news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
48,446 | Mutatjuk, hova folynak a TAO-pénzek | Összesítettük, hogy kik a legügyesebbek és kik kapták a legtöbb pénzt 2011 óta. | A TAO-támogatási rendszer indulása óta szinte korlát nélkül, számolatlanul ömlenek a milliárdok a nemzetstratégiai ágazattá minősített sportba. A legutóbbi ismert adat 522 milliárd forint, melynek nagyobb része a kormányfő által évek óta felemelni vágyott labdarúgásba ment. Apróbb sikerként értékelhető ugyan, hogy 36 év után kijutottunk az Európa-bajnokságra 2016-ban, vagy az, hogy most ősszel a Vidi bejutott az Európa-liga főtáblájára. Ám ehhez vajmi kevés köze van a TAO-pénzeknek, melyek eredetileg az utánpótlásnevelést voltak hivatottak támogatni.
A legfőbb probléma azonban nem is az a TAO-val, hogy sportcsarnokokat és stadionokat húznak fel belőle, mégcsak nem is az, hogy 3,8 milliárd forintra tehető az az összeg, melyet szabálytalanul használtak fel a sportegyesületek. A legnagyobb gond az, hogy a TAO teljesen beépült a sportszervezetek költségvetésébe, sőt a sportegyesületek csak még inkább elkényelmesedhetnek a jövőben annak köszönhetően, hogy az idei évtől stadionok működtetésére is lehet támogatást gyűjteni. Ezzel pedig a kormány lényegében megszabadította a piaci kockázatoktól az egyesületeket, klubokat. Probléma az is és egyben a hosszú távú jövőt fenyegeti, hogy a TAO szisztematikusan leépíti a szponzorpiacot. A TAO-ért cserébe ugyanis az adományozó vállalkozás semmit sem kérhet a szabályok szerint - igaz, a gyakorlatban szárnyra keltek piaci pletykák a TAO-ért cserébe megkapott beruházásokról és visszaosztott pénzekről is. Ha pedig hivatalosan egy vállalkozás adott a támogatást - igaz, reklám nélkül -, semmi nem ösztönzi arra, hogy a támogatott klub mellé szponzorként is beálljon.
A rendszerben azonban nem egyformán osztogatják a pénzeket, noha van benchmark, vannak sportszakmai szempontok, de a nyertesek között is mindig vannak nagy nyertesek, ahova súlyos milliárdok folytak. Zömében a pénz csak a tárgyi infrastruktúra javítását szolgálta és ehhez képest kisebb arányban finanszírozták belőle az utánpótlás-nevelést. Sportáganként összesítettük a különböző évadok számait és most megmutatjuk a legnagyobb nyerteseket.
A 6 kedvezményezett sportág 5-5 legtöbb TAO-t bezsebelő egyesületéhez összesen 93,7 milliárd forint folyt 2011 óta.
Ez az ismert 522 milliárdnak a 18 százaléka, vagyis a pénz közel ötödén 30 egyesület osztozik. Ám nagyon nem azonos mértékben:
a labdarúgás nyerteseihez 33,9 milliárd,
a kézilabda top 5-jéhez 20,4 milliárd,
a vízilabdáéhoz 15,3 milliárd,
a jégkorong nyerteseihez 11,8 milliárd,
a kosárlabdáéhoz 8,1 milliárd,
a röplabdához pedig két évad alatt 3,9 milliárd forint folyt be.
A fociban az Orbán által létrehozott alapítvány viszi a prímet
A labdarúgás területén nem érhet meglepetés senkit sem az összesítés eredménye láttán, hiszen 22,9 milliárd forinttal A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány végzett az élen. Az összeg annyira kirívó, hogy az egész TAO-rendszer nyertese az alapítvány. Ha ugyanis minden szakágat nézünk, akkor a második legtöbb pénz a siófoki kézilabdába folyt, majdnem 5 milliárd forint.
Felcsúton meg is volt a pénz helye, építettek oda mindent, mi a sportrajongó szem-szájának ingere: stadiont, sportcsarnokot, konfrenciaközpontot, kazánházat, 150 millióért teakonyhát és készül az ifjúsági sportszálló is. Ezek mellett a professzionális edzőtevékenységet biztosító eszközök közül is a legmodernebbek állhatnak az alapítvány rendelkezésére.
Ezzel szemben sokkal sportszakmai szempontokból nézve klasszikusabb pénzköltés zajlott a második helyezett Illés Sport Alapítványnál, ahova 3,7 milliárd forint áramlott 2011 óta. A pénz döntő részben ugyanis az utánpótlás-nevelés feladataira ment el. A dobogó harmadik fokára ismét egy, a háttere miatt előnyös helyzetben lévő klub, a Mezőkövesd Zsóry FC került kicsivel több mint 3 milliárd forinttal. A stratégia a felcsútihoz hasonló: rengeteg pénz ment el a létesítmények fejlesztésére, épült stadion és sportszálló is. A negyedik legtöbb pénz a Diósgyőr FC-hez került, 2,7 milliárd, amit az FTC Zrt. követ ettől valamivel kevesebb TAO-val, 2,6 milliárddal.
Kézilabdában kiegyenlítettebbek a viszonyok
A legtöbb támogatást bezsebelő 5 kézilabdaklub összesen 20,4 milliárd forintot szerzett meg, esetükben azonban sokkal kiegyenlítettebb a helyzet, hiszen 3,4 és 4,9 milliárd között szóródnak az értékek. Az élen a Siófok Kézilabda Club Kft. áll 4,9 milliárd forinttal, melyből kézilabda munkacsarnokot és "versenyarénát" is felhúztak, plusz meglehetősen nagy pénz ment el utánpótlás-nevelésre, valamint személyi jellegű ráfordításokra is.
A dobogó második helyén 4,4 milliárddal az FTC Kézilabdasport Kft. áll, ők most a legutóbbi szezonban hasítottak nagyot, hiszen 1,2 milliárdos programot nyújtottak be. A támogatás döntő részéből Turán építenek kézilabdacsarnokot. 4,1 milliárdnyi TAO-val dobogós lett a Veszprém Handball Team Zrt. is, ők 2015-ben és 2016-ban igényeltek évenként 1,4-1,4 milliárdot.
Negyedik helyre az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Futball Club került 3,5 milliárddal, melyből 3,2-t a jelenlegi szezonban akarnak összegyűjteni csarnoképítés céljából. Ettől egy hajszállal kevesebb jött össze az Érdi Sport Kft.-nél, 3,4 milliárd forint.
Lecsúszott a vízilabda
Korábbi összesítésünkhöz mérten a vízilabda az idei szezonban lecsúszott a harmadik helyre, hiszen a legtöbb támogatást igénylő 5 klubnál 15,3 milliárdnyi TAO halmozódhat fel. Viszont itt egy fokkal talán még kiegyenlítettebbek a viszonyok, hiszen az összesített támogatások 2,6 és 3,5 milliárd forint között szóródnak. Közös pont a klubok között, hogy főként egy-egy ingatlanberuházás áll a nagyösszegű TAO-támogatás hátterében.
Az élen változatlanul az Ybl Water Polo Club áll 3,5 milliárddal, amiből 3,1 milliárdot 2017-ben igényeltek uszodaépítés céljából
őket 3,1 milliárddal a Kazincbarcikai Sport Központ "Delfin" Vízisport Klub követi,
3 milliárddal pedig a BVSC-Zugló került a dobogó harmadik fokára,
ettől néhány millióval kevesebb TAO köthető a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft.-hez,
az ötödik legtöbb pénz pedig a pécsi vízilabdába folyt, 2,6 milliárd forint jutott a Pécsi Sport Kft.-nek.
Jégkorongban az Újpest a nyerő
A jégkorong területén nem történt túl sok változás az előző állapothoz képest, a viszonyok pedig az egyik legkiegyenlítettebbnek mondhatók, hiszen a top 5 TAO-ja 2,2 és 2,6 milliárd között szóródik:
az Újpest kapta a legtöbbet, 2,6 milliárdot,
2,4 milliárd a MAC Budapest Jégkorong Akadémia neve mellett szerepel,
2,3 milliárd a Fehérvár 19 Jégkorong Akadémiához,
2,2-2,2 milliárd pedig a Kanadai Magyar Hoki Klubhoz és a Győri ETO Hockey Clubhoz.
A kosárlabdázók elég szerények
A kosaras klubok meglehetősen szerényen csippentenek le magukból a TAO-tortájából, hiszen 1,4 és 1,7 milliárd között szóródnak a 2011 óta összesített top támogatások. Az élen az Alba-Fehérvár Kosárlabda Kft. áll, ők azonban nagyon belehúztak, hiszen az idei szezonban 1,4 milliárdot igényeltek az összesen kért 1,7 milliárdból. A pontos céljuk azonban egyelőre nem ismert ezzel az összeggel, hiszen a csapat honlapján még nem tették közzé az idei sportfejlesztési program beruházásra vonatkozó részét.
Mindössze 3 millióval kevesebb TAO halmozódótt fel a ceglédi Gerje Sport Kft.-nél. A legtöbbet egyszerre 2016-ban kérték, majdnem 1 milliárd forintot egy csarnoképítéssel összefüggésben.
A dobogó harmadik fokára a Rátgéber Kosárlabda Alapítvány került 1,6 milliárd forinttal, ők azonban a számok alapján úgy tűnik, nem álmodtak nagyot, hiszen minden évadban 100-200 milliós összegekre tartottak igényt. A 2017-es és a 2018-as szezonban azonban 300 milliót is meghaladta a sportfejlesztési program értéke.
A Szolnoki Sportcentrum, Sportiskola Kft.-hez 1,5, a Pécsi Vasutas Sportkör kosárlabda szakosztályához pedig 1,4 milliárd forint került 2011 óta.
A röplabdások még gyerekcipőt hordanak
A röplabda csak 2017-ben került be a TAO-körbe, viszont hazánkban a többi látvány-csapatsportághoz képest kisebb hagyományokkal is rendelkezik. Két szezon alatt a legtöbb támogatást a pécsi Beach Sport Kft. szerette volna magának egy röplabda-csarnok megépítésre érdekében. Az 1,1 milliárd forintnyi TAO a fideszes Bánki Erikhez kötődő személy ölében landolt. A szövetség adatai szerint azonban csak az igényelt összeg valamivel több mint harmadát sikerült összekalapozniuk.
Néhány millió forint az eltérés az Ovi-Sport Közhasznú Alapítvány és a Vegyész Röplabda Club Kazincbarcika között, mindkét szervezet 980-980 millió forintnyi TAO-t igényelt két év leforgása alatt. Míg azonban utóbbi egy munkacsarnok építésére akarja fordítani a pénz nagy részét, addig az Ovi-Sport Alapítvány az önkormányzatokkal együttműködve az óvodákban népszerűsíti a sportágat oktatási programokkal és megfelelő felszerelésekkel.
A negyedik és ötödik legtöbb pénz, 430 és 410 millió forint a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület és a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesületének kasszájában köthet ki. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mutatjuk-hova-folynak-a-tao-penzek.html | https://web.archive.org/web/20230601112754/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mutatjuk-hova-folynak-a-tao-penzek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mutatjuk-hova-folynak-a-tao-penzek | mfor.hu | hungarian-news | 2019-01-22 10:47:00 | [] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Mezőkövesd Zsóry FC Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"protekció",
"sport",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"stadion",
"infografika"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
48,447 | Az év hetedik napján behúzott egy állami munkát Mészáros veje | 730 millió forintért fejleszti a Szombathelyi Sportligetet a Prenor Kertészeti és Parképítő Kft. és a Homlok Építő Zrt. a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint. A cégek többek között a Sportliget már meglévő, három kispályás focipályáját és egy teniszpályáját újítják fel és bővítik, a közelükben piknikező területet alakítanak ki, valamint új kosárlabda pályát építenek. A nyílt közbeszerzési eljárás második részében a Homlok Építő Zrt. már egyedül futott be: 27,2 millió forintért építenek gyalogoshidat az Aranypatakra. Mindkét szerződést idén január 7-én kötötték meg. | 730 millió forintért fejleszeti a Szombathelyi Sportligetet a Prenor Kertészeti és Parképítő Kft. és a Homlok Építő Zrt. a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint. A cégek többek között a Sportliget már meglévő, három kispályás focipályáját és egy teniszpályáját újítják fel és bővítik, a közelükben piknikező területet alakítanak ki, valamint új kosárlabda pályát építenek. A nyílt közbeszerzési eljárás második részében a Homlok Építő Zrt. már egyedül futott be: 27,2 millió forintért építenek gyalogoshidat az Aranypatakra. Mindkét szerződést idén január 7-én kötötték meg.
A Homlok Építő Zrt.-t 2016-ban alapította Homlok Zsolt, aki 2017-ben kötött házasságot Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállakozó lányával, Ágnessel. Az üzletember egyik érdekeltsége 2018 nyarán apósával együtt nyert el 23 milliárd forintos vasútépítési megbízást.
Homlok Zsoltot 2016 szeptemberében menesztették a Swietelsky Vasúttechnika Kft. ügyvezetői posztjáról. Korábban éppen a Homlok vezette cég kapott megbízást a felcsúti kisvasút építésére, a dél-balatoni vasút 100 milliárd forintos megaberuházásában pedig konzorciumi társa volt Mészáros cégének, az R-Kord Kft.-nek. Távozása után hozta létre a Homlok Építő Zrt.-t.
Kiemelt kép: Homlok Zsolt, a Swietelsky Vasúttechnikai Kft. ügyvezető igazgatójaként beszédet mond a cég csarnokátadó ünnepségén Celldömölkön november 28-án. MTI Fotó: Büki László | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/26/homlok-zsolt-szombathely-sportliget/ | https://web.archive.org/web/20210228230008/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/26/homlok-zsolt-szombathely-sportliget/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ev-hetedik-napjan-behuzott-egy-allami-munkat-meszaros-veje | 24.hu | hungarian-news | 2019-01-26 10:47:00 | [
"Homlok Zsolt"
] | [
"Homlok Építő Zrt.",
"Prenor Kft."
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"protekció",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
48,448 | Mit kerestek profi futballisták szociális bérlakásban? | Nehezen minősíthető állapotokra irányította rá a figyelmet a bérlakásaikból kiköltöztethetlen balmazújvárosi labdarúgók története. A 2018 augusztusának közepéig fideszes polgármester, Veres Margit vezette városban a helyi profi labdarúgócsapat 5 játékosa az eredetileg szociális bérlakás céljára szolgáló ingatlanokban lakhatott.
Erre a város fideszes alpolgármesterének két nappal az augusztus 12-én tartott, és a független Hegedűs Péter győzelmét hozó időközi polgármester-választás előtt kötött szerződése biztosított lehetőséget. Valamint az, hogy az önkormányzati lakások bérbeadását szabályozó rendeletet 2015-ben módosították, ami még a jogerősen kiszabott börtönbüntetése ellenére szabadlábon lévő Veres Margit polgármestersége idején történt. Ez a módosítás lehetővé tette, hogy az alapvetően szociális célú bérlakásokat sportolók számára is kiutalhassák, a piaci bérleti díj töredékéért. | Nehezen minősíthető állapotokra irányította rá a figyelmet a bérlakásaikból kiköltöztethetlen balmazújvárosi labdarúgók története. A 2018 augusztusának közepéig fideszes polgármester, Veres Margit vezette városban a helyi profi labdarúgócsapat 5 játékosa az eredetileg szociális bérlakás céljára szolgáló ingatlanokban lakhatott.
Erre a város fideszes alpolgármesterének két nappal az augusztus 12-én tartott, és a független Hegedűs Péter győzelmét hozó időközi polgármester-választás előtt kötött szerződése biztosított lehetőséget. Valamint az, hogy az önkormányzati lakások bérbeadását szabályozó rendeletet 2015-ben módosították, ami még a jogerősen kiszabott börtönbüntetése ellenére szabadlábon lévő Veres Margit polgármestersége idején történt. Ez a módosítás lehetővé tette, hogy az alapvetően szociális célú bérlakásokat sportolók számára is kiutalhassák, a piaci bérleti díj töredékéért.
Rászorulók, havi félmilliós nettóval
A balmazújvárosi profi futballcsapatot működtető városi tulajdonú cég legutolsó nyilvános, 2017-es üzleti beszámolója szerint a 39 főt foglalkoztató sportvállalkozásnál az átlagos havi nettó jövedelem meghaladta a félmillió forintot. Mivel ez az átlag valamennyi foglalkoztatottra vonatkozik a pályagondnoktól a játékosokig, joggal feltételezhető, hogy utóbbiak valamivel jobban kerestek.
Persze lehet, hogy 2018 nyarán ennél alacsonyabb fizetésre szerződtek a játékosokkal a másodosztályba kieső csapatnál, csakhogy a futballisták bérlakásokba költöztetése már 2017-ben is gyakorlat volt a városban, illetve mindkét évnek a felét az első, felét a másodosztályban töltötte a balmazi futballcsapat.
Az pedig, hogy a sportolók – többnyire futballisták – a szociális alapon kiutalt bérlakások terhére, nem piaci alapon juthattak ezekhez az ingatlanokhoz, egyértelműen kiderül a városgazdálkodási cég beszámolóiból.
A dokumentumok szerint a rendelet módosításának évében a város tulajdonában álló 71 ingatlanból még egyet sem béreltek sportolói jogosultságra hivatkozva, míg szociális alapon 59 lakást adtak ki, szolgálati alapon 5-öt, költségalapú bérbeadásban 6-ot, szükséglakásként pedig 1-et.
Emellett a szolgálati lakások száma eggyel nőtt, 9 lakás pedig üresen maradt – vélhetően felújításra vártak, vagy az alatt álltak –, a szükséglakások száma nem változott.
Még egy évvel később a szociális lakások száma nem változott, a sportolóknak viszont már 8 lakás jutott. Szintén 8 jutott szolgálati célra, míg a költségalapon bérelt, az üres és a szükséglakások száma nem változott.
A sportolóknak juttatott lakások a város központi részén elhelyezkedő, értékesebb ingatlanok közül kerültek ki, nem a Balmazújváros szélén találhatókból. Mindeközben akadnak olyanok a városban, akiknek nem jutott szociális bérlakás az elmúlt években, noha jogosultak lettek volna rá.
A polgármesterrel beszélve a problémáról Hegedűs elmondta, véleménye szerint nem fér bele, hogy ezeket az ingatlanokat profi sportolóknak juttassák.
Mindenki egyért
A sportolók részesedése a szociálisan rászorulók kárára egyben azt is mutatja, hogy mennyi értelme volt 2015-ben sok millió forintért elkészíttetni a város településfejlesztési stratégiáját, ami megállapította, hogy a település legégetőbb problémája a szegregátumok kialakulása, amelyekben a legutóbbi népszámlálás szerint több mint 1 500-an laktak. A megoldás egyik fontos elemeként pedig azt a megállapítást tették, hogy
a szegregátumokon kívül, integrált lakókörnyezetben, bérlakások kialakításával szükséges a szegregátumok oldását, az ott élők számának csökkentését elősegíteni.
Ehhez képest a bérlakások száma mindössze eggyel nőtt azóta, a városvezetés pedig a stratégiát elolvasva meghozta a módosítást, aminek köszönhetően az integrált lakókörnyezetben – értsd a város központi területein – található lakásokba profi sportolók költözhettek a szociális alapon rászorulók kárára.
Foggal-körömmel
Amennyire visszatetsző, hogy államilag agyontámogatott futballisták foglalják a lakásokat a rászorulók elől, annyira botrányos, hogy amikor közérdekből, a szerződésnek megfelelő módon ki kellett volna költözniük, akkor több mint egy hónapig húzták az időt, ezzel súlyosan veszélyeztetve a város által korábban elnyert 200 millió forintos EU-s támogatást.
Az "Esély otthon" programra megítélt 198,7 millió forintról van szó, amit önkormányzati lakások felújítására kapott az önkormányzat, azzal a feltétellel, hogy a munkálatok 2019. április 20-ig befejeződnek, a kész lakásokat pedig helyi, pályakezdő fiataloknak adják ki.
Mivel a felújításra kijelölt lakások között szerepeltek azok az ingatlanok is, amiket a balmazi profi futballistáknak adtak ki, így 4 lakás esetében a bérbeadásról szóló 2018. augusztusi szerződésben rögzítették, hogy a bérleti viszony 10 napos kiköltözési határidővel bármikor egyoldalúan felbontható az önkormányzat részéről, ha a város érdeke úgy kívánja. Az ötödik lakás esetében ez a kikötés valamiért kimaradt a szerződésből.
2018. november 26-án Hegedűs Péter jelezte a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Balmazújváros Sport Kft. ügyvezetőjének, hogy a kivitelező megkezdené a lakások felújítását, ezért ki kéne azokból költözni. Majd az önkormányzat december 6-i ülésén megszületett az erről szóló határozat, azzal a nem kis engedménnyel, hogy a testület felajánlotta, a lakás nélkül maradó játékosokat elhelyezi a tulajdonában álló Pötyi Szállóban, noha erre nem lett volna kötelezhető. Annak az egy játékosnak, akinek a szerződéséből kimaradt a kikötés, felajánlottak egy cserelakást.
A sportcég vezetője december 11-i válaszában közölte, hogy a szezon végéig még egy meccs hátra van, és addig nem lenne jó ilyesmivel megzavarni a labdarúgókat, ezért csak december 22-én hagynák el a lakásokat (ebbe az önkormányzat bele is ment).
Ami a lakásokat illeti, a kulcsokat nem sikerült határidőre leadni a Városgazdálkodási NKft.-nél, ezért a polgármester felhívta a futballcég ügyvezetőjét, Lajos Ferencet, hogy mi a helyzet. Lajos Ferenc erre közölte, hogy felsőbb utasításra nem költöztek ki a lakásokból. Ez azért érdekes, mert az ügyvezetőnek lényegében Hegedűs a felettese.
Gyakorlatilag viszont továbbra is az enyhén megkopott fényű fideszes kiskirály, Tiba István a legfontosabb tényező a helyi labdarúgásban.
Noha a Lázár emberének tartott országgyűlési képviselő – és volt balmazújvárosi polgármester – a kiesés utáni csalódottságában közölte, hogy kiszáll a helyi futballból, a gyakorlatban nem ez történt. Tiba a profi klubbal szimbiózisban működő utánpótlás elnöke, és ami ennél fontosabb, mindmáig az önkormányzat képviselője a profi egyesületet üzemeltető Balmazújváros Sport Kft.-ben.
A polgármester ugyanis hiába kereste többször is a klubot telefonon és emailben, egészen január 8-ig nem járt sikerrel. Ekkor az ügyvezető végre válaszolt Hegedűs december 21-i levelére, mondván inkább mégsem költöztetik ki a játékosokat, csak ha mindenki kap cserelakást.
Hegedűs válaszában jelezte, hogy a város és a futballklub közötti megállapodás alapján a szerződések vitán felül felbonthatók, csak egy játékosnak kell cserelakást biztosítaniuk.
Arról meg nem tehet, ha a Balmazújváros Sport Kft. esetleg olyan szerződést kötött a játékosokkal, amiből kifelejtették a szükséges megkötéseket. A kilakoltatási moratórium pedig csak a magánszemélyekkel kötött szerződésekre vonatkozik, itt viszont céges szerződésekről van szó, tehát a hivatkozás téves, egyébként meg továbbra is fenntartják az ajánlatot a Pötyi Szállón való elhelyezésre.
Az önkormányzat a 2019. január 11-i ülésén megerősítette az ügyben hozott korábbi határozatát, és a futballklub négynapos hosszabbítási kérelmére való tekintettel végül január 18-i határidőt szabott meg a lakások elhagyására. Ezt már sikerült teljesíteni a klubnak, ám a helyzet továbbra sem megnyugtató.
Sem a profi csapat, sem a 200 milliós támogatás szempontjából.
A kivitelezéssel lesznek kész vagy a felújítással?
Ha a labdarúgók nyögvenyelős kiköltöztetése nem okozott volna kellő aggodalmat az április 20-i határidő betartását illetően, a január 11-i önkormányzati ülésen elhangzottak fényében nagy csoda lenne, ha a balmazújvárosiak a határidő módosítása nélkül időre teljesíteni tudnák a támogatás felvételéhez szükséges mérföldkövet.
Az ülésen ugyanis az derült ki, hogy az előző városvezetés által megbízott kivitelezővel kötött szerződésekből több olyan feladat is kimaradt, ami szükséges volna ahhoz, hogy a felújítást a projekt szempontjai szerint is késznek lehessen tekinteni.
Még bőven lehet munka a lakásokkal azután, hogy a kivitelező valamennyi szerződésben rögzített feladatát teljesítette.
Rohanás az NB III.-ba
De nemcsak az önkormányzat van nehéz helyzetben, hanem a balmazújvárosi labdarúgás is. Bár eleinte valószínűleg nem sok szüksége volt a futballklubnak a bérlakásokon megspórolható pénzre, mára nagyot fordult a helyzet.
A helyi profi labdarúgás súlyos anyagi válságban van, a csapat látszólag megállíthatatlanul zuhan a kiesés felé, és hiába próbálja Tiba lépten-nyomon Hegedűsre fogni a dolgot, a napnál is világosabb, hogy az önkormányzat korábbi vezetésének hozzáállása és a klub gazdálkodásának szinte felfoghatatlan felelőtlensége vezetett a kialakult helyzethez.
Ami 2018 nyarának végére olyan súlyossá vált, hogy a profi csapatot üzemeltető cég csak azért nem ment csődbe, mert az önkormányzat az utolsó, még valamennyire szabadon átcsoportosítható 22,4 millió forintjával kisegítette az utolsó utáni pillanatban. Sok választása nem volt a képviselőknek, Tiba ugyanis a szeptember 21-i ülésen belebegtette, hogy a csapatot működtető cég csődje akár a várost is maga alá temetheti. A visszafizetési és szerződéses kötelezettségek miatt ebben az esetben a Balmazújváros Sport Kft. 400 milliós adóssága zúdult volna arra a büdzsére, amit a 22,4 millió is likviditási gondokkal fenyegetett.
Tiba elmondása szerint a szeptemberben kért rendkívüli támogatás a játékosok és a stáb egyhavi fizetésére kellett, pontosabban annak öthatodára. A maradék részt az önkormányzat havi fix összegű támogatása fedezte (4,5 millió forint). Ha nincs a rendkívüli alamizsna, a klub képtelen lett volna teljesíteni szerződéses kötelezettségeit a játékosok többségével szemben. Azok feljelentik az MLSZ-nél, csőd, szétesés, negyedosztály. Ismerjük a forgatókönyvet, talán Tarsoly Csaba győri piramisjátéka volt a leglátványosabb példa, de a Pécs vagy a Kecskemét is hasonló utat járt be.
“Nincs több átcsoportosítható pénz, csak valami kárára” – vázolta a helyzetet Hegedűs annak idején. Amikor a polgármesternél érdeklődtünk a dologról, elmondta, hogy a pár éve a Kalmár DSE kézilabdacsarnokára kapott tao-támogatás önrészeként elkülönített összeg volt az utolsó felszabadítható forrás a költségvetésben. Ez is csak azért volt felszabadítható, mert az építőipar drágulása miatt az eredetileg bő 200 milliós beruházás mai áron sokkal többe kerül, így a megvalósítása a ködös jövőbe vész.
Azóta az ősz folyamán további 17 millió forintot kért a futballklub a számára elkülönített taós önrészre hivatkozva, de hogy ezt egészen pontosan mire fordították, azt csak a klubvezetők tudják. Ami pedig a Tiba által többször is lefitymált városi támogatást illeti, az 50 millió forintos szabadon felhasználható keretet jelent és mintegy 65 millió forintot a taós támogatás önrészére. Ezen felül kapta még a klub a 22,4 milliós rendkívüli támogatást, és az olyan rejtett támogatásokat, mint például a piaci ár töredékéért biztosított 5 darab bérlakást, ami éves szinten sok milliós tételt jelent.
Ami jár, az jár
Hogy milyen szinten a farok csóválta a kutyát a városban – azaz a futballcsapat az önkormányzatot –, azt tökéletesen érzékelteti, hogy a csőd szélén álló sportvállalkozásnál elvileg az önkormányzat érdekeit képviselő Tiba István milyen hangnemben oktatta ki az új polgármester vezette testületet a túléléshez nélkülözhetetlen forintokat kérve.
Nem azért kért a sport kft az önkormányzattól támogatást, mert a számláján állt a pénz. Ha lett volna miből kifizetni a fizetéseket, akkor kifizette volna. Arról meg nem tehetünk, hogy a kft. ezt jelezte háromszor, egyszer az alpolgármesteren keresztül, kétszer az ügyvezetőn keresztül, hogy mekkora szüksége lenne erre a támogatásra és ezt nem tárgyalta meg a testület, illetve amikor megtárgyalta, akkor nem szavazta meg. Innentől kezdve ami nincs, abból nem lehet kifizetni
A meglepően magas lóról érkező mondatokat azoknak címezték, akik arról merészeltek érdeklődni, miként juthatott a csőd szélére a másodosztályú labdarúgó csapatot üzemeltető Balmazújváros Sport Kft., és miért volt égető szüksége a rendkívüli segítségre.
Pedig a kérdés indokoltnak tűnt, lévén a cég augusztusban már a játékosok és a stáb jelentős többségének bérével adós maradt. A város alig másfél hónapja megválasztott új polgármesterétől, Hegedűs Pétertől kapott tájékoztatás szerint a cég szeptember közepén prezentált féléves beszámolója a június végi zárásnál 150 milliós hiányt jelzett, amit egy mindössze 30 milliós pénzkészlet kompenzált.
Ez lényegében a játékosok és a stáb egyhavi fizetésének megfelelő összeg, és augusztus és október között a többségük nem is kapott pénzt.
Az, hogy Tiba István a futballcsapat érdekeit mindenek fölé helyezte, azért okozott különösen nagy problémát, mert a korábbi városvezetés által elfogadott konstrukcióban az önkormányzatnak semmilyen rálátása nincs a klubot vivő cég pénzügyeire, leszámítva a félévenként benyújtott beszámolókat.
A cég számlájához kizárólag a klub ügyvezetője fér hozzá, és csak ő költhet róla. A mindenkori ügyvezetőt az önkormányzat pályázat útján választja ki, kinevezését pedig a képviselő-testület szavazza meg. Mivel a városban egészen augusztus közepéig Tiba szava volt a mindenható, a testület többsége pedig mindmáig fideszes kötődésű, így elég egyértelműnek tűnik, hogy ki a mindenkori ügyvezetők informális főnöke.
A várost korábban 8 éven át (2006-2014) polgármesterként irányító politikus, aki 2 évet leszámítva 2002 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, lényegében az egyetlen személy volt a város képviseletében, akinek rálátása és legfőként ráhatása lehetett a klubnál folyó dolgokra. Ebből is az következik, hogy neki kellett volna riadót fújnia, amikor láthatóvá vált, hogy baj van.
Ez azonban elmaradt. Hegedűs emlékei szerint még az augusztus 28-i rendkívüli ülésen sem került elő ez a téma. Csak szeptember közepén, a féléves beszámolókor borult a bili. Ezt a beszámolót a polgármester nem fogadta el, a városi képviselők pedig leszavazták a kért támogatást.
Üdv a való világban
Egészen döbbenetes, hogy Tiba, illetve a klubvezetés mennyire látványosan alkalmatlannak bizonyult minden feladatára, amint megtört a NER helyi varázsa, és a kft. nem túrhatott tovább bármikor könyékig kedvére a városi kasszában, sem nem irányíthatta patrónusa könnyedén csapatához a különböző céges és állami támogatásokat.
A megváltozott, normális piacihoz hasonlóvá lett viszonyok közt a balmazújvárosi klub nagyjából annyira bizonyult életképesnek, mint egy partra vetett bálna. Hihetetlennek tűnhet, de tény: a Balmazúvárosi Sport kft-nél egyáltalán nem készültek fel arra az eshetőségre, hogy a csapat kieshet az élvonalból, és ezzel jelentősen csökkenhet a központi és az esetleges szponzori támogatások mértéke.
Az indoklás annyira parádés, hogy szó szerint is idézzük a sportmenedzserek bibliájába kívánkozó mondatot:
– oktatta ki a képviselőket a politikus. Az sem bizonyult elegendő intő jelnek a klubvezetésnek, hogy a csapat a fordulók több mint felében kiesőhelyen állt, és a 33 bajnoki forduló alatt mindössze négy alkalommal állt egy helyezésnél távolabb a veszélyes zónától.
Nagyfokú hozzáértésről tanúskodik az is, hogy a 2017-18-as első osztályú szezonra igazolt külföldi játékosok kapcsán Tiba szeptemberben azt mondta, "nagy szerencse", hogy azok ingyen távoztak a klubtól, különben fizethetnék őket az idei szezonban is, miközben a másodosztályra vonatkozó szabályozás miatt nem játszhatnának a bajnoki mérkőzéseken.
Az élvonalbeli szereplés alapján piacképesnek bizonyuló labdarúgókkal viszont olyan szerződéseket sikerült kötni korábban, hogy egy kivételtől eltekintve mindenki szabadon igazolhatóvá vált a szezon végén, így egyetlen játékost tudtak csak pénzért eladni.
Hogy érte mennyit kaptak, azt egyébként csak pár képviselő tudja az ügyvezetőn és Tibán kívül. Tiba ugyanis csak a szerinte "megbízható" képviselőkkel tudatta az összeget. A többieknek, azaz a képviselők többségének és a polgármesternek fogalma sincs a befolyó összeg nagyságáról, ahogy igazából szinte semmiről a – hangsúlyozzuk – 100 százalékban önkormányzati cég pénzügyeivel kapcsolatban.
(Jegyezzük meg, hogy a papír tartalmát tudtunkkal még az augusztusig ideiglenes városvezetőként funkcionáló fideszes Koroknai Imre alpolgármester sem ismerte, aki nincs túl jóban Tibával, mióta nem kis meglepetésre Nagy Tamást nyomta be helyette polgármesterjelöltnek az időközin.)
Rajtuk kívül álló okok miatt
Ha Tiba Istvánt kérdezik, a Balmazújváros Sport Kft. problémái az első osztályból való tavalyi kiesés miatt következtek be, illetve azért, mert az augusztusi előrehozott helyhatósági választáson a város lakossága nem a megfelelő jelöltnek szavazott bizalmat. Ezért Tiba szerint több támogató is elhagyta a csapatot, bár hogy pontosan kik, azt nem árulta el, ahogy azt sem, hogy mennyi pénz esett így ki a büdzséből.
A kiesésért szintén meglepő felelőst sikerült találnia, amikor – még júniusban – egy emlékezetes nyilatkozatban ment neki a magyar labdarúgást eluraló kormánypárti erős embereknek és az egyenlőtlen feltételeknek, majd közölte, hogy kiszáll a futballból, mondván egy hozzá hasonló mezei kis országgyűlési képviselő nem rúghat labdába például a Tállai Andráshoz kötődő Mezőkövesdhez képest.
A Balmazújváros korábbi edzője, Horváth Ferenc szintén egy felsőbb körökben meghozott döntésre célzott a kieséskor. Szeptemberben pedig meglepő módon nem azzal indokolta távozását az NB II.-es csapattól, hogy második hónapja nem kapott fizetést, hanem hogy egy olyan jelölt lett a város polgármestere, akinek vezetésével az önkormányzat nem adott ígéretet arra, hogy a korábbi feltételek mellett működhet tovább a helyi labdarúgás.
Az edző aztán puhára esett, és az egyik NER-hez közvetlenül bekötött klubnál landolt, a Mészáros-közeli Haladásnál.
(Borítókép: A balmazújvárosi játékos a labdarúgó Magyar Kupa elődöntőjében játszott Balmaz Kamilla Gyógyfürdő - Újpest FC visszavágó mérkőzés végén a Balmazújvárosi Városi Stadionban 2018. május 9-én. Az Újpest jutott a döntőbe, miután az első mérkőzést 2-1-re megnyerte, a visszavágó pedig 0-0-ra végződött. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI) | https://index.hu/sport/futball/2019/01/25/mit_kerestek_profi_futballistak_a_szocialis_berlakasokban/ | https://web.archive.org/web/20201108003414/https://index.hu/sport/futball/2019/01/25/mit_kerestek_profi_futballistak_a_szocialis_berlakasokban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mit-kerestek-profi-futballistak-szocialis-berlakasban | Index | hungarian-news | 2019-01-25 18:33:00 | [
"Király Sándor",
"Lajos Ferenc",
"Tiba István",
"Veres Margit"
] | [
"Balmazújváros Város Önkormányzata",
"Balmazújvárosi Sport Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"sport",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Balmazújvárosi kenőpénzügy"
] |
48,450 | Negyedmilliárd is kevés az MTK videojáték arénájára | 221,6 millió forintot szánt a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) egy 550 négyzetméteres e-sport létesítmény belső kialakítására, de ez a fedezet kevésnek bizonyult a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint | 221,6 millió forintot szánt a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) egy 550 négyzetméteres e-sport létesítmény belső kialakítására, de ez a fedezet kevésnek bizonyult a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint (pdf-ben itt találja).
Az MTK tavaly decemberben írt ki tendert az Új Hidegkuti Nándor Stadionban lévő, 550 négyzetméteres, szerkezetkész helyiség e-sport arénává való kialakítására. A jövendőbeli aréna területe tehát már szerkezetkész, a további munkálatokra kerestek kivitelezőt. Az arénát három bejáraton át lehet majd megközelíteni, lesz benne egy nagyméretű acél galéria, büfé, ruhatár és egy 200 fős lelátó is. A speciális sport-technológiákat, így az óriáskivetítőket, szervereket, hangosítást a, beszerzés – ami amúgy is eredménytelenül zárult – nem foglalta magában.
Január 22-éig két ajánlat érkezett:
az FM Talent Kft., a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt. és a Future Service Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. közös pályázatában 313,9 milliós ár,
az NF Solár Hungária Kft. ajánlatában pedig 339,6 milliós ellenérték szerepelt.
Az egyesület honlapja szerint Magyarország első e-sport szakosztályát 2017. szeptember 7-én hozta létre az MTK Budapesten. Az e-sportban a legjobb videójátékosok mérik össze tudásukat világversenyeken. Mint írják: terveik szerint a jövőben az Új Hidegkuti Nándor Stadion rendszeresen ad helyet nagyobb hazai e-sport versenyeknek.
Kiemelt kép: Sándor Károly – becenevén Csikar – az MTK híres labdarúgójának szobra a Hidegkuti Nándor Stadion előtt a X. kerület, Hungária körúton. A 2016-ban átadott alkotás Boros Péter szobrászművész alkotása. MTVA/Bizományosi: Róka László | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/26/mtk-esport-arena/ | https://web.archive.org/web/20231213093011/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/26/mtk-esport-arena/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negyedmilliard-is-keves-az-mtk-videojatek-arenajara | 24.hu | hungarian-news | 2019-01-26 09:42:00 | [] | [
"Magyar Testgyakorlók Köre (MTK)"
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"sport"
] | [] |
48,452 | Pintér volt cége őrzi az állami légiirányító épületét | A Civil Biztonsági Szolgálat 1,4 milliárd forintos szerződést kötött a HungaroControllal. | Újabb munkát nyert a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., ennek azonban már digitális nyoma is van: Pintér Sándor belügyminiszter volt vállalata kapta az állami légiirányító HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. irodaházának védelmi feladatait. A sikerről az uniós közbeszerzési értesítő számolt be.
A HungaroControl Igló utcai irodaházában a Civilnek fegyveres biztonsági őrség biztosítása mellett a biztonságtechnikai rendszert is kezelnie kell, valamint recepciós szolgálatot is kell nyújtania. Minderre egy 1,4 milliárd forint értékű szerződést írtak alá a légiirányítóval tavaly november 29-én. Az árat a megrendelő eredetileg 1,55 milliárd forintra becsülte, tehát a Civil ahhoz képest olcsón dolgozik.
A közbeszerzést nyílt eljárásban folytatták le, a nyertes Civil mellett csak a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. pályázott rá.
A Civil Zrt.-ről nemrég mi írtuk meg, hogy ők is védik az MTVA székházát. Ez mintegy véletlenül derült ki: kolléganőnk az egyik, az MTVA-székház tavaly év végi, ellenzéki megszállásakor készült facebookos videón szúrta ki az egyik intézkedő biztonsági őr gallérján a cég emblémáját. Azonban sem az MTVA honlapján, sem a közbeszerzések között nem találtunk olyan szerződést, melyet a közmédia a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel kötött volna, és hiába küldtük el kérdéseinket ennek kapcsán a közmédiához, választ nem kaptunk.
A 444 írta meg, hogy a CBSZ nem az MTVA, hanem a Közbeszerzési és Ellátási Főosztály (KEF) jóvoltából őrizhette at intézményt, miután a szintén Fidesz-közeli Hunex Team Kft-vel, PFM Biztonsági Szolgáltató Kft-vel és Valton-Sec Kft-vel együtt 2017. novemberében 26 milliárd forintos szerződést kötöttek a KEF-fel annak mindenkori üzemeltetési és/vagy ellátási körébe tartozó ingatlanok őrzésére.
A biztonsági cég nemrég elnyert egy kisebb értékű munkát is: tavaly december végén szerződtek le az Országos Vízügyi Főigazgatóság székházának 2019-es védelmére, 38 millió forintért.
A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter cége volt 2010-ig, amely azóta több közpénzes megrendelést nyert már. Az igazgatója Tasnádi László, aki Pintér rendészeti államtitkára volt 2016 végéig, a többi között az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tartozott az irányítása alá. A cégnek tavaly több mint 12 milliárd forintos árbevétele volt, amiből 1,1 milliárd forint nyereség maradt a végén, 20 millió forintot pedig kifizettek osztalékként. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/pinter-volt-cege-orzi-az-allami-legiiranyito-epuletet.html | https://web.archive.org/web/20230608051656/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/pinter-volt-cege-orzi-az-allami-legiiranyito-epuletet.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-volt-cege-orzi-az-allami-legiiranyito-epuletet | mfor.hu | hungarian-news | 2019-01-18 15:51:00 | [
"Pintér Sándor"
] | [
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"HungaroControl Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"őrzés-védés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,453 | A civilekért felelős helyettes államtitkárt ültették be a paksi bővítésért felelős cégbe | Szalay-Bobrovniczky Vince bekerült a Paks II. Zrt. felügyelőbizottságába, közben a cég jegyzett tőkéjét 61,1 milliárd forintra emelték. | Tavaly november végén csendben 61 milliárd forintra emelkedett a paksi atomerőmű beruházást menedzselő Paks II. Zrt. jegyzett tőkéje, az addigi 47,1 milliárd forintról - derül ki a nyilvánosan elérhető cégadatokból. Az állami tőkeemelésre számítani lehetett: ahogy a beruházás egyre nagyobb fordulatszámra kapcsol, egyre több pénzre van szüksége a projekttársaságnak. Ugyanakkor a tényleges kivitelezés vontatottan halad a hírek szerint, az engedélyezési eljárások csúszása, ezzel összefüggésben az orosz és az európai uniós szabványok összecsiszolásának nehézségei miatt. A tőkeemelés egy jel lehet arra, hogy a következő időszakban felgyorsulhatnak az események.
Nem ez volt az egyetlen változás a társaság életében 2018 második felében. Szeptemberben bekerült a felügyelőbizottságba Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Az természetes, hogy az állam képviselőt delegál az általa tulajdonolt társaság vezető testületeibe, az már kevésbé érthető, hogy miért pont a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárra esett a választás.
Szalay-Bobrovniczy korábban külügyi vonalon dolgozott, 2010 és 2014 között Bécsben volt nagykövet. A diplomata 2015-től dolgozik a Miniszterelnökségen, ahol kezdetben az európai uniós ügyekért felelt helyettes államtitkárként.
Pár napja azzal vétette észre magát, hogy az Echo tévé műsorában a civileknek szánt támogatásokkal kapcsolatban azt mondta: "Igyekszünk kiszűrni minden olyan szervezetet, amelyikről úgy gondoljuk, hogy nem végez valós munkát, hanem alapvetően olyan politikai célokat kíván megvalósítani, amelyekkel nem értünk egyet."
Ezt hírmagyarázók úgy értelmezték, hogy a sorosistának bélyegzett civil szervezetekre utalt, amelyeket minden eszközzel távol akarnak tartani a mintegy 6 milliárd forintos támogatási kerettől.
Testvére, Szalay-Bobrovnicky Kristóf jelenleg Magyarország nagy-britanniai nagykövete.
Visszatérve a Paks II. Zrt.-re, a társaság a 2012-es alapítása óta minden üzleti évében veszteséget ért el, adózás előtti eredménye az utolsó lezárt évében, 2017-ben -2,39 milliárd forint volt. Ez szintén magyarázható azzal, hogy az előkészítési szakaszban pénzt még nem termel a projekt, ellenben kiadások bőven keletkeznek. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-civilekert-felelos-helyettes-allamtitkart-ultettek-be-a-paksi-bovitesert-felelos-cegbe.html | https://web.archive.org/web/20211015194206/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-civilekert-felelos-helyettes-allamtitkart-ultettek-be-a-paksi-bovitesert-felelos-cegbe.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-civilekert-felelos-helyettes-allamtitkart-ultettek-be-a-paksi-bovitesert-felelos-cegbe | mfor.hu | hungarian-news | 2019-01-10 15:59:00 | [
"Szalay-Bobrovniczky Vince"
] | [
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"foglalkoztatás",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Paks II"
] |
48,454 | Több milliárdnyi TAO-val szabálytalankodtak a sportegyesületek | Ma már ezernél is több olyan sportfejlesztési program van, melyek esetében szabálytalanul használták fel az igényelt TAO-támogatást. | A 2011-ben elindult TAO-támogatási rendszer lényege az volt, hogy a nyereséget termelő vállalkozások a társasági adójukkal az általuk választott sportegyesületek sportfejlesztési programját támogassák az összeg államkasszába történő befizetése helyett. Noha a törvény az első perctől kezdve rendelkezett a támogatások felhasználásának ellenőrzéséről, évekig alig történt valami, holott - a Kúria megállapítása alapján is - közpénzről lévén szó, kiemelt fontosságú lett volna az utánkövetés. Főleg, hogy többször is lehetett visszaélésekről, lenyúlt pénzekről hallani. Az ellenőrzés 2014-ig a Nemzeti Sport Intézet (NSI) feladata lett volna, ám ennek mégsem igazán tett eleget a szervezet. Így a munka 5 évvel ezelőtt átkerült a sportszövetségekhez, ami ezt követően sem gyorsult fel azonnal.
A szabályok értelmében ugyanis a 300 millió forintot meghaladó sportfejlesztési programok esetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma látja el az ellenőrzési feladatokat. Emellett a sportszövetségek által ellenőrzött és felterjesztett programok esetében a szankciókról is a tárcánál döntenek. A sajtóban korábban megjelent hírek szerint azonban nem fordítottak a tárcánál túl nagy energiát erre a feladatra, elég lassan őröltek a malmok. Volt olyan ügy, mely akár 1,5 évig is elhúzódott, ám az ügymenetet tekintve ez nem is túlságosan meglepő.
Az EMMI-nél a beküldött elszámolások ellenőrzését részletesen és teljes körűen végzik el, szükség esetén maximum két alkalommal hiánypótlásra is felszólítják az érintett szervezetet. Ezt követően kerülnek lezárásra a sportfejlesztési programok. Az ellenőrzés során helyszíni ellenőrzéseket is végez az EMMI.
Ha a támogatás felhasználásának kontrollja során a jogszabály szerinti illetékes ellenőrző szerv megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe, az elszámolás elfogadásával egy időben maradvány visszafizetési kötelezettséget ír elő. Amennyiben a támogatott szervezet ezt elmulasztja, az ellenőrző szerv kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását. Amíg a szervezet ennek nem tesz eleget, legfeljebb 3 évre kizárhatják a támogatásból. A visszafizetett pénz sem vész el a sport számára, hiszen azok további utánpótlás-nevelési programok megvalósításához járulnak hozzá.
A több évnyi lemaradást ugyan teljesen behozni még talán nem sikerült, mégis már több milliárd forintra rúg a szabálytalanul felhasznált TAO-támogatások értéke.
A sportszövetségektől kikért adatok összesítése alapján több mint 3,8 milliárd forintnyi támogatásról állapították meg, hogy nem volt minden rendben a felhasználásával.
Azt, hogy ez hány évadra vonatkozóan halmozódott fel, nem lehet egyértelműen megállapítani. Míg ugyanis a jégkorongnál csak a 2011/2012 és a 2013/3014 közötti évadokra vonatkozóan álltak rendelkezésre adatok, addig az MLSZ-nek már a 2016/2017-es évadból is vannak eredményei. A vízilabda szövetségtől pedig többszöri érdeklődésünk ellenére sem érkeztek adatok. Annyi viszont tudható a Magyar Nemzet 2017-es cikkéből, hogy a 2011/2012-es és 2012/2013-as idényben összesen 566 millió forintot tett ki a szabálytalanul felhasznált támogatás, amit több mint 30 sportszervezet hozott össze.
A fociban van a legtöbb probléma
A TAO-támogatások legnagyobb nyertese a labdarúgás. 2011 és 2017 között a megítélt támogatásnak több mint 40 százaléka ment el a foci finanszírozására. A 24.hu által kikért adatok szerint összesen 522 milliárd forintból
228 milliárd a labdarúgásba,
122 milliárd a kézilabdába,
76,2 milliárd a kosárlabdába,
55,3 milliárd a vízilabdába,
35,8 milliárd pedig a jégkorongba áramlott.
Magától értetődő és logikus felvetés lenne, hogy ahova a legtöbb támogatás áramlik, ott merülhet fel a legtöbb probléma a felhasználást illetően. A szabálytalanul felhasznált támogatások azonban nem teljesen tükrözik vissza a sportágak fenti sorrendjét. Igaz ugyan, hogy a legtöbb problémára a legtöbb TAO-t bezsebelő fociegyesületeknél bukkantak az ellenőrzések során, de ezt követően a vízilabda az, ahol a legtöbb pénzről derült ki a szabálytalan felhasználás, majd a kosárlabda, kézilabda és a jégkorong következik. (Tekintve, hogy a röplabda 2017/2018-as szezonban került be a TAO-támogatott sportágak közé, cikkünkben ennek vizsgálatától eltekintettünk, hiszen az ellenőrzés így csak nagyon kezdeti szakaszban járhat.)
A kikért adatok alapján
az érintett labdarúgó sportszervezetek által igényelt támogatási összeg több mint ötödét, 2,2 milliárd forintot tesz ki a szabálytalanul felhasznált támogatás.
A kosárlabda esetében ez az arány 11,7 százalék és 507 millió forint,
a vízilabda területén az első két évadban a Magyar Nemzet szerint 566 millióról (ebből 325 millió forinttal a Debreceni Cívis Póló Vízilabda SE a tulajdonában álló Vízisport Üzemeltető Kft.-vel nem tudott elszámolni),
a kézilabdánál 458 millióról (4,92 százalék),
a jégkorong esetében pedig 101 millió forint visszafizetendő támogatásról számoltak be lapunknak a sportszövetségek.
A labdarúgó egyesületeknél 721 visszafizetéssel érintett sportfejlesztési program volt, a kosárlabdánál 169, a kézilabdánál 94, a vízilabdánál 30, a jégkorongnál pedig mindössze 6-ról derült ki eddig, hogy valamilyen visszaélés, szabálytalan felhasználás történt.
Szabálytalan felhasználás nem egyenlő a visszaéléssel
A támogatások felhasználásának ellenőrzése során nem minden esetben visszaélések miatt kellett szankciókat kiszabni a szövetségeknek. A támogatások igénylésének ugyanis meglehetősen szigorú és kötött menetrendje van: nemcsak sportszakmai kritériumoknak kell megfelelni, hanem a különböző évadokra meghatározott benchmarkoknak, és az elszámolások összeállításának is megvan a maga jogszabályi előírása. Ha egy sportszervezet valamilyen formában vét ezek ellen, nem ismeri kellőképp ezeket a dokumentumokat és kritériumokat, könnyen véthet a rendszer ellen.
Igaz, nemcsak ilyen véletlenszerű, járatlanságból fakadó hibák vezetnek szankciókhoz és visszafizetési kötelezettséghez, netán kizáráshoz. A Magyar Kosárlabda Szövetség tájékoztatása szerint vannak olyan esetek is, amikor a támogatások nem rendeltetésszerű felhasználását állapították meg.
"Ezekben az esetekben a támogatott szervezetek ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagy egyéb hatóság indított vizsgálatot, így ezen támogatott szervezetek felszámolás alá kerültek, illetve adószámukat felfüggesztették/törölték. A későbbiekben ezeknek a sportszervezeteknek már nem áll módjukban sportfejlesztési programot benyújtani, így a támogatási rendszerből történő kizárásuk okafogyottá vált. A rendszer indulása óta 10 támogatott esetében fordult ez elő, mindösszesen 319,5 millió forint visszafizetési kötelezettség mellett" - tájékoztatott az MKOSZ.
Vagyis ez ebben az esetben a visszafizetendő összeg (507 millió forint) 62 százalékát jelenti.
A kosárszövetség mellett a kéziszövetség és a jégkorong szövetség is arról tájékoztatott, hogy nincs a támogatási rendszerből kizárással érintett szervezet, hiszen azok felszámolási eljárásban megszűntek vagy egyszerűsített törlési eljárás alatt vannak.
A Magyar Labdarúgó Szövetségnél azonban egyre hosszabb a kizárással érintett szervezetek listája. Míg egy évvel ezelőtt még alig néhány sportegyesület volt ilyen szankcióval érintett, mára a lista 50-nél is több érintettet sorol. Összesítésünk alapján nekik 2011 óta 1,5 milliárd forintnál is több TAO-támogatást hagytak jóvá, közülük is a legnagyobb "hal"
a Nyírbátori Football Club Sportegyesület 240 millió forinttal,
a Nyíregyházi Old Boys Kft.-nek 200 milliós,
az Egri Futball Kft.-nek pedig 127 milliós sportfejlesztési programot hagyott jóvá az évadok során a szövetség (ez a cég nem összekeverendő az Eger Labdarúgó Sport Kft.-vel, melyen keresztül a Diósgyőr FC Kft.-ben is többségi tulajdonos Borsodsport Invest Kft. működteti az egri labdarúgást.)
Rajtuk kívül még négy olyan szervezet van, melynél a jóváhagyott támogatások értéke meghaladja az 50 millió forintot, a maradék 48 szervezet esetében pedig csupán néhány millió forintról beszélhetünk. Vagyis az ellenőrzések során az igazán nagy volumenű programokat végrehajtó szervezetek még nem akadtak fenn a rostán. Ennek hátterében állhat az a tény is, hogy a szervezetek méretéből és tapasztalataikból fakadóan sokkal kisebb eséllyel követnek el adminisztratív jellegű hibákat vagy olyanokat, melyek valamely kritériumnak, előírásnak nem megfelelő.
Legutóbb egyébként 2018. szeptember 3-án a Vámosszabadi SE-t zárta ki az MLSZ a TAO-támogatásokból egy éves időtartamra, előtte 2018. július 28-án a szegedi Junior Sport Kft. került kizárásra szintén egy évre.
Mik a leggyakoribb hibák?
A kosárszövetség tájékoztatása szerint a legjellemzőbb eset az, hogy a támogatott szervezet nem csatolja az Elszámolási útmutatóban meghatározott dokumentumokat (pl. egy személyszállítási tételnél nincs szerződés/megrendelő, versenybírói elszámolásnál nincs mérkőzés jegyzőkönyv stb.). Nem ritkák az előzetes jóváhagyás nélkül elszámolni kívánt tételek, de az sem, hogy olyan aljogcímen kíván elszámolni költséget, amelyen a sportfejlesztési programjában nem került jóváhagyásra támogatás. Ilyen eset lehet amikor a foglalkoztatott sportszakemberek költségeire nem kért a támogatott szervezet támogatást, de ezen költségeit mégis megpróbálja elszámolni. Tapasztalataik szerint olyanra is van példa, amikor a támogatási összegeket nem a szigorúan vett sportszakmai céloknak megfelelően használják fel, mint például, amikor egy sítábort edzőtáborként jelenítenek meg.
A Magyar Labdarúgó Szövetség tapasztalatai szerint gyakori eset az is, amikor a támogatási időszakon kívüli tevékenységet próbálnak meg elszámolni, vagy a beszerzés fizikai teljesítésének alátámasztása hiányzik vagy hiányos.
Tapasztalataik szerint ennél sokkal súlyosabb problémákkal is találkoztak az ellenőrzések során. Volt, amikor nem nyújtanak be elszámolást a támogatás felhasználásáról, vagy a jóváhagyott beszerzést csak részben vagy egyáltalán nem valósítják meg, ugyanakkor a támogatást sem tudják visszafizetni. Ezek mellett súlyos szankciót von maga után az olyan eset is, amikor:
alacsonyabb funkciójú/értékű beszerzés történt a teljes támogatás elszámolása mellett,
a szokásos piaci árnál magasabb áron történt a beszerzés,
fiktív eseményeket, beszerzéseket szerepeltettek,
vagy a támogatott tevékenységet TAO forrás mellett más forrásból is finanszírozták, vagyis kettős finanszírozás valósult meg. | https://mfor.hu/cikkek/makro/tobb-milliardnyi-tao-val-eltek-vissza-a-sportegyesuletek.html | https://web.archive.org/web/20221004124225/https://mfor.hu/cikkek/makro/tobb-milliardnyi-tao-val-eltek-vissza-a-sportegyesuletek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-milliardnyi-tao-val-szabalytalankodtak-a-sportegyesuletek | mfor.hu | hungarian-news | 2019-01-16 16:04:00 | [] | [
"Egri Futball Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)",
"Nyírbátori Football Club Sportegyesület",
"Nyíregyházi Old Boys Kft.",
"Vámosszabadi SE"
] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
48,455 | Továbbra sincs döntés a paksi szerződések ügyében | Másodszor is elhalasztották az ítélethirdetést a paksi szerződés adatainak nyilvánosságáért indított perben. | Elhalasztotta az ítélethirdetést a Fővárosi Ítélőtábla abban a perben, amelyet Jávor Benedek indított a Miniszterelnökség ellen a paksi szerződés adatainak nyilvánosságáért. Az ítéletet február 8-án fogják kihirdetni.
Jávor személyesen nem vett részt a tárgyaláson. Az ügyvédje azt mondta: nem igaz, amit a kormány állít, hogy az üzleti érdekeit sértené, ha nyilvánosságra kellene hozni a szerződés pénzügyi részleteit, ennyi erővel bármelyik állami közbeszerzés titkot jelenthetne. Az alperes képviselője zárt tárgyalást kért, hogy üzleti titkokról ne kelljen beszélnie, de ezt a kérését elutasították.
A bíróság első fokon még tavaly tavasszal mondta ki, hogy néhány, üzleti titoknak számító információ kitakarásával ki kell adni a dokumentumokat, amire 45 napot adott. A fellebbezés után tavaly októberre várták a másodfokú ítéletet, csakhogy azon a tárgyaláson a kormány és az oroszok Jávor megfogalmazása szerint „újabb nyakatekert és megalapozatlan érvekkel” álltak elő, így a bíróság mára halasztotta a döntést.
Mai - más témában tartott - sajtótájékoztatóján egyébként Süli János, a paksi kapacitácbővítésért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, hogy a beruházás, illetve az engedélyezési folyamat előrehaladtával egyre kevesebb az olyan dokumentum, amit üzleti titok védelme miatt nem óhajtanak nyilvánosságra hozni. Az iratokat készséggel Jávor Benedek rendelkezésére bocsátják, akit a közeljövőben is "szívesen látnak" a hivatalban - ígérte. | https://hvg.hu/gazdasag/20190125_Tovabb_huzzak_az_idot_a_paksi_szerzodesek_ugyeben | https://web.archive.org/web/20190703145616/https://hvg.hu/gazdasag/20190125_Tovabb_huzzak_az_idot_a_paksi_szerzodesek_ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabbra-sincs-dontes-a-paksi-szerzodesek-ugyeben | HVG | hungarian-news | 2019-01-25 10:54:00 | [] | [
"Fidesz",
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"átláthatóság",
"atom",
"üzleti titok",
"állami/önkormányzati szerződések",
"erőmű",
"adatigénylés"
] | [
"Paks II"
] |
48,456 | Verseny nélkül viheti a Budapest Bankot is Mészáros Lőrinc | Álságos módon tesz eleget a kormány annak a vállalásának, hogy privatizálja a Budapest Bankot. A friss kormányhatározat szerint ugyanis a pénzintézet verseny nélkül vihető, aminek a haszonélvezője ismét Mészáros Lőrinc lehet. Varázslatnak ígérkezik az állam által elvárt 200 milliárd forintnyi vételár előteremtése. | Lassan szó szerint igaz, hogy Mészáros Lőrinc – és a mögötte állók – vagyoni gyarapodásának a határa a csillagos ég. Alig száradt meg a tinta azon a szerződésen, amellyel a nemzet gázszerelőjének üzlettársa, Szijj László közel 33 százalékos részvénypakettet vásárolt az MKB Bankban, 82 százalékra növelve ezzel Mészáros befolyását benne, az utóbbi máris lehetőséget kapott a Budapest Bank bekebelezésére is. A kormány ugyanis tegnap úgy határozott, hogy végre – eleget téve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak tett ígéretének – privatizálja azt. S mivel a magyar állam jó gazda, nem adja kevesebbért annál a 700 millió dollárnál – megközelítőleg 200 milliárd forintnál – amennyiért 2015-ben megvette az amerikai General Electric-csoporttól. Szakértők kissé túlzottnak tartották ezt az árat a magyar piacon csupán nyolcadik legnagyobb Budapest Bankért, ám az egy szélesebb körű megállapodás része lehetett a kormány és a multi között.
Sokat érhet azonban a Budapest Bank annak a pénzintézetnek, amely ügyesen be tudja építeni a saját szervezetébe, kihasználva a kettejük közti szinergiákat. Ilyen a 15 százalékban az osztrák Erste itteni leánya (amely egyébként 15 százalékban a magyar államé) és a belga tulajdonú K&H – mindkettő jelezte, hogy érdekli az üzlet, s nyilván ki tudják pengetni a vételárat is. S immár ilyen az MKB is, neki azonban nincs 700 millió dollárnyi befektethető pénze.
A kormánynak olyan, trükkös megoldást kell találnia, amellyel fenntartja a látszatát a tisztességes privatizációnak, mégis végül az általa kedvezményezett oligarcha-csoportnak adhatja oda a Budapest Bankot. A minapi határozatból kiderül, hogy a nemzeti vagyon felelőse, Bártfai-Máger Andrea miniszter tárgyal majd a potenciális érdeklődőkkel, ám az ügyletet az állami vagyonról szóló törvény egyik speciális paragrafusa szerint bonyolítják le. E szerint kivételes esetekben mellőzni lehet a versenyeztetést, ilyen például a részvénycsere, vagy ha a portékát „gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként” bocsátják rendelkezésre. A kormányhatározat szerint ez utóbbi esetről lesz szó. Azaz, bármilyen jó ajánlatot is tesz az Erste és a K&H, erre hivatkozva el lehet küldeni őket.
Semmit sem mond ugyanakkor a kormányhatározat arról, hogyan kapja meg ebben az esetben az állam az általa elvárt magas vételárat. Aligha lehet az a cél, hogy a Budapest Bankért cserébe ismét tulajdonrészt szerezzen az MKB-ban, amelyből nemrég szállt csak ki. Arról nem beszélve, hogy az MKB részbeni újraállamosítása az uniós hatóságok ellenállását is kiváltaná. Mészáros Lőrinc persze nagy bűvész, ha kell, előteremti a pénzt. Széles cégbirodalmát mozgósítva, végrehajthat például tőkeemelést az MKB-ban, igaz az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azt ő nem friss tőkével, hanem saját érdekeltségei magasra értékelt üzletrészeivel szokta megtenni.
Az MKB azonban idén nyáron a tőzsdére készül, ha a befektetők ráharapnak a részvényeire, abból is forráshoz lehet jutni. A hvg.hu által megkérdezett elemzők azonban szkeptikusak, mint mondják, az MKB bevezetésekor már nem lehet ahhoz hasonló eufóriára számítani, mint amibe a tőzsdei befektetők estek, amikor Mészáros beszállt a Konzum és az Opus cégekbe. „Egy olyan bank részvényeit, amelynek a főtulajdonosa egy kormányzati megrendeléseken gazdagodó oligarcha, komoly befektető nem vagy csak súlyos diszkonttal veszi meg” – mondja a hvg.hu-nak nyilatkozó egyik szakértő. Ez persze nem zárja ki, hogy a csekély forgalmú Budapesti Értéktőzsdén a spekulánsok felhajtsák az MKB-részvények árát is. | https://hvg.hu/gazdasag/20190125_Verseny_nelkul_viheti_a_Budapest_Bankot_is_Meszaros_Lorinc | https://web.archive.org/web/20190704080436/https://hvg.hu/gazdasag/20190125_Verseny_nelkul_viheti_a_Budapest_Bankot_is_Meszaros_Lorinc | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/verseny-nelkul-viheti-a-budapest-bankot-is-meszaros-lorinc | HVG | hungarian-news | 2019-01-25 13:51:59 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc"
] | [
"Budapest Bank Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"privatizáció",
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"bankok - pénzintézetek",
"tőzsde",
"klientúra",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"MKB eladása"
] |
48,457 | Jól irányzott MTÜ-milliárdok a balatoni turizmusban - itt a nyertesek listája, ismerős nevekkel | A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program eddigi két legnagyobb milliárdos nyertese ugyanahhoz a kormányközeli tulajdonosi körhöz köthető. Guller Zoltán vezérigazgató szerint kizárólag szakmai szempontok döntöttek a pályázatok elbírálásakor. | A Kisfaludy turisztikai fejlesztési programmal minden idők legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja valósulhat meg a vidéki Magyarországon - így büszkélkedik az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a 2017-ben útjára indított programmal, amelynek keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon, amelyből 150 milliárd forintot a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít. Az MTÜ több mint 700 pályázattal kapcsolatban hozott pozitív támogatói döntést, és már 624 támogatói okiratot bocsátott ki. Eddig nem volt nyilvános, hogy pontosan ki és melyik cég nyerte el a panziók, szállodák felújítására, bővítésére, építésére szolgáló milliókat, milliárdokat, de az MTÜ honlapján a Napi.hu megtalálta a szerencsés vállalkozásokat.
A lista alapján egyértelmű, hogy a legnagyobb támogatásokat a kormányzathoz közeli cégek nyerték el. A két legnagyobb nyertes ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz köthető. A szántódi, ötcsillagos Balaland hotel építésére 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft., a szintén ötcsillagos Grand Hotel Tokaj beruházására pedig szintén 2,9 milliárd forint pályázati pénz jutott a 2017-ben alapított Tokaj Csurgó Völgy (TVCS) Ingatlanfejlesztő Kft.nek. Cégadatbázisok alapján pedig kiderült, hogy az SZBFamily és a TVCS tulajdonosa is megegyezik: a 2017-ben alapított, a belvárosi Reáltanoda utcában székelő DLHG Invest Zrt.
A DLHG-ben igazgatósági tag Szepesi Richárd, a felesége Kante Awa és Bonnyai Péter. A többségi részesedés Kante Awa nevén van. Azt a hvg.hu írta meg korábban, hogy sorra alapítja a szálloda- és ingatlancégeket a hotelbiznisz új sztárja, Szepesi Richárd, aki akkor lett szélesebb körben ismert, amikor eladta a hegyaljai Andrássy hotelt Mészáros Lőrinc cégének. Feleségéről, Kante Awáról pedig a 24.hu írta meg, hogy édesanyja Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. Már 2000-ben közigazgatási államtitkár lett a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter. A TVCS-ben és a SZBFamily-ben is Vécsey Róbert az ügyvezető, aki 2003 és 2005 között a Quaestor Jelzálog Igazgatóságának elnöke volt.
Szántód-Tihany: Két jó barát
A BalaLand projektet az évek óta sikeresen prosperáló, a Mesés Shiraz és a Varázslatos Bambara tematikus hotelek, illetve az attrakciós Bükki Rejtélypark sikeres üzemeltetéséért felelős cégcsoport álmodta meg - így reklámozza magát a szántódi gigaberuházás. A beruházás weboldala szerint a lakások 55 százalékát már el is adták. Nem lesz kicsi a 109 szobás hotel közvetlenül a Balaton partján: 5 különálló családi villát is építenek. A BalaLand Residence luxus lakóingatlan pedig 115 különböző méretű balatoni panorámás exkluzív apartmannal büszkélkedhet majd. A fejlesztési terület optimális: 5,5 hektár ősfás parkkal és 330 méter saját balatoni partszakasz. Főleg a gyerekes családokra számítanak majd. "Az egyedi, karibi koloniális építészeti tematikájú, prémium kategóriájú wellness hotel, amely elsősorban a gyermekkel utazó családokra fókuszál és számukra nyújt a legmagasabb igényeket is kielégítő szállodai, illetve a szomszédos Familypark élményeivel kiegészülve, minőségi szabadidős szolgáltatásokat" - olvasható a Balaland oldalán.
A balatoni régió igazán jól lobbizott, hiszen a térség több beruházása is bőven kapott a MTÜ pályázati pénzeiből. A szántódi luxusvillákból talán látszódni fog a Balaton túlpartján, Tihanyban készülődő beruházás is. Szintén 2,9 milliárd forint támogatást kapott ugyanis a CDHT Hotel Projekt Kft. a Tihanyi kastélyszálló és tréning központ elnevezésű hotel megvalósítására. A 2018-ban alapított cég az A8 Palace Hotel Zrt. tulajdonában van, amelynek igazgatósági tagja Garancsi István, a székesfehérvári Mol Vidi FC labdarúgóklub tulajdonosa és elnöke. A hvg.hu írta meg, hogy a cég telephelye Tihanyban van, alig pár száz méterre a Tihanyi Kastély és Park Hoteltől, amely egykor József főherceg hathektáros balatoni rezidenciája volt, majd pártüdülő lett belőle. A Gyurcsány-kormány 2006-ban privatizálta, és a tóparti üdülőkomplexum akkor került az egykor diplomataingatlanok kezelésére alakult CD Hungary cégcsoport birtokába.
Hévíz is jól lobbizott, hiszen a városában 8 szolgáltató nyert el a kormányzat által biztosított támogatási összegből összesen 640 millió forintot. Ebből Papp Gábor, a város fideszes polgármestere szerint 381 millió forintot az önkormányzat tulajdonában lévő Hotel Aquamarin kapott meg támogatásként. "Mindenki az igénye szerint és a nagysága szerint adta be. Én pedig azt gondolom, hogy ez egy rettenetesen fontos lépés, pozitív értelemben példátlan ez a fajta kormányzati intézkedés és támogatás ennek a szférának" - büszkélkedett a városi televízióban a polgármester. Itt Manninger Jenő miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője pedig elmondta, választókerületében összesen mintegy 5,3 milliárd forintot sikerült elnyerni.
Kicsit az OTP-nek is
Az MTÜ listájából az is kiderült, hogy az állami forrásból az OTP Bank is részesedett. Csányi Sándor bankja a balatonszemesi Hotel OTP átalakítására és fejlesztésére kapott 536 millió forintot. Keszthelyen a Hotel Baron beruházásra 1,8 milliárd forint jutott a Minerva ingatlanbefektetési alapnak. A nagy pénzosztásból persze Siófok és Balatonfüred sem maradhatott ki. A Balaton északi fővárosában 1,7 milliárd forintból épülhet 66 szobás, négycsillagos hotel az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. jóvoltából, ahol az SZ. Z. monogram a zalakarosi Szabadics Zoltánt fedi. Azt is a hvg.hu írta meg, hogy a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. nyerte el korábban a zánkai gyermektábor víziközmű-infrastruktúrájának felújítását.
Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója szerint szakmai szempontok alapján döntöttek. Tavaly szeptemberi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Kisfaludy programban meghirdetett felhívásokra összesen 1522 pályázat érkezett. A keretnövelésnek köszönhetően a pályázatok szakmai elbírálása alapján szerinte a vidéken található panziók több mint kétharmada részesül támogatásban. Az első ütemben több mint 80 milliárd forint értékben valósulnak meg fejlesztések a következő években, amelyhez a magyar kormány 48 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad. | https://www.napi.hu/ingatlan/turizmus-balaton-szalloda-hotel.677558.html | https://web.archive.org/web/20230517035620/https://www.napi.hu/ingatlan/turizmus-balaton-szalloda-hotel.677558.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jol-iranyzott-mtu-milliardok-a-balatoni-turizmusban-itt-a-nyertesek-listaja-ismeros-nevekkel | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-01-27 23:05:00 | [
"Garancsi István",
"Kante Awa",
"Nagy Róza",
"Szabadics Zoltán",
"Szepesi Richárd",
"Vécsey Róbert"
] | [
"A8 Palace Hotel Zrt.",
"CDHT Hotel Projekt Kft.",
"DLHG Invest Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"OTP Bank Nyrt.",
"Szabadics Zrt.",
"Szántód BalaLand Family Kft.",
"Tokaj Csurgó Völgy Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
48,458 | Szerény százmillióval drágult a Néprajzi Múzeum tervezése | Egy kábelhálózat miatt előbb a gépészeti tervet rajzolták át, majd az épület terveit is. A múzeum még sehol, a tervezési költség megközelíti a kétmilliárdot. | tervezés;Néprajzi Múzeum;
2019-01-28 13:28:45
Szerény százmillióval drágult a Néprajzi Múzeum tervezése
Egy kábelhálózat miatt előbb a gépészeti tervet rajzolták át, majd az épület terveit is. A múzeum még sehol, a tervezési költség megközelíti a kétmilliárdot.
Bár tavaly novemberben megsemmisítették a Néprajzi Múzeum építési engedélyét, ez nem lehetett akadálya a tervezőmunka folytatásának: a projekten dolgozó mérnöki konzorcium és a megrendelő Városliget Zrt. 2018. december 13-án módosította az épület tervezéséről szóló szerződést – a munkaköltség így 97 millió forinttal, 1,88 milliárdra drágult, derül ki az európai közbeszerzési értesítőből, a TED-ből.
A 2016 szeptemberében elkezdett projektnél ez már a harmadik szerződésmódosítás, igaz, nem mindegyik járt áremeléssel. Most olyan körülmények miatt drágult a tervezés, „amelyet a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre”. Konkrétabban azért, mert
Az építési engedély visszavonása leállással járhat, a komplexumban pedig még csak a mélyépítési munkákkal végeztek. A Városliget Zrt. azonnan bizakodó: szerintük az új Néprajzi Múzeum kivitelezése és annak ütemezése sincs veszélyben. Az is igaz, hogy az épület átadását eredetileg 2019-re tervezték, ma már viszont 2021-el számolnak. | https://nepszava.hu/3023320_szereny-szazmillioval-dragult-a-neprajzi-muzeum-tervezese | https://web.archive.org/web/20230330004931/https://nepszava.hu/3023320_szereny-szazmillioval-dragult-a-neprajzi-muzeum-tervezese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szereny-szazmillioval-dragult-a-neprajzi-muzeum-tervezese | Népszava | hungarian-news | 2019-01-28 13:28:00 | [
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Bohn Mélyépítő Kft.",
"Market Építő Zrt.",
"Néprajzi Múzeum",
"Városliget Zrt.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"engedély",
"építőipar",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
48,459 | Bíróságon vág vissza a Politikatörténeti Intézet | Jogsértőnek tartja, ezért megtámadta a bíróságon az intézmény azt a felszólítást, amely szerint záros határidőn távoznia kellene székhelyéről. |
Jogsértőnek tartja, ezért megtámadta a bíróságon az intézmény azt a felszólítást, amely szerint záros határidőn távoznia kellene székhelyéről.
Még mindig nem látszik a vége a Politikatörténeti Intézet (PTI) és a hatalom hosszú évek óta tartó, fordulatokban bővelkedő pereskedésének. A kutatóközpontként, könyvtárként, kiadóként és baloldali szellemi műhelyként működő intézet keresettel fordult a Fővárosi Törvényszékhez. A PTI álláspontja szerint ugyanis változatlanul az, hogy az állam törvénysértő módon akarja kitenni az intézményt Alkotmány utcai székhelyéről.
Ahogyan arról lapunk beszámolt: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) képviseletében eljáró Varga István ügyvéd nemrég levélben közölte az intézettel, hogy 15 napos határidővel felmondják a használati jogról szóló megállapodást. Egyúttal felszólította a PTI-t, hogy 30 napon belül kiürített állapotban adja át az épületet. (Varga István volt MDF-es, majd fideszes parlamenti képviselő egy személyben kuratóriumi elnöke a közel félezer kormánypárti médiatermék gyűjtőhelyeként létrehozott fideszes sajtóalapítványnak.)
Előzőleg a Kúria – felülbírálva a PTI számára egyértelműen kedvező korábbi bírósági döntéseket – felemás ítéletet hozott. Kimondta, hogy az intézet használati jogát törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a PTI jogszerűen használja az épületet.
A Fidesz részben ideológiai, részben gyakorlati okok miatt próbál szabadulni az intézettől. A PTI székhelye ugyanabban a Kossuth térnél lévő saroképületben található, ahol a már bezárt Néprajzi Múzeum. A kormány a Kúriát és a Legfőbb Ügyészséget szánja ide. Sok más esetben a pénz nem számít, a PTI-t azonban a hatalom mindenfajta kompenzáció nélkül szeretné utcára tenni.
Az intézet több mint 120 ezer könyvet, 1500 folyóméternyi iratanyagot és óriási mennyiségű újságot őriz. A 30 napon belüli kiürítésre vonatkozó követelés az abszurditás világába tartozik. Földes György, a PTI ügyvezető igazgatója a Népszavának korábban így értékelte az ügyvédtől kapott felszólítást: „Ha valakinek eddig szemernyi kétségei lettek volna, most már nyilvánvaló, hogy a teljes ellehetetlenítésünket, a megsemmisítésünket akarják elérni”.
A Fővárosi Törvényszékhez most benyújtott kereset állítja, hogy a használati jog felmondása az állam részéről semmisnek tekinthető. Mivel a Kúria indoklása szerint „atipikus” használati jogról van szó, ennek megszüntetésére – szemben a vagyonkezelői felszólítás tartalmával – a haszonkölcsön felmondására érvényes szabályok nem vonatkoznak és nem is vonatkozhatnak.
A PTI által használt Alkotmány utcai ingatlan három szintje mintegy 5000 négyzetmétert tesz ki. A beadvány szakértői becslésre hivatkozva kitér arra, hogy a „felmondás tárgyát képező” épületrész használati jogának értéke 2,5 milliárd forint.
Az intézet ezzel párhuzamosan a földhivatalhoz is fellebbezést nyújt be. Földes György tájékoztatása szerint a két lépés együtt halasztó hatállyal bír, a PTI-t tehát pillanatnyilag nem lehet kilakoltatni. Földes rendre hangsúlyozza, hogy az intézet kész átadni az épületrészt – amennyiben megfelelő kompenzációt kap. Ehhez persze egyeztetésre is szükség lenne, amire az állam eddig nem mutatott hajlandóságot.
Nem világos, az MNV milyen módon tartja elképzelhetőnek, hogy a hatalmas könyv- és iratmennyiséggel rendelkező Politikatörténeti Intézet megfelelő ellentételezés (új székhely, anyagi kompenzáció) nélkül, ráadásul egy hónapon belül elhagyja az Alkotmány utcai épületet. Szerettük volna megtudni azt is, hogy a vagyonkezelő milyen intézkedéseket tervez arra az esetre, ha az intézet nem költözik ki.
Két héttel ezelőtt elküldtük kérdéseinket. Bár időközben telefonon és e-mailben is érdeklődtünk, az MNV mindeddig nem válaszolt. Külön kerestük Varga Istvánt, az állam képviseletében eljáró ügyvédet is, aki azt ígérte, ezen a héten nyilatkozik lapunknak. | https://nepszava.hu/3023077_birosagon-vag-vissza-a-politikatorteneti-intezet | https://web.archive.org/web/20210420165019/https://nepszava.hu/3023077_birosagon-vag-vissza-a-politikatorteneti-intezet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birosagon-vag-vissza-a-politikatorteneti-intezet | Népszava | hungarian-news | 2019-01-28 08:15:00 | [] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"média",
"kultúra - művészet",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,460 | Visszaállamosított hajózási cég | államosítás;Balatoni Hajózási Zrt.;
2019-01-28 12:35:22
Visszaállamosított hajózási cég
A 2008 előtti állapot részleges helyreállításaként a Balatoni Hajózási Zrt.-t jelenleg birtokló önkormányzatok a társaság 1,424 milliárd forint névértékű üzletrészét ingyenesen visszaadják az államnak – derül ki a kormány pénteki határozatából.
A lapunk számításai szerint 35 százalékot kitevő rész feletti tulajdonosi jogok a Magyar Turisztikai Ügynökségre szállnak.
A céget birtokló környékbeli települések még a Gyurcsány-kabinettől kapták meg – szintén térítésmentesen – addigi 51 százalékos részesedésük mellé a fennmaradó 49 százalékos állami hányadot.
Ennek fejében viszont – többek között – 1,424 milliárdos tőkeemelést vállaltak. E máig halasztott kötelezettséget a határozat elengedi. Az elmúlt évek során tulajdonostársait kivásárló Siófok részesedése mára 44 százalékig nőtt. A közfeladatot is ellátó cég az Opten adatai szerint évek óta stabilan kétmilliárd forint feletti bevétel mellett százmillió feletti nyereséget ér el. | https://nepszava.hu/3023226_visszaallamositott-hajozasi-ceg | https://web.archive.org/web/20220627050124/https://nepszava.hu/3023226_visszaallamositott-hajozasi-ceg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszaallamositott-hajozasi-ceg | Népszava | hungarian-news | 2019-01-28 12:35:00 | [] | [
"Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART)",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"idegenforgalom",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"államosítás",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
|
48,461 | Lázár János vadásztársa, a Habsburg főherceg is kirívóan olcsón kapott önkormányzati lakást | A legmagyarabb Habsburgnak is nevezett József nádor ükunokája a Várnegyed előkelő részén, a Halászbástyához közeli Országház utcában, egy felújított műemléképületben bérel egy 117 négyzetméteres önkormányzati lakást, mindössze 71 ezer forintért havonta. | Nem csupán az I. kerület polgármestere és családja, illetve számos Fideszhez közeli fontos ember, de Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg is kedvezményes áron jutott önkormányzati bérlakáshoz a budai Várban – derítette ki a 24.hu.
A legmagyarabb Habsburgnak is nevezett József nádor ükunokája a Várnegyed előkelő részén, a Halászbástyához közeli Országház utcában, egy felújított műemléképületben bérel egy 117 négyzetméteres önkormányzati lakást, mindössze 71 ezer forintért havonta.
Ez a bérleti díj azért kirívóan alacsony, mert az egyik legnagyobb ingatlanportál adati szerint ebben az utcában, illetve ezen a környéken hasonló méretű lakásokért akár a főherceg részére megállapított bérleti díj tízszeresét is elkérhetik. A portál hirdetései közt négy kiadó lakást találtunk az Országház utcában, ezek közül az egyik 133 négyzetméteres lakás, amit 890 ezer forintos havi bérleti díjért kínálnak kiadásra. De ugyanitt egy 60 négyzetméteres ingatlant – vagyis feleakkorát, mint amiben az arisztokrata lakik – 380 ezer forintos bérleti díjért lehet kivenni.
A Habsburg-Lotharingiai Mihály által fizetett 71 ezer forintos havi bérleti díjért piaci alapon egyetlen lakást sem kínálnak bérlésre az I. kerületben. Az ingatlanportálokon elérhető hirdetések alapján ezért az összegért többnyire 15-20 négyzetméteres egyszobás lakásokat lehet kivenni, például a budai Várhoz képest kevésbé patinás XV. kerületben.
Bár a neve nem szerepel a kaputelefonon, az egykori császári család sarja megkeresésünkre elismerte, hogy a lakás bérleti szerződése az ő nevére szól. Mint írta, 2015 óta lakik a várnegyedben, az ingatlant lakásként és nem irodaként használja, és egyben ez a lakcíme is. Arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy milyen körülmények közt nyerte el a lakás bérleti jogát.
Az újabb kedvezményes bérlakás ügyében megkerestük az I. kerület független képviselőjét, aki régóta nyomon követi a bérbeadások alakulását a Várban. Veres Dávid azt mondta:
Nagy Gábor Tamás polgármester adott már bérlakást akciósan saját magának, a szüleinek, volt fideszes országgyűlési és önkormányzati képviselőnek, minisztériumi osztályvezetőnek és a Rogán Antal minisztert helikoptereztető cégnek is. Ezt az urambátyám helyzetet feltétlen meg kellene szüntetni, ám erre csak egy új önkormányzat, és egy új polgármester lenne képes az összefonódások miatt.
A több mint kedvező áron kiadott lakás mellett említésre méltó, hogy miközben tavaly 150 ezer forintra ugrott az albérletek átlagos ára, és ezrek küszködnek a lakhatási válsággal, majdnem négyezer önkormányzat lakás áll üresen.
Az 1942-ben született Habsburg-Lotharingiai Mihály neve egyébként nem csupán nemesi származása miatt ismert, ő a Mindszenty Alapítvány elnöke, 2012-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült, 2013-2016 között pedig a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövete volt. Ismert hobbija a vadászat.
A főherceg néhány éve azzal került be a hírekbe, hogy Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együtt vadászott Soponyán, amely során 913 fácánt lőttek ki, minderről fényképek is kikerültek az internetre. Donatella Failoni, Oszter Sándor színművész felesége nyilvános galériát tett ki a Facebookra. A később törölt posztjában azt írta: „Fantasztikus vadászaton vettünk részt Soponyán. Vendéglátónk Lázár János. A vendégek között Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, Gróf Károlyi László és felesége, Miklós liechtensteini herceg és felesége, aki a luxemburgi főherceg húga.”
Lázár Jánost és a főherceget egyébként nemcsak a vadászat, hanem az üzlet is összeköti. A volt miniszter tavalyi vagyonnyilatkozatából derült ki, hogy tíz százalékos tulajdonrésze van az osztrák-liechtensteini milliárdos Max Turnauer cégében, a Divatcsarnok Projekt Zrt-ben. Ennek a társaságnak az igazgatótanácsi tagja Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg. A cég tulajdonában van a budapesti Paulay utca 52. szám alatti épület.
Cikkünk megjelenése után a Budavári Önkormányzat a következő üzenetet küldte szerkesztőségünknek:
„A Budavári Önkormányzatnak semmilyen befolyása nem volt Habsburg-Lotharingiai Mihály lakásbérleti jogviszonyára, a bérleti joghoz magánforgalomban, cserével jutott hozzá. A Lakástörvény alapján a mindenkori bérlő az önkormányzati lakás bérleti jogát másik ingatlan bérleti vagy tulajdonjogára elcserélheti, ebbe az önkormányzatnak érdemi beleszólása nincs. Az I. kerületi bérlakások bérleti díját – mely lényegi különbséget nem mutat a többi fővárosi kerületi bérlakás díjához képest – jogszabály határozza meg, ami minden bérlőre egyformán érvényes. A kerületben egyébként lakásbérleti jogviszonyt csere vagy pályázat útján lehet létesíteni. A pályázati eljárás során a döntés nem polgármesteri, hanem bizottsági és képviselő-testületi hatáskörbe tartozik.”
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu | https://24.hu/belfold/2019/01/28/habsburg-lotharingiai-mihaly-foherceg-onkormanyzati-lakas-budai-var/ | https://web.archive.org/web/20231015162524/https://24.hu/belfold/2019/01/28/habsburg-lotharingiai-mihaly-foherceg-onkormanyzati-lakas-budai-var/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-janos-vadasztarsa-a-habsburg-foherceg-is-kirivoan-olcson-kapott-onkormanyzati-lakast | 24.hu | hungarian-news | 2019-01-28 06:15:00 | [
"Habsburg Mihály",
"Nagy Gábor Tamás"
] | [
"Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata (Budavár)"
] | [
"Bp. I. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"önkormányzat",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Budavári lakásügyek és kedvezmények"
] |
48,462 | Érdekes számlamozgások voltak az NHB-korlátozások előtt és után | Az MNB korlátozta az NHB Bank 7 millió forint feletti kifizetéseit és felügyeleti biztost rendelt ki – Szemerey Tamás vagy féltucatnyi érdekeltsége már másnap számlát nyitott a CIB Banknál és az OTP Banknál, Matolcsy Ádám cégei csaknem két héttel korábban létesítettek új számlákat a Gránit Banknál. | Business must go on, vagyis az üzletnek mennie kell tovább. Ez lehet az olvasata a Szemerey-érdekeltségek december 19-ei és 20-ai OTP-s és CIB-es számlanyitásainak. Addig ugyanis e cégek a Szemerey közvetett érdekeltségében lévő NHB Banknál parkoltatták a pénzeiket – betétben és/vagy elszámolási számlákon. Csakhogy az NHB-ra kirótt kifizetési limit ellehetetlenítette volna, hogy a szóban forgó társaságok a számlájukra érkező bevételeikből rendezzék a fizetési kötelezettségeiket az üzleti partnereik felé, valamint átutalják az alkalmazottaik bérét.
Nehezebb kibogarászni Matolcsy Ádám cégeinek motívumait. Találtunk olyan érdekeltséget, a Balaton Bútor Belsőépítészeti, Bútorgyártó és Kereskedelmi Tanácsadó Kft-t, amelyik a jegybanki határozat előtt napokkal nyitott új számlát a Gránit Banknál. Felvetődik a kérdés, vajon mi szükségük volt arra, hogy a már meglévő 3 NHB-s számlájuk mellé két újabbat nyissanak még a jegybanki határozat előtt és azokat miért a Gránit Banknál létesítették, valamint, hogy köze van-e ezen számlanyitásoknak az MNB fellépéséhez.
A cég a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy szükségük volt egy újabb bankszámlára és a piaci felmérés után a Gránit Banktól kaptak olyan kedvező feltételű ajánlatot, ami a legmegfelelőbb volt számunkra.
Az NHB-s kifizetések korlátozására piaci berkekben hallott egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy a két unokatestvér, Szemerey és Matolcsy György jegybankelnök összekapott az MKB Bank kapcsán, amelynek Szemerey tavaly július óta közel 33 százalékos tulajdonosa.
Állítólag a vita miatt a jegybankelnök annyira berágott, hogy kérte az MNB-alapítványokat, vigyék át más bankhoz az addig az NHB-nál tartott betéteiket. Hogy ez utóbbiak összességében mennyit tettek ki, azt nem tudni. Mindenesetre a zoom-nak adott tájékoztatásuk szerint az MNB-alapítványok 2018 elején 4 milliárdnyi betétet parkoltattak az NHB-nál, ám az mfor.hu-val két nappal a kifizetések korlátozása után azt közölték, hogy folyószámláik egyenlege az OBA betétbiztosítási összeg (100 ezer euró) körüli nagyságrendben van. Ami – tekintve, hogy 3 alapítvány működik – összességében legfeljebb 100 millió lehet.
Az alapítványok szerint a jelenlegi alacsony kamatok miatt nem igazán kifizetődő bankbetétben tartani a szabadon lévő pénzeket – jutott el lapunkhoz az álláspontjuk ezzel kapcsolatban. Jelezték, hogy az államkötvényeik utolsó csomagja tavaly szeptember vége előtt néhány nappal járt le és kapták meg kamatostul annak ellenértékét. Ezért az bankbetétként szerepelt a tavalyi 3. negyedéves vagyonközleményükben. Viszont röviddel azután befektették, tehát csak rövid ideig állt banki betétben.
Ez alapján arra tudunk következtetni, hogy az alapítványok szerint üzleti alapú döntés született, amikor átcsoportosították a pénzt a bankbetétekből.
Üzleti titok lévén azt is csak megtippelni lehet, hogy mennyit tartottak a Szemerey-cégbirodalom tagjai a bankban az MNB fellépésének idején. A nyilvánosan elérhető cégadatok legfeljebb csak fogódzkodót adnak. Ezek szerint 2017 végén például az NHB által teljes egészében birtokolt, fő tevékenységként saját tulajdonú, valamint bérelt ingatlan bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó NHB 2 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 200 millió forintot tartott az anyabankjánál, az alapvetően a villamosenergia-bizniszben utazó BanKonzult Commerce Kereskedelmi Kft. 54 milliót, a Kaláris-Haris Üzletház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. közel 20 milliót, míg a BanKozult Vill Kereskedelmi Kft. 18,9 milliót. Így már érthető – ha csak a nagyságrendek nem változtak jelentősen tavaly –, hogy e cégeket mennyire érzékenyen érintette, hogy maximum csak 7 milliót vehetnek fel a számlájukról.
Az viszont első ránézésre meglepő, miért pont az OTP Banknál és a CIB Banknál nyitottak új számlát a Szemerey-cégek. A kézenfekvő lehetőség ugyanis – tulajdonosi mivolta miatt – az MKB Bank lett volna.
A többi betétest viszont vélhetően az foglalkoztatja, hozzájuthatnak-e korlátlanul a pénzeikhez, és ha igen, mikor. S csak az OBA által biztosított, mostani árfolyamon nagyjából 32,2 milliót kapják vissza – ami kivételes esetekben további mintegy 16 millióval megfejelődhet –, vagy a teljes összeget. Az is kérdés, hogy a betétkifizetési moratórium mennyire és milyen alapon sérti az ügyfelek saját pénzükhöz való hozzáférésének jogát. Valamint az, hogy bármelyik ügyfél kezdeményezhet-e a bíróságtól az NHB-val szemben végrehajtást, vagy felszámolást.
Meglehet, csak véletlen egybeesés, hogy a 2017. szeptember 24-én, 5 milliós alaptőkével alakult BanKonzult Finance Befektetési Zrt. vezérigazgatója 2018. december 12-étől Szemerey Tamás. A cég az NHB Bank mellett a Takarékbanknál is vezet számlát.
A szabályok szerint az OBA kártalanítása automatikus. Akkor indul, amikor az MNB visszavonja a működési engedélyt, vagy amikor a bíróság elrendeli a felszámolást. A kettő közül az a döntő, amelyik hamarabb történik – válaszolta az mfor.hu kérdésére Tóth István, az OBA kommunikációs vezetője.
Egyelőre azonban még egyik opció sem játszik. Információink szerint az MNB szeretné elkerülni a csődöt. Aminek egyik megoldása az lehet, hogy csendesen kivezetik a piacról az NHB-t, például akként, hogy a működő bankot eladják. Úgy tudni, már van is érdeklődő. De az sem kizárt, hogy végül az MKB-hoz kerül az NHB betétállománya. A befektetési szolgáltatási üzletágával ugyanis nincs gond, így akár az is meglehet, hogy azt leválasztják a bankról. Elvileg az NHB szanálása is szóba kerülhetne, csakhogy nem biztos, megfelel-e a szanálhatósági kritériumnak. (Eközben az index tegnap arról írt, hogy valamennyi vidéki fiókját bezárja az NHB.)
A legkisebb esélyt a működési engedély visszavonásának adják a jól értesültek. Mindenesetre hamarosan választ kaphatunk, hiszen az óra ketyeg: a 30 napos betétkifizetési korlátozás és a felügyeleti biztos kirendelésének ideje január 17-én lejár. Igaz, mindkettő meghosszabbítható.
Először alkalmazták az LCR-t
Magyarország 2015 októberében adaptálta azt az uniós rendeletekben előírt mutatót, ami alapján december 18-án felügyeleti biztost küldött ki az NHB Bankhoz. Ez az úgynevezett likviditásfedezeti követelmény (angolul: Liquidity Coverage Requirement – LCR), amelynek célja annak biztosítása, hogy rövid távon (30 napon belül) megfelelő mennyiségű és minőségű likvid eszköz álljon a bankok rendelkezésére egy esetleges likviditási sokk esetén.
A hazai hitelintézeteknek egy féléves átmeneti időszakot követően, 2016. április 1-jétől már teljes mértékben, a 100 százalékos szintet elérve kell megfelelniük a mutatónak, noha ezt az uniós jogszabályok csak 2018. január 1-jétől tették kötelezővé. Az MNB 2015. augusztus végén „a bankrendszer sokkellenálló képességének erősítése érdekében” tartotta indokoltnak az LCR-előírásnak való gyorsított megfelelést, annak ellenére, hogy a hazai hitelintézetek likviditását megfelelőnek tartotta. Ez nem volt egyedülálló az EU-ban, Magyarország előtt már az Egyesült Királyság és Hollandia is így tett.
Elemzők a likviditási szabályozás szigorítását az önfinanszírozási programnak tudták be, mondván, az MNB ily módon is az állampapírok felé kívánta terelni a bankokat. A Bázel III. szabályozás értelmében 2015 és 2019 között fokozatosan életbe lépő likviditásfedezeti mutató ugyanis a kötvénnyel szemben nem likvid eszközként tartja számon a kéthetes betéteket, ami azt jelenti, hogy az állampapír-befektetések előnyt élveznek a jegybanknál elhelyezett betétekkel szemben.
Az NHB volt az első, amellyel szemben az MNB az LCR-mutató alapján fellépett, amelyet egyébként szakmai berkekben – ahogy az mfor.hu-nak fogalmaztak – „eléggé gyengének” tartanak. | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/erdekes-szamlamozgasok-voltak-az-nhb-korlatozasok-elott-es-utan.html | https://web.archive.org/web/20221011100831/https://mfor.hu/cikkek/befektetes/erdekes-szamlamozgasok-voltak-az-nhb-korlatozasok-elott-es-utan.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erdekes-szamlamozgasok-voltak-az-nhb-korlatozasok-elott-es-utan | mfor.hu | hungarian-news | 2019-01-09 07:06:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Szemerey Tamás"
] | [
"Balaton Bútor Kft.",
"BanKonzult Commerce Kereskedelmi Kft.",
"Bankonzult Finance Zrt.",
"BanKozult Vill Kereskedelmi Kft.",
"Kaláris-Haris Üzletház Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"NHB 2 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft",
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.",
"Pallas Athéné Alapítványok"
] | [] | [
"háttér",
"rokonok",
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"bennfentes kereskedelem",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [] |
48,464 | Már hivatalos: Mészáros lett az új Simicska | Mészáros Lőrinc és köre veszi át az Orbán Viktorral szembefordult egykori oligarcha, Simicska Lajos cégbirodalmának nagy részét. | Az elmúlt két hónapban 52 egykori Simicska-cég (a teljes Simicska-hagyaték közel 90 százaléka) indult el Mészáros Lőrinc irányába, írja a Válasz Online.
15 már Mészáros nevén van
Ezek a cégek előbb a felcsúti milliárdos jogi képviselőjéhez, Vörös Józsefhez kerültek, amiből 15 társaságot már hivatalosan is átírtak Mészáros Lőrinc nevére - utóbbi lényegében a teljes Mezort-agrárcsoportot jelenti. Mészáros ezzel már 36 ezer hektár szántóterületet birtokol, többet, mint az OTP-vezér Csányi Sándor.
Az 52 érdekeltségből 37 papíron még Vörös Józsefnél várja sorsa beteljesedését. Ide tartozik például a teljes Mahir-csoport. A Mahir mára visszaolvadt a NER-be, reklámfelületein ismét kormányzati kampányok dübörögnek.
Szintén Mészáros Lőrinc ügyvédjéé lett a Simicska-birodalom korábbi „irányítótornya”, a XI. kerületi Radóc utca 8. szám alatti villaépület. (A 2015-ös fordulat után Simicska itt egyeztetett hétfőnként a Hír TV és a Magyar Nemzet vezetőivel – a szerk.)
Vörös József a Pro-Ráta, a Pro-Aurum és a Megapolis Media részvénytársaságok, valamint a B-Reklám Kft. élére a NAV egykori elnökét, Vida Ildikót nevezte ki – ezek azok az anyavállalatok, amelyek leágazásai között találjuk például a Mahirt és a Közgépet. Vida Simicskának dolgozott, de a NER „rehabilitálta”.
A Hír TV a "Liszkay-csoporté" lett
Nem került ugyanakkor Mészáros Lőrinchez a Hír Tv és a Hung-Ister műsorgyártó vállalat. Ezek a Liszkay Gábor-féle Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány égisze alatt egyesültek a többi kormányszócsővel, írja a Válasz Online.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Orbán Viktorral 2015 elején szembefordult egykori oligarcha, Simicska Lajos a Fidesz tavalyi választási győzelme után, 2018 júliusában jelentette be, hogy egy kormányközeli üzletembernek, Nyerges Zsoltnak adja el szinte teljes cégbirodalmát. Tőle vándorolt át a cégek többsége Mészáros köreihez.
"Nem volt más választása"
Simicska Lajos azután vonult ki szinte teljesen az üzleti életből és a médiabizniszből – mindössze a kecsketenyésztéssel foglalkozó Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.-t tartotta meg – , hogy nem sikerült elérnie célját, azaz nem tudta megakadályozni a Fidesz újabb választási győzelmét.
„Azt mondta nekem, hogy nem volt más választása, mint az eladás” – idézte augusztusi cikkében a Guardian Simicska Lajos egyik, neve elhallgatását kérő segítőjét. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-hivatalos-meszaros-lett-az-uj-simicska-.html | https://web.archive.org/web/20220706133721/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-hivatalos-meszaros-lett-az-uj-simicska-.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-hivatalos-meszaros-lett-az-uj-simicska | mfor.hu | hungarian-news | 2019-01-08 07:57:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Simicska Lajos",
"Vida Ildikó",
"Vörös József"
] | [
"B-Reklám Kft.",
"Közgép Zrt.",
"Mahir Cityposter Kft.",
"Megapolis Media Zrt.",
"Mezort Zrt.",
"Pro-Aurum Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"mezőgazdaság",
"hirdetés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
48,465 | Termálfürdő épül Lezsák Sándor főiskoláján | A lakitelki beruházás újabb üteme 4,5 milliárd forintba kerül. | Nyitott és zárt termálfürdő, kemping és kiszolgáló épületek építésére szerződött le közbeszerzési eljárásban a Népfőiskola Alapítvány a FERROÉP Fővállalkozó és Szerelőipari ZRt.-vel. A beruházás a Lakitelki Népfőiskola területén valósul meg, nettó 4 545 794 780 forintból. Eredetileg ennél több mint félmilliárd forinttal alacsonyabb összeggel, 4,021 milliárddal kalkuláltak. Az eltérés oka nem derül ki a tájékoztatóból, de az építőipari árak elszállása a legtöbb beruházást drágította az elmúlt időszakban.
A Lakitelki Népfőiskola alapítója a Lezsák házaspár. Lezsák Sándor volt MDF-es politikus, aki 2006 óta a Fideszben politizál. Lezsák jelenleg az Országgyűlés alelnöke.
A mostani közbeszerzés esetében a kapcsolattartó személyként feleségét, Lezsák Sándornét jelölték meg. A kivtelező feladata egy nyitott termálfürdő, egy kemping és a kiszolgáló épületek megépítése. A tájékoztató szerint barlangmedence, ülőmedence, élménymedence és gyermekmedence is épül majd. Továbbá egy zárt, 2952 négyzetméteres termálfürdőt is kap a népfőiskola, a létesítmény gyógyászati célokat is szolgál majd. Mint a tájékoztatóban megjegyzik, a közbeszerzési szerződést csak feltételesen tudták megkötni, tekintettel a feltételes eljárásra és a további támogatási szerződésre.
A termálfürdők építése összefüggésben állhat azzal, hogy a területen nagy mennyiségű termálvíz áll rendelkezésre. A népfőiskola honlapján olvasható korábbi tájékoztatás szerint e magas hőfokú vízre alapozva fogtak hozzá a létesítmény fűtési rendszerének átalakításához, mellyel az addigi gázfűtést váltják fel a termálvíz alapú fűtéssel. Erre az Országgyűlés másfél milliárd forint összegű kiemelt támogatást hagyott jóvá korábban. Már akkor felvetődött, hogy termálfürdőt is érdemes lenne építeni.
A pályázatra két cég adta be a jelentkezését, végül egy szegedi vállalkozás, a FERROÉP nyerte el a megbízást. A munkálatokhoz valószínűleg alvállalkozókat is igénybe vesznek majd - derül ki a dokumentumból.
A cég 2017-ben 4,76 milliárd forint értékesítési árbevétel mellett 85,7 millió forint adózás előtti eredményt ért el. A vállalkozás a Nemesi család érdekeltségében van, a vezérigazgatója Nemesi Pál, aki egyben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Referenciájuk közé tartozik a makói Hagymaház, amelyet Makovecz Imre tervezett. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/termalfurdo-epul-lezsak-sandor-foiskolajan.html | https://web.archive.org/web/20230204020959/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/termalfurdo-epul-lezsak-sandor-foiskolajan.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/termalfurdo-epul-lezsak-sandor-foiskolajan | mfor.hu | hungarian-news | 2019-01-06 08:15:00 | [
"Lezsák Sándor",
"Lezsák Sándorné",
"Nemesi Pál"
] | [
"Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara",
"Ferroép Zrt.",
"Lakitelek Alapítvány",
"Lakitelek Népfőiskola"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Lakitelek"
] | [
"közbeszerzés",
"fürdő",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"egészségturizmus",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
48,466 | A Nemzeti Múzeumból 14 festményt kölcsönöztek ki a Karmelitába a Miniszterelnökségnek | A Várgondnokság Nonprofit Kft. 2023. november végéig kölcsönzött ki a Várban lévő új miniszterelnöki irodába 14 műtárgyat a Magyar Nemzeti Múzeumból. A festmények többnyire híres magyar államférfiakat ábrázolnak, például Széchenyi Istvánt, Tisza Istvánt és Zrínyi Miklóst. A Karmelitába kikölcsönzött alkotások között van Barabás Miklós alkotása Baross Gáborról, és Székely Bertalan Gróf Andrássy Gyulát ábrázoló festménye is. | A Várgondnokság Nonprofit Kft. 2023. november végéig kölcsönzött ki a Várban lévő új miniszterelnöki irodába 14 műtárgyat a Magyar Nemzeti Múzeumból. A festmények többnyire híres magyar államférfiakat ábrázolnak, például Széchenyi Istvánt, Tisza Istvánt és Zrínyi Miklóst. A Karmelitába kikölcsönzött alkotások között van Barabás Miklós alkotása Baross Gáborról, és Székely Bertalan Gróf Andrássy Gyulát ábrázoló festménye is.
Decemberben jelent meg a sajtóban, hogy a budai Várban kialakított új miniszterelnöki hivatalt az Iparművészeti Múzeumból kikölcsönzött szőnyegek, és a Magyar Nemzeti Galériából kölcsönzött festmények ékesítik.
Január elején közadatigénylésben kértük ki a Galéria felettes szervétől, a Szépművészeti Múzeumtól a 2015-2018 között nem közgyűjtemények (vagyis nem más múzeumok) számára kölcsönadott műtárgyak listáját. A múzeum válaszából kiderült, hogy az állami tulajdonú Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. összesen 34 festményt és 4 szobrot kölcsönzött ki a Szépművészeti Múzeumból 2018. november 28-tól egészen 2023. december 31-ig. A műtárgyak tárolási helye a kölcsönzés időtartama alatt a budapesti Színház u. 5-7., vagyis a Karmelitában berendezett új miniszterelnöki iroda.
34 festményt és 4 szobrot kölcsönöztek ki a Szépművészeti Múzeumból Orbán új irodájába A kormány és a kormánymédia folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a Várban többmilliárd forintért kialakított új miniszterelnöki hivatal egyszerű és puritán. A fehér falak és sötét bútorok valóban ezt a hatást keltik, de az épületegyüttes szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból, a festményeket és szobrokat pedig a Nemzeti Galériából kölcsönözték ki Orbán Viktorék számára.
Információink szerint nem csak a Szépművészeti Múzeumból kölcsönöztek ki műtárgyakat a Karmelitába, ezért a Szépművészetinek beadott adatigényléssel egyidőben a Magyar Nemzeti Múzeumtól is közadatigénylésben kértük ki a 2015 és 2018 között nem közgyűjteményeknek kölcsönzött műtárgyak listáját.
A Nemzeti Múzeum az adatkérésünkkel érintett iratok nagy mennyiségére hivatkozva 15 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, és január végén küldte meg a választ, ami igazolta az értesüléseinket.
A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. összesen 14 festményt kölcsönzött ki a Nemzeti Múzeumból 2018. december 1-től egészen 2023. november 30-ig. A kölcsönzés idején a műtárgyak tárolási helye a budapesti Színház u. 5-7., vagyis a Karmelita-kolostor, az új miniszterelnöki iroda.
Ezekről a festményekről van szó:
Barabás Miklós: Baross Gábor
Diósy Antal: Apponyi Albert
Hoffmann Géza: Bethlen István
Glatter Gyula: Bánffy Miklós
ismeretlen szerző: Széchenyi István
ismeretlen szerző: Zrínyi Miklós
Pállik Béla: Tisza Kálmán
Schöfft Ágoston: Gr. Széchenyi István
Stetka Gyula: Tisza István
Székely Bertalan: Gr. Andrássy Gyula
Than Mór: Gr. Batthyány Lajos (1)
Than Mór: Gr. Batthyány Lajos (2)
Telepy Károly: Füleki vár
Telepy Károly: Németújvári vár
A listán kétszer szerepel Than Mór Gróf Batthyány Lajost ábrázoló festménye, de nem tévedésből: rákérdeztünk a Nemzeti Múzeumnál, és azt válaszolták, hogy két külön alkotásról van szó.
A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. kikölcsönözte a Karmelitába Székely Bertalan Gróf Andrássy Gyulát ábrázoló művét is, amit 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vásárolt vissza Magyarország számára. A festményt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2014-ben tekintette meg a Nemzeti Múzeumban, ahol az MMA beszámolója szerint “A sikeres “műtárgymentés" történetéről dr. Csorba László Főigazgató személyesen tájékoztatta a rangos vendéget, aki megelégedését és őszinte jókívánságait fejezte ki az MMA döntésével kapcsolatban."
Címlapképen Pallik Béla Tisza Kálmánt, Schöfft Ágoston Széchenyi Istvánt, és Glatter Gyula Bánffy Miklóst ábrázoló festménye (montázs) | https://atlatszo.hu/2019/01/29/a-nemzeti-muzeumbol-14-festmenyt-kolcsonoztek-ki-a-karmelitaba-a-miniszterelnoksegnek/ | https://web.archive.org/web/20210813163713/https://atlatszo.hu/2019/01/29/a-nemzeti-muzeumbol-14-festmenyt-kolcsonoztek-ki-a-karmelitaba-a-miniszterelnoksegnek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nemzeti-muzeumbol-14-festmenyt-kolcsonoztek-ki-a-karmelitaba-a-miniszterelnoksegnek | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-29 14:39:44 | [] | [
"Magyar Nemzeti Múzeum",
"Várgondnokság Nonprofit Kft."
] | [] | [
"kultúra - művészet",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
48,467 | A NER-en nincs vészfék | Magyarország 2018-ban 46-pontot szerzett a 100-ból, ez egy pont javulást eredményez 2017-hez képest, az ország a huszonhetedikről a huszonhatodik helyre jött fel, megelőzve Görögországot. Ezt azonban aligha foghatjuk fel sikernek, ugyanis a görögök 3 pontot rontottak a 2017-es felméréshez képest. | A Transparency International minden évben közreadja a világ országait a közszektor korrupciós kitettsége alapján rangsoroló Korrupciós Érzékelési Indexet. A tavalyi évhez képest egy helyet javítottunk, azonban nincs okunk az örömre, Magyarország még mindig az unió egyik legkorruptabb országa. Bár Orbán Viktor szerint nincs jelentős korrupció hazánkban, hiszen javulnak a gazdasági mutatók, ahogyan arról mi is írtunk korábban, és a TI kutatásából is kiderül: a helyzet rosszabb, mint ahogy a kormány láttatni szeretné.
Stabil utolsók
Magyarország 2018-ban 46-pontot szerzett a 100-ból, ez egy pont javulást eredményez 2017-hez képest, az ország a huszonhetedikről a huszonhatodik helyre jött fel, megelőzve Görögországot. Ezt azonban aligha foghatjuk fel sikernek, ugyanis a görögök 3 pontot rontottak a 2017-es felméréshez képest.
A Közép- és Kelet-Európa országait összehasonlító táblázatból még gyászosabb kép rajzolódik ki elénk. Az elmúlt 7 évet vizsgálva, Magyarországot leszámítva csak Szlovénia rontott (1 pontot), míg a többiek javítottak. Kiemelkedőek az észtek, a csehek és a lettek, akik jelentős javulást értek el. Magyarország azonban úgy tűnik mélyrepülésben van, 9 pontot rontott.
A Világgazdasági Fórum 2018-as globális versenyképességi rangsorából kiderül, hogy számos olyan tényező van, ami rontja Magyarország megítélését a befektetők között, valamit teret ad a korrupciónak. Az állami intézményekben alacsony a bizalom, kétséges az igazságszolgáltatás függetlensége, gyenge a tulajdonjogok védelme.
Igaz még így is vonzó lehet a befektetők számára Magyarország, akik mérlegelik magukban az előnyöket és hátrányokat, kvázi “beárazzák a korrupciót.” Ennek azonban a legkevésbé sem kell örülni, hiszen ez a helyzet hosszútávon lehetőségeinknél gyengébb növekedést eredményez. Az, hogy van GDP-növekedés korántsem jelenti, hogy ne lenne korrupció.
Hazánkra kifejezetten jellemző az is, hogy a korrupció nem a szabályok ellenében, hanem a szabályok által valósul meg. Az eljárásokat a rendőrség sorra szünteti meg “bűncselekmény hiányában”, a javak pedig nem a teljesítmény, hanem a lojalitás alapján kerülnek elosztásra. A szabályok sokszor tudatosan úgy kerülnek kialakításra, hogy a megfelelő emberek kezébe kerüljön a pénz és a hatalom. Ezek ismeretében érthető az a cinikus magabiztosság, amivel a kormány elhárít minden közpénzen gazdagodó kormányközeli oligarchát érintő kérdést: ha valaki szabálytalanságra gyanakszik, tegyen feljelentést.
Bár a bíróságok lehetnek az utolsó független intézmények, ahol még nem tapasztalható az ügyészségnél vagy az állami számvevőszéknél tapasztalható pártosság, a Transparency International aggodalmát fejezte ki, hogy a 2020-ban induló közigazgatási bíróságok ebben is változást hozhatnak.
A 2017-es évben költöttük az elmúlt 10 évben a legtöbb közpénzt, több mint a GDP 10 százaléka, 3629,9 milliárd forint ment el közbeszerzéseken, szám szerint 8881-en. 2008 óta nem volt rá példa, hogy az elköltött pénz ilyen kevés eljáráson át kerüljön kiosztásra. Az adatok alátámasztják, azt a közbeszédben is tárgyalt jelenséget, hogy az állami megrendelések egyre jobban néhány ember kezében összpontosulnak.
Ezt jól szemlélteti, hogy 2017-ben Szíjj László vállalkozásai több közbeszerzést nyertek összesen, mint 2013-ban Grancsi István, Mészáros Lőrinc, Tiborcz és Simicska és Tiborcz összesen.
Szintén eredményként szokta felhozni a kormány, hogy csökkent az egy ajánlattevős közbeszerzések száma. A gyakorlatban azonban hiába indulnak többen, sokszor egyéb módszerekkel lehetetlenítik el a versenyt, például a kiírások testreszabásával, ahogyan ezt az Elios esetén is láthattuk.
A 2009 és 2014 között az Európai Unió által finanszírozott egyes közvilágítási pályázatokkal kapcsolatban kiírt közbeszerzési eljárásokban olyan alkalmassági követelményeket írtak elő, amelynek csak a miniszterelnök vejéhez köthető kör tudott megfelelni. A Transparency International Magyarország 2017-es tanulmánya szerint
Médiatúlsúly
Rontja Magyarország korrupciós besorolását a média helyzete is a TI jelentése szerint. “A kormánypárthoz közel álló üzleti csoportok, oligarchák, sőt kormány-tisztségviselők médiapiaci bevásárlása jelenti a legnagyobb veszélyt a sajtószabadságra.“ Különösen durva beavatkozás a kormány részéről a média működésébe a kormánypárti sajtó Közép-Európai Sajtó és Médiaalapítvány tömörítése, nemzetstratégiai érdekre hivatkozva versenyjogi vizsgálat nélkül.
A médiaiparban gondot jelent a források elosztása, ugyanis:
A lojalitás, szervilizmus felülírja a teljesítményt.
Alacsony, sokszor mikroszkopikus példányszámú kormánylapok zsebelik be az állami hirdetések túlnyomó részét.
A hirdetések elosztását sokszor az üzleti racionalitást felülíró politikai szempontok határozzák meg.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács működésében is az tapasztalható, hogy nem a sokszínű kínálat előmozdítása és a piaci verseny megteremtésének igénye motiválja, hanem a médiahegemóniára törekvő kormányzati célokhoz való feltétlen igazodás, állapítja meg a jelentés.
(Borítókép: Kárpáti László, a Kall Ingredients Kft. többségi tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt egyik tulajdonosa (b-j) a kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI) | https://index.hu/gazdasag/2019/01/29/a_ner-en_nincs_veszfek/ | https://web.archive.org/web/20211208194909/https://index.hu/gazdasag/2019/01/29/a_ner-en_nincs_veszfek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-en-nincs-veszfek | Index | hungarian-news | 2019-01-29 14:42:52 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"antikorrupció"
] | [] |
48,468 | Az ÁSZ szerint az veszélyezteti a jogállam működését, hogy a Kétfarkú kitette az ÁSZ-nak küldött válaszát | Ahogy arról szombaton beszámoltunk, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt közzétette az Állami Számvevőszék nekik küldött jelentéstervezetére írt választ. Az ÁSZ jelentéstervezetéből pedig azt a részt, ahol az ÁSZ megállapítja, hogy a párt a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatást nem szabályszerűen használta fel, több korlátozás és tilalom betartása tekintetében nem volt átlátható és elszámoltatható.
„Ezt ugye mind azért, mert 5 nap helyett csak 8 nap alatt tudtuk leadni a 176 430 oldalas elszámolást, az Állami Számvevőszék pedig úgy tesz, mintha nem kapott volna tőlünk semmit. Az ÁSZ-al beszélni fél éve nem sikerül: emailekre nem válaszolnak, telefont nem veszik fel és iwiw-en is elérhetetlen a szervezet. Úgyhogy esélyes, hogy úgy járunk majd, mint a Példabeszéd és a Momentán" - írta erre a párt a honlapján. "Az ÁSZ jelentéstervezetét nem szabad nyilvánosságra hozni, de itt vannak a válaszaink, amiből a jelentés is sejthető", írta a párt.
Erre vasárnap az Állami Számvevőszék is reagált egy közleményben:
"A JELENTÉSTERVEZETEKBEN LÉVŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS EGYÉB INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁ TÉTELE JOGOSULATLAN ADATKEZELÉST VALÓSÍT MEG, AMI VESZÉLYEZTETI A JOGÁLLAM MŰKÖDÉSÉT"
- idézi az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vasárnapi közleményét az MTI. | Ahogy arról szombaton beszámoltunk, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt közzétette az Állami Számvevőszék nekik küldött jelentéstervezetére írt választ. Az ÁSZ jelentéstervezetéből pedig azt a részt, ahol az ÁSZ megállapítja, hogy a párt a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatást nem szabályszerűen használta fel, több korlátozás és tilalom betartása tekintetében nem volt átlátható és elszámoltatható.
„Ezt ugye mind azért, mert 5 nap helyett csak 8 nap alatt tudtuk leadni a 176 430 oldalas elszámolást, az Állami Számvevőszék pedig úgy tesz, mintha nem kapott volna tőlünk semmit. Az ÁSZ-al beszélni fél éve nem sikerül: emailekre nem válaszolnak, telefont nem veszik fel és iwiw-en is elérhetetlen a szervezet. Úgyhogy esélyes, hogy úgy járunk majd, mint a Példabeszéd és a Momentán" - írta erre a párt a honlapján. "Az ÁSZ jelentéstervezetét nem szabad nyilvánosságra hozni, de itt vannak a válaszaink, amiből a jelentés is sejthető", írta a párt.
Erre vasárnap az Állami Számvevőszék is reagált egy közleményben:
- idézi az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vasárnapi közleményét az MTI.
Az ÁSZ azt írta, a számvevőszék törvényi előírás alapján a 2018. április 8-i országgyűlési választást követő egy éven belül ellenőrzi a jelöltek és jelölőszervezetek választásra fordított pénzeszközeinek felhasználását. A hatályos törvényi előírás alapján az ÁSZ a választáson induló és azon mandátumhoz jutott jelöltek, valamint az egy százalék feletti listás eredményt elért jelölőszervezetek elszámolásait ellenőrzi.
A 2018. évi országgyűlési választás kampánypénzeinek törvényben előírt ellenőrzése keretében hét jelölőszervezet - a Demokratikus Koalíció, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség - Kereszténydemokrata Néppárt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Magyar Szocialista Párt és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata - ellenőrzése van folyamatban.
"Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még tervezetek és nem nyilvánosak" - hangsúlyozták, hozzátéve: az ÁSZ minden megállapítását jelentésekbe foglalja, amelyeket az ellenőrzött szervezetek észrevételeinek értékelése után a lehető leghamarabb nyilvánosságra hoz. Az ÁSZ emlékeztetett továbbá arra is, hogy hírportálján több alkalommal tájékoztatta a közvéleményt, valamint az érintett jelölteket és jelölőszervezeteket a kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzéséről. | https://index.hu/belfold/2019/01/27/az_asz_szerint_az_veszelyezteti_a_jogallam_mukodeset_hogy_a_ketfarku_kitette_az_asz-nak_kuldott_valaszat/ | https://web.archive.org/web/20201108000030/https://index.hu/belfold/2019/01/27/az_asz_szerint_az_veszelyezteti_a_jogallam_mukodeset_hogy_a_ketfarku_kitette_az_asz-nak_kuldott_valaszat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-asz-szerint-az-veszelyezteti-a-jogallam-mukodeset-hogy-a-ketfarku-kitette-az-asz-nak-kuldott-valaszat | Index | hungarian-news | 2019-01-27 14:44:00 | [] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP)"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"kampányfinanszírozás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
48,469 | Tudott-e a TV2 és a Rádió 1 új tulajdonosáról a médiahatóság? | Andy Vajna halála óta folyamatosak a találgatások azzal kapcsolatban, kihez kerülhet a TV2, illetve mindaz a hatalmas vagyon, amelyet a filmügyi biztos, kaszinópápa és médiaoligarcha hátrahagyott, így például a Rádió 1, továbbá – a TV2 és az ATV egyes műsorait gyártó – IKO cég, valamint a Retro Rádió és a Rádió 1 hálózati tagok reklámidejét értékesítő Mediatime Kft. A cégek körüli céghálót Vajna még tavaly ősszel mind átszervezte oly módon, hogy a cégek ezután bekerültek az AV Investmens Kft. nevű cég alá, az AV Investments révén pedig közvetetten a delaware-i adóparadicsomba bejegyzett cég, a Cinergi alá. Mivel a Cinergi olyan területen működik, ahol nem biztosított a cégnyilvántartás nyilvánossága (ezért és kedvező adózása miatt is vonzó hely az adóoptimalizáló és rejtőzködő oligarchák számára), emiatt jelenleg valamennyi említett médiavállalat tulajdonosának kiléte és ezáltal jövőbeni sorsa kérdéses. | Andy Vajna halála óta folyamatosak a találgatások azzal kapcsolatban, kihez kerülhet a TV2, illetve mindaz a hatalmas vagyon, amelyet a filmügyi biztos, kaszinópápa és médiaoligarcha hátrahagyott, így például a Rádió 1, továbbá – a TV2 és az ATV egyes műsorait gyártó – IKO cég, valamint a Retro Rádió és a Rádió 1 hálózati tagok reklámidejét értékesítő Mediatime Kft. A cégek körüli céghálót Vajna még tavaly ősszel mind átszervezte oly módon, hogy a cégek ezután bekerültek az AV Investmens Kft. nevű cég alá, az AV Investments révén pedig közvetetten a delaware-i adóparadicsomba bejegyzett cég, a Cinergi alá. Mivel a Cinergi olyan területen működik, ahol nem biztosított a cégnyilvántartás nyilvánossága (ezért és kedvező adózása miatt is vonzó hely az adóoptimalizáló és rejtőzködő oligarchák számára), emiatt jelenleg valamennyi említett médiavállalat tulajdonosának kiléte és ezáltal jövőbeni sorsa kérdéses.
A médiahatóság vizsgálta is
A médiatörvény alapján a médiaszolgáltatók kötelesek bejelenteni a cégüknél bekövetkező változásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH), sőt frekvenciapályázatok esetében a végső tulajdonos kilétéről is nyilatkozniuk kell a pályázóknak és igazolniuk kell azt. Ha nem teszik, ez formai hibának minősül a pályázat szempontjából. Ráadásul ha a tulajdonosi szerkezetben változás következne be a pályázati eljárás lezárultáig, ez automatikus kizárással jár. Mindezek alapján a Media1 még a múlt héten úgy gondolta, tesz egy próbát a médiahatóságnál, hátha tudják és elárulják, ki is a Rádió 1 és a TV2 végső tulajdonosa. Ha valakinek, akkor nekik tudniuk kellene, gondoltuk.
Az NMHH kommunikációs osztályától hétfőn kapott válasz alapján derült ki, hogy a Rádió 1 céghálójában bekövetkezett novemberi változás idején épp egyetlen Rádió 1 cégnek sem volt a médiatanácsnál rádiós pályázata, így kizárni biztosan nem kellett őket a változások miatt. Ugyanakkor azt is elárulták, hogy a tulajdonosi szerkezet változásáról mégis kaptak bejelentést, sőt vizsgálták is azt:
A változás időszaka alatt sem a Radio Plus Kft., sem a Félegyházi Hírlap Kft., sem a Csaba Plus Kft., sem a Zenebolygó Kft. nem vett részt rádiós médiaszolgáltatási lehetőség használatára kiírt pályázati eljárásban. Ugyanakkor a Radio Plus Kft. (a Rádió 1 üzemeltetője) 2018. december 20-án, (az NMHH levele szerint határidőben) bejelentette, hogy a közvetett tulajdonosi szerkezetében változás történt, amely érinti a Félegyházi Hírlap Kft., a Csaba Plus Kft. és a Zenebolygó Kft. közvetett tulajdonosi szerkezetét is. A médiaszolgáltató a benyújtott iratokkal igazolta a tulajdonosi szerkezet változását, valamint nyilatkozott arról, hogy a tulajdonosi szerkezet a médiatörvény összeférhetetlenségi szabályainak továbbra is megfelel
– áll az NMHH írásos, a Media1-nek megküldött hétfői válaszában.
A médiahatóság válasza arra a lényeges kérdésre azonban nem tér ki – hiába kérdeztük már rögtön az első kérdéscsomagban – hogy kit jelöltek meg végső tulajdonosként a változások bejelentésekor.
Az NMHH válasza alapján tehát a médiahatóságnak elvben értesülnie kellett arról tavaly december 20-án, hogy a bejelentéskor ki volt a Cinergi nevű cég tulajdonosa. Valamiért azonban ezt nem akarják elárulni, holott Magyarország frekvenciakészlete közvagyonnak minősül, így pedig a frekvenciák végső birtokosinak kilétét is illő volna nyilvánosságra hozni egy erre irányuló kérdés esetén.
Egyébként rákérdeztünk arra is, hogy a TV2 Média Csoport Zrt. esetében kaptak-e értesítést a tulajdonosi szerkezet változásáról, de ezzel kapcsolatban azt a választ kaptuk, hogy ők úgy tudják, a TV2 Média Csoport Zrt. esetében nem volt változás tavaly novemberben. Hozzátették, a médiatörvény 42. §-a alapján nyilvántartott lineáris médiaszolgáltatóknak csak a nyilvántartott adataikban bekövetkező változásokról kell bejelentést tenniük, a „végső” tulajdonos változásáról nem. Ennek megfelelően – a jogszabályi kötelezettsége alapján – csak a médiaszolgáltató létesítő okiratát kell benyújtaniuk, amely csak a közvetlen tulajdonosokat tartalmazza. Hozzátették, mindemellett a decemberben történt vezető tisztségviselő-változást határidőben bejelentette a médiaszolgáltató. (Ez Vaszily Miklós volt MTVA-vezérigazgatónak a TV2 Zrt. igazgatóságának igazgatósági tagjává történt kinevezését jelentette – megj. a szerző)
Most újból küldtünk egy kérdést az NMHH-nak, hogy ha tényleg kaptak bejelentést a Radio Plus Kft. végső tulajdonosát illetően, akkor pontosan kit jelöltek meg. Reméljük, ezúttal erre a kérdésre is válaszolnak.
A TV2 Média Csoport Zrt.-nek közvetlenül a Magyar Broadcasting Co. Kft, annak egy AV Progress Kft., annak pedig az AV Investsments Kft. nevű cég a tulajdonosa. A delaware-i cég, a Cinergi ott jön a képbe, hogy ők az AV Investments tulajdonosai. A Rádió 1 esetében még egyértelműbb a helyzet. A Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft.-nek az Opten céginformációs rendszer szerint közvetlenül tulajdonosa az AV Investmests. Onnan pedig már az előbb már említettek alapján egyértelmű az út a Cinergiig.
Vajna kikérte magának, hogy offshore-ozna
A Cinergivel kapcsolatban egyébként Vajna már életében is magyarázkodni kényszerült. 2015-ben például, amikor Tényi István feljelentette őt az adóhatóságnál, sajtóirodáján keresztül egy közleményt adott ki, melyben az állt:
Andy Vajna magyarországi vállalkozásai a magyar jogszabályok szerint adóznak, és a hatályos szabályozás értelmében a külföldön bejegyzett vállalkozásai közül egy sem minősül „offshore”, vagy – ahogy a jogszabály fogalmaz – ellenőrzött külföldi társaságnak. A Cinergi Pictures Entertainment, Inc. nem minősül „offshore” vállalkozásnak, mert ez egy Egyesült Államokban bejegyzett társaság, ahol a társasági adó kulcsa meghaladja a 10 százalékot.
Vajna egyszer a Heti Válasz ellen pert indított, amiért a hetilap offshore-ozással vádolta meg őt. Vajna azonban a lap tudósítása szerint elvesztette a pert. | https://media1.hu/2019/01/28/tudott-e-a-tv2-es-a-radio-1-uj-tulajdonosarol-a-mediahatosag/ | https://web.archive.org/web/20221202035819/https://media1.hu/2019/01/28/tudott-e-a-tv2-es-a-radio-1-uj-tulajdonosarol-a-mediahatosag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tudott-e-a-tv2-es-a-radio-1-uj-tulajdonosarol-a-mediahatosag | Media1 | hungarian-news | 2019-01-28 14:48:00 | [
"Andy Vajna",
"Vaszily Miklós"
] | [
"AV Investments Kft.",
"Cinergi Pictures Entertainment Inc.",
"Magyar Broadcasting Co. Kft.",
"Médiatanács",
"Mediatime Kft.",
"Rádió 1",
"Radio Plus Kft.",
"TV2 (televízió)",
"TV2 Média Csoport Zrt."
] | [] | [
"offshore",
"pályázat",
"háttér",
"média"
] | [] |
48,470 | Bezárják az MTVA botrányos leányvállalatát | A Media1 értesülése szerint végelszámolással megszűnik az MTVA Új Média és Teletext Kft. nevű, az Állami Számvevőszék szerint is problémásan gazdálkodó vállalata. | Egy ideje már hallani lehetett folyosói pletykákból, hogy bezárják a közmédia, illetve egészen pontosan a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 100 százalékos leányvállalatát, az 1989-ben Új Képújság Kft. néven létrehozott, az elmúlt években pedig már Új Média és Teletext Kft. néven működő, a teletext mellett a hirado.hu -t és más közmédiás oldalakat is üzemeltető céget. Jelen sorok szerzője még tavaly október közepén küldött is egy kérdést az MTVA sajtóirodájának, hogy igaz-e, hogy megszűnik a kft., illetve érdeklődött arról is, mi történik majd a cég itt dolgozó dolgozóival, és milyen előnyöket várnak a leányvállalat megszüntetésétől. Az MTVA sajtósai azonban október óta nem reagáltak, így nem adtak tájékoztatást az idén már 93 milliárd forintból működő közmédia ezzel kapcsolatos döntéséről és ennek okairól.
Immáron azonban biztosnak látszik a lépés, ugyanis az Opten céginformációs adatbázisában ma reggel észrevettük, hogy múlt hét szerda óta a kft. nevében megjelent a „végelszámolás alatt” kifejezés. Vagyis az MTVA tényleg úgy döntött, megszünteti a leányvállalatot.
Átláthatatlanul működött
Sokan kérdőjelezték meg a kft. létjogosultságát, voltak olyan bírálatok, hogy ennek a cégnek a legnagyobb előnye az lehetett, hogy így a gazdálkodására kevésbé lehetett rálátni. Emlékezetes volt a Direkt36 oknyomozó portál cikke is, amelyből kiderült: 120 millió forintért vásárolt a cég 2014 májusában 110 internetes oldalt, meglehetősen gyanús körülmények között. Az eladó egy olyan cég volt, amely Várhegyi Attila (egykori szolnoki fideszes polgármester) családtagjainak többségi tulajdonában volt. A weblapok egymáshoz hasonlóak voltak, doménneveik pedig településnevekből és a híradó szóból álltak, például:
debrecenhirado.hu
egerhirado.hu
nagykanizsahirado.hu
gyorhirado.hu
Az Együtt akkori társelnöke, Szigetvári Viktor azonban hiába tett rendőrségi feljelentést, mivel a rendőrség úgy ítélte meg, hogy a történtekkel nem valósult meg bűncselekmény. (Az oldalak egyébként most is működnek, de továbbra is nagyon hasonló felépítésűek.)
Az Állami Számvevőszék is problémát talált
Nemrég az Állami Számvevőszék is vizsgálódott az állami vállalatnál, ami elmarasztalással végződött. Tavaly decemberben a 24.hu írta meg, hogy az ÁSZ a következő megállapításokat tette:
A társaság működésének szabályozottsága az ellenőrzött időszakban nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, mivel gazdálkodása a szabályozási hiányosságok, továbbá az elszámolások hiányosságai miatt, vagyongazdálkodása a leltár hiánya, valamint a vagyonnyilvántartás szabálytalanságai miatt nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak 2013-ban, illetve 2016-ban. Közzétételi kötelezettségéről az ellenőrzött időszakban nem gondoskodott, ezáltal működésének átláthatósága nem volt biztosított.
Az ÁSZ emiatt a társaság ügyvezetőjének hét, az MTVA vezérigazgatójának egy javaslatot fogalmazott meg, melyekre az érintetteknek 30 napon belül intézkedési tervet kellett elkészíteniük.
Az ÁSZ jelentése teljes egészében itt érhető el.
Az Új Média és Teletext Kft. megszüntetésével az Opten céginformációs rendszere szerint a Pannon Felszámoló Válságkezelő Tanácsadó Kft.-t bízták meg, a végelszámoló-biztos Kallai Miklós Gergely lett. A cég felügyelőbizottságának egyébként jelenleg Németh Zsolt, Szabó Eszter és Galambos István a tagja. Galambost tavaly október végén nevezte ki a pozícióba az MTVA, a többieket már jóval korábban.
Az Új Média és Teletext Kft. ügyvezetője tavaly június óta a végelszámolás kezdetéig egyébként az a Vas Imre volt, akit még Vaszily Miklós nevezett ki a kft. élére. Vas Imre neve sokak számára a Vaszily Miklós szobájában történt lehallgatási ügy kapcsán is ismerős lehet. Vas a lehallgatási botránykor azt mondta a rendőröknek, a lehallgatásra és videós megfigyelésre is alkalmas eszközök telepítése magasabb célokat szolgált.
A hirado.hu impresszumában jelenleg is az Új Média és Teletext Kft. neve szerepel.
Kiemelt kép: az Új Média és Teletext Kft. üzemeltetésében lévő hirado.hu nyitóoldala | https://media1.hu/2019/01/28/vegelszamolas-mtva-uj-media-es-teletext-kft/ | https://web.archive.org/web/20210414135231/https://media1.hu/2019/01/28/vegelszamolas-mtva-uj-media-es-teletext-kft/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bezarjak-az-mtva-botranyos-leanyvallalatat | Media1 | hungarian-news | 2019-01-28 14:58:00 | [] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Új Média és Teletext Kft."
] | [] | [
"média",
"gazdálkodás",
"felszámolás - végelszámolás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
48,471 | Gyurcsányék újabb jogerős buktája – Ezentúl kijelenthető: Czeglédy tömte pénzzel a DK-t | "Teljes egészében elutasította a Fővárosi Ítélőtábla a Gyurcsány Ferenc vezette szektapárt személyiségi jogi keresetét, amelyet Budai Gyula ellen nyújtottak be. A DK ezúttal is azt sérelmezte, hogy a volt elszámoltatási kormánybiztos összefüggésbe hozta őket Czeglédy Csaba bűnös üzelmeivel, ám az ítélőtábla nem talált kivetnivalót a fideszes politikus szavaiban. Az ellenzéki párt egymilliós sérelemdíjat követelt – ehelyett most ők fizethetik ki a tetemes perköltséget." | Gyurcsányék újabb jogerős buktája – Ezentúl kijelenthető: Czeglédy tömte pénzzel a DK-t
Teljes egészében elutasította a Fővárosi Ítélőtábla a Gyurcsány Ferenc vezette szektapárt személyiségi jogi keresetét, amelyet Budai Gyula ellen nyújtottak be. A DK ezúttal is azt sérelmezte, hogy a volt elszámoltatási kormánybiztos összefüggésbe hozta őket Czeglédy Csaba bűnös üzelmeivel, ám az ítélőtábla nem talált kivetnivalót a fideszes politikus szavaiban. Az ellenzéki párt egymilliós sérelemdíjat követelt – ehelyett most ők fizethetik ki a tetemes perköltséget.
Egyre kínosabb az a vergődés, amit az MSZP és a DK produkál annak érdekében, hogy tisztára sikálja, „koncepciós eljárás” ártatlan áldozataként tüntesse föl a bűnszövetségben elkövetett, több milliárd forintos kárt okozó költségvetési csalással gyanúsított szocialista politikust, Czeglédy Csabát. A vergődés abban ölt testet, hogy az MSZP, a DK és Czeglédy egyre újabb és újabb személyiségi jogi, rágalmazási pereket indít azon fideszes politikusok, kormánypárti portálok ellen, akik-amelyek beszélnek, írnak a szocialista politikus bűnlajstromáról. Olykor egy-egy szóba belekapaszkodva próbálnak sérelemdíjat kicsikarni „áldozataikból”, hogy aztán esetleges pernyertességüket úgy állíthassák be a nyilvánosság előtt, mintha Czeglédy egy ma született bárány lenne, a két balliberális pártnak pedig semmi köze nem lenne a súlyos korrupciós bűncselekményekhez.
Ennek az erőlködésnek egy újabb fejezete zárult most le azzal, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen, teljes egészében elutasította a DK személyiségi jogi keresetét Budai Gyula ellen. Az írásba foglalt verdiktet a napokban kapták kézhez a felek. A Gyurcsány-párt az állítólag létező „jó hírnevének” sérelme miatt perelte be a fideszes országgyűlési képviselőt. Keresetük szerint Budai 2017-ben azt a valós tényt, hogy Czeglédy volt a DK és Gyurcsány ügyvédje, továbbá, hogy a Gyurcsány-féle Altus Portfólió Kft. többször adott kölcsön a Czeglédyhez köthető Human Operator Zrt.-nek, illetve hogy Czeglédy ellen büntetőeljárás folyik, abban a hamis színben tüntette föl, mintha a gyanú szerinti bűncselekményből törvénytelen összegek kerültek volna a Gyurcsány-párthoz. Emellett a DK azt a Budai-kijelentést is nehezményezte, hogy megbízást adtak volna Czeglédynek kampánypénz gyártására.
Azonban az ítélőtábla a Gyurcsány-párt keresetét teljes egészében elutasította, így nemhogy egymillió forintos sérelemdíjat nem kapnak Budaitól, de még tetemes perköltséget is fizethetnek. A DK mellett Czeglédy Csaba volt a személyiségi jogi per másodrendű felperese, ő is egymilliós sérelemdíjat követelt a fideszes politikustól, ám az ítélőtábla a keresetét 90 százalékban elutasította, így csupán százezer forint sérelemdíjjal kell beérnie.
Az ítélőtábla szerint nem állított valótlanságot Budai Gyula azzal, hogy Czeglédy Csaba egy olyan bűnszervezetet irányított, amely több mint hárommilliárd forintot tüntetett el, és kampánypénzt gyártott az MSZP-nek és a DK-nak. A jogerős döntés kimondta:
Az alperes az alapul szolgáló tényeket nem torzította el, nem hamisította meg, azokat nem tüntette fel hamis színben, azokból teljes mértékben okszerűtlennek nem tekinthető következtetést vont le, amely a véleménynyilvánítási szabadság magasabb szintű oltalmát élvezi. Az alperes a jelentős közérdeklődésre számot tartó ügyben álláspontját jogszerűen fejtette ki, véleménye nem indokolatlanul bántó, sértő, lealázó.
Budai abban az egy dologban volt pontatlan, hogy azt állította, Czeglédy 2017 októberében is kapta 2,4 milliós fizetését a Human Operator Zrt.-től, holott akkor már néhány hónapja nem kapta.
Nemcsak Gyurcsány, a pártja is hazudik
Budai Gyula DK-val szembeni pernyertességének az ad különös bukét, hogy a Gyurcsány-párt korábban közleményben harsogta tele a nyilvánosságot azzal, hogy Budai
hazug kijelentései miatt a DK számtalan pert nyert meg ellene az elmúlt években.
Ezzel szemben a valóságban a DK soha egyetlen pert sem nyert Budai ellen, és most is nagyot bukott. Persze, ma már nem sokan kapják föl a fejüket arra, hogy az őszödi rétor pártja még véletlenül sem bír igazat mondani…
Bukta-széria
Az elmúlt időszakban rájár a rúd a Budai Gyulával ujjat húzó baloldali pártokra, politikusokra. Mint arról tavaly novemberben beszámoltunk: hiába perelte be Kunhalmi Ágnes MSZP-s politikus rágalmazásért és becsületsértésért Budait, a bíróság megszüntette az eljárást. A verdiktből következően ezentúl nyugodtan kijelenthető: a súlyos korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított Czeglédy Csaba pénzelte 2014-ben az MSZP kampányát Kunhalmi Ágnesen keresztül. Tavaly júniusban pedig az MSZP vesztett pert Budai ellen, s annak eredményeként immár bárki jogkövetkezmény nélkül közzéteheti: az MSZP-s Czeglédy Csaba bűnszervezetet működtetett, s a szálak az MSZP-hez és a DK-hoz vezetnek. 2017 júliusában az egykori MSZP-s, jelenleg DK-s Neupor Zsolt bukott pert Budai Gyula ellen.
Ismert, a szocialista Czeglédy Csabát és 21 társát bűnszövetségben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással gyanúsítják. A megalapozott gyanú szerint országszerte összesen kilenc iskolaszövetkezetet működtettek strómanokkal, fiktív módon, ezeknek a szövetkezeteknek adták át a Czeglédy cége által megszerzett munkákat. A diákok, illetve sok esetben felnőttek, nyugdíjasok az iskolaszövetkezethez voltak bejelentve – gyakran utaztatták is őket egyik szervezetből a másikba. Az iskolaszövetkezetek adózási kötelezettségüknek nem tettek eleget, sőt, be sem nyújtottak adóbevallást. Ezzel az államnak a vizsgált időszakban mindösszesen 6,3 milliárd forint kárt okoztak. | https://pestisracok.hu/gyurcsanyek-ujabb-jogeros-buktaja-ezentul-kijelentheto-czegledy-tomte-penzzel-a-dk-t/ | https://web.archive.org/web/20210329152033/https://pestisracok.hu/gyurcsanyek-ujabb-jogeros-buktaja-ezentul-kijelentheto-czegledy-tomte-penzzel-a-dk-t/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyurcsanyek-ujabb-jogeros-buktaja-a-ezentul-kijelentheto-czegledy-tomte-penzzel-a-dk-t | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-01-29 15:01:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"MSZP"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"ítélet/döntés",
"jó hírnév sérelme"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
48,472 | Új magyar nagybank születik, íme a menetrend | Nem lehetünk ott mindenki 350 méteres körzetében, de 5-10 kilométeres körben igen, ez a célunk továbbra is - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Vida József. A Takarékbank elnök-vezérigazgatója részletesen bemutatja az alábbiakban a takarékszövetkezetek és a Takarék Csoporthoz tartozó bankok összeolvadására vonatkozó terveket. 2020-ban már minden érintett ügyfél egyetlen univerzális kereskedelmi bank, az új Takarékbank ügyfele lesz.
November végén bejelentették: több lépcsőben összeolvadnak idén a Takarék Csoport banki és takarékszövetkezeti szereplői, néhány kivétellel. Mikor milyen változásokra számíthatnak az ügyfelek és mikor válnak "átjárhatóvá" számukra az összeolvadó intézmények? | Nem lehetünk ott mindenki 350 méteres körzetében, de 5-10 kilométeres körben igen, ez a célunk továbbra is - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Vida József. A Takarékbank elnök-vezérigazgatója részletesen bemutatja az alábbiakban a takarékszövetkezetek és a Takarék Csoporthoz tartozó bankok összeolvadására vonatkozó terveket. 2020-ban már minden érintett ügyfél egyetlen univerzális kereskedelmi bank, az új Takarékbank ügyfele lesz. | https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/uj-magyar-nagybank-szuletik-ime-a-menetrend.1.312079.html | https://web.archive.org/web/20190909014934/https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/uj-magyar-nagybank-szuletik-ime-a-menetrend.1.312079.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-magyar-nagybank-szuletik-ime-a-menetrend | Portfolio | hungarian-news | 2019-01-29 15:03:34 | [
"Vida József"
] | [
"Takarékbank Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
48,473 | Fideszes képviselők is kaptak több tízmilliós ajándékot | Fideszes parlamenti képviselők panziója és Széles Gábor milliárdos üzletember kastélyszállója is kapott vissza nem térítendő támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Nem csak Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program vissza nem térítendő pályázati forrásaiból támogatást, hanem Széles Gábor zalacsányi kastélyszállója is - derül ki az MTÜ honlapján lévő adatbázisból. | Nem csak Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program vissza nem térítendő pályázati forrásaiból támogatást, hanem Széles Gábor zalacsányi kastélyszállója is - derül ki az MTÜ honlapján lévő adatbázisból.
A támogatói okirattal rendelkező pályázatok listája szerint az SGHTHERMÁL Ingatlan Üzemeltető és Fejlesztő Kft. 101 millió forintot kapott a zalacsányi Batthányi Kúria és kastélyszálló fejlesztésére. A cég tulajdonosa pedig az SGH Vagyonkezelő Kft. közbeiktatásával Széles Gábor, aki a Videoton Holding Zrt. és a kormánypárti Magyar Hírlap tulajdonosa, a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2018-as kiadványában pedig 142 milliárdos vagyonával a hatodik helyet foglalja el.
A gyáriparosként ismert milliárdos 2012-ben vette meg az egykori Batthyány kastélyszállót, a mellette álló kúriát és több száz hektárnyi földterületet a megkezdett Zala Springs golfpálya beruházással együtt. Ezek mintegy 100 milliárd forint nagyságrendű fejlesztéseket foglalnak magukban. Tavaly novemberben írta meg a Napi.hu, hogy Széles Gábor gigantikus golfközpontot hoz létre Zalacsányban. A beruházás Magyarország egyik legjelentősebb turisztikai fejlesztése, a 160 hektáros terület fejlesztésére eddig mintegy 9 milliárd forintot fordítottak - bankhitel igénybevétele nélkül. Most azonban a turisztikai ágazat kormányzati szervezete, az MTÜ pályázati forrásaiból érkezett 101 millió forint a zalacsányi kastélyszálló fejlesztésére.
Parlamenti képviselők is nyertek
Azonban nem csak milliárdos nagyvállalkozók, hanem fideszes parlamenti képviselők is részesültek a pénzosztásból. A támogatói okirattal rendelkező pályázatok listájából kiderült: a Vertical Art Kft. is kapott 60 millió forintot a Vertical art panzió fejlesztésére. Cégadatbázisok alapján pedig a vállalkozás Becsó Károly és Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselők tulajdonában van. Becsó Károly a salgótarjáni választókerületben nyert a tavaly áprilisi választásokon, testvére pedig a Fidesz országos listájáról lett országgyűlési képviselő. A Becsó testvérek nem először kaptak állami támogatást.
A Direkt36 oknyomozó újságíró központ írta meg, hogy Becsó Zsolt több szálon is kapcsolódik Hollókő egyik újonnan épített házához, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik. A kétszintes épületben szálláshely kialakítására 34 millió forint állami és uniós támogatást kapott egy, Becsó Zsolt érdekeltségébe tartozó cég. Vagyonnyilatkozataiban pedig sem a céget, sem a cég számára utalt állami támogatásokat nem tüntette fel. Becsó Károly pedig sokáig Pásztó önkormányzati képviselője volt, most pedig a parlament mentelmi és az igazságügyi bizottságának is a tagja.
Szakmai háttér
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (Szállodaszövetség) mindig is támogatta az összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programot, amelyből 150 milliárd forintot a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít. Az MTÜ több mint 700 pályázattal kapcsolatban hozott pozitív támogatói döntést, és már 624 támogatói okiratot bocsátott ki. "A külföldiek a vendégéjszakák 70-75 százalékát Budapesten töltik, ezért fontos a Kisfaludy program, amelyben egyre több új vidéki szálláshely létesülhet" - mondta a Magyar Időknek tavaly szeptemberben Flesch Tamás, a Szállodaszövetség akkori alelnöke, jelenlegi elnöke.
Az MTÜ-listán szerepel a Kolping Hotel Spa & Family Resort fejlesztése is, erre a Kolping Családi Hotel Vagyonkezelő Kft. kapott 304 millió forintot. Az alsópáhoki Kolping Hotel igazgatója Baldauf Csaba, aki egyben a Szállodaszövetség általános alelnökeként is funkcionál. A befolyásos szakember már 2017-ben dicsérte a kormány turisztikai elképzeléseit. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/turizmus-szalloda-palyazat-kepviselo.677703.html | https://web.archive.org/web/20190129193034/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/turizmus-szalloda-palyazat-kepviselo.677703.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/fideszes-kepviselok-is-kaptak-tobb-tizmillios-ajandekot | economx.hu (napi.hu) | eu-news | 2019-01-29 17:55:00 | [
"Baldauf Csaba",
"Becsó Károly",
"Becsó Zsolt",
"Széles Gábor"
] | [
"KOLPING Családi Hotel Vagyonkezelő Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"SGHTHERMÁL Kft.",
"Vertical Art Kft."
] | [
"Zala megye",
"Zalacsány"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
48,474 | Kartellgyanús beruházások Pokorni Zoltán kerületében? | Tudta-e, hogy Magyarországon már több mint 47 ezer kisebb-nagyobb építőipari tevékenységet végző cég működik? Érdemes ezzel az adattal tisztában lennünk ahhoz, hogy megértsük a főváros XII. kerületének építési közbeszerzési gyakorlatát. A kerület ugyanis látványosan két céget hozott ki győztesnek ebből a hatalmas merítésből.
Lapunk tavaly november 30-ai számában foglalkoztunk a Pokorni Zoltán fideszes polgármester kerületében lévő önkormányzati ingatlanok őrzés-védelmi és portaszolgálati feladataira vonatkozó közbeszerzésekkel. Ezeket szinte kivétel nélkül egyetlen, forrásaink szerint is kivételezett cég, a Shield Protection nyerte el. Bemutattuk, hogy a vállalkozás lényegében csak a kerületi munkákból él, valamint hogy még a Rogán Antal–Tombor András-érdekkör közbeszerzési nagyágyúját, a B+N csoportot is képes volt térdre kényszeríteni. Forrásaink említették, hogy a kerületben érdemes megnézni más területek közbeszerzési gyakorlatát is. Ez alkalommal a legnagyobb összegekkel operáló szektorra, a magasépítési beruházásokat vizsgáltuk.
A Hegyvidéki Önkormányzat Közbeszerzési Értesítőben feltüntetett magasépítési beruházásainak 90 százalékát két cég, a Szkíta Építő Kft., valamint az Archibona Kft. nyerte el 2013 és 2017 között, mielőtt változtattak volna a közbeszerzési gyakorlaton – erről lentebb írunk. A Szkíta összesen hét közbeszerzést, az Archibona pedig huszonegy magasépítési tendert nyert el ekkor.
A kerületben a vizsgált időszakban a közbeszerzések legalább 80 százaléka meghívásos, tárgyalásos alapon zajlott, míg a nyílt eljárásra egy meghatározott kör kapott ajánlattételi felhívást. A közbeszerzési törvény a munka jellegétől és az összeghatártól függően legalább három, esetenként minimum öt cég meghívását írja elő, amennyiben a kiíró nem teljesen nyílt eljárásban szeretné megtalálni a beruházások megvalósítóját. Bár véletlennek tűnhet, a legtöbb esetben az Archibonát és a Szkítát hívta meg az önkormányzat, illetve a tulajdonában álló Fáber Kft., amely a parkolási infrastruktúráért is felel a kerületben. A két említett cég felváltva nyerte a munkákat ebben az időszakban.
A soha nem nyerő, de rendszeresen meghívott cégek után kutatva különös összefüggésekre bukkantunk, amelyek elsősorban az Archibonát érintik. Több alkalommal is meghívást kapott harmadikként az Építő.hu Kft., amely cégtörténete szerint Jakab Péter (nem a jobbikos politikus – a szerk.) tulajdona volt. Az Építő.hu Kft.-nek részesedése volt az Archibonában, amely Jakab másik vállalkozása. A férfi 2012-ben megvált az előbbi cégtől, és bár a papíron ettől fogva vetélytársa lett az Archibonának a közbeszerzéseken, annak sikereiből neki is jutott, több ízben is annak alvállalkozójaként szerepel a cég a XII. kerület közbeszerzéseiben. Az Építő.hu mérlege alapján erős a gyanú, hogy a magasépítő társasághoz képest kissé alacsony bevételű cég jelentős mértékben az alvállalkozó tevékenységből származó jövedelemből működik. A kft. létszáma is mindössze egy fő az Opten adatbázisa szerint.
Feltűnt még a meghívottak között a Bauen Control Kft. és az Építő Control Zrt. is, amelyek szintén sosem nyertek a Hegyvidék közbeszerzésein. A két cég tulajdonosi köre ugyanaz, mára mindkettőt felszámolták, a Bauen Control ráadásul 1,2 milliárdos tartozást hagyott maga után. Az utóbbinál figyelemre méltó, hogy 2014-ben már rendkívüli pénzügyi gondjaik lehettek, ennek ellenére pont ebben az évben tartotta érdemesnek őket Pokorni Zoltán kerülete, hogy meghívják őket több ajánlattételre, ám akkor is az Archibona nyert. Az pláne érdekes, hogy az Archibona tulajdonosát pont a Bauen Control beregújfalui tulajdonosa, egy bizonyos Barta István váltotta 2014-ben egy másik cégben, a Pronitect Bau Kft.-ben, tehát ők is jól ismerhették egymást. A két „töltelék cég” egykori vezetője, Peti Tamás is említésre méltó, aki szintén Jakabot követte a Pronitectben. Jakab tehát legalább három vetélytársként meghívott kft. vezetőjével ismeretségben lehetett.
A Szkíta Építő Kft. hátterét is kutattuk, de a tulajdonos Pap Gábor és Pap Szabolcs esetében nem akadtunk olyan kapcsolati hálóra, mint az Archibona esetében.
Olyan cégek is feltűntek a meghívott ajánlattevők között, amelyek a hegyvidéki közbeszerzések más területén sikeresek, de nem feltétlen profiljuk a magasépítészet.
Feltettük kérdéseinket Pokorni Zoltán önkormányzatának, hogy a meghívott cégek rendszeres együttállása, valamint a közbeszerzések gyakorlata szerintük lehetőséget nyújtott-e az árversenyre, illetve vizsgálni fogják-e, hogy a cikkben vázolt körülmények lehetőséget biztosítottak kartellezésre a cégek között, felosztva a piacot. Válaszukban a cégek különös kapcsolatára nem tértek ki, azt ugyanakkor leszögezték, hogy már nyílt közbeszerzési eljárás során kötnek szerződéseket a vállalkozókkal, és nem szólnak bele, ki tesz ajánlatot.
A teljes cikket a Magyar Hang január 25-i számában olvashatja! | https://magyarhang.org/belfold/2019/01/30/kartellgyanus-beruhazasok-pokorni-zoltan-keruleteben/?fbclid=IwAR047B8sIDlERagp-F8zeev7mKjy-L1s9r94ONL-1oVV0DdsvZ-QnFl_23A | https://web.archive.org/web/20200920105558/https://magyarhang.org/belfold/2019/01/30/kartellgyanus-beruhazasok-pokorni-zoltan-keruleteben/?fbclid=IwAR047B8sIDlERagp-F8zeev7mKjy-L1s9r94ONL-1oVV0DdsvZ-QnFl_23A | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartellgyanus-beruhazasok-pokorni-zoltan-keruleteben | Magyar Hang | hungarian-news | 2019-01-30 14:45:00 | [
"Jakab Péter",
"Peti Tamás",
"Pokorni Zoltán"
] | [
"Archibona Kft.",
"Bauen Control Kft.",
"Budapest Főváros XII. Kerület Önkormányzat (Hegyvidék)",
"Építő Control Kft.",
"Építő.hu Kft.",
"Fáber Kft.",
"Pronitect Bau Kft.",
"Shield Protection Service Kft.",
"Szkíta Építő Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"parkolás",
"versenykorlátozás - kartell",
"építőipar",
"őrzés-védés",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
|
48,476 | Korrupció miatt ítélték el Karácsony Gergely és a zuglói szocialisták egykori támogatóját | Többrendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett hivatali vesztegetés és közokirat-hamisítás miatt első fokon négy és fél év fegyházra ítélte Karácsony Gergely és a zuglói szocialisták egykori támogatóját, a Gotti művésznevű gengszterrappert a Pécsi Járásbíróság – tudta meg a PestiSrácok.hu. C. László és társai a nem jogerős döntés szerint kilóra megvett kormánytisztviselők segítségével szerb és ukrán állampolgároknak állítottak ki hamis útleveleket. | Többrendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett hivatali vesztegetés és közokirat-hamisítás miatt első fokon négy és fél év fegyházra ítélte Karácsony Gergely és a zuglói szocialisták egykori támogatóját, a Gotti művésznevű gengszterrappert a Pécsi Járásbíróság – tudta meg a PestiSrácok.hu. C. László és társai a nem jogerős döntés szerint kilóra megvett kormánytisztviselők segítségével szerb és ukrán állampolgároknak állítottak ki hamis útleveleket.
A vád szerint Gottiék még 2015-ben határozták el, hogy külföldi, főként ukrán és szerb állampolgárok részére hamis magyar útlevelek kiállíttatásával fognak jövedelemre szert tenni. A bűnözői csoport módszere az volt, hogy korábban honosítási eljárás során magyar állampolgárságot szerzett személyek személyi okmányait, adatait használták fel, mely okmányokat ezen személyektől megvásárolták, illetve azokat más illegális módon megszerezték, meghamisították. A vádlottak ezt követően ezen okmányokkal igényeltek magyar útleveleket külföldi személyek részére különböző kormányhivatalokban, ahol a tisztviselők közreműködésével a külföldiek más személyek adataival, de már saját arcképükkel, ujjlenyomatukkal szereztek valótlan tartalmú útleveleket. A bűnszervezet tagjai a feladatokat felosztották egymás között: voltak olyanok, akik a felhasználni kívánt okmányok beszerzésében, külföldi személyek beszervezésében, az ő szállításukban működtek közre. A bűnözői csoporton belül voltak közvetítők, akik a megvesztegetett kormánytisztviselők és a szervezet tagjai között tartották a kapcsolatot.
Vesztegetés, bűnszervezetben
Karácsony egykori támogatója és a bűnszervezet többi tagja 2016 első két hónapjában 49 külföldi személy részére készíttettek magyar útlevelet Pécsett, mely közreműködésért egy kormányhivatalnok személyenként 80 eurót kapott. A bűnözői csoport tagjainak a külföldi személyek 10-12 ezer eurót fizettek egy-egy valótlan útlevélért. Később Dunaharasztira tették át a székhelyüket, ahol további bűncselekményeket követtek el. Mindezekért még tavaly december 20-án a Pécsi Járásbíróság – egyetértve az ügyészség vádiratával – a pécsi kormánytisztviselőt hivatali vesztegetés elfogadásáért öt év börtönre, míg Gottit többrendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett hivatali vesztegetés és közokirat-hamisítás miatt első fokon négy és fél év fegyházra ítélte. A bűnbanda többi tagjára is több évet szabott ki a bíróság, a Dunaharasztin megbukott egyik kormánytisztviselőt pedig felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a tanácsvezető bíró. Az ítélet ellen az ügyészség és a vádlottak is fellebbeztek, így az nem jogerős.
A baloldal mellett kampányolt
Gotti a 2014-es önkormányzati választásokon az MSZP és a baloldali összefogás aktivistájaként kampányolt. A főpolgármesteri címért harcba szálló Karácsony Gergely a Heti Válasznak maga ismerte el, hogy ismeri Gottit. Megírtuk azt is, hogy a gengszterrapper kétes társaságával rendszeresen zaklatta a CivilZugló Egyesület képviselőjelöltjeit. Mindez Várnai László blogján volt olvasható, aki 2014-ben a szervezet polgármesterjelöltje volt. Várnai akkor gusztustalannak nevezte az MSZP és a baloldal helyi kampányát, amelynek szerinte a szocialista Tóth Csaba a kiötlője, Karácsony Gergely a jóváhagyója, a lebonyolítója pedig a bajai videóhamisításba belebukott Török Zsolt volt. Gotti a baloldali összefogás jelöltjeinek 2014. augusztus 30-ai, zuglói bemutatkozásán is ott volt.
A címlapfotón a Gotti művésznevű rapper (piros pólóban) és Karácsony Gergely (fehérben) látható. A kép Karácsony 2014-es polgármester-jelölti bemutatkozásán készült. Fotó: valasz.hu | https://pestisracok.hu/korrupcio-miatt-iteltek-el-karacsony-gergely-es-a-zuglo-szocialistak-egykori-tamogatojat/ | https://web.archive.org/web/20210127062227/https://pestisracok.hu/korrupcio-miatt-iteltek-el-karacsony-gergely-es-a-zuglo-szocialistak-egykori-tamogatojat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-miatt-iteltek-el-karacsony-gergely-es-a-zugloi-szocialistak-egykori-tamogatojat | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-01-30 17:42:20 | [
"Czigle László"
] | [] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"vízum-állampolgárság"
] | [] |
48,477 | Magyarország békét kötött a korrupcióval | Magyarország bronzérmes lett korrupcióban az Európai Unióban egy felmérés szerint. Az állami intézmények szemet hunynak felette, a piaci szereplők pedig kibékültek vele. | A magyarok és a hazai cégek beletörődtek a mindent átható korrupcióba, a külföldi vállalatok pedig egyszerűen beárazták a politikai visszásságokat a mindennapi működésükbe. Ezért aztán stabilizálódott a korrupció szerepe Magyarországon, állapította meg a Transparency International legfrissebb jelentése. A nemzetközi korrupcióellenes szervezet – saját szakértőinek értékelései alapján – minden évben összeállítja az országok rangsorát.
Kétségtelen, hogy történt javulás, hiszen Magyarország egy helyet javított a listán. Az Európai Unió 28 tagállamából a 26. helyen végeztünk tavaly, ami valóban előrelépés a 2017-es 27 helyről.*Magyarország 2018-ban 46 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 64. helyén végzett. Ha azonban megnézzük, hogy az elmúlt hat évben honnan jutottunk ide, akkor igen gyászos a végeredmény.
2012-ben még csak a 19. legkorruptabb ország voltunk az EU-ban, innen sikerült az Orbán-kormány idején hét helyet rontani tavalyra. Ez idő alatt Litvánia, Lettország, Csehország, Horvátország, valamint Románia is megelőzött minket. Ebben az öt volt szocialista országban tisztult a gazdasági élet, miközben Magyarországon romlott.
A Transparency számaiból az is kiderül, hogy 2014 után következett be egy fordulat, amelynek következtében évről évre drámaian nőtt a korrupció Magyarországon. Ez a dátum azért is érdekes, mert ebben az évben veszett össze Orbán Viktor miniszterelnök a legfontosabb gazdasági partnerével, Simicska Lajossal.*A közvélemény csak a következő évben, 2015 februárjában, az úgy nevezett G-napon értesült arról, hogy megromlott Orbán és Simicska viszonya. Ekkor kezdődött az új oligarchák látványos gazdagodása is, amely a korábbinál is láthatóbbá tette a rendszer korrupt működését.
2013-ban négy kormányközeli üzletember – Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos és Tiborcz István – az állami szerződéseknek még csak a 11 százalékát szerezte meg. Négy év alatt nagyot változott a világ, 2017-ben két oligarcha – Mészáros Lőrinc és Szíjj László – érdekeltségei a közbeszerzési piac 26 százalékát szerezték meg. De nem csak az arányok tolódtak el, hanem a szerződések értékei is. Míg 2013-ban a négy oligarcha a 11 százalékos aránnyal 264 milliárd forint bevételre tett szert, addig 2017-ben a két kormányközeli vállalkozóhoz már 905 milliárd forintot került. Tavaly még torzabb lett a helyzet, egyedül a Mészáros Lőrinc és családja tulajdonában álló cégek 265 milliárd forint értékben nyertek közbeszerzéseket.
A közpénzek átcsatornázása Magyarországon most már központosítottan történik, a közbeszerzések száma és értéke pedig folyamatosan nő: 2016-ban 2400 milliárd forintot osztottak szét így, míg 2017-ben már 4000 milliárdot.
De hogyan jutottunk ideáig? Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint egyetlen pozitív fejleménynek köszönheti az ország, hogy egy helyet javított az uniós korrupciós listán, méghozzá a rövid távú gazdasági stabilitásnak. Ez nagyrészt az EU-s pénzek beáramlásának köszönhető.
A gond az, hogy az állami intézményekbe vetett bizalom eközben folyamatosan romlott. Ligeti szerint ma ott tartunk, hogy az állam ahelyett, hogy üldözné a korrupciót, sok esettben maga szervezi azt.
Ma Magyarországon az a sajátságos helyzet alakult ki, hogy a korrupció nem a szabályok ellen van, hanem a szabályok mentén,
– mondta Ligeti. A kormánypártok úgy alakítgatják a jogszabályokat, hogy a simlis üzletek ne számítsanak törvénytelennek.
Súlyos gondok vannak az igazságszolgáltatás függetlenségével is, amit pontosan mutat az Elios-ügy is, amit hiába talált gyanúsnak az EU csalás elleni hivatala, az ügyészség érdemi nyomozás nélkül állapította meg, hogy szó sincs bűncselekményekről. Legalább nyolc, elvileg független és nagy hatalmú intézmény élére került fideszes politikus, vagy közvetlen családtagja.*Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
Polt Péter, legfőbb ügyész, fideszes országgyűlési képviselőjelölt volt.
Áder János, köztársasági elnök, fideszes országgyűlési képviselő volt.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, volt fideszes országgyűlési képviselő felesége.
Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság korábbi elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
Lukács Tamás, a Független Rendészeti Panasztestület vezetője, fideszes országgyűlési képviselő volt. Egyedül a bíróságok maradtak még függetlenek, de a 2020-tól felálló új közigazgatási bírósági rendszer ezt is veszélyezteti.*Az igazságügyi miniszternek lesz ráhatása arra, hogy ki lehet bíró.
Ligeti szerint hiába nyert a TI jogerősen az állam ellen a tao-pénzek ügyében, a kért adatokat úgy kapták meg, hogy azok elektronikus feldolgozása nehézkes. Több tízezer oldalt kell most elektronikusan felvinni, hogy feldolgozható legyen. Az állami intézmények még a bírósági ítélet után is azzal vannak elfoglalva, hogy megnehezítsék a közérdekű adatigénylést kérő állampolgárok és szervezetek életét.
A sajtó helyzete sem segíti a korrupció elleni küzdelmet. Tucatnyi kritikus hangú orgánum szűnt meg, vagy került Fidesz-közeli üzletemberek tulajdonába. Ezzel az a gond, hogy egyes híreket egyszerűen elhallgatnak, vagy teljesen máshogy magyaráznak meg.
Urbán Ágnes, a Corvinus egyetemi docense szerint észlelési és befogadási probléma van a korrupcióval kapcsolatban. Egy felmérés szerint az emberek 45 százaléka értesül a kormány korrupciós ügyeiről. A kormánypárti sajtó nagyrészt elhallgatja a botrányokat. Ha mégis bekerül a Fidesz-közeli médiumok hírei közé az eset, akkor a kormány elleni lejáratási kampányként írják le.
A független szerkesztőségekben dolgozó újságírók élete egyre nehezebb. A kormány több médiumot bojkottál, nem válaszolnak a kérdésekre, és ma már a legalapvetőbb adatokért is perelni kell. Ezek a bírósági tárgyalások évekig zajlanak, és ahogy a tao-pénzek esetében látható, pernyerés esetén sem könnyű az információkhoz hozzájutni.
A Corvinus tanára, Bod Péter Ákos szerint a magyar korrupciónak az a specialitása, hogy kötődik hozzá egy ideológia. A rendszerváltást követő privatizáció során rengeteg állami vagyon került külföldi befektetők kezébe. A kormány ma azt kommunikálja, hogy ezt az igazságtalanságot csinálja vissza az újraállamosítással, és a hazai vállalkozói körök (valójában a Fidesz-közeli oligarchák) előnyben részesítsével.
Bod Péter Ákos tapasztalatai szerint vidéken már forronganak a vállalkozók. Ott nem egy külföldi cég kiszorításáról van szó, hanem arról, hogy „Tóth Józsefet kiszorítja Nagy László”, vagyis sokkal személyesebb a történet, hiszen magyar vállalatok ellehetetlenítéséről van szó. A közgazdász szerint a külföldi működőtőke sem finnyás, hiszen bár a rendszerváltást követően letelepedett külföldi cégek hoztak egyfajta munkakultúrát és viselkedési szabályokat, de eközben meg tanultak adoptálni is. Hamar észrevették, hogy a magyar szabályok megengedőbbek a korrupcióval szemben és a külföldi tőke ezt elfogadta.
Fontos viszont Bod Péter Ákos szerint, hogy az EU-s pénzek elköltése nyilvános, ezért legalább tudni lehet, hogy kihez mennyi került. Az orosz és a kínai finanszírozású projektek ezzel szemben egyáltalán nem transzparensek, elég a Paks 2 építésére gondolni, amit nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosítottak.
A magyar korrupció helyzete olyannyira feltűnő, hogy a Transparency Internatioanl berlini központjában külön kiemelték: Magyarország a politikai jogok érvényesülése terén a rendszerváltás utáni időszak legalacsonyabb pontszámát érte el, ami a jogállam és a demokratikus intézmények hanyatlását jelzi.
Delia Ferreira Rubio, a TI elnöke szerint a kutatás egyértelmű kapcsolatot tárt fel a demokrácia minősége és a közszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelem sikere között. A korrupció sokkal nagyobb valószínűséggel virágzik ott, ahol gyengék a demokratikus berendezkedés alapjai, illetve ahol antidemokratikus és populista politikusok a saját javukra tudják fordítani azt az intézményeket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, ha maga az állam is részt vesz a korrupcióbanAz európai bürokraták sok mindenre gondolnak, amikor a korrupció megelőzéséről van szó. Csak arra nem, hogy valahol az állam közreműködésével tulajdonítják el a közpénzeket. | https://g7.hu/kozelet/20190129/magyarorszag-beket-kotott-a-korrupcioval/ | https://web.archive.org/web/20230323111147/https://g7.hu/kozelet/20190129/magyarorszag-beket-kotott-a-korrupcioval/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyarorszag-beket-kotott-a-korrupcioval | G7 | hungarian-news | 2019-01-29 08:07:00 | [
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc",
"Simicska Lajos",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [] | [] | [
"háttér",
"média",
"rokonok",
"antikorrupció",
"klientúra",
"adatigénylés",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei",
"TAO-pénzek"
] |
48,478 | Nőnek a sitthalmok a szántóföldön Üröm határában, a hatóságokat nem zavarja | Több hónapja gyűlik a földdel kevert építési törmelék Üröm határában, a Budakalászra vezető földút melletti szántóföldön. A néhol halmokban, máshol szétterítve heverő sittes anyag legalább öt hektárnyi területet foglal el, de jut belőle a szántóföldet határoló erdősávba is. A hatóságok nem szakadnak meg, hogy kiderítsék, ki a szennyező, igaz, a jelek szerint a földtulajdonosokat sem izgatja különösebben. Csak a helyiek szomorkodnak. | A területre hordott építési hulladékról az Átlátható Ürömért oldal számolt be elsőként a nyáron, és videót is közölt róla. A helyszínen járva mi is meggyőződtünk arról, hogy az elmúlt hónapokban tovább romlott a helyzet, bár homok és föld is került az építési törmelék egy részére.
A környéken lakóktól szerzett információink szerint rengeteg teherautóval és dömperrel hozták ide ezt az anyagot. Egyesek azt is tudni vélték, hogy valamelyik lakópark építkezéséről származik, s a tél elmúltával folytatódni fog a hulladékszállítás. Ám a környékbeliek hiába tettek panaszt, az ürömi önkormányzattól nem kaptak választ arra, honnan és kinek az engedélyével került ide ez a sitt.
Az immár egy méteres magasságban emelkedő törmelékes halmok ügyében mi is az önkormányzathoz fordultunk, de csak többszöri megkeresésre kaptunk választ az ürömi jegyzőtől.
Eszerint már az Érdi Járási Hivatal is érdeklődött náluk, hogy az önkormányzat tudtával zajlik-e, s milyen engedélyek birtokában a földterület feltöltése. Az ürömi önkormányzat azonban nem tudott tájékoztatást adni az ügyben, és nem is végzett semmilyen vizsgálatot. Indoklásuk szerint azért, mert hozzájuk „az ingatlan tulajdonosa részéről kérelem nem érkezett”.
Az érintett föld magánszemélyeké, a család eredetileg kárpótlással jutott a területhez.
Megkerestük a Kormányhivatalt, mint illetékes szakhatóságot, hogy ők mit állapítottak meg a területre hordott sittes föld ügyében. Tőlük még meglepőbb válasz érkezett: „a Pest Megyei Kormányhivatal két alkalommal tartott helyszíni ellenőrzést az ingatlanon, amelyre hulladéknak nem minősülő, szennyeződésmentes töltőanyagot szállítottak. A tárgyi ügyben környezetvédelmi szempontból intézkedésre okot adó körülmény jelenleg nem áll fenn” – olvasható a szakhatóság levelében.
A válaszból nem derül ki, hogy mit is kell érteni hulladéknak nem minősülő „töltőanyagon”, s miként kerülhetett ez az anyag a szántó és legelő besorolású területre. Ezért közadatigénylés formájában kikértük a Kormányhivataltól a két szakhatósági ellenőrzés dokumentumait – ha megkapjuk ezeket, közölni fogjuk.
Azt viszont nemcsak mi, hanem a környéken lakók sem értik, hogy a hatóságok számára miért nem jelent problémát a szabadon heverő építési hulladék.
Ezért Németh Csaba, az Átlátható Ürömért honlap működtetője újabb panaszt tett és ismételt hatósági vizsgálatot kért az ügyben.
Szerinte egyébként Ürömön számos egyéb környezetvédelmi probléma is van, amelyekkel az önkormányzat és Laboda Gábor független polgármester nem foglalkozik kellő hatékonysággal. Ilyen gond szerinte például a Csókavár barlang és az Ürömi-víznyelőbarlang jelenlegi állapota. Mindkét barlang védett természeti érték, de környezetük rendkívül elhanyagolt, sőt a víznyelőbarlang bejárata gyakorlatilag megközelíthetetlen a beépítések és a benőtt növényzet miatt.
Mások is panaszkodnak Üröm túlzsúfoltsága és az építkezések kedvezőtlen hatása miatt. Bár kevesen jelentek meg az önkormányzat októberi közmeghallgatásán, az ott elhangzott kérdések és panaszok alapján, a helyiek benyomása szerint Ürömön sem a zöldterületek aránya, sem az infrastrukturális beruházások mértéke nem tart lépést a lakóterületek növekedésével. Holott a belterületbe vonások miatt egyre csökken a faluban a zöld, új közparkok viszont nem létesülnek, s az építkezések miatt kivágott fákat sem pótolják megfelelő ütemben.
Szerettük volna a felsorolt problémákkal kapcsolatban megismerni Laboda Gábor polgármester véleményét, ám hiába kerestük őt többször is levélben, választ egyelőre nem kaptunk tőle. | https://atlatszo.hu/2019/01/29/nonek-a-sitthalmok-a-szantofoldon-urom-hataraban-a-hatosagokat-nem-zavarja/ | https://web.archive.org/web/20210917101122/https://orszagszerte.atlatszo.hu/nonek-a-sitthalmok-a-szantofoldon-urom-hataraban-a-hatosagokat-nem-zavarja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nonek-a-sitthalmok-a-szantofoldon-urom-hataraban-a-hatosagokat-nem-zavarja | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-31 12:12:00 | [] | [
"Üröm község önkormányzata"
] | [
"Pest megye",
"Üröm"
] | [
"környezetkárosítás",
"közigazgatás hallgatása"
] | [] |
48,479 | Támadásban az ÁSZ: 273 milliót vehetnek el a Jobbiktól, nem kap pénzt a Kutyapárt | Pörölyként sújt le a pártokra a számvevőszék: a Jobbiktól tiltott támogatás ürügyén vonnának el százmilliókat, de szankció éri a DK-t és a Kétfarkúakat is. | ÁSZ;Jobbik-Konzervatívok;elvonás;Kutyapárt;
2019-01-31 13:22:55
Támadásban az ÁSZ: 273 milliót vehetnek el a Jobbiktól, nem kap pénzt a Kutyapárt
Pörölyként sújt le a pártokra a számvevőszék: a Jobbiktól tiltott támogatás ürügyén vonnának el százmilliókat, de szankció éri a DK-t és a Kétfarkúakat is.
Miután letarolta a Párbeszédet és a Momentumot, a többi pártot is átvilágította a volt fideszes országgyűlési képviselő, Domokos László vezette Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az eredmény ezúttal is letaglózó:
A Jobbiknál azt állapították meg, hogy 136, 4 millió forintnyi tiltott támogatást fogadtak el - az a döntést korábban a Népszava előre jelezte. A megállapítástközleményében azzal indokolja a Számvevőszék, hogy a párt „(...) elszámolásában a bevételek között saját forrásként feltüntetett 171,0 millió Ft-ból 52,1 millió Ft-ot számviteli bizonylattal nem támasztott alá. A Jobbik a kampánytörvényt megsértve az elszámolásában a kampánykiadásai forrásaként 84,3 millió Ft összegben nem valós bevételeket, hanem hitel megnevezéssel tartozásokat és szállítói kötelezettségeket jelölt meg, amelyek nem képezhették a választási kampányra fordított kiadásainak forrását” - írják.
Tiltott támogatás elfogadásáról beszélnek a Demokratikus Koalíció kapcsán is, igaz, jóval kisebb tételről: a DK szerintük a „párttörvény előírását megszegve – jogi személytől kölcsönszerződés alapján – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a piaci ár alatt vett igénybe szolgáltatást, 430,0 ezer Ft kamatkülönbözetként tiltott támogatást fogadott el”.
Fél mondattal kivégezni
A testület hozzáteszi, hogy a tiltott támogatás jogkövetkezményeiről tájékoztatták a DK és a Jobbik elnökét, valamint a Magyar Államkincstárat (MÁK) is. A semlegesnek tűnő megjegyzés valójában kegyelemdöfés lehet a Jobbik számára: a jogkövetkezmény ugyanis az, hogy a pártok az ÁSZ felhívására 15 napon belül kötelesek befizetni a központi költségvetésnek az ellenőrzés által tiltott támogatás összegét; a MÁK pedig ugyanekkora összeggel csökkenti majd a központi költségvetésből juttatott támogatásukat.
míg a DK 860 ezer forintot bukik. Az ÁSZ döntésével szemben mindketten tehetetlenek, az ellen nincs apelláta, de a MÁK esetében még perelhetnek a forráselvonás miatt.
DK: csak egy "apróságba" kötött bele az Állami Számvevőszék
Sebian-Petrovszki László, a DK igazgatója az MTI-hez eljuttatott reagálásában azt írta, az ÁSZ szerint a DK egy kölcsönszerződés alapján 430 000 forint értékű be nem vallott előnyt szerzett, és ezt az összeget, valamint ezzel azonos mértékű büntetést kell fizetnie. A DK szerint ez hazugság, ezt jelezték is az ÁSZ felé, ugyanakkor a párt kifogásolja, hogy az "európai jogállamokban elképzelhetetlen módon az ÁSZ döntéseivel szemben senki nem élhet jogorvoslattal".
"Reméljük - ha másra nem is - ez a büntetés legalább arra alkalmas volt, hogy az ÁSZ bizonyítsa Orbán Viktor iránti hűségét" - írta a pártigazgató a közleményben. Közölte továbbá, hogy büszkék az átlátható működésre, amely
Reagált a Jobbik is, abszurd döntésről beszélnek
A hírre a Jobbik a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményben reagált, ebben azt írják, a párt "szabályszerűen számolt el és bemutatja jelentéstervezetre adott válaszát." Állításuk szerint az ÁSZ jelentéstervezetében szereplő vádakra egy héttel ezelőtt válaszlevelét küldtek egy 624 oldalnyi pénzügyi melléklettel. Az anyagból szerintük világosan kiderül, hogy az ÁSZ által ismeretlennek minősített 52,1 millió forintnyi saját forrása a párt 2017. évi maradványösszege, az ezt igazoló bankszámlakivonatokat, egyenleg-igazolásokat és főkönyvi kivonatokat is csatolták. "A Jobbik 2017-es záró főkönyvén 323 bankszámlaszám szerepelt, melyeket a Jobbik mintavételre alkalmas formában rendelkezésére bocsátott a szervezetnek, ám az ÁSZ - saját módszertanával ellentétes módon - egyetlenegy mintavételt sem kért be ellenőrzésre. Összességében a Jobbiknak 2017. december 31-én 138 509 033 Ft állt rendelkezésére, amely jóval több mint az ÁSZ által hiányolt 52,1 millió forint." - írják.
A párt szerint még ennél is abszurdabb a 84,3 millió forintnyi szállítói hiteltartozás ügye, mely ugyanis két állami intézménytől származik: a Magyar Posta Zrt.-től, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.
A Jobbik, mint fogalmaztak, ezeket is egyértelműen - bizonyítékokkal - cáfolta az ÁSZ-nak, ám hiába. A párt szerint az abszurd döntés következtében veszélybe került az európai parlamenti kampányuk, hiszen a korábbi, általuk szintén vitatott, jelenleg Strasbourgban tárgyalt büntetés miatt a párt csődközeli állapotba kerülhet. A Momentum, a Kutyapárt és a Párbeszéd megbüntetését, valamint az ÁSZ e döntését a Jobbik vezetése a magyar demokrácia elleni támadásként értékeli, mellyel végleg lehullott a lepel az orbáni önkényről.
Nyomozók kereshetik fel a Kutyapártot
A Magyar Kétfarkú Kutyapárt esetében – akárcsak a Momentumnál és a Párbeszédnél – az állami párttámogatás felfüggesztését javasolta a Számvevőszék; indoklásuk ebben az esetben is az volt, hogy a párt szabálytalanul költötte a kampánypénzeket, mivel nem küldtek be azokról bizonylatokat, az állami és más források pedig átláthatatlanul oldották meg. Az MKKP esetében testület ügyészséghez is fordult, a vélt szabálytalanságok miatt.
Nyolc nap alatt már nem kell az elszámolás
Kovács Gergő, a Kétfarkúak vezetője először a Népszavától hallott az ÁSZ döntéséről, az indoklást pedig rögtön cáfolta is. „Korábban is mondtuk már, hogy az ÁSZ tavaly a nyár közepén öt napot adott rá, hogy minden bizonylatot, számlát elküldjünk nekik. A központi forrásokat ugye pályázatokra fordítottuk, úgyhogy 100 pályázótól kellett volna ennyi idő alatt begyűjteni minden dokumentumot – nekünk meg csak nyolc nap alatt sikerült” - mesélte a pártelnök.
Ezután félévig próbáltunk még velük kapcsolatba lépni. Hiába - tette hozzá Kovács Gergő. Nem jártak jobban az ÁSZ online elszámolási felületével sem: még javában töltötték fel a kért dokumentumokat, amikor a honlap az ötnapos határidő lejártával elérhetetlenné vált.
ÁSZ: "nem léteznek ellenzéki vagy kormánypártok"
A Számvevőszék közleményben reagált a fellépésükről szóló cikkekre is. Mint ebben írják, minden közpénzt használó szervezet felé – így pártok felé is – elvárás az átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása, a számviteli-, a párt- és a kampánytörvény pedig egyértelmű és kötelező előírásokat határoz meg a pártok számára.
Egyúttal idézik Holman Magdolna ÁSZ-főtitkár hvg.hu-n megjelent nyilatkozatát is: „Mi egy tükröt tartunk az ellenőrzött szervezetek elé. Lehet, hogy nem tetszik, amit látnak benne, de nem az a megoldás, hogy összetörik a tükröt, hanem az, hogy betartják a törvényi előírásokat.”
A Számvevőszék később már kifejezetten a Jobbik és a DK, a cikkben általunk is idézett közleményeire is válaszolt: "az Állami Számvevőszék határozottan visszautasítja a Demokratikus Koalíció és a Jobbik Magyarországért Mozgalom közleményeiben tett durva vádaskodásokat. Az ÁSZ egyúttal javasolja a DK és a Jobbik képviselőinek, hogy az Állami Számvevőszék rágalmazása, valamint a közvélemény félrevezetése helyett, vállalják a felelősséget az ÁSZ által megállapított szabálytalanságokért." - írták, majd hozzátették, a két párt az ÁSZ jelentéstervezetére megküldött észrevételében sem tudta megalapozottan cáfolni az ÁSZ tényeken alapuló megállapításait.
A megbüntetett pártok vádjai közül külön kitértek az elfogultság kérdésére, tudatták ugyanis, hogy "az ÁSZ leszögezi, hogy számára nem léteznek ellenzéki vagy kormánypártok, kizárólag ellenőrzött szervezetek vannak, amelyek gazdálkodását a törvényi előírások szerint ellenőriznie kell." | https://nepszava.hu/3023771_tamadasban-az-asz-273-milliot-vehetnek-el-a-jobbiktol-nem-kap-penzt-a-kutyapart | https://web.archive.org/web/20201028172316/https://nepszava.hu/3023771_tamadasban-az-asz-273-milliot-vehetnek-el-a-jobbiktol-nem-kap-penzt-a-kutyapart | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tamadasban-az-asz-273-milliot-vehetnek-el-a-jobbiktol-nem-kap-penzt-a-kutyapart | Népszava | hungarian-news | 2019-01-31 13:22:00 | [] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,480 | 2,3 milliárdos pénzmosásért és hűtlen kezelésért is vádat emeltek a volt Quaestor-vezér ellen | A soltvadkerti szál 54 oldalas, 21 pontból álló vádirata nyomán akár 25 évet is kaphatnak a vádlottak. | pénzmosás;Questor;Tarsoly Csaba;
2019-01-31 10:50:53
2,3 milliárdos pénzmosásért és hűtlen kezelésért is vádat emeltek a volt Quaestor-vezér ellen
A soltvadkerti szál 54 oldalas, 21 pontból álló vádirata nyomán akár 25 évet is kaphatnak a vádlottak.
A Quaestor-ügy soltvadkerti szálában a Fővárosi Főügyészség öt személlyel szemben nyújt be vádiratot csütörtökön, írja honlapján az ügyészség. A vád tárgya bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás bűntette. A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádirata alapján Tarsoly Csaba és társai a 2007. évtől a 2015. évig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoporton befektetőinek – többek között – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített. Az újabb vádirat szerint a IV. rendű vádlott,
Tarsoly vállalta, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül, a Takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozni fogja az I. rendű vádlott fiának, a II. rendű vádlottnak a cégét, ezt pedig színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezik. Cserébe a Takarékszövetkezet vezetője vállalta, hogy esetenként a Quaestor csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat is biztosítani fogja a Takarékszövetkezet pénzéből. Ez utóbbi összegek a későbbiekben úgy áramlottak ki a Takarékszövetkezettől, hogy azokért cserébe ellenszolgáltatás nem volt, így a Takarékszövetkezetnél vagyoni hátrány keletkezett.
A megállapodása alapján a Quaestor csoportnál is meg kellett teremteni annak előfeltételét, hogy a Takarékszövetkezettől érkező pénzösszegeket a II. rendű vádlott cégének látszólag törvényesen adják tovább. Ennek érdekében az I. és a IV. rendű vádlottak úgy döntöttek, hogy egy Tarsoly által irányított cég a II. r. vádlott cégében többségi tulajdonos lesz, majd abban tőkeemelést hajt végre. A tőkeemelés forrása a Takarékszövetkezettől származó, fiktív értékpapírügylettel palástolt pénz volt.
Az I. rendű vádlott bevonta az elkövetésbe a Takarékszövetkezetnél szintén vezető pozícióban dolgozó III. rendű vádlottat, aki a színlelt értékpapír-vásárlásokra vonatkozó adásvételi szerződéseket és átutalási megbízásokat aláírta, valamint vezette a fiktív értékpapírok nyilvántartását.
A vádlottak 6 év alatt több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Takarékszövetkezetnek, amelyből több mint 500 millió forintnak az eredetét leplezték fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel.
Az 54 oldalas vádirat 21 vádpontban mutatja be részletesen az elkövetést. A Fővárosi Főügyészség csütörtökön
és más bűncselekmények miatt nyújt be vádiratot közvetlenül a Kecskeméti Törvényszékre. A vád tárgyává tett bűncselekmények büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati szabályokra figyelemmel – huszonöt év. A Fővárosi Főügyészség indítványozza, hogy az eljárást a Kecskeméti Törvényszék egyesítse egy olyan, előtte folyamatban lévő ügyhöz, amely jelen üggyel személyi és tárgyi összefüggést mutat. | https://nepszava.hu/3023740_2-3-milliardos-penzmosasert-es-hutlen-kezelesert-is-vadat-emeltek-a-volt-quaestor-vezer-ellen | https://web.archive.org/web/20210619181320/https://nepszava.hu/3023740_2-3-milliardos-penzmosasert-es-hutlen-kezelesert-is-vadat-emeltek-a-volt-quaestor-vezer-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/23-milliardos-penzmosasert-es-hutlen-kezelesert-is-vadat-emeltek-a-volt-quaestor-vezer-ellen | Népszava | hungarian-news | 2019-01-31 10:50:00 | [
"Tarsoly Csaba"
] | [
"Quaestor Bank",
"Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"pénzmosás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
48,481 | Mészáros Lőrincé lett a Club Aliga | Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. lett az egykori pártüdülő, a Club Aliga többségi tulajdonosa, az adásvétel értéke meghaladta a 14,1 millió eurót - közölte az Appeninn Holding. | Mészáros Lőrinc;Appeninn Holding Nyrt.;
2019-01-31 12:59:56
Mészáros Lőrincé lett a Club Aliga
Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. lett az egykori pártüdülő, a Club Aliga többségi tulajdonosa, az adásvétel értéke meghaladta a 14,1 millió eurót - közölte az Appeninn Holding.
Az Appeninn Holding leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. a PRO-MOT Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. 74,99 százalékos tulajdonát szerezte meg. Az Appeninnn Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozik.
A közleményben felidézték, hogy a Club Aligát, a 47 hektáron elterülő egykori pártüdülőt 2007-ben privatizálták, a teljes komplexumból 37 hektáros területet, továbbá a 167 férőhelyes kikötőt a PRO-MOT Hungária Kft. vásárolta meg. Az izraeli hátterű befektető 2007 márciusában az állami tulajdonban maradt, további 10 hektáros ingatlanrész 49 évre szóló vagyonkezelői jogát is megszerezte a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól.
A Club Aliga területén az Appeninn Holding továbbra is turisztikai célú fejlesztéseket kíván megvalósítani a korábbi tulajdonos által készített fejlesztési tervek felülvizsgálatát követően. Amennyiben szükséges a társaság új fejlesztési koncepciót dolgoz ki az ingatlan hasznosítására, ebben azonban párbeszédre törekszik a települési önkormányzattal, illetve az üdülőtulajdonosokkal is.
Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. részvényeit a BÉT prémium kategóriájában jegyzik, az elmúlt egy évben a papírok legalacsonyabb ára 417,5 forint, a legmagasabb 785 forint volt, a szerdai kereskedési napon a részvény záróára 481 forint volt. | https://nepszava.hu/3023768_meszaros-lorince-lett-a-club-aliga | https://web.archive.org/web/20220629072844/https://nepszava.hu/3023768_meszaros-lorince-lett-a-club-aliga | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorince-lett-a-club-aliga | Népszava | hungarian-news | 2019-01-31 12:59:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Pro-Mot Kft."
] | [
"Balatonvilágos",
"Somogy megye",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
48,482 | Sportmánia és közpénzmilliárdok a pesti agglomerációban | A gyáli városvezetés egy 2,5 milliárd forintos sportcsarnok felépítésébe vágott bele nemrég. Szerzőnk helyi lakosként mondja el, hogy a kisváros miképp éli meg a már-már abszurdba hajló fejlesztést. | „A kisváros, ahol milliárdokból épül kézilabdacsarnok, pedig még felnőtt kézilabdacsapata sincs.” Tavaly ezzel a hírrel hívta fel magára a figyelmet a főváros agglomerációjában fekvő, 23 ezer lakosú Gyál. Korábban, 2015-ben az Eliosra költött közpénzszázmilliók dacára sötétben maradt utcák szolgáltattak errefelé beszédtémát (lásd Sötétség című keretes anyagunkat), de csak az után, hogy a fideszes testület 2013-ban közel 9 millió forintnyi közpénzből egy szép Toyotát ajándékozott alpolgármesterének; a sokmilliós prémiumokat és a 15 millió forintos Lexust már nem is említve.
Gyáli lakosként gyerekkorom óta testközelből élem meg ezeket a történeteket. Látom és tapasztalom az itteni mindennapok problémáit, például azt, hogy abban a kereszteződésben, amely híres az ott történt balesetekről, még mindig nem sikerült jelzőlámpát felszerelni. Vagy azt, hogy Gyálon a járdák sokszor borzalmas állapotúak, és mindez párosul azzal, hogy a településen sok utcában nem látni éjszaka, dacára a frissen felújított közvilágításnak. Ha meg például rendes egészségügyi szolgáltatást szeretnénk kapni, Vecsésre kell átmenni, de tudom azt is, milyen sokaknak hiányzik egy gyáli mentőállomás. Ezzel szemben milliárdokért építenek egy kézilabdacsarnokot, noha nemcsak hogy nincs felnőttcsapatunk, de a szomszédos XVIII. kerületben, Gyáltól pár percre van egy rendes kézilabdacsarnok, rendes csapattal együtt. Településünk építési vállalkozóból lett polgármesterét hetek óta keresem a hivatalán keresztül, hogy adjon pontos tájékoztatást a nálunk épülő sportcsarnokról, amelyhez egyébként „csak” 800 millió forint az állami támogatás, a többit, a jelen becslések szerinti 1,5 milliárd forintot Gyálnak kell előteremtenie. Ez pedig itt rengeteg pénz. Hogyan fogja ez a nem különösebben prosperáló kisváros éves költségvetésének csaknem harmadát kitevő összeget kiizzadni ahhoz, hogy befejezze a kézilabdacsarnokot? Kinek építjük a csarnokot?
Amikor interjút kértünk, az önkormányzat kabinetvezetője csak annyit üzent, hogy a „polgármester úr egyelőre nem kíván nyilatkozni a témában”. Ám a polgármester havonta tart online fogadóórát, amikor bárki felteheti a kérdéseit – még én is. Ám legutóbb alig tettem fel néhányat, máris falakba ütköztem, mert Pápai Mihály rövidre zárta a próbálkozást: „Én nem akarok Önnek interjút adni. Nem is fogok. Nincs is szándékomban. Fel kell menni az önkormányzat honlapjára, onnan mindenről tud tájékozódni. Nem arra való ez a fórum, hogy én interjúkat adjak.” Nem volt azonban teljesen meddő az igyekezetem: a polgármester pár perccel az elutasító nyilatkozat előtt elismerte, nem készült felmérés arról, hogy a közel 2,5 milliárdos sportcsarnok fenntartása mennyibe fog kerülni a városnak, és továbbra se látszik biztosnak, hogy a 700 fős csarnokot Gyál rentábilisan tudja-e majd működtetni.
A csodacsarnok
Napsütötte őszi délután van, gyerekek futnak ki a gyáli Ady Endre Általános Iskola kapuján. Pár méterre tőlük munkagépek és daruk építik a kisváros új ékkövét, a sportcsarnokot. A gyerekzsivaj és építkezés zaja különös egyveleget alkot, de október elején az igazi meglepetés a munkálatokról kirakott tábla, amelyik azt hirdeti, hogy jövő februárban itt átadás lesz. Elnézve az egyelőre masszív betontömbnek látszó monstrumot, ez aligha vehető komolyan, a belső kialakítás ugyanis még teljesen hátravan. De a finanszírozás sokkal érdekesebb kérdéseket vet fel.
A polgármester nem akart a részletekbe belemenni, de a város sportfejlesztési koncepciója online elérhető, ebből pedig kiolvasható, hogy 2015-ben egymilliárdos csarnokkal számolt az önkormányzat. Ez 2017 tavaszán egy helyi hír alapján már 1,6 milliárd volt, ami tavaly őszre aztán 2,43 milliárdra ment fel, amikor is kiírták a közbeszerzést (és ki tudja, hol lesz a vége). Ebből végül 800 millió az állami támogatás, és közel 1,44 milliárdot saját forrásból kell előteremteni. (Nem elírás, mi sem találjuk a kiírt és a betervezett összeg között hiányzó 200 milliót, de erre sem tudtunk a polgármesternél rákérdezni.) A gyáli önkormányzatnak csaknem másfél milliárdot kell kicsengetni – szerettük volna megkérdezni a polgármestert, hogy ezt a pénzt milyen szolgáltatások rovására biztosítják, de választ nem kaphattunk rá. Kering a városban egy olyan változat, miszerint ezt a pénzt Gyál a tao-pénzből fogja előteremteni, de ennek módjáról és realitásáról sincs kézzelfogható információnk. Megkérdeztünk két ellenzéki képviselőt, hogy ők mit tudnak erről. Nem tudják – válaszolták kórusban –, ugyanis hiába kérdezték meg korábban, választ nem kaptak rá. „Eleinte minimális önerőről volt szó. Az, hogy ekkora összegre ment ez fel, az eléggé meglepett” – mondta Hegymegi István, az MSZP–DK listájáról bekerült képviselő.
Egy 2015-ös dokumentumban még ez szerepelt: „[A] Sportcsarnok kivitelezési műszaki terve már elkészült és előzetes becslések szerint várhatóan egymilliárd forint feletti lenne a beruházás bekerülési költsége, mely főleg európai uniós projektből lenne finanszírozva minimális önerővel.” Eléggé egyértelmű, hogy nem így történt.
De az igazi csavar még csak most jön! „Ebben az összköltségben a 22 szobás szálloda is szerepel, amely az üzemeltetéshez fog hozzájárulni” – közölte online fogadóóráján Pápai Mihály, ami több kérdést is felvet. Szállodáról ugyanis nincs szó az eredeti közbeszerzésben, amellyel a nyertes konzorcium (tagjai a Hidi-Top Kft. és a Kinamé Kft.) pálya, nézőtér, öltöző, porta, raktár, szertár, büfé, ruhatár stb. kialakítására kapott megbízást, de szállodára nem. Kerestük a kivitelezőt, tudja-e, hogy szállodát is épít majd – lapzártánkig nem kaptunk választ. Az is érdekes, hogy a kiírásban 500 fős csarnok szerepelt, de a polgármester nemrég már 750-esről beszélt; ezt a gyarapodást sem tudjuk megmagyarázni.
A két ellenzéki képviselő felvetette: ha tényleg eljön ide ennyi ember, az akár 200 kocsit is jelenthet, „de ők hol fognak megállni?” Ekkora parkolót ugyanis már nem építenek a csarnokhoz.
A kivitelezők amúgy a helyi fideszes önkormányzat kedvencei.
A Kinamé és a Hidi-Top a teljesség igénye nélkül több iskolát, óvodát újított már fel Gyálon, továbbá épített utat, járdát parkolót, játszóteret, védőnői épületet, a Narancs összesítése szerint egymilliárdos nagyságrendben, ami egy kisváros lehetőségeit tekintve jelentősebb összeg, mint azt elsőre gondolnánk. Az említett 2015-ös tervben az is szerepel, hogy a csarnok éves fenntartása 40-50 millió forint.
Kihasználják?
Szükség van-e egy ilyen sportcsarnokra – amikor Gyálnak felnőtt kézilabdacsapata sincs? Néhány perc autózással érhető el a várossal egybeérő XVIII. kerület jó tíz éve átadott Sportkastélya, amely a Gyálra tervezettnél nagyobb és komplexebb létesítmény, és ahol a kézilabda a meghatározó. A PLER a felnőtt NBI/B-ben játszik (többször jártak már a legfelső osztályban is), de van ott mindenféle rendezvény, a többnapos szalagavatók sem ritkák, pályához jutni sem igen lehet – tudtuk meg az intézménytől. Azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy a szomszédos Vecsésen szintén építenek kézilabdacsarnokot, a nem sokkal arrébb fekvő Monoron az év elején egy Irie Maffia-koncerttel adták át az új sportcsarnokot (azt 1,4 milliárd forintból építették, az állam közel 90 százalékát állta). Bugyi szintén nincs messze Gyáltól: ott félmilliárdból (önkormányzati és tao-s forrásból) építettek fel egy 2100 négyzetméteres sportcsarnokot, amelyet 2017-ben avattak.
Fedett sportcsarnokból tehát akad kínálat a környéken, ezért is kérdeztük meg a polgármestertől, hogy készült-e előzetes felmérés arról, hogy kiknek lehet kiadni a pályát sport- vagy más célra,
van-e olyan igény Gyálon és a környéken, amely rentábilissá teheti az intézményt. „Nem” – hangzott a polgármester tömör válasza.
Gyálon tavasszal 90 gyerek kézilabdázott. Kerestük Tomori Győzőt, az edzéseket tartó korábbi sportolót, hogy ez a szám nőtt-e az elmúlt fél évben – de nem sikerült elérnünk.
A Dél-Pest környéki agglomerációban vajon miért nyílt ennyi sportlétesítmény? Aligha független ez a körzet fideszes parlamenti képviselőjének, Szűcs Lajosnak a személyétől, aki a Magyar Tenisz Szövetség elnökeként szintén ott van a tao-csapnál.
És az ellenzék?!
Az ellenzéki képviselők között akad, aki jó ideje nem látogatja az üléseket. Fél évvel ezelőtti az az utolsó testületi ülés, amelyen mindhárom – két MSZP–DK-s, valamint egy jobbikos – ellenzéki képviselő megjelent. Azóta hét testületi ülés volt a városban, a jegyzőkönyvek tanúsága szerint ezeken a jobbikos Lakos Péter egyáltalán nem vett részt, míg Hegymegi István és Végh Tibor felváltva hiányzott. A jobbikos politikust telefonon értük el; azt mondta, elfáradt és kiégett, ma már nem látja értelmét az önkormányzati politizálásnak Gyálon. Hegymegi és Végh közös tapasztalatként arról számolt be, hogy arrogáns a városvezetés, csípőből elutasítják az ő javaslataikat, meddő igyekezet közös munkát végezni velük. Azt is hallottuk ellenzéki panaszként, hogy „nehéz a helyi médiába bekerülni”. Ennek remek példája lehet az áprilisi választás előtt megjelent városi lap, a Gyáli mi újság márciusi száma. Ebben csak a kormánypárti jelölt, a későbbi győztes Szűcs Lajos kapott megszólalási lehetőséget. (Ezt utóbb a helyi választási bizottság is aggályosnak tartotta, amikor határozatban mondta ki, hogy a „márciusi lapszám megsértette a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvét”.) Amikor ezt egy gyáli lakos levélben felvetette az önkormányzatnak, a következő választ kapta: „A többi képviselőjelöltről pedig amiatt nem tudhatott meg információt az újságból, mert nem jelezték a szerkesztőségnek, hogy szerepelni szeretnének a lapban.”
A várost 1990-től 2010-ig Gyimesi István vezette, 1994 óta fideszes politikusként. Őt váltotta 2010-ben Pápai Mihály, aki szintén a Fidesz politikusa. Tavasszal az Elios-botrány ellenére is simán győzött a körzetben a kormánypárti jelölt, és annak ellenére is, hogy az önkormányzat tavaly jól megjutalmazta saját teljesítményét. „Bőkezűek voltak a gyáli képviselők csütörtökön, amikor döntést hoztak az év végi jutalmakról. A kormánypárti többségű testület összesen 145 millió forint jutalom kifizetését szavazta meg – adta hírül a körzeti SignalTV. – Természetesen a polgármestert sem kerülhette el az év végi jutalmazás. Az (…) előterjesztés szerint Pápai Mihály »folytatta lendületes város- és közösségépítő munkáját«, ezért hathavi illetményét kapja jutalomként. Ez (…) járulékokkal együtt 5 152 000 forint.” A honlap emellett felidézte, hogy „néhány éve nagy port kavart Gyálon, hogy (…) polgármesternek a kormánypárti többség megszavazott egy szolgálati autót. A városvezető akkor egy közel 15 millió forintos, vadonatúj Lexus gépjárművet kapott”. A város korábbi alpolgármestere, a már „csak” országgyűlési képviselő Pánczél Károly 2013-ban közel 9 millió forintért kapott egy új Toyotát Gyáltól. Helyi forrásaink azt mondták, könnyen lehet, hogy a kézilabdacsarnok éppen Pánczél találmánya. A kormánypárti képviselő régebben kézilabdázott, hosszú éveken át az országgyűlési válogatottba is befért.
(Közreműködött: Nagy Gergely Miklós)
A szerző az Eleven Gyál civil szervezet tagja. A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.
Sötétség
Az Elios Zrt. 2015-ben – még a kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal a fedélzeten – az ország más településeihez hasonlóan Gyálon is kicserélte a lámpákat. Ez 260 millió forintnyi uniós támogatásból valósult meg, ám az csak utóbb derült ki, hogy már a pályázásnál kezdődtek a mutyigyanús mozzanatok. Tiborczék mellett egyedüliként ugyanis egy bizonyos Mezei-Vill Kft. indult a tenderen, és olcsóbb ajánlatot is tett, csak aztán formai okok miatt kizárták. Ebben természetesen még semmi gyanús nincs. Csakhogy az atlatszo.hu átnézte az Elios tendereit, és azt találta, hogy a Mezei-Vill az Elios mellett összesen hétszer pályázott mindig vesztesen, ami felveti annak a gyanúját, hogy afféle előre felkért lúzerszerepet játszott el a fideszes önkormányzatok más közbeszerzésein amúgy sikeresen vitézkedő cég az Elios mellett. Gyál szempontjából azonban van ennél súlyosabb következménye is Tiborczék munkájának: nincs elég fény a városban. Hadd hozzak erre egy személyes példát. Rendszeresen futok a házunk melletti környező, kisebb utcákban. Világító telefonnal kell futnom olyan részeken, ahol elvileg kellene látni – és régebben, az Elios előtti időkben lehetett is. Szó, mi szó: Tiborczék lámpacseréje előtt jobb volt a helyzet Gyálon, pedig több mint negyedmilliárd forintot adtunk a kormányfő vejének, illetve cégének.
„A LED-lámpák hátulütője, hogy korlátozott területen világít. Amihez az jön, hogy Gyálon csak minden második lámpába szereltek be égőt. Ezért is van itt olyan helyzet, amilyen” – mondja Hegymegi István önkormányzati képviselő. Végh Tibor, a másik baloldali képviselő felidéz egy emléket: „Egy közmeghallgatáson előjött ez a téma, hogy a lámpák nem világítanak jól, az ezt felemlegető civilnek azt kiabálták be a fideszes képviselők, hogy Soros-ügynök, Soros-ügynök!” Márciusban Végh kikérte az OLAF-jelentés Gyált érintő részét, ám Pápai Mihálytól ugyanazt a választ kapta, mint mi: menjen fel a honlapra, nézzen körbe. A fideszes többség el is vetette a dokumentum kikérését.
Pedig szakértők is állást foglaltak arról, hogy nem jó a százmilliókból kicserélt világítás. „Gyálon vannak olyan járdaszakaszok, ahol este szinte semmit nem látni, ezt állapította meg az a fénymérés, amit helyi civilek rendeltek meg” – tudósított tavaly ősszel az RTL Klub riportja. A felmérést megrendelő Eleven Gyál csoport szerint további közel 600 oszlopra kellene lámpát helyezni, hogy jól lehessen látni a kisvárosban. Mulatságos eleme volt a tévés riportnak, amikor szembesítették Pápai polgármestert a sötét utcákkal. „Szerintem a kamera jól mutatja, hogy az utca ki van világítva” – mondta, majd a következő képen már nem tudta a papíron lévő szöveget elolvasni, mert, mint mondta, „sötét van”; történt ez épp azon a részen, ahol szerinte a közvilágítás jól működött. Az Elios munkáját végül így értékelte a fideszes városvezető: „Amennyi idő alatt, és ahogy megcsinálták, az nekünk rendben volt.” (Az Eleven Gyál akciói és a lakossági bejelentések hatására a polgármester ígéretet tett, hogy a legrosszabb kereszteződésekben 12 darab lámpát felszerelnek. A szeptemberben tartott online fogadóóráján rákérdeztem a polgármesternél a beígért lámpatestekre. Ekkor mondta: munkaerőhiány miatt nincs, aki megcsinálja a szerelést, de ígéri, a jövőben sor kerül erre.)
Gyálon a járdák is rossz minőségűek, sok helyen lyukacsosak, hiányosak, több buszmegállóban nehéz emiatt a le- és felszállás. Az Eleven Gyál figyelemfelhívó akciókat rendezett; ezek egyikébe, 2017 májusában a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is beszállt, matricázással. A matricán ez volt olvasható: „Sötétben jól csak a szívével lát az ember.” Az önkormányzat vélhetően ennek hatására az idén foglalkozik a járdák állapotával, az őszi időszakra egy lakossági fórumot is beígértek.
Sportnagyhatalom
Gyálon közel 350 millió forintból épült uszoda a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében, ezt tavaly adták át. A város a telket biztosította a projekthez, az építkezés költségeit az állam állta. A most épülő sportcsarnok körül már vannak sportpályák, a többi közt egy füves focipálya, egy műfüves focipálya, egy kisebb műfüves focipálya, egy kosárlabda- és egy strandröplabdapálya. Tao-pénzből 78 millió forint érkezett egy élőfüves focipálya kiépítésére, az egész projekt 99 millió forintba kerül. Gyálon természetesen a sportberuházások az iskolákat sem kerülhetik el, a Bartók Béla Általános Iskola egy 19 millió forintos sportpályát kapott. | https://magyarnarancs.hu/belpol/ekozben-egy-kisvarosban-114384 | https://web.archive.org/web/20230802022925/https://magyarnarancs.hu/belpol/ekozben-egy-kisvarosban-114384 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sportmania-es-kozpenzmilliardok-a-pesti-agglomeracioban | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-10-18 17:48:00 | [] | [] | [
"Gyál",
"Pest megye"
] | [
"sport",
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
48,483 | Orbán köti az ebet a karóhoz, ha fociról van szó | Fociakadémia körül olyan felhajtás és totojázás még nem volt, mint ami a Rimaszombatra tervezett létesítmény miatt alakult ki az elmúlt közel 1,5 évben. | A magyar állam még 2017 nyarán biztosított közel 1,5 milliárd forintot a felvidéki fociakadémia létrehozására. A magyar fél részéről a diósgyőri fociklub venne részt a projektben, amelyet Rimaszombaton valósítanának meg. Az elképzelések szerint egy közös céget hoznának létre a magyar fél 51 százalékos és Rimaszombat 49 százalékos részesedésével. A tárgyalások azonban többször is megakadtak, a felek nem tudtak egyezségre jutni, és 2018 augusztusára odáig fajult a helyzet, hogy felmerült, az akadémiát végül Rimaszombat helyett Losoncon építhetik fel. Rimaszombat egyik legfőbb problémája, hogy a projektben egyfajta összekötő láncszemként vesz részt a diósgyőri fociklub. Helyettük inkább közvetlenül a magyar állammal bizniszelnének a felvidékiek.
A rimaszombati fejlesztés ebből a szempontból ugyanis kuriózum, hiszen Dunaszerdahelyen és Komáromban is a magyar kormány közvetlenül folyósította a támogatást a beruházáshoz és nem egy "közvetítő" partneren keresztül. Problémásnak ítéli a rimaszombati városvezetés azt is, hogy az önkormányzat és a Borsodsport-Invest által közösen alapított klub, a Városi Futball Akadémia (MFA) tulajdonába kerülne a 30 éves bérleti szerződés lejárta után a létesítmény. Ezzel szemben Komáromban a város tulajdonába kerül a szerződés lejárta után a stadion.
A problémák megoldása és az előrelépés érdekében tavaly év végén Jozef Šimko polgármester levelet írt Orbán Viktornak - derül ki a korkep.sk beszámolójából. Ebben a magyar kormányfő segítségét kéri az akadémia ügyének előmozdításában, az ugyanis véleménye szerint segítségre szorul. A polgármester egy személyes találkozó mellett azt kérte, hogy a magyar kormány parnere a projektben a továbbiakban ne a DVTK többségi tulajdonosa, a Borsodsport-Invest Kft. legyen, hanem egyenesen Rimaszombat városa. A bérleti szerződés lejárta után pedig a város kapja meg a létesítményt.
Rigó László alpolgármester tájékoztatása szerint Orbán nem hallgatta meg a segítségkérést és kötötte az ebet a karóhoz. A miniszterelnök válaszában kifejtette: a jóváhagyott beruházásra szánt összeget a beruházással megbízott Borsodsport-Invest kapja. Egyúttal ragaszkodik ahhoz is, hogy
az akadémia hatáskörébe ne tartozzon a felnőtt futball,
az akadémia használati nyelve a magyar legyen,
a beruházás a 30 év bérleti szerződés letelte után a Városi Futball Akadémia (MFA) tulajdona legyen.
A felmerülő vitás kérdések ellenére azonban egyelőre még mindkét fél kitart, még nem esett kútba a projekt. Egy újabb javaslat kidolgozására januárban kerülhet sor. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/orban-koti-az-ebet-a-karohoz-ha-focirol-van-szo.html | https://web.archive.org/web/20190902221336/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/orban-koti-az-ebet-a-karohoz-ha-focirol-van-szo.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-koti-az-ebet-a-karohoz-ha-focirol-van-szo | mfor.hu | hungarian-news | 2019-01-05 11:49:00 | [] | [
"Borsodsport-Invest Kft.",
"DVTK (futball)",
"Városi Futball Akadémia (MFA)"
] | [
"Európa",
"Szlovákia"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"sport",
"állami/önkormányzati szerződések",
"stadion"
] | [] |
48,484 | 15 millióból védett meg minket egyetlen migránstól az Orbán-kormány tavaly | Míg 2017-ben a kormány migránsonként 7,2 millió forintból védte meg az országot, tavaly ez a fajlagos költség 15,5 millióra, a korábbi több mint duplájára nőtt. | Tavaly október végén egy határozattal a kormány jóváhagyta, hogy "a rendkívüli migrációs nyomás kezeléséhez" kapcsolódó feladatok megvalósítása miatt legfeljebb 24 milliárd forinttal túllépje a Belügyminisztérium az erre vonatkozó tavalyi keretét, ami 50 milliárd forint volt. Ezen összegek mellett még a Honvédelmi Minisztérium számára is biztosítottak a tömeges bevándorlás kezelésére 25 milliárdot, így 2018-ban összesen 99 milliárd forintos előirányzatot határoztak meg Orbánék a migrációval összefüggésben. Hogy ebből végül mennyit fognak elkölteni, az majd csak hónapok múlva derülhet ki a zárszámadási törvényből.
Igaz, a 99 milliárd forint kevesebb, mint a 2017-ben elköltött 155 milliárd forint, a statisztika még ezt a 99 milliárdot sem igazolja, "a rendkívüli migrációs nyomás" tényállását pedig végképp nem.
2018-ban összesen ugyanis 6361 illegális migráns akart bejutni Magyarországra - derül ki a police.hu statisztikájának összegzéséből. Ebből:
1691 személy esetében megakadályozták a tiltott határátlépést,
4206 migránst sikerült feltartóztatni, majd az IBH-kapun (IBH - Ideiglenes Biztonsági Határzár) átkísérni,
464 személyt pedig elfogtak, előállítottak, majd eljárás alá vontak.
Noha a több mint 6000 ember soknak tűnik elsőre, valójában az elmúlt évek legkisebb "nyomására" utal. 2017-ben ugyanis még 21 396, 2016-ban 18 207, 2015-ben pedig 391 ezren próbálták vagy lépték is át a magyar határt. Tavaly tehát előző évhez képest 70 százalékkal csökkent a létszám, miközben a helyzet kezelésére szánt összeget csupán 36 százalékkal vágta meg a kormány.
Ennek eredménye, hogy míg 2017-ben a kormány migránsonként 7,2 millió forintból védte meg az országot, tavaly ez a fajlagos költség 15,5 millióra, a korábbi több mint duplájára nőtt.
Tavaly egyébként a legkeményebb a negyedik hét volt a police.hu adatai szerint, hiszen ekkor összesen 330 illegális migránssal szemben történt valamilyen intézkedés. Közülük a legtöbbször, 220 esetben sikerült megakadályozni a tiltott határátlépést. A leglazább hét pedig a 18., vagyis április első hete volt, akkor ugyanis csupán 29 illegális migráns próbálkozott határátlépéssel. | https://mfor.hu/cikkek/makro/15-milliobol-vedett-meg-minket-egyetlen-migranstol-az-orban-kormany-tavaly.html | https://web.archive.org/web/20230205102503/https://mfor.hu/cikkek/makro/15-milliobol-vedett-meg-minket-egyetlen-migranstol-az-orban-kormany-tavaly.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/15-milliobol-vedett-meg-minket-egyetlen-migranstol-az-orban-kormany-tavaly | mfor.hu | hungarian-news | 2019-01-04 12:05:00 | [] | [] | [] | [
"gazdálkodás",
"honvédelem",
"túlárazás / pénznyelő",
"infografika"
] | [] |
48,485 | 2811 milliárd forint: ennyi maradt papíron a nyugdíjvagyonból | Háromnegyed év alatt 11,8 milliárddal csökkent az állomány. | Frissítette a nemzeti számlákra vonatkozó statisztikáját a Magyar Nemzeti Bank, így már tudjuk, hogy tavaly szeptember végén még 2811,3 milliárd forintot tartott nyilván a jegybank a magán-nyugdíjpénztáraktól átvett vagyonból.
Ennyi pénz tehát biztos megvan - a papírokon. Mert az MNB szerint ez nem valós tétel, hanem csak egy statisztikai nyilvántartás, amelyre az európai uniós kötelezettségek miatt van szükség. A kimutatott állomány folyamatosan apad, ahogy a volt pénztártagok egyre-másra nyugdíjba vonulnak. Amikor erre sor kerül, akkor a rájuk jutó vagyonrésszel csökkentik a papíron meglévő állományt.
Egy negyedévvel korábban - az adatközlésre háromhavonta kerül sor - például 2815,2 milliárd forint volt az államháztartásnak a nyugdíjpénztári átlépések miatt keletkezett tartozása. Egy évvel korábban, 2017 decemberében pedig 2823,1 milliárdot közölt a jegybank. Vagyis kilenc hónap alatt 11,8 milliárddal apadt a statisztika szerint a vagyon. Egy évre kivetítve ez 15,7 milliárdot jelentene.
Jó pár évbe beletelne tehát, mire ez a sor kikopna a nyilvántartásból. Ha évente stabilan 16 milliárddal csökkenne a vagyon, akkor ez a része a statisztikának még több mint 175 évig velünk maradna. Persze erről szó sincs, az egykori pénztártagok túlnyomó része majd csak a következő évtizedekben vonul nyugdíjba, tömbösen, vagyis akkor jóval nagyobb mértékben apad majd évente a kimutatott vagyon.
Önmagában a tény, hogy a jegybank még nyilvántartja a magánpénztárakban felhalmozott vagyont, arra buzdítja az erre fogékony politikusokat, egykori pénztártagokat, hogy követeljék az államhoz visszavitt vagyon felosztását a volt tagok állami egyéni számláin. Erre azonban bizonyosan nem kerül sor, legalábbis abból a vagyonból, ami visszakerült az államhoz, biztos nem, mert az a pénz már nem áll rendelkezésre (adósságcsökkentésre fordították) vagy befektetésekben áll (például MOL-csomagban). | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/2811-milliard-forint-ennyi-maradt-papiron-a-nyugdijvagyonbol.html | https://web.archive.org/web/20210419145505/https://mfor.hu/cikkek/befektetes/2811-milliard-forint-ennyi-maradt-papiron-a-nyugdijvagyonbol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/2811-milliard-forint-ennyi-maradt-papiron-a-nyugdijvagyonbol | mfor.hu | hungarian-news | 2019-01-03 12:17:00 | [] | [] | [] | [
"biztosítók/biztosítás",
"nyugdíj"
] | [] |
48,486 | Újrahasznosított ötletre költ el 1,7 milliárdot a kormány | A következő plakátkampányukban az üzenet ismét a régről ismert „Magyarország jobban teljesít”. | A kormány 1,7 milliárd forintot fordít újabb médiakampányára, derült ki még tavaly decemberben, a kormánypárti Magyar Időknek pedig most megsúgták, mi lesz a szlogen: a már jól ismert
„Magyarország jobban teljesít”.
A lap szerint a kommunikáció során több, kiemelt új intézkedés mellett az ország által elért legfontosabb eredményeket mutatják be. Többek között szó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum újabb nyolcszázalékos emeléséről, arról, hogy 2010 óta megduplázódott a dolgozóknak adható legkisebb bér, de szó lesz a családtámogatások bővítéséről és a kisvállalkozások adójának csökkentéséről is.
A kampány tévés, rádiós és plakátos megjelenésekkel indít, majd jönnek az online és a nyomtatott sajtóban megjelenő reklámok. A hirdetéseket a bejáratott partner Balásy Gyula New Land Media Kft.-je és Lounge Design Kft.-je szállítja.
A jobbanteljesítős szlogent először 2013 tavaszán vetette be a kormány. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujrahasznositott-otletre-kolt-el-17-milliardot-a-kormany.html | https://web.archive.org/web/20190902044935/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujrahasznositott-otletre-kolt-el-17-milliardot-a-kormany.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujrahasznositott-otletre-kolt-el-17-milliardot-a-kormany | mfor.hu | hungarian-news | 2019-01-03 12:30:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"PR",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,487 | Tavaly sem tétlenkedtek Mészáros Lőrincék | Miközben 2017-ben óriási árfolyamnyereségre tehetettek szert, akik beszálltak Mészáros Lőrinc mellé a Konzumba vagy az Opusba (akkor még Opimus), 2018-ban ez már nem volt olyan jó biznisz. Az oligarcha tőzsdei jelenléte így sem volt unalmas. | Emlékezetes volt 2017-ben, hogy világviszonylatban is az egyik legnagyobb árfolyamemelkedést érték el a médiában csak Mészáros-részvényeknek emlegetett papírok, a Konzum és az Opus. Olyannyira, hogy még a világ egyik legfontosabb gazdasági adatszolgáltatója, a Bloomberg is kiemelten foglalkozott a történésekkel, miután a 100 millió dollár feletti kategóriában a Konzum részvények a világon a legjobban teljesítő papírok lettek. Sok kisbefektető próbált felülni erre a hajóra, és 2017-ben valóban nagyon nehéz volt hibázni, hiszen aki vett ezekből a papírokból, az szinte biztosan komoly nyereséget ért el rajtuk.
Noha sok elemző figyelmeztetett, hogy az eufória nem teljesen megalapozott, mások úgy vélték, a tündérmese 2018-ban is folytatódhat. Így sokan voltak, akik a megszerzett részvényeiken elért nyereséget nem realizálták, hanem megtartották az értékpapírokat, míg mások ki-be ugráltak egy-egy hullám esetén, abban bízva, hogy ha meg nem is ismétlődik az egy évvel korábbi őrült száguldás, de legalább tisztes hozamot érhetnek el.
Az, aki hitt a "vedd és ülj" stratégiában, azok rendre veszteséggel zárták az előző évet, hiszen a 2017-ben már Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett három társaság, a Konzum, az Opus és az Appeninn is számottevő mínusszal zárta a pár napja zárult esztendőt. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a nemzetközi befektetői klíma sem volt túl kedvező. Más kérdés, hogy ezek a részvények egy évvel korábban nem azért emelkedtek őrült módon, mert a Wall Streeten a bika volt az úr, hanem mert abban bíztak a spekulánsok, hogy Orbán Viktor barátjának jelenléte olyan megbízásokhoz és eszközökhöz segíti a vállalatokat, amelyek révén a korábbi működéséhez képest sokkal eredményesebben gazdálkodhatnak. A – nem jogi értelemben vett – bennfentességet erősítette az is, hogy év közben a miniszterelnök veje, Tiborcz István is milliárdos értékben szerzett tulajdonrészt Mészáros tőzsdei birodalmában.
Szintén ezen logika mentén ment viszont óriásit az idei szerzemény, az informatikával foglalkozó 4IG. A 2017 végén még 200 forint körül ácsorgó, és tavaly tavaszig csak néhány forintot mozduló papír a felcsúti befektető megjelenése után szárnyra kapott, és ahogy Mészáros Lőrincék tulajdonrésze nőtt, úgy vágtatott a részvény is. Az évet végül 1580 forinton fejezte be, ám a 4IG történelmi rekordja ennél jóval magasabb, 2180 forint volt.
Rossz idők, szép napok
Miközben a szakemberek és az elemzők időnként teljesen ellentétes állásponton voltak a papírok valós értékét illetően, részletes elemzést csupán az MKB készített a Konzumról. Miután azonban a bank is Mészárosék érdekeltségébe tartozik, az ott jelzett 4000 forint feletti fair értéket sokan csak mosolyogva fogadták, hiába járt el jóhiszeműen az elemzés készítője és támasztotta alá érvelését nemzetközi példákkal. A piaci mozgásokból úgy tűnt, a befektetők sokkal inkább tartják "kormányközeli vagyonkezelőnek” a céget, így a politikai hírekre legalább olyan aktívan reagáltak a részvények, mint a gazdaságiakra. Így például február végén, amikor egy fontos Fidesz-központban, Hódmezővásárhelyen ellenzéki polgármester győzött, hatalmasat esett az árfolyamuk, attól tartva, hogy esetleg a parlamenti választásokon is megváltoznak az erőviszonyok. Amikor azonban április 8-án újabb kétharmadot szerzett Orbán Viktor, a papírok kilőttek, és erősen megközelítették év elejei rekordszintjüket.
Hasonlóan komoly árfolyamemelkedést láthattunk április végén, amikor a hazai sajtóban elsőként számolt be az mfor.hu arról, hogy Mészáros Lőrinc lemond felcsúti polgármesteri posztjáról. Olaj volt akkor a tűzre a nagy tulajdonos közleménye, Mészáros ugyanis azt írta ebben: "Az irányításom alatt lévő tőzsdei vállalatok jelentős tranzakciók előtt állnak, gazdasági érdekeltségeim átfogó szervezeti átalakuláson mennek keresztül, amelyek tulajdonosként teljes embert igényelnek, így lehetetlenné teszik, hogy az üzleti élet mellett közfeladataimnak is eleget tegyek."
Arccal a befektetők felé
A vállalatok pedig valóban mentek előre, bár a befektetők ennél valószínűleg többre számíthattak. Mindenesetre a Konzumba számos, addig függetlenül működő Mészáros-érdekeltséget olvasztottak be, tőkeemelések révén pedig a társaság idegenforgalmi tevékenységét erősítették. A Konzumhoz ugyanis több szálloda is került évközben (volt amelyiket megvettek, másoknál a kezelést végzik), majd november végén azt közölték, hogy tőkeemeléssel szerzik meg a BLT Group Zrt. - és az érdekeltségébe tartozó Balatontourist-csoport - közvetlen tulajdonát.
A befektetők irányába is több lépést tettek, így – noha mindenki sejtette a viszonyokat, - felfedték, hogy Mészáros és neje áll a a Konzum PE Magántőkealap mögött. Hasonló volt a helyzet, amikor a papír esetében a vállalat a részvények feldarabolásáról döntött, a splitet az mfor.hu-nak a vállalat vezérigazgató-helyettese legalábbis ezzel magyarázta. A nagy durranást azonban év végére tartogatták, hiszen bejelentették, hogy a Konzumot és az Opust össze kívánják vonni. Ennek révén egyébként egy régiós szinten is említésre méltó nagyságú vállalat jöhet létre. Ráadásul a tulajdonosok szándéka szerint külföldi befektetőket is bevonnának, ezt elérendő nemzetközi roadshowra viszik a társaságot. | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/iden-sem-tetlenkedtek-meszaros-lorincek.html | https://web.archive.org/web/20221202101030/https://mfor.hu/cikkek/befektetes/iden-sem-tetlenkedtek-meszaros-lorincek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavaly-sem-tetlenkedtek-meszaros-lorincek | mfor.hu | hungarian-news | 2019-02-02 12:36:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Appeninn Holding Nyrt.",
"BLT Group Zrt.",
"Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Opimus Group Nyrt.",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"háttér",
"informatika",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom",
"tőzsde",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [] |
48,488 | 10 milliárd + 3 milliárd + 3 milliárd forintot költ még el a kormány | Az első összeg a diósgyőri vár rekonstrukciójára megy, a másik kettő harkányi gyógyfürdő-fejlesztésre, illetve nemzetközi házépítő versenyre jut. | Újabb kormányköltekezésekről számol be a Magyar Közlöny legfrissebb száma.
A közlöny szerint a Diósgyőri vár külső és belső rekonstrukciós munkáinak megvalósítására három ütemben további 10,19 milliárd forint költségvetési támogatást biztosít a kormány Miskolc önkormányzatának: 2019-ben 2 milliárd, 2020-ban 4 milliárd, míg 2021-ben 4,178 forint támogatást nyújt a központi költségvetésből. A vár rekonstrukciója a Modern Városok Program keretében valósul meg.
Több mint hárommilliárd forintból indulhatnak fejlesztések a Harkányi Gyógy- és Strandfürdőben a Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint.
A kormány a turizmus regionális fellendítése érdekében a tervezett beruházásokra 2019-ben 500 millió forint, 2020-ban 1,531 milliárd forint, 2021-ben 1,335 milliárd forint költségvetési forrást biztosít. A pénzt medencecsarnok építésére és egy "gyermekbirodalom" kivitelezésére fordítják.
A kormány 3 milliárd forinttal támogatja a Solar Decathlon Europe 2019 nemzetközi egyetemi innovációs házépítő verseny lebonyolítását.
A közlöny szerint infrastrukturális beruházásokra 1,545 milliárd forint, a rendezvény előkészítésére és megvalósítására 1,248 milliárd forint, a Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont jövő évi működtetésére 200 millió forint jut. | https://mfor.hu/cikkek/makro/10-milliard--3-milliard--3-milliard-forintot-kolt-meg-el-a-kormany.html | https://web.archive.org/web/20230328145518/https://mfor.hu/cikkek/makro/10-milliard--3-milliard--3-milliard-forintot-kolt-meg-el-a-kormany.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/10-milliard-3-milliard-3-milliard-forintot-kolt-meg-el-a-kormany | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-28 12:46:00 | [] | [] | [
"Baranya megye",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Harkány",
"Miskolc"
] | [
"ingatlan",
"fürdő",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,489 | Mészáros Lőrinc a csúcsra ért: már ő a leggazdagabb magyar | Mészáros Lőrinc megelőzte Csányi Sándort a Forbes-listán úgy, hogy öt évvel ezelőtt még nem szerepelt neve a levagyonosabbak között. A lap közzétette az ötven leggazdagabb magyar listáját. | A magyar gazdaság 2017-ben 4 százalékkal, 2018-ban a harmadik negyedévben 5 százalékot meghaladó módon növekedett éves alapon – ez meg is látszódik a Forbes gazdaglistáján, az ország legvagyonosabb emberei rendre jó üzleti éveket zártak az elmúlt években, így a tavaly felfutó kereskedelem és építőipar mellett az agráriumban érdekelt üzletemberek vagyona is szépen gyarapodott - írja a Forbes magyar kiadása. Összességében elmondható, hogy miközben a magyar gazdaság szárnyal, a gazdagok még gazdagabbak lettek.
2018-ra Mészáros Lőrinc lett Magyarország leggazdagabb embere soha nem látott vagyonnal, 381,3 milliárd forinttal.
A vagyongyarapodás elsődleges forrása a tőzsde volt, és nemcsak a Mészáros-részvények szárnyalása, hanem egy februárban bejelentett tranzakciósorozat miatt.
Ennek részeként Mészáros nagy termelő- és építőipari cégeinek jelentős tulajdonrészeit apportálták a szintén Mészáros többségi tulajdonába tartozó Opus Global tőzsdei befektetési holdingcégbe, a vételárat Mészáros Opus-részvényekben kapta meg – az pedig igencsak jó valutának számít jelenleg a magyar államkapitalizmusban.
Ezzel letaszította az élről az OTP-vezér Csányi Sándort, akinek a lap számításai szerint mintegy 70 milliárd forinttal kisebb vagyona van, a Forbes becslése szerint 317,2 milliárd forint.
Mészáros ott lett két év alatt a legbefolyásosabbnak számító NER-milliárdos, ahol eddig Csányi volt az erős ember: energetika, agrárium, pénzügy (Mol vs. Mátrai Erőmű; Talentis Agro, Viresol és Kall Ingradients vs. Bonafarm; MKB és Takarékbank vs. OTP).
Hogy a széljárás erősen változóban, azt mi sem jelzi jobban, hogy a listát vezető Mészárossal az 50-es rangsorból 16 üzletembernek volt valamilyen gazdasági kapcsolata vagy üzlete. Ennyire direkt, közvetlen kapcsolata ilyen arányban Csányinak sosem volt a többi Forbes-listással.
Gattyán György tavaly óta nem rontott, de nem is javított a helyezésén, 244,7 milliárd forintjával a harmadik helyet érdemelte ki.
A negyedik helyen Demján Sándor örökösei állnak, míg az ötödik helyezett Veres Tibor lett. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-a-csucsra-ert-mar-o-a-leggazdagabb-magyar.html | https://web.archive.org/web/20220516120739/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-a-csucsra-ert-mar-o-a-leggazdagabb-magyar.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-a-csucsra-ert-mar-o-a-leggazdagabb-magyar | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-28 12:55:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
48,491 | A tervezettnél 3,2 milliárddal drágábban épít uszodát Mészáros cége Zalaegerszegen | ... pedig már az eredetileg tervezett 5,6 milliárd forintos összeg sem volt éppen alacsony. A munkát elnyerő ZÁÉV hivatalosan január óta tartozik Magyarország leggazdagabb emberének érdekeltségébe. | uszoda;Zalaegerszeg;Mészáros Lőrinc;milliárdok;
2019-02-01 19:08:10
A tervezettnél 3,2 milliárddal drágábban épít uszodát Mészáros cége Zalaegerszegen
... pedig már az eredetileg tervezett 5,6 milliárd forintos összeg sem volt éppen alacsony. A munkát elnyerő ZÁÉV hivatalosan január óta tartozik Magyarország leggazdagabb emberének érdekeltségébe.
Az eredetileg becsült 5,6 milliárd forint helyett 8,8 milliárd forintért épül fel az új uszoda Zalaegerszegen - szúrta ki az Átlátszó az uniós közbeszerzési értesítőben. A portál emlékeztet, a Modern Városok Program keretében megvalósuló beruházást az immár Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte el.
A tervek szerint a munkát a ZÁÉV a kültéri medence bontásával kezdi, majd a második ütemben elbontja a meglévő uszodaépület, és felhúzza az új létesítményt. Amíg ez el nem készül, a kültéri medence működését ideiglenes sátorfedéssel és ideiglenes öltözőkkel biztosítják. A beruházás harmadik ütemében pedig a strandépületet újítják fel. A ZÁÉV a munkálatok egy részét alvállalkozók bevonásával végzi majd el.
Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban az áll, hogy
Az új uszodában helyet kap egy 10 pályás versenymedence, egy merülő medence, egy melegvizes tanmedence, és egy kültéri medence is. A létesítményhez egy háromszintes, 270 fős lelátó is tartozik majd.
Az Átlátszó korábban a közbeszerzések alakulását nyomon követve úgy számolt, hogy 2017-ben a ZÁÉV 430 milliárd forint értékű tendert nyert el, ezzel abban az évben a második lett a "kormányközeli vállalkozók közbeszerzési versenyén". 2018-ban azonban visszaesett a hatodik helyre, így most örülhetnek a január óta hivatalosan is a volt felcsúti polgármester érdekeltségébe kerülő cégnél, hogy 2019-et egy ilyen jól, sőt egyre jobban, fizető munka elnyerésével indították. | https://nepszava.hu/3023989_a-tervezettnel-3-2-milliarddal-dragabban-epit-uszodat-meszaros-cege-zalaegerszegen | https://web.archive.org/web/20211221231653/https://nepszava.hu/3023989_a-tervezettnel-3-2-milliarddal-dragabban-epit-uszodat-meszaros-cege-zalaegerszegen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tervezettnel-32-milliarddal-dragabban-epit-uszodat-meszaros-cege-zalaegerszegen | Népszava | hungarian-news | 2019-02-01 19:08:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"ZÁÉV Zrt.",
"Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Zala megye",
"Zalaegerszeg"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"sport",
"építőipar",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,492 | A csendes magyar: bemutatjuk Mészáros Lőrinc "agyát", a birodalom ügyintézőjét | Pályafutása bővelkedik meglepő húzásokban és fordulatokban. Többnyire úgy tűnt, hogy Jászai Gellért csak a végrehajtója volt a nagyívű beruházásoknak, ám az máig nem derült ki, kik állhattak ezek mögött. Egyik nagy bukása után évekig külföldön dolgozott, de ma már ő a Mészáros-birodalom egyik legfontosabb irányítója. | Jászai Gellért 1974-ben született Vácott, az Államigazgatási Főiskolát 1995-ben végezte el, de már a tanulmányai alatt dolgozni kezdett. A diploma megszerzése után az Inter Estate ingatlanügynökség értékesítési részlegét vezette, majd két év elteltével megalapította a Gordon & Webster Ingatlan Tanácsadót, ahol többek között az izraeli Plaza Centersnek dolgozott.
Ez abban az időszakban volt, amikor a cég megszórta plázákkal az országot. Matyi Dezső, az Alexandra könyvesbirodalom vezetője 2006-ban mesélte a Narancsnak, maga Jászai Gellért bírta rá, hogy merjen nagyban gondolkodni: béreljen nagyobb üzletet a győri plázában, áruljon hanglemezeket is. Jászai a többi könyvesbolttal is hajlandó volt felmondani a szerződését Matyi kedvéért. A húzás bejött, az Alexandra még tíz plázában nyitott boltot, nagy lendületet adva a hálózat szárnyalásához – más kérdés, hogy ez a diadalút az elmúlt években ért csúfos véget (lásd: Mindenét a könyvből, Magyar Narancs, 2006. december 21.).
Egy rejtélyes londoni postafiók
Jászai neve a 2000-es évek elején lett ismert üzleti körökben, amikor létrejött az SCD Group.
A társaságot 3 millió forintos alaptőkével alapította Jászai két üzlettársával, Szatmári Gáborral és Bajka Zoltánnal. A társaság arca és ügyvezetője Jászai volt.
Fotó: Huszti István/Index.hu
Nem sokkal az alapítás után egy rejtélyes londoni postafiókcég, az SCD (UK) Ltd. lett a tulajdonos, mely cég mögött Jászaiék saját bevallása szerint angol pénzügyi befektető állt. A társaság kereskedelemmel, építőiparral és turizmussal foglalkozott, 2000-től kezdőden több százezer négyzetméternyi ingatlant fejlesztettek, köztük lakóházakat és szállodákat. Végül a balatoni turizmus lett a meghatározó az SCD tevékenységében. 2004-ben felvásárolták a Siotourt az állami vagyonkezelőtől (akkori nevén ÁPV) és a Somogy Megyei Önkormányzattól 3,12 milliárd forintért, egy évvel később pedig a Balatontouristot a Veszprém Megyei Önkormányzattól 4,04 milliárdért, és a Zalatourt a Zala Megyei Önkormányzattól 1,23 milliárdért.
Ezzel szinte az összes part menti kemping egy kézbe került. A cégeket az SCD rendre nyílt pályázaton nyerte el egyedüli vagy legjobb ajánlattevőként. A privatizációkor a társaság garanciát vállalt a kempingek fejlesztésére és arra is, hogy a későbbiekben is kempingként működteti azokat.
Az egyik cég eladási folyamatára rálátó forrás azt mesélte a Narancsnak, hogy Jászaiban határozott tárgyalót ismert meg, aki „véleményét értelmesen és úgy fogalmazta meg, hogy bizalmat ébresztett a tárgyalópartnereiben”. Pedig gyanakvásra épp lett volna ok. Forrásunk szerint Jászairól „nyilvánvaló volt, hogy valakit képvisel, de igyekezett annak kilétét homályban tartani. Az ezt firtató kérdéseinkre csak annyit válaszolt, hogy ő képviseli a londoni bejegyzésű céget”. Ugyanakkor nem is nagyon kutatták, ki állhat a vállalkozás mögött, mert örültek, hogy valaki végre fellendítené az akkoriban pangó turizmust, és a megyének is jól jött a bevétel.
„Fél évig vártunk, mire megjött a papír arról, hogy az SCD valóban fizetőképes”, folytatta a tárgyalásokat követő forrásunk, de nem aggódtak. Nyilvánvaló volt, hogy Jászai „pénzügyi körökben látja, milyen igazodási pontok vannak”, ám annak akkor nem adta jelét, hogy jobban húzna bármely politikai oldal felé. Az adásvételi szerződést pedig igyekeztek úgy megírni, hogy az garantálja a fejlesztések megvalósulását és a területek kempingként való további üzemeltetését.
A nagy ígéret
Ígéretekből pedig nem volt hiány, az SCD ugyanis meghirdette a Balaton-fejlesztési tervet. Az ekkor még alig harmincéves Jászai százmilliárdos fejlesztést lengetett be, legalább 1500 új munkahelyet, tízmilliárdos extra adóbevételt ígért az önkormányzatoknak; kicsit sem visszafogottan azzal járta körbe a sajtót, hogy a „turisztika Molját” akarja megalkotni.
A kempingek fejlesztése mellett új szállodák és kikötők építése, fellendülő konferencia- és egészségturizmus, lovas- és horgászfalu, golfpálya kiépítése is szerepelt a KPMG-vel közösen kidolgozott tervekben, összesen 21 településen és 176 hektáron. Mintaként a Boden-, a Genfi- és a Garda-tavak szolgáltak a társaságnak. Az SCD mindezt nemzetközi befektetőtársak, hazai és külföldi bankok, valamint európai uniós pályázatok segítségével tervezte megvalósítani.
Noha a céget a tárgyalásokon és a nyilvánosság felé is Jászai képviselte elsősorban, a nyolcmilliárdos kempingfelvásárlás és a nagyratörő tervek láttán mindenki azt találgatta, vajon ki állhat az SCD mögött, hiszen az állítólagos angol befektetőről nem derült ki semmi. Valódi tulajdonosként felmerült Simicska Lajos, Csányi Sándor, Demján Sándor és Leisztinger Tamás neve is. Az említett üzletemberek közül, mint látni fogjuk, Demjánt kivéve mindenkivel üzleti kapcsolatba került Jászai, ám azt máig nem tudni, valójában kinek az érdekeltsége volt az SCD.
Könnyen megtalálja a hangot
„Az, hogy a tulajdonosok mikor akarnak megjelenni a nyilvánosság előtt, ez az ő saját döntésük, és azt hiszem, mindenkinek tudomásul kell venni, hogy a jogszabályok lehetővé teszik ezt a megoldást.” Ezt Tomcsányi Gábor, a cég vezérigazgatója felelte a tulajdonosok kilétét firtató kérdésre a Hetek című lapnak 2005-ben. Nem sokkal később azonban a menedzsment kivásárolta a rejtélyes angol befektetőt, akinek tulajdoni hányada 19 százalékra csökkent: Jászai 51, Bajka Zoltán felügyelőbizottsági elnök 24, míg Tomcsányi Gábor 6 százalékos tulajdonrészt szerzett. A találgatásokra az is okot adott, hogy nagyon úgy tűnt, Jászai politikusokkal is könnyen megtalálja a hangot.
A Heti Válasz írta meg, hogy 2005 nyarán Medgyessy Péter az SCD-től jutott hozzá egy Tihanyra néző vízparti telekhez a Balaton déli oldalán, amelyre villát is épített neki a társaság. (Mindebből azért lett ügy, mert a volt miniszterelnök vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel a szerzeményt.)
2006-ban úgy módosították a Balaton-törvényt, hogy a vízparti kempingek beépíthetősége 8-ról 25 százalékra nőtt, és megemelték az engedélyezett építménymagasságokat is, mondván, az elavult szabályozás gátja a fejlődésnek. A módosítás bevallottan az SCD lobbijának volt köszönhető, meg is kapta a lex SCD nevet. Az új törvényt a négy parlamenti párt egy-egy képviselője nyújtotta be, a parlamentben pedig az összes párt mellette szavazott: ritkán tapasztalható nagykoalíció állt össze.
Gyenesei István volt önkormányzati miniszter (J) 2009-ben - egyengette Jászai útját
Úgy tudjuk, a szocialista kormányhoz Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke protezsálta be Jászait, akivel a Siotour eladásakor ismerkedett meg. Jászai bejutott az akkori illetékes miniszterhez, Lamperth Mónikához is, Ujhelyi István pedig, aki akkor államtitkár volt, személyesen is részt vett az SCD fejlesztéseit bemutató fórumon. Itt Jászai mellett felszólalt Bánki Erik fideszes képviselő is, aki ma a parlament gazdasági bizottságában Rogán Antal utódja (és így például fontos szerepe volt a tízmilliárdos letelepedésikötvény-bizniszben is). Bánki akkoriban a sport- és turisztikai bizottság elnöke volt az Országgyűlésben, így fideszes oldalról Jászainak vele kellett tárgyalnia elsősorban, de újsághírek szerint Orbán Viktornak is prezentálta terveit.
A csúcson az SCD-csoport 25 cégből állt (köztük több luxemburgi bejegyzésű leányvállalattal), mintegy 36 milliárdos értéket képviselt és több mint ezer embernek adott munkát. 2005-ben a társaság az OTP-vel közösen megalapította az OTP–SCD Lízing Zrt.-t, mely az országban először kezdett lakáslízinggel foglalkozni.
A két cég kapcsolata azonban nem ekkor kezdődött, mert a Csányi Sándor vezette bank milliárdos hitelekkel segítette az SCD balatoni terjeszkedését. A lakáslízinges együttműködés azonban nem tartott sokáig, az SCD kevesebb mint egy év elteltével kiszállt a társaságból.
2007 végén érkezett az ír Quinlan Private ingatlanbefektető, amellyel közösen létrehozták a luxemburgi SCD Quinlan Private Balaton nevű céget, és abba szervezték ki a balatoni projektet. Ezzel egy időben megkezdődött az SCD átalakítása: a cég megszabadult kereskedelmi részlegétől, Jászaiék pedig megvásárolták az angol befektető megmaradt 19 százalékos tulajdonrészét is. 2009–2010-től már az SCD tőzsdei bevezetését tervezték; erdélyi, bolgár és horvátországi projektek is szóba kerültek (több százmillió eurós értékben), Jászai pedig rendre felkerült a leggazdagabb magyarok listájára 7–8 milliárdosra becsült vagyonával.
Bánki Erik a Parlamentben - szót emelt Jászaiért
Ám teltek az évek, és a fejlesztések csak nem akartak beindulni. Néhány szálláshelyet ugyan felújítottak, és a cégcsoport bevallása szerint milliárdos nagyságrendben költöttek a program kidolgozására, a projektek előkészítésére is, ám ebből semmi nem volt látható. Bár a 2008-as válság után a hitelezés leállt és az ingatlanpiac befagyott, az SCD-nél mindvégig kitartottak amellett, hogy a projekt pár éven belül megvalósul, és további fejlesztésekben gondolkodtak.
Párisi udvar - folyik a felújítás
Megszereztek egy sor különösen értékes budapesti ingatlant a Rogán Antal vezette V. és a szintén fideszes Láng Zsolt irányítása alatt lévő II. kerületi önkormányzattól (köztük például a Párisi udvar épületét vagy a déli Klotild-palotát), több tízmilliárdos értékben. Pár irodaházat felhúztak, és ahogy arról lapunk annak idején beszámolt, a Közbeszerzések Tanácsa 2011-ben úgy döntött, egy ilyen irodába teszi át a székhelyét – azt viszont, hogy az SCD-től bérelnek ingatlant, közbeszerzés nélküli eljárásban döntötték el (lásd: Felújítás, közbe’ szerzés, Magyar Narancs, 2012. február 23.). A cég politikai kapcsolatairól sokat elárul, hogy az SCD-vezér Tomcsányi Gábor testvére és a cégcsoportot a kezdetektől képviselő Tomcsányi Tamás ügyvédi irodája 2010-ben felbukkant a felcsúti Puskás Akadémia támogatói között – és egészen 2016-ig ott is maradt.
Száll ide, szálloda
2010-ben az SCD megvásárolta a sármelléki repteret, majd az ekkor már Fidesz-közeliként emlegetett Jászai nagy hírverés közepette bejelentette: megveszi a Hunguest Hotel szállodaláncot. A Hunguest Leisztinger Tamás érdekeltsége volt; a két üzletember korábbról ismerte egymást, hiszen a 2000-es évek elején az SCD több szállodát is épített a Hunguestnek.
Azt, hogy Leisztingernek valóban szándékában állt-e megválni szállodáitól, nem tudni. Az tény, hogy a Fidesz 2010-es elsöprő győzelme után nehéz helyzetbe került az MSZP-közeli milliárdos, aki még a diósgyőri focicsapatot is megvásárolta – feltételezések szerint azért, hogy jó pontokat szerezzen a miniszterelnöknél. Az SCD és a Hunguest egyesülésével az ország legnagyobb turisztikai cége jött volna létre, 50 milliárd forint értékű vagyonnal.
Leisztinger Tamás - szépen kérték, hát eladta a hoteljeit
Jászai közben megvette a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra felét 230 millióért, és további 500 milliós tőkeemelést is beígért. 2011 elején a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnökségébe is bekerült Rogán Antal társaságában, majd a Jászai befektetéseit kezelő Fortis Private Equitybe beszállt Lantos Csaba, az OTP Bank volt vezérigazgató-helyettese.
Vár a NER
Azonban 2011 tavaszán megingott a birodalom, majd gyorsan össze is omlott. A Zsolnayt Simicska Lajos a Közgépen keresztül átvette Jászaitól, nem sokkal később pedig bejelentették, a nagy balatoni beruházásoknak csak a töredékét fogja tudni megvalósítani az SCD – már ha talál hozzá forrást. Jászaiék állami segítségben bíztak, ám az nem érkezett. A Hunguest Hotels felvásárlásából ekkor nem lett semmi, az SCD pedig kénytelen volt megválni a balatoni portfóliótól. A tóparti ingatlanokat és a repteret négy bank (MKB, CIB Bank, Raiffeisen, Hypo Alpe-Adria) jelzáloga terhelte az 58,5 millió eurós hitel (mintegy 17 milliárd forint) biztosítékaként. A nagyjából 30 milliárd forint értékűre becsült portfóliót 2011 júliusában egy, az adásvétel előtt néhány nappal mindössze félmillió forintos tőkével bejegyzett társaság vásárolta meg.
A Turisztika Hungária Kft. tulajdonosa az addig ismeretlen Nagy Gábor volt. Nagynak volt pár vállalkozása korábban is, ám ezek semmilyen szempontból nem voltak a balatoni projekthez mérhetők. Nem lehetett tudni, miből fizette a többmilliárdosra becsült vételárat. Első nyilatkozataiban Nagy azt mondta, a társaság nem a tulajdonosai által szeretne megjelenni a hazai médiában, később azonban már valódi tulajdonosként mutatkozott be. Később „tanácsadónak” bevette a projektbe Varga Jenőt, aki a Vectigalis felszámolócég alapítója. Ez abból a szempontból érdekes, mert miután Nagy sem tudott mit kezdeni a balatoni ingatlanokkal, a portfólió 2012-ben felszámolásra került, és éppen a Vectigalis lett a balatoni társaságok felszámolója (a cég olyan bizalmi feladatokat is ellátott, mint a Malév vagy a Quaestor felszámolása).
Jászai az eladás után arról beszélt, hogy az SCD-csoport mostantól a budapesti fejlesztéseire koncentrál. Ezek közül a legértékesebb – a belvárosiakat is megelőzve – a pasaréti Akadémia Park lett volna, ahol a „főváros történetének egyik legnagyobb ingatlanfejlesztési beruházásaként” A kategóriás iroda- és szolgáltatóházak, valamint pihenésre és kikapcsolódásra alkalmas sport- és szabadidős, illetve kulturális intézmények is létesültek volna. Ezek egy része el is készült, ám 2012-ben az SCD budapesti ingatlanait birtokló társaság is felszámolás alá került. A Rogán-féle önkormányzattal kötött szerződések nem tudtak életbe lépni, a pasaréti Akadémia Park területe pedig a hitelező bankoké lett.
Jászai az SCD bedőlése után eltűnt a nyilvánosság elől, a következő években pénzügyi tanácsadással foglalkozott, de végül megtalálta útját a NER-hez. 2012-ben a válság után nehéz anyagi helyzetben lévő állami Eximbank kötvénykibocsátás mellett döntött. Ezt végül a Deutsche Bank és a Jefferies amerikai befektetési bank bonyolította le két körben.
Jászai éppen ez utóbbinál dolgozott és vett részt az 500 millió dolláros és a 400 millió eurós kibocsátásban. Ekkor az Exim vezérigazgató-helyettese az a Puskás András volt, aki Rogán alpolgármestere volt abban az időben, amikor az SCD az V. kerülettel üzletelt. Ez a kapcsolat magyarázhatja, miért esett az Exim választása a Jefferiesre annak ellenére, hogy a banknak nem voltak megfelelő referenciái.
Giró-Szász András - kapcsolatépítésben menő
A 444 írta meg, hogy 2013-tól Jászai Gellért és Tomcsányi Gábor is feltűnt abban a luxemburgi offshore cégben is, amellyel Giró-Szász András volt kormányszóvivő kezdett szállodaépítésbe a főváros V. kerületében. 2015-ben Jászai Schmidt Máriával is kapcsolatba került. „Keleti parti amerikai befektetők” képviselőjeként megkereste a BIF ingatlanfejlesztő céget, és ajánlatot tett Spéder Zoltán, Nobilis Kristóf és Schmidt Mária részvényeinek felvásárlására. A vételi szándéknak akkor a cég – elsősorban Schmidt ellenállása miatt – ellenállt (lásd: A gazda áldásával, Magyar Narancs, 2017. július 20.).
A hazai nyilvánosságba viszont akkor került vissza Jászai, amikor 2015-ben felvásárolta a valaha szebb napokat látott tőzsdei céget, a Konzumot. Mire Jászaihoz került, addigra a Konzum csupán egy pécsi belvárosi irodaházat és a veszteséges Tüzépkert működtette. Megérkezése után Jászai azonnal nekikezdett a Konzum átalakításának, a társaság nevet és profilt váltott (Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.). Már ekkor megkötötte első „saját” üzletét: közös céget alapított a cseh Královopolská energetikai céggel, amely a Roszatom egyik beszállítója.
Útban Lőrinchez
Gyorsan meg is indultak a találgatások, ezúttal vajon kinek dolgozik az üzletember. 2016 szeptemberében a Konzumon keresztül Jászai végre megvehette a Hunguest szállodaláncot Leisztingertől; a mintegy 20 milliárdos vételárat az állami Eximbank és az ekkor már Mészáros- és Matolcsy-közelbe került MKB hiteléből fedezte a Konzum. Az üzletember eközben úgy alakította át a Konzumot, hogy annak valódi tulajdonosa a háttérben maradhasson: a formálódó cégbirodalom fő tulajdonosa a Konzum PE Magántőkealap lett.
Ennek befektetési jegyeit ugyan Jászai jegyezte le, ám hogy aztán azokat kinek adta tovább, teljes titokban maradhatott. A következő hetek mozgásai azonban semmi kétséget nem hagytak afelől, kinek dolgozik Jászai. A Hunguest igazgatóságában Mészáros Lőrinchez köthető emberek jelentek meg, nem sokkal később pedig Mészáros szállodái is csatlakoztak a Hunguest láncához. Ezt a felcsúti szupervállalkozó azzal magyarázta, hogy szállodái így sikeresebben működhetnek. („Megkértem Jászai Gellért barátomat, hogy ezeket a szállodákat is vegye be a rendszerébe.”)
Két hónappal később a Schmidt Mária tulajdonában lévő Figyelő már Jászaival a címlapján jelent meg, az üzletember neve alatt pedig a „Mészáros Lőrinc jobbkeze” felirat díszelgett. Azóta kiderült, hogy e titulus egyáltalán nem túlzás – már ha megengedjük azt a feltételezést, hogy Mészáros önálló szereplő. Az elmúlt években a Konzum lett a Mészáros-birodalom központi cége, azt pedig Jászai Gellért vezeti, aki a volt felcsúti polgármester további három tőzsdei cégének (Opus – volt Opimus –, Appeninn, 4iG) igazgatóságában is ott ül.
Mészáros Lőrinc
Jászai immáron nem csupán Orbán mellett tűnik fel a felcsúti arénában, de ősszel a HVG felvette, amint kiszáll abból a Garancsi Istvánhoz kötött magánrepülőből, amelyet Orbán is használ. A repülő Jászai mellett olyan illusztris vendégeket szállított haza a Mol Vidi londoni, Chelsea elleni meccséről, mint Mészáros Lőrinc, Szíjj László (Mészáros üzlettársa), Vida József (a Mészároshoz köthető Takarékbank vezére), Balog Ádám (a Mészároshoz tartozó MKB vezére), Vörös József (Mészáros ügyvédje) és Mészáros László (Felcsút új polgármestere).
Új utakon a birodalom
Azzal, hogy Jászai bevallotta, ő Mészáros jobbkeze, látványos folyamat indult be a NER Simicska utáni korszakában. Az elmúlt években hatalmas vagyont felhalmozó üzletemberek ugyanis kezdik nyilvánosan is vállalni, mi mindent gyűjtöttek be (saját megfogalmazásuk szerint: „építettek fel”). Mészáros Lőrinc elárulta, ő és felesége állnak az óriási vagyonokat birtokló Metis és Konzum PE magántőkealapok mögött. Ráadásul Mészáros szerzeményei többségét tőzsdei cégekbe kezdte összevonni, ami szintén új felfogást tükröz.
A tőzsdei cégek sikerének egyik elengedhetetlen eleme az átláthatóság, ám úgy tűnik, a NER már érzi magát annyira megerősödve, hogy ezt is be merje vállalni. Mi több, az utóbbi időben a legújabb szerzeményekről már nem oknyomozó cikkekből lehet értesülni, hanem a tulajdonosok, menedzserek saját közléseiből.
Azt, hogy mivel jár a Mészáros-birodalom tőzsdei jelenléte, tavaly járta körbe a Magyar Narancs. Lényegében arról van szó, hogy amint a nemzet gázszerelője feltűnik egy tőzsdei cégben, annak árfolyama kilő, sokszorosára növelve a társaság értékét. A jóval drágább részvényeket pedig fel lehet használni további vásárlásokra anélkül, hogy valódi pénzt költenének a terjeszkedésre (lásd:
A nagy begyűjtés, Magyar Narancs, 2017. szeptember 21.).
A jelen politikai helyzetben Mészáros neve garancia a sikerre. De most már az is számít, hogy e tőzsdei társaságoknak valós teljesítményük is legyen, hiszen a cél intézményi befektetők bevonása, akiknek azért mégiscsak a számok a legfontosabbak. Azok pedig elég jól fognak mutatni: októberben bejelentették, hogy a két legnagyobb Mészáros-cég, a Konzum és az Opus egyesül. A társaságok becslése szerint a fúzió után az együttes árbevétel meghaladhatja az évi 200 milliárd forintot, a társaság konszolidált saját tőkéje a 320 milliárd forintot, a tőzsdei kapitalizáció pedig akár a 400 milliárdot is elérheti. A vezetőség 30 milliárd forintos adózás előtti nyereséggel (EBITDA) számol 2019-re. Ennek 70–80 százaléka személyesen Mészáros Lőrincé.
Az új cég az egyik legnagyobb lesz a Budapesti Értéktőzsdén, csak az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom fogja megelőzni. De nemcsak a számok szédítők, hanem a portfólió kiterjedtsége is. Az új társaság nem csak jelen lesz számos iparágban, de szinte mindegyikben meghatározó is.
A turizmusban megvalósulhat Jászai régi álma, hiszen végül sikerült megvásárolni a Hunguestet és mellé a Balatontouristot majdnem az összes balatoni kempinggel (Mészárosék balatoni terjeszkedéséről lásd: Az ellopott Balaton, Magyar Narancs 2018. február 8.).
A mátrai erőmű
Az óriás beszippantja az építőipari közbeszerzések urait, a Mészáros és Mészáros Kft.-t, az R-Kordot és az Euro Generált, valamint a Wamsler kandallógyárat. A mezőgazdasági és élelmiszeripari vonalat erősíti a Csabatáj (tojástermelés, növénytermesztés), a KALL (a régió egyik legnagyobb izocukorgyára) és a Viresol (búzakeményítő-üzem). Az ingatlanpiaci jelenlétet a szintén tőzsdei Appeninn képviseli (miközben Mészáros a Schmidt-féle BIF-be is betette már a lábát). Az energetikában meghatározó a Mátrai Erőmű (az ország legnagyobb szénerőműve a hazai villamosenergia-fogyasztás 13 százalékát termeli), a Geosol (az erőműhöz kapcsolódó hulladékhasznosító), valamint atomerőművi fejlesztésekkel is foglalkozó KPRIA, mellyel Paks2-t célozza Mészáros. Az információtechnológiai szektort a tőzsdei 4iG, valamint a Takarékcsoport informatikai hátterét biztosító Takarékinfo képviseli.
Meghatározó, és talán az egyik legfontosabb a pénz- és tőkepiaci ágazat; idetartozik az egykoron Járai Zsigmond volt pénzügyminiszterhez köthető CIG Pannónia biztosító, a Status Capital alapkezelő és az MKB (a bank 38 százaléka Mészárosé a Metis Magántőkealapon keresztül, ezt a Konzum kezeli); s minden jel arra mutat, hogy hamarosan hozzá vándorolhat a takarékszövetkezetekből és az FHB-ból összegyúrt Takarékbank is.
A Konzum igazgatósága, amely az eddigi tőzsdei szárnyalást megvalósította, és jelenleg a fent leírt konglomerátum felépítésén dolgozik, Mészáros Lőrinc gyerekeiből (Mészáros Beatrix, Homlok-Mészáros Ágnes, ifj. Mészáros Lőrinc), valamint Jászai Gellértből és Linczényi Aladin Ádámból áll. A valódi munkát inkább e két utóbbi menedzser végezheti Fekete Péter vezérigazgató-helyettessel kiegészülve, a nyilvánosság felé is ők képviselik a Konzumot. Az ő feladatuk a stratégiaalkotás, a pénzügyi tervezés, hiszen a részvállalkozásokban jobbára megtartották a korábbi menedzsmentet.
Maga Jászai a Konzum és az Opus fúziójáról úgy fogalmazott, hogy bonyolult jogügyletről van szó, melyben kiemelt gondossággal, a befektetők és a részvényesek számára is a lehető legátláthatóbb módon kívánnak eljárni. Az átláthatóság bár új elem, valódinak kell lennie, mert a Konzum nemzetközi intézményi befektetőket is vár. A társaság vezetősége két komoly befektetési bankház, a Goldman Sachs és a Renaissance Capital szervezésében nemzetközi roadshow-ba kezdett, hogy Frankfurtban, Stockholmban, Londonban, Helsinkiben és Tallinnban is bemutassa, milyen potenciált rejt a Mészáros-birodalom. Itthon mindenesetre két fontos szereplő is úgy döntött, érdemes ide befektetni. Csányi Sándor OTP-csoportja részesedést vásárolt az Appeninnben, majd az Opusban és a Konzumban is pár százalék erejéig. A miniszterelnöki vő, Tiborcz István pedig együttműködési megállapodást kötött a Konzummal, és BDPST nevű cégén keresztül 20 százalék feletti részesedést szándékozik vásárolni az Appeninnben – az Orbánhoz legközelebb álló két szereplő először üzletel egymással.
A Simicskával való szakítás után úgy tűnt, az a cél, hogy a kormányzati segítséggel összegyűjtött gazdasági vagyon biztonságát minél szórtabb tulajdonosi szerkezet biztosítsa. Mára ez megváltozott: úgy tűnik, sikerült megtalálni a kellően megbízható tulajdonost és menedzsmentet. De ha valami változna, arra is könnyebben lehet reagálni ebben a felállásban. Az egy kézben összpontosuló irányítás gyorsan átruházható, és a tőzsdei jelenlét, a kisrészvényesek jelenléte egyfajta biztosíték is: ha fordulna a politikai széljárás, egy ilyen szerkezetű vállalatot nehezebben lehet törvényes eszközökkel visszaszerezni. | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-csendes-magyar-115951 | https://web.archive.org/web/20190510133742/https://m.magyarnarancs.hu/belpol/a-csendes-magyar-115951 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-csendes-magyar-bemutatjuk-meszaros-lorinc-agyat-a-birodalom-ugyintezojet | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-12-19 19:06:00 | [
"Bajka Zoltán",
"Bánki Erik",
"Fekete Péter",
"Garancsi István",
"Giró-Szász András",
"Gyenesei István",
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Járai Zsigmond",
"Jászai Gellért",
"Lamperth Mónika",
"Láng Zsolt",
"Lantos Csaba",
"Linczényi Aladin Ádám",
"Medgyessy Péter",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy Gábor (SCD)",
"Nobilis Kristóf",
"Orbán Viktor",
"Puskás András",
"Quinlan Private",
"Rogán Antal",
"Schmidt Mária",
"Spéder Zoltán",
"Szatmári Gábor",
"Tiborcz István",
"Tomcsányi Gábor",
"Tomcsányi Tamás",
"Ujhelyi István",
"Varga Jenő"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Appeninn Holding Nyrt.",
"Balatontourist",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító",
"Csabatáj Zrt.",
"Euro Generál Zrt.",
"Fortis Private Equity",
"Geosol Kft.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Jefferies",
"Kall Ingredients Kft.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Közbeszerzések Tanácsa",
"Közgép Zrt.",
"KPRIA Magyarország Zrt.",
"Královopolská a.s.",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Magyar Nemzeti Autósport Szövetség",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Metis Magántőkealap",
"Opus Global Nyrt.",
"OTP Bank Nyrt.",
"OTP–SCD Lízing Zrt.",
"SCD (UK) Ltd.",
"SCD Group",
"SCD Holding",
"SCD Private Quinlan Balaton S.á.r.l.",
"Siotourt",
"Status Capital Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.",
"Takarékbank Zrt.",
"Takarékinfó Központi Adatfeldolgozó Zrt.",
"Turisztika Hungária Kft.",
"Vectigalis Rt.",
"VIRESOL Kft.",
"Wamsler SE",
"Zsolnay Porcelánmanufaktúra"
] | [
"Balaton",
"Budapest",
"Heves megye"
] | [
"ingatlan",
"offshore",
"energia",
"pályázat",
"háttér",
"átláthatóság",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"strómanok",
"élelmiszeripar",
"bankok - pénzintézetek",
"tőzsde",
"klientúra",
"kereskedelem",
"hatalomkoncentráció",
"tőkealap",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
48,493 | Bár a népről szól, mégis a vezetőink tapsolhatják el ezt a 200 milliót is | Budapest egy globális sportfőváros – jelentette ki Orbán Viktor tavaly októberben. Ha ez egyelőre túlzónak is tűnik, Európa Sportfővárosa mindenesetre valóban Budapest ebben az évben. Kétszázmillió forintot készülnek elkölteni a sportfővárosi rendezvényekre. A pénz csaknem fele gálára, tanácsadásra és projektmunkatársakra megy el. | Budapest egy globális sportfőváros – jelentette ki Orbán Viktor tavaly októberben. Ha ez egyelőre túlzónak is tűnik, Európa Sportfővárosa mindenesetre valóban Budapest ebben az évben.
A fővárosi önkormányzat 2015-ben pályázta meg a címet, amit el is nyert. (A spanyol Malagát, az örményországi Jerevánt és a máltai Vallettát előzte meg.) Az Európa Sportfővárosa címet 2001 óta nyerheti el minden évben egy 500 ezer főnél nagyobb európai város, az Európai Fővárosok és Városok Sportszövetsége, a brüsszeli székhelyű ACES döntése értelmében.
Reprezentáció, a látvány, pénzosztás
A sportfővárosi stafétabotot tavaly februárban vette át Szalay-Bobrovniczky Alexendra főpolgármester-helyettes Gian Francesco Lupatellitől, az ACES elnökétől. Az esemény körítéseként megrendezett sportkonferencián egy együttműködést szimbolizáló közös sajtófalat is aláírtak a megvalósításban résztvevő szervezetek képviselői. A 6 méter széles sajtófal aláírásának begyakorlására a beszámolók szerint külön próbát is tartottak előtte.
Gyurta Dániel, Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Kamuti Jenő és Mocsai Lajos a sportfővárosi cím átvételekor
Fotó: MTI/Mónus Márton
S ez jó mutatja mi is fontos igazán a sportfővárosi címben. A reprezentáció, a látvány és pénzosztás. Persze kis pénz, kis foci, de még így is több, mint amit a fővárosi önkormányzat a szabadidősportra, a fővárosiak egészségmegőrzésére költ.
Holott a fővárosi pályázat fő célkitűzése a mozgás öröme, a közösségi élmény, a fair-play és az egészséges életmód erősítése lenne. S erre bizony nagy szüksége lenne a budapestieknek. A gyerekek negyede túlsúlyos, alig negyedük állóképessége éri el a minimumszintet. A felnőttek 67 százaléka egyáltalán nem mozog. Mióta az Orbán-kormány teljes erejével ráfeküdt a sportra, szórja a TAO-t és őrült iramban építi a stadionokat és csarnokokat, a felnőtt lakosság fittsége a 2013-as 38 százalékról 2017-re 33 százalékra esett vissza.
Lenne tehát min javítani. Ezért is háborog sok fővárosi sportszakember azon, hogy a Sportfőváros cím nyújtotta lehetőség kimerül néhány látványos rendezvényben, ahol Budapest és a kormány prominensei páváskodhatnak. Ezért kell Lánchidat formáló ugrálóvár, tűznyelők a műjégre, tömeges jóga a Citadellánál, spinning a Várkert Bazárban, nordic walking rekorddöntési kísérlet és persze koncertes nyitó és zárórendezvény.
És a tömegek átmozgatása?
A figyelmesek persze ezt már Szalay-Bobrovniczky Alexandra döntést ünneplő szavaiból is kihámozhatták volna, a sportért felelős főpolgármester szerint ez a cím lehetőség arra, hogy „a sport területén az európai közvélemény figyelme Budapestre irányuljon”. Bár a Sportfőváros hivatalos honlapján később azért korrigál. Köszöntőjében azt írja: „minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapjon nálunk a sport és ennek köszönhetően a városban élőket nap, mint nap arra ösztönözhessük, hogy életük szerves részévé váljon a mozgás”.
Mi les a tömegek átmozgatásával?
Fotó: MTI/Mónus Márton
Mindez tökéletesen illeszkedik a magyar kormány sportpolitikai célrendszerébe – jelentette ki Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár a cím átvételekor. S ha valaki nem értené: „ez a cím egyértelmű elismerése annak, hogy méltó házigazdái tudunk lenni nagyszabású sporteseményeknek.” Szó sincs tehát tömegek átmozgatásáról. A cél, hogy Budapest megmutassa, milyen jó vendéglátó. Az önkormányzat pedig újfent jelezhesse kormánycélok kiszolgálására való hajlandóságát.
A sportfőváros cím birtokosának az év minden napján kellene rendezni egy sporteseményt, amibe a nemzetközi versenyek is beleszámítanak. Bár már január vége felé járunk, eddig a Városligeti jégpályán rendezett belépőjegyes megnyitón túl nem sok minden történt. Igaz, a főváros ideszámítja a hazai bajnokságok szokásos fordulóit, illetve az újpesti önkormányzat évek óta megrendezett Moccanj sportfesztiváljának téli változatát is. De még ezekkel együtt se jutott minden napra sportesemény. Közben a rendezvénysorozat szakmai programját és költségvetését is csak holnap tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés.
Sok újdonságra ne számítsunk
Az előterjesztés értelmében a programok gerincét a kerületi önkormányzatok – esetenként évtizedek óta futó – sportrendezvényei alkotják, ám ebből is alig negyvenet sikerült nevesíteni, bár az előterjesztés egy másik pontján 288 ingyenes kerületi állandó szabadidősport eseményt említ. (A kerületek csaknem felével még nem sikerült megállapodniuk.)
A rendezők idesorolják a 9 kiemelt fővárosi futóversenyt, a különféle élsport eseményeket is. Ezenfelül a Testnevelési Egyetem Rekreációs Tanszéke két rendezvénycsapatot is felállít, amelyek további 100 vetélkedő, program szervezésében segédkeznek. Az ugyan nem derül ki, hogy hol, kinek, mikor.
A Sportfőváros megvalósítását a Budapesti Sportszövetségek Uniójára (BSU) bízták. Legalábbis névleg. A Magyar Narancs információi szerint a Kamuti Jenő vezette szervezetnek nem sok beleszólása volt sem a programba, sem abba, hogy kik között osztják majd ki a rendelkezésre bocsátott milliókat. (A BSU, akárcsak a fővárosi önkormányzat többszöri megkeresésünkre se válaszolt a kérdéseinkre.)
Az eddig főként az edzőképzéséről ismert BSU évek óta a főváros sportstratégiai partnere, amelynek fejében évről-évre szolid támogatást kap az önkormányzattól. Idén a korábbiaknál jóval több, 200 millió forintos támogatásra tett javaslatot Szalay-Bobrovniczky Alexandra. A költségvetési terv szerint a pénz negyedét – 53 millió forintot – a nyitó és a zárórendezvényre, valamint az Év sportolója gálára költik. 16,6 millió forint megy el három projektmenedzser-munkatársra, 3 millió közbeszerzési tanácsadóra, 1,5 millió jogi tanácsadóra, 16,2 millió weboldalra, PR-ra és Social media managementre.
A Színes Város Csoport készítette falfestés abból az alkalomból, hogy Budapest lesz a sportfőváros
Fotó: MTI/Mohai Balázs
A fennmaradó 109 millió negyedét a fővárosi sporteseményeken való megjelenés viszi el, a másik negyedét a fővárosi kondiparkokban tartott edzéstanácsadás, a három rekorddöntési kísérlet 31 millióba kerül. Jut 17,5 millió egy családi sportnapra, a maradék 9 milliót pedig egy senior életmódváltó nap megrendezésére költik.
Régi kormány-motoros
A kerületi sportesemények költségeit a kerületi önkormányzatok állják, az élsportversenyeket az adott szakágak kormánysegédlettel, a többit a szervező cégek. Nagy kérdés, hogy ezek után minek kell jogi és közbeszerzési tanácsadó, pláne 3 projektmunkatárs. Főként, ha tudjuk, hogy a nagyobb rendezvényeket profi rendezvényszervezőkre bízzák.
A városligeti műjégpályán tartott nyitóeseményt például a Sensation Event & Congress bonyolította le bruttó 19 millióért. (Három jelentkező közül választották ki. Az egyik végül nem adott be ajánlatot, a másik jóval többet kért. A Sensation épp annyit, amennyi a keret volt.) A cég régi kormány-motoros. A cég tulajdonosa Sárosi Mónika, akinek korábban tulajdonrésze volt a hétvégén elhunyt Andy Vajna filmügyi kormánybiztos feleségének, Vajna Tímeának castingcégében az Universe Management Kft.-ben is.
A Sensation Event & Congress jól teljesít, akár az ország. Nem csoda, hiszen sorra kapja a kormányzati megbízatásokat is. Hadházy Ákos, az LMP politikusa egyik korábbi Korrupcióinfóján jelentette be, hogy az Oktatási Hivatal 88,6 millió forintért szerződött Sárosi cégével, illetve a Budapest Party Service Kft.-vel egy, a „társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása” miatt kiírt uniós pályázat terhére. De, mint ahogy a 24.hu megírta, jutott neki egy nagyobb falat a két uniós az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) és a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) nettó 11 milliárd forintos kommunikációjából is.
A Magyar Narancs sportfőváros szervezésére rálátó forrásai szerint aligha áll meg a történet 200 millió forintnál, miközben szinte semmilyen hatással nem lesz a fővárosi sportéletre. | https://magyarnarancs.hu/belpol/bar-a-neprol-szol-megis-a-kormany-tapsolhatja-el-ezt-a-200-milliot-is-116710 | https://web.archive.org/web/20220630172234/https://magyarnarancs.hu/belpol/bar-a-neprol-szol-megis-a-kormany-tapsolhatja-el-ezt-a-200-milliot-is-116710 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bar-a-neprol-szol-megis-a-vezetoink-tapsolhatjak-el-ezt-a-200-milliot-is | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-01-23 20:11:00 | [
"Kamuti Jenő",
"Sárosi Mónika",
"Szalay-Bobrovniczky Alexandra"
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Budapesti Sportszövetségek Uniójára (BSU)",
"Sensation Event&Congress Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"tanácsadás",
"sport",
"önkormányzat",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
48,494 | Lenyelte a BKV, hogy egymilliárddal tartozik neki Habony haverja | A Welt-Stadt nem akárkinek az érdekeltségébe tartozik. Az ügyvezetője az az izraeli Michael Gagel, akiről 2016-ban került nyilvánosságra egy fotó, amin a miniszterelnök kommunikációs tanácsadójával, Habony Árpáddal látható egy előkelő szórakozóhelyen. De látható volt egy olyan fotón is, amin Habonnyal és Andy Vajna kormánybiztossal pózoltak együtt. Gagel a vezetője a Princess Pékségeknek is, amelyek a metróvonalak mentén üzemelnek, és amelyekről az Átlátszó írta meg, hogy milyen előnyös együttműködésük van a BKV-val még a Demszky-érából. | A régóta húzódó történet a 2000-es évek közepén vette kezdetét – amikor még Demszky Gábornak hívták a főpolgármestert, a fővárosi közlekedési vállalatot pedig Aba Botond irányította. A Welt-Stadt nevű kft. vezetői nagy lehetőségeket láttak a Stadionok metróállomás feletti területben, ami a BKV tulajdonában volt, ezért fel is vették a kapcsolatot az önkormányzati céggel.
Pár éven belül, 2008-ra – amikor már az MSZP-s Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes felelt a BKV-ért, a vállalatot pedig Antal Attila vezette (különféle ügyekért 2017-ben mindkettőjüket jogerősen elítélte a bíróság) – eljutottak oda a tárgyalások, hogy a Welt-Stadt bevásárolta magát a 8 ezer négyzetméteres ingatlanba megszerezve a terület egyhatodát.
Ezért akkor még ki is fizették a kialkudott vételárat, ami azért nem volt annyira megterhelő. Ugyanis a Heti Válasz 2017-ben azt derítette ki, hogy az értékes és nagy telekrészt mindösszesen 48 millió forintért, egy nagyobb lakás áráért passzolták le a Welt-Stadtnak.
Kedvező határidők
A cégnek nagyszabású tervei voltak: plázát, irodaházat, parkolókat, esetleg hotelt szerettek volna építeni a rendkívül jó közlekedési adottságokkal rendelkező területen.
A telek nagyon jó helyen fekszik: a közelben irodaházak vannak, amelyekben nagy multik székelnek, ott a buszpályaudvar, a Papp László Sportaréna, a Puskás Stadion, nem messze a Keleti Pályaudvar, a Kerepesi út túloldalán pedig 2007-ben adták át az azóta felkapott plázaként működő Arena Mallt.
Ám a tervek megvalósítására nem került sor, s ebben minden valószínűség szerint közrejátszott a 2008-as gazdasági válság, amely közismerten az ingatlanszektort érintette a leginkább. Ráadásul információink szerint hiába volt együttműködési megállapodásuk az ingatlanban továbbra is tulajdonos BKV-val – amelynek a telken lévő lepukkant épületben több irodája is van –, nem mindig találták a közös nevezőt.
Ezért a Welt-Stadt jelezte: magáénak szeretné a teljes ingatlant, s ennek érdekében 2017 tavaszán opciós vételi jogot biztosító szerződést kötött a BKV-val. Ennek két fontos eleme volt. Egyrészt az év végéig jelezniük kellett, hogy élnek-e a vételi jogukkal, másrészt ezt követően 30 napon belül át kellett volna utalniuk az egymilliárdos vételárat.
És itt mutatkozott meg igazán, hogy a SZDSZ-es és az MSZP-s kijáróemberekkel igen jó kapcsolatot ápoló üzleti kör időközben összebarátkozott az új fideszes elittel is. 2017. december 19-én a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette a beruházást. Egy nappal később, de a határidő lejárta előtt 10 nappal a Welt-Stadt jelezte: kell nekik az ingatlan, élni fognak az opciós jogukkal. Ám míg ezzel nem vártak az év végi határidőig, a fizetést tekintve már nem siettek ennyire, a pénzt nem utalták.
A BKV ezt csöppet sem vette rossz néven – pedig 30 nap késedelem esetén jogosult lett volna elállni az ügylettől –, inkább 2018. december 31-re tolták ki a fizetési határidőt.
Haverok, buli, biznisz
Csakhogy a cég ezt a határidőt sem tudta tartani. De ebből sem lett baj, a társaság tavaly novemberben újabb határidő módosítást kért és kapott 2019. június végéig. Információink szerint a Welt-Stadt a telekalakítási eljárás elhúzódásával indokolta kérelmét. Ez azért pikáns, mert a kiemelt beruházások lényege épphogy a bürokratikus terhek csökkentése: a közigazgatási eljárások mindegyikét egyszerűbben és gyorsabban lehet intézni, ha a kormány úgy dönt. S mint láttuk, 2017-ben az Orbán-kabinet így döntött.
A Welt-Stadt nem akárkinek az érdekeltségébe tartozik. Az ügyvezetője az az izraeli Michael Gagel, akiről 2016-ban került nyilvánosságra egy fotó, amin a miniszterelnök kommunikációs tanácsadójával, Habony Árpáddal látható egy előkelő szórakozóhelyen. De látható volt egy olyan fotón is, amin Habonnyal és Andy Vajna kormánybiztossal pózoltak együtt. Gagel a vezetője a Princess Pékségeknek is, amelyek a metróvonalak mentén üzemelnek, és amelyekről az Átlátszó írta meg, hogy milyen előnyös együttműködésük van a BKV-val még a Demszky-érából.
A nevezetes kép Vajnával és Habonnyal
Fotó: Facebook
Gagelről – aki a célnyilvántartási adatbázisban rendszerint Gag El Mikhael néven szerepel – és baráti köréről az időközben bezárt Heti Válasz írta meg 2016 elején, hogy közük lehet a letelepedési kötvények árusításában utazó VolDan nevű liechtensteini tulajdonú céghez. Bár Gagel ezt a Heti Válasznak tagadta, a lap kimutatta, hogy a VolDan budapesti képviseletvezetője, Oláh Zoltán a Princess embere volt.
Habony és Gagel a nevezetes képen
Fotó: Átlátszó
Egyébként 2018 decemberében a módosított határidő lejárta előtt az offshore hátterű (tulajdonosa Cipruson van bejegyezve – a szerk.) Welt-Stadt annak ellenére részesült az újabb, számára előnyös BKV-döntésben, hogy az elmúlt öt évben egy forint bevétele nem keletkezett, eredménye tartósan minuszos.
Ígéret szép szó...
Megkérdeztük a BKV-tól, meddig kellett volna kifizetnie a vételárat a Welt-Stadtnak, a közlekedési társaság válaszában azonban nagyvonalúan a 2019. június dátumot jelölte meg nem említve a határidő-módosításokat. „A vevő nem esett késedelembe, a határidő még nem járt le. A fizetési határidőn belül a vételáron felül, a vételár tényleges megfizetésének időpontjáig számítandó, a vételár 5 százalékának megfelelő összegű ügyleti kamatot köteles fizetni” – tudatta lapunkkal a társaság.
Habony távozóban egy 2013-as fideszes frakcióülésről
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Arra vonatozóan nem tudtak információt adni, mikor fog fizetni, de arról igen, hogy a Welt-Stadt vannak kötelezettségei még a vételár-kiegyenlítésen és a kamaton felül is: az építkezés keretében 6 új mozgólépcsőt kell létesítsen, amelyeket aztán térítésmentesen BKV-tulajdonba fog adni.
A metróállomást érintő adásvételről született döntés érdekessége, hogy Tarlós István 2016-ban még úgy nyilatkozott, nem fogja hagyni, hogy offshore-lovagok, Habony haverjai kezére kerüljön a BKV-ingatlan. Szerettük volna megkérdezni a főpolgármestert, hogy meggondolta-e magát az elmúlt két évben, de Tarlós nem válaszolt levelünkre. | https://magyarnarancs.hu/belpol/lenyelte-a-bkv-hogy-egymilliarddal-tartozik-neki-habony-haverja-116529 | https://web.archive.org/web/20220522175528/https://magyarnarancs.hu/belpol/lenyelte-a-bkv-hogy-egymilliarddal-tartozik-neki-habony-haverja-116529 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lenyelte-a-bkv-hogy-egymilliarddal-tartozik-neki-habony-haverja | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-01-16 20:33:00 | [
"Aba Botond",
"Antal Attila",
"Demszky Gábor",
"Gag-El Michael",
"Habony Árpád",
"Hagyó Miklós",
"Michael Gagel",
"Oláh Zoltán",
"Tarlós István"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Princess",
"VolDan Investments Ltd.",
"Welt-Stadt Immobilien Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"offshore",
"privatizáció",
"háttér",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
48,495 | Balaton-parti pénzszórás csókosoknak | A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program eddigi két legnagyobb milliárdos nyertese ugyanahhoz a kormányközeli tulajdonosi körhöz köthető. | A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program eddigi két legnagyobb milliárdos nyertese ugyanahhoz a kormányközeli tulajdonosi körhöz köthető.
Az MTÜ 2017-ben útjára indított programjával 2030-ig összesen 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon, amelynek felét a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában adja. Az MTÜ eddig több mint 700 pályázattal kapcsolatban hozott pozitív támogatói döntést, és már 624 támogatói okiratot bocsátott ki. Az MTÜ honlapján a Napi.hu megtalálta a szerencsés vállalkozásokat.
A legnagyobb támogatásokat – minő meglepetés – kormányhoz közeli cégek nyerték el. A két legnagyobb nyertes ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz köthető. A szántódi, ötcsillagos Balaland hotel építésére 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft., a szintén ötcsillagos Grand Hotel Tokaj beruházására pedig szintén 2,9 milliárd forint pályázati pénz jutott a 2017-ben alapított Tokaj Csurgó Völgy (TVCS) Ingatlanfejlesztő Kft.nek. Cégadatbázisok alapján pedig kiderült, hogy az SZBFamily és a TVCS tulajdonosa is megegyezik: a 2017-ben alapított, a belvárosi Reáltanoda utcában székelő DLHG Invest Zrt.
A DLHG-ben igazgatósági tag Szepesi Richárd, a felesége Kante Awa és Bonnyai Péter. A többségi részesedés Kante Awa nevén van. Szepesi Richárd akkor lett szélesebb körben ismert, amikor eladta a hegyaljai Andrássy hotelt Mészáros Lőrinc cégének. Feleségének Kante Awának az édesanyja pedig Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. Már 2000-ben közigazgatási államtitkár lett a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter.
A TVCS-ben és a SZBFamily-ben is Vécsey Róbert az ügyvezető, aki 2003 és 2005 között a Quaestor Jelzálog Igazgatóságának elnöke volt.
Az „egyedi, karibi koloniális építészeti tematikájú” BalaLand Residence-ben 115 különböző méretű balatoni panorámás exkluzív apartman épül, amelyek felét már el is adták.
A Tihanyban készülődő beruházás is kapott 2,9 milliárd forint támogatást. A beruházó CDHT Hotel Projekt Kft-t 2018-ban alapították, az A8 Palace Hotel Zrt. tulajdonában van, amelynek igazgatósági tagja Garancsi István, Orbán- jól ismert építési vállalkozó kötélbarátja.
Hévízen 8 szolgáltató nyert összesen 640 millió forintot. Ebből Papp Gábor, a város fideszes polgármestere szerint 381 millió forintot az önkormányzat tulajdonában lévő Hotel Aquamarin kapott meg támogatásként. Manninger Jenő miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője pedig azzal dicsekedett, hogy választókerületében összesen mintegy 5,3 milliárd forintot sikerült elnyerni.
Nem maradt ki a pénzosztásból az OTP Bank sem. Csányi Sándor bankja a balatonszemesi Hotel OTP átalakítására és fejlesztésére kapott 536 millió forintot. Keszthelyen a Hotel Baron beruházásra 1,8 milliárd forint jutott a Minerva ingatlanbefektetési alapnak. A nagy pénzosztásból persze Siófok és Balatonfüred sem maradhatott ki. A Balaton északi fővárosában 1,7 milliárd forintból épülhet 66 szobás, négycsillagos hotel az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. jóvoltából, ahol az SZ. Z. monogram a zalakarosi Szabadics Zoltánt fedi. A Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. nyerte el korábban a zánkai gyermektábor víziközmű-infrastruktúrájának felújítását is.
A Kisfaludy programban meghirdetett felhívásokra összesen 1522 pályázat érkezett. | https://magyarnarancs.hu/belpol/balaton-parti-penzszoras-csokosoknak-116843 | https://web.archive.org/web/20231111105211/https://magyarnarancs.hu/belpol/balaton-parti-penzszoras-csokosoknak-116843 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balaton-parti-penzszoras-csokosoknak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2019-01-28 20:53:00 | [
"Bonnyai Péter",
"Csányi Sándor",
"Garancsi István",
"id. Matolcsy György",
"Kante Awa",
"Manninger Jenő",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy Róza",
"Orbán Viktor",
"Szabadics Zoltán",
"Szepesi Richárd",
"Vécsey Róbert"
] | [
"A8 Palace Hotel Zrt.",
"CDHT Hotel Projekt Kft.",
"DLHG Invest Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Minerva Tőkealap-kezelő Zrt.",
"OTP Bank Nyrt.",
"SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft.",
"Szabadics Zrt.",
"Szántód BalaLand Family Kft.",
"Tokaj Csurgó Völgy Kft."
] | [
"Balaton",
"Balatonfüred",
"Balatonszemes",
"Heves megye",
"Hévíz",
"Keszthely",
"Somogy megye",
"Tihany",
"Veszprém megye",
"Zala megye"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"átláthatóság",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
48,496 | LEMONDÁS, FENYEGETŐZÉS, BELSŐ HARC A MOMENTUMBAN | Lázasan keresik és fenyegetik a kiszivárogtatót a Momentumban - értesült a Figyelő. A boszorkányüldözésre azt követően került sor, hogy lapunk kiderítette: a parlamenten kívüli párt állításaival szemben nem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) packázik velük, hanem Fekete-Győrék ténylegesen nem tudnak elszámolni a kampányköltéseikkel. A belső harcok lemondást szültek. | Áll a bál a budapesti mikropártban. Cikkünk megjelenését követően, amelyben részletesen föltártuk, a Momentum áldozati kommunikációjával szemben a kispárt ténylegesen nem tud érdemben elszámolni az ÁSZ felé a kampányköltéseivel, és amelynek jelentős része két vállalkozáson folyt át, lemondott a Momentum Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB) elnöke.
A PEB feladata a Momentum alapszabályzata szerint a következő:
„A Párt gazdálkodásának ellenőrzését a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság látja el, biztosítva a jogszabályokban, az Alapszabályban és a Párt szervei által hozott határozatokban foglalt pénzügyi rendelkezések érvényesülését. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai a Párt más szerveitől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók.”
A Momentumból kapott értesüléseink szerint Győrffy Zoltán lemondásakor úgy érvelt: az elmúlt napok bebizonyították számára, hogy a Momentum vezetősége nem érett meg a pénzügyi átvilágításra.
A Momentumról megjelent kínos információk után szabályos boszorkányüldözés keretében keresik a kiszivárogtatót a párton belül: a Figyelő értesülései szerint mindenki megvádolt mindenkit, és a napvilágra került kényes információk miatt egyesek fizikai erőszakkal is fenyegetőznek a pártban.
Borítkép: MTI/Mónus Márton | https://figyelo.hu/hirek/lemondas-fenyegetozes-belso-harc-a-momentumban-24003/ | https://web.archive.org/web/20240126061522/https://figyelo.hu/hirek/lemondas-fenyegetozes-belso-harc-a-momentumban-24003/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lemondas-fenyegetozes-belso-harc-a-momentumban | Figyelő | hungarian-news | 2019-02-02 21:43:00 | [] | [
"Momentum"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"gazdálkodás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
48,497 | Százmilliós összeggel tartozó kamupárt szóvivője szervezne tüntetést Sneider Tamás ellen a Kossuth térre | Rafael Gyula az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt (EU-ROM – sic! – szerk.) szóvivőjeként beszélt a választások előtt a köztelevízióban. Nem hallottak még a mesés nevű pártról? Ne szégyenkezzenek, nincsenek egyedül! A párt népszerűségével kapcsolatban beszédes adat ugyanis, hogy honlapjuk nincs és a 2012-ben létrehozott Facebook-oldalukat is mindösszesen 511-en lájkolták a kezdetek óta. A párt egyébként már 2014-ben 19 milliós bírságot kapott, amiért több száz ajánlóívvel nem tudtak elszámolni. | A lakájmédia attól volt hangos az elmúlt napon, hogy egy Rafael Gyula nevű, állítólagos roma politikus bejelentette, hogyha a baloldali pártok nem mondanak nemet a Jobbikra, akkor bizony egy szavazatot se várjanak a magyarországi cigányságtól. Ha cinikusak lennénk akkor azt mondanánk, hogy a köztörvényes Farkas Flórián korábban már úgy is megmondta, hogy a cigányság csak a Fideszre hajlandó szavazni. De vegyük komolyan a dolgot: számunkra például talány, hogy egy-egy magát cigány vezetőnek gondoló politikus, honnan veszi a bátorságot, hogy az egész roma közösség nevében nyilatkozzon. Ja, Rafael még azt is „megaszondta”, hogy tüntetést szervez a Kossuth térre Sneider Tamás ellen. Mert "potyognak a csontvázak a Sneider Ádámról" (sic!). Vettük a fáradságot és utánajártunk, hogy ki is ez a nagyhangú "politikus", akit most sikerült megtalálnia a fideszes lakájmédiának, hogy minél nagyobb sületlenségeket beszéljen. Az ugyanis érthető, hogy Orbán országos cimboráját, Farkas Flóriánt - a milliárdnyi közpénzt felemésztő botrányai után - már nem lehet bevetni a „Párt” érdekében, de azért jobban utánamehettek volna a propagandisták, hogy kiből csinálnak "hivatásos rettegőt".
Dabas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke, Rafael Gyula nagy bejelentést tett a kormánypárti lakájmédia egyik televíziócsatornájának valamelyik orbánista műsorában. Az országos politika képzeletbeli medencéjébe vakmerő módon ugrótoronyból csukafejest abszolváló roma politikus sajnos elfelejtette ellenőrizni a vízszintet és egyből egy üres medencébe csapódott.
Arra most nem térünk ki részletesen, hogy a lakájmédia által nyilvánosságra hozott „titkos” hangfelvétel bármelyik lakossági fórumon készülhetett volna, hiszen egyértelmű, hogy azon Sneider Tamás magáról, viccelődve azt mondja el, hogy hogyan látták az ő elnökjelölését külső szemmel egyesek. Nem magát jellemzi, hogy ő mit gondol magáról. Ez egyértelmű, ha az ember végighallgatja a felvételt. A jellemzést pedig egy általa is kinevetett, önironikus csattanóval zárja a magyar országgyűlés alelnöke. De a lakájmédiának nyilván nem az igazság kiderítése az érdeke, hanem a hazugság. Ugyanis a propagandagépezetet most az ellenzéki összefogás megtorpedózásával bízták meg Orbánék, ezért fullba kell nyomni a kretént, ha tetszik, ha nem. Mi persze nem lepődünk meg, hiszen volt itt már buzizás, muszlimozás, sőt gyilkosozás is. Egy nácizás, vagy rasszistázás egy snassz sci-finek számít a sok fantasy között.
No, de ki is ez a Rafael Gyula? Egyes pletykák szerint Rafael Gyula rokonságban áll azzal az alvilági Rafael családdal, amelyiknek tagja a Marian Cozmát szíven szúró Rafael Sándor is. Ezt a szóbeszédet azonban mi képtelenek vagyunk elhinni, hiszen egy ilyen kézenfekvő kapcsolódást még az egybites propagandisták is elvégeznek, mielőtt stúdióba hívnak politizálni egy kiszemelt donort.
Rafael Gyula az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt (EU-ROM – sic! – szerk.) szóvivőjeként beszélt a választások előtt a köztelevízióban. Nem hallottak még a mesés nevű pártról? Ne szégyenkezzenek, nincsenek egyedül! A párt népszerűségével kapcsolatban beszédes adat ugyanis, hogy honlapjuk nincs és a 2012-ben létrehozott Facebook-oldalukat is mindösszesen 511-en lájkolták a kezdetek óta. A párt egyébként már 2014-ben 19 milliós bírságot kapott, amiért több száz ajánlóívvel nem tudtak elszámolni.
Rafael Gyula, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt szóvivőjeként (Forrás: petofilive.hu)
Ennek ellenére a 2018. áprilisi választásokon újra megmérettették magukat, ahol a méltán híres Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus országos listája 1002 darab értsd ezerkettő szavazatot (0,02 százalék) kapott a tavaszi parlamenti választáson. A társadalmi támogatottságukról mindent elárul, hogy ezzel az eredménnyel egyébként az utolsó helyen végeztek az országos listát állító pártok közül. De valamiért mégis megéri választásosat játszani. Mutatjuk, hogy miért!
A tavasszal hatályos kampányfinanszírozási szabályok alapján 152 millió 983 305 forint állami támogatást kaptak volna, ha nem vonták volna le tőlük még a 2014-es választási támogatásuk után maradt tartozás miatt az összeg harmadát. Na, jó, de még így is maradt százmillió. A végül több mint 150 millió forintos, közpénzből történő támogatást az 1 százalék alatti szereplés miatt Rafaeléknek az utolsó fillérig vissza kellene fizetniük, viszont ezt mind a mai napig nem tették meg.
A párt elnöke azt nyilatkozta 2018. októberében a sajtónak, hogy a maradék 100 milliót elköltötték, és nem is tudja, hogy hogyan fizessék vissza a pénzt.
Rafaelék pártja egyébként felkerült az Átlátszó 18-as pártlistájára, amelyen azon - országos listát is állítani tudó - pártok szerepeltek, amelyeknek ajánlóívein olyan személyek aláírása szerepelt, akik biztosan nem írtak alá nekik, viszont nevük és személyes adataik mégis felkerültek az ajánlóívekre.
Persze ettől függetlenül még összejöhet pár száz ember a Kossuth térre Rafael Gyula vezetésével, hiszen, ha áprilisban több százezer szavazót sikerült buszoztatnia a Fidesznek, akkor ez meg sem kottyan nekik. Ki tudja, talán még Rafaelék pártjának százmilliós tartozását is elengednék…
Milyen érdekes, hogy április óta nem töltöttek fel az oldalra semmit. Ja, nem! | https://zsurpubi.hu/cikk/7034-szazmillios-osszeggel-tartozo-kamupart-szovivoje-szervezne-tuntetest-sneider-tamas-ellen-a-kossuth-terre-/?fbclid=IwAR1BoRhBb9IYVlNalA5jjr73aYqagHGXBst7brctDd5buBhT2UHMKg | https://web.archive.org/web/20211130232920/https://zsurpubi.hu/cikk/7034-szazmillios-osszeggel-tartozo-kamupart-szovivoje-szervezne-tuntetest-sneider-tamas-ellen-a-kossuth-terre-/?fbclid=IwAR1BoRhBb9IYVlNalA5jjr73aYqagHGXBst7brctDd5buBhT2UHMKg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmillios-osszeggel-tartozo-kamupart-szovivoje-szervezne-tuntetest-sneider-tamas-ellen-a-kossuth-terre | Zsúrpubi | hungarian-news | 2019-02-03 00:32:06 | [
"Rafael Gyula"
] | [
"Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt"
] | [] | [
"kampányfinanszírozás"
] | [
"Kamupártok kampányfinanszírozása"
] |
48,498 | 1,3 milliárdért figyeltetik a sajtót Orbán volt tanácsadójának cégével | 2019-ben is folytatja kormányzati médiamonitoring szolgáltatását a Médianéző Kft. – ez derül ki abból a szerződésből, amelyet a Közbeszerzési Hatóság honlapjára töltöttek fel. A Nézőpont Intézet alá tartozó cég 1,3 milliárd forint plusz áfáért (bruttó 1,7 milliárd forintért) végez sajtófigyelést és kutatást az idén. | A 2015 óta Győri Tibor tulajdonában lévő Médianéző 2011 decembere óta milliárdokért végez médiamonitoring tevékenységet a kormánynak.
Győri Tibor, a Miniszterelnökség volt jogi ügyekért felelős államtitkára 2015-ben Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóval közösen alapította meg a Ripostot és a Lokált kiadó vállalkozást. A bulvárlapokban százmilliókért hirdettek az állami cégek.
Az elmúlt két és fél évben kormányzati érdekektől sem függetlenül sorra omlottak össze a print lapok: megszűnt a Metropol, a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz.
2018 végén a az ITM úgy döntött: nettó 1,3 milliárd forintért vizsgáltatják meg többek között a bulvár előrenyomulását és a minőségi sajtó zsugorodását Győri Tibor cégével.
2019-ben is folytatja kormányzati médiamonitoring szolgáltatását a Médianéző Kft. – ez derül ki abból a szerződésből, amelyet a Közbeszerzési Hatóság honlapjára töltöttek fel. A Nézőpont Intézet alá tartozó cég 1,3 milliárd forint plusz áfáért (bruttó 1,7 milliárd forintért) végez sajtófigyelést és kutatást az idén.
A Médianéző Kft. még 2015-ben nyert el egy gigantikus, 4,4 milliárdos közbeszerzési megbízást a fejlesztési tárcánál kormányzati médiamonitoring szolgáltatásra, a mostani megbízás ennek a szerződésnek a módosítása. Mivel az 2019-es megbízás értéke nem éri el a 2015-ben megkötött szerződés értékének 50 százalékát, nem volt szükség közbeszerzési eljárásra sem. Az új szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Médianéző Kft. 2018. december 18-án írta alá.
Egészen pikáns, hogy a vizsgálandó területek hárompontos felsorolásának utolsó eleme így szól:
a jelentősen átalakult print sajtópiacon (Metropol, Népszabadság, Magyar Nemzet, Heti Válasz megszűnése) a bulvárújságok példányszáma emelkedett (Lokál, Ripost), amely a minőségi sajtó egyre szűkülő összesített elérésének vizsgálata mellett a bővülő bulvárfogyasztás részletes feltárását is szükségessé teszi.
A jobboldali médiaalapítványba való beolvasztásuk előtt a Lokált és a Ripostot is kiadó Modern Media Group Zrt.-t 2015-ben Győri Tibor, a Nézőpont Csoport tulajdonosa, Orbán Viktor egykori tanácsadója alapította Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóval. A lapokhoz az óvatos becslések szerint is százmilliós tételben érkeztek állami reklámpénzek.
Az ingyenesen terjesztett Metropol 1998 óta jelent meg (sokáig Metro néven), majd 2011-től került Simicska Lajos üzlettársa, Fonyó Károly érdekeltségébe. A lap fénykorában országszerte 400 ezer példányt osztottak ki, de a G-nap után megfogyatkoztak az állami hirdetések, a korábbi nyereség százmilliós veszteségbe fordult, majd a BKK nem hosszabbította meg a lap szerződését, ami ellehetetlenítette a terjesztést. Az utolsó példány 2016. június 14-én jelent meg.
A megszűnéséig piacvezető politikai napilap, a Népszadság 2016. október 8-án jelent meg utoljára. A lapot kiadó Mediaworks Zrt. vezetése puccsszerűen, a szerkesztőség költözésének leple alatt szüntette meg a lap kiadását. Korábban is terjedtek róla hírek, hogy az osztrák tulajdonos, Heinrich Pecina már megállapodott a cég eladásáról, de két héttel később hivatalosan is bejelentették az üzletet, a kiadó Mészáros Lőrinc tulajdonába került. A Népszabadságot tehát azért szüntették meg, hogy az új tulajdonosoknak ne kelljen bajlódniuk a bezárással.
A legnagyobb múltú, 80 évet megélt Magyar Nemzet egy időben a fideszes média zászlóshajója volt, de a G-nap után felszabadult a pártirányítás alól. A tulajdonos, Simicska a 2018. áprilisi választásig finanszírozta a lap veszteségét, de az újabb kétharmad után két nappal bejelentette a megszűnést, az utolsó szám április 11-én jelent meg. Később Simicska megegyezett a kormánypárttal, eladta minden érdekeltségét. Hírek szerint tervben van a lap újraindítása, természetesen szigorúan kormánypárti munkatársakkal.
A Heti Válasz 2001-ben Orbán Viktor kezdeményezésére jött létre, több tulajdonosváltás után 2013-tól Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségében volt. A nyomtatott kiadás 2018. június 7-én jelent meg utoljára, miután nem jártak sikerrel a szerkesztőség erőfeszítései, hogy új befektetőt találjanak. A kiadó csődeljárás alá került, augusztus elején leállt az online kiadás is.
A napi.hu cikke szerint a Médianéző végezte a kormányzatnak a médiafigyelést 2011. december 8-tól 2015. március 31-ig, nettó 1,327 milliárd forintért. A 2015-ös tender lezárásáig pedig szintén a Nézőponthoz köthető cégek kaptak megbízást médiafigyelésre és -kutatásra. Győri 2015 elején vette meg a Nézőpont Intézetet. A Miniszterelnökség volt jogi ügyekért felelős államtitkárának az alapító tulajdonos Mráz Ágoston Sámuel adta el a részvénytársaság 100 százalékos üzletrészét. A Nézőpont Csoport tavaly felvásárolta a médiapiaci elemzéssel, sajtószemlézéssel foglalkozó Observer Budapest Médiafigyelő Kft.-t.
A 2015-ben megkötött keretszerződés összértéke a 2019-re vonatkozó módosítással nettó 5,7 milliárd forintra nőtt.
Kiemelt kép: Ingyenes újságot osztogató szünidős diákok a Keleti pályaudvar csarnokában. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba | https://24.hu/belfold/2019/02/01/medianezo-mediamonitoring/ | https://web.archive.org/web/20230517012139/https://24.hu/belfold/2019/02/01/medianezo-mediamonitoring/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/13-milliardert-figyeltetik-a-sajtot-orban-volt-tanacsadojanak-cegevel | 24.hu | hungarian-news | 2019-02-01 15:35:00 | [
"Győri Tibor"
] | [
"Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)",
"Médianéző Kft.",
"Nézőpont Csoport Zrt."
] | [] | [
"média",
"gazdálkodás",
"tanulmányírás",
"klientúra",
"piackutatás"
] | [] |
48,499 | Az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék a közigazgatási bíróságok miatt | Közös beadványt nyújt be az ellenzék az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvények miatt. Az MTI szerint azt kérik az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló, valamint annak a hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló törvények egyes rendelkezései ellentétesek az alaptörvénnyel, és ezért visszamenőlegesen semmisítse meg őket. | Közös beadványt nyújt be az ellenzék az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvények miatt. Az MTI szerint azt kérik az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló, valamint annak a hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló törvények egyes rendelkezései ellentétesek az alaptörvénnyel, és ezért visszamenőlegesen semmisítse meg őket.
Sérülne a hatalmi ágak megosztásának elve, veszélybe kerülne a közigazgatási bíróságok függetlensége és pártatlansága az új törvény értelmében - idézik a beadványt aláírásával támogató jobbikos Gyüre Csabát, az MSZP-s Harangozó Tamást, a DK-s Vadai Ágnest, az LMP-s Keresztes László Lórántot, a párbeszédes Szabó Tímeát, és a momentumos Buzinkay Györgyöt, valamint a független Szél Bernadettet, Hadházy Ákost és a liberális Bősz Anettet.
Az aláírók szerint az igazságügyi miniszter gyakorolná ugyanis azokat a jogokat, amelyek következtében a közigazgatási bíróságok működhetnek, és az ő kizárólagos jogkörébe tartozna többek között a bírák kinevezése és leváltása. Ezen kívül a pénzügyi költségvetés kialakításával is befolyásolni tudná a bíróságok működését.
A bírói függetlenség esélyt jelent, hogy az állampolgárok győzhetnek az állam ellen, lehetőséget ad arra, hogy a hatalmi önkénnyel felvegyék a küzdelmet. Ezek sérelmét eredményezi, ha a közigazgatási bíróságok a kinevezési és működtetési szabályokat tekintve az ágazati minisztertől függenek. Emiatt fontos, hogy az állampolgárok az államhatalmi-közigazgatási szervvel szemben is független bírósághoz fordulhatnak-e.
A kialakult helyzet alkotmányossági szempontok miatt különösen védhetetlen, hiszen a végrehajtó hatalmi ág egyik politikai vezetője befolyásolhatná a független bíróságokat - írták.
A beadványban indítványozzák azt is, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki a törvények közjogi érvénytelenségét, mivel a szavazás napján a parlament levezető elnöke nem ült az elnöki emelvényen, és nem voltak mellette a munkáját segítő jegyzők sem. Alkotmányos aggályokat vet fel az is, hogy a szavazógépek nem működtek megfelelően, akkor is tudtak szavazni a képviselők, ha nem volt behelyezve a szavazókártyájuk, tehát más is szavazhatott helyettük vagy a hiányzók helyett. | https://index.hu/belfold/2019/02/01/az_alkotmanybirosaghoz_fordul_az_ellenzek_a_kozigazgatasi_birosagok_miatt/ | https://web.archive.org/web/20210303063204/https://index.hu/belfold/2019/02/01/az_alkotmanybirosaghoz_fordul_az_ellenzek_a_kozigazgatasi_birosagok_miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-alkotmanybirosaghoz-fordul-az-ellenzek-a-kozigazgatasi-birosagok-miatt | Index | hungarian-news | 2019-02-01 19:20:00 | [] | [] | [] | [
"bíróság",
"jogalkotás"
] | [] |
48,500 | Tanácsadóival revolverezik Tarlóst a Liberálisok | Tarlós István évi 40 millió forintért kapott tanácsokat az e-jegyrendszer ügyében, továbbá a főpolgármester négy főtanácsadót (Dorner Lajost, Szegvári Pétert, Szabadvári Péter Ottónét, és Szemenyei Lászlót) is megbízott azzal, hogy felügyelje és segítse az elektronikus jegyrendszer beruházását – erről tartott sajtótájékoztatót a Liberálisok főpolgármester-jelöltje, Sermer Ádám. A politikus a főpolgármesteri hivataltól kikért dokumentumokból idézte a számokat. A sajtótájékoztatóval kapcsolatban megkerestük a főpolgármesteri hivatalt, ahol dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes válaszolta írásban a következőket:
Ez a hír számunkra kezelhetetlen.
"A felsorolt nevek közül kettő nem is Tarlós István tanácsadója, de ettől függetlenül sem kaptak ilyen megbízást, még kevésbé 5 éve. Egyiküknek volt esetileg rövid érintkezése a pénzügyi főpolgármester-helyettes munkatársaként a BKK jegyrendszerével, mikor a BKK tagi kölcsönt kért a fővárostól, amit még tárgyévben vissza is fizetett. Ilyen munkáért a felsorolt két ember semmilyen juttatást nem kapott, és a programban egyáltalán nem vettek részt", írták.
A válaszuk úgy folytatódik, hogy "Szabadváriné dr. valóban a főpolgármester tanácsadója, ő foglalkozott egyéb feladatai mellett az üggyel – de nem 5 évig, hanem – 2018 november és 2018 december között, vizsgálta, hogy mi történt, mikor a BKK felmondta a szerződését. Ezért a munkáért Szabadváriné dr. semmi külön juttatást nem kapott. Dr. Szegvári Péter pedig nem tanácsadói munkakörében foglalkozott a BKK-val, és tanácsadói munkakörét nem érinti a feladat, hanem őt a Közgyűlés választotta meg a BKK igazgatósága elnökének. Részt vesz ugyan a főpolgármesteri vezetői értekezleten, de ellenőrzött információ, hogy ott a BKK-jegyrendszer szerződéssel kapcsolatos problémát – legalábbis 2016-17-18-ban biztosan (korábban nemigen lehetett oka sem) – egyszer sem vetett fel sem a BKK vezérigazgatója, sem az igazgatóság. Tanácsadóként ezért a feladatáért dr. Szegvári Péter semmilyen juttatásban nem részesült", közölte a főpolgármester-helyettes. | Tarlós István évi 40 millió forintért kapott tanácsokat az e-jegyrendszer ügyében, továbbá a főpolgármester négy főtanácsadót (Dorner Lajost, Szegvári Pétert, Szabadvári Péter Ottónét, és Szemenyei Lászlót) is megbízott azzal, hogy felügyelje és segítse az elektronikus jegyrendszer beruházását – erről tartott sajtótájékoztatót a Liberálisok főpolgármester-jelöltje, Sermer Ádám. A politikus a főpolgármesteri hivataltól kikért dokumentumokból idézte a számokat.
Sermer szerint Tarlós Istvánnak tudnia kellett az e-jegyrendszerrel kapcsolatos problémákról, hiszen az ötéves ciklus alatt közel 200 millió forintot költött el a főváros négy főtanácsadóra, akiknek kötelességük lett volna tájékoztatni a főpolgármestert.
A sajtótájékoztatóval kapcsolatban megkerestük a főpolgármesteri hivatalt, ahol dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes válaszolta írásban a következőket:
Ez a hír számunkra kezelhetetlen.
"A felsorolt nevek közül kettő nem is Tarlós István tanácsadója, de ettől függetlenül sem kaptak ilyen megbízást, még kevésbé 5 éve. Egyiküknek volt esetileg rövid érintkezése a pénzügyi főpolgármester-helyettes munkatársaként a BKK jegyrendszerével, mikor a BKK tagi kölcsönt kért a fővárostól, amit még tárgyévben vissza is fizetett. Ilyen munkáért a felsorolt két ember semmilyen juttatást nem kapott, és a programban egyáltalán nem vettek részt", írták.
A válaszuk úgy folytatódik, hogy "Szabadváriné dr. valóban a főpolgármester tanácsadója, ő foglalkozott egyéb feladatai mellett az üggyel – de nem 5 évig, hanem – 2018 november és 2018 december között, vizsgálta, hogy mi történt, mikor a BKK felmondta a szerződését. Ezért a munkáért Szabadváriné dr. semmi külön juttatást nem kapott. Dr. Szegvári Péter pedig nem tanácsadói munkakörében foglalkozott a BKK-val, és tanácsadói munkakörét nem érinti a feladat, hanem őt a Közgyűlés választotta meg a BKK igazgatósága elnökének. Részt vesz ugyan a főpolgármesteri vezetői értekezleten, de ellenőrzött információ, hogy ott a BKK-jegyrendszer szerződéssel kapcsolatos problémát – legalábbis 2016-17-18-ban biztosan (korábban nemigen lehetett oka sem) – egyszer sem vetett fel sem a BKK vezérigazgatója, sem az igazgatóság. Tanácsadóként ezért a feladatáért dr. Szegvári Péter semmilyen juttatásban nem részesült", közölte a főpolgármester-helyettes.
Bagdy végül értetlenségét fejezte ki, hogy emlegethet épp a liberális politikus 2006-os céldátumot, miután a jelenlegi városvezetés 2010-ben került pozícióba, 2006-ot céldátumként legfeljebb liberális kollégája tűzhetett ki, aki 2010 végéig vezette a várost. | https://index.hu/belfold/2019/01/31/tanacsadoival_revolverezik_tarlos_a_liberalisok/ | https://web.archive.org/web/20230129103437/https://index.hu/belfold/2019/01/31/tanacsadoival_revolverezik_tarlos_a_liberalisok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tanacsadoival-revolverezik-tarlost-a-liberalisok | Index | hungarian-news | 2019-01-31 19:23:00 | [
"Szabadvári Péter Ottóné",
"Szegvári Péter",
"Tarlós István"
] | [
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)"
] | [] | [
"informatika",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Állami-önkormányzati fizetések",
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
48,501 | Újabb százmilliós tiltott támogatást talált az ÁSZ a Jobbiknál | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lezárta a 2018-as választás kampánypénzeinek elköltését. Megállapították, hogy "a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatást nem szabályszerűen használta fel", valamint azt is feltárták, hogy "a DK és a Jobbik tiltott támogatást használt fel kampánya finanszírozására". | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lezárta a 2018-as választás kampánypénzeinek elköltését. Megállapították, hogy "a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatást nem szabályszerűen használta fel", valamint azt is feltárták, hogy "a DK és a Jobbik tiltott támogatást használt fel kampánya finanszírozására".
A Fidesz egykori parlamenti képviselője által vezetett állami szervezet szerint a DK "a párttörvény előírását megszegve – jogi személytől kölcsönszerződés alapján – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a piaci ár alatt vett igénybe szolgáltatást, 430 ezer Ft kamatkülönbözetként tiltott támogatást fogadott el".
A Jobbiknál súlyosabb problémákra figyelt fel az ÁSZ. Szerintük a párt
a bevételek között saját forrásként feltüntetett 171 millió forintból 52,1 millió forintot számviteli bizonylattal nem támasztott alá,
a kampánytörvényt megsértve az elszámolásában a kampánykiadásai forrásaként 84,3 millió forint összegben nem valós bevételeket, hanem hitel megnevezéssel tartozásokat és szállítói kötelezettségeket jelölt meg,
a számviteli nyilvántartásában és az elszámolásában feltárt lényeges szabálytalanságok miatt nem nyújtott megbízható és valós képet a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások felhasználásáról.
Mindezek alapján a Jobbik a tiltott támogatásra vonatkozó finanszírozási tilalmakat nem tartotta be, és összesen 136,4 millió forint tiltott támogatást fogadott el - közölte a számvevőszék. A többi párt kampányköltéseinek vizsgálatakor az ÁSZ mindent rendben talált.
A korábbiak alapján a Jobbiknak valószínűleg be kell fizetnie büntetésként 136,4 millió forintot a központi költségvetésbe, és várhatóan ugyanennyivel csökkentik majd az állami támogatását is. Arról, hogy az elmúlt években mekkora összegben tárt fel szabálytalanságokat ÁSZ az ellenzéki pártoknál, itt írtunk bővebben.
Cikkünk megjelenése után a Jobbik azt írta sajtóközleményében, hogy szabályszerűen számoltak el a kampányköltéseikkel. Mint írták, az ÁSZ jelentéstervezetében szereplő "vádakra" egy hete küldtek válaszlevelet 624 oldalas pénzügyi melléklettel.
"A 624 oldalnyi iratanyagból világosan kiderül, hogy az ÁSZ által ismeretlennek minősített 52,1 millió forintnyi saját forrása a párt 2017. évi maradványösszege. A tényt igazoló bankszámlakivonatokat, egyenleg-igazolásokat és főkönyvi kivonatokat értelemszerűen csatoltuk. A Jobbik 2017-es záró főkönyvén 323 bankszámlaszám szerepelt, melyeket a Jobbik mintavételre alkalmas formában rendelkezésére bocsátott a szervezetnek, ám az ÁSZ - saját módszertanával ellentétes módon - egyetlenegy mintavételt sem kért be ellenőrzésre. Összességében a Jobbiknak 2017. december 31-én 138 509 033 Ft állt rendelkezésére, amely jóval több mint az ÁSZ által hiányolt 52,1 millió forint" - írta a párt.
Ám még ennél is abszurdabb a 84,3 millió forintnyi szállítói hiteltartozás ügye, mely ugyanis két állami intézménytől származik: a Magyar Posta Zrt., valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Magyarán az ÁSZ szerint a Posta és a kormányhivatalként működő NAV finanszírozta tiltott módon a Jobbikot.
- tették hozzá. A párt szerint az ÁSZ "abszurd" döntése miatt veszélybe került az EP-kampányuk, és a korábbi több százmilliós büntetéssel együtt csődközelbe kerülhet a párt. | https://index.hu/belfold/2019/01/31/allami_szamvevoszek_jobbik_tiltott_tamogatas/ | https://web.archive.org/web/20230512012849/https://index.hu/belfold/2019/01/31/allami_szamvevoszek_jobbik_tiltott_tamogatas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-szazmillios-tiltott-tamogatast-talalt-az-asz-a-jobbiknal | Index | hungarian-news | 2019-01-31 19:26:00 | [] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)",
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"Jobbik",
"Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP)"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"átláthatóság",
"bírság",
"kampányfinanszírozás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
48,502 | Alstom-vesztegetés: Budapesten még nyomoznak, Londonban már nem | A brit Serious Fraud Office (Súlyos Csalások Elleni Hivatal) december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt (Nicholas Reynoldsot, John Venskust és Göran Wikströmöt) bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat egy 240 millió eurós értékű megbízás érdekében. Venskus 3,5 év, Wikström 2,5 év letöltendő szabadságvesztést kapott, Reynoldsról hamarosan dönt a bíróság. Az Alstomot 18 millió fontra büntették.
Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája.
– nyilatkozta az ügyben Lisa Osofsky, az SFO igazgatója. A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is, a budapesti metróra szánt Alstom-kocsik ügyében merült fel a korrupció gyanúja, mint arról egyébként az Index 2016 áprilisában elsőként beszámolt. | A brit Serious Fraud Office (Súlyos Csalások Elleni Hivatal) december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt (Nicholas Reynoldsot, John Venskust és Göran Wikströmöt) bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat egy 240 millió eurós értékű megbízás érdekében. Venskus 3,5 év, Wikström 2,5 év letöltendő szabadságvesztést kapott, Reynoldsról hamarosan dönt a bíróság. Az Alstomot 18 millió fontra büntették.
Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája.
– nyilatkozta az ügyben Lisa Osofsky, az SFO igazgatója. A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is, a budapesti metróra szánt Alstom-kocsik ügyében merült fel a korrupció gyanúja, mint arról egyébként az Index 2016 áprilisában elsőként beszámolt.
A december végi közlemény a magyar szálról csak annyit közölt, hogy ebben az ügyben felmentették a céget és három vezetőjét, a nyomozást lezárták.
Mivel az ügyben az SFO-vizsgálat kapcsán a magyar ügyészség is nyomozásba kezdett, hétfőn megkerestük őket, hogy érinti az alapvizsgálat lezárása a hazai vizsgálatokat.
dr. Kovács Katalin százados, főügyészségi katonai ügyész csütörtökön lapunkat úgy tájékoztatta, hogy az ún. Alstom ügyben – amely az M2 és M4 metróvonalakra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos – a Központi Nyomozó Főügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként, a nyomozás jelenleg is folyamatban van.
Öt személynél bűnsegédként, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette, egy személynél gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette képezi a gyanúsítás tárgyát.
Közszereplő továbbra sincs a gyanúsítottak között, egyik gyanúsított sem áll kényszerintézkedés hatálya alatt. A korábban kiadott nemzetközi elfogatóparancs jelenleg is hatályos. Egyéb adat a büntetőeljárás eredményessége érdekében nem közölhető. | https://index.hu/belfold/2019/01/31/alstom-vesztegetes_budapesten_meg_nyomoznak_londonban_mar_nem/ | https://web.archive.org/web/20220526090553/https://index.hu/belfold/2019/01/31/alstom-vesztegetes_budapesten_meg_nyomoznak_londonban_mar_nem/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alstom-vesztegetes-budapesten-meg-nyomoznak-londonban-mar-nem | Index | hungarian-news | 2019-01-31 19:28:00 | [] | [
"Alstom",
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt."
] | [
"Egyesült Királyság",
"Európa"
] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"metró",
"jármű / gépgyártás"
] | [] |
48,503 | Döntött a bíróság: 120 milliót fizethet vissza az MNB az Enefi részvényeseinek | Az Enefi csütörtökön bejelentette, hogy a Fővárosi Törvényszék a mai napon hatályon kívül helyezte az MNB piacbefolyásolásra és bennfentes kereskedelemre vonatkozó korábbi határozatát, és a hatóságot új eljárásra lefolytatására utasította. A határozat hatályon kívül helyezése miatt az érintetteknek visszajár a korábban MNB által érvényesített, 120 millió forintos bírság. | Az Enefi csütörtökön bejelentette, hogy a Fővárosi Törvényszék a mai napon hatályon kívül helyezte az MNB piacbefolyásolásra és bennfentes kereskedelemre vonatkozó korábbi határozatát, és a hatóságot új eljárásra lefolytatására utasította. A határozat hatályon kívül helyezése miatt az érintetteknek visszajár a korábban MNB által érvényesített, 120 millió forintos bírság. | https://www.portfolio.hu/vallalatok/dontott-a-birosag-120-milliot-fizethet-vissza-az-mnb-az-enefi-reszvenyeseinek.312441.html | https://web.archive.org/web/20201021042641/https://www.portfolio.hu/vallalatok/dontott-a-birosag-120-milliot-fizethet-vissza-az-mnb-az-enefi-reszvenyeseinek.312441.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dontott-a-birosag-120-milliot-fizethet-vissza-az-mnb-az-enefi-reszvenyeseinek | Portfolio | hungarian-news | 2019-01-31 19:29:00 | [
"Soós Csaba"
] | [
"Enefi Nyrt.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)"
] | [] | [
"piacfelügyeleti eljárás (MNB)",
"ítélet/döntés",
"bírság",
"bennfentes kereskedelem",
"tőzsde"
] | [] |
48,504 | Eladták a Luxus áruház épületét az MNB alapítványai | A Pallas Athéné Alapítványok 5,8 milliárd forintos áron értékesítették a Budapest belvárosában lévő befektetésüket, a Vörösmarty téren álló műemléki épületet, a Kasselik Házat, amely korábban Luxus Áruházként volt ismert - írja az MTI. A vevő a német-francia székhelyű AEW, amely az egyik európai ingatlanbefektetési alapja részére vásárolta meg az épületet. | A Pallas Athéné Alapítványok 5,8 milliárd forintos áron értékesítették a Budapest belvárosában lévő befektetésüket, a Vörösmarty téren álló műemléki épületet, a Kasselik Házat, amely korábban Luxus Áruházként volt ismert - írja az MTI. A vevő a német-francia székhelyű AEW, amely az egyik európai ingatlanbefektetési alapja részére vásárolta meg az épületet.
Az Optima Befektetési Zrt. által kezelt ingatlan három évvel ezelőtt került a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonába. Az Alapítványok hosszú távú bérleti szerződések megkötésének köszönhetően 750 millió forintos eredményt értek el ezen időszak alatt.
A Luxus áruház épületét 5 milliárd forintért vette meg az alapítványok cége 2015-ben, az azt üzemeltető Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt. vezetésébe pedig többek között bekerült Matolcsy György rokona, Szemerey Gabriella is. | https://index.hu/gazdasag/2019/01/31/pallas_athene_alapitvenyok_kasselik_haz/ | https://web.archive.org/web/20201126231831/https://index.hu/gazdasag/2019/01/31/pallas_athene_alapitvenyok_kasselik_haz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eladtak-a-luxus-aruhaz-epuletet-az-mnb-alapitvanyai | Index | hungarian-news | 2019-01-31 19:32:00 | [
"Szemerey Gabriella"
] | [
"Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"OPTIMA Befektetési- Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"gazdálkodás"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
48,505 | Quaestor-ügy: vádat emelnek a soltvadkerti takarék vezetői ellen | Vádat emel a Fővárosi Főügyészség a Quaestor-ügyhöz kapcsolódóan a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetői ellen - írja közleményében az ügyészség. A vádirat szerint T. Csaba és társai egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített többek között a Quaestor cégcsoporton befektetőinek.A VÁDLOTTAK 2004 ÁPRILISA ÉS 2010 MÁRCIUSA KÖZÖTT ÖSSZESEN TÖBB MINT 2,3 MILLIÁRD FORINT KÁRT OKOZTAK A TAKARÉKSZÖVETKEZETNEK,amelyből több mint 500 millió forintnak az eredetét leplezték fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel. | Vádat emel a Fővárosi Főügyészség a Quaestor-ügyhöz kapcsolódóan a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetői ellen - írja közleményében az ügyészség. A vádirat szerint T. Csaba és társai egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített többek között a Quaestor cégcsoporton befektetőinek.
A Fővárosi Főügyészség által a mai napon a Kecskeméti Törvényszékre benyújtandó vádiratának lényege szerint T. Csaba IV. rendű vádlott 2004 tavaszát megelőzően megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet első számú vezetőjével, az I. rendű vádlottal abban, hogy egymásnak kölcsönösen előnyös, de jogellenes – és egyben korrupciónak is minősülő – gazdasági tevékenységet fognak folytatni.
A terv a következő volt:
T. Csaba vállalta, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül, a Takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozni fogja az I. rendű vádlott fiának, a II. rendű vádlottnak a cégét, oly módon, hogy ezt színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezik.
Cserébe a Takarékszövetkezet vezetője vállalta, hogy esetenként a Quaestor-csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat is biztosítani fogja a Takarékszövetkezet pénzéből. Ez utóbbi összegek a későbbiekben úgy áramlottak ki a Takarékszövetkezettől, hogy azokért cserébe ellenszolgáltatás nem volt, így a Takarékszövetkezetnél vagyoni hátrány keletkezett.
A megállapodása alapján a Quaestor csoportnál is meg kellett teremteni annak előfeltételét, hogy a Takarékszövetkezettől érkező pénzösszegeket a II. rendű vádlott cégének látszólag törvényesen adják tovább. Ennek érdekében az I. rendű vádlott és T. Csaba úgy döntött, hogy egy, ténylegesen T. Csaba által irányított cég a II. r. vádlott cégében többségi tulajdonos lesz, majd abban tőkeemelést hajt végre. A tulajdonszerzést és a tőkeemelést végrehajtották, utóbbi forrása a Takarékszövetkezettől származó, fiktív értékpapírügylettel palástolt pénz volt.
Az I. rendű vádlott bevonta az elkövetésbe a Takarékszövetkezetnél szintén vezető pozícióban dolgozó III. rendű vádlottat, aki a színlelt értékpapír-vásárlásokra vonatkozó adásvételi szerződéseket és átutalási megbízásokat aláírta, valamint vezette a fiktív értékpapírok nyilvántartását. Az elkövetésben részt vett még a Quaestor csoport gazdasági vezetője is.
amelyből több mint 500 millió forintnak az eredetét leplezték fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel.
A Fővárosi Főügyészség csütörtökön különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntette, bűnszervezetben, üzletszerűen és különösen nagy értékre, befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjeként elkövetett pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújt be vádiratot közvetlenül a Kecskeméti Törvényszékre. A vád tárgyává tett bűncselekményeket büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati szabályokra figyelemmel – huszonöt év.
A Fővárosi Főügyészség indítványozza, hogy az eljárást a Kecskeméti Törvényszék egyesítse egy olyan, előtte folyamatban lévő ügyhöz, amely jelen üggyel személyi és tárgyi összefüggést mutat | https://index.hu/gazdasag/2019/01/31/quaestor_soltvadkert_es_videke_takarekszovetkezet/ | https://web.archive.org/web/20230608042531/https://index.hu/gazdasag/2019/01/31/quaestor_soltvadkert_es_videke_takarekszovetkezet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/quaestor-ugy-vadat-emelnek-a-soltvadkerti-takarek-vezetoi-ellen | Index | hungarian-news | 2019-01-31 19:34:00 | [
"Tarsoly Csaba"
] | [
"Quaestor Értékpapír Zrt.",
"Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"pénzmosás",
"bankok - pénzintézetek",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Brókerbotrány 2015",
"Quaestor botrány"
] |
48,506 | Néhány hónap után visszatérhetett a közjegyzői irodából az Igazságügyi Minisztériumba a volt helyettes államtitkár | A 2018-as országgyűlési választás előtt nevezte ki Trócsányi László igazságügy miniszter akkori helyettes államtitkárát, Bodzási Balázst közjegyzőnek. Információink szerint azonban Bodzási nem sokkal később a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökének engedélyével visszatért korábbi munkahelyére, a minisztériumba. A Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke, Parti Tamás azt közölte szerkesztőségünkkel, hogy Bodzási Balázs közjegyzői irodájába szeptemberig tartós helyettest rendeltek ki. | Nemrég számolt be a 24.hu arról, hogy közvetlenül a 2018-as országgyűlési választások előtt, április 6-án nevezték ki közjegyzőnek Bodzási Balázst, aki 2014 óta az Igazságügyi Minisztérium (IM) igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára volt. A lap szerint nehezen képzelhető el, hogy Bodzási ne működött volna közre a közjegyzői díjak drasztikus emelését célzó rendelet előkészítésében, bár ő tagadta a 24.hu-nak, hogy köze lett volna a díjrendelet megalkotásához.
A 24.hu megjegyezte azt is, hogy Bodzási helyettes államtitkári megbízatása 2018. július 19-i hatállyal szűnt meg, és addig közjegyzőként nem vett fel fizetést. Irodája a főváros központjában, az V. kerületi Nádor utcában működik, ahol korábban Kapási Olga közjegyző dolgozott.
Bodzási Balázs közjegyző tavaly november 7-én jelentette be a Budapesti Közjegyzői Kamarának (BKK), hogy Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke 2018. november 5. napján 60 napot meghaladó távollétet engedélyezett részére – válaszolta a BKK elnöke, Parti Tamás az Átlátszó megkeresésére.
Parti válaszában szerepel az is, hogy a tartós távollét engedélyezése a közjegyzői törvény 1991. évi hatályba lépése óta lehetőség a közjegyzők számára, azt bármelyik közjegyző jogosult kérelmezni.
Az országos kamara elnöke – egy IM rendelet szerint – évi 60 munkanapot meghaladó távollétet engedélyezhet. Ilyen esetben a közjegyzői törvény alapján az iroda zavartalan működésének biztosítása érdekében a közjegyző részére tartós helyettest rendelnek ki.
Parti Tamás közölte lapunkkal azt is, hogy a BKK elnöksége tavaly november 9-én megtartott ülésén Bodzási részére Máté Viktort, a VI. kerület 1. számú székhelyen működő közjegyzőt rendelte ki tartós helyettesnek 2018. december 1-től 2019. szeptember 1-ig.
Tettünk egy próbát: felhívtuk a kormányzati központot, és Bodzási Balázst kértük. A telefonkezelő a hívásunkat átkapcsolta, ám csak üzenetet tudtunk hagyni arról, hogy Bodzási Balázzsal szeretnénk beszélni az Átlátszó szerkesztőségétől, és visszahívást kérünk. Eddig azonban ez sem történt meg.
Címlapképen Bodzási Balázs (fotó: kormany.hu – IM/Véssey Endre) | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/01/nehany-honap-utan-visszaterhetett-a-kozjegyzoi-irodabol-az-igazsagugyi-miniszteriumba-a-volt-helyettes-allamtitkar/ | https://web.archive.org/web/20221130125013/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/01/nehany-honap-utan-visszaterhetett-a-kozjegyzoi-irodabol-az-igazsagugyi-miniszteriumba-a-volt-helyettes-allamtitkar/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nehany-honap-utan-visszaterhetett-a-kozjegyzoi-irodabol-az-igazsagugyi-miniszteriumba-a-volt-helyettes-allamtitkar | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-03 19:36:00 | [
"Bodzási Balázs"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] | [] | [
"forgóajtó",
"jogalkotás",
"közjegyző"
] | [] |
48,507 | Tovább ömlik a közpénz Lévai Anikó erdélyi barátainak kastélyára | Közelíti az egymilliárd forintot az az összeg, amit a Bethlen Gábor Alap (BGA) nemzetpolitikai támogatásaiból kap Lévai Anikó erdélyi arisztokrata barátainak alapítványa. A pénzből a család érdekeltségében lévő zabolai kastélyszálló épül-szépül. | Másfél éve írtuk, hogy ingatlan- és eszközfejlesztés támogatására 481,8 millió forintot kapott 2017 júliusában az erdélyi Zabolán, a Mikes kastély címén működő Roy-Chowdhury-Mikes Alapítvány. Az alapítványt a kastély ura, Roy Chowdhury Aron Gregor vezeti. A férfi Ugron Zsolna férje, de tudomásunk szerint egy ideje különváltak.
Félmilliárd forint a Bethlen Gábor Alapból Lévai Anikó kedvenc erdélyi arisztokratáinak
Közel félmilliárd forintot kapott a Bethlen Gábor Alap nemzetpolitikai támogatások forrásából Lévai Anikó kedvenc erdélyi arisztokratáinak alapítványa. Az alapítvány székhelyén kastélyszálló működik. Ingatlan és eszközfejlesztés támogatására kapott július közepén 481,8 millió forintot az erdélyi Zabolán, a Mikes kastély címén működő Roy-Chowdhury-Mikes Alapítvány. Az alapítványt a kastély ura, Roy Chowdhury Aron Gregor vezeti.
Azóta találtunk további három hasonló döntést a BGA-honlapján: 219 millió forintról, illetve 131 millióról szólót még szintén 2017-ből ingatlan- és eszközfejlesztésre, illetve tavalyról további 43,8 milliót, ami kifejezetten a kastélypark felújítására szolgál.
Az arisztokrata Mikes-família által kárpótlási eljárásban visszakapott kastélyban korábban állami kórház működött, jelenleg szállodaként üzemel, és a Tripadvisor szerint a vendégek eléggé kedvelik.
Megfordult itt Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége is. Innen a remek barátságuk a kastélyszállót üzemeltető alapítvány vezetőjének feleségével, Ugron Zsolnával, illetve Ugron rokonával, Molnár-Bánffy Katával.
Ugron Úrilányok Erdélyben című könyvének egyik bemutatóján Lévai Anikó köszöntőbeszédében hangzott el az alábbi pár mondat:
Olyan szerencsés vagyok, hogy jártam Zabolán, ahol Zsolna és a férje, Gergely családjuk támogatásával egy letűnt világot épít újjá. Jártam ott, és láttam, mennyi, de mennyi munka van már mögöttük és lesz még előttük. Egy élet is kevés hozzá.
A Lévai-közeli arisztokraták által létrehozott egyéb szervezeteknek is jutott közpénz, erről írtunk korábban is, bár ezek a juttatások csak néhány tízmilliós tételt tettek ki.
Főrangú hölgyekkel haknizik a miniszterelnök felesége a történelmi országrészekben
Az MNB Pageo Alapítványa 15 millió forinttal támogatta az első Orbán-kormány miniszterelnökségi szövegírója, Molnár-Bánffy Kata fb-elnökségével működő alapítványt. Két másik hozzá kötődő, Romániában bejegyzett civil szervezetet magyar állami érdekeltségek pénzelnek. Molnár-Bánffy és rokona, az erdélyi arisztokrata Ugron Zsolna a miniszterelnök feleségével, Lévai Anikóval hakniznak Erdélyben, és határainkon belül.
A Molnár-Bánffy Kata résztulajdonában álló Salt Communications Kft. nevű PR-cég is jól fut: 4 év alatt, 2017-re 45 millió forintról 217 millióra tornázta fel az árbevételét. Vannak és voltak állami munkáik is, gyártottak például augusztus 20-i ünnepi logót, bedolgoznak a nemzeti kastélyprogramba, honlapjukon pedig ezzel büszkélkednek:
„A Várkert Bazár minket bízott meg az arculati kézikönyvük elkészítésével, valamint az épület irányítótábláinak a megtervezésével. Emellett készítettünk a kiállításaikhoz arculatot, plakátot, illetve az évszakonként megjelenő programfüzetek is a mi kezünk nyomát viselik”. | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/31/tovabb-omlik-a-kozpenz-levai-aniko-erdelyi-baratainak-kastelyara/ | https://web.archive.org/web/20230128072247/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/31/tovabb-omlik-a-kozpenz-levai-aniko-erdelyi-baratainak-kastelyara/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabb-omlik-a-kozpenz-levai-aniko-erdelyi-baratainak-kastelyara | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-01-31 19:39:00 | [
"Lévai Anikó",
"Molnár-Bánffy Kata",
"Roy Chowdhury Aron Gregor",
"Ugron Zsolna"
] | [
"Bethlen Gábor Alap",
"Roy-Chowdhury-Mikes Alapítvány",
"Salt Communications Kft."
] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"PR",
"klientúra",
"kastély"
] | [] |
48,508 | Új üzletbe fogott Kósa Lajos 83 éves édesanyja | Gabonatermesztő céget alapított és az agráriumban terjeszkedik az a mezőgazdasági társaság, amely Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselőjének 83 éves édesanyja tulajdonában áll – vette észre a 24.hu. A frissen alapított mátészalkai Bászna Gabona Kft.-t tavaly év végén jegyezte be a Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága. | Gabonatermesztő céget alapított és az agráriumban terjeszkedik az a mezőgazdasági társaság, amely Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselőjének 83 éves édesanyja tulajdonában áll – vette észre a 24.hu. A frissen alapított mátészalkai Bászna Gabona Kft.-t tavaly év végén jegyezte be a Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága.
A társaság tulajdonosai közt van Kósa Lajosné sertéstenyésztő cége, annak két társtulajdonosa, illetve Kósa Lajos testvére, aki orvos.
Emlékezetes, hogy Kósa Lajos édesanyjának cége, a Méker Kft. 123 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrást nyert egy sertéstelepek korszerűsítését támogató pályázaton. A kormánypárti politikus minderről annyit mondott, hogy magánemberek magánügyleteiről nem nyilatkozik. Ugyanakkor hangsúlyozta:
Édesanyám nem strómanja senkinek sem.
Kósa édesanyjának cégéről tavaly novemberben azt írtuk meg, hogy a társaság három nagy értékű járművet lízingel, köztük egy éppen ugyanolyan motort (BMW K1600-as), amivel a Fidesz országgyűlési képviselője megjelent a kormánypárt 2017-es szeptemberi kihelyezett frakcióülésén. Az akár 9 millió forintos motor mellett a vállalkozás birtokában két BMW 530e iPerformance típusú, hibrid meghajtású felső-középkategóriás autó is van, amelyek ára elérheti a 25 millió forintot.
A BMW motorokkal kapcsolatos furcsa véletlenről szólva a kormánypárti képviselő azt mondta, pont annyi köze van a járműhöz, mint a MOL-elnök autójához.
Kiemelt kép: MTI / Varga György | https://24.hu/belfold/2019/01/31/uzlet-kosa-lajos-edesanyja-testvere-meker-sertestenyeszto-gabona/ | https://web.archive.org/web/20230529012908/https://24.hu/belfold/2019/01/31/uzlet-kosa-lajos-edesanyja-testvere-meker-sertestenyeszto-gabona/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-uzletbe-fogott-kosa-lajos-83-eves-edesanyja | 24.hu | hungarian-news | 2019-01-31 14:17:00 | [
"Kósa Lajos",
"Kósa Lajosné Bacskó Katalin"
] | [
"Bászna Gabona Kft."
] | [
"Mátészalka",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
48,511 | Kósa Lajos 82 éves anyjának sertéstenyésztő cége luxus BMW-ket lízingel | Egyre furcsábbak a pénzügyei annak a sertéstenyésztéssel foglalkozó társaságnak, amelynek felét Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselőjének 82 éves édesanyja vásárolta meg néhány éve. | Egyre furcsábbak a pénzügyei annak a sertéstenyésztéssel foglalkozó társaságnak, amelynek felét Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselőjének 82 éves édesanyja vásárolta meg néhány éve. A nemrég 123 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást is elnyerő Méker Kft. törzstőkéje a nyár végén egyszer csak 3 millióról 93 millió forintra nőtt. A nyilvános cégadatbázisban fellelhető dokumentumok szerint ez úgy történt, hogy a tulajdonosok – köztük a volt miniszter édesanyja – elengedték a korábbi befizetéseik visszafizetését, ezek mértékével nőtt az üzletrészük értéke.
A nyugdíjazása előtt védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozó Kósa Lajosné a dokumentumok alapján a 2015. augusztus 13-án befizetett 45 millió forintja visszafizetéséről mondott le.
Az továbbra sem világos, hogy miből lett milliomos a politikus édesanyja.
De ez még nem minden, a kérdések számát tovább szaporítja az, hogy a társaság három – a sertéstenyésztéssel nehezen összefüggésbe hozható – nagy értékű járművet is lízingel az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt.-től.
Ezek közül a legérdekesebb egy K1600-as típusú BMW motorkerékpár, amit a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint az idén április óta lízingel a Méker Kft. A motor ára újonnan körülbelül 7 millió forint, de extrákkal együtt a 9 milliót is meghaladhatja.
A jármű lízingelése nem csupán azért szokatlan, mert a motor nehezen illeszthető a disznótenyésztéssel foglalkozó cég profiljába, hanem azért is, mert köztudott, hogy Kósa Lajos a motorozás szerelmese, és egy ugyanilyen típusú motorral jelent meg a Fidesz 2017. szeptemberi kihelyezett frakcióülésén Velencén (ez látható nyitóképünkön). Akkor a politikus vagyonnyilatkozatában két BMW motor szerepelt, ám egyik sem a képen látható típus volt, ezért a 444.hu megkérdezte a Fidesz sajtóosztályát a járműről. Azt a választ kapták:
Kósa Lajos frakcióvezető egy 4 éves, használt motorral érkezett a kihelyezett frakcióülésre, amelyet egy barátjától kipróbálásra kapott kölcsön. Amennyiben a motor beváltja a hozzá fűzött reményeket, az sem kizárt, hogy a későbbiekben meg is vásárolja.
Idei vagyonnyilatkozata alapján Kósa Lajos nem vásárolta meg a motort. Viszont egy éppen ugyanolyan kétkerekű került az édesanyja cégének birtokába.
A BMW motor mellett a Méker Kft. két BMW 530e iPerformance típusú, hibrid meghajtású felső-középkategóriás autót is lízingel. Ennek
a járműnek az alapára nagyjából 17 millió forint, ám különböző extrákkal akár 25 millió forintba is kerülhet.
A nyilvánosan elérhető adatok pedig arra utalnak, hogy nem az alapmodellt választotta Kósa Lajos édesanyjának cége. Mindkét autó metálfényezésű, automataváltós és 248 lóerős motorral van szerelve, továbbá exkluzív bőrüléseket választottak hozzájuk.
Természetesen édesanyja cégügyeivel és a lízingelt járművekkel kapcsolatban megkerestük Kósa Lajost, illetve a Fidesz sajtóosztályát is. Az alábbi kérdéseket tettük fel a politikusnak:
Van-e tudomása arról, hogy édesanyjának miként állt rendelkezésére 45 millió forint 2015-ben?
Van-e tudomása arról, hogy a járműveket kik használják, és milyen jogcímen?
Mit gondol, egy sertéstenyésztéssel foglalkozó cégnek miért van szüksége luxusjárművekre?
Használta-e a motorkerékpárt, ha igen, hova utazott vele?
Kósa Lajos a Fidesz sajtóosztályán keresztül kérdéseinkre mindössze annyit reagált:
A MÉKER Befektetési és Tanácsadó Kft. magánszemélyek tulajdonában álló vállalkozás, minden felvilágosításért forduljon a cég ügyvezetőjéhez. További jó munkát kívánok!
Megfogadtuk a politikus tanácsát, és a cégnek is elküldtük kérdéseinket. A társaság ügyvezetője, Szilágyi Gábor válaszolt megkeresésünkre, de kikerülte azt a kérdést, hogy Kósa Lajos édesanyjának honnan állt rendelkezésére 45 millió forint. Mint ahogyan arra sem válaszolt, hogy egy sertéstenyésztéssel foglalkozó cégnek miért van szüksége luxusjárművekre. Mindössze annyit közölt:
Az Ön által feltett kérdésekkel kapcsolatban azt tudom válaszolni, hogy a Társaságunk gépjárműveit Kósa Lajos nem használta, nem használja és nem is használhatja, mivel nem áll semmilyen kapcsolatban a Méker kft.-vel.
Kósa neve már korábban összefüggésbe került az édesanyja cégügyeivel és a százmilliós brüsszeli támogatással, ám az ezt firtató kérdésekre csak annyit mondott:
édesanyám nem strómanja senkinek sem.
Arra sem adott érdemi magyarázatot a politikus, hogy felesége, Porkoláb Gyöngyi hatmillió forintért szerezte meg a Tócó-Pece Kft-t, amelynek 2016-os beszámolója szerint 140 millió forintos vagyona volt. A céget Kósa régi ismerőse, Fiák István alapította, tőkésítette fel és adta el. Akkor Kósa úgy érvelt:
A 2018-as választási kampányban derült ki, hogy egy csengeri illetőségű nő megkereste Kósát, és a képviselőre bízta az állítólagos, 1300 milliárd forintos örökségét, hogy a politikus vegyen belőle állampapírt. Ezért cserébe papíron az akkor tárca nélküli miniszter feleségének ajándékozott 2,6 millió eurót, akkori árfolyamon több mint 800 millió forintot. Annak nincs nyoma, hogy Porkoláb Gyöngyi kapott volna pénzt, de az ajándékozás minden mozzanatáról készült közokirat.
Kiemelt kép: Kósa Lajos érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség kihelyezett ülésére egy velencei szállodához 2017. szeptember 13-án. (MTI / Máthé Zoltán) | https://24.hu/kozelet/2018/11/06/kosa-lajos-anyja-nem-stroman-bmw-motor-lizing-meker-kft/ | https://web.archive.org/web/20220705190008/https://24.hu/kozelet/2018/11/06/kosa-lajos-anyja-nem-stroman-bmw-motor-lizing-meker-kft/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kosa-lajos-82-eves-anyjanak-sertestenyeszto-cege-luxus-bmw-ket-lizingel-2 | 24.hu | hungarian-news | 2018-11-06 06:02:00 | [
"Kósa Lajos",
"Kósa Lajosné Bacskó Katalin"
] | [
"Méker Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"strómanok"
] | [] |
48,512 | Költségvetési csalás miatt vádat emelt az ügyészség Czeglédy Csaba ellen | Czeglédy Csaba és 20 társa ellen hivatalosan is vádat emelt a Csongrád Megyei Főügyészség. Az ügyészség honlapján közzétett közlemény szerint „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt” történt a vádemelés. „A vádirat szerint dr. Czeglédy Csaba, mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője a 2011. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése általános forgalmi adó adónemben, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt” – írja a közlemény. A dokumentum 6 milliárd 215 millió 705 ezer forint értékű vagyoni kár keletkezéséről ír, ennyivel kurtíthatta meg a magyar államot a bírósági bizonyítás előtt álló állítólagos bűncselekmény. | Czeglédy Csaba és 20 társa ellen hivatalosan is vádat emelt a Csongrád Megyei Főügyészség. Az ügyészség honlapján közzétett közlemény szerint „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt” történt a vádemelés.
„A vádirat szerint dr. Czeglédy Csaba, mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője a 2011. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése általános forgalmi adó adónemben, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt” – írja a közlemény.
A vádhatóság szerint Czeglédyék 2011 és 2017 között közvetített diákmunkaerőt multinacionális vállalatoknak.
„Az ehhez kapcsolódó közterhek megfizetésének elkerülése céljából dr. Czeglédy Csaba iránymutatásai alapján létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelynek alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén ténylegesen gazdasági tevékenységet nem, csak átszámlázást végző gazdasági társaságok, míg a legfelső szintjén a Humán Operátor Zrt. állt. A bűnszervezet által folytatott módszer szerint a döntően diákmunka közvetítéshez kapcsolódóan az általános forgalmi adót az iskolaszövetkezetek az egyes esetekben bevallották az adó megfizetésének szándéka nélkül, más esetekben az ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget” – közölte az ügyészség.
A vádirat arra is kitér, hogy Czeglédy a bűnszervezet egy részét közvetlenül, másik részét pedig közvetítőkön – például „az iskolaszövetkezetek elnöki tisztségét betöltő strómanok”-on – keresztül irányíthatta.
A dokumentum 6 milliárd 215 millió 705 ezer forint értékű vagyoni kár keletkezéséről ír, ennyivel kurtíthatta meg a magyar államot a bírósági bizonyítás előtt álló állítólagos bűncselekmény.
Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt színeiben szombathelyi önkormányzati képviselőként tevékenykedő Czeglédyt 2017 júniusában vették őrizetbe a pénzügyőrök, tavaly márciusban, miután független országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, másfél napra szabadlábra helyezték a férfit, de gyorsan fel is függesztették mentelmi jogát, így újra előzetesbe kellett vonulnia. Másfél évnyi előzetes után a férfi december közepén házi őrizetbe került át.
Mivel Czeglédy az MSZP és a DK környékén is megfordult, a kormány és médiumai a kezdettől fogva kiemelt figyelemmel kezelik az ügyet. Még 2017-ben az Origo ezret is meghaladó diákkárosultról beszélt, ám a bíróság ezt később helyreigazíttatta ezt. Ettől függetlenül a cikkben szereplő álhírekre alapozva a kormánytöbbség parlamenti határozatot is elfogadott az ügyben, majd később a kormány rendeletet írt a Czeglédy-ügy kárrendezéséről.
Az ügyben Gyurcsány Ferenc feleségét, Dobrev Klárát is kihallgatták tanúként, amiért cégei több alkalommal kölcsönt adtak Czeglédy-cégeinek. A kihallgatás után Dobrev nyilvánosságra hozta a jegyzőkönyvet, és kijelentette: azt nem tudja eldönteni Czeglédy bűnös-e vagy sem, de nevetségesnek tartja a saját magával szembeni eljárást. Kifogásolta, hogy a kormánypárti sajtóban előbb jelent meg, hogy őt befogják idézni kihallgatásra, mint hogy ő maga tudott volna róla. | https://merce.hu/2019/02/04/koltsegvetesi-csalas-miatt-vadat-emelt-az-ugyeszseg-czegledy-csaba-ellen/ | https://web.archive.org/web/20220818141731/https://merce.hu/2019/02/04/koltsegvetesi-csalas-miatt-vadat-emelt-az-ugyeszseg-czegledy-csaba-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koltsegvetesi-csalas-miatt-vadat-emelt-az-ugyeszseg-czegledy-csaba-ellen | Mérce | hungarian-news | 2019-02-04 12:31:39 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"foglalkoztatás",
"rágalmazás / becsületsértés",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
48,513 | Csak azt mondtam, te kurva okos vagy Exkluzív részletek Gyárfás Tamás és Portik beszélgetéseiből | Több olyan hangfelvétel leiratát szereztük meg, amelyek Gyárfás Tamás és Portik Tamás kétezres években rögzített beszélgetéseit tartalmazzák. Noha a leiratok arról árulkodnak, hogy az úszószövetség egykori elnökét a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt elítélt bűnöző szorongatta, de csak következtetni lehet arra, hogy ez Fenyő János meggyilkolásával függött össze. Mire építik a rendőrök a gyanújukat, és mivel magyarázza az ártatlanságát hangsúlyozó Gyárfás a Portikkal való kapcsolatát? Ezt próbáltuk kibogozni a megszerzett dokumentumok alapján. | Honnan veszed, hogy én veled ujjat akarok húzni, baszd meg? Hát én meg vagyok őrülve?!
– kérdezte hitetlenkedve Gyárfás Tamás attól a Portik Tamástól, akivel időnként találkoztak, és sétálgatva, esetleg kocsiban ülve beszélgettek. Gyárfás nem értette, Portik miért őt sejti egy olyan APEH-ellenőrzés hátterében, amit az adóhivatal az érdekeltségébe tartozó éttermében tartott.
De minek? Mit tudok csinálni azon kívül, hogy bemegyek a rendőrségre, és megmondom a rendőröknek, hogy te voltál az, aki ott azt csinálta. És akkor kezdődik a játék
– jegyezte meg Gyárfás, mire Portik felhúzta magát, és fenyegető stílusra váltva így szólt hozzá:
Hát akkor te...kinyírlak! Kinyírlak! Én el fogok kezdeni arról akkor beszélgetni, amiről egyértelmű, hogy csak te tudhatsz ilyet.
Mindez egy részlet azokból az Index által megszerzett leiratokból, amelyek a kilencvenes évek alvilágának prominens figurája, Portik Tamás és az egykor a Nap TV tulajdonosaként ismertté vált médiavállalkozó, Gyárfás Tamás között lezajlott beszélgetésekről készültek valamikor a kétezres években. A beszélgetéseket – nem túl jó minőségben – a mindenhova diktafonnal járkáló és mások titkait már-már betegesen fürkésző Portik rögzítette titokban. Jórészt ezen felvételek tartalma miatt lett gyanúsított Gyárfás Tamás a Fenyő-gyilkosság ügyében.
Arról, hogy kicsoda Portik, már többször írtunk, így most csak röviden foglalnánk össze: a kilencvenes évek közepén ő a legnagyobb olajos bűnszervezethez, a részben egykori betörők által alapított Energolhoz tartozott, egy időben körözték is, de 2003-tól már nem folyt ellene eljárás, bűnei elévültek. Ennek ellenére a rendőrség és az alvilág is a szervezett bűnözés egyik ismert figurájaként tartotta nyilván a kétezres években is. Az már bebizonyosodott, hogy az Energol biztonsági főnökeként végső soron Portiknak dolgozott az a Jozef Roháč szlovák bérgyilkos is, akit jogerősen elítéltek Fenyő János meggyilkolása miatt. Roháč ugyanakkor tagadja, hogy ő ölte volna meg a médiamágnást.
Még mielőtt rátérnénk néhány Portik és Gyárfás között zajló beszélgetés tartalmára, érdemes kitérni arra is, mit nem tudunk a hangfelvételekkel kapcsolatban:
Nem tudjuk, hogy egyes hangfelvételek pontosan mikor készülhettek, csak annyi bizonyos, hogy a Fenyő János halála utáni időszakban. A beszélgetések alapján a 2003 és 2009 közötti időszakról lehet leginkább szó.
Nem tudjuk biztosan, hogy Portik és Gyárfás miért és hányszor találkozott egymással a kétezres években. Gyárfás azt állítja, nem emlékszik már erre. Nyilatkozataiból úgy tűnik, tartott Portiktól, és ezért nem merte „kikosarazni” a találkozókat, ugyanakkor más nyilatkozataiban azzal is magyarázta ezt, hogy az Energol egykori marketingigazgatójával hosszú ideig „korrekt” viszonya volt, élvezte a gyors észjárású férfi társaságát.
Azt sem tudjuk, hogy pontosan mennyi és milyen tartalmú Portik-felvétel került a rendőrség birtokába. Azt viszont igen, hogy a nyomozók olyan beszélgetések leiratával szembesítették eddig Gyárfást, amiket Portik Fenyő János meggyilkolása után rögzített.
Az időnek a bizonyítás szempontjából van jelentősége, mert egy gyilkosságot megrendelni, arra felbujtani valakit csak a gyilkosság előtt lehetséges. Ennek ellenére évekkel később rögzített beszélgetések is lehetnek erős bizonyítékok egy ilyen ügyben, feltéve, ha azokból egyértelműen kiderül, hogy mi is történt évekkel korábban. Ám azok a leiratok, amelyekkel eddig szembesítették Gyárfást, közös titkokról, furcsa viszonyról árulkodnak.
A leiratokban ugyanis – amelyek egy részével a birtokunkba került rendőrségi jegyzőkönyvek szerint már szembesítették is Gyárfást – nincs egyetlen olyan elejtett mondat sem, ami bizonyítaná, hogy az úszószövetség egykori elnöke és a Nap TV volt tulajdonosa adott volna utasítást Fenyő meggyilkolására. Ráadásul Gyárfás magabiztosnak tűnik abban is, hogy ilyen tartalmú hangfelvételt a rendőrök nem fognak találni, merthogy ő erre soha nem adott utasítást.
Valamelyikünk ebbe belebukik
Gyárfásból mégis okkal lett gyanúsított. Bőven akadnak ugyanis a hangfelvételek között olyan részletek, amelyek arra utalnak, hogy Portik valamivel szorongatta, sőt, zsarolta őt. És olyan részleteket is találni, amelyekből arra lehet következtetni, hogy Portik és Gyárfás is vesztese lehetett volna annak, ha bármelyikük a rendőrségre megy. Mintha mindketten tudtak volna ezt-azt a másikról. Csak éppen az nem derül ki, mi volt a kötőeleme ennek a furcsa, „húzd meg, ereszd meg" típusú kapcsolatnak.
Gyárfás eddigi nyilatkozatai szerint neki köze nincs a gyilkossághoz. Szerinte Portik csak azzal fenyegette őt hol burkoltan, hol pedig kevésbé burkoltan, hogy a Fenyő-gyilkossággal már amúgy is hírbe hozott üzletembert befeketíti, besározza a rendőrök előtt, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretné.
Csakhogy a kettejük között párbeszédek egyes részleteiből néha kitűnik, hogy nemcsak általánosságban beszélnek a múltról, hanem összeköti őket valamilyen közös ügy. Úgy tudjuk, Gyárfás egyetlen olyan ügyet említett a rendőrségnek, amiben Portik felajánlotta neki a segítségét, ő pedig lényegében elfogadta azt. Eszerint Portik vállalta, utánanéz, van-e Kaposváron rendőrségi kapcsolata, merthogy 1996 környékén abban a somogyi városban folyt a Nap TV tulajdonosa ellen egy büntetőeljárás adócsalás miatt.
Tény, hogy a kaposvári büntetőeljárás, amiről a Fenyő János tulajdonában álló Népszava rendszeresen tudósított, nagyon rosszul jött Gyárfásnak, noha a végén felmentették. Ő most azzal védekezik, hogy Portik kizárólag ebben a kaposvári ügyben ajánlotta fel neki a segítségét, de ez a segítség is elmaradt, miután kiderült, Portiknak nincsenek kaposvári kapcsolatai. Gyárfás ezzel a kaposvári sztorival magyarázta a rendőröknek, hogy évekkel később Portik miért akarta kimondatni vele, hogy ő, mármint Gyárfás volt az, aki „szarban volt" és segítségért fordult hozzá.
Gyárfás narratívája szerint tehát Portik nem a gyilkosságról, hanem a kaposvári ügyről beszélt neki, de szándékosan úgy csűrte-csavarta a beszélgetést, hogy mást, így a Fenyő-ügyet is bele lehessen látni. Mivel a leiratokban kétértelműen vagy virágnyelven fogalmaznak mindketten, ezért azt, hogy konkrétan miről csevegtek, Portik tudná megerősíteni vagy megcáfolni, ám a Prisztás József meggyilkolása és az Aranykéz utcai robbantás miatt hosszú évekre elítélt férfi jelenleg a szegedi Csillag börtönben ül, és ügyvédei szerint nem igazán kommunikál senkivel.
Te széttártad... és én nem tiltakoztam
A birtokunkba került jegyzőkönyvek szerint a nyomozók arra is kíváncsiak, hogy a kaposvári ügyön kívül Portik ajánlott-e más ügyben is segítséget Gyárfásnak. Van ugyanis a rendőrség birtokában egy olyan hanganyag, ami arról szól, hogy annak idején, amikor a kaposvári ügyben kiderült, hogy Portiknak nincs rendőrségi kapcsolata a városban, a bűnöző mutatott valamit Gyárfásnak és megkérdezte, mi lenne ha így oldanák meg, mire Gyárfás „nem tiltakozott".
Csakhogy ebből a beszélgetésből sem derül ki, hogy Portik mit mutogathatott anno. A rendőrök gyanúja szerint ez már Fenyő meggyilkolására vonatkozhatott, Gyárfás szerint viszont ez is a kaposvári üggyel volt kapcsolatos. Gyárfás magyarázata szerint Portik a kezével a pénzre utalt, arra, hogy mivel nincsenek ott rendőrségi kapcsolatai, így azt esetleg pénzzel lehetne megoldani. Gyárfás legfőbb érve, hogy már jóval Fenyő halála előtt rendeződött az a konfliktus, ami kettejük között volt, a Vico Rt. elnöke nem tudta megszerezni a Nap TV-t, így tehát nem állt érdekében a meggyilkolása.
Egy emberölési ügyekben jártas nyomozó szerint azonban az, hogy papíron rendeződtek a konfliktusok, nem jelenti a harag múlását vagy azt, hogy Fenyő később ne jelenthetett volna veszélyt Gyárfás gazdasági érdekeltségeire – és valószínűleg így gondolják azok a rendőrök is, akik Gyárfást meggyanúsították. De ha sikerülne is a rendőröknek bizonyítaniuk, hogy Portik a mutogatásával arra utalt, hogy akár meg is lehetne öletni Fenyőt, Gyárfás pedig ezt úgymond tudomásul vette, akkor sem feltétlenül állna meg a felbujtásos vád az úszószövetség egykori elnökével szemben. Önmagában ugyanis az, hogy valaki esetleg tudomást szerez egy tervezett gyilkosságról, vagy tudomásul veszi azt, nem meríti ki a felbujtást.
Szorongatott helyzetben
A felvételek tartalma alapján egyelőre csak annyi bizonyos, hogy Portik időnként megszorongatta Gyárfást, hogy így jusson előnyökhöz. Gyárfás a szorongatást ugyan már elismeri, azt azonban tagadja, hogy Portik, aki az ő kapcsolatrendszerét és befolyását szerinte túlértékelte, bármit is elért volna rajta keresztül. Az sem világos, ha időnként Portik szorongatta Gyárfást, akkor utóbbi miért vallotta a rendőrségen, hogy egészen addig, amíg ki nem derült számára, hogy a férfi rögzíti a beszélgetést, „korrekt" volt a kapcsolatuk.
A beszélgetések alapján tényleg úgy tűnik, Portik nem pénzt, hanem Gyárfás kapcsolati tőkéjét akarta használni. Ez életszerű is annak fényében, hogy a sokáig teljes illegalitásban élő egykori olajos bűnöző a kétezres évek közepén valóban aggódhatott azon, hogy a kilencvenes évek gyilkossági ügyei miatt előveszi őt a rendőrség. Ezért kereshette a felsőbb körök, politikai vezetők, mi több, a titkosszolgálat védelmét is, utóbbira bizonyíték a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori vezetőjével, Laborc Sándorral való kapcsolatfelvétele. Ez megmagyarázná azt is, miért akarta, hogy Gyárfás hozza őt össze az akkoriban regnáló Gyurcsány Ferenccel. (Amit Gyárfás állítása szerint nem teljesített.)
Ahhoz, hogy megértsük Portik kétezres évekbeli helyzetét, nem árt tudni: miután 2003-ban elévült az ügye, ő továbbra is élte tovább rejtőzködő életét, miközben egyre több jel utal arra, hogy a bujkálás ideje alatt erősen megfogyatkoztak anyagi tartalékai. 2003 után ugyan megpróbált pozíciókat szerezni az éjszakai életben, de információnk szerint ez már nemigen sikerült neki, egykori társaival pedig csúnyán összeveszett. Információnk szerint 2007 tavaszán már ő maga ballagott be a Nemzeti Nyomozó Irodába, hogy egykori mentorát, az Energol-vezér Drobilich Gábort félreállítsa. Ez azonban nem sikerült, pedig máskor is próbálkozott hasonlóval. Mindez persze azt is jelzi, hogy ha voltak is hatósági kapcsolatai, ezeket az egykori társa ellen nem tudta eredményesen bevetni.
A Gyárfással folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy nemcsak Gyurcsány, de egy, a szervezett bűnözéssel foglalkozó rendőri vezető felé is megpróbált kapcsolatot építeni a kétezres években. Ám a rendőri vezető neve is úgy kerül szóba, mint akivel Portik már nem tud kapcsolatba lépni, pedig régen tudott. Ez azért is érdekes, mert korábban ez a rendőr éppen Kaposváron dolgozott. Egyik beszélgetés során pedig szóba hozta a Torgyán József volt kisgazda vezető lakásánál 1998 márciusában elkövetett robbantást, arra utalva, hogy azt az akkor ellenzéki politikus maga rendelte volna meg, így érve el sajnálatot és annak hangoztatását, mennyire rossz a közbiztonság. (Ez az 1998-as választási kampány idején történt, nemcsak Torgyánnál, más ellenzékinél is robbant bomba.)
Az, hogy Portik mindenféle nevekkel dobálózik, megszokott, Laborc Sándorral való találkozásakor is bőszen dicsekedett kapcsolataival. Gyárfást arra is megkérte, hogy az ország egyik leggazdagabb emberével, egy tekintélyes és befolyásos bankárral hozza őt össze, akivel állítása szerint ismerik egymást, mert az olajos ügyletekre több százmillió forint kölcsönt is adott neki. Utóbbi állítás erősen életszerűtlennek tűnik, ráadásul a felvételen Portik mintha előre menekülne. Gyárfásnak azt fejtegeti, hogy ez a bankár most már biztos eljátszaná, hogy nem ismeri őt, ami egy jó taktika arra az esetre, ha ezt a kapcsolatot a bűnöző csak kitalálta.
Ám a Fenyő-ügy szempontjából lényegtelen, hogy Portik kikre hivatkozott és merre akart kapcsolatokat építeni. Egy dolog számít egy ilyen büntetőeljárásban: van-e köze Fenyő halálához neki és Gyárfásnak, s mindezt be lehet-e bizonyítani a bíróságon? Erre lehetne megfejtés, ha tudnánk, mivel tartotta sakkban Gyárfást. Csak azzal, hogy besározza őt? Vagy ennél többről volt szó? Pontosan ez az, ami nem derül ki a beszélgetéseikből, legalábbis azokból, amelyeket az Index megszerzett. Ettől függetlenül lehetnek olyan bizonyítékok a rendőrség kezében, amelyekből mindez egyértelműen kiderül, csak taktikai okokból még nem tárták fel minden ütőkártyájukat.
Mert azt hitted, rád hívom a rendőrséget
A beszélgetéseket olvasva az is felmerül, kell-e valakinek aggódnia a rendőrség miatt, ha amúgy nincs vaj a füle mögött. Az egyik felvételen Portik például azzal fenyegeti Gyárfást, hogy bemegy a rendőrségre. „Az, hogy valaki, ha bemegy... és ez megoldás, akkor nem tudok mit csinálni, felteszem a kezem" – reagál erre Gyárfás, mire Portik láthatóan visszakozik. „Na!" – mondja, Gyárfás pedig arra kéri, hogy ne menjen be a rendőrségre.
Az a legbiztosabb, hogy egyikünknek sem jó, ha mi elkezdünk háborúzni
– magyarázta Portiknak a Nap TV feje, mire a bűnöző azt felelte: tudja, hogy Gyárfás kvalifikáltabb, jobb kapcsolatrendszere van, de nem bírja úgy a börtönt, mint ő.
De én bírom a börtönt, intézetben nőttem fel
– tette hozzá Portik. Ez egyébként egy érdekes megjegyzés Portiktól. Ügyvédei szerint ugyanis Portik megtört, megzuhant a börtönben, szinte katatón állapotban van, akit nem érdekel már a külvilág. Vagy mindez csak színjáték lenne? Ez azért sem mindegy, mert a Gyárfás zsarolásával megbízott emberek 2017 nyarán Portik élettársától kapták meg azt a felvételt, amivel az úszószövetség akkori elnökét elkezdték zsarolni.
Az is érdekes, hogy Gyárfásban mikor tudatosult, hogy Portik rögzíti a beszélgetéseket. A beszélgetések között találtunk olyan részletet is, ami alapján úgy tűnik, Portik már korábban utalt arra Gyárfásnak, hogy másokról és róla is őriz hangfelvételeket.
Ha a sajtónak tett nyilatkozatait és a rendőrségen tett, birtokunkba került vallomásait nézzük, akkor Gyárfásnak többféle magyarázata is van arra, miért nem akarta, hogy Portik a rendőrségre menjen.
Gyárfás azt állítja, a Fenyő-ügy egykori nyomozója, Kovács Lajos olyannyira ellene hergelte a közvéleményt, hogy ezt mindenféle bűnözők kihasználták. Köztük Portik is. Emiatt nem bízott a rendőrökben.
Portik azért tudta megszorongatni, mert időnként azt lebegtette, hogy ha bemegy a rendőrségre, akkor rá tudja verni a gyilkosságot, függetlenül attól, hogy neki ahhoz semmi köze.
Gyárfás másik sokat hangoztatott érve, hogy Portik manipulálta és a beszélgetéseket is szándékosan úgy alakította, hogy szóba kerüljön a Fenyő-ügy. Majd olyan mondatokat próbált kimondatni vele, amivel később akár kompromittálhatja. E narratíva szerint tehát Portik egy olyan ravasz, minden hájjal megkent ember, aki úgy manipulálta a beszélgetéseket, amivel csőbe húzta Gyárfást.
Bár a beszélgetések valóban sokat sejtetőek, a rendőrségnek bizonyítékokra van szüksége. A Nap TV egykori tulajdonosa, aki jelenleg még csak gyanúsított, akkor lenne igazán szorult helyzetben, ha a Fenyő-gyilkosságért már elítélt Jozef Roháč vagy a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt elítélt Portik Tamás terhelő vallomást tenne rá. Vagy ha előkerülne, esetleg már a rendőrség birtokában van egy olyan felvétel, amely egyértelműen bizonyítja, hogy ő adott utasítást Fenyő meggyilkolására.
Ha viszont kizárólag ezek és ehhez hasonló tartalmú felvételek állnak a hatóságok rendelkezésére, akkor a vád, miszerint Gyárfás volt a felbujtó, nem áll majd túl erős lábakon. Ebben az esetben a vádat valószínűleg annak a K. Györgyinek a vallomására alapozzák majd, aki korábban több leszámolásos ügyben védett tanúként szerepelt. A Kisbandi egykori „titkárnőjeként" ismert nő, aki évekig Portik mellett is dolgozott, egy vallomásában azt állította, hogy jelen volt a Művészinas étteremben, amikor Portik kijelentette: megöleti Fenyőt. A nő vallomása szerint ekkor az étteremben tartózkodó Gyárfás azt mondta, hogy Portik ezzel neki is nagy szívességet tenne. Gyárfás azonban tagadja, hogy valaha is járt volna a Művészinasban. Ráadásul K. Györgyi korábbi vallomásaiban is bőven akadtak ellentmondások, így kérdéses, mennyire tartja a bíróság szavahihetőnek ebben az ügyben.
K. Györgyi állítása mellett még Tasnádi Péter nyilatkozatát is felhasználhatják a nyomozók, a kilencvenes évek „sztármaffiózója" ugyanis azt vallotta és mondta: Gyárfás megbízta őt Fenyő megölésével. Ám ő ahelyett, hogy ennek eleget tett volna, csak lehúzta pénzzel a Nap Tv tulajdonosát. Tasnádi ezzel a kijelentéssel ugyanakkor nem csak vádol, véd is, mivel azt is bizonygatja, szerinte Gyárfás nem fizetett volna neki Fenyő halála után, ha tudja, hogy végül más ölette meg a Vico Rt. elnökét. Ennek ellenére a vallomásnak az a része, hogy egyáltalán megbízást adott a gyilkosságra, nem éppen Gyárfás védekezési pozícióját erősíti.
Borítókép: Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnök, médiavállalkozó távozik tárgyalása után a Budai Központi Kerületi Bíróság épületéből 2018. április 20-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd | https://index.hu/belfold/2019/02/04/portik_gyarfas_hangfelvetel/ | https://web.archive.org/web/20190204114042/https://index.hu/belfold/2019/02/04/portik_gyarfas_hangfelvetel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-azt-mondtam-te-kurva-okos-vagy-exkluziv-reszletek-gyarfas-tamas-es-portik-beszelgeteseibol | Index | hungarian-news | 2019-02-04 13:10:31 | [
"Fenyő János",
"Gyárfás Tamás",
"Portik Tamás"
] | [] | [] | [
"zsarolás",
"maffia"
] | [] |
48,514 | Ítéletet hirdettek a vörösiszap-perben: tíz ember bűnös, ötöt felmentettek | Tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki a Győri Törvényszék. | Győri Törvényszék;vörösiszap-per;
2019-02-04 13:35:04
Ítéletet hirdettek a vörösiszap-perben: tíz ember bűnös, ötöt felmentettek
Tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki a Győri Törvényszék.
Tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék hétfőn. Öt vádlottat felmentettek.
Az I. rendű vádlott, B. Zoltán cégvezetőt 2 év hat hónap, fogházban letöltendő, a 2. rendű vádlott, D. József műszaki szolgáltatási igazgató 2 év, fogházban letöltendő, a 3. rendű vádlott, F. Józsefné laboratóriumi és környezetvédelmi vezető, a 4. rendű vádlott, Sz. Tibor diszpécser, az 5. rendű vádlott, G. József hidrátgyártás-üzemvezető, a 6. rendű vádlott P. Ferenc vörösüzemi területfelelős, a 8. rendű vádlott L. László hidrátgyártás-termelési vezető és a 14. rendű vádlott, P. Sándor szivattyú kezelő 1 év, két évre felfüggesztett büntetést kapott. Egy-egy vádlott pénzbüntetést, illetve megrovást kapott, ötöt felmentettek.
A Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
Az ügyben 2012 januárjában tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat. A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement.
A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárás lefolytatására kötelezte az első fokot. A hatályon kívül helyező határozat indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért megismételt eljárásra van szükség.
Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást. A Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, hogy nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben és nincs kizárva a megismételt eljárásból. A megismételt eljárás 2017. december 11-én kezdődött.
Reagáltak az ellenzéki pártok
A bíróság mai döntése után az LMP parlamenti frakciója nevében Schmuck Erzsébet, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága elnöke juttatott el közleményt azt MTI-hez, amelyben az áll, "tíz ember halt meg, több mint százötvenen szenvedtek súlyos sérülést, több tízmilliárd forintnyi környezeti kár keletkezett, a térség lakossága most is nyögi a tragédia pszichés, környezetegészségügyi és gazdasági következményeit. A kormány pedig máig úgy tesz, mintha nem történt volna semmi." A pártot megdöbbent, hogy " a kormány részéről mindmáig elmaradt a nagy környezeti kockázatú ipari létesítmények teljes körű felmérése". Az LMP politikusa ráadásul hozzáteszi, | https://nepszava.hu/3024203_iteletet-hirdettek-a-vorosiszap-perben-tiz-ember-bunos-otot-felmentettek | https://web.archive.org/web/20220816124015/https://nepszava.hu/3024203_iteletet-hirdettek-a-vorosiszap-perben-tiz-ember-bunos-otot-felmentettek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/iteletet-hirdettek-a-vorosiszap-perben-tiz-ember-bunos-otot-felmentettek | Népszava | hungarian-news | 2019-02-04 17:13:35 | [] | [
"MAL Magyar Alumínium Zrt."
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"kártalanítás",
"környezetkárosítás"
] | [] |
48,515 | Vádat emelt az ügyészség Czeglédy Csaba ellen | Vádat emelt Czeglédy Csaba és húsz társa ellen hétfőn a Csongrád Megyei Főügyészség; a vád szerint több mint hatmilliárd forint adót csaltak el. | Vádat emelt Czeglédy Csaba és húsz társa ellen hétfőn a Csongrád Megyei Főügyészség; a vád szerint több mint hatmilliárd forint adót csaltak el.
A főügyészség a bűnszervezet működésében való közreműködésük szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, illetve hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat a vádlottakkal szemben. Czeglédy Csabát és két társát a Humán Operátor Zrt. működésével összefüggésben elkövetett gazdasági csalás bűntettével is vádolják.
A vád szerint Czeglédy Csaba mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője 2011-től egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja az volt, hogy csökkentsék a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségét, és mentesüljenek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól.
Multiknak közvetítettek diákmunkaerőt
A bűnszervezet működése során több magyarországi multinacionális vállalatnak, vállalkozásnak közvetített diákmunkaerőt 2011 és 2017 között. A közterhek megfizetésének elkerülése céljából, Czeglédy Csaba iránymutatásai alapján létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelynek alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén ténylegesen gazdasági tevékenységet nem, csak átszámlázást végző gazdasági társaságok, míg a legfelső szintjén a Humán Operátor Zrt. állt.
Az általános forgalmi adót az iskolaszövetkezetek az egyes esetekben bevallották az adó megfizetésének szándéka nélkül, más esetekben az ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget. Ugyanígy jártak el az iskolaszövetkezetek a diákok foglalkoztatása utáni más közterhek, így jellemzően az szja-val kapcsolatos adóbevallási és adófizetési kötelezettség teljesítése során is.
Hatmilliárdos kárt okoztak az államnak
A főügyészség közölte: Czeglédy Csaba a bűnszervezet egy részét közvetlenül, míg más részét közvetítőkön keresztül irányította, az iskolaszövetkezetek elnöki tisztségét betöltő strómanoktól át egészen a Humán Operátor Zrt. alkalmazásában álló vagy a részvénytársaságban más vezetői tisztséget betöltő vádlottakig.
A bűnszervezet működtetésében a vádirat szerint huszonegy ember vett részt, nyolc iskolaszövetkezet, két korlátolt felelősségű társaság és egy részvénytársaság keretében. 2011 és 2017 között az általános forgalmi adót nézve 3 milliárd 254 millió 729 ezer, míg egyéb adók és járulékok tekintetében 2 milliárd 960 millió 976 ezer forint, azaz összesen 6 milliárd 215 millió 705 ezer forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
A főügyészség kilenc terhelttel egyezséget kötött a bűnösség beismeréséről és annak következményeiről, vagyis a velük szemben alkalmazandó büntetésről. A vádiratban indítványozták, hogy a bíróság a megállapodást hagyja jóvá és az érintettekkel szemben az egyezségben meghatározott mértékű büntetést szabja ki az előkészítő ülésén.
Czeglédy bűnügyi felügyelet alatt
Czeglédy Csaba jelenleg bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, a többi vádlott szabadlábon védekezik. A vádiratot a Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Törvényszékre nyújtotta be, figyelemmel arra, hogy egyes bűncselekményeket ennek a bíróságnak az illetékességi területén követtek el.
Czeglédy Csabát 2017 júniusában vették őrizetbe a pénzügyőrök, majd előzetes letartóztatásba került. Tavaly március 1-jén, miután független országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, és így mentelmi jog illette meg, elhagyhatta a börtönt. Másfél nap múlva, mentelmi jogának felfüggesztése után egy másik bűncselekmény - gazdasági csalás - gyanúja miatt újra őrizetbe vették.
A Szegedi Törvényszék tavaly decemberben megszüntette a letartóztatását és elrendelte a bűnügyi felügyeletét. Tartózkodási helyéül szombathelyi otthonát jelölték ki, mozgását - a bíróság akkori tájékoztatása szerint - technikai eszközzel felügyelik, lakóhelyét csak bizonyos esetekben - például orvosi kezelésre - hagyhatja el.
Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő volt, de mandátuma - miután egy évig nem vett részt a közgyűlés munkájában - megszűnt. Ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. | https://www.origo.hu/itthon/2019/2/hatmilliardos-adocsalassal-vadoljak-gyurcsany-es-botka-ugyvedjet-czegledy-csaba | https://web.archive.org/web/20190311032552/http://www.origo.hu/itthon/20190204-hatmilliardos-adocsalassal-vadoljak-gyurcsany-es-botka-ugyvedjet-czegledy-csaba.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emelt-az-ugyeszseg-czegledy-csaba-ellen | Origo | hungarian-news | 2019-02-04 09:35:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"foglalkoztatás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
48,516 | Szerencsejáték Zrt.: üzleti titok, hogy mennyi közpénzbe került a Sting-koncert | Tavaly november 24-én ingyenes koncertet adott a budapesti Hősök terén Sting, brit énekes, zenész és a jamaicai-amerikai Shaggy. A rendezvényt a hatoslottó 30. születésnapja alkalmából a kizárólagos állami tulajdonban álló Szerencsejáték Zrt. finanszírozta, ám a koncert költségeit több mint két hónap elteltével sem hajlandó elárulni az állami társaság. | Tavaly november 24-én ingyenes koncertet adott a budapesti Hősök terén Sting, brit énekes, zenész és a jamaicai-amerikai Shaggy. A rendezvényt a hatoslottó 30. születésnapja alkalmából a kizárólagos állami tulajdonban álló Szerencsejáték Zrt. finanszírozta, ám a koncert költségeit több mint két hónap elteltével sem hajlandó elárulni az állami társaság.
A Szerencsejáték Zrt.-t november 20-án kerestük meg közérdekű adatigénylésünkkel, amelyben a rendezvény költségeiről és a fellépők tiszteletdíjáról érdeklődtünk. Azonban hiába fizették közpénzből a számlát, a társaság többszöri megkeresésünkre sem adott érdemi választ, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk az ügyben.
Bár a NAIH vizsgálata még tart, a Szerencsejáték Zrt. különös választ küldött az ügyben a múlt héten. Mint írták, a koncert szervezésének feladataival a 2018-2019. évi integrált marketing-, kommunikációs- és rendezvényszervezési feladatok ellátására szerződött partnerét bízta meg a társaság, ebből kifolyólag közvetlenül nem szerződött a művészekkel. A koncertet az erre a célra megállapított keretösszegből fizették ki.
Hozzátették:
A keretszerződés mellékletei üzleti titkot képeznek, mert annak nyilvánosságra kerülése a rendezvényszervező céget a piacon hátrányos helyzetbe hozná.
Vagyis nem árulják el, hogy mennyi volt az összköltsége a rendezvénynek. Az említett keretösszeg különben több mint 13,5 milliárd forint, amit a kormány egyik kedvenc kommunikációs cége, a New Land Media Kft. nyert el. A társaság Balásy Gyula érdekeltsége, amelynek káprázatos teljesítményéről korábbi cikkünkben írtunk:
Kiemelt kép: Sting a Szerencsejáték Zrt. ingyenes koncertjén a Hősök terén 2018. november 24-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán | https://24.hu/belfold/2019/02/05/szerencsejatek-zrt-sting-shaggy-koncert-hosok-tere/ | https://web.archive.org/web/20210509103625/https://24.hu/belfold/2019/02/05/szerencsejatek-zrt-sting-shaggy-koncert-hosok-tere/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szerencsejatek-zrt-uzleti-titok-hogy-mennyi-kozpenzbe-kerult-a-sting-koncert | 24.hu | hungarian-news | 2019-02-05 07:03:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)",
"New Land Media Kft.",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"átláthatóság",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"üzleti titok",
"rendezvényszervezés",
"adatigénylés"
] | [] |
48,517 | Strabag Demokraták Szövetsége: így nőtt össze a Fidesz a korábbi főmumus osztrák óriáscéggel | A sógorok lobbistája, Aczél Zoltán együtt ült be fontos testületekbe a Nemzeti Együttműködés Rendszere egyik oszlopával, Nyerges Zsolttal.
A 2010 előtti kartellbotrányokban, BKV-ügyletekben megégett Strabag-kört egy percre sem küldte büntibe a jobboldali hatalom: a társaság továbbra is hasíthat az állami tendereken – és közben példamutató lelkesedéssel támogatja a miniszterelnök kedvenc sportját, a focit.
Egy Aczél apja által jegyzett bécsi érdekeltség nemrég már a „magyar királyi építő”, azaz a Duna Aszfalt tulajdonostársaként alapíthatott horvátországi céget.
Ám még ez is csak előjátéka volt a mostani cikkünk apropóját jelentő közös budapesti Mérföldkő-vállalkozásnak. A Válasz megmutatja, hogyan nőtt össze, amiről tíz éve még senki sem hitte volna, hogy összetartozik. | A nagy Strabag-sztori alapjai, dióhéjban:
A sógorok lobbistája, Aczél Zoltán együtt ült be fontos testületekbe a Nemzeti Együttműködés Rendszere egyik oszlopával, Nyerges Zsolttal.
A 2010 előtti kartellbotrányokban, BKV-ügyletekben megégett Strabag-kört egy percre sem küldte büntibe a jobboldali hatalom: a társaság továbbra is hasíthat az állami tendereken – és közben példamutató lelkesedéssel támogatja a miniszterelnök kedvenc sportját, a focit.
Egy Aczél apja által jegyzett bécsi érdekeltség nemrég már a „magyar királyi építő”, azaz a Duna Aszfalt tulajdonostársaként alapíthatott horvátországi céget.
Ám még ez is csak előjátéka volt a mostani cikkünk apropóját jelentő közös budapesti Mérföldkő-vállalkozásnak. A Válasz megmutatja, hogyan nőtt össze, amiről tíz éve még senki sem hitte volna, hogy összetartozik.
Orbán Viktor úgy kezdte a politikai újévet, hogy maga tartotta az eredetileg Gulyás Gergely kancelláriminiszterre szignált kormányinfót. Néhány médium aztán az irányítottnak tűnő közbeszerzésekkel, a korrupció jelenkori egészségtelen mértékével is szembesítette a házigazdát, ő pedig igyekezett egyértelművé tenni: „Nincs elfogadható szintje a korrupciónak. Érdemes elgondolkodni (…), hogy mi volt 2010 előtt. Nem volt növekedés, csökkent a közvagyon, emelkedett az adósság, részben azért, mert a pénz nagy részét ellopták.”
Noha e logikai felépítményt az Index már kritikai elemzés alá vette, mi most nem merészkednénk ilyen messzire. Csak annál az egy premisszánál maradnánk, hogy „a pénz nagy részét” 2010 előtt ellopták. Hogy lehet ilyesmit mondani, ha egyszer a Fidesz időszakában kudarcba fulladt az úgynevezett elszámoltatás – tehát alig-alig találunk olyan ügyészségi iratot s pláne bírósági verdiktet, amelyik megerősítené a miniszterelnök értékítéletét?
I. Az előzmények
Mindenkit megnyugtatunk: egyáltalán nem túlzás lopásról beszélni. Erre leginkább a Gazdasági Versenyhivatal, az EU-szervek és a sajtó tényfeltáró munkája adott okot. A GVH például az MSZP–SZDSZ-érában elkövetett kartellezésekért többször megrótta a mára Európa hatodik legnagyobb építőipari csoportjává terebélyesedett Strabagot (mivel mind autópályaépítési, mind vasúti ügyekben bizonyítva látta a piacfelosztási gyakorlatot). Mi több: a versenyhatóság akkori elnöke, Nagy Zoltán szinte kérlelte a szociálliberális kormányzatot, ugyan zárja már ki az árfixáláson kapott jogsértő cégeket a későbbi állami tenderekből.
Később a Fidesz újabb lopásügyi munícióhoz jutott: a párt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metrós vizsgálati anyagára alapozva még 2017-ben is kommunikációs kampányt tudott indítani az enyveskezű baloldal ellen (mondván, ez a beruházás volt „minden idők legnagyobb magyar korrupciós botránya”). Ebben a dokumentumban szintén többször szerepel a Strabag-név, sőt az OLAF-munkával párhuzamosan futó brit, osztrák és magyar nyomozások az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében is megemlítettek olyan, a pénzfolyamba gyanúsan beiktatott tanácsadócégeket (Medgyessy Péter exkormányfő egyik érdekeltsége mellett), amelyek a Strabag híres-hírhedt, magyar-osztrák vegyes kötődésű lobbistáihoz, Aczél Zoltánhoz, apósához, Terner Gézához, illetve Alexander Zachhoz tartoztak.
Tíz éve a Heti Válaszban egész cikksorozatot szenteltünk annak, hogy a Strabag miként tartotta a szoci időkben a kapcsolatot – a fenti trión keresztül – a magyar politikai-gazdasági felvilággal. Majd egy 2017-es, az Átlátszó által közreadott bécsi ügyészségi irat Alstom-témában is úgy fogalmaz: Aczél, Terner és Zach „azzal volt gyanúsítható, hogy tudatos és akaratlagos együttműködésben 2005 eleje óta Ausztriában és Magyarországon magyar hivatalos személyeknek, az ő javukra vagy politikai pártok javára anyagi előnyt nyújtottak, hogy a nemzetközi üzleti forgalomban 2006-ban megkapják az Alstom vállalatok számára a Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) a 2-es és 4-es metróvonalra vonatkozó, metrószerelvények szállításával kapcsolatos szerződést, illetve, elfogult okokból előnyben részesítsék őket, vagy egyáltalán előnyt szerezzenek a nemzetközi versenyben.”
Hiába azonban az OLAF-jelentés, a nemzetközi ügyészségi felbuzdulás és Jávor Benedek EP-képviselő témakövetése, mára az osztrákok lényegében ejtették a Strabag-lobbisták Alstom-kalandjának vizsgálatát, a brit nyomozás is felmentésekbe torkollt, egyedül a magyar hatóságok üldözgetik vesztegetés miatt az állítólag Izraelben bujkáló Terner Gézát. Közben a vej, vagyis Aczél Zoltán a nyilvánosságban néha megismétli, hogy a Strabag-aktát az Osztrák Legfelsőbb Bíróság már régen becsukta (bűncselekmény hiányában), illetve ő aztán Alstom-ügyben is patyolat tiszta.
II. Aczél Zoltán: az ember, akit mindenki szeret
Ha tehát igaz, amit Orbán Viktor mondott január elején, hogy 2010 előtt sok pénzt loptak el állami tendereken, nemigen gondolhatott másra, mint a Strabag közreműködésével megvalósított kartellcselekményekre, illetőleg „minden idők legnagyobb magyar botrányára”, a 4-es metróprojektre – hiszen ezek valóban jól dokumentált, nemzetközi mércével is gigantikusnak látszó korrupciógyanús esetek. Még úgy is, hogy végül nem vonultak csapatostul börtönbe a bűnszervezetek állítólagos tagjai. Akkor volnának tehát következetesek a Fidesz-erőtér szereplői, ha soha semmilyen alkut, üzletet nem kötnének sem a Strabaggal, sem a lobbistáival.
Pláne, hogy Kövér László már 2006-ban megalapozta az osztrák óriásvállalat elleni hangulatot – azzal, hogy nagy nyilvánosság előtt Strabag Demokraták Szövetségének becézte az ősellenség SZDSZ-t. Hasonló tónusban nyilatkozott az akkor még csak fővárosi Fidesz-listavezető Tarlós István, és az archívumok a 2010-es váltás utánról is őriznek olyan közleményeket, amelyekben az új kormányerő szimplán csak Strabag-koalícióként emlegeti a baloldali ellenzéket. Orbán Viktor pártja persze most is bőven találhatna fogást a bécsi–villachi multin, hiszen a cégcsoport tulajdonosi körében máig ott van a régi liberális pártfinanszírozóként ismert Hans Peter Haselsteiner és családja, a felügyelőbizottságot pedig egy volt szocdem csúcsfej, az egykori kancellár, Alfred Gusenbauer elnökli.
A részvényesi struktúrából és a vállalattörténetből azonban még egy fontos információ kiolvasható. A Strabag Group 25,9 százaléka a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz igen-igen közel álló oligarcháé, az Egyesült Államok szankciós listáján „egy kicsit” még mindig szereplő Oleg Gyeripaszkáé. Vagyis Ausztria zászlóshajója mögött valamennyire Moszkva is ott áll. Hogy a Keletre nyitó magyar jobboldal esetleg emiatt lett-e elnézőbb az osztrák féllel, nem tudhatjuk, de egy biztos:
miközben a Fidesz és környéke 2012-ig még csak-csak kritizálgatta a „szoclib” Strabagot, a mélyben már 2009-től barátkozni kezdett a bécsi lobbistákkal.
Mára pedig egy közös budapesti vállalata is lett a NER-nek és az egykor az MSZP–SZDSZ-t is az ujja köré tekerő Aczél-érdekkörnek. Nézzük sorjában az eseményeket!
1. Aczél Zoltán 2009-ben váratlanul bekerült a köztévés lottósorsolásokat gyártó Hung-Ister Zrt. felügyelőbizottságába (és 2011-ig ott is maradt). Olyan személyiségek voltak a társai testületben, mint a Fidesz-bizalmas (értsd: akkor még Simicska-lekötelezett) Nyerges Zsolt, valamint az MSZP-pénztárnok Puch László jobbkezeként működő ügyvéd, Dávid Gyula. A Strabag kijárója tehát afféle hídemberként szolgált a leköszönő és a leendő hatalom számára egyaránt fontos beszállítónál.
2. Aczél Zoltánnak 2010-ben a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt.-ben, pontosabban a magyar állam többségi, illetve az Osztrák Köztársaság és a Strabag kisebbségi befolyásával működő közlekedési vállalat felügyelőbizottságában is helyet szorítottak (és azóta sem tették ki onnan). Hősünk természetesen az osztrák építőcég delegáltja, ugyanakkor a közgyűlési jegyzőkönyvek szerint Ausztria tartózkodott Aczél megválasztásakor – szemben a frissen alakult Fidesz-kormány képviselőjével, aki lelkesen támogatta a „vérfrissülést”.
3. A 2010-es választási esztendőben Aczél Zoltán az RTL Klubot működtető Magyar RTL Televízió Zrt. igazgatóságába is beülhetett – megint csak Nyerges Zsolt társaságában. A Fidesz gazdasági hátországáért 2015-ig felelő Simicska Lajos később maga árulta el, hogy Orbán Viktor régi terve volt a német hátterű csatorna megszerzése, de végül a nyolc-kilenc évvel ezelőtti és a későbbi kísérletek sem értek célt (egyelőre).
4. Aczél Zoltán apósa, a magyar rendőrség által jelenleg körözött Terner Géza feltűnt a külügyi tárca által szervezett magyar kereskedőházi hálózat szubszaharai egysége mögötti céghálóban.
5. Bár az újságolvasók többsége talán ma is úgy emlékszik a Strabagra, mint az MSZP–SZDSZ-korszak kedvenc infrastruktúrafejlesztő cégére,
az osztrák mamut valójában 2015–2016-ra vált a magyar építőipar igazi bajnokává
– csoportszintű árbevételben megelőzve mind a Közgépet, mind a „simicskátlanítás” jegyében helyzetbe hozott Duna Aszfaltot, mind Mészáros Lőrinc érdekeltségeit. Érdekesség, hogy Orbán Viktor ugyanebben az időszakban ismerte el: aktívan beleszól abba, hogy ki nyerjen egy-egy nagyobb közbeszerzést. A kormányfő tehát biztosan értesült arról, hogy a 2010 előtti kartellezések, pártfinanszírozásgyanús umbuldák egyik főszereplője, a Strabag jobban hasít a magyar állami tendereken, mint a „komcsik” idején. A bécsi partner tényleges jövedelmezősége (bevételarányos nyeresége) persze elmarad a Fidesz-udvar építőipari kulcsvállalatainak 20-25 százalékos profitrátájától, ám a NER-világ második szintjén már-már bérelt helye van a Strabagnak.
6. Az elmúlt két évben a Strabag állandó, szintén osztrák gyökerű konzorciumi társat fogadott maga mellé az emblematikus magyarországi beruházásaihoz (például a Szeged–Hódmezővásárhely-tramtrain kivitelezéséhez, a székesfehérvári Vidi-stadion felhúzásához, az M85-ös gyorsforgalmi út egyik szakaszához vagy a Budapest–Hatvan-vasút megújításához). Az Aczél Zoltán apja által vezetett, korábban teljesen ismeretlen Belfry PE Kft.-ről van szó, amely bár papíron nem a Strabag-lobbista fiúé, mégis – mint cikkünk utolsó részében bizonyítani fogjuk – annyira közel áll hozzá, hogy nyugodtan a nevére vehetné.
7. Az állami tendereken aratott friss győzelmek után a Strabag és a Belfry elkezdte vadul támogatni a Fidesz-kormány „nemzetstratégiai” jelentőségű focicsapatait: a felcsúti Puskás Akadémiának jelenleg mindkét cég kiemelt szponzora, Mészáros Lőrinc eszéki klubját „csak” a semmiből előbújt Belfry, a Vidit pedig a Strabag pénzeli. Utóbbi a Magyar Idők nevű kormánylap anyagi megtámasztásában szintén közreműködött – legalábbis az újság felületein megjelent csíkhirdetések erről tanúskodnak.
8. Egy bő éve arra is megérett az idő, hogy az Aczél papa által vitt Belfry-csoport közös horvátországi vállalkozást alapítson a Duna Aszfalttal – praktikusan Eszéken, Mészáros Lőrinc második otthonában – Osijek Asfalt d.o.o. néven.
9. És mára elérkeztünk a mérföldkőhöz, pontosabban a Mérföldkő Közlekedési Fejlesztő és Szolgáltató Kft.-hez. A mérnökcégről eddig a Budapest–Velencei-tó–Balaton-bicikliúthálózathoz kapcsolódó hírek „farvizén” lehetett hallani; ez a társaság biztosított forgalomszámlálót a fejlesztésekhez. A kft. 2017-es árbevétele meghaladta az 526 millió forintot, de tavaly ennél is jelentősebb dolgok történtek vele. Augusztusban először az Aczél-féle Belfry Holding jelent meg a Mérföldkő tulajdonosi körében – az eredetei cégbirtokos, a Flavus Mérnökiroda mellett. Majd decemberben, azaz szűk két hónapja a titokzatos Themis Magántőkealapnak is lett egyharmadnyi üzletrésze. Ez utóbbi entitás mögött álló személyekről hivatalos tudásunk nem lehet, tény viszont, hogy annak idején ugyanebből a „pénzeszsákból” fizették ki a Mészáros Lőrinc által használt legelső magánrepülőt, melyről már mi is írtunk itt a Válaszon. Az említett magántőkealap NER-illatúságát csak fokozza, hogy kezelője nem más, mint a felcsúti milliárdos MKB Bankjának elnöke, Jaksa János (a Minerva Zrt.-n keresztül).
Azt ma még nem látjuk, pontosan miért kell közös magyarországi mérnökvállalat a Fidesz holdudvarát szolgáló Themisnek és a Strabag kvázi társvállalataként működő Belfry-csoportnak, de a „házasságot” ezennel érvényesnek nyilváníthatjuk. (Ahogy írtuk, a jegyben járás a külföldi Osijek Asfalt-biznisszel kezdődött.)
III. Kié tehát a Belfry?
Ahogy már jeleztük, a Belfry papíron nem Aczél Zoltáné, de olyan közel áll a címeres Strabag-lobbistához, hogy akár a nevére is vehetné. Ezt az összefüggést néhány hónapja a G7 gazdasági portál már észlelte, de a Válasz további adatokat talált a bizonyításhoz.
Akkor a részletek: egyrészt a cégcsoport anyavállalata a bécsi bejegyzésű Belfry Holding GmbH, melynek a frissen szerzett Mérföldkő-darab mellett négy magyarországi leánya van. Név szerint: Belfry CC, Belfry RE, Belfry MS és Belfry PE Kft. Az első az egyenlők között egyértelműen a PE márkajelű egység (amely nem teljesen új, hiszen a TRSZ Gyenge és Erős Áramú Hálózatépítő Kft. felvásárlásával, átnevezésével nyerte el mai alakját). Ez a társaság már a 2017-es kezdőévben is 7,3 milliárd forintos árbevételt produkált – de a közbeszerzési sikerszéria láttán bátran állíthatjuk: a határ a csillagos ég.
Jelenleg az összes Belfry előtagú kft.-t és az osztrák holdingközpontot is Aczél Tamás András – ahogy írtuk: Aczél Zoltán édesapja – ügyvezeti. A hivatalos tulajdonos azonban nem a szülő, nem a fiú, nem valamely más családtag, hanem egy Daniel Neubauer nevű bécsi ügyvéd irodája. A jogászkolléga kulcsfontosságú figura az Aczél-klubban: a már korábban is linkelt ügyészségi dokumentumból kiolvasható, hogy Ausztriában éppen ő védte Zoltánt a korrupciós vádakkal szemben. Szintén nem lényegtelen információ, hogy az Aczél Zoltán édesanyja nevét viselő magánalapítvány kiállításait rendre a Strabag, illetőleg a Neubauer-iroda tulajdonában álló Belfry támogatja. Szintén beszédes, a Belfry PE Kft. és az Aczél Zoltán elismert érdekeltségeként jegyzett AZH Holding Zrt. közösen állt neki egy balatonberényi naperőmű-beruházásnak (majd adta tovább tavaly a Péberény Ingatlanhasznosító Kft. nevű projektcéget).
A Fidesz tehát valóban fontos embert idomított magához, csak közben – járulékos veszteségként – az egykor az SZDSZ-re illő „Strabag Demokraták Szövetsége” gúnynevet is magára ragasztotta.
Borítókép: dpa/Oliver Berg
Ha tetszett a cikk, kérjük,támogassa a Válasz Online munkáját, éskövessen minket Facebookon!
#Mészáros Lőrinc#Mol-Vidi#Oleg Gyeripaszka#Strabag#SZDSZ | https://www.valaszonline.hu/2019/01/29/strabag-fidesz-sztori-meszaros-belfry/ | https://web.archive.org/web/20231118180557/https://www.valaszonline.hu/2019/01/29/strabag-fidesz-sztori-meszaros-belfry/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/strabag-demokratak-szovetsege-igy-nott-ossze-a-fidesz-a-korabbi-fomumus-osztrak-oriasceggel | valaszonline.hu | hungarian-news | 2019-01-29 13:55:00 | [
"Aczél Tamás András",
"Aczél Zoltán",
"Daniel Neubauer",
"Dávid Gyula",
"Jaksa János",
"Nyerges Zsolt",
"Terner Géza",
"Zach Alexander"
] | [
"Alstom",
"Belfry PE Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Fidesz",
"Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt.",
"Hung-Ister Zrt.",
"Mérföldkő Kft.",
"Minerva Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Osijek Asfalt doo.",
"Strabag",
"SZDSZ"
] | [
"Ausztria",
"Európa"
] | [
"támogatás",
"lobbi",
"építőipar",
"ügyvédek",
"klientúra",
"OLAF-vizsgálat",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
48,518 | „Mintha öngyilkosságra szántam volna magam” – Polt és Handó miatt távozott a korrupciós ügyeket tárgyaló bíró | – És akkor mégsem mondott le.
– Igaz, nem Polt Péter legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését. Nem gondolom, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, ez távolról sincs így. Az előző kormány alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor napnál világosabb volt, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma. Méghozzá az én szemszögemből.
– Az önéből? Hogy az ügyészség vádat emel-e valaki ellen? Mi köze ehhez?
– Jellemzően a gazdasági bűncselekmények azok, amelyek elvéreznek az ügyészségen.
Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró?
Elég-e, ha az adott ügyben maximálisan felkészül és mindent beleadva, korrekten igyekszik a hiteles igazságszolgáltatás képét mutatni? | „Kedves Kollégák, kedves Barátaim!
Közel 20 év után eljött a búcsú pillanata. Amikor ’99 nyarán fogalmazóként megkezdtem bírósági pályafutásomat, még azt gondoltam, röpke pár évtized után Tőletek (Veletek) megyek majd nyugdíjba, de még egy éve is ebben reménykedtem. Mára minden megváltozott, képlékennyé vált, relativizálódott, és azok az erkölcsi, morális értékek, melyekről a csendes többség még mindig azt gondolja, elválaszthatatlan jellemzői a bírói létnek, már alig látszódnak, alig hallatszódnak a harsány, törtető, technokrata kisebbség dübörgésétől.
A bírói hivatáshoz elengedhetetlen, külső és belső befolyástól mentes környezet már a múlté, hivatásunk gyorsuló ütemben zuhan és válik majd immanens részévé a mai magyar valóságnak. Én azt már nem akartam megvárni, hogy velem együtt zuhanjon a mélybe, hát távoztam, de lélekben, tettekben eztán is Veletek maradok, számíthattok rám, hiszen – titulus nélkül is – egy kicsit mindig bíró maradok.”
(Keviczki István bíró lemondását indokló Facebook-bejegyzése)
– Kiégett? Megcsömörlött? Elege lett a bírói munkából?
– Egyáltalán nem. Imádtam ezt a szakmát, élethivatásomnak tekintettem. A lemondásom fájdalmas döntés volt, egy kicsit úgy éreztem, mintha öngyilkosságra szántam volna magam.
– Az egyetem után majdnem hat év telik el, mire valaki a bírói pulpitusra ülhet, és még nyolc évbe telt, amíg a Fővárosi Törvényszék bírájává vált. Nem akármit dobott el magától.
– Nem. Hat évig gondolkodtam rajta, mert számomra ez volt a bírói pálya csúcsa. Amikor hívtak a Fővárosi Ítélőtáblára, nagy tisztelettel visszautasítottam, úgy éreztem, én már eljutottam abba a pozícióba, ahova mindig is szerettem volna. Elsőfokú bíróként képzeltem a karrieremet.
– Szeretek emberekkel foglalkozni, és az elsőfokú tárgyaláson hallgatják meg a vádlottakat, tanúkat, szakértőket. Pörgős, élő, nem iratalapú, mint a másodfok.
– „Szeretek emberekkel foglalkozni”? De akikkel ön találkozik, azok jó része bűnöző!
– Nekik is van emberi oldaluk, ami számomra nagyon fontos. Felfogásom szerint a bírónak, a védőnek és az ügyésznek azért kell közösen dolgoznia, hogy aki a vádlottak padján ül, soha többé ne kerüljön oda.
– Nem azért, hogy ha bűnös, akkor megbűnhődjön?
– Természetesen a tettarányos büntetés is velejárója ennek, de nem csinálhatok ellenséget a vádlottból. El kell jutnia odáig, hogy a büntetésen túl kirajzolódjon számára egy jövőkép.
– Mire megyünk egy olyan büntetéssel, aminek a letöltése után a tettes bosszút akar állni a társadalmon?
– Pontosan, és ehhez megengedhetetlen egy ellenséges vagy akár csak közönyös bírói hozzáállás.
– Már nem bíró, miért beszél mégis úgy, mintha az volna?
– Egy kicsit mindig bíró maradok.
– Azt mondja, hat éve fogalmazódott meg önben a gondolat, hogy beadja a lemondását. Vagyis a jeleket ennél is korábban észlelte már.
– Nem lehetett nem észrevenni. 2012-ben – utóbb alkotmánysértőnek bizonyuló módon – kényszernyugdíjazást rendeltek el a bírói karon belül, és jött egy semmisségi törvény, amellyel földbe döngölték a bírákat.
– A 2006. őszi zavargások nyomán ártatlanul összefogdosott fiatalok kálváriájáról mi is riportsorozatot írtunk annak idején, mert aggódtunk a jogállamiság állapotáért. Miért érezte bántónak az ezt helyretevő semmisségi törvényt?
– Mert válogatás nélkül semmisítették meg az ítéleteket. Elfogadható lett volna, ha a bíróságok újratárgyalják ezeket az ügyeket, hiszen kiderült, hogy gyakran mondvacsinált indokkal, hamis rendőri jelentésre alapozva és olyanok ellen indítottak büntetőeljárást, akik semmilyen büntetőjogba ütköző cselekményt nem követtek el. Igen, ez egy létező probléma volt, de nem jól kezelték, mert szervezetileg bélyegezték meg a bíróságot.
– Személyesen is érintette önt? Hozott 2006-os ítéletet?
– Nem, semmilyen szinten nem voltam érintett.
– A Facebook-oldalán megjelentetett „lemondólevelében” súlyos kijelentéseket tesz, azt írja, minden megváltozott, képlékennyé vált, relativizálódott. De mégis hogyan?
– Személyemben nem ért semmilyen atrocitás, semmilyen befolyásolási kísérlet, ami közvetlenül negatívan érinthette volna a munkámat.
– Nem mondták meg, hogyan kell ítélkeznie?
– Ha nem szóltak bele a döntéseibe, akkor miért mondott le?
– Gazdasági ügyekben ítélkezem, és a Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.
– Konkrétumot kérünk.
– Vegyük példaként az Elios ellen bűncselekmény hiányában novemberben megszüntetett nyomozást. Ez tipikus példa arra, hogy az ember elolvassa az unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a jelentését, és azt gondolja, ebből nagyon komoly büntetőeljárás lesz.
– Büntetőeljárás vagy elmarasztaló ítélet?
– Előre látható volt, hogy egyetlen kollégám elé sem kerül ez az ügy, hogy ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény. Ha pedig nincs vádemelés, nincs ítélet. Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján.
– Egyikünk sem most először éli meg ezt a saját pályáján.
– Valóban volt ilyen korábban is.
– És akkor mégsem mondott le.
– Igaz, nem Polt Péter legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését. Nem gondolom, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, ez távolról sincs így. Az előző kormány alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor napnál világosabb volt, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma. Méghozzá az én szemszögemből.
– Az önéből? Hogy az ügyészség vádat emel-e valaki ellen? Mi köze ehhez?
– Jellemzően a gazdasági bűncselekmények azok, amelyek elvéreznek az ügyészségen.
Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró?
Elég-e, ha az adott ügyben maximálisan felkészül és mindent beleadva, korrekten igyekszik a hiteles igazságszolgáltatás képét mutatni?
– Hasonló dilemmával sok ember néz szembe, és az a válaszuk, hogy építenek egy kis oázist maguknak. Egy bírónál nem járható ez az út? Becsukja a terem ajtaját, magára marad a törvénnyel, a váddal és a védelemmel, és kész.
– Nem. Ha egy adott ügyben maximális korrektséggel, szakmai hozzáértéssel járok el, az nem biztosíték arra, hogy a bírói becsület ne szenvedjen csorbát, és összességében is teljesítsük alkotmányos kötelességünket. A büntető igazságszolgáltatást egészében kell nézni, nem tudom függetleníteni magamat attól, ami hiátusként jelenik meg a bíróságon. A vádiratok hiányában.
– A legfőbb ügyész jelentése szerint még nőtt is az országban a korrupciós ügyek száma.
– Ezek a kimutatások nem különböztetik meg az ötezer forintért félrenéző parkolóőrt a nagy korrupciós bűnesetektől. Nézzen körül, hány nagy ügyben lát vádemelést?
– Ez egy tiszta ország.
– Legalábbis ez a benyomása alakul ki, ha megnézi a Fővárosi Törvényszéken, hány adóhatósági és minisztériumi vezető ellen indult eljárás. Az utóbbi egy évben más okból is sokat romlott a helyzet. Három olyan nagy törvény is hatályba lépett, amely véleményem szerint végső soron arra szolgál, hogy csökkentse a bíróságok súlyát. A büntetőügyekben az ügyész köt egyezséget a vádlottal még a nyomozati szakaszban, a bírónak ilyen esetekben annyi dolga marad, hogy rábólintson erre, de egyébként is, a korábbinál sokkal erősebb lett az ügyész szerepe.
– Legalább rövidülnek a rétestésztaként nyúló perek.
– Önmagában ez akár örömteli is lehetne, de menjünk tovább: a polgári ügyek jelentős része el sem jut el a bíróságokig, mert rendkívüli módon megnehezültek tavaly óta a perindítás feltételei, és ezáltal drasztikusan csökkent a befogadott polgári keresetek száma. Végül az új közigazgatási bírósági rendszer bevezetésével az állam számára fontos ügyek a Patyi András vezette új bírósághoz kerülnek majd.
– Arra utal, hogy Patyi András jelenlegi kúriai bírót tartja a sajtó a legesélyesebbnek a 2020-tól felálló közigazgatási bíróságok élére.
– Aki látta azt a videót Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán, amelyben bírságbajnoknak nevezte és nyilvánosan megalázta Patyi Andrást, még a választási bizottság elnökeként, ő pedig bocsánatot kért a miniszterelnöktől, pontosan tudja, mire számíthatunk tőle a Közigazgatási Felsőbíróság élén. Így néz ki egy független főbíró?
Van tehát egy makacskodó hatalmi ág, az önálló igazságszolgáltatás, amin a politika eddig nem tudott komoly sebeket ejteni. Most úgy gondolják, ha nem képesek befolyásolni, megpróbálják a perifériára tolni,
azzal, hogy a büntetőügyek még erősebb ügyészi befolyás alá kerülnek, a polgári perek száma csökken, az állammal kapcsolatos ügyek pedig külön bíróság elé kerülnek.
– Makacskodó hatalmi ág, amin nem ejtettek komoly sebeket? Az nem seb, hogy a Handó Tünde bírósági hivatali elnököt (OBH) ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai sorozatban mondanak le, a maradékot pedig az összes törvényszéki elnök nyílt levélben szólítja fel távozásra?
– Két részre osztanám Handó Tünde működését. 2012-ben iktatta be a parlament a kormánypárt javaslatára a bírósági hivatal élére. Az én értelmezésemben az ő elsődleges feladata a bírói függetlenség védelme, és nem gondolom, hogy regnálásának első kétharmadában ezzel jelentős gond lett volna. Amikor például az önálló közigazgatási bírósági rendszer ötlete először felvetődött, Handó Tünde még határozott ellenvéleményt fogalmazott meg. Azóta beállt a sorba: támogatja.
– Mi változott?
– Ma már jól érzékelhetően nyomás alá helyezik a bírókat, nyílt hatalmi háború folyik, és ez összeegyeztethetetlen a bírósági ethosszal.
Ezek nem „félrenézünk és hümmögünk kettőt, vállat rántunk és megyünk tovább” történések. Megengedhetetlen események, amelyek romba döntik a bíróság hitelességét. Nem vet jó fényt a bírói karra, hogy az elnöknél kiborult a bili, miután a tavaly felálló új bírói tanács nekiállt ellátni a törvénybe foglalt feladatát.
– Tessék?
– Vagy elgurult a gyógyszer, nem tudom, hogy fogalmazzak. Nehéz szavakat találni rá, mi következett azután, hogy a tanács jogsértőnek találta a bírósági vezetők kinevezési gyakorlatát és egyes bírói pályázatok elbírálását.
– Azért fogalmaz ilyen erősen, mert itt a saját bírósága is érintett? A közvélemény akkor szembesült a folyamatokkal, amikor Handó Tünde a Fővárosi Törvényszék korábbi elnökének pályázatát is érvénytelenítette, és megbízott vezetőt nevezett ki a legnagyobb hazai törvényszék élére.
– Polgárné Vida Judit megbízásakor azért kerekedett ki a bírák szeme, mert elnökhelyettesként korábban megbukott – egy szerzői jogi botrány miatt –, és távozni kényszerült a törvényszékről.
– Sajátjának érezte Paulo Coelhót.
– Akkor sokakban még az is megkérdőjeleződött, hogy méltó-e a bírói tisztségre, most elnöknek mégis jó lett. Visszatérve az Országos Bírói Tanácsra, annak több tagját személyesen ismerem. Vadász Viktor, Vasvári Csaba és Matusik Tamás is tisztességes, kiemelkedő szakmai tudással rendelkező kollégák, sőt barátaim is, és közelről láttam, amikor ellenük a sajtóban lejárató kampányt kezdtek, hazaárulózták őket, botrányt kreáltak, sorosoztak és brüsszeleztek. Nem tartom normálisnak, hogy a bírák választott képviselőinek ezt kelljen kiállniuk, mert felszólalnak azért, hogy a vezetők kiválasztásának a szakmai felkészültség legyen az alapja és ne az, milyen jó viszonyt ápolnak Handó Tündével. Vagy éppen milyen rosszat.
– Arra utal, hogy a bírói tanács tagjai sorra veszítik el korábbi vezetői pozíciójukat, mivel nem pályáznak újra.
– Felesleges lenne. A bírói hivatás morális válságát jelzi, hogy a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetői állását három év alatt három megbízott vezető töltötte be, és jelenleg nem pályázik rá senki.
– Holott ez a pálya egyik csúcsa.
– Az én szememben igen.
– A bírósági hivatal elnökének nem csak ez az egy oldala van. A bíróságokra fordított összeg 2011 és 2018 között 79 milliárd forintról 120 milliárdra nőtt, és nagy számban újultak meg a lepukkant bírósági épületek. Ez is Handó Tünde.
– Igaz, de ezt nem tekintem dicsőségnek. Amikor bíráskodni kezdtem, a szobánkban csak egy számítógép volt, délután négyig a jegyző dolgozott rajta, négytől – sokszor este 11-ig – pedig én. Igen, ez ma már nincs, de nem egy harmadik világbeli országban élünk, ez a működés alapja.
– A hivatásuknak óriási a társadalmi tekintélye, de a felelőssége is. Kitől várjuk, hogy egyenes gerinccel járjanak el, ha nem tőlük? Mégis sorban mondtak le a bírói tanács tagjai, még a póttagjai is.
– A tanács póttagjainak választása októberben megint egy olyan esemény volt, amikor elkerekedett szemmel nézett az ember, hova jutottunk.
– Több törvényszéki elnök is a jelöltek között volt, de miután megválasztották őket, mind visszalépett, így egyetlen új tagja sem lett a tanácsnak.
– Miközben ez egy olyan rendszer, amelyben a legteljesebb törvényességgel és moralitással kell eljárni. Örömmel láttam, hogy a Magyar Bírói Egyesület aktivizálta magát, melynek nyomán a bírák több helyen megpróbáltak összbírói értekezleteket összehívni, hogy a bírák felszólalhassanak ez ellen.
– Ahogy ön is.
– Igen, szerettük volna az összes fővárosi bírót összehívni, de csak a bírák 20 százalékának aláírását sikerült összegyűjteni, az értekezlet összehívásához pedig 33 százalék kellett volna. Ez utóbb megerősítette a döntésemet, hogy helyesen cselekszem a saját pályafutásomat illetően.
– Nem értettek egyet. Van ilyen.
– Nem hiszem. Debrecenben hiába gyűltek össze az aláírások, nem hívták össze az értekezletet. Akik nem írtak alá, általában arra hivatkoztak, hogy egyetértenek, de féltik a további pályafutásukat.
Ha a bírák félnek, akkor befolyásolhatók lesznek. Ez nem lehet a jövő útja.
– Mindenhol lehetnek gyáva emberek. Ez nem egy szakma belügye?
– Nem, mert ebben az esetben az állampolgároknak megfélemlített bírókkal kell majd találkozniuk a tárgyalóteremben. Vajon mit tesznek, ha eljön a pillanat, amikor kérnek majd tőlük valamit? Messzire vezethet ez a folyamat, a Facebook-üzenetemben ezt értettem zuhanórepülésen. Képzett jogászok lévén a kollégák nem is érvelhetnek azzal, hogy nem értenek egyet Handó Tünde tanáccsal kapcsolatos jogi álláspontjával.
– Handó Tünde vitathatja a tanács működésének jogszerűségét, de biztosan nem ő az a személy, aki mellőzheti, mert épp őt ellenőrzi ez a testület. Ha egy ilyen döntés birtokában lenne, megtehetné, de ilyennel nem rendelkezik. Ezt erősíti meg, hogy a tanács munkájában részt vesz a Kúria elnöke, mert törvényesnek látja azt, és az Igazságügyi Minisztérium delegáltja is – ugyanebből az okból.
– Ha önnek igaza van, akkor erre az a megoldás, hogy elhagyja a pályát?
– Ez egy etikus, de helytelen döntés volt.
– Hogyan lehet egy helytelen döntés etikus?
– Egy kollégám azt mondta, tudod ugye, hogy a hatalom éppen ezt szeretné? Tapsoltak, amikor meglátták a lemondásodat, mert ők pont ezt akarják, hogy az erős bírói öntudattal rendelkező bírák menjenek el, és jöjjenek azok, akiknek a vezetők felé való lojalitás az elsődleges szempont.
– Mi erre a válasza?
– Ha a kollégák tudják ugyanazzal a szakmai alázattal, motiváltsággal végezni ezt a hivatást, mint eddig, akkor ne mondjanak le. Nem követendő példa, amit teszek.
– Akkor miért csinálja? Túl érzékeny? Vagy nem túl karakteres?
– Ilyet még sosem mondtak rám.
– Én sem mernék, ha még bíró lenne. Provokálom.
– Nem akartam megvárni, hogy a belső küzdelmem a munkám minőségén is meglátszódjon. Emelt fővel akartam távozni, hogy a maximális szakmai alázat – amit mindenki láthatott, aki nálam az ügyeivel megfordult – ne szenvedjen csorbát. Bíróként nem nyilatkozhattam, de volt büntetőbíróként hitelesen be tudok számolni arról, hogyan látni a törvényszékről a büntető igazságszolgáltatás blokkolását és a teljes bírósági rendszer perifériára szorítását, eljelentéktelenítését. Így próbálom segíteni a volt kollégákat abban, hogy nekik ne kelljen ilyen döntést hozniuk.
– Holnap újabb lélektani határpont következhet. Szerdán tárgyalja meg a bírói tanács azt a dokumentumot, amely alapján dönthetnek arról, hogy a parlamenthez fordulnak, kérve Handó Tünde felmentését. Ebbe beleremeghet a bírói világ.
– Tudok erről, és jogilag indokoltnak tartom. Handó Tünde az őt ellenőrző testületet gyakorlatilag kiiktatta a rendszerből, pedig ezt nem tehette volna meg. Emiatt törvénytelen bírósági kinevezések történnek, vagy a szolgálati bíróságok tagjait sem tudja a tanács kinevezni, mert Handó Tünde nem terjeszt eléjük anyagokat.
– Csakhogy a parlament nem jogi döntést hoz, hanem politikait. Handó Tünde elmozdításához kétharmados többség kellene.
– Egy tökéletes jogállamban – ilyen a Földön nincs, persze – a tanács egy ilyen indítványa órási bukás lenne a hivatal elnökének. Nálunk nem fogják leváltani, ebben egészen biztos vagyok.
– A bírák többsége egyébként támogatja a bírói tanács küzdelmét?
– Úgy tapasztaltam, sokan azt gondolják, öncélú háború, a tanács tagjai mondjanak le, legyen béke végre, mindegy, kinek van igaza, mert rossz fényt vet a szervezetre és rossz hatással lehet a bírói életpályamodellre.
– Vagyis a pénzre.
– Igen, arra, hogy európai szintre emeljék a bírák fizetését.
Pedig a bíráknak aktivizálniuk kellene magukat, és ha teljes egyetértés lenne közöttük, akkor máshogy is végződhetne ez a háború, mint ahogy most látszik.
– Hogyan folytatja a pályáját?
– Egyelőre megpróbálkozom az ügyvédkedéssel.
– Mert hisz abban, hogy a törvénykezés független? Hogy a volt kollégái mernek nemet mondani, ha egy ítéletükbe akarnának beleszólni?
– Igen, a konkrét bírói döntések 99,99 százaléka befolyásmentes ma is. A politika is rájött arra, hogy meghaladja a képességét az egyes ügyekbe való beavatkozás. Ezért is hozzák létre az új közigazgatási bírósági formát, ezért esélyes ennek vezetésére Patyi András; eddig „csak” nem hajtottak végre bizonyos állami szereplők jogerős bírósági ítéleteket, mert azok nem voltak kedvezőek számukra, most megpróbálnak gondoskodni arról, hogy „jó” ítéletek szülessenek. Egyébként pedig legyünk tisztában azzal, hogy a bíróság körüli állandó balhét a hatalom nem szereti, és Handó Tünde gyenge pontja, hogy nem tudta elérni, legyen csend itt is.
Frissítés kedden 14:10-kor. A Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtóosztálya közleményt adott ki interjúnk után. „A mai napon az egyik internetes médiumban interjú jelent meg Keviczki István volt bíróval. Az interjúban a volt bíró – tényekkel alá nem támasztva – több negatív megjegyzést tett az ügyészi szervezetre és annak vezetőjére. Keviczki Istvánnak volt bíróként illene tudnia, hogy komoly állítását komoly érvekkel kell alátámasztania. Azt nyilatkozta, hogy az ügyészség politikai okokból válogat az ügyek között. Ezen képtelen állítás alátámasztására ugyanakkor nem hangzott el érv. Ez a valótlan kijelentés súlyosan sérti az egész magyar ügyészi szervezetet. Meglehetősen furcsa, hogy Keviczki István volt bíróként nem azokról az ügyekről nyilvánított véleményt, amelyekben ítélkezett és amelyeket így ismert, hanem olyan ügyekről, amelyekben nem vett részt, így konkrét tényekről, bizonyítékokról nincs tudomása” – szól a közlemény, melynek teljes szövege itt olvasható.
Reagált a Fővárosi Törvényszék is. Sajtóosztályuk közleményében az áll, visszautasítják, hogy morális válság jellemezné a bíróságot, a bíráknak pedig „megvannak a törvényes lehetőségei arra, hogy kritikai észrevételeiket, javaslataikat megfogalmazzák a bírósági vezetés felé”. A teljes kommüniké itt olvasható.
Fotók: Vörös Szabolcs
Ha tetszett az interjú, kérjük,támogassa a Válasz Online munkáját, éskövessen minket Facebookon! | https://www.valaszonline.hu/2019/02/05/keviczki-istvan-biro-hando-polt/?fbclid=IwAR13-Si6a0gO86XU3Ne67qxwBMhKtqIx54YK_oI6LA1ysFYtvdRbuu0Ql7I | https://web.archive.org/web/20230206224948/https://www.valaszonline.hu/2019/02/05/keviczki-istvan-biro-hando-polt/?fbclid=IwAR13-Si6a0gO86XU3Ne67qxwBMhKtqIx54YK_oI6LA1ysFYtvdRbuu0Ql7I | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amintha-ongyilkossagra-szantam-volna-magama-a-polt-es-hando-miatt-tavozott-a-korrupcios-ugyeket-targyalo-biro | valaszonline.hu | hungarian-news | 2019-02-05 14:05:00 | [
"Handó Tünde",
"Polt Péter"
] | [
"Legfőbb Ügyészség",
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"bíróság",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás",
"hatalomkoncentráció",
"ügyészség"
] | [] |
48,519 | Fontos pert vesztett el a magyar állam - sok milliárdot bukhat az ország | Magyarországnak 73 millió eurót plusz kamatokat kell fizetnie a Sodexónak, az utalványos piac átalakítása miatt – döntött első fokon a Világbank mellett működő választott bíróság, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID). | Az utalványos piac átalakítása 2012-ben kezdődött, és a Sodexo egyike volt a 3 francia multinak, amiket az Orbán-kormány kiszorított az étkezésiutalvány-piacról a cafetériarendszer átalakításával.
Ennek lényege az volt, hogy megemelték az étkezési utalványok adótartalmát, míg az újonnan bevezetett, állami cég által kiállított Erzsébet-utalványoké és a szintén új (OTP-s, K&H-s és MKB-s) Széchenyi pihenő (Szép) kártyáké alacsony maradt.
A kabinet az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításokat két dologgal indokolta: javítanak a magyar dolgozók étkezésén, és az utalványpiacon tevékenykedő cégek nyereségét Magyarországon tartják.
A francia Cheque Déjeuner, a Ticket Restaurant utalványokat forgalmazó Edenreddel és a Sodexóval együtt fordult az ICSID-hez, és az Edenred ügyében már 2016-ban döntött is a testület: több mint 7 milliárd forint kártérítésre kötelezte a magyar államot. Korábban már az Európai Bíróság is megállapította, hogy ellentétes az uniós joggal, hogy az utalványokat csak egy magyar kibocsátó állíthatja elő, a kártyák piacára pedig nem léphet be külföldi szereplő. | https://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/sodexo-cafeteria-utalvany-icsid-per.678124.html | https://web.archive.org/web/20201027155352/https://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/sodexo-cafeteria-utalvany-icsid-per.678124.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fontos-pert-vesztett-el-a-magyar-allam-sok-milliardot-bukhat-az-orszag | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2019-02-05 14:07:49 | [] | [] | [] | [
"ítélet/döntés",
"versenykorlátozás - kartell",
"jogalkotás"
] | [] |
48,520 | Mindössze 12 ezer forintot adnának vissza az érdi lakosoknak a csatornapénzekből | A helyi pártvezetők legutóbbi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy az érdi Fidesz az önkormányzati választási kampány központi témájává akarja tenni az évekkel ezelőtt befejeződött csatornázási beruházást. Kijelölték a legfontosabb célpontjukat is, és beindult a negatív kampány. | Az érdi városvezetők, akik egyben a helyi Fidesz funkcionáriusai is, nyilatkozataikban kínosan kerülik a csatornaberuházás után megmaradt pénz visszaosztásának legfontosabb számát. Ez persze teljesen érthető az ő szemszögükből.
Enyingen 200 ezer forintot kaptak vissza a lakosok, miután a polgármester megkérdezte a helyieket, hogy újabb beruházásokra fordítsák-e a pénzeket, vagy inkább adják vissza a háztartásoknak. Nagykőrösön eddig 94 ezer forintot utaltak vissza csatornabekötésenként. Ott most arról megy a vita, hogy ki fizessen vissza összesen 200 millió forintot a nagykőrösieknek: a közműtársulat vagy az önkormányzat. Szigetszentmiklóson eddig 153 ezer forintot kaptak a lakók, de a helyi civil aktivisták szerint összesen 167 ezer járna vissza, ezért tovább vívják jogi csatájukat az önkormányzattal.
Hivatalos nyilatkozatok szerint Érden 50 kilométer utat építettek a csatornázási program keretében, és most 12 ezer forintot kaphatnak vissza az érdi családok. A jelek szerint a közelgő önkormányzati választási kampányban a Fidesz legnagyobb tehertétele a csatornapénzek ügye lehet.
„A csatornázási program az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb olyan beruházása volt, amit közösségi összefogással sikerült elérni. Fontos, hogy ezt az értéket megóvjuk azoktól, akik megpróbálják hazugságokkal, félrevezetéssel, manipulációval lejáratni, hiszen mi, érdiek, erre a programra büszkék vagyunk” – jelentette ki Simó Károly alpolgármester, aki egyben a vízközműtársulat intézőbizottságának elnökhelyettese volt.
Kijelölték a célpontot
A helyi Fidesz szóvivőjeként is közszereplést vállaló városvezető ismertette a beruházás úgynevezett végleges számait: a pénzmaradvány 206.023.637 forint. Sem Simó, sem a sajtótájékoztatóról tudósító, városi közpénzekből működtetett erdmost.hu nem tette meg azt a szívességet az olvasónak, hogy elossza az összeget az érintett háztartások számával, és közölje: ez átlagosan 12 ezer forintot jelent.
Az ilyenkor szokásos brüsszelezés és ellenzékgyalázás után egy másik cikkben Simó Károly meg is nevezte az érdiek legnagyobb ellenségeként Csőzik Lászlót, a 20-30 Egyesület önkormányzati képviselőjét, korábbi SZDSZ-es politikust. Az érdi politikuson Simó olyasmit kért számon, amit az el sem követett.
„Az érdi Fidesz magyarázatot vár Csőzik Lászlótól, hogy a 2000-es évek elején milyen érdekek motiválták arra, hogy átadja a csatornázási programot az SZDSZ-es Demszky Gábor vezette fővárosnak – mindezt úgy, hogy a projekt során az érdiek által fizetendő hozzájárulás a duplájába került volna, ha a főváros valósítja meg.” – olvasható a Simó-nyilatkozatot ismertető cikkben.
Az ügyben megszólalt az érdi polgármester is. Az első Simó-cikket posztolva T. Mészáros András szintén azzal vádolta meg Csőziket, hogy a beruházást át akarta játszani Demszkynek, és így a lakossági hozzájárulás 500 ezer forintra emelkedett volna.
Kerülik a valóságot
Ehhez képest a T. Mészáros által vezetett Érd és Térsége Közmű Társulás hónapok óta képtelen eleget tenni annak az adatigénylésnek, amely a csatornaberuházáshoz kapcsolódó, úgynevezett “B” program szerződéseinek internetes elérhetőségeit kéri.
A csatornaberuházás tárnoki vonatkozásaira rákérdező adatigénylés nem teljesítése miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság már vizsgálatot indított a T. Mészáros által elnökölt közműtársulás ellen.
Már az adatvédelmi hatóság vizsgálja az Érd és térsége közműtársulás adatkiadási gyakorlatát
Gyülekezési törvény hatálya alá eső eseményekkel kapcsolatos adatok igénylése A Hatósági Főosztály ügyfeleivel történő kapcsolattartását szabályozó dokumentumok Társasházak törvényességi felügyeletének keretében indított két eljárás sorsa A szombathelyi polgármesteri kabinet osztály havi működési költsége A szombathely.hu működése A Kli-Sec Kft.-vel kötött szerződések Miniszterelnökség – támogatások Miniszterelnökség – szerződések Belügyminisztérium – szerződések Külügyminisztérium – támogatások Honvédelmi Minisztérium – szerződések
T. Mészáros azt írta a Csőziket támadó posztjában, hogy „(…) az érdi csatorna program sikerrel lezajlott.” Ezt a győzelmi jelentést némiképp árnyalja a tény, hogy a projekt egyik legnagyobb összegű beruházásának közbeszerzésével kapcsolatban súlyos szabálytalanságokat állapított meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A végeredmény: a társulás közbeszerzési stiklije miatt 1,4 milliárd forintot kellett kifizetni az adófizetők pénzéből.
Egy közmeghallgatáson azzal nyugtatták a megjelenteket, hogy a Miniszterelnökségnek van egy kerete, abból fizetik ki a pénzt, tehát nem Érdnek kell megtérítenie a korrekció árát. Azt viszont elfelejtették hozzátenni, hogy így is, úgy is az adófizetőknek kell kiegyenlíteni a T. Mészárosék szabályszegése miatt kiállított számlát. Az ügyet az Átlátszó tárta fel az innovációs tárcától megszerzett dokumentumok alapján.
Az ügy azért egyre kínosabb az érdi Fidesz számára, mert „ebből a pénzből bőven jutott volna az önrész visszafizetésére” – ezt Csőzik jelentette ki tavaly december 22-én, azon a tüntetésen, amely az önkormányzat tulajdonában álló városgazdálkodási cég jóvoltából országos hírré vált. A tüntetés elején ugyanis biztonságtechnikai okokra hivatkozva megszüntették a megmozdulás világítását szolgáló berendezések áramellátását, magyarán lekapcsolták a közvilágítást a demonstráció helyszínén.
Csőzik az őt ért vádakra röviden válaszolt: „Egy szó nem igaz az egészből, mindvégig azért küzdöttünk, hogy átvegyük a program irányítását a fővárostól, melynek gesztorságát 2002-ben megörököltük.”
A 20-30 egyesület helyi képviselője szerint az önrész finanszírozásával kapcsolatban fel sem merült, hogy a lakosságtól szedjék be a pénzt. Most, hogy kiderült, nem akarják, vagy nem tudják visszaadni a 250 ezer forintokat az embereknek, hárítani próbálják a felelősséget – mondja az ügyvéd-politikus.
“Ha volt pénz B-programra, ha tudott nyerni az önerőpályázat, ha a program elbírt még egy 1,4 milliárdos bírságot is, miért nem sikerült jó gazda módjára kitakarékoskodni a befizetett teljes összeget, és visszajuttatni a lakosok részére?” – kérdezi Csőzik.
Elnyelte a föld a négymilliárdos keretszerződést
A január 1-től nevet változtató közműtársulás működését jól jellemzi a honlapja, amely három éven át nem frissült. Cikkünk megjelenése után a nyitóoldal fejlécében felbukkant a “Érd és Térsége Közmű Társulás” elnevezés. A csatornaberuházás dokumentumai mellett felkerültek a honlapra a Modern Városok Program érdi fejlesztéseinek adatai és iratai, így például a NER-kedvenc Duna Aszfalt Kft-vel kötött négymilliárdos keretszerződés is. Ennek az az érdekessége, hogy akkor kötötték – 2014 őszén -, amikor a Modern Városok Program még nem is létezett.
Innentől kezdve a fejlemények már inkább egy bohózatra emlékeztetnek. Rákérdeztünk Simó Károly alpolgármesternél, hogy miként lehet egy még nem létező program keretében szerződést kötni. Simó nem válaszolt, ugyanakkor a honlap nyitóoldaláról eltűnt a Modern Városok linkje. Újabb csavar a történetben, hogy a szerződés nem tűnt el, ugyanakkor az avatatlan felhasználó ezen a weboldalon képtelen lenne megtalálni.
Ezek a furcsaságok erősen megkérdőjelezik az érdi városvezetők szavahihetőségét. A térség csatornaberuházásának elérhető dokumentumait és összefüggéseit leginkább ismerő civil aktivista, Mihályiné Opéczy Mária szerint a Simó által ismertetett számokkal sok baj van.
„Az alpolgármester úr teljesen fals számokról beszél. De könnyen teszi, mivel az emberek követni sem tudják a röpködő milliárdokat” – nyilatkozta az Átlátszónak. Szerinte a szokásos eljárást látjuk itt is: Simó ismét összevonja a csatornaberuházás számait egy önkormányzati beruházás számaival, és úgy állítja be, mintha a kettő egy beruházás lenne. „Megtévesztő számokat közöl a támogatásokról, mintha az mindkét beruházásra vonatkozna, holott az EU és az állam csupán a csatornaberuházást támogatta” – mondta Mihályiné.
fotó: Érdi Közéleti Kerekasztal | https://atlatszo.hu/2019/02/01/mindossze-12-ezer-forintot-adnanak-vissza-az-erdi-lakosoknak-a-csatornapenzekbol/ | https://web.archive.org/web/20210724021248/https://orszagszerte.atlatszo.hu/mindossze-12-ezer-forintot-adnanak-vissza-az-erdi-lakosoknak-a-csatornapenzekbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindossze-12-ezer-forintot-adnanak-vissza-az-erdi-lakosoknak-a-csatornapenzekbol | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-05 14:07:00 | [] | [
"Érd Város Önkormányzata"
] | [
"Érd",
"Pest megye"
] | [
"közbeszerzés",
"közmű",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,521 | Máris kátyúsodik a rekordáron épült hódmezővásárhelyi elkerülő körhídja | Tavaly márciusban adták át Hódmezővásárhely északi elkerülőjét, ami kilométerenként 3 milliárd forintért épült. Nincs még egyéves, de a burkolat mégsem bírja: egy javítás és több kátyú “díszíti” a kopáncsi körhidat. | Tavaly márciusban adták át Hódmezővásárhely északi elkerülőjét, ami kilométerenként 3 milliárd forintért épült. Nincs még egyéves, de a burkolat mégsem bírja: egy javítás és több kátyú „díszíti” a kopáncsi körhidat.
A 47-es út Hódmezővásárhelyt elkerülő északi szakaszát tavaly márciusban Lázár János adta át a forgalomnak, a Délmagyarország akkor azt írta, hogy az akkori miniszter szerint a kormány az ő javaslatára döntött a beruházásról. Az elkerülőutat 2016 decemberében kezdték építeni, és alig több mint egy évvel később, 2018 márciusában át is adták.
Különlegessége a körhíd, melyről a kormányközeli szakportál, a MagyarÉpítők azt írta, hogy az összesen 1.100 méter hosszú, és 10 ezer négyzetméter felületű építmény páratlan, mivel ilyen jellegű különszintű csomópont az országban csak egyetlen másik helyen, az M1-es és az M7-es közös szakaszán, Budaörsnél található.
Az út nem csak ezért különleges: kilométerenként közel 3 milliárd forintért épült, drágábban, mint a 2×2 sávos gyorsforgalmi utak. Január eleji cikkünkben bemutattuk, hogy kilométerre lebontva legdrágábban az M85-ös épül, legolcsóbban pedig a korábban Lázár által kritizált M4-es Üllő-Albertirsa közötti része. Utóbbi egyébként 600 millióval kevesebbért, mint például a 47-es elkerülőjének minden egyes kilométere.
Ráadásul a rekordáron épült kopáncsi hidat már több kátyú is „díszíti”, pedig még csak 10 hónapos.
Azt, hogy mi okozta a kátyút egy ilyen friss úton, egyelőre nem tudni. De az is látszik, egyet már próbáltak javítani, de sikertelenül. Kerestük az ügyben a Magyar Közút Zrt.-t, válaszukat várjuk.
A térségben egyébként nem ez az egyetlen, amit garanciában kellett javítani: az 55-ös út sem bírt sokat, több helyen is nagy felületen javították.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után megérkezett a Magyar Közút Zrt. válasza
„A 47-es főút hódmezővásárhelyi elkerülő szakaszát 2018. március végén adták át. Az új út építtetője, beruházója és a projekt lebonyolítója a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. volt. A sikeres projektzárást követően került társaságunk üzemeltetésébe az új útszakasz. Valamennyi útépítésnél vagy útfelújításnál a kivitelezőknek több éves garanciát kell vállalniuk az elvégzett munkájuk után. Jelen esetben a kérdéses helyszínen a garanciális munkák elvégzésére a vállalkozót felszólítottuk, így a hiba javításáról neki kell gondoskodnia a saját költségén a lehető legrövidebb időn belül, amint azt az időjárási körülmények engedik.” | https://atlatszo.hu/2019/02/01/maris-katyusodik-a-rekordaron-epult-hodmezovasarhelyi-elkerulo-korhidja/ | https://web.archive.org/web/20210724022546/https://orszagszerte.atlatszo.hu/maris-katyusodik-a-rekordaron-epult-hodmezovasarhelyi-elkerulo-korhidja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/maris-katyusodik-a-rekordaron-epult-hodmezovasarhelyi-elkerulo-korhidja | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-05 14:12:00 | [] | [] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"útépítés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,522 | Jogerősen felmentette a bíróság a „kémeket”, akik az ügyészség szerint az USA-nak dolgoztak | Immár jogerős bírói ítélet mondja ki, hogy az Átlátszó által végigkísért kémkedési ügy fővádlottja, Maxin Norbert és társa nem követték el a nyomozóhatóság és az ügyészség által velük szemben felrótt súlyos bűncselekményt. Az ügynek számos érdekessége volt, így például az is, hogy a vádlottak jó fideszes kapcsolatokkal rendelkeztek, de a kormánypárt soha nem nyilatkozott az eljárásról. | Emlékezetes, egy rágalmazás gyanúja miatt indult eljárásban tartott házkutatás során foglalták le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai azokat az adathordozókat, amelyekről aztán szerintük az derült ki, hogy magyar állampolgárok kémkedtek többek között az USA-nak. Az Átlátszó folyamatosan beszámolt az ügyről.
A nyomozó- és a vádhatóság szerint a vádlottak hírszerzést folytattak egy Birodalom nevű szervezetben az Amerikai Egyesült Államok és az IMF részére, ezen belül is az elsőrendű vádlott – társa révén – az USA nagykövetségének NATO-tisztjéhez hazánk honvédelmére vonatkozó iratot juttatott el.
A büntetőeljárásban a vád másik pontja az volt, hogy Maxin Norbert 2010-ben az IMF-küldöttség vele jó viszonyban lévő vezetőjének a figyelmét hívta fel arra, hogy úgy helyezzék ki a szervezet pénzét, hogy Magyarország aktuális politikai vezetése ne tudjon abból lopni.
Megjegyzendő, hogy az eljárás során nyolc, illetve hat évvel ezelőtti történetekről volt szó, valamint olyan dokumentumok átadásáról, amelyek elvileg a külföldi félnek is rendelkezésére álltak. Továbbá szokatlan volt az is, hogy az eljárást a hasonló kémügyekkel ellentétben nem minősítették államtitokká.
Az USA-nak és az IMF-nek való kémkedéssel gyanúsítják a magyar hatóságok az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát, Maxin Norbertet, és a cég magyarországi képviselőjét, B. Béla Szabolcsot – tudta meg az Átlátszó az üzletember ügyvédjétől. Az ügy érdekessége, hogy 2008-as sztoriról van szó, és az eljárást nem titkosították.
Maxin Norberték ügyében számos érdekesség akadt a nyomozással kapcsolatban. Így például az, hogy a bűnjeleket a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai nem a bűnjelraktárban tartották, hanem az egyik nyomozó páncélszekrényében.
A tárgyalás során kiderült a nyomozóhatóság egyik osztályvezetőjének tájékoztatása alapján egyébként az is, hogy ők már 2015 augusztusában tisztában voltak a kémkedés gyanújával, ugyanakkor magát az eljárást csak két hónappal később indították el.
De elgondolkodtató volt az ügyben az is, hogy nem volt kíváncsi a rendőrség Maxin Norbert cégügyeire és fideszes kapcsolataira. Továbbá, hogy szabálytalanul tárolhatták az eljárás során lefoglalt adathordozót, amelyen a hatóság szerint megtalálható a büntetőeljárást megalapozó dokumentum.
A nyomozóhatóság nemtetszését váltotta ki az is, hogy az ügyvéd nyilatkozott a kémügyről, ezért etikai vizsgálatot kértek ellene. Az ok az volt, hogy a nyilvánosság tájékoztatásával, és a sajtóban megjelentetett dokumentumokkal befolyásolhatják a tanúkat. Ugyanakkor ezután nem sokkal a rendőrség be is fejezte a nyomozást.
Az ügyről és a nyomozás furcsaságairól 2016 őszén interjút adott az Átlátszónak az elsőrendű vádlott, Maxin Norbert.
A műgyűjteményt építő, annak múzeumot létrehozni szándékozó Maxin Norbertnek jó fideszes kapcsolatai voltak.
Korábban a Fidelitas volt budapesti elnökéhez, Schneller Domonkoshoz kötődőnek tulajdonította a szervezetet, amelynek egyébként a kurátorai között annak megszűnésekor Schneller és Maxin Norbert is ott voltak. Az alapítvány vezérkarában Maxinon kívül olyan fiatal politikusok bukkantak fel, akik a Fidelitas azon korszakához is kötődtek, amikor a szervezetet Szijjártó Péter, jelenlegi külügyminiszter vezette.
A másik vádlott, B. Béla 2006-2007-ben Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter politikai és gazdasági tanácsadója volt, majd miután távozott a Maxin Norbert érdekeltségébe tartozó Arcade Kft-től, 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba került. Innen 2013-ban átigazolt a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-hez, ahol egy éven át dolgozott.
Furcsa volt az is, hogy a szintén kémkedéssel vádolt Kovács Béla ügyében míg a Fidesz részéről többször nyilatkoztak, ám a Maxin Norbertékkal szemben folyó eljárásáról semmit nem kommunikáltak. Talán azért, mert kellemetlen volt nekik, hogy Maxin Norbert jó kapcsolatot ápolt a párt több prominens emberével. A vádlott az Átlátszónak levelet is írt minderről.
Az ügyben az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa nem látta megalapozottnak a vádat, ezért Maxin Norbertet, valamint társát felmentette 2018 februárjában. A bíró a döntést azzal indokolta, hogy a Birodalom nem kémszervezet volt, hanem egy baráti közösség, a nyomozati iratok pedig nem támasztották alá a kémszervezet teóriát.
Maxin védője, Kertész Gusztáv elmondása szerint az első fokon eljáró bíró leszögezte azt is, hogy az IMF részére átadott anyag nem alkalmas Magyarország hátrányára történő felhasználására, azok ugyanis teljesen nyilvános adatok voltak. Az ODC fele történt minősített irat átadásával kapcsolatban pedig a bíró szintén úgy vélekedett, hogy az nem alkalmasak kémkedésre.
Hasonlóan vélekedtek másodfokon is. A Fővárosi Ítélőtábla bírói tanácsa ugyanis 2019. január 31-én helybenhagyta az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét a kémkedés vonatkozásában.
„A magyar jogtörténelemben példa nélküli büntető eljárás végére került ezzel jogerősen pont” – közölte az Átlátszóval Maxin Norbert ügyvédje, Kertész Gusztáv. „Ugyanis soha nem fordult még elő, hogy szövetséges állam és nemzetközi szervezet részére történő kémkedéssel vádoljanak két magyar üzletembert, és ezzel kimondva-kimondatlanul az USA állami alkalmazottairól, és az IMF magyarországi delegáltjáról állítsák azt, hogy Magyarországon kémtevékenységet folytattak.”
Kertész Gusztáv hozzátette, hogy az új büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően a fővárosi ítélőtábla eljáró tanácsa felhívta a felmentett vádlottak figyelmét a kényszerintézkedés miatt indítható kártalanítási eljárásra. „Melyet meg is fogunk indítani” – jelentette ki a védő. „A megnyugtatóan zárult eljárás ellenére ebben az ügyben számos nyitott kérdés maradt, amelyre valószínűleg már soha nem fogunk érdemi választ kapni” – tette hozzá az ügyvéd.
Címlapkép: A kémügy korábbi, még elsőfokú tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán (fotó: Átlátszó) | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/05/jogerosen-felmentette-a-birosag-a-kemeket-akik-az-ugyeszseg-szerint-az-usa-nak-dolgoztak/ | https://web.archive.org/web/20221201125701/https://atlatszo.hu/kozugy/2019/02/05/jogerosen-felmentette-a-birosag-a-kemeket-akik-az-ugyeszseg-szerint-az-usa-nak-dolgoztak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogerosen-felmentette-a-birosag-a-akemeketa-akik-az-ugyeszseg-szerint-az-usa-nak-dolgoztak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2019-02-05 14:22:00 | [
"Maxin Norbert",
"Schneller Domonkos"
] | [
"Fidelitas",
"Fidesz",
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)"
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika"
] | [
"ítélet/döntés",
"titkosszolgálat"
] | [] |
48,523 | Egy kilométeren belül két irodát bérelnek közpénzen a fideszes képviselőnek | Egy kilométeren belül két irodát bérelnek az adófizetők Hubay György fideszes országgyűlési képviselőnek Miskolcon. Ez derült ki legalábbis Jakab Péter jobbikos politikus Facebook-posztjából, amely felidézte: a HVG már korábban megírta, van egy fideszes országgyűlési képviselő, akinek havi mintegy félmillió forintért bérel irodát az Országgyűlés Hivatala a képviselő volt munkaadójától, a Miskolc Holdingtól. Hubay György ennyiért ráadásul nem is Budapest valamely frekventált pontján vett ki egy ingatlant, hanem Miskolcon, méghozzá annak belvárosában, a Széchenyi utca 94. szám alatt. | Egy kilométeren belül két irodát bérelnek az adófizetők Hubay György fideszes országgyűlési képviselőnek Miskolcon. Ez derült ki legalábbis Jakab Péter jobbikos politikus Facebook-posztjából, amely felidézte: a HVG már korábban megírta, van egy fideszes országgyűlési képviselő, akinek havi mintegy félmillió forintért bérel irodát az Országgyűlés Hivatala a képviselő volt munkaadójától, a Miskolc Holdingtól. Hubay György ennyiért ráadásul nem is Budapest valamely frekventált pontján vett ki egy ingatlant, hanem Miskolcon, méghozzá annak belvárosában, a Széchenyi utca 94. szám alatt.
„Szerettem volna megtudni, miért ilyen drága, ezért közérdekű adatigényléssel fordultam a Miskolc Holdinghoz, kérve a bérleti szerződés kiadását. Erre mi történt? A Holding elismerte, valóban ezen a címen bérelnek irodát a képviselőnek, viszont véletlenül egy másik szerződést adtak ki”
– írta Jakab, aki szerint a szerződésből világos, hogy egy további irodát is bérelnek a fideszes képviselőnek: Miskolc belvárosában a Kossuth utcán, 126 ezer forintért, 12 percnyi sétára a másiktól.
„Hogy mi szüksége egy képviselőnek két irodára egy kilométeren belül, nem tudjuk. De hogy jó sokba kerül, azt igen.”
Jakab Péter a félmilliós irodabérlés eredetileg igényelt szerződését is várja ugyanakkor, hiszen az is közérdekű adat. A kérdés jogos, hiszen az eredetileg nyilvánosságra került félmilliós bérlés magyarázatra szorulna: a bérbeadó cég saját honlapján is százezer forinttal olcsóbban kínál kétszer akkora ingatlanokat Miskolcon.
Az irodabérlés ügyben írásban kerestük Hubay Györgyöt, és cikkünk megjelenése után a fideszes országgyűlési képviselő azt írta az Indexnek: „Képviselői munkám ellátásához Miskolcon két irodát bérelek hivatalos módon, az Országgyűlés Hivatala által, a törvény szabályozta képviselői keretem terhére. A Kossuth utcán lévő iroda az állandó munkatársak napi munkavégzésének helyszíne, a Széchenyi utcai irodában pedig fogadóóráimat tartom.
Úgy tűnik, az irodáim bérlése kiváltképp foglalkoztatja az ellenzéket és az általuk mozgatott sajtóorgánumokat.
Emlékezetes, hogy novemberben a HVG írt hazugságokat a témával kapcsolatban, melyeket akkor tételesen cáfoltam. Még egyszer leszögezem, hogy képviselői munkámat a hivatalos költségkeret betartásával, a jogszabályok által előírt módon látom el” – fogalmazott Hubay. | https://index.hu/belfold/2019/02/05/egy_kilometeren_belul_ket_irodat_berelnek_kozpenzen_a_fideszes_kepviselonek/ | https://web.archive.org/web/20210227221025/https://index.hu/belfold/2019/02/05/egy_kilometeren_belul_ket_irodat_berelnek_kozpenzen_a_fideszes_kepviselonek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-kilometeren-belul-ket-irodat-berelnek-kozpenzen-a-fideszes-kepviselonek | Index | hungarian-news | 2019-02-05 14:25:35 | [
"Hubay György"
] | [
"Miskolc Holding Zrt.",
"Országgyűlés Hivatala"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"juttatás",
"adatigénylés"
] | [] |
48,524 | Kilenc vádlottal egyezséget kötött az ügyészség Czeglédy-ügyben | „Akik tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen politikailag motivált ügyben hogyan zajlik a büntetőeljárás, azok talán nem csodálkoznak. Én csak annyit mondok, hogy több olyan ember van – kisgyermekes anyukák, apukák –, akiket hajnalban elvittek az otthonukból. És én nem haragszom rájuk, hogy ebből a helyzetből szabadulni akartak. Nyilván ügyészségi sugallatra szabadulni akartak” – nyilatkozta Czeglédy Csaba az ATV-nek, miután vádat emelt az ügyészség a volt szocialista politikus és húsz társa ellen. | „Akik tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen politikailag motivált ügyben hogyan zajlik a büntetőeljárás, azok talán nem csodálkoznak. Én csak annyit mondok, hogy több olyan ember van – kisgyermekes anyukák, apukák –, akiket hajnalban elvittek az otthonukból. És én nem haragszom rájuk, hogy ebből a helyzetből szabadulni akartak. Nyilván ügyészségi sugallatra szabadulni akartak” – nyilatkozta Czeglédy Csaba az ATV-nek, miután vádat emelt az ügyészség a volt szocialista politikus és húsz társa ellen.
Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője elmondta: a vádirat szerint Czeglédy 2011 és 2017 közötti időszakban egy olyan bűnszervezetet hozott létre és működtetett, amelynek célja a diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizető kötelezettségének csökkentése volt. A vád szerint a bűnszervezetben 21-en vettek részt. A szóvivő azt mondta, hogy kilenc vádlottal egyességet kötöttek, akik beismerték tettüket. Velük már a büntetés mértékéről is megállapodtak.
„Mivel én nem követtem el bűncselekményt, és a munkatársaim sem. Ezért én emelt fővel fogok a bíróság elé állni”
– reagált a vádemelésre Czeglédy. A politikus-ügyvéd azt mondta: a bíróság fogja eldönteni, hogy egyáltalán elfogadja-e az alkukat.
Czeglédyt és társait – egyebek mellett – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják. | https://index.hu/belfold/2019/02/05/kilenc_vadlottal_egyezseget_kotott_az_ugyeszseg_czegledy-ugyben/ | https://web.archive.org/web/20210227215138/https://index.hu/belfold/2019/02/05/kilenc_vadlottal_egyezseget_kotott_az_ugyeszseg_czegledy-ugyben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kilenc-vadlottal-egyezseget-kotott-az-ugyeszseg-czegledy-ugyben | Index | hungarian-news | 2019-02-05 14:27:53 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
48,525 | Hatóság mondta ki, hogy Szentendre vezetése politikai véleménye miatt diszkriminált valakit | A fideszes többségű szentendrei önkormányzat 2017 óta a fejlesztéseket külön táblákon, plakátokon reklámozza és ezekre a felületekre az adott választókerület képviselőjének arcképe kerül ki. A Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület képviselője, Fülöp Zsolt kerületében például járdát építettek, csakhogy éppen az ő városrészben nem került ki a képviselő fényképe, helyette a fideszes polgármester arcát tették a táblára. | A fideszes többségű szentendrei önkormányzat 2017 óta a fejlesztéseket külön táblákon, plakátokon reklámozza és ezekre a felületekre az adott választókerület képviselőjének arcképe kerül ki. A Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület képviselője, Fülöp Zsolt kerületében például járdát építettek, csakhogy éppen az ő városrészben nem került ki a képviselő fényképe, helyette a fideszes polgármester arcát tették a táblára.
Fülöp ezt kifogásolta és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, amely neki adott igazat. Az Indexhez eljuttatott határozat kimondja, hogy az önkormányzat Fülöp politikai véleményével összefüggésben sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét. Ez tehát azt jelenti, hogy azért nem tette ki az ő fényképét, mert nem kormánypárti. A hatóság felszólította a városvezetést, hogy a jövőben ilyet ne csináljanak, egyben kötelezte arra, hogy a település honlapján tegyék közzé az üggyel kapcsolatos határozatot. | https://index.hu/belfold/2019/02/04/hatosag_mondta_ki_hogy_szentendre_vezetese_politikai_velemenye_miatt_diszkriminalt_valakit/ | https://web.archive.org/web/20230601115317/https://index.hu/belfold/2019/02/04/hatosag_mondta_ki_hogy_szentendre_vezetese_politikai_velemenye_miatt_diszkriminalt_valakit/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatosag-mondta-ki-hogy-szentendre-vezetese-politikai-velemenye-miatt-diszkriminalt-valakit | Index | hungarian-news | 2019-02-04 14:29:00 | [] | [
"Fidesz",
"Szentendre Város Önkormányzata"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"közszolgák a kampányban"
] | [] |
48,526 | Külföldinek adják el a Budapest Bankot? Egyetlen ábrán a csattanós válasz | Bár korábban az Erste és a KBC is érdeklődését fejezte ki, nem valószínű, hogy külföldi érdeklődőnek adja el a kormány a Budapest Bankot. Ezzel ugyanis elérhető közelségbe kerülne, hogy ismét külföldiek dominálják a bankszektort, amit a kormány még véletlenül sem akar. | https://www.portfolio.hu/bank/20190204/kulfoldinek-adjak-el-a-budapest-bankot-egyetlen-abran-a-csattanos-valasz-312809 | https://web.archive.org/web/20210919235520/https://www.portfolio.hu/bank/20190204/kulfoldinek-adjak-el-a-budapest-bankot-egyetlen-abran-a-csattanos-valasz-312809 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulfoldinek-adjak-el-a-budapest-bankot-egyetlen-abran-a-csattanos-valasz | Portfolio | hungarian-news | 2019-02-04 14:31:00 | [] | [
"Budapest Bank Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"háttér",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
|
48,527 | Zsarolás, önbíráskodás kísérlete, befolyással üzérkedés: börtönbe küldte a BRFK volt nyomozóját | Három év börtönbüntetésre ítélte többrendbeli zsarolás, befolyással üzérkedés és önbíráskodás kísérlete miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egykori nyomozóját, a Tasnádi-per volt vádlottját, Labanc Ferencet és ugyancsak ex-rendőr társát – másodfokon – a Fővárosi Ítélőtábla – tudta meg a PestiSrácok.hu. | Három év börtönbüntetésre ítélte többrendbeli zsarolás, befolyással üzérkedés és önbíráskodás kísérlete miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egykori nyomozóját, a Tasnádi-per volt vádlottját, Labanc Ferencet és ugyancsak ex-rendőr társát – másodfokon – a Fővárosi Ítélőtábla – tudta meg a PestiSrácok.hu.
A Tasnádi-perben is érintett, másodrendű vádlott Labanc Ferenc és társa, az elsőrendű terhelt P. Zsolt korábban a rendőrség hivatásos állományú tagjai voltak. Az ügy harmadrendű vádlottja P. Zsolt felesége, a negyedrendű vádlott pedig ugyancsak a rendőrségen dolgozott, ügykezelői beosztásban, míg az ügy ötödrendű terheltje egy magánszemély, aki a vád szerint egy esetben bűnügyi adatok jogosulatlan megszerzésére adott megbízást. Az elkövetés idején Labancék érdekeltségébe tartozott egy online bűnügyi magazin, valamint egy olyan gazdasági társaság, amelynek tevékenységi körében – egyebek mellett – magánnyomozás és követelésbehajtás szerepelt. A vádirat szerint a két vádlott a 2009. évtől a gazdasági társaság keretében végzett tevékenységet több esetben – haszonszerzés érdekében – zsarolásokra használta fel. Többnyire magánnyomozásra, követelésbehajtásra, adósságrendezésre, mediátori tevékenység elvégzésére vállaltak megbízásokat. Ennek során előfordult, hogy Labancék arra hivatkoztak, hogy rendőri múltjuk révén olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, akiken keresztül a különböző adóhatósági és büntetőeljárások nem nyilvános adataihoz is hozzájutnak, illetve akik révén az eljárásokat befolyásolni is tudják. A megbízóiktól az előleget beszedték, a vállalt tevékenységet azonban – bár sok esetben annak látszatát keltették – ténylegesen nem végezték el. A megbízások után rendszerint annyit tettek, hogy felkeresték a megbízásokkal érintett, a megbízóikkal ellenérdekű személyeket, és őket a tartozás elismerésének, megfizetésének vagy elengedésének kikényszerítése érdekében – a megbízó tudta nélkül – megfenyegették, jellemzően azzal, hogy akár alap nélkül büntetőeljárást kezdeményeznek velük szemben, illetve a nyilvánosság előtt – az akkor még az érdekeltségükbe tartozó internetes oldalon keresztül – lejáratják őket.
Annak a félnek az érdekében jártak el, akitől több pénzt reméltek
Annak ellenére, hogy nem jártak eredménnyel, a sikerdíjat mégis követelték a megbízóiktól, rendszerint a fentiekhez hasonló fenyegetésekkel. Amikor pedig tőlük több pénzt fenyegetéssel sem tudtak megszerezni, akkor ellenük fordultak, felkeresték a célszemélyeket és pénz fejében a megbízókkal kapcsolatos információk átadására, illetve felhasználására tettek nekik ajánlatot. Azaz mindig annak a félnek az érdekében jártak el, akitől több pénzt reméltek. A fentiekhez kapcsolódóan a negyedrendű vádlott a 2013. és 2014. évben P. Zsolt, valamint felesége kérésére több alkalommal jogosulatlan adatlekérést végzett a csak a hatóságok részére hozzáférhető bűnügyi nyilvántartási rendszerben. P. Zsolt a bűncselekmény útján szerzett adatokat az említett megbízásokkal összefüggésben használta fel – állt a vádiratban.
Másodfokon is bűnösök
Az elsőfokú bíróság jórészt a vádirattal egyezően tavaly nyáron többrendbeli zsarolás, befolyással üzérkedés és önbíráskodás kísérlete miatt három év letöltendő börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte Labancékat. A volt egyenruhásokat emellett egymillió forintos pénzbüntetéssel is sújtották. A többi vádlott megúszta pénzbüntetéssel, illetve felfüggesztett szabadságvesztéssel, egy személyt pedig felmentett a bírói tanács. Az ex-rendőrök felmentésért, az ügyészség pedig esetükben súlyosbításért fellebbezett, emiatt az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott, amely még január 21-én kisebb változtatásokkal ugyan, de helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. P. Zsolt büntetése ezzel jogerőre emelkedett, Labanc előtt pedig még megnyílt a harmadfokú eljárás lehetősége.
Tasnádinál kapott munkát
Labanc Ferencről érdemes megemlíteni, hogy 1984-től szolgált egyenruhásként, majd a rendőrség akciócsoportjának, az úgynevezett Cattani-csoportnak a munkatársa lett. Később rablási, életvédelmi és gazdaságvédelmi vonalon tevékenykedett, de 2002-ben távoznia kellett. Labanc ezután Tasnádi Péter egyik cégében, a Mesterdetektív Kft.-ben kötött ki szakértőként, majd később a vállalkozóval együtt vádlott lett, mivel az ügyészség szerint a nehézfiú vele akarta megöletni volt feleségét, ám a megbízást végül az egykori rendőr nem hajtotta végre, ezért bosszúból Labanc terepjáróját felgyújtották. Labancot az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás is megemlítette elhíresült videovallomásában. Boros azt vallotta, hogy Portikék a BRFK-s alezredes, Csontos Ferenc és Labanc Ferenc segítségével szerezték meg a Szent István körúti Nirvana bár 15 százalékos tulajdonrészét a törököktől. A “megbeszélés” úgy zajlott, hogy Portik, Tanyi, Baranyi, valamint Csontos és Labanc leült tárgyalni a tulajdonrészt birtokoló és a bár védelmét ellátó törökökkel, s a rendőrök és az erőszakos bűnözők nyomásának engedve potom 1,5 millió forintért átengedték nekik a tulajdonrészt. Boros szerint egyértelmű volt a két rendőr nyomást gyakorló szerepe és hatása a törökökre.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS | https://pestisracok.hu/zsarolas-onbiraskodas-kiserlete-befolyassal-uzerkedes-bortonbe-kuldte-a-brfk-volt-nyomozojat-labanc-ferencet-a-fovarosi-itelotabla/ | https://web.archive.org/web/20210704084105/https://pestisracok.hu/zsarolas-onbiraskodas-kiserlete-befolyassal-uzerkedes-bortonbe-kuldte-a-brfk-volt-nyomozojat-labanc-ferencet-a-fovarosi-itelotabla/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsarolas-onbiraskodas-kiserlete-befolyassal-uzerkedes-bortonbe-kuldte-a-brfk-volt-nyomozojat | pestisracok.hu | hungarian-news | 2019-02-04 14:32:00 | [
"Csontos Ferenc",
"Labanc Ferenc",
"Portik Tamás",
"Tasnádi Péter"
] | [
"Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK)"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"zsarolás",
"maffia",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
48,528 | ROMÁNIA NEM TEHETI MEG, AMIT MÁSOK IGEN – KETTŐS MÉRCÉVEL MÉR A NYUGAT A ROMÁN KORMÁNYFŐ SZERINT | Az országát ért korrupciós, és jogállamisággal kapcsolatos vádakra válaszolva Viorica Dăncilă inkább Nyugat-Európára és Brüsszelre mutogatott. | Másoknak szabad, nekünk miért nem?
A kormányfő szerint számos törésvonal van a nyugati és a keleti EU-tagállamok között, melyek csak szélesedtek az elmúlt években; ez pedig nehezebbé tette a közöttük való konszenzust.
„Románia nem teheti meg azt, amit mások igen” – panaszkodott Dăncilă, akinek az országa épp az Európai Tanács soros elnökségét tölti be.
Romániát az elmúlt hónapokban számos kritika érte a jogállamiság helyzete és a korrupció miatt, az Európai Bizottság és az Európai Parlament is azt a képzetet erősítették, hogy az ország Magyarország és Lengyelország útján halad. A kritikusok úgy gondolják továbbá, hogy a szociáldemokrata román kormány olyan jogi változtatásokat hajt végre, mely az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti, és a korrupciós ügyekkel gyanúsított politikusokat – mint például a felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Liviu Dragnea PSD-pártelnök – segíti. A kormányt további kritika a tavaly augusztusi kormányellenes tüntetéssorozat kezelése miatt, amiről az Európai Parlament határozatban kijelentette, „erőszakos és aránytalan rendőri beavatkozás” történt, melyben több százan sebesültek meg.
Bezzeg a franciák verhetnek tüntetőket!
A miniszterelnök erre válaszolva úgy fogalmazott, látta mi történt a sárgamellényesek ügyében Franciaországban, ahol az Emmanuel Macron elleni tüntetések mindkét részről erőszakosra fordultak. „Senki nem szólt semmit. Ez kettős mérce. Nem láttam még senkit, aki az Európai Parlament előtt azt mondja, »szeretnék egy határozatot Franciaországról«” – fogalmazott Dăncilă.
A miniszterelnök visszaszólt Guy Verhofstnak is, aki októberben a Romániáról szervezett EP-vitán arra szólította fel a kormányt, ne kövesse „a rossz magyar és lengyel példát”. Viorica Dăncilă ez azt mutatja, hogy Verhofstadt, az európai liberálisok első embere már kampányüzemmódba kapcsolt. „Nem gondolom, hogy konstruktív munka lenne, ha ő úgy érzi, választási kampányt kell vezetnie Románia lejáratására, és meg kell gyanúsítania egy olyan államot, mint Románia” – tette hozzá.
Ujjal mutogatnak Romániára
Dăncilă azt is kritizálta, hogy csak Románia és Bulgária esetében folytatja le az EU a korrupcióellenes reformok hatályba léptetését monitorozó vizsgálatot. Hozzátette, „óriási korrupciós eseteket” látott már Hollandiában, Franciaorszában és Németországban is. „Senki nem kérte az ilyen mechanizmusok életbe léptetését”.
„Nem gondolom, hogy bizonyos problémákat úgy kéne megoldani, hogy a falhoz állítunk valakit, és ujjal mutogatunk rá”
– szögezte le a miniszterelnök a Romániát ért vádakra válaszolva. Novemberben az Európai Bizottság kaszálta el Romániát, mikor egy jelentésében az ottani korrupciós helyzetet kritizálta. A Bizottság kérte az igazságügyi rendszer reformjának felülvizsgálatát és egy új korrupcióellenes ügyész kinevezését.
Brüsszel januárban szintén aggodalmát fejezte ki a szociáldemokrata román kormány által bevezetett sürgősségi dekrétum ügyében, mely egyes elítélteknek – köztük politikusoknak – az újratárgyalás jogát adta meg. Sokak szerint a PSD ezzel az elítélt politikusoknak nyújt segítő kezet, a miniszterelnök szerint viszont csak a tisztességes tárgyalás megadásáról van szó. | http://azonnali.hu/cikk/20190205_romania-nem-teheti-meg-amit-masok-igen-kettos-mercevel-mer-a-nyugat-a-roman-kormanyfo-szerint | https://web.archive.org/web/20221203191853/http://azonnali.hu/cikk/20190205_romania-nem-teheti-meg-amit-masok-igen-kettos-mercevel-mer-a-nyugat-a-roman-kormanyfo-szerint | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/romania-nem-teheti-meg-amit-masok-igen-a-kettos-mercevel-mer-a-nyugat-a-roman-kormanyfo-szerint | Azonnali | eu-news | 2019-02-05 14:38:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Románia"
] | [] | [] |
48,529 | Perújítás: új eljárás Fürst György ellen | Tovább bővült Terézváros egykori MSZP-s alpolgármesterének bűnlajstroma – ez derült ki a Fővárosi Törvényszéken zajló perújítás első tárgyalásán. | Tovább bővült Terézváros egykori MSZP-s alpolgármesterének bűnlajstroma – ez derült ki a Fővárosi Törvényszéken zajló perújítás első tárgyalásán.
Dr. Gila Pál és dr. Fehér Szabolcs a tárgyaláson
Perújítást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla több hatodik kerületi ingatlan évekkel ezelőtti jogszerűtlen eladása, azaz hűtlen kezelés bűntette miatt az egykori MSZP-s alpolgármester, Fürst György ellen. A tárgyalássorozat január 30-án kezdődött meg a Fővárosi Törvényszék dr. Fehér Szabolcs vezette tanácsa előtt.
A tárgyaláson Fürst György nem jelent meg. Védőügyvédje, dr. Fülöp Tamás közölte, hogy védence a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemond, így a bíróság megállapította, hogy az eljárás Fürst távollétében zajlik majd.
A tárgyalást dr. Fehér Szabolcs bíró vezette
A bírói tanács elnöke, dr. Fehér Szabolcs először a perújítással érintett ítéletet ismertette. Mint ismeretes, a Fővárosi Törvényszék 2017. január 24-én kihirdetett és 2018. február 28-án jogerőssé vált ítéletében bűnösnek mondta ki Fürst György másodrendű terheltet társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, amiért két év végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Emellett Fürstnek és társainak egyetemlegesen 123 millió forintot és annak kamatait kellett volna megfizetni az ügyben sértettként szereplő hatodik kerületi önkormányzatnak. (Erre mind a mai napig nem került sor.)
A jogerős határozatban foglalt tényállás szerint Fürst György 2004-ben a hatodik kerületi önkormányzat vagyongazdálkodásáért felelős alpolgármestere volt. E tisztségében tett előterjesztést az akkori MSZP–SZDSZ többségű képviselő-testületnek az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlan eladásáról. Mindezt úgy tette, hogy a versenyeztetésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és az önkormányzat vagyongazdálkodási rendeletét is megsértette. Az általa vevőként megjelölt gazdasági társaságokon kívül minden más lehetséges pályázót szándékosan mellőzött azért, hogy biztosan az általa előnyhöz juttatott vevő szerezhesse meg a frekventált helyen lévő, így nagy értékű ingatlanokat. Ezzel a hatodik kerületi önkormányzatnak több százmillió forintos vagyoni hátrányt okozott.
Dr. Gila Pál, a sértettként szereplő terézvárosi önkormányzat jogi képviselője
Ilyen előzmények és a jogerős ítélet megszületése után a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt terjesztett elő Fürst György terhére. A főügyészség indoklásában arra is hivatkozott, hogy a Fővárosi Főügyészségen jelenleg is folyik egy büntetőeljárás Fürst Györggyel szemben.
A perújítási indítvány lényege szerint a most rögzített újabb cselekmények (további ingatlaneladások) nem képezték az alapeljárás tárgyát, így bizonyítottság esetén különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének a megállapítására lehetnek alkalmasak. Az eddig az eljárásban nem szereplő, de ugyancsak jogszerűtlenül eladott önkormányzati ingatlanok a következők: Jókai utca 10., Andrássy út 35., Munkácsy Mihály utca–Podmaniczky utca tömb, Andrássy út 21., Liszt Ferenc tér 7., Anker köz 1–3., Andrássy út 45., valamint Oktogon tér 4. szám alatti épület.
Ezen ingatlanok eladása tekintetében Fürst György 2003. május 22. és 2006. március 30. közötti időszakban tett előterjesztést a helyi képviselő-testület előtt. Az így okozott vagyoni hátrány, illetve a veszélyeztetett érték összesen legalább 1 milliárd 658 millió 194 ezer 845 forint.
A cselekmény elkövetését az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos okiratok, igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemények, tanúvallomások, hitelintézeti adatok, ingatlan-nyilvántartási adatok, cégadatok bizonyítják. Az előbbiekben felsorolt tényállási pontok az alapügyben nem képezték a vád tárgyát. Ugyanakkor az ezekkel kapcsolatos bizonyítékok az alapügyben vád tárgyává tett bűncselekményt érintik, tehát új bizonyítéknak minősülnek.
Dr. Éhn Dávid ügyész képviselte a vádat
A Fővárosi Ítélőtábla perújítást elrendelő határozata szerint a bíróság jogerős ítéletével elbírált cselekmény esetén perújításnak van helye, ha olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terhelt bűnösségét meg kell állapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést kell kiszabni.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványában szereplő pontok újak, így a hozzájuk tartozó bizonyítékok is újnak minősülnek, amelyek korábban az alapügyben fel sem merülhettek, ennél fogva megalapozták a perújítási eljárás lefolytatását. A fenti körülmények miatt jelentős eltérés lehet a korábban megállapított vagyon elleni bűncselekmény értékhatár szerinti minősítése és az új bizonyítékokkal érintett részcselekmények minősítése között, ez pedig súlyosabb törvényi minősítést vonhat maga után. A minősítés szerinti cselekmény büntetési tétele 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés.
Ez indokolta tehát, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Fürst György vonatkozásában a Fővárosi Törvényszék, illetve a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítélete tekintetében a perújítást elrendelte.
Az első tárgyalás végén a vádlott védője, dr. Fülöp Tamás szóban ismertette az általa korábban írásban benyújtott észrevételt. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy vélekedése szerint a jelenleg hatályban lévő büntetőeljárási törvény anomáliái nem teszik lehetővé, hogy a perújítás tárgyalásra alkalmas legyen. Ugyanakkor meglátása szerint a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nem tudott érdemi, új bizonyítékokat felmutatni, és ez is a perújítás elrendelése ellen szól. A védő említést tett arról is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányságon jelenleg is folyamatban van egy büntetőeljárás a Jókai utca 10. értékesítésének tárgyában több volt képviselővel és volt önkormányzati tisztviselővel szemben. Abban az eljárásban a védencével szembeni eljárást elkülönítették, és ezt követően kerülhetett sor arra, hogy a Jókai utca 10. alatti ingatlan is a perújítás tárgyát képezte. Mindezekre tekintettel dr. Fülöp Tamás a perújítás felfüggesztését kérte.
Dr. Gila Pál, az ügyben sértettként szereplő terézvárosi önkormányzat jogi képviselője a tárgyalás végén bejelentette, hogy (a korábbi ügyekhez hasonlóan) a perújításban foglalt, új tételekre is van polgári jogi igénye az önkormányzatnak, amelyet szóban és írásban is előterjesztett.
A tárgyalás február 13-án folytatódik. | https://www.keruletiujsag.hu/vi-kerulet/perujitas-uj-eljaras-furst-gyorgy-ellen | https://web.archive.org/web/20220630042429/https://www.terezvaros.hu/hirek/perujitas-uj-eljaras-furst-gyorgy-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/perujitas-uj-eljaras-furst-gyorgy-ellen | terezvaros.hu | hungarian-news | 2019-01-31 15:19:00 | [
"Fürst György"
] | [
"Budapest Főváros VI. kerület Önkormányzata (Terézváros)"
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"önkormányzat"
] | [
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
48,531 | Közel százmilliós megrendelést húzott be a szekszárdi fideszes családi cége | És a takarító cég uniós pénzből képzett gyakornokokat - pallérozásukra méregdrága digitális kütyüket vásároltak. | Szekszárd;takarítás;Hadházy Ákos;
2019-02-05 13:25:24
Közel százmilliós megrendelést húzott be a szekszárdi fideszes családi cége
És a takarító cég uniós pénzből képzett gyakornokokat - pallérozásukra méregdrága digitális kütyüket vásároltak.
Összesen 96 millió forint értékben rendelt meg takarítást a Magyar Posta egy, a trafikbotrányban is érintett fideszes szekszárdi képviselő családi cégétől. A cég a Baranya-megyei postaépületeket fogja ezért a pénzét tisztává varázsolni.
Fajszi Lajos egykori önkormányzati képviselő (illetve a Vállalkozók Országos Szövetségének Tolna megyei elnöke) neve először a trafikbotrányban merült fel. A Hadházy Ákos által titokban készített hangfelvételen az hallható, amint a fideszes képviselők Horváth István akkori, szekszárdi polgármesterrel végigveszik, hogy ki adott be trafikpályázatot és kinek kellene dohánykoncessziót kapnia. A hangfelvétel tanúsága szerint felmerült, hogy az akkor éppen önkormányzati képviselő, Fajszi Lajos is indult, amit a polgármester Horváth István azzal nyugtázott: „helyes, helyes, ne a szocik győzzenek!”
Fajszi Lajos végül két, közeli településen kapott trafikjogot, míg testvére Szekszárdon nyithatott trafikot. Később vállalkozása sorra kapott állami megrendeléseket, így többek között 2015-ben is a cég takaríthatta a szekszárdi önkormányzat épületeit, úgy, hogy - mint azt az Index megírta – előző évben még feleannyiért tisztogatott.
A vastag áremelést azzal indokolta a szolgáltató, hogy néhány épülettel többet kellett kitakarítani. Ezt követően Hadházy Ákos derítette ki, hogy Fajsziék vállalkozása (ahonnan hivatalosan Fajszi Lajos még 2003-ban kiszállt, ám a vállalkozást előbb felesége vitte, most pedig a testvére) jelentős uniós támogatást kapott. A különféle Fajszi-érdekeltségek például összesen több mint százmillió forintot vasaltak be uniós programokból gyakornokok képzés címén.
Ebből a summából takarító F&F Kft.-re 25 millió forint jutott, így a gyakornokok foglalkoztatására mintegy egymilliós iMac számítógépeket illetve digitális fénymásolót szereztek be, mondván: azok a „fiatalok munkavégzését elsődlegesen segítő munkaeszközök”. Hadházy szerint az nem derült ki, hogy összességében pontosan hány gyakornokot vettek fel ezekhez a cégekhez, csak az egyik, uniós alapból finanszírozott projektnél maradt fenn adat arról, hogy 6-7 főt alkalmaztak, azaz átlagosan 2-3 millió forintot költöttek el gyakornokok képzésére, köztük takarító, két parkgondozó és két adminisztrátor gyakorlati képzésére. | https://nepszava.hu/3024322_kozel-szazmillios-megrendelest-huzott-be-a-szekszardi-fideszes-csaladi-cege | https://web.archive.org/web/20201001230006/https://nepszava.hu/3024322_kozel-szazmillios-megrendelest-huzott-be-a-szekszardi-fideszes-csaladi-cege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-szazmillios-megrendelest-huzott-be-a-szekszardi-fideszes-csaladi-cege | Népszava | hungarian-news | 2019-02-05 13:25:00 | [
"Fajszi Lajos",
"Horváth István (Szekszárd)"
] | [
"F&F Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [
"Szekszárd",
"Tolna megye"
] | [
"takarítás",
"támogatás",
"foglalkoztatás",
"EU",
"klientúra"
] | [
"Trafikmutyi"
] |
48,532 | Rossz helyen gyűjtötték az aláírásokat, csúnyán meglakolhatnak érte | Szlovák színházi esten gyűjtöttek aláírásokat egy félmilliárdos uniós projekt fejléces papírjára Tótkomlóson, az ív egy helyi képviselőnél landolt. A politikus szerint csalás történhetett, az uniós program teljesítését akarhatták így igazolni. | „Már el is bocsátották a két nőt, akik az aláírásokat gyűjtötték, pedig a megbízóik utasítását hajthatták végre, legalább is, ilyen hírek jutottak el hozzám” – mondta Zsura Zoltán, miután a csütörtöki tótkomlósi testületi ülésen azzal állt elő, hogy vizsgálja ki a testület az esetet, ami hozzá eljutott.
Azzal keresték meg a képviselőt, hogy egy, a szlovák önkormányzat szervezésében tartott színházi előadás előtt fiatal nők gyűjtöttek aláírásokat olyan ívekre, amelyeken a Tótkomlós egyik uniós pályázatának fejléce volt nyomtatva. Azért háborodtak fel az eseten, mert az EFOP-projektre, amelyet a hátrányos helyzetű családok felzárkóztatására nyert el az önkormányzat, közel félmilliárd forintot kapott a város a nehéz helyzetben levőket segítő programokra. Az ívekkel ezeken a programokon való részvételt igazolták volna.
A testületi ülésen Zsura arról beszélt, hogy ez csalásnak tűnik, állítsanak fel vizsgálóbizottságot, de ezt a többi képviselő leszavazta. Azt javasolták, hogy inkább másnap reggel tartsanak egy megbeszélést, derítsék ki, hogy mi is történhetett, ugyanis az is felvetődött, hogy a szomszéd városból, Mezőkovácsházáról jöttek át az aláírásgyűjtők, ahol egy hasonló projekt folyik szintén félmilliárd forint uniós pénzből. A pályázati kódok összevetéséből már az ülésen kiderült, hogy nem a szomszédos projekthez kellettek az aláírások, hanem a tótkomlósi pályázathoz gyűjthették azokat, így a péntek reggeli megbeszélés mellett döntöttek.
„Péntek délután, legalább is így tudom, már el is bocsátották a két aláírásgyűjtő nőt” – mondta Zsura Zoltán, a tótkomlósi testület független képviselője, akinek a pénteki megbeszélésen megjelenő társa mondta el a reggeli találkozó eredményét. | https://hvg.hu/gazdasag/20190202_Rossz_helyen_gyujtottek_az_alairasokat_csunyan_meglakolhatnak_erte | https://web.archive.org/web/20210511052704/https://hvg.hu/gazdasag/20190202_Rossz_helyen_gyujtottek_az_alairasokat_csunyan_meglakolhatnak_erte | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rossz-helyen-gyujtottek-az-alairasokat-csunyan-meglakolhatnak-erte | HVG | hungarian-news | 2019-02-02 09:00:00 | [
"Simonka György",
"Simonka Györgyné Gábor Marianna"
] | [
"Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány"
] | [
"Békés megye",
"Mezőkovácsháza",
"Tótkomlós"
] | [
"pályázat",
"háttér",
"rokonok",
"csalás",
"EU",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"szociál",
"önkormányzat"
] | [
"Simonka-ügyek"
] |
48,533 | Luxus edzőtáborokat szervezhetnek Felcsúton TAO-ból | 160 millió szállásra és étkezésre. A Fradi ilyen célra 29,6 millió forintot igényelt, | A jelenlegi információk alapján A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány idén szerényebb összegű TAO-támogatást igényelt sportfejlesztési programjában, "mindössze" 2,3 milliárd forintot - számoltunk be róla múlt héten. A "jelenlegi információk" kifejezés használata nem alaptalan: a jogszabályok ugyanis lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy már elfogadott program keretösszegét utólag módosítsák kiegészítve azt néhány plusz fejlesztési tétellel. Ezzel a lehetőséggel tavaly ráadásul élt is a Felcsút, hiszen idő közben jöttek rá, nem elég az 5,3 milliárd forint a céljaikra, 6 milliárdnál is többre van szükségük. Így joggal feltételezhetjük, hogy ilyen fordulat idén is bekövetkezhet.
Noha az ingatlanberuházásokkal könnyen össze lehet állítani milliárdos sportfejlesztési programokat, Felcsúton nem aprózzák el akkor sem, ha létesítményeken kívüli tételekről van szó.
A közzétett sportfejlesztési program alapján
személyi jellegű ráfordításokra 106,2 millió forintot,
előfinanszírozott nem ingatlan beruházásra 403,2 milliót,
előfinanszírozott ingatlanberuházásra 98,9 milliót,
utófinanszírozott ingatlanberuházásra 1,5 milliárdot,
utánpótlás-nevelésre pedig 237,9 millió forintot igényeltek idén.
A programban azonban szemet szúrt egy egészen meglepő tétel: a 2018/2019-es szezonban az utánpótlás-neveléssel összefüggésben
160 millió forint TAO-t kértek a felkészítéssel, edzőtáboroztatással és versenyeztetéssel közvetlenül összefüggő szállás és étkezés költségeire.
Ez a tétel a teljes jogcím több mint felét teszi ki, és bár ez már önmagában is megdöbbentő összeg, a korábbi évek adatai alapján ez nem nevezhető kirívó nagyságrendnek. Noha tavaly "csupán" 124 milliót kértek ilyen célra, 2016-ban 160,6 milliót, 2015-ben 159,7 milliót igényeltek, 2014-ben pedig ennek a nagyságrendnek a dupláját, 362,6 millió forintot terveztek elkölteni (és minden bizonnyal költöttek is el) szállásra és étkezésre.
Bár a TAO-rendszer elindulásáig, 2011-ig visszamenően már nem érhető el az összes sportfejlesztési program,
2014/2015-től kezdve összesen 967,18 millió forint közpénzt szórtak el szállásra és étkezésre.
A magas összeg nem is lehet túlságosan meglepő annak ismeretében, hogy rendszeresen járnak Marbellara, ami nem tartozik az olcsó mulatságok közé. Az Index korábbi információi szerint a csapatnak és kísérőiknek naponta 150 euróba kerül fejenként a kirándulás. Marbella mellett Malagára is mentek már edzőtáborozni, de jártak Törökországban és Ausztriában is.
Ha már az igényelt TAO-ban rekorder a felcsúti focialapítvány, úgy tűnik, a fenti tétel vonatkozásában sem talál kihívóra. Néhány sportszervezet sportfejlesztési programjait átböngészve kiderült, csak ritkán lépik át az szervezetek a szállásra és étkezésre igényelt TAO-t illetően a 10 millió forintot. Ilyenre csak a nagyobb méretű és nagyobb múlttal rendelkező szervezetek esetében találtunk példát.
A Fradi ilyen célra az idei szezonban 29,6 millió forintot igényelt, és a legnagyobb összeg sem volt ennél sokkal magasabb, 2014-ben 34,7 milliót kértek szállásra és étkezésre. Az Illés Sport Akadémia ennél kicsit többet szánt erre: 2014 és 2016 között 42,3 és 86 millió forint között szóródtak az igényelt támogatások. A Debrecennél azonban már csak pármilliós összegeket találtunk, akárcsak a kiváló politikai kapcsolattal rendelkező Mezőkövesdnél is.
A Tállai Andráshoz kötődő mezőkövesdi sportegyesület idén és tavaly egy forint támogatást sem kért szállásra és étkezésre, és a legnagyobb összeg is 5,4 millió forint még 2014-ben. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/luxus-edzotaborokat-szervezhetnek-felcsuton-tao-bol.html | https://web.archive.org/web/20220927113353/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/luxus-edzotaborokat-szervezhetnek-felcsuton-tao-bol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/luxus-edzotaborokat-szervezhetnek-felcsuton-tao-bol | mfor.hu | hungarian-news | 2016-12-20 07:13:00 | [] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
48,534 | Mészárosék eladták a visontai naperőművet az államnak | Eladta 16 megawattos visontai naperőművét, továbbá bükkábrányi rekultivált bányaterületét az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában lévő Mátrai Erőmű Zrt. - közölte az Opus. | A társaság szeptemberi közgyűlési döntésének megfelelően lezárult a Mátrai Erőmű Zrt. visontai naperőművének adásvétele, december 19-én a létesítmény az MVM Hungarowind Kft. tulajdonába került - közölte az Opus.
A szerződés értelmében a 16 megawattos naperőmű üzemeltetését és karbantartását a jövőben is a MERT végzi, amelyet bérleti díj illet meg a terület, valamint a transzformátor és a hozzá kapcsolódó vezetékek használatáért. A zárási feltételek teljesüléséhez a szükséges engedélyeket a Magyar Energetikai és Közmű- Szabályozási Hivatal (MEKH) megadta.
Napelemek a 16 megawattos visontai naperőműben (MTI Fotó: Komka Péter)
Az indoklás: stratégiába illeszkedik
Az adásvétel illeszkedik a Mátrai Erőmű hosszú távú stratégiájába, amelynek célja, hogy 2030-ban is a vállalat adja a hazai villamosenergia-termelés ötödét. A MERT megújuló energiaforrásokra alapozva, illetve az energiatárolási és -szabályozási technológiák létesítésével készül a szén alapú erőművek fokozatos kiváltása utáni időszakra. Az ehhez szükséges, több tízmilliárd forintos projektek megvalósítása érdekében a vállalat értékesíti egyes vagyonelemeit - írják a közleményben.
Ehhez kapcsolódik a bükkábrányi bánya rekultivált földterületeinek értékesítése is. Az egykori hányóterületeken mezőgazdasági művelésbe sorolt földrészleteket, jellemzően erdőket alakított ki a Mátrai Erőmű Zrt. Az így létrejött ingatlanok már nem szolgálták a vállalat működését, ezért a mezőgazdasági területeket a társaság felajánlotta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek. A szerződést december 10-én írták alá, a vételárat még idén kifizeti a földalapkezelő.
Nyereséges pálya
Az Opus közleménye kitár arra: a MERT célja, hogy a megváltozott körülményekhez igazodó, stabilan nyereséget termelő pályára álljon, mert csak így tudja betölteni a villamos energia stabil termelésén keresztül a nemzetgazdaságban rá jutó stratégiai szerepét és garantálni a munkahelyek megőrzését. A Mátrai Erőmű tízéves megújulási programjának megvalósításával képes lesz átvezetni a vállalatot a karbonmentes gazdaságba.
Ennek egyik első eleme az új, bükkábrányi naperőmű, amely a tervezettnél korábban, már februártól áramot termel. A következő fotovoltaikus erőmű Halmajugrán valósul meg, szintén egy bányaművelés után rekultivált területen; a fejlesztés előkészítésén már intenzíven dolgoznak a társaság szakemberei. A két naperőmű 40 megawattnyi áramot termel majd.
A napelemparkot még az RWE indította be 2015-ben, és nemrég a bővítését is előkészítették. A naperőmű kapacitása most 16 MW-os, ami körülbelül 4000 háztartást tud ellátni árammal, a bővítés kétszer 20 MW-ról szól. Úgy néz ki, ezt már nem Mészáros fogja levezényelni, hanem az állam - írta korábban az adásvétel kapcsán a 444.hu. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszarosek-eladtak-a-visontai-naperomuvet-az-allamnak.html | https://web.archive.org/web/20190903120759/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszarosek-eladtak-a-visontai-naperomuvet-az-allamnak.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-eladtak-a-visontai-naperomuvet-az-allamnak | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-19 07:27:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"MVM Hungarowind Kft.",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet",
"Opus Global Nyrt."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Bükkábrány",
"Halmajugra",
"Heves megye",
"Visonta"
] | [
"ingatlan",
"energia",
"háttér",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"napelem / megújulók"
] | [] |
48,535 | Pintér volt cége is őrzi az MTVA székházát | Tordai Bence, párbeszédes képviselő videóján jól beazonosítható, hogy egyes őrök a cég logójával ellátott egyenruhát viselnek. | Hétfőn délutánra már tucatnyi ellenzéki képviselő volt az MTVA Kunigunda utcai székházában, hogy felolvashassák 5 pontból álló petíciójukat a köztévében. A képviselők közül többen is élőben közvetítették az ott történeteket. Az MTVA biztonságát ellátó fegyveres őrség tagjai a nap folyamán többször is konfrontálódtak az ellenzéki képviselőkkel: Szél Bernadettet és Hadházy Ákost egyszerűen csak eltávolították az épületből, de előtte őt is leteperték a biztonságiak, ahogy később Varju Lászlót, a DK képviselőjét is.
Mint azt az Index megírta, ami történt a nap folyamán, az akár a Belügyminisztérium utasítására is történhetett. A fegyveres őrségnek ugyanis többek között a Honvédelmi Minisztérium Központi ügyeletéről és a Belügyminisztérium ügyeletéről érkező utasításokat is végre kell hajtania.
Az MTVA-székházban azonban nemcsak a fegyveres őrség teljesít szolgálatot, hanem Pintér Sándor belügyminiszter egykori cége is, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. Tordai Bence, párbeszédes képviselő videóján jól beazonosítható, hogy egyes őrök a cég logójával ellátott egyenruhát viselnek.
Az ügy pikantériája, hogy sem az MTVA honlapján, sem a közbeszerzések között nem találtunk olyan szerződést, melyet a közmédia a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel kötött volna. A székház őrzését ellátó cégekre, és a Civil Zrt. által ellátott szolgálat részleteire irányuló kérdéseinket elküldtük az MTVA-nak is. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter cége volt 2010-ig, amely azóta több közpénzes megrendelést nyert már. Az igazgatója Tasnádi László, aki Pintér rendészeti államtitkára volt 2016 végéig, a többi között az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tartozott az irányítása alá. A cégnek tavaly több mint 12 milliárd forintos árbevétele volt, amiből 1,1 milliárd forint nyereség maradt a végén. Ebből a tulajdonosok döntésének értelmében 20 millió forintot fizettek ki osztalékként. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/pinter-volt-cege-is-orzi-az-mtva-szekhazat.html | https://web.archive.org/web/20210304115535/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/pinter-volt-cege-is-orzi-az-mtva-szekhazat.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-volt-cege-is-orzi-az-mtva-szekhazat | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-17 07:40:00 | [
"Pintér Sándor",
"Tasnádi László"
] | [
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"átláthatóság",
"őrzés-védés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
48,536 | Megdobta pár millióval a Rogánt és Habonyt reptetők cégét a Szerencsejáték | Főleg sport és kulturális területen működő szervezeteket támogatott az idei harmadik negyedévben a Szerencsejáték Zrt., támogatásban részesült ezúttal az Aeroglobe Kft. is. | A napokban frissült az állami lottótársaság honlapja az által megítélt támogatásokra vonatkozó friss dokumentumokkal. A közzétett adatok alapján összesen 161,9 millió forintot osztottak szét különböző célokra. Ebből a legtöbbet, egészen pontosan majdnem az összes támogatás harmadát, 50 millió forintot a Magyar Autóklub kapta meg, az Élményliget Szabadidős Programszervező Kft.-nek pedig 2017-hez hasonlóan most is 25 millió+áfát juttatott a Szerencsejáték.
Az Élményliget tulajdonosa Somogyi János és Somogyi Beáta, előbbi egyben az MTK gazdasági-elnökhelyettese is, és az MTK Budapesttel közösen tulajdonosa a 2017 júniusában alapított MTK Röplabda Kft.-nek is.
15 millió forintos támogatásban részesült a Magyar Úszó Szövetség, a Lupa Strand Kft., valamint a Magyar Golf Szövetség is, 10 millió forintot pedig a rendszeresen támogatott Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány kapott. Valamint támogatásban részesült ezúttal az Aeroglobe Kft. is.
Utóbbi cég hátterében erős kormányközeli szálak fedezhetők fel. A cég tulajdonosai, Jakab Péter és Jakab Ernő a Fly-Coop Kft. tulajdonosai is egyben. Mint ismert, ennek a cégnek a helikopterével repült egy vidéki lagzira üzletasszony feleségének hála Rogán Antal, és sajtóhírek szerint Habony Árpád is velük szokott utazni. Az Aeroglob 2016 decemberében a Fidesz kedvenc őrző-védő cégével, a Valton-Sec-kel alapított közös céget HUN-JET Kft. néven. A társaság fő tevékenysége légi szállítóeszköz kölcsönzése, a biznisz azonban nem indult sikeresen, hiszen a működés első évében, 2017-ben egy forint árbevételük nem volt, így kicsivel több mint 4 millió forintos veszteséget kellett elkönyvelniük.
A Szerencsejáték 2018 első három negyedévében 441,8 millió forintnyi támogatást osztott ki különféle szervezetek között. Az összeg az év hátralévő részében jó eséllyel minimum megduplázódhat, a korábbi évek tapasztalatai alapján ugyanis az év utolsó negyedévében nyílik meg legjobban az állami lottótársaság képzeletbeli pénztárcája. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megdobta-par-millioval-a-rogant-es-habonyt-reptetok-ceget-a-szerencsejatek.html | https://web.archive.org/web/20230129151011/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megdobta-par-millioval-a-rogant-es-habonyt-reptetok-ceget-a-szerencsejatek.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megdobta-par-millioval-a-rogant-es-habonyt-reptetok-ceget-a-szerencsejatek | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-18 07:54:00 | [
"Habony Árpád",
"Jakab Ernő",
"Jakab Péter",
"Rogán Antal",
"Somogyi Beáta",
"Somogyi János"
] | [
"Aeroglobe Kft.",
"Élményliget Kft.",
"Hun-Jet Kft.",
"Magyar Testgyakorlók Köre (MTK)",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
48,537 | Már 3,3 milliárd forint TAO áramlott Tállai csapatához | A mezőkövesdi foci a TAO-rendszer egyik legnagyobb nyertese, és jó eséllyel idén sem fogják elveszíteni a harmadik legtöbb támogatást bezsebelő címet. | Az idei szezonban a korábbiakhoz képest szerényebb összegű TAO-ra tartott igényt a Tállai Andráshoz köthető mezőkövesdi focicsapat és sportegyesület. 2018/2019-re a Mezőkövesd-Zsóry FC-nek 217,3 millió forint TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Mezőkövesd-Zsóry Sportegyesület részére pedig 30,9 milliót. Ez az összeg azonban jó eséllyel elegendő ahhoz, hogy Tállai csapata megőrizze a harmadik legtöbb támogatást bezsebelő sportszervezet címét.
A mezőkövesdi fociba a TAO-rendszer fennállása óta így összesen 3,27 milliárd forint áramlott összesítésünk szerint, ennél több pénzt csak az Illés Sport Akadémia és a felcsúti alapítvány tudott összekalapozni.
Az idei sportfejlesztési programok alapján rendkívüli, nagyobb beruházásra már nem vállalkoznak Tállaiék, a program legköltségesebb tétele azonban változatlanul az utófinanszírozott tárgyi eszköz beruházás, felújítás, amire 87 millió forintot kértek. Utánpótlás-nevelésre 56, előfinanszírozott tárgyi eszközre (nem ingatlan) 38, személyi jellegű ráfordításokra 21, előfinanszírozott ingatlanberuházásra pedig 13 millió forint TAO-t igényeltek a mezőkövesdiek.
Az ingatlanberuházások a már meglévő ingatlanok területén a sportszervezet céljainak hatékonyabb elérését szolgálnák - írják a sportfejlesztési programban. "Az új építésű egri pályához tervezett MLSZ előírásoknak megfelelő bővített öltöző a megnövekedett utánpótlás-létszám hatékonyabb kiszolgálását tenni lehetővé, a biztonságos közlekedést szolgálná a kialakítandó parkoló és a biztonságot szolgálná a kerítés megépítése. A mezőkövesdi utánpótlás-nevelés legfontosabb bázisát jelentő a Tűzoltópályai pályák a nagy igénybevétel miatt felújításra szorulnak, az élőfüves pálya gyepét cserélnünk kell, ahhoz, hogy az utánpótlás-csapatok megfelelő környezetben tudják az edzésmunkát végezni. A mezőkövesdi Camping területén lévő jó minőségű edzőpályáink mellé régóta tervezzük egy az igényeket kielégítő öltöző megépítését" - áll a dokumentumban.
Az ingatlanberuházások mellett az utánpótlás-nevelésre is kezdenek nagyobb hangsúlyt fektetni, ami összefüggésben lehet azzal, hogy az idei szezontól az NBI-es csapatot működtető gazdasági társaság a Bozsik program alközpontjaként működik. Így - valamennyire a szokásokkal ellentétben - mind a Mezőkövesd-Zsóry FC, mind a Mezőkövesd-Zsóry SE sportfejlesztési programjában szerepel utánpótlás-nevelés. A gyakorlat a legtöbbször az ilyen esetekben, hogy a sportegyesület foglalkozik az utánpótlás-neveléssel és igényel erre vonatkozóan TAO-támogatást, míg a Kft. - ez esetben a Mezőkövesd-Zsóry FC Kft. - a profi csapat hátterében áll, utánpótlás-neveléssel pedig nem foglalkoznak.
Tállai városában viszont úgy tűnik, annyi korosztályos csapatot raktak össze, hogy az SE-nek és az FC-nek is foglalkoznia kell utánpótlás-neveléssel. Így az NBI-es csapatot is működtető gazdasági társaság 56,1 millió forintot igényelt erre a célra, az SE viszont ennek közel felét, 21,6 milliót. Mindez nem jelenti azt, hogy az sportegyesület kiüresedne. Mint a benyújtott programban írják, "új lendülettel, új csapatokat építve" folytatják a munkát.
Mindennek eredménye az is, hogy mindkét programban vannak azonos elemek. Az sportegyesület és az FC is egyaránt vásárolt bójakészletet, labdákat, jelölőmezeket, mérkőzés mezt, utazókabátot. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-33-milliard-forint-tao-aramlott-tallai-csapatahoz.html | https://web.archive.org/web/20220809135815/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-33-milliard-forint-tao-aramlott-tallai-csapatahoz.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-33-milliard-forint-tao-aramlott-tallai-csapatahoz | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-17 08:03:00 | [
"Tállai András"
] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)",
"Mezőkövesd Zsóry FC Kft.",
"Mezőkövesd Zsóry SE"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Mezőkövesd"
] | [
"támogatás",
"sport",
"klientúra"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
48,538 | 2,3 milliárd forint TAO kell idén a Felcsútnak | Bár más sportszervezetek jó esetben is csak álmodhatnak ekkora támogatásról, Felcsúton ez 2015 óta a legalacsonyabb TAO. | TAO-ból sose elég Felcsúton, ami lassan már egy feneketlen kúthoz kezd hasonlítani. Lassan már nem lesz mit fejleszteni a felcsúti focialapítványnál, hiszen új stadion, új sportcsarnok, Makovecz-stílusú kazánház, teakonyhákkal felszerelt sportszálló is a focisták szolgálatában áll már, a TAO-ból érkező milliárdokra azonban mégis szükség van.
A 2018/2019-es évadban A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak összesen 2,3 milliárd forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Bár más sportszervezetek jó esetben is csak álmodhatnak ekkora támogatásról, Felcsúton ez 2015 óta a legalacsonyabb TAO. 2017-ben ugyanis közel 6,7 milliárd forintot hívtak le, 2016-ban 2,9 milliárdot, 2015-ben pedig 1,7 milliárd forintot. Ugyanakkor egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a most megítélt 2,3 milliárd forint nem lesz a későbbiekben néhány százmillióval, vagy milliárddal több. Tavaly ugyanis az eredetileg jóváhagyott 5,3 milliárd forint helyett végül a program kibővítésével 6,6 milliárdot gyűjtöttek össze a baráti - és családi - cégek adójából.
Jelen állás szerint 2011 óta a felcsúti fociba 22,9 milliárd forintnyi - közpénz jellegét elvesztő - TAO-támogatás zúdult. Az alapítványt azonban önszántukból is támogatják gazdasági társaságok, korábbi összesítésünk szerint 2011 és 2017 között 16,1 milliárd forintot adományoztak a cégek Mészáros focialapítványának. Vagyis összesen 39 milliárd forint áramlott az 1800 lelkes település focijába, ami nemcsak első, de sokadik olvasatra is rengeteg pénz.
Azt, hogy mire is akarják Felcsúton az újabb milliárdokat elkölteni, egyelőre még nem lehet tudni. Az alapítvány ugyanis még nem tette közzé a sportfejlesztési programját. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/23-milliard-forint-tao-kell-iden-a-felcsutnak.html | https://web.archive.org/web/20220703173050/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/23-milliard-forint-tao-kell-iden-a-felcsutnak.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/23-milliard-forint-tao-kell-iden-a-felcsutnak | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-14 08:06:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány",
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)"
] | [
"Fejér megye",
"Felcsút"
] | [
"támogatás",
"sport",
"gazdálkodás",
"adó",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő",
"infografika"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
48,539 | Lassan érik be a kormánybarát vállalkozók balatoni térhódítása | A Balatonon pozíciókat szerző kormányközeli vállalkozók számára örömteli lehet, hogy az őszi időszakban növekedett a vendégforgalom. | A kereskedelmi szálláshelyek forgalmi adatait elemezve többször foglalkoztunk az elmúlt hónapokban azzal, hogy a Balaton környékén ambiciózus terjeszkedést folytató kormányközeli vállalkozók mennyire találhatták meg a számításukat. Úgy tűnt, a NER lovagok a nyáron nem örülhettek felhőtlenük, hiszen az akkori adatok azt mutatták, hogy a tó környéki turisztikai forgalom visszaesett. Igaz azt is hozzá kell tenni, hogy egyelőre a térhódítás zajlik, melynek keretében számos turisztikai intézmény került Mészáros Lőrinc, vagy a miniszterelnöki vej, Tiborc István köreinek kezébe. Valószínűsíthetően más lesz az összkép, ha a belebegtetett fejlesztések is megvalósulnak majd. Ezek ugyanis mind a főszezon, mind az azon kívüli időszakra jótékonyan hathatnak.
Az erősödő vendégforgalom egyébként idén ősszel jellemző volt a magyar tengerre, hiszen mind a szeptemberi, mind az októberi számok bővülést mutattak a bázis időszakhoz képest. Más kérdés, hogy ezekben a hónapokban messze nem keresi fel annyi turista a Balatont, mint a nyári időszakban. Emellett a növekedéshez az is hozzájárulhatott, hogy az említett két őszi hónapban rendkívül kedvező volt az időjárás, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy többen pihentek a régióban. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a balatoni vendégforgalom mellett általános fellendülés tapasztalható a hazai turizmusban. Mielőtt valaki könnyeket kezdene hullatni a kormány kedvenc vállalkozóiért, megemlítjük, hogy a kempingbiznisz nem fut rosszul. Kevesebb kempinggel ért el a tavalyinál nagyobb, 1,7 milliárd forintos bevételt a Konzum Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez tartozó Balatontourist. A Világgazdaság a közelmúltban azt írta: a kiemelkedő eredményeket hozó 2017-es évhez képest is nagy jelentőségű, hogy a Balatontouristhoz tartozó társaságok idén 1,6 százalékkal tovább növelték vendégeik számát, és azt többszörösen meghaladóan a szállásdíjbevételüket - idézte a lap a társaság ügyvezetőjét.
Jót tettek a 4 napos hétvégék
A KSH által csütörtökön publikált adatai szerint 2018. októberben a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 1,8 százalékkal, a belföldi vendégek által eltöltötteké 9,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 12 százalékkal emelkedett. 2018. január–októberben a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakában mért vendégforgalma 4,0, bruttó bevétele 9,7 százalékkal volt több, mint 2017 azonos időszakában.
Ami a hazai vendégforgalmat illeti általános trend, hogy az életszínvonal emelkedése tükröződik az idegenforgalomban, és a hazai lakosság időről-időre többet költ ilyen típusú rekreációra. Ennek egy részét ugyan Széchenyi Pihenőkártyával (Szép-kártya) finanszírozzák, de szignifikánsan növekedett az utazásait saját zsebből finanszírozók aránya is. Októberben Szép-kártyával az emberek 11 százalékkal többet, közel 1,5 milliárd forintot fizettek a kereskedelmi szálláshelyeken. Ennek az összegnek a nagy része, 1,3 milliárd forint a szállodákban realizálódott. Az a tény, hogy a Szép-kártya a jövő évben is kedvező adózási elbíráslás alá fog esni, további támogatást adhat a belföldi turizmusnak.
Az októberi adatok kapcsán egyébként érdemes megemlíteni, hogy ezúttal a hó végi ünnepek úgy estek, hogy két négynapos hétvége is volt. Az alapján, hogy számos hazai szálloda azt jelezte ezek a hétvégék telt házasak voltak, joggal feltételezhetjük, ez is hozzájárult a megugró hazai vendégforgalomhoz.
Az amerikai és a kínai turistáknak örülhettek a szállodák
Ha a külföldi vendégéjszakákat vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a minimális növekedés közben az érkező vendégek összetétele folyamatosan változik. A német ajkú turisták szerepe ugyan megkérdőjelezhetetlen, hiszen éves szinten messze Németországból érkeznek a legtöbben, de Ausztria is rendre az első öt küldő ország között szokott lenni. Miközben az általános adatok a hazai idegenforgalom erősödését mutatják, ehhez képest ezekből az országokból az utóbbi időben nem igazán sikerült növelni a vendégéjszakák számát.
Örömteli, hogy ennek ellenére a szállodáknak nincs okuk panaszra, mivel a más desztinációkból érkező vendégek száma fokozatosan növekszik. Arról korábban többször írtunk, hogy néhány év kihagyás után az orosz vendégek száma folyamatosan növekedett, igaz októberben itt is volt egy minimális megtorpanás. Brexit ide vagy oda, illetve a huzavona miatt gyengülő font ellenére a brit turisták továbbra is imádják Budapestet, és tovább növekedett az onnan érkezők száma. Ha már gazdasági kérdőjelek, akkor viszont az látszik, hogy a romló olasz gazdasági helyzet tükröződik a turizmuson. Meredeken zuhant ugyanis az Olaszországból érkezők által eltöltött vendégéjszakák száma.
Felmerül, hogy ha az európai turisták száma nem növekedett, akkor, hogy lett magasabb a vendégéjszakák száma. Természetesen nincs nagy titok, több turista érkezett ugyanis az Egyesült Államokból és Kínából is. | https://mfor.hu/cikkek/makro/lassan-erik-be-a-kormanybarat-vallalkozok-balatoni-terhoditasa.html | https://web.archive.org/web/20211024115327/https://mfor.hu/cikkek/makro/lassan-erik-be-a-kormanybarat-vallalkozok-balatoni-terhoditasa.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lassan-erik-be-a-kormanybarat-vallalkozok-balatoni-terhoditasa | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-13 14:23:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"Balatontourist",
"Balatontourist Camping Kft."
] | [
"Balaton",
"Heves megye"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom",
"klientúra",
"NER HOTEL",
"Balaton-sztorik",
"infografika"
] | [] |
48,540 | Továbbra is törvénytelen Handó működése az OBT szerint | Az OBH-elnök tisztségétől való megfosztása a Fidesz-KDNP-n múlik, de arra nem sok esély van, hogy Szájer József feleségét, az Orbán család jó barátját menesszék. |
Az OBH-elnök tisztségétől való megfosztása a Fidesz-KDNP-n múlik, de arra nem sok esély van, hogy Szájer József feleségét, az Orbán család jó barátját menesszék.
Február 22-ig adott póthatáridőt az Országos Bírói Tanács (OBT) szerdai ülésén Handó Tündének, hogy érdemi észrevételeket tegyen az OBT által létrehozott eseti vizsgálóbizottság jelentéséhez. Amennyiben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke „érdemi észrevételt nem tesz, az azonnal szükséges előterjesztéseket nem teszi meg, az OBT a rendelkezésére álló adatok alapján levonja a következtetéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket" – olvasható az OBT saját honlapján, az orszagosbiroitanacs.hu-n.
Az OBT eseti vizsgálóbizottságának jelentése szerint „Handó Tünde az elmúlt egy évben több esetben figyelmen kívül hagyta a törvényességi jelzéseket, továbbá a sarkalatos törvényekben előírt egyes kötelezettségeinek nem tett eleget". Emiatt a jelentés szerint „közel húsz bírósági vezetői álláshely nincs pályázat útján betöltve, ellehetetlenül a fegyelmi ügyeket is tárgyaló szolgálati bíróságok működése, illetve a világosan megfogalmazott aggályok ellenére az OBH elnöke nem vizsgálta ki a hódmezővásárhelyi járásbírósági elnök kinevezésének törvényességét". A jelentés – mely szintén letölthető az OBT honlapjáról – kifogásolja azt is, hogy
Mint ismert, az OBT, melynek Alaptörvényben rögzített feladata az OBH-elnök tevékenységének ellenőrzése, már 2018 májusában kifogásolta Handó Tündének a bírósági álláspályázatok elbírálása során folytatott szabálytalan gyakorlatát, valamint a pályázat-elbírálás átláthatóságának hiányát. Válaszul az OBH-elnök az őt felügyelni hivatott bírói tanácsot illegitimnek nevezte.
Az OBT májusi kifogásait is egy eseti vizsgálóbizottsági jelentés alapján tette meg, amely Handó korábbi – 2018 előtti – vezetői gyakorlatát vizsgálta. A mostani bizottsági jelentés, amit a közlemény utóvizsgálati jelentésnek nevez, épp azzal a céllal készült, hogy ellenőrizzék, tavaly május és december 31. között az OBH-elnök változtatott e korábbi – az OBT által már bírált – gyakorlatán. Ám „az OBH elnökének az egyes bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatát és az OBT irányában fennálló kötelezettségeinek teljesítését vizsgáló bizottság" ma elfogadott jelentése úgy találta, hogy
Handó egyébként a mai OBT ülésen sem jelent meg, ahogy ez május óta megszokott. Azonban, mint a közleményből kiderül, írásban jelezte, hogy érdemi észrevételeket kíván tenni a vizsgálati jelentéshez. Az OBT erre adott 2019. február 22. napjáig adott póthatáridőt az OBH-elnöknek.
Hogy az OBT milyen „szükséges intézkedéseket" tehet, az a bírói tanács előző jelentésének nyilvánosságra hozatalakor már kiderült. Az OBT májusban kilátásba helyezte, hogy kezdeményezi Handó „tisztségétől való megfosztását". A törvény szerint erre akkor van lehetőség, ha az OBH-elnök neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált.
Az eljárást a köztársasági elnök és az OBT is kezdeményezheti. A bírói tanács „tagjai kétharmadának szavazatával meghozott határozatával indítványozza" ezt az Országgyűlésnél. A végső döntést is az Országgyűlés hozza meg, kétharmaddal. Vagyis az OBH-elnök tisztségétől való megfosztása a Fidesz-KDNP-n múlik, s arra nem sok esély van, hogy Szájer József feleségét, az Orbán család jó barátját menesszék. | https://nepszava.hu/3024555_tovabbra-is-torvenytelen-hando-mukodese-az-obt-szerint | https://web.archive.org/web/20230201015328/https://nepszava.hu/3024555_tovabbra-is-torvenytelen-hando-mukodese-az-obt-szerint | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tovabbra-is-torvenytelen-hando-mukodese-az-obt-szerint | Népszava | hungarian-news | 2019-02-06 21:25:00 | [
"Handó Tünde"
] | [
"Országos Bírósági Hivatal"
] | [] | [
"pályázat",
"átláthatóság",
"bíróság",
"vizsgálóbizottság",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,541 | Elindult Hernádi Zsolt és Ivo Sanader pere Zágrábban | Megkezdődött kedden a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, utóbbi távollétében a Zágráb megyei bíróságon - közölte a helyi sajtó. | Megkezdődött kedden a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, utóbbi távollétében a Zágráb megyei bíróságon - közölte a helyi sajtó.
Ivo Sanader a tárgyalás elején kijelentette, hogy nem bűnös. A volt kormányfőt azzal vádolja az ügyészség, hogy a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, továbbá, hogy megállapodott a Mollal, miszerint az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy amennyiben jogerős ítélet születik, Sanader az államnak fizesse vissza a 10 millió eurót.
Robert Jezic, a Sanader-per koronatanúja korábban azt állította, hogy a 10 millió euró felét, 5 millió eurót a Mol az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic akkor horvát bíróságon kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg.
Sanadert korábban ebben az ügyben már egyszer jogerősen elítélték. A Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében a Zágráb megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést 2014-ben jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárási hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a taláros testület pedig 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.
A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot.
Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárás és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmét azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.
A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
A zágrábi bíróság 2015 decemberében egyesítette a két pert, azzal az indokkal, hogy az INA-Mol-ügyben indított két eljárás kapcsolatban van egymással, és ugyanazon bizonyítékokra alapszik, továbbá mindkét ügy azonos fázisban van, ezzel pedig megteremtődtek a feltételek a peregyesítéshez.
A keddi tárgyaláson az USKOK bejelentette, hogy "tárgyi és személyi bizonyítékokkal" fogja alátámasztani, hogy Sanader és Hernádi a vádban megfogalmazott bűncselekményt követtek el.
Laura Valkovic, Hernádi ügyvédje nem tartotta meg bevezető beszédét. Mint mondta: azután fogja megtenni, hogy bemutatták a bizonyítékokat.
Szerinte a tárgyalást meg sem kellett volna tartani addig, amíg a legfelsőbb bíróság nem dönt a peranyag magyarra fordításáról.
A bíró szerint abban az esetben, ha a vádlott távollétében történik a tárgyalás, nincs különbség abban, hogy ért vagy nem ért horvátul. "2014 óta jogerős ítélet van arról, hogy (Hernádi) távollétében lehessen lefolytatni a bírósági tárgyalást, a peranyag akkor le lett fordítva, és abban minden bizonyíték szerepel" - húzta alá a bíró. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/elindult-hernadi-zsolt-es-ivo-sanader-pere-zagrabban.html | https://web.archive.org/web/20211206184048/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/elindult-hernadi-zsolt-es-ivo-sanader-pere-zagrabban.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/elindult-hernadi-zsolt-es-ivo-sanader-pere-zagrabban | mfor.hu | eu-news | 2018-10-23 00:00:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Ivo Sanader"
] | [
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [
"Európa",
"Horvátország"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] | [
"Vesztegetés az INA privatizációjánál"
] |
48,542 | Mészáros és veje vitte el a 23 milliárdos észak-balatoni vasútfejlesztést | Sikeresen zárult az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán-Balatonfüred közötti szakaszának villamosítására kiírt közbeszerzés, a munkát Mészáros Lőrinc vasutas cége, az R-Kord Kft. és Mészáros veje, Homlok Zsolt érdekeltsége, a a Vasútvill Kft. alkotta ÉB 2018 Konzorcium nyerte el - közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. | Sikeresen zárult az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán-Balatonfüred közötti szakaszának villamosítására kiírt közbeszerzés, a munkát Mészáros Lőrinc vasutas cége, az R-Kord Kft. és Mészáros veje, Homlok Zsolt érdekeltsége, a a Vasútvill Kft. alkotta ÉB 2018 Konzorcium nyerte el - közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. szerdán.
A tervezést és kivitelezést is magában foglaló, mintegy nettó 23 milliárd forintos beruházás során a Szabadbattyán és Balatonfüred közti 55 kilométeres vonalszakasz villamosítása mellett Polgárdi, Balatonkenese, Balatonfűzfő és Alsóörs állomásokat átépítik és akadálymentesítik. Ennek keretében az állomásokon cserélik a szükséges kitérőket, 55 centi magas peronokat építenek, korszerűsítik az utastájékoztató rendszert és felújítják a térvilágítást, Szabadbattyánban pedig a transzformátor alállomást is bővítik.
A közlemény szerint a tervezési feladatok elvégzését követően a látványos kivitelezési munkálatok 2019 őszén kezdődhetnek meg, a teljes fejlesztés körülbelül 2,5 év múlva készül el.
A Szabadbattyán-Balatonfüred közötti szakasz a Szabadbattyán-Tapolca-Keszthely vasúti pálya villamosításának első ütemében újul meg.
A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Zrt. beruházásában uniós és hazai forrásból valósul meg. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-es-veje-vitte-el-a-23-milliardos-eszak-balatoni-vasutfejlesztest.html | https://web.archive.org/web/20230206224138/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-es-veje-vitte-el-a-23-milliardos-eszak-balatoni-vasutfejlesztest.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-es-veje-vitte-el-a-23-milliardos-eszak-balatoni-vasutfejlesztest | mfor.hu | hungarian-news | 2018-10-31 00:00:00 | [
"Homlok Zsolt",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"R-Kord Kft.",
"Vasútvill Vasútvillamosító Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
48,543 | Vádat emeltek Czeglédy Csaba ellen | A Csongrád Megyei Főügyészség azt közölte honlapján, hogy a vádirat szerint „Czeglédy mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője a 2011. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése általános forgalmi adó adónemben, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt.” | A Csongrád Megyei Főügyészség azt közölte honlapján, hogy a vádirat szerint „Czeglédy mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője a 2011. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése általános forgalmi adó adónemben, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt.”
Czeglédy Csaba a hvg.hu-nak reagált a vádemelés hírére, ezt itt olvashatja el!
Az ügyészség szerint az általa irányított bűnszervezet működése során több Magyarországon működő multinacionális vállalatnak, illetőleg vállalkozásnak közvetített diákmunkaerőt 2011 és 2017 között. „Az ehhez kapcsolódó közterhek megfizetésének elkerülése céljából Czeglédy iránymutatásai alapján létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelynek alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén ténylegesen gazdasági tevékenységet nem, csak átszámlázást végző gazdasági társaságok, míg a legfelső szintjén a Humán Operátor Zrt. állt. A bűnszervezet által folytatott módszer szerint a döntően diákmunka közvetítéshez kapcsolódóan az általános forgalmi adót az iskolaszövetkezetek az egyes esetekben bevallották az adó megfizetésének szándéka nélkül, más esetekben az ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget. Ugyanígy jártak el az iskolaszövetkezetek a diákok foglalkoztatása után járó más közterhek, így jellemzően a személyi jövedelemadóval kapcsolatos adóbevallási és adófizetési kötelezettség teljesítése során is.”
A vádlott a bűnszervezet egy részét közvetlenül, míg más részét közvetítőkön keresztül irányította, az iskolaszövetkezetek elnöki tisztségét betöltő strómanoktól át egészen a Humán Operátor Zrt. alkalmazásában álló vagy a részvénytársaságban más vezetői tisztséget betöltő vádlottakig.
A bűnszervezet működtetésében a vádirat szerint 21 személy vett részt 8 iskolaszövetkezet, 2 korlátolt felelősségű társaság és 1 részvénytársaság keretében. A vád szerint az évek alatt 3 milliárd 254 millió 729 ezer, míg egyéb adók és járulékok tekintetében 2 milliárd 960 millió 976 ezer forint, azaz mindösszesen 6 milliárd 215 millió 705 ezer forint vagyoni hátrányt okoztak így az államnak.
Czeglédyt és társait – egyebek mellett – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják.
Czeglédyvel kapcsolatban korábban megírtuk, hogy: | https://hvg.hu/itthon/20190204_Vadat_emeltek_Czegledy_Csaba_ellen | https://web.archive.org/web/20200810030310/https://hvg.hu/itthon/20190204_Vadat_emeltek_Czegledy_Csaba_ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-czegledy-csaba-ellen | HVG | hungarian-news | 2019-02-04 08:47:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"foglalkoztatás",
"strómanok",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis magánokirat felhasználása",
"ügyészség"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
48,544 | A helység kalapácsa: Média és birodalom Debrecenben, Kósa Lajos városában | Kósa Lajos lassan tizenöt éve irányítja Debrecent, és egyelőre komolyan vehető kihívója sincs. Bár a város adóssága tíz év alatt a tízszeresére nőtt, az önkormányzat a baráti médiumokra nem sajnálta a pénzt: hat év alatt több mint 700 millió forint jutott ilyen célokra. A képviselőtestület súlytalan, a városházán zajló folyamatokat ismerő forrásaink szerint még a vagyonkezelő holdingnak is nagyobb beleszólása van az ügyekbe, mint a kormánypárti frakciónak. Debrecen arculatát 14 éve Kósa Lajos üzleti-baráti köre alakítja, és ez a mindenre kiterjedő befolyás értelemszerűen a helyi médiát is érinti. | Debrecenben, Kósa Lajos városában a Fidesz pártszerűen gyakorlatilag nem működik. A városi szervezet formális vezetője ugyan nem ő, hanem Pósán László országgyűlési képviselő, de Pósán helyi ügyekben nem jelentős tényező, megszólalni is csak ritkán szokott. Legutóbb például Bajnai Gordon debreceni látogatásán méltatlankodott, korábban pedig a munkanélküliségről tartott sajtótájékoztatót. Itt leginkább az derült ki, fogalma sincs a Debrecenben élő munkanélküliek számáról. Nem meglepő tehát, hogy a várost érintő stratégiai kérdések és döntések kizárólag Kósa Lajos fennhatósága alatt fogalmazódnak meg, és a párt képviselői előzetes utasítás alapján szavazva hajtják végre maradéktalanul a közgyűlésben a polgármester akaratát.
Kósa 1998 óta polgármester Debrecenben, de már 1990 óta országgyűlési képviselő, és saját bevallása szerint is jelentős befolyása van a pártban. Polgármesteri sikerének titka elsősorban a „győztes csapaton ne változtass” elve: a 25 fős Fidesz-KDNP-frakcióból Kósán kívül számos, hozzá hasonlóan régi motoros ül a városi képviselő-testületben: Asbóth Endre, Balázs Ákos, Becsky Tibor, Dánielfy Zsolt, Filepné Tóth Katalin, Jenei Imre, Mazsu János, Pajna Zoltán, Pankotai László, Szabó Gyula és Szilágyi László, továbbá Papp László és Somogyi Béla alpolgármesterek .
Kósa sikerében szerepet játszik az ellenzék gyengesége is: a szocialista frakció például három képviselőből áll. (Az MSZP helyi elnöke és frakcióvezetője, Szathmári Károly, szintén nem új szereplő: 1994 óta képviseli a pártot a helyi közgyűlésben.) A szocialisták nem sok vizet zavarnak: módosító indítványaikat rendre lesöpri a többség, közgyűlési munkásságuk a kérdésfeltevésben merül ki. Ráadásul amúgy is csekélyke frakciójuk tovább gyengült, mikor Zsiros Zsolt mandátumát megtartva 2011. novemberében kilépett az MSZP-ből. A Jobbik képviselőcsoportja eredetileg négy tagból állt, de a személyi viták miatt három fősre csökkent: egyikük függetlenként folytatja. A 2-es villamos botrányos ügyét leginkább firtató, két tagú Debreceni Ifjúsági Szövetség frakciójában szintén történt személycsere, bár itt nem belharcok indokolták a váltást.
A helység kalapácsa – miről szól ez a cikksorozat?
A többé-kevésbé egyformán szervilis önkormányzati újságok, honlapok, rádió- és tévécsatornák azt demonstrálják, milyen az, amikor közvetlenül a „politika” a médiatulajdonos. Cikksorozatunk vidéki városokat mutat be: a helyi nyilvánosság állapotát, illetve a helyi politikai-gazdasági erőcsoportokhoz való bekötöttségét vizsgáljuk. Tovább a bevezető cikkre.
Kisebb-nagyobb változások persze adódtak a debreceni Fidesz életében is. 2002-ig például a párt helyi alapítója és egyik erős embere, Sásdi András – Kósa Lajos jó barátja és feleségének korábbi üzlettársa – volt a párt közgyűlési frakcióvezetője. Sásdit később annak ellenére nevezte ki a fideszes többségű közgyűlés a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (DV Zrt.) elnökévé – az is maradt 2011-ig -, hogy 2003-ban a bíróság bűnösnek találta szociális kedvezmény (közkeletű nevén szocpol) jogosulatlan felvétele miatt jelentős kárt okozó csalás bűntettében, és ezért pénzbüntetésre ítélte. Sásdi elítéltetése után nem tért vissza a helyi közéletbe, de a vagyonkezelő holdingban betöltött tisztsége révén befolyása továbbra is jelentős maradt.
Bár nem a városi, hanem a megyei közgyűlés tagja volt, Debrecen kapcsán mégsem hagyható ki Virág László pályafutása. Az 1998-2002 közötti ciklusban a megyegyűlés fideszes alelnökeként tevékenykedő politikust, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (akkor még Rt.), vagyis a „holding” egykori stratégiai igazgatóját, a debreceni repülőteret korábban üzemeltető Airport-Debrecen Kft. ügyvezetőjét 2007-ben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 év hat hónap börtönre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve. Virág egyébként büntetlen előéletű maradt, mert a bíróság előzetes mentesítésben részesítette. Két évvel később, 2009-ben a köztisztaságért és hulladékgazdálkodásért felelős társaság, az AKSD Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője lett – éppen a vagyonkezelő holding ajánlására. Virág – akárcsak a fent emlegetett Sásdi András – ma már nem politizál.
Szintén erős embernek számít(ott) Mező Ferenc, aki 1998 és 2002 között volt a Fidesz önkormányzati képviselője. Mandátumáról azért mondott le – egy időben a párttagságát is szüneteltette –, mert kapcsolatba hozták a nyíregyházi nyelvvizsgabotránnyal. Nem kevesebbet állított a nyomozó hatóság, mint hogy két fiatal több alkalommal is mások helyett tett sikeres nyelvvizsgát,természetesen jó pénzért. A megrendelők között említették a debreceni képviselőt is, aki ekkor az egyetemen volt tanársegéd, és a doktorijához kellett a nyelvvizsga. Mezőt, aki egyébként Kósa 2002-es kampányának egyik szervezője volt, végül büntette a bíróság, és az egyetemről is mennie kellett. Karrierje azonban nem tört meg: előbb Kósa (illetve az önkormányzat) tanácsadójaként dolgozott, majd az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉARFÜ) igazgatóhelyettese, később ügyvezetője lett.
S hogy az ellenzék szája is be legyen fogva, Kósa Lajos nem jelentéktelen gesztust gyakorolt az MSZP irányában, amikor Huszka Imrét, volt szocialista önkormányzati képviselőt 2005-ben a vagyonkezelő igazgatóságába delegálta – igaz, a szocialisták városi szervezete nem őt javasolta. Huszkát 2003-ban marasztalta el a bíróság társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétségéért, és egy év próbára bocsátotta. 2004-ben a pártból kizárták ugyan, de mára ismét tagja az MSZP elnökségének.
A vagyonkezelő cégeinek igazgatóságaiban és felügyelő bizottságaiban számos jelenlegi és egykori fideszes önkormányzati képviselő kapott helyet – igaz, hellyel-közzel az ellenzék is székhez jut. A város vagyonáért felelős anyacég, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságában például egy volt MSZP-s önkormányzati képviselő, Rónai György ül, a város hőszolgáltató cégében pedig Szathmári Károly, az MSZP frakcióvezetője a felügyelő bizottság elnöke, ám meghatározó szerepet egyikük sem tölt be. A holding felügyelőbizottságban a Jobbik is kapott pozíciót. A párton belüli harcok után január 24-én a közgyűlés Ágoston Tibor frakcióvezetőt delegálta a helyre.
A vagyonkezelő holding felügyelőbizottságában ugyanakkor ma nincs aktív fideszes politikus, az elnök, Győri Gyula ugyanis 2011 februárjában, a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz történő kinevezésekor lemondott. Az alábbiakban a városi cégek felügyelőbizottságaiban ülő Fidesz-KDNP-frakció tagok neveit közöljük – mondhatni Kósa debreceni politikai bázisának derékhadát mutatja be a táblázat:
Debreceni Vízmű Zrt. Nagy Sándor, Asbóth Endre, Filepné Tóth Katalin Cívis Ház Zrt. Jenei Imre, Czellér László, Széles Diána, Pankotai László DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Szabó Gyula Debreceni Hőszolgáltató Zrt. Balázs Ákos, Fodor Levente, Csaholczi Attila Debreceni Reptér Eszközkezelő Kft. Jámbor Ferenc (KDNP), Szilágyi László Debreceni Gyógyfürdő Kft. Kiss Sándor, Dánielfy Zsolt, Kovács István DV Info Informatikai Kft Mazsu János
A város fejlődése a hivatalos kommunikációban persze nagyívű és töretlen. Vannak ugyan gondok, de ezeket mindig sikerül orvosolni. Sásdi például 2008-ban a Debrecen című önkormányzati hetilapnak adott interjújában azt mondta: „(…) odafigyeléssel és fegyelmezett gazdálkodással sikerült túlteljesítenünk az üzleti tervet, amellyel tovább növeltük a holding és ezáltal a város vagyonát”. Az újságíró egy helyen arra utal, sok politikai támadás éri a holdingot, azt feltételezve, hogy a cégcsoport „bizonyos üzleti körök érdekeit szolgálja”. Sásdi sajnálkozik a politikai össztűz miatt, és hozzáteszi: ők a politikától függetlenül teszik a dolgukat. Sásdi 2011-es távozásakor a vagyonkezelő vesztesége több mint 1 milliárd forint volt.
A hivatalos kommunikáció persze azóta is folyamatos sikerről beszél: „Ismét nyereséges a vagyonkezelő” írják egy helyütt. „Komoly sikereket értünk el minden nehézség dacára” – hangzik egy másik cím a dehir.hu-n, és a debrecen.hu-n is zeng a dicshimnusz: „Büszkék lehetünk a város fejlődésére”. A városvezetéshez lojális önkormányzati és magántulajdonú média nem szokta hozzátenni, hogy mindeközben Debrecen adóssága a 2002-es 2,8 milliárd forintról 2012-re tízszeresére nőtt, és az Állami Számvevőszék 2011 végén készült jelentése (PDF) már fizetésképtelenségről beszél: „(…) a jelenleg ismert pénzintézeti kötelezettségek 2014-et követő éveket érintő teljesítését továbbra sem látjuk biztosítottnak.” Mindez nem volt akadálya a városgazdálkodásért felelős vezetők megjutalmazásának, míg végül tavaly, a történet végén az állam átvállalta Debrecen adósságának mintegy felét, 14 milliárd forintot.
Debrecenben, ahogy a legtöbb vidéki városban, a rendszerváltás után két szereplő vette kézbe a helyi sajtót: a megye napilapja – esetünkben az Inform Média Kft. által kiadott Hajdú-Bihari Napló, és annak internetes változata -, valamint az önkormányzat a maga újságjaival, honlapjával, tévéjével és rádiójával. Jól megfértek egymás mellett éveken át, mivel csak elméletben voltak konkurensek, a gyakorlatban más cél hajtotta a tulajdonosokat: a megyei lapok a hirdetési piac lefedésére törekedtek, a költségvetési pénzből fenntartott önkormányzati sajtó pedig a propagandaszerepre állt rá. Ennek érdekében aztán forrásaink véleménye szerint hallgatólagos paktumot kötöttek: a megyei napilap nem kellemetlenkedik, nem konfrontálódik a helyi hatalommal, cserében övé a hirdetési piac zöme.
A helyi médiumok közül a vagyongazdálkodási holding tartja fenn a Debrecen TV-t (DTV), és annak internetes változatát, a dehir.hu-t, és a DTV a gazdája a Debreceni Korzó című nyomtatott „kulturális kiadvány”-nak. A város tulajdonában lévő Cívis Ház Zrt-nek szintén van saját sajtóterméke – a Debreceni Városközpont Magazin. A magazin „kapcsolattartója” Kangúr Tibor, aki éveken át a DTV hírigazgatója volt. A lap a saját megfogalmazása szerint szórakoztató írásokat közöl, és „nem politizál”. 2011-ben megszűnt az ugyancsak költségvetési pénzből heti 90 ezer példányban megjelenő Debrecen című hetilap, illetve annak netes kistestvére, a Deol – ezek helyett lett az új internetes önkormányzati portál, a dehir.hu.
A Debrecen Városi Televízió Kft. ügyvezetője, a 2009-ben Debrecen város sajtódíjával kitüntetett Széles Tamás, hírigazgatója pedig M. Tóth Ildikó, Márton Attila fideszes országgyűlési képviselő felesége. A felügyelőbizottságban szintén jelen van a párt képviselete, a korábbi fideszes önkormányzati képviselő, Czirják Anikó személyében.
Családban marad – a debreceni önkormányzat médiaköltései
Az év elején a Ki Mit Tud közadatigénylő portálon keresztül azt tudakoltuk Debrecen jegyzőjétől, mennyit költött a város a saját médiumaira, illetve más orgánumokban való megjelenésekre. A válasz szöveges részének első felét nehéz komolyan venni: „DMJV Önkormányzata helyi sajtóorgánumok fenntartására nem költ, tekintettel arra, hogy közvetlen önkormányzati tulajdonban helyi lap, televízió csatorna nincsen.” – írja Szekeres Antal jegyző, majd közli a kért adatokat, amelyekből az derül ki, hogy hirdetéssel és közvetlen támogatással hét év alatt összesen 730 milliót költött médiára a város. Nyilvánvaló, hogy ehhez a támogatáshoz még hozzá kellene adnunk az egyes orgánumok pontosan nem ismert saját bevételét is, hogy lássuk, mennyiből tudósítja Kósa Lajos városának lakóit az önkormányzati média: a számok alapján ez az összeg évi 200 millió forint körül mozog. 2006 és 2012 között tehát az önkormányzat 671 727 011 forintot költött hirdetésre (PR és tájékoztatás) a saját médiumaiban. Összehasonlításképp: ugyanebben az időszakban a legolvasottabb megyei napilapban, a Hajdú-Bihari Naplóban és annak online változatában, ennek az összegnek az ötvened részét, 14 039 726 forintot költöttek. Infografikánk itt elérhető.
erdélyi – becker
A városi televízió gondozásában megjelenő Debreceni Korzót (lapigazgató Széles Tamás, főszerkesztő Szénási Miklós) helyi forrásaink szerint csak azért találták ki, hogy a megszűnő Debrecen c. hetilap főszerkesztője, a szintén sajtódíjas Szénási ne maradjon munka nélkül. A Debrecent egyébként a Petromán László-féle Kaméleon Dizájn tördelte, és a megyei napilapot is kiadó Inform Média Kft. terjesztette. Petromán, aki a deol.hu-nak tervezője is volt, most a Debreceni Korzó laptervét készíti, de a média más területein is sikeres: Gulyás Gábor tavaly a Műcsarnok kommunikációs igazgatójává nevezte ki – sajtóinformációk szerint szakirányú felsőfokú végzettség nélkül. Petromán cégében 1994 és 2002 között Rácz Róbert fideszes országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnök volt az üzlettárs – a Kaméleon Dizájn Kft-t Gulyás a Modem vezetőjeként szintén folyamatosan foglalkoztatta.
Az idén 11 éves Friss Rádió története is említésre méltó. A rádió sokáig a városi médiaportfólió része volt, majd amikor a holding számára terhessé kezdett válni a veszteséges cég, túladott rajta – ma a Debreceni Egyetemé. Főszerkesztője Tóth Judit, a debreceni Kőr Dáma Kör – a Kósa Lajos polgármester felesége által alapított egyesület – meghatározó alakja. A városban sokan úgy vélekednek, hogy Kósa-projekt marketingjét, a városvezetés által uralt vagy befolyásolt helyi médiát a háttérből a polgármester felesége, a korábban médiakommunikácós szakemberként dolgozó Porkoláb Gyöngyi irányítja.
A helyi médiaviszonyok tekintetében debreceni sajátosság a városvezetés egyik kedvenc nagyvállalkozójának számító Tutor Lóránt-féle médiabirodalom. Tutor cégei építették többek között a régi piac helyén az önkormányzati megbízásából a Fórum bevásárlóközpontot, az új piacot és több magánlakóparkot is. Annak idején zavaros körülmények közt a Tutor érdekeltségébe tartozó Lorinvest-cégcsoportba egyik tagja, a Dexium Kft. kapta meg a lehetőséget az önkormányzattól arra, hogy a város lepusztult vásárcsarnoka helyére újat építsen. Az önkormányzat a beruházás megvalósulása érdekében 2004-ben vevőkijelöléssel értékesítette az ingatlant a cégnek. A szerződést többször módosították, végül a csarnok mellett megépült a Fórum és egy irodaház is.
A Latinovits Színházként emlegetett betonkolosszus felhúzásáról akkor született döntés, amikor Debrecen az Európa kulturális fővárosa címre pályázott – ennek a megvalósítását szintén Tutor cége nyerte. A város hitelt vett fel, hogy ki tudja fizetni a Dexiumot, de a 350 férőhelyes, 3,2 milliárd forintba kerülő létesítmény azóta sem készült el teljesen. (A nagyvállalkozó egyik cége legutóbb a hajdúszoboszlói szállodafejlesztésre nyert 500 millió forintot).
Tutor éppen abban az időben vásárolta meg az 1996 óta működő, egyedüli civilként ellenzéki hangot megütő Alföld TV-t, amikor a piactömbi beruházással kapcsolatos döntési folyamat zajlott. A tulajdonosváltással aztán megszűnt az egyetlen ellenzéki tévéműsor is – az Alföld TV azóta szintén a „politikamentesség” jegyében működik. Tutor netes újságját, a HajdúPresst 2011-ben indította. A portál leginkább bulvárhíreket közöl, mélyebb feldolgozású, esetleg kritikus hangvételű írásokat egyáltalán nem.
A Cívishír.hu-t, Debrecen egyik nem önkormányzati tulajdonú portálját 2008 novemberében alapították, Mészáros György vállalkozó részvételével. Mészáros a későbbi tulajdonosváltás után a városi televízió, a DTV marketingvezetője lett. A lap hírportálként hirdeti magát ugyan, de komolyabb tartalmakat kevésbé közölnek, ellenben szeretik a politikai bulvár csipkelődő stílusát. Kommentjeikben viszonylag szabad a szólás, de ha a helyzet úgy kívánja, letiltják a hozzászólást – kritikus cikkeivel a portál óvatosan manőverez a városvezetés iránti lojalitás és az olvasótoborzás között. A vagy.hu „új folyama” 2011 júliusában indult el. Az ellenzéki beállítottságú portál – kiadója a Médiapart Alapítvány – mára lényegében az egyetlen független kritikusa a 15 éves Kósa-projektnek.
A debreceni médiában még számításba jövő kisebb-nagyobb helyi rádiók (például Rádio MAX, Best FM) viszont rettegnek a közéleti tartalmaktól, így a traffipax- és tőzsdehírek mellett leginkább csak zenét sugároznak.
Mándi Emília – Becker András | https://atlatszo.hu/2013/02/05/a-helyseg-kalapacsa-media-es-birodalom-debrecenben/ | https://web.archive.org/web/20130207205357/https://atlatszo.hu/2013/02/05/a-helyseg-kalapacsa-media-es-birodalom-debrecenben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-helyseg-kalapacsa-media-es-birodalom-debrecenben-kosa-lajos-varosaban | atlatszo.hu | hungarian-news | 2013-02-05 10:29:00 | [
"Czirják Anikó",
"Huszka Imre",
"Kósa Lajos",
"M. Tóth Ildikó",
"Márton Attila",
"Mező Ferenc",
"Petromán László",
"Porkoláb Gyöngyi",
"Sasdi András",
"Tutor Lóránt",
"Virág László"
] | [
"Airport-Debrecen Repülőtér-üzemeltető Kft.",
"AKSD Kft.",
"Cívis Ház Zrt.",
"Debrecen Város Önkormányzata",
"Debreceni Gyógyfürdő Kft.",
"Debreceni Hőszolgáltató Zrt.",
"Debreceni Közlekedési Zrt.",
"Debreceni Reptér Eszközkezelő Kft.",
"Debreceni Vagyonkezelő Rt.",
"Debreceni Vízmű Zrt.",
"Dexirum Kft.",
"DV Info Informatikai Kft.",
"Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség",
"Fidesz",
"Inform Média Kft.",
"Kaméleon Dizájn Kft.",
"Lorinvest"
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"háttér",
"média",
"rokonok",
"PR",
"foglalkoztatás",
"gazdálkodás",
"adósság",
"önkormányzat",
"klientúra",
"ÁSZ-ellenőrzés",
"adatigénylés",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,545 | Ki mossa a Műcsarnok szennyesét? | A Műcsarnok igazgatója, Gulyás Gábor olyan szerződéseket kötött, amelyek Móricz Rokonok című művét juttatják eszünkbe: kapott megrendelést a korábbi munkahelyéről, a debreceni Modemből magával hozott kommunikációs vezető testvére, valamint a Hajdú-Biharban előszeretettel foglalkoztatott cég is. | A Műcsarnok és a szervezetileg hozzá tartozó Ernst Múzeum takarítását tavaly februárban, Gulyás érkezésekor még két különböző cég látta el. A Műcsarnok tisztán tartásáért felelős cég szerződését az új ügyvezető két hónappal meghosszabbította, aztán megállapodott a Tömb 2002 Kft.-vel arról, hogy év végéig ők veszik át a feladatot havi 580 ezer forint + áfa átalánydíjért. Az összeg nem tartalmazta az ügyeletes hétvégi és az alkalmi takarítás költségeit, ezt külön számlázhatta a cég. Az előző vállalkozó havi 600 ezer + áfáért végezte ugyanezt a tevékenységet.
A cég Gulyás előző munkahelyén, a debreceni Modemnél is sikerrel szerepel: nyert egy közbeszerzést tavaly, még abban az időszakban, amikor Gulyás vezette az intézményt. (Gulyás ugyanis 2006-tól a Modem igazgatója volt, innen került a Műcsarnok élére 2011 februárjában, pályáztatás nélkül, de jelképes díjazásért pár hónapon keresztül párhuzamosan, átmenetileg ellátta a Modem igazgatói teendőit is.) Idén sem volt ez másként, a Tömb 2002 hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljáráson a Modemtől is nyert megbízást, az övén kívül mindössze egyetlen ajánlat futott be. A szerződés összértéke 22 millió 728 ezer forint.
A céget Hajdúböszörmény fideszes többségű önkormányzata is különösen sokat foglalkoztatja. Annyira, hogy a testület május 23-i ülésén Nagy Zoltán jobbikos képviselő egyenesen azt firtatta az egyik projekt kapcsán, „hogyan lett ismét a jolly joker Tömb 2002 Kft. kiválasztva?”. A cég Pesten is „jolly joker”, a két épület takarításából származó tízmilliós nagyságrendű jövedelme mellett további megbízásokat is kapott Gulyástól, „a Műcsarnok 6-os és 9-es termeinek színre festését” januárban, továbbá „a Műcsarnok termeinek YTONG téglákkal történő installációs beépítését” áprilisban. A Tömb 2002 tavalyi nyeresége majdnem 53 millió forint volt.
Debrecenbe is jutott megbízás a Műcsarnokból, az ottani székhelyű Alföldi Nyomda Zrt. nyomja az idén induló, kéthavonta megjelenő Flash Art magazin példányait, alkalmanként bő egymilliós összegért. Ez a különben igen nagy cég nyomtatta ki többek között a debreceni önkormányzat által kiadott, tavaly megszűnt Debrecen című lapot is, amelyet a Műcsarnok jelenlegi kommunikációs vezetője, Petromán László többségi tulajdonában lévő Kaméleon Dizájn Kft. tördelt. Petromán, Gulyás és az Alföldi Nyomda Zrt. közösen dolgoztak a Modem Messiások című kiállításának katalógusán is.
A Gulyás által pozícióba helyezett Petromán László testvére, Petromán Zoltán résztulajdonában lévő és általa is vezetett Platinum GL Kft. is rendszeresen kap Gulyástól megrendeléseket úgy, hogy Petrománék nemcsak testvérek, de üzlettársak is: Art Futura Bt. nevű vállalkozásukban László beltag, Zoltán kültag. Utóbbi 2002-ben vált kültaggá, Rácz Róbert kivásárlásával, aki 2002 óta a Fidesz parlamenti képviselője, idén januártól pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője kormánymegbízottként. (Rácznak, aki visszaemlékezése szerint Kósa Lajos kérésére kapcsolódott be a politikába a 90-es években, 2000-ig a Kaméleon Dizájnban is volt érdekeltsége.)
Idén júniusban még egy meglepő szerződést kötött a Műcsarnok: az alagsori kávézót és az ehhez kapcsolódó teraszt adta bérbe a Renovart Kft.-nek, amely eredeti profilja szerint elsősorban építőipari cég, a vendéglátás különböző formáit a cégjegyzék szerint csak májusban vette fel a profiljába – alig pár héttel a szerződés június 6-i aláírása előtt. | https://magyarnarancs.hu/belpol/ki-mossa-a-mucsarnok-szennyeset-82429 | https://web.archive.org/web/20220417124227/https://magyarnarancs.hu/belpol/ki-mossa-a-mucsarnok-szennyeset-82429 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-mossa-a-mucsarnok-szennyeset | Magyar Narancs | hungarian-news | 2012-11-08 10:45:00 | [
"Gulyás Gábor",
"Petromán László",
"Petromán Zoltán",
"Rácz Róbert",
"Török Imre"
] | [
"Alföldi Nyomda Zrt.",
"Kaméleon Dizájn Kft.",
"Modem (Debrecen)",
"Műcsarnok",
"Platinum GL Kft.",
"Renovart Kft.",
"Tömb 2002 Kft."
] | [
"Budapest",
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"rokonok",
"PR",
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"klientúra"
] | [] |
48,546 | Kósa-Pósán-Tasó: hasonló volt a kampánykaptafa | Debrecen – Összesen csaknem 1 millióval, 936 ezer 118 forinttal támogatta meg a három debreceni képviselőjelölt a mindig veszteséges debreceni közlekedési vállalatot a tavalyi országgyűlési képviselőválasztás kampányában. Igaz, az azóta sem derült ki, hogy az újvillamosos gerillamarketing kinek az ötlete volt, és lendített-e valamit a fideszesek népszerűségén. | Amint arról beszámoltunk, az Átlátszó által, peres úton kikért számlák alapján megállapítható volt: a kormánypárt jelöltjei kihasználták az állam adta lehetőséget, és elköltötték a fejenként egymillió forintot. És az is kiderült: Kósa Lajos nem hagyta kenyér nélkül egykori kabinetfőnökét... Kósa Lajos (Fidesz) a kampányidőszakban 9 tételre költötte el a maga 1 millióját. A legnagyobb tételt az aktivistáknak vásárolt (feliratozott) toll jelentette, amellyel a támogatói aláírásokat gyűjtötte. E nemes írószerre 307 ezer forintot költött el. A cég pedig, amelyik megdolgozott ezért a pénzért, a Kaméleon Dizájn Kft. volt.
A másik nagy tétel a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. kasszájába futott be, ők egyrészt 260 ezer forinthoz jutottak hozzá a villamosok két oldalára kihelyezett reklámfólia területének bérleti díjaként, másrészt további 42 ezerhez az öt troli hátuljának bérleti díja gyanánt. (Kósa kampánya tehát összesen több mint 300 ezer forinttal gazdagította a fő veszteséges céget.)
A harmadik jelentős kiadás a villanyoszlopokra kihelyezett plakátok, illetve az 5 troli hátfelületére kirakott reklámfólia költsége volt, erre csaknem 100 ezer forintot szánt Kósa képviselőjelölt. A tábla és trolidekoráció nyomtatását és kihelyezését a MásKép Kreatív Reklámstúdió Kft. végezte, miként a villamosok oldalainak kidekorálását is Kósa arcmásával, ami 76 ezer forintba került.
63 ezer 500 forintot kapott a Debrecen Városi Televízió Kft. a politikai hirdetéséért, míg a választási nagygyűlés hangosítása 54 ezer 360 forintot kóstált. A rendezvénytecnikai szolgáltatást a Pro Music Hungary Bt. biztosította.
Csaknem 50 ezer forintot fordított Kósa-jelölt szórólapozásra. A Főnix Média Nyomdaipari és Rendezvényszervező Ker. és Szol Bt. feladata A/6-os méretű szórólapok készítése volt. Még egy tétel szerepelt a felsorolásban: ez 45 ezer 720 forintról szólt, amely összegért citylight plakátokat készített és helyezett ki a MAHIR Cityposter Kft.
Pósán László majdnem pontosan ugyanannyit és ugyanúgy költött, mint párttársa, Kósa Lajos, 1 forint híján mind az 1 milliót felhasználta. Annyi különbséggel, hogy ő a villanyoszlopokra kihelyezett plakátok, illetve az öt troli hátfelületére kirakott reklámfólia költségeként 115 ezer 574 forintot fizetett a MásKép Kft.-nek, míg a nagygyűlés hangosításáért a Pro Music tőle kevesebbet kapott, mint Kósától, csupán 38 ezer 703 forintot. A DKV-nak tehát ő is 300 ezres összeggel lökte meg a bevételét.
Tasó László szintén megtámogatta a debreceni vállalkozásokat. Az adonyi Elvisként is ismert politikus 5 tételben összegezte kiadásait. 38 ezer 100 forintot fizetett a MásKép Kreatív Reklámstúdió Kft.-nek a villamosdekorációkért. A számla szerint a felhasználás célja (akárcsak a másik 4 esetben) a jelölt népszerűsítése, ismertségének növelése volt. Csaknem 50 ezer forintot, pontosan 49 ezer 593-at adott a Főnix Médiának az A/6-os szórólapokért. Következett a DKV két tétele: 130 ezer 73 forint a villamos két oldalán, 80 négyzetméteren kihelyezett reklámfóliákért, valamint 200 ezer 25 forint a trolik hátsójára, április 6-ig folyamatosan kitett reklámért. | https://www.vagy.hu/tartalom/cikk/10402_kosa_posan_taso_hasonlo_volt_a_kampanykaptafa | https://web.archive.org/web/20190813205341/https://www.vagy.hu/tartalom/cikk/10402_kosa_posan_taso_hasonlo_volt_a_kampanykaptafa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kosa-posan-taso-hasonlo-volt-a-kampanykaptafa | vagy.hu | hungarian-news | 2015-07-17 10:50:00 | [
"Gulyás Gábor",
"Kósa Lajos",
"Petromán László",
"Pósán László",
"Rácz Róbert",
"Tasó László"
] | [
"Center-Print Nyomda Kft.",
"Debreceni Közlekedési Zrt.",
"Fidesz",
"Kaméleon Dizájn Kft."
] | [] | [
"kampányfinanszírozás",
"klientúra",
"papír és irodaszer"
] | [] |
48,547 | Végleg a Rogánt reptetők cégénél maradhat a budaörsi reptér | Jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cég vette át a tönkrement Magyar Repülő Szövetségtől a budaörsi reptér üzemeltetését, kérdés, ez miért éri meg nekik a jövőben. A vitatott körülmények között megszűnt szakszövetség helyét átvevő szervezet vezetőjének is ismerősen cseng a neve, ő Tuzson Bence államtitkár testvére. | Végleg a Rogánt reptetők cégénél maradhat a budaörsi reptér
Jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cég vette át a tönkrement Magyar Repülő Szövetségtől a budaörsi reptér üzemeltetését, kérdés, ez miért éri meg nekik a jövőben. A vitatott körülmények között megszűnt szakszövetség helyét átvevő szervezet vezetőjének is ismerősen cseng a neve, ő Tuzson Bence államtitkár testvére.
2018 nyarára elfogyott a Magyar Repülő Szövetség (MRSZ) tagságának türelme, egy drámai hangulatú közgyűlésen Mészáros László, a szövetség akkori elnöke lemondott posztjáról. Ekkorra a szövetségnek minden vagyona – a Dagály utcai székház és a budaörsi repülőtér üzemeltetési joga – odalett. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben mondta ki, hogy az MRSZ több tízmilliónyi elmaradt bérleti díjjal tartozik az államnak. A tartozás behajtásának esélye a nullával volt egyenlő, hitelezők egy csoportja ezért 2018 decemberében a szervezet felszámolását kezdeményezte.
A gond a 2010-es kormányváltás után kezdődött: a budaörsi repülőtér tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ekkor állított ki egy több mint harmincmillió forintos számlát a szövetség Dagály utcai székházának használatáról és a repülőtér üzemeltetéséről. A hatalmas összeg régóta halmozódó nemfizetés eredménye volt. Az MRSZ még 2002-ben kötött szerződést az állammal, eszerint vállalta, hogy havi 300 ezer forintot fizet, cserébe szerette volna elérni, hogy azt a pénzt, amit a reptérre fordít, leírhassa a bérleti díjból. Ez azonban végül nem került be a megállapodásba, így a vagyonkezelő az addig meg nem fizetett bérleti díjakat követelte.
Emiatt indult egy per, amelynek a végeredménye az lett, hogy 2017-ben az MRSZ elveszítette a repülőtér üzemeltetési jogát. Mészáros László úgy emlékszik, ekkorra már annyi tartozás gyülemlett fel, hogy „ha jogosnak tartottuk volna, akkor sem állt volna módunkban kifizetni”. A hvg.hu cikksorozatban mutatta be, hogy a szövetségnek 2017. augusztus végéig hogyan kellett elhagynia az évtizedekig üzemeltetett repülőteret, és a működtetést hogyan vette át az a cég, amelyik ugyanazok tulajdonában van, mint a Rogán Antalék és Habony Árpád helikopteres útjait is intéző Fly-Coop. A vagyonkezelő akkor azt ígérte, ez csak átmeneti állapot, a végleges üzemeltetésre pályázatot fog kiírni.
Minden a régi
Ez a pályázat azonban azóta sem jelent meg, bár az MNV a hvg.hu kérdésére azt válaszolta, hogy „a Budaörs Repülőtér hosszú távú hasznosítására irányuló versenyeztetési/pályázati eljárás előkészítése a repülőterekre irányadó speciális rendelkezések figyelembevételével megtörtént”. A pályázat előkészítésébe légiforgalmi szakértőket is be kellett vonni, amint elkészül a felhívás, a vagyonkezelő honlapján közzéteszik azt.
Addig a Fly-Coop erre alapított cége, az Aeroglobe Kft. marad a légikikötő üzemeltetője. A vállalkozás tulajdonosa Jakab Ernő és fia, Jakab Tamás, akikkel az állam nemcsak ebben az esetben volt nagyvonalú. Családi cégük, a Fly-Coop 2017 decemberében elnyerte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 571 millió forintos tenderét, ez alapján két repülőt kell folyamatosan rendelkezésre bocsátaniuk donorszerv vagy orvoscsoport szállítására. Erről a szerződésről a Népszava írta meg, hogy feltűnően gáláns, évi 300 millió forintos rendelkezésre állási díjat is tartalmaz a repülésekért számlázott óradíj mellett. A cég havi átalánydíja azért is figyelemre méltó, mert az OVSZ-nél 2018-ig nem volt szükség rendelkezésre állásra, anélkül is meg tudták oldani a sürgős légi szállításokat.
Ami a budaörsi reptér üzemeltetését illeti, megkeresésünkre a cég azt közölte: szerződésük jelen pillanatban határozatlan időre szól a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, és tervezik, hogy elindulnak az MNV budaörsi repülőtérre vonatkozó pályázatán.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy megéri-e egyáltalán üzemeltetni az ország második legnagyobb légi központját. Az 1930-as években még kifejezetten korszerűnek számító repülőtér rendbetétele ma már milliárdokat emésztene fel – az előző üzemeltető csak az állagmegóvásra tudott fordítani, felújításra nem.
Egy forrásunk szerint az Aeroglobe Kft.-nek nem volt más választása, „2 évvel ezelőtt kénytelen volt elvállalni az üzemeltetést, különben azonnal be kellett volna zárni a repülőteret”. Pedig bombaüzletnek első látásra nem lehet nevezni: állítólag Budaörsön nem lehet annyi bérleti díjat szedni a hangárok után, hogy az kitermelje a rezsit.
Noha a mostani üzemeltető nem tud arról, hogy az állam bármiféle felújítást tervezne a területen, valamiért mégis lát fantáziát a további működtetésben. Ha másért nem, azért már megérheti az állam jóvoltából üzemeltetni egy kulcsfontosságú repteret, mert autópályák csomópontja mellett fekszik, nemzetközi légi utak lebonyolítására alkalmas, nem mellesleg a közelben vett telket az MNV az épülő dél-budai szuperkórháznak.
Tuzson jön, Mészáros megy
A tönkrement Magyar Repülő Szövetség helyét és szerepét eközben a Repülő és Légisport Szövetség (RLSZ) veheti át. Vezetője a Miniszterelnökség Közszolgálatért Felelős Államtitkára, Tuzson Bence testvére, Tuzson Gergely. A szövetség megalapítását Tuzson Gergely szerint a kényszerhelyzet indokolta. A hvg.hu-nak azt írta, „az MRSZ mind tisztségviselőit – beleértve az elnökséget, a felügyelőbizottságot és az ügyvivő testületet –, mind székhelyét, mind pedig funkcióit elvesztette, miközben százmillió forintos nagyságrendű adósságban és felbecsülhetetlen mértékű morális deficitben maradt”.
Az utolsó elnök, Mészáros László másképp látja. Szerinte neki azért kellett lemondania, mert „megetették a tagságot, azt ígérték nekik, akkor lesz pénz a szövetségben, ha Tuzson jön, Mészáros megy”.
Ilyen csak a mesében van, mi pedig nem hiszünk a mesében
– reagált Mészáros László kijelentésére Gyöngyösi András Zénó, aki elnökségi tag volt a Magyar Repülő Szövetségben. Szerinte az MRSZ nem tudta alapvető célját ellátni, esély sem volt a megújulásra, várható volt, hogy előbb-utóbb összeomlik a rendszer. „Nem gondoljuk, hogy Mészáros László egy rossz fiú, nem haragszunk rá, azért viszont senki sem dicséri meg, amiért csődbe ment a szövetség.” A volt elnöknek azt is felróják, hogy nem voltak kapcsolatai, nem tudott úrrá lenni a válsághelyzeten.
Drónkutató az államtitkár testvére
Tuzson Gergely rutinos üzletember, több mint húsz éve foglalkozik informatikai rendszerekkel, és tíz éve fogott robothelikopterek (vagy ahogy ma ismerjük: drónok) fejlesztésébe. „Akkor még sem a drón kifejezés, sem maguk a ma már így elnevezett eszközök nem terjedtek el” – emlékezett vissza.
Nemrégiben új céget is létrehozott, ez az Alt One Informatika Kft., amely informatikával foglalkozik, míg a szintén nemrégiben gründolt Légtér.hu Kft. pilóta nélküli légi járművek használatának kutatásával és fejlesztésével, utóbbit a HungaroControllal együttműködve végzi. Tuzson Gergely a hvg.hu-nak azt mondta, ennek a munkának a hozadéka, hogy korábban elnöke lehetett a Drónpilóták Országos Egyesületének. A kutatáshoz szükséges pénzt saját zsebből fedezi, szerinte bevétele ebből csak akkor lesz, ha eredményesen dolgozik.
A hvg.hu kérdésére, hogy a Légisport Szövetségnél kaptak-e bármiféle ígéretet állami támogatásra, Tuzson Gergely úgy válaszolt, mindent megtesz, amit egy sportszerető embertől a szakma elvárhat, „de semmi olyat, ami törvénysértő vagy akár csak etikailag vitatható lenne”. Azt is írta, hogy „bármilyen juttatás a szakmai szövetség tevékenységének függvénye, valamint olyan támogatásban fog részesülni, amelyet a vonatkozó jogszabály alapján a Nemzeti Versenysport Szövetségtől megkaphat”. Most csupán az alapítók támogatására és tagdíjakra számíthatnak, de – mint mondta – nem titkolt céljuk, hogy további szponzorokat is megnyerjenek a magyar repülés támogatására.
A támogatók felkutatása mellett a Légisport Szövetségnek arra is figyelnie kell, hogy a sportág ne maradjon nemzetközi képviselet nélkül, ellenkező esetben sem versenyezni, sem versenyeket rendezni nem lehet. Jelenleg a Magyar Repülőszövetség már, a Repülő és Légisport Szövetség még nem jogosult a nemzetközi képviseletre, így a Magyar Vitorlázórepülő Szövetség – az RLSZ-szel karöltve – biztosítja a magyarországi és a nemzetközi sportadminisztrációt, illetve a sportjogokat, és osztja el a támogatásokat.
Gyöngyösi András Zénó szerint „az MRSZ már a 2018-as tagdíjat sem volt képes befizetni, ha nem avatkozunk közbe, valamint a Vitorlázórepülő Szövetség nem utalja át Svájcba a teljes összeget, már tavaly sem lehetett volna légisportokról beszélni ebben az országban”. Idén nyáron, Szegeden lesz az Ifjúsági Vitorlázórepülő Európa-bajnokság, és csúfos kudarc lett volna, ha ezt képviselet híján le kellett volna mondani, miközben ma Magyarországon több mint száz olyan élsportoló van, aki világversenyeken szerepel, sikerrel.
Tuzson Gergely azt kizártnak tartja, hogy szövetsége elinduljon az MNV budaörsi repülőtérre kiírandó üzemeltetési pályázatán, a reptér adottságai ugyanis nem kedveznek a légisportoknak. „Az RLSZ gazdasági tevékenységet nem kíván folytatni, kizárólagos célja a hazai repülős társadalom érdekeinek képviselete és a légisportok szervezése” – közölte. „Az új szervezetnek óriási szerencséje, hogy nincsen vagyona, hogy tisztán sportszervezetnek szánják” – foglalta össze a hvg.hu-nak egy, a repülésben jártas szakember, aki úgy látja, a budaörsi repülőtér üzemeltetésén nem érdemes gondolkodni, „az már a múlt, azt el kell engedni”. | https://hvg.hu/kkv/20190204_Marad_a_papirforma_Vegervenyesen_a_Rogant_es_Habonyt_reptetok_cegenel_maradhat_a_budaorsi_repter_uzemeltetese | https://web.archive.org/web/20211221174304/https://hvg.hu/kkv/20190204_Marad_a_papirforma_Vegervenyesen_a_Rogant_es_Habonyt_reptetok_cegenel_maradhat_a_budaorsi_repter_uzemeltetese | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegleg-a-rogant-reptetok-cegenel-maradhat-a-budaorsi-repter | HVG | hungarian-news | 2019-02-04 11:55:00 | [
"Habony Árpád",
"Jakab Ernő",
"Jakab Tamás",
"Mészáros László",
"Rogán Antal",
"Tuzson Bence",
"Tuzson Gergely"
] | [
"Aeroglobe Kft.",
"Fly-Coop Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Repülőszövetség",
"Repülő és Légisport Szövetség (RLSZ)"
] | [
"Budaörs",
"Pest megye"
] | [
"pályázat",
"háttér",
"rokonok",
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"üzemeltetés",
"repülőtér / légügy",
"üzleti etika",
"klientúra",
"hitelezés",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
48,548 | Fél év alatt milliókat félretenni? – A kormánytagok bizonyítják, hogy minden lehetséges | Alig fél év alatt milliókat tudtak megtakarítani, befektetni a vezető politikusok. Az ország vezetőinek bevallásából kiderül: átlag 5 ingatlanjuk van, 10 milliós megtakarításuk, szinte kötelező elem a kincstárjegy és a szántó. | Alig fél év alatt milliókat tudtak megtakarítani, befektetni a vezető politikusok. Az ország vezetőinek bevallásából kiderül: átlag 5 ingatlanjuk van, 10 milliós megtakarításuk, szinte kötelező elem a kincstárjegy és a szántó.
Örök vita marad már Magyarországon: mit ér egy képviselői-, kormányfői-, jegybankelnöki- vagy bármilyen vagyonnyilatkozat? Sokak szerint semmit, és nem véletlenül gondolják ezt így. Ettől azonban a dokumentumok január 31-ig még elkészülnek, mi pedig megmutatjuk, mit állítanak önmagukról az érintettek. Aztán hátha egyszer mégis kiderül, ki és mit hazudott - ha hazudott.
Saját bevallásuk szerint is több milliárdos összvagyon, egy kisebb falura elegendő földterület, több mint száz ingatlan összpontosul a Magyarország 19 legfontosabb emberének kezében. Az államfő, a legfőbb ügyész, a jegybankelnök és a kormánytagok vagyonbevallásainak összehasonlításából kiderül: 2018 számukra biztosan a gyarapodás éve volt. Az ország vezetőit ingatlanjaik, bankszámláik, befektetéseik és tartozásaik alapján rangsoroltuk – lássuk, ki szakított a legnagyobbat az elmúlt fél évben.
A vagyonok nagyságát nehéz ugyan felbecsülni, de még akkor is csinos összegeket kapunk, ha csak a saját bevallásaikra támaszkodunk. A listánkban szereplő 19 vezető politikus 2018 végére összesítve csak készpénzben és lakossági forintszámlákon 270 millió forintot halmozott fel – ez 65 millióval több a fél évvel korábbi bevallásoknál -– de ennek sokszorosát tartják értékpapírokban, biztosításokban, kötvényekben, befektetési jegyekben. A milliárdos összvagyonokhoz képest elenyésző, 67 millió forint a teljes tartozásuk. Összesítettt ingatlanvagyonuk 103 tételből áll a bevallásokban, mindent egybevéve 870 ezer négyzetméter, avagy 87 hektárnyi földterületen van kisebb-nagyobb érdekeltségük.
5 ingatlan/miniszter
A listánkban szereplő 19 politikus és állami vezetők átlagosan 5 ingatlannal rendelkeznek, bár az átlagot a két rekorder, Pintér Sándor és Rogán Antal húzza felfelé, akiknek több mint húsz ingatlan szerepel a bevallásukban. Az állami és kormányzati vezetők ingatlanparkja egyébként évek óta lényegében változatlan, ebben a klubban a lakás, családi ház és nyaraló mellett szinte kötelező elem a szántó és az erdő is. Íme:
Szemléltető térkép az államfő, a jegybankelnök, a legfőbb ügyész és a kormánytagok ingatlanjairól. A jelölőkre kattintva végignézheti, kinek hol, mekkora ingatlanjai vannak (a helyszínek hozzávetőlegesek):
Pintér: százmilliók tánca
A térképen a politikusok ingatlanjait eltérő színekkel ábrázoltuk, jól látszik, hogy messze Pintér Sándor belügyminiszternek van a legtöbb földje, valószínűleg ő a legvagyonosabb kormánytag. Bevallásában össszesen 23 ingatlan szerepel 400 ezer négyzetméternyi összterülettel, ami nagyobb, mint az összes többi kormánytag érdekeltsége együttvéve.
Pintér a befektetéseit is oldalakon keresztül sorolja, több mint 30 tétel szerepel a listán, százmilliókat őriz – részben feleségével közösen – különböző bankszámlákon, befektetési jegyekben, részvényekben, kötvényalapokban és állampapírban. Fél év alatt alaposan átrendeződött a portfólió, új tétel például a 180 millió forintnyi dollár OTP befektetési jegyben és -kötvényben, de több más befektetésétől közben megvált. Euró- és dolláralapú számláinak, befektetési jegyeinek értéke önmagában is eléri a negyedmilliárd forintot. Folyószámlái megcsappantak ugyan a tavaly nyári bevalláshoz képest, felesége folyószámláján viszont plusz 5 millió jelent meg. Szintén új szerzemény 10 millió forint értékű egyéves magyar állampapír – egy 30 milliós csomag mellett –, szintén a belügyminiszter felesége nevén.
Vagyonához méltóan, Pintérnek van egyben a legnagyobb behajtatlan tartozása is, továbbra is összesen több mint egymilliárd forinttal tartoznak neki barátok, családtagok és üzletfelek.
Rogán Antal: fél év alatt +35 millió
Az ingatlanvagyon nagyságában Rogán Antal a második helyezett (21 ingatlan 190 ezer négyzetméteren), bár ő leginkább öröksége révén vívta ki a második helyet. Csak Szakonyfalván 16 erdő, rét és szántó résztulajdonosa, a település teljes területének mintegy 2 százalékán van valamilyen érdekeltsége. Rogán másik kiugró teljesítménye a rekordösszegű szabadalmi jog a találmánya után, ami a két évvel ezelőtti 25 millió forint után most újabb 42 milliót jövedelmezett. Ennek köszönhetően komoly, csaknem 35 milliós ugrás következett be a megtakarításaiban is. A 18 milliós magántartozását viszont továbbra sem sikerült törlesztenie (előtte viszont letudott egy 28 milliós bankhitelt, még 2017-ben).
Nagy István: +6 millió
8 millió forintot tudott megtakarítani fél év alatt Nagy István, a kormány harmadik legnagyobb ingatlantulajdonosa. Az agrárminiszter bevallásában ugyanis most jelent csak meg egy 8 milliós egyenleg, viszont eltűnt a korábbi 2 milliós készpénzállomány. Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítása kétszázezer forinttal 2,1 millióra nőtt, életbiztosítása változatlanul 8 millió forintra szól. Megvan még a méhészete és a motorcsónakja is, ahogy 12 ingatlanja. Nagynak egyébként 6 településen van érdekeltsége, összesen 118 ezer négyzetméternyi földterületen. Ráadásul a két családi házán kívül minden más (2 lakóház, tanya, gyümölcsös, szántó, kert, présház, erdő, gyep, szántó, szőlő és legelő) 100 százalékos tulajdonában áll.
Palkovics László: +3 millió
5 millió forinttal, 28 millióra növelte banki megtakarítását Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, készpénzállománya viszont hatról négymillió forintra csökkent. Számlaegyenlege mellett a technológiai miniszter a járműparkjával tűnik ki a kormánytagok közül – lásd keretes írásunkat.
Van menőbb egy Wartburgnál? A 19 állami és kormányzati vezető többségének nincs saját gépjármű a bevallásában, de az autóflotta így is elég színes. Összesen 6 kormánytagnak és a legfőbb ügyésznek van a nevén valamilyen jármű, nekik viszont összesen 12. A legmenőbb vitathatatlanul Pintér Sándor Wartburgja és Palkovics László Lamborghini traktora (a technológiai miniszternek ezen felül van egy Mitsubishi L200-asa és két BMW motorkerékpárja is). Nagy Istvánnak is 3 jármű: egy Opel Astra, egy Toyota Dyna és egy E.T. horgászcsónak szerepel a bevallásában. Süli Jánosnak is Astrája van, és – egyedüli kormánytagként – egy motorcsónak is van a tulajdonában (Maxum 1800 SR3). Az autóparkban van még Skoda Superb (Kövér Lászlóé), egy Volkswagen Bora (Benkő Tibor tulajdona), valamint Polt Péter Opel Mokkája.
Süli János: mínusz egy legelő
1 millió forinttal növelte OTP-takarékbetétjét és 700 ezerrel nyugdíj-előtakarékossági számláját fél év alatt Süli János, akinek a paksi bővítésért felelős miniszterként tett bevallása szerint rekordmagas, 53 millió forint "más szerződés alapján fennálló követelése" is van. Nyugdíj-előtakarékossági számlán több mint 9 millió forintot gyűjtött össze, takarékbetétjén további 5 milliót, miközben törlesztett a bankhiteléből – már csak másfél millióval tartozik –, ezen felül van még egy 6,5 milliós életbiztosítása és 6 millió névértékű részvénye. Tárca nélküli miniszterként havi 5 millió forintot keresett, Ingatlanvagyona viszont pedig fél év alatt egy legelővel kisebb lett, így most egy ház, egy legelő és egy üdülő van a listáján. Gazdasági érdekeltségei sincsenek már, miután mindkét cégéből kiszállt (tavaly nyári bevallásában még a Emi-Duna és az Aquaenergia Kft.-k szerepeltek.)
Kásler Miklós: +13, -20
10 millió forinttal több pénze, 3 millióvan nagyobb bankszámlája, viszont 20 millióval kevesebb állampapírja lett fél év alatt Kásler Miklósnak. Így most az emberminiszternek van a kormánytagok közül a legnagyobb, 25 milliós készpénzállománya, bankszámláján több mint 18 millió gyűlt össze, befektetési jegyekben pedig csaknem 6 milliót tart (ez fél év alatt plusz négyszázezer forint). Káslernek lett egy új alkalmi állása is a Semmelweis Egyetemen 780 ezer forintért (a havi bruttó 2,8 milliós miniszteri + kutatói fizetés mellé). Változatlanul tekintélyes gyűjteménye van: egy műtőberendezés, egy XIX. századi tabernálukum, egy XVII. századi festmény, koloniálgarnitúra, 6 perzsaszőnyeg, 9 festmény, 18 személyes ezüstevőeszköz készlet és egy herendi porcelán étkészlet.
Szijjártó Péter: +2,5 millió
Káslernál jóval szerényebb összeget, 2,5 millió forintot tudott félretenni fél év alatt Szijjártó Péter. A külügyminiszter évek óta stabilan gyarapodott, 2016-ban például még csak 2,5, milliója volt a bankban, most már 8,1 millió. Értékpapírjai 6 hónap alatt 300 ezer forinttal, 1,9 millióra nőttek, a biztosítási eszközalapokban meglévő 735 ezer forint pedig 50 ezerrel több a tavaly nyárinál. Adósságát viszont még mindig nem sikerült törlesztenie, évek óta 30 millió forinttal tartozik a szüleinek. Ingatlanbevallásában nincs új elem, továbbra is résztulajdonosa két háznak, egy teleknek, egy üdülőnek meg egy kis szőlőnek.
Polt Péter: 5 millió törlesztés
Szintén tudta gyarapítani vagyonát, illetve csökkenteni tartozását Polt Péter legfőbb ügyész. Bankszámlája és készpénzállománya nem változott érdemben egy év alatt (a kettő együtt 18 millió forint), ám kincstárjegyeinek értéke 120 ezerrel, 4,9 millió forintra emelkedtek. Polt a mellékállásaiból is többet keresett, mint előző évben, és kapott egymillió forint jogdíjat a Wolters Kluwer Kft.-től, így a főügyészi fizetésével együtt évi nettó 20 millió volt a teljes bevallott jövedelme. Ebből a családi magántartozás törlesztésére is futotta, csaknem 5 millió forintot tudott lefaragni, így már csak 4,4 millióval adós (nyolc éve még 40 millió volt a feleségével közös tartozásuk). Ingatlanjai változatlanok: a főügyésznek a "kormányzati átlagnak" megfelelően, 5 ingatlan van a nevén, a szokásos felosztásban: lakás, hétvégi ház és szántó.
Áder János: Elnöki takarék
Milliós nagyságrendű megtakarítással zárta az évet Áder János is. A köztársasági elnök ugyan év közben nem tett vagyonnyilatkozatot, de egy év alatt 7 millió forinttal nőtt a bankszámlája, életbiztosítása pedig már 124 ezer eurónál jár, ami ezer eurós növekedést jelent. Viszont Áder befektetési értékszámlái nullázódtak (ez mínusz 2,5 ezer euró), euró befektetési jegye minimálisan nőtt, dollárszámlája változatlan (28,7 ezer euró és 1700 dollár az egyenleg). Az ingatlanvagyona ugyanolyan szerény, mint volt, mindössze egy budai lakásból és egy kisoroszi házból áll.
Gulyás Gergely: +5 millió
Jó éve volt Gulyás Gergelynek is, aki a Miniszterelnökségnél kapásból havi bruttó hétszázezerrel többet keres, mint előtte képviselőként, de a bevallása alapján ennél még többet is félrerakhatott, megtakarításai ugyanis fél év alatt 1 millióról 5 millió forintra nőttek. Változatlanul két budapesti lakás résztulajdonosa, és továbbra is megvan a 2008-ban felvett 120 ezer svájci frankos hitele, bár nem derül ki, hogy ebből mennyit törlesztett.
Trócsányi László: új befektetés
Szintén magasabb fizetés és új befektetés is szerepel Trócsányi László bevallásában. Az igazságügyi miniszteri és két tanári állásában is jobban keresett, mint fél évvel korábban, összesen havi bruttó 700 ezerrel többet, 2,9 millió forintot vihetett haza. 38 millió forintos számlaegyenlege viszont fél év alatt lenullázódott, pontosabban átkerülhetett a megtakarítások közé. Trócsányi több mint 80 ezer eurós értékpapírjai mellett megjelent ugyanis egy 30 milliós CIB Hozamvédett Betétalap 1/2-e. (Megj.: a 38 milliós számlaegyenleg a miniszter által tavaly nyáron, 2 héten belül leadott 3 nyilatkozatból csak a legutóbbi, június 18-i keltezésűben szerepelt. A befektetései viszont ez idő alatt nem változtak.) Trócsányi egyébként ingatlanvagyonát tekintve felülsől súrolja a kormányzati átlagot, két lakás, egy családi ház, egy üdülő, egy szőlő és egy üres telek résztulajdonosaként.
Varga Mihály: egy különleges ajándék
Sikerült valamicskét összekuporgatnia Varga Mihálynak is: a pénzügyminiszter fél év alatt 1,4 millió forinttal törlesztette a bankhitelét, így már csak 200 ezerrel kell megbirkóznia. Befektetései annyiban módosultak, hogy tavaly nyári bevallásában még 6,6 millió forint volt államkötvényben, most pedig már 6,9 millió szerepel, csak vegyesen kincstárjegyben, kötvényben és befektetési jegyben. Ugyancsak 5 ingatlanban van tulajdonrésze. Esetében ez 2 lakást, 1 garázst, 1 telket és 1 kertet jelent, újdonság viszont, hogy Varga évek óta először – és a vezető politikusok közül szinte egyedüliként – ajándékot is kapott: 15 üveg bort 20 ezer forint értékben.
Orbánnak nem megy?
A miniszterek többségénél jóval kevesebbet tudott megtakarítani Orbán Viktor miniszterelnök. Igaz ugyan, hogy nyolc év alatt 11-ről 3,5 millióra sikerült leszorítania a bankhitelét (még 2002-ben vett fel 20 milliós jelzáloghitelt, aminek a felét 2011-re törlesztette), ám ebből fél év alatt alig hétszázezret törlesztett. A család számláján is alig félmillióval lett több pénz hat hónap alatt, bár így is csak 1,4 millió forint szerepel a bevallásban, ráadásul ez évek óta alig változott (egyedül 2015-ben érte el az 5 millió forintot).
Orbán vagyonnyilatkozata ezzel az egyik legszerényebb a kormánytagoké közül, egyben a legsivárabb is: sem külön jövedelem, sem gazdasági érdekeltség, sem ajándékokat nem tüntetett fel – ahogy a korábbi években sem –, és a két, felcsúti és budai házból álló "bevallott ingatlanvagyon" is a legkisebbek közé tartozik.
Nézegessen üres oldalakat Orbán bevallásában:
Orbánnál egyébként csak három vezetőnek van kevesebb ingatlan a nevén, Kövér László házelnöknek és Matolcsy György jegybankelnöknek egy-egy családi háza van, Benkő Tibor honvédelmi miniszternek pedig egyáltalán nincs ingatlan a nevén.
Közülük Benkő teljesített a legjobban, többmilliós plusszal zárta az évet: fél év alatt 4,5 millió forinttal lett több a bankszámláján, készpénzben és egyéb követelésként – ez így összesen 18,6 millió – plusz 7,3 millió forint állampapírban és 7,1 millió forint befektetési jegyben (ezek értéke fél év alatt 88 ezer, illetve 151 ezer forinttal nőtt fél év alatt).
Egy kis mellékes
Matolcsynak pedig az 5 milliós fizetést jelentő jegybankelnökség mellett lett egy új mellékállása havi 750 ezer forintért a Budapest Institute Banking Zrt.-nél (tanfolyamokon témavezetés, lektorálás, vizsgáztatás). Jövedelmi viszonyairól semmi egyéb nem derül ki a vagyonnyilatkozatából, nagy értékű ingósága például papíron egyáltalán nincs.
Kövér László bankszámlája sem sínylette meg 2018-at, fél év alatt duplájára, 2-ről 4 millió forintra nőtt az egyenlege, emellett csak egy 2 milliós életbiztosítás, meg egy 10 milliós bankhitel szerepel a bevallásában.
Semjén bánata
A kormánytagok közül alighanem Semjén Zsoltnak volt a legcudarabb éve: csak a fizetése nőtt meg 500 ezer forinttal, viszont évek óta nem nagyon tud félretenni, 2017 óta ugyanúgy 5,5 millió forint megtakarítást vall be. Ráadásul az "ajándékok" rubrika is üresen áll – ahogy jellemzően a többieknél is –, még egy árva vadásztrófea sem szerepel a bevallásában.
A renitens
De legyünk igazságosak: Semjén és a többi, fent említett politikusok legalább "néhány számmal" közelebb engedtek vagyoni helyzetük megismeréséhez. Az egyetlen kivétel Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, aki a kormánytagok közül egyedüliként, egyáltalán nem adott le vagyonnyilatkozatot. Tavaly nyári bevallásában még a szokásos öt – saját tulajdonú – ingatlan szerepelt, valamint több mint 30 millió forint készpénzben, bankszámlán és nyugdíjpénztári számlán. | https://hvg.hu/gazdasag/20190205_allami_vezetok_es_kormanytagok_vagyonnyilatkozata_2019 | https://web.archive.org/web/20190206150232/https://hvg.hu/gazdasag/20190205_allami_vezetok_es_kormanytagok_vagyonnyilatkozata_2019 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fel-ev-alatt-milliokat-felretenni-a-a-kormanytagok-bizonyitjak-hogy-minden-lehetseges | HVG | hungarian-news | 2019-02-05 11:55:00 | [
"Pintér Sándor",
"Rogán Antal"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"infografika"
] | [
"Rogán Antal találmánya"
] |
48,549 | Románia adhatja az európai főügyészt, bár hazájában nem örülnek ennek | A sepsiszentgyörgyi születési volt romániai főügyészt menesztették hivatalából országában, mivel a román kormányzó párt vezetőjét szerette volna levadászni. Az EU testülete azonban őt szeretné a Magyarországot tagjai között nem tudó Európai Ügyészség élére, de országában ennek sokan nem örülnek. | A román korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly nyáron felmentett volt vezetője a legesélyesebb az európai főügyészi posztra, a román igazságügyi miniszter azonban tiltakozik kinevezése ellen.
Az európai főügyész kiválasztásával foglalkozó, 12 tagú tanácsadó testület 24 pályázat áttanulmányozása és 11 jelölt meghallgatása után január 31-én készítette el három nevet tartalmazó javaslatát, a lista élére helyezve Kövesit. A javaslatot az európai főügyész kinevezésében illetékes Európai Parlament elnökének, Antonio Tajaninak és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Románia igazságügyi miniszterének, Tudorel Toadernak küldték meg.
Így az EU igazságügyi minisztereinek hétvégi tanácskozását – a román uniós elnökség képviselőjeként – Bukarestben vendégül látó Toaderra vár az a feladat, hogy a DNA-főügyészi posztjáról éppen az ő kezdeményezésére eltávolított Kövesi európai főügyészi kinevezését napirendre tűzze, vagy éppenséggel elnapolja.
A román elnök, Klaus Iohannis júliusban mentette fel Laura Codruta Kövesit, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjét. A 44 éves Laura Codruta-Kövesi Románia leghatalmasabb emberét, De Liviu Dragneát, a kormánypárt vezetőjét akarta ugyanis levadászni.
Kövesi esélyessé válásának hírére reagálva a román igazságügyi miniszter úgy vélekedett: az európai főügyészi kiválasztásával foglalkozó testület tagjai "nem ismerik azokat a visszaéléseket, amelyeket Laura Codruta Kövesi az állampolgárok és a jogállamiság ellen elkövetett".
A bukaresti szociálliberális koalíció azonban azt mondja, a DNA-t Kövesi főügyészi ténykedése idején a titkosszolgálatok irányították a háttérből, a vádhatóság pedig zsarolással és megfélemlítéssel szerzett hamis bizonyítok alapján ártatlan embereket hurcolt meg, politikai tisztogatást végez a korrupcióellenes harc ürügyén. | https://hvg.hu/vilag/20190205_Europai_fougyesz_lehet_Laura_Codruta_Kovesi_ha_hazaja_meg_nem_furja | https://web.archive.org/web/20190206175316/https://hvg.hu/vilag/20190205_Europai_fougyesz_lehet_Laura_Codruta_Kovesi_ha_hazaja_meg_nem_furja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/romania-adhatja-az-europai-fougyeszt-bar-hazajaban-nem-orulnek-ennek | HVG | eu-news | 2019-02-05 12:00:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"EU",
"antikorrupció"
] | [] |
48,550 | Újra drágult a szegedi püspök kedvenc stadionja | Az eredeti árnál már harmadával kerülhet többe a Szeged-Csanádi Egyházmegye Ifjúsági Centrumának beruházása, ahol egy nyolcezres lelátójú stadiont is építenek a harmadosztályú helyi csapatnak. | A megrendelő igényei miatt módosítják a szerződést, ez derül ki a közbeszerzési értesítőből, amit a szeged.hu szúrt ki. A határidő is csúszik, a júliusi átadást egy hónappal halasztják el, ennek okát a munkaterületen előre nem látható csőtörésekben jelölik meg.
A szerződést már másodjára módosítják, utóbb január 10-én írták alá a megrendelő kívánságai alapján módosított szerződést. Az újabb igényekről csak annyi derül ki a közbeszerzési értesítőből, hogy az edző- és centerpályák téli-nyári használatával kapcsolatosak.
A szegedi stadion előtörténete cikornyás. Évtizeddel ezelőtt egy szegedi futballpálya helyén akart egy modern stadiont a szegedi városvezetés, ám akkor a helyi, ellenzékben levő Fidesz akadályozta meg, mert szerintük a szocialista városvezetés a SZEVIÉP bevonásával készített egy olyan fejlesztési csomagot, amellyel a magáncég jelentős előnyöket szerzett volna. Ez az üzlet kútba esett, így korszerű stadion sem épült.
A második Orbán-kormány idején a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke vette kézbe a szegedi foci ügyét. Kiss-Rigó László köztudottan igencsak kedveli a focit, kapusként ő maga is futballozott, ráadásul, szintén közismerten közeli kapcsolatban áll a miniszterelnökkel. A püspök, kormányzati hátszéllel, 2012-ben még „csupán” egy háromezer fős stadiont álmodott, akkori tervei szerint ezt tao-pénzből építették volna. 2016 végén azonban Orbán Viktor egy szegedi látogatása alkalmával bejelentette, hogy állami pénzből épülhet a sportkomplexum, majd rövidesen az is kiderült, hogy közel tízmilliárd forintból húzzák fel a stadiont, ekkor már nyolcezer fős lelátóval, rendezvényközponttal együtt egy ifjúsági centrum kialakításáról beszéltek.
Végül tavaly megkezdődött az építkezés, a kivitelező a szintén Orbán Viktor közeli vállalkozó, Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. A beruházás tehát 9,2 milliárd forintról indult, január 10-én másodjára módosították a kivitelezés összegét, ami most 12,7 milliárd forint. | https://hvg.hu/gazdasag/20190206_Ujra_dragult_a_szegedi_puspok_kedvenc_stadionja | https://web.archive.org/web/20200415141348/https://hvg.hu/gazdasag/20190206_Ujra_dragult_a_szegedi_puspok_kedvenc_stadionja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujra-dragult-a-szegedi-puspok-kedvenc-stadionja | HVG | hungarian-news | 2019-02-06 10:55:00 | [
"Garancsi István",
"Kiss-Rigó László",
"Orbán Viktor"
] | [
"Market Építő Zrt.",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"közbeszerzés",
"sport",
"lobbi",
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
48,551 | Egy hét késéssel jelent meg a miniszter vagyonnyilatkozata, milliókat tett félre fél év alatt | Bártfai-Mager Andrea nyilatkozatát egy hét késéssel ismerhettük csak meg. Fél év alatt milliókat tudott félretenni. | Egy hét késéssel jelent meg a miniszter vagyonnyilatkozata, milliókat tett félre fél év alatt
Bártfai-Mager Andrea nyilatkozatát egy hét késéssel ismerhettük csak meg. Fél év alatt milliókat tudott félretenni.
Örök vita marad már Magyarországon: mit ér egy képviselői-, kormányfői-, jegybankelnöki- vagy bármilyen vagyonnyilatkozat? Sokak szerint semmit, és nem véletlenül gondolják ezt így. Ettől azonban a dokumentumok január 31-ig még elkészülnek, mi pedig megmutatjuk, mit állítanak önmagukról az érintettek. Aztán hátha egyszer mégis kiderül, ki és mit hazudott - ha hazudott.
Egy hét késéssel jelent meg a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter vagyonnyilatkozata. Bártfai-Mager Andrea friss bevallása szerint átrendezte befektetéseit, de fél év alatt – a kormánytagok többségéhez hasonlóan – neki is több millió forinttal sikerült növelnie befektetéseit. MKB-papírjai értéke 400 ezer forinttal növekedtek, megjelent egy új, 20 millió forintos befektetés Egyéves Magyar Állampapírban (K1091002), viszont lenullázta készpénzállományát, életbiztosítását és nyugdíj-előtakarékosságát (NYESZ). Bankban változatlanul 2 millió forintot tart, viszont már csak 8 millió forintnyi devizája van, ez 4 millióval kevesebb a tavaly nyári bevallásban szereplő összegnél. Önkéntes magánnyugdíjpénztári megtakarítását 700 ezerrel, 18 millió forintra tudta növelni.
Más változás nem volt fél év alatt, szőlői és erdője is megvan; budai lakásával és a tavaly vásárolt siófoki nyaralójával hozza a kormánytagok 5 ingatlanos átlagát. Ingatlan-bérbeadásból változatlanul havi 320 ezer forint bevétele van.
A kormány honlapján Bártfai-Mager nyilatkozata is január 31-i dátummal szerepel, de amikor feldolgoztuk volna a többivel együtt, nem leltük. Amikor erről írtunk a tárcának, csak egy automatikus válaszüzenetet kaptunk, mást azóta sem.
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztályának küldött elektronikus levele megérkezett. Szíves türelmét kérjük, amíg munkatársaink válaszolnak a megkeresésére.
Ingatlanok
2018 nyara Most
Bp. II. 160 nm társasház, 2002, visszterhes
ugyanaz
Siófok, 45 nm társasház tulajdonos; 2018, ingyenes
ugyanaz
Bekecs, 6 hektár 2 371 nm szőlő; 1999, visszterhes
ugyanaz
Legyesbénye, 2324 nm szőlő, 1997, visszterhes
ugyanaz
Monok, 8094 nm erdő, 1997, visszterhes
ugyanaz
Ingóságok
2018 nyara Most
MKB Élhető jövő származtatott alap: 500 ezer ft.; MKB Ambíció nyíltvégű alap: 600 ezer ft.; MKB Egyensúly nyíltvégű alap: 380 ezer ft.; NYESZ: 500 ezer ft.; életbiztosítás: 2 millió ft.
MKB Élhető jövő: 500 ezer ft.; MKB Ambíció: 1 millió ft.; MKB Egyensúly: 380 ezer ft.; "K191002": 20 millió ft.
Készpénz: 3 millió ft.; pénzintézeti számlakövetelés: forintban 2 millió, devizában (forint értéken) 12 millió ft.; önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás: 17,3 millió forint.
Készpénz: 2 millió forintban, 8 millió devizában (forint értéken); önkémtes nyugdíjpénztári megtakarítás: 18 millió forint.
ingatlan bérbeadás: 320 000 forint / hó
ugyanaz - -
Tartozások
2018 nyara Most nincs nincs
Jövedelemnyilatkozat
2018 nyara Most nincs
Gazdasági érdekeltség
2018 nyara Most nincs nincs
Juttatások
2018 nyara Most gépkocsi, mobil, laptop, iPad ugyanaz
Ajándékok
2018 nyara Most nincs nincs | https://hvg.hu/gazdasag/20190207_Vagyonnyilatkozat_2019_BartfaiMager_Andrea_miniszter | https://web.archive.org/web/20190711230409/https://hvg.hu/gazdasag/20190207_Vagyonnyilatkozat_2019_BartfaiMager_Andrea_miniszter | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-het-kesessel-jelent-meg-a-miniszter-vagyonnyilatkozata-milliokat-tett-felre-fel-ev-alatt | HVG | hungarian-news | 2019-02-07 10:43:00 | [
"Mager Andrea"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
48,552 | Elképesztő Fidesz-indok a focisták 500 milliós lehetséges bérére | Nehéz megtalálni a logikát abban, ahogy magyarázza az ekhó-törvény módosítását a Fidesz egyik képviselője. | Egy salátatörvény egyik paragrafusával a Semjén Zsolt javaslatára lehetővé tennék, hogy a jelenlegi 250 millió forintos éves bevétel helyett akár 500 millió forintig is ekhó szerint, jelentős kedvezménnyel adózzanak a hivatásos, első osztályú bajnokságban szereplő sportolók - számoltunk be mi is a javaslat benyújtása után.
Jelenleg egy alkalmazott a bére után 15 százalék szja-t fizet, 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 7,5 százalék egészségbiztosítási járulékot és 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot. Ezen felül a munkáltató még 21 százaléknyi adót és járulékot fizet összesen. Ha egy sportoló az ekhó szerint adózik, akkor mindössze 15 százaléknyi adót fizet, az őt foglalkoztató sportvállalkozás pedig Tiba István tavalyi javaslata révén mentesül a fizetési kötelezettségek alól.
Az ekhós, kedvezményes adózás azonban nem eredményez ugyanolyan nyugdíjjogosultságot, mint a hagyományos adózás. A hatályos törvény szerint az ekhó-alap 61 százalékát kell figyelembe venni nyugdíj számításakor, ami értelemszerűen ugyan kevesebb a 100 százaléknál, viszont a havi közel 42 milliós ekhó-alap 61 százaléka is bőven milliós nyugdíjt biztosít a sportolóknak.
Noha a javaslat értelmében minden első osztályban játszó hivatásos sportolónak kedveznek ezzel a módosítással, valójában ekkora fizetések leginkább a labdarúgásban jellemzőek, a topcsapatoknál akár 7-8 milliós gázsikról is lehet hallani. Ugyanakkor már a kézilabdában is szárnyra keltek milliós fizetésekről szóló hírek. Ez alapján joggal vélik úgy sokan, ez a módosítás főként Orbán Viktor kedvenc sportjánál, a focinál hasznosulhat leginkább.
A javaslatot november végén a parlament is tárgyalta, ahol a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka, a jegyzőkönyv szerint Szabó Zsolt egy egészen elképesztő indokot hozott a szerinte kiemelten fontos módosítás alátámasztására.
"Hiszünk abban, hogy a magyar egészségügy jövőjének egyik meghatározó eleme, hogy minél több sportoló minél több sporttevékenysége kerüljön végrehajtásra az országban, és ezzel megalapozzuk a jövő egészséges nemzedékét".
A kormánypárt a sport támogatását egyébként nem először hozza összefüggésbe az egészségüggyel. Még tavaly Nyitrai Zsolt fejtette ki véleményét, miszerint minden egyes sportra költött költségvetési forint, két forint megtakarítást eredményez az egészségügy területén. Az eszmefuttatás az utánpótlás támogatása, az ehhez szükséges megfelelő infrastruktúra kialakítása esetén még logikusnak is nevezhető, hiszen a legkisebbekkel szerettetik meg a sportot, a mozgást, ezáltal egy aktívabb létformát alakítva ki bennük.
Hogy a hivatásos sportolók kedvezményes adózási lehetősége miként támogatja az egészségügyet, azt már csak egy nagyon erőltetett gondolatmenettel lehetne összefüggésbe hozni.
Mindenesetre Szabó Zsolt saját bevallása szerint egy dologban hisz: oktatás, kultúra, sport. "Nagyon büszke vagyok arra, amikor a magyar zászló lebeg-lobog bármilyen rendezvényen, és azt szeretném mondani, hogy nem csak a foci van. Kézilabda, kosárlabda, vízilabda, és van még egy sportág, aminél szükség van erre."
Kérdésre reagálva Szabó kiegészítette ezt a listát: a tenisszel és az úszással, ahol szükség lehet az ekhó-törvény módosítására. Sőt, egyenesen azt kívánja
"bárcsak minden sportágban olyan sportolóink lennének, hogy ennyit keresnének, mert akkor azt jelenti, hogy nagyon sok díjat, nagyon első helyet elnyerünk, és Európa legerősebb sportnemzete vagyunk; szeretném, ha efelé tartanánk."
Az ellenzéki képviselők némileg populista módon az ekhós bevételi határ duplázását összefüggésbe hozták az egészségügyi fizetésekkel, valamint a duplázódó ápolási díjjal is. Erre reagálva Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára egyszerű magyarázatot adott:
"azt gondolom, ami nagyon lényeges különbség a vitában elhangzott ápolási díj és a sportolók fizetése között, az az, hogy az ápolási díjat az állam fizeti, költségvetési kiadás. A sportoló fizetését pedig a professzionális sportszervezet fizeti, ismétlem, kedvező adózás mellett, de nagyon lényeges különbség van aközött, hogy ki állja az adott személy fizetését."
Banai szerint a módosítás csak megteremti annak lehetőségét, hogy ha egy sportvállalkozás meg tud és akar fizetni egy sportolót, akkor nagyobb fizetési határ szerint biztosíthassa az ő foglalkoztatását. Ekkora fizetéseket azonban csak néhány topcsapat tud kitermelni (például Garancsi Vidije, a Ferencváros, Felcsút), viszont a kedvezményes adózás mellett a költségvetés is bevételtől esik el, tehát Banai elkülönítése azt illetően, hogy ki fizeti a cechet, nem teljesen állja meg a helyét, hiszen az ekhó-törvény módosítása a költségvetést is negatívan érintheti. | https://mfor.hu/cikkek/makro/elkepeszto-fidesz-indok-a-focistak-500-millios-lehetseges-berere.html | https://web.archive.org/web/20190902221524/https://mfor.hu/cikkek/makro/elkepeszto-fidesz-indok-a-focistak-500-millios-lehetseges-berere.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elkepeszto-fidesz-indok-a-focistak-500-millios-lehetseges-berere | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-12 07:52:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"támogatás",
"sport",
"adó",
"klientúra"
] | [] |
48,553 | Bedőlt a sokmilliárdos erdélyi projekt, de Bánki Erik így is százmillióval szállt ki | A fideszes képviselő bioetanol gyárat épített volna, melyhez titokban 114 hektárnyi földet vásárolt Romániában, nem egészen világos, miből. | Milliárdos beruházást ígért Erdélyben, több mint száz hektár földet vásárolt, végül hatalmas tartozásokat halmozott fel Bánki Erik – írja a 444-en megjelent cikkében a Direkt36, amely a romániai Rise Projecttel közösen tárta fel a fideszes képviselő több mint tíz évre visszanyúló, romániai üzleti ügyeit.
Bánki Erik, aki jelenleg a parlament gazdasági bizottságát vezeti, 2008-ban egy 70 millió eurós (akkoriban több mint 17 milliárd forintos) projekt megvalósítására tett ígéretet: a tervek szerint egy bioetanol gyár épült volna a magyar határtól nem messze, Nagyszalontán.
A tervezett beruházás megvalósításához Bánki – a tulajdonában lévő romániai cégeken keresztül - 2007 és 2010 között 114 hektárnyi földet és egy céget vásárolt Romániában, több mint 250 millió forint értékben.
Bánki a földek egy részét a nagyszalontai önkormányzat árverésein szerezte, amelyeken egyetlen vetélytársa az unokatestvére volt. A földvásárlások eddig rejtve maradtak, mivel a képviselő az ingatlanokat nem tüntette fel a vagyonnyilatkozataiban.
Bánki vagyonnyilatkozatából és a cégei nyilvános pénzügyi beszámolóiból az sem derül ki, miből volt pénze a föld- és cégvásárlásokra. A befektetéseket megelőző években ugyanis romániai és magyar cégei veszteséget, vagy mindössze pármillió forintos nyereséget termeltek. Bánki a Direkt36-nak azt mondta, hogy a romániai cégei több vállalattól is kaptak kölcsönt a föld- és cégvásárlásokra, de a hitelező cégek nevére már nem emlékezett, és a hitelekről dokumentumokat sem mutatott. Azt pedig, hogy vagyonnyilatkozatából miért hagyta ki a romániai földeket, azzal indokolta, hogy azokat nem magánszemélyként, hanem cégein keresztül birtokolta, így pedig szerinte nem volt köteles feltüntetni azokat.
A beígért beruházás végül nem valósult meg, Bánki szerint a 2008-as gazdasági világválság miatt. A képviselő cégei a bedőlt projekt után 2,3 millió eurós (akkori árfolyamon több mint félmilliárd forintos) köztartozást halmoztak fel Romániában, majd felszámolás alá kerültek. Bánki romániai földjei azóta már nincsenek meg. Egy részükből a tartozásait fedezte úgy, hogy a földeket jóval magasabb áron számították be a törlesztésbe, mint amennyiért szerezte azokat. A maradékot pedig 309 ezer euróért (100,4 millió forintértért) értékesítette idén nyáron. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/bedolt-a-sokmilliardos-erdelyi-projekt-de-banki-erik-igy-is-szazmillioval-szallt-ki.html | https://web.archive.org/web/20210513123238/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/bedolt-a-sokmilliardos-erdelyi-projekt-de-banki-erik-igy-is-szazmillioval-szallt-ki.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bedolt-a-sokmilliardos-erdelyi-projekt-de-banki-erik-igy-is-szazmillioval-szallt-ki | mfor.hu | hungarian-news | 2018-12-11 07:59:00 | [
"Bánki Erik"
] | [] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"ingatlan",
"energia",
"rokonok",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra",
"napelem / megújulók"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.