körbevett, 32 kamerával és 24 órás őrszolgálattal megfigyelt".
A parkolás az első 2 órában ingyenes lesz, utána 24 óránként kell 10 eurót fizetni.
A kamionparkoló a maga 124 férőhelyével jó eséllyel az egyik legnagyobb lesz. Gyors körképünk alapján ennél csak egy nagyobbat találtunk, a győri kamionparkolót, ahol 160 nyerges szerelvény számára van hely. Hegyeshalomnál 96, Röszkénél 80, Alsónémediben 70, Szikszón pedig 55 jármű számára van hely.
A kamionparkoló a rendelkezésre álló információk alapján méltó lesz a modern és innovatív jelzőre. A kamionosok
pihenni a Szekér Csárdában tudnak majd,
emellett használhatják a parkoló ingyenes Wi-Fi-jét,
a vizesblokkban mosó- és szárítógépek is rendelkezésre állnak,
lesz a parkolóban shop, bankautomata, tankolási lehetőség, étterem,
és igazi kuriózumnak tűnik az ingyenes szabadtéri edzőpark, aminek segítségével a kamionosok "fenntarthatják fittségüket és megőrizhetik egészségüket".
Az étterem étlapján klasszikus magyaros fogások szerepelnek legyen szó reggeliről vagy ebédről, vacsoráról. Reggelire sült kolbász, virsli, ham and eggs vagy akár rántotta is választható. A nap későbbi szakaszában választható például marha gulyás kenyérrel és Erős Pistával, amiért egyébként 200 forinttal kevesebbet fognak elkérni a kaminosoktól, mint amennyit a szomszédos Szekér Csárdában kell fizetni, ott egy leves 1850 forintot kóstál. Választható marhapörkölt tarhonyával, amiért 2175 forintot kell fizetni, rántott csirkemell, rántott serbésborda, rántott sajt 1750 forintért, valamint egy százassal többért cigánypecsenyét is lehet választani. 1600 forintért pedig napi menü is elérhető majd az étteremben.
A parkoló zökkenőmentes üzemeltetéséhez új munkavállalókra is szükség van, a toborzás az interneten fellelhető információk alapján már augusztusban megkezdődött. Bár az álláskereső portálok némelyikén is közzétettek hirdetéseket, azok már nem elérhetők. Az augusztus 10-én Tatabányán megjelenő Szuperinfo ellenben az, Mészárosék pedig itt is feladták az álláshirdetésüket. Töltőállomás-kezelők, karbantartók és recepciósok mellett éttermi tálalóra és kisegítőkre is szükségük van.
Az új projekt miatt egyébként a Mészáros Gasztro Kft. tevékenységi köreit is módosítani kellett. A cégkivonat szerint 2018. július elsejei hatállyal tevékenységi körként többek között felvették: | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/hatalmas-kamionparkoloja-is-lesz-meszaros-lorincnek.html | https://web.archive.org/web/20220924155838/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/hatalmas-kamionparkoloja-is-lesz-meszaros-lorincnek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatalmas-kamionparkoloja-is-lesz-meszaros-lorincnek | mfor.hu | hungarian-news | 2018-11-07 09:50:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Kelemen Beatrix Csilla",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros Gasztro Kft.",
"Szekér Csárda Fogadó Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Óbarok"
] | [
"autópálya",
"rokonok",
"parkolás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"üzemeltetés",
"vendéglátás",
"NER HOTEL"
] | [] |
48,442 | 4,4 millióval távozott posztjáról az államtitkár | Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának megbízatása augusztus végén szűnt meg, 3 hónap alatt összesen 4,4 millió forintnyi extrajuttatásban részesült. | Kecsmár Krisztián vastag pénztárcával távozhatott az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködéséért felelős államtitkári posztjáról, amit augusztus 31-ig töltött be. Egy nappal később miniszteri biztosi megbízatását is megszüntették, a Hivatalos Értesítőben megjelent határozat szerint más megbízatásaira való tekintettel történt mindez.
A kormany.hu-ra felkerült dokumentum szerint az állami vezetői szolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos járandóság jogcímén 1 944 450 forintot kapott.
Ez azonban nem az egyetlen egyszeri juttatás volt, amit az államtitkár megkapott, hiszen júliusban miniszteri elismerésként szintén 1 944 450 forint juttatásban részesült. Október 12-én a szabadságai megváltásaként pedig még 596 ezer forintot zsebre tehetett.
Így alig 3 hónap alatt összesen 4,4 millió forintnyi extrajuttatásban részesült az igazságügyi tárca államtitkára.
Van azonban még tovább is. Trócsányi László igazságügyi miniszter Vladár Gábor-díjjal ismerte el Kecsmár Krisztián munkásságát - derült ki az október 25-én megjelent Hivatalos Értesítőből. A díjat a miniszter évente 1 személynek adományozhatja, ezzel az igazságügyi területen végzett kiemelkedő kodifikációs tevékenységet ismerheti el. Az átadásra minden évben október 14-én, Vladár Gábor születésnapján kerülhet sor, a díjazott emlékérmét és oklevelet kap, valamint 800 ezer forint pénzjutalmat. | https://mfor.hu/cikkek/makro/44-millioval-tavozott-posztjarol-az-allamtitkar.html | https://web.archive.org/web/20220813025641/https://mfor.hu/cikkek/makro/44-millioval-tavozott-posztjarol-az-allamtitkar.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/44-millioval-tavozott-posztjarol-az-allamtitkar | mfor.hu | hungarian-news | 2018-11-01 10:12:00 | [
"Kecsmár Krisztián",
"Trócsányi László"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"juttatás"
] | [
"Állami-önkormányzati fizetések"
] |
48,443 | Titokban Pintér volt cégéhez került a lovasberényi kormányüdülő | Októbertől hivatalosan is a belügyminiszterhez köthető szekuscég egyik fióktelepe a Hotel Lovasberény. | A cégkivonat szerint október elsejétől az MTVA Kunigunda utcai székházában is szolgálatot teljesítő, Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. egyik fióktelepe Lovasberényben, az Erdő sor 1. szám alatt található - bukkantunk rá az Opten adatbázisában. Az új fióktelep bejegyzésének ténye önmagában nem túl izgalmas, azzá akkor válik, ha beazonosítjuk: ezen a címen található az egykori lovasberényi kormányüdülő is, ami Hotel Lovasberény vagy Erzsébet Szálló Lovasberény néven is ismert.
Pintér Sándor egykori cége, amelynek jelenlegi igazgatója Tasnádi László, Pintér volt rendészeti államtitkára, nem egyszerűen csak fióktelepként használja az ingatlant, hanem a tulajdonába is került - legalábbis minden jel erre utal.
Államtól az OTP-hez
A lovasberényi kormányüdölő egész nyakatekert módon - lényegében egy közvetítő beiktatásával -kerülhetett a Civil Zrt. tulajdonába, de kezdjük az elején. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő az ingatlan értékesítésére 2016. június 3-án írt ki árverést, melynek eredményét június 25-én hirdették ki. A vagyonkezelő elektronikus árverési oldalán szereplő információk alapján az ingatlan a kikiáltási áron, 176 millió forint + áfáért kelt el. A vevő kiléte azonban ismeretlen volt egészen a Népszava cikkének megjelenéséig. Az ebben foglaltak szerint a vevő a 2015. november 29-én (tehát bő fél évvel az árverés előtt) bejegyzett Lido Immo Kft. A társaság tulajdonosa az OTP volt, így a Lido Immo minden bizonnyal kifejezetten a kormányüdülő megvételére alapított projektcég.
OTP-től Pintér körébe
2016. június 25-étől - még ha csak félig hivatalosan is, de - a lovasberényi kormányüdülő a Lido Immo Kft. tulajdonába került. A beszámolók arra engednek következtetni, hogy túl nagy energiát nem fektettek a hely felfuttatásába, hiszen 2016-ban 14, 2017-ben pedig 44 millió forintos árbevételt ért el, ami kevés volt ahhoz, hogy a végén nyereséget mutassanak ki. Tavaly 48,5 milliós mínusszal zárták az évet a korábbi 12 milliós veszteség után.
Közel másfél évvel később bukkant fel a színen a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt, mely 2017. december 27-én felvásárolta a céget. 2018. január 15-én így egyedüli tulajdonosként került bejegyzésre a CBSZ a cégkivonatba. Ez alapján a kormányüdülő tulajdonjogát is megszerezték a leánycéggé avanzsált Lido Immo-n keresztül.
A tranzakció lebonyolítása után 2018. július 25-én azonban a Lido Immo Kft. a Civil Zrt.-be való beolvadással megszűnt, így a Hotel Lovasberény immár közvetlenül maradt Pintér körénél.
A szállót egyébként az 1960-as évek végén építették, és a 2000-es évek elején újították fel. A főépületben és melléképületben összesen 30 szoba várja a vendégeket olyan szolgáltatásokkal, mint szabadtéri úszómedence, jakuzzi, szauna, infraszauna, fitneszterem, szolárium, masszázs, sporteszköz-kölcsönzés, játszótér, teniszpálya, sportpálya, fedett kerthelyiség, illetve parkol. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/titokban-pinter-volt-cegehez-kerult-a-lovasberenyi-kormanyudulo.html | https://web.archive.org/web/20230926193946/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/titokban-pinter-volt-cegehez-kerult-a-lovasberenyi-kormanyudulo.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/titokban-pinter-volt-cegehez-kerult-a-lovasberenyi-kormanyudulo | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-19 10:23:00 | [
"Pintér Sándor",
"Tasnádi László"
] | [
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Hotel Lovasberény",
"Lido Immo Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Lovasberény"
] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"NER HOTEL"
] | [] |
48,444 | Végelszámolás sorsára jutott Tiborcz István cége | A Microsoft-botránnyal összefüggésbe hozott HCS Experts tavaly augusztus óta végelszámolás alatt van. Tiborcz 2015-ben szállt be tulajdonosként, testvére, Tiborcz Péter ügyvezetőként dolgozott a cégben. | Tavaly augusztus óta végelszámolás alatt van Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az egyik cége, a HCS Experts Kft. - derül ki a cégnyilvántartásból. A társaság informatikai nagykereskedelemmel foglalkozott, Tiborcz 2015-ben szállt be tulajdonosként, testvére, Tiborcz Péter pedig ügyvezetőként dolgozott a cégben. (A fivér 2014 táján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai fejlesztési főosztályát vezette néhány hónapon át.)
A Népszava tavaly március végén írt arról, hogy a HCS Experts neve felfedezhető a Microsoft-botrányban, abban az ügyben, amit a 24.hu szellőztetett meg. A normál piaci árat jócskán meghaladó állami informatikai beszerzések miatt a Microsoft több partnerével is felmondta a szerződését.
A tavaly áprilisi országgyűlési választásokhoz közeledve jelentek meg hírek a HCS Experts és a Microsoft-ügy lehetséges kapcsolódásáról. Nem tudni, hogy ezzel áll-e összefüggésben, de a cég forgalma jelentősen visszaesett 2018-ban. A végelszámolás miatt készített mérleg szerint 2018 januárja és júliusa között az értékesítés nettó árbevétele 40,36 millió forint volt, miközben a 2017-es teljes évben még 142,1 millióhoz jutott a cég. Persze ez is elmaradt az aranyévekben elért árbevételektől: Tiborcz István megjelenését követően, 2015-ben 937,5 milliós lett az árbevételük, ami hatalmas ugrás volt az egy évvel korábbi 553 millióhoz képest.
Ami pedig az adózás előtti eredményeket illeti: a tavalyi tört évre 11 milliót mutatott ki a cég. Visszafelé haladva az időben 2017-től, így alakult az eredmény:
2017: 68,4 millió forint
2016: 78 millió forint
2015 (Tiborcz István tulajdonos lett a cégben): 432,8 millió forint
2014: 56,6 millió forint
Az aktuális cégadatok szerint négy cég biztosan köthető Tiborcz Istvánhoz (a listában feltüntettük a fő tevékenységeket is):
IBC-Projekt Kft. Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
BDPST Zrt. Saját tulajdonú ingatla adásvétele
G2G Zrt. Desztillált szeszes ital gyártása
HCS Experts Kft. v. a. Elektronikus, híradás-technikai berendezés és alkatrészei nagykereskedelme
E négy cég együttesen 204,4 millió forint nettó árbevételt ért el értékesítésből 2017-ben, az adózás előtti eredményük pedig 4 461 800 000, azaz közel 4,5 milliárd forint volt. Úgy, hogy az IBC-Projekt Kft.-nek nem volt árbevétele, a G2G 2017-es mérlegsorai pedig üresek a cégnyilvántartásban. Az adózás előtti eredményt a BDPST Zrt. 4,3 milliárd forintos tétele dobta meg. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/vegelszamolassal-szunik-meg-tiborcz-istvan-cege.html | https://web.archive.org/web/20221004140659/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/vegelszamolassal-szunik-meg-tiborcz-istvan-cege.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegelszamolas-sorsara-jutott-tiborcz-istvan-cege | mfor.hu | hungarian-news | 2019-01-14 10:31:00 | [
"Tiborcz István",
"Tiborcz Péter"
] | [
"HCS Experts Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"informatika",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"felszámolás - végelszámolás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Microsoft magyar állami beszállítói"
] |
48,445 | Hatalmasat drágult a Vasas új stadionja | A kivitelezés második szakaszára kiírt közbeszerzés elképesztő drágulással ért véget. | A Vasas új stadionja tökéletesen beleillik a nagyberuházásokat manapság jellemző trendbe: kormánybarát kivitelező, csúszás, drágulás és állami anyagi mentőöv. A kivitelezés első szakaszát 400 millió forintos drágulással a Market-KÉSZ konzorcium végezte el, amiért nettó 5,6 milliárd forinton osztozkodnak.
Az uniós közbeszerzési értesítőben hétfőn megjelent hirdetmény szerint eredményt hirdettek és tavaly december 21-én megkötötték a szerződést is a stadion kivitelezési munkáinak második szakaszára vonatkozóan. A munkára egyetlen ajánlat érkezett, Garancsi István Market Zrt.-jétől és a KÉSZ Zrt.-től.
A kivitelezés második szakaszába egyebek között a külső tereprendezés, tartalékpályákhoz kapcsolódó munkák tartoznak, a sportvilágítást és parkolókat kell kialakítani.
Az összefoglaló tájékoztatás szerint bizonyos feladatokat azonban alvállalkozóknak adnak ki, akik
a munkavédelmi tevékenység irányításáért,
az organizációs feladatokért,
valamint építész, tartószerkezeti, épületvillamossági, közműépítési, környezetrendezési, útépítés és a tervezés részfeladataiért felelnek.
A nyertes cégek alvállalkozóként a felcsúti székhelyű Huszár Team Kft.-t és a BIM Design Kft.-t nevezték meg a dokumentum szerint.
A második szakasz munkáit az eredetileg becsült 801 millió forint helyett a kivitelezők nettó 1,83 milliárd forintra árazták be. Az ajánlatkérő Vasas Sport Club ezt el is fogadta, igaz, előbb a kormányhoz kellett anyagi segítségért folyamodnia, ahonnan egy decemberi 6-i kormányhatározat értelmében kaptak is 1,9 milliárd forintnyi plusztámogatást. | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/hatalmasat-dragult-a-vasas-uj-stadionja.html | https://web.archive.org/web/20201001122843/https://mfor.hu/cikkek/befektetes/hatalmasat-dragult-a-vasas-uj-stadionja.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatalmasat-dragult-a-vasas-uj-stadionja | mfor.hu | hungarian-news | 2019-01-21 10:41:00 | [] | [
"BIM Design Kft.",
"Huszár Team Kft.",
"KÉSZ Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Vasas Labdarugó Sportszolgáltató Kft.",
"Vasas SC"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.